news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,932 |
Légcsavar – ÚJ VEZETÉS A BUDAPEST AIRPORTNÁL
|
ÚJ VEZETÉS A BUDAPEST AIRPORTNÁL
Légcsavar
Villámgyorsan váltott vezért a Budapest Airport Rt.-nél az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Az SZDSZ-hez közel állónak mondott
Hidvégi Gábor vesztét - akárcsak a Malév Rt. esetében - a cég tanácsadói
szerződései okozták, bennfentesek szerint azonban a fejhullás valójában
koalíciós kötélhúzás következménye.
Alig egy évet bírt ki az állami vállalatok között aranytojást tojó tyúknak
tartott, a Ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport Rt. (BA)
vezetése. A stratégiailag kiemelten kezelt cégtől egymás után távozott a
választások után nyomban kinevezett két első ember: május elején Apró
Piroska - Horn Gyula egykori kabinetfőnöke, Gyurcsány Ferenc sportminiszter
anyósa -, a múlt héten pedig a vezérigazgató, Hidvégi Gábor. Nem véletlen a
megkülönböztetett figyelem, hiszen az idén 25 milliárd forint bevétel
mellett 5 milliárdos nyereséget tervező cég a kedvezményezetteknek jó
üzletet jelentő megbízások kiadása előtt áll: ilyen mindenekelőtt a mintegy
50 milliárd forintra taksált 2C terminál tervezése, illetve építése lehet,
ami a BA összességében több százmilliárd forint beruházást ígérő tízéves
fejlesztési terv első etapja lehet. Igaz, ez utóbbiról az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) nem foglalt állást, a privatizációt
elhalasztották, a vagyonkezelőtől származó információk szerint a
magánosításra még jövőre sem kerül sor, az ÁPV mostanság inkább a cég
terminálépítéssel való felturbózása után képzelné el az eladást.
Ha kisebb lármával járt is, a BA vezetőváltásának koreográfiája
kísértetiesen emlékeztet a Malév Rt.-ére (HVG, 2003. március 29.): az elnök
és a vezérigazgató hatalmi harcában mindketten elvéreztek, az ürügyként
felhasznált tanácsadói szerződések pedig további fejhullásokat indukáltak.
A BA ügyeit közelről ismerők a háttérben Apró Piroska „aktív
közreműködését” sejtik, akinek mozgásterét Hidvégi alaposan korlátozta
azzal, hogy a döntések előkészítésére tanácsadókat foglalkoztatott.
Mindenesetre tény, hogy az elnöknő leköszönésével egyidejűleg két vizsgálat
is indult a cégnél, a belső ellenőrzést a BA felügyelőbizottsága (fb)
kezdeményezte - elnöke, Bálint Tamás április végéig Keller László
közpénzügyi államtitkár kabinetfőnöke volt -, amit megfejelt egy külső
ügyvédi iroda átvilágítása is. A vizsgálat a BA által kötött közel
negyedmilliárd forint összértékű szerződésekre terjedt ki, s bár
hivatalosan nem közöltek visszásságra utaló információkat, mégis a kisebbik
koalíciós partnerhez közel álló cégekre, különösen az Open Consulting
Befektetési és Tanácsadó Rt.-re (OC) irányult a figyelem.
Az OC-vel Hidvégi tavaly júniusban kötött általános tanácsadásra
szerződést, ezen belül a marketing, az informatika, az üzemeltetés és a
szerződés-nyilvántartás területeit világította át a tanácsadó cég.
Vezérigazgatóját, Somfai Zoltánt - aki egyben a Szerencsejáték Rt.
igazgatósági tagja és a Hungexpo Reklám Marketingkommunikációs Rt. elnöke -
évtizedes ismeretség fűzi Hidvégihez, akivel az Élgépben valaha munkatársak
voltak. Az OC tulajdonosai között az SZDSZ-hez közel állónak elkönyvelt
Lévay Örs - az Antenna Hungária Rt. elnöke, Kovács Kálmán informatikai
miniszter tanácsadója - és Matyi László egykori szabaddemokrata
országgyűlési képviselő is szerepelt tavaly május 30-áig. Igaz, azután a
cég Somfai Zoltán felesége és a svájci bejegyzésű FHI Finanz-Handels und
Investment AG tulajdonába került. A HVG értesülése szerint a BA tavaly év
végéig mintegy 53 millió forintot fizetett a tanácsadónak, az idei
elszámolás folyamatban van, miután a BA még májusban felmondta a pályázat
nélkül kötött szerződéseket. Jóllehet a BA számára nem kötelező a
közbeszerzés, s a becslések szerint összességében 100 millió forintos
szerződés belefért a BA-vezér kompetenciájába, hiszen a belső szabályzat
szerint 250 millió forintig hozhatott döntést.
Feltehetően ennek az ügynek esett áldozatul Solti Gábor is, aki tavaly
augusztus óta ült a BA fb-jében, míg 1998 és 2000 között az OC ellenőrző
testületében foglalt helyet, mellesleg 2002. június közepéig az időközben
Pertia Rt.-re keresztelt Perfekt-Audit Kft. (PA) cégvezetője volt. Ez a -
nemrégiben a Malév fb-tagságáról lemondott - Virág Attila SZDSZ-es
vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég egyébként ugyancsak tavaly augusztus
óta a BA könyvvizsgálója. A PA fb-jében megfordult 1997-1999 között maga
Gyurcsány Ferenc is - sőt egykori érdekeltsége, a Perfekt Rt. tavaly
augusztusig tulajdonos volt a cégben -, csakúgy, mint Somfai Zoltán és
Weinek Leonárd, utóbbi Matyiék társtulajdonosa volt az OC-ben.
A történethez hozzátartozik, hogy Hidvégi pozíciói alaposan meggyengültek,
miután a BA a Csillag István vezette gazdasági tárcától a
Pénzügyminisztérium (PM) felügyelte ÁPV-hez került. A volt vezér helyzete
pedig végképp tarthatatlanná vált, miután - a HVG információja szerint - a
pénzügyminiszter bizonyos hírek alapján maga is szorgalmazta néhány
szerződés vizsgálatát. Most az új vezetésre vár, hogy a PM által kiszúrt
négy-öt szerződés részleteit feltárja. Nem tudni, vajon a távozott két
vezető viszálykodásából okulva-e, de az ÁPV ezúttal nem politikai
kinevezettekkel próbálkozott. A vagyonkezelő, akárcsak a nemzeti
légitársasághoz, a BA élére is „vizes” szakembert delegált: a múlt
csütörtöki döntés értelmében az elnöki posztot Kepecs György, a fővárosi
önkormányzat többségi tulajdonában lévő Fővárosi Csatornázási Művek Rt.
márciusban lemondott vezetője tölti be. A vezérigazgatói széket pedig
július közepén Hárskuti János, a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Rt.
vezérigazgató-helyettese foglalhatja el.
A BA három főre fogyatkozott igazgatóságát (it) az ÁPV 11 tagúra
duzzasztotta, a testületbe került többek közt a pénzügyminiszter
kabinetfőnöke, Fenyővári Noémi, és bizalmat kapott Gönci János is. Nem vált
tehát kegyvesztetté Gönci, jóllehet benne volt a Malév Rt. it-jében, amely
kollektív büntetésként testületileg hullott el a légitársaság, valamint a
Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda között kötött szerződés miatt (HVG, 2003.
március 29.). Gönci ráadásul tagja volt annak a háromfős munkacsoportnak,
amely a pályázatot lebonyolító cég előterjesztése alapján javasolta
Forgácsékkal a szerződéskötést. Az igazgatóságban az egyik folytonosságot
jelentő személy Turi Ferenc, aki egyúttal annak a Roland Berger Stratégiai
Tanácsadó Kft.-nek az ügyvezetője, amely a BA tízéves fejlesztési
stratégiáját kidolgozta.
Ezen fejlesztési elképzeléseket és nem utolsósorban a privatizációs
terveket is egy időre keresztülhúzhatja a ciprusi bejegyzésű ADC Affiliate
Ltd. május végén benyújtott keresete, amelyben a magyar államtól 90 millió
dollár kártérítést követel: a kanadai hátterű cég a Világbank mellett
működő, befektetési vitákkal foglalkozó washingtoni választottbíróságtól
(ICSID) „államosítással egyenértékű intézkedés miatt” kéri az eljárás
megindítását. A 2B terminált kivitelező ADC lába alól a magyar parlament
2001 végén a légügyi törvény módosításával húzta ki a talajt. Ekkor a
magyar féllel közös cégtől, a Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő és
Hasznosító Kft.-től lényegében megvonta az eredetileg 12 évre szóló
üzemeltetés lehetőségét (HVG, 2002. január 19.).
Ezzel a befektetővel kellene egyezkedni például a parkolófejlesztésről,
amely a szerződés értelmében elsőbbséget élvezne, a 2C építése pedig csak
akkor lehetséges, ha az éves utasforgalom meghaladja az 5,5 milliót, s az
új építmény üzembe állítása - amelyet 2007-re prognosztizált a Roland
Berger tanulmánya - nem érinti az ADC bevételét. Danczkay Béla, az ADC
társtulajdonosa a HVG-nek elmondta: márciusban már aláírás előtt állt a
kártérítésről szóló megegyezés, állítása szerint 45 millió dollárról - más
források szerint a magyar tárgyalódelegációt vezető Hidvégi Gábor a mostani
perérték harmadára szorította le az összeget -, ám az utolsó pillanatban
visszakozott a magyar fél. „Az állam számára nem volt tárgyalási alap” -
reagált a HVG kormány közeli forrása arra a felvetésre, miért nem vállalta
az egyezséget a kabinet a szakértők szerint nagy valószínűséggel vesztes
per helyett. Igaz, bármilyen összeg kifizetése nehezen lett volna védhető
az ellenzék támadásaitól, különösen, hogy az utóbb a magyar állam számára
hátrányosnak minősített terminálszerződés 1997-ben, a Horn-kormány alatt
kelt, a 103 millió dolláros hitelre pedig a kormánygaranciát az akkori
pénzügyminiszter, a jelenlegi miniszterelnök, Medgyessy Péter hagyta jóvá.
VITÉZ F. IBOLYA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200326Gazdasagcikk3833UJVEZETESABUDAPESTAIRPORTNAL.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legcsavar-a-uj-vezetes-a-budapest-airportnal
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-06-28 00:00:00
|
[
"Gönci János",
"Hidvégi Gábor",
"Lévay Örs",
"Matyi László",
"Somfai Zoltán",
"Turi Ferenc"
] |
[
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"FHI Finanz-Handels und Investment AG",
"Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda",
"Open Consulting Rt.",
"Roland Berger Stratégiai Tanácsadó Kft.",
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"tanácsadás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,933 |
ÍTÉLET OLAJÜGYBEN
|
http://archivum.hvg.hu/article/200327HetNaphir1638ITELETOLAJUGYBEN.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itelet-olajugyben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-07-05 00:00:00
|
[
"Ferencsik Attila",
"Tóth Béla"
] |
[] |
[
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] |
[] |
[] |
||
1,934 |
Bizonyítványosztás
|
Bizonyítványosztás
A múlt hetet sem úszta meg újabb - személyi konzekvenciákkal is járó -
botrány nélkül az Oktatási Minisztérium (OM). A tárca két informatikai
vezetőjének távozása után, a Sulinet-pályázatok körüli viharok miatt
lemondott a Sulinet Programiroda vezetője, Racskó Péter, aki úgy érezte, a
személyét érő támadások rossz fényt vetnek a programra. Racskó ellen
korábban fegyelmi eljárást indított Magyar Bálint miniszter a Sulinet-
tendert szabálytalan körülmények között elnyerő Elender Kft. balatoni
meghívásának elfogadása miatt. Ugyancsak távozott posztjáról Sári Lajos
helyettes államtitkár, akinek a felügyelete alá tartozott a Nemzeti
Szakképzési Intézet (NSZI). A tárca által folytatott belső vizsgálat
szerint az NSZI informatikai pályázatának lebonyolításánál nem történt
ugyan jogszabálysértés (az 550 millió forint értékű tendert az Idea-Lab
Kft. nyerte meg - HVG, 2003. június 6.), de Sári esetében olyan
érintettséget tártak fel, amely „nem jogszerűtlen, de nem felel meg egy
magasabb erkölcsi normának”.
Az érintettség mikéntjét a tárca nem hozta nyilvánosságra, viszont nem is
cáfolták, hogy a helyettes államtitkár például baráti, családi szálakon
keresztül kötődött a nyertes cégben érdekelt Németh János üzletemberhez,
akivel - az Index internetes újság értesülései szerint - együtt utazott a
Bajnokok Ligája manchesteri döntőjére. Az MDF-es Herényi Károly pedig
sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy a kft egyik tulajdonosa,
Urbán László osztálytársa volt a helyettes államtitkár fiának, Sári
Gergelynek. A Heti Válasz viszont arról számolt be, hogy a pályáztatás
lebonyolítója, a Számít Kft. ügyvezetője, Seres Péter korábban közös céget
tulajdonolt Sári Lajos feleségével. A személyes érintettségéről szóló
információk megjelenése után néhány órával Sári beadta lemondását, amit
Magyar elfogadott. A miniszter egyúttal arról is rendelkezett, hogy a
pályázat teljes körű felülvizsgálásáig - amire a tárca a Közbeszerzési
Tanácsot kérte fel - az Idea-Lab Kft.-vel kötött szerződés alapján
semmilyen kifizetés nem történhet.
Az újabb fiaskót követően Áder János, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője nyílt
levélben szólította fel Medgyessy Pétert, váljon meg Magyar Bálinttól,
akinek „az ártatlanságában senki nem hisz”. Az oktatási miniszter
felelőssége ügyében véleményt korábban nyilvánosan nem mondó kormányfő -
aki Magyar Bálint nyilatkozatai szerint már az Áder-levél előtt is
támogatásáról biztosította miniszterét - egy múlt pénteki fórumon már a
sajtó képviselői jelenlétében is megvédte az oktatási minisztert. Mondván,
„az ellenzék nyilván csalódottságában támadja Magyar Bálintot, mert amikor
hatalmon volt, elszalasztotta az oktatás megújításának a lehetőségét”. A
miniszterelnök szerint Magyar nem követett el hibát, így felmentésére sincs
ok. Ugyanakkor viszont a Magyar Nemzet a múlt hét végén egy közelebbről meg
nem nevezett kormányzati ellenőrző szerv revizori jelentésére hivatkozva
azt közölte, hogy újabb súlyos szabálytalanságokat tártak fel, ezúttal az
OM alapkezelő igazgatóságánál. A tárcánál a hét elején még nem hallottak az
állítólagos vizsgálatról. Szántó Gabriella szóvivő ugyanakkor cáfolta azt
az új vádat, hogy a tavaly november 22-én lezárult és november 30-án
elbírált oktatásisegédeszköz-pályázatra néhány győztessel már november 20-
án aláírták volna a szerződéseket. A félreértés abból származhat - mondta a
szóvivő -, hogy a jelentkezés benyújtásához csatolni kellett egy előre és
egyoldalúan aláírt szerződési példányt, amire az OM csak később, a
tényleges győztesek esetében tette rá a szignót.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200324Tarsadalomcikk2366Bizonyitvanyosztas.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizonyitvanyosztas
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-06-14 00:00:00
|
[
"Magyar Bálint",
"Németh János",
"Racskó Péter",
"Sári Lajos",
"Seres Péter",
"Urbán László"
] |
[
"Elender Rt.",
"Idea-Lab Kft.",
"Nemzeti Szakképzési Intézet",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"Számít Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika"
] |
[
"Sulinet-botrány"
] |
|
1,935 |
Zárósorozat – BEFEJEZETT NYOMOZÁSOK KÖZPÉNZÜGYEKBEN
|
http://archivum.hvg.hu/article/200325Tarsadalomcikk4875BEFEJEZETTNYOMOZASOKKOZPEN.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zarosorozat-a-befejezett-nyomozasok-kozpenzugyekben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-06-21 00:00:00
|
[
"Bártfai Béla",
"Böröczky Csaba",
"Csépányi Nóra",
"Haraszti László",
"Nagy Nóra",
"Osváth László",
"Simon László",
"Székely Péter",
"Torgyán József",
"Torgyánné Cseh Mária",
"Tóth István Zoltán",
"Tüske Szabolcs",
"Vér Iván",
"Zelei András",
"Zvolinszki András"
] |
[
"Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht.",
"Concordia Közraktár Rt.",
"Defend Kft.",
"First Vip Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"GMS '96 Kft.",
"Happy End Kft.",
"Mert 2000 Rt.",
"Millenáris Kht.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Országimázs Központ",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"VIX Kft.",
"ZIB Consulting Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"hanyagság",
"csalás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
||
1,936 |
Elúszott közmű-privatizáció
|
Úgy tudjuk, a főváros szerint a tervezett 25,7 milliárdos vízdíjbevételhez képest aránytalanul nagy a gyakorlatilag csak a külföldi befektetőknek járó összeg, ezért a társaság üzleti tervét már kétszer is visszadobta a cég önkormányzati delegáltakból is álló igazgatósága (it) és felügyelő-bizottsága (fb). Szinte kizárt, hogy határidőre, azaz május 31-ig megegyezés szülessen, s még jó ideig eltarthat - az egyik megfogalmazás szerint - a "korántsem békés" alkudozás.
Úgy tűnik, a főváros új vezetése belátta a cég 1997-es privatizációjának fogyatékosságait, s elhatározta a folyamatosan támadott menedzsment- és szindikátusi szerződés felülvizsgálatát, legkésőbb 2008 júniusáig. Kérdés, mit szólnak ehhez a befektetők, s hogy egy radikális módosítás mennyire árt majd Budapest tőkevonzó képességének. Nem kis döntésről lesz szó, mivel az eredeti kontraktus 25 évre szól, a francia-német befektető nagyjából 17 milliárd forintot fizetett a részvények 25 százalékáért, plusz egy szavazatért, s ezért a menedzsmentjogokat is megkapta. (Hasonló konstrukcióban értékesítették 1997-ben a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-t is egy másik, szintén francia-német konzorciumnak.) Egyik informátorunk szerint a magánosításkor a főváros "a jelen érdekében lemondott a jövőről is, akkoriban nem az osztalék volt a fő kérdés, hanem az azonnali egyösszegű bevétel". Éppen ezért a mostani felülvizsgálat akár koalíciós vitához is vezethet az 1997-es privatizáció éllovasa, Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester és újdonsült városüzemeltetési helyettese, a szocialista Hagyó Miklós között.
Úgy tudjuk, Bella Balázs 2006 áprilisában azzal a megbízatással érkezett a vízművek igazgatóságának élére, hogy mindkét tulajdonosi kör számára elfogadható, de a főváros érdekeit sokkalta jobban figyelembe vevő szerződést készítsen elő. Megbízatása május 31-én jár le. A társaság május 25-i közgyűlésén minden bizonynyal folytatódnak a közműcégeknél megindult it- és fb-tagcserék. Míg Bella újbóli jelölése kérdéses, Haranghy Csaba vezérigazgató továbbra is élvezi a tulajdonosok bizalmát.
Csakúgy, mint ugyanebben a beosztásában Palkó György az FCSM-nél. Mindkét cégnél a befektető jelöli az operatív irányítást végző vezérigazgatót, a főváros pedig az igazgatóság elnökét. Megválasztásuk az előzetes egyeztetéseknek köszönhetően minden esetben zökkenőmentes. Habár Palkó György tagja az FCSM igazgatóságának is, szinte kizárt, hogy a cég május 25-én esedékes közgyűlésén "beemelnék" őt az elnöki székbe is. A két poszt összevonásától ugyanis - csakúgy, mint a vízműveknél - befolyása védelmében ódzkodik a főváros. Amúgy mindkét fél "kínosan ügyel a vezetői egyensúlyra".
A Palkó György iránti töretlen bizalom jórészt annak köszönhető, hogy aktív közreműködésével első körben sikerült megalkudni a - napokban a fővárosnál egyelőre csak szóban előterjesztett - üzleti tervről és az osztalékfizetésről. A külföldiek belátták: jelen helyzetben jobb elkerülni a konfrontálódást, bár a privatizációs szerződés alapján a befektetők a jelenlegi összegnél sokkal többet is kivihettek volna osztalékként.
Ez a meglepő aránytalanság egy sajátos, bonyolult osztalékképletnek köszönhető. A főváros ebben próbál most új utakat keresni, igaz, egyelőre csak a vízműveknél. Ennek oka, hogy Budapest az "FCSM-mel viszonylag jól jár".
|
http://nol.hu/archivum/archiv-447247-254679
|
https://web.archive.org/web/20110530091100/http://www.nol.hu/archivum/archiv-447247
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eluszott-kozmu-privatizacio
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-21 00:00:00
|
[
"Demszky Gábor"
] |
[
"Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.",
"Fővárosi Vízművek Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"közmű"
] |
[] |
|
1,937 |
Éles lövészet – VÁDIRAT A SÓLYOM-ÜGYBEN
|
HVG 2003/23 06.07. 114-115. • Társadalom • cikk
VÁDIRAT A SÓLYOM-ÜGYBEN
Éles lövészet
A rendőrség budaörsi lőterének vezetőhelyettese is a vádlottak padjára
kerül Sólyom Sándor vállalkozó emberrablási, zsarolásibűnperében. Eközben
vádjavaslattal zárták le Sólyom másik ügyét, amelyben gyanúsított a
Dunaferr Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Pomázi Csaba is.
Sikerült kiiktatni a szervezett alvilág egyik jelentős részét - így
értékelik a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalban (KÜNYH) a Szigeti Sándor
tatabányai vállalkozó és 16 társa ellen a napokban emelt vádat. Az ügy
negyedrendű terheltje Sólyom Sándor, a tavaly felszámolással megszűnt s a
befektetőknek több százmillió forinttal adós Falcon Bróker Kft. (FB) volt
ügyvezetője, az UTE egykori szponzora, akit egy másik perben csalásért már
felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek (HVG, 2001. január 13.). A 45
oldalas vádiratban felsorolt cselekmények oroszlánrésze Sólyomhoz köthető:
a vádlottak az ő üzletfeleitől, zömében az FB befektetőitől próbáltak pénzt
kicsikarni - olykor erőszakot is bevetve. Az ötletgazda azonban az ügyészek
szerint Szigeti volt, így ő került a vádlottlista élére.
A HVG értesülései szerint még az ügyészeket is meglepte, mekkora is a
fogás. Az eljárás ugyanis egy megkérdőjelezhető kapcsolatok gyanújába
keveredett rendőr titkos megfigyelésével kezdődött három évvel ezelőtt. A
belső elhárítás, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) hónapok
óta figyelte Lindenberger Tamás századost, a Budapesti Rendőr-főkapitányság
(BRFK) budaörsi lőterének akkori parancsnokhelyettesét, akiről kiderült, jó
kapcsolatot ápol a magát Szemjon Mogiljevics orosz „keresztapa” magyar
végrehajtójának mondó Elek Istvánnal. Lindenberger több alkalommal
„vendégül látta” Eleket és a neki dolgozó Szigetit Budaörsön.
Lőgyakorlatokat tartottak a BRFK ingatlanán, Lindenberger még fegyvereket -
mesterlövészpuskát és gépkarabélyt - is szerzett nekik ehhez a budapesti
Teve utcai rendőrpalotából.
A százados egyéb szívességeket is tett Elekéknek: olykor a szintén vádlott,
annak idején a BRFK-n dolgozó felesége segítségével információkat szerzett
nekik, más esetekben aktívan közreműködött abban, hogy Szigeti és társai
rendőri akciókat színlelve zsarolhassák a sértetteket. Így csalták tőrbe
például 2001 őszén Sólyom egyik ingatlanvállalkozó ismerősét, akinek az Ács
ügyvédként bemutatkozó Szigeti azt ajánlotta, vegyen jutányos áron erdőt
Kiskunmajsán. Sólyom az 52-es főút mentén egy csárdában találkozott a
sértettel, akire hamarosan rátörtek a Lindenberger segítségével
felszerelést, igazolványt szerzett álrendőrök: porcukrot tettek a
kocsijába, majd állították, rajtakapták kábítószerrel való visszaélésen.
Később durván bántalmazták, s megzsarolták, ha nem fizet 50 millió forintot
Sólyomnak, megismétlik a verést.
Nem ez volt az első ilyen eset. Szigeti 2000 decemberében ismerte meg
Sólyomot, a közvetítő Garai Lajos volt, aki egy időben Sólyommal közösen
vezette a zalaszentgróti Atrium 99 Kft.-t. Sólyom fölött ekkor már
gyülekeztek a viharfelhők: cégei egymás után dőltek be, s számos
büntetőeljárás indult ellene. Szigeti üzletet ajánlott: segít neki rendezni
anyagi nehézségeit, s - harmincmillió forint fejében - kapcsolatai révén
eléri, szüntessék meg a bűnügyeit. Az elgondolás az volt: Sólyom listát
készít a hitelezőiről, üzletfeleiről, illetve azokról, akikről feltehető,
zsarolással vagy csalással eredményesen lehet tőlük pénzt szerezni.
Az ügyészségi nyomozók elfogadni látszanak Sólyom érvelését, amely szerint
neki nem tetszettek Szigeti módszerei, több ízben meg is kívánta szakítani
a kapcsolatukat, de mihelyt egyedül maradt, követelőztek a hitelezői.
Szigeti módszerei valóban nem nélkülözték a brutalitást. Sólyom egyik régi
üzlettársát, aki mindössze 380 dollárt követelt tőle, megütötték,
megfenyegették, hogy „a veséiért 1,5 millió dollárt adnának a Dél-afrikai
Köztársaságban”, elvették 300 ezer forintját, az útlevelét, és további 10
millió forintot követeltek tőle. A találkozóra Sólyom csalta el a
sértettet, a támadók egyike Szigeti volt (két társa máig ismeretlen).
Az FB egyik befektetője - akinek a cég 20,5 millió forinttal maradt adósa -
megúszta szóbeli fenyegetésekkel, igaz, Sólyomék kis híján elszedték az
otthonát. A budapesti hölgy az FB tartozása fejében 8,5 millió forintért
megvásárolta Sólyom III. kerületi lakását, s aláíratott vele egy
kötelezvényt 12 millió forintról. Szigeti ekkor felhívta az asszonyt azzal,
hogy Sólyom neki is tartozik, s ezért ő is igényt tart az ingatlanra, de
nem akar nagy felhajtást, tudja, hogy kisgyerek is van a lakásban. A nő
félelmében belement az üzletbe: a szintén vádlott Kuchár Zoltán budapesti
ügyvéd irodájában eladták a Sólyom-féle lakást Szigetiék egyik bűntársának,
de az nem fizetett érte. Szigeti ezután találkozót kért az üzletasszonytól.
Közölte vele, tudomása van arról, hogy az adónyomozók eljárást folytatnak
ellene, de ő tud segíteni, cserébe „átmeneti időre” a nevére íratná a hölgy
meglévő lakását. Kuchár ügyvéd ezt a szerződést is elkészítette, majd
közreműködött abban a megállapodásban is, amelyben - az üzletasszony tudta
nélkül - továbbértékesítették az ingatlant. A Szigeti-féle csapatnak
dolgozó Neuvirt Ferenc pedig 3 millió forintért felajánlotta a nőnek, segít
lakása visszaszerzésében.
Neuvirt volt az is, aki közreműködött Pikó Sándor Békés megyei ügyvéd és
élettársa elrablásában (HVG, 2002. január 19.). Pikó 61 millió forinttal
„ragadt benn” az FB-ben, s 2000 szeptembere óta követelte a pénzét
Sólyomtól. Ezúttal is Sólyom volt a csali, sőt ebben az esetben azt is
eljátszotta, ő is vétlen áldozat. Pikótól végül 16 millió forintot csaltak
ki, s csak azért nem ismételték meg az emberrablást, mert - mint
Lindenberger kiderítette - időközben az ügyvéd feljelentést tett, s
megindult a nyomozás.
Kevésbé regényes módon verték át az FB Kft. egy másik hitelezőjét. A
Tamásként bemutatkozó Szigeti azzal hívta fel a férfit, hogy Sólyom eladta
az FB-t egy vidéki befektetői csoportnak, amelynek tagjai úgy tudják, a
sértett is a kft adósa, s a beszedéssel alvilági behajtókat bíztak meg.
Szigeti telefonon, később Neuvirt személyesen „garantálta” a sértett
biztonságát, cserébe átvettek tőle 3 millió forintot. Szigeti később azt
javasolta, előnyös volna, ha az illető vállalkozó diplomáciai védelemben is
részesülne, ők mindenesetre 6 millió forintért szállítanak neki a Máltai
Lovagrend tagságát igazoló hamis papírokat. A férfi belement az üzletbe (a
Máltai Lovagrendhez kapcsolódó okmányokat - a tagságról szóló okmányt,
útlevelet - utóbb másoknak is értékesítettek).
A szövevényes történet bizonyításában - túl azon, Sólyom feladta a
kezdetben tanúsított hallgatási taktikát, s terhelő vallomásokat tett
bűntársaira - az ügyészség kezére játszik, hogy az eljárás alapját az
RSZVSZ-nyomozás adta. Úgy tudni, csak a telefonlehallgatásokról szóló
jegyzőkönyv több ezer oldal.
A volt sportszponzor ellen vádemelést javasol az Országos Rendőr-
főkapitányság pénzügyi nyomozó igazgatósága is, amely az ügyet az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal korábban volt bűnügyi igazgatóságától
„örökölte”. A fiktív számlázásban és csalásban a rendőri gyanú szerint
Sólyom társa volt Pomázi Csaba, a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. volt
vezérigazgató-helyettese (HVG, 2001. október 3.), akinek a résztulajdonában
álló Energott Kft. érintett a számlázásban.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200323Tarsadalomcikk3871VADIRATASOLYOMUGYBENEleslo.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eles-loveszet-a-vadirat-a-solyom-ugyben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-06-07 00:00:00
|
[
"Kuchár Zoltán",
"Lindenberger Tamás",
"Pomázi Csaba",
"Sólyom Sándor",
"Szigeti Sándor"
] |
[
"Atrium 99 Kft.",
"Dunaferr",
"Energott Kft.",
"Falcon Bróker Kft.",
"Rendőrség"
] |
[
"Budaörs"
] |
[
"zsarolás"
] |
[] |
|
1,938 |
Intő jelek – ÖSSZTŰZBEN AZ OKTATÁSI MINISZTER
|
Tíz nap alatt már második informatikai biztosát menesztette Magyar Bálint az Oktatási Minisztériummal kapcsolatos korrupciógyanús ügyek miatt. A tárca részbeni felelősségét elismerő miniszter kormányzati pozíciói viszont egyelőre stabilnak látszanak.
|
HVG 2003/23 06.07. 107-108. • Társadalom • cikk
ÖSSZTŰZBEN AZ OKTATÁSI MINISZTER
Intő jelek
Tíz nap alatt már második informatikai biztosát menesztette Magyar Bálint
az Oktatási Minisztériummal kapcsolatos korrupciógyanús ügyek miatt. A
tárca részbeni felelősségét elismerő miniszter kormányzati pozíciói viszont
egyelőre stabilnak látszanak.
A késő esti órákban kezdtek hozzá és éjjel háromnegyed kettőkor fejezték be
a képviselők múlt hétfőn a közoktatási és a felsőoktatási törvény
módosításának részletes parlamenti vitáját. Alighanem elsősorban az
Országgyűlés a ludas abban, hogy a mai magyar iskolarendszert alapjaiban
érintő változtatásokról szóló vitára (HVG, 2003. január 25.) ilyen
lehetetlen időben került sor. Sokatmondó viszont, hogy a Fidesz-MPSZ
politikusai már ezt a tényt is az Oktatási Minisztérium (OM) szándékos
rejtőzködésével magyarázták. Bár a tárca vezetésének aligha állhatott
módjában a parlamenti vita időpontjának meghatározása, az biztos, hogy nem
örül annak a rivaldafénynek, amely mostanában az OM-mel kapcsolatba hozott
korrupciógyanús ügyek miatt irányul a minisztériumra s annak első számú
vezetőjére. A Magyar Bálint által kezdeményezett oktatási reform ellen
felhozott szakmai érvek után az utóbbi napokban - így például hétfőn
délután a parlamentben - az ellenzék elsősorban visszaélésekről szóló
vádakkal igyekezett ugyanis megingatni az oktatási minisztert, és személyén
keresztül magát a reformot.
Nem volt nehéz dolga a Fidesznek: a tárca az utóbbi hetekben, hónapokban
tálcán kínálta fel a támadási lehetőséget adó ügyeket. Még el sem csitult a
vihar a felsőoktatási intézmények számára kiírt eszközbeszerzési pályázat
furcsaságai (HVG, 2003. március 8.), illetve a „testre szabott” - csak az
Elender Kft. által megnyerhető - Sulinet-tender (HVG, 2003. április 5.)
miatt, az OM vezetéséből néhányan maguk gyalogoltak bele egy újabb pofonba.
Miután a Közbeszerzési Döntőbizottság, az esélyegyenlőség sérelmére
hivatkozva, határozatban tiltotta meg, hogy a tárca szerződést kössön a
Sulinet-szolgáltatásra kiírt pályázat februári győztesével, az Elenderrel,
illetve hárommillió forint bírságot is kiszabott, a minisztérium több magas
beosztású köztisztviselője elfogadta az Elender Kft.-ben érdekelt Lepp
Gyula meghívását a tulajdonában lévő balatonkenesei szálloda ajándék
hétvégéjére.
Magyar a parlamentben a múlt héten Répássy Róbert (Fidesz-MPSZ)
interpellációjára adott válaszában még azzal védekezett, hogy az üdülésben
részt vevők - Koltai Péter, az OM tulajdonában lévő Educatio Kht. vezetője,
Racskó Péter, a Sulinet Programiroda vezetője, valamint Hriczu Anita, a
miniszter kabinetfőnöke és egyik munkatársa, Niedermüller Anna - egyikének
sem volt köze a közbeszerzési ajánlatkérés előkészítéséhez. Ezzel az
állításával azonban tovább rontott a helyzeten. A parlamenti összecsapást
követően ugyanis a Magyar Nemzet fakszimilében tett közzé egy e-mailt,
amely arról tanúskodott, hogy Koltai - akit egyébként május közepén épp a
Sulinet körüli viták miatt távozni kényszerült Majsai Sándor Gábor
informatikai miniszteri biztosi helyére nevezett ki a miniszter -
közreműködött a Sulinet-tender előkészítésében. Magyar Bálint a hét végén
tartott sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy őt is félrevezették, s
Koltait - aki a történtek után maga jelentette be lemondását - fölmentette.
Emellett az üdülésben részt vett minden munkatársának fegyelmit adott, a
Sulinet közhálópályázat előkészítését pedig átadta az informatikai
tárcának.
Bár az OM vezetése ezzel a lépéssel a maga részéről szívesen le is zárta
volna az ügyet, az ellenzék szerint a lényeg még hátravan. Répássy a minap
levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, emlékeztetve, hogy
korábban Kiss Elemér lemondása kapcsán azt mondta, kormánya tagjaitól
elvárja, „még a gyanú árnyékát is kerüljék”. A Magyar Bálint ellen e hét
hétfőn újra interpelláló Répássy szerint az oktatási miniszter kettős
mércével mért, és Koltai leváltásával csupán „tisztáldozatot hozott, hogy a
király megmeneküljön a matt elől”. Míg ugyanis az oktatási miniszter a
munkatársai esetében „szerencsétlennek” mondta, hogy ingyenes juttatást
fogadtak el, nem tartotta aggályosnak, hogy ő maga élt a Cisco Systems
meghívásával, és - Csepeli Györgynek, az informatikai tárca politikai
államtitkárának, Sári Lajosnak, az OM helyettes államtitkárának, Koltai
Péternek és Hriczu Anitának a társaságában - az idén januárban az
informatikai világcég költségén kiutazott az Egyesült Államokba, miközben
itthon a cég és az OM százezer dollár értékű - közbeszerzés nélküli -
szerződést kötött.
Az amerikai út Magyar Bálint szerint azért teljesen más kategória, mint a
balatoni hétvége (ami egyébként listaáron 20,5 ezer forintba került volna
éjszakánként egy-egy személynek), mert a delegáció a Cisco több százmillió
forint értékre rúgó szoftveradományának átvételéről szóló megállapodást
ment aláírni. Az OM-Cisco-szerződés ez utóbbinak a fordítási, adaptálási
költségeit tartalmazza, ami azért nem tartozott a közbeszerzési törvény
hatálya alá, mert az OM csak az összérték mintegy 10 százalékával, 23
millió forinttal társult be a programba. A jövőbeni félreértések elkerülése
érdekében Magyar mindenesetre kezdeményezte, hogy az OM belső működési
szabályzatába kerüljön be egy olyan passzus, amely megtiltja, hogy „a
minisztériummal potenciálisan üzleti viszonyba kerülő” cégektől bárki
meghívást fogadjon el.
Medgyessy Péter miniszterelnök - így a kormányszóvivő - nem tervezi, hogy
vizsgálatot kezdeményezzen Magyar ellen, aki - Kuncze Gábor SZDSZ-elnök
nyilatkozatai szerint - maradéktalanul élvezi pártja támogatását is. Ez a
biztos hátország is közrejátszhatott abban, hogy a védekezésre kényszerülő
oktatási miniszter ellentámadásba lendült: vádlói ellen személyiségi jogi
pert helyezett kilátásba. Hétfőn a parlamentben pedig azt hangoztatta, az
ellenzék kicsinyes bosszújáról van szó, amelynek egyetlen célja a kormány
egyik sikertörténetének ígérkező Sulinet Expressz program megfúrása.
Ígéretet tett ugyanakkor arra, kivizsgálják azt az ellenzék által szintén
kifogásolt, félmilliárd forint megbízási értékű pályázatot, amelyen az OM
egyik háttérintézménye, a Nemzeti Szakképzési Intézet szakmai kiadványok és
weblapok készítésére szóló tenderének a nyertese az az egyedül induló Idea-
Lab Kft. lett, amely korábban telefonkártyák kereskedelmével foglalkozott.
A visszavágás kommunikációs stratégiájába illeszkedett az a beszéd is,
amelyet a miniszter a szakma képviselői előtt mondott el egy hétvégi
fórumon. Ebben hosszan sorolta azokat az eredményeket, amelyek révén a
pedagógustársadalom visszakapta az előző kormány idején elvett jogait.
Felvillantotta egy 2005-ben esedékes újabb béremelés lehetőségét is,
illetve meghirdette az „iskolai emlékezet” programot, amelynek keretében az
iskolák a korábbi pedagógusaikról neveznek majd el tantermeket. Nagy kérdés
persze, hogy a miniszteri bejelentések hangulatjavító hatása képes lesz-e
közömbösíteni a korrupciós vádak keltette bizalmatlanságot. Egyelőre inkább
úgy tűnik ugyanis, hogy az OM vezetése elleni támadások hatására ismét
megjött a hangjuk azoknak a szakmai szervezeteknek, amelyek már korábban is
bírálták a tárca oktatásireform-terveit, de ellenállásuk az utóbbi időben
már alábbhagyott.
A napokban több szervezet (az Általános Iskolai Igazgatók Szövetsége, a
Gimnáziumok Szövetsége, a Kollégiumi Szövetség, a Magyar Nevelők és Tanárok
Egyesülete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete)
közös közleményt adott ki arról, hogy elégedetlenek a reformok
előkészítésével, mert az OM nem adott módot érdemi társadalmi vitára. A
tárca szerint viszont több mint húszezer pedagógussal, illetve civil
szervezetekkel és az Országos Közoktatási Tanáccsal is konzultáltak.
Háromezer oldalnyi észrevételt kaptak, így aki azt állítja, hogy nem volt
egyeztetés, az OM-vezetés szerint éppúgy nem mond igazat, mint aki
korrupciót emleget.
DOBSZAY JÁNOS
|
http://archivum.hvg.hu/article/200323Into_jelek_OSSZTUZBEN_AZ_OKTATASI_MINISZTER.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/into-jelek-a-ossztuzben-az-oktatasi-miniszter
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-06-07 00:00:00
|
[
"Csepeli György",
"Hriczu Anita",
"Koltai Péter",
"Lepp Gyula",
"Magyar Bálint",
"Majsai Sándor",
"Niedermüller Anna",
"Racskó Péter",
"Sári Lajos"
] |
[
"Cisco",
"Educatio Kht.",
"Elender Rt.",
"Idea-Lab Kft.",
"Informatikai Minisztérium",
"Nemzeti Szakképzési Intézet",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika"
] |
[
"Sulinet-botrány"
] |
1,939 |
VECSÉSI VÁDJAVASLAT
|
HVG 2003/23 06.07. 14. • Hét Nap • hír
VECSÉSI VÁDJAVASLAT
A hét végéig befejezi az iratismertetést az Országos Rendőr-főkapitányság
(ORFK) pénzügyi nyomozó igazgatósága az úgynevezett vecsési számlagyár
ügyében (HVG, 2001. szeptember 15.), utána a nyomozást 180 gyanúsítottal
szemben vádemelési javaslattal tervezik lezárni - tájékoztatták a HVG-t az
ORFK-n. Az idő azért sürgeti a nyomozókat, mert az új büntetőeljárási
törvény szerint az első gyanúsítotti kihallgatástól számított két éven
belül vagy vádat kell emelni a terhelt ellen, vagy meg kell szüntetni a
nyomozást, s a két év az első körben lefülelt „vecsésiek” esetében
júliusban jár le. Az ORFK szerint a 180 gyanúsított összesen 8 milliárd
forint értékben működött közre fiktív számlák kiállításában; a
gyanúsítottak között vannak a számlagyártók, számlabrókerek, illetve olyan
vállalkozók, akik a pénzért vett hamis számlákkal csökkentették cégeik
adóját. A számlagyár vélelmezett kitervelője, Holánszky Péter ellen
nemzetközi körözést adtak ki. Vélhetően vádlott lesz feltételezett
bűntársa, Balázsi Tamás, az MSZP vecsési szervezetének egykori vezetője is.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200323HetNaphir1639VECSESIVADJAVASLAT.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vecsesi-vadjavaslat
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-06-07 00:00:00
|
[
"Balázsi Tamás",
"Holánszki Péter"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Pest megye",
"Vecsés"
] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[
"Vecsési számlagyár"
] |
|
1,940 |
Összhangzavar – ÚJABB KORRUPCIÓELLENES BIZOTTSÁG
|
HVG 2003/22 05.31. 86-87. • Társadalom • cikk
ÚJABB KORRUPCIÓELLENES BIZOTTSÁG
Összhangzavar
A napokban új korrupcióellenes bizottság alakult a kancellária berkein
belül, miközben még össze sem ült a kormányfő javaslatára hasonló céllal
életre hívott, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke vezette
Köztársasági Etikai Tanács.
Megtartotta első ülését a legújabb korrupcióellenes bizottság, amelynek
tagjai Gombár Csaba szociológus, a Pénzügykutató Rt. munkatársa, Kacziba
Antal nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, a Belügyminisztérium (BM) 1996-1998
közötti rendvédelmi helyettes államtitkára, Kerezsi Klára kriminológus és
Sárközy Tamás jogászprofesszor. A HVG információi szerint a testület
létrehozása a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és az Igazságügyi Minisztérium
közös elgondolásán alapul. Eközben még az alakuló ülés dátumát egyeztetik a
Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter lemondása körüli botrány kapcsán a
miniszterelnök által életre hívott (HVG, 2003. március 1.), Solt Pál, a
Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke által vezetett Köztársasági Etikai Tanács
(KET) tagjai.
Kialakulóban lévő feladatkörüket, illetve szervezetük illeszkedését a
közigazgatás rendszerébe olykor egymásnak is ellentmondva határozzák meg a
HVG-nek nevük elhallgatását kérve nyilatkozó bizottsági, illetve KET-tagok.
Az bizonyos, hogy a tagok nem kapnak állami javadalmazást, fizetett
szakértőket azonban alkalmazhatnak, s a testületek működési költségeit is
fedezi a költségvetés, de pontos összeget - mondván, a számok még nem
véglegesek - sem a tagok, sem a MEH nem közölt a HVG-vel. Egyébként mind a
KET, mind az új bizottság tagjai tudományos munkának mondják feladatukat.
A tanács elsősorban a köztisztviselők etikai kódexének kidolgozására s
egyes jogszabályok - így a lobbi- és a párttörvény - kiskapuinak a
bezárására tesz majd javaslatot. A MEH mellett szervezett bizottság a
korrupció társadalmi hátterét hivatott feltérképezni, illetve azt, bizonyos
kormányzati átalakítással - így a gazdasági visszásságokat ellenőrizni
hivatott kormányszervek, például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a MEH Keller László vezette
közpénzügyi államtitkársága közös felügyelet alá vonásával - vajon a
jelenleginél nagyobb sikerrel előzhetőek-e meg, deríthetőek-e fel a
panamák. A bizottságon belül sem teljes az összhang: akadnak tagok, akik
szerint a választók egy esetleges szigorítást boszorkányüldözésként élnek
meg, mások éppen ellenkezőleg látják, s még szigorúbb központosítást
szorgalmaznak: például az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)
gazdaságvédelmi főosztálya, az adórendőrségből frissen alakult (HVG, 2002.
november 30.) pénzügyi nyomozó igazgatóság, a Nemzetbiztonsági Hivatal
gazdasági hírszerzése s a vámhatóság feletti MEH-felügyeletet javasolják.
Az antikorrupciós fellépésben a BM háttérbe szorulni látszik. Ez
valószínűleg azzal is összefügg, hogy sokak szerint a kormányváltással nem
szűnt meg a tárcát korábban vezető - az OTP Bank Rt. felügyelőbizottságába
nemrégiben beválasztott (HVG, 2003. április 10.) -, jelenleg biztonsági
vállalkozóként dolgozó Pintér Sándor befolyása, egyes bizalmasai
funkciójukban maradtak vagy új szerepeket kaptak (HVG, 2002. november 16.).
Így Lamperth Mónika belügyminiszter megtartotta a BM felügyeleti
hivatalának élén elődjének a korrupciós vádak alól mentesült jobbkezét, Gál
László volt Békés megyei főkapitányt.
A legkényesebb Horváth András volt Pest megyei főkapitány-helyettes
helyzete: ő Pintér és a később bombagyárosként elítélt Dietmar Clodo sok
vihart kavart találkozóján is részt vett (HVG, 2000. április 15.), s 1997-
ben vezérigazgató volt az akkor Pintér résztulajdonában állott Preventív-
Security Rt.-ben, majd Pintér BM-beli tanácsadója volt, jelenleg pedig -
mint köztisztviselő - az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságán
(szbei) dolgozik bűnelemzőként. E minőségében Horváth valamennyi kiemelt
nyomozás iratához hozzáférhet, a nem minősített aktákról másolatokat vihet
haza otthoni elemzőmunkájához. Utóbbiban az ORFK-n nem látnak kivetnivalót.
Mint a HVG-nek elmondták: Horváth profi, a munkájára nagy szükség van, s
mivel a volt miniszteri tanácsos szakterülete az élet és vagyon elleni
erőszakos bűncselekmények, kizárt, hogy politikai szempontból kényes,
gazdasági jellegű szbei-ügyek (így az Orbán-kormány Országimázs
Központjával, az FVM-cégekkel és a Postabankkal kapcsolatos nyomozások)
iratai kerüljenek hozzá.
Az új bizottság ügyében Katona Tamás, a MEH helyettes államtitkára és
Szekeres Imre politikai államtitkár is tárgyalt a tagokkal, de az még nem
dőlt el, hogy a testület a kancellária keretein belül marad-e.
Elképzelhető, hogy a MEH Stratégiai Elemző Központjába tagozódik, de nem
kizárt, hogy tevékenységüket Bárándy Péter igazságügy-miniszter felügyeli
majd. Értesüléseink szerint a végső döntést a kormányfő mondja ki a
napokban.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200322Tarsadalomcikk4380UJABBKORRUPCIOELLENESBIZOT.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszhangzavar-a-ujabb-korrupcioellenes-bizottsag
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-05-31 00:00:00
|
[
"Dietmar Clodo",
"Horváth András",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Belügyminisztérium (BM)",
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség"
] |
[] |
|
1,941 |
Kövér figyelmeztetése ellenére Orbán vizsgálóbizottságot akar
|
A pártelnök arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója lemondásáról, amely kapcsolatban állhat az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyével, azt mondta: a Fidesz vizsgálóbizottságokat fog kezdeményezni az alapítvány ügyében, illetve az öt rendőr ügye kapcsán is. Orbán Viktor szerint a tisztánlátás érdekében mindkét ügyben szükséges a parlamenti bizottság felállítása.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a fiatal lányt a gyanú szerint megerőszakoló öt rendőr ügyében ki kell vizsgálni, rendkívüli esetről van-e szó, vagy korábban is történt ilyen. Hozzátette: fel kell tárni az "eltussolási kísérleteket" és azt, milyen "erők működnek a háttérben". Az ellenzéki vezető a rendőri vezetők és a rendészeti miniszter távozása kapcsán aggasztónak nevezte a rendőrségen belüli állapotokat, és arra hívta fel a figyelmet, hogy "rendet kell rakni" a rendőrségen belül. Szerinte ezeket az állapotokat csak úgy lehet felszámolni, ha a rendőrségen belül megmaradt becsületes, elhivatott embereket juttatják pozícióba.
A Fidesz vasárnapi kongresszusán újraválasztott pártelnök hangsúlyozta: nem lehet megkerülni a politikai felelősség kérdését, és az egész ügy politikai megfejtése ott érhető tetten, hogy a jelenlegi kormány "hatalmaskodik" hatalomgyakorlás helyett, emiatt pedig "szétcsúsznak" a dolgok, a közbiztonság, a kultúra és az erkölcsi elvek is.
Az emberek tanulékonyak: ha azt látják, hogy akinek hatalma van, az hazudhat, lophat, csalhat és becsületszavára bejelentheti, az adócsökkentés kormánya lesz, aztán adót emel, akkor előbb-utóbb más embereknek is eszébe jut, miért kellene betartani a törvényeket, miért ne lehetne azt tenni, ami hatalmában áll. "Fejétől bűzlik a hal" - fogalmazott a pártelnök. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz mikor ül vissza a határőrség és a rendőrség integrációjáról szóló kétharmados törvény ötpárti tárgyalásaira, Orbán Viktor azt mondta, várják, hogy sikerül-e rendet teremteni a rendőrségen belül.
Az Index.hu korábban úgy értesült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt is érintő alapítványi botrány parlamenti kivizsgálásával kapcsolatban komoly vita bontakozott ki Kövér László és Orbán Viktor között. A Fidesz hétvégén újraválasztott elnöke már a múlt héten szeretett volna a Földei-Szabó nevéhez köthető állítólagos visszaélések kapcsán vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni, de ezt akkor Kövér megakadályozta. A titkosszolgálatokat egykoron felügyelő miniszter védeni akarta a szolgálatot a nyilvános vizsgálódástól.
Varju László, az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője reagálásában újságíróknak azt mondta, a képviselőcsoport a korábbi magatartását szeretné követni, azaz eddig is támogatott minden vizsgálóbizottságot, amelyet a parlamentben kezdeményeztek. Hozzátette: ha a kezdeményezést a házszabálynak megfelelően benyújtják, akkor a szocialista frakció támogatni fogja a vizsgálóbizottságok felállítását.
(MTI / Index)
Kövér László
|
http://nol.hu/archivum/archiv-447338-254758
|
https://web.archive.org/web/20170201234837/http://nol.hu/archivum/archiv-447338-254758
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kover-figyelmeztetese-ellenere-orban-vizsgalobizottsagot-akar
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-21 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László"
] |
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,942 |
Záróra után – BÍRÓSÁGON A FEHÉRVÁRI „MAFFIAÜGY”
|
HVG 2003/20 05.17. 101-103. • Társadalom • cikk
BÍRÓSÁGON A FEHÉRVÁRI „MAFFIAÜGY”
Záróra után
Az ítélethirdetésig zárt ajtók mögött zajlik a székesfehérvári
maffiaügyként elhíresült, 23 vádlottas büntetőeljárás bírósági szakasza,
annak ellenére, hogy úgy tűnik, a megvádolt igazságszolgáltatási dolgozók
nem ügyködtek szervezetten, s nem követtek el világrengető gaztetteket.
Jelentősen apadt a hatóságok biztonságigénye a Fejér megyei rendőröket,
ügyészeket, büntetés-végrehajtási (bv) dolgozókat és ügyvédeket érintő
úgynevezett székesfehérvári maffiaügyben (HVG, 2001. június 23.). A
gyanúsítottakat még kommandós akcióval vették őrizetbe, majd első
kihallgatásukkor lezárták a budapesti Tolnay Lajos utca környékét, az immár
bírósági szakaszba lépett ügyben hasonló látványos intézkedéseknek nyoma
sincsen. Sőt a 23 vádlott egy kivételével szabadlábon védekezik. Az azonban
egyelőre nem derülhet ki, mennyire voltak helytállóak Polt Péter legfőbb
ügyésznek az eljárást beharangozó, a szervezett bűnözés és az
igazságszolgáltatás soha nem látott összefonódásáról szóló szavai: az
ügyiratokat kilencven évre titkosították, az eljárás zárt ajtók mögött
folyik a Pest Megyei Bíróságon (PMB), s csak az ítélet úgynevezett
rendelkező részének felolvasása lesz nyilvános (így az sem derül majd ki, a
bíró minek alapján foglalt állást, mit fogadott el bizonyítékként).
