news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2,132 | Polt bemutatta trófeáját | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345644 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polt-bemutatta-trofeajat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-22 00:00:00 | [
"Polt Péter"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vadászat"
] | [] |
||
2,133 | Alig volt bizonyítéka az MVSZ-nek | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345753 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alig-volt-bizonyiteka-az-mvsz-nek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-23 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"csalás",
"választások - népszavazás"
] | [] |
||
2,134 | Intézményvezetők hamisított bizonyítvánnyal | Nagy Antónia, a Bács-Kiskun megyei Császártöltés önkormányzati fenntartású gondozási központjának vezetője áprilisban arról értesítette a település polgármesterét, hogy az intézmény főnővérének, Schafferné Török Andreának nincs érettségije, ami pedig ennek a státusnak a betöltésénél előírás.
Nagy Antónia tudósítónknak azt mondta: egy névtelen bejelentést követően tájékoztatást kért a bajai Türr István Gazdasági Szakközépiskola igazgatójától a főnővér bizonyítványának hitelességéről. Levélben azt a választ kapta: a Schafferné munkahelyén leadott bizonyítvány "tartalmi és formai jegyekben is eltér az iskola 1996-os bizonyítványaitól, nem egyezik a törzslap számának betűjele, sem a pecsét az abban az időben használatossal, valamint, a bizonyítvány kiállításának a napján az iskolában nem tartottak érettségi vizsgát."
Nagy Antónia - mivel észrevételére nem kapott visszajelzést a polgármestertől - levelét egy hét múlva elküldte a megyei közigazgatási hivatalhoz, valamint a rendőrségre.
Megkerestük Schafferné Török Andreát, aki közölte: a rendőrségi vizsgálat végéig nem akar nyilatkozni.
A Kiskőrösi Rendőrkapitányságon érdeklődve megtudtuk: egy névtelen feljelentés alapján már koráb- ban vizsgálatot indítottak a gondozóközponthoz tartozó idősek otthona vezetője, Frick Józsefné bizonyítványa ügyében.
Az ügy dokumentumai alapján megállapítható: Frick Józsefné - aki a császártölté- si polgármester felesége - Bácsborsodon, a kecskeméti Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola kihelyezett tagozatán kezdte meg tanulmányait, majd 2004 októberében betegségre hivatkozva levélben kérte a szakvizsga elhalasztását. A gondozóközpontban Frickné által leadott bizonyítvány tanúsága szerint 2005. július 23-án szociális szervező gondozó szakképesítést szerzett a fővárosi Kossuth Zsuzsanna humán szakképző iskolában.
A Kossuth Zsuzsa vezetőjétől a rendőrség kért tájékoztatást. Farkas Istvánné igazgató azt írta: Frick Józsefné néven az intézményben nem szereztek oklevelet, a bizonyítványsorszámon más név szerepel.
A császártöltési polgármester - aki harmadik ciklusa óta vezeti függetlenként a települést, és egyben a Bács-Kiskun megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának a tagja - érdeklődésünkre azt mondta: értetlenül állnak az eset előtt, mivel a kecskeméti iskola irányította a feleségét a fővárosba, ahol leteheti végre a szakvizsgákat. Hozzátette: azt remélik, a rendőrségi vizsgálat tisztázza majd, hogy mi történhetett. Kérdésünkre válaszolva elmondta: a felesége jelenleg táppénzen van, és nem akar nyilatkozni az ügyben.
Nagy Lászlóné, a kecskeméti Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola tagozatvezetője kijelentette: nem irányították Frick Józsefnét Budapestre vizsgázni, mert akkor el kellett volna küldeniük a személyi anyagát és az addig megszerzett jegyeit, de az jelenleg is a tanulmányi osztályukon van.
Megkérdeztük Nagy Antóniától, hogy miért csak a gondozási központ főnővére ügyében tett feljelentést, s volt-e tudomása arról, hogy az idősotthon vezetőjének sincsenek rendben a végzettségét tanúsító papírjai. Nagy Antónia erre azt válaszolta: erről ő a rendőrségen szerzett tudomást.
Arató László kiskőrösi rendőrkapitány elmondta: a beszerzett adatok alapján mindkét esetben közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indítottak büntetőeljárást. | http://nol.hu/archivum/archiv-449129-256338 | https://web.archive.org/web/20170202220627/http://nol.hu/archivum/archiv-449129-256338 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/intezmenyvezetok-hamisitott-bizonyitvannyal | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-05 00:00:00 | [
"Frick József (Fidesz)",
"Frick Józsefné",
"Schafferné Török Andrea"
] | [] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Császártöltés"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"egészségügy"
] | [] |
|
2,135 | Ferihegy: az igazi elszállás? | A Ferihegyi repülőteret üzemeltető, állami tulajdonban lévő Budapest Airport (BA) Rt. könyvvizsgáló cégének több tulajdonosa, illetve vezető munkatársa is érdekeltséggel bír az idén tavasszal indult fapados légitársaságban, a Wizz Airben - tűnik ki a Népszabadság birtokában lévő dokumentumokból. A Wizz Air az elmúlt hat hónapban csaknem félmilliárd forintos adósságot halmozott fel a repülőtérrel szemben.
Értesüléseink szerint az adósság annak ellenére halmozódott hónapokon át, hogy a repülőtér - legalábbis a BA Rt. állítása szerint - minden esedékes követelését kiszámlázta a fapados légitársaságnak. A tartozás és annak mértéke - leszámítva a Malévot - példa nélküli Ferihegyen. A BA Rt. ugyanis már néhány hetes fizetési késlekedés esetén is felszólítja adósát, s ha kell, megteszi a behajtáshoz szükséges lépéseket. A Wizz Airéhez hasonló különleges elbánásban eddig senki sem részesülhetett. Úgy tudjuk, a tartozásra november végén csak a BA Rt. számítógépes rendszereinek és adatbázisának ellenőrzésekor derült fény.
Az adósságra vonatkozó adatokat mind a BA Rt., mind a légitársaság üzleti titokként kezeli, kérdéseinkre a cégeknél kitérő válaszokat adtak. A BA Rt. tájékoztatása szerint a Wizz Air "megállapodás szerint" fizet, ám ennek tartalmáról nem kaptunk felvilágosítást.
Figyelemre méltóak azok a személyi átfedések, amelyek a BA Rt. könyvvizsgáló cége, a Pertia Könyvvizsgáló Rt. és a Wizz Air magyar tulajdonosi köre között áll fenn. A Pertiát a BA Rt. előző tulajdonosa, a szabad demokraták által irányított gazdasági tárca bízta meg 2002. augusztus 1-jével, a cégbírósági adatok szerint a 2007 novemberéig szóló megállapodást idén június elsején újólag hatályosították. (Néhány hétre rá fogadta Ferihegy az első Wizz Air-járatot.) A Pertia egyik vezető tisztségviselője a szabad demokratákhoz kötődő üzletember, Virág Attila. A Pertiában jelentős résztulajdonnal rendelkezik a Virág tulajdonában lévő Tiara Tőkebefektetési és Gazdasági Rt., ez utóbbi pedig az Eurohand Rt.-n keresztül résztulajdonosa a Wizz Airnek. Emellett Virág több közeli rokona és cégtársa is egyszerre kapcsolódik a légitársasághoz és a BA Rt. könyvvizsgálójához.
Semmilyen jel nem mutat arra, hogy az ÁPV Rt. a könyvvizsgáló lecserélésén gondolkodna, és megnyugtató lehet a menedzsment számára a privatizációs szervezet tájékoztatása is. E szerint a BA Rt. havi kontrolling adatszolgáltatást teljesít az ÁPV Rt. felé, ám ebből "nem derül ki, hogy a társaságnak melyik szerződéses partnerével szemben milyen mértékű követelése áll fenn". "Egy ilyen szintű követelés, illetve tartozás a cég menedzsmentjének vagy legfeljebb a társaság igazgatóságának hatásköre, tehát a tulajdonosnak erre szükségképpen nincs rálátása". A privatizációs szervezetnek a Wizz Air tulajdonosi szerkezetéről sincs információja, így a Népszabadság által megismert összefüggésekről sem. Az ÁPV Rt. előtt az is ismeretlen, "hogy a BA Rt. milyen módszerrel kezelte a neki tartozó cégeket", így "nem tudja megítélni, hogy Ferihegy részesített-e valakit különleges bánásmódban". | http://nol.hu/archivum/archiv-345551-161417 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ferihegy-az-igazi-elszallas | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-21 00:00:00 | [
"Bálint Tamás",
"Virág Attila"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Eurohand Rt.",
"Pertia Rt.",
"Tiara Rt.",
"Wizz Air"
] | [] | [
"protekció",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,136 | Egymásért Egy-másért: kétes szerepbe került az NBH | 2007.06.04. 22:01
Igazolja a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának (NBI) az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyében lefolytatott vizsgálata, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) megpróbálta befolyásolni a botrány kirobbanása előtt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) eljárását. Úgy tudjuk, a Szilvásy György kancelláriaminiszterhez nemrégiben eljuttatott jelentés utal erre.
Így az az értesülés is helytállónak tekinthető, hogy többek között a milliárdos áfacsalási és csempészeti ügybe keveredő alapítvány ügyének kipattanása miatt kellett Galambos Lajosnak lemondania az NBH irányításáról. Az sem véletlen, ezek után éppen a VPOP-s Bencze Józsefet nevezték ki országos rendőrfőkapitánynak.
A napokban elkészült rövid jelentés szerint ugyan az Egymásért Egy-másért Alapítvány nem az NBH fedőcégeként működött, bizonyos esetekben titkosszolgálati akciók fedésére is használhatták a volt főigazgató tudtával és beleegyezésével. Az Egymásért köré ugyanis vélhetőleg kiterjedt bűnözői hálózat szövődött, amelynek tagjait próbálták beazonosítani.
Erről azonban kezdetben nem tudott a vám- és pénzügyőrség, amely súlyos adócsalás és csempészés gyanújával csapott le az alapítványra és annak elnökére, a korábban is kétes ügyletekbe keveredett Földesi-Szabó László egykori rendőrtisztre. A kérdés továbbra is az, hogy az NBH az alapítványban tevékenykedő volt rendvédelmisek és az alapítványt feltehetőleg csempészet céljára létrehozó, korábban gazdasági bűntettek miatt elítélt Jakobinyi Róbert és köre után nyomozott-e, vagy inkább egy bűnszövetkezetnek sikerült behálóznia a nemzetbiztonságiakat.
Az NBI jelentése mindenesetre megállapítja, hogy szigorítani kell azt a belső szabályozást, amely alapján az NBH munkatársai szerepet vállalhatnak közhasznú alapítványok kuratóriumában. Mint ismert, az Egymásért Egy-Másért Alapítványban Nagy Lajost, az NBH egykori vezetőjét, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök rokonságához köthető S–Komplex nevű cég volt vezérigazgatóját Gyarmati György, az NBH jelenlegi osztályvezetője váltotta, de bekerülhetett a kuratóriumba Nagy Sándor, a Belügyminisztérium volt III-as főcsoportfőnökségének tagja és Simon Ibolya, az NBH egykori jogásza is.
Nem véletlen tehát, hogy az ügyben érintett kör az ellene elindult nyomozás leállításában bízott. Ennek érdekében megpróbálhatták megkörnyékezni a velük kapcsolatban álló nemzetbiztonságiakat és feltehetőleg testvérei, Szilvásy Péter és István behálózásával a kancelláriaminisztert is. Mint kiderült, az előbbi fivér fizetéssel járó megbízást kapott talentumkutatásra, az utóbbi pedig hatmillió forintos támogatást az általa vezetett BM-kórház számára az alapítványtól.
Az alapítvány bízott a VPOP korábbi rendészeti főigazgatójában, Bencze Józsefben is, hiszen egykor ő is belügyes volt, és úgy gondolhatták, hogy „holló a hollónak nem vájja ki a szemét”. Benczét azonban a múltja inkább a Horn-kormányhoz kapcsolja, hiszen ennek a kabinetnek volt kormány-főtanácsadója.
Az NBI jelentését holnap ismertetik a parlament nemzetbiztonsági bizottságában. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/egymasert-egy-masert-ketes-szerepbe-kerult-az-nbh | https://web.archive.org/web/20240129064520/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/egymasert-egy-masert-ketes-szerepbe-kerult-az-nbh | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymasert-egy-masert-ketes-szerepbe-kerult-az-nbh | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-05 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Galambos Lajos",
"Gyarmati György",
"Jakubinyi Róbert",
"Nagy Lajos (NBH)",
"Nagy Sándor (Egymásért)",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,137 | Juhász Ferenc perel | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345550 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/juhasz-ferenc-perel | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-21 00:00:00 | [
"Füzesi Attila",
"Füzesi István",
"Juhász Ferenc"
] | [
"HM Currus Rt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
||
2,138 | Botrány egy pályázat körül | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345003 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-egy-palyazat-korul | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-17 00:00:00 | [] | [
"Edimpex Bt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"közbeszerzés",
"szociál"
] | [] |
||
2,139 | Vádaskodás több fronton | Vádaskodás több fronton
Fidesz: gyanús a hengergumizós
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 26.
Az MSZP fölszólítja a Fideszt, hogy léptesse vissza szécsényi képviselő-
jelöltjét, mondván: Nagy Andor DVD-ket osztogatott választókörzetében. A
Fidesz ezt tagadja, az MSZP a választási bizottsághoz fordul. Ma döntenek
az ügyben.
Tájékoztatási káosz alakult ki tegnap a szocialista vád kapcsán, amely
szerint választási csalást követett el Nagy Andor, a Fidesz szécsényi
képviselőjelöltje. Csak annyit lehet bizonyosan tudni, hogy Orbán Viktor
egykori kabinetfőnöke szeptember és november között választókörzetében több
DVD készüléket ajándékozott óvodáknak, iskoláknak.
Az ügy közvetett előzményeihez tartozik, hogy Kránitz László, az MSZP-
listán parlamentbe jutott képviselője, aki a soproni időközi választáson
indult egyéni jelöltként, a két forduló között képviselőként egy
nyugdíjasokat köszöntő rendezvényen vett részt, ahol vásárlási utalványokat
adott az időseknek. Kránitz utóbb belátta, hogy ez hiba volt, így
visszalépett a választás második fordulójától.
Tegnap kiderült, hogy az európai parlamenti választások következtében
megürült két képviselői helyért kiírt időközi választások másik színhelyén,
Szécsényben is történt olyan eset, amely legalábbis a választási csalás
gyanújára adhat okot. Ott Orbán egykori kabinetfőnöke, Nagy Andor
osztogatott DVD-ket. Hogy mennyit és hol - és főként: mikor -, azt mindenki
másképp tudja.
Tegnap Nyakó István, az MSZP szóvivője bejelentette: Nagy Andor "az elmúlt
időszakban Szécsény és Varsány településeken ajándékokat osztogatott
választási fórumai közben". Emiatt többen állampolgári beadvánnyal
fordultak a választási bizottsághoz. A szóvivő leszögezte: "Számítógéptől
kezdve DVD-lejátszón keresztül sok formája volt a meglepinek."
A Fidesz közleményben tudatta: Nagy Andor csak egyetlen, korábban kirabolt
óvodának adományozott egy DVD-lejátszót. Nagy egyik ellenfele, az MSZP-
SZDSZ közös jelöltje, Borenszki Ervin úgy tudja, hogy a Fidesz jelöltje
több településen is nagy értékű ajándékot osztogatott. Varsányban
számítógépszervert adott az iskolának, Szécsényfelfalu e-Magyarország
pontját szintén számítástechnikai eszközzel bővítette. Továbbá tizenöt
község futballcsapata ölthetett magára új mezt a fideszes jelölt
jóvoltából.
Varsány polgármestere, Kiss Zoltán elismerte, hogy kaptak számítógépet Nagy
Andortól. Szeptemberben ugyanis betörtek az iskolájukba, és ellopták az
oktatáshoz szükséges gépeket kiszolgáló szervert. Csakhogy rendőrségi
források szerint szeptember végén Varsányban a művelődési házba törtek be,
és nem az iskolába. Mindenesetre szeptember végén, a falu búcsúnapján
elhangzott, hogy az iskolának szüksége van a számítástechnikai eszközre.
Nagy Andor a rendezvényen közölte: vállalja az eszköz pótlását, s ezt ott a
konferanszié is bemondta. A falu polgármestere tudósítónknak azt mondta: ő
ebben nem lát kivetnivalót, hiszen az orvosi rendelőjük felújításához
szükséges 11 millió forintot éppen Nagy ellenfele, Borenszki lobbizásának
köszönhetik.
Az Index arról is írt, hogy Nagy Andor Szécsényben három óvodának adott DVD-
ket - csakhogy ezek közül egyet sem raboltak ki. Kiraboltak viszont egy
óvodát a választókörzetben Rimócon - három éve. Nagy ide is ajándékozott
DVD-t, a hírek szerint novemberben.
Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője tegnap azt mondta: Szécsényben nem
történt semmi, ami miatt Nagy Andornak vissza kellene lépnie. Nagy nem
nyilatkozott. Az MSZP - közölte Nyakó - felszólítja Orbánt, hogy
biztosítsa: akkor is menjenek el pártja szavazói a hétvégi képviselő-
választásra, ha a Fidesz szécsényi jelöltjének választási csalása
bebizonyosodik, és emiatt Nagy Andor viszszalép. A szocialisták szóvivője
egy újabb ügyet is behozott a csalásgyanúba: úgy tudja, Nagy Andor az
ajándékozás után az óvodában forgatta kampányfilmjét, a gyerekeket
"biodíszletként" használva. A Fidesz erre nem reagált.
A választási bizottság - a szocialisták bejelentése nyomán - várhatóan ma
dönt a Fidesz jelöltjével kapcsolatos beadványokról.
Gyurcsány Ferenc számára üzleti hasznot jelent, hogy a szocialista párt
kampánykiadványa, a Felelős döntés egy székelyudvarhelyi nyomdában készült
- jelentette ki Szijjártó Péter a tegnapi HVG-ben megjelentekre hivatkozva.
A fideszes képviselő szerint a miniszterelnök cége, az Altus Rt. 75
százalékban tulajdonos a Béta-Roll Hengergumizó Rt.-ben, amely 100
százalékos tulajdonosa a székelyudvarhelyi Beta-Roll Srl.-nek, ez viszont
kapcsolatban áll a székelyudvarhelyi nyomdával, amely a kettős
állampolgárság elleni voksolásra felhívó kampánylapot készíti. A Béta-Roll
Srl. olyan gumihengerek előállításával foglalkozik, amelyek a nyomdaiparban
használatosak, és így szállítója a székelyudvarhelyi nyomdának - közölte
Szijjártó. A nyomdában dolgozók szerint a Béta-Roll Srl.-nek többmilliós
megrendelést adott a székelyudvarhelyi nyomda. Ezek szerint a Magyar
Nemzetben is üzleti érdekeltsége lehet Gyurcsánynak - reagált az MSZP
frakcióvezetője, Lendvai Ildikó arra utalva, hogy a cég más nyomdákkal is
kapcsolatban áll, így akár azzal is, amely a Magyar Nemzetet állítja elő.
(N. Sz.) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-341987 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadaskodas-tobb-fronton | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-26 00:00:00 | [
"Kránitz László",
"Nagy Andor"
] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron",
"Szécsény"
] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
2,140 | Bakiztak a pályázók – A vagyonkezelő magyarázkodik a Nemzeti Tankönyvkiadó miatt | Bakiztak a pályázók
A vagyonkezelő magyarázkodik a Nemzeti Tankönyvkiadó miatt
Népszabadság • Peredi Ágnes • 2004. november 26.
Aláírta tegnap a Nemzeti Tankönyvkiadó adásvételi szerződését az ÁPV Rt. a
tendernyertes Láng Kiadó és Holding Rt.-vel. Az alkalomból a vagyonkezelő
ismét elmagyarázta, miért csak egy pályázó maradt a színen. A
magyarázkodásra azért volt szükség, mert a döntés után kiadott közlemény
éppen a legkényesebb részlet fölött siklott el, azaz, hogy miért zártak ki
az utolsó pillanatban a három pályázó közül kettőt. Akkor mindössze annyit
tudattak, hogy az értékelő bizottság a benyújtott három ajánlat közül a
hiánypótlás után egy ajánlatot, a Láng Holdingét érvényesnek, kettőt pedig
a pályázati kiírás feltételeinek nem megfelelőt, a lengyel tankönyvkiadóét
és a szegedi Mozaik Kiadóét érvénytelennek javasolt nyilvánítani. Ezzel
bőséges teret engedtek a találgatásoknak és a visszaélés gyanújának.
A tegnapi sajtótájékoztatón Vásárhelyi István, az ÁPV Rt. elnökhelyettese,
az értékelő bizottság elnöke elmagyarázta a pályázat lefolyását, a
hiánypótlással kapcsolatos szigorú szabályokat, és felmutatta azt a néhány
soros levelet is, amelyben a Mozaik Kiadó elismerte, hogy a megadott
határidőig nem tudta teljesíteni a hiánypótlást.
Vági Márton vezérigazgató-helyettes elmondta: a 2,66 milliárd forintra
értékelt 70 százalékos részvénycsomagért 3,215 milliárdot fizet a Láng
Holding, és megerősítették az állam 25 százalék plusz egy szavazathoz
kapcsolódó jogait.
Michael Carlson, a KPMG tanácsadó cég partnere azt hangsúlyozta, hogy az
eljárás különlegesen szigorú volt, mindegyik fél egyenlő bánásmódban
részesült, egyiket sem részesítették előnyben.
Végül is csak újságírói kérdésre vált világossá, milyen hibák miatt zárták
ki a két pályázót. A lengyel cég nem gondoskodott megfelelően cégszerű
aláírásról a bankigazoláson, és a garanciához szükséges tőke
visszavonhatatlan lekötését sem igazolta. A Mozaik Kiadó nem adta be időre
a harminc napnál nem régebbi cégkivonatát és az eredeti aláírási
címpéldányát. Utóbb megtudtuk, a szegedi cég 40 perccel késte le a beadási
határidőt.
Újságírói kérdésre válaszolva Vásárhelyi István elmondta, hogy a kormány
megbízottja jelen van az ÁPV Rt. testületeiben, és nem gondolja, hogy erről
a tranzakcióról a miniszterelnököt külön tájékoztatni kellett volna.
Hozzátette: Gyurcsány Ferenc az ügy iránt nem is érdeklődött. | http://www.nol.hu/cikk/341995/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bakiztak-a-palyazok-a-a-vagyonkezelo-magyarazkodik-a-nemzeti-tankonyvkiado-miatt | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-26 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Láng Holding Rt.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)"
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
|
2,141 | Schönthal Henrik egyelőre nyugodt lehet | http://www.nol.hu/archivum/archiv-346329 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schonthal-henrik-egyelore-nyugodt-lehet | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-29 00:00:00 | [] | [] | [] | [] | [] |
||
2,142 | Vizsgálják Polt trófeáit | Vizsgálják Polt trófeáit
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 25.
Az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke levélben kérte Polt Péter
legfőbb ügyészt, hogy jelölje meg, milyen vadászati trófeák vannak a
birtokában, és mennyit érnek - ezt Géczi József Alajos tegnap jelentette
be. A legfőbb ügyésszel szemben Keller László szocialista képviselő
kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást, mert a vagyonnyilatkozatában
nem tüntette fel a vadászat révén szerzett trófeákat. A vonatkozó
jogszabály szerint a vagyonnyilatkozatban szerepeltetni kell "a mindenkori
köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét (333 ezer forint)
meghaladó értékű" ingóságot.
Géczi elmondta: eddig két levelet írt Poltnak. Első válaszlevelében a
legfőbb ügyész közölte: a tulajdonában lévő trófeák darabonkénti értéke a
vizsgált időszakban nem haladta meg az előírt értékhatárt. Második
levelében Polt felajánlotta, hogy a bizottság elnöke személyesen győződjön
meg a birtokában lévő trófeák mennyiségéről és minőségéről. Borbély Zoltán,
a Legfőbb Ügyészség szóvivője a tegnapi sajtótájékoztató után úgy
nyilatkozott: a vagyonnyilatkozati eljárásnak nincs törvényes alapja. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-341809 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgaljak-polt-trofeait | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-25 00:00:00 | [
"Polt Péter"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vadászat"
] | [] |
|
2,143 | Üdvözlet közpénzen | http://www.nol.hu/archivum/archiv-346259 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/udvozlet-kozpenzen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-28 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
||
2,144 | Visszalépett az MSZP jelöltje Sopronban | Visszalépett az MSZP jelöltje Sopronban
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 25.
Csak jobboldali és független jelöltekre voksolhatnak vasárnap a soproni
polgárok az Európai Parlamentbe távozott Szájer József helyére kiírt
időközi választás második fordulójában, mert tegnap visszalépett Kránitz
László, az MSZP jelöltje. Úgy tudjuk, maga döntött úgy, hogy visszalép, azt
Hiller István pártelnök csak tudomásul vette. Tudósítónknak Kránitz azzal
indokolta döntését, hogy nem akar részt venni az eldurvult kampány
politikai mocskolódásaiban. Ugyanakkor a helyi választási bizottság - ahová
a Fidesz panasza alapján kerül az ügy - tegnapi ülésén nem tudott érdemi
döntést hozni.
Az ügy előzménye: a Fidesz hétfőn a helyi választási bizottsághoz fordult,
mert szerinte Kránitz László befolyásolta a választás tisztaságát azzal,
hogy a második forduló előtt az ágfalvai idősek napján ötszáz forintos
vásárlási utalványokat osztogatott. Kránitz tegnapi sajtótájékoztatóján
arról beszélt: a rászorulókat akarta segíteni, s eszébe sem jutott ezáltal
előnyhöz jutni. Mint elmondta, 2002-ben listán már mandátumhoz jutott, s
azóta folyamatosan támogatja a rászoruló egyéneket és közösségeket.
Ágfalvára országgyűlési képviselőként ment, a helyi polgármester
meghívására. A falu első embere kérte, hogy támogassa az öregeket, akik
elfogadták és megköszönték az utalványt.
Molnár Ágnes, a Fidesz elnöki koordinátora tudósítónknak úgy kommentálta
Kránitz visszalépését: új helyzet állt elő azzal, hogy a szocialista jelölt
meg nem engedhető eszközöket alkalmazott kampánya során. Hozzátette: a
vasárnapi választásokon Sopron becsülete lesz a tét. Ha nem mennek el
elegendően szavazni, akkor egyéni képviselő nélkül marad a város, ami nem
csupán szégyen volna, hanem komoly hátrányokkal is járna Sopron számára -
mondta Molnár Ágnes.
Az MSZP választópolgároktól úgy értesült, hogy a Fidesz soproni képviselő-
jelöltje kampánykörútja során többször különböző tárgyi ajándékokkal lepte
meg a helyi választókat - közölte lapunkkal Nyakó István. A szocialista
párt szóvivője szerint, ha ez beigazolódik, Nagy Andor előtt csak egy út
áll, amit Kránitz László már kitaposott előtte, vagyis a visszalépés.
Kisbér segített
Ha a második fordulóban ugyan-
annyian mennek el Sopronban és Szécsényben választani, mint vasárnap, akkor
lesz képviselőjük. Innen nézve a harminc százalék körüli részvétel nem
olyan kevés, legfeljebb az első fordulóban, ahol ha nem szavaz a jogosultak
fele, nincs győztes. A második fordulóban már elég a 25 százalékos
aktivitás. A könnyítés előzményei közé tartozik a választójogi
veszszőfutás, amelynek során 1992. június 21-én Kisbéren csak nyolcadszorra
sikerült képviselőt választani Keleti György (MSZP, 65,5) személyében,
Pongrácz Tibor (MDF, 17,3) előtt. Akkor még a második fordulóban is szükség
volt az ötven százalékra. Volt képviselő, aki akkor felvetette, a paszszív
vidékeket meg kell büntetni, legyen ott a közigazgatási hivatalvezető a
képviselő. Végül éppen ellenkezőleg, enyhítettek, és az alacsonyabb
részvételi küszöböt fogadták el. Kérdés, hogy ez Sopronban, a politikailag
egyoldalúvá vált küzdelemben elég lesz-e az eredményességhez. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-341803 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszalepett-az-mszp-jeloltje-sopronban | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-25 00:00:00 | [
"Kránitz László"
] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron"
] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
2,145 | Mádl visszaküldte a közbeszerzési törvényt | http://www.nol.hu/archivum/archiv-346261 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/madl-visszakuldte-a-kozbeszerzesi-torvenyt | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-28 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
||
2,146 | Termálfürdő Agárdon | http://www.nol.hu/archivum/archiv-346064 | https://web.archive.org/web/20090531090215/http://www.nol.hu/archivum/archiv-346064 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/termalfurdo-agardon | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-27 00:00:00 | [] | [] | [
"Agárd (Gárdony)",
"Fejér megye"
] | [
"fürdő"
] | [] |
||
2,147 | Kránitz visszalép a második forduló előtt | Visszalépésének okairól szólva kijelentette: nem kíván a továbbiakban részt venni a kampányban, amelyet szerinte az első pillanattól durva, lejárató hangvétel jellemez. Megfogalmazása szerint döntéséhez jelentősen hozzájárult, hogy politikai ellenfelei választási csalással vádolták meg. Az ügy előzménye, hogy a Fidesz panaszt tett a helyi választási bizottságnál, mivel törvénytelennek tartja, hogy a választás második fordulója előtt néhány nappal az MSZP jelöltje 500 forintos vásárlási utalványokat ajándékozott az ágfalvi nyugdíjas találkozó résztvevőinek.
A múlt szombaton történtekkel kapcsolatban Kránitz László kijelentette: hibázott, bár jót akart. Szerdán kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "azt hittem, hogy Ágfalva nyugdíjasainak e jelképes ajándékkal jót tehetek (...) Hibáztam, mert nem gondoltam, hogy egy alantas politikai csapda áldozatává válok (...) Most pedig a látszatát is szeretném elkerülni annak, amivel vádolnak, hogy szavazatokat vásároltam". Annak ellenére, hogy az egyéni képviselői helyért folytatott versengésből visszalépett, Kránitz László továbbra is országgyűlési képviselő marad, mivel 2002-ben MSZP színekben területi listáról került be a parlamentbe.
A korábbiakban az MDF és az SZDSZ jelöltje jelentette be, hogy nem indul a második fordulóban. Eszerint november 28-án már csak négyen: a Fidesz, a MIÉP, a Jobbik jelöltje, továbbá egy független jelölt száll ringbe az egyéni országgyűlési képviselői helyért a Győr-Moson-Sopron megyei 7-es számú választókerületben.
Az időközi országgyűlési képviselő-választást azért írták ki, mert Szájer József, Sopron fideszes országgyűlési képviselője európai parlamenti képviselő lett, s ezért lemondott mandátumáról. A választás november 14-én tartott első fordulója érvénytelen volt, mert a választásra jogosultaknak kevesebb, mint a fele, csupán 31,9 százaléka adta le szavazatát. | http://nol.hu/archivum/archiv-341778-158443 | https://web.archive.org/web/20170212062332/http://nol.hu/archivum/archiv-341778-158443 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kranitz-visszalep-a-masodik-fordulo-elott | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-24 00:00:00 | [
"Kránitz László"
] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron"
] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
2,148 | Elosztogatott jelöltség? | Elosztogatott jelöltség?
Népszabadság • Cs. I. Hajba Ferenc • 2004. november 24.
Lapzártánkig az MSZP még nem döntött arról, hogy visszaléptesse-e jelöltjét
Sopronban. Kránitz László utalványokat osztott az első forduló előtt.
Helyi elemzők szerint, ha az MSZP visszalépteti jelöltjét, annak az lehet a
következménye, hogy az MSZP és az SZDSZ szavazói nem mennek el a november
28-i, vasárnapi választásra, így a második forduló érvénytelenné válhat.
Ebben az esetben viszont az Európai Parlamentbe távozó Szájer József helyét
nem tudják betölteni ebben a körzetben.
- A jó erkölcs mellett a Btk. is tiltja, hogy a jelölt anyagi juttatásokkal
próbálja meg befolyásolni a választópolgárokat - indokolja Molnár Ágnes, a
Fidesz elnöki koordinátora, hogy miért tettek panaszt a választási
bizottságon.
Választási csalásnak nevezte tegnap Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője,
hogy Kránitz László nyugdíjasoknak ötszáz forintos választási utalványt
osztott szét. Ez a bűncselekmény illeszkedik ahhoz az MSZP-s tendenciához,
mely szerint néhányan úgy gondolják: pénzért minden megvehető - tette
hozzá. A szóvivő megjegyezte, hogy korábban Gyurcsány Ferenc volt az MSZP
Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. A történtekkel az MSZP azt kockáztatja,
hogy Sopronnak nem lesz képviselője. Egy jó érzésű, szocialistákkal
szimpatizáló választó ezek után ugyanis nem megy el szavazni, s kicsi lesz
a részvételi arány - közölte.
- Több helyre vittem már ajándékot rászorulóknak, meg sem fordult a
fejemben, hogy emiatt meghurcoljanak - először így reagált a listán már
korábban a parlamentbe jutott Kránitz László a Fidesz lépésére. Hozzátette:
az első forduló előtt tartott idősek napi rendezvényen nem szólalt fel, az
utalványokat pedig azért adta, mert a polgármester kért támogatást tőle az
idős emberek számára.
- A kiosztott borítékban benne volt a szocialista jelölt fényképes naptára
az MSZP választási jelmondatával - magyarázza Bolla Balázs, az ágfalvai
Fidesz-szervezet vezetője.
- Mi is történt valójában? - kérdeztük Gaál Istvánt, Ágfalva
polgármesterét.
- Én mindenkitől segítséget kérek a rászorulóknak. Nemrég járt nálunk Dávid
Ibolya, az MDF elnöke, aki százezer forint értékben adott facsemetét és
virágot a falunak. Ő is a kampány idején érkezett, de eszünkbe sem jutott,
hogy szavazatot akar vásárolni. Nyilván nem is volt ilyen szándéka.
Kránitztól is én kértem támogatást, aki utalványokat ajánlott fel az
öregeknek - válaszolta Gaál István.
- Azt kifogásolja a Fidesz, hogy a borítékban benne volt egy-egy arcképes
kampánynaptár is - jegyeztük meg.
- Még az is lehet, hogy a kártyanaptárokat a hivatal dolgozói tették bele a
borítékba, hiszen ők segédkeztek az utalványok szortírozásában -
válaszolta.
Az első, érvénytelen fordulóban heten pályáztak: az MSZP, a Fidesz, az
SZDSZ, az MDF, a MIÉP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom indulói és egy
független jelölt. A legtöbb szavazatot Firtl Mátyás, a Fidesz jelöltje, a
megyei közgyűlés alelnöke kapta. Kránitz lett a második, 19 százalékkal
lemaradva. A második fordulóra már korábban visszalépett az SZDSZ színeiben
induló Kóczán Zoltán és az MDF-es Nagy Tamás. Tegnap délutánig tehát öt
jelöltet tartottak nyilván. Tegnap ülésezett az MSZP soproni elnöksége.
Lapzártánkig nem döntöttek arról, indul-e Kránitz a második fordulóban. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-341712 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elosztogatott-jeloltseg | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-24 00:00:00 | [
"Kránitz László"
] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron"
] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
2,149 | Miként bukott a nemzetbiztonsági kapcsolatokkal rendelkező alapítvány? | Miként bukott a nemzetbiztonsági kapcsolatokkal rendelkező alapítvány?
* Index/MTI
2007. 06. 05., 15:30 | Frissítve: 1 órája
Törvénysértés nem történt, de több szabályt is megsértettek a
Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) az Egymásért Egy-Másért Alapítvány
ügyében - ez derül ki a Nemzetbiztonsági Iroda vizsgálati jelentéséből
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésén a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ismertette a a Nemzetbiztonsági
Iroda jelentését, amely szerint az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében
törvénysértés nem történt, de több szabályt is megsértettek a
Nemzetbiztonsági Hivatalban.
A jelentés nem titkos része szerint Szilvásy György, a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter április 26-án tájékoztatást kért az ügyben, majd
- mivel az NBH vezetése nem adott egyértelmű adatokat - május 9-én
vizsgálatot rendelt el. A május 30-án lezárult vizsgálat célja az volt,
hogy tisztázza: milyen kapcsolat volt az alapítvány és az NBH között,
illetve a hivatalhoz köthető személyek milyen szerepet játszottak az
ügyben.
Az alapítványt 2004. július 28-án alapította Jakubinyi Roland Róbert.
Földesi-Szabó László rendőri vezetőként került kapcsolatba a büntetett
előéletű Jakubinyi Róberttel. Utóbbira csalás és magánokirat-hamisítás
miatt 1997-ben letöltendő börtönbüntetést szabtak ki, de 1999-ben, az
akkori igazságügyi miniszter előterjesztésére, a köztársasági elnök
kegyelemben részesítette, olvasható a jelentésben.
Kezdeti segítség
A Nemzetbiztonsági Iroda jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy
Földesi-Szabó László és Jakubinyi Róbert kapcsolatépítési törekvéseinek
kezdeti lépéseként került be a kuratóriumi tagok sorába Nagy Lajos, az NBH
első vezetője, aki halála előtt néhány hónappal közreműködött a kuratórium
kiegészítésében, és támogatást kért ez ügyben Galambos Lajos
vezérőrnagytól, az NBH főigazgatójától.
Ezt követően, 2006-ban bekerült a kuratóriumba Gyarmati György, az NBH
megbízott főosztályvezetője és Simon Ibolya, az NBH nyugdíjas jogásza is. A
jelentés szerint Gyarmati György szerepvállalása önmagában nem
kifogásolható, mivel ő a hatályos rendeletnek megfelelően a szükséges
bejelentést az állományilletékes parancsnoknak megtette, aki - az 1997-től
érvényben lévő gyakorlatot követve - azt tudomásul vette. Gyarmati György -
aki kuratóriumi tagságáért honoráriumot nem kapott - 2007. májusában
lemondott a tagságáról.
Simon Ibolya már nyugállományban volt, amikor jogviszonyt létesített az
alapítvánnyal, így bejelentési kötelezettség sem terhelte. Ezzel szemben
joggal kifogásolható, hogy - mivel kurátorként egyben az alapítvány
jogászaként is dolgozott - több mint egy évig egyszerre volt az alapítvány
és - külön szerződés alapján - az NBH jogi ügyeinek intézője is.
Az NBI jelentéséből kiderül, hogy az NBH vezetése legkésőbb 2006. november
30-án, Gyarmati György akkor kelt jelentéséből tudomást szerzett az
alapítványnál indult vizsgálatról, amelyet a vámhatóság kezdeményezett. Az
alapítvány nevében Földesi-Szabó László 2007. februárjában levélben kért
segítséget a hivatal főigazgatójától ügyükben, megküldve az esettel
kapcsolatos dokumentációt.
A főigazgató véleményezésre az anyagot Simon Ibolyának adta ki, válaszlevél
az ügyben nem született. A főigazgató az alapítvány ügyében 2007.
márciusában tájékozódott Nagy János vezérőrnagynál a Vám- és Pénzügyőrség
Országos Parancsnokánál, illetve más alkalommal Bencze Józsefnél, a
parancsnok helyettesénél. Az NBH azonban semmiben nem akadályozta az eljáró
szervek munkáját.
Fegyveresek hada
A vizsgálat alapján valószínűsíthető, hogy a politikai szféra felé történő
kapcsolatépítést szolgálta Földesi-Szabó László részéről, hogy az
alapítvány támogatást nyújtott a Szilvásy István vezette BM Kórháznak,
illetve eseti megbízásokat adott Szilvásy Péter grafológusnak. Ez azonban
nem járt a várt eredménnyel. Az ügyben indult eljárásba a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter nem avatkozott be, derül ki a jelentésből.
A jelentés szerint a vizsgálat feltárta, hogy az alapítvány és a hivatal
között volt kapcsolat, az alapítvány azonban nem volt „fedőcég”,
korrupcióra utaló adatok nem keletkeztek. Buzálné Szabó Mária, a
Nemzetbiztonsági Iroda vezetője a jelentésben megfontolásra javasolta annak
a rendeletnek a módosítását, amely a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatoknál a munkavégzéssel nem járó jogviszony létesítését szabályozza
jelenleg. Azt javasolja, hogy a jövőben az érintett személynek még a
jogviszony létesítése előtt kell megtennie bejelentését az
állományilletékes parancsnoknak. Ez lehetőséget adna az engedélyezés előtt
a megelőző ellenőrzésre. Szilvásy György a bizottság ülése után
újságíróknak bejelentette: a jelentés alapján javaslatot tesz a vonatkozó
jogszabály módosítására. | https://index.hu/belfold/egymas605h/ | https://web.archive.org/web/20070607161252/http://index.hu/politika/belfold/egymas605h/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mikent-bukott-a-nemzetbiztonsagi-kapcsolatokkal-rendelkezo-alapitvany | Index | hungarian-news | 2007-06-05 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Galambos Lajos",
"Gyarmati György",
"Jakubinyi Róbert",
"Simon Ibolya"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,150 | Különleges rendeltetésű honvédségi ingatlan | Különleges rendeltetésű honvédségi ingatlan
Népszabadság • H. Z. • 2004. november 22.
Tizennyolc és fél millió forintért épített kutyaólakkal példázta Simicskó
István, a Fidesz honvédségi szakértője, hogy a védelmi tárca pazarló. A
politikus emlékeztetett rá, hogy az ÁSZ nemrégiben közzétett jelentése
szerint a vizsgált közbeszerzések közül minden harmadik szabálytalan volt.
A szolnoki repülőteret őrzi a tizenkét kutya, amelynek 18 és fél millió
forintért építettek lakhelyet. Simicskó szerint az aránytalanságot mutatja,
hogy a költségvetés tervezetében lakásépítésre 206 millió forint szerepel.
Bár a 18 és fél millió forint valóban soknak tűnik, nem 12 kutyaólra
költöttük - nyilatkozta lapunknak Bocskai István kommunikációs főigazgató-
helyettes. A beruházásra azért volt szükség, mert Szentkirályszabadjáról
Szolnokra telepítették a harci helikoptereket, és őrzésükre átköltöztették
a kutyákat is. A terepen közüzemet kellett létrehozni, és az ÁNTSZ-
szabályoknak megfelelő kenneleket, raktárat és pihenőhelyiségeket is. Ez
került ennyibe. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-341309 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulonleges-rendeltetesu-honvedsegi-ingatlan | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-22 00:00:00 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
|
2,151 | Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága vizsgálja a Tankönyvkiadó eladását | Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága vizsgálja a Tankönyvkiadó eladását
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 20.
Vizsgálatra kéri a Fidesz az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába delegált tagját
a Nemzeti Tankönyvkiadó szerdán lezárult privatizációja kapcsán.
Információink szerint viszont ugyanezt már megtette az ÁPV Rt. igazgatósága
is. Mint ismeretes, a pályázat nyertese a Láng Kiadó és Holding lett.
Felháborító az az eljárás, amelynek során a miniszterelnök üzleti
partnerének, Erdős Ákosnak "játszották át" a Tankönyvkiadót - jelentette ki
sajtótájékoztatóján Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki elmondta: habár
a legnagyobb ismert vételi ajánlat 4,2 milliárd forint volt, a Láng Rt.-hez
3,2 milliárdért került a stratégiai cég. Pokorni felidézte, hogy a
tankönyvkiadóra tizenhárman pályáztak, az első körben 3,4 milliárdnál
húzták meg a határt, és öt jelentkező mehetett tovább. Ezután hárman tettek
ismét ajánlatot, amelyből az ÁPV Rt. annak az Erdős Ákosnak a cégét találta
alkalmasnak, aki Gyurcsány Ferenc cégeinek a kezelője.
Tette ezt a politikus annak tudatában, hogy a már korábban is támadott
lehetséges tranzakcióval kapcsolatban többször nyilvánosságra került: a
Láng Holding akkor került kapcsolatba a mostani miniszterelnökkel, amikor
Gyurcsány Medgyessy Péter politikai tanácsadója lett, s eladta a Perfekt
Rt.-t, mert annak több, állami tulajdonban lévő cégtől származó
megrendelése volt. Ezen kívül sem a Láng Holdingnak, sem Erdősnek nincs
kapcsolata a politikussal vagy annak más üzleti érdekeltségeivel.
Az ÁPV Rt. is reagált a vádakra. Közleményük szerint félrevezető az
érvényes ajánlat összegének összehasonlítása az első fordulós ajánlatok
összegével. Kétfordulós pályázatok esetében köztudott ugyanis, hogy a
beadott ajánlatok nem kötelező érvényűek, mivel az eladni kívánt cég érdemi
pénzügyi átvilágítása csak a második forduló előtt lehetséges. Ezt követően
viszont az árajánlat már kötelező érvényű, bankgaranciával igazolt.
Hozzáfűzik: a nyertes befektető ajánlata több mint félmilliárd forinttal
meghaladja a független vagyonértékelésben megjelölt valós piaci értéket.
A tényekhez tartozik, hogy a Mozaik - szokatlan módon - a két forduló
között nyilvánosságra hozta az első fordulóban megajánlott összeget, a kft.
által képviselt konzorcium azonban a második fordulóban nem adott be a
megjelölt határidőig érvényes árajánlatot, s ezt nyilatkozatban el is
ismerte. A lengyel cégnél a hiánypótlás keretében benyújtott banki fedezet
igazolása nem felelt meg a pályázati követelményeknek. Lapunk egyébként úgy
értesült, hogy mivel az állam a tankönyvkiadóért nem vállalt szavatosságot
- a külföldi vevő ennek hiányát nem fogadta el.
Információink szerint az ÁPV Rt. igazgatósága, tekintettel az ügy politikai
vonatkozásaira, felkérte az rt. felügyelőbizottságát, hogy tételesen
tekintse át a pályázat lefolyását, a döntés előzményeit. Ugyanezt kéri a
Fidesz alelnöke is, aki szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak is meg kell
vizsgálnia az adásvételt. A Mozaik kiadó a közeli napokban dönt arról, hogy
a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul-e. Pokorni úgy ítélte meg, hogy a cég
eladását semmi sem indokolta.
- Nonszensz, hogy azért kellene kizárni egy céget a pályázatból, mert annak
tulajdonosa a miniszterelnök üzleti partnere volt - reagált az MSZP Pokorni
felvetéseire. Szabó Zoltán szocialista politikus az MTI-nek azt mondta: a
Láng Rt.-t, "az első fordulóban messze a legjobb, és a második fordulóban
egyedül érvényes ajánlatot tevő céget azért kellett volna kizárni, mert
valaha a miniszterelnök egyik cégével üzleti kapcsolatban volt". | http://www.nol.hu/archivum/archiv-340875 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-apv-rt-felugyelobizottsaga-vizsgalja-a-tankonyvkiado-eladasat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-20 00:00:00 | [
"Erdős Ákos",
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Láng Holding Rt.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)"
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
|
2,152 | József nádor téri mélygarázs-botrány | Hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a József nádor téri mélygarázs ügyében – adta hírül hétfőn az MTI. Lapunk megtudta, a kerület jelenlegi polgármestere, Rogán Antal nem hivatalos forrásból már értesült a feljelentésről, ám mivel hosszú ideig nem történt semmi az ügyben, úgy vélte, csak vak lárma volt, vagy esetleg időközben visszalépett a feljelentő. Horváczy Emese, az NNI szóvivője viszont az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a rendőrségnél már május 18-án feljelentés-kiegészítést rendeltek el, s a nyomozás ennek alapján indult el hétfőn.
A kerület előző vezetése 2006 szeptemberében döntött arról, hogy magánberuházó bevonásával építtet garázst az önkormányzat tulajdonában lévő – forgalomképtelen törzsvagyonát képező – köztér alá. A garázs a beruházó tulajdonába kerülne, és a térre – állítólag az önkormányzati vagyonrendelettel ellentétesen – elővásárlási joga lenne.
Az ominózus szerződést a kerület korábbi, MSZP-s polgármestere, Steiner Pál írta alá, az akkori képviselőtestület jóváhagyásával – derül ki az ex-polgármester közleményéből. A szakmai előkészítés azonban már jóval korábban, 1994-ben elkezdődött, de azóta is minden polgármester és képviselő támogatta a beruházást – érvelt írásban Steiner. Az MSZP-s politikus hozzátette: a pályázatot egyébként korábban már háromszor kiírták, s csak negyedszerre, 2006-ban lett eredményes. "A szerződés aláírását alapos és körültekintő szakmai előkészítés előzte meg, a szerződést és annak részleteit az önkormányzat jogászai és jelenleg is hivatalban levő jegyzője törvényesnek ítélte. Megjegyzem, hogy a városrészben már több éve működik két, azonos jogi feltételekkel létrejött közforgalmú mélygarázs" – utalt Steiner az ugyancsak befektetői pénzből készült Szabadság téri és a Grasham palota alatt üzemelő mélygarázsra.
Rogán Antal lapunkhoz eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a rendőrség tegnap kért iratokat az önkormányzattól a mélygarázzsal kapcsolatos feljelentés kivizsgálásához. Rogán írásban leszögezte, hogy az építési szerződést az előző ciklusban született testületi döntés alapján Steiner 2006. szeptember 27-én írta alá. A szerződésben foglaltak alapján az önkormányzatnak az OTP Befektetési, Ingatlanforgalmazási és Vagyonkezelő Zrt. a József nádor téri mélygarázs építési, üzemeltetési jogáért és a térre vonatkozó földhasználati jogért 690 millió forintot fizetett.
A jövendő mélygarázs üzemeltetési kockázatát teljes egészében a befektető vállalta, annak minden költségével és hasznával együtt. A szerződés értelmében az üzemeltetési jog 50 évre szól, 50 év után a garázs tulajdonjoga az önkormányzatot illeti meg – írta Rogán. A polgármester cáfolta, hogy a befektető elővásárlási jogot kapna a térre – ezt a szerződés szövege kizárja –, a megállapodás szerint a cég csupán földhasználati jogot élvez az építés „erejéig” és a felhajtás-lehajtás célját szolgáló építményekre. Lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy az építkezés befejezése után a tér egy része díszburkolatot kap és közparkot is kialakítanak.
Közleményében felidézi, hogy a befektető a Steiner által aláírt szerződés szerint jogot kapott arra, hogy az építés és üzemeltetés céljára projektcéget hozzon létre, és jogait, s kötelezettségeit is arra ruházza át. Az OTP Befektetési, Ingatlanforgalmazási és Vagyonkezelő Zrt. október elején erre a célra hozta létre a József nádor Parkolóház Kft-t. Az építés azért nem kezdődött még el, mert földhasználati jogát a szerződés alapján a földhivatal nem jegyezte be, az önkormányzat új vezetése pedig a szerződés módosításához nem járult hozzá - fogalmazott Rogán. "A Belváros új vezetése fontosnak tartja a József nádor téri mélygarázs megépítését, de a jogszabályok maradéktalan betartása mellett. Meggyőződésem, hogy erre van lehetőség, hiszen az építkezés még nem indult el, az önkormányzatot kár nem érte, és amennyiben a hatóságok az előző polgármester által aláírt szerződés bármely pontját kifogásolják, van lehetőség annak módosítására" – szögezte le Rogán. | http://nol.hu/archivum/archiv-449086-256296 | https://web.archive.org/web/20170122230543/http://nol.hu/archivum/archiv-449086-256296 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jozsef-nador-teri-melygarazs-botrany | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [
"Steiner Pál"
] | [
"OTP Bank Nyrt.",
"OTP Befektetési Ingatlanforgalmazási Zrt."
] | [
"Bp. V. kerület"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"parkolás"
] | [] |
|
2,153 | Furcsaságok a Garay körül | Furcsaságok a Garay körül
Munkatársunktól • 2007. június 6.
A Garay piac átépítése minden érdekeltnek jövedelmező lesz, kivéve az
önkormányzatot - írta az Index. A polgármester máshogy látja.
A különös történet nagyjából azzal kezdődött - olvasható az Index
terjedelmes cikkében -, hogy a hamarosan megnyíló Garay üzletházat - és
fölötte lakásokat - építő cégcsoport, a Zsohár Árpád nevével fémjelzett
Pendola Invest Kft. cégeiben mindjárt az elején olyan emberek bukkantak
fel, akik a kerület más nagy ingatlanügyeiben is szerepet játszottak. A
cégvezető nem találta meg a hangot az új emberekkel. Ezek később kiváltak,
és új cégeket alapítottak, Zsohár egyedül vitte tovább a projektet. A
cégvezető szerint a konfliktus részben abból adódott, hogy a beruházás
levezénylésére gründolt Garay Zrt.-be Hunvald György, a VII. kerület
polgármestere olyan sok embert akart beültetni ilyen-olyan tagnak a
képviselő-testületből és a kerületi vagyonkezelőből - mondván, minden
pártnak helyet kell adni -, hogy az már sok volt Zsohárnak - olvasható az
Indexen.
A Garay Zrt. törzstőkéjének 360 millió forintjából 350-et Erzsébetváros
finanszírozott, tízet Zsohár. A nyereséget viszont 22-78 százalékban
osztották fel, az építő javára - hiába kifogásolta ezt a helyi ellenzék.
Az átépítés alatt a piac ideiglenesen a Rottenbiller utca 56-58-60.
telkeire/udvaraiba költözött. Ezt a három ingatlant átadták Zsohár egykori
Pendola Invest Kft.-beli üzlettársainak. Zsohár azt mondta, a Rottenbiller
utcai ingatlanegyüttes átadása annak az egyezségnek a része volt, amelynek
eredményeképp az említettek kiléptek a Garay építésénél közreműködő Pendola
Investből.
A kilépettek, úgy tűnik, remek boltot csináltak az ideiglenes piac
területével - summázott az Index. Az önkormányzat ugyanis lakossági igényre
hivatkozva 2004 februárjától havi 7,9 millió forintért visszabérelte tőlük
a telkeket 18 hónapra. A pénzt a telkek tulajdonosa azonban nem kapta meg -
ezt a választ kapta az önkormányzattól az internetes újság.
A Rottenbiller utca 56-58-60. -at papíron 226 millióért vették, ennek
azonban csak a 20 százalékát, 45,2 milliót kellett kifizetniük a
szerződéskötéskor, és ebből is levontak még 22 millió forintot azért, mert
a házakat lebontják. Végeredményben az önkormányzat 23,2 millió forintot
kapott, a többit elengedte, mondván, az - a közérdeknek megfelelően - az
ideiglenes piac visszabérlésének ára - írta az online lap.
Az Index cikkében közölt állítások zömre valótlan - közölte érdeklődésünkre
Hunvald György. Az önkormányzatra nézve - talán - legdehonesztálóbb
megállapítás, hogy itt mindenki jól járt, kivéve a kerületet, ugyancsak
teljes képtelenség - szögezte le a polgármester, rámutatva: az önkormányzat
Garay téri vagyona az átépítés előtt 1,1 milliárd forintot ért, az átépítés
óta viszont 2,8 milliárdot, és ez az összeg a komplexum hasznosításával
tovább nő. Az értéknövekedés pedig egy fillérjébe sem került a városrésznek
- hangsúlyozta Hunvald. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-449240 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsasagok-a-garay-korul | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-06 00:00:00 | [
"Hunvald György",
"Zsohár Árpád"
] | [
"Garay Zrt.",
"Pendola Invest Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület"
] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
2,154 | Elismert alapítványi kapcsolat | Elismert alapítványi kapcsolat
Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. június 6.
Elismerte az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal
kapcsolatát az a jelentés, amely szerint az alapítvány vezetői politikai
kapcsolatokat akartak építeni. Szilvásy György, a polgári
titkosszolgálatokat irányító miniszter tegnap a parlament nemzetbiztonsági
bizottságának zárt ülésén számolt be a Nemzetbiztonsági Iroda
vizsgálatáról; e szerint az alapítvány nem volt "fedőcég", korrupcióra
utaló adatok nincsenek, viszont az NBH-nál több szabályt is megsértettek,
ezért kezdeményezik annak a rendeletnek a szigorítását, amely eddig nem
kötelezte az NBH-t munkatársai civil tevékenységének ellenőrzésére. A
jelentés valószínűsíti, hogy az alapítvány azért támogatta a Szilvásy
István vezette BM Kórházat, illetve azért adott eseti megbízásokat Szilvásy
Péter grafológusnak (a miniszter két testvéréről van szó), hogy politikai
kapcsolatokat építsen.
- Ha bármilyen visszaélés történik egy állami intézménynél, felmerül a
miniszter felelőssége. A kancelláriaminiszternek le kellene mondania -
nyilatkozta az ülés után Simicskó István (KDNP), a bizottság elnöke. Az
alelnök, Tóth Károly (MSZP) azt mondta: bárki próbálhat befolyást szerezni
magának, a kérdés az, sikerül-e. Ebben az esetben megállapítást nyert, hogy
nem sikerült.(Ny. M.) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-449233 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elismert-alapitvanyi-kapcsolat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-06 00:00:00 | [
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,155 | PPP: pénz, piac, panama | A fővárosi Garay téri piac újjáépítésének hátterét vizsgálva újra belebotlottunk az erzsébetvárosi ingatlangazdálkodás általános receptjébe: végy néhány offshore céget, vedd magad körül bennfentes üzletemberekkel és jogászokkal, majd vásárolj értékes házakat a kerülettől olcsón. Az üzlet mindenkinek jövedelmező lesz. A közvagyonnal gazdálkodó önkormányzatot kivéve. A helyi bennfenteseket Garay sem úszhatta meg. Mivel a piacot fel kell építeni, csak fölé emelhettek jól eladható lakásokat, de azokat a házakat-telkeket is jól hasznosították, amelyekre a piac az átépítés idejére települt.
Híg sárban gázolva derítettük ki, mitől lesz luxusház a viharos múltú Gozsdu-udvar, mit csinálnak a tönkrement Király utcával, és hol alakítanak ki sétálóutcákat.
Bár csupán márciusig szól kinevezése, megkérdeztük Beleznay Évat, Budapest ideiglenes főépítészét, mit gondol a toronyházakról, a pesti zsidónegyed pusztulásáról, a belváros zöldterületeiről, a 4-es metróról és persze arról, fogunk-e valaha a belvárosban a Duna-parton sétálni.
A csarnok átalakítása nem indult összeesküvéselmélet-szerűen. A Garay piac a főváros egyik legpatinásabb hétvégi bevásárló helye volt, de karbantartás híján teljesen tönkrement, és már sehogy sem tudott megfelelni az EU-s előírásoknak. A kerület vezetése hamar rájött, hogy az átépítést egyedül nem tudja végigcsinálni, ezért hitelképes befektetőt keresett, és megtalálta a Pendola cégcsoport első emberét, Zsohár Árpádot. Zsohár cégeiben ekkor megjelentek olyan emberek, akik a hetedik kerület más nagy értékű ingatlanügyeiben is szerepet játszottak. Zsohár azonban nem találta meg a hangot a - szerinte mellé tett - új emberekkel. Az újak végül kiváltak, és új cégeket alapítottak.
A hetedik kerület is komolyan támogatta a beruházást, és a projekt lebonyolítására és a szükséges hitelek felvételére létrehozta Garay Zrt.-t. A zrt. a VII. kerület százszázalékos tulajdonában volt 2007 márciusáig, akkor eladták Zsohár egyik cégének. Az önkormányzat tervei szerint a Garay Zrt.-nek 6,5 milliárd forint hitelt kellett volna felvennie az önkormányzat kezességvállalásával. Azt hiába kérdeztük, hogy végül mennyi hitelt vett föl a Garay Zrt., a VII. kerület nem adott pontos választ. A zrt. mérlegadatai 2 265 484 forint hitelt tartanak nyilván, amit - szintén a mérlegadatok szerint -, fel is használtak az új piac, a Garay Üzletház építéséhez.
Nézzen képeket a piacról Nézzen képeket a piacról
Az évszázad erzsébetvárosi beruházásának mondott Garay Üzletház a kezdetben becsült költségnél - amit az önkormányzat 8,8 milliárd forintnak, a beruházó Zsohár 9,5 milliárdnak mond - többe került, és végül 10,6 milliárd forintból épült meg.
Az épület
A régi csarnok 1931-től 2003. december 31-ig állt. A helyén magasodó új épület 69 ezer négyzetméterén jut majd hely a kofák mellett különböző boltoknak és szolgáltatóknak, éttermeknek, bankoknak is. A ház alatt négyszintes, 636 autó befogadására alkalmas mélygarázs is épült, és az üzleti szintek fölött a 2-6. emeleten 231 lakás várja a belvárosi létformára vágyó lakókat.
Kiszorított bennfentesek
A beruházást Zsohár Árpád vitte végig, de félúton leválasztotta magáról a kezdeti üzlettársait - a jó politikai kapcsolatokat ápoló vállalkozókat, jogászokat. Zsohár saját bevallása szerint a konfliktus részben abból adódott, hogy a projekt levezénylésére létrehozott Garay Zrt.-be Hunvald György, a VII. kerület polgármestere olyan sok embert akart beültetni tagnak vagy felügyelő bizottsági tagnak a képviselő-testületből és az Erzsébetvárosi Vagyonkezelőből (Erlak) - mondván, minden pártnak kell helyet biztosítani -, hogy az már sok volt a Pendola cégcsoport első emberének.
