news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,621 | VESZTEGETÉS AZ EGYKORI KECSKEMÉTI BÚTORGYÁRÉRT | http://archivum.hvg.hu/article/200622Penzugyekcikk5484VESZTEGETESAZEGYKORIKECSKEM.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-az-egykori-kecskemeti-butorgyarert | HVG | hungarian-news | 2006-06-03 00:00:00 | [
"Borbély József",
"Kovács Zoltán",
"Magyari József",
"Pintér Sándor",
"Pintérné Eötvös Ildikó",
"Ruszó Gyula",
"Sutka Sándor",
"Tóth Ferenc"
] | [
"Duna-Libra Közgazdász Rt.",
"Euro Möbel Line Kft.",
"Hunyadi Rt.",
"Immobil 2000 Kft.",
"Kossuth Holding Kft.",
"SZKIV Glória Rt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét",
"Kunbaracs"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés"
] | [] |
||
1,622 | Kulcsár szégyelli magát | Kulcsár Attila nem tett szóbeli vallomást a bíróság előtt, ehelyett személyesen átadott a bírónak egy rövid írásos nyilatkozatot a szerdán kezdődött tárgyaláson a Fővárosi Bíróságon. A nyilatkozatot a bíró olvasta fel. Ebben Kulcsár hangoztatta, hogy beismeri bűnösségét, szembenéz tetteinek következményeivel, és szégyelli magát. Azt is leírta, hogy korábbi vallomásaiban tudatosan valótlanságot soha nem állított. A vádiratban becsült több mint 8 milliárdos kárt viszont eltúlzottnak ítélte a K and H-ügyben.
A szerdai tárgyaláson minden vádlottat nyilatkoztatott a bíróság arról, hogy kíván-e vallomást tenni, ez alapján fogják a következő tárgyalásokat ütemezni, hogy zökkenőmentes legyen a tárgyalás mintegy félszáz résztvevőjének, a bírónak, az ügyészeknek, a vádlottaknak és védőiknek megjelenése.
A bíróság Kulcsár Attila nyilatkozatának felolvasását követően hozzákezdett Kulcsár Attila korábban, a nyomozó hatóság előtt tett több száz oldalnyi vallomásának felolvasásához. Egy két évvel ezelőtti írásos önvallomása szerint Kulcsár Attila 1998-ban a K&H brókercégnél dolgozott, amikor Kerék Csaba, aki az ügy másodrendű vádlottja, azt javasolta neki, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül fektessék be és osztozzanak annak hasznán. Kulcsár Attila vallomása szerint ekkor követte el élete legnagyobb hibáját, hitt Kerék Csabának.
Vallomása szerint nem értette pontosan az üzletet, de követte Kerék Csaba instrukcióit és megindult a piramisjátékra emlékeztető folyamat. Egyre nőttek az ügyfelek számláján a hiányok és a bank belső ellenőrzése már 1998-ban jelezte, hogy Kulcsár Attilának gyanús ügyletei vannak. Kulcsár Attila és társainak büntetőpere csütörtökön a volt bróker korábbi vallomásainak felolvasásával folytatóik a Fővárosi Bíróságon. | https://m.hvg.hu/360/20060503kulcsarper | https://web.archive.org/web/20240129122311/https://m.hvg.hu/360/20060503kulcsarper | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-szegyelli-magat | HVG | hungarian-news | 2006-05-27 00:00:00 | [
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kelemen László",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,623 | Nem volt titkos a Sutka-levél | http://archivum.hvg.hu/article/200620Tarsadalomcikk2869NemvolttitkosaSutkalevel.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-volt-titkos-a-sutka-level | HVG | hungarian-news | 2006-05-20 00:00:00 | [
"Kósa Lajos",
"Sutka Sándor"
] | [] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
||
1,624 | VEZETŐ ÜGYÉSZ ŐRIZETBEN | http://archivum.hvg.hu/article/200620Tarsadalomcikk3792VEZETOUGYESZORIZETBENVadra.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vezeto-ugyesz-orizetben | HVG | hungarian-news | 2006-05-20 00:00:00 | [
"Angyal István",
"Hajzer László",
"Sánta Bertalan"
] | [
"Ügyészség (intézmény)"
] | [
"Fehérgyarmat",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"csalás"
] | [] |
||
1,625 | Kőbányai homályos – EGÉSZSÉGÜGYI NAGYBERUHÁZÁS | HVG 2006/19 05.13. 89-90. _ Gazdaság _ cikk
EGÉSZSÉGÜGYI NAGYBERUHÁZÁS
Kőbányai homályos
Hiába volt közbeszerzés, nem sok lehetőség maradt a versenyre, mert már a
kiírás sem hagyott kétséget afelől, kinek kell nyernie. Legalábbis ezt
állítja a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház 10 milliárd forintot meghaladó
rekonstrukciójáról több hoppon maradt potenciális ajánlattevő.
,,Szeretnénk elérni, hogy ajánlattételi felhívásunkra minél több érvényes
ajánlatot kapjunk, biztosítva ezáltal a számunkra legkedvezőbb ajánlat
kiválasztásának a lehetőségét" - ezzel a nemes gondolattal kezdődik az a
160 oldalas dokumentáció, amelyet még tavaly augusztusban tett közzé a
fővárosi önkormányzat a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház
nagyberuházásához, nyílt közbeszerzési eljárással keresve olyan
vállalkozót, aki az orvostechnikai műszereket beszerzi, beszereli és azok
használatát betanítja. A tét akkora volt, hogy méz nem vonzhatta volna
jobban a méheket, mint ez a minden korábbinál nagyobb egészségügyi
beruházás a vállalkozókat, a fejlesztés ugyanis 5 milliárd forintos állami
céltámogatással és ugyanekkora összegű tulajdonosi - ez esetben fővárosi -
önrésszel valósul meg. Az építkezés 2003. szeptemberében kezdődött el: a
kelet-pesti térség mintegy 200 ezer lakosát ellátó intézmény egy
hatemeletes, több mint 8 ezer négyzetméteres új diagnosztikai és műtéti
tömbbel bővül, amelyet még az idén, várhatóan októberben adnak át a
kivitelezők. Az ide kerülő diagnosztikai és műtőberendezések, valamint az
ugyancsak ebben a tömbben helyet kapó intenzív osztály és labor
orvostechnikai berendezéseinek együttes értéke megközelítette a 4 milliárd
forintot.
Csakhogy a közbeszerzésben vázolt nemes vetélkedő helyett a fejlesztés
pereskedésbe és feljelentő levelek sorába torkollott. Történt ugyanis, hogy
az új épületbe szükséges orvostechnikai berendezéseket három nagy csomagra
osztva hirdette meg a főváros - persze a kórház és a technológiai tervező
útmutatása alapján. Mindhárom csomag vegyes volt: belekerültek szakmailag
egymástól független tételek - például labor és röntgen -, vagy mindegyik
tételhez hozzácsaptak a nagy értékű, diagnosztikához és különböző
műtétekhez használt, a szervek belső felületéről képet adó úgynevezett
endoszkópos berendezéseket különböző arányban megosztva a három pályázati
kiírás között.
Az olyannyira óhajtott versengés eredménye az lett, hogy mindhárom tendert
a Kortex Mérnöki Iroda Kft. nyerte meg úgy, hogy egyetlen versenytársa csak
a harmadik nekifutásra akadt. Pedig a pályázati dokumentációt többen is
megvették, hiszen - mint azt a Kortex ügyvezető igazgatója, Nagy Gábor a
HVG kérdésére elmondta - az egészségügyi fővállalkozások piacán legalább
négy jelentős cég munkálkodik. Az _egyhangú" végeredményt az egyik ilyen
cég vezetője azzal indokolta, őket _barátilag" figyelmeztették, nem is
érdemes a sok energiát felemésztő pályázatírásba fogniuk. Egy másik
vállalkozás, az Allegro Kft. pedig ringbe akart szállni a megbízásért, de
olyan különös viszonyokat tapasztalt, hogy azóta is küzd az igazáért.
Az üzlet kivételes mérete azzal jellemezhető, hogy jócskán felülmúlta a
2003-ban elhatározott céltámogatásokat: a kalocsai kórház például 1,5
milliárdot kapott rekonstrukcióra, a kaposvári 3,5 milliárdot, a
kazincbarcikai kórház pedig 2,6 milliárdot. De még a műszervásárlásra
meghirdetett, már vonzó nagyságúnak számító más tendereknek is öt-
tízszerese volt egyetlen Bajcsy-csomag is. Ám nemcsak az ajánlat nagysága,
hanem a kiírás módja is jócskán eltért a fővárosi önkormányzatnál
szokásostól - állítja Győri Sándor, az Allegro Kft. ügyvezető igazgatója.
Az Uzsoki-kórház ehhez fogható nagyságú - 1,9 milliárd forintos -
műszerközbeszerzése esetében például öt vagy hat szakmai egységre bontva
pályáztatta a jelentkezőket. _Ennek következtében előfordult, hogy közel
egytucatnyian, más cikkcsoportnál ennél is többen tettek árajánlatot" -
emlékezett vissza a 2001-2002-ben történtekre Golub Iván, az Uzsoki-kórház
főigazgatója. Hasonlóan többszereplős volt a Szent Imre Kórház
nagyberuházása, amelybe az intézménynek vajmi kevés beleszólása volt. _A
versenyeztetés végeredményeként előfordult, hogy olyan berendezést kaptunk,
amely nem volt kompatibilis a meglévőkkel" - adott némi betekintést a HVG-
nek az intézmény minőségügyi igazgatója, Varga Piroska arról, az sem
feltétlenül jó, ha mindenről a tulajdonos dönt.
Ilyesmi persze nem fordulhat elő a Bajcsy-kórház esetében, hiszen a
beszerzés alaposan kidolgozott technológiai terv alapján folyik. A kiírás
olyannyira részletekbe menő kívánságokat fogalmazott meg, hogy az
endoszkópos berendezések pályázati leírásánál csak egyetlen gyártó, az
Olympus, a műtőasztaloknál pedig a Maquet cég ismerhetett magára -
sérelmezte az Allegro Kft. a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KDB) beadott
keresetében. Holott az endoszkópos orvosi eszközök piacán nagy a versengés,
számos világcég - így a Fuji, a Pentax, a Storz, a Wolf - kínál egymással
összevethető színvonalú terméket. A műtőasztaloknál pedig szóba jöhetett
volna mások mellett a Trumpf, az OPT, a Famed vagy a Steris.
A feltételes mód azért indokolt, mert mindegyiket már az indulás előtt
diszkvalifikálták. Csupán néhány az alkalmazott trükkök közül: a
beszerzendő műszer átmérője legyen _15,5"-es; a versenytárs azonban vagy 14-
es, vagy csak 16-os átmérőjű eszközt tud ajánlani. Az optika látóiránya
legyen 5 fokos, ám a konkurensé 6 fokos. A műtőasztal hossza maximum 2,07
méter legyen - a 2,1 méterest kínáló tehát nem jön szóba. A kiírástól való
eltérésre az ajánlatkérő nem adott módot, tehát pályázni sem lehetett más
termékkel, ami az árverseny lehetőségét kizárta.
_Már a fővállalkozói megbízás elnyerése is lehetetlennek bizonyult, mivel
az Olympus cég a műszaki paramétereket megismerve megkerülhetetlenné vált.
Azért, hogy a második csomagra mi is pályázhassunk, megkerestük az Olympus
Hungary Kft.-t, ahol kosarat kaptunk, mondván, az első körben
együttműködési megállapodást kötött a Kortexszel, ennek értelmében
ugyanerre a projektre más cégnek nem tesznek árajánlatot. Így zárult be
mindenki más előtt a kapu" - tudta meg Győri, hogy az ő cégének ebben a
játékban nem osztottak lapot. Ráadásul a KDB kétszer is elutasította a
panaszát, megállapítva, hogy a kórháztól kapott dokumentumok alapján a
vitatott műszaki paramétereknek más cég is megfelelt volna, különben is, az
_ajánlatkérő jogosultsága meghatározni a beszerzési igényét". A Kortex
vezetője szerint pedig a pályázat körüli vita csak a szokásos irigységnek,
piacféltésnek tulajdonítható. A tavaly 500 millió forintos árbevételt és
mindössze 3 millió forint körüli nyereséget elkönyvelt Kortex 18 éve van a
piacon, a Bajcsy-beruházással párhuzamosan a Központi Honvédkórház
tervezésén is dolgozik. _Azt szerezzük be, ami a pályázati felhívásban meg
van határozva, mást nem is tehetnénk, különben magunkat zárnánk ki a
versenyből" - szögezte le Nagy Gábor.
Minden, az egészségügyi közbeszerzéssel kapcsolatos kérdés a tulajdonos
fővárosi önkormányzatra tartozik - válaszolta a HVG megkeresésére Papp
László, a Bajcsy-kórház főigazgatója. Az egészségügyért felelős
főpolgármester-helyettes, Szolnoki Andrea viszont azzal hárította el az
érdeklődést, hogy az a főjegyző hatásköre, mivel a beruházási főosztály
munkáját Tiba Zsolt ellenőrzi. Úgy tudni, a főjegyző célvizsgálatot rendelt
el a közbeszerzési eljárással kapcsolatban, ám annak eredménye eddig nem
vált ismertté. Hozzáférhető viszont - és a HVG birtokába került - az a
levélváltás, amelyet a Bajcsy- kórház főigazgatója folytatott több
szállítóval, hogy bizonyítsa a KDB előtt, az orvosi műszerek szállítása nem
egy cégre, _címzetten" lett kiírva, arra akár többen is pályázhattak volna.
A főigazgató azt tudakolta - közelebbi célja ismertetését mellőzve -
ezektől a cégektől, vajon tudnának-e egyebek mellett _laparoszkópos eszközt
szállítani urológiai célra". Ezekre a kérdésekre - amelyekben nyoma sem
volt a tenderben milliméterre meghatározott feltételeknek - természetesen
igenlő válaszokat kapott, hiszen a megfogalmazás nagyjából úgy hangzott,
mintha valaki az iránt érdeklődne az Opel vagy a Toyota magyarországi
képviseletétől, hogy adott esetben tudnának-e négykerekű benzinmotoros
személyautóra árajánlatot tenni.
Két - fejléc és olvasható aláírás nélküli - faxot is beszerzett a
főigazgató a KDB anyagaihoz, amely szerint a reykjavíki és a ciprusi
Olympus-képviselet kész árajánlatot adni bármely magyar cégnek - ezzel
bizonyítandó, hogy valójában az Allegro volt élhetetlen, amikor nem tudott
a tenderre pályázni, arra hivatkozva, hogy a hazai Olympus-képviselet a
Kortexszel kötelezte el magát, és másnak nem volt hajlandó árajánlatot
adni. Azzal azonban nem számolt, hogy valaki majd _lezongorázza" a
főigazgatói útmutatást. Mégpedig úgy, hogy szintén Reykjavíkból kért
ajánlatot. Erre azonban - hogy, hogy nem - az Olympus Hungary Kft.
válaszolt. Ami érthető, hiszen anyacége azért hozta létre, hogy ezen a
piacon kizárólagos joggal dolgozzon. A kör ezzel bezárult - konstatálhatta
a vesztes.
GÁTI JÚLIA | http://archivum.hvg.hu/article/200619Gazdasagcikk4824EGESZSEGUGYINAGYBERUHAZASKob.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kobanyai-homalyos-a-egeszsegugyi-nagyberuhazas | HVG | hungarian-news | 2006-05-13 00:00:00 | [
"Nagy Gábor (Kortex)",
"Papp László (Bajcsy Kórház)",
"Tiba Zsolt"
] | [
"Bajcsy-Zsilinszky Kórház",
"Kortex Kft.",
"Olympus Hungary Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"egészségügy"
] | [] |
|
1,626 | MSZP-LÉTSZÁMSTOP ZUGLÓBAN | Tagfelvételi moratóriumot rendelt el az MSZP zuglói szervezete. Az őszig tartó tilalom hátterében a HVG értesülései szerint az áll, hogy a kerületi pártszervezetben megjelent a vasi fantomtag-botrányban elhíresült Tóth Csaba, és intenzív toborzásba fogott. | http://archivum.hvg.hu/article/200620Vasi_pecsenye_MSZPLETSZAMSTOP_ZUGLOBAN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-letszamstop-zugloban | HVG | hungarian-news | 2006-05-20 00:00:00 | [
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"MSZP",
"SIL cégcsoport (lakberendezés)"
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest",
"Vas megye"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,627 | MEGAPROJEKT A HAJÓGYÁRI-SZIGETEN | Egy budapesti utca átnevezéséről többet szokott vitázni a fővárosi közgyűlés, mint tette a múlt héten, amikor áldását adta egy 400 milliárd forintos - a Városháza teljes évi költségvetéséhez fogható nagyságú - beruházásra. Alig tíz perc alatt fogadta el ugyanis a III. kerületi önkormányzatnak a Hajógyári-szigetre vonatkozó szabályozási tervét, amihez, "kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területről" lévén szó, szükség van a főváros egyetértésére. A szabályozási tervről ezután voksol a kerületi önkormányzat, amely aligha gördít akadályt a 118 hektáros sziget 32 hektáros déli csücskét birtokló Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. grandiózus fejlesztései elé. A társaság - amely az izraeli érdekeltségű Plaza Centers, az MKB Bank Zrt., közvetetten pedig Bernard Schreier, illetve Sammy Smucha tulajdonában áll - egyebek között egy 3500 fős konferencia-központot, hoteleket, kaszinót, amerikai stílusú szórakoztatólétesítményeket és jachtkikötőt tervez. Ha minden jól megy, a megaprojekt 2012-ben befejeződhet, és Smucha szerint 10-15 év alatt be is hozza az árát.
Kisebb botrányt csak Zsinka László kavart rögtönzött sajtótájékoztatóján; a MIÉP-es városatya szerint a többi frakció azért nem vitázott a szerinte túlzott beépítettséget, sőt közlekedési káoszt okozó, a Hadrianus-palota romjai (szavaival: "nemzeti panteon") mellett tervezett szórakoztató-központ miatt, mert "valószínűleg megvásárolták őket". A nála mérsékeltebbek szerint az ősbűnt a terület felett rendelkező Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. (HSZV) 2003-as privatizációja során követték el (HVG, 2003. október 25.). Ezzel úszott el a történelmi levegőjű sziget zöldfelületének megőrzési lehetősége, mert miután a befektető birtokon belülre került, már csak a fejlesztési tervek kordában tartása lehetett a cél.
Cifrázta a helyzetet, hogy az óbudai önkormányzat szabályozási terve 2003 decemberében hatályát vesztette, attól fogva a főváros besorolása szerint zöldfelületű intézményi területnek minősülő térségben elvileg 600 ezer négyzetmétert építhetett volna be az ingatlanfejlesztő (a terület 35 százaléka lett volna beépíthető magasságkorlát nélkül, a szintterületi mutató pedig 2,4 volt, vagyis ezer négyzetméter telekre 2400 négyzetméter épülettömeget lehet felhúzni). Az idő szorításában elkészült kerületi szabályozási terv végül némileg szigorúbb lett az általános övezeti besoroláshoz képest: a legsűrűbben beépíteni tervezett nagy szigeti területen 30 százalékos beépítettséget enged, a szintterületi mutató a felszínen 1, terepszint alatt 0,5, a megengedett épületmagasság a sziget fáinak koronaszintjéhez igazodva 18 méter lehet, csak a szigetcsúcson magasodhat majd egy 24 méteres építmény, s a terület legalább felének zöldfelületnek kell lennie. "Redukált program fért csak a szabályozási tervbe" - érzékeltette a döccenőket a HVG-vel Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Most mintegy 340 ezer négyzetméter beépítéséről van szó, az eredeti tervekből Sípos Gábor óbudai főépítész szerint 160 ezer négyzetmétert faragtak le, így például a tervezett 10 ezer fős kongresszusi központ 3,5 ezresre zsugorodott.
A beruházás a karcsúsítás után is több kockázattal jár. A zöldszervezetek leginkább azt kifogásolják, hogy jelentősen nő a környezetterhelést fokozó forgalom. Napi 20 ezernél nem lesz több látogató - állítja Smucha. Ez ahhoz képest nem is olyan sok, hogy a Sziget-fesztiválon napi 50-60 ezer, egy nagyobb bevásárlóközpontban pedig napi 30 ezer ember fordul meg. Ráadásul a létesítmény jórészt a külföldi turistáknak készül, akik jobbára a tömegközlekedést veszik majd igénybe. A főváros további szempontnak tartotta, hogy a projekt ne teremtsen kezelhetetlen közlekedési helyzetet Észak-Budán - mondta Ikvai-Szabó. Ezért a szabályozási tervvel együtt elfogadott, a fővárosi és a kerületi önkormányzattal kötött településrendezési keretszerződésben az Álom Sziget Kft. projektjének megvalósítását mintegy 15 milliárd forint közcélú - infrastrukturális - fejlesztéshez köti. Az építkezés egyes ütemeire a beruházó csak akkor kap engedélyt, ha ezeket elvégezte, és emellett pénzügyi garanciát is le kell tennie - így biztosítaná be magát a két önkormányzat. A pontos számok azonban csak a majdani, részletes szerződésekből derülnek ki, amikor az ütemekre bontott projekt költségei már pontosan láthatók.
Régészeti feltárás, ókori romok (Oldaltörés)
A beruházótól "elvárható" összeget Ikvai-Szabó 13-40 milliárd forint közé tette a HVG-nek, mert például az opcionálisan tervezett lehajtó az Árpád hídról - amelynek egyelőre csak a megvalósíthatósági tanulmányát árazták be a keretszerződésben - egymaga 10 milliárd forint lehet. Hiába a szép számok, a Védegylet - amely már a főváros márciusi közgyűlése után is tiltakozott a kétwestendnyi beruházás ellen - szóvivője, Jávor Benedek úgy véli, a főváros által kilobbizott tételek közcélúsága vitatható. Hiszen a sziget megközelíthetőségét szolgáló, kényszerű infrastruktúra-építésről van szó, ha nem lenne beruházás, ezekre nem volna szükség. A járulékos beruházások nagy része valóban a sziget megközelíthetőségét szolgálja - ilyen a két bevezető híd fejlesztése, valamint a Bogdáni útról tervezett alagút -, a többi azonban nem kapcsolódik közvetlenül a beruházás kiszolgálásához, így az északi részen tervezett zöld- és sportterület, a Vörösvári út-Hévízi út kereszteződésében a csomópont kialakítása, a Szentlélek tér rendbetétele, a sziget és Óbuda központjának összekötése járda és bicikliút építésével.
Maximálisan elégedett a szerződéssel Csire János, Óbuda SZDSZ-es polgármester-helyettese, aki a projektet "környezetbarát barnamezős beruházásnak" tartja, "emberléptékű beépítéssel". Nem így Tarlós István polgármester, aki a HVG-nek nem nyilatkozott ugyan, de a római-parti árvízvédelmi gát építésének részbeni finanszírozását várta volna el a beruházótól. A környezetvédők is aggódnak: a mostani áradás alkalmával víz alá került szigetre tervezett védő résfalak miatt a folyón szűkület keletkezik, amely az egyéb (például a Foka- és a Lágymányosi-öbölben megvalósuló) beruházások hatását felerősíti, így mind a Római-part, mind a Margitsziget árvízveszélybe kerül. "Már lezártuk a tárgyalásokat, az újrakezdés több hónapos csúszást okozott volna, s ez az önmagában 8-10 milliárd forintos ügylet különben is állami-fővárosi feladat" - reagált a felvetésre Csire.
Akár a szabályozási tervet is felülírhatják a terület ókori régészeti leletei. Az úgynevezett kis szigeten egyelőre csak Alsó-Pannónia provincia helytartójának palotáját tárták fel, de a korábbi kutatások alapján tudható, hogy körülötte közigazgatási negyed, fürdők, gazdasági és hivatali épületek is vannak még. A terület régészeti és műemléki védettséget élvez, így nem lehet beépíteni. A topográfiai ismeretek alapján a nagy sziget déli részén észak-déli irányban húzódott a limes, őrtornyokkal, utakkal - mondta Zsidi Paula, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese. Ha ez előkerül, akkor együttest alkotna a védett Hadrianus-romokkal, és nem kizárt, hogy hozzá kellene igazítani a konferencia-központ terveit.
A keretszerződésben az áll, hogy a beruházó vállalja a régészeti feltárást és annak költségeit a teljes területen, a Hadrianus-palota környezetét saját költségén rendezi, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembereivel részt vesz a szükséges régészeti feltárást követő bemutatásban és régészeti park kialakításában. Ezzel sokkal több nem történt, mint amit jogszabály amúgy is előír: a befektetőknek kötelességük a régészeti feltárást elvégezni...
A nagy valószínűséggel előkerülő ókori romok az állam és a beruházó között okozhatnak majd konfliktust. A különös helyzet úgy állhatott elő, hogy a HSZV privatizálásakor a Hadrianus-romok is magánkézbe kerültek, jóllehet az idevágó törvény szerint az állami tulajdonból nem kiadható értékek listáján szerepelt. A feltárással kapcsolatban "jelentős költséget" becsült Smucha, de mint jelezte, "nagy örömmel" venné, ha a Hadrianus-palota helyszínét visszavásárolná tőlük az állam, vagy cserébe a sziget egy másik részén kapnának területet - utalt a 2008-ig szóló, egymilliárd forintos visszavételi opcióra, amivel eddig nem élt az állam. | https://hvg.hu/gazdasag/200618HVGFriss1515198 | https://web.archive.org/web/20070427174400/http://archivum.hvg.hu/article/200618Gazdasagcikk3523MEGAPROJEKTAHAJOGYARISZIGETE.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megaprojekt-a-hajogyari-szigeten | HVG | hungarian-news | 2006-05-06 00:00:00 | [] | [
"Álom Sziget 2004 Kft."
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"vesztegetés"
] | [
"Álomsziget"
] |
|
1,628 | Megdőlt fehérvári polipvád | HVG 2006/16 04.21. 106. _ Társadalom _ cikk, keretes
Megdőlt fehérvári polipvád
Gyakorlatilag megdőlt a vád az úgynevezett székesfehérvári maffiaperben: a
Fővárosi Ítélőtábla két vádlottat valamennyi vádpont alól, a többieket azok
többsége alól jogerősen felmentette a vesztegetés, hivatali visszaélés és
bűnpártolás miatt indult bűnügyben a múlt héten. Máig emlékezetes, ahogy
2001-ben Polt Péter legfőbb ügyész és Orbán Péter akkori országos
rendőrfőkapitány bejelentette: a szervezett bűnözés és az
igazságszolgáltatás példátlan összefonódását leplezték le (HVG, 2001.
június 23.). A gyanúsítottakat - Fejér megyei rendőröket, ügyészeket,
ügyvédeket, büntetés-végrehajtási (bv) tiszteket - kommandósakcióval fogták
el, az első kihallgatások különleges óvintézkedések mellett zajlottak.
Utóbb kiderült, nagyot mondtak: a bíróságra beterjesztett vád már csak
kisebb stiklikről - pitiáner bűnözők közvetlenül vagy ügyvédeik
közvetítésével zsebpénzeket juttattak hatósági személyeknek ügyük
eltussolása, esetleg a kedvezőbb bv-s körülmények érdekében - szólt,
amelyek amúgy sem kapcsolódtak egymáshoz más módon, mint hogy valamennyit
Székesfehérvárott vagy a környéken követték el. Most ezen _lebutított"
vádpontok jó része is megdőlt.
Székesfehérvárra valósi Abu Mohamed helyi keresztapa is, akiről az eljárás
kezdete óta vélelmezhető, hogy vádalku reményében ő segítette - vagy
inkább: vezette félre - a procedúrát kreáló ügyészségi nyomozókat; a
felmentett vádlottak kártérítési eljárást fontolgatnak az állam ellen. Az
eljárás dokumentumait, aligha függetlenül az ügyészség számára kényes
fiaskótól, 85 évre titkosították. | http://archivum.hvg.hu/article/200616Tarsadalomcikk7511ARadnaifelebunszervezetfel.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megdolt-fehervari-polipvad | HVG | hungarian-news | 2006-04-21 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,629 | INDUL A KULCSÁR-PER | INDUL A KULCSÁR-PER
Dugovics-effektus
Huszonkét vádlottja van Kulcsár Attila egykori sztárbróker május 3-án kezdődő büntetőperének. Az eljárás során fény derülhet Kulcsár eddig háttérben maradt kivételezett ügyfeleinek a felelősségére és a K&H bankbotrány eltitkolt politikai összefüggéseire is.
_Beszéltünk a Rejtővel pénteken, (...) én melletted vagyok, és melletted is leszek, bármilyen megoldás lesz..." - a Nemzetbiztonsági Hivatal telefonlehallgatási jegyzőkönyve szerint így vigasztalta bajba került brókerét, Kulcsár Attilát Pintér Dezső, a Tv2 akkori elnöke 2003. június 29-én. Két héttel Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének megverése és a Pannonplast cégről napvilágot látott felügyeleti határozat után ugyanis az érintettek számára már nyilvánvaló lehetett, hogy pillanatok alatt kipattan az eddigi legnagyobb magyar brókerbotrány: Kulcsár és cinkosai 20 milliárd forintos sikkasztása a K&H Equities Rt.-től és e pénzek részbeni tisztára mosása. Pintér azonban a történtek idején erről mit sem sejtett - állította hétfőn a HVG-nek -, utóbb maga is Kulcsár károsultja lett. Akkoriban attól tartott, hogy a K&H Bank van bajban, ezért konzultált Rejtő E. Tibor vezérigazgatóval, aki megnyugtatta, s ő csupán ezt adta tovább az ideges brókernek.
Hiába: a nagykanizsai zöldségesből, majd Balaton-parti fekete pénzváltóból diploma nélkül csúcsbrókerré avanzsált, most 33 éves fiatalember lett az első számú vádlottja annak a monstre büntetőpernek, amely május 3-án kezdődik a Fővárosi Bíróságon (FB) Varga Zoltán bíró tanácsa előtt. Október közepéig 59 tárgyalási napot tűzött ki az FB, de szakértők az elsőfokú ítéletet így is leghamarabb 2007 közepére várják. A Kulcsár-perhez csatolja a bíróság Schönthal Henrik friss, a múlt héten elkészített vádiratát is. Az Amerikából tavaly ősszel hazatért, jelenleg házi őrizetben lévő Schönthalt a Fővárosi Főügyészség (FF) Kulcsár bűnsegédének tartja közel 8 milliárd forint _elsíbolásában", és azt is felrója neki, hogy 2002 áprilisától 4,4 milliárd forintot átmosott a Montrade és Balmoral nevezetű offshore cégek bankszámláin.
A fővárosban szabadon mozgó Kulcsár abban bízik, hogy a bíróság a javára írja majd együttműködési készségét (ami egyébként kizárólag az ügyészségre vonatkozott, mivel a rendőrségen nem tett vallomást), és azt, hogy amit elmondott, a vádirat szerint részben bizonyítható. Azt viszont sejtelmesen elhallgatta, vajon a bíróság előtt is beszédes marad-e. _Új, független igazságügyi szakértői jelentést fogunk kérni a bíróságtól, mert a rendőrség megbízásából Nagy Tamásné és Marton István által készítettek nem adnak választ például a kár pontos összegére sem" - mondta az exbróker. A sikkasztásból eredő kárt a vádiratból sem könnyű összesíteni, aszerint körülbelül 8 milliárd forint. Kulcsár viszont úgy véli, a büntetőeljárás során zárolt vagyonok beszámításával kétszeresen megtérülhet az általa okozott kár.
Néhány érdekes dolog mindenesetre a szakértői véleményekből is kiderül. Nagy Tamásné leszögezte: _Az ügyfelek felelőssége is megállapítható e jogosulatlan tranzakciósorozatban." Szerinte Kulcsár kiemelt kuncsaftjai olyan, a pénzvilágban jártas emberek voltak, akiknek észre kellett volna venniük, hogy szabálytalanul - például a K&H bankcsoporttól független offshore cégektől - érkeznek pénzek a számlájukra. A több tucat ügyfél közül azonban - jóllehet korábban a rendőrség többször beharangozta ennek az ellenkezőjét - csak néhányan jutottak a vádlottak padjára. Például Bitvai Miklós, a K&H brókercégénél 13 milliárd forintnyi autópályapénzt szabálytalanul forgató Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a brókerház egyik legnagyobb károsultjának, az Orbán-kormány idején sztrádát építő Betonút Rt.-nek az egykori vezérigazgató-helyettese, Forró Tamás korábbi médiavállalkozó, galériatulajdonos és a 20 millió forint megtakarítására három év alatt a tőke tízszeresénél nagyobb profitot kaszáló autószerelő, Bende Péter.
A bankvezetést sem kímélte Nagy Tamásné: a törvénytelenségek _a bank felső vezetése és ezen belül a vezérigazgató tudtával" történtek - írta. Jóllehet Kulcsár - szemben a bűnös tevékenységét fedező alacsonyabb beosztású kollégáival - mindvégig védte egykori főnökét, Rejtő E. Tibort, a K&H Bank volt vezére is vádlott. Rejtő esetleges felelősségét a bíróság által bizonyítékként értékelhető telefonlehallgatási jegyzőkönyvek is alátámaszthatják. Ez utóbbiak szerint a _Gyárfás" fedőnéven emlegetett Kulcsár 2003. június végén - mielőtt Bécsbe menekült volna - őrült kapkodásba kezdve szinte naponta hívogatta Bánáti János ügyvédet, hogy tanácsot kérjen tőle, és napjában többször konzultált a _Csillár" néven lehallgatott Rejtővel. A bróker úgy vélte, a neki jó néhány milliárdos ügyfelet (például az autópálya-építő cégeket) közvetítő - szintén vádlott - Kelemen László Béla ügyvéd, korábban a kisgazdák által delegált jegybanki felügyelőbizottsági elnök buktatta le őt. Kulcsár június 26-án panaszolta Bánátinak, hogy ő nem akart Áder Jánoshoz, a Fidesz frakcióvezetőjéhez szaladni, hogy tőle kérjen segítséget a Pannonplasttal kapcsolatos felügyeleti ellenőrzés eltussolásához, de _Tibor küldött oda, a főnököm".
A mintegy hatvanoldalas vádiratban nincs szó róla, hogy Kulcsár politikusoknak is juttatott volna pénzeket, s Morvai Attila, az FF szóvivője is úgy nyilatkozott: ez _nem politikai ügy". Feltehetően a pártok megállapodtak, mert a K&H-botrány esetleges politikai vonatkozásait egyikük sem használta fel a választási kampányban. Pedig ügyészségi vallomásaiban Kulcsár még említett politikusokat, mint _áldásos" tevékenysége kedvezményezettjeit, igaz, kizárólag szocialistákat: például Puch László pártpénztárnokot, Baja Ferenc kancelláriai államtitkárt vagy Andó Sándor kőbányai polgármestert (utóbbi önkormányzat tulajdonosi bizottságának szocialista elnöke, Váradi János viszont vádlott). Felrajzolt egy, a Magyar Fejlesztési Bankot érintő vonalat is, ahova - állítása szerint - Mészáros János igazgatósági tagon keresztül csorgatta a pénzt. Minderre azonban a nyomozók nem tudtak - vagy nem mertek - bizonyítékot találni.
Meglehet azonban, hogy Varga Zoltán bíró nem hagyja elvarratlanul a politikai szálakat. Azok tisztázása nélkül ugyanis sosem derül ki, hova került az összes elsikkasztott milliárd, s a Kulcsár-botrány nem lesz több, mint egy ügyes piramisjáték, amelyben egyes kivételezettek extrahaszonra tettek szert, míg mások buktak. A nyomozati iratok között mindenesetre található egy rejtélyes eredetű háromoldalas memorandum, amelynek minden lapján szerepel Kulcsár aláírása. E szerint a találékony bróker mindkét oldalra _dolgozott". 2003 nyarán pénzügyminisztériumi összeköttetéseit felhasználva közreműködött például abban, hogy a magyar-horvát Ganz Port Rijeka Rt. - amelynek rijekai kikötői beruházásában érdekelt Derzsi András, a Németh-kormány közlekedési minisztere, aki az utóbbi években Fidesz-közeli üzletekben bukkant fel - 28 millió dolláros hitelígérvényt kapjon az Eximbank Rt.-től (HVG, 2003. június 21.). Az iratban az állítólagos Kulcsár úgy emlékszik, hogy 2001 júliusában megkereste Rogán Antalnak, az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottsága akkori fideszes elnökének az egyik munkatársa azzal, hogy segítsen informatikai csúszópénzek megtisztításában. Erre a célra a bróker a Montrade Ltd.-t ajánlotta fel, amelyhez ezután több tízmillió forint érkezett egy londoni cégtől. A pénzt, Kulcsár jól bevált receptje szerint, végül két szír pénzváltó, a perben vádlott Hasan El Abed és szökésben lévő testvére Inter-Európa bankbeli számlájára utalták, ahonnan azok készpénzben felvették. Kulcsár az ügyészeknek azt állította, az irat nem tőle származik, az aláírását _odafénymásolta" valaki, a tartalmát viszont a HVG kérdésére nem cáfolta. Rogán a HVG-nek kijelentette: _Ez az egész hazugság, provokáció, e váddal 2003 júliusában illettek először, amikor független parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményeztem a Kulcsár-ügy politikai összefüggéseinek a tisztázására."
A magát bűnbaknak érző Kulcsár az egész sikkasztási-pénzmosási konstrukció értelmi szerzőjének korábbi jó barátját, Kerék Csabát, a Britton-cégcsoport magyarországi vezetőjét vallotta. A perben másodrendű vádlottként szereplő Kerék viszont ennek épp az ellenkezőjét állította a rendőrségen. A két volt barát még 1998-ban, Kulcsár brókerkarrierje hajnalán ismerkedett meg a budai Déryné cukrászdában, s ott kezdte szövögetni közös pénzteremtési álmát. A Britton-cégcsoport befektetéseihez (Novoprint Rt., Kartonpack Rt., Hungexpo Rt., Pannonplast Rt., Thermal Hotel Visegrád Rt., nagyváradi Lotus Plaza) az amerikai Britton Interinvest Llc.-től jött a pénz, amelynek Kulcsár volt a tulajdonosa, de erről csak a bróker közvetlen környezete tudott. A pénzmozgásokról a Britton-csoport két vezetője, Kerék és a szintén vádlott _brittonos" Mészáros János adott utasítást. A titkosszolgálatok az ő telefonbeszélgetéseiket is lehallgatták, azokban Kerék fedőneve _Abroncs", Mészárosé pedig _Bárd". A botrány kirobbanása és a rendőrségi nyomozás megindulása után, 2003. július 3-án _Abroncs" és _Bárd" arról beszélget, hogy _nem lehet húszmilliárd, ennyi nem tűnhet el egy bankból". Félnek, hogy kiderül, ki az _anya" (amerikai holdingvállalatuk tulajdonosa), s hogy Kulcsár csőbe húzta őket. Utóbb a bróker Mészárost mentette, mondván, mindent aláírt, de nem tudott a pénzek piszkos eredetéről. Talán Kulcsár is csak közvetítő volt, legalábbis erre utal egy másik beszélgetés, amelyben _Karol" fedőnevű (a HVG informátorai számára ismeretlen) telefonpartnere azt fejtegette Bárdnak: _Ennyire nem lehet hülye a barátunk sem, hogy hazavigyen milliárdokat, (...) mintha ő is csak stróman lett volna, mert azért még mindig nagyon kicsi, és még mindig nagyon fiatal."
GYENIS ÁGNES | http://archivum.hvg.hu/article/200617Penzugyekcikk3310INDULAKULCSARPERDugovicseff.aspx | https://web.archive.org/web/20090815215729/http://archivum.hvg.hu/article/200617Penzugyekcikk3310INDULAKULCSARPERDugovicseff.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/indul-a-kulcsar-per | HVG | hungarian-news | 2006-04-29 00:00:00 | [
"Andó Sándor",
"Baja Ferenc",
"Bánáti János",
"Bitvai Miklós",
"El Abed Hasan",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Pintér Dezső",
"Puch László",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik",
"Váradi János"
] | [
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Britton-csoport",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"pénzmosás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,630 | Nagymosás? – REJTÉLYES KEZEKBEN A KAZAH ADÓSSÁG | HVG 2006/16 04.21. 95-96. _ Pénzügyek _ cikk
REJTÉLYES KEZEKBEN A KAZAH ADÓSSÁG
Nagymosás?
A pénzmosás gyanúját vetheti fel az a kormányzati jóváhagyással kötött
ügylet, amellyel a Pénzügyminisztérium indoklás nélkül egy jelentéktelen
cégnek adta el hatmilliárd forintért a kazah állam Magyarországgal szembeni
tartozását.
Jóllehet a Magyar Államkincstárba befolyt az a hatmilliárd forint,
amennyiért egy korábban teljesen ismeretlen magyar vállalkozás, az
üzletviteli tanácsadásra szakosodott Arte Legis Tanácsadó és Szolgáltató
Kft. megvásárolta a Pénzügyminisztériumtól (PM) Kazahsztán 1,39 milliárd
köbméter földgázzal egyenértékű tartozását, az ügylet részleteiről semmit
sem tudni. Holott március elején a PM - múlt héten időhiányra hivatkozó -
munkatársai még azt ígérték: ha megérkezik a pénz, tájékoztatják a
nyilvánosságot (HVG, 2006. március 11.). A kíváncsiskodóknak továbbra is a
kormány március 7-ei határozatával kell beérniük, amely - a győztes
megnevezése nélkül - eredményesnek minősítette a kazah adósság
értékesítésére január végén kiírt nyílt pályázatot.
Ha a PM nem árulja el, honnan ered a hatmilliárd forint, felmerülhet a
pénzmosás gyanúja - dohognak egyes szakértők. A kazah államadósságot
megszerző, tízmillió forintos törzstőkéjű cég ugyanis a hozzáférhető
mérlegadatok szerint csak vegetál: 2004-ben mindössze 120 ezer forintos
nettó árbevétel mellett 176 ezer forintos deficitet termelt. S mivel
korábban is veszteséges volt, 2004 végére a saját tőkéje 8,3 millió
forintra zsugorodott. Márpedig kellő fedezet híján nem valószínű, hogy e
cég bármely banktól több milliárd forintos kölcsönt kapott volna, ezért
feltehetően valaki másnak a pénzét forgatta be a követelésvásárlásba. Mi
több, az üzlet kimenetele bizonytalan, mivel a kazah állam nem ismeri el a
magyarországi tartozást.
_A pályázat nyilvános volt, bárki indulhatott rajta, az lett a győztes, aki
a legtöbbet ajánlotta" - jelentette ki a HVG-nek Berki Tamás, a pályázati
anyag összeállításában részt vevő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
államtitkárságának titkára. Szerinte a pénz eredetének ellenőrzésére
tökéletesen elegendő volt az a pályázati kritérium, hogy az előleget és a
vételárat a pályázó számlavezető bankjának kellett a kincstárba utalnia (a
cégiratok szerint az Arte Legis Kft. bankja az MKB Rt.). A PM azt is
feltételül szabta, hogy a nyertesnek nem lehet köztartozása, ám ebből még
semmilyen következtetés nem vonható le a vételár valódi előteremtőinek
adófizetési hajlandóságáról.
A gyanút az Arte Legis Kft. tulajdonosai is eloszlathatnák, de nem teszik.
A céget 2005 eleje óta a vállalkozásba tulajdonosként is belépett Ladó
József vezeti, akinek lehet némi ismerete a gázüzletről, hiszen korábban a
gázvezeték-építésben is érdekelt Vegyépszer Rt. oroszországi
projektvezetője volt. Ladó bizonyára arról is tudott, hogy a PM nyilvános
pályázattal tervezi értékesíteni a kazah államadósságot (az első,
sikertelen tendert tavaly nyáron írták ki), miután a magyar állam
diplomáciai úton nem tudta azt behajtani. Az Arte Legist részben tulajdonló
Ferencz László ügyvéd a HVG megkeresésére annyit mondott, a társaság
valamennyi tulajdonosát titoktartási kötelezettség terheli, de nem árulta
el, ki rótta azt rájuk. A másik két tulajdonos, a céget 1991-ben alapító
Gulyás Tibor és Groska László sem igazán _gázosok". Gulyás - Ferencz
ügyvéddel egyetemben - az Euschool Oktatási Kht. tagja, Groska neve pedig
műszaki, számítástechnikai profilú kisvállalkozásokban bukkan fel.
Nem csak a pénz forrásának megnevezésével adós a pénzügyi kormányzat, a
gázban fennálló kazah adósságot sem értékeltette fel független nemzetközi
szakértő cégekkel. Így az előzmények ismeretében csak tippelni lehet,
mennyire jó üzletet kötött az Arte Legis - s ennek fényében mennyire
rosszat az állam. A HVG birtokába jutott pályázati anyagból kiderül, hogy
az 1985-ben kötött jamburgi egyezmény szerint a magyar félnek összesen 758
millió transzferábilis rubel értékű gépet és eszközt kellett szállítania,
illetve építési-szerelési munkát végeznie a kazahsztáni Tengizben és
devizakölcsönt nyújtania a szovjet partnernek. Törlesztés gyanánt 1989-től
gázt kapott volna, ezen túl pedig tízévi gázvásárlási opciót is.
A jamburgi egyezményt 1991-ben - a KGST közös pénzének, a transzferábilis
rubelnek a megszűnése miatt - módosították, és a magyar fél hozzájárulását
14,69 milliárd köbméter földgázzal egyenértékűnek állapították meg. A
magyarok (elsősorban a Vegyépszer Rt.) a Szovjetunió 1991-es szétesése után
is, egészen 1993 májusáig folytatták a munkálatokat. A fizetségből 13,3
milliárd köbméter gázt Oroszország magára vállalt (s 1997-ig teljesítette
is), a maradék 1,39 milliárd köbmétert viszont a magyarok által épített
létesítményeket megkapó, önállósult Kazahsztánra testálta. Akezsan
Kazsegeldin kazah kormányfő 1996-ban Budapesten még elismerte a tartozást,
olyannyira, hogy a két ország szakértői alá is írtak egy, a törlesztésről
szóló egyezménytervezetet. Az okmány véglegesítését Göncz Árpád 1997. évi
kazahsztáni látogatására időzítették, ám Nazarbajev kazah államfő az
előzetes ígéretek ellenére visszalépett. A HVG által megkérdezett, kazah
ügyekben jártas szakértők a majdnem tíz éve tartó patthelyzet ellenére azt
állítják: kellő helyi kapcsolatrendszerrel és alkudozási készséggel meg
lehetne egyezni a kazahokkal. Az adósság kifizetését nem feltétlenül gázban
vagy pénzben, hanem akár a kazah gázkitermelésben adandó koncessziós jog
formájában is teljesíthetnék.
Alkudni pedig volna miről. Például arról, mennyi kamat jár az 1991-ben
meghatározott kazah tartozásra, vagy arról, honnan vállalja a szállítási
költségeket a magyar fél, ami akár több tízmilliárd forinttal módosíthatja
a követelés értékét. A tartozás világpiaci áron, kamatostul legalább
félmilliárd dollárt, vagyis több mint százmilliárd forintot érhet, így a PM
pályázatának győztese már akkor is szépen nyerne, ha a summa tizedét
behajtaná. Csakhogy - meglepő módon - sem az Arte Legis, sem annak
megbízásából más cég nem tárgyalt a kazahokkal a tartozás behajtásáról.
Legalábbis sem Horváth László, Kazahsztán tiszteletbeli magyarországi
konzulja, sem a HVG által megkérdezett, a kazah állapotokat jól ismerő
magyar üzletemberek nem hallottak ilyesmiről. Erre abból is következtetni
lehet, hogy a PM pályázati feltételei szerint csak 50 millió forintnyi
előleget kellett volna letenni, ha a pályázó kizárólagos tárgyalási jogot
szerzett volna a kazah hatóságoktól, ám az Arte Legis az ennek hiányában
előírt félmilliárd forintos biztosíték meglétéről nyújtott be
bankgaranciát.
A szokatlanul nagy előleg egyébként a PM pályázati anyagát megvásárló nyolc
versenytársat eleve elijesztette attól, hogy ajánlatot tegyen. Ők ugyanis
még olcsóbban szerettek volna hozzájutni a kazah adóssághoz. Ám mindezek
után kérdés, vajon mik a szándékai a különös üzletre egyedül vállalkozó
Arte Legis Kft.-nek, illetve a mögötte állóknak. A HVG-nek névtelenül
nyilatkozó szakértő szerint a kazah gáztartozást még a behajtás
kockázataival együtt is valószínűleg néhány tízmilliárdosra értékelnék a
nemzetközi auditorcégek. Az auditálás elmaradása többféle következtetésre
ad lehetőséget. Amennyiben a PM áron alul adta el a követelést, az államot
érte kár, ha viszont valódi értékén felül, felmerül a pénzmosás gyanúja.
GYENIS ÁGNES | http://archivum.hvg.hu/article/200616Penzugyekcikk4011REJTELYESKEZEKBENAKAZAHADOS.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagymosas-a-rejtelyes-kezekben-a-kazah-adossag | HVG | hungarian-news | 2006-04-21 00:00:00 | [
"Ferencz László",
"Groska László",
"Gulyás Tibor",
"Ladó József"
] | [
"Arte Legis Kft.",
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"Kazahsztán"
] | [
"pénzmosás",
"államadósság"
] | [] |
|
1,631 | Borul a kuka – BEZÁR A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ARANYBÁNYA? | HVG 2006/12 03.25. 133-135. _ Gazdaság _ cikk
BEZÁR A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ARANYBÁNYA?
Borul a kuka
Uniós kérésre valamennyi hulladékgazdálkodási és szennyvizes projektet
ellenőriznie kell a környezetvédelmi tárcának. A gyanú szerint ugyanis az
önkormányzati cégekben történt részesedésvásárlással, a közbeszerzési
törvényt megkerülve juthattak üzemeltetési joghoz magánbefektetők.
Elkerekedett az EU-ellenőr szeme, amikor meglátta a dél-balatoni térség
12,5 milliárd forintos, uniós támogatású hulladékgazdálkodási projektjére
kötött üzemeltetési szerződést. Történt ugyanis, hogy az ISPA által
támogatott, 2002-ben startolt Dél-Balaton és Sió völgye programban az egyik
meghatározó szolgáltatóval, a siófoki székhelyű Zöldfok
Településgazdálkodási és Kommunális Rt.-vel tavaly közbeszerzés nélkül
kötöttek szerződést az önkormányzatok. Ezzel a cég tíz évre a térség 82 -
főként dél-balatoni - településének lett a közszolgáltatója. A
közbeszerzést azért mellőzhették, mert a társaság önkormányzati tulajdonban
volt. Csakhogy a szerződéskötés után két hónappal a siófoki önkormányzat
44,8 százalékos részesedést adott el az AVE Magyarország
Hulladékgazdálkodási Kft.-nek - ezzel a felső-ausztriai Energie AG
érdekeltségébe tartozó cégnek az uniós finanszírozású projekt tízéves
üzemeltetési lehetősége is az ölébe hullott.
A Zöldfok-részvények a névérték hétszereséért, 776 millió forintért keltek
el. Siófok önkormányzata kétségkívül jó boltot csinált, hiszen a
kilencvenes évek közepétől a névérték 60-120 százalékáért vásárolta fel a
Zöldfok részvényeit a kisebb önkormányzatoktól, megszerezve a cég 95,7
százalékát. Az Energie-csoport hulladékgazdálkodási leányvállalata, az AVE
pedig a kockázatot is vállalva épp azért kíván egyre nagyobb részt
kihasítani a magyar hulladékpiacból, mert az uniós támogatásokkal
felfejlesztendő hulladékipar komoly biznisznek ígérkezik. A cégcsoport
Kelet-Európában előbb a német RWE-konszern cseh-, majd magyarországi
hulladékgazdálkodási cégeit vásárolta fel (HVG, 2004. május 22.). Az öt
leányvállalatot összefogó holdingként működő AVE Magyarország Kft. saját
magát máris piacvezetőnek tartja, részesedését a _hozzáférhető piacon" 22
százalékra teszi.
Az ASA Magyarország Kft. még az AVE-nél is 80 millió forinttal többet
ajánlott a Zöldfok-részvénycsomagért, de kizárták a versenyből. Bár Martin
Attila, a cég igazgatója sérelmezte a döntést, mégsem élt jogorvoslati
lehetőséggel, mert - mint állítja - időközben érdektelenné vált számukra az
üzlet. Szerinte a Zöldfok Rt. legfőbb értékét ugyanis a térségben beindult
ISPA-projektben megszerzett hosszú távú szerepe jelentette volna, de menet
közben kétségessé vált, hogy a társasággal a szolgáltatási szerződést a
jogszabályoknak megfelelően kötötték-e meg. Márpedig a leendő
beruházásokra, jelesül a hulladéklerakókra érvényes üzemeltetési szerződés
nélkül a részvények csupán a megajánlott ár töredékét érik - állítja
Martin.
A gyanú beigazolódott, és a Zöldfokkal megkötött üzemeltetési szerződés
valóban korrekcióra szorul. Az unió ellenőrei szerint jogsértő a
megállapodás - mondta a HVG-nek Rupp Tamás, a környezetvédelmi tárca
kohéziós alapokért felelős főosztályvezetője -, mivel a részvényekkel
közbeszerzés nélkül juthatott üzemeltetési joghoz egy magánbefektető,
mégpedig a projekt leendő, EU-forrásból finanszírozott beruházásaival
kapcsolatban is. A Zöldfok Rt. esete az Európai Bíróság iránymutató döntése
szerint sérti a szabad és tisztességes versenyt, valamint az egyenlő
bánásmód elvét. Ezért nyílt közbeszerzés kiírását javasolták a Siófok
gesztorságával futó programhoz. A tét nem kicsi, mert az unió megvonhatja a
támogatást a 12,5 milliárd forintos programtól, ha kivetnivalót talál annak
lebonyolításában.
A környezetvédelmi tárca hozzájárulásával kötötték meg a Zöldfok Rt.-vel az
üzemeltetési szerződést - kontrázott a HVG-nek Balázs Árpád, Siófok
polgármestere, a projekt konzorciumának elnöke. Korábban kikérték az unió
képviselőinek álláspontját is - tette hozzá -, és az EU által megengedett
kivételek alapján döntöttek úgy, hogy mellőzhető a közbeszerzés. A tárca
azzal rekontrázott, hogy amikor a konzorcium vezetője a közbeszerzés
mellőzéséről kért állásfoglalást, még nem volt ismert az AVE-val tervezett
tranzakció. Bármiképpen történt is, Balázs közölte: tekintettel a
megváltozott jogi háttérre és a tárca állásfoglalására, a projekt új
létesítményeinek és eszközeinek leendő üzemeltetőit közbeszerzéssel
választják ki. Teljesen nem szorul ki azonban az AVE, a már megkötött
üzemeltetési szerződéseket a változás ugyanis csak részben módosítja; a
meglévő eszközök, berendezések üzemeltetésére, például a
hulladékszállításra kötött megállapodások érvényben maradnak.
Nem érte váratlanul a döntés az AVE Magyarország Kft. tulajdonosait.
Hartdégen József ügyvezető úgy nyilatkozott: a Zöldfok Rt. részvényeinek
megvásárlásakor számoltak ezzel a lehetőséggel. Álláspontja szerint _ez nem
Zöldfok Rt.-ügy", legfeljebb azért figyeltek fel elsőként erre a
szerződésre, mert a Dél-Balaton és Sió völgye program egyike a már uniós
támogatottságot élvező hulladékgazdálkodási projekteknek. Szerinte csaknem
valamennyi magyar hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési projektre
jellemző, hogy az önkormányzati konzorciumok, társulások az uniós
csatlakozás előtti gyakorlatot követve az érvényes szerződéssel bíró
szolgáltatóikra bízzák az új létesítmények, eszközök üzemeltetését. Rupp
szintén elismeri, több program esetén is gondot okoz a korábbi magyar
gyakorlat, miszerint a nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok a
közmű-üzemeltető cégeikbe közbeszerzés nélkül vontak be kisebbségi
tulajdonosként magánbefektetőket, illetve a fejlesztésekhez, pályázatokhoz
nyújtott segítségüket az üzemeltetési jogok átadásával kompenzálták, ami az
uniós csatlakozás óta nem követhető.
Mindenesetre a Zöldfokkal megkötött üzemeltetési szerződés láttán rendelte
meg a tárcától az EU valamennyi magyarországi hulladékgazdálkodási és
szennyvízkezelési projekt ellenőrzését, ami várhatóan még ebben a hónapban
lezárul. Akkor válik el, hogy csupán közbeszerzési eljárások dömpingje
indul, vagy - rosszabb esetben - sok milliárd forintnyi EU-pénzt bukhatnak
el egyes magyarországi hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési programok.
TÖRÖK TÜNDE
HVG 2006/12 03.25. 134. _ Gazdaság _ cikk, keretes
Fehér folt
Nem robbantott kasszát az AVE Magyarország Kft. a Kaposvári
Városgazdálkodási Rt.-vel (KVG), amelyben 47 százalék erejéig tulajdonos.
Bár a 2004-es mérlegadatok szerint 1 milliárd forint árbevételű, több mint
kétszáz település hulladékgazdálkodását ellátó és hat szemétlerakót
üzemeltető KVG a Kapos menti hulladékgazdálkodási program fő szolgáltatója,
a program még a megvalósíthatósági tanulmányig sem jutott el. Holott a cég
hulladéklerakóit másfél-két éven belül be kell zárni, az uniós előírásoknak
egyedül megfelelő kaposvári pedig pár éven belül betelik. Nincs lemaradva a
Kapos menti projekt az országos átlaghoz viszonyítva - mondta a HVG-nek
Hartdégen József, az AVE Magyarország ügyvezetője, amit azzal toldott meg,
hogy az ISPA-programok évekkel ezelőtt lezárultak, a kohéziós alapokra
pedig még nem hirdették meg a pályázatokat. Az meg, hogy a térség
hulladéklerakóit hamarosan be kell zárni, nem helyi, hanem országos ügy,
mert az unió elvárásai szerint 2009-től csak szigetelt hulladéklerakó
üzemelhet.
Nehezen magyarázható meg az uniós szakértőknek, miért maradt fehér folt a
dél-dunántúli régió hulladékgazdálkodási térképének közepén, a Kapos
mentén, miközben a térség nagy részét lefedi a Dél-Balaton és Sió völgye,
valamint a Mecsek-Dráva projekt. Ennek az a magyarázata, hogy a korábban
Fidesz-fellegvárként emlegetett somogyi megyeszékhely nem kívánt
csatlakozni a nála előrébb tartó, szocialista vezetésű Pécs gesztorságával
beindult Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási projekthez, jóllehet az az
országos hulladékgazdálkodási program részeként bruttó 250 millió forint
támogatásban részesült az uniós pályázat előkészítésére.
