news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,518 | Pongó Sándor már vádlott | Pongó Sándor már vádlott Évek óta nyomoznak az Egymásért alapítvány üzleti partnere ellen A Herba cégcsoport vezetője, Pongó Sándor ellen több éve folyik eljárás közokirat-hamisítás miatt - erősítette meg az Index információit Bariné Tóth Éva, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-nek. Hírösszefoglalónk | Népszabadság | 2007. április 25. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Reviczky Zsolt A vezérigazgató - akinek cégét az Egymásért Egy-Másért Alapítványon keresztül bonyolított csempészéssel, milliárdos áfa- és vámcsalással gyanúsítják - három más, már bírósági szakban lévő ügyben szerepel vádlottként. Ezeket egyesítette a bíróság. Tárgyalást még nem tartottak, mivel a - vélhetően hajléktalan - vádlottak jó részét a hatóság nem tudja fellelni.
HIRDETÉS A 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban indult büntetőügyeket három vádlott kapcsolja össze, az egyik Pongó Sándor. A gyanú szerint az ő megrendelésére szerveztek be hajléktalanokat arra, hogy általában havi 200 ezer forintért valótlan nyilatkozatokat tegyenek, miszerint élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó kft.-kbe milliós nagyságrendű törzsbetéttel lépnek be. Erre azonban pénzük nem volt, az új tagok tényleges gazdasági tevékenységet a társaságban nem végeztek, és ez a szerződés aláírásakor sem állt szándékukban - fogalmazott Bariné Tóth Éva. A társasági szerződéseket, illetve szerződésmódosítást készítő és ellenjegyző budapesti ügyvéd közreműködött abban, hogy a cégbíróság 2001 és 2003 nyara között a cégjegyzékbe valótlan adatokat foglaljon, több mint húsz cégről. Az ügyészség a 2004-ben kelt vádiratban 13, 2005-ben és 2006-ban pedig 9-9 személy ellen emelt vádat. Ami mindegyik ügyben közös: a megbízó (Pongó Sándor), az ügyvéd, és a hajléktalanokat beszervező vádlott személye. A büntetőeljárás teljesen független a csempészés miatt idén áprilisban indult ügytől. Ebben az Egymásért Egy-Másért Alapítvány elnöke mellett a szervezet kiemelt támogatójának számító Herba cégcsoport hat vezető munkatársát 1,2 milliárdos vám- és áfacsalással gyanúsítják.
HIRDETÉS
. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-444149 | https://web.archive.org/web/20110527143218/http://www.nol.hu/archivum/archiv-444149 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pongo-sandor-mar-vadlott | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-04-25 00:00:00 | [
"Pongó Sándor"
] | [
"Herba Hungary Zrt."
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,519 | Kémtörténet | 2007.04.24. 22:01
Nyolcezer-ötszáz tonna élelmiszer. Ennyi áruval nagyjából négyszáz kamiont lehet megtölteni, amelyek hozzávetőlegesen hat kilométeres sort képeznek. Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány éppen ekkora mennyiségű élelmiszert – többnyire konzervet – hozott be az országba adományként, majd értékesített jó pénzért a Herba-csoportnak.
A karitatív szervezet ezzel 1,22 milliárd forint áfa és vám megfizetésétől menekült meg. Ezt a pénzt – amely több mint négymillió vizitdíj megfizetésére elegendő – egyelőre még nem tudni, valójában mire fordította az alapítvány. Az ügyben csempészet gyanúja miatt folyik a büntetőeljárás, az alapítvány kuratóriumi elnökének, Földesi-Szabó Lászlónak a kezén a napokban már kattant is a bilincs, hiába segédkezett a Törökországba hurcolt, édesanyjától elszakított Mehmet Károly hazahozatalában.
De ki is ez a jótékony ember?
Földesi-Szabó nyugalmazott rendőrtiszt, a már megszűnt Központi Bűnüldözési Igazgatóság bevetési osztályának helyettes vezetője volt. Az egykori kommandós körül díszes társaság verbuválódott az alapítványnál. Főképpen olyan személyek érkeztek az általa irányított kuratóriumba, akik hivatásukat tekintve lényegében a törvényes rend fenntartására esküdtek fel. Egyikük Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársa. Másikuk Simon Ibolya. Ő korábban ugyancsak a titkosszolgálat kötelékében tevékenykedett. (A tényekhez az is hozzátartozik, hogy Galambos Lajos, az NBH főigazgatója és családja az alapítvány munkatársaival szilveszterezett.)
Szilvásy György, a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felügyelő kancelláriaminiszter az Országgyűlésben azt állította, az alapítvány nem az NBH fedőszerve. Kiderült, Gyarmati György a munkahelyén jelentette, hogy egy civil szervezetben vállal feladatot, amit a parancsnoka el is fogadott. Simon Ibolya pedig már nyugdíjas. A Nemzetbiztonsági Iroda közleményben szögezte le, az ügy nem érinti az NBH egyetlen aktív és nyugalmazott dolgozóját sem.
Tételezzük fel, hogy valóban nem érinti. Joggal vetődik fel azonban a kérdés, hogy miféle emberek dolgoztak, illetve dogoznak az NBH-nál, ha egy ilyen elképesztő méreteket öltő csempészetsorozat az orruk előtt zajlik, és azt nem veszik észre.
Hogyan történhet ez meg? Normális körülmények között valószínűleg sehogy. De változhat még a helyzet, hiszen az eljárás még a kezdeti stádiumában van.
Az azonban már köztudott, hogy Pongó Sándor, a Herba csoport vezérigazgatója szintén előzetes letartóztatásba került. Lehet, hogy már senkit nem ér meglepetésként, de Pongó is exrendőr. A Herbáról, túl azon, hogy az alapítvány által behozott „adományokat” vásárolta meg, kiderült: a csoport vezetői hajléktalanokon keresztül is üzleteltek.
Az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány körül is akadnak még érdekességek. Szilvásy György testvére éppen a jótékony szervezetnek ad tanácsokat. Szilvásy Péter grafológusként segíti a roppant szerteágazó munkát. Ráadásul a miniszter másik testvére, Szilvásy István is a látókörbe került. Ő irányítja a BM-kórházat, amely azon szerencsés intézmények közé sorolható, amely az alapítvány adományaiból részesült.
Az egész élelmiszerbotrány – a volt rendőrtisztekkel, az egykori és jelenlegi titkosszolgálati tisztekkel, a hajléktalanokkal, Szilvásyékkal és Mehmet Károllyal együtt – napjainkra a magyar közállapotokba is betekintést nyújtó kémtörténetté formálódott.
Mi fog itt még kiderülni!?
Ráadásul ez a garnitúra – Gyarmati György NBH-s főosztálya – a Magyar Nemzet újságíróival van elfoglalva, akik Szilvásy György vidéki építkezéséről gyűjtik az információkat.
Pedig Gyarmatinak és Szilvásynak inkább a saját háza táján kellene sepregetnie. | https://magyarnemzet.hu/vezercikk/2007/04/kemtortenet | https://web.archive.org/web/20231113065554/https://magyarnemzet.hu/vezercikk/2007/04/kemtortenet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kemtortenet | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-04-25 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Gyarmati György",
"Pongó Sándor",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,520 | CSAK KETTŐN ÁLLT A VÁSÁR? | http://valasz.hu/itthon/csak-ketton-allt-a-vasar-13946/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-ketton-allt-a-vasar | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-05-11 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Bitvai Miklós",
"Garamszegi Gábor",
"Kulcsár Attila",
"Puch László",
"Váradi János"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,521 | PALOTABIZNISZ | Zsuppán András / 2006.05.11., csütörtök 17:30 /
Kétes ingatlanügyek, eldurvult viták, perek - botrányokban gazdag önkormányzati ciklust zár a VI. kerület. Verók István polgármester és csapata példátlan vakmerőséggel árusította ki a városrész vagyonát.
"Önmérsékletre s valamiféle puritánságra, szerénységre van szükség. Valódi - s nem csak szózuhatagok, frázisok szintjén működő - demokráciának kell megvalósulnia. A döntések előkészítése során figyelembe kell venni az érintettek véleményét. Ez persze időigényes, aki azonban erre sajnálja az időt, nem való egyetlen választott testület élére sem." Így fogalmazta meg 2002-ben politikai hitvallását Verók István, a VI. kerület szocialista polgármesterjelöltje. A fenti mondatok az elmúlt négy év távlatából már-már komikusnak tűnnek - a helyi szocialisták kormányzásáról a kerület ügyeit figyelemmel kísérőknek ugyanis legkevésbé sem az önmérséklet jut az eszükbe.
Terézvárosban négy éve fideszes kormányzás után kerültek vissza a hatalomba az 1998-ban távozó szocialisták. A kerület az elmúlt évtizedben hű tükre volt az országos erőviszonyoknak: mindig az a politikai oldal birtokolta, amely az ország kormányzását kezében tartotta.
A CSŐD SZÉLÉN
Terézváros valóban nem volt könnyű helyzetben 2002 táján, mivel a súlyos hitelek miatt csőd fenyegette az önkormányzatot. Az anyagi konszolidáció mellett a szocialista-szabad demokrata koalíció mindent megígért, amit egy lepusztult belvárosi kerületnek ígérni lehetett: lakóház-felújításokat, parkosítást, tiszta utcákat és nagyobb közbiztonságot.
Az új polgármester Verók István lett, aki a rendszerváltozás óta vagyongazdálkodási szakértőként dolgozott. Az 1994-98-as szocialista ciklus idején a legértékesebb önkormányzati ingatlanok értékesítésével foglalkozó Terézvárosi Kft. ügyvezető igazgatója volt. Az 1998-as jobboldali győzelem után az új vezetés első dolga volt a cég felszámolása, Verók azonban a szomszédos, szocialista vezetésű VII. kerületben az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese lett.
Verók korábbi karrierje előrevetítette, hogy polgármesterként a kerület vagyonának értékesítését fogja prioritásnak tekinteni. "Eddigi életemben szinte mindig úgy lettem vezető, hogy mások által tönkretett gazdasági társaságokat kényszerültem kivezetni a válságból. Amikor aztán átadtam őket, mindig egy jól prosperáló cég maradt mögöttem" - jellemezte önnön szerepét.
Terézváros "felszámolóbiztosa" mégsem Verók lett, hanem Fürst György alpolgármester. A kerület belső viszonyait ismerő forrásaink szerint a polgármesteri hivatalt valójában Fürst vezette, ő tárgyalt a befektetőkkel, és a médiában is ő képviselte a döntéseket. Az alpolgármester szédületes gyorsasággal vált Terézváros legbefolyásosabb emberévé. A Horn-kormány idején még csak huszonéves fiatalember szakértőként tűnt fel az akkori szocialista polgármester mellett. A rosszmájúak sokáig felhánytorgatták az egyetemi diploma hiányát - amit később pótolt, midőn humánerőforrás- menedzser szakon megszerezte a felsőfokú végzettséget. Sok ifjú szocialistához hasonlóan Fürst is a Baloldali Ifjúsági Társaság tagjaként jelent meg a közéletben, s máig baráti viszony fűzi Schmuck Andorhoz.
EGY SIKKASZTÁSI ÜGY
A Verók-Fürst páros debütálása kínosra sikeredett: 2003 nyarán a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. trezorjából szőrén-szálán eltűnt 140 millió forint. Hamar kiderült, hogy az összeghez egyedül a frissiben kinevezett vezérigazgató, Ispánki László - korábban a helyi MSZP etikai bizottságának tagja - férhetett hozzá, aki ellen nyomozás indult. A pénz szabálytalan kezelését Fürst alpolgármester engedélyezte, aki maga is elismerte felelősségét, de esze ágában sem volt lemondani.
Az ügy a helyi SZDSZ-frakció vezetőjénél, Rabin László alpolgármesternél is kiverte a biztosítékot, így fegyelmi eljárás indult Fürst ellen. A képviselőtestület fegyelmi határozatát Fürst megfellebbezte, az ügyet azonban elveszítette, mivel a bíróság szerint munkaadóként nem kellő gondossággal járt el. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a sikkasztási ügy vesztese Fürst lett. Mivel Rabin László a későbbiekben is sorozatosan bírálta az alpolgármester döntéseit, végül őt zárták ki a liberális frakcióból, és a partvonalra szorult. A szabad demokraták pedig a kezdeti bizonytalankodás után felzárkóztak Verók és Fürst mögé.
Fürst György a botrány után fiatalos dinamizmussal látott neki a kerületi ingatlanvagyon értékesítésének. Négy év alatt kilenc Andrássy úti palotától sikerült megszabadulnia, valamint megváltak a Rózsa utca 99-101.-től, a Paulay Ede utca 33.-tól, a Liszt Ferenc tér 7.-től, a Szinyei Merse u 13.-tól, a Szondi u. 51-53.-tól, a balsorsú Király utca 40.-től és több más épülettől. Az értékes Andrássy úti paloták eladását az alpolgármester azzal magyarázta, hogy a kerületnek nincs pénze a felújításra, és a pusztuló épületek csak költséget jelentenek. A helyzetet az önkormányzat szempontjából megkönnyítette, hogy a rendszerváltás után a műemlékvédelmi hivatal ragaszkodott hozzá, hogy a műemlék épületek önkormányzati tulajdonban maradjanak, így a bérlők nem vásárolhatták meg lakásaikat. (Lásd keretes írásunkat.)
SZÉPKORÚAK KLUBJA
Az ingatlaneladásokkal szemben a fejlesztések mértéke igen csekély volt. Tény, hogy az önkormányzat költségvetését sikerült egyenesbe hozni, és négy év alatt nagy nehezen elkészül a Szív utcai iskola felújítása is, más nagyobb beruházás viszont nem történt. Az önkormányzat legnagyobb sikere a kerületi rendőrkapitányság visszaállítása. Az önálló kapitányság Verók legfontosabb kampányígérete volt a 2002-es választásokon, a Belügyminisztérium azonban csak azzal a feltétellel járult hozzá a létrehozásához, ha az önkormányzat a kezdeti időszakban évente százmillió forinttal támogatja működését.
A szerény sikerek és a hangos botrányok ismeretében meglepőnek tűnhet, hogy a Verók-Fürst páros komoly esélyekkel vághat neki az önkormányzati választásoknak. Az MSZP ismét Verók Istvánt indítja polgármesterjelöltként, mivel általános a meggyőződés, hogy a szókimondó, sokszor arrogáns Fürsttel képtelenség nyerni. Verók viszont, többek között a Schmuck Andor ihlette Szépkorúak Klubja nevű kezdeményezésnek köszönhetően, népszerű a kerületi nyugdíjasok körében. A polgármester által 2003-ban alapított klubnak minden hatvan éven felüli lakos automatikusan a tagjává válik, s részt vehet az évente négyszer megrendezett zenés esteken, ahol Korda György, Koós János, Aradszky László, Kovács Kati és Harangozó Teri lép fel. Könnyen lehet, hogy Terézvárosban ez is elég egy újabb, ingatlanügyletekben gazdag ciklus kiérdemléséhez.
Áron alul
A terézvárosi házak eladásában van ráció. A bérlők többsége ugyanis képtelen a paloták felújítására, míg az értékes ingatlanokban a befektetők luxuslakásokat alakíthatnak ki. Ésszerűtlen lenne fenntartani a szocializmus óta fennálló helyzetet, hogy kisnyugdíjasok nyomorognak nagypolgári lakásokban a főváros legelegánsabb főútvonalán.
A gond nem is a paloták eladása, hanem az eladás módja, és az önkormányzat érzéketlensége a bérlők sorsa iránt. Az Andrássy úti palotákat pályáztatás nélkül adták el nemritkán néhány millió forintos alaptőkéjű cégeknek, nem egy esetben áron alul. Az Andrássy út 8.-at és 52.-t alig 57 millió forintért vette meg a CD Hungary Rt., a készpénz mellett két csereingatlant adva Terézvárosnak. Az Andrássy út 19. és 23. a Leuven Kft. tulajdona lett 280 és 445 millió forintért. Az Andrássy út 20.-at egy vállalkozó kapta meg, aki egy 290 négyzetméteres üzlethelyiséget adott a háromszor akkora ingatlanért. Az Andrássy út 21. a Marshall-szigeteken bejegyzett Amelus Kft. birtokába került, az alig hárommillió forint alaptőkéjű mikronéziai befektető a házért 295 millió forintot és egy fürdőszobaszalont ajánlott fel. Az eladott épületek közé tartozik az Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium épülete az Andrássy út 68. alatt. A ház 2002 előtt értékesítési tiltólistán szerepelt, de túl értékes volt ahhoz, hogy iskola maradjon - jelenleg az Orco Properties alakít ki benne luxuslakásokat. Az Andrássy út 3. alatti Postamúzeum beperelte az önkormányzatot, amiért eladta alóla az épületet az A3 Expressz Kft.-nek - a legalább 1,2 milliárd forintos palotát alig 328 millióért.
Valamennyi ügylet ugyanarra a sémára hajaz. A vevő az alacsony ár fejében felújítja a palotákat és kiköltözteti a bérlőket. A lakók néhány esetben ellenálltak: egyesületet alapítottak, petíciókat írtak, tüntetést szerveztek. Mindhiába, hiszen a szerződések értelmében egy éven belül el kell fogadniuk a cserelakást vagy a kártalanítást, ellenkező esetben az új tulajdonos piaci árú bérleti díjat kérhet tőlük. A pályáztatás elmaradását Fürst György azzal magyarázta, hogy jól ismeri az ingatlanpiac szereplőit, tárgyal velük, és a legjobb árat kínáló befektetővel köt szerződést. "Megvan a bizalom, hogy jól fogok dönteni, még soha nem volt jobb ajánlat az általam előterjesztettnél" - nyilatkozta. Az Állami Számvevőszék szerint azonban ez sérti a vonatkozó törvényeket - ám utólag mindez mit sem számít.
Fürst kapcsolatai között előkelő helyen szerepel egy Arie Yom-Tov nevű férfi, aki a Constrattic Kft. vezetőjeként az Autoker Holding számára hajt fel ingatlanokat. Az ő tulajdonába került a kerület négy háza, valamint hosszú harcokat folytatott a Kodály körönd két épületének megszerzéséért egy osztrák céggel, mely még az előző, fideszes önkormányzattal kötött szerződést. A megállapodás teljesítését az önkormányzat szabotálta, míg az osztrákok megegyeztek Yom-Tov cégével, és a problémák 2005-ben megoldódtak. Közben az egyik palota tornya összedőlt, s azt most önkormányzati költségen állítják helyre. | http://valasz.hu/itthon/palotabiznisz-13974/ | https://web.archive.org/web/20201026124705/http://valasz.hu/itthon/palotabiznisz-13974/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palotabiznisz | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-05-11 00:00:00 | [
"Arie Yom-Tov",
"Fürst György",
"Ispánki László",
"Verók István"
] | [
"A3 Express Kft.",
"Amelus Kft.",
"Autóker Holding Rt.",
"CD Hungary Rt.",
"Constrattic Épületfejlesztő és Forgalmazó Kft.",
"Leuven Kft.",
"Orco Properties",
"Terézvárosi kft.",
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"sikkasztás",
"privatizáció",
"gazdálkodás"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
1,522 | FORRONGÓ MŰTÁRGYPIAC | http://valasz.hu/uzlet/forrongo-mutargypiac-13813/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/forrongo-mutargypiac | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-04-13 00:00:00 | [
"Forró Tamás"
] | [
"Belvedere Szalon"
] | [] | [
"csalás"
] | [] |
||
1,523 | PÁLYAPANAMA | http://valasz.hu/uzlet/palyapanama-13808/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palyapanama | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-04-13 00:00:00 | [] | [
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Nemzeti Autópálya Rt."
] | [] | [
"autópálya",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
||
1,524 | MOZGÓSÍTÁSI HADMŰVELET | http://valasz.hu/reflektor/mozgositasi-hadmuvelet-13693/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mozgositasi-hadmuvelet | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-03-30 00:00:00 | [] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [] | [
"PR",
"csalás"
] | [] |
||
1,525 | TÉTRE, HELYRE, BEFUTÓRA | A budapesti agglomeráció egyik legértékesebb területe, az alagi lóversenyegyüttes privatizációja borzolja a kedélyeket Dunakeszin. Van, aki lakóparkot álmodott a területre, az egyik lehetséges befektető mellett pedig Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár is feltűnik. | Ablonczy Bálint / 2006.03.30., csütörtök 14:02 /
A budapesti agglomeráció egyik legértékesebb területe, az alagi lóversenyegyüttes privatizációja borzolja a kedélyeket Dunakeszin. Van, aki lakóparkot álmodott a területre, az egyik lehetséges befektető mellett pedig Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár is feltűnik.
Batthyány Elemér gróf vélhetően örülne, ha tudná, hogy a dunakeszi-alagi tréningközpont 1890-es alapítása után 116 évvel is képes megmozgatni sokak képzeletét. A mártír miniszterelnök, Batthyány Lajos fia azonban mindjárt kevésbé lelkesedne, ha tudná, hogy az általa megálmodott lósportközpont dobra verése körül zajlanak az események. Márpedig manapság nem az edzéseiket végző lovak patája kelti a legnagyobb zajt Dunakeszin: némi baloldali segédlettel ingatlanfejlesztő mamutok vetélkednek a területért.
A két részből - téli pályából és egy nagyobb, kúriákat is magában foglaló területből - álló, 170 hektáros terület jóval kiterjedtebb, mint Budapest legnagyobb zöldfelülete, a 114 hektáros Népliget. Kezelője a Nemzeti Lóverseny Kft. (NL), melynek száz százalékban tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV), vagyis az állam. A hosszú évek óta veszteséges NL privatizációjáról időről időre felröppennek hírek. Tavaly decemberben a HVG írta meg, hogy az első számú vevőjelölt az Investor Holding Rt. főtulajdonosa, a brit-izraeli Sir Bernard Schreier lehet. Egyelőre azonban csak a kft. egyes elemeinek eladásáról van szó. Az állam tavaly ősszel hirdette meg a dunakeszi együttes ötven hektárra kiterjedő, külterületnek minősülő téli pályájának eladását (a terület különleges talajának köszönhetően a hideg évszakokban is alkalmas edzésre).
ELŐZ AZ ŐSTERMELŐ
A legkedvezőbb ajánlatot az Egyesült Államokból hazatelepült Schmidek Györgyi ingatlanvállalkozó tette, akinek jól cseng a neve a fővárosi piacot ismerők körében. A 760 milliós ár kifejezetten jó üzletnek tűnt: 1400 forint/négyzetméter összegért olyan terület került (volna) Schmidek asszony kezébe, amelynek szomszédságában a már épülő lakópark beruházói 20 ezer forint/négyzetméter áron jutottak megfelelő telek birtokába. A jogszabályoknak megfelelően az ÁPV Zrt. a kiszemelt Schmidek Györgyivel szerződött - kissé sietve, mondják többen. (A privatizációs vállalat tavaly október 20-án nyilvánította ki: ha nem lesznek elővásárlási joggal élők, Schmidek veheti meg a területet; és október 21-én már le is szerződtek.) Ám a bőriparban és a lósportban egyaránt érdekelt vállalkozó, Winkler Márton őstermelői igazolványának jóvoltából élhetett elővásárlási jogával, és megszerezte a területet - földvásárláskor ugyanis a helyben lakó őstermelőnek elsőbbsége van. Igaz, a jog is Winkler segítségére volt: a törvény a település határától számított tizenöt kilométeren belül lakó földművest tekinti helyben lakónak. Így a Dunakeszitől öt kilométerre lévő fővárosban élő Winkler a jogszabály betűje szerint teljes joggal élt a lehetőséggel. A hoppon maradt Schmidek pert indított az ÁPV Zrt., az NL Kft. és Winkler ellen - de ez már csak eső utáni köpönyegnek bizonyult.