Kérdéses, tényleg akkora súlyú-e a leleplezés, mint az Polt két évvel
ezelőtti szavaiból kikövetkeztethető. A közlekedési bűncselekményeket,
gépjárműlopásokat elsimító - olykor ezzel sikertelenül próbálkozó -,
bennfentes információkkal házaló rendőrök, illetve a rács mögött lévőknek
néhány ezer forintért kedvezményeket biztosító bv-tisztek ügyében a
Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) által emelt vád lényegében nem
említ a felsoroltaknál súlyosabb eseteket, noha az eljárás maffiaügyként
vonult be a köztudatba. A vádlajstrom ugyanakkor impozáns: a 23 terheltnek
államtitoksértés, hivatali vesztegetés, bűnpártolás, hivatali visszaélés,
hamis tanúzásra felhívás, hivatalos személy által elkövetett közokirat-
hamisítás, illetve vagyon elleni bűncselekmények miatt kell felelnie, de
egyik vádlott terhére se rónak szervezett elkövetést.
Az elsőrendű vádlott civil, Matók Ákos, akit május elején egyebek mellett
zsarolás és önbíráskodás miatt kétévi szabadságvesztésre ítélt a Veszprém
Megyei Bíróság (VMB), és aki ezen ítélet miatt a múlt héten került rács
mögé. Abban a perben egyik társa, a fehérvári keresztapaként ismert
pénzbehajtó, Abu Mohamed (HVG, 2001. június 30.) az elsőfokú elmarasztalás
után úgy érezte, hiába ápolt jó kapcsolatokat a bűnüldözőkkel - rendőrök
ellen folyó bűnügyekben, egyebek mellett a Sándor István („Papa”) nyomozó
elleni eljárásban tett terhelő vallomást (HVG, 2001. július 21.) -, első
fokon mégis hétévi börtönre ítélték. Bár Abu következetesen tagadja, hogy
sértettségében „borított” volna, a fehérvári ügy ismerői egybehangzóan ezt
állítják. Akárhogyan történt is, a jordán állampolgárságú fiatalember
számítása nem vált be: a VMB egy évvel súlyosbította a korábbi ítéletet.
A PMB előtt most kezdődött eljárás rendőri kulcsfigurája Markó István
alezredes, aki 1999-ig a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság (FMRFK)
felderítési, majd személyzeti osztályát vezette, s akinek információi
voltak Abu és egyes Fejér megyei rendőrök megkérdőjelezhető kapcsolatáról.
A KÜNYH szerint az Abunak dolgozó Matók úgy akarta növelni befolyását a
dunántúli megyeszékhelyen, hogy korrupt rendőrökből álló információs
hálózatot alakított ki, amelynek segítségével híreket szerezhetett
folyamatban lévő büntetőügyekről. Ehhez Matók Markóban találta meg
partnerét.
A volt osztályvezető ellen 2000-ben fegyelmi eljárás indult, amely
„kiegyezéses” nyugdíjazással zárult, Markó azonban a szívére vette a
mellőzést. Különösen a felderítő osztály élére került utódával, Jankovits
Zsolttal szemben táplált ellenérzéseket; Matók felkérését elfogadva, Markó
megkereste tehát azokat a volt rendőrkollégáit, akikben megbízott, s a
segítségüket kérte - vélekednek az ügyészségi nyomozók.
Jankovits volt az, aki 2000 őszén a budapesti Fővám téri vásárcsarnokban -
a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivataltól néhány száz méterre - elveszítette
az aktatáskáját, amelyben állítólag a néhai Vancsik Zoltán (MSZP)
országgyűlési képviselő fiának vélelmezett kábítószerügyleteiről szóló
operatív megfigyelések anyaga volt (a táska utóbb megkerült, a részletekről
az érintettek hallgatnak). Jankovitsot izgatta ifjabb Vancsik ügye: miután
átvette a felderítési osztályt, ellenőrizni kezdte az elődje által az
ügyben végzett vizsgálatot, s miután arra az eredményre jutott, az ügyet
eltussolták, Markó ellen megindult a fegyelmi. A Jankovitsék által „Kisfiú”
fedőnéven folytatott vizsgálat ugyanis feltárta: Markó egyik akkori
beosztottja régóta ismerte ifjabb Vancsik Zoltánt, akinek több közlekedési
szabálysértését is eltussolta. Egyik gyorshajtása alkalmából közölte ifjabb
Vancsikkal, hogy az „elintézésért” cserébe az FMRFK a megyei éjszakai
életről szóló információkat vár. A fiatalember így lett a főkapitányság
„KGY” fedőnevű társadalmi kapcsolata, egyik tartója pedig Markó. „KGY”
kezdetben használható információkat közölt, 1998-ban azonban az ügynök azt
jelentette, ifjabb Vancsik (vagyis saját maga) felhagyott a kábítószer-
terjesztéssel. Erre az önigazolásra alapozták ügyének lezárását, annak
ellenére, hogy 1999-ben egy másik társadalmi kapcsolat arról adott hírt,
Abu megveretett két dílert, mivel azok ifjabb Vancsik területén árultak (az
információ lényegét, vagyis hogy ifjabb Vancsik korántsem hagyott fel a
terjesztéssel, több forrás is igazolta).
Rövidesen nem csupán a bűnözők, hanem a helyi ügyvédek is Matókhoz jártak
védenceikre vonatkozó rendőrségi hírekért, aki Markóhoz, ő pedig Rónai
Istvánhoz, az FMRFK nyomozó osztályának vezetőjéhez fordult. Az utóbbiak -
akik megdolgoztatták volt beosztottaikat is - később kapcsolatot kerestek
az ügyészségnél, céljuk az volt, hogy ne csak információk cseréljenek
gazdát, hanem alkalomadtán befolyásolni is lehessen az eljárásokat. Pukler
Zoltán ügyész - a KÜNYH szerint - például közreműködött abban, hogy Takács
Győző őrnagy és Kiss Ferenc százados megússza az ellenük indult
büntetőügyet (Takács és Kiss egy autórádiókat szállító teherautó elrablása
után nyomozott, majd - miután állampolgári bejelentésre meglett a
szállítmány - megtartottak néhányat a rádiókból).
A felrótt cselekmények változó súlyára lehet példa a bv-s tiszt, az
előzetesben lévő Abu nevelőtisztje elleni vád is, amely szerint a nevelő
folyamatosan tájékoztatta Matókot Abu hogyléte felől, s egy ízben öltönyt
és cipőt vitt be a cellába. Szolgálataiért összesen 20 ezer forintot
kapott, illetve azt, hogy amikor gázkonvektort vásárolt, Matók egy
kereskedő ismerősénél kijárt neki 8 ezer forint kedvezményt.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200320Tarsadalomcikk4842BIROSAGONAFEHERVARIMAFFIAU.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zarora-utan-a-birosagon-a-fehervari-132maffiaugy148
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-05-17 00:00:00
|
[
"Abu Mohamed",
"Kiss Ferenc (rendőr)",
"Markó István",
"Matók Ákos",
"Pukler Zoltán",
"Takács Győző",
"Vancsik Zoltán ifj"
] |
[
"Rendőrség",
"Ügyészség (intézmény)"
] |
[
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] |
[
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] |
[] |
|
1,943 |
Csak az eljárását figyeljék – FŐBÍRÁK BÖRZEÜGYEKRŐL
|
HVG 2003/20 05.17. 126-127. • Pénzügyek • cikk
FŐBÍRÁK BÖRZEÜGYEKRŐL
Csak az eljárását figyeljék
Nehéz lesz a jövőben sikerrel perelni a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletét, ha egy brókercég bedől - erre lehet következtetni, a London
Bróker Rt. befektetői kontra felügyelet ügyben kihirdetett, precedensértékű
múlt heti legfelsőbb bírósági ítéletből.
Az akkor még Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) nevű hatóság 1999
nyarán egy névtelen feljelentés nyomán kezdett vizsgálódni a London Bróker
Rt.-nél (LRt. - HVG, 2000. január 22.). Ennek következtében kellett 1999
augusztusában felfüggeszteni a cég tevékenységét, majd 2000 júniusában
felszámolási eljárás is indult az LRt. ellen. A cég két, az 1999. nyári
bukáskor (HVG, 2000. március 11., július 1.) „beragadt” magánbefektetője
ezután megpróbálta követni az USA bíróságai előtt gyakran nyerőnek
bizonyuló elvet, hogy „nyomulj a mély zsebre”. A Legfelsőbb Bíróság (LB)
múlt keddi ítélete nyomán azonban végleg fel kellett adniuk a reményt, hogy
veszteségeiket legalább részben a gyakorlatilag korlátlan fizetőképességű
ÁPTF jogutódjára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (PSZÁF)
háríthatják.
A befektetők arra „lőttek”, hogy nem kizárt, 1999 augusztusa után, amikor
már felügyeleti biztos vezette a brókerházat, feltehetően volt némi, az
ÁPTF-nek is felróható vagyonvesztés, amit magától a felügyelettől kért
adatokkal próbáltak volna igazolni. A verdikt indoklása szerint viszont a
PSZÁF nem kötelezhető „egyéni kérelem alapján, egyénileg csoportosított
adatok közzétételére”, a felügyelet törvényi kötelezettségeinek eleget tett
azzal, hogy a befektetőket informálta az LRt. tevékenységi engedélyének
felfüggesztéséről, valamint arról, hogy a károsultak a Befektetővédelmi
Alaphoz (Beva) fordulhatnak, illetve igényeiket a felszámolási eljárás
során érvényesíthetik. A PSZÁF esetleges - kártérítésre alapul szolgáló -
hanyagságát bizonyító adatokat így más forrásból kell összekaparni.
A főbírák ugyanezen a napon egy másik, nem kevésbé fontos végső döntést
hoztak egy, az Londonnál nem kevésbé viharos múltú brókerház, a La Salle
Rt. ügyében is. Az 1998-as bukása utána a börzékről kivonult La Salle
sikeresen visszakapaszkodott ugyan az üzleti életbe, ám egyebek közt a
Bevával maradt még lezáratlan jogvitája. Az LB 14,3 millió forintos
követelést érintő perre tett pontot, kimondva, hogy a brókercégnek arra az
időszakra is teljesítenie kell a tagok számára előírt Beva-befizetéseket,
amikor engedélyének felügyeleti felfüggesztése miatt már nem gyakorolhatta
börzei jogait, ám formálisan még nem szűnt meg brókeri tevékenysége. Az
indoklás szerint a brókercégek egyfajta kockázati közössége ekkor is
fennállt, azt előre nem lehet tudni, hogy a Beva mikor és miért kényszerül
fizetni. Mint Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója a HVG-nek elmondta:
több hasonló pert is jogerősen megnyertek már, ám azok a jellemzően csak
néhány millió forintos tétű ügyek a Fővárosi, illetve a Szolnok Megyei
Bíróságon fejeződtek be, az igazságszolgáltatás legmagasabb fóruma elé most
először került ilyen jogvita. Külön érdekesség, hogy a Beva képviselői ezt
a méltányosságot nem engedő jogszabályi szigort esetenként maguk is
túlzónak tartották, hiszen előfordult, hogy egy kisebb brókercég
kereskedési engedélyét mindössze három nappal az új „üzleti év” kezdete
után vonták vissza, a befizetési kötelezettséget azonban arányosítani sem
lehetett, a teljes évre járó 8 millió forintot követelnie kellett az
alapnak.
Az új, tavaly hatályba lépett szabályozás szerint akkor, ha a tőzsdetag
valamennyi, a Beva-kötelezettségvállalását érintő tevékenységét
felfüggeszteni kényszerül, és az eljárás végül a kereskedési engedély
visszavonásával végződik, a felfüggesztés elrendelése utáni időszakra már
nem kell hozzájárulást fizetni az alapba. Mint Farkas Péter hangsúlyozta:
az évek óta nehéz helyzetben lévő alapot amúgy sem ezek a néhány milliós
tételek hoznák egyenesbe, hiszen csak az LRt. ügyfeleinek a törvény szerint
járó, maximum 1-1 millió forintos kielégítésekhez 2,5 milliárd forintos
hitelt kellett eddig fölvennie a Bevának. Új kihívás ráadásul számukra az
EU-csatlakozás, amely nyomán 2005-től a térítési összeg felső határát 2
millió forintra, 2008-tól pedig az uniós szabályoknak megfelelő 20 ezer
euróra, mai árfolyamon mintegy 5 millió forintra kell emelni.
FAHIDI GERGELY
HVG 2003/20 05.17. 126. • Pénzügyek • cikk, keretes
Bűnben elestek
A London Bróker Rt.-t a brókerszakma egységesen „kívülállóként” kezelte,
általános vélemény volt, hogy a céget - a kilencvenes évek közepi nagy
börzei fellendülést meglovagolandó - a gazdaság más területein
megtollasodott vállalkozók irányították. A fő tulajdonos, a Németországban
korábban sikeres építési vállalkozó Reichardt Ignác szoros üzleti
kapcsolatot ápolt a Fővárosi Ingatlankezelő Rt. résztulajdonosaként
elhíresült, állítólagos titkosszolgálati múltját emlegető Kovács Tiborral
is. Reichardt mindenesetre 2000. január 14-én ugyanolyan „precíz”
bérgyilkos sorozatának áldozata lett, mint az alvilág több korábbi nagy
tekintélye, így az 1999. február 2-án agyonlőtt Döcher György, vagy az
április 12-én kivégzett Seres Zoltán. Mindhárom esetben máig ismeretlen a
gyilkos és a megbízók személye is, bár Reichardt halálát még különösebbé
teszi, hogy alig néhány órával az ő meggyilkolása után a szlovákiai
Dunaszerdahelyen halálos lövést kapott az a Vida Tamás, aki hivatalosan meg
nem erősített információk szerint az illegális olajüzletből származó sok
pénzt „játszott el” a Budapesti Értéktőzsdén, és állítólag Döcher
legközelebbi barátjának, a Szlovákiában lefogott Haris Sándornak a
társaságához tartozott. Kerezsi Tibor vezérigazgatóval és több mint tíz más
személlyel szemben pedig elsősorban csalás gyanújával folyik mindmáig
nyomozás, rendőrségi források szerint az iratokat vádemelési javaslattal
napokon belül átadják a Fővárosi Főügyészségre.
A La Salle Rt.-t a kereskedői tapasztalatait még a világ legnagyobb,
chicagói terménytőzsdéjén gyakorlatot szerzett Morvay Gábor alapította, aki
a piaci krachért ugyancsak az életével fizetett. A La Salle tőzsdei
tevékenységi engedélyét egy évvel a London Brókeré előtt, 1998. szeptember
7-én függesztette föl a felügyelet, három héttel később pedig a jó úszó
hírében állott Morvayt holtan találták az Árpád híd közelében. Több
ismerőse valószínűtlennek tartotta, hogy öngyilkos lett volna a börzei
krachot és az újbóli talpraállást már korábban egyaránt megtapasztalt
üzletember, a rendőrségi vizsgálat mindenesetre nem talált idegenkezűségre
utaló nyomot.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200320Penzugyekcikk5596FOBIRAKBORZEUGYEKROLCsakaze.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-az-eljarasat-figyeljek-a-fobirak-borzeugyekrol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-05-17 00:00:00
|
[
"Kerezsi Tibor"
] |
[
"La Salle Rt.",
"London Bróker Rt."
] |
[] |
[
"csalás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,944 |
Gyurcsány megtartja cégeit.
|
HVG 2003/20 05.17. 12. • Cégvilág • hír
Gyurcsány megtartja cégeit.
Vagyonkezelőre, az eddig is vele dolgozó Jagiellowicz Györgynére bízza
vállalkozásait Gyurcsány Ferenc, a hétfőn hivatali esküt tett új
sportminiszter. Vállalkozásai - a Motim-csoport, a Béta-Roll-csoport, az
Altus Befektetési Rt. (AB) és néhány más cég (HVG, 2003. május 10.) - piaci
értékét Gyurcsány 3,5 milliárd forintra becsüli, s mint múlt heti
sajtóértekezletén fogalmazott, a recesszió miatt döntött a vagyonkezelésbe
adás mellett az értékesítés helyett. Az üzletember-politikus kikötötte:
állami megrendelésekért cégei a jövőben csak nyilvános pályázatokon
indulhatnak. Az AB Rt. jelenleg közvetlenül egyetlen állami forrásból kap
pénzt: a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Human Jövő 2000 Kht.-ja évente 1,1
millió forint bérleti díjat fizet az rt-nek egy 350 négyzetméteres
belvárosi helyiségért, amelyben a Képviselői Klub működik. A Béta-Roll Rt.-
nek akadnak állami érdekeltségű megrendelői - például egyes Dunaferr-cégek,
illetve a MEH-tulajdonú lajosmizsei közlönynyomda -, amelyektől az éves
árbevétel 6-8 százaléka, legfeljebb 50 millió forint származik. A
cégbirodalom „egyéb” kategóriájába sorolt Aldo Kft. egy 1994-ben kötött, 10
évre szóló szerződéssel lízingel 30 millió forintért egy ezer
négyzetméteres, MEH-tulajdonú, a balatonöszödi kormányüdülő szomszédságában
lévő ingatlant, „a cégcsoport saját használatára”.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200320Cegvilaghir2919Gyurcsanymegtartjacegeit.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-megtartja-cegeit
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-05-17 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Aldo Kft.",
"Altus Zrt.",
"Béta-Roll Hengergumizó Rt.",
"HUMAN-JÖVŐ 2000 Kht.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség"
] |
[] |
|
1,945 |
Arabok az ablakban – ÚJABB VITATOTT FEGYVERÜGYLET
|
HVG 2003/19 05.10. 77-79. • Társadalom • cikk
ÚJABB VITATOTT FEGYVERÜGYLET
Arabok az ablakban
Minden idők legsúlyosabb csődbűntettének ígérkezik a felszámolás alatt álló
egykori fegyverexportcégnél, a Technika Külkereskedelmi Vállalatnál zajló
nyomozás, amelynek egyik gyanúsítottja Balogh György volt vezérigazgató,
egykori országos vámfőparancsnok. A védelem szerint az ügyészi gyanú
megalapozatlan.
„Arabok, ügynökök, fegyverek” - a felszámolás alatt álló Technika
Külkereskedelmi Vállalat (TKV) ügyeinek ismerői így sorolták fel a HVG-nek
azokat a „kémregénykliséket”, amelyek szerintük indokolhatják a nyomozó
hatóságoknak a cég iránt tanúsított fokozott érdeklődését. Alig néhány
hónappal azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában
felmentette a sikkasztás vádja alól Miklós Tibor egykori TKV-vezérigazgatót
(HVG, 2003. február 8.), a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) 5,5
milliárd forint értékű hűtlen kezeléssel gyanúsította meg Miklós egyik
utódát, Balogh Györgyöt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának
(VPOP) egykori - 1990-1992 közötti - vezetőjét, valamint csődbűntettel a
TKV felszámolóbiztosát, Boros Andrást a TKV egyik kuvaiti üzlete kapcsán.
Boros húsvétkor három napot őrizetben is töltött, előzetes letartóztatását
azonban a bíróság nem látta indokoltnak.
A történet bő egy évtizede kezdődött: a Kuvaitot 1990-ben megszálló iraki
csapatok fegyvereket, lőszereket, katonai járműveket hagytak maguk után.
Egy befolyásos helybeli üzletember fantáziát látott a hátrahagyott
„zsákmányban”, a gond csak az volt, hogy a harcászati eszközök zöme
használhatatlan állapotban hevert a sivatagban, s a kuvaitiaknak nem volt
tapasztalatuk a szovjet gyártmányú fegyverek korszerűsítésében. Akik
azonban értettek ezekhez a portékákhoz, általában megbízhatatlanok voltak a
Kuvaitot Iraktól 1991-ben megszabadító szövetséges csapatok szemében.
Kapóra jöttek az arab üzletember magyar kapcsolatai: az Öböl-háború idején
légterét a szövetségesek légiereje előtt megnyitó, ugyanakkor a szovjet
fegyverekkel meglehetős tapasztalatra szert tett Budapest ekkor már
barátnak számított, miközben az is ismert volt, hogy a TKV egyes
alvállalkozóinak tanúsítványait olyan afrikai országokban is biztos
referenciának tekintik, amelyek nincsenek üzleti kapcsolatban Kuvaittal.
Arról soha nem volt szó, hogy a fegyverek akár csak tranzitként is
Magyarországra kerüljenek - állítják a HVG-nek nevük elhallgatását kérő
források. A kuvaiti védelmi minisztérium a TKV-val folytatott hosszas
tárgyalások után 1994-ben állapodott meg arról, hogy a magyar cég mérnöki
szolgáltatásokat végez és kereskedelmi információkat szolgáltat. A TKV-nak
nem kellett egyetlen fillért sem invesztálnia az ügyletbe, igaz, a remélt
haszonból is „csak” 15 százalékban részesedhetett volna, s ebből a 15
százalékból is vissza kellett volna adnia 11-et az ügyletet összehozó
üzletembernek - így állapodott meg a TKV nevében az ügyben gyanúsítottként
nem szereplő „közbenső” vezérigazgató, Szarka István.
Az azóta is titokként kezelt kilétű - a HVG informátorai által ügynöknek
nevezett - kuvaiti kapcsolat a történet kulcsfigurája lett. Miután - néhány
hónappal a szerződéskötést követően, de még a TKV felszámolásának kezdete
előtt - nyilvánvalóvá vált, hogy különféle helyi érdek-összeütközések miatt
Kuvait kihátrálna a szerződésből (az ügyben eredménytelenül lobbizott a
magyar privatizációs vezérkar és Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is),
az arab üzletember minden követ megmozgatott - formálisan a TKV,
ténylegesen legalább annyira a saját érdekében. Egyebek mellett ő fizette
annak a párizsi választottbírósági eljárásnak a költségeit - csak díjelőleg
címén 1 millió dollárt -, amelyet a TKV indított Kuvait állam ellen, s
amelyet 1999-ben meg is nyert (HVG, 2000. július 22.).
Kuvait a tárgyalások során olyan szakértő segítségét kérte, mint Bauer
Miklós ügyvéd, Bauer Tamás (SZDSZ) volt országgyűlési képviselő édesapja, a
szintén SZDSZ-es Eörsi Mátyás nevével fémjelzett ügyvédi iroda tagja. Bauer
azt volt hivatott igazolni, hogy a felszámolás alatt álló TKV nem jogutóda
a szerződő vállalatnak, de igazát a választottbíróság nem fogadta el. Ezzel
szemben elmaradt haszon címén megítélt - perköltséggel együtt - 22,2 millió
dollárt a TKV-nak. Ebből az összegből 17 millió dollárt az akkori
vezérigazgató, Balogh által kötött szerződések alapján a felszámoló átutalt
a kuvaiti ügynöknek - a KÜNYH szerint jogellenesen megkárosítva ezzel a TKV-
t, a védelem szerint azonban a megörökölt szerződéseknek és a
jogszabályoknak megfelelően. Az ügyészek azt vetik a felszámoló szemére,
hogy utólag nem támadta meg Balogh rendelkezését az engedményezésről, s
hogy az ügylet - a KÜNYH szerint - nem volt alátámasztva a szükséges
devizahatósági engedélyekkel. Utóbbit a felszámoló környezetében cáfolják,
azt állítva, hogy az erről szóló dokumentumokat nem vették figyelembe az
ügyészek, akik egyébként - a HVG értesülései szerint - egyelőre nem
hallgatták ki az arab üzletembert tanúként.
Balogh nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek. A 67 éves egykori sportember -
négyszeres magyar vitorlásbajnok - 1994 őszén került a TKV élére a
tulajdonos Állami Vagyonkezelő Rt. jelölése alapján, s a céget egy éven át,
a felszámolás kezdetéig vezette. A TKV-ból az üzleti életbe távozott:
egyebek mellett megfordult a csempészet miatt utóbb börtönbe került, a
Rózsakert bevásárlóközpont építése kapcsán ismertté vált Joseph Yuval
Rainer érdekeltségeiben is (HVG, 1998. május 8., 1999. május 1.), s 2000
őszéig igazgatta a Berecz János volt MSZMP kb-titkár által elnökölt, a
strucctenyésztéssel sikertelenül próbálkozó Ezotrade Rt.-t (HVG, 1997.
október 18.). Kiterjedt üzleti és közéleti kapcsolatai azonban, úgy tűnik,
nem óvták meg a KÜNYH gyanújától, igaz, az ő előzetes letartóztatását az
ügyészek nem látták szükségesnek.
A mostani büntetőeljárást megindító feljelentést - a HVG információi
szerint - a fegyvercéget a párizsi választottbíróságon képviselő, amerikai
állampolgárságú egyik ügyvéd tette, aki mellesleg évek óta pereskedik 2
millió dollárra rúgó, a TKV által vitatott honoráriumáért. A feljelentő
először az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal akkor még létező bűnügyi
igazgatóságához fordult, ahol hűtlen kezelés gyanújával 2001 őszén meg is
indult a nyomozás, majd azt néhány hónappal később átvette az Országos
Rendőr-főkapitányság, majd tavaly nyáron a KÜNYH. „Nem kötöttünk új
szerződéseket, nem alkalmaztunk új ügynököket, utóbbiak listája
megtalálható a Gazdasági Minisztériumban és a titkosszolgálatoknál is. Azt
tettük, amire a törvény kötelez: kifizettük a felszámolás előtti
szerződéses kötelezettségeket” - mondják a TKV-nál.
A TKV vagyona egyébként jelenleg 1,3 milliárd forint, ez a hitelezői
igények zömének kielégítésére elegendő, igaz, 2 milliárd forintról még
folyik az alku (a TKV pesti székházát 2000 végén adták el a Honvédelmi
Minisztérium egyik részvénytársaságának). A hitelezői igényeket időközben
spekulánsok vásárolták fel - a TKV-sok szerint ez is a felszámolás sikerét
látszik igazolni -, a HVG értesülései szerint mintegy 80 százalékban annak
az Antal Ernőnek az érdekeltségei, akit a Magyar Hírlap az 55. leggazdagabb
magyar üzletembernek tart, s akinek 21 éves fiát a múlt hét végén holtan
találták meg a Duna csepeli szakaszán horgászók.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200319Tarsadalomcikk4146UJABBVITATOTTFEGYVERUGYLET.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arabok-az-ablakban-a-ujabb-vitatott-fegyverugylet
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-05-10 00:00:00
|
[
"Balogh György (VPOP)",
"Boros András",
"Miklós Tibor"
] |
[
"Technika Külkereskedelmi Vállalat"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"csődbűntett",
"fegyver - hadiipar"
] |
[] |
|
1,946 |
Egyenes közvetítés – A VÁMINGATLANBOTRÁNY FEJLEMÉNYEI
|
http://archivum.hvg.hu/article/200318Tarsadalomcikk5076AVAMINGATLANBOTRANYFEJLEME.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyenes-kozvetites-a-a-vamingatlanbotrany-fejlemenyei
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-05-03 00:00:00
|
[
"Arnold Mihály",
"Gábriel Gabriella",
"Katus Ibolya Mária",
"Katus Zoltán",
"Székács András",
"Tóth Sándor (Gordius)",
"Várkonyi Zsolt",
"Vétek Szabolcs"
] |
[
"Árpád Körút Kft.",
"Bács-Centrál Kft.",
"Gordius Holding",
"Nógrádtrade Plus KFt.",
"Profitholding Kecskemét Rt.",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] |
[
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[] |
||
1,947 |
Villámtender
|
HVG 2003/16 04.19. 105. • Társadalom • cikk, keretes
Villámtender
Kiss Péter miniszter szerint szabályos volt a Miniszterelnöki Hivatal (MEH)
fordításra és lektorálásra szóló, 60 millió forint keretösszegű
közbeszerzése, jóllehet olyan cégeket hívtak meg, amelyek közül eleve csak
egy felelt meg a kiírás feltételének, azaz tagja a Magyarországi
Fordítóirodák Egyesületének. Az esetből azért lett ügy - és firtatta hétfőn
a parlamentben Répássy Róbert fideszes frakcióvezető-helyettes -, mert a
végül versenytárs nélkül maradt nyertes cég, a Bereczky, Paller és Társai
Tolmács, Fordító és Szolgáltató Bt. üzletvezető-tulajdonosa a kormányfőnek
rendszeresen tolmácsoló Bereczky Tamás. Gál J. Zoltán kormányszóvivő
viszont közölte: Bereczky nem a miniszterelnök tolmácsa, most ugyanúgy
dolgozik a kabinet tagjainak, mint az előző kormányok idején Antall
Józsefnek, Horn Gyulának vagy éppen Torgyán Józsefnek. Mindenesetre a
Bereczky Bt. tavaly novemberben hasonló, 29 milliós MEH-tendert nyert el,
akkor a nemzeti fejlesztési terv (nft) dokumentumaiból 5,4 millió karaktert
angolra és 900 ezer karaktert francia nyelvre fordított. A mostani feladat
az nft és az operatív programok anyagainak fordítása - magyarról angolra,
franciára, németre, illetve ellenkező irányba - volt maximum 15 millió
karakter terjedelemben. A konkrét oldalszámot nem közölte a MEH, de a HVG
úgy értesült, a keretnek ezúttal csak mintegy negyedét kasszírozta a
fordítóiroda. A munkát szűk két hét alatt kellett elvégeznie a cégnek,
hiszen az eredményt a Közbeszerzési Értesítő szerint március 17-én
hirdették ki, míg a teljesítés határideje március 31-e volt.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200316Tarsadalomcikk1383Villamtender.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/villamtender
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-04-19 00:00:00
|
[
"Bereczky Tamás"
] |
[
"Bereczky, Paller és Társai Bt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"fordítás"
] |
[] |
|
1,948 |
Adatátviteli zavar? – MENESZTETT INFORMATIKAI ÁLLAMTITKÁR
|
HVG 2003/16 04.19. 104-105. • Társadalom • cikk
MENESZTETT INFORMATIKAI ÁLLAMTITKÁR
Adatátviteli zavar?
Kovács Kálmán hírközlési miniszter menesztette közigazgatási államtitkárát:
a tárca vezetője szerint ugyan nem összeférhetetlen, hogy Rácz Zsolt
egykori ügyvéd munkatársai részt vesznek a tárca törvény-előkészítő
munkájában, ám főben járó vétség, hogy az ügyről nem kapott teljes körű
tájékoztatást.
Úgy tűnik, egyre alacsonyabb az üvegzsebet és tiszta kezeket ígérő
Medgyessy-kormány ingerküszöbe. Kovács Kálmán (SZDSZ) informatikai és
hírközlési miniszter legalábbis azért kezdeményezte közigazgatási
államtitkárának, Rácz Zsoltnak a menesztését, mert - mint a Nap-kelte című
tévéműsorban kifejtette - „lehetőséget biztosított az ellenzéknek, hogy
valamit fölfújjon, ami nincs”. Korábban több kellett a menesztéshez:
Medgyessy Péter miniszterelnök szerint a Miniszterelnöki Hivatal (MEH)
Területfejlesztési Hivatalának „egyszemélyes” közbeszerzési pályázata, a
Hattyúház-ügy alkalmával a törvény szelleme sérült (HVG, 2002. december
14.), Kiss Elemér MEH-miniszter február végi lemondásakor pedig a jogi
szabályoknál szigorúbb erkölcs szabályaival érvelt annak kapcsán, hogy Kiss
korábbi munkahelye, a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda több állami megbízatást
is kapott (HVG, 2003. március 1.). A jelek szerint rájár a rúd az ügyvédből
lett kormánytagokra, illetve főhivatalnokokra. Lapzártánkkor Demeter Ervin
fideszes képviselő tett fel írásbeli kérdést Kiss Péter
kancelláriaminiszternek, hogy tisztázza: kapott-e megbízást a MEH-től a
Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda, Bárándy Péter igazságügy-miniszter korábbi
munkahelye és résztulajdona. (Az iroda szerint egy 200 ezer forintos
munkaügyi perben képviselték a kancelláriát.)
Elsőként a HVG közölte, hogy a hírközlési törvény módosításának
előkészítésébe a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda, Rácz korábbi munkahelye
is bedolgozik (HVG, 2003. április 5.), botránnyá pedig akkor dagadt az ügy,
mikor a parlamentben a cikk alapján ezt a kérdést feszegette a fideszes
Rogán Antal. Rácz közigazgatási államtitkár az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium (IHM) közleménye szerint azért lakol a hivatal működéséért
felelős személyként, mert a miniszter nem kapott tőle teljes körű
tájékoztatást múlt hétfői parlamenti felszólalásához. Rogán azt firtatta,
igaz-e, hogy Rácz korábbi munkahelye, a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda,
illetve annak munkatársai részt vesznek a hírközlési törvény módosításának
munkálataiban. A miniszter ezt válaszában „alaptalan híresztelésnek”
nevezte, alátámasztva Sarkadiék nyilatkozatával, miszerint az összesen
bruttó 431 millió forintos Tellex-programban az ügyvédi iroda sem a
közbeszerzési eljáráson győztes KPMG tanácsadó céggel, sem az
alvállalkozóként megjelölt Réczicza Ügyvédi Iroda White and Case LLP.-vel
nincs szerződéses viszonyban.
Múlt péntekre viszont gyökeres fordulatot vett a történet: a Rácz
felmentéséről szóló közleményt kommentálva a miniszter a Népszabadságnak
már úgy nyilatkozott, hogy szóbeli megállapodás alapján dolgoznak a Sarkadi-
iroda ügyvédei a programban (a HVG információi szerint Sarkadiéktól
néhányan „munkaerő-kölcsönzéssel” kerültek a Réczicza-irodához, s így
jutottak a minisztériumi munkához). Kovács szerint egyébként nincs szó
összeférhetetlenségről, sőt ez akkor sem állna fenn, ha szerződéssel
pecsételték volna meg a megbízatást. Még etikai probléma sincs, hiszen a
minisztériumba mindenki „a szakmából jött”.
Rácz eltávolítása kapcsán politikai körökben felvetődött, a lépés valójában
azt szolgálja, hogy a tárca vezetése egy pártból kerülhessen ki. A
menesztett közigazgatási államtitkárt inkább szocialista kötődésűnek
tartják, jóllehet 1998-ban MSZP-SZDSZ támogatással került a főváros XII.
kerületének képviselő-testületébe. Ez persze nem magyarázza Kovács különös
kommunikációs stratégiáját, a teljes körű tájékoztatás elmaradására
hivatkozó miniszteri döntést. A miniszter múlt hétfői parlamenti válaszából
az derült ki, hogy a Tellex-programért felelős helyettes államtitkár
(Pataki Dániel) bekérte, megvizsgálta az idevágó iratokat, s meghallgatta a
másik felet, azaz a szóban forgó ügyvédi irodát is. Nem közölték, milyen
iratok átvizsgálása történt meg, mindenesetre a Tellex címlistáján
felsorolt nyolc munkacsoportból hatban szerepel a Cég/szervezet fejléc
alatt a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda megjelölés. A címlista közkézen
forog - ezt húzta elő Rogán is bizonyítékként múlt csütörtöki
sajtótájékoztatóján -, és nyilván hozzáférhető Pataki Dániel számára, aki
amúgy a projektirányító bizottság elnökeként a lista első helyén szerepel.
A közigazgatási államtitkári posztot hétfőtől megbízottként Jambrik Mihály,
eddigi gazdasági helyettes államtitkár tölti be, Kovács Kálmán pedig
nyilatkozatot kért a minisztérium munkatársaitól arról, hogy az előző öt
évben milyen cégekkel kerültek kapcsolatba. Jambrik egyébként - a
minisztérium honlapján közölt életrajza szerint - 11 évet töltött a Matáv
Rt. különböző vezető pozícióiban, azután 2001-től a Vivendi Telecom Hungary
gazdasági vezérigazgató-helyettese volt júniusi minisztériumi kinevezését
megelőzően.
VITÉZ F. IBOLYA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200316Tarsadalomcikk4960MENESZTETTINFORMATIKAIALLA.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adatatviteli-zavar-a-menesztett-informatikai-allamtitkar
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-04-19 00:00:00
|
[
"Kiss Elemér",
"Rácz Zsolt"
] |
[
"Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda",
"Sarkadi és Társa Ügyvédi Iroda"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"informatika"
] |
[] |
|
1,949 |
Civil szféra – HONVÉDSÉGI INGATLANOK ÜZEMELTETÉSE
|
http://archivum.hvg.hu/article/200315Gazdasagcikk4451HONVEDSEGIINGATLANOKUZEMELTE.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-szfera-a-honvedsegi-ingatlanok-uzemeltetese
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-04-10 00:00:00
|
[
"Janza Károly",
"Lóki Géza",
"Murányi Ferenc",
"Tamás Attila"
] |
[
"Galla Invest Kft.",
"HM EI Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Klíma-Vill Kft.",
"Terra-Danubia Rt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
||
1,950 |
Az eltűnt százmilliók nyomában
|
http://archivum.hvg.hu/article/200315Gazdasagcikk3535Azeltuntszazmillioknyomaban.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eltunt-szazmilliok-nyomaban
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-04-10 00:00:00
|
[
"Janza Károly"
] |
[
"Globex Holding",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Lupis Brókerház Rt."
] |
[] |
[
"hanyagság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
||
1,951 |
Információs robbanás – A MINISZTERELNÖKI HIVATAL CÉGEI
|
HVG 2003/16 04.19. 101-104. • Társadalom • cikk
A MINISZTERELNÖKI HIVATAL CÉGEI
Információs robbanás
Valóságos cégbirodalom tartozik a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá,
csak a közvetlen érdekeltségek jegyzett tőkéje meghaladja a 10 milliárd
forintot. Legújabban az In-Forrás XXI. Kht. okoz fejtörést: a botrányszagú
ügyről Baja Ferenc politikai államtitkárnak lapzártánk után kell számot
adnia a parlamentben.
A szakmai politikai államtitkárok tulajdonosi funkciókat is ellátnak olyan
nagy szervezetek felett, mint például a VÁTI, a Kopint-Datorg, a Magyar
Turizmus Rt., a Regionális Fejlesztési Holding. Ezáltal viszont bármely
vállalati zavarért a politikai felelősség a Miniszterelnöki Hivatalra (MEH)
hárítható - fogalmazta meg kritikáját a Népszavában a hónap elején
megjelent, a MEH összetételét, működési rendjét elemző cikkében Sárközy
Tamás jogászprofesszor. A szerző testközelből szerezhette tapasztalatait:
Sárközy tavaly nyár óta igazgatósági (it) elnök a MEH-tulajdonú Kopint-
Datorg Konjunktúra és Piackutató Rt.-ben (HVG, 2002. július 13.).
A MEH jelenleg tíz gazdasági társaságban érdekelt közvetlenül (lásd
táblázatunkat): általában úgy, hogy maga jegyzi a részvényt vagy
üzletrészt, de előfordul, hogy törvény - az állam tulajdonában lévő
vállalkozói vagyonról szóló jogszabály - jelöli ki a MEH-et vezető
minisztert a tulajdonosi jogok gyakorlójának. A MEH-cégek egy része további
vállalkozásokat alapított, illetve szerzett bennük - általában többségi -
részesedést: a közvetett kancelláriaérdekeltségek száma a HVG gyűjtése
szerint 38, s a teljes vállalkozáscsoport összesített jegyzett tőkéje
meghaladja a 24 milliárd forintot. A cégek zöme a Horn-, illetve az Orbán-
kormány idején alakult, a vezető tisztségviselők jelentős része rendre az
éppen regnáló kormány értelmiségi-pénzügyi holdudvarából került ki.
A MEH-cégbirodalomban akadnak egymással konkurens - vagy legalábbis hasonló
feladatot ellátó - vállalkozások is, ezek általában valamilyen formában az
informatikához köthetők. Az elektronikus kormányzati gerinchálózatot,
illetve a kormányportált (600-600 millió forint ellenében) üzemeltető -
újabban Baja Ferenc MEH-es politikai államtitkár egykori
titkárságvezetőjét, számítástechnika-ügyi bizalmasát, Szakmáry Ákos MEH-
tanácsadót is it-taggá választó - Kopint-Datorg Rt. például a kormányzati
számítástechnikai projektek gazdája, míg a „lakossági” ügyletek (például a
köztisztviselők, pedagógusok, igazságszolgáltatási dolgozók komputerhez
juttatása) az In-Forrás XXI. Kht.-hoz tartoznak. Utóbbi január óta
végelszámolás alatt áll.
Az In-Forrás alig több mint kétéves történetét végigkísérték a botrányok.
Az 500 millió forint jegyzett tőkéjű kht első ügyvezetője az alapító
miniszter, Stumpf István nőgyógyász ismerőse, Kornya László volt. A cég két
szerződést kötött a még Stumpf vezette MEH-hel: a 27 ezer állami
alkalmazott számítógéphez juttatására 880 millió, a kormányzati
informatikai beruházásokkal kapcsolatos információkat szolgáltató
úgynevezett call centerre 440 millió forintot kapott a kht az akkor még
létező, jelenleg az exkormánybiztos elleni büntetőügy (HVG, 2002. november
16.) révén ismeretes volt Informatikai Kormánybiztosság célelőirányzatából.
Az In-Forrás 2001 őszén döntött arról, PHARE-támogatások megszerzésének
megkönnyítésére irodát nyit Brüsszel elegáns negyedében, a két kiküldött
egyike projektvezetői státusban Kornya unokaöccse volt. Úgy tudni, a
„Brüsszeli főirány” fedőnevű projekt távlati célja egy vendégház
üzemeltetése lett volna magyar EU-bürokraták számára, a terv azonban a
Medgyessy-kabinet megalakulásával füstbe ment.
A kormányváltással azonban nem szakadt vége az In-Forrás körüli
„legelészésnek”, Baja Ferenc politikai államtitkárnak éppen lapzártánk után
kell válaszolnia az Országgyűlés informatikai bizottsága ellenőrzési
albizottsága kérdéseire. A Magyar Narancs múlt héten ismertette ugyanis a
Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ, illetve az informatikai biztonsággal
foglalkozó úgynevezett Hungarian Red Team létrehozásának tervét. Erre
állítólag 6 milliárd forintot szántak a kiötlők, s a projektekben
oroszlánrészt kívántak juttatni a kormányzati átvilágításban jeleskedő
Proware Kft.-nek (HVG, 2002. november 16.), illetve a kft-t annak idején az
állami üzletekbe bevezető Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek (MFB). Az In-
Forrást a cikk szerint Baja utasította az üzletre. Az államtitkár
közleményében gyakorlatilag semmit sem cáfolt, csak azt, hogy a 6
milliárdos terv mögött ő állna, ellenkezőleg, szerinte az „adatmentési
projekt” Tarjáni István ügyvezető magánakciója volt. Ez azonban kevéssé
életszerű: Tarjáni aligha dönthetett felettese tudta nélkül ekkora
vállalkozásról, ráadásul Bajának - mint informatikai kormánymegbízottnak -
„egyetértési joga” van ilyen beruházásoknál, ha azok értéke 100 millió
forintnál nagyobb.
A legnagyobb jegyzett tőkéjű MEH-cég a formailag az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő, de az említett törvény szerint a
kancelláriaminiszter felügyelete alá tartozó Regionális Fejlesztési Holding
Rt. (RFH). Ebben még az Orbán-kormány ötlete alapján fogták össze a Horn-
érában alakított - s rögtön pénzosztogatás-gyanúba keveredett -
területfejlesztési cégeket (HVG, 2000. február 19.). A 8,5 milliárd forint
alaptőkéjű RFH-t Orbánék alatt a Fidesz-alapítókkal együtt joghallgatóskodó
Kovács Ferenc vezette. Ma Kékesi János, az MSZP-közelinek mondott Hunguest
Vagyonkezelő Rt. volt vezérigazgató-helyettese irányítja a holdingot,
amelynek felügyelőbizottságába (fb) bekerült a Horn-kormány idején a
Kormányzati Ellenőrzési Irodát vezető Rubicsek Sándor, a
Tartalékgazdálkodási Kht. ügyvezetője. Az orbáni időkben a Széchenyi-terv
tendereit kezelő s az In-Forrás komputerosztogatását is bonyolító RFH 2001-
ben 698 millió forint árbevételből - miközben 232 milliót fizetett ki
tanácsadóinak - 133,2 millió forint adózás előtti eredményt produkált, s
18,7 milliós osztalékot fizetett az állami tulajdonosnak, kötelezettségei
azonban elérték a 12 milliárd forintot, a legtöbb pénzzel az MFB-nek
tartozott.
Néhány befektetése befulladt: felszámolás alá került például a
sátoraljaújhelyi Perfect Pack Kft. és testvércége, a Perfect Plast Kft. E
társaságokba 2001 májusában szállt be az RFH - az ügyletben az akkori
ellenzék szerint szerepet játszott, hogy a két kft-ben egy időben Stumpf
testvére is jogászkodott -, majd néhány hónap múlva „házon belül” túladott
az üzletrészeken: az RFH-tulajdonú Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft.
átvette, majd leírta a 200 milliós befektetést. Az RFH beszállt az Üzleti 7
című hetilap - veszteséges - kiadójába (HVG, 2001. november 11.), s van
lízingcége is, a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Rt., amelynek
vezérigazgatója Csáki Béla, akinek édesapja Jánosi György ifjúsági
miniszter kabinetfőnöke, az MSZP korábbi Tolna megyei elnöke.
SAPARD- és PHARE-pénzek felkutatásában segíti a vállalkozókat, bizonyos
szempontból azonban az RFH konkurenciájának tekinthető a Városépítő
Tudományos Tervező Intézetből alakult MEH-cég, a VÁTI Magyar Regionális
Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. A kht településfejlesztési-műemlékvédelmi
internetes adatbázist alakított ki, ezzel is növelve az informatikában
utazó kormánycégek számát. Utóbbiak körét erősíti az 1996-ban „az
információs társadalom kialakulásának elősegítésére” alakított Promei
Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. is. Az egykor
Baráth Etele jelenlegi MEH-es politikai államtitkár, illetve Inotai András,
a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatójának fb-tagságával működő cég
könyvvizsgálója tavaly szeptemberben megkongatta a vészharangokat, mondván,
bevételük alig van, gyakorlatilag csak a MEH támogatásából vegetálnak, s
mindez veszélybe sodorhatja a működést is. Akkora azonban nem volt a baj,
hogy ne tudtak volna tavaly csaknem 10 millió forintot költeni
irodabérletre (a belvárosi Tüköry utcából, a Konzumbank Rt.
vezérigazgatóságának is otthont adó épületből a cég nemrégiben egy Szép
utcai irodaházba költözött). Az Orbán-kormány idején szunnyadó kht, amely
az idén 225 millió forint működési támogatást kap a költségvetésből,
újabban a nemzeti fejlesztési terv és az uniós pályázatok ügyében végez
„felvilágosító” munkát - vagyis éppen olyanokban, amelyek az egykori fb-
tag, Baráth Etele felügyelete alá tartoznak.
Kevesebbet tudni két másik MEH-cég érdemi munkájáról. Az Országos
Idegenforgalmi Hivatal jogutóda, a Magyar Turizmus Rt. (MT) MEH-es közlés
szerint „piaci információkat gyűjt s továbbít a szakma és a döntéshozók
felé”. A turisztikai ágazat „nagy öregjei” mellé tavaly bekerült az fb-be
Rusznák Imre (MSZP), a fővárosi közgyűlés kereskedelmi és idegenforgalmi
bizottságának elnöke. Kevés érv szól a 312,5 millió forint költségvetési
támogatású Millenáris Programiroda Kht. (MP) fenntartása mellett, hiszen a
rendezvényszervezés aligha nevezhető a tulajdonos MEH alapfeladatának. A
HVG információi szerint egyébként a napokban került elő egy banki bizonylat
arról, hogy az MP 2001. december 22-én 1,4 milliárd forintot kapott a MEH-
től, s még aznap átutalt - vélhetően ugyanebből a pénzből - 700 milliót a
Wermer András informális fennhatósága alá tartozott Millenáris Produkció
Rt.-nek, 140 milliót pedig a Tárki-főnök Kolosi Tamás szociológus és
felesége tulajdonában álló (HVG, 2002. április 19.) Pentaton Kft.-nek
(mindkét cég adott teljesítésigazolást).
Gyakorlatilag az egyetlen, tartósan jelentős eredményt produkáló MEH-cég a
hivatalos lapokat előállító Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft., amelynek
élére a hónap végén nevezik ki Kodela Lászlót, a MEH volt humánpolitikai
helyettes államtitkárát (lásd A hivatal átszervezése című írásunkat). A
2001-ben csaknem 5 milliárd forint árbevétel mellett 733 millió adózás
előtti eredményt elért cégből 2000-ben vált ki a Human-Jövő 2000 Kht.,
amely az állami üdülőket működteti. A vendéglátó-ipari áttörés azonban
várat magára: a Human-Jövő az év elején referencia hiányában érvénytelenül
pályázott a parlamenti vendéglátásra.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200316Tarsadalomcikk4985AMINISZTERELNOKIHIVATALCEG.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/informacios-robbanas-a-a-miniszterelnoki-hivatal-cegei
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-04-19 00:00:00
|
[
"Baja Ferenc",
"Baráth Etele",
"Kolosi Tamás",
"Kornya László",
"Stumpf István",
"Tarjáni István",
"Wermer András"
] |
[
"Hungarian Red Team",
"In-Forrás XXI Kht.",
"Millenáris Kht.",
"Millenáris Produkció Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Nemzeti Adatvagyonvédelmi Központ",
"Pentaton Művész- és Koncertügynökség Kft.",
"Perfect Pack Kft.",
"Perfect Plast Kft.",
"Proware Kft.",
"Regionális Fejlesztési Holding Rt.",
"VÁTI Kht."
] |
[] |
[
"rokonok",
"informatika",
"tanácsadás",
"gazdálkodás"
] |
[
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
|
1,952 |
Földin kívüli élet – EXBELÜGYESEK A BIZTONSÁGI PIACON
|
http://archivum.hvg.hu/article/200314Tarsadalomcikk4947EXBELUGYESEKABIZTONSAGIPIA.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldin-kivuli-elet-a-exbelugyesek-a-biztonsagi-piacon
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-04-05 00:00:00
|
[
"Lajtár József",
"Nováky Balázs",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Defend Kft.",
"JNT Security Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
||
1,953 |
Kulcsár-ügy: bűnösnek találták Bácskait
|
2007.05.21. 11:43
Hivatali visszaélésben bűnös Bácskai János, a maffiaellenes központ egykori vezetője a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn kihirdetett nem jogerős ítélete szerint.
A Kulcsár Attilával, a brókerbotrány főszereplőjével összefüggő ügyben a másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokon eljárt Csongrád Megyei Bíróság korábbi ítéletét, és hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás helyett hivatali visszaélés miatt ítélte el a vádlottat.
Továbbá enyhítette az elsőfokú döntést annyiban, hogy az egyéves felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét a korábbi három évről két évre csökkentette, illetve a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja alól felmentette Bácskai Jánost.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/kulcsar-ugy-bunosnek-talaltak-bacskait
|
https://web.archive.org/web/20231218105910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/kulcsar-ugy-bunosnek-talaltak-bacskait
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-ugy-bunosnek-talaltak-bacskait
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-05-21 00:00:00
|
[
"Bácskai János"
] |
[] |
[] |
[
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,954 |
Felejtsük el?! – ÁSZ-JELENTÉS A KAMPÁNYKIADÁSOKRÓL
|
http://archivum.hvg.hu/article/200313Tarsadalomcikk4546ASZJELENTESAKAMPANYKIADASO.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felejtsuk-el-a-asz-jelentes-a-kampanykiadasokrol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-29 00:00:00
|
[] |
[
"Fidesz",
"MSZP"
] |
[] |
[
"pártfinanszírozás",
"választások - népszavazás"
] |
[] |
||
1,955 |
Rajzfilmtenderbotrány
|
http://archivum.hvg.hu/article/200313HetNaphir2368Rajzfilmtenderbotrany.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rajzfilmtenderbotrany
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-29 00:00:00
|
[
"Gát György",
"Rófusz Ferenc"
] |
[
"Belügyminisztérium (BM)",
"Körmédia Kft.",
"Külügyminisztérium",
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] |
[] |
[
"média",
"PR"
] |
[] |
||
1,956 |
VÉTÓ A JÁRMŰTENDERRE
|
http://archivum.hvg.hu/article/200313HetNaphir1957VETOAJARMUTENDERRE.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veto-a-jarmutenderre
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-29 00:00:00
|
[] |
[
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Iveco S.P.A."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"bírság"
] |
[] |
||
1,957 |
Fáj utca – A VASAS ELTŰNÉSE A PROFI FUTBALLBÓL
|
http://archivum.hvg.hu/article/200313Gazdasagcikk3794AVASASELTUNESEAPROFIFUTBALLB.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/faj-utca-a-a-vasas-eltunese-a-profi-futballbol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-29 00:00:00
|
[
"Katona Béla",
"Rácz Gábor",
"Szász István Attila"
] |
[
"Dach Holding 94 Kft.",
"Vasas Labdarugó Sportszolgáltató Kft."
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
||
1,958 |
POSTABANK-NYOMOZÁSOK
|
http://archivum.hvg.hu/article/200312HetNaphir1642POSTABANKNYOMOZASOK.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-nyomozasok
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-22 00:00:00
|
[
"Auth Henrik",
"Máté László",
"Princz Gábor"
] |
[
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"KEHI-vizsgálat"
] |
[] |
||
1,959 |
Négykezes – ÖNKORMÁNYZATI BOTRÁNYOK DUNAÚJVÁROSBAN
|
http://archivum.hvg.hu/article/200312Tarsadalomcikk4689ONKORMANYZATIBOTRANYOKDUNA.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negykezes-a-onkormanyzati-botranyok-dunaujvarosban
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-22 00:00:00
|
[
"Félix István",
"Horváth Ferenc",
"Kálmán András",
"Sipos János",
"Szekeres György"
] |
[
"Agro-Sprint Kft.",
"Dunanett Kft.",
"Dunatex Aranytű Kft.",
"DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt.",
"Mag-Ház 2000 Kft.",
"Mong-Use Kft.",
"Serény Bt.",
"Somax 2000 Kft."
