news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,728 | Guruló rubelek III. | Guruló rubelek III.
- fejezetek az orosz-magyar államadósság történetéből -
1,7 milliárd dollár - összesen ekkora összeggel tartozott a magyar államnak 1994 tavaszán a volt Szovjetunió. Ez az összeg akkori árfolyamon közel 180 milliárd forintnak felelt meg, amelynek behajtásához az elmúlt évtized egyik legnagyobb politikai és gazdasági botránya - az úgynevezett olajgate-ügy - kötődik. Az adósságból ugyanis az akkori ellenzék szerint politikai és személyes kapcsolataikat kihasználva főként a Magyar Szocialista Párthoz közelálló vállalkozók és cégeik húztak anyagi hasznot. Bár az ügyet annak idején nyilvánosságra hozó Fidesz kormányra kerülését követően tételes elszámolást és a folyamat teljes tisztázását ígérte, erre mind a mai napig nem került sor. A résztvevők közül ugyan a Nádor '95 Rt. tevékenységét jelenleg parlamenti bizottság is vizsgálja, ám azt változatlanul homály fedi: mi történt a 180 milliárd forinttal? Az elmúlt hónapokban közel félszáz háttérbeszélgetést folytattunk az ügyben érintett szereplőkkel és áttanulmányoztuk a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumokat, ennek végeredménye ez a három részből álló riport. Sorozatunk befejező részében bemutatjuk, kik és hogyan akartak az orosz államadósság terhére tőkét emelni a Postabankban. Ismertetjük, hogy az Orbán-kabinet milyen vizsgálatokat folytatott a választásokat követően, és azt is, hogy milyen lépéseket tettek az elmúlt másfél évben a még fennálló közel 400 millió dolláros adósság behajtására.
1998. november 12-én, egy csütörtöki napon az Orbán-kormány ülését követő szokásos tájékoztatón Borókai Gábor kormányszóvivő azt közölte az egybegyult újságírókkal, hogy "a kormányülés témája volt a Kormányzati Ellenőrzési Iroda [KEI] azon vizsgálata, amelyre a miniszterelnök úr adott utasítást, és amely az orosz államadósság lebontásának helyzetét vizsgálta". Hozzátette, hogy "a KEI a polgári célú szerződések egy részét vizsgálta, és olyan jellegu szabálytalanságokat talált, amelyek további vizsgálatok elrendelését igénylik - és erre a miniszterelnök úr föl is fogja kérni az illetékes szerveket". A szóvivő nem árult el részleteket az ügyről, ám a kormányülés egyik résztvevője szerint a további "tényfeltárás" elrendelését az indokolta, hogy Orbán "nem találta elég keménynek" a jelentést. Sepsey Tamás, a KEI elnöke - aki a jegyzőkönyvek szerint nem volt jelen a kormányülésen - ennek ellenére azt mondta a Magyar Televízió aznapi Kormányváró címu musorában, hogy "vizsgálatunk során azonban számos olyan új és visszásságnak minősíthető tényt állapítottunk meg, amelyek az elmúlt időszak politikai erőinek és a gazdasági erőinek a vélhető összefonódására tettek tanúbizonyságot". Azt is kijelentette, hogy "foglalkoztunk azokkal az ügyekkel, amelyeket korábban Demeter Ervin MDF-es képviselő által vezetett, úgynevezett olajgate-bizottság már vizsgált, és a megállapítások döntő többségét, mondhatnám szinte teljes egészükben megalapozottnak találtuk". Szerinte bizonyítást nyert: az államadósság behajtásában az MSZP-hez közeli vállalkozások vettek részt. Majd hozzátette, hogy az adósság lebontásában részt vevő - ám nem nevesített - cégek mintegy 19 millió dollárral nem számoltak el a költségvetésnek.
Az Orbán-kabinet - elődeihez hasonlóan - a gyanús gazdasági tranzakciók kivizsgálását ígérte kormányra kerülésekor, amelyek között rendre felmerült az orosz-magyar államadósság lebontásának ügye is. Jószerivel azonban a november 12-i kormányülés volt az egyetlen alkalom, amely után az adósság behajtásának gyakorlatát vizsgáló állami szervezetek képviselői erről a nyilvánosság előtt is beszéltek. Sepsey a köztévének adott interjújában utalt a Nádor '95 Rt. szerepére, amelynek tevékenységét külön is vizsgálták, és amely egy - a múlt pénteken eredmény nélkül zárult - büntetőeljárás alapjául is szolgált. A titkosszolgálati berendezések behozatalát hamarosan külön parlamenti bizottság kezdte vizsgálni (ÉS, 2000. február 25.), az államadósság behajtásának kérdése pedig rövidesen kikerült a nyilvánosság által ismert napirendből. A háttérben azonban az Orbán-kormány azóta is komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy az 1996 tavaszán megtorpant és később is csak rövid időre feléledt folyamatba új életet leheljen.
Ütemre mennek
Az orosz államadósság behajtása a kezdeti lendület után először 1996 tavaszán akadt el hosszabb időre. Az orosz kormány ekkor - elsősorban költségvetése nyomorúságos állapotára és a gazdasági krízisre hivatkozva - gyakorlatilag teljesen befagyasztotta külföldi adósságainak törlesztését (ÉS, 2000. február 25). Sokak feltételezése szerint e lépésben szerepet játszott az 1995 végén kirobbant olajgate-ügy is, melynek során a két ország kapcsolatáról számos, addig titkosnak minősülő információ került nyilvánosságra. T. Asztalos Ildikó, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) politikai államtitkára 1997 tavaszán a parlamentben ki is jelentette, hogy az oroszokkal "az is hátráltatta a megegyezést, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel a törlesztéssel kapcsolatos esetleges visszaélések felderítésére". (Magyar Hírlap, 1997. március 28.)
A folyamatot közelről ismerők azonban valamennyien egyetértettek abban, hogy a törlesztés jóval inkább az "orosz fél fizetési hajlandóságán, semmint a magyar belpolitikai helyzeten" múlott. Igazukat bizonyítja, hogy amikor a Mihail Kaszjanov, akkori orosz pénzügyminiszter-helyettes (ma miniszterelnök-helyettes) által vezetett orosz delegáció 1997 márciusában újrakezdte a tárgyalásokat, kizárólag az adósság átütemezését akarta elérni. Egyik informátorunk szerint erre is csak azért került sor, mert lejárt az 1994-es Boross-Csernomirgyin-megállapodásban rögzített, törlesztésre vonatkozó hároméves határidő (ÉS, 2000. február 18.). A tárgyalások egyik résztvevője szerint ezek a megbeszélések "rendkívül nyugodt és diplomatikus légkörben folytak", bár kezdetben inkább a "süketek párbeszédére hasonlítottak". Oroszország ekkor már közel egy éve egyetlen petákot sem fizetett hitelezőinek, Kaszjanov röviddel ideérkezése előtt az orosz államadósság átütemezéséről állapodott meg a hitelezőket tömörítő Párizsi és a Londoni Klubbal. A szerződésekben ugyanakkor arra is kötelezettséget vállaltak, hogy más hitelezőknek sem nyújtanak ennél jobb feltételeket. Az orosz állam mindkét esetben azt vállalta, hogy az adósságait 25 év alatt fizeti vissza, és hat, illetve hét év türelmi időt kap a törlesztés megkezdésére.
Bár a kilátások emiatt nem voltak túl rózsásak, Kaszjanov budapesti tárgyalásai mégis fordulatot hoztak az orosz-magyar államadósságot illetően. Az orosz fél ugyanis elfogadta azt a magyar érvelést, miszerint "ez az adósság kényszerhitelnek minősül, ezért más elbírálás alá esik, mint a nyugati államok és pénzintézetek által folyósított kölcsönök". Egy minisztériumi feljegyzés szerint azonban Kaszjanov azt is közölte, hogy "a további évekre vonatkozóan semmilyen kötelezettséget vállalni jelenleg nem tud, és csak azon projektekről van módja tárgyalni, melyeket jelen időpontig mind magyar, mind pedig orosz részről hivatalosan befogadtak". Miután pedig az oroszok a Boross-Csernomirgyin-megállapodás alapján már törlesztették adósságaik közel 60 százalékát, türelmi időt ugyan nem kértek, de a szállítások végső határidejét további négy évvel eltolták. Gilyán György, az IKM közigazgatási államtitkára az orosz delegáció elutazását követően bejelentette: "Magyarország számára elfogadhatónak tunik az az átütemezési javaslat, amelyet az orosz fél tett (...) tartozásának törlesztésére." (Magyar Hírlap, 1997. március 29.) A javaslatot - miszerint a Boross-Csernomirgyin-megállapodásban foglalt kötelezettségek "teljesítési határideje 2000. december 31-ig meghosszabbodik. Egyebekben a többi cikk változatlan marad" - végül levélváltás keretében véglegesítették 1997. július 8-án.
Gáz van
Ez a dokumentum azonban hiába erősítette meg az adósságlebontás kiindulópontjának tekintett Boross-Csernomirgyin-megállapodást, azon a háttérben a két félnek már jóval az átütemezés előtt sikerült átlépnie. Az oroszok ugyanis eredetileg kizárták, hogy az adósságot energiahordozóval vagy készpénzzel csökkentsék (ÉS, 2000. február 18.), a közös projektek jegyzékébe ennek ellenére - információink szerint orosz javaslatra - bekerült egy "gázszállításokra vonatkozó pénzügyi konstrukció" is. Az ügyletet egy minisztériumi feljegyzés szerint "az orosz pénzügyminiszter-helyettes úr speciális tételként jellemezte, amelyik egyedi elbánást igényel". Tudomásunk szerint ez a különleges elbánást igénylő tétel százmillió dollár értéku földgáz volt, amelyet az orosz gázipari cég, a Gazprom szállított a Mol Rt.-nek 1997 folyamán. Úgy tudjuk, ezt a lehetőséget az orosz cég "járta ki magának" annak fejében, hogy odahaza elengedik tetemes köztartozásai egy részét. Az ügylet során az államadósságot a Gazprom tulajdonában álló Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) külföldi off-shore cégére engedményezték, a többi "adósságlebontóhoz" hasonló feltételekkel. Ezt az ügyletet annak idején Kósa Lajos (Fidesz) a parlamentben kérte számon: "Mióta van bejelentve ennél a kereskedelmi banknál földgáz-kereskedelmi és -értékesítési tevékenység?" Feltette azt a kérdést is, hogy "ez az egymilliárd köbméter földgáz nem okoz-e a Molnak újabb veszteséget azáltal, hogy a kormány árpolitikája miatt a földgáz-értékesítés a Molnál eleve veszteséges? Végül: jó-e az országnak az, hogy újra földgázt kell a kőolajszármazékok helyett eltüzelni, és ez nem érinti-e hátrányosan Magyarország energiapolitikai és -stratégiai érdekeit?" T. Asztalos Ildikó, az ipari tárca államtitkára válaszában csak annyit közölt, hogy "kényszeruen tudomásul vettük, hogy a további adósságkihozatalban kiindulásként az orosz fél felajánlásai a mérvadók. (...) Magyar részről, a nemzetgazdaság érdekeit szem előtt tartva, minél nagyobb mértéku törlesztés elérésére törekedtünk (...) Ezt az orosz partner gázszállítás formájában vállalta, úgy, hogy magyarországi bevételének egy részét törlesztésként befizeti a Magyar Államkincstárnak. Orosz részről megjelölték azt a bankot is, amelyen keresztül ez a pénzügyi konstrukció lebonyolódik. Ezzel terven felüli ez évi törlesztést vállaltak." Tudomásunk szerint ez a törlesztés meghaladta az 58 millió dollárt (12 milliárd forintot), amelyet az ÁÉB végül 1998 folyamán fizetett be a magyar költségvetésbe.
Maci a málnásban
Ugyancsak a Gazprom lett volna a főszereplője annak az ügyletnek is, amely a csőd felé tántorgó Postabank feltőkésítését célozta. Ezzel a Boross-Csernomirgyin-megállapodás másik passzusa sérült volna, ami az államadósság készpénzzel történő kiegyenlítését zárta ki. Az ügy egyik közeli ismerője szerint azonban "az orosz fináncoligarchiát kevéssé érdekelték az államközi megállapodások, százmillió dollárért viszont már ők is lehajoltak". Kormányzati források szerint ez úgy történt, hogy az oroszok 1997 januárjában közvetítők útján váratlanul jelezték: hajlandók lennének az áruszállítási szerződésekkel még le nem fedett államadósságot készpénzben törleszteni. Innen azonban meglehetősen összekuszálódnak a szálak, ami egyébként minden, a tranzakcióban részt vevő szereplőnek érdekében állt.
Az erről folytatott háttérbeszélgetések során annyi mindenesetre kiderült, hogy az ajánlatot - amely 1997 elején még csak a szerződésekkel le nem fedett háromszázmillió dollár felére, később azonban már a teljes összegre vonatkozott - a lehallgatóberendezések behozatalával hírhedtté vált Nádor '95 Rt. (ÉS, 2000. február 25.) közvetítette. A magyar cég tulajdonosa, Szász András a londoni Singer & Friedlander (S&F;) bankházat, az orosz oldal pedig meg nem erősített információink szerint egy amerikai céget, a New Alliance Corporationt vonta be a tranzakcióba. Az eredeti elképzelések szerint az adósság kivásárlására a Nádor '95 Rt. pályázott volna, erre 1998. február 6-án a magyar Pénzügyminisztérium (PM) előszerződést is kötött vele. A magyar cég az adósságot a S&F-New; Alliance közvetítőláncon keresztül a Gazpromnak értékesítette volna a névérték 70-75 százalékáért, az orosz gázipari cég pedig az általa diszkontértéken vásárolt adósság teljes összegével csökkentette volna köztartozásait. Az ügylet során lényegében mindenki jól járt volna: a közvetítők 2-3 százalékos tisztes jutalékra tettek volna szert, a Gazprom olcsón letudta volna adótartozását, a két állam pedig megszabadult volna egy régről húzódó problémától, amit a polgári szerződésekkel le nem fedett adósságállomány okozott.
A lebonyolítás azonban technikai nehézségekbe ütközött: a Nádor nem tudta letenni az asztalra az adósság egy százalékának megfelelő bánatpénzt és a bankgaranciát. A pénzt ugyan végül megszerezték, a PM azonban a közvetítőktől is biztosítékokat követelt, nehogy a magyar költségvetés hoppon maradjon az ügylet végén. Meg nem erősített információnk szerint a S&F; biztosíték gyanánt egy spanyol ingatlanokból álló portfóliót ajánlott fel, ez később a Postabank tőkeemelése során Telnan-ügylet néven vált ismertté (Bank bán IV. - ÉS, 1999. június 18.). A tranzakció végül mégis vakvágányra futott, mert kiderült: a követelésvásárlás pénzintézeti tevékenységnek minősül, amelyre a Nádor '95 Rt.-nek nincs jogosítványa.
A Postabank első emberének, Princz Gábornak viszont kapóra jött az oroszok fizetési hajlandósága. Ebben az időben már kétségbeesetten kutatott olyan befektető után, aki hajlandó friss tőkét pumpálni a rogyadozó pénzintézetbe (ÉS, 1999. június 18.). Informátoraink szerint Princz egyformán jó kapcsolatot ápolt a Nádor '95 Rt. tulajdonosával, Szász Andrással és Máté Lászlóval. Bár az MSZP alelnökének formálisan csak annyi köze volt a Nádor '95 Rt.-hez, hogy sógora, Matyók György a felügyelőbizottság elnöke volt, információink szerint azonban Szász és Máté "surun mozogtak együtt üzleti ügyekben". Ők hárman ötlötték ki "süteményezés és libamájas szendvics evése közben" azt a konstrukciót, hogy "miként lehetne az orosz ügyletet betenni a Postabankba". Egy, a PM-nek 1998. március 25-én írott feljegyzésben felvázolták: "Az orosz államadósságot a Magyar Államkincstár 58 cent/USD árfolyamon, libor kamatozással, 2000. december 22-ig halasztott fizetéssel adja el a Singer & Friedlander londoni bankcsoportnak. A bankcsoport a fizetés biztosítékául egyrészt 18 milliárd postabanki tőkebefektetést, másrészt 110 millió dollár értéku ingatlangaranciát köteles a Magyar Államkincstár javára biztosítani. (...) A portfóliócserét úgy hajtanák végre, hogy a Postabank Rt. megfigyelési kategóriába sorolt portfólióját kivinnék a Singer & Friedlander által kijelölendő vállalatba, majd a Kincstár számára az orosz államadósság rendezés kapcsán, fedezetül felajánott ingatlanportfóliót bevinnék a Postabank Rt. állományába. Ezután az államadósság eladásának az Államkincstár felé szükséges fedezetét a Postabank Rt. részvénycsomagja és a (...) Postabankból kivett portfólió együttesen képezné. Jogosan feltételezhető, hogy a fentiek szerint teljesen kitisztított és tőkésített Postabank Rt. részvényeinek értéke 2000. december 22-ig eléri a közel 300 százalékos értéket, mely esetén az állam 58 cent + kamat értéken hozzájut az államadósság eladásával esedékes bevételéhez."
Azt máig homály fedi, hogy az ügylet végül miért nem jött össze. Princz egyik közeli ismerőse szerint a "fiúk nem tudták rendesen összerakni a konstrukciót", mások szerint viszont a pénzügyi tárca felső vezetése volt a ludas, mert "mindenáron szakmai befektetőt és valódi tőkét akart látni a Postabankban".
A mérleg nyelve
A sikeresen lebonyolított gázszállítástól és a végül befulladt Postabank-ügylettől eltekintve azonban az orosz adósság behajtása nem lendült ki a kátyúból. A kormányváltást követően, 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök azonnal vizsgálatot rendelt el, mondván: "Meggyőződésünk, hogy a korrupciógyanús ügyek amiatt szaporodtak el, mert verseny helyett régi-új kapcsolatrendszerek határozzák meg az üzleti élet jó részét." (Magyar Narancs, 1998. február 19.) A KEI ennek megfelelően elsősorban azt kutatta, történt-e a folyamat során pénzügyi visszaélés, és terhel-e valakit személyi felelősség. A vizsgálat lezártát követően azonban Sepsey Tamás KEI-elnök meglepő kijelentést tett: "Jól tudjuk, hogy mindig vannak olyanok, akik megpróbálnak a zavarosban halászni, önmagában Magyarország számára az adósság lebontása végeredményben megfelelőnek minősíthető. Tehát az egész folyamatnak az összképe ezektől a visszásságoktól eltekintve gazdaságilag nem volt káros az országnak." (MTV, Kormányváró, 1999. november 12.)
Hogy ezen a KEI elnöke pontosan mit értett, arra egy minisztériumi feljegyzés adta meg a választ. Eszerint az adósság lebontása "a magyar költségvetési mérleget eddig 147,3 milliárd forinttal javította". Ebből 116,3 milliárd forintot a haditechnikai szállítások tettek ki, amelyek két fő tételből - MIG 29-es repülőgépekből (ÉS, 2000. február 18.) és BTR-80 típusú páncélozott szállító harci jármuvekből - álltak. A költségvetésnek további 31 milliárd forint készpénzbevétele származott azoknak a cégeknek a befizetéseiből, amelyek polgári áruk szállításával bontották le az orosz államadósságot (ÉS, 2000. február 25.). A feljegyzés szerint "amennyiben a törlesztés 2000. év végéig befejeződik, úgy az adósság összege után járó kamat - az MNB szerint - 180 millió dollárt tesz ki (...) Ezen kívül bizonyos projektek teljesítése különböző okok miatt leállt (a függőben lévő összegek, amelyek szerződésbontás esetén újra pályáztathatók: 160 millió dollár), továbbá van egy olyan projekt, melynek teljesítése még meg sem kezdődött (ez 50 millió dollár), így összességében mintegy 390 millió dollár összegu adósság lebontására további lehetőségek mérlegelhetők."
Mint azonban azt később látni fogjuk, a mérlegelést követően az Orbán-kabinet sem jutott elődjénél többre: bizottságot hozott létre a minisztériumok képviselőiből - amit nem tárcaközi, hanem operatív bizottságnak nevezett el -, amely ugyancsak magáncégekre igyekezett bízni az államadósság behajtását.
Ismerős arcok
1998. augusztus 18-án azonban az orosz gazdaság hosszú agónia után összeomlott, így a minisztériumi szakértők hiába gyártottak terveket a folyamat beindítására, Oroszország újra befagyasztotta adósságainak törlesztését. A témát jó fél év múlva Chikán Attila gazdasági miniszter vetette fel újra. 1999. január 18-i moszkvai látogatása azonban kiábrándító eredményt hozott, ugyanis "orosz részről súlyosnak minősítették a gazdaság helyzetét és további drámai fejleményeket sem zártak ki". A tárgyalásokon az oroszok közölték, hogy a Szovjetuniótól örökölt külső adósságok törlesztését felfüggesztették, és mivel a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalások még nem zárultak le, a Magyarországnak szánt törlesztés menetéről legkorábban májusban tudnak érdemben szót ejteni. Ugyanerről egy magas pozícióban lévő forrásunk, aki hivatalánál fogva végigkísérte a tárgyalásokat, azt mondta: "Az orosz fél a diplomácia nyelvén nagyjából azt közölte velünk, hogy a magyarok már egy csomó pénzt kaptak, és nekik még a cseheket és a lengyeleket is ki kell elégíteniük."
Újabb fél év telt el, mire a kormány - szakértői szintu egyeztetések után - napirendre tudta tuzni az orosz államadósság további lebontásának kérdését. 1999. június 1-jén egy határozatban arról rendelkezett a kormány, hogy nyilvános pályázatot kell hirdetni, és ennek eredményéről be kell számolnia a gazdasági miniszternek. A pályázat teljes szövege 1999. július 20-án jelent meg a Külgazdasági Tájékoztatóban, és a gazdasági tárca hirdetményeket tett közzé több országos napilapban is. A pályázaton - amelynek határideje szeptember 6-a volt - információink szerint végül nyolc cég vett részt, összesen 330 millió dollár értéku államadósság megvásárlására nyújtottak be ajánlatot. Ezeket az operatív bizottság szeptember 17-i ülésén értékelte, és azt állapította meg, hogy "a kivásárolni szándékozott összeg nem érte el a még hátralévő adósságkeretet". A bizottság azonban kiemelte, hogy az ajánlattévő cégek egy része kisebb "diszázsió" mellett tette meg ajánlatát, ami azt jelenti, hogy a korábbi 58 százaléknál nagyobb hányadot fizettek volna a költségvetésnek. A pályázati feltételeknek azonban végül csak két cég felelt meg, ezek egyike értesüléseink szerint a Kapolyi-féle System Consulting Rt. volt amely 40 millió dollár kivásárlására pályázott. A másik befutó is az adósság lebontásában már korábban is részt vett Speed-Ex Kft. lett, ők egymillió dollár értéku adósság megvásárlására tettek ajánlatot.
Az operatív bizottság tudomásunk szerint elő is készítette a kormányrendeletet, amely jóváhagyta volna a két nyertes által igényelt összeget, ez azonban be sem jutott a kormányülésre, mert egy informátorunk szerint elakadt "valahol a valódi döntési szférában". Hogy ez pontosan mit jelent, arról forrásaink ellentmondásosan nyilatkoztak. Egyesek szerint Orbán Viktor és legszukebb köre döntött így, mások szerint viszont a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetése fúrta meg az előterjesztést. Abban viszont valamennyien egyetértettek, hogy a jelenlegi kormányzat "nem tekintette politikailag semlegesnek a nyerteseket". Kapolyit ráadásul a Chikán-féle gazdasági vezetés szakmailag is "kártékony embernek" tartotta, mindenekelőtt ipari minisztersége során végzett tevékenysége, többek között az eocén-program kidolgozása miatt.
Kormányzati forrásaink szerint mindenesetre az világossá vált, hogy "a nyilvános pályáztatás nem teljesítette azt a várakozást, miszerint tömegével jelennek majd meg az adósság lebontásában részt venni szándékozó magyar vállalkozók". A pályázók főként azok köréből kerültek ki, akik a korábbi években is aktívan részt vettek a folyamatban. Mint azt egyikük elmondta, az adósság lebontása speciális szaktudást igényel, nem úgy megy, hogy "az ember kimegy egy bőrönddel Moszkvába, és máris hozza vissza a dollármilliókat".
Metró a kátyúban
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a kormányzaton belül is megoszlottak a vélemények arról, hogy mit kellene tenni ebben a patthelyzetben. A gazdasági tárca ugyan igyekezett felszínen tartani a kérdést, de a helyzet egyik jó ismerője szerint "azt is tudtuk, hogy nem érdemes rajta görcsölni". A PM és a MeH azonban egyaránt sürgette a tárcát, hogy tegyen valamit, mert a tavalyi költségvetés 25,5 milliárd forint olyan bevételt tervezett, amely a külföldi adósságok behajtásából származik.
Mihail Kaszjanov újabb, tavaly őszi látogatásakor azonban hamar világossá vált, hogy hiába tervez bevételeket a magyar költségvetés, minden az oroszok fizetési hajlandóságán múlik. A tárgyaláson részt vevők szerint - akik az orosz pénzügyminisztert jól felkészült, korrekt tárgyalópartnernek írták le - Kaszjanov a diplomácia nyelvén nagyon udvariasan, de határozottan kijelentette, hogy "mostanában nem óhajtanak fizetni". Arra azonban hajlandóságot mutatott, hogy a még függőben lévő ügyeket rendezzék. Ezen a határőrségnek beígért több száz darab Lada Niva típusú terepjárók és a Nádor '95 Rt. által megrendelt metrókocsik (ÉS, 2000. február 25.) szállítását értette. Ez utóbbival kapcsolatban ekkor derült fény arra, hogy az eredetileg ötvenmillió dollárosra tervezett gyártást az orosz pénzügy tízmillió dollár értékben már előfinanszírozta, és az elkészült szerelvények "ott rozsdásodnak a gyár udvarán". Ez a metrókocsi ügylet végül az egész folyamatnak a "kerékkötőjévé vált", miután az oroszok a további tárgyalásokat tudomásunk szerint ennek a tíz darab szerelvénynek az átvételéhez kötötték.
A Nádor '95 Rt. és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezetője már 1998 márciusában megállapodott egymással, a közlekedési vállalat 2,8 millió dollárnak megfelelő forintért meg akarta venni a szerelvényeket. Információink szerint azonban a Nádor nem kapta meg a Magyar Államkincstártól a metrókocsik behozatalához szükséges engedélyt, így a BKV a szállítási határidő elmúltával jelezte, hogy semmisnek tekinti a szerződést. Egy informátorunk szerint az "oroszok a gyártás során végig káromkodtak", nem értették ugyanis, miért kellett az egymással egyébként régóta üzleti kapcsolatban álló BKV és szerelvénygyártó Metrovagonmas közé közvetítő céget iktatni. Jó fél év elteltével egy újabb közvetítő cég, a tavalyi nyilvános pályázatra is ajánlatot adó Eastern European Market Kft. jelent meg, s a gazdasági tárcától kapott tárgyalási engedélyre hivatkozva ajánlkozott: kilendíti a metrókocsiügyet a kátyúból. A cég közbenjárásával végül arra jutottak, hogy a BKV maga szerződik a kincstárral, és négy év alatt, halasztott fizetéssel törleszti az eredetileg kialkudott 2,8 millió dolláros árat. A halasztott fizetés oka a BKV-t jól ismerők szerint az, hogy a vállalatnak "egyszeruen nincs pénze, a kincstár meg örüljön, hogy az így leírt tízmillió dollár értéku államadósságból egyáltalán valamit visszakap". Értesüléseink szerint a szerelvények a következő hetekben érkeznek meg Magyarországra.
Baráti kölcsönök
A kormányzaton belüli vitáknak és a gazdasági tárca "lanyha hozzáállásának" az lett a következménye, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére az orosz adósság lebontásával kapcsolatos ügyeket tavaly ősszel kivették az operatív bizottság hatásköréből. Tudomásunk szerint a feladatot "a Fidesz titkos ásza", Faragó Csaba kapta meg, aki funkcionális vezérigazgató-helyetteseként jelenleg elsősorban a személyzeti ügyekért és az ingatlanok hasznosításáért felel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nél. Faragót - aki tudomásunk szerint muszaki végzettségu, majd rövid ideig az OTP Ingatlan Rt.-nél dolgozott - informátoraink Orbán Viktor és Kövér László fideszes politikusok bizalmi embereként említették, akinek bevonását azzal indokolták, hogy "egy kemény figura, aki jól tud tárgyalni a maffiózókkal". Az adósság behajtásának folyamatát ismerők viszont meglehetősen szkeptikusan fogadták Faragót, mivel szerintük "minden az orosz fél fizetési hajlandóságán, és nem az itthoni kavaráson múlik".
Mindenesetre a kezdetben legitimáció nélküli Faragót az idén elfogadott költségvetési törvény is a helyére tette, miután a következőképpen módosították az államháztartási törvényt: "A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a privatizációért felelős miniszter (...) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (...) útján látja el. Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegu külföldi követelések értékesítésére, illetve - a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter egyetértésével - azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére." Mindebből az is kitunik, hogy ez évtől nemcsak az orosz, hanem az összes államadósság ügye az ÁPV Rt.-hez került át. Ezek között több olyan követelés is van, amely még a szocializmusban keletkezett a "baráti" országokkal, így Kubával, Albániával, Laosszal vagy Kambodzsával szemben. Ezek együttes értéke információink szerint megközelíti a háromszázmillió transzferábilis rubelt, ami mintegy 250 millió dollárnak felel meg. További háromszázmillió dollárt jelentenek azok a kormányhitelek, amelyeket Magyarország nyújtott fejlődő országoknak, például Algériának, Vietnamnak, Iraknak, Jemennek. Az oroszokkal szemben fennálló négyszázmillió dolláros követeléssel együtt tehát Faragó Csaba összességében közel egymilliárd dollár - közel 250 milliárd forint - értéku adósság behajtására kapott felhatalmazást.
A kérdésre, hogy a jelenlegi kormányzat milyen formában képzeli el ennek az összegnek a behajtását, a vagyonkezelőtől azt a hivatalos választ kaptuk, hogy "március végére készül el az az eljárásrend, amely szerint a külföldi államadósságok kezelését és behajtását le kell bonyolítani". Addigra vélhetően az is eldől, hogy az ÁPV Rt. szakít-e elődei hagyományával, és nyilvános pályázat keretében sáfárkodik-e majd a közpénzekkel, vagy tovább halad azon a titkokkal és hazugságokkal övezett ösvényen, amelyet a Horn-kormány taposott ki a korábbi években.
MIHALICZ CSILLA RIPORTJA:
Aranyláz Romániában | https://www.es.hu/old/0009/riport.htm | https://web.archive.org/web/20171021020132/https://www.es.hu/old/0009/riport.htm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gurulo-rubelek-iii | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2000-03-03 00:00:00 | [
"Faragó Csaba",
"Máté László",
"Matyók György",
"Princz Gábor",
"Szász András"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Eastern European Market Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nádor 95 Rt.",
"Pénzügyminisztérium",
"Postabank",
"Speed-Ex Kft.",
"System Consulting Rt."
] | [] | [
"államadósság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
1,729 | Virágot Mihaliknak | Kérem, ne haragudjanak, hogy ilyen hosszan és csúnyán írtam, de cikkük nyomán mégis felmerült bennem, hogy talán mégsem úszhatja meg, talán mégis megbukik, és most épülő újabb házát sem fogja élvezni. Köszönöm, hogy elolvastak:
H. A.-né
Budaörs
(teljes név és cím a szerkesztőségben)
A két héttel ezelőtt megjelent Sasadról szóló riportunkkal kapcsolatban igen sokan érdeklődtek, hogy lesz-e az ügynek folytatása. Nos, ezt ebben a pillanatban teljes biztonsággal megjósolni nem lehet. Tény, hogy az írás számos olyan mozzanatot tárt föl, amelyik bűncselekményi elemet is tartalmaz, tény az is, hogy Mihalik László és szűkebb köre ezeket az adatokat hazugságnak minősíti - teszi mindezt szigorúan szűk körben -, viszont az is tény, hogy mindezideig semmiféle helyreigazítást nem kértek, az ilyenkor minden további nélkül rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekkel nem éltek. Amit egy újság a saját lehetőségei szerint el tud végezni, azt az Élet és Irodalom megtette. Ami a továbbiakat illeti, az a hazai közállapotok és a magyar politikai kultúra kérdése. Bízzunk abban, amit belügyminiszterünk hivatalba lépésekor hangoztatott: a sajtó tárja föl a mocskos ügyeket, tárja azt a nyilvánosság elé és bízzon a bűnüldöző szervekben.
Mindazt, ami a Sasad Rt-vel kapcsolatosan tudomásunkra jut, az Élet és Irodalom következő számaiban olvashatják.
a szerk.
Virágot Mihaliknak X.
Múlt héten hely hiányában csak a ránk vonatkozó részleteket tudtuk közölni a Sasad Rt. vezetője, dr. Mihalik László múlt hétfői, a részvényes dolgozóknak tartott tájékoztatójából. Most további részleteket szeretnénk megosztani az olvasókkal.
(Emlékeztetőül: az ÉS nyár közepe óta foglalkozik a Sasad Rt-ben történt és történő eseményekkel, tekintettel arra, hogy a dokumentumok tanulsága szerint az elnök-vezérigazgató hangya szorgalommal, sok-sok fondorlattal és türelemmel, apránként, a részvényesek zsebéből átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentős részét saját kft-jébe, s immáron hatalmas vagyont tudhat magáénak. Tette mindezt úgy, hogy bármikor kimutathatja: az Rt könyv szerinti induló vagyona, a 4,9 milliárd Ft-nyi érték - ami 93-as becslések szerint a valóságban már akkor több tízmilliárdot ért - nem csökkent, sőt, ha akarja - hitelkérelmek benyújtásakor, eladáskor akarja -, tetemes vagyonnövekedést is felmutathat annak ellenére, hogy vagyonértékesítésből az elmúlt négy év alatt mintegy négy milliárd Ft bevétele volt az Rt-nek.
Alig négy év leforgása alatt a Sasad részvényeinek 49 százaléka, valamint földjeinek (kicsi, de értékes) része egy Sasad által alapított kft, a Sasbusiness Kft. tulajdonába került, amelyet azonban ma már nem a Sasad tulajdonol, hanem a Vállalkozó Vezetők Kft., melynek tulajdonosa a dr. Mihalik László és gyermekei részvételével létrehozott Mitrade Kft. A Sasbusiness vagyona nem jelentéktelen, hiszen Sasad kibocsátású részvényekből nemrég még 2, 476 milliárd névértékűt (ez az alaptőke 49 százaléka) tudhatott magáénak (ennek nagy részét OTP-hitelből vásárolta fel a volt téesz-tagokból lett kisrészvényesektől 15-20-25 százalékon), valamint két, a Sasadból a Sasbusinessbe 10,72 millió nyilvántartási értéken átkerült 1 millió négyzetméter alapterületű ingatlant, melyek forgalmi értékét az American Appraisal 1,91 milliárdra értékelt. És hogy senki ne tekinthesse Mihalik urat túlságosan jótékonynak, aki rendre az elszegényedett részvényesek segítségére siet, amikor a termelési tevékenységét tekintve egyre jelentéktelenebb Sasad részvényeit a legutóbbi időkig a névérték töredékéért vásárolja meg a megszorultaktól, az is álljon itt emlékeztetőül, hogy a Sasbusiness birtokában lévő részvények alig felére 15 millió dollárért keresnek éppen vevőt.)
Tehát az idézetek:
"Négy éve működtetjük a Sasadot. Ha ezt nem tettük volna, szétforgácsolódik a vagyon, és mi maradt volna meg? Ma az a célunk, hogy a lehetséges értékeinket megmentsük. (...) Amikor kérdezték tőlem, hogy a részvényeket tartsák vagy eladják, távol tartottam magam a véleménynyilvánítástól, mert hiszek abban, hogy ez lesz jobb is, de tudtam, hogy vannak, akik megszorulnak, akiknek szükségük van pénzre. Én is voltam így, eladtam részvényt, amit megpróbáltam pótolni később. Az egy bevett dolog, hogy az ember megpróbálja az értékeit időben forgatni. (...) Hiszek a Sasadban, hiszek abban a csapatban és abban a tulajdonosi körben, ami megmaradt. (...) Az az érzésem, hogy tényleg vannak értékes területeink, de gondolják, ha annó szétforgácsolódik a terület, lett volna befektető, aki 180 emberrel külön-külön tárgyal? A Sasad egyben tartásához ez is hozzátartozik."
Virágot Mihaliknak XI.
A Sasad Rt. alakuláskori közgyűlésén a leendő részvényesekből hatalmas tapsot váltott ki az elnök dr. Mihalik László bejelentése, miszerint kivétel nélkül minden tag hajlandó volt lemondani a neki járó részvények (azaz szövetkezeti vagyona) tíz százalékáról - összesen 517,85 millió forintról - annak érdekében, hogy létrejöjjön a Szolidaritási alap, amiből az Rt. Szociális-, Kulturális- és Rehabilitációs Bizottsága mindenekelőtt a Sasad rászoruló többgyermekes, idős, munkaképtelen, tartósan beteg tagjainak folyósíthat nagyvonalú anyagi támogatást és segélyt folyósíthat, illetve támogathatja tagjai művelődését, sporttevékenységét stb.
Nos, a kecsegtetett segélyezés már az átalakulás utáni első évben, 94-ben is csak akadozva folyt, és már legalább két éve nem kapott egy fillért sem nemhogy egyetlen rászoruló kisnyugdíjas vagy többgyermekes család sem, de az árvasági segélyért a szervezethez folyamodó kiskorú gyermek (apja a bosnyák-szerb háborúban, édesanyja, a Sasad dolgozójaként halt meg) vagy a néhány ezer forintos temetési segélyért kuncsorgó kisnyugdíjas sem.
Nem csoda, ugyanis - mint azt július 4-ei számunkban részletesen megírtuk - 1993. november 24-én, az Rt. (akkor még csak nem is jogerős) bejegyzése után mindössze hét nappal az elnök a Szolidaritási alap részvénycsomagjának "jó áron" - 25 százalékos árfolyamon - való értékesítését javasolta az igazgató tanácsnak, s hogy a zsíros üzlet létrejöhessen, dr. Mihalik, elnök-vezérigazgatói mivoltában egy ültőhelyében lemond a Sasad elővásárlási jogáról. A részvénycsomag vevője természetesen a Sasbussines Kft, melynek tulajdonosa a Vállalkozó Vezetők Kft, melynek tulajdonosa a Mitrade Kft, melynek tulajdonosa akkor - már és még - a Mihalik-család. (Azóta a Mitrade Kft. tulajdonviszonyai a hírek szerint megváltoztak, Mihalik úrnak tulajdonrésszel kellett honorálnia az Sasad-vezetés néhány megbízható tagjának - név szerint: Bukvai József, Székelyné Jakab Enikő, Dr. Preiner Kálmán, Dr. Gyúró Ferencné, Dobos Csaba és Faluhelyi Györgyné - nem akármilyen magánhasznot hajtó tevékenységét.)
És mi lett a Szolidaritási alap részvényeiért cserébe befolyt mintegy 130 millió forint sorsa? - kérdezhetnék a segélyre szorulók, köztük immáron azokkal az ezrekkel, akik anyagi helyzetükre tekintettel részvényeik eladására kényszerültek, s az eladási árat egy jottányit sem befolyásolta a szolidaritása alapban hagyott 10 százaléknyi vagyonrészük. Erre a kérdésre valószínűleg csak a Mitrade Kft. tulajdonosai tudnának választ adni.
Virágot Mihaliknak XII.
Érdekes folyamatok zajlottak az elmúlt hetekben a Sasad-részvények körül a tőzsdén kívüli értékpapír-forgalomban. Néhány héttel ezelőtt felfelé indult mind az A, mind a B-típusú részvények árfolyama (mindenekelőtt az "A"-típusúaké). Az első pezsdülés még csak a névérték 40 százalékára emelte az árat, majd, mivel csak a vásárlás iránt érdeklődők száma nőtt, az eladó papírok mennyisége nem, az árfolyam egyszer-egyszer már a hetven százalékot is megközelítette.
Maga a Sasad elnök-vezérigazgatója (és a Sasbussines Kft. révén annak egyik legnagyobb tulajdonosa), dr. Mihalik László sem tudta értelmezni a változásokat, a részvényvásárlásra a megbízást nyilvánvalóan nem ő adta a brókereknek - ő ugye nem ekkora nyilvánosság előtt és főleg nem ilyen magas árfolyamon szokott vásárolni -, de a folyamat hasznát szívesen fordította volna a maga javára. 75 százalékos árfolyamon már ő és csapata is hajlandó lett volna piacra dobni a Sasabusiness tulajdonában lévő - a kisrészvényesektől 10-25 százalékon vásárolt - többmilliárd névértékű részvénycsomag egy részét (régóta küszködik a Sasbusiness készpénzhiánnyal, a 93-ban felvett, eredetileg 900 milliós OTP-hitel határideje is visszafizetés nélkül járt le), azonban a kicsiben "játszó" spekulánsok okozta izgalom révén mindössze néhány százezer, esetleg alkalmanként egy-egy milliós részvénycsomag cserélt csak gazdát.
A folyamat amúgy már lecsengett, a részvények árfolyama esik vissza - az A-típusúaké 30-40, a B-típusúaké 25-27 százalék körül látszik megállapodni -, a Sasad egészének valódi tőzsdei megmérettetéshez a Sasad mindenkori vezetésének még elég sokat kellene tennie.
Virágot Mihaliknak XIII.
Idézet a Világgazdaság 1997. szeptember 26-i számának Reflektorfényben a Dunamenti Erőmű, bizonytalan a Sasad sorsa felcímű cikkéből (PORTFÓLIÓ melléklet II. oldal):
"Tartják magukat a Sasad papírjai a nemrég kipattant botránnyal dacolva. Az Élet és Irodalom című lapban július 4-én jelent meg leleplező írás a Sasad Rt. vezetésének, és különösen Mihalik László elnök-vezérigazgatónak a rendszerváltás óta végzett tevékenységéről. A cikk szerint Mihalik többmilliárdos vagyont mentett át egy, a saját érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásba. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa augusztusban a Legfőbb Ügyészséghez fordult ez ügyben. A befektetőknek mindebből az lehet érdekes, hogy a mesterségesen a névérték 15-25 százalékán tartott részvényárak most dinamikusan nőni kezdtek. Több szakértő szerint pusztán spekulatív áremelkedésről van szó, Ágai György, a PK Értékpapír Rt. elemzője viszont úgy véli, a társaság vagyona alapján a részvények akár a névérték kétszeresét is érhetik. Mindazonáltal a Sasad Rt. körüli polémia, illetve a bizonytalan tulajdonosi szerkezet miatt azt sem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi 40-50 százalék körüli árszint harmadára-negyedére esik vissza az árfolyam."
Virágot Mihaliknak XIV.
A nyár közepe óta hétről-hétre foglalkozunk a Sasad Rt-ben történt és történő eseményekkel, tekintettel arra, hogy mi elképesztőnek találnánk, ha következmények nélkül maradna az, ami a dokumentumokból egyértelműen kiolvasható: az elnök-vezérigazgató hangya szorgalommal, sok-sok fondorlattal és türelemmel, apránként a részvényesek zsebéből átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentős részét egy olyan kft-be, melynek tulajdonjoga több lépésben került ki a Sasad Rt-ből, s került be egy eredetileg csak a Mihalik-család által tulajdonolt kft érdekkörébe. (Az immáron hatalmas vagyont magáénak tudható kft tulajdonosi köre időközben kibővült, és tulajdonosokká lettek a Sasad Rt. igazgatótanácsának legmegbízhatóbb emberei - név szerint: Bukvai József, Székelyné Jakab Enikő, Dr. Preiner Kálmán, Dr. Gyúró Ferencné, Dobos Csaba és Faluhelyi Györgyné -, akik nyilván a lapátolásban is segítségére voltak az elnök-vezérigazgatónak.) Történt mindez úgy, hogy a vezetés a tagoknak bármikor kimutathatja: az Rt könyv szerinti induló vagyona, a 4,9 milliárd Ft-nyi érték nem csökkent, sőt, ha akarják - hitelkérelmek benyújtásakor, földeladáskor akarják -, tetemes vagyonnövekedést is felmutathatnak annak ellenére, hogy vagyonértékesítésből az elmúlt négy év alatt mintegy négy milliárd Ft bevétele volt az Rt-nek. (Az Rt. vagyona a valóságban már 93-as becslések szerint is több tízmilliárdot ért, ám értéke alatt az Rt-be vinni korlátlan lehetőségeket kínált.)
Sokan gondolkodnak a történtekről hozzánk hasonlóan, közülük meg is mozdultak néhányan, mondván, Sasad-részvényes mivoltuk ellenére a mi írásunkból szereztek bizonyosságot évek óta létező sejtéseik igazolására.
Elsőként egy kívülálló, ám hivatalánál fogva is jogérzékeny ember lépett: dr. Gönczöl Katalin az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, cikkünk olvastán átiratot juttatott el dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek azzal, hogy álláspontja szerint a cikkben szereplő tények alapján a dr. Mihalik László vezette grémium tevékenységével kapcsolatban különböző bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja valószínűsíthető. Az átirat augusztus elején megérkezett a Legfőbb Ügyészhez. Dr. Gönczöl Katalinhoz azóta semmiféle reflexió nem érkezett dr. Györgyi Kálmántól.
Néhány nappal később, még ugyancsak augusztusban, egy Sasad-nyugdíjas számolt be nekünk arról, hogy a részvényesek megtévesztése miatt feljelentést tett a Sasad vezetése ellen a Központi Bűnüldözési Irodánál, a legfőbb ügyésznél és a Pest megyei rendőrfőkapitánynál.
Szeptember elején néhányan, ugyancsak a részvényesek tudatos félrevezetésére hivatkozva fordultak jogi védelemért a lakóhelyük szerint illetékes Pest megyei Rendőrfőkapitánysághoz. (Nem tudhatták, hogy Mihalik úr - lévén, hogy kapcsolatai a BRFK-val lényegesen jobbak, mint a Pest megyeivel: tőlük kapott engedélyt megkülönböztető jelzések használatára két Sasad tulajdonú gépkocsi - a Budaörsön alakult és nyomaiban még mindig ott működő Sasad Rt. központját papíron már régen áttette a XI. kerületbe.)
Szeptember közepén Mihalik úr ügyvédjétől kaptunk értesítést, miszerint az elnök-vezérigazgató mind a bírósághoz, mind a MÚOSZ etikai bizottságához jogvédelemért fordul velünk szemben.
Szeptember vége felé több tucat, magát ugyancsak átvernek érző volt és jelenlegi részvényes szintén feljelentést tett, ugyancsak a Pest megyeieknél.
Telefonok jönnek-mennek nálunk július eleje óta, lapunk Sasadra vonatkozó cikkei több ezer budaörsi kézben megfordultak már, a brókerek is lassan rászoknak az ÉS olvasására, mert állítólag a Sasad-részvények árfolyamát alaposan befolyásolja az aktuális számban megjelenő legújabb információ.
A Sasad-vezetésben mindeközben összetartást rendelt el a vevő-keresésre hétről-hétre más országba utazó elnök (most éppen Japán van soron). És bár a központ egy-egy kiszivárgó információ hatására egyre szorosabbra zárja sorait, azt azonban az eseményeket csak messziről követők is kétségbeesetten konstatálják: minden eladó. (Eladó a Törökbálinton 95-ben belterületté nyilváníttatott tó körüli rész, az érdeklődő - 2 milliárdért - kanadai. Eladó a Frank-tanya - állítólag csak felépítménye -, az érdeklődő osztrák. És a világkörüli út hatására is csak-csak jelentkezik még vevő -valószínűleg az sem magyar illetőségű lesz.) Pénz kellene, de sok és nagyon gyorsan. Lejárt már ugyanis a vezetés által áttételekkel tulajdonolt Sasbusiness többször meghosszabbított, immár több százmilliós kamattal terhelt, még 93-ban felvett 900 millió forintos hitele, és sebesen közeledik az év vége is, amikor a Sasad Rt-nek - alakuláskor vállalt kötelezettségének megfelelően - kamatostul kell kifizetnie azoknak a volt téesz-tagoknak az üzletrészét, akik nem léptek be az Rt-be. Milliárdokat kell ehhez is előteremteni. A föld alól (vagy -ből) is.
KOVÁCS ZOLTÁN - TARNÓI GIZELLA
Virágot Mihaliknak XV.
Az elmúlt napokban mindazok a volt Sasad-dolgozók, akik július 4-én megjelent Virágot Mihaliknak című írásunk alapján feljelentést tettek a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatója ellen a Pest megyei Rendőrfőkapitányságon, azok a következő tartalmú levelet kapták kézhez:
"Tájékozatom, hogy hatóságomhoz a Sasad Rt. kapcsán tett bejelentésének vizsgálata során nyomozás elrendelésére került sor a Btk. 298/A szakaszába ütköző, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az eljárás során keletkezett iratokat a nyomozás lefolytatására illetékes BRFK (Budapesti Rendőrfőkapitányság) Gazdaságvédelmi osztályának küldtem meg. Budapest, 1997. október 9., Pelikán László rendőr alezredes, osztályvezető"
Bízunk abban, hogy mindazokból a dokumentumokból, amelyek rendelkezésünkre állnak, valamint azokból, amelyekkel a nálunk lévők a Pest megyei Rendőrkapitányság két hónapos eljárása során kiegészültek, a BRFK szakemberei ugyanazt olvassák majd ki, amit eddig mindenki, akinek a kezébe kerültek, így az erre illetékesek előbb-utóbb igazságot szolgáltatnak a több száz elszegényedett, részvényét az értéke töredékéért eladni kényszerülő Sasad-nyugdíjasnak, valamint a még bizakodó néhány száz kisrészvényesnek.
Az ügy fejleményeit, mint eddig is, továbbra is figyelemmel kísérjük, és a tudomásunkra jutó információkat folyamatosan közöljük.
Kovács Zoltán - Tarnói Gizella
Virágot Mihaliknak XVI.
Hétfőn reggel a pénteki Népszabadságban megjelent cikk hatására a Kinn-padra ültette dr. Mihalik Lászlót, a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatóját a Nap-tévé. A vezető menedzser mindenekelőtt azt igyekezett bizonyítani, hogy a róla és a Sasadról szóló Virágot Mihaliknak című ÉS-beli cikksorozat tele van hazugsággal és felületességből származó valótlansággal, tévesztéssel. Egyetlen tényt ismert el a műsorvezető többszöri rákérdezésére: valóban 2,5 milliárd forint névértékű részvénnyel rendelkezik a Sasbusiness Kft., amelynek pedig - több áttételen keresztül - a Sasad Rt. menedzsmentjének hét tagja a tulajdonosa. Készséggel elmondta, miként jutottak a részvényekhez (ezúttal nyilatkozatának csak ezzel a részével foglalkozunk):
Mihalik: "...adásvételről volt szó. Ha nincs adási kényszer, akkor nincs vételkényszer (...) ebben semmi törvénybe ütköző nincsen, erre vettünk föl hitelt, hitelből vásároltunk, mert olyan nagy volt a nyomás azok részéről, akik eladni akartak részvényt (...) Igaz, névértéken igaz (mármint hogy a 2,5 milliárd névértékű részvény a menedzsment birtokában van - a szerk.), de az ezzel kapcsolatos terhekkel, hitellel, kamatokkal, mindennek együtt."
Riporter (később): "...Önök nagyon nyomott áron vették meg ezeket a részvényeket."
Mihalik: "Bocsánat, mi a nyomott ár?"
Riporter: "Hát 20-25 %..."
Mihalik: "Hát vagy van eladási szándék, vagy van vételi szándék, és akkor van üzlet."
Eddig az idézet. A beszélgetés hatására a menedzsment áldozatkészségéről kialakult képet a következő tényekkel tudjuk alátámasztani: A Sasbusiness Kft., hogy legyen pénze részvényvásárlásra - a Sasad Rt. készfizető kezességével - 900 millió forint OTP-hitelt vett fel 1993. november 29-én. Az amúgy is meginduló eladási dömpinget segíti a Góg Rt. is, amely - még az Rt-vé alakulásról szóló értesítés kézhezvétele előtt - körlevélben ajánl kényelmes eladást (a fenti árfolyamon) az újdonsült részvénytulajdonosoknak: helyben, Budaörsön, az Rt központjába telepített megbízottjánál. Néhány héten belül több százmillió névértékű részvény kerül 20-25 %-os árfolyamon a Sasbusiness tulajdonába. A cég a hitelt - a többször meghosszabbított visszafizetési határidő és OTP-felszólítás ellenére - még nem fizette vissza. A kamatokat azonban fizetnie kellett, ennek érdekében további kockázatot vállalt a menedzsment - mindkét minőségében. Tulajdonosként rendre hitelt igényelt a Sasbusiness részére, és Sasad-menedzsmentjeként eleget tett a kérésnek. A Sasad Rt. így 96 előtt 119 millió forint, 96. január 5-én 77,1 millió, 96. március 27-én 76 millió, 96. június 26-án 75 millió, majd 96. december 17-én 73 millió, összesen tehát 420,1 millió forint hitelt nyújtott a Sasbusinessnek. Amikor pedig e hitelek visszafizetésének határideje közelgett, a menedzsment (persze mindenekelőtt a kisrészvényesek érdelében) újabb áldozatot vállalt: a Sasad Rt-ként dönt, és 100 százalékos árfolyamon 269 millió 880 ezer Ft névértékű részvényt vásárol a Sasbusinesstől, hogy megszabadítsa a éppen ekkora értékű esedékes kamat-, szállítói, valamint tőketartozásától.
Dr. Mihalik a Nap-tévében kijelentette, nincs tudomása arról, hogy a Sasad Rt-vel kapcsolatban bármely ügyben nyomozás indult volna. Információink szerint azonban, amely a Pest megyei Rendőrfőkapitányság illetékesétől származik, "...nyomozás elrendelésére került sor a Btk. 298/A szakaszába ütköző, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az eljárás során keletkezett iratokat a nyomozás lefolytatására illetékes BRFK (Budapesti Rendőrfőkapitányság) Gazdaságvédelmi osztályának küldtem meg."
Virágot Mihaliknak XVII.
Dr. Mihalik László ügyvédje útján felszólította szerkesztőségünket, hogy az Élet- és Irodalom 1997. október 10-iki számában "Virágot Mihaliknak XIV." címmel megjelent állításainkat, miszerint:"A nyár közepe óta hétről-hétre foglalkozunk a Sasad Rt-ben történt és történő eseményekkel, tekintettel arra, hogy mi elképesztőnek találnánk, ha következmények nélkül maradna az, ami a dokumentumokból egyértelműen kiolvasható: az elnök-vezérigazgató hangya szorgalommal, sok-sok fondorlattal és türelemmel, apránként a részvényesek zsebéből átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentős részét egy olyan kft-be, amelynek tulajdonjoga több lépésben került ki a Sasad Rt-ből, s került be egy eredetileg csak a Mihalik család által tulajdonolt kft. érdekkörébe" -vonjuk vissza, és adjunk elégtételt, vagyis kérjünk bocsánatot. Szerinte valótlan, becsületsértő és a jó hírnevet súlyosan sértő az az állítás, hogy dr. Mihalik László a Sasad Szövetkezeti Rt. vagyonának kezelése során fondorlatot alkalmazott volna.
Valótlan, rágalmazó jellegű, továbbá a személyes és az üzleti jó hírnév súlyos sérelmét kimerítő az az állítás, hogy dr. Mihalik László a részvényesek zsebéből fondorlattal átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentős részét egy olyan kft-be, amely nem a Sasad Rt. tulajdona.
A fondorlat a mások megkárosítására irányuló ármánykodás, amelynek eredményeként a cikk tényként azt közölte, hogy dr. Mihalik László a Sasad Rt. vagyonával sajátjaként rendelkezett, illetve azt eltulajdonította.
Tájékoztatott arról is, hogy a helyreigazítás elmaradása vagy nem megfelelő tartalmú helyreigazítás esetén dr. Mihalik László sajtóhelyre-igazítási pert indít.
Emellett tájékoztatott arról is, hogy dr. Mihalik László a nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt Kovács Zoltán főszerkesztő, illetve Tarnói Gizella főszerkesztő-helyettes ellen büntető feljelentést tett.
A helyreigazítási kérelemnek nem teszünk eleget, ugyanis állításainkat dokumentumokkal tudjuk bizonyítani.
Azonban e levéltől függetlenül is - de ennek hatására ezúttal - szeretnénk az ÉS július 4-i számában szereplő egyik állításunkat helyreigazítani, éspedig azt, mely szerint a Mitrade Kft. - amely 100 százalékos tulajdonosa a Vállalkozó Vezetők Kft.-nek, amely 100 százalékos tulajdonosa a Sasbusiness Kft.-nek, amely mintegy 2,5 milliárd névértékű Sasad részvényt és 100 hektár volt Sasad tulajdonú földet tudhat magáénak - a Mihalik-család tulajdonában volna. Ez a kft valóban csak eredetileg - alakulása (1990 augusztus) és 1993 novembere között - volt a család tulajdonában, mi elavult (1993. november 9-i) cégbírósági adatokat hittünk aktuálisnak. A Mitrade Kft-t ugyanis a Mihalik család 1993. november 22-én 100 százalékban eladta a Sasad menedzsmentje egy részének. A családot a kft-ben ekkortól egy éven át az ügyvezető, Pálfiné Mihalik Natália képviselte. Egy évvel később ugyanis dr. Mihalik potom áron - a névérték 10 százalékáért, 81.900 forint készpénzért - megvásárolja Székelyné részének kétharmadát (ekkorra már mind a 100 ha föld, mind az említett részvények nagy részének közvetett tulajdonosa a Mitrade). Jelenleg, a legutóbbi, 1995. november 15-i cégbírósági módosítás szerint a következőképpen festenek a Mitrade Kft. tulajdoni arányai: dr. Mihalik László 2.380.000.- Ft, Székelyné Jakab Enikő 1.190.000.- Ft, dr. Preiner Kálmán 1.190.000.- Ft, Bukvai József 510.000.- Ft, dr. Gyúró Ferencné 530.000.- Ft, Faluhelyi Györgyné 370.000.- Ft és Dobos Csaba 270.000.- Ft. A kft-ben a fix pont 1993. februárja óta az ügyvezető, Pálfiné Mihalik Natália.
Sajnáljuk ezt a tévedést, dr. Mihalik joggal mondta a Nap-tévében a múlt héten, hogy "Sajnálatosnak tartom, hogy a szerkesztő, a főszerkesztő és a helyettese, a cikkek szerzői nem vették azt az emberi fáradságot, hogy elballagtak volna a cégbíróságra és megnézték volna, hogy kik a tulajdonosok ebben a Sasad részvénytársaságban. Fehéren-feketén megjelent volna, hogy a Sasad vezetése, a menedzsment az, amelyik tulajdonos." Ráadásul erre a tévedésre időben felfigyelhettünk volna, hiszen a dokumentumaink között van egy olyan is, amely a Sasad Rt. akkori felügyelő bizottsági elnökének 1994-ben fogalmazott kérdéseit tartalmazza, és amelyen az egyik bekezdésben a következő szerepel: "Kik a Vállalkozó Vezetők? Bejelentették-e - amennyiben a Sasad vezetői azok - a Munkaügyi Osztályra, hogy a Sasadéhoz hasonló tevékenységű társaság tulajdonosai lettek?" Azt nem tudjuk, hogy az fb-elnök milyen választ kapott kérdésére, de az tény, hogy minden érintett Sasad-vezető tiszta lelkiismerettel cáfolhatta, hogy tagja lenne a Vállalkozó Vezetők tulajdonosi körének.
A teljes és valós kép szerint tehát dr. Mihalik nem családja vagyonának gyarapítására használja a menedzsmentet - a menedzsment a maga javára dolgozik.
Állításainkat egyébként azért sem vonjuk vissza, mert azokkal nem vagyunk egyedül, hiszen a Pest megyei Rendőrfőkapitányság 1997. októberében, kéthónapos vizsgálat után nyomozást rendelt el a Sasad-ügyben a Btk. 298/A szakaszába ütköző, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Kovács Zoltán - Tarnói Gizella
Virágot Mihaliknak XVIII.
Földindulásszerű változások történtek az elmúlt napokban a Sasad Rt. tulajdonlásában és vezetésében. Mindenekelőtt ez lesz a témája a jövő hétfőn a Népszabadságban meghirdetendő rendkívüli Sasad-közgyűlésnek. A hitelezők által sarokba szorított, fizetési nehézségekkel küzdő Sasad Rt. elnök-vezérigazgatója, dr. Mihalik László e hét kedden, rendkívüli vezetőségi értekezleten jelentette be, hogy akadt egy pénzintézet, amely a - néhány áttétellel a menedzsment tulajdonában lévő - Sasbusiness Kft. által 93-tól felvett immáron 1,4 milliárd forintra rúgó (készfizető kezes: Sasad Rt.), valamint a Sasad Rt, 0,8 milliárdos adósságát átvállalja annak fejében, hogy megkapja a Sasbusiness tulajdonában lévő mintegy 2,5 milliárd forint névértékű Sasad-részvénypakettet, valamint a Sasad Rt. által alapított és máig tulajdonolt három olyan kft-t, amely évek óta nem folytat semmiféle tevékenységet, ám több, mint 40 hektár földet birtokol. A bejelentéssel egy időben közölte azt is, hogy a Sasad vezetése kollektíven lemond, a részvénytársaság élére az új tulajdonos négy fős új vezető-gárdát állít, amely azonban a volt vezetés néhány kulcsfiguráját, így dr. Mihalik Lászlót, Bukvai Józsefet és a vagyoneladással foglalkozó Dobos Csabát alkalmazottként három évig még maga mellett tartja.
A Sasbisuness birtokában lévő részvénycsomag feléért - 1,29 milliárdos névértékért - néhány hónapja még 15 millió dollárt (cca. 3 milliárd forintot, vagyis 230 százalékos árfolyamot) remélő Sasad-menedzsment kénytelen volt tehát alább adni. Az általuk tulajdonolt részvényeknek ugyanis nem felét, hanem teljes egészét kénytelenek voltak áruba bocsátani, és a tőlük átvállalt hitel összege szerint a részvények 56 százalékon cseréltek gazdát (még mindig több mint kétszeres árfolyamon, mint amennyiért a kisrészvényesektől megszerezték azokat). Az elszenvedett veszteségért az immáron megosztott héttagú menedzsmentnek csupán az nyújthat vigaszt, hogy az a 100 hektárnyi földjük megmaradt még, amelyet mint Sasad-vezetők 10,72 millió forintos értéken apportáltak kft-jükbe, s ez a föld - saját kimutatásaik szerint - ma több, mint egy milliárdot ér.
Az alkalmazottak reszketve várják a rendkívüli közgyűlést. Attól tartanak, hogy napjaik a Sasadnál meg vannak számolva, várhatóan az új vezetésnek sem a megmaradt termelés felvirágoztatása lesz a legfőbb célja.