"Mindenféle híresztelésekkel próbálnak lejáratni. Mondták már, hogy közeli viszonyban vagyok Tóth András államtitkárral, a térség országgyűlési képviselőjével, de az az igazság, hogy semmiféle kapcsolatom nincs a politikával, nem is érdekel" - hárít minden közéleti sandaságot Winkler Márton. Az ötven lovat tartó Winkler a téli pálya eredeti funkcióját megtartva ügetőpályát, szórakoztató-központot tervez - szemben a terület helyére lakóparkmonstrumot álmodó Schmidekkel.
A térség szocialista országgyűlési képviselője, a nemzetbiztonsági államtitkár Tóth András valóban nem játszik Winklerrel egy csapatban. Sokaknak feltűnt azonban, hogy tavaly ősszel egy ingatlanbefektetőt ajánlott Kecskeméthy Géza, a város polgármestere figyelmébe. Nem is akárkit: Alföldy Tádét, a már említett ingatlanmogul, az izraeli gyökerű Leumi Bank elnökhelyettesként megismert Bernard Schreier által tulajdonolt Investor Holding egyik hazai képviselőjét kísérte el a település első emberéhez.
AZ INVESTOR INFORMÁLÓDIK
"Valóban bemutattam Alföldy Tádét a polgármester úrnak, de nem a téli pálya privatizációjával kapcsolatban. Kecskeméthy úr ugyanis megkért, ha találkozom lehetséges beruházókkal, hozzam őket össze. Alföldy Tádé egy területfejlesztési projekt megvalósításának lehetősége iránt érdeklődött. Ebből a tervből azonban semmi nem lett" - fogalmaz a randevú okát firtató kérdésünkre Tóth András, aki hangsúlyozza: ő is utólag értesült a téli pálya privatizációjáról. Amikor a még értékesebb falat, a továbbra is állami kézben lévő, 120 hektáros, ősfás, kúriás, főleg lovászok által lakott rész további sorsával kapcsolatos álláspontjáról faggatjuk, Tóth András határozott: bármilyen privatizációs elképzelésnél meg kell kérdezni a helybelieket, és nem támogatná, hogy lakópark épüljön a területen.
Többen ugyanis épp ettől tartanak. Erdész Zoltán alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő aláírásgyűjtést indított, hogy ne privatizálják a terület közkézen maradt, 120 hektáros részét. A helyi tévében folytatott vitájukban is arra kérte az államtitkárt, csatlakozzon kezdeményezéséhez, amit a politikus meg is ígért. Nemrég országos feltűnést keltve a sport szerelmesei lóháton vonultak a település utcáin, hogy a terület állami tulajdonban tartásáért és lovashagyományokra építő hasznosításáért tüntessenek. Az NL Kft., vagyis a 120 hektáros terület későbbi megszerzésére is esélyes Schreier egyébként más, vihart keltő beruházások kapcsán is feltűnt: mint megírtuk, a Plaza Centersszel közösen tervezi beépíteni a Hajógyáriszigetet (Heti Válasz, 2006. március 23.).
Bernard Schreier magyarországi bizalmi emberéről, Alföldy Tádéról annyit illik tudni, hogy egykor a (nép)köztársaság szolgálatát cserélte a cégképviseletre, a 2002-es választások idején pedig Orbán Viktort oktatta ki a 168 Óra hasábjain arról, hogy a "magyar kormány nem ignorálhatja a külföldi tőkét". A közgazdászként végzett üzletember a KISZ budapesti központjának oktatójaként szerzett tapasztalatát 1972-től a KISZ Központi Bizottságának külügyi osztályán kamatoztatta. Innen egyenes út vezetett a Kádár-rendszer külügyminisztériumába, melynek kötelékében Alföldy többek között a kuvaiti magyar nagykövetség másodtitkáraként szolgálta a hazát. Itthon aztán 1985-től a brit ügyek referense lett, majd a rendszer bukása már területi főosztályvezetőként érte. Igaz, nem váratlanul: a külügyi szakember az MSZMP-reformkörök mozgalmának tagjaként szeretett volna tenni az emberarcúbb szocializmusért.
ELVI LEHETŐSÉG
Karrierje ezután sem tört meg: egy évig az Antall-kormány helyettes államtitkáraként szolgált, majd athéni nagykövet lett. A Horn-kormány idején még feljebb lépett: 1994 és 1997 között a londoni külképviselet élén állt. Végül az üzlet világa ejtette rabul Alföldyt, s hazatérése után már nem állt vissza a köz szolgálatába: a Schreier-érdekeltségek honi kapitányaként vezényeli a raktározásban, logisztikában érdekelt ÁTI Depo Zrt.-t.
Az előzmények ismeretében a legilletékesebb szervezetnél, az ÁPV-nél érdeklődünk az állami kézben maradt terület jövője felől. Oravecz Péter, a részvénytársaság szóvivője hangsúlyozza, hogy az ÁPV Zrt. idei üzleti terve nem számol a fennmaradó dunakeszi komplexum értékesítésével. Igaz, az egész NL Kft. - s így a még megmaradó ingatlanvagyon - értékesítése már más tészta. "A társaság jövőbeni értékesítése elvileg lehetséges, mivel a privatizációs törvény szerint a cég nem tartozik a tartósan állami tulajdonban tartandó vagyonelemek közé. A kiemelt társaságok tervezett tranzakciói esetében az ÁPV egyébként minden alkalommal kormányzati felhatalmazás alapján tud lépéseket tenni, de ilyen döntés az NL Kft.-ről egyelőre nem született" - mondja Oravecz Péter.
A területért aggódók szerint a hangsúly az "egyelőre" szócskán van. | http://valasz.hu/itthon/tetre-helyre-befutora-13735/ | https://web.archive.org/web/20210726232302/http://valasz.hu/itthon/tetre-helyre-befutora-13735/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tetre-helyre-befutora | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-03-30 00:00:00 | [
"Schmidek Györgyi",
"Tóth András"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] | [
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
1,526 | Amerikai vizsgálat megvesztegetés miatt a Magyar Telekom ellen | A londoni üzleti napilap szerint a New York-i értéktőzsdén is jegyzett magyar telefoncéget az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgálja, kiderítendő, hogy a vállalat megsértette-e a külföldiek korrupt eljárásaira vonatkozó amerikai törvényt. A jogszabály könyvelési átláthatósági előírásokat fogalmaz meg annak megakadályozására, hogy Amerikában forgalmazott vállalatok külföldön kenőpénzeket fizessenek, írja a Financial Times.
A lap szerint a magyar pénzügyi felügyelet (PSZÁF) megerősítette a SEC-vizsgálat tényét, és információval segíti az amerikai felügyeletet.
Binder István, a PSZÁF szóvivője csütörtökön nyilatkozva is megerősítette ezt. Elmondta: a magyar felügyeletet valóban megkereste a SEC, hogy a PSZÁF jutassa el az amerikai értékpapír és tőzsde felügyeletnek azokat a dokumentumokat, amelyek a birtokában voltak és összefüggésben lehetnek az amerikai felügyelet vizsgálódásával.
Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen adatokat és tényeket kér az amerikai társszervezet, a szóvivő nem kívánt válaszolni, de emlékeztetett arra, hogy a PSZÁF két ízben is megbírságolta a Magyar Telekomot, amely a montenegrói tranzakciókkal kapcsolatos vizsgálódások miatt nem tudta határidőre elkészíteni éves, illetve konszolidált jelentéseit. A magyar felügyelet ugyanakkor jelenleg nem folytat vizsgálatot a Magyar Telekommal szemben ezen ügy kapcsán - tette hozzá Binder István.
A Financial Times felidézi, hogy a Magyar Telekom már tavaly februárban megbízta az amerikai White & Case jogi irodát két, összesen 8 millió euró értékű tanácsadási szerződés kivizsgálásával; ezeket a távközlési cég két montenegrói érdekeltsége kötötte. Ennek előzményeként a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgálói nem írták alá a Magyar Telekom 2005-ös pénzügyi beszámolóját, "a gyanús montenegrói tranzakciók miatt". A belső vizsgálatot a cég macedóniai érdekeltségeinek hasonló ügyleteire is kiterjesztették, áll a londoni napilapban.
A Magyar Telekom közölte: értesítette a SEC-et és az amerikai igazságügyi minisztériumot vizsgálatáról, de azt nem fedte fel, hogy ez még a SEC-vizsgálat kezdete előtt történt-e, írta a Financial Times.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója írásos közleményben tudatta a lappal, hogy a cég továbbra is vizsgál "bizonyos szerződéseket", kiderítendő, hogy azokat nem a vállalati előírások, vagy a vonatkozó törvények vagy szabályozók megsértésével kötötték-e. Mattheisen megfogalmazása szerint a független vizsgálók nem tudták egyértelműen megállapítani a szerződések célját, és "lehetséges, hogy e cél helytelen volt".
A Financial Times szerint nem ismert, hogy milyen szerződések születhettek a gyanított megvesztegetések révén, és ezeket kivel kötötték.
MT: erős és pontatlan felvetések
Christopher Mattheisen az MTI-nek csütörtökön a cikkről nyilatkozva kijelentette, hogy abban "nincs újdonság".
Elmondta, hogy a leányvállalatok tanácsadói szerződései kapcsán már több mint egy éve zajlik a vizsgálat, az ügyben nincsen fejlemény. Hozzátette, hogy a vizsgálat kimeneteléről nincsenek információi. Christopher Mattheisen erősnek és pontatlannak tartja a Financial Times felvetését, miszerint megvesztegetés gyanúja állna fenn. Továbbá szerinte rendkívül félrevezető már a cikk címe is, mert azt sugallja, hogy most kezdett vizsgálatba a cég.
Thilo Kusch, az MT gazdasági vezérigazgató-helyettese hozzáfűzte: a Magyar Telekom még tavaly februárban saját maga kezdeményezte az amerikai pénzügyi és felügyeletnél, hogy indítson vizsgálatot. Az elnök-vezérigazgató nem kívánta kommentálni azt az újságírói felvetést, miszerint az ügy miatt elképzelhetőnek tartja-e az MT kivezetését a new york-i tőzsdéről.
Thilo Kusch közölte, hogy a belső vizsgálat tavaly a Magyar Telekomnak 4,1 milliárd forintjába került.
A vezérigazgató-helyettes szólt arról is, hogy a montenegrói és macedón leánycégekkel rendszeres kapcsolatban állnak. Együttműködnek abban, hogy a belső szabályoknak a menedzsmentek teljes körűen megfeleljenek.
Vizsgálat és "aggodalom"
Az üggyel kapcsolatban a Magyar Telekom néhány alkalmazottat felfüggesztett, akik azóta lemondtak tisztségükről. A cég emellett olyan intézkedéseket is foganatosított, amelyek Mattheisen szerint javítják a belső ellenőrzést, valamint a jogkövető és vezetési rendszert, áll a Financial Times cikkében.
A cég 2005-ös auditált pénzügyi beszámolójának "megkésett nyilvánosságra hozatalára" hivatkozva a Moody's Investors Service tavaly augusztustól leminősítést valószínűsítő negatív felülvizsgálat alatt tartotta a Magyar Telekom közepes befektetői "Baa1" deviza- és forintadósi osztályzatát, a vizsgálatot azonban fél év után leminősítés nélkül megszüntette.
A negatív felülvizsgálat befejezését bejelentő idén februári londoni Moody's-közlemény is felidézte: a Magyar Telekom és leányvállalatai 2005-ös pénzügyi beszámolóinak vizsgálata során a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló "aggodalmát hangoztatta" a Magyar Telekom érdekeltségeinek két szerződésével kapcsolatban, amelyeknek egyes elemei "ellentétben állónak tűntek a cég belső ellenőrzési rendelkezéseivel, illetve a fennálló törvényekkel és szabályozásokkal". A Moody's februári értesülése szerint a cég nevében elvégzett független vizsgálat végül négy olyan szerződést talált, amelyeket a vállalat és érdekeltségei 2005-ben kötöttek, és amelyek esetében "a vizsgálatot végzők nem találtak megfelelő üzleti célra utaló bizonyítékokat". A hitelminősítő szerint a négy szerződés összértéke mintegy 7,9 millió euró.
A negatív vizsgálat megszüntetése és a Magyar Telekom besorolásának azzal egy időben bejelentett megerősítése a februári londoni Moody's-közlemény szerint ugyanakkor tükrözte, hogy a hitelminősítő "korábbi aggályai enyhültek", és a cég elégedett az elvégzett vizsgálat előzetes megállapításaival, valamint az auditált beszámolók véglegesítésével.
A negatív felülvizsgálat augusztusi bejelentésének indoklása szerint a Moody' s annak idején még aggályosnak tartotta, hogy nem lehetett látni, meddig terjed az ügy vizsgálata, és mik lesznek a majdani megoldás következményei. A Moody' s már akkor is megjegyezte azonban, hogy nem számít likviditási gondokra a Magyar Telekomnál, tekintve a cég erős működési szintű készpénzegyenlegét, és az anyavállalat, az "A3" besorolású Deutsche Telekom által nyújtott támogatást.
Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's tavaly szeptemberben az addigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a Deutsche Telekom és vele együtt a Magyar Telekom cégadósi besorolásának kilátását, de az S&P ezt akkor a német cég vártnál nagyobb amerikai mobiltelefon-piaci beruházásaival, valamint a visszavett tavalyi és 2007-es előrejelzésekkel indokolta.
(forrás: MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-444380-252176 | https://web.archive.org/web/20170202194508/http://nol.hu/archivum/archiv-444380-252176 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amerikai-vizsgalat-megvesztegetes-miatt-a-magyar-telekom-ellen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-04-26 00:00:00 | [] | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Montenegró"
] | [
"vesztegetés",
"tanácsadás"
] | [] |
|
1,527 | SZIGETI VESZEDELEM? | http://valasz.hu/itthon/szigeti-veszedelem-13648/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szigeti-veszedelem | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-03-23 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Álom Sziget 2004 Kft.",
"Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft",
"Plaza Centers Europe BV"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"privatizáció"
] | [
"Álomsziget"
] |
||
1,528 | TESTRESZABOTT PÁLYÁZATOK? | http://valasz.hu/itthon/testreszabott-palyazatok-13630/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/testreszabott-palyazatok | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-03-16 00:00:00 | [
"Krankovics István"
] | [
"Alfa Busz Kft.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Autóbusz Invest Kft.",
"Kravtex Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
||
1,529 | RONTOM-BONTOM | Tüntetéssorozattal próbálta megakadályozni több civil szervezet a Király utca 40. klasszicista bérházának bontását. A K40 fedőnevű akció a budapesti műemlékvédelem Zengő-ügye lehet.
A régi pesti zsidónegyed házait az elmúlt években sorra bontották le az önkormányzatok, illetve a telkeket megvásárló ingatlanbefektetők. A Király utca 40. körüli csetepatéval egy időben két XIX. század közepi ház esett a bontócsákányok áldozatul az Akácfa utcában. A kerületi rendezési tervek értékes épületek tucatjait ítélik halálra, ám kérdés, miért éppen a "K40" váltott ki indulatokat. A kiürített, majd a VI. kerületi önkormányzat által február 15-én bontani kezdett épületről sokan leírták már, hogy nem különösebben szép, sőt egyesek szerint kifejezetten ronda. Az 1844-ből származó házat Hild József tervezte, de vakolatdíszítése egy rövid földszinti szakasz kivételével áldozatul esett a későbbi átalakításoknak. A ház szerkezetében és arányaiban eredeti, külső ruházata azonban kopott és sérült, így szépséget nehéz felfedezni rajta - Hild neve mégis hívószóként működött a küzdelem során.
A kiürített ház bontási engedélyét az erzsébetvárosi önkormányzat állította ki Terézváros számára. A civilek a kezdetektől hangoztatták, hogy az engedély törvénytelen, mivel a műemléki jelentőségű területen kizárólag a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jóváhagyásával lehet bontást végezni. Az önkormányzat részéről Fürst György alpolgármester többször kilátogatott a tüntetésekre, hogy kijelentse: a bontás törvényes, a kerület nyugdíjasházat kíván a Király utca 40. helyén építeni - e terv azonban furcsának tűnt annak fényében, hogy az összevont telekre egy 8+3 szintes, mélygarázzsal ellátott épületet álmodtak. A kerületi rendőrség a jogszerűtlennek ítélt tüntetéseket feloszlatta.
Február 21-én az ügyészség végre meghozta a civilek által várva várt döntést a bontás leállításáról. Ekkorra a fekete leplek mögé rejtett ház állapota válságossá vált, mivel a törvénytelen bontás során megrongálták tetőszerkezetét, a törmeléket pedig rádobálták az aládúcolt födémre és a gangokra.
A következő napok tragikomikus fordulatot hoztak: a kerület két napig nem volt hajlandó leállítani a bontást, mondván, nem kapták kézhez az ügyészségi határozatot, a sajtóból pedig nem kötelességük tájékozódni. Kiderült, hogy a határozatot előbb a VII. kerületi jegyzőnek kézbesítik, majd ő adja ki a bontást leállító végzést. A huzavona idején a bontást felgyorsították, és a fedélszék még álló részét bedöntötték az udvarba, megsértve a főpárkányt és a körfolyosót. Az események kommentálására felkért ügyészségi szóvivő, Varga Jenő szerint a folytatódó bontás "a jog talaján kívül eső dolog". A kerületi rendőrség a tüntetéseket ezekben a napokban is feloszlatta, a bontást ellenben nem volt hajlandó leállítani.
Ugyanekkor Demszky Gábor főpolgármester levelet írt Lamperth Mónikának, kérve, hogy az önkormányzatokért felelős belügyminiszterként állítsa le a jogsértést. A politikus március 3-án érkezett levelében minden felelősséget elhárított: "Az ügyészségi óvás érvényre juttatását magának az ügyészségnek kell érvényesíteni" - állította. Mint hozzátette, reméli, hogy "a további eljárások során biztosítják a műemléki értéket képviselő épületek törvényi védelmét, ugyanakkor az életeket és értéket közvetlenül veszélyeztető építményeket jogszerű eljárás alapján elbontják". A helyzetet figyelembe véve végtelenül cinikus válasz azt jelzi, hogy a belügyminiszter - feltehetőleg a pártszolidaritás jegyében - a jogsértők mellé állt.
Verók István polgármester február 23-án tartott sajtótájékoztatóján a tévedés beismerése és bocsánatkérés helyett közölte, nem történt jogsértés, az épület pedig életveszélyes, ezért elbontják. A törvényességi felügyelet a XIII. kerületi önkormányzatot jelölte ki az ezzel kapcsolatos eljárásra. A polgármester hatásos műsort rögtönzött a kamerák előtt: kezével elmorzsolt egy fadarabot, azt állítva, hogy az épület korhadt mestergerendájáról van szó, majd közölte, hogy Hild József köztudomásúlag a leggyengébb minőségű anyagokból építkezett.
A XIII. kerület felettes hatósággá nyilvánítása a legrosszabbat ígérte a civilek számára, mivel egyértelművé vált, hogy az Angyalföldön régóta jó kapcsolatokkal rendelkező Autóker Holding lesz a nyugdíjasháznak álcázott luxuslakásegyüttes beruházója. A XIII. kerület statikusa azonban kizárólag a törmelék eltávolítására, valamint a szabadon álló kémények és a koronázópárkány elbontására adott engedélyt, ezzel közvetve elismerve, hogy az épületet a törvénytelen bontás tette életveszélyessé.
A civilek február 27-én utcabált tartottak az autódaru árnyékában, az eseményen a főpolgármester is megjelent, sőt "behatolt" a lezárt Vasvári Pál utcába. Érdekes módon a rendőrség ezúttal nem lépett közbe - sokkal keményebben léptek fel viszont az egyik szervező ellen, aki balszerencséjére egyedül találkozott velük a bál kezdete előtt egy órával. A "gyertek, fogtam egyet!" felkiáltással elkapott és közlekedési szabálysértésért előállított lánynak a hatóság emberei magánvéleményüket is kifejtették: "Mi a f...t tüntettek itt? Ha nincs pénzük a lakóknak, hogy fölújítsák a házat, le kell bontani!"
A folytatódó bontás során az önkormányzat ismét túllépett az előírásokon, amennyiben beszakították az emeleti zárófödémeket. A XIII. kerület statikusa azonban március 6-án újabb határozatot hozott: le kell bontani a sérült födémeket és a gangot, de március 9-én 13 órakor a bontóknak végleg el kell hagyniuk a helyszínt. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Király utca 40. egyelőre nem életveszélyes.
Az elmúlt hetekben jelképpé vált ház jövője továbbra is bizonytalan. Az újabb bontási kérelemhez kikérték a műemlékesek hozzájárulását, amit a KÖH elutasított, jelezték viszont, hogy megadnak minden szakmai segítséget a felújításhoz. Az önkormányzat az elmúlt hetekben olyan példátlan egyértelműséggel képviselte a befektető érdekeit, hogy bármilyen jogi furfangra fel lehet készülni. Verók István és csapata a közelmúltban nyolc Andrássy úti palotát adott el pályázat nélkül különféle kft.-knek, nem törődve a várhatóan utcára kerülő családok tiltakozásával. Az Autóker által kiszemelt Király utca 40. tető nélkül, romosan várja sorsa jobbra fordulását vagy a végzetes tavaszi esőket. | http://valasz.hu/itthon/rontom-bontom-13618/ | https://web.archive.org/web/20200927133143/http://valasz.hu/itthon/rontom-bontom-13618/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rontom-bontom | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-03-16 00:00:00 | [
"Fürst György",
"Verók István"
] | [
"Autóker Holding Rt.",
"Király utca 40. Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Promega Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"műemlékvédelem",
"Király utca"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
1,530 | SCHIFFER-TÖRVÉNYEK | http://valasz.hu/uzlet/schiffer-torvenyek-13637/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schiffer-torvenyek | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-03-16 00:00:00 | [
"Schiffer Péter"
] | [] | [] | [] | [] |
||
1,531 | Nem minden Fidesz-közeli, ami annak látszik | Nem minden Fidesz-közeli, ami annak látszik
Nem számít Fidesz-közeli cégnek a hódmezővásárhelyi önkormányzat kampányát bonyolító reklámügynökség – állítja a cégvezető Várhegyi Attila, aki a Fidesz-kormányzat idején a kulturális tárca államtitkára volt.
Lázár János. A megbízó nevében
© Horváth Szabolcs
Várhegyi Attila volt fideszes államtitkár az ügyvezetője a Prestige Média Reklámügynökség Kft.-nek, annak a reklámcégnek, amely márciusban tíz hónapra városmarketingre kötött szerződést a hódmezővásárhelyi önkormányzattal. A cég vásárhelyi megbízása akkor került az érdeklődés homlokterébe, amikor pár napja Nyakó István MSZP-szóvivő felvetette: Várhegyi cége adott kommunikációs tanácsokat Lázár János, időnként nagyokat mondó polgármesternek is a mentőben elhunyt mindszenti beteg halálával kapcsolatban is (lásd "az egészségügyi reform első halálos áldozata").
A Közbeszerzési Értesítő 2007. február 12-i számában jelent meg Hódmezővásárhely önkormányzatának közbeszerzési kiírása a városmarketinggel kapcsolatos feladatokra. Gyorsított eljárással, amit azzal indokoltak, hogy az önkormányzat marketingcég híján van, a Nemzeti Fejlesztési Terv II. pályázatainak beadási ideje viszont vészesen közeleg, tehát az ehhez szükséges tájékoztató anyagok elkészítése is időszerű. Ráadásul nyakunkon a 2007-es turistaszezon, amely sürgős munkakezdést igényel, plusz az Emlékpont Múzeum kapcsán lezajlott reklámkampány mellé direktmarketing feladatokat is rendelnének. Érdekesség: az Emlékpont Múzeum Schmidt Mária szakértő keze munkáját dicséri, lánya, Ungár Anna pedig Várhegyi felesége mellett cégtulajdonos a tavaly májusban alapított Prestige-ben.
A pályázatra két vállalkozás jelentkezett: a Prestige Média Reklámügynökség Kft. és a Flavius Marketing Kft. Mindkét cég budapesti bejegyzésű. A Flavius regionális marketinggel foglalkozik, így például Siófok városmarketingjében is ők vesznek részt. A céget formai és tartalmi kifogások miatt zárták ki a pályázatból, ám kérdésünkre azt felelték, nem emeltek kifogást, mivel valóban félreértették az egyik kritériumot. (Egy másiknak pedig nem feleltek meg.)