A Garay Zrt. prominensei A Garay Zrt. igazgatósági tagjai (a teljesség igénye nélkül): Fodor Eleonóra (2004.04.13-ig hatályos), az MSZP Országos Európai Integrációs Tagozat szervezetének elnökhelyettese és Budapesti szervezetének elnöke, a BÖK Budapesti elnökségébe a tagozatok által delegált tagja, az MSZP Budapesti Területi Szövetsége Elnökségének tagja, Hunvald György tanácsadója, az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. igazgatósági tagja Gáspárdy Geregely (hatályos), a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Zrt. frissen kinevezett vezetője, az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, SZDSZ-es politikus Kató Benedek (2004. 04.03-ig), Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja, volt kerületi SZDSZ-es politikus Kreisz Irén (hatályos), a Garay piacot üzemeltető Garay Kft. volt igazgatója Galambos András György (hatályos), az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. Vezérigazgatója, az Erzsébetváros Kft. (önkormányzati és magán házak karbantartásával foglalkozó cég) vezérigazgatója. Felügyelőbizottsági tagok: Nagy György (2004.04.09-ig hatályos), a PrivatBusiness Kft. tulajdonosa, a PrivatBusiness az Erzsébetvárosi önkormányzattal közösen jegyzi az Erzsébetvárosi Lakás Építő Kft.-t (Erlak) Késmárki Károly (2007.03.03-ig hatályos), ügyvéd Ádler Dóra (2006. 04. 28-ig hatályos), ügyvéd, Ádler György kerületi SZDSZ-es politikus lánya, apja választókörzetébe tartozik a Garay tér is. Seprényi Gábor (2005. 12. 02.-ig hatályos), az Ifjúsági és Sportminisztérium osztályvezetője volt Deutsch Tamás minisztersége idején. Deutsch Tamás a VII. kerületi Fidesz frakció vezetője Herr Szabolcs (2007.03.03-ig hatályos), a Fidelitasz kerületi elnöke Gáborjáni Szabó Melinda (2006. 04.28-ig hatályos), Fidesz-delegált
Az zrt.-ben nagykoalíció volt
A Garay Zrt. törzstőkéjének 360 millió forintjából 350-et Erzsébetváros finanszírozott, tízet Zsohár. A nyereség felosztása nem ilyen arányú, huszonkét százalék jár a VII. kerületnek, 78 az építőnek.
Kecskés Gusztáv, Erzsébetváros fideszes képviselője többször kifogásolta ezt a leosztást, de javaslatait rendre elutasították. Arra sem volt fogadókészség, hogy egy ad hoc vizsgálóbizottságot állítsanak fel, mert a Kecskés által előnytelennek ítélt szerződés szerint a körülbelül kétmilliárd forintot érő telek is a rá építő tulajdonába kerül.
A Garay Üzletház építkezése ránézésre jól áll, lassan beköltözhettek az első lakók. Köztük lesz Gál György is, a VII. kerületi gazdasági bizottságának vezetője. Gál élettársának, Török Tímeának a nevére van bejegyezve a toronyban egy 300 négyzetméteres lakás.
Borúlátó kofák
A piacosok még kételkednek és berzenkednek, mert nekik azt mondták, mindenki együtt költözik, de egyelőre maradnak ideiglenes helyükön a Rottenbiller utcában, és senki sem szólt nekik semmit arról, mikor pakolhatnak vissza. Eddig egyetlen dologban biztosak, minden sokkal drágább lesz.
Egy idős néni egy csomag újhagyma és két fejessaláta eladása közben kesergett a placcok árának drasztikus növekedéséről. Ő úgy tudja, az eddigi havi 3500 forint az új Garayn 6000 lesz, és drágul a napi helypénz is. Vannak, akik a néni szerint már vissza se mehetnek a régi-új helyre, mert a beígért átmeneti másfél év után - mindent bizonytalannak látva a piac körül - nem fizették tovább az önkormányzat által elvárt díjat.
Nekik visszamenőleg kell két és fél, három évet kifizetniük, vagy mehetnek, amerre látnak. Egy hentes rosszallóan megjegyezte, hogy a zöldségárusoknak hozzájuk képest nincs is okuk panaszra. Nekik havonta 70 ezer forint lesz csak a helységbérlet, ehhez jön még a lifthasználat, szemétdíj, egyebek.
Az igazi buli a Rottenbiller utcában van
Az átépítés alatt a piac ideiglenes a Rottenbiller utca három telkén, illetve a telkeken álló házak udvaraiban működik. Ezt a három ingatlant (Rottenbiller utca 56., 58., 60.) átadták Zsohár egykori Pendola Invest Kft.-beli üzlettársainak, Molnár Jenőnek, Farkas Attilának és Néder Zoltánnak (a Ferrexim LLC offshore cég kézbesítési megbízottjának).
A háromháznyi terület eladásának körülményei, és a körülötte felmerülő nevek, cégek és a jogi helyzet több szempontból kísérteties hasonlít a zsidó negyed házainál folytatott manőverezéshez.
Molnár Jenő A kecskeméti vállalkozónak a Hungasekt pezsgőgyárban voltak érdekeltségei, tulajdonosa több ingatlanberuházó és kereskedő cégnek, és az ő vállalkozása a Koru Inu magánnyomozó iroda is.
Zsohár lapunknak azt mondta, a Rottenbiller utcai ingatlanegyüttes átadása annak az egyességnek a része volt, aminek eredményeképp a fent nevezett személyek kiléptek a Garay Üzletközpont építésénél közreműködő Pendola Investből. A távozottak (Molnár Jenő, Farkas Attila, Ferrexim LLC stb.) új cége, a könnyen összetéveszthető nevű Pend Invest megkapta a Rottenbiller 56-58-60.-at, Zsohár cserébe gyakorlatilag egyedül vihette végig a Garay üzletház építését.
A fenti urak, ma már úgy tűnik, a "nagy" Garay-projekt nélkül is remek boltot csináltak az ideiglenes piac területével. Az önkormányzat ugyanis lakossági igényre hivatkozva 2004 februárjától havi 7,9 millió forintért visszabérelte tőlük a telkeket 18 hónapra. A pénzt a telkek volt tulajdonosa, a Pend Invest (illetve a jelenlegi tulajdonos, a PEND IN PROJEKT Kft.) azonban nem kapta meg, tudtuk meg Káldi Csabától, a VII. kerületi önkormányzat szóvivőjétől.
Az ingatlan valódi értékét sejteti az is, hogy bár a Rottenbiller utca 56-58-60.-at papíron 226 millióért vették, ennek azonban csak a 20 százalékát, 45,2 milliót kellett kifizetniük a szerződéskötéskor, és ebből is levontak még 22 millió forintot azért, mert a házakat lebontják. Végeredményben az önkormányzat
23, 2 millió forintot kapott, a többit elengedte, mondván, az - a közérdeknek megfelelően - az ideiglenes piac visszabérlésének ára.
Ingatlanokat receptre Ahogy azt a hvg.hu korábban már megírta, a zsidó negyednek nevezett Belső-Erzsébetvárosban hárommillió forintos minimális törzstőkéjű projektcégek, pályáztatás nélkül kaptak egész házakra opciós vételi jogokat. A vételi jogot a cég üzletrészének eladásával, offshore cégeken keresztül (az offshore cégek tulajdonosairól Magyarországon nincs nyilvántartott adat), kettős adásvételi szerződésekkel jutatták a valódi, többségében ír, spanyol vagy izraeli befektetőkhöz. Két szerződést kötöttek egyazon napon ugyannak a cégnek az üzletrészeire, csak a két iratban nagyságrendekkel különböző összegek szerepelnek. A házanként bő százmilliókban mérhető haszon aztán az adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégben csapódik le. Az önkormányzathoz csak a morzsák jutnak vissza, ami megmagyarázza, miért mondta Hunvald György korábban azt, hogy a sokszor műemléki védettségű házak felújítására nincs elég pénz. Hunvald akkor azt állította, a rigorózus szabályozás az oka, hogy a házak eladásából befolyó bevételek épp csak a lakások bérlőinek kiköltöztesére elegnedők. A házak eladási ára hivatalosan csak annyi, amennyi az önkormányzathoz a pénz, ciprusi megutaztatása után kerül. A számos esetben gyanítható hűtlen kezelés miatt a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) eljárást indított, amely jelenleg is tart. A belső-erzsébetvárosi fideszes szál Molnár Jenőt egy VII. kerületi fideszes önkormányzati képviselővel, Garabics Károllyal együtt az elmúlt hónapokban már újdonsült üzlettársként mutatta be a Király utca 15. lakóinak az erlakos Nagy György, mikor egyeztetni ment a mielőbbi költözésekről. Aztán bő egy hónappal ezelőtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban tartott tervtanácsi ülésen a Király utca 25., 27., 29. bontásáról vagy megtartásáról szóló vitában a jelenlegi vásárlóként feltüntetett cégek helyett a Promoplan Kft.-t tűnt fel mint tényleges beruházó. A Promoplan tulajdonosa Kékessy George Sándor, a Fidesz-kormány párizsi nagykövetének Kékessy Dezsőnek a fia. A gördülékeny és pártérdekektől mentes döntéshozatalt elősegítendő tervtanácsi ülésre Hunvald polgármester is elment, hogy konzultáljon a KÖH illetékeseivel. A KÖH azonban túlzottnak és elfogadhatatlannak tartotta a beruházó által bemutatott beépítési ötleteket, és a tervek átdolgozására kötelezték a beruházót.
A jelek - és a tulajdoni lap állása - szerint időközben Molnárék a Ferrexim LLC offshore cég közbeiktatásával már tovább is adták az ingatlanokat egy - az ír Peter Stich tulajdonában levő magyar - projektcégnek, amely már elvi építési engedélyt kapott a kerületi önkormányzattól, hogy apartmanházat építhessen a háromháznyi egybefüggő telekre (Zsohár Árpád szépen halad a Garay üzletközponttal, és a Rottenbiller utcai ingatlanokat hamarosan ki lehet üríteni).
Az ír beruházó - a zsidó negyedben megszokott módon - tulajdonjog-fenntartással vette meg az ingatlanokat. Ez a jogi formula annyit tesz, hogy Peter Stich - illetve Rot 56 Kft.-je - csak akkor lesz Rottenbiller 56-58-60. tulajdonosa, ha a teljes árat kifizette az eladóknak. A tulajdoni lapon szereplő kétmillió eurós egyetemleges jelzálogjog, azaz durván 500 millió forint lehetett nagyjából a projektcég üzletrészének - és ezen keresztül az ingatlanoknak - a vételára. Vagy csak a vételár eddig kifizetett része.
Ki kicsoda?
Zsohár Árpád úgy emlékszik, hogy a zsidó negyed házainak pályázat nélküli értékesítésekor többször felbukkanó Néder Zoltán ügyvédet Molnár Jenő mutatta be neki. Nédert információink szerint az Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. (Erlak) résztulajdonosa, Nagy György mutatta be Hunvald Györgynek a VII. kerület polgármesterének, bár Hunvald az Index kérdésére azt mondta, hogy nem ismeri személyesen a jogászt. Nagy György élettársa Szíjártó Piroska kiemelt szerepet kapott NNI-nél folytatott nyomozást megalapozó feljelentésben. Hunvald nem ismeri Molnár Jenőt sem, nevével a VII. kerület vezetése csak a Pendola Bau Kft.-n keresztül találkozott, amellyel 2002 decemberétől állnak üzleti kapcsolatban.
Tekintse meg képeinket! Tekintse meg képeinket!
Néder irodájában volt a Király-Major, a Király 27, a Dembinvest, a Király-Ház, a Promo-Vest, a Dembi 26. projektcégek székhelyet. E cégek ügyvezetője többnyire Szíjártó Piroska. Néder a kézbesítési megbízottja a USA-ban székelő offshore cégnek, a Ferrexim LLC.-nek is. A Ferrexim jelenleg köztes tulajdonosa a Király utca 15., 25., 27., 29.-nek, és résztulajdonosa a Garay csarnoknál korábban szereplő Pendola Investnek, majd a Zsohártól való elválás után Rottenbiller utcai házak mögé tett Pend Invest Kft.-nek. | https://index.hu/belfold/garay0530/ | https://web.archive.org/web/20211211233456/https://index.hu/belfold/garay0530/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ppp-penz-piac-panama | Index | hungarian-news | 2007-06-01 00:00:00 | [
"Ádler Dóra",
"Farkas Attila",
"Gáborjáni Szabó Melinda",
"Gál György",
"Galambos András",
"Garabits Károly",
"Gáspárdy Gergely",
"Herr Szabolcs",
"Hunvald György",
"Kató Benedek",
"Kékessy Georges Sándor",
"Késmárki Károly",
"Kreisz Irén",
"Molnár Jenő (Pendola)",
"Néder Zoltán"
] | [
"Dembi 26. Kft.",
"Dembinvest Kft.",
"Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft.",
"Ferrexim LLC",
"Fidesz",
"Garay Zrt.",
"Király 27 Kft.",
"Király-Ház Kft.",
"Király-Major Kft.",
"MSZP",
"PEND IN PROJEKT Kft.",
"Pendola Invest Kft.",
"Promo-Vest Kft.",
"Promoplan Kft.",
"Rot 56 Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"protekció",
"gazdálkodás"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
2,156 | Mit csinál ma Princz Gábor? | Júliusban mentették fel első fokon a hűtlen kezelés vádja alól Princz Gábort, a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját. A Manager Magazin egyes forrásai szerint az ítélet bizonyos körökben újra szalonképessé tette az egykori bankárt, mások szerint sokan soha nem is tagadták meg.
Ezzel együtt nem látszik, hogy akár az ítélet előtt, akár utána aktív vállalkozói tevékenységbe fogott volna. Az újság utánajárása szerint Princznek nincsenek cégei, csak olyan vállalkozásokról tudni, amelyek volt feleségek nevén vannak. Úgy tudják, ezek közül a TE-ART Befektetési és Vagyonkezelési Részvénytársaság szolgál a volt bankvezér működési terepéül – a cég megnevezése nélkül Princz a bíróságon azt mondta, tanácsadóként dolgozik.
A társaság fő működési terepe Kapolcs, ahol évek óta aktív résztvevői a Művészetek Völgye rendezvénynek. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, például szabadtéri színpadok és fűthető rendezvénysátor építését, parkosítást. A cégadatok szerint ezt részben a Konzumbanktól felvett 40 millió forintos jelzáloghitelből, részben az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből falufejlesztésre elnyert 30 millió forintból tették. Eközben a cég tőkéje a kapolcsi ingatlanok értéknövekedése révén 2005-ben már 233 millió forinttal haladta meg a 101 millió forintos jegyzett tőkét.
A cég bevételének nagy részét, 138 millió forintot tanácsadásból szerezte. Azt azonban, hogy pontosan milyen megbízóknak milyen ügyekben jár el a volt bankár, nem sikerült megtudni. Princz nem kívánta kommentálni azokat a híreket sem, hogy Pécsett egy pénzintézet megbízásából a vele jó viszonyban levő Toller Lászlón keresztül igyekezett gyorsítani a hatósági eljárást egy ppp-konstrukcióban tervezett úthálózatfejlesztés megvalósulásához. | https://index.hu/gazdasag/magyar/pri070606/ | https://web.archive.org/web/20201021173715/https://index.hu/gazdasag/magyar/pri070606/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-csinal-ma-princz-gabor | Index | hungarian-news | 2007-06-06 00:00:00 | [
"Princz Gábor",
"Toller László"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"tanácsadás",
"útépítés",
"lobbi"
] | [] |
|
2,157 | Az ügyészség nem vizsgálhatja a kormánynegyedet | A Legfőbb Ügyészség nem vizsgálhatja fideszes képviselők a kormányzati negyed ügyeiben tett beadványát, másrészt a bejelentések büntetőjogi szempontból intézkedéseket nem igényelnek – közölte Borbély Zoltán. | Cser-Palkovics András és Balsai István még május 2-án fordult az LÜ-hez a kormányzati negyed ügyében, mert szerintük joggal lehet tartani attól, hogy a közpénzből tervezett, a valós piaci árat jelentősen meghaladó kiadással járó beruházás megsérti az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit, és akár hűtlen kezeléssel is együtt járhat.
Az LÜ szóvivője közölte: az ügyészi törvényességi felügyelet a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, továbbá „az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e szervek egyéb általános érvényű rendelkezéseire és e szervek jogalkalmazási körébe tartozó egyedi döntésekre terjedhet ki”. Így az ügyészségi törvényességi felügyelet a kormányzati negyed létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározatra nem terjedhet ki – mondta Borbély Zoltán.
A legfőbb ügyész arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy az említett kormányhatározat végrehajtására, megvalósítására vonatkozó „konkrét adat” nem áll rendelkezésre. A beruházás még csak az előkészítés stádiumában van, így a felelős gazdálkodás érvényesülését nem tudják vizsgálni, arra jelen esetben az „üvegzsebtörvény által kibővített hatáskörben az Állami Számvevőszék jogosult”.
Az ügyészség büntetőjogi vonatkozásban is részletesen megvizsgálta a beadványt, „ám intézkedés szükségessége jelen adatok alapján itt sem merült fel” – mondta. A legfőbb ügyész arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy az általuk aggályosnak ítélt kérdésekben az Állami Számvevőszéknek lehetősége van az ellenőrzésre. | https://24.hu/belfold/2007/06/06/ugyeszseg_nem_vizsgalhatja/ | https://web.archive.org/web/20240128093913/https://24.hu/belfold/2007/06/06/ugyeszseg_nem_vizsgalhatja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseg-nem-vizsgalhatja-a-kormanynegyedet | fn.hu | hungarian-news | 2007-06-06 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [
"Kormányzati negyed"
] |
2,158 | Elbocsátották a megvesztegetett pénzügyőrt | Egy szeszfőzde plombájával manipulált egy finánc a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádnémetiben, s miután lebukott, vesztegetés megalapozott gyanúja miatt feljelentést tettek ellene. | A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szolgálata bűnügyi információk alapján korrupciós cselekmény közben tetten érte T. I. pénzügyőr főtörzsőrmestert – tette hozzá.
A közlemény szerint a pénzügyőr nyomozók kollégájuk előállítását követően vesztegetés megalapozott gyanúja miatt feljelentést tettek ellene a Miskolci Nyomozó Ügyészségnél, egyúttal a regionális parancsnok méltatlanná válás miatt megszüntette a pénzügyőr főtörzsőrmester szolgálati viszonyát.
A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte az egyébként január 22-e óta betegszabadáson lévő szerencsi fináncot, aki a gyanú szerint egy saját maga által készített plombázóval pecsételte le a Hernádnémetiben lévő szeszfőző mérőeszközét.
A nyomozás adatai szerint a szeszfőzde tulajdonosa vélhetően több százezer forint jövedéki adót spórolt meg, de a finánc sem járt rosszul, mert csúszópénzként hasonló nagyságrendű összeget zsebelhetett be. | https://24.hu/belfold/2007/06/06/elbocsatottak_megvesztegetett_penzugyort/ | https://web.archive.org/web/20231221093715/https://24.hu/belfold/2007/06/06/elbocsatottak_megvesztegetett_penzugyort/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elbocsatottak-a-megvesztegetett-penzugyort | fn.hu | hungarian-news | 2007-06-06 00:00:00 | [] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"vesztegetés",
"jövedéki adó"
] | [] |
2,159 | Elérte Magyarországot a Gripen-botrány | Mintegy nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével - derült ki az SVT svéd televízió műsorából.
A kedden sugárzott műsor a Gripen gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. Mensdorff-Pouilly és cége, a BAE Systems két offshore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.
Az SVT tényfeltáró sorozatának februári epizódja szerint Mensdorff-Pouilly neve a kétes cseh Gripen vadászgép-vásárlási ügylettel kapcsolatban is felmerült. A gyanú szerint a cseh politikusok is jelentős összegeket kaptak, hogy támogassák a Gripen-szerződést.
A kedden sugárzott műsor szerint bizonyíték van arra, hogy a végül kézhez kapott jutalékának többszöröse ütötte volna az osztrák arisztokrata markát, ha - az eredeti terveknek megfelelően - sikerült volna mind Csehországnak, mind Magyarországnak 24-24 vadászgépet eladni. Eredetileg ugyanis mindkét ország 24 vadászgép vásárlását tervezte, de Magyarország 2001-ben, Csehország pedig 2004-ben úgy döntött, inkább csak 14 gépre van szüksége, és azokat is lízingeli.
Mensdorff-Pouilly cége szerdán írásos nyilatkozatban utasította vissza az adásban elhangzottakat. Alaptalannak nevezve a vádakat, és közölte, hogy jogi lépéseket kíván tenni a svéd csatorna ellen. A műsor szerint 2002 márciusában született az a titkos megállapodás, amelynek értelmében Mensdorff-Pouilly nyolcmillió dollárhoz jutott az ügylet során. A cég közleményében azonban állította: nincs tudomása ilyen titkos megállapodásról.
A magyar kormány, illetve Szabó János akkori kisgazdapárti honvédelmi miniszter 2001-ben gazdaságossági okokkal magyarázta, miért a Gripenek mellett döntött, szemben a sokkal esélyesebbnek tartott amerikai F16-os gépekkel. | https://www.origo.hu/itthon/2007/06/20070606elerte | https://web.archive.org/web/20230410163943/https://www.origo.hu/itthon/20070606elerte.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elerte-magyarorszagot-a-gripen-botrany | Origo | hungarian-news | 2007-06-06 00:00:00 | [
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"vesztegetés"
] | [] |
|
2,160 | Kenőpénz a magyar Gripen-beszerzéseknél | A Honvédelmi Minisztérium közölte: a Nemzetbiztonsági Kabinet döntött a vadászgépbeszerzésről még 2001-ben. A kedden sugárzott műsor a Gripen-gépeket gyártó BAE Systems- SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. Mensdorff-Pouilly és cége a BAE Systems két off-shore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.
Magyarország egy 2003-ban kötött megállapodás értelmében több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 Gripen vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.
Mensdorff-Pouilly cége szerdán írásos nyilatkozatban visszautasította az adásban elhangzottakat, alaptalannak nevezve a vádakat, és közölte, hogy jogi lépéseket kíván tenni a svéd csatorna ellen. A műsor szerint 2002 márciusában született az a titkos megállapodás, amelynek értelmében Mensdorff-Pouilly nyolcmillió dollárhoz jutott az ügylet során. A cég közleményében azonban állította: nincs tudomása ilyen titkos megállapodásról.
Az SVT tényfeltáró sorozatának februári epizódja szerint Mensdorff-Pouilly neve a kétes cseh Gripen vadászgép-vásárlási ügylettel kapcsolatban is felmerült. A kedden sugárzott műsor szerint bizonyíték van arra, hogy a végül kézhez kapott jutalékának többszöröse ütötte volna az osztrák arisztokrata markát, ha - az eredeti terveknek megfelelően - sikerült volna mind Csehországnak, mind Magyarországnak 24-24 vadászgépet eladni.
"A HM soha nem döntött Gripen vadászrepülőgép vásárlásról. A Nemzetbiztonsági Kabinet 2001 szeptember 10-én döntött Gripen vadászrepülőgépeknek a svéd államtól történő bérletéről" - reagált a Honvédelmi Minisztérium közleményben. (MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-449323-256508 | https://web.archive.org/web/20170204120226/http://nol.hu/archivum/archiv-449323-256508 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenopenz-a-magyar-gripen-beszerzeseknel | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-06 00:00:00 | [
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"lobbi"
] | [] |
|
2,161 | Pártalapítás NBH-s háttérrel | 2007.06.07. 08:03
Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ) néven pártot is alapított, és elindult a 2006-os országgyűlési választásokon Földesi-Szabó László, a milliárdos csempészéssel és adócsalással meggyanúsított Egymásért Egy-Másért Alapítvány elnöke. Földesi a pártalapítás jogi ügyleteinek lebonyolításával Simon Ibolyát bízta meg, aki akkoriban a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) is dolgozott, majd később az alapítvány kurátora lett.
Szilvásy György nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter testvérének, Szilvásy Istvánnak is korábban született, kiterjedtebb kapcsolatai voltak nemzetbiztonsági tisztekkel. A BM-kórház nevében például – Szilvásy mellett – az a Mezei Csaba gazdasági-informatikai igazgató hagyta jóvá az Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal történő szerződéskötést, aki a Horn-érában az NBH gazdasági vezetője volt, s akit 2004-ben a hivatal egyik főigazgató-jelöltjeként emlegettek. Mezei ráadásul 2005-ben a BM-kórház jelenlegi biztonsági főnökével, Cseri Ferenccel is közös vállalkozásba kezdett. Cseri a rendszerváltás előtt kémelhárítóként szolgált, majd a Horn-időszak végéig szintén az NBH-t erősítette osztályvezetőként.
Található más nemzetbiztonsági kapcsolat is, hiszen tavaly év végén a „karitatív” szervezet kedvezményezettjei közé került Guba Ágnes virágkötő is, akinek férje, Guba László ugyancsak Horn Gyula idején dolgozott a titkosszolgálatoknak, 1998 óta pedig biztonsági céget működtet Nikolits István volt nemzetbiztonsági miniszter egykori kabinetjének munkatársaival. Guba öt éve abban a Nádor ’95 Rt.-ben is felügyelőbizottsági tag, amely a Horn-korszak titkosszolgálati beszállítójaként jelent meg a korabeli sajtóban.
Az Egymásért Alapítvány csempészadományait értékesítő Herba cégcsoport jogi képviselője, Szőke András szintén a Nádor ’95-nél felügyelősködik. A Szilvásy család korábbi kapcsolatai azt is bizonyíthatják, hogy a kancelláriaminiszter és családja nem csupán áldozatai az Egymásért-ügynek, akiket megpróbáltak a „bűnözők behálózni.”
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. június 7.-i számában) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/partalapitas-nbh-s-hatterrel | https://web.archive.org/web/20081102055939/http://www.mno.hu/portal/414731 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/partalapitas-nbh-s-hatterrel | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-07 00:00:00 | [
"Cseri Ferenc",
"Földesi-Szabó László",
"Guba Ágnes",
"Guba László",
"Mezei Csaba",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy István",
"Szőke András"
] | [
"Herba Hungary Zrt.",
"Nádor 95 Rt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,162 | A Fidesz szerint tiszta ügy volt a Gripen-beszerzés | A Fidesz szerint tiszta ügy volt a Gripen-beszerzés
2007. június 07. 11:15 | Forrás: STOP
Demeter Ervin csütörtöki sajtótájékoztatóján a Gripen beszerzésekkel
kapcsolatban azt nyilatkozta: 2001-ben nem volt az beszerzésekről döntő
Biztonsági Kabinet körül lobbi tevékenység, és nem ismeri a tegnapi
sajtóhírekben megjelent osztrák származású üzletember nevét sem.
A Fidesz egykori titokminisztere kijelentette: az Orbán kormány
felelősségteljesen döntött a vadászrepülőgépek beszerzésének ügyében, nem
igaz, hogy azért preferálták a Gripeneket, mert lobbitevékenység lett volna
az ügyben, épp ellenkezőleg, pont az F-16-os gépek körül érzékelte azt.
Demeter kétszer is kitért az arra vonatkozó kérdés elől, hogy ez ügyben
javasolják-e vizsgálóbizottság felállítását. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=146195 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-szerint-tiszta-ugy-volt-a-gripen-beszerzes | stop.hu | hungarian-news | 2007-06-07 00:00:00 | [
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"lobbi"
] | [] |
|
2,163 | Bencze-, Szilvásy-ügy: jéghegycsúcsok | Bencze-, Szilvásy-ügy: jéghegycsúcsok
Amikor közintézményt irányító főnök a vele érzelmi nexusban lévő beosztottat premizálja, az a világ demokratikus szegleteiben alapos indok lehet a bizalom megvonására. A nepotizmus dolgában komoly tradíciókkal bíró országunkban viszont az efféle történet nem okoz különösebb visszatetszést. Miként az érintett védekezése sem. De eme rosszban is akad valami jó a kormányzat számára: az ORFK vezetőjének, Bencze Józsefnek premizálási ügye hathatósan tereli el a publikum figyelmét a Nemzetbiztonsági Hivatal nagyságrenddel jelentősebb botrányáról.
dr.Bencze József
A rendőrség lankadatlanul szállítja a néző- és olvasócsalogató témautánpótlást. Bűnüldöző szerveink kínos ügyei hetek óta nem bírnak lekerülni a címoldalakról. Múlt év őszi (le)szereplésük óta amúgy is fokozott érdeklődésnek kitett egyenruhásainkat mintha az ág is húzná. Lehet, az uniformis teszi: Bencze József vámparancsnok épp csak felhúzta az elődje által kényszerűen – nemi erőszak és kenőpénz zsebre vágásának gyanújába keveredett beosztottjai okán – levetett egyenruhát, rögvest vele kapcsolatban derült fény olyasmire, amelyhez kísértetiesen hasonló afférból kifolyólag vehette kalapját a Világbank feje is.
Az újdonsült főrendőr lakonikusan reagálta le a barátnőjének közpénzes jutalmazása miatt rázúdult médialavinát. Rendületlen, legyintős egykedvűsége nyilván habituális adottság. De talán az is benne volt a dolog nagyvonalú kezelésében, hogy kinevezői számára – rövidtávon legalábbis – nagyobb blama lenne, ha ejtenék, és újabb jelölt keresésébe foghatnának. Kár lenne persze úgy csinálni, mintha Bencze összeférhetetlenség gyanúját felvető lépését annak szokatlan volta tenné elítélendővé. Szinte bármelyikünk tudna a fenti helyzetre nagyon emlékeztető, protekciószagú vezetői kegyosztogatásról mesélni.
A múzeumigazgató sógorát veszi föl teremőrnek. Osztályvezető főorvos megkülönböztetett figyelemmel, soronkívüliséget biztosítva jegyzi elő veseműtétre kollégájának édesanyját. Önkormányzati vezető elintézi, hogy gyerekkori barátja folyamatban lévő ügyét rugalmasan kezeljék. Vagy – mint később szó esik még róla – az egyik kormánytag felügyelte közkórház igazgatója a minisztertárs öccse lesz. Kisebb-nagyobb szívességek, amelyek jogszabályba és/vagy etikai normákba ütköz(het)nek, de legtöbbször a kutya sem figyel rájuk. Új rendőrfőkapitányunk semmivel nem vétkesebb morálisan a fenti esetek hőseinél. Amit tett, ezerszámra zajlik minden áldott nap. Amit tett, hazánk valóságának banálisan pitiáner kor-és kórtünete. Stikában gyakran elkövetik mások is. Az ügy gyors lezárása azt üzeni: úgy sincsen különösebb hézag, amennyiben rajtakapnak. Vállrándítással megúszható a dolog. Ráadásul mindezt a korrupciómentesítésre esküdő, purgálni odaküldött illetékes bűnvadász fröccsenti arcunkba.
S
zilvásy György, titkosszolgálatokat (is) felügyelő kancelláriaminiszter viszont olyan vizsgálatot „rendelt” beosztottjaitól, amelyben érintettek testvérei is, akiket megkörnyékeztek az adócsalási eljárásban odakozmált Egymásért Egy-másért Alapítvány pénzosztói. Maga Szilvásy is módosította korábbi állítását, miszerint személyeken keresztül nem volt kapcsolat az alapítvány és Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői között. Az újabb verzió szerint az alapítvány politikai kapcsolatépítésre törekedett, de még időben kipattant a botrány, hogy vezetői ne tudjanak „viszont-szívességeket” kérni. Többek között egyik testvére, Szilvásy István intézményének, a BM kórháznak több millió forintot utalt ki az alapítvány (a korábbi főigazgató most már három kórház összevonásával létrejött mamut kórház vezetésére kapott megbízást, miután megnyerte a HM által kiírt pályázatot). A másik testvérének, Péternek, grafológusi megbízást adtak. S az alapítvány tisztségviselője, Simon Ibolya – ezt a fatális véletlent! – párhuzamosan az NBH-t is képviselte jogi ügyekben.
A sima beszédű ügyeletes kommunikátorok nyilván mindezt kimagyarázzák. Mondván, nincs abban semmi rendkívüli, hogy egy kormánytag – nyilván független, objektív és tárgyilagos - vizsgálata családtagokra is kiterjed. Tehát olyan személy körmöltet „igazoló jelentést” a neki alárendeltekkel, aki maga is érintett a dologban, így alapérdeke, hogy a dokumentum rá nézve pozitív végkicsengésű legyen. Azon kéne meglepődni, ha országunkban nem így folyna a vélt hivatali szennyes nagymosása.
Mindez persze csak a jéghegy csúcsa a botrányok tengerén. Így aztán a szenzációból élő bulvármédia nemhiába fohászkodik, kérvén: „mindennapi botrányunkat add meg nekünk…” Rendvédelmi szerveink vezetőit és a polgári kontrolljukat ellátókat ismerve aligha kell csalódniuk. | https://hvg.hu/velemeny/20070606_bencze_szilvasy_?s=hk | https://web.archive.org/web/20231110002310/https://hvg.hu/velemeny/20070606_bencze_szilvasy_?s=hk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bencze-szilvasy-ugy-jeghegycsucsok | HVG | hungarian-news | 2007-06-06 00:00:00 | [
"Bencze József",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"protekció"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,164 | Demeter: nem volt lobbi a Gripen-beszerzésben | Az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere semmilyen lobbitevékenységet nem érzékelt a Gripen vadászgépek beszerzése körül, a korábbi döntést ma is jónak tartja. | Demeter Ervin (Fidesz) erről csütörtökön annak kapcsán beszélt, hogy egy svéd televízió szerint egy osztrák állampolgár 8 millió dollárt kapott közvetítői tevékenységéért.
„Ma is vállalhatónak, sőt jónak tartom a vadászgépek beszerzéséről született döntést. Az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetjének tagjaként semmiféle lobbizási tevékenységet nem érzékeltem, a közvetítőként emlegetett urat nem ismerem, nem találkoztam vele” – mondta Demeter Ervin. Hozzátette: ebben az ügyben nincs szükség vizsgálóbizottságra.
A SVT svéd televízió tényfeltáró műsora a Gripen gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit–svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember és cége a BAE Systems két offshore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.
Mensdorff-Pouilly cége szerdán írásos nyilatkozatban visszautasította az adásban elhangzottakat, alaptalannak nevezve a vádakat, és közölte, hogy jogi lépéseket kíván tenni a svéd csatorna ellen. A műsor szerint 2002 márciusában született az a titkos megállapodás, amelynek értelmében Mensdorff-Pouilly nyolcmillió dollárhoz jutott az ügylet során. A cég közleményében azonban állította: nincs tudomása ilyen titkos megállapodásról.
Magyarország egy 2003-ban kötött megállapodás értelmében több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 Gripen vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek. | https://24.hu/belfold/2007/06/07/demeter_nem_volt_lobbi/ | https://web.archive.org/web/20231109212943/https://24.hu/belfold/2007/06/07/demeter_nem_volt_lobbi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demeter-nem-volt-lobbi-a-gripen-beszerzesben | fn.hu | hungarian-news | 2007-06-07 00:00:00 | [
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] | [
"BAE Systems-SAAB"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"vesztegetés",
"lobbi"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
2,165 | Testvériség | http://valasz.hu/reflektor/testveriseg-16250/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/testveriseg | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-06-07 00:00:00 | [
"Cseri Ferenc",
"Földesi-Szabó László",
"Galambos Lajos",
"Guba Ágnes",
"Guba László",
"Mezei Csaba",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter",
"Szőke András"
] | [
"G-Publishing Kft.",
"Herba Hungary Zrt.",
"Horse Trading Ltd.",
"MC Security Kft.",
"Nádor 95 Rt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)",
"Palotai Vámügynök Kft.",
"Szanyuh 1999 Kft."
] | [] | [
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
||
2,166 | Kenőpénzzel tankolják a vadászgépeket? | Kenőpénzzel tankolják a vadászgépeket? Egyelőre megállt a magyar határnál a Gripen gépek beszerzése körül a svéd állami televízió dokumentumfilmje által kirobbantott botrány, de korántsem biztos, hogy ott is ragad. A stockholmi ügyészség szerint ugyanis van magyar szál. Munkatársainktól | Népszabadság | 2007. június 8. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
GRIPEN Nyolcmillió dollárra tett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a Gripen vadászgépek beszerzésével kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével - derült ki az SVT svéd televízió tényfeltáró műsorából. A műsor vihart kavart és feltehetően még kavar is nálunk, hiszen az Orbán-kormány 2001-ben váratlanul döntött az amerikai F-16-osokkal szemben a Gripenek beszerzéséről. A Medgyessy-kormány viszont jelentős többletterheket vállalt az ügyben. Az újságírók egyelőre annyit tartanak bizonyítottnak, hogy a cseh Gripenek vásárlását egy osztrák üzletember közvetítésével kenőpénz segítette. Ugyanez az ember információik szerint azt is vállalta, hogy a svéd-brit cég magyarországi vadászgépeladásait is segíti. Tény: Magyarország meglehetősen váratlanul a Gripenek mellett döntött. Az előzményekhez tartozik, hogy az oroszok az államadósságuk 900 millió dolláros részéért 28 darab felfegyverzett MiG-29-es vadászrepülőt ajánlottak fel - amelyek 1994 végére hadrendbe állhattak. A gépek élettartamának kitöltéséhez szükséges szétszedés-csere-összerakás koordinálása és finanszírozása az Orbán-kormányra várt, amely szükségtelenül nagynak ítélte ezt a beruházást.
160 HIRDETÉS 1999-ben Magyarország a NATO tagja lett. Ezzel egy időben az európai és az amerikai hadiipar versengeni kezdett az újonnan belépő országok hadi beruházásainak elnyeréséért. Miközben a HM új gépek után kutatott, a parlamentben Selmeczi Gabriella és Balsay István államtitkári posztjába került a Lockhead-botrány; 31 kormánypárti képviselő és 3 államtitkár aláírásával levelet kapott Bill Clinton elnök, hogy váltsa le a budapesti amerikai nagykövetet, és Steven Jones Lockhead-alkalmazottat nevezze ki - aki egyébként az F-16-osokért lobbizott. Ekkorra ugyanis két konstrukcióra szűkült a kormány figyelme: az amerikai F-16-osra és a svéd Gripenre. A szaktárca ajánlatokat kért a légierő 20-24 vadászrepülőgéppel történő korszerűsítésére. A beérkezett - amerikai, török, belga - ajánlatok döntően az F-16-osokra vonatkoztak. Az értékeléskor az amerikai F-16-ost hozták ki győztesnek. A svédek hibájául rótták fel, hogy ajánlatukban olyan vadászgép szerepel, amelyet nem lehet a levegőben tankolni, nincs megfelelő fegyverzete. Az összegzés eljutott Orbán Viktorhoz is. Időközben a magyar légtér védelmére rendelt megvásárolandó vadászgépek száma - alapvetően a pénzhiány miatt - tízzel csökkent: 14-re. E ponton idézzük föl a Magyar Narancs egy régebbi írását: "A honvédelmi miniszter 2001 júniusában egy nemzetbiztonsági kabinetülésről távozva a vadászrepülőgéptender-döntésről érdeklődő újságíró mikrofonjába mondta: az amerikaiak használt F-16-osokra vonatkozó ajánlata a befutó. Két órával később a svéd és a brit nagykövet közös sajtóértekezletet tartva ütközött meg azon, hogy nekik eddig egy szót sem szóltak arról, hogy használt repülőkkel is lehet tenderezni. A kormány talált a svédeknek 10 extra napot arra, hogy új ajánlatot tegyenek. Ettől függetlenül a döntést előkészítő apparátus a 17-18 éves F-16-osok győzelmét készítette elő." A 2001. szeptember 10-i kabinetülésre érkezők arra számítottak, hogy Orbán Viktor az F-16-osokat részesíti előnyben. Az akkori kormányfő mégis azt jelentette be, hogy a svéd ajánlatot fogadja el. (Érdekes, hogy ezekben a napokban nem volt amerikai nagykövet Budapesten, a távozó Tufót váltó Brinker csak később érkezett meg. Egyik első nyilatkozatában meg is jegyezte: sajnálja a döntést, amely valószínüleg más lenne, ha szeptember 11. után született volna meg.) A gyanú szerint a több százmilliárd forintos értékű vadászgépeladások sikeréért a BAE-Systems-SAAB brit-svéd konzorcium (ők gyártják a Gripeneket) mindenütt lobbistákat alkalmazott, akik a döntéshozók meggyőzésén dolgoztak. A svéd tévések dokumentumokra hivatkozva közölték: Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák főnemes egy offshore cégén keresztül szerződést kötött a BAE számára kényes üzleteket intéző Red Diamond vállalattal. Mind a bécsi üzletemberhez állítólag köthető Prefinor International, mind a Red Diamond a Virgin-szigeteken van bejelentve. Sven Bergman svéd újságíró a Népszabadságnak elmondta: nyomozásuk alapján ez a két cég 2002-ben szerződést kötött, amelynek értelmében nyolcmillió dolláros javadalmazásért Mensdorff cége vállalta további magyarországi Gripen-eladás elősegítését, illetve a már lekötött vadászgépekkel kapcsolatos szerződési feltételek lehető legelőnyösebb voltának elérését. Hasonló üzlet jött létre a két offshore cég között a csehországi Gripen-beszerzés kapcsán - állítja a "Küldetése tényfeltárás" című műsor riportere. Míg a magyar szálon elakadtak, Csehországban be tudták mutatni, mire kapta a pénzt Mensdorff cége. Sikerült belső informátort találniuk Prágában, akinek állításai alapján feltételezhető, hogy 8,7 millió eurós kenőpénzt juttatott a BAE cseh politikusok zsebébe. Többek között rejtett kamerás felvételekkel bizonyítottak, de nyilatkozott nekik a korábbi cseh külügyminiszter is. Az először februárban bemutatott bizonyítékok alapján a svéd nyomozó hatóság vizsgálni kezdte a cseh Gripen-vásárlás körülményeit. A stockholmi ügyészség munkáját segítik cseh, osztrák, svájci és brit kollégáik is. Angliából annyit tudni, hogy a BAE világszerte több gyanús üzletbe keveredett az elmúlt években, és ezekben mindig szerepel a Red Diamond, a konzorcium feltételezett offshore cége. Időközben Ausztriában is kiderült, hogy több lobbistának ajánlottak tízmillió eurós sikerdíjat, ha Bécsben is a Gripen mellett döntenek. (Ez önmagában még nem jogsértő.) Ausztria végül Eurofighter típusú vadászgépeket vett. Ezek gyártásában is érdekelt a BAE. Jelenleg egy parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel Bécsben a vadászgépbeszerzés körülményeit, és a grémium már Mensdorff urat is beidézte. Az osztrák üzletember nem nyilatkozott, pedig a svéd újságírók többször is felkeresték Bécsben. A legújabb vádakra cégén keresztül reagált. Mensdorff, akinek felesége ez év elejéig egészségügyi miniszter volt a Schüssel-kormányban, tagadja, hogy valaha is kapcsolatban állt volna a Gripenek eladásával, legyen szó Magyarországról, Ausztriáról vagy Csehországról. Sven Bergman azt ígéri: nem hagyják abba a nyomozást. Ha van rá ok, jönnek Magyarországra is. A Gripenek gyártása és eladása ugyanis a legnagyobb vállalkozás, amibe Svédország valaha belefogott. Dollármilliárdokat költött az állam a hadiipari befektetésre, de a svéd polgárok érzése szerint eddig csak veszteséget termelt az üzlet. A magyar és cseh kormányon kívül egyedül Dél-Afrika vásárolt Gripen vadászgépeket, így az eredetileg tervezett 200 repülő helyett csak 100 gyártására lesz szükség. A számunkra legfontosabb kérdés, hogy van-e Magyarországra vezető nyom. Az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere szerint nem lehet, hiszen semmilyen lobbitevékenységet nem érzékelt a Gripen-vadászgépek beszerzése körül. Demeter Ervin (Fidesz) csütörtökön ma is vállalhatónak, jónak minősítette a vadászgépek beszerzéséről született döntést. Hozzátette: a közvetítőként "emlegetett urat" nem ismeri, nem találkozott vele. Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány előbb az F-16-osok beszerzését támogatta, majd minden átmenet nélkül váltott, Demeter Ervin úgy válaszolt: az Orbán-kormány nem preferálta az F-16-osok beszerzését. (Ezek szerint Demeter Ervin nem emlékszik Szabó János honvédelmi miniszter egykori nyilatkozataira - a szerk.) Arra a felvetésre, hogy kezdeményeznek-e vizsgálóbizottságot, a fideszes képviselő azt mondta, olyan ügyekben kell ezt megtenni, ahol tisztázatlan kérdések vannak. Közölte: ebben az ügyben ilyen nincs. A Kereszténydemokrata Néppárt mégis talált ilyet: vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Szeretnék tisztázni, hogy miért volt szükség a Gripenekről szóló szerződés Medgyessy-kormány általi módosítására, amelynek következményeként a bérleti díj jelentősen megemelkedett. - Ezt akkor senki nem értette - így Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke -, hiszen olyan berendezések beszerzése történt meg utólag, amelyek légi utántöltési képességgel látták el a gépeket. Ezek akkor szükségesek, ha a gépeket nagy távolságban akarja használni egy állam, holott Magyarországnak nem voltak és ma sincsenek ilyen szándékai. Simicskó István szerint azok a hírek, hogy "egy osztrák személy kenőpénzt kapott azért, mert közbenjárt a Gripen-üzlet létrejöttében", új megvilágításba helyezték az akkor történteket. Simicskó István emlékeztetett rá, hogy míg az Orbán-kormány 2001. szeptember 10-én döntött a Gripenek bérléséről, az a pénzmozgás, amiről a svéd sajtó hírt adott, 2002 márciusában történhetett. A politikus hangsúlyozta: ezt követően 2003-ban módosították a szerződéseket, s így csaknem megduplázódott a bérleti költség. Ha a Fidesz szembenéz a tényekkel, és vállalja, hogy a 2001-es döntésének részleteit megvizsgálják, akkor az MSZP támogatja a vizsgálóbizottság felállítását - jelentette ki Tóth Károly szocialista politikus. Emlékeztetett arra, hogy 2002 márciusában még a Fidesz volt kormányon, és - mondta - ki az az elmebeteg, aki 2002. márciusában egy olyan ellenzéki pártnak fizetne kenőpénzt, amelyről korántsem lehet biztos, hogy nyer? Christer van der Kwast: Van magyar szál Meg tudom erősíteni, hogy a Gripen-korrupciós ügynek van magyar szála, de magyarországi személyekkel kapcsolatban egyelőre nem folyik formális vizsgálat. Most Csehországra és Dél-Afrikára összpontosítok. Talán az őszszel többet mondhatok az önök országáról is - mondta lapunknak Christer van der Kwast svéd államügyész. Közbevetésünket, miszerint a "magyar szál" a hazánkban látókörbe került személyeket, intézményeket jelenthet, az ügyész nem kívánta kommentálni.
. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-449500 | https://web.archive.org/web/20090204001615/http://www.nol.hu/archivum/archiv-449500 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenopenzzel-tankoljak-a-vadaszgepeket | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [
"Balsay István",
"Mensdorff-Pouilly Alfons",
"Selmeczi Gabriella"
] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Fidesz",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Lockhead",
"Prefinor International",
"Red Diamond"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"vesztegetés",
"lobbi"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
|
2,167 | Az eladott szakszervezeti művelődés | A rendszerváltáskor a korábbi munkahelyi, szakszervezeti művelődési intézmények üzemeltetésére létrehozták a TEMI-t (a Területi Művelődési Intézmények Egyesületét, akkori nevén: Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületét). Kezdetben 220 létesítmény tartozott hozzájuk, tavaly már csak 77, az idén alig 60. Vagyis tizenhét év alatt majdnem negyedére csökkent az állományuk, ami nem a TEMI hibája persze, egy csomó vállalati kultúrház és könyvtár egyszerűen eltűnt a vállalattal együtt.
A TEMI-nek pedig taglétszáma csökkenésén túl azzal kellett szembesülnie, hogy az államtól nem pályázhatnak pénzt fenntartásra, önálló tőkéjük pedig nincs. És lassan arra az elhatározásra jutottak, hogy néhány intézményt egyszerűen maguk számolnak fel, s az így felszabaduló, saját tulajdonú épületeket eladják, így némi tőkére tehetnek szert. Szóba került a győri Széchenyi Művelődési Ház, aztán a szolnoki Borostyán eladása, melyben résztulajdonuk van, továbbá a zalaegerszegi könyvtáruké. És még az FMH csereügylete, amely tulajdonképpen a TEMI zászlóshajója, s amelyet a BHG-nak juttatnának telkestől az új FMH felépítéséért cserébe.
Mintha annak lennénk tanúi, hogy pénzzé kezd válni az államtól ingyen kapott vagyon. Valóban csak a finanszírozási nehézségek miatt? Vagy állhat a dolog mögött például egy cég vagy egy üzleti kör, amely fantáziát lát a jobb adottságú intézmények felvásárlásában? Mondjuk úgy, hogy kapcsolatot talált a TEMI vezetéséhez.
Molnár Géza, a TEMI nemrég megválasztott elnöke és Pál Gábor elnökségi tag - aki a Benczúr utcai Vasutas Zeneiskola igazgatója - határozottan cáfolja ezeket a spekulációkat. Kiderül, hogy bár néhány hónapja még gondolkodtak ezen, ma már nem akarják eladni az említett vidéki intézményeket, inkább bérbe adnák azokat. Sikeresnek tartják az elmúlt tizenhét évet, hogy az eltűnésre ítélt művelődési bázisokból, melyekből Antall József annak idején népfőiskolákat akart létrehozni vagy egyszerűen felszámolta volna őket, ennyi is megmaradt. Felidézik, milyen pusztulás ment végbe ezen a területen: a Vasas szakszervezetnek tizennégy művelődési háza volt, ma hat van. Úgy adták el őket, hogy senki meg sem kérdezte, miért. Ugyanígy szűntek meg a METESZ (a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) megyei könyvtárai, a bányászok művelődési házai, könyvtárai (számuk hatvan és kilencven között volt), Kecskeméten a konzervgyári művelődési ház is egy tollvonással múlt ki, benne a Herz férfikarral, amit épp a TEMI-nek sikerült megmentenie. Így kopott ki a munkahelyi művelődés jelentős része. És ami a TEMI-nek köszönhetően megmaradt, az is veszélyben van, mert az általuk elnyerhető támogatásból a fenntartásra már nem jut, s a működésre is alig. Pedig az épületek, a berendezések avulnak, fel kellene újítani őket. Igaz, tavaly úgy döntöttek, hogy a kormány által meghirdetett "párhuzamosságok csökkentésének" elve jegyében - vagyis hogy egy városban ne legyen ugyanarra a funkcióra önkormányzati meg szakszervezeti intézmény is - megszüntetnek néhány könyvtárat és művelődési házat, s ezzel is spórolnak. Szekszárdon a Tolna Megyei Könyvtárat, Kecskeméten a Kisfaludyt, Székesfehérváron a VOK-ot, Szolnokon a Korona könyvtárat és a Borostyán Művelődési Házat, Budapesten a KASZ Művelődési Központot, valamint a VOKE Széchenyi István Művelődési Házát, Szombathelyen a Haladás Művelődési Házat, Lovásziban az Olajbányász Művelődési Házat és a már említett győri és zalaegerszegi intézményeiket. De igyekeztek korrektül eljárni, az elbocsátottaknak állást szerezni, amiben az önkormányzatok is segítettek. Tudni kell, hogy az általuk működtetett hatvan intézmény többségének nem ők a tulajdonosai, csupán hétnek. Kizárólag ezek eladásáról gondolkodtak néhány hónapja, de ma már bérbeadást terveznek inkább. Még a győri Széchenyi Művelődési Háznál is, melyet egy ír befektető szállodává alakítana, ha eladnák neki. A többi ötvenvalahány intézmény sorsáról elsősorban a tulajdonosok, a postások, a vasutasok, s egyéb szakmai képviseletek döntenek. A nyomdászok Gutenberg Művelődési Házának tavalyi eladása is szakszervezeti ügy volt, nem a TEMI-é. Konkrétan a Nyomdász Szakszervezet adta el.
Ami az FMH-t illeti, ez a TEMI tulajdona. A BHG még az egyesület tavaly elhunyt vezetőjét, Urbán Gyulát kereste meg az üzleti ajánlattal, s vele készítették elő a csereszerződést, mondja Pál Gábor. A jelenlegi FMH-val az a baj, hogy elavult, 4700 négyzetméteréből ezer négyzetméter folyosó, továbbá egy része süllyed, s nyolcszázmillióba kerülne a felújítása. A BHG ajánlatának lényege, hogy az ingatlan tulajdonjogának hatvan százalékát kéri, s cserébe felépít egy XXI. századi művelődési házat, ami igaz, hogy kisebb, mint a mai, de sokkal kihasználhatóbb.
Hogy ez tényleg így van-e, arról épp az ügyészség vizsgálódik egy bejelentés nyomán. A tervnek mindenesetre sok az ellenzője a művelődési ház dolgozói között, de magán a TEMI-n belül is. Ők azonban nem kívántak nyilatkozni.
A BHG vezérigazgatója, Lovas Tamás elmondta, hogy az FMH-val kapcsolatos terveik tulajdonképpen úgy merültek fel, hogy a Fehérvári úton éppen szemben vannak ingatlanjaik. Az üzleti titokra hivatkozva a szerződésről nem kívánt részleteket elárulni, azt sem, hogy beadták-e engedélyezésre a terveket. Annyit azért elmondott, hogy az FMH és a Gutenberg megszerzése után nem kívánnak több művelődési házat vagy könyvtárat vásárolni. Tehát nem a BHG az az ingatlancápa, amely tőkésíteni kívánja a volt szakszervezeti vagyont. | http://nol.hu/archivum/archiv-449490-256660 | https://web.archive.org/web/20170130084920/http://nol.hu/archivum/archiv-449490-256660 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eladott-szakszervezeti-muvelodes | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [
"Lovas Tamás"
] | [
"BHG Híradástechnikai Zrt.",
"Fővárosi Művelődési Ház",
"Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMIE)"
] | [] | [
"ingatlan"
] | [] |
|
2,168 | Az MDF parlament elé viszi az áfa-csaló miniszter ügyét | Az ügyet nyilvánosságra hozó magazin júniusi számában arról ír, hogy APEH-ellenőrzést és bírságot kapott az az étteremtulajdonos, akinek vendéglátóhelyén az áfa megfizetése nélkül rendezte a számlát egy miniszter.
"Ez az eljárás kezd a Kádár-korszak legsötétebb praktikáira emlékeztetni. Mi azt várjuk, és hétfőn a magyar parlamentben minden miniszterrel szemben azonnali kérdést fogalmazunk meg - elsősorban Gyurcsány Ferenccel szemben, másodsorban Veres pénzügyminiszterrel szemben: adjon kielégítő választ arra, hogy az APEH-et fel lehet-e használni arra, hogy ilyen és hasonló esetekben, amikor a színfal előtt azt mondják, hogy nem tudják ki volt ez a miniszterük, azonnal elkezdik eltusolni az ügyet és arra is hajlandóak, hogy az APEH-et bevonják ebbe az eljárásba és valamiféle politikai rendőrségként használják fel" - hangsúlyozta Dávid Ibolya.
A pártelnök szerint az sem lehet véletlen, hogy az ügyről beszámoló magazin belső átszervezése miatt az elmúlt napokban távoztak az újságírók a laptól. Dávid Ibolya hangsúlyozta: azt várják az érintett minisztertől, hogy álljon ki a nyilvánosság elé, a kormányfőtől pedig vizsgálatot kérnek. "Nem lehet áfa-csaló a magyar kormányban" - szögezte le az ellenzéki pártelnök. Arra az újságírói felvetésre, hogy a miniszterelnök nem tudja kiről van szó, a pártvezető úgy reagált: ha nem tudja, akkor miért indított eljárást a pénzügyminiszter az APEH-en keresztül az étteremtulajdonos ellen.
A Manager Magazin júniusi száma azt írta az üggyel kapcsolatban az ismert társasjáték mintájára: "adóellenőrzést kaptál, mert közölted a sajtóval: éttermedben feketén fizette ki egy rendezvényét a miniszter. Fizess 150 ezret a revizor zsebébe és továbbléphetsz, vagy kimaradsz két körből!".
Ennek előzményeként a magazin májusi számában megjelent írás szerint a kormány egyik politikusának vele lévő asszisztense arra kérte egy vendéglátóhely tulajdonosát: tekintsenek el a számlaadástól és az áfa-fizetést megkerülve rendezzék egymás között a rendezvény kiadásait.
Az ügyben az MDF először a kormányfőhöz írt levelet. A válaszban a miniszterelnök nevében nyilatkozó Gál J. Zoltán államtitkár azt írta: mivel az MDF-es politikus újságcikkből átvett vádját semmivel nem támasztotta alá, ezért nem adottak a vizsgálat lefolytatásának feltételei ebben az ügyben.
Hock Zoltán, a párt elnökhelyettese ezt követően kedden bejelentette, hogy minden kormánytaghoz levelet küldenek, amelyben arra kérik őket: nyilatkozzanak arról, érintettek-e az éttermi ügyben.
Az MDF politikusai mindeddig nem hozták nyilvánosságra a miniszter nevét, és a magazin újságírója sem árulta el, hogy kiről van szó.
Az SZDSZ bocsánatkérésre szólítja fel az MDF elnökét
Az SZDSZ arra szólítja fel Dávid Ibolyát, hogy tárja fel bizonyítékait, ha vannak, azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek áfacsalással hozzák összefüggésbe Kóka János nevét, vagy kérjen bocsánatot az érintettől - tartalmazza a liberális párt közleménye, amelyet pénteken este juttattak el az MTI-hez. "Arra kérjük Dávid Ibolyát, hogy az MDF sunyi utalások helyett tegye nyilvánvalóvá: Kóka Jánost vádolják-e áfacsalással. Hozza nyilvánosságra az állítólagos esettel kapcsolatos információit, hogy a megvádoltnak legyen módja a védekezésre! Kóka János a tiszta verseny megteremtéséért és az előjogok, ügyeskedések nélküli Magyarországért dolgozik a kormányban, ezért kész a hamis vád ellen bíróságon is megtenni a jogi lépéseket" - olvasható a dokumentumban.
Mint írták, az SZDSZ megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról, hogy pénteken "MDF-közeli körök" információira hivatkozva olyan híresztelések láttak napvilágot, amelyek áfacsalással hozzák összefüggésbe Kóka János nevét. A vád szerint Kóka János 2007. március 31-én, elnökké választásának estéjén adómentesen, számla nélkül rendezte tartozását. Ahogy az elmúlt napokban, úgy most sincs nyíltan megnevezett vádlott és konkrét bűn, sőt, a vádaskodások terjesztői is inkognitóban maradnak. De tekintettel arra, hogy csütörtökön (még Kóka János nevének említése nélkül) Dávid Ibolya szájából hangzottak el az inszinuációk, az SZDSZ felszólítja az MDF elnökét, hogy vagy tárja elő bizonyítékait vagy kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket megrágalmazott.
"Dávid Ibolyához méltatlan, hogy néhány tévés szereplés kedvéért egyszerre gyanúsít ÁFA-csalással egy kormánytagot, hivatali visszaéléssel a pénzügyminisztert és az APEH dolgozóit, vesztegetéssel és bűnpártolással egy multinacionális lapkiadót. Ezért még egyszer felszólítjuk: ha van bizonyítéka tárja elő, ha nem, kérjen bocsánatot az érintettektől" - áll a közleményben.
A hvg.hu péntek este azt írta: MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a miniszter, aki áfa nélkül fizetett egy étteremben. Az internetes portálon az olvasható. hogy a gazdasági tárca vezetőjének asszisztense egy zártkörű rendezvényen, ahol az SZDSZ elnökválasztásának győztesét ünnepelték - a Manager Magazin állítása szerint - a tulajdonossal közölte: „a politikus a rendezvény áfával értendő bruttó árát nem fizetné, inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy”. | http://nol.hu/archivum/archiv-449563-256729 | https://web.archive.org/web/20170130195554/http://nol.hu/archivum/archiv-449563-256729 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mdf-parlament-ele-viszi-az-afa-csalo-miniszter-ugyet | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,169 | Eladott művelődési otthonukban bérlők maradnak a nyomdászok | Eladott művelődési otthonukban bérlők maradnak a nyomdászok
Népszabadság • Cs. L. • 2007. április 26.
Áron alul adta el tavaly év végén a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete a
nyomdászok művelődési házát, a Gutenberg Művelődési Otthont, állítja Frank
Dénes építőipari vállalkozó, aki maga is szerette volna megszerezni a
budapesti háromezer négyzetméteres ingatlant.
Az ő 200 milliós ajánlata helyett azonban végül a BHG Zrt. 152 milliós
ajánlatát fogadták el, ezért hűtlen kezelés miatt pert indít a
szakszervezet ellen - mondta tegnap a Gutenberg Otthon előtt tartott
sajtótájékoztatón. (Mint megírtuk, ugyanez a vevő, a BHG Zrt. szerezte meg
a közelmúltban a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házat is.) Aczél János,
a nyomdászszakszervezet elnöke szerint a Gutenbergért fizetett ár magasabb,
mint amiről Frank Dénes tud.
A BHG Zrt. igazgatója, Lovas Tamás elmondta, továbbra is kizárólag
művelődési intézményként, s Gutenberg név alatt kívánják hasznosítani a
helyet. A korábban bent lévő oktatási intézmények a jövőben is a házban
működnek. A nyomdász-szakszervezet is maradhat, immár bérlőként. A
Sajtószakszervezetnek azonban éppen tegnap ki kellett költöznie a házból. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-444300 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eladott-muvelodesi-otthonukban-berlok-maradnak-a-nyomdaszok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-04-26 00:00:00 | [
"Aczél János",
"Lovas Tamás"
] | [
"BHG Híradástechnikai Zrt.",
"Gutenberg Művelődési Otthon",
"Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [] |
|
2,170 | Gyarmati anyját támogatták | 2007.06.07. 23:00
Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelenleg is aktív főosztályvezetője édesanyját is támogatta a milliárdos csalás és csempészet gyanújába került Egymásért Egy-Másért Alapítvány – derül ki a szervezet és a nemzetbiztonság kapcsolatát vizsgáló jelentésből.
Az alapítvány támogatásai segítették Őrbottyán települést, az osztályvezető lakhelyét is. Barabás községben pedig hivatalosan több tíz millió forintot költött el a szervezet gyermekek támogatására és a helyi iskola étkeztetésére. A település polgármestere az alapítvány elnöke által létrehozott párt színeiben indult a 2006-os országgyűlési választásokon, és közel három százalékát vitte el a szavazatoknak. Daróczy Pál polgármester lapunkkal közölte: biztos abban, hogy az alapítvány elnöke ártatlan az ellene felhozott vádakban.