A KVG helyzetét több tényező is nehezíti: a céget több mint 50 millió
forintos rekultivációs munka elvégzését követelve perli Sellye
önkormányzata, harkányi lerakója szennyezi a talajvizet, az adóhatóság
pedig mintegy 20 millió forint bírság megfizetésére kötelezi
szabálytalannak ítélt romániai lízingügyletei miatt - ez ügyben még tart a
bírósági eljárás. A cégvezetői posztot egy évtizede betöltő Püspök Rudolf
ezzel együtt is élvezi a főtulajdonosok bizalmát. Pedig a kisrészvényesek
feljelentése nyomán két és fél évig a rendőrség is nyomozott a cégnél, majd
2005 végén az ügyészség vádat emelt ellene háromrendbeli, jelentős értékre
elkövetett sikkasztás miatt. A nyomozók számára máig talány, hogyan
zsugorodott össze a rendőrség húszpontos vádemelési javaslata a pár nappal
később kelt ügyészi vádemelésig. A nyomozás során például még arról volt
szó, hogy a cégvezető ügyködése több mint 100 millió forintos kárt okozott
a társaságnak, ám az ügyészség ezt már nem feszegette. Nem talált
kivetnivalót abban sem, hogy a Kaposvár alpolgármesterének felesége és a
cégvezető fia által birtokolt Dél-dunántúli Hulladékgazdálkodási Kft.
korábban a többségi kaposvári önkormányzati tulajdonban lévő KVG
alvállalkozója volt. Püspök éveken át saját romániai cégének adta bérbe a
KVG gépeit, miközben újabbak lízingelésébe kezdett; az ügyészség e
tekintetben _csupán" azt rótta fel neki, hogy a lízingbe adó cég tudta
nélkül, sajátjaként adott bérbe több gépet, továbbá sajátjaként
rendelkezett a dolgozói alapítvány 20 millió forintjával is, hitelfedezetet
biztosítva többségi tulajdonában lévő romániai cégének, a Pur Serv Srl.-
nek. | http://archivum.hvg.hu/article/200612Gazdasagcikk4673BEZARAHULLADEKGAZDALKODASIAR.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borul-a-kuka-a-bezar-a-hulladekgazdalkodasi-aranybanya | HVG | hungarian-news | 2006-03-25 00:00:00 | [
"Balázs Árpád",
"Püspök Rudolf"
] | [
"AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft.",
"Dél-dunántúli Hulladékgazdálkodási Kft.",
"Kaposvári Városgazdálkodási (KVG) Zrt.",
"Környezetvédelmi Minisztérium",
"Pur Serv Srl.",
"Zöldfok Rt."
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"sikkasztás",
"közmű",
"hulladéküzlet",
"EU"
] | [] |
|
1,632 | BÖRTÖN TORGYÁN BIZALMASÁNAK | HVG 2006/12 03.25. 17. _ Hét Nap _ hír
BÖRTÖN TORGYÁN BIZALMASÁNAK
A Miskolci Városi Bíróság első fokon bűnösnek találta Torgyán József
egykori bizalmasát, Dobos Ferencet (képünkön hátul), aki az 1996-ban
privatizált Északtej Rt. részvényeivel vállalt fedezetet az ugyancsak Dobos
érdekeltségi körébe tartozó Northmilk Kft. által az állami cég
magánosításhoz felvett hitel visszafizetésére. A bonyolult tranzakció
eredményeként az Északtej papíron deficites lett, 174 millió forintot pedig
soha nem fizettek vissza a Postabank Rt.-nek. Ezért Dobost hétfőn különösen
nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint jogosulatlan gazdasági
előny megszerzése és csődbűntett miatt három és fél év börtönre, 2 millió
forint pénzbüntetésre, valamint a már 2001-ben zár alá vett, csaknem
félmilliárd forint névértékű részvény elkobzására ítélték. Az Északtej
papírjai az államra szállnak, ám várhatóan csak a másodfokú, jogerős ítélet
után, mert a vádlott, valamint felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt három
társa fellebbezést jelentett be. A Független Kisgazdapárt volt borsodi
elnöke, Dobos ellen egy hónappal azután indult eljárás több ügyben, hogy
Torgyán József pártelnök 2001 februárjában lemondott, és távozott az Orbán-
kormány agrárminiszteri posztjáról. | http://archivum.hvg.hu/article/200612HetNaphir2484BORTONTORGYANBIZALMASANAK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borton-torgyan-bizalmasanak | HVG | hungarian-news | 2006-03-25 00:00:00 | [
"Dobos Ferenc"
] | [
"Északtej Rt.",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)",
"Northmilk Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"csődbűntett"
] | [] |
|
1,633 | Kiruházók – TRANSELEKTRÓBÓL VEGYÉPSZER-SZTORI | HVG 2006/14 04.07. 97-99. _ Gazdaság _ cikk
TRANSELEKTRÓBÓL VEGYÉPSZER-SZTORI
Kiruházók
Újabb két hónapos türelmi időhöz jutott a csőd közelébe került Transelektro-
csoport, miután a gazdasági miniszter hétfőn aláírta a 75 százalékos állami
garanciavállalást a további 3 milliárd forintos kölcsönhöz. A pénzügyi
segítséggel azonban már a Vegyépszer birodalmát hizlalja.
Szimbolikus jelentőségű vezetőváltás történt az elmúlt héten a
Transelektrónál. A korábbi gyakorlatból ugyanis az következik, hogy ha a
Vegyépszer Zrt.-t egy befektetésében személyesen Timár Gyula elnök-
vezérigazgató képviseli, akkor a cég abban valódi üzletet lát, míg ha a
vállalatnak egy másik vezetője ül be egy újonnan megszerzett társaság
irányító székébe, akkor a piaci szereplők biztosra veszik, hogy a
Vegyépszer az új szerzeményt hamarosan felszámolja.
Történt ugyanis, hogy a Vegyépszer és két társa, a Közgép Rt. és a
Resonator Kft. együttesen 76,66 százalékos tulajdonosa lett a múlt év
végére a fizetésképtelenség határára sodródott Transelektro ipari
cégcsoport vagyonkezelőjének, a Transelektro Menedzsment Kft.-nek. Egy
hónapra rá pedig Timár magához ragadta az elnöki posztot a Ganz
Transelektro Villamossági Rt. igazgatóságában. Ez meglepő, de ügyes húzás
volt. Meglepő, mert Timár elődjét, Hónig Pétert a megroggyant cég legfőbb
hitelezőinek, köztük az újabb bankkölcsön mögé állami garanciát ígérő
kormány bábáskodásával nevezték ki február közepén amolyan
válságmenedzsernek. És ügyes, mert az elnöki jogkört Timár nem a
Transelektro Menedzsment Kft.-ben, hanem a cégcsoport azon tagvállalatában
szerezte meg, amelyet a reorganizáció tulajdonképpeni központjának jelöltek
ki (lásd ábránkat a 98. oldalon). Abban a Ganz Transelektro Villamossági
Rt.-ben, amelyben a kilátásba helyezett 3 milliárd forintos _gyorssegély"
feltételeként alig néhány nappal korábban éppen a pénzt folyósító
bankkonzorcium, benne az eleve 42 százalékos tulajdonrészt birtokló állami
Magyar Fejlesztési Bank Rt. került többségbe.
Az azonnali segítség igénye a múlt év végén merült fel a Transelektrónál,
amikor beszállítói már felszámolási eljárást kezdeményeztek a nagy múltú
gépipari cég ellen. Az akkor még többségi tulajdonos Székely Péter a
gondokat azzal magyarázta, hogy az erőteljes növekedéshez nem volt meg a
kellő tőkeereje a nemzetközi piacon is jól szereplő vállalatnak. A
gazdasági miniszter a több ezer munkahely megőrzése és a körbetartozások
megfékezése érdekében, nem utolsósorban pedig az állam 22 milliárd forintja
után futva már az év elején bejelentette, hogy a kormány a Transelektro
segítségére siet (HVG, 2006. január 28.). Így a további 25 milliárd
forintos követelésállományt birtokló bankok is jobbnak látták, ha
beszállnak a mentőakcióba. A tárgyalások azonban nehézkesen haladtak, annál
is inkább, mert Székely Péter kezdettől fogva elkülönítette az
ingatlanbefektetéseket irányító cégét, a Transelektro Vagyonkezelő Kft.-t
az ipari holdingtól. A TIP 2001 Ingatlanportfólió Kft.-n keresztül Székely
többségi tulajdonos az 1,3 milliárd forint saját tőkéjű vagyonkezelőben.
Így miközben a Transelektro projektcége éppen március elején kezdte el
értékesíteni a mintegy 10 milliárd forintos Prestige Római Park lakásait,
addig az ipari holdingnak nem volt olyan fedezetképes ingatlana, amelyre
már ne jegyeztek volna be jelzálogjogot.
A Vegyépszer vételi ajánlata tehát éppen kapóra jött, további térnyerését
pedig a HVG információi szerint az is elősegítette, hogy Hónig túlságosan
autonóm személyiségnek bizonyult, ami a hitelezőknek sem volt ínyükre. Így
megfelelő kompromisszumnak tűnt, hogy a Ganz Transelektro Villamossági Rt.-
ben az elnöki posztot Timár töltse be, a vezérigazgató pedig egy hónapra
Sarlós Tibor legyen, aki eddig vezérigazgató-helyettesként kezelte a cég
pénzügyeit. Sarlósnak ugyanis érdekében áll együttműködnie a bankokkal,
hiszen ha a gazdasági miniszter által kezdeményezett (és állítólag már
lezárult) MFB-vizsgálat aggályosnak találná a Transelektro által korábban
igénybe vett állami támogatások felhasználását, akkor elsősorban Sarlós
felelőssége vetődhet fel - tárta fel a sajátos érdekeltségi viszonyokat a
HVG egyik informátora.
Az újdonsült befektető ráadásul gyökeresen másként képzelte el a cégcsoport
rendbetételét, mint Hónig. A HVG-nek Timár úgy nyilatkozott, tulajdonosként
az a Vegyépszer elsődleges célja, hogy a 200 éves múltra visszatekintő
magyar cég egyben maradjon. Ezzel szemben Hónig néhány hét alatt megtette
az első lépést a szétforgácsolódás felé, bár kétségtelen, hogy ezzel újabb
tehervállalás nélkül megoldódtak a likviditási gondok: kilenc hónapra bérbe
adta a villanymotorokat gyártó tápiószelei üzemet az immár amerikai kézben
lévő egykori Ansaldo-tagvállalatnak, az AsiRobiconnak, amely arra is
késznek mutatkozott, hogy szőröstül-bőröstül megvegye a gyárat. Világos
azonban, hogy a Vegyépszer - és a mögötte álló egyik leggazdagabb magyar
vállalkozó, Nagy Elek - nem egy kimazsolázott vagyontömeg, pontosabban
akkor már csak csődtömeg miatt kockáztat. Ahogy Timár fogalmazott, _minden
olyan cégben érdemes részt venni, amelynek jövője van". Márpedig a
Transelektro-cégcsoportnak mintegy 50 milliárd forintos rendelésállománya
van, és a szétesés szélén is _csak" annyi a gondja, miként teljesítse a
szállításokat.
A partnerek türelme fogytán, a svájci Stadler AG a múlt héten fel is mondta
az együttműködési szerződést a Transelektróval, holott a Bombardier-val
szemben néhány hónappal ezelőtt még vállvetve nyerték meg a motorvonatok
beszerzésére kiírt, mintegy 130 milliárd forintos MÁV-tendert. Március 27-
én életbe lépett a vasúttársasággal kötött megállapodás, amely attól kezdve
pontosan 12 hónapot adott a Stadlernek, hogy az első járművet pályára
állítsa. A Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. azonban pénz híján még hozzá
sem fogott annak a járműjavító csarnoknak az átalakításához, amelyben az
eredeti konstrukció szerint több mint 12 milliárd forintért összeszerelnék
a Svájcban készülő elővárosi szerelvényeket. Bár Timár a HVG-nek azt
mondta, hogy a Stadler egyoldalú lépésével nem szűnt meg a szerződés, és
folynak a tárgyalások, a svájci cég még azt sem zárja ki, hogy több
milliárd forintos zöldmezős beruházással saját gyártókapacitást épít ki.
Futhat a Transelektro pénze után a Vegyépszer más projektek esetében is,
hiszen késnek a BKV-nak szánt trolik, és leállt több erőművi szállítás is.
Pedig a Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Zrt. az elmúlt fél
évben három ígéretes külföldi üzletet is megcsípett: Bahreinbe több mint 3
milliárd forintért transzformátorokat szállít, a boszniai Tuzlában és a
romániai Zilahban pedig erőműveket újít fel több mint 5 milliárd, illetve 8
milliárd forint értékben. A zilahi bioüzem építésének már idehaza is voltak
előzményei: a Transelektro alakította át biomassza-tüzelésűvé a borsodi,
valamint a pécsi erőmű kazánját. Ez utóbbinál azonban már érzékelhetőek
voltak a Transelektro belső problémái: a késedelmes teljesítés miatt a
megbízó 800 millió forint kötbért tartott vissza.
Ennek ellenére éppen ez az a pont, ahol a Vegyépszer úgy gondolhatta, a
2005-ben mintegy 20 milliárd forint veszteséget felhalmozó
vállalatcsoportban mégis van fantázia. Különösen azok után, hogy a
Vegyépszer likviditásának igen csak jót tett az elmúlt négy-öt év autópálya-
építési boomja. Az építőipari cég csupán ebben az évben három, összesen 150
milliárd forintos beruházáson dolgozik. Vagyis a Vegyépszer tarsolyában ott
a pénz a befektetésre, a Transelektrónál pedig ott a gyártókapacitás, a
szabadalmakra is képes szakmai garnitúra, valamint a környező országokban
és az arab világban is jól csengő név. Az eddig döntően hazai piacon mozgó
Vegyépszer a bioerőművek következő években várható felfutását már a
Transelektróval közösen lovagolhatja meg.
A Vegyépszer elvi elkötelezettségét az elmúlt egy hét során tettek is
követték: az új tulajdonos 400 millió forint áthidaló hitelt nyújtott a
Transelektrónak a bérek és más, azonnali kötelezettségek kifizetésére, és
hasonló nagyságrendben adott segítséget több projekt folytatásához, így
például a nemzetbiztonsági szempontból is jelentős paksi beruházáshoz. Ez
pedig már végképp meggyőző volt a hitelezők, köztük az államot képviselő
gazdasági miniszter számára ahhoz, hogy jóváhagyják a tűzoltásra szánt 3
milliárd forint folyósítását. Az új befektetők megkezdték a Transelektro
karcsúsítását is, a szakszervezetekkel a következő hetekben egyeztetik,
mely tagvállalatoknál kiket érint az egyelőre még nem számszerűsített
leépítés. Május végéig pedig ki kell dolgozniuk a korábbi hitelek
átütemezéséhez szükséges középtávú reorganizációs programot.
SZABÓ YVETTE | http://archivum.hvg.hu/article/200614Gazdasagcikk4233TRANSELEKTROBOLVEGYEPSZERSZT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiruhazok-a-transelektrobol-vegyepszer-sztori | HVG | hungarian-news | 2006-04-07 00:00:00 | [
"Sarlós Tibor",
"Székely Péter"
] | [
"Transelektro"
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,634 | A revizor – ADÓHIVATALI KORRUPCIÓ TATABÁNYÁN | Hamarosan korrupciós büntetőper indul Tatabányán, amelynek vádlottja nyolc vállalkozó, az általuk megvesztegetett adóellenőr és a kéréseiket teljesítő adóhivatali vezető. | HVG 2006/09 03.04. 105-106. _ Pénzügyek _ cikk
ADÓHIVATALI KORRUPCIÓ TATABÁNYÁN
A revizor
Hamarosan korrupciós büntetőper indul Tatabányán, amelynek vádlottja nyolc
vállalkozó, az általuk megvesztegetett adóellenőr és a kéréseiket teljesítő
adóhivatali vezető.
Széchenyi-kártyához, illetve az ahhoz kapcsolódó kedvezményes vállalkozói
kölcsönhöz szeretett volna jutni az esztergomi Cziglényi Attila és
felesége. Csakhogy az őrző-védő cégük, a helyben ismert Kattila Személy- és
Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. tartozott az adóhivatalnak, márpedig
Széchenyi-kártyát csak olyan vállalkozás kaphat, amelyiknek nincs
köztartozása. Ezért vette fel 2004 őszén Cziglényi a kapcsolatot Várszegi
Zoltánnal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Komárom-Esztergom
Megyei Igazgatóságának revizorával. Róla ugyanis az a hír járta, el tudja
intézni a nullás adóigazolások kiadását - derül ki abból a vádiratból, ami
az ügyben január végén készült el a megyei főügyészségen.
A dolog technikája egyszerűnek tűnt: az adózó fizetési haladékot kér és kap
a tartozására, s ezután - mivel akkor épp nincs hátraléka - megkapja a
nullás igazolást. A vádhatóság szerint az APEH berkeiben 1996 óta először
végrehajtóként, majd revizorként dolgozó Várszegi 200 ezer forint ellenében
el is intézte, hogy a Kattila Kft. pótlékmentes részletfizetési lehetőséget
kapjon több mint 10 millió forint adótartozására. Valamilyen okból mégsem
lettek hitelképesek, ezért Cziglényiék ismét felkeresték Várszegit, s újabb
200 ezer forint ellenében a Kattila további 2 millió forintos
adótartozására jártak ki haladékot. Néhány hónappal később hasonló
ügyintézést kértek másik őrző-védő vállalkozásuknak, a Szektor-Security
Személy- és Vagyonvédelmi Bt.-nek. Sőt 2005 elején a Széchenyi-kártyás
kölcsönhöz változatlanul hozzá nem jutott Kattila újabb halasztást kért
Várszegitől - a cég akkor már 47,5 millió forinttal tartozott az
adóhivatalnak, amit át is ütemeztek.
Várszegi nemcsak Cziglényiéken segített, hanem más környékbeli cégek és
olykor magánszemélyek adótartozásának az átütemezésében is. Tatabányán azt
beszélik, gyakran a könyvelők irányították megszorult ügyfeleiket
Várszegihez. A revizor tarifája - a vádirat szerint - a tőketartozás
átütemezése esetén általában az összeg 5 százaléka, a késedelmi pótlék
_elintézésekor_ pedig a 10 százaléka volt, amit előre, a sikertől
függetlenül kellett kifizetni. A büntetőeljárás jogerős elbírálásáig a
munkájából felfüggesztett Várszegi a nyomozás során azt állította: az
ügyfelek kéréseit teljesítő (jelenleg szintén felfüggesztett) Mátyus Judit
végrehajtási igazgatóhelyettesnek kellett a pénz, ám a nyomozók nem
találtak bizonyítékot arra, hogy Mátyus valóban kapott volna belőle. Mátyus
védője, Bódai Levente a HVG kérdésére elmondta: védencének mérlegelési
lehetősége volt a halasztási kérelmek elbírálásában, s ha követett is el
szabálytalanságot, nem szándékosan tette. Várszegit mindenesetre
üzletszerűen elkövetett - akár nyolcéves börtönbüntetéssel sújtható -
hivatali befolyással üzérkedéssel, Mátyust viszont hároméves börtönnel
fenyegető hivatali visszaéléssel vádolja az ügyészség, utóbbit a vádiratban
feltüntetett kilenc esetből a Kattila Kft.-hez kapcsolódó kettőben.
Cziglényi Attilának és feleségének, valamint a többi érintett cég
vezetőjének, illetve az őket közvetítőknek (összesen még hat személynek)
pedig maximum ötéves börtönnel járó hivatali vesztegetés miatt kell bíróság
elé állniuk.
A revizort ismeretlen feljelentő dobta fel 2004 végén az Országos Rendőr-
főkapitányságon (ORFK), amely ezután három hónapig titkos eszközökkel
(például lehallgatással) figyelte a ténykedését, s amikor elegendő adalék
jött össze a korrupció alapos gyanújára, nyílttá tette a nyomozást, és
átadta a megyei ügyészségi nyomozóhivatalnak. Még a titkos adatgyűjtés
során derítette fel az ORFK Cziglényiék sikertelen hitelfelvételi
próbálkozásait a Széchenyi-kártyát kibocsátó KA-VOSZ Pénzügyi
Szolgáltatásokat Közvetítő Rt.-nél, valamint az MKB Bank Rt.-nél és az
Erste Bank Hungary Rt.-nél. Hogy a Komárom-Esztergom megyei adóhivatali
berkekben mennyire kiterjedt a korrupció, azt nem tudni, az APEH fővárosi
központja mindenesetre fegyelmi vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelyet a
bírósági per lezárultáig szüneteltetnek - tudta meg a HVG adóhivatali
forrásból, ahol azt is elmondták: az ominózus nullás adóigazolások nem
voltak szabályosak, hiszen azokon azt is fel kell tüntetni, ha a
kuncsaftoknak elnapolt adótartozásuk van.
Jóllehet a nyomozás csak az adóhivatali visszaélésekre terjedt ki, a HVG
információi szerint a Várszegi közbenjárását gyakran kérő Cziglényiék más
esetekben is súrolhatták a törvényesség határait. Lebukásuk után, tavaly
nyáron ugyanis - a cégbírósági iratokból legalábbis úgy tűnik -
fantomizálták a Kattila Kft.-t: eladták két fel nem lelhető ukrán
magánszemélynek, Makarenya Nataliyának és Kafaroy Rasimnak, a céget pedig
egyidejűleg átkeresztelték Rasna Kereskedelmi Kft.-re, és átköltöztették
Budapestre. Ilyen körülmények között az APEH valószínűleg bottal ütheti a
büntetésekkel együtt immár százmilliós adókövetelését. Pedig az 1999 óta
működő Kattilának szép megrendelés-, s ebből fakadóan bevételállománya is
van. A HVG információi szerint ugyanis ők vigyáznak havi 3 millióért az
esztergomi Vaszary Kolos Kórházra, ezenfelül több környékbeli cégre,
például az esztergomi Diamond Electric Kft.-re vagy a dorogi Baumit Kft.-
re. Cziglényi és a felesége azonban tavaly nyáron új céget hozott létre
budapesti székhellyel, a Kattila Security System Biztonságtechnikai
Szolgáltató Kft.-t, amely anélkül vette át az ukránoknak eladott Kattila
megrendeléseit, hogy az ügyfelekkel erről új szerződést kötött volna. S
miközben a régi Kattila töröltette a működéshez kötelező tagságát a Személy-
, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tatabányai kirendeltségén,
az új Kattilát felvették a budapestibe. A kamarából csak akkor zárnak ki
valakit - mondták el a HVG érdeklődésére -, ha büntetőeljárásban jogerős
ítélet születik ellene. Cziglényi Attila - akinek a mobilszáma és a lakcíme
nyilvános - a HVG megkeresésére azt állította, nem vádolják semmivel, nem
is azonos a tatabányai büntetőügy egyik vádlottjával.
Cziglényiék korrupcióban érintett másik cége, a Szektor-Security is
átváltozott: tavaly tavasz óta CZ-Üzletlánc Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.
a neve, fő tevékenysége pedig a könyv-, újság- és papíráru-kiskereskedelem.
A házaspárnak még egy cége dolgozik Esztergomban, a CZ-Futár Csomag- és
Küldeménytovábbító Kft., amelyről a cégiratokból annyit tudni, hogy tavaly
járt náluk a végrehajtó. Az eredetileg kárpitos Cziglényi egyébként 1992-
ben nyergelt át az őrző-védő szakmára, s alapított közös céget a szintén
esztergomi Bognár Sándorral, aki kitanította őt e tevékenységre. Hét év
múlva azonban elhagyva e céget, és feleségével életre híva a Kattila Kft.-
t, _elhappolta_ Bognár jól fizető megrendeléseit, így az eredeti
vállalkozás hamarosan felszámolásra jutott - mesélte keserűen a HVG-nek
Bognár.
GYENIS ÁGNES | http://hvg.hu/hetilap.penzugyek/200609HVGFriss170 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-revizor-a-adohivatali-korrupcio-tatabanyan | HVG | hungarian-news | 2006-03-04 00:00:00 | [
"Cz.A.",
"Matyus Judit",
"Várszegi Zoltán"
] | [
"APEH",
"CZ-Üzletlánc Bt.",
"Kattila Kft.",
"Kattila Security System Kft.",
"Rasna Kft.",
"Szektor-Security Bt."
] | [
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [] |
1,635 | A HILD-HÁZ BONTÁSA | HVG 2006/09 03.04. 16. _ Hét Nap _ hír
A HILD-HÁZ BONTÁSA
Túlbontották a fővárosi VI. kerület Király utca 40. szám alatti
klasszicista Hild-házat, bár az ügyben a múlt csütörtökön új építési
hatóságnak kinevezett XIII. kerület csak az életveszély elhárítását
engedélyezte - hívta fel a figyelmet az Óvás Egyesület. A Fővárosi
Ügyészség a civilek kezdeményezésére múlt kedden felfüggesztette a 2004
őszén kiadott bontási engedély végrehajtását, az ügyben eredetileg építési
hatóságként eljáró VII. kerület nem kérte ki ugyanis a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) véleményét. A tulajdonos VI. kerületi
önkormányzat mégis folytatta a bontást, arra hivatkozva, hogy az épület
életveszélyes. Cáfolta továbbá, hogy ugyanott nyolcszintes, százlakásos
társasházat húzna fel egy befektető. Fürst György alpolgármester állítása
szerint idősotthon lesz a telken. Csakhogy a Belső-Erzsébetvárosban több
helyütt is építkező Autóker Holding Rt. már tavaly létrehozta a Király utca
40. Ingatlanforgalmazó Kft.-t, sőt az Index hírportál értesülései szerint
már hirdeti is a Király Residence luxuslakásait. A KÖH sebtében ideiglenes
védelem alá helyezett a környéken hét régi házat, a főpolgármester pedig
változtatási tilalom elrendelésére készül a városrészben. | http://archivum.hvg.hu/article/200609HetNaphir1466AHILDHAZBONTASA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hild-haz-bontasa | HVG | hungarian-news | 2006-03-03 00:00:00 | [
"Fürst György"
] | [
"Autóker Holding Rt.",
"Király utca 40. Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"Király utca"
] | [] |
|
1,636 | POSTABANKI TITKOK | VG 2006/08 02.25. 17. _ Hét Nap _ hír
POSTABANKI TITKOK
Batiz András kormányszóvivő múlt heti ígérete ellenére még nem oldották fel
a Postabank állami rendbetételéről 2000-ben a Kormányzati Ellenőrzési
Hivatalnál (Kehi) készült jelentés tervezetének titkosságát - tudta meg a
HVG. A két héttel ezelőtt az interneten teljes terjedelmében megjelent,
elkészülésekor állam-, majd már ebben a ciklusban szolgálati titoknak
minősített tervezetben ugyanis hemzsegnek a banktitkok, ám ha azokat
_kitakarnák_, az anyag nem lenne közérthető. A dilemma feloldásán most a
Pénzügyminisztériumban dolgoznak, a titkosítás feloldásáról pedig a
megrendelőnek, Kiss Péter kancelláriaminiszternek kell meghoznia a végső
döntést. Az ominózus tervezet készítői egyébként azt a következtetést
vonták le, hogy az 1998 végén 152 milliárd forintból talpra állított
Postabankot legalább 30 milliárddal túlfizette az állam (HVG, 2006. február
18.). A Kehinél feltételezték, hogy a Postabank vagyonának egy részét a
bank tulajdonában álló PB Workout Vagyonkezelő Kft.-n keresztül bizonyos
érdekcsoportoknak játszották át, s ezzel különféle bűncselekményeket
követhettek el. A kedvezményezettek közé sorolták például a PB Workout
vagyonából nyilvános pályázattal vásárolgató Sigma Rt.-t, amely a történtek
idején az Orbán Viktornak tanácsokat adó Wermer András ügyvédjének, Réti
Andrásnak az érdekeltségében állt. | http://archivum.hvg.hu/article/200608HetNaphir1250POSTABANKITITKOK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabanki-titkok | HVG | hungarian-news | 2006-02-25 00:00:00 | [
"Réti András"
] | [
"Postabank",
"Sigma Rt.",
"Workout Kft."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"KEHI-vizsgálat"
] | [] |
|
1,637 | Újból a Perczel-videóról | http://archivum.hvg.hu/article/200605Tarsadalomhelyreigazitas2836UjbolaPerczelvid.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujbol-a-perczel-videorol | HVG | hungarian-news | 2006-02-04 00:00:00 | [
"Fenyő János",
"Gyárfás Tamás",
"Princz Gábor",
"Székely Herbert"
] | [] | [] | [] | [] |
||
1,638 | Történet egy jóhiszemű sikkasztásról | Történet egy jóhiszemű sikkasztásról Kaposvár közgyűlése döntött: posztján hagyja sikkasztásért elítélt cégvezetőjét. Az ellenzékben lévő szocialisták szerint a helyi tévé agyonhallgatta az ügyet. Török Tünde | Népszabadság | 2007. május 6. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS - A jóhiszemű sikkasztás minden bizonnyal kaposvári fogalomként vonul majd be a történelembe - mondta Zsoldos Róbert szocialista önkormányzati képviselő Kaposvár legutóbbi közgyűlésén, az önkormányzati többségi tulajdonban lévő Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. (KVG) vezérigazgatója miatt kirobbant vita során. Szégyennek nevezte, hogy a fideszes városvezetés nem hívja vissza a cég éléről Püspök Rudolfot, akit a bíróság három rendbeli, jelentős értékre elkövetett sikkasztásban mondott ki bűnösnek február elején. Juhász Tibor alpolgármester válaszából kiderült: a város úgy döntött, kiáll cégvezetője mellett. Arra hivatkozott: a KVG igazgatósági tanácsa és felügyelőbizottsága megállapította, hogy Püspöknek "személyes anyagi előnye nem származott, kár nem ért senkit, a döntések jóhiszeműen, a cég érdekében történtek". Szita Károly kaposvári polgármester nem szólal meg az ügyben. Kaposvár vezetésének azért is kínos a történet, mert a büntetőeljárás során kiderült: éveken át tétlenül tűrte, hogy Püspöknek a KVG-hez hasonló profilú saját cége legyen Romániában, és ezzel "boltolgasson" az önkormányzati cég vezetőjeként. Az összefonódásokat jelzi, hogy az alpolgármester és Püspök rokonságának közös hulladékgazdálkodással foglalkozó cége is működött egy ideig a KVG alvállalkozójaként, a KVG károkozást cáfoló felügyelőbizottságának elnöke pedig az a személy, akinek cége a KVG-vel üzleti kapcsolatban állt, és éveken át adósa volt. A büntetőügyben két és fél évig szigorú ügyészségi felügyelet mellett nyomozó Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2005 végén adta át az ügyet a Somogy Megyei Főügyészségnek, és - információink szerint - mintegy 110 millió forintos károkozást megállapítva javasolt vádemelést. Az összeg a hűtlen kezelés gyanújával és egyéb részletekkel együtt kikerült az ügyészség vádemelési javaslatából. A bíróság elmarasztalta Püspököt. Az ítélet szerint a KVG több, még lízingelés alatt álló gépét kiszállította román cégének, amit az bérbe adott. Az adóhatóság öt, nagy értékű gép kiszállítása miatt bírságolta meg és kötelezte csaknem húszmillió forint befizetésére a KGV-t. Az ítéletből kiderült: Püspök felhatalmazás nélkül értékesítette névértéken a cég dolgozói alapítványának részvényeit - az alapítvány akkori elnökének nyilatkozatai szerint jóval a piaci érték alatt -, majd döntött a befolyt vételár kölcsönbe adásáról a KVG-nek. A bíróság nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy ezt az összeget használta-e fel Püspök, amikor nem sokkal később a KVG nevében befektetési jegyeket véve bankgaranciát vállalt romániai cége javára. A három, összesen 49 millió forintos értéket érintő sikkasztásért azért szabtak ki mindössze másfél millió forintos pénzbírságot az indoklás szerint, mert az ügyben szereplő lízingszerződések időközben lejártak, a dolgozói vagyon - a gépekkel együtt - megvan. Kár tehát abból keletkezhetett, hogy a cégvezető esetenként más vagyona felett rendelkezett - a sajátjaként. Azt, hogy emiatt keletkezett-e káruk például a dolgozói alapítvány tulajdonosainak, és az mekkora, külön polgári perekben lehet tisztázni - közölte Varga Rita, a bíróság szóvivője. Még kérdéses, ki az, aki erre valóban kíváncsi. Úgy tudjuk, Dombóvár önkormányzata és az egyik kisrészvényes perre készül. Kaposvár vezetése viszont lezártnak tekinti az ügyet - legalábbis a legutóbbi közgyűlésén elhangzottak szerint. Azzal, hogy a Kapos Televízió következetesen nem adott megfelelő tájékoztatást az elmúlt hónapokban a KVG Zrt. vezetőjével kapcsolatos büntetőügyről és az ebben a témában elhangzott szocialista felszólalásokról, megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét, ezért panasszal fordulunk az ORTT-hez - közölte Zsoldos Róbert, Kaposvár szocialista önkormányzati képviselője. Elmondta: a város pénzéből fenntartott köztévé nem adott hírt a bírósági ítéletről sem, a mostani közgyűlésről közölt műsorukban pedig immár negyedik alkalommal nem közölt semmit az üggyel kapcsolatos szocialista összefoglaló véleményről, illetve sajtótájékoztatókról. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem adott hírt a Kapos Televízió a KVG vezetőjét érintő bírósági ítéletről és a szocialista véleményekről, Katona József, a tévé igazgatója azt válaszolta: ez egy régi ügy, amivel korábban már többször foglalkoztak. A bírósági ítéletről szóló közlemény szerint károkozás nem történt, a gépek és a dolgozói alapítvány pénze is megvan. Emiatt elegendőnek tartották, hogy a témát egy kérdés formájában felvessék a polgármesterrel közelmúltban készült fórumon, ami meg is történt. Katona József közölte: az előző közgyűlés közvetítéséből ugyan kimaradt a túl kései órákban tárgyalt KVG-ügy, de a témával kapcsolatos legutóbbi szocialista felszólalást és az arra érkezett választ egyenes adásban láthatták a helyi televízió nézői - tette hozzá.
HIRDETÉS
. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-445284 | https://web.archive.org/web/20090613002302/http://www.nol.hu/archivum/archiv-445284 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tortenet-egy-johiszemu-sikkasztasrol | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-05 00:00:00 | [
"Juhász Tibor",
"Püspök Rudolf",
"Szita Károly"
] | [
"Kaposvári Városgazdálkodási (KVG) Zrt."
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,639 | IRODAOSZTÁS A SZEGEDI PÁRTFRAKCIÓKNAK | http://archivum.hvg.hu/article/200607Tarsadalomcikk4600IRODAOSZTASASZEGEDIPARTFRA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/irodaosztas-a-szegedi-partfrakcioknak | HVG | hungarian-news | 2006-02-18 00:00:00 | [
"Beck Zoltán",
"Botka László",
"Mécs László",
"Mózes Ervin",
"Németh István (IKV Rt.)",
"Szőllősi Béla"
] | [
"IKV Rt.",
"MSZDP"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"ingatlan",
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás"
] | [] |
||
1,640 | ÚJRAMELEGÍTETT KEHI-POSTABANK-BOTRÁNY | http://archivum.hvg.hu/article/200607Tarsadalomcikk5370UJRAMELEGITETTKEHIPOSTABAN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujramelegitett-kehi-postabank-botrany | HVG | hungarian-news | 2006-02-18 00:00:00 | [
"Princz Gábor",
"Sepsey Tamás",
"Stumpf István",
"Varga Mihály"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)",
"Postabank",
"Workout Kft."
] | [] | [
"KEHI-vizsgálat"
] | [] |
||
1,641 | FIDESZ-GATE | http://archivum.hvg.hu/article/200607HetNaphir787FIDESZGATE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-gate | HVG | hungarian-news | 2006-02-18 00:00:00 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
||
1,642 | KULCSÁR-SZÁL EGY CSÚCSTECHNOLÓGIAI BERUHÁZÁSBAN | http://archivum.hvg.hu/article/200606Gazdasagcikk5787KULCSARSZALEGYCSUCSTECHNOLOG.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-szal-egy-csucstechnologiai-beruhazasban | HVG | hungarian-news | 2006-02-11 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"pénzmosás"
] | [] |
||
1,644 | Pártok a spájzban? | http://archivum.hvg.hu/article/200604Tarsadalomcikk1962Partokaspajzban.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/partok-a-spajzban | HVG | hungarian-news | 2006-01-28 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Perczel Tamás"
] | [
"El-Fiduc Rt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,645 | Cenzúrázott számvetés | http://archivum.hvg.hu/article/200604Tarsadalomcikk2740Cenzurazottszamvetes.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cenzurazott-szamvetes | HVG | hungarian-news | 2006-01-28 00:00:00 | [
"Perczel Tamás"
] | [] | [] | [
"média",
"műsor / filmgyártás"
] | [] |
||
1,646 | A PERCZEL-VIDEÓ TITKAI | Fenyő-gyilkosság: A Perczel-videó titkai
Három nevet emleget filmre rögzített vallomásában Fenyő János (képünkön) meggyilkolásának előzményeivel kapcsolatban az áldozat egykori bizalmasa, az időközben elhunyt Perczel Tamás pszichológus: Gyárfás Tamásét, Princz Gáborét és Székely Herbertét. A 2004-ben felvett, bizonyítéknak számító film most került a HVG birtokába.
"Nekem már nem kell féket tennem a számra" - e szavakkal indokolta nyíltságát Brády Zoltán újságírónak a 2004 nyarán elhunyt Perczel Tamás pszichológiaprofesszor, aki már végstádiumos rákbetegként adott interjút a rendszerváltás éveiről szóló, utóbb a Fenyő-gyilkosság nyomozati anyagaihoz csatolt dokumentumfilmhez (HVG, 2005. június 4.). A HVG birtokába jutott eredeti felvétel szerint Perczel kényes ügyekről, így egykori páciense, majd bizalmasa, Fenyő János médiacézár 1998-as kivégzésének előzményeiről, illetve a K&H-brókerbotrányban vállalt saját szerepéről is beszélt (lásd Pártok a spájzban? című írásunkat), nem kímélve az általa érintettnek vélt potentátokat.
Az Országos Rendőr-főkapitányság nemzeti nyomozóirodája, amely a bizonyítékok között tartja számon a filmet, tovább nyomoz a Fenyő-gyilkosság ügyében, részleteket azonban nem árult el a HVG-nek. Úgy tudni, időközben segítséget kaptak a kecskeméti maffiaügy (HVG, 2003. március 5.) egyik kulcsszereplőjétől. Az ügyészség egyes számú védett tanúja, egy jelenleg más ügyben Belgrádban letartóztatásban lévő egykori zsoldos katona, aki a kecskeméti fegyvercsempészetügyben főkolomposnak tartott Radnai László jobbkeze volt - vallotta azt, hogy a Radnai-csoport közvetítést vállalt a Fenyő János médiavállalkozó elleni gyilkosság felbujtója és végrehajtói között.
"Mindent elmondtam a rendőröknek és a nemzetbiztonságnak. Ők azok, akik a tényeket elhallgatják, és nem én" - vezette fel a Fenyő-ügyről szóló elbeszélését a pszichológus, aki állítása szerint gyakran segítette lélektani tanácsokkal az üzleti élet főszereplőit. Így került kapcsolatba a Vico-birodalom egykori urával, aki - egy meg nem nevezett ismerősük közvetítésével - szintén pszichológiai problémája megoldásához várt segítséget. Ebben Perczel "több-kevesebb sikert" aratott, ugyanakkor idővel egyre bizalmasabb viszonyba került megbízójával, mint mondta, Fenyő fokozatosan bevonta a médiabirodalom gazdasági ügyeibe is. Mindezt Fenyő több egykori közeli munkatársa is megerősítette a HVG-nek. Egyikük egyenesen Cipollának titulálta a pszichológust, aki - a történtek ismerőjének állítása szerint - hatékonyan manipulálta a vállalkozót. "Az utolsó 10-12 hónapban hetente 2-3 alkalommal megjelent a Vico rózsadombi székházában, szemezgetett a gyümölcsös tálból, és osztotta az észt. Fenyő itta a szavait" - emlékezett a cégcsoport egyik volt vezetője. Perczel egyik álma az volt, hogy ráveszi Fenyőt a Magyar Gallup Intézet megvásárlására, ez ügyben a Vico meg is kezdte a tárgyalásokat - állítják egykori bennfentesek.
A konzervatív politikai nézetekkel szimpatizáló, korábban az Antall-kormány mellett tanácsadóskodó, nemesi származására rátarti Perczel számára a nagyhatalmú sajtócézárral kialakult egyre közelibb viszonya kihívást jelentett, hogy megpróbálja befolyásolni az 1998-as választások kimenetelét. Azt remélte, a baloldalhoz húzó Vico-csoportot, főképp annak napilapját, a Népszavát "átállíthatja" jobboldali-szimpatizánssá, vagy legalábbis ráveheti Fenyőt az úgymond objektív tájékoztatásra. E törekvését nagyrészt sikeresnek értékelte a pszichológus - példaként hozta fel, hogy olyan független értelmiségiek is megjelentek szerzőik között, mint például a Gallup-igazgató Manchin Róbert. A pszichológus szerint ez a szemléletváltás szerepet játszhatott Fenyő vesztében, pontosabban abban, hogy befolyásos támogatói "elengedték a kezét". Ezt az értékelést osztják egyébként a gyilkosság amúgy máig sikertelen nyomozásának ismerői - egyikük elszabadult hajóágyúként jellemezte a sajtócézárt, aki utolsó napjaiban mindenkinek a terhére volt.
Súlyosabb következményei lehettek a médiacézár magánháborúinak. Ezeket Fenyő - a pszichológus állítása szerint - "képtelen volt abbahagyni". Gyárfás Tamás üzletemberrel például - Perczel szavaival - "halálos, vérre menő küzdelmet" folytattak a Nap-kelte című televízióműsor jogain. Fenyő információkat gyűjtetett Gyárfás gazdasági kapcsolatairól, ezek egy része meg is jelent az akkoriban Vico-kiadású Népszavában, a jogsértésekre utaló részletek azonban egy mintegy 100 oldalas dossziéba kerültek. Az akta oroszlánrészét dunántúli rendőrkapitányságokra tartozó, Gyárfás cégérdekeltségeinek adóügyeit érintő elakadt nyomozások adták.
Minderről Fenyő beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek, az SZDSZ jelenlegi elnökének, aki elkérte az iratokat - állította a pszichológus, Kuncze azonban ezt cáfolta a HVG-nek. Mások - nem Kunczéra utalva - úgy emlékeztek, az őrületté fajult mérkőzés részeként Fenyő "számos helyre" küldetett az anyagból. Fenyő egyik rendőrségi informátora Perczel szerint azt jelezte, hogy az iratok Kiss Ernőhöz, az azóta megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) akkori vezetőjéhez kerültek. A jelenleg a budapesti XIII. kerület rendőrkapitányaként dolgozó Kiss hangsúlyozta a HVG-nek, hogy a KBI minden bűncselekményre utaló bejelentést kivizsgált, fű alatt érkezett dossziéra azonban nem emlékezik. "Ha lett volna ilyen, ma is megtalálható lenne a rendőrségi irattárban" - fogalmazott. Más rendőri források ugyanakkor megerősítették a HVG-nek az akta létezését.
Perczel más jellegű kapcsolatra emlékezett, s így vannak ezzel más - ma inkognitót kérő - források is. E változat szerint Kiss szerepe Fenyő másik "háborújában" volt számottevő. A néhai sajtócézár nagyvadra lőtt: a legmagasabb berkekbe bejáratos Princz Gábort, a Postabank-birodalom akkori első emberét kívánta kitúrni a médiapiacról, ahol a pénzintézet akkoriban intenzív terjeszkedésbe fogott (a banki médiabirodalom része volt a Magyar Nemzet is). Kiss tábornokról pedig azt gyanították, kapcsolata Princzcel túlságosan bensőséges. "Ismertem Gyárfást, Princzet és Fenyőt is, utóbbival két alkalommal találkoztunk, az ő kezdeményezésére. Indifferens ügyekről, családról, hölgyekről beszélgettünk" - mondta Kiss, visszautasítva Perczel állítását. A rendőr tábornok egyébként emlékszik a pszichológusra, akit annak idején, amikor a gyilkossági nyomozást még a KBI folytatta, kihallgattak tanúként. A vallomás részleteiről Kiss ma sem beszélhet, sejteni engedte ugyanakkor, hogy Perczel a rendőrség előtt puhábban nyilatkozott, mint a filmben. Más források szerint nincsen számottevő különbség a két vallomás között, legfeljebb annyi, hogy a férfi halála közeledtével patetikusabban fogalmazott.
Gyűlt az anyag Fenyőnél Princz és a Postabank Rt. (PB) viselt dolgairól is. Ezekről beszámolt a Népszava ("cserébe" a Magyar Nemzet a Vico-csoportról közölt leleplező cikksorozatot), s a meccsbe beszállt Perczel is, aki az Élet és Irodalom hasábjain írt a PB kétes ügyeiről. A volt bankvezér nem érzi ilyen sarkosnak a vitájukat. Princz a HVG-nek hangsúlyozta, akkoriban "mindenki, aki tehette, rosszakat írt a Postabankról". "Jánost kifejezetten kedveltem, színes egyéniség volt. Évente egyszer-kétszer együtt ebédeltünk a Fórum Szállóban, kapcsolatunk ebben merült ki" - jelentette ki Princz, hangsúlyozva, a Vico-csoport számos konfliktusa torkollott bírósági eljárásba, de a PB-vel sohasem pereskedtek. A HVG által szintén megkeresett Gyárfás nem cáfolta, hogy akadtak megoldatlan problémáik Fenyővel, de ma már úgy érzi, nincs mit hozzátennie a történethez.
Akárhogyan is, a Vico-birodalom urának vitás ügyeiről szóló hírek a legmagasabb szintre is eljutottak. 1997 őszén Fenyő személyesen találkozott Horn Gyula akkori miniszterelnökkel, az utóbbi kezdeményezésére (a találkozó tényét megerősítették az exkormányfő környezetében). A kormányfői irodában tartott megbeszélés fő témája a Gyárfás-Fenyő-küzdelem volt, amelyet a miniszterelnök jónak látott volna befejezettnek tudni. Egy ideig szünetelt is a hadakozás, s a Princzcel folytatott viadal is takarékon zajlott. A fegyverszünet idején kopogtatott be Fenyőhöz egy régen látott ismerőse, akit a pszichológus csak Öcsikeként emlegetett.
Az illető, Székely Herbert üzletember, akkoriban egy csomagküldő cég alkalmazottja, Kaliforniában ismerte meg a rendszerváltás előtt néhány évig ott élő Fenyőt, akivel bizalmas viszonyba került. Hazatérte után Székely követte Fenyőt Budapestre, s a titkára lett, ez azonban nem tartott sokáig; Öcsike nehezen jött ki a Vico-menedzsmenttel, s visszatért az Egyesült Államokba. 1997 vége felé Székely ismét felbukkant Pesten, Perczel emlékezete szerint látszólagos célja a Vico-birodalom urának zsarolása volt: egy videokazettát kínált néhány millió forintért, amelyen Székely állítása szerint Fenyő számára kellemetlen, az USA-ban töltött ifjú éveihez kötődő ügyekre vonatkozó bizonyítékok szerepeltek. Csakhogy Öcsike nem hagyta végignézni a felvételt, Fenyő pedig állította, semmi terhelőt nem találhattak kaliforniai múltjában.
Perczel valami miatt - nem indokolta, miért - nem zárja ki, hogy a titokzatos Öcsike felbukkanása összefügg azzal, hogy Fenyő és Gyárfás 1998 elején kiásta a csatabárdot. Történt, hogy az úszósportot addig bőkezűen szponzoráló OTP Bank Rt. úgy döntött, kiszáll a Magyar Úszószövetségben is elnöklő Gyárfással közösen fenntartott Sport Plusz OTP SE klubból. Az úszószövetségi elnök-vállalkozó ezt Perczel szerint hadüzenetként értelmezte. Fenyő környezetében úgy spekulálnak, Gyárfás esetleg a Csányi Sándor OTP-vezérrel közismerten jó viszonyban álló médiavállalkozót sejthette a háttérben.
"Fenyőt másnap lőtték le" - mondta Perczel, aki szerint Öcsike szerepe is több lehetett közönséges "kazettadílerénél". A férfi ugyanis öt nappal a vállalkozó halála után két hétre Londonba utazott Fenyő özvegyével, Kristyán Judittal, aki "agymosottként" tért vissza, és "Öcsikére íratta" a 15 milliárd forintosra taksált Vico-vagyont. Perczel pontatlanul fogalmazott: a Fenyő-örökség 76 százaléka került a Vaduzban bejegyzett Setera alapítványba, amelyet valóban Székely képviselt (a többit a menedzsment tagjai "örökölték"). A jelenleg az Elender Rt.-ből 2001-ben kivált Inter.net Magyarország Kft.-t vezető, ismét az USA-ban élő Székely elérhetetlennek bizonyult a HVG számára. A Vico-vezérkar nevük elhallgatását kérő tagjai megerősítették a pszichológusnak azt a véleményét, hogy Öcsike erős befolyást gyakorolt a HVG értesülései szerint a magyar rendőrségen nemrégiben újra kihallgatott, évek óta külföldön élő Kristyánra, akit néhány nap alatt a menedzsment ellen fordított.
BAK MIHÁLY, RÁDI ANTÓNIA
Cikkünk megjelenését követően, 2006. január 30-án a HVG a következő közleményt tette közzé a hvg.hu-n:
A HVG legutóbbi számában - Régi idő mozija – cikket közöltünk a Fenyő ügyről, annak az eddig teljes terjedelmében sehol be nem mutatott riportfilmnek az alapján, amely néhai Perczel Tamással, Fenyő János pszichológusával készült 2004-ben. A cikkben foglaltakat szándékunkkal szemben sokan úgy értelmezhették, mintha a HVG felbujtással hozná összefüggésbe Gyárfás Tamást, Princz Gábort és Székely Herbertet. Ha ilyen látszatot keltettünk, azért elnézést kérünk. Az írás megjelenése óta birtokunkba került számos dokumentum, amely igazolja, hogy az érintettekkel kapcsolatosan valótlan információkat tettünk közzé. | https://hvg.hu/itthon/200604HVGFriss211 | https://web.archive.org/web/20230411210424/https://hvg.hu/itthon/200604HVGFriss211 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-perczel-video-titkai | HVG | hungarian-news | 2006-01-28 00:00:00 | [
"Fenyő János",
"Gyárfás Tamás",
"Kiss Ernő",
"Perczel Tamás",
"Princz Gábor",
"Székely Herbert"
] | [
"Inter.net Magyarország Kft.",
"Postabank",
"Vico-csoport"
] | [] | [
"média"
] | [] |
|
1,647 | FANTOM-E A NOMENTANA? | http://archivum.hvg.hu/article/200604HetNaphir1432FANTOMEANOMENTANA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fantom-e-a-nomentana | HVG | hungarian-news | 2006-01-28 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Aldo Kft.",
"Nomentana Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
||
1,648 | SZTRÁDAKARTELLDÖNTÉS | http://archivum.hvg.hu/article/200604HetNaphir1920SZTRADAKARTELLDONTES.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sztradakartelldontes | HVG | hungarian-news | 2006-01-28 00:00:00 | [] | [
"Betonút Zrt.",
"Debmut Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"Hídépítő Zrt.",
"Strabag"
] | [] | [
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"bírság"
] | [] |
||
1,649 | VÁD RESZELI ELLEN | http://archivum.hvg.hu/article/200604HetNaphir1321VADRESZELIELLEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vad-reszeli-ellen | HVG | hungarian-news | 2006-01-28 00:00:00 | [
"Reszeli Soós István"
] | [
"DVTK Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"csalás",
"sport"
] | [] |
||
1,650 | ORSZÁGIMÁZSCÉG FELSZÁMOLÁSA | http://archivum.hvg.hu/article/200603Tarsadalomcikk4432ORSZAGIMAZSCEGFELSZAMOLASA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orszagimazsceg-felszamolasa | HVG | hungarian-news | 2006-01-21 00:00:00 | [
"Tüske Szabolcs",
"Wermer András"
] | [
"Fidesz",
"Happy End Kft.",
"Mert 2000 Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Tambol Investment Ltd."
] | [] | [
"csalás"
] | [] |
||
1,651 | ÉRDI VÍZKÖZMŰHÁBORÚ | http://archivum.hvg.hu/article/200603Gazdasagcikk3764ERDIVIZKOZMUHABORUCsokozelbe.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdi-vizkozmuhaboru | HVG | hungarian-news | 2006-01-21 00:00:00 | [
"Döcsarkovszky Béla",
"Keller László"
] | [
"Érd és Térsége Vízközmű Kft.",
"Veolia Víz Zrt."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"privatizáció",
"közmű"
] | [] |
||
1,652 | Debrecen bevásárol Miskolcon | http://archivum.hvg.hu/article/200603Gazdasagcikk3014DebrecenbevasarolMiskolcon.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/debrecen-bevasarol-miskolcon | HVG | hungarian-news | 2006-01-21 00:00:00 | [] | [] | [] | [] | [] |
||
1,653 | VIZSLA-BOTRÁNY | http://archivum.hvg.hu/article/200602HetNaphir1189VIZSLABOTRANY.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsla-botrany | HVG | hungarian-news | 2006-01-14 00:00:00 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
||
1,654 | BÉKÉSI MSZP-BELHARCOK | http://archivum.hvg.hu/article/200602Tarsadalomcikk3423BEKESIMSZPBELHARCOKBelugyi.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bekesi-mszp-belharcok | HVG | hungarian-news | 2006-01-14 00:00:00 | [
"Becskeházi Attila",
"Szarvas Attila",
"Turcsán Zsolt",
"Veress József"
] | [
"Dél-békési Önkormányzatok Területfejlesztési Kht.",
"Dél-békési Terület és Humánerőforrás-fejlesztő Kht",
"Európai Alapok Tanácsadó Bt.",
"Kor-Áll-Fix Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"MSZP",
"Promei Kht."
] | [
"Békés megye",
"Mezőkovácsháza"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"csalás"
] | [
"Olajügyek"
] |
||
1,655 | Újabb hazárdjáték Gyurcsány módra | 2007.05.06. 22:04
Gyurcsány Ferenc üzletemberi tevékenységét nem csak a Fittelina- és Nomentana-ügyben jellemzik „apróbb jogi szabálytalanságok”. Az Access V nevű kft.-je esetében – a közhiteles cégdokumentumokat tanulmányozva – kísértetiesen hasonló trükkös megoldásokra lelhetünk. Újabb cégügye tovább hitelteleníti a kormányfőnek az igazságos közteherviselésre, a kiskapuk bezárására hivatkozó retorikáját.
Nem sokkal a Horn-kormány hatalomra kerülése után, 1994. december 31-én Gyurcsány Ferenc megvásárolta az egymillió forint törzstőkével rendelkező Zala megyei Z Körte Mezőgazdasági Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.-t. (Az adásvételi szerződésben a vevő címe: 1035 Gáborhegyi lépcső 9/A – ilyen utca Budapesten nincs.) A mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó surdi kft., miután Gyurcsány megvásárolta, azonnal profilt váltott: vagyon- és ingatlankezelő, illetve -forgalmazó céggé avanzsált.
Ekkoriban a jelenlegi kormányfőnek már majd fél tucat ingatlanforgalmazó és vagyonkezelő cége volt, adja magát a kérdés, vajon miért volt szüksége egy újabbra. Névváltoztatás is történt: Access V Vagyonkezelő Kft. lett a Z Körte mezőgazdasági vállalkozásból. Gyurcsány Ferenc azon frissiben (1995. február 1-jén) székhelyet is változtatott: Zalából a fővárosba költöztette a céget (a cím ezúttal 1037 Táborhegyi lépcső 7/A).
Majd júniusban a cégtulajdonos úgy döntött, visszaviszi a kft.-t a Zala megyei Surdra, év végén (november 1-jén) mégis újra Budapestre hozta (székhelye: 1037 Táborhegyi lépcső 7/B). Gyurcsány lakcíme ekkor: 1143 Budapest, Jurisics utca 9. Ám a cég adószáma hat éven keresztül nem változott: a fővárosi székhely ellenére zalai adószámon futott. (A fővárosi cégbíróság csak 2001. december 19-én jegyezte be a budapesti adószámot.) Könyvelési szakvélemények szerint az ilyenfajta „apró jogi szabálytalanság” módot ad az elkövetőnek arra, hogy kibújjon adózási kötelezettsége alól, vagy minimalizálja azt. Egy ilyen cégnek lehetősége van például a helyi iparűzési adó elkerülésére, tekintve, hogy ha az adószám szerint más megyében akarják behajtani rajta, arra hivatkozhat, hogy már megváltoztatta a cég székhelyét. Ez az adószámos trükk egyébként – könyvszakértői vélemények szerint – az 1998 előtti viszonyok között teljes mértékben alkalmas volt arra, hogy eltüntessen egy céget az adóhatóság szeme elől. Így mód nyílhatott a többi adókötelezettség – például a társasági adó – elkerülésére is. Ennek az APEH-nál kellett volna feltűnnie. Ki tudja, mi okból, hat éven át mégsem szúrt szemet senkinek. Ám nem kerülhető meg az ügyfél, jelen esetben az Access V vezetője, vagyis Gyurcsány Ferenc felelőssége, hiszen székhelyváltoztatáskor neki kellett volna intézkednie a jogszabályellenes állapot felszámolásáért. De ez nem történt meg. Vajon miért? Emlékeztetőül idézünk a Btk. 299. paragrafusából: „Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
Sokatmondó tény, hogy a szintén Gyurcsány tulajdonolta Aldo Kft. – amely a jogilag nem is létező, „fattyú” Nomentana Kft. birtokában volt – 1995. június 30-án – tehát a Z Körte megvásárlása és Access Kft.-vé alakítása után nem sokkal – döntött arról, hogy belép az Accessbe. Az Aldo Kft. a cégben kilencmillió forint értékű üzletrészt jegyez, amelyet kilencmillió forint értékű ingatlan vagyonnal mint apporttal egyenlít ki. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint a Z Körtéből gründolt Access törzstőkéje így egymillióról 10 millió forintra emelkedett. Az apportjegyzékben két ingatlan van: a Táborhegyi lépcső alatti, 16691/1-es helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan négynyolcad része, valamint egy balatonszemesi üdülő.
A szemesi Tompa utca 6. szám alatt található villa – ahogy ezt már korábban megírtuk – különös módon került Gyurcsány cégének, az Aldónak a tulajdonába. Bár az ilyen ügyleteket szocialista körökben a „jókor voltam jó helyen” riposzttal szokták kivédeni, mi azért emlékeztetünk rá: az értékes ingatlan egy olyan cégtől került Gyurcsány érdekeltségébe, amelynek a privatizációját ő maga bonyolította le. A villa az állami tulajdonban lévő Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézeté (TTI) volt, amelynek privatizációjakor az ÁVÜ képviseletében a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. megbízottjaként Gyurcsány Ferenc járt el: a villa magánosítása 1993-ban fejeződött be. Az üdülőért nem kellett fizetnie az állami cégből részvénytársasággá átalakult vállalatnak. (A TTI-t egyébként tíz ott dolgozó mérnök szerette volna megvenni, a volt párttitkár és még két munkatárs „kihátrált”, így egy kft.-é lett. Vagyonába a szemesi villán kívül még egy 200 négyzetméteres belvárosi, Asbóth utcai ingatlan, valamint a teljes építészeti tervtár is beletartozott.)
A szemesi üdülő 1992 januárjában csaknem 10 millió forint értéken szerepelt a TTI vagyonát felmérő szakértői jelentésben, ám értéke az év júliusára a felére csökkent. Mivel kiderült: az üdülőt hosszú távra bérbe adták a cég részvénytársasággá alakulása előtt, a villa értéke a TTI privatizálásának végére az első értékbecslés öszszegének negyedére csökkent. Ez azért érdekes, mert a balatonszemesi polgárok állítják: a Gyurcsány família évről évre – függetlenül a tulajdonos kilététől – rendszeresen a Tompa utcai villában nyaralt, egészen annak végleges eladásáig.
A volt KISZ-vezető közreműködésével privatizált, a villa tulajdonjogával rendelkező TTI Rt. a magánosítás után másfél hónappal tulajdonosként belépett a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.-be. Ez az üzleti kapcsolat azonban mindössze egyetlen hónapig tartott, a TTI Rt. kilépett az Aldóból, ám a villát „otthagyta”. A homályos ügyletnek köszönhetően az Aldo törzstőkéje 2,4 millió forinttal megemelkedett. A cégiratokból kiderül: a tőkenövekedés a Tompa utcai ingatlan apportálásából eredt.