] |
[
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] |
[
"összeférhetetlenség",
"közokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[] |
||
1,960 |
Bácskai bűnös hivatali visszaélésben
|
Bácskai Jánost első fokon 2004-ben a Fővárosi Bíróság, majd két évvel később megismételt eljárásban a Csongrád Megyei Bíróság bűnösnek mondta ki bűnpártolás miatt. Most a másodfokú bíróság megváltoztatta a korábbi ítéletet, és hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás helyett hivatali visszaélés miatt ítélte el a vádlottat. Továbbá enyhítette az elsőfokú döntést anynyiban, hogy az egyéves felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét a korábbi három évről két évre csökkentette, illetve felmentette a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja alól Bácskai Jánost.
A közszolgálati rádió tudósítása szerint a tárgyaláson szokatlan módon a védőbeszéd hangzott el elsőként. Ebben az ügyvéd megalapozatlannak nevezte a vádiratot, és azt emelte ki, hogy Bácskai egyrészt nem tekinthető hivatalos személynek, mivel nem volt közvetlen hatalmi jogosultsága. Másrészt, amikor a Maffiaellenes Központ akkori vezetőjeként Kulcsár Attilával beszélt, még nem tudhatott róla, hogy az ügyből később egy 30 milliárdos bűncselekmény bontakozik ki, ráadásul a beszélgetésekből nem is tekinthette át a szövevényes K&H-ügyet. A vád ezzel szemben azzal érvelt, hogy a volt tábornok 2003 júniusa előtt már tisztában lehetett azzal, hogy Kulcsár Attila bűncselekményt valósít meg.
Mindazonáltal az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a Csongrád Megyei Bíróság helyesen járt el, amikor megállapította: hivatali befolyását felhasználva járt el a vádlott Kulcsár érdekében, de tévedett, amikor hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásnak minősítette a bűncselekményt. Nem állapítható meg az sem, hogy meg akarta volna akadályozni az eljárást. Ennek ellenére a bíróság a tábornoki lefokozás mellékbüntetést fenntartotta.
Bácskai az ítélethozatalra érkezik
|
http://nol.hu/archivum/archiv-447440-254847
|
https://web.archive.org/web/20170206073619/http://nol.hu/archivum/archiv-447440-254847
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bacskai-bunos-hivatali-visszaelesben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-22 00:00:00
|
[
"Bácskai János"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,961 |
Jelentik, feljelentik – ELLENTMONDÓ POSTABANKI ELLENŐRZÉSEK
|
HVG 2003/13 03.29. 137-139. • Pénzügyek • cikk
ELLENTMONDÓ POSTABANKI ELLENŐRZÉSEK
Jelentik, feljelentik
Csökkentheti a privatizáció előtt álló Postabank árfolyamát a pénzintézet
állami rendbetételével kapcsolatos, a régi és az új kormány képviselői
között az Országgyűlésben is folyó sárdobálás.
Újabb állomásához érkezett a Postabank és Takarékpénztár Rt. lassan
bohózatba illő története. Miközben az Országos Rendőr-főkapitányság lezárni
készül a bankot 1998 nyarára a csőd szélére sodró Princz Gábor, egykori
menedzsertársai és a pénzintézet könyvvizsgálói ellen, maximum kétéves
börtönbüntetéssel sújtható vétség miatt folyó nyomozást, a Központi
Ügyészségi Nyomozóhivatal súlyosabb bűncselekménnyel, hűtlen kezeléssel
gyanúsítja Princzet. A hihetetlen - a mostanság botrányba sodródott
amerikai csúcsvezetők által is megirigyelhető - könyvelési kreativitásáról
már a kilencvenes évek közepén tanúságot tevő Princz-csapat új taktikát
követ: a vezetője révén inkább jobboldalinak vélt ügyészi nyomozó szervezet
támadását úgy próbálja meg kivédeni, hogy saját felelősségét részben
áthárítaná a Postabank konszolidációját levezénylő Járai Zsigmond akkori
pénzügyminiszterre, mostani jegybankelnökre, illetve Princz bankbeli
utódára, a jelenlegi jegybanki alelnök Auth Henrikre. Elképzelhető, hogy e
politikai „adok-kapok” egyszersmind a szocialisták szemét régóta csípő
jegybanki vezetés ellen is irányul. Áder János korábbi házelnök a múlt
héten épp azért interveniált a parlamentben, mert szerinte a mostani
kormány segédkezet nyújt a Postabank tönkretételéért felelősséget nem
vállaló Princznek.
Az ügyészségi nyomozók által szorongatott Princz védekezésének alapja az
akkoriban a jobboldali kurzus egyik bizalmi embere, Sepsey Tamás által
vezetett Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2000-ben készített, ámde
sohasem véglegesített, 30 évre titkosított jelentéstervezete. Ebben a
kiszivárogtatások szerint az áll: az 1998 végén közvetlenül a Postabanknak
adott 152 milliárd forintnyi állami segély több, mint amennyire szükség
lett volna, és ebből a bank rendbetétele során több tízmilliárd forint
elcsordogált. Ebben persze semmi újdonság nincs, hiszen a korábbi Állami
Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke, Tarafás Imre is úgy tartotta, hogy az
állam jócskán túltőkésítette a Postabankot (HVG, 1999. február 27.). Keller
László, a kancellária közpénzekért felelős politikai államtitkára
mindenesetre múlt szerdán erre alapozva feljelentést is tett, azt kérve a
rendőrségtől, hogy vizsgálja meg a Kehi mindeddig jegelt anyagában
leírtakat, és tárja fel, ki a felelős azért, hogy e megállapításokkal eddig
senki sem foglalkozott, noha többen, például Varga Mihály pénzügyminiszter
vagy Demeter Ervin titokminiszter is megkapták a dokumentumot.
Csakhogy a Kehi azért nem véglegesítette az ellenőrök véleményét, mert
miután Auth Henrik Postabank-vezérigazgató részletesen, hatvan oldalban
reagált rá, állítólag - a minap az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) igazolt -
Sepsey sem tartotta azt kellően megalapozottnak. Keller László
visszautasítja, hogy bármiféle sanda politikai szándékból tette volna meg a
Princz Gábornak kétségtelenül kapóra jövő feljelentését. Azzal viszont
egyetért - mondta el a HVG kérdésére -, hogy álljon fel végre a
szabaddemokraták által régóta sürgetett parlamenti vizsgálóbizottság,
amelynek azt kellene nyomon követnie, pontosan mire költötték az Orbán-
kormány idején a Postabankba pumpált állami pénzeket. Ugyanakkor a HVG
tudomása szerint ezzel is foglalkozik az ÁSZ tavaly decemberben
elkészített, egyeztetés alatt álló, hamarosan nyilvánosságra kerülő, a
Postabank állami konszolidációjáról szóló jelentése.
Az ÁSZ és a Kehi hasonló „merítése” azonban nem függ össze egymással,
mindkettő a kormány utasítására vizsgálta a Postabankot, ám különböző
időpontban - szögezte le a HVG érdeklődésére Kovács Árpád ÁSZ-elnök, aki
maga sem látta a Kehi félbemaradt anyagát. Az ÁSZ azonban semmi olyasmit
nem talált a Postabank 1998. végi és azt követő állami rendbetétele körül,
ami miatt indokoltnak tartotta volna, hogy büntetőeljárást kezdeményezzen,
ellentétben korábbi, a Princz-időket vizsgáló ellenőrzésével, aminek 1999.
augusztusi lezárása után 11 oldalas feljelentést tett. Ebben konkrét
hitelügyletekre is kitért, köztük például a Budai Hengermalom Kft. (BH)
elhíresült ügyeire (lásd a Hengermalom című írást). Lajos Bélának, az ÁSZ
jogi osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a számvevők azt kifogásolták,
hogy a Postabank 1994-ben 360 millió forintnyi, majd 1995-ben további
félmilliárd forintnyi hitelt adott a BH-nak, és azok mögött a
nyilvántartások szerint 750 millió forintnyi, a valóságban viszont csak 100
millió forintnyira leapadt árukészlet állt fedezetként.
Igaz, az ÁSZ a többi, még a kilencvenes években ellenőrzött állami
bankmentésben sem talált különösebb kivetnivalót, bár az értékesített
kockázatos kihelyezések útját már nem kísérhette figyelemmel, lévén a vevők
magáncégek. Auth szerint az általa vezetett Postabank-csoportban erkölcsi
követelmény volt, hogy a kockázatos kihelyezéseket ne a bank korábbi adósai
vegyék vissza olcsón, de ezt - magyarázta - soha nem lehet maradéktalanul
elkerülni, hiszen a vevők közvetítőkön keresztül is pályázhatnak.
Mindazonáltal az ÁSZ talált egy-két szakmai „csemegét” a Kehi ellenőrei
által is bolygatott postabanki cég, a PB Workout Vagyonkezelő Kft.
tevékenységében. E szerint „a Workout Kft. az alapító okiratban és a
társasági szerződésben megfogalmazott alapvető célokat csak részben
teljesítette, és eddigi működése során a bank korábbi veszteségeit nem
csökkentette. A Workout Kft. vesztesége miatt a banknak 2,8 milliárd forint
céltartalékot kellett képeznie...”
Auth Henrik viszont azt állítja, a Workout Kft. azért halmozott fel 2001
végéig 3,1 milliárd forintnyi veszteséget, mert 1998 végén a banktól kapott
kölcsönből vette meg a kockázatos csomagot, és e hitel kamatát a
későbbiekben nem tudta kitermelni. Nyerni ugyanis csak a követelések
eladásán lehetett, a befektetések viszont veszteséget hoztak: a 4,6
milliárd forintra értékelt ingatlanok értékesítésén például másfél
milliárdot buktak. De míg Auth szerint a piacon és nem az íróasztalok
mögött dől el, mi mennyit ér, bírálói azzal vádolják, hogy a jobboldali
klientúrának játszotta át a banki ingatlanvagyon egy részét.
„Nem sok, hanem éppen hogy kevés volt az államtól kapott 152 milliárd
forint” - állította Auth arra hivatkozva, hogy a Postabank korábbi
szennyesét kezelő másik vállalkozás, a közvetve az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. tulajdonában álló Reorg Apport (RA) Rt. is további
mentésre szorult. Az ÁSZ tervezett jelentéséből ugyanis fehéren feketén
kiderül, hogy az ÁPV Rt. az 1998-as postabanki konszolidáción kívül 2002
végéig összesen 23,8 milliárd forinttal segítette a céget, amiből annak 4,4
milliárdot kellett csak visszafizetnie, ám ebből is 2,2 milliárd forintot
nem készpénzben, hanem tíz egykori postabanki befektetés átengedésével
törlesztett.
Eddig az RA - tájékoztatta a HVG-t Sági Gyula vezérigazgató - túladott a
közvetve a tulajdonában álló cseh Pivovar Eggenberg Sörgyár Rt. részvényein
460,2 millió forintért, valamint négy spanyol tengerparti telket tulajdonló
cégeken együttesen 120 millió pesetáért és 4 millió euróért. Az RA-t
végelszámolással szüntetik majd meg, ám előtte néhány jogi eljárást be kell
fejeznie: a spanyol ingatlancsomagot eredetileg birtokló Telnan Invest
ügyvezetőjével szemben - Sági információja szerint - „a társaságok
vagyonelemeinek értékesítése és saját célra történő felhasználása miatt
(...) 2,8 millió euró megszerzéséért, amely abból adódik, hogy a Telnan
Invest négy spanyol telket 2,8 millió euró erejéig jogtalanul
elzálogosított”. A Telnan egyébként 41 millió dollárral maradt adósa a
Postabanknak, ezért az RA felszámolást kezdeményezett ellene.
Bizonyára nem tesz jót a Postabank küszöbönálló eladásának, hogy a
pénzintézet állami konszolidációja a mai napig sem zárult le. Az ennek
kapcsán felmerült gyanúsítgatások egyenesen csökkenthetik a bank értékét.
Ráadásul az állam ezúttal szeretné elkerülni, hogy garanciát vállaljon a
múltból származó, esetleges jövőbeni veszteségekre. Ezért a Postabank
mostani vezetői, Király Júlia elnök és Singlovics Béla vezérigazgató
gőzerővel mossák ki a maradék szennyest: hatezer darab, eredetileg összesen
milliárdos értékű, lejárt lakossági követelést és kilencven darab,
egyenként csekély értékű befektetést árulnak nyilvános pályázatokon, ám azt
nem árulják el, eddig mekkora veszteséget számoltak el rajtuk. Holott az
előző két ciklusbeli postabanki vezetőkre épp most üt vissza a titkolózás.
GYENIS ÁGNES
|
http://archivum.hvg.hu/article/200313Penzugyekcikk5143ELLENTMONDOPOSTABANKIELLENO.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jelentik-feljelentik-a-ellentmondo-postabanki-ellenorzesek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-29 00:00:00
|
[
"Auth Henrik",
"Princz Gábor"
] |
[
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank",
"Reorg Apport Rt.",
"Workout Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"KEHI-vizsgálat"
] |
[] |
|
1,962 |
Hengermalom
|
HVG 2003/13 03.29. 138. • Pénzügyek • cikk, keretes
Hengermalom
„Az egész Postabank-ügyben átláthatatlan az ügyészség szerepe” - jelentette
ki a HVG kérdésére Keller László, azon morfondírozva, vajon a Legfőbb
Ügyészség (LÜ) felügyelete alá rendelt Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal
miért választotta le 2002 szeptemberében az 1999 óta tartó „nagy”, amúgy is
az ügyészség által felügyelt postabankos nyomozásról a Budai Hengermalom
Kft. (BH) ügyét. S ha már megtette, miért csak egy 300 millió forintos
hitelügyletet vizsgál belőle, amikor a BH és a vele azonos érdekeltségi
körbe tartozó cégek 1998-ban már 4,5 milliárd forinttal tartoztak a
Postabanknak, miközben a bank ennek az összegnek csak a tizedére kötött le
fedezetet.
Borbély Zoltán, az LÜ szóvivője szerint azonban a magyarázat egyszerű: ez
az ügy jól elhatárolható a többitől, jogilag viszont bonyolult, ezért külön
hatékonyabban lehet felderíteni, s aki e mögött bármiféle „politikai”
szándékot sejt, az téved. Az ügyészek a BH 50 százalékos üzletrészének a
Postabankra ruházása miatt gyanúsítják hűtlen kezeléssel Princz Gábor
egykori elnök-vezérigazgatót (HVG, 2003. március 22.). 1997-ben ugyanis a
Postabank úgy nyújtott újabb 300 milliós hitelt a BH-nak, hogy fedezetként
vételi opciót kötött annak 50 százalékos üzletrészére. Ám az ügyészek
tudomása szerint e tulajdonhányad valójában csak 179 millió forintot ért,
vagyis szerintük Princz 121 millió forinttal megkárosította bankját.
Ráadásul 1997 decemberében az addig Máté László egykori szocialista
pénztárnok tulajdonában álló üzletrészt két „fedőcég”, a Royal Sütöde,
Kenyér, Pékáru Termelő és Kereskedelmi Kft., valamint a Rodexco Általános
Kereskedelmi Kft. vette meg Mátétól, így a Postabank tulajdonszerzése
sokáig nem látszott. A Princzet a vezérigazgatói székben követő Auth Henrik
1998 végén átütemezte a közben részvénytársasággá alakult BH cégcsoport
adósságát, a bank tulajdonrészét pedig 367 millió forintért átadta a Reorg
Apport (RA) Rt.-nek. Ám a cégbíróság 1999 tavaszán elutasította a BH
részvénytársasággá válását, ezért az RA Rt. szerény nyereséggel, 399 millió
forintért visszaadta a tulajdonrészt a banknak, amely azt saját Workout
Kft.-jének passzolta tovább.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200313Penzugyekcikk1135Hengermalom.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hengermalom
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-29 00:00:00
|
[
"Máté László",
"Princz Gábor"
] |
[
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank",
"Rodexco Kft.",
"Royal Sütöde, Kenyér, Pékáru Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,963 |
Megmaradt a félpénzük – KEHI-JELENTÉS A HUNGEXPO RT.-RŐL
|
http://archivum.hvg.hu/article/200312Gazdasagcikk5055KEHIJELENTESAHUNGEXPORTROLMe.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megmaradt-a-felpenzuk-a-kehi-jelentes-a-hungexpo-rt-rol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-22 00:00:00
|
[
"Barabás János",
"Kollár K. Attila",
"Kozma Péter",
"Melkovics Sándor",
"Németh Attila",
"Papp Levente",
"Petykó Zoltán"
] |
[
"Energott Kft.",
"Hungexpo Rt.",
"Spácium Kiadó és Nyomda Kft."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"PR",
"gazdálkodás"
] |
[] |
||
1,964 |
Új eljárás a vesztegetéssel vádolt tatabányai rendőrök ügyében
|
Új eljárás a vesztegetéssel vádolt tatabányai rendőrök ügyében
NOL • Népszabadság Online • 2007. május 22.
Új eljárás lefolytatását írta elő a Fővárosi Ítélőtábla a vesztegetéssel
vádolt tatabányai rendőrök ügyében kedden; a 2002-ben indult eljárást
harmadszor kezdik újra, mert a korábban másodfokon eljáró Fejér Megyei
Bíróság is a táblabírósághoz hasonló döntést hozott.
A vád szerint 13, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
állományába tartozó rendőr 2002 áprilisa és júniusa között Tatabánya
térségében, közlekedési ellenőrzések során pénzt kértek autósoktól azért,
hogy velük szemben a feljelentéstől eltekintsenek.
A perben tavaly novemberben született első fokú ítélet ugyancsak a Fejér
Megyei Bíróságon, ahol a vádlottak többségét letöltendő, illetve
felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Az eljárás során egy rendőrt korábban jogerősen felmentettek a vád alól,
kedden pedig egy rendőrt jogerősen megrovásban részesített az ítélőtábla.
A több rendbeli, hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel és más
bűncselekményekkel vádolt, immár 11 vádlott ügyének tárgyalására a Pest
Megyei Bíróságot jelölte ki az ítélőtábla.
A bíró indoklásában - utalva az elmúlt napok rendőrökkel kapcsolatos
híreire - hangsúlyozta: csak a vád megalapozottsága esetén lehet ítéletet
hozni, függetlenül attól, hogy a vádlott rendőr-e vagy bárki más.
Minden tényállásnál rögzíteni kell, hogy pontosan mivel vádolják a
vádlottakat, a bíróság csak ezt követően tudja mérlegelni büntetőjogi
felelősségüket - szögezte le a bíró. Hozzátette: egyes vádpontokban nem
tisztázott részletesen a vesztegetés ténye. Kitért arra is, hogy a
vesztegetések megtörténtére nincs bizonyíték. Úgy fogalmazott: az első fokú
ítélet sommás megállapításokat tartalmaz, amelyeket konkrét bizonyíték nem
támaszt alá.
A perben korábban a Fejér Megyei Bíróság másodfokú tanácsa egyszer már új
eljárást írt elő. A Fővárosi Ítélőtábla bírája utalt arra, hogy az akkori
másodfokú tanács is felhívta a figyelmet a vádirat hiányosságaira, ám az
ügyészség fenntartotta a megismételt eljárásban a vádat azzal, hogy nem áll
módjában azt részletesebben körülírni.
A vád szerint a rendőrök szolgálati feladataiknak megfelelően
sebességellenőrzést végeztek, ám a sebességellenőrző készülékük csak a
sebesség mérésére volt alkalmas, a rendszám rögzítésére nem. Ezért a
felettesek utasítása szerint feljelentést nem kellett tenniük, csak
igazoltattak. A vád szerint többségében külföldi állampolgároktól kértek
pénzt a rendőrök, illetve három magyar állampolgártól. A bíró indoklásában
kitért arra, hogy az egy budapesti, illetve két vidéki sofőrtől a vád
szerint 5-10 ezer forintot kértek a rendőrök. Velük szemben azonban később
megszüntették az eljárást.
A külföldi autóvezetőkkel kapcsolatban a bíróság kifogásolta, hogy amikor a
vesztegetés gyanúja felmerült, meg kellett volna őket hallgatni, mielőtt
elhagyják az országot.
A bíró az új eljárás szükségességét alapvetően a megalapozatlansággal
indokolta, illetve azzal, hogy a vádiratban hiányolható, hogy nincs benne
büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény.
Példaként említette, hogy az egyik vádpontban az ügyészség rögzítette, hogy
egy májusi napon egy benzinkútnál akarták felváltani a pénzt a vádlottak,
hogy szétosszák maguk között, ugyanakkor arra nem tér ki a vádirat, hogy
kiket, hogyan vesztegettek meg.
A bíró kifogásolta azt is, hogy az ügyben végzett titkos
információgyűjtéssel kapcsolatban az első fokon eljáró bíróság nem tért ki
azok felhasználhatóságára, illetve arra, hogy az adatgyűjtést bűnmegelőzési
vagy bűnüldözési céllal végezték-e.
(MTI)
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-447456
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-eljaras-a-vesztegetessel-vadolt-tatabanyai-rendorok-ugyeben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-22 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Komárom-Esztergom megye",
"Tatabánya"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
1,965 |
POSTABANKI NYOMOZÁS
|
http://archivum.hvg.hu/article/200310HetNaphir1548POSTABANKINYOMOZAS.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabanki-nyomozas
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-08 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[] |
[] |
||
1,966 |
Vigyázat, mázolva! – INDULNAK A BUDALAKK-BÜNTETŐÜGYEK
|
HVG 2003/08 02.22. 95-97. • Gazdaság • cikk
INDULNAK A BUDALAKK-BÜNTETŐÜGYEK
Vigyázat, mázolva!
A múlt héten kezdte tárgyalni a bíróság a Budalakk-birodalom egyik
kulcsembere, Rózsa Ferenc csődbűntettügyét. A cégcsoport romjaira legutóbb
alvilági kapcsolatokkal hírbe hozott oroszok tették rá a kezüket,
tulajdonszerzésüket - köztük a diszkvalifikált Miss Universe 2002-ét,
Okszana Fjodorováét - a rendőrség vizsgálja.
Jó éjt, gyerekek! címmel esténként mesét mond az orosz közszolgálati
televízióban a tavalyi év Miss Universe szépségversenyének győztese,
Okszana Fjodorova. A 25 éves lánynak nem sokkal a győzelem után meg kellett
válnia koronájától. Hogy miért, arról ellentmondóak a hírek: míg a
szervezők szerint nem teljesítette kötelezettségeit, ő rendre saját
elhatározását hangsúlyozza, mondván, rendőri karrierjét kívánja folytatni
(Fjodorova jelenleg a szentpétervári repülőtér főhadnagya), s kandidátusi
disszertációján dolgozik. Bokros teendői közé mindenesetre belefért egy
magyarországi üzleti kaland is: a hölgy társtulajdonos a 2002 januárjában
100 százalékban orosz kézbe került Budalakk Éta Festékgyártó és Forgalmazó
Rt.-ben (Budalakk), az utóbbi években elsősorban a rendőrségi hírekből
ismert, a FIK-botránytól (HVG, 1998. augusztus 29.) kezdve az olajügyeken
át a Reichardt-gyilkosságig (HVG, 2000. január 22.) sok kétes üggyel
összefüggésbe hozott Budalakk-csoport egyik tagjában. Fjodorova és
üzletfelei tulajdonszerzésének jogszerűségét az állítólagos magyar eladók,
Rózsa Ferenc vállalkozó és üzleti partnerei (ténylegesen a Reliance
Financial Corporation nevű, Seychelles-szigeteki off-shore cég képviselői)
vitatják - szerintük az orosz befektetők csalárd módon jutottak a
részvényekhez -, ezért feljelentést tettek, s az ügyben közokirat-hamisítás
gyanújával nyomoz a rendőrség: a gyanúsított Igor Utkin szentpétervári
vállalkozó, a Budalakk többségi tulajdonosa és egyben ügyvezetője.
A bájos rendőrnő üzleti és magánjellegű kapcsolatairól évek óta kalandos
történetek jelennek meg az orosz sajtóban: a rendre cáfolt híradásokban még
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is hírbe hozott Fjodorova sikereit a média
szerint javarészt a 47 éves Vlagyimir Szemjonovics Golubjevnek köszönheti.
Golubjev szentpétervári sajtóközlések szerint a Néva-parti város
alvilágának ismert alakja. Golubjev a HVG moszkvai tudósítójának jelentése
szerint néhány éve - miután összekülönbözött a legerősebbnek tartott
pétervári bűnbandával, az úgynevezett tambovi csoporttal - Moszkvába tette
át a székhelyét.
A Budalakk-üzletet a Golubjev érdekeltségében lévő szentpétervári Adamant
cégcsoport finanszírozta - Golubjev jegyzett is részvényt a Budalakk Rt.-
ben, tulajdona azonban eltörpül Utkiné mellett. Az Adamant a vendéglátástól
kezdve a szerencsejátékon keresztül bevásárlóközpontok építéséig sok
mindennel foglalkozik. „Így külföldi befektetésekkel is: a lakk- és
festékgyártás nagy üzlet” - adtak magyarázatot az invesztícióra a HVG-nek
név nélkül nyilatkozó, Golubjev környezetéhez tartozó források. Szerintük a
Budalakk nevében korábban fellépő Rózsa Ferenccel 2001 nyarán egy bizonyos
Vlagyimir Zaremba, az orosz és a magyar piacot egyaránt ismerő „pénzügyi
szakember” ismertette össze őket. Golubjev és Rózsa 2001 őszére hozta tető
alá a megállapodást. Utkinék, az oroszok elmondása, szerint összesen 140
millió forintot fektettek a cégcsoportba, majd tárgyalni kezdtek az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal (APEH) a vállalkozáscsoport
köztartozásainak átütemezéséről, és új piacokat kerestek a festékeknek.
Hamar kiderült azonban - állítják -, hogy Rózsa és üzletfelei csak a pénzt
kívánták leszedni róluk: tavaly szeptemberben „ellenközgyűlést” hívtak
össze a Budalakk Rt.-nél, ahol leváltották az új menedzsmentet, s a céget -
mintha még mindig az övék volna - eladták a Rózsa érdekeltségében álló
Tóvilág Településfejlesztő és Környezetvédelmi Kft.-nek (TTK).
A kölcsönös feljelentésekbe torkollott vita lényege Rózsa tálalásában
másképp hangzik: az oroszok évente több tízmillió dolláros exportra
vállaltak kötelezettséget, ám nem teljesítettek, s úgy szereztek
állítólagos tulajdont a Budalakkban (illetve más, kapcsolódó
vállalkozásokban), hogy a közgyűlések időpontjában nem is tartózkodtak
Magyarországon (az orosz maffiamódszereket emlegető Rózsa kérésére eljáró
írásszakértő megállapította, hogy a jegyzőkönyveken nem az orosz
tulajdonosok aláírása szerepel). Az oroszok szerint viszont mindez
szemenszedett hazugság. Ők azt állítják, a nyomozást a magyar rendőrök csak
azért rendelhették el, mert Rózsának „gyanúsan jók a kapcsolatai”. Ami azt
illeti, a befektetők ráérezhettek valamire. A még a rendszerváltozás előtt
csalás miatt elítélt Rózsa kétségkívül képes bizonyos kapcsolatok
megmozgatására. A kilencvenes évek közepén a FIK-be tisztségviselőnek kérte
fel mások mellett Nagy Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori
elnökhelyettesét, Székely Gábor volt főpolgármester-helyettest, Simon
Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját s Valenta
Lászlót, Pintér Sándor későbbi belügyminiszter kabinetfőnökét (HVG, 1999.
július 17.), igaz, mára csak Körösi Imre egykori MDF-es honatya maradt a
környezetében.
A termelés mindeközben szünetel a Budalakk-csoportnál. Ebben nem kis
szerepe van Rózsa makulátlannak éppen nem mondható előéletének. A Pesti
Központi Kerületi Bíróság (PKKB) múlt szerdán kezdte tárgyalni a Rózsa
ellen - a vállalatcsoporthoz tartozó Romax Termékgyártó és Szolgáltató Kft.
(RT) felszámolása kapcsán csődbűntett miatt - indított ügyet (a tárgyaláson
Rózsa, betegségére hivatkozva, nem jelent meg), s tárgyalás kitűzésére vár
egy hasonló eljárás: az ügyészek itt a Budalakk Rt. testvércége, a Budalakk
Éta Festékgyártó Kft. (BÉF) kifosztása miatt emeltek vádat. Az ügyészség
szerint, miután több tízmilliós tartozása miatt a bíróság 1998-ban
elrendelte az RT Kft. felszámolását, Rózsa, illetve régi üzlettársa,
Neményi Vilmos 87,2 millió forinttal csökkentette a cégvagyont úgy, hogy
„eltüntették” az RT-nek a Budalakk Konzorcium Kft.-ben (BK) lévő
üzletrészét. Az ügyletet több lépcsőben kötötték: Rózsa egyéni
vállalkozóként 52,3 millió forint névértékű BK-részvényt megvásárolt 5
millió forintért, majd az RT ügyvezetőjeként szintén 5 millióért eladott
egy 34,9 milliós pakettet az ügyben tanúként kezelt Csiszér Balázsnak.
Ugyanez a Csiszér harmadrendű vádlott Rózsa másik büntetőügyében. A vád
szerint a papíron Neményi, ténylegesen azonban Rózsa által irányított BÉF
Kft. kezességet vállalt - hogy mikor, a vádiratból nem derül ki - a szintén
Rózsa-érdekeltségű Dunalakk Festékgyártó és Szolgáltató Kft. (DF) 79 millió
forintos, az 1995 óta felszámolás alatt álló Leumi Hitelbank Rt.-től
felvett kölcsönére. Mivel a DF nem fizetett, a BÉF-nek kellett volna állnia
a számlát, de erre nyilván nem volt hajlandó: az adósság a vádiratban nem
részletezett körülmények között bankról bankra vándorolt. A „rossz
követelés” megjárta a Magyar Hitelbank Rt.-t, az annak kétes kinnlevőségei
kezelésére szolgált Risk Kft.-t, majd - egy Kvantum Investment banki kitérő
után - 1998 nyarán az egykor az Agrobank-csoportba tartozott Business
Invest Rt.-hez került. Utóbbitól maga Rózsa vásárolta meg a követelést
1998. augusztus 31-én, majd egy augusztus 15-ére visszadátumozott
szerződéssel az egészet a Golubjev-ügyben is szerepet kapott TTK-ra
engedményezte.
A TTK nevében aztán Rózsa végrehajtást kezdeményezett a BÉF ingóságaira,
majd az ingatlanára (a Budalakk-csoport pusztavámi telepére) is,
elhallgatva a végrehajtó elől, hogy a cég ellen megindult a felszámolás. A
vagyont így megszerezte a TTK, amely nyomban hasznosítási szerződést kötött
a BÉF javára. A vádirat szerint hasonló körülmények között csappant meg a
több mint 150 milliós ki nem fizetett bankhitel miatt 1996 óta felszámolás
alatt álló DF vagyona is, a közreműködő ebben az esetben a Csiszér és Rózsa
által vezetett R+Öko-Bau Kft. volt. Az „önárveréseket” ebben az esetben
Rózsáék megfejelték azzal, hogy Neményiné, a DF könyvelője sztornírozta a
cég által a vevők felé összesen 80 millió forint értékben kibocsátott
számlákat, s helyette az R+Öko-Bau nevében számlázott 38 vállalkozásnak,
begyűjtve ezzel 24 millió forintot.
Az oroszok szerint Rózsáék hasonlóan terveznek eljárni a Budalakkal is,
amely ellen a HVG információi szerint szintén küszöbönáll a felszámolás
elrendelése. A szinte kibogozhatatlanul bonyolult tulajdonosi szerkezetűre
hizlalt cégcsoport ügyeinek tétje lehet a Budalakk-csoport háromhektáros
észak-pesti ingatlana is. Az egyébként meglehetősen kusza viszonyokat
tanúsító földhivatali bejegyzések szerint az ingatlant a BÉF Kft. tavaly
árverésen eladta a luxemburgi érdekeltségű FBG2 Kft.-nek, de január végén a
telepet még Rózsa biztonsági emberei őrizték, miközben a pusztavámi telek
birtoklásáért hétfőn tettlegességig fajult a vita Rózsa és az oroszok
között.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200308Gazdasagcikk4781INDULNAKABUDALAKKBUNTETOUGYE.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vigyazat-mazolva-a-indulnak-a-budalakk-buntetougyek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-02-22 00:00:00
|
[
"Csiszér Balázs",
"Neményi Vilmos",
"Rózsa Ferenc",
"Utkin Igor"
] |
[
"Budalakk",
"R+Öko-Bau Kft.",
"Reliance Financial Corporation",
"Romax Kft.",
"Tóvilág Településfejlesztő és Környezetvédelmi Kft"
] |
[] |
[
"közokirat-hamisítás",
"vegyipar"
] |
[] |
|
1,967 |
Olajban fürdőztek – VÁDEMELÉS AZ ENERGOL-ÜGYBEN
|
HVG 2003/07 02.15. 93-95. • Társadalom • cikk
VÁDEMELÉS AZ ENERGOL-ÜGYBEN
Olajban fürdőztek
Igazi Al Capone-sztori: miután számos maffia-bűncselekménnyel, így a
kilencvenes évek robbantássorozatával is hírbe hozták őket, a legismertebb
„olajos társaság”, a Conticar-Energol-csoport tagjainak csak adócsalásért
kell bíróság elé állniuk. Igaz, a tét nem kicsi: az államot ért kár 5
milliárd forint.
Nagy üzleteket kötöttek a kilencvenes évek közepén a margitszigeti Thermal
Hotel 604-es szobájában. Innen irányította érdekeltségeit a Conticar-
csoport: Radnai László, Csüllög Zsigmond, Dévényi Tamás, Vadnai Gábor és
Sarnyai Roland. Az egyik cégük, a Conticar Videoszolgáltató és
Autókereskedelmi Kft. után elnevezett vállalkozók túl voltak az eredeti
tőkefelhalmozáson, a használtautó-kereskedelemtől a szürke zónába hajló
ügyletekig szerteágazó tevékenységgel fialtatták vagyonukat, ma is üzemelő
boltjuk, az Íbisz Marketing Kft. például üdülési jogokat kínált Nyugat-
Magyarországon. Rendőrségi vallomások szerint a szállodaszoba adott otthont
annak az 1996-os találkozónak is, amelyen a résztvevők eldöntötték, az
illegális olajüzletben forgatják tovább a vagyonukat, s felveszik a
kapcsolatot az üzemanyagpiacon már bizonyos ismeretekre szert tett, az
Energol Energetikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.-ben (EE) tevékenykedő
Drobilich Gáborral és Ferencsik Attilával (HVG, 1997. szeptember 27.).
Az üzlet beindult: 1996-1997-ben a conticaros cégek (lásd táblázatunkat)
összesen 4,89 milliárd forinttól fosztották meg az államkasszát -
legalábbis ez áll a Fővárosi Főügyészség (FF) 19 terhelt bűnlajstromát
ismertető vádiratában. Az FF és a legnagyobb volumenű, a sajtóban talán a
legtöbbet tárgyalt olajügy nyomozását végző Országos Rendőr-főkapitányság
(ORFK) ugyanakkor nem kapkodta el a dolgot: az FF által pótnyomozásra
többször „visszadobott” büntetőeljárás csaknem hat évvel ezelőtt kezdődött
(HVG, 1997. szeptember 29.). Ekkor vették őrizetbe az EE Rt. jelenleg
vádlott-társaival egyetemben immár szabadlábon védekező vezérigazgatóját,
Csikós József nyugalmazott rendőr ezredest, aki valaha az MSZMP kb
agitációs-propaganda osztályának alosztályát, később - egészen 1995-ig - a
Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalát irányította.
Az ügyészség szerint egy időben a csapathoz tartozott a jelenleg nemzetközi
körözés alatt álló volt EE-igazgató, Portik Tamás, valamint Tóth Béla
vállalkozó (HVG, 2000. május 27.), aki az 1994-es országgyűlési választási
kampányban a Fidesz médiagurujaként vált ismertté. Portik végül nem lett az
EE-ügy vádlottja, Tóthnak azonban felbujtóként felelnie kell. A vádirat
szerint az energolos és a conticaros „befektetői kör” 1996 végére egyesült,
az illegális - engedély nélküli, illetve az adóhatóság elől eltitkolt -
olajforgalmazást közös irányítás alatt végezték. Tevékenységüket négy,
szintén a vádlottak padjára került olajbróker segítette, a hatósági
engedélyek megszerzését, a szükséges okiratok megszerkesztését a
tizenkilencedrendű terhelt szegedi ügyvéd, Tomor Attila vállalta, a hamis
tartalmú könyveléseket Havas Miklós könyvelő készítette.
Tóth László olajbróker ötlete alapján Radnaiék pénzén Sarnyai Roland 1996
augusztusában megszerezte például a szegedi Artistic & Creative Amerikai-
Magyar Kft.-t (A&C), amelynek székhelyet is vett a Napfény Vendéglátó Gmk-
tól, az ingatlan vételárát azonban nem fizette ki időben. Ezt a gmk jelezte
a csongrádi vámosoknak, a hatóság 1996 decemberében visszavonta az A&C Kft.
jövedéki engedélyét. A cég ennek ellenére éveken át „olajozott”, méghozzá -
a vádirat szerint - Radnai, Csüllög, Vadnai és Dévényi utasításai alapján.
Papíron 7,5 millió liter gázolajat vett a Monon Kereskedelmi Kft.-től (MK),
illetve az EE-től, valójában azonban „ismeretlen szállítóktól”, miközben
8,1 millió litert értékesített. A tranzakciókkal az A&C összesen 575,2
millió forint adóhiányt okozott.
A papíron az A&C-nek szállító, strómanok nevére (egyikük, Kiss Tamás
vádlott is lett) íratott MK-t az FF szerint ténylegesen Kovács László
olajbróker irányította, aki később, tartozása fejében, átengedte a céget
Tóth Bélának. Tóth tagadja, hogy bármi köze volna az MK-hoz, de a kölcsönt
elismeri azzal, hogy cége, a Tóth-Ker Rt. fizetett 140 milliót (a pénzből
az MK jövedéki engedélyét tervezték beszerezni), amit a cég nevében Kiss
vett fel, de a pénzre Kovács rátette a kezét. Tóth - akinek érvelését
alátámasztják a cégiratok, gyengíti viszont több tanúvallomás, amelyek
szerint valójában ő járt el az MK Kft. nevében, illetve az, hogy az MK-t
papíron vezető Kiss volt egy időben a Poligon Holding Kft. nevű Tóth-cég
ügyvezetője is - mindent megtett, hogy Kovács fizessen: egy ízben még
ukránok fogságából is kimentette adósát (HVG, 2000. május 27.). Nem
mellékes, kinek a nyakába varrják végül a hatóságok az MK-t: a kft az
ügyészek szerint ugyanis 1,8 milliárd forint adóhiányt okozott.
Radnaiék - legalábbis ez áll a vádiratban - 1996 őszén rátették a kezüket a
szegedi D&T Ipari és Kereskedelmi Rt.-re (D&T) úgy, hogy emberüket, a
Dévényivel az Investor 2000 Kft.-ben akkoriban együtt üzletelő Várhegyi
Zoltánt (HVG, 1998. február 28.) ültették a cégbe (a székhelyingatlant
részben a Conticar Kft.-től származó Mercedesekkel fizették ki). A D&T
szőregi telepén működött az egy időben az Aranykéz utcában merénylet
áldozatává vált s emlékezetes videovallomásában a conticarosokra terhelően
nyilatkozott Boross Tamás résztulajdonában állt Adu Üzemanyagtöltő Kft. is.
Utóbbi cégben korábban érdekelt volt Pintér Ferenc szegedi ügyvéd, aki az
Energol-ügyben vádlott kollégáját, Tomor Attilát védi (HVG, 2002.
szeptember 21.).
A D&T olajügyeit Tóth László, az EE Rt. osztályvezetője szervezte, a céget
Dékány István energolos kereskedelmi igazgató irányította Radnaiék
utasításai alapján: egyebek mellett ezen összefonódások miatt utasította az
FF a nyomozást végző ORFK-t a korábban külön kezelt olajügyek egyesítésére.
Várhegyi a vád szerint 15,6 millió liter „szabványon kívüli” gázolajat
állított elő importalapanyagból; a terméket 1,63 milliárd forintért
értékesítette. A vételárat az ügyfelek az adóhatóság elől eltitkolt D&T-
számlára fizették, amiről Várhegyi 1997 januárjában összesen 1,4 milliárd
forintot felvett, majd a pénzt átadta a conticaros felbujtóknak. Az
adóbefizetést így 136,4 millió forinttal csökkentették.
Hasonló módszerrel szerezték meg a vádlottak az irányítást a szegedi - az
EE Rt. fióktelepére átjegyeztetett - Joanta Bt. felett, amelynek
segítségével 868,3 millióval rövidítették meg az államkasszát. A Joanta Bt.
az ismeretlen szállítóktól szerzett gázolajat az ügyészség szerint az EE
Rt.-nek adta el. A 40,4 millió liter üzemanyag 4 milliárd forintos
ellenértékének kifizetését az EE fiktív kölcsönszerződésekkel, s a
törlesztést áruszállításról szóló hamis dokumentumokkal igazolta, 1,5
milliárd forint adóhiányt okozva.
A vádlottak korántsem először kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Az
egyik vélelmezett főkolompos, Radnai és az akkor még meglehetősen fiatal
Csüllög nevét a nyolcvanas évek végén, egy betörőbanda leleplezésekor
ismerték meg a bűnüldözők, akik - nevük elhallgatását kérve - a HVG-nek
most azt állították: a majdani energolosok az időközben elhunyt Ladányi
Attila, az első magyarországi szervezett alvilági csoport egyik prominense
révén kerültek az éjszakai életbe.
Az energolos csapat előélete sem makulátlan. Ferencsik Attilát és Drobilich
Gábort Baranya megyében elkövetett erőszakos bűncselekmények -
önbíráskodás, személyes szabadság megsértése - miatt szabadságvesztésre
ítélték (HVG, 1999. február 27.). Hogy az olajüzlet hátterét pusztán
fehérgalléros eszközökkel nem lehet megteremteni, igazolni látszik az EE-
ügyben lefoglalt „segédeszközök” listája. E szerint a D&T-s Várhegyi
lakásán a rendőrök Halász Ferenc, illetve Nagyipai Gábor névre szóló,
Várhegyi képével ellátott hamis papírokat (a vádlott Nagyipai-féle
útlevelével amerikai és ausztrál vízumot is kapott, és devizaszámlát
nyitott az ING Banknál), Dévényinél pedig engedély nélkül tartott
forgópisztolyt találtak.
A védelem most egyebek mellett azzal érvel, az olajügyekben s általában a
szervezett bűnelkövetés felszámolása terén tehetetlennek mutatkozó ORFK
önigazoló eljárást kreált az energolosok ellen. Véleményüket az ügyvédek a
nyomozás szokatlan elhúzódásával, illetve a pótnyomozásokkal támasztják
alá. A most elkészült vádiratról pedig azt állítják, a kár értékét csak
becsülték a szakértők, a lényeget viszont - az összejátszást, a
piramisszerűen szervezett elkövetést - semmi sem bizonyítja, eltekintve egy-
két, üzleti ellenérdekeltség s más személyes okok miatt elfogultnak
mondható tanú vallomásától.
RÁDI ANTÓNIA
HVG 2003/07 02.15. 94. • Társadalom • táblázat
Az Energol-ügyben érintett vállalkozások
Cég neve (alapítás éve, jegyzett tőke 1 ) A cégben érdekelt vádlott neve
(tisztsége-érdekeltsége)*
Artistic & Creative Amerikai-Magyar Kft. 2 (1994; 1) Sarnyai Roland (üv:
1996-1998, ttul: 1996-1999)
Conticar Videoszolgáltató és Autókereskedelmi Kft. 3 (1990; 1) Radnai
László (üv: 1990-1995, ttul: 1990-2000); Csüllög Zsigmond (ttul: 1990-2000)
D&T Ipari és Kereskedelmi Rt. 4 (1996; 15) Várhegyi Zoltán (it-elnök:
1996-1997)
Energol Energetikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. 5 (1994; 40)
Drobilich Gábor (ig: 1994-2000); Ferencsik Attila (ig: 1994-1997); Csikós
József (vezérig: 1996-1997)
Joanta Ügynöki Bt. (1992; 0,008) -
Monon Kereskedelmi Kft. 6 (1994; 1) Kiss Tamás (üv: 1995-1998)
*Csak a cégbíróságon bejegyzett tisztségek. 1 Millió forintban. 2
Felszámolva 1999-ben. 3 Felszámolva 2000-ben. 4 Felszámolva 2000-ben. 5
Felszámolás alatt 2000-től. 6 Hivatalból törölve 1998-ban. Rövidítések: üv
= ügyvezető; ttul = társtulajdonos; it = igazgatóság; ig = igazgató
Forrás: Cégnyilvántartás
|
http://archivum.hvg.hu/article/200307Tarsadalomcikk4411VADEMELESAZENERGOLUGYBENOl.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olajban-furdoztek-a-vademeles-az-energol-ugyben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-02-15 00:00:00
|
[
"Boros Tamás",
"Csikós József",
"Csüllög Zsigmond",
"Dékány István",
"Dévényi Tamás",
"Drobilich Gábor",
"Ferencsik Attila",
"Havas Miklós",
"Kiss Tamás",
"Kovács László (olaj)",
"Portik Tamás",
"Radnai László",
"Sarnyai Roland",
"Tomor Attila",
"Tóth Béla",
"Vadnai Gábor",
"Várhegyi Zoltán"
] |
[
"Artistic & Creative Amerikai-Magyar Kft.",
"ContiCar",
"Energol Rt.",
"Ibisz Marketing Kft.",
"Investor 2000 Kft.",
"Poligon Holding Kft.",
"Tóth-Ker Rt."
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[
"Olajügyek"
] |
|
1,968 |
Versenyvizsga – VITATOTT OKTATÁSI TENDEREK
|
http://archivum.hvg.hu/article/200310Tarsadalomcikk3563VITATOTTOKTATASITENDEREKVe.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/versenyvizsga-a-vitatott-oktatasi-tenderek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-08 00:00:00
|
[
"Magyar Bálint"
] |
[
"Elender Rt.",
"Magyar Telekom Nyrt.",
"MatávCom Távközlési Kft.",
"Oktatási Minisztérium (OM)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika"
] |
[] |
||
1,969 |
Meddig ül és mesél? – MAGYAR BÖRTÖNBEN BARAK ALON
|
HVG 2003/07 02.15. 111-114. • Pénzügyek • cikk
MAGYAR BÖRTÖNBEN BARAK ALON
Meddig ül és mesél?
Előzetes letartóztatásban ül Budapesten az 1998-ban meghiúsult postabanki
tőkeemelési kísérlet egyik szereplője, Barak Alon. Az osztrák-izraeli
üzletemberrel szemben az a gyanú, hogy hamisítottszámlákkal és
raktárjeggyel csalt ki pénzt a még Princz Gábor elnök-vezérigazgató által
irányított pénzintézetből.
Január 15-én Hegyeshalomnál őrizetbe vették, és azóta Budapesten rabkoszton
él Barak Alon 43 éves osztrák-izraeli üzletember, akit az Országos Rendőr-
főkapitányság (ORFK) nyomozói a Postabank és Takarékpénztár Rt. kárára
elkövetett nagy értékű csalással gyanúsítanak. „1998 óta nyomozunk - így
Papp Csaba alezredes, az ORFK vizsgálati osztályának vezetője -, jogsegélyt
kértünk Nagy-Britanniától, Ausztriától, Csehországtól és Szlovákiától. Ezek
az ügyek 2002 őszén zárultak le, akkor adtuk ki a körözést Barak Alon
ellen.” Az üzletember mellényén már korábban is esett folt, 2002 nyarán egy
bécsi bíróság csalás gyanújában vizsgálta és bűnösnek találta Alon egyik
érdekeltségét, a BSS Petroleum GmbH-t.
A számtalan cége vezérhajóját, a BCL Trading nevű vállalkozását 1993-ban
Bécsben alapító Alont (HVG, 1999. május 1.) a magyar nyomozó hatóságok
azzal gyanúsítják, hogy 1998-ban színlelt áruszállítással 12,12 millió
dollárral károsította meg a Postabankot. A már sokszor leírt történetnek
(HVG, 1999. március 27., 2000. február 19., július 22., október 14.) az a
lényege, hogy 1998 tavaszán Princz Gábor, a Postabank akkori, de
pozíciójában már megingott elnök-vezérigazgatója lázasan magánbefektetőket
keresett, hogy az általa megkomponált tőkeemeléssel védje ki
pénzintézetében a többségi állami tulajdon kialakulását s ezzel saját
menesztését. A BCL-t a Nádor ’95 Kereskedelmi és Tanácsadó Rt.
vezérigazgatója és résztulajdonosa, Szász András ajánlotta Princz
figyelmébe, s a pénzügyi konstrukciót is ő dolgozta ki (HVG, 1999. november
13.). Nevezetesen, hogy a tőkeemeléshez szükséges 12 millió dollár
készpénznek híján lévő Alontól a Nádor rendel 50 ezer tonna acélt, azzal a
kikötéssel, hogy az áruért fél év múlva fizet. De ha mégsem, akkor a
Postabank állja helyette a számlát azzal, hogy garantált fizetési ígérvényt
állít ki, ami a piacon bármikor eladható. Az elképzelés az volt, hogy Alon
szélsebesen leszállítja az árut, az ez utáni követelését haladéktalanul
értékesíti a másodlagos pénzpiacon, az így szerzett pénzt pedig berakja a
Postabankba tulajdoni rész gyanánt. A Postabank a fizetési ígérvényt pedig
majd Alon házi bankjánál, a cseh Komercní bankánál érvényesíti hat hónappal
a kereskedelmi ügylet után.
A Princz-féle tőkeemelési terv füstbe ment, egyebek között azért, mert az
Alon által befizetett hányad - magyar pénzben akkor 2,5 milliárd forint -
egy nappal a határidő lejárta után futott be, s ezért a BCL
részvényjegyzését elutasították. Az acélügylet azonban - amelynek bűnténnyé
válásáról Princz Gábor a HVG minapi érdeklődésére azt állította, nem tud
róla semmit - megvalósult. Tény, hogy 1998 novemberében, amikor már Auth
Henrik állt a magyar lakossági bank élén, s a Postabank visszavonta az
acélszállításokra korábban kiadott és akkor esedékessé vált fizetési
garanciát, a magyar pénzintézet is arra hivatkozott: az acélszállításokat
igazoló raktárjegyről egy igazságügyi szakértő derítette ki, hogy hamis. A
HVG-nek 1999-ben Bécsben nyilatkozó Barak Alon állította: ő az acélt egy
régi partnerétől, a brit Omex cégtől vásárolta, s az utóbbi állított ki
hamis raktárjegyet, méghozzá egy, az ügyben teljesen vétlen Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyei szövetkezet nevére. A neki juttatott másolat azonban
hitelesnek látszott, ezért benne fel sem merült a gyanú, hogy becsapták -
mondta Alon. Amikor egy héttel később kiderült, hogy a raktárjegy hamis, az
izraeli fegyverbeszerzésekkel, orosz maffiakapcsolatokkal, észak-koreai
kétes kereskedelemmel s a cseh politikai alvilággal is hírbe hozott Alon
feljelentette angliai partnerét. Mivel azonban értesítést kapott arról,
hogy az acél a csehországi Frydek Mistekben maradéktalanul megvan,
megbeszélte a Nádor ’95-tel, hogy a raktárak és a raktárjegyek is
cserélődnek.
Ez volt Barak Alon verziója, amellyel szemben állt hamarosan a cseh
rendőrségi forrásokból származó értesülés, miszerint az Omex cég csak Alon
révén került a történetbe, s valójában egyáltalán nem került sor
acélszállításra, csupán két csehországi vállalat - az egyik az Alon
tulajdonában volt Frydek Mistek-i Valcovny Plechu, a másik a brnói Limart -
közötti acélügyletről szóló papírok cseréltek gazdát. Sőt állítólag
bizonyítható, maga Barak utasította csehországi cégét, hogy ne szállítson,
ami nem zavarta őt annak a fizetési ígérvénynek a lehívásában, amelyet
időközben a Komercní banka már négy további banknak - egyebek között a
bécsi Central Wechsel- und Creditbanknak (CW) - adott el „darabokban”.
Miután a Postabank bírósággal tiltatta le a követelést megvásárló négy
pénzintézettel szemben a 12,12 millió dollár kifizetését, az ügy a magyar
bíróságok elé került. Három, egyenként 2 millió dollárt reklamáló
hitelintézet - a Baden-Württembergische Bank, az izraeli Bank Hapoalim és a
bécsi CW - követelését a Fővárosi Bíróság (FB) első fokon jogosnak ítélte,
a Legfelsőbb Bíróság (LB) ellenben elutasította keresetüket, végül az LB
felülvizsgálati tanácsa 2001 őszén új eljárásra utasította az elsőfokú
bíróságot. Az FB gazdasági kollégiuma 2002 szeptemberében hozott - újabb -
elsőfokú ítéletében arra kötelezte a Postabankot, hogy a keresetnek
megfelelően kamataival együtt fizessen ki 6,12 millió dollárt a berlini
Landesbanknak, egyenként 2 milliót pedig a három további pénzintézetnek.