Demeter Ervin, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja tegnap ismételten lemondásra szólította fel a kancelláriaminisztert. Kijelentette: Szilvásy György zűrös ügyei jelzik, hogy alkalmatlan az ország biztonságáért felelősséget viselő NBH felügyeletére. A képviselő szerint felelős emberre van szükség, hogy a szolgálatok el tudják látni feladatukat.
Eközben a magyar grafológusok legrégebbi és legnagyobb szervezete, a Magyar Írástanulmányi Társaság közleményben határolódott el az Egymásért Alapítvánnyal is kapcsolatba került Szilvásy Péter „okkult”, a grafológusszakmához „méltatlan” megnyilatkozásaitól. Ez azért is érdekes, mert a kancelláriaminiszter öccsét az alapítvány megbízott kuratóriumi elnöke, Simon Ibolya az ország egyik legismertebb grafológusának nevezte, ezzel indokolva a megbízását.
Bővebben a 3., vezércikk a 7. oldalon | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/06/gyarmati-anyjat-tamogattak | https://web.archive.org/web/20240126164132/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/06/gyarmati-anyjat-tamogattak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyarmati-anyjat-tamogattak | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [
"Daróczy Pál",
"Gyarmati György",
"Szilvásy György",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [
"Barabás",
"Őrbottyán"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,171 | Bűnözés, politika, hálózat | Akárcsak tavaly augusztusban, az öt halálos áldozatot követelő tűzijáték után, most a milliárdos adó- és vámcsalás gyanújával összefüggésbe hozott Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében Szilvásy György vizsgálatot rendelt el, majd levonta a fő következtetést.
Egyértelművé vált, hogy nem volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) fedőszerve az alapítvány – jelentette ki a kancelláriaminiszter, miközben gondosan titkosította húsz esztendőre az általa elrendelt vizsgálat anyagát. Azt is mondta még, hogy a hivatal vezetése és az alapítvány vezetői között volt személyes kapcsolat, de a titkosszolgák nem követtek el törvénytelenséget. Igaz, Galambos Lajos főigazgató már vette a kalapját.
Szilvásy szűkszavúan kitért az alapítvánnyal szintén kapcsolatba került öccseire is, és nyilván azt gondolta, mint tavaly augusztusban: részéről minden le van zárva, az ügynek vége. Úgy vélte, a miniszter megtette kötelességét. S a miniszter ismét maradt. A tanulság – á la Szilvásy – mindösszesen pedig annyi lenne, hogy szigorítani kell azt a belső szabályozást, amely alapján az NBH munkatársai szerepet vállalhatnak közhasznú alapítványok kuratóriumaiban.
Az alapítványi csempésztörténet azonban kezd egyre szövevényesebbé válni. A kancelláriaminiszter által felügyelt titkosszolgálatok újabb és újabb, volt és jelenlegi munkatársai kerülnek látókörbe az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsán. Sőt egyre többjükről derül ki az is, hogy a Szilvásy család vonzáskörébe kerültek. Márpedig egy védett személy esetében ez felettébb kínos, mi több védhetetlen.
A kilencvenes évek elején Katona Béla akkori szocialista titokminiszter kijelentette, hogy megtörtént a hídverés a politika és a szervezett bűnözés között. Nos, a hídverők azóta sem tétlenkednek. A csempészéssel és adócsalással meggyanúsított Földesi-Szabó László alapítványi elnök pártot is gründolt Magyarok Egymásért Szövetsége néven a legutóbbi parlamenti választásokra. A pártalapításban pedig még NBH-tisztként segédkezett Simon Ibolya, akinek csak a botrány kirobbanása után szűnt meg a külsős jogászi megbízatása a titkos hivatallal.
Az pedig tagadhatatlan, hogy az Egymásért köré valószínűsíthetően kiterjedt bűnözői kör épült. Az alapítvány szülőatyja nem más, mint egy korábban súlyos gazdasági bűncselekményekért elítélt, majd Göncz Árpádtól köztársasági elnöki kegyelmet kapott személy. Az ő bajos ügyeit pedig jól ismerhette a jelenleg előzetesben lévő alapítványi elnök, Földesi-Szabó László, a 43 évesen nyugállományba vonult exrendőr.
Bűnözés, politika, hálózat. Ennek hármas egysége bontakozik és izmosodik az Egymásért Alapítványt körüllengő botrány nyomán. S bár a kancelláriaminiszter erről nyilván nem szívesen beszél, s ha szól is, ellenzéki ármányként próbálja beállítani, egyre bizonyosabb, Szilvásyék és a hálózat emberei „kéz a kézben járnak”. Annak kapcsán, hogy az először az ország legjobb grafológusának, majd szerencsétlen terheltnek titulált egyik öccse és a „csak” kórházigazgatói stallumokkal terhelt másik testvére is a csempészüggyel összefüggésbe hozott alapítvány közelébe keveredett, még mondhatta: így próbáltak az ő közelébe jutni. Tény, ha volt is ilyen szándék, az nem valósult meg – mondta az általa elrendelt vizsgálat parlamenti bizottsági megtárgyalása után magabiztosan Szilvásy György.
Tény azonban immár az is, hogy a kancelláriaminiszter kórházigazgató testvérének korábban született, kiterjedtebb kapcsolatai voltak nemzetbiztonsági tisztekkel. Így például a Horn-érában az NBH-t gazdasági vezetőként szolgáló Mezei Csaba, a BM Kórház jelenlegi gazdasági igazgatója hagyta jóvá az Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal kötött szerződést. A Szilvásy testvért most nevezték ki annak a kórháznak az élére, ahol az összes fegyveres testület tagjait gyógyítják majd.
Az NBH körül szaporodnak a botrányok. A hálózat régi és új tagjai kétes ügyekbe keverednek. Bűnözés, politika, hálózat. Valami bűzlik, de nagyon… | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/06/bunozes-politika-halozat | https://web.archive.org/web/20240128043810/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/06/bunozes-politika-halozat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunozes-politika-halozat | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Jakubinyi Róbert",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,172 | Svéd korrupciós vádak a magyar Gripenekkel kapcsolatban | 2007.06.07. 14:42
Közvetítő szolgáltatásait vette igénybe a magyar Gripen-ügyletben a gyártó svéd–brit Saab–BAE konzorcium – állították a svéd SVT televízióban. Svéd források szerint a tényfeltáróknak politikai céljai lehetnek, és számos téves állítást tettek. A HM közleményben pontosított. Demeter Ervin (Fidesz) úgy nyilatkozott, nem tapasztalt lobbitevékenységet az ügyben. Simicskó István (KDNP) ugyanakkor vizsgálóbizottság létrehozását javasolja.
A Svéd SVT televízió keddi riportműsora azt állította, hogy a Gripen vadászgépek ügyében Magyarországon az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly gróf ügynökösködött három százaléknyi közvetítői díjért. A műsor szerint a szállításra vonatkozó szerződés aláírása utáni, „titkos, 2002. márciusi megállapodás” értelmében végül nyolcmillió dollárnyi járulékban állapodtak meg a felek, amit a brit Virgin-szigeteken bejegyzett Red Diamond, illetve a Prefinor International off-shore cégeken keresztül utaltak. A gróf szerdán – miként korábban is – cáfolta az állításokat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba az SVT-vel szemben.
Svédországi források szerint a tényfeltárók tevékenységének láthatóan politikai háttere is van, mivel a svéd zöldpárt független vizsgálóbizottság felállítását követeli a fegyverüzletek ügyében; szándékuk az lehet, hogy bizonyítsák, minden fegyverüzlet korrupt, illetve, hogy a Saab részéről hiba volt a BAE-vel együttműködési megállapodást kötni, hiszen a brit cég ellen súlyos korrupciós vádakat fogalmaztak meg brit illetékesek más (például szaúdi) üzletek kapcsán.
Bennfentesek szerint az SVT állításai azt tükrözik, hogy a műsor készítői nincsenek teljesen tisztában a megkötött üzletek jellegével. A ténybeli tévedésektől sem mentes állításokra a Honvédelmi Minisztérium (HM) rövid közleményben reagált, miszerint „a HM soha nem döntött Gripen vadászrepülőgép vásárlásáról. A Nemzetbiztonsági Kabinet 2001. szeptember 10-én döntött Gripen vadászrepülőgépeknek a svéd államtól történő bérletéről.” A közlemény arra nem tér ki, hogy a döntés nyomán 2001 decemberében kötött lízingmegállapodást 2003 márciusában jelentősen módosították lízingvásárlási megállapodásra, átütemezett törlesztési tartalommal.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetjének tagja a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Ma is vállalhatónak, sőt jónak tartom a vadászgépek beszerzéséről született döntést.” Hozzátette: „Az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetjének tagjaként semmiféle lobbizási tevékenységet nem érzékeltem, a közvetítőként emlegetett urat nem ismerem, nem találkoztam vele”. A politikus szerint ebben az ügyben nincs szükség vizsgálóbizottságra.
A KDNP ugyanakkor vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi annak tisztázása érdekében, hogy miért volt szükség a svéd Gripen vadászgépekről szóló szerződés módosítására – mondta Simicskó István, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. A politikus szerint akkor ezt senki nem értette, hiszen olyan berendezések beszerzése történt meg utólag, amelyek légi utántöltési képességgel látták el a gépeket. Úgy látja, a svéd sajtóban most megjelent hírek új megvilágításba helyezték az akkor történteket.
Simicskó emlékeztetett az ügyben fontos dátumokra. Mint mondta, 2001. szeptember 10-én döntött úgy az Orbán-kormány, hogy 14 darab Gripen vadászgépet bérel a svéd államtól. A pénzmozgás, amiről a svéd sajtó hírt adott – a feltételezések alapján – 2002 márciusában történhetett. A politikus hangsúlyozta: ezt követően 2003-ban módosították a szerződéseket, aminek eredményeképpen csaknem megduplázódott a költség. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis 210 milliárd forint volt a 14 gép bérleti díja. Emlékeztetett: a döntésnél az Orbán-kormány nemzetbiztonsági érdekeket és költségvetési, gazdaságossági szempontokat tartott szem előtt. Szintén szempont volt a 110 százalékos ellentételezés, amit a svéd állam felajánlott. „Ez jó döntés volt, most is egy vállalható döntés. A szerződés módosítása (...) értelmezhetetlen józan emberi ésszel” – mondta.
(Magyar Nemzet, MTI) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/sved-korrupcios-vadak-a-magyar-gripenekkel-kapcsolatban | https://web.archive.org/web/20240126120326/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/sved-korrupcios-vadak-a-magyar-gripenekkel-kapcsolatban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sved-korrupcios-vadak-a-magyar-gripenekkel-kapcsolatban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Fidesz",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Prefinor International",
"Red Diamond"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"lobbi"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
|
2,173 | Megvesztegette Orbánékat vagy Medgyessyéket a Gripen? | A szocialisták belemennének a magyarországi Gripen-vásárlás körülményeinek kivizsgálásába. A gyanú szerint a harci gépeket gyártó svéd-angol konzurcium például Ausztriának és Csehországnak jelentős kenőpénzek fejében tudta (legalább részben) saját portékáit eladni, és félő, hogy Magyarország esetében is ilyesmi történt.
A cseh számvevőszék nem érti, miért 14 Gripent vettek, ha a légtér védelméhez kettő is elég, a külföldi missziókhoz 14 is kevés.
Szaúd-Arábia volt washingtoni nagykövetének nagyon hálás volt a vadászgépek megrendelésért a brit BAE Systems.
A Népszabadság szerint 2001-ben, amikor az Orbán-kormány Magyarország harcigépvásárlásáról döntött, nem tudni hogyan, de a legesélyesebbnek tartott F16-osokat rapid módon kiütötték a Gripenek.
A részletekről annyi tudható, hogy Szabó János akkori honvédelmi miniszter 2001 júniusában még azt nyilatkozta, hogy a Lockheed gyártmányai a befutók, de néhány nappal később Orbán Viktor a BAE-Systems-SAAB brit-svéd konzorcium által gyártott és forgalmazott Gripenek győzelmét jelentette be. A Lockheed-dal való kapcsolata az akkori kormánynak már előtte sem volt felhőtlen. Selmeczi Gabriella és Balsay István államtitkároknak azért kellett távozniuk a kormányból, mert lobbilevelet küldtek az amerikai szenátus külügyi bizottságának, amelyben a budapesti amerikai nagykövet eltávolítását, és egy Lockheed-alkalmazott kinevezését kezdeményezték.
Nézzenek utána mindennek
A lapnak nyilatkozó Tóth Károly szocialista politikus szerint akkor támogatnák a KDNP által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását, ha a gépek kiválasztásának részleteit is ellenőriznék. A KDNP ugyanis egy napvilágra került vesztegetési gyanú kapcsán azt firtatja, a Grippenekről szóló döntés után a Medgyessy-kormány miért módosította úgy a szerződést, hogy az többletterheket rótt a költségvetésre.
Az SVT svéd televízió szerint ugyanis két helyen, Ausztriában és Csehországban már bizonyíthatóan vesztegetési pénzek is bekerültek a harcigépek megvásárlásába, és erős a gyanú, hogy Magyarországon sem volt ez másképpen. Úgy tudni, Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert.
A kedden sugárzott műsor a Gripen gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. Mensdorff-Pouilly és cége a BAE Systems két offshore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.
Magyarország egy 2003-ban kötött megállapodás értelmében több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 Gripen vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek. | https://index.hu/belfold/grip608h/ | https://web.archive.org/web/20220715100153/https://index.hu/belfold/grip608h/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvesztegette-orbanekat-vagy-medgyessyeket-a-gripen | Index | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [
"Balsay István",
"Medgyessy Péter",
"Mensdorff-Pouilly Alfons",
"Orbán Viktor",
"Selmeczi Gabriella"
] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Fidesz",
"Lockhead"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"vesztegetés",
"lobbi"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
|
2,174 | A KDNP vizsgáltatná a Gripen-szerződés módosítását | A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi annak tisztázása érdekében, hogy miért volt szükség svéd Gripen vadászgépekről szóló szerződés módosítására, mondta a KDNP politikusa, Simicskó István csütörtökön, Budapesten.
A politikus emlékeztetett, a szocialista-szabad demokrata kormány 2003-ban módosította a svéd állammal megkötött szerződést, amelynek eredményeképpen a bérleti díj jelentősen megemelkedett.
Ezt akkor senki nem értette - mondta Simicskó István -, hiszen olyan berendezések beszerzése történt meg utólag, amelyek légi utántöltési képességgel látták el a gépeket. Ezek akkor szükségesek, ha a gépeket nagy távolságba akarja használni egy állam, de Magyarországnak nem voltak, ma sincsenek ilyen szándékai.
"Értelmetlen döntés született akkor. Nem tudtuk, hogy mi volt ennek az oka, és nem is hangzott el igazából ésszerű indoklás akkor sem" - fogalmazott Simicskó István.
Simicskó: Orbánék jó üzletet kötöttek
A politikus szerint a svéd sajtóban most megjelent hírek - miszerint egy osztrák személy kenőpénzt kapott azért, mert közbenjárt a Gripen-üzlet létrejöttében - új megvilágításba helyezték az akkor történteket.
2001. szeptember 10-én döntött úgy az Orbán-kormány, hogy 14 darab Gripen vadászgépet bérel a svéd államtól. A pénzmozgás, amiről a svéd sajtó hírt adott - a feltételezések alapján - 2002 márciusában történhetett.
2003-ban módosították a szerződéseket, aminek eredményeképpen csaknem megduplázódott a költség. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis 210 milliárd forint volt a 14 gép bérleti díja.
A döntésnél az Orbán-kormány nemzetbiztonsági érdekeket és költségvetési, gazdaságossági szempontokat tartott szem előtt. Szintén szempont volt a 110 százalékos ellentételezés, amit a svéd állam felajánlott. | https://index.hu/belfold/0607kdnp/ | https://web.archive.org/web/20201021152628/https://index.hu/belfold/0607kdnp/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kdnp-vizsgaltatna-a-gripen-szerzodes-modositasat | Index | hungarian-news | 2007-06-07 00:00:00 | [
"Medgyessy Péter"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
|
2,175 | Szocialista nyomulás – Fagylaltosból lett uniós szakértő | 2007.06.07. 22:03
Bizonyára a vidék- és területfejlesztésben nyert tapasztalatai, illetve uniós projektek sikeres megvalósításában elért eredményei alapján választhatták ki több pályázó közül azt a fagylaltkészítésre specializálódott balatoni kft.-t, amelynek egyik tagja szocialista polgármester volt az előző ciklusban.
A cég az agrártárca jóvoltából helyi vidékfejlesztési irodaként (hvi) működhet a jövőben, adhat eligazítást uniós pályázati ügyekben, illetve koordinálhat évente több millió forintért. Az uniós pénzek körül bábáskodó szocialista kötődésű hvi-k behálózzák szinte az egész országot. Az uniós agrárpénzek felhasználását meghatározó Új Magyarország vidékfejlesztési program lebonyolításában részt vevő helyi vidékfejlesztési irodák pályázati elbírálásakor jó néhány esetben sajátos értékelési szempontok érvényesülhettek.
A nyertesek között ugyanis több volt szocialista polgármester, MSZP-tag, a párt választási listáján szereplő személy és pártaktivista által – sokszor sebtében – alapított társaságokat találunk, amelyeket néha sokéves vidékfejlesztési tapasztalatú pályázók ellenében választottak ki. A Balatonalmádi kistérség fejlesztéséért felelős irodát például egy olyan vállalkozás viszi majd, amelynek fő tevékenysége ugyan a fagylaltkészítés, de egyik tagja Balatonalmádi volt szocialista polgármestere. A cég feladatkörét így ezentúl néhány, az eredetitől kissé eltérő tevékenységgel kell bővítenie. A hvi-k hivatalos meghatározása szerint ilyen lesz többek között a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozásának koordinálása.
A cég további feladatai közé tartozik az adott térségben az érdekelt szervezetekkel való kapcsolattartás, a tanácsadás, továbbá az ösztönzés az uniós projektekben történő részvételre.
A balatoni helyi vidékfejlesztési iroda (hvi) esete azonban korántsem egyedi. Kiskőrösön például egy MSZP közeli nyertes kft. tulajdonosa soha nem foglalkozott vidékfejlesztéssel, annál inkább újságkiadással vagy építkezéssel. Hajdú-Bihar megye 9. választókerületében a volt hajdúböszörményi szocialista polgármester, Kathiné Juhász Ildikó vezette egyesület segédkezhet a vidékfejlesztésben, míg Tamási kistérségben a helyi irodavezető korábban szocialista színekben polgármesterkedett. Keszthely–Hévíz kistérségben a szocialisták volt keszthelyi elnöke nyert, s a listát még hosszan lehetne sorolni. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke lapunk kérdésére elmondta: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdai bizottsági meghallgatásán ismertette az MSZP közeli hvi-k problémáját, Gráf azonban Font szerint nem látott szoros öszszefüggést a pályázati nyertesek és a pártkötődések között, inkább későbbi munkájuk alapján ítélné meg az irodák működését.
Gőgös Zoltán, a szaktárca államtitkára parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy „a személyek kiválasztása alapvetően korrekten és rendben történt, a kiválasztott irodák és irodavezetők személyét, alkalmasságát, felkészültségét minden esetben alaposan megvizsgálták”. A minisztérium szóvivőjét többszöri keresésünk ellenére nem sikerült elérnünk.
Az országosan 167 iroda működése évente egységenként hozzávetőlegesen 6 millió forintjába kerül az uniós, illetve a hazai adófizetőknek.
Ki lehet nyertes? A helyi vidékfejlesztési irodákról (hvi) az agrártárca Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadó Intézete dönt pályázat alapján. A helyi kistérségi szinten működő irodák hálózata Magyarország teljes területét lefedi. Feladatuk az Új Magyarország vidékfejlesztési programhoz kapcsolódóan tanácsadást, szolgáltatást nyújtani, a helyi fejlesztési tervek kidolgozását koordinálni az adott térségben érdekeltek (civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok) aktív részvételével. Részt vesznek az uniós projektek kommunikációjában, s a helyi szintű képzési tanfolyamok szervezésében. Tevékenységük összes közkiadása 2013-ig 11,8 milliárd forint. A február elején kiírt pályázati feltételek között szerepel, hogy a nyertesnek be kell mutatnia európai uniós projektek megvalósításában, valamint vidék- és területfejlesztésben szerzett korábbi tapasztalatait, s hogy a hvi cím elnyerése hogyan illeszkedik a pályázó szervezet eddigi tevékenységi körébe. Az irodavezetőre vonatkozó előnyként jelölték meg a szakirányú felsőfokú végzettséget, a gazdaságfejlesztési és államigazgatási szakirányú tapasztalatot, a nyelvvizsgát, a jó kommunikációs és szervezőképességet. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/szocialista-nyomulas-fagylaltosbol-lett-unios-szakerto | https://web.archive.org/web/20240126061012/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/szocialista-nyomulas-fagylaltosbol-lett-unios-szakerto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-nyomulas-a-fagylaltosbol-lett-unios-szakerto | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [] | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"MSZP"
] | [
"Balatonalmádi",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"protekció",
"EU"
] | [] |
|
2,176 | Tisztázta-e Kókát az egymilliós éttermi számla? | Áfacsalással hozták hírbe Kóka Jánost, aki egy éttermi számlára hivatkozva állítja, nem történt meg a sajtóban leírt eset. Hol és mikor volt az elnökválasztási buli? Hányan fogyasztottak egymillió forint értékben? Fontos kérdések, de úgy tudjuk, Kóka nem az eredeti áfacsalási híreket cáfolta a számlával.
A Manager Magazin májusi száma azt írta: "Vezető kormánypárti politikus kvázi magánrendezvényre kibérel egy éttermet. Amikor a tulajdonos bemondja a rendezvény áfával együtt értendő bruttó árát, akkor a politikus asszisztense még csak kicsit se zavartatva közli: ez a nagy formátumú európai politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy. Az összeget azért egy olyan borítékban adja át szemérmesen, amelyen a kormányzat egyik intézményének logója látható".
Lehetett sejteni
Az újság szerkesztői az étterem tulajdonosának védelmére hivatkozva nem árultak el részleteket (időpont, helyszín, szereplők) az ügyről. Hetekig csak találgatni lehetett, hogy ki lehetett a vezető kormánypárti politikus, aztán - az ügyet politikailag kihasználó MDF forrásaira hivatkozva - a hvg.hu Kóka Jánost és a miniszter pártelnökké választása utáni bulinak helyet adó Colombus Pub-ot hozta hírbe.
A cikkek hatására Kóka János, az SZDSZ elnöke szombaton bemutatta a sajtónak azt a számlát, ami állítása szerint az elnökké választása utáni bulin készült a Columbus hajón. Kóka Jánost az SZDSZ küldöttgyűlése március 31-én szombaton választotta elnökké, a számlán szereplő dátum azonban március 31. 0 óra 10 perc, azaz péntek éjszaka.
A dátumozás tanúsága szerint tehát a jelentős, összesen 997 080 forintos tételek elfogyásztására még március 30-án, pénteken kellett sort kerítenie a társaságnak, mert a számla 2007. 03. 31-án, szombaton hajnalban, 0 óra 10 perckor készült.
Kóka János SZDSZ-elnökké választását azonban csak mintegy 17 órával később, március 31-én jelentették be. (Az SZDSZ honlapján a miniszter pártelnökké választásáról megjelent hírt ugyanakkor valóban egy nappal korábbi időpontra, március 30-ra dátumozták, így olvasható az archívumban ma is.)
Hányan is voltak?
A miniszter állította, hogy a bemutatott éttermi számla bizonyítja, hogy március végén szabályosan fizette az elnökké választása után tartott rendezvényt, és bár nem szokta, most mégis megőrizte a kapott számlát. Kóka János szombaton azt mondta, hogy a rendezvényen 150 vendég vett részt, és hogy a számlát asszisztense rendezte. A Colombus hajót üzemeltető cég ügyvezetője, Fekula László ugyanakkor az MTI-nek azt mondta, a rendezvényen 60-80 vendég volt.
Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy az éttermek nem zárják le éjfélkor az aznapi forgalmat. Mivel a fogyasztás március 31-én kezdődött, ezért a 12 óra után kikért számlán még az előző napi dátum szerepel, azonban az óra és a perc már a következő napot, azaz április elsejét jelzi, magyarázta.
Fura dátumozás
A szóvivő nyilatkozatval egybehangzóan a Columbus hajó üzletvezetője, Vízi Attila is azt állította, hogy a számlákon mindig az asztalnyitás dátuma szerepel, azonban a számítógépben az óra ketyeg tovább, így lehetséges az, hogy a dátum és az óra nem ugyanarra a napra vonatkozik.
Kóka János megjegyezte, hogy mivel saját pénzéből fedezte a költségeket, így nem volt szükség áfás számlára, pont ezért a hasonló rendezvények számláit nem is szokták elrakni. Az asszisztens azonban a Columbuson március 31-én tartott buli számláját pont elrakta. Az Index kérdésére Kóka János azt is cáfolta, hogy más időpontban, más vendéglátóhelyen számla nélkül fizette volna a fogyasztást.
Úgy tudjuk azonban, hogy a Manager Magazin utalása nem a Colombus hajón tartott elnökválasztási partira, hanem egy másik étteremre vonatkozott, ráadásul ebben az étteremben az első cikk megjelenése óta APEH-vizsgálatot is tartottak. | https://index.hu/belfold/afa0610/ | https://web.archive.org/web/20210405222259/http://index.hu/belfold/afa0610/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tisztazta-e-kokat-az-egymillios-ettermi-szamla | Index | hungarian-news | 2007-06-10 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,177 | Kóka tudni akarja, hogy ő-e az áfacsalással vádolt miniszter | "Arra kérjük Dávid Ibolyát, hogy az MDF sunyi utalások helyett tegye nyilvánvalóvá: Kóka Jánost vádolják-e áfacsalással. Hozza nyilvánosságra az állítólagos esettel kapcsolatos információit, hogy a megvádoltnak legyen módja a védekezésre! Kóka János a tiszta verseny megteremtéséért és az előjogok, ügyeskedések nélküli Magyarországért dolgozik a kormányban, ezért kész a hamis vád ellen bíróságon is megtenni a jogi lépéseket" - olvasható a dokumentumban.
Mint írták, az SZDSZ megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról, hogy pénteken "MDF-közeli körök" információira hivatkozva olyan híresztelések láttak napvilágot, amelyek áfa-csalással hozzák összefüggésbe Kóka János nevét. A vád szerint Kóka János 2007. március 31-én, elnökké választásának estéjén adómentesen, számla nélkül rendezte tartozását. Ahogy az elmúlt napokban, úgy most sincs nyíltan megnevezett vádlott és konkrét bűn, sőt, a vádaskodások terjesztői is inkognitóban maradnak. De tekintettel arra, hogy csütörtökön (még Kóka János nevének említése nélkül) Dávid Ibolya szájából hangzottak el az inszinuációk, az SZDSZ felszólítja az MDF elnökét, hogy vagy tárja elő bizonyítékait vagy kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket megrágalmazott.
Nem Kókára gondolt
Dávid Ibolya erre reagálva elmondta: az MDF-nek semmi köze a hvg.hu-n megjelent információkhoz. "Először hallottuk azt a feltételezett állítást, miszerint ez elnökké választása estéjén történt meg Kóka Jánossal. Mi nagy érdeklődéssel olvastuk a Manager Magazin májusi és júniusi számát. Ez alapján kérdéseket fogalmaztunk meg Gyurcsány Ferencnek és Veres Jánosnak, továbbá a kormány minisztereinek" - mondta Dávid Ibolya.
Az MTI azon kérdésére, hogy a párt szerint valóban Kóka Jánosról szólnak-e a magazinban megjelent cikkek, az MDF elnöke azt mondta: "mi a Manager Magazint olvastuk és a kormányt kérdezzük, önök kérdezzék a lapot". A hvg.hu péntek este azt írta, MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a miniszter, aki áfa nélkül fizetett egy étteremben.
Az internetes portálon az olvasható, hogy a gazdasági tárca vezetőjének asszisztense egy zártkörű rendezvényen, ahol az SZDSZ elnökválasztásának győztesét ünnepelték - a Manager Magazin állítása szerint - a tulajdonossal közölte: "a politikus a rendezvény áfával értendő bruttó árát nem fizetné, inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy". Az ügyet nyilvánosságra hozó magazin júniusi számában közölte, hogy APEH-ellenőrzést és bírságot kapott az az étteremtulajdonos, akinek vendéglátóhelyén az áfa megfizetése nélkül rendezte a számlát egy miniszter. A magazin a májusi számában írt először az ügyről.
"Szabályos számla ellenében fizették ki a Kóka János SZDSZ-elnökké választása után tartott rendezvényt" - mondta Fekula László, a Colombus Étterem üzemeltetéséért felélős cég ügyvezetője szombaton az MTI-nek. Az ügyvezető cáfolta az APEH-ellenőrzés hírét is. Mint mondta, körülbelül 60-80 vendég vett részt az SZDSZ elnökválasztása után tartott rendezvényen. "Távozáskor a rendes, étlapi árainkon fizettek, készpénzzel, számla ellenében" - mondta, hozzátéve, hogy a fizetés nem áfás számla ellenében történt. Úgy tudjuk azonban, hogy a Manager Magazinban megjelent eset nem a Colombus Étteremben történt.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke péntek reggel a Napkeltében közölte, a parlament elé viszik az áfa-csaló miniszter ügyét, mert a kormány megpróbálta eltusolni az ügyet "politikai rendőrségként" használva az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (APEH).
Az MDF a kormányfőhöz is levelet írt az eset tisztázására. A válaszban a miniszterelnök nevében nyilatkozó Gál J. Zoltán államtitkár azt írta, mivel az MDF újságcikkből átvett vádját semmivel nem támasztotta alá, ezért nem adottak a vizsgálat lefolytatásának feltételei ebben az ügyben. Megkerestük a két cikket jegyző újságírókat, ők azonban sem a forrásukat, sem az érintett miniszter nevét nem árulták el. | https://index.hu/belfold/ibolya0608/ | https://web.archive.org/web/20201021164208/https://index.hu/belfold/ibolya0608/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-tudni-akarja-hogy-o-e-az-afacsalassal-vadolt-miniszter | Index | hungarian-news | 2007-06-09 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,178 | Kóka bemutatta a számlát | "Dávid Ibolya haladéktalanul kérjen bocsánatot mindenkitől, akit megvádolt" - szólította fel szombaton az MDF elnökét Kóka János, aki egy sajtótájékoztatón a kamerák kereszttüzében előhúzott a zsebéből egy éttermi számlát, amelyet március 31-én, az elnökké választása után tartott rendezvény fogyasztásáról kapott. Szerinte ez az általa a nyilvánosság előtt bemutatott - sorszámozott, dátumozott - számla egyértelműen bizonyítja, hogy alaptalanok a vele kapcsolatosan az "áfacsaló miniszterről" megfogalmazott vádak, hiszen saját pénzéből ugyan, de számla ellenében fizetett, s a végösszeg tartalmazta az áfát is. Kóka János mindehhez hozzátette: "Dávid Ibolya sunyi szivárogtatással, MDF-es párttársaival együtt adócsalással vádolt meg egy minisztert, hivatali visszaéléssel a pénzügyminisztert és az APEH dolgozóit, és bűnpártolással egy folyóirat kiadóját. Tette mindezt néhány televíziós nyilatkozat kedvéért".
Az SZDSZ elnöke a számla előhúzásával azokra az MDF részéről hetek óta kitartóan adott nyilatkozatokra reagált, miszerint "van egy áfacsaló miniszter a kormányban", s a miniszterelnök dolga volna, hogy tisztázza a helyzetet. Szerintük Gyurcsány Ferencnek sorra kellene kérdeznie kormányának tagjait arról, hogy véletlenül nem áfacsalók-e. Hogy kiderüljön az igazság, mert Dávid Ibolya tulajdonképpen soha nem mondta azt, hogy Kóka János lenne az "áfacsaló miniszter", s nyilvánosan az MDF egyik politikusa sem nevezett meg senkit a Gyurcsány-kormányból. Rendszeresen idézték viszont, hogy a Manager Magazin hetekkel ezelőtt arról írt: "Vezető kormánypárti politikus kvázi magánrendezvényre kibérel egy éttermet. Amikor a tulajdonos bemondja a rendezvény áfával együtt értendő bruttó árát, akkor a politikus aszszisztense még egy kicsit sem zavartatva közli: ez a nagy formátumú európai politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy. Az összeget azért egy olyan borítékban adja át szemérmesen, amelyen a kormányzat egyik intézményének logója látható".
Az MDF elnökhelyettese, Hock Zoltán a cikk megjelenése után sajtótájékoztatón követelte, hogy a miniszterelnök indítson vizsgálatot. A Manager Magazin júniusi számában továbbvitte az ügyet, amikor is közölte, hogy APEH-ellenőrzést és bírságot kapott az az étteremtulajdonos, akinek vendéglátóhelyén az áfa megfizetése nélkül rendezte a számlát egy miniszter.
Dávid Ibolya először péntek reggel, a köztévé Nap-kelte című műsorában beszélt arról, hogy a parlament elé viszik az "áfacsaló miniszter" ügyét, amit a kormány megpróbál eltussolni, "politikai rendőrségként" használva az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt. A műsorban az MDF elnöke úgy fogalmazott: "ez az eljárás kezd a Kádár-korszak legsötétebb praktikáira emlékeztetni". Dávid Ibolya a Nap-keltében az újságírók többszöri próbálkozására sem adott választ arra: ki is az a miniszter, akit így - isemretlen tettesként - megvádol. Nem mondott nevet, noha arra is felhívták a figyelmét, hogy így az MDF minden egyes minisztert gyanúba kever, szükségképpen tehát a túlnyomó többségben lévő ártatlanokat is, ami etikailag igencsak kifogásolható eljárás.
Kóka János ennek ellenére azért szólította fel Dávid Ibolyát a bocsánatkérésre, mert "ha nem is nyíltan, nem is bátran, nem is egyenesen, de az MDF-es körökből nyilvánvalóvá vált, hogy kit és mivel vádolnak". Időközben ugyanis a hvg.hu internetes portál - "MDF-közeli körök" információra hivatkozva - egyértelművé tette, hogy Kóka János lehet a megvádolt miniszter. A vád szerint 2007. március 31-én, elnökké választásának estéjén számla nélkül rendezte tartozását. Erre reagált úgy szombaton az SZDSZ elnöke, hogy elővett a zsebéből egy számlát, amely ezen a bizonyos estén született a Columbus Pub és Étteremben, ahová Kóka meghívta barátait és ismerőseit ünnepelni - s mely a Hír Tv portálján közölt fénykép szerint 997 080 forintról szólt.
Dávid Ibolya Kóka János azon felszólítására, hogy kérjen bocsánatot, azt a választ adta, hogy "ez egy SZDSZ-es trükk: Kóka János magára akarja terelni a figyelmet ezzel. Mi, magyar demokraták először hallottuk ezt az állítást. Az ügy szempontjából egyébként semmi jelentőséggel nem bír, hogy ez egy válási vagy egy esküvői bankett vagy bármi más lett volna".
Előzetesen az MDF elnöke kategorikusan visszautasította, hogy a demokrata fórumnak köze lenne a hvg.hu által közölt információhoz. "Először hallottuk azt a feltételezett állítást, miszerint ez elnökké választásának estéjén történt meg Kóka Jánossal". (A kijelentésből arra lehet következtetni, hogy mégiscsak gondoltak Kókára, csak más időpontról tudtak.)
Az MDF elnöke vasárnap nem kívánt válaszolni lapunknak azokra a kérdéseire, hogy az MDF tudja-e pontosan, ki a Manager Magazin szerint (szintén név nélkül inszinuált) áfacsaló miniszter, s ha szerintük nem Kóka János az, akkor kicsoda. Dávid Ibolya a kérdéseket is elhárítva azt kérte, hogy lapunk használja az MTI-nek adott nyilatkozatát. Az MDF ma a parlamenti ülésen várhatóan minden miniszterhez azonnali kérdést intéz az "áfacsalás" ügyében, nyilván azzal a feltételezéssel, hogy egyikük minden további nélkül bemondja, természetesen ő az. | http://nol.hu/archivum/archiv-449794-256941 | https://web.archive.org/web/20170131171737/http://nol.hu/archivum/archiv-449794-256941 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-bemutatta-a-szamlat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-11 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,179 | MeH: az informatika már a spájzban van? | A jelek szerint előre levajazott meccset fújt le félidőnél a kormányzati személyügyért felelős államtitkárság. A Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozó szervezet csütörtökön arra kérte a Közbeszerzések Tanácsát: függessze fel a Központi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) szervezeti és informatikai rendszerére néhány hónapja kiírt közbeszerzési eljárását.
Az államtitkárság vélhetőleg a beérkezett pályázatok láttán döntött így, miután - a Kormányszóvivői Iroda pénteki indoklása szerint - a pályázatban a résztvevő cégek felé előírt követelmények "nem biztosították a jelentkezők objektív és azonos eséllyel történő rangsorolását". Más szóval: eleve borítékolni lehetett, hogy ki lesz a befutó. Úgy tudjuk, az államtitkárság máris új beszerzés kiírását kezdeményezte.
A Kormányszóvivői Iroda közleményének diszkrét bája, hogy a pályázati feltételekben szereplő "pontatlan megfogalmazás" íróit is házon belül kell keresni. Ugyanis mind a projektgazda-megrendelő államtitkárság, mind pedig a lebonyolításba bevont Központi Szolgáltatási Főosztály (KSZF) a MeH hatáskörébe tartozik - csakúgy, mint maga a jelenlegi közmegrendelés tárgya, a KSZK. Az államtitkárság még áprilisban hirdette meg a közbeszerzést, amelyet részben uniós forrásból, az Államreform Operatív Programból (ÁROP) finanszíroznak. Szetey Gábor, az ügyben illetékes államtitkár áprilisi nyilatkozataiban 800 millió forintra tette az informatikai projekt büdzséjét, amelynek a veleje a közigazgatásban dolgozók személyi, teljesítményértékelési, javadalmazási és képzési adatainak, valamint szabadság-nyilvántartásának az egységesítése.
Bár a Közbeszerzések Tanácsánál pénteken még nem tudtak arról, hogy a MeH-től hivatalos értesítés jött volna a pályázat felfüggesztéséről, a pályázattal kapcsolatos sietséget jelzi, hogy csütörtökön már megérkezett a tanácshoz egy újabb, a korábbi pályázattal szóról szóra megegyező kiírás. Ez vélhetőleg a hét vége felé jelenik meg a Közbeszerzési Értesítőben. A sietős lépéseket - az áprilisi közbeszerzést is már eleve gyorsított tárgyalásos formában írták ki - az igencsak szűkre szabott határidő indokolja. A köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályaival és ezek bevezetésének ütemezésével kapcsolatos kormányrendelet szerint ugyanis a központi közigazgatásban dolgozók számára a teljesítményértékelő, ösztönző rendszer bevezetése legkésőbb júliusban esedékes, a teljes köztisztviselői állomány esetében pedig 2008 januárjában.
Különösen a júliusi határidő jelenthet erőltetett menetet, hiszen mindössze egy kurta hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy egybekovácsolják a központi közigazgatás adatbázisait, vagyis a tizenegy minisztérium és a MeH-en belül működő, körülbelül tíz személyügyi nyilvántartó rendszert.
Kérdés, hogy az uniótól származó összeg felhasználásának mi a határideje, nem esik-e el az ország tőle, ha kiszaladunk a rendelet adta határidőből. | http://nol.hu/archivum/archiv-449767-256914 | https://web.archive.org/web/20170210072240/http://nol.hu/archivum/archiv-449767-256914 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meh-az-informatika-mar-a-spajzban-van | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-11 00:00:00 | [] | [
"Kormányzati Személyügyi Központ",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"informatika"
] | [] |
|
2,180 | Belső feljelentés? | http://www.nol.hu/budapest/cikk/449796/ | https://web.archive.org/web/20071111140757/http://www.nol.hu/budapest/cikk/449796/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belso-feljelentes | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-11 00:00:00 | [
"Steiner Pál"
] | [] | [
"Bp. V. kerület"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"parkolás"
] | [] |
||
2,181 | Kóka Jánosék szabályos számla ellenében fizettek a vendéglőben | Kóka Jánosék szabályos számla ellenében fizettek a vendéglőben Szabályos számla ellenében fizették ki a Kóka János SZDSZ-elnökké választása után tartott rendezvényt - mondta Szekula László, a Columbus Étterem üzemeltetéséért felelős cég ügyvezetője szombaton. Az ügyvezető cáfolta az APEH-ellenőrzés hírét is. Az MDF szerint "ez egy SZDSZ-es trükk, Kóka János magára akarja terelni a figyelmet". Népszabadság Online | Népszabadság | 2007. június 10. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Kovács Bence
Kóka János a számlával
Kovács Bence Az ügyvezető cáfolta azt a hírt is, hogy APEH-ellenőrzést kaptak volna és bírságot kellett volna fizetniük. "Ez nem igaz (...), semmilyen ellenőrzés nem volt nálunk azóta" - mondta, hangsúlyozva: bírságot sem kellett fizetniük. A hír értelmezhetetlen abból a szempontból, hogy az étteremben nincsen kétféle ár. Nálunk nincs nettó árképzés, nem is tudunk így kiírni árakat, mert ez egy nyílt értékesítő vendéglátó egység és aki odajön hozzánk, az az étlapon szereplő bruttó árakkal tud számolni és mással nem - jelentette ki. Dávid: ez egy SZDSZ-es trükk
160 HIRDETÉS Dávid Ibolya szerint "ez egy SZDSZ-es trükk", Kóka János magára akarja terelni a figyelmet. "Ez egy SZDSZ-es trükk: Kóka magára akarja terelni a figyelmet ezzel. Mi, magyar demokraták először hallottuk ezt az állítást. Az ügy szempontjából egyébként semmi jelentősséggel nem bír, hogy ez egy válási, vagy egy esküvői bankett, vagy bármi más lett volna" - mondta Dávid Ibolya. A pártelnök hozzátette: Kóka János az újságnál helyreigaztási kérelemmel cáfolhatja az ügyet, ott tud jogorvoslati kérelmet tenni, "nálam nem". Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy kész válaszolni a kormány kérdéseire, ha ő is választ kap az általa korábban feltettekre. Az MTI kérdésére a pártelnök megismételte: az MDF a parlament elé viszi az ügyet: minden minisztertől megkérdezik, hogy érintett-e; Veres Jánostól, a pénzügyi tárca irányítójától külön választ várnak az APEH-vizsgálat ügyében; a kormányfőtől pedig azt kérdezik, hogy indít-e vizsgálatot, vagy kezdeményez-e sajtóhelyreigazítást a témában. Az ügyet nyilvánosságra hozó Manager Magazin júniusi számában közölte, hogy APEH-ellenőrzést és bírságot kapott az az étteremtulajdonos, akinek vendéglátóhelyén az áfa megfizetése nélkül rendezte a számlát egy miniszter. Dávid Ibolya, az MDF elnöke először a péntek reggel a Nap-keltében közölte: a parlament elé viszik az áfa-csaló miniszter ügyét, mert a kormány megpróbálta eltusolni az ügyet "politikai rendőrségként" használva az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (APEH). A hvg.hu péntek este azt írta: MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a miniszter, aki áfa nélkül fizetett egy étteremben. Az internetes portálon az olvasható, hogy a gazdasági tárca vezetőjének asszisztense egy zártkörű rendezvényen, ahol az SZDSZ elnökválasztásának győztesét ünnepelték - a Manager Magazin állítása szerint - a tulajdonossal közölte: "a politikus a rendezvény áfával értendő bruttó árát nem fizetné, inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy". Az SZDSZ ezt követően arra szólította fel Dávid Ibolyát, az MDF elnökét, hogy tárja fel bizonyítékait, ha vannak, azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek áfa-csalással hozzák összefüggésbe Kóka János nevét, vagy kérjen bocsánatot az érintettől. Dávid Ibolya szerint az MDF-nek semmi köze a hvg.hu pénteki írásához. Kóka: Dávid Ibolya kérjen bocsánatot!
Dávid Ibolya haladéktalanul kérjen bocsánatot mindenkitől, akit megvádolt - mondta Kóka János, az SZDSZ elnöke, a párt országos tanácsának szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: az MDF elnöke lássa be, hogy nagyot hibázott és ezzel alááshatja Magyarországon a politika tekintélyét. Kóka János bemutatta azt az éttermi számlát, amelyet március 31-én elnökválasztása utáni 150 fős rendezvénye után kapott. Mint mondta, ez a sorszámozott, dátumozott számla bizonyítja, hogy alaptalanok a vádak, mert magánpénzéből számla ellenében fizetett, amely tartalmazza az áfát is. Hozzátette, megfontolja, hogy jogi útra tereli az ügyet. A Manager Magazinnál nem adják ki forrásukat
Mong Attila, a Manager Magazin volt főszerkesztője az MTI kérdésére, hogy Kóka Jánosra és a Columbus étteremre gondoltak-e a cikk megírásakor, szombaton azt válaszolta: a forrásuk névtelenséget kért, ezért sem a politikust, sem az éttermet nem fogják megnevezni forrásaik védelme érdekében. Megjegyezte: egyébként ragaszkodnak hozzá, hogy a történet valós. (MTI)
. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-449721 | https://web.archive.org/web/20130503092521/http://www.nol.hu/archivum/archiv-449721 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-janosek-szabalyos-szamla-elleneben-fizettek-a-vendegloben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-09 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,182 | Alfons Mensdorff-Poully kész megjelenni a budapesti vizsgálóbizottság előtt | Alfons Mensdorff-Poully kész megjelenni a budapesti vizsgálóbizottság előtt
NOL • Népszabadság Online • 2007. június 9.
Ausztria után (ahol az Eurofighter vadászgépek megvásárlásáról az előző
kormány által kötött szerződést vizsgálja egy parlamenti vizsgálóbizottság)
most a magyar parlament is vizsgálóbizottság felállítására készül a Gripen
vadászgépek beszerzésének tisztázására - írta szombati számában a Der
Standard című osztrák napilap. Az érintett osztrák üzletember, Alfons
Mensdorff-Poully a lapnak nyilatkozva cáfolta, hogy bármi köze lett volna a
Gripen-ügylethez, s közölte: kész megjelenni a megalakuló budapesti
vizsgálóbizottság előtt, ha valóban megidézik.
A liberális újság munkatársa, András Szigetvari Budapestről keltezett
jelentésében beszámolt arról, hogy az üggyel kapcsolatban a magyar
képviselők figyelmének középpontjában történetesen egy osztrák állampolgár,
Alfons Mensdorff-Pouilly áll, az Osztrák Néppárthoz tartozó Maria Rauch-
Kallat volt egészségügyi miniszter férje.
Tóth Károly szocialista képviselő, az Országgyűlés nemzetbiztonsági
bizottságának alelnöke elmondta az osztrák újságnak, hogy az MSZP
csütörtökön vizsgálóbizottságot kezdeményezett annak tisztázására, "nem
történt-e korrupció és kenőpénzek kifizetése az magyar kormány
típusdöntésekor". Az indítványban a lap szerint megemlítik Mensdorff-
Pouilly nevét is: a képviselők arra kíváncsiak, hogy az osztrák férfi "nem
állt-e kapcsolatban olyan személyekkel, akiknek befolyásuk volt az
üzletre?" Ez volna Mensdorff-Pouilly második idézése: május végén már meg
kellett jelennie az osztrák parlament Eurofighter-vizsgálóbizottsága előtt
is (ahol cáfolta, hogy személy szerint neki vagy valamely cégének bármi
köze lett volna a vadászgép-beszerzéshez - a szerk. megj.) - írta a
Standard.
Az osztrák üzletember a BAE-Systems céggel kötött tanácsadói szerződése
miatt áll az osztrák - és most már a magyar - képviselők figyelmének
középpontjában is - folytatódik a cikk. A BAE-Systemsnek mintegy 20
százalékos részesedése van a Gripeneket gyártó Saab vállalatban - írta az
osztrák lap tudósítója, megemlítve, hogy az ügy Magyarországon a svéd
televízió e héten sugárzott dokumentumfilmje nyomán lendült mozgásba. Ebben
szó esett arról, hogy Mensdorff-Pouilly egy Red Diamond nevű off-shore
cégen keresztül szerződést kötött a BAE-Systemsszel a Gripen-üzlet cseh- és
magyarországi elősegítésére. A dokumentumfilm szerint szolgálataiért több
mint 8 millió eurót kapott. Csehországban a Gripen vadászgépek bérleti
szerződése ügyében már vizsgálat folyik esetleges vesztegetési ügyek
gyanúja miatt, és most Magyarországon is előtérbe került a Gripen-beszerzés
melletti egykori kormánydöntés - írta a Standard.
Mensdorff-Poully a lapnak nyilatkozva ismét cáfolta, hogy bármi köze lett
volna a Gripen-ügylethez, rajta keresztül semmilyen kenőpénz nem áramlott
az üzlet nyélbe ütésének elősegítésére. "Igaz, hogy ez az egész, úgy ahogy
van, nem igaz" - fogalmazott. Ennek ellenére beszélni fog a megalakuló
budapesti vizsgálóbizottság előtt, ha valóban megidézik. A BAE-Systems
tanácsadójaként Magyarországgal is foglalkozott ugyan - mondta -, de
semmiféle üzletkötést nem készített elő. "Politikai és kulturális
információkat kellett Magyarországról Londonba közvetítenem. A Gripenekhez
ennek nem volt semmi köze" - állította a Der Standardnak nyilatkozva
Mensdorff-Poully.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-449718 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alfons-mensdorff-poully-kesz-megjelenni-a-budapesti-vizsgalobizottsag-elott | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-09 00:00:00 | [
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Red Diamond"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"tanácsadás"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
|
2,183 | Jogszerűtlenül épülnek a mélygarázsok? | Jogszerűtlenül épülnek a mélygarázsok?
Népszabadság • Német H. Erzsébet • 2007. június 9.
Minden hazai mélygarázs jogszerűtlenül épült - legalábbis akkor, ha azoknak
a feljelentőknek lesz igazuk, akik állítják: Sopronban, Vácott és
Budapesten a József nádor téren - egy majdani felszín alatti parkoló miatt
- is magánkézre játszották át az építmények feletti teret.
Budapestet is elérték a Sopronban és a Vácott gerjesztett mélygarázsbotrány
hullámai, a napokban hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást indított a
József nádor téri - majdani - felszín alatti parkoló ügyében a Nemzeti
Nyomozó Iroda (NNI). A feljelentő arra alapozta elméletét, hogy az előző
ciklus vezetése magánberuházó bevonásával építi majd a "forgalomképtelen
törzsvagyonát képező közterület" alá a létesítményt, amely később a
tulajdonába kerülne, s a térre elővásárlási joga is lenne. Ezt pedig
közterületre magánbefektető nem szerezhet.
Az eset kísértetiesen hasonlít egy váci és egy soproni mélygarázzsal
kapcsolatos botrányra, amelyet - úgy tudjuk - az ottani fideszesek
gerjesztenek. Gondolatmenetük alapján azonban ma Magyarországon nem lehetne
közterület alatt törvényesen magánbefektetésként mélygarázst építeni,
ezeket ugyanis itt csak a tulajdonos önkormányzat valósíthatja meg saját
forrásból vagy hitelből. Ez teljes mértékben téves és jogilag
megalapozatlan - állítja Kaló Ágnes, a soproni és a váci beruházó cég jogi
képviselője. Persze építhetnék az önkormányzatok is a tereik alá a
garázsokat, ha lenne rá pénzük. Legtöbbjüknek azonban nincs 2-3 milliárd
forint a számláján, ezért csak hitelből tudnak fejleszteni. A törvény
értelmében azonban az önkormányzatok csak a bevételük 70 százalékáig
adósodhatnak el, márpedig egy ilyen mértékű beruházás legtöbbjüknél - a már
felvett hitelekkel együtt - túllépi ezt a határt. Vagyis, marad a külső
befektető, egy korrekt szerződésben foglalt kötelezettségeivel és jogaival.
Utóbbiak közé tartozik például a földhasználati és elővásárlási jog is. Ez
az egyik olyan kitétel, amelybe belekapaszkodnak a feljelentők: féltik a
közvagyont. Az valahogy elkerüli a figyelmet, hogy az elővásárlási jogot
csak akkor lehet érvényesíteni, ha az önkormányzat el akarja adni a
forgalomképtelen vagyonát, azaz például a soproni Petőfi teret vagy a
belvárosi József nádor teret. Ezt is csak úgy tehetné, ha a testület
törvénytelen módon megszavazná az ügyletet. A mélygarázsokról azonban
korábban törvényesen döntöttek, az építést szinte minden helyszínre
pártállástól függetlenül támogatták, mert tudják, hogy a parkolási gondokat
csak így lehet megoldani.
A vonatkozó törvény szerint a terek, amelyek alatt a mélygarázsok épülnek,
forgalomképtelenek közterületek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel nem
lehet semmilyen módon rendelkezni. A rendelkezési jog ugyanis kiterjed
arra, hogy "a tulajdonos a dolgot használatra engedje át másnak, vagy
hasznai szedésére jogosítson fel mást". Ha ez a kitétel nem szerepelne a
jogszabályokban, akkor nem lehetne közterületeken olyan tevékenységet
engedélyezni, amely bevételt hoz a településnek. Vagyis, nem lennének az
utcákon reklámtáblák, karácsonyi vásárok, könyvnapok, kulturális
rendezvények, büfék, s nem lehetne közműveket sem lefektetni - érvel a
jogásznő.
A feljelentők szerint a hűtlen kezelést bizonyítja az is, hogy a szerződés
szerint külön helyrajzi számot kap a föld és a garázs, s ez utóbbi
tulajdonosa a befektető lesz. Erre azonban a magyar jog is lehetőséget ad,
igaz, a mélygarázsok építéséig nem nagyon volt rá példa - mondja a jogász.
A felszín alatti parkolók esetében ráadásul az üzemeltetési idő - 20-25 év
- leteltével minden visszaszállhat az önkormányzatra.
A fővárosban három mélygarázs üzemel a kifogásolt konstrukcióban - a
Szabadság téren, a Szent István téren és a Gresham-palota részeként, de
külön, a Roosevelt tér alatt -, egyet hamarosan átadnak a VIII. kerületi
Pollack Mihály tér alatt, és a József nádor térre is megkötötte a
szerződést Belváros-Lipótváros előző polgármestere, az MSZP-s Steiner Pál.
Az ügyletet azonban évekkel korábban készítették elő, a kerületi
politikusok pártállástól független, egybehangzó támogatásával. A
beruházásra kiírt pályázat többször sikertelenül végződött, míg 2006-ban
negyedszerre megfelelő beruházót - az OTP Befektetési és
Ingatlanforgalmazási és Vagyonkezelő Zrt.-t - és konstrukciót találtak. A
beruházásra alapított JN Parkolóház Kft. az "építés erejére" földhasználati
jogot kapott a felszínen. A szerződést a jelenlegi polgármester, Rogán
Antal (Fidesz) nem tartja elhibázott lépésnek, sőt megerősítette: a
kerületnek szüksége van a József nádor téri mélygarázsra. Az építkezés még
nem indult el, az önkormányzatot nem érte kár, s "amennyiben a hatóságok az
előző polgármester által aláírt szerződést kifogásolják, van lehetőség
annak módosítására". | http://www.nol.hu/archivum/archiv-449666 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogszerutlenul-epulnek-a-melygarazsok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-09 00:00:00 | [
"Steiner Pál"
] | [
"JN Parkolóház Kft.",
"OTP Befektetési Ingatlanforgalmazási Zrt."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Pest megye",
"Sopron",
"Vác"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"parkolás"
] | [] |
|
2,184 | Hamis érettségi bizonyítvány – Már három határőr lebukott | 2007.06.10. 11:09
Háromra emelkedett azoknak a határőröknek a száma, akikről kiderült, hogy hamis az érettségi bizonyítványuk – mondta Tímár Zoltán, a határőrség megbízott szóvivője az MTI érdeklődésére vasárnap.
A határőrség pénteken közölte, hogy a Pécsi Határőr Igazgatóság két munkatársa távozni kényszerült, miután a napokban kiderült, hogy hamis az érettségi bizonyítványuk.
A határőrség pénteken hozzákezdett a határőrség kötelékében szolgáló, érettségivel rendelkező kollégák bizonyítványainak vizsgálatához. A vizsgálat mintegy 7000 főre terjed ki.
Tímár Zoltán közölte, a pécsi igazgatóságon egy újabb zászlósról derült ki, hogy hamis az érettségije.
A szóvivő pénteken azt nyilatkozta, hogy a tiszthelyettesi kinevezésnek feltétele az érettségi, amit egy 1997-es BM-rendelet ír elő.
Mint hangsúlyozta, az érettségivel való visszaélések oka éppen az lehet, hogy korábban a középfokú iskolai bizonyítvány nem volt szükséges a tiszthelyettesi poszthoz, a jogszabályváltozás miatt azonban kötelező lett, tehát sokan kényszerültek munkájuk mellett megszerezni az okmányt.
A szóvivő szerint az ellenőrzés akkor zárulhat le, ha valamennyi olyan iskolával egyeztettek, ahol munkatársaiknak korábban okmányokat állítottak ki. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/hamis-erettsegi-bizonyitvany-mar-harom-hataror-lebukott | https://web.archive.org/web/20220929141728/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/hamis-erettsegi-bizonyitvany-mar-harom-hataror-lebukott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamis-erettsegi-bizonyitvany-a-mar-harom-hataror-lebukott | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-10 00:00:00 | [] | [
"Határőrség"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
|
2,185 | Előretolt helyőrség | Szőnyi Szilárd / 2007.06.07., csütörtök 12:38 /
Nemzetbiztonsági kockázat, hogy az In-Kal Security Kft. túl közel került az állam szerveihez - sugalmazza a Köztársasági Őrezred körüli botrány egyik szereplője. Az ügyben még folyik a vizsgálat, ám tény, ami tény: az izraeli gyökerű vállalkozást személyi szálak fűzik a rendvédelmi szervekhez.
"A biztosítási feladatokra rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megőrzésének lehetőségét veszélyezteti... az In-Kal tulajdonosai egyes alkalmakkor biztonsági gépkocsiban ülnek konvojban, így lehetőségük nyílik arra, hogy az őrezred belső kommunikációját figyelemmel kísérhessék" - panaszolta a Köztársasági Őrezred középvezetője abban a tanúvallomásban, amelyet az Index tett közzé két hete a szervezetnél tapasztalt visszaélésekről szóló cikkében. Ha hinni lehet az írásnak, akkor minden eddiginél súlyosabb gyanú árnyéka vetül az ezernél is több munkatársat foglalkoztató, tavaly 2,5 milliárd forintos árbevételt elérő magáncégre.
A Magyarországon piacvezető, minősített NATO-beszállítónak választott biztonsági vállalkozás és az őrezred együttműködése nem most először áll a viták középpontjában; korábban azonban jellemzően a sajtóban fogalmazódtak meg bírálatok a vélelmezett hatásköri túlterjeszkedéssel kapcsolatban. "Az In-Kal Kft. már olyan pozíciót vívott ki magának ezen a területen, hogy egyes állami eseményeken nagyobb szerepet kapnak és szélesebb bejutási lehetőséggel rendelkeznek, mint az őrezred dolgozói" - írta 2003-ban a Magyar Nemzet. Az Országos Rendőrfőkapitányság közleményben utasította vissza a felvetést, hangsúlyozva, hogy az állami vezetőket védő szervezet a feladatait sosem végeztette magáncéggel.
A mostani az első eset, hogy a botrány belülről robban ki, s az őrezred magas rangú munkatársának kifogásai kerülnek nyilvánosságra. Az In-Kal Security 2000 Biztonsági Kft. ügyvezetője szerint azonban a vádnak, érkezzen mégoly bennfentes személytől, ezúttal sincs alapja. "Ha az MSZP felkérésére biztosítok egy rendezvényt, s ott megjelenik Gyurcsány Ferenc, akkor a kormányfő biztonságáról a Köztársasági Őrezred gondoskodik. Ilyen esetekben a legszorosabban kell együttműködnünk" - mondja lapunknak ifj. Lasz György. "Sokszor nehéz szétválasztani a két tevékenységet, a felelősségi kör azonban elhatárolható. Az őrezred sosem árulja el nekünk a védett személy érkezésének idejét és menekítési útvonalát; a vádaknak csak akkor lehetne alapjuk, ha ezen információknak is a birtokában lennénk" - állítja, hozzátéve: a rendőrség mindig előre elkéri a rendezvényt biztosító In-Kal-munkatársak listáját, hogy elvégezze az átvilágításukat.
PIACVEZETŐ MAGÁNRENDŐRSÉG
Az őrezred, illetve a rendészeti tárca még vizsgálódik az Index írásában megfogalmazottak miatt, így jelen helyzetben nehéz volna perdöntő ítéletet hozni a kérdésben. A most nyilvánosságra került esetleges bűnös összefonódás ugyanakkor csak az egyik, s talán nem is a leglényegesebb eleme az In-Kal ügyleteinek. A cég a rendezvénybiztosítás mellett vagy kétszáz kiemelt objektum - köztük három minisztérium, számos állami vállalat és az MSZP ingatlanjai - védelmét látja el, de vállal magánnyomozást, lehallgatásmentesítést és még egy sor biztonságtechnikai feladatot. Korábban több mint tíz évig őrködtek az MTK és az FTC futballmérkőzésein, s ma jelen vannak a takarítóiparban és az építőipari piacon is. A kiterjedt, bizalmi viszonyt feltételező megbízások következtében pedig a tevékenységüket fenntartásokkal szemlélők hamarosan magánrendőrségnek kezdték nevezni őket, különösen, hogy sokuk a rendőrökéhez hasonlító motorkerékpárral közlekedik, igaz, In-Kal logóval ellátva.