Az Aldo másfél évvel később, 1995. június 30-án továbbapportálta az ingatlant a Z Körtéből fabrikált, frissen vásárolt Access V Vagyonkezelő Kft.-be, ekkor már 4,3 millió forint értéken.
A balatonszemesi villát 2000 júniusában adta el az Access V két magánszemélynek, információink szerint 20 millió forintért. A taggyűlés 2001. november végén döntött az Access végelszámolásáról: a végelszámoló többek között maga Gyurcsány Ferenc. De felbukkan Mészégető László és Bonnyainé Gál Ilona is, akiknek a neve Gyurcsány más cégeiben – a szintén általa privatizált Gép- és Technológiaszerelő Rt.-ben, az Altusban és a Nomentana Kft.-ben is – előfordul. A 2001-es záró vagyonmérlegből kiderül, hogy az Access V a villa eladása után 7,4 millió forintot adott kölcsön Gyurcsány cégbirodalma zászlóshajójának, az Altusnak, amely ekkor már a milliárdos vagyont képviselő alumíniumipari óriáscég, a Motim tulajdonosa is. Mikor megkezdődött az Access V végelszámolása, 2001. december 19-én, hat év után hirtelen lett fővárosi adószáma is. Ez alkalomból Gyurcsány új bankszámlát nyitott a Paribas Banknál, valamint ismét áthelyezte a székhelyét, ezúttal a Szalay utcai ingatlanba. Ezek után nem meglepő, hogy a cégtár adatai szerint két Access V Vagyonkezelő Kft. létezik. Az egyik egy mai napig működő cég surdi székhellyel, a másik a már törölt budapesti. Csakhogy a Zala megyei cégbíróságon nincs Access-akta, azt még 1995-ben, a Z Körte megvásárlása és átalakítása után felküldték az új székhelyre, Budapestre. A budapesti székhellyel és adószámmal rendelkező Access V viszont 2003. június 29-én végelszámolással megszűnt.
Ha az Access V közhiteles cégbírósági dokumentumait áttekintjük, még több furcsa, „apróbb jogi szabálytalanságot” találhatunk. Például kiderül az is, hogy 1995. április 20-án hiába hívta fel a Zala megyei cégbíróság Gyurcsány figyelmét arra, hogy könyvvizsgálót kell választania az Access V-nek, erre nem került sor. Még a 2001-ben a cégbírósághoz beküldött mérleg is arról tanúskodik, hogy a „közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte”. Ha ellenőrizte volna, nyilván feltűnik neki a Zala megyei adószám is.
Laczik Erika–Szarka Ágota | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/ujabb-hazardjatek-gyurcsany-modra-2 | https://web.archive.org/web/20161027064722/http://www.mno.hu/portal/409886 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-hazardjatek-gyurcsany-modra | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-05-07 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Access V Kft.",
"Aldo Kft.",
"Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"Z Körte Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
1,656 | Leszerelve – Molnár Csaba három és fél éve | küldés e-mailben Van az a pénz 2008.01.22., 2008. évfolyam, 03. szám szerző: Lampé Ágnes forrás: 168 Óra címkék: bûnözés, EU, gazdaság Magyarországra 2007–2013 között nyolcezermilliárd forintnyi uniós pénz érkezhet. Az összeg állítólag felcsigázta az alvilág fantáziáját is. A Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ nyugdíjazott vezetője szerint a szigorú ellenőrzési procedúra dacára rafinált bûnözők már rá is startoltak a pályázatokra. Az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) úgy látják: nem megijedni kell, hanem felkészülni.
"Az alvilági alakokat nem úgy kell elképzelni, hogy napszemüvegben, rikító ingben ülnek a terepjárójukban, és kábítószer-kereskedelemmel, prostitúcióval, pénzbehajtással foglalkoznak" – mondja Ferenczi László vezérőrnagy. A "maffiaellenes központ" nemrég nyugdíjazott vezetője úgy gondolja: a "maffia tagjai" a kevésbé látványos területeken tûnnek fel. Aranybányát láthatnak a bioenergiában, az alternatív energiaforrásokban vagy a környezetvédelemben. "Elég csak arra a néhány zavaros szemétlerakási ügyre gondolni."
Az is biztos, hogy a szervezett bûnözői csoportok igyekeznek beszivárogni mindenhová, ahová jelentős uniós pénz érkezik. Megoldásaik kreatívak. "Például alapítanak egy új, teljesen tiszta céget, az élére hiteles, feddhetetlen menedzsmentet állítanak, ők pedig a háttérben maradnak. A helyzet érdekes, mert nem minden üzleti tevékenységük illegális. És hogyan is üldözhetnénk legális, példásan adózó cégeket?"
Az uniós "befektetés" több szempontból is jó bolt. "Egyrészt tisztára mossák a piszkos pénzt, másrészt piti cigarettacsempészekből a társadalom elismert tagjaivá válhatnak. Hivatkozhat az illető arra, hogy hulladékégetőt épített, mondjuk... Hadd ne nevezzem meg a települést. Már hogy lenne ő maffiózó?"
Azért a vezérőrnagy úgy véli: a helyzet egyelőre átlátható. Kis ország vagyunk, kevés szereplővel. "Bár vannak külföldi érdekeltségek is, a magyarok a veszélyesebbek." S még nincs gyakorlatunk abban, miként kell a pályázatok értékelésekor a jelentkezők körmére nézni. "Alaphelyzetben a Szervezett Bûnözés Elleni Központ nem nyomoz, nem figyel senkit, de ide futnak be az információk a Vám- és Pénzügyőrségtől, a rendőrségtől, a titkosszolgálatoktól. E mozaikokból rakjuk össze a képet. Ha gyanús pályázót találunk, jelentjük az illetékes kormánytagoknak. De nem ülünk ott a döntéshozó bizottságokban."
S hogy miért most, decemberi nyugdíjazása után hozta elő a témát? "Mert aktuális. Az uniós pénzek döntő része még nincs itt. S bár az elszámoltatás szigorú, a magyar ember leleményes. Ezért is vannak aggályaim."
Pedig az uniós források hazai ellenőrzési rendszere – elvileg – szigorúbb, mint a brüsszeli. "A hazai támogatásokhoz képest az EU-s pénz esetében további két ellenőrzési lépcsőt iktattunk be" – tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kommunikációs főosztályán.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a források összegének öt százalékáig ellenőrzi az NFÜ-t és a minisztériumokat, majd beszámol az Európai Bizottságnak. A kifizetéseket azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék is figyeli. "Nem a pénz felhasználásáért felelős intézmények dolga megítélni, mely cégeknek van közük a szervezett bûnözéshez. Ez a hatóságok feladata. Nekik kell felhívniuk a figyelmet arra, ha ilyet tapasztalnak" – tájékoztatta lapunkat az NFÜ kommunikációs főosztálya.
Ferenczi vezérőrnagy szerint a döntéshozók szerencsére komolyan veszik a maffiaellenes központ jelzéseit. Úgy tudja, uniós pénz mostanáig nem vándorolt a központ nyilvántartásában szereplő bûnszervezetek zsebébe.
De az alvilágot nem is az európai források lelkesítik, inkább a saját millióik átmosására törekednek. "Mert uniós pénzt eltüntetni szinte lehetetlen. A támogatást csak a program megvalósítása után fizetjük ki. Ha a projektgazda nem teljesíti a szerződés minden pontját, egyetlen forintot sem utalunk ki" – jelezte az NFÜ kommunikációs főosztálya.
Az NFÜ 2007 első kilenc hónapjában 46, tízezer euró feletti "mutyigyanús" esetet jelentett az OLAF magyarországi irodájának. Nem történt visszaélés 13 ügyben, még vizsgálnak 4-et, s volt valamilyen szabálytalanság 29 esetben. Az ügynökség szeptember végéig 780 millió forint visszafizetését rendelte el. "Mindent megteszünk, hogy ne fordulhasson elő, ami a Széchenyi tervnél: máig tisztázatlan körülmények között közel 200 millió forintnyi támogatás került közismert bûnözőkhöz."
Akad tennivaló. "A szigorú ellenőrzési rendszer miatt a jövőben várhatóan megugrik a feltárt szabálytalanságok száma. Nemcsak a csalások, hanem a rosszul kitöltött nyomtatványok, az adminisztrációs hibák is idetartoznak" – tájékoztat Fazekas Anikó alezredes, a hatfős magyar OLAF Koordinációs Iroda vezetője.
S mert a procedúra – különösen a kifizetéseket illetően – némely területen még mindig kissé lassú, ezért olykor még mindig nem kedvez a likviditási gondokkal küzdő kisvállalkozóknak. De a kifizetések üteme gyorsult.
Az alezredes asszony szerint az EU szempontjából érthető a többszörös bebiztosítás, az utólagos fizetés, ami az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja.
Az OLAF brüsszeli központjában ingyenes zöldszámon bárki névtelenül is bejelentheti, ha csalást vél felfedezni. A magyarok telefonálnak is. "Bár a hívásoknak igen kis százaléka értékelhető, az OLAF minden bejelentést komolyan megvizsgál. "Tegyük fel, hogy hívás érkezik az OLAF-hoz, miszerint Kis Jenő vállalkozó uniós pénzből istálló helyett házat épít. A brüsszeli központban a kapott adatok alapján további információkat gyûjtenek, és indokolt esetben vizsgálatot indítanak. Az OLAF a tagállamokban vonatkozó EU-s és nemzeti jogszabályok korlátai között vizsgálódhat. A hivatal képviselője kimehet a helyszínre, tanúkat hallgathat meg, bizonyítékot gyûjthet, majd jelentést ír, a tagállami szervekkel együttmûködve. S ha kell, az ügyet az illetékes nemzeti hatósághoz utalja."
Trükkös cégek
Magyarországon is kiépült az unió igényeinek megfelelő eljárási struktúra. "Ha egy cég EU-pénzből út-, vasút-, metró- vagy bármilyen beruházást végez, elszámolását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, az APEH és az uniós intézmények is megvizsgálják – magyarázza Fazakas Szabolcs európai parlamenti képviselő, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság volt elnöke. – Ha egy alvilági szereplő itthon mossa a pénzét egy szállodával, az csak a hazai hatóságok ügye. Ezt EU-s pénzzel nem teheti meg, mert Brüsszel – a magyar gyakorlattól eltérően – csak a beruházás elkészülte után fizet. Ellenőrzi a beépített anyagot, a minőséget, a mérnöki munkát, mindent. És ha visszaélés gyanúja vetődik fel, nem utal. Ha utólag kerül napvilágra a trükk, visszaköveteli a támogatást. Ha a cég nem fizetőképes, vagy már fel is számolták, a pénzt levonják a magyarországi keretből."
A félrelépéseknek "házon belül" is vannak következményei. "Amikor 1998-ban a Jacques Santer vezette Európai Bizottság egyik tagja korrupció gyanújába került, az egész testület lemondott. Ezután Barroso elnök bevezette a személyes felelősség rendszerét" – mondja Fazakas.
Behajtott eurók
Az EU intézményein belül függetlenül mûködő Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) e botrány után, 1999-ben hívták életre, 400 hivatalnokkal, nyomozóval. Igazgatási költségvetése 2006-ban több mint ötvenmillió euró volt. "2006-ban több mint 450 millió eurót hajtottak be" – tájékoztat Jorg Wojahn, az OLAF helyettes szóvivője. A tízezer euró feletti, felderített vagy bejelentett csalások és szabálytalanságok száma 2006-ban az előző évihez képest csökkent, ám az összegük nőtt.
Ferenczi László vezérőrnagy (Fotó: Nehéz-Posony Kata) Az ellenőrzési folyamatban az OLAF az utolsó láncszem. "Alapesetben a tagország hatóságai ellenőrzik, ki áll egy-egy cég mögött, van-e szakmai tapasztalata, megfelelő dokumentációja, szerepel-e a bûnügyi nyilvántartásban. Igazolni kell, mi a célja a pénzzel, hogyan költi el. És a lényeg: a projekt végén el kell számolni – sorolja a kritériumokat Maximilian Strotmann, az Európai Bizottság szóvivője. – A visszaéléseket lehetetlen teljesen kizárni. A »nagy pénz« vonzza az intellektuális bûnözőket. De nem szabad tőlük félni. Mi sem ülünk a babérjainkon, nálunk is okos emberek dolgoznak. Ha a cég új, utánanézünk, honnan a kapacitása, anyagi háttere, milyen a pénzügyi helyze-te, mennyire profi a menedzsment."
Az OLAF a világ minden tájáról kap információt, így Európán kívül is nyomoz. "A közbeszerzés kockázatos terület. A szervezett bûnözés kifejezetten érdeklődik olyan projektek iránt, ahol nagy értékû beruházás és infrastrukturális fejlesztés történik" – véli Jorg Wojahn. Az OLAF helyettes szóvivője szerint nálunk sem rosszabb a helyzet, mint a korábban csatlakozott tagállamokban. "Az persze nem hagyható figyelmen kívül, hogy még csak rövid ideje kapják a támogatásokat".
Az OLAF brüsszeli adatai szerint 2007-ben Magyarországon egyetlen vámvitában és egyetlen közvetlen kiadás ügyében zárult le "aktív nyomozás". Tizenegy esetben pedig zajlik a "nyomon követés".
Meglátjuk, milyen eredménnyel. Szóljon hozzá! Ugrás a teljes fórumhoz Az téma címe: Van az a pénz A hozzászóláshoz, kérjük, lépjen be! mernokt [36] Mire költötték 2007 -ben az Úniós pénzeket? És mire fogják költeni 2008 -ban?
Úgy tudom, el lett költve mind, de hogy jó helyre? Talán később. Skubi [35] Tiszteletem!
Akkor most melyik?
Elviszempont!
Elviszem! Pont!
Mi az, hogy torvenyesen es tisztessegesen?
vagy
Mi az hogy! Torvenyesen es tissztessegesen!
:~))))))) Előzmény: Tökös [34] 2008.01.23. 12:11 Tökös [34] Hogy mondta a minisztereelnök... " mi az hogy, törvényesen és tisztességesen !" Ne fárassz Ferkó.. Tökös [33] Magyarországon ? Csülök te naiv vagy... Előzmény: Csülök [32] 2008.01.23. 12:08 Csülök [32] Bíró úr kérem, én eddig úgy tudtam, hogy az ítélet csak a bizonyítás után jön.
Lehet, hogy tévedtem? Előzmény: Tökös [28] 2008.01.23. 12:05 | http://www.168ora.hu/cikk.php?id=7698 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leszerelve-a-molnar-csaba-harom-es-fel-eve | 168 óra | hungarian-news | 2007-05-03 00:00:00 | [
"Bácskai János",
"Kulcsár Attila",
"Molnár Csaba (ORFK)",
"Polt Péter",
"Rejtő E. Tibor"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Rendőrség",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [
"offshore",
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"pénzmosás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,657 | Egy s másért | Egy s másért
2007.05.04., 2007. évfolyam, 18. szám
szerző: Trencséni Dávid forrás: 168ra
Atomrakéta, defibrillátor, kínai babkonzerv és szaloncukor – kiragadott
tételek az Egymásért Egy-Másért Alapítvány portfóliójából. A kiemelten
közhasznú társaságról mára kiderült: a széles spektrumú karitatív
tevékenység mellett saját zsebre is jótékonykodott. Legalábbis ezt állítja
a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP), amely 1,22 milliárd forintos áfa- és
vámcsalást varrna az alapítványiak nyakába. Mint mindennek Magyarországon,
természetesen ennek a szimpla bűnügynek látszó esetnek is van politikai
vonatkozása.
A közvélemény rendelkezésére álló, viszonylag szerény tényanyagból két hét
alatt remek összeesküvés-elméletek kerekedtek. Akad, aki tudni véli: az
Egymásért Alapítvány valójában a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik
fedőszerve, és a testületen belüli rivalizálás okán kriminalizálódott.
Egyesek a kilencvenes években szőkített olajos pénzek (1500 milliárdra
saccolják e tételt) gazdaságba való visszaforgatását látják az ügyben. De
létezik olyan olvasat is, miszerint volt titokszolgák és leszerelt rendőrök
országot behálózó érdekszövetségének szövetét fejtette fel a bátor VPOP.
Minthogy igazságot tenni nem tudunk, nézzük a biztosnak látszó
momentumokat.
Az Egymásért Egy-másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelkedően
Közhasznú Nemzetközi Alapítványt Jakubinyi Roland Róbert hívta életre,
mégpedig azért, hogy „segítséget nyújtsunk a társadalom által véleményem
szerint nem kellően, nem elegendően támogatott személyeknek, csoportoknak,
intézményeknek”.
A társaság szerencsés csillagzat alatt született: az alapításról szóló
iratokat 2004. szeptember 1-jén adták be a bíróságra, amely két nappal
később, szeptember 3-án nyilvántartásba is vette azt. Bravúr. Pár nappal
később, szeptember 22-én kiemelten közhasznú besorolásért folyamodtak az
alapítványozók, amelyet egy hét múlva meg is kaptak. Gigabravúr. A
bejáratottól eltérő ügyintézés és az alapítvány körüli egyéb furcsaságok –
utólag – mindenkit kombinálásra sarkallnak.
Az alapításban ugyanis részt vett mások között Földesi-Szabó László volt
rendőr alezredes – mint kuratóriumi elnök – és a tavaly elhunyt Nagy Lajos,
az NBH első főigazgatója.
Nem teljesen tiszta, e rendvédelmisek hogyan keveredtek Jakubinyihoz.
Valószínűsíthető Földesi-Szabó és az ifjú alapító, Jakubinyi Roland Róbert
édesapjának kapcsolata. Az apa a kilencvenes évek elején hamis váltókkal
360 millió forintot csalt ki a Merkantil Banktól. Az ügyet az ORFK Földesi-
Szabó vezette csoportja nyomozta. A felderítés sikeres volt, négy év
börtönt szabott ki a bíróság – ám idősb Jakubinyi köztársasági elnöki
kegyelemben részesült, nem kellett bevonulnia. (Úgy tűnik, a törvénnyel
máskor is összetűzésbe került: több városban is kezdeményeztek vele szemben
ingatlancsalás gyanúja miatt büntetőeljárást.)
Az alapítványban kurátor lett még Simon Ibolya, aki korábban szintén az NBH-
nak dolgozott, sőt – információink szerint – a mai napig kap onnan
megrendeléseket. A legnagyobb megdöbbenést mégis Gyarmati György aktív
hírszerző, az NBH egyik főosztályvezetőjének személye keltette. Ő a már
említett Nagy Lajos megüresedett posztját tölti be néhány hónapja.
Az Egymásért Alapítvány céljai: „egészségügyi és oktatási intézmények
támogatása, pénzbeli és dologi adományok beszerzése, gyűjtése, raktározása
és eljuttatása a rászorulókhoz.” Az ehhez szükséges pénzt adományokból
tervezték előteremteni. Sikerült is, nem keveset.
Idézzük a VPOP gyanúját: az alapítvány megalakulásától kezdve összesen 8500
tonna tartós élelmiszert hozott át
– az erre vonatkozó szabályok értelmében vámmentesen – a magyar határon,
elsősorban a Távol-Keletről. Az árut az alapítvány főtámogatójaként fellépő
Herba Csoport (fő területe: élelmiszerexport, -import) vette át és
terítette kiskereskedelmi láncokban. Jó pénzért. Simon Ibolya kurátor
szerint a törvény közhasznú alapítványok esetében sem tiltja az ilyesfajta
kereskedelmi tevékenységet, a kikötés mindössze annyi, hogy az így befolyt
összeg karitatív célokra fordítandó.
A jog bonyolultabb. Ugyanis vám- és áfamentességet csak akkor élvez
alapítvány, ha térítésmentesen kapott adományait hasonlóan ingyenesen
azonnal továbbadja. Amennyiben bárkinek eladja az árut, a forgalom után
adót és vámot is fizetnie kell. A cechet azonban nem rendezte az Egymásért,
1,22 milliárddal karcsúsítva ezzel az államkasszát.
A vádakra jobb híján Simon Ibolya reagált. A legkompetensebb, Földesi-Szabó
előzetesben várja az ügy végkimenetelét. A kurátor nem tudja, „kinek és
miért állhat érdekében az alapítvány elleni hadjárat”. Hozzáteszi: „Mások
javára élni és a köz érdekét szolgálni különös hivatás.” És a jelek szerint
roppant jövedelmező. Földesi-Szabótól letartóztatása után több tízmillió
forint készpénzt és 30 millió értékű autóparkot foglaltak le. Nehezen
képzelhető el, hogy mindezt rendőri nyugdíjából finanszírozta.
A vámosok többet – a nyomozás érdekeire hivatkozva – nem árulnak el. Így
marad a kombinálás, az elméletgyártás.
A média tényként kezeli, amit egy tévéműsorban Földi László volt hírszerző,
a Defend Kft. egykori tulajdonosa mondott: „Az, hogy kik kerülnek bele egy-
egy kuratóriumba, az néha spekulatív módon is jelent valamit, magyarul
egyfajta védelmet esetleg.” Eszerint úgy is értelmezhetnénk, hogy az
Egymásért Alapítvány eleve csalásra alakult, a hatósági félrenézést pedig a
kuratóriumba választott egykori és aktív titkosszolgák jelenléte és
kapcsolatrendszere garantálta. Volna. Súlyos vád. Amit eddig senki nem
bizonyított.
A fenti okfejtést támaszthatja alá az a tény, hogy a Herba Csoport
vezetője, Pongó Sándor is előzetesben ül. A vezérigazgató amúgy sem
ismeretlen a bűnüldözők előtt: három bírósági szakban lévő ügyben szerepel
vádlottként.
A Földi László által megfogalmazott koncepciót gyöngíti a mostani lebukás
ténye, valamint az NBH hivatalos kommunikációja. A titkosszolgálat emberei
– miként a korábbi években is – főigazgatói engedéllyel részt vehetnek
civil szervezetek munkájában: szabadidős tevékenységként. Úgy tudjuk, 1998
óta évente harminc-negyven ilyen engedélyt adott ki az NBH. Lapinformációk
szerint az NBH-ra nézve az a legkínosabb, hogy főosztályvezetője
kuratóriumi tagsága előtt „körbejárta” az alapítványt, és mindent rendben
talált. Annak ellenére, hogy a vámosok már tavaly ősz óta vizsgálgatják az
alapítvány ügyeit. (A hivatalos verzió szerint egy VPOP-s
rutinellenőrzéskor buktak meg Földesi-Szabóék. A vámosoknak feltűnt, hogy
2006-ban a Magyarországra érkező adományok kilencven százalékának címzettje
az Egymásért volt.)
A fehérgalléros bűnözők alapítványba borulásának másik, fönt már jelzett
teóriája az olajos milliárdok kifehérítésének története. E verzió szerint a
fekete tőkéből a Herba cégcsoport Kínában megvette az élelmiszert, amelyet
adományként, „ingyen” hoztak az országba. A profit egy része az alapítványt
gazdagította, a többi valószínűsíthetően magánzsebbe vándorolt. Erre
utalhat az a tény, hogy az Egymásért kuratóriumában – ha csak hónapokig is
– pozíciót kapott egy kínai állampolgár, aki amúgy egy kereskedőcégben is
tulajdonos. (Miként az előző elméletet, a hatóság mostanáig ezt sem
támasztotta alá semmivel.)
Ha nem lett volna elég ennyi pikantéria: az ügy politikai szála NBH-s
vonalon a kormányra is rácsomózható. Ugyanis a titkosszolgálatokat
felügyelő kancelláriaminiszter, Szilvásy György mindkét testvérének neve
szóba került az Egymásért ügyeiben. Egyikük a most bezárásra ítélt BM-
kórház igazgatójaként kapott többmilliós támogatást az alapítványtól (a
pénzt a dolgozók között osztották szét), míg másikuk grafológusként
segített Földesi-Szabóéknak tehetségek felkutatásában. Kínos. Ám a
miniszter rezzenéstelen arccal lő vissza a parlamentben a személyi
összefonódásokra célozgató Demeter Ervinnek. Szocialista forrásaink
egybehangzóan állítják: a legtüzetesebb ellenzéki vizsgálatot is kibírja a
történet, sem a kormánytag, sem a hírbe hozott titkosszolgálat nem sáros az
alapítványi csalásban.
Az vitathatatlan, hogy a két és fél év alatt az Egymásért Alapítvány több
tízmillió forintot költött jótékonyságra. Akcióik közül a legabszurdabb a
Hadtörténeti Múzeum számára vásárolt hatástalanított atomrakéta. Újítottak
fel kerületi kapitányságot, vásároltak a rendőrségnek defibrillátort,
támogattak kórházakat és falusi iskolákat is. Mindezek ellenére nem
mindegy, hogy miből.
De ami a legfájóbb: az egy százalékok gyűjtésének időszakában az teljes
alapítványi szférának árt a főleg a saját zsebével együtt érző karitatív
csapat. | http://www.168ora.hu/cikk.php?id=7693 | https://web.archive.org/web/20070908222525/http://www.168ora.hu/cikk.php?id=7693 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-s-masert | 168 óra | hungarian-news | 2007-05-04 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Gyarmati György",
"Jakubinyi Róbert",
"Nagy Lajos (NBH)",
"Pongó Sándor",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy",
"Olajügyek"
] |
|
1,658 | Betépve – A MISKOLCI PLAKÁTÜGY ÉS ÉRINTETTJEI | HVG 2005/50 12.17. 121-124. • Társadalom • cikk
A MISKOLCI PLAKÁTÜGY ÉS ÉRINTETTJEI
Betépve
Nem gyakorolt nyomást a rendőrségre a Fiatal Baloldal miskolci vezetője,
aki a fideszes plakátok letépkedésére, átragasztására buzdított -
állapította meg a napokban lezárult rendőrségi vizsgálat. Az ifjú
politikusnak azonban valóban lehettek rendőrségi kapcsolatai.
„Nem történt semmiféle felkérés a rendőrök irányába arra vonatkozólag, hogy
legyenek elnézőek” - ezt állapította meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Rendőr-főkapitányság, miután kivizsgálta, hogy Varga Gergő, a Fiatal
Baloldal (FIB) miskolci elnöke, illetve Balogh János helyi MSZP-s aktivista
sértett-e bármilyen normát. Utóbbiak (főképp Varga) ugyanis egy pártmunkára
jelentkező ifjút - mint utóbb kiderült, a Hír Tv inkognitóban, rejtett
kamerával dolgozó riporterét - egyebek mellett azzal biztatták a fideszes
kampányplakátok tönkretételére: dolgozzanak csak nyugodtan, mert „már
reggel szóltam a rendőröknek, hogy ne vegyenek már észre minket”. Mindez
néhány hete történt az MSZP megyei irodájában, a politikai botrányt pedig
az váltotta ki, hogy a kormányoldalt rendszeresen bíráló hírtelevízió utóbb
közzétette a titokban készült felvételt. A gyanúba kevert rendőrség
illetékesei kezdetben azzal hárítottak, nincs szükség semmilyen lépésre,
hiszen köztudomású, hogy a testület munkatársai „elfogulatlanul és
részrehajlás nélkül végzik munkájukat”. Később mégis teljes körű
vizsgálatot rendeltek el.
A botrány főszereplői valóban ismerhetik a rendőrség egyes munkatársait is
- ha nem is pontosan úgy, ahogy azt a felvételek sugallták. Varga ugyanis
azt állította a felvételen, hogy ő Szűcs Erika országgyűlési képviselőnek,
Miskolc alpolgármesterének, az MSZP országos választmánya
elnökhelyettesének a titkára, s Szűcs akár munkahelyszerzésben is
segítséget tud nyújtani. Szűcs azonban tagadja, hogy ilyen kapcsolatban
lettek volna. Miskolcon azonban a nagy befolyású, régi mozgalmi motoros
politikus asszonyt (az MSZMP Borsod megyei bizottságának egykori
gazdaságpolitikai titkára) vélik már Varga édesapja, Varga Zoltán (MSZP)
önkormányzati képviselő politikai karrierjének egyengetése mögött is. Az
idősebb Varga - a Szovjetunió belügyi akadémiáján szerzett diplomával - a
miskolci rendőrség bűnügyi nyomozója lett, majd 1990-ben a bankvilág felé
váltott. A Magyar Hitel Bank Rt. azon mátészalkai fiókjának lett az
igazgatója, ahonnan a később a magyar Bonnie és Clyde-ként elhíresült
rablópáros férfi tagja, még mint biztonsági őr, mintegy 30 millió forintot
rabolt. 2002-ben egyéni képviselői helyet szerzett Miskolcon a párt
legnagyobb szavazóbázisának számító avasi lakótelepen, majd ő lett az
önkormányzati testület komoly befolyást biztosító gazdasági bizottságának
vezetője.
Úgy tűnik, a közéleti aktivitás Vargáéknál átöröklődött a következő
generációra, de az nem derült ki, valóban olyan biztos háttere van-e Varga
Gergőnek, mint amilyet a titokban rögzített felvétel sejtet. Az ifjabbik
Varga egyébként az önkormányzati tulajdonban lévő városi újságot és
televíziót működtető Miskolci Kommunikációs Kht. (Mikom) munkatársa.
„Mindenkit ismer, jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik” - indokolta az
alkalmazását a HVG-nek Karosi Imre, a kht vezetője. Hozzátéve azonban azt
is, szerinte nem igaz az a történtek után lábra kapott vélekedés, hogy
Varga az önkormányzati cégek hirdetéseinek lapban való elhelyezéséért
jelentős hirdetésszervezői jutalékot vesz fel. „Minimálbérért dolgozik, és
ha kell, molinót szögez vagy szervezi a kht promóciós kampányait” -
állította Karosi. Az ifjabb Varga a botrány kipattanása óta elérhetetlen -
Sztupák Péter megyei FIB-vezér szerint azért, mert nagyon megviselték a
történtek. Történetesen éppen a Mikom által megjelentetett hetilapban
nyilatkozta korábban a Hír Tv-s felvételen Vargát erősítő Balogh, hogy
küzdősportedzéseket tart miskolci rendőröknek is. „Ebből egy szó sem igaz,
az újságíró teljesen félreértette, amit mondtam neki” - állította most a
HVG-nek Balogh, aki először tagadta, hogy ő volt a felvételen, de pár
perccel később egy, az adás internetről letölthető változatából kiprintelt
fotó láttán, amelyen ő is felismerhető, elismerte „érintettségét”. A
jelenleg a miskolci önkormányzat megrendelésére épülő Jégcsarnok
kivitelezésén dolgozó, Romániából áttelepült pártaktivistát egyébként az
idén azért ítélte el a bíróság jogerősen közokirat-hamisításért, mert
amikor az egyik önkormányzati tulajdonú cégnél alkalmazni akarták, hamis
diplomát mutatott be.
PUSZTAI LÁSZLÓ | http://archivum.hvg.hu/article/200550Tarsadalomcikk3973AMISKOLCIPLAKATUGYESERINTE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/betepve-a-a-miskolci-plakatugy-es-erintettjei | HVG | hungarian-news | 2005-12-17 00:00:00 | [
"Balogh János",
"Szűcs Erika",
"Varga Gergő"
] | [
"MSZP",
"Rendőrség"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"protekció",
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
1,659 | Utolsó tánc | HVG 2005/50 12.17. 9. • Fókuszban • keretes, táblázat
Privatizációs tranzakciók 2005-ben
HVG 2005/50 12.17. 9. • Fókuszban • cikk, keretes
Utolsó tánc
A harmadik olyan kormányt látszik túlélni az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), amely meg akarta szüntetni a szervezetet, és a
privatizáció lezárását tervezte. Mindenesetre remek hajrát hozott az
utolsónak szánt 2005-ös év: a Budapest Airportért (BA) várhatóan még
decemberben befolyó rekordbevétel mellett november végéig további 84
milliárd forintot söpört be az idén az ÁPV. Ez utóbbiból 18 milliárd
forintot az állami tulajdonban maradt cégektől osztalék formájában szedett
be, 66 milliárd forint pedig alig egy tucat cég értékesítéséből jött össze
(lásd táblázatunkat).
Hogy mindebből mennyi jut a büdzsének, még kérdéses. Annyi biztos, hogy a
BA 465 milliárdjából hozzávetőleg 360 milliárd kerül a Kincstári Vagyoni
Igazgatóságon keresztül közvetlenül a költségvetésbe, százmilliárdnyi pedig
az ÁPV-hez folyik be, ezzel szemben állnak viszont a még nem pontosan
ismert nagyságú kiadások. A dilemmát, hogy mekkora összeget hagyjon az
állam az ÁPV-nél, valójában persze a szervezetet felügyelő pénzügyminiszter
dönti el. AZ ÁPV összesen 48,2 milliárd forintra rúgó idei kiadásai
mindazonáltal szerénynek tűnhetnek a korábbi évek 200 milliárd forintot is
közelítő ráfordításaihoz képest. Az ÁPV az idén ugyanis alig költött a
veszteséges állami mamutok megsegítésére. Egy részüket, mint például a
Dunaferr Rt.-t, már eladták, a többinél, például a Malév Rt.-nél pedig
büdzsékímélő megoldást választottak. A légitársaság finanszírozási gondjait
kerozinüzletágának értékesítésével oldotta meg, amit nem más, mint a BA
vásárolt meg, több mint 7 milliárd forintért. Az előző években a kormány
szociálpolitikáját katonásan finanszírozó, így több tízmilliárd forintos
veszteséget felhalmozó Magyar Villamos Művek Rt. az idén nem igényelt
mentőövet. Ez azonban csak átmeneti állapot: az áram-nagykereskedőnek az
idén ugyanis nem engedte meg a kormány, hogy a gázárak miatti drágulást
érvényesítse a nagykereskedelmi tarifákban, így a társaság a 2005-ös évet
60-70 milliárd forint körüli veszteséggel zárja. Nagyobb összeget, 9
milliárd forintot idén a Volán-társaságok kaptak az autóbusz-rekonstrukciós
programhoz, a többiből javarészt a tartalékalapját töltötte fel az ÁPV.
Az ÁPV ezúttal sem úszta meg a 1995-ös létrejötte óta hagyományosnak
számító politikai viharokat. Orbán Viktor, az ellenzék vezére augusztusban
egy lapáttal rá is tett az előző években a privatizáció leállítását,
felülvizsgálatát követelő retorikájára, s azt is beígérte, ha jövőre pártja
kerül kormányra, visszaveszik a „szabálytalanul privatizált” állami
vagyont. A Fidesz-MPSZ politikusai a szerintük korrupciógyanús, személyi
összefonódást sejtető tranzakciókat pécézték ki. Ilyen volt például a
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. eladása: a cég 70 százalékos részesedését a Láng
Holding Rt. vette meg, amelynek tulajdonosa, Erdős Ákos a Fidesz szerint
üzleti kapcsolatban volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, lévén hogy a
Láng Holding vette meg a 2002-es kormányváltás után a miniszterelnök
érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt.-t. Hasonló politikai hátszelet
gyanítottak a Malév - egyébként kudarcba fulladt - privatizációs
kísérleténél. A pályázók közül az ASBK Vagyonkezelő Kft. magyar
tulajdonosai közvetve ugyancsak a Perfekt Rt.-hez köthetők.
Akad néhány „örök darab” az ÁPV-nél. A Malév privatizációja ismét a
következő évre csúszott át, hasonlóan a Vértesi Erőmű Rt.-hez, és
idesorolható a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft. is. A 2006-os, ismét
utolsónak szánt évére a privatizációs szervezet még nem készítette el az
üzleti tervét, már csak azért sem, mert néhány tranzakcióról - például a
Földhitel- és Jelzálogbank Rt. eladásáról - még nem döntött a kormány.
Egyelőre óvatosan, csupán mintegy 9 milliárd forintnyi osztalékkal és
szerény, 60,5 milliárd forintos privatizációs bevétellel számolnak, ami
azonban akár 300 milliárd forint fölé is duzzadhat. A Mol maradék
részvénycsomagjának megvételére ugyanis 2006 végéig maga az olajtársaság
kapott opciót. Ha él opciós jogával a Mol, abból a mostani árfolyamon akár
270 milliárd forintot is kasszírozhat az ÁPV.
MINK MÁRIA
Bevétel (milliárd Ft)
Budapest Airport Rt. 464 000
Antenna Hungária Rt. 45 956
Hungexpo Rt. 8 000
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 3 296
M-Ingatlan Rt. 2 500
Tököli reptér 2 310
Elmib 700
Magáz 300
Komáromi Mg. Rt. 218
Alcsszigeti Mg. Rt. 106
Dél-Gabona Rt. 100
Bácsalmási Agráripari Rt. 59
Dunaferr Rt. 14
Egyéb társasági részesedések 29
Forrás: ÁPV Rt. | http://archivum.hvg.hu/article/200550Fokuszbankeretes3578Privatizaciostranzakciok.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utolso-tanc | HVG | hungarian-news | 2005-12-17 00:00:00 | [
"Erdős Ákos"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"ASBK Vagyonkezelő Kft.",
"Láng Holding Rt.",
"Malév Rt.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)",
"Perfekt Rt."
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
|
1,660 | Parlamenti képviselő a bíróság előtt | Parlamenti képviselő a bíróság előtt
Több tízmillió forintot tüntettek el a hitelezők elől az egykori Békéscsabai Kötöttárugyárból alakult BCB-csoport volt tulajdonosai, a cégcsoport milliárdokkal maradt adósa hitelezőinek - áll a vádiratban, amely alapján mások mellett Sümeghy Csaba fideszes országgyűlési képviselő is a bíróság elé áll
Először a cég bevételét, követeléseit, majd a gépeket, az árukészletet, végül az ingatlanokat szalámizták le a tulajdonosok az egykori Békéscsabai Kötöttárugyárból kinőtt BCB-cégcsoportnál. Méghozzá a legóvatlanabb módon: szinte minden stiklit okiratba foglaltak. A csődbűntett fő vesztesei a textilgyári munkások, illetve a cégek hitelezői, elsősorban a bankok - derül ki a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) vádiratából. A 14 vádlott közül az ügyészek Sümeghy Csaba fideszes országgyűlési képviselőt, volt tulajdonost, továbbá a csalás miatt már elítélt, jelenleg pedig Szlávy Bulcsú alvilági figura meggyilkolásával gyanúsított Wappler Lászlót, valamint a Wapplerral régóta együtt üzletelő idősebb Wachsler Tamást tartják főkolomposnak. Vádlottak padjára került Wapplerék több vélelmezett strómanja, a BCB-cégek két korábbi felszámolóbiztosa, Wappler egyik ügyvédje, illetve a nyíregyházi üzleti élet ismert figurája, a korábban a Kaya Ibrahim-féle útlevélügyben is emlegetett (HVG, 2002. április 5.) Sziky Gyula is. Az ügyet a Békés megyei bírák elfogultsága miatt a Kecskeméti Városi Bíróság tárgyalja majd - mihelyt felszabadul az ottani nagyterem, amelyben jelenleg a fegyvercsempész szerb-magyar maffiaügy (HVG, 2005. március 5.) procedúrája zajlik, vagyis vélhetően február végétől.
Sümeghy 1997-ben jelképes áron, 102 forintért vásárolta meg a BCB Egyesült Textilművek Rt.-t a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-től, illetve az Extercom Kft.-től, miközben 1992 óta elnökölt a szintén békéscsabai Giulio Rt.-nél, amelynek később a tulajdonosa is lett. 2000-re mindkét textilipari cég csődközeli helyzetbe került (HVG, 2000. július 1.), ekkor érkeztek Wapplerék - értük Sümeghy megfontolásainak ismerői szerint Bodrácska János egykori budapesti rendőrfőkapitány szavatolt, mint akik segítették akkori érdekeltsége, a budapesti Fékon-Tex Kft. reorganizációját.
Wapplerék, ki tudja, mi okból, nem a saját nevükben szereztek tulajdont. Az elsőrendű vádlott Riczu Gyulát bízták meg, hogy havi 300 ezer forintért, illetve egy Opel Kadett használatáért cserébe vegye a nevére a cégeket, amelyek részvényei egyébként az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nél (MFB) voltak óvadéki letétben mint a bank kockázatitőke-befektetésének garanciája. Wapplerék papíron elnöki tanácsadók lettek. A BCB-részvények eladásának napján azonban Sümeghy, illetve a Wappler-Wachsler-duó titkos magánjogi megállapodást kötött, amelyben a politikus a cégcsoport reorganizációjával bízta meg partnereit, akik utóbb - s ezt is írásba foglalták - kötelesek visszaadni a BCB-t Sümeghynek. Mindez az ügyészségi nyomozók szerint egyértelművé teszi, hogy Riczu részvényvásárlása fiktív szerződés volt.
Második oldal (Oldaltörés)
Riczu a BCB-t Sümeghytől papíron 44 millió forintért vásárolta meg, amelyet azonban jórészt nem a saját s még csak nem is Wapplerék pénzéből törlesztett. Nyolcmillió forintért beszámolták például azt az Audi A6-ost, amely addig a BCB-é volt, igaz, Sümeghy használta (a szerződés szerint a hátralékos lízingdíjat is a BCB volt köteles tovább fizetni). A fennmaradó összeg kifizetése helyett Riczu mint a BCB új elnöke vállalta, legalább tízéves haszonbérletet biztosít Sümeghynek a vállalat békési ipartelepére, illetve két részletben fizet 6 millió forintot, amelynek szintén a BCB ingatlanai szolgáltak fedezetül. Miközben a bíróság 2000 októberében elrendelte a BCB Rt. felszámolását (85 hitelező 1,2 milliárd forintot, 350 munkavállaló 306,2 millió forintot követelt), Sümeghy bérbe adta a békési telepet, amelyért 2003-ig összesen 13,5 millió forintot kasszírozott.
Időközben nyoma veszett a BCB-alapítású kft-k, a szabás-varrással foglalkozó BCB 2000 Kft., a kelmegyártó BCB Fair Kft., illetve a kereskedő BCB Silver Kft. vagyonának. A BCB Rt., illetve a kft-k munkavállalóit az akkoriban Wachsler által vezetett Mis Kft.-be helyezték át (utóbb ez sem fizetett, a céget tavaly felszámolták), s bár a három BCB-kft gépeit, eszközeit a hitelező OTP Bank Rt. jelzáloga terhelte, ezt a vagyont is kimentették. A tranzakciók - a legtöbb esetben követelésengedményezés, de akadt ki nem fizetett, hamis pénztárbizonylatokkal legalizált adásvétel is - haszonélvezői a vád szerint a Bodrácska-féle Fékon-Tex, illetve papíron a szintén vádlott Kohus Kálmán és felesége (Wapplerék "menedzserasszisztensei") voltak. Ténylegesen azonban a Wapplerék által 2000-ben létrehozott BCB-Textil Kft., illetve egy Wappler-érdekeltségű offshore cég nyertek mindezen (a Fékon-Tex egyetlen vezetője sem került a vádlottak padjára). A kft-ket azóta felszámolták, a cégek hitelezői összesen 1,8 milliárd forintot követeltek, amelyet vagyon hiányában nem lehetett kifizetni.
A központi cég, a BCB Rt. felszámolását maga Riczu kérte, miután a társaság székhelyét áthelyezték Nyíregyházára, a Wapplerrel jó viszonyt ápoló tizedrendű vádlott Sziky lakcímére. A felszámolás elrendelése után Wappler és Wachsler megkereste a Mininvest Rt. vezérigazgatóját, Tóth Tamást azzal, hogy ha a BCB-t addig felszámoló kft helyett a bíróság "a jövőben esetleg" az ő cégét jelölné ki erre a feladatra, legyen szíves elvállalni a munkát. Ki tudja, miért - a nyomozóhivatal által emelt vád legalábbis nem firtatta ezt a körülményt -, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság egy hónappal e látogatás után valóban kijelölte a Mininvestet. A céghez személyesen Wapplerék vitték át az iratokat, immár azt kérve, a vádlott korábbi munkatársa, Csuport Antal legyen a felszámolóbiztos. Így is lett. Csuport felmondása után helyét - szintén Wapplerék kérésére - a kettős üzlettársa, Simó Gergely vette át. A két felszámoló a vád szerint aktívan közreműködött abban, hogy a BCB ingatlanai becsült értéküknél számottevően olcsóbban Wappler élettársa, Szabó Anna cégéhez, Sziky egyik érdekeltségéhez, illetve egy Sümeghy-céghez kerültek (arra nem tér ki a vádirat, a mininvestes Tóth mi okból mutatkozott ilyen meglepően engedékenynek). Szabó és Sümeghy nem is minden esetben fizetett rendesen, a fiktív árbevétel színleg Wappler ügyvédje, a budapesti Buza János irodájánál volt letétben.
A HVG értesülései szerint az 1998-ban még Békés megye 7-es körzetében próbálkozó Sümeghy - aki 2002-ben a Fidesz országos listáján szerzett mandátumot - tagad. A nyomozás során elmondta, a legjobb szándék mellett sem volt elkerülhető a BCB csődje, a cégeladás pedig már csak azért sem lehetett fiktív, mert ő annak idején bejelentette az MFB-nek. Az ingatlanokkal kapcsolatban az ügyvédek hangsúlyozzák, a felszámolók árverésen találtak vevőket. Wappler érdemben nem tett vallomást, Wachsler ellenben részletes beszámolót adott, amiből az derül ki, a Szlávy-ügy miatt előzetesben lévő Wappler a BCB-ügy értelmi szerzője. | https://hvg.hu/itthon/200601HVGFriss2206 | https://web.archive.org/web/20090418113123/http://archivum.hvg.hu/article/200601Tarsadalomcikk5128PARLAMENTIKEPVISELOABIROSA.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parlamenti-kepviselo-a-birosag-elott-1 | HVG | hungarian-news | 2006-01-07 00:00:00 | [
"Bodrácska János",
"Buza János",
"Csupor Antal",
"Kohus Kálmán",
"Riczu Gyula",
"Simó Gergely",
"Sümeghy Csaba",
"Szabó Anna (Wappler)",
"Sziky Gyula",
"Tóth Tamás",
"Wachsler Tamás",
"Wappler László"
] | [
"BCB Egyesült Textil Rt.",
"Extercom Kft.",
"Fékon-Tex Kft.",
"Fidesz",
"Guilio Rt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Mininvest Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] | [
"offshore",
"csődbűntett",
"csalás"
] | [] |
|
1,661 | Merülés a zavarosban – ÁLÜGYVÉDBOTRÁNY SZEGEDEN | HVG 2005/49 12.10. 132. • Társadalom • cikk
ÁLÜGYVÉDBOTRÁNY SZEGEDEN
Merülés a zavarosban
Akár tucatnyinál több büntetőügyet is újra kell vizsgálni Csongrádban,
miután a napokban kiderült, a város nemrégiben még ünnepelt polgára,
Savanya Norbert búvárvilágbajnok, az MSZP-s polgármester kabinetjének volt
tagja még diplomája átvétele előtt ügyvédjelölt lett.
Szegeden legendák terjednek Savanya Norbert név- és születésnapi
mulatságairól, amiken a város rendőreinek színe-java is szívesen látott
vendég volt. Meglehet, a kilencvenes évek búvárklasszisa, a sokszoros világ-
és Európa-bajnok Savanya ezeknek az ünnepségeknek is köszönhette szépen
induló jogászi karrierjét: volt olyan nap, hogy a szárnyait éppen hogy
bontogató ügyvédbojtárt hat-hét új esettel is megbízták, s az általa vitt
ügyek között bolti lopás éppúgy akadt, mint emberölés.
A sikersorozat azonban a napokban megszakadt. A városi napilap, a
Délmagyarország egyik cikkéből ugyanis kiderült, az amúgy nem éppen
engedékenységéről híres ügyvédi kamara Savanya esetében feltűnően rugalmas
volt: 2002-ben úgy fogadta el jelöltnek, hogy még hetek hiányoztak a
diplomája átvételéhez (2002 decemberében vették fel, diplomáját viszont
csak 2003 januárjában kapta meg, s még ennél is később csatolta az
iratokhoz). Jelenleg a Szegedi Városi Ügyészség vizsgálja, jogszerűen kapta
és használta-e a jelöltigazolványt az exsportoló, és ha nem, mi legyen
azokkal az esetekkel, amelyekben diplomaosztása előtt ügyvédjelöltként
eljárt.
Savanya éveken keresztül a város egyik legnépszerűbb sportolója volt, annak
ellenére, hogy négy éve, az egri Európa-bajnokságon doppingoláson érték, és
két évre eltiltották a versenyzéstől. Sportpályafutását a botrány után
befejezte, és Czene Attila úszó olimpiai bajnokkal megalapította a
Czene&Savanya úszótanodát Szegeden. Czenével azóta elváltak útjaik, s a
jelek szerint az úszóiskolára is jártak már jobb napok: a HVG értesülései
szerint legalábbis Savanya új üzlettársa nemrégiben feljelentést tett,
miután pénzügyi ellentmondásokat vélt felfedezni közös cégüknél.
A volt búvár azonban a felszínen akart maradni: a 2002-es önkormányzati
választások után tagja lett Botka László (MSZP) polgármester kabinetjének,
amelyben sportügyekkel foglalkozott. Politikusi karrierje nem tartott
sokáig, Botka néhány héttel később megvált tőle. Sokan tudni vélik, a
fiatal polgármester időben ráérzett: a Savanya körüli zűrzavaros ügyek
többet árthatnak, mint amennyit népszerűsége hozhat a konyhára.
A fiatalembert a szegedi V. Számú Ügyvédi Iroda igazolta le - innen
bocsátották el a botrány kipattanása előtt -, az országosan ismert
védőügyvéd, Krajkó Zoltán vette szárnyai alá. Szegedi igazságügyi körökben
egyébként már régóta beszédtéma volt, hogy a HVG számára elérhetetlennek
bizonyult Savanya egy ideig jogosulatlanul szerepelt az ügyvédjelölti
névjegyzékben, sőt akadnak, akik szerint ez azóta is így van, mondván,
legfeljebb egy új kamarai felvételi eljárással lehetne orvosolni az első
procedúra során elkövetett hibát. Ha pedig bebizonyosodik, hogy egy
büntetőeljárásban Savanya illetéktelenül járt el, abban az ügyben meg kell
ismételni az egész eljárást.
A megyei ügyvédi kamara elnöke, Dobozy Levente korábban elismerte, hogy
Savanya öt hétig jogosulatlanul szerepelt az ügyvédjelölti névjegyzékben, a
szabálytalan eljárás miatt az adminisztrációt szóbeli feddésben
részesítette. A HVG információi szerint ugyanakkor Dobozy néhány nappal
később arról értesítette az ügyészséget, hogy nem történt szabálytalanság.
„Az igaz, hogy Savanyának a felvétel időpontjában nem volt diplomája, és
erről nem tájékoztatta az elnökséget, de az egyetemi abszolutóriuma már
megvolt, a törvény pedig azt írja elő, felvehető a kamarába a jogi egyetemi
végzettséggel rendelkező” - magyarázkodott a HVG-nek nyilatkozva Dobozy. | http://archivum.hvg.hu/article/200549Tarsadalomcikk4666ALUGYVEDBOTRANYSZEGEDENMer.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/merules-a-zavarosban-a-alugyvedbotrany-szegeden | HVG | hungarian-news | 2005-12-10 00:00:00 | [
"Dobozy Levente",
"Savanya Norbert"
] | [
"Csongrád Megyei Ügyvédi Kamara",
"V. Számú Ügyvédi Iroda (Szeged)"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [] | [] |
|
1,662 | Merre folyik a Balaton? – A LOBBIZÓ SCD-CSOPORT | HVG 2005/48 12.03. 117-119. • Társadalom • cikk
A LOBBIZÓ SCD-CSOPORT
Merre folyik a Balaton?
Miután felvásárolta a fél Balaton-partot, most kiharcolt magának egy
törvénymódosítási javaslatot a titokzatos SCD-cégcsoport. Az új szabály
lehetővé tenné az SCD vízközeli ingatlanjainak az eddiginél sokkal nagyobb
mértékű beépítését.
A Lansdowne Row kis mellékutca London egyik legelegánsabb negyedében, a
Mayfair városrészben. A Ritz luxusszállodától alig öt perc sétára, az
amerikai nagykövetségtől és számos bank, nagyvállalat központjától
kőhajításnyira található. Méltán büszke lehet az a cég, amely itt tartja
fenn székhelyét. A cégadatok szerint ilyen a Magyarországon 2001-ben
vállalkozásba kezdett SCD (UK) Ltd. is. Csakhogy az építőipartól a vegyiáru-
nagykereskedelemig számos piaci profilt érintő terjeszkedésbe fogott,
legutóbb Balaton-parti kempingakvizíciójával (HVG, 2005. június 9.) a
figyelmet magára irányító SCD-csoport finanszírozójának nem fényes irodái
vannak itt, a hivatalos címén egy Fedex-Citibox közös helyiség van, benne
egyebek mellett apró postafiókokkal. A HVG tudósítója a helyszínen
megtudta: a Citiboxnál egy fiók bérlete negyedévenként 76 font, cserébe az
SCD (UK) Ltd. „irodát” kapott, igaz, abba egy A4-es boríték is alig fér
bele.
Holott az idegenforgalomban korábban ismeretlen SCD-csoportnak (lásd
ábránkat a 118. oldalon) - miután tavaly és az idén megszerezte a Balaton-
környék meghatározó kempinghálózatait, a Siotour Rt.-t, a Balatontourist
Rt.-t és a Zalatour Kft.-t - meglehetősen nagy ívű tervei vannak. A Balaton
környékében fantáziát látó kevés nagybefektető egyikeként szinte állami
régiófejlesztési feladatokat okkupált, a tervek szerint 15 év alatt mintegy
100 milliárd forintot költene úgynevezett komplex turisztikai fejlesztési
programja megvalósítására. Jelenleg 4 milliárd forintos beruházásban Club
218 néven apartmanházat épít a siófoki Aranyparton, s belefogott a
partszakasz kempingjeinek négycsillagossá fejlesztésébe is. Jövő tavasszal
kezdődik Zalakaroson egy kétszáz férőhelyes, négycsillagos gyógyszálló
építése konferenciaközponttal, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem
vétózza meg a Zalatour megszerzését, a HVG értesülései szerint az ügy a
napokban kerül a versenytanács elé.
A régióban élők gyanakvással vegyes reménykedéssel figyelik, vajon betartja-
e a cégcsoport a grandiózus ígéreteket. Bóka István, a tóparti
önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, fideszes országgyűlési
képviselő, a HVG-nek kifejtette: a kempingcégek adásvételi szerződéseit
részleteiben nem ismerő helyi önkormányzatok többsége úgy látja, miközben
nagy lehetőséget jelent, veszélyeket is rejthet magában, hogy egyetlen
cégcsoport tett szert ekkora befolyásra az ország egyik legjelentősebb
turisztikai övezetében. Amennyiben nem apartmanházak és lakóparkok épülnek,
hanem a minőségi turizmus céljait szolgáló fejlesztések valósulnak meg,
akkor egybeesnek a cég érdekei a régióéival és az országéival - jegyezte
meg Bóka.
A Balaton-törvény elvileg megnehezíti az ügyeskedést az ingatlanokkal,
amikor a kempingek területét mindössze 8 százalékban engedi beépíteni. Az
Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága ugyanakkor a közelmúltban
kezdeményezte a jogszabály ezen passzusának módosítását. A négypárti
konszenzussal támogatott tervezet szerint a beépíthetőség 25 százalékosra
emelkedne - erősítette meg a HVG értesüléseit Gruber Attila (Fidesz),
Siófok országgyűlési képviselője, a parlamenti bizottság tagja. Elmondta,
hogy a javaslat mögött egyfelől az SCD „korrekt, nyílt lobbitevékenysége”,
másfelől az a felismerésük áll, hogy egyre csökken a sátorozó kempingezés
iránti kereslet a magyar turisztikai piacon. Elmondása szerint az SCD a
balatoni régió minden országgyűlési képviselőjét „rendszeresen
tájékoztatja” terveiről. Szó sincsen vállalhatatlan lekenyerezésről -
mondta a „tájékoztatás” kapcsán a HVG-nek a konzultációk egyik, neve
elhallgatását kérő meghívottja: a képviselőket ásványvíz és feketekávé
mellett okosították ki az SCD szakemberei a budapesti székházban, illetve a
siófoki irodában, miközben külön kérésre további írásbeli anyagot is
küldtek nekik.
Nem tűnik gyanakvónak Sütő László, a Balaton-fejlesztési Tanács (BFT)
szocialista elnöke sem. Szerinte kifejezetten előnyös, ha a térségben
működő tőke jelenik meg, még akkor is, ha ilyen volumenű fejlesztési
ígéreteket minden bizonnyal állami vagy uniós támogatásra számítva tehettek
a befektetők. Az SCD egyébként immár több százmillió forintos beruházást
valósított meg a Siotour ingatlanjain - indokolta optimizmusát Sütő, aki
nem tartja aggályosnak, hogy a Balaton meghatározó, a kempingkapacitás
zömét jelentő turisztikai vállalkozásai egy kézbe kerültek. Kolber István
területfejlesztési miniszter, a BFT előző elnöke szerint pedig a cégcsoport
fejlesztési tervei „szinkronban vannak” a térség és az állam
elképzeléseivel.
A pártsemleges derűlátástól függetlenül egyelőre homályos, honnan
teremthető elő a befektetni szándékozott 100 milliárd forint. A
magyarországi anyacég SCD Group Management Kft.-t a budapesti Jászai
Gellért és barátja, Szatmári Gábor alapította 2000-ben, 3 millió forint
törzstőkével. A jelenleg is csak 31 éves, korábban az ingatlanüzletben
tevékenykedő Jászai elmondása szerint maguk alkotta mozaikszót választottak
cégnévként. Pénzt a 2001 januárjában, erre az ügyletre bejegyeztetett brit
SCD (UK) Ltd. hozott, amelyet Jászai kockázatitőke-társaságként jellemzett,
s mint elmondta, a cégvezetőt, John C. Sturgeont Bajka Zoltán, a
menedzsment tagja győzte meg a magyarországi invesztícióról. A 10 ezer font
alaptőkéjű SCD (UK) Ltd. első lépésben 2001 augusztusában kivásárolta a
magyar tulajdonosokat, opciót biztosítva számukra a visszavásárlásra. A
jelenleg 513 millió forint törzstőkéjű kft menedzsmentjéből a vételi jog
alapján Jászai 51 százalékos, az orvos-közgazdász Bajka 24 százalékos,
Tomcsányi Gábor közgazdász 6 százalékos tulajdonra tett szert, 19 százalék
pedig brit kézben maradt (HVG, 2005. október 15.). A SCD (UK) Ltd.-ről
legfrissebb, 2004 januári pénzügyi beszámolója alapján annyi tudható, az
előző üzleti évben 1,9 millió font árbevétel mellett 343 ezer font (mintegy
127,3 millió forint) nyereséget értek el. Még titokzatosabb az 55 éves
Sturgeon, akiről a HVG-nek azt sikerült kiderítenie, hogy jogász.
Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy ha a turizmusban - legalábbis
üzemeltetőként - újnak is számít, az SCD nem mondható kezdő vállalkozásnak.
Az elmúlt években főként lakóparkok, termálszállodák építésével
foglalatoskodtak, a cégcsoport nevéhez fűződik például a Hunguest
hajdúszoboszlói és tapolcai szállodája, s nemrégiben kezdtek élményfürdő
építésébe Kaposvárott. 2003-ban a cégcsoport része lett a magasépítő Pannon-
Team Kft., legutóbbi befektetéseik egyikeként idén szeptemberben megvették
a német Tengelmann-csoporttól az élelmiszer- és vegyiáru-nagykereskedő
Interfruct Kft.-t.