A változó polgári peres ítéletek sajátos módon ártatlannak találták a BCL-
t, miközben volt olyan alkalom is, amikor a teljes 12,12 milliárd forintos
tétel megfizetésére kötelezték a különösen az Orbán-kormány idején bűnbakká
vált Nádor ’95-öt, amelynek egykori tulajdonosa, a két évig a Postabank
utóbb csődbe ment bécsi leánybankját, a Trigont irányító Szász András ellen
nemzetközi körözést is kiadtak. Igaz, nem ezekben az ügyekben, hanem a
titkosszolgálatok számára szükséges lehallgatóberendezések beszerzésével
kapcsolatosan, amelyet mellesleg Barak Alon apjával, a Bécsből tevékenykedő
Slomo Alonnal közösen szervezett. Szászt több millió forintos csalással
gyanúsította a rendőrség, ez év január 31-én azonban az ORFK megszüntette
ügyében a nyomozást. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfői
zárt ülésén ezért arról döntött, hogy panasszal él a Fővárosi
Főügyészségen, ami kedden már meg is történt.
A polgári perrel egy időben a Postabank büntetőfeljelentést is tett a BCL
ellen, Barak Alon jobbnak látta hát 1999-ben elhagyni Ausztriát és
Izraelből figyelni a fejleményeket. Távozásának azonban volt még a
budapestinél is nyomósabb oka: decemberben a Komercní banka polgári és
büntetőfeljelentést is tett ellene 8 milliárd korona eltulajdonítása miatt.
A prágai pénzintézet privatizáció előtt állt, ezért nézték át az addiginál
sokkal alaposabban a bank élére frissiben került vezetők a számlákat, s
bukkantak rá az irdatlan veszteségre. Kiderült, Alon 1995-ben annak
ellenére a bank illetékes osztályainak bizalmába férkőzhetett, hogy 1992-
ben már 1 milliárd koronás veszteséget okozott a Komercnínek, amit ráadásul
rafinált manőverei miatt nem is tudtak behajtani rajta. Az 1996-1999
közötti időszakban Barak Alon egyre nagyobb akkreditívkerethez jutott, 1996-
ban 100 millió dollároshoz, két évvel később 200 millióshoz. Mindezt úgy,
hogy tekintélyes hitelminősítők alkalmatlannak találták ekkora összegre, s
a bank kockázatértékelő részlege kifejezetten óva intette az
akkreditívosztályt a vele való nagyszabású üzleteléstől. E büntetőügy
tárgyalása is a közeljövőben kezdődik meg.
2002 novemberében egy londoni bíróság volt a színhelye annak a polgári
pernek, amelyet Alon egyik legszorosabb üzlettársa, a horvát származású
Zvonko Stojevic és az általa irányított, a Man-szigeten titokzatos
tulajdonosokkal rendelkező, londoni központú Stone and Rolls Limited ellen
indított a Komercní. A bank azzal vádolta a Stone-t és Stojevicet, hogy a
BCL-lel és Alonnal, valamint annak további számos cégével szorosan
együttműködve, tudatosan becsapták a Komercnít. Eleinte a Stone valóban
értékesítette a Don vidékén begyűjtött gabonát, amelyhez egy, az orosz
pénzügyminisztérium jóváhagyásával rendelkező csoporton, az angol nevén FIG
Donon keresztül jutott. Utóbb azonban már csak virtuális kereskedelem
folyt, aminek az volt a célja, hogy ténylegesen lefolyt kereskedelmi
üzletet prezentáljanak a cseh banknak, s így folytathassák Alon
hitelkeretének a lemerítését.
A HVG birtokába került londoni bírósági peranyag a magyarországi
fejlemények szempontjából is roppant érdekes, főszereplője ugyanis harminc
olyan akkreditív, amit a Komercní 1998 júniusa és 1999 júliusa között
bocsátott ki a BCL kérésére, hamis számlákkal és raktárjegyekkel igazolt
orosz és ukrán gabonaszállításokért. Az volt a módszer, hogy a Stone
rendelte meg a gabonát, a FIG Don pedig igazolta, hogy a felvásárolt gabona
a raktáraiban áll, s a Komercní kizárólagos tulajdonát képezi. A harminc
raktárjegyből 27-et egy bizonyos Alekszander Szersunov írt alá, utólag
azonban, amikor a Komercní gyanút fogott, s szakértőjét a helyszínre
küldte, vagy az ellenőrt nem engedték be a raktárakba, vagy tudatták vele,
az áru bármikor összeszedhető, csak most kint van a kombinátokban.
A londoni bíróság bizonyítottnak találta a cseh bank ügyvédeinek állítását,
hogy a Stone legfeljebb a töredékét fizette a FIG-nek az igazolt
szállításokért, ellenben a lehívott pénzeken osztozott a BCL-lel.
Kifogásolta a Stone és a BCL közötti elszámolásokat, s vélhetőnek mondta,
hogy a Stone prágai érdekeltsége közvetlenül Alon tulajdonát képezte.
Mindent összevetve 100 millió dollár megfizetésére kötelezte Stojevicet és
az általa képviselt céget.
Attól, hogy egy polgári per alperesét elmarasztalják, még egyáltalán nem
biztos, hogy az ellene ugyanazért indított büntetőperben is elítélik -
hangoztatta a HVG-nek Barak Alon védője, Bárándy György, aki szerint csak
akkor mondhatnák ki Alon bűnösségét, ha az ügyészség bizonyítani tudná,
hogy magatartása és az okozott kár között összefüggés van. „Egyelőre még a
gyanúnál tartanak a nyomozó hatóságok, vádemelésre nem került sor” -
folytatta Bárándy, akinek meggyőződése (hivatalból), hogy védence nem
követett el bűncselekményt.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
HVG 2003/07 02.15. 113. • Pénzügyek • cikk, keretes
Ne add fel
„Át kellett élnem nap mint nap, amint fővárosi színigazgatók elmondják,
hogy fő szponzor a ›blabla‹ bank meg az ilyen-olyan vállalat, miközben én
valahogy mindig úgy éreztem, hogy a fő szponzor a néző, aki viszi a
forintjait. És persze ha egy színháznak kell két taxisofőr, huszonnégyes
létszámú műszak, titkárnők özöne, akkor kell a bank” - mondta múlt vasárnap
délelőtt az ATV Más-Nap című kulturális műsorában Vámos Miklós író, a Buda
Stage színház igazgatója. „Lehet, hogy csak rólad jut eszembe ez a bank” -
folytatta, lévén a műsorvezető a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori
elnök-vezérigazgatója, Princz Gábor volt. „Ma már Micimackó is volt
napirenden” - utalt a Postabank egykori macis reklámjára a közéletbe tavaly
december 15-én az ATV műsorvezetőjeként visszatért, egyébként - mint a HVG-
nek elmondta - pénzügyi tanácsadással foglalkozó Princz Gábor, aki e
délelőtt még megsüvegelte Jeszenszky Endrét, a „balettmestert”
születésnapja alkalmából, S. Nagy István könnyűzenei szövegíróval pedig 45
éves munkásságának hétfői, ünnepi, Ne add fel című rendezvényéről
beszélgetett. December óta már összesen száz sztárt - Koltai Róberttől
kezdve Makk Károlyon, Esztergályos Cecílián, Pitti Katalinon át Varnus
Xavérig - kapott mikrofonvégre a bankárparadicsomból 1998-ban kiűzetett,
egyszerű polgári életre vágyó Princz. Kulturális körökben ugyanis még
mindig nimbusz övezi az egykoron az ő irányítása alatt állt Postabank
szponzori tevékenysége miatt. Műkereskedelemmel viszont ma már sem Bécsben,
sem Szentendrén nem foglalkozik - állította a HVG-nek.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200307Penzugyekcikk4388MAGYARBORTONBENBARAKALONMed.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meddig-ul-es-mesel-a-magyar-bortonben-barak-alon
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-02-15 00:00:00
|
[
"Barak Alon",
"Princz Gábor",
"Szász András"
] |
[
"BSS Petroleum Gmbh",
"Komercni Banka",
"Nádor 95 Rt.",
"Postabank"
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[] |
|
1,970 |
Nagy fogás? – OROSZOK A MAGYAR NATO-ÜZLET KÖRÜL
|
http://archivum.hvg.hu/article/200310Tarsadalomcikk4038OROSZOKAMAGYARNATOUZLETKOR.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-fogas-a-oroszok-a-magyar-nato-uzlet-korul
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-08 00:00:00
|
[
"Halász Tamás",
"Utkin Igor"
] |
[
"Halász Biztonságtechnikai és Kereskedelmi Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
||
1,971 |
Tujabajok – FŐVÁROSI VILLAMOSTENDER
|
http://archivum.hvg.hu/article/200310Gazdasagcikk3021FOVAROSIVILLAMOSTENDERTujaba.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tujabajok-a-fovarosi-villamostender
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-03-08 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Siemens Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek",
"Combino villamosok beszerzése"
] |
||
1,972 |
Törtek a csokiból – VÁMBOTRÁNY BORSODBAN
|
HVG 2003/06 02.08. 95-97. • Társadalom • cikk
VÁMBOTRÁNY BORSODBAN
Törtek a csokiból
A magyar kriminalisztika eddigi legjelentősebb, fegyveres testületeketis
érintő korrupciós ügyét vizsgálják a borsodi ügyészek. Csokoládé-
éscukorcsempészet, illetve vesztegetés gyanújával lapzártánkig 37 személy,
köztük 29 vámos került előzetesbe.
Szigorúan őrzött nagykereskedelmi boltot tart fenn a B&B Csoki Kereskedelmi
Kft. (B&B) Miskolc egyik külvárosában: a vásárlókat több biztonsági
alkalmazott is figyeli, nem majszolnak-e el orvul egy-egy Sport szeletet.
A családi cég most kellemetlen helyzetbe került: korábbi ügyvezetőjét,
Barabás Zsoltot azzal gyanúsítják, „civilként” ő koordinálta a borsodi
csokicsempészetként ismertté vált bűncselekmény-sorozatot (HVG, 2003.
január 18.). Barabást - akit az ügyészek B. Zs.-nek neveznek - egyelőre
keresik az ügyet felgöngyölítő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészségi
Nyomozóhivatal (BMÜNYH) munkatársai, az eset vélelmezett vámos főkolomposa,
egy, a tornyosnémeti közúti határátkelőnél szolgált tiszthelyettes azonban
rács mögött várja a nyomozás alakulását. Rajta kívül 28 vámos - zömében
tiszthelyettesek, illetve zászlósok - s 8 „civil” vállalkozó került
lapzártánkig előzetes letartóztatásba. A gyanúsítottak száma napról napra
növekszik, jelenleg megk`özelíti a félszázat - tájékoztatta a HVG-t
Martossy György megyei ügyészségi szóvivő, aki szerint a cselekmény teljes
felderítése még hónapokat vehet igénybe.
A BMÜNYH a fegyveres testületek belső elhárításának, a Rendvédelmi Szervek
Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ) a feljelentése alapján kezdett nyomozni
tavaly ősszel. Bencze József vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnoksága (VPOP) rendészeti főigazgatója ehhez hozzáfűzte: a
vámnyomozóknak 2001 decemberében tűnt fel, valami nem stimmel a hidasnémeti
vámhivatalhoz tartozó tornyosnémeti határátkelőnél. Vélhetően a közelgő
szilveszter előtt piacra dobni szándékozott, nagy mennyiségű petárda
érkezett Szlovákiából, akkor azonban nem sikerült bizonyítaniuk a vámőrök
érintettségét, s így csak a fuvarosok ellen indulhatott büntetőeljárás, de
nyomozóik (később az RSZVSZ emberei) „rajta tartották a szemüket” a helyi
vámosokon.
Mivel a gyanúsítottak egyelőre élnek a hallgatás jogával, elsősorban az
RSZVSZ titkos adatgyűjtése támasztja alá az ügyészi gyanút. E szerint a
tornyosnémeti vámosok több bűncselekményben is szerepet játszottak, ezek
egyike az úgynevezett csokiügy. Barabás legalább egy éven keresztül - a
BMÜNYH szerint tavaly egész évben - Szlovákiából tranzitáruként szállított
Magyarországra összesen mintegy 200 tonna (200 millió forint értékű)
csokoládét, zömében márkás termékeket. A vámpapírok szerint az árut a
csengersimai átkelőn keresztül Romániába kellett volna továbbszállítani
(egyébként már a belépéskor kevesebb terméket vallottak be, mint amennyit
ténylegesen szállítottak), de az édesség Miskolcon maradt, a B&B Kft.
telephelyén, Csengersimánál pedig az ottani vámosok segítségével az üres
kamiont léptették át. Az ügyészek ennek ellenére hangsúlyozzák, egyelőre
semmi sem utal arra, hogy a cég - amelyet 2001 augusztusa óta Barabás
fivére irányít, s amely édesapjuk többségi és a fivér kisebbségi tulajdona
-, illetve a rokonok bármilyen kapcsolatban állnának a cselekménnyel
(idősebb Barabás annyit mondott a HVG-nek, nem tud a nyomozásról). A BMÜNYH
vizsgálja, milyen kapcsolatban állt egymással korábban Barabás s a vámos
kollégáit beszervező pénzügyőr tiszthelyettes, illetve hogyan tartották a
kapcsolatot a tornyosnémeti és a csengersimai egyenruhások.
Barabás szállította azt a 70 tonna, Lengyelországból származó cukrot is,
amelynek csak a negyedét vallották be a vámnál, igaz, ennyire viszont a
gyanúsított „rendesen” megfizette a közterheket. Másik négy vállalkozót - a
csokiüggyel a nyomozás jelenlegi állása szerint kapcsolatba nem hozható
nyírségi szállítmányozókat - érint az a bűncselekmény-sorozat, amelyben a
tornyosnémeti vámosok annak ellenére engedélyezték kamionok kilépését, hogy
azok nem rendelkeztek nemzetközi tevékenységi engedéllyel. Mintegy száz
esetben lépték így át a határt; a szolgálatban lévő vámosoknak alkalmanként
fizettek.
A borsodi ügyészek egyelőre nem tudják, pontosan (és esetenként) mennyi
kenőpénzt kaptak a korrupt vámosok, de azt Martossy hangsúlyozta: túlzóak
az ügyletérték 10 százalékáról szóló híradások. Hasonlóak Bencze ismeretei
is: ő esetenkénti néhány tíz eurós nagyságrendről számolt be a HVG-nek.
Noha abban, melyik szervezet érzi magáénak a felderítés dicsőségét,
érezhető némi konkurenciaharc a BMÜNYH és a VPOP között, abban azonban
egyetértenek, hogy a csokiügy a magyar kriminalisztikában példátlan,
legalábbis a közreműködő hatósági személyek számát illetően. A
Tornyosnémetiben szolgáló néhány tucat vámos közül az ügyészség szerint
például alig valaki maradt csak tiszta, s más átkelőhelyek - Csengersima
mellett Bencze szerint Sátoraljaújhely és Nyírábrány - egyes pénzügyőrei is
besározódtak.
Bencze tábornok egyébként hangsúlyozta, 2000-ben megugrott a vámosok által
elkövetett bűncselekmények száma (az eljárás megindulása számít a
statisztikákban): hetvenen követtek el ötven bűncselekményt, ezért a VPOP
szigorításokat vezetett be - meghatározták például, mennyi készpénz lehet a
szolgálatban lévő vámosnál, mikor és mennyi ideig használhatja magáncélra a
mobiltelefonját -, minek köszönhetően több mint 15 százalékkal javultak a
mutatók. Az idei fogás az egyévi „szokásos korrupciós adag” felét teszi ki
- ismerte el a főigazgató, aki azonban hozzáfűzte, jobb nyíltan beszélni a
rossz útra tért kollégáik ügyéről, mivel az a testület megtisztulását
mutatja. Amit Bencze szerint az is jelez, hogy a csokiügyben érintett
vámosokat a büntetőügy lezártáig felfüggesztették, s fegyelmi eljárás
indult ellenük.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200306Tarsadalomcikk3762VAMBOTRANYBORSODBANTorteka.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tortek-a-csokibol-a-vambotrany-borsodban
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-02-08 00:00:00
|
[
"Barabás Zsolt"
] |
[
"B&B Csoki Kft.",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Csengersima",
"Nyírábrány",
"Sátoraljaújhely",
"Tornyosnémeti"
] |
[
"vesztegetés",
"csempészet"
] |
[] |
|
1,973 |
ENERGOL-ÜGY: VÁDEMELÉS
|
HVG 2003/06 02.08. 11. • Hét Nap • hír
ENERGOL-ÜGY: VÁDEMELÉS
Tizenkilenc vélelmezett elkövető - köztük Csikós József, az Energol Rt.
volt vezérigazgatója; a Conti-Car-csoportként ismertté vált vállalkozók,
Radnai László, Csüllög Zsigmond, Dévényi „Kiós” Tamás, Vadnai Gábor,
Sarnyai Roland; továbbá Tóth Béla, a Monon Kft. nevű olajcéget a nyomozók
szerint a háttérből irányító egykori Fidesz-közeli médiaszakember (HVG,
2000. május 27.) - ellen emelt vádat a múlt héten hatmilliárd forint
kárértékű olajügyben a Fővárosi Főügyészség. A nyomozás 1996-ban indult
rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával, s az ügyészség
által a rendőrségnek több ízben pótnyomozásra visszaadott eljárás alatt a
vád az adóbevételt különösen nagy értékben csökkentő adócsalással bővült.
Kezdetben a nyomozás csak az Energol Rt.-t érintette, a társasággal
együttműködő (az ügyészség szerint közös irányítás alá került)
vállalkozások később kerültek képbe. A vádirat szerint az üzletemberek 1996-
-1997-ben, több cég közreműködésével, jórészt ismeretlen eredetű,
illegálisan előállított vagy importált gázolajat forgalmaztak.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200306HetNaphir1961ENERGOLUGYVADEMELES.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/energol-ugy-vademeles
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-02-08 00:00:00
|
[
"Csikós József",
"Csüllög Zsigmond",
"Dévényi Tamás",
"Radnai László",
"Sarnyai Roland",
"Tóth Béla",
"Vadnai Gábor"
] |
[
"ContiCar",
"Energol Rt.",
"Monon Kft."
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[
"Olajügyek"
] |
|
1,974 |
MDF: akadályozzák a kormánypártok a Centrum-bizottság felállítását
|
Az MDF szerint a házszabályra hivatkozva akadályozzák a kormánypártok a Centrum Parkoló Kft. ügyeinek kivizsgálásával kapcsolatban tervezett parlamenti vizsgálóbizottság mielőbbi felállítását.
|
MDF: akadályozzák a kormánypártok a Centrum-bizottság felállítását
2007. május 22. 15:30
Az MDF szerint a házszabályra hivatkozva akadályozzák a kormánypártok a
Centrum Parkoló Kft. ügyeinek kivizsgálásával kapcsolatban tervezett
parlamenti vizsgálóbizottság mielőbbi felállítását.
Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője kijelentette: "ha az alkotmányügyi
bizottságban ülő MSZP-s és SZDSZ-es képviselők azt állítják, hogy
házszabályellenes a vizsgálóbizottság felállítása, akkor lehet akár kétszáz
aláírás is, akkor sem áll fel a bizottság". "Kérdés, hogy eljátsszák-e a
kormánypárti képviselők azt, hogy állítólagos eljárási akadályok miatt nem
lehet felállítani a vizsgálóbizottságot" – tette hozzá.
Az MDF szerint adottak a feltételek a vizsgálóbizottság felállításához, a
kormányzó pártok képviselőinek el kell dönteniük, hogy a felülvizsgálati
javaslatokkal szeretnék-e az időt húzni – mutatott rá a szóvivő. Az MTI
azon kérdésére, hogy eddig hány támogató aláírás gyűlt össze, illetve az
aláírók között vannak-e szocialista és liberális képviselők, Kerék-Bárczy
Szabolcs azt mondta: nagyon sokan aláírták az ívet, de akár 386 aláírás is
összegyűlhet, ha eljárási problémákra hivatkozva nem áll fel a
testület.(Vizsgálóbizottság felállításához a képviselők egyötödének – 78
képviselőnek – az aláírása szükséges).
Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese május 14-én arról
tájékoztatta az MTI-t: az MSZP is támogatja, hogy létrejöjjön a Centrum
Parkoló Kft. ügyében az MDF által kezdeményezett vizsgálóbizottság. A
szocialista frakció azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi
bizottsága vizsgálja felül a házszabályban azt az 1998 és 2002-as ciklusban
született rendelkezést, amely megakadályozza a vizsgálóbizottság
felállítását – közölte akkor a szocialista politikus.
Mint kifejtette, a házszabályt akkor kiegészítették az ügyrendi bizottság
állásfoglalásával, miszerint önkormányzatok, az Alkotmánybíróság és Állami
Számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyben nem lehet vizsgálóbizottságot
létrehozni. Hozzátette: ez a kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozik.
Göndör István elmondta: a kormánykoalíció kész igennel szavazni az
állásfoglalás hatályon kívül helyezésére, így minden jogi akadály elhárul a
vizsgálóbizottság létrejötte elől. Hozzátette: ezt követően az indítvány
aláírására is készek, és támogatják a bizottság létrejöttét.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke május 3-án jelentette be: parlamenti
vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik a Centrum Parkoló Kft. ügyében
a Figyelő című hetilapban megjelent írás alapján. A lapban hét fővárosi
kerület MSZP-s és fideszes vezetése, valamint a Centrum Parkoló Kft.
közötti gazdasági, személyes és politikai összefonódásról írtak tényfeltáró
riportot – tette hozzá Dávid Ibolya. A kezdeményezést támogatja a Fidesz és
a KDNP is. A Centrum Parkoló Kft. visszautasította a Figyelő című
hetilapban a társaságról megjelent cikket és a Magyar Demokrata Fórum
megállapításait, a vállalkozás pert is fontolgat. (MTI)
|
http://hirszerzo.hu/belfold/36086_mdf_akadalyozzak_a_kormanypartok_a_centrumb
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-akadalyozzak-a-kormanypartok-a-centrum-bizottsag-felallitasat
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2007-05-22 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fidesz",
"MSZP"
] |
[] |
[
"parkolás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,975 |
SIKKASZTÓ POLGÁRMESTER
|
HVG 2003/05 02.01. 15. • Hét Nap • hír
SIKKASZTÓ POLGÁRMESTER
Sikkasztás gyanújával előzetes letartóztatásba került a múlt héten Vida
Károly, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántháza korábbi
polgármestere, aki több mint százmillió forintot utalt át a - szintén
előzetesben lévő - Nagy Lajos volt helyi jegyző által létrehozott
Baktalórántháza és Lakói Megsegítésére Alapítványnak (BLMA). A rendőri
gyanú szerint Vida és Nagy elsősorban közmunkára és segélyekre fordítandó
pénzeket tettek zsebre önkormányzati felhatalmazás nélküli utalgatásokkal.
Tóth Pál, aki az őszi választások óta irányítja a települést, a HVG-nek
elmondta, december elején értesült arról, hogy Vida a hivatal nevében több
számlát is nyitott, amelyeket az átadáskor eltitkolt. Az egyiken 21 millió
forint volt, egy pesti fiókban vezetett másik számlán - amelyről néhány
hete szereztek tudomást - mindössze 5 ezer 900 forint maradt, a bank
tájékoztatása szerint október végén (vagyis már a választások után) Vidáék
103 milliót utaltak át a BLMA-nak.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200305HetNaphir1916SIKKASZTOPOLGARMESTER.aspx
|
https://web.archive.org/web/20110513232327/http://archivum.hvg.hu/article/200305HetNaphir1916SIKKASZTOPOLGARMESTER.aspx
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikkaszto-polgarmester
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-02-01 00:00:00
|
[
"Nagy Lajos",
"Vida Károly"
] |
[
"Baktalórántháza és Lakói Megsegítésére Alapítvány"
] |
[
"Baktalórántháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
|
1,976 |
VADÁSZHÁZÜGY
|
http://archivum.hvg.hu/article/200304HetNaphir1320VADASZHAZUGY.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadaszhazugy
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-01-25 00:00:00
|
[
"Rácz Péter"
] |
[
"Bau-bérc Kft.",
"Magyar Úttörők Szövetsége"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció"
] |
[
"Vadászház eladás (Csillebérc)"
] |
||
1,977 |
HONVÉDSÉGI JÁRMŰTENDER
|
HVG 2003/03 01.18. 11. • Hét Nap • hír
HONVÉDSÉGI JÁRMŰTENDER
A Honvédelmi Minisztérium (HM) 15 éves, összesen 230--250 milliárd forintos
gépjárműpark-fejlesztési tenderének győztesei az Ikarus-Trade Kereskedelmi
Kft., az Iveco S.P.A. és a Rába Jármű Kft. A francia-olasz Irisbus
érdekeltségébe tartozó Ikarusbus-csoportnak a továbbélésre nyújt reményt a
HM-megrendelés: a cég tavaly decemberben leállította a termelést, mert 2003-
ra egyetlen megrendelése sem volt. Elois Pascal, az Irisbus elnöke
személyesen lobbizott a magyar kormánynál támogatásért. A 2002 első kilenc
hónapjában csaknem 1 milliárd forint veszteséget, s az év egészében több
mint 30 százalékos részvényárfolyam-zuhanást elszenvedett Rába Járműipari
Holding Rt. a HM-et megelőzve közölte, hogy a következő 15 évben 8 ezer
terepjárót szállíthat a magyar honvédségnek. A hírre a Rába-papír délben
húsz perc alatt 1030 forintról 1160 forintra erősödött, de 14 óra körülre
már 1070-1080-ra esett vissza. A HM ugyanis cáfolta a 8 ezres Rába-
megrendelés tényét; összesen 8-10 ezer gépjármű beszerzését tervezik 15 év
alatt, s a pontos részletezésre később kerül sor. Bese Ferenc, a HM
beszerzési hivatalának vezetője szerint 2003-ban és 2004-ben a tárca évente
3,6 milliárdot fordít több száz jármű vásárlására. A közúti összkerék-
meghajtású járművek kategóriájában az Iveco lett a HM udvari szállítója. A
tavaly novemberben meghirdetett pályázat nagy vesztese a korábbi Ikarusbus-
résztulajdonos Széles Gábor vállalatbirodalmához tartozó Ikarus Holding
Rt., amely számos szabálytalanságot vélt felfedezni az értékelési eljárás
során.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200303HetNaphir2139HONVEDSEGIJARMUTENDER.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/honvedsegi-jarmutender
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-01-18 00:00:00
|
[] |
[
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Iveco S.P.A."
] |
[] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
|
1,978 |
KÜLSŐ TANÁCSADÓ
|
http://archivum.hvg.hu/article/200302HetNaphir1613KULSOTANACSADO.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulso-tanacsado
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-01-11 00:00:00
|
[
"Braun Róbert"
] |
[
"Gaming Communications Kft.",
"Millenáris Kht.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"tanácsadás"
] |
[
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
||
1,979 |
Menekülési érték – INGATLANOK ÉRTÉKBECSLÉSE
|
http://archivum.hvg.hu/article/200302Penzugyekcikk4399INGATLANOKERTEKBECSLESEMene.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menekulesi-ertek-a-ingatlanok-ertekbecslese
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-01-11 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"ingatlan",
"vesztegetés"
] |
[] |
||
1,980 |
Cukorbaj – ÚJABB GYANÚK SZABADI ELLEN
|
http://archivum.hvg.hu/article/200301Tarsadalomcikk2998UJABBGYANUKSZABADIELLENCuk.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cukorbaj-a-ujabb-gyanuk-szabadi-ellen
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-01-04 00:00:00
|
[
"Bercsényi László",
"Korompai Nikolett",
"Lóki Géza",
"Mesterné Simon Enikő",
"Simon László",
"Szabadi Béla",
"Szuromi László",
"Tamás Károly",
"Torgyán József",
"Tóth Tibor (TIG Kht.)"
] |
[
"Agrármarketing Centrum Kht.",
"Agrograin Kereskedelmi Rt.",
"Concordia Közraktár Rt.",
"Euro Trade Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Galla Invest Kft.",
"GMS '96 Kft.",
"Grand Coop Kft.",
"Otviga Kft.",
"TIG Kht."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"csalás",
"tanácsadás",
"cukoripar",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
||
1,981 |
Szövetségbe forrt – BÍRSÁGOLÓ VERSENYHIVATAL
|
http://archivum.hvg.hu/article/200301Gazdasagcikk4322BIRSAGOLOVERSENYHIVATALSzove.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szovetsegbe-forrt-a-birsagolo-versenyhivatal
|
HVG
|
hungarian-news
|
2003-01-04 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Buvihír Kft.",
"Démász Rt.",
"Duna-Dráva Cement Kft.",
"Hírker Kft.",
"Holcim Hungária",
"Lapker Kft.",
"Magyar Posta Zrt.",
"Magyar Telekom Nyrt.",
"MatávKábelTv Kft.",
"Micro-ker Kft.",
"Titász Rt.",
"UPC Magyarország Kft."
] |
[] |
[
"versenykorlátozás - kartell",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
||
1,982 |
Egyelőre nem perli a főváros és a BKV a kartellező cégeket
|
Nem perli sem a főváros, sem a BKV egyelőre a 2001-2002-es útfelújításokon kartellezésért megbírságolt útépítő cégeket, értesült az Infó rádió. A Gazdasági Versenyhivatal két hónapja levélben figyelmeztette Budapestet és a közlekedési céget, hogy tavasszal lejár az az öt év, ami a kártérítési per megindítására nyitva áll.
Az érintett cégek és a versenyhivatal között per folyik, aminek eredményét megvárja a főváros mondta el az Infó rádiónak Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője. Egy ügy évült volna el eddig, amelyben pert ugyan nem indítottak, de megtették a szükséges jogi lépéseket.
Demszky a kampányban még harcias volt a cégekkel
Demszky Gábor főpolgármester április elején még harciasan beszélt az ügyről, akkor elmondta, a fővárosi kárigény jelentős, sőt még azt is felvetette, hogy kizárhatják az érintett cégeket a további közbeszerzési eljárásokból.
A Gazdasági Versenyhivatal 2005 szeptemberében bírságolt meg összesen nyolc útépítő céget a 2001-es és a 2002-es útfelújítások kapcsán kartellezés miatt.
A jogsértéssel érintett pályázatok értéke mintegy 5,8 milliárd forint volt. A két legnagyobb büntetést - 182-182 millió forintot - a Hídépítő Rt. És a Strabag Rt kapta.
Az elévülés ténye nem tisztázott
A 2001-es ügyek már biztosan elévültek, a 2002-es ügyek elévülési ideje a napokban jár le, ha a pályázat eredményhirdetésének napját vagy a szerződéskötés idejét nézzük. (Egy jogi értelmezés szerint a kifizetés napjától is kezdődhet az öt év.)
Az Infó rádió úgy tudja, hogy a főváros nem szeretne kártérítési pert indítani, amíg az útépítő cégek és a GVH pere le nem zárul, viszont nem szeretne kicsúszni a határidőből sem, mert ha később kiderül, hogy pert kellett volna indítani és már nem lehet, akkor akár a hűtlen kezelés tényállása is felvetődhet.
Ezért köztes lépésként közvetlenül a határidő előtt jelzik kárigényüket a cégnél, mert ezzel kitolható az elévülés.
Az Infó rádió úgy tudja, eddig a Hídépítő Rt-nél jelezte kárigényét a főváros, de a többi cég is hamarosan sorra kerül. A 2001-es ügyekkel kapcsolatban az az álláspont, hogy azok lejártára nem figyelmeztetett a versenyhivatal, ezért ott nem vetődik fel a közvetlen felelősség kérdése.
A metrót építő BKV-nak nem tűnt fel a határidő
A BKV esetében a 4-es metró építése keretében 2002-ben felújított Bartók Béla út kapcsán talált hibát a Versenyhivatal.
Az intézmény a Strabag Rt. valamint az EGUT Rt. és a RING Kkt. magatartását találta jogsértőnek és 245 millió forintos bírságot szabott ki. Ebben az ügyben a BKV valószínűleg kicsúszott a határidőből, mert a szerződést már több mint öt éve kötötték meg a munkákra.
Ez - ahogy a főváros esetében is - felvetheti a hűtlen kezelés tényállását is. A BKV jogi szakértői még vizsgálják a kérdést, mondta Horváth Éva, a BKV-hoz tartozó DBR Metró Projektigazgatóság szóvivője, de többet nem akart hozzáfűzni.
Az ügyet bonyolítja, hogy az érintett cégek jelentős része jelenleg is szerződéses viszonyban áll vagy a fővárossal az útfelújítások, vagy a BKV-val a metróépítési munkák kapcsán.
Magyarországon még nem indítottak kártérítési pert kartellezés miatt. A nemzetközi szakirodalom szerint a beruházások 10-16 százaléka követelhető vissza a lebukott cégektől kártérítésként, ami a fenti esetekben elérheti az egymilliárd forintot.
|
https://index.hu/belfold/budapest/0521bkv/
|
https://web.archive.org/web/20201021163317/http://index.hu/belfold/budapest/0521bkv/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyelore-nem-perli-a-fovaros-es-a-bkv-a-kartellezo-cegeket
|
Index
|
hungarian-news
|
2007-05-21 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"Hídépítő Zrt.",
"RING Kkt",
"Strabag"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
1,983 |
Tovább vitatkozik a doktorként bemutatkozó okleveles az 'egyetemmel'
|
Salgótarján diploma-botrányba keveredett fideszes alpolgármestere azt állítja, nem írt alá semmilyen nyilatkozatot, amelyben az általa elvégzett miskolci magánegyetem tudatja hallgatóival, hogy nem jogosult diploma kiadására.
A salgótarjáni Fenyvesi Gábornak nincs államilag elismert diplomája, doktori címe egy igazolványcsere után lett.
A fideszes alpolgármester állítja, nem használta volna doktori címét, ha tudja, hogy az oklevél nem jogosítja fel őt erre.
Fenyvesi Gábor alpolgármester a város keddi közgyűlésén - hetekkel azután, hogy bebizonyosodott államilag elismert felsőfokú végzettség híján doktori címe sem lehet, és a salgótarjáni rendőrkapitányság nyomozást rendelt el ellene közokirat-hamisítás gyanúja miatt - kijelentette, olyan papírt, amiről a magánegyetem elnök asszony beszélt, "nem írtam alá".
A fideszes politikus május 16-án sajtótájékoztatón kijelentette: nem tudta, hogy a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme nem államilag akkreditált, és hogy olyan oklevelet kapott az intézménytől, amely nem jogosítja fel a doktori cím használatára.
Tudnia kellett
Ezután Gyárfás Ágnes, az intézmény elnöke közölte: Fenyvesi Gábornak is tudnia kellett, hogy milyen képzésre jár, hiszen minden hallgatójuk aláír egy nyilatkozatot, amelyben tudomásul veszi, hogy a magánegyetem nem állami alapítású felsőoktatási intézmény, hanem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság által nyilvántartásba vett kiemelkedően közhasznú szervezet, amely a felsőoktatási törvény alapján certificatio (azaz nem diploma, hanem bizonyítvány) kiadására jogosult, a doktori cím pedig egyesületi doktori cím.
Fenyvesi Gábor a közgyűlésen mindehhez hozzátette, meglepték azok az információk, amik Gyárfás Ágnestől eljutottak a sajtóhoz.
|
https://index.hu/belfold/salg0522h/
|
https://web.archive.org/web/20210515102356/https://index.hu/belfold/salg0522h/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-vitatkozik-a-doktorkent-bemutatkozo-okleveles-az-egyetemmel
|
Index
|
hungarian-news
|
2007-05-22 00:00:00
|
[
"Fenyvesi Gábor"
] |
[] |
[
"Nógrád megye",
"Salgótarján"
] |
[
"közokirat-hamisítás"
] |
[] |
|
1,984 |
Bodrácska cége a kapitányságokon – Júniustól védenek
|
2007.05.22. 22:02
Kiszervezi a Budapesti Rendőr-főkapitányság fővárosi objektumainak – köztük a kerületi kapitányságoknak – őrzési és védelmi feladatait – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, hogy a jó szocialista kapcsolatokat ápoló egykori rendőrkapitány, Bodrácska János cége őrizheti júniustól a rendőrség épületeit.
Információink szerint Gergényi Péter menesztett főrendőr egyik utolsó intézkedése az erről szóló szerződés aláírása volt. Lapunk úgy tudja, hogy a Bodrácska János nevével fémjelzett Reál Véd-Delta Kft. közbeszerzési eljárásban nyerte el a BRFK objektumvédelmi pályázatát. A fővárosi rendőrségnek hozzávetőlegesen 30-35 épülete van a kerületi kapitányságokkal együtt. Az őrző-védő cégnek június 1-jéig kell átvennie a portaszolgálatot, amelyet már május 16-án megkezdett.
A rendőrkapitányságok fegyveres objektumőrei fogadják, igazítják útba a betérő ügyfeleket. Már a kapunál tisztázzák, hogy hol tehet az állampolgár feljelentést, hol bejelentést. Azonban a legfőbb dolguk a rendőrségi épület fegyveres védelme. Nekik kell elsőként megvédeniük a kapitányságot egy esetleges külső támadástól. Lapunk megkérdezett több kerületi kapitányt, akik aggályosnak ítélték azt, hogy a BRFK civil szolgálatnak adta ki ezt a feladatot. Nem értik, hogy egy külső biztonsági cég emberei miként nyerhetnek bepillantást a rendőrség életébe, ahol szolgálati vagy akár államtitkot is kezelhetnek. Ráadásul az éppen szolgálatban lévő őrnek nincs váltótársa: ha elhagyja az őrhelyét, rendőrrel kell leváltani.
Az egyik kapitány megjegyezte: a korábbi rendőr objektumőrük angolul is beszélt, a külföldi ügyfeleket is útba igazította. Most meg a nyakára küldtek olyan civil fegyvereseket, akik még a magyart is törve beszélik. A kapitányok azt sem értik, hogyan lehetnek rendőrként a civil őrök munkáltatói, hiszen nekik kell a munkaköri leírásukat összeállítani. Ezenkívül úgy tudjuk, hogy a BRFK-nak összességében nem jelent megtakarítást a külsős cég megbízása, hiszen az eddigi őrök ugyanúgy rendőri alkalmazásban maradnak, csak más területen. Azt egyelőre nem sikerült megtudnunk, mekkora összeget kap Bodrácska cége. Megkerestük a BRFK vezetőjét, Gergényi Pétert, aki a sajtóosztályhoz irányított minket. Ott viszont kérdéseinkre nem kaptunk választ. Telefonon kerestük a Reál Véd-Delta Kft. vezetőjét, Bodrácska Jánost, akinek a titkárnője azt mondta: hívjuk fel a cég ügyvezetőjét, mert Bodrácska nem akar beszélni az ügyről. Az ügyvezetőt várhatóan csak ma tudjuk elérni.
A Reál Véd-Delta Kft. korábban megbízást kapott a honvédség több objektumának őrzés-védelmére is. Bodrácska társaságával a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelője, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. alvállalkozójaként tizenkét helyőrségben tizenhét objektum őrzés-védelmére kötött két szerződést. A kft. havonta bruttó 50 767 750 forintot kap a vagyonkezelő cégtől a laktanyák őrzéséért. A társaság ezenkívül a szocialista vezetésű XIII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Angyalföldi Vagyonkezelő Rt.-től is kapott több megbízást.
Bodrácska János 1994-ben alapított cége korábban Kiss Elemér egykori kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának megbízásával egy időben kapott felkérést a Malév biztonsági igazgatóságának átvilágítására is.
Pál Gábor–Szenvedi Zoltán
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/bodracska-cege-a-kapitanysagokon-juniustol-vedenek
|
https://web.archive.org/web/20231224041010/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/bodracska-cege-a-kapitanysagokon-juniustol-vedenek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bodracska-cege-a-kapitanysagokon-a-juniustol-vedenek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-05-23 00:00:00
|
[
"Bodrácska János",
"Gergényi Péter"
] |
[
"Reál Véd-Delta Kft.",
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"őrzés-védés"
] |
[] |
|
1,985 |
Újabb korrupció: repül az autópálya-rendőrség parancsnoka is?
|
2007.05.23. 10:00
Megerősítette a Pest Megyei Főügyészség a Hír Televíziónak, hogy újabb két autópálya-rendőrt vettek őrizetbe korrupció gyanújával. Óberling Józsefnek, az autópálya-rendőrség parancsnokának felmentéséről megjelent sajtóhíreket cáfolta az ORFK.•Egy darabig még várni kell az új főrendőrökre•SZDSZ: egypártrendszeri beidegződések a rendőrségnél
Igazoltatás közben kenőpénzt fogadtak el egy cigarettacsempésztől az autópálya-rendőrök, később a szállítmányát is elvették – értesült a Hír TV. A rendőrök az M3-as autópálya Gödöllői Kapitánysághoz tartozó szakaszán szolgáltak, régóta folyt ellenük a titkos nyomozás, de csak mostanra gyűlt össze elegendő bizonyíték elfogásukhoz. Ezt a két rendőrt vették most őrizetbe – közli a televízió.
A múlt héten 13 Borsod megyei autópálya-rendőrt helyeztek előzetes letartóztatásba. Ők szintén az M3-ason dolgoztak, és a gyanú szerint autómentőkkel játszottak össze. Jutalék fejében mindig ugyanazt a három vállalkozót hívták ki a balesetekhez. A rendőrökkel együtt előzetesbe került két autómentő is, harmadik társukkal szemben pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság.
Nyolc gyanúsított Kisvárdán
Már nyolc gyanúsítottja van a kisvárdai emberrablási ügynek, amelyben rendőrök voltak a főszereplők. Őrizetbe vettek egy újabb embert, egy tegnap elfogott civillel szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, egy nyolcadik ellen pedig elfogató parancsot adtak ki. Két rendőrt és két civilt már korábban előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság.
A harmadik érintett rendőr sem hagyhatja el a lakhelyét. A rendőrök és társaik a gyanú szerint cigarettát csempésztek, de egy rivális banda becsapta őket, ezért elrabolták egyik tagját. Akkor fogták el őket, amikor át akarták venni a váltságdíjat.
Az ügy előzménye, hogy egy cigarettacsempész banda tagjai egy üzleti vita miatt ejtettek túszul egy férfit, majd váltságdíjat követeltek érte. A nyomozók a pénz átadásakor ütöttek rajta a társaságon. Akkor négy embert elfogtak, de többen elfutottak.
(hirtv.net, radio.hu))
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/ujabb-korrupcio-az-autopalya-rendorseg-parancsnoka-a-helyen-marad
|
https://web.archive.org/web/20231226195610/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/ujabb-korrupcio-az-autopalya-rendorseg-parancsnoka-a-helyen-marad
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-korrupcio-repul-az-autopalya-rendorseg-parancsnoka-is
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-05-23 00:00:00
|
[
"Oberling József"
] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Gödöllő",
"Pest megye"
] |
[
"autópálya",
"vesztegetés"
] |
[] |
|
1,986 |
Gyanús az új MTV-székház szerződése az ellenzéknek
|
A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának a Fidesz és a KDNP által delegált tagjai jogsértőnek tartják a Magyar Televízió (MTV) új székházának építése kapcsán megkötött szerződéseket.
|
Balogh László (KDNP), a kuratórium elnökhelyettese az újságírók előtt elmondta: mivel szabálytalanságokat találtak a közalapítvány korábbi kuratóriuma által megkötött szerződésekben, kezdeményezik, hogy a Magyar Televízió hozza nyilvánosságra azokat. Hozzátette: a szerződések titkosak, így a kuratórium tagjai is csak megtekinthették azokat, másolatot viszont mát nem készíthettek róluk.
Mint mondta, azt is el szeretnék érni, hogy a közalapítvány kuratóriuma vegye napirendjére a szerződések és a szerződések megkötéséig vezető eljárás jogszerűségének vizsgálatát, s hogy a Magyar Televízió Zrt. állítsa le az új székház építését, amíg a szerződések jogszerűségének kérdése teljes körűen nem tisztázódik. Az elnökhelyettes kifejtette, hogy őket is köti a titoktartás, ezért nem mondhatnak semmit arról, milyen szabálytalanságokat találtak a már megkötött szerződésekben, de mint mondta: egyelőre nem tesznek feljelentést.
„Nem tudom, mi a megoldás, de a problémával már Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost is megkerestük” – tette hozzá.
Szabó László, a kuratórium fideszes tagja elmondta, hogy olyan szabálytalanságokat találtak a szerződésekben, amelyek szerintük nem teszik lehetővé a szerződések módosítását, így azokat meg kellene semmisíteni, és új közbeszerzési eljárást kellene kiírni.
A kormány 2004 nyarán döntött úgy, hogy magántőke bevonásával épül fel a Magyar Televízió új székháza Budapesten, Óbudán, a Bojtár utcában. Az építkezés és a technológiai fejlesztés költségét akkor mintegy húszmilliárd forintra becsülték. A kormányzat 2005-ben több határozatában döntött arról, hogy a Millenniumi Média Kft. tulajdonában álló ingatlanon valósuljon meg az MTV új székháza és gyártóbázisa.
|
https://24.hu/belfold/2007/05/23/gyanus_uj_mtv_szekhaz/
|
https://web.archive.org/web/20231207090151/https://24.hu/belfold/2007/05/23/gyanus_uj_mtv_szekhaz/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-az-uj-mtv-szekhaz-szerzodese-az-ellenzeknek
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2007-05-23 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"Millenniumi Média Kft."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"közbeszerzés"
] |
[] |
1,987 |
Cinkos szolgálatok
|
Bódis András / 2007.05.24., csütörtök 23:09 /
A rendőrség mellett a Nemzetbiztonsági Hivatal is erkölcsi mélypontra jutott. Összeállításunkból kiderül: az Egymásért Alapítványt eleve "csempészcégként" hozták létre, s a kiemelkedően közhasznú szervezetben visszaeső bűnözők adtak randevút titkosszolgáknak. Ha az NBH tudott erről, és cinkossá vált, az a baj - ha nem, akkor az. Galambos Lajos főigazgató hétfői lemondásával a bűnügy nem oldódott meg.
Bár az Egymásért Egy-Másért Alapítvány csempészügye több mint egy hónapja fut a médiában, eddig kevés szó esett a kezdetekről. Márpedig a szervezet eleve bűnben fogant - a kétes előéletű alapítók vélhetően csak azért vállaltak egészségügyi-gyermekjóléti-karitatív feladatokat, hogy ezzel kivívják az importvám- és áfacsalás jogát. Ráadásul nem a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a rendőrség hálózta be őket, hanem ők tudták behálózni a titkosszolgálatokat és rendvédelmi egységeket, amelyek aztán tartósan asszisztáltak a bűncselekményeikhez.
KÜLÖNÖS VISSZAESŐK
Miként korábban már jeleztük (Heti Válasz, 2007. május 3.), a Mehmet Károly hazahozatalával ismertté vált, illetve - Bálint Antónia melletti elköteleződése révén - a bulvárcelebritások közé is felvett Földesi-Szabó László inkább csak stróman lehetett az Egymásért-ügyben. Forrásaink az alapítvány egyik első kurátorát, a külföldön bujkáló Jakubinyi Róbertet tarják a központi agynak: a közhasznú szervezet hivatalos alapítója és "humánerőforrás-menedzsere" például az ő fia, Roland volt.
Az általános iskola után géplakatosnak, majd Svájcban üzletkötőnek beálló Jakubinyi Róbertet információink szerint már 1983-ban visszaesőként ítélték el egy gazdasági bűntettben - ötévnyi börtönre. Majd - miként az akkortájt még az ORFK szervezett bűnözés elleni osztályán foglalkoztatott Földesi-Szabó kinyomozta - Jakubinyi hamis váltókkal több százmillió forintot csalt ki a Merkantil Banktól, ezért 1995-ben "folytatólagos, különösen nagy kárt okozó csalás" és "folytatólagos magánokirat-hamisítás" miatt háromévi börtönre ítélték, amit a másodfok 1997-ben négy esztendőre súlyosbított. Ezután Vastagh Pál korabeli igazságügy-miniszter (jelenleg ottawai nagykövet) előterjesztésére Göncz Árpád államfő kegyelemben részesítette, így nem kellett átlépnie a börtön küszöbét. Ehelyett még 1997-ben résztulajdont vásárolt a vendéglátással foglalkozó Bridgency Kft.-ben. Azaz egészségügyi okokra bizonyosan nem vezethető vissza a kegyelmi kérvény elfogadása - arra a kérdésünkre, hogy mégis miért szánta meg őt a köztársasági elnök, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium úgy válaszolt: figyelemmel az adatvédelmi törvény rendelkezéseire, "egyedi kegyelmi ügyekben nem adható tájékoztatás".
Jakubinyi Róbert 1998 és 2004 között újabb vállalkozásokba "menekült". Építőipari, informatikai és kereskedelmi cégekbe szállt be tulajdonostársként, és mindvégig tartotta a kapcsolatot a rendőrségtől az ezredfordulón leszerelt Földesi-Szabóval, aki 2001-től - Inter Security nevű kft.-jén keresztül - több szórakozóhely (Alcatraz klub, Bed diszkó) és nagyáruház (Kika, Cora) biztonsági védelmét is ellátta. A Jakubinyi-Földesi-Szabó páros 2004-re ahhoz az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó Herba-cégcsoporthoz is közel került, melynek vezetői ellen akkor már büntetőeljárás folyt, mert hajléktalanok nevére íratott cégekkel "kavartak". Vagyis a vám- és pénzügyőrség által nemrég lefülelt Egymásért-Herba konstrukciót virtigli bűnözők, eljárás alá vont kereskedők és volt rendvédelmiek hozták létre - köztük az Apró-Gyurcsány családhoz is bejáratos Nagy Lajos (lásd táblázatunkat), az NBH rendszerváltáskori főigazgatója, aki 2006-os elhunytáig részt vett az alapítványi kuratórium munkájában.
BARABÁS BEVÉTELE
Ezek után aligha meglepő az a sejtelem, hogy az Egymásért Alapítvány gründolása kizárólag a csempészút kikövezésére szolgált. A bíróság 2004 szeptemberében vette nyilvántartásba a közhasznú szervezetet - alig néhány hónappal Magyarország uniós csatlakozása után, amikortól idehaza is érvényben van az az európai rendelet, mely szerint "jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek" importvám- és adómentesen hozhatnak be rászorulóknak szánt alapvető szükségleti cikkeket. Lapunk dokumentumok alapján bizonyosodott meg arról a sajtóértesülésről, hogy az ezen a jogcímen kiadott behozatali engedélyek 95 százalékát az Egymásért kérte a vámhatóságtól. Az alapítvány a Herbával teríttette szét a gyümölcskoktél-tonhal-instant kávé besorolású "alapvető szükségleti cikkeket", ám ezek nem rászorulóknál, hanem a hipermarketek polcain landoltak. (Az Egymásért-Herba koalíció a VPOP közbelépéséig 1,22 milliárd forint értékű vámot és áfát csalt el, miközben Földesi-Szabó luxusautóval kezdett járni, és Jakubinyi havi 200-250 ezres telefonköltségét is az alapítvány állta.)
Az élelmiszer-importőri rendszer olajozott működtetéséhez egyetlen dolgot kellett rendre bizonyítania az Egymásért Alapítványnak: hogy a magyar törvények szerint "jótékonysági vagy emberbaráti", praktikusan kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. Ezért Földesi-Szabó László napokkal az alapítvány nyilvántartásba vétele után leszerződött a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás polgármesterével, hogy átvállalja az iskolai étkeztetés költségét. Egy olyan faluban, ahol majd mindenki közmunkából él, nyilván nemigen nézik, honnan jön a segítség - pláne, ha a kenyér mellé rendszeres cirkuszt is biztosít az alapítvány (Komár Lászlóval, az R-GO együttessel, karácsonyi szeretetcsomagokkal és tombolával).
PRIVÁT KOPÓK
Az Egymásért-botrány e hét elején annak rendje és módja szerint elsodorta az NBH főigazgatóját, miután könnyen bizonyítható, hogy nemcsak a kuratóriumba frissen - 2006 márciusában - delegált aktív és inaktív titkosszolgák (Simon Ibolya, Gyarmati György, Nagy Sándor) kerültek élénk kapcsolatba az alapítvánnyal. Úgy tudjuk, Galambos Lajos több fórumon is egyértelművé tette: egykori elődje, a már emlegetett Nagy Lajos teremtett alkalmakat arra, hogy összehozza az Egymásért-klubbal. Galambos zárt körben azt is tudatta, hogy már tavaly értesült az alapítvány elleni VPOP-vizsgálatról - ennek ellenére részt vett Földesi-Szabóék szilveszteri partiján, idén március 15-én pedig az Egymásért kontójára adott jutalmakat a BM-kórház dolgozóinak. (S nem mellékesen: több rendőri vezető, illetve informális befolyással rendelkező BMnyugdíjas is állandó vendég volt az alapítvány gáláin. A bennfentesek szerint épp ennek köszönhető, hogy tavaly ezredessé léptették elő az alezredesi rangban leszerelt Földesi-Szabó Lászlót.)
Hogy a szolgálatok az Egymásért-Herba csapat hét tagjának letartóztatása után sem tétlenkednek, jól mutatja az az "elterelő információ", amit két hete a HVG internetes portálja közölt. Csikász Brigitta írásában azt állította: az alapítvány elleni VPOP-eljárást egy olyan vámtiszt kezdeményezte, aki korábban Földesi-Szabó barátnője volt. Ennél konkrétabb tény viszont, hogy Csikász annak a Csákány Tibornak a főmunkatárs-kollégája a jelenleg döglődő Privát Kopó internetes krimimagazinnál, aki - Crime Line nevű kft.-jén keresztül - több mint kilencmillió forintot kapott az Egymásért Alapítványtól filmforgatásra. (A Privát Kopó főszerkesztőjeként jegyzett Szende Iván pedig III/II-es kémelhárítóként szolgált az ántivilágban.)