Az In-Kal tevékenységének leginkább vitatható eleme kétségkívül a rendvédelmi szervekkel való, a kívánatosnál alkalmasint szorosabb kapcsolat. A cég néhány éve a rendőrséggel közös bűnmegelőzési irodákat állított fel Budapesten, kiképzési együttműködésben áll az ORFK Különleges Szolgálatával, 2002 őszén pedig megállapodott Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszterrel, hogy ő igyekszik alkalmazni azokat a hadseregbe jelentkező fiatalembereket, akiket nem vettek fel, illetve várólistára kerültek. Az In-Kal szaktanácsadó testületében több rendőrt találunk, köztük Garamvölgyi Lászlót, az ORFK kommunikációs igazgatóját és Sárkány Istvánt, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatójának helyettesét - cserébe ifj. Lasz György helyet kapott a főiskola társadalmi tanácsában. (Ezek után aligha meglepő, hogy a fiatalember Lamperth Mónika korábbi belügyminisztertől "a rendőrség munkáját segítő szakmai tevékenysége elismeréséül" dísztőrt kapott.)
A KORRUPCIÓ MELEGÁGYA
A cég alapító tagja a Szent György Közbiztonsági Alapítványnak, mely szervezetről a HVG néhány éve azt írta: feltételezhetően annak a belügyminiszteri utasításnak a megkerülésére hozták létre, amely a rendőrség kétes eredetű támogatását volt hivatott kiküszöbölni. A kérdés azért jelentős, mert másfél évtizede makacsul tartja magát a gyanú: a rendőrségi alapítványok a korrupció melegágyát jelentik, hiszen azok a cégek, amelyek jelentős összegekkel támogatják a rendvédelmi szerveket, "joggal" számíthatnak rá, hogy nem kerülnek a hatóság látókörébe. A sárkányölőről nevezett szervezet is - az In-Kal, az Aral Hungária Kft., a Julius Meinl, Valenta László, Pintér Sándor egykori belügyminiszter volt kabinetfőnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója és mások közreműködésével - a rendőrség támogatására jött létre 1999-ben. "Az alapítvány tevékenysége több ponton aggályos" - vetette fel azonban a Fővárosi Főügyészség, amikor a szervezet a kiemelten közhasznú státusért folyamodott, az ügyész szerint ugyanis a közbiztonság védelme másra át nem ruházható állami monopólium. (Az ügyészség végül csak az alapító okirat módosítása után adta meg a minősítést 2000-ben.)
A piacon működő több száz biztonsági cég és a rendőrök között sokáig nem volt tisztázva a munka- és személyi kapcsolat. Gyakran előfordult, hogy az egyenruhások mellékállásban őriztek bevásárlóközpontot, közintézményt vagy kísértek pénzszállító autót - a korábbi rendelkezések szerint ugyanis parancsnoki jóváhagyással ehhez joguk volt. Egy néhány évvel ezelőtti adat szerint az ORFK több mint harmincezres állományából közel ezren kaptak engedélyt ilyen tevékenységre. Az elharapózó visszásságok miatt - Simon Tibort, az FTC labdarúgóját is egy biztonsági őri másodállást vállaló rendőr verte halálra 2002-ben - aztán egy belügyminiszteri utasítás, illetve Gergényi Péter országos rendőrfőkapitány úgy rendelkezett: az állomány tagjai csak tudományos, oktatási és ismeretterjesztési feladatokat végezhetnek másodállásban. (A helyzet orvoslása végett a Független Rendőrszakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, szerintük ugyanis a tiltás a biztonsági cégekről szóló törvénynek a rendőri mellékmunkát engedélyező passzusába ütközik.) Az összeférhetetlenséget igyekszik kiküszöbölni az a jogszabály is, mely szerint ha egy rendőr a leszerelése után biztonsági vállalkozáshoz szerződik, korábbi munkahelye nem végezheti a cég törvényben előírt hatósági ellenőrzését; ez esetben az országos rendőrfőkapitánynak egy másik területen illetékes rendőri szervet kell megbíznia.
KAPCSOLATI HÁLÓ
A rendvédelem állami szervei és az In-Kal közötti összefonódásra mindazonáltal a magáncéghez átigazolt egykori egyenruhás vezetők személye a legnyilvánvalóbb példa. A vállalkozás szakmai főigazgatója 2003 óta Vágó Imréné (született Kucserka Mária): a hetvenes, nyolcvanas évek válogatott gerelyhajítója az Újpesti Dózsában került kapcsolatba a rendőrséggel, majd 1993-ban a szervezet csepeli kapitánya lett, mely minőségében Zámbó Imre énekes vitatott körülmények közepette bekövetkezett halálakor vált közszereplővé. Rajta kívül az In-Kal csapatát erősíti Bökönyi István, a büntetés-végrehajtás korábbi országos parancsnoka és Kosiczky Attila, a magyar légierő volt vezérkari főnöke, idén májusi nyugdíjazása után pedig a vállalkozáshoz szerződött Bendes Győző, a fővárosi határőrség eddigi vezetője.
Ifj. Lasz György ebben nem lát semmi kivetnivalót. "A hivatástudatuk nem teszi lehetővé, hogy bármilyen összeférhetetlen ügybe bonyolódjanak. Üzleti kapcsolatrendszerüket egytől egyig maguk mögött hagyják, s csak a szakmai tudásukat hozzák a cégbe" - magyarázza a vállalkozás vezetője. Néhány hónapja pedig munkatársa, Vágó Imréné a budapesti zavargások idején a következőképpen nyilatkozott a Klubrádióban, amikor a riporter a szélsőséges csoportok szervezkedéseiről kérdezte. "Rendőrként dolgoztam korábban, nekem több olyan kapcsolatom volt, mondjam azt, hogy informátorom, aki időnként ellátott információval. Egy ilyen forrásból jött, illetve nem csak egyből jöttek ezek az információk" - vallotta meg a cég főigazgatója, hogy a rendőrségnél kiépített kapcsolati hálóját olykor bizony magánvállalkozóként is használja.
IZRAELI GYÖKEREK
Az In-Kal Kft. 1992-ben a hasonló nevű - a héber kifejezés jelentése: biztos vonal -, a közel-keleti állam minisztériumait és a világ nagy gyémánttőzsdéit védő izraeli cég képviseleteként jött létre. Bár a hivatalos zsidó kapcsolat 1996-ban megszűnt, sokan azóta is kétes izraeli, alkalmasint titkosszolgálati kapcsolatokat emlegetnek. "Az izraeliek soha nem voltak benne [mármint a cégben - a szerk.] pénzzel. Hiába támad Csurka azzal, hogy zsidó tulajdon vagyunk, semmi közünk Izraelhez. Sőt egy ideje már képviselet sem vagyunk, csak kiképzést adnak nekünk" - nyilatkozta 2002-ben a HVG-nek a cég alapítója, Lasz György egykori rendőrtiszt, a Belügyminisztérium sajtóosztályának korábbi vezetője.
Az alapító 2003-as halála után a cég az özvegyére és két fiára - Györgyre és Zoltánra - szállt, majd még abban az évben csatlakozott Vágó Imréné csepeli rendőrkapitány, valamint kommunikációs igazgatóként akkori élettársa, Szende Iván. Utóbbiról a krónikák azt jegyezték fel, hogy 2002-ben megjelent, Ügynök voltam Magyarországon című könyvében beszámolt egykori III/II-es kémelhárítói tevékenységéről, mely minőségében a hetvenes és nyolcvanas években jelentős időt töltött a Közel-Keleten, közelebbről Izraelben. (Mindmáig magyar-izraeli kettős állampolgár.) Szende a céget hivatalosan otthagyta, s ma a Hekus magazin főszerkesztője.
KÖZLEMÉNY
A Heti Válasz 2005. évi 7. és 8. számában hamis színben tüntettük fel azt a valós tényt, hogy ifj. Pongrácz Tibor ügyvéd ügyvédi minőségében közreműködött a Budapest Airport Rt.-nek az Airport Cargo Development Kft. adásvétele tárgyában kötött szerződésénél, és hogy ifj. Pongrácz Tibor a Carion Holding Rt. jogi képviselője és e minőségében közreműködött a Hungexpo Rt. privatizációjára benyújtott pályázatnál. Valótlan az, hogy ifj. Pongrácz Tibor e tevékenysége bármilyen összefüggésben lenne édesapjának, id. Pongrácz Tibornak, az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága tagjának e tisztségével, ahogy azt valótlanul sejtettük.
A valós tény az, hogy id. Pongrácz Tibornak a Budapest Airport Rt.-vel kötött szerződésről nem is volt tudomása, azt az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága annak megkötését megelőzően nem is vizsgálta. Ifj. Pongrácz Tibor a Hungexpo Rt. privatizációs pályázatának benyújtásánál semmilyen minőségben nem működött közre, a pályázatot pedig egy konzorcium nyújtotta be, amelynek csupán egyik tagja volt a Carion Holding Rt.
Az érintettektől a jogsértésért és a valós tények hamis színben való feltüntetéséért elnézést kérünk, őket ezúton megkövetjük. | http://valasz.hu/itthon/eloretolt-helyorseg-16276/ | https://web.archive.org/web/20200808144224/http://valasz.hu/itthon/eloretolt-helyorseg-16276/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eloretolt-helyorseg | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-06-07 00:00:00 | [
"Lasz György ifj.",
"Pongrácz Tibor ifj.",
"Vágó Imréné"
] | [
"Airport Cargo Development Kft.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt.",
"Hungexpo Rt.",
"In-Kal Security",
"Köztársasági Őrezred",
"Rendőrség",
"Szent György Közbiztonsági Alapítvány"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"támogatás",
"őrzés-védés"
] | [] |
|
2,186 | Áfa-ügy – Kóka kész jogi útra terelni az ügyet | 2007.06.08. 19:14
Dávid Ibolya szerint az MDF-nek semmi köze sincs a sajtóban megjelent híresztelésekhez, amelyek áfa-csalással hozzák összefüggésbe a gazdasági miniszter nevét. A az egyik internetes portál péntek este azt írta: MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a miniszter, aki áfa nélkül fizetett egy étteremben. Közben Kóka János bemutatta azt az állítólagos áfás számlát, amivel fizetett.• Kóka asszisztense kérte áfa nélkül a számlát?
Az SZDSZ felszólította Dávid Ibolyát, az MDF elnökét, hogy tárja fel bizonyítékait azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek áfa-csalással hozzák összefüggésbe Kóka János nevét. Ellenkező esetben Dávid Ibolya kérjen bocsánatot az érintettől – olvasható a liberális párt péntek esti közleményében.
Kóka János a tiszta verseny megteremtéséért és az előjogok, ügyeskedések nélküli Magyarországért dolgozik a kormányban, ezért kész a hamis vád ellen bíróságon is megtenni a jogi lépéseket – áll a dokumentumban. Dávid Ibolya szerint az MDF-nek semmi köze sincs a sajtóban megjelent híresztelésekhez.
A Manager Magazin júniusi számában írt arról, hogy APEH-ellenőrzést és bírságot kapott az az étteremtulajdonos, akinek vendéglátóhelyén az áfa megfizetése nélkül rendezte a számlát egy miniszter.
Szabályos számla ellenében fizették ki a Kóka János SZDSZ-elnökké választása után tartott rendezvényt – mondta Fekula László, a Colombus Étterem üzemeltetéséért felelős cég ügyvezetője szombaton az MTI-nek. Az ügyvezető cáfolta az APEH-ellenőrzés hírét is.
Mint mondta, körülbelül 60-80 vendég vett részt az SZDSZ elnökválasztása után tartott rendezvényen.
-Távozáskor a rendes, étlapi árainkon fizettek, készpénzzel, számla ellenében – mondta, hozzátéve, hogy a fizetés nem áfás számla ellenében történt.
Az ügyvezető cáfolta azt a hírt is, hogy APEH-ellenőrzést kaptak volna és bírságot kellett volna fizetniük.
-Ez nem igaz, semmilyen ellenőrzés nem volt nálunk azóta – mondta, hangsúlyozva: bírságot sem kellett fizetniük.
A hír értelmezhetetlen abból a szempontból, hogy az étteremben nincsen kétféle ár. Nálunk nincs nettó árképzés, nem is tudunk így kiírni árakat, mert ez egy nyílt értékesítő vendéglátó egység és aki odajön hozzánk, az az étlapon szereplő bruttó árakkal tud számolni és mással nem – jelentette ki.
Az ügyet nyilvánosságra hozó Manager Magazin júniusi számában közölte, hogy APEH-ellenőrzést és bírságot kapott az az étteremtulajdonos, akinek vendéglátóhelyén az áfa megfizetése nélkül rendezte a számlát egy miniszter.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke péntek reggel a köztelevízióban közölte: a parlament elé viszik az áfacsaló miniszter ügyét, mert a kormány megpróbálta eltusolni az ügyet politikai rendőrségként használva az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt. A pártvezető hozzátette: Az eljárás kezd a Kádár-korszak legsötétebb praktikáira emlékeztetni.
A hvg.hu péntek este azt írta: MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a miniszter, aki áfa nélkül fizetett egy étteremben. Az internetes portálon az olvasható, hogy a gazdasági tárca vezetőjének asszisztense egy zártkörű rendezvényen, ahol az SZDSZ elnökválasztásának győztesét ünnepelték – a Manager Magazin állítása szerint – a tulajdonossal közölte, hogy a politikus a rendezvény áfával értendő bruttó árát nem fizetné, inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magán pénze, nem a hivatali büdzséből megy.
Az SZDSZ ezt követően arra szólította fel Dávid Ibolyát, az MDF elnökét, hogy tárja fel bizonyítékait, ha vannak, azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek áfacsalással hozzák összefüggésbe Kóka János nevét, vagy kérjen bocsánatot az érintettől. Dávid Ibolya szerint az MDF-nek semmi köze a hvg.hu cikkéhez.
A Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy valakinek kiváltságai legyenek, csak azért, mert az MSZP-SZDSZ-kormány minisztere, és nyugodtan megtehessen bármit, amiért mindenki másnak büntetés jár. Ez az eset is jól mutatja, hogy az új arisztokrácia kormánya olyan politikát folytat, amely egy szűk kör számára kiváltságokat biztosít. – áll a Fidesz sajtóközleményében.
Az MTI korábban megkereste a két cikket jegyző újságírókat, ők azonban sem a forrásukat, sem az érintett miniszter nevét nem árulták el.
(radio.hu, MTI) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/afa-ugy-koka-kesz-jogi-utra-terelni-az-ugyet | https://web.archive.org/web/20240127113610/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/afa-ugy-koka-kesz-jogi-utra-terelni-az-ugyet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/afa-ugy-a-koka-kesz-jogi-utra-terelni-az-ugyet | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,187 | Dávid: „nem lehet áfa-csaló a magyar kormányban” – Kóka János a vendéglői ügy szereplője? | 2007.06.08. 18:15
2007.06.11. 06:44
MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a titokzatos, nagy formátumú európai miniszter, akinek asszisztense egy zártkörű rendezvényen, ahol az SZDSZ elnökválasztásának győztesét ünnepelték – a Manager Magazin állítása szerint – a tulajdonossal közölte: „a politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy” (Az éttermek jelenleg 20 százalékos áfa-kulccsal dolgoznak. A szerk.) | https://hvg.hu/360/20070608_koka_afa_david | https://web.archive.org/web/20070610115309/http://hvg.hu/itthon/20070608_koka_afa_david.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/david-anem-lehet-afa-csalo-a-magyar-kormanybana-a-koka-janos-a-vendegloi-ugy-szereploje | HVG | hungarian-news | 2007-06-08 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,188 | A német nyelvterület sajtószemléje | http://www.mno.hu/portal/415326 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nemet-nyelvterulet-sajtoszemleje | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-11 00:00:00 | [
"Erhard Steiniger"
] | [
"EADS",
"Hortobágy Consulting Kft."
] | [
"Ausztria"
] | [
"vesztegetés",
"lobbi"
] | [] |
||
2,189 | Menedzser Magazin: Valós az áfacsalási éttermi történet | Rövid, semmitmondó nyilatkozattal reagált hétfőn Kóka János az áfa nélkül fizető kormánytag esetét érintő kérdésekre, majd sietve távozott. Az ügyet kirobbantó - Kókát nem említő - havilap ragaszkodik a sztorija hitelességéhez, a hírbe hozott miniszter viszont tagad.
"A Manager Magazin májusi számában idézett történet valós, az étteremtulajdonos forrás hiteles" - olvasható a havilap két nemrég felmondott vezetőjének a hétfői, Indexhez elküldött nyilatkozatában.
Mong Attila, a Manager Magazin volt főszerkesztője és Vajda Éva, a Manager Magazin volt főszerkesztő-helyettese - az eddig meg nem jelölt időpontban történt esetet megismételve - azt írta, 2007. év elején egy vezető kormánypárti politikus asszisztense úgy fizette ki egy rendezvény költségeit, hogy a telefonon előre megbeszélt összeget áfa nélkül rendezte, mert nem kért számlát. "A nettó összeget minisztériumi borítékban adta át. A cikk megjelenése után az étterem rendkívüli APEH vizsgálatot kapott."
A lap a forrás névtelenségének megőrzését ígérte, és ehhez minden körülmények között ragaszkodni fog, és sem a politikus, sem az étterem nevét nem hozza nyilvánosságra. A hvg.hu pénteken viszont azt írta, hogy Kóka János gazdasági miniszterről, és a pártelnökké választása utáni buliról van szó.
Kóka János szombaton előállt a pártelnökké választása után tartott buli közel egymilliós számlájával, és a rendezvénynek helyet adó Colombus pub is azt mondta, rendben fizettek, ők pedig adtak számlát a fogyasztásról.
Úgy tudjuk - és erre utal a Manager Magazin közleménye is -, hogy az áfa nélküli fizetés nem ott, és nem akkor történt, Kóka János viszont köti az ebet a karóhoz, és határozottan állítja, nem volt olyan eset, mint amiről a lap írt. A szabad demokrata pártelnök hétfőn kérdésre válaszolva közölte, az SZDSZ délelőtti frakcióülésének nem volt témája az áfacsaló kormánytag ügye, ugyanakkor ismétlen bocsánatkérésre szólította fel Dávid Ibolya MDF-elnököt, majd a további kérdések megválaszolása elől elzárkózva sietve távozott. | https://index.hu/belfold/manager7668/ | https://web.archive.org/web/20201021164246/https://index.hu/belfold/manager7668/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menedzser-magazin-valos-az-afacsalasi-ettermi-tortenet | Index | hungarian-news | 2007-06-11 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,190 | A saga folytatódik – Magyar Telekom | A saga folytatódik
Magyar Telekom
Mégis lesz auditált mérlegbeszámolója, és így osztalékot is fizethet a cég,
december 21-ére ugyanis rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Úgy tudjuk, a
mérleg feltétele, hogy Straub Elek elnök-vezérigazgató távozzon posztjáról.
A közgyűlés 7. napirendi pontja, amely az igazgatósági tagok
visszahívásáról és választásáról szól, elvben lehetőséget teremt Straub
Elek elnök-vezérigazgató leváltására, a személye körüli hírek azonban
meglehetősen bizonytalanok. Úgy tudni, szó van róla, hogy a pozíciót
szétválasztják, és Straub esetleg a társaság elnöke marad, ám az auditált
mérlegbeszámoló elfogadásához szükséges teljességi nyilatkozatot már nem ő
írná alá. Állítólag a PriceWaterhouseCoopers (PWC) ezt a feltételt szabta a
beszámoló ellenjegyzéséhez, amelyet a két eredetileg kiszúrt montenegrói
tanácsadói szerződés miatt korlátozó záradékkal látnának el. (A cégnél az
év eleje óta tart a belső vizsgálat a montenegrói leányvállalat által
megkötött szerződések ügyében. A könyvvizsgáló eredetileg két, összesen 700
millió forint értékű ügyletet tartott aggályosnak, később újabb két,
összesen 1,2 milliárd forint értékű szerződést is bevontak a vizsgálatba.)
A közgyűlésen egyébként a napirendi pontok között szerepel a könyvvizsgáló
megválasztása is. Kétséges, hogy a PWC marad-e a vállalat auditora,
lecseréléséről ugyanis már a botrány kipattanása előtt is keringtek
folyosói pletykák.
Továbbra is kérdéses, ki lesz Straub utódja – ha tényleg menesztik. „A
helyzet pillanatról pillanatra változik, hiszen a német anyavállalat mögött
is mozgalmas hetek vannak” – kommentálta az eseményeket egy vállalati
forrásunk, utalva arra, hogy Karl-Uwe Riecke, a Deutsche Telekom
vezérigazgatója november 13-ával megvált posztjától, s helyére Rene
Obermann, a cég mobiltelefon egységének vezetője került. „A németek nem
gyorsaságukról, hanem alaposságukról híresek” – mondta egy másik forrásunk,
utalva arra, hogy Straub utódjának kiválasztása akár hónapokat is igénybe
vehet. A legtöbben arra voksolnak, hogy a szeptember elején Klaus Hartman
pénzügyi vezérhelyettes helyére ide érkezett Thilo Kusch lehet –
átmenetileg legalábbis – Straub utódja. Kérdés, hogy akár a vállalaton
belül, akár azon kívül mely magyar topmenedzserek jöhetnek szóba. A
vállalati belső jelöltek közül Simó Györgyöt, a T-Online vezérét illetve
Winkler Jánost, a mobilcég vezetőjét emlegetik. Pásztory Tamás hr és jogi
vezérhelyettes sorsáról semmi bizonyosat nem tudni: többen az ő távozását
is esélyesnek tartják, de nem feltétlenül az év végén, mondván, hogy ő „a
montenegrói ügyletekben semmit nem írt alá”.
A belső vizsgálat viszont lassan a végéhez közeledik, úgy tudni, a végleges
jelentés december elejére készül el. A legutolsó közbülső jelentés
legfontosabb megállapítása az volt, hogy – bár a vizsgálat nem állapította
meg, hogy bármi jogellenesen történt Montenegróban – a menedzsmentnek nem
sikerült több mint nyolc hónap alatt bebizonyítania, hogy a vitatott
szerződések jogszerű, valós és értékarányos szerződések voltak. Miközben a
vállalatnál sokan „ki vannak akadva”, hogy csaknem egy év alatt a nagyon
költséges vizsgálat mindössze ennyit tudott megállapítani, addig független
jogászok azt mondják: ilyen esetekben a vállalat menedzsmentjét terheli a
bizonyítás, hogy minden jogszerűen történt. Ha ez utóbbi állítást
elfogadjuk, akkor érthetővé válik a könyvvizsgáló álláspontja is, hogy
miért nem akarja a jelenlegi menedzsment teljességi nyilatkozatát
elfogadni. Úgy tudjuk, hogy a vállalaton belül folyik a macedón
leányvállalatnál kötött néhány tanácsadói szerződés „nézegetése” is, de a
belső vizsgálati jelentés nem terjed ki a másik balkáni országban zajlott
ügyletekre. És bár hivatalos megerősítést sehonnan sem kaptunk, úgy tudjuk,
hogy a New York-i tőzsdefelügyelet (SEC) és az amerikai ügyészség (DOJ)
szintén megindította saját vizsgálatát, és megkezdte a munkatársak
kihallgatását. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=691 | https://web.archive.org/web/20070808041249/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=691 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-saga-folytatodik-a-magyar-telekom | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-12-01 00:00:00 | [
"Straub Elek"
] | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Macedónia",
"Montenegró"
] | [
"vesztegetés",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció"
] | [] |
|
2,191 | Homályos végjáték – Magyar Telekom | Homályos végjáték
Magyar Telekom
A január óta folyó belső nemzetközi vizsgálat tétje immár nem az, hogy mi
történik egyes vezetőkkel, hanem hogy mi lesz utána. A White & Case két új
szerződést is vizsgál, amelyeket információink szerint Budapesten Straub
Elek írt alá.
A vizsgálat előrehaladt, de nem jutottunk a végére” – mondta Straub Elek
vezérigazgató az október eleji, gyászos hangulatban lezajlott közgyűlésen,
amelyet az igazgatósági tagok megválasztása előtt felfüggesztettek, hogy
november 6-ra újra összehívják. Az első napirendi pontot azonban – a
részvényesek tájékoztatását – „megejtették”: a cég kommunikációs
igazgatója, Nagy Bálint felolvasott egy angol nyelvű jogi szöveget,
amelyben tényszerűen csak két elem – a szerződések száma és a vizsgálatra
költött összeg – volt új, ám a „virágnyelvből” kiderült még ez-az a
vájtfülűek számára. Többek között hogy egyes, a vizsgálatban érintett
munkavállalók a vizsgálat megkezdése után bizonyos adatokat töröltek a
számítógépről, valamint hogy a személyes adatok védelméről szóló magyar
jogszabályi rendelkezések miatt – ami az Egyesült Államokban ismeretlen –
hónapokig tartott, míg minden érintett aláírta a szükséges nyilatkozatokat,
ami ahhoz kellett, hogy a White & Case ügyvédei hozzáférhessenek a
dokumentumokhoz. A manager magazin úgy tudja, hogy év elején a stratégiai
igazgatóság egyik munkatársa törölt bizonyos, állítása szerint az üggyel
össze nem függő dokumentumokat főnöke gépéről, mert tartott attól, hogy
egyes üzleti titkok feleslegesen jutnak az amerikai ügyvédek tudomására, ám
végül ezeket a dokumentumokat is átadták a vizsgálat számára. Ugyancsak a
stratégiai igazgatósághoz kapcsolódik, hogy egy másik munkatárs csak a nyár
végén írta alá a beleegyező nyilatkozatot dokumentumai átadásáról. Úgy
tudjuk, ő volt az utolsó a sorban, de a többi érintettnél is pár hónapig
eltartott, amíg hozzájárultak, hogy a magyar törvények szerint személyes
védelem alá eső dokumentumaikba mások betekintsenek. Ezek a tények valamint
– ahogyan Straub Elek a közgyűlésen fogalmazott – „az ügy összetettsége, a
sok százezer áttanulmányozásra váró email és dokumentum” érthetővé teszi,
miért időigényes a vizsgálat, illetve hogy ennyi hónap után miért nem
tudunk még mindig többet és közelebbit az ügyről.
Szorul a hurok
Sokan úgy hiszik, a vizsgálat nem tudja megállapítani, mennyit értek a
vitatott szerződések mögötti teljesítések, „hiszen ki dönti el, mennyit
lehet fizetni egy tanácsadónak”. A másik markáns álláspont azonban továbbra
is az, hogy a vizsgálat célja annak kiderítése, mi történt valójában.
Vagyis azokra a célokra történt-e a kifizetés, amelyek a szerződésekben
szerepelnek, és kik kapták a kifizetett összegeket. A vizsgálatra eddig
több mint 3 milliárd forintot költöttek, amiben benne van az ugyancsak a
vállalat által fizetett amerikai ügyvédek költsége is. A vizsgálatba bevont
két új, körülbelül 1,2 milliárd forint értékű szerződés „pikantériája” az,
hogy a manager magazin úgy tudja, azokat Budapesten Straub Elek írta alá,
bár tartalmuk szerint Montenegróhoz kapcsolódtak: a Magyar Telekom sikerdíj
fejében külső közvetítőket bízott meg azzal, hogy kivásárolják a Montenegro
Telekom kisebbségi részvényeseit. Információink szerint ezt a két
szerződést az auditor eredetileg nem kifogásolta, bár a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyáron rákérdezett ezekre. Ugyanis
amíg az eredetileg kifogásolt két tanácsadói szerződés a montenegrói
számviteli szabályokba ütközhet, a vizsgálatba most bekerült két újabb –
lévén itt szignálták őket – esetleg felvetheti a magyar számviteli
törvények megsértésének lehetőségét (lásd Egy vizsgálat fejezetei című
írásunkat, illetve mm 2006/08.,09., 10.). És bár nem hangzott el hivatalos
bejelentés, a manager magazin úgy tudja, hogy a White & Case-féle vizsgálat
most már kiterjed Macedóniára is, azaz az ügyvédek elkezdték bekérni a
Maktellel kapcsolatos dokumentumokat is. Szeptember végén a macedón Kanal 5
nevű televízió hírt adott arról, hogy a nemzetközi revízió kiterjed a helyi
cégre is, és beszámolt néhány tanácsadói és marketingszerződésről,
amelyeket a vállalat egy bizonyos ciprusi offshore céggel kötött, és
amelyeket a Budapestről odaérkezett auditorok vizsgálnak.
Ködös jövő
Személyi felelősséget eddig a vizsgálat nem állapított meg, bár néhány
alkalmazott itthon is és Montenegróban is távozott a cégtől az ügy
kipattanása óta. A közgyűlés körüli napok sajtóhíradásai tele voltak Straub
Elek illetve a menedzsment más tagjainak sorsáról szóló találgatásokkal,
melyek Straub távozásának időpontjáról, mikéntjéről és esetleges
utódlásáról szóltak. Információink szerint ezzel kapcsolatban van egyfajta
kormányzati érdeklődés is. Egyrészt a nemzetgazdaság egésze szempontjából
nem közömbös, hogy mi lesz – a Mol és az OTP mellett harmadikként –
régióbeli terjeszkedésre is képes Magyar Telekommal: vajon engedi-e a német
tulajdonos ezután is, hogy a balkáni terjeszkedést Magyarországról
irányítsák. Kérdés az is, hogy mi történik a tőzsdén, hiszen a Budapesti
Értéktőzsdének nem lehet érdeke sem a MT papírjainak felfüggesztése, „a
parkettről való kivezetése pedig egyenesen tragédia lenne”. És bár vannak
olyan vélekedések is, hogy „ha a papír nem forog a New York-i tőzsdén,
akkor nincs az egész ügy”, mégis a legtöbben azt remélik, hogy a vizsgálat
nem kérdőjelezi meg hosszútávon az ottani jelenlétet sem. A harmadik kérdés
pedig az, hogy – akármikor távozik is Straub – ki lesz az utódja? A
fokozott kormányzati érdeklődés arra irányul, hogy lehetőleg egy magyar
topmenedzser irányítsa ezt a kulcsfontosságú vállalatot. Úgy tudjuk, hogy
amikor a Deutsche Telekom (DT) vezérhelyettese, Karl-Gerhard Eick kora
ősszel Magyarországon járt, kapott ezzel kapcsolatos kérdéseket
kormánykörökből.
Nemzetközi megítélés
A bizonytalanságok és kérdőjelek ellenére is jól fogadta ősz elején a
külföldi és hazai elemzők többsége az MT nem auditált számait, és vételre
vagy megtartásra ajánlották a vállalat papírjait. „Az összes elemző
osztalékrészvénynek tartja az MT részvényeit, és nem izgatják magukat
különösképpen” - foglalta össze az értékítéletet egy piaci szereplő. A
vizsgálat profitcsökkentő hatására ugyan többen (Erste, CIB, Concorde)
utaltak, de strukturális kritikát egyedül az ING anyaga fogalmazott meg,
amelyik úgy vélte, za MT-nél – tulajdonosi nyomásra – hamarosan előtérbe
kerülhet a hatékonyság növelése. Beleértve a számos tanácsadói és
outsourcing szerződés vizsgálatát és azt, hogy a mobilszolgáltatóval való
összeolvadásból illetve az egyéb kisebb felvásárlásokból (KFKI, Dataplex,
Adnetwork) mekkora hozadék származott.
Vajda Éva
Egy vizsgálat fejezetei
A Magyar Telekom (MT) eredményeinek februári közzétételekor jelentette be,
hogy egyik leánycége, a Telekom Montenegro által mintegy 700 millió forint
értékben megkötött két szerződés ügyében vizsgálódik, és emiatt nem készül
el időre az auditált mérlege. A tanácsadói szerződéseket még tavaly október
végén kötötték: az egyiket – körülbelül 200 millió forint értékben – egy
helyi jogi irodával, a másikat – több mint 500 millió forint értékben – egy
offshore céggel, piackutatásra. Mindkét megrendelés ellenértékét még
decemberben egy összegben elutalták, a helyi jogi iroda tiszteletdíját is
egy offshore cég számlájára.
A két szerződést az auditor, a PriceWaterhouseCoopers (PWC) aggályosnak
találta, a New York-i tőzsdén is jegyzett cég pedig az amerikai
értékpapírtörvény értelmében független vizsgálattal bízta meg a White &
Case jogi irodát. A vizsgálatok azóta is tartanak, az éves mérleg
elkészítésének késedelme, a rendszeres tájékoztatási kötelezettség
elmulasztása miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kétszer 6
millió forintos bírsággal sújtotta a vállalatot.
A vizsgálat eddigi személyi következményei: az MT visszahívta a Telekom
Montenegro teljes igazgatóságát. Balogh András, a külföldi akvizíciókért
felelős stratégiai igazgató és helyettese, Morvai Tamás távoztak a cégtől,
Balogh pedig elesett a beígért szakállamtitkári kinevezésétől is, amelyet
június elején Kóka János gazdasági miniszter bejelentett, majd a vizsgálat
miatt ejtett. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=650 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/homalyos-vegjatek-a-magyar-telekom | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-11-01 00:00:00 | [
"Straub Elek"
] | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Macedónia",
"Montenegró"
] | [
"vesztegetés",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció"
] | [] |
|
2,192 | A nagy hezitálás – Magyar Telekom | A nagy hezitálás
Magyar Telekom
Nem szerepel a tavalyi pénzügyi beszámoló elfogadása a nagy nehezen
összehívott közgyűlésen a napirendi pontok között. És bár az igazgatóság
ígérete szerint tájékoztatják a befektetőket a vizsgálat állásáról, mégsem
várható, hogy felszáll végre a fehér füst, és kiderül, mi is áll a
könyvvizsgáló által vitatott szerződések hátterében.
Lesznek kellemetlen kérdések a közgyűlésen, de ennyi. Semmi drámai nem
történik majd” – foglalta össze tömören egy vállalati középvezető az
október 9-i eseményre vonatkozó folyosói várakozásokat. Sok a
bizonytalanság: nem lehet tudni, mikor zárul le – a New York-i tőzsdén
jelen lévő cégként – az amerikai törvények értelmében folytatott belső
vizsgálat, mint ahogyan azt sem, hogy mikor lesz auditált és a közgyűlés
által elfogadott mérlegbeszámolója a Magyar Telekomnak (MT). Mennek a
találgatások Straub Elek elnök-vezérigazgató sorsáról: vannak, akik biz-
tosra veszik szerződésének 2008-as lejárta előtti felbontását, mások úgy
vélik: a német vezetés bizalma töretlen, és az annyi éven át jól teljesítő
topvezér nem bukik bele a montenegrói fiaskóba. Biztosat ebben az ügyben
nyilván nagyon kevesen tudnak, talán csak maguk az érintettek; mindenesetre
a nemzetközi példákból az látszik, hogy hasonló típusú vizsgálatokat ritkán
szokott túlélni egy vállalat menedzsmentje. (Lásd Határtalan vizsgálatok
című írásunkat a 33. oldalon.) Így nem tűnik megalapozatlannak az a
feltételezés, miszerint a német tulajdonos „egy új team kinevezésében
gondolkodik”, ami praktikusan nemcsak Straub, de helyetteseinek távozását
is jelentheti. Straub minden bizonnyal maga döntheti el, mikor kíván
távozni, hiszen hosszú éveken keresztül vezette sikeresen a vállalatot.
Arról nem is szólva, hogy az anyacég első embere, Karl-Uwe Ricke – akit a
német sajtóban csak „Nagy Halogatóként” emlegetnek – széke is erősen inogni
látszik: az igazgatóság valamikor októberben dönt arról, meghosszabbítják-e
szerződését. (Az anyacégről lásd A nagy halogató című írásunkat a 35.
oldalon.)
Fejcserék
Ami biztos: Klaus Hartman gazdasági vezérigazgató-helyettes hat év után,
szeptember 15-ével távozott az MT-től, amelynek azonban – legalábbis az
októberi közgyűlésig – igazgatósági tagja marad. Hartman a piacvezető
lengyel mobilszolgáltató vezérigazgatója lett. Hartman utódja Thilo Kusch,
korábban a DT befektetői kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. A
harmincas éveiben járó, jó szakember hírében álló Kuscht személyesen Karl-
Gerhard Eick, a DT második embere – a Magyarországért is felelős
vezérhelyettes – kísérte el Budapestre. Ez a bemutatási „ceremónia”
találgatásokra adott okot: vannak, akik szerint normális, hogy Karl Eick
időnként Budapestre látogat, mások jelzésértékűnek minősítették az esetet,
mondván, „ha ide jön az Atyaúristen egy ilyen helyzetben, az azt jelenti,
hogy az új vezérhelyettesnek erős a hátszele”, hiszen nem minden új embert
kísér el egy „erős ember” az első munkanapján. Ami még biztos, hogy az MT
két igazgatósági tagot is vesztett. Bár Patay Mihály HVB-vezér, majd
Surányi György CIB-elnök nem a vizsgálatra, hanem egyéb elfoglaltságaikra
hivatkoztak lemondásukkor, úgy tudjuk, az igazi ok mégis a vizsgálattal
függ össze: a kéthetenként összehívott, több órás maratoni igazgatósági
üléseket nem tudták napirendjükbe beilleszteni. Augusztus elején távozott a
cégtől – beosztottja, a nemzetközi akvizíciókért felelős Morvai Tamás után
– Balogh András korábbi stratégiai igazgató is, ám mindketten továbbra is
rendelkezésre kell hogy álljanak a White and Case nemzetközi jogi iroda
által folytatott belső vizsgálat számára. Úgy tudjuk, távozásuk ellenére
mindkettőjüknek saját amerikai ügyvédje van, akárcsak az ügyben érintett
többi munkavállalónak. Ezeknek díját szintén az MT fizeti. Így várható,
hogy év végéig jelentősen tovább nő az egyes elemzők által már amúgy is
tetemesnek minősített 1,8 milliárd forintos összeg, amelyet a vállalat a
vizsgálatra költött az első félévben. (Ez egyébként nemcsak a White and
Case ügyvédeinek információink szerint 5-600 dollár/óra nagyságú díját,
hanem az informatikai és egyéb alvállalkozók díjait is tartalmazza.)
Kérdőjelek
Bár a vállalat vezetése tavasszal még azt remélte, és azt is kommunikálta,
hogy az belátható időn belül véget ér, ma már erről nem beszélnek: Straub
Elek augusztus végén többször nyilatkozta, hogy nem lehet tudni, mikor
zárul le az ügy. A hasonló nemzetközi eseteket jól ismerő forrásaink
szerint „soha nem mondtak határidőt”. Még mindig vizsgálják a vitatott
montenegrói szerződések körülményeit és azt, hogy volt-e teljesítés ezek
mögött, ugyanis a jelenlegi állás szerint számos tény – a rendelkezésre
álló dokumentumok és tanúvallomások alapján – jogi értelemben még mindig
tisztázatlan. Még arra a kérdésre sincs egyértelmű válasz, hogy ha a
kérdéses szerződésekkel minden rendben volt, akkor lezárult-e volna már a
vizsgálat. Ennek célja mindenképpen annak kiderítése, hogy mi és hogyan is
történt pontosan, ennek ellenére elvileg még olyan kimenet is elképzelhető,
hogy ez a mostani vizsgálattal nem állapítható meg, tehát továbbiakra lesz
szükség. A nemzetközi példák azt mutatják egyébként, hogy ha sikerül
feltárni, hogy valamilyen szabálytalanság vagy törvénysértés történt egy
tranzakciónál, még azután is nagyon sok időt vehet igénybe, amíg minden
kétséget kizáróan sikerül rekonstruálni, hogy ki miről tudott a vállalaton
belül.
Nagyságrend
Bár információink szerint a nagyobb összegű, piackutatásra vonatkozó 2,3
millió eurós (körülbelül 500 millió forint) tanácsadói szerződésről
kiderült, hogy szállítói oldalon egy olyan külföldi személy írta alá,
akinek személyazonossága kideríthetetlen, és az összeget egy Brit Virgin-
szigeten bejegyzett, üres londoni telket címként megadó offshore cég svájci
számlájára utalták el egy összegben, az MT különböző képviselői állítják,
hogy a szerződés mögött volt teljesítés. A másik problémásnak talált
szerződés ennél kisebb összegű – mintegy 200 millió forint –, ezért is
értetlenkednek sokan, hogy a könyvvizsgáló miért nem auditálja a mérleget,
hiszen az ő megbízatása erre szól. Csakhogy az általunk megkérdezettek
szerint itt nem az a kérdés, hogy a cég összforgalmához képest csekély-e a
két szerződés összege. „A »matter of integrity« forog kockán, vagyis hogy a
cég azt csinálja-e, amit mond, és azt mondja-e, amit csinál” – fogalmazta
meg egy, az ügyet és a nemzetközi könyvvizsgálók működését figyelemmel
kísérő forrásunk a könyvvizsgáló dilemmáját. Úgy tudjuk, a
PriceWaterhouseCoopers (PWC) nemzetközi jogi irodája tanácsolta az éves
beszámolót aláíró vezető auditoroknak, hogy várják meg a vizsgálat
végeredményét, és addig ne adjanak véleményt. Ha ugyanis bármely – akár
csekély összegű – szerződés felveti valamilyen általánosabb „bad practice”
gyanúját, az már kihathat a mérlegbeszámoló egészére. A vállalatnak
egyébként bizonyos értelemben a jelenlegi ex lex állapot a legrosszabb: a
számviteli szabályok értelmében ugyanis az is auditált mérlegnek számít, ha
a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látja el a beszámolót. Egy ilyen
mérleg még mindig jobb lenne, mint a semmi. Volt olyan általunk
megkérdezett könyvvizsgáló, aki azt mondta, a jelen helyzetben a PWC-nek
vissza kellene adni a megbízást, ám arra a kérdésünkre, hogy a PWC miért
nem választja ezt a megoldást, nem kaptunk hivatalos választ. Az biztos,
hogy a mostani közgyűlésen nem szerepel a könyvvizsgáló megválasztása, bár
az MT elvileg 2 évenként választ auditort. Utoljára 2004. április 28-án
döntöttek a könyvvizsgáló (jogi és természetes) személyéről, akinek
megbízatása elvileg május végén lejárt. A patthelyzet teljes: a számviteli
törvény szerint csak akkor lehet új könyvvizsgálót választani, ha az előző
évi beszámolót a közgyűlés elfogadta, vagy ha a könyvvizsgáló lemond.
Nem vizsgálják
Nemcsak a könyvvizsgáló pozíciója furcsa ebben az ügyben. Nyáron keringtek
hírek arról, hogy augusztus végén – a White and Case-vizsgálattól
függetlenül – esetleg eljárást indít az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC
(Securities and Exchange Commission), valamint az ottani vádhatóságot
képviselő Igazságügyi Minisztérium, a DOJ (Department of Justice). Utóbbi
szerv képviselői egyelőre nem jártak a magyar ügyészi szerveknél, csupán
tájékozódtak arról, mik a feltételei, hogy külföldi hatóság Magyarországon
bármilyen eljárási cselekményt végezzen. Jártak viszont Budapesten a SEC
emberei, akiknek kérésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
a saját épületébe több mint tíz tanúmeghallgatást szervezett meg augusztus
utolsó hetére. Ám a helyszínt az utolsó pillanatban – az ügyben érintett
amerikai ügyvédek kérésére – áthelyezték a budapesti amerikai nagykövetség
épületébe, mondván, hogy akkor az amerikai ügyvédek is jelen lehetnek védői
minőségükben (Magyarországon ugyanis csak a Magyar Ügyvédi Kamarai tagok
láthatnak el képviseletet). A Szabadság térre azonban már csak három tanú
ment el (hiszen nem ugyanaz egy, a PSZÁF égisze alatt végzett vizsgálat,
mint a követségen egy félig informális meghallgatás). John Heine, a SEC
szóvivője augusztus 9-én a Népszabadságnak nyilatkozva még az eljárás
tényét sem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni, és nem válaszolt a
manager magazin szeptember 13-án írásban feltett kérdésére sem, hogy
indítanak-e hivatalos eljárást az MT ellen, vagy kivárják a vizsgálat
végeredményét. A vizsgálat megindításáról egyébként a vállalat év elején
tájékoztatta az amerikai hatóságokat, ami a tengerentúli törvénykezés
értelmében „jó pont”, ha bármelyik szerv úgy dönt, mégis eljárást indít.
Jelenleg egyébként sem a PSZÁF, sem a magyar Értéktőzsde nem folytat
vizsgálatot – ők egyelőre a közgyűlést várják, hogy ott milyen
tájékoztatást ad a menedzsment.
Vajda Éva
Határtalan vizsgálatok
Az amerikai jogi hagyományok szerint, ha egy vállalat vezetése a cégnél
elkövetett törvénytelenségekről szerzett tudomást, nem volt kötelessége,
hogy erről bejelentést tegyen a hatóságoknál – idézi a brit CFO Magazine a
washingtoni Miller & Chevalier ügyvédi iroda egyik partnerét. Az amerikai
értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) mai gyakorlata illetve a 2002-es, ún.
Sarbanes-Oxley törvény azonban jelenleg már megkívánja az Egyesült
Államokban jegyzett vállalatoktól, hogy ilyen esetekben mind a gyanús
cselekményeket, mind az azok kivizsgálására tett lépéseket jelentsék a SEC-
nek.
Az egyik első precedens a Seaboard-ügy volt. 2001-ben a kansasi Seaboard
Corp. egy leányvállalatánál fény derült arra, hogy az egyik controller
meghamisította a könyvelést, hogy jobb színben tüntesse fel a vállalat
eredményeit. Amint kipattant a dolog, a belső ellenőrzés napok alatt
kivizsgálta az esetet, majd a menedzsment tájékoztatta az auditbizottságot
és az igazgatóságot. A controllert azonnal kirúgták, és az esetről
beszámoltak a SEC-nek.
A Seaboard-eset óta egyre több vállalat tesz önmaga ellen bejelentést a SEC-
nél vesztegetési és más ügyek miatt. Mindez nemcsak az amerikai székhelyű
vállalatokat érinti, de azokat a külföldieket is, amelyeknek amerikai
tőzsdéken forognak papírjai. Néhány éve például az ABB nevű svájci-svéd
ipari óriásnak gyűlt meg a baja az amerikai tőzsdefelügyelettel. A SEC
gyanúja szerint az ABB leányvállalatai 1999 és 2001 között összesen 1
millió dollárnyi kenőpénzt fizettek ki Nigériában az állami olajcég, a
NAPIMS embereinek, hogy elnyerjék a Bonga olajmező felszereléseinek 180
millió dollár értékű beszállítói szerződését. Ez a külföldi tisztviselők
megvesztegetését tiltó 1977-es „FCPA” (Foreign Corrupt Practices Act)
törvénybe ütközött. A kifizetéseket a gyanú szerint tanácsadói
szerződéseknek álcázták. A SEC-vizsgálat végül a bűnösség megállapítása
nélküli megegyezésekkel zárult 2004-ben. Az ABB viszonylag enyhének számító
büntetést (6 millió dollárt a törvénytelen profitért és 10 millió dollár
bírságot) fizetett, amiért önként bejelentette az esetet. Az ügyletet
lebonyolító területi képviselőnek összesen 115 ezer dollárt kellett
fizetnie, az esetről tudomással bíró vezetők – az ABB Vetco Gray nevű brit
leányának ügyvezető igazgatója és pénzügyi igazgatója, valamint az amerikai
Vetco Gray értékesítési igazgatója – pedig fejenként 40 ezer dollár bírság
kifizetésébe egyezett bele. Ekkor már természetesen egyikük sem dolgozott
az ABB-nél.
Egyáltalán nem kellett SEC-bírságot fizetnie a holland Ahold szupermarket-
birodalomnak azon könyvelési botrány nyomán, amely 2003-ban robbant ki a
cég amerikai leányvállalatánál, a U.S. Foodservice-nél. A jóindulat oka az
Ahold „rendkívüli” együttműködési készsége volt a vizsgálat során – mondta
a Washington Postnak a SEC egyik munkatársa. A hollandok saját
kezdeményezésükre kivizsgálták a mérleghamisítással vádolt lerakatukon
kívül még további 17-nek a könyvelését, azonnal elbocsátották a csalásban
részt vevő alkalmazottakat, a többiek tanúskodása elé pedig nem gördítettek
akadályokat. Cees van der Hoeven, a cég vezérigazgatója és A. Michiel
Meurs, a pénzügyi igazgató ugyanakkor csak néhány hónappal élték túl
posztjukon a skandallum kirobbanását. (őket azóta csalásért felfüggesztett
börtönbüntetésre és több százezer eurós pénzbüntetésre ítélte a bíróság
Hollandiában.)
Meglehetősen gyorsan távozott posztjáról a világ egyik legnagyobb
olajtársasága, a Shell vezérigazgatója is 2004 elején, miután vállalata
kénytelen volt elismerni, hogy korábban „bizonyítottként” tartottak nyilván
jelentős olajkészleteket, amelyek a SEC előírásai szerint valójában nem
minősültek annak. A céget 120 millió dollárra bírságolta meg az amerikai
tőzsdefelügyelet, és Philip Watts, a felmentett vezérigazgató ellen éppen
amiatt indult büntető eljárás, hogy a gyanú szerint már évekkel a
bejelentés előtt tudhatott róla, hogy a készletek kimutatott mennyisége
korrekcióra szorul, mégsem szólt. Még az is felvetődött – mielőtt végül
idén augusztusban a SEC elejtette a vádakat –, hogy adott esetben Watts
kiadatását is kezdeményezhetné az Egyesült Államok Nagy-Britanniánál a
büntető eljárás lefolytatásához.
Moskovits Ákos
A nagy halogató
Költségcsökkentés és a menedzsment feladatainak újraosztása – ezekkel az
intézkedésekkel kívánja „gatyába rázni” a jelenleg borús kilátásokkal
szembenéző vállalatát Karl-Uwe Ricke, a Deutsche Telekom (DT) 44 éves első
embere. Az idei első félévben a DT majdnem minden területen veszített
pozícióiból a versenytársakkal szemben. Legfőképpen a vezetékes üzletágban,
ahol egymillió kliense hagyta faképnél fél év alatt. Augusztus 10-én,
amikor a cég bejelentette, hogy idei nyeresége egymilliárd euróval kevesebb
lesz a tervezettnél, részvényárfolyama 7,5 százalékot zuhant, körülbelül
arra a 11 eurós szintre, ahol akkor volt, amikor Ricke átvette a vállalat
vezetését.
A vezérigazgató, akiről Berlinben egyébként is az a mondás járja, hogy a DT-
vel kapcsolatos stratégiája elférne egy söralátéten, a Spiegelnek adott
minapi interjújában mindezért a külső körülményeket – az iparági versenyt
és a technológiai változások növekvő ütemét – okolta. Rickét sokan inkább
gondos, konfliktuskerülő adminisztrátortípusnak tartják, semmint igazi,
belemenős üzletembernek.
A Spiegel szerint viszont most már nemcsak a tétovaságán viccelődnek a háta
mögött, hanem egyre többet hallani az „utolsó esély” szóösszetételt is vele
kapcsolatban.
Hogy a részvényeseket mennyire képesek meggyőzni az eddig bejelentett
intézkedések, azt egyelőre nem tudni. Amit a bírálók hiányolnak a DT-
vezértől, az egyfajta vízió arról, hogy merre is haladjon a távközlési
óriás a világban és otthon, és könnyen elképzelhető, hogy a befektetők a
„Nagy Halogatóként” is emlegetett Ricke által felvázoltnál radikálisabb
változtatásokat fognak követelni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a
Süddeutsche Zeitung már augusztusban Uwe Ricke leváltásáról spekulált, de a
vezérigazgató 2007-ig szóló szerződésének meghosszabbításáról várhatóan
csak októberben dönt az igazgatóság. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=622 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nagy-hezitalas-a-magyar-telekom | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-10-01 00:00:00 | [
"Straub Elek"
] | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Montenegró"
] | [
"offshore",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció"
] | [] |
|
2,193 | Bukott tendernyertesek – Rekordösszegű versenybírság | Bukott tendernyertesek
Rekordösszegű versenybírság
1,5 milliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki három hazai
informatikai cégre együttesen a GVH. Az érintettek perelnek.
Már 70 millió forintos bírságért is összeráncolják szemöldöküket a
regionális főnökök, de a 700 millió mindenütt kiüti a biztosítékot. Annál
is inkább, mert ez nem is az árbevételből, hanem a profitból esik ki.
Márpedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2006. június 15-én
az SAP Magyarország Kft.-t és az IBM Magyarország Kft.-t 690-690 millió
forint, az ISH Kft.-t pedig 130 millió forint versenyfelügyeleti bírság
megfizetésére kötelezte. Az SAP-ra különösen rájárhatott volna a rúd, mert
egy másik ügyben június 22-re újabb tárgyalása volt kitűzve, ám ezt
egyelőre elhalasztották, mert George W. Bush amerikai elnök látogatása
miatt megközelíthetetlen volt a GVH épülete. Az informatikában
rekordméretűnek számító bírság oka: a három cég versenykorlátozó
magatartást tanúsított, amikor öt magyarországi egyetem (ELTE, Semmelweis
Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem)
által kiírt 13 milliárd forintos gazdálkodásirányítási illetve kórházi
informatikai rendszer tenderén szabálytalanul működtek együtt. Az
összejátszás vádját azzal érdemelték ki, hogy gyakorlatilag megállapodtak
abban, miként nyerhető el számukra a tender. Közösen befolyásolták a
pályázatok megfogalmazását, jelentősebb versenytársak távol tartását célzó
tárgyalásokat folytattak, és nyerési esélyüket növelő párhuzamos
ajánlatokat tettek – szól a GVH határozata. Az érintett cégek hivatalosan a
folyamatban levő ügyről nem nyilatkoznak, a határozatot megfellebbezték. A
GVH sem kommentált részletesen. Szakmabeliekkel folytatott beszélgetéseink
alapján néhány részlet azért kirajzolódik. A GVH vélhetően komoly előzetes
informáltság alapján „támadott”, hiszen rajtaütéskor tudták, hova kell
menni. Az SAP-nál a kormányzati üzletághoz tartozott a tender, Nagyszegi
Péter irányításával, míg az IBM-nél az SMB (small and medium business)
üzletág foglalkozott vele Ákos Györggyel az élen. A versenykommandó felment
hozzájuk, majd lefoglalták a számítógépüket, lemásolták a levelezéseiket,
és elvittek jegyzettömböket is. A rajtaütés sikeres volt, találtak is
kompromittáló belső e-maileket, amelyben pontos feladatmegosztás,
találkozók megbeszélése is felbukkant. A bírság megállapításánál
mindenesetre a GVH nem volt visszafogott, elvileg az árbevétel 10
százalékáig büntethet legfeljebb, ám erre eddig az informatikában nem volt
precedens („eddig a GVH nem volt tényező, hangsúlyozom: eddig” – mondta egy
cégvezető), így az általunk megkérdezetteket egyként meglepte a bírság
mértéke. A GVH ténykedését jogosnak tartják, valóban érdemes lenne rendet
rakni a tenderek környékén, az persze beárnyékolja a hazai IT
versenyfelügyeletének megítélését, hogy sok nyilvánvaló összejátszásnak
egyáltalán nem volt következménye.
Az SAP hazai cégének forgalma 2005-ben 9,4 milliárd forint volt, míg az IBM-
é – a szektortársak becslése alapján – mintegy háromszor ekkora.
Természetesen a cégek számíthattak a régóta húzódó ügyben valamekkora
büntetésre, amire bizonyára céltartalékot is képeztek, de információink
szerint a mérték olyannyira meglepetést okozott, hogy a cégek legfeljebb
ötödannyit szántak rá.
Megkezdődtek az ilyenkor szokásos találgatások is: melyik versenytárs
„nyomta fel” a cégeket, mennyire van a rekordbüntetés mögött a súlyos
államháztartási hiány lyukainak betömési szándéka.
Ezt aligha lehet megtudni, de információink szerint a felsőoktatási
vevőkért folytatott szállítói harc mintegy három éve éleződött ki. Korábban
az egyetemek legfeljebb tanulmányi rendszereket vettek (itt a piacvezető
Neptun és a pécsi Dexter szoftvercég termékei versenyeztek), ám hamarosan a
nagyvállalatokhoz hasonlóan integrált vállalatirányítási rendszert (ERP) is
kerestek. E szegmensben komoly konkurenciaharc alakult ki. A magyar ISH
Kft. úgy került a képbe, hogy elsősorban kórházi rendszert igyekezett
eladni, de – talán mert a kórházi rendszerek piaca még nem igazán megy –
SAP-bevezetéssel is foglalkozott, például a felsőoktatásban. Szakértőink
szerint az IBM, az SAP, az ISH és a KPMG alkotta team valóban ütőképes e
területen, az SAP szoftvere és az IBM hardverei mellett a KPMG, az ISH és
az IBM a projekt kiszámlázható munkanapjain osztoztak volna.
Együttműködésük, közepes mértékű befolyásukkal való visszaélésük azonban
durva pénzügyi következményekkel járt. Hargita Árpád, a GVH vezető
főtanácsosa elmondta, a cégeknek a határozat kézhezvételétől számított 30
nap áll rendelkezésre a bírság befizetésére. Információink szerint július
elején még nem kaptak írásos határozatot. Amennyiben a cégek kérik a
végrehajtás felfüggesztését, úgy e kérelem elbírálásáig a GVH nem hajthatja
be a pénzbírságot. A fájó pénzügyi következmények mellett szintén fontos
kérdés, hogy miként számszerűsíthető a hírnéven esett csorba. Illetve lesz-
e a GVH-határozatnak olyan következménye, hogy az érintett cégek nem
indulhatnak bizonyos ideig közbeszerzéseken? Az eltiltás automatikus
következménye egy GVH-elmarasztalásnak, viszont csak akkor lép életbe, ha a
bíróságon megtámadott határozat jogerőre emelkedik. Vagyis hosszú évek
múlva. A hazai informatikai megrendelések kormányzati részarányára gondolva
nagyon komoly csapás lehet az érintett cégeknek, és persze isteni ajándék a
versenytársaknak.
Személyi következményekről egyelőre nem tudni, az említett vezetők és a
cégek hazai felsővezetői a helyükön vannak. Természetesen amíg a
fellebbezés zajlik, a cégek amúgy sem küldenék el az érintetteket, mert az
egyfajta beismerés lenne. Ám utána nem elképzelhetetlen, hogy megérkezik a
„felmentő sereg”: a regionális főnök, egy HR-e0s és egy ügyvéd.
B.G. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=565 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bukott-tendernyertesek-a-rekordosszegu-versenybirsag | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-08-01 00:00:00 | [
"Ákos György",
"Nagyszegi Péter"
] | [
"IBM Magyarország Kft.",
"ISH Informatika Kft.",
"SAP Hungary Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
|
2,194 | Nyári mérlegtelenítés – Magyar Telekom | Segítőpontokat alakított ki a Budapest Airport (BA) a járatkésések miatt a repülőtéren várakozó utasoknak -...
A Qatar Airways lett a világ legjobb légitársasága a Skytrax brit marketingcég rangsorában. Európa legjobb...
Élénkül a gasztroturizmus Magyarországon, egyre többen érkeznek az országba azért, hogy megismerjék a magyar konyha...
Bréma történelmi óvárosa remek lehetőségeket kínál városnézésre. Kedvelt turisztikai látnivalói a Böttcherstrasse és a Schlachte...
Bázel/Basel jó választás, hiszen fő látnivalói egy rövid hétvégén felfedezhetők. A Rajna parti Bázel óvárosa...
Bruges/Brugge egyre népszerűbb a turisták körében, hiszen érintetlen óvárosa része a világörökségnek, a csatornái miatt... | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=584 | https://web.archive.org/web/20070808040959/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=584 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyari-merlegtelenites-a-magyar-telekom | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-09-01 00:00:00 | [
"Balogh András",
"Morvai Tamás",
"Straub Elek"
] | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Montenegró"
] | [
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció"
] | [] |
|
2,195 | Delicatessen – Pick Szeged | Delicatessen
Pick Szeged
Alig ismert üzletemberek közbeiktatásával cserélt gazdát két nehézsúlyú
multimilliárdos között tavaly a patinás húsipari cég. Azt jogerős bírósági
döntés bizonyítja, hogy a két közvetítő összejátszott, de vajon volt-e
kapcsolat a lánc végein álló milliárdosok között? A manager magazin úgy
tudja, volt.
Amikor az Arago fő tulajdonosa, Leisztinger Tamás 2005 tavaszán lakásán
felkereste Csányi Sándort, már hónapok óta görcsben állt a gyomra, ha egyik
érdekeltségére, a Pickre gondolt. A patinás vállalat, a világon talán
legismertebb magyar brand számos problémával küzdött: az előző évet 6,5
milliárd forintos veszteséggel zárta, a 2005-re betervezett 3,5 milliárdos
hiány fele pedig már az első negyedévben összejött. És ez még csak egyike
volt a nyomasztó gondoknak. „Leisztinger még hónapokig tudta volna
finanszírozni a történetet, de mivel a Pick miatt rosszul aludt, egyszerűen
nem akarta tovább csinálni, ki akart szállni” – mesélte egy, az ügyletet
közelről figyelő forrásunk, aki szerint az üzletembert az borította ki
teljesen, hogy „a húsipar korábban 200 év alatt nem változott annyit, mint
a Leisztinger megjelenését követő három évben”. (Az Arago és Leisztinger
Tamás megjelenéséről, tevékenységéről a Pickben lásd Pénz és hús című
írásunkat.) A médiában sokszor „gonosz felvásárlóként” bemutatott
üzletember nem kívánt a világhírű magyar márka „gyilkosa” lenni, ezért 2005
év elején leült, és kisakkozta: milyen opciói vannak arra, hogy
megszabaduljon a cégtől, miközben annak hosszú távú túlélését is
biztosítja. Külföldi befektetőnek – többek között a nemzetközi
élelmiszerláncoknál szerzett rossz tapasztalatai miatt – nem akarta
értékesíteni, a magyar piacon pedig igen kevés vállalkozó jött szóba,
akinek megfelelő tőkeereje és szakértelme is van az ekkor már csak a
prémiumtermékek gyártásával foglalkozó Pick sikeres menedzseléséhez. Ezért
kopogtatott be egy tavaszi napon az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának
otthonába.