A Prestige Média nevét egyébként a rivális is a pályázatbontáskor hallotta először, s ezzel sokan így vannak a szakmában: Várhegyi cégét a marketingkommunikációs piac szereplői - tegyük hozzá: egyelőre - nem tartják tényezőnek. Referenciákat a cég saját honlapján sem közöl: „Mi az ügyfelekre, vagyis barátainkra bízzuk, hogy büszkék-e munkáinkra, de magunk nem tehetjük meg, hogy közkincsé (sic!) tegyük nevüket. Pedig szívesen tennénk” – írják az egy évnél fiatalabb cég büszkeségeiről.
A sajtóhírek egyébként egy Nógrád megyei megrendelést említenek még, bizonyára azért, mert Nyakó István is utalt rá, valamint ezt még a Google is kidobja. Nógrád megye – egyébként fideszes többségű – közgyűlése még 2006 decemberében adott megbízást Becsó Zsolt elnöknek arra, hogy megállapodjon Várhegyi cégével. A megye sajtóosztályán arról tájékoztatták lapunkat: a három hónapra kötött, havonta nettó 700 ezer forintos szerződés értelmében a Prestige azt vállalta, hogy első körben kidolgozza Nógrád megye általános marketingkommunikációs stratégiáját, majd a megye külső és belső marketingtevékenységét tervezi meg, végül a megye külső és belső kommunikációs rendszerét. Mindezek közül csak az elsőt tették le az asztalra, s eddig csak ezt fizette ki Nógrád megye – közölték a sajtóosztályon, hozzátéve: a Prestige egy szponzorpénzekből finanszírozott hagyományteremtő ádventi koncert szervezésében is részt vett, és megtervezték, hogyan jelenjen meg a megye az Utazás 2007 kiállításon.
A nógrádi megbízás azért is jött jól Várhegyi cégének, mivel a vásárhelyi pályázat egyik feltétele éppen az volt, hogy a referenciaigazolások között legyen egy 45 ezer főnél népesebb várostól származó. Ebből két dolog következhet, vagy a kiíró nem ragaszkodott következetesen a települési önkormányzathoz, és elfogadta a 214 ezer lakosú Nógrád megyeit is, vagy a Prestige egy másik (vagy több) nagyobb várossal is szerződésben áll. Ilyen egyébként Vásárhelyen kívül mindösszesen 22 van az országban. A Prestige-nek Balassagyarmat önkormányzata is adott megbízást telefonmarketing-feladatokra, a szerződés szerint 129 ezer forint plusz áfáért, de ez a település is jóval alacsonyabb lélekszámú, mint 45 ezer.
A szocialista szóvivő közleményében a "90 ezer vizitdíjjal" megegyező összegű, 27 milliós vásárhelyi megbízást hánytorgatja fel (valójában végül 24 millió forintért szerződött a cég tíz hónapra), Várhegyi azonban emlékeztet rá: megbízását egyhangú képviselőtestületi döntés előzte meg, s munkájával nem is a fideszes többségnek, hanem az egész városnak szolgáltat. Más kérdés, mondják a hvg.hu által megkérdezett városi ellenzéki képviselők, hogy nem tudták, kinek a vállalkozásáról van szó. Első látásra a 24 millió forint tíz hónapra kissé sok - éreztetik a kommunikációs szakmában dolgozó forrásaink, de másképp látja a tenderen kihullott Flavius, amelynek client managere, June Attila úgy tartja, az ellenérték a kiírt feladatokhoz mérten reális volt.
A bajnokcsapat 2001-ben
Első sor: Várhegyi, Kövér, Áder
Hátsó sor: Pokorni, Illés
Hogy pontosan mit csinál a Prestige Média, az már csak azért is érdekes, mert a szocialista szóvivő - kérdésbe süllyesztve vélelmezését - felvetette: vajon a Prestige Média ötlete volt-e, hogy politikai ügyet csináljanak egy beteg halálából? Ezt feszegető kérdésünkre az egykori államtitkár hangsúlyozta: nem várható el egyetlen reklámügynökségtől sem, hogy a működés belső dolgairól beszéljen. Szerinte egyébként nem lehet tervezettnek tekinteni a "reform első áldozata" című akciót, mivel Lázár János polgármester egy riporter telefonhívására válaszolva rögtönzött. (Lehet, de: még aznap este az Országos Sajtószolgálaton keresztül közzétette "Az egészségügyi reform első áldozata" címet viselő közleményét, amelyben jelzi, ügyészségi vizsgálatot kér a halálesettel kapcsolatban.)
"Az önkormányzat és a hozzájuk tartozó valamennyi intézmény, gazdasági társaság marketingjén dolgozunk, kommunikációs tanácsadással és reklámmal együtt" - sorolja vásárhelyi feladatait Várhegyi, megemlítve: úgy jelenik meg munkájuk a város arculatának alakításában, ahogyan Bruck Gábor munkája megjelent a Budapestében. Reformellenes kampányt nem végzünk - mondta a hvg.hu-nak Várhegyi Attila.
2007. április. 22. 15:14 MTI Itthon
MSZP: Fideszhez közeli cég irányította a hódmezővásárhelyi kampányt
Az MSZP szerint a Fideszhez közeli tanácsadó cég és az adófizetők pénze állt a hódmezővásárhelyi kommunikációs kampány mögött, amikor a mentőben meghalt mindszenti férfit az egészségügyi reform első áldozatának nevezték - mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője.
2007. március. 13. 00:00 Hét nap
Várhegyi Nógrádban
A fideszes vezetésű Nógrád megyei önkormányzat megbízásából Várhegyi Attilának, a Fidesz jogerősen elítélt korábbi... | https://hvg.hu/itthon/20070426_prestige_media?s=hk | https://web.archive.org/web/20231110190607/https://hvg.hu/itthon/20070426_prestige_media?s=hk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-minden-fidesz-kozeli-ami-annak-latszik | HVG | hungarian-news | 2007-04-26 00:00:00 | [
"Lázár János",
"Ungár Anna",
"Várhegyi Attila"
] | [
"Fidesz",
"Presztízs Média Reklámügynökség Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely",
"Nógrád megye"
] | [
"PR"
] | [] |
|
1,532 | Közbeszerzéssel olcsóbb? Ki van zárva | Egy 11 kilométeres iparvágány, egy felüljáró, valamint 25 hektáron közmű, utak és vágány építése – ez a nem túl bonyolultnak tűnő beruházási "csomag", a Győr-Gönyű kikötő építése és az oda tervezett intermodális csomópont közlekedési kapcsolatainak kialakítása mintha megoldhatatlan problémát jelentene a magyar építőiparnak. Első látásra legalábbis erre gondolhatunk, miután a kivitelezésre kiírt eddigi három tenderen az összesen benyújtott 18 pályázatból 14-et érvénytelennek nyilvánítottak és kizártak.
Érvénytelen mindhalálig
Az érvénytelenné nyilvánítások és az egyes tenderek utóélete azonban arra utal, nem is annyira a pályázók, mint inkább az ajánlatkérő Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) képtelen megbirkózni a beruházás jelentette kihívásokkal. Miután az első körben a hét jelentkezőből ötöt elmeszeltek, az érvényesnek talált kettőről utólag kiderült, ugyanolyan hibáik vannak, mint a kizártaknak, így új pályázatot kellett kiírni.
Ezt meg is tették, de mintha gondosan ügyeltek volna arra, hogy lehetőleg minél kevesebben pályázzanak. Az 1500 oldalas dokumentációt igénylő tender tavaly július 25-én jelent meg, és július 31-ig kellett beadni a pályázatokat. A különösen rövid határidő ellenére – amit az egyik pályázó úgy minősített, hogy a világon ilyen szemétség még nem volt – ezúttal is jelentkeztek hatan. Közülük ismét kizártak ötöt, így 7,3 milliárd forintos ajánlatával az egyedül bennmaradt Vegyépszer vezette konzorcium lett a nyertes, amellyel meg is kötötték a szerződést.
Csakhogy a döntést a másik öt pályázó megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KdB), majd a bíróságon is. Mindkét fórum nekik adott igazat, és a bíróság – amellett, hogy 11 milliós bírságot is kirótt a kiíróra – másodfokon megsemmisítette a szerződést. Az újabb, ez év elején elindított eljárásban a Vegyépszernek ezúttal a Hídépítővel alkotott konzorciuma már 11,5 milliárdos ajánlatot adott be, míg a többi négy jelentkező 4,6 és 5,5 milliárd forint közöttit (a legkedvezőbbet a Strabag, amely 4,595 milliárdért építkezett volna). Egy induló kivételével ismét mindenkit kizártak, így a Viadom-Betonút-Közgép trió nyert a maga 5,7 milliárd forintos ajánlatával.
Számok
A döntés ellen a vesztesek ismét fellebbeztek, így végeredmény még mindig nincs. Az érvénytelenítés oka többször olyan formai indoklás volt, hogy például nincs megadva a kapcsolattartó személy mobiltelefonjának a száma. Más esetben azt kifogásolták, hogy a táblázatokban oldalak helyett lapokat számoztak meg a jelentkezők.
Az ügyről szívesen meghallgattuk volna a kiíró Éduvizig álláspontját is. Az igazgatóságon azt mondták, csak Janák Emil igazgató nyilatkozhat a pályázatról. Őt azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk: volt, amikor azt mondták a titkárságán, hogy csak a következő héten beszélhetünk vele, máskor azt, hogy Budapesten van, vagy egész napos tárgyaláson vesz részt.
Kizárásdivat
A gönyüi történet nem egyedi eset: az elmúlt években gyakorivá váltak az olyan közbeszerzési eljárások, ahol mindenkit kizártak, de legalább a későbbi győztes kivételével minden ajánlattevő jelentkezését érvénytelennek minősítették. Ezeknél a tömeges kizárásokkal végződő pályázatoknál jellemzően mindig volt induló, amely a győztesnél kedvezőbb ajánlatot tett.
Arról, hogy az elmúlt években pontosan hány tender végződött az induló pályázatok érvénytelenítésével, senki nem tud pontos számot. A Közbeszerzések Tanácsánál (KT) a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz küldtek minket, ahol viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a döntőbizottság "nem rendelkezik adatokkal sem a Magyarországon lefolytatott közbeszerzési eljárások eredményességéről vagy eredménytelenségéről, sem pedig a benyújtott ajánlatok, részvételi jelentkezések érvényességéről, azok megoszlásáról", ezért a kérdéseket visszaküldték a KT-hez.
A KdB válaszából az kiderül, hogy tavaly kisebb arányban és kevesebb ügyben találtak jogsértést, mint 2005-ben. Két éve 1091 eljárásból 452 esetben állapítottak meg jogsértést, és 202 ügyben meg is semmisítették az ajánlatkérő döntését (ebből 140 alkalommal bírságot is kiszabtak). Tavaly viszont csak 858 beadványuk volt, amiből 323 esetben találtak jogsértést, és abból 123 döntést semmisítettek meg (82 esetben bírságoltak).
Autópálya, szeméttelep, csatornázás
Összefoglaló adatok nincsenek, azonban így is találtunk a gönyűin kívül is számos olyan tendert, amely a pályázatok nagy részének érvénytelenítésével végződött. A talán a legnagyobb vihart kavart ügy az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszára kiírt tender volt tavaly nyáron.
Akkor négy pályázót zártak ki, köztük a három legkedvezőbb ajánlatot adót. Az érvénytelenített pályázatot benyújtók közül két konzorcium fellebbezett, és októberben a bíróság meg is állapította: a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. jogsértő módon zárta ki a Vegyépszer és a Betonút alkotta Zala-Somogy Konzorciumot, ezért az NA-t 15 millió forintra büntették (igaz, a négyből három kizárás a KdB szerint is jogos volt). A Nemzeti Autópálya (mai nevén Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési) Zrt. a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, az ügyben a következő tárgyalás szeptemberre várható.
Mindenkit kizártak tavaly októberben a pomázi csatornaépítési pályázaton, és már az előminősítésnél elmeszeltek minden jelentkezőt a nyíregyházi szilárdhulladék-lerakó és a zalaegerszegi szennyvíztisztító kivitelezésére kiírt tendereken. A Vecsés és Gyál közötti összekötő út építésére idén januárban kiírt tenderen négy pályázatot érvénytelenítettek, míg a 8-as főút márkói elkerülő szakaszára kiírt pályázaton nem hirdettek eredményt, hanem tárgyalásos eljárást indítottak.
Hallgat a mély
A tenderre kiírt beruházások és a kiírók köre igen változatos. Feltűnő ugyanakkor az, hogy az "érvénytelenítős" tenderek egy jelentős részében a Buda Ügyvédi Iroda volt a közreműködő szervezet. Az ügyvédi irodát – amely honlapja szerint "különösen a közbeszerzés jogának és a környezetvédelmi jogi kérdések vizsgálatát az EU mint egységes piac keretében állította működési körének középpontjába" – szerettük volna megkérdezni a tenderen játszott szerepéről, azonban hiába próbálkoztunk három héten keresztül, nem sikerült az illetékessel beszélnünk, és az ígéretek ellenére vissza sem hívtak minket.
Nemcsak ők nem nyilatkoztak, a tenderekről kizárt pályázók többsége sem szívesen válaszolt kérdéseinkre (volt, ahol írásban elkérték a kérdéseinket, többször is megígérték, hogy válaszolnak, aztán mégsem). Ez részben talán azzal magyarázható, hogy vannak köztük olyanok, akik az egyik tenderen – bár a győztesnél olcsóbb ajánlatot tettek – kiestek érvénytelenítés miatt, egy másik eljárásban viszont hasonló körülmények között tudtak nyerni.
Voltak olyan megkeresett cégek is, ahol azt mondták: azért nem akarják elmondani a véleményüket, mert szeretnének még közbeszerzési tenderen sikeresen szerepelni. "Kicsi a kiírók köre, mindenki ismer mindenkit, az ember nem akarja megütni a bokáját" – fogalmazott kérdésünkre az egyik nagyobb építőipari cég műszaki igazgatója. Így nem is meglepő, hogy névvel mindössze két társaság, a Hídépítő és a Strabag illetékesei vállalták a véleményüket.
A Hídépítőnek már adtak igazat, mégsem örült
Mindkét vállalat több olyan tenderen is részt vett, amelyen minden indulót, vagy az indulók szinte mindegyikét kizárták. "Ha a Hídépítővel ez történik, és úgy gondoljuk, hogy a kizárás nem jogszerű, fellebbezünk" – fogalmazott a vezérigazgató. Volt már olyan eset, például az Erzsébet híd felújítására kiírt tender, amelyet követően a bíróság megállapította, hogy jogtalanul döntött a kiíró a cégük kizárásáról. "A kiírót megbüntették, de ennek mi nemigen tudtunk örülni, mert ettől még nem volt szerződésünk" – mondja Apáthy Endre.
A Hídépítő a gönyűi tenderen is kért jogorvoslatot, de nem tud arról, hogy a közbeszerzési döntőbizottság eljárásának lenne már eredménye. Igaz, ezen a pályázaton – amelyet már harmadszor írtak ki – a Hídépítő-Vegyépszer konzorciuma versenyben maradt, de magasabb árajánlata miatt veszített a Viadom, a Betonút és a Közgép alkotta konzorcium ajánlatával szemben (a további pályázókat kizárták). Apáthy szerint ebben az esetben ők azért adtak a többieknél drágább ajánlatot, mert meg kellett ajánlani egy olyan beruházáselem árát is, ami a többiekében nem volt benne, csak az övékben.
Zárják ki a végleteket
A Hídépítő vezetője ettől függetlenül sem híve annak, hogy a legolcsóbb ajánlatot tartsák a legjobbnak. Egy sokszereplős piacon mindig van egy-két olyan cég, amely indokolatlanul alacsony árat kínál. Így ha csak az árakat néznék, az veszélyeztetné a tisztességes, korrekt versenyt. Apáthy szerint a legolcsóbb és a legdrágább ajánlatot automatikusan ki kellene zárni – erre Nyugat-Európában már volt példa –, mivel ebben az esetben mindenki a reális ár megadására törekedne.
Most viszont az árajánlatok 30-40 százalékos sávban mozognak, holott a komolyak között 10 százalékosnál nagyobb eltérés Apáthy szerint nemigen lehetne. Arról, hogy szerinte nem veszélyezteti-e a pályázatok érvénytelenítésének elszaporodása a közpénzgazdálkodás hatékonyságát, Apáthy Endre azt mondta: "én ezt nem szeretném minősíteni".
A Strabagnál sejtenek egy-két dolgot egy-két dologról
Fényi Tibor, a gönyűi és az M7-es beruházáson is kizárt Strabag kommunikáció igazgatója sem tudta megmondani, mivel magyarázható az ilyen ügyek elszaporodása. Azt mondta, erről csak olyan feltételezéseik vannak, amelyeket inkább nem akar megosztani a nyilvánossággal.
A cégük egyébként nagyon fontosnak tartja, hogy korrekt pályázatok készüljenek, "hibásoknak nem szabad nyerni" – mondta. Elgondolkodtatónak nevezte ugyanakkor, hogy több esetben a KdB vagy a bíróság azt mondta, a kizárások tarthatatlanok voltak, és esetenként azért meg is büntette az ajánlatkérőket. Hozzátette azt is, a cégük a világ harminc országában van jelen, és máshol nem találkoznak annyi érvénytelenítéssel, mint nálunk.
A kizárásos pályázatoknak két vesztesük van: a magyar adófizető, mert nem a legolcsóbb ajánlattal valósítják meg a beruházást, valamint a pályázati rendszer, mert elvész a belé vetett hit és bizalom – mondta Fényi Tibor. Az európai gyakorlatot nézve egészen különösnek találta azt, hogy a kiíró jogosult szerződni olyan tender győztesével is, amelyről utólag a bíróság kimondja, hogy az szabálytalan volt. Elismerte azonban, hogy néha nagyobb költségei lennének egy új tender kiírásának, mint amennyivel drágábban épít a győztes pályázó a legkedvezőbb árat ajánló, kizárt vetélytársánál. | https://index.hu/gazdasag/magyar/kozbe070423/ | https://web.archive.org/web/20201021173639/http://index.hu/gazdasag/magyar/kozbe070423/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzessel-olcsobb-ki-van-zarva | Index | hungarian-news | 2007-04-27 00:00:00 | [
"Janák Emil"
] | [
"Buda Ügyvédi Iroda",
"É-dunántúli Körny.védelmi és Vízügyi Igazgatóság",
"Hídépítő Zrt.",
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Strabag",
"Vegyépszer Zrt."
] | [
"Vecsés"
] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"pályázat",
"közmű",
"útépítés"
] | [] |
|
1,533 | ELADÓ KIADÓ | http://valasz.hu/itthon/elado-kiado-13583/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elado-kiado | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-03-09 00:00:00 | [
"Erdős Ákos"
] | [
"Láng Holding Rt.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)",
"Perfekt Rt."
] | [] | [] | [] |
||
1,534 | Megszüntette a Gyurcsány cége elleni pert a Somogy Megyei Bíróság | Mindez azért történhetett így - mondta a szóvivő a csütörtökön hozott végzésről, mert az alperesek elfogadták a felperes, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) kezdeményezését, és hozzájárultak a per megszüntetéséhez.
Az Altus Rt. nem kérte perköltség megítélését, a Humán Jövő 2000 Kft. viszont igen; a bíróság 600 ezer forintos perköltséget állapított meg, amelyet a Legfőbb Ügyészségnek 15 napon belül kell kifizetnie.
A Legfőbb Ügyészség április elején tudatta az Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000. Kht. elleni polgári pert tárgyaló Somogy Megyei Bírósághoz küldött beadványában, hogy kéri a múlt év novembere óta szünetelő per folytatását, ugyanakkor jelezte, eláll a miniszterelnök cége ellen indított keresetétől.
Az LÜ beadványát április 11-én az MTI-vel ismertető bírósági szóvivő elmondta, hogy egy szünetelő tárgyalás esetén két lehetséges folytatás lehet: egyik, hogy egyik fél sem kéri a per folytatását, ekkor hat hónap után - jelen esetben május 7-én - megszűnik az eljárás, a másik, hogy az előbbi határidőn belül, bármely fél kérésére, a bíróság köteles folytatni a megkezdett pert.
A LÜ ez esetben a második megoldást választotta, ám a folytatást kérő kérelemben egyben azt is bejelentették, hogy elállnak a keresetüktől - tette hozzá Varga Rita.
Elmondta, mivel a bíróság ebben az ügyben érdemi tárgyalást folytatott - tanúkat hallgatott meg -, ezért az egyik fél kérésére nem szüntetheti meg automatikusan az eljárást, hanem kérnie kell a másik féltől egy nyilatkozatot, azaz az elsőrendű alperes Altus Rt.-t, valamint a másodrendű alperes Humán-Jövő 2000 Kht.-t képviselő ügyvédeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják-e az LÜ megszüntetési kérelmét, avagy kérik a bíróságtól, hogy hozzon ítéletet az ügyben.
A nyilatkozatot kérő levelet április 5-én postázta a Somogy Megyei Bíróság az alpereseknek. Varga Rita közölte azt is, hogy tárgyalásra mindenképpen sor kerül, kérdés az, hogy az alperesek megszüntetésbe történő beleegyezésével, avagy a bíróság ítéletének kimondásával.
A múlt év november 6-án Kaposváron tartott tárgyaláson - két korábbi, az ügyész kérésére elnapolt tárgyalást követően - az ügyészi indítványt elfogadó alperesek hozzájárulásával a per szüneteltetését rendelte el a bíróság. Pálvölgyi Ferenc, a felperest képviselő ügyész az eljárás szüneteltetését arra való tekintettel indítványozta, hogy "a bizonyítási eljárás eredményeként a helyzet olyan módon változott, ami újra értékelendővé teszi a perbeli pozícióinkat, javaslatainkat, indítványainkat, következtetéseinket".
A két alperes cég képviselői ezt megelőzően a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy a vállalkozásoknak nincs követelésük egymással szemben.
A felperes az általa benyújtott keresetében azt állította, hogy az elsőrendű alperes "jó erkölcsbe ütköző módon" mintegy 87 millió forinttal gazdagodott egy bérleti szerződés révén, amelyet az Altus Rt. kötött a Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjével, a Miniszterelnöki Hivatal egyik gazdasági társaságával, a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel az országgyűlési képviselők klubjának működtetésére, ezért a két alperes közötti szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól.
Az ügy azért került a Somogy Megyei Bírósághoz, mert a másodrendű alperes székhelye Balatonőszödön van, és a per az alperesek bármelyikére nézve illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható. | http://nol.hu/archivum/archiv-444550-252329 | https://web.archive.org/web/20170209192639/http://nol.hu/archivum/archiv-444550-252329 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntette-a-gyurcsany-cege-elleni-pert-a-somogy-megyei-birosag | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-04-27 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Altus Zrt.",
"HUMAN-JÖVŐ 2000 Kht.",
"Közlönykiadó Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"ingatlan"
] | [] |
|
1,535 | Geszti ingyen szervezhet lóversenyt a Hősök terére | 2007.04.27. 07:33
Három évig ingyen rendezhet lóversenyt a Hősök terén egy Geszti Péter vezette kft. A rendezvényhez való engedélyt a Fővárosi Közgyűlésben az MDF-esek támogatásával szavazták meg a koalíció képviselői. Demszky Gábor kérte a javaslat támogatását.
Az ideivel együtt három évig szeptember közepén ingyen rendezhet lovasversenyt a Hősök terén a Geszti Péter által jegyzett Vágta Kft. Erről Bőhm András (SZDSZ) kulturális bizottsági elnök tartózkodása, illetve az MDF-esek támogatása mellett döntött csütörtökön délután a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége.