Tapasztalataink szerint az Egymásért-ügyben érintett kör eleinte a nyomozás lassulásában bízott, mondván, a VPOP rendészeti főigazgatójának, Bencze Józsefnek is van belügyes múltja, ráadásul a Horn-éra Miniszterelnöki Hivatalának kormány-főtanácsadójaként "nyilván tudja, merre húzzon a szíve". Reményük azonban elhalt: a Fővárosi Bíróság augusztus 15-ig meghosszabbította Földesi-Szabóék előzetes letartóztatását, miután - szabadulásuk esetén - fennállna "az eljárás meghiúsításának veszélye". Úgy értesültünk, a bíróság az indoklásban azt is hangsúlyozta, hogy az Egymásért köré vélhetően kiterjedt bűnözői hálózat szövődött, "melynek tagjait eddig csak részben sikerült beazonosítani".
Elvadult elit alakulat
Ellopta a show-t a múlt hétvégi Fidesz-kongresszustól Gyurcsány Ferenc, amikor Orbán Viktor újraválasztása idején jelentette be, hogy elfogadja Petrétei József rendészeti miniszter lemondását. A kormányfő rendcsinálási akcióba kezdett a rendőrségnél, miután a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) öt tagját letartóztatták. A rend fickós őrei május elején megerőszakoltak egy húszéves lányt, aki később feljelentést tett, majd azonosította az elkövetőket. A botrány kirobbanása után távozott Bene László országos, Gergényi Péter budapesti főkapitány és Dobozi József Rebisz-parancsnok.
"A rendőrséget mindig megvédtem és meg is fogom védeni az ellenzék politikai támadásaitól, önmagától viszont nem kívánom és nem is fogom" - jelentette be a miniszterelnök. Valójában a nemi erőszak alkalmat kínált, hogy Gyurcsány megszabaduljon a tavalyi zavargások során hitelüket vesztett vezetőktől. Gergényi távozásával már a botrány előtt tele voltak a lapok, a HVG pedig még azt is megszellőztette, hogy a főkapitány Pintér Sándor volt belügyminiszterrel céget alapított. Gergényi nyugdíjazása már novemberben felvetődött, ám az események után két héttel túl egyértelmű lett volna az összefüggés. Hasonló helyzetbe került Petrétei József, aki a tévészékház bevételét követő napon felajánlotta lemondását, s a Népszava már április 21-én, Jenei Zoltán rendészeti szakállamtitkár távozásakor megírta, hogy napirenden van Bene László leváltása.
"Sokuk munkanélküliség sújtotta szegény vidékről származik, ám talán éppen ezért jobban tűrik a nehézségeket, és fegyelmezettebbek is az átlagnál. Kommandósaikat nemcsak a honi, hanem a külföldi nehézfiúk is rettegik" - írta tavaly novemberben a Zsaru magazin a rebiszesekről. A tágabb közvélemény először a tavaly őszi zavargások során találkozott a békés tüntetőket is szétverő alakulat nevével. Ugyanehhez a társasághoz tartoztak a most Zsanettet megerőszakoló nehézfiúk és az a tucatnyi borsodi egyenruhás is, akiket május 17-én tartóztattak le néhány autómentő vállalkozóval. A vád szerint az autópálya-rendőrség emődi és káli alosztályának munkatársai - némi ellentételezés fejében - megegyeztek az érintett autómentőkkel, hogy baleset esetén őket hívják.
A Rebiszt 1990 előtt Forradalmi Rendőri Ezrednek hívták, 1973-ig BM Karhatalom volt a neve, s szerepe évtizedek óta változatlan. Bevetési Parancsnoksága őrzi a fontos állami objektumokat, járőrözik a közterületeken, és biztosítja a kiemelt állami rendezvényeket. A rebiszesek feladata a stadionok rendjének fenntartása, így nem csoda, hogy a tavaly őszi zavargások során régi ismerősként üdvözölték egymást a futballhuligánokkal. A Rebisz része a reptéri különleges biztonsági szolgálat, az autópálya-rendőrség, a terrorelhárító, a pénzkísérő, a tűzszerész és a légi rendészeti szolgálat.
A botrányok nyilvánvalóvá tették, hogy a Rebisz jelenlegi formájában veszedelmes képződmény. Kondorosi Ferenc rendészeti államtitkár, aki Petrétei József múlt hét végén bejelentett távozása után átvette a miniszter feladatainak ellátását, gyors lépéseket ígért az alakulat megrendszabályozására. A 2004-ben megszüntetett korrupcióellenes Mobil Ellenőrző Szolgálat visszaállítása mellett Kondorosi szükségesnek nevezte, hogy a rebiszesek ne háromévenként, hanem háromhavonta vegyenek részt pszichológiai vizsgálaton. A rohamrendőröket ugyan már a tavaly őszi brutális támadás után pszichológiai gyorstalpalóra küldték, de Zsanett megerőszakolóin az akkori kurzus szemlátomást nem sokat csiszolt.
|
http://valasz.hu/reflektor/cinkos-szolgalatok-16134/
|
https://web.archive.org/web/20210728102736/http://valasz.hu/reflektor/cinkos-szolgalatok-16134/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cinkos-szolgalatok
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[
"Csákány Tibor",
"Földesi-Szabó László",
"Gyarmati György",
"Jakubinyi Róbert",
"Nagy Lajos (NBH)",
"Nagy Sándor (Egymásért)",
"Simon Ibolya"
] |
[
"Crime Line Kft.",
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[
"Barabás",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás",
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,988 |
Bepereltük a Pannon pumát
|
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya szerint üzleti titkokat tartalmaz az a szerződés, amit a magyar kormány nevében Kóka János tárcavezető írt alá a Hankook magyarországi gumiabroncs- gyárának létesítéséről. Az Index a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet segítségével pert indít a liberális vezetésű tárca ellen a szerződés kiadásáért.
Dorkota szerint a földterületek magánszemélyeknek történt eladásakor a Hankook vevőként már megjelent, és 300 millió forinttal rövidítették meg a várost.
A Hankook megjelenésekor egy magyar magáncég tette rá a kezét bizonyos dunaújvárosi ingatlanokra.
A fideszes képviselő feljelentése alapján a rendőrség vizsgálja, áron alul játszotta-e át az önkormányzat a Hankook dunaújvárosi üzemének földjét.
Az ügyben újabb iratokat kérnek be, s azok áttanulmányozásával folytatják az eljárást.
A gazdasági tárca nevében Kóka János még 2005. októberében kötött szerződést a Hankook nevű koreai gumigyártó céggel arról, hogy a társaság gyárat épít Dunaújvárosban. A megállapodás azóta, időről-időre közéleti viták tárgya, tényfeltáró cikkek sora jelent meg a gumióriás magyarországi megjelenésének körülményeiről.
"A GKM törvényi kötelezettségének eleget tett"
A gazdasági tárca a szerződés megkötése után üzleti titokra hivatkozva megtagadta a szerződés nyilvánosságra hozatalát. A megállapodás részleteiből annyit hoztak nyilvánosságra, hogy nagyjából 13-14 milliárd forintnyi készpénzes támogatást nyújtanak a cégnek, illetve különféle adókedvezményeket is adnak nekik.
Az Index a tisztánlátás érdekében írásban fordult április közepén a gazdasági tárca sajtóosztályához, kérve az eredeti megállapodás kiadását. A minisztérium írásos válaszában közölte: a GKM törvényi kötelezettségének eleget téve a vissza nem térítendő, közvetlen állami támogatás mértékét a Gazdasági Közlöny című tárcakiadványban nyilvánosságra hozta.
Hozzátették: "a vállalattal megkötött támogatási szerződés tartalmazza a Hankook Tire Magyarország Kft. kötelezettségvállalásait, amelynek nem teljesítése a szerződés alapján szankcionált. Tájékoztatom, hogy a támogatási szerződés szerint a cég az abban foglalt számszerű kötelezettségvállalásokat üzleti titoknak minősítette, mivel azok nyilvánosságra hozatala jelentős üzleti hátrányt okozna a vállalat gazdálkodására és piaci helyzetére nézve."
Miről szól az üvegzseb törvény?
Az úgynevezett üvegzseb törvény megalkotását annak idején a szocialista-liberális kormány többek között azzal indokolta, hogy meg kell akadályozni, hogy közpénzek elköltésekor az üzleti titok fogalma mögé bújva megakadályoztható legyen a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása. Az Index éppen ezért a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet segítségével pert indított a szerződés kiadásáért.
|
https://index.hu/belfold/hankoo070523/
|
https://web.archive.org/web/20201021163927/https://index.hu/belfold/hankoo070523/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bepereltuk-a-pannon-pumat
|
Index
|
hungarian-news
|
2007-05-23 00:00:00
|
[
"Kóka János"
] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] |
[] |
[
"támogatás"
] |
[] |
|
1,989 |
Hiányzó engedély – Semmis lehet Gyurcsány őszödi lízingügylete
|
2007.05.23. 07:59
A hatályos jogszabályok ellenére a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem kérte ki a pénzügyminiszter engedélyét ahhoz, hogy a balatonőszödi kormányüdülő egyik villája kikerüljön a kincstári vagyonkörből, és átkerüljön Gyurcsány Ferenc cégének tulajdonába. Jogi szakértők szerint ez az egyszerű malőr elég lehet ahhoz, hogy a miniszterelnök elveszítse a botrányos körülmények között lízingelt ingatlant.
A miniszterelnök üzleti előéletének egyik legbotrányosabb fejezete volt a balatonőszödi kormányüdülő egyik nagy értékű villájának megszerzése. Becslések szerint ez a lízingszerződés – amelyet még 1994-ben kötött a Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ Gyurcsány Ferenc cégével, az Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.-vel – több tízmillió forintos bevételkiesést okozott az államnak. Az Aldónak a szerződés szerint 1994-től évente 2,5 millió forintot kellett fizetnie tíz esztendeig, valamint legkésőbb 2003. december 31-ig további ötmillió forintot (összesen tehát 30 millió forintot), hogy ezzel megszerezze az ingatlan tulajdonjogát. Bár az állam hivatalosan azzal indokolta a 3278 négyzetméteres ingatlanon álló kétszintes, 300 négyzetméteres lakóterületű villa eladását, hogy nincs rá szüksége, ennek ellenére később az állami tulajdonban lévő Hunguest Rt. visszabérelte a villát Gyurcsány cégétől, mégpedig pont annyiért (2,5 millió forintért), amennyit az Aldo fizetett törlesztőrészletként. Így gyakorlatilag ingyen lízingelte Gyurcsány cége az ingatlant.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy az ügylet az állam számára rendkívül előnytelen, Gyurcsány cégének viszont roppant kedvező volt. Azonban újdonság, hogy a szerződés jogszerűségével kapcsolatban is olyan súlyos aggályok vetődtek föl, amelyek semmissé tehetik az egész ügyletet, és egy polgári per nyomán akár az eredeti állapot helyreállítását is kimondhatja a bíróság.
A lízingszerződések sajátossága, hogy a lízingelt tárgy tulajdonjogának megszerzésére nem a szerződés megkötésekor (jelen esetben 1994-ben), hanem a lízingfutamidő végén (ez ügyben 2004-ben) van lehetőség. A hatályos államháztartási törvény szerint 2004-ben a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) ki kellett volna kérnie a kincstári vagyonért felelős miniszter (a pénzügyminiszter) engedélyét arra, hogy a balatonőszödi villa kikerülhessen a kincstári vagyonkörből, és átkerülhessen az Aldo Kft.-hez. Azonban a KVI ezt nem tette meg, s az engedély hiánya ellenére kiadta a tulajdonosi hozzájárulást az ingatlan értékesítésére. Jogi szakértők szerint az engedély hiányában a KVI jognyilatkozata semmis, így magának a lízingszerződésnek az a része is semmis, amely a tulajdonjog átszállására vonatkozik. Ezzel gyakorlatilag az egész szerződés megdőlt, hiszen a kontraktus elsődleges célja az volt, hogy a Gyurcsány-cég megkaparintsa a villát. Egy polgári perben a bíróság ez alapján kimondhatja: az eredeti állapotot kell helyreállítani, vagyis Gyurcsánytól visszakerülne a villa az államhoz.
A KVI lapzártánkig nem válaszolt az ezzel kapcsolatban több mint egy héttel ezelőtt feltett kérdésünkre.
Korábban már megírtuk, hogy jogi szakértők szerint az őszödi ügylet egy színlelt lízingszerződés volt, mert a valódi lízingszerződésekkel ellentétben sem kamatot, sem lízingdíjat nem tartalmazott. A valóságban inkább egy részletfizetést engedélyező adásvételi szerződést kötöttek a felek. Magyarországon már született olyan bírói határozat, amely színlelt volta miatt a lízingszerződés semmiségét állapította meg. A kamat és a lízingdíj elmaradása mellett az államot további mintegy 7,5 millió forintos kár érhette az Aldo Kft. forgalmiadó-visszaigénylése miatt, ugyanis szakértők szerint Gyurcsány cége csak akkor számolhatta volna el költségként a lízingdíjat, ha valódi lízingszerződést kötött volna az állammal. Erre utal az APEH 1995-ös állásfoglalása is, amely szerint egy szerződést csak akkor tekinthetünk az adózás szempontjából lízingszerződésnek, ha tartalma megfelel az elnevezésének.
Emlékezetes: az eladást 1993 novemberében a Miniszterelnöki Hivatal akkori pénzügyi és gazdálkodási területért felelős helyettes államtitkára, Szilvásy György engedélyezte. Az 1994. évi költségvetési törvény az ingatlanértékesítéseknél előírta, hogy tízmillió forintos értékhatár fölött nyilvános versenytárgyalást kell lefolytatni, de a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megállapította: a szerződést ennek megszegésével hozták tető alá, így fölvetődik annak semmissége. Az ügyészség később ugyan kimondta, hogy a szerződés nem semmis, ám a 2004-es tulajdonátruházás bizonyos körülményeire és a jogszabályok betartására az ügyészségi vizsgálat nem tért ki.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/hianyzo-engedely-semmis-lehet-gyurcsany-oszodi-lizingugylete
|
https://web.archive.org/web/20231218141420/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/hianyzo-engedely-semmis-lehet-gyurcsany-oszodi-lizingugylete
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hianyzo-engedely-a-semmis-lehet-gyurcsany-oszodi-lizingugylete
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-05-23 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Szilvásy György"
] |
[
"Aldo Kft.",
"Hunguest Vagyonkezelő Zrt.",
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
1,990 |
Nyomoznak a titkosszolgák után
|
Nyomoznak a titkosszolgák után
Egymásért: kuratóriumi döntés kurátorok nélkül
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2007. május 25.
Megkísérelték-e az Egymásért Egy-másért Alapítványnál folyó nyomozás
befolyásolását a titkosszolgálat munkatársai? Ezt a kérdést is tisztáznia
kell a Nemzetbiztonsági Iroda Szilvásy György kancelláriaminiszter által
elrendelt belső vizsgálatának.
Még nem készült el a végleges vizsgálati jelentés - reagált a Magyar Nemzet
csütörtökön megjelentetett Fedésre használt alapítvány című írására a
Népszabadság érdeklődésére Buzálné Szabó Mária.
Szilvásy György kancelláriaminiszter az Egymásért Egy-másért Alapítvány és
a Nemzetbiztonsági Hivatal közötti kapcsolat tisztázására azt követően
rendelt el vizsgálatot, hogy a sajtóban megjelent: a vám- és pénzügyőrség
bűnügyi szolgálata szerint milliárdos adócsalásban és csempészetben
közreműködő alapítvány kuratóriumában a hivatal egy volt és egy most is
aktív dolgozója is tag volt. A vizsgálatot lefolytató Nemzetbiztonsági
Iroda vezetője lapunknak ugyanakkor megerősítette a Magyar Nemzet azon
értesülését, miszerint a napokban megszüntette kuratóriumi tagságát
Gyarmati György, az NBH megbízott főosztályvezetője. Simon Ibolya
ügyvéddel, aki ma is tagja a kuratóriumnak, viszont az NBH szüntette meg a
munkakapcsolatot.
Nem zárható ki, hogy a kuratóriumban magánemberként dolgozó
titkosszolgálati munkatárs e kapcsolatot hivatali céljai érdekében is
felhasználta. "Ez bevett gyakorlat a titkosszolgálatok világában -
fogalmazott Buzálné -, de a befejezéséhez közeledő vizsgálat jelen állása
szerint még nem jelenthetjük ki, hogy ez ebben az esetben is megtörtént."
Hozzátette: a belső normák, esetleg egyes jogszabályok módosítását a
vizsgálat megalapozhatja. Például el kell dönteni: fenntartható-e, hogy az
alapítványi kuratóriumi tagsággal kapcsolatban csak bejelentési
kötelezettsége van a titkosszolgálatok dolgozóinak. Megfontolandó, hogy a
jövőben engedélyhez kössék a kuratóriumi tagságot, s a szolgálat az
engedély megadása előtt ellenőrizze az adott szervezet működésének
törvényességét - fogalmazott.
Munkatársunk kérdésére - megvizsgálják-e, hogy a hivatal vagy egyes
munkatársai próbálták-e befolyásolni, lassítani a VPOP nyomozását az
alapítvány csempészettel és adócsalással gyanúsított elnöke és társai
ügyében - az irodavezető asszony határozott igennel válaszolt:
megvizsgálják.
A Heti Válasz című hetilap is a titkosszolgálatok és az alapítvány
viszonyáról cikkezett csütörtökön megjelent számában. A Cinkos szolgálatok
címmel közölt írásban az olvasható, hogy a szolgálatok az Egymásért és a
Herba nevű cég hét tagjának letartóztatása után sem tétlenkednek. "Jól
mutatja ezt az elterelő információ, amit két hete a HVG internetes portálja
közölt. Csikász Brigitta írásában azt állította: az alapítvány elleni VPOP-
eljárást egy olyan vámtiszt kezdeményezte, aki korábban Földesi-Szabó
barátnője volt". Földesi-Szabó az Egymásért vezetője, Csikász pedig annak a
Csákány Tibornak a kollégája a Privát Kopó internetes krimimagazinnál, aki
közvetve több mint kilencmillió forintot kapott az Egymásért Alapítványtól
filmforgatásra - írja a lap.
Csákány lapunknak azt mondta: a gyermekrabszolgaságról és éhező gyerekekről
forgatott filmjét valóban támogatta az alapítvány. A film és fotókiállítás
is elkészült. Néhány adományozási kampányötlet tőle származik, ennél
szorosabb kapcsolata nem volt az alapítvánnyal. Visszautasította, hogy úgy
állítsák be, mint aki a szolgálatok óhaja szerint úgymond "elterelő cikk
írására bujtotta volna fel" a hvg.hu munkatársát.
Az "elterelő információkat" szerző Csikász Brigitta felháborítónak tartja,
hogy a Heti Választól kollégája még csak fel sem hívta, noha számos
tévedését azonnal tisztázhatta volna. Csikász jogi lépéseket fontolgat az
ügyben.
Közben a Népszabadság úgy értesült, hogy a vámőrség Földesi-Szabó László és
társai ellen indított nyomozása újabb törvénysértések gyanúját tárta fel.
Az Észak-pesti Térségi Fővámhivatal ellenőrzést tartott egy vállalkozásnál,
amely nem uniós eredetű árukat a vámőrség megkerülésével, annak tudta és
előzetes engedélye nélkül hozott kereskedelmi forgalomba, mintegy 32 millió
forint értékben. Mivel az ügy a Herba-csoporthoz vezet - amely az Egymásért
alapítvány fő támogatója -, a ma még ismeretlen tettes ellen folyó eljárást
egyesítették a Földesi-Szabó és társai ellen folyó eljárással.
Értesülésünk szerint a vizsgálatok eddigi megállapításai szerint számos
esetben születtek az Egymásért Egy-másért Alapítványnál olyan, sokmilliós
támogatások odaítéléséről szóló döntések, amelyekről a kuratórium tagjai
(vagy legalábbis azok többsége) nem is tudott.
Úgy tudjuk, a vámőrség revizorokkal megerősített önálló nyomozócsoportot
állított fel az 1,22 milliárdos csalásban érintett alapítvány gazdasági
ügyeinek felderítésére.
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-447830
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoznak-a-titkosszolgak-utan
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-25 00:00:00
|
[
"Csákány Tibor",
"Földesi-Szabó László",
"Gyarmati György",
"Simon Ibolya"
] |
[
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,991 |
A vesztegető rendőrökletartóztatását kezdeményezik
|
Csecserics István elmondta, hogy egy tavaly novemberi esetről van szó, amikor ukrán cigarettacsempészek szállítmányát csípték el a rendőrök. Az ukrán csempészek egy magyar szállítót kértek meg, hogy Nyíregyházáról Budapestre egy kisteherautóval 4 ezer karton illegálisan behozott cigarettát fuvarozzon. A kocsit az Autópálya-rendőrség gödöllői egységének két embere feltartóztatta, majd egy benzinkúthoz irányította. Ezután egy elhagyatott helyre mentek, ahol a vezetőt - elmondása szerint - arra kényszerítették, hogy a nála lévő 840 ezer forintot betegye a rendőrautóba.
A két rendőr ezek után a cigaretták egy részét is magához vette, majd a pórul járt fuvarozót elengedte. Azt még nem lehetett tisztázni, hogy mi lett a többi cigarettának a sorsa. A sértett most megtett feljelentése alapján indította meg szerdán a Pest-vidéki Nyomozó Igazgatóság a vizsgálatot, ennek eredményeként őrizetbe vette a két gyanúsítottat és házkutatást rendelt el otthonukban.
Az eddigi terhelő adatok indokolják előzetes letartóztatásukat. A hatósági személy által elkövetett vesztegetés bűntettéért 5-től 10 évig terjedő büntetés szabható ki - hívta fel rá a figyelmet a főügyész-helyettes. (MTI)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-447750-255117
|
https://web.archive.org/web/20170210222041/http://nol.hu/archivum/archiv-447750-255117
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vesztegeto-rendorokletartoztatasat-kezdemenyezik
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Gödöllő",
"Pest megye"
] |
[
"autópálya",
"vesztegetés",
"csempészet"
] |
[] |
|
1,992 |
Elítélték a főúttörőt a csillebérci vadászház ügyében
|
Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen kezelés miatt a Magyar Úttörők Szövetsége egykori és jelenlegi elnökét a Fővárosi Bíróság csütörtökön.
|
Elítélték a főúttörőt a csillebérci vadászház ügyében
NOL • Népszabadság Online • 2007. május 24.
Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint
pénzbüntetésre ítélte a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen
kezelés miatt a Magyar Úttörők Szövetsége egykori és jelenlegi elnökét a
Fővárosi Bíróság csütörtökön.
Rácz Péter 1999-ben az úttörőszövetsége ügyvezető elnökeként 14,2 millió
forintért adta el a XII. kerületi úttörőtábor területén fekvő több mint 90
millió forint értékű vadászházat.
Az ingatlant megvásárló kft. egyik tulajdonosa egy időközben elhunyt kínai
állampolgár volt, másik tulajdonosa pedig az adásvétel után hetekkel Rácz
Péter unokatestvére lett. A vadászházat utóbb visszabérelte az
úttörőszövetség.
A büntetőper másodrendű vádlottját, a vadászház eladásánál közreműködő
ingatlanszakértőt, bűnsegédi magatartás miatt pénzbüntetéssel sújtotta a
másod fokon eljáró Fővárosi Bíróság, amely lényegében helyben hagyta a
Budai Központi Kerületi Bíróság másfél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletét.
Csütörtökön a szóbeli indoklás során elhangzott, hogy az ingatlanszakértőt
több más ügyben is elítélték magánokirat-hamisítás miatt, mert valótlan
tartalmú szakértői véleményt adott. Azokban az ügyekben magasabb
ingatlanértéket jelölt meg hitelkérelmek kedvező elbírálása érdekében.
Rácz Péter kapcsán a bíró megjegyezte: elfogadhatatlan, bűnös szándékot
jelez az, hogy az ingatlan tényleges értékének 16 százalékáért adták el, de
önmagáért beszél a rokoni kötelék is.
Az 1999-es adásvétel miatt 2002-ben, hetekkel az országgyűlési választások
előtt kezdődött büntetőeljárás Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő
feljelentésére. A rendőrség előbb megszűntette, majd az ügyészség
utasítására újraindította a nyomozást, melynek során 2003-ban gyanúsították
meg Rácz Pétert.
Az ügyészség első- és másodfokon egyaránt indítványozta a vádlottak
foglalkozástól való eltiltását, ám ennek a bíróságok nem adtak helyt.
Rácz Péter, aki jelenleg is az úttörőszövetség elnöke, az eljárás során
mindvégig hangoztatta ártatlanságát, továbbá a büntetőeljárás politikai
motiváltságát.
(MTI)
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-447767
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eliteltek-a-fouttorot-a-csilleberci-vadaszhaz-ugyeben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[
"Rácz Péter"
] |
[
"Magyar Úttörők Szövetsége"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"ítélet/döntés"
] |
[
"Vadászház eladás (Csillebérc)"
] |
1,993 |
Civil őrség védi a BRFK-t
|
Civil őrség védi a BRFK-t
Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2007. május 24.
Külső cégre bízza a rendőrség fővárosi objektumainak védelmét - erősítette
meg a Magyar Nemzet információját a BRFK. Szentendrei Angéla, a
főkapitányság sajtószolgálatának helyettes vezetője lapunknak azt mondta: a
BRFK 25 objektumának (22 kerületi kapitányság és további három, a központi
egységek elhelyezésére szolgáló létesítmény) fegyveres őrzését
közbeszerzési eljárás keretében nyerte el a Reál-Véd Vagyonvédelmi
Szolgáltató Kft.
A rendőrségnek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a pályázat
dokumentációját három vagyonvédelmi cég vásárolta meg, amelyek közül végül
csak kettő adott be ajánlatot. Mint írják, az értékelés meghatározó
szempontja az ár volt. Ennek alapján április 26-án a Reál-Véd Kft.-t
hirdették ki nyertesként.
A szerződést 2007. május 4-én írták alá az Országos Rendőr-főkapitányság
vezetőjének hozzájárulásával. A BRFK tájékoztatása szerint a szerződés
célja a létszámhiány enyhítése volt, illetve az, hogy az eddig
őrszolgálatot ellátókkal a közterületi szolgálatot erősítsék. A
Népszabadság információi szerint a feladatok arányát tekintve a BRFK már
hosszabb ideje megközelítőleg ezerfős létszámhiánnyal működik.
A Reál-Véd Kft.-nek a szolgáltatásaiért évi nettó 162 643 200 forintot
fizet a BRFK - olvasható a közleményben.
A Magyar Nemzet szerdai számában írta, hogy a Budapesti Rendőr-
főkapitányság fővárosi objektumainak - köztük a kerületi kapitányságoknak -
őrzését és védelmét "a jó szocialista kapcsolatokat ápoló egykori
rendőrkapitány, Bodrácska János cége" láthatja el júniustól. A lap
információi szerint Gergényi Péter menesztett fővárosi rendőrfőkapitány
egyik utolsó intézkedése az erről szóló szerződés aláírása volt.
A Magyar Nemzetnek név nélkül nyilatkozó rendőrkapitányok aggályosnak
ítélték, hogy a BRFK egy civil szolgálatnak adta ki ezt a feladatot. "Nem
értik, hogy egy külső biztonsági cég emberei miként nyerhetnek bepillantást
a rendőrség életébe. Ráadásul a szolgálatban lévő őrnek nincs váltótársa:
ha elhagyja az őrhelyét, rendőrrel kell leváltani" - tartalmazza a cikk.
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-447678
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-orseg-vedi-a-brfk-t
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[
"Bodrácska János",
"Gergényi Péter"
] |
[
"Reál Véd-Delta Kft.",
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"őrzés-védés"
] |
[] |
|
1,994 |
Felbontja a BRFK a Bodrácska cégével kötött szerződést?
|
2007.05.24. 14:15
Felbontja a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt a szerződést, amelyet egy külső céggel kötött a fővárosi objektumok védelmére – értesült a távirati iroda egy az ügyet ismerő forrásból. A BRFK sajtóosztályán arról tájékoztatták lapunkat, hogy él még a szerződés. Bodrácska: Különös, hogy külsős cég védi a rendőrőrsöket
Az MNO érdeklődésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán a rendőrség hivatalos álláspontját közölték lapunkkal, miszerint a szerződés életben van. Azt is elmondták, hogy amennyiben változna a helyzet, azt közlemény formájában tudatni fogják a sajtóval.
A Magyar Nemzet szerdai számában azt írta, hogy értesüléseik szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság fővárosi objektumainak – köztük a kerületi kapitányságoknak – őrzési és védelmi feladatait „a jó szocialista kapcsolatokat ápoló egykori rendőrkapitány, Bodrácska János cége őrizheti júniustól„.
A lap információi szerint Gergényi Péter menesztett fővárosi rendőrfőkapitány egyik utolsó intézkedése az erről szóló szerződés aláírása volt. A cikk kitér arra is, hogy a Bodrácska János nevével fémjelzett Reál Véd-Delta Kft. közbeszerzési eljárásban nyerte el a BRFK objektumvédelmi pályázatát, és már meg is kezdték a portaszolgálatok átvételét.
A BRFK szerda délutáni közleménye szerint a BRFK objektumainak fegyveres őrzésére kiírt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2007. március 19-i számában tették közzé.
A rendőrség közlése szerint a dokumentációt három jogi személy vásárolta meg, amelyek közül kettő adott ajánlatot. Mint írják, az értékelés egyik meghatározó szempontja az ár volt, ez alapján április 26-án a Reál-Véd Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft.-t hirdették ki nyertesként a bizottság döntése alapján.
A szerződést 2007. május 4-én írták alá az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének hozzájárulásával. A BRFK tájékoztatása szerint a szerződés célja a létszámhiány enyhítése volt, illetve az, hogy az eddig őrszolgálatot ellátókkal a közterületi szolgálatot erősítsék.
A szolgáltatás éves díja nettó 162 643 200 forint – olvasható a BRFK közleményében.
Csampa Zsolt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes tagja az MTI-nek megküldött közleményében úgy fogalmaz: a kormány alkalmatlansága miatt fejetlenség, káosz uralkodik az államigazgatás minden szintjén.
”Tragikus, hogy egyáltalán felmerülhetett az az eszement ötlet, hogy a rendőrségi objektumok őrzését civil őrző-védő szervezetek vennék át„ – írja.
Hozzáteszi azt is: ez az állam vége, a köztársaság ”lepusztulásának„ az a pontja, ahonnan egy politikai fordulat után is nagyon nehéz lenne újra talpra állítani a rendvédelmi testületeket.
Az MTI értesülésére a BRFK helyettes szóvivője, Szentendrei Angéla csak annyit reagált: a szerződés jelenleg érvényben van, ha valami változás lesz, akkor arról tájékoztatás adunk.
(mti, MNO)
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/felbontja-a-brfk-a-bodracska-cegevel-kotott-szerzodest
|
https://web.archive.org/web/20240125194934/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/felbontja-a-brfk-a-bodracska-cegevel-kotott-szerzodest
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felbontja-a-brfk-a-bodracska-cegevel-kotott-szerzodest
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[
"Bodrácska János",
"Gergényi Péter"
] |
[
"Reál Véd-Delta Kft.",
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"őrzés-védés"
] |
[] |
|
1,995 |
Bár hűtlen kezelésért elítélték, nem vonul börtönbe a főúttörő
|
Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen kezelés miatt a Magyar Úttörők Szövetsége egykori és jelenlegi ügyvezető elnökét a Fővárosi Bíróság csütörtökön.
|
2007.05.24. 11:40
Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen kezelés miatt a Magyar Úttörők Szövetsége egykori és jelenlegi ügyvezető elnökét a Fővárosi Bíróság csütörtökön.
Rácz Péter 1999-ben az úttörőszövetség ügyvezető elnökeként 14,2 millió forintért adta el a XII. kerületi úttörőtábor területén fekvő, több mint 90 millió forint értékű vadászházat.
Az ingatlant megvásárló kft. egyik tulajdonosa egy időközben elhunyt kínai állampolgár volt, másik tulajdonosa pedig az adásvétel után hetekkel Rácz Péter unokatestvére lett. A vadászházat utóbb visszabérelte az úttörőszövetség.
A büntetőper másodrendű vádlottját, a vadászház eladásánál közreműködő ingatlanszakértőt, bűnsegédi magatartás miatt pénzbüntetéssel sújtotta a másod fokon eljáró Fővárosi Bíróság, amely lényegében helyben hagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság másfél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletét.
Csütörtökön a szóbeli indoklás során elhangzott, hogy az ingatlanszakértőt több más ügyben is elítélték magánokirat-hamisítás miatt, mert valótlan tartalmú szakértői véleményt adott. Azokban az ügyekben magasabb ingatlanértéket jelölt meg hitelkérelmek kedvező elbírálása érdekében.
Rácz Péter kapcsán a bíró megjegyezte: elfogadhatatlan, bűnös szándékot jelez az, hogy az ingatlan tényleges értékének 16 százalékáért adták el, de önmagáért beszél a rokoni kötelék is.
Az 1999-es adásvétel miatt 2002-ben, hetekkel az országgyűlési választások előtt kezdődött büntetőeljárás Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő feljelentésére. A rendőrség előbb megszűntette, majd az ügyészség utasítására újraindította a nyomozást, melynek során 2003-ban gyanúsították meg Rácz Pétert. Az ügyészség első- és másodfokon egyaránt indítványozta a vádlottak foglalkozástól való eltiltását, ám ennek a bíróságok nem adtak helyt.
Rácz Péter, aki jelenleg is az úttörőszövetség ügyvezető elnöke, az eljárás során mindvégig hangoztatta ártatlanságát, továbbá a büntetőeljárás politikai motiváltságát.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/bar-hutlen-kezelesert-eliteltek-nem-vonul-bortonbe-a-fouttoro
|
https://web.archive.org/web/20071010023751/http://www.mno.hu/portal/412828
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bar-hutlen-kezelesert-eliteltek-nem-vonul-bortonbe-a-fouttoro
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[
"Rácz Péter"
] |
[
"Magyar Úttörők Szövetsége"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[
"Vadászház eladás (Csillebérc)"
] |
1,996 |
Sólyom végveszélyben – Szakmai és morális válságban a Köztársasági Őrezred
|
"Védett vezetővel kampányra utaztunk konvojban, és fenn a rezidencia előtt lerobbant a vezető gépkocsi. [...] parancsnok mondta, hogy menjenek be, hozzanak másikat, de az erre kijelölt kocsi nem volt a garázsban, tudomásom szerint az Őrezred egyik vezetője használta. Ennek eredményeként megemelkedett a biztonsági kockázat a munkánk során” – mondta tanúvallomásában egy őrezredes tiszthelyettes, akinek ugyan pontos beosztása nem derül ki a jegyzőkönyvből, de szavaiból nem nehéz kitalálni, hogy a miniszterelnököt védő csapatban dolgozik. Úgy véli: „[...] az Őrezred egy igen nagy szakmai és morális válságban van. Szakmailag korántsem felel meg a jelen kor szakmai kihívásainak.”
A vallomást a Köztársasági Őrezrednél (KŐ) a testület szakpszichológusa ellen folytatott fegyelmi eljárásban rögzítették, de tekintve, hogy a vizsgálat a pszichológus, Posta Imre elbocsátásával ért véget, aligha értékelték túl sokra.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre előbb az őrezred parancsnokának, Szabó Ferenc dandártábornoknak írt feljegyzésekben jelezte, hogy az állomány körében rendkívül rossz a hangulat, ezt a belső megelégedettségi vizsgálat is alátámasztja. Mindennaposak a szóbeszédek visszaélésekről, a vezetők alkalmatlanságáról, korrupció gyanúját felvető beszerzésekről, a kiképzés teljes elhanyagolásáról, és arról, hogy a szakmai szempontok helyett a mutyizás érvényesül a kiválasztásnál.
Azt, hogy a részben bűncselekmények – szolgálati visszaélés – gyanúját is felvető visszaélésekről szóló híresztelések megalapozottak-e vagy sem, a pszichológus nem vizsgálta, pusztán azt hangsúlyozta, önmagában az, hogy az állomány napi szinten ilyen esetekről beszél, súlyos morális problémát jelent – és ez természetesen kihat a szakmai teljesítményre is.
Ahogy korábbi jelentéseire, a tavaly júniusban írt újabb hosszabb feljegyzésére sem kapott a KŐ vezetésétől választ. A pszichológus ezek után a parancsnoknak írt levelet augusztusban elküldte a miniszterelnöknek is. Ennek eredményeként előbb egy háromnapos belső vizsgálatban az őrezred vezetője tisztázta, hogy a pszichológus állításai közül semmi sem igaz, majd miután hiába próbáltak valamiféle megegyezésre jutni vele, fegyelmivel kirúgták állásából.
A belső vizsgálatokat, illetve azok hiányát, a Posta Imre ellen indult fegyelmi vizsgálat és az ezután indított munkaügyi per részleteit cikksorozatunk második részében mutatjuk be, most nézzük, hogyan jellemzik a védett vezetők biztonságát szavatolni hivatott munkahelyüket a KŐ-nek azok a munkatársai, akiket a fegyelmi vizsgálatban hallgattak meg.
Ki védi és kitől a miniszterelnököt?
A már idézett - valószínűleg a miniszterelnök személyi védelmi csapatába tartozó - kormányőr említést tesz egy magán-biztonságicégről, amelynek emberei magas rangú állami vezetők biztosításakor az úgynevezett nullzónában, azaz a védett vezetők közvetlen közelében is ott lehetnek. Szerinte ez nemzetközileg is példátlan, „ezek az emberek nemzetbiztonságilag átvilágítatlanok, ami alapvető feltétel azoknál, akik a védett vezetők körében tartózkodnak”.
Itthon viszont nem példátlan az eset, ezt jelzi, hogy a KŐ egy alezredesi rangban szolgáló középvezetője már az In-Kal Securityt megnevezve fakadt ki jegyzőkönyvbe mondott tanúvallomásában. „Tudomásom van arról, hogy a biztosítási feladatokba rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megőrzésének lehetőségét veszélyezteti... Tapasztaltam már, hogy az In-Kal tulajdonosai egyes alkalmakkor biztonsági gépkocsiban ülnek konvojban, így lehetőségük nyílik arra, hogy az Őrezred belső kommunikációját figyelemmel kísérhessék... Elvtelennek és az állomány morálját súlyosan rombolónak tartom ezt a gyakorlatot.”
Egy volt őrezredes tiszt az Indexnek azt mondta, szakmailag elfogadhatatlan, komoly biztonsági kockázatot jelent az In-kallal való ilyen szintű együttműködés – egyes helyszíneken előfordult, hogy a védett vezető közvetlen környezetét szinte kizárólag a biztonsági cég emberei őrizték, mivel az erre hivatott rendőröket parancsnokuk a külső körbe vezényelte. Ennek okai alighanem túlnyúlnak a KŐ-n.
A volt vezető beosztású tiszt meglátása szerint az In-Kalnak remek politikai kapcsolatai vannak, szinte valamennyi szocialista kampányrendezvényen ők látták el a biztonsági feladatokat, rendszeresen kapnak megbízásokat a kancelláriától. Bizonyos fokú együttműködés nyilván szükséges is az őrezred és bármely olyan biztonsági cég között, amelyik olyan rendezvényt, épületet biztosít, melybe védett vezető látogat – ismerte el, ahogy azt is, hogy egy tömegrendezvényen kifejezetten van szerepe, feladata egy magán biztonsági cégnek.
Ugyanakkor az In-Kal – a volt tiszt szerint – a megengedhetőnél komolyabb feladatokat lát el úgy, hogy adott esetben az őrezredes testőröket terelik el egy adott körzetből, amit azok – tartva egy, a vezetőikhez intézett telefontól – adott esetben el is tűrnek.
Belső kör – külső kör
A telefontól márpedig tartani kell. Posta Imréhez, mint az Indexnek elmondta, októberig, amíg dolgozott, rendszeresen érkeztek olyan típusú panaszok, amelyek szerint az állomány egy jelentős része nem is meri - adott esetben kifejezetten biztonsági, szakmai kérdésekben felmerült - véleményét a vezetőinek előadni. Előfordult ugyanis, hogy a végén a jóhiszemű panaszost érte retorzió. Ez persze sokszor nem érhető tetten, de az emberek értenek azokból a jelzésekből, hogy kiket, hova vezényelnek hirtelen át, esetleg ki marad ki egy jutalmazási, előléptetési körből, mondta Posta Imre.
A fegyelmi tárgyaláson a szakpszichológus véleményét szinte mindenben osztó, középvezetőként dolgozó alezredes minderről azt mondta: „Véleményem szerint ennél a testületnél kettős mérce működik. Akik »belső körökhöz« tartoznak, az ő esetleges fegyelemsértéseik elbírálása másabb szempontok alapján történik... a Köztársasági Őrezred... erkölcsi romlása véleményem szerint egyértelmű.”
Stiklikkel a belső körbe
A vallomásban arról is szó esik, hogy szakmai kvalitások mellett vagy helyett mivel lehet elérni a jóindulatot, a belső körbe kerülést az alezredes szerint. „Több esetben érkezik hozzánk kérés, hogy intézzünk belépési engedélyeket rendezvényekre, szerezzünk belépőjegyeket térítésmentesen... intézzünk el parkolási bírságokat. Személyesen tapasztaltam, hogy szolgálati eszközöket, szolgálati időben használtak fel magáncélú ügyek intézésére... Kialakul az érintetteknek egy érdekszövetsége, akik kölcsönösen támogatják egymást, sokszor úgy, hogy a szolgálati feladatok teljesen háttérbe szorulnak” – folytatódik a vallomás; az alezredesi rangban szolgáló vezető konkrét példákat is hoz.
Elmondása szerint a megelőző-védelmi osztály vezetője az osztály gépkocsivezetőjének közreműködését igénybe véve füstölt kolbásszal üzletel. A delegációs és rendezvénybiztosító osztály vezetője a tanúskodó alezredes beosztottját arra akarta rávenni, hogy szerezzen jegyeket feleségének és barátnőjének a Phill Collins-koncertre.
Az alezredes egy másik munkatársa, beosztottja utasítást kapott arra, hogy „a parancsnok úr lányának tiltott helyen való parkolásáért kirótt büntetését intézze el”. Az alezredes a vallomásában kijelentette: „Tudomásom van arról, hogy [...] úr, az objektumvédelmi főosztály vezetője az Adria Gyöngy c. filmsorozat 1-6. részét rendelte megszerezni a médiát tartó felderítő tiszten keresztül. Tudomásom van arról, hogy a kötelékből távozó [...] r. törm. szolgálati igazolványát, úgymond, elvesztette, [...] úr közbenjárására ellene nem indult fegyelmi eljárás. Tudomásom szerint a személyügyi szolgálat vezetőjének gyermekét néhány héttel azt követően vették fel a céghez, hogy a testületből 20 embert elbocsátottak... És tudomásom van arról, hogy ezek a dolgok és még azok, amiről még nem is tudok, odavezettek, hogy a Köztársasági Őrezred morálisan széthullott. Javaslom, hogy hallgassanak meg még 100 embert, mondják el ők is, mit tapasztalnak... Ezek csak az általam közelmúltban tapasztaltak...”
Formán kívül
Miközben a fenti jelenségek miatt a szakpszichológus szerint az állomány valóban morális csőd szélén áll, sokan megkérdőjelezik a testület szakmai színvonalát is. Rendszeresek panaszok a kiképzések, továbbképzések hiányára, és arra is, hogy az állomány jelentős részének még az is nehézséget okoz, hogy saját erejéből fenntartsa fizikai kondícióját. Az őrezred bázisán levő edzőterem egyszerre mindössze néhány főt tud befogadni, nem csoda, hogy a már idézett alezredes azt állítja: „Fizikai felkészítés ugyan van, de egyeseknek lehetőségük van a felmérések alól kibújni, így fordulhat elő az, hogy bár pontos számadatot nem ismerek, de véleményem szerint a testület jelentős része nem felelne meg a fizikai elvárásoknak egy valós felmérésen.”
Elavult technika
Az Őrezred technikai felszerelését is sokan elégtelennek tartják, és – ez talán még rosszabb – alappal vagy alaptalanul, de beszerzések körüli korrupcióról szóló pletykák keringenek a beosztottak körében. A már idézett, a miniszterelnököt védő csapathoz tartozó testőr szerint „a jelenleg használatban lévő lövedékálló mellények nem felelnek meg a követelményeknek, nem a személyhez és nem a munka jellegének megfelelők”. Más kérdés – ebben a vonatkozásban a vezetők szakmai hanyagságát vagy hozzá nem értését emelte ki a rendőr –, hogy a parancsnokok nem is követeleik meg a mellények használatát.
Az autópark állapota is tényleges biztonsági probléma: „a biztonsági utánfutó gépkocsik sokkal kisebb teljesítményűek, mint a vezetői autók, rosszabb a műszaki felszereltségük is” – olvasható a miniszterelnök testőrének vallomásában. A KŐ-től már leszerelt, korábban idézett volt tiszt az Indexnek azt mondta, hogy a védett vezetők elleni támadás esetén ez egyértelműen növeli a veszélyt, a biztonsági kísérő kocsiknak voltaképpen nagyobb teljesítményűeknek kellene lenniük, mint a védett személyt szállító járműnek. Csak ebben az esetben lehet ugyanis biztosítani, hogy adott helyzetben a kocsik hátulról másodpercek alatt közrefogják a védett személyt szállító járművet, és biztosítsák védelmét.
A lőmellényekről szólva ugyanakkor azt emelte ki, hogy azok kétségtelenül nem felelnek meg ugyan az őrezredes munkára, de használatuk mellőzésének közvetve maguk a védett személyek is okai. Meglehetősen prózai okokból: korábban többször érkezett – természetesen nem hivatalos – jelzés, hogy a mellényt viselő őrezredesek néhány órás szolgálat után már zavaróan izzadtak, büdösek, a rendszeresített mellények ugyanis ruha alatt viselve nem szellőznek megfelelően. Így általános gyakorlattá vált, hogy a parancsnokok ahelyett, hogy kifejezetten ösztönöznék, egyáltalán nem törődnek a mellény viselésével. Ez pedig – megint nem nehéz belátni – a védett személyre is plusz kockázat, támadás esetén ugyanis könnyebben esik ki testőr a védelemből.
Fegyveres támadáskor más gond is akadna: mint minden hasonló biztonsági szerepet betöltő szervezetnél, az Őrezrednél is vannak géppisztolyok. A miniszterelnök védelmi csapatához tartozó, már idézett testőr ezekről azt mondta: „Az MP5-ös szolgálati géppisztolyok beszerzése: Tudomásom szerint közel száz darabot rendeltek belőle, amit egy kezemen megtudom számolni, hányszor használtunk. Elképzelhető, valakinek nagyon megérte, hogy ezeket megvegye, vagy pedig a beszerzésük teljes szakmai alkalmatlanságról tesz tanúbizonyságot.”
De mi is a gond a fegyverekkel? Az Indexnek név nélkül nyilatkozó volt őrezredes vezető elismerte: az MP5-ös típust számos hasonló szolgálatnál használják, de a KŐ-nek beszerzettek nem válltámaszosak, hanem nyakszíjasak, ezért célzott rövid sorozatok leadására sokkal kevésbé alkalmas. Igaz, mint a testőr vallomásából is kiderül, lőgyakorlatok sem igazán vannak.
A mundérbecsület mindenkinek fontos
Bár nem került még rá sor, ezeknek az embereknek elvileg mérlegelés, hezitálás nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy adott esetben – ahogy a filmeken – lövésektől védjék saját testükkel az állami vezetőket – mondta az Indexnek Posta Imre. A csak a politikai eseményeket figyelő laikusnak sem nehéz belátnia, hogy az elmúlt évben a védett vezetők biztonsági kockázata jelentősen megnőtt, azaz ma nagyobb szükség van egy tökéletesen működő őrezrede, mint talán bármikor korábban.
Eközben, bár az állomány döntő része képes, vagy képes lenne feladata magas szintű teljesítésére, ez aligha várható el tőlük. A kiképzések, lőgyakorlatok hiánya rontja a fizikai felkészültséget. A megalapozottságuktól függetlenül napi témává vált visszaélések, vezetői hiányosságok és a megkérdőjelezett minőségű technikai eszközök szellemileg, lelkileg viselik meg a dolgozók többségét, hangsúlyozta Posta Imre.
Panasznak nem csak azért nincs helye, mert mint egy objektumőr vallomásában szerepel, „van olyan kollegám, aki beadott bizonyos üggyel kapcsolatban szolgálati panaszt, akit utána behívattak az adott osztályra, és nyomatékosan közölték vele, hogy vonja vissza panaszát, mert különben komoly hátrányai keletkezhetnek”. Az őrezredesek döntő része élethivatásnak tekinti a munkáját, és bár rendre csalódnia kell, kifelé példás a szervezet iránti lojalitása is, emeli ki a pszichológus.
Posta Imre szerint bár vezetőinek, majd a miniszterelnöknek küldött jelzéseinek, figyelmeztetéseinek egyelőre ő maga és hétéves, korábban soha meg nem kérdőjelezett munkája látszik áldozatául esni, annyit mégis elért, hogy a hozzá eljutó visszajelzések alapján – persze a belső vizsgálat mindent rendben találó eredménye ellenére – az állomány szép lassan tapasztal némi változást, az utóbbi hónapokban elsősorban a kiképzések, továbbképzések terén.
|
https://index.hu/belfold/orezred07052/
|
https://web.archive.org/web/20070526041342/http://index.hu/politika/belfold/orezred07052/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/solyom-vegveszelyben-a-szakmai-es-moralis-valsagban-a-koztarsasagi-orezred
|
Index
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[] |
[
"In-Kal Security",
"Köztársasági Őrezred"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"protekció",
"szolgálati visszaélés",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"fegyver - hadiipar"
] |
[] |
|
1,997 |
Sólyom végveszélyben II. – nyomoz az ügyészség
|
A Katonai Ügyészség szerint bűncselekmények gyanúját vetik fel Posta Imre, a Köztársasági Őrezred kirúgott szakpszichológusa elleni fegyelmi eljárásban elhangzottak. A munkaügyi bíróságon ugyanakkor már az első tárgyalási napon megkérdőjeleződött, hogy törvényes volt-e az elbocsátás. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemcsak az Őrezred morális válságáról, de arról is értesült, hogy az erre az ő figyelmét felhívó szakember ellen fegyelmi eljárás indult, noha egy levél tanúsága szerint a miniszterelnöki titkárságon is látták, sokan a szakpszichológussal egyező véleményen vannak.
"A feljelentésből és a rendelkezésre álló iratokból megállapítottam, hogy a katonai ügyészség álláspontjával részben ellentétben katonai bűncselekmény, illetve bűncselekmények (így például elöljárói hatalommal való visszaélés vétsége) gyanúja megállapítható. A katonai ügyészség e tekintetben határozatában arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló adatok csupán olyan általánosságokat tartalmaznak, amelyekből a bűncselekmény vagy bűncselekmények gyanújára nem lehet következtetni. A katonai ügyészségnek ez az álláspontja azonban téves. Maga a feljelentés, valamint a beszerzett iratok is tartalmaznak olyan, az általánosság szintjét meghaladó, konkrétnak tekinthető történéseket, amelyek fennállását vagy elvetését csak és kizárólag nyomozás során lehet tisztázni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam" - áll a Katonai Főügyészség idén, április 3-án kelt határozatában, melyben a korábban a feljelentést elutasító Budapesti Katonai Ügyészséget nyomozás lefolytatására kötelezte.
A határozatban hivatkozott dokumentumok egy részét előző cikkünkben ismertettük: ezek azok a vallomások, melyeket a Köztársasági Őrezred különböző rangú és beosztásban szolgáló tagjai a Posta Imre elleni fegyelmi eljárásban tettek, melynek eredményeképpen a KŐ szakpszichológusát hét év után előzmény nélkül kirúgták állásából.
30 tanú van, gyanúsított még nincs
KÖ minőségpolitikai nyilatkozata
Kattintson a nagyításhoz! KÖ minőségpolitikai nyilatkozataKattintson a nagyításhoz!
A kirúgott pszichológus nemcsak munkaügyi pert indított, hanem feljelentést is tett: a Budapesti Katonai Ügyészség ugyan előbb megtagadta a nyomozást, a Katonai Főügyészség fent idézett határozata viszont egyértelműen állást foglalt arról, hogy bűncselekmény gyanúját vetik fel a történtek, és utasított a nyomozás elindítására. Erről Hegedűs Antal ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség megbízott vezetője elmondta: még hónapokig eltarthat a nyomozás, eddig mintegy 30 tanút hallgattak meg. Jelezte: az általános gyakorlatnak felel meg az, hogy egyetlen tényállás, ez esetben a szolgálati visszaélés gyanúja miatt rendelik el hivatalosan a nyomozást, de más bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ahogy már felettes szervük utasításában például az elöljárói hatalommal való visszaélés. Az ügyészi vezető elmondta, gyanúsításra eddig nem került sor, és a következő hetekben ez nem is várható, további bizonyítékok beszerzésén dolgoznak.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre a korábbi években többször is jelezte, az állomány különböző problémáit a vezetés felé, válaszokat azonban nem kapott. 2006 nyarán született meg két, június 27-án illetve június 29-én, Szabó Ferencnek, a KŐ parancsnokának írott levél, melyben a testület morális válságát, az állomány körében a vezetők visszaéléseiről, korrupcióról szóló híresztelések tényét jelezte, és amelyekre válasz szintén nem érkezett. Miután a korábbi jelzései nyomán sem került sor intézkedésekre, parancsnoki meghallgatásra, de még visszajelzésre sem, Posta Imre augusztus 8-án továbbította a két levelet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilvános email címére.