Csányiról akkor már mindenki tudta a piacon, hogy egységes, európai szinten
is versenyképes élelmiszeripari vertikumban gondolkodik, és a Délhús
tulajdonosaként – részben a Pick farvizén evezve – az elmúlt években számos
külföldi sikert is elért. Széles magánportfólióval rendelkezett, amelynek
egyre több elemével „kijött a napfényre”, azaz nyíltan vállalta, hogy
érdekkörébe tartozik. A szerzemények között volt a villányi pincészet, a
hazai tejipar egyharmada, a Dalmand Rt. és a Picknél is valamivel nagyobb
forgalmú húsipari cég, a Délhús. A tavaszi „nagy” találkozón született meg
az egyezség: a Pick Csányié lesz. Értesüléseink szerint ekkor csak egyetlen
nyitott kérdés maradt: hogyan bonyolódjon le a tranzakció?
HÚSBAVÁGÓ
Arra közvetlen bizonyítékok nincsenek, hogy a két milliárdos pontosan
megegyezett volna abban a tranzakciósorozatban, amely az elkövetkezendő pár
hónapban a befektetők, a közvélemény és a hatóságok szeme láttára zajlott
(a kronológiát lásd Részvény-keringő című írásunkban), az viszont tény,
hogy e találkozó után a Pick környékén mindenki mozgásba lendült, és mint
akik felsőbb utasításra cselekszenek, napról napra tették a dolgukat.
A két üzletemberhez közel álló forrásaink állítják: a teljesen tiszta
megoldásra azért nem volt mód, mert Leisztinger gyorsan akart szabadulni a
Picktől. A nyilvános ajánlattétel időigényes, nem is beszélve a két cég
mérete miatt feltétlenül szükséges versenyhivatali engedélyezési
eljárásról, ami miatt Leisztinger Tamásnak további hosszú hónapokig kellett
volna a Pickben „ülnie”. Ezt pedig mindenképpen szerette volna elkerülni,
és az irányítást azonnal átadni a Délhús csapatának.
A Gazdasági Versenyhivatal egyébként a vitatott tranzakciósorozat után
megvizsgálta a felvásárlást, és nem talált benne kivetnivalót. A hatóság a
Bonitás 2002 Kft. – Csányi Sándor élelmiszeripari érdekeltségei – és a Pick-
csoport együttes részesedését vizsgálta. Szigorúan járt el, mert nem
csupán a teljes húspiac, de az egyes húsfeldolgozási termékek piacán is
vizsgálódott. Bodócsi András versenytanácstag elmondta, hogy a két csoport
együttes részesedése a legtöbb termékcsoport esetében nem lépte túl az
egyfajta határnak tekintett 20 százalékot. Szalámi esetében ugyan nagyobb a
Pick részesedése, de azt a Délhús nem gyártott, így ez a részarány nem
változott. Két olyan termékcsoport volt, a vörösáru és a szalonnák, ahol
külön-külön is tíz százalékosnál nagyobb szereplők voltak, együttes
részesedésük pedig a vörösáru esetén átlépte a 30, sőt a szalonnák esetében
a 40 százalékot, de a sok további húsipari szereplő miatt a hivatal ezt
sem találta aggályosnak.
MAGÁNYOS ELKÖVETőK
Nézzük tehát, hogy hogyan is zajlott pontosan a tranzakció! Hogyan
viselkedtek a „sakkfigurák”, és min „buktak le”, milyen pontokon sikerült a
pénzügyi felügyeletnek megtámadnia az ügyletet?
2005. március 16-án, a Leisztinger–Csányi csúcstalálkozó után nem sokkal az
akkor 95 százalékos részesedéssel bíró Arago 31,2 százaléknyi részvényt
eladott a Csányi érdekeltségébe tartozó Délhús Rt.-nek, majd nem sokkal
később két magánszemélynek – Brazsák Józsefnek és Csarodai Jánosnak – is
értékesített 31,9-31,9 százaléknyi részvényt. Az ügylet összértéke 2,15
milliárd forint volt, Brazsák névértéken 1,042 milliárd forintért, Csarodai
1046 forintos részvényenkénti áron, összesen 1,107 milliárd forintért
vásárolt. Az így kialakított tulajdonosi struktúrának az volt a „varázsa”,
hogy a Délhús, Csarodai és Brazsák egyaránt a cég egyharmada alatti
részesedéssel bírtak, így semelyik befektetőre nem vonatkozott a 33
százalékos befolyás átlépésénél kötelező nyilvános ajánlattételi szabály.
Ezzel a megoldással a Délhús tehát szinte azonnal átvehette a kontrollt a
Pick felett, nem kellett hosszú hónapokat azzal elvesztegetnie, hogy a
versenyhivatali és a felügyeleti eljárás jóváhagyja a többségi tulajdonát,
illetve a vételi ajánlatot. A Délhús így „ráért” csak júniusban vételi
ajánlatot tenni a Pick valamennyi részvényére, a felvásárlás szeptemberre
zárult le, akkora a cég – és így közvetve Csányi – 98 százalékos
részesedést szerzett a Pickben, amelyet azóta 100 százalékra növelt.
Az ügylet kiötlői számára két súlyos kockázatot hordozott. Az egyik az
volt, hogy a két magánszemély, akiket egyfajta „bizalmi kézként”
közbeiktattak, önállósítja magát, és nem garantálja, hogy a Délhús érdekei
érvényesüljenek a Picknél a köztes időszakban. A másik veszély pedig, hogy
a hatóságok, főképpen a pénzügyi felügyelet, nem nézik majd jó szemmel a
nyilvános ajánlattétel kikerülését, és keményebb eszközökhöz folyamodnak.
Az első veszély nem volt reális, a két közbeiktatott magánszemélyt gondosan
választották ki, a másikat pedig részben sikerült kivédeni: a felügyelet
végül csak a két magánszemély összejátszását bizonyította, azzal nem
foglalkozott, hogy a bizalmi kezeket ki mozgatta, mennyiben volt közük az
ügyletsorozat két végén lévő üzletemberekhez.
SZALÁMI-TAKTIKA
Tény, hogy Csányi Sándor mindkét üzletembert ismerte. Csarodai Jánossal a
80-as évek közepén ismerkedtek meg Ausztráliában, amikor a bankár – még
hitelbankosként – üzleti úton ott járt. Kapcsolatuk a 90-es években mélyült
el, amikor a rendszerváltás után Csarodai az ausztrál követség kereskedelmi
főtanácsosa lett. Ezt a pozíciót 1997-ig töltötte be, majd az ausztrál QBE
biztosító képviselőjeként az Atlasz Biztosító Rt. megvásárlását
irányította. Nevét fellelhetjük 1995 és 1999 között a Törökugrató
Vállalkozási Kft. felügyelőbizottságában, amelyben Csányi is szerepel,
feleségével együtt. Később – mint azt a HVG május elején írta – az OTP-
vezér javaslatára bekerült a Mol igazgatótanácsába, és Csányi
magánalapítványának kuratóriumi tagja is. A bankárhoz közel álló
forrásaink szerint egyébként Csarodai részben igazat mondott, amikor a
sajtónak a később vitatott ügylet kapcsán azt nyilatkozta, hogy őt magát is
érdekelte a Pick mint befektetési lehetőség, ausztrál megbízók számára
ugyanis valóban komolyan tanulmányozta a vállalatot a kilencvenes évek
második felében. Brazsák Józsefről úgy tudjuk, hogy Csányi szívesen fogadta
az üzletben, mert szakember: élelmiszeripari mérnök, vezető beosztásban
dolgozik egy holland cég magyarországi leányvállalatánál.
A felügyeleti vizsgálat végén a hatóság nem fogadta el ezt a mesterségesen
kialakított tulajdonosi struktúrát, Csarodainak és Brazsáknak is 50-50
millió forintos büntetést kellett fizetni. A határozatot a Fővárosi Bíróság
is helybenhagyta, és kimondta: a részvényeket el kell adniuk, hivatalosan
hat napon belül kellett elidegeníteni a részvényeiket, de már nem volt
náluk. Időközben a Délhús felvásárolta a azokat.
A felügyeleti és a bírósági indoklásból kiviláglik, a magánszemélyek
túlságosan nem is igyekeztek adni arra a látszatra, hogy egymástól
független vásárlókként mutatkozzanak. Pontosan ugyanakkora részesedést
vettek, a tranzakció lebonyolításához egymást követő ügyfélszámlaszámmal
nyitottak bankszámlát, és mint az osztrák érdekeltségű magyarországi
hitelintézet munkatársának vallomásából kiderült, a bank is egy tárgyalóban
fogadta, együtt kezelte a klienseket. Bár Csarodai és Brazsák pénzügyi
befektetőnek minősítették magukat, a milliárdos vételár ellenére nem
alkalmaztak ügyvédet, brókercéget a tranzakció során, nem is világították
át a céget. Különösen pikáns volt az 1,107 illetve az 1,042 milliárd
forintos vételár finanszírozása: mindketten ugyanazt, a hitelnyújtással
amúgy alaptevékenységként nem foglalkozó külföldi céget találták meg
hitelezőnek.
Értesüléseink szerint ez a 202 ezer euró törzstőkéjű, spanyol bejegyzésű
cég egy panamai székhellyel bejegyzett részvénytársaság tulajdonában van.
Tény, hogy a cég kölcsönnyújtással nem foglalkozik, de ehhez a két
tranzakcióhoz engedélyt kért és kapott a Spanyol Nemzeti Banktól. Hogy a
két magánszemélynek nyújtott 4,4-4,4 millió euró kölcsön Csányi Sándor
pénze volt-e vagy pedig azé a Svájcban élő, alapvetően ingatlanokkal
foglalkozó üzletemberé, akié a 17,5 millió amerikai dollár törzstőkéjű
panamai társaság, arról nincsenek információink. Feltételezhető
mindenesetre, hogy a svájci üzletember is Csányi ismeretségéhez tartozik.
Az ügyletet azért így, nem pedig bankhitelből finanszírozták, mert – ahogy
egy forrásunk fogalmazott, utalva a kezdeti szórt tulajdonosi Pick-
struktúrára – „egy alma megvásárlásához szívesen folyósít kölcsönt egy
bank, de az alma egyharmad szeletének megvételéhez senki nem ad pénzt.”
A PSZÁF-vizsgálat ugyan napvilágra hozta a nyilvánvaló összejátszást, de
nem bizonyította, hogy a Délhúsnak illetve Csányi Sándornak köze van a
strómanokhoz. A felügyelet a manager magazin kérésére nem kommentálta a
vizsgálat eredményét, így a következő kérdésre sem válaszolt: miért nem
firtatták, hogy Csarodai és Brazsák kinek az irányítására cselekedett.
Ha bizonyítják, hogy a Délhús törvénysértéssel szerezte többségi
tulajdonrészét, akkor az azóta bekövetkezett kiszorítás előtt még
tulajdonnal bíró néhány kisbefektetőt kártérítés illetheti. Az mindenesetre
különösen bántja a kisbefektetőket – tudta meg egyiküktől a manager magazin
–, hogy a Délhússal elvileg nem összejátszó magánszemély, az ismerői által
„igazi ravasz rókának”, „rendkívül felkészült üzletembernek” leírt Csarodai
János decemberben bekerült a Pick Szeged igazgatóságába, pedig ekkor már a
Délhús volt az egyedüli érdemi részvényes. Kovács László, a Pick Szeged és
egyben a Délhús Rt. elnök-vezérigazgatója Csarodai igazgatósági tagságáról
azt mondta: „Csarodai úr nemzetközi téren is tapasztalt és elismert
üzletember, segíteni tudja a céget terveink megvalósításában. Kereskedelmi
kapcsolatrendszere révén közreműködik a cégcsoport nemzetközi
terjeszkedésében.”
A tőkepiaci kommentárok között megengedőbb véleménnyel is találkoztunk,
eszerint „bár természetesen a strómanok alkalmazása nem szép dolog, az
előre megfontolt törvénysértés pedig nem is kérdéses, ami miatt meg is kell
bírságolni a szabályok ellen vétőket, de a bírság mértéke indokolatlanul
magas”. Az e véleményt vallók szerint a tőkepiac biztonsága nem sérült, a
társadalmi veszélyesség foka alacsony volt. A magánszemélyek
közbeiktatásával nem károsodott senki, inkább csak technikai okból, a
tulajdonos irányítási kompetenciához kellett ez a lépés, „spóroltak öt
hónapot”. A PSZÁF szerintük túlzott, ahogyan akkor is igen furcsán lépett,
amikor az Aragót és a Délhúst azért bírságolta meg 30-30 millió forintra,
mert az Arago a Pick Szeged 2005. április 11-i közgyűlésén nem szavazott,
átengedve ezzel az akkor még csak harmadrészben tulajdonos Délhúsnak a
többségi döntést. „Alighanem jogtörténeti premier, hogy egy részvényest
azért büntessenek, mert egy közgyűlésen nem vett részt” – kommentálta a
döntést egy tőkepiaci szakember. Az Arago beperelte a felügyeletet, a
jogerős ítélet a felügyeletnek adott igazat. A manager magazin információi
szerint a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete után az ügylet minden szereplője
él a további jogorvoslat lehetőségével. Csarodai és Brazsák már be is
nyújtotta a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz, a Délhús és
az Arago pedig a rendelkezésre álló határidőn belül, információink szerint
július közepéig ugyanezt megteszi.
„Nem volt egy szépségdíjas megoldás” – ismerték el a manager magazin
számára a két üzletember környezetében, de hozzátették, hogy a cég
érdekében szükség volt rá. Szerintük ugyanis tartalmi érdekek nem sérültek:
a vállalat megmenekült a csődtől, a vagyont nem kellett elkótyavetyélni,
mindenki megkapta a pénzét, míg ha tovább várnak, a helyzet csak romlik.
A történet végén tehát a Pick Szeged Rt. immár Csányi Sándornak, az OTP
elnök-vezérigazgatójának magánérdekeltsége, hiszen az általa közvetetten
birtokolt Délhús Rt. száz százalékos részesedésre tett szert a szegedi
cégben. A legtovább kitartó kisebb részvényeseket végül a tőkepiacon
gyakran alkalmazott kiszorítási eljárással „tolták ki” tulajdonosi
pozíciójukból. A Pick mindenesetre egy kézben van, stratégia kilátásai
jobbak, mint egy évvel korábban.
Vajda Éva – Brückner Gergely
Pénz és hús
A keménységéről és gyors észjárásáról ismert Leisztinger Tamás
információink szerint 1999-ben kezdte el felvásárolni a Pick-részvényeket a
tőzsdén, de szerepvállalása csak 2001-re vált nyilvánossá. A tőzsdén szórt
tulajdonosi struktúrával rendelkező társaságokat előszeretettel felvásároló
Arago csoport először a Pick harmadát vásárolta meg 2001-ben, és mivel
egyéb meghatározó tulajdonos nem volt, így maradéktalanul érvényesíthette
akaratát, majd elkezdte tovább növelni részesedését, 2002 októberében már
90 százalék fölé jutott. 1999-ben – a felvásárlási akció kezdetén – a cég
még nagyon vonzó célpontnak tűnt: Leisztinger úgy látta, hogy remek üzlet
lehet a mintegy hatmilliárdos EBITDA-jú társaság felvásárlása. Úgy
kalkulált, hogy a cég értéke 42 milliárd forint körül van, de mintegy
feleekkora összegért fel lehet vásárolni. 2001-re azonban a környezet
radikálisan megváltozott, éppen ekkor kezdődött ugyanis a hazai – és
részben a nemzetközi – húsipar „tíz csapása”. Minden hónapra jutott egy
katasztrofális hír, a helyzet pedig 2005-re egyre súlyosabb lett. Nézzük,
mivel nem számolt Leisztinger:
Iparági környezet: Világszerte megcsappant a bizalom a húsipari termékek
iránt, sertéseket érintő száj- és körömfájás, illetve a kergemarhakór miatt
romlott a vöröshúsok nemzetközi elfogadottsága.
Gazdálkodási környezet: Az euró elkezdett gyengülni, ami csökkentette a
forintban kifejezett exportár-bevételt. Folyamatosan apadtak a termékek
fedezetei.
Szabályozás: Megváltoztak a korábbi exporttámogatások, az agrárminisztérium
korántsem állt a helyzet magaslatán, itthon egyre erősebbek lettek a nagy
bevásárlóláncok, ugyanakkor a legfőbb alapanyag, vagyis a sertéshús ára
emelkedett. „Európa legdrágább sertése volt az input, és Európa
legkeményebb vevői álltak az output oldalon, akik akkor is számláztak a
beszállítónak, ha az levegőt vett” – emlékszik egy érintett.
Menedzsmentgondok: Az Arago a menedzsment szemében klasszikus ellenséges
felvásárló volt, azaz nemcsak tulajdonszerzéséről nem egyeztetett a regnáló
Pick-menedzsmenttel, de hamarosan élesen egymásnak is feszült a tulajdonos
pénzügyi szemlélete és a Pick vezetőinek, Bihari Vilmosnak és társainak
szakmai érvei. A pénzügyi hatékonyság egyébként is az a pont volt, ami
körül az indulatok összecsaptak: a KGST összeomlását és a tőzsdei
bevezetést sikeresen levezénylő régi menedzsment nem értette a „korszerű
gondolkodást, míg Leisztingerék azt nem értették meg, hogy Bihari Vilmosék
szenvedélyesen szerették a húsgyártást”. Csak két történet a kétfajta
szemlélet érzékeltetésére: A „pénzügyérek” nagy megrökönyödésére Bihari
némi gondolkodás után mindössze két embert tudott megnevezni a közel
négyezer dolgozóból, amikor az új tulajdonos a hatékonyság növelése
érdekében létszámleépítést kívánt végrehajtani. A „húsosok” pedig azon
szörnyülködtek, hogy Leisztinger embere a téliszalámi érlelési idejének
lerövidítését kérte megtakarításra hivatkozva, márpedig ez a termék –
amelyet télen három hónapon keresztül, tartósítószer nélkül érlelnek –
főleg Bihariék szakmai elkötelezettségének köszönhette a túlélését a
szovjet piacok összeomlása utáni csaknem lehetetlen helyzetben.
2001-re tehát nyilvánvalóvá vált, hogy intézkedni kell. Az Arago korábban
hatalmas tartalékokat látott a hatékonyságjavításokban, ám annyit nem, mint
amennyivel romlott a Pick Szeged gazdálkodási környezete. Mivel számításaik
szerint a vágás, a darabolás nagy veszteséget termelt, hamarosan olyan
koncepciót dolgoztak ki, amely szerint a Pick Szegedből prémiumtermékekre
szakosodott cég lesz, és pénzügyi befektetőtől szokatlanul aktív módon
látott a feladathoz, elsősorban az Arago által delegált elnök, Kovács
Tamás. (Ő korábban a TVK-t is egykoron irányító Croesus alap egyik vezetője
volt.) Először is kivezették a cég részvényeit a tőzsdéről, majd egy sor
radikális intézkedést hoztak:
* Leépítések: Bezárták a hizlaldákat és az üzemek egy részét (Cegléd,
Ringa). A tevékenységek megszüntetése, a sok elbocsátás valósággal sokkolta
a munkatársakat.
* Osztalékkivétel: Az Aragó-sok – miután úgy látták, hogy nem
feltétlenül tudják rövid távon a Picket jól eladni szakmai vevőnek – az
általuk fizetett, piaci becslések szerint 19-20 milliárd forintos vételár
nagy részét kivették a cégből. A 2001-es és a 2002-es üzleti év után
összesen 17 milliárd forintot fizettettek ki osztalékként főleg a korábbi
évek nyereségeiből felduzzasztott eredmény-tartalék terhére, ami pedig még
sebezhetőbbé tette a csoportot. Az Aragóhoz közeli forrásaink szerint
mindez nem igaz, a tőkekivonás normál üzleti döntés volt, kisebb cégben
gondolkoztak, amelyhez nem kellett annyi működő tőke, a Picknek pedig soha
nem voltak likviditási problémái, csak jövedelmezőségi gondjai adódtak.
* Cégeladások: 2004 végén ezért az utolsó két, még eladható
leánycégtől, a budapesti Herztől és a Szegedi Paprikától is megvált a Pick,
és a befolyó vételárat adósságai csökkentésére fordította, miközben az
eladással önmagának teremtett szalámigyártó konkurenciát.
Az Arago vezetői ekkorra már egyáltalán nem szerették ezt a befektetésüket,
az állandó rossz hírek, a súlyos pénzügyi veszteség frusztrálta őket, a
bankok drágán hiteleztek. Leisztinger eddigre már régen belátta, hogy
szüksége lenne olyan szakemberre, aki ért a szalámigyártás fortélyaihoz.
Ezért kereste meg a Debrecen Hús tulajdonosát, Román Gyulát, akinek
forrásaink szerint „élete álma volt a Pick”, és már évek óta ismerték
egymást, miután a vállalkozó maga jelentkezett be Leisztingerhez az Arago
tőzsdei nyomulásának kezdetekor, hogy bemutatkozzon. A 2004 őszére
létrejött deal lényege a Leisztingert ismerők szerint az volt, hogy Román
Gyula 25 százalékos tulajdonrészért cserébe adja a szakértelmét, és ne
hagyja, hogy „széthordják a gyárat”. „Kvázi vagyonkezelői szerződést
kötöttek. Egyébként Román Gyula elvileg fizetett a részesedéséért, de a
szerződés csak 33 százalékig engedte volna tulajdonossá válni, és
Leisztingernek volt opciója, hogy kivásárolja őt, nem pedig fordítva, mint
ami a piacon terjedt” – mesélte az ügyletet közelről ismerő forrásunk.
Román Gyula azonban „lélektani” szempontból későn érkezett, Leisztinger
Tamás „cérnája” ugyanis ekkorra kis híján elszakadt. „Az objektív külső
körülményeken túl az akasztotta ki teljesen, hogy éveken keresztül hetente
kapta a telefonokat a vezetéstől a rossz hírekkel. Olykor olyan tragikus
hívást száj- és körömfájásról vagy egyébről, ami egyet jelentett a totális
csőddel.” Így úgy érezte, nem maradt más választása, mint Csányival üzletet
kötni.
Csányi tervei
Piaci vélemények szerint az OTP Bankban és a Molban betöltött pozíciójából
és felhalmozott magánvagyonából fakadóan Csányi Sándor gyakorlatilag
korlátlan forrással rendelkezik, vidéki (jászsági) kötődése, a mezőgazdaság-
élelmiszeripar iránti szeretete illetve a jövőbeni üzleti potenciál miatt
szívesen invesztál a cégekbe, bár egyes becslések szerint az egész
élelmiszeripari portfóliója egyelőre falja a pénzt, közöttük is talán a
Pick a legnagyobb mértékben. „Azt persze nem engedi a hiúsága, hogy valamit
ne nyereségesen csináljon, ezért a Pick is rögtön nyereséget mutat ki, de
egy hatalmas belső beszerzéssel rendelkező csoportnál könnyű bármit
pluszban vagy mínuszban kihozni” – mondja forrásunk. Szegedi forrásaink
szerint egyébként Csányi Sándor úgy kéthavonta felbukkan a cégnél, többször
megnézte a gyártást, sőt, a Pick Szeged által támogatott, immár kupagyőztes
férfi kézilabdacsapat mérkőzését is meglátogatta.
Tennivaló persze a jelenlegi húsipari érdekeltségeknél is bőven van. 2004-
ben – a már-már csődközeli állapot által fojtogatva – a Pick-vezetés a
mínuszos tevékenységeket át- vagy kiszervezte, sőt olykor megszüntette,
létszámot is racionalizált, amivel végleg letisztult a cégprofil. A Délhús
belépése után, 2005-ben Kovács Károly termelési igazgató elmondása alapján
„elkezdtünk egy olyan együttműködést, amelyben a termelésben és
értékesítésben rejlő szinergiákat a lehető leggyorsabban áttekintettük, és
lépéseket tettünk ezek kiaknázására. Az alapanyagok döntő többsége a
Délhústól érkezik, ahol a sertések darabolása, csomagolása is történik,
ennek kedvező hatása van az eredményre.” Tény, hogy a két vállalatnak immár
közös vezetése van a stratégiai pontokon, azonos az első számú vezető, a
kereskedelmi és marketingigazgató, az export terület irányítója, a
húskereskedelmi vezető és a gazdasági igazgató. A beszerzésnél nemcsak a fő
alapanyag, a sertéshús beszerzésénél van szinergia, hanem a termeléshez
kötődő egyéb segéd- és adalékanyagoknál, fűszereknél, csomagolóanyagoknál.
Az együttműködés során a két vállalat 2006-ban már közös tendereket ír ki,
fejleszti a logisztikai rendszert.
Ahogyan az Arago szalámigyártásra szakosodott céget álmodott meg, úgy a
Délhús elképzelésében a Pick Szeged egy nagyon komoly élelmiszeripari
integráció szerves része, amely az élőállat-vágást is a lehető
leghatékonyabban kívánja megoldani. Ezért a Délhús Rt. pécsi üzemében
megszűnt a sertésvágás, ott húscentrumot (darabolás és csontozás)
alakítottak ki, Szegeden viszont a 2004. végi szüneteltetés után újra
elindult 2006 januárjában. Az derült ugyanis ki, hogy a 650 ezer db/év
kapacitású és jelenleg száz százalékon futó szegedi vágóüzem kapacitása
nagyobb, jobbak a fajlagos mutatók, azaz a bér- és energiaköltség. A
törekvés az, hogy a belső láncolatból származó sertések számát tovább
növelje a csoport, aminek a biztonság, a minőség szempontjából is van
jelentősége, valamint védelmet adhat egyes piaci anomáliák ellen (például
ha nem tervezhető dolog, esetleg egy sertéspestis-járvány nyomán az árak az
EU-ban drasztikusan elmozdulnak).
„Az idei év a termelési kooperációk éve lesz – mondja Kovács Károly – a
sertésvágás átszervezése után, a termelési szűk keresztmetszetek
megvizsgálása és feloldása a feladat, hol melyik termékcsalád előállítására
optimálisak a feltételek.” Ennek jegyében a sonkagyártás már átkerült
Bajára, Szegedre jöttek viszont a bacon-félék. Kovács László vezérigazgató
azt is elmondta, hogy Szegeden a hagyományos penészes szárazáruk gyártását
erősítik, míg a Délhús most épülő új alsómocsoládi üzemében a penészmentes
termékek hatékony gyártása a cél. Következő lépés a szeletelés, csomagolás
áttekintése, a Pick rendezi a technológiai vonalakat. A cég számára fontos
a belföldi piac, ahol az idén 5 százalék körüli növekedést remél, de nagyon
fókuszál a Délhússal közös exportértékesítésre, ahol két számjegyű
növekedést tervez. A fő piac a német, ahol szeptembertől médiakampány indul
a márkanév megerősítése érdekében. Az egyik versenytárs szerint a Pick
„német nyomulása nehéz helyzetbe hozza a versenytársakat, mert jelenleg,
bizonyára a kampány jegyében rendkívül kedvező árakon is vállal szállítást
a Pick Németországban.”
A Csányi Sándor nevével fémjelzett Pick Szeged nagyban gondolkodik, a
hosszabb távú építkező stratégia szerint a Délhús és a Pick együttesen
nemcsak Magyarországon, de Európában is meghatározó húsipari cég lehet.
Kovács László szerint „a Pick márka a korábbi időszak hányattatásai
ellenére megőrizte patináját, a legismertebb magyar márkanév maradt bel- és
külföldön egyaránt.”
A beszerzési és értékesítési szinergiákat ráadásul nemcsak a húsipari
érdekeltségek keresik, de Csányi Sándor többi élelmiszeripari társaságai
is. A Pannon-Food elnevezésű csoport nagyrészt lefedi a Csányi-féle
élelmiszeripari érdekeltségeket, a társvállalatok a vezérigazgatók aktív
kommunikációja révén szorosan együttműködnek egymással. Ez az együttműködés
azért korlátozott erejű, mert a nagy kereskedelmi láncoknál nem ugyanaz a
személy szerzi be a hús-, mint a tejipari termékeket, vagy éppen a borokat.
Ami pedig a főtulajdonost illeti, úgy tudjuk, hogy a jövőben nem
magyarországi befektetéseket keres.
Részvény-keringő
1992. június: 2,27 milliárd forintos alaptőkével megalakul a Pick Szeged
Rt.
1992. decemberig: Tulajdonossá válnak az alkalmazottak, egyes
önkormányzatok, a hitelező bankok, illetve 1200 forintos forgalomba hozatal
után hazai és külföldi intézmények, magyar magánszemélyek, egykori
kárpótlásijegy-tulajdonosok.
1992. december 21.: Tőzsdéreviszik a Picket.
1994–1997: Sikeres tőkeemelések, előbb 6200, majd 13 000 forintos áron,
1997-ben a Pick részvény 18 005 forinton eléri árfolyamcsúcsát.
1998–1999: Kisebb tőkeemelések az osztalékot részvényben felvenni
szándékozóknak.
2001: Az Arago csoport válik a cég meghatározó tulajdonosává.
2001: Az Arago 6900 forintos áron tőkét emel.
2001. október–december: Arago-ajánlatok, előbb 3770 forinton (a felügyelet
nem fogadja el), majd 4270 forinton.
2002. november 7.: Újabb Arago-ajánlat (5265 forinton a tőzsdén keresztül)
után az Arago 90 százalékos részesedés fölé jut, majd kivezetik a Pick-
részvényeket a BÉT-ről, záróár: 4605 forint.
2003: Az Arago részvényenként 4840 forintos osztalékot „vesz ki” a Pickből.
2004. augusztus 24.: Az Arago megkezdi az exitet, 25,75 százalékot elad a
Román Gyula érdekeltségébe tartozó R-KO-N Kft.-nek.
2005. március 16.: Az Arago visszaveszi az R-KO-N-nek eladott pakettet,
ugyanakkor 31,2 százalékot elad a Délhús Rt.-nek.
2005. április 11.: Az Arago Brazsák József és Csarodai János
magánszemélyeknek 31,9-31,9 százaléknyi részvényt ad el.
2005. június 8.: A Délhús Rt. 1046 forintos áron vételi ajánlatot tesz a
Pick valamennyi részvényére.
2005. július 4.: A felügyelet megbünteti az összehangolt módon befolyást
szerző magánszemélyeket, Csarodai Jánost és Brazsák Józsefet, ugyanakkor a
Délhús ajánlatát szabályosnak ítéli.
2005. szeptember 9.: Lezárul a Délhús ajánlata, amelynek révén a Délhús,
közvetve pedig Csányi Sándor 98 százalékos, azóta 100 százalékosra növelt
befolyást szerez a Pick Szeged Rt.-ben.
2006. február 1.: A Pick Rt. zártkörű részvénytársasággá alakul.
2006. május: A Pick Zrt. alaptőkéje a Délhús tőkeemelése után 4 milliárd
forintra nő, ugyanakkor saját tőkéje 7,6 milliárd forintról 5,6 milliárd
forintra csökken, mert 2 milliárd forint saját tőkével kiválik a cégből a
Ceglédi IH Kft., amely a bezárt ceglédi telephely eszközeit birtokolja. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=537 | https://web.archive.org/web/20080525231046/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=537 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/delicatessen-a-pick-szeged | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-07-01 00:00:00 | [
"Brazsák József",
"Csányi Sándor",
"Csarodai János",
"Leisztinger Tamás"
] | [
"Arago Befektetési Holding Zrt.",
"Délhús Rt.",
"Pick Szeged Rt."
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,196 | „Totemállatra nem lövök” – Erős János | „Totemállatra nem lövök”
Erős János
Erős János: Akármit mondanak róla bankártársai, a politika áldozatának
tartja magát, akinek szerinte nem a szakmai kritikák, az ÁÉB és a K&H
vezetőjeként a 90-es években felmutatott teljesítménye, a vitatott ügyletek
miatt kellett parkolópályára szorulni az évtized végén. Bár 2002-ben
Medgyessy Péter tanácsadója volt – ő személyesen ragaszkodott kinevezéséhez
–, a Magyar Fejlesztési Bank vezére szakembernek tartja magát, aki csak
beszélget a politikusokkal.
manager magazin: Önt az idén a Népszabadság a 100 legbefolyásosabb magyar
között sorolja fel. Az életrajzában csak annyit írnak, hogy az ÁÉB, majd a
K&H vezetője volt, aztán az Orbán-kormány idején háttérbe szorult, miközben
ez azért nemcsak a politikának volt tulajdonítható, hanem szakmai
előtörténetének is. Egyetért azzal a kissé elnagyolt mondattal, ami az
Orbán-kormány alatti éveire utal?
Erős János: Lehet így is fogalmazni, hogy az Orbán-kormány alatt háttérbe
szorultam. Én szakembernek tartom magam, és azt, hogy általában a
szociáldemokrata kormányok tartanak igényt a szakmai tudásomra, az nem
engem és nem a kormányokat minősíti.
mm: Amikor 2002-ben kinevezték az MFB élére, akkor a sajtó elég sokat írt
az ÁÉB és a K&H élén eltöltött időszakáról. Megnéztük a kinevezésről szóló
határozatot, amelyben Szász Károly, a pénzügyi felügyelet akkori elnöke azt
írja: Zdeborsky György elnöki, Czirják Sándor vezérigazgatói kinevezését
engedélyezi, az Ön kinevezését pedig, idézem: „tudomásul veszi”. Ön szerint
ennek mi volt az oka?
E.J.: Nem tudom. Erről Szász urat kell megkérdezni. Azt viszont tudom, hogy
Szász úr háromszor adott ki jogosítványt vagy hozzájárulást, hogy én
bankot, bankképviseletet vezessek.
mm: Ez akkor is egy erős mondat, hogy az Ön kinevezését csak tudomásul
veszi, nem?
E.J.: Nem akkor volt az első kinevezésem, hanem két-három évvel korábban,
amikor a svájci DBTC-nek (Discount Bank and Trust Company – a szerk.)
lettem a képviselője. Akkor is neki kellett kiadni az engedélyt.
mm: Igen, de azért van egy erős distinkció a többiekkel összevetve, a
háttere pedig, hogy volt egy kötélhúzás a kinevezése körül.
E.J.: Ha Szász úrnak problémája lett volna, akkor meg is tagadhatta volna a
kinevezésemet.
mm: Ön akkor tudott arról, hogy a kinevezését csak tudomásul veszik?
E.J.: Nem, most hallom először.
mm: Az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter ragaszkodott ahhoz, hogy Ön
kerüljön az MFB élére, de a koalíciós partner csak úgy volt hajlandó
elfogadni a jelölését, ha két vezérigazgató lesz.
E.J.: Nem hiszem, hogy miattam lett ez a két vezérigazgatós modell, inkább
az MFB múltja miatt lett így kialakítva. Az előtte lévő négy év is
indokolta…
mm: Tehát nem az Ön kezét kellett figyelni?
E.J.: Megmondom őszintén, olyan horderejű feladatok és döntések vannak az
MFB-ben, hogy elkel két vezérigazgató.
mm: Milyen munkamegosztás működik Ön és a társ-vezérigazgató, Czirják
Sándor között? Volt, aki úgy fogalmazott, hogy mindenben közösen döntenek,
ha mégis vannak vitás kérdések a vezetői megbeszéléseken, akkor
visszavonulnak, és a következő ülésen veszik elő újra a kérdést. Teljesen
egy húron pendülnek?
E.J.: Azért ezzel a megfogalmazással nem értek egyet, de most nem jut
eszembe az elmúlt négy évből olyan, hogy szakmai kérdésben szögesen
ellentétes véleményünk lett volna. Azért persze másképp állunk hozzá a
dolgokhoz. Én egy kicsit vehemensebb, agresszívebb vagyok, Czirják úr
megfontoltabb.
mm: Valaki úgy fogalmazott, hogy Czirják Sándor egy fegyelmezett
banküzemben gondolkodó ember, és kialakították azt a struktúrát, amellyel
az „elvtársi” kéréseket lehet hárítani. Az olyanokat például, hogy adjunk
kölcsönt a TV2-nek, vagy Kapolyi László (az MSZDP elnöke, energetikai
vállalkozó – a szerk.) is azt gondolta, hogy majd előkészítés nélkül menni
fog, de egy évet dolgozott vele az apparátus, mire a Vásárosnaményi
Erőműhöz hitelt kapott.
E.J.: Nagyon szerencsések voltunk, hogy se Medgyessy Péter, se Gyurcsány
Ferenc, se Csillag István, se Kóka János soha olyan kérést nem fogalmazott
meg, amivel szakmailag ne értettünk volna egyet. Nyugodtan el tudtuk
utasítani azokat az üzleti felajánlkozásokat, amelyekről úgy gondoltuk,
hogy üzleti alapon nem finanszírozhatók.
mm: Egy forrásunk azt mondta: az állami fejlesztési banki filozófiából
következik, hogy ha nem Kapolyi Lászlónak, hanem Kiss Gézának hívják az
illetőt, akkor vele nem foglalkozott volna egy évet az apparátus. A
rendszerből következik, hogy a világon mindenütt azokat tudja helyzetbe
hozni, akik közelebb vannak a tűzhöz.
E.J.: Ez biztos, hogy nem így van. A banktitok miatt most nem a konkrét
ügyletről beszélek. Az ilyen nagy projektek finanszírozásához sok mindenre
van szükség. Ezek nagyon komplex ügyek, akár Kapolyinak hívják a
kérelmezőt, akár Kissnek. Amíg minden papír a rendelkezésünkre nem áll,
amíg ki nem derül, hogy a beruházás üzletileg megállja-e a helyét, addig
nincs hitel. Sajnos ennyi időbe telt, hogy összejöjjön. Kapolyi úr személye
másodlagos kérdés volt ebben az ügyben.
mm: A Transelektro és a kiskunhalasi baromfifeldolgozó finanszírozásáról
többen azt mondták, hogy a relationship banking, vagy a pofára
finanszírozás tipikus példája. Az előbbi esetben az Állami Számvevőszék is
hangsúlyozta, hogy már a rendelkezésre álló iratokból is lehetett látni,
hogy a cég rosszul áll, miközben Önök elvileg csak stabil cégbe szállnak
be.
E.J.: Azt feltétlenül szeretném leszögezni, hogy az MFB történetének
legpozitívabb ÁSZ-vizsgálati eredményéről van szó. Ebben a kérdésben
viszont nem értünk egyet, mert az ÁSZ nem tőkebefektetési szemlélettel
vizsgálta a stabilitás kérdését. Azt vetette föl – ami a saját
szempontjából érthető, de számunkra nem elfogadható –, hogy amikor a bank
befektetett, akkor a cég veszteséges volt, az ingatlanjait és az eszközeit
jelzálog terhelte. A tőkebefektetés viszont pont azért létezik, mert
stabilnak láttuk a cég jelenét és jövőjét, hiába volt veszteséges.
Határozottan állítom, hogy nem szegtük meg a saját belső szabályzatunkat.
mm: Tehát nem pénzügyileg vizsgálják, hanem a kilátásokat mérlegelik.
E.J.: Nemcsak a kilátások, hanem a saját tőke és a jegyzett tőke közti
különbség miatt is stabil működést valószínűsítettünk. Az egész
tőkebefektetési tevékenységünk arról szól, hogy a még magyar kézben lévő
ipari cégeknek lehetőséget adjunk arra, hogy versenyképesek legyenek a
nemzetközi piacokon.
mm: És még egy konkrét ügy. A nagyatádi konzervgyárat már az Ön regnálása
alatt úgy adta el az ÁPV Rt., hogy a cég csak az MFB-nek tartozott több
mint egymilliárd forinttal. És hogy, hogy nem, ki vette meg? A szigetvári
konzervgyár, Puch László (az MSZP pénztárnoka) érdekeltsége.
E.J.: Erről sincs tudomásom, utána fogok nézni. De kezd „csőszkunyhós”
érzésem kialakulni… (Az MFB utólagos közlése szerint: a konzervgyár új
tulajdonosa, egy német–magyar kft. nyilvános pályázaton, felszámolási
eljárás hatálya alatt vásárolta meg a konzervgyár eszközeit. A banknak
nincs arról információja, hogy Puch László és a cég között kapcsolat lenne.
A szerk.)
mm: Általában véve a tőkebefektetéssel kapcsolatban a piacon azok, akik az
MFB működését, részben az Ön személye miatt, kicsit gyanakodva figyelték…
E.J.: Remélem, múlt időben mondta. Figyelték…
mm: Majd erre még visszatérünk a végén. Az ÁSZ-jelentésből kiderül, hogy a
programot jól működtetik, nincsen nagyobb bukta annál, mint amit a piac
indokol. De mennyiben védi az MFB-t az, hogy legfeljebb 49 százalékig száll
be, vagyis kisebbségi tulajdonos marad?
E.J.: A 49 százalékos korlát azért van, mert mihelyt többségbe kerülnénk,
konszolidálni kellene a céget a saját könyveinkben, amit nem akarunk.
Pénzügyi befektetők vagyunk, így ez a konstrukció lényegében egy alárendelt
kölcsöntőke program. Azt jelenti, hogy meghatározott összeggel
meghatározott, átmeneti időre szállunk be. Szerződésben rögzítjük a
feltételeket a kimenetről és hozamelvárásról. Az ellenőrzés azt jelenti,
hogy tulajdonosként részt veszünk az igazgatóságban és a
felügyelőbizottságban. Ha baj van, először fölajánljuk a stratégiai
partnerünknek, hogy a szerződés szerint a tulajdonrészünket vásárolja ki,
ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor azt szabadon értékesíthetjük egy
harmadik fél felé. Ha nem tudjuk a követeléseinket érvényesíteni, akkor a
társtulajdonos többségi részesedését is felhasználhatjuk. A program
működik, és szerintünk szükség is van rá a magyar piacon. A hazai
vállalatok általában tőkeszegények, és forgóeszközhitelekből próbálják a
tőkét pótolni.
mm: Valóban van arra vonatkozóan terv, hogy az egész befektetési programot
át akarják tenni egy olyan magáncégbe, amelyben az állam illetve az MFB
kissebségben lenne? Mi indokolja ezt?
E.J.: Gondolkodunk azon, hogy outsourcingba adnánk ezt a tevékenységet,
mert így a piac más szereplői és a külföldi befektetők is lehetőséget
kaphatnának.
mm: Az MFB szponzorációs programjában találtunk néhány érdekes tételt. Szép
jelkép például, hogy támogatták a Rokonok c. filmet, de mivel magyarázható,
hogy üzleti vállalkozások is kapnak pénzt? Miért támogatják a Sanoma kiadó
egyik konferenciáját, Gyárfás Tamás érdekeltségeit, a Sport Plusz hetilapot
vagy a Gazdasági Rádiót? Azokat szedtük ki, amelyek az „osztogassunk a
haveroknak” kategóriának tűnnek.
E.J.: Látták a Rokonok című filmet? Szerintem jó film.
mm: Igen, láttuk, és eléggé olyan, mintha ma játszódna. De milyen elvek
alapján támogatnak?
E.J.: A szponzorációra a tulajdonosok minden évben jóváhagynak egy keretet.
Ennek 75 százaléka a beteg gyermekek és a művészet támogatását szolgálja. A
fennmaradó keret terhére megyei képviseleteink helyi célokat támogatnak
kisebb összegekkel. Úgy gondolom, ha Magyarország egyetlen Oscar-díjas
filmrendezője filmet készít, akkor ehhez hozzá kell járulnunk. A
támogatásokról szponzorációs bizottságunk (tagja a kommunikációs vezető,
egy üzleti és egy kontrollingvezető) dönt. Sajnos az összes kérésnek nem
tudnak eleget tenni, még akkor sem, ha egyetértenek vele.
mm: Ha már az adófizetők oldaláról nézzük: miért kell évi egymilliárdot
kommunikációra költeni az MFB-nek?
E.J.: A kérdése pontosan öt évet késett, mert 2002 előtt kétmilliárdot
költöttünk.
mm: Ez olyan érvelés, amikor mondjuk Gyurcsány Ferencre teszünk egy
megjegyzést, és az a válasz rá, hogy Orbán Viktor milyen. Nézzük önmagában
a dolgot.
E.J.: Azért költünk egész pontosan 750 millió forintot áfástól, mert a
felméréseink szerint a vállalkozók és az önkormányzatok még mindig nem
ismerik, hogy milyen forráslehetőségeik vannak az MFB-nél. Sokan nem
tudják, hogy ha besétálnak egy kereskedelmi bankba, akkor azt kell
mondaniuk, hogy jó napot kívánok, én a Magyar Fejlesztési Banknak ezt vagy
azt a hitelét kérem.
mm: Hogyan tervezi a jövőjét? Szeretne visszamenni klasszikus kereskedelmi
bank élére?
E.J.: Ha majd ezt a feladatot sikeresen végrehajtottam, akkor körülnézek,
hogy mit is csináljak, de most erre szeretnék koncentrálni.
mm: A politikai pálya érdekli?
E.J.: Nem, nem akarok politikus lenni.
mm: Politikai háttérembernek tartja magát? Medgyessy Péter
kampánytanácsadója volt, Gyurcsány Ferenc is megtartotta.
E.J.: Szakembernek tartom magam, nem politikai háttérembernek. Az pedig a
napi munkámhoz tartozik, hogy időnként politikusokkal is beszélgetek.
mm: Medgyessy Péter kampánycsapatában miért volt benne a legszűkebb
stábban?
E.J.: Medgyessy Pétert régóta ismerem, jó barátságban vagyunk, megtisztelt
azzal, hogy gazdasági kérdésekben kikérte a véleményemet.
mm: A K&H-tól való távozása után, 2002 előtt a svájci bank képviselőjeként
mit csinált? A svájci bankokról az embernek az jut eszébe, hogy nagyon jól
őrzik a titkokat. A DBTC-ről annyi tudható, hogy egy Recanati nevű izraeli
család tulajdonában van.
E.J.: A DBTC private banking tevékenységgel foglalkozott, de mivel magyar
állampolgároknak akkoriban nem lehetett külföldön semmilyen számlája, a
képviselet csak információs piaci ajánlatokat gyűjtött itthon, mert tudtuk,
hogy a tilalmat előbb-utóbb feloldják. Egy évre rá, hogy a képviselet
megnyílt, eltörölték a korlátozásokat.
mm: De hogyan találták meg Önt?
E.J.: A bank tulajdonosához, Recanati úrhoz nagyon régi barátság fűz.
mm: Tehát beszélgettek, Ön akkor pont parkolópályán volt, és kapóra jött?
Egy kicsit időkitöltésnek tűnik.
E.J.: Idézőjelbe téve a parkolópályát, igen, beszéltünk, és éppen azon
gondolkodtak, hogy Európában is terjeszkednek. Megkértek, hogy lássam el a
képviseletüket.
mm: És akkor éppen nem volt jobb ajánlata?
E.J.: Nem volt más ajánlatom.
mm: Úgy tudjuk, hogy ha olyan megkeresés érte Medgyessy kampánycsapatát,
amelyik kapcsolatban volt a pénzzel, akkor az illetőket Önhöz irá-
nyították. Tehát ha valamelyik vállalat jelezte, hogy a választások után
korrupciós botrányba szeretne keveredni, akkor Ön tárgyalt.
E.J.: És a „csőszkunyhóban” találkoztam vele?! Komolyan beszél?
mm: Milyen gazdasági szakértelemre volt szükség Öntől Medgyessy
kampánycsapatában? Közgazdászokkal ott Dunát lehetett rekeszteni.
E.J.: Gazdasági kérdésekkel, a bankszektorral való kapcsolatrendszerrel
foglalkoztam, és azzal, hogyan kell megerősödnie az EU-csatlakozás előtt a
magyar vállalati szektornak.
mm: Adott tanácsot Medgyessy Péternek vagy vezető szocialista
politikusoknak, hogy hogyan kezeljék a saját privát pénzeiket? Mert ezt is
hallottuk.
E.J.: Nem.
mm: Annak idején a városi pletyka szerint több száz millió forinttal
támogatta a kampányt személyesen, amit mindig cáfolt.
E.J.: Most is cáfolom.
mm: A K&H után a svájci bank mellett volt ajánlata a kereskedelmi
szférából? Igaz az, hogy pályázott a Deloitte könyvvizsgáló tanácsadó cég
elnöki posztjára, de nem jött össze?
E.J.: A Deloitte-tól megkerestek, hogy elvben érdekel-e, de végül nem engem
választottak.
mm: Egy vezető bankár úgy fogalmazott nekünk, hogy Ön már egy életre
összefonódott a baloldallal és a politikával.
E.J.: Megismétlem azt, amit az elején mondtam. Szakembernek tartom magam.
mm: Önt kiváló vadásznak tartják. Egyetért azzal a mondással, amit
állítólag vadásztársa, Csányi Sándor használ, hogy az apróvadhoz jó reflex
kell, a nagyvadhoz türelem?
E.J.: Teljes mértékben. A vadászat egy szenvedély, egy valóságos betegség.
Édesapám 50 éves volt, amikor születtem, és hatéves koromban kezdtem el
vadászni. Nem tudtunk együtt focizni, ezért ebben a fiú-apa
kapcsolatrendszerben ez volt az egyetlen férfias program, ahol együtt
tudtunk lenni.
mm: Igaz, hogy amikor a bankszakmából kiszorult a K&H után, akkor a
vadászat volt az, ami összekapcsolta ezzel a körrel?
E.J.: A kérdésből látszik, hogy maguk még soha nem voltak vadászaton. Ahhoz
nem kell puskát venni a kézbe, hogy valakivel valamit meg lehessen
beszélni, vagy valamilyen kapcsolatrendszert kiépíteni. Ha egy este
végigmegy négy-öt budapesti vacsorázóhelyen, akkor pontosan láthatja, hogy
ki kivel beszélget. Nem kell lila ködöt festeni a vadászat köré, hogy ez
milyen kapcsolatformáló.
mm: De ebben az időszakban csak Csányi Sándor, az OTP vezetője és Zdeborsky
György hívta el vadászni, ugye?
E.J.: Ez igaz. De a vadászat a viszonosság alapján működik. Én is elhívtam
őket vadászni, és ők is engem.
mm: Az is igaz, hogy hajlandó volt még Argentínába is elutazni valami ritka
galambfajtára vadászni?
E.J.: Igen, háromszor is. De nem valami különleges vadra. Sima galambra,
Argentínában ugyanis erre lehet a legjobban vadászni.
mm: Gyűjti az elefántszobrokat, az irodája is tele van. Elefántra is lőtt?
E.J.: Nem. Az ember nem lő a saját totemállatára.
mm: Mennyiben tartotta egyébként az MFB-s megbízatását egyfajta
rehabilitációnak? És ez a poszt már az alku tárgya volt a politikával,
amikor részt vett Medgyessy kampánycsapatában?
E.J.: Maradjunk abban, hogy a politikával nem lehet alkut kötni. Ez a
megbízatás nekem kihívás és óriási lehetőség volt.
mm: Viszont úgy tudjuk, hogy négyszemközti beszélgetésekben használta a
rehabilitálás szót a saját karrierjére.
E.J.: Valóban használtam, de azzal összefüggésben, hogy ok nélkül történt
velem, ami korábban történt.
mm: A bankszakmának mindenesetre van egy olyan része, amely úgy gondolja:
nem járta végig a szamárlétrát, nagyon fiatalon került két olyan banknak az
élére, ahol a tevékenysége legalábbis ellentmondásos. A K&H dolgozói
részvényügyleteivel kapcsolatban volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, a
vázát nem illik úgy elrakni, hogy az ember megfogja és elrakja. Nem lenne
egyszerűbb azt mondani, hogy fiatal voltam, lehet, hogy követtem el
hibákat, tévedtem, meg is fizettem érte, volt néhány év amíg
elgondolkozhattam. Nem lenne egyszerűbb, mint futni a köröket a sajtóban,
hogy nem is volt semmi?
E.J.: Lehet, hogy egyszerűbb lenne, de nem lenne köze a valósághoz.
mm: Számos olyan bankárt ismerünk, aki éleseszűnek és tehetségesnek tartja
Önt, de hozzáteszi, hogy a ló is megbotlik. Volt, aki ennél is keményebbet
mondott, nevezetesen, hogy Önnek is világossá tette egy személyes
beszélgetésben: más a lazaság, és más az enyveskezűség. De egyikük sem
gondolja, hogy a botlásokról szóló vádak teljesen alaptalanok, nem
gondolja, hogy szegényt ártatlanul meghurcolták.
E.J.: Ilyen beszélgetésre nem emlékszem, ki volt? Tudja mit, ha tehetné se
mondja meg, nem érdekel. De az enyveskezűséget határozottan visszautasítom.
mm: Akkor valaki hazudik. Most természetesen a forrásunkat nem fedjük fel.
De ezek a bankárok 1999-ben is azt mondták, hogy kicsit mohó lett, kicsit
eltévelyedett.
E.J.: Menjünk sorban. Az ÁÉB-ből egy olyan komoly bankot sikerült csinálni,
amely az American Express számára az első magyar kapcsolat volt. Szívesen
csináltam volna tovább, de az állami tulajdonos úgy döntött, hogy
értékesíti. Akkor elfogadtam az ajánlatot a K&H élére. A K&H éppen túl volt
egy 74 milliárd forintos konszolidáción, és utána soha nem kellett a magyar
államnak garanciát vagy bármilyen segítséget adnia. A bank saját magát
húzta ki a nehéz helyzetből, ment a maga útján. A történelem azt
bizonyítja, hogy a K&H akkor jól döntött, még mindig létezik, és erős bank.
A bank eladása – bár sokan vitatják – Magyarország egyik legsikeresebb
privatizációja volt.
mm: El is mondom, hogy miért vitatják. A győztes belga–ír konzorcium a
bankot összességében 125 százalékon vette meg, miután konszolidálták 74
milliárd forinttal. Ugye, minden csak nézőpont kérdése.
E.J.: És akkor az nem sikeres privatizáció? 125 százalékon?
mm: Igen, csak akkor a belgáknak kellett volna egy kis jutalmat adni Önnek,
és nem a dolgozói részvényjuttatást erre használni.
E.J.: Azért nem így történt talán, mert azt korrupciónak hívták volna!
mm: És a dolgozói részvényjuttatásos konstrukciót, amit Ön használt ki, azt
minek hívják? Ön 150 millió forint névértékű részvénypakettet vásárolt meg
75 millió forintért bankhitelből, majd 270 százalékos árfolyamon eladta a
K&H Brókerháznak, így 330 millió forintos árfolyamnyereségre tett szert.
Nulla forintért kapott 405 millió forintot.
E.J.: Amiről Ön beszél – a számokra nálam biztosan jobban emlékszik – azt
sikerdíjnak hívják, ami után adóztunk. A konstrukció transzparens volt,
mindenki előtt megismerhető, az információs szobában el lehetett olvasni a
feltételeket, az ÁPV Rt. igazgatósága pedig jóváhagyta.
mm: Ez tény, és az is, hogy ezt semmilyen hatósági vizsgálat végül nem
tudta elmarasztalni, de a jogalkotónak valószínűleg nem az volt a szándéka
ezzel a konstrukcióval, hogy a privatizációt levezénylő menedzsmentnek
pénzt adjon, hanem, hogy a dolgozókat részvényhez juttassa.
E.J.: Nem ismerem az újságírói etikát, lehet, hogy magasabb, mint az
általam ismert magyar és angolszász üzleti és banki etika, de úgy gondolom,
hogy ez abszolút belefért. Ráadásul míg a többi privatizációnál az
államnak, mint eladónak garanciát kellett vállalni a portfolióra, a K&H
esetében erre nem volt szükség. Ingathatják persze a fejüket, de a tények
makacs dolgok…
mm: ...mert ugye előtte megtisztították. Egy. Kettő: utolsók között adták
el. A bankcsoport aztán pedig a privatizáció után 1999-ben 4,4 milliárdos
veszteséget produkált, aminek jelentős részét a K&H Brókerház termelte.
E.J.: Nem. A nagy részét az orosz pénzügyi válság okozta, ami a teljes
hazai bankrendszerben súlyos veszteségeket okozott akkoriban. Az orosz
válságért nem vállalom a felelősséget.
mm: Akkor máshogy kérdezzük. Kér-dezze meg a barátait a bankszakmában,
biztosan Ön is hallotta azokat a véleményeket, hogy szakmailag sem volt
tökéletes a tevékenysége az ÁÉB, majd a K&H élén.
E.J.: A nagy tekintélyű bankárok, ha problémájuk van, akkor ne így
üzengessenek, hanem üljünk le, és beszéljük meg.
mm: A szakma véleményét az a hosszú szünet is kifejezi, amíg Ön kénytelen
volt egy svájci bank képviseletén üldögélni. Magyarul nem rohanták meg Önt
ajánlatokkal a magánszférából a K&H után.
E.J.: Bocsánat, csak tisztázzuk. A K&H-ból való felállításom politikai
döntés volt, aminek indoklását megpróbálták először szakmai, majd etikai
síkra terelni, de nem sikerült.
mm: Miért mondja, hogy politikai döntés volt? Még egyszer: nem kapott
ajánlatokat a magánszektorból, ez a szakma ítélete, nem került rá a
fejvadászok shortlistjeire.
E.J.: A kereskedelmi bank egy nagyon komoly versenyszféra. Óhatatlanul is –
mint vezetők – egymás konkurensei vagyunk. Könnyű valakiről a háta mögött
rosszat mondani. Másrészt ebben az időszakban – higgye el, volt időm ezzel
foglalkozni – nem nagyon ürült meg felsővezetői pozíció. Amúgy meg, ha
valakit felmentenek, utána pedig – mint engem - felkérnek a K&H Felügyelő
Bizottság elnöki pozíciójába, akkor az azt jelenti, hogy annál olyan nagyon
nagy etikai vagy egyéb problémát sem találtak.
mm: Tehát úgy gondolja, hogy jó bankszakember, és a politika áldozata lett?
E.J.: Úgy gondolom.
Vajda Éva – Mong Attila
Névjegy: Erős János
1962-ben született, édesapja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) New York-i
irodájának vezetője volt. A nyolcvanas évek elején svájci és amerikai
egyetemi tanulmányokat is folytatott, majd 1985-ben a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát.
Pályáját az MNB devizagazdálkodási főosztályán kezdte, majd 1987-től egy
ideig a Unicbank nemzetközi osztályvezető-helyetteseként tevékenykedett.
Egy, a pénzügyi tanácsadás területére tett rövid kitérő után, 1989-től az
Andrew Sarlos által létrehozott Közép-Európai Fejlesztési Társaság egyik
vezetője volt. Innen került 1991-ben – 29 évesen – az akkor még részben
állami tulajdonú Általános Értékforgalmi Bank Rt. (ÁÉB) vezérigazgatói
székébe.
Az ÁÉB-t 1995-ben váltotta fel a szintén állami Kereskedelmi és
Hitelbankkal, amelyet 1998-ig vezetett. Eközben 1997-ben a Magyar Hírlap az
„Év Emberének” választotta. 1999-től 2002-ig a genfi székhelyű Discount
Bank and Trust Company nevű bank magyarországi képviseletét vezette, 2002
óta pedig a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója.
Az EU-csatlakozás óta az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsának magyar
tagja, 2005 novemberében pedig az Állami Bankok Európai Szövetségének
elnökévé választották. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=560 | https://web.archive.org/web/20080406101311/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=560 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atotemallatra-nem-lovoka-a-eros-janos | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-08-01 00:00:00 | [
"Erős János",
"Gyárfás Tamás",
"Kapolyi László",
"Puch László"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Transelektro"
] | [] | [
"sikerdíj",
"támogatás",
"PR",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
2,197 | Időzített banánhéj – Magyar Telekom | Időzített banánhéj
Magyar Telekom
Magyar Telekom: Sem a befektetők, sem az elemzők nem foglalkoznak azzal a
nyilvánosság előtt is bejelentett belső vizsgálattal, amely a Magyar
Telekomnál zajlik. A montenegrói leányvállalatnál kötött kétes ügyletek
akár Straub Elek vezérigazgató eltávolítását is eredményezhetik.
Nem készült el az egyik legnagyobb adófizető vállalat, a Magyar Telekom
(MT) auditált mérlege. Arról a cégről van szó, amelynek részvényei –
egyetlen magyar papírként – a New York-i tőzsdén is jegyezve vannak. Az
éves gyorsjelentés publikálásakor, február közepén nyilvánosságra került a
késlekedés oka: az auditor a társaság leányvállalatai által megkötött két,
összesen körülbelül 700 millió forint értékű szerződést aggályosnak talált.
A manager magazin úgy tudja, a két tanácsadói szerződést tavaly október
végén a Telekom Montenegró kötötte: az egyiket – körülbelül 200 millió
forint értékben – egy helyi jogi irodával, a másikat – több mint 500 millió
forint értékben – egy offshore céggel, piackutatásra. Mindkét megrendelés
ellenértékét még decemberben egy összegben elutalták, a helyi jogi iroda
tiszteletdíját is egy offshore cég számlájára. Az amerikai
értékpapírtörvény értelmében a Magyar Telekom által felkért jogi iroda, a
White& Case hónapok óta Budapesten vizsgálódik, a vég – sem a kimenet, sem
az időpont – nem látható. (A tengerentúli törvénykezés arra kötelezi a
vállalatot, hogy ha az auditor bármi gyanús dolgot talál, akkor annak
jelzése alapján egy független vizsgálatot kell hogy kérjen a gyanús ügylet
kivizsgálására, a vizsgálat lezárultával pedig meg kell tennie a megfelelő
lépéseket.)
A folyamatban lévő vizsgálat miatt az MT igazgatósága nem fogadta el a
társaság tavalyi pénzügyi beszámolóját, és ezzel mind a magyar, mind az
amerikai jogszabályokban – amelyek az évi rendes közgyűlés megtartását
április illetve június végéig előírják – meghatározott határidőből
kicsúszott.