Ettől függetlenül az idegenforgalmi szakma kitartóan találgatja, áll-e
valaki a néhány év alatt nagytőkéssé vált fiatalemberek mögött. A
bizonytalanságot jelzi, hogy három ismert név is fel-felbukkan: a brit
érdekeltségű Danubius-csoporté, a Hunguest-szállodaláncot is ellenőrző
Leisztinger Tamásé, illetve a Balaton környékén egyébként is sokat
sürgölődő OTP-vezér Csányi Sándoré. Az előbbiekre a hasonló profil, s az
ennek dacára a dinamikus konkurencia irányába mutatott közöny, illetve a
Hunguest esetében néhány közös korábbi projekt szolgáltat érveket. Az
utóbbira pedig az, hogy miközben a cégcsoport egyik fő finanszírozója az
OTP Bank Rt., a pénzintézet a közelmúltban többségi tulajdont szerzett a
cégcsoport egyik társaságában, az SCD Lízing Rt.-ben.
„Ideje lenne elvetni azt a rossz beidegződést, amely minden nagy befektetés
mögött valamelyik közismert mágnást gyanítja” - hárította el a
feltételezések kommentálását a HVG-nek nyilatkozva Jászai. Szerinte arról
van pusztán szó, hogy jó ötletekkel és korrekt üzletmenettel meg lehet
szerezni a bankok és a kockázatitőke-befektetők bizalmát. A Balaton
környékére tervezett programjukat egyébként ő régiófejlesztésnek nevezi,
közölve, a megvalósításhoz pályázni kívánnak uniós pénzekre is. Az anyagi
tehervállalásuk egyébként szerinte korántsem olyan horribilis mértékű, mint
első hallásra tűnik: egy évre számolva kevesebb mint 7 milliárdos
fejlesztést jelent. | http://archivum.hvg.hu/article/200548Tarsadalomcikk3851ALOBBIZOSCDCSOPORTMerrefol.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/merre-folyik-a-balaton-a-a-lobbizo-scd-csoport | HVG | hungarian-news | 2005-12-03 00:00:00 | [
"Gruber Attila",
"Jászai Gellért",
"Szatmári Gábor"
] | [
"SCD Holding"
] | [] | [
"ingatlan",
"lobbi",
"idegenforgalom"
] | [] |
|
1,663 | Elfolyó ügyek | Elfolyó ügyek
Akár fogadásokat is lehetne kötni arra, vajon első fokon milyen ítéletet kap a Fővárosi Bíróságon a K&H Equities Rt. egykori sztárbrókere, Kulcsár Attila vagy a volt postabanki vezér, Princz Gábor, illetve vádlott-társaik, akiknek a büntetőpere évekig tarthat. _Princz előtt most is nyitva áll minden ajtó, ha ő küld ügyfelet egy magyar vezetésű bankba, az biztosan kap hitelt_ - súgta meg a HVG-nek egy bennfentes. Az immár több mint egy éve folyó perében az arcát fényképezni nem engedő, amúgy a nyilvánosságot nem kerülő Princz ezúttal azzal utasította vissza a HVG-t, hogy csak a Postabank-ügyről szóló cikkhez hajlandó interjút adni. A szélesebb publikum előtt egyébként Princz az utóbbi időben inkább irodalmi vénáját mutatta meg, tévéműsorokat vezetett, és verseskötetet adott ki.
_Az én pozíciómban csak akkor nyilatkozom, ha komoly, szakmai kérdésekkel keresnek meg_ - üzente ügyvédjén keresztül a HVG-nek a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezérigazgatója, a Kulcsár-per harmadrendű vádlottja. Kulcsár viszont - aki bírói engedély nélkül szintén nem hagyhatja el a fővárost - filmsztár lehet, mire a büntetőper elindul. Szerepel ugyanis Dézsy Zoltán Az igazi Kulcsár című, kétórásra tervezett dokumentumfilmjében. Egy másik rendező, Obersovszky Péter hasonló felkérését viszont elutasította (ez utóbbi filmet már bemutatták). _Két és fél éve dolgozom a K&H-s brókerbotrány történetén, s amikor Kulcsár Attila szabadlábra került, korrekt egyezséget kötöttünk: ő beszél, de persze nem dugja hurokba a fejét_ - mondta el a HVG érdeklődésére a filmet saját produkcióban előállító Dézsy. _Kitölti az időmet a K&H-ügy nyomozása során keletkezett iratok tanulmányozása. Kapcsolatot csak a szűk családi körrel és a barátaimmal tartok_ - ecsetelte mindennapi foglalatosságait Kulcsár, aki állítása szerint befektetési tanácsot most senkinek sem ad, és mint mondja, anyagi segítséget is a családjától kap. A Kulcsár-ügy vádlottjainak sorsa most attól függ, mikor fejezi be Varga Zoltán bíró az egykori Globex Holding vezetőinek 6 milliárd forintos kárt okozó tőkebefektetési csalási perét, két ilyen horderejű ügyet ugyanis lehetetlen egyszerre tárgyalni. Az egykori Globex-birodalom két első számú vezetőjéről, Vajda Lászlóról és Vellai Györgyiről nem sokat tudni: Vajda pénzügyi tanácsokat oszt, Vellai viszont betegeskedik, ezért is csúszik az első fokon már három és fél éve folyó per.
Nem jut ötről hatra a bíróság a WVM Lízing és Pénzügyi Rt., a London Bróker Rt. vagy a K&H Brókerház Rt. korábbi vezetőinek (a Kulcsár-féle brókerbotránytól függetlenül folyó) évek óta stagnáló, szintén még csak első fokon zajló büntetőpereivel. Az időhúzás olykor jól jön a vádlottaknak, de nem mindig. A társaival együtt több mint 300 millió forint elsikkasztásával vádolt Kerezsi Tibor, a London Bróker egykori vezérigazgatója azért lett végül az ügy első számú vádlottja, mert a brókercég tulajdonosát, Reichardt Ignácot 2000 elején, nem sokkal a büntetőeljárás kezdete előtt, maffiamódszerekkel meggyilkolták (HVG, 2000. március 11.). Kerezsi most, a HVG értesülései szerint, egy nagyvállalat közepes fizetésű alkalmazottja lett. Rendkívül aktív viszont Mozol Tamás, a K&H Brókerház volt vezére (ő vette fel 1998-ban Kulcsárt a céghez), akinek különféle, a vád által törvénytelennek tartott pénzügyi műveletek, például fiktívnek mondott számlák kifizetéséért kell bíróság előtt állnia. A vádakkal szemben szakértői jelentéseket felsorakoztató Mozol több céggel, például felügyelőbizottsági tagként a spanyol hátterű, az önkormányzatok közbeszerzéses csatornaépítéseiben érdekelt Geotorr Rt.-vel osztja meg pénzügyi tapasztalatait.
Visszalépett a jelöltségtől a novemberi budajenői időközi polgármester-választás előtt a független színekben indult Vámos László. A környezetvédő akciói miatt a kis faluban népszerű Vámosnak (HVG, 2005. október 22.) azért kellett takarodót fújnia, mert a helybeliek számára is kiderült: ő az egyik vádlottja az egykori lízingbirodalom, a WVM Lízing Rt. 1996-os csődje kapcsán indult büntetőpernek. A Vámos által irányított cég akkor 3 milliárd forinttal maradt adósa a társaság magas kamatozású kötvényeit megvásárlóknak. A kilátástalanul hosszú ideig húzódó büntetőeljárás alatt Vámos nem maradt tétlen: először egy romániai lízingcégnél próbált szerencsét, majd 2003-ban családi vállalkozásként megalapította az ital-kiskereskedő K. V. B. Autoital Bt.-t, amely a budajenői szóbeszéd szerint italautomatákban használható, az Európai Unió környezetvédelmi szabványainak megfelelő papírpoharakat forgalmaz majd.
Tárgyszavak bank; bíróság; bűnözés; gazdasági bűnözés K&H Bank Rt.; K&H Equities Rt.; Postabank Rt. Magyarország Kulcsár Attila; Princz Gábor; Rejtő E. Tibor | http://archivum.hvg.hu/article/200601Penzugyekcikk1578Elfolyougyek.aspx | https://web.archive.org/web/20090423160804/http://archivum.hvg.hu/article/200601Penzugyekcikk1578Elfolyougyek.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfolyo-ugyek | HVG | hungarian-news | 2006-01-07 00:00:00 | [
"Kerezsi Tibor",
"Kulcsár Attila",
"Mozol Tamás",
"Princz Gábor",
"Rejtő E. Tibor",
"Vajda László",
"Vámos László",
"Vellai Györgyi"
] | [
"Geotorr Rt.",
"Globex Holding",
"K.V.B. Autoital Bt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"London Bróker Rt.",
"WVM Lízing és Pénzügyi Rt."
] | [
"Budajenő",
"Pest megye"
] | [
"sikkasztás",
"csalás"
] | [
"Kulcsár-ügy",
"Postabank-ügy"
] |
|
1,664 | Kényszerleszállítás – POZÍCIÓHARC A LÉGI MENTÉSBEN | HVG 2005/47 11.26. 99-100. • Gazdaság • cikk
POZÍCIÓHARC A LÉGI MENTÉSBEN
Kényszerleszállítás
Úgy látszik, nem aratott osztatlan sikert, hogy az egészségügyi tárca
visszaállamosítaná a légi mentés infrastruktúráját. Az egészségügyi
privatizációt ellenző jobboldal - legalábbis közvetve - az állami tulajdonú
mentőhelikoptereket üzemeltető magáncég mögé sorakozott fel.
„Megengedhetetlen, hogy a Gyurcsány-kormány intézkedéseivel és
érzéketlenségével emberek millióinak életét veszélyeztesse!” - kiáltott fel
a légi mentés bajait látva Frajna Imre, a Fidesz egészségpolitikusa. Egy
héttel később Gógl Árpád exminiszter emlékeztetett rá, hogy a polgári
kormány négy év alatt hat mentőhelikopter-bázist épített ki és
üzemeltetett, míg a magán légi járművel is rendelkező luxusbaloldal mindezt
szétveri. Nem nehéz észrevenni, hogy a szakmai köntös alól kilóg a
politikai lóláb, hiszen az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tavaly
teljesített 665 ezer sürgősségi kivonulásából mindössze ezer volt a
helikopteres, így ha egyetlen gép sem szállna a betegek, a sérültek
segítségére, akkor sem jönne össze a Frajna által vizionált nagyságrend. A
volt minisztert is cserbenhagyta a memóriája, mert regnálása alatt csak két
új légi bázist tettek hozzá a már meglévő négyhez, így lett belőle hat. A
gazdasági miniszter magánhelikoptere pedig akkor sem lenne alkalmas a
mentésre, ha az OMSZ-nek ajándékozná, mivel a személyzet mellé már nem
férne el egy hordágy - tudta meg a HVG.
Való igaz, a légi mentés évek óta gondokkal küzd. Az OMSZ a meglévő hat
bázis közül csak ötöt tud üzemeltetni, amelyekre ezekben a hetekben
mindössze négy működőképes helikopter jut. A szűkös kapacitás fő oka, hogy
az OMSZ-flotta három legfiatalabb - 11, 13, illetve 14 éves -, Ecureuil
gyártmányú francia gépe közül kettő kötelező nagyjavításon van. 2000-ben,
Gógl Árpád minisztersége idején az akkori kormány a honvédségtől
leselejtezett - némi eufemizmussal: kivont - hat Mi-2-es helikopterrel
erősítette a légi mentést, ám a járművek egyike sem volt fiatalabb
negyedszázadosnál. Ebből két gép - 2003-ben Szegeden, illetve az idén
Pécsett - a földhöz csapódott. Igaz, további négy Mi-2-est is kapott az
OMSZ, ám ezek a tartalékalkatrész-ellátást voltak hivatottak szolgálni.
A légi bázisok és járművek üzemeltetéséről, karbantartásáról 1994 óta
kizárólag a Base Kft. gondoskodik, amelynek egyik tulajdonosa és ügyvezető
igazgatója, Ármai Zoltán a HVG kérdésére elmondta, tőle származott a Mi-2-
esek beszerzésének ötlete. Az egészségügyi vezetésnek tanácsot adó céget a
mentőszolgálat is preferálta - hiszen az OMSZ közbeszerzési eljárás nélkül
választotta ki a Base-t a Mi-2-es üzemeltetésére. Legalábbis ez derült ki
abból a 2000. decemberi határozatból, amelyet a Közbeszerzési
Döntőbizottság hozott, 8 millió forintos pénzbüntetést szabva ki a
helytelenül eljáró OMSZ-re. Bár a mentőszolgálat e döntés jogosságát máig
tartó perben vitatja, újabb szolgáltató vagy üzemeltető mostanáig nem
bukkant fel a színen. Amikor pedig Csehák Judit egészségügyi miniszter 2003-
ban menesztette az OMSZ addigi főigazgatóját, Göbl Gábort, a Heti Válasz
arról tájékoztatta olvasóit, hogy a leváltás hátterében minden bizonnyal az
állhatott, hogy a mentőszolgálat „szerződéses jogviszonyban áll a Base Kft.-
vel, amelynek társtulajdonosa Lévai Gizella, Orbán Viktor volt
miniszterelnök feleségének unokatestvére”.
„Időközben ellehetetlenült a For Life, az Aerocaritas és a Légimentő
Alapítvány is, most meg minket akarnak kiszorítani a piacról. Úgy látszik,
mások is kedvet kaptak a helikopterüzemeltetéshez” - összegezte félelmeit
Ármai. Bár a történelmi hűség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a magán-
légimentők 2001 végéig lehetetlenültek el, az OMSZ jelenlegi főigazgatója,
Takács Zoltán pedig csak 2004 februárjában került a mentőszolgálat élére. A
Base-nél joggal tartanak a tevékenység visszaállamosításától, hiszen ezt a
szándékot lehet kiolvasni egy ez év júliusi kormányhatározatból. Ennek
értelmében az OMSZ zöld utat kapott, hogy egyszemélyes saját tulajdonú
közhasznú társaságot hozzon létre az állami mentőhelikopterek
üzemeltetésére (a mentőszemélyzetet eddig is az OMSZ adta). „Magánvállalati
üzemeltetéssel lehet ésszerűen kihasználni az erőforrásokat, motiválni a
dolgozókat. A közalkalmazott nem akarja megoldani a problémákat, felfelé
mutogat, onnan várja a megoldást” - domborította ki a vállalkozás előnyeit
Ármai.
A létalapját veszíthetné el a kft, ha az OMSZ képes lenne házon belül
gondoskodni az állami tulajdonú helikopterei reptetéséről. A Base Kft.
ugyanis 2000-ben közel 270 millió forintos bevételt könyvelhetett el az
OMSZ-nek nyújtott szolgáltatásokért, tavaly pedig már több mint 500 millió
forintot. E ténynek némileg ellentmondani látszik az az MTI-nek adott Gógl-
közlemény, amely szerint „a meglévő gépek is alig repülnek, a repülési órák
száma a tíz évvel ezelőtti szintre süllyed vissza”. Ármai szerint az OMSZ
még az inflációt sem engedte érvényesíteni a szerződésükben. Így
gyanítható, hogy éppen a kimustrált Mi-2-esek karbantartási igénye emelte
meg a számlát.
A Base Kft.-t az is érzékenyen érintette, hogy a két Ecureuil
nagyjavítására kiírt - végül 500 millió forintra rúgó értékű -
közbeszerzést nem ők és alvállalkozójuk, az Eurocopter európai konzorcium,
hanem a Dunai Repülőgépgyár Rt. és a CGTM francia cég nyerte el. Az
üzemeltető és a mentők közötti elmérgesedett helyzetet mutatja, hogy
vitatott számlák ügyében polgári perre készülnek egymás ellen: a Base több
tízmilliós kifizetetlen tartozást emleget, az OMSZ néhány százezer forintos
elfogadhatatlan tartalmú elszámolásra hivatkozik.
Bár a miniszterelnök százlépéses programjában vázolt egészségügyi teendők
között kiemelt fontosságot kapott az OMSZ fejlesztése, az ez évre megígért
helikopterbeszerzésből feltehetően semmi sem lesz. Az új légi járművekre
szeptember közepén kiírt közbeszerzési pályázat dokumentációját kilencen
vették meg, közülük ketten - a Base Kft. és a Dunai Repülőgépgyár Rt. -
adták be ajánlatukat. Mivel a kiírásnak egyik jelentkező sem tett
maradéktalanul eleget, ez a menet eredménytelenül zárult - tudta meg a HVG
Takács Zoltántól, az OMSZ főigazgatójától.
Az idén egy, jövőre négy új gépet kellett volna üzembe helyezni, amit az
állam ezúttal nem készpénzért vásárolna, hanem a nyertes gépeit és üzemben
tartó szolgáltatásait - a repült órákat alapul véve - venné igénybe. Az
üzlet lehetséges nagyságát érzékelteti, hogy ma egy repült óra költsége,
típustól függően, 340-400 ezer forint körül van. Addig is, amíg akad az
egészségügyi kormányzat elvárásainak megfelelő vállalkozó, van elég teendő
a földön is, hiszen mindössze 19 magyarországi kórház területén vagy
közvetlen közelében van helikopter fogadására alkalmas leszállóhely (lásd
térképünket). Heliport építéséhez e hónap végéig lehet összesen 100 millió
forint összegű minisztériumi támogatásra pályázni, hogy további 15-20
kórházba lehessen késlekedés nélkül eljuttatni a sürgős beavatkozást
igénylő betegeket.
GÁTI JÚLIA | http://archivum.hvg.hu/article/200547Gazdasagcikk5171POZICIOHARCALEGIMENTESBENKen.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenyszerleszallitas-a-pozicioharc-a-legi-mentesben | HVG | hungarian-news | 2005-11-26 00:00:00 | [
"Ármai Zoltán",
"Lévai Gizella"
] | [
"BASe Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy"
] | [] |
|
1,665 | NEM LETT VÁDLOTT SZÁSZ | HVG 2005/46 11.19. 15. • Hét Nap • hír
NEM LETT VÁDLOTT SZÁSZ
Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Fővárosi Főügyészség
Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) exelnöke
és társai ügyében, tudatta közleményben maga az érintett. Az egyébként
mindvégig kiemelt ügyészi felügyelet mellett zajló eljárásban Szász ellen
összesen 209 rendbeli, felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás miatt
vádemelést javasolt még a nyáron a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Fővárosi
Főügyészség november 10-én született határozata szerint viszont nem is
történt bűncselekmény. A nyomozás Keller László egykori közpénzügyi
államtitkár még 2003-ban tett feljelentése nyomán indult. E szerint ugyanis
50-500 millió forint közötti hűtlen kezelés róható fel Szásznak, amiért a
PSZÁF munkatársainak látszatszerződések alapján is fizettek ki pénzeket
(HVG, 2005. január 8.). Szász viszont azzal védekezett, hogy a munkatársak
munkaidőn kívül végzett pluszfeladatait ellentételezték így. | http://archivum.hvg.hu/article/200546HetNaphir1842NEMLETTVADLOTTSZASZ.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lett-vadlott-szasz | HVG | hungarian-news | 2005-11-19 00:00:00 | [
"Szász Károly"
] | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,666 | Pályaelőny – VITATOTT BUSZTENDER MISKOLCON | HVG 2005/45 11.12. 112-113. • Gazdaság • cikk
VITATOTT BUSZTENDER MISKOLCON
Pályaelőny
Levajazott tenderrel nyerte el a Man a Miskolci Városi Közlekedési Rt.
mintegy 2,5 milliárd forint értékű autóbusz-beszerzési pályázatát -
vélekednek a város ellenzéki politikusai, valamint a tendergyőztes cég
versenytársai.
„Mindenki ilyen helyzetről álmodik, aki eladni szeretne” - jegyezte meg
nemrégiben a miskolci közgyűlésben Tavaszi Zsolt (Fidesz-MPSZ) ellenzéki
önkormányzati képviselő a város autóbusz-beszerzése kapcsán. Az
önkormányzati tulajdonú Miskolc Városi Közlekedési Rt. (MVK) honlapján
ugyanakkor az olvasható, hogy a cég „sikeresen levezényelte” a tendert,
amelynek alapján az elkövetkező években 10 millió euró (mintegy 2,5
milliárd forint) értékben legkevesebb 35 darab alacsony padlós, úgynevezett
szóló és csuklós autóbuszt vásárol. A további beszerzések - mint az MVK-nál
a HVG-t tájékoztatták - a város „pénzügyi helyzetének függvényében
alakulnak”. A dolog szépséghibája, hogy a reménybeli szállítók árversenye
elmaradt; csupán egyetlen cég pályázott, az osztrák érdekeltségű Man Kamion-
és Buszkereskedelmi Kft., amely győztesként három járművet szállít
december közepéig - amelyeken a karbantartók és a sofőrök gyakorlatozhatnak
-, a többit pedig jövő februárig adja át. Az MVK-nak 2008 végéig opciója
van további 25 csuklós és harminc szóló Man busz megvásárlására is.
Az már a tender meghirdetése előtt elterjedt, hogy Miskolcon testre szabott
feltételeket fogalmaznak meg. A kételyeket csak fokozta, hogy a májusban
nyugdíjba vonult Szilágyi István távoztával az önkormányzatot irányító MSZP-
SZDSZ-koalíció a Miskolcon teljesen ismeretlen, Budapestről érkező Börzsei
Tibort választotta a közlekedési vállalat élére, aki korábban egy, a
buszgyártásban érdekelt kisebb cégnél dolgozott. Börzsei első feladata
éppen a buszbeszerzés volt, amelyre a 2005. június 22-ei határidőre több
multinacionális buszgyártó magyarországi leányvállalata bejelentkezett.
Szándéknyilatkozatot nyújtott be a Man mellett a Mercedes képviselője, az
EvoBus Hungária Kft. és a Prim Vol Trade Kft., amely a Solaris Bus & Coach
Sp. z.o.o. magyarországi vezérképviselete. A Volvo Hungária Kereskedelmi és
Szolgáltató Kft. nem pályázott, de feszült figyelemmel követte a
fejleményeket. Az első pályázati kiírásból úgy tűnt, az MVK biztosra akar
menni: aki Miskolcon nyerni szeretett volna, az csak Euro 4-es
környezetvédelmi besorolású motorral felszerelt busszal indulhatott. Mivel
ekkor csak a Mannak volt ilyen, szériában gyártott járműve, a többiek
azonnal jelezték, hogy ez európai viszonylatban is példátlan feltétel. Az
MVK Rt. elismerte, hogy hibázott, és a kiírást Euro 3-asra módosította.
Ennek ellenére a Man egyedül pályázott - és persze nyert is. A Volvo a
Közbeszerzési Tanács (kbt) döntőbizottságához fordult panasszal, a pályázat
beadásának időpontjával kapcsolatos bizonytalanságokra, valamint a
gyorsított eljárás indokolatlanságára hivatkozva újbóli kiírást kért.
Beadványában szerepelt: a kbt vizsgálja ki, hogy az MVK olyan, „a szerződés
teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges, túlzott feltételeket támasztott,
amelynek a közbeszerzési eljárás piacán részt vevők között előreláthatólag
csak egyetlen cég felel meg”. A döntőbizottság a Volvo beadványát nem
találta megalapozottnak. De gyanúsnak ítélhették az ügyet a Mercedesnél is.
Nagy István értékesítési igazgató mindenesetre azzal indokolta a HVG-nek,
hogy korábbi terveikkel szemben miért nem pályáztak: „Kár erőlködni, ha
látszik, hogy valaki ennyire ragaszkodik egy márkához.”
Homogén járműpark kialakításának az igényével érvelt a HVG-nek Csordás
Mihály, a miskolci közgyűlés közbeszerzési bizottságának elnöke. „Az MVK
Rt. járműállománya hatvan Man buszból, illetve Ikarusokból áll. Utóbbiak
selejtezésre várnak” - mondta. Csordás szerint „a törvényesség határán
belül” döntött az MVK menedzsmentje a Man mellett. Azt azért fontosnak
tartotta hozzátenni, hogy az általa vezetett közbeszerzési bizottságnak
semmi köze nincs az eredményhez, miután a városi cég önállóan intézheti a
beszerzéseit.
Az érdeklődők a mai napig vitatják a közlekedési vállalat értékelési
szempontjait. A kiírás szerint alkalmatlan az a jelentkező, amely az elmúlt
három év bármelyikében 1,5 milliárd forintnál kevesebb nettó árbevételt
produkált buszeladásból, számláján harminc napot meghaladó tartozás volt,
mérleg szerinti eredménye akár egyetlen alkalommal is negatívba csúszott,
vagy saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá zuhant. Börzsei korábban azt
nyilatkozta, szó sincs „szőrözésről, szándékos kiszorítósdiról”: ilyen
tételű vásárlásnál szükség van arra, hogy évek múlva is meg lehessen
találni az eladót, érvényesíteni lehessen vele szemben az esetleges
garanciális igényeket.
Másként vélekedik Tavaszi Zsolt, aki nemrégiben a képviselő-testület ülésén
interpellált buszügyben s aki - kérése ellenére - a mai napig nem kapott
betekintést a dokumentumokba. „A buszokat előállító Neoplan céget csak
nemrégiben vásárolta fel a Man, így a hasonlóság a régi és az új buszok
között csak a hűtőmaszkon lévő embléma lesz” - magyarázta, miért sántít
szerinte az az érvelés, hogy a miskolci buszflotta idővel csupán egyféle
típusból fog majd állni.
PUSZTAI LÁSZLÓ | http://archivum.hvg.hu/article/200545Gazdasagcikk3602VITATOTTBUSZTENDERMISKOLCONP.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palyaelony-a-vitatott-busztender-miskolcon | HVG | hungarian-news | 2005-11-12 00:00:00 | [
"Börzsei Tibor",
"Csordás Mihály"
] | [
"MAN Kamion- és Buszkereskedelmi Kft.",
"Miskolci Városi Közlekedési Rt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
|
1,667 | Újrakezdési kísérletek | HVG 2006/01 01.07. 92. _ Pénzügyek _ cikk, keretes
Elfolyó ügyek
Akár fogadásokat is lehetne kötni arra, vajon első fokon milyen ítéletet kap a Fővárosi Bíróságon a K&H Equities Rt. egykori sztárbrókere, Kulcsár Attila vagy a volt postabanki vezér, Princz Gábor, illetve vádlott-társaik, akiknek a büntetőpere évekig tarthat. _Princz előtt most is nyitva áll minden ajtó, ha ő küld ügyfelet egy magyar vezetésű bankba, az biztosan kap hitelt_ - súgta meg a HVG-nek egy bennfentes. Az immár több mint egy éve folyó perében az arcát fényképezni nem engedő, amúgy a nyilvánosságot nem kerülő Princz ezúttal azzal utasította vissza a HVG-t, hogy csak a Postabank-ügyről szóló cikkhez hajlandó interjút adni. A szélesebb publikum előtt egyébként Princz az utóbbi időben inkább irodalmi vénáját mutatta meg, tévéműsorokat vezetett, és verseskötetet adott ki.
_Az én pozíciómban csak akkor nyilatkozom, ha komoly, szakmai kérdésekkel keresnek meg_ - üzente ügyvédjén keresztül a HVG-nek a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezérigazgatója, a Kulcsár-per harmadrendű vádlottja. Kulcsár viszont - aki bírói engedély nélkül szintén nem hagyhatja el a fővárost - filmsztár lehet, mire a büntetőper elindul. Szerepel ugyanis Dézsy Zoltán Az igazi Kulcsár című, kétórásra tervezett dokumentumfilmjében. Egy másik rendező, Obersovszky Péter hasonló felkérését viszont elutasította (ez utóbbi filmet már bemutatták). _Két és fél éve dolgozom a K&H-s brókerbotrány történetén, s amikor Kulcsár Attila szabadlábra került, korrekt egyezséget kötöttünk: ő beszél, de persze nem dugja hurokba a fejét_ - mondta el a HVG érdeklődésére a filmet saját produkcióban előállító Dézsy. _Kitölti az időmet a K&H-ügy nyomozása során keletkezett iratok tanulmányozása. Kapcsolatot csak a szűk családi körrel és a barátaimmal tartok_ - ecsetelte mindennapi foglalatosságait Kulcsár, aki állítása szerint befektetési tanácsot most senkinek sem ad, és mint mondja, anyagi segítséget is a családjától kap. A Kulcsár-ügy vádlottjainak sorsa most attól függ, mikor fejezi be Varga Zoltán bíró az egykori Globex Holding vezetőinek 6 milliárd forintos kárt okozó tőkebefektetési csalási perét, két ilyen horderejű ügyet ugyanis lehetetlen egyszerre tárgyalni. Az egykori Globex-birodalom két első számú vezetőjéről, Vajda Lászlóról és Vellai Györgyiről nem sokat tudni: Vajda pénzügyi tanácsokat oszt, Vellai viszont betegeskedik, ezért is csúszik az első fokon már három és fél éve folyó per.
Nem jut ötről hatra a bíróság a WVM Lízing és Pénzügyi Rt., a London Bróker Rt. vagy a K&H Brókerház Rt. korábbi vezetőinek (a Kulcsár-féle brókerbotránytól függetlenül folyó) évek óta stagnáló, szintén még csak első fokon zajló büntetőpereivel. Az időhúzás olykor jól jön a vádlottaknak, de nem mindig. A társaival együtt több mint 300 millió forint elsikkasztásával vádolt Kerezsi Tibor, a London Bróker egykori vezérigazgatója azért lett végül az ügy első számú vádlottja, mert a brókercég tulajdonosát, Reichardt Ignácot 2000 elején, nem sokkal a büntetőeljárás kezdete előtt, maffiamódszerekkel meggyilkolták (HVG, 2000. március 11.). Kerezsi most, a HVG értesülései szerint, egy nagyvállalat közepes fizetésű alkalmazottja lett. Rendkívül aktív viszont Mozol Tamás, a K&H Brókerház volt vezére (ő vette fel 1998-ban Kulcsárt a céghez), akinek különféle, a vád által törvénytelennek tartott pénzügyi műveletek, például fiktívnek mondott számlák kifizetéséért kell bíróság előtt állnia. A vádakkal szemben szakértői jelentéseket felsorakoztató Mozol több céggel, például felügyelőbizottsági tagként a spanyol hátterű, az önkormányzatok közbeszerzéses csatornaépítéseiben érdekelt Geotorr Rt.-vel osztja meg pénzügyi tapasztalatait.
Visszalépett a jelöltségtől a novemberi budajenői időközi polgármester-választás előtt a független színekben indult Vámos László. A környezetvédő akciói miatt a kis faluban népszerű Vámosnak (HVG, 2005. október 22.) azért kellett takarodót fújnia, mert a helybeliek számára is kiderült: ő az egyik vádlottja az egykori lízingbirodalom, a WVM Lízing Rt. 1996-os csődje kapcsán indult büntetőpernek. A Vámos által irányított cég akkor 3 milliárd forinttal maradt adósa a társaság magas kamatozású kötvényeit megvásárlóknak. A kilátástalanul hosszú ideig húzódó büntetőeljárás alatt Vámos nem maradt tétlen: először egy romániai lízingcégnél próbált szerencsét, majd 2003-ban családi vállalkozásként megalapította az ital-kiskereskedő K. V. B. Autoital Bt.-t, amely a budajenői szóbeszéd szerint italautomatákban használható, az Európai Unió környezetvédelmi szabványainak megfelelő papírpoharakat forgalmaz majd. | http://archivum.hvg.hu/article/200601Penzugyekcikk5587JOGEROSENBUNTETETTPENZEMBER.aspx | https://web.archive.org/web/20090205205257/http://archivum.hvg.hu/article/200601Penzugyekcikk5587JOGEROSENBUNTETETTPENZEMBER.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujrakezdesi-kiserletek | HVG | hungarian-news | 2006-01-07 00:00:00 | [
"Jamniczky Zoltánné",
"Kollarik István",
"Kunos Péter",
"Lupis József",
"Nagy Miklós",
"O. Nagy Imre"
] | [
"Agrobank",
"Compconto Kft.",
"Gávavencsellő és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Iparbankház Rt.",
"Lupis Brókerház Rt.",
"Pro-Hill Kft.",
"Ybl Bank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,668 | Álláspont – HERCEHURCA A CSEPELI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KÖRÜL | HVG 2005/45 11.12. 107-109. • Gazdaság • cikk
HERCEHURCA A CSEPELI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KÖRÜL
Álláspont
Már biztos, hogy az idén nem javítja a költségvetés helyzetét az a 40
millió eurónyi EU-támogatás, amit a csepeli szennyvíztisztító beruházásához
hívhatna le Magyarország. Az eddig kiírt közbeszerzések egyelőre csak
botrányt kavartak, szerződéskötésig nem jutottak el.
Háromból semmi - így állnak eddig a csepeli központi szennyvíztisztító
megépítéséhez kapcsolódó közbeszerzések. Finoman szólva döcögnek tehát
Közép-Európa legnagyobb, összesen 469 millió eurós környezetvédelmi
beruházásának előkészületei. A projektet az EU a kohéziós alapból 305
millió euróval támogatja, a számla 20 százalékát a magyar állam, 15
százalékát pedig a főváros állja. Megvalósulásával a jelenleg 34 százalékos
biológiai szennyvíztisztítási arány 92 százalékra nőne Csepel északi
részén. A hét fő tenderre bontott projektből eddig háromra írt ki
közbeszerzési eljárást a fővárosi önkormányzat, de egyik sem bizonyult sima
ügynek.
Bennfentesek a háttérben levajazott eljárásokat emlegetnek, vagy legalábbis
a kiíró főváros és a közreműködő szervezet szerepét betöltő
környezetvédelmi tárca - amelyek képviselőket delegálnak a
bírálóbizottságokba - kötélhúzását sejtik. De bármi legyen is az ok, tény,
hogy a beruházással kapcsolatos lakossági tájékoztatóra kiírt, 1,7 millió
eurós píártender lebonyolításának jogszerűségét a Közbeszerzési
Döntőbizottság (KDB) vizsgálja, a 10 millió eurós úgynevezett mérnöktender
eredménytelen lett, a legnagyobb falatra, az előzetesen 239 millió euróra
becsült szennyvíztisztító telep kivitelezésére pedig csupán egy
ajánlattevővel folyik a versenytárgyalás.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal, részben Brüsszel sugallatára, amellett van,
fussanak neki akár újból is a szennyvíztisztító-pályázatnak. „Inkább legyen
egy jó szerződésünk, semhogy az idő szorításában elhamarkodottan döntsünk”
- mondta a HVG-nek az egyik, neve elhallgatását kérő hivatalnok. Az
aggodalom jogos lehet, hiszen a monumentális projekt kétfordulós
pályázatára összesen öt ajánlat érkezett, ám ebből három azonnal
érvénytelennek ítéltetett. A második körben állva maradt két versenyző
egyike, a spanyol OHL S.A. vezette WWTP Budapest JV konzorcium - benne a
Betonút Rt.-vel - pedig végül nem adott be ajánlatot. Így most az egyedüli
versenyzővel, a Csepel 2005 FH konzorciummal kell tárgyalni az árról. Ezt a
francia Degremont S.A. vezeti, tagjai még az OTV France, illetve a francia
Colas-csoporthoz tartozó Alterra Kft. és a szintén francia Vinci S. A.
érdekeltségébe tartozó Hídépítő Rt. A HVG értesülése szerint a Csepel 2005
FH a 239 millió eurónál mintegy 15 százalékkal többért vállalkozna a
beruházásra, ezt kellene az alkuk során valahogy leszorítani.
Vajon miért ilyen kevesen kaptak rá a régió legnagyobb beruházására? A
tender ismerői a kérdést úgy árnyalják: legalább húsz érdeklő volt, de -
nem tudni, miért - nem egyedül indultak, hanem inkább konzorciumokba
tömörültek. A franciák menetelését viszont aligha hátráltatja, hogy a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium két korifeusa is francia
érdekeltségtől érkezett, mégpedig a Veolia Watertől, amelynek egyik
érdekeltsége, az OTV France a versenyben maradt konzorcium tagja. Rupp
Tamás, a kohéziós alapért felelős főosztályvezető a Veolia Water Hungary
Rt. vezérigazgatója volt 2004 elejéig, Kiss Pál fejlesztési igazgató pedig
az ugyancsak Veolia-leányvállalat, a Sade-Magyarország Mélyépítő Kft.
alkalmazásában állt idén szeptember közepéig. Kiss a HVG-nek az esetleges
összeférhetetlenségről leszögezte, a tender májusban kezdődött, s a Sade-
Magyarország nem indult rajta. Indult viszont a botrányt kavart 6 milliárd
forintos velencei-tavi szennyvíztisztító-beruházáson, ahol rajta kívül
valamennyi pályázót kizárta a bírálóbizottság (HVG, 2005. június 4.,
augusztus 20.). A később megsemmisített tenderen a környezetvédelmi tárcát
Buda György ügyvéd képviselte, s most ő az elnöke a csepeli kivitelezési
tender bírálóbizottságának is.
Az egyszemélyes versenyt, ha más okból is, de ugyancsak megkérdőjelezte a
Holi konzorcium, amelyet még az első körben kizártak összeférhetetlenség
miatt, mondván, a pályázatában szereplő egyik szakértő részt vett a csepeli
projekt előkészületeiben. A KDB-nek beadott jogorvoslati kérelmében nem
csupán a kizárását kifogásolta, hanem azt is állította, hogy a
közbeszerzési törvény és a részvételi felhívás alapján, mivel nem volt
három alkalmas és érvényes jelentkező, eredménytelennek kellett volna
nyilvánítani a pályázatot. A KDB a kérelmet elutasította, a kérdést ezután
bíróságnak kell eldöntenie. Pedig a főváros nagyon is ügyel az eljárásokra.
„Elsőrendű érdek, hogy hiba nélkül fussanak le a közbeszerzési tenderek” -
hangsúlyozta a HVG-nek Ivántsy Gábor, a fővárosi alapítású, a csepeli
projekt lebonyolítására létrehozott Enviroduna Kft. ügyvezető
projektigazgatója. Ennek érdekében a főváros Patay Géza ügyvédi irodáját
foglalkoztatja közbeszerzési jogi szakértőként, legalábbis a tervezési és a
kivitelezési pályázatok esetében.
Bár mindössze 1,7 millió euróról van szó, a legnagyobb vihart a
nagyberuházásoknál kötelező píártender kavarta. Valahogy erre sem tódultak
a jelentkezők, ráadásul a mindössze három indulóból egyet (az Innoterm Kft.-
t) rögvest kizártak, mondván, közvélemény-kutató szakemberének nincs
diplomája - bár a főiskolát elvégezte. A tender másik érdekessége, hogy
1,126 millió euróra nem kellett ajánlatot adni, csak a píárcég munkadíjára.
Deák András, a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke szerint ez nem más,
mint biankó csekk. Ivántsy viszont közölte, az 1,126 millió euró „a fix
költséghányad” keretösszege, ami csak szigorú elszámolás mellett
használható fel. A nyertes a Café PR Kft. és a Café Reklám Kft. lett 567,9
ezer eurós ajánlattal, jóllehet a GJW Kft.-McCann Erickson Kft. páros 520
ezer euróért vállalta volna a feladatot. (A Café Reklám Kft. a szocialista
kötődésűnek tartott Wallis-csoport tagja volt, nyáron azonban a Wallist a
HO-ME 2000 Kft. váltotta a cégben, amely Nagy György korábbi Wallis-vezér
érdekeltsége.) A drágább ajánlat azért bizonyult jobbnak, mert a kiírás
szerint az összességében legjobb ajánlatot kellett figyelembe venni. A Café
pedig a szakmai pontszámával verte le a versenytársat, bár a vesztes a KDB-
nek beadott jogorvoslati kérelmében éppen ebben lelt hibát. A megadott
értékelési szempontok szerint egy és három közötti pontokat oszthatott
volna a bizottság az egyes alszempontokra, ám a listán hét, nyolc, sőt
kilenc pont is szerepelt. „Számszaki hibával” magyarázta a HVG-nek Ivántsy
Gábor a malőrt, amely azonban a közbeszerzési törvény alapján az
eredményhirdetést követő napokban javítható; ezt pedig egy hárommal történő
osztással meg is tették.
Azt nem tudni, mitől volt akkora tétje a tenderbírálatnak, hogy a
bírálóbizottság összeállítása hónapig húzódott, mint ahogy azt sem, hogy a
kilenctagú testületből miért szavazhattak végül csak hárman. A
létszámcsökkenés azonban az arányokon nem változtatott: egy-egy tagot
adhatott a főváros, a minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. A nagy
átrendeződés közepette nem maradt píárszakértő a csapatban, az ügyvezető
szerint azonban a közbeszerzési törvény nem írja elő, mi módon kell a
szakértelmet biztosítani, ez esetben „szakértői hátteret kooptált” a
bizottság. Az eljárást közelebbről ismerők azt is különösnek találták, hogy
a nyertes Café cégek képviselői meg sem jelentek a pályázati kiírás
kérdéseinek tisztázására szolgáló konzultáción. Balaton Anita, a Café PR
ügyvezető-résztulajdonosa a HVG-vel azt közölte, „sosem megyünk el előzetes
beszélgetésre”, mivel ott érdemi kérdésekre nem kerül sor, a válaszokról
készült jegyzőkönyvet pedig úgyis mindenki megkapja. „A Café adta az
összességében legjobb ajánlatot, megfelelő gyakorlattal, referenciákkal
rendelkezik” - szögezte le. Tavaly egyébként durván 3 milliárd forint
árbevételt könyvelt el a piacon tizedik (Café néven ötödik) éve ténykedő
cégcsoport, amely tavaly az október 23-ai állami ünnep rendezvényeit
szervezhette 225 millió forintért. A KDB mindenesetre a jogorvoslati
kérelemre nem tiltotta meg azonnal a szerződéskötést, s csak lapzárta után
dönt az eljárás jogszerűségéről. A főváros a jogerős határozatig nem köti
meg a szerződést a Caféval.
A közbeszerzési tilitoli miatt a csepeli projekt a HVG informátora szerint
mintegy öt hónapos csúszásban van, ezzel szemben Ivántsy azt állítja:
jelenleg nincs késés „az uniós támogatást jelentő határozat alapján
készített ütemtervhez képest”. Arról nincs szó, hogy a 2010-ig tervezett
csepeli beruházáshoz elnyert EU-támogatás részben vagy egészben elúszhatna.
Az EU feltétele ugyanis az, hogy a támogatási határozat kiadásától
számított két éven belül legalább egy szerződés megköttessék. Más kérdés,
hogy a költségvetés nettó pozícióját már az idén javíthatta volna az EU-
forrás. Az első olyan szerződéskötés után ugyanis, amelynek értéke a teljes
beruházás 20 százalékát eléri, előlegként lehívható a teljes összeg 20
százaléka. A mostani állás szerint jó esetben december közepén köthető meg
a szerződés, így 2005-ben semmiképpen nem érhet Budapestre a pénz.
VITÉZ F. IBOLYA | http://archivum.hvg.hu/article/200545Gazdasagcikk5209HERCEHURCAACSEPELISZENNYVIZT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allaspont-a-hercehurca-a-csepeli-szennyviztisztito-korul | HVG | hungarian-news | 2005-11-12 00:00:00 | [
"Balaton Anita",
"Ivántsy Gábor",
"Kiss Pál",
"Nagy György (Wallis)",
"Rupp Tamás"
] | [
"Alterra Kft.",
"Café PR Kft.",
"Café Reklám Kft.",
"Csepel 2005 FH konzorcium",
"csepeli szennyvíztisztító",
"Degremont S.A.",
"Enviroduna Kft.",
"Hídépítő Zrt.",
"HO-ME 2000 Kft.",
"Környezetvédelmi Minisztérium",
"OTV France",
"Sade-Magyarország Mélyépítő Kft.",
"Veolia Víz Zrt."
] | [
"Bp. XXI. kerület"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"közmű",
"PR",
"EU"
] | [] |
|
1,669 | UTÓVÉDHARCOK EGY CSEPELI NAGYBERUHÁZÁSÉRT | http://archivum.hvg.hu/article/200601Gazdasagcikk5706UTOVEDHARCOKEGYCSEPELINAGYBE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utovedharcok-egy-csepeli-nagyberuhazasert | HVG | hungarian-news | 2006-01-07 00:00:00 | [
"Inántsy Gábor",
"Suha György"
] | [
"Café PR Kft.",
"Café Reklám Kft.",
"Csepel 2005 FH konzorcium",
"csepeli szennyvíztisztító",
"Degremont S. A.",
"Enviroduna Kft."
] | [
"Bp. XXI. kerület"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"közmű",
"versenykorlátozás - kartell",
"PR"
] | [] |
||
1,670 | Döglött ügyek társasága – JAVASLAT A MAGYAR KÖVETELÉSKEZELŐ PRIVATIZÁLÁSÁRA | HVG 2005/47 11.26. 107-109. • Pénzügyek • cikk
JAVASLAT A MAGYAR KÖVETELÉSKEZELŐ PRIVATIZÁLÁSÁRA
Döglött ügyek társasága
Nem indokolt állami kézben hagyni a főképpen reménytelen adótartozásokkal
sáfárkodó, tavaly 2 milliárd forint veszteséget felhalmozó Magyar
Követeléskezelő Rt.-t - véli az Állami Számvevőszék. Ellenzéki szakértők
attól tartanak, a cég a választások előtt közpénzek „kimentését” segítheti.
A tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek (MFB) az előző kormányzati
ciklusban még 700 millió forintnyi osztalékot fizető Magyar Követeléskezelő
Rt. (MKK) 2002 óta csak vitte a pénzt. Az anyabank időközben 2,5 milliárd
forinttal, 4 milliárdosra emelte a társaság jegyzett tőkéjét, amiből az 1,6
milliárdot elvesztett” - indokolta Makkai Mária, a vizsgálatot irányító
számvevő, miért javasolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MKK
gazdálkodásáról első ízben készített novemberi jelentésében a kormánynak:
mérlegelje, célszerű-e állami tulajdonban tartani a társaságot. Az MFB 1997-
ben létrehozott, tulajdonosi stratégia nélkül működő követeléskezelője az
idők folyamán mindenevővé lett: megörökölte a bankok állami rendbetételéből
eredő úgynevezett hitelkonszolidációs követeléseket, ide kerültek az MNB
egykori bécsi leánybankjának, a CW AG-nak a romjai, de a korábbi Konzumbank
Rt. félmilliárdos, beragadt, az úttörőszövetséggel szembeni kinnlevősége is
itt landolt.
Kóka János, az MFB működését felügyelő gazdasági és közlekedési miniszter
december 15-éig adott időt Erős Jánosnak és Czirják Sándornak, az MFB
vezérigazgató-párosának arra, hogy megmagyarázzák, miért jó, ha az állam a
tulajdonosa a követeléskezelőnek. Ám az MFB már korábban ügyesen lobbizott
leánycége megtartásáért. Júniusban ugyanis - anélkül, hogy erről előbb
bárki nyilvános hatástanulmányt készíttetett volna - Bőhm András
szabaddemokrata és Szabó Lajos szocialista honatyák indítványára az
Országgyűlés módosította az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról (APEH)
szóló törvényt, s azóta az APEH csak az MKK-nak adhatja el a felszámolás
vagy végelszámolás alá tartozó szervezetekkel szembeni követeléseit
(amelyeket azonban az MKK más cégeknek is továbbadhat).
A törvény nem szabja meg az üzlet részleteit, hanem azokat az APEH és az
MKK vezetőire bízza, azzal, hogy megállapodásukat a pénzügyminiszternek is
jóvá kell hagynia. Veres János október közepén áldását is adta az első,
1177 darab követelésből álló, eredetileg mintegy 25 milliárd forint értékű
csomag eladására, amelynek ára közel 500 millió forint. Az ominózus
követelésekhez egyébként az MKK - attól függően, hogy az adós mióta áll
felszámolás alatt - a tőke 1-2 százalékáért juthat hozzá.
Az MKK 1999-2003 között is monopolhelyzetet élvezett a felszámolás alatt
állók adótartozásainak a megvételében (2003 és 2005 nyara között az APEH
nyilvános pályázattal értékesítette a lejárt követeléseket). Ebben az
időszakban az MKK 22 ezer darab, összesen 350 milliárd forintnyi követelést
vásárolt 2-4 százalékos áron - tájékoztatta a HVG-t Várszeghi György, az
adóhivatal főosztályvezetője. A köztartozások átvételén azonban bukott az
MKK, amelynek ezért kellett az idén 1,6 milliárd forinttal csökkentenie a
jegyzett tőkéjét, igaz, nem a saját hibájából - állapította meg az ÁSZ. Az
MKK szakemberei ugyanis arra számítottak, hogy bizonyos esetekben az adós
cégek tulajdonosain is behajthatók a követelések, ám hosszas jogvita után a
Legfelsőbb Bíróság egy 2004-es jogegységi határozatában kimondta: az
úgynevezett mögöttes felelősség jogintézményével csak az APEH élhetett
volna (lásd Mögöttes című írásunkat).
Ellenzéki szakértők szerint azonban az MKK újbóli helyzetbe hozásának
hátterében politikai megfontolások húzódhatnak meg. Az APEH lejárt
követeléseinek tömeges vásárlása ugyanis előre nem kalkulálható költségeket
teremthet az elmúlt években takaréklángon működő követeléskezelőnél, ismét
veszteségesbe fordítva az MKK épphogy helyrepofozott, idén novemberig
félmilliárd forintos adózatlan eredményt mutató mérlegét. Az MFB-
bankcsoport eddig minden politikai ciklusban alkalmas volt arra, hogy
valamilyen számviteli trükk révén pártkasszákba csorgasson át közpénzeket,
meglehet, ez a 2006-os választások előtt sem lesz másként: az MKK, amelyet
az MFB kormányváltás utáni tisztába tétele ürügyén még ki akartak emelni az
állami bankcsoportból, szinte kontrollálhatatlan pénznyelő céggé tehető.
Megugró költségeivel együtt is legalább 200 millió forintos adózatlan
eredményt produkál jövőre az MKK - jósolta a HVG-nek Aladics Sándor, az MFB
vezérigazgató-helyettese. Állami létét megerősítő új feladatokat is kap a
cég: 2006-tól nemcsak az adótartozásokat, hanem a részben az állam által
viszontbiztosított Hitelgarancia Rt., valamint az állami tulajdonú Eximbank
Rt. és a Magyar Exporthitel-biztosító Rt. kinnlevőségeit is megveheti.
Az állam egyébként még ha akarná, sem adhatná el azonnal a
követeléskezelőt. Az MKK-nak ehhez előbb el kellene számolnia a
Pénzügyminisztériummal (PM) - tettek még egy meglepő észrevételt a
kormánynak jelentésükben a számvevők. Vizsgálódásuk során ugyanis úgy
találták, hogy az előző kormányzati ciklusban a banki hitelkonszolidációból
származó követelések behajtásakor az MKK megrövidítette az államot. E
speciális, a bankok kilencvenes évek eleji állami kistafírozásakor átvett
követeléseket az MFB 1997-ben kapta meg a PM-től, majd adta át először
bizományba, 1999-től pedig véglegesen az MKK-nak. A PM e tranzakcióhoz
írásban csak utólag, 2001-ben járult hozzá, ugyanakkor abszurd módon addig
is fenntartotta az MFB és a tárca közötti (az ÁSZ egy korábbi, 1998-as
jelentésében az állam számára egyébként előnytelennek minősített)
elszámolási technikát. A mintegy 64 milliárd forintos csomag után az MKK
573 millió forintot fizetett ki a PM-nek, majd 2001 tavaszán lezárta az
ügyet, azzal, hogy a továbbiakban ebből semmilyen bevétele sem lesz.
Csakhogy 2004 végéig még közel 800 millió forintot kaszált, aminek egy
része a PM-et illetné meg, hogy azzal a bankok talpra állítása miatt
keletkezett államadósságot csökkentse - vélekednek a számvevők.
A 2002-es kormányváltás után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és Keller
László volt közpénzügyi államtitkár hűtlen és hanyag kezelés gyanújával
feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hitelkonszolidációs bevételek
eltitkolása miatt. A HVG értesülései szerint azonban a nyomozók által
felkért igazságügyi szakértők nem találtak kivetnivalót. Felelősnek
tartották ugyanakkor az MKK két, a Fővárosi Főügyészség (FF) által a HVG
érdeklődésére meg nem nevezett, kormányváltás előtti irányítóját azért,
mert 2001-ben állítólag a valós értékénél 41 millió forinttal kevesebbért
adták el két magánszemélynek a beragadt banki követelésekkel foglalkozó 2S
Gazdasági Szolgáltató Rt.-t. A vevők (egyikük az MKK akkori jogtanácsosának
távoli rokona) 10 millió forintot fizettek készpénzben, és átvállalták a
cég 30 millió forintnyi adósságát (HVG, 2003. február 15.).
GYENIS ÁGNES
HVG 2005/47 11.26. 109. • Pénzügyek • cikk, keretes
Mögöttes
Fő szabályként a cégformától függ, hogy egy gazdasági társaság tagja csak
az általa nyújtott vagyon erejéig felel-e a vállalkozás tartozásaiért, vagy
akár a magánvagyonát is kénytelen kockára tenni. A korlátolt felelősségű
társaságnak már a neve is a tagok védettségére utal, mint ahogy egy tőzsdén
jegyzett részvénytársaság részvényét megvásárló személynek sem kell
aggódnia amiatt, hogy az általa fizetett vételáron felül bármi mást
követelhetnének tőle. Egészen más a helyzet a betéti társaságoknál, ahol a
kültag csak betétje erejéig vállal helytállást a társaságért, a beltag
viszont egész magánvagyonával is felel. A kültag felelőssége is korlátlanná
válik azonban, ha családi neve szerepel a cég elnevezésében. A konszernjogi
felelősség alapján pedig akár egy részvénytársaság tulajdonosa is korlátlan
helytállásra kényszerülhet, ha ő a társaságban a szavazati jogok legalább
75 százalékával rendelkező, irányító tulajdonos. A követelésvásárlók
előszeretettel kerestek olyan cégeket, amelyek az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) tartoztak, mögöttes felelősként pedig
felmerült az ÁPV Rt., vagyis a faktoráló az állam egyik szervétől olcsón
megvásárolt követelést a másikon próbálta hatalmas haszonnal behajtani
(HVG, 2000. április 8., 2004. július 3.). Ezt a lehetőséget végül július
közepétől törvénymódosítás zárja ki, kimondva, hogy az adóhatóság
egyáltalán nem engedményezhet a magyar állammal vagy annak intézményeivel,
egyszemélyes társaságaival szembeni követelést. | http://archivum.hvg.hu/article/200547Penzugyekcikk7387JAVASLATAMAGYARKOVETELESKEZ.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/doglott-ugyek-tarsasaga-a-javaslat-a-magyar-koveteleskezelo-privatizalasara | HVG | hungarian-news | 2005-11-26 00:00:00 | [] | [
"2S Gazdasági Szolgáltató Rt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Követeléskezelő Zrt.",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"államadósság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,671 | Csúszós terep | http://archivum.hvg.hu/article/200601Gazdasagcikk1603Csuszosterep.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csuszos-terep | HVG | hungarian-news | 2006-01-07 00:00:00 | [
"Kesztner Zoltán"
] | [
"Debreceni Mélyépítő Holding Rt."
] | [
"Debrecen"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"közmű"
] | [] |
||
1,672 | Végelgyengítés – CSŐDKÖZELBEN A SZABOLCS UTCAI KÓRHÁZ | HVG 2005/43 10.29. 101-103. • Gazdaság • cikk
CSŐDKÖZELBEN A SZABOLCS UTCAI KÓRHÁZ
Végelgyengítés
Gyanús hirtelenséggel került csődközelbe az Országos Gyógyintézeti Központ,
aminek a hátterében nagyszabású ingatlanspekuláció sejthető. Az
egészségügyi tárca komótosan vizsgálódik és titkolódzik, a rendőrségre
bűncselekményekről szóló feljelentések futottak be.
Bár a szekrény ajtaját az Egészségügyi Minisztérium egyelőre teljes erővel
reteszeli, aligha tudja megakadályozni, hogy a csontváz kiboruljon belőle.
Az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) - közismertebb nevén Szabolcs
utcai kórház - a kiszivárgott hírek szerint ugyanis mintegy 2 milliárd
forintnyi kifizetetlen számlát gyűjtött össze, s ennek akár a felét is
megközelítheti az évi mintegy 9 milliárd forint egészségbiztosítási
bevétellel gazdálkodó intézmény lejárt tartozása. Márpedig ha a hatvan
napon túli tartozásállomány meghaladja az 50 millió forintot, egy
kormányrendelet értelmében kincstári biztost kell kijelölni, és a
felügyeleti szerv - azaz az egészségügyi tárca - köteles vizsgálatot
elrendelni. Ennek ki kell terjednie a főigazgató és a gazdasági vezető
felelősségére is a hiány létrejöttében. Csakhogy Rácz Jenő miniszter és
Vályi-Nagy István főigazgató bő két hónappal ezelőtt és az elmúlt héten is
azzal hárította el a HVG-nek a kórház pénzügyi helyzetét firtató kérdését,
hogy folyamatban lévő vizsgálatról nem adnak felvilágosítást (HVG, 2005.
augusztus 27.).
A minisztérium eddig saját erőből, külső szakértő bevonása nélkül próbált
az ügy végére járni, aminek csupán annyi látható eredménye volt, hogy
szeptember közepén felmentették a munkavégzés alól Kálmán Zoltánt, az OGYK
gazdasági-műszaki főigazgató-helyettesét, egy lapzártánkkor kapott
információ szerint pedig október 24-én fegyelmi vizsgálat indult ellene.
Kálmán - mint a HVG-nek nyilatkozta - attól tart, hogy „az egész balhét
egyedül neki kell elvinnie”. Ezt megelőzendő, hűtlen kezelés bűntette miatt
feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, ám a szeptember 23-án kelt
beadványát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya
meglehetős gyorsasággal, október 10-én határozatban utasította el.
Pedig talán érdemes lett volna tüzetesebben foglalkozni e sok vihart és
átszervezést megért intézménnyel, amely a második világháború előtt
Zsidókórház néven volt ismert, a rendszerváltást követően Haynal Imre
Egészségtudományi Egyetemmé alakult, a Fidesz vezette kormány alatt, Gógl
Árpád minisztersége idején pedig a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi
Kara lett. A 8 hektáros telken lévő, évi 22 ezer beteget ellátó, hatszáz
ágyas intézményt a veszteségekkel küszködő egyetemtől - adósságainak
rendezése fejében - a Góglt váltó, 2001 januárjától 2002 májusáig regnáló
Mikola István (HVG, 2002. február 23.) menekítette ki, és rögvest
beolvasztotta a minisztérium fennhatósága alá tartozó, nyolcvanágyas
Országos Haematológiai és Immunológiai Intézetbe (OHII). Mikola a
hadművelet végrehajtásával Misz Irén Íriszt, a parádi fürdőkórház vezetőjét
bízta meg, ő pedig, miniszteri biztosi címmel is megtámogatva, eltüntette
az OHII veszteségét, és megpróbált rendet tenni a Szabolcs utcában is.
Csakhogy a jelek szerint a létszámleépítések dolgában túlságosan agilisnak
bizonyult, mert bár biztosra vette, hogy elnyeri az összevont intézmény
főigazgatói posztjáért meghirdetett pályázatot, végül nem ő, hanem Mikola
új favoritja, Vályi-Nagy lett a befutó.
Ekkor még nagyszabású tervek készültek az OGYK felvirágoztatására: Mikola
2002 februárjában kormány-előterjesztésben vázolta a Szabolcs utcai
„modellkórház” koncepcióját, amelyhez összesen 1,4 milliárd forintot kért.
Csakhogy 2002-ben kormányváltás történt, ami megszakította a grandiózus
elképzelések megvalósítását. Ezekből a 2002-ben Mikola elképzelései szerint
létrehozott „megalabor” összességében 150 millió forint közeli ráfordítást
igényelt, ám azóta kapacitásának még a harmadát sem tudják kihasználni.
2004-re elkészült az OHII 17 ágyas transzplantációs részlegének a helye is
a Szabolcs utcában, mintegy 800 millió forintos kiadással, amelyből 500
milliót a minisztérium fizetett - így fizikailag is megvalósult a 2002.
januári intézmény-összevonás. A kórház informatikai rendszerének
korszerűsítése szintén megkezdődött a 2003 márciusában megjelent
Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint.