Virágot Mihaliknak XIX.
Vizsgálatot kezdeményezett dr. Majtényi László adatvédelmi országgyűlési biztos annak kiderítésére, miként jutott dr. Mihalik László tudomására annak a személynek a neve, aki bejelentést tett és eljárást kérelmezett a Legfőbb Ügyésznél, a Központi Bűnüldözési Irodánál, valamint a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon a Sasad Rt.-ben folyó, bűncselekmény-gyanús ügyek kivizsgálására.
1997. október 21-én a Nap TV Napkelte című adásában nyilatkozott a Sasad Rt. akkor még elnök-vezérigazgatója, dr. Mihalik László, s ennek során többek között a következő hangzott el:
Kérdés: - Ön tud-e arról, hogy nyomozás folyik a Sasadnál ismeretlen tettes ellen gazdasági visszaélések miatt?
Válasz: - Kérem szépen, van tudomásom arról, hogy egy 80 év feletti bácsi, Bogoly Gyuri bácsi, isten éltesse sokáig, tett egy feljelentést, hogy a részvényeivel kapcsolatban neki megtévesztésben volt része. Volt egymillió 950 ezer részvénye annak idején, felajánlotta adásvételre, és most annak, aki a cikkek mögött egy ilyen mozgatóerő, sikerült megnyernie az öregurat arra, hogy tegyen egy feljelentést Pest megyénél. Pest megye ezt vizsgálta, majd amikor kiderült, hogy nem illetékes, mert nem Pest megyei a Sasad, hanem budapesti székhelyű, a XI. kerületben van a székhelyünk, akkor áttette a BRFK-hoz. Na most erről jelent meg egy tudósítás és egy következtetés, holott ez nem eljárás, hanem csak egy szokásos vizsgálat, ha van egy ilyen bejelentés."
Bogoly György, volt Sasad-dolgozó, személyiségi jogait ért sérelemre hivatkozva azt kérte az adatvédelmi biztostól, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét és a jogsértés elkövetőjét. Tette mindezt azért, mert bejelentése tényét nem hozta nyilvánosságra, arról tőle eredő információt dr. Mihalik nem kaphatott, így feltételezhetően nevét csakis olyan személy adhatta ki, akinek erre nem volt felhatalmazása.
Bírósági kereset érkezett szerkesztőségünkbe a héten. Dr. Mihalik László bírósági úton követeli azÉS-ben Virágot Mihaliknak XIV. címmel 1997. október 10-én megjelent cikk következő részletének helyreigazítását:
"A nyár közepe óta hétről-hétre foglalkozunk a Sasad Rt-ben történt és történő eseményekkel, tekintettel arra, hogy mi elképesztőnek találnánk, ha következmények nélkül maradna az, ami a dokumentumokból egyértelműen kiolvasható: az elnök-vezérigazgató hangya szorgalommal, sok-sok fondorlattal és türelemmel, apránként a részvényesek zsebéből átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentős részét egy olyan kft-be, melynek tulajdonjoga több lépésben került ki a Sasad Rt-ből, s került be egy eredetileg csak a Mihalik-család által tulajdonolt kft érdekkörébe."
Az ex-elnök-vezérigazgató keresete szerint "teljesen valótlan az az állítás, hogy fondorlattal és türelemmel a Sasad Rt. részvényeseinek zsebéből "átlapátoltam" volna a Sasad tulajdonának akármilyen részét olyan társaságba, amely nem a Sasad Szövetkezeti Rt. tulajdona."
A sajtó-helyreigazítási per első tárgyalására e hét pénteken kerül sor.
KOVÁCS ZOLTÁN - TARNÓI GIZELLA
Virágot Mihaliknak XX.
Idézet a Népszabadság 1997. november 6-i számából:
"Már megkezdődött a büntetőeljárás Mihalik ellen, amikor mintegy másfél milliárd forintos keresetet nyújtott be a Sasad ellen a Fővárosi Bírósághoz a Technomark Rt. A Technomark - mint Kádár Attila vezérigazgató elmondta -, 1991-ben egy közel 600 milliós hitelfelvételhez kérte a Sasad kezességvállalását. A cég fedezet gyanánt Technomark-részvényeket kért, amelyeket megkapott. Miután a Technomark nem rendezte az adósságát, a Sasadnak kellett helyette jót állnia. A kezességvállalás fedezeteként átadott részvények így a Sasad birtokába kerültek. Kádár Attila szerint ezután már senki nem tartozott senkinek. A vezérigazgató elmondta, később, amikor a Sasad Rt. többségi tulajdonra tett szert a Technomarkban - arra hivatkozva, hogy a társaság korábbi tartozásait a Sasad rendezte -, különböző gazdasági manőverekkel, jogtalanul ismét elvonta a Technomarktól a helyette kifizetett összeget. Kádár szerint, a kamatokat is felszámolva a Sasad Rt. így most közel másfél milliárd forinttal tartozik a Technomarknak.
Mihalik László, a Sasad elnök-vezérigazgatója szerint cége nem tartozik a Technomarknak, hiszen az adósságért vállalt kezesség többe került a Sasadnak, mint amennyit fedezetként átvett részvények és a tulajdonába került üzletrészek értek."
Ugyancsak a Népszabadságban jelent meg 1997. november 10-én a Sasad Szövetkezeti Részvénytársaság közgyűlési meghívója is, mely szerint a december 12-én tartandó rendkívüli közgyűlés napirendjén az alábbi pontok szerepelnek:
1) Döntés a társaság Alapító Okiratának a következő (II., IX., X., XI. pont) részeit taglaló módosításról
· Az elnöki és vezérigazgatói tisztség szétválasztása és a társaság cégjegyzésére vonatkozó szabályok módosítása.
· A felügyelő bizottsági tagok számának 6 főre történő felemelése.
· Az igazgatósági és felügyelő bizottsági mandátum 5 évről 3 évre történő módosítása.
· Az igazgatóság feladatkörének (hatáskörének) módosítása.
· A társaság tevékenységi körének módosítása.
7) Döntés igazgatósági tagok lemondásáról, illetve visszahívásáról, új igazgatósági tagok megválasztásáról, döntés igazgatósági mandátumok meghosszabbításáról és az igazgatósági tagok 1998. évre vonatkozó tiszteletdíjáról.
8) Döntés új felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, a régi FB-tagok mandátumának meghosszabbításáról és az FB-tagok 1998. évre vonatkozó tiszteletdíjáról.
9) A könyvvizsgáló mandátumának megszüntetése, új könyvvizsgáló megválasztása, felhatalmazás az igazgatóság részére az új könyvvizsgálóval megkötendő megbízási szerződés aláírására és díjazásának megállapítására.
1) *
A májusi közgyűlés meghívójának mérlegbeszámolója arról tájékoztatott, hogy a Sasad Rt. forrásai és saját tőkéje összesen 6,87 milliárd forint. A most következő közgyűlés rendkívüli, mérleg-beszámolót nem kell tartani. A kisrészvényesek tájékoztatását szeretnénk segíteni aFigyelő című gazdasági hetilap Sasadról szóló, Pakett-tánc című, 1997. május 22-én (egy héttel a közgyűlés után) megjelent cikkének néhány sorával: "Az American Apprisal Magyarország Vagyonértékelő Kft. szerint a Sasad vállalkozásainak tulajdonában lévő földvagyon 121 millió dollárt ér, s ez mintegy 1,2 milliárd dollár értékű befektetésre ad lehetőséget. Ezért is fontos, hogy mely tulajdonosok kezében összpontosul annyi részvény, amennyi alkalmas a cég üzletvitelének meghatározására."
2) *
3) Lapzártánkkal egy időben kerül sor dr. Mihalik László felperes által az Élet és Irodalom mint alperes ellen a Virágot Mihaliknak XIV. című cikkben megjelentek helyreigazítása iránt indított sajtó per második tárgyalására.
Virágot Mihaliknak XXII.
A Sasad Rt. december 12-ei rendkívüli közgyűlésére készülő kisrészvényesek tájékoztatására idézünk a Népszabadság 1997. december 1-ei számának Budapest mellékletében megjelent Új temető lesz Budán? című cikkéből:
"A nyugati világ legnagyobb temetőit (...) működtető amerikai cég, a Service Corporation International (SCI) szándéknyilatkozatot írt alá a Sasad Rt. vezetésével egy XI. kerületi, nagyjából húszhektáros földterület megvásárlására.
Egyelőre nem tudni, mikor fejeződhet be az önkormányzati övezetátsorolási procedúra, az viszont biztos, hogy az SCI ötmillió dollárt szánna egy új, dél-budai sírkert kialakítására. (...)"
A Sasad Rt. kisrészvényeseit a májusi közgyűlés előtt az Rt. 1996-os teljesítményéről szóló beszámoló arról tájékoztatta, hogy a társaság saját tőkéje 5.098 millió (5,1 Md) forint, ebből a mintegy 1300 hektáros földvagyon könyv szerinti értéke 2.000 millió (2 Md) forint. A szándéknyilatkozat szerint a földvagyon mindössze 1,5 százalékának értékesítése 5 millió dollárt, azaz - mivel az MNB hivatalos devizaárfolyama szerint egy dollár értéke cca. 196 forint - 980 millió forintot hozhat az Rt.-nek. És a földvagyon 98,5 százaléka még mindig megmarad...
Virágot Mihaliknak XXIII.
Az elmúlt héten Virágot Mihaliknak XXII. című cikkünkben idézett - a Népszabadság december 1-i számában megjelent - beszámoló szerint "a Service Corporation International (SCI) szándéknyilatkozatot írt alá a Sasad Rt. vezetésével egy XI. kerületi, nagyjából húszhektáros földterület megvásárlására(...) az SCI ötmillió dollárt szánna egy új, dél-budai sírkert kialakítására. (...)"
A fentieket úgy értelmeztük, hogy az SCI magára a 20 ha föld megvásárlására szánna 5 millió dollárt, holott ez az összeg valószínűleg magába foglalná a sírkert egészének kialakítását is. Azt ugyan máig nem sikerült megtudnunk, hogy a mintegy 980 millió forintnak megfelelő 5 millió dollárból pontosan mennyit tenne ki a föld értéke, de az biztos, hogytöbb százszorosát annak, amennyiért a földeket 1993-ban a volt téesz-tagoktól visszavásárolták.
A Sasad Rt-vé alakulásakor ugyanis a volt téesz-tagok 4.000 Ft/aranykorona értékben kaptak részvényt a földjeikért. Egy hektár föld - Sóskúttól Budaörsön át a XI. kerületig mindent beleszámítva - átlag cca. 25 aranykoronát ért, így 20 (átlag)hektár földért mintegy kétmillió forint értékű részvényhez lehetett jutni (amit utóbb a névérték 20-25 százalékáért lehetett pénzzé tenni, azaz négy-ötszázezer forintot ért).
Múlt heti következtetésünk valószínűleg téves, tévedésünk azonban nem érdemi. Mindazonáltal fontosnak tartottuk még a Sasad Szövetkezeti Rt. rendkívüli közgyűlése előtt pontosítani.
A közgyűlésre egyébként, melynek napirendjén mindenekelőtt fontos módosító indítványok szerepelnek (többek között: tevékenységi kör változása, elnöki és vezérigazgatói tisztség szétválasztása, igazgatóság és felügyelő bizottság összetételének megváltoztatása stb.) 1997. december 12-én 9 órakor kerül sor Budaörsön, a Művelődési Házban. Az ott történtekről januári első számunkban tudósítjuk olvasóinkat.
KOVÁCS ZOLTÁN és TARNÓI GIZELLA
Virágot Mihaliknak XXVI.
Az elmúlt hónapok Sasad-dal kapcsolatos eseményei - rendőrségi meghallgatások, elsőfokú pernyertességünk - úgy tűnik, felbátorították az eddig hallgató kisrészvényeseket is. Levelek, telefonok tucatjai egészítik ki, pontosítják a Sasad elmúlt éveiről, évtizedeiről lapunkban kialakult itt-ott töredékes képet.
Megismerkedtünk például a felszámolás alatt álló MÜSZI történetével, az eltűnt tíz- és százmilliók sorsával, az ott busásan díjazottak listájával, amely történetünk szempontjából azért érdekes, mert a MÜSZI felügyelő bizottságának elnöki tisztét (az alakulástól a felszámolásig) az egyik legnagyobb tulajdonos Sasad Rt. delegáltjaként dr. Mihalik László látta el.
Érdekes dokumentumokat juttattak el hozzánk arról is, miként volt lehetséges, hogy a Sasad Rt. által 1992. december 30-án a tagoknak kiadott, majd ugyanazon a napon a tagok által a Sasadba bevitt földek még 1992. december 30-án a Pest környéki Földhivatal Budapesti Kirendeltsége által a telekkönyvbe bejegyeztettek, miközben ugyanezen földhivatalnál bejelentett egyéb tulajdoni változások három-négy (sőt több) év alatt kerülnek bejegyzésre.
Mindeközben a Sasad Rt-ben többnyire dr. Mihalik László nélkül zajlanak a napi események. A volt elnök-vezérigazgató és egyben új elnök ugyanis - decemberben az új tulajdonostól felvett nettó 17 millió forinttal a zsebében (kifizetés jogcíme a dolgozók előtt ismeretlen) - nem sok vizet zavar mostanában Budaörsön.
Virágot Mihaliknak XXVII.
Sasad Rt. elleni bírósági eljárás kezdeményezését fontolgatja néhány Budaörs környéki gazdálkodó, akik úgy vélik, megtévesztés áldozatai lettek az elmúlt évek során.
Történetük 1993-ban, a Sasad részvénytársasággá alakulásakor kezdődött, amikor néhány száz egykori téesz-tag nem volt hajlandó részt venni az Rt megalakításában. Ők valamennyien - mivel a valaha a téeszbe vitt eszközeiket nem tudták nekik kifizetni - ún. külső üzletrész-tulajdonosokká, azaz a Sasad kényszer-hitelezőivé lettek. Az alakuláskor pontos összegben meghatározott üzletrészek és az utánuk járó átlagkamat kifizetésére a Sasad 1997. december 31-ig vállalt kötelezettséget.
Az évek múlásával azonban, miközben látták, hogy a valaha virágzó Sasad több ezres alkalmazotti létszáma néhány százra olvad, és a részvényesek osztalékot egyik évben sem kapnak, elhitték azt, amit a részvényesek többsége is hitt: a Sasad sokáig már nem él, el fogják veszíteni kevéske vagyonukat. Így azt tették, amit tett a részvényesek többsége: amikor levelet kaptak az Rt-től, hogy 25 százalékos áron megvennék az üzletrészüket - mit tesz isten: mindig karácsony előtt jött az ajánlat, amikor mindenki pénzszűkében van -, eladták abban a tudatban, hogy ha nem teszik, még ennyit pénzhez sem juthatnak majd.
Bár azt még csak nem is sejtették, hogy a Sasad a nekik kifizetett összeg és az üzletrészek nyilvántartott ára közötti különbözetet (a még megmaradt részvényesek előtt) vagyonnövekményként fogja majd felmutatni, máig nem tudják feldolgozni magukban a történteket.
Virágot Mihaliknak XXVIII.
Dr. Kovács Judit, dr. Mihalik László felesége az elmúlt héten megkereste Fiala János rádiós újságírót azzal a kéréssel, hogy működjön közre abban, hogy ő és férje (esetleg csak ő egyedül) egy velünk közös beszélgetésben fejthesse ki véleményét a Sasad Rt-ben az elmúlt évek során történtekkel kapcsolatban. Szerinte ugyanis férje és csapata tevékenységét mi tévesen ítéljük meg, és meggyőződése, hogy egy közös - akár rádiós, akár televíziós - beszélgetés révén megváltozna a véleményünk.
Bár mi az ötletet ismertető telefonbeszélgetésben nem zárkóztunk el az ügyvédasszony javaslata elől, megütköztünk rajta. Eddig ugyanis több alkalom adódott már, amikor nyilvános fórumokon vitába szállhattunk volna egymással, ám az ezeken való közös részvételt Mihalik úr minden alkalommal elhárította, mi több, megszólalása feltételéül szabta a mi távolmaradásunkat (Nap-tévé, Kereszttűz, 1997. december 17.). Indoka az volt, hogy mivel bíróságon leszünk kénytelenek érveinket egymás ellen vetni, ügyvédje tanácsára nem kíván nyilvánosság előtt vitázni velünk.
Igaz, a fentinél konkrétabb megkeresés a nyilvánosság előtti vitára még nem érkezett hozzánk (se tőle, se rádiós kollégánktól), jelezzük, hogy ügyvédi képviselettel mi is rendelkezünk, s tanácsaira mi is hallgatni fogunk még egy ilyen vitával kapcsolatban is, hiszen az ügy kezdi kinőni a nyilvánosság kereteit. Ezt erősíti mind a Sasad-ügyben folyó rendőrségi vizsgálat, mind pedig az, hogy 1997. októberében épp dr. Mihalik László indított ellenünk két különböző eljárást. Az első során, a sajtó-helyreigazítási perben kérelmét a bíróság első fokon elutasította (az ítéletet és annak indoklását szó szerint közöltük), a másik kettő pedig (bűnvádi feljelentés részben üzleti titok megsértése, másrészt rágalmazás miatt) még nem jutott bírósági szakaszba.
K.Z. - T.G.
Virágot Mihaliknak XXIX.
Lapunk nyolcadik oldalán egy hirdetés található, amely tartalmát tekintve pályázati felhívás - eddig ebben nincs semmi különös. Különössé teszi azonban az, hogy a hirdettető a Sasad Rt. maga, amelynek történetével, főként annak korábbi menedzsmentjével immáron huszonkilencedik hete foglalkozunk. Voltaképpen még ebben sem volna semmi különös, hiszen a hirdetés alapjában véve üzlet: a hirdettető felületet vásárol, amelyen közli a közlendőit, ezért díjat fizet a kiadónak. Magyarországon azonban a hirdetés egyben a sajtófinanszírozás egy lehetséges módja, s bár igaz, hogy a világon mindenütt így van, igaz az is, hogy nálunk még inkább. E gondolat mentén szeretnénk elébe menni olyanfajta összefüggések keresgélésének, hogy az ÉS hétről-hétre megírja a Sasad Rt-ről szóló cikkét, ugyanakkor elfogadja a cég hirdetéseit; nos, a közleményt hozzánk közvetítő ügynökség figyelmét nyomatékkal hívtuk föl a lap és a Sasad Rt. közötti peres viszonyra, a cég munkatársa azonban mindössze annyit mondott: "Tudom, de nem érdekes." Álláspontja hirdetéskeresleti szempontból is igaz, a célzott körzetben a lap olvasottsága nő.
Virágot Mihaliknak XXX.
"Sasad: százmilliós nyerség" címmel T.I. aláírásával az alábbi cikk jelent meg a Napi gazdaság február 10-i számának Tőzsdék és Piacok rovatában:
"A decemberi vezércsere után meghirdetett, a nyilvánosság felé történő nyitás jegyében tette közzé a Sasad Szövetkezeti Rt. gyorsjelentését (l: Sasad Rt. fizetett hirdetése, X. oldal - a szerk.), noha - zártkörű társaság lévén - erre még hónapjai lettek volna. Tevékenységénél fogva a társaság vagyoni helyzetéről, értékéről vajmi keveset eláruló gyorsjelentés az 1996-osnál közel negyedével nagyobb, 1,73 milliárdos árbevételt és 98 milliós adó előtti eredményt tartalmaz. Az ingatlanértékesítések következtében az egyéb bevételek több mint 600 millió forinttal haladják meg a korábbit. A pénzügyi veszteség a korábbi duplájára nőtt (368 millió forint), ennek oka a 2 milliárdosra duzzadt hitelállomány kamataiban keresendő.
Mint Réthy Imre vezérigazgató elmondta, remélhetőleg néhány héten belül közzéteszik a Sasad vagyoni helyzetét reálisabban tükröző "nettó eszközértéket"; jelenleg a vagyonértékelési metodika kidolgozása van folyamatban.
A Sasadnál mindeközben folyik a portfólió tisztítása, a társaság múlt héten tette közzé, hogy összesen 320 millió forintnyi A és C sorozatú Reálbank részvényt névértéken értékesített. A közlemény megfogalmazása szerint a vevő külső befektető, ám megfigyelők szerint valószínű, hogy a szövevényes Reálbank-csoport egyik tagja volt.
Az ügyletet megelőzően a Sasad megemelte a 100 százalékos tulajdonában álló Sasad-Mark Kft. alaptőkéjét 320 millió forinttal, amely összegből a Sasad-leány Sasad D és E sorozatú részvényt vásárolt névértéken, összesen 320 millióért. A két társaság között így kereszttulajdonlás jött létre.
A D sorozatú papírokat jelenleg 43,5 százalékon, az erre becserélhető B sorozatúakat pedig 40-41 százalékon is keresik. A Sasad-részvények OTP-forgalma mindazonáltal továbbra is elhanyagolható; a papírok iránt az utóbbi időben megélénkült ugyan a kereslet, ám a vásárló spekulánsok - talán tanulva a részvények múltbeli hektikus mozgásából - csak mérsékelten hajlandók emelni az árat."
Virágot Mihaliknak XXXI.
A múlt héten lapunk fizetett hirdetésként tette közzé a Sasad Szövetkezeti Rt. gyorsjelentését az 1997-es gazdasági évről, amely 98 millió forintos adózás előtti eredményt tartalmaz.
Mint arról többször beszámoltunk, a Sasad Rt. - megalakulása, azaz 1993 óta - még nem fizetett osztalékot részvényeseinek, ugyanis a kimutatott nyereség összege egyik esztendőben sem ért el olyan szintet, amely lehetővé tette volna, hogy részvényenként néhány száz forintnál többet fizessenek. Az évi néhány tízmillió forint rendre az eredménytartalékba került.
A még megmaradt mintegy 700 Sasad-részvényes közül a velünk rendszeres kapcsolatot tartó kisrészvényesek most abban reménykednek, hogy az évek alatt összegyűlt, immáron több százmilliót kitevő tartalékból májusban végre némi készpénzhez jutnak ők is.
Réthy Imre, a Sasad Rt. jelenlegi vezérigazgatója a gyorsjelentés közzététele kapcsán a Napi gazdaságnak azt mondta, hogy remélhetőleg néhány héten belül közzéteszik a Sasad vagyoni helyzetét reálisabban tükröző "nettó eszközértéket"; jelenleg a vagyonértékelési metodika kidolgozása van folyamatban.
Virágot Mihaliknak XXXI.
A múlt héten lapunk fizetett hirdetésként tette közzé a Sasad Szövetkezeti Rt. gyorsjelentését az 1997-es gazdasági évről, amely 98 millió forintos adózás előtti eredményt tartalmaz.
Mint arról többször beszámoltunk, a Sasad Rt. - megalakulása, azaz 1993 óta - még nem fizetett osztalékot részvényeseinek, ugyanis a kimutatott nyereség összege egyik esztendőben sem ért el olyan szintet, amely lehetővé tette volna, hogy részvényenként néhány száz forintnál többet fizessenek. Az évi néhány tízmillió forint rendre az eredménytartalékba került.
A még megmaradt mintegy 700 Sasad-részvényes közül a velünk rendszeres kapcsolatot tartó kisrészvényesek most abban reménykednek, hogy az évek alatt összegyűlt, immáron több százmilliót kitevő tartalékból májusban végre némi készpénzhez jutnak ők is.
Réthy Imre, a Sasad Rt. jelenlegi vezérigazgatója a gyorsjelentés közzététele kapcsán a Napi gazdaságnak azt mondta, hogy remélhetőleg néhány héten belül közzéteszik a Sasad vagyoni helyzetét reálisabban tükröző "nettó eszközértéket"; jelenleg a vagyonértékelési metodika kidolgozása van folyamatban.
Virágot Mihaliknak XXXII.
Mint arról Virágot Mihaliknak XIX. című írásunkban beszámoltunk (ÉS, 1997/??), dr. Majtényi László adatvédelmi országgyűlési biztos vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, miként jutott dr. Mihalik László tudomására annak a személynek a neve, aki bejelentést tett és eljárást kérelmezett a Legfőbb Ügyésznél, a Központi Bűnüldözési Irodánál, valamint a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon a Sasad Rt.-ben folyó, bűncselekmény-gyanús ügyek kivizsgálására.
1997. október 21-én ugyanis, amikor a Nap TV Napkelte című adásában nyilatkozott a Sasad Rt. akkor még elnök-vezérigazgatója, dr. Mihalik László, többek között a következőket mondta:
"Van tudomásom arról, hogy egy 80 év feletti bácsi, Bogoly Gyuri bácsi, isten éltesse sokáig, tett egy feljelentést, hogy a részvényeivel kapcsolatban neki megtévesztésben volt része. Volt egymillió 950 ezer részvénye annak idején, felajánlotta adásvételre, és most annak, aki a cikkek mögött egy ilyen mozgatóerő, sikerült megnyernie az öregurat arra, hogy tegyen egy feljelentést Pest megyénél."
Bogoly György, volt Sasad-dolgozó, személyiségi jogait ért sérelemre hivatkozva azt kérte az adatvédelmi biztostól, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét és a jogsértés elkövetőjét. Tette mindezt azért, mert bejelentése tényét nem hozta nyilvánosságra, arról tőle eredő információt dr. Mihalik nem kaphatott, így feltételezhetően nevét csakis olyan személy adhatta ki, akinek erre nem volt felhatalmazása.
Bogoly György 1998. február 14-én választ kapott dr. Majtényi László adatvédelmi biztostól, aki beszámolt a kérésére lefolytatott vizsgálat eredményéről:
"Panasz-beadványát, amelyben személyiségi jogának megsértését - nevének közlését - sérelmezte kivizsgáltuk, a vizsgálat eredményéről az alábbiakban tájékoztatjuk:
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 1. pontja szerint személyes adat "a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés".
Ugyanezen szakasz 4. pontja meghatározza az adatkezelés fogalmát: "az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt)" is.
A jogszabály 3. § (3) bekezdése szerint azon az eseten kívül, amikor törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát, a személyes adat nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulására van szükség. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a Nap TV Napkelte c. adásában az Ön neve nyilvánosságra hozatalára a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatójának nem volt törvényi felhatalmazása."
Bogoly György a fentiek ismeretében bírósághoz fordul nem vagyoni kár megállapításának kérelmével.
K. Z. - T. G.
Virágot Mihaliknak XXXIII.
Múlt péntek délután egy gyorsfutár a következő néhány soros Rendkívüli tájékoztatót kézbesítette szerkesztőségünknek:
"A Sasad Rt. 1997. december 31-i átértékelt nettó eszközértéke:
14.899.434.000.- forint
A Társaság érdekkörén kívül eső tulajdonosok 422.789 darab részvénnyel rendelkeztek a fenti napon. Így az egy darab részvényre jutó nettó eszközérték:
29.702.- forint
A nettó eszközérték számítás módszertanát a Társaság a Magyar Tőkepiacban teszi közzé."
Nem akárminek a bizonyítékát adta hírül ezzel a küldeménnyel feladója, Réthy Imre, a Sasad Rt. új vezérigazgatója: annak ugyanis, hogy lassan háromnegyed éve tartó erőlködésünk nem volt hiábavaló, és a korábbi vezetés által a legszűkebb körben tartott információkkal végre minden érintett megismerkedhet. A Sasad volt részvényeseinek többsége ezekben a számokban sajnos már csak gyanúja igazolását láthatja, miszerint a Sasad Rt. volt menedzsmentje - élén dr. Mihalik László elnök-vezérigazgatóval - a vagyon alulértékelésével (és ezáltal a kiosztott részvények mennyiségével) valóban megtévesztette őket alakuláskor (rangos szakember-gárda közreműködésével), és tette ezt később is, hogy potom áron (15-25 százalékon) minél nagyobb mennyiségben jusson anyagi zavarban lévő kisjövedelműek papírjaihoz. Az ő részvényeik valódi értékét immár a felvásárlók vágják zsebre. Azonban a még megmaradt néhány száz alapító részvényes a közeljövőben várhatóan értékén válthatja pénzre bevitt vagyonát. (Sőt, ha az új menedzsment megvalósítja decemberben nyilvánosságra hozott elképzeléseit, és befektetéseivel tovább növeli a Sasad tulajdonában lévő ingatlanok értékét, a következő években további tetemes haszonra is szert tehet.)
A fenti számok ismeretében azonnal megmozdult a tőzsdén kívül forgalmazott Sasad-papírok árfolyama.
A Napi gazdaság március 3-i száma ezt írta: "Nyolc hónappal ezelőtt, amikor az ÉS cikksorozata indult, még csak a névérték negyedét adták a Sasad részvényeiért, ma viszont már 100 százalékos vételi ajánlatok is akadnak."
A Világgazdaság című napilap Röptében kapd el a Sasadot! című cikke pedig a következőket írta március 2-án:
"Bár sejteni lehetett, hogy a névértéknél jóval többet érnek a Sasad Rt. részvényei - a papírok ára nem véletlenül emelkedett töretlenül a tőzsdén kívüli piacon -, az 1997. december 31-re vonatkozó nettó eszközérték mégis meglepetéssel szolgált. A 300 százalékot közelítő árfolyam "megemésztésére" azonban nem nagyon lesz ideje a piacnak, mert hamarosan jön az újabb adat.
Minden jel arra utal, hogy jól jártak azok a Sasad-részvény tulajdonosok, akik "a türelem rózsát terem" elvet szem előtt tartva nem adták el papírjaikat.
A múlt év decemberében készült vagyonértékelés szerint ugyanis a közel 5 milliárd forintos alaptőkéjű társaság átértékelt nettó eszközértéke 14,9 milliárd forint. Az ingatlanok értékelését az ingatlanszakma egyik jeles képviselője, az American Appraisal készítette, míg a Sasad érdekkörébe tartozó társaságok eszközértékelését a Bankár-csoport végezte, teljesen konzervatív módon. (Az eszközértéket immateriális javak - goodwill, vagyoni értékű jog - nem növelik.)
Mivel az átértékelés révén a társaságnak nyeresége keletkezik, ezért az egy részvényre jutó eszközérték meghatározásánál 18 százalékos adókötelezettséggel számoltak. A 29.702 forint tehát attól nettó, hogy 14,9 milliárdból levonták a 1,75 milliárdos nyereségadót, s a fenn maradó 13,15 milliárd forintot osztották el a "társaság érdekkörén kívül eső tulajdonosok" által birtokolt részvény-darabszámmal. A december 31-i állapot szerint 442 789 részvénnyel kellett osztani. Mivel január folyamán tovább nőtt a cég saját tulajdonában levő részvényeinek száma (január 30-án például a Realbankkal bonyolított tranzakció révén további 32 ezer darab részvénnyel), így a január 31-i, egy részvényre jutó érték - az összvagyon értékének vá1tozatlansága esetén - 32.016 forintra emelkedik. A pontos értéket azonban szintén a napokban közli majd a Bankár.
A Sasad iránt érdeklődő befektetőknek tehát nem árt felkészülniük arra, hogy a következő napokban igen nehéz lesz az újságokban megjelent áron jutni a papírhoz. A mára meghirdetett árakat például még azelőtt tették közzé a brókercégek, hogy a december 31-i eszközérték megjelent volna. A január 31-i érték megjelenése - amennyiben számításaink beigazolódnak - további árpezsgést generálhat a piacon."
Virágot Mihaliknak XXXIV.
Lapunk megjelenésének napján második alkalommal teszünk eleget a VIII. kerületi Rendőr-főkapitányság telefonon történt idézésének. Gyanúsítottkénti meghallgatásunkra mindkét esetben abban a büntetőeljárásban kerül sor, melyet dr. Mihalik László indított ellenünk üzleti titok megsértése bűntett elkövetésének alapos gyanúja és ennek folyományaként mintegy egy milliárd forint értékű károkozás miatt.
1997. augusztus 29-i, Virágot Mihaliknak VIII. című összeállításunkban ugyanis nyilvánosságra hoztuk azokat a dokumentumokat, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy miközben a Sasad részvényesei a 97-es mérlegadatok alapján arról értesültek, hogy az Rt. nettó eszközértéke alig valamivel magasabb az alakuláskorinál (5,8 Mrd Ft) - nem csoda tehát, ha az osztalékot fizetni képtelen Rt. részvényeinek értéke a névérték 20 százalék alá esik -, addig a Sasad Rt. menedzsmentjének tulajdonában lévő Sasbusiness Kft. megbízást ad az Angio Kft-nek, hogy a részvények mintegy 26 százalékának értékesítésére 15 millió dollárért (a névérték 2,5-szereséért) keressen vevőt. A kínálati ár megalapozottságát (mi több, annak kedvezményes mivoltát) az a színfalak mögött készült módosított mérleg volt hivatott bizonyítani, amely a American Appraisal Mo. Kft. vagyonértékelése alapján az Rt. eszközeinek értékét 14,5 Mrd forintra, s a részvények értékét 263 százalékra teszi. (Az American Appraisal Mo. Kft. egyébként a Sasad tulajdonában lévő mintegy 1300 hektár földből mindössze 608 hektár értékelésére kapott megbízást, tehát a fenti árfolyamban a fennmaradó mintegy 700 hektárnyi föld csak könyv szerinti értéken szerepel.)
Mint sorozatunkból ismeretes, a részvény-eladási megbízás nem vezetett sikerre, a Sasbusiness Kft. 1997 decemberében a birtokában lévő - a kisrészvényesektől átlag 20-25 százalékos árfolyamon vásárolt - mintegy 2,5 Mrd forint névértékű részvénycsomagjának eladására kényszerült, s a Sasad Rt. operatív irányításának feladatait az új többségi tulajdonos Bankár Kft. képviseletébenRéthy Imre vezérigazgató vette át dr. Mihalik László elnök-vezérigazgatótól. Az új vezetés már első, rendkívüli közgyűlésén nagy nyilvánosságot ígért a még megmaradt néhány száz részvénytulajdonosnak.
Decemberben elhangzott ígéretének megfelelően az új vezetés az elmúlt héten nyilvánosságra hozta azokat a nettó eszközérték-adatokat, melyek megalapozottságát az American Appreasal Mo. Kft. vagyonértékelése támasztja alá, s mely szerint az egy részvényre jutó nettó eszközérték több, mint háromszorosa az alakuláskorinak. A napvilágot látott adatok alapján a Sasad-részvények árfolyama a tőzsdén kívüli forgalomban elérte a névértéket, s tőzsdei szakemberek becslése szerint a jövőben elérheti a 300 százalékot is.
Ugyancsak lapzárta után, de még ezen a héten kerül sor a dr. Mihalik László felperes által az Élet és Irodalom Szerkesztősége alperes ellen indított sajtó-helyreigazítási per másodfokú tárgyalására. Mint arról részletesen beszámoltunk, aVirágot Mihaliknak XIV. című cikkünkben leírt véleményünket az első fokon eljáró bíróság, hivatkozva az alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási szabadságra, kimondhatónak találta, s a felperes keresetét elutasította.
K.Z. - T.G.
Virágot Mihaliknak XXXVI.
A Sasad Rt. múlt pénteken tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakat "önként vállalt nyilvánosságként" értékelte a Napi Gazdaság. A Bankár csoport ugyanis megjelenésével arra vállalkozott, hogy teljesíti mindazokat a tájékoztatási kötelezettségeket, amelyek a nyilvános társaságokra vonatkoznak, noha jogilag továbbra is zártkörű részvénytársaságként működik. (Közgyűlési meghívó, benne 1997. december 31-i beszámoló főbb adatai - e heti szám 6. oldal)
A S | https://www.es.hu/old/Evergrns/dox/MihalikA.htm | https://web.archive.org/web/20090421132052/http://es.fullnet.hu/Evergrns/dox/MihalikM.htm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viragot-mihaliknak | Élet és Irodalom | hungarian-news | 1997-07-04 00:00:00 | [
"Bánáti János",
"Barabás Péter",
"Bukvai József",
"Dobos Csaba",
"Gyúró Ferencné",
"Havas Henrik",
"Juszt László",
"Kátai Péterné",
"Kovács Judit dr.",
"Kupa Mihály",
"Mihalik László",
"Mihalik László ifj.",
"Pálfiné Mihalik Natália",
"Preiner Kálmán",
"Sárközy Tamás",
"Székelyné Jakab"
] | [
"DRT Hungary Kft.",
"Góg Rt.",
"Mitrade Kft.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Pénzügyi és Vállalkozói Központ Kft.",
"Reálbank",
"Sasad Rt.",
"Sasad Vagyonkezelő Kft.",
"Sasbusiness KFt.",
"Sasflóra Kft.",
"Sasfruit Rt.",
"Sasinter Kft.",
"Vállalkozó Vezetők Kft."
] | [
"Budaörs"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,730 | Virágot Mihaliknak II. | Virágot Mihaliknak II.
Roppant nagy örömmel olvastam júl. 4-én megjelent Virágot Mihaliknak címû cikküket. Én is egy kisrészvényes vagyok, még van csaknem 2 millióm, idáig abban reménykedtem, hogy mégiscsak ér valamit ez a SASAD-részvény majd, nem kótyavetyéltem el sem 10 sem 25 százalékért. De most már érzem, hogy kár volt, el kellett volna adni, mert egy ilyen nagystílû szélhámos bandával szemben nekünk semmi sem juthat. Én pontosan abban a részlegben dolgoztam (a Rupphegyi út sarkán), amelyik a cikkben is szerepelt. 1993 augusztusában, teljesen váratlanul, egyik napról a másikra szüntette meg a telepünket. Engem azonnali hatállyal (igaz végkielégítéssel) eltávolítottak, a többieket szép lassan, több esetben törvénytelenül távolították el. Fônökömet betegállománya alatt, szabályellenesen áthelyezték, ô nem hagyta magát, igaza is lett. Kolléganômet igaztalanul rendkívüli felmondással küldték el, a Munkaügyi Döntôbíróság szerencsére igazságot szolgáltatott neki, igaz pár év elmúltával és sok keserûség árán, de megkapta a kártérítést. A telepen kb. 20 ember dolgozott, megpróbáltuk kiigényelni a vagyont, hiszen megvolt rá a részvényfedezetünk, csupa régi dolgozó volt, rengeteg részvénnyel, de elnökünk közölte, hogy nem lehet, mert már el van adva a terület, 30 napon belül ki kell költözni. Így azután meglepôdve olvastam, hogy idén tavasszal vásárolta meg a Mihalik-feleség fônöke, ráadásul névértéken beszámított (10 százalékon vásárolt) részvényért. Az embernek megáll az esze, hogy ma mi mindent meg lehet csinálni. Kíváncsiságból elmentem az idei közgyûlésre, de tehetetlenségemben sírva jöttem el, többedmagammal együtt, amikor Mihalik közölte, hogy nyugodtan kivonulhat az a sok kétségbeesett, dühös, szegény ember, mert akkor is el lesz fogadva a beszámoló, hiszen a jelenlévô nagyrészvényes (REÁLBANK) csak felmutatja (meg is tette) táblácskáját és az a sok kifosztott, átvert ember kinyalhatja Bocsánat! A tehetetlen düh akkor is írásra késztetett, de levelemet nem tudtam kinek elküldeni, késôbb eldobtam. Csak azon csodálkoztam, hogy évekkel ezelôtt a vízcsapból is a SASAD folyt, közgyûlés nem folyhatott le a TV-Híradó és egyéb tudósítók nélkül, most meg ezen a szégyenletes közgyûlésen senki nem volt, aki megörökítse Mihalik László kegyetlen, gúnyos, zsebredugott-kezû hányavetiségét, ahogy válaszra, de figyelemre sem méltatta az elkeseredett emberek, bizony sokszor nyomdafestéket nem tûrô szavait. Egy kicsit is becsületes, önérzetes ember vérig sértetten utasította volna el a milliárdosságára utaló, ôt tolvajnak tituláló hozzászólásokat. De ô figyelembe sem vette, hiszen tudta, hogy igazak, de ô érinthetetlen, nem kell félnie senkitôl és semmitôl.
Kérem, ne haragudjanak, hogy ilyen hosszan és csúnyán írtam, de cikkük nyomán mégis felmerült bennem, hogy talán mégsem úszhatja meg, talán mégis megbukik, és most épülô újabb házát sem fogja élvezni. Köszönöm, hogy elolvastak:
H. A.-né
Budaörs
(teljes név és cím a szerkesztôségben)
A két héttel ezelôtt megjelent Sasadról szóló riportunkkal kapcsolatban igen sokan érdeklôdtek, hogy lesz-e az ügynek folytatása. Nos, ezt ebben a pillanatban teljes biztonsággal megjósolni nem lehet. Tény, hogy az írás számos olyan mozzanatot tárt föl, amelyik bûncselekményi elemet is tartalmaz, tény az is, hogy Mihalik László és szûkebb köre ezeket az adatokat hazugságnak minôsíti teszi mindezt szigorúan szûk körben , viszont az is tény, hogy mindezideig semmiféle helyreigazítást nem kértek, az ilyenkor minden további nélkül rendelkezésre álló jogorvoslati lehetôségekkel nem éltek. Amit egy újság a saját lehetôségei szerint el tud végezni, azt az Élet és Irodalom megtette. Ami a továbbiakat illeti, az a hazai közállapotok és a magyar politikai kultúra kérdése. Bízzunk abban, amit belügyminiszterünk hivatalba lépésekor hangoztatott: a sajtó tárja föl a mocskos ügyeket, tárja azt a nyilvánosság elé és bízzon a bûnüldözô szervekben.
Mindazt, ami a Sasad Rt-vel kapcsolatosan tudomásunkra jut, az Élet és Irodalom következô számaiban olvashatják.
a szerk.
Múlt héten hely hiányában csak a ránk vonatkozó részleteket tudtuk közölni a Sasad Rt. vezetõje, dr. Mihalik László múlt hétfõi, a részvényes dolgozóknak tartott tájékoztatójából. Most további részleteket szeretnénk megosztani az olvasókkal.
(Emlékeztetõül: az ÉS nyár közepe óta foglalkozik a Sasad Rt-ben történt és történõ eseményekkel, tekintettel arra, hogy a dokumentumok tanulsága szerint az elnök-vezérigazgató hangya szorgalommal, sok-sok fondorlattal és türelemmel, apránként, a részvényesek zsebébõl átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentõs részét saját kft-jébe, s immáron hatalmas vagyont tudhat magáénak. Tette mindezt úgy, hogy bármikor kimutathatja: az Rt könyv szerinti induló vagyona, a 4,9 milliárd Ft-nyi érték ami 93-as becslések szerint a valóságban már akkor több tízmilliárdot ért nem csökkent, sõt, ha akarja hitelkérelmek benyújtásakor, eladáskor akarja , tetemes vagyonnövekedést is felmutathat annak ellenére, hogy vagyonértékesítésbõl az elmúlt négy év alatt mintegy négy milliárd Ft bevétele volt az Rt-nek.
Alig négy év leforgása alatt a Sasad részvényeinek 49 százaléka, valamint földjeinek (kicsi, de értékes) része egy Sasad által alapított kft, a Sasbusiness Kft. tulajdonába került, amelyet azonban ma már nem a Sasad tulajdonol, hanem a Vállalkozó Vezetõk Kft., melynek tulajdonosa a dr. Mihalik László és gyermekei részvételével létrehozott Mitrade Kft. A Sasbusiness vagyona nem jelentéktelen, hiszen Sasad kibocsátású részvényekbõl nemrég még 2, 476 milliárd névértékût (ez az alaptõke 49 százaléka) tudhatott magáénak (ennek nagy részét OTP-hitelbõl vásárolta fel a volt téesz-tagokból lett kisrészvényesektõl 15-20-25 százalékon), valamint két, a Sasadból a Sasbusinessbe 10,72 millió nyilvántartási értéken átkerült 1 millió négyzetméter alapterületû ingatlant, melyek forgalmi értékét az American Appraisal 1,91 milliárdra értékelt. És hogy senki ne tekinthesse Mihalik urat túlságosan jótékonynak, aki rendre az elszegényedett részvényesek segítségére siet, amikor a termelési tevékenységét tekintve egyre jelentéktelenebb Sasad részvényeit a legutóbbi idõkig a névérték töredékéért vásárolja meg a megszorultaktól, az is álljon itt emlékeztetõül, hogy a Sasbusiness birtokában lévõ részvények alig felére 15 millió dollárért keresnek éppen vevõt.)
Tehát az idézetek:
Négy éve mûködtetjük a Sasadot. Ha ezt nem tettük volna, szétforgácsolódik a vagyon, és mi maradt volna meg? Ma az a célunk, hogy a lehetséges értékeinket megmentsük. (...) Amikor kérdezték tõlem, hogy a részvényeket tartsák vagy eladják, távol tartottam magam a véleménynyilvánítástól, mert hiszek abban, hogy ez lesz jobb is, de tudtam, hogy vannak, akik megszorulnak, akiknek szükségük van pénzre. Én is voltam így, eladtam részvényt, amit megpróbáltam pótolni késõbb. Az egy bevett dolog, hogy az ember megpróbálja az értékeit idõben forgatni. (...) Hiszek a Sasadban, hiszek abban a csapatban és abban a tulajdonosi körben, ami megmaradt. (...) Az az érzésem, hogy tényleg vannak értékes területeink, de gondolják, ha annó szétforgácsolódik a terület, lett volna befektetõ, aki 180 emberrel külön-külön tárgyal? A Sasad egyben tartásához ez is hozzátartozik.
A Sasad Rt. alakuláskori közgyûlésén a leendõ részvényesekbõl hatalmas tapsot váltott ki az elnök dr. Mihalik László bejelentése, miszerint kivétel nélkül minden tag hajlandó volt lemondani a neki járó részvények (azaz szövetkezeti vagyona) tíz százalékáról összesen 517,85 millió forintról annak érdekében, hogy létrejöjjön a Szolidaritási alap, amibõl az Rt. Szociális-, Kulturális- és Rehabilitációs Bizottsága mindenekelõtt a Sasad rászoruló többgyermekes, idõs, munkaképtelen, tartósan beteg tagjainak folyósíthat nagyvonalú anyagi támogatást és segélyt folyósíthat, illetve támogathatja tagjai mûvelõdését, sporttevékenységét stb.
Nos, a kecsegtetett segélyezés már az átalakulás utáni elsõ évben, 94-ben is csak akadozva folyt, és már legalább két éve nem kapott egy fillért sem nemhogy egyetlen rászoruló kisnyugdíjas vagy többgyermekes család sem, de az árvasági segélyért a szervezethez folyamodó kiskorú gyermek (apja a bosnyák-szerb háborúban, édesanyja, a Sasad dolgozójaként halt meg) vagy a néhány ezer forintos temetési segélyért kuncsorgó kisnyugdíjas sem.
Nem csoda, ugyanis mint azt július 4-ei számunkban részletesen megírtuk 1993. november 24-én, az Rt. (akkor még csak nem is jogerõs) bejegyzése után mindössze hét nappal az elnök a Szolidaritási alap részvénycsomagjának jó áron 25 százalékos árfolyamon való értékesítését javasolta az igazgató tanácsnak, s hogy a zsíros üzlet létrejöhessen, dr. Mihalik, elnök-vezérigazgatói mivoltában egy ültõhelyében lemond a Sasad elõvásárlási jogáról. A részvénycsomag vevõje természetesen a Sasbussines Kft, melynek tulajdonosa a Vállalkozó Vezetõk Kft, melynek tulajdonosa a Mitrade Kft, melynek tulajdonosa akkor már és még a Mihalik-család. (Azóta a Mitrade Kft. tulajdonviszonyai a hírek szerint megváltoztak, Mihalik úrnak tulajdonrésszel kellett honorálnia az Sasad-vezetés néhány megbízható tagjának név szerint: Bukvai József, Székelyné Jakab Enikõ, Dr. Preiner Kálmán, Dr. Gyúró Ferencné, Dobos Csaba és Faluhelyi Györgyné nem akármilyen magánhasznot hajtó tevékenységét.)
És mi lett a Szolidaritási alap részvényeiért cserébe befolyt mintegy 130 millió forint sorsa? kérdezhetnék a segélyre szorulók, köztük immáron azokkal az ezrekkel, akik anyagi helyzetükre tekintettel részvényeik eladására kényszerültek, s az eladási árat egy jottányit sem befolyásolta a szolidaritása alapban hagyott 10 százaléknyi vagyonrészük. Erre a kérdésre valószínûleg csak a Mitrade Kft. tulajdonosai tudnának választ adni.
Érdekes folyamatok zajlottak az elmúlt hetekben a Sasad-részvények körül a tõzsdén kívüli értékpapír-forgalomban. Néhány héttel ezelõtt felfelé indult mind az A, mind a B-típusú részvények árfolyama (mindenekelõtt az A-típusúaké). Az elsõ pezsdülés még csak a névérték 40 százalékára emelte az árat, majd, mivel csak a vásárlás iránt érdeklõdõk száma nõtt, az eladó papírok mennyisége nem, az árfolyam egyszer-egyszer már a hetven százalékot is megközelítette.
Maga a Sasad elnök-vezérigazgatója (és a Sasbussines Kft. révén annak egyik legnagyobb tulajdonosa), dr. Mihalik László sem tudta értelmezni a változásokat, a részvényvásárlásra a megbízást nyilvánvalóan nem õ adta a brókereknek õ ugye nem ekkora nyilvánosság elõtt és fõleg nem ilyen magas árfolyamon szokott vásárolni , de a folyamat hasznát szívesen fordította volna a maga javára. 75 százalékos árfolyamon már õ és csapata is hajlandó lett volna piacra dobni a Sasabusiness tulajdonában lévõ a kisrészvényesektõl 10-25 százalékon vásárolt többmilliárd névértékû részvénycsomag egy részét (régóta küszködik a Sasbusiness készpénzhiánnyal, a 93-ban felvett, eredetileg 900 milliós OTP-hitel határideje is visszafizetés nélkül járt le), azonban a kicsiben játszó spekulánsok okozta izgalom révén mindössze néhány százezer, esetleg alkalmanként egy-egy milliós részvénycsomag cserélt csak gazdát.
A folyamat amúgy már lecsengett, a részvények árfolyama esik vissza az A-típusúaké 30-40, a B-típusúaké 25-27 százalék körül látszik megállapodni , a Sasad egészének valódi tõzsdei megmérettetéshez a Sasad mindenkori vezetésének még elég sokat kellene tennie.
Idézet a Világgazdaság 1997. szeptember 26-i számának Reflektorfényben a Dunamenti Erõmû, bizonytalan a Sasad sorsa felcímû cikkébõl (PORTFÓLIÓ melléklet II. oldal):
Tartják magukat a Sasad papírjai a nemrég kipattant botránnyal dacolva. Az Élet és Irodalom címû lapban július 4-én jelent meg leleplezõ írás a Sasad Rt. vezetésének, és különösen Mihalik László elnök-vezérigazgatónak a rendszerváltás óta végzett tevékenységérõl. A cikk szerint Mihalik többmilliárdos vagyont mentett át egy, a saját érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásba. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa augusztusban a Legfõbb Ügyészséghez fordult ez ügyben. A befektetõknek mindebbõl az lehet érdekes, hogy a mesterségesen a névérték 15-25 százalékán tartott részvényárak most dinamikusan nõni kezdtek. Több szakértõ szerint pusztán spekulatív áremelkedésrõl van szó, Ágai György, a PK Értékpapír Rt. elemzõje viszont úgy véli, a társaság vagyona alapján a részvények akár a névérték kétszeresét is érhetik. Mindazonáltal a Sasad Rt. körüli polémia, illetve a bizonytalan tulajdonosi szerkezet miatt azt sem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi 40-50 százalék körüli árszint harmadára-negyedére esik vissza az árfolyam.
A nyár közepe óta hétrõl-hétre foglalkozunk a Sasad Rt-ben történt és történõ eseményekkel, tekintettel arra, hogy mi elképesztõnek találnánk, ha következmények nélkül maradna az, ami a dokumentumokból egyértelmûen kiolvasható: az elnök-vezérigazgató hangya szorgalommal, sok-sok fondorlattal és türelemmel, apránként a részvényesek zsebébõl átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentõs részét egy olyan kft-be, melynek tulajdonjoga több lépésben került ki a Sasad Rt-bõl, s került be egy eredetileg csak a Mihalik-család által tulajdonolt kft érdekkörébe. (Az immáron hatalmas vagyont magáénak tudható kft tulajdonosi köre idõközben kibõvült, és tulajdonosokká lettek a Sasad Rt. igazgatótanácsának legmegbízhatóbb emberei név szerint: Bukvai József, Székelyné Jakab Enikõ, Dr. Preiner Kálmán, Dr. Gyúró Ferencné, Dobos Csaba és Faluhelyi Györgyné , akik nyilván a lapátolásban is segítségére voltak az elnök-vezérigazgatónak.) Történt mindez úgy, hogy a vezetés a tagoknak bármikor kimutathatja: az Rt könyv szerinti induló vagyona, a 4,9 milliárd Ft-nyi érték nem csökkent, sõt, ha akarják hitelkérelmek benyújtásakor, földeladáskor akarják , tetemes vagyonnövekedést is felmutathatnak annak ellenére, hogy vagyonértékesítésbõl az elmúlt négy év alatt mintegy négy milliárd Ft bevétele volt az Rt-nek. (Az Rt. vagyona a valóságban már 93-as becslések szerint is több tízmilliárdot ért, ám értéke alatt az Rt-be vinni korlátlan lehetõségeket kínált.)
Sokan gondolkodnak a történtekrõl hozzánk hasonlóan, közülük meg is mozdultak néhányan, mondván, Sasad-részvényes mivoltuk ellenére a mi írásunkból szereztek bizonyosságot évek óta létezõ sejtéseik igazolására.
Elsõként egy kívülálló, ám hivatalánál fogva is jogérzékeny ember lépett: dr. Gönczöl Katalin az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, cikkünk olvastán átiratot juttatott el dr. Györgyi Kálmán legfõbb ügyésznek azzal, hogy álláspontja szerint a cikkben szereplõ tények alapján a dr. Mihalik László vezette grémium tevékenységével kapcsolatban különbözõ bûncselekmények elkövetésének alapos gyanúja valószínûsíthetõ. Az átirat augusztus elején megérkezett a Legfõbb Ügyészhez. Dr. Gönczöl Katalinhoz azóta semmiféle reflexió nem érkezett dr. Györgyi Kálmántól.
Néhány nappal késõbb, még ugyancsak augusztusban, egy Sasad-nyugdíjas számolt be nekünk arról, hogy a részvényesek megtévesztése miatt feljelentést tett a Sasad vezetése ellen a Központi Bûnüldözési Irodánál, a legfõbb ügyésznél és a Pest megyei rendõrfõkapitánynál.
Szeptember elején néhányan, ugyancsak a részvényesek tudatos félrevezetésére hivatkozva fordultak jogi védelemért a lakóhelyük szerint illetékes Pest megyei Rendõrfõkapitánysághoz. (Nem tudhatták, hogy Mihalik úr lévén, hogy kapcsolatai a BRFK-val lényegesen jobbak, mint a Pest megyeivel: tõlük kapott engedélyt megkülönböztetõ jelzések használatára két Sasad tulajdonú gépkocsi a Budaörsön alakult és nyomaiban még mindig ott mûködõ Sasad Rt. központját papíron már régen áttette a XI. kerületbe.)
Szeptember közepén Mihalik úr ügyvédjétõl kaptunk értesítést, miszerint az elnök-vezérigazgató mind a bírósághoz, mind a MÚOSZ etikai bizottságához jogvédelemért fordul velünk szemben.
Szeptember vége felé több tucat, magát ugyancsak átvernek érzõ volt és jelenlegi részvényes szintén feljelentést tett, ugyancsak a Pest megyeieknél.
Telefonok jönnek-mennek nálunk július eleje óta, lapunk Sasadra vonatkozó cikkei több ezer budaörsi kézben megfordultak már, a brókerek is lassan rászoknak az ÉS olvasására, mert állítólag a Sasad-részvények árfolyamát alaposan befolyásolja az aktuális számban megjelenõ legújabb információ.
A Sasad-vezetésben mindeközben összetartást rendelt el a vevõ-keresésre hétrõl-hétre más országba utazó elnök (most éppen Japán van soron). És bár a központ egy-egy kiszivárgó információ hatására egyre szorosabbra zárja sorait, azt azonban az eseményeket csak messzirõl követõk is kétségbeesetten konstatálják: minden eladó. (Eladó a Törökbálinton 95-ben belterületté nyilváníttatott tó körüli rész, az érdeklõdõ 2 milliárdért kanadai. Eladó a Frank-tanya állítólag csak felépítménye , az érdeklõdõ osztrák. És a világkörüli út hatására is csak-csak jelentkezik még vevõ valószínûleg az sem magyar illetõségû lesz.) Pénz kellene, de sok és nagyon gyorsan. Lejárt már ugyanis a vezetés által áttételekkel tulajdonolt Sasbusiness többször meghosszabbított, immár több százmilliós kamattal terhelt, még 93-ban felvett 900 millió forintos hitele, és sebesen közeledik az év vége is, amikor a Sasad Rt-nek alakuláskor vállalt kötelezettségének megfelelõen kamatostul kell kifizetnie azoknak a volt téesz-tagoknak az üzletrészét, akik nem léptek be az Rt-be. Milliárdokat kell ehhez is elõteremteni. A föld alól (vagy -bõl) is.
KOVÁCS ZOLTÁN TARNÓI GIZELLA
Virágot Mihaliknak XV.
Az elmúlt napokban mindazok a volt Sasad-dolgozók, akik július 4-én megjelent Virágot Mihaliknak címû írásunk alapján feljelentést tettek a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatója ellen a Pest megyei Rendõrfõkapitányságon, azok a következõ tartalmú levelet kapták kézhez:
Tájékozatom, hogy hatóságomhoz a Sasad Rt. kapcsán tett bejelentésének vizsgálata során nyomozás elrendelésére került sor a Btk. 298/A szakaszába ütközõ, gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõjének visszaélése vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az eljárás során keletkezett iratokat a nyomozás lefolytatására illetékes BRFK (Budapesti Rendõrfõkapitányság) Gazdaságvédelmi osztályának küldtem meg. Budapest, 1997. október 9., Pelikán László rendõr alezredes, osztályvezetõ
Bízunk abban, hogy mindazokból a dokumentumokból, amelyek rendelkezésünkre állnak, valamint azokból, amelyekkel a nálunk lévõk a Pest megyei Rendõrkapitányság két hónapos eljárása során kiegészültek, a BRFK szakemberei ugyanazt olvassák majd ki, amit eddig mindenki, akinek a kezébe kerültek, így az erre illetékesek elõbb-utóbb igazságot szolgáltatnak a több száz elszegényedett, részvényét az értéke töredékéért eladni kényszerülõ Sasad-nyugdíjasnak, valamint a még bizakodó néhány száz kisrészvényesnek.
Az ügy fejleményeit, mint eddig is, továbbra is figyelemmel kísérjük, és a tudomásunkra jutó információkat folyamatosan közöljük.
Kovács Zoltán Tarnói Gizella
Virágot Mihaliknak XVI.
Hétfõn reggel a pénteki Népszabadságban megjelent cikk hatására a Kinn-padra ültette dr. Mihalik Lászlót, a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatóját a Nap-tévé. A vezetõ menedzser mindenekelõtt azt igyekezett bizonyítani, hogy a róla és a Sasadról szóló Virágot Mihaliknak címû ÉS-beli cikksorozat tele van hazugsággal és felületességbõl származó valótlansággal, tévesztéssel. Egyetlen tényt ismert el a mûsorvezetõ többszöri rákérdezésére: valóban 2,5 milliárd forint névértékû részvénnyel rendelkezik a Sasbusiness Kft., amelynek pedig több áttételen keresztül a Sasad Rt. menedzsmentjének hét tagja a tulajdonosa. Készséggel elmondta, miként jutottak a részvényekhez (ezúttal nyilatkozatának csak ezzel a részével foglalkozunk):
Mihalik: ...adásvételrõl volt szó. Ha nincs adási kényszer, akkor nincs vételkényszer (...) ebben semmi törvénybe ütközõ nincsen, erre vettünk föl hitelt, hitelbõl vásároltunk, mert olyan nagy volt a nyomás azok részérõl, akik eladni akartak részvényt (...) Igaz, névértéken igaz (mármint hogy a 2,5 milliárd névértékû részvény a menedzsment birtokában van a szerk.), de az ezzel kapcsolatos terhekkel, hitellel, kamatokkal, mindennek együtt.
Riporter (késõbb): ...Önök nagyon nyomott áron vették meg ezeket a részvényeket.
Mihalik: Bocsánat, mi a nyomott ár?
Riporter: Hát 20-25 %...
Mihalik: Hát vagy van eladási szándék, vagy van vételi szándék, és akkor van üzlet.
Eddig az idézet. A beszélgetés hatására a menedzsment áldozatkészségérõl kialakult képet a következõ tényekkel tudjuk alátámasztani: A Sasbusiness Kft., hogy legyen pénze részvényvásárlásra a Sasad Rt. készfizetõ kezességével 900 millió forint OTP-hitelt vett fel 1993. november 29-én. Az amúgy is meginduló eladási dömpinget segíti a Góg Rt. is, amely még az Rt-vé alakulásról szóló értesítés kézhezvétele elõtt körlevélben ajánl kényelmes eladást (a fenti árfolyamon) az újdonsült részvénytulajdonosoknak: helyben, Budaörsön, az Rt központjába telepített megbízottjánál. Néhány héten belül több százmillió névértékû részvény kerül 20-25 %-os árfolyamon a Sasbusiness tulajdonába. A cég a hitelt a többször meghosszabbított visszafizetési határidõ és OTP-felszólítás ellenére még nem fizette vissza. A kamatokat azonban fizetnie kellett, ennek érdekében további kockázatot vállalt a menedzsment mindkét minõségében. Tulajdonosként rendre hitelt igényelt a Sasbusiness részére, és Sasad-menedzsmentjeként eleget tett a kérésnek. A Sasad Rt. így 96 elõtt 119 millió forint, 96. január 5-én 77,1 millió, 96. március 27-én 76 millió, 96. június 26-án 75 millió, majd 96. december 17-én 73 millió, összesen tehát 420,1 millió forint hitelt nyújtott a Sasbusinessnek. Amikor pedig e hitelek visszafizetésének határideje közelgett, a menedzsment (persze mindenekelõtt a kisrészvényesek érdelében) újabb áldozatot vállalt: a Sasad Rt-ként dönt, és 100 százalékos árfolyamon 269 millió 880 ezer Ft névértékû részvényt vásárol a Sasbusinesstõl, hogy megszabadítsa a éppen ekkora értékû esedékes kamat-, szállítói, valamint tõketartozásától.
Dr. Mihalik a Nap-tévében kijelentette, nincs tudomása arról, hogy a Sasad Rt-vel kapcsolatban bármely ügyben nyomozás indult volna. Információink szerint azonban, amely a Pest megyei Rendõrfõkapitányság illetékesétõl származik, ...nyomozás elrendelésére került sor a Btk. 298/A szakaszába ütközõ, gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõjének visszaélése vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az eljárás során keletkezett iratokat a nyomozás lefolytatására illetékes BRFK (Budapesti Rendõrfõkapitányság) Gazdaságvédelmi osztályának küldtem meg.