A tét nem annyi, hogy mikor tudja éves rendes eredményeit a közgyűléssel
elfogadtatni a Magyar Telekom, és mikor tud osztalékot fizetni a
befektetőknek a nem auditált mérlegből látszó, nettó 80 milliárd forintos
eredmény után. Sokkal többről van szó. Vajon elcsúszik-e ezen a banánhéjon
az amúgy feddhetetlen topmenedzser hírében álló, eddig minden változást
higgadtan és pókerarccal vezénylő Straub Elek, és szerződésének 2008.
június közepi lejárta előtt távozni kényszerül-e a cég éléről?
Tiszta ügy
A manager magazin több forrásból úgy tudja, az auditor a tanácsadói
szerződésekkel kapcsolatban két dolgot kifogásolt: részben a kifizetés
sebességét és módját, másrészt pedig azt, hogy az összeg nagyságával az
elvégzett munka nagysága nincs arányban. „Mindenki látott már tanácsadói
szerződést, és azt is, hogy ilyen nagyságrendű összegeket mikor és hogyan
fizetnek” – mondta az ügyben jártas egyik forrásunk arra utalva, hogy ennyi
pénzt nem szokás két hónap alatt egy összegben kifizetni. Egy másik, az
ügyet belülről ismerő forrásunk ezzel a kijelentéssel vitába szállt,
mondván: mindkét szerződés kellően dokumentált, és az elvégzett munka
minősége indokolta a kifizetéseket, ráadásul ezek – a jogi szakvélemény és
a piaci helyzet elemzése a balkáni terjeszkedés szempontjából – egyaránt „a
befektetők érdekeit szolgálták”. A helyi jogi szakértelem alkalmazását
például a Macedóniában szerzett rossz tapasztalatok indokolták, és bár a
szerződést csak késő ősszel szignálták, szóbeli megbízás alapján a jogászok
már tavasz óta dolgoztak. A korábbi akvizíció során a Magyar Telekom nem
dolgozott együtt helyi jogászokkal, és ez később bizonyos munkajogi és
egyéb problémákat okozott. A mostani megbízás tehát azt szolgálhatta, hogy
ezeket elkerüljék, az offshore cég pedig úgy kerülhetett a képbe, hogy
feltételezések szerint a montenegrói helyi menedzsment megértette az ottani
ügyvédek aggályát, akik nem feltétlenül akartak közel 1 millió dollárral a
zsebükben a montenegrói adóhatóság szeme elé kerülni.
Bár a vállalatnál már január végén többen tudták, hogy baj lesz, az első
nyilvános bejelentés február 13-án történt. Ekkor kimondták, hogy a cég
vizsgálatot folytat az egyik leányvállalata által mintegy 700 millió forint
értékben megkötött szerződések ügyében. Március végén közölték, hogy nem
tartják meg évi rendes közgyűlésüket április végéig, mert a 2005. évről
szóló audit még nem zárult le. (Lásd Kronológia című írásunkat a 34.
oldalon.) Úgy tudjuk, ekkor már elkezdődött az a belső vizsgálat, amelyre –
a New York-i tőzsdén jegyzett cégként – az 1934-ben elfogadott amerikai
értékpapírtörvény kötelezi a vállalatot. Április végén közgyűlés helyett a
társaság megtette a szükséges hivatalos bejelentéseket mind az amerikai,
mind a magyar hatóságok felé, és bizonyos munkavállalókat mentesített a
munkavégzés alól.
A PSZÁF májusban bírságot szabott ki, június végén pedig maga is
vizsgálatot indított. Felszólította a Deutsche Telekomot, hogy augusztus
elejéig tájékoztassák a befektetőket, mi zajlik a cégnél.
A dráma eddig ismert utolsó felvonása, hogy július elején az MT jelezte, a
New York-i tőzsdére benyújtandó éves jelentésük, az úgynevezett 20-F
jelentés – auditált mérleg hiányában – nem készül el az előírt határidőig.
Megkérdeztük, hogy az anyacég Deutsche Telekom (DT) hogyan tudta
elfogadtatni auditált éves mérlegbeszámolóját, ha egyszer egyik
legjelentősebb – 59,21 százalékos tulajdonú – leányvállalata nem
rendelkezik konszolidált mérlegbeszámolóval. Németországból azt
válaszolták, hogy ők minden nemzetközi számviteli szabályt betartanak, míg
az MT sajtóosztálya a következő választ adta: „A Magyar Telekom auditálását
akadályozó vizsgálat tárgyát képező szerződések összege a Deutsche Telekom
éves árbevételéhez viszonyítva számviteli értelemben nem jelentős
(»immaterial«), ezért ez nem befolyásolta a Deutsche Telekom auditálását”.
Tény, hogy a Deutsche Telekomnak van auditált mérlege, és a New York-i
tőzsdére beterjesztett, nyilvános 20-F jelentésben egy mondatos utalást
találtunk az MT-nél folyó vizsgálatról.
Kora tavasszal tehát az MT igazgatóságának felkérésére kezdte el a két
vitatott tranzakció kivizsgálását a patinás, forrásaink szerint „számos
korábbi amerikai ügyészt és felügyeleti dolgozót felvonultató” White&Case
nemzetközi jogi iroda. Információink szerint az ügyön – a segédcsapatok
mellett – három amerikai ügyvéd dolgozik, de a White& Case hazai lerakata,
valamint egy informatikai és egy New York-i székhelyű, pénzügyi
átvilágításra szakosodott cég is segíti munkájukat, amely a legnagyobb
szigorúság és titoktartás mellett, „nagyon kemény szabályok betartásával”
zajlik. A hónapok óta folyó vizsgálat során információink szerint „nem
sokat lacafacáztak”, minden anyagot bekértek, minden érintettet többször
kikérdeztek, akiknek „úgy másolták le a számítógépeiket, hogy még a
jelszókat sem kérték el”. A dolog komolysága sokakat meglepett, akik a
„majd ezt is elsimítjuk valahogy” típusú magyar viszonyokhoz szoktak.
Nem zörög
A manager magazin több forrásból úgy tudja, hogy a hivatalos,
kedélynyugtató nyilatkozatokkal szemben a Magyar Telekom felsővezetése,
élükön Straub Elekkel, nagyon ideges, mert „a történet sokkal húzósabb
annál, mint amilyennek látszik”. A nyitva hagyott kérdés ugyanis az, hogy
valóban arra költötték-e el ezt a több mint 3 millió dollárt, mint ami a
szerződésekben áll. A két vitatott ügylet felvetheti a korrupció gyanúját:
az egyik lehetőség, hogy külföldi (jelen esetben montenegrói) kormányzati
és egyéb tisztségviselők „megkenése” történt offshore cégeknek történő
kifizetés útján – ezt az amerikai törvények szigorúan büntetik –, a másik,
hogy a cég helyi menedzsmentje saját zsebre is dolgozott. Ha bármelyik
feltételezés igaznak bizonyul, akkor kérdés, hogy az MT-nél ki tudott
erről. Az idegesség a német anyacég képviselőire is átterjedt – mint egy
céges belső forrásunk fogalmazott –, „állandóan itt vannak és
telefonálgatnak a megfelelő embereknek”. Sokan éppen ezért a németek
„kimenekítési akciójának” tartják, hogy – információink szerint – hamarosan
távozik Magyarországról Klaus Hartman pénzügyi vezérigazgató-helyettes. A
hírt a cég sajtóosztálya ugyan nem erősítette meg, de úgy tudjuk, ősztől
Lengyelországba megy, ha a DT sikeresen befejezi egy mobilcég
felvásárlását. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy Hartman részéről ez
egy logikus karrier-lépés, hiszen vezérigazgató lehet egy nagyobb piacon,
és erre az ajánlatra akkor is igent mondott volna, ha ez a vizsgálat soha
nem kezdődik el.
Néhányan meglepőnek tartották azt is, hogy az elemzők nem ugrottak rá a
történetre. Többen vélekedtek úgy a White&Case-vizsgálatról: „ilyen
életünkben csak egyszer fordul elő”, és volt olyan, aki arról számolt be az
ügy kapcsán, hogy saját szemével látta a hidegvérét mindig megőrizni képes
Straub Eleket, amint egy, a vizsgálatról szóló belső vezetői prezentáció
előtt mélyeket lélegez, hogy elő tudja adni mondanivalóját. Bár forrásaink
egy része szerint az egész ügy „túl van lihegve”, mások úgy gondolják, ez
Straubnak még akkor is az állásába kerülhet, ha a vizsgálat jogi értelemben
végül nem tár fel visszásságot (vagy ha mégis, akkor sem állapítja meg az ő
felelősségét).
Mindenesetre június végén két olyan dolog is történt, amelyek a
nyilvánosság előtt is cáfolják az egyébként „nyugodt erőnek” tűnő vállalati
vezetés képét: előbb Kóka János gazdasági miniszter bejelentette Balogh
András korábbi stratégiai igazgató szakállamtitkárrá való jelölését, majd
hat nappal később az MT visszahívta a Telekom Montenegro teljes
igazgatóságát. Úgy tudjuk, hogy – miután a szervezeten belül a stratégiai
igazgatósághoz tartoztak a külföldi akvizíciók – szakállamtitkárrá való
jelölése előtt a „reményteljes ifjú titánnak” tartott Balogh és helyettese,
az ugyancsak harmincas évei közepén járó Morvai Tamás is mentesítve voltak
a munkavégzés alól. Baloghoz közel álló forrásaink szerint „Balogh nehezen
viselte, hogy év eleje óta a vizsgálat miatt szinte semmit nem lehetett
csinálni a nemzetközi akvizíciók terén”, ezért kapóra jött neki, amikor a
Kókának dolgozó fejvadász cég megkereste, lenne-e kedve az
államigazgatásban dolgozni. Van azonban olyan vélemény is, hogy „Baloghot
kimenekítették ebből, mert nem akarják – ha valami kiderül – vele elvitetni
a balhét, nem akarják a karrierjét derékba törni”. Folyosói pletykák
szerint Balogh új posztját a „nagy mágus” hírében álló, Straub jobbkezének
tartott és őt mindenkor támogató Pásztory Tamás jogi és HR-ügyekért felelős
vezérigazgató-helyettes intézte, „hogy ezzel valamifajta állami védettséget
szerezzen az amerikai vizsgálattal szemben”. A szakállamtitkári kinevezést
egyelőre „jegelik”, Kóka János gazdasági miniszter még nem terjesztette fel
a javaslatot a miniszterelnöknek. A tárca vezetőjéhez közel álló forrásaink
szerint megvárják a magyar felügyeleti vizsgálat végét, bár Kóka meg van
róla győződve, hogy „minden rendben zajlott és Balogh nem követett el
hibát”. Ami viszont tény: Balogh helyettese, Morvai Tamás – aki nem
megerősített információink szerint az egyik szerződést aláírta – július 10-
én felmondott.
Vajda Éva
Kronológia, 2006
Február 13. A Magyar Telekom 2005. évi eredményeinek közzétételekor
bejelentette, hogy vizsgálatot folytat az egyik leányvállalata által
mintegy 700 millió forint értékben megkötött szerződések ügyében.
Március 30. A Magyar Telekom (MT) nem tartja meg április végén 2006. évi
rendes közgyűlését, tekintettel arra, hogy a vállalat pénzügyi
eredményeinek auditálása még folyamatban van.
Április 7. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete figyelmeztette és
felszólította a Magyar Telekomot, hogy a 2005. évre vonatkozó éves
jelentését – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – készítse el, küldje
meg a Felügyeletnek, továbbá biztosítsa, hogy az éves jelentést a
befektetők megtekinthessék.
Április 26. A Magyar Telekom igazgatósága úgy határozott, hogy nem hívja
össze az évi rendes közgyűlést, mivel még mindig folyik a vizsgálat az
egyik leányvállalata által kötött két, tanácsadási szolgáltatásokra
vonatkozó szerződés ügyében. A Magyar Telekom igazgatósága döntött arról
is, hogy bizonyos munkavállalókat átmeneti időre mentesít a munkavégzés
alól. A Társaság a vizsgálatról értesítette a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletét, valamint az Egyesült Államok Értékpapír- és
Tőzsdefelügyeletét és Igazságügy-minisztériumát.
Május 9. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendszeres tájékoztatási
kötelezettségeinek megszegése miatt a Magyar Telekom Nyrt.-t 6 millió
forintos felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
Május 11. A Társaság ismét tájékoztatta a piacot a folyamatban levő
vizsgálatról.
Június 20. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bemutatta a tárca
új felsővezetését, amely július 1-jével kezdi meg munkáját. Balogh András,
a Magyar Telekom korábbi központi stratégiai igazgatója lett a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok szakállamtitkára.
Június 26. A Magyar Telekom montenegrói érdekeltsége, a TCG előző napi
rendkívüli közgyűlésén mind a hat korábban delegált igazgatósági tagot
leváltották, csak a kisebbségi részvényeseket képviselő Slavko Caric, a
Synergy Capital igazgatója maradhatott a helyén. Az új igazgatóságban
magasabb szintű, közvetlen képviselettel jelent meg a Deutsche Telekom. A
testületbe került Friedberg Gerlach, a T-Mobile International Közép-Európa
alelnöke, Wolfgang Hauptmann, a T-Com, Deutsche Telekom ügyvezető alelnöke,
Kovács Zoltán, a Magyar Telekom csoport számviteli ágazatának számviteli
tanácsadója, Makai Bence, a Magyar Telekom üzletiportfólió-menedzselési
ágazatának igazgatóhelyettese, Pál Gábor, a Magyar Telekom
mobilszolgáltatások üzletága pénzügyi és kontrolling-igazgatóságának
üzletág-igazgatója, Pinkola Zoltán, az MT üzletfejlesztési és akvizíciós
ágazatának szenior szakértője.
A leváltott igazgatósági tagok: Dankó Péter, a Magyar Telekom igazgatója,
Kustra Pál projektmenedzser, Morvai Tamás és Tiszai Zoltán igazgató,
továbbá Oleg Obradoviç, a Telekom Montenegro elnöke és Winkler János, a T-
Mobile vezérigazgató-helyettese. Ôket 2005 áprilisában választották
igazgatósági tagokká.
Július 4. A társaság tájékoztatta az Egyesült Államok Értékpapír- és
Tőzsdefelügyeletét (SEC) a 2005. évi „20-F” éves jelentés késedelmes
benyújtásáról, mivel nem tudta tartani az előírt 2006. június 30-i
határidőt. A vizsgálat nem zárult le 2006. június 30-ig, és a Társaság
szerint nem várható annak 2006. július 15-ig történő lezárása sem.
A Társaság nem tudja pontosan megítélni, hogy mikor fejeződik be a
vizsgálat, illetve mikor fognak rendelkezésre állni ezen pénzügyi
beszámolók. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=559 | https://web.archive.org/web/20080108055419/http://managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=559 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/idozitett-bananhej-a-magyar-telekom | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-08-01 00:00:00 | [
"Balogh András",
"Morvai Tamás",
"Straub Elek"
] | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Európa",
"Montenegró"
] | [
"offshore",
"vesztegetés",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció"
] | [
"A Magyar Telekom montenegrói ügye"
] |
|
2,198 | Két férfi, két eset – Postabank vs. Enron | Két férfi, két eset
Postabank vs. Enron
Szinte egy időben született bírósági döntés az amerikai és magyar gazdaság
utóbbi évtizedeinek legbotrányosabb ügyeiben: az Enron elnökét bűnösnek
találták, a Postabankét felmentették. Míg Amerikában a bizonyítékok
döntötték el az ügyet, nálunk inkább az ügyészség felkészületlensége.
Minden lényeges vádpontban bűnösnek találta a houstoni esküdtszék május 26-
án Kenneth Layt, az Enron többrendbeli csalással és összejátszással vádolt
egykori elnök-vezérigazgatóját. Lay megrendülten, könynyeivel küszködve
fogadta a döntést, amely alapján a bíró minden valószínűség szerint több
évtizednyi börtönbüntetést szabott volna ki rá. Lay hat héttel később
szívrohamban meghalt.
Már eleve oldott hangulatban várta július 11-én a Fővárosi Bíróság
folyosóján az ítélethirdetés kezdetét Princz Gábor, a Postabank 36 milliárd
forint értékű hűtlen kezeléssel vádolt egykori első embere. Derűjének oka
alighanem az lehetett, hogy a három héttel korábban benyújtott ügyészségi
indítvány felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést javasolt a
számára, ami sokak – például az ATV-nek nyilatkozó Király Júlia közgazdász
(2002-től a pénzintézet eladásáig a Postabank elnöke) – szerint egy
felmentési javaslattal ért fel. A teremben aztán kiderült: a bíróság első
fokon formálisan is felmentette Princzet és társait a beterjesztett vádak
alól.
A két eseményre ugyan két különböző kultúrájú és jogrendszerű országban
került sor, de vannak nyilvánvaló közös vonások: mindkét megvádolt férfiú
korábban sikeresnek tűnő vállalatokat vezetett, amelyekről egy ponton
kiderült, gazdálkodásukkal évek óta komoly gondok vannak, és végül nemcsak
sokmilliárdos kárt okoztak tulajdonosaiknak, de a cégek összeomlása
úgyszólván egész gazdasági környezetüket megrengette.
A dicsőség kora Az Enron 1985-ben jött létre két regionális földgázcég
egyesülésével, Kenneth Lay 1986-tól töltötte be a vállalat elnöki tisztét.
Vezetése alatt az Enron hihetetlen fejlődésen ment keresztül:
leányvállalatokat alapított világszerte, közben pedig az Egyesült
Államokban a földgáz-kereskedelem mellett beszállt az áramtermelésbe és
-kereskedelembe, majd 1999-től a szélessávú adatátvitelbe. A cég innovatív
megoldásokkal használta ki az amerikai energiapiac kilencvenes évekbeli
felszabadítását. Miközben saját erőműveit sorra eladta, az ezredfordulóra
az ország legnagyobb, 100 milliárd dolláros forgalmú áram-
nagykereskedőjévé, egyben a Wall Street kedvenc vállalkozásává vált. Lay –
vagy Kenny Boy, ahogy állítólag Bush elnök szerette nevezni a kampányát
bőkezűen támogató Enron-elnököt – addigra az Egyesült Államok egyik
legjobban fizetett topmenedzsere lett évi 42 millió dolláros fizetéssel.
Princz 1988-ban, a kétszintű bankrendszer kialakításakor kapta meg a
mindössze 2,3 milliárd forintnyi tőkéjű Postabank vezetését, és a
kilencvenes évek közepére az egyik legsikeresebb magyar lakossági bankká
tette azt. Miközben a bankvezér mindig kiváló kapcsolatokat ápolt a
politikával, és bőkezűen támogatta a sajtót, a művészeteket és a sportot, a
bank egyre súlyosabb tőkehiánytól szenvedett. E helyzet leplezésére Princz
egyre zavarosabb és teljességükben mindmáig fel nem tárt, sok milliárd
forintos tranzakciókba bonyolódott, például a „spanyol ingatlanok” néven
elhíresült ügybe. (Lásd Égessük el a BTK-t! című publicisztikánkat a 31.
oldalon).
Amerikai módi
Az Enron részvényeinek ára 2001-ben néhány hónap alatt 90 dollárról 30
centre zuhant, miután fokozatosan napvilágra került, hogy a Fortune magazin
által Amerika leginnovatívabb vállalatának választott Enron a könyvelés
terén is számos újítást alkalmazott. Mint kiderült, az Enron éveken át
különböző csatlakozó vállalkozásokat használt arra, hogy nyereségadatait
mesterségesen felpumpálja, szaporodó adósságait pedig elrejtse a befektetők
szeme elől. Végül az amerikai történelem legnagyobb csődjét produkálta,
amibe ráadásul magával rántotta könyvvizsgálóját, az egykori Big Five
egyikét, az Arthur Andersent is. Lay ellen a csőd bekövetkezése után két és
fél évvel, 2004 júliusában emeltek vádat, a bírósági tárgyalássorozat pedig
idén januárban vette kezdetét.
Az ügyészek az amerikai vállalatnál meglehetősen alapos munkát végeztek. A
vádpontokat is igen körültekintően választották ki. Olyan esetek miatt
kérték Lay elítélését, amelyekben Lay egy-egy meghatározott nyilatkozata
konkrét befektetőket tévesztett meg, miközben neki magának hasznot hajtott
– azaz egyértelmű volt a csalás. Mint például amikor a cégelnök 2001 őszén
egy bizonyos telefonos konferenciabeszélgetésben vagy egy vállalati online
fórumon tett nyilatkozatában bizonyíthatóan hazudott a befektetőknek –
köztük az Enron alkalmazottainak – a cég valós helyzetéről, és
részvényvásárlásra biztatta őket, miközben ő maga a közelgő csőd
ismeretében már javában szabadult a saját pakettjétől. De az amerikai
ügyészek még ennél is tovább mentek abbéli igyekezetükben, hogy az évszázad
vállalati botrányának felelősét rács mögé juttassák. Egy külön eljárásban
olyan cselekményekkel is megvádolták Layt, amelyeknek nem is volt közvetlen
közük a cég vezetéséhez: nevezetesen hogy tőkeáttételes Enron-
részvényvásárláshoz használt fel bizonyos személyes bankhiteleket,
amelyeket ilyen célra nem lett volna szabad. Ha Lay megéri a
büntetéskiszabás szeptemberi időpontját, ezért a banki csalásért akár 120
évet is kaphatott volna, míg a vállalatvezetőként elkövetett tetteiért
legfeljebb 45 év nézett ki neki.
Magyar ügymenet
Egészen másképp alakult az újkori magyar gazdaságtörténet legnagyobb
vállalati botrányának folytatása a bíróságon. Miután 1997 elejére egyre
szélesebb körben vált ismertté, hogy a Postabankkal „valami baj van”,
február 28-án kitört az úgynevezett „bankpánik”, amelynek során a betétesek
mintegy 70 milliárd forintot vontak ki a bankból. Princzet végül 1998
nyarán az Orbán-kormány mentette fel, tevékenységével kapcsolatban pedig
tucatnyi feljelentést tett annak idején a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal,
az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Számvevőszék, a
Pénzügyminisztérium és a bank új vezetése. A feljelentések igen sokféle
jogszabálysértés gyanúját fogalmazták meg: volt szó például gazdasági
társaság vezető tisztségviselőjének visszaéléséről (ez lényegében
félrevezető tájékoztatást jelent), különösen nagy vagyoni hátrányt okozó
hanyag kezelésről, hűtlen kezelésről és számviteli fegyelem megsértéséről –
általában konkrét cselekményekkel kapcsolatban.
A Fővárosi Főügyészség által 2003 nyarán – azaz az első feljelentések után
nem kevesebb mint négy és fél évvel – benyújtott vádiratban ehhez képest
már csak a hűtlen kezelés vádja szerepelt, amelyet a vádhatóság arra
alapozott, hogy a bank vezetése az ügyészek szerint elhibázott
üzletpolitikát folytatott, és ezzel okozott vagyoni hátrányt a bank
tulajdonosainak. Ezt az ügyészség többek között azzal igyekezett
alátámasztani, hogy a vádiratban terjedelmesen bizonygatta a bank olyan
üzleti döntéseinek helytelenségét, mint a betéti kamatok és a
céltartalékképzés szintjének meghatározása, vagy a reklámköltések növelése
és a fiókhálózat bővítése bizonyos időszakokban.
Noha a bíró már az első tárgyaláson, 2004 novemberében kérte az
ügyészséget, hogy írásban pontosítsa a vádirati tényállást, az nem volt
hajlandó erre. Így végül a felmentésről szóló ítélet szokatlanul hosszú,
mintegy két és fél órás indoklásában Diós Erzsébet bírónő kénytelen volt
többször – már-már mentegetőzve – kitérni arra a tényre, hogy a bíróság
csupán a vádiratban megjelölt vádakról ítélkezhet, azokból viszont egyrészt
hiányoztak a konkrétumok, másrészt nem szerepeltek köztük olyan
törvénysértések (például a számviteli fegyelem megsértése), amelyek
megtörténtét a bizonyítékok alapján esetleg meg lehetett volna állapítani.
Nemcsak a bíró, de a vádlottak ügyvédei is – például a volt igazságügy-
miniszter Bárándy Péter vagy Bánáti János – a vád megalapozatlanságát, és
nem védenceik ártatlanságának bebizonyosodását emelték ki a felmentések fő
okaként a tárgyalás után adott sajtónyilatkozataikban. Valószínűleg Fleck
Zoltán jogszociológus fogalmazta meg az mtv Az este című műsorában azt,
amit a bíró és a védők ugyan nem mondtak ki, de szavaikkal sugalltak:
„Megkérdőjelezhető a felkészültsége a nyomozóhatóságoknak, hogyha egy
ekkora jelentőségű ügyben ennyi idő alatt nem sikerült megalapozott vádat
benyújtaniuk a bíróságnak.”
Moskovits Ákos | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=569 | https://web.archive.org/web/20070813002059/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=569 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ferfi-ket-eset-a-postabank-vs-enron | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-08-01 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
2,199 | Harc a vesékért – Szervátültetési botrány | Harc a vesékért
Szervátültetési botrány
Bizonyítékok nélkül ugyan, de gyakorlatilag szervkereskedelemmel vádolják
egymást a szervátültetésekkel foglalkozó intézmények vezetői. A
Hungarotransplant Kht. vezetőjét állásából felfüggesztették, de az őt
támadó orvosok elleni panaszt is vizsgálják.
Engedély nélkül szerveket kioperáló titokzatos külföldi orvosokról, illetve
százezrekért készített titkos vese-VIP listákról szóló vádak okoztak
botrányokat a nyár közepén. Bizonyítékok eddig nem kerültek a nyilvánosság
elé, de a transzplantációban érdekelt orvosok között két jól
szétválasztható tábor látszik körvonalazódni. Az egyik a Hungarotransplant
Kht., a másik a Transzplantációs Klinika körül szerveződik. Annyiban minden
érintett egyetért, hogy a jelenlegi transzplantációs rendszer valahol
kusza. Abban viszont már homlokegyenest ellentmondanak az orvosok, hogy
mely pontokon átláthatatlan a szervátültetések menete.
Molnár Lajos új egészségügyi miniszter második munkanapját egy rendőrségi
feljelentéssel kezdte, és felfüggesztette állásából Borsi Józsefet, a
Hungarotransplant Kht. vezetőjét. Egy március eleji bejelentés szerint
ugyanis három esetben külföldi orvosok engedély nélkül operáltak ki és
vittek külföldre szerveket, és talán még pénzt is fizettek ezért. A
miniszter sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy „egyértelmű volt számomra,
hogy szabálytalanság történt”. A miniszteri feljelentést követően a Nemzeti
Nyomozóiroda ismeretlen tettes ellen megkezdte a nyomozást, továbbá az
Egészségügyi Tudományos Tanács vezetője, Sótonyi Péter is megbízást kapott
az ügy kivizsgálására.
Gyanús beavatkozás
Borsi József, a Hungarotransplant Kht. alapító-igazgatója, a szervezetet
2001-ben a kormány alapította. Borsi megbízatása éppen idén júliusban, a
felfüggesztés után néhány héttel járt volna le. A három vitatott
beavatkozást idén végezték, Borsi szerint teljesen jogszerűen, az Országos
Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) egyetértésével. Az állásából felfüggesztett
vezető határozottan állítja, hogy a vád teljesen alaptalan. A külföldi
orvosok gyanús beavatkozásairól szóló levél márciusban érkezett meg az
Egészségügyi Minisztérium- hoz, többek között Járay Jenő, a budapesti
Transzplantációs Klinika igazgatójának aláírásával. A levelet elküldték az
Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, a Magyar Orvosi Kamarának és több
országgyűlési képviselőnek is. „Amikor tudomást szereztem a levélről, magam
kértem Rácz Jenőt, az akkori minisztert, hogy indítson vizsgálatot” –
mondta lapunknak Borsi. A vizsgálat Rácz idejében hivatalosan nem
fejeződött be, a tárca részéről a nyomozókhoz forduló Molnár Lajos zárta le
az ügyet. A minisztérium a nyomozás végéig nem ad ki több információt,
mondván, innentől kezdve a rendőrség dolga megállapításokat tenni. A
tárcához eljuttatott levél azt is sejteti, hogy a külföldi orvosok lehet,
hogy fizettek is a szervekért. Márpedig a szervkereskedelmet a magyar és a
nemzetközi jog is szigorúan bünteti. Borsi állítja, hogy „pénzforgalom
egyáltalán nem történt”. A vádak pontosításáról és a vizsgálatok eddigi
eredményeiről hiába kérdeztük a minisztériumon kívül az Egészségügyi
Tudományos Tanácsot vagy az OTH-t, folyamatban lévő ügyről egyik
intézménynél sem kívántak nyilatkozni.
Listázás
Az ügy hátterében évek óta tartó, komoly szakmai vita áll. Borsi támogatói
szerint a Transzplantációs Klinika vezetői levelükkel két legyet akartak
ütni egy csapásra: megakadályozni Borsi szerződésének meghosszabbítását, és
megfúrni Magyarország csatlakozását az Eurotransplant nevű nemzetközi
szervezethez. Érvelésük mögött az a burkoltan hangoztatott vád áll, hogy a
Borsit támadó lobbi pénzért manipulálja a veseátültetésre várók listáját.
Azért ellenzik a külföldiekkel való együttműködést, mert annak
alapkövetelménye a listák megosztása. Vagyis leegyszerűsítve, ők is
szervkereskedelemmel vádolják a másik oldalt.
Az ezredfordulóig minden transzplantációval kapcsolatos ügyet a Klinika
végzett. A nemzetközi kapcsolatok bonyolítása (egyebek mellett) azonban
átkerült a Hungarotransplanthoz. Továbbra is a Klinika hatáskörében maradt
azonban a döntés, hogy a várólistán lévő betegek közül ki kapja meg az
aktuálisan beültethető szervet. Ezt a jogosítványt a Hungarotransplant évek
óta hiába követeli magának. A kérdés elsősorban veseátültetések kapcsán
fontos, mert ezt végzik a legtöbbször az országban, a többi szerv
transzplantációjának száma ehhez képest szinte elhanyagolható (lásd
táblázatunkat a 48. oldalon). Új vesére közel ezren várakoznak, évente
azonban csak körülbelül 300 beültetésre van lehetőség. A sorukra váró
betegeknek dialízisre kell járniuk. Az átültetésre várókat kezelőorvosaik
jelentik be a lista összeállítását végző bizottságnak. A sorrendet
mechanikus alapon, fix szempontok szerint állítják össze. Amikor egy kórház
jelenti, hogy van átültethető szerve, akkor a Klinika munkatársai a listát
tartalmazó számítógépből lekérik az adatokat. Ilyenkor a rendszer az első
30 várakozót dobja ki. Borsi és támogatói szerint itt van a kutya elásva.
Ádám Aurél, a Vesebetegek Országos Szövetségének elnöke ugyan a
Hungarotransplant elleni vádakban nem kívánt állást foglalni, de lapunknak
azt mondta, hogy „szerintünk megfelelő gondossággal járt el a
Hungarotransplant, és a szervezet jó úton haladt”. Nincs viszont
megelégedve a szervezetet a minisztériumnál megtámadó Klinika vezetőivel,
épp a várólista kezelése miatt. Ádám ugyanis hallott már olyan esetről,
hogy aki fizet, az előnyt élvez a 30-as listán. Erre konkrét bizonyítékai
ugyan nincsenek, de önmagában is aggályosnak tartja, hogy ekkora
merítésből, 30 beteg közül válogathat az átültetést végző orvos. „Nem
transzparens a lista használata, nem lehet sem cáfolni, sem megerősíteni,
hogy jogtalanságok történnek-e. Hogy a 30-as listából kit választanak, arra
nincs rálátás.” Konkrét vesztegetési ügy még csak vizsgálati szintre sem
jutott soha, de nevük elhallgatását kérő érintettek hallottak már VIP-
listákról, amelyeken a fél- és egymillió forint közti összeget fizető
betegek szerepelnek. Ôk állítólag előnyt élveznek, amikor az első 30 közül
kell választani. Borsi ugyan nem akarta megerősíteni a lefizetésekről szóló
pletykákat, de a 30-as listát ő is erős túlzásnak és átláthatatlannak
tartja. A nemzetközi szervátültetéseket koordináló Eurotransplant orvosai
például saját listájuknak csak az első két helyezettjét látják, egy bal és
egy jobb oldali vesét váró beteget. Amennyiben a Hungarotransplantnak
sikerült volna megszereznie a lista kezelésére vonatkozó jogosítványt a
Klinikától, átálltak volna ugyanerre a rendszerre.
A vádakról szerettük volna megkérdezni Járay Jenőt, a Transzplantációs
Klinika igazgatóját is, ő azonban elzárkózott a nyilatkozattól.
Szenohradszky Pál, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke – amelynek
vezetésében Kókay is részt vesz – viszont reagált lapunknak Ádám Aurél
kijelentéseire. „Fölösleges a civileknek sarat dobálniuk, higgyék el, azért
vagyunk ügyeletben éjjel-nappal, húsvétkor és karácsonykor, hogy minél több
embert megmenthessünk. Szó nincs semmilyen visszaélésről vagy
manipulációról. Nagyon szigorú szabályok szerint a komputer által
összeállított listát követjük minden esetben.” Szenohradszky szerint
szükség van arra, hogy több nevet lásson az orvos, ugyanis rengeteg
szempontnak kell megfelelni egy ilyen műtét előtt. „Például, hogy az új
szervre váró elérhető-e, életkora megfelel-e, rengeteg orvosi, jól
átlátható és logikusan felépített szempont van, amiben természetes, hogy a
beavatkozást elvégző orvosnak kell döntenie.” Az elnök szerint éppen az a
baj, hogy Magyarországon a várólistások közül túl sok a beültetésre
alkalmatlan beteg. Úgy véli, hogy az Ádámék által is ellenőrzött
listaállítást kellene inkább felülvizsgálni, „ha valahol, akkor éppen ott
zavaros a rendszer, hogy ki és miért kerülhet a várólistára”. Ennek
szabályozását várhatóan még az idén elvégzik, a Nemzeti Vesevárólista
Bizottság már készül a lista aktualizálására és a felkerülési kritériumok
szigorítására. A minisztérium pedig felkérte az ÁNTSZ-t a korrupciós vádak
kivizsgálására.
Egyesült szervkereskedelem
A Hungarotransplant már a tervezett csatlakozás előtt megkezdte az
együttműködést az Eurotransplanttal, ezzel függtek össze a külföldi orvosok
magyarországi operációi. Ennek köszönhetően kaphatott külföldről májat
januárban az a négyéves kislány, akinek életéért napokig aggódott a
közvélemény. Ôt nem sikerült megmenteni, azonban 14 esetben itthon nem
használható szerv mentette meg külföldiek életét. A kioperálást
tizenegyszer magyar, a vitatott három esetben pedig külföldi orvosok
végezték. Az Eurotransplantnak hat ország a tagja: Ausztria, Belgium,
Luxemburg, Németország, Hollandia és Szlovénia. A tagországok (nem csak
vesék esetében) megosztják egymás között várólistáikat, és kölcsönösen
kisegítik egymást. A magyar törvények szerint már most is van lehetőség
külföldön beültetni magyarországi szervet, ha arra nincs megfelelő
recipiens (befogadásra alkalmas beteg). Az Eurotransplant alapja a
kölcsönösség, a tagországok háromhavonta összegzik, hogy ki hány szervet
adott a másiknak, és a deficites állam szervenként 2900 euró
költségtérítésre jogosult. A Borsi elleni feljelentő levélben éppen ez az
összeg szerepelt, mint a kivett szervek valószínűsíthető ellenértéke. Borsi
azonban állítja, hogy mivel Magyarország nem csatlakozott az
Eurotransplanthoz, ezért ebbe a kompenzációs rendszerbe nem került bele,
tehát nem is jött pénz. „Az összeget egyszerűen kiszedték az Eurotransplant
és a minisztérium közötti szerződés tervezetének szövegéből az ellenem
írott levél szerzői” – mondta. A három Magyarországon operáló orvoscsoport
rendelkezett az Eurotransplant engedélyeivel, Borsi szerint csodálkoztak
is, amikor a vizsgálat kapcsán bekérték diplomájukat és kamarai tagságuk
igazolását.
A Klinika és a Transzplantációs Társaság vezetése nem rajong a csatlakozás
ötletéért. Ugyan Rácz Jenő már januárban arról beszélt, hogy egy-két
hónapon belül belépünk a szervezetbe, ezt információink szerint a
Klinikához kötődő lobbi megakadályozta azzal, hogy élesen tiltakozott a
tárcánál. A csatlakozást elutasítók állítólag olyan, szakmailag
megalapozatlan érveket is hangoztattak, miszerint német AIDS-esek és
drogosok szerveit hoznák ide. Szenohradszky Pál professzor azonban
racionális érveket hozott fel lapunknak a csatlakozással szemben. Szerinte
nem a várólisták átláthatóságától vagy az AIDS-es donoroktól félnek az
ellenzők, hanem a szervcsere viszonosságában nem bíznak. „Magyarországon
szinte minden beültethető vesét fel tudunk használni, és nincsenek
repülőgépeink, amelyekkel hat óra alatt elmehetnénk egy májért vagy
szívért, ezeket ugyanis ennyi időn belül fel kell használni.” A
Transzplantációs Társaság vezetője szerint a Hungarotransplant kapkodott,
és a társaságnak szinte semmilyen betekintést nem engedett a külföldiekkel
kötött szerződésekbe. „Amikor Borsi úr azt mondta, hogy kinyitják az ajtót
Európára, akkor szóltam neki, hadd nézzünk be mi is azon az ajtórésen.” A
professzor szerint méltatlan, hogy „csak annyit láttunk, hogy papír nélkül
jöttek a külföldi orvosok, vitték a szerveket, aztán nem volt, aki kitöltse
az operációhoz szükséges magyar nyelvű jelentést”. Dux László, a Magyar
Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke a konkrét vitához nem kívánt
hozzászólni, általánosságban azonban elmondta, hogy szerinte egy tízmilliós
országnak hasznos lehet, ha bekerül egy nagyobb populációt összefogó
szervezetbe, mert megnöveli a megfelelő donor megtalálásának az esélyét. Az
összes általunk megkérdezett orvos természetes gyakorlatnak tartja, hogy az
veszi ki a szervet, aki be is ülteti, akkor is, ha a kivétel külföldön
történik.
Borsi szerint az őt ért vádak visszavethetik a transzplantáció ügyét. „Az
Euro-transplant kényes hírnevére, egy ilyen botrány akár öt évre is
visszavetheti csatlakozásunkat.”
Magyari Péter | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=572 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harc-a-vesekert-a-szervatultetesi-botrany | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-08-01 00:00:00 | [
"Borsi József"
] | [
"Hungarotransplant Kht.",
"Transzplantációs Klinika"
] | [] | [
"vesztegetés",
"egészségügy"
] | [] |
|
2,200 | Égessük el a Btk-t! – Princz felmentése | Égessük el a Btk-t!
Princz felmentése
„A bank által nyújtott devizahitel fedezete nem más, mint saját ingatlana.”
Vajda Éva, főszerkesztő-helyettes
Első fokon felmentette a Fővárosi Bíróság Princz Gábort és társait a hűtlen
kezelés vádja alól, mert az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy nagy
vagyoni hátrányt okoztak. Pedig lett volna erre alkalmas ügy. Nézzünk egy
konkrét tranzakciót a híres kémregényszerző, John Le Carré stílusában!
A Single and Single című regény bemutatja, hogy a 90-es évek jelcini
Oroszországából brit és svájci bankárok, volt és aktív titkosszolgák
segítségével miként menekítettek ki ingatlanhoz kapcsolódó hitelügyleteken
keresztül dollármilliárdokat. Princz egyik utolsó, 1998 nyarán zajló
úgynevezett „spanyol ügylete” kísérteties hasonlóságokat mutat a regénybeli
konstrukcióval. Olvassák úgy, mint egy regényt, jó szórakozást!
1998. nyár elején, egy verőfényes reggel Malcolm Reynolds brit állampolgár
besétált a pénzintézet Nádor utcai székházába, és ingatlanfejlesztésre az
Angliában bejegyzett BST Properties Limited nevű cég tulajdonosaként
felvett 5 millió dollár hitelt, akkori árfolyamon több mint egymilliárd
forintot. A pénzből egy offshore cégtől megvásárolt egy spanyolországi
telket, de hogy pontosan mennyit fizetett érte, az a mai napig üzleti
titok. Bár a hitelnek elvben két felújításra szoruló szállodaépület
szolgált a fedezetéül, a jelzálogot ezekre soha nem jegyezték be, vagyis
fedezet nélkül folyósították. Az adásvétel tárgya egy kopár hegytetőn
található kecskelegelő volt, amely a festői szépségű Ronda városa felett
fekszik, mellesleg három különböző helyrajzi számon tartják nyilván, és az
adásvételi szerződés megkötése után két évvel sem volt körülkerítve, hogy a
tulajdonos lássa, hol ér véget a telke.
A kerítés fizikai hiánya azonban a fantáziának nem szabott gátat. Malcolm
Reynolds ugyanis sebtiben készíttetett egy tervet, miszerint a
kecskelegelőn nemsokára golfpálya létesül mindennel, ami szem-szájnak
ingere. A terv annyira ígéretesnek tűnt, hogy rögvest el is adta a legelőt
az értékes tervvel együtt a félmillió peseta, vagyis mintegy 700 ezer
forint törzstőkével bejegyzett Parque de la Hidalga cégnek, amely egy
Telnan Invest SC elnevezésű, hasonló vagyonnal rendelkező társaság
tulajdonában volt. Hogy, hogy nem, mindkét spanyol kft. mögött ugyanaz a
magánszemély, egy Ignacio Páles nevű spanyol állampolgár állt, aki annyira
fellelkesült a kecskelegelőn létesítendő golfpálya üzleti kilátásaitól,
hogy az adásvétel napján repülőre ült, és Budapestre sietett, ahol a közel
negyven kereskedelmi bank közül a legprosperálóbbat találta meg, pontosan
ugyanazt a bankot, amelyet korábban Reynolds is: a Postabankot.
Kért, és kapott – lényegében ugyanarra a kecskelegelőre, de a papírok
szerint egy ígéretes projektre – golfpálya létrehozására – immár 41 millió
dollárt, azaz körülbelül 9 milliárd Ft-ot. A szerződést 1998. június 10-én
kötötték, az összeget két nappal később, egy összegben folyósították annak
ellenére, hogy a hitelt felvevő társaság mezőgazdasági termelést folytatott
és többéves vesztesége miatt negatív vagyonnal rendelkezett. A hitel
fedezetéül elvileg a soha meg nem épült golfpálya jövőbeni értéke szolgált,
miközben a 325 hektár területű kecskelegelő szolgáltatáskori értéke maximum
2 millió dollár volt, a devizahitel tőkerészének maximum 2,5-5 százaléka. A
bank német nyelvű jelzálogszerződést kötött, de ennek szükséges
spanyolországi regisztráltatását elmulasztotta, így gyakorlatilag nyitva
hitelezett, arról nem is beszélve, hogy a pénzt nem is utalhatta volna át
egy összegben, csak a projekt megvalósításának ütemében.
Páles úr azonnal költeni is kezdte a dollármilliókat. Ötmilliót még aznap
elutalt – nem tudni, kinek. A pénzből egy jól menő budapesti belvárosi
ügyvédi iroda is kapott körülbelül 1,5 milliót, 13 milló dollár pedig egy
ugyancsak festői városban, a csehországi Cesky Krumlovban működő sörgyár
részvénypakettjéért egy izraeli fiatalembernek jutott. (Az eladó édesapja
egy lehallgatóberendezéseket forgalmazó magyar cégben tulajdonosként
bukkant fel korábban, a cég akkreditív ügyletek kapcsán időnként az újságok
címlapján is szerepelt. A családjáról persze senki nem tehet.) Másik 13
millió dollárból Páles úr hét céget vásárolt, amelyekben telkek voltak, meg
még ki tudja mi minden, talán még az is elképzelhető, hogy tartozások. Volt
köztük két értékes ibizai tengerparti telek, továbbá egy tíz éve
félbehagyott tenerifei szállodaépület is, amelyet valahogy úgy kell
elképzelni, mint a Globex által hátrahagyott Hotel Rózsadombot. Miután
mindezt megvásárolta, ismét Budapestre repült, hogy az ibizai cégeket, a
tenerifei céget, a sörgyári pakettet és magát a társaságot – a Parque de la
Hidalgát – beapportálva tulajdont szerezzen a hitelnyújtó Postabank által
időközben megalapított magyar cégekben, nevezzük ezeket T1, T5, W, Ü és E
cégeknek.
Páles úr, miután apportját 44,5 milliárd forintra értékelte egy független
könyvvizsgáló, elcserélte az öt társaságban megszerzett üzletrészeit egy
korábban – nevezzük így – B holdingtól a Postabankhoz került nyolc cég
üzletrészeire. Ezeket mintegy 37,5 milliárd forintosos értéken tartották
nyilván, de a csere egyenértékűségének biztosításához felértékelték
pontosan 44,5 milliárdra. (A Postabank megszerezte 8 társaság – legyenek
ezek B, M, D, SZ, Z, P, V és K cégek – üzletrészét, B holdinggal szembeni
banki követelések ellenében. A bankhoz került üzletrészek névértéke 23
milliárd forint volt, B holding tartozása mintegy 37 milliárd forint, ezért
az üzletrészeket felértékelték ugyanekkora összegre.)
Páles úrnak tehát a T1, T5, W, Ü és E cégek csak néhány napig voltak a
tulajdonában, majd a cserével visszakerültek a bankhoz, amely a
felértékeléseken keresztül végül 7 milliárd forintos nyereséget tudott
kimutatni. Ezenkívül megszabadult a 8 társaság követeléseitől, valamint B
holding hiteleitől, és így mentesült a céltartalékképzés alól, de ezzel
akkor már ki törődött, hiszen mindenkinek csak azon járt az esze, hogyan
fognak Ronda fölött a sziklákon golfozni. Kár, hogy a labda a hegyről csak
egy irányba gurul: lefelé.
Eddig tartott a krimi, jöjjön most a valóság! A Kormányzati Ellenőrzési
Hivatal a Postabank és Takarékpénztár, valamint a Magyar Fejlesztési Bank
1998-as veszteségeit vizsgáló jelentése megállapítja a következőket:
A 7 milliárdos nyereséget végső soron csak és kizárólag a spanyol apport
értékbecslése tette lehetővé. Ez ekkor már az összes szóban forgó
ingatlanra vonatkozott – kecskelegelőstül és tenerifei szállodástul – és
azt a jövőbeni értéket becsülte meg, amelyet azok akkor érnének, ha a
tervezett fejlesztések hiánytalanul megvalósulnak, és a létesítmények a
meghatározott célra használatba vehetők lennének. Ezzel szemben
tényszerűen, a bekerülés pillanatában az apportban földingatlanok voltak,
amelyek az apportnál figyelembe vett értéknek körülbelül csak a 13
százalékát tették ki, vagyis körülbelül 5 milliárd forintot. A spanyol
cégbírósági adatokból úgy tűnt, a hitelfelvevő Telnan Invest a céltól
eltérően nem a fejlesztésre, hanem a portfóliócserében szereplő spanyol
társaságok és ingatlanok megvásárlására használta fel a kölcsönt. Ráadásul
a bank valamennyi, a „spanyol ügylettel” összefüggő döntését egy napon, egy
előterjesztés alapján hozta.
Ebből következik: a bank vezetése tudatában volt annak, hogy a spanyol
fejlesztésre nyújtott devizahitel fedezetét azok az ingatlanok képezik,
melyek az üzletrészcserével a bank tulajdonába került 5 társaság vagyonában
szerepelnek. A bank által nyújtott devizahitel fedezete így nem más, mint a
bank saját tulajdonában lévő ingatlana, s ez a hitel vissza nem fizetése
esetén a bank számára egyértelmű veszteség.
Ezt az ügyletet a Postabank-ügyben nyomozó rendőrségnek, majd a vádiratot
készítő ügyészségnek nem sikerült felgöngyölítenie. Ha ez nem hűtlen
kezelés és hitelezési csalás, uraim, akkor égessük el a BTK-t közösen! Hab
a tortán, hogy a banknál T1, T5, W, Ü és E cégeken keresztül landoló
spanyol ingatlanok közül a két valóban értékes ibizai tengerparti telket
Páles úr végül eladta egy spanyol ingatlanfejlesztő cégnek. Így itt maradt
T1 cég a magyar állam nyakán 1999. janurjában két üres spanyol kft.-vel,
amelyekből kikerültek a telkek, de az értük fizetett vételár is – bár az
egyik telek vételárát részben a már említett, lehallgatóberendezések
forgalmazásával foglalkozó cég magyar tulajdonosával szemben fennálló
követelésekkel fizette ki a vevő.
Aki nem hiszi, járjon utána, és hajtsa be! Vagy tényleg olvassa el John Le
Carré: Single and Single című könyvét, és ámuljon el azon, hogy milyen
olajozottan működtek az abban leírt, egyáltalán nem fikciós technikák a 90-
es évek Magyarországában is. Mi csak azt nem hisszük el, hogy Princz Gábort
felmentették. Sokszor csókol mindenkit John LeCarré. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=563 | https://web.archive.org/web/20080123140836/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=563 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egessuk-el-a-btk-t-a-princz-felmentese | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-08-01 00:00:00 | [
"Páles Ignacio",
"Princz Gábor",
"Reynolds Malcolm"
] | [
"Postabank",
"Telnan Invest SL"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"gazdálkodás"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
2,201 | Így számoltok ti – Autópálya-kalkuláció | Segítőpontokat alakított ki a Budapest Airport (BA) a járatkésések miatt a repülőtéren várakozó utasoknak -...
A Qatar Airways lett a világ legjobb légitársasága a Skytrax brit marketingcég rangsorában. Európa legjobb...
Élénkül a gasztroturizmus Magyarországon, egyre többen érkeznek az országba azért, hogy megismerjék a magyar konyha...
Bréma történelmi óvárosa remek lehetőségeket kínál városnézésre. Kedvelt turisztikai látnivalói a Böttcherstrasse és a Schlachte...
Bázel/Basel jó választás, hiszen fő látnivalói egy rövid hétvégén felfedezhetők. A Rajna parti Bázel óvárosa...
Bruges/Brugge egyre népszerűbb a turisták körében, hiszen érintetlen óvárosa része a világörökségnek, a csatornái miatt... | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=724 | https://web.archive.org/web/20070808040941/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=724 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-szamoltok-ti-a-autopalya-kalkulacio | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-04-01 00:00:00 | [] | [
"ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft.",
"Betonút Zrt.",
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Ukig)",
"Utiber Kft.",
"Vegyépszer Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"útépítés"
] | [] |
|
2,202 | Az Eurofighter lobbistája többször is fizetett a Hortobágy Kft.-nek? | Az osztrák Eurofighter-botrányban újabb magyarországi kifizetésről ír A nyom Magyarországra vezet című hétfői cikkében a Die Presse című osztrák napilap.
Az Eurofighter-ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság követelésére az osztrák pénzügyminisztérium végre olyan aktákat bocsátott a testület rendelkezésére, amelyeken az eddiginél kevesebb feketére satírozott szövegrész található (ezeket államtitkokra hivatkozva a tárca nem hajlandó átadni), ám mégis lényegesen több rész olvasható benne, mint a korábbi, csaknem teljesen "befeketített" Steininger-aktákban - írta a Presse.
Az így megismerhető újabb adatok többségével a vizsgálóbizottság nem tud mit kezdeni, egy újdonság mégis kiderül az aktákból: nevezetesen az, hogy Steininger minden valószínűség szerint egynél több kifizetésről rendelkezett a Hortobágy Consulting számára.
Az Eurofighter-ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság előtt korábban az EADS lobbistája, Erhard Steininger azt mondta: ausztriai polgári légi bemutatók tervezetéért fizetett a magyar Hortobágy Consulting and Management Kft. tanácsadó cégnek 220 ezer eurót, ám ezek a légi parádék soha nem valósultak meg.
A tervezetet a lobbista nem volt hajlandó a bizottságnak bemutatni. A cég vezetője, Szabó János osztrák lapoknak csupán annyit erősített meg, hogy Steiningert ismeri, de hogy a pénzt mire kapta, arról nem akart nyilatkozni.
Internetes honlapja szerint a Hortobágy Consulting lobbicég, és mindeddig nem volt köze légi bemutatók rendezéséhez. Az osztrák lap cikke szerint (amely nem említi, hogy mekkora volt a második összeg) az újabb bizonyíték fényében felmerül a kérdés: miért fizetett Steininger a cégnek egy második alkalommal is, ha a "légi parádé" már az első kifizetés ellenére sem valósult meg? Fennáll a gyanú, hogy a pénz Magyarországon keresztül ismét Ausztriába áramlott vissza - írta az osztrák konzervatív napilap.
A 18 Eurofighter-vadászgép megvásárlásáról még az előző, Osztrák Néppárt vezette kormány állapodott meg az EADS céggel. A tavaly őszi választásokon győztes Osztrák Szociáldemokrata Párt egyik fő választási ígérete volt az általa pazarlónak tekintett, mintegy 2 milliárd eurós szerződés felbontása. | https://index.hu/kulfold/eur5348/ | https://web.archive.org/web/20200728175944/https://index.hu/kulfold/eur5348/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eurofighter-lobbistaja-tobbszor-is-fizetett-a-hortobagy-kft-nek | Index | hungarian-news | 2007-06-11 00:00:00 | [
"Erhard Steiniger",
"Szabó János"
] | [
"EADS",
"Hortobágy Consulting Kft."
] | [
"Ausztria"
] | [
"vesztegetés",
"lobbi"
] | [] |
|
2,203 | Az APEH cáfolja a Hír Tv-t az éttermi számla ügyében | Az APEH cáfolja a Hír Tv-t az éttermi számla ügyében
NOL • Népszabadság Online • 2007. június 11.
Az adóhatóság visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint az APEH
megcáfolta volna Kóka János gazdasági miniszter nyilatkozatát a
magánrendezvényéről kapott éttermi számla tartalmáról - közölte Bakonyi
Ágnes az adóhatóság szóvivője.
A szóvivő mindezt a HírTv honlapján közzétett írás kapcsán mondta el, amely
szerint az APEH szaktanácsosa cáfolta volna a gazdasági minisztert.
Az APEH szóvivője leszögezte: az adóhatóság munkatársai nem cáfolhatnak
olyan tényeket, amelyekről nincs tudomásuk, mert nem vizsgálták a hírbe
hozott céget és nem látták a kérdéses bizonylatot.
Az ügyet nyilvánosságra hozó Manager Magazin júniusi számában közölte, hogy
APEH-ellenőrzést és bírságot kapott az az étteremtulajdonos, akinek
vendéglátóhelyén az áfa megfizetése nélkül rendezte a számlát egy
miniszter.
Mong Attila, a Manager Magazin volt főszerkesztője az MTI kérdésére, hogy
Kóka Jánosra és a Columbus étteremre gondoltak-e a cikk megírásakor,
szombaton azt válaszolta: a forrásuk névtelenséget kért, ezért sem a
politikust, sem az éttermet nem fogják megnevezni forrásaik védelme
érdekében.
Megjegyezte: egyébként ragaszkodnak hozzá, hogy a történet valós.
Az ügyben az MDF először a kormányfőhöz írt levelet. A válaszban a
miniszterelnök nevében nyilatkozó Gál J. Zoltán államtitkár azt írta: mivel
az MDF-es politikus újságcikkből átvett vádját semmivel nem támasztotta
alá, ezért nem adottak a vizsgálat lefolytatásának feltételei ebben az
ügyben.
Hock Zoltán, a párt elnökhelyettese ezt követően kedden bejelentette, hogy
minden kormánytaghoz levelet küldenek, amelyben arra kérik őket:
nyilatkozzanak arról, érintettek-e az éttermi ügyben.
Kóka János szombaton sajtótájékoztatón mutatta be azt az éttermi számlát
is, amelyet március 31-én, az elnökválasztása utáni 150 fős rendezvénye
után kapott. Mint mondta, ez a sorszámozott, dátumozott számla bizonyítja,
hogy alaptalanok a vádak, mert magánpénzéből, számla ellenében fizetett,
amely tartalmazza az áfát is. Hozzátette, megfontolja, hogy jogi útra
tereli az ügyet.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-449917 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-apeh-cafolja-a-hir-tv-t-az-ettermi-szamla-ugyeben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-12 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,204 | Hibás a Kóka ünnepléséről kiadott számla | Az APEH szerint egy nyugtán kinyomtatásának időpontját kell feltűntetni, azonban nem tiltják, hogy további adatokat is ráírjanak, így szerepelhet rajta az asztalnyitás dátuma is. A Kóka János által szombaton bemutatott számlán, ami állítása szerint azt igazolja, hogy jogszerűen fizette ki az elnökké választásának megünnepelésére rendezett parti költségeit, így több jogszerűtlen adat is szerepel. A számlán a nyomtatás dátuma helyett az asztalnyitás dátuma olvasható.
Bár Kóka az elnökválasztása utáni buli számlájával cáfolt, az áfacsalási ügyet kirobbantó újság állítja: hiteles a történetük, egy kormánytag asszisztense áfa nélkül fizetett egy rendezvényért. Kóka elsiet a kérdések elől.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH) szerint egy étteremben kiállított nyugtán vagy számlán "annak a dátumnak kell kötelezően szerepelnie, amikor kiállították, azaz amikor a fizetés megtörtént". Az APEH hangsúlyozta, hogy állásfoglalása nem konkrét esetre vonatkozik, azt általánosságban fogalmazta meg.
Az állásfoglalás alapján tehát jogszerűtlen adatok szerepelnek azon a számlán, amit Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, az SZDSZ elnöke szombaton bemutatott a sajtónak. Kóka a számláról elmondta, hogy az az elnökké választása utáni bulin készült a Columbus hajón. Kóka Jánost az SZDSZ küldöttgyűlése március 31-én szombaton választotta elnökké, a számlán szereplő dátum azonban március 31. 0 óra 10 perc, azaz péntek éjszaka. Szerinte azonban a számla bizonyítja, hogy március végén szabályosan fizette az elnökké választása után tartott rendezvényt.
A számla fejléce A számla fejléce
Kóka János többször elmondta, hogy mivel magánrendezvényről volt szó, amit saját zsebéből fizetett, nem kért áfás számlát, ebben az esetben azonban a számla helyett a nyugta szónak kellett volna szerepelni a fejlécen, mondta az Indexnek egy adószakértő.
A fizetés időpontját kell jelölni
"A vonatkozó jogszabályok szerint - mindegy, hogy áfás számláról, vagy nyugtáról van szó - annak a dátumnak és időpontnak kell szerepelnie, ami a fizetés időpontját jelzi. A mai szoftverek, amelyeket a számlák illetve nyugták kiállításához használnak a pénztárgépekben, alkalmasak lehetnek arra, hogy akár a fogyasztás megkezdésének időpontját is rögzítsék" – olvasható az APEH Indexnek eljuttatott állásfoglalásában.
Az SZDSZ sajtófönöke kérdésünkre elmondta, hogy amit a számláról tudni lehet, azt Kóka János már elmondta, a számlát a sajtónak bemutatta, így az APEH állásfoglalásához nincs mit hozzáfűzniük.
Kocsis András, a Colombus hajón is használt Restinfo 2000 nevű számlázási szoftvert fejlesztő HG Partner Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy bár nem ismeri a szoftver pontos beállításait az adott étteremben, de elképzelhető, hogy egy számlán szerepeljen az asztalnyitás dátuma is. Ha pedig szerepel, akkor mellette a fizetés időpontja van feltűntetve óra és perc formátumban, hiszen az még mindig ugyanahhoz az éttermi naphoz tartozik, így egybe kell könyvelni azokat.
Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője vasárnap szintén hasonlóan nyilatkozott, hogy az éttermek nem zárják le éjfélkor az aznapi forgalmat. Mivel a fogyasztás március 31-én kezdődött, ezért a 12 óra után kikért számlán még az előző napi dátum szerepel, azonban az óra és a perc már a következő napot, azaz április elsejét jelzi, magyarázta.
Ugyanezt állította a Columbus hajó üzletvezetője, Vízi Attila is. A számlákon mindig az asztalnyitás dátuma szerepel, azonban a számítógépben az óra ketyeg tovább, így lehetséges az, hogy a dátum és az óra nem ugyanarra a napra vonatkozik, fogalmazott. | https://index.hu/belfold/apeh0611/ | https://web.archive.org/web/20201021163252/http://index.hu/belfold/apeh0611/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hibas-a-koka-unnepleserol-kiadott-szamla | Index | hungarian-news | 2007-06-12 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,205 | A gazdasági miniszter nem tudja, hogy működik a pénztárgép? | Vagy az étterem pénztárgépe van rosszul beállítva, vagy a szabad demokrata elnök emlékszik rosszul az elnökválasztási buli után kapott számlájára. | 2007.06.11. 12:30
Vagy az étterem pénztárgépe van rosszul beállítva, vagy a szabad demokrata elnök emlékszik rosszul az elnökválasztási buli után kapott számlájára. A Hír Televízió kérdésére ugyanis az APEH szakmai tanácsosa elmondta: a vonatkozó jogszabályok szerint minden számlán az a dátum és időpont kell, hogy szerepeljen, amikor azt kifizették.
Mint ismert: Kóka János szombaton mutatta be a sajtónak azt az egymillió forintos számlát, ami – állítása szerint – az elnökké választása utáni bulin készült a Columbus hajón.