Bár az OGYK-ban működő korszerű informatikai rendszer a HVG ismeretei
szerint képes minden szabályozóváltozás hatását modellezni, ennek ellenére
az intézmény vezetése figyelmen kívül hagyta, hogy 2003 végén a kormány
teljesítmény- és volumenkorlátokat épített be az egészségügyi intézmények
finanszírozásába. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a 2004-ben az
azt megelőző évinél közel 4 ezerrel több beteget fogadó kórház bevétele nem
nőtt, ami Vályi-Nagy számítása szerint 2004-ben és 2005 elején 800 millió
forintos hiányt eredményezett. A főigazgató ez év második feléig kísérletet
sem tett az intézmény eladósodásának megállítására, amit - az elbocsátott
gazdasági vezető feljelentésében foglaltak szerint - számos más tényező
tetézett. Például 2004 végére minden szabad álláshelyet betöltöttek, így a
felesleges létszámtól az idén 500 millió forintos állami támogatással -
amit a végkielégítésekre fordítottak - kellett megszabadulni.
Miközben a főigazgató szemet hunyt, hogy egyes osztályok - mindenekelőtt a
sebészet - vastagon termelik a veszteséget, a gyógyszer- és vérbeszerzést
nem korlátozta, e célokra 2004-ben intézményi szinten 2 milliárd forintot
költöttek. Csupán feltételezés, hogy ezért cserébe senki sem firtatta, hogy
melyik cég kinek és hogyan számláz. Kálmán e téren gyanít különös
összejátszásokat, és feljelentésében ezekre bőséges muníciót szolgáltatott.
Több egészségügyi cégben résztulajdonos maga a főigazgató is, de közelébe
sem érhet még mindig aktív általános helyettesének, a 70. évét taposó Rózsa
Imrének, aki nem túl távoli áttétellel - egyebek mellett felesége cége
révén - került szerződéses kapcsolatba saját intézményével.
Külön szálon fut a feljelentést követően az a rendőrségi vizsgálat, amely
az OGYK takarítására szerződött Geg és Társai Kft. ellen folyik. A cég 2002-
től ez év közepéig összesen 737 millió forintot számlázott takarításért -
részben el nem végzett, részben a szerződésben nem szereplő munkák után
nyújtva be számlákat, a számviteli törvény által megkövetelt
teljesítésigazolások pedig rendre hiányoztak az elszámolások mellől. Az
ápolási igazgató, Bagosi Gabriella hatáskörébe tartozó takarítás körüli
anomáliák már a vezetésnek is szemet szúrtak, ezért 2005 májusában az
ápolási igazgató helyettesét kérték fel az ellenőrzésre. Nem is
eredménytelenül: a szabálytalanságokat feltáró Mekes Mária június 10-én már
repült is állásából, míg a takarítócéggel igen elnéző Bagosi - aki a Geg és
Társai tulajdonoskörével megegyező, Minőség a Magyar Minőségért Kht.-ban
2002 júniusa óta felügyelőbizottsági tag - a helyén maradt.
A kórháztörvényt 2001 szeptemberében a parlament elé terjesztő, majd 2004-
ben a kórház-privatizációs népszavazáson a magánosítás ellen korteskedő
Mikola a Fidesz-MPSZ internetes honlapján található beszámoló szerint már
idén szeptember végén aggódni kezdett az OGYK sorsáért. „Nem szeretnénk, ha
az intézet telekspekuláció áldozatául esne” - nyilatkozta, kétséget sem
hagyva afelől, hogy a döntéshozók szemet vetettek az értékes ingatlanra.
Még azt is hozzátette, tudomása szerint az OGYK-t össze akarják vonni a MÁV
kórházzal, amelynek telkén van a Széchényi fürdő gyógyforrása. Több mint
különös, hogy Mikola a MÁV kórházra mutogat, hiszen pontosan tudja, hogy
éppenséggel a Szabolcs utcai telken van a forrás, olyannyira, hogy volt
idő, amikor annak melegével fűtötték az épületeket. Az OGYK-ban egyébként
is közbeszéd tárgya, hogy Mikola mindmáig napi kapcsolatot tart az általa
kinevezett főigazgatóval. Tegyük hozzá, a kórházban a kormányváltás után -
bár az ellenzék az ellenkezőjét hangoztatja - semmiféle tisztogatás nem
történt. A főigazgató finanszírozási és informatikai helyettese Varga
Zoltán, aki 2000 végéig helyettes államtitkár volt, az intézet
főgyógyszerésze pedig az a Balázsné Molnár Borbála, akit 2001 elején Mikola
nevezett ki országos tiszti főgyógyszerésznek. Így azt is tudnia kell (HVG,
2005. július 12.), hogy a Szabolcs utcai ingatlan területén a Vályi-Nagy
által éppen a közelmúltban meghosszabbított építési engedéllyel rendelkező
Symbion Kft. folytat befektetői tárgyalásokat.
A Symbion Kft. idén áprilisban váltott tulajdonosokat. Az addig Lépes Péter
révén - aki 1994-től 1997-ig népjóléti helyettes államtitkár volt -
markánsan a szocialistákhoz köthető érdekcsoport eladta érdekeltségét. A
többségi tulajdont Kozma János szerezte meg, aki az Expressz Utazási Iroda
Kft. 2003. januári megvásárlásával annak értékes ingatlanjaihoz jutott
hozzá, 49 százalék pedig a T&T Vagyonkezelő Rt.-hez került. Ez utóbbi
vállalkozást a Fidesz-közeli Töröcskei István exbankár és Boros Imre
parlamenti képviselő, az Orbán kormány PHARE-minisztere jegyzi. Így tehát
épp „házon belül” van egy olyan befektetői csoport, amely egy elképzelt
forgatókönyv szerint ajánlatot tehet egy „úgyis veszteséges” kórház
megvásárlására, amelyből azután wellnessközpontot lehet kialakítani. Azok a
vizsgálatok egyelőre váratnak magukra, amelyek kiderítenék, kinek állt
érdekében az OGYK eladósítása, és hogyan születhetett olyan, független
szakértő, Szép Tamás által jegyzett, a tavalyi évet összegző könyvvizsgálói
jelentés, amely egyetlen fillér veszteségről sem tett említést.
GÁTI JÚLIA | http://archivum.hvg.hu/article/200543Gazdasagcikk5059CSODKOZELBENASZABOLCSUTCAIKO.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegelgyengites-a-csodkozelben-a-szabolcs-utcai-korhaz | HVG | hungarian-news | 2005-10-29 00:00:00 | [
"Bagosi Gabriella",
"Boros Imre",
"Kálmán Zoltán",
"Kozma János",
"Rózsa Imre",
"Szép Tamás",
"Töröcskei István",
"Vályi-Nagy István"
] | [
"Egészségügyi Minisztérium",
"Geg és Társai Kft.",
"Minőség a Magyar Minőségért Kht.",
"Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK)",
"Symbion Kft.",
"T&T Vagyonkezelő Rt."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,673 | AUTÓSZTRÁDA-BERUHÁZÁS MAGÁNTULAJDONON | http://archivum.hvg.hu/article/200544Gazdasagcikk5146AUTOSZTRADABERUHAZASMAGANTUL.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/autosztrada-beruhazas-magantulajdonon | HVG | hungarian-news | 2005-11-05 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Autópálya Rt."
] | [
"Csongrád megye",
"Röszke"
] | [
"ingatlan",
"autópálya",
"útépítés"
] | [] |
||
1,674 | Házmesterkedők – ANDRÁSSY ÚTI PALOTÁK SORSA | HVG 2005/42 10.22. 105-108. • Gazdaság • cikk
Nyomtatóbarát verzió
ANDRÁSSY ÚTI PALOTÁK SORSA
Házmesterkedők
Megszabadult a világörökség részét képező lerobbant palotáitól a budapesti
Terézváros önkormányzata. Az értékesítés olykorpályáztatás nélkül folyt, de
születtek csereüzletek is, mint legutóbb a CD Hungary Rt.-vel, amit a
kerületi ellenzék és a lakók is kifogásolnak.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek írt panaszos levelet az Andrássy út 52.
szám alatti ház egyik lakója, mert a VI. kerületi önkormányzat a feje
fölött elcserélte az épületet a főképpen exkluzív budai
diplomataingatlanokat tulajdonló CD Hungary Rt.-vel. A lakó a cserét főleg
azért sérelmezi, mert saját lakását ő is megvásárolta volna az
önkormányzattól, mégpedig a helyi szabályzat szerinti kedvezményes áron, ám
erre nem kapott lehetőséget. Ezenkívül valamiféle mutyit is sejt a
tranzakció hátterében, s a csere valóban kissé szokatlan volt: az Andrássy
út 52. és 8. szám alatti, együttesen közel 6 ezer négyzetméteres műemlék
ingatlanokért az önkormányzat mindössze egy Tárogató úti kétlakásos házat,
egy Lendvay utcai épület félemeletét és 57 millió forint készpénzt kapott a
CD Hungary leányvállalatától, a CD Comission Kft.-től. A cserepartner
továbbá azt is vállalta, hogy az egykor elegáns, mostanra viszont
lepusztult ingatlanokat a műemlékvédelmi előírások szerint helyreállítja.
„Senkit nem akarunk kilakoltatni, minden bérlővel megállapodunk” - szögezte
le a HVG érdeklődésére Szigeti Zsolt, a CD Hungary Rt. vezérigazgatója. Az
Andrássy úton terjeszkedő cég - amelyet 2001-ben az OPT Bank-csoport
vásárolt meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től, majd eladta a
vételre gründolt Szinva 2001 Rt.-nek (HVG, 2002. november 30.) - egyébként
résztulajdonosa a 21. és 24. számú ingatlanoknak is. Idén nyáron pedig
mintegy 100 millió forintért megszerezte a Terror Háza mellett a 62. számú,
felújított, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában álló műemlék épület
2016-ig szóló bérleti jogát. E jogot eredetileg még 2001-ben a Magyar
Ingatlanszövetség alelnöki és a Közép-európai Egyetem (CEU) igazgatói
tisztét is betöltő ingatlanvállalkozó, Gerő Péter családi érdekeltségébe
tartozó APK-Konferenciaközpont Kft. kapta meg, amely helyreállította a 2
ezer négyzetméteres épületet, cserébe pedig a piaci árnál jóval alacsonyabb
- a HVG információi szerint négyzetméterenként havi 11 eurós - bérleti
díjat fizet az MTA-nak. A CD Hungary a közelmúltban Gerő cégét vásárolta
meg. A terézvárosi ellenzék szerint a házak eladása és elcserélése helyett
az önkormányzatnak is az MTA-éhoz hasonló üzletfilozófiát kellett volna
követnie, vagyis azt szorgalmaznia, hogy a bérlő a felújítási költséget
vállalja magára.
„Az 52. és a 8. szám alatti épület cseréje egy 2002 óta tartó, törvénytelen
tranzakciósorozat záróakkordja, amellyel a szocialista vezetésű Terézváros
többnyire az ingatlanpiac névtelen, olykor homályos, gyakran változó
tulajdonosi hátterű vállalkozásainak kótyavetyélte el az Andrássy úti
műemlék házak sorát, milliárdos veszteséget okozva ezzel” - állította a HVG-
nek Gyenge Zsolt, a helyi Fidesz-frakció vezetője. Ráadásul valamennyi
épületet pályázat nélkül adta vagy cserélte el az önkormányzat - fűzte
hozzá -, így esély sem volt rá, hogy a bérlők vagy más érdeklődők versenybe
szálljanak a világörökség részének nyilvánított sugárutat szegélyező
ingatlanokért. Holott az önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete 200
millió forintos értékhatár fölött kötelezővé tette pályázat kiírását, ám
ettől a képviselő-testület „meghatározott esetekben” eltekinthetett - s a
műemlék házak esetében ezt meg is tette.
A pályáztatás mellőzésébe az önkormányzat gazdálkodását ellenőrző Állami
Számvevőszék (ÁSZ) is belekötött, idén februárban közzétett jelentésében az
efféle kivételezést tiltó államháztartási törvény (áht) megsértését róva
fel. Az ÁSZ erre két - konkrétan meg nem nevezett, de beazonosítható -
Andrássy úti példát is felhozott: a 19. és a 23. szám alatti házak 2004
eleji eladását 280, illetve 445 millió forintért a 2003-ban 3 millió
forintos törzstőkével alakult, az üzlet megkötése után spanyol kézbe került
Leuven Kft.-nek. „Az Andrássy úti műemlék házakon mindenképpen túl kellett
adnunk, mert nincsenek milliárdjaink a felújításukra” - érvelt Fürst György
szocialista alpolgármester. Márpedig a felújítás az önkormányzat
kötelessége.
A terézvárosi önkormányzat - amint ezt az 1991-ben az állami vagyontárgyak
önkormányzati tulajdonba adásáról alkotott törvény előírta - a kilencvenes
évek elején azzal a feltétellel kapta meg e házak tulajdonjogát a Fővárosi
Vagyonátadó Bizottságtól, hogy tíz éven belül felújítja őket, ez a határidő
pedig lejárt. „A pályáztatással csak az időt húztuk volna. Többnyire
strómanok jelentkeznek, akik később visszalépnek az üzlettől. Végül nem
kaptunk volna többet annál a 3-4 milliárd forintnál, mint amennyi 2002 vége
óta versenyeztetés nélkül is befolyt” - indokolta a laza értékesítési
stratégiát Fürst. Ez az összeg egyébként mintegy harmada annak a
bevételnek, amelyre az elmúlt három évben az önkormányzat ingatlanok
eladásából szert tett. Fürst szerint a kerület vezetésének részben ezzel
sikerült rendbe tennie az önkormányzat évi 13-14 milliárd forintos
költségvetését.
A tavalyi év végén az önkormányzat kasszájában majdnem 1 milliárd forintnyi
pénz maradt meg, tartozásaik összege pedig mindössze 400 millió forint -
büszkélkedett az alpolgármester a HVG-nek. 2001 végén még közel 1 milliárd
forintnyi tartozása volt az akkoriban jobboldali irányítású Terézvárosnak.
A kerületi vezetés ellen lázadozó jobboldali városatyák maguk is megvették
volna 150 millió forintért az Andrássy út 47. szám alatti palotát, ám erre
2004 végén nem ők, hanem a néhány hónappal korábban 3 millió forinttal
bejegyzett, belga érdekeltségű Ennet Ingatlanfejlesztő Kft. kapott
lehetőséget. „A Liszt Ferenc tér sarkán álló ház milliárdos érték, művi
hisztéria csupán az önkormányzat állítása, hogy lerobbant állapotban van” -
fakadt ki a HVG-nek Jaczkovics László ügyvéd, aki az egyik bérlőt, a magyar
magánemberek tulajdonában lévő Oktogon Vendéglátó Kft.-t képviseli, amely
szintén megvásárolta volna a házat. Ajánlatára azonban az önkormányzat nem
reagált, ezért az Oktogon pert indított az adásvételi szerződés
megsemmisítéséért. Az ellenzék szakértői szintén milliárdos értéknek
tartják a 3. szám alatti, a Postamúzeumnak is helyet adó palotát, amelyet
2004 nyarán a csak az ügylet megkötése után bejegyzett, 3 milliós
törzstőkéjű A3 Express Kft. kapott meg, mindössze 328 millió forintért.
Az ÁSZ által kifogásolt, még az előző, fideszes vezetés idején elfogadott
vagyonrendeletet az önkormányzat az idén mindenesetre az áht-hoz
igazította. Utóbbi 2005-től megtiltotta, hogy az önkormányzatok maguk
szabják meg a versenyeztetésmentesség összeghatárát, így a mindenkori
költségvetési törvényben szereplő limitet, az idén például 20 millió
forintot kell figyelembe venniük. Csakhogy a csereügyletek - legalábbis
Terézváros vezetőinek értelmezése szerint - továbbra is kivételnek
tekinthetők. „Nyilvánvaló, hogy a 8. és az 52. számú ház cseréje nem más,
mint színlelt adásvétel, annál is inkább, mert a CD Comission vállalta a
felajánlott csereingatlanok későbbi visszavásárlását” - háborgott Gyenge.
Fürst szerint viszont a csereingatlanokért szedhető bérleti díjak jóval
nagyobbak, mint amit a lakók fizetnek az önkormányzatnak, hiszen ez utóbbi
havonta s négyzetméterenként maximum 68 forint.
Ugyanezért tartja jó üzletnek az alpolgármester az Andrássy út 20. és 21.
szám alatti épületek cseréjét is. A Dalszínház utca sarkán álló 20. számú
épület ezer négyzetméteres részét tavaly a korábban szocialista színekben
politizáló édesapja révén e párthoz közel állónak mondott Kóczé Zoltán
vállalkozó érdekeltségében álló K. Z. M. Kereskedelmi Kft. szerezte meg,
amelyért cserébe mindössze 290 négyzetméternyi üzlethelyiséget adott a
Kossuth Lajos utcában. Igaz, idén május végéig vállalta a homlokzat
rendbetételét, s azt meg is tette. A 21. számú ház - amelyben egy
csillárboltként használt üzlethelyiség a CD Hungary Rt.-é - új tulajdonosa
pedig tavaly óta a 3 millió forintos törzstőkéjű, a Marshall-szigeteken
bejegyzett offshore Amelus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely 295
millió forinttal és egy Andrássy út 4. szám alatti, 400 négyzetméteres,
jelenleg fürdőszoba-szaküzletként funkcionáló helyiséggel fizetett.
Ebbe az épület bérlői nem nyugodtak bele, s az általuk alapított Andrássy
21 Lakóközösségi Egyesület több polgári pert indított, így azok lejártáig
sem az Amelus tulajdonszerzése, sem az őt finanszírozó HVB Bank Rt.
jelzálogjoga nem tekinthető véglegesnek. Erdélyi Mihály, az egyesület
elnöke a HVG érdeklődésére kijelentette: a lakók képesek lettek volna
felújítani a házat, amire az üzlethelyiségek bérbeadásából és a tetőtér
értékesítéséből szereztek volna pénzt. Ám a városvezetés nem foglalkozott
az elképzeléseikkel - amit azért tehetett meg, mert a lakástörvény szerint
műemlékre nem érvényes az önkormányzati lakásokat határozatlan ideig bérlők
vételi joga.
„A lakók előbb-utóbb megegyeznek az új tulajdonosokkal, és elhagyják a
házakat” - jósolta Fürst, aki szerint az önkormányzat akkor járt volna a
legrosszabbul, ha nekik adja el a lakásokat, hiszen azokat a helyi
szabályozás szerint a forgalmi érték 15 százalékáért, 35 éves
részletfizetéssel lehet megvásárolni. Vételi jogának negligálását a 19.
számú ház egyik lakója még az állampolgári jogok országgyűlési biztosánál
is sérelmezte, ám hiába. Lenkovics Barnabás júniusban postázott
állásfoglalása szerint nem ütközik az alaptörvénybe, ha az állam a lakók
vételi jogának csorbításával védelmezi a műemlékeket, már csak azért sem,
mert az önkormányzati lakások megvásárlása nem alkotmányos alapjog. Az
ombudsman ugyanakkor azt is leszögezte: a tartós bérleti jog szinte a
tulajdonjoggal egyenértékű védelmet érdemel, ezért az önkormányzat
felelőssége, hogy a lakók kellő kártalanítást kapjanak, ha az új tulajdonos
netán felmondaná a bérleti szerződéseket.
GYENIS ÁGNES
HVG 2005/42 10.22. 107. • Gazdaság • cikk, keretes
Aranyrészvényes pótmegoldás
„Csak az időnket pazaroltuk, ezért megpróbáltuk mielőbb befejezni a
vizsgálódást. Nem bukkantunk olyan momentumra, ami alapján megtámadhattuk
volna a privatizációs szerződést a bíróságon” - tájékoztatta a HVG-t
Dornbach Alajos ügyvéd, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV)
szabaddemokrata felügyelőbizottsági tagja annak kapcsán, hogy a testület
szép csendben lezárta a CD Hungary Rt. 2001-es magánosításának
kormányváltás utáni ellenőrzését. A kontrollt még az SZDSZ-es Ungár Klára
kezdeményezte - aki azóta már távozott az ÁPV Rt. felügyelőbizottságából -,
mert egyes szakértők nevetségesen alacsony árnak ítélték azt a 18 milliárd
forintot, amit az OTP Bank-csoport az exkluzív diplomataingatlanokat
tulajdonló cégért fizetett (HVG, 2002. november 30.). Csakhogy - magyarázta
Dornbach - kissé megcsúsztak, mire megkezdték a munkát, már lejárt az
egyéves határidő, amin belül az efféle kontraktusokat egyáltalán meg lehet
támadni. Ennek ellenére felkérték a Mátraholding Rt.-t, nézze meg, vajon
megfelelő értéken vet-ték-e figyelembe az eladáskor a CD Hungary páratlan
ingatlanportfólióját. A vizsgálat azonban nem tárt fel feltűnő
értékaránytalanságot. A HVG értesülései szerint azonban éppenséggel
lehetett volna kukacoskodni egy kicsit. A Mátraholding ugyanis viszonylag
tág határok között állapította meg a CD Hungary vagyonának értékét - attól
függően, hogy az új tulajdonosnak milyen célja lehet vele -, s az
eladáskori értékbecslés ennek a sávnak az alját súrolja. A vizsgálat
kifulladása óta a CD Hungary Rt.-ben egyetlen aranyrészvényt megtartó ÁPV
Rt.-nek gyakorlatilag semmilyen lehetősége sincs arra, hogy beleszóljon a
cég életébe. Annyit azért afféle pótmegoldásként mégis megtett, hogy az
idei közgyűlésen nem fogadta el a társaság mérlegadatait - a 7,3 milliárd
forintos mérlegfőösszeget és a 402 millió forintos nyereséget - arra
hivatkozva, hogy a CD Hungary vezetése nem adott elegendő időt az
aranyrészvényesnek azok alapos áttanulmányozására (amit Szigeti Zsolt, a CD
Hungary vezérigazgatója a HVG érdeklődésére visszautasított). Az ÁPV Rt.
jogászai úgy vélték, ha nemmel szavaznak a mérlegre, az a későbbiekben
kellő jogalap lehet ahhoz, hogy bírósághoz forduljanak, ha utólag mégis
napvilágra kerülne bármiféle, a mérleget befolyásoló simli - például egy
irreális áron kötött ingatlanügylet. | http://archivum.hvg.hu/article/200542Gazdasagcikk4113ANDRASSYUTIPALOTAKSORSAHazme.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazmesterkedok-a-andrassy-uti-palotak-sorsa | HVG | hungarian-news | 2005-10-22 00:00:00 | [
"Fürst György",
"Kóczé Zoltán",
"Szigeti Zsolt"
] | [
"A3 Express Kft.",
"Amelus Kft.",
"CD Comission Kft.",
"CD Hungary Rt.",
"Ennet Ingatlanfejlesztő Kft.",
"K.Z.M. Kereskedelmi Kft.",
"Leuven Kft.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Színva 2001 Rt."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"privatizáció"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
1,675 | SÜMEGHY VÁDLOTT | HVG 2005/42 10.22. 13. • Hét Nap • hír
SÜMEGHY VÁDLOTT
Csődbűntett miatt vádat emelt a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Sümeghy
Csaba fideszes országgyűlési képviselő ellen az egykor általa tulajdonolt,
jelenleg felszámolás alatt álló BCB Egyesült Textilművek Rt.-nél történt
vagyonvesztés (HVG, 2001. április 7.) kapcsán - értesült a HVG. A BCB-
cégcsoport hitelezői több mint egymilliárd forintot követelnek, amelyből
mintegy 250 milliót írnak az ügyészek Sümeghynek, illetve cégbeli utódának,
Riczu Gyulának a terhére. Riczut, aki már lepukkant céget vásárolt meg a
képviselőtől, az ügyészek strómannak tartják. Számos bizonyíték látszik
ugyanis alátámasztani, hogy a férfi idősebb Wachsler Tamás, illetve a
Szlávy Bulcsú alvilági üzletember meggyilkolásával is gyanúsított Wappler
László (HVG, 2004. január 31.) utasításai alapján járt el, utóbbiaknak
pedig nem volt más céljuk, mint kimenteni a BCB még fellelhető vagyonát.
Sümeghy mentelmi jogát tavaly decemberben függesztette fel az Országgyűlés.
Közben tovább tart a BCB-cégeknél hűtlen kezelés miatt folyó eljárás: a
nyomozók az akkor még Sümeghy-érdekeltségű vállalkozáscsoport
túlhitelezésével gyanúsítják az OTP Bank Rt. helyi vezetőit. | http://archivum.hvg.hu/article/200542HetNaphir1383SUMEGHYVADLOTT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sumeghy-vadlott | HVG | hungarian-news | 2005-10-22 00:00:00 | [
"Riczu Gyula",
"Sümeghy Csaba",
"Wappler László"
] | [
"BCB Egyesült Textil Rt.",
"Fidesz",
"OTP Bank Nyrt."
] | [] | [
"csődbűntett"
] | [] |
|
1,676 | "Véletlenül ki tetszett zárni a nyertest" | A hazai közbeszerzési eljárások 90 százaléka korrupt vagy szakszerűtlen, esetleg mindkettő egyszerre - állítja Várday György. | "Véletlenül ki tetszett zárni a nyertest" címmel a HVG 2005. november 5. napján megjelent számában dr. Várday György közbeszerzési szakértővel interjú jelent meg, Lőke András tollából. Szükségesnek tartom az általam nagyra tartott közbeszerzési szakértőnek a Döntőbizottságra vonatkozó megállapításaival kapcsolatos véleményemet kifejteni.
Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy a véleményalkotáshoz mindenkinek joga van, de a véleményalkotásának kifejtése során, annak eredményeképpen nem sérülhet más személy vagy szervezet alkotmányos joga. A szakértő úr szervezetünket érintő megállapítása érzékenyen érintette a Döntőbizottság és az ezen szervezetben dolgozó, a jogvitákat elbíráló döntőbiztosok törvényes működéséhez kapcsolódó jogát.
A közbeszerzések hazai szabályozása mintegy 10 éves múltra tekint vissza. Az 1995. évi XL. törvény megalkotását és 1995. november 1-ével történt hatálybalépését követően eltelt időszakban a hazai közbeszerzési gyakorlat és kultúra kialakításában a Döntőbizottság vitathatatlan érdemeket szerzett.
A jogorvoslati eljárások évenkénti számának alakulása azt mutatja, hogy a Döntőbizottság munkája iránti közbizalom az évek során folyamatosan növekedett és erősödött.
A kezdeményezők garanciát látnak a Döntőbizottság jogvitát elbíráló tevékenységében
Az eljárások számbeli növekedése persze több okra is visszavezethető, azonban kétségtelen, hogy a Döntőbizottság előtt jogvitát kezdeményezők garanciát látnak a Döntőbizottság jogvitát elbíráló objektív, szakszerű és jogszerű tevékenységében. Nem gondolom azt, hogy a döntőbiztosok szakmailag tévedhetetlenek, de tény, hogy a Döntőbizottság törekszik szakszerű döntések meghozatalára.
Mint ismeretes, jogrendszerünk úgy épül fel, hogy törvény garantálja a bírói út igénybevételének lehetőségét, ezzel is a minimumra szorítva a tévedések esélyét. Ennek megfelelően a közbeszerzési szabályozás is törvényben biztosítja a kétfokú jogorvoslatot.
Természetesen nincs az a szakszerűség, illetve hatékonyság, amelyet ne lehetne még tovább javítani. Én bízom abban, hogy a szervezet társadalmi támogatottsága tovább erősödik, a jogszerű, hatékony működéshez szükséges megfelelő körülmények adottak maradnak, ezzel is biztosítva a magas színvonalú munka feltételeit.
A jogkeresők bizalommal fordulnak a szervezethez, döntéseit elfogadják
Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a Döntőbizottság előtt a jogviták 80 százaléka befejeződik, a határozatoknak csak alig 20 százalékát támadják meg bíróság előtt. Úgy ítélem meg, hogy ez a mutató azt is igazolja, hogy a jogkeresők bizalommal fordulnak a szervezethez, döntéseit elfogadják, ez tükrözi a Döntőbizottság munkájának jogszerűségét és szakszerűségét.
A Döntőbizottság nyugodt és kiegyensúlyozott munkájához mindezeken túl szükség van a társadalmi támogatottságra és az alkotmányos működéshez szükséges feltételek maradéktalan biztosítására. Ehhez hozzátartozik, hogy alaptalan, sok esetben becsületet vagy személyiségi jogokat sértő támadások ne érjék a szervezetet.
Úgy vélem, hogy az elmúlt időszakban divat lett egyes közbeszerzési ügyek kapcsán félreinformálni a közvéleményt és hangulatot kelteni, a közbeszerzési piacra nyomást gyakorolni a nagy érdeklődésre számot tartó beszerzésekkel kapcsolatosan, s ezzel megkísérelni a beszerzésekben és az esetlegesen kapcsolódó jogvitákban kompetens személyek döntéseinek befolyásolását. Az elhangzott vélemények sok esetben nem tartják szem előtt a tényeket, feltételezéseket sugallnak a közvéleménynek, amelyek félreinformáláshoz vezethetnek, a közbeszerzésekkel kapcsolatban negatív megítélés kiváltására alkalmasak.
Az elhangzott vélemények sok esetben nem tartják szem előtt a tényeket, feltételezéseket sugallnak a közvéleménynek
Nagyon fontosnak tartom ezért, hogy a közvélemény objektív tájékoztatást kapjon az adott közbeszerzési ügyről, vagy egy érintett szervezet működéséről, mivel mind több nagy súlyú, nagy értékű, adott esetben politikai, illetőleg gazdasági hatással bíró ügyek kerülnek a közvélemény látókörébe, valamint jogorvoslat esetén a Döntőbizottság elé. | https://index.hu/velemeny/olvir/kdb051122/ | https://web.archive.org/web/20201022003604/https://index.hu/velemeny/olvir/kdb051122/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veletlenul-ki-tetszett-zarni-a-nyertest | Index | hungarian-news | 2005-11-05 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"MÁV"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"vesztegetés",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés",
"belföld",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
1,677 | Krónikus hadiállapot – MEGTÁMADOTT HONVÉDKÓRHÁZ-BERUHÁZÁS | HVG 2005/41 10.15. 101-103. • Gazdaság • cikk
MEGTÁMADOTT HONVÉDKÓRHÁZ-BERUHÁZÁS
Krónikus hadiállapot
Maradt botrányos elem a Honvédkórház két évtizede húzódó beruházásának
utolsó felvonására is: az építkezés befejezésére kiírt közbeszerzési
pályázaton a tárca a 916 millió forinttal drágább ajánlatot hozta ki
nyertesnek.
Az már biztos, hogy ebben a kormányzati ciklusban sem fejeződik be a Magyar
Honvédség Központi Honvédkórházának építkezése, hiába emelte be a Medgyessy-
kabinet az Európa-terv programjai közé az egészségügyi beruházások egyik
szégyenfoltjának tartott projekt befejezését. Ezúttal a Közbeszerzési
Döntőbizottságon (KDB) múlik, mennyit csúsznak a munkálatok. A testület
lapzárta után tárgyalja az Európai Építő Rt. és a Kész Kft. konzorciumának
jogorvoslati kérelmét, amellyel megtámadták a tárca által eredetileg 17,5
milliárd forint költségűre kalkulált beruházás közbeszerzési tenderének
eredményét. Pályázatukat a bírálóbizottság ugyanis érvénytelennek ítélte,
így nem is értékelte a konzorcium bruttó 16,961 milliárd forintos
ajánlatát. A tárca az egyedül ringben maradt másik konzorciumot (a Magyar
Építő Rt.-Kipszer Rt.-Hérosz Rt.) hirdette ki győztesnek, amely 17,877
milliárd forintért vállalta az építkezés befejezését. A KDB
megfontolandónak tarthatta a vesztesek észrevételét, legalábbis erre lehet
következtetni abból, hogy az eredményhirdetés után, szeptember 15-én
ideiglenes intézkedésként megtiltotta a szerződéskötést a Magyar Építő Rt.
vezette csapattal.
Holott állami és egészségügyi beruházásokban éppenséggel nem járatlan
nyertesről van szó. A tavaly 13,6 milliárd forint árbevételt és 815 millió
forint mérleg szerinti eredményt elkönyvelt Magyar Építő Rt. fejleszti
például a Sportkórházat, és ő végezhette a nemrégiben átadott Ferihegy 1-es
terminál átépítését, amelyet nem mindennapos körülmények között nyert el.
Mivel az utóbbi államtitok által védett fejlesztésnek minősült, a
Nemzetbiztonsági Hivatal ellenőrzésén átesett cégek listájáról esett a
választás a Magyar Építő Rt.-re. A pályázati szempontrendszer kidolgozója
egyébiránt Ferihegy esetében ugyanaz a cég volt, mint a Honvédkórháznál: az
Oviber Kft. Ez pedig aligha lehetett hátrány az építőipari cég számára -
legalábbis a céginformációs adatok szerint az Oviber egyik tulajdonosa 1996-
2000 között Tolnay Tibor volt, a Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatója,
aki az Ovibert vezető Szabó Ferenccel tulajdonostárs volt 1997-ben a Duviép
2000 Építőipari és Szolgáltató Kft.-ben.
A hoppon maradt Európai Építő Rt. és a Kész Kft. konzorciuma nem is az
esetleges összefonódás kérdését feszegeti, hanem azt vitatja, hogy
érvénytelen ajánlatot adtak volna be. A hivatalos indoklás szerint „burkolt
előleget” kértek, vagyis az idén elvégzett munkánál többről állítanának ki
számlát. Lovász Éva, a Kész Kft. ügyvédje szerint erről szó sincs, csupán a
költségeket részletező grafikus ábrázolás csúszott el; a munkák
ütemezéséből és az ajánlat egészéből egyértelmű, hogy nem gondoltak
túlszámlázásra. Ráadásul a beruházás során a megrendelő ellenőrzési
rendjéből következik, hogy mindig csak az adott munka teljesítése után
állíthat ki számlát a kivitelező - érvelt Lovász. A konzorcium vitatja a
másik elutasító indokot is, miszerint a pályázatukban nem biztosított a
folyamatos gyógyítás, nem mellékelték ugyanis a részletes költöztetési
tervet.
Lovászék egyenesen azt kérik a KDB-től, hogy a versenytárs, a Magyar Építő
vezette konzorcium pályázatát érvénytelenítse. A hiánypótló kérdésekből
ugyanis arra következtettek, hogy az eredeti ajánlat tartalmát módosító
kiegészítésekre került sor, ezt pedig a közbeszerzési törvény tiltja. Egész
költségvetési fejezetek tételes kifejtése hiányzott, költségként csak egy-
egy összegző szám szerepelt.
A tárca úgy becsüli, hogy a közbeszerzési hercehurca egy hónappal
késlelteti a beruházást. „Örülhetünk, ha novemberben elkezdődhet az
építkezés” - mondta a HVG-nek Svéd László orvos-vezérőrnagy. Ha azonban a
KDB szabálytalannak találná a bírálóbizottság eljárását, és megsemmisítené
az eredményt, előfordulhat, hogy új eljárást kell kiírni, ami több hónappal
is kitolhatja a határidőt.
Igaz, ez a késlekedés már eltörpülne a fővárosi Róbert Károly körúton 1985-
ben elkezdett építkezés két évtizede tartó bukdácsolása mellett. Az
eredetileg 8 milliárd forintos költségvetéssel indult presztízsberuházást,
amely a kontinens egyik legmodernebb, 1500-1600 ágyas, helikopterleszállós
katonai és VIP-kórházát ígérte, 1993-ban pénzhiány miatt leállították. A
Horn-kormány privatizációval próbálkozott, az Orbán-kabinet terveiben az
intézmény egy 350 ágyas sürgősségi központtá zsugorodott (HVG, 2002. január
19.). A két elképzelésben annyi volt a közös vonás, hogy egyikből sem lett
semmi. Eközben a honvédelmi tárca a kezdetektől összesen 11,9 milliárd
forintot költött a Honvédkórház félbemaradt szárnyára, és a korábbi 1100-as
ágyszám 597-re karcsúsodott. „A ráfordításból 4,4 milliárd forint értékű
épületállományt helyeztek üzembe”- közölte a HVG kérdésére a tárca
sajtóosztálya, vagyis az intézmény őrzés-védelme és állagmegóvása az évek
során többet emésztett fel, mint a fejlesztése. Ezért is aposztrofálhatta
Gál J. Zoltán egykori kormányszóvivő a tehetetlenség és a pénzpocsékolás
szimbólumának a fantomkórházat, amikor bő két évvel ezelőtt a Medgyessy-
kormány (HVG, 2003. április 10.) az építkezés befejezéséről döntött.
Határozata értelmében nagyjából a ciklus végére, 2006. május végére kellett
volna lezárni a végül 560 ágyasra redukált kórház rekonstrukcióját, a
gyógyítást pedig idén októberben kezdték volna el.
A tempó azonban mit sem változott: a munkákra tavaly áprilisban írtak ki
közbeszerzési pályázatot, decemberre pedig kiderült, hogy arra nem érkezett
megfelelő ajánlat. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a
jelentkezők 29-31 milliárd forintért vállalták volna az építkezést, erre
pedig a honvédelmi tárcának nem volt forrása. Idén márciusban a
kormányhatározatot felülírták, az átadás határidejét nagyjából egy évvel
eltolva. Újabb pályázatot viszont csak júniusban írt ki a tárca. Igaz,
ebben már alaposan visszanyesegette az építési terveket, amelyekbe előzőleg
- mint az egyik bennfentes fogalmazott - mindenki beleálmodta a magáét.
A karcsúsítást némi eufémizmussal „csökkentett műszaki tartalomnak”
titulálta a HVG-nek a honvédelmi tárca; kimaradt a pályázatból például a
mélygarázs, 50 ezer négyzetméternyi parképítés, és már nincs szó benne az
MH Egészségvédelmi Intézetének elhelyezéséről sem. Ehelyett a 450 ágyas
sürgősségi betegellátó központ megépítésére és az ehhez kapcsolódó
legszükségesebb munkákra fokuszált. A pályázatba rendhagyó módon az is
belekerült, hogy a minisztériumnak az idén 2 milliárd, jövőre 8 milliárd
forintnyi forrása van a feladatokra. A végszámla kifizetését pedig csak
2007-ben vállalta, „összeg meghatározása nélkül, a nyertes ajánlattevő
ajánlata szerint”. Vagyis a kivitelező csak bízhat benne, hogy a tárca
költségvetésébe a következő kormány beszavazza majd a tételt.
VITÉZ F. IBOLYA
HVG 2005/41 10.15. 102. • Gazdaság • cikk, keretes
Körkörös kezelés
A civil szféra, úgy tűnik, már végképp lemondott a Központi Honvédkórház
szolgáltatásairól. Mást nem is tehetett, hiszen a Közép-Magyarországi
Regionális Egészségügyi Tanács (RET), amelynek feladata a fővárosi és a
Pest megyei gyógyítókapacitások összehangolása volna, semmilyen ismerettel
nem rendelkezik az előbb-utóbb csak-csak elkészülő új HM-kórház
hatóköréről. Fábry Béla, a Pest megyei közgyűlés alelnöke, a RET soros
elnöke a HVG kérdésére elmondta: mindössze annyit tudnak a honvédség
szándékairól, amennyit egy másfél évvel ezelőtti konferencián
elhangzottakból kikövetkeztettek. Ezek szerint a felépülő kórház elsősorban
a honi katonák igényeit szolgálja majd, miközben a NATO-kötelezettségnek is
eleget tesz. Fábry szerint közvetve e kívülállásra utal az a tény is, hogy
HM nem vesz részt az Egészségügyi Minisztérium sürgősségi centrumok és
betegellátó osztályok fejlesztésére kiírt pályázatán. Az állami pénzek
megszerzéséhez a RET támogatására is szükség lenne - ebből adódóan az
egyeztető fórumnak tudnia kellene róla, ha a HM bővítené a főváros
egészségügyi kínálatát.
A fővárosi tervek tehát nem számolnak a HM-kórházzal. A RET ezért támogatta
az újpesti Árpád Kórház pályázatát egy helikopterleszálló megvalósítására,
mivel ez az intézmény hetente ötször ad traumatológiai ügyeletet. Mindez
feleslegessé válhat, ha a HM mégis a civil piacra lép be, netán erre
kényszerül, mert máskülönben nem lesz elegendő betege. A közszolgáltatásba
való bekapcsolódás esetén viszont a pácienseken kívül még a
traumatológusokat is átcsábíthatja a korszerű intézménybe. Ha a HM Róbert
Károly körúti kórházától egy körülbelül hat kilométer sugarú körben (lásd
térképünket) nyolc másik kórház is működik, célszerű volna együttműködniük,
legalább az észak-pesti régió sürgősségi ellátásában - vélték a
megkérdezett intézményvezetők. Például a MÁV-kórházban lehetne kialakítani
a sürgősségi centrumot, ahol a betegek többségét el tudnák látni. A MÁV-
vagy az Árpád Kórházból az infarktusos pácienseket pedig a közeli Országos
Gyógyintézeti Központba, a módosult tudatállapotúakat a Nyírő Gyula Kórház
pszichiátriájára lehetne pillanatok alatt átszállítani - feltéve, hogy
köztük bármilyen kooperáció kialakul.
GÁTI JÚLIA | http://archivum.hvg.hu/article/200541Gazdasagcikk5691MEGTAMADOTTHONVEDKORHAZBERUH.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kronikus-hadiallapot-a-megtamadott-honvedkorhaz-beruhazas | Magyar Narancs | hungarian-news | 2005-10-15 00:00:00 | [
"Szabó Ferenc (Ovibert)",
"Tolnay Tibor"
] | [
"Hérosz Rt.",
"Honvéd Kórház",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Kipszer Rt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Oviber Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy"
] | [] |
|
1,678 | MEGBÍRSÁGOLT ÚTÉPÍTŐK | http://archivum.hvg.hu/article/200539Gazdasagcikk4443MEGBIRSAGOLTUTEPITOKHajnalir.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megbirsagolt-utepitok | HVG | hungarian-news | 2005-10-01 00:00:00 | [] | [
"Adeptus Rt.",
"Alterra Kft.",
"Betonút Zrt.",
"Debmut Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"Hídépítő Zrt.",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Hoffmann Építőipari Rt.",
"MÁV Hídépítő Kft.",
"Mélyépítő Rt.",
"Mota Rt.",
"Strabag",
"Swietelsky Építő Kft.",
"Vakond Kft.",
"Vegyépszer Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés"
] | [] |
||
1,679 | VESZTEGETŐ FŐJOGÁSZ | HVG 2005/41 10.15. 16. • Hét Nap • hír
VESZTEGETŐ FŐJOGÁSZ
Vesztegetés gyanújával előzetes letartóztatásba vette múlt héten a bíróság
Vereby-Csethe Balázst, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jogi
igazgatóját. Az Országos Rendőr-főkapitányság nemzeti nyomozóirodájának
gyanúja szerint Vereby-Csethe két A6-os autót kért azért, hogy „pozitívan”
foglalkozzon a győri Audi Hungaria Motor Kft. ingatlanvásárlási kérelmével.
A feljelentést az Audi tette, amely másfél éves tárgyalás után szeptember
közepén írt alá megállapodást a Honvédelmi Minisztériummal (HM) a győri
laktanya Audi-gyárral szomszédos 60 hektáros lőterének megvásárlásáról. Bár
a szerződést a HM-mel kötötték, az állami tulajdonos nevében a KVI vezetői
- Zelles Sándor vezérigazgató, Bardóczy Árpád értékesítési főosztályvezető
és Vereby-Csethe - tárgyaltak (érdekesség, hogy egy korábbi hasonló
tranzakció során a szerződő fél is a KVI volt). A gyanúsított a HVG
értesülései szerint több „teljesítési konstrukciót” felvázolva adta az Audi-
vezetők tudomására igényét. Az egyik ilyen változat szerint vélelmezett
bűntársa és barátja, a korábban már büntetett Markó Gábor által képviselt
alapítványok egyikére íratták volna az autókat. Markó szintén előzetesben
várja a nyomozás alakulását. Úgy tudni, mindketten tagadnak. | http://archivum.hvg.hu/article/200541HetNaphir1823VESZTEGETOFOJOGASZ.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegeto-fojogasz | HVG | hungarian-news | 2005-10-15 00:00:00 | [
"Markó Gábor",
"Vereby-Csethe Balázs"
] | [
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)"
] | [] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,680 | Adóstitoksértés – TRÜKKÖS MEGTAKARÍTÁS EGY BKV-CÉGNÉL | HVG 2005/38 09.24. 113-114. • Gazdaság • cikk
TRÜKKÖS MEGTAKARÍTÁS EGY BKV-CÉGNÉL
Adóstitoksértés
Kis Tocsik-ügyként emlegetik a BKV buszjavító leányvállalatának eljárását,
amellyel több százmillió forintos tartozását akarja mérsékelni. A hitelezők
- akiket arra próbálnak rávenni, hogy önként mondjanak le követelésük egy
részéről - törvénytelennek tartják a trükköt.
Ha maga a cég a végét járja is, utolsó fellobbanásként még megvillantották
pénzügyi kreativitásukat az adósságoktól megroggyant BKV Gépjárműjavító
Szolgáltató Kft. (GJSZ) pénzügyi vezetői. A BKV Budapesti Közlekedési Rt.
buszjavító leányvállalata mintegy 300 millió forinttal tartozik kéttucatnyi
szállítójának, s bár hosszú hónapok után végre pénz áll a házhoz, abból a
jelek szerint magának is visszatartana egy keveset. A BKV augusztus 31-én
ugyanis 500 millió forint tagi hitel folyósításáról döntött a GJSZ javára,
amit az a tartozásai csökkentésére fordíthat. A megítélt összegnek persze a
duplája is elfogyna: a szállítói követeléseken kívül a GJSZ hozzávetőleg
500 millió forinttal tartozik a bankoknak, a szeptemberi, kényszerű
létszámcsökkentés pedig összesen 200 millió forint végkielégítést visz el.
A buszjavító befuccsolása a BKV finanszírozási gondjaival függ össze:
miután sem a tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat, sem a kormány nem
folyósította a rentábilis működéshez, valamint a fejlesztéshez szükséges
forrásokat, a cég kénytelen-kelletlen a buszok felújításán, karbantartásán
- is - spórolt. Vagyis nem tudta elegendő megrendeléssel ellátni 170 fős
leányvállalatát.
Arra a talányos feladatra, hogyan lehet a mostani 500 millió forintos tagi
hitelt úgy felhasználni, hogy jusson is, maradjon is belőle, a GJSZ a
debreceni székhelyű, 1997 januárjában létrejött Civis Credit Pénzügyi
Szolgáltató Rt.-vel közösen vélte megtalálni a megoldást. Az eredmény
azonban elképesztette a pénzükre várakozó szállítókat. Pénz helyett ugyanis
levelet kaptak a számukra ismeretlen Civis Credit budapesti területi
igazgatóságától, amely egy fölöttébb sajátos üzleti ajánlatot tartalmazott.
Ebben az igencsak jól értesült Civis fillérre pontosan feltüntette a GJSZ-
szel szembeni követelésüket, és azt ajánlotta nekik, hogy azt „az aláírást
követő három banki napon belül (...) bizonytalan követelésként” a névérték
75 százalékán megvásárolja. A beszállítók megriadtak. Egyrészt aggasztotta
őket, honnan szerezhette meg adataikat a Civis - hiszen a GJSZ-t azok
kiadására nem hatalmazták fel -, másrészt nem értették, mitől vált épp
akkor bizonytalanná a követelésük, amikor azok fedezetére a BKV hajlandó
leányvállalatának tagi kölcsönt nyújtani.
Titoktartási kötelezettség aláírása után kapta meg a GJSZ-től a Civis Rt. a
szállítók adatait - mondta a HVG-nek Simon István, a pénzügyi társaság
faktoring- és kockázatkezelési igazgatója. Ám az is tény: a feleknek
tudniuk kellett, hogy a titoktartási fogadalom nem helyettesíti a hitelezők
- a polgári törvénykönyvben is előírt - hozzájárulásának megszerzését. Ami
pedig a „bizonytalan követelés” megfogalmazást illeti, Simon szerint ez
csupán egy pénzügyi szakkifejezés, ami a lejárt tartozásokra utal. A Civis
igazgatója úgy véli, a BKV-cég esetében most is csak szokásos üzleteik
egyikét igyekeztek nyélbe ütni, hiszen a lejárt, bizonytalan követelések
megvásárlása az adósságrendezés bevált módja; a megszorult cégeknek
rendszerint jól jön, ha azonnal pénzhez jutnak, még ha az eredeti
követelésnél kevesebbhez is.
A bökkenő csak az, hogy ezúttal nem a hitelező kezdeményezte követelése
elpasszolását, hanem - az ő tudta nélkül - az adós. Az ügylet abban is
eltér a szokásostól, hogy a Civis Rt.-nek különösebb kockázatot sem kellett
vállalnia. Ez kiderül abból, hogy a tagi hitel folyósításáról szóló
határozatot augusztus 31-én írta alá a BKV gazdasági vezérigazgató-
helyettese, Szentgyörgyi Tamás, a Civis levelein pedig két nappal későbbi,
szeptember 2-ai dátum szerepel. A HVG értesülése szerint azon a 25
százalékon, amelyet a levéllel elbizonytalanított hitelezőkön a két cég, a
GJSZ és a Civis megtakarítana, később megosztoznának. Nem véletlen, hogy
egyes hitelezők az ügyletet a BKV „kis Tocsik-ügyeként” emlegetik, mégpedig
az ötlet hasonlósága alapján (amelynek lényege az volt, hogy a
finanszírozási gondokkal küzdő önkormányzatoknak az állami vagyonkezelő nem
akarta teljes egészében kifizetni járandóságukat, ezért a követelések
lefaragására sikerdíj ellenében megbízást adott az ügyvédnőnek).
A tulajdonostól kapott pénzek trükkös felhasználása az elmúlt két-három
évben sem volt idegen a GJSZ-től (HVG, 2005. február 12.). Az 1997-es
megalakulása óta folyamatosan tőkehiányos cég 2002-ben is éppen 300 millió
forintos szállítói tartozást halmozott fel; a BKV akkor
adósságkonszolidáció címen folyósította a „segélyt”, amit a GJSZ -
ahelyett, hogy tartozásai kifizetésére fordította volna - hónapokig
államkötvényben fialtatott. A GJSZ ügyvezető igazgatója akkoriban Székely
Péter volt, akit 2004 nyarán eltávolítottak ugyan a buszjavítótól, ám BKV-s
pályafutását az anyacégnél folytatta: jelenleg is Szentgyörgyi pénzügyi
tanácsadója havi 1,2 millió forintos díjazásért.
Bár a GJSZ „adatkezelését” Szentgyörgyi nem tartja helyesnek, abban
szerinte semmi kivetnivaló nincs, ha a fizetési gondokkal küzdő cég
„hitelezői számára, finanszírozó jelentkezése esetén, e lehetőségeket
feltárja”, feltéve, hogy betartja a törvényt és az üzleti etika szabályait.
Ezzel ugyanis valójában a hitelezőinek próbál segíteni, akik így hamarabb
juthatnak pénzhez. Főleg, mivel a BKV tagi hitele is csúszik, így lehet,
hogy szeptember helyett csak októberben vagy 2006 elején tud utalni a BKV.
A Civis egyébként először nem is a GJSZ-nek próbált úgymond segíteni, hanem
a BKV Rt.-t kereste meg - ahol azonban elutasították. Nem mintha a
közlekedési vállalatnak nem volna „rendezésre” váró adóssága - a BKV
hitelállománya az év végére elérheti a 60 milliárd forintot, miután
kormánygaranciával 15 milliárd forint kölcsönt vesz fel működése
finanszírozására. Csakhogy a BKV egyszer már megégette magát egy
adósságkezelési ügyben (HVG, 1998. augusztus 15.). 1996 decemberében a
Pannon Konzult Vagyonkezelő Rt.-vel abban állapodott meg, hogy az utóbbi 20
százalékos kamat fejében átvállalja a Fővárosi és a Pest Megyei
Egészségbiztosítási Pénztárral szembeni 832 millió forintos tartozását. Az
összeget a BKV alig egy év alatt részletekben törlesztette a cégnek, amit
azonban a Pannon Rt. - szintén részletekben - csak három év alatt fizetett
ki a tb-nek. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult a BKV vezetői ellen,
amelyet 2001-ben bűncselekmény hiányában megszüntettek ugyan, de a
közlekedési vállalat azóta óvatosabb.
A Civis így csupán ötletet kapott a BKV vezérigazgató-helyettesétől, hogy
inkább a finanszírozási gondokkal küzdő leánycégek hitelezőinél érdemes
próbálkoznia. A GJSZ pedig azért kerülhetett a képbe, mert a BKV
igazgatósága a társaság átalakításáról döntött, miután működése a jelenlegi
formájában már nem tartható fent. Felszámolására vagy végelszámolására
pedig éppen az adóssága miatt nem akar sort keríteni a BKV. De mivel a GJSZ
üzletrészének 99,99 százalékát ő birtokolja, tartozásaiért is helyt kell
állnia.
Csakhogy nincs miből. A BKV ezért a megszüntetve megőrzés elvét alkalmazva
szeptember végéig vagyonkezelő céggé alakítja át a buszjavítót, amely
felhagy a veszteséges járműjavítással, és helyette a Gyömrői úti 30
hektáros ingatlan, valamint az eszközök bérbeadásával foglalkozik majd. A
BKV buszait pedig külső cégek fogják javítani. Az új koncepcióhoz
illeszkedve a dolgozói létszámot is a minimálisra apasztják. A
vagyonkezelésből származó bevételt pedig a GJSZ adósságai csökkentésére
fordítják - és ha azt „lenullázták”, a cég békés végelszámolásba, esetleg
felszámolásba szenderül.
MINK MÁRIA | http://archivum.hvg.hu/article/200538Gazdasagcikk5403TRUKKOSMEGTAKARITASEGYBKVCEG.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adostitoksertes-a-trukkos-megtakaritas-egy-bkv-cegnel | HVG | hungarian-news | 2005-09-24 00:00:00 | [
"Simon István",
"Székely Péter"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"BKV Gépjárműjavító Szolgálat Kft.",
"Civis Credit Rt.",
"Pannon Konzult Rt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"adósság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,681 | SCHÖNTHAL FELADTA MAGÁT | HVG 2005/36 09.10. 11. • Hét Nap • hír
SCHÖNTHAL FELADTA MAGÁT
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) emberei hétfőn a Ferihegyi
repülőtéren elfogták, majd őrizetbe vették Schönthal Henrik üzletembert,
akit a K&H-s brókerbotrány kapcsán pénzmosás, sikkasztás és magánokirat-
hamisítás bűnsegédletével gyanúsítanak. A férfi - akinek ügyét
elkülönítették a minap vádemelési szakaszba jutott Kulcsár-ügytől (HVG,
2005. augusztus 27.) - egyelőre nem kíván vallomást tenni, úgy tudni, a
jövő hétre tervezi annyira „összeszedni a gondolatait”, hogy beszéljen. Az
ORFK nemzeti nyomozóirodája előterjesztést tett a 67 éves Schönthal
előzetes letartóztatására. A Floridából érkezett, amerikai-magyar kettős
állampolgár Schönthal környezetéből szerzett tudomást a rendőrség, hogy a
férfi nem kíván tovább bujkálni. Ügyvédjéül Bárándy Péter volt igazságügy-
minisztert fogadta fel, akinek a hivatali idejében vitatott módon húzódott
Schönthal körözése; a kiadatási kérelmet maga Bárándy írta alá, a
nemzetközi elfogatóparancsot a Fővárosi Bíróság bocsátotta ki a gyanúsított
ellen. A HVG értesülései szerint a Kulcsár-ügy elsőfokú bírája Varga Zoltán
lesz a Fővárosi Bíróságon. | http://archivum.hvg.hu/article/200536HetNaphir1862SCHONTHALFELADTAMAGAT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schonthal-feladta-magat-1 | HVG | hungarian-news | 2005-09-10 00:00:00 | [
"Schönthal Henrik"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"pénzmosás"
] | [] |
|
1,682 | BUDAPEST AIRPORT RT.: ÚJABB FEJEZET | http://archivum.hvg.hu/article/200539Gazdasagcikk4105BUDAPESTAIRPORTRTUJABBFEJEZE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-airport-rt-ujabb-fejezet | HVG | hungarian-news | 2005-10-01 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt."
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
||
1,683 | Durva őrlés – A KECSKEMÉTI MALOM KÖZPONT BOTRÁNYSOROZATA | HVG 2005/35 09.03. 80-82. • Gazdaság • cikk
A KECSKEMÉTI MALOM KÖZPONT BOTRÁNYSOROZATA
Durva őrlés
Bár a múlt héten megnyílt a vitatott előéletű kecskeméti pláza, a
befektetők jogi értelemben még nem érezhetik magukat teljes biztonságban. A
Legfőbb Ügyészség ugyanis bíróságon készül megtámadni a kecskeméti
önkormányzatnak a megaberuházásra lehetőséget teremtő határozatait.
Nem akarta megkockáztatni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a botrányos
előzmények után, hogy átvágja a nemzetiszínű szalagot a 6,5 milliárd
forintból felépült kecskeméti Malom Kereskedelmi, Pénzügyi és Szórakoztató
Központ múlt heti megnyitóján. Mi több, azon a kormány nem is képviseltette
magát. Bár a 2003 őszén még építészeti polémiának indult, ám az utóbbi
másfél évben országos politikai csetepatévá duzzadt „malomjátszmát” - mint
azt az átadás napjának 35 ezres látogatószáma is bizonyítja - a
befektetőkből és a helyi kormánypárti képviselőkből verbuválódott csapat
nyerte meg az építést ellenző civilekkel és ellenzékiekkel szemben, a
visszavágó még hátravan. A hivatal építésügyi döntéseivel kapcsolatos perek
és vizsgálatok ugyanis még nem zárultak le, sőt a Legfőbb Ügyészség
kezdeményezésére továbbiak is indulhatnak. Ezektől függetlenül Szécsi Gábor
kecskeméti polgármester megnyitóbeszédében azzal büszkélkedett, hogy „a
Malom áll”; ami kétségtelenül igaz.
„Annyi biztos, hogy időt nyertünk” - fogalmazott a HVG-nek Szécsi, aki a
kezdetektől támogatta a Malom Központ építését. Időt legelőször azzal
nyertek a befektetők, hogy Kecskemétnek nem volt érvényes rendezési terve a
főtér melletti, több mint 6 ezer négyzetméteres telekre - sőt vagy tíz éve
főépítésze sem -, mégis elkezdődtek a tervezgetések. A rendezési terv
hiányában is gond nélkül megkapta az elvi építési engedélyt a
mélygarázsokkal együtt összesen kilencszintes, 43200 négyzetméter bruttó
alapterületű, helyenként 35 méteres magasságú központ építésére a három
kecskeméti cég által létrehozott társaság, az ES Invest
Ingatlanforgalmazási és Befektetési Kft. Csak ekkor kaptak észbe a helyi
építészek és környezetvédők, akik azt állítják, az engedélyről a hatóságon
és a befektetőkön kívül senki sem tudott, őket például nem is hallgatták
meg a szerintük városképet rontó, közlekedési káoszt okozó „csernobili
atomerőmű méretű förmedvény” ügyében. A Malom-pártolók ugyanakkor azzal
hozzák összefüggésbe a heves támadásokat, hogy a korábban skiccekkel
próbálkozó helyi építészek nem kaptak megbízást az épület tervezésére.