A szakbizottsági ülésen a városháza munkatársai közölték a szervezőkkel, hogy a hatályos önkormányzati rendelet alapján jogszerű engedélyt nem kaphat ez az üzleti jellegű, idegenforgalmi esemény a Hősök tere védett burkolatára. A Hősök tere használatát szabályozó 2002-es fővárosi rendelet ugyanis a tér méltóságának biztosítása érdekében jelentősen korlátozta az ott tartható rendezvények körét.
A témához egyedül Demszky Gábor szólt hozzá. A főpolgármester azért kérte a javaslat támogatását, mert szerinte fontos, látványos, a turizmust segítő és hagyományőrző eseménnyé válhat ez a lovas verseny a Hősök terén. A közgyűlés végül is egy kiskapuval élve protokolláris jellegűnek minősítette ezt az eseményt, s így az megtartható lesz a téren. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/geszti-ingyen-szervezhet-loversenyt-a-hosok-terere | https://web.archive.org/web/20240125192003/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/geszti-ingyen-szervezhet-loversenyt-a-hosok-terere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/geszti-ingyen-szervezhet-loversenyt-a-hosok-terere | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-04-27 00:00:00 | [
"Demszky Gábor",
"Geszti Péter"
] | [
"Vágta Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"engedély"
] | [] |
|
1,536 | LELEPLEZETT ÖSSZEJÁTSZÁSOK | http://valasz.hu/uzlet/leleplezett-osszejatszasok-13394/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leleplezett-osszejatszasok | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-02-09 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"antikorrupció"
] | [] |
||
1,537 | FOLYAMATOS MÚLT | http://valasz.hu/itthon/folyamatos-mult-13335/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folyamatos-mult | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-01-26 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Rákosi Ferenc",
"Somorjai László",
"Szilas Ádám",
"Szilvásy György"
] | [
"Aldo Kft.",
"Altus Zrt.",
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM)",
"Nomentana Kft.",
"Szenzor Kft."
] | [] | [
"tanácsadás"
] | [] |
||
1,538 | K+F = Közpénzfolyatás 2 | http://hetivalasz.hu/visszhang/kf-kozpenzfolyatas-13278/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kf-kozpenzfolyatas-2 | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-01-19 00:00:00 | [
"Boda Miklós",
"Gordos Géza"
] | [
"Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)"
] | [] | [
"pályázat",
"k+f",
"támogatás"
] | [] |
||
1,539 | TÖBB, MINT SZERELEM | http://valasz.hu/itthon/tobb-mint-szerelem-13256/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-szerelem | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-01-19 00:00:00 | [
"Dávid Gyula",
"Endrényi Éva",
"Gát György",
"Kovács László",
"Kulcsár Attila",
"Szalai Péter",
"Treit Péter",
"Vajtó Lajos"
] | [
"Magyar Posta Zrt.",
"Pál és Cápa Kft."
] | [] | [
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,540 | Kaotikusan mentegetik a gyanús fővárosi állásosztást | Miért pályázat nélkül osztogatja a főváros a vezető állásokat? Az SZDSZ-es és MSZP-s politikusok összevissza magyarázkodnak. Az egyik szerint sürgetett az idő, a másik a "szemfüles sajtót" okolta, a harmadik szerint értelmetlen pályáztatni, mert ő úgyis ismer minden szóba jöhető jelöltet. Akadt azonban, aki kimondta: a lényeg az volt, hogy a jelöltek lojálisak legyenek a városvezetéshez. Az általunk megkérdezett fejvadász viszont nem érti az egész ügyet: ő két hét alatt is lebonyolította volna a pályázatot.
"A megszavazott vezérigazgató-jelöltek alkalmas és komoly emberek, velük nincs probléma, maga az eljárás viszont nem volt igazán elegáns" - mondta csütörtökön az [origo]-nak az új fővárosi közműcég-igazgatók kiválasztásáról Lakos Imre, a városüzemeltetési bizottság SZDSZ-es elnöke. Szerdán pályáztatás és az ellenzék előzetes tájékoztatása nélkül szavazták meg az új vezetőket, többek között a fővárosi távhőszolgáltató, a közterület-fenntartó, az ingatlan- és vagyonkezelő, valamint a parkolókat és fürdőket kezelő cégek élére. Miközben a fővárosi ellenzék diktatórikusnak nevezte a döntést, a szokatlan módszert és annak előzményeit csütörtökön még a koalíció politikusai is egymásnak ellentmondva próbálták megmagyarázni.
Ki ismerte a listát?
"Volt olyan időszak a városházán, amikor a közműcég vezetőjelöltjeit a frakciók külön meghallgatáson ismerhették meg a róluk hozott döntés előtt" - idézte a múltat az [origo] kérdésére Endrédy István, a városüzemeltetési bizottság KDNP-s tagja. Most ugyanis még csak a jelöltek névsorát sem kapták meg előre - állította: frakciója kedden késő délután a Fidesztől tudta meg, milyen nevek szerepelnek majd a másnapi szavazáson. Hasonló panaszokat fogalmazott meg a Fidesz frakcióvezetője, Tarlós István is, aki szerint hivatalosan sem a jelöltek névsorát, sem életrajzukat nem kapták meg előre. "Én összesen kettőt láttam korábban, de azokat egy szocialista képviselő mutatta meg suttyomban"- mondta.
Ikvai-Szabó Imre, a névsort MSZP-s kollégájával, Hagyó Miklóssal együtt összeállító SZDSZ-es főpolgármester-helyettes ugyanakkor azt állította, hogy kedden délben minden frakcióvezetővel ismertették a hat fővárosi közműcég élére szánt szakember életrajzát. Ennek viszont ellentmond Somlyódi Csabának, a gazdasági bizottság MSZP-s elnökének nyilatkozata, aki szerdán arról beszélt, hogy "a szemfüles sajtó kiszivárogtatásai miatt" csak a legutolsó pillanatban terjesztették a képviselők elé a döntési javaslatot. Az SZDSZ-es Lakos Imre csütörtökön szintén helytelenítette az információ visszatartását: "Az ellenzék jogait tiszteletben kell tartani, ha én ellenzéki lennék, én is elvárnám a bővebb tájékoztatást" - fogalmazott.
Mi alapján döntöttek?
Bár pályázatot nem tartottak, Ikvai-Szabó Imre az [origo] kérdéséra azt állította, hogy a levezényelt belső versenyeztetésen szakmai érvek (szakterületi jártasság, rálátás az adott cégre, stb.) alapján választották ki a legmegfelelőbb vezérigazgatókat. A szintén SZDSZ-es Dancs Gábor, a jelölteket megszavazó gazdasági bizottság tagja ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, a szakmai tapasztalat csak beugrónak számított, és tudomása szerint az állás kritériuma volt az is, hogy az adott igazgatójelölt lojális legyen a városvezetéshez. "Hiszen ha egy vezérigazgató elkezd politizálni, az halálos csapás a fővárosra!"- tette hozzá.
"Ezeknél a cégeknél komoly fővárosi kontroll kell, így a posztok kiosztása részben bizalmi kérdés" - magyarázta a politikus, hozzátéve, hogy ebből a megfontolásból természetesen csak egy bizonyos kört mértek fel a háttéregyeztetéseken. "Azért sem volt pályázat, mert a lojalitás nem felmérhető pályázati kérdőíveken, ez csak a személyes kapcsolatokon keresztül látható" - fogalmazott Dancs.
Volt-e idő pályázatra?
A Fidesz leginkább azt kritizálta a szerdai kinevezések kapcsán, hogy azokat nem nyílt pályázaton döntötték el, hanem a Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre által levezényelt belső versenyeztetés során. A módszert szerdán még mindkét főpolgármester-helyettes időhiánnyal magyarázta: "Minél előbb kellett meghozni a döntéseket, (...) pályáztatásra és ennek előkészítésére sajnos nem állt elég idő a rendelkezésünkre" - írta az [origo]-nak szerdán Hagyó Miklós.
Ez az érvelés azonban, az általunk megkérdezett felső- és középvezetői fejvadász cég szerint nem elfogadható. Fazekas Zsolt, a HILL International ügyvezető igazgatója az [origo]-nak azt mondta, hogy egy fejvadász cég akár néhány hét alatt is találhatott volna alkalmas szakembereket a posztokra, méghozzá nyílt pályázat útján. "Még ha egy, vagy akár két hetet hagyunk is a jelentkezésre, utána egy nagyobb személyzeti tanácsadó cég két hét alatt le tudja bonyolítani az interjúztatást, a jelöltek kiválasztását" - magyarázta. Ezután pedig már csak a vállalatok tulajdonosain múlik, hogy mikorra döntik el, közülük kit tartanak a legjobbnak -tette hozzá.
A Fidesz az időérvvel azt is szembehelyezte, hogy néhány cégvezető idei nyugdíjazásáról már tavaly tudni lehetett, és a városvezetők is nyíltan beszéltek a szükséges váltásokról. Csütörtökre aztán Ikvai-Szabó is kihátrált korábbi indoklásából, noha szerdán még arra hivatkozott, hogy márciusi főpolgármester-helyettesi kinevezése miatt néhány hét alatt kellett levezényelnie a vezérigazgatók kiválasztását. Csütörtökön az [origo]-nak arról beszélt, hogy már 2006-ban megkezdte az érintett cégek áttekintését és az új vezetőkről való egyeztetéseket, pályázatokat pedig azért nem indított, mert az - mint fogalmazott - "értelmetlen".
Volt-e szükség pályázatra?
"Értelmetlen nyilvános pályázatot indítani, mert nem új víziókat és ismeretlen tehetségeket keresünk, hanem konkrét feladat elvégzésére akartunk megfelelő embereket találni" - magyarázta Ikvai-Szabó. Az SZDSZ-es politikus azt mondta, eléggé ismeri a gazdaság összetételét és a szóba jövő, szakmán belüli jelölteket. A kiosztott vezérigazgatói posztokhoz ugyanis feltétel volt, hogy a jelölt budapesti legyen, és az is, hogy az adott típusú cégnél legyen szakmai tapasztalata. Ilyenből nincs túl sok - magyarázta a főpolgármester-helyettes, majd hozzátette: "Én versenypárti vagyok, de vannak a versenynek is korlátai".
A fejvadász cég ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor, ha nem a versenyeztetés, hanem a szakterület és a szervezet ismerete volt a szempont, akkor is pályáztathatott volna a főváros, csak éppen az adott közműcég középvezetői, illetve a vezérigazgató-helyettesei között. "Azért is érdemes pályáztatni, mert akkor a döntéshozók nyugodtak lehetnek, hogy minden lehetőséget megvizsgálva, a legalkalmasabbat választották" - jelentette ki Fazekas Zsolt. Hiszen így rábukkanhatnak egy olyan szakemberre, aki sokkal jobb szakmai programot tesz le az asztalra, vagy mondjuk külföldről hazatérve, valami teljesen új koncepcióval tud előállni - tette hozzá.
Visnovitz Péter | https://www.origo.hu/itthon/2007/04/20070426zsirosallasok | https://web.archive.org/web/20100522025434/https://www.origo.hu/itthon/20070426zsirosallasok.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaotikusan-mentegetik-a-gyanus-fovarosi-allasosztast | Origo | hungarian-news | 2007-04-27 00:00:00 | [
"Dancs Gábor",
"Hagyó Miklós",
"Ikvai-Szabó Imre",
"Lakos Imre",
"Somlyódi Csaba"
] | [
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [
"Budapest"
] | [
"protekció",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,541 | LÉGI MENTŐK BILINCSBEN | Élő Anita / 2006.01.19., csütörtök 12:46 /
Légi háború alakult ki a mentőszolgálatnál. Felmondólevelet kaptak a légi mentősök, felbontották a szerződést a pilótákat adó céggel, a gépeket lefoglalta a rendőrség, a mentést kórházi leszállásra alkalmatlan katonai óriásgépekkel végzik. Annak jártunk utána, hogyan lett a kormányzat tavalyi, a légi mentést fejlesztő ígéretéből válsághelyzet.
Először Urbán Árpád szocialista képviselő november végi vadászbalesete után érzékelhette a közvélemény, hogy valami nincs rendjén a légi mentéssel. Ha egy mellkason lőtt, gépkocsival nehezen megközelíthető helyen lévő sérülthöz sem ér el a légi mentő, aki ráadásul szocialista parlamenti képviselő, akkor mit várjon a hétköznapi ember? A mentőhelikopter személyzettel együtt készen állt, de nem riasztották. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője szerint azért, mert nem tudott volna leszállni a területen. A légi mentők pilótáit alkalmazó Budapest Aircraft Service (BASe) Kft. műszaki igazgatója, Lévai Gizella állítja, hogy gyerekjáték lett volna letenni ott a gépet, csakhogy ekkor már javában folyt a háború a színfalak mögött cégük és a mentőszolgálat között.
De ne vágjunk a dolgok elébe. Annak első jele, hogy különös dolgok várhatók a mentőszolgálatnál, még 2003 őszén érkezett: a szocialista kormányzat általános megdöbbenést keltve fegyelmi határozattal sújtotta és felmentette a mentőszolgálat köztiszteletnek örvendő főigazgatóját, Gőbl Gábort. A mentősök még magukhoz sem tértek az egyik ámulatból, máris a másikba estek: Gőbl utódjának ugyanis a mentőszolgálat piaci versenytársa, a Főnix S.O.S. Rt. mentőszolgálat egyik tulajdonosát, Takács Zoltánt nevezték ki.
ROMANTIKUS KÖRÜLMÉNYEK
"Alantas az összevetés - mondja érdeklődésünkre Takács Zoltán -, mert azt sugallja, mintha ez jogilag összeférhetetlen lenne. Be kellene már fejezni a "főnixezést"; közel két éve vagyok a mentőszolgálat főigazgatója. Ez idő alatt nem nőtt a Főnix öt betegszállító kocsis kapacitása, viszont megszűnt a közfinanszírozott mentése. Ugyanakkor a Főnix rengeteget adott az OMSZ-nek, például azt, hogy ott tanultam meg vállalatot vezetni."
Takács ugyancsak alantasnak tartja, ha a betegszállítás ügyét kapcsolatba hozzák a cégével. Pedig a Főnix egyik tevékenysége éppen a betegszállítás, s ez érdekes összefüggésbe helyezi azt a tényt, hogy az Egészségügyi Minisztérium törölte az OMSZ kötelező feladatai közül az egyszerű betegszállítást, és ezzel párhuzamosan több mint 150 mentőegységet (minden hatodikat) kivont a forgalomból. Takács Zoltán szerint a valóban szolgálatot teljesítő egységek száma nem változott, csupán az évek óta nem indulókat törölték a statisztikákból.
Lévai Gizella szerint a történet szempontjából pécsi helikopterük március végi balesete volt a határpont. Az akkor a városban tartózkodó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megjelent a roncs mellett, és ígéretet tett a légi mentés fejlesztésére. Kilenc hónappal később éppen ez a baleset vált a BASe Kft.-vel kötött szerződés felmondásának egyik fő okává. Takács Zoltán sajtótájékoztatón sejtette, a helikopter lezuhanását az okozta, hogy egy korábban balesetet szenvedő másik BASe-gép hajtóművét építették be a pécsi helikopterbe. A rendőrség napokkal később úgy nyilatkozott, a pilóta hibája okozta a balesetet.
A repülés nem játék, nincs olyan, hogy alkatrészeket csak úgy ide-oda helyezgetnek. A korábbi, személyi sérülést nem okozó baleset után a hajtómű- vet a BASe elküldte a lengyel gyárnak, amely a javítás után minőségi tanúsítványt adott rá, új alkatrésszel egyenértékűnek nyilvánította, a hajtóművet pedig a tanúsítvány ismeretében, közbeszerzési eljárás keretében éppen a mentőszolgálat vásárolta meg a BASe-től.
A baleset után két hónappal, májusban a kormányfő a száz lépés program részeként 2005-re három, a következő évekre hét mentőhelikoptert ígért a mentőszolgálatnak. A koncepció kidolgozásával Vári Gyula vadászpilótát, szocialista képviselőt bízták meg, aki elérte, hogy a budapesti légimentő-bázist Ferihegyről áthelyezzék Budaörsre, amely az általa vezetett Magyar Repülőszövetség kezelésében van. (Így a Ferihegyi reptér nemcsak mentőhelikopter, hanem rohammentő nélkül is maradt.) A gépbeszerzésből tavaly semmi nem lett.
A pályázatot fedezet híján eleve csak nyár végén írták ki, ám akkor is elfeledkeztek a magyar viszonyokról. A jelenlegi légimentő-flotta a pénzhiány miatt meglehetősen romantikus körülmények között állt össze. A legmodernebb, de már jó ideje nem repülő francia gépeket még a pápalátogatás előtt vették, mert kiderült, a már akkor is elavultnak számító, lengyel gyártású Mi-2-es helikopterek nem tudják felvenni a II. János Pált szállító katonai kötelék sebességét. A többi gépet a hadsereg szerelte le még az Orbán-kormány idején, s így tudták megszerezni a BASe Kft. javaslatára. Jellemző, hogy a hatból csak háromnak volt rotorja, ezért három elrepült Szolnokról Budapestre, majd a lapátokat leszerelték róluk, s teherautóval visszavitték a másik három helikopterhez.
DIPLOMÁCIAI BONYODALMAK
Ehhez képest a közbeszerzési pályázatban öt olyan gép beszerzése szerepelt, amelynek új ára darabonként közel 900 millió forint. Ám ez túl sokba került volna, ezért a pályázat eredménytelen lett. A kiírás diplomáciai bonyodalmakhoz is vezetett, mert az olasz nagykövet személyesen kifogásolta a verseny korlátozását. Emiatt nem jogerősen kétmillió forintos közbeszerzési bírságot szabtak ki a mentőszolgálatra. A szolgálat fellebbezett, a főigazgató szerint nem hibáztak ebben az ügyben sem, maga a feladat volt bonyolult; az elmúlt években ilyen közbeszerzést ismeretei szerint sem Magyarországon, sem Európában nem írtak ki.
Tény, hogy noha a kormányváltáskor még hat légimentő-bázis működött, tavaly év végén már csak négy. A helyzet a mentőszolgálat és a BASe között ősztől kezdett elmérgesedni, pénzügyi vita alakult ki, amit nem sikerült rendezni. A BASe azonban továbbra is ellátta feladatát, szerződésüket nem mondták fel.
"Október végén levelet kaptunk, hogy a miskolci helikopterrel repüljünk át Debrecenbe, majd a szegedi után a pécsi légibázist is megszüntették - eleveníti fel a történteket Ármai Zoltán, a BASe ügyvezetője. - Arra is utasítottak minket, hogy a régi miskolci gépet adjuk át egy számunkra ismeretlen kht. embereinek. A szerződés szerint a mi feladatunk a légi mentők üzemeltetése, ezen nem módosítottak. Hogy adhattuk volna át a gépeket?"
A szerződést máig sem módosították, mert a mentőszolgálat jogi szakértői úgy vélték, megtalálták a megoldást, hogyan szakítsák meg a BASe-zel - és vele, Lévai Gizellával, Orbán Viktor feleségének távoli rokonával - az együttműködést. Erre szolgált az OMSZ Légimentő Kht.-jának megalakítása.
"Ha egy gép vagyonkezelői jogát a mentőszolgálat elveszíti, arra már nem vonatkozik a BASe-zel kötött szerződés" - mondja erről a főigazgató.
A BASe-t erről levélben tájékoztatták, de a kft. a miskolci gépet nem adta át, mert jogi szakértői szerint a mentőszolgálat kht.-je ebből a szempontból is jogutódja a mentőszolgálatnak.
A vitát majd eldönti a bíróság, a kht. emberei mindenesetre november közepén megjelentek Miskolcon, feltörték a helikoptert, levették a rajta lévő pecsétet, beindították, a földön járatták, holott a gép műszaki engedélye a BASe Kft. nevére szól, repülési biztonsági szabályok szerint más hozzá sem nyúlhat.
Kitört a háború, a BAse feljelentést tett a rendőrségen, és értesítette a repülésvédelmi szerveket.
Majd jött a következő levél, amely most két újabb gép átadására szólított fel.
"Ekkor értettük meg, hogy az OMSZ nem mondja fel a szerződést, hanem elvonja tőlünk az eszközöket, így a vállalt feladatokat nem tudjuk ellátni" - értelmezi a történteket Lévai Gizella műszaki igazgató.
"Kiürül a BASe-zel kötött szerződés, persze. Mi itt a baj? Ezt a jogi procedúrát a szerződés 1994 óta tartalmazza" - mondja erre a főigazgató.
"Nem fizették ki a számláinkat. Ezért döntöttünk úgy a jogászokkal egyeztetve, hogy pert indítunk, és törvényes zálogjogot jelentünk be az OMSZ légiflottájára" - érvel Ármai Zoltán.
KEVESET REPÜLNEK
A törvényes zálogjog bejegyzésére minden vállalkozónak lehetősége van, ha nem kapja meg a díját. A főigazgató szerint ez a jog nem vonatkozik az el nem ismert követelésekre, és az államháztartási törvény szerint az állami tulajdonra sem. A lapunk által megkérdezett jogászok szerint ilyen korlátozás nem létezik.
Most értünk el időben a már említett vadászbalesethez és a médiabotrányhoz.
"Az OMSZ-nél dolgozó légi mentők számára leginkább az érzékeltette a konfliktushelyzetet, hogy az utóbbi időben siralmasan keveset repültünk" - emlékszik vissza Tóth Zsolt légimentőszakápoló, és hozzáteszi, ha akkor valaki azt mondja neki, hogy három hónap múlva elveszíti az állását, kinevette volna. Pedig még három hónap sem kellett hozzá.
"November 28-án kaptunk egy papírt, hogy átszervezés miatt megszűnik a munkahelyem, az OMSZ légimentőszervezete. Semmilyen írásos ajánlatot nem kaptunk arra, hogy a mentőszolgálat kht.-jánál folytathatjuk a légi mentést. Ezért döntöttem úgy, hogy elhagyom a mentőszolgálatot" - mondja.
Mindezek alapján már november végén készülhetett rá a mentőszolgálat, hogy januárban rendkívüli felmondással véget vet a BASe-zel való együttműködésnek, ezért tudhatta, hogy nem lesz szüksége a légi mentősökre sem. A főigazgató szerint nincs ilyen összefüggés.
Január 9-én az OMSZ azonnali hatállyal felmondta a BASe-zel kötött szerződést, holott erre a dokumentum csak három hónapos határidővel ad lehetőséget. Másnap megjelentek a nemzeti nyomozóiroda munkatársai, hogy sikkasztás miatt házkutatást tartsanak, és lepecsételjék a gépeket. A hírekben vezető helyre került a BASe Kft. Úgy állították be, hogy azért van szükség a honvédségi helikopterek beállítására, mert a BASe megtagadta a gépek kiadását, és ellehetetleníti a mentést. Arról egy szó sem esett, hogy a vállalkozás hiába adta volna ki a légi járműveket, a hatósági engedélyek az ő nevére szólnak, más nem repülhet velük. A médiakampánnyal elérték, hogy a gazdasági vitát kriminalizálják, a polgári jogi véleménykülönbséget büntetőügynek tüntessék fel.
Takács Zoltán szerint nincs válsághelyzet a légi mentés területén. A cégen mindenesetre akkora volt a nyomás, hogy Lévai Gizella lapzártánkkor közölte: a BASe kérte üzemben tartási engedélyéből az OMSZ légi járműveinek törlését.
A légi csata végén elérhetünk oda, ahol eredetileg is álltunk: ugyanazokkal a régi gépekkel és majdnem ugyanazokról a bázisokról folyhat tovább a mentés, csak éppen más szereplőkkel. A mostani affér árát később tudjuk meg, a háborúskodás a bíróságon folytatódik. | http://valasz.hu/itthon/legi-mentok-bilincsben-13257/ | https://web.archive.org/web/20200808152406/http://valasz.hu/itthon/legi-mentok-bilincsben-13257/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legi-mentok-bilincsben | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-01-19 00:00:00 | [
"Lévai Gizella",
"Takács Zoltán"
] | [
"BASe Kft.",
"Főnix S.O.S. Rt.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"egészségügy",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,542 | K+F = KÖZPÉNZFOLYATÁS | Bódis András / 2006.01.12., csütörtök 13:57 /
Egyikük előkészíti, a másikuk kiírja és elbírálja, a harmadik megnyeri a pályázatot - miközben mindhárom szereplő egyazon szakmai érdekkörhöz tartozik. A Heti Válasz kutatásai szerint a nemrég "pandémiabotrányba" keveredett Technológiai Hivatal K+F pénzei gyakran e logika szerint szivárognak le a kedvezményezettekhez.