Az SZDSZ küldöttgyűlése március 31-én, azaz szombaton délután választotta meg elnökké Kóka Jánost. A számlán szereplő dátum azonban március 31-e 0 óra 10 perc, azaz a számla szombat hajnalban készült, mintegy 17 órával azelőtt, hogy bejelentették volna Kóka János győzelmét. Az étterem vezetője a HírTv kérdésére az időpontbeli eltérést azzal magyarázta, hogy a számlákon mindig az asztalnyitás dátuma szerepel, és miután a számítógépben az óra ketyeg tovább, így lehet az, hogy a dátum és az óra nem ugyanarra a napra vonatkozik. Ám Mohai Károly, az APEH szakmai tanácsosa úgy nyilatkozott, hogy a jogszabályok szerint a számlán minden esetben a kifizetés időpontjának kell szerepelnie.
„A pénztárgép a pénz átvételét és a fogyasztást, vagy valamilyen termék értékesítését igazoló bizonylat. Amikor a fizetés megtörténik, akkor kell a gépben rögzíteni a bevételt, tehát innentől kezdve lehet, hogy én tíz órakor ültem le fogyasztani, de akkor fogalmam sincs és szerintem senkinek se, hogy mit fogok fogyasztani, tehát nyilvánvalóan nem lehet, hogy a (számla) akkor készült, amikor én leülök fogyasztani. A pénztárgépben az az összeg kerül rögzítésre, amit én a fogyasztás végén fizetek, ennek a számlának azt kell bizonyítani, hogy mikor történt ez a bizonyos kifizetés” – mondta el a HírTV-nek Mohai Károly, az APEH szakmai tanácsosa.
Az ügyet kirobbantó Manager Magazin azóta felmondott két vezetője kitart a havilap cikke mellett. Az Indexnek elküldött nyilatkozatukban Mong Attila, a Manager Magazin volt főszerkesztője és Vajda Éva, a lap volt főszerkesztő-helyettese azt írja: „a Manager Magazin májusi számában idézett történet valós, az étteremtulajdonos-forrás hiteles”.
A havilap számolt be először arról, hogy a 2007. év elején egy vezető kormánypárti politikus asszisztense úgy fizette ki egy rendezvény költségeit, hogy a telefonon előre megbeszélt összeget áfa nélkül rendezte, mert nem kért számlát. „A nettó összeget minisztériumi borítékban adta át. A cikk megjelenése után az étterem rendkívüli APEH-vizsgálatot kapott” – írták.
(HírTv, Index) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/a-gazdasagi-miniszter-nem-tudja-hogy-mukodik-a-penztargep | https://web.archive.org/web/20231219180811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/a-gazdasagi-miniszter-nem-tudja-hogy-mukodik-a-penztargep | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gazdasagi-miniszter-nem-tudja-hogy-mukodik-a-penztargep | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-11 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
2,206 | Újabb ügybe keveredett Szücs István zuglói alpolgármester | Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte, hogy egy XI-XXII. kerületi ügyészségre érkezett feljelentés szerint Sz. István még 2003-ban úgy írt alá egy nyilatkozatot a Zuglói Vagyonkezelő Rt. nevében, hogy a cégnyilvántartás szerint már nem volt a cégjegyzésre jogosultak között. „Emiatt a beérkezett dokumentum írója úgy gondolja, hogy Sz. István megvalósította a hűtlen kezelést és az okirat-hamisítást. Ezt megvizsgáljuk, és szerdán döntünk arról, hogy továbbadjuk-e az ügyet a rendőrségnek nyomozásra.”
A hvg.hu úgy tudja, hogy a feljelentésben szereplő Sz. István a tagfelvételi botrány gyanújába kevert zuglói alpolgármester, Szücs István. Megkérdeztük minderről a XIV. kerületi MSZP elnököt, aki szerint ez az ügy egy újabb próbálkozás arra, hogy a vele szembenállók erősítsék pozícióikat, és ezzel próbálják megszerezni a következő választáson már nem induló Csiha Judit és Baráth Etele országgyűlési képviselői helyét. „Erre megy ki a játék, amelynek egyik résztvevője az a csoport, amelynek egyik tagja Tóth Csaba, aki csak egy eszköz mások kezében. Erről az újabb feljelentésről pedig csak annyit mondanék, hogy teljesen alaptalan.”
Szücs István szerint 2003-ban betegszabadságon volt a Zuglói Vagyonkezelő Rt. akkori vezérigazgatója, akit a műszaki igazgató helyettesített. Így ő írta alá azokat a szerződéseket, amelyekben az önkormányzat készfizető kezességet vállalt a Főtáv Rt. felé az önkormányzat lakás- és helyiségbérlői iránt. „A műszaki igazgató megkért, hogy helyette én írjam alá a dokumentumot, így mi ketten ellenjegyeztük azt. Ennyi történt, arról pedig, hogy az önkormányzatnak a Főtáv felé tartozásai lettek volna a nem fizető bérlők miatt, nem tehetünk.”
Néhány hete eljárás indult a BRFK-n egy feljelentés alapján, amely a zuglói MSZP elnökét, Szücs István alpolgármestert magánokirat-hamisítás gyanújába keverte. A feljelentő szerint a tavaly márciusban felvett 34 új párttag jelentkezései lapjain feltűnően sok a vélhetően azonos kéztől származó aláírás. Az erről szóló dokumentumban az is szerepel, hogy a felvettek közül tízen közülük az elmúlt több mint egy évben egyetlen alapszervezeti taggyűlésen sem vettek részt. Többen pedig úgy tudták, hogy egy kőbányai alapszervezethez csatlakoztak. Szücs május végén a hvg.hu-nak határozottan kijelentette, nem követte el a feljelentésben szereplő bűncselekményt. Hozzátette: a zuglói MSZP-ben jelenleg pozícióharc folyik, és ennek az eredménye a tagfelvételi botrány. | https://hvg.hu/itthon/20070612_mszp_szucs_istvan | https://web.archive.org/web/20201021013228/https://hvg.hu/itthon/20070612_mszp_szucs_istvan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ugybe-keveredett-szucs-istvan-zugloi-alpolgarmester | HVG | hungarian-news | 2007-06-12 00:00:00 | [
"Szücs István"
] | [
"MSZP",
"Zuglói Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás"
] | [] |
|
2,207 | Lebukott a hajózási felügyelő | Mint azt Kapus Sándor, az NNI korrupciós és környezetkárosító bűncselekmények elleni osztályának vezetője lapunknak elmondta: a nyomozásnak arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy F. hajózási felügyelői működése során munkakörével összeegyeztethetlen módon, kötelességét megszegve együttműködött-e egyes ügyfelekkel, közvetítőkkel, s az "együttműködés" során követett-e el bűncselekményeket.
Az NNI nyomozói végül azt állapították meg, hogy F. több esetben is szabálytalanul végezte el a hajók és uszályok műszaki vizsgálatát, s olyan hajóknak is kiadta a műszaki engedélyt, amelyeknek a szabályok betartása mellett nem adhatta volna meg. A rendőrség nem talált bizonyítékot arra, hogy mindezért bárminemű ellenszolgáltatást kapott, illetve elfogadott volna, ezért vesztegetéssel nem gyanúsították meg. | http://nol.hu/archivum/archiv-449927-257059 | https://web.archive.org/web/20070913044930/http://www.nol.hu/cikk/449927/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lebukott-a-hajozasi-felugyelo | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-12 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [] |
|
2,208 | Huszti Szabolcson statuál példát az MLSZ | A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hétfői rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy Huszti Szabolcs december 31-ig nem léphet pályára a válogatottban. Az indoklás szerint a játékos nagyon nehéz helyzetbe hozta társait azzal, hogy a június 2-ai, Görögország elleni idegenbeli Európa-bajnoki selejtező előtt elhagyta a nemzeti együttes edzőtáborát, mert nem volt biztos a helye a kezdőcsapatban.
Kisteleki István, az MLSZ elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kialakult helyzetért nemcsak a játékost terheli a felelősség.
"Várhidi Péter szövetségi kapitánytól az elnökség több határozottságot kért, ezenkívül felszólítottuk, hogy jobban figyeljen oda a viszonyára a sajtóval" - mondta Kisteleki. "Ezzel a döntéssel természetesen magunkat is nehéz helyzetbe hoztuk, mert Husztira szüksége van a magyar futballnak, ezért bízom benne, hogy büntetése letöltése után visszatér a válogatottba. Ugyanakkor megengedhetetlen, hogy valaki elhagyja a társait, ilyesmi soha többé nem fordulhat elő! Ha szemet hunytunk volna a történtek felett, akkor a jövőben elvileg mindenki hazamehet, aki nem kerül be a kezdőtizenegybe, ezt pedig nem hagyhatjuk. A válogatottal a következő, június 21-ei ülésünkön foglalkozunk, itt értékeljük a csapat szereplését, ezenkívül kidolgozunk egy olyan követelményrendszert, amely tökéletes morális alapot jelent a jövőben. Az eredményekre nem tudunk garanciát vállalni, arra azonban igen, hogy a nemzeti együttes tagjai minden helyzetben válogatotthoz méltó módon viselkednek."
A sportvezető nem kívánta értékelni a válogatott teljesítményét, azt azonban megjegyezte, hogy a csapat letért az előzetesen meghirdetett útról, amely a teljes fiatalítás volt. "Bekövetkezett egy kis kanyar, de vissza fogunk térni a jó útra" - jegyezte meg a szövetség első embere.
A tanácskozás másik kiemelt napirendi pontja az MLSZ gazdálkodásával kapcsolatban folytatott APEH-vizsgálat volt. Az adóhivatal a 2001-2004 közötti időszakban, illetve 2005-ben összesen - a késedelmi kamatokkal és egyéb költségekkel együtt - 100 millió forintos hiányt állapított meg.
Kisteleki elmondta, hogy a szövetség gazdálkodásáért az alapszabály értelmében egyedül a főtitkár felel. A vizsgált időszakban Berzi Sándor töltötte be ezt a tisztséget, aki jelenleg nemzetközi igazgatóként dolgozik az MLSZ-ben. Az elnökség úgy határozott, hogy meg kell tenni a lépéseket Berzi munkaviszonyának megszüntetése érdekében.
Kisteleki hozzátette: a sikertelen 2012-es Európa-bajnoki pályázat után valamennyi magyar tisztségviselőt visszahívják a nemzetközi (FIFA) és európai szövetség (UEFA) bizottságaiból, helyükre új tagokat jelölnek. Ez azt jelenti, hogy többek között Mezey György, Puhl Sándor, Berzi Sándor és Huszár István helyett a jövőben mások képviselik a magyar labdarúgást a nemzetközi testületekben. | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2007/06/20070611huszti | https://web.archive.org/web/20240110111633/https://www.origo.hu/sport/futball/20070611huszti.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszti-szabolcson-statual-peldat-az-mlsz | Origo | hungarian-news | 2007-06-11 00:00:00 | [
"Berzi Sándor"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [] | [
"sport",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,209 | Így privatizáltok ti – Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. | Így privatizáltok ti
Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt.
A magyar állam 1,2 milliárd forintért értékesítette 2004 őszén a 31 cégből
álló Magyar Befektetési és Vagyonkezelő (MBV) Rt.-t, miközben közel ennyi
készpénzhez az új tulajdonos gond nélkül hozzájutott az egyik megvásárolt
cég folyószámláján „pihenő” egymilliárd forintnak köszönhetően. Az állam
különböző módokon évekig öntött többszázmillió forintot az MBV-be, a
tulajdonosváltás után azonban azonnal megkezdődött a felszámolás. Milyen
vagyonértékelés alapján és feltételekkel adták el a társaságot? Kicsoda a
győztes ajánlatot tevő Vincze András? Milyen politikai játszma zajlik az
állami vagyon maradékának értékesítése körül?
Lehet, hogy előre lezsírozott üzlet volt, de nem biztos, hogy az adófizetők
rosszul jártak.” „Az üzletet és a lopást csak egy hajszál választja el
egymástól.”„Az állam nem jó tulajdonos, és bármit csinál, kritizálják. Ha
hosszú ideig készít fel valamit eladásra, az a baj, ha gyorsan értékesít,
akkor meg az. Ha szab feltételeket, akkor azért rossz fiú, ha nem szab,
akkor pedig azért.” Ilyen és ehhez hasonló véleményeket hallottunk a magyar
privatizáció elmúlt másfél évtizedének tanulságairól azoktól az emberektől,
akiket a korábban állami tulajdonban lévő Magyar Befektetési és
Vagyonkezelő (MBV) Rt. eladásáról és privatizáció utáni sorsáról
megkérdeztünk. De nézzük sorjában az eseményeket!
A kezdetek
A Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt-t. a Magyar Fejlesztési Bank (MFB)
alapította 1996-ban kisebbségi részesedéseinek vagyonkezelésére. A
leánycéget kétmilliárdos jegyzett tőkével hozták létre, amit 1999-ben
további csaknem hárommilliárddal toldottak meg. A 2002-es kormányváltás
tulajdonosváltást is hozott a társaság életében. Az új pénzügyminiszter,
László Csaba „rendet vágott” az állam háza táján, s kormányrendeletben
határoztak az MFB megtisztításáról. Rendezték a funkciókat is: az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. dolga a vagyon kezelése, s a
mielőbbi értékesítés, az MFB-é pedig a fejlesztési bankként való működés,
és a magyar kis- és középvállalkozói kör hitelekkel való támogatása. Ez azt
jelentette, hogy az MFB valamennyi – az alaptevékenységhez nem kapcsolódó –
érdekeltségét áttették az ÁPV-be, hogy „üssék az ő fejüket”, miként egy, az
ügyletet közelről figyelő informátorunk fogalmazott. A vagyon-kezelő tehát
halasztott fizetéssel megvásárolta a befektetéseket, szem előtt tartva
azonban, hogy jelentős vagyonvesztést ne kelljen azok értékesítése után sem
elszenvednie.
Ebbe az akcióba került be az MBV két másik cégholdinggal, a Treport Kft.-
vel és a Borsod-Abaúj 2000 Kft.-vel együtt. Az MFB-nél örömtáncot jártak,
hogy túladtak a nem túl vonzó portékán, a vagyonkezelőnek azonban „púp volt
a hátán” a számtalan „döglött kutyát” is tartalmazó csomag. A holding ekkor
harminc-egynéhány cégből állt, melyek közül több felszámolás alatt állt, és
egyébként is elég változatos képet mutatott, hiszen eredetileg az MFB
portfóliójának megtisztítása céljából hozták létre. A három társaság
többségi tulajdonrészt birtokolt – egyebek között – a salgótarjáni ST Glass
Öblösüveggyárban, a Lencsehegyi Szénbányában, a Biostatin
gyógyszerkutatóban, s kisebbségit a Hollóházi Porcelángyárban, az Orexben
és a Digépben.
Szabadulni!
Az MBV tehát – a 2003-es kormányhatározat szellemében – azért került a
vagyonkezelő tulajdonába, hogy felkészítsék az eladásra, és mihamarabb
értékesítsék. Erre azonban csak 2004 végén került sor.
„Mindent megtettünk, amit a törvény előír, de annál semmivel sem többet, s
az egyetlen célunk az volt, mielőbb eladjuk” – emlékszik vissza a
tranzakciót közelről figyelő ÁPV-s forrásunk. Az MBV a tulajdonosváltással
új felsővezetést is kapott, „akik készítettek egy anyagot arról, hogy
mennyit kéne belenyomni az ST Glassba”. Az ÁPV Rt. és a menedzsment feszült
viszonya erre a momentumra vezethető vissza, alapvető érdekkülönbség állt
fent ugyanis köztük: az MBV rendbetenni akart, amihez folyamatosan forrást
igényelt, az ÁPV pedig szabadulni a csomagtól, s felmutatni az érte kapott
vételárat. Az együttműködés a minimumra szorítkozott, miközben mindkét fél
meg volt győződve a másik hozzá nem értéséről. A „biztosítékot végül az
verte ki”, hogy az MBV – négy leánycégén keresztül – 2004 nyarán bevásárolt
a csőd szélén lévő Parád Kristály Kft.-ben piacszerzés céljából, amit az
ÁPV-nél értetlenül fogadtak, mivel ekkor már utolsó fázisában volt a
cégcsoport privatizációs felhívásának előkészítése. Úgy tudjuk, hogy a
Parád-ügylet után gyakorlatilag korlátozták a menedzsmentet „a csak
feltétlenül szükséges lépések” megtételére, érdemi döntést tehát már nem
hozhattak a privatizációig, s az égető problémaként fellépő forráshiányra
is csak áthidaló megoldásokat kereshettek, amivel „még épp nem dőlnek be a
cégek”.
Az ÁPV első lépésként az MBV és a két másik cégholding, a Treport Kft. és a
Borsod- Abaúj 2000 Kft. (amelyek között számos kereszttulajdonlás, valamint
egymással szembeni követeléskötelezettség állt fenn) vagyonértékelésére írt
ki közbeszerzési pályázatot 2004. július 14-én. A befutó a CIB Bank lett
mindössze 2,9 millió forintos ajánlattal (a második ajánlattevő
Mátraholding 3,8 millióért vállalta volna a munkát), alvállalkozóként pedig
a Reorg Rt.-t jelölte meg.
A vagyonkezelő azelőtt hirdette meg két napilapban szeptember 13-án a
társaságokat, mielőtt elkészült volna a vagyonértékelés, bár az – a
vagyonkezelő szerint szokásos módon – a pályázatok felbontásának idejére
már kész volt. A kiírás egyértelművé tette, hogy a legmagasabb árat kínáló
viheti el a cégeket. A pályázónak a 65 milliós bánatpénz leszurkolása után
a valamennyi privatizációs tenderben kikötött, esetleges környezetvédelmi
beruházásokra vonatkozó előírások betartásán túl semmiféle kötelezettséget
nem kellett vállalnia, így a dolgozók megtartását sem, amivel az ÁPV Rt.
forrásaink szerint „deklaráltan elengedte a túlélésért küzdő salgótarjáni
ST Glass kezét”. Erre azonban megvolt a törvényi felhatalmazása,
tekintettel arra, hogy a három cégen keresztül, vagyis közvetetten
tulajdonolta az ST Glasst (és a többi céget is), így a privatizációs
törvény semmilyen kötelezettségvállalás előírására nem kötelezte.
Hogy a nyilvános pályázat mennyire jelentett legalább hasonló esélyeket az
érdeklődő pályázók számára, arról megoszlanak a vélemények. „Két napilapban
prímán el lehet dugni a pályázatot, hogy ne nagyon tűnjön fel, s a 65
milliós bánatpénz és a 30 feletti cég helyzetének áttanulmányozására
rendelkezésre álló másfél hónap is riasztó tényező lehet” – vélekedett egy
befektető. „Ha valaki érdeklődik az állami vagyon megvásárlása iránt, az
nem a napilapokból tudja meg, hogy kiírtuk a pályázatot, hanem onnantól
készül rá, hogy az MFB-től átkerült a csomag az ÁPV-hez, kifejezetten
eladás céljából” – mondta egy, a tranzakciót jól ismerő ÁPV-s forrásunk. A
pályázatkiíró szerint az információs memorandum és az iratszoba mindenki
rendelkezésére állt, ezért aztán nem lehet információ-visszatartásért
támadni a vagyonkezelőt.
Az ÁPV Rt. mindenesetre 2004. december elején jelentette be szokásos
sajtótájékoztatóján – meglehetősen szűkszavúan –, hogy a pályázat sikeres
volt, a nyertes ajánlatot a kifejezetten erre a projektre – hárommillió
forintos jegyzett tőkével – alapított, pécsi székhelyű Saye Tanácsadó Kft.
nyerte, 1,2 milliárdos ajánlatával.
Lencsehegyi pénzbánya
A szűkszavúság korábban is jellemezte az ügyet. Nem csapott nagy hírverést
leánycégei értékesítésének a privatizációs szervezet, és hogy valójában
milyen cégeket rejt a portfólió, arról sem nagyon szóltak a híradások. A
nagy dögtemetőként nyilvántartott cégcsoport azonban néhány igazi csemegét
is rejtett.
A holding zászlóshajója a Lencsehegyi Szénbánya Kft. volt, amelyet az ÁPV
Rt. egyik embere „kiürült” cégnek nevezett a Népszabadságnak még október
elején nyilatkozva, mondván „a bányabezárások kapcsán még könnyen
támadhatnak többszázmillió forintos kötelezettségei”. A bányacéget azonban
ekkor már egyáltalán nem lehetett kiürültnek nevezni.
Lencsehegy a Dorogi Szénbányák Rt. felszámolásakor került „természetbeni
kielégítésként” a Magyar Követeléskezelőhöz (MKK), majd onnan
profiltisztítás címén az MBV-hez. Az már a bekerüléskor is látszott, hogy
2003 év végére kimerülnek a szénkészletek, így a cég végelszámolását
tervezték 2004-re, majd egyre későbbi időpontokra. A bánya bezárásával
kapcsolatban tárgyalások kezdődtek a Szénbányászati Szerkezetátalakítási
Központtal (SZÉSZEK), amely 580 milliós állami támogatást nyújtott a
bezárásra, s 477,8 millió forintot újrakezdési támogatásként adott. A
bezárási költségeket tehát megosztották a tulajdonos magyar állam és a
társaság között, az újrakezdési támogatás pedig gyakorlatilag átfolyt a
cégen a munka nélkül maradt bányászoknak, azt összesen 163 ember között
osztották szét. 2003 jelentős változásokat hozott a cég életében. Míg
2002-ben 12 milliós adózás előtti nyereséget könyvelhetett el, addig 2003-
ban már 865 milliót. Növelte az eredményt, hogy a paksi atomerőmű kettes
reaktorának 2003-as áprilisi üzemzavara miatt a szenes erőművek termelése
jelentősen megnőtt, amihez szükség lett lencsehegyi szénre is. Ugyancsak
megdobta a cég eredményét, hogy 2004-ben a kitermelt szénmennyiség
tényleges meghatározásakor kiderült: hibásak a korábbi becslések, és a
meghatározott talajszint alatt több méter vastagságú szénréteg húzódik.
Ennek egy részét értékesítették, és ez 310 milliós rendkívüli bevételt
eredményezett abban az évben.
Ezen tényezőknek köszönhetően tehát 2004. év égére a „kiüresedettnek”
mondott bányacég bankszámláján csaknem egymilliárd forint pihent, s jó
néhány ingatlant is magáénak tudhatott: a 26 hektáros bányaterületet,
munkásszállót, üdülőt és lakóingatlanokat, bár a vevők kezdetben mérsékelt
érdeklődést mutattak ezek iránt. (Úgy tudjuk, hogy a megmaradt ingatlanokat
mintegy 600 milliós összértéken árulják jelenleg).
Az eltűnt milliárd nyomában
Igen szerény értéket hozott ki ehhez képest a szénbányára a
vagyonértékelés, amelyet az ÁPV Rt. minden tranzakció előtt elkészíttet.
Bár az értékelésen a CIB Bank pecsétje szerepel, úgy tudjuk, hogy azt
valójában a Reorg Rt. készítette el, a CIB csapata csak a „szupervíziót”
végezte. A három cég összértékére a különböző értékelési módszerek
viszonylag nagy különbséggel hoztak ki adatot. Végül 1,3 milliárd forintot
fogadtak el – ez az összeg szerepel az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
jelentésében is, és ez szolgált az eladás alapjául. Az ÁPV Rt. szerint „egy
működő cégcsoportot készültek eladni, amelynek reális értéke a csoporton
belüli kapcsolatok ismeretében volt meghatározható.”
A Lencsehegyi Szénbánya értékét üzleti alapú (diszkontált cash-flow, DCF)
módszerrel határozták meg, amely a jövőben várható bevételek és
ráfordítások jelenértékre történő diszkontálásával számol, csökkentve az
értéket a hitelekkel. (A vagyonértékelés egy megváltozott tevékenységi
körrel, ingatlanhasznosítással foglalkozó társaságot feltételezett.) A
módszer megválasztása azért érdekes, mert egy tevékenységet nem végző
társaság esetében nem érdemes a jövőbeni bevételekkel kalkulálni. Ha –
valamilyen oknál fogva – mégis ezt a megoldást választják, akkor sem szabad
figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy bázisidőszakban ennek a cégnek
közel egymilliárd forint pihen a bankszámláján. A vagyonértékelés azonban a
2003. évi auditált adatokból dolgozott 2004 októberében, ÁPV-s forrásaink
szerint ugyanis náluk előírás, hogy csak auditált számokat lehet figyelembe
venni, korrigálva a vagyonértékelés időpontjáig bekövetkezett lényeges
értékmódosító tényezőkkel. Ugyanakkor már 2003-ban is 500 millió forint
volt a cég számláján. A vagyonértékelők arról például nem feledkeztek el,
hogy a cégértékből levonják az osztalékot, 300 millió forintot. Ezek a
tényezők a vagyonértékelés összes cégre vonatkozó végösszegét jelentősen –
óvatosan számolva 500 millióval, de a tényleges számokat ismerve inkább
egymilliárddal, illetve osztalék nélkül 1,3 milliárd forinttal –
megnövelnék. Ez az összeg azonban teljes mértékben kimaradt a tanulmányból.
(Az egyes vállalatok értékéről lásd táblázatunkat.)
A vagyonértékelést alaposan ismerő ÁPV Rt.-s forrásunk a feltűnő
különbségről azt mondta, hogy az egyes cégeket nem lehet külön kiragadni,
és vizsgálni a megállapított értéket, mert van úgy, hogy egyes esetekben
azért mutattak ki alacsonyabb értéket, „mert a több milliárdos
kötelezettség-állományú Salgótarjáni Öblösüveggyárnál nem lehetett nullánál
kisebb összeget kihozni, pedig nyilvánvaló, hogy az annyit sem ér. Vagy
lehet, hogy a menedzsment nem szolgált megfelelő adatokkal”. Ha azonban ez
az állítás igaz volna, a 2003-as beszámolóban akkor is ott szerepel az 500
millió forint a bankbetétek soron. Egyébként úgy tudjuk, hogy a menedzsment
adott adatokat, sőt havi likviditási mérleget is készítettek, de ezeket a
vagyonértékelő nem vette figyelembe. Végeredményben azonban, ahogy egy
vagyonértékeléssel is foglalkozó közgazdász informátorunk fogalmazott:
„Tökmindegy, milyen módszerrel számolsz, ha egy cégben van egymilliárd
cash, és a követelései meghaladják a kötelezettségeit, plusz vannak
ingatlanok is benne, akkor az sehogyan sem érhet egymilliárdnál
kevesebbet”. A Lencsehegyi Szénbánya azért is egyedi eset, mert effektív
tevékenységet nem végez, illetve a már kibányászott szenet és az
ingatlanokat adja el. De míg a szénbányászat egy rendkívül költségigényes
tevékenység, a szén eladása már nem emészt fel jelentős pénzeket, viszont
termeli a bevételt. Ezért lehetett egymilliárd forint a cég bankszámláján,
míg egy működő társaság az eredményét beruházásokra, fejlesztésekre
fordítja, vagy esetleg kifizeti osztalékra.
A vagyonértékelő a 2004-es számokat csak a tényleges értékesítés esetén
vette figyelembe. Így tett az Orex esetében is, amelyet néhány hónappal az
MBV-privatizációt megelőzően adtak el az osztrák Dorotheumnak, amely a
30,99 százalékos részvénypakettért 137 milliót fizetett. Ez a összeg
befolyt az MBV-hez, és ott is maradt, így a tendernyertes vevő az akkor már
súlyos likviditási gondokkal küzdő Orex helyett a pénzt kapta meg.
Ki nyer ma?
Egy-egy cég azoknak éri a legtöbbet, akik belülről ismerik. Nem volt ez
másként ebben az esetben sem: a menedzsment különböző tagjai ringbe
szálltak a társaságokért.
Amikor a cégek 2002-ben átkerültek az MFB-től az ÁPV Rt-hez, távozott az
MBV akkori vezérigazgatója, Budavári Katalin, helyére Benedek János került.
Az 50 év körüli Benedek a MÁV stratégiai vezérigazgató-helyettesi posztját
cserélte le az MBV vezérigazgatói székére, még korábban, 1997 és 1999
között pedig az MFB vezérigazgató-helyettese volt. A cég egyik üzleti
partnere szerint valóban hitt abban, hogy a Salgótarjáni Öblösüveggyárat
„helyre lehet pofozni”, és kitartóan próbálta az ehhez szükséges ÁPV-s
támogatást megszerezni. Ő hozta magával Ábrahám Ferencet vezérigazgató-
helyettesnek, akinek nem volt ismeretlen a terep, hiszen korábban már
dolgozott az MBV-nél és az MFB-ben is.
A tulajdonoscsere nem hozott változást Vincze András életében, aki 2000 óta
ügyvezető igazgatóként ténykedett a társaságnál. A Bánki Donát Műszaki
Főiskolán végzett 40 éves, orosz anyanyelvű menedzser az ÁVÜ-nél, majd ÁPV
Rt.-nél dolgozott, később pedig a Postabank marketing osztályán illetve a
PB Workoutnál járta végig a szamárlétrát. Korábbi kollégái szerint
ambíciózus, barátságos, közvetlen, kissé simulékony modorú, aki sok mindent
megtesz azért, hogy jóban legyen a fontos emberekkel. „Nem igazán szerette,
hogy vannak főnökei, a külső tárgyalópartnerek számára igyekezett úgy
helyezkedni, hogy őt gondolják döntéshozónak” – emlékezett vissza egy
korábbi főnöke. Ő maga sem titkolja, hogy mindig is tulajdonosi szerepre
vágyott, hogy saját elképzeléseit valósíthassa meg. „Nem az a típus, aki
gyors észjárásával hamar kitűnik a tömegből, de rendkívül kommunikatív” –
mondja egy volt kollégája.
Az viszonylag hamar kiderült a menedzsment tagjai számára, hogy mindhárman
szívesen részt vállalnának az MBV privatizációjában. Az ÁPV-ről azonban
hamar „lepattantak” klasszikus menedzsment buy-out tervükkel, mert a
vagyonkezelő „készpénzt akart látni, s nem akart semmiféle részletfizetési
konstrukcióba belemenni”. (Ez egyébként a privatizációs kiírásban szerepelt
is.) Azt sem titkolták, hogy „nem akarnak később perpatvart, hogy a
menedzsment viszi el a céget”. Így aztán nekiláttak befektetőt keresni,
akivel közösen le tudják szurkolni a vételárat, de nem jártak sikerrel.
Ekkorra már az is tisztán látszott, hogy elképzeléseik alapjaiban térnek el
az MBV jövőjével kapcsolatban: Benedekék a reorganizációt „hajtogatták”,
Vincze pedig egy percig sem titkolta, hogy nem célja az Öblösüveggyár
továbbműködtetése. A habitusbeli különbséget csak erősítette a generációs
„gap”.
Ennél a pontnál kezdtek el külön utakon járni és hátországot találni
elképzeléseiknek, bevetve politikai-gazdasági kapcsolatrendszerüket. A
privatizációs tenderre végül három ajánlat érkezett, nevesítve azonban
egyik menedzsment-tagot sem lehetett megtalálni az indulók között. Úgy
tudjuk, Vincze úgy viselkedett, mintha nem sikerült volna befektetőt
találnia, így Benedekék a Wallis-szal szövetkezve „árban némiképp
alálőttek”, abban a tudatban, hogy nem lesz más ajánlat. A 850 millió
körüli vételár-ajánlatukkal azonban nem is tudtak labdába rúgni.
Másodikként 900-950 milliós ajánlattal a „piértes” Royal Investment nevű
cég futott be, amely korábban forgolódott a menedzsment tagjai körül, akik
később „azt mondogatták, hogy mégsem indulnak”. A nagy meglepetést mégis a
győztes – az angol Save As You Earn mozaikszó rövidítéséből származó – Saye
Kft. jelentette, amelynek két tulajdonosa, Vass Miklós és Vass Krisztina
(információink szerint apa és lánya) 1,2 milliárdot kínált. Az viszonylag
hamar kiderült, hogy Vincze András nem áll távol a titokzatos
befektetőktől, ezt egyesek szerint „Benedek terjesztette”, mások szerint
azonban „azért nem volt nehéz kitalálni, mert Vincze megjelent a pályázat
leadásánál”.
Innentől a „feszültség tapintható volt”. Egy verzió szerint, miután
kiderült, hogy Vincze lehet a befutó cég mögött, Benedek kirúgta, a másik
változat szerint pedig Vincze „egyre többet zárta magára az ajtót, és
voltak arra utaló jelek, hogy elkezdte előkészíteni magának a terepet”. A
lényeg, hogy búcsút mondtak Vinczének 2004 októberében, alig néhány héttel
később viszont már tulajdonosként térhetett vissza az MBV-be. Nem titkolja,
hogy ő végig benne volt a Saye-ben, ám hogy mégsem jelent meg a
privatizációig a tulajdonosok között, azt lapunknak „üzleti-taktikai
okokkal” magyarázta, de ennek részleteiről nem kívánt tájékoztatást adni.
2004. december 30-án, alig két héttel az adásvétel után jelent meg névvel a
cég tulajdonosai között (ekkor Vass Miklós adta el üzletrészét neki), majd
2005 végére – offshore-ügyleteken keresztül – a teljes a társaság az
érdekeltségébe került. Szerinte a tőkéstárs pécsi Vass Krisztina – akit még
évekkel korábban ismert meg – később azért döntött üzletrésze eladása
mellett, „mert nem tudta megszokni a budapesti életet, és visszavágyott
Pécsre”. (Vass Krisztinát lapunk nem tudta elérni).
Pécsi ping-pong
Vinczének azonban nem volt elegendő pénze az ügylet megfinanszírozásához,
ezért – legalábbis a cégadatokból kiolvasható tranzakció-sorozatból ez
tűnik ki – egy furcsa huszárvágással oldotta meg a problémát. Úgy
mozgósított egymilliárd forintot, hogy a Lencsehegyi Szénbánya számláján
pihenő összeg jelentette a hitel garanciáját. Kérdésünkre Vincze azt
állította, hogy mindez nem így történt: az ügylet finanszírozásához saját
erővel is rendelkezhetett, és nem csupán egyetlen bankkal állhatott
kapcsolatban; további részletek közlésétől, az óvadék beszámításának
körülményeiről viszont banktitokra hivatkozva elzárkózott. Az ilyen típusú
ügylet – tehát, hogy a megvásárlandó cég vagyona jelenti a zálogot a
finanszírozáshoz – nem szokatlan a magánszférában, és ha az eladó ehhez
hozzájárul, az sem ritka, hogy erre az adásvétel előtt sor kerül. A
Lencsehegyi ügylet pikantériáját azonban az adhatja, hogy állami vagyonról
van szó: ha tehát az óvadékot az adásvétel időpillanata előtt a bank
leköti, zárolja vagy inkasszálja, akkor az – egy lapunkban nyilatkozó
bankjogász szerint – a hűtlen kezelés gyanúját is felvetheti. Ha viszont
nem így történt, és a bank a folyószámlán lévő összeget – annak zárolása
nélkül – figyelembe vette a hitel folyósításakor, akkor a hitelintézet
vállalt a szokásosnál nagyon kockázatot. Banktitokra hivatkozva azonban a
hitelfelvétel körülményeiről lapunk nem kapott tájékoztatást, arra
vonatkozóan nem találtunk sehol utalást, hogy Vincze egy harmadik verzió
szerint járt volna el, és sikerült volna a hitel zálogául egymilliárd
forintot máshonnan mozgósítania. A cégbírósági dokumentumokból a következő
tranzakció-sorozat látszik.
Bankos forrásaink egyetértenek abban, hogy egy egymilliárd forintos hitel
megszerzéséhez szükség van ekkora értékű fedezetre. A Saye az MBV
vételárának fejében alig 55 milliót tett le készpénzben az asztalra, 85
millió forint értékben kárpótlási jegyet mutatott fel (a pályázat
lehetőséget adott a vételár 10 százalékának kárpótlási jeggyel történő
megfizetésére), a maradékra pedig az Inter-Európa Bank (IEB) egymilliárd
forint fölötti hitelígérvényét csatolta a pályázathoz. Ennek hátteréül
szolgált a bánya pénze. A cég számláit a cégadatok tanúsága szerint 2004
májusától az IEB kezelte. Úgy tudjuk, hogy az IEB 700 millió forintot
betudott óvadéknak ebből az összegből a Saye-nek nyújtott hitel fejében,
továbbá a bányacég nyolc ingatlanára jelzálogot jegyzett be, és a bankra
engedményezték a Bakonyi Erőművel kötött szénszállításból eredő teljes
bevételét is.
Az adásvétel létrejötte után egyébként az óvadék összegét és további
majdnem 191 millió forintot, összesen tehát 891 milliót a Lencsehegyi
Szénbánya kölcsönadta a Saye Kft.-nek működése finanszírozására, kétéves
futamidőre kamatfizetési kötelezettség mellett. Az így kapott 891
millióval, és egy másik leánycég, a Biostatin 110 milliós kölcsönével nem
kizárt, hogy vissza is fizették a banknak a pénzt 2005-ben, így már csak e
társaságoknak tartozik a Saye, de az éves beszámoló tanúsága szerint ez is
kifut idén.
Új seprű
Hogy nem derült égből villámcsapásként „szakadt” az MBV a Saye-re, az abból
is látszik, hogy a szerződés aláírása után sebtiben nekiláttak a
„rendrakásnak”: megtisztították a cégeket, a felügyelő bizottságokba Vincze
kért fel embereket, köztük Csonka Tibort, az IEB pécsi fiókjának vezetőjét.
Ezt a lépését Csonka kérdésünkre azzal indokolta, hogy „nagyon jó a
kapcsolat a céggel”, majd hozzátette, hogy „ekkora hitelnél a bank már
szereti látni a dolgokat.”
Mi történt tehát 2004 decemberében, az MBV megvételének pillanatában? A
Saye további 80 millió forint kölcsönt kapott a Lencsehegyi Szénbányától, a
Salgótarjáni Öblösüveggyár pedig a bányacégre engedményezte január-februári
határidejű vevőköveteléseit 70 millió forint értékben. Aztán a Saye eladta
az üveggyárral szembeni 300 millió forint alaptőke-emelés miatti
követelést, továbbá egy 60 milliós követelést is. Emellett megvette az Ovum
2001 Kft.-t, állításuk szerint azért, mert ez a cég birtokolta egy Nádor
utcai lakás bérleti jogát, s később valamennyi érdekeltséget ide
jegyeztették be. S még szintén decemberben megindították a Parád Kristály
felszámolását is. Legalábbis ezeket tudjuk a céges papírokból.
Vincze egy pillanatig nem próbálja leplezni, hogy nem altruizmusból szállt
be az üzletbe, hanem pénzt akart keresni. A megvásárolt csomag egyik fontos
jellemzője, hogy értéke attól függ, mihez kezdenek vele. Ez nem brilliáns
ötletek meglétét igényli, hanem annak eldöntését, hogy hosszabb távon
gondolkodik a befektető vagy a gyors haszonszerzésre törekszik. A
Salgótarján rendbetételére óvatos becslések szerint is többszázmillió
forint kellett, és még így is az átlagosnál nagyobb kockázatot hordoz a cég
jövőbeni „alakítása”. A gyors és biztos haszonra hajtó vállalkozói
attitűdöt indokolja a csomag másik fontos jellemzője, hogy a cégek prompt
pénzeket rejtenek, amelyek két éven belül befolynak. Ráadásul a többségi
paketteket is érdemes eladni, mert egy sincs benne, amely éveken át
biztosan termelné a pénzt. A kisebbségiek esetében is a gyors értékesítés
lehet a leghasznosabb taktika. Az egyetlen kivétel a Biostatin
Gyógyszerkutató lehet. (Lásd „Potenciál-növelő” című írásunkat.)
Az üveghegyen innen és túl
A privatizáció „csúnya foltja” a Salgótarjáni Öblösüveggyár esete, amelynek
körülbelül négymilliárdos követelésállománya volt az adásvételkor. (A cég
történetét lásd Üvegzseb című keretes írásunkban.) Vincze András a kapun
belül kerülés első pillanatában közölte az érintettekkel, hogy „egy fillért
sem hajlandó áldozni a gyárra”. Elmondása szerint felajánlotta, hogy
hajlandó az MFB-nek vagy egy szakmai befektetőnek átadni a cégpakettet egy
forintért, erre a dealre azonban senki sem harapott rá. „Ennek a
felvetésnek az adott helyzetben semmi realitása nem volt” – mondja az ügyet
jól ismerő forrásunk –, „hiszen örültek, hogy megszabadultak tőle”. Az MFB-
nek mellesleg van még egy körülbelül egymilliárd forintos követelése is az
üveggyárral szemben, amelynek a megtérülési esélye általunk megkérdezettek
szerint legalábbis csekély. Akárcsak annak az esélye, hogy egy szakmai
befektető megvegye.
Az üveggyár évek óta tartó likviditási problémái az MBV privatizációja után
tovább erősödtek. 2005. március 22-én azonnali inkasszót nyújtott be
követeléseire az MFB, s elkerülhetetlenné vált a felszámolás. Ekkor már nem
az MBV állt többségi tulajdonosként a cég mögött, mivel az inkasszó
benyújtása körüli napokban a Stonefarm Kft. megvásárolta az üveggyártó 85
százalékos pakettjét, a társaság többségi tulajdonosa – áttételeken
keresztül – a korábban a Cooptouristot válságmenedzselő Kőteleky László
lett. Az új részvényes megjelenése nem tűnik túlságosan logikus lépésnek,
akkor már ugyanis a bíróságnál volt az a felszámolási kérelem, amely
alapján áprilisban meg is indult az eljárás.
Ráadásul Vincze angolosan távozott, mert a tulajdonrész értékesítésén túl
egy 600 millió forintos, jelzáloggal és a készletekre vonatkozó zálogjoggal
fedezett MBV-követelést is eladott Kőtelekynek. A készletekre vonatkozó
zálogjog a felszámolás ellenére is jó biztosítéknak tűnik, hiszen az
értékesítésből származó árbevétel befolyik a követelés tulajdonosának
zsebébe.
Többen logikus üzleti lépéseknek minősítették Vincze húzását, de volt
olyan, aki szerint „bátorság kellett az üveggyárat így helybenhagyni,
Salgótarján viszont kellően messze van ahhoz, hogy a dolgozók ne menjenek
vasvillával a cég székháza elé.” Az ügylet további szépsége, hogy Vincze
még az állami tulajdonú MBV ügyvezető igazgatójaként az ST Glass
igazgatósági elnöke volt, ami néhány forrásunk szerint felveti az ő
felelősségét. Kérdés, hogy tett-e olyan lépéseket, amelyek hozzájárultak a
cég tönkremeneteléhez, de ennek bizonyításra „igen korlátozott számban akad
példa Magyarországon”. Az MBV megújult honlapján egyébként a referenciák
között szerepel a Salgótarjáni Öblösüveggyár reorganizációja.
„Hot potato”
Mi történt tehát? Pusztán a dolgok tökéletlen működéséből és a szereplők
különböző informáltsági fokából adódó véletlenek sorozata hozta létre ezt
az üzletet, avagy tetten érhető, hogy valakik összejátszottak?
A tankönyvek azt rögzítik, hogy egyenlő informáltság esetén jöhet létre
tiszta versenyhelyzet. Ebben a történetben azonban nem rúgott labdába
egyetlen teljesen „outsider” sem, „bennfentes infó nélkül nem vennék ilyen
céget” – értettek egyet befektetéshez értő forrásaink. Vincze András ezt
úgy sommázta, hogy „akinek virágboltja van, ne menjen az Antenna Hungáriát
privatizálni.”
De elég nagy volt-e Benedek és Vincze ehhez a dealhez? Az logikus, hogy
alkalmazottból mindannyian tulajdonossá szerettek volna válni, az állami
vagyon maradványa azoknak ér sokat, akiknek korábban még nem jutott.
Benedekék ajánlatára a Wallis rábólintott, de abban az időben „ők el voltak
foglalva a Hajdú-Bét körüli kavarásokkal”. Az általunk megkérdezettek tudni
vélik: a köztük lévő alku nemcsak Benedekék megtartásáról szólt, hanem
opciós jogát is rögzítette a cég későbbi megvásárlására.
De kik álltak a pályázók mögött ténylegesen? „Ilyen üzlet nem köttetik
politikai hátszél nélkül” – mondták forrásaink, bár az érintettek
igyekeztek a politikai szálat cáfolni, és ÁPV-s forrásaink is állították,
hogy nem volt rajtuk politikai nyomás. Több forrásunk szerint azonban
„Benedek Medgyessyvel kavart”. Ismerték egymást, hiszen az MFB-nél együtt
dolgoztak éppen abban az időben, mikor az MBV-t létrehozták. Medgyessy 2004-
ben még pozícióban volt, legalábbis augusztusi lemondásáig, akkor állítólag
egy informátorunk szerint „meg is mondták az ÁPV-nek, hogy nem nyerhet az,
akit ő támogat”. Forrásaink szerint Vincze mögött is biztosan állt valaki –
egy, az ügyletet jól ismerő, megbízható forrásunk szerint Puch László, a
szocialisták pártpénztárnoka, mások szerint Bartha Ferenc, az IEB elnöke –,
ami furcsa „szoci-párharcot” eredményezett. A végső csata egy része
állítólag éppen az IEB-ben zajlott, hogy ki kinek adjon vagy ne adjon
hitelt.
Miért nem választották szét a csomagot jó és rossz cégekre, vagy miért nem
próbálták meg állami tulajdonban tartva végelszámolni? A szétválasztás „sok
macerával” járt volna, és sokáig elhúzódik, „és az is pénzbe kerül”.
Ugyanez igaz az állami kontroll alatt tartott végelszámolásra is. Kinek
kedvezhettek a pályázat kiírásával, ha volt ilyen szándék? Pontosan
rekonstruálni a történeteket lehetetlen, de az biztos, hogy a kiírás nem
tartalmazott feltételeket – Benedek ezt szerette volna állítólag elérni,
különösen az ST Glass esetében –, végül azonban egyedül az ár döntött, ami
Vinczének kedvezett. (Ebben az is szerepet játszhatott, hogy kettejük
harcában Vincze bizonyult jobban informáltnak.) ÁPV-s forrásaink pedig úgy
fogalmaztak, amikor a kiírásról kérdeztük őket: mindenki aggódott, hogy
senki nem ad a csomagért annyit sem, amennyi a vagyonértékelésben
szerepelt, ezért sem szabtak feltételeket. A vagyonértékelés azonban, mint
korábban rámutattunk, nem számolt a Lencsehegy valódi értékével.
Ez azonban egyes feltételezések szerint nem „hirtelen felindultságból
történt”. Az MBV már az ÁPV Rt.-hez is „feltűnően olcsón” került az MFB-
től: a 2002-ban 3,9 milliárd forintos saját tőkéjű társaság az értékvesztés
miatt – MFB-s forrásunk szerint – 931 millió forintos nettó értéken cserélt
gazdát. A saját tőke egy cég kötelezettségekkel csökkentett eszközértékét
mutatja, nagyon leegyszerűsítve általában azt, hogy mennyit ér a társaság.
Hiába mutat az ügylet az ÁPV Rt. szempontjából nyereséget (1,2 milliárdot
kapott Vinczétől), a saját tőke és a bekerülési érték közti feltűnő
különbséget az ügyletet közelről ismerő forrásaink szerint semmilyen
gazdasági érv nem indokolja. Az ÁSZ-jelentés nem kifogásolta a tranzakciót,
de megjegyzi (a három cégre vonatkozóan), hogy az eladási érték csupán 40
százaléka az összesített saját tőkének.
Mennyit ért azonban valójában a vagyon, és mekkora nyereségre lehetett
szert tenni? Kutatásunk során a legváltozatosabb számokat hallottunk. A
pályázók 300 milliós haszonról beszéltek, óvatos számításaink egymilliárdos
pluszt mutatnak, ha azonban a vagyonértékelést vesszük alapul (korrigálva a
Lencsehegy értékével), akkor a summa akár 2,6 milliárdot is elérhet. A
háttérbeszélgetések során ennél cifrább számok is elhangzottak becslésként.
A menedzsment tagok harcából győztesen kikerülő Vincze András ma már
Porschén jár, de nem mindegy, hogy mi marad utána. „Tipikusan ő az az
ember, akivel nem fognak életút-interjúkat készíteni” – summázta egy, az
ügyet közelről figyelő forrásunk a tanulságot.
Azt pedig a számok és a történet fényében ki-ki eldöntheti, hogy jó üzletet
csinált-e az állam. Az állam annyiért adta el a három társaságot Vinczének,
amennyi az egyik cégben eleve benne volt készpénzben, miközben a
salgótarjáni üveggyártó elengedésével az MFB kétes, „bebukónak” látszó
hitele miatt körülbelül ugyanekkora vesztesége keletkezik. Hogy miért
finanszírozta az állam évekig az üveggyárat – és ezt az egész cégcsoportot
közel egy évtizeden át – és öntötte bele az adófizetők pénzét, ha utána
elengedte a kezét, olyan kérdés, amire senki nem tudott jó választ adni.
Mlinkovics Ildikó–Vajda Éva
Üveg-zseb
A több mint egy évszázada alapított Salgótarjáni Öblösüveggyár a
rendszerváltás elő tt – hasonlóan az ország többi üveggyártójához – az
Üvegipari Művekhez tartozott. Nem voltak saját, közvetlen piaci
kapcsolatai, s a több évtizedes lemaradás ellensúlyozásához elengedhetetlen
fejlesztésekhez szükséges pénzmennyiség sem állt hegyekben a
házipénztárakban. Így a rendszerváltás hozta nagy önállóság nem a nagy
lehet ő ségek tárházát hordozta magában, sokkal inkább kényszerpályának
bizonyult.
A salgótarjáni üveggyártó 1990-től kez | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=723 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-privatizaltok-ti-a-magyar-befektetesi-es-vagyonkezelo-rt | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-04-01 00:00:00 | [
"Bartha Ferenc",
"Puch László",
"Vass Krisztina",
"Vass Miklós",
"Vincze András"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"CIB Bank",
"Inter-Európa Bank",
"Lencsehegyi Szénbánya Kft.",
"Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Reorg Apport Rt.",
"Saye Kft.",
"ST Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
2,210 | Házaló önkormányzatok – Ingatlanspekuláció | ARCHÍVUM - 2007 / 1 Egy fejezet vége
Magyar Telekom Távozik a társaság éléről Straub Elek elnök-vezérigazgató, aki tizenegy évig vezette a céget. A montenegrói szerződésekre irányuló belső vizsgálat lapzártánkkor még folyik. Az amerikai hatóságok (SEC, DOJ) is vizsgálódnak, emiatt az ügy évekig kihathat a vállalat és a benne érintett személyek életére. Szeretném, ha a következő években kizárólag a cégcsoport gyarapításával foglalkozhatna a tulajdonos és a menedzsment, nem pedig az alig több mint egy év múlva lejáró szerződésem miatt elkerülhetetlen további változásokkal. Ezért hoztam meg döntésemet áll a Straub Elek távozásáról szóló hivatalos sajtóközleményben. Ez azonban így nem igaz. Bár úgy tudjuk, Straub valóban úgy gondolta, neki elsősorban az a dolga, hogy a cégcsoport értékének növelésével foglalkozzon, ne pedig az őt is célkeresztbe állító belső vizsgálattal, mégis ez utóbbi miatt kényszerült felállni székéből. Bizonyos, a könyvvizsgáló által kifogásolt montenegrói tanácsadói szerződések miatt a társaságnak nem fogadták el az auditált éves mérlegbeszámolóját, majd ehhez végül több hónap után a PriceWaterhouseCoopers (PWC) azt a feltételt szabta, hogy a menedzsment teljességi nyilatkozatot már ne ő írja alá, hanem az utódja. Bár egy ideje már lehetett sejteni, hogy minden bizonnyal német menedzser követi őt ebben a pozícióban, arra kevesen fogadtak volna, hogy ez éppen az idén júniusban Törökországba távozott Christopher Mattheisen lesz, aki 2002 óta vezérhelyettesi rangban a T-Comot, azaz a vezetékes üzletágat irányította. (Képünkön bal oldalt, mellette Straub Elek.) Mattheisen érkezésével kapcsolatban az tûnik valószínûnek, hogy az anyacég döntéshozói idén ősszel utánanyúltak, mikor már látni lehetett, hogy a montenegrói szerződések körüli belső vizsgálatot Straub nem éli túl. (Bár van egy olyan, kevésbé valószínû feltételezés is, miszerint Mattheisen azért ment Törökországba a nyár elején, hogy távol maradjon a vizsgálattól, mert a német tulajdonos már akkor őt szemelte ki utódként.) Mint azt már korábban többször megírtuk, a New York-i tőzsdén jegyezhető cégként a Magyar Telekomra vonatkozik az amerikai értékpapírtörvény. Ez arra kötelezi a vállalatot, hogy ha az auditor bármi gyanús dolgot talál, akkor azt egy belső független vizsgálatnak fel kell derítenie ezt folytatja a White and Case nemzetközi jogi iroda , annak lezárultával pedig a társaságnak meg kell tennie a megfelelő lépéseket (remedial actions). Ez a jogszabály értelmében bizonyos belső eljárási rendek szigorítását illetve a vezetők cseréjét jelenti. Korábban már leváltották a teljes montenegrói igazgatóságot, küldtek el embereket a leánycégtől is, valamint távozott Balogh András stratégiai igazgató, és helyettese, Morvai Tamás. (Balogh időközben a Wallis portfóliókezelési vezérigazgató-helyettese lett, Morvai pedig, úgy tudjuk, külföldön talált állást.) Így tehát Straub december eleji távozása is egyértelmûen a belső vizsgálat következménye. Ugyancsak a belső vizsgálatból adódik, és remedial actionnek tekinthető, hogy a társaság bevezetett bizonyos helyesbítő intézkedéseket a tanácsadói szerződések megkötésére vonatkozó ellenőrzési folyamatainak fejlesztésére, ideértve egy új irányítási modell bevezetését is. Erről a Magyar Telekom sajtóközleménye beszámolt, mint ahogyan arról is, hogy az utolsó közbülső vizsgálati jelentés megállapította: a szerződéseket nem teljes egészében a szerződéskötés belső vállalati folyamatainak megfelelően kötötték, és nem sikerült elégséges bizonyosságot szerezni afelől sem, hogy a cég megfelelő ellenértéket kapott a kifizetett összegekért. Lapzártakor még készülőben volt egy újabb, nem véglegesnek szánt jelentés. Ami pedig a mérleget illeti, a cég az év eleji gyorsjelentéshez képest a vitatott montenegrói szerződések számviteli kezelését megváltoztatta folyó költségként számolta el ezeket a tételeket aktivált költség helyett. Ez információink szerint elégséges lehet ahhoz, hogy az auditált éves mérlegbeszámolót korlátozó záradék nélkül fogadják el a lapzártánk utáni, december 21-i közgyûlésen. Kapcsolódó cikkek: Ki nevet a végén? (mm 2005 / 12) Időzített banánhéj (mm 2006 / 8) Nyári mérlegtelenítés (mm 2006 / 9) A nagy hezitálás (mm 2006 / 10) Homályos végjáték (mm 2006 / 11) A saga folytatódik (mm 2006 / 12) Díjnyertes cikksorozat a Magyar Telekom botrányáról (hír, 2007. 01. 12.) | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=725 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazalo-onkormanyzatok-a-ingatlanspekulacio | Manager Magazin | hungarian-news | 2006-04-01 00:00:00 | [
"Gál György",
"Hajnal László",
"Hunvald György",
"Kékessy Georges Sándor",
"Nagy György (Erlak)",
"Szijjártó Piroska",
"Verók István"
] | [
"Dembi 26. Kft.",
"Dembinvest Kft.",
"Dob Center Kft.",
"Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft.",
"Erzsébetvárosi Önkormányzat Vagyonkezelő Zrt.",
"Fidesz",
"Hajnal Király Kft.",
"Király 27 Kft.",
"Király Garden Kft.",
"Király Ház Kft.",
"Király Palace Kft.",
"Király-Major Kft.",
"Klau-Bau Kft.",
"Linmor Consultans",
"MSZP",
"Private&Business",
"Promo-Vest Kft.",
"SZDSZ"
] | [
"Bp. VII. kerület"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"privatizáció"
] | [] |
|
2,211 | Miért lett titkos az Egymásért bizottsági jegyzőkönyve? | Az ügy előzménye, hogy Földesi Szabó Lászlót, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnökét és munkatársait áprilisban előzetes letartóztatásba helyezték áfacsalás gyanúja miatt. Szilvásy György kancelláriaminiszter április végén rendelt el vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, azután, hogy a sajtóban megjelent: a Nemzetbiztonsági Hivatal több munkatársa is érintett lehet az alapítvány ügyében.
A vizsgálat megállapításai alapján döntött a miniszter úgy, hogy alaposabb vizsgálatra van szükség, ezt május közepén rendelte el Szilvásy György. A jelentés május végére készült el, először Szilvásy György kapta meg, majd ő a nemzetbiztonsági bizottságnak továbbította azokat.
Demeter Ervin kedden elmondta: mihamarabb leválogatják a keddi ülés jegyzőkönyvéből a titoktörvény alá eső részeket és a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzák az ülésen elhangzottakat. Az ellenzéki politikus szerint további vizsgálatra lenne szükség, hogy tisztázzák az alapítvány és az NBH kapcsolatát. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/06/miert-lett-titkos-az-egymasert-bizottsagi-jegyzokonyve | https://web.archive.org/web/20240129073130/https://www.vg.hu/kozelet/2007/06/miert-lett-titkos-az-egymasert-bizottsagi-jegyzokonyve | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miert-lett-titkos-az-egymasert-bizottsagi-jegyzokonyve | Világgazdaság | hungarian-news | 2007-06-12 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,212 | Csempészet miatt letartóztatták Mehmet Karcsi segítőjét | Földesi-Szabó László mellett öt másik embert is előzetes letartóztatásba helyeztek a VPOP nyomozói, akik a múlt hétvégén 1,22 milliárd forint értékű vám- és ÁFA-csalás gyanúja miatt lepleztek le több fővárosi vállalkozást és egy kiemelten közhasznú alapítványt - közölte hétfő délután a szervezet.
A nyomozás eddigi adatai szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányítása alatt tartó elkövetői kör Magyarország európai uniós csatlakozását követően 59 esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket - olvasható a közleményben.
Az elkövetők a közel 8.500 tonna áruval azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át, így vám- és ÁFA-mentesen kezeltetették azokat. Az árukat az alapítvány nem vette át, hanem több magyarországi üzletláncnak értékesítették. Az ily módon meg nem fizetett vám, illetve ÁFA összege 1,22 milliárd forint - áll a tájékoztatóban.
A nyomozók az akció során összesen hat személyt vettek őrizetbe, akiknek előzetes letartóztatását a Fővárosi Ügyészség indítványa alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság vasárnap rendelte el.
Földesi-Szabó László az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet elnökeként Mehmet Karcsika hazahozatalával vált ismertté.
A most tízéves kisfiút 2004 júliusában török édesapja, Tüysüz Mehmet a láthatásról nem vitte vissza az édesanyjához, hanem kicsempészte őt szülőhazájából, Magyarországról Törökországba. A kisfiú tartózkodási helyét az Egymásért Egy-Másért Alapítvány 5.000 eurós nyomravezetői díjának segítségével derítették ki.
A kisfiú április 8-án érkezett haza Magyarországra. | http://nol.hu/archivum/archiv-442978-250951 | https://web.archive.org/web/20170123120024/http://nol.hu/archivum/archiv-442978-250951 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csempeszet-miatt-letartoztattak-mehmet-karcsi-segitojet | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-04-16 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,213 | Kóka a Tranzit Caféban etette a liberálisokat | "Ne haragudj, erről nem nyilatkozhatok" - zárta le rövid úton beszélgetésünket a budai Tranzit Art Café egyik vezetője. A kávéház üzletvezető-helyettese előbb végighallgatta kérdésünket, hogy vajon a Manager Magazin a náluk rendezett liberális párti rendezvény után történtekről írt-e áprilisi számában, majd cáfolat nélkül letette a telefont. Az üzletvezető napok óta elérhetetlen.
A Manager Magazin főszerkesztő-helyettese még májusban jegyzet formájában számolt be egy általa hallott történetről: "Vezető kormánypárti politikus kvázi magánrendezvényre kibérel egy éttermet. Amikor a tulajdonos bemondja a rendezvény áfával együtt értendő bruttó árát, akkor a politikus asszisztense még csak kicsit se zavartan közli: ez a nagy formátumú európai politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy."
Minisztériumi borítékban
A rá terelődött gyanút időközben Kóka János gazdasági miniszter egy 150 fős rendezvény számlájának bemutatásával kívánta eloszlatni. A forrás névtelenségét őrző magazin az Indexhez eljuttatott nyilatkozatában azonban jelezte, hogy az időközben egyre nagyobb közfigyelmet kiváltó történet nem március végén és nem a miniszter milliós számlájával a sztoriba keveredett Columbus hajón zajlott le. A lap közleménye megerősítette a korábbi cikkek állításait is: a miniszter asszisztense "a nettó összeget minisztériumi borítékban adta át, a cikk megjelenése után az étterem rendkívüli APEH-vizsgálatot kapott."
Az Index tudomása szerint az információk eddig titkosan kezelt forrása a Kosztolányi téri Tranzit Art Café volt, ott rendeztek február 5-én a szabad demokraták liberális értelmiségi találkozót. Az esemény Kóka SZDSZ-es pártelnök-választási kampánya részének tekinthető, bár a jelölés akkor még két napig nem volt hivatalos. A találkozón rengeteg Kóka-párti politikus is részt vett, Kuncze Gábor expártelnök beszédet is tartott.
A mintegy százfős társaságban ott volt Kukorelly Endre, Kerényi Miklós Gábor, Daróczy Ágnes, Varga László, Mészáros Márta, Bojár Gábor, Pohárnok Mihály, Rajk Judit. A résztvevők postán kapták a meghívókat. A rendezvényen apró szendvicsekkel és süteményekkel kínálták a vendégeket, a kávét és az üdítőt azonban mindenki maga fizette, így a számla feltehetően nem volt akkora, mint az elnökké választás alkalmából rendezett bulin.