A telken évek óta használaton kívül álló gazdasági malom épületének bontási
engedélyét például a szakma sztárjának tekinthető Finta Józseffel közösen
intézte Farkas Gábor Ybl-díjas kecskeméti építész, ők azonban - a helyi
hírek szerint - túl drága és nem elég monumentális tervet készítettek.
Márpedig a méretek kialakításakor a befektetők a gombhoz varrták a kabátot:
az OTP Bank Rt. eleve több mint ezer négyzetméterre tartott igényt, hogy
regionális központot alakíthasson ki a plázában, a bérlők toborzásával
megbízott Szőke István pedig - korábban a Westend City Center kereskedelmi
igazgatója - elhozta a fővárosi bevásárlóközpont bérlőinek nagyobbnál
nagyobb alapterületű üzletekre igényt tartó krémjét.
Politikai szelet akkor fogott az ügy, amikor a helyi polgári körök „a
várost agyon fogja nyomni a bábeli torony” jelszavával, valamint az egykori
megyei pártbizottság szomszédos, 30 méteres tornyánál is magasabb épülettel
riogatták a lakosságot. Eleinte egyébként még a városi MSZP-képviselő
Brúszel László is azt hangoztatta: „Nem hagyjuk, hogy megépítsék ezt az
iszonyatot, ha kell, élőláncot alakítunk a téren.” Az emiatt a városban
azóta csak Mr. Élőláncként emlegetett Brúszel szerint saját pálfordulása
annak tulajdonítható, hogy a beruházók verzióját megismerve meggyőződött
róla, hogy az ellenzők eltúlozták az épület méretét. A helyi Fidesz-
képviselőkre pedig akkora nyomás nehezedett a polgári köröktől, hogy „ez
volt az utolsó csepp a pohárban” felkiáltással megvonták a bizalmat
„túlságosan liberális” polgármesterüktől. Arra azonban valószínűleg nem
számított a jobboldal, hogy Szécsi az MSZP és az SZDSZ támogatásával
rögvest többséget teremt magának, és - ha a plázakedvelő fiatalok is mind
elmennek szavazni - akár meg is nyerheti a jövő évi polgármester-
választást.
A Szécsi helyére pályázó Horváth Zsolt fideszes alpolgármester ugyanakkor
úgy véli, a teljes magyar államigazgatás csődöt mondott a Malom-ügy
kapcsán. „A befektetők a bíróságok lassú munkáját használták ki” -
csatlakozik Horváth véleményéhez Vásárhelyi Dániel, a Malom elleni
támadások első számú vezetője, a helyi építészkamara alelnöke. Kétségtelen,
hogy a tanulmányba illő jogesetnek voltak szokatlan fejleményei. A
különböző engedélyek jogszerűségét firtató ügyészségi óvásokat első fokon a
kecskeméti jegyző kapásból elutasította, a másodfokra emelt ügyek pedig öt
megyei közigazgatási hivatalt jártak meg - a befektetők ugyanis rendszerint
elfogultsággal vádolták őket, mi több, némelyik közigazgatási hivatal is
ezt tette saját magával... Eközben a Malom akadálytalanul épülhetett, a
„jóhiszemű befektetőt” ugyanis egyetlen hatóság sem merte késleltetni,
nehogy vaskos kártérítésbe sodorja magát. Végül a Baranya Megyei
Közigazgatási Hivatal egyetlen huszárvágással elutasította a legutolsó négy
ügyészségi óvást - talán nem véletlen, hogy Toller László pécsi
polgármester volt a Malom megnyitójának egyik díszvendége.
A mai napig folyik a jogi vita a kecskeméti képviselő-testület
kulcsfontosságú határozatáról, amelyben telekhatár-kiigazítás címén 100
négyzetméternyi közterületet elcserélt a beruházókkal. „Azt előbb ki
kellett volna vonni a forgalomképtelen törzsvagyonból” - indokolja a Bács-
Kiskun Megyei Bíróságra ez ügyben benyújtott keresetét Vásárhelyi. A Malom-
ügyhöz illően ebben a februárban soron kívülivé minősített perben sincs még
ítélet. Eddig csak „perjogi játszadozás folyt a felek között, főként az
alperesek időhúzó lépései miatt” - fogalmazott a HVG-nek Bodóczky László, a
bíróság elnöke. A befektetők legutóbb az összes megyei bíró ellen
elfogultságot jelentettek be, arra hivatkozva, hogy a Malom Központ építési
telke egyik tulajdonosának a családtagja a megyei bíróságon dolgozik. Az
sem mellékes körülmény, hogy az egyik befektető, Fekete Csaba korábban bíró
volt a kecskeméti testületben.
Időközben a civilek az ombudsmannál találtak némi vigaszra. Lenkovics
Barnabás fegyelmi eljárást kezdeményezett a „még a törvényesség látszatát
sem betartó” kecskeméti jegyző ellen, és az építkezés leállítását
követelte. Ám a Malom-pártiak által „fércmunkának” titulált jelentésében
maga is elismerte, hogy az ügyet nem tudta teljes mélységében áttekinteni.
Peredi Katalin jegyzőt persze nem függesztette fel állásából a képviselő-
testület, hiszen a sorsáról szóló előterjesztést a jegyzői osztály
készítette - mégpedig elismerten az ombudsmani jelentést mintegy száz
pontban kifogásoló befektetők segítségével. Végül aztán a Baranya Megyei
Közigazgatási Hivatal július 19-ei keltezésű levelében a kecskeméti jegyzőt
kizárta a Malom Központ építési ügyeiből. „Úgy láttuk, mindazok után, ami
történt, már nem tudna elfogulatlanul dönteni” - magyarázza a döntését
Gáspár Jenő, a hatósági főosztály vezetője. Csakhogy mire Peredi július 22-
én kézhez kapta a postai értesítést kizárásáról, 20-án már kiadta a Malom
Központ használatbavételi engedélyét, és azt azonnal végrehajthatónak
nyilvánította. „A befektető sok mindenben jelentős kárt valószínűsített, a
banki záradékban megjelölt augusztus 25-ei átadási határidő mellett
figyelembe kellett venni például a több mint kilencven bérlő esetleg kieső
hasznát” - indokolta a döntést Peredi a HVG-nek.
A helyzet pillanatnyi állása a következőképp összegezhető. A baranyai
közigazgatási hivatalban a használatbavételi engedély ellen a civil
szervezetek által benyújtott fellebbezéseken dolgoznak. A telekhatár-
rendezés miatt a Legfőbb Ügyészség perre készül az elutasított óvások után,
az ombudsman pedig büntetőfeljelentést tett a kecskeméti jegyző ellen.
Eközben az ES Invest tulajdonosai a Fővárosi Bírósághoz fordultak, és 100
millió forintot követelnek az ombudsmantól személyiségi jogaik megsértése
miatt. „Lehet, hogy a viták még évekig eltartanak, ám az épület működésére
biztosan nem lesz hatásuk” - szögezte le a HVG-nek Somogyi Endre, az ES
Invest egyik tulajdonosa. Tény, hogy a vitatott építészeti alkotás egyetlen
nap alatt beépült a város életébe, és nem következett be a megjósolt
közlekedési káosz sem. Így Somogyi szerint a beruházás biztosan megtérül
majd a tervezett 11 év alatt - erre a futamidőre nyújtott ugyanis 20 millió
eurós hitelt a cégnek a CIB Bank Rt. A máris 10 milliárd forint értékűre
becsült plázában 95 bérlő kapott helyet havi 6-35 eurós négyzetméterenkénti
bérleti díj fejében, és megnyitotta regionális irodáját az OTP is. A
helyiek tudni vélik, hogy az épület tetején egyenesen Csányi Sándor
elnöknek épül majd helikopterleszálló. Egyébként pedig már vevő is
jelentkezett a Malomra: egy multinacionális cég 17 milliárd forintot kínált
a kecskemétiek édes mostohagyerekéért.
G. TÓTH ILDA | http://archivum.hvg.hu/article/200535Gazdasagcikk4921AKECSKEMETIMALOMKOZPONTBOTRA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/durva-orles-a-a-kecskemeti-malom-kozpont-botranysorozata | HVG | hungarian-news | 2005-09-03 00:00:00 | [
"Fekete Csaba",
"Peredi Katalin",
"Somogyi Endre",
"Szécsi Gábor"
] | [
"Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal",
"ES-Invest Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"engedély"
] | [
"Malom Center"
] |
|
1,684 | Megbüntetett mozik – A GVH pert nyert a kartellező forgalmazókkal szemben | 2007.05.07. 23:00
Véglegesen pert nyert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) négy moziüzemeltető cég ellen. Április végén a Fővárosi Ítélőtábla után a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta a döntést, amely összehangolt, egységes jegyáremelés miatt több tíz millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.
A 2002 óta húzódó kartellügyben az Intercom Rt., az UCICE Kft. és a Ster Century Magyarország Kft. 83 millió, míg a Budapest Film Kft. 38 millió forintos büntetést érdemelt. A négy vállalkozás még nem fizette be a bírságokat, s amíg kézhez nem kapják a végleges határozatot, a sajtónak sem nyilatkoznak.
A jogerős döntésre öt évet kellett várni. A négy moziüzemeltető a Star Wars egyik epizódjának 2002-es bemutatója előtt – a szaknyelv szerint egymással „összebeszélve” – drasztikus áremeléssel kínálta a jegyeket a Mammut, az Eurocenter, a Lurdy Ház, a Duna Plaza, a Campona, a WestEnd, illetve a MOM Park bevásárlóközpontokban.
A versenyhivatal ezért vizsgálódni kezdett, s az elhúzódó per során iratokkal, tanúvallomásokkal bizonyította, hogy az érintettek valóban kartellszerűen hangolták össze árpolitikájukat. A peranyagok szerint a négy üzemeltető a 2002. április 25-i áremelés időpontját, mértékét előzetesen egyeztette egymással, így magatartásuk versenytörvénybe ütközött. Alapvető elvárás ugyanis, hogy a cégek a piaci döntéseiket önállóan hozzák meg. Bár a versenytársak közötti együttműködés önmagában megengedett, jogtalan, ha általa az alapkockázatokat kiiktatják, ráadásul a fogyasztót magasabb ár megfizetésére kényszerítik. A multiplex moziknak ez különösen tiltott, ez indokolja a több tíz milliós szankciót.
A GVH honlapján részletesen ismerteti a kartellezésben részt vevő cégek taktikáját, az eljárás során feltárt, versenyjogot sértő tényeket. A döntés ellen az elmarasztalt vállalkozások a Fővárosi Bírósághoz fordultak, ám az elutasította keresetüket. Ezt követően a moziüzemeltetők jogorvoslatot kértek a Fővárosi Ítélőtáblától, de az tavaly nem tartotta megalapozottnak fellebbezésüket.
A végső szót az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság mondta ki az idén április 25-én. Eszerint a GVH jogszerűen határozott, így a büntetés kifizetése kötelező.
A magyar mozipiac 1990-től jelentős változáson ment át. Csökkent a mozitermek száma, megjelentek a legalább hat teremmel rendelkező multiplexek, s a szolgáltatók többsége láncokba szerveződött. Az önálló mozik úgy számukat, mint piaci részesedésüket tekintve, visszaszorultak. A fővárosi multiplexek egy-egy bevásárlóközpont felépülésével együtt létesültek.
Mára már itt is túlkínálat van, a mozik veszteségesek. Az üzemeltetők elsősorban a reklámozásban, speciális szolgáltatásokban (internetes helyfoglalás, bérlet, kedvezményes nap, elővetítés) versenyeznek egymással. Ezzel együtt a gyenge kihasználtság és a magas állandó költségek (bérleti díj, hiteltörlesztés, rezsi) miatt céljuk az árak uniós színvonalra emelése. Igaz, európai mérték szerint a közvetlen állami elvonás (áfa, kulturális járulék, zenei és szerzői jogdíjak) itthon magasnak számít: a jegyárak közel húsz százalékát teszi ki.
Az éles piaci versenyben mégsem az egységben végrehajtott mozijegyár-emelés a megoldás, mint azt a GVH precedens ítélete is bizonyítja. | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/05/megbuntetett-mozik | https://web.archive.org/web/20240219101814/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/05/megbuntetett-mozik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megbuntetett-mozik-a-a-gvh-pert-nyert-a-kartellezo-forgalmazokkal-szemben | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-05-08 00:00:00 | [] | [
"Budapest Film Kft.",
"Intercom Rt.",
"Ster Century Magyarország Kft.",
"UCICE Kft."
] | [] | [
"média",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
|
1,685 | MDF-levél a Centrum Kft.-ről | MDF-levél a Centrum Kft.-ről
Az MDF levélben kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, MSZP-elnök és Orbán
Viktor Fidesz-elnök támogatását ahhoz, hogy felállhasson a Centrum Parkoló
Kft. ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság - jelentette be Dávid Ibolya, a
demokrata fórum elnöke hétfőn. Az MDF azért indította ezt a kezdeményezést,
mert "szeretnénk a Centrum Parkoló Kft. zűrös ügyeiben és a politikai
hátterében tisztán látni. Mi azt kérjük ebben a két levélben, (...) hogy
járjanak elöl jó példával, írják alá a határozati javaslatnak az
aláíróívét" - mondta Dávid Ibolya. (MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-445635 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-level-a-centrum-kft-rol | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-08 00:00:00 | [] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,686 | Üldözésmánia – VÁDEMELÉS KELLER VADÁSZATÜGYÉBEN | A vadászati szokások és a politikai meggyőződés szoros korrelációban állnak - ez a megállapítás a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) vádiratából következik, amelynek alapján hivatali visszaéléssel és személyes adatokkal visszaéléssel vádolják a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) időközben megszüntetett közpénzügyi államtitkárságának volt munkatársát. Az államtitkárságot annak idején vezető Keller László (MSZP) országgyűlési képviselő nagy vihart kavart tavalyi vadászati vizsgálata (HVG, 2004. június 4.) következményeként született vádiratban ugyanis az ügyészség így fogalmaz: "A kért adatok alkalmasak arra, hogy az érintettek személyére, vadászati szokásaira, személyes kapcsolataira, esetleg a politikai beállítódására lehessen következtetni." Keller annak idején vadászati naplókat és egyéb dokumentumokat kéretett magához annak tisztázására, fizetnek-e a közéleti szereplők a protokollvadászatokért, illetve milyen feltételekkel ad bérbe az állam vadászterületeket.
Keller egykori munkatársa tulajdonképpen a főnöke helyett került a vádlottak padjára. Polt Péter legfőbb ügyész ugyanis a nyomozás megindításakor kérte az Országgyűléstől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, de a parlament nem adta ki Kellert. A nyomozóhivatal azonban a jelek szerint nem adta fel, a T. Ház tavaly decemberi határozata ellenére csak idén áprilisban szüntették meg az exállamtitkárral kapcsolatos nyomozást, akire egyébként mindennek ellenére - s annak dacára, hogy tanúként sem hallgatták ki az ügyben - jelentős szerepet osztottak a vádiratban is. A tényleges vádlott például "csak" társtettesként tűnik fel, a vádirat szinte kizárólag Kellerről szól, akinek terhére egyebek mellett azt róják, "jogosulatlanul kívánt előnyös helyzetbe jutni" a kért adatok, illetve az azok alapján folytatott további kutakodás eredményeképp (hogy mi volna az előny, arról az ügyészség nem tesz említést). Keller mindezért rágalmazás gyanújával a napokban feljelentette a vádiratot jegyző Keresztes Imrét, a Fővárosi Főügyészség (FF) kiemelt ügyek osztályát vezető ügyészt, illetve jó hírnév megsértése miatt polgári pert indított Polt, valamint a Legfőbb Ügyészség ellen. Az FF hétfői közleményéből kiderült: a bírói gyakorlat szerint a vádirat tartalmán nem alapulhat rágalmazási eljárás.
A volt közpénzügyi politikai államtitkárnak egyébként szilárd meggyőződése, az ominózus vadászati ügy volt a fő oka hivatala tavalyi megszüntetésének. Holott Keller ebben az eljárásban nem tett mást, mint ami a dolga volt: meg kívánta tudni, kik azok, akik állami tulajdonú földeken hódolnak szenvedélyüknek, s ezt milyen feltételekkel teszik, magyarán - ahogyan erre számos jel utalt - károsul-e a közvagyon. Polt szerepe különösen érdekes: a fővádló ugyanis alkalmasint sértettje is a vélelmezett jogosulatlan adatkezelésnek, hiszen egy időben gyakran megfordult a történet kiindulópontjaként számon tartott Somogy megyei vadászmezőkön.
A főszereplő azonban mégsem a legfőbb ügyész. A feljelentést Perenyei Tamásnak, a szenvedélyes vadász hírében álló bankár, Csányi Sándor érdekeltségeihez kötődő, somogyi vadászterületeket bérlő Fauna Rt. jogászának irodája tette (a mentelmi ügyben hozott országgyűlési határozat szerint maga a Fauna). A KÜNYH egyébiránt meglehetősen akadozó nyelvi fordulatokkal szóvá is teszi - bár ezzel kapcsolatban nem ró bűncselekményt senki terhére -, hogy az ügyről a sajtó is értesült, s olyan cikkek születtek, amelyekben "gazdasági, politikai témakörbe tartozó következtetések" szerepelnek, "például bankvezetők terjeszkedési terveiről, politikai jelentőséggel bíró személyek addig nem ismert, számukra hátrányos következtetések levonására alkalmas vadászati kapcsolatairól, illetve erdészeti vállalatokban szerzett politikusi befolyásról".
Második oldal (Oldaltörés)
Az ügyészek a jelek szerint felületesen olvasták a sajtót. Vélhetően azt a tényt aposztrofálták "politikusi befolyásnak", hogy az állami tulajdonú Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. (Sefag) igazgatósági tagja Francz Rezső és Karl Imre volt MSZP-s országgyűlési képviselő, illetve 1999 óta Lenk Géza bankár, aki 2001-től fogva Csányi egyik helyettese az OTP Bank Rt.-ben, miközben Kovács Antal, az OTP dél-dunántúli regionális igazgatója a Sefag felügyelőbizottságában elnököl. A vádirat - ki tudja, mi okból - utal az erdészeti cégek sajtó által elemzett fúziójára is, arra, hogy a Sefagba (sokak, így az átvett cég menedzsmentje által vitatott módon) beolvasztották a konkurens szomszédvárat, a Lábod Vad- és Erdőgazdálkodási Rt.-t (HVG, 2004. szeptember 18.).
Ami pedig a "hátrányos következtetések levonására alkalmas" kapcsolatokat illeti, a közügyek iránt érdeklődő szemlélődőkben aligha keltett meglepetést, hogy kiderült, a társadalmi elit tagjai közül gyakorlatilag mindenki vadászik mindenkivel: bankárok, főrendőrök, vezető (olykor az erdészeti cégekben az állami tulajdonost képviselő) köztisztviselők - s politikusok, a pártpaletta valamennyi oldaláról (HVG, 2004. március 6.). Sok esetben minden jel szerint térítésmentesen, legalábbis erre enged következtetni, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-ben szemérmes frappánssággal például "kapcsolattartó elejtésnek", vadászberkekben protokoll- vagy állományszabályozó hajtásnak nevezik az ilyen társadalmi eseményeket.
A három állami vállalat, amellyel kapcsolatban Kellerék adatot - a vadászati naplókon túl trófeabírálati jegyzéket és számlákat - kértek a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) megyei hivatalától, a Sefag, a Lábod, illetve a Honvédelmi Minisztérium (HM) tulajdonában álló HM Kaszó Erdőgazdaság Rt. volt. A vád alá helyezett volt köztisztviselő szerepe egyébként az ügyészség szerint is kimerült abban, hogy ő volt a Keller "által megbízott személy a vadászati adatok bekérésére irányuló XXXIX/474. sz. ügy intézésével", s e minőségében egy ízben ő vette fel a telefont, amikor az FVM illetékese volt a vonal másik végén. Vagyis a Faunától az államtitkárság nem kért semmit, s a cégre vonatkozó adat közvetítő útján sem került a MEH-hez (Keller most állítja a HVG-nek, nemcsak hogy ki sem hallgatták, de iratokat sem vittek el tőle az ügyészek), a cégjogász - egyébként az Orbán-kormány idején a HM közigazgatási államtitkára - mégis először Péterfalvi Attila adatvédelmi országgyűlési biztoshoz, majd az ügyészséghez fordult, mint utóbb kiderült, eredménnyel. Annak idején egyebek mellett arra hivatkoztak, Kellerék eljárása olyan, mintha szállodai bejelentőkben, vacsoraszámlákban kutakodna a közhatalom. A KÜNYH például azt is a jogilag nem vádolható Keller terhére rója, hogy annak idején nem tett eleget Péterfalvi felkérésének, s nem semmisítette meg a már beszerzett vadászati adatokat. Holott a közpénzügyi államtitkár végül a legjobb meggyőződése ellenére bezúzatta a dokumentumokat, igaz, előbb - az úgynevezett üvegzsebtörvény (HVG, 2004. június 19.) előírásaira hivatkozva - polgári pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságáért. Ettől később elállt, mivel államtitkársága felszámolásával a procedúra okafogyottá vált. | https://hvg.hu/itthon/200533HVGFrissa187 | https://web.archive.org/web/20210131095732/https://hvg.hu/itthon/200533HVGFrissa187 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uldozesmania-a-vademeles-keller-vadaszatugyeben | HVG | hungarian-news | 2005-08-20 00:00:00 | [
"Keller László",
"Polt Péter"
] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vadászat"
] | [] |
|
1,687 | Kulcsár, a videósztár | HVG 2005/33 08.20. 97. • Társadalom • cikk, címlapsztori, keretes
Kulcsár, a videósztár
Alighanem csalódott az, aki megdönthetetlen bizonyítékot várt a Kulcsár
Attila ügyészségi kihallgatását dokumentáló videofelvételtől akár arra,
hogy minden a legnagyobb profizmussal zajlik, akár az ellenkezőjére, vagyis
arra, a brókerbotrány nyomozói valami ködös prekoncepció által vezetve
tollba mondják a fő gyanúsítottnak, mit kell bevallania, s mivel terheljen
másokat. A brókerbotrány rendőrségi nyomozását felügyelő Fővárosi
Főügyészségen tett vallomássorozat egyik epizódjáról készült többórás
felvételről először a Stop.hu internetes hírportál tudósított a múlt héten
(HVG, 2005. augusztus 13.), majd vasárnap este a Magyar Televízió sugárzott
belőle egy negyedórás összeállítást.
Aki mostanában testközelből szemlélt gyanúsítotti kihallgatást, tisztában
van vele, hogy az események korántsem a középkori avagy a diktatúrákra
jellemző szabályok szerint zajlanak (ha pedig mégis, az bűncselekmény). A
kulturált, a terheltet ha egyenrangú félként nem is kezelő, de - az
ártatlanság vélelme okán - emberszámba vevő hangnem alkotmányos
követelmény, az ennél barátságosabb hangütés pedig a bűnüldözői taktika
része lehet. „A vallomás érdekében bármi megengedett” - jellemezték a
helyzetet rendőri források a HVG-nek. A hangulat, a tegeződés, a
szódázgatás ugyanakkor kétségtelenül alkalmas arra, hogy a laikusokban
megütközést keltsen, miközben voltaképpen mellékes.
A védő jogosítványait illetően megoszlanak a szakértői vélemények, az
azonban tény, az eljárásjogi szabályok engedélyezik az ügyvéd és védence
szabad, ellenőrzés nélküli konzultációját, elvileg akár azt is megtehetik,
hogy minden egyes kérdés után kivonulnak választ egyeztetni. Amikor tehát
Zámbó Gyula ügyvéd olykor maga felelt Kulcsár helyett, meglehet, a formális
korlátokat átlépte ezzel, a gyakorlatban viszont gyorsított az ügymeneten.
Hovatovább a gyanúsított hazudhat is, ez a jogai közé tartozik, csakhogy -
ahogyan Kulcsár az elmúlt napokban sokat idézett mondatával tette, mely
szerint „mikor szakad már le?” (tudniillik a plafon) - ha erre maga utal,
azt rutinos és szakszerű kihallgatóknak jegyzőkönyvbe kellene foglalniuk,
már csak a bíróság orientálása érdekében is.
Vagyis a jelek szerint az MTV-ben a kazettát kommentáló Kacziba Antal
nyugalmazott rendőr vezérőrnagynak volt igaza, amikor felkészületlennek
mondta az eljáró három ügyészt (az ügyészség hétfői közleménye szerint
Kulcsár kihallgatása „törvényes, szakszerű és eredményes” volt). És nemcsak
azért, mert az „évszázad gazdasági bűnügyének” nyomozásakor például nem
való szerencsétlenkedni a banki papírokkal, hanem főképp azért, mert
Kulcsár némelyik válasza további tucat kérdést generál, amelyek azonban -
legalábbis nyomban - nem hangzottak el. Egyelőre azonban egyetlen felvétel
vált közkinccsé, így elvileg elképzelhető, hogy az ügyészek utóbb
visszatértek egy-egy elvarratlanul hagyott szálra. Csakhogy a jegyzőkönyvek
zömének áttekintése után sem derül ki a bűncselekményről sokkal több, mint
a Kulcsár által a büntetőeljárás kezdetén írt önvallomásból; mintha a
főügyészséget valóban leginkább az exbróker politikai kapcsolatai, ügyfelei
érdekelték volna.
Az utóbbiakat egyébként Kulcsár három csoportba sorolta. Az első azoké,
akik nem tudtak semmiről, és veszteséget szenvedtek, ilyen volt mások
mellett Demján Sándor üzletember, Kónya Imre ügyvéd, egykori MDF-es
politikus, Pintér Dezső, az MTM-SBS Televízió Rt. volt elnöke, Pongrácz
Antal, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. A második csoport tagjai
szerinte elvileg sejthették, hogy valami bűzlik a K&H Equities Rt.-nél, ők
ugyanis vagy a szokásosnál lényegesen busásabb hasznot zsebeltek be, vagy
borítékban kaptak pénzt az időközben szintén gyanúsítottá vált Szekér
Gyulától (Taxis Gyuszi). Közéjük sorolta az ügyészek előtt Kulcsár Endrényi
Évát, Kovács László korábbi külügyminiszter, jelenlegi EU-biztos
barátnőjét, Karl Imre volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, ifjabb Mudura
Sándort, a jelenleg gyanúsított Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal
volt helyettes államtitkárát és a Sláger Rádió Rt.-t. Akadtak továbbá, akik
mindenről tudtak - vallomása szerint Kulcsár maga okosította ki őket -, sőt
eleve azért keresték meg a brókert, hogy lefölözzék a törvénytelen
tranzakciókat. Így például Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt
vezérigazgató-helyettese, Nagy Károly korábbi libériai tiszteletbeli
konzul, Forró Tamás médiavállalkozó (ők gyanúsítottak), illetve a kőbányai
önkormányzat. | http://archivum.hvg.hu/article/200533Tarsadalomcikk2417Kulcsaravideosztar.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-a-videosztar | HVG | hungarian-news | 2005-08-20 00:00:00 | [
"Demján Sándor",
"Endrényi Éva",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Karl Imre",
"Kodela László",
"Kónya Imre",
"Kulcsár Attila",
"Mudura Alexandru",
"Nagy Károly",
"Pintér Dezső",
"Pongrácz Antal"
] | [
"Betonút Zrt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"MSZP",
"Sláger Rádió Rt.",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [] | [] |
|
1,690 | KULCSÁR-VIDEÓ | HVG 2005/32 08.13. 13. • Hét Nap • hír
KULCSÁR-VIDEÓ
Nem befolyásolták az ügyészek Kulcsár Attila vallomását - reagált a HVG-nek
Zámbó Gyula, a K&H-brókerbotrány fő gyanúsítottjának ügyvédje arra a hétfői
információra, amely szerint a gyanúsítotti kihallgatásokról a Fővárosi
Főügyészségen készült videofelvételek azt tanúsítják, hogy az exbrókert
baráti hangnemben faggatták az ügyészek, akik olykor ki is okosították a
mondanivalóról. A hírt a Stop.hu internetes hírportál közölte hétfőn, de
nem tette letölthetővé a teljes felvételt, amelynek hitelességét -
lapzártánkig - így mindössze egy illusztrációként használt kimerevített
képkocka igazolja. Ezen egyébként Kulcsár látható öltönyös férfiak
társaságában, mindannyian egy asztalt ülnek körbe, előttük ásványvizes
palackok és iratok. Az online hírlap szerint egyébként a kihallgatáson
három ügyész - köztük a kérdező, Ihász Sándor jelenlegi fővárosi fővádló -,
valamint Kulcsár és Zámbó vettek részt. Kulcsár - a Stop.hu cikke szerint -
állítólag olykor nyomdakész vallomást olvasott fel, máskor visszakérdezett:
„mondjam másként?” | http://archivum.hvg.hu/article/200532HetNaphir1213KULCSARVIDEO.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-video | HVG | hungarian-news | 2005-08-13 00:00:00 | [
"Ihász Sándor",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [] | [] |
|
1,691 | Alezredes vád alatt | HVG 2005/31 08.06. 91. • Társadalom • cikk, keretes
Alezredes vád alatt
Mi folyik itt igazságszolgáltatás címszó alatt? - tette fel a kérdést keddi
sajtóértekezletén, elsőként a Kulcsár Attila egykori sztárbróker vallomása
alapján besározottak közül, a hivatali visszaéléssel és közokirat-
hamisítással a múlt héten megvádolt Molnár Csaba. Az Országos Rendőr-
főkapitányság (ORFK) jelenleg rendelkezési állományban lévő alezredesét, a
K&H-brókerbotrány egykori nyomozóját, aki egyébként annak idején Bécsben
oroszlánrészt vállalt Kulcsár elfogásában, kizárólag az exbróker terhelő
tanúvallomására alapozva vádolja a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal. A
vád szerint Molnár 2003-ban - azért, hogy legyen oka megtagadni a
Pannonplast-ügy nyomozását - engedte az exbrókernek, hogy ő mondja tollba
Molnár akkori helyettesének, a szintén vádlott Bacsi János őrnagynak Nagy
Károly libériai tiszteletbeli konzul vallomását. Az alezredes a vád szerint
- nem tudni, milyen indokkal - egy héttel visszadátumozta az utóbb hozott
nyomozásmegszüntető határozatot is.
Molnár hangsúlyozta, rendben lévő, hogy az ügyészség nagy hangsúlyt fektet
egy tanúvallomásra, de az már érthetetlen, hogy azt akkor is valósnak
fogadja el, ha minden más közlésnek, adatnak, ténynek ellentmond. Kulcsár
szavával - amelynek alapján, ha igazat beszélt volna, az exbrókernek is
vádlottnak kellene lennie ebben az ügyben is - nemcsak Molnár, Bacsi és
Nagy szava áll szemben, hanem az alezredes mobiljának utólagos
helymeghatározása is, amely arra utal, hogy az ominózus kihallgatás idején
a vádlott rendőrtiszt nem is volt az ORFK Aradi utcai épületében. Hasonló a
helyzet az állítólagos visszadátumozással: az ügyészségi nyomozók által
vélelmezett valódi határozathozatalt megelőzően számos, a Fővárosi
Főügyészségen készült okirat hivatkozik az ORFK nyomozásmegszüntetésére,
miközben Molnár szavát támasztja alá a rendőrségi számítógépes adatbázisban
őrzött dátum, illetve a határozatot kézbesítő futárszolgálat nyilvántartása
is. Molnár másik ügyében, amelyben az ügyészség vesztegetés, hivatali
visszaélés és államtitoksértés miatt emelt vádat, feltételezve, hogy
pénzváltással foglalkozó üzletembereket pénzmosási ügyekről tájékoztatott,
s cserébe kisebb ajándékokat fogadott el (HVG, 2004. július 10.), első
fokon felmentő ítéletet hozott a bíróság; jogerős döntés az ősszel várható. | http://archivum.hvg.hu/article/200531Tarsadalomcikk1968Alezredesvadalatt.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alezredes-vad-alatt | HVG | hungarian-news | 2005-08-06 00:00:00 | [
"Bacsi János",
"Molnár Csaba (ORFK)",
"Nagy Károly"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Rendőrség"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
|
1,692 | A Varga-szál | HVG 2005/31 08.06. 90. • Társadalom • cikk, keretes
A Varga-szál
Milliárdos áfacsalási ügye miatt a bíróság múlt pénteken előzetes
letartóztatásba vette Varga Tamást, a Fidesz egykori gazdasági
tanácsadóját, akit a múlt hét közepén hoztak haza Hollandiából, ahol
kiadatási őrizetben volt. A két bűnügyben - luxusautók csempészete, illetve
egy dunaújvárosi részvénycsalás miatt - jogerősen elítélt, Magyarországról
2000-ben megszökött Vargát április elején kapták el Amszterdamban (HVG,
2005. április 16.). Ügyvédje, Zamecsnik Péter a HVG-nek elmondta, korántsem
biztos, hogy ügyfelének börtönbe kell vonulnia, a már lezárt eljárásokban
ugyanis perújítást kezdeményez arra hivatkozva, hogy Varga távolléte okán a
védelem joga nem érvényesülhetett maradéktalanul, illetve - az
autócsempészet-ügyben - időközben a vádlott számára kedvezően módosultak a
vámjogszabályok.
Bár a ma is csak 42 éves Vargának több mint egy évtizede, 1992 óta nincs
köze a Fideszhez - ezt a tényt a pártban most nem győzik hangsúlyozni -,
aligha kockáztat sokat, aki azt jósolja, a baloldal a 2006-os választási
kampányban az MSZP-t kényesen érintő Kulcsár-ügy ellenpontjaként próbálja
felhasználni az egykori pártszakértő bűnügyét. Noha a fideszes kapcsolat
híre finoman fogalmazva sem friss információ, tény, hogy Varga annak idején
bensőséges viszonyt ápolt a jelenleg is regnáló pártvezetéssel, s az ő
édesapja vitte 1990-1993 között az akkori fideszes pártcég, a Fico Kft.
könyvelését. Csakhogy míg Varga feladata - Simicska Lajos asszisztenciája
mellett - kezdetben a Fidesz gazdasági hátországának megteremtése volt,
azon cselekmények esetében, amelyek miatt végül a bíróság elé került, semmi
sem utal pártfinanszírozás (vagy ellenkezőleg: a pártkassza megcsapolása)
gyanújára. Sőt utolsó és legvaskosabb ügyét éppen az akkoriban Simicska
vezette Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezdte vizsgálni.
A Varga-ügy politikai célú felmelegítése - hacsak a hazahozott vádlott nem
ígért bárkinek részletes párttörténeti előadásokat - akár vissza is üthet a
kampánybeli adok-kapok során. Emlékezetes, hogy 2002 után végül nem
találtak fogást Wermer Andráson, a Fidesz egykori kampánystratégáján se,
aki most háborítatlanul élvezi csévharaszti birtokát - igaz, az ő ötleteit
használják a jelenleg hatalmon lévők is. | http://archivum.hvg.hu/article/200531Tarsadalomcikk1209AVargaszal.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-varga-szal | HVG | hungarian-news | 2005-08-06 00:00:00 | [
"Simicska Lajos",
"Varga Tamás",
"Wermer András"
] | [
"Fico Kft.",
"Fidesz"
] | [] | [
"csalás",
"csempészet"
] | [] |
|
1,693 | Sissi-fusi – HOLTPONTON A GÖDÖLLŐI KASTÉLY FELÚJÍTÁSA | HVG 2005/31 08.06. 75-77. • Gazdaság • cikk
HOLTPONTON A GÖDÖLLŐI KASTÉLY FELÚJÍTÁSA
Sissi-fusi
Hónapok óta nincs ügyvezetője az Erzsébet királyné egykori kedvenc
kastélyát működtető közhasznú társaságnak, mert Gödöllő polgármestere nem
fogadta el a kulturális tárca jelöltjeit. A cég lassan feléli a vagyonát,
az immár egy évtizede halogatott szállodaépítés pedig kimaradt az üzleti
tervből.
Egy rossz házasságnál jobb egy korrekt válás - többen úgy vélik, ez a tétel
érvényes a Magyarország legnagyobb barokk műemlékét működtető Gödöllői
Királyi Kastély Kht.-ra is. A céget 11 évvel ezelőtt hozta létre a magyar
állam mint többségi és Gödöllő városa mint kisebbségi tulajdonos, valamint
elenyésző, egyszázadnyi tulajdonhányaddal a MaHill Mérnökiroda Kft. Az
ismétlődő válságok nem csak az együttműködés kényszerűségéből fakadnak,
sokkal inkább a kormányváltásokhoz, valamint a velük összefüggő személyzeti
kérdésekhez kapcsolódnak.
A kastélyt működtető kht alapító okiratát a Boross-kormány végnapjaiban a
szintén MDF-es gödöllői polgármester, Gémesi György szája íze szerint
fogalmazták meg: az 1994. június 27-én kelt dokumentum szerint a
meghatározó döntésekhez 75 százalékos többségre van szükség, amit egyik
tulajdonos sem tud önállóan garantálni. Gödöllő önkormányzata - bár
törzsbetéte az alapításkori 28,68 százalék helyett ma már csak 15,82
százalékot tesz ki - változatlanul a szavazatok 26 százalékát birtokolja,
így hozzájárulása nélkül nem lehet új igazgatót választani, holott a
korábbi vezető, az 1999-ben kinevezett Körösvölgyi László megbízatása már
2005. május 23-án lejárt. Azóta ötször bizonyult sikertelennek az
igazgatóválasztás, amit a HVG-nek nyilatkozó Gémesi azzal magyaráz, hogy az
államot képviselő kulturális tárca „nevetséges neveket dobott be”. A
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) ugyanakkor a kisebbségi
tulajdonost okolja a törvénytelen állapot előidézéséért, azzal érvelve,
hogy már hét jelöltet ajánlott a városnak, ám Gödöllő sorra elutasította
őket. Az NKÖM eddig egyedül a Millenáris Kht. korábbi vezetőjének, az
egykor KDNP-s Mizsei Zsuzsának a nevét hozta nyilvánosságra, de a HVG
értesülései szerint a javasoltak között volt Bakonyiné Schubert Éva, a
kastély 1999-ben leváltott főépítésze, Gergely Zsolt, a felújításban részt
vevő Architekton Építő és Műemlékfelújító Rt. egyik igazgatója és Selmeczi
László muzeológus.
A kinevezés körüli szópárbajnak az vetett véget, hogy a kht érdekeire
hivatkozva az NKÖM és a gödöllői polgármester nyilatkozattételi
moratóriumban állapodott meg. Azt azonban a némasági fogadalom ellenére sem
rejtette véka alá Gémesi, hogy a feszültségek mögött Varga Kálmánt, a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét sejti. Varga a kilencvenes évek
elején a gödöllői Városi Múzeum igazgatójaként készítette elő a lelakott
épületegyüttes helyreállítását, ám a kht-t már nélküle alapították meg -
méghozzá a műemlékvédő szerint nem éppen gondos gazdaként. A Horn-kormány
hivatalba lépése után Vargát a kiemelt műemléki beruházások miniszteri
biztosává nevezték ki; elmondása szerint két évébe telt, míg sikerült
módosítania a társaság tulajdonosai közé bekerült MaHill Kft. szerződését,
amely a mindössze 100 ezer forintos törzsbetéttel rendelkező tulajdonosnak
havi nettó 4,5 millió forintos állandó megbízást juttatott, például
megvalósíthatósági tanulmányok készítésére. (A MaHill már 1991-ben előállt
a kastély többfunkciós hasznosítására vonatkozó elképzeléseivel.) S bár az
eredeti menetrend szerint az 1996-ra Budapestre tervezett világkiállítás
turistavonzó ékességének szánták volna Erzsébet királyné (Sissi) kedvenc
kastélyát, érdemi előrelépés csupán 1997 novemberében történt, amikor végre
kiírták a közbeszerzési pályázatot a kastély területén létesítendő szálloda
és rendezvényközpont kivitelezésére.
A megbízást - négy ajánlattevő közül - a gödöllői székhelyű és a gödöllői
kultúrát, sportot rendszeresen szponzoráló Architekton Rt. kapta meg.
Érdekes módon azonban a kht már 1998. március 20-án, mintegy két hónappal a
közbeszerzési eljárás vége előtt szerződött az Architektonnal... A
kivitelezés fő hitelezője az OTP Bank Rt. lett volna; csakhogy a
tárgyalások elhúzódtak, a kölcsön folyósítása így egy újabb
kormányváltásnyit váratott magára. Bár a folytatásról még 2001-ben
kormányhatározat döntött, a végül a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-től
felvett 1,262 milliárd forintos kölcsönt csak 2002-ben kezdték
felhasználni. És nem is szállodaépítésre, hanem a kastély Barokk
Színházának a helyreállítására.
Az újabb kormányzati ciklus újabb bonyodalmakat is hozott, mert az állami
tulajdonos által 2003-ban indított szakértői vizsgálat több
szabálytalanságot is feltárt Körösvölgyi ügyvezetésében. Ő korábban a
Hungexpo vezérigazgatója volt, és az ő fejéből pattant ki a Bécs-Budapest
expó gondolata. Ez a szakmai múlt azonban nem győzte meg a kht új
összetételű, Révész T. Mihállyal, az Országos Rádió és Televízió Testület
első elnökével, valamint Kacziba Antal nyugalmazott rendőr vezérőrnaggyal
„megerősített” felügyelőbizottságát (fb), amely „a jövőkép hiányára”
hivatkozva több mint egy éven át nem fogadta el a Fidesz-kormány idején
kinevezett vezetők üzleti tervét. Az fb azt is kifogásolta, hogy a több
mint 1 milliárd forintos hitelnek nem volt fedezete. Ez mára annyiban
beigazolódott, hogy a kht helyett az államnak mint kezesnek kell kifizetnie
2005. december 31-éig az első, 400 millió forintos törlesztőrészletet.
A szállodaépítés egyébként a gödöllői kastélyfelújítás amolyan állatorvosi
lova. Miközben a korabeli illetékes hatóság, az Országos Műemlékvédelmi
Hivatal már a kht alapítását és az ahhoz benyújtott terveket is azért
támogatta, mert a kastélymúzeum „önmagában nem teszi lehetővé a rendkívül
költségigényes helyreállítás finanszírozási forrásainak megteremtését, és
még kevésbé a működtetés során folyamatosan felmerülő költségek
biztosítását”, a bevételi forrásnak megálmodott szálló mind a mai napig
csak a tervezőasztalokon létezik. Igaz, ott több változatban is. A MaHill
Kft. egy vállalkozói tőkét is bevonó, nagyobb volumenű beruházást képzelt
el több mint száz szobával, uszodával, kiszolgáló helyiségekkel, ezzel
szemben a Varga miniszteri biztossága idején favorizált megoldás egy
mindössze 13 lakosztályos, elit közönségnek készülő hotel volt. S miközben
a két verzió hívei kölcsönösen életképtelennek minősítik a másik üzleti
terveit, a kht lassan működésképtelenné válik. A cég majdnem minden évben
veszteséges volt, miközben az állam egy évtized alatt 2 milliárd forintot
költött a kastélyra - igaz, ennek 90 százalékát 1994 és 2000 között.
Jellemző, hogy az ügyvezető műszaki helyettese, Ulechla Lajos az 1999.
november 1-jei taggyűlésen arra panaszkodott: ha forrás hiányában nem
tudják „lángmentesíteni” a tetőszerkezetet, egy tűz esetén akár 100 millió
forintos kár is érheti a kht-t.
Állandó vita tárgya a társaságba bevitt ingatlanok sorsa is. Gödöllő a kht
alapításakor öt városi ingatlannal tudta le 319,5 millió forintos
törzsbetétét. A tavaly május 26-ai taggyűlésen, amikor az állam
képviselőjeként Varga megvétózott egy 148 millió forintos
ingatlanértékesítést, Gémesi azt vágta a műemlékvédő fejéhez, hogy az ő
működése idején folyamatosan felélték a város által apportált ingatlanokat,
most pedig Varga elhatározta, hogy ellehetetleníti a kht-t. „Csinálja csak,
gépszerűen, de ne felejtse el, hogy más is figyeli ezt a piszkos munkát” -
olvasható Gémesi kifakadása a jegyzőkönyvben. A városi önkormányzat jogi,
igazgatási és ügyrendi bizottságának elnöke, Szakács Gyula viszont úgy
véli, Körösvölgyi volt az, aki elkótyavetyélt ingatlanokat, így például az
úgynevezett blahai strandot, amelyet a cégiratok szerint 2001-ben több
hektáros - bár romos - belterületként mindössze 40,5 millió forintért vett
meg az egykori labdarúgó szövetségi kapitány Mezey György cége, az MM
Dimenzió Kft. A szabaddemokrata politikus a HVG-nek azt is állította, a kht
törvénysértést követett el, mert a felélt vagyont az előírt három éven
belül nem pótolta.
A történet szereplői kifogyhatatlanok a munícióból. Gémesi úgy véli,
Vargának valójában az a célja, hogy visszakerüljön a Gödöllői Királyi
Kastély Kht.-hoz. Gémesi ellenfelei szerint pedig nem véletlen, hogy a
polgármester az ügyvezető eddigi helyettesét, Gönczi Tibort akarja a
megüresedett vezetői székbe ültetni; ő ugyanis az Orbán-Torgyán-kormány
alatt az Agrármarketing Centrum Kht. ügyvezetője volt, így személyén
keresztül Gémesi a Fidesz-MPSZ támogatását is bebiztosíthatja a választások
évébe fordulva.
A csatározások közepette immár a kht megszüntetése is felmerült. Jóllehet
az államot pillanatnyilag képviselő Király Gabriella, a kulturális tárca
osztályvezetője a HVG kérdésére cáfolta, hogy lenne ilyen szándék, mégis
tartják magukat azok a hírek, miszerint a minisztérium jogászai dolgoznak
ezen a megoldáson is. Mindenesetre a cégjog alapján törvénytelen annak a
társaságnak a működése, amelynek nincs ügyvezetője. Így ha valaki
törvényességi felügyeleti eljárást indít, a cégbíróság megállapíthatja a
kht működésképtelenségét, és törölheti azt a cégjegyzékből. Ám ha nem ez
történne, és a kitűzött időpontig, vagyis augusztus 16-áig megválasztanák
is az ügyvezetőt, akkor sem lehet egyhamar új befektetőre számítani. A
szállodaépítés ugyanis, a tulajdonosok véleménykülönbsége miatt, kimaradt
az idei üzleti tervből. | http://archivum.hvg.hu/article/200531Gazdasagcikk4926HOLTPONTONAGODOLLOIKASTELYFE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sissi-fusi-a-holtponton-a-godolloi-kastely-felujitasa | HVG | hungarian-news | 2005-08-06 00:00:00 | [
"Körösvölgyi László",
"Mezey György"
] | [
"Gödöllői Királyi Kastély Kht.",
"MM Dimenzió Kft."
] | [
"Gödöllő",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"kastély"
] | [] |
|
1,694 | A DUNAÚJVÁROSI ALPOLGÁRMESTER BŰNÜGYEI | http://archivum.hvg.hu/article/200530Tarsadalomcikk5905ADUNAUJVAROSIALPOLGARMESTE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dunaujvarosi-alpolgarmester-bunugyei | HVG | hungarian-news | 2005-07-30 00:00:00 | [
"Sipos János"
] | [] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
||
1,695 | Bácskai-ügy: Kulcsár Attila a kérdések többségére nem választolt | Kulcsár Attila tanúvallomásában több kérdésre nem válaszolt, egyes kérdésekre azt mondta: nem emlékszik a történtekre illetve néhány kérdésben fenntartotta korábbi vallomását. Például azt is fenntartotta, hogy Bácskai Jánost tájékoztatta a Pannonplast-ügyről.
A tanú kihallgatását követően Bácskai János védője indítványozta, hogy az ítélőtábla tanúként hallgassa ki a részvényfelvásárlási ügyben korábban nyomozó Molnár Csabát és Papp Csabát, de ezt a bíróság elutasította. A per így május 21-én a perbeszédekkel folytatódik és ekkor várhatóan jogerős ítéletet is hirdet a bíróság.
A Bácskai János ellen indult perben egyszer már született egy elsőfokú ítélet, ebben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa megállapította a vádlott bűnösségét. Ezt az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2004 novemberében hatályon kívül helyezte és új eljárást írt elő. Az új eljárásban a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa tavaly februárban első fokon egy év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte Bácskai Jánost, valamint mellékbüntetésként döntött a vádlott lefokozásáról. A döntés ellen a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be, míg a vádhatóság tudomásul vette azt.
A Csongrád Megyei Bíróság elsőfokú ítélete szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2003 júniusában vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban a K and H Equities Rt.-nél. A brókercégnél különféle szabálytalanságokra utaló adatok merültek fel, ezért a felügyelet átfogó ellenőrzés indításáról döntött. Erről Kulcsár Attila tudomást szerzett, s mivel attól tartott, a vizsgálat felfedi illegális tranzakcióit, megkereste Bácskai Jánost. A brókercég befektetési üzletágának vezetője több alkalommal telefonon beszélt és személyesen találkozott a dandártábornokkal, s beszámolt neki a cégnél történt illegális tranzakciótól és sikkasztásról. Kulcsár Attila azt is elmondta, a bűncselekményekre a PSZÁF vizsgálata - mivel az okiratok jelentőségét felismerhetik - fényt deríthet, Kulcsár Attila arra kérte Bácskai Jánost, segítsen az iratokat kivonni a felügyeleti vizsgálat alól.
Az ítélet szerint a dandártábornok Papp Csaba alezredest, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának akkori munkatársát - a Kulcsár Attilától származó, bűncselekmény elkövetésére utaló információkat elhallgatva - arról tájékoztatta, hogy a K and H Equities Rt.-től iratok tűnhetnek el. Ezért célszerű, hogy azokat a rendőrség még a PSZÁF előtt beszerezze. A rendőrség munkatársai a brókercégtől megpróbálták az eredeti okiratokat elvinni, majd amikor megtudták, hogy a felügyelet csak másolatokat kaphat, ők is csak azokat kérték el.
A Fővárosi Ítélőtábla a per keddi tárgyalásán arra is felhívta a figyelmet, hogy a váddal ellentétesen is minősülhet a vádbeli bűncselekmény. Mint mondta, a hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás esetében felmerülhet a hivatali visszaélés lehetősége is. | http://nol.hu/archivum/archiv-445662-253306 | https://web.archive.org/web/20170125183745/http://nol.hu/archivum/archiv-445662-253306 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bacskai-ugy-kulcsar-attila-a-kerdesek-tobbsegere-nem-valasztolt | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-08 00:00:00 | [
"Bácskai János",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Pannonplast Rt."
] | [] | [] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,696 | Közvétkeztetés | http://archivum.hvg.hu/palogin.aspx?200530Tarsadalomcikk1921Kozvetkeztetes.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozvetkeztetes | HVG | hungarian-news | 2005-07-30 00:00:00 | [
"Szabó Tamás",
"Szekeres György"
] | [
"Duna-Rad Kft.",
"Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- és Hőszolgáltató Kft.",
"DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt.",
"Mag-Ház 2000 Kft.",
"Szent Pantaleon Kórház"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közmű",
"egészségügy",
"gazdálkodás"
] | [] |
||
1,697 | ZWACK-CÁFOLAT | http://archivum.hvg.hu/article/200530HetNaphir1063ZWACKCAFOLAT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zwack-cafolat | HVG | hungarian-news | 2005-07-30 00:00:00 | [
"Zwack Péter"
] | [
"Zwack Unicum Rt."
] | [] | [
"jövedéki adó"
] | [] |
||
1,698 | KARTELLGYANÚ PÉNZVÁLTÓKNÁL | http://archivum.hvg.hu/article/200530HetNaphir2601KARTELLGYANUPENZVALTOKNAL.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellgyanu-penzvaltoknal | HVG | hungarian-news | 2005-07-30 00:00:00 | [] | [
"AND NOW Kft.",
"Corner-Trade Kft.",
"Exclusive Change Kft.",
"Good Change Kft.",
"Northline Kft."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
||
1,699 | A szegedi expolgármester ingatlanügye | A szegedi Holt-Maros környéke rehabilitációjában közreműködők annyira bíznak a sikerben, hogy egykori önkormányzati telkeket vásároltak a környéken. Köztük van a város volt polgármestere, Bartha László, aki várhatóan megyei Fidesz-elnöknek jelölteti magát. | A szegedi expolgármester ingatlanügye
A szegedi Holt-Maros környéke rehabilitációjában közreműködők annyira bíznak a sikerben, hogy egykori önkormányzati telkeket vásároltak a környéken. Köztük van a város volt polgármestere, Bartha László, aki várhatóan megyei Fidesz-elnöknek jelölteti magát.
A Holt-Maroson épülő híd.
© Karnok Csaba
Szinte a semmiből épült híd a szegedi Holt-Maroson. A majdnem kész építmény egysávos ugyan, de akár kamionnal is át lehet hajtani majd rajta, két oldalán gyalogosok közelíthetik meg a csongrádi megyeszékhely Rózsadombját, ha majd a lehajtók is elkészülnek. Az építkezés 2003 decemberében kezdődött, de a városi önkormányzatnál is akadtak vezető beosztású hivatalnokok, akik még hetekkel később sem tudtak semmit a beruházásról, legalábbis erre utal, hogy a hírek hallatán a jegyzői irodából fotósokat küldtek ki, nézzenek már utána, örökítsék meg, mi készül ott. Holott a híd közpénzből, abból a keretből épült, amelyet a város a Holt-Maros környékének 1999 óta tartó, végéhez közeledő rehabilitációjára különített el.
A híd, a rehabilitáció, a közművesítés felértékelte az amúgy is frekventált környék ingatlanjait. Így nem jártak rosszul azok, akik 2000-ben szereztek meg három önkormányzati tulajdonú ingatlant a Derkovits fasorban. Egyikük, Novák Gyula, a tájrehabilitációt vezénylő önkormányzati cég, az SZVMF Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. vezérigazgatója. Telkéhez közel vásárolt közös ingatlant a kivitelező cég, a Szeviép Szerkezet és Vízépítő Rt. mélyépítési divízió főmérnöke, Mészáros István, illetve az adásvételi szerződéseket készítő, az önkormányzattal korábban több jogi ügyben is együttműködő szegedi Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda tagjának, Ádám Attila ügyvédnek a felesége, Kóczy Klára.
A harmadik telek időközben ismét gazdát cserélt: 2003 nyara óta Bartha László (Fidesz-MPSZ) országgyűlési képviselőé, volt fideszes polgármesteré, aki a privatizációkor, vagyis 2000-ben az eladó szegedi önkormányzatot képviselte. A HVG értesülései szerint az ügylet gátat vethet az önkormányzat gazdasági ügyei kapcsán polgármestersége idején is sokat támadott Bartha (a 2002-es önkormányzati választásokon pártja Balogh Elemér jogászprofesszort indította a polgármesteri székért) újsütetű politikai álmainak: ő nem rejti ugyan véka alá, hogy a július közepi tisztújításon megyei pártelnök kíván lenni, fideszes berkekben azonban erre nem sok esélyt adnak. A városi tisztújításon már visszavonulót fújt a Bartha-csapat: a múlt heti szegedi csoportgyűlésen az expolgármester tolmácsolta, hogy az említett ügyvéd, Ádám Attila nem jelölteti magát városi elnöknek.
A két kisebbik telket az önkormányzat és jogelődje, a Szegedi Városi Tanács évtizedeken keresztül, évenként megújított haszonbérleti szerződéssel, bérbe adta két magánszemélynek, a harmadik egy részét - a legnagyobbat, amelyik a Derkovits fasor felől közvetlenül is megközelíthető - a Fő Fasori Általános Iskola használta, a diákok gyakorlati óráit tartották ott. A Derkovits fasor 64. szám alatti ingatlant 1999-ig kertként tüntették fel a haszonbérleti szerződésekben. Egy évvel később (2001. január 29-én visszamenőleg megkötött) 2000. november 1-jétől 2001. október 31-éig érvényes szerződésben ugyanaz a telek már beépítetlen ingatlanként szerepelt. Ennek a látszólag lényegtelen eltérésnek a szerződés aláírásakor még senki nem tulajdonított különösebb jelentőséget, két év múlva azonban perdöntő lett ez a fél mondat.
Felsrófolhatja a telekárakat (Oldaltörés)
Az 1887 négyzetméter alapterületű Bartha-féle telket 2000 nyarán Csíkos Attiláné vette meg 2,4531 millió forintért. A terület bérlőjét, Bakos Endrét nem értesítették az adásvételről, sőt az általa használt telek eladásának szándékáról sem, holott ő a korábbi években számtalanszor jelezte az önkormányzatnál, hogy megvenné, illetve szerinte elővásárlási jog is megillette volna. Az ügy érdekessége, hogy az önkormányzat 2000 nyarán adta el a telket, de a haszonbérleti szerződést nem mondták fel. Sőt az önkormányzat 2000. november 1-jétől 2001. október 31-éig újabb szerződést kötött Bakossal, holott a terület már Csíkosnéé volt. Bakos a bírósághoz fordult, kérte az adásvételi szerződés megsemmisítését, egyúttal elővásárlási joga megállapítását, de keresetét elutasították azzal, hogy a haszonbérleti szerződés nem termőföldnek minősülő "külterületi kert" területre, hanem "belterületi beépítetlen ingatlanra" vonatkozott, amire a bérlőnek nincsen törvény alapján elővásárlási joga. Jóllehet csak abban a szerződésben szerepelt beépítetlen ingatlanként a terület, amely - lévén, hogy a bérbeadó önkormányzat már nem volt tulajdonos - tulajdonképpen érvénytelen (tény, a földhivatal is beépítetlen területként tartja nyilván a földeket).
A földterületet Csíkosné három évvel később, 2003. június 11-én adta el Barthának, aki 2,8 millió forintot fizetett (a képviselő 2004-es vagyonnyilatkozatában építési telekként szerepel egy 1890 négyzetméteres ingatlan). Bartha a HVG-nek hangsúlyozta: nem ő, hanem a városi közgyűlés döntött az ingatlanok 2000-es eladásáról, s - mint minden esetben - betartották az előírásokat. Cáfolta a híreket, hogy Csíkosné férjével baráti viszonyt ápolna, mint mondta, a házaspárral az ingatlan-adásvétel óta - amikor már nem ő volt a polgármester - nem is találkozott. "Régen tervezek családi házat építeni Szegeden" - fogalmazott.
A másik két telek közül a kisebbet, a Derkovits fasor 52. szám alatti, 1437 négyzetméteres területet Novák Gyula, a nagyobbat, az iskola által hosszú évekig használt Derkovits fasor 32-36. szám alatti 2443 négyzetméternyi földterületet Kóczy Klára és Mészáros István vásárolta meg (11/25-öd-14/25-öd részben). Az előbbiért 1,8681, az utóbbiért összesen 14,658 millió forintot fizettek (a tetemes árkülönbözet abból adódhat, hogy Mészárosék telke közvetlenül is megközelíthető a fasor felől, míg Nováké csak szolgalmi úton). A szerződést Csíkos Attilánéhoz hasonlóan Novák is 2000. június 26-án írta alá, Kóczy és Mészáros pedig február végén. A Kóczy- Mészáros-féle ingatlanon az új tulajdonosok építkeztek, a telken két családi ház áll, az egyikbe már beköltöztek, a másik még nem készült el.
Bartha László a parlamentben.
A Holt-Maros-parti telekárakat alaposan felsrófolhatja, ha átadják a már majdnem kész hidat, ami a két, már magántulajdonú kisebb ingatlanhoz közvetlen bejárást tesz lehetővé a Hargitai utcából (így okafogyottá válik a szolgalmi átjáró). A híd tervezett építéséről a környékbeliek sem tudtak, csak azt látták, hogy 2003 decemberében - már az új, baloldali városvezetés idején -, még rendkívüli hidegben, felállított lámpák fényénél, sötétedés után is folyt a munka. Az önkormányzat vezetőinek - így Bartha expolgármesternek - a változásokat már a telekeladások előtt hivatalból ismerniük kellett, minthogy a terveket az önkormányzat rendelte meg, a térség rehabilitációja pedig évekkel korábban megkezdődött. A Holt-Marosig nyúló három önkormányzati telket a rehabilitáció és a híd felépítése után a korábbinál sokkal drágábban lehet értékesíteni. Kóczyék telkével átellenben most eladó egy 600 négyzetméteres telek 21 millió forintos irányáron, azaz négyzetméterenként hatszor annyiért, mint amennyire a szemfüles befektetőknek a maguké került öt évvel ezelőtt.