Virágot Mihaliknak XVII.
Dr. Mihalik László ügyvédje útján felszólította szerkesztõségünket, hogy az Élet- és Irodalom 1997. október 10-iki számában "Virágot Mihaliknak XIV." címmel megjelent állításainkat, miszerint:"A nyár közepe óta hétrõl-hétre foglalkozunk a Sasad Rt-ben történt és történõ eseményekkel, tekintettel arra, hogy mi elképesztõnek találnánk, ha következmények nélkül maradna az, ami a dokumentumokból egyértelmûen kiolvasható: az elnök-vezérigazgató hangya szorgalommal, sok-sok fondorlattal és türelemmel, apránként a részvényesek zsebébõl átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentõs részét egy olyan kft-be, amelynek tulajdonjoga több lépésben került ki a Sasad Rt-bõl, s került be egy eredetileg csak a Mihalik család által tulajdonolt kft. érdekkörébe" vonjuk vissza, és adjunk elégtételt, vagyis kérjünk bocsánatot. Szerinte valótlan, becsületsértõ és a jó hírnevet súlyosan sértõ az az állítás, hogy dr. Mihalik László a Sasad Szövetkezeti Rt. vagyonának kezelése során fondorlatot alkalmazott volna.
Valótlan, rágalmazó jellegû, továbbá a személyes és az üzleti jó hírnév súlyos sérelmét kimerítõ az az állítás, hogy dr. Mihalik László a részvényesek zsebébõl fondorlattal átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentõs részét egy olyan kft-be, amely nem a Sasad Rt. tulajdona.
A fondorlat a mások megkárosítására irányuló ármánykodás, amelynek eredményeként a cikk tényként azt közölte, hogy dr. Mihalik László a Sasad Rt. vagyonával sajátjaként rendelkezett, illetve azt eltulajdonította.
Tájékoztatott arról is, hogy a helyreigazítás elmaradása vagy nem megfelelõ tartalmú helyreigazítás esetén dr. Mihalik László sajtóhelyre-igazítási pert indít.
Emellett tájékoztatott arról is, hogy dr. Mihalik László a nagy nyilvánosság elõtt, jelentõs érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt Kovács Zoltán fõszerkesztõ, illetve Tarnói Gizella fõszerkesztõ-helyettes ellen büntetõ feljelentést tett.
A helyreigazítási kérelemnek nem teszünk eleget, ugyanis állításainkat dokumentumokkal tudjuk bizonyítani.
Azonban e levéltõl függetlenül is de ennek hatására ezúttal szeretnénk az ÉS július 4-i számában szereplõ egyik állításunkat helyreigazítani, éspedig azt, mely szerint a Mitrade Kft. amely 100 százalékos tulajdonosa a Vállalkozó Vezetõk Kft.-nek, amely 100 százalékos tulajdonosa a Sasbusiness Kft.-nek, amely mintegy 2,5 milliárd névértékû Sasad részvényt és 100 hektár volt Sasad tulajdonú földet tudhat magáénak a Mihalik-család tulajdonában volna. Ez a kft valóban csak eredetileg alakulása (1990 augusztus) és 1993 novembere között volt a család tulajdonában, mi elavult (1993. november 9-i) cégbírósági adatokat hittünk aktuálisnak. A Mitrade Kft-t ugyanis a Mihalik család 1993. november 22-én 100 százalékban eladta a Sasad menedzsmentje egy részének. A családot a kft-ben ekkortól egy éven át az ügyvezetõ, Pálfiné Mihalik Natália képviselte. Egy évvel késõbb ugyanis dr. Mihalik potom áron a névérték 10 százalékáért, 81.900 forint készpénzért megvásárolja Székelyné részének kétharmadát (ekkorra már mind a 100 ha föld, mind az említett részvények nagy részének közvetett tulajdonosa a Mitrade). Jelenleg, a legutóbbi, 1995. november 15-i cégbírósági módosítás szerint a következõképpen festenek a Mitrade Kft. tulajdoni arányai: dr. Mihalik László 2.380.000.- Ft, Székelyné Jakab Enikõ 1.190.000.- Ft, dr. Preiner Kálmán 1.190.000.- Ft, Bukvai József 510.000.- Ft, dr. Gyúró Ferencné 530.000.- Ft, Faluhelyi Györgyné 370.000.- Ft és Dobos Csaba 270.000.- Ft. A kft-ben a fix pont 1993. februárja óta az ügyvezetõ, Pálfiné Mihalik Natália.
Sajnáljuk ezt a tévedést, dr. Mihalik joggal mondta a Nap-tévében a múlt héten, hogy Sajnálatosnak tartom, hogy a szerkesztõ, a fõszerkesztõ és a helyettese, a cikkek szerzõi nem vették azt az emberi fáradságot, hogy elballagtak volna a cégbíróságra és megnézték volna, hogy kik a tulajdonosok ebben a Sasad részvénytársaságban. Fehéren-feketén megjelent volna, hogy a Sasad vezetése, a menedzsment az, amelyik tulajdonos. Ráadásul erre a tévedésre idõben felfigyelhettünk volna, hiszen a dokumentumaink között van egy olyan is, amely a Sasad Rt. akkori felügyelõ bizottsági elnökének 1994-ben fogalmazott kérdéseit tartalmazza, és amelyen az egyik bekezdésben a következõ szerepel: Kik a Vállalkozó Vezetõk? Bejelentették-e amennyiben a Sasad vezetõi azok a Munkaügyi Osztályra, hogy a Sasadéhoz hasonló tevékenységû társaság tulajdonosai lettek? Azt nem tudjuk, hogy az fb-elnök milyen választ kapott kérdésére, de az tény, hogy minden érintett Sasad-vezetõ tiszta lelkiismerettel cáfolhatta, hogy tagja lenne a Vállalkozó Vezetõk tulajdonosi körének.
A teljes és valós kép szerint tehát dr. Mihalik nem családja vagyonának gyarapítására használja a menedzsmentet a menedzsment a maga javára dolgozik.
Állításainkat egyébként azért sem vonjuk vissza, mert azokkal nem vagyunk egyedül, hiszen a Pest megyei Rendõrfõkapitányság 1997. októberében, kéthónapos vizsgálat után nyomozást rendelt el a Sasad-ügyben a Btk. 298/A szakaszába ütközõ, gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõjének visszaélése vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Kovács Zoltán Tarnói Gizella
Virágot Mihaliknak XVIII.
Földindulásszerû változások történtek az elmúlt napokban a Sasad Rt. tulajdonlásában és vezetésében. Mindenekelõtt ez lesz a témája a jövõ hétfõn a Népszabadságban meghirdetendõ rendkívüli Sasad-közgyûlésnek. A hitelezõk által sarokba szorított, fizetési nehézségekkel küzdõ Sasad Rt. elnök-vezérigazgatója, dr. Mihalik László e hét kedden, rendkívüli vezetõségi értekezleten jelentette be, hogy akadt egy pénzintézet, amely a néhány áttétellel a menedzsment tulajdonában lévõ Sasbusiness Kft. által 93-tól felvett immáron 1,4 milliárd forintra rúgó (készfizetõ kezes: Sasad Rt.), valamint a Sasad Rt, 0,8 milliárdos adósságát átvállalja annak fejében, hogy megkapja a Sasbusiness tulajdonában lévõ mintegy 2,5 milliárd forint névértékû Sasad-részvénypakettet, valamint a Sasad Rt. által alapított és máig tulajdonolt három olyan kft-t, amely évek óta nem folytat semmiféle tevékenységet, ám több, mint 40 hektár földet birtokol. A bejelentéssel egy idõben közölte azt is, hogy a Sasad vezetése kollektíven lemond, a részvénytársaság élére az új tulajdonos négy fõs új vezetõ-gárdát állít, amely azonban a volt vezetés néhány kulcsfiguráját, így dr. Mihalik Lászlót, Bukvai Józsefet és a vagyoneladással foglalkozó Dobos Csabát alkalmazottként három évig még maga mellett tartja.
A Sasbisuness birtokában lévõ részvénycsomag feléért 1,29 milliárdos névértékért néhány hónapja még 15 millió dollárt (cca. 3 milliárd forintot, vagyis 230 százalékos árfolyamot) remélõ Sasad-menedzsment kénytelen volt tehát alább adni. Az általuk tulajdonolt részvényeknek ugyanis nem felét, hanem teljes egészét kénytelenek voltak áruba bocsátani, és a tõlük átvállalt hitel összege szerint a részvények 56 százalékon cseréltek gazdát (még mindig több mint kétszeres árfolyamon, mint amennyiért a kisrészvényesektõl megszerezték azokat). Az elszenvedett veszteségért az immáron megosztott héttagú menedzsmentnek csupán az nyújthat vigaszt, hogy az a 100 hektárnyi földjük megmaradt még, amelyet mint Sasad-vezetõk 10,72 millió forintos értéken apportáltak kft-jükbe, s ez a föld saját kimutatásaik szerint ma több, mint egy milliárdot ér.
Az alkalmazottak reszketve várják a rendkívüli közgyûlést. Attól tartanak, hogy napjaik a Sasadnál meg vannak számolva, várhatóan az új vezetésnek sem a megmaradt termelés felvirágoztatása lesz a legfõbb célja.
Virágot Mihaliknak XIX.
Vizsgálatot kezdeményezett dr. Majtényi László adatvédelmi országgyûlési biztos annak kiderítésére, miként jutott dr. Mihalik László tudomására annak a személynek a neve, aki bejelentést tett és eljárást kérelmezett a Legfõbb Ügyésznél, a Központi Bûnüldözési Irodánál, valamint a Pest megyei Rendõr-fõkapitányságon a Sasad Rt.-ben folyó, bûncselekmény-gyanús ügyek kivizsgálására.
1997. október 21-én a Nap TV Napkelte címû adásában nyilatkozott a Sasad Rt. akkor még elnök-vezérigazgatója, dr. Mihalik László, s ennek során többek között a következõ hangzott el:
Kérdés: Ön tud-e arról, hogy nyomozás folyik a Sasadnál ismeretlen tettes ellen gazdasági visszaélések miatt?
Válasz: Kérem szépen, van tudomásom arról, hogy egy 80 év feletti bácsi, Bogoly Gyuri bácsi, isten éltesse sokáig, tett egy feljelentést, hogy a részvényeivel kapcsolatban neki megtévesztésben volt része. Volt egymillió 950 ezer részvénye annak idején, felajánlotta adásvételre, és most annak, aki a cikkek mögött egy ilyen mozgatóerõ, sikerült megnyernie az öregurat arra, hogy tegyen egy feljelentést Pest megyénél. Pest megye ezt vizsgálta, majd amikor kiderült, hogy nem illetékes, mert nem Pest megyei a Sasad, hanem budapesti székhelyû, a XI. kerületben van a székhelyünk, akkor áttette a BRFK-hoz. Na most errõl jelent meg egy tudósítás és egy következtetés, holott ez nem eljárás, hanem csak egy szokásos vizsgálat, ha van egy ilyen bejelentés.
Bogoly György, volt Sasad-dolgozó, személyiségi jogait ért sérelemre hivatkozva azt kérte az adatvédelmi biztostól, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét és a jogsértés elkövetõjét. Tette mindezt azért, mert bejelentése tényét nem hozta nyilvánosságra, arról tõle eredõ információt dr. Mihalik nem kaphatott, így feltételezhetõen nevét csakis olyan személy adhatta ki, akinek erre nem volt felhatalmazása.
Bírósági kereset érkezett szerkesztõségünkbe a héten. Dr. Mihalik László bírósági úton követeli azÉS-ben Virágot Mihaliknak XIV. címmel 1997. október 10-én megjelent cikk következõ részletének helyreigazítását:
A nyár közepe óta hétrõl-hétre foglalkozunk a Sasad Rt-ben történt és történõ eseményekkel, tekintettel arra, hogy mi elképesztõnek találnánk, ha következmények nélkül maradna az, ami a dokumentumokból egyértelmûen kiolvasható: az elnök-vezérigazgató hangya szorgalommal, sok-sok fondorlattal és türelemmel, apránként a részvényesek zsebébõl átlapátolta a Sasad tulajdonának jelentõs részét egy olyan kft-be, melynek tulajdonjoga több lépésben került ki a Sasad Rt-bõl, s került be egy eredetileg csak a Mihalik-család által tulajdonolt kft érdekkörébe.
Az ex-elnök-vezérigazgató keresete szerint teljesen valótlan az az állítás, hogy fondorlattal és türelemmel a Sasad Rt. részvényeseinek zsebébõl átlapátoltam volna a Sasad tulajdonának akármilyen részét olyan társaságba, amely nem a Sasad Szövetkezeti Rt. tulajdona.
A sajtó-helyreigazítási per elsõ tárgyal | https://www.es.hu/old/Evergrns/dox/MihalikA.htm | https://web.archive.org/web/20160703012512/https://www.es.hu/old/Evergrns/dox/MihalikA.htm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viragot-mihaliknak-ii | Élet és Irodalom | hungarian-news | 1997-07-11 00:00:00 | [
"Bukvai József",
"Dobos Csaba",
"Kovács Judit dr.",
"Mihalik László"
] | [
"Reálbank",
"Rendőrség",
"Sasad Rt.",
"Sasbusiness KFt."
] | [
"Budaörs"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,731 | Szupergáz | - XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Történet két részben a piacgazdasági kihívás időszakából
Szupergáz II.XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Virágot Mihaliknak IIXLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Virágot MihaliknakXLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4. | https://www.es.hu/cikk/2002-12-18/kovacs-zoltan-tarnoi-gizella/szupergaz.html | https://web.archive.org/web/20090421131502/http://es.fullnet.hu/Evergrns/dox/superg_1.htm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szupergaz | Élet és Irodalom | hungarian-news | 1998-07-24 00:00:00 | [
"Halm Tamás dr.",
"Mészáros Tibor",
"Nagyistók László",
"Szekeres Imre",
"Vásárhelyi Katalin"
] | [
"Autó-Hild",
"Biotrade Kft.",
"FER-ÉKSZ Kisszövetkezet",
"Rádió Bridge"
] | [] | [
"sikkasztás",
"csalás"
] | [] |
|
1,732 | Szupergáz II. | - XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Történet a piacgazdasági kihívás időszakából
SzupergázXLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Virágot Mihaliknak IIXLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Virágot MihaliknakXLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4. | https://www.es.hu/cikk/2002-12-18/kovacs-zoltan-tarnoi-gizella/szupergaz-ii.html | https://web.archive.org/web/20240126064913/https://www.es.hu/cikk/2002-12-18/kovacs-zoltan-tarnoi-gizella/szupergaz-ii.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szupergaz-ii | Élet és Irodalom | hungarian-news | 1998-08-07 00:00:00 | [
"Halm Tamás dr.",
"Mészáros Tibor",
"Nagyistók László",
"Puchmann Gyuláné dr.",
"Szekeres Imre",
"Vásárhelyi Katalin"
] | [
"Autó-Hild",
"BIS Rt.",
"Magyar Közgazdasági Társaság",
"Szupergáz-Autó-Hild Rt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"csalás"
] | [] |
|
1,733 | FÉLMILLIÁRDOS MFB-TENDER | FÉLMILLIÁRDOS MFB-TENDER
Nettó 450 millió forintért ad fel hirdetéseket, szervez tévé- és
rádiókampányt és alakítja ki az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank
Rt. (MFB) új arculatát az idén a hárommillió forintos törzstőkéjű,
magánszemélyek tulajdonában álló Berg Média Budapest Reklámügynökség Kft. A
fejlesztési bank gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárással
választotta ki a megfelelő médiaügynökséget, amit a közbeszerzési törvény
csak „rendkívüli sürgősség” esetén enged meg. A sietséget az előző évi
keret kifogyásával magyarázták a banknál, amelynek pályázatán a Berg
mellett még a MindShare Médiaügynökség Kft. indult. A nyertes a
szocialistákhoz közel állónak mondott vállalkozók kezében lévő ESMA Spanyol-
Magyar Reklám Kft.-t veszi be olyan alvállalkozónak, amely a pályázat
ellenértékének több mint tíz százalékáért dolgozik majd. A Berg több állami
megrendelést is elnyert, jelenleg az Informatikai és Hírközlési
Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak és a Magyar Turizmus Rt.-
nek is dolgozik. | http://archivum.hvg.hu/article/200515HetNaphir1967FELMILLIARDOSMFBTENDER.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliardos-mfb-tender | HVG | hungarian-news | 2005-04-16 00:00:00 | [] | [
"Berg Média Budapest Reklámügynökség Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,734 | Nem jutnak dűlőre – LOBBIGYANÚ ORBÁNNAL SZEMBEN | LOBBIGYANÚ ORBÁNNAL SZEMBEN
Nem jutnak dűlőre
Hamisítványnak mondja az okiratokat állítólagosan ellenjegyző ügyvéd azon
jegyzőkönyveket, amelyek szerint Orbán Viktor exminiszterelnök még hivatali
idejében gazdálkodási tanácsokkal látta el felesége és barátai szőlészetét.
A Fidesz-MPSZ és az MSZP is parlamenti vizsgálóbizottságot állíttatna fel
az ügyben.
Megkésett felháborodás követte a megkésett rácsodálkozást az Orbán család
szőlőügyének legújabb fejezetében. Az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilap
két héttel ezelőtti számában jelent meg, hogy Orbán Viktor még
miniszterelnökként többször részt vett az akkoriban felesége
résztulajdonában álló Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi
és Szolgáltató Kft. (HVG, 2000. április 22.) taggyűlésén - vélhetően
feleségét, Lévai Anikót helyettesítve -, ahol alkalomadtán fel is szólalt.
Ilyenkor olyan dolgokat mondott - állami vállalkozások vagyonának esetleges
megvásárlásával, állami támogatások igénylésével kapcsolatban -, amelyek
arra engednek következtetni, hogy legalábbis megfeledkezett a posztjára
vonatkozó írott és íratlan összeférhetetlenségi szabályokról. A cikknek
mégis csak jó egy héttel később lett visszhangja, amikor az Index.hu
hírportál szemlézte azt. Az MSZP részéről Lendvai Ildikó frakcióvezető
reagált elsőként, lobbizással vádolva Orbánt, majd hétfőre a
párthierarchiában lejjebb került a szőlőügy, amelynek új „gazdái” a jobbára
ismeretlen Kovács Tibor és Török Zsolt szocialista képviselők lettek, igaz,
az MSZP-képviselőcsoport - lapzártánk után benyújtandó indítványában -
parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja az ügyben.
Az ÉS dokumentumokra hivatkozva idézte Orbánt, aki egyebek mellett
állítólag ezt mondta 2001-ben: „Mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a
kereskedőháztól, forgácsokat le lehet választani.” A jó tanács az állami
tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. (TK) ingatlanainak az Orbán-szőlészet
által tervezett - Szász István Attila, Madarász László és Kékessy Dezső kft-
tagok által szorgalmazott - „kimazsolázására” vonatkozott. Ennél is
direktebb, a szőlészet által igényelni tervezett állami támogatásokra
vonatkozó állítólagos elszólás: „Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne
mi kapjuk a legtöbbet.”
Az ügy súlyához képest a cáfolatok meglehetősen puhának tűnnek. Orbán
újságírók előtt a múlt héten annyit mondott: „Soha semmilyen taggyűlésen
nem vettem részt, tekintettel arra, hogy nem vagyok tagja semmilyen
társaságnak sem, és a taggyűlésen a tagok vehetnek részt.” Utóbbi
megjegyzésében az amúgy jogvégzett Fidesz-elnök téved ugyan, inkább
releváns azonban, ahogyan válaszában a „taggyűlésre” helyezte a hangsúlyt,
ahelyett hogy a cikkben megjelenteket, úgy, ahogy van, cáfolná
(lapzártánkig helyreigazítási kérelemmel sem élt). Utóbb Répássy Róbert
(Fidesz-MPSZ) képviselő cáfolt oly módon, hogy hétfőn sajtótájékoztatón
mutatta be a kft cégbírósághoz benyújtott taggyűlési jegyzőkönyveit,
amelyek közül egyikben sem olvashatók a hetilap által idézett mondatok, sőt
- a bírósági aktában fellelhető iratok között - nincsen olyan, ahol Orbán
neve egyáltalán szerepelne.
Az ÉS mindazonáltal kitart állításai mellett, s ígéri, további
bizonyítékokkal szolgál majd. Kérdés persze, feltehető-e a volt
kormányfőről olyan mértékű naivitás, hogy azokat a gondolatait, amelyek
kifejtése még egy baráti beszélgetés során is meglehetős kockázattal jár,
engedi okiratba foglalni. Csakhogy az amúgy kézenfekvő gondolat - mármint a
jegyzőkönyv esetleges meghamisítása, az ÉS szerzőjének tudatos manipulálása
- gyakorlatilag nem hangzott el a cáfolatok sorában.
A kulcskérdéshez a dokumentumokat állítólagosan hitelesítő ügyvéd, Duda
Attila járt a legközelebb, aki a keddi Magyar Nemzetben azt nyilatkozta:
„Meglepetéssel olvastam el ezeket a szövegeket, és természetesen
összehasonlítottam őket a birtokomban levő hivatalos iratokkal. Semmi közük
nincs egymáshoz, az idézett részekben egyáltalán nem egyeznek. (...) Csak
arra tudok gondolni, hogy a hivatalos jegyzőkönyv anyagát valamilyen okból
kiegészítették, megmásították, illetve apokrif részeket illesztettek
hozzájuk.” Csakhogy Duda is feltűnően sokáig - nem számítva azt az időt,
ameddig az ÉS-cikk szerzője hiába várt a visszahívására, több mint egy
hétig - hallgatott. És amikor a „baráti” médiában végül megszólalt, akkor
is inkább mismásolt - nyilatkozata ostorozza például a politikai
sárdobálást -, holott mindössze annyit kellett volna mondania: ő ilyen
tartalmú jegyzőkönyvet nem hitelesített, akinél mégis hasonló van,
hamisítványt lobogtat.
Szembeötlő ugyanakkor, ahogyan a politikai baloldal kommunikációs
hátországa hónapok óta az egykori párizsi magyar nagykövet Kékessy és az
Orbán család - egyébiránt lerágott csontnak mondható - gazdasági
kapcsolatán keresztül próbál fogást találni az ellenfélen. A Népszava
például napokig cikkezett arról, hogy Kékessy veje megvette Orbánék
Budapest belvárosi ingatlanát. Vagyis lapzártánkkor a szerencsétlen
fideszes mellébeszélés ellenére sem zárható ki egyértelműen, hogy a
politikai boszorkánykonyha valamely túlbuzgó kuktája gondolta mondhatni
kalandos módon nyomatékosabbá tenni néhány, a birtokába jutott
cégdokumentumot. Érdekes adalék, hogy noha Lévai február elején nyilvánosan
bejelentette, kiszáll a szőlészetből (HVG, 2005. február 12.), ez az
egyébként releváns fejlemény nem szerepel a márciusi ÉS-cikkben. Meglehet
az is, a vitatott dokumentumok közkinccsé válása hátterében magánéleti
konfliktus, Szász I. Attila vagyonmegosztási vitával terhelt válópere áll.
Amilyen ügyetlenül határolódott el a Fidesz-MPSZ a Szárhegy-dűlő-
Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. botrányától, olyan frappánsan lendült
ellentámadásba a TK Rt. privatizációs kalandját zászlajára tűzve. A
jobboldali párt parlamenti képviselőcsoportja ellen-vizsgálóbizottság
felállítását kezdeményezi a héten, amelynek célja kideríteni, milyen
körülmények között landolt 2003-ban az TK 23 százalékos részvénycsomagja az
utóbb Leisztinger Tamás cégbirodalmába került Forrás Rt.-nél (HVG, 2003.
március 1.), amely mintegy 90 millió forintot keresett az ügyleten, amikor
a TK-papírokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV)
visszavásárolta (HVG, 2004. július 10.). Korábban eladósorba sorolták ugyan
a tavaly 3,8 milliárd forint árbevétel mellett 235 millió forint adózás
utáni eredményt elért sátoraljaújhelyi rt-t, ám nyilván a politikai vihar
hatására az ÁPV hétfő este közleményben tudatta, a kereskedőház
magánosítása jelenleg nincs napirenden. | http://archivum.hvg.hu/article/200512Tarsadalomcikk4240LOBBIGYANUORBANNALSZEMBENN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-jutnak-dulore-a-lobbigyanu-orbannal-szemben | HVG | hungarian-news | 2005-03-26 00:00:00 | [
"Duda Attila",
"Kékessy Dezső",
"Leisztinger Tamás",
"Lévai Anikó",
"Madarász László",
"Orbán Viktor",
"Szász István Attila"
] | [
"Forrás Nyrt.",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.",
"Tokaj Kereskedőház Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"szőlő - borászat"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
|
1,735 | MSZP-BELHÁBORÚ DEBRECENBEN | http://archivum.hvg.hu/article/200513Tarsadalomcikk3269MSZPBELHABORUDEBRECENBENSz.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-belhaboru-debrecenben | HVG | hungarian-news | 2005-04-02 00:00:00 | [
"Huszka Imre",
"Juhászné Lévai Katalin",
"Oláh Lajos"
] | [
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"MSZP"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"gazdálkodás"
] | [] |
||
1,737 | MILLENÁRIS-KIVÁSÁRLÁS | http://archivum.hvg.hu/article/200513HetNaphir2062MILLENARISKIVASARLAS.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/millenaris-kivasarlas | HVG | hungarian-news | 2005-04-02 00:00:00 | [
"Bessenyei Zoltán"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] | [] | [] | [] |
||
1,739 | Gályamunkák – MAHART-CÉGEK ZŰRZAVAROS MAGÁNOSÍTÁSA | HVG 2005/11 03.19. 92-94. • Gazdaság • cikk
MAHART-CÉGEK ZŰRZAVAROS MAGÁNOSÍTÁSA
Gályamunkák
Az egyik Mahart-utódcégen, az M-Ingatlan Rt.-n jó pénzért túladott a
privatizációs szervezet, ám a másik egyelőre a nyakán maradt. A dunai
személyhajózásra szakosodott Mahart PassNave Kft. esetében ugyanis a
részben már birtokon belül lévő Masped Rt. a döntéshozók szerint túl
keveset ajánlott.
Heves küzdelemre számított az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
(ÁPV) az egyik Mahart-utódcég, a több mint fél tucat budapesti, illetve
balatoni ingatlannal kistafírozott M-Ingatlan Rt.-re tavaly áprilisban
meghirdetett pályázaton, azonban közel egy évet kellett várnia, mire
sikerült a pályázókból elfogadható árat kisajtolnia. Az első körben 1,1
milliárd forintos vételi ajánlat született, a következő pályázaton 1,7
milliárd forintra ment fel az ár, majd a múlt heti, tárgyalásos eljáráson a
két magánszemély - Michael R. Burgess és Burgess Katalin - által alapított,
3 millió forintos jegyzett tőkéjű Ingatlanbefektetés Ingatlanforgalmazó és
Tanácsadó Kft. végre „bemondta” az ÁPV-minimumot, a 2,5 milliárd forintot.
A huzavonát az okozta, hogy a pályázók inkább csak mazsolázgattak volna az
ingatlanokból, mivel a szemre ígéretes hozomány egyes darabjairól sejthető
volt, hogy hasznosításuk alighanem megizzasztja az új tulajdonost. Ilyen
például a Mahart többhektáros népszigeti területe, amelyre az újpesti
önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el - vagyis addig, amíg nem
készül el a rendezési terv, azon sem bontani, sem új épületet felhúzni nem
lehet. Ezt követően sem lesz egyszerűbb a helyzet, ugyanis a Mahart hajdani
hajójavító üzemét, sporttelepét is magában foglaló ingatlan ártéri
területnek minősül, így mielőtt a beruházó bármibe belefogna, meg kell
erősíteni a partszakaszt, fel kell tölteni a talajt. Az ingatlancsomag
gyöngyszeme, a belvárosi Mahart-székház sem adható-vehető egykönnyen. Az
épület egytizednyi tulajdonrészét 2000 óta a hollywoodi filmproducer,
Andrew G. Vajna érdekeltségébe tartozó Bár Co. Kft. birtokolja, amely ott
üzemelteti a Casino Tropicanát (HVG, 2001. április 28.). Vajnának
elővásárlási joga van az épületre, ám ő a HVG információi szerint 1
milliárd forintnál többet nem volt hajlandó felajánlani az ÁPV-nek, amely
viszont úgy vélte, az épület ennél több százmillió forinttal értékesebb
lehet.
Most dörzsölgetik a kezüket az ÁPV-nél, hiszen a hosszas hercehurcát
előrevetítő ingatlanos cégtől végül mégis jó pénzért sikerült
megszabadulniuk. Az örömbe azonban némi üröm is vegyül, miután egy másik
Mahart-leányvállalat, a Mahart PassNave Személyhajózási Kft.-re kiírt
privatizációs pályázat februárban, első nekifutásra kudarccal végződött.
Holott a PassNave eladásának elvileg jó esélyei volnának, hiszen a cég az
erősödő konkurencia ellenére is - immár több mint húsz kisebb hazai cég
foglalkozik dunai személyszállítással - őrzi erős pozícióját, és évi 1,7-
1,8 milliárd forintos árbevétele mellett megbízhatóan 200 millió forint
körüli nyereséget produkál. A tavaly novemberi felhívásra azonban mindössze
egyetlen, ráadásul a reméltnél kevesebbet ígérő pályázat érkezett - de ez
vélhetően csak az ÁPV számára okozott kellemetlen meglepetést. Szakmai
körökben elterjedt ugyanis, nem érdemes pedálozni a cégért, mivel azt úgyis
az 1998 januárja óta birtokon belül lévő, 33 százalékos üzletrésszel
rendelkező Masped Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. viszi el. Ez
utóbbi esélyeit nemcsak az elővásárlási joga növeli, hanem az alapító
okirat is, amely a cég működését érintő lényeges döntéseket, fejlesztéseket
a tulajdonosok 75 százalékos szavazatához köti.
A befektetői pesszimizmust igazolva a PassNave egyetlen kérője valóban a
Masped vezette konzorcium volt - amelyben a cég a magánszemélyekből álló,
utazásszervezéssel foglalkozó Európa Rendezvény Iroda Kft.-vel állt össze.
A 334,6 millió forint törzstőkéjű, mintegy 800 millió forint saját tőkéjű
Mahart-leány 51 százalékos részesedéséért - a fennmaradó 16 százalékon két,
a dolgozókból, illetve a menedzsmentből verbuválódott cég osztozik - a
Masped 550 millió forintot kínált, ami csalódást okozott a Mahart állami
gazdájának. Az ÁPV-nél ugyanis legkevesebb 600-700 millió forintot reméltek
az üzletrészért, és további bevételként mintegy 250 millió forintot
terveztek besöpörni a PassNave Belgrád rakparti hajóállomásának
átengedéséért, amelyet a cég jelenleg az anyavállalattól bérel.
Egyszerű értékesítésben bízott az ÁPV, hiszen a tulajdonostársak között
mind ez idáig példás volt az összhang. A PassNave cégbíróságon fellelhető
mérlegeiből kitűnik, hogy a Masped - amely 165 millió forintot fizetett
1998-ban az egyharmados üzletrészért - és a Mahart 1998 óta az adózás utáni
eredmény 60-70 százalékát, sőt 2003-ban 90 százalékát vonta el osztalék
formájában a cégtől (a Mahart részét az ÁPV szinte azon melegében be is
kebelezte). Az elmúlt öt évben összesen csaknem 1 milliárd forintot
szivattyúztak ki ilyen címen, miközben tőkeemelésre egyetlen fillért sem
fordítottak. Noha az elöregedett, 21 hajóból álló flotta felújítására alig
futotta, az állami tulajdonos nem ellenezte, hogy a PassNave tőkeerejéhez
mérten jelentős kikötői fejlesztést végezzen 2004-ben Nagymaroson - a
Masped-vezér Kautz István a cégbírósági adatok szerint a településen lakik.
Az elmúlt években az árvizek miatt lerobbant kikötőt 65 millió forintért
átépítették - az átadás márciusban várható -, és egyebek között 340
négyzetméteres éttermet, apartmanházat is kialakítottak, sőt alkalmassá
tették motorcsónakok fogadására is. Utóbbit a céget ismerők azért
furcsállják, mert a nagymarosi hajóállomás nem tartozik a PassNave
legforgalmasabb dunai kikötői közé. Átlagosan évi 5-10 ezer utast
szállítanak oda, míg például a szemközti oldalon lévő, az árvíztől szintén
megrongálódott visegrádi hajóállomás forgalma 100 ezer körüli. Kautz tagja
a Nagymarosi Motorcsónak SE-nek, amely rangos versenyeket is rendez, a
Granini Kupa szponzorai között tavaly mind a PassNave, mind a Masped
felbukkant.
A Masped - a sajtóban megjelent hírek szerint - nemcsak a nagymarosi, hanem
a verőcei, a zebegényi és a dömösi kikötők fejlesztésénél is szem előtt
tartaná a PassNave profiljától korábban idegen motorcsónak-turizmust. A
privatizáció előtt álló cég irányítását is megpróbálja az ellenőrzése alá
vonni a Masped: az idén újrafogalmazott szervezeti és működési szabályzat
tervezete szerint a PassNave ügyvezetője felett a munkáltatói jogokat
személyesen Kautz István gyakorolná, feltéve, hogy ezt a passzust a
társaság taggyűlése jóváhagyja. A remélt privatizációs bevételt elúszni
látó ÁPV azonban a HVG információi szerint bekeményített, és a múlt heti
igazgatósági ülésén eredménytelennek minősítette a Mahart Rt. által kiírt
tendert, a következőhöz pedig már a privatizációs szervezet jóváhagyása
szükséges. Az ÁPV most nemzetközi cégek megkörnyékezésével próbál
konkurenciát teremteni a Maspednek.
Csakhogy a tekintélyesebb privatizációs bevételnek nem a Masped az egyetlen
akadálya, hanem az is, hogy a negyedmilliárd forintért kínált Belgrád
rakparti épületek papíron nem léteznek: a földhivatali bejegyzésben
közterület megnevezés szerepel. A zavaros helyzet 1937-re nyúlik vissza,
amikor a rozzant állapotú hajóállomást a Közmunkatanács megvette a
fővárostól, majd újjáépítette, és az akkori tervek szerint a Mahart-előd
tulajdonába adta volna. Erre azonban mind ez idáig nem került sor. A Mahart
különös tulajdonlását sajátos módon senki nem vitatta, sőt - jogi
bravúrként - az 1990-as évektől kezelői jogot kapott az épületekre. Újabb
bonyodalomként azonban a főváros és az V. kerület az 1990-es év közepén
területcserében állapodott meg. A belvárosi önkormányzat viszont mintha
megfeledkezett volna a Mahart épületeiről a rendezési tervben, miután a
helyükön egy, a Vigadó teret és a Duna-partot összekötő sétány megépítését
tervezi.
MINK MÁRIA | http://archivum.hvg.hu/article/200511Gazdasagcikk4773MAHARTCEGEKZURZAVAROSMAGANOS.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/galyamunkak-a-mahart-cegek-zurzavaros-maganositasa | HVG | hungarian-news | 2005-03-19 00:00:00 | [
"Kautz István"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Mahart Passnave Kft.",
"Masped Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"támogatás",
"hajózás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,740 | Égi tarifa – VASKOS PRIVATIZÁCIÓS TANÁCSADÓI DÍJ | HVG 2005/11 03.19. 90-92. • Gazdaság • cikk
VASKOS PRIVATIZÁCIÓS TANÁCSADÓI DÍJ
Égi tarifa
Szokatlanul magas, több mint 600 millió forintos nettó díjért vesz igénybe
tanácsadót az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az ingatlanügylete
miatt nemrég botrányba keveredett Budapest Airport Rt. eladásának
előkészítéséhez.
Alaposan kistafírozza az idén a tanácsadó cégeket az Állami Privatizációs
és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), legalábbis a költségvetésében a magánosítás
előkészítését szolgáló keretet az előző két évben felhasznált 612 millió,
illetve 2,8 milliárd forint után 5,5 milliárd forintra srófolta, jóllehet
az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már tavaly kritizálta az ÁPV-t a szakértő
szervezetek alkalmazása miatt. Ez a számvevők olvasatában arra szolgál,
hogy az ÁPV tehermentesítse „feltehetően magasan képzett” munkatársait a
kisebb feladatok alól, hogy a kiemelt vállalatok értékesítésére
koncentráljanak. Azt nem mondja ki ugyan az ÁSZ, hogy túlzott volna a
privatizációk előkészítésére szolgáló keret, azt viszont javasolta a
felügyelő pénzügyminiszternek, követelje meg az ÁPV-től a költségigények
reálisabb meghatározását.
A felduzzasztott keretből fedezik az idén egyebek között az év üzletének
ígérkező, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. - a
remények szerint 100-150 milliárd forint bevételt hozó - privatizációjának
tanácsadását. A kiemelten kezelt ügylet egyben az év megrendelése is a
tanácsadói piacon, nem csoda hát, hogy az ÁPV nyílt közbeszerzési eljárásán
nagy volt a tülekedés; a pályázatra 13-an startoltak rá. A megbízást végül
a londoni Credit Suisse First Boston Ltd. (CSFB) nyerte el. Nem verték
viszont nagydobra a tanácsadás díját, ami nettó 624,5 millió forint. A
nyertes árajánlat ahhoz képest mindenképpen magas, hogy a megbízás teljes
becsült értékeként az ÁPV eredetileg csak negyedmilliárd forintot tüntetett
fel. Másfelől a legalacsonyabb árat ajánló, az értékelés szerint
összességében második legjobbnak ítélt pályamű - amely a László Csaba volt
pénzügyminiszter személyével fémjelzett KPMG Tanácsadó Kft.-től érkezett -
290 millió forintról szólt.
A jelentős különbséget firtató HVG-kérdésre az ÁPV nem adott hivatalos
választ. Az egyik, neve elhallgatását kérő főprivatizátor magyarázatként a
feladat „összetettségét” említette, illetve azt, hogy az általában külön
kezelt két szakértői feladatot - a privatizációs stratégia kidolgozását és
az értékesítés lebonyolítását - az „idő rövidsége” miatt össze kellett
vonni. A jelek szerint az ÁPV mielőbb lezavarja a BA eladását. A múlt heti
sajtótájékoztatón legalábbis azt közölték, akár még márciusban a kormány
elé kerülhetnek azok a privatizációs változatok, amelyeket a tanácsadó
cégnek kell kidolgoznia. Vagyis be kell mutatnia az egyes értékesítési
technikák előnyeit-hátrányait, majd ennek alapján dönt a kormány, hogy az
ÁPV a céget szakmai befektetőnek adja-e el, vagy tőzsdére viszi, esetleg
koncessziós jellegű üzemeltetési szerződést köt egy szakmai befektetővel,
netán BA-részvényekre szóló, később átváltható kötvényeket bocsát ki. Olyan
alapvető kérdéseket kell tehát eldönteni, hogy a 8 milliárd forint
alaptőkéjű - egyelőre 25 százalék plusz egy szavazat erejéig tartósan
állami tulajdonban tartandó -, tavaly 30 milliárd forint feletti árbevételt
és az előzetes adatok szerint 10 milliárd forintot meghaladó nyereséget
hozó BA mekkora részvénycsomagját hirdessék meg eladásra.
De az sem világos, egyáltalán mi adható el: az, hogy a kizárólagos állami
tulajdon mely vagyontárgyakra vonatkozik, semmilyen jogszabályból nem derül
ki. Mindenképpen tisztázandók a tulajdonviszonyok, hiszen a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság kezelésében van a reptér teljes eszközállománya,
amelyet a BA vagyonkezelési szerződés alapján üzemeltet. E jog eladása is
fogós kérdés - emiatt ugyanis a washingtoni választottbíróságon per folyik,
amelynek a tétje 90 millió dollár. A 2/B utasterminált fejlesztő Airport
Development Corporation (ADC) ugyanis nem nyugszik bele, hogy 2001 végén a
magyar kormány kigolyózta az üzemeltetésből (HVG, 2002. augusztus 17.). Az
ÁPV mossa kezeit, mondván, az ADC a magyar államot perli, ugyanakkor az ADC-
vel közösen alapított, utóbb kisemmizett Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő
Kft. mégiscsak a privatizációt befolyásoló tényező, lévén a BA többségi
tulajdonú társasága.
Bármilyen kuszának tűnik is a BA helyzete, a céget közelről ismerő egyik
szakértő úgy vélte, a feladat lényegében ingatlanfelmérési gyakorlat. A
beadott pályázatokban a stratégia elkészítésének időigényére adott
ajánlatok is ilyesmit sugallnak: erre a KPMG összesen tíz napot jelölt meg,
de a CSFB is csak harmincat. Egyébiránt kelendő portékáról van szó: a
reptér utasforgalma tavaly közel 30 százalékkal nőtt, első háromnegyedévi,
9 milliárd forintos adózás előtti eredménye pedig 165 százalékkal volt több
az egy évvel korábbinál.
A nagy bevétellel kecsegtető ügylethez illeszkedik a vaskos tanácsadói díj,
amelyen négyen osztoznak: a megbízás 40 százalékára három alvállalkozót - a
Concorde Értékpapír Rt.-t, a Concorde Vállalati Pénzügyek Kft.-t valamint a
Köves és Társai Clifford Chance ügyvédi irodát - vont be a CSFB. A HVG úgy
értesült, a nettó 624,5 millió forintban ezúttal a más esetekben a
privatizációs bevételhez kötött sikerdíj is benne foglaltatik, vagyis a
tanácsadó jutalmazása független az eladási ártól. Annyi óvintézkedést azért
tett az ÁPV, hogy abban a „nem várt esetben”, ha a kormány a tőzsdei
értékesítés mellett döntene, felmondják a tanácsadóval kötött szerződést,
amely ez esetben a díj „arányos részére” tarthat igényt. Egyúttal jöhet egy
újabb tanácsadó a tőzsdei bevezetés megszervezésére.
A fix díjas tanácsadói megbízások csúcstartója egyébként ebben a
kormányzati ciklusban a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. privatizációs ügylete
volt, amelyhez 330 millió forintért járult hozzá tapasztalataival a
PricewaterhouseCoopers Kft. (a cég megbízását a bankhitelek átvállalása
körül kialakult huzavona miatt további 40 millió forinttal toldották meg,
ám a szabálytalannak ítélt ügylet miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság 2
millió forintra megbüntette az ÁPV-t). Az abszolút elsőség pedig a 2003-as
év privatizációjának kikiáltott, 101 milliárd forintos Postabank-eladásé. A
BA-nál most is az ügyletbe vont Concorde és alvállalkozói akkor 69 millió
forintért vállalták a tanácsadást, amit aztán több százmilliós sikerdíj
fejelt meg. Összességében az ÁPV a tanácsadói, versenyeztetési és
sikerdíjakra közel 900 millió forintot számlázott. A vihart kavart ügyletet
- amelynek vizsgálatát László Csaba még pénzügyminiszterként kérte (HVG,
2003. február 1.) - az ÁSZ sem hagyta szó nélkül. Azt nem állította ugyan
tavaly augusztusi jelentésében, hogy a tanácsadó a díját nem szolgálta meg,
de a vagyonértékelés szakszerűségét kétségbe vonta. Mégpedig azon az
alapon, hogy a Concorde 47-59 milliárd forintos vagyonértékelése köszönő
viszonyban sem volt a tényleges eladási árral. Mivel a Concorde feladata
volt a vevőjelöltek toborzása is, a számvevők „a kettős szerepkör” miatt
megkérdőjelezhetőnek tartották a sikerdíjnak az értékesítés bevételéhez
igazítását.
VITÉZ F. IBOLYA | http://archivum.hvg.hu/article/200511Gazdasagcikk4355VASKOSPRIVATIZACIOSTANACSADO.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egi-tarifa-a-vaskos-privatizacios-tanacsadoi-dij | HVG | hungarian-news | 2005-03-19 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Concorde Értékpapír Rt.",
"Concorde Vállalati Pénzügyek Kft.",
"Credit Suisse First Boston",
"Dunaferr",
"Köves és Társai Clifford Chance",
"Postabank",
"PriceWaterhouseCoopers (PwC)"
] | [] | [
"privatizáció",
"tanácsadás"
] | [] |
|
1,741 | Budapest Airport: érvénytelen Carion-szerződés. | HVG 2005/10 03.12. 12. • Cégvilág • hír
Budapest Airport: érvénytelen Carion-szerződés.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter kérésére az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) a múlt héten nem hagyta jóvá az állami tulajdonú
Budapest Airport Rt. (BA) és a Carion-csoporthoz tartozó Airport Cargo
Development Kft. között február 9-én létrejött, 4,7 milliárd forint értékű
ingatlanvásárlási szerződést (HVG, 2005. március 5.). Draskovics az ÁPV
döntése előtt jelentést kért a szerződésről, egyebek között az ecseri
terület vételárának realitását firtatva. A pénzügyminiszter szerint az új
helyzet nem jelenti a beruházás leállítását, és az sem kizárt, hogy a
mostanitól eltérő feltételekkel Ecseren épül meg a cargóbázis, az ÁPV-nek
és a BA-nak azonban újra kell gondolnia a Carionnal tervezett
megállapodást. Az ÁPV várhatóan a héten dönt a Carion-csoportot érintő
másik ügyben: a cég a Hungexpo Rt.-re kiírt privatizációs pályázaton egy
konzorcium tagjaként indult, és ajánlatuk szerint a vásárvárost Ecserre
költöztetnék ki. Az első forduló után a TriGránit Rt.-GL Events
konzorciumával ketten maradtak versenyben: úgy hírlik azonban, hogy a
Carion mögül kihátrált a céget finanszírozó bank, miközben a TriGránit-féle
csoport megemelte a Hungexpo-részvényekért korábban megajánlott, 5 milliárd
forint körüli vételárat. | http://archivum.hvg.hu/article/200510Cegvilaghir5142BudapestAirportervenytelenCar.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-airport-ervenytelen-carion-szerzodes | HVG | hungarian-news | 2005-03-12 00:00:00 | [] | [
"Airport Cargo Development Kft.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt."
] | [] | [
"ingatlan"
] | [] |
|
1,742 | Kényszerleszállás? – FEJLEMÉNYEK A FERIHEGYI INGATLANBOTRÁNYBAN | HVG 2005/09 03.05. 88-90. • Gazdaság • cikk
FEJLEMÉNYEK A FERIHEGYI INGATLANBOTRÁNYBAN
Kényszerleszállás?
Tovább gyűrűzik a Budapest Airport Rt. földvásárlásával kirobbant botrány.
A pénzügyminiszter bizalmát eljátszó vezérigazgató ellenőrzésére új elnököt
jelölt az igazgatóság élére a privatizációs szervezet, de az is
felvetődött, hogy Hárskuti Jánosnak távoznia kellene a cégtől.
Meglepő döntést hozott a múlt héten az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
Rt. (ÁPV) igazgatósága (it). Menesztették posztjáról Kepecs Györgyöt, az
állami tulajdonú Budapest Airport Rt. (BA) it-elnökét, holott az elmúlt
hetekben nem a szabaddemokraták által delegált Kepeccsel, hanem Hárskuti
János vezérigazgatóval gyűlt meg az ÁPV, valamint az azt felügyelő
Draskovics Tibor pénzügyminiszter baja. Mint ismeretes, Hárskuti - a
miniszter kifejezett kérése ellenére - február 9-én aláírta az
ingatlanfejlesztő Carion-csoport érdekeltségébe tartozó Airport Cargo
Development Kft.-vel (ACD) a Draskovics által aggályosnak ítélt, 4,7
milliárd forint értékű ingatlanvásárlási szerződést (HVG, 2005. február
19.).
Új cargóbázisát a BA a Carion Ecser külterületén lévő földterületén tervezi
megépíteni további mintegy 9 milliárd forintért. A pénzügyminiszter a
szerződés aláírása előtt levélben jelezte az ügylettel kapcsolatos
fenntartásait Vági Mártonnak, az ÁPV vezérigazgatójának, és arra kérte, az
állami cég tartózkodjék egy esetlegesen „nem tiszta”, ám visszavonhatatlan
megállapodástól. A HVG értesülése szerint Draskovics mindenekelőtt a
vételár realitását firtatta, miután felvetődött, hogy a 20 hektáros ecseri
telek értékét éppen egy másik állami ingatlanügylet verhette fel. A Carion
Holding Rt. ugyanis egy konzorcium tagjaként benevezett a szintén az ÁPV
tulajdonába tartozó Hungexpo Rt. privatizációs pályázatára is. Ajánlata
szerint a kőbányai vásárvárost szintén Ecser közelébe költöztetné ki, ahol
a Carion-cégcsoport összesen mintegy 320 hektárnyi terület felett
rendelkezik; egyharmada a tulajdonában van, a többire pedig opciós jogot
szerzett. Az ügylet ráadásul azt a kínos látszatot is keltheti, miszerint a
Carion az egyik állami üzletből bezsebelt pénzből finanszírozná a másikat.
Az ÁPV egyébként egyelőre elhalasztotta a Hungexpo eladásáról szóló
döntését, mivel - az indoklás szerint - ehhez további információkra van
szüksége.
Noha a BA szerint a telekár megállapításánál két szakértői véleményre is
hagyatkoztak - az eladó az Ernst and Young Kft.-t, a BA pedig a
PricewaterhouseCoopers Tanácsadó Kft.-t kérte fel erre - , és ezt követően
határozták meg a négyzetméterenkénti 23 500 forintos vételárat, a döntés
vihart kavart. Kiderült ugyanis, hogy tavaly az Állami Autópálya-kezelő Rt.
az M0-s és a 4-es főút építéséhez a repülőtér környékén kisajátított -
szintén közmű nélküli - külterületi telkekért átlagosan csak 2-3 ezer
forintot fizetett, és a vidéket ismerő ingatlanszakértők szerint az ottani
földek négyzetméteréért a vevők 5-10 ezer forintnál többet nem adnak.
Hárskuti érthetetlennek tűnő makacssága mindazonáltal még kapóra is
jöhetett a pénzügyminiszternek. A HVG információi szerint Draskovics hetek
óta fontolgatta, hogy megerősíti a BA-vezér szakmai kontrollját. E
feladatot Kamarás Miklósnak, az ÁPV tavaly december 31-én családi okokból
nyugdíjba vonult vezérigazgatójának szánja, akit a BA it-je várhatóan
március 4-én választ meg elnökké (Kepecs a BA alelnökeként szintén a cégnél
marad). Kamarás új megbízásában nyilvánvalóan az is szerepet játszik, hogy
az ÁPV ez évre tervezett több mint 300 milliárd forintos bevételének
jelentős részét a Pénzügyminisztérium a ferihegyi cég idei
privatizációjából várja, amelynek értékesítésén a szakértők gőzerővel
dolgoznak. Az ÁPV a cég 75 százalékos részvénycsomagját dobná piacra, de
azt még nem döntötte el, hogy befektetőknek adná-e el, vagy tőzsdére vinné
a részvényeket. A tárca reményei szerint a tavaly mintegy 38 milliárd
forint árbevételt és 12 milliárd forint adózás előtti eredményt elért
társaság eladásából több mint 100 milliárd forint folyhat be.
Az év privatizációs üzletének tartott BA-részvény-eladás azonban politikai
támadások kereszttüzébe kerülhet Hárskutinak Puch Lászlóval, az MSZP
pénztárnokával ápolt kapcsolata miatt. Puch neve, illetve szerepe ugyanis
felvetődött a Kulcsár-ügy kapcsán is (HVG, 2005. február 26.). A HVG-t
informáló kormányközeli források szerint Hárskutit 2003 nyarán éppen Puch
László javasolta a BA élére. De nem Hárskuti volt az egyetlen, akit a
szocialista politikus beprotezsált: 2003-ban az ő javaslatára került a
céghez a BA vitatott ügyleteit (HVG, 2003. június 28.), köztük a tanácsadói
szerződéseit vizsgáló belső ellenőr, Dénes Iván is. Dénes a BA-nál nem is
titkolta, hogy „másodállásban” az MSZP-frakció pénzügyi-számviteli
tanácsadója. A néhány hónap elteltével feladat nélkül maradt Dénest
Hárskuti a cégnél tartotta, ahol tavaly nyárig gazdasági vezérigazgató-
helyettesi posztot töltött be.
Időközben a Carionról is kiderült némi szocialista kötődés. A BA újdonsült
partnerének, az idén január 4-én alapított, egyelőre cégbírósági bejegyzés
alatt álló ACD Kft.-nek - amelybe a Carion a BA által kiválasztott
földterületet apportálta - a felügyelőbizottságában megtalálható az MSZP-
közelinek titulált Répászky Miklós ügyvéd is. Répászky az előző ciklusban
többek között Keller László szocialista országgyűlési képviselőt - a
Medgyessy-kormány közpénzekért felelős államtitkárát - képviselte az Orbán-
kormány által létrehozott Országimázs Központ ellen indított perben (HVG,
2002. október 26.), és ezt tette korábban az MSZP és a Kincstári Vagyoni
Igazgatóság közötti pártiroda-használati vitában is. Keller a HVG-nek
elmondta, még a Horn-kormány idején, egészségügyi közigazgatási
államtitkárként ismerte meg Répászkyt, mint Cser Ágnesnek, az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár akkori főigazgatójának a férjét. Keller azt
állítja, évek óta nincs kapcsolata az ügyvéddel.
A HVG értesülései szerint az elnökcserével sem zárult le a BA ingatlanügye
körüli botrány. Bár Hárskuti lapzártánkig a helyén maradt, a szék, úgy
tudni, inog. A pénzügyminiszter környezetéből származó információk szerint
Draskovics bizalma végképp megrendült iránta, és már február közepén, a
Carion-szerződés aláírása után Hárskuti lemondatását szorgalmazta. A
kipattant botrány után a BA-nál felfüggesztették a vételár első, 50
százalékos részletének letétbe helyezését, az ÁPV pedig a múlt héten -
sajtónyilatkozata szerint - ismételten tájékozódott az ügyről. Az erről
készült jelentés alapján Draskovics várhatóan a héten hozza meg döntését.
Noha az ingatlanüzlet kapcsán jogi kifogások vélhetően nem vetődnek fel -
miután a vitatott szerződés aláírására korábban a vezérigazgatót nem csupán
a BA, hanem az ÁPV it-je is felhatalmazta -, a HVG-t informálók szerint
távozásához elegendő indok az állami tulajdonost képviselő pénzügyminiszter
bizalmának elvesztése.
MINK MÁRIA | http://archivum.hvg.hu/article/200509Gazdasagcikk5649FEJLEMENYEKAFERIHEGYIINGATLA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenyszerleszallas-a-fejlemenyek-a-ferihegyi-ingatlanbotranyban | HVG | hungarian-news | 2005-03-05 00:00:00 | [
"Hárskuti János",
"Puch László",
"Répászky Miklós"
] | [
"Airport Cargo Development Kft.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt.",
"Hungexpo Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
|
1,743 | Töredékes vallomások – FEJLEMÉNYEK A KULCSÁR-ÜGYBEN | HVG 2005/08 02.26. 109-111. • Társadalom • cikk
FEJLEMÉNYEK A KULCSÁR-ÜGYBEN
Töredékes vallomások
A HVG értesülései szerint az eddig kiszivárgottaknál terhelőbb dolgokat is
vallott szocialista prominensekre az újabban ismét az ügyészségen faggatott
Kulcsár Attila exbróker. Így nem minden alap nélkül tartanak attól MSZP-s
berkekben, hogy a brókerügy kampánytémává válik. A nyomozást a nyár végéig
kell befejezni.
„Az ügy lehetséges politikai vonatkozásaira tekintettel jobban szeretném
ezt akkor részletezni, hogyha az eddigi és az ez utáni feltáró jellegű
vallomásomra is tekintettel a velem szemben alkalmazott, személyi
szabadságot korlátozó kényszerintézkedésben enyhítés történik” -
keményített be egyik tavalyi vallomásában a Fővárosi Főügyészségen (FF) az
egyébként készségesnek tűnő Kulcsár Attila. A sikkasztással gyanúsított
volt bróker akkoriban még előzetes letartóztatásban ült. Nem sokáig: tavaly
ősszel házi őrizetét rendelte el a bíróság. Az elvileg az Országos Rendőr-
főkapitányság által folytatott nyomozást felügyelő FF mostanában újra
felfedezte az exbrókert, akit ismét kihallgatnak. Szavait - mint ügyvédje,
Zámbó Gyula a HVG-nek elmondta - jelenleg a nemrégiben elkészült,
négykötetes tőkepiaci szakértői jelentéssel vetik össze.
A nyomozást a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében legkésőbb az első
gyanúsítotti kihallgatástól számított két éven belül, vagyis az idén
szeptember elején be kell fejezni (a gyanúsítottakról lásd táblázatunkat).
MSZP-s körökben szilárd meggyőződés, hogy - a Polt Péter legfőbb ügyész
fideszes előélete, illetve az ügyészség baloldali berkekben tendenciózusnak
mondott nyomozásmegszüntetési gyakorlata miatt - az ellenzékhez kötődőnek
tartott FF a kampányidőszakra időzíti a valószínűsíthető vádemeléseket,
igaz, szocialista berkekben azzal vigasztalják magukat: politikusaik,
üzleti holdudvaruk csak periferikusan érintett az ügyben, amellyel
kapcsolatban releváns újdonság már aligha akad.
A Kulcsárt faggató ügyészek - köztük az időközben fővárosi főügyésszé
előlépett Ihász Sándor - az említett tavaly nyári kihallgatás során
ugyanakkor egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, milyen kapcsolatban állt
a K&H Equities Rt.-ből 20 milliárd forintot elsíboló egykori sztárbróker
Puch Lászlóval, a szocialisták pénztárnokával. Kulcsár - a HVG birtokába
került, az ilyen helyzetben egyébként szokatlan összeszedettségről
tanúskodó, már-már „nyomdakész” vallomása szerint - állította: „Részesült a
bűncselekményből származó pénzből Puch László is.” A történet nemcsak
kényes, de zavaros is. Kulcsár elmondása szerint a pénzt személyi sofőrje
és állandó pénzszállítója, Szekér Gyula (Taxis Gyuszi) vitte el, a címzett
azonban még a bróker szerint sem a pártpénztárnok volt, hanem egy bizonyos
Mészáros János. Ő csak névrokona a Britton-cégcsoport egyik, időközben
gyanúsítottá vált irányítójának, s a pénzt a Kulcsár-vallomás szerint -
hogy vállalkozásainak „üzleti eredményre váltható politikai hátteret”
biztosítson - Puchnak továbbította, az pedig szóban igazolta vissza, hogy
megkapta. Mészáros - aki egyébiránt a Magyar Fejlesztési Bank Rt.
igazgatósági tagja - a HVG kérdésére elmondta, nyolc éve ismeri Puchot, s
Kulcsárral is tárgyalt különféle befektetési lehetőségekről, de tagadja,
hogy bármiféle pénzközvetítésben részt vett volna (Puch nem reagált a HVG
megkeresésére). Kulcsár mindenesetre ráérzett, a sztori az ő adu ásza, mint
hozzáfűzte, „később hajlandó” részletesen is beszélni a kapcsolatról, de
előbb „gondolkodnia kell”, egyebek mellett azon, mi támasztja alá az általa
elmondottakat.
A HVG értesülései szerint a fő gyanúsított vallomását kivéve egyéb
bizonyíték több mint fél év elteltével sem került elő a K&H-ügy illusztris
mellékszereplőire vonatkozóan, s az illegális pénzváltóból-zughitelezőből
feltört Kulcsárról egy dolog állítható bizonyossággal - hogy tudniillik nem
minden szavára lehet mérget venni. Mégis úgy tűnik, az FF kiemelt
fontosságot tulajdonít az általa másokról elmondottaknak. A csalárd
ügyleteit 1998 és 2003 között háborítatlanul bonyolító Kulcsár más korábbi
- jobbára szintén a szocialistákhoz köthető - ismerősét is bemártotta az
ügyészségen. Közéjük tartozik Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal
politikai államtitkára, akiről Kulcsár azt állította; több alkalommal,
mintegy 30-50 millió forintot adott át neki személyesen Újpesti rakparti
lakásában, egyszer-kétszer néhány milliót pedig legfőbb bizalmasával, Taxis
Gyuszival küldött el a politikus Szilágyi Erzsébet fasori irodájába;
személyesen mindig késő este találkoztak. A vallomás szerint Baja az egyik,
a Britton-irodában tartott találkozóra magával vitte Endrényi Éva
vállalkozót, Kovács László akkori külügyminiszter és MSZP-elnök ismerősét
is. Baja határozottan cáfolta a HVG-nek, hogy bármilyen pénzügyi
kapcsolatban lett volna akár Kulcsárral, akár a K&H-val (egyébiránt azt az
exbróker is hangsúlyozta, hogy az állítása szerint Bajának juttatott
összegek „nem a bűncselekményből” származtak), míg Taxis Gyuszi úgy
emlékezik, vékony borítékot vitt az államtitkárnak, amelyben szerinte „nem
volt pénz”.
Bajától egyébként Kulcsár azt remélte, segít állami megrendeléseket
szerezni a Synergon Rt.-nek, amelynek részvényeire a bróker előszeretettel
spekulált. Terhelő vallomást tett Kulcsár Karl Imre volt MSZP-s parlamenti
képviselőre is, aki állítólag összehozta őt Andó Sándor szocialista
kőbányai polgármesterrel és munkatársaival. Nekik Kulcsár - mint mondta -
1999 és 2003 között félmilliárd forintot fizetett ki azért, hogy
hozzányúlhasson a X. kerületi önkormányzat milliárdjaihoz (HVG, 2005.
január 8.). E történet hitelessége is erősen kétséges azonban, hiszen az
önkormányzat pénzét a hamis kimutatások gyártásában profizmusra szert tett
Kulcsár anélkül is eltapsolhatta, hogy bárkit is beavatott volna piszkos
manővereibe.
A „feltáró jellegű” vallomásait ügyesen adagoló Kulcsárt ma már nem őrzik
folyamatosan a rendőrök Újpesti rakparti lakása előtt álldogálva, hanem
csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, otthon van-e. A hatlakásos lépcsőház
bejáratát biztonsági őr vigyázza, aki senkit sem enged fel Kulcsárhoz. A
másik kulcsszereplő, Rejtő Endre Tibor, a K&H jelenleg lakhelyelhagyási
tilalom alatt álló volt első embere egyik törzshelye pedig a budai
Rózsakert bevásárlóközpont Bécsi Kávézója.
Szabadlábon védekezik Forró Tamás egykori televíziós riporter is, aki -
Kulcsár vallomása szerint - 2000-ben maga kereste meg a vele addig
régiségügyleteket bonyolító exbrókert, segítsen a Világgazdaság című
napilapot kiadó Zöld Újság Rt. értékesítésében, nehogy a lap a
„jobboldalhoz kötődő befektetőkhöz” kerüljön (HVG, 2000. szeptember 30.).