Bár a magyar koponyákról, a tudomány eredményeiről továbbra is csak szuperlatívuszokban szokás beszélni, tavaly év végén 2500 tudós tiltakozó levele kellett ahhoz, hogy a kormány érdemben foglalkozzon a hazai kutatás-fejlesztési programok hiányosságaival. Mindeközben az állami K+F alapok elosztásánál nemegyszer korrupció közeli - finomabban: az ésszerűség követelményeit mellőző - megoldásokat ért tetten a sajtó. Emlékezetes (Heti Válasz, 2003. június 20.), a ciklus elején az oktatási tárca a Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMÜFA) 2,4 milliárdnyi maradványforintjából kívánta bővíteni a felsőoktatási intézmények elaggott informatikai eszközparkját. Pontosabban: a közbeszerzési árlistán nem szereplő, jogszerűen nem szállítható termékeket akart vetetni az egyetemekkel, előre megjelölve a lehetséges beszállítókat.
Azóta ugyan a KMÜFA és a nemzeti kutatási és fejlesztési programok egyesítésével létrehozta a parlament a kutatási és technológiai innovációs alapot, illetve az ezt kezelő - Magyar Bálint által felügyelt - Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), de a pénzek felhasználása körül tovább szaporodtak a kérdőjelek. Legutóbb a Magyar Nemzet mutatott rá, hogy decemberben az NKTH illetlenül szűkös, mindössze kétnapos határidővel hirdettette meg az influenza A-vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatai címen kiírt, kétmilliárd forintos pályázat beadási határidejét. A hivatal elnöke, Boda Miklós elismerte, hogy a - végül idén január 19-ig meghosszabbított - pandémiatender valójában arra szolgál, hogy "pénzügyileg alátámassza" a kormány madárinfluenza elleni harcát. A Heti Válasz később azt tudakolta Bodától: mi indokolja, hogy az innovációs alap 2005-re szánt 47 milliárdjának közel felére csak december elseje után, sebtiben vállal(t) kötelezettséget az NKTH? Az elnök az általános kérdésre általános feleletet adott: "2004 áprilisa óta vagyok a hivatal elnöke, így a 2004-es pályázataink kiírására az év második felében kerülhetett sor. A 2005-ös pályázatok kiírásánál odafigyeltünk, hogy az év folyamán egyenletesebb legyen az eloszlás, de a döntések nagy része természetszerűleg így is az év végére tolódott."
MOBIL VILÁG
Pedig egy esztendeje még nem az "eltolódó döntések" és a kétnapos álpályázatok híveként mutatkozott be a Népszavában Boda Miklós. "Kicsiny országban, mint hazánk, hazai zsűrizés esetén nincs biztosítéka a pályázatok tárgyilagos, elfogulatlan elbírálásának" - vonta meg a korábbi évek keserű mérlegét az elnök (amit persze sokan vitattak), és egyben új világot is ígért. Lapunk ezután figyelt fel arra a 2004 októberében megjelentetett, kétmilliárdos keretösszegű pályázatra, amelyet "mobilkommunikációs kutatás-fejlesztési központ és innovációs centrum létesítésére" hirdetett meg az NKTH. Első ránézésre világosnak tűnt: Boda ezzel saját korábbi kutatási területét preferálja. A hivatal döntéseit véleményezni hivatott Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagjai - miként arról a HVG is beszámolt - viszont nem repestek a mobiltenderért, pláne, hogy az aktuális testületi ülés előtt tíz perccel ismerhették meg az ötletet. A Heti Válasz birtokába került dokumentumok bizonyítják: a pályázatot az elnök régi ismerőse, Németh Vilmos készítette elő (lásd Együtt hatók című keretes írásunkat), maga Boda hagyta jóvá, és - egy konzorcium tagjaként - az ugyancsak "évtizedes" pályatárs, Gordos Géza nevével fémjelzett műegyetemi tanszék nyerte el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem távközlési és médiainformatikai tanszékén egyébként - legalábbis az intézmény honlapja szerint - Gordos az operatív tanács társelnökeként tevékenykedik, miközben Boda Miklóst a tanács állandó meghívottjaként, Németh Vilmost pedig a tanszék mellé rendelt Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ igazgatójaként tartják nyilván. Kérdésünkre - etikusnak tartja-e, hogy pénzosztók és pénzfelhasználók között ilyesfajta személyi átfedés tapasztalható? - Boda azt közölte: "a tanszék operatív tanácsának ülésén egyszer vettem részt, 2003-ban, azóta nem kaptam meghívást".
PROTEKCIONISTA MEGOLDÁSOK
Mindazonáltal nem ez volt az egyetlen "protekcionista" jellegű pályázat, ami átcsúszott az elnök keze alatt. Számításaink szerint a 3 milliárd forintot is meghaladja az az összeg, ami az elmúlt másfél évben az NKTH-tól a Boda-kör által vezetett konzorciumokhoz, önálló kutatóintézetekhez, alapítványokhoz, magáncégekhez került, illetve kerülhet a jövőben (miután a hivatal néha többéves futamidő alatt teljesíti a kifizetéseket). Az NKTH a kutatás-fejlesztés területén jelentős tudományos és gazdasági áttörést ígérő, hosszú távú stratégiai kutatásokat támogató Jedlik Ányos programja keretében például 50 millió forinttal támogatta tavaly azt a BDP Communications Kft.-t, amely korábban a fővárosi útfelújítások mellé rendelt PR-megbízatások révén már szert tett némi ismertségre (Heti Válasz, 2005. szeptember 8.). Miként a cég ügyvezetőjétől, Kálmán Katalintól megtudtuk, a BDP valójában egy alkalmi szövetség vezetőjeként jutott a pályázati pénzhez; "meglepetésre" e konzorcium tagja a Gordos-Boda-Németh-féle távközlési és médiainformatikai tanszék is. Mindemellett több mint 850 millió forintot nyert az elnök egyedi döntései és pályázati győzelmek révén az NKTH által felügyelt Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány - melynek igazgatói székében éppen Gordos Géza ül.
Egy hónapja azt is bejelentette Boda Miklós, hogy a hivatal nemzetközi pályázatot hirdet nanotechnológiai - azaz az anyagi világot atomi vagy molekuláris szinten vizsgáló - kutatólaboratórium létesítésére a Bay Zoltán Alapítvány miskolci épületében. A leendő győztesek neve ma még talány, ám annyi bizonyos: 2005 nyarán alakult egy Nanocenter Nemzetközi Nanotechnológiai Központ Kft. névre keresztelt vállalkozás, melynek közvetett tulajdonosa nem más, mint Balla Gergely - Boda kabinetvezetője - és édesapja, Balla László. Mi több, a Nanocenter Kft. a 2006-os új év hatodik napján 55 millió forintos támogatást nyert "nanotechnológián alapuló antibakteriális kerámia-burkolórendszer kifejlesztésére" az NKTH-tól. A Ballacégcsoport emellett a térségi innovációs ügynökségek létrehozását célzó pályázaton is sikerrel szerepelt (a Bay Zoltán Alapítvánnyal közös konzorciumban), előadás-sorozatot szervezhetett Innováció az EU-csatlakozás után, illetve Regionális információs kommunikációs hálózatok címmel, valamint méltónak bizonyult innovációt népszerűsítő műsorok készítésére "az észak-magyarországi régió vállalkozói körében" - természetesen az NKTH által kezelt pénzalap kontójára.
NAGYSÁGOK MILLIÓI
Persze túlzó volna azt állítani, hogy csakis az NKTH vezetéséhez (vagy a nagypolitikához) közel álló kutatócsoportok, vállalkozások részesülhetnek a Boda-éra innovációs alapjából. 2005-ben például 165 nagy projekthez járult hozzá a hivatal - igaz, e szám messze alulmúlja a 2001-es vagy 2002-es évben mért közel 4-500-as számot. "A támogatott pályázatok számának csökkenése a rendelkezésre álló erőforrások koncentrálásának az eredménye" - magyarázta lapunknak az elnök. Hozzátette: a pályázatok többsége így is kicsinek számít, a hároméves futamidők alatt átlagosan 285 millió forinthoz juthat egy-egy konzorcium.
Akadnak ugyanakkor átlag fölötti sikereket elérő cégcsoportok. A KISZ utolsó első titkáraként ismert Nagy Imre érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások (Corax-Bioner Rt., Pólus Plusz Befektetési Rt.) például több mint 1,3 milliárd forintnyi pályázati pénzre érdemesültek az elmúlt másfél évben. Az általunk számolt összeget azonban - miután a Nagy-cégek "nem egyedül, hanem konzorciumvezetőként kapták a támogatást" - Boda Miklós jócskán lefaragta, s alig 266 milliósra becsülte az említett társaságok "nettó" támogatását. Ugyancsak a tavaly szeptemberben záruló Jedlik program keretében nyert 300 millió forintot "a magyar borok versenyképességének megalapozása" címén a Thummerer Vilmos szőlősgazda vezette konzorcium, de kijutott a jóból - ugyancsak 300-318 millió erejéig - olyan sikeres informatikai cégeknek is, mint a Kürt Computer Rendszerház Rt., illetve az econet.hu Informatikai Rt. Az egyik, több száz fős kutatóbázist fenntartó magyarországi gyógyszergyár azonban információink szerint éppen jogorvoslati lehetőségeket keres, hogy elégtételt vegyen az NKTH vitatható pályáztatási gyakorlatáért.
EGYÜTT HATÓK
BODA MIKLÓS - 1964-ben szerzett fizikusi diplomát az ELTE Természettudományi Karán, majd 1971-ben PhD-fokozatot szilárdtestfizika témában az Uppsalai Egyetemen. A stockholmi HAFO félvezető-kutatóintézetben kezdte pályáját, majd a Philipsnél és az Ericssonnál töltött be különböző vezető pozíciókat. 1992-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen létrehozta a HSN (High Speed Network) laboratóriumot, 1996-ban pedig kezdeményezésére megalakult a magyarországi Ericssonon belül a Trafficlab nevű, alapkutatással foglalkozó egység. 1998-ban egyik szülőatyja volt a műegyetem távközlési és médiainformatikai, illetve híradástechnikai tanszéke, valamint az ELTE operációkutatási tanszéke együttműködésén alapuló Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központnak (ETIK). 1998 és 2004 között az Ericsson Magyarország Kft. K+F egységének ágazati igazgatója, illetve vezérigazgató-helyettese pozíciókat töltötte be. A polgári kabinet idején, 1999-ben megkapta a Széchenyi-díjat, majd 2002-ben a Kármán Tódor- és a Neumann János-díjat. Medgyessy Péter az MSZP-SZDSZ-kormány Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testületének tagjává nevezte ki, Magyar Bálint pedig a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány kuratóriumi elnökévé. Utóbbi kinevezések csakhamar hatályukat vesztették, miután 2004. április elsejétől Boda lett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke.
GORDOS GÉZA - 1960-ban szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. A hetvenes évek közepén vendégprofesszorként és egy távközlési mérőműszergyár tanácsadójaként dolgozott Angliában. 1991 és 1997 között a műegyetem kutatási rektorhelyettese, a Matáv 1993-as privatizálásáig a társaság igazgatótanácsának elnöke volt. A kilencvenes évek elején Bodával együtt hozta létre az Ericsson és az egyetem közös kutatólaboratóriumát. A Horn-kormány idején az Antenna Hungária Rt. igazgatósági tagjai közt jegyezték, 1998-ban pedig Boda Miklóssal megalapította az ETIK-et, és a központ első elnöke lett. 1999-2002-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas volt, 2004-ben megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. Jelenleg a műszaki egyetem távközlési és médiainformatikai tanszéke operatív tanácsának társelnöke, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja, az NKTH által felügyelt Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány igazgatója.
NÉMETH VILMOS - Boda Miklóshoz hasonlóan az ELTE-n szerzett fizikusi diplomát. 1992 és 1999 között a Művelődési és Közoktatási (később Oktatási) Minisztérium, ezután 2004-ig az Ericsson Magyarország Kft. K+F központjának alkalmazottja lett. Jelenleg a Boda-Gordos páros által alapított ETIK ügyvezető igazgatója, a műszaki egyetem távközlési és médiainformatikai tanszékének munkatársa, de neve az NKTH ügyintézői között is feltűnik. Neje, Némethné Jároli Erika Boda titkárságvezetőjeként dolgozik - 2004-ben az év dolgozója volt az NKTH-ban.
BALLA LÁSZLÓ - Az 1978-ban bányamérnökként végző Balla jelenleg a Miskolci Egyetem Számítóközpontjának vezetője, az NKTH nanotechnológiai programjának egyik szervezője. A Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Miskolci Egyetem szervezeteiben végzett kutató-fejlesztő, projektmenedzselő tevékenysége mellett több, a kutatási hivatal pályázatain rendre sikeresen szereplő magánvállalkozásban (Online Hungary Kft., Comtrans Kft., Innocenter Kht., Nanocenter Kft.) is részt vesz. Fia, Balla Gergely Boda Miklós kabinetvezetőjeként dolgozik az NKTH-ban. | http://valasz.hu/itthon/kf-kozpenzfolyatas-13215/ | https://web.archive.org/web/20200926062835/http://valasz.hu/itthon/kf-kozpenzfolyatas-13215/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kf-kozpenzfolyatas | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-01-12 00:00:00 | [
"Balla Gergely",
"Balla László",
"Boda Miklós",
"Gordos Géza",
"Németh Vilmos"
] | [
"Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány",
"BDP Communications Kft.",
"Nanocenter Kft.",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)",
"Oktatási Minisztérium (OM)"
] | [] | [
"pályázat",
"k+f",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
|
1,543 | KOCSMAI SZINT | Ablonczy Bálint / 2005.12.01., csütörtök 11:09 /
Frédi kocsma, megveretés, suttogó propaganda, célzatos közvélemény-kutatás - eddig nem használt neveket, fogalmakat tanulnak a Hódmezővásárhely életét figyelemmel kísérők és a városlakók. Az alföldi településen rágalomhadjárat indult a polgármester ellen, de egyelőre nem világos, ki áll az akció hátterében.
Nemrég egy titokzatos megrendelő a város fideszes polgármesterének erőszakosságát sugalmazó felmérést készíttetett hatszáz fő megkérdezésével. Aztán egy helyi ügyvéd, Erdélyi Miklós kért rendőri védelmet, mondván, a város egyik kocsmájában egy fideszes önkormányzati képviselő veréssel fenyegette meg. Mindkét esetet bő terjedelemben tárgyalta az országos sajtó. Az erősen narancsos településen sokan úgy vélik, nem véletlen, hogy öt hónappal a választások előtt indul támadás a városvezető ellen. Kaposvár, Debrecen, Tatabánya és Zalaegerszeg mellett ugyanis csak Hódmezővásárhely megyei jogú városát irányítja jobboldali polgármester, így a terep afféle kampánylaborként alkalmasnak tűnhet a később akár az országos szinten is felhasználható eszközök kipróbálására. Bár idehaza még nem volt rá példa, Amerikában már bevett szokás az ellenfelek lejáratása manipulált közvélemény-kutatásokkal.
JELKÉPEK EREJE
A szecessziós városháza előtti huszárszobrot, az első világháborús emlékművet fehér lepel borítja, a valaha "paraszt-Párizsnak" emlegetett alföldi településre is megérkezett a tél. Bent, a hivatalban, a polgármesteri irodákban nagy a sürgés-forgás; az elmúlt napokban a sajtó többször kitüntette figyelmével a várost és főleg első emberét, a fideszes Lázár Jánost. Nekünk is várnunk kell, kollégák faggatják a politikust, aki rutinos nyilatkozóként huppan le az iroda aranysárga foteljébe.
- A József Attila-szobor felállításával kezdődött: október elején napokon keresztül támadott minket a Népszabadság, mondván, nem készült el időre az alkotás. A jelenlegi ügyben egyelőre annyit tudtunk kideríteni, hogy a Mediántól egy kommunikációs ügynökség rendelte meg a felmérést. A hadjáratot profik szervezték, ez egyértelmű - vázolja Lázár János.
A politikus egyébként a történetben nem is a saját személyét tartja fontosnak, inkább a jelképek erejére hívja fel a figyelmet. Hódmezővásárhelyen az elmúlt 15 évben mindig jobboldali volt a polgármester. A választók kétharmada igennel szavazott a kettős állampolgárságra, ezért a város tiszteletbeli polgárságot adományoz minden, azt kérelmező határon túli magyarnak. Eddig több mint tizenötezren kapták meg a jelkép erejű dokumentumot. Az országban elsőként, a budapesti Terror Háza Múzeum szakmai támogatásával itt épül az Emlékpont nevű múzeum, amely a város 1945 és 1990 közötti történetét dolgozza majd föl. Ráadásul az önkormányzatok számára szűkös időben is fejlődött a város, kétmilliárd forint értékben építenek utakat, pályázatok jóvoltából újították meg a település informatikai hálózatát, javították a fogyatékosok, hajléktalanok ellátását, s újjávarázsolták a romos zsinagógát is. Fontos politikai érdek húzódhat hát egy stabil jobboldali körzet helyzetének gyengítése mögött, és a polgármester szerint a helyzet új kampányeszközök kipróbálására is alkalmas lehet. Amikor kétkedésünket kifejezve mégis inkább helyi politikai csatákra vezetnénk vissza a történteket, Lázár János tovább árnyalja a képet.
- Az elődöm, Rapcsák András által foglalkoztatott ügyvédnek, Erdélyi Miklósnak felmondtam, nem óhajtottam együtt dolgozni vele. Kétségkívül sértett ember, ám nincs abban a helyzetben, hogy megszervezzen egy Budapestig, a Klubrádióig és a Népszabadságig érő kampányt. A vásárhelyi politikában pedig nem mozognak olyan pénzek, hogy valaki egy többmilliós közvélemény-kutatást finanszírozni tudjon - mondja. (Az ügyvédet többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni).
POLITIKAI TAKTIKA?
Mi is készültünk azonban, és mutatjuk a Délvilág aznapi számát: a címlapon Medgyessy Péterrel mosolyog Hódmezővásárhely első embere, miközben az újság szerint Hiller István Szentesen, Csongrádon és Szegeden járt. Már éppen dicsérnénk a politikusi ravaszságot, ahogy a megyébe látogató szocialista elnökre a volt szocialista miniszterelnökkel tromfol, ám a polgármester megelőz. Mint mondja, már régebben meghívta Medgyessyt, hogy bemutassa a város fejlődését, és megkérdezze, miért állította le kormánya a Szegedre vezető 47-es út négysávosításának befejezését.
- Medgyessy Péter eljött, a vásárhelyiek szemébe mert nézni, noha többen le akarták beszélni a látogatásról. Elismerően nyilatkozott a látottakról, és szövetséget ajánlott. Ezt én kedvező, emberi gesztusnak értékeltem - összegez Lázár.
Megszólal a falióra, lejár a mi időnk is. Kíváncsiak vagyunk, milyen kérdésekből állt a sokat emlegetett közvélemény-kutatás. Felkeressük Arany Tóth Ferencet, akinél két hete járt a Medián kérdezőbiztosa. A nyugdíjas férfi egy tízemeletes panelház legfelső emeletén lakik a családjával. Betegsége miatt nehezen közlekedik, de a szeme élettel teli. Pontosan, szabatosan fogalmaz, agronómusként végzett, és három szakmája - csőszerelő, kazánkovács és kerámiaégető - is van. Nem jó kedvéből váltott foglalkozást, az ötvenes évek közepén ugyanis a Hódmezővásárhelyen és környékén szerveződő, államrend elleni összeesküvésnek minősített elégedetlenségi mozgalom felszámolása után hét évre börtönbe került. Szabadulása után rendőri megfigyelés alatt állt, nem dolgozhatott szakmájában. A hetvenéves férfi a közéletet is figyelemmel kíséri - mint mondja: "az elmúlt napokban kicsit lassú volt a gépemen az internet, szerencsére már megjavult" -, és lokálpatriótának vallja magát. Ezért is vállalkozott rá, hogy válaszol a közvélemény-kutatónak.
- Az elején általános politikai kérdések voltak, aztán jöttek az érdekes felvetések: nem gondolom-e, hogy a jövőben romlani fog az ivóvíz minősége, nem kell-e majd többet fizetni érte - utal a város életét meghatározó témára. A kérdés mögött az állhat, hogy Hódmezővásárhely kivásárolta a külföldi tulajdonostól a korábban privatizált városi vízszolgáltatót, és csökkentette az árakat.
- Ravaszul volt ám felépítve a következő rész - hunyorít emberünk -, azt kérdezték, gondolom-e, hogy a polgármesternek hisztériás kitörése volt a közgyűlésben, hogy veri-e a feleségét, és hogy gyanús módon gazdagodott-e. Aztán ugyanígy faggatták Bacsa Pálról, a helyi szocialista politikusról, de éppen ez volt benne a "kajli": őt kevesen ismerik a városban, így a polgármesterre lett kihegyezve a történet - magyarázza beszélgetőtársunk, aki nem haragszik a kérdezőbiztosra meg a cégre sem. Szerinte azok szégyelljék magukat, akik megrendelték a kutatást. Volt felháborodás a városban, ám Arany Tóth Ferenc szerint az is biztos, hogy sokaknak hitelesnek tűnnek a vádak, ha egy jó nevű cég kérdéseiben látják viszont a kocsmai sustorgásokat.
ALFRÉD ÚR TAGAD
Teszteltük a város hangulatát: elér-e a nagypolitika hullámverése a Belvárosi Olvasókörökig. A sajátos intézményből tizenhat működik Hódmezővásárhelyen, az emberek szabadidejét szervező civileknek évszázados gyökerük van a gazdag parasztpolgári hagyományú városban. Az olvasókör helyiségében, ahol a bélyeggyűjtők vagy a népdalkörös asszonyok is találkozni szoktak, vagy negyvenen gyűltek össze a városvezetők fórumára. Itt van a városháza több tisztviselője, eljöttek önkormányzati képviselők, az alpolgármester, és befut a polgármester is. A fáradtan pislákoló neonok fényében csendben, fegyelmezetten hallgatják az emberek, hogy a karácsonyi vásárra milyen faárushelyeket állítanak a Kossuth téren, hogy a város felvette a kapcsolatot az erdélyi Bereck településsel. A szociális otthon létesítése körülményeinek taglalásakor sem forr fel a hangulat. Annál inkább, amikor az önkényes lakásfoglalók kérdésére kerül a sor. Többen itt vannak ugyanis a város által kiutalt lakásokból kiköltözködő és más otthonokat feltörő cigány családok közül.
- Nézze meg, polgármester úr, féreg van a gyerek fejibe - mutatja unokáját Lázár Jánosnak az egyik aszszony. A riadtan pislogó, szép kisbaba állítólag a város által kiutalt lakásban lett tetves, ezért kellett egy üresen álló lakást feltörni. Szót szó követ, a rokonszenves anyuka csendesebben, könnyek között ígéri meg, hogy egy hónapon belül találnak másik lakást, csak ne tegyék őket az utcára. Később még szó esik a Hódmezőgazda Rt. privatizálásáról, a távhőszolgáltatásról, egy kérdés a kultúra helyzetét boncolgatja, ám a Medián-felmérés vagy az állítólagos verésígéret nem kerül szóba.