OLÁH ZOLTÁN / SZEGED, RÁDI ANTÓNIA | https://hvg.hu/itthon/200527HVGFriss174 | https://web.archive.org/web/20231223110538/https://hvg.hu/itthon/200527HVGFriss174 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/holt-telkek-a-a-szegedi-expolgarmester-ingatlanugye | HVG | hungarian-news | 2005-07-06 00:00:00 | [
"Ádám Attila",
"Bartha László",
"Csikós Attiláné",
"Kóczy Klára",
"Mészáros István",
"Novák Gyula (SZVMF)"
] | [
"Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
1,700 | Egyet köpni, egyet nyerni – VERSENYHIVATAL: ELENGEDETT MEGABÍRSÁG | HVG 2005/27 07.09. 77-78. • Gazdaság • cikk
VERSENYHIVATAL: ELENGEDETT MEGABÍRSÁG
Egyet köpni, egyet nyerni
Milliárdos büntetést úszott meg egy finn-belga vegyipari kartell, miután a
páros egyik tagja feladta magát a Gazdasági Versenyhivatalnál. A piacon a
„besúgást” viszont nem díjazzák.
Az eddigi legjelentősebb olyan kartellügyben hozott döntést a Gazdasági
Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa, amikor az összefonódásban érdekelt
társaságok egyike jelentette fel önmagát. Két vegyipari multicég, a finn
Kemira GrowHow Oyj. és a belga Tessenderlo Chemie SA. között az
állatitakarmányfoszfát-piacon Európa-szerte fennálló összejátszás
lepleződött le. A takarmányfoszfát európai piacának két vezető játékosa a
nyolcvanas évek óta informálta egymást az eladott mennyiségekről és
árakról, közösen értékelték a keresletet, felosztották egymás között a
piacot. Ha pedig valamelyikük a megállapodásban megszabott kvótánál többet
adott el termékéből, kompenzálta a másikat. A titkos szövetséget végül 2003-
ban a Kemira GrowHow adta fel Európa-szerte, leleplezve egyúttal a
Magyarországon eddig ismert leghosszabb ideje, 1991 óta fennálló kartellt.
A magát feljelentő finn céget a bírság elengedésével jutalmazta a magyar
versenyhivatal, pedig közlésük szerint a büntetés akár milliárdos
nagyságrendű is lehetett volna. A GVH-bírság plafonja az érintett piaci
forgalom 10 százaléka, és annál súlyosabb a büntetés, minél hosszabb időn
át szegi meg a versenyszabályokat a delikvens. Az alapul vehető forgalomról
nem nyilatkoztak ugyan a HVG-nek az érintettek, de a műtrágya- és
takarmánygyártással foglalkozó finn cég árbevétele tavaly meghaladta az
1,15 milliárd eurót (ehhez a magyar Kemira GrowHow 5,1 milliárd forinttal
járult hozzá). A műanyagok és vízkezelő szerek piacán is érdekelt
Tessenderlo forgalma tavaly - az 1,7 milliárd forintos forgalmú magyar
érdekeltségét, a Tessenderlo Chemie Hungária Kft.-t is beszámítva - 2
milliárd euró fölött volt. A vizsgálat megindítása után a belga cég is
együttműködött a hatósággal, így az ő, elvileg szintén milliárdos
nagyságrendű büntetését 131 millió forintra mérsékelte a GVH.
„Észrevettük, hogy az együttműködésünk a hatályos jogszabályokba ütközik,
ezért jeleztünk a hatóságnak. Nem szerettünk volna illegálisan működni” -
adott diplomatikus magyarázatot a HVG-nek a történtekre Keld Berg Poulsen,
a finn cég magyar leányának, a Kemira GrowHow Kft.-nek az ügyvezető
igazgatója. Nehéz azonban elképzelni, hogy az 55 százalékban finn állami
tulajdonban lévő Kemira-csoportnak 2003-ig fogalma sem volt arról, hogy
törvénybe ütköznek a Tessenderlóval kötött megállapodásai. A beismerő
vallomás idején a legjelentősebb esemény a cég életében az volt, hogy az
1920-ban alapított Kemira Oyj. műtrágya- és foszfátgyártó részlegét külön
cégbe, a Kemira GrowHow Oyj.-be szervezte ki. Az új részvénytársaságot 2004
októberében vezették be a helsinki tőzsdére, idén májusban pedig az alapító
társaság utolsó Kemira GrowHow-s részvényein is túladott, teljessé téve
ezzel az elszakadást. Poulsen azonban cáfolja, hogy a különválás és a
kartellmegállapodás leleplezése között bármiféle összefüggés lenne. A
hűtlenséget valószínűleg keserűbb szájízzel tudomásul vevő Tessenderlo
belgiumi sajtóosztálya - arra hivatkozva, hogy még nem kapták meg a
hivatalos értesítést - egyelőre nem nyilatkozott az esetről.
A kartellbe tömörült cégeket a GVH évek óta igyekszik rábírni, hogy önként
adják fel magukat a hatóságnál. A hivatal 2003 decemberében hirdette meg
úgynevezett engedékenységi politikáját, amely szerint a versenykorlátozó
megállapodások résztvevőinek a teljes bírságot elengedik, ha a GVH számára
addig ismeretlen kartellt elsőként jelentenek fel, a további bizonyítékok
fejében 20-50 százalékos mérséklésre számíthatnak az együttműködő cégek.
Tavaly júniustól októberig, az emlékezetes, 7 milliárd forintos bírsággal
záruló autópálya-kartell tárgyalásának idején még akciózott is a hivatal,
70-90 százalékos kedvezményt ígérve az önkéntes beismerő vallomásokért
(HVG, 2004. június 26.). A lehetőséggel ennek ellenére kevesen éltek:
tavaly öt ilyen ügy került a hatóság asztalára (amelyben összesen hat cég
szolgáltatott be bizonyítékokat), az idén azonban még egy sem.
Bár a versenytanács történetében másodikként amnesztiát kapott finnek
elégedettek a döntéssel, riasztó lehet az első önmagát feljelentő társaság,
a Royal Bau Építőipari Kivitelező Rt. példája. A versenyhivatal állítólag
diszkréciót ígért a cégnek, tavaly decemberben viszont sajtóközleményben
büszkélkedett el az első, az engedékenységi politika jegyében hozott
határozatról, amelyben egy 22 lakásos terézvárosi bérház kivitelezésére
kiírt közbeszerzési eljárás során összejátszó két céget marasztalt el, a
Royal Baut és a Construm Építőipari Kivitelező Kft.-t. A Royal Bau
büntetését el is engedték, az együttműködést megtagadó Construmot 16,5
millió forintnyi bírsággal sújtotta a versenyhivatal. A megállapodás
szerint a pályázat utolsó fordulójában a Contsrumnak a Royal Baunál
kedvezőbb ajánlatot kellett tennie. Ha a bontás után a Construm nyeri a
tendert, és a Royal Bau végez a második helyen, akkor a Construm visszalép,
így a két cég magasabb áron és jobb feltételekkel kaparinthatja meg a
megrendelést. Ha a második helyre nem a Royal Bau érkezik be, a Construm
megköti a szerződést. A munkán és a hasznon mindkét esetben 50-50
százalékban osztozott volna a két cég. A feljelentésről és a kartellről
Kovács Péter, a Royal Bau vezérigazgatója nem nyilatkozott a HVG-nek,
mondván, már így is túl nagy publicitást kapott a téma.
Önerőből azonban a versenyhivatal csak az összejátszások töredékét képes
feltérképezni, ezért a kartelleket feladó vállalkozások többet
kockáztathatnak, mint a titkukat magukba zárók. Az önfeljelentők ugyanis
csak a bírságot ússzák meg, nem mentesülnek az egyéb következményektől,
amelyek közül az egyik legsúlyosabb, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény
szerint öt évre kizárhatják őket a közbeszerzési eljárásokból. Ennél is
jobban tarthatnak azonban attól, hogy a besúgókban megrendül a megrendelők
és a versenytársak bizalma, így nem veszik be őket a további
megállapodásokba, holott az - hiába törvénytelen - a jó pénzt fizető
közbeszerzéseknél továbbra is nyerő stratégia lehet.
HERMAN BERNADETT | http://archivum.hvg.hu/article/200527Gazdasagcikk5573VERSENYHIVATALELENGEDETTMEGA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyet-kopni-egyet-nyerni-a-versenyhivatal-elengedett-megabirsag | HVG | hungarian-news | 2005-07-09 00:00:00 | [
"Kovács Péter (Terézváros)",
"Poulsen Keld Berg"
] | [
"Construm Kft.",
"Kemira",
"Royal Bau Rt.",
"Tessenderlo Chemie SA."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"vegyipar",
"építőipar"
] | [] |
|
1,701 | VERSENYELŐNY A MAGYAR TELEKOMNAK? | http://archivum.hvg.hu/article/200528Gazdasagcikk3484VERSENYELONYAMAGYARTELEKOMNA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/versenyelony-a-magyar-telekomnak | HVG | hungarian-news | 2005-07-16 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Dedinszky Ferenc"
] | [
"Elektronikus Kormányzati Központ",
"Magyar Telekom Nyrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
||
1,702 | MEGVÁDOLT HAJDÚ-BIHARI FŐRENDŐRÖK | http://archivum.hvg.hu/article/200526Tarsadalomcikk4887MEGVADOLTHAJDUBIHARIFOREND.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvadolt-hajdu-bihari-forendorok | HVG | hungarian-news | 2005-07-02 00:00:00 | [
"Kiss János",
"Ruszó Gyula",
"Sutka Sándor"
] | [] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
||
1,703 | ÚJABB MSZP-S FANTOMTAGCIRKUSZ | Újabb MSZP-s fantomtagcirkusz
Jogilag érvénytelen határozatokat hoztak az utóbbi évek MSZP-s kongresszusai - vélekednek a pártbéli fantomtag-toborzási botrányok kirobbantói. Legutóbb a kőbányai szocialisták keveredtek gyanúba; a budapesti kerületnél eközben az ügyészség nyomoz.
MSZP-s kártyatagkönyv
© Horváth Katalin
A Heves megyei Átány független polgármestere, Gönczi Mihály megütközéssel értesült arról, hogy ő az MSZP X. kerületi szervezetének tagja. A nála telefonon kutakodó kőbányai MSZP-tagoknak elmondta, soha semmi köze nem volt a pesti városrészhez, ahogyan a párthoz sem. Mindez idén márciusban történt. A párt egyes tagjaiban már ekkor megfogalmazódott a gyanú: minden második kőbányai MSZP-tag csak papíron létezik. Ezt alátámasztani látszott, hogy 11, találomra kiválasztott, egyébként vidéken lakó X. kerületi MSZP-tag közül 7 azt állította, soha nem váltott ki szocialista tagkönyvet - köztük volt a MIÉP maglódi alapítója is -, az egyik törökszentmiklósi "aktivistáról" pedig kiderült, hogy négy éve elhunyt.
A kerületi pártvezetés szerint a legutóbbi tisztújításkor hatalmon kívülre szorultak gerjesztik a feszültséget, az úgymond szakadárok - egyébként 15 alapszervezet - által életre hívott Tiszta közéletért Kőbányán mozgalom tagjai ezzel szemben kitartanak amellett, hogy "gyanús dolgok" zajlanak a pártban és a baloldali vezetésű önkormányzatnál. Az egyik helyi építőipari vállalkozó már lépett, az ő feljelentése alapján vesztegetés gyanújával nyomoz a Fővárosi Főügyészség ügyészségi nyomozóhivatala a kerületi önkormányzatnál.
A tavaly őszi tisztújítással elégedetlenkedők megkeresték a budapesti és az országos pártvezetést, s ennek nyomán Hiller István MSZP-elnök elrendelte, vegyék górcső alá a X. kerületi tagsági ügyeket, s szüneteltessék a felvételt. Az idén februári ellenőrzéskor nem bizonyosodott be, hogy akadnának - szocialista párti zsargonnal - vattatagok Kőbányán, a 30 alapszervezetben munkálkodó mintegy 1700 tag státusa rendben lévőnek tűnt - tájékoztatta a HVG-t Lénárt László, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke. Igaz, Lénárték maguknál az alapszervezeti titkároknál tudakozódtak, ami az elégedetlenkedők szemében olyan, mintha "a kecske leltározná a rá bízott káposztát". "A jogszerűen működő 15 kőbányai alapszervezet, a tisztességes tagság és a választók nevében kikérjük magunknak Lénárt állítását, különös tekintettel arra, hogy a tavaly szeptemberi küldöttgyűlésen még ő biztatott bennünket, hogy ne tűrjünk" - mondta most a HVG-nek Ficsór János, az MSZP-frakcióból a napokban kizárt kerületi képviselő. Lénárt ezzel szemben azt hangsúlyozta, az MSZP alapszabálya szerint a párttagok szabadon választhatnak alapszervezetet, így amíg tagdíjat fizetnek, szavazati joguk is van, miközben - bár ez a fővárosi alelnök szerint is ellentmondásos - semmi sem kötelezi őket pártmunkára.
Második oldal (Oldaltörés)
A kőbányai városháza.
A szakadárok nem adták fel. Az általuk elfogadhatatlannak tartott tagrevízió után Vass Barnabás kőbányai MSZP-tag ismét Hiller segítségét kérte, levelében azt állítva, hogy az áltagok toborzói utólag is manipulálják a belépési nyilatkozatokat, így próbálva eltussolni a csalást. Mindennek a hátterében Vass - akárcsak a többi Tiszta közéletért-mozgalmár - Kaszab Csaba gazdasági ügyekért felelős alpolgármestert sejti (ő lapzártánkig nem reagált a HVG megkeresésére). A pártelnöknek írt levél szerint a Kőbányára Hujber Ottó MSZP-közeli nagyvállalkozó cégcsoportjától érkezett Kaszab már 1999-ben tagtoborzásba kezdett, ő szólt például Vassnak, szerezzen embereket a pártba, "mindegy, honnan". Vass Debrecenből 54, Salgótarjánból 137, Budapestről 40 új tagot nyert meg, akik személyesen írták alá a belépési nyilatkozatot, de rendezvényekre nem jártak, és - Vass állítása szerint - tagdíjat sem fizettek.
Vass a HVG birtokába került levelében azt is írja, maga is jelen volt Kaszab Szent László téri irodájában, ahol a revízió idején napokon keresztül manipulálták a belépési nyilatkozatokat. "Ezeket a tagokat a tagnyilvántartásba nem vezették be. A központi nyilvántartásba nem kerültek, csak a küldöttlétszám megállapításához használták fel" - olvasható a Hillernek címzett levélben. A mozgalmárok most attól tartanak, mindez megismétlődhet az országos taglistafrissítésen, amelyet az új, csipkártya alapú tagkönyvek őszre tervezett kiosztásának apropóján, de a Vas, a Bács-Kiskun, a Hajdú-Bihar megyei (HVG, 2004. szeptember 11.; 2005. május 14.), majd a kőbányai fantomtagbotránytól aligha függetlenül rendelt el a Köztársaság téri pártközpont. Lénárt szerint ezúttal kizárt a manipuláció, a már kikézbesített adatlapot ugyanis 6 fős bizottság ellenőrzi majd, amelynek munkájában az úgymond problémás alapszervezetekben a helyi vezetés ellenzői is részt vehetnek. Ficsór ugyanakkor azzal érvel, hogy az adatlaphoz mellékelt, Hiller által írt levél szerint a blankettát a helyi szervezet vezetőjéhez is el lehet juttatni, ami szerinte megint csak kétessé teszi a végeredményt.
Harmadik oldal (Oldaltörés)
Korántsem mindegy azonban, hogy hány tagja van az MSZP-nek. Az országos kongresszusba 103 (korábban 102) tagonként delegálhatnak küldötteket a szervezetek. Kőbánya 15 delegált és két országgyűlési képviselőként automatikusan kongresszusi taggá váló küldöttjével messze a legerősebb budapesti kerület, a fővárosi küldöttek 10 százalékát adja. Méghozzá a mozgalmárok által elfogadott 980-as, nem pedig az 1700 fős, vitatott létszám alapján kalkulálva. Mivel azonban a legutóbbi kongresszusra a felduzzasztott tagság delegált küldötteket, nevük elhallgatását kérő MSZP-tagok szerint egy közepesen képzett jogászcsapat utólag semmissé nyilváníttathatja az ott hozott határozatokat.
Már-már az FKGP fénykorát idéző kizárások, fenyegetőzések közepette zajlik tehát a szocialisták belvitája (a kőbányai szakadárok korábban kilátásba helyezték a kerületi pártszékház elfoglalását is, ez azonban utóbb lekerült a napirendről), miközben Kaszabék más ügyekben is kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek. A gazdasági életben járatlannak nem mondható Ficsór - cége, a Ficsór Autóház Kft. éveken keresztül tartotta sakkban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t, miután 0,2 százalékos társtulajdonosa volt a magánosított egykori Kincsem Parknak; vitájuk a kőbányai képviselő számára kedvező egyezséggel zárult (HVG, 2003. november 1.) - szerint nem feltétlenül az országos politikai hatalom megszerzése a vattatagtoborzás közvetlen tétje. Sokkal inkább az, kinek az érdekcsoportja juthat közel az önkormányzati megrendelésekhez. Az egykor - 1997-ig - az alpolgármester résztulajdonában volt Laképszolg Kft. például több tízmillió forintos nagyságrendben kapott önkormányzati munkákat s vásárolt jutányos áron telket a kerülettől (az önkormányzatnál a HVG-nek hangsúlyozták, Kaszab kilépett a kft-ből, amely pályázaton nyert). Mások azt is az alpolgármester számlájára írják, hogy a kerület 50 millió forint megbízási díjat fizetett az egykor a Kordax-birodalmat képviselő Csikós Csaba ügyvédnek a felsőrákosi rétek ingatlanjogi rendezésére. A Fővárosi Főügyészségen nem kommentálták a HVG-nek azt az értesülését, hogy ezeket az ügyeket is vizsgálnák abban a büntetőeljárásban, amely egy kőbányai vállalkozó, Kálmán Ferenc feljelentése alapján indult. Kálmán állítja, cége csak akkor jutott önkormányzati megrendelésekhez, ha kenőpénzt adott "az egyik befolyásos kerületi MSZP-s politikus cégének". | https://hvg.hu/itthon/200526HVGFriss196 | https://web.archive.org/web/20240104170423/https://hvg.hu/itthon/200526HVGFriss196 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-mszp-s-fantomtagcirkusz | HVG | hungarian-news | 2005-07-02 00:00:00 | [
"Csikós Csaba",
"Ficsór János",
"Hujber Ottó",
"Kaszab Csaba",
"Lénárt László"
] | [
"Ficsór Autóház Kft.",
"Laképszolg Kft.",
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés",
"csalás"
] | [] |
|
1,705 | TENDERBÍRSÁGOK | HVG 2005/24 06.18. 14. • Hét Nap • hír
TENDERBÍRSÁGOK
Megsemmisítette a velencei-tavi regionális szennyvízelvezető és -tisztító
rendszerre kiírt tender eredményét a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB), s
egyúttal 4 millió forint bírsággal sújtotta a pályázatot megjelentető -
Gárdony, Velence, Nadap, Sukoró, Kápolnásnyék és Pázmánd önkormányzatai
által létrehozott - programirodát. Az előzmény, hogy az értékelőbizottság a
hat jelentkező közül ötöt kizárt, s az egyedül ringben maradt Sade-
Magyarország Mélyépítő Kft.-t hirdette ki nyertesnek 6 milliárd forintos
ajánlattal (HVG, 2005. június 4.). A KDB azonban a kizárás indokait részben
megalapozatlannak találta. Az önkormányzati konzorcium most az immár
érvényesnek tartott ajánlatokat újra elbírálja, köztük azt is, amely 800
millió forinttal volt alacsonyabb a nyertesénél. Ugyanakkor 3 millió forint
bírsággal megúszta a KDB eljárását a hatvani önkormányzat, amely 4 milliárd
forintos szennyvíz-beruházási pályázatán a jogorvoslatot kérő Innoterv Rt.
szerint szubjektív értékelési szempontok alapján hozta ki nyertesnek az
Innoterv konzorciumánál 440 millió forinttal drágább ajánlattal győztes, a
Betonút Rt. és a Délviép Rt. alkotta párost. | http://archivum.hvg.hu/article/200524HetNaphir1304TENDERBIRSAGOK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenderbirsagok | HVG | hungarian-news | 2005-06-18 00:00:00 | [] | [
"Betonút Zrt.",
"Délviép Rt.",
"Sade-Magyarország Mélyépítő Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Gárdony",
"Hatvan",
"Heves megye",
"Kápolnásnyék",
"Nadap",
"Pázmánd",
"Sukoró",
"Velence"
] | [
"közbeszerzés",
"közmű"
] | [] |
|
1,706 | FINISBEN A RÁDIÓTENDER | http://archivum.hvg.hu/article/200525Gazdasagcikk2970FINISBENARADIOTENDERKibeszel.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/finisben-a-radiotender | HVG | hungarian-news | 2005-06-25 00:00:00 | [
"Gölöncsér József"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"ERBE Energetikai Mérnökiroda Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
||
1,707 | LEFOGOTT RENDŐRÖK | HVG 2005/24 06.18. 14. • Hét Nap • hír
LEFOGOTT RENDŐRÖK
A Miskolci Városi Bíróság harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte a
miskolci rendőrkapitányság kábítószer-felderítéssel foglalkozó nyomozóját,
Vodila Viktort, aki korábban gyakran szerepelt az újságokban mint sikeres
rendőr, továbbá két miskolci és két nyíregyházi férfit, köztük egy
ügyvédet. Az ügyészségi nyomozók szerint vesztegetéssel, illetve erre való
felbujtással gyanúsíthatók a rács mögé küldött személyek. A kommandósok
segítségével végrehajtott múlt heti őrizetbe vételek és házkutatások után a
hatóságok közölték, hogy az ügy államtitok, és elzárkóztak a további
nyilatkozatoktól. A kiszivárgott hírek szerint az egyik miskolci
gyanúsított Vodila osztálytársa volt, és már korábban volt olyan
feljelentés, amely arról szólt, a rendőrtiszt segített abban, hogy
gyerekkori ismerőse nem legális eszközökkel döntő befolyást szerezzen a
miskolci székhelyű Turbo Kft.-ben, s ez az ügy keltette fel az ügyészség
érdeklődését. Az egyik tanú kihallgatásán a vádhatóság szokatlan módon
magas szinten képviseltette magát, amiből viszont sokan arra
következtetnek, esetleg vádalku miatt titkosították az ügyet. | http://archivum.hvg.hu/article/200524HetNaphir1525LEFOGOTTRENDOROK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lefogott-rendorok | HVG | hungarian-news | 2005-06-18 00:00:00 | [
"Vodila Viktor"
] | [
"Rendőrség"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
1,708 | Tavibaj – NYOMOZÁS A GÁRDONYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI CÉGNÉL | HVG 2005/23 06.11. 124-126. • Társadalom • cikk
NYOMOZÁS A GÁRDONYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI CÉGNÉL
Tavibaj
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség a gárdonyi
önkormányzatvárosgazdálkodási cégénél, ahol a korábban prosperáló társaság
százmillió forintos veszteségének felelősét keresik. A vitatott időszakban
az rt-t vezető Horváth György helyi Fidesz-elnök terhére más ügyben okirat-
hamisítást rónak.
„A szerződéses nyilvántartási rend hiányos, nem átlátható, a szolgáltatás-
ellenszolgáltatás arányossága esetenként kérdéses” - egyebek mellett ezt
állapította meg a Gárdony város önkormányzata által felkért szakértői
csapat, amely a városi tulajdonban lévő Városgazdálkodási és Turisztikai
Rt. (VT) tavalyi tevékenységét tekintette át. Megállapításaik alapján öt -
három MSZP-s, egy SZDSZ-es és egy független - városi képviselő és Eötvös
Pál (MSZP) alpolgármester idén februárban a Székesfehérvári Városi
Ügyészséghez fordult, s ennek nyomán a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
(FMRFK) elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés miatt.
2000-es alapítása óta szerény, évi 30-40 millió forintos, de stabil
profitot termelt, s több mint 100 millió forint tartalékkal rendelkezett a
VT Rt., így derült égből villámcsapásként érte a tulajdonos önkormányzatot,
amikor tavaly ősszel kiderült, 2004 végéig 243 milliós veszteség várható
(végül ez, az egyelőre nem auditált mérleg szerint 160 millió forint lett),
s a cégnek likviditási gondjai vannak - ecsetelte a HVG-nek Eötvös, miért
döntöttek az ügyészségi bejelentés mellett. Az ekkoriban a
szemétszállítástól a zöldterület-fenntartásig sok mindennel foglalkozó rt
feladata volt a közigazgatásilag Gárdonyhoz tartozó Agárdon épült,
nemrégiben átadott termálfürdő üzemeltetése, s akadtak munkái a felújítási-
bővítési beruházás vezénylésében is. A jelek szerint a gondok oroszlánrésze
is e munkákhoz köthető. A projekt önkormányzat által megbízott koordinátora
akkoriban Horváth György, a VT-t 2003. decemberétől egy éven át irányító
vezérigazgatója volt.
A nettó 1,8 milliárd forint értékű, 2003-ban indult beruházáshoz a VT -
önkormányzati kezesség mellett - 850 millió forint hitelt vett fel, továbbá
az önkormányzat 560 millió forintot nyert a Széchenyi-tervből. Ebből az
összegből újították fel a Velencei-tó partjától néhány kilométerre lévő
régi fürdőépületet, s három új medencét, valamint egy gyógyászati centrumot
építettek hozzá. A beruházás nem ment zökkenők nélkül: menet közben derült
ki például, hogy új termálkutat kell fúrni, gondok akadtak a használt víz
elvezetésével (most a Velencei-tóba engedik), s rendre csúsztak,
megkérdőjelezhetően teljesítettek a VT alvállalkozói is. Már utóbbi ok is
elegendő lett volna, hogy az önkormányzat Horváth körmére nézzen -
emlékezett az alpolgármester, ám utóbb kiderült, más figyelemre méltó
dolgok is akadnak a VT-nél. Történt például, hogy a cég nevében Horváth,
még mielőtt átadták volna a fürdőt, anélkül, hogy megkapták volna a
szükséges engedélyeket, leszerződött a mosonmagyaróvári, cseh
magánszemélyek tulajdonában lévő Huber Reisen Kft.-vel, amely vendégenként
és óránként 100 forintért turistákat vitt Agárdra, amivel magukra vonták az
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat haragját.
Mindezen túl a VT felügyelőbizottsága (fb) „esetleges teljesítmény nélküli
kifizetésekről” írt 2004. januári határozatában. A jelenleg szakértői
jelentésekre váró FMRFK-n egyebek mellett vizsgálják például az rt-nek Gál
András Leventével „jogi tevékenység” végzésére kötött megbízási
szerződését. Az Orbán-kormány idején az Oktatási Minisztérium közigazgatási
államtitkáraként dolgozott Gál 2003-2004-ben a VT fb-tagja volt, vele
kapcsolatban a tulajdonos önkormányzatnak az szúrt szemet, miért volt
szükség a havi 250 ezer forintos megbízásra, miközben az rt-nek van állandó
jogásza (nem Gál volt egyébként az fb egyetlen illusztris tagja: 2003-2004-
ben a testületet erősítette Szabó János volt honvédelmi miniszter
luxusutazásai okán elhíresült egykori kabinetfőnöke, Kőhalmy Alfréd).
Szintén a rendőrök vizsgálják az rt és a nemrégiben elhunyt Madai Csaba
orosházi vállalkozó, 2004 szeptemberétől 2 hónapig fürdőigazgató, illetve
annak cége több millió forintos, egyebek mellett a létesítmény arculatának
kialakításáról szóló szerződéseit.
Az igazgatóként egyebek mellett lakbér- és gépkocsiköltség-térítést kapott
Madai vállalkozása, a Calobra Consult Kft. egyébként vevőt is hozott az
akkor még el sem készült fürdőingatlanra, a Magyarországon korábban
elsősorban a kereskedelemben érdekelt holland Donald Collignon személyében.
A befektető 1,9 milliárd forintot kínált az önkormányzat által - telekkel,
termálkutakkal együtt - 4-5 milliárd forint értékűre taksált
létesítményért, így az üzletből végül semmi sem lett. Akárcsak a 25
hektáros Gárdonyi-félszigetnek - a város ügyeinek ismerői szerint - szintén
Madai által szorgalmazott értékesítéséből, igaz, ez utóbbi a HVG
értesülései szerint nem került le a napirendről: az idén 2,9 milliárd
forintból gazdálkodó önkormányzat vezetése tart ugyanis attól, hogy némi
gondok lehetnek a VT által felvett hitel törlesztésével, így az adósságukon
remélnek könnyíteni a félsziget eladásából kasszírozni tervezett,
legkevesebb 1 milliárd forintból.
Szabó István (Fidesz-MPSZ) polgármester nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek. A
megfontolásait ismerők ugyanakkor arról tájékoztattak, különösen az
említett engedély nélküli fürdőzések után ő maga is szorgalmazta Horváth
lecserélését (a volt igazgató jelenleg is a VT-nél dolgozik, s
menedzserszerződése alapján 15 millió forint végkielégítést követel).
A polgármesternek nem lehetett könnyű dolga: Szabónak, aki ekkoriban a
Fidesz helyi szervezetét is vezette, tavaly tavasszal meggyűlt a baja
pártjával. Az ottani aktivisták (akik zöme egyébként független színekben
politizál a városi képviselő-testületben) azt vetették a szemére, hogy
úgymond önjáróvá vált, egyre kevesebbet konzultál, az ekkoriban a
választókerületi rendszer kimunkálásán fáradozó országos pártvezetés pedig
azt nehezményezte, „túl szívélyes” viszonyt ápol a baloldal képviselőivel.
Utóbbi felvetésre Szabó környezetében úgy reagálnak, miután kiegyenlítettek
a városi politikai erőviszonyok, Gárdony érdeke a kompromisszumos
politizálás, különösen az MSZP-SZDSZ-kormány és az erős baloldali többségű
megyei vezetés idején. Akárhogyan is, a lemondásra is felszólított Szabó
polgármester maradt, a Fidesz-MPSZ helyi vezetéséből azonban visszahívták,
utóda pedig éppen Horváth lett. Meglehet, ma már a Fideszben is
elhamarkodottnak tartják a döntést, legalábbis erre utal, hogy a
választókerület vezetésével nem őt, hanem Rédli László tanárt bízták meg.
A döntésben vélhetően közrejátszik egy másik ügy is: Horváthot
folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítással gyanúsítja a Gárdonyi
Városi Rendőrkapitányság. Gyanújuk szerint a vállalkozó úgy tervezett
családi házakat, nyaralókat a környéken, hogy - miután nem rendelkezett a
kötelező építészkamarai névjegyzékszámmal - más építészek kamarai számát
használta. Akadt közöttük budapesti névrokona, illetve egy Tóth Béla,
valamint Gartner Ákos nevű kollégája. Horváth nem kívánt nyilatkozni a HVG-
nek, más forrásból úgy értesültünk, a rendőrségen érdemi védekezést
terjesztett elő, a nyomozóknak e hónap 20-áig kell dönteniük, megszüntetik-
e a nyomozást, avagy vádemelést javasolnak Horváth ellen.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200523Tarsadalomcikk4872NYOMOZASAGARDONYIVAROSGAZD.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavibaj-a-nyomozas-a-gardonyi-varosgazdalkodasi-cegnel | HVG | hungarian-news | 2005-06-11 00:00:00 | [
"Gál András Levente",
"Horváth György (Gárdony)",
"Kőhalmy Alfréd",
"Madai Csaba"
] | [
"Calobra Consult Kft.",
"Fidesz",
"Városgazdálkodási és Turisztikai Rt. (Gárdony)"
] | [
"Gárdony"
] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"fürdő",
"PR",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,709 | Tartozik és követel – POSTABANK-PER | HVG 2005/23 06.11. 115-117. • Pénzügyek • cikk
POSTABANK-PER
Tartozik és követel
Részgyőzelmet könyvelhetett el múlt héten a Pénzügyminisztérium a hajdani
Postabank Rt.-vel kapcsolatos szerteágazó persorozatban, miután első fokon
elmarasztalták a Deloitte könyvvizsgáló céget. A felelősségben azonban az
állam is osztozik, s még a fellebbezési eljárás is hátravan.
„Szinte bizonyítási eljárás nélkül hirdetett ítéletet a bíróság, anélkül
hogy akár egyetlen szakértői véleményt kért volna az akkor még Deloitte &
Touche Kft. (DT) nevet viselő könyvvizsgáló társaság munkájáról” - mondta
el a HVG-nek Kálmán János, a jelenleg Deloitte Kft. nevet használó alperes
ügyvédje. Tény, hogy a lassan már fél évtizede húzódó perben, amelynek az
eddigi teljes iratanyaga nem hivatalos információk szerint a százezer
oldalt is meghaladhatja, váratlanul felgyorsultak az események: a felperes
Pénzügyminisztérium (PM) képviselője múlt kedden kérte az eljáró Fővárosi
Bíróságtól, hogy a jogalap tekintetében hozzon ítéletet, s Tőkés Géza bíró
ennek még aznap eleget is tett.
A még csak szóban kihirdetett verdikt „közbenső részítéletnek” minősül,
csak azt állapítja meg, hogy a tulajdonosokat képviselő magyar állam,
illetve a DT 50-50 százalékos arányban felelős azért, hogy a hajdani
Postabank és Takarékpénztár Rt. (PB) nem a valóságot tükröző
mérlegadataival megtévesztette és végső soron megkárosította részvényeseit.
Felperesként a PB-t korábban tulajdonló magyar állam és társai - az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a
Magyar Posta Rt., a Magyar Villamosművek Rt. és a Szerencsejáték Rt. -
kérték a felelősség megállapítását, arra hivatkozva, hogy a pénzintézetnek
az 1994-1998 közti, könyvvizsgálói záradékkal ellátott, úgynevezett
auditált beszámolói nem a valós helyzetet tükrözték.
A felperesi álláspont szerint a könyvvizsgálók ezzel hozzájárultak ahhoz,
hogy az üzleti-befektetői világ hamis képet kapott a bankról, s a PM
követelése így annak a 170 milliárd forintnak a megtérítésére irányul, amit
az állam 1997-1998-ban a Postabank tőkeemelésére és konszolidációjára
fordított. A kár tényleges mértékét és az esetleges kártérítés szabályait
persze a bíróságnak kell megállapítania, miközben mostani döntését biztosra
vehetően meg fogja támadni a Deloitte Kft., de valószínűleg a PM is,
amelynek perköltségként két, alperesként most felmentett korábbi
könyvvizsgálónak, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft.-nek
(lásd Halottnak a csók című írásunkat), valamint a Prudentia Könyvvizsgáló
és Gazdasági Tanácsadó Kft.-nek 400-400 millió forintot kellene fizetnie.
A Postabank „sajátos” növekedési stratégiájáról, például arról, hogy
ugyanazon, néhány százmilliós összegeket több, a bank érdekkörébe tartozó
társaságban is „megjáratva” milliárdos nagyságrendű tőkeként jelenítettek
meg, már a nem szakmabeli újságolvasók is tudhattak az 1990-es évek
közepére (HVG, 1994. április 23.), noha a figyelmeztető jeleket 1997
februárjáig csak kevesen vették komolyan. A „lufifújás”, a társaságok
mesterséges felpumpálása persze korántsem volt egyedi jelenség egy
évtizeddel ezelőtt, 1994-ben például a Globex-birodalomnak sikerült
milliárdos vállalkozássá terebélyesedni, legalábbis papíron, méghozzá éppen
a DT vagyonértékelésével alátámasztva (HVG, 1995. február 25., 1998.
március 7.). A Postabanknál csak három évvel később, 1997-ben kapott
megbízást a DT, amely a jelek szerint meglehetősen balszerencsésen
választotta ki e két nagy ügyfelét, hisz jelenleg mind a Postabank, mind a
Globex hajdani vezetőivel szemben büntetőeljárás folyik a Fővárosi
Bíróságon.
„A bíróság megalázása lett volna szakértő meghallgatását kérni a jogalapról
hozott döntéshez” - hangsúlyozta Nagy Péter ügyvéd, a PM-et képviselő Nagy
és Trócsányi iroda partner tagja. Szerinte éppen azért kérhette a közbenső
részítélet meghozatalát, mert az ezt megalapozó bizonyítást már kielégítően
lefolytatta a bíróság - az ellenérdekű félnek sem volt újabb bizonyítási
indítványa -, valamint „nagyon unta” már az elhúzódó eljárást. Többek
szerint az esetleges kártérítési számokkal viszont óvatosan kell bánni,
hiszen a tőkeemelésre, konszolidációra fordított 170 milliárddal szemben
állnak azok a tízmilliárdok, amelyeket az állam a pénzintézet egészének
eladásáért, illetve a Reorg Rt.-n keresztül értékesített egyes
vagyonelemeiért kapott.
„A bíróság pusztán azért tett különbséget a könyvvizsgálók között, mert a
másik két cég képtelen lenne bármekkora kártérítés megfizetésére” - mondta
a HVG-nek Simor András, a Deloitte Rt.-t és Kft.-t is magában foglaló
Deloitte Magyarország elnöke. Ráadásul az egykori macis bank mélyrepülése a
DT színrelépése előtt, az 1997. februári pánikkal vált igazán drámaivá
(HVG, 1997. február 28.), amikor ügyfelei néhány nap leforgása alatt több
tízmilliárd forintot vettek ki az akkor még az ország második legnagyobb
bankjának számító pénzintézetből. Ezt követően került sor a többlépcsős
tőkeemelésre és a konszolidációra. A PB 1997. évi gazdálkodásáról az rt
1998. április 10-ei éves rendes, valamint az augusztusi rendkívüli
közgyűlésére készült konszolidált beszámolóból vált világossá, hogy az egy
évvel korábban még szerény nyereséggel záró pénzintézet eredménye csaknem
12 milliárd forintos mínuszba fordult.
A per eddigi egyik legfontosabb kérdése az 1997. évi mérleghez a DT által
adott könyvvizsgálói záradék minősítése (a könyvvizsgáló hitelesítő,
korlátozó vagy elutasító záradékot tartalmazó könyvvizsgálói jelentést ad
ki). Simor András egyértelműen azt állítja, hogy a DT az 1997. évi nem
konszolidált és konszolidált beszámolóra egyaránt korlátozó záradékot
tartalmazó jelentést adott, jelezve ezzel, hogy nincs minden rendben a bank
beszámolójában. Hat pontban hívták fel a figyelmet például az egyes
tranzakciókban rejlő kockázatokra, a leányvállalatok befektetéseinek
esetleges túlértékelésére, a céltartalékképzés hiányára és egyéb
kockázatokra. Az elsőfokú döntést hozó Tőkés Géza bíró viszont a korlátozó
záradék hiányát állapította meg, holott - mint Simor András Deloitte-elnök
állítja - egy másik postabankos perben ugyanez a bíró ugyanezt a
könyvvizsgálói jelentést korlátozó záradékkal ellátottnak minősítette.
Mindez persze értelmezés kérdése, de a HVG információi szerint egyértelműen
sosem mondta ki a bíróság, hogy a DT korlátozó záradékot tett volna, s a
legtöbb, befektetők által indított postabankos perben a felperesek
képviseletét ellátó Hidasi Gábor ügyvéd sem tudta alátámasztani Simorék
vélekedését.
A mostani verdikt reális értékelését nagyban nehezíti az is, hogy az
eljárás, az ítélethirdetéstől eltekintve, mindvégig a nyilvánosság
kizárásával zajlott. Ezt ugyan nemcsak a könyvvizsgálói és banktitkok,
hanem a szigorúbban őrzött államtitkok - például a Postabankkal foglalkozó
kormányülések jegyzőkönyvének ismertetése - védelme is indokolta. A bíróság
azonban megtehette volna azt is, hogy csak a különböző titkokat ténylegesen
érintő tárgyalásrészekről zárja ki a hallgatóságot.
Az említett kormányülések bírósági tárgyalások során megismert
jegyzőkönyvei különben Simor szerint éppen arról tanúskodnak, hogy az állam
a könyvvizsgálói jelentésektől függetlenül is tisztában volt a bank
helyzetével, és a veszteségesség tudatában vásárolt részvényeket. Erre utal
a bírói indoklás azon része is, amely az államot kötelezi a majdan
megállapítandó kár felének viselésére, hangsúlyozva a felperestől elvárható
szakértelmet. Érdekes jogi kérdés még, amit az alperes hangsúlyozott, hogy
egyáltalán perképes lehet-e Postabank-ügyben a magyar állam mint
tulajdonos, hiszen a DT nem a részvényesekkel, hanem a Postabank Rt.-vel
volt szerződéses kapcsolatban. Simor András mindehhez még azt is
hozzátette, hogy a társaságok működésére elsősorban a cégvezetésnek van
befolyása, a tulajdonosnak kevesebb, az auditálónak pedig egyáltalán nincs.
Adja magát persze az a kérdés is, hogy a mostani ítélet bármi módon
befolyásolhatja-e a Princz Gáborral szemben folyamatban lévő büntetőpert,
például kártérítésre kötelezhető-e a volt bankvezér, ha egy másik ítélet a
felelősséget maradéktalanul az államra és a DT-re telepítette.
Ugyancsak Simor véleménye szerint bumerángként visszaüthetne az államra, ha
jogerősen is nyerne a Deloitte-tal szemben. Utóbbi ugyanis ez esetben a
neki adatokat szolgáltató Postabankra, illetve jogutódára, az Erste Bank
Hungary Rt.-re próbálná majd továbbhárítani az esetleg rá kirótt anyagi
felelősséget. Csakhogy a Postabank privatizációjakor az állam
kötelezettséget vállalt arra, hogy jótáll a bank korábbi tevékenységéből
fakadó kötelezettségekért, azaz ezek visszaszállnának a magyar államra.
FAHIDI GERGELY, MOLNÁR PATRÍCIA
HVG 2005/23 06.11. 116. • Pénzügyek • cikk, keretes
Halottnak a csók
Az USA legfelsőbb bírósága a múlt héten egyhangú határozatával hatályon
kívül helyezte azt az ítéletet, amely három éve az igazságszolgáltatás
akadályozásában bűnösnek mondta ki az Arthur Andersen (AA) könyvvizsgáló
céget. A döntés indoklását megfogalmazó William Rehnquist, a testület
elnöke szerint az ügyben eljáró bírónő a 2002-es tárgyalás idején olyan
instrukciót adott az esküdtszéknek, amely nem szabta az elmarasztalás
feltételéül annak megállapítását, hogy az AA előre megfontoltan,
törvénysértő szándékkal semmisítette meg a pénzügyi botrányba keveredett
Enron texasi energia-nagykereskedő cég könyvvizsgálatával kapcsolatos
iratok egy részét. Ahhoz, hogy az AA-t bűnösnek találják, éppen ezt a
szándékosságot kellett volna bizonyítani - érvelt a legfelsőbb bíróság,
hozzátéve: „Rendes körülmények között nem helytelen, ha egy menedzser az
alkalmazottakat az érvényben lévő vállalati iratkezelési politika
betartására utasítja, még akkor sem, ha a politika célja bizonyos
információk eltitkolása másoktól, akár még a kormánytól is.”
Az ügy most elvileg visszakerül az elmarasztaló ítéletet a múlt évben
jóváhagyó, New Orleans-i székhelyű területi fellebbviteli bíróság elé, és a
vádat képviselő washingtoni igazságügy-minisztérium dönthet úgy, hogy új
eljárást kér, ahol a bíró esetleg kevesebb mozgásteret engedő
instrukciókkal látja el az esküdteket. A jogi elemzők ugyanakkor kevés
gyakorlati jelentőségét látják egy új tárgyalásnak, az AA ugyanis az ítélet
után nem sokkal, 2002. szeptember 1-jén, 89 évi működés után megszüntette
könyvvizsgálói tevékenységét és lényegében fölszámolta magát. A valaha az
Egyesült Államokban 28 ezer, a világ többi részén pedig további csaknem 90
ezer embert foglalkoztató cég alkalmazottai és üzlettársai azóta máshol
helyezkedtek el - sokan a másik négy nagy könyvvizsgálónál találtak új
állásra -, és Chicagóban mindössze kétszázan végzik a még függőben lévő
ügyek lezárását, s a megmaradt ingatlanok kezelését.
Az indoklás ellenére nem lehet azt állítani, hogy a legfelsőbb bíróság
döntése szabad kezet adna az amerikai vállalatoknak a dokumentumok
megsemmisítésére, illetve az elektronikus levelek törlésére. Az AA ugyanis
2001 októberében és november elején működtette - állításuk szerint
vállalati rutinműveletként - az iratdarálóit, ám az Enron-botrány nyomán
elfogadott úgynevezett Sarbanes-Oxley-féle törvény ma már az akkorinál
sokkal szélesebb körben ír elő archiválási kötelezettséget a cégeknek. Az
AA esete óta az igazságügy-minisztérium ugyanakkor óvatosabb, az ügyészek a
számviteli botrányok ügyében csak az azokba belekeveredett vállalati
tisztségviselők, s nem az egész cég ellen emelnek vádat. Így az Enron
mellett korábban bekebelezett riválisa, az MCI nevét fölvett WorldCom
telefontársaság vagy az Adelphia kábeltévé-társaság is életben maradt,
miközben egykori vezetőiket bíróság elé állították.
NAGY GÁBOR | http://archivum.hvg.hu/article/200523Penzugyekcikk3238POSTABANKPERTartozikeskovet.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tartozik-es-kovetel-a-postabank-per | HVG | hungarian-news | 2005-06-11 00:00:00 | [] | [
"Arthur Andersen",
"Deloitte & Touche",
"Globex Holding",
"Postabank",
"Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft."
] | [] | [
"könyvvizsgálás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,710 | LECSAPOTT A GVH | http://archivum.hvg.hu/article/200525HetNaphir1045LECSAPOTTAGVH.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lecsapott-a-gvh | HVG | hungarian-news | 2005-06-25 00:00:00 | [] | [
"Allianz Hungária Biztosító Rt.",
"Generali-Providencia Biztosító Rt.",
"Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége",
"Opel",
"Peugeot",
"Porsche Hungária Kft."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
||
1,711 | Farkas az ügyészségnél? – Siemens: a rendőrség nem talált bizonyítékot a zsarolásra | Siemens: a rendőrség nem talált bizonyítékot a zsarolásra
Éppen nyolc hónappal a nyomozás megkezdése után május 8-án a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Gazdaságvédelmi Főosztálya beszüntette a nyomozást Farkas Imre feljelentése ügyében. Az egykori SATeLIT Tv-t üzemeltető TvEgy Rt. tulajdonosa azt állítja, a magyarországi Siemens megzsarolta: 1,5 milliárd forinttal hajlandók voltak támogatni a SATeLIT-et, ám cserébe az összegnek mintegy felét visszakérték.
A nyomozás Farkas Imre feljelentése alapján tavaly szeptember 8-án indult ismeretlen tettes ellen a XIV. kerületi rendőrkapitányságon, majd onnan a BRFK-ra került át. „A nyomozást zsarolás gyanújával indítottuk meg, de ennek a bűncselekménynek a megvalósulását kizártuk.” – közölte a hvg.hu-val Hruska Csaba alezredes, a BRFK Gazdaságvédelmi Osztályának a vezetője. „Ezen túlmenően vesztegetés gyanúja kapcsán is vizsgálódtunk, hiszen a feljelentő azt állította, hogy ő mintegy 720 millió forintot – kenőpénzként – csorgatott vissza a Siemensnek. Ez azonban, ha 2001-ben esetleg meg is történt, már elévült 2004-ben, tehát a nyomozás megkezdése előtt.”
Az alezredes hozzátette: nem leltek adatot és bizonyítékot arra, sem a tanúkihallgatásokon, sem a szakértői véleményekben, hogy a Farkas Imre feljelentésében szereplő dolgok megfelelnek a valóságnak. Így bűncselekmény hiánya, illetve elévülés miatt megszüntették a nyomozást, amelyről a határozatot megküldik Farkas Imrének is.
A hvg.hu megkereste Farkas Imrét, aki utalt arra, fenntartja állításait, csodálkozik a rendőrség eljárásán, és megfontolja, hogy panaszt nyújtson-e be az ügyészségnek.
A Siemens Zrt.-vel kapcsolatban azonban két további ügy is folyik. Az egyik, az a vesztegetési botrány volt, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a közelmúltban vádemelést is javasolt a Siemens egyik igazgatójával szemben. A hírek szerint ugyanis több millió forintért és egyéb ajándékokért olyan információkat „vásárolt” a Honvédelmi Minisztérium két dolgozójától, amelyek segítségével a német hátterű cég kedvezőbb helyzetbe került egy laktanya-felújítási tenderen.
A másik bűnügyben még tart az eljárás az NNI-nél. A vád szerint fél tucat, hajléktalanok által vezetett fiktív cég összesen 1,5 milliárd forint értékben bocsátott ki olyan számlát, többek közt a Siemensnek is, amely mögött nem áll teljesítés. A hajléktalanok vezette „cégeken” keresztül – mint a HVG korábban megírta – olyan tranzakciókat hajtottak végre, amelyek nem zárják ki, hogy a különféle kifizetések mögött a Siemens „hálapénz” juttatásai rejtőznek.
2007. március. 30. 10:54 MTI Gazdaság
A német parlamentet is elérte a Siemens-botrány
A Siemens konszern több hónapja tartó korrupciós botránya péntekre közvetve a német parlamentet is elérte.
2006. november. 27. 11:20 MTI Világ
A Siemens vezetőségéig nyúlik a korrupciós botrány
Már a Siemens vezetőségét "súrolja" a másfél hete kirobbant korrupciós botrány. Hétfői értesülések szerint a müncheni főügyészség a közeli jövőben arra készül, hogy kihallgassa Klaus Kleinfeldet, az egyik legtekintélyesebb európai, illetve német vegyes ipari és elektronikai cég, a Siemens igazgatótanácsának elnökét, a részvényesek pedig "tetőtől-talpig" terjedő átvilágítást követelnek.
2006. november. 24. 16:57 MTI Itthon
Elkészült a vádirat a Siemens-ügyben
Már elkészült a vádirat abban az ügyben, amelyben a Siemens egyik volt magyarországi ágazati igazgatója is érintett - olvasható a Magyar Televízió Híradójának weboldalára pénteken feltett írásban. A portál híre szerint a Pest Megyei Főügyészségen megerősítették, hogy öt ember ellen emeltek vádat, s némelyikükre akár több éves börtönbüntetés is kiszabható, mivel a vesztegetés minősített esetéről van szó.
2007. április. 20. 09:29 MTI Világ
Lemondott a Siemens felügyelő bizottságának elnöke
Röviddel csütörtök éjfél előtt lemondott a korrupciós ügybe keveredett német Siemens felügyelő bizottságának elnöke. Heinrich von Pierer – aki korábban éveken keresztül a cég első számú embere volt – kijelentette: távozása a vállalat érdeke, nem azért döntött így, mert felelősnek érzi magát a korrupciós ügyben.
2007. március. 29. 11:10 MTI Világ
Több európai országban nyomoznak a Siemens-botrány miatt
Több európai országban is nyomozás folyik a Siemens hónapok óta tartó, s mind szerteágazóbb, a vállalatvezetés egyre magasabb köreit érintő korrupciós botránya miatt.
2006. november. 30. 09:12 Itthon
A Siemens-botrány hullámai
Lassan fél Európa zeng a német Siemens elektronikai cég botrányától, már Ausztriában, Olaszországban is próbálják visszakeresni a feketepénzek mozgását.
2007. március. 28. 00:00 Cégvilág
Alaptőke-leszállítás a magyar Siemensnél.
Tőkekivonással 8 milliárd forintról 4 milliárdra csökkenti alaptőkéjét a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi...
2006. december. 01. 15:35 Gazdaság
Farkas Imre megmosolyogja a Siemens közleményét
A SATeLIT TV egykori tulajdonosa feljelentést tett a Siemens Rt. ellen. A nagyvállalat 'cserébe' jó hírnév megsértése miatt készül perelni Farkas Imrét. A volt tévétulaj szerint nevetséges blöff a Siemens fenyegetőzése, mely csupán arra jó, hogy eloszlassa a cég körül egyre gyűlő viharfelhőket.
2006. december. 11. 09:47 Sipos Anett Itthon
Hajléktalanok fantomcégei – újabb magyar Siemens botrány
Kutrucz László és Baráth László többedmagukkal évekig sikeres hajléktalanoknak számítottak: ügyvezetőkké avanzsáltak a Schrödl András kezdeményezésére alapított cégekben. Ügyfeleik között tudhatták a Siemenset is. A fedél nélküli ügyvezetőket a Nemzeti Nyomozó Iroda most okirat-hamisítással és sikkasztással vádolja.
2007. március. 27. 16:32 MTI Világ
Tovább gyűrűzik a Siemens-botrány
Átmeneti csend után tovább gyűrűzik, s ismét egyre nagyobb méreteket ölt a Siemens-botrány. A müncheni hatóságok kedden közölték, hogy vizsgálati fogságba helyezték Johannes Feldmaiert, a mind szerteágazóbb korrupcióval vádolt, nagytekintélyű vegyes ipari és elektronikai cég igazgató tanácsának (IT) egyik tagját.
2006. december. 13. 21:15 hvg.hu Itthon
A Siemens haragosára vallottak a gyémántügyben
A gyémántügy néven elhíresült büntetőper tárgyalásán az egyik tanú azt állította, hogy a Siemens magyar érdekeltségeivel perben és haragban álló Farkas Imre vállalkozó fontos szerepet kapott egy fantomcég, a Voluta Kft. ügyvezetőjének kiválasztásában.
2007. március. 29. 17:49 MTI Világ
Cáfolja érintettségét a Siemens botrányában az AUA elnöke
Nyomatékosan cáfolta, hogy bármilyen köze lenne a Siemens német ipari és elektronikai cég milliós kenőpénzes botrányához a korrupciós üggyel kapcsolatban hírbe hozott osztrák Alfred Ötsch, az AUA légitársaság igazgatótanácsának jelenlegi elnöke, a Siemens egyik korábbi ágazati vezetője.
2006. december. 17. 12:01 MTI Világ
Egymást áztatják a Siemens fejesei
A Siemens korrupciós botránya egyre inkább érinti az Európa egyik legtekintélyesebb ipari és elektronikai vállalatának számító cég jelenlegi és korábbi vezetőségét.
2007. április. 25. 18:42 MTI Gazdaság
A második vezéráldozat: lemondott a Siemens elnöke is
A több hónapja tartó korrupciós botrány nyomán távozik tisztségéből Klaus Kleinfeld, a Siemens igazgató tanácsának (IT) elnöke.
2006. november. 29. 16:50 MTI/hvg.hu Itthon
A Siemens perelni akar, de nem válaszolnak minden kérdésre
A Siemens azt tervezi, hogy a rendőrségi nyomozás lezárulta után jó hírneve megsértése miatt beperli az egykori SATeLIT TV tulajdonosát, Farkas Imrét - közölte a vállalat kommunikációs igazgatója. | https://hvg.hu/itthon/20070508_satelit_farkas_imre_siemens | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/farkas-az-ugyeszsegnel-a-siemens-a-rendorseg-nem-talalt-bizonyitekot-a-zsarolasra | HVG | hungarian-news | 2007-05-08 00:00:00 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Satelit Tv",
"Siemens Zrt.",
"TVegy Rt."
] | [] | [
"pályázat",
"média",
"vesztegetés",
"zsarolás"
] | [] |
|
1,712 | VISSZAÉLÉSEK A ROMA KÁRPÓTLÁSBAN | http://archivum.hvg.hu/article/200522Tarsadalomcikk4378VISSZAELESEKAROMAKARPOTLAS.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaelesek-a-roma-karpotlasban | HVG | hungarian-news | 2005-06-04 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"csalás",
"kárpótlás"
] | [] |
||
1,713 | Valamit hoz a víz – ADOMÁNYGYŰJTŐ MIÉP-KÖZELI CÉG | HVG 2005/20 05.21. 120-122. • Társadalom • cikk
ADOMÁNYGYŰJTŐ MIÉP-KÖZELI CÉG
Valamit hoz a víz
Online áruházat tervez, ám egyelőre árvízkárosultak javára gyűjt
pénzadományokat az az új kft, amely több szálon is Csurka István MIÉP-
elnökhöz kötődik. A radikális jobboldali kis párt körül ismét burjánzanak a
vezetéshez közeli magáncégek.
„A jókedvű adakozót szereti és megáldja az Úr!” - ezen, elsősorban
református körökben kedvelt Szentírás-idézettel szervez adománygyűjtést a
romániai és szerbiai magyar árvízkárosultak javára a MIÉP és a Magyar Út
Körök Mozgalom. Figyelemre méltó körülmény azonban, hogy - mint a
parlamenten kívüli radikális jobboldali párt szócsöveként ismert
hetilapban, a Csurka István pártelnök irányította Magyar Fórumban a múlt
héten címoldalon közölt hirdetésből kiderül - a pénzadományokat egy
magáncég, a K.O. Média Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (KOM) számlájára
várják.
„Könyvet, cd-t, számítástechnikai alkatrészeket kínáló, szellemiségében a
MIÉP által vállalható internetes áruházat kívánunk létrehozni. Egyelőre
alkudozunk a bankokkal” - mondta a HVG-nek Győrfi Gyula, a KOM
társtulajdonosa az idén januárban 3 millió forint törzstőkével létrehozott
cég reménybeli fő profiljáról. Amíg beindul a kereskedőház, a céget
jótékony célokra használják, magyarázta, hangsúlyozva: van már gyakorlatuk
a párttagok, szimpatizánsok, polgári körösök által befizetett - az eddigi
legbőkezűbb adakozó Csurka - „jelentős összegű” adomány szétosztásában,
miután a MIÉP-esek 2002 januárjában a beregi árvízkárosultak javára már
sikerrel gyűjtöttek. Akkor oly módon, hogy a katasztrófa sújtotta területek
polgármestereitől kértek tanácsot, ki szenved szükséget. Akit
megsegítettek, aláírásával nyugtázta az átvételt, s miután a beérkezett
adományok feladói az átutaláskor az „árvíz” szót írják a megjegyzés
rovatba, utólag a bizalmatlan donorok, illetve az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal (APEH) számára is egyértelmű az elszámolás, magyarázta
Győrfi, aki szerint az sem gond, hogy most a kft számlájára kérik a pénzt,
mert „az APEH elengedi a jótékony célú felajánlások adóját”.
Ez sem feltétlenül indokolja, miért egy gazdasági társaságot használnak
erre a célra, holott a párt holdudvarában számos, közérdekű
kötelezettségvállalások továbbítására, gyűjtésszervezésre alkalmasabb
alapítvány, mozgalom működik. Törvény nem tiltja ugyan, hogy cégek
adományokat gyűjtsenek, a befolyt összeg azonban adóalapnak számít,
amennyiben meghaladja a kiadásokat. S ha a cégnek végül nem is kell
adóznia, a címzettnek mindenképpen. Utóbbi ugyanis csak akkor mentesül, ha
gyűjtésre jogosult alapítványtól kap pénzt.