Mint Kulcsár az FF-en elmondta: üzleti körük - az ekkoriban a bróker, majd
papíron barátnője, Matics Brigitta által vezetett KH Invest Kft. révén -
230 millió forintért szerzett érdekeltséget a kiadóban, amelyet 375 millió
forintért adtak tovább az Axel Springer Magyarország Kft.-nek.
Eközben körülbelül 100 millió forintjáért perli a K&H brókercégét
választottbíróság előtt egy Amerikába szakadt, a nevét titokban tartani
kívánó magyar, akit a Floridában élő - s rendőri berkekben a brókerügy
kulcsemberének tartott - Schönthal Henrik szervezett be Kulcsárhoz
ügyfélnek. A Kulcsár-féle pénzmosási tranzakciókban kulcsszerepet játszó ír
offshore céget, a Montrade Ltd.-t gründoló, egykori londoni IBUSZ-képviselő
Schönthal ellen tavaly márciusban elfogatóparancsot adtak ki, majd a magyar
hatóságok a kiadatását is kérték az Egyesült Államoktól, eddig hiába. A HVG
információi szerint a névtelenségbe burkolózó ügyfél néhány héttel ezelőtt
meglátogatta Schönthalt Floridában, aki - mint tapasztalta - él és virul, s
azt hangoztatja: az amerikai hatóságok soha nem adják ki őt Magyarországnak
(Kulcsár nem tett terhelő vallomást Schönthalra, Taxis Gyuszi viszont azt
állította a rendőrségen, hogy ő Budapesten többször vitt pénzt „Söninek”).
Azt nem lehet tudni, vajon Kulcsár és Szekér Gyula - ügyvédeik vagy más
segítőik közreműködésével - egyeztették-e vallomásaikat, de az tény, a
gépkocsivezető is sorra megnevezte a Kulcsár által „elmeszelteket”, mint a
pénzküldemények címzettjeit. A taxis egyébként sokkal több - s zömmel
szintén a szocialistákhoz köthető - ügyfélről és bennfentes részletről
számolt be, mint egykori megbízója. „Alexandru Mudurának egy alkalommal
biztosan vittem pénzt. Csepelen a futballpálya mellett adtam át. Leszúrt,
hogy miért nem értem a belvárosból Csepelre öt perc alatt, pedig Attila azt
mondta neki” - vallotta például a taxis Medgyessy Péter exkormányfő
romániai nagyvállalkozó barátjáról, aki Kulcsár és a Britton-cégek
közreműködésével, a magyar állami Eximbank Rt. kölcsönéből épített plázát
Nagyváradon (HVG, 2002. július 27.). Mudura hasonló nevű fia, becenevén
„Nani”, szintén kapott pénzt Gyuszi közvetítésével. A taxis - állította a
vallomásában - többször szállított pénzt Kulcsár törzshelye, a budai Déryné
cukrászda tulajdonosának, Weigl Ottónak, illetve rokonának, Weigl Gábornak.
Utóbbival - aki a volt titkosszolgálati tisztek által működtetett, jelenleg
végelszámolás alatt álló, mások mellett ifjabb Apró Antal által alapított S-
Komplex Rt. felügyelőbizottsági tagja - utcasarkokon, uszodaparkolóban
találkoztak.
GYENIS ÁGNES, RÁDI ANTÓNIA
HVG 2005/08 02.26. 111. • Társadalom • cikk, keretes
Mehib-szál
Nem kapott, hanem küldött, méghozzá dokumentumokat - így igazították ki
Szekér Gyula (Taxis Gyuszi) vallomását a brókerbotrány egyetlen „Fidesz-
közeli” érintettjéről, Töröcskei István exbankárról, a jobboldali Hír Tv-t
működtető cég fő tulajdonosáról annak környezetében. Kulcsár Attila
sikkasztással gyanúsított egykori bróker állandó sofőrje ugyanis úgy
emlékezett, megbízója küldött Töröcskeinek „vagy két alkalommal” vékony A4-
es formátumú borítékot.
Töröcskei ismerői a kapcsolatot úgy magyarázták a HVG-nek, hogy a
vállalkozó kidolgozott egy koncepciót az egykor általa elnökölt - utóbb
egyébiránt a Britton Kft. által épített Mudura-féle nagyváradi Lotus Plaza
hitelét garantáló - Magyar Exporthitel-biztosító Rt. (Mehib)
magánosítására. Privatizációs elgondolásait az exelnök - környezetének
tudomása szerint - szerette volna megosztani a kormányváltás után hatalomra
került elittel is, de nem talált megfelelő kapcsolatot. Többen arról
tájékoztatták, László Csaba egykori pénzügyminiszterhez „el lehet jutni” a
nagy befolyású Kulcsáron keresztül: László egykori kabinetfőnöke, Fenyővári
Noémi élettársa Csuka László, a K&H Equities Rt. korábbi vezetője volt. A
borítékban a Mehib-privatizációra vonatkozó ötletek voltak - mondják
Töröcskei ismerői, akik egyébként úgy tudják, a szokatlan lobbizás nem
vezetett eredményre.
HVG 2005/08 02.26. 110. • Társadalom • táblázat
A Kulcsár-ügy fő gyanúsítottjai
A Kulcsár-ügy fő gyanúsítottjai*
A gyanúsított neve Egykori, a Kulcsár-ügy szempontjából fontos funkciói
Kulcsár Attila K&H Equities Rt., befektetési tanácsadási üzletágvezető;
K&H Bank Rt., önkormányzati és európai uniós ügyekért felelős üv.; Britton
Llc., alapító
Bitvai Miklós Állami Autópálya-kezelő Rt., vig.
Dudás Gábor Balmoral Group Ltd., képviselő
Forró Tamás Forka Kft., alapító tag és üv.; Tízezer Tömegkommunikációs és
Ügynöki Kft., alapító tag; KH Invest Befektetési Tanácsadó Kft., fb-tag,
közvetett résztulajdonos; Zöld Újság Tömegkommunikációs és Kiadói Rt.,
elnök-vig.
Garamszegi Gábor Betonút Rt., vig.-helyettes, résztulajdonos;
Lobagola Investment Inc., képviselő
Hasan El Abed pénzváltó, a Kulcsár által átutalt pénzek felvevője és
továbbítója
Kerék Csaba Britton Llc., képviselő, a cégcsoport magyarországi vezetője
Mahmoud Abdo** pénzváltó, a Kulcsár által átutalt pénzek felvevője és
továbbítója
Mészáros János Britton Llc., képviselő, a cégcsoport magyarországi
vezetője
Rejtő Endre Tibor K&H Bank Rt., vig.
Schönthal Henrik*** Montrade Ltd., képviselő
Szekér Gyula Kulcsár sofőrje és pénzszállítója
*Az ügyben összesen 19 embert gyanúsítanak, a felsoroltakon kívül a K&H
Bank Rt. és a brókercég alkalmazottait, köztük például Kulcsár két
asszisztensét és a Britton-cégek egykori magyarországi titkárnőjét.
**Külföldre szökött, az eljárás a távollétében folyik ellene. ***A gyanút
még nem közölte vele a rendőrség, kiadatását kérték az Egyesült Államoktól.
Rövidítések: fb = felügyelőbizottság, üv. = ügyvezető igazgató, vig. =
vezérigazgató.
Forrás: HVG-gyűjtés | http://archivum.hvg.hu/article/200508Tarsadalomcikk4939FEJLEMENYEKAKULCSARUGYBENT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toredekes-vallomasok-a-fejlemenyek-a-kulcsar-ugyben | HVG | hungarian-news | 2005-02-26 00:00:00 | [
"Andó Sándor",
"Baja Ferenc",
"Csuka László",
"Endrényi Éva",
"Forró Tamás",
"Karl Imre",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Mészáros János (MFB)",
"Mudura Alexandru",
"Polt Péter",
"Puch László",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik",
"Töröcskei István",
"Weigl Gábor",
"Weigl Ottó"
] | [
"Britton-csoport",
"Fővárosi Főügyészség",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Montrade Ltd.",
"MSZP",
"Synergon Nyrt.",
"Zöld Újság Rt."
] | [
"Bp. X. kerület",
"Budapest"
] | [
"sikkasztás",
"offshore",
"vesztegetés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,744 | FOCICSŐD BÉKÉSCSABÁN | http://archivum.hvg.hu/article/200510Penzugyekcikk3887FOCICSODBEKESCSABANUtolsoru.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/focicsod-bekescsaban | HVG | hungarian-news | 2005-03-12 00:00:00 | [
"Darko Canadic",
"Kerekes Imre Györgyné",
"Óré András"
] | [
"Előre FC Kft."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [] |
||
1,745 | Földhöz ragadtak – BEVÁSÁROLT A BUDAPEST AIRPORT | HVG 2005/07 02.19. 83-86. • Gazdaság • cikk
BEVÁSÁROLT A BUDAPEST AIRPORT
Földhöz ragadtak
Két bőrt is lehúzhat ecseri ingatlanairól a Carion-csoport: a terület egy
részét a Hungexpo privatizációs pályázatára ajánlotta be, 20 hektárt pedig
a Budapest Airport Rt.-nek adott el, noha az utóbbit a pénzügyminiszter óva
intette a 4,7 milliárd forintos adásvételi szerződés aláírásától.
Még meg sem száradt a tinta az állami tulajdonú Budapest Airport Rt. (BA)
és az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Carion-csoporthoz tartozó Airport
Cargo Development Kft. (ACD) között február 9-én létrejött, 4,7 milliárd
forint értékű ingatlanvásárlási szerződésen, máris kitört a botrány. Az
aláírást követően kipattant, hogy a Carion szerencsés szériája felkeltette
Draskovics Tibor pénzügyminiszter figyelmét. A cégcsoport ugyanis két, az
állami szférából érkező jó hírnek is örülhetett az előző héten: nemcsak a
BA Rt.-vel kötött üzletet ütötte nyélbe, hanem az állami tulajdonú Hungexpo
Rt.-re pályázó egyik konzorcium tagjaként továbbjutott a második fordulóba,
ahol immár csak két csapat verseng a kiállításszervező társaságért.
A Carion mindkét esetben a 2000-es évek elején Ecser külterületén
felvásárolt, immár 320 hektárra duzzadt földtulajdon hasznosítását tervezi,
indításként állami részvétellel. A BA által új cargóbázis építésére
kiszemelt 20 hektáros terület ugyanis éppúgy a Carion tulajdona, mint a
Hungexpo-pályázaton megajánlott zöldmezős beruházás helyszíne: a csapat -
amelyben a Carion mellett a német ECE magyarországi cége, a V.H.V.
Vendéglátó-ipari Kft. és a Hungexpo Rt. MRP-szervezete szerepel - azt
vállalta, hogy öt éven belül Ecser mellé költözteti át a vásárvárost. Az
ígéretek után a mostani pályázati fordulón kell előállni a nagyszabású
tervek pénzügyi fedezetének igazolásával (HVG, 2005. január 29.).
A BA-üzlet időzítése csupán véletlenül esik egybe a Hungexpo-pályázat
finisével, semmiképpen nem fedezetszerző akció - állítják az érintettek.
Ennek ellenére a HVG értesülése szerint az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV) felügyelő pénzügyminiszter a szerződés aláírását
megelőzően levelet írt Vági Mártonnak, az ÁPV vezérigazgatójának. A Carion-
ügyletekről keringő ellentmondásos információkra hivatkozva arra kérte,
tekintse át még egyszer az ügyet, és az egyébként privatizáció előtt álló
BA esetében az ÁPV tartózkodjon egy esetlegesen tisztátlan, ám
visszavonhatatlan megállapodástól (Draskovics állítólag nemzetbiztonsági
aggályokat is felvetett). Vági a pénzügyminiszter észrevételeit szintén
levélben tolmácsolta Hárskuti Jánosnak, a BA vezérigazgatójának, aki ezt,
némiképp megbántódva, hatásköre elvonásaként értékelte, hiszen az ÁPV
igazgatósága 2004 őszén már áldását adta az ügyletre, s azt januárban
megerősítette. A tulajdonosi intelmek után a BA Rt. a tervezett szerződést
újra áttanulmányozta, és végül úgy döntött, aláírja a megállapodást.
A fokozott gondosság ellenére is bekerült azonban egy zavaró momentum az
adásvételről kiadott sajtóközleménybe. A BA által megnevezett eladó, az ACD
Kft. egyelőre csupán feltételesen, azaz „bejegyzés alatt” megjegyzéssel
szerepel a cégbíróság jegyzékében. Az üzletet a BA eredetileg a Carion
egyik érdekeltségével, az Airport Cargo Center Ingatlanfejlesztő és
Ingatlanhasznosító Kft.-vel tervezte összehozni; a tulajdonosok azonban nem
csupán a földet akarták eladni a BA-nak, hanem közös vállalkozásban és
bérleti viszony keretében szerették volna felépíteni a cargóbázist. Ettől a
BA elzárkózott, így a Carion - a BA kérésére - január 4-én kiválással egy
új, kizárólag a földet tulajdonló projekttársaság, az ACD létrehozásával
hidalta át a problémát. A BA kommunikációs igazgatója, Fórika Ibolya a HVG-
nek azt állította: a vételár első, 50 százalékos részletét csak akkor
utalja át a cég, ha az ACD-beli üzletrész megszerzésére a cégbíróságon is
rákerül a pecsét. A summa következő, 20 százalékos részlete a jogerős
építési engedély megszerzése, a maradék kifizetése pedig a közművesítés
után esedékes.
Az indulatokat a zsíros falatnak ígérkező üzlet korbácsolta fel. A
ferihegyi fejlesztéseket megszimatolva ugyanis két ingatlanfejlesztő
társaság - pontosabban a cégeket tulajdonló magánszemélyek és megbízottaik
- a reptér két oldalán, Vecsésen és Ecseren szinte egy időben kezdték el
2000 táján az akkor még mezőgazdasági művelésű földek felvásárlását. A
Carion-csoport Ecsert szemelte ki (a társaságot Hegyi Gábor, a BA-előd LRI
egykori tanácsadója, a közlekedési minisztérium légügyi főigazgatóságának
korábbi munkatársa erősíti), míg a belga üzletember Oscar Pfeffermann
fémjelezte Glob-Invest 2000 Ingatlankezelő és Fejlesztő Kft. Vecsés
külterületén aktivizálta magát. A HVG információi szerint akkoriban ezeken
a területeken a négyzetméterenkénti vételár nem haladta meg az 1-2 ezer
forintot, míg a BA most négyzetméterenként 20 ezer forintot meghaladó áron
kapta meg a 20 hektárt.
Bár Vecsés adottságai kedvezőbbek, mert meglévő úthálózata, a
szennyvízelvezetés lehetőségei egyszerűbbé és olcsóbbá tennék a beruházást,
mégis szinte már az első körben veszített. Az egykori ferihegyi téeszföld
tulajdonviszonyai ugyanis zűrzavarosak. A terület több száz magánszemély
osztatlan közös tulajdonában áll, akik a hasznosítható terület
összevonásáról nem tudtak megállapodni, sőt többen bíróságon támadták meg a
tulajdonostársak egy része által kezdeményezett sorsolásos
területfelosztási eljárást is; a per jelenleg is folyamatban van. A
helybeliek szerint az állam közérdekre hivatkozva kisajátíthatta volna a
területet (ezzel megoldotta volna a tisztázatlan jogi viszonyokat), és
miután a telkek négyzetméterenként mostanában is csak 2200 forint körüli
áron cserélnek gazdát, a földvásárlás lényegesen kevesebbe került volna. A
BA ez utóbbit cáfolta a HVG-nek: túl azon, hogy a kisajátítás hosszadalmas,
a terület nagyobb részével rendelkező belga vállalkozó előzetesen 80-85
eurós négyzetméterenkénti árajánlatot tett a cégnek.
Egyébként a Glob-Invest - és vele Vecsés - sem csúszott le teljesen az
állami bizniszről. A BA a további fejlesztések (egyebek között a III-as
terminál és egy parkolóház megépítése) érdekében vele is együttműködést,
mégpedig egy közös projekttársaság létrehozását tervezi. Az ecseri terület
ugyan jelenleg valóban nem rendelkezik semmilyen közművel, a településnek
pedig már most is szűkös a szennyvíztisztító kapacitása, ám a BA-t sürgeti
az idő: nem akar lemaradni a prágai, bécsi, varsói riválisai
reptérfejlesztései mögött, sőt központi szerepre tör a régióban. A cég
forgalma az elmúlt évben meglódult: míg a légiáru-forgalmazás az uniós
országokban átlagosan 8,5 százalékkal, addig a BA-nál 20,3 százalékkal
növekedett. A cargóüzletág a cég tavalyi, mintegy 12 milliárd forint adózás
előtti eredményéhez (a BA által pontosabban meg nem határozott)
milliárdokkal járult hozzá. A további bővüléshez viszont új, nagyobb
kapacitású raktárbázisra van szükség, amely a BA szerint a Ferihegyi reptér
területén - szakértői vizsgálatokra hivatkozva - nem építhető meg.
A kockázatoktól azonban a Carionnal megkötött üzlet sem mentes. A BA 2006-
ban már üzembe helyezné a cargóbázist, ám a beruházást lassíthatja, hogy a
Ferihegyi reptér jelenleg nem rendelkezik érvényes, hosszú távú
területrendezési és fejlesztési tervvel. Ezt már 2003-ban elkészítette a BA
- amelyet az ÁPV 2004-ben jóvá is hagyott -, csakhogy a környező
települések közül a XVII. kerületi önkormányzat a megnövekvő
kamionforgalomtól tartva máig nem járult hozzá. A BA tájékoztatása szerint
a képviselő-testület február 22-én hozza meg - a cég reményei szerint
pozitív - döntését, míg a HVG úgy értesült, hogy annak jóváhagyását
környezetihatás-tanulmány elkészítéséhez köti.
MINK MÁRIA | http://archivum.hvg.hu/article/200507Gazdasagcikk4298BEVASAROLTABUDAPESTAIRPORTFo.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldhoz-ragadtak-a-bevasarolt-a-budapest-airport | HVG | hungarian-news | 2005-02-19 00:00:00 | [
"Hárskuti János",
"Hegyi Gábor",
"Vági Márton"
] | [
"Airport Cargo Development Kft.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt.",
"Hungexpo Rt."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
|
1,746 | Bajvívók – ÁSZ-JELENTÉS DUNAÚJVÁROSRÓL | HVG 2005/47 11.26. 117-118. • Társadalom • cikk
ÁSZ-JELENTÉS DUNAÚJVÁROSRÓL
Bajvívók
Számos visszásságot talált az Állami Számvevőszék Dunaújváros
gazdálkodásában, s nehezményezi azt is, hogy az önkormányzat nemnyilvános
pályázaton adta el Dunaferr-tulajdonrészét. Ezért egyébként 4 milliárdot
remélt a város, de végül csak 500 millió forint készpénzt és támogatási
ígéretet kapott.
„A feltételek pontosítása során vált ismertté, hogy az önkormányzat által
értékesíteni kívánt, ajánlattal érintett helyiségekből egy nem az
önkormányzat tulajdona volt, egy esetben pedig a meghirdetett alapterület
nem volt azonos a ténylegessel” - a kaotikusnak tűnő helyzetet az Állami
Számvevőszék (ÁSZ) írta le a dunaújvárosi önkormányzat tavalyi
gazdálkodásának ellenőrzéséről nemrégiben elkészült vizsgálati
jelentésében. A Kálmán András (MSZP) polgármester által az ÁSZ elnökéhez
írt levélben tudomásul vett jelentés szerint az önkormányzat több esetben
megkerülte a közbeszerzési törvényt, nem biztosított nyilvános pályáztatást
az önkormányzati vagyon hasznosításánál, ráadásul a város pénzügyi
egyensúlya a vizsgált időszakban bizonytalan volt. A jelentésben nem
szerepel ugyan, de tény, eközben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság tovább
nyomoz a város vagyonkezelő cégénél, a DVG Rt.-nél gyanított hűtlen kezelés
(HVG, 2004. április 24.) miatt.
A jelentés vélhetően vita tárgya lesz a városi közgyűlés lapzártánk utáni
ülésén. Dorkota Lajos (Fidesz-MPSZ), illetve Pochner László független
képviselő legalábbis ezt ígérte a HVG-nek nyilatkozva, miközben mindketten
nehezményezték, hogy a városvezetés mindeddig nem tárta hivatalosan a
közgyűlés elé a dokumentumot, amely számos önkormányzati szerződéssel
fogalmaz meg aggályokat. A számvevők azonban - a jelek szerint - nemigen
néztek utána, valójában kik is jártak jól a kipellengérezett
kontraktusokkal. Holott alkalmasint érdekes lehet például, hogy azon
megállapodás alapján, amelyet a polgármesteri hivatal ingatlanőrzésre
kötött, éppenséggel Szekeres György (MSZP) gazdasági ügyekért felelős
alpolgármester családjánál cseng a kassza. Az önkormányzati ingatlanok
zömének őrzője 1996 óta az Agro-Sprint Kft., amely 1997-ig Szekeres
résztulajdonában állt, azóta pedig a feleségéé és a fiáé (HVG, 2003.
március 22.).
Aggályosnak tartja az ÁSZ az önkormányzati hirdetmények közlésére - szintén
pályáztatás nélkül - kötött szerződést. A közlemények a vizsgált időszakban
a Hét Nap című helyi újságban jelentek meg, amelynek kiadója a város
gazdasági ügyeiben rendre felbukkanó, az előző kormányzati ciklusban Fidesz-
közeliként ismertté vált, ám a jelek szerint az MSZP-s városvezetéssel is
jó kapcsolatokat ápoló, újabban erőműépítésben jeleskedő Pomázi Csabához
kötődik: a Duna-Hír Kft. ügyvezetője 2004 nyaráig Benák László volt, aki
2003-ig vezette az akkoriban Pomázi-érdekeltség Szegedi Hőszolgáltató Kft.-
t. Pomázi az egyik tulajdonosa annak az Eginvest Kft.-nek, amelynek - mint
az ÁSZ-jelentésből kiderül - értékbecslés nélkül tavaly 118,6 millió
forintért eladta az önkormányzat a helyi rendelőintézet 3000 négyzetméteres
alapterületű épületét.
Nem készült értékbecslés a városnak a 2003 végén privatizált (HVG, 2004.
január 3.) Dunaferr Dunai Vasmű Rt.-ben lévő 15 százalékos részesedéséről
sem - jegyzik meg a számvevők, nehezményezve, hogy a város nem pályázaton
keresett vevőt 1,5 milliárd forint névértékű pakettjére. A város korábban
azt hangsúlyozta, 4 milliárd forintos bevételt remél attól, hogy
részvénycsomagját eladja az akkor már többségi tulajdonossá vált ukrán-
svájci konzorciumnak. Ehhez képest - derült most ki az ÁSZ-jelentésből -
32,87 százalékos árfolyamot sikerült kialkudniuk, s így 500 millió forintot
kaptak. Igaz a vevő vállalta, hogy évi 200 millió forint értékben támogat a
városhoz kötődő közhasznú alapítványokat. Az értékesítést vélhetően
Dunaújváros kritikus anyagi helyzete indokolta. Az ÁSZ szerint legalábbis
„az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi egyensúlya az elmúlt három évben
nem volt biztosított, a bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett
kiadásokra”. | http://archivum.hvg.hu/article/200547Tarsadalomcikk3871ASZJELENTESDUNAUJVAROSROLB.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajvivok-a-asz-jelentes-dunaujvarosrol | HVG | hungarian-news | 2005-11-26 00:00:00 | [
"Benák László",
"Kálmán András",
"Pomázi Csaba",
"Szekeres György"
] | [
"Agro-Sprint Kft.",
"Duna-Hír Kft.",
"Dunaferr",
"Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt",
"Eginvest Kft.",
"MSZP"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"egészségügy",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,747 | Szombathelyi posztosztogatást támadnak helyi SZDSZ-sek | A Hankó-Faragó Miklós szabaddemokrata országgyűlési képviselő, Horváth Vilmos helyi liberális politikus és Orbán Róbert, a helyi SZDSZ csoport alapító tagja által jegyzett levélben az szerepel, hogy az elmúlt néhány héten Szombathely közvéleményét felkavaró, a liberális eszmékkel és a demokratikus jogállamiság alapintézményeivel összeegyeztethetetlen dolgok történtek, amelyben szabad demokrata helyi politikusok is fontos szerepet játszottak.
A levél írói beszámolnak az SZDSZ elnökének arról, hogy Szombathely különösen nehéz anyagi helyzetére hivatkozva a helyi önkormányzat márciusi közgyűlésén két iskola bezárásáról, pedagógusok elbocsátásáról döntött, majd az áprilisi közgyűlésen létrehozták a Vagyonhasznosítási és Városgazdálkodási Zrt. elnevezésű, 100 százalékosan önkormányzati tulajdonú céget, amelynek igazgatóságában és felügyelő bizottságában helyet kaptak önkormányzati képviselők is. A levélben nevesítenek szabad demokrata, fideszes és MDF-es képviselőt is.
Az igazgatóság kilenc tagja havonta 180 ezer forintos, a tízfős felügyelő bizottság tagjai pedig havonta 140 ezer forintos tiszteletdíjban részesülnek - szerepel a liberális politikusok levelében. Az aláírók szerint ez a döntés alkalmas arra, hogy lejárassa a politikusokat és az SZDSZ-t, mert a közvélekedés szerint közhatalmi pozícióban lévő városi politikusok saját maguknak és klientúrájuknak juttatnak közpénzeket.
"Mi, a Szabad Demokraták Szövetsége szombathelyi csoportjának alapítói, a párt tagjai felháborodásunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki a történtekkel kapcsolatban" - fogalmaztak, hozzátéve, hogy az ügy olyan felháborodást keltett, amely akár a 2010-es választásokra is hatással lehet.
A liberális politikusok emlékeztetnek: az SZDSZ következetesen képviselt álláspontja, hogy az önkormányzati képviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozóan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotni. Hankó Faragó Miklós, Horváth Vilmos és a történtek miatt pártbeli tagsági jogviszonyát felfüggesztett Orbán Róbert javaslatot tesz Kóka Jánosnak és az ügyvivői testületnek arra, hogy az üt és a parlamenti frakció ismét tűzze napirendre a témát és készüljön átfogó, az önkormányzati képviselői jogállást újra szabályozó törvényjavaslat.
"Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az SZDSZ elvi alapon foglaljon állást a kérdésben és az érintetteket a szükséges következtetések levonására szólítsa fel" - olvasható a levélben.
Horváth Vilmos az MTI tudósítójának érdeklődésére elmondta: valóban írtak levelet pártjuk vezetésének és szombathelyi tagjainak, de szavai szerint azt nem a nyilvánosságnak szánták, felvetéseikre a párt vezetőitől az SZDSZ belső fórumain kérnek választ, a levélben foglaltakról egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. "Az SZDSZ alapító tagjaiként levelet írtunk a párt belső szervezeteihez és tagságához, amely valaki által sajnálatos módon kikerült. Ameddig az ügyben érdemi döntések nem születnek kérdéseinkre, addig nem kívánunk az ügyről nyilatkozni" - mondta.
Hankó Faragó Miklós az MTI megkeresésére kedden este arról sem kívánt nyilatkozni, az aláíróként feltüntetett személyek írták-e a szóban forgó levelet.
Hankó- Faragó Miklós | http://nol.hu/archivum/archiv-445828-253436 | https://web.archive.org/web/20170128134814/http://nol.hu/archivum/archiv-445828-253436 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szombathelyi-posztosztogatast-tamadnak-helyi-szdsz-sek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-09 00:00:00 | [] | [
"Vagyonhasznosítási és Városgazdálkodási Zrt. (Szombathely)"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,748 | Centik és milliók – FŐVÁROSI PLAKÁTBOTRÁNY FIDESZES ÁLDOZATOKKAL | HVG 2005/06 02.12. 117-121. • Társadalom • cikk
FŐVÁROSI PLAKÁTBOTRÁNY FIDESZES ÁLDOZATOKKAL
Centik és milliók
Amilyen összhangban engedte el a fővárosi közgyűlés a telefonfülkéken
hirdetéseket elhelyező cégek - gyakorlatilag Csányi Sándor egyik
érdekeltsége - közterület-használati díját, valószínűleg olyanban vonja is
majd vissza. A háttérben reklámpiaci háború zajlik, amelynek áldozata két
fideszes önkormányzati politikus.
Simicska-Csányi párharcnak, esetleg fideszes belviszálynak mondják a
fővárosi önkormányzat ügyeinek a városvezetés baloldali többségéhez kötődő
ismerői a közterület-használatról szóló rendelet január 27-ei módosításának
politikai következményeit. Holott az „egyebek” napirendi pontnál vita és
ellenszavazat nélkül jóváhagyott, a fideszes Sasvári Szilárd (képünkön
Kupper András frakcióvezető mögött) vezette városképvédelmi bizottság által
előterjesztett tervezetet - ellenzéki irányítású testület javaslata
esetében szokatlan módon - a közgyűlés minden pártja támogatta. A döntés
értelmében a fővárosi telefonfülkéken elhelyezett hirdetésekért csak akkor
kell közterület-használati díjat fizetni, ha a reklámok a fülke szélétől
több mint 10 centiméterre lógnak ki. A döntés egyetlen cégnek kedvezett:
utólag szentesítette a Matáv Rt. tulajdonában lévő fülkékre a Mediacontact
Közterület Reklámügynökség Kft. alvállalkozójaként hirdetéseket elhelyező,
nemrégiben Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójának
tulajdonába került (HVG, 2005. február 5.) Multireklám Köztéri
Médiaügynökség Rt. gyakorlatát. A társaság által értékesített hirdetések
ugyanis éppen 9,8 centivel szélesebbek a telefonfülkéknél.
A közgyűlési döntés után egy héttel a Kupper András, a Fidesz-MPSZ
budapesti elnöke, a párt fővárosi frakcióvezetője által kezdeményezett
frakcióülésen lemondott az egyébként ősfideszes Sasvári, illetve a testület
visszahívta Juharos Róbertet, az önkormányzat jogi bizottságának elnökét
(utóbbi döntés akkor válik hatályossá, ha arról a közgyűlés is dönt).
Meglehet, Sasváriéknak az a bűnük, későn ugrott be nekik, kinek a pozícióit
rontják: a telefonfülkés hirdetések mások mellett a Simicska Lajos, a
Fidesz egykori gazdasági igazgatója - akit ma is a párt háttéremberének
tartanak - közvetett résztulajdonában álló, a henger alakú hirdetőoszlopok
felett rendelkező Mahir Cityposter Kft. (MC) konkurenciái. Így talán nem
véletlen, hogy a kiadója révén a Mahir-csoporttal üzleti kapcsolatban álló
Magyar Nemzet írt először a döntést követő vitáról, méghozzá - dacára az
érintettel szemben a napilap részéről korábban tapasztalható lojalitásnak -
néven nevezve Csányit, továbbá utalva egy hűtlen kezelés miatt született
ügyészségi feljelentésre. Utóbbinak, amelyet egyébként az alapozna meg,
hogy Budapest évente mintegy 70 millió forint bevételtől esik el a
rendeletmódosítás miatt - mint a Fővárosi Főügyészségen a HVG-t
tájékoztatták -, nincsen nyoma.
A HVG értesülései szerint a fővállalkozó Mediacontact emberei voltak azok,
akik hónapok óta győzködték az önkormányzat jobb- és baloldali képviselőit
a könnyítés érdekében. Igaz, a HVG-nek nyilatkozva a fővárosi politikusok
közül senki sem emlékezett, eredetileg kinek az ötlete volt a
rendeletmódosítás, s mely politikus lépett fel először a Multireklám
érdekében.
A reklámcégnél mindenesetre úgy érvelnek, miután a Matávot törvény kötelezi
a veszteséges telefonfülke-szolgáltatás fenntartására, gyakorlatilag a
jogszabályi előírásoknak tesz eleget a távközlési cég, amikor értékesíti a
fülkék oldalfalát, hogy mérsékelje a ráfizetést. A HVG úgy értesült, 2001-
2003 között a Matáv a Simicska-féle MC-vel állt szerződésben, csakhogy a
Mahir-cég nem szerzett hirdetéseket a fülkefalakra, majd beleegyezett a
szerződésbontásba. Ezután, 2003-ban - egy pályázat nyerteseként - jött a
képbe a korábban, főleg a Balaton környékén „erős” Mediacontact. Hogy
pontosan így történt-e, azt nem sikerült az MC-nél is megerősíttetni, az
anyacég rt vezérigazgatója, Simicska ugyanis lapzártánkig nem válaszolt a
HVG megkeresésére. Így arra a piaci hírre sem reagálhatott, amely szerint a
közgyűlési döntés után, de még a Magyar Nemzet cikkének megjelenése előtt
vételi ajánlatot tett a Mediacontact kisebbségi üzletrészére. Tény, ilyen
üzlet végül nem köttetett, s elképzelhető, hogy ez összefüggésben van a
fővárosi Fidesz-viszállyal.
Meglehet persze, hogy a fülkeügy csak háborús ok a mahirosoknak, akikben a
legtőkeerősebb és legnagyobb informális befolyással rendelkező üzletemberek
között számon tartott Csányi reklámpiaci megjelenése keltett aggodalmat.
Ugyanakkor nemcsak bennük, hanem a közterületi reklámpiac más szereplőiben
is. A fővárosi önkormányzat média- és kulturális ügyekkel foglalkozó
szakértőinél értesüléseink szerint égnek a vonalak az ominózus közgyűlési
döntés óta. A békétlenkedő reklámcégek nem értik, miért jut egy vállalkozás
kivételes feltételekkel hirdetési felülethez, miközben mindenki másnak
fizetnie kell. Csányi cégvásárlása ugyanakkor aligha függ a közgyűlési
döntéstől: az évente csaknem 5 milliárd forint árbevételt elérő Multireklám
esetében a Matáv-Mediacontact ügyletből származó összeg - mint a cégnél
fogalmaztak - „kerekítési tétel”.
Az „önként” lemondott Sasvári lapzártánkig kitartott a hallgatás mellett,
Juharos ellenben más taktikát választott. Hétfői sajtóértekezletén
bejelentette, vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a közgyűlési
határozat meghozatalának körülményeit tisztázandó, illetve javasolja, hogy
a városatyák vonják vissza a rendeletmódosítást. Utóbbival a kiszivárgott
hírek szerint nyitott kapukat dönget: ugyanazok a képviselőcsoportok,
amelyek január végén még az áldásukat adták az indítványra, most
egyeztetnek a közös sztornózás lehetőségéről.
Ha végül így alakul, akkor is ildomos lenne többet megtudni a vihart
keltett rendeletmódosítás kidolgozásának és benyújtásának egyelőre homályos
körülményeiről. Sasvári ugyanis mint az előterjesztő - amúgy MSZP-SZDSZ-
többségű - bizottság elnöke jegyezte az indítványt (a frakció utóbb azért
mondatta le, mert nem tájékoztatta őket a készülő tervezetről), Juharos
pedig állítása szerint nem is látta a közgyűlési döntés előtt a javaslatot.
Tudomása szerint a tervezet nem járta be a kötelező bizottsági egyeztetési
köröket, s nem szerepelt rajta a főjegyző ellenjegyzése sem. A jelek
szerint ugyanakkor Juharos „magánnyomozása” nem aratott sikert a Fidesz-
vezetésnél: a HVG munkatársa például véletlen tanúja volt, amikor Kupper
éles hangon próbálta lebeszélni a visszahívott jogi bizottsági elnököt a
sajtótájékoztatóról és a javaslatok benyújtásáról. Igaz, a kínos közjátékot
a frakcióvezető környezetében utóbb úgy magyarázták, csak a kötelező
egyeztetést hiányolták, s Juharos elgondolásaival a képviselőcsoport
„elvben” egyetért.
RÁDI ANTÓNIA
HVG 2005/06 02.12. 119. • Társadalom • cikk, keretes
Mediacontact-kapcsolatok
A budapesti taxiállomások hirdetési felületét is birtokló (HVG, 2004.
február 21.), 1996-ban alakult Mediacontact Közterület Reklámügynökség Kft.
neve felmerült Ragáts Imre - jelenleg hűtlen kezeléssel gyanúsított -
egykori köztévéelnök vitatott, utóbb a Magyar Televízió Közalapítvány
kuratóriumának vétóján elbukott szerződései kapcsán is: a mediacontactos
Somogyi Miklós társtulajdonos-ügyvezető abban az IMG Kft.-ben is, amely a
köztévé reklámidejét átvett vállalkozások egyike volt. Az 1 millió forint
törzstőkével indult, 2002 óta 88 millió forint jegyzett tőkéjű Mediacontact
áttételesen kötődik a több mint 20 ezer telefonfülkét birtokló Matávhoz is.
A távközlési cég IKO-Matáv Média Holding Rt. néven közös céget birtokol az
IKO Production Kft.-vel (a holdingé a Magyar RTL Rt. 31 százaléka), amely
ugyanannak a luxemburgi bejegyzésű Opticorp SA-nak a résztulajdonában áll,
mint a Mediacontact. E cég a „magyarországi közterületi hirdetési piac
egyik közismert szereplőjeként” hirdeti magát, amely „Budapesten az egyik
leggyorsabban fejlődő közterületi reklámcég”. A több más magyarországi
vállalkozásban - például a Zugligeti Klinika Kft.-ben - érdekelt Opticorp
egyik tulajdonosa az IKO-Matáv vezetője, Rákosi Tamás. | http://archivum.hvg.hu/article/200506Tarsadalomcikk5874FOVAROSIPLAKATBOTRANYFIDES.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/centik-es-milliok-a-fovarosi-plakatbotrany-fideszes-aldozatokkal | HVG | hungarian-news | 2005-02-12 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Juharos Róbert",
"Kupper András (Fidesz)",
"Ragáts Imre",
"Sasvári Szilárd",
"Somogyi Miklós"
] | [
"Fidesz",
"I.M.G. Inter Media Group Kft.",
"Médiacontact Kft.",
"Multireklám Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"PR"
] | [] |
|
1,749 | BOTRÁNY A FUTBALLPÉNZEK KÖRÜL | http://archivum.hvg.hu/article/200508Gazdasagcikk3935BOTRANYAFUTBALLPENZEKKORULSo.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-a-futballpenzek-korul | HVG | hungarian-news | 2005-02-26 00:00:00 | [
"Bessenyei Attila",
"Bessenyei István (Valton)",
"Bodnár György",
"Szieben László",
"Villás Károly"
] | [
"Apokalipszis Kft.",
"Football Duó Kft.",
"HTD Kft.",
"Ligamarketing Kft.",
"Magyar Labdarúgó Liga",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [] | [
"média",
"sport"
] | [] |
||
1,750 | Hátramenet – VESZTESÉGSZÉPÍTŐ MÉRLEGEK BKV-S CÉGEKNÉL | HVG 2005/06 02.12. 104-106. • Gazdaság • cikk
VESZTESÉGSZÉPÍTŐ MÉRLEGEK BKV-S CÉGEKNÉL
Hátramenet
Zavaros könyvelési trükkökkel, önrevízióval sem tudta elkendőzni 1 milliárd
forintos veszteségét a BKV Rt. vasútijármű-javító társasága, amely csupán
egy fiktív olajügyleten csaknem 100 millió forintot bukott.
Egyelőre megfejtésre vár a Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) egyik leánycége,
a BKV Vasúti Járműjavító és Szolgáltató Kft. (VJSZ) vezetőinek elmúlt
években végzett könyvelési zsonglőrködése. Legalábbis Szentgyörgyi
Tamásnak, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettesének állítása szerint az
anyavállalat nem tudott a HVG által megismert - és a kft-nek vélhetően
mintegy 100 millió forintos ráfizetést okozott - rejtélyes pakuravásárlási
ügyletről. A történet 2001 decemberére nyúlik vissza, amikor a járműjavító
úgy döntött, felhagy az üzemcsarnok fűtésével, és ezzel egy külső céget, a
Prometheus Rt.-t bízza meg, amely az addig használt pakura helyett
gázfűtésre állt át. A Prometheus Rt.-vel 2001. december 1-jén aláírt
szerződés után a VJSZ ahelyett, hogy leállt volna a pakuravásárlással -
hiszen már semmi szükség nem volt rá -, készletezésbe kezdett. December 12-
én 856 tonnát, majd 17-én további 977 tonnát „töltöttek” a tárolóba, ami
már csak azért is képtelenség, mert ekkora mennyiség bele sem fért:
kapacitása ugyanis 500 tonna. S bár az igényektől függően addig havi 15-30
tonnát tüzeltek el, 2002-ben - meglepő szabályossággal - havi 105 tonnás
adagokban „használták fel” a nehéz fűtőolajat, amiből néhány száz tonna
jutott még 2003-ra is. A minden jel szerint fiktív ügylet a pakura akkori,
kilogrammonként 43 forintos árát alapul véve (a Prometheus ezen az áron
számolt el a maradékból 68 tonnát) csaknem 100 millió forinttal rövidítette
meg a céget. Noha tavaly a BKV Rt. belső ellenőrzési főosztálya vizsgálta a
kft 2002. évi gazdálkodását, az óriási mennyiségű, felesleges pakura nem
tűnt fel senkinek.
Igaz, kibukott egy másik, szintén százmilliós nagyságrendű szabálytalanság,
amit tavaly nyáron a sajtóban is megszellőztettek. E szerint a VJSZ alig
több mint 2 millió forintért adott túl egy 100 millió forint értékű
raktárkészleten, amely a vevő számára - szemben a BKV-s céggel - jó üzlet
lehetett, hiszen csak a szerelvények, használt alkatrészek ezüsttartalmának
az értéke meghaladta a 4 millió forintot. Az ellenőrzési főosztály
megállapításai szerint a cég „adócsalást” is elkövetett, miután adózás
előtti eredményét a leselejtezett készlet értékével úgy csökkentette, hogy
az nem szerepelt a raktárkészletek között. A BKV azonban közleményben
cáfolta a jelentés megállapításait, amit Szentgyörgyi a HVG-nek utólag is
megerősített. Szerinte az újabb vizsgálatok kizárták, hogy szándékos
visszaélés történt volna, „csupán” a kft-nél uralkodó kaotikus állapotokra
derült fény. Ezért büntetőfeljelentés helyett önrevízióval zárták le az
ügyet, az ügyvezetőtől pedig közös megegyezéssel, illetve mintegy 30 millió
forintos „végkielégítés” - azaz a hátralévő bér és prémium kifizetése -
után megváltak. A cégvezetőt ugyanis a VJSZ eredményei alapján az
megillette: a cégbíróságon fellelhető adatok szerint a társaság 2002-ben
348 millió forint, 2003-ban 15 millió forint eredményt mutatott ki. Az új
ügyvezetőnek, Tölgyesi Vilmosnak - aki a cég 1997-es létrehozása óta a
felügyelőbizottság (fb) elnöki posztját töltötte be - csak 2004 nyarán tűnt
fel, hogy valami mégsem stimmel a számokkal. Pedig ő rutinos üzletembernek
számít, hiszen többek között Pintér Sándor exbelügyminiszterrel együtt
tulajdonosként jegyzi az Immobil 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft.-
t, 2003 tavaszáig fb-tag volt a Preventív-Security Biztonsági és Tanácsadó
Rt.-ben, és jelenleg is fb-tag a többekkel együtt szintén Pintér által
jegyzett Civil Biztonsági Szolgálat Rt.-ben is (HVG, 2004. május 17.).
Tölgyesi rögvest ügyvezetői kinevezése után jelezte a tulajdonosnak, hogy a
cég vesztesége már az első félévben csaknem 500 millió forintra rúg. A
mínusz 2004 végéig tovább nőtt, és miután megközelítette az 1 milliárd
forintot, a vállalati oknyomozás után, tavaly ősszel immár a 2003-as év
teljes önrevíziójára került sor.
Ez meglepő fordulatot hozott. Kiderült, a VJSZ-nél 2003-ban a 15 millió
forintos eredmény helyett valójában 321 millió forint veszteség
keletkezett. A villamos- és metrójavítások egy részét ugyanis sajátos
eljárással könyvelték el. A bevételt mindig a szerződésben megjelölt
időpontban számolták el, holott akkor a javítást gyakran még nem fejezték
be. A VJSZ így megfelelő árbevételt, eredményt produkált ugyan, csakhogy a
ráfordítások egy része a következő évre csúszott át. Szentgyörgyi szerint
azonban ezúttal sem bizonyítható a szándékos pénzügyi visszaélés vagy
mérleghamisítás - így nincs indok az exügyvezető járandóságának
visszafizettetésére sem -, „csupán” a VJSZ hibás elszámolási rendjére
derült fény, amit a történtek után átalakítottak. A közel 1 milliárd
forintos veszteségből azonban 2004-re az önrevízióval 2003-ra lapátolt
veszteség után is megmaradt 603 millió forint mínusz. A gazdálkodási
anomáliákhoz nemcsak a VJSZ laza könyvelése, hanem a tulajdonos BKV Rt.
finanszírozási nehézségei is hozzájárultak - állította Szentgyörgyi a HVG-
nek. A közlekedési cég ugyanis évről évre egyre kevesebbet fordít járművei
karbantartására, megrendelései így hektikusan érkeznek. Továbbá, a BKV az
év elején rendszerint nem tud fizetni - miután üzleti tervét a fővárosi
közgyűlés májusban hagyja jóvá -, így az év második felére tolódik át a
munka nagyja és az árbevétel is. Ezért a VJSZ az év elején rendszerint
hitelből kénytelen finanszírozni a termelést.
Több százmillió forintos veszteséggel nyüglődik a BKV másik járműjavító
társasága, az autóbuszok karbantartására szakosodott BKV Gépjárműjavító és
Szolgáltató Kft. (GJSZ) is. A cég az elmúlt két évet összesen 300 millió
forint mínusszal zárta, noha tőlük sem állt távol némi pénzügyi
kreativitás. A BKV 2002. végi 37 milliárd forintos állami
adósságkonszolidációjába bevonták a GJSZ 300 millió forintnyi tartozását
is, a cég azonban fizetés helyett hónapokig inkább államkötvényekben
fialtatta a pénzt. A HVG birtokába került adatok szerint a társaság 2003
februárjában összesen 174 millió forintnyi értékpapírt birtokolt, miközben
szinte naponta érkeztek hozzá fizetési felszólítások, sőt felszámolással
fenyegetőző szállítói levelek. Noha a pénzt az állam kifejezetten az
adósságok kifizetésére folyósította a BKV-csoportnak, Szentgyörgyi szerint
a kft akkori ügyvezetője, Székely Péter - aki 2001-es kinevezése előtt a
vezérigazgató-helyettes pénzügyi tanácsadója volt - előrelátóan járt el,
hiszen a GJSZ finanszírozási gondjait a BKV Rt. évről évre újratermelte. A
példát egyébként nem más, mint a BKV Rt. maga szolgáltatta: a HVG
értesülése szerint a közlekedési társaság a 37 milliárd forintból 5
milliárdot ugyancsak visszatartott, és néhány hónapig államkötvénybe
fektette.
Nem ezen bukott meg Székely GJSZ-beli karrierje sem. Ügyvezetőként a cég
privatizációját sürgette, olyannyira, hogy erre készülve már a döntés
előtt, 2004 nyarán néhány munkatársával közösen létrehozta a BKV GJSZ-MBO
Kft.-t, amelynek színre lépése azonban botrányt kavart. A nagy sietségben
egyrészt „elfelejtette” kikérni a tulajdonos engedélyét a BKV név
használatához, valamint ahhoz, hogy a GJSZ székhelyére jegyezhesse be az
MBO Kft.-t is. Az MBO-cég privatizációs aktivitását - amely az üzletből
kimaradt dolgozók szerint nem a veszteséges termelésre, hanem az értékes,
mintegy 30 ezer négyzetméteres Gyömrői úti telek megszerzésére irányult - a
BKV-nál sem nézték jó szemmel, így Székelyt ügyvezetői székéből tavaly
júniusban menesztették - azóta ismét Szentgyörgyi pénzügyi tanácsadójaként
tevékenykedik -, a privatizációs elképzeléseket pedig csendben ejtették. A
BKV igazgatósága idén január közepén a Szentgyörgyi által jegyzett
előterjesztés alapján afféle kerülő út megtétele mellett döntött: a GSZJ
tevékenységét, eszközeit áttelepítik a szintén megrendelési, finanszírozási
gondokkal küzdő VJSZ-be, a mintegy kétszáz fő nagy részét pedig vélhetően
elbocsátják, miután ez utóbbi, illetve a BKV maga sem tud néhány tucat
dolgozónál többet átvenni. A GJSZ, amelynek telephelye után továbbra is
nagy az érdeklődés, felhagy a termeléssel, és vagyonhasznosító céggé
avanzsál: fő tevékenysége a Gyömrői úti ingatlan bérbeadása lesz.
MINK MÁRIA | http://archivum.hvg.hu/article/200506Gazdasagcikk5084VESZTESEGSZEPITOMERLEGEKBKVS.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatramenet-a-vesztesegszepito-merlegek-bkv-s-cegeknel | HVG | hungarian-news | 2005-02-12 00:00:00 | [
"Székely Péter",
"Szentgyörgyi Tamás"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"BKV Gépjárműjavító Szolgálat Kft.",
"BKV GJSZ-MBO Kft.",
"BKV Vasúti Járműjavító Kft."
] | [] | [
"privatizáció",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,751 | Az ajtók zárulnak – ÍTÉLET A SZÉKESFEHÉRVÁRI „MAFFIAÜGYBEN” | HVG 2005/05 02.05. 108-109. • Társadalom • cikk
ÍTÉLET A SZÉKESFEHÉRVÁRI „MAFFIAÜGYBEN”
Az ajtók zárulnak
Immár ítélet is alátámasztja, amit eddig is sejteni lehetett: erős túlzás
volt a legfőbb ügyész emlékezetes 2001-es bejelentése a székesfehérvári
igazságügyi maffiáról. A 23 vádlott közül egyet, a „civil” Matók Ákost
küldték rács mögé.
Aligha öregbíti az ügyészségi nyomozóknak az utóbbi időben - egyebek
mellett a Sándor István nyugalmazott főnyomozó, illetve Molnár Csaba rendőr
alezredes elleni vádak romba dőlése miatt - megtépázott hírnevét az
úgynevezett székesfehérvári „maffiaügy” hétfői elsőfokú ítélete. A Fejér
megyei bírák elfogultságot jelentettek, így helyettük a Pest Megyei Bíróság
(PMB) járt el: a Rédei Géza vezette büntetőtanács egyetlen vádlottra, a más
ügyben zsarolás és önbíráskodás miatt elítélt Matók Ákosra rótt
államtitoksértés, hivatali visszaélésre felbujtás, vesztegetés miatt két év
két hónap letöltendő szabadságvesztés büntetést. Húsz vádlott megúszta
felfüggesztett börtönnel, illetve pénzbüntetéssel, egyet felmentettek, egy
pedig megrovásban részesült (mivel Matók több mint egy évet előzetes
letartóztatásban, majd házi őrizetben töltött, s beteg, ő is hamarabb
szabadulhat). A vádlottak padjára ültetett rendőrök, ügyészek, ügyvédek, s
egy büntetés-végrehajtási (bv) tiszt hivatalukban maradhatnak, mivel - mint
az ítélet rendelkező része fogalmaz - munkájukat korábban „parancsnokaik
megbecsülését kivíva végezték, számos dicséretben, jutalomban részesültek,
s ehhez képest a bűncselekmények elkövetése óta igen hosszú idő telt el”.
Az ügyvédek zöme felmentésért, az ügyész 16 esetben súlyosbításért, illetve
mellékbüntetések (lefokozás, foglalkozástól eltiltás) kiszabásáért
fellebbezett.
Az ítélethirdetés nyugodt körülményei nem tükrözték a büntetőeljárás több
mint három évvel ezelőtti kezdetekor tapasztalt felfokozott hangulatot.
Polt Péter legfőbb ügyész és Orbán Péter országos rendőrfőkapitány 2001
nyarán sajtóértekezleten jelentette be az akkoriban frissen alakult
Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal nagy fogását, miszerint az
igazságszolgáltatás és a szervezett bűnözői körök példátlan összefonódását
fülelték le Fejér megyében (HVG, 2001. június 30.). A kommandósok
segítségével elfogott gyanúsítottakat soha nem látott óvintézkedések,
útlezárások közepette szállították Budapestre kihallgatásra, majd miután
egyre több kiszivárgott hír látszott cáfolni a dörgedelmes bejelentést, s
egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy - az ügyben védőként szereplő Bárándy
György ügyvéd szavaival - „közönséges vesztegetés” történt Fehérvárott, az
ügy összes iratát 25 évre titkosította a Belügyminisztérium Rendvédelmi
Szervek Védelmi Szolgálata. A „közönséges vesztegetés” kulcsfigurái az
elsőrendű vádlott Matók, valamint Markó István nyugállományú rendőr
alezredes voltak. Az előbbi, aki a Fejér megyei megyeszékhely alvilágában
közismert pénzbehajtó, Abu Mohamed csatlósa volt - másik bűnperében Abut is
elítélte a Veszprém Megyei Bíróság -, azt tervezte, korrupt rendőrökből
álló információs hálózatot alakít ki, amihez Markó nyújtott segítséget.
Utóbbi ugyanis sértve érezte magát, mivel szerinte félreállították, miután
úgy tűnt, elfektette a néhai Vancsik Zoltán (MSZP) országgyűlési képviselő
fiának kábítószeres kapcsolataira, közlekedési kihágásaira vonatkozó
adatokat. Rövidesen nemcsak Matókék, hanem helyi ügyvédek is Markóhoz
fordultak bennfentes rendőrségi információkért, ő pedig „alvállalkozóként”
kollégáit is bevonta a hírhálózatba (HVG, 2003. május 17.). A
székesfehérvári igazságügyi berkekben járatosak tudni vélték, az eljárás
mögött valójában Abu állt, aki a kedvezőbb másodfokú ítélet reményében
„vezetgette” az ügyészségi nyomozókat. Az érintett környezetében ezt
tagadták - Abu büntetését egyébként súlyosbította a másodfokon eljáró
tanács -, tény ugyanakkor, hogy a jordán állampolgárságú keresztapa
előszeretettel működött együtt a magyar ügyészséggel, terhelő vallomást
tett például a Papaként ismertté vált Sándor Istvánra, illetve Teplán Tibor
volt budapesti nyomozóra (utóbb mindkettejüket felmentették az ellenük
emelt vádak alól).
Hogy ennyi volt-e valóban a „maffiaügy” tényállása, vagy akadt-e más,
lényegi terhelő adat is a vádlottakra nézve - az enyhe ítélet alapján úgy
tűnik, nemigen -, jó darabig nem derülhet ki. A mások mellett Tasnádi Péter
vállalkozó ügyében is ítélkezett (HVG, 2002. május 25.) Rédei bíró úgy
döntött, a verdikt indokolását zárt ajtók mögött hirdeti ki. A HVG
értesülései szerint ez ügyben egyeztetett kollégáival, mivel a PMB
vezérkara ellentmondást vélt felfedezni az ítélethirdetés nyilvánosságát
előíró büntetőeljárási, alkotmányos és nemzetközi jogi alapvetések (HVG,
1998. október 3.), illetve az államtitokra vonatkozó szabályozás között. A
büntetőeljárási törvény szerint „a bíróság a tárgyaláson hozott határozatát
akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot
kizárta” (a „határozat” része az indokolás is). A törvény kommentárja
azonban megengedőbb a titkosítókkal, amikor úgy fogalmaz: zárt tárgyalás
alapján hozott ítélet szóbeli indokolását a bírónak úgy kell
megfogalmaznia, hogy ne sérüljenek azok az érdekek és jogok, amelyek
védelmében a bíróság a zárt tárgyalást elrendelte. A jelek szerint a PMB a
könnyebb, ám erősen vitatható utat választotta: óvatos fogalmazás helyett a
zárt ajtók mellett döntött. Ez ügyben Rédei bíró fogódzót találhat az új
keletű gyakorlatban is: a Papa-ügy ítéletét (HVG, 2004. február 7.) szintén
a nyilvánosság kizárásával indokolta a Fővárosi Bíróság. | http://archivum.hvg.hu/article/200505Tarsadalomcikk5744ITELETASZEKESFEHERVARIMAFF.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ajtok-zarulnak-a-itelet-a-szekesfehervari-132maffiaugyben148 | HVG | hungarian-news | 2005-02-05 00:00:00 | [
"Markó István",
"Matók Ákos"
] | [
"Rendőrség",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,752 | KATOLIKUS FŐPAP INGYENLAKÁSA | http://archivum.hvg.hu/article/200602Tarsadalomcikk3827KATOLIKUSFOPAPINGYENLAKASA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/katolikus-fopap-ingyenlakasa | HVG | hungarian-news | 2006-01-14 00:00:00 | [
"Gyulai Endre"
] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
||
1,753 | Kitehetetlenség – TITKOS FORDULAT A CITADELLA-ÜGYBEN | HVG 2005/05 02.05. 92-93. • Gazdaság • cikk
TITKOS FORDULAT A CITADELLA-ÜGYBEN
Kitehetetlenség
Felszámolási eljárás indult a Citadella Investment Kft. ellen. A
gellérthegyi lődombon szabálytalanul épített, majd le is bontatott
teraszról elhíresült céget pályázat nélkül bízta meg a műemlék
vagyonkezelésével a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, ám egy neki kedvező
ítélet ellenére sem tudta onnan kitenni.
„A Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) nem áll érdekében, hogy a
Citadella vagyonkezeléséről folytatott jogvitáról cikk jelenjen meg” -
hárította el a HVG érdeklődését Zelles Sándor megbízott vezérigazgató, aki
korábban a Wallis-csoport több cégénél működött. Pedig a KVI esélyei
javulni látszanak a Citadella Investment Kft.-vel folytatott háborúságban.
Egy immár másfél éve jogerős ítélet szerint érvénytelen a két fél közötti
vagyonkezelői szerződés, egy másik peres eljárásban ugyancsak jogerősen
kimondták, hogy a kft bérleti szerződése lejárt, így a Citadellát át kell
adnia a KVI-nek. A napokban pedig a Fővárosi Bíróság elrendelte a cég
felszámolását. Zelles azonban óvatos, mert „kényes szakaszukba értek” a
tárgyalások. „Megállapodtunk a KVI-vel, hogy egyikünk sem nyilatkozik” -
erősítette meg Veres István, a kft ügyvezetője.
Máig tisztázatlan körülmények között a KVI 1999-ben bérleti szerződést
kötött a Citadella Investment - akkori, 2003. áprilisig használt nevén
Citadella 4U - Kft.-vel (C4U), amely a Bancomat Kft.-n keresztül Veres
édesanyja és testvére tulajdonában állt. A Gellérthegy csúcsát ékesítő
létesítményt korábban a Budapest Tourist Rt. (BT) kezelte, illetve egyes
részlegeit különböző cégeknek adta bérbe, de az állagmegóvásra alig
költött, igaz, az bérleti díjak fizetése is akadozott. Veres még 1998-ban -
akkoriban a Citadella diszkót üzemeltető Citadella New Club Kft.
munkatársaként - rábeszélte a bérlőket, hogy a BT helyett a KVI-nek
fizessenek (HVG, 2002. június 8.). Egyéves bérleti szerződés után 2000
májusában a KVI már negyven évre szóló vagyonkezelői szerződéssel „hálálta
meg” az ingatlan elhódítását a BT-től.
Csak évek múlva került nyilvánosságra, hogy ez utóbbi nem léphetett
hatályba, az érvényesség feltétele ugyanis az lett volna, hogy a szerződést
a kulturális miniszter is ellenjegyezze. A Citadella „kiemelt műemléki
jelentőségére tekintettel nyilvános pályázattal kell hogy történjen a
vagyonkezelői szerződés” - jelezte 2000 szeptemberében a Veres és Molnár
Zoltán akkori KVI-igazgató által már szignált dokumentummal kapcsolatos
fenntartását Rockenbauer Zoltán miniszter. A C4U mégis e szerződésre
hivatkozva épített teraszt a Citadella melletti lődombon, s ekkor derült
fény a vagyonkezelői szerződésre is. A lődombra a bérleti szerződés nem
terjedt ki, de a vagyonkezelői már igen. A kft egyrészt a műemlékvédelmi
hatóságokkal pereskedett, hogy utólag legalizálja az építkezést, másrészt a
KVI-t és a kultusztárcát is bíróság elé citálta, hogy ítélettel érje el a
vonakodó miniszter ellenjegyzését. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal
(KÖH) folytatott építésügyi eljárási pereket 2002-ben elvesztette, s a 2002
nyarán megnyitott teraszt az év végén a hivatal a cég költségére
elbontatta. A kft-n az sem segített, hogy utóbb kétségbe vonta az építmény
műemlék voltát és a KÖH hatáskörét - ezt a pert tavaly tavasszal vesztette
el jogerősen.
Mostanáig képtelen volt kirakni a KVI az erődöt elfoglaló kft-t, pedig
tavaly azt a pert is megnyerte, amely szerint a Citadella Investmentnek el
kell hurcolkodnia. Mivel ezt a cég magától nem tette meg, a KVI
végrehajtást kért, amit végzésben ugyancsak megítélt a bíróság, de az
eljárás hosszabb időt vesz igénybe. Veres azzal fenyegeti a vagyoni
igazgatóságot, ha az semmisnek nyilvánítja a vagyonkezelői szerződést,
kamatostul behajtja rajta az állagmegóvásra, fűtés-korszerűsítésre költött
pénzt, állítása szerint az áfát nem számítva 400 millió forintot. A
szerződés szerint ugyanis a kft nem fizet bérleti díjat, hanem tíz év alatt
1 milliárd forintot költ a Citadella felújítására. Ráadásul - érvel Veres -
a KVI bérleti díjat is számlázott, így megtévesztésben tartotta cégét.
A felszámolandó kft 2003-as mérlege szerint 24 millió forintos veszteséggel
zárt, 84 milliós jegyzett tőkéje nagy részét elvesztette. E tőkét a terasz
céljára 40 millió forinttal emelte, a bontás további 45,4 milliót emésztett
föl. Szállítóinak 48,3 millió, saját tagjainak - Veres anyján és testvérén
kívül a Citadella New Club Kft. társtulajdonos ügyvezetőjének, Borza
Tibornak - 97,8 millió forinttal tartozott 2003 végén. A 109,4 millió
forintos nettó árbevétellel szemben 155,3 millió forintos költség állt, így
alaptalannak tűnik Lami Mária könyvvizsgáló optimizmusa, miszerint
kötelezettségeit „bevételeiből fedezni tudja a kft”. A bajokat látva Veres
tavaly december 1-jén leköszönt az ügyvezetésről, édesanyjának engedve azt
át. Történetesen ugyanazon a napon, amikortól a Fővárosi Bíróság elrendelte
a cég felszámolását, automatikusan elvonva a cégvezető aláírási jogát.