A két levél egyrészt helyzetkép az őrezred, morális válságnak mondott állapotáról, hangulatáról, másrészt javaslatokat tesz a helyzet javítására. Utóbbiak között általánosságban egyebek között a következő állítások szerepelnek: "korrupciót beszüntetni, még a látszatától is megszabadulni", illetve "lehessen szolgálati jogorvoslattal élni az előjárókkal szemben is, és ha köztörvényes vagy egyéb bűncselekményt követnek el, a tiszteknek is felelni kelljen a tetteikért".
Pityókás főtestőrök
A szakpszichológus tehát általánosságban beszélt bűncselekményekről, illetve arról, hogy az állományban a különböző, részben vezető beosztású tisztek részéről elkövetett visszaélésekről szóló hírek rombolják a morált. Ugyanakkor a később ellene indult fegyelmi eljárásban már konkrét esetek kerültek felszínre, a tanúk tilosban parkolás elintézéséről, jogosulatlanul igénybe vett biztonsági autóról, maszek üzletelésekről beszéltek egyebek között, de az egyik vallomásban az is szerepel: "...nem szondáztam meg még egyetlen elöljárómat sem, de italszagot már többön éreztem szolgálati időben". Az előző cikkünkben részletesen is idézett vallomásokban ugyanakkor az is szerepel, hogy a jogsértések miatt azért nem szólnak sokan az Őrezreden belül, mert attól tartanak, maguk ütik meg a bokájukat.
Köszönték, de kirúgták
Jenei Zoltán Jenei Zoltán
A még konkrétumok nélküli két levélre a miniszterelnöki titkárság reagált augusztusban, megköszönve a tájékoztatást. A leveleket továbbították az Igazságügyi és Rendészeti minisztériumba, és innen, augusztus 29-én mentek tovább az ORFK-ra. Jenei Zoltán, azóta távozott rendészeti szakállamtitkár a két levelet továbbítva kérte Bene László országos rendőrfőkapitányt, hogy az "a levélben írtak megalapozottságát kivizsgáltatni és a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék". Az IRM egy héten belül szeptember 6-ra kért választ. Bene főkapitány Szabó Ferencnek, a KÖ parancsnokának továbbította az ügyet, aki szeptember ötödikén arról tájékoztatta: az előzetes kivizsgálást elvégezte, mely alapján a levélíró, azaz Posta Imre szakpszichológus ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el. Bene szeptember 7-én továbbította az eredményt a minisztériumba, ehhez képest Jenei Zoltán szeptember 15-én még levélben köszönte meg Posta Imrének, hogy "levelével megtisztelt bennünket és megosztotta velünk tapasztalatait", egyúttal jelezte, az ORFK-nak továbbított levél ügyében vizsgálatot kért.
Bűnösből áldozat, áldozatból bűnös
A fentiek ellenére a fegyelmi vizsgálat – mely a levében foglaltak ellenére Posta Imre tudomása szerint az egyetlen érdemi vizsgálat volt az ügyben a rendőrségen belül – nem indult meg azonnal. Posta Imréről először főnöke, az egészségügyi szolgálat vezetője készített egy a mentális állapotát megkérdőjelező jelentést, majd több utalást is kapott a közös megegyezéssel történő elválás előnyei. (Az ügyet megelezően természetesen soha nem kérdőjelezték meg a négydiplomás pszichológus alkalmasságát és mentális állapotát sem, 2006 őszén hetedik éve dolgozott az Őrezrednél).
Mivel nem állt kötélnek, október 2-án végül megindult ellene a fegyelmi eljárás, köztisztviselőhöz méltatlan magatartás miatt. Az elbocsátással végződő eljárásban hozott határozat indoklása, a fegyelmi eljárásban meghallgatott tanúknak intézett első tartalmi kérdés illetve a fegyelmi elrendelésének indoklása lényegében megegyezik: Posta Imre a miniszterelnöknek küldött két levelében azt állította, hogy "az ORFK Köztársasági Őrezred Állományába tartozó vezetők, munkatársak következmények nélkül bűncselekményeket, illetve más jogsértéseket követnek el, és az Őrezred erkölcsileg, szakmailag részeire hullott. Posta közalkalmazott tájékoztatásaiban tett állításait – sem a tájékoztatásokban, sem pedig a későbbiekben tett nyilatkozatában – hitelt érdemlően nem igazolta, konkrétummal nem támasztotta alá."
Márpedig - szól már az elbocsátó fegyelmi határozat - ezzel a "magatartásával a tisztesség követelményét megszegve járt el, előidézve az ORFK Köztársasági Őrezrednek és tagjainak helytelen megítélését."
Nem szerették, hogy feljebb szólt
A határozat Posta terhére rója, hogy "hogy nem volt olyan ok, jogosultság, felhatalmazás, ami indokolttá tette volna, hogy Posta közalkalmazott a tájékoztatásait az Magyar Köztársaság Miniszterelnökének megküldje, mely cselekményéről munkáltatójánál jelzést sem tett".
Katonai bűnök Szolgálati visszaélés: Btk. 351. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetőleg jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből jelentős hátrány származik. Elöljárói hatalommal visszaélés: 359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza, c) járandóságában megrövidíti vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emlékeztetőül: a Gyurcsány Ferencnek csak továbbított két levelet Posta Imre eredetileg Szabó Ferencnek, az őrezred parancsnokának címezte és küldte el, több mint egy hónappal korábban. A miniszterelnök, illetve titkársága azonban októberben már "élőben követhette a fejleményeket", Posta Imre ugyanis újabb levelekben tájékoztatta a hivatalt az ellene indult eljárásról, majd annak eredményéről.
Egy, a fegyelmi eljárás alatt, október 27-én írt levelében jelezte, hogy az Őrezred morális és szakmai problémáit a szeptember-októberi események is igazolni látszanak, illetve az ellene indult eljárásról beszámolva kérte, újabb levelét már ne verjék nagydobra, miután az előző vihara egyelőre csak őt érinti. Három nappal később, október 30-án a miniszterelnök személyi titkára így válaszolt: "utolsó mondata kapcsán írok Önnek. Amikor korábbi levelét küldte, éppen szabadságomat töltöttem, és helyettesítő kollégám járt el, nem igazán körültekintően. Az Önnel történt dolgok azért is kellemetlenek számomra, mert valamennyire látom, hogy sokan Önnel egyező véleményen vannak. Kollégám nevében elnézését kérem! Levelét csak miniszterelnök úrnak fogom odaadni".
Bíróság, ügyészség, nyomozás, tárgyalás
Intézkedés azonban nem történt. Posta Imre munkaügyi pert indított, illetve februárban feljelentést tett az ügyészségen. A feljelentést konkrétumok hiányára hivatkozva kétszer is elutasította az ügyészség, ám végül a katonai főügyészség utasítására április elején elrendelték, és – egyelőre tanúk meghallgatásával – azóta is folytatják a nyomozást.
A munkaügyi bíróságon az első tárgyalási napon a tanácsvezető bíró egyértelművé tette: eljárásjogi problémák is felmerülnek a fegyelmivel kapcsolatban, a rendőrségnek bizonyítania kell majd, hogy nem volt mód arra, hogy a fegyelmi tanácsban - Posta Imre közalkalmazott voltára tekintettel - közalkalmazottak vegyenek részt. Ugyanakkor a bíróság már most egyértelműsítette: a rendőrségnek kell bizonyítania azt is, hogy a szakpszichológus levelében foglaltakat miért kellett volna bármivel alátámassza, és azt is, hogyan sérült akár a szolgálati út, akár a munkáltató becsülete azáltal, ha egy, a közigazgatási hierarchia csúcsán, a rendőrség felett álló személynek továbbította a korábban a parancsnoknak írt levelet az elbocsátott szakember.
Szabó tábornok szerint a vizsgálatok mindent cáfoltak
Több alapos, hosszú belső vizsgálat teljes egészében cáfolta a Posta Imre által felvetett problémákat - jelentette ki az Indexnek Szabó Ferenc, a Köztársasági Őrezred parancsnoka. A vezérőrnagy szerint az első, személyesen által folytatott, a vezető tiszteket érintő vizsgálatot már a szakpszichológus júniusban neki címzett levelei után lefolytatta, de ezután előbb Posta Imre, majd ő maga volt előre ütemezett szabadságon. Augusztus végén, szeptember elején értem vissza a szabadságról, ekkor szereztem tudomást arról, hogy a nekem címzett levelet szétküldték, azt megismerte a miniszterelnök, a minisztérium és az ORFK is - mondta a tábornok, aki előbb úgy fogalmazott: ekkor augusztus végén, szeptember elején kezdődött az az egy hónapig tartó, alapos szakmai vizsgálat, mely egyértelműen megállapította, hogy nincs szó morális vagy szakmai problémákról az Őrezrednél.
Szabó Ferenc Szabó Ferenc
Felvetésünkre, hogy a birtokunkban levő, az IRM, Bene László országos rendőrfőkapitány és közte folyt levelezés alapján az tűnik ki, hogy a magas szintet megjárt levél nyomán fentről jött utasításra kezdődött a vizsgálat szeptember elején; és az alig néhány nap után már azzal az eredménnyel is zárult, hogy Posta Imre ellen fegyelmit fognak indítani (erre csak október elején került tényleg sor), úgy reagált: a vizsgálat voltaképpen már korábban folyamatban volt, így erről tudta tájékoztatni az őt utasító országos rendőrfőkapitányt.
Az Index azon kérdésére, hogy ez esetben a Posta Imre ellen indult fegyelmi eljárásban elhangzott konkrét visszaéléseket mikor, és hogyan vizsgálták, Szabó Ferenc azt mondta: ezek az ügyek azonnal és folyamatosan tisztázódtak. (Ezek, a tegnapi cikkünkben foglalt állítások az ügyészség szerint bűncselekmény gyanúját is megalapozzák.) Tájékoztatása során a fegyelmi eljárásban tanúként meghallgatott, az őrezredes rendőrök egyik, visszaélésre utaló állítása sem igazolódott, ahogy Posta Imre egyetlen állítása sem. Azon felvetésünkre, hogy ez esetben volt-e bármilyen következménye az elhangzottaknak, például annak az állításnak, hogy a miniszterelnök egyik testőre azt állította, hiányzott a miniszterelnöki konvoj egyik autója, amivel megemelkedett a biztonsági kockázat, Szabó tábornok előbb nemmel felelt, majd azt mondta, az illető szóbeli figyelmeztetést kapott parancsnokától.
Szabó tábornok szerint az ügyészség által elrendelt nyomozás azt jelzi, hogy a Posta Imre által előadottakat ki akarják vizsgálni. Ha ez megtörténik, és várakozásainak megfelelően bűncselekmény hiányában megszüntetik a nyomozást, jogi lépésekre készül a szerinte az Őrezred tekintélyét alaptalanul sértő pszichológus ellen.
|
https://index.hu/belfold/pos2070524/
|
https://web.archive.org/web/20070527074808/http://index.hu/politika/belfold/pos2070524/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/solyom-vegveszelyben-ii-a-nyomoz-az-ugyeszseg
|
Index
|
hungarian-news
|
2007-05-25 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Szabó Ferenc (KŐ)"
] |
[
"Köztársasági Őrezred"
] |
[] |
[
"protekció",
"szolgálati visszaélés",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
|
1,998 |
Horn Gyula ezt a mutatványt már eljátszotta
|
A középvezetői szintig kellene folytatni a tisztogatást a botrányoktól visszhangzó rendőrségen, állítja Sándor István. Az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság alvilágot megjárt operatív nyomozójával az utóbbi napokban kibontakozott rendőrségi válság apropóján készült villáminterjú. A "Papa" szerint lesznek, akik gátlások nélkül kihasználják a mostani helyzetet.
A Fidesz vádaskodásai megingatták a rendőrséget, magyarázta a kormányfő napirend előtt a válságot.
Sándor István: Nem szoktam sötétre festeni a világot, mert amúgy is az, de vannak itt olyan erők ebben az országban, amik potom pénzért megcsinálnak bármit. Most a rendőrséget és a titkosszolgálatot érintő botránysorozat után annyira inog a rendszer, hogy most szinte bármit meg mernek tenni.
Ez a labilitás látszik abból is, hogy a legfőbb bíró, különböző civil vizsgálódásokat helyez kilátásba az igazságszolgáltatás átvilágítására. (Lomniczi Zoltán a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a Pécsi Jogtudományi Egyetemet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet kérte fel erre a feladatra, mely alapján javaslatokat kell készíteniük az országgyűlés szakbizottságának. - a szerk)
Index: A vezetőcserékkel rendet tesznek végre?
Nem, dehogy. Horn Gyula 1996-ban már eljátszotta ezt a mutatványt, kirúgta Pintér Sándort (országos rendőr-főkapitány, későbbi belügyminiszter), Bodrácska Jánost (egykori budapesti rendőr-főkapitány), Túrós Andrást (az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatóját). Mi történt? Semmi. Erre mondom én azt, hogy a Pintér elvitte a joystickot, a játék meg bent maradt az épületben, joystick nélkül meg nem működik a rendszer, ugye? De ő kivűlről úgy irányít, ahogy kell. A kulcsemberek ott vannak, mind komoly döntéshozó, vezető beosztásban.
Most mit csinált a Gyurcsány? Levágta a félig beteg test egynegyedét, és háromnegyed ott maradt. A maradék egynegyed majd megbetegíti a még egészséges részt is. Megyei osztályvezetői szintig le kellene mindenkit váltani, és csak a képességek és a teljesítmény alapján választani a helyükre újakat. Ez fél év alatt megoldható. Amikor ez megvan, és fölállt az új vezérkar, akkor a megmaradt osztályzetők, alosztályvezetők jöhetnek a következő lépésben.
Máig sok feljelentést írok, napi kapcsolatban vagyok a rendőrséggel. Komolyan mondom, sír a lelkem, amikor meglátom a fiatal rendőrtisztet, leülök vele beszélgetni és látom rajta, hogy halvány gőze sincs arról, hogy mi az, amivel foglalkozik, amiért odahívott engem. Nem tanítják meg a rendőröket rendőrnek lenni. Az a baj, hogy az íróasztal mögött székében hátradőlő, jól elhízott rendőri vezetők nem szakmai alapon lettek vezetők. Ki kinek a barátja, a haverja, melyik párt érdekeltségét szolgálja - ez döntött a többségnél.
Azért van köztük nagyon sok kiváló ember, nyomozó.
Van nagyon sok tiszteletreméltó, jó rendőr, na de annak, hogy ők kiválóak, az nem kizárólag annak az eredménye, hogy jó volt a rendőriskola. A jó rendőr maga is ragaszkodik a szakmaisághoz, önmagát képzi, amihez azonban nagy önszorgalom kell, ami az emberek túlnyomó többségből hiányzik.
Belügyminiszterek a rendszerváltás óta: Horváth Balázs (1990-1990)
Boross Péter (1990-1993)
Kónya Imre (1993-1994)
Kuncze Gábor (1994-1998)
Pintér Sándor (1998-2002)
Lamperth Mónika (2002-2006)
Petrétei József - igazságügyi és rendészeti miniszter (2006-2007)
Azt hallani, a Nemzetbiztonsági Hivatal menesztett főigazgatójának helyére is egy megfelelően szervilis embert szeretnének a politikusok.
Itt van a kutya elásva. A rendőr, a nemzetbiztonsági tiszt ne legyen politizáló ember. Hatalmas botrány lenne, ha Amerikában vagy Németországban minden négy évben leváltanák az egész rendőri vezetői garnitúrát. Nálunk azért nem működik semmi, mert a választások előtt egy évvel már megáll az élet. Mindenki helyezkedik, konspirál, vajon melyik párt fog nyerni, és roppantul vigyáznak arra, hogy ne csináljanak semmi olyat, ami kiütné őket a székükből hatalomváltás esetén.
De Németországban nem féltik ugyanúgy azt az irodai széket, no meg a névtáblát a falon? Ugyanúgy van korrupció, ugyanúgy van hatalmi harc...
Álljunk meg. Mindenütt van, de ilyen szintű nincs. Nézzük meg, hány országot előzünk meg korrupcióban. Még Olaszország és Albánia is csak utánunk kullog. Meg kell nézni Magyarországon a rendszerváltás után hány politikus keveredett gazdasági bűncselekménybe. A 2002-es választások előtt az volt a szóbeszéd, hogy húszmillióért lehet képviselőjelöltséget vásárolni. Ugyanakkor ha valaki húszmilliót betesz a kasszába, az azért teszi be, hogy majd kettőszázat kivegyen.
Vagy többet.
Vissza kellene pörgetni a filmet, 1989-90-re, megnézni, hogy például a Fidesz, milyen félig kijárt cipőben, meg milyen öltözetben jelent meg. És most nézzük meg a vezérkart, aki a magot képviseli, most milyen vagyonnal rendelkezik. Legyen az Orbán Viktor, vagy Kövér vagy bárki.
De ha tudjuk, hogy a hatalom gyakorlatilag pénzzel vásárolt lehetőség, hogyan várjuk, hogy a politikamentes rendőrség, NBH álljon fel, mikor a pénzemberek mozgatják a sakktáblán a bábukat?
Ott kéne kezdeni, hogy a rendvédelmi szerveket felügyelő miniszterek ne legyenek politikailag elkötelezettek. Főkapitánynak is olyan embert kell megtenni, akit a következő kormányváltásnál nem rúgnak ki. Hiszen ha 3-4 év múlva újra leváltják a főkapitányt és másik jön, új elképzelésekkel, az tönkreteszi amit elődje fölépített. Így lehetetlen egy stabil, ütőképes csapatot létrehozni.
Mitől lesz egy jószándékú kis rendőr, korrupt gazemberré, ne adj isten erőszakos bünözővé?
Az, hogy a kisrendőrök lekorrumpálódnak egy fröccsért, vagy bármiért, az onnan adódik, hogy látja: a nagy rendőr a nagy maffiózóval ugyanezt csinálja, csak nagy tételben. Erre mondják azt ugye, hogy a fejétől bűzlik a hal. Mert elég megnézni egy vadászatot, vagy egy nagyobb összejövetelt...
Az országos rendőrfőkapitányok a rendszerváltás óta: Túrós András - vezérőrnagy (1989. május 1-től)
Szabó Győző - civil (1990. június 15-től)
Pintér Sándor - vezérőrnagy (1991. szeptember 18-től)
Forgács László - vezérőrnagy (1996. december 5-től)
Orbán Péter - vezérőrnagy (1998. július 16-től)
Salgó László - vezérőrnagy (2002. június 3-től)
Bene László - vezérőrnagy, majd altábornagy (2002. június 3-től 2007. május 31-ig)
Ez a morál tántorított el annyi meggyőződéses rendőrt a pályáról?
Talán igen, de idén is sokan el fognakmenni, mert jövőre életbe lépnek az új nyugdíjszabályok, amik kedvezőtlenül érintik majd a rendőröket. Tegnap találkoztam egy volt beosztottammal: 43 éves és elmegy nyugdíjba, pedig ő most lenne abban a korban, erőben és teljesítménytudatban, hogy a meglévő szakmai tapasztalatait, tudását tovább adhatná. Elmennek, mert nem értenek egyet azzal, ami most van. Hozzá nem értő, "valakinek a valakije" parancsnokok vannak rájuk ültetve.
A most távozó Bene Lászlót afféle szürke eminenciásnak tartják, akiről legfeljebb csak suttognak bizonyos dolgokat.
Bene Vas megyéből került fel, mint annyian mások. Vas megye a tábornokkiképző, -nevelő hely, több magas rangú rendőri vezető érkezett a nyugati határszélről.
Ennyire jó ott a klíma?
Jó vadászterületek vannak...
Szakmai vagy nem szakmai alapon ki lenne az új országos rendőrfőkapitány?
Magánbeszélgetéseken rengeteg név elhangzott már. Mindenkiről mondták, hogy kinek a kije. Van persze néhány önjelölt is, no meg az elmaradhatatlan pártkatonák. Úgy tudom Nógrádból Szilvásy közelében is van olyan magas beosztású rendőr, aki esélyes lehet. (A szerdai hírek szerint az országos rendőrfőkapitányi poszt egyik várományosa Ármós Sándor Nógrád megyei rendőrfőkapitány - a szerk.)
|
https://index.hu/bulvar/sandist0523/
|
https://web.archive.org/web/20201021165808/http://index.hu/bulvar/sandist0523/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horn-gyula-ezt-a-mutatvanyt-mar-eljatszotta
|
Index
|
hungarian-news
|
2007-05-25 00:00:00
|
[
"Kövér László",
"Orbán Viktor",
"Pintér Sándor"
] |
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)",
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
1,999 |
Parkolási botrány: vizsgálóbizottság lehet, de a Centrum-szerződések maradnak
|
Parkolási botrány: vizsgálóbizottság lehet, de a Centrum-szerződések
maradnak
Most a parkolóórák hitelesítése okozott vitát
Hírszerző információ 2007. május 25. 12:08
Elbukni látszik az MDF javaslata, a Centrum Kft.-vel dolgoztató kerületek
egy része ugyanis nem tervezi a társasággal kötött szerződésének
felülvizsgálatát. Erzsébetváros például kifejezetten elégedett, de akad
olyan kerület is, amelynek csak 2012-ben jár le a Centrummal kötött
szerződése. A legújabb vita arról szól: kell-e hitelesíteni a
parkolóórákat.
Az érintett kerületek többsége bár nem elégedett a jelenleg érvényben lévő
szerződésekkel, egyelőre nem tervezi felbontani a Centrum Parkolási Kft.-
vel kötött kontraktusát – tudta meg a Népszava. A Centrum jelenleg hét
fővárosi kerületben (I., II., VI., VII., VIII., X. és XII.) szolgáltat;
közülük Erzsébetváros kifejezetten elégedett, és a szerződés lejártakor
annak meghosszabbítását szorgalmazza.
A napilapnak nyilatkozó VI. kerületi alpolgármester azonban kifogásolja,
hogy a kerületben évente beszedett 800 millió forintos parkolási díjnak az
önkormányzat mindössze 17-20 százalékát látja. Bajor Zoltán közölte: ha a
szerződés lejártakor, 2009-ben a Centrum nem tud alkalmazkodni a kerület
igényeihez, akkor vagy másik céget keresnek, vagy pedig az önkormányzat
maga végzi el a feladatot.
A XI. kerületnek ugyanakkor csak 2012-ben jár le a társasággal a
szerződése, annak megkötésekor ugyanis az önkormányzat olyan területeket is
a parkolócég szolgáltatására bízott, amelyek nem voltak kifizetődőek, a
Centrum elmaradt hasznát pedig az önkormányzatnak kellett megfizetnie. Az
így felhalmozott tartozást Újbuda önkormányzata a szerződés
meghosszabbításával váltotta ki – írja a Népszava.
Bukott kezdeményezés?
Így aztán valószínűleg elbukik az MDF azon kezdeményezése, hogy a fővárosi
kerületek vizsgálják felül a Centrum Parkoló Kft.-vel kötött szerződéseket,
és 2009-től vagy vegyék saját kezelésbe a parkolást, vagy írjanak ki új,
nyílt közbeszerzési eljárást. Hock Zoltán elnökhelyettes, a párt fővárosi
frakcióvezetője szerint az előnytelen szerződések miatt éves szinten fél-
egymilliárd forintos veszteség éri a hét centrumos kerületet.
Jelenleg az okoz vitát, hogy a közelmúltban bírósági ítélet született
arról, hogy nem kérhető semmilyen díj vagy bírság, mivel nincsenek
hitelesítve a fővárosi parkolóórák. Az első fokú, nem jogerős ítéletet
kommentáló híradások az ügyről szólva kiemelték: ha az ítélet jogerőre
emelkedik, akár több ezer autós évekkel ezelőtti büntetését is törölhetik.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a Menedzsment Fórum nevű
internetes portálnak az üggyel kapcsolatban viszont azt a tájékoztatást
adta: nem kötelező hitelesíttetni a parkolóórákat, ezeket az eszközöket
ugyanis az teszi alkalmassá a mérésre, hogy "egyszerű kvarcórákkal is
ellenőrizhető a pontos működésük".
A parkolóóra valóban nincs benne abban a körben, amelyet a jogszabály
előírása értelmében a mérésügyi hatósággal kötelező hitelesíttetni, viszont
mivel a parkolóóra alapján bírságot szabnak ki, ezért úgynevezett
használati etalonnal kell a parkolótársaságnak rendelkeznie – mondta Tímár
István ügyvéd az MTI-nek.
Végül mindenki támogatta
Dávid Ibolya május 3-án jelentette be, hogy az MDF parlamenti
vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Centrum Parkoló Kft. ügyében,
a Figyelő című hetilap írása alapján. A Figyelő április végén közölt írása
szerint "a Centrum tulajdonosi hátterében úgy tűnik, több politikus is áll.
Kupper Andrásnak (Fidesz) azonos nevű nagybátyja 75 százalék fölötti
tulajdont szerzett a Centrum Parkoló Kft.-ben, de Somlyódy Csaba
szocialista politikus is szerepelt a tulajdonosok között."
Dávid Ibolya és Herényi Károly május 4-én nyújtották be Szili Katalin
házelnöknek országgyűlési határozati javaslatukat a vizsgálóbizottság
felállításával kapcsolatban. A parkolási társaság május 8-án közleményben
utasította vissza a hetilapban megjelent cikket és a Magyar Demokrata Fórum
megállapításait, egyúttal közölte, hogy pert is fontolgat.
Az MDF által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállítását – korábbi
álláspontját megváltoztatva – az MSZP is helyesli. Az SZDSZ egy május
közepi frakcióülésen döntött úgy, hogy támogatják a bizottság létrejöttét.
A kezdeményezésnek a Fidesz és a KDNP is pártját fogta.
Állítás és cáfolat
A főváros hét kerületében szolgáltató Centrum Parkoló Kft. bevételeinek
jóval kevesebb részét (27 százalékát) fizeti be az önkormányzatok
kasszájába, mint a Budapesten működő másik két társulás (32, illetve 55
százalék). Ha az utóbbi arány érvényesült volna, akkor például 2005-ben a 3
milliárd forintos bevételből a Centrum nem 800 millió forintot, hanem 1,6
milliárdot utalt volna a hét kerületnek – vonható le a Figyelő cikkéből.
Fürst György, a VI. kerület korábbi szocialista alpolgármestere, a Kft.
ügyvezetője a FigyelőNetnek azzal érvelt, hogy a Centrum eszközeit – így
például a parkolóórákat – bérli, amelyekért kemény pénzeket fizet havonta,
ellentétben a másik két társulással, melyeknél az önkormányzatok fizették
ki a használt eszközöket.
(Forrás: Népszava, MTI, Figyelő, Hírszerző)
|
http://hirszerzo.hu/belfold/36250_parkolasi_botrany_vizsgalobizottsag_lehet_d
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolasi-botrany-vizsgalobizottsag-lehet-de-a-centrum-szerzodesek-maradnak
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2007-05-25 00:00:00
|
[
"Fürst György",
"Kupper András (parkolás)",
"Somlyódi Csaba"
] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fidesz",
"MSZP"
] |
[] |
[
"parkolás"
] |
[] |
|
2,000 |
Közbeszerzési bírság eljárás nélküli útépítés miatt
|
Az érdi önkormányzatot kétmillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel közbeszerzési eljárás nélkül rendelt meg egy olyan út építését, ami nem speciális technológiával készült, tehát nem csak egy vállalkozó lett volna képes elvégezni a munkát. A szabálytalanságoz az Állami Számvevőszék az önkormányzat ellenőrzésekor fedezte fel. Az ÁSZ eljárást indítványozott a döntőbizottságnál, a határozat a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
Az önkormányzat még 2005-ben közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül 55,5 millió forint összegű útépítési szerződést kötött egy céggel úgy, hogy az építéshez szükséges mart aszfaltot - további 16 millió forint értékben - ingyen bocsátotta a vállalkozó rendelkezésére. A mart aszfalt veszélyes hulladék, de több cég is vállalja, hogy ebből utat épít.
Az önkormányzat azért választotta partnerül a T-Road Kft.-t, mert az egy helyszíni keverőt és speciális bitumen emulziót használva olcsóbb volt a másik két szóba jöhető cégnél. Az önkormányzat arra hivatkozott az eljárás során, hogy az általa választott cég egyedül képes csak ilyen áron erre a munkára. A döntőbizottság viszont úgy vélte, hogy amíg nem zajlik le egy közbeszerzés, addig nem lehet tudni, hogy ki az olcsóbb és ki a drágább. A technológia pedig nem egyedi annyira, hogy beleférjen a törvény kritériumaiba. Így mindenképpen közbeszerzést kellett volna kiírni az útépítésre.
|
https://index.hu/belfold/hirek/313674/
|
https://web.archive.org/web/20201021164130/https://index.hu/belfold/hirek/313674/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzesi-birsag-eljaras-nelkuli-utepites-miatt
|
Index
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[] |
[
"T-Road Kft."
] |
[
"Érd",
"Pest megye"
] |
[
"közbeszerzés",
"útépítés"
] |
[] |
|
2,001 |
Egymásért: perek és cáfolatok
|
Az Egymásért Egy-másért pénteki sajtótájékoztatóján Simon Ibolya - aki az előzetes letartóztatásban lévő elnök, Földesi-Szabó László "akadályoztatása" idején viszi az alapítvány ügyeit - visszautasította mind Földesi-Szabó, mind a kuratóriumi tagok, mind az alapítvány valamennyi munkatársa és önmaga nevében "mindazokat a személyiségi jogokat tipró, minden alapot nélkülöző, minősíthetetlen állításokat, rágalmakat, amelyek az utóbbi időben napvilágot láttak az alapítvánnyal összefüggésben".
Emlékeztetőül: április 13-án a vámnyomozók milliárdos csempészet gyanújával őrizetbe vették a kuratórium elnökét. A gyanú szerint az alapítvány a Herba-csoporttal szorosan együttműködve négy év alatt 8500 tonna élelmiszert vámkezeltetett. Mivel az alapítvány kiemelten közhasznú szervezet, vám- és áfafizetés nélkül fogadhatta az adományokat. Ennek az egyik feltétele az volt, hogy az adományt ingyen osztják szét a rászorulók közt. Az eddigi adatok szerint azonban az alapítvány az árut eladta a Herba-csoportnak, amely azt tovább értékesítette néhány nagy áruházláncnak.
Az alapítvány sajtótájékoztatóján a Herba jogi képviselője leszögezte: az alapítvány ingyen adta át az adományokat a cégcsoportnak azzal, hogy az értékesítésükből befolyó öszszeget teljes egészében az ő számlájukra kell utalniuk. A Herba a bizományosi értékesítésért egyetlen fillér jutalékot sem számolt fel, így támogatta az alapítvány célkitűzéseit. S bár az eladott áru ellenértéke még nem került a számlára, ez év március 31-én azonban a tartozás megfizetésére a Herba biztosítékot adott az alapítványnak.
Az alapítvány és a kuratórium jogászai szerint nem történt törvénysértés. Az alapítvány nevében egy vámügynökség vámoltatta el az adományokat, Földesi-Szabó már csak ezért sem követhetett el csempészetet.
Földesi egyébként az MTI-hez eljuttatott kihallgatási jegyzőkönyve szerint a nyomozóknak állította: az Egymásért Egy-Másért Alapítvány hajlandó lett volna vámterhet fizetni, ha a váci vámhivatal az alapítvány ellen folytatott vizsgálata során ezt megállapítja.
Simon Ibolya a tegnapi sajtótájékoztatón cáfolni próbálta azt a nyilatkozatot, amelyet a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője adott lapunknak. Ebben az állt, hogy az NBH felbontotta a nyugdíjas jogásznő szerződését. "Nekem ma is érvényes szerződésem van az NBH-val" - jelentette ki. Később azt mondta: Gyarmati Györgynek, az NBH megbízott főosztályvezetőjének azért kellett kiválnia a kuratóriumból, mert az NBH visszavonta az engedélyét. Arra az újságírói közbevetésre, hogy Gyarmatinak nem is kellett engedélyt kérnie, a kuratóriumi tagság csak bejelentési kötelezettséggel járt (mellesleg, ezt nyilatkozta lapunknak a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője is), Simon leszögezte: ezt rosszul tudják, Gyarmatinak engedélyt kellett kérnie.
"Szolgálatára az NBH nem tart igényt"
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatáról a Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) folytat vizsgálatot, amely befejezés előtt áll - nyilatkozta az MTI-nek Buzálné Szabó Mária, az NBI vezetője. Hozzátette: a vizsgálat kiterjed arra is, hogy vajon megfelelőek voltak-e azok a belső előírások, amelyek betartásával Gyarmati György, az NBH megbízott főosztályvezetője kuratóriumi tag lehetett. Megjegyezte: kuratóriumi tagságáról a főosztályvezető a napokban lemondott. Az NBI vezetője Simon Ibolya azon kijelentésével kapcsolatban, hogy ügyvédként továbbra is élő szerződése van az NBH-val, azt mondta: "Galambos Lajos vezérőrnagy, az NBH főigazgatója tájékoztatott, hogy hivatalosan közölte Simon Ibolyával, hogy ügyvédi szolgálatára az NBH már nem tart igényt". (MTI)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-447988-255325
|
https://web.archive.org/web/20170201152913/http://nol.hu/archivum/archiv-447988-255325
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymasert-perek-es-cafolatok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-26 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László",
"Gyarmati György",
"Simon Ibolya"
] |
[
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"csempészet",
"adósság"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,002 |
A GKM a cég kérésére tartja titokban Hankook-szerződés számait
|
Ezt közölte Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára az Index főszerkesztőjének és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnökének írt nyílt levelében. Az internetes lap és a civil szervezet ugyanis pert indított azért, hogy a GKM hozza nyilvánosságra a Hankook magyarországi abroncsgyárának felépítéséről, illetve a cég állami támogatásáról kötött szerződést.
Az államtitkár levelében leszögezi, hogy "a liberális gazdasági tárca" készséggel áll a jogvitát tisztázó eljárás elé. A levélben kifejtett álláspont szerint eleget tettek a nyilvánosság törvényben rögzített követelményeknek. Az állami támogatásban részesülő beruházások és a támogatás legfontosabb paramétereit a szerződés megkötését követő 60 napon belül a GKM hivatalos lapjában, a Gazdasági Közlönyben közzé teszik.
Az államtitkár levele szerint a Hankook esetében a közlönyben nyilvánosságra hozták a kedvezményezett nevét, a támogatási program megvalósulásának helyét, a támogatás célját és a támogatás összegét. Utalt arra is, hogy az állami támogatások számításának módját az Európai Unió által jóváhagyott hatályos jogszabályok is rögzítik, így a pozitív nemzetgazdasági megtérülés kiszámításának alapelvei is nyilvánosak.
Ugyanakkor a nyilvánosság minél szélesebb körű érvényesülése mellett a tárca tiszteletben tartja az üzleti titkot, ami védi a verseny szabadságát. Korábban a tárca sajtóosztálya ezzel kapcsolatban azt írta: "a vállalattal megkötött támogatási szerződés tartalmazza a Hankook Tire Magyarország Kft. kötelezettségvállalásait, amelynek nem teljesítése a szerződés alapján szankcionált. ... A támogatási szerződés szerint a cég az abban foglalt számszerű kötelezettségvállalásokat üzleti titoknak minősítette, mivel azok nyilvánosságra hozatala jelentős üzleti hátrányt okozna a vállalat gazdálkodására és piaci helyzetére nézve." Az Index így hiába hivatkozott arra: a megállapodás időről-időre közéleti viták tárgya, tényfeltáró cikkek sora jelent meg a gumióriás magyarországi megjelenésének körülményeiről. Ezek tisztázását szolgálná a megállapodás részleteinek ismerete.
A nyílt levélben a GKM illetékese utal arra, hogy a kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja a nemzetközi tőkebefektetések fokozása. Magyarország az egy főre eső külföldi működőtőke-beáramlás tekintetében is vezeti a közép-európai országok rangsorát, az éves szinten 1000 milliárd forintot meghaladó ütem várhatóan idén is fenntartható lesz. A befektetők érdeklődése töretlen, a kormányzat jelenleg 63 nagyberuházásról tárgyal, amelyek mindegyikének megvalósulása esetén 16.000 új munkahely keletkezik. A szolgáltatóiparban 12 projektről tárgyalnak, ezek értéke mintegy 260 milliárd forint és 5200 álláshely megteremtését jelentheti.
A gazdasági tárca nevében Kóka János még 2005. októberében kötött szerződést a Hankook nevű koreai gumigyártó céggel arról, hogy a társaság gyárat épít Dunaújvárosban.
A dél-koreai Hankook gumiabroncs gyár 132 milliárd forint értékű dunaújvárosi beruházáshoz 15,8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kap - mondta Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter 2005 decemberében. A miniszter hozzátette: az átképzési támogatással és a társasági adókedvezménnyel az állami támogatás összege elérheti a 20 milliárd forintot az elkövetkező 5-10 évben.
A befektető eleinte 1.500, majd később 3.000 új munkahely teremtését vállalta. Kóka János utalt arra, hogy a Hankook évente 80 milliárd forintos export árbevételt termel majd és 10 év alatt mintegy 9 milliárd forint adót fizet be a költségvetésbe.
Kóka János kiemelte, hogy az elmúlt években 40-50 milliárd forint közvetlen állami támogatás mintegy 400 milliárd forint beruházás megvalósulását segítette elő. befektetést indukált.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-448127-255447
|
https://web.archive.org/web/20230328061107/http://nol.hu/archivum/archiv-448127-255447
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gkm-a-ceg-keresere-tartja-titokban-hankook-szerzodes-szamait
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-28 00:00:00
|
[] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] |
[] |
[
"támogatás"
] |
[] |
|
2,003 |
Hankook: vita a titokról
|
A gazdasági tárca továbbra sem kívánja kiadni a Hankook dunaújvárosi gumigyárának létrehozásáról még 2005 októberében kötött támogatási szerződést a céggel, ám "nyilvános szakmai vitát" kezdeményez a "közadatok nyilvánosságra és az üzleti titok védelme kérdéséről". Az Index című internetes újság néhány napja indított pert a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ellen, mert az nem adta ki a szerződést - arra hivatkozva, hogy a támogatás mértéke, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, megjelent a gazdasági közlönyben. Az Index a hasonló perekben már jártas Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű szervezettel (TASZ) közösen úgy látja: a szerződést - az üvegzsebtörvény alapján - a GKM-nek ki kellene adnia, miután ez időről időre közéleti viták tárgya, s tényfeltáró cikkek sorozata jelent meg az ügyben. (Bár ez nem feltétlenül a támogatásról szólt, hanem arról, hogy Dunaújváros szocialista vezetése miért adta el Hankook gyárhoz tartozó területet egy magánszemélyek tulajdonolta cégnek, amely aztán pár nap múlva jókora haszonnal értékesíthette a területet a koreai gyárnak.)
A Hankook mindenesetre az elmúlt évek legnagyobb egyedi állami támogatását kapta meg az elmúlt évek legnagyobb értékű, 130 milliárd forintos beruházásához. A kiutalt 25 milliárd forint (amelyről Kóka János miniszter még az aláíráskor azt mondta, hogy az 15,8 milliárd forint lesz) a beruházási értéknek majdnem a 20 százaléka ugyan, ám ez nem kirívó arány: több más, államilag támogatott beruházás esetén is előfordult hasonló mérték. Igaz, ennél jóval magasabb nem, ráadásul a Hankook esetében meglehetősen nagy állami támogatási mértékről beszélhetünk, ha a létrehozott munkahelyek számához viszonyítjuk az összeget. A cég ugyanis 1500 munkahelyet ígért, így egyetlen állás létrehozásáért 16 milliót fizetett az állam - jóval nagyobb összeget a más beruházások esetében megszokottnál. Hozzá kell azonban tenni: a cég távolabbi terveiben háromezer foglalkoztatott szerepel, és így már az arányszámok is jobbak. Azt azonban nem igazán tudni: a Hankook valójában mit vállalt a támogatásért cserébe - ez derülne ki a szerződésből. Ám a GKM szerint ez azért nem hozható nyilvánosságra, mert a cég a szerződés adatait - a vállalásokat, az ennek nem teljesítéséből adódó szankciókat - üzleti titoknak minősítette.
Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára az Index főszerkesztőjének és a Társaság a Szabadságjogokért elnökének írt, a hét végén nyilvánosságra hozott levelében mindenesetre most azt írja hogy a "a liberális gazdasági tárca" készséggel áll a jogvitát tisztázó eljárás elé. Az államtitkár azonban leszögezi, hogy a nyilvánosság minél szélesebb körű érvényesülése mellett a tárca tiszteletben tartja az üzleti titkot, ami védi a verseny szabadságát.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-448204-255520
|
https://web.archive.org/web/20110615132623/http://www.nol.hu/archivum/archiv-448204
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hankook-vita-a-titokrol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2007-05-29 00:00:00
|
[] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] |
[] |
[
"támogatás"
] |
[] |
|
2,004 |
Egymásért – a megbízási szerződés nem NBH-s kapcsolat?
|
2007.05.25. 11:41
Az Egy-Másért Alapítvány megbízott kuratóriumi elnöke cáfolta, hogy köze lenne a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, ugyanakkor elismerte: korábban a szolgálatoknál dolgozott, jelenleg pedig megbízási szerződése van az NBH-val. Nyilatkozata után nem sokkal az NBH jelezte: nem tartanak igényt szolgálataira. Kiderült az is, hogy az NBH megbízott főosztályvezetője lemondott az alapítványnál betöltött kurátori tagságáról. Az előzetesben lévő Földesi-Szabó László állítja: az alapítvány hajlandó lett volna kifizetni a vámterheket, ha erre kötelezik őket.
Simon Ibolya, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány megbízott kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: jelenleg is élő megbízási szerződése van a Nemzetbiztonsági Hivatallal, annak felbontásáról őt hivatalosan nem értesítették, csak „pletykaszinten hallott róla„. Simon Ibolya elmondta: a közelmúltban az alapítvány felkarolt egy kutatási programot, amelynek megvalósítása egy grafológus szakértelmét igényelte. Választásuk „az ország egyik legismertebb grafológusára”, Szilvásy Péterre esett. Hangsúlyozta: a szakember kiválasztása a „családnevére tekintet nélkül, kifejezett figyelemmel szakmai tekintélyére„ történt.
Az alapítvány kuratóriumában történt változásokkal kapcsolatban Simon Ibolya elmondta azt is: Földesi-Szabó László „akadályoztatása” miatt ő vállalta el a kuratórium elnökségét megbízott vezetőként. Földesi-Szabó László, az alapítvány kuratóriumi elnöke ellen csempészet miatt indult büntetőügy, jelenleg előzetes letartóztatásban van.
Az eljárás mindenben megfelelt
A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának MTI-hez április végén eljuttatott közleménye szerint az alapítvánnyal az NBH-nak „semmi néven nevezendő kapcsolata nincs és nem is volt„. Gyarmati György, az NBH dolgozója és Simon Ibolya, az NBH nyugdíjasa saját kezdeményezésükre vesznek részt a kiemelten közhasznú karitatív szervezet tevékenységében – tartalmazza a közlemény. A Nemzetbiztonsági Iroda közleményében szerepelt az is, hogy „Gyarmati György részvételét az erre illetékes parancsnoknak jelentette be, aki ezt tudomásul vette, az eljárás tehát mindenben megfelelt a vonatkozó, 1997-ben kelt rendelet előírásának”.
Ügyvédi szolgálatára az NBH már nem tart igényt
Az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatáról a Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) folytat vizsgálatot, amely befejezés előtt áll – mondta el az MTI érdeklődésére Buzálné Szabó Mária, az NBI vezetője. Hozzátette: a vizsgálat kiterjed arra is, hogy vajon megfelelőek voltak-e azok a belső előírások, amelyek betartásával Gyarmati György, az NBH megbízott főosztályvezetője kuratóriumi tag lehetett. Megjegyezte: kuratóriumi tagságáról a főosztályvezető a napokban lemondott.
Az NBI vezetője Simon Ibolya kijelentésével kapcsolatban – hogy ügyvédként továbbra is élő szerződése van az NBH-val – azt mondta: „Galambos Lajos vezérőrnagy, az NBH főigazgatója tájékoztatott, hivatalosan közölte Simon Ibolyával, hogy ügyvédi szolgálatára az NBH már nem tart igényt”.
Magánemberként
Mint ismert, a Magyar Nemzet tárta fel néhány hete, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal volt és jelenlegi munkatársai is kurátorai az Egymásért, Egy-másért Alapítványnak. A „cég” jelenleg is aktív főosztályvezetője, a korábban is említett Gyarmati György. Róla azt érdemes tudni, hogy annak a főosztálynak a vezetője, amely nemrégiben két ügynököt küldött a Magyar Nemzet munkatársának lakására, miután Szilvásy György kancelláriaminiszter építkezéséről gyűjtöttek anyagot. Gyarmatinak NBH-s engedélye van arra, hogy magánemberként kurátori tevékenységet lásson el az alapítványban.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/egymasert-a-megbizasi-szerzodes-nem-nbh-s-kapcsolat
|
https://web.archive.org/web/20240127062814/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/egymasert-a-megbizasi-szerzodes-nem-nbh-s-kapcsolat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymasert-a-a-megbizasi-szerzodes-nem-nbh-s-kapcsolat
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-05-25 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László",
"Gyarmati György",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy Péter"
] |
[
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)",
"Palotai Vámügynökség"
] |
[] |
[
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,005 |
Elszabták – A RENDŐREGYENRUHA-BESZERZÉS BONYODALMAI
|
HVG 2002/49 12.07. 115-117. • Társadalom • cikk
A RENDŐREGYENRUHA-BESZERZÉS BONYODALMAI
Elszabták
Az ígéretek ellenére az idén nem kapják meg új téli egyenruhájukat a
rendőrök, a milliárdos nagyságrendű beszerzést - két eredménytelen pályázat
után - most készítik elő a Belügyminisztériumban. Az állomány a nyári
uniformissal is elégedetlen, a tendernyertes szövetkezet „testvércége”
pedig fantomvállalkozásnak bizonyult.
Farmer, bőrdzseki, garbópulóver, baseballsapka: az eredeti, 1999-es
elgondolások szerint ilyen és hasonló lezser, sportos ruhákból áll majd a
21. század magyar rendőrének-határőrének szolgálati öltözéke. A tervek
egyelőre azonban részint tervek maradtak: a HVG-nek több, neve
elhallgatását kérő rendőr is panaszkodott, az idén átvett nyári egyenruhák
egészségtelen impregnált anyagból készültek, nem szellőznek,
tűzveszélyesek, s a patentos zsebből csak két kézzel rántható elő a
fegyver. Az egyenruhacserét elrendelő Belügyminisztériumban (BM) nem
tartják megalapozottnak a kifogásokat, mondván, az öltözékeket tesztelték a
rendőrök, s azt is hangsúlyozzák, az adott szervezet - jelen esetben a
rendőrség - legmagasabb rangú vezetője javasolhatja egy-egy ruhanemű
„rendszerbe állítását”, ezt követően a minisztériumnak nincsen beleszólása
a döntésbe.
A BM-nek most amúgy is új gondjai akadtak: noha az idénre ígérték az új
téli ruhákat, csak két sikertelen pályázaton vannak túl, így az állomány
továbbra is az 1987-ben rendszeresített uniformist hordja. Már az Antall-
kormány idején felmerült, hogy a történelmi hagyományok figyelembevételével
egységesítsék, modernizálják a fegyveres testületek szolgálati, bevetési és
társasági öltözékeit, a belügyminiszter mégis csak 1999-ben kérte fel a
rendőrség és a határőrség vezetőit, terveztessenek és készíttessenek el
saját költségükre száz rend egyenruhát. Ezek alapján Pintér Sándor akkori
miniszter 2000-ben döntött az új mundér rendszeresítéséről - először a
nyári öltözékéről. A beszerzési kiírás 21 ezer fő alapellátásához szükséges
szolgálati öltözékről szólt (a teljes kollekció sapkából, pantallóból,
három ingből, két pár zokniból, egy dzsekiből és egy pár váll-lapból áll);
minderre a BM több mint 700 millió forintot szánt az úgynevezett ruházati
illetménypótlék terhére. A „rendkívüli sürgősség” miatt tárgyalásos
pályázatot a Vektor Munkavédelmi, Műszaki Fejlesztő és Gyártó Szövetkezet
nyerte (VMSZ).
A VMSZ-t 1987-ben alapította 15 magánszemély, akik - a szövetkezet honlapja
szerint - korábban is a munkavédelemben tevékenykedtek, egyebek mellett az
Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetben. A VMSZ-nek jelenleg öt
tagja s mintegy száz dolgozója van. Az egyebek mellett tűzoltó-védőruhákat
is gyártó szövetkezet története sikersztorinak tűnik: 1992-ben saját
varrodát vettek Szegeden, 1996-ban 34,5 millió forintért megvásároltak a
Budapest Bank Rt.-től egy 1400 négyzetméteres alap- és 2500 négyzetméter
„szabad” területű Soroksári úti épületet (volt óvodát, munkásszállót és
légópincét), s a VMSZ árbevétele tavalyra 1,5 milliárdra nőtt. Miközben a
szövetkezetet felfuttatták, a tagoknak, úgy tűnik, nem maradt energiájuk az
1991-ben zömében VMSZ-tagok által alapított s a szövetkezet elnöke, Kérdő
Sarolta által vezetett cég, a Vektor Munkavédelmi Fejlesztő és Forgalmazó
Kft. (VM) menedzselésére. A VM Kft. utolsó, 1995-ös, 1,4 millió forintos
veszteséget mutató beszámolójában már azt olvasni, „a vállalkozás a jövőben
várhatóan korlátozottan fog működni”.
A cégbíróság többször felszólította a VM-et, hogy adjon be mérleget, 1999-
ben figyelmeztették is az ügyvezetőt, hogy „a gazdasági adatszolgáltatási
kötelezettség elmulasztása bűncselekmény” - a jelek szerint
eredménytelenül. A Kérdő lakcímére küldött egyik bírósági iratot
„Elköltözött” megjegyzéssel fordította vissza a posta, s kiderült, a kft a
székhelyén - ahová egyébként a VMSZ is be van jegyezve - nem működik. A
cégbíróság ezek után úgy határozott, a BM-pályázaton nyertes szövetkezet
elnöke által vezetett VM Kft.-t mint fantomcéget törli a lajstromból. A
minisztériumban nem hallottak a szövetkezeti tagok gazdasági előéletéről, s
cáfolták, hogy a vállalkozás megkésve, silány terméket szállított volna,
mondván, „konfekciótermékek esetében mindig akadnak elégedetlenkedők”.
A téliegyenruha-tender mindenesetre már nem tárgyalásos, hanem „klasszikus”
nyílt közbeszerzés lesz - nyilatkozta a HVG-nek Tar József, a BM Beszerzési
és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója, aki, mint mondta, a BM-et
„mundérügyben” gyakorlatilag csak az időjárás sürgeti: szeretnék, ha az
állomány legalább jövőre új téli egyenruhába öltözhetne (belügyi vezetők
korábbi sajtónyilatkozataikban rendre állították, 2002 végére beszerzik az
új uniformist).
Az idén egyébként már két tendert kiírtak, de egyik sem volt eredményes:
először, az év elején a jelentkezők kértek túl sokat, a nyáron pedig az
derült ki, a BM-nek nem áll rendelkezésére a pályázat fedezete, s akadnak,
akik szerint a kormányváltás miatt kialakult három-négy hónapos
minisztériumi átállás sem kedvezett a gyors ügyintézésnek. Tar nem árulta
el, hogyan fordulhatott elő, hogy „üres tárcával indulnak bevásárolni”, s
az sem derült ki, pontosan mennyit szán a BM a téli ruhákra. Mivel Tar egy
rend téli ruhát 132 ezer forintra taksál, a nyári beszerzéskor figyelembe
vett 21 ezer fővel számolva 2,77 milliárd forintot emészt majd fel a
beszerzés. A vezérigazgató szerint azonban ez pontatlan kalkuláció, mint
elmondta, akadnak, akiknek - például a hamarosan nyugdíjba készülőknek s a
nem közterületen szolgálóknak - nem kell „átöltözniük”.
A finanszírozást tovább bonyolítja - s egyben a beszerzés késedelmét
látszik alátámasztani -, hogy a BM az állomány idei ruházati
illetménypótlékának jelentős részét visszatartotta a téliegyenruha-
beszerzésre hivatkozva: ez adta volna ugyanis a fedezet oroszlánrészét. Az
évi 87 ezer forintos juttatást júniusban kellett volna megkapniuk a
munkavállalóknak, de - Balázs László, a Független Rendőrszakszervezet
megbízott főtitkára tájékoztatása szerint - csak a belügyi érdekegyeztető
tanács döntése után, novemberben kaptak 29,4 ezret. A különbözetből -
tenderen kívül - egy pantallót, egy pár félcipőt és egy pár kesztyűt ígért
a munkáltató BM, amely - úgy tűnik - ezzel is késésben van. Balázs szerint
ugyanis az „átmeneti öltözetet” éppúgy november közepéig kellett volna
megkapniuk, mint a pénzt. Azt Tar sem tudta megjósolni, mikorra érkeznek
meg az új, immár végleges téli öltözékek. Mint fogalmazott, „a beszerzéskor
a BM figyelembe veszi a tárca gazdasági teherbírását, a közbeszerzési és
egyéb jogszabályokat”, az viszont tény, hogy az 1999-es koncepció szerint
2005-re az egész testület átöltözik, és addigra a társasági egyenruháknak
is meg kell újulniuk.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200249Tarsadalomcikk4273ARENDOREGYENRUHABESZERZESB.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszabtak-a-a-rendoregyenruha-beszerzes-bonyodalmai
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-12-07 00:00:00
|
[
"Kérdő Sarolta"
] |
[
"Belügyminisztérium (BM)",
"Rendőrség",
"Vektor Munkavédelmi Kft.",
"Vektor Munkavédelmi Szövetkezet"
] |
[] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
|
2,006 |
Végzetes lassúság – VÁMBOTRÁNY
|
HVG 2002/49 12.07. 135-136. • Pénzügyek • cikk
VÁMBOTRÁNY
Végzetes lassúság
A vámhatóság a kezességet vállaló vámügynök cégen, a Volánspedíció Kft.-n
igyekszik behajtani egyik csaló ügyfele két éve halmozódó vámtartozását,
közel félmilliárd forintot, jóllehet a hivatal hibájából dagadt lavinává a
köztartozás.