Minket viszont nem hagy nyugodni az ügy, megkérjük Fekete Ferenc önkormányzati képviselőt és Lázár János polgármestert, kísérjenek el a nevezetes Frédi kocsmába. A szórakozóhely külső falain Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki. A minket fogadó, vadásztársasági tag kocsmároson, Ferencz Alfréd úron agancsgombos bőrmellény. A pult urába szociológusi véna is szorult: mint mondja, 15 éve viszi az üzletet, akkoriban még 12 ezren dolgoztak a közeli gyártelepen, ma jó, ha kétezren. Csökkent a forgalom, a konkurencia is gondot okoz, ám legalább a kávéfogyasztásra nem lehet panasz. A más településről autóval érkezők ugyanis itt hörpintik fel a napi feketét. Alaposan körbenéz Lázár János és Fekete Ferenc is, mindketten először járnak itt. A villódzó nyerőgéptől nem messze ülünk le.
- Aznap este, amikor Erdélyi Miklós szerint itt beígértem a megveretését, valójában a Fekete Sas szállóban, a Liszt Ferenc Zeneiskola alapítványi bálján voltam, legalább ötszáz ember társaságában. Egy sértődött ember vádaskodásairól meg a városvezetés elleni támadásáról van szó - legyint az önkormányzati képviselő, amikor az állítólagos verésről, a közvélemény-kutatásról kérdezzük.
A kocsmáros, Alfréd úr helyesel: akkor este előbb a vadásztársaság, majd körülbelül ötven fiatal szórakozott a kocsmában. Fekete Ferencet sem akkor, sem az előtt nem látta itt. Ennyiben maradunk, mert jóval izgalmasabb téma, a legutóbbi vadászat meg az apróvadállomány kerül terítékre. | http://valasz.hu/itthon/kocsmai-szint-12986/ | https://web.archive.org/web/20210726232719/http://valasz.hu/itthon/kocsmai-szint-12986/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kocsmai-szint | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-12-01 00:00:00 | [
"Erdélyi Miklós",
"Lázár János"
] | [] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [] | [] |
|
1,544 | KÁRTYANYEREMÉNY | http://valasz.hu/itthon/kartyanyeremeny-13116/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartyanyeremeny | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-12-15 00:00:00 | [
"Erdős Ákos"
] | [
"Educatio Kht.",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"T-Systems Magyarország Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
||
1,545 | REPTÉRI PÁRTNEREK | Bódis András / 2006.01.05., csütörtök 13:07 /
Tavaly februárban úgy tűnt, Draskovics Tibor és Puch László MSZP-pénztárnok ütközetéből az akkori pénzügyminiszter kerül ki győztesen, azaz meghiúsul a Budapest Airport Rt. úgynevezett telekügylete. A látszat csalt: a párt közeli üzletemberekkel terhelt reptéri ingatlanbizniszeknek, kiszervezéseknek új lendületet adhat a privatizáció lezárulta.
A Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) tavaly év végén nyélbe ütött magánosítása, a 464,5 milliárd forintos bevétel megérkezése után elvileg a csendes légikikötő-fejlesztés időszaka következne Magyarországon. Egy éve azonban Draskovics Tibor gondoskodott róla, hogy ne csak a BA privatizációs folyamatára, hanem az "oldalági" pénzfialtatásokra is felfigyeljen a nagyközönség. Emlékezetes, a ma már csak expénzügyminiszter személyesen állíttatta le az ecseri áruszállítási központ felépítését megalapozni hivatott, minimum értékaránytalannak tűnő ingatlanvásárlási ügyletet (lásd Telektörténelem című keretes írásunkat).
Eközben a Magyar Hírlap egyenesen Puch Lászlót, a Magyar Szocialista Párt pénztárnokát láttatta a cargobázis-elképzelés erőltetése mögött, de még a Népszabadságban is megjelenhetett az a mondattöredék, hogy a BA korabeli vezetése "egy, az MSZP-ben jelentős befolyással bíró, ám a nyilvánosság számára kevésbé ismert politikus támogatását élvezve" szorgoskodott a telekügyön.
Úgy tűnik, a Draskovics Tibor által megrekesztett előjáték most, a privatizáció után mégiscsak folytatódhat. Az MSZP környéki üzletemberként emlegetett Leisztinger Tamás ugyanis még a nyáron bevásárolta magát a repülőtértől északra eső fejlesztési területet birtokló cégekbe. Mi több, a közelmúltban e két vállalkozásban társtulajdonos lett Albrecht Ottó, a Cashline Értékpapír Rt. tulajdonosa, aki korábban Leisztinger oldalán már részt vett a Budapesti Értéktőzsde felvásárlásában, majd osztrák kézre juttatásában is. "Minden esély megvan arra, hogy a két társaság által birtokolt földterület komolyan felértékelődjék" - magyarázta a ferihegyi üzlet lényegét a Figyelőnek Albrecht Ottó. S valóban: amennyiben a BA Rt. újdonsült brit tulajdonosa kinyitja Ecser irányába a légikikötőt, megsokszorozódik az északi földek értéke; a közvetlen airportkapcsolat révén terminál-, szupermarket- és logisztikaiközpont-építkezések, szállodasor-beruházások kezdődhetnek.
Úgy tudjuk, a BA Rt.-nél leporolták az ecseri cargobázisra vonatkozó terveket is, s forrásaink szerint nincs kizárva, hogy brit BAA International Ltd. képviselői a Puch-Draskovics összetűzést hozó telekügylet-elképzelést szinte egy az egyben magukévá teszik. (Az Ecser és a repülőtér közötti pusztaság beépítésének eredeti tervét egyébként nem kisebb személyiség készítette el, mint Jaklics Ervin, akit a ferihegyi 2-es terminál társtervezőjeként és az 1-es állomás átépítésének irányítójaként tart nyilván a szakma. A lapunk birtokában lévő fejlesztési maketten egy új vasútállomás is szerepel, amit szakértőink úgy értelmeznek: nincs kizárva, hogy a régóta tervezett ferihegyi gyorsvasút is a Leisztinger-telekre fog megérkezni.)
Írásban feltett kérdéseinkre - tervezi-e a Budapest Airport új tulajdonosa, hogy megnyitja a repteret észak felé, vásárol-e ecseri ingatlanokat, illetve itteni földdarabokat apportként magában foglaló gazdasági társaságokat? - a reptértársaság kommunikációs igazgatósága úgy reagált: a cégvezetés jelenleg is dolgozik a ferihegyi szabályozási terven. Ennek elkészültéig azonban nem áll módjukban részletekbe menő válaszokkal szolgálni. Ugyanakkor a szocialista párt gazdasági holdudvarához közel álló forrásaink egytől egyig megerősítették Albrecht Ottó bennfentesnek tűnő értesüléseit.
A Leisztinger Tamás körüli érdekcsoport azonban nem csak észak felől vette be a repteret. Miként megírtuk (Heti Válasz, 2005. szeptember 29.): a Budapest Airport Handling (BAH) Kft. - vagyis a BA testéből augusztusban kiszervezett földi kiszolgálási üzletág - cégjogi ügyeit az a Jeszenszky és Hoffmann Ügyvédi Iroda végzi, melynek egyik névadója, Jeszenszky Zoltán korábban a Leisztinger- és Albrecht-érdekeltségeket képviselte a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságában. (A cégbírósági adatok arról is árulkodnak, hogy szintén Jeszenszky járt el Albrecht nevében, amikor az betársult Leisztinger mellé az ecseri ingatlanbizniszbe.) A BA handlingcége és az ügyvédi iroda közötti megbízási szerződésben egyébként tudomásunk szerint nettó 25 millió forintot irányoztak elő Jeszenszkyéknek, de ami a pénznél is értékesebb, hogy belülről ismerhetik meg a földi kiszolgálási iparág működését. Márpedig Chris Woodruff, a BA új vezérigazgatója még az óévben egyértelművé tette, hogy értékesíteni kívánják az egyes melléktevékenységeket, így például a földi kiszolgálás üzemeltetését.
Minden jel arra utal tehát, hogy privatizáció ide vagy oda, Ferihegyen egy ideig még fennmarad a status quo, s Chris Woodruffék nem bolygatják a politika közeli üzleteket. A Budapest Airport régi menedzsmentjének egyik tagja szerint a briteket most kizárólag a kifutópálya-üzemeltetés érdekli, autós hasonlattal: "csak az alvázra összpontosítanak, a többi darabot meg széthordja, aki akarja". Ezt látszik igazolni, hogy a reptéri részvénytársaság jogi igazgatói székében továbbra is az a Rényi-Vámos Krisztina ül, akinek élete párja - legalábbis az Élet és Irodalom szerint - a Hárskuti-éra legjelentősebb ügyvédi megbízásait elnyerő Tuller András irodájában dolgozik (Heti Válasz, 2005. október 20.).
A reptéri informatika működtetői ugyancsak a helyükön vannak: az integrált vállalatirányítási rendszer gazdája például a mai napig az a svéd anyacéggel megáldott IFS Hungary Kft., melynek élén Weiszbart Zsolt - Puch Éva férje - áll. Történelmi tény: Puch Éva közös családfán szerepel Puch László pénztárnokkal, ráadásul 2001-ig ugyanabba a Baranya megyei faluba (Lánycsók) volt bejegyezve a lakcíme, ahol a szocialista politikus született, s ahol ma is takaros otthont, présházat tart fenn. Az IFS-oldal persze állítja: rendszerüket a világ vezető megoldásaként tartják számon, többek között a stockholmi és az oslói repülőtéren is az ő szoftverüket használják.
CARGO-KRIMI
Egy magánszemély tavaly őszi beadványának köszönhetően az ügyészségen végezte a ferihegyi telekügy első felvonása. A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt rendelt el nyomozást, amivel a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízta meg. Úgy tudjuk, a feljelentő a beadványában Hárskuti Jánost, a BA Rt. minap lemondott vezérigazgatóját helyezte a célkeresztbe, ám egyelőre nincs hivatalos gyanúsított, a nyomozás két héten belül zárulhat le. A beadvány szerzője szerint Hárskuti bizonyíthatóan számolt a (Draskovics Tibor expénzügyminiszter által végül lefújt) telekügyletből származó károk bekövetkeztével, "szándéka egyenesen a károkozási szituáció előidézésére, a károkozás lehetőségének megteremtésére irányult".
Telektörténelem
2002 közepe Az ingatlanfejlesztő szakmában jól ismert Carion csoport két képviselője, Ötvös Géza és Szani János összeáll a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnál (vagyis a Budapest Airport elődjénél) 22 évet lehúzó Hegyi Gáborral, hogy földekhez jusson a ferihegyi kifutó és az Ecser község közötti területen, az épülő M0 gyűrű közelében; összesen 320 hektár területre szereznek vásárlási jogot.
2003. február A Budapest Airport (BA) Rt. igazgatósága - melynek elnöke 2003 májusáig Apró Piroska volt - elhatározza, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet egy új áruszállítási központ létrehozásáról. Ezután a BA igazgatósága további kilenc, az ÁPV Rt. pedig négy testületi jóváhagyó határozatot hoz az ügyben.
2003. április Az Ötvös-Szani-Hegyi trió megalapítja a Carion Airport Development (CAD) Rt.-t, a névválasztással is jelezve: részt vállalnának a reptér környékének fejlesztéséből.
2004. január A BA igazgatósága jóváhagyja az új cargobázis méretét, és tárgyalásokat kezd a megvalósításról a CAD Rt.-vel.
2004. szeptember Az ÁPV Rt. igazgatósága is elfogadja egy, az áruszállítási központot befogadni képes, húszhektáros ecseri földterület - illetve az ingatlant tulajdonló társaság - megvételének tervét, legfeljebb 4,7 milliárd forint értékben. (Ám ingatlant tulajdonló társaság ekkor még nem létezik, csak a következő hónapban alapítják meg.)
2004. október Airport Cargo Center (ACC) Kft. néven céget alapít az Ötvös-Szani-Hegyi csoport. Az új társaság felügyelőbizottságában helyet kap az a Répászky Miklós is, aki az előző ciklus Országimázs Központja elleni perben Keller László és Veres János szocialista frakciótagok jogi képviselőjeként járt el, a Magyar Szocialista Párt és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közötti, pártiroda-használatot érintő jogvitákban az MSZP-t képviselő ügyvédként mutatkozott, 2004 májusában pedig a Népszabadság Rt. felügyelőbizottsági tagjaként debütált. Az ACC-alapítással csaknem egy időben - szokatlanul gyors földhivatali ügyintézés mellett - vonják össze, osztják meg újra, minősítik át belterületté, illetve adják-veszik a húszhektáros ingatlant. A cargobázisnak kiszemelt földdarab új tulajdonosa természetesen az Ötvös Géza-Szani János-Hegyi Gábor hármas lesz, amely, mint írtuk, már korábban vásárlási jogot szerzett a területre.
2004. december A húszhektáros telket 600 millió forintos értéken apportálják a tulajdonosok az általuk jegyzett Airport Cargo Center Kft.-be, majd a cég ingatlanforgalmi szakvéleményt rendel az Ernst&Young; Tanácsadó Kft.-től. A szakvéleményből kiderül: a terület valós piaci értéke nem 0,6, hanem 4,02 milliárd forint. A cselvetés lényege: bár a hatályos jogszabályok értelmében az ingatlanbecslésnél "az ingatlannak csak az értékelés készítésének időpontjában fennálló és nem a lehetséges fejlesztett használata vehető figyelembe", a szakvélemény - az adatszolgáltató ACC "hibájából" - a lehetséges fejlesztett használatot vette figyelembe. Vagyis: bár az értékelés pillanatában a Ferihegyi reptér és környéke nem rendelkezett érvényes területrendezési és szabályozási tervvel, az Ernst&Young; mégis adottnak vette a terület reptéri hasznosítását.
2005. február Hárskuti János, a BA vezérigazgatója szerződést köt a húszhektáros területet apportként "magában rejtő" cég megvásárlásáról, melynek árát 4,7 milliárd forintban határozzák meg. Így a négyzetméterenkénti vételár meghaladja a 23 ezer forintot, ami a "helyben szokásos" 3500-8500 forintos árakhoz képest aránytalanul magas. Ezt látva Draskovics Tibor pénzügyminiszter megtiltja a vételár átutalását, az ACC tulajdonosai pedig elállnak a szerződéstől. (Az Ötvös-Szani-féle Carion csoport egyébként indult a Hungexpo Rt. privatizációs pályázatán is, amelyhez részben a 4,7 milliárdos extrabevétel biztosíthatott volna pénzügyi fedezetet.)
2005. augusztus A Leisztinger Tamás nevével fémjelzett Arago csoport KNB-Fuente névre keresztelt ingatlanforgalmazó kft.-je 60 százalékos részesedést szerez az ACC Kft.-ben, illetve a környék további hetven hektárját birtokló CAD Rt.-ben. A közel száz hektár feletti uralmat biztosító két cégdarabért a KNB-Fuente mindössze kétmilliárd forintot fizet (tőkeemelés és tagi kölcsön formájában). Ez pedig kevesebb, mint a fele annak az összegnek, amit az állami fennhatóságú BA Rt. kínált potom húsz hektárért. | http://valasz.hu/itthon/repteri-partnerek-13174/ | https://web.archive.org/web/20210916163913/http://valasz.hu/itthon/repteri-partnerek-13174/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repteri-partnerek | Heti Válasz | hungarian-news | 2006-01-05 00:00:00 | [
"Albrecht Ottó",
"Hárskuti János",
"Jeszenszky Zoltán",
"Leisztinger Tamás",
"Puch László"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Jeszenszky és Hoffmann Ügyvédi Iroda"
] | [
"Ecser",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció"
] | [] |
|
1,546 | PANAMA-CSATORNA? | http://valasz.hu/itthon/panama-csatorna-12950/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/panama-csatorna | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-11-24 00:00:00 | [
"Hárskuti János",
"Leisztinger Tamás",
"Molnár Gyula"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Álom Sziget 2004 Kft.",
"Arago Befektetési Holding Zrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft",
"Öböl XI. Kft.",
"Plaza Centers Europe BV"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [
"Álomsziget"
] |
||
1,547 | SOHA TÖBBÉ? | http://valasz.hu/itthon/soha-tobbe-12860/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soha-tobbe | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-11-10 00:00:00 | [
"Mesterházy Attila",
"Puch László",
"Szabó Bálint",
"Tóth Csaba (MSZP)",
"Zuschlag János"
] | [
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunhalas",
"Kőszeg",
"Vas megye"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] | [] |
||
1,548 | KIFUTÓPÉNZ | http://hetivalasz.hu/itthon/kifutopenz-12859/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kifutopenz | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-11-10 00:00:00 | [] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt."
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
||
1,549 | Bűnügy vagy sikersztori? | Már folyik a próbaüzem a Hankook dunaújvárosi új gyáróriásában - eközben a Nemzeti Nyomozó Iroda átvette a nyomozást, amit a gyár építéséhez szükséges területek eladása ügyében indított a megyei rendőrség.
Tóth László
Az új üzem bejárata
A közelmúltban újra felkorbácsolódtak az indulatok a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár tavaly télen történt dunaújvárosi földvásárlása körül. A lassan másfél éves sztorit - amely lényegét tekintve nem sokat változott, amióta először írtunk róla - Dorkota Lajos országgyűlési képviselő, a város fideszes alpolgármestere melegítette föl, amikor bejelentette: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
Az ország közvéleménye - Dorkota interpretálásában - ekkor szembesült az úgynevezett Hankook-üggyel. A helyiek előtt viszont nem volt ismeretlen a történet, az ugyanis évekkel a dél-koreaiak felbukkanása előtt kezdődött.
- Még szó sem volt a Hankookról, amikor 2003-ban az önkormányzat elhatározta: a várostól északra, a 6-os főút és a vasút közötti részen a tulajdonában lévő 20 hektáros mezőgazdasági hasznosítású területről kiindulva egy 200 hektáros ipari parkot alakít ki - mondja Kálmán András, Dunaújváros szocialista polgármestere. - Ezt a szándékot nem tartottuk titokban, inkább reklámoztuk. Ezért nevetséges, amikor egyesek utólag bennfentes információkat emlegetnek.
Az önkormányzat cége, az Innopark Kht. kísérletet tett - a parkhoz szükséges, de magántulajdonban lévő - mezőgazda-sági földek felvásárlására, ám nem járt sikerrel. A Dunaújvárosi Hírlap 2003. február 5-i számában arról számolt be, hogy az előző napi rácalmási lakossági fórumon az ingatlanok tulajdonosai kijelentették: érzelmi okokból nem adják el földjeiket. Az is kiderült, hogy a megyei jogú városnak körülbelül 200 gazdával kellene megállapodnia.
- Persze nemcsak érzelmi alapon tiltakoztak, kevesellték az általunk ajánlott pénzt is - folytatja Kálmán András. - Az értékbecslés alapján az Innopark Kht. négyzetméterenként 300-400 forintot kí-nált a szántóföldekért, de ezt az ajánlatot a gazdák elfogadhatatlannak tartották. Így került a képbe két dunaújvárosi ingatlanfejlesztő vállalkozó, Tóth László és Reichardt László. Őket arra kértem, hogy segítsenek megszerezni a rácalmási földeket az ipartelepítés számára. Nem az volt a cél, hogy Dunaújvárosé legyen a terület, hanem az, hogy mielőbb alkalmassá váljon jelentős beruházásokra.
A két vállalkozó 2004-ben kezdte meg a tárgyalásokat a gazdákkal, és négyzetméterenként 800 forintot kínált a földekért. Az új tulajdonosok 2005 márciusában már 112 hektáros összefüggő területre rendelkeztek opciós, elővásárlási jogot biztosító szerződésekkel, amelyekben rögzítették a 800 forintos vételárat is. Mindez fél évvel a Hankook felbukkanása előtt történt.
Az események 2005 augusztusában gyorsultak fel, amikor jelentkezett Du-naújvárosban a dél-koreai cég. A Hankooknak azonban volt néhány felté-tele, hogy itt telepedjen le: például köz-vetlen állami támogatást kért, továbbá 2006. február 15-i határidővel egy egybefüggő, 56 hektáros ipari terület tulajdonjogát. A dél-koreaiak azt is előírták, hogy az eladónak 2007. május 31-ig az összes közműfejlesztést végre kell hajtania a területen.
2005 augusztusában még egyik feltételt sem teljesítették. A város vezetői azonnal lobbizni kezdtek a kormánynál, hogy nyújtson közvetlen anyagi támogatást a Hankooknak. Több hónapos tárgyalássorozat végén Kóka János gazdasági miniszter 2005 novemberében bejelentette: a gumiabroncsgyár - 136 milliárd forintos beruházással - egy óriási komplexumot épít, amelyhez a magyar állam 16 milliárd forintos támogatást nyújt.
A Hankook és a kormány megállapo-dásának részletei a mai napig titkosak. Üzleti titokra hivatkozva egyik fél sem árulta el például azt: milyen feltételeket kell teljesíteniük a dél-koreaiaknak ahhoz, hogy hozzájussanak a beígért öszszeghez, milyen ütemezésben kapják meg a pénzt, illetve milyen garanciákat kapott a kormány a beruházás megvalósítására. Dorkota Lajos egyik fontos állítása éppen az, hogy a Kóka által irányított gazdasági tárca egy olyan feltételt is vállalt a támogatási szerződésben, amely szerint a jogszabályok által előírt határidőknél gyorsabb ügyintézésre utasítják a hatóságokat. A polgármester elképzelhetetlennek tartja, hogy egy ilyen passzus belekerül-hetett volna a megállapodásba. Tóth László - aki a későbbi hatósági engedélyeztetési eljárásokat intézte - kérdésünkre válaszolva határozottan cáfolta, hogy bármelyik hivatal az előírt határidőknél gyorsabban dolgozott volna.
A Hankook másik alapfeltételének - az 56 hektáros ipari területnek néhány hó-napon belüli biztosítása - szintén nehéz feladatnak tűnt.
- Adott volt 112 hektár egybefüggő mezőgazdasági terület, amelyből 20 hektár az önkormányzat, a többi pedig Tóth László és Reichardt László tulajdonában volt - mondja a polgármester. - Ebből kellett leválasztani egy 56 hektáros telket 2006. február 15-ig.
A Hankook-ügyben Dorkota Lajos egyik alapkérdése az: miért nem adta el az önkormányzat ezt a húszhektáros területet? Miért választotta a városvezetés azt a lépést, hogy a földet beapportálta a Tóth Lászlóék által létrehozott Pentele Projekt Kft.-be?
- Ha eladásra került volna a földünk, pályázatot kellett volna kiírnunk rá - válaszolja Kálmán András. - A dél-koreaiak jelezték, hogy ilyen megoldás nem érdekli őket, eszük ágában sincs pályázni egy húszhektáros ingatlanra, ők egy 56 hektáros telket akarnak vásárolni egyetlen eladótól. Logikus lépésnek tűnt, hogy az addigra megalakult Pentele Projekt Kft.-be apportáljuk a földünket, így a kft. kezébe kerülhet a teljes terület.
A Pentele Projekt Kft.-t Tóth László, Reichardt László, valamint két budapesti vállalkozó Veress Sándor és Horváth Al-bert alapította.
- A fővárosi partnereket mi kerestük meg, mert segítségre volt szükségünk - mondja Tóth László. - Korábban ugyanis ilyen méretű ingatlanfejlesztést még nem bonyolítottunk le, így olyan társakra volt szükségünk, akik előzőleg már részt vettek jelentős beruházásokban. Veress Sándorral és társával ezt megelőzően még nem volt közös vállalkozásunk, de régóta ismertük őket a szakmából.
Tóth László kijelentette: egyetlen politikai párttal sincs kapcsolata. Megkerestük Veress Sándort is, aki határozottan cáfolta azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint szoros üzleti kapcsolatban lenne az MSZP közeli vállalkozónak tartott Leisztinger Tamással. Közölte: egyetlen közös cégük vagy beruházásuk sincs, s nem dolgozik egyetlen Leisztinger-érdekeltségű vállalkozásban sem. Veress ugyanakkor hozzátette: hogy 1999 és 2003 között igazgatósági tagja volt a Leisztingerhez kötődő Hunguest Vagyonkezelő Rt.-nek, ám ez a szerepvállalása semmilyen ponton sem kapcsolható a Pentele Projekt Kft.-hez, illetve a Hankook földvásárlásához.