Nem látszik sikeresnek Veres többi cége sem. Veszteséges a Ferihegyi
repülőtéren a Budapest Airporttól különleges jogokat kapott Airport Taxi
Kft. jogutódja, amelyben Veres 2002-ben vett egyharmadnyi üzletrészt, majd
2003-ban - testvérével - többségi részesedést szerzett. E 82 százalékos
tulajdoni hányadot testvére megtartotta, Veres pedig 7,4 százalékos - de 86
százaléknyi szavazatra jogosító - részvényét eladta egy ciprusi cégnek, a
Mottone Holdingsnak. 2001-2003 között összesen 36,3 millió forintnyi
ráfizetést „termelt” a Borza Tibor 65 százalékos tulajdonában álló, a
Citadella Szállodát és éttermet üzemeltető Gastro-Top Kft. is, amelyben
Veres édesanyjának 26,3 százalékos üzletrésze van. A szintén balsikerű
Wilex Kft.-t Veres ügyvezetését követően, 1999-2000-ben jogutód nélkül
felszámolták. Felszámolás alatt áll tavaly óta a Pannonian Meat Product
Kft. is, amelynek felerészben a Bancomat a tulajdonosa. Ez utóbbi
ügyvezetője egyébként Veres édesanyja helyett 2003 óta Tóth László, az
Euroinvest Service Kft. fő tulajdonosa, amelynek a Citadella Investment
ugyancsak tartozik. Veres mellesleg hivatalosan még nem költözött ki a KVI
kezelésében álló egykori Kádár-villából, amelyben volt felesége, a lakást a
kincstártól bérlő Geszler Dorottya családtagjaként élt, s emeletráépítéssel
bővítette az épületet. Geszler azonban felmondta a KVI-vel kötött bérleti
szerződést, s ma már máshol lakik. „Erről a vitáról sem kíván nyilatkozni a
KVI” - jelezte Zelles a HVG-nek.
SZABÓ GÁBOR | http://archivum.hvg.hu/article/200505Gazdasagcikk4356TITKOSFORDULATACITADELLAUGYB.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitehetetlenseg-a-titkos-fordulat-a-citadella-ugyben | HVG | hungarian-news | 2005-02-05 00:00:00 | [
"Molnár Zoltán (KVI)",
"Veres István (citadella)"
] | [
"Citadella 4U Kft.",
"Citadella Investment Kft.",
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)"
] | [] | [
"ingatlan"
] | [] |
|
1,754 | Közkapcsolati tőke – CÉGKARRIER KORMÁNYZATI HÁTSZÉLLEL | HVG 2005/05 02.05. 90-92. • Gazdaság • cikk
CÉGKARRIER KORMÁNYZATI HÁTSZÉLLEL
Közkapcsolati tőke
A honvédelmi tárca udvari ingatlanüzemeltetője, a Mega-Logistic Rt.
mostanára a kormányzati üdülők egyik legnagyobb bérlője lett. A cég
jogelődje az előző kormány egyik kht-jával üzletelt, és az ügylet Szabadi
Béla kisgazda államtitkár bűnügyében is szerepelt.
Hálózata folyamatos bővítésével csábítgatja a köztisztviselőket és
közalkalmazottakat a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Központi Szolgáltatási
Főigazgatóságának (KSZF) üdülési és oktatásszervezési igazgatósága, amely
azért jött létre, hogy a „közszolgák” közül minél többen üdülhessenek,
pihenhessenek. Ám a hálózat egyre zsugorodik: a MEH által az üdülők
üzemeltetésére 2000-ben alapított Humán-Jövő 2000 Egészségmegőrző és
Oktatási Kht. (HJ) jelenleg 15-öt tüntet fel a honlapján - köztük a
helyettes államtitkároktól felfelé igénybe vehető balatonőszödit vagy a
saját kikötővel felszerelt Tihanyi Yacht Clubot -, miközben a központi
közigazgatás integrált üdültetési rendszerének létrehozásáról szóló, 2004
júliusáig hatályos kormányhatározat melléklete még negyvenet sorolt fel.
Jelenleg 37 üdülőingatlan tartozik - mintegy 2,8 milliárd forint könyv
szerinti értékkel - a KSZF vagyonkezelésébe, nyilatkozta a HVG-nek Schäffer
István főigazgató. Néhány ingatlanon már túladtak, és továbbiak eladását
tervezik.
Eredetileg nagyobb tempóban tervezte az eladásokat az üdülési igazgatóság-
2003 elején legalábbis az üdülők harmadát jelölték ki e célra -, ám a
Balaton-partiak dobra verését a hivatalos magyarázat szerint az akkori
alacsony vízállással bekövetkezett ingatlanár-csökkenés miatt
elhalasztották, ugyanakkor lekerült a listáról a balatonföldvári Korányi-
kastély és Széchenyi-villa, továbbá a soproni Haller-villa is. Utóbbiakat
inkább bérbe adták; tavaly 11-ből hetet a Mega-Logistic Beruházási és
Üzemeltetési Rt. (ML) üzemeltethetett. Imre János, a KSZF üdülési
igazgatója szerint ingatlanonként három ajánlatot kértek be. A bérlő cég
nem volt teljesen ismeretlen a minisztériumiingatlan-üzemeltetésben, a MEH-
nek legalábbis a védelmi tárca ajánlotta, igaz, akkor még Galla Invest
Befektetési és Kereskedelmi Kft. (GI) néven.
Szabadi Béla volt kisgazda földművelésügyi államtitkár szövevényes
büntetőügyében is előbukkant az eredetileg mezőgazdaságitermény-
kereskedelemmel foglalkozó GI - és egykori tulajdonosa, Lóki Géza - neve,
mint amelyik vásárolhatott a Tartalékgazdálkodási Kht. stratégiai
készletéből (HVG, 2003. január 4.). A GI-ből Lóki formálisan már kivonult,
amennyiben tulajdonrészét a feleségére testálta, sőt a cég maga is
metamorfózison ment keresztül. A tavalyi év elejétől a jobban csengő Mega-
Logistic Rt. néven fut, mint a GI és az ingatlanhasznosításra 2001-ben
létrehozott Mercator Kft. jogutódja. Tavaly februárban az ML közgyűlése az
alapító okiratot is módosította: Lóki cégjegyzési jogosultsága megszűnt,
tanácsadóként ténykedik tovább.
A felügyelőbizottságba (fb) ugyanakkor olyan prominensek kerültek be, mint
Etey Ferenc, aki a kormányváltás után, 2003 elejéig a MEH üdülési
igazgatóságát vezette, korábban a HJ-jogelőd Magyar Hivatalos Közlönykiadó
Kft. ügyvezetőjeként szerepelt. Az állami üdülők felelőse volt a MEH-ben
akkoriban is, amikor Gyurcsány Ferenc - jelenlegi miniszterelnök - egykori
érdekeltsége, az Aldo kisebb politikai botrányt kiváltott lízingügyletet
kötött a balatonőszödi kormányüdülőről leválasztott ingatlanára (HVG, 2003.
augusztus 9.). Az ellenőrző testület másik tagja Takács Ferenc, a
Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.
(HMEI) vállalkozási igazgatóhelyettese. Takács a HVG kérdésére nem tudta
rekonstruálni, ki kérte föl az ellenőrző testületbe. A HMEI vagyonkezelő
igazgatója, Koltai Gábor viszont egy minisztériumi előírásra hivatkozott,
„preventív intézkedésként, váratlan gazdasági esemény esetére” rendelkeztek
úgy, hogy a legnagyobb, régiófelelős alvállalkozó cégek - a fél tucat ilyen
típusú vállalkozás közül pedig az ML az egyik legnagyobb - fb-jébe saját
embert delegáljon a HMEI, amiért nem jár tiszteletdíj.
Az ML, illetve a jogelőd GI bevételei az állami megbízásokkal nőttek
nagyra. Legalábbis az 1998-ban még csak 20 millió forint árbevételű cég a
2000-es, még mezőgazdaságitermény-forgalmazó korszakra datálható 2,75
milliárd forintos kiugrás után leült, majd szépen emelkedő pályára állt: a
2001-ben elért 722 millió forintos bevételét évről évre duplázva 2003-ban
3,8 milliárd forintig jutott. A HMEI-től pedig 2001-től sorra nyerte el a
megbízásokat: először a HM Üdültetési és Egészségmegőrző Kht. kezelésében
álló balatoni üdülők üzemeltetését és a pristinai Kfor-bázisét, majd
portfóliójába került több megyei hadkiegészítő parancsnokság, laktanyák, a
Hadtörténeti Múzeum és például a Központi Honvédkórház is.
A cégkarrier a HM Beszerzési Hivatala 1999-es közbeszerzési pályázatával
kezdődött, amikor a 110 katonai objektum (laktanyák, intézmények, tároló
raktárbázisok) üzemeltetésére szóló megbízást a minisztérium tulajdonában
álló HMEI nyerte el, s a részfeladatokat alvállalkozókra, köztük a GI-re
testálta. A 2002 végéig szóló megbízás lejárta előtt a HM újabb pályázatot
hirdetett - immár mentesítve a közbeszerzési törvény hatálya alól -,
amelyen újfent a HMEI győzött. Ekkor az ML társpályázóként szerepelt, s a
szerződés ezúttal határozatlan időre köttetett mind a HMEI-vel, mind az
alvállalkozókkal. A HVG kérdésére, vajon egyáltalán labdába rúghatnak-e
újabb szereplők, Koltai leszögezte: volt már példa szerződésszegésre és
emiatt szerződésbontásra...
Fölöttébb elégedett lehet az ML ténykedésével a HM, mert legutóbb a cég
bérbe vehette a kiváló vadászterület hírében álló HM Kaszó Erdőgazdaság Rt.
kezelésében levő rekreációs üdülőt és az éttermet is. Tamás János
vezérigazgató a HVG-t úgy tájékoztatta, a meghívásos pályázaton három
ajánlkozó közül választották ki a bérlőt. A tavaly 1,3 milliárd forint
árbevételt elért erdőgazdaság vezérigazgatója a bérbeadást
profiltisztítással indokolta a HVG-nek, az üdültetési üzletág ugyanis 10
millió forint évi veszteséget hozott, az elavult infrastruktúra ugyanakkor
50-60 millió forint beruházást igényelt volna. A főtisztikar játszóterének
is nevezett erdőgazdaság még a pereskedést is vállalta: az éttermet ugyanis
2000-ben tíz évre bérbe adta a Gastro-Pit Kft.-nek, ám a szerződést 2003
végén váratlanul felbontotta. Tamás arra hivatkozott, hogy a vállalt
fejlesztéseket a bérlő nem végezte el; Szabó József vállalkozó szerint ő
mindent teljesített, ezért a bírósághoz fordult, és kártérítésre tart
igényt. | http://archivum.hvg.hu/article/200505Gazdasagcikk5169CEGKARRIERKORMANYZATIHATSZEL.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozkapcsolati-toke-a-cegkarrier-kormanyzati-hatszellel | HVG | hungarian-news | 2005-02-05 00:00:00 | [
"Etey Ferenc",
"Gyurcsány Ferenc",
"Lóki Géza",
"Szabadi Béla",
"Takács Ferenc (HMEIRt.)",
"Tamás János"
] | [
"Aldo Kft.",
"Galla Invest Kft.",
"HM Kaszó Erdőgazdaság Rt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"HUMAN-JÖVŐ 2000 Kht.",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság",
"Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.",
"Mega-Logistic Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Tartalékgazdálkodási Kht."
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,755 | KIHALLGATTÁK SZÁSZT | HVG 2005/03 01.22. 12. • Hét Nap • hír
KIHALLGATTÁK SZÁSZT
Első gyanúsítotti kihallgatásán hétfőn három órán át faggatta a rendőrség
Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF)
exelnökét. Szászt felbujtással, tíz egykori vezetőtársát pedig magánokirat-
hamisítással gyanúsítja a kiemelt ügyészi felügyelet mellett nyomozó
rendőrség, mondván: 209 darab látszatszerződéssel takarták el az
alkalmazottaknak kifizetett extra jutalmakat (a visszásnak tartott
kifizetések miatt Keller László volt közpénzügyi államtitkár tett
feljelentést 2003-ban). Futó Barnabás, Szász ügyvédje a HVG-nek elmondta:
védence ellenvetéssel élt, mert a munkavállalók a munkakörükbe nem tartozó
feladatokat végezték el túlórában, például szakértői jelentéseket,
elemzéseket írtak. Az egykori elnök azzal is védekezett, hogy már a PSZÁF
jogelődjénél, a 2000 március végéig működött s utoljára Szalkai István
által vezetett Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél is ez volt a
gyakorlat. Szász - mint a kihallgatás után elmondta - azt a következtetést
vonta le, hogy politikai indíttatású eljárás áldozata. | http://archivum.hvg.hu/article/200503HetNaphir1664KIHALLGATTAKSZASZT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kihallgattak-szaszt | HVG | hungarian-news | 2005-01-22 00:00:00 | [
"Szalkai István",
"Szász András"
] | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)"
] | [] | [
"magánokirat-hamisítás"
] | [] |
|
1,756 | M. P. Europa Kft.: Medgyessy új tanácsadó cége. | http://archivum.hvg.hu/article/20045253Cegvilaghir4584MPEuropaKftMedgyessyujtanac.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/m-p-europa-kft-medgyessy-uj-tanacsado-cege | HVG | hungarian-news | 2004-12-25 00:00:00 | [
"Medgyessy Péter"
] | [
"Medgyessy Tanácsadó Kft."
] | [] | [] | [] |
||
1,757 | KŐBÁNYA 3,4 MILLIÁRDJA | http://archivum.hvg.hu/article/20045253HetNaphir1847KOBANYA34MILLIARDJA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kobanya-34-milliardja | HVG | hungarian-news | 2004-12-25 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [
"Bp. X. kerület",
"Budapest"
] | [] | [] |
||
1,758 | Jól választott bíróság – KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZATI TÖRTÉNÉSEK | HVG 2005/01 01.08. 91-93. • Pénzügyek • cikk
KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZATI TÖRTÉNÉSEK
Jól választott bíróság
Pattanásig feszültek a kőbányai városatyák idegei: a K&H bank
lapzártánkig nem utalta át a csődhöz közeli állapotba került önkormányzat
Kulcsár Attila által eltüntetett, de peres úton visszanyert 3,4 milliárd
forintját.
„Nem hiszem el, amit beszélnek, hogy a Fidesznek kapóra jött volna, ha
minél tovább húzódik ez a per, mert akkor a krónikus pénzhiányt a X.
kerület baloldali vezetése ellen fordíthatták volna” - jelentette ki sokat
sejtetően Neszteli István, Kőbánya jegyzője a karácsony előtti rendkívüli
képviselő-testületi gyűlésen. A városatyákat annak örömére hívta össze Andó
Sándor szocialista polgármester, hogy az önkormányzat a tőzsde mellett
működő választott bíróság előtti perben visszanyerte a Kulcsár Attila által
elsikkasztott 2,8 milliárd forintos vagyonát és az arra járó 600 milliónyi
hozamot a K&H Equities Rt.-től. A brókercéget tulajdonló, több mint 100
milliárd forintos saját tőkéjű K&H Bank Rt. - legalábbis sajtóosztályának
ígérete szerint - január 4-én délután, lapzártánk után utalja át az
összeget. Így a pénz nem érkezett meg az ítéletben meghatározott határidőre
az önkormányzat számlájára. Nem először kellett a banknak a zsebébe
nyúlnia: a jelenleg körülbelül tucatnyi K&H-s üggyel foglalkozó választott
bíróság eddig két magánszemélynek együttesen 150 millió, egy offshore
cégnek pedig 700 millió forintot ítélt meg, s még egyetlen pereskedő
ügyfelet sem utasított el.
A kőbányai városatyák, úgy tűnik, még a várva várt pernyertességet is
politikai csatározásra használják fel. Az ellenzékiek szerint a majdnem 80
ezer lakosú Kőbánya az elmúlt nyolc évben Budapest egyik leggazdagabb
kerületéből az egyik legszegényebbé vált, mivel korábbi, körülbelül 20
milliárd forintot érő, 150-féle részvényből és üzletrészből álló vagyonának
közel felét - évente 1-1,5 milliárd forintot - fel kellett élnie. A most
visszaszerzett pénzből is másfél milliárd azonnal a működési kiadásokra
felvett folyószámlahitel törlesztésére megy. Az önkormányzat ugyanis szinte
csődközeli állapotba sodródott: nem csupán a K&H-ban rekedt vagyon
hiányzott, hanem tavaly az ingatlanok eladásából is 2 milliárd forinttal
kevesebb folyt be a reméltnél (lásd Családias környezet című írásunkat). Az
eddig önmegtartóztató városatyák még azt sem várták meg, hogy a K&H útnak
indítsa a pénzt: az ominózus karácsonyi képviselő-testületi ülésen egy évre
visszamenőleg 70 ezer forinttal felemelték havi járandóságukat, igaz, a
Fidesz ellenezte e bőkezűséget.
Az egykori vagyon legtestesebb darabja az 1996-ban az államtól belterületi
földek ellenértékeként kapott 775 ezer darab, egyenként ezerforintos
névértékű, akkoriban 10 ezer forint körüli piaci értékű Richter-részvény
volt. „A részvényeket perben szereztük meg az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt.-től, épp a Tocsik-botrány kipattanásakor” - emlékezett
vissza Jurasits Zsolt ügyvéd, aki a mostani, választott bírósági pert is
vitte. Ám a gyógyszergyári részvényekből 2000 nyarára csupán 363 ezer
darab, körülbelül 5,5 milliárd forintot érő maradt, amiről az akkor a
jobboldali György István polgármester vezette, ám baloldali többségű
képviselő-testület úgy döntött: a korabeli K&H Befektetési Rt.-re, a
későbbi K&H Equitiesre bízza. „Nem tiltakoztam, igaz, nem is tiltakozhattam
volna e döntés ellen, mert az ABN Amro Bankkal épp egyesülő K&H-bankcsoport
komoly, megbízható pénzügyi szolgáltatónak tűnt” - magyarázta a korabeli
állapotokat György.
Kőbánya jobboldali önkormányzati képviselői most azt követelik Andó
polgármestertől, Neszteli jegyzőtől és Váradi Jánostól, a tulajdonosi
bizottság egykori elnökétől: reagáljanak azokra a sajtóhírekre, amelyek
szerint Kulcsár Attila rájuk vallott a Fővárosi Főügyészségen (FF), azt
állítván, összejátszottak vele a kerület pénzének illegális forgatásában. A
K&H épp e kiszivárgott vallomásra hivatkozva nem akart fizetni Kőbányának,
mondván, meg kellene várni, amíg a Kulcsár-ügyben folyó büntetőeljárás
befejeződik. „A választott bíróság előnye épp az, hogy nem kell megvárni a
hosszú évekig tartó büntetőügy végeredményét. A bíróság a kőbányaiak javára
szóló ítéletben leszögezte: kizárólag a K&H Equities polgári jogi
felelősségével foglalkozik, Kulcsár és esetleges bűntársai büntetőjogi
megítélésével nem” - fejtette ki Jurasits. A háromfős bíróság - elnöke,
Molnár István a korábbi Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jogi
főtanácsadója volt - még annak a kísértésnek is ellenállt, hogy tanúként
meghallgassák a brókert, pedig erre az FF lehetőséget adott volna. Ha a
későbbiekben bebizonyosodik, hogy egyes kőbányai tisztségviselők sárosak, a
K&H még indíthat kártérítési pert.
„Több ok miatt sem életszerű, hogy Kulcsár akár engem, akár kollégáimat
lefizette volna” - védekezett a HVG érdeklődésére Andó. Kőbánya és a K&H
Equities nem vagyon-, hanem letétkezelési szerződést kötött - magyarázta -,
s a brókercég csak akkor mozdíthatta meg a kerület pénzét, ha arra
megbízást kapott. A megbízásokat a szerződésben megjelölt hét ember közül
kettőnek alá kellett írnia. 2000 augusztusától 2003 júliusáig az
önkormányzat kilenc tranzakcióra adott megbízást, amelyekről minden esetben
előzetesen a képviselő-testület döntött. Kulcsár ehhez képest összesen 578
esetben hajtott végre tranzakciókat Kőbánya pénzével, amelyet már 2001
végére eltüntetett (az aláírási joggal bíró Neszteli akkoriban is jegyző
volt, az ilyesféle joggal nem rendelkező Andó pedig a gazdálkodási és
költségvetési bizottság elnöke). Az önkormányzat ezek után nem létező
részvényeiből adhatott csak el, amelyekért a folyamatosan hamis
vagyonkimutatásokat kreáló Kulcsár más ügyfelek pénzéből fizetett.
Ilyen körülmények között elgondolkodtató, miért lett volna érdeke
Kulcsárnak a sikkasztás elkövetése után beavatni és megvesztegetni a
kőbányai tisztségviselőket - kételkednek az ügyet ismerő jogászok. Az
ellenzék szerint azonban némi gyanúra adhat okot az is, hogy 2002. őszi
beiktatása után Andó történetesen a Kulcsár reklámozta K&H bankhoz szerette
volna áthelyezni az önkormányzat számláját, a dolgozók pedig a K&H
egészségpénztárához szerződtek.
„Büntetőfeljelentést kellett volna tenni az Állami Számvevőszék (ÁSZ)
májusi jelentése kapcsán” - vélekedett György, aki szerint erre, ha már a
számvevők nem tartották indokoltnak, a kőbányai ellenzéki városatyák
valamelyike még sort keríthet. A választott bíróság előtt a K&H által vadul
lobogtatott jelentésben többek között az áll, hogy az önkormányzat
vagyonkezelő cégének a tulajdonában álló Kőbeta Rt. kellő kontroll nélkül,
rosszul sáfárkodott Kőbánya 2000 őszén rábízott 6 milliárd forintnyi
vagyonával, és legkevesebb 493 millió forintos veszteséget okozott a
kerületnek, miközben borsos, 3-5 százalékos jutalékokat szedett be tőle.
Andó viszont úgy véli: a Kőbeta nem önszántából, hanem az önkormányzat
mindenkori pénzszükséglete alapján adta el a részvényeiket,
árfolyamveszteséggel, balszerencséjükre ugyanis a tőzsde épp 2000 őszén
kezdett másfél évig tartó mélyrepülésbe. Az ÁSZ jelentése nyomán az
önkormányzat pótcselekvésre szánta el magát: pert indított saját
vállalkozása ellen, ami jogászok szerint nonszensz, hiszen a Kőbeta csak a
rábízott vagyon újabb kényszerértékesítése révén tudna fizetni.
GYENIS ÁGNES
HVG 2005/01 01.08. 92. • Pénzügyek • cikk, keretes
Családias környezet
Kivételesen a kisebbségben lévő ellenzék egyetértésével adta el Kőbánya
2004 nyarán 1,4 milliárd forintért a majdani repülőtéri gyorsvasút mellett
fekvő Mázsa teret az osztrák hátterű, például az óbudai Eurocentert is
építtető Magnum ingatlanfejlesztő cégcsoportnak. Utóbbi 30 milliárd
forintos beruházással 135 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot és a
fővárosban kiugró, 60 méter magas épületekkel tarkított lakóparkot álmodott
ide. A vételárból azonban tavaly csupán 140 millió forintot fizetett ki a
vevő, további 700 milliót a megtisztított terület átadása után, január
elején utal, a maradék 560 milliót pedig legkésőbb szeptemberig, az építési
tervek jóváhagyását követően - tájékoztatta a HVG-t Csillagh András, a
cégcsoport egyik magyar vezetője. A Magnumnak egyébként nem ez az egyetlen
kőbányai beruházása: ők építik a 10 ezer négyzetméteres Family Centert,
amelyhez másfél éve vették meg a telket az önkormányzattól 400 millió
forintért.
A 3,1 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Hungexpo Vásár- és Reklám Rt. 18
százalékos pakettjének eladásából is már tavaly remélt 1,1 milliárd
forintot Andó Sándor szocialista polgármester. A hat érdeklődő azonban csak
idén január 11-ére nyújtja be ajánlatát a többségi tulajdonos Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek, amely ezután többlépcsős értékelési
folyamatban választja ki az önkormányzat tulajdonrészét is a „nyerő”
árfolyamon megvenni köteles győztest. Már a következő hetekben becsoroghat
viszont körülbelül 200 millió forint Kőbánya kasszájába a Raiffeisen
Ingatlan Rt. által épített Gergely utcai 144 lakásos, kétharmad részben
elkészült lakóparkból, amelyhez az önkormányzat adta a telket 2003-ban.
Kőbánya utolsó, milliárdos értékű, eladásra váró ingatlanvagyona az 50
hektáros felsőrákosi pusztaság, ahová a városatyák családi házas övezetet
képzelnek el. Csakhogy mintegy 200, a területbe ékelődő magántulajdonú
nadrágszíjtelket még nem vásárolt fel az önkormányzat. Tavaly december 28-
án a belga-liechtensteini tulajdonú, például a dunakeszi Tóváros lakóparkot
is építő Flamarc Ingatlanfejlesztő Kft. félmilliárd forintos vételi
ajánlatot tett a hatalmas ingatlanra, ami ugyan jóval kevesebb az
önkormányzat által vágyott 2 milliárd körüli árnál, viszont a cég magára
vállalná a közművesítést és a kusza tulajdoni viszonyok rendezését. | http://archivum.hvg.hu/article/200501Penzugyekcikk6354KOBANYAIONKORMANYZATITORTEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jol-valasztott-birosag-a-kobanyai-onkormanyzati-tortenesek | HVG | hungarian-news | 2005-01-08 00:00:00 | [
"Andó Sándor",
"Kulcsár Attila",
"Neszteli István",
"Váradi János"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Kőbeta Rt."
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"sikkasztás",
"offshore",
"vesztegetés",
"gazdálkodás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,759 | Felszívódott a Millenáris Rt. | http://archivum.hvg.hu/article/200451Tarsadalomcikk3162FelszivodottaMillenarisRt.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszivodott-a-millenaris-rt | HVG | hungarian-news | 2004-12-18 00:00:00 | [
"Klacsman Péter György",
"Wermer András"
] | [
"Millenáris Kht.",
"Millenáris Produkció Rt."
] | [] | [] | [
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
||
1,760 | Mellékszálak | HVG 2005/01 01.08. 87. • Gazdaság • cikk, keretes
Mellékszálak
A Pesterzsébeti Papírgyár Kft. megvásárlásával a Papironi Kft.
Kiskunlacházán is hozzájutott egy telephelyhez, amelyet 1996-ban egy
nagystílű szélhámossághoz - valószínűleg gyémántkereskedelemnek álcázott
áfacsaláshoz - használtak fel fedezetként. E gyémántügylet egyik
kulcsszereplője a Voluta Kft. volt, amelynek tulajdonosai közt ugyancsak
szerepelt a Papironi egyik részvényese, Szellem Zoltán. A feltehetőleg
százmilliós nagyságrendű visszaélést annak idején a Nemzetbiztonsági
Hivatal is vizsgálta - nem hivatalosan még az is felmerült, hogy a
háttérben két parlamenti párt finanszírozását szolgáló pénzmosás is
zajlott. Csakhogy az akkori rendőri csúcsszervnek, a Központi Bűnüldözési
Igazgatóságnak átadott ügy idővel „elaludt”. Szellem Zoltán más üzletei
révén azóta milliárdos tétű jogvitába keveredett az egészségügyi és a
honvédelmi tárcával is. Cégeik közbeiktatásával a Bakony több ezer
hektárján vadászati joggal rendelkező Koronás-szarvas Kft.-ben (HVG, 2004.
július 31.) üzlettársa lett annak a Bige László vegyipari
nagyvállalkozónak, aki Lónyán finanszírozta 11 országgyűlési képviselő
politikai vihart kavart vadászatát (HVG, 2004. március 6.). | http://archivum.hvg.hu/article/200501Gazdasagcikk1508Mellekszalak.aspx | https://web.archive.org/web/20110522022427/http://archivum.hvg.hu/article/200501Gazdasagcikk1508Mellekszalak.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mellekszalak | HVG | hungarian-news | 2005-01-08 00:00:00 | [
"Bige László",
"Szellem Zoltán"
] | [
"Központi Bűnöldözési Igazgatóság",
"Papironi Kft.",
"Voluta Kft."
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
1,761 | KÁOSZ A MILLENÁRIS KHT.-NÁL | http://archivum.hvg.hu/article/200451Tarsadalomcikk3549KAOSZAMILLENARISKHTNALApar.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaosz-a-millenaris-kht-nal | HVG | hungarian-news | 2004-12-18 00:00:00 | [] | [
"Gamax Számítástechnikai Kft.",
"Millenáris Kht."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"tanácsadás"
] | [
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
||
1,762 | Centrum Parkoló Kft.: Kupper visszatért. | http://archivum.hvg.hu/article/200451Cegvilaghir4047CentrumParkoloKftKuppervissza.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/centrum-parkolo-kft-kupper-visszatert | HVG | hungarian-news | 2004-12-18 00:00:00 | [
"Kupper András (parkolás)"
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"parkolás"
] | [] |
||
1,763 | SZÁSZ GYANÚSÍTOTT | HVG 2005/01 01.08. 13. • Hét Nap • hír
SZÁSZ GYANÚSÍTOTT
Rövidesen gyanúsítottként hallgatja ki Szász Károlyt, a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökét a Nemzeti Nyomozó Iroda
(NNYI). Csak a kihallgatáson közlik vele, hogy pontosan mivel gyanúsítják,
az idézésen ugyanis csak az ügy számát tüntették fel. Futó Barnabás, Szász
ügyvédje csak feltételezi, hogy védencét okirat-hamisítással gyanúsítják,
még annak a feljelentésnek az alapján, amit 2003 júniusában - Szász
megverése előtt - Keller László akkori közpénzügyi államtitkár tett. A
feljelentés 50-500 millió forint közötti hűtlen kezelést ró fel Szásznak,
amiért a felügyelet alkalmazottai megbízási szerződések alapján is vettek
fel pénzeket. Keller szerint ezek kamu szerződések voltak, Futó viszont a
HVG kérdésére azt állította: a dolgozók a munkaidőn kívül végzett külön
feladatok ellenértékét vették fel ily módon. A rendőrség már tavaly
megpróbálta hűtlen kezeléssel gyanúsítani Szászt, de a nyomozást felügyelő
Fővárosi Főügyészség ezt nem tartotta indokoltnak. Szakértők szerint
valószínűleg ezért változtatták meg a gyanút a súlyosabb, akár tízéves
börtönbüntetést maga után vonó hűtlen kezelésről a maximum ötéves
leültetéssel járó okirat-hamisításra. A Szász vezette hivatal egyik
határozata kapcsán lebukott egykori K&H-s sztárbróker, Kulcsár Attila
egyébként a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak a PSZÁF vezetési
anomáliáiról szóló jelentését akarta megszerezni, s ezért megvesztegette
Bálint Tamást, Keller korábbi kabinetfőnökét. | http://archivum.hvg.hu/article/200501HetNaphir1711SZASZGYANUSITOTT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szasz-gyanusitott | HVG | hungarian-news | 2005-01-08 00:00:00 | [
"Bálint Tamás",
"Kulcsár Attila",
"Szász Károly"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,764 | ELJÁRÁS A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ELLEN | http://archivum.hvg.hu/article/200451HetNaphir2716ELJARASALEGFOBBUGYESZELLEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eljaras-a-legfobb-ugyesz-ellen | HVG | hungarian-news | 2004-12-18 00:00:00 | [
"Keller László",
"Polt Péter"
] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vadászat"
] | [] |
||
1,765 | VADÁSZKARTELL | http://archivum.hvg.hu/article/200451HetNaphir1112VADASZKARTELL.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadaszkartell | HVG | hungarian-news | 2004-12-18 00:00:00 | [] | [
"Budapesti Agrárkamara",
"Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktaná"
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"vadászat"
] | [] |
||
1,766 | PRINCZ VALL | HVG 2004/47 11.20. 15. • Hét Nap • hír
PRINCZ VALL
Keddi első meghallgatásán a Fővárosi Bíróságon Bárándy Péter volt
igazságügy-minisztert nevezte meg fő ügyvédjeként Princz Gábor, az egykori
Postabank (PB) elnök-vezérigazgatója, aki hűtlen kezelés vádjával áll Diós
Erzsébet bírónő tanácsa előtt. A bűnösségét tagadó bankember szerint az
akkori bankfelügyelet 1995 áprilisában jelezte először, hogy hiányosságokat
tapasztal a PB működésében. Rusznák Tamás állami felügyeleti elnök a bank
egyes tevékenységeit korlátozó beavatkozást kilátásba helyezve szólította
fel a PB-t, hogy ne fizessen osztalékot, mert tőkeereje nem felel meg az
előírásoknak. A volt bankvezér úgy gondolja, a megrovás része volt annak a
kormányzati koncepciónak, hogy a PB-t a valós értékénél olcsóbban adják el
külföldieknek. Akkoriban a Postabank olyan hiteleket folyósított
nagyvállalati ügyfélkörének, amelyekért 1992-ben - az úgynevezett
adóskonszolidációban - az államnak kellett helytállnia. A bírónő konkrét
számokat firtató kérdéseire sokszor pontatlanul válaszoló Princz azt
állította: a Postabankot az Antall-kormány tudatosan kihagyta a
bankkonszolidációból. Korabeli sajtónyilatkozatai szerint azonban ő maga
utasította vissza az állami mentőövet, mert az fokozott
pénzügyminisztériumi kontrollal és valószínűleg a menedzsment leváltásával
járt volna (HVG, 1997. március 8.). Princz szerint enyhíthetett volna a PB
tőkeszegénységén, ha állami hátterű tulajdonosai az első öt évben nem
vesznek ki tízmilliárd forintnyi osztalékot. | http://archivum.hvg.hu/article/200447HetNaphir805PRINCZVALL.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-vall | HVG | hungarian-news | 2004-11-20 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,767 | Borász, békétlenség – NYOMOZÁS AZ FKGP SZÉKHÁZÜGYÉBEN | HVG 2004/46 11.13. 111-112. • Társadalom • cikk
NYOMOZÁS AZ FKGP SZÉKHÁZÜGYÉBEN
Borász, békétlenség
Hűtlen kezelést sejt az ügyészség az FKGP belső viszálykodással terhelt
székházeladási ügyének hátterében, s nyomozásra utasította a rendőrséget. A
kisgazdák a „családi ezüstöt” élik fel: túladtak siófoki nyaralójukon is,
mégis tetemes az adósságuk.
„Hilleréknek igazuk van, amikor fontolgatják, az MSZP költözzön el a
Köztársaság térről: a régi pártházaknak rossz az atmoszférájuk. Magam
lassan sámánokkal konzultálok a Belgrád rakparton” - panaszkodott a HVG-nek
Szeremley Huba borász, aki a 2002-es országgyűlési választások előtt 200
millió forint, papíron foglalóként nyilvántartott párttámogatás fejében
megvásárolta az FKGP pesti Duna-parti irodaházát, de máig nem jutott
birtokba (HVG, 2002. február 16.). A jelek szerint jó darabig nem is fog: a
Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség utasítására a Budapesti Rendőr-
főkapitányság (BRFK) a napokban hűtlen kezelés miatt rendelt el nyomozást a
székházügyben. A gyanú szerint Deák József korábbi FKGP-elnöknek nem lett
volna joga a párt nevében visszavonni az adásvételi szerződés semmisségének
kimondását kérő bírósági keresetet, hiszen akkor, amikor a sztornózást
kérte, már maga sem volt pártelnök.
A 2740 négyzetméter hasznos alapterületű székház eladásáról még Torgyán
József elnöksége idején döntött az FKGP, a pártelnök azonban kezdettől azt
hangsúlyozta - s ezt megerősítette a semmisségi per tanújaként is -, hogy ő
kölcsönt kért a pártnak Szeremleytől, az ingatlan értékesítése fel sem
merült.
A vitatott szerződést más akkori vezetők, Gyimóthy Géza főtitkár, Maczó
Ágnes alelnök, illetve pártfőügyészként Deák írták alá az FKGP részéről
(HVG, 2002. szeptember 7.), de környezetükben, akárcsak Szeremleyében, úgy
emlékeznek, Torgyán mindenről tudott. Akárhogyan is, a szerződés szerint a
székház vételára 700 millió forint, amiből az ominózus 200 milliót a
badacsonyi borász foglalóként utalta át az FKGP-nek. Hogy valójában mennyit
is ér az épület, ma sem tudni biztosan: az FKGP által megbízott egyik
becslő, a Webco Kft. által készített szakértői vélemény „a korához képest
jó műszaki állapotban lévő” ingatlan reális eladási árát 420-650 millió
forintban határozta meg 2001-ben, míg a szintén a párt által megbízott
igazságügyi szakértő, Döbrentei Gábor másfél évvel később a kétszeresére, 1
milliárd forintra taksálta a házat. Patthelyzet alakult ki: Torgyán új
feltételekkel újratárgyalta volna a szerződést, míg Szeremley a székházat
akarta, vagy visszakapni a „foglalót”.
A 2002-es választásokkal a parlamentből kiesett FKGP nehéz anyagi helyzetbe
került: a kasszában pár százezer forint volt, köztartozásai ellenben 10
millió forintra rúgtak, s a közüzemi számlák fizetése is akadozott. 2002
őszén Torgyán utóda, Réti Miklós akkori elnök a párt tulajdonában lévő, a
siófok Ezüsparthoz közeli 782 négyzetméteres telken található 200
négyzetméteres, korábban leégett tetőszerkezetű nyaraló értékesítése
mellett döntött. A vevő a budapesti Geli Kft. volt, a vételárat - mindössze
18 millió forintot - a párt hamar felélte, s arra jutottak, további
források bevonása érdekében meg kellene egyezni Szeremleyvel. Deák -
akkoriban az FKGP ügyvezető alelnöke - 2002 decemberében az elnökség elé
terjesztett egy szerződéstervezetet, amely alapján Szeremley és az FKGP
felbontják a korábbi megállapodást, s a párt az akkoriban a borász, illetve
a nigériai lakcímű Déri Endre, illetve a budapesti Déri András tulajdonában
álló Csodakert Kertrendező és Ápoló Kft.-vel köt újat. Utóbbi megállapodás
szerint a vételár 700 millió, a foglaló 200 millió forint marad, a pénzt a
kft 2006. május 31-éig fizeti ki (félévente 30 millió forintot, végül 100
millió, majd 200 millió forintot fizet), s az utolsó részlet kifizetésekor
kerül birtokba. Az elgondolás meg is tetszett az elnökségi tagoknak,
csakhogy utóbb kiderült, Deák a szerződéstervezet további rendelkezéseit
nem ismertette velük, így azt sem tudhatták meg, hogy a Csodakert Kft. a
szerződéskötéskor rögtön bejegyeztetheti tulajdonjogát a földhivatalban.
Hegedűs Péter, az FKGP akkori főtitkára - egykori televíziós bemondó, majd
rádiós műsorvezető - a HVG-nek elmondta, különösen aggályos lehet a 200
milliós foglalóval tervezett tulajdonszerzés azon (egyébként szintén
eltitkolt) szerződési kitétel fényében, hogy „a vevő kft mint tevékenysége
szerint ingatlanforgalmazásra jogosult, a szerződés tárgyát képező
ingatlant továbbeladás céljából vásárolta”. Hegedűs ekkor kezdett
sandaságot sejteni az ügylet mögött. E szerződés aláírását Hegedűs végül
megtorpedózta Réti elnöknél, s a párt nevében színlelt szerződésre, illetve
a Döbrentei-féle értékelésre alapozva feltűnő értékaránytalanságra
hivatkozva kérte a Fővárosi Bíróságtól (FB) az eredeti székházeladási
szerződés semmisségének kimondását (ellenkező előjellel korábban Szeremley
indított pert, csak ő az érvényességet kívánta deklaráltatni, ám a teljes
illetéket a bíróság felszólítására sem fizette ki, így keresetét az FB
elutasította).
Ekkortól fogva a székházügy elválaszthatatlan a párt kaotikus belső
viszonyainak alakulásától. 2003 februárjának közepén az FKGP
nagyválasztmányt: tartott a budapesti Marczibányi téri művelődési házban,
ahol Deákot választották elnöknek, míg az ellentábor március elején egy
másik nagyválasztmányon megerősítette Rétit. A Réti-pártiak az FB-n
támadták meg a Marczibányi téri nagyválasztmányt, egyebek mellett azzal
érvelve, nyolcszáz aláírást gyűjtöttek egy olyan konferenciateremben, ahová
jó, ha háromszázan beférnek. Az FB idén június 18-án első fokon
megsemmisítette a februári nagyválasztmány határozatait, így az
elnökválasztást is. A jelek szerint Deák mégis elnöknek érezte magát:
szeptemberben ugyanis az ő aláírásával kérték az egyébként az
elnökválasztás semmisségét kimondó FB egy másik tanácsát, szüntesse meg a
Szeremley ellen indított pert, ami szeptember végén jogerősen megtörtént,
miközben - még tavaly májusi hatállyal - felkerült a székház tulajdoni
lapjára Szeremley mint az FKGP tulajdonjogának fenntartásával történt
ingatlaneladás jogosultja (Deák nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek).
Hegedűs mindezért fordult a BRFK-hoz Deák, valamint Lengyel Zsolt főtitkár
és Bélafi Antal ügyvezető alelnök ellen csalás gyanújával. Feljelentését
elutasították, mondván, csalás nem állapítható meg, Hegedűs panaszára
azonban az ügyészség hűtlen kezelés miatt elrendelte a nyomozást. A BRFK-n
a HVG-t arról tájékoztatták, egyelőre dokumentumokat gyűjtenek arról, ki
mikortól milyen tisztséget viselt a pártban (hűtlen kezelést a vagyonkezelő
követhet el), illetve kié is a székház, majd meghallgatják Hegedűst, ezután
referálnak az ügyészségnek, s döntenek arról, kihallgatnak-e bárkit is
gyanúsítottként. Továbbra is talány Szeremley szerepe és célja. A
rosszindulatú megközelítés szerint a borász a zavarosban halászik, olcsón
akar megszerezni egy értékes belvárosi ingatlant. Ismerői úgy vélik,
Szeremley célja távlati: akár szerepet vállalna egy megújuló
kisgazdapártban. Saját szavaival: azért nem követeli prompt a szerződés
hatálybalépését, mert szeretné tudni, hogy jó kezekbe kerülne-e hátralékos
félmilliárd forintja. Igaz, más forrásból úgy tudni, a borász már felvette
a kapcsolatot székházügyben Kovács István Józseffel, az FKGP legújabb
elnökével.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200446Tarsadalomcikk5421NYOMOZASAZFKGPSZEKHAZUGYEB.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borasz-beketlenseg-a-nyomozas-az-fkgp-szekhazugyeben | HVG | hungarian-news | 2004-11-13 00:00:00 | [
"Deák József",
"Déri András",
"Déri Endre",
"Gyimóthy Géza",
"Maczó Ágnes",
"Réti Miklós",
"Torgyán József"
] | [
"Csodakert Kft.",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [] |
|
1,768 | A LÁNG HOLDING ÉS A TANKÖNYVPIAC | http://archivum.hvg.hu/article/200448Gazdasagcikk5013ALANGHOLDINGESATANKONYVPIACK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lang-holding-es-a-tankonyvpiac | HVG | hungarian-news | 2004-11-27 00:00:00 | [
"Erdős Ákos"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Láng Holding Rt.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)"
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
||
1,769 | Várólista | http://archivum.hvg.hu/palogin.aspx?guid=8c789c19-0f1f-4801-8a64-1938521bc47f&objt=1&origurl=%2farticle%2f200448Gazdasagcikk1209Varolista.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varolista | HVG | hungarian-news | 2004-11-27 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Malév Rt."
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
||
1,770 | Felszámolják a Millenáris Rt.-t. | http://archivum.hvg.hu/article/200448Cegvilaghir3319FelszamoljakaMillenarisRtt.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamoljak-a-millenaris-rt-t | HVG | hungarian-news | 2004-11-27 00:00:00 | [
"Mizsei Zsuzsa",
"Réti András",
"Wermer András"
] | [
"Millenáris Produkció Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Nábob Lízing Kft."
] | [] | [] | [] |
||
1,771 | Bevallva-bevallatlanul – TERJESZKEDŐ GYURCSÁNY-CÉGCSOPORT | http://archivum.hvg.hu/article/200448Tarsadalomcikk5146TERJESZKEDOGYURCSANYCEGCSO.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bevallva-bevallatlanul-a-terjeszkedo-gyurcsany-cegcsoport | HVG | hungarian-news | 2004-11-27 00:00:00 | [
"Apró Piroska",
"Erdős Ákos",
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Aldo Kft.",
"Altus Zrt.",
"Fortus Rt.",
"Gigastorage SA",
"HUMAN-JÖVŐ 2000 Kht.",
"Láng Holding Rt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)",
"Perfekt Rt."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
||
1,772 | SZABADI-ÜGY | HVG 2004/45 11.06. 15. • Hét Nap • hír
SZABADI-ÜGY
Magyarország gazdaságbiztonsági készletéből eladott nagy mennyiségű liszt
és cukor értékesítésének körülményeiről faggatott tanúkat kedden a Fővárosi
Bíróság Diós Erzsébet vezette tanácsa Szabadi Béla volt kisgazda
földművelésügyi politikai államtitkár büntetőperében. Az ügyészség
álláspontja szerint Szabadi „az ésszerű gazdálkodás szabályaival
ellentétesen” adott utasítást arra, hogy 1999 szeptembere és 2000 júliusa
között a „piaci ár alatt” adjanak el több tízezer tonna lisztet és cukrot
négy magánvállalkozásnak (HVG, 2003. január 4.). A volt államtitkár ellen
először még 2002 januárjában emeltek vádat igen költséges utazásai, illetve
agrárcégek vitatott reklámszerződései kapcsán, és hűtlen kezeléssel,
csalással és sikkasztással is vádolják. A bűncselekményekkel okozott
vagyoni hátrány az ügyészség szerint 1,2 milliárd forint. Az ügy - amelyhez
időközben további 850 millió forintos hűtlen kezelés és sikkasztás vádját
is csatolták - tárgyalását még 2003 decemberében kezdték el, a következő
tárgyalás februárban lesz. | http://archivum.hvg.hu/article/200445HetNaphir935SZABADIUGY.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadi-ugy | HVG | hungarian-news | 2004-11-06 00:00:00 | [
"Szabadi Béla"
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"mezőgazdaság",
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,773 | Dávid az SZDSZ és a KDNP támogatását kéri Centrum ügyben | Dávid Ibolya a szabad demokraták és a kereszténydemokraták támogatását kéri, hogy feltárhassák a fővárosi parkolórendszer pénzügyeinek szövevényét. | Levélben fordult Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke Kóka János, az SZDSZ, és Semjén Zsolt, a KDNP elnökéhez. Mint írja: sajnálattal vette tudomásul, hogy a korábban az MSZP és a Fidesz elnökéhez írt levele megválaszolatlan maradt, se Gyurcsány Ferenc, se Orbán Viktor nem reagált arra az MDF-kezdeményezésre, hogy hozzanak létre parlamenti vizsgálóbizottságot a főváros parkolási rendszerének áttekintésére, annak nyomán, hogy a Figyelő című hetilap április 26-i számában tényfeltáró írás jelent meg ezzel kapcsolatban.
Dávid Ibolya levelében így folytatja: „Mély sajnálattal vettük tudomásul, hogy a jelek szerint sem az MSZP elnökének, sem a Fidesz elnökének nem áll érdekében a fővárosi közterületek hasznosításával kapcsolatos visszás helyzet tisztázása. A Magyar Demokrata Fórum hosszú évek óta küzd a korrupció felszámolása és a tiszta közélet megteremtése érdekében, ezért meggyőződésünk, hogy a magyar politika nem mehet el szótlanul egy ilyen súlyú ügy mellett.
Az igazság kiderítése érdekében ezért most nekünk, a parlamentáris demokrácia játékszabályait komolyan vevő képviselőknek és pártoknak kell összefognunk! Tudomásunk szerint korábban mind az SZDSZ, mind a KDNP kezdeményezett vizsgálatot a fővárosi parkolást övező szabálytalanságok felderítése érdekében, de lépései hasztalannak bizonyultak. Az Önök támogatásával azonban végre eredményeket érhetünk el az ügyben. | https://24.hu/fn/gazdasag/2007/05/10/david_szdsz/ | https://web.archive.org/web/20240126174110/https://24.hu/fn/gazdasag/2007/05/10/david_szdsz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/david-az-szdsz-es-a-kdnp-tamogatasat-keri-centrum-ugyben | fn.hu | hungarian-news | 2007-05-10 00:00:00 | [] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"összeférhetetlenség",
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
1,774 | MOLNÁR ALEZREDES ÚJRA GYANÚSÍOTT | HVG 2004/44 10.30. 15. • Hét Nap • hír
MOLNÁR ALEZREDES ÚJRA GYANÚSÍOTT
Hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett közokirat-
hamisítással gyanúsította meg kedden a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal
Molnár Csaba alezredest, a K&H-brókerügy korábbi főnyomozóját. A gyanú
szerint Molnár 2003 júniusában hamisított bizonyítékok becsatolására vette
rá Kulcsár Attilát, a brókerügy fő gyanúsítottját, hogy ne induljon
nyomozás a kereskedelmi bank brókercégénél történt sikkasztások
felderítésére, és ezzel a lehetséges elkövetők - köztük Kulcsár -
mentesüljenek a felelősségre vonás alól. Az ügyészség szerint ebben
segédkezett az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának
őrnagya, Bacsi János, Molnár akkori helyettese. Róla az ügyészek gyanítják,
Kulcsár vallomását egy másik tanú vallomásaként jegyzőkönyvezte. Mindkét
gyanúsított ellenvetéssel élt - tudatta az MTI. Molnár ellen az ügyészség
vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés miatt júliusban már
vádat emelt, feltételezve, hogy pénzváltással foglalkozó üzletembereket
pénzmosási ügyekről tájékoztatott, s cserébe ajándékokat fogadott el (HVG,
2004. július 10.). | http://archivum.hvg.hu/article/200444HetNaphir2847MOLNARALEZREDESUJRAGYANUSIOTT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-alezredes-ujra-gyanusiott | HVG | hungarian-news | 2004-10-30 00:00:00 | [
"Bacsi János",
"Kulcsár Attila",
"Molnár Csaba (ORFK)"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Rendőrség"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,775 | Mindenki gyanús – A KULCSÁR-ÜGY POLITIKAI SZÁLAI | HVG 2004/43 10.23. 123-125. • Társadalom • cikk
A KULCSÁR-ÜGY POLITIKAI SZÁLAI
Mindenki gyanús
A korábbi kertelések után a héten a parlamentben Gyurcsány Ferenc
elismerte, hogy többször találkozott Kulcsár Attila exbrókerrel. A rövid
idő után megszakított kapcsolat jellegét a kormányfő - a maga részéről -
tisztának és támadhatatlannak minősítette.
„Azt gondolom, hogy találkozhattam Kulcsár úrral, minden bizonnyal
többször, mint egy alkalommal, és valószínűleg kevesebb mint három-négy
alkalommal. Ezek a megbeszélések Kulcsár Attila kezdeményezésére indultak,
a társaságuk egészségbiztosítási pénztári szolgáltatásait kívánták
értékesíteni” - kényszerült magyarázkodásra hétfőn a parlamentben Gyurcsány
Ferenc kormányfő. A korábbi fideszes titokminiszter, Demeter Ervin ugyanis
újra nekiszegezte a kérdést: hányszor találkozott a 20 milliárd forintos
sikkasztással gyanúsított egykori sztárbrókerrel, milyen minőségben és
miről tárgyalt vele? Demeter kitartóan firtatja a szocialista politikusok
esetleges érintettségét a brókerbotrányban, különösen azután, hogy az erre
a célra tavaly ősszel - részben az ő kezdeményezésére - felállított
parlamenti vizsgálóbizottság munkája kudarcba fulladt.
A villámgyors politikai karrierje előtt nagyvállalkozó Gyurcsány
természetesnek tartja, hogy Kulcsár felkereste őt mint az Altus Befektetési
és Vagyonkezelő Rt. tulajdonosát, felkínálván munkáltatója, a K&H
bankcsoport szolgáltatásait. „Amikor én találkoztam vele, akkor
Magyarország második legnagyobb bankjának gyanúba még nem keveredett
igazgatója volt” - szögezte le a miniszterelnök. Kulcsárt az Altus
vezérigazgatójához, Jagiellowicz Györgynéhez küldte, akivel az exbróker
akkor nem kötött üzletet. Bár Gyurcsánynak - állítása szerint - nem volt
kapcsolata a K&H Equities Rt.-vel (amelynek ügyfeleit Kulcsár
megrövidítette), cégének, az Altus Rt.-nek igen: a vállalkozás szabad
pénzeit - 2000 és 2003 között összesen 173 millió forintot több részletben
- a K&H-nál helyezték el, majd amikor vezetői rájöttek, hogy a bankcsoport
vezérigazgatója „nagy valószínűséggel nem úgy kezeli az ügyfelek pénzét,
ahogyan kell”, a megfelelő hozammal - az utolsó 65 milliót évi 5
százalékossal - kivették onnan.
Kulcsár Attila a kormányváltás után, 2002 nyarán-őszén kezdett intenzív
kapcsolatépítésbe szocialista politikusokkal, jobbnál jobb befektetési
ajánlatokkal bombázva őket. Tette mindezt Rejtő E. Tibor K&H-s bankvezér
támogatásával, arra hivatkozva, hogy az új ciklusban a K&H belga
főtulajdonosa, a KBC - megirigyelve az OTP pozícióját - „lobbizni” szeretne
a kormány által támogatott üzletek elnyeréséért. Így jött össze a később
lebukott exbróker például Baja Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH)
politikai államtitkárával, akit - diploma és nyelvtudás nélkül - a bank
európai uniós és önkormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető
igazgatójaként keresett fel. A kancellárián Kulcsár kapcsolatépítési
stratégiája olyannyira sikeres volt, hogy állandó belépőt kapott Kodela
László akkori humánpolitikai helyettes államtitkártól. A MEH-ben szerzett
„kapcsolatok” közül azonban a Fővárosi Főügyészség (FF) eddig egyedül
Bálint Tamást, Keller László volt közpénzügyi államtitkár egykori
kabinetfőnökét gyanúsította meg azzal, hogy Kulcsárral meg nem engedhető
módon „üzletelt”: a vád szerint hagyta magát megvesztegetni egy olyan
dokumentum megszerzéséért, amellyel a K&H brókercégének ügyei körül
szaglászó Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
akkori elnökét remélték lejáratni.
Medgyessy Pétert sem kímélte az ellenzék a Kulcsár-ügy tavaly nyári
kipattanása után: részint azért, mert az exkormányfő az egyik kiemelt
Kulcsár-ügyfél, a nagyváradi Lotus Plazát - a magyar Eximbank kölcsönéből,
de részben a Kulcsár által elsíbolt milliárdokból is - felépítő Mudura
Sándor régi jó barátja, másfelől mert elnöke volt annak az Inter-Európa
Bank Rt.-nek, amelyből két szír pénzváltó (igaz, már Medgyessy 2001.
szeptemberi lemondása után) több mint 6 milliárd forintot vett ki
készpénzben Kulcsár utasítására. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a
korábban Medgyessy főtanácsadójaként dolgozó Gyurcsánynak lehetett-e annyi
információ a birtokában, hogy legalább megsejthesse: Kulcsár közreműködött
az éppen el nem költött állami autópályapénzek törvénytelen megforgatásában
és a haszon felosztásában. A Magyar Nemzet által megszellőztetett - a
titkosszolgálatok által rögzített - telefonbeszélgetésekben mindenesetre
Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. most gyanúsított korábbi
vezérigazgatója beszél Kulcsárnak egy bizonyos „Gyurcsányiról”, aki úgymond
segíthet, hogy pénzügyi manővereik ne lepleződjenek le.
A nyomozó hatóságok előtt mindenről és mindenkiről készségesen - bár
korántsem biztos, hogy hitelt érdemlően - „éneklő” Kulcsár mindenesetre
házi őrizetben pihenheti ki kihallgatásai fáradalmait: az FF javaslatára
szeptember 30-án kiengedték az előzetesből. Ugyanaznap térhetett haza Kerék
Csaba, a Kulcsár-féle pénzmozgatásokban fontos szerepet játszó, Britton
nevezetű cégcsoport vezetője is, ám ez csak a Budai Központi Kerületi
Bíróság jóindulatán múlt, amivel az FF nem értett egyet, ezért fellebbezett
a döntés ellen. Hétfőn a Fővárosi Bíróság (FB) a magyar joggyakorlatban
szokatlan végzést hozott: jogerősen ismét előzetesbe küldte Kerék Csabát (a
döntés jogi hátteréről lásd Ki lehet a szabadító? című írásunkat). Az FB
azért tartja valós veszélynek, hogy Kerék - ellentétben a Bécsből
hazahozott Kulcsárral - megszökhet, mert idén június 9-ei, a román határon
történt elfogásakor állítólag minden jel erre mutatott: nem volt nála
útitáska és fogkefe, s nem nevezte meg utazásának pontos célját sem, noha
üzleti tárgyalásra hivatkozott. Ugyanakkor Kerék mellé a 18 napos házi
őrizet idején - ellentétben Kulcsáréval - nem rendeltek ki „posztos
rendőrt”, csak szúrópróbaszerűen ellenőrizték, így akár el is tűnhetett
volna.
Jogi szakértők attól tartanak, a Kerékkel szembeni szigorú bánásmód
összefügg azzal, hogy szeptember végén Ihász Sándor fővárosi főügyész a
gyanúsított - Kulcsárétól eltérő - hozzáállásával magyarázta, miért tartják
szükségesnek, hogy ő börtönben maradjon. Vagyis Kerék semmi érdemit nem
vallott. Kérdés, változtat-e a Britton-vezér hozzáállásán - aki eddig
tagadta bűnösségét, következésképp nem árulkodott senkire -, hogy ismét
börtönben van, s elszánja-e magát arra, hogy feltárjon valamennyit például
Kulcsár (nem csak baloldali) politikai kapcsolatrendszeréről.
GYENIS ÁGNES
HVG 2004/43 10.23. 124. • Társadalom • interjú, keretes
Ki lehet a szabadító?
Többszereplős, szinte már közéletinek nevezhető vita alakult ki a
közelmúltban arról, melyik hatóság „jutalmazta” Kulcsár Attilát azzal, hogy
előzetes letartóztatását házi őrizetté enyhítette, miközben az exbrókerügy
feltételezett mellékszereplőjének, Kerék Csabának ismét rács mögé kell
vonulnia. Az előzetes letartóztatás elrendelésével kapcsolatos bírósági és
az ügyészségi szereposztásról Frech Ágnes bírót, a Fővárosi Bíróság
büntetőkollégiuma vezetőjét kérdeztük.
HVG:. Ki lehet a hatályos törvények szerint a szabadító, az ügyészség vagy
a bíróság?
F. Á.: Konkrét, főként még folyamatban lévő büntetőügyekről nem beszélnék,
csak a jogszabályi háttérről. Törvényes garanciát jelent, ha az egyik
legfontosabb emberi jogról, a személyi szabadságról, annak korlátozásáról a
vádhatóságtól független testület, azaz a bíróság dönt. Épp ezért 1990.
január 1-je óta formailag a vádirat benyújtása előtti szakaszban is bíró
határoz például az előzetes letartóztatás elrendeléséről. Ez a döntési
kompetencia azonban nem jelenti azt, hogy a nyomozás ideje alatt nem az
ügyész marad az ügy ura. A nyomozási bíró a kényszerintézkedésekkel
kapcsolatban csak az elé terjesztett indítványokról dönthet, helyt adva
azoknak vagy elutasítva azokat. A bíró az eljárásnak ebben a korai
szakaszában az egyik irányban kötve van az ügyész indítványához - vagy
elfogadja azt, vagy enyhítheti -, de az indítványozottnál súlyosabb
kényszerintézkedést nem rendelhet el. Vagyis az előzetes letartóztatás
fenntartása helyett elrendelhet házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási
tilalmat, de ezt fordítva nem teheti, azaz nem írhat elő letartóztatást, ha
az indítvány csak házi őrizetről szól.
HVG: Előfordul-e egyáltalán a gyakorlatban, hogy a nyomozási bíró az
ügyészi indítvány ellenére döntene, vagy ez csak amolyan elvi lehetőség?
F. Á.: Az előzetes letartóztatásról döntve a nyomozási bírók a vádhatóság
indítványainak 98-99 százalékát elfogadják. S bár a nyomozási bíró nincs
abban a helyzetben, hogy részletesen elemezhesse az elé hozott
bizonyítékokat, ettől még kritikusan kell fogadnia azokat. Előfordul
például, hogy a bizonyítékok kezdetben harminc- vagy kilencvennapos
előzetes letartóztatást indokolnak, de ha ezalatt sem sikerül újabbakat a
bíró elé tárni, akkor a további hosszabbítást már nem tartja indokoltnak,
és enyhébb kényszerintézkedést választ. Hangsúlyozni kell, hogy a
kényszerintézkedésről hozott döntés még semmiféle állásfoglalást nem jelent
a bűnösség kérdésében.
HVG: Néhány hete egy ukrán „pentitót” - bűnbánó-leleplező maffiózót -
viszont éppen a bíró tartott rács mögött az elsőfokú ítélet kiszabása után,
noha az ügyészség már megszüntette volna az előzetes letartóztatást.
F. Á.: Határozott különbséget kell tenni a nyomozati és a bírói szak
között. A vádirat benyújtása után a perbíró döntési szabadsága kiteljesül:
az ügyészi indítványtól függetlenül határozhat a kényszerintézkedésekről.
Ezt a döntési szabadságot erősítette meg az az alkotmánybírósági határozat
is, amely alkotmányellenesnek minősítette, hogy a három évnél hosszabb
szabadságvesztésre ítéltek előzetes letartóztatását ügyészi indítványra a
bíró köteles volt elrendelni vagy fenntartani. Az esetleges vádalku sem
köti a bírót, sőt nem is érdekelheti, miben egyezett meg a vádlott az
ügyésszel vagy a nyomozókkal. Arra azonban a tárgyalási szakban sincs
lehetőség, hogy a bíró kijavítsa az esetleges ügyészi melléfogást, netán
egy nem kellékhiányos, de mégiscsak rosszul megfogalmazott vádat
tartalmilag helyrehozzon: csak annak alapján folytathatja le az eljárást.
FAHIDI GERGELY | http://archivum.hvg.hu/article/200443Tarsadalomcikk4270AKULCSARUGYPOLITIKAISZALAI.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindenki-gyanus-a-a-kulcsar-ugy-politikai-szalai | HVG | hungarian-news | 2004-10-23 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Bálint Tamás",
"Bitvai Miklós",
"Gyurcsány Ferenc",
"Kerék Csaba",
"Kodela László",
"Kulcsár Attila",
"Medgyessy Péter",
"Mudura Alexandru",
"Rejtő E. Tibor"
] | [
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Altus Zrt.",
"Britton-csoport",
"Inter-Európa Bank",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"vesztegetés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,776 | Bukóforduló – INGATLANBOTRÁNY DUNAKESZIN | http://archivum.hvg.hu/article/200442Tarsadalomcikk3607INGATLANBOTRANYDUNAKESZINB.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bukofordulo-a-ingatlanbotrany-dunakeszin | HVG | hungarian-news | 2004-10-16 00:00:00 | [
"Balogh Ferenc",
"Kecskeméthy Géza",
"Kovács László (Dunakeszi)",
"Lukács Pál",
"Windháger Károly"
] | [
"Metalstar 97 Kft."