A minisztérium nem rendezett pártpolitikai rendezvényeket
A tranzitos rendezvénnyel kapcsolatban először több telefon után emailban kérdeztük a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, kértük azt is, hogy mutassák meg az ott kapott számlát is, miután a már bemutatott számla ügyében az SZDSZ sajtóosztálya korábban a GKM szóvivőjéhez irányított minket.
A "tartott-e politikai rendezvényt Kóka János 2007. január 1. és február 28. között a Tranzit Art Café nevű, XI. kerületi étteremben?" kérdésre és további hét másikra Ábrahám Gergely szóvivő csupán annyit válaszolt: a "Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a jelzett időszakban sem rendezett pártpolitikai rendezvényeket". A tárca ezután többszöri próbálkozásunkra sem reagált bővebben, csak az SZDSZ-hez irányított.
A továbbiakban nem nyilatkozom
A párt sajtóosztálya válaszában azt írta, hogy az SZDSZ tisztújítási kampányában az elnökjelöltek számos politikai rendezvényt tartottak, és információik szerint ezeken szabályosan kifizették a fogyasztásukat. "A szervezést a jelöltek kampánystábjai végezték, és a meghívottak körét is ők határozták meg. Amennyiben információik szerint bármelyik vendéglátóhely elmulasztotta a nyugtaadási kötelezettségét, javasoljuk, hogy annak körülményeiről az érintett vendéglátóhelyen tájékozódjanak" - írta a sajtóosztály.
A rendezvényről Kóka Jánost szerdán is szerettük volna megkérdezni, de a miniszter nem válaszolt kérdéseinkre. "Ebben az ügyben a továbbiakban nem nyilatkozom" - mondta a pártelnök, majd teendőire hivatkozva elsietett. Szombaton kérdésünkre határozottan cáfolta, hogy más máskor és máshol - azaz nem a Columbus Pubban az elnökválasztási partin - előfordult volna, hogy ő vagy asszisztense feketén rendezte a számlát.
Gál J. cáfol
Kóka János nevében Gál J. Zoltán, a kancellária államtitkára szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón cáfolta, hogy a gazdasági miniszter a Kosztolányi téri Tranzit Art Caféban február 5-én tartott liberális értelmiségi találkozó után számla nélkül fizetett.
Veres János pénzügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, ha bárki tud szabálytalan számla- vagy nyugtaadásról, tegyen bejelentést, és az adóhatóság majd kivizsgálja az esetet. Hangsúlyozta, soha nem rendelt el ilyen típusú ellenőrzést, hiszen erre nincs is jogköre. | https://index.hu/belfold/tranz0613/ | https://web.archive.org/web/20210211023247/https://index.hu/belfold/tranz0613/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-a-tranzit-cafeban-etette-a-liberalisokat | Index | hungarian-news | 2007-06-13 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,214 | Távozása után is jutalmazta barátnőjét a főkapitány | Az évi normál jutalmazásként részesítette pénzjutalomban barátnőjét Bencze József országos rendőrfőkapitány még a VPOP rendészeti főigazgatótójaként, állította az Indexnek korábban a tábornok, a birtokunkba jutott adatok azonban ezt cáfolják. Bencze tábornok élettársa tavaly július 15-ei hatállyal távozott a vámőrségtől, a tábornok másnap még megjutalmazta Gy. Kittyt.
A rendőrfőkapitány szerint ez tény, mivel alapos vizsgálatot rendelt el.
A rendőrség mély morális válságban van, ennek Gyurcsány Ferenc és kormánya is okozója, mert pártirányítás alá vonta a testületet, mondta Csampa Zsolt fideszes képviselő.
Nem lesz utódja a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) Bencze József eddigi rendészeti főigazgatónak.
Néhány hónap alatt háromszor is jutalomban részesítette barátnőjét Bencze József országos rendőrfőkapitány, aki korábban a VPOP rendészeti főigazgatójaként főnöke is volt élettársának, számolt be az Index korábban az ügyről.
Saját keretéből jutalmazott Bencze
Az évi 3-4 normális jutalmazás keretében részesítette pénzjutalomban későbbi gyermekének édesanyját Bencze József vezérőrnagy, még a VPOP rendészeti főigazgatójaként, állította akkor az Indexnek nyilatkozva az új országos rendőrfőkapitány.
Az Index birtokába jutott újabb adatok azonban ennek ellentmondanak. A VPOP-nál negyedévente adható jutalom a munkatársaknak, e mellett a főigazgatók külön jutalomkeretükből bármikor díjazhatják beosztottjaikat. Bencze ebből az évi néhány milliós keretéből jutalmazta meg barátnőjét rövid idő alatt háromszor is.
Távozás után jutalom
Bencze József azt is állította korábbi nyilatkozatában, hogy amikor élettársával komolyabbra fordult a kapcsolata, rövid időn belül távozott is a testülettől. Csakhogy a most birtokunkba jutott dokumentumok szerint Gy. Kitty tavaly július 15-én távozott a testülettől, Bencze azonban másnap még beosztásában végzett kiemelkedő munkája elismeréseképp megjutalmazta az éppen kapcsolatuk miatt távozó barátnőjét.
Bencze József országos főkapitány munkatársai útján azt üzente: elképzelhető, hogy távozása után kapott jutalmat barátnője, de szerinte ebben nincsen kivetnivaló, hiszen ő maga május 31-ével távozott a pénzügyőrségtől, de ő is fog még jutalmat kapni.
Korábban kiderült, hogy a jutalmazási ügyletről Veres János pénzügyminiszter is tudott, de abban nem látott kivetnivalót. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök viszont Bencze beiktatásán úgy reagált az ügyre, különbséget kell tenni pitiáner kisszerű támadások és jogos kritikák között. | https://index.hu/belfold/bencze070612/ | https://web.archive.org/web/20231113082511/https://index.hu/belfold/bencze070612/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavozasa-utan-is-jutalmazta-baratnojet-a-fokapitany | Index | hungarian-news | 2007-06-13 00:00:00 | [
"Bencze József"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
|
2,215 | Meggyanúsították a zuglói alpolgármestert | Mint arról már több alkalommal beszémoltunk, szakmai szempontból igencsak kétséges a 4-es metró második szakaszának megépítése, mivel az árához képest még kevesebb utast érint, mint az első szakasz.
A lóhalálában beszervezett 34 megbízhatóan érdektelen tag lett volna az ellensúly az új érdekcsoporttal szemben Zuglóban, de a hamar munka ritkán jó.
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője megerősítette a hvg.hu információját, hogy Sz. István ellen magánokirat-hamisítás vétsége miatt feljelentés érkezett a XI-XXII. kerületi ügyészségre. A zuglói alpolgármester, a helyi MSZP elnöke, Szücs István 2003-ban cégjegyzési jogosultság nélkül írt alá egy kötelezettségvállalást, írtuk .
A XI. kerületi ügyészségnek szerdáig kell dönteni arról, hogy a feljelentést elutasítja-e, illetve nyomozást vagy feljelentés-kiegészítést rendel-e el, mondta a szóvivő. A feljelentő szerint a tavaly márciusban felvett 34 új párttag jelentkezési lapjain feltűnően sok a vélhetően azonos kéztől származó aláírás.
A dokumentumban az is szerepel, hogy a felvettek közül tízen az elmúlt több mint egy évben egyetlen alapszervezeti taggyűlésen sem vettek részt. Az alpolgármester szerint ő ártatlan, és szerinte a botrány csak a zuglói szocialista pártban zajló pozícióharc eredménye. | https://index.hu/belfold/zugl612h/ | https://web.archive.org/web/20201021164546/https://index.hu/belfold/zugl612h/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meggyanusitottak-a-zugloi-alpolgarmestert | Index | hungarian-news | 2007-06-12 00:00:00 | [
"Szücs István"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"magánokirat-hamisítás"
] | [] |
|
2,216 | Nyomoz az ügyészség a zuglói MSZP után | A zuglói szocialista alpolgármester és helyi MSZP-elnök, Szűcs István egy éve felvett a XIV. kerületi szervezetbe 34 új tagot, majd egy lendülettel belépési moratóriumot rendelt el, ami azóta is tart. Az új tagok miatt indult nyomozás a közelmúltban. A gyanú szerint Szűcsék nagyrészt hamis aláírásokkal ellátott belépési nyilatkozatokkal képeztek ellensúlyt egy akkor jelentkező, a kerületben új szocialista csoportosulással szemben a tavalyi választások idején kezdődött pozícióharcban.
Óbudán és Zuglóban még nincs megegyezés, a Belvárosban is akadoznak a tárgyalások, és még Kovács Pisti sorsa sem dőlt el.
Egy éve nem vettek fel senkit a XIV. kerületi szocialisták közé, pedig lenne legalább negyven jelentkező.
Nem kellenek az újabb szocik
Az MSZP időközben alpolgármesteri székbe delegált helyi elnöke, Szűcs István utoljára 2006. március 1-én bővítette 34 új párttaggal Budapest legkisebb létszámú szervezetét. A csoportos tagfelvétel akkor történt, amikor egy új társaság próbált bejutni az évek óta komolyabb változások nélkül üzemelő zuglói MSZP-be. Tóth Csaba, egykori Vas megyei pártelnök és társasága már a tavalyi országgyűlési választások előtt bejelentkezett, de a 40 fős csoport belépési nyilatkozatára azóta sem került pecsét, pedig a párt Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága is alapszabály-ellenesnek minősítette Szűcs ellenállását. Az általános érvényű állásfoglalás már tavaly szeptember 26-án megszületett, de a zuglói elnök az elmúlt hónapokban sem volt hajlandó felfüggeszteni az egy éve, általa hozott moratóriumot.
Szorgos aláíró kezek
A 34, még a felvételi stop előtt felvett párttag ügyében viszont április végén feljelentés érkezett a Fővárosi Ügyészséghez. A beadvány arra hívta fel a nyomozóhatóság figyelmét, hogy a Szűcs István által nyilvántartásba vett új MSZP-sek jelentkezései lapjain feltűnően sok a vélhetően azonos kéztől származó aláírás. A feljelentők telefonon is megkeresték a 2006-ban regisztráltak egy részét, és kiderült, hogy tízen közülük az elmúlt több mint egy évben egyetlen alapszervezeti taggyűlésen sem vettek részt. Többen pedig úgy tudták, hogy egy kőbányai alapszervezethez csatlakoztak. Morvai Attila, a Fővárosi Ügyészség szóvivője az Indexnek megerősítette, hogy a feljelentés alapján magánokirat-hamisítás ügyében megindult az eljárás a beléptetések ügyében, a nyomozást a XIV-XVI. Kerületi ügyészség végzi. | https://index.hu/belfold/zuglomszp05/ | https://web.archive.org/web/20201021164546/http://index.hu/belfold/zuglomszp05/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoz-az-ugyeszseg-a-zugloi-mszp-utan | Index | hungarian-news | 2007-05-30 00:00:00 | [
"Szücs István"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"magánokirat-hamisítás"
] | [] |
|
2,217 | Ha egy kormánytag törvényt sért, viselnie kell a következményeket | Nem sok jót várhat az igazságszolgáltatástól az a vendéglős, aki veszi a bátorságot és borítja a bilit, és nyilvánosságra hozza, hogy egy miniszter kérésére csalt áfát. Kétséges, hogy enyhítő körülményként figyelembe vennék-e az önfeljelentést, és még hivatalos személlyel szembeni vesztegetési ügybe is belekeveredhet.
Bár Kóka az elnökválasztása utáni buli számlájával cáfolt, az áfacsalási ügyet kirobbantó újság állítja: hiteles a történetük, egy kormánytag asszisztense áfa nélkül fizetett egy rendezvényért. Kóka elsiet a kérdések elől.
Az APEH magyarázatából úgy tűnik, az SZDSZ elnöke még nem is volt az SZDSZ elnöke, mikor SZDSZ-elnökségét ünnepelte.
"Ha bebizonyosodik, hogy igaz a Manager Magazinban megjelent történet, azt feltétlenül jóvá kell tenni, a számlát rendezni kell, a politikai következményeket pedig levonni" – válaszolta Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, az SZDSZ ügyvivője arra a kérdésünkre, hogy szerinte milyen következményekkel kell járnia, ha beigazolódik a lap állítása. "Remélem, hogy nem igaz az egész" - tette hozzá Fodor.
"A kormány ésvagy a kormányfő álláspontja szerint milyen következménnyel kell járnia annak, ha egy miniszter - a munkatársán keresztül - áfacsalási ügybe keveredik?" - kérdeztük kedden a kormányszóvivői irodától.
"Akkor, amikor napok óta egy állítólagos miniszter állítólagos áfacsalásáról szólnak a hírek, vagy inkább híresztelések, erre a kérdésre nem lehet általánosságban felelni" - reagált Daróczi Dávid, a kormányszóvivői iroda vezetője az Indexnek..
A Manager Magazin májusi száma azt írta: "Vezető kormánypárti politikus kvázi magánrendezvényre kibérel egy éttermet. Amikor a tulajdonos bemondja a rendezvény áfával együtt értendő bruttó árát, akkor a politikus asszisztense még csak kicsit se zavartatva közli: ez a nagy formátumú európai politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy. Az összeget azért egy olyan borítékban adja át szemérmesen, amelyen a kormányzat egyik intézményének logója látható".
A Columbus Pubban jártunk Miután a Manager Magazin májusi számában azt írta, hogy egy miniszter zsebbe fizette egy "kvázi magánrendezvénye" költségeit egy étterem tulajdonosának, a Magyar Nemzet MDF-es forrásokra hivatkozva Kóka Jánost és a Columbus Pubot hozta hírbe. Kóka János a cikkek hatására szombaton bemutatta azt a nyugtát, ami állítása szerint az elnökké választása utáni bulin készült a Columbus hajón. Mivel saját pénzéből finanszírozta a költségeket, nem kért áfás számlát, csak nyugtát, ezért nem szerepelnek rajta a vevő adatai. Kóka Jánost az SZDSZ küldöttgyűlése március 31-én szombaton választotta elnökké, a számlán szereplő dátum azonban március 31. 0 óra 10 perc, azaz péntek éjszaka. Kóka János SZDSZ-elnökké választását azonban csak mintegy 17 órával később, március 31-én jelentették be.
Kóka János számlája Kóka János számlája Kóka, a GKM, a Columbus Pub és az ott használt számlázási szoftvert fejlesztő cég ügyvezetője egyaránt a következő lehetséges magyarázatot adta: A számlákon az asztalnyitás (éjfél előtti) dátuma szerepel, az óra és a perc viszont a fizetés időpontját mutatja, azaz az éjfél utáni időpontot. Az APEH általánosságban megfogalmazott állásfoglalása szerint egy étteremben kiállított nyugtán vagy számlán "annak a dátumnak kell kötelezően szerepelnie, amikor kiállították, azaz amikor a fizetés megtörtént". Elmentünk hétfőn a Columbus Pubba, azonban a felszolgáló kasszazárásra hivatkozva már éjfél előtt néhány perccel kihozta a számlát. Annyi azért kiderült, hogy az általunk beszerzett és a Kóka János által bemutatott számla között érdemi különbség van. Míg az elnöki buliról készült nyugtán csak egy dátum szerepel, addig a mi számlánkon külön jelzik az asztalnyitás és az asztalzárás időpontját. Emellett az Index számlájának fejlécén nem szerepel sem a számla, sem a nyugta felirat, Kóka Jánosén viszont annak ellenére, hogy az nyugta, a számla felirat olvasható.
Az Index számlája Az Index számlája Meg akartuk kérdezni a változás okairól a Columbus Pub vezetőjét, ő azonban elzárkózott a nyilatkozattól, kérdésünket sem hallgatta végig.
Az esetből politikai ügyet csináló MDF forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet Kóka Jánost és a Columbus Pubot nevezte meg, a gazdasági miniszter, SZDSZ-elnök azonban másnap egy ingzsebből előhúzott számlával cáfolta az információt.
Úgy tudjuk azonban, a Manager magazinban közölt eset nem a Colombus hajón, hanem egy másik étteremben, ráadásul nem az elnökválasztás estéjén történt. Megtaláltuk a havilapban emlegetett, de a cikkből konkrétan be nem határolható éttermet is, de a vezetője egyelőre nem akart nyilatkozni az ügyletről.
"Ma csak annyi tudható, hogy a Magyar Demokrata Fórum anélkül hozott hírbe embereket (egy egész kormányt), hogy megjelölte volna, pontoson kit és mivel vádol. Ez különösen annak a pártnak az esetében vet fel kérdéseket, amelyik a "Normális Magyarország" szlogennel kampányolt a választásokon" - áll a kormányszóvivői iroda közleményében.
Daróczi Dávid szerint nem a kormánynak kell általános, ráadásul virtuális kérdésekre válaszolnia, hanem az MDF-nek egy nagyon is konkrétra: kit vádolnak, mivel és milyen bizonyítékok alapján. "Esetleg felelhet erre az ügyet elindító lap is: az ugyanis érthető, ha a forrást védik, de az kevésbé, ha egy állítólag fülön csípett politikust is.
"Ezzel együtt, a kormány álláspontja egyértelmű: Magyarország jogállam, ahol a törvények mindenkire érvényesek, azokat mindenkinek be kell tartania. Ha valaki ezzel ellentétesen cselekszik, akkor annak, az illetékes jogállami hatóságok eljárását követően, viselnie kell tette minden következményét - ezeket egyébként a jogszabályok pontosan meghatározzák. Ez különösen igaz a kormány tagjaira, akiknek a büntetőjogin túl politikai felelősségük is van."
Mit tehet egy vendéglős, ha törvénytelent kér tőle a miniszter?
Praktizáló bírók szerint nem sok előnye származna az ügyben érintett étteremtulajdonosnak, ha a nyilvánosság előtt vállalva a történteket, lebuktatná a minisztert. Forrásaink szerint az értékhatártól függően bűncselekmények is minősíthető esetben, ha a történet valódisága bebizonyosodik, az újságírókhoz forduló vendéglátós ellen is megindítanák az eljárást, az pedig teljesen esetleges és az ügy részleteitől függ, hogy enyhítő körülményként figyelembe vennék-e az önfeljelentést. Egyes forrásaink szerint ráadásul a sajtónyilvánosságot kapott ügyekben a bírók kifejezetten próbálják elkerülni, hogy a megjelent hírek befolyásolják az ítélethozatalt.
A megkérdezett bírók szerint egyébként nemcsak az áfacslás, hanem a hivatali vesztegetés gyanúja is fennáll az ismertté vált tényállás szerint. Györgyi Kálmán büntetőjogász szerint, ha egy hivatalos személy a kocsmában ingyen ehet, vagy olcsóbban jut italhoz, a jog megítélése szerint passzív résztvevője egy vesztegetési ügynek. Ebben a helyzetben - még ha a hivatalos személy kérésére történt is - a vendéglátós, mivel jogosulatlan előnyt adott vagy ígért, aktív szereplőnek minősül. Az elmúlt években szigorított korrupcióellenes törvény szerint a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója már a jogtalan előny ígéretének elfogadásával is bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de ugyanilyen tétel vár arra is, aki a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért.
A Btk. szerint ha egy hivatalos személynek a tudomására jut egy vesztegetési ügy, feljentési kötelezettsége van, és ha ezt elmulasztja, akár kétéves szabadságvesztést is kiszabhatnak rá. | https://index.hu/belfold/afa0612/ | https://web.archive.org/web/20201021163246/https://index.hu/belfold/afa0612/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-egy-kormanytag-torvenyt-sert-viselnie-kell-a-kovetkezmenyeket | Index | hungarian-news | 2007-06-12 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,218 | Megszüntették a nyomozást a mélygarázsok ügyében | Vádként szerepel az is, hogy a leendő garázs a beruházó tulajdona lesz, holott minden szerződésben kikötötték, a kialkudott üzemeltetési idő után - 20, 25, 50 év - a létesítmény önkormányzati tulajdonba kerül.
Mindhárom beruházásra jellemző, hogy a képviselő-testület évekkel ezelőtt jóváhagyta, az V. kerületben az akkor jobboldali többségű testület egyhangúlag szavazta meg. A parkolási gondok megoldása ugyanis az önkormányzatok törvényi kötelezettsége, amelynek a nagyvárosokban csak mélygarázsok kialakításával tudnak eleget tenni. Legtöbbjüknek azonban nincs e célra két-hárommilliárd forintja, ekkora hitelt pedig nem tudnak felvenni, marad tehát a külső befektetői konstrukció. Arra azonban mindegyik település vezetője ügyel, hogy az építkezés után szebb teret adjon vissza lakosainak, ezért a mélygarázsok feletti "közvagyonból" parkokat alakítanak. Vagyis még csak nem is az eredeti állapotot, hanem a korábbinál szebb körülményeket biztosítanak.
Az NNI tehát az ügyletekben nem fedezett fel törvénytelenséget, s bűncselekmény hiányával indokolta a megszüntetést. Az erről szóló határozatról levélben értesítik az ügyben érintetteket, a feljelentőket is. Amennyiben a panasztevők nem érik be az eredménnyel, a döntést az ügyészségnél "megpanaszolhatják" - vélhetően ez lesz a folytatás.
Lényegében a területileg illetékes Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal sem találta törvénysértőnek a váci és a budapesti József nádor téri mélygarázs-építési konstrukciót. Habár Forgács Imre hivatalvezető megkeresésünkre hangsúlyozta: az önkormányzatok tulajdonjogával kapcsolatos döntéseit csak igen szűk körben ellenőrizhetik - márpedig a mélygarázsok ügye mindenképp ilyen. Következésképp tehát a gazdálkodást is érintő esetekben a hivatal legfeljebb vizsgálatot kezdeményezhet az Állami Számvevőszéknél. Erre azonban vélhetően nem lesz szükség.
A hivatalvezető elmondta, az önkormányzati törvény alapján a települések tulajdonjoga csak saját törzsvagyonuk védelmében korlátozható. Magyarán, a helyhatóságok ezeket a vagyonelemeket csak olyan közszolgáltatás érdekében hasznosíthatják, melyeket biztosítaniuk kell. (Ilyen például a közterületi parkolás - a szerk.) A közigazgatási hivatal pedig csak e szempontok betartását ellenőrizheti. A vagyontárgyak ugyanakkor lehetnek forgalomképtelenek - például a helyi közutak, terek -, vagy korlátozottan forgalomképesek, mint egyes intézmények, közművek, középületek. A hivatal jogkörét illetően tehát nincs szó a törvényességet veszélyeztető hasznosításról, jóllehet az egyes ügyek teljes körű megítéléséhez további, például polgári jogi elemeket is mérlegelni kell. Ez azonban egyéb ellenőrző, illetve jogalkalmazó szerv hatásköre lehet - tette hozzá a hivatal vezetője. | http://nol.hu/archivum/archiv-450071-257228 | https://web.archive.org/web/20080525123102/http://nol.hu/cikk/450071/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-a-melygarazsok-ugyeben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-13 00:00:00 | [] | [] | [
"Bp. V. kerület",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Pest megye",
"Sopron",
"Vác"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,219 | Nem a Gripeneket javasolták – A szakértők F-16-osokat választottak volna, ám az Orbán-kormány másként döntött | Nem tudni, hogy Szabadi Béla hogyan láthatott bele a folyamatba, hiszen párttársa, az akkori honvédelmi miniszter, Szabó János az utolsó pillanatig úgy tudta, hogy az F-16-os mellett döntenek, ahogyan akkor minden nyilvános szakmai érv az amerikai vadászrepülőgép mellett szólt.
Mindez azért lett fontos az elmúlt napokban, mert - miként arról többször is beszámoltunk - a svéd televízió riporterei olyan anyagot tettek közzé, amelynek alapján több mint valószínű, hogy néhány országban úgy rendeltek a BAE-Systems-SAAB által gyártott Gripenekből, hogy egy osztrák forráson keresztül kenőpénzt juttattak el döntéshozói helyzetben lévő politikusokhoz. Bár a svédeknek nem volt arra utaló adatuk, hogy a korrupció Magyarországot is elérte volna, mégis sokan úgy vélik, hogy az itteni döntés furcsa volt. Fideszesek utólag gazdasági szempontokkal indokolnak, a svédek ugyanis ellentételezést adtak az üzletért cserébe, s ez akár valóban komolyan megfontolható érv lehetett, de hogy a szakmai szempontok semmiképpen nem a Gripenek mellett szóltak, az bizonyos.
Íme az F-16-osokat és a Gripeneket egybevető szakértői bizottság 2006. szeptember 6-ára dátumozott anyagának egyetlen, ám leglényegesebb mondata: "A szakértői bizottság javaslata a Nemzetbiztonsági Kabinetnek: amennyiben azonnali döntést kívánnak hozni, 24 amerikai F-16A/B MLU repülőgép bérlését javasolja a szakértői bizottság."
Négy nap múlva Orbán Viktor bejelentette: a Gripenek mellett döntött. Kérdés, hogy miért nem vette figyelembe az általa fölkért bizottság javaslatát? De az is, valóban a nemzetbiztonsági kabinet döntött-e (egyes vélemények szerint tagjai csak a kész ténnyel szembesültek)? Vannak arra utaló információk, hogy Orbán Viktor e döntését csak a lehető legszűkebb körben vitatta meg. A dolgok jelenlegi állása szerint vizsgálóbizottság tárja föl a Gripen-beszerzés körülményeit, melynek fölállítását az MSZP kezdeményezte. | http://nol.hu/archivum/archiv-450200-257344 | https://web.archive.org/web/20080215102201/http://www.nol.hu/cikk/450200/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-a-gripeneket-javasoltak-a-a-szakertok-f-16-osokat-valasztottak-volna-am-az-orban-kormany-maskent-dontott | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"BAE Systems-SAAB"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
|
2,220 | Tocsikot fizetésre kötelezték | Tocsikot fizetésre kötelezték
Népszabadság • T. B. • 2007. június 14.
Tocsik Mártának a 804 millió forintos sikerdíjból mintegy 3,3 millió forint
jár, a fennmaradó 801 millió forintot és annak 1996 óta számított kamatait
pedig vissza kell fizetnie az ÁPV Rt. részére - döntött nem jogerős
ítéletében tegnap a Fővárosi Bíróság.
A csaknem 11 éve óta húzódó jogvita azon alapul, hogy Tocsik Márta mintegy
804 millió forint sikerdíjat vett fel az ÁPV Rt.-től az önkormányzatokkal a
belterületi földek ellenértéke ügyében folytatott tárgyalásai nyomán.
(Ennek kapcsán Tocsik Márta ellen büntetőper is indult, amelyben végül a
jogásznőt - bűncselekmény hiányában - felmentették a csalás vádja alól.)
A Legfőbb Ügyészség 1996-ban indított polgári pert az ÁPV Rt. és Tocsik
ellen, amelyben az ÁPV Rt. és a jogásznő közötti szerződések semmisségének
megállapítását kérte, mondván, azok jogszabályba és a jó erkölcsbe
ütköznek. A jogásznő állította: a rábízott feladatot ellátta, tehát a
sikerdíj jár.
A Legfelsőbb Bíróság jogerős rész- és közbenső ítéletében úgy döntött:
jogszabályba nem, de jó erkölcsbe ütköznek a szerződések, ezért semmisek. A
következmények tekintetében pedig a Fővárosi Bíróságot az eljárás
folytatására utasította. A döntések ellen az ügyészség és Tocsik jogi
képviselője felülvizsgálati kérelemmel élt. A Legfelsőbb Bíróság 2003-ban
felülvizsgálati eljárásában azonban fenntartotta hatályában a korábbi
ítéletet. A bíróság egyebek mellett kifejtette: az ÁPV Rt. szükségtelenül
bízott meg külső tanácsadót, hiszen amit Tocsik végzett, azt az ÁPV Rt.
apparátusa is megtehette volna. A döntés értelmében a Fővárosi Bíróságnak
kellett tisztáznia, hogy Tocsiknak mennyit kell visszafizetnie a 804 millió
forintból.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete értelmében Tocsiknak 801 millió
forintot és annak 1996 óta számított kamatait kell megfizetnie az ügy másik
alperese, az ÁPV Rt. részére. Azaz Tocsik munkája közel 3,3 millió forintot
ért. A bíróság indoklásában utalt az Állami Számvevőszék korabeli
megállapításaira, amelyek szerint felesleges volt közvetítő igénybevétele,
hiszen amit Tocsik végzett, az lényegében ellenőrző tevékenység volt. Az
ítélethirdetést követően Tocsik jogi képviselője elmondta, hogy
fellebbeznek.
Tocsik Márta ellen a 804 millió forint kapcsán egyébként nemcsak a Legfőbb
Ügyészség, hanem az ÁPV Rt. (ebben a perben az alperestársa) - is pert
indított. Azt a jogvitát e mostani ügy jogerős elbírálásáig
felfüggesztették. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-450204 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tocsikot-fizetesre-koteleztek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Tocsik Márta"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] | [] | [
"sikerdíj",
"ítélet/döntés",
"csalás"
] | [
"Tocsik-ügy"
] |
|
2,221 | A Colombusból Art Café lett | Kóka Jánosnak van is számlája meg nincs is - erre a következtetésre jutott az Index. Az tagadhatatlan, hogy a hétvégén, miután felmerült, hogy ő lehet a Manager Magazin publicisztikája által emlegetett "éttermiáfa-kerülő" miniszter, a gazdasági tárca vezetője bemutatott egy, a Colombus Pub által kiállított számlát.
Az internetes portál szerint azonban az "áfalefaragás" helyszíne nem az említett étterem, hanem a Kosztolányi téri Tranzit Art Café volt, ahol az SZDSZ liberális értelmiségi találkozót rendezett február 5-én.
A Tranzit Art Café vezetősége hallgat. A miniszter az Indexszel is csupán annyit közölt még korábban: nem fordult elő, hogy ő vagy asszisztense feketén rendezte volna a számláját.
Gál J. Zoltán kabinetfőnök visszautasítja az áfacsalásról szóló vádakat.
Az SZDSZ közleményben reagált az újabb fordulatra, amelyben visszautasított minden, Kóka János pártelnököt ért rágalmat, és jelzi: megteszi a szükséges jogi lépéseket. | http://nol.hu/archivum/archiv-450217-257361 | https://web.archive.org/web/20170130195558/http://nol.hu/archivum/archiv-450217-257361 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-colombusbol-art-cafe-lett | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,222 | Tocsiknak kamatostul vissza kell fizetnie a nyolcszáz milliós sikerdijat | Tocsiknak kamatostul vissza kell fizetnie a nyolcszáz milliós sikerdijat
NOL • Népszabadság Online • 2007. június 13.
Tocsik Mártának vissza kell fizetnie 804 millió forintos sikerdíjából 801
milliót és annak 1996-tól számított kamatait az állam részére a Fővárosi
Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint.
Tocsik Márta ügyvédje az ítélethirdetést követően újságíróknak elmondta,
hogy fellebbeznek a döntés ellen, így a polgári per a Fővárosi Ítélőtáblán
folytatódik másodfokon. Tocsik Mártának 1996-ban az ÁPV Rt.-vel kötött
megbízási szerződések alapján fizették ki a 804 milliós sikerdíjat, az
önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos jogos követelések ügyében
folytatott közvetítői tevékenységéért.
A szerződéseket polgári perben támadta meg a Legfőbb Ügyészség, ebben az
eljárásban alperes volt az ÁPV Rt. és Tocsik Márta.
(MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-450162-257307 | https://web.archive.org/web/20170125125707/http://nol.hu/archivum/archiv-450162-257307 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tocsiknak-kamatostul-vissza-kell-fizetnie-a-nyolcszaz-millios-sikerdijat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-13 00:00:00 | [
"Tocsik Márta"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] | [] | [
"sikerdíj",
"ítélet/döntés"
] | [
"Tocsik-ügy"
] |
|
2,223 | Félnek Medgyessy villájától a zamárdi árusok | 2007.06.14. 10:13
Megyessy Péter Zamárdiban hamarosan végleg elkészülő villája és a kempingtulajdonos szállodaépítési szándéka félelmet vált ki az üdülőhely árusaiban. A Medgyessy villája mögött lévő étterem tulajdonosa is attól fél: nem illenek bele majd az elit környezetbe, és valószínű az is, hogy az úri közönség nem szereti a szabadban szálló étel illatát sem. A volt miniszterenök szerint nem kell félnie senkinek sem.
A Tihanyi-félszigettel szemben három luxusvilla áll, nincs közöttük kerítés, ám a két szélsőt kétméteres betonfal veszi körül – írja a Bors című napilap. A strand melletti Németh Miklósé (nem azonos a politikusssal), a középső – július közepére már beköltözhető –
azonban Medgyessy Péteré, a 2004-ben Gyurcsány Ferenc által megpuccsolt miniszterelnöké.
A kemping soha nem volt önkormányzati tulajdon, így a telekleválasztáshoz nincs közünk, a három ház különböző helyrajzi számon van, így kaptak építési engedélyt – mondta Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere a lapnak azzal kapcsolatban, hogy a háromháznyi telket a szomszédos kemping tulajdonosától vásárolták a háztulajdonosok. Mivel a kemping helyén a tulajdonos négycsillagos szállodát épít 2010-ig, váltaniuk kell a környék árusainak is, hiszen ők a kemping közönségére fókuszáltak. Az árusok kétségbeesettek: ha maradni akarnak, jókora beruházásokat kell véghezvinniük, de emelett az elit környezetbe sem illenek bele.
Az egyik árus arról számolt be, hogy noha korábban mindenki megvehette boltját az önkormányzattól, mára erről nincs szó. A Medgyessy háza mögött található étterem tulajdonosának is van félnivalója, hiszen mindennap szabad tűzön készíti ételeit, amit az „úri közönség„ aligha akar majd szagolni. Az ügyben ősszel lesz döntés, de az étterem vezetője nem akar beszélni, mert fél.
Mint a lap megjegyzi: Medgyessy Péter és az egész családja örül a nyaralónak, idén egész nyáron ott lesznek. Mint a volt kormányfő elmondta, a szállodaépítésről hallott, és vegyes érzelmei vannak ezzel kapcsolatban. Szerinte miattuk nem kell elmennie senkinek sem.
Hiba a vagyonnyilatkozatban
Mint arról korábban beszámoltunk, a gyanú szerint ismeretlen eredetű pénzből vásárolt vízparti telket, és készül belakni épülő villáját Zamárdiban Medgyessy Péter, aki 2006-os vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, hogy 2005. augusztus 19-e óta feleségével fele-fele arányban tulajdonosa egy 1550 négyzetméteres zamárdi ingatlannak, amelyen kétemeletes villa épül.
Akkor Medgyessy szabadságára hivatkozva nem válaszolt a felvetett kérédekre, de 2006. július 3-án levelet írt Szili Katalin házelnöknek, melyben úgy fogalmaz: „vagyonnyilatkozatomba hiba csúszott, nem tüntettem fel azt, hogy a Balaton déli partján, Zamárdiban építési telket vásároltam húszmillió forintért. Tévedésem azzal magyarázható, hogy a vásárlást kölcsönből valósítottam meg, amelyet csak június 8-án fizettem ki.” A Heti Válasz akkori cikke szerint viszont a telek és az épülő villa becsült ára jóval meghaladja a fenti összeget, ráadásul a vagyonnyilatkozatban tartozást sem említett Medgyessy. A volt kormányfő a vagyonnyilatkozatban elfelejtette feltüntetni azt is, hogy tanácsadó cégéből, az M. P. Európa Kft.-ből százmillió forintnyi osztalékot vett fel.
(Bors, MNO) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/felnek-medgyessy-villajatol-a-zamardi-arusok | https://web.archive.org/web/20231111060512/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/felnek-medgyessy-villajatol-a-zamardi-arusok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felnek-medgyessy-villajatol-a-zamardi-arusok | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Medgyessy Péter"
] | [] | [
"Zamárdi"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
2,224 | Sikerdíj: Tocsiknak első fokon vissza kell fizetni 801 milliót | 2007.06.13. 14:25
Tocsik Mártának vissza kell fizetnie 804 millió forintos sikerdíjából 801 milliót és annak 1996-tól számított kamatait az állam részére a Fővárosi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint.
Tocsik Márta ügyvédje az ítélethirdetést követően újságíróknak elmondta: fellebbeznek a döntés ellen, így a polgári per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
Tocsik Mártának 1996-ban az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján fizették ki a 804 milliós sikerdíjat az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos jogos követelések ügyében folytatott közvetítői tevékenységéért. A szerződéseket polgári perben támadta meg a Legfőbb Ügyészség, ebben az eljárásban alperes volt az ÁPV Rt. és Tocsik Márta. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/sikerdij-tocsiknak-elso-fokon-vissza-kell-fizetni-801-milliot | https://web.archive.org/web/20240125220525/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/sikerdij-tocsiknak-elso-fokon-vissza-kell-fizetni-801-milliot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikerdij-tocsiknak-elso-fokon-vissza-kell-fizetni-801-milliot | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-13 00:00:00 | [
"Tocsik Márta"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] | [] | [
"sikerdíj",
"ítélet/döntés"
] | [
"Tocsik-ügy"
] |
|
2,225 | Szilvásy közölte: távozik a MeH éléről | 2007.06.14. 12:03
Szilvásy György közölte, hogy még a héten távozik a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) éléről. A leköszönő kancelláriaminiszter szólt arról is, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) körüli botrányok, valamint családi okok miatt hagyja ott a bársonyszéket. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor nem sokkal később azt mondta, még nem döntött ez ügyben. A Független Hírügynökség azonban lapunknak megerősítette, riporterüknek Szilvásy beismerte távozását. A Fidesz arra kéri a miniszterelnököt, hogy saját vállalatbirodalmán belül keressen állást a távozó kancelláriaminiszternek, és ne adjon közpénzt a kezébe.
Szilvásy György csütörtökön elmondta, hogy három lehetőség merült fel az ő jövőjével kapcsolatban: a polgári titkosszolgálatok vezetése tárca nélküli miniszterként, az újonnan létrejövő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetése, valamint a kormányzati informatika vezetése – közölte a Hír TV a Független Hírügynökségnek adott nyilatkozatot. Szilvásy azt is elmondta, hogy elsősorban családi okok – nemrég született gyermeke – és a terhelés csökkentése miatt válik meg a MeH vezetésétől, de azt sem tagadta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatallal kapcsolatos sorozatos botrányok is közrejátszanak távozásában.
Szólt arról is, hogy mind a három lehetőség közel áll hozzá, és szívesen elvállalná, ez azonban elsősorban a miniszterelnök döntése. A leköszönő miniszterrel kapcsolatban lapunk megkereste a Kormányszóvivői Irodát, ahol későbbre ígértek tájékoztatást.
Gyurcsány majd, ha döntött, bejelenti
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem erősítette meg a kancelláriaminiszter távozásáról szóló híreket csütörtöki sajtótájékoztatóján. – Ez akkor tény, amikor bejelentem, és most még nem jelentettem be – közölte a kormányfő. Arra a kérdésre, hogyan dől el, milyen új posztot kap Szilvásy György, azt válaszolta: úgy, hogy eldönti. Hozzátette: ilyen döntések előtt konzultál a szocialista párt vezetőivel, és tájékoztatja a koalíciós partnert is.
Arra a felvetésre, hogy mikorra várható a kormányátalakítás, azt mondta: erre nem tud válaszolni. A miniszterelnök egy másik kérdésre reagálva úgy fogalmazott: ha lesz kormányátalakítás, akkor majd elmondja annak indokait és szempontjait.
Kora délután a Kormányszóvivői Iroda közleményt adott ki az ügy kapcsán. Mint írják: Szilvásy György nem nyilatkozott a nap folyamán újságíróknak, így nem is erősített meg semmilyen, vele kapcsolatos találgatást sem. A Független Hírügynökségtől azonban lapunknak elmondták: riporterüknek Szilvásy beismerte távozását.
Fidesz: A miniszterelnök saját vállalatbirodalmán belül keressen állást Szilvásynak
A Fidesz arra kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy saját vállalatbirodalmán belül keressen állást a sajtóhírek szerint távozó kancelláriaminiszternek, és ne engedjen Szilvásy György kezébe közpénzt adni – mondta Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
– Azzal a kérdéssel fordulunk Gyurcsány Ferenchez, ha valóban annyira szívéhez nőtt Szilvásy György, hogy ha nem válik be egyik munkahelyen, nem válik egy másikon, akkor saját vállalatbirodalmán belül keressen neki valamilyen munkahelyet, hagyják a közszférát, ne engedjenek Szilvásy György kezébe közpénzeket adni, és ne engedjék további működését – hangsúlyozta Navracsics Tibor.
A frakcióvezető utalt arra, hogy sajtóhírek szerint a kancelláriaminiszter, amennyiben távozik, a polgári titkosszolgálatokat, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t vagy a kormányzati informatikát irányítaná. Navracsics Tibor úgy vélte: Szilvásy György egyéves miniszterségét egészen sok botrány jellemzi, de a most felvetődött posztokra sem lenne alkalmas.
Kiszivárogtatott információk szerint Szilvásy Györgyöt Kiss Péter váltja a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) élén, s a jelenleg a munkaügyi és szociális tárcát irányító Kiss június végéig leteszi kancelláriaminiszteri esküjét. Továbbá információk szerint az is eldőlt, hogy a miniszteri poszton Kiss utóda Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke lesz.
(MNO, hirtv.hu, MTI) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/szilvasy-kozolte-tavozik-a-meh-elerol | https://web.archive.org/web/20240219101915/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/szilvasy-kozolte-tavozik-a-meh-elerol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szilvasy-kozolte-tavozik-a-meh-elerol | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Szilvásy György"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,226 | Borítékolva – Számlaügy: Kókáék bulija a Tranzitban | Számlaügy: Kókáék bulija a Tranzitban
A Kosztolányi téri Tranzit Art Caféban rendezték február 5-én azt az SZDSZ-es rendezvényt, amelyről a Manager Magazin írt – írja az Index. A párt sajtóosztályán a hvg.hu-val közölték: az SZDSZ-nél nincs a Tranzit-rendezvény számlája, azt ugyanis Kóka kampánystábja rendezte.
Nemrég a hvg.hu megírta: MDF-hez közeli körök szerint Kóka János volt az a titokzatos miniszter, aki számla nélkül rendezte egy nagyrendezvénye fizetését. A forrás névtelenségét továbbra is őrző Manager Magazin is közölte: az eset megtörtént, de nem március végén és nem az időközben hírbe hozott Columbus hajón, amelyen Kóka elnökségét ünnepelték. Egyben megerősítették azokat az értesüléseket, miszerint az miniszter asszisztense "a nettó összeget minisztériumi borítékban adta át, a cikk megjelenése után az étterem rendkívüli APEH-vizsgálatot kapott."
A hvg.hu próbálta elérni Láng Andreát, Kóka asszisztensét, sikertelenül: a kapott tájékoztatás szerint szerdán egész nap értekezletsorozaton vett részt. A tárca sajtóosztályán keresztül kerestük Kóka János minisztert is, ám őt sem tudtuk elérni. Az Index korábban felhívta a Tranzitot, ahol cáfolat nélkül letették a telefont, amikor arról érdeklődtek, hogy a magazinban leírt eset ott történt-e? A Manager Magazin főszerkesztő-helyettese még májusban a következőt írta egyik jegyzetében: „Vezető kormánypárti politikus kvázi magánrendezvényre kibérel egy éttermet. Amikor a tulajdonos bemondja a rendezvény áfával együtt értendő bruttó árát, akkor a politikus asszisztense még csak kicsit se zavartan közli: ez a nagy formátumú európai politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy.”
A Tranzitban rendezett esemény Kóka János pártelnök-választási kampányának része volt. A találkozón rengeteg Kóka-párti politikus is részt vett, Kuncze Gábor expártelnök beszédet is tartott – írja az Index, hozzátéve: a mintegy százfős társaságban ott volt Kukorelly Endre, Merényi Miklós, Daróczy Ágnes, Varga László, Mészáros Márta, Bojár Gábor, Pohárnok Mihály, Rajk Judit. A lap szerint a rendezvényen apró szendvicsekkel és süteményekkel kínálták a vendégeket, a kávét és az üdítőt azonban mindenki maga fizette, így a számla feltehetően nem volt akkora, mint az elnökké választás alkalmából rendezett bulin.
Az SZDSZ sajtóosztályán a hvg.hu-val közölték: náluk nincs a Tranzitos rendezvény számlája, azt ugyanis Kóka kampánystábja rendezte. Kóka Jánost egyelőre az általa vezetett minisztérium sajtóosztályán keresztül sem sikerült elérnünk.
Kóka János nevében Gál J. Zoltán, a kancellária államtitkára szerdán visszautasította az Index azon állítást, hogy a gazdasági miniszter a Kosztolányi téri Tranzit Art Caféban február 5-én tartott liberális értelmiségi találkozó után számla nélkül fizetett.
Veres János pénzügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva: ha bárki tud szabálytalan számla- vagy nyugtaadásról, tegyen bejelentést, és az adóhatóság majd kivizsgálja az esetet. Hangsúlyozta: soha nem rendelt el ilyen típusú ellenőrzést, hiszen erre nincs is jogköre.
Az SZDSZ szerda későn délután adott ki az egy közleményt: "Az SZDSZ tisztújítási kampányában az elnökjelöltek számos politikai rendezvényt tartottak, és ezen alkalmakkor szabályosan kifizették a fogyasztásukat. A szervezést a jelöltek kampánystábjai végezték, és a meghívottak körét is ők határozták meg. Amennyiben bárkinek tudomása van arról, hogy bármelyik vendéglátóhely elmulasztotta a nyugtaadási kötelezettségét, javasoljuk, hogy annak körülményeiről az érintett vendéglátóhelyen tájékozódjanak. A SZDSZ visszautasít az elnökét ért minden rágalmat, és megteszi a szükséges jogi lépéseket."
2007. június. 09. 12:45 MTI Itthon
Kókáék szabályos számla ellenében, készpénzzel fizettek
Szabályos számla ellenében fizették ki a Kóka János SZDSZ-elnökké választása után tartott rendezvényt - mondta Szekula László, a Columbus Étterem üzemeltetéséért felélős cég ügyvezetője. Az ügyvezető cáfolta az APEH-ellenőrzés hírét is.
2007. június. 09. 15:15 MTI Itthon
Kóka: Dávid Ibolya kérjen bocsánatot!
Dávid Ibolya haladéktalanul kérjen bocsánatot mindenkitől, akit megvádolt - mondta Kóka János, az SZDSZ elnöke, a párt országos tanácsának szombati ülését követő sajtótájékoztatón.
2007. június. 08. 20:15 Itthon
Kóka János a vendéglői ügy szereplője?
MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a titokzatos, nagy formátumú európai miniszter, akinek asszisztense egy zártkörű rendezvényen, ahol az SZDSZ elnökválasztásának győztesét ünnepelték – a Manager Magazin állítása szerint – a tulajdonossal közölte: „a politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy” (Az éttermek jelenleg 20 százalékos áfa-kulccsal dolgoznak. A szerk.) | https://hvg.hu/itthon/20070613_koka | https://web.archive.org/web/20070718070343/http://hvg.hu/itthon/20070613_koka.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boritekolva-a-szamlaugy-kokaek-bulija-a-tranzitban | HVG | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,227 | A svédek tizennégyezer munkahely létesítését ígérték Magyarországnak | "Amennyiben azonnali döntést kivánnak hozni, úgy 24 darab amerikai F-16A/B MLU tipusú repülőgép bérlését javasolja a szakértői bizottság" | 2007. június 14. csütörtök
A svédek tizennégyezer munkahely létesítését ígérték Magyarországnak
"Amennyiben azonnali döntést kivánnak hozni, úgy 24 darab amerikai F-16A/B
MLU tipusú repülőgép bérlését javasolja a szakértői bizottság". Az idézett
javaslatot egy birtokunkba került dokumentum tartalmazza, amelyet 2001
szeptember 6-i dátummal a szakértők a Nemzetbiztonsági Kabinetnek juttattak
el. A grémium elnöki székében akkor Pintér Sándor belügyminiszter ült,
tagja pedig Dávid Ibolya igazságügyi, Szabó János honvédelmi és Demeter
Ervin titkosszolgálati miniszter volt. A szakértői levél után négy nappal -
amelynek idézett részével a katonák is azonosultak -, vagyis a kabinet
szeptember 10-ei ülésén tudomásunk szerint a honvédelmi tárca vezetője
ugyancsak az F-16-os beszerzés mellett érvelt.
Ennek fényében továbbra sem oldódik a rejtély: a szakemberek javaslata
ellenére miért döntött úgy Orbán Viktor miniszterelnök, hogy nem az
amerikaiaktól vesz Magyarország harcigépeket, hanem a svédektől. Mi
indokolta a Gripenek melletti voksolását, amit azzal a kissé udvariatlan
gesztussal tetézett, hogy döntése előtt nem is értesítette az amerikai
partnereket, akik enyhén szólva meglepődve nyugtázták a dolgot. Erre
egyelőre nincs egyelőre válasz.
Az Orbán-döntés okainak a kiderítése azért vált fontossá, mert a svéd
televízió a cseh Gripen-beszerzés kapcsán korrupciógyanús ügyletekre
bukkant, és bizonyos személyekről kiderült, a svéd-magyar üzlet
létrejötténél is bábáskodtak. Csak remélhető, hogy a két parlamenti
különbizottság - melyet a szocialisták illetve a kerszténydemokraták
kezdeményeztek - vizsgálataival választ ad a kérdésekre, és kiderül: 2001-
ben az amerikai vadászgépek helyett miért határozott Orbán Viktor a
Gripenek megvásárlásáról 120 milliárdért, és miért változtatta meg az
eredeti megállapodást lízingszerződésre 2003-ban a Medgyessy-kormány, ami
210 milliárd forintra növelte a beszerzést? Amit tudni lehet, ez utóbbi
fejében a kontraktus idejére a svédek 14 ezer munkahely létesítését ígérték
Magyarországnak.
Népszava Online | http://www.nepszava.hu/articleprint.asp?nID=915236 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-svedek-tizennegyezer-munkahely-letesiteset-igertek-magyarorszagnak | Népszava | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"BAE Systems-SAAB"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
2,228 | Fidesz: mennyiért vették meg a szakszervezeti vezetőket? | 2007.06.14. 10:42
A Fidesz követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a MÁV és a reprezentatív szakszervezetek közötti titkos megállapodásokat, amelyekkel „megveszik" az érdekképviseleti vezetők hallgatását – mondta Kontur Pál, az ellenzéki párt munkástagozatának vezetője.
– Követeljük, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a MÁV és szakszervezeti vezetők között köttetett titkos szerződéseket, valamint azt, hogy az egyes szakszervezetek számára biztosított kiemelt bértömeget miként osztották el – hangsúlyozta a politikus, aki szerint a közvéleménynek joga van azt is megtudni, hogy a mennyit keresnek a MÁV-nál az érdekképviseletek vezetői.
Kontur Pál felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a MÁV titkos szerződést kötött a szakszervezeti vezetők kiemelt fizetésére vonatkozóan. Szerinte a „MÁV-vezérek„ úgy akarják elhallgattatni az egyre komolyabb megélhetési problémákkal küzdő alkalmazottakat, hogy „megveszik” szakszervezeti vezetőiket.
Miközben a MÁV évről évre hatalmas veszteségeket termel, miközben szárnyvonalakat zárnak be, és négy év alatt 11 ezer embert bocsátottak el, most sokszázezres fizetéssel akarják megvenni a szakszervezeti vezetők hallgatását, együttműködését – fogalmazott a politikus.
Szerinte az új arisztokrácia a milliárdos kormánnyal az élén lenézi a munkásokat és az alkalmazottakat, ami abból is látszik, hogy szerintük nem a bérből és a fizetésből élőket kell megfizetni, hanem a szakszervezeti vezetőket kell kilóra megvenni állami pénzen.
Megjegyezte: tele zsebbel nem jellemző a szakszervezeti vezetőkre, hogy bérharcokat és sztrájkot hirdessenek. Mint mondta, az érdekképviseleti vezetők már eddig is 700-800 ezer forintot kerestek havonta, szemben a vasúti dolgozók többségével.
Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, titkos megállapodást kötött a MÁV Zrt. és három reprezentatív vasutas-szakszervezet az érdekképviseleti vezetők és tisztségviselők fizetéséről, amely szerint két szakszervezetnél mindegyik esetében harminc tisztségviselő – vezetőkkel együtt – havonta 700 ezer forint jövedelemben részesül. A MÁV illetékesei és szakszervezeti vezetői a hírre úgy reagáltak, hogy a szakszervezeti vezetők javadalmazása a MÁV-nál a MÁV humánpolitikai csoportjához tartozó főosztályvezetők alapbéréhez igazodik, és nyilvános megállapodások szabják meg az erre szolgáló bérkeretet. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/fidesz-mennyiert-vettek-meg-a-szakszervezeti-vezetoket | https://web.archive.org/web/20231216001611/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/fidesz-mennyiert-vettek-meg-a-szakszervezeti-vezetoket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-mennyiert-vettek-meg-a-szakszervezeti-vezetoket | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [] | [
"MÁV"
] | [] | [
"vesztegetés",
"foglalkoztatás",
"juttatás",
"szakszervezet",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
2,229 | A Fidesz követeli a MÁV és a szakszervezetek megállapodásának nyilvánosságát | A Fidesz követeli, hogy a hozzák nyilvánosságra a MÁV és a reprezentatív szakszervezetek közötti titkos megállapodásokat, amelyekkel "megveszik" az érdekképviseleti vezetők hallgatását - mondta Kontur Pál, az ellenzéki párt munkástagozatának vezetője.
"Követeljük, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a MÁV és szakszervezeti vezetők között köttetett titkos szerződéseket, valamint azt, hogy az egyes szakszervezetek számára biztosított kiemelt bértömeget miként osztották el" - hangsúlyozta a politikus.
Kontur Pál felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a MÁV titkos szerződést kötött a szakszervezeti vezetők kiemelt fizetésére vonatkozóan. Szerinte a "MÁV vezérek" úgy akarják elhallgattatni az egyre komolyabb megélhetési problémákkal küzdő alkalmazottakat, hogy "megveszik" szakszervezeti vezetőiket. (MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-450285-257423 | https://web.archive.org/web/20170204083614/http://nol.hu/archivum/archiv-450285-257423 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-koveteli-a-mav-es-a-szakszervezetek-megallapodasanak-nyilvanossagat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [] | [
"MÁV"
] | [] | [
"vesztegetés",
"foglalkoztatás",
"juttatás",
"szakszervezet",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
2,230 | A miniszter cáfol – Kóka jogi lépéseket tesz a számlaügyben | Kóka jogi lépéseket tesz a számlaügyben
Kóka János megindítja a szükséges jogi eljárásokat, sajtópereket a számlaügyben. A liberális pártelnök ezt sajtótájékoztatóján közölte, újságírói kérdésre válaszolva.
"Látom azt a rágalomhadjáratot, amely a sajtóban megjelenik ebben az ügyben, és szeretnék visszautasítani nagyon határozottan minden ilyen, általában egyébként megnevezett forrás nélkül felröppenő vádat" - mondta Kóka János, az SZDSZ elnöke.
Minden egyes éttermi fogyasztását szabályszerűen rendezte - szögezte le, hozzátéve: az a konkrét vád érte, hogy a Columbus hajóról bemutatott számlája vajon valós-e vagy nem. Mint mondta, úgy tudja, hogy az étterem vezetője nyilatkozatban erősíti meg, valóban ők állították ki a számlát. "Ha valaki gyanúsít, akkor húzza elő a konkrét bizonyítékait, és meg fogom védeni az igazamat" - hangsúlyozta.
Az Index internetes hírportál szerdán azt írta, hogy nem a Columbus Pub, hanem a Tranzit Art Café volt a helyszíne annak a rendezvénynek, amelyről a Manager Magazin egy áfacsaló miniszterről szóló cikkében írt.
2007. június. 14. 08:37 hvg.hu Itthon
Számlaügy: Kókáék bulija a Tranzitban
A Kosztolányi téri Tranzit Art Caféban rendezték február 5-én azt az SZDSZ-es rendezvényt, amelyről a Manager Magazin írt – írja az Index. A párt sajtóosztályán a hvg.hu-val közölték: az SZDSZ-nél nincs a Tranzit-rendezvény számlája, azt ugyanis Kóka kampánystábja rendezte.
2007. június. 09. 15:15 MTI Itthon
Kóka: Dávid Ibolya kérjen bocsánatot!
Dávid Ibolya haladéktalanul kérjen bocsánatot mindenkitől, akit megvádolt - mondta Kóka János, az SZDSZ elnöke, a párt országos tanácsának szombati ülését követő sajtótájékoztatón.
2007. június. 09. 12:45 MTI Itthon
Kókáék szabályos számla ellenében, készpénzzel fizettek
Szabályos számla ellenében fizették ki a Kóka János SZDSZ-elnökké választása után tartott rendezvényt - mondta Szekula László, a Columbus Étterem üzemeltetéséért felélős cég ügyvezetője. Az ügyvezető cáfolta az APEH-ellenőrzés hírét is.
2007. június. 08. 20:15 Itthon
Kóka János a vendéglői ügy szereplője?
MDF-hez közeli körök egyértelművé tették, hogy Kóka János volt az a titokzatos, nagy formátumú európai miniszter, akinek asszisztense egy zártkörű rendezvényen, ahol az SZDSZ elnökválasztásának győztesét ünnepelték – a Manager Magazin állítása szerint – a tulajdonossal közölte: „a politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy” (Az éttermek jelenleg 20 százalékos áfa-kulccsal dolgoznak. A szerk.) | https://hvg.hu/itthon/20070614_koka_szamlaugy | https://web.archive.org/web/20231224221802/https://hvg.hu/itthon/20070614_koka_szamlaugy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszter-cafol-a-koka-jogi-lepeseket-tesz-a-szamlaugyben | HVG | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,231 | Hűségjutalom: most jó lenni Kóka és Gyurcsány barátjának | Három éve tette le esküjét az első Gyurcsány-kormány. Összeállításunkból kiderül: a miniszterelnök legalább ötven olyan embert mentett át a mába, aki még az előző - üzletemberi, mozgalmi - életéből származik. | 2007.06.14. 11:22
Állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságaival jutalmazzák embereiket a kormánypártok. A Heti Válasz összeállítása szerint a havi 130-tól 660 ezer forintig terjedő javadalmazással járó tisztségeket vezető kormánypárti politikusok háttéremberei és korábbi cégtársai kapják rendre, de az it-kben és az fb-kben helyet kapnak volt kormánytagok is. A hetilap szerint Kóka János élen jár az ilyen jutalmazásokban.
A gazdasági miniszter például nemrégiben tizenegy tagúra bővítette a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF), korábbi nevén: Nemzeti Autópálya Zrt. hatfős igazgatóságát, s az új helyekre három emberét – Horváth Lászlót, Kákosy Csabát és Baranyi Imrét – ültette le.
Az SZDSZ-elnökválasztás idején Kóka mellett kampányfőnökösködő Baranyi Imre a NIF mellett a magánosítás előtt álló MÁV Cargo Zrt.-től is havi tiszteletdíjat kap. A tárcavezető kabinetfőnöke, Kákosy Csaba három állami társaságnál jut pluszjövedelemhez, a volt elenderes „cégbizalmiak„ közül pedig a szombathelyi Horváth László számít álláshalmozónak.
Kóka jutalmazási gyakorlata mellett a hetilap példaképp Wekler Ferenc tisztségeit is felsorolja, aki először a Mecseki Erdészeti Zrt., majd a paksi atomerőmű igazgatóságában is széket kapott – miközben a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki posztjával egyszer már „kifizette” őt a politika. Kóródi Mária volt környezetvédelmi miniszter pedig a Gyulai Erdészeti és Vadászati Zrt., Csepeli György egykori informatikai államtitkár, a Kóka vezette GKM közpolitikai vezetője a Magyar Posta igazgatósági tagja lett.
A szociknál sincs ez másképp
A régi MSZP-elit és Gyurcsány Ferenc emberei egyaránt ott vannak már az állami céges szférában a hetilap szerint. Szilvásy György kancelláriaminiszter volt KISZ-es munkatársa, Alács Tibor például hét köztulajdonú vállalatnál is pozíciót kapott. A Magyar Úttörők Szövetségének rendszerváltás előtti főtitkára, Varga László tavaly nyáron lett a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági elnöke havi 657 ezer forintért. A Kulcsár-ügy érintettjei közé sorolt Karl Imre – a Magyar Villamos Művek stratégiai vezérigazgató-helyettese – másfél hónapja tag a paksi atomerőmű felügyelőbizottságában is. Az újabban az igazságügyi tárca tanácsadójaként mutatkozó Lusztig Péter pedig felügyelőbizottsági tag a BM Beruházási Zrt.-ben.
Szépen hoznak ezek a tagságok
A nevesebb állami társaságok igazgatósági tagjai – a költségtérítésen túl – havi 145 és 260 ezer, elnökei pedig 150 és 660 ezer forint között keresnek (a szerényebb összeg a kormányzati portált is üzemeltető Kopint-Datorg Zrt.-nél jár, a nagyobbik a Szerencsejáték Zrt.-nél). A kisebb leterheltséggel járó felügyelőbizottsági tagságért „csak” 130-230 ezeret fizetnek a Heti Válasz összesítése szerint.
(Heti Válasz) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/husegjutalom-most-jo-lenni-koka-es-gyurcsany-baratjanak | https://web.archive.org/web/20220703184220/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/husegjutalom-most-jo-lenni-koka-es-gyurcsany-baratjanak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/husegjutalom-most-jo-lenni-koka-es-gyurcsany-baratjanak | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-14 00:00:00 | [
"Alács Tibor",
"Baranyi Imre",
"Csepeli György",
"Horváth László (ÚKIG)",
"Kákosy Csaba",
"Karl Imre",
"Kóka János",
"Kóródi Mária",
"Lusztig Péter",
"Varga László (Úttörőszövetség)",
"Wekler Ferenc"
] | [
"Magyar Posta Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"MÁV",
"MSZP",
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Paksi Atomerőmű Rt.",
"SZDSZ",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"protekció",
"atom",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.