Dorkota Lajos egyik legfontosabb vádja, hogy az önkormányzat alig két nappal húszhektáros földje apportálása után - törzstőke-leszállítással - kiszállt a kft.-ből, amiért 176 millió forintot kapott. Ez egyébként azt jelenti, hogy a város négyzetméterenként 880 forintos áron vált meg az ingatlanától, azaz valamivel még többet is kapott érte, mint a többi földtulajdonos.
Az alapkérdés: reális-e ez az ár, vagy indokolatlanul alacsony?
Dorkota szerint több száz millió forintos veszteség érte az önkormányzatot, hiszen a Pentele Projekt Kft. alig egy héttel az önkormányzat kifizetése után négyzetméterenként 3800 - azaz összesen több mint 2,1 milliárd - forintért értékesítette az 56 hektáros telket a Hankooknak. Az alpolgármester számításai szerint a városnak - ha benn marad a Pentele Projekt Kft.-ben - 760 millió forint járt volna a vételárból.
- Ez így igaz - erősíti meg a számításokat Kálmán András. - Csakhogy tovább kell folytatni a matematikát. Amennyiben az önkormányzat nem lép ki a kft.-ből, az összes közműfejlesztés költségéből arányosan ki kellett volna vennie a részét. Ez roppant bonyolulttá tette volna az ügyintézést, ráadásul a városnak pénze sem volt rá.
Tóth László azt mondja: az önkormányzatnak legalább 700-800 millió forintot kellett volna előteremtenie a szükséges infrastrukturális beruházásokra.
Arra a föltevésre, hogy a Pentele Projekt tulajdonosait az önkormányzat a földügyletekkel mintegy másfél milliárd forint haszonhoz juttatta, Tóth László azt válaszolta:
- A Pentele Projekt Kft.-nek eddig nemhogy másfél milliárd forintos, de egyetlen fillér haszna sem volt. Nagyjából 2,1 milliárd forintot tesznek ki a költségeink: éppen annyit, amennyit a Hankooktól kaptunk vételárként - hangsúlyozta Tóth László, aki üzleti titokra hivatkozva nem árulta el a kiadások összes részletét. Annyit elmondott, hogy a teljes terület mezőgazdasági művelés alóli kiváltása 220 millióba, egy új elektromos alállomás felépítése több mint félmilliárdba, a 900 méter hosszú külső aszfaltozott út több mint százmillióba került, de jelentős költségei voltak a többi közmű bevezetésének is. Ezenkívül - mivel a Hankook három részletben fizette ki a vételárat - az öszszes fejlesztést hitelből kellett fedezniük, így a kölcsönökhöz kapcsolódó terhek is a kft.-re hárulnak.
Kálmán András és Tóth László egybehangzóan azt állította, hogy az önkormányzatnak egyetlen közműfejlesztést sem kellett finanszíroznia. Dorkota Lajosnak arra a kifogására, amely szerint a korábbi testület jogsértően adott teljes körű felhatalmazást a polgármesternek a Hankook-ügy levezénylésére, Kálmán András úgy reagált: szabályos felhatalmazást kapott, amit nem stratégiai döntések meghozatalára, hanem - mindössze három hónapig - kizárólag a napi ügyek intézésére használt fel.
A beruházással kapcsolatban visszatérő vád, hogy nem volt minden ponton jogszerű az ügymenet, a hatóságok több eljárásjogi hibát is elkövettek az elmúlt másfél évben. A sajtóban megjelent cikkek két mozzanatra irányították a figyelmet. Az egyik kérdés: vajon jogsértést követett-e el a földhivatal, amikor 2006. január 13-án bejegyezte a Pentele Projekt kizárólagos tulajdonjogát az 56 hektáros telekre, miközben az önkormányzat földapportálásáról és a kft. tőkeleszállításáról csak hónapokkal később hozott határozatot a cégbíróság?
Tóth László szerint nem történt jog-sértés, hiszen a később keltezett cégbírósági döntésben tényként szerepel, hogy a Pentele Projekt Kft. szóban forgó átalakulása még a földhivatali bejegyzést megelőzően megtörtént.
A Hankook-ügyről megjelent korábbi írások tényként kezelték, hogy az adóhatóság tetemes bírsággal sújtotta a Pentele Projekt Kft.-t, mivel utólag színlelt adásvételi szerződésnek minősítették az önkormányzat földapportálását és a cég tőkeleszállítását.
- Az adóhivatal valóban megvizsgálta az ügyet, és az első határozatában még szerepelt is egy esetleges büntetés kiszabása, ám az általunk becsatolt dokumentumok tanulmányozása után az adóhatóság megváltoztatta a korábbi álláspontját, és nemhogy bírságot nem szabott ki, de az ügylet után általunk visszaigényelt áfát is kifizette - állítja a Pentele Projekt társtulajdonosa.
Megkérdeztük Tóth Lászlótól, miből lesz nyeresége a kft.-nek, ha a kiadások elvitték a Hankook által fizetett vételárat?
- A Pentelének semmiből - közölte Tóth László. - Csakhogy a 112 hektárból a Hankook melletti területen két másik cégünknek megmaradt egy 16, illetve egy 40 hektáros ingatlana. Ezeknek az értékesítéséből a már elvégzett közműfejlesztések után komoly hasznot remélünk.
A hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatot jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja. Kálmán András azt mondja, nem tart a nyomozástól:
- Ki fog derülni, hogy semmilyen kár nem érte az önkormányzatot, sőt a Hankook-sztori igazi sikertörténet. Egy év alatt felépült a gyár, jelenleg már a próbaüzem folyik, júniustól 1500-an dolgoznak majd a gumigyárban. Jövőre megépül a második ütem, újabb 1500 embernek adva munkát. A politikai rivális által kirobbantott botránynak azonban súlyos következményei lehetnek: a jövőben ezerszer is meggondolja magát egy nagy befektető, hogy érdemes-e Dunaújvárosban beruháznia.
Megkértük Dorkota Lajost, hogy reagáljon a polgármester és a Pentele Projekt Kft. tulajdonosainak az állításaira, ő azonban visszautasította a lehetőséget. Mint közölte, számos dokumentummal kellően alátámasztotta az ügyben tett rendőrségi feljelentését, amit utólag nem kíván magyarázgatni. Hozzátette: ezenkívül nem szeretné befolyásolni a hatóságok munkáját sem. | http://nol.hu/archivum/archiv-444617-252389 | https://web.archive.org/web/20170130153335/http://nol.hu/archivum/archiv-444617-252389 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunugy-vagy-sikersztori | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-04-28 00:00:00 | [
"Horváth Albert",
"Kálmán András",
"Leisztinger Tamás",
"Reichardt László",
"Tóth László",
"Veress Sándor"
] | [
"Hankook",
"MSZP",
"Pentele Kft."
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"támogatás"
] | [] |
|
1,550 | Egyirányú behajtás: Fővárosi parkolási üzlet (+) | Hét fővárosi kerületben „nagy-koalíciós” hátszéllel szerzett hét éve megingathatatlan pozíciót a parkolóhelyek üzemeltetésében a Centrum Parkoló Kft. A társaság a közterületek hasznosításából származó bevétel nagy részét egy sokat támadott szerződés alapján elnyeli. Mindeközben az általa létrehozott Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. monopolizálta Budapesten a parkolási mobilfizetést, ráadásul negyedmilliárdos állami tőkeinjekciót is kapott. | Fővárosi parkolási üzlet
Egyirányú behajtás
2007/17. - április 26. Sághy Erna
Hét fővárosi kerületben „nagy-koalíciós” hátszéllel szerzett hét éve
megingathatatlan pozíciót a parkolóhelyek üzemeltetésében a Centrum Parkoló
Kft. A társaság a közterületek hasznosításából származó bevétel nagy részét
egy sokat támadott szerződés alapján elnyeli. Mindeközben az általa
létrehozott Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. monopolizálta Budapesten a
parkolási mobilfizetést, ráadásul negyedmilliárdos állami tőkeinjekciót is
kapott.
Tízezres tételekben összesen mintegy 5 milliárd forint értékben postázott
parkolási bírságról szóló értesítést az év elején a Centrum Parkoló Kft. A
tavaly decemberben életbe lépett szabályozás alapján immár nem lehet évekig
késleltetni a felszólítást, és az eredeti bírságot többszörösére duzzasztó
késedelmi kamatokat sem számolhat fel a parkolási társaság. A fellebbezés
és panaszáradat mégsem maradt el: ismét tömegével kerültek elő olyan
esetek, amikor az autós nem ismerte el a büntetés jogosságát. Fürst György,
a Centrum Parkoló ügyvezető igazgatója március közepén úgy kalkulált: a
bírság összegének 5-10 százalékát biztosan befizetik maguktól a
járműtulajdonosok, a többit pedig behajtja majd egy követeléskezelő cég. A
társaság így is több százmilliós bevételre számíthat. Csakhogy az
önkormányzatokkal kötött szerződések alapján a kerületek ebből szinte
semmit nem látnak.
A fotókat Hartyányi Norbert készítette.
A KEZDETEK. A fővárosi parkolás „újkori” története 1999 szeptemberében
indult. Három pesti kerület, a VI., a VII., és a VIII. összefogott,
lényegében azzal a céllal, hogy kikerüljék a fővárosi önkormányzatot. Egy
szindikátusi szerződéssel létrehozták a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási
Társulását (FÖPT) „a tulajdonukban álló közterületek parkolási rendszerének
és a parkolás szabályozásának az összehangolására, a közterületi
parkolóhelyeik üzemeltetőjének kiválasztására, a parkolók üzemeltetőjével
való elszámolás és az üzemeltetés ellenőrzésére”. Tehát a fővárosi
kezelésben lévő főutakon, valamint az V. kerületben alkalmazott
gyakorlattal szemben - ahol önkormányzati tulajdonban álló cég végzi e
feladatot, amelynek munkatársai közalkalmazottak - már a kezdet kezdetén
arra szövetkeztek, hogy külső vállalkozót bíznak meg a feladatra, pályázat
útján. A határozatlan időre szóló megállapodásban a kerületek rögzítették:
a társulás nem jogi személy, de a tagok kötelezettséget vállalnak arra,
hogy cégszerűen működő társaságot hoznak létre. Még a keresztelőt is
megejtették; arra jutottak, hogy Fővárosi Önkormányzatok Parkolás-szervező
Kft. legyen a társaság neve.
Csakhogy a szóban forgó kft. a megállapodás ellenére a mai napig nem jött
létre, megalakításáról a kerületek valahogy elfeledkeztek. A FÖPT - amelyre
tehát átruházták a parkolás működtetőjének kiválasztásáról szóló döntést,
ami egyébként a képviselőtestületek hatáskörébe tartozik, és közbeszerzési
eljárás hatálya alá esik - tagjai képviseletében a kerületek delegáltjai
szerepelnek, általában a vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester,
közülük választják az elnököt és az alelnököt, s e posztokat az egyezség
szerint meghatározott rendszerben évente rotálnák. A megállapodás utóbbi
pontját később szintén lazán kezelték a felek. Annak ellenére, hogy 2001-
ben négy budai kerület, az I., a II., a XI., és a XII. is csatlakozott a
társuláshoz, Fürst György, a VI. kerület alpolgármestere 2002 és 2006
között mégis négy éven keresztül töltötte be a FÖPT elnöki posztját.
Az alapító önkormányzatok politikai hovatartozás tekintetében egyáltalán
nem álltak egy oldalon. Terézváros, azaz a VI. kerület képviseletében
Farkas György polgármester (Fidesz), Erzsébetváros, vagyis a VII. kerület
nevében Szabó Zoltán polgármester (MSZP), míg Józsefváros, azaz a VIII.
kerület részéről Gotthard Gábor alpolgármester (Fidesz) szignálta a FÖPT
alapító dokumentumot. A később csatlakozott budai önkormányzatok
képviselőtestületeiben - ugyanúgy, ahogyan az az alapító kerületekben is
történt - egyetértésben szavazott a társulásra a Fidesz és az MSZP.
Tavaly a főpolgármesteri kampányban Demszky Gábor előállt azzal az
ötlettel, hogy fővárosi tulajdonba venné az összes budapesti utcát, így
egységesítené a parkolást. Ötödszöri megválasztása után viszont e téma
lekerült a napirendről. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint
elsősorban azért, mert az ötlet megvalósításához az önkormányzati törvényt
kellene módosítani, csakhogy az kétharmados parlamenti többséget igényel,
annak elérésére pedig nincs esély. Mindenesetre mindeddig nem készült
törvénymódosító javaslat, és a városháza a témában pártközi tárgyalást sem
kezdeményezett.
A cikk további része csak előfizetőink számára hozzáférhető. | http://www.figyelo.hu/hetilap/gazdasag/20070424/egyiranyu_behajtas_161180/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyiranyu-behajtas-fovarosi-parkolasi-uzlet | Figyelő | hungarian-news | 2007-04-26 00:00:00 | [
"Fürst György"
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME)",
"Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társasága"
] | [
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
1,551 | Tovább gazdagodik a Centrum (röv.) | Hét fővárosi kerületben „nagy-koalíciós” hátszéllel szerzett hét éve megingathatatlan pozíciót a parkolóhelyek üzemeltetésében a Centrum Parkoló Kft. A társaság a közterületek hasznosításából származó bevétel nagy részét egy sokat támadott szerződés alapján elnyeli. Mindeközben az általa létrehozott Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. monopolizálta Budapesten a parkolási mobilfizetést, ráadásul negyedmilliárdos állami tőkeinjekciót is kapott. | Mintegy 5 milliárd forint értékben postázott parkolási bírságról szóló értesítést az év elején a Centrum Parkoló Kft. A fellebbezés és panaszáradat persze nem maradt el: ismét tömegével kerültek elő olyan esetek, amikor az autós nem ismerte el a büntetés jogosságát. Fürst György, a társaság ügyvezető igazgatója március közepén úgy kalkulált: a bírság összegének 5-10 százalékát biztosan befizetik maguktól a járműtulajdonosok, a többit pedig behajtja majd egy követeléskezelő cég. A társaság így is több százmilliós bevételre számíthat. Csakhogy az önkormányzatokkal kötött szerződések alapján a kerületek ebből szinte semmit nem látnak.
A kezdetek
A fővárosi parkolás „újkori” története 1999 szeptemberében indult, amikor is a VI., a VII., és a VIII. összefogott, lényegében azzal a céllal, hogy kikerüljék a fővárosi önkormányzatot. Egy szindikátusi szerződéssel létrehozták a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulását (FÖPT) „a tulajdonukban álló közterületek parkolási rendszerének és a parkolás szabályozásának az összehangolására, a közterületi parkolóhelyeik üzemeltetőjének kiválasztására, a parkolók üzemeltetőjével való elszámolás és az üzemeltetés ellenőrzésére”. A szervezet 2000 elején megkezdte a pályázat lebonyolítását, csakhogy már ebben a körben probléma adódott. Először ugyanis a társulás koncessziós pályázatot írt ki, a pályázó négy cég közül a Centrum Parkoló Kft. ajánlatát tartották a legjobbnak. Később azonban kiderült, csak a képviselőtestület kötheti meg a szerződést, ezért a FÖPT végül zárt pályázatot hirdetett, amelyre immár kizárólag az első pályázat résztvevőit hívta meg. A Centrum Parkoló győzelme így nem volt meglepetés.
A FÖPT végül 2000 márciusában tíz évre szóló, 2009 szeptemberéig érvényes üzemeltetési szerződést kötött a Centrummal. A bevételből azonban nem gazdagodtak meg a kerületek. Az előnytelen szerződést Bajor Zoltán, a VI. kerületi képviselőtestület szabad demokrata tagja a Fővárosi Főügyészségen megtámadta, de hosszas huzavona után az ügyészség bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet. (A Centrum Kft. és a FÖPT közötti teljes történetet a Figyelő legfrissebb számában olvashatják.)
Alpolgármesterből Centrumos
A Centrum tulajdonosi hátterében úgy tűnik, több politikus is áll. Kupper Andrásnak (Fidesz) azonos nevű nagybátyja 75 százalék fölötti tulajdont szerzett a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-ben., de
Somlyódy Csaba szocialista politikus is szerepelt a tulajdonosok között.
Talán ennél is beszédesebb Fürst Györgynek, Terézváros korábbi, vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármesterének a pályafutása. Feltűnt Borsány György szocialista polgármester titkáraként, 1998-ban VI. kerületi képviselővé választották, majd 2002-től 2006-ig Verók István szocialista polgármester mellett a vagyongazdálkodásért felelős terézvárosi alpolgármesteri posztot töltötte be. A kerületi ingatlanok értékesítését ebben az időszakban ő készítette elő, így több Andrássy úti palota eladását is. Ez utóbbi ügyletek kapcsán hét szerződést az ügyészség jelenleg is vizsgál; a bérpaloták eladásánál felmerült, hogy gyorsított eljárásban, verseny nélkül, súlyosan áron alul értékesítette az önkormányzat Fürst György javaslatára a világörökség részének tekintett értékes ingatlanokat.
Fürst alpolgármestersége idején mindvégig a FÖPT élén állt, tavaly ősszel azonban Fürst nem jelöltette magát az önkormányzati választásokon, és októberben már a Centrum Parkoló Kft. vezérigazgatói székében landolt, miután már májusban a Centrum által létrehozott Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt.-ben is az igazgatóság elnöke lett. A Figyelő információi szerint a Centrum abban a reményben alkalmazta az egykori alpolgármestert, hogy a 2009 végén lejáró parkolási szerződések meghosszabbításában hatékonyan fogja képviselni a céget. A szerződéshosszabbítás előkészítését lapunk értesülése szerint már megkezdték.
A cégbe apportálta magát
„Miért baj az, hogy azzal foglalkozom, amihez értek?” – kérdez vissza Fürst György, amikor a politikusi pályafutása és az önkormányzatokkal szerződésben álló Centrumban betöltött mai szerepe közötti összeférhetetlenséget firtatjuk. A parkolási piac szereplőit alaposan ismerő fideszes forrásunk sem furcsállja ezt a fordulatot a volt alpolgármester karrierjében. „Bonyolult a parkolási jogszabályok rendszere, sehol nem tanítják. Magyarországon talán tíz olyan ember lehet, aki átlátja ezt. Ha valaki szakembert keres, közülük kell választania. Fürst György, miközben négy évig vezette a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulását, szakemberré vált” – állítja a jobboldali politikus. Az alpolgármesteri időszak tehát megalapozta Fürst újsütetű üzleti karrierjét.
Csakhogy minden jel szerint az ex-alpolgármesternek meghatározó szerepe van abban, hogy a Centrum által alapított EME Zrt. mára Budapesten monopolhelyzetben van: ha valaki mobilon szeretné fizetni a parkolódíjat, csak ezen a cégen keresztül teheti.
Tranzakciós díj
Az EME Zrt. által bevezetett szisztéma lényege, hogy az autósok szerződést kötnek a társasággal, amely nyilvántartásba veszi őket. A cég számlájára befizetnek minimum 5 ezer forintot, amelyet a későbbiek folyamán „leparkolhatnak”. Az elszámoló társaság minden parkolás után még 45 forint tranzakciós díjat számít fel, ez a cég haszna. S természetesen a befizetett összeggel is kedve szerint gazdálkodhat, akár befektetéseket is eszközölhet a pénzpiacon.
Budapesten viszont az EME mellett senki nem rúg labdába – ugyanis tavaly nyáron és ősszel a Centrum mellett a másik két fővárosi parkoló cég, a Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft., és a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) is megállapodott az EME Zrt.-vel abban, hogy az autósok a cégen keresztül fizethetnek maroktelefonnal. A Figyelő megkereste a legnagyobb mobiltársaságok képviselőit, akik elmondták: tavaly nyár óta hosszú tárgyalássorozatot folytattak az EME Zrt.-vel annak érdekében, hogy előfizetőik Budapesten közvetlenül használhassák a távközlő cégek által kifejlesztett mobil-vásárlás szolgáltatást, amikor parkolni szeretnének. A képviselőik Fürst György elnökkel tárgyalnak, de valahogy több mint fél éve nem sikerült közelebb kerülni a megállapodáshoz.
A mobilcégek sem értik
A mobilszolgáltatók szerint az ő megoldásuknak a fogyasztókra nézve csak előnye lett volna. A mobilos fizetéshez nem kellene e célra külön szerződést kötni, és nem kell előre egy fillért sem fizetni, ráadásul az sms-díjon kívül tranzakció-díjat sem számolnak fel. Semmi nem indokolja tehát egy közbeiktatott cég szereplését ezen a piacon – legalább is a fogyasztó szemszögéből. A fővárosban viszont az EME Zrt. olyan szerződési feltételeket szabott, amelyeket a fogyasztóik érdekében nem vállalhattak a mobilcégek. Budapesten tehát az autósoknak nincs választásuk: ha mobillal akarnak fizetni, akkor ezreket fizetnek előre az EME Zrt.-nek.
(További részleteket a témával kapcsolatban a Figyelő legfrissebb számában olvashat!) | https://24.hu/fn/gazdasag/2007/04/29/tovabb_gazdagodik_centrum/ | https://web.archive.org/web/20090821155457/http://www.fn.hu/uzlet/20070424/tovabb_gazdagodik_centrum/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-gazdagodik-a-centrum | fn.hu | hungarian-news | 2007-04-29 00:00:00 | [
"Fürst György",
"Kupper András (parkolás)",
"Somlyódi Csaba"
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME)",
"Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társasága"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"parkolás",
"forgóajtó",
"gazdálkodás"
] | [] |
1,552 | ARATÓK | Bódis András / 2005.09.08., csütörtök 15:13 /
Országos média- és kommunikációs hálózat kiépítését tervezi 2006-ra az egykor a Princz Gábor-féle Postabank partnereként mutatkozó Dunaholding Rt. A cég első emberéhez került a Klubrádió és több helyi adó, de közvetve Arató Andráshoz tartozik a hirszerzo.hu portál és - a fővárosban dugókommunikátori szerepet vállaló - Capital csoport is.
Az idei, nagy port kavaró fővárosi útfelújítások mellé rendelt ötvenmillió forintos PR-megbízatást pályáztatás nélkül elnyerő hat társaság közül legalább négy kapcsolódik a Capital csoporthoz - derül ki a cégbírósági nyilvántartásokból. Az ötödiket tavaly decemberben jegyezték be, vagyis nincs érdemi referenciája, a hatodikat pedig kézi szőnyegszövésre, falvédőgyártásra és ruházati kiskereskedelemre alapították.
Tehát míg a korábbi hírek szerint csak a One Nation Kft., a Privy Council Kft. és az Art Média Kft. tartozik/tartozott a Political Capital elemző intézet egyik vagy másik vezetőjének érdekeltségébe, a valóság az, hogy a 451 Fahrenheit Bt. is közel áll Szabados Krisztiánhoz és Somogyi Zoltánhoz. Utóbbihoz mindenképp, hiszen a betéti társaság beltagja, Taródi Zoltán 1991-re együtt járta ki vele a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumot. Mi több, éppen Taródi irányítja az ugyancsak a Capital csoporthoz tartozó - és a frissen indult hirszerzo.hu portált működtető - Hírszerző Kft.-t.
UTASÍTÁSOS TERVGAZDASÁG?
Bár az útfelújítások kínjait enyhíteni hivatott dugókommunikációt végző további társaságok (BDP Communications Kft., Market Fres-Co Bt.) papíron nincsenek bekötve Capitalékhoz, feltűnő, hogy a hat cég együttműködését hivatalosan a Somogyi-Szabados páros által ügyvezetett Privy fogja össze. Ráadásul miután kiderült, hogy a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztálya már június 16-án körlevélben értesítette az útfelújítások kivitelezőit (lásd táblázatunkat), mely PR-cégekkel kötelesek elvégeztetni a lakossági felvilágosító kampányt, a "hatok" közös ügyvédet fogadtak. A kiszemelt jogi képviselő, Sándor Róbert aztán augusztus 29-én meg is fenyegette a városházát: a megbízási szerződésekben lévő információ üzleti titok, vagyis ha a városháza - társadalmi nyomásra - kiadná az adatokat, "ügyfeleim kénytelenek lesznek jogorvoslattal élni". Somogyiék ügyvédje szerint a megbízások egy részét már a hivatali körlevél megszületése előtt aláírták, előre kitervelt mutyiról tehát szó sem lehet.