] | [
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
||
1,777 | INDUL A POSTABANK-PER | HVG 2004/43 10.23. 11. • Hét Nap • hír
INDUL A POSTABANK-PER
A nyomozás megkezdése után öt és fél évvel, a vádirat benyújtását követően
16 hónappal kedden megkezdődött a Fővárosi Bíróságon Princz Gábor egykori
Postabank-vezér és hat menedzsertársa (Varga Iván, Tarr József, Jávori
Péter, Pusztai Viktor, Lovas Józsefné, Szabóné Bolváry Mariann) büntetőpere
hűtlen kezelés vádjával. Az ügyészség szerint 36,1 milliárd forinttal
rövidítették meg a Postabankot. Princzet további 121 millió forintos hűtlen
kezeléssel is vádolják, mert irreálisan magas árfolyamon vásároltatta meg a
bankkal 1997-ben Máté László korábbi szocialista pártpénztárnoktól a Budai
Hengermalom Kft. 50 százalékos üzletrészét. A tárgyalás november közepén
folytatódik, mert Princz haladékot kért, hogy elhunyt ügyvédje helyett újat
bízzon meg. A vádirat szerint az egykori bankvezetők tudatosan rossz üzleti
döntései nyomán a Postabank 1995 eleji 9,7 milliárd forintos saját tőkéje
1997 végére 2,4 milliárd mínuszba fordult, pedig a bank 17 milliárd
forintos tőkeinjekciót is kapott, és kötelezettségeire az 1997 tavaszi
betétesi pánik után az állam 12 milliárd forintos garanciát vállalt. A
tőkevesztésből a vádhatóság ötmilliárdot „jóváírt” a vádlottaknak, mert nem
tehettek arról, hogy a betétek kivonása ekkora veszteséget okozott. A
tavaly szeptemberben az Erste Banknak 101,3 milliárd forintért eladott
Postabank rendbetételére 1998 végén 152 milliárd forintot költött az állam. | http://archivum.hvg.hu/article/200443HetNaphir1460INDULAPOSTABANKPER.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/indul-a-postabank-per | HVG | hungarian-news | 2004-10-23 00:00:00 | [
"Jávori Péter",
"Lovas Józsefné",
"Máté László",
"Princz Gábor",
"Pusztai Viktor",
"Szabóné Bolváry Mariann",
"Tarr József",
"Varga Iván"
] | [
"Budai Hengermalom Rt.",
"MSZP",
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés"
] | [] |
|
1,778 | K-vonal – KULCSÁR HÁZI ŐRIZETBEN | HVG 2004/41 10.09. 111-113. • Pénzügyek • cikk
KULCSÁR HÁZI ŐRIZETBEN
K-vonal
Míg az ügyészséggel együttműködő Kulcsár Attila vallomásának részletei
folyamatosan kiszivárognak, eddig titokban maradtak egyik feltételezett
cinkosa, a bűnösségét tagadó Kerék Csaba szinténérdekes rendőrségi
kihallgatásai.
„Tizennyolc gyanúsítottja van a K&H-brókerbotrány kapcsán indult
nyomozásnak, s közülük egyedül Kulcsár Attila tett olyan, részletes,
feltáró jellegű vallomást, amellyel nem csupán a saját bűnösségét ismerte
be, hanem új bizonyítékokat is szolgáltatott az ügy felderítéséhez. Ezzel a
vallomással alapozta meg, hogy előzetes letartóztatásból házi őrizetbe
kerülhessen. Ezért állítottam azt, hogy Kulcsár hozzáállása más, mint a
többi gyanúsítotté, például a rendőrség által felvonultatott
bizonyítékokkal szemben is tagadó Kerék Csabáé” - közölte a HVG
érdeklődésére Ihász Sándor fővárosi főügyész. Tette ezt annak kapcsán, hogy
a Fővárosi Bíróság (FB) szeptember 30-án a Fővárosi Főügyészség (FF)
indítványára döntött úgy, hogy Kulcsárt ezután ne börtönben, hanem Újpesti
rakparti lakásában tartsák fogva, 24 órás rendőri őrizettel, nehogy
megszökjön.
„A fővárosi főügyész úr kijelentése nem csak a Kulcsár-ügy, hanem
valamennyi büntetőeljárás jövőjére hatással lehet” - jelentette ki Ruttner
György, Kerék Csaba védője. Kerék a Britton nevezetű cégcsoport irányítója,
Kulcsár Attila egykori barátja és kiemelt ügyfele volt. A vállakozó
esetében az FF azt javasolta, hogy maradjon továbbra is előzetesben, de az
FB másként döntött, és a vállalkozót is házi őrizetbe rendelte. Méghozzá
úgy, hogy őt nem éjjel-nappal, hanem csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik a
rendőrök. „Védencem is részletes vallomást tett, de nem árulkodott senkire”
- tette hozzá Ruttner ügyvéd, azt sejtetve, ettől függ, hogy az ügyészség
javasolja-e az előzetesben lévők házi őrizetbe küldését, vagy sem. Az
ügyvéd szerint ez az eljárás a gyanúsítottak alkotmányos jogait sérti,
hiszen joguk van hallgatni. Ihász Sándor cáfolta, hogy bármiféle alkut
kötöttek volna Kulcsár Attilával. Ők nem a vallomás tartalmát ítélik meg,
mivel az a bíróság dolga lesz - szögezte le -, hanem azt, indokolt-e a
gyanúsítottat börtönben tartani, vagy sem.
Bármit mondott Kulcsár az ügyészeknek, tény, jobban járt, mint
feltételezett bűntársainak a többsége, hiszen például egy fillér óvadékot
sem kellett letennie. Rejtő E. Tibor hajdani K&H-bankvezér tavaly 10
millió, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese és
Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. korábbi vezérigazgatója 30-30
millió forintos óvadék ellenében kerülhetett csak haza. Kulcsár állandó
őrzése egyébként valószínűleg többe kerül az adófizetőknek, mintha
börtönben maradt volna, mert a rendőrség naponta körülbelül 200 ezer
forintot költ erre, míg egy börtönlakó fogva tartása átlagosan napi 10 ezer
forintba sem kerül. Ugyanakkor Kulcsárt csak a saját testőrei védhetik meg,
ha netán valaki az életére törne, mivel a bíróság nem írta elő a
rendőrségnek, hogy az őrzésen túl a testi épségére is ügyeljenek. Bárki
bemehet hozzá, akit beenged a lakásába. Telefonálhat és internetezhet is, s
a rendőrség - állította Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-
főkapitányság szóvivője - nem kezdeményezte, hogy titkosszolgálati
eszközökkel kövessék nyomon a kommunikációját.
Kulcsár és Kerék akár egymásnak is telefonálhat. Az utoljára július végén a
rendőrségen kihallgatott Kerék szerette volna, ha szembesítik Kulcsárral,
de erre az utóbbi ellenállása miatt nem került sor. Rá tett először terhelő
vallomást Kulcsár, azt állítva: ő volt az értelmi szerzője az ügyfélpénzek
elemelésének és megforgatásának. Noha az FF Kulcsár vallomását csak a
kihallgatások befejeztével, a múlt héten adta át teljes terjedelmében a
rendőrségnek, a Kerékre vonatkozó terhelő részleteket már a nyáron
továbbította. A nyomozók elsősorban erre alapozták a gyanút, hogy Kerék 3,4
milliárd forint elsikkasztásában és kisebbrészt a tisztára mosásában
segédkezett, s ebből 336 millió forintot maga vett fel. Kerék négy
alkalommal tett vallomást a rendőrségen, s mindvégig tagadta, hogy Kulcsár
bűntársa lenne.
Az egymást 1998 tavasza óta ismerő Kerék és Kulcsár a HVG információi
szerint 2001-ben kereste fel az offshore cégek alapításával és
adásvételével foglalkozó SCF Magyarország Tanácsadó Kft.-t (ma Calderan
Consulting Kft.), amelynek segítségével Kulcsár Attila megvásárolta az
amerikai bejegyzésű Britton Interinvest LLC.-t. E cégen keresztül csorgatta
vissza az ügyfeleitől elsikkasztott pénzt különféle vállalkozásokba. E
befektetéseket (például a Novoprint Rt., a Kartonpack Rt., a visegrádi
Thermal Hotel vagy a nagyváradi Lotus Plaza) Kerék irányította, aki azt
állította a rendőrségnek: nem tudta, hogy lopott pénzből dolgozik, azt
hitte, Kulcsár valódi befektetőket mozgósított.
Keréknek arról sem volt fogalma - legalábbis a HVG információi szerint a
rendőrségen ezt vallotta -, hogy Kulcsár hamisította az aláírását és a
nevében tranzakciókat hajtott végre. A HVG értesülései szerint például a
Kerék által tulajdonolt Man szigeti Globe International Investment Ltd.
nevezetű cég (amely 2001-ben, a Britton LLC. megszerzése előtt a Kerék-
Kulcsár páros első közös magyarországi befektetésébe, a Novoprint nevezetű
cégbe szállt be) közbeiktatásával Kulcsár Antenna Hungária- és Synergon-
részvényeket adott el magyar magánszemélyeknek. Hasonlóképpen Kerék 1998
október elején állítólag száz darab OTP Bank-részvényt vett az akkoriban
közvetve a K&H Bank tulajdonában álló Magyar Yacht Rt.-től irreális áron, a
tőzsdei kurzus több mint a duplájáért, amiről az üzletember - állítása
szerint legalábbis - szintén nem tudott. Ez utóbbi tranzakció - ha valóban
volt ilyen - arra utal, hogy Kulcsár részt vehetett a veszteséget hozó
leányvállalatokkal teli K&H mérlegtisztítási manővereiben is, amelyeket
nyilván csak a főnökei utasítására hajthatott végre. Ruttner György
tájékoztatása szerint azonban a nyomozók egyetlen kérdést sem tettek fel
Keréknek sem az akkori bankvezető, Erős János, sem utódja, Rejtő E. Tibor -
vagy más K&H-banki vezető - „esetleges tudomásáról a Kulcsár-féle pénzügyi
manőverekről”.
Arra is szolgáltatott adalékot Kulcsár, amikor - szerinte - Kerék jól járt.
A Kerék által vezetett, rejtélyes, Virgin-szigeteki Vennard Ltd. nevezetű,
pénzügyi befektetésekkel foglalkozó offshore cég például ezer darab K&H-
bankrészvényt adott el az azóta már nem működő Perion Akkumulátorgyár Rt.-
nek, s ezen az üzleten állítólag 3 millió forintot nyert. Csakhogy ez a
pénz átfolyt a cégen, s Kerék - mondta a rendőrségnek - nem tudott róla.
Mindez úgy történhetett - magyarázta -, hogy megengedte Kulcsárnak,
rendelkezzék a Vennard Ltd. számlái fölött is. Ez - ha tényleg így volt -
az üzleti világban nem jellemző vak bizalomra vall. Arról, hogy a Globe és
a Vennard milyen forrásból hitelezte a Kerék és élettársa tulajdonában álló
K+P 1998-2000 Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft.-t, Kerék azt állította
a nyomozóknak: családi cégének semmi köze sem volt a Kulcsár-féle
ügyletekhez.
Kulcsár Attila több utalást tett arra, hogy a kezdet kezdetén, még 1998-
ban, Kerék svájci befektetési lehetőséget ajánlott neki: utalják át a K&H
Brókerház Rt. ügyfeleinek pénzét egy svájci bankba, amely abból az amerikai
értékpapírpiacon napon belüli adásvételeket bonyolított volna le. A tutinak
mondott nyereség felét az ügyfelek, a másik felét a két barát kapta volna
meg. A HVG tudomása szerint Kerék tagadta a svájci ajánlatot, azt azonban
elismerte, hogy voltak üzleti kapcsolatai Svájcban. A háttérben érdekelt
volt például egy energiával kereskedő cégben, a D&B nemzetközi
céginformációs szolgálat tájékoztatása szerint 1998-ban alapított zürichi
S. A. F. E. AG-ben. Egy ízben, amikor e cég svájci vezetőivel tárgyalt
magával vitte Kulcsárt is, s akkor szó esett befektetési lehetőségekről is.
Hogy a két egykori barát kötött-e közösen Svájcban üzletet, vagy sem, még
nem lehet tudni, Kerék nélkül mindenesetre aligha sikerülhetett volna bármi
is, minthogy a nyelveket nem beszélő Kulcsárnak ő tolmácsolt svájci útjuk
során. Tavaly októberben a zürichi ügyészség zárolta a K&H-brókerbotrány
egyes főszereplőinek, Kulcsárnak, Rejtőnek és Garamszeginek svájci
bankszámláit.
GYENIS ÁGNES | http://archivum.hvg.hu/article/200441Penzugyekcikk2763KULCSARHAZIORIZETBENKvonal.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/k-vonal-a-kulcsar-hazi-orizetben | HVG | hungarian-news | 2004-10-09 00:00:00 | [
"Bitvai Miklós",
"Erős János",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor"
] | [
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Betonút Zrt.",
"Britton-csoport",
"Globe International Investment Ltd.",
"K+P 1998-2000 Kft.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Magyar Yacht Rt.",
"Vennard Ltd."
] | [] | [
"sikkasztás",
"offshore",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,779 | Mágikus kapcsolatok | http://archivum.hvg.hu/article/200442Tarsadalomcikk2061Magikuskapcsolatok.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magikus-kapcsolatok | HVG | hungarian-news | 2004-10-16 00:00:00 | [
"Dobay Márta",
"Homolya József",
"Kecskeméthy Géza",
"Kovács László (Dunakeszi)"
] | [
"Mágus Média Szolgáltató Bt."
] | [
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"média",
"rokonok"
] | [] |
||
1,780 | MDF-ES SZÁMLAGYÁR | http://archivum.hvg.hu/article/200442HetNaphir1463MDFESSZAMLAGYAR.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-es-szamlagyar | HVG | hungarian-news | 2004-10-16 00:00:00 | [
"Katona Kovács Ferencné"
] | [
"MDF"
] | [] | [
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
||
1,781 | Fidesz: vizsgálóbizottságot a kormányzati negyed ügyében! | Fidesz: vizsgálóbizottságot a kormányzati negyed ügyében!
2007. május 10. 14:32 | Forrás: STOP/MTI
A kormányzati negyed beruházását vizsgáló eseti bizottság felállítását
kezdeményezi a Fidesz - jelentette be Cser-Palkovics András és Balsai
István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője.
A Fidesz elképzelései szerint az eseti bizottság ellenőrizné a beruházás
előkészítésére és megvalósítására tett kormányzati döntéseket, megvizsgálná
a kormányzati negyed célszerűségét és az alkalmazott pénzügyi-
finanszírozási-jogi konstrukciókat, felügyelné a projekthez kapcsolódó
közbeszerzési eljárásokat és szerződéseket, valamint figyelemmel kísérné a
régi kormányzati épületek hasznosítását is - mondta sajtótájékoztatón Cser-
Palkovics András.
A politikus a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a Fidesz szerint a
kormányzati negyed olyan összetett finanszírozást igénylő projekt, hogy
szükség van az előkészítés és a megvalósítás szakmai-pénzügyi-gazdasági
kontrolljára.
Kérdésre válaszolva elmondta: javaslatuk szerint a tíztagú bizottság
elnökét a Fidesz, alelnökeit a kormánypártok delegálnák. A Fidesz így
három, az MSZP négy, a KDNP, az SZDSZ, valamint az MDF pedig egy-egy
képviselővel venne részt a munkában, díjazás nélkül.
Balsai István arról beszélt, hogy a Fidesz eddig nem kapott világos választ
arra, miért van szükség a kormányzati negyedre, ezért mindent elkövetnek,
hogy legalább a parlament kontrollja alá kerüljön a beruházás
megvalósítása.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy Cser-Palkovics Andrással nemrégiben a
Legfőbb Ügyészséghez is fordultak a kormányzati negyed ügyében, de még
várják a hivatal válaszát. Az ügyészségi beadványt a két politikus korábban
azzal indokolta, hogy szerintük a beruházás a "Gyurcsány-Szilvásy páros
újabb nagy ingatlanbiznisze lehet", mert az előkészítésben olyan emberek
vesznek részt, akik kötődnek, vagy kötődtek a miniszterelnök érdekeltségébe
tartozó Altus Rt-hez. Az ellenzéki képviselők beadványukban a hűtlen
kezelés lehetőségét sem zárták ki a beruházás kapcsán.
Cser-Palkovics András emlékeztetett arra, hogy a kormányzati negyed
számvevőszéki vizsgálatát is kezdeményezték, de az erre vonatkozó
javaslatukat hónapok óta nem veszi napirendre az Országgyűlés kormánypárti
többsége.
Balsai István véleménye szerint semmilyen ok nem indokolja az új
kormányzati negyed felépítését, amely nem lesz olcsóbb megoldás, hiszen a
magyar államnak vissza kell bérelnie az új épületeket, a régieket viszont
eladják. Megjegyezte: semmi szükség nincs arra, hogy a magyar adófizetők
évtizedekig a kormány "urizálását" fizessék. Felhívta a figyelmet arra,
hogy Európában csupán két kormányzati negyed épült, az egyik Ceausescu
Romániájában, a másik pedig az újraegyesített Berlinben.
A kormányszóvivői iroda közleményében azt írta, a Fidesz által
kezdeményezett eseti bizottság kisebb garanciát jelent a már eddig is
működő, a kormányzati negyed előkészítésének minden korábbinál nagyobb
átláthatóságát és tisztaságát garantáló megoldáshoz képest.
"A radikális ellenzék javaslata azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy a
pártpolitikai szempontok uralják el a kormányzati negyed - annak idején még
Orbán Viktor által is támogatott - megvalósítását. Jelenleg ugyanis egy, a
kormánytól független, elismert szakemberek túlnyomó többségével működő
bizottság szavatolja az átláthatóságot" - olvasható a kommünikében.
A kormányszóvivői iroda szerint a Fidesz valójában ezt a független
testületet támadja, amikor helyette pártpolitikusokból álló bizottságra
bízná a feladatot.
Az ellenzéki párt több alkalommal is kritizálta a kormányzati negyed
megvalósításának folyamatát: a Fidesz állami számvevőszéki vizsgálatot
akar, illetve a Legfőbb Ügyészséghez fordult az ügyben.
A közlemény szerint a kabinet kidolgozott egy olyan garanciarendszert,
amelynek egyik része a kormányzati negyed megvalósulását ellenőrző projekt
monitoring bizottság. "Ez a fajta szakmai kontroll és átláthatóság olyan,
mint egy széf: garantálja, hogy az adófizetők pénze biztonságban van" -
írja a korányszóvivői iroda.
A közlemény megnevezi a projekt monitoring bizottság tagjait. A testület
elnöke Görözdi György miniszterelnöki megbízott, tagja Bihary Zsigmond
(Állami Számvevőszék), Mihályfi László és Béhm Imre (Budapest Főváros
Terézváros Önkormányzata), Bálint Imre (Budapesti Építész Kamara), Gecser
Szilvia és Beleznay Éva (Fővárosi Önkormányzat), Tunyoghy László (Hivatalos
Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége), Eltér István (Magyar Építész
Kamara), Kassai Ferenc (Magyar Mérnöki Kamara) és Fegyverneky Sándor
országos főépítész.
A tervpályázat előkészítését illetően szintén a kormánytól független, több
nemzetközi hírű szakemberből álló bizottság jelenti a garanciát -
tartalmazza a kommüniké. E testületnek szintén Görözdi György az elnöke,
társelnöke Sylvester Ádám (Magyar Építész Kamara), szakmai titkára
Keszthelyi Péter (BM Beruházási és Közbeszerzési Zrt.).
A bizottság tagja Beleznay Éva, Budapest főépítésze, Daniel Libeskind, New
York terület-rehabilitációjának tervezője, Hajdu Miklós (Kincstári Vagyoni
Igazgatóság), Hans Stimmann, Berlin főépítésze, Josep A. Acebillo Marin,
Barcelona főépítésze, ifj. Kálmán Ernő és Tétényi Éva (Magyar Építész
Kamara) és Mihályfi László, a VI. kerület főépítésze.
STOP | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=133379 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-vizsgalobizottsagot-a-kormanyzati-negyed-ugyeben | stop.hu | hungarian-news | 2007-05-10 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Szilvásy György"
] | [
"Altus Zrt."
] | [] | [
"ingatlan"
] | [
"Kormányzati negyed"
] |
|
1,782 | A REHAB-PRIVATIZÁCIÓ ELŐJÁTÉKA | Járókeretek
Még ki sem írták a privatizációs pályázatot a gyógyászatisegédeszköz-gyártó Rehab Rt. többségi állami részvénycsomagjára, a birtokon belül lévők máris előre tiltakoznak az általuk ingatlanspekulánsnak kikiáltott vevőjelölt ellen.
Hogyan írható ki egy állami cég többségi részesedésére befektetőket vonzó privatizációs pályázat olyan körülmények között, hogy korábban a kisebbségi tulajdonhányaddal együtt az irányítási jogot is eladták már? Nagyjából ezt a feladványt kellene megoldania az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek (ÁPV) az 50 százalék plusz 1 szavazat erejéig többségi tulajdonában álló Rehab Rt. idei évre tervezett értékesítése során. A jelek szerint ennél is bonyolultabb lehet a képlet, legalábbis az ÁPV igazgatósága (it) már négyszer nekifutott a tranzakciónak, ám még mindig csak az előkészítésnél tart. Noha a privatizációs szervezet egy-másfél hónapon belül ki akarja írni a pályázatot, egyelőre még a vételre ajánlott részvénycsomag nagyságát sem határozta meg. Mindeközben se szeri se száma a Kamarás Miklós vezérigazgatót ostromló leveleknek. A háttérben olyan, politikai kapcsolatokat is felmutatni képes figurák vetélkednek a gyógyászatisegédeszköz-gyártóért, mint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. felügyelőbizottságában helyet foglaló, ingatlanos cégeket képviselő vagy a megbízásukból dolgozó Nyíri Viktor ügyvéd, illetve a Rehab-vezérigazgató Soproni Tamás, aki 2002 nyara óta a Nemzeti Autópálya Rt. it-tagja.
A nyilvánossághoz azonban nem ők, hanem a Rehab Rt. dolgozói fordultak. A Népszabadságban egész oldalas hirdetés jelent meg 218 dolgozó aláírásával: a nyílt levelet az akkor még miniszterelnök-jelölt Gyurcsány Ferencnek címezték "Igazságos döntést kérünk!" felkiáltással. Az "igazságos" pedig a gyors privatizáció volna - kedvezményes dolgozói tulajdonszerzéssel. A hirdetők szerint az ÁPV ezt korábban megígérte nekik, a dolgozók pedig csak ebben a felállásban éreznék biztonságban a munkahelyüket, illetve a "megfizethető, jó színvonalú betegellátást".
Ugyancsak részt kért a Rehabból a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Bár a Rehab többségi irányítása mindössze egyetlen szavazaton múlik, "a tulajdoni hányad nagysága nem számít" - állította a HVG-nek Hegedűs Lajos elnök, aki a mozgássérültek és a társadalombiztosítási (tb-) kassza érdekeire hivatkozva szállt be a küzdelembe. Szerinte az utolsó magyar gyártót fenn kellene tartani, hogy az jó minőségű és az importnál olcsóbb (így a tb számára is kisebb terhet jelentő) termékekkel lássa el a piacot. A MEOSZ szinte már házon belül van, mivel nemrég részesedést szerzett a Rehab egyik kisebbségi tulajdonosában, a Pannon Befektetési Kft.-ben (PB). Most további Rehab-részvények begyűjtésére törekszik, s az együttműködéssel beleszólást kapott a cég stratégiájának alakításába - így a termékfejlesztésbe, az osztalékpolitikába is.
Az eddig mankók, kerekes székek és járókeretek gyártásáról ismert Rehab 10-15 százalékos piaci részesedése, tavalyi, 2,3 milliárd forint árbevétele és 33 millió forintos adózás előtti nyeresége aligha indokolná azt a felhajtást, amit az utóbbi hetekben a tervezett magánosítás kiváltott. Úgy tudni, a Pénzügyminisztérium egyenesen ukázba adta, hogy az ÁPV a privatizációs pályázat kiírása előtt egyeztessen a jelenlegi kisebbségi tulajdonosokkal. 1997-ben ugyanis a csődközeli helyzetbe került Rehab Rt. 691 millió forintos jegyzett tőkéjének 39,99 százalékát a dolgozókból álló MRP-szervezet és a menedzsmentből összeállt PB konzorciumnak adta el az ÁPV. Ezenfelül 10 százalékot közvetlenül a dolgozóknak ajánlott fel, ebből azonban alig több mint 3 százalékot jegyeztek le az alkalmazottak, így a többit is a konzorcium szerezhette meg. A nyolc évvel ezelőtti privatizáció célja, a cégmentés sikerült - bár a Rehab nem vált az ÁPV aranytojást tojó tyúkjává, hiszen az utóbbi öt év egyikében sem mutatott ki 53 millió forintnál nagyobb adózás előtti eredményt. A vételkor a konzorcium 100 millió forint készpénzt tett le, és rendben törleszti a 2005-ben lejáró 100 millió forint hitelét, amihez a forrást évről évre a Rehab osztalékából, illetve vissza nem térítendő pénzátadásából teremti elő. Az állami részvénytulajdon mellett egy szavazattal kisebbségben lévő tulajdonosok a privatizációs szervezet kínálati listáján most 24,1 százalékkal a PB (amelyben 37,5-37,5 százalékkal meghatározó tulajdonos Soproni Tamás és Rezső Attila), 22,81 százalékkal az MRP, 3,06 százalékkal a dolgozók és 0,03 százalékkal a Rezső Attila vezette GYSGY-Ortopédtechnika Kft.
A dolgozók az ÁPV elé került legutóbbi előterjesztés szerint 5 százalék további részesedést kértek. Ettől függetlenül a kisebbségi konzorcium hajlandó lenne az állami részvénycsomagért a privatizációs szervezet által elvárt 435 millió forintot is megadni. Mint a HVG kérdésére Barcsay András, az MRP-szervezet ügyvezetőségének elnöke elmondta, igényüket arra alapozzák, hogy 2003 januárjában az ÁPV egyik vezérigazgató-helyettese közölte velük: a majdani privatizáció keretében kiadják a kedvezményes részvényeket annak a közel 150 Rehab-munkavállalónak is, akik az 1997-es privatizáció idején még nem álltak alkalmazásban. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a kárpótlási jegyek hasznosítására feltalált portfoliótársaságból, a Forrás Rt.-ből tavaly végül kihagyta a privatizációs szervezet a Rehabot, mondván, a munkavállalói részvények kiadása 50 százalék alá apasztaná az állami részvénycsomagot. A dolgozók másik javaslata az, hogy az 1997-es privatizációt kiegészítő szindikátusi szerződés elemei kerüljenek be az alapító okiratba. E szerint a hatfős it felét a kisebbségi tulajdonos delegálja, a háromfős felügyelőbizottság (fb) egyik tagját ugyancsak a konzorcium adja; a szerződés a kisebbségi tulajdonosra testálta az irányító jogokat, így az osztalékpolitika meghatározását, illetve a vezérigazgató állításának a jogát is. Bár a szokatlan kezelési módra, a többségi tulajdonost illető jogosítványok átruházására az ÁPV fb egyik korábbi vizsgálata sem talált magyarázatot (HVG, 2001. március 3.), e szerződés a mai napig hatályban van.
Egy esetleges külsős pályázó számára mindkét verzió leértékelné az egyébként 870 millió forintra taksált Rehab eladásra szánt részvénycsomagját. Legalábbis emellett érvel az ÁPV-t ajánlatával egy ideje ostromló Gerontex Gyógyászati Segédeszköz Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, Nyíri Péter abban a levélben, amelyet szeptember végén az ÁPV it-ülésén is szétosztottak. Ebben kontrázza a Rehab-alkalmazottak hirdetését: nem lát indokot a dolgozók további részvényjuttatására, hiszen ez az 1997-es privatizáció alkalmával megtörtént, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint az MRP-szervezetet amúgy is elővásárlási jog illeti meg. Ráadásul a további dolgozói tulajdonjuttatás következtében csak kisebbségi részesedést hirdethetne meg eladásra az ÁPV, ami - Nyíri szerint - egyet jelentene a kisebbségi konzorcium áron aluli tulajdonszerzésével. A 30 millió forint jegyzett tőkéjű Gerontex tulajdonosa egyébként a GRX Vagyonkezelő Kft., amely mögött Nyíri Viktor ügyvéd (Nyíri Péter fia) és az érdekeltségi körébe tartozó, ortopédcipőket gyártó Elit Cipőkészítő Rt. áll. Az ügyvéd a cipőgyár után nemrég megszerezte az Omker Rt.-t is (HVG, 2004. június 26.), korábban azonban inkább ingatlanbefektetőként volt ismert, idén Nagygyörgy Tiborral közösen vásárolta meg például a korábban privatizált Belvárosi Irodaház Kft.-t. Tavaly pedig az amerikai-izraeli American Properties-csoport tulajdonában álló Autóker Holding Rt. tulajdonostársaként bukkant fel a Lendvai és Nyíri Ügyvédi Iroda az újlipótvárosi Római Kert lakópark beruházására létrehozott kft-ben (HVG, 2003. október 25.).
A dolgozók által feladott fizetett hirdetés egy akár Nyíriékkel is azonosítható befektetőt említ, aki "szemet vetett" a Rehab Dózsa György úti ingatlanára. Nyíri Péter ezt cáfolta a HVG-nek, mondván, a Gerontex szakmai befektetőként a többségi részvénycsomag megvételében érdekelt. Akkor is, ha egyesek az ingatlancápa-elmélet igazolását látják abban, hogy az Elit Rt.-ből nemrég két társaság vált ki, az Elit Egészségügyi Vagyonhasznosító Kft. és a Röppentyű 48. Ingatlanhasznosító Kft. Nyíri Viktor a Rehab-ügy részleteiről nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek, csak annyit közölt, szerinte a többségi irányítási jogot átadó szindikátusi szerződés érvénytelen. | http://hvg.hu/hvgfriss/2004.42/200442HVGFriss72 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rehab-privatizacio-elojateka | HVG | hungarian-news | 2004-10-16 00:00:00 | [
"Nyíri Viktor",
"Soproni Tamás"
] | [
"Rehab Rt."
] | [] | [
"privatizáció",
"egészségügy"
] | [] |
|
1,783 | A Café Reklám rendez október 23-án. | http://archivum.hvg.hu/article/200440Cegvilaghir3521ACafeReklamrendezoktober23an.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-cafe-reklam-rendez-oktober-23-an | HVG | hungarian-news | 2004-10-02 00:00:00 | [] | [
"Café Reklám Kft.",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"Wallis cégcsoport"
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
||
1,784 | Kormányzati negyed: a Fidesz eseti bizottságot kezdeményez | A Fidesz elképzelései szerint az eseti bizottság ellenőrizné a beruházás előkészítésére és megvalósítására tett kormányzati döntéseket, megvizsgálná a kormányzati negyed célszerűségét és az alkalmazott pénzügyi-finanszírozási-jogi konstrukciókat, felügyelné a projekthez kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat és szerződéseket, valamint figyelemmel kísérné a régi kormányzati épületek hasznosítását is - mondta sajtótájékoztatón Cser-Palkovics András.
A politikus a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a Fidesz szerint a kormányzati negyed olyan összetett finanszírozást igénylő projekt, hogy szükség van az előkészítés és a megvalósítás szakmai-pénzügyi-gazdasági kontrolljára.
Kérdésre válaszolva elmondta: javaslatuk szerint a 10 tagú bizottság elnökét a Fidesz, alelnökeit a kormánypártok delegálnák. A Fidesz így három, az MSZP négy, a KDNP, az SZDSZ, valamint az MDF pedig egy-egy képviselővel venne részt a munkában, díjazás nélkül.
Kormányszóvivő: a Fidesz bizottsági javaslata kisebb garancia
A Fidesz által kezdeményezett eseti bizottság kisebb garanciát jelent a már eddig is működő, a kormányzati negyed előkészítésének minden korábbinál nagyobb átláthatóságát és tisztaságát garantáló megoldáshoz képest - közölte a kormányszóvivői iroda csütörtökön. "A radikális ellenzék javaslata azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy a pártpolitikai szempontok uralják el a kormányzati negyed - annak idején még Orbán Viktor által is támogatott - megvalósítását. Jelenleg ugyanis egy, a kormánytól független, elismert szakemberek túlnyomó többségével működő bizottság szavatolja az átláthatóságot" - olvasható a kommünikében.
A kormányszóvivői iroda szerint a Fidesz valójában ezt a független testületet támadja, amikor helyette pártpolitikusokból álló bizottságra bízná a feladatot.
A közlemény szerint a kabinet kidolgozott egy olyan garanciarendszert, amelynek egyik része a kormányzati negyed megvalósulását ellenőrző projekt monitoring bizottság. "Ez a fajta szakmai kontroll és átláthatóság olyan, mint egy széf: garantálja, hogy az adófizetők pénze biztonságban van" - írja a korányszóvivői iroda.
A közlemény megnevezi a projekt monitoring bizottság tagjait. A testület elnöke Görözdi György miniszterelnöki megbízott, tagja Bihary Zsigmond (Állami Számvevőszék), Mihályfi László és Béhm Imre (Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata), Bálint Imre (Budapesti Építész Kamara), Gecser Szilvia és Beleznay Éva (Fővárosi Önkormányzat), Tunyoghy László (Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége), Eltér István (Magyar Építész Kamara), Kassai Ferenc (Magyar Mérnöki Kamara) és Fegyverneky Sándor országos főépítész.
A tervpályázat előkészítését illetően szintén a kormánytól független, több nemzetközi hírű szakemberből álló bizottság jelenti a garanciát - tartalmazza a kommüniké. E testületnek szintén Görözdi György az elnöke, társelnöke Sylvester Ádám (Magyar Építész Kamara), szakmai titkára Keszthelyi Péter (BM Beruházási és Közbeszerzési Zrt.).
A bizottság tagja Beleznay Éva, Budapest főépítésze, Daniel Libeskind, New York terület-rehabilitációjának tervezője, Hajdu Miklós (Kincstári Vagyoni Igazgatóság), Hans Stimmann, Berlin főépítésze, Josep A. Acebillo Marin, Barcelona főépítésze, ifj. Kálmán Ernő és Tétényi Éva (Magyar Építész Kamara) és Mihályfi László, a VI. kerület főépítésze.
(forrás: MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-446007-253588 | https://web.archive.org/web/20170129155735/http://nol.hu/archivum/archiv-446007-253588 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyzati-negyed-a-fidesz-eseti-bizottsagot-kezdemenyez | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-10 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Szilvásy György"
] | [
"Altus Zrt."
] | [] | [
"ingatlan"
] | [
"Kormányzati negyed"
] |
|
1,785 | SZIGORODIK A KÉPVISELŐK VAGYONBEVALLÁSA? | http://archivum.hvg.hu/article/200440Tarsadalomcikk5709SZIGORODIKAKEPVISELOKVAGYO.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szigorodik-a-kepviselok-vagyonbevallasa | HVG | hungarian-news | 2004-10-02 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor",
"Wekler Ferenc"
] | [] | [] | [
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
||
1,786 | VESZTEGETŐ KULCSÁR | http://archivum.hvg.hu/article/200439HetNaphir1611VESZTEGETOKULCSAR.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegeto-kulcsar | HVG | hungarian-news | 2004-09-25 00:00:00 | [
"Bálint Tamás",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"vesztegetés"
] | [] |
||
1,787 | Elperelt csillebérci tábor | http://archivum.hvg.hu/article/200439Tarsadalomcikk3456ELPERELTCSILLEBERCITABORMo.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elperelt-csilleberci-tabor | HVG | hungarian-news | 2004-09-25 00:00:00 | [
"Rácz Péter"
] | [
"Bau-bérc Kft.",
"Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz)",
"Magyar Úttörők Szövetsége",
"Vector Kereskedelmi Kft."
] | [
"Bp. XII. kerület"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [
"Vadászház eladás (Csillebérc)"
] |
||
1,788 | Terjed a botrány – Az elhagyott barátnő buktatta le Földesi-Szabót | Az elhagyott barátnő buktatta le Földesi-Szabót
A hvg.hu információi szerint Földesi-Szabó László elhagyott barátnője hívta fel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) munkatársainak figyelmét az Egymásért Egy-Másért alapítvány üzelmeire. A vizsgálatok alapján az alapítványt azzal gyanúsítják, hogy feltehetően mintegy 1,2 milliárd forintos áfacsalást követett el.
Földesi-Szabó László és hat társa közel egy hónapja van előzetes letartóztatásban, miután április 13-án vám- és pénzügyőrök rajta ütöttek az Egymásért Egy-Másért Alapítvány, a Herba-cégcsoport és a Palotai Vámügynökség vezetőin. Őket a bíróság - 1,2 milliárd forintos csalás és csempészet alapos gyanúja miatt - haladék nélkül előzetes letartóztatásba helyezte.
Az alapítvány – a Herba megbízásából – élelmiszert hozott be Thaiföldről és más, unión kívüli országokból, amelyet aztán az Egymásért Egy-másért Alapítványnak juttatott adományként tüntetett fel, és így nem fizetett utána adót. Földesi-Szabóék az árut, értékének bizonyos százalékáért, átadták a Herbának, amely a szállítmányokat jó pénzért különböző üzletláncoknak értékesítette. A VPOP hivatalos közlése szerint az alapítvány és az érintett vállalkozások 2004 május 1., azaz Magyarország európai uniós csatlakozása után 59 alkalommal hoztak forgalomba jogellenesen Távol-Keletről származó élelmiszereket A VPOP többet nem közölt. Sipos Jenő, a parancsnokság szóvivője jelezte: csak akkor adnak ki ismét tájékoztatót, ha új fejleményekről tudnak beszámolni.
Közben az észak-pesti vámhivatal is újabb feljelentés tett május 8-án a VPOP-nál az Egymásért Egy-Másért Alapítvány körüli csempészet ügyében a Herba-cégcsoporttal összefüggésben. A vád szerint a Herba februárban importált tizenegy rakományának jó része a közterhek megfizetése nélkül került kereskedelmi forgalomba. A vámosok külső támogatók pénzösszegeinek útját is vizsgálják.
Jakubinyi és Földesi-Szabó: az álompár
Földesi-Szabó László
© egy-masert.Egyelőre számos tisztázatlan pontja van az ügynek, ám a hvg.hu értesülései szerint az már kiderült, hogy annak nem is Földesi-Szabó László, hanem Jakubinyi Róbert a főszereplője. A két férfi még az 1990-es évek elején került egymással kapcsolatba. Földesi-Szabó – ekkor még csak Szabó Lászlóként – az ORFK-n dolgozott nyomozóként, és egy részvénycsalási ügyben vizsgálódott Jakubinyi ellen. Jakubinyi hamis váltókkal több, mint háromszázmillió forintot csalt ki a Merkantil Banktól. Jakubinyi Róbertet elítélték, de a büntetés alól mentesült, a köztársasági elnöktől kegyelmet kapott. Az elnöki kegyelmet állítólag az akkor már barát Földesi-Szabó járta ki, NBH-s kapcsolatai révén. Miután Földesi-Szabó leszerelt a rendőrségtől – a hvg.hu értesülése szerint nem önszántából –, rövid időre a Kika áruház biztonsági főnöke lett, majd Jakubinyi fiával, Roland Róberttel összeállva közösen alapítottak céget, és együtt léptek be az Egymásért Egy-Másért közhasznú szervezetbe is.
A cégnyilvántartás alapján Jakubinyiék irodái a XII. kerületben, a Zalatnai u. 2. szám alatti épületben voltak. Az egyik vállalkozás, a négy évvel ezelőtt létrehozott Win&Mk Kereskedelmi Kft. székhelyét 2003. november 24-én jegyezték be a Zalatnai utcában. A kft. többek között pályázatírással is foglalkozott. Erre a szolgáltatásra az uniós csatlakozás közeledte miatt álltak rá. Egymás után szerezték az ügyfeleket, akiktől fejenként félmillió forintos regisztrációs díjat szedtek be. Volt olyan eset is, hogy a pályázattal adósok maradtak: 2004 augusztusában a BRFK XII. kerületi kapitánysága ilyen ügyben indított nyomozást csalás alapos gyanúja miatt. Az ügyet végül a Soproni Rendőrkapitányságra továbbították, a sértett ugyanis ottani lakos.
A Win&Mk Kft. égisze alatt a Földesi-Szabó és Jakubinyi páros megpróbált bekapcsolódni a budapesti nyolcadik kerület 70 milliárd forintos rehabilitációs programjába, a Corvin-Szigony Projektbe, de alig hogy megkötötték a szerződést, a másik fél egyoldalúan felmondta azt, így ettől az üzlettől elestek.
Fedőcég lett volna? (Oldaltörés)
Sokkal többet hozott számukra az alapítvány, amelynek ötlete, információink szerint, Jakubinyi Róberttől származott. Hogy mégse ő legyen előtérben, a fiát, Rolandot tette meg alapítónak. Rolandnak viszont nem sok beleszólása volt az ügyekbe, valójában minden az apja kezében futott össze. A hvg.hu-t informáló, de nevük elhallgatását kérő személyek úgy tudják, az alapítványi tevékenység révén befolyt pénzt is az idősebb Jakubinyi kezelte. A hivatalosan az alapítványt vezető Földesi-Szabónak sem volt teljes rálátása arra, pontosan mekkora pénzeket szedtek be. Ennek tudója, Jakubinyi Róbert, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben a közhasznú szervezet és a Herba közös ügyletei miatt. Jakubinyi állítólag valahol külföldön bujkál, talán Svájcban, ahol kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik, de egyelőre nem akadtak nyomára.
A hvg.hu által megkérdezett rendőrségi szakértők kizártnak tartják azt a lábra kapott feltételezést, hogy az Egymásért Alapítvány valójában az NBH fedőcége lett volna. Túl nyilvánosan szerepeltek benne a hivatal vezetői – a már elhunyt Nagy Lajos, illetve egy másik vezető beosztásban lévő személy, Gyarmati György – és az azzal szerződéses megbízásban álló ügyvéd, Simon Ibolya. Inkább arról volt szó, hogy Földesi-Szabó László és társai arra törekedtek, hogy minél befolyásosabb kapcsolatokkal tündökölhessenek, s így fedezzék a Herbával közösen folytatott illegális tevékenységüket.
Földesi-Szabónak politikai ambíciói is voltak: Magyarok Egymásért Szövetsége néven megyei pártot alapított a 2006-os választások előtt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás község polgármesterét kérte fel a Vásárosnamény-Barabás körzet jelöltjének, ám szereplésük csúfos bukással végződött: csupán 2,97 százalékot értek el a voksoláson, annak ellenére, hogy az alapítványon keresztül mintegy harmincmillió forintot juttattak „adományként” a kis település lakosságnak. Miért éppen Barabás? - merülhet fel a kérdés. Csak feltételezéseink vannak: a község mellett épül az M3-as autópályának az ukrajnai határátkelőhelyig terjedő szakasza, amely elkészülte után az alapítvány egyik fő közlekedési útvonala lett volna.
Keresd a nőt
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány tavaly ősszel szinte berobbant a köztudatba, amikor a közhasznú szervezet munkatársai Törökországban megtalálták a három évvel korábban elrabolt Mehmet Karcsikát, és kiszabadították azt a magyar kamionost, akit baleset okozása miatt tartóztattak le a török hatóságok. Nyilván nem volt mellékes, hogy az alapítvány kurátora, Földesi-Szabó László korábban a rendőrség bevetési egységénél együtt dolgozott Szabó Zsigmonddal, aki most Törökországban a magyar katonai attasé.
Bálint Antónia
Az eredményes munkát csak megfűszerezte Földesi-Szabó László és Bálint Antónia, az alapítvány „arcának” felkért egykori szépségkirálynő románca. Talán nem volt merő véletlen, hogy a hölgy korábban a kurátor féltestvérének, D. Zsigmondnak volt a barátnője. Valószínű, hogy éppen az ismeretség okán kérték fel Bálint Antóniát az alapítvány reklámozására.
Az alapítvány ellen a VPOP állítólag már néhány hónappal korábban elindította az eljárást, miután felhívták figyelmét az alapítvány illegális tevékenységére. A hvg.hu úgy értesült, hogy a kezdeményező nem volt más, mint Földesi-Szabó László volt barátnője, a VPOP-nál magas beosztásban lévő hivatásos tiszt. Földesi-Szabó őt hagyta el Bálint Antónia kedvéért. A bosszú nem maradt el, a hoppon maradt hölgy felhívta munkatársai figyelmét az Egymásért Egy-Másért Alapítvány gyanús üzelmeire. Eredményesen. Jelenleg Földesi-Szabó és hat társa előzetes letartóztatásban várja a nyomozás végét. | https://hvg.hu/velemeny.pro/20070510_foldesi_vpop_rendorseg_jakubinyi | https://web.archive.org/web/20070513032434/http://hvg.hu/itthon/20070510_foldesi_vpop_rendorseg_jakubinyi.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terjed-a-botrany-a-az-elhagyott-baratno-buktatta-le-foldesi-szabot | HVG | hungarian-news | 2007-05-11 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Gyarmati György",
"Jakubinyi Róbert",
"Simon Ibolya"
] | [
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)",
"Win&Mk Kereskedelmi Kft."
] | [
"Barabás",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,789 | VÁD SÍK ZOLTÁN ELLEN | http://archivum.hvg.hu/article/200438HetNaphir1774VADSIKZOLTANELLEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vad-sik-zoltan-ellen | HVG | hungarian-news | 2004-09-18 00:00:00 | [
"Ormós Zoltán",
"Sík Zoltán"
] | [
"Informatikai Kormánybiztosság",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"tanácsadás"
] | [] |
||
1,790 | RECEPTPÉNZBOTRÁNY – Bértollnokok | http://archivum.hvg.hu/article/200438Gazdasagcikk3095RECEPTPENZBOTRANYBertollnoko.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/receptpenzbotrany-a-bertollnokok | HVG | hungarian-news | 2004-09-18 00:00:00 | [] | [
"Fournier Kft.",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"egészségügy"
] | [] |
||
1,791 | TELEFONOS ÁLBRÓKEREK | http://archivum.hvg.hu/article/200437Keleti_kor_TELEFONOS_ALBROKEREK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/telefonos-albrokerek | HVG | hungarian-news | 2004-09-11 00:00:00 | [
"Komódi Károly",
"Mózes Áron",
"Teravágimov Pál"
] | [
"Astral European 2002 Tanácsadó Kft.",
"Bernard Simpson Tanácsadó Kft.",
"Bowen Reece Tanácsadó Kft.",
"Cambridge Global Szolgáltató Kft.",
"Folyóvölgy Szolgáltató Kft.",
"Livingstone Asset Management Kft.",
"Whitman Pearce és Társai Tanácsadó Kft."
] | [] | [
"pénzmosás",
"csalás",
"ügyvédek"
] | [] |
||
1,792 | WEKLER LEMONDOTT | http://archivum.hvg.hu/article/200435HetNaphir1184WEKLERLEMONDOTT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/wekler-lemondott | HVG | hungarian-news | 2004-08-28 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"SZDSZ"
] | [] | [
"szőlő - borászat",
"támogatás"
] | [] |
||
1,793 | Déli verők – FORDULAT A SZÁSZ-BÁNTALMAZÁS ÜGYÉBEN | http://archivum.hvg.hu/article/200434Tarsadalomcikk4571FORDULATASZASZBANTALMAZASU.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/deli-verok-a-fordulat-a-szasz-bantalmazas-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2004-08-21 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Németh Tibor",
"Szász Károly"
] | [] | [] | [] | [] |
||
1,794 | ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI VITÁK | http://archivum.hvg.hu/article/200434Tarsadalomcikk4560OSSZEFERHETETLENSEGIVITAKH.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeferhetetlensegi-vitak | HVG | hungarian-news | 2004-08-21 00:00:00 | [
"Gráf József",
"Juhász Ferenc",
"Kaszás Tibor",
"Keller László",
"Magyar Bálint",
"Morvai Ferenc",
"Németh Imre",
"Rigler Zoltán",
"Torgyán József",
"Wekler Ferenc"
] | [
"Béhm Ügyvédi Iroda",
"Bóly Mezőgazdasági (Bóly) Rt."
] | [
"Mórágy",
"Tolna megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
||
1,795 | Nagyon fontos kulcsszereplő | http://archivum.hvg.hu/article/200434Tarsadalomcikk2913Nagyonfontoskulcsszereplo.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyon-fontos-kulcsszereplo | HVG | hungarian-news | 2004-08-21 00:00:00 | [
"Demszky Gábor"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
||
1,796 | Füstbe ment terv – VISSZAÉLÉSEK A TÖRÖKBÁLINTI PYRO-TECHNIC KFT.-NÉL | http://archivum.hvg.hu/article/200434Gazdasagcikk6073VISSZAELESEKATOROKBALINTIPYR.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fustbe-ment-terv-a-visszaelesek-a-torokbalinti-pyro-technic-kft-nel | HVG | hungarian-news | 2004-08-21 00:00:00 | [] | [
"Pyro-Technic Kft."
] | [
"Pest megye",
"Törökbálint"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
||
1,797 | KULCSÁR ÉS A SZÁSZ-VERŐ | http://archivum.hvg.hu/article/200433HetNaphir2140KULCSARESASZASZVERO.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-es-a-szasz-vero | HVG | hungarian-news | 2004-08-14 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Szász Károly"
] | [] | [] | [] | [] |
||
1,798 | A Gyermekrák Alapítvány számmágiája | A Gyermekrák Alapítvány számmágiája A Gyermekrák Alapítvány lapunk számításai szerint tavaly többet költött önmagára, mint a beteg gyerekek támogatására: mintegy 270 millió forintot. Korábbi cikkünk "cáfolataként" a szervezet ugyanakkor olyan kimutatásokat és nyilatkozatokat tett közzé, amelyek alkalmasak a sajtó és az adományozók megtévesztésére. Római Róbert | Népszabadság | 2008. január 31. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Római Róbert
Műrendőr védi Balogh István kuratóriumi elnök házát Budapest II. kerületében
Római Róbert
HIRDETÉS "Alapítványunk sikerének növekedésével egyenes arányban nő irigy ellenségeink száma. Büszkén hordhatjuk magasan Alapítványunk zászlaját..." - így kezdődik az a Gyermekrák Alapítvány honlapjára felkerült rövid szöveg, amely a mellékelt pénzügyi kimutatásokkal együtt a Népszabadság április 28-i számában megjelent - Egy százalék - adjuk, de mire? című - írásunkat hivatott cáfolni. A közzétett adatok azt látszanak igazolni, hogy a Gyermekrák Alapítvány bevételei döntő részét a beteg gyermekekre fordítja, magára pedig keveset költ - egyre kevesebbet. Ezzel szemben számításaink szerint az alapítvány kiadásainak tavaly már a nagyobb része, mintegy 270 millió forint "egyéb" célokra, tehát nem a beteg gyerekek támogatására ment el. Mint arról előző cikkünkben beszámoltunk, az egyszázalékos adófelajánlásokból évek óta messze-messze a legtöbb pénzt begyűjtő szervezet 2004-ben mintegy 67 millió forintot, 2005-ben már csaknem 200 milliót fordított saját működésére és népszerűsítésére. A 2006-os számokat tartalmazó hivatalos kimutatás még nem áll rendelkezésünkre, mert a kiemelten közhasznú szervezet lapunknak ezt nem adta át. Arra hivatkoznak, hogy erre még nem kötelesek, a beszámolót május végéig kell közzétenniük. Balogh István, a kuratórium elnöke csak néhány adatot volt hajlandó közölni. Így kiderült: a múlt évben rekordbevételt könyvelhetett el a Gyermekrák Alapítvány, 670 millió forintot, amelyből 414 millió az adózók felajánlásaiból származott. Ebből a bevételből 243 millió forintot, az előző évinél jóval kevesebbet fordított a szervezet a beteg gyerekek támogatására, ám lapunknak Balogh István azt írásba is adta, hogy "a maradvány pénzintézetben, bankszámlánkon, a távlati célok megvalósítására és rendkívüli kérések teljesítésére a rendelkezésünkre áll". Ezzel az alapítványt vezető elnök azt érzékeltette, hogy a tavalyi rekordbevételből fennmaradó majd 430 millió forint döntő részét megtakarították. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Sejtetések a homályból A működési és reklámköltségekről Balogh azóta is hallgat, ám a szervezet honlapján korábbi cikkünk cáfolataként közzétett hároméves - nem hivatalos - beszámolóban az alapítvány igyekszik megkönnyíteni a számolást: pontosan öszszesítik a bevételeket 2004 elejétől 2006 végéig (1,7 milliárd), majd összeadják a kifizetett támogatásokat (630 millió) és a számlán félretett pénzt (690 millió forint). A gyengébbek kedvéért aláhúzva jelzik e két tétel összegét is: 1,32 milliárd forint - tehát ennyit költött vagy tartalékolt volna az alapítvány az elmúlt három évben a beteg gyerekek javára. Ebből már könnyű kiszámolni, mennyi mehetett el "egyéb" célokra három év alatt: 376 millió forint. Ha a potenciális adományozót az is érdekelné, hogy mennyit költött magára az alapítvány tavaly, ezt is kiszámolhatja, hiszen a megelőző két év működési és kampányköltsége ismert, összesen 260 millió forint. E szerint tavaly az előző évi összeg csaknem fele ment volna el "egyéb" kiadásokra, nem egészen 120 millió forint. Ez sem egyenértékű persze azzal, amit Balogh István lapunknak megküldött faxüzenete sejtetett, miszerint a támogatásokra el nem költött pénz az alapítvány számláján van, de kétségkívül megnyugtató az adományozók számára, akik mindebből kiolvashatják: a szervezet egyre olcsóbban működik, spórol a megálmodott gyermekkórházra (lásd mellékelt írásunkat), gazdálkodása pedig átlátható. Gyanút legfeljebb az ébreszthet, hogy az alapítvány maga csak egy darabig segít a számolásban. És persze az a tény, hogy a hivatalos pénzügyi beszámolót a szervezet 2006-os gazdálkodásáról jótékony homály fedi. Talán nem véletlenül. Ebből ugyanis számításaink szerint kiderülne, hogy a Gyermekrák Alapítvány tavaly a 2005-ös 200 milliónál nemhogy kevesebbet, de nagyjából 70 millió forinttal többet költött "egyéb" célokra: összesen csaknem 270 millió forintot, ami immár meghaladja a múlt évben kifizetett adományok összértékét. Vagyis: a múlt évben a beteg gyerekekre áldozott 243 millió forinton felül a 670 milliós bevételből megmaradt majd 430 millió nagyobb része - Balogh István állításával szemben - nem maradt meg. Adatok dzsungelében Ahhoz, hogy ezt az állítást bizonyítsuk, ismét elő kell vennünk a szervezet jól eldugott, hivatalos pénzügyi beszámolóit az előző évekről, és vissza kell lépnünk a számok dzsungelébe. Így kideríthető: az alapítvány arról "elfelejtkezett", hogy a múlt év végén a bankszámláján (vagy házipénztárban) lévő 690 millió forint nem az elmúlt három évben gyűlt össze. Annak egy részét - a 2004-es hivatalos pénzügyi beszámoló szerint -, csaknem 160 millió forintot, korábban, 2003 végéig tették félre. Valójában tehát az elmúlt három évben a Gyermekrák Alapítvány nem 690 milliót, hanem ennél 160 millió forinttal kevesebbet, csak mintegy 530 millió forintot tartalékolt az 1,7 milliárdos bevételéből - ennek nagyobb részét ráadásul még 2004-ben. Tavaly a gyermekkórházra spórolt pénz már csupán mintegy 158 millió forinttal gyarapodott, miközben a támogatásokra el nem költött 430 milliós bevétel nagyobb része, 270 millió forint "egyéb" kiadásokra ment el - ez az összeg a négy és félszerese az alapítvány 2004-es működési és kampányköltségének. A fenti számok alapján tehát félrevezető a Gyermekrák Alapítvány tájékoztatása vagyonának felhasználásáról. Közzétett adatai egyebek mellett azt a látszatot keltik, hogy a támogatásokra elköltött, illetve félretett pénzeken felül a szervezet bevételeinek csak 22 százalékát költötte egyéb célokra. A fenti számokból ezzel szemben arra az eredményre jutunk, hogy ezek az "egyéb" kiadások az elmúlt három évben a bevételek csaknem harmadára emelkedtek, tavaly pedig már elérték a bevétel 40 százalékát, miközben adományokra 2006-ban már csak a bevételek 37 százaléka jutott. Érinthetetlen százalékok Balogh István elnök állítja: az egyszázalékos felajánlásokból egy fillér sem megy másra, mint támogatásokra. A szervezet magára csak egyéb bevételeiből áldoz. Ezt az állítást olvashatjuk a lapunknak eljuttatott helyreigazítási kérelemben is. Bár a Népszabadság ennek ellenkezőjét korábban nem állította, megkérdeztük a kuratórium elnökét: elkülönített számlán kezelik-e az egyszázalékos bevételeket. Az erre adott nemleges válasz után pedig további kérdésünk volt: ha egy számlára folyik be minden, hogyan állítható, hogy működésre, reklámra nem megy el az adófelajánlásokból? Balogh István erre kijelentette: pontosan tudják, melyik forint honnan származik. Bárhogy is, ha a tavalyi, 670 milliós bevételből 414 millió származott az egy százalékokból, a 256 millió forintos egyéb bevételek már aligha fedezték az általunk kalkulált 270 milliós "egyéb" költségeket. Mentőötlet "Három éve bombázzuk a minisztériumot, hogy adja meg az OEP-befogadást a mentőszolgálatra. Ezt most három hete kaptuk meg" - újságolta Balogh István a Klubrádióban május 3-án. Körösi László, az OEP finanszírozási osztályának helyettes vezetője lapunknak megerősítette: március 21-től három járműre kapott jóváhagyást az alapítvány, igaz, nem mentésre, hanem betegszállításra. Körösi László azt határozottan cáfolta, hogy erre az alapítványnak három évet kellett volna várnia: a kérelem ugyanis 2006 augusztusában érkezett. Betegeket szállítani egyébként - tette hozzá - enélkül is lehetne, a befogadás révén viszont az alapítványnak az OEP kifizeti a szállításokat. Ez nem jótékonyság, hanem üzlet. A piacon sokan várnak erre a lehetőségre - mondta a vezető. (K. J. V.)
HIRDETÉS
. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-446206 | https://web.archive.org/web/20100222214043/http://www.nol.hu/archivum/archiv-446206 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gyermekrak-alapitvany-szammagiaja | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-13 00:00:00 | [
"Balogh István (Gyermekrák A.)"
] | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,799 | A Fidesz választ vár az NBH-tól az Egy-Másért alapítvány ügyében | A Fidesz választ vár az NBH-tól az Egy-Másért alapítvány ügyében
A Fidesz álláspontja szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nem hallgathat tovább az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében, "mivel bűnösök közt cinkos aki néma".
Ezt Demeter Ervin fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány volt polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere közölte a sajtóval vasárnap, Budapesten, feltéve a kérdést: "Mit kerestek titkos szolgák egy olyan alapítványnál, amely gyanú szerint 1,2 milliárd forinttal rövidítette meg a költségvetést, amelynél házkutatás is volt, illetve tőle és a kapcsolódó gazdasági társaságoktól hét embert vettek őrizetbe, és le is tartóztatták őket?"
A politikus felidézte, hogy az NBH főigazgatója együtt fotózkodott az alapítvány elnökével, és egy főosztályvezetője a kuratórium munkájában vett részt, amit álláspontja szerint magánszemélyként sem tehetett volna.
A képviselő elmondta, hogy először a vám- és pénzügyőrség indított 2005-ben titkos nyomozást az alapítvány ellen, amiről értesült az említett főosztályvezető, és az emberi logika alapján közölhette azt kuratóriumi társaival.
Demeter Ervin kitért arra, hogy időközben elhunyt a 2004-ben létrejött alapítvány alapítója, akit rokoni szálak fűztek az Apró-Gyurcsány családhoz, és utána a "Szilvásy család behálózása következett", támogatást kapott a Szilvásy fivér vezette BM kórház, illetve másik Szilvásy fivér az alapítvány munkájában vesz részt.
Az alapítvány ügyében az elmúlt hónapban több ember ellen indult eljárás. Vezetője, aki többekkel együtt előzetes letartóztatásban van, régebben a rendőrségnél szolgált.
Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat is felügyelő kancellária miniszter védett személy, így furcsállja, hogy a titkosszolgálatnak nem tűnt fel "ez az intenzív kapcsolatépítés, amikor nagyon éberek is tudnak lenni, azonnal észreveszik, ha újságírók érdeklődnek Szilvásy úr nyaralójáról és a lakásukra is kimennek".
Demeter Ervin elmondta még: az NBH-tól azt a tájékoztatást kapták, hogy az érintett gazdasági társaságok nem fedővállalkozások, amit a szakmai logika is kizárna, tehát titkosszolgálati munkatársaknak nincs ott keresnivalójuk.
A képviselő kitért arra, hogy a kérdésekre Szilvásy Györgynek is válaszolnia kell, aki ott lesz az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának következő ülésén, amelyen a titkosszolgálatok éves beszámolója lesz napirenden. | https://hvg.hu/itthon/20070513_fidesz_nbh_egy-masert | https://web.archive.org/web/20231112120315/https://hvg.hu/itthon/20070513_fidesz_nbh_egy-masert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-valaszt-var-az-nbh-tol-az-egy-masert-alapitvany-ugyeben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-13 00:00:00 | [
"Gyarmati György",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"gazdálkodás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,800 | Csempészügy, intim háttérrel? | Csempészügy, intim háttérrel?
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2007. május 14.
Hétfőn dönt a bíróság arról, hogy meghosszabbítja-e Földesi-Szabó László az
Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke és társai előzetes
letartóztatását.
Pénzügyőrségi források szerint nem lehet a véletlen műve, hogy Földesi-
Szabó László és a vámőrség egy "igen csinos főtisztviselőjének" állítólagos
viszonyáról néhány nappal az előtt jelent meg sajtóértesülés, hogy a
bíróságnak arról kellene döntenie: hatvan nappal meghosszabbítja-e Földesi-
Szabó és társai előzetes letartóztatását. A VPOP illetékesei azt állítják:
az adott ügy nyomozásában közvetlenül nem érintett munkatársuk hírbe
hozására és lejáratására tett kísérlet a nyomozás menetét és irányát nem
befolyásolja.