A KOM ügyvezető-társtulajdonosa Dombovics Melinda, Csurka titkárnője, a cég
székhelye Csurka élettársa, Papolczy Gizella MIÉP-kampányfőnök korábbi
otthona. A piliscsabai Győrfi, aki Papolczyék baráti körébe tartozik, az
ügyvezetője a Magyar Fórumot tavaly óta megjelentető B-média Kft.-nek (HVG,
2004. február 28.), amely a műsorszolgáltatásra alakult Magyar Kép és Hang
Szolgáltató Rt. (MKH) tulajdonosa is. Azok a nevük elhallgatását kérő,
magukat nemzeti radikálisnak valló, korábban a MIÉP-hez kötődő
szimpatizánsok, akik saját elmondásuk szerint aggódnak a mostani adományok
sorsa miatt, éppen ez utóbbi cég, a 2003-ban létrehozott MHK alapításával
érvelnek gyanújuk megalapozottsága mellett.
Az MHK eredetileg az akkoriban megszűnt Pannon Rádió pótlására jött létre.
A Magyar Fórumban 2002-2003-ban közzétett felhívások az adakozókat - a
részvényes kifejezést kerülve - általában „hangjegytulajdonosoknak”
nevezték, illetve olykor az rt megnevezése nélkül kérték, a rádióügyben
adakozók utaljanak pénzt a Csurka-Papolczy páros által létrehozott Bocskai
István Szabadegyetemért Alapítvány számlájára, vagy hívjanak emelt díjas
telefonszámokat. A felajánlók a ködös megfogalmazások alapján alappal
hihették, hogy egy majdani műsorszóró cégben lesznek résztulajdonosok. Az
MHK-t azonban végül a Bocskai Alapítvány hozta létre 37 millió forint
alaptőkével, az rt első elnöke Bánlaki József, az Országos Rádió és
Televízió Testület (ORTT) korábbi MIÉP-es tagja lett, akit 2004-ig ifjabb
Hegedűs Loránt református lelkész, volt országgyűlési képviselő követett a
poszton (az igazgatóság jelenleg Győrfiből, Dombovicsból, illetve Medveczky
Attila Mátéból, a Madách Színház Kht. felügyelőbizottsági tagjából, a
Bocskai Alapítvány titkárából áll).
Az MHK egyelőre nem működtet semmit, a Pannon Rádió kiváltására
létrehozott, elsősorban interneten hallgatható Kincsem Rádiót a Tóth László
vállalkozó, a Fidesz-kormány alatt több állami cég vezető tisztségviselője
(HVG, 2002. február 16.) érdekeltségében álló Transsylvania Rt. üzemelteti
(utóbbi cég, illetve más Tóth-érdekeltségek székhelye ad egyébként otthont
az MHK-nak és a B-médiának is). Az MHK-nál azt hangsúlyozták, először ők
pályáztak az ORTT-nél, ahol azonban „pártközeli” mivoltukra hivatkozva
értésükre adták, nincs esélyük. „Amire adakoztak a szimpatizánsok,
megvalósult: működik a Kincsem Rádió” - utasítják el a felvetéseket az rt.
ügyeinek ismerői. Az egykori Pannon Rádió-hallgató adakozók között mégis
akadtak, akik féltették a pénzüket, néhány tucat szimpatizáns 2003-ban
tüntetett is Hegedűsék temploma előtt, de MHK-részvényt végül nem kaptak.
Történetük feltűnően hasonló a szintén Csurkához köthető Magyar Fórum
Borháza Kft. ügyéhez - ahol az rt-vé alakuláshoz gyűjtöttek adományokat, ám
a felajánlók hoppon maradtak (HVG, 2000. július 29.) -, minek kapcsán a
pártelnök fiát csalással vádolják.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200520Tarsadalomcikk4722ADOMANYGYUJTOMIEPKOZELICEG.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valamit-hoz-a-viz-a-adomanygyujto-miep-kozeli-ceg | HVG | hungarian-news | 2005-05-21 00:00:00 | [
"Csurka István",
"Dombovics Melinda",
"Györfi Gyula",
"Papolczy Gizella"
] | [
"B-média Kft.",
"Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány",
"K.O. Média Kft.",
"Magyar Fórum Borháza Kft.",
"Magyar Kép és Hang Szolgáltató Rt.",
"MIÉP"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás"
] | [] |
|
1,714 | MEGTÁMADOTT KÖZBESZERZÉSI PÁLYÁZATOK | http://archivum.hvg.hu/palogin.aspx?200522Gazdasagcikk4894MEGTAMADOTTKOZBESZERZESIPALY.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtamadott-kozbeszerzesi-palyazatok | HVG | hungarian-news | 2005-06-04 00:00:00 | [
"Buda György",
"Molnár Ferenc",
"Rupp Tamás",
"Szabó Zoltán"
] | [
"Betonút Zrt.",
"Délviép Rt.",
"Sade-Magyarország Mélyépítő Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Hatvan",
"Heves megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közmű"
] | [] |
||
1,715 | Megszüntették Siemens-ügyben a nyomozást | A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kedden megszüntette az eljárást abban az ügyben, amiben Farkas Imre, az egykori SATeLIT Tv-t üzemeltető TvEgy Rt. tulajdonosa azt állította: a magyarországi Siemens megzsarolta. | Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi osztályának vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: zsarolás és vesztegetés miatt folytatták le az eljárást. A Siemens és a TvEgy Rt. között támogatási szerződés jött létre 2001-ben, amiben a Siemens vállalta, hogy 1-1,5 milliárd forinttal támogatja a televíziót. A Siemens egy ideig teljesített, majd felmondta a szerződést – mondta a történet részleteiről az alezredes.
Hozzátette: ekkor állt elő a televízió üzemeltetője-tulajdonosa azzal, hogy azért, hogy megkapja a Siemens támogatását, 720 millió forintot kellett fizetnie “kézből kézbe a Siemensnek”, és ezt az összeget most visszakövetelné, de ettől – állítása szerint – a Siemens elzárkózott.
Az alezredes közlése szerint az egyezkedés során hangzott el olyan állítás, amit a televízió üzemeltetője fenyegetőnek érzett, ezért tett feljelentést zsarolás miatt, még tavaly szeptemberben.
Beszereztük a támogatással kapcsolatos iratokat, meghallgattuk a feleket, szakértőt vontunk be a nyomozásba, amelynek a végén arra jutottunk, hogy a tényállás alkalmatlan a zsarolás megállapítására, ilyen magatartást senki nem valósított meg – tette hozzá Hruska Csaba.
Megjegyezte: az állítólagos vesztegetés 2001-re datálódik, és mivel a büntetési tétele három év, ez az eset 2004-re elévült, így mód sem volt a arra, hogy nyomozzanak ebben az ügyben. Ezt a nyomozást tehát elévülés miatt szüntették meg. A hvg.hu kedden megkereste Farkas Imrét, aki utalt arra, fenntartja állításait, csodálkozik a rendőrség eljárásán, és megfontolja, hogy panaszt nyújtson-e be az ügyészségnek. | https://24.hu/fn/gazdasag/2007/05/08/megszuntettek_siemens_ugyben_nyomozast/ | https://web.archive.org/web/20240126060719/https://24.hu/fn/gazdasag/2007/05/08/megszuntettek_siemens_ugyben_nyomozast/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-siemens-ugyben-a-nyomozast | fn.hu | hungarian-news | 2007-05-08 00:00:00 | [] | [
"Satelit Tv",
"Siemens Zrt.",
"TVegy Rt."
] | [] | [
"média",
"vesztegetés",
"támogatás",
"zsarolás"
] | [] |
1,716 | RENDŐRI KENŐPÉNZ | http://archivum.hvg.hu/article/200522HetNaphir1581RENDORIKENOPENZ.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendori-kenopenz | HVG | hungarian-news | 2005-06-04 00:00:00 | [] | [] | [
"Bp. X. kerület",
"Budapest"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
||
1,718 | Benzingőztől homályosan – NÉPLIGETI BUSZPÁLYAUDVAR-KÁLVÁRIA | HVG 2005/19 05.14. 104-106. • Gazdaság • cikk
NÉPLIGETI BUSZPÁLYAUDVAR-KÁLVÁRIA
Benzingőztől homályosan
Súlyos jogsértést megállapítva a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztalta
a Volánbusz Rt.-t, mert versenyeztetés nélkül bízta meg a Hídépítő Rt.-t a
népligeti buszpályaudvar kiegészítő munkálataival. A négy éve indult
beruházás eddig több mint 3,5 milliárd forintba került.
A népligeti buszpályaudvar tervezői nem értenek a focihoz. A mérnökök
ugyanis olyan épületet álmodtak meg a Fradi-pályával szemben, amelynek
alumíniumelemeihez valóban illik ugyan a kékes megvilágítás, ám az esti
fényekben ez lilásba megy át, ami az ősi újpesti riválisra emlékezteti a
szurkolókat. Egy bennfentes szerint legfeljebb ez kérhető számon a
buszpályaudvart tervező A&D Építészeti és Design Stúdió Kft.-n, holott a
2005. április 4-ei Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetményében a
Volánbusz Rt. arra utal, hogy a mérnökök más hibát is elkövettek. Eszerint
„a tervek és a valóság közötti állapot eltérése olyan mértékű” volt, hogy a
pályaudvar 2004 őszén elkezdett bővítése az újabb munkák megrendelése
nélkül nem volna teljesíthető. Ezt a 180 millió forintos megbízást a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ugyanaz a Hídépítő Rt. kapta meg,
amely már a pályaudvar építésének kezdetekor hozzájutott a munkához.
A népligeti buszterminál kivitelezésére az első, kétfordulós pályázatot még
2001-ben hirdette meg a Volán-társaságok tulajdonosa, az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), miután az Orbán-kormány úgy
döntött, hogy az Erzsébet téri buszpályaudvarnak ki kell költöznie a
Belvárosból (HVG, 2001. július 14.). Az eredményes pályázat ellenére
azonban 2001 őszén csak akkor kezdődött meg az építkezés, amikorra a
befejezését eredetileg tervezték. A késlekedés okáról az ÁPV 2001-es
költségvetését vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) mindössze annyit
állapított meg, hogy „a szerződési feltételek egyeztetése során nehézségek
adódtak”. Így az állam által a buszpályaudvar megvalósítására létrehozott
egyszemélyes társaság, a Népliget Autóbusz-pályaudvar Ingatlanberuházó és
Hasznosító Kft. szakított a legkedvezőbb árajánlatot adó Magyar Építő Rt.-
vel, és a pályázat második helyezettjével, a mindössze 1 százalékkal
drágább ajánlatot tevő Hídépítő Rt.-vel kötötte meg a kivitelezési
vállalkozói szerződést.
Az egyezkedés miatti veszteséget 2001 szeptemberében az ÁPV előrehozott
pénzátutalással próbálta meg behozni. Ezzel azonban megsértette a
költségvetési törvényben rögzített döntési hatásköri szabályokat, hiszen az
első 1 milliárd forintot már a pénz odaítéléséről szóló kormányhatározat
előtt kifizette a Népliget Kft.-nek - állapította meg 2002 szeptemberében
az ÁSZ. A 2001 októberében hozott kormányhatározat egyébként eredetileg 2
milliárd 360 millió forintot ítélt meg a pályaudvar megvalósítására, ám ez
az összeg a határozat 2002. decemberi módosítása során minden további
indoklás nélkül 2 milliárd 975 millió forintra nőtt. A HVG szerette volna
megtudni az állami vagyonkezelőtől, milyen jogcímeken és összességében
mennyit fordítottak a népligeti beruházásra, ám az ÁPV-nél két hét alatt
sem válaszoltak a kérdésre.
A cégadatokból az olvasható ki, hogy a megvalósításra létrehozott
egyszemélyes társaság, a 250 millió forinttal indult Népliget Kft. 2003.
szeptember 15-én 3 milliárd 225 millió forint jegyzett tőkével olvadt be a
Volánbusz Közlekedési Rt.-be. Utóbbi 2003-as beszámolójából az is kiderül,
hogy a népligeti épület 3 milliárd 121 millióval növelte a társaság
tulajdonában lévő ingatlanok nettó értékét. A Népliget Kft. zárómérlegében
szereplő, csaknem 161 millió forintos negatív eredménytartalék ugyanakkor
csökkentette a Volánbusz Rt. saját tőkéjét; az ő kötelezettségévé vált a
kft által korábban felvett, de még vissza nem fizetett 215 millió forintos
tulajdonosi kölcsön is. Az építkezés befejezése mindenesetre több hónapot
késett, és 2002 márciusában épp csak becsatlakozott a választások előtt
szokásos átadási ünnepségekbe.
A történet itt akár véget is érhetne, ám alig telt el két év, s a népligeti
buszpályaudvarról kiderült, megérett az átalakításra, bővítésre. Mint
később bebizonyosodott, az épület statikailag már azzal felélte
tartalékait, hogy elhelyeztek rajta egy tetőreklámot (igaz, a meglehetősen
nagy, csaknem 75 négyzetméteres, vagyis jó pénzért értékesíthető
reklámfelület kialakítását a Volánbusz Rt. utólag találta ki). Az
átalakításra kiírt pályázaton ezúttal is a Hídépítő Rt. nyert - a 2004.
szeptember 22-ei Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint a legkedvezőbb
árajánlattal. Az újabb 527 millió forintból azonban nem azt a hiányosságot
próbálták meg kiküszöbölni, ami miatt sokat bírálták a létesítményt -
vagyis hogy nincsen elég parkolóhely sem a buszoknak, sem a taxiknak. A
Dunántúlról szállító Alba Volán járatai például gyakran már a kora
délelőtti órákban megérkeznek Budapestre, a visszaút viszont csak délután
esedékes. Elegendő parkoló híján a sofőrök sokszor csak kilométerekkel
távolabb tudnak parkolni. Nemegyszer kénytelenek elmenni akár a Felvonulási
térig is, ami pazarlás mind a gázolajjal, mind a munkaerővel. A tér
szűkössége a forgalmat is zavarja: a zsúfoltság miatt a járatokat sokszor
az indulás előtt néhány perccel helyezik át egyik kocsiállásból a másikba.
A Volánbusz Rt. vezérigazgatója, Pekli Ferenc e panaszokra azzal reagált a
HVG-nek, hogy „ennek a beruházásnak nem lehetett feladata a buszparkolási
helyzet megoldása, illetve a taxidroszt megvalósítása”.
A parkolási gondok megoldása helyett az újabb építkezés keretében a
cégközpontot költöztették át az angyalföldi Szabolcs utcából a Népligetbe,
amivel a cég szerint évente 220 millió forintot lehet megtakarítani. Három
évvel korábban az állami megrendelő pénzhiányra hivatkozva még
visszautasította a költözés ötletét, pedig az egy ütemben megvalósított
nagyobb épület általában olcsóbb, mint az utólagos bővítgetés. És épp itt,
a bővítgetésnél ütköztek ki az újabb problémák: a közművek helyenként nem
ott voltak, ahol a bővítési terv jelezte, vagy olykor a kivitelezők más,
drágább anyagot használtak fel, mint ami az eredeti kiírásban szerepelt. A
Volánbusz Rt. vezérigazgatója azonban ezen nem lepődött meg. „Egy ilyen
nagymértékű beruházás során szinte elkerülhetetlen, hogy különböző, be nem
tervezett munkák igénye is felmerüljön” - mondta a HVG-nek.
Nem is a tervezőkön kérte számon az újabb költségeket a Volánbusz, hanem
inkább az idei év elején meghívta a Hídépítőt egy újabb fordulóra. A cég a
pótlólagosan elvégzendő feladatokat 180 millió forintért vállalta, ami a
bővítés eredeti, mintegy félmilliárdos költségvetésének több mint 30
százaléka. Az őszi közbeszerzésen alulmaradt versenytárs, a Bayer-Center
Építőipari Kft. vállalkozási igazgatója, Németh Tamás erre lakonikusan csak
annyit mondott, hogy már megint a szokásos történet, „elviszik bagó áron a
pályázatot, és utána kitalálják, hogy még volna itt munka”. A Hídépítőnél
ugyanakkor azt mondják: nem szükséges botrányt szagolni ott, ahol nincs.
Részletekbe azonban nem bocsátkoztak, mert egy korábbi megegyezés szerint
nyilatkozatra csak a Volánbusznak van joga. Csakhogy annak - a HVG
információi szerint - az építkezés harmadik ütemében már nem is volt érdemi
választási lehetősége, a Hídépítő Rt. ugyanis nem vállalta volna a
garanciát a korábbi beruházásra, ha nem ő végzi az utólag megrendelt
munkálatokat.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy az új ajánlattételi felhívás a
Közbeszerzési Döntőbizottság érdeklődését is felkeltette, és 2005. május 4-
ei határozatában a testület súlyos jogsértést állapított meg. Eszerint a
Volánbusz Rt. jogtalanul zárt ki a versenyből pályázókat, amikor meghívásos
alapon kizárólag a Hídépítő Rt.-vel tárgyalt. A biztosokat tehát nem győzte
meg az az érv, hogy a tervek eltértek a valóságtól. A beruházás
előkészítése ugyanis az ajánlatkérő felelőssége, vagyis „nem hivatkozhat
arra alappal, hogy a tervező számára elégtelen” dokumentációt készített. A
Volánbusz Rt. változatlanul fenntartja, hogy törvényesen járt el, de a
peres eljárások esetleges elhúzódása miatt nem látja értelmét a
fellebbezésnek. Így az egyelőre buszparkoló nélkül megépített népligeti
pályaudvar több mint 3,5 milliárd forintos költségvetéséhez most már egy
blamázs és egy 5 millió forintos bírság is hozzáadódik. | http://archivum.hvg.hu/article/200519Gazdasagcikk5856NEPLIGETIBUSZPALYAUDVARKALVA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/benzingoztol-homalyosan-a-nepligeti-buszpalyaudvar-kalvaria | HVG | hungarian-news | 2005-05-14 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Hídépítő Zrt.",
"Népliget Autóbusz-pályaudvar Kft.",
"Volánbusz Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
|
1,719 | Jeges legjobb – FELEMÁS FILMIPARI PRIVATIZÁCIÓ | HVG 2005/19 05.14. 97-99. • Gazdaság • cikk
FELEMÁS FILMIPARI PRIVATIZÁCIÓ
Jeges legjobb
Kis Tocsik-ügyet emlegetnek filmes berkekben annak kapcsán, hogyaz ÁPV Rt.
900 millió forinttal hirtelen kistafírozta a korábban végelszámolásra ítélt
állami Dialóg Kft.-t, amely a filmjogokat is megszerezte. A Mafilm Rt.
többségi részesedését pedig a mozgókép-közalapítványnak szánja a
privatizációs szervezet.
Ismét sikerül letörnie a filmes lobbinak az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) filmipari magánosítási elképzeléseit. A tőkeerős
szakmai befektető bevonását célzó ötlet - amelytől a jelenleg legnagyobb
stúdiókapacitással rendelkező Mafilm Rt. európai színvonalú gyártóbázissá
fejlesztését remélték - elvetélt. Éppúgy, mint bő két évvel ezelőtt, amikor
Medgyessy Péter kormányfő a filmszakmai támogatás 5 milliárd forintra
emelése mellett azt is bejelentette, a filmtörvény elfogadásáig jegelik a
filmforgalmazó Mokép Rt., a filmkészítés infrastruktúráját adó Mafilm Rt.,
az utómunkálatokat végző Magyar Filmlaboratórium Kft. (MF), illetve az
állami filmstúdiók privatizációját (HVG, 2003. február 15.).
A filmes lobbi a jelek szerint ezúttal is kormányfői segédletre talált:
meggyőzte Gyurcsány Ferencet arról, hogy a magyar filmgyártás a Mafilm
nélkül atomjaira hullik szét. Így az ÁPV feladatul kapta, találja ki,
miként kerülhet az állami filmtámogatások elosztására tavaly óta törvénnyel
is felkent Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) többségi tulajdonába a
Mafilm és az MF. „Tény, hogy április 4-én Grunwalsky Ferenc MMKA-elnök
kérésére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bozóki András kulturális
miniszter találkozott. A hármas találkozón szóba került, hogy mindkét cég
az MMKA és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) tulajdonába
kerüljön” - mindössze ennyit volt hajlandó megerősíteni a HVG kérdésére
Zachar Balázs, az NKÖM audiovizuális főosztályának jogásza. Az MMKA 51
százalékos, illetve az NKÖM 49 százalékos részesedéséről szóló hírt azonban
a folyamatban lévő tárgyalások miatt nem kívánta kommentálni.
Nem ígérkezik egyszerű menetnek az ügylet, az ÁPV ugyanis ingyen nem
adhatja át a vagyont. Az 1,4 milliárd forintos saját tőkéjű,
leányvállalataival együtt évi közel 2 milliárd forint forgalmú cégcsoportot
előbb valószínűleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra kell testálni, s az
bízhatja meg vagyonkezeléssel az MMKA-t. A pénzügytechnikai részleteknél
jobban érdekli a filmeseket, vajon az állami tulajdonlással megvalósulhat-e
az a 4-5 milliárd forintos fejlesztés, amivel a Mafilm fejlődési pályára
állhatna, vagy folytatódik a lassú pusztulás. Forgalmát ugyanis jelenlegi
állapotában a cég képtelen növelni, ahhoz a fővárosi Róna utcai és a fóti
stúdiók bővítésére és felszerelésére volna szükség. Az állapotokra
jellemző, hogy a műtermek novemberig be vannak táblázva, és kapacitáshiány
miatt az idén már egy Spielberg-produkciót is le kellett mondani. Az MMKA
pedig éppen nincs bővében a pénznek; a filmkészítéshez juttatott állami
apanázs az idén a kormányhatározatban beígért 6 milliárd forint helyett 3,3
milliárdra csökkent. Ezt éven túli kötelezettségvállalással, hitel
felvételével egészíthetik ki, amihez pedig fedezetként bizonyára fölöttébb
jól jönnének a Mafilm-ingatlanok. Grunwalsky mindenesetre azzal érvel, hogy
a most 14 százalékos tulajdonos MMKA vonhasson be stratégiai befektetőt. A
filmesek egyfelől üdvözlik, hogy a Mafilmet a szakmára bíznák, ugyanakkor a
krónikus pénzhiány miatt reális veszélynek látják a vagyonfelélést. Egyesek
már ugrásra kész befektetőkről is tudnak, mások szerint pedig nem kizárt,
hogy a Mafilm és a Filmlabor a Pasaréti úti filmüzem sorsára jut. A 15 ezer
négyzetméteres ingatlant a Mafilmből 1990-ben kivált és 2000-ben felszámolt
Magyar Filmirodától vette meg a Gyetvai Fivérek Rt. 2001 novemberében, hogy
helyére luxuslakásokat, irodát és mozimúzeumot építsen.
Bár a zsíros falatnak ítélt, nem hivatalos becslések szerint 10 milliárd
forint vagyonú Mafilmért eddig nyíltan nem keltek birokra a potenciális
befektetők, viszont az MMKA-Bozóki-Gyurcsány találkozó figyelemre méltó
módon egybeesett a közalapítvány idei, 1,7 milliárd forintos
játékfilmgyártási támogatásának szétosztása kapcsán kitört botrány
időpontjával. Mintha a szakma egy része azt üzente volna, nem tartja
alkalmasnak az MMKA-t a Mafilm irányítására (sem). A kulturális miniszter
által az index.hu internetes hírportál cikke nyomán elrendelt vizsgálat
ugyan nem támasztotta alá, hogy a közalapítvány késve, illetve költségvetés
nélkül beadott terveket támogatott volna, de egy ponton törvénytelenséget
állapított meg; eszerint Grunwalsky elnök közreműködése Jancsó Miklósnak az
MMKA-támogatásával készülő filmjében kimeríti a mozgóképtörvény
összeférhetetlenségi passzusát (HVG, 2005. május 7.).
A testület a vizsgálat során komoly kritikát kapott: eszerint a pályázati
feltételek jelenlegi szabályozása nem megfelelő. Holott a mozgóképtörvény
szerint az igazságos és átlátható elosztásért felelős szervezet egyik fő
feladata éppen a támogatási szabályzat kidolgozása volna. Az idei döntés
egyébként az 1970-es éveket idézi, mivel a maximális támogatást - egyenként
120-120 millió forintot - a „nagy öregek”, így Jancsó Miklós, Sándor Pál és
Szabó István filmtervei kapták. Az MMKA-t ért támadás mögött éppen a
filmszakma régi és új szereplői közötti érdekellentét húzódik meg; a minden
felett diszponáló MMKA alapítói köre ugyanis ma már nem reprezentálja a
szakmát. 27 alapítója közül öt - zömmel kiürített - állami stúdió, az azóta
alakult, fölöttébb termékeny magánstúdiók pedig labdába sem rúgnak.
Egy másik botrány éppen az említett öt állami filmműhely miatt tört ki,
ezúttal az ÁPV főszereplésével, amely tavaly december 16-án 900 millió
forinttal megemelte a Dialóg Filmstúdió Kft. addig 3 milliós törzstőkéjét.
Holott a könyvvizsgálói jelentés szerint a Dialóg már 2000-ben elveszítette
teljes vagyonát, tényleges tevékenységet évek óta nem folytat, s az ÁPV
2002. novemberi alapítói határozatában újraválasztott ügyvezető
megbízatásának határidejeként „a legkésőbb a végelszámolás megkezdéséig”
fordulatot használta. Olyannyira „aludt” az állami társaság, hogy a
Fővárosi Cégbíróság két éve 100 ezer forintra büntette meg, mégpedig a
törzstőke kötelező, 3 millió forintra történő kiegészítésének elmulasztása
miatt. Tavaly pedig törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett,
miután a posta nem tudta kézbesíteni az iratokat a cégnek. Az ÁPV most ezt
a Dialógot találta a legalkalmasabbnak arra, hogy feltőkésítse, s ebből a
pénzből felvásárolja négy állami stúdió - a Budapest Filmstúdió Kft., a
Hunnia Filmstúdió Kft., az Objektív Filmstúdió Kft. és a Pannónia
Filmgyártó és Forgalmazó Kft. - filmjogait. A karácsony utáni napokban nagy
sebbel-lobbal le is zavarták az akciót, amit azonban a már említett
bizottsági ülésen Grunwalsky „bűvészmutatvány-sorozatnak” nevezett, ami a
filmszakma „tudtán kívül zajlott”.
A filmtörvény verdiktje szerint a teljes egészében mindmáig felméretlen
hazai filmvagyon kezelésére a Gyürey Vera vezette Magyar Nemzeti
Filmarchívum (MNF) hivatott. A túlnyomórészt még állami stúdiók által
készített filmeknek elsősorban eszmei értékük van, legfeljebb az
újrajátszást vagy a televíziós sugárzást követően folyik be utánuk némi
pénz. Gyürey szerint az eredeti filmnegatívok és az ezekről készített
kópiák gondozását az MNF képes megfelelően ellátni, ehhez az NKÖM égisze
alá tartozó intézmény rendelkezik a megfelelő technikai és szakmai
háttérrel. Épp ezért Gyürey nem érti, mit is akart elérni az ÁPV a Dialóg
közbeiktatásával. Erre Vági Márton vezérigazgató az Országgyűlés kulturális
bizottsága előtt azt a magyarázatot adta, hogy a filmtörvény betűjét
akarták betartani, miszerint a filmvagyont át kell adni az MNF-nek. A
gazdasági társaságokról szóló törvény azonban az ingyenes eszközátadást nem
engedi meg, ezért nem jöhetett szóba, hogy egyből az MNF-nek passzolják át
az annak rendje s módja szerint felértékelt portfóliót. A Dialóg
közbeiktatásával „legalább minden egy helyen van” - összegezte a lényeget
egyik ÁPV-s informátorunk, bár az még nem dőlt el, miképpen kerül át ez a
vagyon az MNF-be. Mégpedig ingyen, és még ebben az évben. Pénzsíbolás
viszont nem történt, mivel a stúdiók kötelesek a Dialóg által kifizetett
összeget zárolt számlán tartani, s azt a májusi mérlegzárást követően
azonnal vissza kell utalniuk osztalékként az ÁPV-nek.
A kiürített stúdiókat még az idén privatizálják, mégpedig a tervek szerint
úgy, hogy azok alkotógárdája kapjon erre lehetőséget, más jelentkezőre az
ÁPV nem is számít. Így helyzetbe kerülhet a pannóniás Jankovics Marcell
éppúgy, mint az objektíves Rózsa János vagy a Budapest Filmstúdió Kántor
László vezette csapata. A HVG által megkeresett stúdióvezetők a
privatizáció előestéjén a terveikről nem kívántak nyilatkozni. A stúdiókat
az előző években a tulajdonos többé-kevésbé konszolidálta, például a Mafilm-
vezér Tolmár Tamás által vezetett Dialógot tavaly 13 millió forinttal
segítette ki, hogy adótartozásait kiegyenlíthesse. A kakukktojásnak számító
- mert ténylegesen is filmeket készítő -, Sándor Pál vezette Hunnia mínusz
39 millió forintos saját tőkéjét pedig 2003-ban 45 millió forint
pótbefizetéssel hozta egyenesbe a cégbírósági dokumentumok szerint. Az
viszont körvonalazódni látszik, hogy a filmforgalmazási jogok egy ideig még
a stúdióknál maradhatnak, amelyek az ebből származó esetleges bevétel egy
részét az MNF-nek fizetik majd be.
VAJNA TAMÁS, VITÉZ F. IBOLYA | http://archivum.hvg.hu/article/200519Gazdasagcikk3920FELEMASFILMIPARIPRIVATIZACIO.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jeges-legjobb-a-felemas-filmipari-privatizacio | HVG | hungarian-news | 2005-05-14 00:00:00 | [
"Grunwalsky Ferenc",
"Vági Márton"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Dialóg Kft.",
"Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA)"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"támogatás",
"műsor / filmgyártás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,721 | Elégtételt venne a Centrum | "Az elmúlt napokban a Figyelő c. hetilap nyomán társaságunkat megalapozatlan támadások érték, melyeket a leghatározottabb módon visszautasítunk. Azon feltevések, illetve utalások, melyeket az MDF, illetve az említett iromány megfogalmaz, megalapozatlanok és képtelenek. Az ezt hangoztatókkal szemben, mind polgárjogi, mind büntetőjogi úton elégtételt kívánunk venni" - olvasható a Centrum közleményben. A társaság közel tíz éves működése során, minden hatósági vizsgálat "számunkra pozitív eredménnyel zárult" - tette hozzá a cég.
Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője elmondta: a Magyar Demokrata Fórum nem a Centrum Parkoló Kft-vel kíván vitázni, hanem azokkal a döntéshozókkal, akik ilyen előnytelen szerződést kötöttek az önkormányzatokkal. A párt az üggyel kapcsolatban nem kereste meg a céget, és a vállalkozás sem értesítette az MDF-et arról, hogy pert fontolgat ellenük - közölte a szóvivő. Az MDF nem a Centrum Kft-től vár választ arra, hogy 1999 óta miért nem jegyezték be a Fővárosi Önkormányzatok Parkolás-szervező Kft-t. Az MDF nem a Centrum Kft-től vár választ arra sem, hogy mi az önkormányzatok indoka arra, hogy az Első Mobilfizetést elszámoló Zrt-nek monopolhelyzete van" - fogalmazott Kerék-Bárczy Szabolcs.
A szóvivő szerint nem világos, hogy a Centrum Kft. mire akar pereskedni. A cég nem akadályozhatja meg egy demokráciában, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálódhasson közterületet és sokszázezer embert érintő kérdésekben - tette hozzá.
Dávid Ibolya május 3-án sajtóértekezleten jelentette be, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Centrum Parkoló Kft. ügyében. Az ellenzéki párt a Figyelő című hetilapban megjelent írás alapján indítana vizsgálatot a parkolótársaság ügyeinek vizsgálatára. A lapban hét fővárosi kerület MSZP-s és fideszes vezetése, valamint a Centrum Parkoló Kft. közötti gazdasági, személyes és politikai összefonódásról írtak tényfeltáró riportot - mondta akkor Dávid Ibolya.
A Figyelő április végén közölt írása szerint a Centrum tulajdonosi hátterében úgy tűnik, több politikus is áll. Kupper Andrásnak (Fidesz) azonos nevű nagybátyja 75 százalék fölötti tulajdont szerzett a Centrum Parkoló Kft.-ben, de Somlyódy Csaba szocialista politikus is szerepelt a tulajdonosok között.
Az 1999-ben alapított Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása 2000-ben hirdetett nyílt pályázatot, amelyet a Centrum Parkoló Kft. nyert el tíz évre. Kezdetben a VI., VII., és a VIII. kerületben intézte a parkolási feladatokat a cég, majd 2001-ben az I., II., XI., és a XII. kerület is csatlakozott. A cég 32 ezer parkolóhely után szed díjat, nyolcszáz automatát üzemeltet - olvasható a kft. tájékoztatójában. | http://nol.hu/archivum/archiv-445724-253343 | https://web.archive.org/web/20170203032534/http://nol.hu/archivum/archiv-445724-253343 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elegtetelt-venne-a-centrum | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-08 00:00:00 | [
"Kupper András (parkolás)",
"Somlyódi Csaba"
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [] | [
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,722 | Elévülés miatt szüntették meg a Siemens elleni vesztegetési ügyet | A rendőrség kedden megszüntette az eljárást abban az ügyben, amiben Farkas Imre, az egykori SATeLIT Tv-t üzemeltető TvEgy Rt. tulajdonosa azt állította: a magyarországi Siemens megzsarolta.
A magyar politikában óriási a korrupciós kényszer, de a legnagyobb cégek fele is bukott már üzletet versenytársai vesztegetései miatt.
Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi osztályának vezetője elmondta, a Siemens és a TvEgy Rt. között támogatási szerződés jött létre 2001-ben, amiben a Siemens vállalta, hogy 1-1,5 milliárd forinttal támogatja a televíziót. A Siemens egy ideig teljesített, majd felmondta a szerződést. Farkas Imre, az azóta megszűnt SatElit TV volt tulajdonosa azt állítja: 2001-ben azzal a feltétellel kapott 1,351 milliárd forintnyi támogatást, hogy abból 720 milliót visszajuttat a kölcsönadóknak.
A televízió üzemeltetője-tulajdonosa azzal állt elő, hogy a 720 millió forintot "kézből kézbe a Siemensnek" kellett fizetnie, és ezt az összeget most visszakövetelné, de ettől, állítása szerint, a Siemens elzárkózott.
Zsarolás miatt
Az alezredes közlése szerint az egyezkedés során hangzott el olyan állítás, amit a televízió üzemeltetője fenyegetőnek érzett, ezért tett feljelentést zsarolás miatt, még tavaly szeptemberben. A rendőrök zsarolás és vesztegetés miatt folytatták le az eljárást.
"Beszereztük a támogatással kapcsolatos iratokat, meghallgattuk a feleket, szakértőt vontunk be a nyomozásba, amelynek a végén arra jutottunk, hogy a tényállás alkalmatlan a zsarolás megállapítására, ilyen magatartást senki nem valósított meg" - tette hozzá Hruska Csaba. Az állítólagos vesztegetés 2001-re datálódik, és mivel a büntetési tétele három év, ez az eset 2004-re elévült, így mód sem volt a arra, hogy nyomozzanak ebben az ügyben. Ezt a nyomozást tehát elévülés miatt szüntették meg.
A hvg.hu kedden megkereste Farkas Imrét, aki utalt arra, fenntartja állításait, csodálkozik a rendőrség eljárásán, és megfontolja, hogy panaszt nyújtson-e be az ügyészségnek.
Más ügyek
A Nemzeti Nyomozó Iroda több eljárást is indított a cég ellen. Az egyik gyanú szerint hajléktalanok bevonásával olyan számlagyárat működtettek, amelyek 1,5 milliárd forintnyi számlát bocsátottak ki valós gazdasági teljesítés és tényleges fizetés nélkül. Vizsgálat folyik arról is, igazak-e azok a gyanúk, miszerint a cég információkat vásárolt a honvédelmi tárca két munkatársától, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljön a laktanya-felújítási tenderen. | https://index.hu/belfold/sie0508h/ | https://web.archive.org/web/20201021164444/https://index.hu/belfold/sie0508h/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elevules-miatt-szuntettek-meg-a-siemens-elleni-vesztegetesi-ugyet | Index | hungarian-news | 2007-05-08 00:00:00 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Satelit Tv",
"Siemens Zrt.",
"TVegy Rt."
] | [] | [
"pályázat",
"média",
"támogatás",
"zsarolás"
] | [] |
|
1,723 | Guruló rubelek I. | - XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Fejezetek az orosz-magyar államadósság történetéből
Guruló rubelek III.XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Guruló rubelek II.XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Guruló rubelek III.XLIV. évfolyam 9. szám, 2000. március 3.
Élet és Irodalom 2021 | https://www.es.hu/cikk/2005-07-20/oszabo-attila-vajda-eva/gurulo-rubelek-i.html | https://web.archive.org/web/20210923030418/https://www.es.hu/cikk/2005-07-20/oszabo-attila-vajda-eva/gurulo-rubelek-i.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gurulo-rubelek-i | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2000-02-18 00:00:00 | [
"Horn Gyula",
"Hujber Ottó",
"Patkó András"
] | [
"Hunga-Rus Rt.",
"Hungarian Finance and Trade Corporation",
"Intertraverz Rt.",
"Társaság a Keleti Piacokért Egyesület"
] | [] | [
"államadósság"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
1,724 | Frekvenciazavarok – HUZAVONA EGY HARCÁSZATI MEGRENDELÉS KÖRÜL | HUZAVONA EGY HARCÁSZATI MEGRENDELÉS KÖRÜL
Frekvenciazavarok
Eddig egyetlen harcászati URH-rádiót sem szállított le a norvég Kongsberg
cég, jóllehet a szerződés immár bő két éve megköttetett a honvédelmi tárca
beszerzési hivatalával. Az ellentételezésként beígért befektetésekből
szintén semmi sem teljesült.
Nem létező „prospektusrádióval”, NATO-minősítés nélkül, sorozatgyártásra
felkészületlenül pályázott, majd tendergyőzelme után három szállítási
határidőt is elmulasztott, mégsem bontott vele szerződést a honvédelmi
tárca - így összegzik hadiipari berkekben a norvég Kongsberg Defence
Communications AS által még 2002 áprilisában megnyert, 9312 darabra kiírt
harcászati URH-rádiótender eddigi, két kormányzati cikluson átívelő
történetét. Mindeközben a versenyben alulmaradt cégek - például a francia
Thales Communications vagy az amerikai Haris - raktárról is képesek
volnának leszállítani a kommunikációs eszközöket.
A politikai és diplomáciai vihart kavart, a versenytársak által kezdettől
támadott ügyletre (HVG, 2002. november 2.) végül egy évvel később kötöttek
36 milliárd forint értékű szerződést. A Honvédelmi Minisztérium (HM)
azonban azóta sem tud leszállított tételről beszámolni, jóllehet az
ütemezés szerint már több száz rádiónak be kellett volna futnia a tavaly
márciusi, decemberi, illetve az idén márciusi határidőre. „Júliusban akár
meg is érkezhet az első szállítmány” - kockáztatott meg egy óvatos becslést
a HVG-nek Wapplerné Balogh Ágnes, a HM jogi ügyekért felelős helyettes
államtitkára.
Mindössze egyetlen „kísérlet” történt eddig a teljesítésre: tavaly
márciusban 334 rádiót szállított a részben állami tulajdonú norvég cég, ám
ezeket műszaki, illetve biztonsági okokra hivatkozva át sem vette a HM. A
járműbe szerelhető, hordozható, illetve kézi rádiók közül az előbbieknél
kisebb működési zavarokat, utóbbiaknál pedig komolyabb szoftverproblémát
észleltek. Akkumulátorcseréhez például fizikailag meg kellett sérteni a
készülékek titkosítórendszerét, s nem voltak alkalmasak a rádiók szöveges
üzenetek biztonságos küldésére sem. Bár a két típus könnyen korrigálható
lett volna, a HM a teljes tételt visszautasította, mondván, a három típus
csak együtt használható. A készülékek az Országos Rejtjelfelügyelet (OR)
engedélyét sem kapták meg, a verdikt szerint ugyanis a rádiók nem feleltek
meg a nemzeti rejtjelezési előírásoknak (márpedig a NATO-kompatibilitás
mellett ez is feltétel volt).
A hibák kijavítását a Kongsberg előbb tavaly augusztusra, majd az év végére
ígérte, ám a jelek szerint a haditechnikai cégnél nem ment zökkenőmentesen
az ügylet, mert még idén márciusban sem teljesítettek. Ekkor már a
szerződés felbontásának a lehetősége is felmerült, ám erre végül a HM nem
szánta rá magát. A döntés most ismét az OR kezében van, amelynek mintegy 60
nap alatt kell elbírálnia a biztonsági paramétereket. Ha megint negatív
lesz a vizsga, akkor kerülhet szóba a szerződéstől való elállás. Mivel
ebben az esetben új közbeszerzési eljárást kellene kiírni, erre a HVG
információja szerint a HM nem szívesen állna át.
Az idő múlásával sokat módosult Juhász Ferenc hozzáállása is a Kongsberg-
ügyhöz. A jelenlegi honvédelmi miniszter ellenzéki honatyaként még mindent
latba vetett a szerződés megakadályozására. A Fidesz-kormány végóráiban
elbírált tender után felkérte a kormányt, ne kössön szerződést a
Kongsberggel, mert a döntéshozók többször is megszegték a meghirdetett
feltételeket. Az alulmaradt versenytársak - a Thales, illetve a Siemens -
többek között azzal fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB), hogy
a Kongsberg nem létező rádiót ajánlva nyert, s ennek alátámasztásául a cég
honlapján fellelt elnöki nyilatkozatot csatolták, miszerint a
sorozatgyártás csak 2005-ben indul be. Bese Ferenc, a HM Beszerzési és
Biztonsági Beruházási Hivatalának vezetője a KDB-nek arra hivatkozott, hogy
az ajánlati felhívásban nem szerepelt az a követelmény, miszerint a
pályázónak rendelkeznie kell a szállítandó rádióval, „csak a képesség
bizonyításával” kívántak minél erősebb versenyt delejezni. Ennek némiképp
ellentmond, hogy a hivatal a pályázóktól először még kérte a rádiókat
műszaki bevizsgálásra, ám ezt később visszavonta, mondván, a feltételek
között csak lehetőségként szerepelt a készülékek működés közbeni
vizsgálata.
A riválisok azt is felvetették, hogy a rádiók esetleg nem NATO-
kompatibilisek, a rádió-rejtjelező eszköz tanúsítványa ugyanis az
eredményhirdetéskor még nem érkezett meg a tárcához. A KDB elkésettség
miatt elutasította a reklamációt, a tartalmi kérdéseket pedig lényegében
nem vizsgálta, mivel - államtitokra hivatkozva - nem kapott dokumentációt
az ajánlatkérő HM-hivataltól. A Fővárosi Bíróság visszadobta az ügyet a KDB-
nek, mégpedig épp azzal, hogy a tartalmi kérdéseket is bírálja el - ám az
újra csak szabályosnak ítélte a döntést. Ugyanígy tett tavaly októberben a
Fővárosi Ítélőtábla is. Juhász - már miniszterként - meg akarta várni a
bírósági ítéletet, végül azonban 2003 márciusában a kontraktus
megköttetett. Most pedig a többszöri határidő-mulasztás ellenére sem
bontott szerződést a tárca.
Nem tudni, vajon a szerződéskötés elhúzódásakor kilátásba helyezett 15
milliárd forintos kártérítési per vagy egyéb közbenjárás térítette-e el
szerződésbontó szándékától a HM-et. Ennek okairól Jarle Solvang, a
Kongsberg illetékes projektmenedzsere sem nyilatkozott. „A szerződésről nem
beszélünk, így egyeztünk meg a HM-mel” - közölte a HVG kérdésére. Azt sem
fejtette ki, mi okozza a norvég cég késlekedését. Egyes információk szerint
a Kongsberg ringben tartása érdekében a tárca már négyszer módosította az
eredeti szerződést - legalábbis ezt feszegette a honvédelmi miniszterhez
intézett kérdésében Csampa Zsolt, az MDF-ből kivált, jelenleg független
honatya. A helyettes államtitkár azonban a HVG-nek leszögezte, semmilyen
módosításra nem volt szükség, ugyanis a 2013-ig szóló keretszerződésben
minden évben külön állapodnak meg a felek a következő esztendőben
szállítandó mennyiségről, valamint a határidőről. Ennek némileg ellentmond
a KDB egyik határozata, amelyben tételes szállítási határidőként minden év
október 30-a szerepel. Wapplerné a HM saját vizsgálataira hivatkozva azt
állította, a Kongsberg mostanra minden hibát kijavított, s a tendergyőzelem
idején még fejlesztés alatt álló kézirádió is készen áll a
sorozatgyártásra. Más kérdés, hogy az időközben megfaragott büdzséjű
honvédelmi tárca a rádiók kifizetésére több milliárd forintot kénytelen a
költségvetésében lekötve tartani, amit aztán felhasználatlanul a következő
évre tol. Igaz, az elmaradt szállítási tételekre a vételár százalékában
meghatározott kötbér jár.
A Kongsberg-huzavona miatt a honvédség nélkülözi a létfontosságúnak tartott
korszerű kommunikációs eszközöket, de áll a norvég cég győzelmében szerepet
játszó, nagy összegű hadiipari beszerzéseknél kötelezően alkalmazott
ellentételezési megállapodás (offset) teljesítése is. „Látványos dolgokról
nem tudunk beszámolni” - fogalmazott némi eufemizmussal a HVG kérdésére
Szabó Sándor, a gazdasági tárca ellentételezési irodavezetője. Eddig
ugyanis a norvég cégnek lényegében a 100 millió forint jegyzett tőkével
2003 novemberében alapított, az offsetügyletek levezénylésére létrehozott
Kongsberg Hungária Kft. az egyetlen kézzelfogható befektetése. Miután az
offset a hadiipari szállítást követi, a teljesítésig semmi nem valósul meg
a Kongsberg ajánlatában szereplő rekordnagyságú, 180 százalékos
ellentételezésből (e szerint a norvégok minden egyes forint hadiipari
szállítás fejében 1,80 forintot vállalnak befektetés, magyar többletexport,
illetve hazai beszállítás formájában). Bár az ellentételezés 31 százaléka
hazai beszállítással tudható le, s él a Videoton Holding Rt.-vel kötött
szerződés is, ahhoz, hogy ez tényleg működjék, be kellene indulnia a
sorozatgyártásnak. (Ennek állásáról pedig a konkurencia úgy tudja, hogy a
Kongsberg az ipari gyártást csak tavaly szeptemberben adta ki norvég
alvállalkozójának.) Szabó szerint bármennyire csúsztak is a határidők, a
norvég fél „elszántsága látszik” - legalábbis a cég projektmenedzsere
kéthetente Magyarországon ténykedik.
Az offsetbe egyébként a kritikusok szerint a szokásostól eltérő, vitatható
elem is csúszott: a gyártáshoz szükséges technológiatranszfert szintén
beszámítják az ellentételezésbe, mégpedig a Kongsberg és a Videoton
megállapodásának megfelelő értékben, ami megkönnyítheti a norvégok
teljesítését. Az ellentételezést egyébiránt a rádiószállításoknál gyorsabb
ütemben, 8 év alatt vállalta a Kongsberg. Felét a szerződés félidejéig kell
teljesítenie, s ha ez nem sikerül, kötbért fizet. Az ellentételezés
egyébként biztosan kisebb lesz a tervezettnél, már csak azért is, mert az
időközben bekövetkezett haderőcsökkentés miatt a HM kilencezernél biztosan
kevesebb rádiót igényel.
VITÉZ F. IBOLYA | http://archivum.hvg.hu/article/200516Gazdasagcikk5371HUZAVONAEGYHARCASZATIMEGREND.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/frekvenciazavarok-a-huzavona-egy-harcaszati-megrendeles-korul | HVG | hungarian-news | 2005-04-23 00:00:00 | [
"Bese Ferenc",
"Juhász Ferenc",
"Solvang Jarle"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Kongsberg Defence Communications AS",
"Kongsberg Hungária Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"távközlés / telekommunikáció"
] | [] |
|
1,725 | Guruló rubelek II. | - XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Fejezetek az orosz-magyar államadósság történetéből
Guruló rubelek III.XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Guruló rubelek I.XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.
Guruló rubelek III.XLIV. évfolyam 9. szám, 2000. március 3. | https://www.es.hu/cikk/2005-07-20/oszabo-attila-vajda-eva/gurulo-rubelek-ii.html | https://web.archive.org/web/20230209003006/https://www.es.hu/cikk/2005-07-20/oszabo-attila-vajda-eva/gurulo-rubelek-ii.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gurulo-rubelek-ii | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2000-02-25 00:00:00 | [
"Bartha Delbár",
"Borók György",
"Dunai András",
"Dunai Imre",
"Erdey-Gúz Balázs",
"Hujber Ottó",
"Kapolyi László",
"Máté László",
"Matyók György",
"Papócsi László",
"Patkó András",
"Rieb György",
"Szász András",
"Szokai Imre",
"Tímár György"
] | [
"Agroil Rt.",
"Agrolízing Rt.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bertinus Kft.",
"Famáka Kft.",
"Hunga-Rus Rt.",
"Hungarian Finance and Trade Corporation",
"Intertraverz Rt.",
"Lorry Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nádor 95 Rt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Petroltank Rt.",
"Ples Rt.",
"System Consulting Rt.",
"Vagon Lízing Pénzügyi Rt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"vesztegetés",
"államadósság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
1,727 | Bolygó hollandi – VARGA TAMÁS KIADATÁSI ŐRIZETBEN | VARGA TAMÁS KIADATÁSI ŐRIZETBEN
Bolygó hollandi
Holland rendőrök segítségével, Amszterdamban fogta el a rendőrség a 2000
óta szökésben lévő Varga Tamást, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját.
Vargára kétszer 2,5 évi börtön vár Magyarországon, harmadik, milliárdos
áfacsalási perét még nem kezdték el tárgyalni.
Noha rács mögött tartják, aligha lehet oka panaszra a Hollandiában
kiadatási őrizetben lévő Varga Tamásnak, a Fidesz jelenleg 42 éves egykori
gazdasági tanácsadójának: lakótársai az Amszterdamtól 70 kilométerre lévő
börtönben nem elvetemült gonosztevők, zömüket tartózkodási engedély hiánya
miatt tartják fogva. Az őrizetesek sportolhatnak, tévézhetnek. Vargának
alighanem lesz ideje kiélvezni a holland hatóságok által kínált
szolgáltatásokat, a magyar Igazságügyi Minisztériumnak 40 napja van kérni a
kiadatást. Itthon kétszer 2,5 évi szabadságvesztés vár rá (amelyet
vélhetően összbüntetésbe foglalnak, így kevesebbet kell majd ülnie),
miközben a Fővárosi Bíróság még nem tűzte ki 3 milliárd forintos fiktív
számlázási bűnperét.
A rendszerváltáskori pártszakértő (HVG, 1993. június 5.) öt éve
gyakorlatilag fogságban él: 2000 májusában - miután két bíróságon is
szabadságvesztésre ítélték gazdasági bűncselekmények miatt - saját
papírjaival elhagyta az országot, a hatóságok csak hetekkel később kezdték
körözni. Először Prágában telepedett le élettársával. Úgy tudni, ott-
tartózkodása idején sikerült magyar névre szóló hamis papírokat szereznie,
így néhány évig biztonságban tudhatta magát, kislánya a cseh fővárosban
született. 2002 végén a magyar rendőrök fülest kaptak hollétéről, s cseh
kollégáik segítségét kérték. Az akció azonban - magyar források szerint a
prágaiak hibájából - balul sült el, Vargának sikerült kereket oldania. A
cseh rendőrök a jelek szerint valóban nem voltak a helyzet magaslatán:
miután a gyanúsítottat futni hagyták, néhány nappal később családja is
eltűnt az országból.
Vargáék Amszterdamban kötöttek ki. A férfi - magyar inkognitóban - a
holland város VIII. kerületében, egy nem túl előkelő negyed egyik
jellegtelen házának emeleti lakásában élt. A prágai fiaskó a jelek szerint
óvatossá tette: noha semmiben sem szenvedett hiányt (bérelt lakását
meglehetős fényűzéssel rendezte be, állítják rendőri berkekben), autót nem
használt, s a tömegközlekedést is ritkán vette igénybe; ha muszáj volt
elhagynia otthonát, inkább kerékpárra szállt. Nem tudni, magyarországi
ismerősei közül kikkel és milyen módon tartott kapcsolatot, egyikükkel
azonban vélhetően elszámította magát: az Országos Rendőr-főkapitányság
nemzeti nyomozó irodájának célkörözési alosztálya már hónapok óta ismerte
búvóhelyét (úgy tudni, a magyar Nemzetbiztonsági Szakszolgálat segítségének
is köszönhetően, de ennek részleteiről semmit sem árultak el). Az akciót a
holland rendőrök hajtották végre múlt hét kedd este 7-kor - magyar
kollégáik az azonosításban segédkeztek -, Varga azóta kiadatási őrizetben
van.
Bár a kilencvenes évek elejétől fogva szóltak hírek az extanácsadó
megkérdőjelezhető üzleti ügyeiről (cégeiről lásd táblázatunkat), az első
bűnesetre 1997-ben derült fény: Varga cége, az International Finance
Consulting Kft. (IFC; jelenlegi nevén West Part Point Kft.) olyan, a
dunaújvárosi önkormányzat tulajdonában lévő részvényeket, a Dunaferr Dunai
Vasmű Rt. 247 millió forint névértékű csomagját kívánta bizományosként
értékesíteni, amelyek jogosulatlanul kerültek a birtokába. Mint kiderült,
az - akkoriban baloldali többségű - önkormányzat pénzügyi irodavezetője,
Kaszás Gábor elsőrendű vádlott az általa elsikkasztott, ekkoriban egyébként
a városi rendőrség trezorjában őrzött részvényeket juttatta az IFC-nek
(Dunaújvárosban máig nem értik a helyi ellenzéki politikusok, hogy a város
miért nem nézett jobban a büntetését azóta letöltött Kaszás körmére).
Vargát a Dunaújvárosi Városi Bíróság orgazdaságban marasztalta el 1999-ben,
az ítélet 2002-ben vált jogerőssé. Egy évvel később a Pest Megyei Bíróság
ítélte el Vargát másodfokon csempészet miatt. A jelenleg is Varga és
édesapja, Varga Sándor - 1990- 1993 között a fideszes pártcég Fico Kft.
könyvvizsgálója - tulajdonában álló Lux Trading Kft. olyan luxusautókat
kínált, amelyeket külföldről hazatelepülő magyarok hoztak be vámmentesen az
országba (HVG, 1998. október 3.). A budapesti Aranykéz utcai parkolóházban
lévő Classic Auto szalon ügyfele volt például Palotás János egyik cége,
illetve Lupis József is.
A börtön elől külföldre menekült Varga elleni legvaskosabb vád tárgyalása
még várat magára. A Fővárosi Főügyészség 2003 tavaszán rótt különösen nagy
értékre elkövetett csalást a férfi terhére a Dunaferr-ügyben már felmerült
IFC-cégcsoport tevékenységéhez kötődően (HVG, 2003. március 15.). Az
ügyészség szerint az építőipari beruházások kapcsán 3 milliárd forint áfát
jogosulatlanul visszaigénylő cégcsoport központi vállalkozása, az IFC Kft.
és a Varga által képviselt, az USA Delaware államában bejegyzett
International Finance Consulting Ltd. által egy utóbb meg nem valósult
fonyódi szálloda- és szabadidőcentrum építésére és majdani üzemeltetésére
1996-ban alakított, 2003-ban csaknem félmilliárd forint köztartozással
felszámolt IFC Rt. volt. Az értelmi szerzőnek Vargát tekintik (igaz, „csak”
bűnsegédletet rónak a terhére), az ügynek 24 vádlottja van, köztük a több
cégben, így Fidesz-közeli vállalkozásokban is felbukkant Brunner István. A
legnagyobb tételben, 9 milliárd forint értékben a MÁV Rt. tulajdonában lévő
MÁV Építészeti, Hídépítési és Kertészeti Kft. bocsátott ki hamis számlákat,
a kft volt ügyvezetője, Boa Árpád szintén a vádlottak padjára került.
Varga lefogása kényesen érintheti a Fidesz politikusait, hiszen a férfi
bizalmi ember volt, 1992 végéig semmi sem dőlt el nélküle a párt gazdasági
ügyeiben. Orbán Viktor pártelnökkel és Simicska Lajos egykori gazdasági
igazgatóval még a székesfehérvári gimnáziumi években ismerkedtek meg,
barátságuk-szövetségük a rendszerváltás után is megmaradt. Noha Varga - bár
többször is belefogott a közgazdaság-tudományok hallgatásába - nem végzett
egyetemet, a Bibó István szakkollégiumos jurátuscsapat elválaszthatatlan
tagja volt, az ő nevéhez fűződik például a szakkollégiumi folyóirat, a
Századvég 1984-es születése. A kiadói üzletben Varga ekkor már kipróbálta
magát: gazdasági vénáját antik könyvekkel üzletelve tette próbára. A lapot
egy időben az 1989-ben mások - így például Orbán, Kövér László, Stumpf
István - mellett általa is alakított Centum Kft. adta ki, amely utóbb Kaya
Ibrahimé lett, hasonlóan több egykori Varga-érdekeltséghez, például a
Simicskával közösen birtokolt Quality Invest Rt.-hez (HVG, 1998. szeptember
12.).
RÁDI ANTÓNIA
HVG 2005/15 04.16. 120. • Társadalom • táblázat
Varga Tamás cégtisztségei, érdekeltségei
Cég neve (alapítás éve) Tisztség, érdekeltség
Arzenál Nyomdaipari Kft. (1992) fb-tag (1992-1993)
Bonusz Ügynök és Szolgáltató Bt. (1990) 1 képv, beltag (1990-1993)
Brunner és Varga Fuvarozó és Szolgáltató Bt. (1989) 2 képv (1989-1991),
beltag (1989-)
Centum Kiadó, Piacszervező és Nyomda Kft. (1989) 3 üv (1992), ttul
(1991-1993)
Eurotax Glass's Magyarország Autóinformatikai Kft. (1990) üv (1991-
1992), fb-tag (1992-1994)
Gastrum Kereskedelmi-idegenforgalmi és Általános Szolgálató Kft. (1991)
ttul (1993-1994)
International Finance Consulting Ltd. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi
Képviselet (1997) képv (1999-)
Lux Trading Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1993) 4 üv (1993-1996),
ttul (1993-)
Quality Invest Vagyonkezelő és Befektető Rt. (1992) 5 ig-tag (1992-1993)
Quality Profit Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. (1992) 5 ttul (1992-
1997)
West Part Point Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1994) 6 ttul (1994-
1996), üv (1994-1997)
1 Felszámolva 2000-ben. 2 Végelszámolás alatt 1992-től. 3 Hivatalból
törölve 1997-ben. 4 Felszámolás alatt 1996-tól. 5 Hivatalból törölve 1997-
ben. 6 Hivatalból törölve 2005-ben. Rövidítés: fb = felügyelőbizottság, ig
= igazgatóság, képv = képviselő, üv = ügyvezető, ttul = társtulajdonos.
Forrás: cégjegyzék | http://archivum.hvg.hu/article/200515Tarsadalomcikk4319VARGATAMASKIADATASIORIZETB.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bolygo-hollandi-a-varga-tamas-kiadatasi-orizetben | HVG | hungarian-news | 2005-04-16 00:00:00 | [
"Boa Árpád",
"Brunner István",
"Kaszás Gábor",
"Simicska Lajos",
"Varga Sándor",
"Varga Tamás"
] | [
"Centum Kft.",
"Fidesz",
"Hídépítési és Kertészeti Kft.",
"International Finance Consulting Kft.",
"Lux Trading Kft.",
"MÁV",
"MÁV Építészeti, Hídépítési és Kertészeti Kft.",
"Quality Invest Rt.",
"West Part Point Kft."
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.