„Nem lehet tagadni, hogy mulasztások történtek a vámhivatal, a regionális
vámszerv és a vámfolyószámla-kezelés szintjén. Többen nem hajtották végre
ellenőrzési kötelezettségüket, s több főtiszt ellen fegyelmi vizsgálat is
indult, amely azt hivatott kideríteni, hanyagságról vagy többről volt-e
szó; középfokú vezetőket már le is váltottak. Mindez azonban nem érinti a
közel félmilliárdos vámtartozásért kezességet vállaló cég fizetési
kötelezettségét” - mondta Kovácsics Iván, a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnokságának (VPOP) bevételi főigazgatója annak kapcsán, hogy a
Volánspedíció Kft.-n 470 millió forintot próbál behajtani a vámhatóság. A
kezes fizetési kötelezettsége csak akkor szűnik meg, mondta, ha a tartozást
megfizették; az eredeti adóstól - amely a HVG értesülése szerint a
szlovákiai cukorimportot lebonyolító, szekszárdi székhelyű Alba-Supellex
2000 Kft. volt - nem sikerült behajtani a 2000 tavasza óta halmozódó
vámtehertartozást. A közel 5 ezer tonnányi cukor a vámosok szerint azóta
különféle szörp- és konzervüzemekhez került.
A vámterhet akkor szokás azonnal készpénzben rendezni a határátlépéskor, ha
csekély összegről van szó; az importőrök általában utólag róják le a vámot,
ilyenkor viszont annak összegére vagy bankgaranciát kell igazolni, vagy - s
ez az importőrök többsége számára olcsóbb megoldás - vámügynök
kezességvállalását. Előfordul, hogy azután a vámügynöknek kell fizetnie
ügyfele helyett, ez az a kockázat, amire a kezességi díjakból fedezete is
képződik. Félmilliárdos kezességet természetesen nem vállalna egy 50,02
millió forintos törzstőkéjű kft: ebben az ügyben is alkalmanként jellemzően
2 millió forint körüli vámteherről volt szó, és 218 ügyletből halmozódott
fel a vámügynök cég létét fenyegető tartozás.
A több mint tíz éve működő, tavaly évi 500 millió - az idén várhatóan 620
millió - forint árbevételű Volánspedíció forgalmának 90 százaléka
vámügynöki tevékenységből, a többi szállításszervezésből származik. Eddig
évente általában egy-két esetben állt helyt valamelyik ügyfele
tartozásáért. A mostani eset sajátossága, hogy a vámszervek több mint két
éven keresztül nem érzékelték, hogy az importőr - Kotvits János kecskeméti
lakos 3 millió forintos törzstőkéjű családi vállalkozása - amely a
Zalaegerszegi Vámhivatalnál vámkezeltette az áruját, összesen 218 esetben
nem fizette be a vámterheket (a vámot, a vámpótlékot, a környezetvédelmi
termékdíjat és az importáfát). Az idén májusban lefolytatott VPOP-s belső
ellenőrzés derített rá fényt, hogy a vámhivatal 218 esetben hamis papírok
alapján adta ki az igazolásokat a befizetésről, a pénzt azonban nem utalták
át. A Volánspedíció viszont július elején még tartozásmentes kivonatot
kapott vámfolyószámlájáról a VPOP számítástechnikai központjától, s csak
szeptemberben kapott határozatot a Zalaegerszegi Vámhivataltól, amely
szerint kezesként tőle követelik az importáló cég összesen félmilliárdos
vámtartozását.
Az importőr a vámszervnél részben a CIB Bank kecskeméti fiókjának pecsétes
papírjára hamisított levelekkel, részben kitöltött, de „érkeztetés” nélküli
banki átutalási megbízási lapokkal „igazolta” a vám befizetését, végül
banki folyószámla-kivonatok is előfordultak a hamis igazolások között -
legalábbis Nagy István, a Volánspedíció vezérigazgatója így tudja. Nagy
István csalás címén tett augusztusban rendőrségi feljelentést megbízója
ellen, de az ügyet a rendőrség a VPOP-hez helyzete át, amely már korábban
csempészet gyanújával eljárást indított az ügyben. Mindenesetre Nagy nem
tartja jogszerűnek, hogy olyan vámtartozásokért álljon helyt, amelyet a
vámőrség sorozatosan kiküldött értesítései szerint befizettek. Más
szakértők szerint is a kezesnek küldött értesítés egyszerűsített hatósági
határozat, márpedig az államigazgatási határozatokat - az államigazgatási
eljárási törvény szerint - nem lehet egy éven túl a polgárok kárára
módosítani, a kezest „felszabadító” értesítők többsége pedig egy évnél
régebbi.
A cégvezető főként az ellenőrzés hiányát kifogásolja: a vámszerveknek
legkésőbb 13 nap elteltével - a kivetett és átutalt vámtételek összevetése
alapján - érzékelniük kellett volna, hogy a kivetés és a befizetési
igazolások alapján várt összeg nem érkezett be. Ezt követően is kötelesek
lettek volna negyedévente és évente tartozás-befizetés összevetéseket
készíteni ügyfelenként, s ha ezt megteszik, jóval korábban lebukott volna a
csaló. Így viszont a 16 telephelyén körülbelül száz embert foglalkoztató
vámügynök cégre valószínűleg felszámolás vár, mivel képtelen kifizetni a
rajta követelt közel félmilliárd forintot.
Kovácsis Iván sajtótájékoztatóján arra célzott ugyan, hogy a vámügynök sem
volt elég óvatos, hiszen ő megtekinthette volna ügyfelei vámfolyószámláját,
Nagy István szerint viszont nevetséges lenne, ha hatósági igazoló levelek
tartalmát próbálnák rendre kontrollálni, ráadásul erre csak akkor lenne
mód, ha az ügyfeleiktől felhatalmazást kapnának vámfolyószámlájuk
megtekintésére. Egyébként miután értesült, hogy a vámhivatal igényt támaszt
a Volánspedícióval szemben, betekintést kért, de két hónapja választ sem
kapott.
A Volánspedíció hiába kérte a vámhivatali határozat (a 218 azonnali
inkasszó) végrehajtásának felfüggesztését a Zala Megyei Bíróságtól: a
bíróság november 12-én kelt döntésében egyrészt jogszerűnek találta a
kezessel szembeni inkasszók kibocsátását, és mivel a kft úgymond „nem
igazolta” iratokkal, hogy ellehetetlenülne a gazdálkodása a végrehajtás
nyomán, ilyen címen sem függesztette fel azt. Az inkasszók november 18-án
életbe is léptek. Sőt a köztartozás miatt a VPOP december 3-án visszavonta
a kft kezességvállalási engedélyét. Persze a Volánspedíció indíthatna pert
hatósági jogkörben okozott kár címén, de az esetleg egyszer majd
megítélhető kártérítés már nem támaszthatná fel az addigra tönkrement
vállalkozást, amelynek piaci helyére bizonyára fenik a fogukat a
konkurensek.
A kormány épp a héten tárgyalja a vámtörvény végrehajtását szolgáló
rendelet módosításának tervezetét, amelybe bekerült a Volánspedíció ügyének
tanulsága is: a tervezet szerint a vámért kezességet vállaló mentesül a
kötelezettsége alól, ha a hatóság elmulasztja a negyedéves
ügyfélfolyószámla-ellenőrzést, és ezért marad el a beszedési intézkedés. A
január 1-jétől életbe lépő rendelet a tervek szerint a folyamatban lévő
ügyekre visszamenőleg is érvényes lesz - tájékoztatta a HVG-t a Vámtanács
egyik tagja. Úgy tűnik, a Pénzügyminisztérium (PM) és az általa felügyelt
VPOP között máris pengeváltásra kerül sor a Volánspedíció ügyében: Kékesi
László helyettes államtitkár tájékoztatást kért Arnold Mihály VPOP-
parancsoktól a Volánspedícióval kialakult vitáról, s ezután derül ki,
hogyan tud a tárca „hozzájárulni a kialakult helyzet rendezéséhez”.
HVG 2002/49 12.07. 136. • Pénzügyek • cikk, keretes
A cukros
A vámot állítólag notóriusan nem fizető Alba-Supellex 2000 Kft. 1997
októbere óta Kotvits János családi vállalkozása, üdítőital-gyártással,
mezőgazdaságitermék-nagykereskedelemmel, élelmiszer-nagy- és
-kiskereskedelemmel foglalkozik. A Kotvits családnak más vállalkozásai is
vannak, zömmel Kecskeméten, például a Pet-KLK Műanyag-feldolgozó és
Kereskedelmi Kft., a Szabkot Bt., s Kotvits János Gerics Tiborral közösen
tulajdonolja a kecskeméti OFJ Kft.-t, amely elsősorban cukor- és édesség-
nagykereskedelemmel foglalkozik. Kotvitsné a tulajdonosa és egyik
ügyvezetője a Héjjas és Partnerei Kft.-nek, amely elsősorban hús- és
halfeldolgozásra alakult, s felszámolás alatt állt, amikor Kotvitsné
megvásárolta a többségi tulajdonát, s megegyezett a hitelezőivel. Kotvits
kültagként tulajdonostárs volt a kecskeméti Vámplatz Bt.-ben, amely másfél
évi létezés után, 1993-ban szűnt meg. Stadler Józseffel (és még négy
magánszeméllyel) egyszerre szállt be 1989-ben az azóta szintén megszűnt M&E
Magyar-Görög Kft.-be is.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200249Penzugyekcikk3286VAMBOTRANYVegzeteslassusag.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegzetes-lassusag-a-vambotrany
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-12-07 00:00:00
|
[
"Kotvits János"
] |
[
"Alba-Supellex Kft.",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] |
[] |
[
"csalás",
"csempészet",
"adósság"
] |
[] |
|
2,007 |
Végelszámolás a Defend Kft.-nél.
|
HVG 2002/49 12.07. 12. • Cégvilág • hír
Végelszámolás a Defend Kft.-nél.
Végelszámolást kezdeményeztek a Defend Security Kft. (DS) ellen a cég
állami tulajdonosai, a 60 százalékos üzletrésszel rendelkező Magyar
Fejlesztési Bank Rt. (MFB) és a 21 százalékban tulajdonos Magyar Posta Rt.
(MP) a cég keddi taggyűlésén. A végelszámolásról a volt MSZP-s politikus
Csintalan Sándor tulajdonában lévő, a DS-ben 19 százalékos üzletrészt
birtokló, s a többségi üzletrészekre 2003 tavaszáig opcióval rendelkező
V.I.B. Kft. nem szavazott. Csintalan az egész taggyűlést érvénytelennek,
törvényellenesen összehívottnak tekinti, s a határozatokat bíróság előtt
tervezi megtámadni. Az MFB reményei szerint a végelszámolás során a DS Kft.
eszközeinek (így Telek utcai székházának) értékesítéséből fedezhető a kft
jelenleg hárommilliárd forintra taksált adóssága (ebből 1,5 milliárddal az
MFB-nek tartozik), így nem kell majd felszámolást elrendelni. Csintalan
ugyanakkor a HVG értesülései szerint kitart amellett, hogy a DS-t az állami
tulajdonosok politikai okból „padlóra küldték”, mondván, ha voltak is
gondok a kft gazdálkodásával, azt a felügyelőbizottságnak, s annak
tagjaként például Vidus Tibornak is tudnia kellett, aki ma az MP Rt.
biztonsági főnöke. A DS végelszámolását bonyolítja a kft és az MP
szerződései ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányságon egyebek mellett
hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozás (HVG, 2002. július 27.) is, bár
enyhít a helyzeten, hogy a szerződések kiszivárogtatóját már nem keresik a
rendőrök: a nyomozás nemrégiben azzal zárult le, hogy az üzletititok-sértő
kiléte nem állapítható meg.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200249Cegvilaghir3417VegelszamolasaDefendKftnel.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegelszamolas-a-defend-kft-nel
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-12-07 00:00:00
|
[] |
[
"Defend Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
2,008 |
MEGTAGADOTT NYOMOZÁS
|
HVG 2002/49 12.07. 14. • Hét Nap • hír
MEGTAGADOTT NYOMOZÁS
Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága
ismét megtagadta a nyomozást a Hotel Rózsadomb ügyében a német Globex
Holding Deutschland AG idén szeptemberi, ismeretlen tettes ellen tett
feljelentése nyomán. Az egykori Globex-cégbirodalom német tulajdonosa
tízmilliárd forintos kárt okozó lopást és sikkasztást gyanított abban az
ügyletsorozatban, amelynek révén 1998 őszén a Postabank és Takarékpénztár
Rt. megszerezte tőle a Hotel Rózsadomb Szállodaipari Rt. részvényeit (HVG,
2002. szeptember 29.). A Globex AG hamburgi ügyvédjének állítása szerint a
Hotel Rózsadomb elveszítése indította el a Globex-cégek csődjét. A német
társaság ugyanezért 2001 tavaszán tett feljelentésekor a Fővárosi
Főügyészség tagadta meg a nyomozást. Közben a Fővárosi Bíróság folyamatosan
tárgyalja a magyar Globex Holding egykori vezetőinek büntetőperét: Vajda
Lászlót, Postáné Vellai Györgyike Klárát és nyolc üzlettársát
tőkebefektetési csalással, sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolják.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200249HetNaphir1617MEGTAGADOTTNYOMOZAS.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtagadott-nyomozas
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-12-07 00:00:00
|
[
"Vajda László",
"Vellai Györgyi"
] |
[
"Globex Holding",
"Postabank"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"csalás"
] |
[] |
|
2,009 |
Egy lépés előre, kettő hátra – A VECSÉSI SZÁMLAGYÁRÜGY FEJLEMÉNYEI
|
http://archivum.hvg.hu/article/200248Tarsadalomcikk6565AVECSESISZAMLAGYARUGYFEJLE.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-lepes-elore-ketto-hatra-a-a-vecsesi-szamlagyarugy-fejlemenyei
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-30 00:00:00
|
[
"Balázsi Tamás",
"Holánszki Béla",
"Holánszki Péter",
"Karaba József",
"Pordán Ferenc",
"Tokics Péter"
] |
[
"Elit Kontakt Bt.",
"Humet Rt.",
"Kime-Net Számítástechnikai Kft.",
"MSZP",
"Sole Hungária Tejipari Rt."
] |
[
"Pest megye",
"Vecsés"
] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[
"Vecsési számlagyár"
] |
||
2,010 |
Elterelő hadművelet? – FORDULÓPONTON AZ ORSZÁGIMÁZS-NYOMOZÁS
|
HVG 2002/47 11.23. 93-95. • Társadalom • cikk
FORDULÓPONTON AZ ORSZÁGIMÁZS-NYOMOZÁS
Elterelő hadművelet?
Tüske Szabolcs Happy-End-alkalmazott és beszállító múlt heti
letartóztatásával a látszat ellenére nem felpörgött, hanem - úgy tűnik -
inkább bagatellizálódott az „országimázsügyek” nyomozása. A túlszámlázott
szolgáltatásokat végső soron megrendelő Miniszterelnöki Hivatalt ugyanis a
rendőrök sértettként kezelik.
Papp Csaba alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) „közpénzügyi”
nyomozásainak vezetője november 8-án elrendelte Tüske Szabolcsnak, az
országimázsügyben elhíresült Happy End Kft. (HE) egyik beszállítója, a Mert
2000 Rt. társtulajdonos-vezérigazgatójának (HVG, 2002. november 16.),
illetve Csépányi Nóra HE-ügyvezetőnek az őrizetbe vételét. A két akciót 11-
én kora reggel kellett volna végrehajtani, de végül csak Tüske került rács
mögé: Csépányi koraszülött gyermekét gondozza, így a nyomozók beérték egy
házkutatással is, de - mint a HVG-nek rendőri körökben elmondták - keresik
a „humánus módját” az ügyvezető elleni eljárásnak.
Bár a csalással gyanúsított Tüskét (és Csépányit) pusztán egyetlen lépés
választja el Wermer András HE-alapítótól, Orbán Viktor volt miniszterelnök
egykori tanácsadójától, egyelőre úgy tűnik, a nyomozók ezt a lépést
óvakodnak megtenni. Immár rendőri körökben is akadnak, akik úgy vélik, a
Papp vezette csapat kiválóan ért a politikailag kényes ügyek évekig tartó
elhúzásához - ők vizsgálják egyebek mellett a Postabank Rt. visszás ügyeit
(HVG, 1999. augusztus 14.) -, illetve ahhoz, miképpen álljanak meg a
„kishalaknál”. Utóbbira példa az ORFK kritikusai szerint az úgynevezett
„FVM-ügyek” nyomozása (HVG, 2002. szeptember 28.), ahol a nyomozók
gyanúsítottként tartanak számon számos kisvállalkozás-vezetőt, de még az
elmélet szintjén sem jutottak „feljebb” Simon Lászlónál, Torgyán József
volt földművelésügyi miniszter bizalmasánál, aki mellesleg háborítatlanul
él az izraeli Netanjában (a hűtlen kezeléssel vádolt Szabadi Béla volt
földművelésügyi politikai államtitkár ellen az ügyészség nyomozott). Pappék
a felvetésekre rendre úgy reagálnak, a bonyolult gazdasági ügyek legalább
„vádirati bizonyosságú” felderítése időigényes feladat.
Az országimázsügy bagatellizálódását több jel, így a bűncselekmény - a
csalás - „kiválasztása” is igazolni látszik (ha a megrendelő felelősségét
is firtatnák, hűtlen kezelés után kutakodnának). Az ORFK, illetve az
előzetes letartóztatásról döntő Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogadta,
hogy Tüske 867,5 millió forinttal károsította meg a Miniszterelnöki
Hivatalt (MEH) úgy, hogy a Millenniumi Országjáró (MO) című kiadvány
elkészítésekor a fővállalkozó HE-nek a kétszeresét számlázta annak,
amennyiért a Szikra Lapnyomda Rt. (SZL) az MO-t az ő megrendelésére
előállította. Az előzetes letartóztatást elrendelő végzés indokolása
szerint a MEH-ben nem tudták, hogy a nyomdával rendelkező Mert 2000 Rt.
alvállalkozót bízott meg. „A SZL Rt. az első számtól szerepel az MO
impresszumában” - reagált a bírói megállapításra a HVG-nek Retteghy István,
Tüske ügyvédje, hangsúlyozva, egyetlen fillért sem vitatnak abból, amit az
ORFK közölt. Bizonyítani tudják azonban - tette hozzá -, hogy a Mert 2000
Rt. a lapszámonkénti mintegy 100 millió forintos „különbözetet” nem
bezsebelte, hanem munkát, így nyomdai előkészítést, tördelést,
korrektúrázást végzett érte.
A rendőrök által sértettként kezelt MEH, illetve a MEH-alapítású
Országimázs Központ (OK) egyetlen alkalommal sem sokallotta az MO
előállítási költségét. Legalábbis a HVG információi szerint ez derül ki
Csépányinak az ORFK-n tett tanúvallomásából, más forrásból pedig úgy tudni,
az SZL Rt.-vel az OK rendszeres kapcsolatot tartott, olykor maga Tóth
István Zoltán OK-vezető (akit tanúként hallgattak meg az ügyben) sürgette
az MO készítését. A HE Kft. egyébként az OK-nak számlázva mintegy 32 millió
forintot maga is „rátett” a Mert 2000 Rt. által elkért összegre: Csépányit
ezért a „felárért” tervezik meggyanúsítani, a HE egyéb ügyeit egyelőre nem
kérik számon rajta.
Csépányi - aki korábban a HE alkalmazottjaként „klasszikus
reklámügynökségi” munkát végzett - a rendőröknek vallomásában elmondta:
ismerősével, a német Thomas Ernsttel 1996-ban vette át papíron a kft-t, az
alapítók, Wermer és Káel Csaba filmrendező befolyása azonban megmaradt, így
például a legnagyobb megbízásnak számító augusztus 20-ai ünnepségek
szervezését ők koordinálták.
A Mert 2000 Rt. alapítására Csépányi vallomásában úgy emlékezett, kellett
egy cég, amely a HE Kft. helyett üzemelteti a szolnoki Axon-csoporttól
bérelt-lízingelt nyomdagépeket. Az alapításra szánt 20 millió forint 90
százalékát az Axon Bérlet Kft. fizette ki, Tüske 2 millió forintért
jegyzett részvényt. A Mert 2000 Rt. vezérigazgatójának kinevezésében
szerepet játszott, hogy a nyomdaipari mérnök végzettségű fiatalember
korábban az SZL Rt.-nél dolgozott, majd a HE-hez igazolt át, ahol -
Csépányi szavaival - ügyintézői feladatokat bíztak rá. A Mert 2000 Rt.-nek
nem jött rosszul az MO-megbízás: az alapítás évében, 2000-ben 774,7 millió
forint, tavaly 1,36 milliárd forint bevételt könyvelhettek el. „Tüske a
fizetésén felül 21 millió forintot keresett a Mert 2000-en: ennyi
osztalékot szavazott meg neki az rt közgyűlése. A többi pénzt felemésztette
az üzlet” - mondta Retteghy. A Mert 2000 Rt. 90 százalékos részesedéssel
2000 októberében céget alapított Árulicit Rt. néven, a kisebbségi
tulajdonos Kárpáti Tamás, a szintén országimázsügyben ismertté vált
Millenáris Produkció Rt. (HVG, 2002. június 1.) felügyelőbizottsági tagja,
aki korábban több cégben együtt dolgozott a csődbűntettgyanúba keveredett,
húsipari vállalkozó Zöld családdal (HVG, 2001. január 6.). A tavalyi 44,7
millió forint bevétel mellett 30 milliós veszteséggel gazdálkodott s
csaknem 23 millió forint erejéig eladósodott, Kárpáti lakcímére bejegyzett
rt-ről keveset lehet tudni, bejegyzett fő tevékenysége az „egyéb gazdasági
tevékenységet segítő szolgáltatás”.
Az Axon-csoport ez év tavaszán szabadulni akart a Mert 2000-től:
üzletrészét el kívánta adni a luxemburgi Tambol Investment SA-nak (TI), de
a változást a cégbíróság nem jegyezte be, arra hivatkozva, ekkora arányú
tulajdonszerzés esetén legalább egy cégkivonatot illene csatolni a vevőről.
A cégiratokból nem derül ki, pontosan mikor és milyen feltételekkel
próbálták eladni a Mert 2000-részvényeket, csupán egy májusi taggyűlési
jegyzőkönyv kezeli kész tényként a tulajdonosváltozást (a tavaly októberben
50 ezer euró alaptőkével alapított, mindössze négy igazgatót
„foglalkoztató” TI többségi tulajdonosa egy 1856 óta működő luxemburgi
bank, a Dexia Banque Internationale á Luxembourg, a TI 1 százaléka egy
Lirepa SA nevű cégé).
A Mert 2000 Rt. egyébként a vezérigazgató letartóztatása ellenére is
működik: nyomdát üzemeltet azon a csévharaszt-pótharasztpusztai ingatlanon,
ahol Wermerék a családi cégháló központját alakították ki: a címen
található Domínium 64 Rt. döntő részben ma is Wermer anyósának a közvetett
tulajdona. A Mert 2000 Rt. nem csupán az MO-t készítette a HE
alvállalkozójaként, hanem számos nyomdai megrendelést teljesített, s -
Csépányi vallomása szerint - „brókerkedett is”, vagyis nyomdák
felhajtásában segédkezett a HE-nek. Bár hivatalosan nem gyanúsították meg
vele Tüskét, a rendőrség vizsgálja a 2000. évi hannoveri világkiállításhoz
kapcsolódó magyar reklámanyagok készítését is.
Papp Csaba az ORFK által vizsgált „közpénzügyek” (lásd táblázatunkat)
esetleges szervezett elkövetését firtató kérdésre múlt heti
sajtótájékoztatóján mindenesetre kitérő választ adott, „tudatos módon
létrehozott jogviszonyokról” beszélt, az általa is elismert „személyi
összefonódásoknak” azonban egyetlen példájaként Tüskét hozta fel, aki a HE-
nek is dolgozott, miközben a Mert 2000 Rt.-t igazgatta.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200247Tarsadalomcikk5679FORDULOPONTONAZORSZAGIMAZS.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elterelo-hadmuvelet-a-forduloponton-az-orszagimazs-nyomozas
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-23 00:00:00
|
[
"Csépányi Nóra",
"Ernst Thomas",
"Káel Csaba",
"Kárpáti Tamás",
"Papp Csaba",
"Tüske Szabolcs",
"Wermer András"
] |
[
"Árulicit Rt.",
"Axon",
"Happy End Kft.",
"Mert 2000 Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Országimázs Központ"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"csalás"
] |
[] |
|
2,011 |
Szolnoki gyors
|
http://archivum.hvg.hu/article/200248Tarsadalomcikk1453Szolnokigyors.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szolnoki-gyors
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-30 00:00:00
|
[
"Szalay Ferenc"
] |
[
"Plaza Centers Europe BV"
] |
[
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[] |
||
2,012 |
Zsíros falatok – A PROWARE KFT. ÁLLAMI MEGBÍZÁSAI
|
HVG 2002/46 11.16. 90-92. • Társadalom • cikk
A PROWARE KFT. ÁLLAMI MEGBÍZÁSAI
Zsíros falatok
Elmélyülni látszik az ellentét Keller László közpénzügyi politikai
államtitkár és az állami cégeket érintő vizsgálatok nagy részével megbízott
Proware Kft. között.
Új Defendnek nevezik immár egyes kormányközeli körökben is a Proware
Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t (PI). Nem minden alap nélkül,
hiszen az 1996-ban alapított PI nagy boomja az állami megbízásokhoz
köthető: míg tavaly összesen 479 millió forint nettó árbevételt értek el,
az idén csak hat közintézmény, illetve állami cég átvilágításának elnyerése
nettó 159,5 millió forintot hozott a konyhára. Keller László, a
Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárságát vezető politikai
államtitkár úgy látja, bár fontos feladatokat bíztak a PI Kft.-re, a cég
által végzett munka nem váltható jogi eredményre: jelentéseik alapján nem
lehet az igazságszolgáltatáshoz fordulni. Keller egyébként cáfolta a hírt,
hogy Medgyessy Péter miniszterelnök november végi határidőt adott volna
hivatalának az átadás-átvételi vizsgálatok befejezésére.
Számos büntetőfeljelentés születhetett volna a Kellerhez eljuttatott PI-
vizsgálati összefoglalók alapján - állította a HVG-nek Tarjányi Péter, a PI
többségi tulajdonos ügyvezetője. Keller ezzel szemben azt hangsúlyozta,
ajánlatai megtételekor a PI azt a látszatot keltette, hogy alapos
ellenőrzést végez majd, a „végtermékek” azonban semmiképpen sem mondhatók
átfogó átvilágításnak, legfeljebb összefoglaló pillanatfelvételeknek.
Keller szavait látszanak alátámasztani a HVG munkatársa által megtekintett
egyes jelentések, amelyek egy-egy megkérdőjelezhető - egyébként döntő
részében a sajtóban korábban már feltárt - ügyről néhány mondatos
összegzést tartalmaznak, meglehetősen óvatos megfogalmazásban, így például
cégösszefonódásokat elemeznek, s arra utalnak, egyes szerződések „a megbízó
számára előnytelenek” voltak.
„Tarjányi augusztusban négy-öt komplett feljelentéstervezetet ígért az
őszre, ezzel szemben négy nappal az október eleji sajtótájékoztatóm előtt
kaptam egy kilencoldalas, puhán fogalmazott jogi összegzést az állításokat
alátámasztó dokumentumok nélkül” - mondta az államtitkár (az összegzést a
PI Kft. megbízásából egyébként a Tocsik Márta képviselete és olajügyekben
vállalt védői szerepe révén ismertté vált Jován László ügyvéd készítette).
Keller, aggályait ellenőrzendő, levélben kérte a PI hat állami megbízóját -
a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t (MFB), a Nemzeti Autópálya Rt.-t, a
Konzumbank Rt.-t, az Állami Autópálya-kezelő Rt.-t, az In-forrás Kht.-t és
az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (lásd táblázatunkat) -,
nyilatkozzanak a PI-vel kötött szerződés részleteiről, azok
eredményességéről.
Keller alighanem kutyaszorítóba került: bár pozíciójánál fogva elvileg
vizsgálnia illene a PI Kft. megbízásának körülményeit is, ezt komoly
konfliktusok felvállalása nélkül bajosan teheti meg, a cégnek ugyanis
meglehetősen jó politikai hátszele van. Tarjányi, aki korábban az Országos
Rendőr-főkapitányság készenléti szolgálatánál (közkeletű nevén: a kommandós
egységnél) szolgált, majd leszerelése után létrehozta az elsősorban az
informatikai piacon tevékenykedő PI-t, saját elmondása szerint baráti
viszonyt ápol a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Juszt László
újságíróval, akinek Clean Produkció Kereskedelmi és Szolgáltató
Egyszemélyes Kft.-jében (CP) - jelenlegi, tulajdonosváltozás után kapott
nevén Rivero Garcia Kft. - tavaly felügyelőbizottsági (fb) tagként is
dolgozott néhány hónapig. Szintén a CP Kft. fb-tagja volt az IP-ben
kisebbségi tulajdonos Martinák Tamás is. A PI-t és a CP-t ugyanazok az
ügyvédek - egy budapesti és egy gyáli jogász - képviselték a cégbíróságnál,
s az ügyiratokat olykor ugyanazok a tanúk hitelesítették. A cég máskor is
kísérletezett közbeszerzésekkel: indultak - s alulmaradtak - egyebek
mellett azon a tenderen is, amelyet a Magyar Építőipari Kht. írt ki idén
nyáron (a céget Kellerék szintén felvették a kivizsgálandók listájára,
igaz, a PI ebben az ellenőrzésben nem vett részt). Az elutasítást a kiíró
úgy indokolta: a PI „referencialevelekkel nem tudta megfelelően igazolni
műszaki alkalmasságát”.
A Tarjányi mellett a közpénzelszivárgás-ügyben az Ifjúsági és
Sportminisztérium kedvezményezettjeként érintettnek mondott (HVG, 2002.
június 15.) Dataware-csoport egyik tagja, a Dataware Kft. által alapított
PI Kft. mostani állami megbízóinak sorát az az MFB Rt. nyitotta, amelyet a
Juszttal és Medgyessy Péter miniszterelnökkel is bizalmas viszonyban lévő -
korábban mindkettejükkel üzleti kapcsolatban is állt - Erős János bankár
vezet, s a további megbízók közül három az MFB-csoport tagja. Erős a HVG
információi szerint egyebek mellett azt írta Kellernek a PI-ről: a cég
sokat segített az MFB átadás-átvételekor.
„Piaci szempontok szerint szereztük a megbízásokat. Ahol a törvény
közbeszerzést írt elő, azon indultunk, s amikor erre - az MFB-csoportnál,
egyébiránt az előző kormány döntése alapján - nem volt kényszer, akkor is
több ajánlat közül választották ki a miénket” - hangsúlyozta a HVG-nek
Tarjányi, de azt, üzleti titokra hivatkozva, nem kívánta megnevezni, kiket
utasítottak maguk mögé (ezt egyébként Erős sem árulta el a Kellerhez
címzett levelében). Az ügyvezető sorjában cáfolta a magukat makacsul tartó
piaci híreket. „Nem voltam Juszt rendőri informátora, a riporternek nincsen
pénze a PI-ben, s a cég nem dolgozott MSZP-megrendelésre. Ha Erős úr
elégedett volt velünk, nyilván jó hírünket keltette: ez normális az üzleti
világban” - fogalmazott. Tarjányi állítja, soha sem adtak anyagot
közvetlenül Kellernek; elmondása szerint mindig a megbízóikhoz juttatják el
az összegzéseket.
Tarjányi mindenesetre olykor túlnyújtózkodott az átvilágítás keretein:
október eleji keltezéssel „kommunikációs tervet” készített, amelyben több,
részben Keller által tartandó sajtótájékoztatót is összehívni javasolt (a
pontos dátumot és a témát is megjelölték), illetve egyik jelentésük
tartalmát beszerkeszteni ajánlja egy bizonyos Fehér Könyvbe (FK), amelyről
úgy hírlett, az előző kormány korrupciógyanús ügyeit ismerteti majd. Az FK-
t, amelynek szerkesztésében sajtóinformációk szerint Juszt oroszlánrészt
vállalt volna, az önkormányzati választások előttre harangozták be, de a
kiadványból végül semmi nem lett.
RÁDI ANTÓNIA
A Proware Kft. megbízásai állami cégektől-intézményektől a kormányváltás
után
A vizsgált cég A vizsgálat tárgya Nettó díjazás (millió forint)
Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1, 2, 3, 4 70
Nemzeti Autópálya Rt. 1, 2, 3, 4 a 55
Konzumbank Rt. 1, 2 12
Állami Autópályakezelő Rt. konkrét ügyek vizsgálata 8
In-forrás Kht. 1, 2, 4 a 8
Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1, 2, 4 a 6,5
Pénzügyi-számviteli ellenőrzés: 1, szerződések-kötelezettségvállalások jogi
ellenőrzése: 2, informatikai mentés: 3, a kommunikáció és a humánerőforrás-
gazdálkodás (heg) elemzése: 4, csak heg-elemzés: 4 a
Forrás: Proware Kft.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200246Tarsadalomcikk4238APROWAREKFTALLAMIMEGBIZASA.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsiros-falatok-a-a-proware-kft-allami-megbizasai
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-16 00:00:00
|
[
"Erős János",
"Juszt László",
"Tarjányi Péter"
] |
[
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Proware Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
2,013 |
Diplomáciai küldetés – VIZSGÁLJÁK A CD HUNGARY ELADÁSÁT
|
http://archivum.hvg.hu/article/200248Penzugyekcikk5245VIZSGALJAKACDHUNGARYELADASA.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/diplomaciai-kuldetes-a-vizsgaljak-a-cd-hungary-eladasat
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-30 00:00:00
|
[
"Csányi Sándor",
"Forgács János",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Kiss Elemér",
"Kurucz Ildikó",
"Rejtő E. Tibor",
"Szigeti Zsolt"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"CD Hungary Rt.",
"Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda",
"OTP Bank Nyrt.",
"Színva 2001 Rt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció"
] |
[] |
||
2,014 |
Szolgálnak, védenek
|
HVG 2002/46 11.16. 91. • Társadalom • cikk, keretes
Szolgálnak, védenek
Számos egykori rendőri vezető, illetve más mundérból civilbe öltözött
személy került kulcsszerepbe a kormányváltás utáni államigazgatásban, vagy
állami cégeknél. A Belügyminisztérium (BM) kabinetirodáján például
miniszteri tanácsadóként dolgozik Lusztig Péter volt MSZP-s országgyűlési
képviselő, korábbi Baranya megyei rendőrfőkapitány-helyettes, aki a
nyolcvanas években a dél-dunántúli megye hírszerzését is irányította.
Lusztig - akinek volt élettársa, Bathó Erzsébet jelenleg is börtönben van a
Tribuszer-ügyben (HVG, 1997. július 12.) játszott szerepe miatt - az MSZP-n
belüli egyik hatalmi centrummal, az úgynevezett „baranyai körrel” ápol jó
kapcsolatokat: Toller László újraválasztott pécsi polgármesterrel például
egy időben közös szolgálati lakást béreltek Budapesten, az MSZP-pénztárnok
Puch Lászlóval pedig 1999-ig együtt dolgozott a Royal Sped Rt.
felügyelőbizottságában (fb). L.A. Invest Kft. néven Lusztignak 1995-ben
közös cége volt a mára kegyvesztetté vált volt MSZP-alelnök Csintalan
Sándorral (a vállalkozás tavaly végelszámolás után megszűnt).
Lusztigról és köréről úgy hírlett, jó viszonyt ápoltak Pintér Sándor volt
belügyminiszterrel is. Tény, Pintérnek a mostani miniszteri főtanácsadó
volt az alibije az 1996. novemberi Lakatos-merénylet idejére: az akkori
országos főkapitány (a későbbi belügyminiszter) állítása szerint a Carmel
étteremben vacsorázott a parlamenti rendészeti bizottsági elnök Lusztiggal,
s a termet csak telefonálni hagyta el, így - szemben az őt ért vádakkal -
nem manipulálhatott a bizonyítékokkal az ügetőhajtó elleni támadás
színhelyén. Szintén Baranyából érkezett a BM-be Ernyes Mihály 2000-ben
leváltott főkapitány, aki most a közigazgatási államtitkár hivatalát vezeti
főosztályvezetői besorolásban. A BM Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatalának
élén Lamperth Mónika belügyminiszter megtartotta elődjének a korrupciós
vádak alól mentesült bizalmasát, Gál László volt Békés megyei főkapitányt.
Az ORFK-n kapott szerepet a Pintér jobbkezének mondott Horváth András volt
Pest megyei főkapitány-helyettes, aki mások mellett elkísérte a későbbi
belügyminisztert az ominózus találkozóra Dietmar Clodo házába (HVG, 2000.
április 15.). Horváth a szervezett bűnözés elleni igazgatóság vezetőjének,
Bolcsik Zoltánnak ad tanácsokat, egyebek mellett a móri vérengzés
nyomozásában is.
Néhány hónapos szünettel a Fidesz-közelinek mondott s a szintén exrendőr
Tarjányi Péter vezette Proware Kft. vizsgálatai alapján készült feljelentés
miatt jelenleg a rendőrség által vizsgált Defend Security Kft. (DS) fb-
jéből került a Magyar Posta Rt. (MP) biztonságiszolgálat-vezetői székébe
Vidus Tibor, aki 1998-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt. Az
MP biztonsági főnöki posztjáról éppen a DS-sel kötött megbízási szerződések
kiszivárgása miatt menesztett (HVG, 2001. december 1.) Túrós András egykori
országos rendőrfőkapitány-helyettes átmenetileg a Magyar Villamos Művek Rt.-
t (MVM) őrizte igazgatói minőségben, míg a napokban a MÁV Rt. biztonsági
főnöke lett. Helyét az MVM Rt.-ben Somogyi Tamás, Nikolits Istvánnak, a
Horn-kormány titokminiszterének kabinetfőnöke vette át.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200246Tarsadalomcikk2120Szolgalnakvedenek.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szolgalnak-vedenek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-16 00:00:00
|
[
"Bathó Erzsébet",
"Gál László",
"Horváth András",
"Lusztig Péter",
"Túrós András"
] |
[
"MSZP",
"Rendőrség"
] |
[] |
[] |
[] |
|
2,015 |
VÁD MESTER ELLEN
|
HVG 2002/46 11.16. 15. • Hét Nap • hír
VÁD MESTER ELLEN
Az Országgyűlés a múlt héten megszavazta Mester László szocialista
képviselő, a főváros XVIII. kerületének újraválasztott polgármestere
mentelmi jogának felfüggesztését. Mestert a Legfőbb Ügyészség jogosulatlan
gazdasági előny megszerzésének kísérletével és magánokirat-hamisítással
vádolja (a parlament mentelmi bizottsága a váddal szembeni fenntartásait
hangoztatta). Az ügyészség feltételezi, hogy Mester félrevezette a
környezetvédelmi tárcát, amikor - egy kerületi képviselőtestületi döntést
követően - 360 millió forint, felerészt vissza nem térítendő támogatásért
folyamodott a minisztériumhoz. Az ügyészség szerint az önkormányzatnál
megvolt az egykori Tüzép Vállalat szigeteletlen pestlőrinci pakuratavainak
rendbetételéhez szükséges 266 millió forint, így a támogatással
jogosulatlan előnyhöz jutott volna. Valójában a 13 hektáros terület máig
befejezetlen kármentesítése egymilliárd forintba is belekerülhet. A
szaktárca a 360 millió helyett 26 millió forintot utalt át, majd felmondta
a támogatási szerződést, ezért a kerület beperelte. Közbenső ítéletében a
bíróság elutasította a tárca igényét a már kifizetett pénz
„visszaszívására”. A leállított kármentesítést a francia Auchan S. A.
magyarországi érdekeltsége fejezné be, ha oda tervezett áruházára megkapja
az építési engedélyt.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200246HetNaphir1243VADMESTERELLEN.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vad-mester-ellen
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-16 00:00:00
|
[
"Mester László"
] |
[] |
[
"Bp. XVIII. kerület"
] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"támogatás",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"környezetkárosítás"
] |
[] |
|
2,016 |
Acélpont – PÉNZMOSÁS SALGÓTARJÁNBAN?
|
http://archivum.hvg.hu/article/200245Penzugyekcikk3426PENZMOSASSALGOTARJANBANAcel.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/acelpont-a-penzmosas-salgotarjanban
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-09 00:00:00
|
[
"Baranyay László",
"Becsó Zsolt",
"Boldvai László",
"Győry Péter",
"Kárpáti Péter György",
"Pálinkás László",
"Szalai József"
] |
[
"Csavar- és Húzottáru Rt.",
"Háromkő Takarékszövetkezet",
"Salgótarjáni Acélárugyár Zrt."
] |
[
"Nógrád megye",
"Salgótarján"
] |
[
"privatizáció",
"pénzmosás"
] |
[] |
||
2,017 |
Heti M7-es – KŐRÖSHEGYI SZTRÁDAÉPÍTÉSI HARCOK
|
HVG 2002/44 11.02. 115-116. • Gazdaság • cikk
KŐRÖSHEGYI SZTRÁDAÉPÍTÉSI HARCOK
Heti M7-es
A dél-balatoni Kőröshegy önkormányzata eddig sikerrel vétózta meg az M7-es
autópálya építését a település határában. A vitában érintett területen a
volt polgármesternek és rokonságának több tucattelke is van.
Békülékenyebb hangulat uralkodik az októberi önkormányzati választások óta
Kőröshegyen. A polgármesteri poszton Pavlek Ferencet tizenkét év után
felváltó Kiss Ferencné - az egykori jegyző - már a megválasztását követő
első napon úgy nyilatkozott a Somogyi Hírlapban, hogy nem sok értelme lenne
továbbra is megvétózni az M7-es sztráda kőröshegyi szakaszának
továbbépítését. Elődje ugyanis idén tavasszal azt közölte írásban a
beruházó Nemzeti Autópálya Rt.-vel (NA Rt.), hogy a nyomvonalhoz
„hozzájárulásunkat nem tudjuk megadni”. S emiatt ismét borult a már majdnem
mindenki - a környező települések, szakhatóságok - által jóváhagyott
nyomvonalterv.
A helyhatóság ellenállása miatt az NA Rt. szeptemberben úgy döntött:
egyelőre hézagosan - a Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy mellett
vezető mintegy 15 kilométeres szakaszt kihagyva - épül tovább a sztráda, s
nem kezdenek hozzá az 1800 méter hosszú, Kőröshegy külterülete felett
átívelő völgyhíd építéséhez sem. Ami a tervező Út- és Vasúttervező Rt.
(Uvaterv) vezérigazgató-helyettese, Kovácsházy Frigyes szerint a
kőröshegyieknek sem jó. Így ugyanis, más lehetőség híján, továbbra is
átrobog majd a falun a nyári csúcsidőben az az óránként mintegy 230 jármű,
amelynek jelentős része, ha megépülne a hiányzó szakasz, elkerülné a
települést. A cég által végzett forgalmi vizsgálat adatai szerint ebben az
esetben óránként csupán mintegy 30 jármű áthaladásával kellene számolniuk
az ott élőknek.
Az októberi választáson megbukott polgármester - aki érveit nem kívánta
kifejteni a HVG-nek - korábbi nyilatkozatai szerint a falu érdekében
tiltakozott a beruházás ellen. Idén év elején ugyanis az NA Rt. az Uvaterv
javaslatára kihagyta a sztrádacsomagból azt a falut tehermentesítő, mintegy
3 kilométer hosszú elkerülő utat, amely pedig 1993 óta valamennyi
tervezetben szerepelt. Kovácsházy Frigyes a HVG-nek ezt azzal indokolta,
hogy 2000-ben megváltozott az M7-es kialakítására vonatkozó koncepció, s az
új változat - amelyre egyébként Kőröshegy áldását adta - feleslegessé tette
az elkerülő utat. A korábbi tervek ugyanis nem autópályáról, hanem csupán
kétszer egysávos, autópályává fejleszthető gyorsforgalmi útról szóltak,
amelyet alkalmi díjfizetés ellenében vehettek volna igénybe az autósok. Ez
az elképzelés, már csak a díjszedés módja miatt is, valóban indokolta volna
a mintegy 2 milliárd forint költségű elkerülő út megépítését, hiszen az
autósok egy része alighanem maradt volna a Kőröshegyet is átszelő ingyenes
úton. Két éve azonban olyan, kétszer kétsávos autópálya építéséről
határozott a kormány, amelyen az M1-es és az M3-as sztrádákra érvényes
matricával lehet majd autózni. Mindezen túl a balatoni útra vezető 67-es
kaposvári főutat is bővíteni tervezik egy 9 kilométeres, a balatoni
településeket szintén elkerülő szakasszal, amely már Balatonszemesnél
lehetővé teszi majd a rácsatlakozást a sztrádára, s miután a völgyhídnál
áthelyeznek egy - Pavlek által szintén vitatott - közlekedési csomópontot,
az autósok Kőröshegy érintése nélkül haladhatnak majd az M7-esen. Mindezt
Kovácsházy állítása szerint többször is egyeztették a volt polgármesterrel,
aki azonban makacsul ragaszkodott az Uvaterv által immár feleslegesnek
ítélt elkerülő út megépítéséhez, s ehhez kötötte az M7-re vonatkozó
helyhatósági engedély kiadását.
A vitákat tovább élezte az az idén nyáron az újságokban is megjelent
feltételezés, miszerint a volt polgármester azért ragaszkodik az elkerülő
út megépítéséhez, mert családja több telket tulajdonol a most „kihúzott”
mentesítő út vonalán. A siófoki körzeti földhivatal nyilvános dokumentumai
szerint Pavlek Ferenc és felesége közvetlenül több mint negyven telekkel
vagy telekrésszel rendelkezik Kőröshegy külterületén, amelyek zöme az M7-es
nyomvonalán, hét-nyolc pedig a vágyott elkerülő út mentén található. A
szóban forgó földekhez 1994-ben kárpótlási licittel jutott a család, s a
telkek többségén többedmagukkal osztoznak. Pavlekék mellett szinte
mindenütt megtalálható résztulajdonosként például a jelenlegi polgármester,
valamint közeli rokonai, de tucatnyi helyrajzi számon a közeli-távoli
Pavlek-rokonság tagjai jegyzik a földeket. A jelentős arányú
földtulajdonlást megerősíti egy, az NA Rt.-ben idén augusztusban zárult
vizsgálat is. Az autópálya-beruházó céget júliusban tulajdonosa, a Magyar
Fejlesztési Bank Rt. megbízásából a ProWare Informatikai és Tanácsadó Kft.
világította át, s a HVG értesülése szerint a vizsgálatot a
földkisajátításokra is kiterjesztették, így egyebek között áttekintették a
kőröshegyi állami területszerzéseket is. A jelentés megállapította, hogy az
Állami Autópálya-kezelő Rt. - amely az NA Rt. nevében jár el - az M7
nyomvonalára Kőröshegy külterületén az idén összesen 301 szerződést kötött
az ottani telektulajdonosokkal, ezekből közel százat Pavlekékkal, valamint
a rokonsághoz tartozó személyekkel írtak alá. Az NA Rt. augusztusban
felfüggesztette - nemcsak Kőröshegyen, hanem valamennyi gyorsforgalmi útnál
és sztrádánál - a földvásárlási szerződések kifizetését. A HVG értesülése
szerint a ProWare Kft. arra kapott újabb megbízást, hogy az eddiginél
alaposabban vegye górcső alá a már megkötött állami földkivásárlási
megállapodásokat. Az NA Rt. a vizsgálat lezárása után tervezi kifizetni az
év végéig országszerte esedékes, összesen mintegy 7-8 milliárd forintot.
A kőröshegyiek, ha az elkerülő útról a jelek szerint le is kell mondaniuk,
még így is további állami földvásárlásra számíthatnak, eddig ugyanis a
nyomvonalviták miatt haladt vontatottan a kisajátítás. Az állam egyébként
igazán gálánsan jár el, a piaci ár - ami hektáronként elérheti a 300 ezer
forintot - két-háromszorosát fizeti a tulajdonosoknak. Az események akár
már a következő hetekben felgyorsulhatnak. Bodnár Zoltán, az NA Rt.
vezérigazgatója a HVG-nek elmondta, november 7-ére tárgyalást
kezdeményeztek a nemrég beiktatott új polgármesterrel, s ha sikerül
megállapodniuk, 2005-re elkészülhet a most „fehér foltnak” számító, 15
kilométeres sztrádarész is. A Kőröshegy és az NA Rt. között folyó
„meccsben” a jelek szerint az autópálya-beruházó cég áll jobban, érveikhez
ugyanis, úgy tűnik, kapnak némi jogszabályi hátszelet is. Az Igazságügyi
Minisztérium közérdekűségről szóló új törvénytervezetébe a gazdasági tárca
- nem kis részben az NA Rt. javaslatára - egy olyan passzust tervez
benyomni, amely elejét venné annak, hogy helyi vagy akár egyéni érdekek
közcélú beruházásokat, országos infrastrukturális építkezéseket
lehetetlenítsenek el. A mostani elképzelés lényege a kötelező választás:
egy-egy adott településnek záros határidőn belül döntenie kellene, hogy -
például egy tervezett autópálya nyomvonalát illetően - melyik az a
változat, amely számára a leginkább elfogadható, s ezt követően zöld utat
kellene adnia a beruházásnak.
MINK MÁRIA
|
http://archivum.hvg.hu/article/200244Gazdasagcikk4078KOROSHEGYISZTRADAEPITESIHARC.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/heti-m7-es-a-koroshegyi-sztradaepitesi-harcok
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-02 00:00:00
|
[
"Kiss Ferencné",
"Pavlek Ferenc"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt."
] |
[
"Kőröshegy",
"Somogy megye"
] |
[
"ingatlan",
"autópálya",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kőröshegyi völgyhíd"
] |
|
2,018 |
Rádióhullámok – LEBEGTETETT HARCÁSZATI URH-TENDER
|
HVG 2002/44 11.02. 111-113. • Gazdaság • cikk
LEBEGTETETT HARCÁSZATI URH-TENDER
Rádióhullámok
Elképzelhető, hogy 15 milliárd forintos kártérítési perbe torkollik a
harcászati URH-rádiók beszerzése. Az előző kormány regnálásának végén
lezavart közbeszerzési eljárást a versenytársak bíróságon támadják; a
honvédelmi tárca az ítéletre vár, ezzel viszont megsérti a közbeszerzési
törvényt.
Egyre inkább úgy fest, hogy a honvédelmi tárca előző vezetői által kiírt
nagy hadibeszerzések egyike sem valósul meg pontosan abban a formában,
ahogyan Szabó János egykori miniszter és csapata elképzelte. Most úgy
tűnik, hogy a Gripen vadászrepülők némi fazonigazítással megússzák (HVG,
2002. augusztus 31.), a gépjárműtender várhatóan alaposan karcsúsodik (HVG,
2002. október 26.) - az eredetileg 12 ezer darabosra tervezett beszerzés
azt jelentené, hogy a 2006-ra kialakuló 36 ezer fős hivatásos hadsereg
minden harmadik katonájára jutna egy jármű -, a harcászati URH-rádiók 36
milliárd forintos beszerzésének ügye pedig egyelőre halódik. Mindez a
Juhász Ferenc (MSZP) vezette tárca most folyó védelmi felülvizsgálati
programjának részeredménye, amely felméri a szükséges „védelmi
képességeket”, s ehhez igazítják az eszközellátást. Továbbá a többi
tárcához hasonlóan a Honvédelmi Minisztériumban (HM) is utánanéznek az
elődök által előre elköltött költségvetési pénzeknek, köztük a - tavaly
nyáron indult és a norvég Kongsberg Communications AS győzelmével idén
április 2-án zárult - harcászati URH-rádiós tendernek, amely különösen
foglalkoztatta Juhászt. Még miniszterjelöltként arra szólította fel az
előző kormányt, hogy ne kösse meg a szerződést, s egyben kilátásba helyezte
az országgyűlési választások előtt néhány nappal hirtelenjében lezavart
tender tisztaságának vizsgálatát, mondván, a döntéshozók többszörösen
áthágták az előzetesen meghirdetett feltételeket (HVG, 2002. április 13.).
A jelenlegi állás szerint viszont több mint fél éve jogsértést követ el a
HM azzal, hogy nem köt szerződést a Kongsberggel, hiszen a cég - legalábbis
a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) érvényes határozata szerint -
szabályos körülmények között nyerte el 9312 darab URH-rádió 2013-ig történő
szállításának lehetőségét. A közbeszerzési törvény alapján a tender
eredményhirdetését követő harminc napon belül kell aláírni a szerződést, a
határidő pedig ez esetben május 2-a volt. Némi csúszást okozott, hogy a KDB
április 30-án ideiglenes intézkedésként megtiltotta a szerződéskötést a
tenderen vesztes Siemens Telefongyár Kft. és Thales Communications kérésére
(HVG, 2002. május 18.), ám végül elutasította az észrevételeket. A parafált
szerződés május 2-ára elkészült, azt azonban a kormányváltás árnyékában már
nem írta alá a HM. A tárca új vezetése sem lépett, s Viggo Westbye, a
Kongsberg marketingigazgatója szerint mindeddig nem kaptak értesítést a
késlekedés okáról. A norvég cég türelme azonban fogytán van, bár Westbye a
HVG-nek hangsúlyozta: érdekeltek a szerződéskötésben, ám a jogsértés okán
megvizsgálják a kártérítés lehetőségét (elmaradt haszon címén 15 milliárd
forintra tette a kártérítés összegét).