Mint ismert, az egykor a Központi Bűnüldözési Parancsnokságnál Szabó
Lászlóként dolgozó Földesi-Szabót többedmagával milliárdos csempészettel és
adócsalással gyanúsítja a vám- és pénzügyőrség nyomozószolgálata. Azzal,
hogy a kiemelten közhasznú alapítvány részére érkezett adományokat
jogellenesen értékesítették az alapítvány fő támogatója, a számos
multinacionális áruházláncot is ellátó Herba-cégcsoport számára, s ezzel
milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek - önmaguknak pedig ugyanennyi
hasznot. Lapunk a pénzügyőrség által nem cáfolt értesülése szerint a
nyomozás adatai részben arra utalnak, hogy az Egymásért Egy-Másért
Alapítványnak küldött, döntően távol-keleti élelmiszerekből, konzervekből
álló szállítmányokat ténylegesen a Herba-csoport rendelte meg, s azokat
csak a vámkezelés előtt "engedményezték át" az alapítványnak, hogy az
ingyenesen vámkezeltethesse. Később a vám- és adófizetés nélkül vámkezelt
áruk visszakerültek a Herba-csoporthoz, amely értékesítette azt.
Egy pénteken megjelent sajtóhír szerint Földesi-Szabót volt szeretője
"dobta fel", bosszúból, mert szakított vele.
A VPOP hivatalosan még nem reagált a szombati sajtóhírre, noha a cikk
szerzője nem kevesebbet állít, mint hogy a VPOP meg nem nevezett
főtisztviselője (csupán a hölgy eltorzított fotóját közölték) tudott az
alapítvány viselt dolgairól, azonban csak az után "szólt" kollégáinak, hogy
a '90-es évekre visszanyúló viszonyának Földesi-Szabóval az egykori
szépségkirálynő, Bálint Antónia felbukkanása véget vetett. Ha ez a
híresztelés igaz, a meg nem nevezett pénzügyőr hölgyet akár hivatali
bűnpártolással is gyanúsíthatnák.
A VPOP azonban nem indít belső vizsgálatot a történtek miatt. Bencze József
rendészeti főigazgató szűkszavúan csak annyit mondott: pletykákkal nem
foglalkozik. A nyomozás dokumentumai egyértelműen bizonyítják, hogy nem
bejelentés, jelzés vagy feljelentés nyomán, hanem egy vámhivatali hatósági
vizsgálat megállapításaira alapozva rendelték el a nyomozást az alapítvány
ellen.
Az ügyben a vámőrség és a meg nem nevezett, de több helyen azonosíthatóvá
tett főtiszt is jogi lépéseket fontolgat - tudtuk meg. A VPOP azért, mert a
munkatársát alig burkoltan hivatali bűnpártolással megvádoló cikkek
alkalmasak a testület iránti közbizalom megingatására.
A hírbe hozott tiszt határozottan tagadta, hogy valaha is bensőséges
kapcsolatban állt volna Földesi-Szabóval. Mint lapunknak fogalmazott: még
munkakapcsolatba is csak ritkán kerültek. A főtiszt rágalmazásért és
személyiségi jogainak megsértéséért elégtételt kér rágalmazóitól.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt, polgári titkosszolgálatokat felügyelő
tárca nélküli minisztere vasárnapi sajtótájékoztatóján azt a kérdést tette
fel: mit kerestek titkos szolgák egy olyan alapítványnál, amely a gyanú
szerint 1,2 milliárd forinttal rövidítette meg a költségvetést, és
amelytől, illetve a kapcsolódó gazdasági társaságoktól hét embert vettek
őrizetbe. Mintegy három héttel ezelőtt a Nemzetbiztonsági Iroda azt
közölte: az eset kapcsán a Nemzetbiztonsági Hivatal egyetlen volt vagy
jelenlegi tagja ellen sem indult büntetőeljárás. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-446378 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csempeszugy-intim-hatterrel | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-14 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László"
] | [
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,801 | Parkolóvizsgálat – Az MDF szerint a két nagy párt korrupciós üzlete áll a háttérben | Parkolóvizsgálat Az MDF szerint a két nagy párt korrupciós üzlete áll a háttérben Az MSZP szerint nem vizsgálhatja az Országgyűlés a Centrum Parkolási Kft. ügyét - Kóka János pedig azt tanácsolta a vizsgálatot szorgalmazó Dávid Ibolyának: az MDF tegyen feljelentést, ha bűncselekményt sejt. A Fidesz támogatja a vizsgálatokat. Hírösszefoglalónk | Népszabadság | 2007. május 14. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS Ismét a "70-30-as" MSZP-Fidesz osztozkodásvád az MDF korrupcióellenes harcának politikai képlete. Az apropó most nem az autópálya állami forrásainak leosztása - a 2006-os választások előtt ezzel vádolta a két nagy pártot az MDF -, hanem a budapesti Centrum Parkoló Kft. Ez a társaság kapta meg a főváros belső - hol jobb-, hol baloldali vezetésű - kerületeitől a parkolási díjak kivetésének és behajtásának feladatát. Az MDF szerint fölösleges és korrupciógyanús a közvetítő cég beiktatása. Dávid Ibolya pártelnök és Herényi Károly frakcióvezető május 4-én parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Figyelő című hetilap 2007. április végi cikkére hivatkozva. Ebben egyebek között az áll: "A Centrum Parkoló Kft. tulajdonosi hátterében úgy tűnik, több politikus is áll. Kupper Andrásnak (Fidesz) azonos nevű nagybátyja 75 százalék fölötti tulajdont szerzett a Centrum Parkoló Kft.-ben, de Somlyódy Csaba szocialista politikus is szerepelt a tulajdonosok között." Az MDF elnök asszonya egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy "Budapesten veszekszik a felszín és üzletel a mély." Szombaton az MDF részéről Almássy Kornél tartott sajtótájékoztatót, melyen felvetette: vajon a budapesti polgárok tudják-e, hogy ha vásárolnak egy tízezer forintos parkolókártyát, abból az érintett szocialista és fideszes vezetésű önkormányzatok nem kevesebb, mint 7500 forintot nagylelkűen, elszámolási kötelezettség nélkül átengednek a Centrum Kft.-nek? - Hogyan került Budapesten monopolhelyzetbe a mobilparkolás piacán a Centrumot is tulajdonosai között tudó EME Zrt., s hogyan kerülhetett 250 millió forint közpénz a cégbe? - sorakoztatta a kérdéseket Almássy Kornél. A politikus nem szolgált bizonyítékokkal - ahogyan Dávid Ibolya sem - a Fidesz és az MSZP esetleges érintettségét, anyagi hasznát illetően. A Fidesz és a KDNP jelezte, hogy támogatja a vizsgálóbizottság felállítását. Az MSZP vasárnap tudatta: nem tartja házszabályszerűnek a fórumos kezdeményezést, vagyis a szocialisták szerint nem kerülhet az ügy az Országgyűlés napirendjére. Az SZDSZ elnöke, Kóka János azt tanácsolta Dávid Ibolyának: ha az MDF bűncselekményt sejt, tegyen feljelentést. A Centrum Kft. a Figyelő cikke és az MDF-es sajtótájékoztatók után perre készül. A Centrum vezérigazgatója, Fürst György az Origónak úgy nyilatkozott: Nem érdemes fővárosi politikusok, Kupper András vagy Somlyódy Csaba érintettségétől tartani, mert sem a cégnek, sem a kerületi társulásnak soha nem volt szerződése a fővárossal. Fürst szerint egyszerűen arról van szó, hogy ez egy pici ország, itt minden cégben van valakinek rokona.
HIRDETÉS
. | http://www.nol.hu/cikk/446376/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolovizsgalat-a-az-mdf-szerint-a-ket-nagy-part-korrupcios-uzlete-all-a-hatterben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-14 00:00:00 | [
"Fürst György",
"Kupper András (parkolás)",
"Somlyódi Csaba"
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME)",
"Fidesz",
"MSZP"
] | [
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,802 | Nagyot buknak a Szent István téren? | Nagyot buknak a Szent István téren?
Munkatársunktól • 2007. május 10.
Százmilliót bukhat az V. kerület, amiért egy ingatlanhasznosító cég ingyen
szervezhetne rendezvényeket a Szent István térre - állítja az MSZP
belvárosi frakcióvezetője. A fideszes alpolgármester szó sincs sem
ingyenességről, sem aláírt szerződésről.
Százmillió forinttól eshet el az V. kerület, amiért egy ingatlanhasznosító
cégnek pályázat nélkül négy évre ingyen megengedné, hogy minden esztendőben
nyolc hónapon át a Szent István téren piacokat, kávéházat és gasztronómiai
vásárokat szervezzen - állítja Pásztor Tibor, az MSZP helyi
frakcióvezetője. Szerinte az erről szóló megállapodást már alá is írta
Rogán Antal polgármester. Pásztor kitért arra is, hogy Rogán a saját
hatáskörébe vonta a közterület-használati engedélyek kiadását.
Puskás András, fideszes kerületi alpolgármester szerint azonban szó sincs
ingyenességről, mivel Rogán a belvárosi képviselő-testület keddi ülésén
kezdeményezte a céggel kötött együttműködési megállapodás módosítását.
Közölte azt is, hogy a közterület-használati engedélyek elbírálása már nem
a polgármester jogköre, mert azt neki továbbadta, "az egyszerűsítés és a
kiszámíthatóság" érdekében. Emlékezetett arra, hogy Rogán elődje, az MSZP-s
Steiner Pál a Vörösmarty teret ingyen adta át egy cégnek,hogy az ott
karácsonyi vásárokat rendezhessen. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-446020 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyot-buknak-a-szent-istvan-teren | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-10 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Steiner Pál"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Bp. V. kerület"
] | [
"ingatlan",
"engedély"
] | [] |
|
1,803 | Vass Lajosra írták ki az Operaház főigazgatói pályázatát? | Többek véleménye: a főigazgatói pályázatot a dalszínház miniszteri biztosára, Vass Lajosra írták ki. Bizonyítéknak vélték, hogy a feltételek között nem szerepelt a nyelvtudás. Vass Lajos - állítólag - a világhírű karmesterrel, Fischer Ádámmal közösen pályázott. A főrendező Kovalik Balázs lenne. Úgy tudjuk, a korábbi pályázók közül a Theater Trier zeneigazgatója, Dénes István karmester adta be elképzelését. A három főigazgatói koncepció jogászoktól vagy közgazdászoktól érkezett, ezt egyébként engedi a kiírás.
A pályázatokat javaslattevő grémium véleményezi - 30 napon belül. Tagjai: az Operaházból a közalkalmazotti bizottság és a szakszervezet elnökei, Rácz István és Rotter Oszkár, valamint a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének vezetője, Kovács Sándor, az Antenna Hungaria Zrt. vezérigazgatója, László Géza és Schneider Márta szakállamtitkár. A végső szó Hiller István miniszteré.
Vass Lajos | http://nol.hu/archivum/archiv-446075-253650 | https://web.archive.org/web/20170203194456/http://nol.hu/archivum/archiv-446075-253650 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vass-lajosra-irtak-ki-az-operahaz-foigazgatoi-palyazatat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-11 00:00:00 | [
"Vass Lajos"
] | [
"Kulturális Minisztérium",
"Magyar Állami Operaház (MÁO)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
|
1,804 | Plasztikai műtéttel is magyarázzák a parkolóbizniszt | Az MDF parlamenti vizsgálóbizottsággal nézetne utána a Figyelő cikke szerint gyanús fővárosi parkolóbizinisznek, miközben az érintett cég, a Centrum Kft. perre készül emiatt. A parkolási cég főnöke állítja, hogy az utcán beszedett milliárdokról el tudnak számolni: a rendszer fenntartása nem olcsó, sokba kerül az ellenőrök oktatása, és előfordult, hogy egy megvert munkatársuk plasztikai műtétét is nekik kellett kifizetniük. A cégvezető a politikai kötődésekben sem lát kivetnivalót.
Már a parlamentig is eljutott annak a fővárosi parkolócégnek az ügye, amellyel kapcsolatban hűtlen kezelést, politikai összefonódásokat és előnytelen önkormányzati szerződéseket emlegetve riportot közölt a Figyelő április végén. Az MDF a cikkre hivatkozva parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta, mivel a parkolócég és a kerületi önkormányzatok közötti szerződésben az MSZP és a Fidesz közötti, "többmilliárdos kárt okozó gyanús alkukat" sejt.
Az érintett cég, a hét fővárosi kerület parkolási rendszerét üzemeltető Centrum Parkoló Kft. tavaly mintegy 3 milliárd forint bevétellel zárt. A Figyelő információi szerint ebből a pénzből egy még 2000-ben kötött szerződés alapján az önkormányzatok csupán mintegy 27%-ot kaptak, a többi pedig a magáncégnél maradt. Az üzletet még érdekesebbé teszi, hogy a parkolási cég tulajdonosa Kupper András fővárosi fideszes képviselő azonos nevű nagybátyja, de a kft.-ben 2000 előtt volt érdekeltsége egy Somlyódy Csaba MSZP-s képviselő által részben tulajdonolt cégnek is.
A Centrum vezérigazgatója Fürst György, aki kinevezése előtt Terézváros szocialista alpolgármestere volt, és évekig töltötte be a hét érintett kerület által létrehozott Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának (FÖPT) elnöki tisztét is. Ez a társulás kötött szerződést még 2000-ben a Centrum Parkoló Kft.-vel. Bár hűtlen kezelés gyanújával az ügyben egyszer indult már ügyészségi vizsgálat, a nyomozást 2003-ban bűncselekmény hiányában lezárták. Most a Centrum Parkoló Kft. a Figyelő beperlésére készül, mivel Fürst György vezérigazgató szerint a lap által közölt adatok nem helytállóak: ő állítja, hogy a kft. 2005-ben csak mintegy 30-50 milliós, 2006-ban pedig körülbelül 100 milliós nyereséget könyvelt el.
Minden pénzt elköltenek
Kérdés, hogy mi történik a bevétel többi részével, ha a cégnek hivatalosan csak 100 millió a nyeresége. Fürst az [origo]-nak azt mondta, hogy bár bevételüknek csak mintegy 30 százalékát juttatják vissza tisztán az önkormányzatokhoz, mivel - más parkolási cégekkel ellentétben - a Centrum Parkoló Kft. saját tőkéből építette ki a parkolóórákat, ezek költsége is beleszámít a végelszámolásba. A 2-3 milliárd forintért vásárolt szerkezetek értéke hozzáadódik az önkormányzati részhez, ugyanis a kft. 10 éves szerződésének végén az automaták önkormányzati tulajdonba kerülnek - magyarázta a vezérigazgató. Ha ezt a költséget 10 évre leosztjuk, már 40 százaléknál tart az önkormányzati részesedés, miközben az V. kerületben dolgozó parkolási cég csak 32 százalékot ad át - tette hozzá.
A cégnek - 100 milliós haszonnal számolva - még így is legalább 1,7 milliárd forintról kell számot adnia évente: Fürst György állítása szerint ezt mind elemészti a rendszer fenntartása. Mint elmondta, az ő nyereségességüket az rontja, hogy csak mellékutcák tartoznak hozzájuk, ahol sokkal rosszabb a parkolóhelyek kihasználtsága, mint a főutakon, miközben az üzemi költségek ugyanakkorák.
A vezérigazgató szerint Budapesten például a rossz fizetési morál miatt nagyon sokat kell költeni az ellenőrzésre: "Londonban egy év alatt 5000 autót írnak fel, Svájcban két éve nem fogtak nem fizető parkolót, Budapesten viszont évente 1,5 millió fizetés nélkül parkoló autót találunk" - magyarázta. A cég ezért háromlépcsős ellenőrzést folytat, saját ellenőreit GPS-nyomkövetővel figyeli a hatékonyság érdekben, és még az ellenőrök ellenőreit is ellenőrzi, ami - mint Fürst fogalmazott - költséges üzem.
50 órás cetlifelismerő tanfolyam
Nagy problémát jelent az is, hogy a parkolási ellenőr munkakör "nem nagyon közkedvelt szakma", ezért folyamatos kicserélődéssel kell számolni - folytatta a vezérigazgató. A Centrum Parkoló Kft.-nek jelenleg 161 alkalmazottja van, de a gyors fluktuáció miatt egy évben akár 1000 ember is megfordul az ellenőri egyenruhában. Persze csak miután végigülték az 50 órás, kötelezően előírt képzést.
Hogy mit tanítanak egy parkolási ellenőrnek 50 órán át? Fürst szerint nagyon sok mindent. Hiszen meg kell ismerni "kerületenként 8-10 féle ingyenes parkolási engedélyt, kártyát és matricát", és fel kell tudni ismerni a mozgássérült-igazolványt is. Ezen kívül tanítanak az ellenőrnek némi KRESZ-t, meg azt is, hogy hogyan használja a nála lévő technikai eszközt és a digitális fényképezőgépet - sorolta a vezérigazgató, aki szerint "nem sok az az 50 óra".
Kénsavas beöntés és plasztikai műtét
161 alkalmazottból persze még mindig nem lehet leírni milliárdos kiadásokat, de a parkolási cég vezetője további magyarázatokat is hozott a nagy költségekre. A példák között szerepel még a parkolójegyek nyomtatásához szükséges papírszalag kihelyezése, a parkolóautomaták műszaki karbantartása és szervizelése, és az is, hogy - mivel nincsenek hálózatra kötve - az automaták akkumulátorait rendszeresen, egyesével kell feltölteni.
A hibaelhárítással kapcsolatban Fürst arról is beszélt, hogy volt már automata, amit habbal nyomtak tele, vagy éppen kénsavat csepegtettek bele injekcióstűvel. De a Centrum Parkoló Kft. költségeit növelte az is, amikor az egyik ellenőrüket úgy megverték, hogy szilánkosan eltört az állkapcsa. Ebben az esetben például több százezres plasztikai műtétre is szükség volt, amit szintén a cég vállalt magára - példálózott a vezérigazgató. Szerinte ezekből a költségekből összeáll az elköltött több mint másfél milliárd forint.
"Minden cégben van egy rokon"
Fürts György az állítólagos politikai összefonódásokat is igyekezett megmagyarázni: ő például - állítása szerint - azért kerülhetett szocialista alpolgármesteri székből a parkolási cég élére, mert az önkormányzatnál régóta foglalkozott parkolással, és hozzá hasonló jó szakembert nehéz találni. Szerinte teljesen rendjén van az is, hogy a Centrum Kupper András nagybátyjának cége, mivel ebből a fideszes politikus semmit nem profitálhatott. Kupper maga is azt állította az [origo] kérdésére, hogy nem volt köze nagybátyja cégének szerződéseihez.
A céget szabályos pályázattal, a kerületi közgyűlések jóváhagyásával választotta ki a FÖPT - tette hozzá Fürst, és ezt állította az egykori terézvárosi alpolgármester mellett Erzsébetváros polgármesteri hivatala is az [origo]-nak. A Centrum vezérigazgatója szerint azért sem érdemes fővárosi politikusok, Kupper András vagy Somlyódy Csaba érintettségétől tartani, mert se a cégnek, se a kerületi társulásnak nem volt soha szerződése a fővárossal. "Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy pici ország, itt minden cégben van valakinek rokona" - magyarázta a Kupper-rokonságot.
Visnovitz Péter | https://www.origo.hu/itthon/2007/05/20070509parkolo | https://web.archive.org/web/20200905161359/https://www.origo.hu/itthon/20070509parkolo.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/plasztikai-mutettel-is-magyarazzak-a-parkolobizniszt | Origo | hungarian-news | 2007-05-10 00:00:00 | [
"Fürst György",
"Kupper András (parkolás)",
"Somlyódi Csaba"
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fidesz",
"Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társasága",
"MSZP"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"összeférhetetlenség",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,805 | Kiosztott osztozkodók – MEGABÍRSÁG SZTRÁDAÉPÍTŐKNEK | http://archivum.hvg.hu/article/200431Gazdasagcikk5265MEGABIRSAGSZTRADAEPITOKNEKKi.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiosztott-osztozkodok-a-megabirsag-sztradaepitoknek | HVG | hungarian-news | 2004-07-31 00:00:00 | [] | [
"Betonút Zrt.",
"Debmut Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"Hídépítő Zrt.",
"RING Kkt",
"Strabag",
"Vegyépszer Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"autópálya",
"versenykorlátozás - kartell",
"bírság",
"útépítés"
] | [] |
||
1,806 | Szlovén jelzés a nyomozás hátterében? – Az NBH megpróbálta eltussolni az adó- és vámcsalást? | 2007.05.13. 22:09
Szlovén vámosoktól kapta az első információkat az Egymásért, Egy-másért Alapítvány kétes ügyeiről a hazai társszervezet – tudta meg lapunk. A Nemzetbiztonsági Hivatal lépni próbált, de sikertelenül. Demeter Ervin (Fidesz) ugyancsak az alapítvány ügyeit firtatta a hét végén.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy alkalommal már megpróbálta eltussolni az Egymásért, Egy-másért Alapítvány 1,2 milliárd forintos adó- és vámcsalás gyanúja miatt indult ügyét, sikertelenül – értesült lapunk. Ismert, az alapítvány vezetése volt rendőrökből, illetve aktív és nyugdíjazott nemzetbiztonsági tisztekből áll.
Az esetet jól ismerő informátorainktól megtudtuk, a csempészetre a szlovén vámszervek figyelmeztették a magyar társszervezetet, amely azonnal elindította a vizsgálatot.
Erről értesülve NBH-s vezetők jelentek meg a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán, látogatásuk azonban nem járt eredménnyel. Egyik informátorunk közölte: „ha a vámosok eltussolják az ügyet, biztosan börtönbe kerülnek, ugyanis a szlovén figyelmeztetésnek nyoma maradt.” – A nemzetbiztonságiak mindent megtesznek azért, hogy akadályozzák az eljárást – tájékoztatták lapunkat.
Ennek fényében figyelemre méltó az a hét végén a sajtóban elterjesztett információ, miszerint az Egymásért, Egy-másért Alapítvány elleni VPOP-s büntetőeljárást az egyik ott dolgozó főtiszt kezdeményezte, mivel korábban az alapítvány előzetes letartóztatásban lévő elnökének, Földesi-Szabó Lászlónak a barátnője volt. Lapunk munkatársát egy, az alapítványhoz és a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz közel álló egykori újságíró is így tájékoztatta, de megkeresésünkre az érintett vámos határozottan cáfolta, hogy bármikor is köze lett volna a letartóztatott elnökhöz.
Más forrásaink mindebből arra következtettek, hogy ez is egy tipikus nemzetbiztonsági félrevezető akció.
Valószínűleg a volt újságíró – aki lapunkat is tájékoztatta – több orgánumnak is elhintette dezinformációit, hogy később így járassa le a vámszervek egyik valóban fontos pozícióban lévő tisztjét. Figyelemre méltó az időzítés: holnap, május 15-én jár le az alapítvány elnökének és hat társának előzetes letartóztatása.
Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja tegnapi sajtótájékoztatóján feltette a kérdést, mit kerestek titkosszolgák olyan alapítványnál, amely a gyanú szerint 1,2 milliárd forinttal rövidítette meg a költségvetést, amelynél házkutatás is volt, illetve tőle és a kapcsolódó gazdasági társaságoktól hét embert vettek őrizetbe, és le is tartóztatták őket – kérdezte. A fideszes képviselő szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal nem hallgathat tovább az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyében, mivel „bűnösök közt cinkos, aki néma”.
Az Orbán-kormány volt polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere felidézte, az NBH főigazgatója együtt fotózkodott az alapítvány elnökével, és egy főosztályvezetője a kuratórium munkájában vett részt, amit álláspontja szerint magánszemélyként sem tehetett volna. A képviselő elmondta, hogy először a vám- és pénzügyőrség indított 2005-ben titkos nyomozást az alapítvány ellen, amiről értesült az említett főosztályvezető, és az emberi logika alapján közölhette azt kuratóriumi társaival. Demeter Ervin kitért arra, hogy időközben elhunyt a 2004-ben létrejött alapítvány alapítója, akit rokoni szálak fűztek az Apró–Gyurcsány családhoz, utána a „Szilvásy család behálózása következett”. A képviselő emlékeztetett arra, hogy támogatást kapott az alapítványtól a Szilvásy testvére által vezetett BM Kórház, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter másik fivére az alapítvány munkájában vesz részt.
Az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyében az elmúlt hónapban több ember ellen indult eljárás, a szervezet vezetője – aki többekkel együtt előzetes letartóztatásban van – régebben a rendőrségnél szolgált. Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy Szilvásy György védett személy, így furcsállja, hogy a titkosszolgálatnak nem tűnt fel „ez az intenzív kapcsolatépítés”, amikor nagyon éberek is tudnak lenni, hiszen – idézte fel Demeter Ervin – azonnal észreveszik, ha újságírók érdeklődnek Szilvásy úr nyaralójáról. A Magyar Nemzet munkatársának lakására is kivonultak az NBH alkalmazottai, miután kollégáink egy cikkhez gyűjtöttek háttéranyagot a kancelláriaminiszter vidéken épülő házánál.
Demeter elmondta még: az NBH-tól azt a tájékoztatást kapták, hogy az érintett gazdasági társaságok nem fedővállalkozások, amit a szakmai logika is kizárna, tehát titkosszolgálati munkatársaknak nincs ott keresnivalójuk. A képviselő kitért arra, hogy a kérdésekre Szilvásy Györgynek is válaszolnia kell, aki ott lesz az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának következő ülésén, amelyen a titkosszolgálatok éves beszámolója lesz napirenden. A nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese nem kívánta kommentálni Demeter Ervin szavait.
Az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány a Távol-Keletről hozott Magyarországra karitatív célból élelmiszer-szállítmányokat (ezen a jogcímen mentesülhettek adó és vám fizetésének kötelezettsége alól). A gyanú szerint közel 8500 tonna konzervet azonban nem a rászorulóknak adták, hanem kereskedelmi forgalomba hozták azt.
Egy másik kiemelten közhasznú társaság, a Gyermekrák Alapítvány gazdálkodásával sem biztos, hogy minden rendben van. A Népszabadság számításai szerint a szervezet tavaly többet költött önmagára, mint a beteg gyerekek támogatására: mintegy 270 millió forintot. Az alapítvány erre reagálva olyan kimutatásokat és nyilatkozatokat tett közzé, amelyek – a lap szerint – alkalmasak a sajtó és az adományozók megtévesztésére. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/szloven-jelzes-a-nyomozas-hattereben-2 | https://web.archive.org/web/20231110130813/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/szloven-jelzes-a-nyomozas-hattereben-2 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szloven-jelzes-a-nyomozas-hattereben-a-az-nbh-megprobalta-eltussolni-az-ado-es-vamcsalast | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-05-14 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"gazdálkodás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,807 | Magyar szálak az Eurofighter-botrányban | 2007.05.14. 07:20
A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikke a brémai tartományi választások tanulságait elemzi. A Die Presse részletesen foglalkozik az Ausztriában politikai botrányt kavart Eurofighter-ügy magyarországi szálaival.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Daniel Deckers Választási eredmény a politikatudományi tankönyvből című cikkében a vasárnapi brémai választások tapasztalataival foglalkozik.
A vasárnapi tartományi választások eredménye nyugodtan származhatna egy, a nagykoalíció tanulságait elemző politikatudományi szakkönyvből is. A két párt számszerű túlsúlyából középtávon a kisebb pártok profitálnak. A másik szabály szerint a kisebb koalíciós párt mindig gyengébben szerepel. (Az SPD 37 százalékot, a CDU 25,4 százalékot, az FDP 5,9-et, a Baloldali Párt–PDS 8,5-öt, a zöldek 16,5-öt, a Német Népi Unió 8 százalékot kapott. A Szerk.)
Bár az SPD maradt a legerősebb brémai párt, már nagyon messze került a hetvenes és nyolcvanas évek abszolút többségétől. S nem csak a zöldek miatt, akik először itt vonultak be a tartományi parlamentbe, és a hatalomtól fájdalmasan elszokott pártként megerősödve most ismét koalíciós erőként ajánlkoznak.
Vasárnap óta a Baloldali Párt–PDS-nek számos eredménytelen kísérlet után sikerült bejutnia egy nyugati tartományi parlamentbe. A pártnak a 2005-ös Bundestag-választásokon elért jó szereplése, valamint a szélsőbal és jobb között ingadozó választói potenciálnak figyelmeztetnie kellett volna az SPD-t. Profilnélküliséggel, és a szakszervezetek, valamint a konzervatívok témáinak megszállásával aligha lehet a Baloldali Párt felemelkedését nyugaton megakadályozni.
Ráadásul majdhogynem a választók becsapását jelentette a koalíciós kérdés megkerülése, ha kezdettől fogva világos: az SPD képtelen lesz egyedül elérni az abszolút többséget.
A CDU számára – még ha figyelembe vesszük a különleges brémai viszonyokat is – fel kell tenni a kérdést: sikeres volt-e a kampánya? A városállamban a polgárok nemet mondtak arra a kérdésre, hogy nagyobb politikai súlyt érdemel-e egy magát elszociáldemokratásító CDU. Biztosan jót tesz a berlini koalíciós klímának, hogy az SPD növekvő idegessége nem volt jobban tetten érhető a brémai szociáldemokraták eredményében. De miért csak Brémában lennének érvényesek a nagykoalícióra vonatkozó szabályok? Miért veszítenék el érvényességüket Berlinben, tette fel a kérdést végül Deckers.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Peter Bognar Eurofighter-vizsgálóbizottság: Pénz a korábbi katonai hírszerzőnek című cikkében az osztrák belpolitikai viták magyarországi szálaival foglalkozik. Az Eurofighter-ügyet ezekben a napokban a magyar média is felkapta. Ennek oka, hogy néhány hete napvilágra került: a repülőgépeket gyártó cég lobbistája, Erhard Steininger a magyarországi bejegyzésű Hortobágy Consulting and Management (HCM) nevű cégnek 2003-ban 220 000 eurót utalt át. Hivatalos indoklás szerint a HCM a pénzt egy ausztriai légi bemutató megszervezéséért kapta. Ezt azonban mindeddig nem sikerült bizonyítani.
A HVG információi szerint a HCM-et 1996-ban 80 000 schilling tőkével két osztrák magánszemély, Leopold és Silvia Scholz alapította. 1997-ben offshore céggé alakították, és a mai nevére átkeresztelték, melynek ügyvezetőjévé ekkor választották azt a Szabó Jánost, aki az 1989-es politikai fordulatig közel 20 éven keresztül katonai hírszerzőként tevékenykedett. 2002-ben újabb tulajdonosváltás következett be, amikor a svájci Rainbow Holding és a Tirolban élő német állampolgár, Frank Petmeczky tulajdonába került a cég. Szabó ügyvezető maradt. A tulajdonosváltást követően a HCM egyre inkább a tanácsadói munkára helyezte tevékenysége súlypontját, amit az üzlet radikális javulása követett. 2003-ben, amikor a HCM a 220 000 eurós átutalást megkapta Erhard Steiningertől, érte el a legnagyobb éves bevételét.
2006-ban a HCM-et újra átszervezték. A cég összeolvadt a budapesti székhelyű Budapest International Trading Külkereskedelmi Kft.-vel (BIT), ahol 1997 óta szintén Szabó János volt az ügyvezető. A HCM üzleti irányítását 2006-ban Frank Petmeczky vette át, Szabó azóta kizárólag az üzleti tranzakciók meghatalmazottjaként tevékenykedik.
Lapinformációk szerint a HCM 2003 óta egyre inkább kereskedelmi tevékenységre specializálódott, de a cég vezetése tagadta, hogy fegyverkereskedelemmel foglalkoztak volna. Peter Westenthaler, a BZÖ vezetője vasárnap az ORF „Sajtóóra” című műsorában kijelentette, hogy egyetlen centet sem kapott pártja abból a hat millió euróból, melyet az Eurofightert gyártó cég a Rumpold reklámügynökségnek fizetett. „Tűzbe teszem ezért a kezemet” – fogalmazott Westhenthaler. Amennyiben tényleg kenőpénzek folytak az Eurofighter-üzlet során, akkor fel kell mondani a megállapodást, ellenkező esetben bukik Norbert Darabos hadügyminiszter, vélekedett a legkisebb parlamenti párt vezetője. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/magyar-szalak-az-eurofighter-botranyban | https://web.archive.org/web/20221127030609/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/magyar-szalak-az-eurofighter-botranyban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-szalak-az-eurofighter-botranyban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-05-14 00:00:00 | [
"Erhard Steiniger",
"Petmeczky Frank",
"Szabó János"
] | [
"EADS",
"Hortobágy Consulting Kft."
] | [
"Ausztria"
] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,808 | A mi sarcunk | http://archivum.hvg.hu/article/200431Gazdasagcikk1102Amisarcunk.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mi-sarcunk | HVG | hungarian-news | 2004-07-31 00:00:00 | [] | [
"Magyar Suzuki Rt."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"ingatlan",
"bírság"
] | [] |
||
1,809 | A Bércre hágnak – GELLÉRTHEGYI BEÉPÍTÉSI VITÁK | http://archivum.hvg.hu/article/200430Tarsadalomcikk4394GELLERTHEGYIBEEPITESIVITAK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bercre-hagnak-a-gellerthegyi-beepitesi-vitak | HVG | hungarian-news | 2004-07-24 00:00:00 | [
"Polgár Árpád"
] | [] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"bírság"
] | [] |
||
1,810 | INGATLANSZÖVETKEZETEK TITKOS HÁLÓJA? | http://archivum.hvg.hu/article/200430Penzugyekcikk4510INGATLANSZOVETKEZETEKTITKOS.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingatlanszovetkezetek-titkos-haloja | HVG | hungarian-news | 2004-07-24 00:00:00 | [
"Klivinyi Zoltán Géza",
"Pánczél Ferenc",
"Pécsi Kálmán"
] | [
"Chase Corporation Ingatlanhasznosítási Kft.",
"Duna-Profit",
"Esti Hírlap Kiadó és Vagyonkezelő Rt.",
"KPHM Ingatlanbefektetési Szövetkezet",
"Profit Extra Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szö",
"Vertical-Invest"
] | [
"Bp. III. kerület"
] | [
"ingatlan",
"sikkasztás",
"közokirat-hamisítás",
"csalás"
] | [] |
||
1,811 | Belekékülnek – ELJÁRÁS FŐRENDŐRÖK ELLEN | HVG 2004/29 07.17. 117-118. • Társadalom • cikk
ELJÁRÁS FŐRENDŐRÖK ELLEN
Belekékülnek
Debrecen után újabb tiszántúli megyeszékhely, Nyíregyháza
rendőrkapitányával szemben indítottak büntetőeljárást ügyészségi nyomozók.
A demonstratív őrizetbe vételt ebben az esetben kisebb visszaélések gyanúja
miatt rendelték el, a védőügyvédek között két volt megyei főkapitány is
akad.
„Egy városi rendőrkapitány jogosult arra, hogy szabálysértési ügyek
elintézését magához vonja és méltányosságot gyakoroljon. Értetlenül állunk
a gyanúsítás előtt, hisz Pásztor Miklós ezredes csak a munkáját végezte” -
mondta a HVG-nek Hajzer László ügyvéd, a háromrendbeli hivatali visszaélés
elkövetésével meggyanúsított nyíregyházi rendőrkapitány védője. Pásztor
ezredest, valamint helyettesét, Lutter Sándor alezredest és Végvári Vilmos
törzszászlóst múlt kedden a nyíregyházi kapitányságon kommandósok által
kísért ügyészségi nyomozók olyan körülmények közt vették őrizetbe, mintha
veszélyes bűnszervezet tagjaira csaptak volna le.
Közel sem világrengető bűncselekményekkel gyanúsítják pedig az eddigi hírek
szerint a nyíregyházi főrendőröket. Maga a 42 éves kapitány a HVG
információi szerint mindössze három, közlekedési szabálysértést elkövetett
helyi közéleti személyiség érdekében járt úgy el, hogy az a „belső
elhárítás”, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) szerint
bűncselekménynek minősülhet. Az első esetben a nyíregyházi városi képviselő-
testület egy tagja a rendőrkapitányság előtt parkolt le néhány percre, amíg
a közeli bankautomatából pénzt vett ki, s ezalatt bírságcédulát kapott a
várakozási tilalom megsértése miatt. Nem hagyta szó nélkül az intézkedést,
s a rendőri választ olyan sértő hangneműnek érezte, hogy azon melegében
felment a kapitányhoz. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, szó szerint mit
mondott a képviselő, majd a kapitány beosztottjainak, mindenesetre az az
egyik gyanúsítási ok, hogy a járőr végül nem tett feljelentést az ügyben, s
ez az ügyészség szerint Pásztor közbenjárására történhetett így. Más
források szerint az ezredes csak az intézkedés elvárható udvariasságára
hívta fel a rendőrök figyelmét, egyáltalán nem utasította őket arra, hogy
ne tegyenek feljelentést, s a képviselőnek sem ígérte, hogy elsimítja az
ügyet.
A másik két eset gyorshajtással függ össze. Egy környékbeli kistelepülés
polgármestere, valamint egy kisebbségi önkormányzati elnök szaladt bele a
sebességmérésbe, s ez mindkettejük számára a jogosítvány néhány hónapos
bevonásával járt volna. A polgármester maga hívta a kapitányt, míg a
kisebbségi vezető érdekében a szabolcsi városka polgármestere telefonált,
azt kérve, hogy a jogosítványbevonás alól mentesítsék a szabálysértőt, a
bírságot viszont megfizetik. Mindkét esetben azzal érveltek, az érintettek
munkavégzését tenné lehetetlenné a jogosítvány elvesztése.
Az RSZVSZ feltehetőleg a beszélgetések pontos szövegével is rendelkezik -
ezt valószínűsíti, hogy az iratok ügyszáma szerint a bizonyítékokat
titkosszolgálati eszközök alkalmazásával gyűjtötték. Ebben önmagában semmi
különleges nincs, a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre is kötelezett
rendőrségi felső vezetők - a megyeszékhely városok kapitányai már ebbe a
körbe tartoznak - gyakorlatilag ahhoz is hozzájárulnak, hogy bármikor
ellenőrizzék őket, beleértve telefonjuk lehallgatását is.
Valamelyest bonyolultabbnak ígérkezik a kapitányhelyettes ügye, ahogyan ezt
a bírósági megítélés is tükrözi. Az előzetes letartóztatási indítványt
Lutter esetében is elutasították, vele szemben azonban házi őrizetet
rendeltek el, míg Pásztor szabadlábra került. A kapitányhelyettes állítólag
annak fejében járt közben egy közlekedési szabálysértés elsimításáért, hogy
a szívességet kérő vállalta autótolvajok lebuktatását. A gyanú szerint
Lutter ezenkívül államtitoksértést is elkövetett: néhány részletet mesélt
egy rendőrségi akcióról egy ismerősének.
Mindkét nyíregyházi rendőri vezetőt volt főrendőrők, korábbi megyei
főkapitányok védik. Pásztor jogi képviselője, Hajzer éppen Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye főkapitánya volt, s hét évvel ezelőtt vele szemben is hasonló
hivatali visszaélések gyanúja miatt indítottak eljárást. Ennek során
semmilyen visszaélést nem sikerült rábizonyítani, de mivel „kabátlopási
ügybe keveredett”, elhagyta a testületet. Ő több szempontból is különös
empátiával járhat el, hisz egy eddig meglehetősen sikeresnek tartott,
viszonylag fiatal városi kapitányt próbál nemcsak a tényleges
büntetőeljárásban védeni, de a majdani karrierjét lehetetlenné tevő
meghurcoltatástól is lehetőség szerint megkímélni, másrészt a megyegyűlés
fideszes képviselőjeként a helyi közéletet is jól ismerheti. A Luttert védő
Papp Imre, jelenleg debreceni ügyvéd, a szomszéd megye, Hajdú-Bihar
főkapitánya volt, s az ottani hajdani megyei főügyész, Szeszák Gyula őt név
szerint is összefüggésbe hozta 1993-as olajbűncselekményekkel. Hajzerhez
hasonlóan ő is „meghurcolt”, bár semmiféle elmarasztaló ítélettel nem
sújtott volt főkapitány lett, aki egy újságnyilatkozatában odáig ment el,
hogy attól tart, az ügyészség egy újabb „Papa-ügyet” kíván konstruálni.
A Papa, valamint Pipás becenéven is ismert Sándor István volt főnyomozó
lassan kétszeresen is szimbolikus figurává válik, hiszen mint Tonhauser
László közvetlen kollégája az alvilág legkeményebb szereplőivel is
személyes kapcsolatot tartó felderítőként vált először ismertté, majd a
„nagy per” olyan vádlottjaként, akinek bíróság elé állításával - legalábbis
az elsőfokú ítélet szerint - melléfogott a vádhatóság. Az tény, hogy az
éjszakai élet legbefolyásosabb magyar és orosz nyelvű személyiségeivel
közvetlen kapcsolatban állt, például az ő személyes megbízásából vett részt
a jelenleg bíróság előtt álló ukrán-izraeli Leonyid Sztecura Goldstein - őt
Sándor István ügyészből ügyvéddé lett felesége személyesen védi - a
bombagyárosként ismertté vált német Dietmar Eduard Clodo csapdába
csalásában. Ugyanígy tény azonban az is, hogy a 2000. október 29-én
ugyancsak demonstratív módon, kommandósokkal őrizetbe vetetett főnyomozóval
szembeni vádak idén februárban a Fővárosi Bíróságon kivétel nélkül
megdőltek. Igaz, a felmentés még nem jogerős, és az államtitoknak
minősített eljárás részleteit, így a zárt tárgyaláson elhangzottakat sem
lehet pontosan tudni, de az már nyilvánvalónak tűnik, hogy „Papa” ügyében
alapvetően melléfogtak az ügyészek. Az írásos ítéletet, mint a HVG Hegedűs
László ügyvédtől megtudta, mindmáig nem kézbesítették ki a feleknek, így
természetesen azt sem lehet tudni, mikor kerül sor a másodfokú tárgyalásra.
Az utóbbi években bíróság elé állított magasabb rangú rendőrök közül talán
Sándor a legismertebb, de közel sem a legmagasabb beosztású. A Dél-Alföldön
éppen most kezdődik a balástyai sorozatgyilkost leleplező, zsarolással
vádolt Kumbor Tibornak, a Csongrád megyei főkapitányság volt
osztályvezetőjének a tárgyalása, míg Békés megye ugyancsak zsarolással
vádolt volt főkapitány-helyettesének, Ábrahám Béla ezredesnek a
büntetőperét Szolnok megyében még mindig nem sikerült lezárni. A legnagyobb
figyelmet azonban a Hajdú-Bihar megyei események váltották ki, ahol először
Kis János és Ruszó Gyula főkapitány-helyetteseket vették őrizetbe (HVG,
2003. október 18.) hivatali visszaélés, csalás, vesztegetés gyanújával
mindössze kilenc nappal azt követően, hogy főnöküket, Sutka Sándor
tábornokot, a megyei főkapitányok doyenjét Veszprém megyébe helyezték át.
Itt azonban nem állt meg a dominó, idén márciusban már Lelesz György
debreceni kapitányt és az időközben nyugdíjazott Sutka Sándor tábornokot is
meggyanúsították.
Külön érdekesség, hogy az RSZVSZ területi beosztása szerint az észak-
alföldi megyék (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett Jász-Nagykun-
Szolnok) ugyanahhoz az irodához tartoznak, vagyis a belső elhárítás egyazon
szakemberei szolgáltatták a bizonyítékot a nyíregyházi és a debreceni
eljárásokhoz. Az RSZVSZ - amelynek korábbi vezetője, Szabó Péter
dandártábornok ugyancsak büntetőeljárás alatt áll halált okozó ittas
vezetés miatt, s ebben az eljárásban is furcsa módon eltűnt egy vérminta -,
amely a rendőrök mellett a vámosokkal, határőrökkel, fegyőrökkel szemben is
végez felderítést, több esetben rendkívül hatékonyan és eredményesen járt
el, helyenként azonban a „megfigyelt” rendvédelmi vezetők úgy érzik, a
budapesti ügyészségi nyomozókkal együtt „túlbuzog”. Noha ilyen kifejezett
szándék feltehetőleg egyik félben sincs, Pásztor és Lutter ügye akár
egyféle visszavágónak is tűnhet a belső elhárítás és az ügyészség, valamint
az immár ügyvédkedő volt főkapitányok közt. Ennél persze sokkal fontosabb
annak az üzenetértéke, hogy az utóbbi hónapokban indult, feltűnően magasra
érő és nagy visszhangot kiváltó eljárásokat sikerül-e viszonylag gyorsan
megalapozott, elmarasztaló ítéletekkel lezárni, vagy a „Papa-ügyhöz”
hasonlóan szép lassan leeresztő lufikká laposodnak.
FAHIDI GERGEL | http://archivum.hvg.hu/article/200429Tarsadalomcikk3989ELJARASFORENDOROKELLENBele.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belekekulnek-a-eljaras-forendorok-ellen | HVG | hungarian-news | 2004-07-17 00:00:00 | [
"Ábrahám Béla",
"Kis János (rendőr)",
"Kumbor Tibor",
"Lelesz György",
"Lutter Sándor",
"Papp Imre",
"Pásztor Miklós",
"Ruszó Gyula",
"Sándor István",
"Sutka Sándor",
"Végvári Vilmos"
] | [
"Rendőrség"
] | [
"Békés megye",
"Csongrád megye",
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye",
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"csalás",
"zsarolás"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
1,812 | Címek és címletek – VEZETŐI JUTALMAK A KÖZSZFÉRÁBAN | http://archivum.hvg.hu/article/200430Tarsadalomcikk4886VEZETOIJUTALMAKAKOZSZFERAB.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cimek-es-cimletek-a-vezetoi-jutalmak-a-kozszferaban | HVG | hungarian-news | 2004-07-24 00:00:00 | [
"Agócs István",
"Bartha László",
"Frankné Kovács Szilvia"
] | [] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Tolna megye"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás"
] | [] |
||
1,813 | VÁD MOLNÁR ELLEN | HVG 2004/28 07.10. 13. • Hét Nap • hír
VÁD MOLNÁR ELLEN
Molnár Csaba alezredes legalább az elsőfokú ítéletig a magyar FBI megbízott
osztályvezetője marad, bár a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal hétfőn
benyújtotta ellene a vádiratot vesztegetés, államtitoksértés és hivatali
visszaélés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. A
korábban a pénzmosás elleni osztályt irányító nyomozó 2003. augusztus 20-án
az azóta feketeváltással gyanúsított szír Bassam Tarchétól és magyar
üzlettársától, Dér Zoltántól egy benzinkútnál ajándékcsomagot fogadott el,
amelyben arab édesség, egy háromezer forint értékűre becsült karkötő és egy
fa tolltartó volt. Molnár a csomagot előbb haza-, majd másnap a
munkahelyére vitte. A vád szerint ugyanaznap közbenjárt a pénzváltók
érdekében az őket ügynökként alkalmazó Volksbanknál, ám ügyvédje, Zamecsnik
Péter azt állítja: védence azért kereste meg a bankot, mert a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete augusztus 19-én a K&H-brókerbotránnyal
összefüggésben feljelentést tett pénzmosás gyanúja miatt, s ebben az
anyagban szerepelt a Volksbank neve is. A vádirat szerint államtitoksértés,
hogy Molnár figyelmeztette a szír pénzváltót: pénzmosást gyanító bejelentés
érkezett vele kapcsolatban a rendőrségre. A szír pénzváltók és üzlettársaik
telefonjait a Nemzetbiztonsági Hivatal hallgatta le már 2002-től, s
felfigyelt az érintettek és Molnár szokásosnál szorosabb ismeretségére.
Ennek oka az is lehetett - mondták a HVG informátorai -, hogy különféle
nyomozásokhoz Bassam Tarche folyamatosan információkat adott Molnárnak.
Zamecsnik vitatja, hogy az ügyészség jogosan használta bizonyítékként a
telefonlehallgatási jegyzőkönyveket a Molnár elleni eljárásban. | http://archivum.hvg.hu/article/200428HetNaphir1364VADMOLNARELLEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vad-molnar-ellen | HVG | hungarian-news | 2004-07-10 00:00:00 | [
"Molnár Csaba (ORFK)"
] | [
"Rendőrség"
] | [] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,814 | Vakvágány – ÚJRATÁRGYALT SIEMENS-SZERZŐDÉS | http://archivum.hvg.hu/article/200427Gazdasagcikk4085UJRATARGYALTSIEMENSSZERZODES.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vakvagany-a-ujratargyalt-siemens-szerzodes | HVG | hungarian-news | 2004-07-03 00:00:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Siemens Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
||
1,815 | KERÉK CSABA ELŐZETESBEN | HVG 2004/25 06.19. 13. • Hét Nap • hír
KERÉK CSABA ELŐZETESBEN
Majdnem három órával azután tartóztatták fel múlt csütörtökön hajnalban az
ártándi határátkelőhelyen Kerék Csabát, a K&H-brókerbotrány legújabb
gyanúsítottját, hogy élettársa telefonon figyelmeztette az üzletember
utasát, szóljon Keréknek, keresi a rendőrség. A magyarországi Britton-
cégcsoportot részben tulajdonló és irányító Kerék azóta (még nem jogerősen)
30 napra előzetes letartóztatásban van. A HVG kérdésére ügyvédje, Nehéz-
Posony István elmondta, ügyfele csak egy fontos partnerrel előre
egyeztetett üzleti szerződést akart szignálni Romániában, utána nyomban
hazatért volna. Arról az ügyvéd nem tudott, vajon Kerék régi romániai
üzlettársához, Mudura Sándorhoz igyekezett-e, akivel közösen fektettek be a
nagyváradi Lotus Plazába (képünkön ők ketten). Az immár csaknem egy éve
kirobbant sikkasztási ügyben eddig tanúként meghallgatott Kerék
gyanúsítására a Fővárosi Főügyészség utasította június 9-én a rendőröket,
miután a bűnügy kulcsszereplője, Kulcsár Attila június 4-én az ügyészek
előtt „rá vallott”. Az exbróker szerint a sikkasztás-pénzmosás sorozatban
Kerék volt a főnök, sőt kezdetben ő készítette a K&H Equities Rt.
ügyfeleinek kiküldött fiktív, K&H-logós egyenlegértesítőket is.
Vallomásában Kulcsár kitért az Amerikában tartózkodó Schönthal Henrik
szerepére is, aki ellen - a HVG értesülései szerint - úgy adtak ki idén
tavasszal nemzetközi elfogatóparancsot, hogy magyarországi címére idézést
sem küldtek. | http://archivum.hvg.hu/article/200425HetNaphir1878KEREKCSABAELOZETESBEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-csaba-elozetesben | HVG | hungarian-news | 2004-06-19 00:00:00 | [
"Kerék Csaba",
"Mudura Alexandru"
] | [
"Britton-csoport",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"pénzmosás"
] | [] |
|
1,816 | Példavadászat – KUDARCRA ÍTÉLT ÜVEGZSEBPROGRAM? | HVG 2004/25 06.19. 103-106. • Társadalom • cikk
KUDARCRA ÍTÉLT ÜVEGZSEBPROGRAM?
Példavadászat
A Keller László közpénzügyi politikai államtitkár tevékenységét érintő
ügyészségi nyomozás tűnik a tavaly elfogadott üvegzsebprogram első
látványos következményének. A közhivatalok továbbra is szűkszavúak, s még
kétséges, mi számít közérdekből nyilvános adatnak.
„Az oroszlánt le kell teríteni, vagy békén kell hagyni. Aki csak huzigálja
a bajszát, könnyen pórul járhat” - hozott vadászanalógiát Keller László
közpénzügyi politikai államtitkár adatvédelmi gondjainak magyarázatára a
miniszterelnök környezetének egyik inkognitót kérő tagja. A példabeli
oroszlán Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, aki
szenvedélyes vadász, s aki személyes érdekeit érezheti sértve az állami
tulajdonú somogyi erdészetben folyó protokollvadászatai ügyében Keller
által folytatott kutakodás miatt (HVG, 2004. június 4.). Mi tagadás, az
államtitkárra az utóbbi időben rájár a rúd: a Központi Ügyészségi
Nyomozóhivatal hivatali visszaélés és személyes adatokkal való visszaélés
miatt rendelt el nyomozást éppen e vadászat-ellenőrzés kapcsán - igaz,
ismeretlen tettes ellen. A büntetőeljárás legalábbis pikáns, hiszen a
nyomozók hivatali felettese, Polt Péter legfőbb ügyész - feltéve, hogy
tényleg történt bűncselekmény - alkalmasint sértett is lehet: maga is több
ízben megfordult a somogyi protokollvadászatokon, amelyekkel kapcsolatban
Keller arra volt kíváncsi, fizettek-e a vendégek a kilövésekért (lásd
Csapásirányok című írásunkat).
Az ügyészségi feljelentést az OTP-hez, illetve Csányihoz kötődő (HVG, 2003.
január 18.), az állami tulajdonú Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. (Sefag)
területének egy részén vadászati jogot bérlő Fauna Rt. tette, amelytől
egyébként Keller nem is kért adatokat: az államtitkár a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatalát kereste meg a
vadászati nyilvántartásokban foglaltakért. A Fauna mindazonáltal Keller
feletteséhez, Kiss Péter kancelláriaminiszterhez is fordult, aki Benedek
Fülöphöz, az FVM közigazgatási államtitkárához továbbította a panaszt.
Utóbbi május közepén kelt, a Faunának címzett válaszában „vélhetően
jogellenesnek” mondta a közpénzügyi kutakodást. Benedek egyébként a HVG
értesülései szerint maga is vendégvadászkodott az időközben a Sefagba
beolvadt Lábod Rt.-nél.
Az orrára koppintott Kellernek Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos is, a
személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos joggal érvelve s a vadászati
törvényt is előhozva. Miközben Péterfalvy kitart amellett, a tavaly
egyhangú parlamenti igennel elfogadott úgynevezett üvegzsebtörvény (HVG,
2003. április 10.) nem hatalmazza fel Kellert személyes adatok
megismerésére, az államtitkár az ugyanezen jogszabálycsomagban módosított
polgári törvénykönyvvel támasztja alá igazát, mondván, az bevezette a
közérdekből nyilvános adat fogalmát, s ő csak ilyeneket kívánt megismerni.
Ha vadászatügyben a jelek szerint akadozik is az üvegzsebtörvény
végrehajtása, más területeken - például a közpénzekre kötött szerződések
kapcsán - némi előrelépés tapasztalható. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH)
például a honlapján hozta nyilvánosságra a nettó 5 millió forintnál drágább
szerződéseit. Ezek zöme piackutatásról, kommunikációs, illetve jogi
tanácsadásról szól, utóbbiak esetében általános, hogy nem a nagy befolyású
politikai háttéremberekkel kötött szerződéseket listázzák, inkább a kisebb
jelentőségű, olykor „holdudvarbeli” cégek foglalkoztatását szolgálják a
megállapodások. A - legalábbis egy összegben - legtöbb pénzt, 238,5 millió
forintot a május végi frissítésű lista szerint a március 15-ei központi
rendezvények lebonyolításával megbízott N. G. Partners Reklámügynökség Kft.
kapta (e cég az egyik tulajdonosa a tavalyi augusztus 20-ai ünnep egyik
szervezőjének, a köztévének is beszállító Mindshare Kft.-nek).
A MEH az üvegzsebtörvény végrehajtását is ellenőrizteti: a feladatot havi
nettó 600 ezer forintért a „3-G” Consulting Kft. végzi. A cég Király István
és családja tulajdona. Király korábban igazgatósági, most
felügyelőbizottsági tag az egykori Demisz-cég Inhold Rt.-ben (HVG, 1996.
március 9.). Utóbbi érdekeltsége, az Inhost Kft. szintén szerepel a
kancellária „fizetési” listáján: havi 750 ezer forintért a költségvetés
tervezésében nyújtanak segítséget. Kormányzati kommunikációs ügyekben
serénykedik Gyuricza Péter tévériporter cége (havi 550 ezer forint) is, míg
a Török Gábor politológus vezette Törésvonal Bt. „politikai tanácsadást”
számláz (havi 500 ezer forint). A jelek szerint a MEH olykor kiszervezi
köztisztviselőit is: a kancellária tavalyi átszervezésekor távozott Zsuffa
István közigazgatási államtitkár vezette Hold-ing Kft. például 1 millió
forintért közigazgatási vezetői tanácsokat ad, és megbízási szerződéssel
látja el munkáját Komássy Ákos, a kormányfő személyi titkára (493 ezer
forint).
Ami a részleteket illeti, továbbra sem egységes az állami apparátus: az
egyes minisztériumok eltérő helyen és rendszer szerint hozzák
nyilvánosságra közpénzköltésüket. Míg azonban a MEH a külföldi kiküldetések
esetében megnevezi a kiküldött munkatársat is, az Informatikai és
Hírközlési Minisztérium például csak a miniszter és a politikai államtitkár
esetében tesz így. A kancellária üvegzseblinkjének tanúsága szerint a MEH
által használt 136 személygépkocsi üzemeltetése áprilisban 13,5 millió
forintot tett ki. A MEH-honlapon az egyes tárcák használatában található
járműveket is felsorolják, az információ azonban másodlagos frissességű: a
saabos egészségügyi minisztert például még Csehák Juditnak hívják, az audis
pénzügyminisztert pedig László Csabának.
Az üvegzsebtörvény bizonyos jelek szerint csak papíron hatályos némely
közhivatalnál, állami tulajdonú gazdasági társaságnál. A vagyonnyilatkozat
tételére kötelezett tisztviselők, vállalatvezetők fizetése elvileg
nyilvános ugyan, de meglehetősen rámenős érdeklődőnek kell lenni, hogy
valaki betekintsen a nyilatkozatokba. A közhivatalok közül egyébként csak
néhánynak - például az Állami Számvevőszéknek, az Országos
Egészségbiztosítási Pénztárnak, a Büntetés-végrehajtás Országos
Parancsnokságának - van üvegzseblinkje honlapján, igaz, a közzététel
megtörténhet a szakközlönyökben is. Az interneten keresztül nem tudható meg
adat így mások mellett az adatvédelmi biztos közpénzköltéséről sem.
RÁDI ANTÓNIA
HVG 2004/25 06.19. 105. • Társadalom • cikk, keretes
Csapásirányok
Keller somogyi informátora a Népszabadság szerint a Lábod Rt.-nek a
beolvasztáskor közös megegyezéssel távozott vezérigazgatója, Bálint Ferenc
volt, aki egyébként a Kulcsár Attila-féle brókerbotrány miatt körözött
Schönthal Henrik sógora. A sógorság stimmel: Bálint húga Schönthal
felesége, a titkos kiszivárogtatásra azonban aligha volt szükség. Bálint
tavaly decemberben a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-
nek (ÁPV) címzett hivatalos levélben nehezményezte a Lábodot magába
olvasztó Sefag Rt. részéről érzett igyekvést, amely Bálint véleménye
szerint a Lábod tönkretételére és „lenyúlására” irányult. A levélben a volt
vezérigazgató egyebek mellett így fogalmazott: „A Sefag vadászati ágazata
krónikusan veszteséges, s még a meghökkentő méretű protokollvadászatokat is
elbírja.” A címzett, Koleszár István, az ÁPV agrárportfólió-vezetője
egyébként szintén megfordult somogyi vadászatokon.
Bálint távoztával a Lábod Rt. igazgatóságába jó eséllyel Éder Tamás
kerülhet, aki az Orbán-kormány idején, Torgyán József exminiszter és
csapata távozása után, 2001 őszétől az agrártárca közigazgatási
államtitkára volt. Éder, aki jelenleg üzleti kapcsolatban áll a Csányi-
érdekeltségnek mondott Mizó-csoporttal, a HVG-nek annyit mondott, korainak
érzi a részletekről beszámolni. A Keller-féle vizsgálódást az ügyészségen
feljelentő Fauna egyik jogásza pedig nem más, mint Perenyei Tamás, aki a
Honvédelmi Minisztérium (HM) ingatlanügyben egykor teljhatalommal bíró
közigazgatási államtitkára volt a kormányváltást megelőzően. Márpedig a HM
is érintett lehet a vadászügyben. A minisztérium tulajdonában lévő, a
Balaton túlpartján fekvő HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Rt. területén, a
Kab-hegy környékén néhány hónapja a Kab-Hegy 2004 Kht. bérli a vadászati
jogot. Az idén márciusban alakult céget a helyi hírek szintén Csányihoz
kötik, ebből azonban mindössze az igazolható, hogy a kht
felügyelőbizottsági tagja a bankvezér bizalmasa, Ecsedi Ferenc OTP-
főosztályvezető, illetve Perenyei is. | http://archivum.hvg.hu/article/200425Tarsadalomcikk4386KUDARCRAITELTUVEGZSEBPROGR.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/peldavadaszat-a-kudarcra-itelt-uvegzsebprogram | HVG | hungarian-news | 2004-06-19 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Király István",
"Koleszár István",
"Perenyei Tamás",
"Zsuffa István"
] | [
"3G-Consulting Kft.",
"Hold-Ing Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Inhold Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. (Sefag)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"tanácsadás",
"vadászat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,817 | LOBBIÜGY AZ ÜGYÉSZSÉGEN | http://archivum.hvg.hu/article/200424HetNaphir2215LOBBIUGYAZUGYESZSEGEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lobbiugy-az-ugyeszsegen | HVG | hungarian-news | 2004-06-11 00:00:00 | [
"Baráth Gergely",
"Medgyessy Gergely"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"lobbi"
] | [] |
||
1,818 | LÉTEZIK A SUTKA-LEVÉL | http://archivum.hvg.hu/article/200424HetNaphir1742LETEZIKASUTKALEVEL.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letezik-a-sutka-level | HVG | hungarian-news | 2004-06-11 00:00:00 | [
"Kósa Lajos",
"Sutka Sándor"
] | [
"Civis Ház Rt.",
"Debreceni Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"csalás"
] | [] |
||
1,819 | Ül és mesél – KULCSÁR ATTILA AZ ÜGYÉSZSÉGEN | http://archivum.hvg.hu/article/200424Penzugyekcikk4143KULCSARATTILAAZUGYESZSEGENU.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ul-es-mesel-a-kulcsar-attila-az-ugyeszsegen | HVG | hungarian-news | 2004-06-11 00:00:00 | [
"El Abed Hasan",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] | [
"Britton-csoport",
"Calderan Consulting Magyarország Tanácsadó Kft.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [] |
||
1,820 | Hosszú, méla lesben – VITATOTT SOMOGYI VADÁSZATOK | HVG 2004/23 06.04. 94-95. • Társadalom • cikk
VITATOTT SOMOGYI VADÁSZATOK
Hosszú, méla lesben
Bankárok, rendőri vezetők s a legfőbb ügyész kedvelt vadászterülete lett
Somogy megye, ahol a múlt héten egyesült a két állami erdészeti gazdaság.
Utóbbi ügylet hátterében a szakma Csányi Sándor OTP-s bankvezért sejti. A
történteket a közpénzügyi államtitkár és az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága is
vizsgálja.
Erős csapat gyűlt össze vadászatra Balatonendréden 2002 januárjában: az OTP
Bank Rt. több vezető munkatársa, az elnök-vezérigazgató Csányi Sándor
családtagjai mellett jelen volt Polt Péter legfőbb ügyész, illetve Bártfai
Béla, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) akkori közigazgatási államtitkára is.
Polt aligha volt könnyű helyzetben, ha meg akarta őrizni a kötelező
távolságtartást: az általa vezetett ügyészség az idő tájt már javában
kutakodott az akkoriban a MEH-hez tartozó, azóta megszüntetett Országimázs
Központ (OK) vitatott szerződései ügyében. A Polt vezette Legfőbb Ügyészség
néhány héttel az ominózus vadászat után éppen Bártfainak írt levelet OK-
ügyben, azt tudakolva, mit tesz a jogsértések orvoslására. Az OK-
szerződésekkel kapcsolatos büntetőeljárások végül „elhaltak”, egy
mellékszál révén azonban az exállamtitkár hűtlen kezelés miatt 2002
októberében gyanúsított, majd vádlott lett (HVG, 2002. október 5.),
tárgyalását a bíróság még nem tűzte ki.
A még ellenzéki politikusként OK-ügyben meglehetősen aktív Keller László
közpénzügyi politikai államtitkár minden jel szerint erre a vadászatra
utalt Poltot faggató írásbeli kérdésében, amelyben azonban nem nevezte meg
Bártfait, csupán utalt rá, mint „folyamatban lévő bűncselekménygyanús ügy
érintettjére”. Keller azt is tudakolta, fizetett-e Polt a vadászataiért, ha
pedig nem, az esetleges ajándék vadászatot s az elejtett vadak értékét -
nagyvad esetében ez több százezer forintra rúghat - szerepeltette-e a
vagyonbevallásában. Polt nevében helyettese, Belovics Ervin a napokban
válaszolt, kevés tényt árulva el, ellenben - „a legfőbb ügyész úr nevében”
- visszautasította a „személyiségi jogokat súlyosan sértő állításokat”
(Poltnak, szemben például az országgyűlési képviselőkkel, a kérdőív szerint
nem kell felsorolnia a kapott ajándékokat). Keller felvetése mégsem tűnik
alaptalannak, már csak azért sem, mert Balatonendréd az állami tulajdonú
Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. (Sefag) vadászterülete, amelynek egyébként
más tájain is nemegyszer megfordult a legfőbb ügyész.
Somogy megyét a jelek szerint előnyben részesíti számos más közéleti
személyiség is. Különösen igaznak tűnik ez a megállapítás a nagybajomi
vadászterületre, amelynek vadászati jogát évek óta a brit Virgin-szigeteki
közvetett tulajdonban lévő, ám az OTP Bank Rt.-hez ezer szállal kötődő
Fauna Idegenforgalmi, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt. (HVG, 2003. január
18.) bérli - korábban a Sefagtól, újabban immár közvetlenül a
földtulajdonosoktól, amelyek sorában egyébként a Sefag is szerepel.
Nagybajomban Polt is többször vadászott, de többször megfordult ott például
Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. jelenlegi vezérigazgatója, Pintér
Sándor volt belügyminiszter, Jakab Géza, a Budapesti Rendőr-főkapitányság
korábbi főkapitány-helyettese (utóbbi hivatali idejében is). A környékben
csak Csányi-birtokként emlegetik azt a nem kis szerénységgel vadászháznak
nevezett több százmillió forint értékű ingatlankomplexumot, amelyet a Fauna
Rt. építtetett az erdőben az egykori nagybajomi munkásőrlőtérre, s amelyet
Csányi bérel.
A Sefag Rt. igazgatóságát (it) - Francz Rezső és Karl Imre volt MSZP-s
országgyűlési képviselők mellett (HVG, 2003. november 8.) - 1999 óta
erősíti Lenk Géza bankár, aki 2001-től fogva Csányi egyik helyettese az OTP-
nél, a bank dél-dunántúli regionális igazgatója, Kovács Antal pedig a
felügyelőbizottságban (fb) elnököl.
Vadászberkekben e kapcsolatokkal támasztják alá felvetésüket, amely szerint
Csányinak „tervei vannak” a céggel. A bankár környezetében ezt cáfolták a
HVG-nek. A Sefag egyébként némi állami segítséggel múlt pénteken
bekebelezte a szintén állami tulajdonú „szomszédvárat”, a - Nagybajomtól
egyébiránt alig tíz kilométerre lévő központú - Lábod Vad- és
Erdőgazdálkodási Rt.-t. Márpedig Lábod a gímre vadászók kedvence: 28 dél-
somogyi települést magában foglaló, 50 ezer hektáros vadászterületén él a
világ legjobb gímszarvasállománya.
A cég ennek ellenére éveken keresztül rosszul gazdálkodott, 2002-ben
például 102 millió forint vesztesége volt. Úgy tűnt, ezen a tavaly
kinevezett új menedzsment fordítani tud, legalábbis egy 12 millió forintos
mínuszt mutató pénzügyi beszámolót készítettek 2003-ról a tulajdonos Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek (ÁPV). Igaz, ebben szó esett arról
is, hogy több tízmillió forintos elszámolási vitájuk van a Sefaggal (utóbbi
cég vezérigazgatója, Barkóczi István 2002 végéig a Lábod Rt. it-tagja is
volt).
A Lábodnál dolgozók meglátása szerint az ÁPV rendre a Sefag érdekeit
tartotta szem előtt: kötelezte a Lábodot, hogy fogadja el a Sefag szerintük
vitatható számláit egyebek mellett vadkárról, illetve vadkerítés-építésről,
ami nagyban rontotta a cég mérlegét, amely pénzhez is csak a Sefagon
keresztül juthatott. A bonyolult tranzakció lényege: az ÁPV tavaly
decemberben a Lábod részvényeinek 90 százalékát - egy 306 millió forint
névértékű csomagot - 175,5 millió forint értékben apportálta a Sefagba,
majd 260 millió forint készpénzzel tőkét emelt benne, meghagyva, hogy ezt
az összeget a Lábod Rt. adósságainak rendezésére kell fordítani. Vagyis a
Sefag tulajdonosi kölcsön címen adhatta tovább az ÁPV-pénzt. Információink
szerint az ÁPV Rt. fb-je jelenleg vizsgálja a hitel folyósításának
körülményeit, egyebek mellett azt, hogy ha a tulajdonos a Lábodot akarta
megsegíteni, miért nem egyből azt a céget juttatta pénzhez. Ezen ellenőrzés
azonban nem gátolta meg, hogy a Sefag, élve tulajdonosi jogával, magába
olvassza a Lábod Rt.-t.
A részletekről Koleszár István, az ÁPV Rt. agrárportfóliójának vezetője
mindössze annyit mondott a HVG-nek: a gazdasági ésszerűség döntött. A Sefag
nyereséges ugyan, túlzás azonban gazdasági csodáról beszélni: 2002-ben
elért 4,5 milliárd forint árbevételéből az rt mindössze 135 millió profitot
termelt. Hogy a reprezentációs vadászatok mennyiben csökkentették a
nyereséget, nem tudni, személyiségi jogokra hivatkozva ugyanis senki sem
árul el részleteket a meghívott notabilitások névsorából. A Sefag Rt.-nél
inkognitót kérő források hangsúlyozzák, az rt a lőhető vadállomány 80
százalékát bérvadászatokon értékesíti, ami országos szinten is jó arány. A
vendég vadászok - olyan személyiségek, akiknek „sokat köszönhet” a Sefag -
pedig úgynevezett állománycsökkentő hajtásokon vehetnek részt, amelyek
sajátossága, hogy mindenképpen meg kellene rendezni a vadkár mérséklése
érdekében, s így legalább, mivel például nem a saját vadászaik „dolgoznak”,
a költségek oroszlánrésze nem az rt-t terheli.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200423Tarsadalomcikk4337VITATOTTSOMOGYIVADASZATOKH.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hosszu-mela-lesben-a-vitatott-somogyi-vadaszatok | HVG | hungarian-news | 2004-06-04 00:00:00 | [
"Bártfai Béla",
"Csányi Sándor",
"Polt Péter"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Lábod Vad- és Erdőgazdálkodási Rt.",
"Országimázs Központ",
"Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. (Sefag)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"vadászat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,821 | A miniszter félrenéz | HVG 2004/20 05.15. 120. • Gazdaság • cikk, keretes
A miniszter félrenéz
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP) igazgatósága korszerűsített
balatonmagyaród-kápolnapusztai bemutatóhelyén a bivalyoknál hosszan időző
Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert nem vezették be magába a
fogadóépületbe. Aligha figyelmetlenségből: a múlt heti avatáskor kiderült
ugyanis, a jámbor négylábúak életét csak elvileg kísérhette volna
figyelemmel az épületben elhelyezett képernyőn, és hasonlóképpen csalódott
volna a szigorúan védett területen költő csérekről adott élő közvetítésben
is. A gyakorlatban nem teljesül ugyanis a BfNP tavaly májusi közbeszerzési
pályázatának célja: csupán életlen színes, vagy jobb minőségű fekete-fehér
képet mutatnak a tízszeres nagyítás ellenére hangyányinak látszó madarakról
a monitorok. Egy másik készüléken a kamera hatókörén kívül tartózkodó
bivalyok híján a frissen avatott látogatóösvény néptelen pallóit vehette
volna szemügyre a miniszter, a harmadikon pedig egy mozdulatlanul csüngő
denevért, amelyet az odúba helyezett kamera közvetít.
A három kamerából álló élővilág-megfigyelő rendszer célja a kiírás szerint
„a természetjáró turisták által sohasem megfigyelhető jelenetek”
tanulmányozása, „további ismeretanyagok megszerzésére serkentve” őket. E
speciális feladathoz képest a nemzeti park nem várt el természetvédelmi
szakismeretet a pályázóktól, a műszaki alkalmassághoz elegendőnek tartotta,
ha az ajánlattevő legalább 3 kamerarendszert telepített az utóbbi 3 évben
bruttó 5 millió forintért. Így lehetett győztes egy - madármegfigyelésben
járatlan, ipari kamerákkal foglalkozó alvállalkozóval, a Multi-Alarm Kft.-
vel induló - ajkai cég, a Kivszer Kft., amelynek nettó 12 millió forintos
ajánlata 1,3 millióval olcsóbb volt a BfNP szerint érvénytelen pályázatot
benyújtó, pénzügyileg is alkalmatlannak nyilvánított Ex-Solar Kft.-énél. Az
alkalmatlanságot azzal indokolták, hogy a kiírással ellentétben a cég előző
kétévi forgalma nem érte el a tender összegét. A múlt héten az ügyben
hozott ítéletének indokló részében a Fővárosi Bíróság megállapította
viszont, hogy ez az állítás valótlan. Az érvénytelenséget pedig lényegtelen
formai kifogások miatt mondták ki, amelyekről érdemben azért nem döntött a
bíróság, mert úgy ítélte meg, hogy a kft beadványa megkésett.
Az Ex-Solar egyébként 1999 óta három helyen - a Hortobágyon, Tiszaladányban
és a biharugrai halastavakon - telepített madármegfigyelő kamerákat,
amelyek képeit a Magyar Televízió hónapokig sugározta. A cégnek a formai
hibák mellett alighanem épp a szakértelme lett a veszte. Nem érte be
ugyanis a részletes kiírásból és a személyes konzultációból összeszedhető
adatokkal, pályázatának beadása előtt a BfNP szakembereivel folytatott
pótlólagos telefonbeszélgetéssel kiderítette, hogy a csértelep a kamera
jelének továbbítására megadott 3 kilométeres hatótávolságon kívül van.
Ezért is lett drágább az ajánlata, mivel 6 kilométeres jeltovábbítási
távolsággal, s egy átjátszóállomás költségeivel is számolt. A Közbeszerzési
Döntőbizottság azonban a cég beadványára úgy foglalt állást, hogy ezeket a
közléseket nem kellett volna hivatalosnak tekintenie. A kft további
pereinek kimenetelétől függetlenül „a természetjáró turista” nem figyelhet
meg olyan jeleneteket, amelyeket a kiírás ígért. Talán épp ez a hiány
serkenti majd „további ismeretanyagok megszerzésére”. A közbeszerzés
félresikeredettsége abból is kiderül, hogy a BfNP kénytelen volt utólag
módosítani a feltételeket, így az eredeti két távirányítható és egy fix
kamera helyett két fix és egy mozgatható untatja a közönséget.
SZABÓ GÁBOR | http://archivum.hvg.hu/article/200420Gazdasagcikk2249Aminiszterfelrenez.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszter-felrenez | HVG | hungarian-news | 2004-05-15 00:00:00 | [] | [
"Balaton-felvidéki Nemzeti Park",
"Kivszer Kft.",
"Multi-Alarm Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
|
1,822 | A módszer a régi | http://archivum.hvg.hu/article/200424Penzugyekcikk1717Amodszeraregi.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-modszer-a-regi | HVG | hungarian-news | 2004-06-11 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Mozol Tamás"
] | [
"BR Immobilia Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"csalás"
] | [] |
||
1,823 | Több mint testőr – PINTÉR SÁNDOR VÁLLALKOZÁSAI | HVG 2004/20 05.15. 6-9. • Fókuszban • cikk
PINTÉR SÁNDOR VÁLLALKOZÁSAI
Több mint testőr
Pintér Sándor exbelügyminiszter állami forrásokból feltőkésített biztonsági
cége piaci terjeszkedésének fő célpontja a Magyar Posta pénzfeldolgozási
üzletágának megkaparintása lehet. Pintér legalább olyan otthonosan mozog a
jelenleg kormányzó elit köreiben, mint fideszes berkekben.
„Ha mindenáron a Fidesszel akartok üzletelni, javasoltunk volna mást” - a
Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) ügyeinek ismerői szerint e szavak is
elhangzottak azon válogatott szidalmak mellett, amelyek az MFB Rt.
vezérkarának fejére zúdultak az MSZP lehető legmagasabb köreiből, miután
kiderült, hogy az állami bank 49 százalékos üzletrészt szerzett Pintér
Sándor volt belügyminiszter Civil Biztonsági Szolgálat Rt. (CBSZ) nevű
vállalkozásában (HVG, 2004. május 8.). Bár az MFB azóta is kitart az ügylet
piaci jellegének hangsúlyozása mellett, némi veszélyérzetük azért lehetett.
Úgy tudni, a párttelefonoktól tartva hónapokon át halogatták a döntést, s
csak akkor kötötték meg az üzletet, amikor prominens kormányzati
személyiségek is áldásukat adták rá. Igaz, akkor sem volt mindenki
beavatva, így például a bank elnöke és az igazgatóság sem tudott semmiről.
Az MFB-től kapott 240 millió forint - a bank közlése szerint - a CBSZ
„piaci terjeszkedését” szolgálja majd. Márpedig a túltelített biztonsági
piacon egyetlen jelentős falat akad: a Magyar Posta Rt. (MP) érdekeltségébe
tartozó JNT Security Logisztikai és Biztonsági Kft. (HVG, 2003. március
22.). E cég vette át az egykor Földi László exhírszerző által vezetett, az
Orbán-kormány idején állami megrendelésekkel kistafírozott - nem mellékesen
60 százalékban az MFB tulajdonában lévő -, végelszámolás alatt álló Defend
Security Kft. eszközeit. Az MP Rt. korábban azt javasolta tulajdonosának,
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek (ÁPV), az idén semmiképpen
se adjanak túl a JNT-n (HVG, 2004. március 13.), arra számítva, hogy amit
nem privatizálnak 2004-ben, az vélhetően az országgyűlési választásokig
állami tulajdonban marad. A HVG információi szerint azonban ismét
napirendre került az egy kormányhatározatban is - igaz, határidő nélkül -
előirányzott értékesítés. Az ügyletet „hajtó” Pénzügyminisztérium fiskális
érveket hangoztat - kell a privatizációs bevétel -, míg az egyre inkább
háttérbe szorulni látszó ellenzők szerint több mint luxus eladni egy
stabilan nyereséges, biztos megrendelésállományú, a Defend eszközeivel
annak pénzszállítóit, s nem utolsósorban a legújabb technikát képviselő
pénzfeldolgozóját is átvett céget, túl azon, hogy ez kiszolgáltatottá teszi
a postát.
A JNT biztos üzletnek tűnik. A Magyarországon évente összesen feldolgozott
11,8 ezermilliárd forint készpénz egynegyede, mintegy 3 ezermilliárd forint
az MP-n folyik keresztül; a feldolgozó haszna a pénz mennyiségétől függ,
annak idején a Defend például 0,7 ezrelékért vállalta a munkát. A CBSZ
érdeklődését hivatalosan ugyan nem erősítette meg senki, a piac mégis a
Pintér-céget tartja esélyesnek (a legjelentősebb versenytárs, a már a
Defenddel is perben-haragban álló Group 4 Kft. további terjeszkedését
alighanem megvétózná a Gazdasági Versenyhivatal). Ezt a forgatókönyvet
látszik alátámasztani, hogy alig néhány héttel az MFB beszállása után az
eddig elsősorban objektumvédelemben jeleskedő CBSZ megvette a Ganz Holding
Rt. telepén működő, egy liechtensteini offshore cég tulajdonában lévő Trans
Trezor Pénzszállító és Szolgáltató Rt.-t.
De áhítozik-e Pintér cége a Defend egykori politikai szerepére is, kíván-e
alig leplezett módon párt- és kormányzati érdekeket kiszolgáló fegyveres
szervezetet alakítani a CBSZ-ből? Az ellentmondásos személyiség hírében
álló volt rendőrminiszter gazdasági fellépése az árokbetemetés politikai
jelszavának görbe tükörképe, az MFB-ügylet akár kézzelfogható bizonyítékul
szolgálhatna Pintér egykori minisztertársa, Dávid Ibolya MDF-elnöknek a két
nagy párt „mutyiját” firtató felvetésére. Igaz, életútjának ismerői szerint
Pintér az Antall-kormányban az ő főnökeként dolgozó (s most az MDF belső
harcaiban Dávid Ibolyát támogató) Boross Péter, illetve Csányi Sándor, az
OTP Bank Rt. nagy befolyású elnök-vezérigazgatója nélkül nehezen érhette
volna el, amit elért. A belügyi vezetés ismerői ugyanakkor emlékeztetnek,
túl azon, hogy Pintér évtizedes rendőri munkája során felbecsülhetetlen
információs tőkét halmozott fel, a köztársasági őrezred felügyelete révén
alkalmasint rálátása lehetett az állami vezetők kiteregetni nem kívánt
magánéleti szennyesére is. Akárhogyan is, tény, a főrendőri posztokról
belügyminiszterré avanzsált Pintér (lásd Pályaív című írásunkat) ügyesen
lavírozott az elmúlt csaknem 15 évben, s az államigazgatásban szerzett
kapcsolatait a magánszektorban kamatoztatja: olykor ő teremt elfoglaltságot
egykori bizalmas kollégáinak, amikor pedig az élet úgy hozza, hogy ismét
közhivatalt kap, a vállalatában korábban fantáziát látó befektetők egy
része állami megrendeléseknek örülhet.
Az exbelügyminiszter korántsem számít kezdő vállalkozónak: ő és
családtagjai a biztonságvédelmen túl a divat- és autókereskedelemtől az
ingatlanforgalmazásig számos területen kipróbálták magukat (lásd
táblázatunkat). Felesége például 1992-ben szerzett üzletrészt a jelenleg
Peugeot-márkakereskedelemmel foglalkozó váci PM Perpetuum Mobile Kft.-ben,
amelyben tag a Pintérrel több vállalkozásban felbukkanó egykori BKV-s
osztályvezető Tölgyesi Vilmos felesége is. Szintén Pintérné nevéhez köthető
a jelenleg felszámolás alatt álló Omega-Tabak Rt.: az asszony 1997-1998-ban
igazgatósági tag volt az egykori mentor, Boross Péter lánya, Boross Ildikó
ügyvéd résztulajdonában volt cégben. Boross Ildikó 2002- 2003-ban
felbukkant a jelenleg Pintér és Tölgyesi tulajdonában lévő Immobil 2000
Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft.-ben, amely 2002-ben mindössze 2,5
millió forint árbevételt termelt, miközben 11 millió forint kölcsönt vett
fel, ellenben 16 millió forint értékű OTP-, közel 20 millió forint értékű
Mol-részvényt, valamint 22 millió forint kincstárjegyet birtokolt. Családi
cégnek mondható a budapesti Amicus Divat Kereskedelmi Bt., amelynek
tulajdonosai Pintér édesanyja, felesége és leánya. A céget alapító Fedor
István, Tóth Ernő és Horváth András Pintér-bizalmasként ismert volt Pest
megyei nyomozókkal együtt tagja annak a Carriere Kft.-nek, amely az MP-nél
éppen a Defend-szerződések kiszivárgása kapcsán elrendelt poligráfos
vizsgálatot végezte (HVG, 2002. január 12.).
A nagy falatot a biztonsági piac jelenti. Pintér 1998-as belügyminiszteri
kinevezése után eladta a Preventív-Security Rt.-ben (P-S) birtokolt
tulajdonrészét, informális befolyása azonban a piac ismerői szerint ez után
is megmaradt. Ez volt az a legendás vállalkozás, amelynek képviseletében
Pintér - Tóth és Horváth kíséretében - biztonsági üveg vásárlásáról
tárgyalt az utóbb bombagyárosként elítélt Dietmar Clodóval (HVG, 2000.
április 15.). A P-S nemrégiben felvásárolt néhány kisebb biztonsági céget,
köztük a több Pintér-üzletben is felbukkanó, jelenleg halált okozó ittas
vezetés vádjával bíróság előtt álló Szabó Péter főrendőr cégét, a Strázsa-
Véd Kft.-t (HVG, 2003. január 15.).
Ennek ellenére úgy tűnik, az utóbbi hónapokban Pintér inkább a konkurens
CBSZ Rt. felfuttatásával foglalkozott. Az 1991-ben mások mellett az egykori
Demisz-érdekeltség Inhold Kft. által alapított, 2002-ben egymilliárd forint
árbevétel mellett 69 millió forint nyereséget termelt CBSZ Rt.-t Pintér
tavaly vásárolta meg (HVG, 2003. március 29.) magánszemélyektől és azok
vállalkozásaitól. A cég tavaly októberben pozsonyi leányvállalatot hozott
létre Civil Slovakia S.r.o. néven, amelyet Angyal Imre volt szlovákiai
rendőrfőkapitány-helyettes vezet, akinek egyebek mellett a magyarországi
robbantásos merényletek szlovák szálának felgöngyölítésében kellett volna
jeleskednie, a remélt áttörés azonban elmaradt.
A felpörgetett - bevételének oroszlánrészét a Csányi nevével fémjelzett OTP-
csoport, a Mol és a Mizo Rt. objektumainak védelméből, illetve a JNT
alvállalkozójaként termelő - CBSZ időközben leigazolta a korrupció gyanúja
alól mentesült Gál László volt Békés megyei főkapitányt. Az MFB márciusban
döntött úgy, hogy beszáll az általa 300 millió forint értékűre taksált, az
alaptőke-emelés után 156 millió forint jegyzett tőkéjű cégbe öt évre szóló
befektetéssel: Pintérnek legkésőbb a határidő lejártakor vissza kell
vásárolnia a 76 millió forint névértékű üzletrészt a most kapott 240 millió
forintért, illetve az MFB által „elvárt haszonért” (utóbbit a bank nem
közölte).
Az MFB azzal cáfolta az ügylet párhuzamba állítását a rossz emlékű Defend-
befektetéssel, hogy ezúttal nyereséges vállalkozásba invesztált, és csupán
kisebbségi tulajdont szerzett. A vállalkozás azonban a mérlegadatok szerint
viszonylag szerény, alig nyolcszázalékos arányban alakítja profittá a
bevételt, a kisebbségi tulajdonnak pedig még kevesebb értelme van, mint a
többségi befolyásnak. Arról nem is szólva, hogy annak idején az állami
megrendelésekkel bőségesen ellátott Defend sem tűnt rossz üzletnek, most az
MFB-nek mégis csaknem 600 millió forintja bánja az akkori befektetést: a
végelszámolás során kiderült, hogy a kft mintegy 1 milliárd forinttal
tartozott az APEH-nak (a JNT-től az eszközökért kapott pénz fedezi ugyan az
adósságot, végső soron azonban mégis a 60 százalékos tulajdonos esik el
ettől a bevételtől).
„Kétszer veszi meg ugyanazt az MFB: egyszer Földinek, egyszer Pintérnek” -
összegezték a HVG-nek az ügyletet a piac nevük elhallgatását kérő ismerői.
A HVG értesülései szerint az üzletrészvásárlást régóta tervezték az MFB-
ben: az elmúlt hónapokban többen látták Pintért Erős János vezérigazgatóval
tárgyalni a város különböző pontjain. Mindez nem lepte meg a politikai
pletykák iránt fogékonyakat: a kormányváltás óta szóltak a hírek arról,
hogy bizalmasain keresztül Pintér a távozása után is megtartotta befolyását
a rendőri és a belügyi vezetésre (HVG, 2003. április 5.), s - részben
Csányi révén - bejáratos a legfelsőbb körökbe is. Miközben, úgy tűnik, nem
szakított eddigi gyakorlatával, s az ellenzékkel is tartja a kapcsolatot.
Legalábbis erről számoltak be a Fidesz-MPSZ megfontolásait ismerő források,
akik szerint legközelebbi bizalmasai az utóbbi időben nemegyszer kíséreltek
meg virágnyelven kódolt tanácsot adni - „mi, fideszesek” összekacsintással
-, melyik panamagyanús belügyminisztériumi (BM) beszerzési ügyet tanácsos
interpellálni-kritizálni, melyiket nem. Feltűnő védelmet élveznek például
egyes informatikai ügyletek, így a nagyobbik ellenzéki párt szóra sem
méltatta azt az összesen nem kevesebb mint 9 milliárd forint értékű,
hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, amelynek alapján az
egyetlen meghívott - a BM indoklása szerint a munkában már bizonyos
tapasztalatokat szerzett - Siemens Rt. üzemeltetheti és bővítheti 2006-ig
az okmányirodák informatikáját.
RÁDI ANTÓNIA
HVG 2004/20 05.15. 9. • Fókuszban • cikk, keretes
Pályaív
Rendőri és államigazgatási karrierje során Pintér Sándor mindvégig kényesen
vigyázott rá, hogy megtartsa a beszélő viszonyt az ellenzékbe szorult
politikai oldallal. A sofőrből jogvégzett rendőrtisztté avanzsált Pintér az
1990-es taxisblokád idején szerzett kiemelkedő érdemeket: miközben a
rendőri vezetők jelentős része nem kis kárörömmel szemlélte az őket szóval-
gesztusokkal kommunista kövületnek bélyegző kormány vergődését, az akkori
Pest megyei főkapitány-helyettes kiállt az Antall-kormány mellett. Ezzel a
karrierje is meglódult: budapesti, majd országos rendőrfőkapitánnyá
léptették elő. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) élén kötött
szövetséget az őt az Országos Rendőr-főkapitányságra (ORFK), majd a
Belügyminisztériumba, illetve a vállalkozói életbe is követő Valenta
Lászlóval, egykori pénzügyi helyettesével. Az ORFK élén volt módja
megismerkedni Princz Gáborral, a Teve utcai rendőrpalotát - 14 nagy értékű
rendőrségi objektumért, köztük a budapesti Deák téri, jelenleg
luxusszállóként üzemelő volt BRFK-épületért cserébe - felépítő Postabank
Rt. akkori első emberével. 1996 végén áldozatául esett a Kuncze Gábor, a
Horn-kormány belügyminisztere által vezényelt, a robbantásos merényletek
felderítésének hiányosságaival indokolt rendőrségi lefejezésnek (HVG, 1996.
december 7.). Ekkor, környezete szerint minden előzmény nélkül érkezett
Csányi Sándor mentőöve: az OTP Bank közgyűlése az igazgatóságba választotta
(HVG, 1997. május 10.). Meglehet, Csányi pusztán ráérzett: jó befektetés a
tehetséges és munkamániás, ám partvonalra szorult főrendőr felkarolása.
Csányi pénzt is adott: az OTP Bank beszállt Pintér ekkoriban alakult
biztonsági cégébe, a Preventív-Security Rt.-be is.
Az Orbán-kormány 1998-as megalakulásakor nem volt kérdés Pintér
visszatérése, a szerep azonban, amelyet rá osztottak, sokakat meglepett.
Miközben a párt több „erős embere”, így Áder János és Szita Károly neve is
szerepelt a belügyi bársonyszékre esélyeseké között, őt többen még a
második választási forduló előtt is MSZP-rendezvényeken vélték látni.
Fideszes berkekben állítják, Orbán Viktort meggyőzte az a katonás fegyelem,
amellyel parancsait Pintér visszaigazolta, s Orbán előrelátása is
segíthette a választást: Pintér miniszteri kinevezésével egy csapásra véget
értek az akkor sorozatos robbantások. Bársonyszékbe kerülésénél is
talányosabb azonban, mi tarthatta hivatalában a belügyminisztert akkor,
amikor már szinte hetente szóltak hírek a tárca vezetőjének
megkérdőjelezhető alvilági kapcsolatairól (HVG, 2002. február 16.), s
Pintér egyik felvetést sem védte ki maradéktalanul. Az Orbán megfontolásait
ismerők szerint többször „rezgett a léc”, különösen amikor Pintér olyan
befolyásos emberekkel került ellentétbe, mint Simicska Lajos akkori
adóhivatali elnök, illetve Kövér László volt titkosszolgálati miniszter.
Előbbivel az adónyomozók vezetői posztján különböztek össze: fideszes
berkekben Pintér ötletének mondják a Teve utcai „aranybazár” kapcsán utóbb
védhetetlenné vált Pelikán László kinevezését (HVG, 1999. január 30.).
Kövér - illetve formálisan utóda, Demeter Ervin - jelöltje, a nemrégiben
hivatali visszaélés miatt nem jogerősen lefokozott Bácskai János ellenében
pedig Mikó István rendőrtisztet kívánta belobbizni a Szervezett Bűnözés
Elleni Koordinációs Központ élére, sikertelenül.
HVG 2004/20 05.15. 6. • Fókuszban • cikk, keretes
Nyitva az aranykapu
A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) a 2003 júliusában beindított, 40
milliárd forint összértékű fejlesztésitőke-program keretében eddig négy
társaságban - a CBSZ Rt. mellett az Arany Kapu Rt.-ben, az Intergas Kft.-
ben és a Budai Egészségközpont Kft.-ben - szerzett 49 százaléknyi
részesedést, tőkeemeléssel finanszírozva a cégek további növekedését. A
befektetéseknek legfeljebb hét év alatt kell megtérülniük. További 7
pályázóval a bank szándéknyilatkozatot írt alá összesen mintegy 3,5
milliárd forintnyi tőkebefektetésről. Stílszerűen elsőként, tavaly
decemberben az 1993-ban alapított, a tranzakcióig 360 millió forint
jegyzett tőkéjű kunfehértói Arany Kapu Borászati Melléktermék Feldolgozó
Rt.-ben szerzett részesedést a bank 490 millió forint értékben (HVG, 2004.
január 3.). A cég többségét három magánszemély, a korábban a volt Állami
Gazdaságok Országos Egyesülésében tevékenykedő Kránicz István, Varga Zoltán
és Kállay Csongor, illetve a családjaik tulajdonában lévő Agrár
Vagyonkezelő Kft. birtokolja. Az Arany Kapu jelenleg Magyarország
legnagyobb borászatimelléktermék-feldolgozója, amely az Orbán-kormány
idején több évben is megszerezte a borfelesleg lepárlására odaítélt
támogatás jelentős részét (HVG, 2000. augusztus 19.). Május elején a 410
millió forintos törzstőkéjű energiahordozó-nagykereskedő Intergas Hungária
Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-be és a 125 millió forint törzstőkéjű
Budai Egészségközpont Kft.-be társult be a fejlesztési bank. Utóbbi cég
egyik tulajdonosa Bartha János, a korábbi CSFB Budapest Rt. brókercég
vezérigazgatója, akinek cége, a Bartha és Társai Tanácsadó, Befektető és
Szolgáltató Kft. tavaly két amerikai kockázatitőke-befektető alappal együtt
pályázott a Postabank és Takarékpénztár Rt. privatizációjára (HVG, 2003.
augusztus 9.).
HVG 2004/20 05.15. 8. • Fókuszban • cikk, keretes
A rivális
Ha a Fővárosi Bíróság helyt ad az ügyészi fellebbezésnek, és megvonja
Tasnádi Pétertől a feltételes szabadlábra helyezés kedvezményét, akkor
büntetésének teljes kitöltéséig vissza kell mennie a börtönbe az eredetileg
bűnszervezet alapításával és vezetésével megvádolt, ám végül, viszonylag
enyhébb deliktumok miatt, 2002-ben 4 év 6 hónapra ítélt férfinak. Ráadásul
éppen május elsejei szabadulása előtt egy nappal kezdődött újabb
tárgyalása, amelynek során Tasnádit mintegy negyedmilliárd forintos
adócsalással vádolják, amely a biztonsági vállalkozó Szemlőhegyi úti
rezidenciájának a cége és a családja közti adásvétele során keletkezett
volna. Ezenkívül egy pénzmosási ügyben is gyanúsított Tasnádi, mivel
felmerült, hogy Németországban élő üzlettársa, Márai Péter „feketemunkások”
közvetítéséből szerzett, bűnös eredetű pénzt adott volna kölcsön neki, ezt
az eljárást azonban egyelőre felfüggesztették.
Némi ügyvédi ösztökélésre a „maffiás” külsőségekre korábban tudatosan
rájátszó, a nyilvánosságot nemcsak vállaló, de időnként szinte kereső
Tasnádi az újságírókat már sikeresen kerüli, a feltűnést azonban nem. Május
elseje hajnali feltételes szabadlábra helyezésekor megállta, hogy ne
nyilatkozzon - két éve, amikor néhány hónapra házi őrizetbe kerülhetett az
előzetesből, hívő zsidóként hangsúlyozta, hogy Mózes napja lévén számított
a szabadulásra, de azt legalább annyira a Fidesz választási vereségének is
köszönheti (HVG, 2002. május 25.) -, ám így is elég feltűnő volt, hogy
csuklyás-maszkos testőrök várták a fegyintézet előtt. A Fidesz-kormányra
tett célzás alapvetően Pintér Sándor tábornoknak, az Orbán-kormány
belügyminiszterének, korábbi rendőrfőkapitánynak szólt, aki vállalkozóként
„félreértésből” Tasnádi „riválisa” volt a józsefvárosi piac védelmével
kapcsolatos szerződés megszerzésében. | http://archivum.hvg.hu/article/200420Fokuszbancikk4434PINTERSANDORVALLALKOZASAITo.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-testor-a-pinter-sandor-vallalkozasai | HVG | hungarian-news | 2004-05-15 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Erős János",
"Gál László",
"Horváth András",
"Pintér Sándor",
"Tóth Ernő"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Carriere Kft.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Defend Kft.",
"Inhold Rt.",
"JNT Security Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Posta Zrt.",
"Preventív-Security Zrt.",
"Siemens Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"privatizáció",
"informatika",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,824 | Iskolapélda – A DVG-BŰNÜGY NÓGRÁDI SZÁLAI | http://archivum.hvg.hu/article/200419Tarsadalomcikk3913ADVGBUNUGYNOGRADISZALAIIsk.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iskolapelda-a-a-dvg-bunugy-nogradi-szalai | HVG | hungarian-news | 2004-05-08 00:00:00 | [
"Adamecz László",
"Boldvai László",
"Cserni Csaba",
"Dóra Ottó",
"Goda Miklós",
"Pomázi Csaba",
"Sólyom Sándor",
"Villányi-Kollár Dusán"
] | [
"Axioma-Invest Rt.",
"DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt.",
"Energott Kft.",
"Fort-Bau Bt.",
"Kebol Kft.",
"SI dual Kft."
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye",
"Nógrád megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"közmű",
"juttatás"
] | [] |
||
1,825 | Üzérségi megfigyelés – MEGDŐLŐ VÁDAK A FÖLDHIVATALI BŰNÜGYBEN? | HVG 2004/18 05.01. 87-88. • Társadalom • cikk
MEGDŐLŐ VÁDAK A FÖLDHIVATALI BŰNÜGYBEN?
Üzérségi megfigyelés
Megdőlni látszottak lapzártánkkor a vádak az immár vesztegetéssel nem,
„csak” hivatali visszaéléssel és befolyással való üzérkedéssel gyanúsított
Pálfalvi István földhivatali vezető elleni büntetőügyben.
Nem volt korrupt, csak visszaélt a hivatalával, és befolyásával üzérkedett
- lapzártánkkor ezt gyanították az ügyészek Pálfalvi Istvánról, a Fővárosi
Földhivatal (FF) állásából felfüggesztett vezetőjéről. A március végén
munkahelyén - nagy sajtófigyelmet keltett akcióval - őrizetbe vett (HVG,
2004. március 27.) Pálfalvi immár szabadlábon védekezik, három vélelmezett
„civil” bűntársa ellen pedig megszüntették a nyomozást az ügyészek, míg egy
budapesti ügyvédnő terhére továbbra is azt róják, segédkezett a
hivatalvezetőnek.
Az ügyészségnek a HVG információi szerint egyelőre nem áll más a
rendelkezésére, mint azok a lehallgatási jegyzőkönyvek, amelyeket a
Pálfalvi-ügyben februárban feljelentést tett Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)
szolgáltatott. Pálfalvi ügyvédje, Jámbor László szerint az igazságügy-
miniszteri engedéllyel folytatott lehallgatás nem volt jogszerű, így a
jegyzőkönyvek felhasználása is törvénytelen, miután az NBH-nak a kiemelt
objektumok védelmére, illetve egyes állam- és emberiség elleni
bűncselekmények felderítésére van mandátuma, korrupciós ügyek leleplezésére
nincsen. Az NBH-ban ugyanakkor kitartanak a rendelésükre a szakszolgálat
által végzett - szakszóval - „rezsim” jogszerűsége mellett, mondván, miután
kiderült, hogy köztörvényes bűncselekményekre utalnak jelek az FF-ben,
megtették a feljelentést. Hogy miért is kezdték figyelni Pálfalvit, azt
államtitokra hivatkozva nem hozzák nyilvánosságra (a nemzetbiztonsági
törvény meglehetősen általános felhatalmazást ad az NBH-nak, amely például
„ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából
fontos szervek és létesítmények biztonsági védelmét”). Ügyészi források a
HVG-nek azt hangsúlyozták, nem a bizonyíték jogellenes beszerzése vezetett
a nyomozás részbeni - és szinte borítékolhatóan majdani teljes -
megszüntetéséhez, hanem az, hogy mindez kevésnek bizonyulna ahhoz, hogy a
vesztegetés vádja a bíróság előtt is megálljon.
A rögzített beszélgetések egy része a Magyar Nemzet napilap miniszteri
lakásügyek (Magyar Bálinté, illetve László Csabáé) után érdeklődő
újságírójával folyt, akihez földhivatali források szerint inkább baráti
jellegű, s nem hivatalos kapcsolat fűzte az FF vezetőjét. Jámbor László ezt
tagadta, mint mondta, az elé tárt lehallgatási jegyzőkönyvekből annyi
derült ki, ügyfelét kereste egy riporter, akinek felhívta a figyelmét, hogy
váltson ki tulajdoni lapot a Fővárosi Kerületek Földhivatalában (FKF).
Kétségtelen ugyanakkor, miután megjelentek a cikkek, Pálfalvit felhívta az
ingatlan-nyilvántartást felügyelő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium (FVM) egyik munkatársa, aki történetesen az újságíró névrokona
(a beszélgetések leírt változatából nem különíthető el, mikor melyikükkel
beszélgetett telefonon a hivatalvezető), s neki Pálfalvi részletesen
beszámolt arról, amit a lakásügyek hátteréről tud. Ez nemhogy nem sért
törvényt, éppen ellenkezőleg, az FF-vezető kötelessége volt a tájékoztatás
- érvelt az ügyvéd. Az ügyészségen minderről nem kívántak nyilatkozni, de
hangsúlyozták, minden érintettnek kellemetlen lehet az ügy, hiszen „vannak
a sajtószabadsággal kapcsolatos vetületei is” (számos jel utalt szerintük
arra, hogy az újság a hivatalvezető révén juthatott olyan információkhoz -
például adásvételi szerződésekhez -, amelyeket a földhivatalban tartanak
nyilván, de nem részei a nyilvános adatbázisnak).
A Pálfalvi-ügyben immár eljáró Fővárosi Főügyészség - az ügyészségi
nyomozóknak a hivatali vesztegetés ügyében volt hatáskörük nyomozni, s
miután az a gyanú megdőlt, az ügyet át kellett adniuk - azt továbbra is
Pálfalvi terhére rója, hogy ismerőseinek, köztük a gyanúsítottként kezelt
ügyvédnőnek segített a soron kívüli ügyintézésben. Jámbor kitart védence
ártatlansága mellett. Azzal érvel, hogy az FF másodfokú hatóság, amely
panaszokról, méltányossági kérelmekről dönt, így aki meg kívánja sürgetni
az ügymenetet, annak az FKF-ben - amelynek éléről egyébként Pálfalvi az FF-
be került 2002 őszén - kell kopogtatnia. Ügyészi források ezzel szemben azt
hangsúlyozták, a vesztegetés gyanúja nem bűncselekmény, hanem
bizonyítottság hiányában dőlt meg, igaz, elismerték, ha hamarosan nem
sikerül további terhelő adatokat feltárni, vélhetően ez a sors vár a teljes
eljárásra.
Az ingatlan-nyilvántartás felügyeletét az FVM-től a rendszerváltás óta
átvenni igyekvő Igazságügyi Minisztériumnak sokak szerint kapóra jött az FF-
vezető korrupciós botránya (a földművelésügyi tárcánál nem döntöttek
Pálfalvi esetleges utódlásáról; mint mondták, bíznak az ártatlanságában).
Egyébként hasonló NBH-s fürkészés, majd feljelentés alapozta meg azt az
eljárást is, amely miatt tavaly ősszel a Budapesti Rendőr-főkapitányság
nyomozói az FKF kilenc ügyintézőjét vették őrizetbe (HVG, 2003. szeptember
27.). Ennek az ügynek jelenleg 16 gyanúsítottja van - köztük a kilenc
ügyintéző, illetve nepperek -, akiknek a terhére negyvenrendbeli
vesztegetést rónak, s több mint négyszáz ingatlan bejegyzésével
kapcsolatban utalnak a körülmények csalásra, okirat-hamisításra.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200418Tarsadalomcikk6208MEGDOLOVADAKAFOLDHIVATALIB.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uzersegi-megfigyeles-a-megdolo-vadak-a-foldhivatali-bunugyben | HVG | hungarian-news | 2004-05-01 00:00:00 | [
"Pálfalvi István"
] | [
"Fővárosi Földhivatal",
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
|
1,826 | Forró nyomon – KORRUPCIÓS BŰNÜGYEK DUNAÚJVÁROSBAN | HVG 2004/17 04.24. 99-100. • Társadalom • cikk
KORRUPCIÓS BŰNÜGYEK DUNAÚJVÁROSBAN
Forró nyomon
Az MSZP-nek 2002-ben adományt nyújtó Axioma 2000 Kft. is érintett abban a
bűnügyben, amelyben hűtlen kezelés miatt nyomoznak a Fejér megyei rendőrök
a dunaújvárosi önkormányzat vagyonkezelő cégénél. Az ügy hullámai elérhetik
a városvezetést, de érintettek lehetnek benne Fidesz-közelinek mondott
körök is.
Kamikazeakcióba kezdett Pochner László, a Dunaújváros Jövőjéért Egyesület
városi képviselője, aki lapzártánk után kezdeményezi, a képviselő-testület
oszlassa fel magát. Minderre a vélekedése szerint tarthatatlan korrupciós
ügyek miatt szánta rá magát - mondta a HVG-nek, hozzátéve, noha a helyi
jobboldali ellenzék vélhetően támogatja majd, a minősített többség aligha
szerezhető meg az indítványához, amely így jobb híján figyelemfelhívásnak
tekinthető.
A figyelmet van mire felhívni. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a múlt
héten rendelt el nyomozást százmillió forintos nagyságrendű hűtlen kezelés
alapos gyanúja miatt a városi tulajdonú DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt.
(DVG) gazdálkodása kapcsán, miközben a szintén városi érdekeltségű DTV
Rádiós és Televíziós Kht.-nál már hónapok óta folyó bűnügyben szintén a
napokban jutott el a procedúra odáig, hogy gyanúsítottként faggassák az
ügyvezetőt. A DVG-s ügyben Kálmán András (MSZP) polgármester és helyettese,
Sipos János (SZDSZ) tett feljelentést, a helyi ellenzék - Pochner és
Dorkota Lajos (Fidesz-MPSZ) - szerint azonban csak azért, mert „már nem
tudtak tovább falazni”, miközben Siposnak különösen jól jött némi
figyelemelterelés, mivel a Heves Megyei Bíróságon ellene közokirat-
hamisítás miatt folyó bűnper már a jogerős ítéletre vár.
Kálmán ezzel szemben azt hangsúlyozta a HVG-nek, időben léptek, hiszen csak
most volt kézzelfogható bizonyítékuk a DVG-nél gyanított visszásságokra: a
könyvvizsgáló a napokban készítette el jelentését. E szerint az auditor
legfeljebb záradékolva ellenjegyzi a DVG tavalyi pénzügyi beszámolóját, de
még ez sem biztos, ugyanis számos jel fiktív számlákkal történt
manipulációkra utal az rt beruházásainál. A DVG évek óta áll szerződésben a
többségi tulajdonában lévő Dunaújvárosi Víz-, Csatorna és Hőszolgáltató
Kft.-vel (DVCSH), amely - túl azon, hogy az önkormányzattal történt
megállapodás alapján távhőszolgáltatást nyújt a városnak (HVG, 2003.
november 1.) - felújítási, karbantartási munkákat is végez. A DVCSH
közvetett kisebbségi tulajdonosa jelenleg is Pomázi Csaba, aki a Fidesz-
érában a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. vezérigazgató-helyettese volt, s akit
egyéb okokból is Fidesz-közeli vállalkozónak mondanak (HVG, 2001. május
19.), bár a helyi fideszesek szerint „időben átállt”.
A DVG tavaly januárban vállalta, 21 millió forint keretösszeg erejéig
biztosítja a DVCSH „előre nem látható többletmunkálatai” alapanyagát, ezzel
szemben 53 millió forintot költöttek erre a célra 2003-ban. Az azonban -
legalábbis ez áll a HVG birtokába jutott könyvvizsgálói jelentésben - nem
derül ki a DVG dokumentációjából, mikor építették be (beépítették-e
egyáltalán) a papíron beszerzett alapanyagok jelentős részét. Az építési-
szerelési munkák esetében pedig előfordult, hogy a teljesítésigazolást nem
a DVG illetékes vezetői, hanem egy gépkocsivezető-karbantartó munkatárs
adta. A vagyonkezelő két alvállalkozója, a Fer ’97 Kft. és a GM Global Bt.
(jelenlegi nevén Rajad Bt.) a cégnyilvántartás szerint nem is végez olyan
tevékenységet, amelyért a DVG megfizette. A könyvvizsgáló mindezen felül
nehezményezte, hogy a DVCSH 2003-ban jóval több pénzért, 221 millió
forintért végzett beruházási és felújítási munkákat a DVG-nek, mint egy
évvel korábban, s ezzel jelentősen növelte az rt pénzügyi gondjait.
Dunaújvárosban a botrány előszelének tekintették, hogy a DVG átszervezés
címén nemrégiben megvált Villányi-Kollár Dusán gazdasági és Goda Miklós
műszaki igazgatótól (a városi közgyűlésben akkor elhangzottak szerint több
tízmillió forint végkielégítéssel távoztak). A könyvvizsgálói jelentés
ugyanakkor utal egy bizonyos Axioma 2000 Kft.-vel kötött, a DVG számára
hátrányos szerződésre - a Dunaújváros Online internetes hírlap tudomása
szerint a DVG évi 1,2 millió forintért bérelt gépkocsikat a kft-től -,
amely Villányi-Kollárék egyéb megkérdőjelezhető tevékenységére látszik
utalni. Az Axioma 2000 Kft. tavaly május óta Axioma-Invest Vagyonkezelő,
Számviteli, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. néven fut - fő tevékenysége az
adószakértés -, ügyvezetője Villányi-Kollár, egyik tulajdonosa a vele egy
címen lakó Villányi-Kollár Márta, a másik részvényes pedig Goda. Az Axioma
még kft-ként fizetett 1 millió forintot az MSZP pártkasszájába 2002-ben -
derült ki a párt akkori mérlegéből (HVG, 2003. május 17.).
A HVG értesülései szerint a DVG vezetése a közeljövőben tovább változik, s
jó eséllyel elnök-vezérigazgató lehet az rt-nél jelenleg is vezető posztot
betöltő, a városban „régi vágású” szocialistaszimpatizánsként ismert Kakas
Antal. Az ő egyik cége, a Szikla 77 Bt. székhelye ad otthont a Hét Nap című
helyi újság szerkesztőségének. A hetilapot a városvezetés szócsöveként
tartják ugyan számon a dunaújvárosiak, de kiadója, a Duna-Hír Kft. közvetve
Pomázihoz köthető: ügyvezetője, Benák László 2003-ig vezette az akkoriban
Pomázi-érdekeltség Szegedi Hőszolgáltató Kft.-t. A Hét Nap egyik állandó
szerzője Cs. Fekete Gyöngyi, a városi tulajdonú DTV Kft. ügyvezetője, akit
a múlt héten gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség.
A hónapok óta folyó büntetőügy két szálon fut. Az egyik a DTV udvarának - a
néhai Vasmű Klubnak - a felújítása, amiért a televízió milliós
nagyságrendben fizetett, munkát ellenben a gyanú szerint nem vagy
legalábbis lényegesen kisebb értékben végeztek. A másik szálat a tévé egyes
reklámszerződései jelentik (a fiktív hirdetők egy része önkormányzati
érdekeltség volt). A DTV Kht. pénzügyi átvilágításáról lapzártánk után
tárgyalnak a városi képviselők. Úgy tudni, a könyvvizsgálók a DVG-s
rovancshoz hasonló lesújtó megállapításokat tettek, egyebek mellett azt,
hogy a kht számviteli politikája, számlázási rendje nem felel meg a
jogszabályoknak, 2001-2002-ben adózási kötelezettségeinek nem tett eleget,
bevallásai nem stimmelnek, szerződései átláthatatlanok, egyes esetekben
pedig nem tudták föllelni azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a tévé
fizetett.
Az alpolgármestert mindenesetre alighanem legalább ennyire érdekli két
„saját” büntetőügye: a közokirat-hamisítási procedúrában első fokon
elítélték, az ellene csalás miatt folyó eljárást pedig még nem zárta le a
Pest Megyei Bíróság. Mindkét ügy Sipos ügyvédi tevékenységével függ össze
(HVG, 2003. március 22.). Ezen visszásságok tavaly egy időben okoztak
vihart a másik alpolgármester, Szekeres György (MSZP) cégbotrányával: a
korábban saját, jelenleg családja érdekeltségében lévő őrző-védő cég busás
önkormányzati - egyebek mellett a DVG-től és a DVCSH-tól is kapott -
megbízásai váltak akkor botránykővé. A hírek szerint Szekeres feje felett
azóta újabb felhők tornyosulnak: a sárbogárdi Mag-Ház 2000 Kft.-ben vele
üzlettárs Szabó Tamás, az MDF-kormány privatizációs minisztere - egy
cégérdekeltsége révén - a városi tulajdonú kórház tanácsadója lett.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200417Tarsadalomcikk4666KORRUPCIOSBUNUGYEKDUNAUJVA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/forro-nyomon-a-korrupcios-bunugyek-dunaujvarosban | HVG | hungarian-news | 2004-04-24 00:00:00 | [
"Fekete Gyöngyi",
"Goda Miklós",
"Kálmán András",
"Pomázi Csaba",
"Sipos János",
"Szabó Tamás",
"Szekeres György",
"Villányi-Kollár Dusán",
"Villányi-Kollár Márta"
] | [
"Axioma 2000 Kft.",
"Axioma-Invest Rt.",
"DTV Rádiós és Televíziós Kht.",
"Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt",
"Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- és Hőszolgáltató Kft.",
"Fer 97 Kft.",
"GM Global Bt.",
"Mag-Ház 2000 Kft.",
"MSZP",
"Rajad Bt."
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közokirat-hamisítás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,827 | Uniós majális – EU-CSATLAKOZÁSI ÜNNEPSÉGEK | HVG 2004/16 04.17. 91-93. • Társadalom • cikk
EU-CSATLAKOZÁSI ÜNNEPSÉGEK
Uniós majális
Az MSZP-közeli regionális tévéhálózatot gründoló Pan-Am Kft. ügyvezetője,
Burget Péter a fő koordinátora az EU-csatlakozással kapcsolatos május 1-jei
budapesti állami rendezvényeknek. Ezekkel egy időben több mint ezer
településen rendeznek ünnepséget - erre összesen mintegy 720 millió
forintot ad a költségvetés.
Április 30-a délutántól május 2-a hajnalig tartanak országszerte az EU-
csatlakozás ünnepségei. Budapesten a Hősök tere, az Andrássy út és az
úgynevezett Felvonulási tér lesz a központ, az előkelőségek szombat este
komoly- és népzenei koncerttel, fogadással ünnepelnek a Magyar Állami
Operaházban. Vidéken a megyeszékhelyeken és a nagyobb határátkelőkön
terveznek látványos megemlékezéseket, de ünnepel több száz kistelepülés is.
A központi költségvetés a budapesti rendezvények támogatására 341 millió
forintot, a vidéki programokéra 380 millió forintot ad, a fennmaradó
költséget a helyi önkormányzatok állják, néhány helyen a környékben
érdekelt nagyvállalatok segítségével, a hegyeshalmi - május 1-jére
virradóan tartandó - happeningbe pedig beszáll a Vám- és Pénzügyőrség
Országos Parancsnoksága, a Gysev Rt. és a Fuvarozók Országos Szövetsége is.
Becsomagolt Duna-hídak (HVG, 2004. április 3.), világzene-világtánc-
világbüfé a csatlakozó országok művészeivel és séfjeivel, légiparádé,
hosszas huzavona után elindított Időkerék (HVG, 2004. február 14.), utcabál
és éjjeli mulatság a Clark Ádám téri alagútban - egyebek mellett ez
szerepel a budapesti központi - zömében a Miniszterelnöki Hivatal (MEH),
illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) szervezte -
rendezvények lajstromában.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a Millenáris Parkban tervez
bulit, a részletekről azonban lapzártánkkor nem tudtak beszámolni a HVG-
nek. A fővárosi önkormányzat az Erzsébet téri Gödörben tart ünnepséget,
ahol minden érdeklődő leteheti az EU-ba magával vinni nem tervezett tárgyát
- ezekből kiállítást rögtönöznek a helyszínen.
Összesen 1197 vidéki helyszín nyert központi pénzt, átlagosan néhány
százezer forintot. A megyei önkormányzatok a székhelyvárossal közösen
pályáztak - együtt átlagosan 5-6 millió forintot kaptak -, s akadt
település, amelynek több beadványát is pozitívan bírálták el a MEH-ben. A
program a HVG által megkérdezett településeken egymáshoz és a budapestihez
hasonló: könnyű- komoly- és népzene - kötelező gyakorlat Beethoven EU-
himnusz Örömódája -, tűzijáték, illetve a fegyveres testületek bemutatói.
Békés megyében tarhonyafesztivál, Egerben színházi előadások,
Biharkeresztesen a parlamenti pártok politikai fóruma, valamint egy Trabant-
hang-utánzó humorista fellépése színesíti az összképet. A nem megyeszékhely
városok közül Cegléd kapta a legtöbb állami pénzt, 3,1 millió forintot: itt
tartják Pest megye kiemelt ünnepélyét, miközben a város EU-s emlékművet is
rendelt Farkas Ádámtól, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorától. Jól
járt Komárom: évek óta április végén ünnepel az egykor egységes város Duna
és az országhatár által elválasztott két fele, s most némi - 1,7 millió
forint - állami pénz is segítette a hídünnepet, miközben a tűzijáték
költségeit a szlovákiai Révkomárom állja. Viszonylag sok jutott Dávid
Ibolya MDF-elnök szűkebb pátriájának: Tamási 800 ezer forintnak örülhet.
Az előkészítés során a MEH az elvárásait határozta meg, a központi
ünnepségsorozat részleteinek kidolgozására a kancellária közbeszerzési
pályázatán nyertes Ogilvy & Mather Reklámügynökség Budapest Rt. (O&M)
kapott megbízást. Az rt nyomban ideiglenes tanácsadót is igazolt Burget
Péter személyében. „Jóban van az ügyféllel” - így indokolták a MEH-re
utalva az egyébként saját ötletként felvállalt döntést az O&M-nél. Burget a
kancellária rendezvényügyi mindenese: a tavalyi augusztus 20-ai ünnepségek
projektvezetője volt, s jó eséllyel készül az idei állami ünnepre is,
miközben újabban az MSZP-közeliként emlegetett regionális tévéláncot
szervező Pan-Am Kft. ügyvezetőjeként dolgozik (HVG, 2004. március 27.).
Az O&M-nél szemérmesen mellékszereplőnek mondják Burgetet, s állítják,
korántsem példa nélküli, hogy a megrendelő által is elfogadott személy
segít a megvalósításban. A kivitelezés körül serénykedő, a HVG-től
inkognitót kérő reklámszakemberek ugyanakkor egybehangzóan állítják, minden
érdemi ügyben Burgettel kell tárgyalni. Hovatovább ő koordinálja az NKÖM
által szervezett, Európa sétány elnevezésű rendezvényt, a budapesti
Andrássy úti művészeti happeninget. Utóbbira az NKÖM-tulajdonú Hungarofest
Kht. tervez szerződni Burgeték családi cégével, a Helin Bt.-vel; úgy tudni,
a megállapodás szinte teljhatalmat - projektvezetési, koordinátori,
előkészítői és szervezői jogokat - ad a vállalkozónak (a sétány mintegy 25
millió forintba kerül majd).
A harmincas éveiben járó, Zeneakadémiát végzett, civilben harsonaművész
Burget maga sem túlozza el befolyását. A HVG-nek úgy nyilatkozott:
elsősorban szakterületével összefüggő, zenei kérdésekben ad tanácsokat,
amelyek sem a MEH-et, sem az O&M-et nem kötelezik semmire. Önmagát
„rendezvényszervező technológusnak” mondta - hangsúlyozva, kilenc évig
tagja volt a kapolcsi művészeti fesztivál szervezőgárdájának -, aki
semmiképpen sem ideológiai vagy politikai, hanem „értékalapú munkát” végez.
A HVG birtokában lévő dokumentumok mindazonáltal a névtelenséget kérő
reklámszakemberek álláspontját látszanak alátámasztani: a Pan-Am Kft. céges
papírjain például a május 1-jei fővárosi rendezvények költségei
szerepelnek. A kimutatás szerint az összköltség bruttó 319,9 millió forint,
amiből a legtöbbe - 74 millió forintba - a rendezvények reklámozása
kerülne, a tűzijáték költsége e szerint 28,7 millió forint, a felvonulási
téri sátorban tartandó, Együtt megyünk elnevezésű nemzetközi kulturális
fesztiválé 20 millió forint.
Eközben, úgy tűnik, sínen van a Pan-Am Kft. fő projektje, a vidéki városi
televíziókat összekötő hálózat terve. A HVG információi szerint az
optikaikábelrendszer-szolgáltató Matáv Rt. elfogadni látszik a 3 millió
forint törzstőkéjű kft terveit, s vállalnák a szolgáltatást, igaz, nem a
cég által remélt június elejétől, hanem októbertől. Egyelőre nem dőlt el,
öt vagy tíz évre szerződnének, a Pan-Am Kft.-nek mindenesetre havi 35
millió forintot kellene fizetnie, s a Matáv Rt. megelégedne egyhavi díjnak
megfelelő összegű bankgaranciával (igaz, biztosítékként kér még további 150
millió forintot, valamint négyhavi díjat utólag elszámolható előlegként).
Az érintett városok egy része azonban továbbra is aggályait hangoztatja.
Ezek között szerepel, hogy a Pan-Am Kft. által javasolt szerződés kizárja a
rendes felmondást. Még nagyobb súllyal esik a latba, hogy az úgynevezett
gesztorstúdiók (régiós központok) által gyártandó regionális magazinok
témáját a Pan-Am „műsorigazgatója” választaná ki, s a budapesti központban
gondoskodnának a vendégekről, szakértőkről is. A szerződéstervezet szerint
ez nem jelenti ugyan a szerkesztési szabadság korlátját, a tévéknél a jelek
szerint mégis éppen ettől tartanak. A projekt lényegét ismerők szerint e
helyi tévék az MSZP kampányát segítenék majd a 2006-os országgyűlési
választások előtt (a párt idei kampányterveiről lásd Werber útmutatásai
című írásunkat), méghozzá úgy, hogy a korteskassza kímélése céljából
elsősorban azokban a megyékben erősítenének rá, ahol a regionális
közvélemény-kutatások szerint a párt rosszul áll riválisához képest.
Jelenleg szinte bizonyosra vehető a szocialista vezetésű Miskolc, Szeged és
Székesfehérvár helyi tévéjének gesztori szerepe, míg a szintén MSZP-s
irányítású Pécs, illetve a fideszes Debrecen hezitál, s az sem egyértelmű,
hogy a nyugat-dunántúli régió központja Győr vagy Szombathely legyen-e.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200416Tarsadalomcikk3965EUCSATLAKOZASIUNNEPSEGEKUn.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-majalis-a-eu-csatlakozasi-unnepsegek | HVG | hungarian-news | 2004-04-17 00:00:00 | [
"Burget Péter"
] | [
"Helin Bt.",
"Hungarofest Kht.",
"Kulturális Minisztérium",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"MSZP",
"Ogilvy & Mather Rt.",
"Pan-Am Kft."
] | [] | [
"PR",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
|
1,828 | Nem nőhetnek az égig – MENESZTETT KERÜLETI FŐÉPÍTÉSZEK | http://archivum.hvg.hu/article/200415Tarsadalomcikk5233MENESZTETTKERULETIFOEPITES.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-nohetnek-az-egig-a-menesztett-keruleti-foepiteszek | HVG | hungarian-news | 2004-04-10 00:00:00 | [
"Arie Yom-Tov",
"Fürst György",
"Lakos Imre",
"Verók István"
] | [
"Autóker Holding Rt.",
"Constrattic Épületfejlesztő és Forgalmazó Kft.",
"Lányi Anita Építészeti Stúdió Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [] |
||
1,829 | A nyertes mindent visz – HARC A GÉPJÁRMŰVEK HITELESÍTÉSÉÉRT | http://archivum.hvg.hu/article/200415Gazdasagcikk5613HARCAGEPJARMUVEKHITELESITESE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nyertes-mindent-visz-a-harc-a-gepjarmuvek-hitelesiteseert | HVG | hungarian-news | 2004-04-10 00:00:00 | [
"Kovács Zoltán (Idom 2000)",
"Málics Géza"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Euro-Mobil Kft.",
"Idom 2000 Zrt.",
"IHG-Info Holding Group Rt.",
"Metalelektro Kft.",
"Multipolaris Kft.",
"NJL Kft.",
"Trans Holding Group Kft.",
"Zalaszám Informatikai Kft."
] | [] | [
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.