A meccs eddig a HM nélkül folyt, mivel a Siemens és a Thales „megtette azt
a szívességet”, hogy megtámadta a közbeszerzési eljárást. A szerződéskötés
átmeneti megakasztásán kívül azonban eddig csekély eredménnyel, hiszen a
KDB májusi határozata a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalt
csupán arra kötelezte, hogy az ajánlatokról, illetve az értékelésről
küldjön részletes összesítést a versenytársaknak, egyebekben részben
elkésettség, részben megalapozatlanság okán elutasította a jogorvoslati
kérelmeket. A határidő elmulasztása miatt érdemben nem vizsgálta a
döntőbizottság azt a kifogást, miszerint a Kongsberg nem rendelkezik
megfelelő referenciával, sőt egyelőre fejlesztés alatt álló, a Thales
feltételezése szerint - amit a Kongsberg-elnök egy internetes
nyilatkozatára alapoz - csak 2005-ben „beérő” készülékeket ajánlott fel.
Erről ugyanis már tavaly, a pályázat részvételi felhívását lezáró döntés
idején tudomást szereztek a versenytársak, s ettől számított 15 nap áll
rendelkezésre a jogorvoslati kérelem benyújtására. A Thales és a Siemens
viszont csak idén április 9-én, illetve 15-én jelentkezett a KDB-nél.
Hasonló indoklással söpörte le a testület azt a felvetést, hogy elmaradt a
készülékek műszaki bevizsgálása. Az ajánlatkérő januárban jelezte ugyan a
pályázóknak, hogy készüljenek a bevizsgálásra, ám márciusban váratlanul
faxon értesítette a cégeket, hogy eltekint a paraméterek működés közbeni
összehasonlításától. Helyette április 2-án eredményt hirdetett. Nem jártak
jobban a tendervesztesek a KDB „érdemi” vizsgálatával sem, amelynek azt
kellett volna tisztáznia, megfelelt-e az értékelés a meghirdetett
feltételeknek. Arra jutott a testület, hogy a rendelkezésre álló iratok
alapján „nem állapítható meg az értékelés jogszerűségének sérelme”. Igaz -
amint ezt a határozat rögzíti -, a döntést részletesen nem tekinthette át a
KDB, mivel az ajánlatkérő nem adta át a teljes iratanyagot, mégpedig
államtitokra hivatkozva.
Az ügy jelenleg a Fővárosi Bíróságot (FB) foglalkoztatja, ugyanis a Siemens
és a Thales - miután a KDB elutasította kérelmüket - a bíróságon
fellebbezett. „A honvédelmi tárca megvárja az ítéletet, azután nem kíván
szembemenni a törvényekkel” - csupán ennyit volt hajlandó közölni a HVG-vel
a HM Matyuc Péter kommunikációs főigazgató útján. Azaz a tárca az ítélettől
függően szerződést köt, vagy új közbeszerzési eljárást hirdet, de nem
szeretne beleszaladni a két felperes esetleges kártérítési perébe. Úgy
tűnik, a minisztérium ezt az eshetőséget komolyabbnak ítéli, mint a
Kongsberg által múlt héten - közvetlenül az FB első tárgyalását megelőzően
- kilátásba helyezett 15 milliárd forintos kártérítési pert. Azzal együtt,
hogy a bírósági eljárás nem halasztó hatályú, vagyis a KDB utolsó jogerős
határozata érvényes: a Kongsberg júniusi jogorvoslati kérelmére mondta ki a
döntőbizottság, hogy él a HM szerződéskötési kötelezettsége.
A Kongsberg ultimátummal felérő üzenetére sem változott a tárca
álláspontja. Kormányközeli források szerint a minisztérium vezetése számára
nem megnyugtató, hogy lényegében - amint az egyik, neve elhallgatását kérő
szakértő fogalmazott - nem létező rádiókat vesznek, amelyeket a norvég cég
a HM-ígérvény birtokában fejleszt ki. Nem világos, egyáltalán NATO-
kompatibilis berendezésről van-e szó, a rádiórejtjelező eszköz tanúsítványa
ugyanis még nem érkezett meg a tárcához. A Kongsberg ezzel szemben azzal
érvel, hogy rádióikat Norvégiában és nemzetközi műveletekben használják,
jelenlegi 12 ezer darabos megrendelésükből 3 ezret már leszállítottak, s a
magyar változat szállítását is előkészítették. Az angol nyelvű változat, az
MRR teljesíti a NATO-követelményeket, s ezt az igazolást csatolták is az
URH-pályázathoz. A már diplomáciai hullámokat is verő tenderrel
kapcsolatban a miniszter megütközéséről beszélt a múlt héten Matyuc a
Népszabadságnak amiatt, hogy a Kongsberg a nyilvánossághoz fordult,
jóllehet a norvég nagykövettel szóbeli megállapodás köttetett arról, hogy a
bírósági ítéletig nem bolygatják az ügyet. Nem tudni, értesült-e a
gentlemen’s agreementről Harald norvég király, mindenesetre néhány héttel
ezelőtti budapesti üzleti ebédjén kitért a rádiótenderre, s üzleti
delegációjában az 51 százalékban állami tulajdonú Kongsberg is felvonult.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200244Gazdasagcikk4363LEBEGTETETTHARCASZATIURHTEND.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/radiohullamok-a-lebegtetett-harcaszati-urh-tender
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-02 00:00:00
|
[] |
[
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Kongsberg Defence Communications AS"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"távközlés / telekommunikáció"
] |
[] |
|
2,019 |
TOCSIK-ÜGY: ÚJ FORDULÓ
|
HVG 2002/44 11.02. 11. • Hét Nap • hír
TOCSIK-ÜGY: ÚJ FORDULÓ
A jó erkölcsbe ütközik a Tocsik Márta és az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt. közötti sikerdíjszerződés - állapította meg az ügyészség
keresetére a Legfelsőbb Bíróság (LB), de jóváhagyta az elsőfokú ítélet azon
részét, amely szerint nem történt jogszabálysértés (HVG, 2001. július 14.).
A polgári törvénykönyv alapján a - közelebbről meg nem határozott - jó
erkölcsbe ütköző szerződések semmisek, s az LB szerint a 804 millió
forintos sikerdíj 1996-ban olyan magas volt, hogy sértette a „társadalmi
közmegegyezést”. Az LB egyben elrendelte az eljárás folytatását, s ebben
fogja a Fővárosi Bíróság megállapítani, mennyi pénz jár - illetve nem jár -
Tocsiknak. A jogásznő számára az első fokon elmarasztaló ítélettel zárult
büntetőperben fontos lehet az LB-döntés - hangsúlyozta Tocsik ügyvédje,
mondván, ez annak az elismerését is jelenti, hogy ügyfele nem munka nélkül
jutott pénzhez. Ennek ellenére az ítélet kézbesítése után megfontolják,
hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200244HetNaphir1971TOCSIKUGYUJFORDULO.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tocsik-ugy-uj-fordulo
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-11-02 00:00:00
|
[
"Tocsik Márta"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] |
[] |
[
"sikerdíj"
] |
[
"Tocsik-ügy"
] |
|
2,020 |
Kinek az ügynöke? – A DIPLOMATAELLÁTÓ CD HUNGARY A PIACON
|
http://archivum.hvg.hu/article/200243Penzugyekcikk4791ADIPLOMATAELLATOCDHUNGARYAP.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kinek-az-ugynoke-a-a-diplomataellato-cd-hungary-a-piacon
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-26 00:00:00
|
[
"Tóth Sándor (Gordius)"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt.",
"CD Hungary Rt.",
"Gordius Kft.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"privatizáció",
"bírság"
] |
[] |
||
2,021 |
Tagadja az ex-kormánytisztviselő, hogy segített Kulcsárnak
|
A Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkára elismerte, hogy Kulcsár Attila volt a brókere, ugyanakkor tagadta, hogy bűnös a hivatali befolyással üzérkedés és adócsalás vádakban.
|
Kodela László a tárgyaláson kijelentette: a vádat megértette, de nem ismeri el bűnösségét. Mint mondta, Kulcsár Attilát 1998-ban mutatták be neki, mint egy nagyon tehetséges brókert és akkortól ő lett a személyes brókere. Tudomása szerint Kulcsár Attila “besszre” játszott a tőzsdén, de részleteket a bróker tevékenységéről nem tudott; államtitokra hivatkozva azt sem kívánta megnevezni, ki az a befolyásos személy, aki garantálta neki Kulcsár Attila megbízhatóságát. Elmondása szerint Kulcsár Attila 2003. júniusában találkozót kért tőle, ahol a bróker beszámolt róla: arról, hogy a bankban belső vizsgálat van, ami érinti a hozzá hasonló kiemelt ügyfeleket is, és annak érdekében, hogy ne “sározódjon be” Kodela László neve, azt javasolta, vegye ki a pénzét a pénzintézetből.
Kulcsár volt a brókere
Kodela László – elmondása szerint – ekkor, a bankban szembesült vele, hogy a számláján Kulcsár Attila kimutatásával szemben 50 helyett mindössze 5 millió forint van. Amikor felhívta a brókert, az megnyugtatta, hogy rendezni fogja az ügyet. Másnap pedig átadta Kodela Lászlónak a 100 ezer dollárt és 100 ezer eurót azzal, hogy “ezzel pénzednél vagy”. „Rossz érzésem volt a valuta miatt, de tudtam, hogy ha nem veszem át Kulcsártól, akkor hosszú polgári és gazdasági per után kapom csak vissza a banktól a pénzemet” – mondta. Hozzátette: Kulcsár Attilától kapta azt a tájékoztatást, hogy nem kell az adóbevallásában szerepeltetnie a pénzt, az azzal kapcsolatos adóügyeket a bank intézi.
|
https://24.hu/belfold/2007/05/30/tagadja_ex_kormanytisztviselo_hogy/
|
https://web.archive.org/web/20080509114726/http://www.fn.hu/belfold/20070530/tagadja_ex_kormanytisztviselo_hogy/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tagadja-az-ex-kormanytisztviselo-hogy-segitett-kulcsarnak
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2007-05-30 00:00:00
|
[
"Kodela László",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"pénzmosás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
2,022 |
A bőség zavara – JELENTÉS AZ ORSZÁGIMÁZS KÖZPONTRÓL
|
http://archivum.hvg.hu/article/200243Tarsadalomcikk4858JELENTESAZORSZAGIMAZSKOZPO.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-boseg-zavara-a-jelentes-az-orszagimazs-kozpontrol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-26 00:00:00
|
[
"Bártfai Béla",
"Berkecz Mária",
"Borókai Gábor",
"Kun István",
"Stumpf István",
"Takács Beáta",
"Tóth István Zoltán"
] |
[
"Edri Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Fantagro Bt.",
"Happy End Kft.",
"Kittka és Társa Ügyvédi Iroda",
"Millenáris Kht.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Országimázs Központ"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikerdíj",
"PR",
"műsor / filmgyártás"
] |
[
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
||
2,023 |
Büntetőügyek
|
HVG 2002/42 10.18. 129. • Pénzügyek • cikk, keretes
Büntetőügyek
A Budapesti Rendőr-főkapitányság négy éve nyomoz csalás alapos gyanúja
miatt Porkoláb Zsolt miskolci orvos ellen. A gyanú szerint Porkoláb
tervelte ki azt az átutalási sorozatot, amellyel eltüntették három olyan
vállalat 922 millió forintját, amelyeket az Ad Valorem Kft. számolt fel.
Porkoláb nem szerepelt ugyan az Ad Valorem tulajdonosai vagy
tisztségviselői között, de közvetve összefüggésbe hozható azzal a delaware-
i Cash Broker Co.-val, amely végül angliai számlákra utaltatta a pénzt
utolsó magyarországi állomáshelyéről, a CIB Bank Rt.-ből. A Cash Broker
2001 őszéig két, Magyarországon bejegyzett cégnek - a Terra-Baumash
Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek és a Terra-Holding Befektetési és
Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek - volt a résztulajdonosa, Porkoláb pedig
mindkettőben megfordult mint ügyvezető. A Terra-Baumasch ráadásul 100
millió forinttal tartozott az 1999 őszén felszámolásra jutott Generál-
Németh Műszaki Kivitelező és Kereskedelmi Bt.-nek, de az utóbbi körül sem
volt minden rendben: a felszámoló sem az iratait, sem az ügyvezetőit nem
találta meg. Ám mivel a bt kasszájában egy fillér sem maradt, e felszámoló
lemondott a 100 millió forint perléséről.
Porkoláb Zsolt ellen egyébként a Miskolci Városi Bíróság (MVB) kérésére
2000 augusztusában nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki - tájékoztatta a
HVG-t Czégényi József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) alezredese.
Porkolábot az Egyesült Államokban találták meg, de nem engedik haza, mert
ott is csalást és okirat-hamisítást követett el, s ezért börtönbe került.
„Az MVB az akkori büntető törvénykönyv szerint különösen nagy, 6,7 millió
forintos kárt okozó csalása miatt idézte meg Porkolábot, de az eljárást
1999-ben fel kellett függeszteni, mert távollétében nem lehet elítélni” -
toldotta meg a Czégényi által mondottakat Szabó József, az MVB
csoportvezető bírája. A kilencvenes évek közepén autókereskedéssel is
foglalkozó Porkoláb Nippon Motors Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű
cége lízingdíjjal maradt adós az Euroleasing Rt.-nek. A MVB egy másik
ügyben is kikérdezné Porkolábot, akit bűnsegédként vádolnak a Budapest Bank
Rt. (BB) ottani fiókja ellen 1995-ben elkövetett, 350 millió forintos kárt
okozó hitelezési csalási ügyben. Ott az elsőrendű vádlott Dávid Csaba, aki
a Porkoláb segédletével összeállított hitelkérelmekkel jutott kölcsönökhöz.
Porkoláb Zsolt egészségügyi „vállalkozásai” is elhíresültek: az 1995-ben
több megyében is tevékenykedő Pannon Betegszállító Szolgálatnak például nem
volt tisztiorvosi engedélye. Az általa felmutatott engedélyt ugyanis nem
neki, hanem a Szamaritánusok Buda Környéki Mentőegyesületének adták ki.
Utóbbinál alkalmazott volt Illés Bélának, az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár (OEP) akkori főigazgató-helyettesének a fia, akivel Porkoláb jó
kapcsolatokat ápolt. Ráadásul Porkoláb az OEP főosztályvezetője és a
Magyarországi Betegszállítók Országos Egyesületének az elnöke is volt,
Miskolcon pedig az 1996 elejéig az általa is jegyzett és résztulajdonolt
Oxytrans Egészségügyi Szolgáltató Kft. működtette a városi orvosi ügyeleti
rendszert. 1998-ban Porkoláb egy ideig a Honvéd Kórház szakértőjeként vett
részt a Wachsler Tamás honvédelmi közigazgatási államtitkár által
alakított, a kórház gazdasági ügyeit vizsgáló bizottságban.
HVG 2002/42 10.18. 129. • Pénzügyek • keretes, táblázat
Porkoláb Zsolt céges tisztségei
Cég neve Tisztségek
Agria-Car Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1993. 06. 01. - 1995. 12. 16.
(üv, t)
Autó-Impress Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (korábbi Nippon Motors Kft.
és Mozzy Kereskedelmi Kft.) 1991. 05. 01. - 1996. 02. 01. (üv, t)
Dienes 2000 Építési és Szolgáltató Kft. 1997. 02. 17. - 1997. 04. 15.
(üv)
Hospicaritas Befektetési Rt. 1997. 09. 15. - 1999. 10. 01. (it)
Lamillus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (korábbi Hungária Privát Oil
Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) 1993. 03. 01. - 1993. 12. 01.
(üv);
1993. 03. 17. - 11. 30. (t)
Oxytrans Egészségügyi Szolgáltató Kft. 1994. 11. 27. - 1996. 02. 15. (üv)
1994. 11. 02. - 1996. 02. 02. (t)
Pannon Betegszállító Szolgálat Kft. (korábbi PS 2001 gazdasági, Szolgáltató
és Kereskedelmi Kft.) 1995. 01. 3. - (üv);
1995. 01. 03. - 1999. 04. 14. (t)
RM-Rowing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (korábbi Rowing Market
Kereskedelmi Kft.) 1991. 11. 15. - (üv),
1991. 11. 15. - 1996. 12. 05. (t)
S. A. S. Care Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (korábbi FP-Med Egészségügyi
Szolgáltató és Tanácsadó Bt.) 1996. 09. 01. - 2001. 10. 02. (üv);
1996. 09. 17. - 1997. 01. 27. (t)
S. A. S.-Cash Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (korábbi S. A. S. Pénzügyi
és Befektetési Tanácsadó Kft.) 1997. 01. 01. - (üv)
Szent Tereza Egészségügyi Szolgáltató Kft. 1996. 12. 30. - 2001. 09. 29.
(üv)
Terra-Baumasch Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (korábbi Terra-Bau
Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) 1996. 11. 01. - 2001. 10. 31. (üv)
Terra-Holding Befektetési és Pénzügyi Tanácsadó Kft. 1996. 12. 09. -
1998. 05. 14. (üv)
Forrás: cégbíróságok. Rövidítések: it=igazgatósági tag; t= tulajdonos;
üv=ügyvezető.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200242Penzugyekcikk1690Buntetougyek.aspx
|
https://web.archive.org/web/20100411064248/http://archivum.hvg.hu/article/200242Penzugyekcikk1690Buntetougyek.aspx
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buntetougyek
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-18 00:00:00
|
[
"Porkoláb Zsolt",
"Wachsler Tamás"
] |
[
"Cash Broker Co.",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)",
"Oxytrans Egészségügyi Kft.",
"Porkoláb Nippon Motors Kft.",
"Terra Holding Kft.",
"Terra-Baumash Kft."
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[] |
|
2,024 |
FKGP: SZÉKHÁZFOGLALÁS
|
HVG 2002/42 10.18. 13. • Hét Nap • hír
FKGP: SZÉKHÁZFOGLALÁS
Fizikai értelemben is birtokon belülre került Réti Miklós, az FKGP - a
Legfelsőbb Bíróság (LB) ítéletével megerősített (HVG, 2002. október 12.) és
a napokban a Fővárosi Bíróságon is nyilvántartásba vett - elnöke, miután
embereivel a múlt héten elfoglalta a párt Belgrád rakparti székházát. A
zárak feltörése után eltávolították a falakról a Torgyán Józsefre
emlékeztető relikviákat, köztük egy nagyméretű festményt az exelnökről. A
székházfoglalók leltár híján szemrevételezéssel megállapították, hogy
számos bútor, fax és számítógép tűnt el a székházból a párt sikertelen
országgyűlési választási szereplése óta (az FKGP 0,76 százalékos eredményt
ért el). Az irodákban fellelt bankszámlakivonatokból kedd reggelre
kiderült, hogy az előző pártvezetés április elejétől a nyár végéig 152
millió forintot költött el, például 10 millió forintért ingatlant vásárolt.
Az új elnök által zároltatott számlán kevesebb mint 700 ezer forint maradt.
Réti szerint a következő napokban a párt vidéki ingatlanainak a helyzetét
is felmérik, és tagrevíziót tartanak. Az új elnök kezdeményezte az
önkormányzati választásokra Torgyán által összeállított megyei pártlisták
visszavonását, de az Országos Választási Bizottság szerint erre ma már neki
sincs lehetősége. Az ügyben lapzártánk után dönt az LB.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200242HetNaphir1903FKGPSZEKHAZFOGLALAS.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fkgp-szekhazfoglalas
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-18 00:00:00
|
[
"Torgyán József"
] |
[
"Független Kisgazdapárt (FKgP)"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
2,025 |
Visszaminősítés – VÁRHEGYI ATTILA JOGERŐS ÍTÉLETE
|
HVG 2002/41 10.11. 112-115. • Társadalom • cikk
VÁRHEGYI ATTILA JOGERŐS ÍTÉLETE
Visszaminősítés
Parlamenti képviselőre 1990 óta kirótt legsúlyosabb büntetést - egy év
felfüggesztett börtönt - kapott hétfőn Várhegyi Attila, aki kedden
lemondott mandátumáról, de (lapzártánkig) maradt a Fidesz-MPP
pártigazgatója. Az ügyészség már nem kért szigorú ítéletet az egykori
szolnoki polgármester ellen, de a másodfokú bíróság bekeményített.
Éles eszének, pengés érvelésének is köszönheti Várhegyi Attila, a Fidesz-
MPP pártigazgatója, hogy hétfőn a Pest Megyei Bíróság lényegesen szigorúbb
ítéletet hozott ügyében az 1995-ben szolnoki polgármesterként általa
szignált ingatlaneladási szerződések kapcsán, mint az első fokon eljáró
Budakörnyéki Bíróság. A tavaly novemberben kirótt 300 ezer forintos
pénzbüntetést jogerősen egyévi - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre
és 500 ezer forintos pénzbüntetésre módosító ítélet indoklásában ugyanis
Hrabéczy Béláné bírónő azt is súlyosbító körülménynek tudta be, hogy
Várhegyi - amint ez a tárgyalás során úgymond bebizonyosodott - „megfelelő
képességekkel” is rendelkezett, a szükséges képzettség és tapasztalat
mellett, a polgármesteri feladatok ellátásához.
A másfél éven és húsz tárgyalási napon át tartó elsőfokú eljárásban az
igazságügyi szakértőket rendre leiskolázó Várhegyi védője fellebbezésében
egyebek között azzal érvelt, hogy az egykori kulturális politikai
államtitkár, illetve Fidesz-választmányi elnök azért sem marasztalható el
az önkormányzati telkek elkótyavetyéléséért, mert szolnoki polgármesterként
1995 decemberében aláírta ugyan az adásvételi szerződéseket, de ezek
megkötése nem volt és nem is lehetett az ő feladata, hiszen „nem
rendelkezik hozzá a szükséges speciális ismeretekkel”. Hrabéczyné Várhegyi
képességeinek hangsúlyozásával is visszautasította ezt az érvelést,
hozzátéve, a volt polgármesternek - ha netán egymaga mégsem lett volna
képes a szerződések jogszerűségének ellenőrzésére - módjában állt volna
szakértőket igénybe venni. A Magyar Köztársaság alkotmányáig visszanyúló
másodfokú bírói érvelés mindenesetre meglehetősen magas mércét állít
tulajdonképpen minden polgármester elé, amikor leszögezi, hogy egy
település első embere sem saját apparátusára, sem a képviselő-testületre
nem hagyatkozhat, amikor aláír egy szerződést, a következményekért ugyanis
kizárólag egymaga felelős.
A Várhegyi által vezetett szolnoki önkormányzat 1995-ben belvárosi telkeket
adott el vállalkozóknak úgy, hogy azok semmit nem fizettek az
ingatlanokért, viszont vállalták, a négyzetméterenként 26 ezer forintos
vételárat úgy egyenlítik ki, hogy elvégzik a rendezési tervben előírt
közművesítési és egyéb munkálatokat (HVG, 1997. december 20.). A
szerződések ügyében először szocialista önkormányzati képviselők
kezdeményeztek belső vizsgálatot, amely rövidesen a Horn Gyula
miniszterelnök kezdeményezésére létrehozott Központi Bűnüldözési
Igazgatóságon (KBI) folytatódott, ahol is egy tanúvallomás nyomán hirtelen
politikai vesztegetési üggyé dagadt. Várhegyit azzal gyanúsították, majd
vádolták, hogy összefüggés van az 1994-es polgármesteri kampánya során a
Mahir Szolnok Kft.-nek helyi vállalkozók által átutalt pénzek - összesen
1,3 millió forint - és az 1995 végi, a vád szerint áron aluli s így az
önkormányzatnak 189 millió forintos kárt okozó ingatlaneladások között.
Igaz, a KBI már akkor is csak egyetlen olyan céget talált, amely mindkét
ügyben érintett volt. A vád különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen
kezeléssel, vesztegetéssel, magánokirat-hamisítással indult az akkori
polgármesterrel szemben, és ezek egyikével-másikával vádolták meg Várhegyi
kampánymenedzserét, a Mahir Szolnok Kft. vezetőjét - aki a kampánypénzek
áramlását leplezte le, önmagát is bemártva -, valamint az ingatlanokat
megvásárló cégek vezetőit és a polgármesteri hivatal két tisztségviselőjét.
Első fokon éppen a per során szinte tökéletesen felgöngyölített
vesztegetési szál szereplőit mentették föl, mert noha bebizonyosodott, hogy
a vállalkozók által befizetett pénzt a Mahir Szolnok Kft. a Fidesz
kampányára fordította, a bíróság a pártok működéséről szóló törvény alapján
megállapította: sem a kampánypénz adása, sem annak elfogadása nem volt
bűncselekmény. S noha a pénz útján - a vállalkozóktól a Fidesz-plakátokig -
sérültek közigazgatási szabályok, a cselekmény úgymond nem volt veszélyes a
társadalomra.
A tavaly novemberben megszületett elsőfokú ítélet után fellebbező Pest
Megyei Főügyészség idén májusban megenyhült, ejtette a vesztegetés vádját,
s ezzel az ügy egyszereplősre karcsúsodott. Ez egyébként már a vádhatóság
második visszakozása volt azután, hogy az elsőfokú tárgyalás során maga az
ügyész enyhítette hanyag kezelésre az általa másfél éven át képviselt
hűtlen kezelés vádját. Több megfigyelő ezek után Várhegyi felmentésére
számított a jogerős ítélet hétfői kihirdetése előtt.
A Pest Megyei Bíróság ezzel szemben - szokatlan módon - überelte még magát
a vádat is, amikor visszatért a korábbi hűtlen kezelés minősítéshez, arra
hivatkozva, hogy az ingatlanértékesítésre vonatkozó helyhatósági rendeletek
figyelmen kívül hagyásával Várhegyi tudatosan sértett törvényt, és okozott
- az újabb kalkuláció szerint - 155 millió forintos vagyoni hátrányt a
önkormányzatnak (a „sértett” képviselője, Szalay Ferenc, Szolnok jelenlegi
fideszes polgármestere egyébként az idézés dacára nem jelent meg a
tárgyaláson). Az egykori polgármester „maga követett el olyan
bűncselekményeket, amilyeneknek a megakadályozása lett volna a feladata” -
indokolta döntését Hragéczyné, aki jószerivel egyetlen enyhítő
körülményként Várhegyi tavaly novemberi lemondását értékelte, mondván,
ezzel a volt államtitkárt a büntetőjogiak mellett „más hátrányok is érték”.
A bírónő egyébként agyba-főbe dicsérte az első fokon eljárt Hrabovszki
Zoltán bíró alaposságát, miközben az övétől alapvetően eltérő megítélésre
jutott. Különösen ami a következményeket illeti, Várhegyi ugyanis most már
„szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt” parlamenti
képviselő, akinek mandátumát a törvény szerint „meg kell szüntetni”.
Az ügy pikantériája, hogy lényegében ugyanazon tények ismeretében, amelyek
alapján az önkormányzat annak idején egyszerű megrovással lezárta a
vizsgálatot, most Várhegyi börtönbüntetést kapott, miközben a vesztegetési
szálat - amely országos üggyé, politikai botránnyá dagasztotta az
ingatlanok eladását - már egy évvel ezelőtt jogerősen ejtették.
De akad jogi furcsaság a hétfői jogerős és a novemberi elsőfokú ítélet
összevetésében is. Az eredetileg hűtlen kezelésben való bűnsegédi
közreműködéssel vádolt hivatali vezetőket Hrabovszki bíró annak idején
azzal mentette föl, hogy a Várhegyinek az akkori ítéletben felrótt hanyag
kezelés csupán gondatlan bűncselekmény, amiben bűnsegédnek lenni
„fogalmilag kizárt”. A két tisztségviselő most fellélegezhet: mire egykori
főnökük - aki felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz -
jogerősen visszaminősült hűtlen kezelőnek, ők már ugyancsak jogerősen
bűntelenek.
RÉTI PÁL
|
http://archivum.hvg.hu/article/200241Tarsadalomcikk4884VARHEGYIATTILAJOGEROSITELE.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaminosites-a-varhegyi-attila-jogeros-itelete
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-11 00:00:00
|
[
"Várhegyi Attila"
] |
[
"Fidesz",
"Mahír Szolnok Kft."
] |
[
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés",
"hanyagság"
] |
[] |
|
2,026 |
Levélária – BOTRÁNY A FŐVÁROSI ÚTFELÚJÍTÁSOK KÖRÜL
|
HVG 2002/40 10.05. 99-101. • Gazdaság • cikk
BOTRÁNY A FŐVÁROSI ÚTFELÚJÍTÁSOK KÖRÜL
Levélária
Kölcsönös vádaskodásba torkollott a Fidesz-MPP által a minap kirobbantott
skandalum: a fővárosi ellenzéki pártok milliárdos visszaéléseket
vélelmeznek az útfelújítások során, amire a Városháza perek indításával
válaszol.
Áll a bál a Városházán: már a harmadik vizsgálóbizottság felállítását
indítványozta a fővárosi Fidesz-MPP- MDF-MKDSZ frakció a hét elején abban
az általa korrupciógyanúsnak titulált ügyben, amellyel Katona Kálmán, a
Fidesz-MPP budapesti listavezetője állt elő szeptember második felében. A
főváros szabaddemokrata vezetése azonban lesöpörte indítványaikat az
asztalról, s a múlt héten bejelentette: feljelentést tesz jó hírnév sérelme
címén Katona Kálmán és Áder János, a Fidesz-MPP országgyűlési
frakcióvezetője, valamint a fővárosi közbeszerzési bizottság
kereszténydemokrata elnöke, Deák András ellen.
Katona Kálmán, az Orbán-kormány egykori közlekedési minisztere a
következőket állította a szeptemberi sajtótájékoztatón: egy névtelenséget
kérő állampolgár arról tájékoztatta őt, hogy öt fővárosi útfelújításra idén
tavasszal kiírt közbeszerzési pályázat (lásd táblázatunkat) nyerteseit
hetekkel az eredményhirdetés előtt megnevezte, s e „jóslatot” tartalmazó
borítékot április 8-án közjegyzőnél helyezte el. Katona nyilatkozatai
szerint noha az ügyről a Fidesz - a titokzatos „előrejelzőtől” - már
áprilisban tudomást szerzett, a bizonyítás érdekében meg kellett várniuk a
pályázatok eredményhirdetését. Majd miután a tippből négy bejött - csak az
5-ös út budapesti bevezető szakaszának felújítását nem találta el az illető
-, Katona az esetet korrupciógyanúsnak minősítette, s a főváros
közbeszerzési, valamint pénzügyi ellenőrző bizottságánál
vizsgálóbizottságok felállítását kezdeményezte. Emellett Medgyessy Péter
miniszterelnöktől azt kérte, rendelje el, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
rendkívüli vizsgálatot tartson a fővárosnál. Erre az ÁSZ-ról szóló törvény
alapján a kormánynak - a politikussal szemben - lehetősége van (a
beadványokat lapzártánkig a fővárosnál és a Miniszterelnöki Hivatalban sem
kapták meg a címzettek).
A botrány Katona bejelentését követően tovább dagadt: Áder János a
parlamentben múlt héten Demszky Gábor főpolgármester felelősségét
feszegette: „Mikor fog Gusztos Péter, az SZDSZ ifjú titánja Demszky lakása
előtt tüntetni Hol a lé? feliratú táblákkal?” A frakcióvezető Demszky
Gábort illetően feltehetően arra a fővárosi „specialitásra” alapozta
kijelentését, amely szerint a közbeszerzések elbírálásánál a végső szót a
főpolgármester mondja ki. Az 1997-es, emlékezetes városházi korrupciós ügy
kipattanása óta - amikor néhány tisztviselőről bebizonyosodott, hogy
csúszópénzt fogadott el a pályázóktól (HVG, 1997. november 14.) - ugyanis a
közgyűlés a közbeszerzési bizottság helyett a főpolgármesterre ruházta át a
határozathozatal jogát. Atkári János szabaddemokrata főpolgármester-
helyettes a HVG-nek megjegyezte: tisztában voltak ugyan a döntés
kockázataival, de a további visszaélések elkerülése érdekében célszerűbbnek
látták, hogy a főpolgármesternek ne csak rálátása, hanem szükség esetén
lehetősége is legyen a beavatkozásra a „gyanúsnak” vélt beruházásoknál. A
főpolgármesteri döntés megalapozottságához - ugyancsak közgyűlési határozat
alapján - létrehozták a főjegyző által felügyelt közbeszerzési
vizsgálóbizottságot, továbbá minden egyes pályázatot szakértőkből és a
fővárosi pártok képviselőiből álló ad hoc bizottság is véleményez. „Eléggé
sajátos, hogy ebben az úgynevezett korrupciós ügyben senki, még a
közbeszerzési bizottság utóbb aggályokat megfogalmazó ellenzéki elnöke sem
jelzett problémát” - mondta Atkári. Pedig Deák András a Magyar Hírlapban
múlt héten nem kevesebbet állított, mint hogy a fővárosi közbeszerzéseknél
a cégek a városvezetés jóváhagyásával osztják el egymás között a
beruházásokat.
A főpolgármester-helyettes szerint az nem zárható ki, hogy a cégek esetleg
osztoztak az említett közbeszerzéseken, de elképzelhetetlennek tartja, hogy
ezt a városvezetés tudtával tették. Ennek tisztázására azonban a Fidesz
által szorgalmazott, fővárosi képviselőkből, tisztségviselőkből álló
vizsgálóbizottságokat Atkári nem tartja alkalmasnak, már csak azért sem,
mivel jogkörük korlátozott: nem terjed ki például a szóban forgó cégekre. A
főpolgármester-helyettes szerint ez nem azt jelenti, hogy a Városháza
„elbújik” a felelősség elől, mint ahogy azt Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz-
MPP-MDF- MKDSZ-frakció vezetője állította a Katona Kálmánnal közösen
megtartott sajtótájékoztatón. A hét elején Atkári sürgősségi eljárással
ugyanis maga is vizsgálatot kért az ÁSZ-tól.
Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője viszont úgy véli,
komolytalan a Fidesz tisztázó szándéka, sokkal inkább az önkormányzati
választások előtti kampányfogásról van szó. Erre utal, hogy a Fidesz -
legalábbis Katona nyilatkozatai alapján - hónapok óta tudott az ügyről, s
noha az utolsó pályázat eredményét júliusban kihirdették, mégis csupán
szeptember közepén, az önkormányzati választások hajrájában állt elő a
történettel. Bőhm szerint egyelőre azt sem tudni pontosan, mit tartalmaz a
pályázatnyertesekre tippelő levél, hogyan győződött meg Katona a történet
hitelességéről, miután a lezárt boríték még mindig a közjegyzőnél van.
Katona a HVG-nek azt állította: neki a közjegyzőnél lévő levél
fénymásolatát mutatta be az illető, s rendelkezésére bocsátotta a közjegyző
igazolását is, amely tanúsítja, hogy az az irat a bejelentő
„közbeszerzéssel kapcsolatos nyilatkozatát tartalmazza”.
Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közpénzek felhasználásáért
felelős államtitkára a Városházához hasonlóan „visszarúgta” a Fidesznek a
labdát (Áder azt kérdezte parlamenti interpellációjában „Hol van a
közpénzekért mindig aggódó politikai államtitkár? Vagy ezek szabad pénzek?
Szabad madarak szabad rablásai?”). Az államtitkár úgy véli, a Fidesznek
kell feljelentést tennie, miután az állítólagos bizonyítékok a birtokában
vannak. „Ha nem kampánycélokra tartogatták az ügyet, akkor érthetetlen,
hogy milyen érdekük fűződött a többhetes hallgatáshoz, hiszen ezzel a
bűnpártolás vádját is megkockáztatták” - jegyezte meg Keller.
Az utóbbi évek legnagyobb mértékű fővárosi útfelújítási sorozatához azonban
nem csupán a Fidesz fűzött kampányreményeket. Atkári szerint a korábbi,
átlagosan évi 6-8 milliárd forintnyi útfelújításokat jelentősen felülmúló,
összesen közel 30 milliárd forint értékű idei beruházást koalíciós
partnerük, az MSZP kezdeményezte. Vajda Pál szocialista főpolgármester-
helyettes ugyanis abban bízott, hogy az elmaradt rekonstrukciók pótlásával,
a lerobbant utak javításával „meg lehet nyerni a választásokat” - idézte a
HVG-nek Atkári János Vajda kijelentését. A főváros mintegy 25 pontján
nyáron indult felújításdömping ugyanis az eredeti tervek szerint október
közepére, azaz a kampány finisére fejeződik be, ami választási
szavazatokban mérhető „jó pontokat” hozhat a Városháza mostani vezetésének.
Feltéve persze, ha a mostani, korrupciót sejtető ellenzéki felvetés, az
egyelőre tisztázatlan ügylet nem ront az eredményen.
MINK MÁRIA
http://archivum.hvg.hu/article/200240Gazdasagtablazat5404AFideszaltalvitatot
tidei.aspx
HVG 2002/40 10.05. 101. • Gazdaság • táblázat
A Fidesz által vitatott idei fővárosi beruházások
| |Hungária |M5-ös út |6-os |Külső Bartók |Fehérvári |
| |körúti |Budapest-Ha|főút |Béla út és |út-Móricz |
| |felüljáró |tár úti |bevezet|villamosvágán|Zsigmond |
| | |csomópontja|ő |y |körtér |
| | | |szakasz| | |
| | | |a | | |
|Az |április 2., |június 24.,|április|április 17. |június 17.|
|ajánlatok |közjegyzővel |közjegyzőve|26. és | | |
|beadásának | |l |május | | |
|határideje | | |8. | | |
|és bontása | | | | | |
|Az |április 29. |július 16. |május |május 9. |július 5. |
|eredmény- | | |27. | | |
|hirdetés | | | | | |
|időpontja | | | | | |
|Ajánlattevő|Hídépítő | | | | |
|k (összeg, |(958 124 915),| | | | |
|forint) |Strabag | | | | |
| |(997 911 355),| | | | |
| | | | | | |
| |MÁV Hídépítő | | | | |
| |(1 050 228 | | | | |
| |335)Hódút (978| | | | |
| |977 000), Egút| | | | |
| |(1 022 504 | | | | |
| |966), Strabag | | | | |
| |(1 058 589 | | | | |
| |000), Betonút | | | | |
| |(1 083 325 | | | | |
| |200)Strabag | | | | |
| |Kft. | | | | |
| |(2 372 336 | | | | |
| |000), | | | | |
| |Mélyépítő | | | | |
| |(2 422 835 | | | | |
| |646), | | | | |
| |Swietelsky | | | | |
| |(2 396 497 | | | | |
| |000), | | | | |
| |Egút (2 303 | | | | |
| |908 000), | | | | |
| |Hódút**Alterra| | | | |
| |-Debmút | | | | |
| |konzorcium | | | | |
| |(1 246 804 | | | | |
| |843), | | | | |
| |BBV konzorcium| | | | |
| |(Strabag), | | | | |
| |(1 121 124 | | | | |
| |378), | | | | |
| |Ring-Betonút-S| | | | |
| |wietelsky | | | | |
| |konzorcium | | | | |
| |(1 159 188 | | | | |
| |793), | | | | |
| |COLAS S. | | | | |
| |A.***Alterra-E| | | | |
| |gút konzorcium| | | | |
| |(2 930 235 | | | | |
| |575), | | | | |
| |Betonút-Swiete| | | | |
| |lsky | | | | |
| |(2 999 683 | | | | |
| |943), | | | | |
| |Strabag | | | | |
| |(3 004 274 | | | | |
| |890), | | | | |
| |Ring | | | | |
| |(3 053 944 | | | | |
| |174) | | | | |
|Nyertes |Hídépítő |Egút* |Egút |Ring-Betonút-|Alterra-Eg|
| | | | |Swietelsky |út |
| | | | |konzorcium |konzorcium|
|*Mivel a Hódút a telephely elhelyezéséről nem nyilatkozott, így |
|ajánlatát nem fogadták el. **Árajánlatát nem bontották fel, mert formai|
|hibák miatt kiesett. ***Nem jutott tovább. |
|Rövidítések: Hídépítő = Hídépítő Rt., Strabag = Strabag Építő Kft., MÁV|
|Hídépítő = MÁV Hídépítő Kft., Egút = Egút Egri Útépítő Rt., Betonút = |
|Betonút Szolgáltató és Építő Rt., Mélyépítő = Mélyépítő Budapest Kft., |
|Swietelsky = Swietelsky Útvasút Mélyépítő Kft., Ring = Ring Körútépítő |
|Kkt. |
|Forrás: Fővárosi Önkormányzat |
|
http://archivum.hvg.hu/article/200240Gazdasagcikk5237BOTRANYAFOVAROSIUTFELUJITASO.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelaria-a-botrany-a-fovarosi-utfelujitasok-korul
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-05 00:00:00
|
[
"Demszky Gábor"
] |
[
"Alterra Kft.",
"Betonút Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"Hídépítő Zrt.",
"RING Kkt",
"Swietelsky Építő Kft.",
"SZDSZ"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"útépítés"
] |
[] |
|
2,027 |
SIKKASZTÓ FŐTISZT
|
http://archivum.hvg.hu/article/200243HetNaphir1568SIKKASZTOFOTISZT.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikkaszto-fotiszt
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-26 00:00:00
|
[
"Csermák Tamás"
] |
[
"Határőrség"
] |
[
"Nagykanizsa",
"Zala megye"
] |
[
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] |
[] |
||
2,028 |
Betakarítás – FEJLEMÉNYEK AZ FVM-CÉGEK ÜGYÉBEN
|
http://archivum.hvg.hu/article/200239Tarsadalomcikk4266FEJLEMENYEKAZFVMCEGEKUGYEB.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/betakaritas-a-fejlemenyek-az-fvm-cegek-ugyeben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-09-28 00:00:00
|
[
"Aszódi Gyula",
"Böröczky Csaba",
"Fazekas Árpád",
"Hegedűs Zsuzsanna",
"Korompai Nikolett",
"Kovács Imre ifj.",
"Nagy Zoltán",
"Simon László",
"Torgyán József",
"Torgyánné Cseh Mária"
] |
[
"Agrármarketing Centrum Kht.",
"Agroford Kft.",
"Agrograin Kereskedelmi Rt.",
"Best Press 2000 Kft.",
"Concordia Közraktár Rt.",
"D.B.B. Kft.",
"Farm-Air Rt.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"GMS '96 Kft.",
"Nexon Bróker Rt.",
"VIX Kft."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
||
2,029 |
CSILLEBÉRCI PER
|
HVG 2002/40 10.05. 15. • Hét Nap • hír
CSILLEBÉRCI PER
Végigviszi a csillebérci gyermektábor ügyében megkezdett pert a Gyermek-,
Ifjúsági és Sportminisztérium - jelentette ki Jánosi György miniszter,
közvetve cáfolva a Fidelitas vezetőinek azt a gyanúját, hogy az új kormány
a színfalak mögött meg akar egyezni a Magyar Úttörők Szövetségével (MÚSZ).
A tárca előző vezetése azért nyújtott be keresetet a Fővárosi Bírósághoz,
mert szerinte az 1989-es földhivatali bejegyzés ellenére nem a MÚSZ, hanem
az állam a tulajdonosa a 48 hektáros, legalább 2 milliárd forint értékű
csillebérci tábornak, amelyet a Demisszé átalakult KISZ 1989-ben - a
felperes szerint jogszerűtlenül - ajándékozott a MÚSZ-nak (HVG, 2002.
július 29.). A magyar állam mellett a közelmúltban a fővárosi XII. kerületi
önkormányzat is belépett a perbe, mert álláspontja szerint az ingatlannak
1989-ben tanácsi - s így 1990-ben önkormányzati - tulajdonba kellett volna
kerülnie. Rácz Péter MÚSZ-elnök megerősítette a HVG-nek, hogy valóban
megkeresték a tárcát, jelezve megegyezési készségüket, de ők is tiszta jogi
helyzetet szeretnének. Hozzátette: a MÚSZ az állam javára hajlandó
lemondani a tábor tulajdonjogáról, ha biztosítékot kap, hogy az továbbra is
ifjúsági célokat szolgál, mindenesetre „a tábor üzemeltetésére megvan a
tapasztalatunk, és az úttörők számára Csillebérc kultikus hely”.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200240HetNaphir1196CSILLEBERCIPER.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csilleberci-per
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-05 00:00:00
|
[
"Rácz Péter"
] |
[
"Magyar Úttörők Szövetsége"
] |
[] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Vadászház eladás (Csillebérc)"
] |
|
2,030 |
BERKECZNÉ ŐRIZETBEN
|
HVG 2002/40 10.05. 13. • Hét Nap • hír
BERKECZNÉ ŐRIZETBEN
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyomozói kedden őrizetbe vették
Berkecz Jánosnét, az Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatala által 2000-ben
alapított Millenáris Programiroda Kht. (MPK) volt ügyvezetőjét, akit
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítanak -
erősítette meg a HVG értesülését Garamvölgyi László ORFK-szóvivő.
Berkecznét a jelenleg Mizsei Zsuzsanna által irányított MPK nevében
jelentették fel. A nyomozók szerint a kár, amelyet a volt ügyvezető
okozott, elérheti a több százmillió forintot. A rendőrség ezért el kívánja
érni az előzetes letartóztatást, amiről lapzártánk után döntenek.
Garamvölgyi - aki nem zárta ki, hogy az ügynek a későbbiekben több
gyanúsítottja is lehet - tájékoztatása szerint ez az eljárás nem függ össze
a Berkeczné kirívóan magasnak vélt, 34,4 millió forintos végkielégítése és
„hallgatási díja” kapcsán folyó vizsgálattal.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200240HetNaphir1653BERKECZNEORIZETBEN.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/berkeczne-orizetben
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-10-05 00:00:00
|
[
"Berkecz Mária"
] |
[
"Millenáris Kht."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés"
] |
[
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
|
2,031 |
Koppintók – AJÁNLÓSZELVÉNY-BOTRÁNY CSONGRÁDBAN
|
HVG 2002/38 09.21. 104-105. • Társadalom • cikk
AJÁNLÓSZELVÉNY-BOTRÁNY CSONGRÁDBAN
Koppintók
Politikai indíttatású eljárásnak tartják a vádlottak, hogy a múlt héten egy
tavaszi ajánlócédula-botrány miatt közokirat-hamisítás kísérletének
gyanújával vádat emeltek a Szegeden az önkormányzati választásokra az MSZP-
vel szövetkező Centrum Párt Csongrád megyei vezetője, Pászti Ágnes és
társai ellen.
Villámgyorsan, gyakorlatilag alig néhány nap leforgása alatt emelt vádat a
Szegedi Városi Ügyészség (SZVÜ) Pászti Ágnes ügyvéd, az Összefogás
Magyarországért-Centrum Párt (CP) Csongrád megyei „gesztora” - azaz nem
megválasztott elnöke, csak vezetője - és két társa ellen. Az eredetileg
eljáró makói ügyészség szeptember első napjaiban még arról tájékoztatta a
gyanúsítottat, hogy összeférhetetlenség miatt az ügy Szegedre kerül, ahol a
múlt hét elején megszületett a péntekre a bírósághoz is benyújtott vád. E
szerint a tavaszi országgyűlési választások előtt Pászti kérésére
manipuláltak 79 ajánlószelvényt az egyik makói választókörzetben. A
meghamisított kopogatócédulákat a helyi választási bizottságnak (vb)
benyújtó CP-s jelöltet, a harmadrendű vádlott Ila-Tóth Ferencet, a makói
kórház főorvosát kizárták a voksvadászatból, s a feljelentést a vb még azon
melegében megtette. A vád azért nem a választás rendjével visszaélés, mert
a szavazókat nem sikerült megtéveszteni, s azért „csak” kísérlet, mert a
hamis papírokat a vb nem fogadta el.
Az ominózus makói választási körzetben a szegedi bejegyzésű Magyar
Vállalkozók Egységpártja (Mavep) támogatásával kívánta magát megméretni
Vízhányó János vállalkozó, a Maveppel szövetséges Magyar Autósok Pártja
(MAP) tagja, aki azonban - mint a HVG-nek elmondta - hamar ráébredt, hogy
nem lesz képes megszerezni az induláshoz szükséges 750 ajánlószelvényt.
Ekkor, elmondása szerint, az összegyűjtött „mintegy hetven”
kopogtatócédulát postára adta a Mavep kecskeméti központi irodájába,
megsemmisítésre. Azok azonban valahogy Ila-Tóth Ferenchez kerültek. Ő a HVG
értesülései szerint a rendőrségen azt vallotta: otthoni postaládájába,
illetve a munkahelye címére számos ajánlószelvény érkezett, köztük olyanok
is, amelyekről az eredetileg javasolt személyt és pártot szövegjavítóval
kifestették, s ezekre ő, jogban járatlan lévén, ráírta a saját nevét.
A vádindítvány szerint a cédulaközvetítő a másodrendű vádlott Bakai Csaba,
a MAP országos elnöke volt, aki Mavep-jelöltként indult Szegeden. Az
ügyészségen úgy ítélték meg, Bakai beszélte rá Vízhányót az indulásra, s ő
volt az, aki végül - a vád szerint Pászti kérésének eleget téve - átadta a
visszavonult Mavep-jelölt szelvényeit az ügyvédnőnek „centrumos
felhasználásra”. Az Ila-Tóthnak továbbította a papírokat (az ügyészség
szerint a közokirat-hamisítás kísérletében Pászti és Bakai bűnsegédek, a
tettes Ila-Tóth). Arról nem esik szó a vádindítványban, hogyan kerültek a
kopogtatócédulák Bakaihoz, az SZVÜ elfogadta Vízhányó vallomását.
Pászti kitart ártatlansága mellett, szerinte semmi köze az ügyhöz, s ami
történt, politikai provokáció. Az ügyvédnő környezetében emlékeztetnek
arra, Pászti ellen egyetlen terhelő vallomás született, Bakaié, akinek
védőjét, a többszörös kenuvilágbajnok Bohács Zsoltot Fidesz-
szimpatizánsként ismerik a városban. „A jobboldal egyrészt revánsot kíván
venni a CP-n, amiért tavasszal a második fordulóban nem buzdított
jelöltjeik támogatására, továbbá az önkormányzati választási finisben
zavart kívánnak kelteni a megyeszékhelyen nyerésre esélyes, a CP-sek által
is támogatott baloldali koalícióban” - érveltek a történtek CP-s ismerői,
nevük elhallgatását kérve. Hasonlóan fogalmazott a HVG-nek Bartók Tivadar,
a CP országos alelnöke is, aki elfogadja Pászti és Ila-Tóth álláspontját,
hogy az ügyvédnő semmiről sem tudott, a főorvos pedig naivsága áldozata
lett.
Sántítani látszik ugyanakkor a jobboldali ármánnyal érvelés, ha figyelembe
vesszük, hogy az első fordulóból kiesett Bakai Géczi József Alajos MSZP-s
jelölt támogatására buzdította híveit, s a Mavep korábban
Hódmezővásárhelyen a néhai Rapcsák András fideszes jelölttel szemben
szövetkezett a Független Ifjúság nevű kisgazda mozgalommal. Hasonló az eset
Pásztival is: az ügyvédnő a kilencvenes évek elején Torgyán József
jobbkezeként dolgozott az FKGP országos központjában. Tény ugyanakkor, hogy
a botrány hátrányosan befolyásolhatja a szegedi jobboldal korrupciós ügyei
miatt a megyeszékhelyen befutónak mondott, MSZP vezette koalíció győzelmi
esélyeit.
„A büntetőügy Pászti magán-, a kopogtatócédula-manipuláció a CP belügye” -
hárította el a történtek kommentálását Botka László, a Csongrád megyei
közgyűlés MSZP-s alelnöke, a párt szegedi polgármesterjelöltje, aki
kitartott amellett, hogy a szocialisták (az SZDSZ és az MSZDP mellett) a CP-
vel szövetkezve indulnak neki az őszi megméretésnek. Cáfolta ugyanakkor,
hogy a megállapodás alapján Pásztinak győzelem esetére „opciója” volna az
alpolgármesteri posztra. A HVG-nek ugyanakkor többen is megerősítették,
hogy a CP mindenképpen igényt tart az egyik alpolgármesteri székre, s a
posztra Pásztit vagy - a büntetőügyben egyébként az ügyvédnőt védő - Pintér
Ferencet delegálnák. Pintér - akinek jelenleg Szeged egyik elegáns
éttermében van tulajdonrésze - korábban az olajüzletben volt érdekelt,
például társtulajdonosa volt a tavaly felszámolt Adu Üzemanyagtöltő Kft.-
nek, amelyet 1995-1996-ban az Aranykéz utcában merénylet áldozatává vált
Boross József Károly igazgatott.
|
http://archivum.hvg.hu/article/200238Tarsadalomcikk4360AJANLOSZELVENYBOTRANYCSONG.aspx
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koppintok-a-ajanloszelveny-botrany-csongradban
|
HVG
|
hungarian-news
|
2002-09-21 00:00:00
|
[
"Ila-Tóth Ferenc",
"Pászti Ágnes"
] |
[
"Centrum Párt"
] |
[
"Csongrád megye",
"Makó",
"Szeged"
] |
[
"közokirat-hamisítás",
"csalás",
"választások - népszavazás"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.