Ennek ellenkezőjét sejti Deák András fővárosi fideszes képviselő, aki a minap - hivatali hatalommal való visszaélés, sikkasztás és vesztegetés gyanúja miatt - feljelentést is tett. A Heti Válasznak nyilatkozó jogi szakértők többsége úgy látja: a Demszky Gábor-féle városvezetés nem írhatta volna elő az építésikivitelezési munkára irányuló pályázatok győzteseinek, hogy vállalkozói díjuk egy részét a munkálatok kommunikációjára fordítsák, hiszen a közbeszerzési törvény tiltja, hogy az építési beruházás megvalósításához nem feltétlenül szükséges szolgáltatásokat - így a PR-t - beszámítsák a projekt becsült értékébe. (Külön kínos, ha a városháza kiköti, hogy az alvállalkozói szerződést csak a kijelölt jogalannyal írhatják alá a kivitelezők.) Bár Somogyi Zoltánék igyekeztek bagatellizálni az útászkodásból származó hasznukat, tény, hogy a One Nation-Privy-Art Média-451 Fahrenheit baráti négyeshez most befolyó bruttó 28,6 millió forint a Capital csoport tavalyi árbevételének tíz százalékát jelenti. (A Capital Group a politikum mellett a gazdaság világában is megvetette a lábát. A Privy megrendelői között olyan "megavállalatok" találhatók, mint - a csak nevében állami, valójában Erdős Ákos érdekkörébe tartozó - Állami Nyomda Rt. vagy a Budapest Airport Rt. privatizációs pályázatán is induló British Airport Authority.)
KITÜNTETETT POSZTOK
Alapesetben az eddig tárgyalt összefüggéseknek semmi közük sem lehetne ahhoz az információhoz, hogy a Balaton környékén sugárzó Radio Jam megvásárlására készül a jelenleg Budapesten, Kecskeméten és Gyöngyösön s hamarosan Esztergomban is honos Klubrádió. Hogy mégis e helyütt tárgyaljuk a hírt, annak az az oka, hogy a Capital cégcsoport fejlődése és a Kossuth adó leendő alternatívájaként emlegetett Klubrádió térhódítása mögött egyaránt a Dunaholding Rt. elnök-vezérigazgatója, vagyis Arató András sejlik fel.
A Magyar Narancs politikatörténészei évekkel ezelőtt az SZDSZ egyik kampányfinanszírozójaként emlegették a - Horn-ciklus idején a Princz Gábor vezette Postabankkal szimbiózisban működő - Dunaholdingot. Az elköteleződésből 2002-re is maradt valami; az rt. elnök-vezérigazgatója legalábbis tiszteletét tette az előző parlamenti választásokat felvezető szabad demokrata kampánynyitón. A kormányváltást követően Aratót a MÁV Rt. igazgatóságába delegálta az új hatalom, de a Dunaholding felügyelőbizottsági tagjai is kiérdemeltek egy-egy állami posztot. Az SZDSZ-nek egykor vállalkozói szalont szervező Haris György ma a Malév Rt. igazgatóságát erősíti, miközben Kálmán Jánosnak az ugyancsak állami tulajdonú Váltó-4 Libra Rt. vezetőtestületében szorítottak helyet. A rendszerváltás előtt az építésügyi miniszteri tisztségben, jelenleg a Dunaholding több érdekeltségében is munkálkodó Somogyi László pedig éppen idén augusztus 20-án kapta meg - "több évtizedes, az építésügy érdekében végzett munkásságáért, szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként" - a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést a Gyurcsány-kormány jóvoltából.
TEREBÉLYESEDŐ CÉGHÁLÓ
"Már másodéves építőmérnök-hallgatóként megteremtettük A jövő mérnöke konkurenciáját jelentő, relatíve polgári és relatíve liberális kari újságot" - idézte fel a Heti Válasznak első médiakalandját Arató András. Három évtizeddel később, 2001-ben aztán úgy érezte, hiányzik egy szolgáltatás a rádiós piacról: a beszélgetős-híradós, kötetlen és interaktív talk-news műfaj. Huszonnégy részvényestársat gyűjtött maga köré, és a ma 306 millió forintos jegyzett tőkéjű Monográf Rt.-n keresztül beszállt az azóta ugyancsak részvénytársasággá bővült Klubrádió Kft.-be.
A 2002-es választások idején még csak csíraállapotban létező, mások mellett Bolgár György és Aczél Endre nevével fémjelezhető adó vételkörzete 2005 végére akár az ország felét is magában foglalhatja. A Monográf ugyanis 2004 áprilisában bevásárolta magát a kecskeméti Partner Rádió Kft.-be, helyi sugárzású frekvenciát szerzett Gyöngyösön, két és fél hónapja pedig ugyancsak a Klubrádiót nyilvánította az esztergomi 98,1 MHz frekvencia nyertesének az Országos Rádió- és Televíziótestület. "Biztató tárgyalásokat folytatunk a Radio Jammel is" - erősítette meg az öt Balaton környéki várost kiszolgáló adó készülő tulajdonosváltásáról szóló hírünket Arató, de a részletekkel kapcsolatban egyelőre a türelmünket kérte. Arra a kérdésünkre, hogy a rádió és a hirszerzo.hu után belevág-e egy televíziós vállalkozásba is, leszögezte: bár a média hatalmat jelent, "én csak üzletnek tekintem, vagyis nincsenek nagyhatalmi törekvéseim".
Mindazonáltal Arató közel került a nagyok játékához; 2002 őszén egyik vállalkozásán keresztül társtulajdonos lett a Somogyi-Szabados duó által jegyzett, az MSZP, az MDF és több SZDSZ-es irányítású szaktárca megrendeléseit becsatornázó Political Capital Kft.-ben, illetve az időközben céghálóvá terebélyesedő Capital Groupban. "Három éve találkoztam két tehetséges fiatalemberrel. Már jelen voltak a kommunikációs piacon, dinamizmust sugároztak, de tőkehiányuk volt. Melléjük szegődtem, ám döntő befolyásom továbbra sincs a cégcsoport működtetésére" - igazította el lapunkat a Dunaholding elnök-vezérigazgatója.
A ma a politikai szélrózsa minden irányába dolgozó Political Capital alapítói Aratóhoz hasonlóan SZDSZ-es indíttatásúak. Szabados Krisztián 2000- ig a liberális párt sajtófőnöke volt, Somogyi Zoltán pedig 1998-ban annak a Haris Györgynek szervezett képviselőjelölti kampányt, aki mostanában a Monográf Rt. kisrészvényeseként és - mint említettük - a Dunaholding felügyelőbizottsági tagjaként mutatkozik. Üzleti sikerük titkát azonban nem politikai múltjukban, hanem elvszerű jelenükben látják Somogyiék, mondván: "Ha egy párt arra kérne minket, írjuk meg a 2006-os választási programját, akkor egy másik pártnak már nem vállalnánk hasonló munkát. Az viszont belefér, hogy rivális politikusok imázsépítését elvégezzük." | http://valasz.hu/itthon/aratok-12461/ | https://web.archive.org/web/20201026140745/http://valasz.hu/itthon/aratok-12461/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aratok | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-09-08 00:00:00 | [
"Somogyi Zoltán",
"Szabados Krisztián"
] | [
"451 Fahrenheit Bt.",
"Art Média Reklámügynökség Kft.",
"BDP Communications Kft.",
"Capital Group Rt.",
"Market Fres-Co Bt.",
"One Nation Communications Kft.",
"Privy Council Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"sikkasztás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"PR",
"útépítés"
] | [] |
|
1,553 | Paloták szenespince áron: Andrássy úti épületek privatizációja | Ügyészségi vizsgálat és bírósági perek övezik a világörökség részének számító Andrássy úti bérpaloták privatizációját. Az önkormányzat a lakók feje fölül adta el az épületeket, amit egy fura joghézag és sajátos rendeletalkotás tett lehetővé. | Andrássy úti épületek privatizációja
Paloták szenespince áron
2006/45. - november 9. Sághy Erna
Ügyészségi vizsgálat és bírósági perek övezik a világörökség részének
számító Andrássy úti bérpaloták privatizációját. Az önkormányzat a lakók
feje fölül adta el az épületeket, amit egy fura joghézag és sajátos
rendeletalkotás tett lehetővé.
Jaczkovics László Gábor ügyvéd nem számított biztos sikerre, amikor
elvállalta az Andrássy út 47. számú ház lakóinak és a földszinti kávézót
bérlő vállalkozásnak a képviseletét. Az addigi bírói gyakorlat ismeretében
ugyanis maga sem hitte nagyon, hogy ezt a pert meg lehet nyerni az
önkormányzat ellenében - mert ilyesmire eddig nem volt példa. Ám szeptember
végén váratlan fordulatot vett a lakók hányatott története: a fővárosi
bíróság jogerősen megsemmisítette azt a 2004-ben kelt szerződést, amellyel
a Terézvárosi Önkormányzat 150 millió forintért eladta az egész bérpalotát.
Andrássy út 47.
54 ezer forint/négyzetméter
150 millió forint
Vevő: Ennet Ingatlanfejlesztő Kft. (alapítva: 2004. február, törzstőke: 3
millió forint)
Fotók: Dömötör Csaba
„Precedens értékű döntés született, amely után talán a közvagyon szélesebb
körű jogvédelmet fog élvezni” - értékeli az eredményt az ügyvéd. A Legfőbb
Ügyészségen mindenesetre a főváros egyik legfrekventáltabb környéke további
kilenc ingatlanának eladásával kapcsolatban folyik vizsgálat: az Andrássy
út 3., 8., 19., 21., 23., 52. és 68., a Király utca 36. és a Bajcsy-
Zsilinszky út 3. szám alatti épületek adásvételi szerződéseit, valamint a
szerződéskötés körülményeit tanulmányozzák a gazdasági nyomozók. Egyrészt
azt nézik, hogy ütközik-e jogszabályba az önkormányzat eljárása, másrészt
azt, hogy sérült-e a közérdek. Ha mindkettő fennáll, akkor kezdeményezik a
szerződés semmissé nyilvánítását, valamint az eredeti állapot
visszaállítását.
HÁRMAT EGYCSAPÁSRA. A gazdasági nyomozóknak sajátos élményben lehet részük
a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveinek olvasásakor (ezek egyik
részletét lásd a keretben). Az Andrássy 47-ről 2004 júniusában, a 3. és a
21. szám alatti ingatlanokkal egy napon döntött a választott grémium. A
váratlanul betoppanó vevők ajánlatának beérkezése után következő napra a
vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester, a szocialista párti Fürst
György és stábja már el is készítette a szerződés-tervezeteket. Az
előterjesztés láttán az ellenzéki képviselők alig hittek a szemüknek. A 47.
számú házra az ajánlattevő egy Magyarországon élő belga vállalkozó volt,
aki érdekeltségein keresztül már megszerezte a ház nagyjából harmadának
bérleti jogát - csakhogy mintegy 6 millió forint bérleti díjtartozást
görgetett maga előtt. Ebből 5 milliót ugyan bérlő-elődjétől örökölt, de
maga is megfejelte egymillióval. Az ő 150 milliós ajánlata feküdt a
képviselők előtt. Lászay János ellenzéki városatya hangosan fejszámolt:
„ilyen hozamot csak bankrablók szoktak elérni”, - utalt a vételár és a
tényleges érték közötti különbségre. Majd az ellenzékben lévő jobboldali
pártok nevében azon nyomban bejelentette, 160 millióért szívesen
megvásárolják a Liszt Ferenc tér sarkán álló épületet. Sőt, még licitáláson
is részt vesznek, ha arra sor kerül, ám a kollégák rászóltak: „ebben az
önkormányzatban ilyen nincsen”. Fideszes párttársa, Gyenge Zsolt jól
szórakozott a koalíción: „Most azért kell ezeket a dolgokat csinálni és így
csinálni, mert ki tudja, hogy mi lesz 2006-ban. Ilyen látványosan saját
magatok alatt vágni a fát, tényleg, ezen csak nevetni lehet.”
Menet közben kiderült: van másik vételi ajánlat is. A ház földszintjén lévő
kávézót üzemeltető vállalkozó, Losonczy Pál, amikor hírét vette, hogy az
önkormányzat eladja a bérleményét magába foglaló palotát, tájékozódott a
lehetőségei felől. Üzlettársa - mint azt a HVG megírta, és a vállalkozó
lapunknak is megerősítette - egy drága étteremben találkozott egy
bennfentessel, aki állítólag azt közölte: „200 körül lesz a házeladás, de
ugyanennyit kell majd szétdobni”. Úgy értette: legyen ennyi millió egy
kézitáskában. A vendéglátós vállalkozó nem ezt az utat járta: banki
hitelminősítéssel vételi ajánlatot adott be az önkormányzathoz, és jelezte,
hogy licitben is részt venne. Választ nem kapott. Bement a polgármesterhez
az üzlettársával, de arról értesültek: nem lesz pályázat, mert az ingatlan
értéke nem éri el annak értékhatárát. (Egy kerületi rendelet 200 millióban
határozta meg azt az ingatlan-értéket, ami fölött versenyeztetni kell - más
kérdés, hogy többnyire ezen érték fölött sem volt licit.)
Herdálás és gyomorszűkület
Részlet az Andrássy út 47., 21., és 3. szám alatti épület eladásáról döntő,
2004 júniusi testületi ülésen elharapózott vita jegyzőköny-é-ől:
Dr. Bicsak Ágnes Krisztina, képviselő: - Nem értem, hogy miért van szükség
egy ilyen megalázóan alacsony áron való értékesítésre. Egyszerűen többre
tarthatnátok magatokat! Legalább magatokat, ha már az önkormányzatot és az
önkormányzat bevételi történeteit nem tartjátok nagyra. Ezt a szintű
vagyonfelélést az elmúlt 15 évben senki sem produkálta. (...) Egy nap alatt
három palotát eladni úgy, hogy mindegyik erősen ár alatt van értékbecsülve,
és egyiknél sem jut eszébe senkinek, hogy legalább az egyiket, a látszat
kedvéért, liciten... Főleg annál, amelyiknél tudják már, az ellenzék is
tudja, hogy vannak más beadott ajánlatok. Nagy valószínűséggel a
vesztesek...
Verók István, polgármester: - Én már magamba roskadtam, Ágnes!
Dr. Bicsak Ágnes Krisztina: - Miért?
Verók István: - Hát, ahogy mondod, így egyre inkább szűkül a gyomrom az
egésztől...
Dr. Bicsak Ágnes Krisztina: - Hát én azt gondolom, hogy van, amikor a
szégyenérzet így jelentkezik...
Verók István: - Hát én is erre gondoltam. Hát természetesen. | http://www.figyelo.hu/hetilap/20061107/palotak_szenespince_aron/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palotak-szenespince-aron-andrassy-uti-epuletek-privatizacioja | Figyelő | hungarian-news | 2006-11-09 00:00:00 | [
"Fürst György"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"vesztegetés"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
1,554 | A Centrum és társai – Politikai parkolópályák | Szoros családi és politikai kapcsolatok fedezhetők fel a legnagyobb díjbevételű fővárosi parkolási cég tulajdonosai között. | A Centrum és társai
Politikai parkolópályák
2004/50. - december 9.
Szoros családi és politikai kapcsolatok fedezhetők fel a legnagyobb
díjbevételű fővárosi parkolási cég tulajdonosai között.
A Centrum Parkoló Rendszer (CPR) Kft. magáncég, miközben fő konkurensei nem
azok: a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) és a Budapesti
Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft. önkormányzati tulajdonban vannak. E
három társaság együtt tavaly összesen 4,45 milliárd forint bevételt ért el,
közel 49 ezer fizető parkolóhelyről szedve a díjat.
A CPR Kft. - a cégbírósági adatok szerint - elsősorban Kupper András
érdekeltségi körébe tartozik, aki (mint azt a cégnél is megerősítették)
nagybátyja a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakció azonos nevű vezetőjének. Az
idősebb Kupper András ez év november 10-én kivásárolta tulajdonostársainak
zömét, és immár 75 százalék feletti részesedést mondhat magáénak - a CPR-
hez hasonló nevű és abban közvetlen befolyással bíró - Centrum Parkoló
Szolgáltató és Kereskedelmi (CPSZK) Kft.-ben, azaz meghatározó befolyással
bír Budapest legnagyobb parkolóhely-üzemeltető cégében.
A nagyapa, az 1956-ban a Csepel Művek körüli harcokban elesett Kupper Béla
fiai közül Kupper V. Béla 1990 márciusáig Horn Gyula kabinetfőnöke volt a
külügyminisztériumban, 1995 és 1998 között pedig a Bizományi Áruház
Vállalat (BÁV Rt.) elnöki tisztét is betöltötte. A kilencvenes évek eleje
óta egyik cége, az Úriban, a Boldogságtanyára bejegyzett Petrolex Kft.
révén a kenőolaj-kereskedelemben is érdekelt, ugyanez a cég ráadásul 1994
és 1997 között a CPSZK Kft.-ben is tulajdonos volt.
A Centrum Kft.-ben most novemberig jelentős tulajdonos volt Szöllősy Tamás
cége, a Body Guard Kft. is, ez a vállalkozás 2002 májusában, közvetlenül a
kormányváltás előtt kötött szerződést a Magyar Postával speciális
támadásjelzők szállítására. Az egyezséget a Posta utóbb a Fidesz
kormányzása idején tető alá hozott előnytelen szerződések közé sorolta, és
ugyanabban az évben, novemberben felbontotta.
A fővárosi tulajdonú FKPT 2001-ben tíz évre ítélte oda a Centrumnak 32 ezer
parkolóhely üzemeltetésének jogát, s a cég parkolók üzemeltetéséből
származó bevétele tavaly már 2,86 milliárd forint volt. A szerződéskötés
természetesen pályázat nyomán történt, ennek ellenére nem tudni pontosan az
üzlet feltételeit, s a cég képviselői sem szívesen állnak nyilvánosság elé
a részletekkel. Tulik Ágnes, a kft. sajtószóvivője annyit árult el, hogy
tavaly 800 parkoló automatát üzemeltettek. Ezen túlmenően már csak arról
tájékoztatta lapunkat, hogy nem adnak ki céges adatokat.
A non-profit önkormányzati cégek (FKPT, BÖP) átláthatóbban működnek. Nem
titok például, hogy ezek a díjbevételek feléből gazdálkodhatnak, csupán a
másik fele illeti a közterület tulajdonosait: a kerületi önkormányzatokat
és a fővárost. (A Centrum egyébiránt perben is áll a fővárossal, mert
jogelődje, a Pertolex Kft. egy 1995-ös, fővárossal kötött megegyezés
ellenére nem kapta meg 1300 parkolóhely üzemeltetési jogát.) A tervezett
parkolási változások fényében a nem kellően átlátható működés, s a növekvő
parkolási bevételek elszámolásának kérdése különös hangsúlyt kap. A
jelenleg elfogadásra váró, a hírek szerint a parkolási cégek által
szorgalmazott, új koncepció szerint 10 év távlatában elvben egész
Budapestre (!) kiterjeszthető lesz a fizető parkolás. Politikailag még
kényesebb a jövőre a közgyűlés elé kerülő javaslatnak azon része, amely
szerint a saját lakásuk előtt parkolóknak is fizetniük kellene a közterület
használatáért. Ennek a kérelemre adható „lakossági várakozási engedélynek"
a havi ára 10 órányi parkolási díjjal lenne egyenlő, s így - díjzónától
függően - 2 ezer és 8 ezer forint közé esne. | http://www.figyelo.hu/hetilap/20041207/politikai_parkolopalyak/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-centrum-es-tarsai-a-politikai-parkolopalyak | Figyelő | hungarian-news | 2004-12-09 00:00:00 | [
"Kupper András (parkolás)",
"Szöllősy Tamás"
] | [
"Body Guard Kft.",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"parkolás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
1,555 | Lopott kövekbõl épülhetett a hejcei emlékmû | Lopott kövekből épül Hejcén az az emlékmű, amit a falu a szlovák katonai repülőgép 42 halálos áldozatot követelő tragédiájának emlékére állít a település mellett, hangzott el az RTL Klub esti híradójában vasárnap.
A helyiek szerint ugyan az önkormányzat 30 millió forintot kapott a bronzangyalt ábrázoló szobor felállítására, az alapzat köveit mégis a közeli erdőkből, patakpartról vitték el. A rendőrség természetkárosítás és lopás miatt indított nyomozást.
Nem segít Hejce jó hírnevének
Az RTL Klubnak nyilatkozó helyiek szerint az ügy sokat ronthat Hejce megítélésén. A falu segítőkész lakóiról sokat cikkeztek a szlovák lapok, az áldozatok hozzátartozói pedig a mai napig felkeresik a szerencsétlenség helyszínét.
Az RTL Klub úgy tudja, a Korha patak völgyéből is vittek el köveket, de a terület már természetvédelmi övezetnek számít.
Az üggyel kapcsolatban a televízió szerette volna megszólaltatni a hejcei polgármestert , Rohály Gézát, aki nem nyilatkozott. Az emlékművet a tervek szerint május 19-én adják át. | https://index.hu/bulvar/0429hjc/ | https://web.archive.org/web/20201021164555/http://index.hu/bulvar/0429hjc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lopott-kovekb245l-epulhetett-a-hejcei-emlekm251 | Index | hungarian-news | 2007-04-29 00:00:00 | [
"Rohály Géza"
] | [] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Hejce"
] | [] | [] |
|
1,556 | ÖNKÉNT DALOLNA | Bódis András / 2005.09.15., csütörtök 13:41 /
Schönthal Henrik hazatértével elkezdődik a brókerügy második felvonása. Az üzletember off-shore "bonyolítói hálózatát" ugyanis politikai-gazdasági potentátok is használták, vallomásától tehát többen várhatják sorsuk rosszabbra fordulását. De hogyan vált az egykori dzsesszdobos-dalszövegíró Kulcsár Attila cinkosává? Ennek jártunk utána.
"A brókerügy nyomozásának az a része zárult le, amely Kulcsár Attila általában vett - banki, vállalkozói - tevékenységéhez kapcsolódik" - nyilatkozta az augusztus végi vádemelés előtt Polt Péter. A legfőbb ügyész nem mulasztotta el leszögezni lapunknak: amennyiben hazakerül a külföldön tartózkodó, bűnsegédgyanús figurák egyike-másika, további részletekre derülhet fény.
Múltak a napok, majd hirtelen megtelt tartalommal Polt víziója. Másfél hete hazarepült az Egyesült Államokból és feladta magát Schönthal Henrik, a Kulcsár-féle pénzutaztatások átemelőintézményeiként számon tartott offshore érdekeltségek, a Montrade Establishment Ltd. és a Balmoral Group Llc. "rendelkezésre jogosult tagja". A nyomozó hatóság rögvest pénzmosással, valamint bűnsegédként elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással gyanúsította meg az üzletembert, állítván: Schönthal tudta, hogy a két cégen átfolyatott pénzek bűncselekményből származnak, ennek ellenére közreműködött 6,2 milliárdnyi elsikkasztott forint tisztára mosásában.
CSURRANT, CSEPPENT?
Kulcsár Attila ügyészségi vallomásaiban mindemellett arról is szólt, hogy egyes ügyfelek az ő tudtán kívül bonyolítottak "jövedelemeltitkoló tranzakciókat" Schönthal Henrikkel. Akár tudott a konkrét ügyletekről a bróker, akár nem, tény: a londoni Barclays Bank tranzakciós kivonatai szerint számos politikai-gazdasági szereplő állt kapcsolatban a Montrade-del. Miként arról a Heti Válasz is megbizonyosodott, a számlavezető pénzintézet listáin feltűnik a volt szocialista országgyűlési képviselő, Karl Imre neve vagy épp Forró Judité - aki nem más, mint a valamikori médiaszemélyiség, Forró Tamás autóversenyzősködő leánya. Többször is szerepel a lajstromban egy Pintér Dezsőhöz, a TV2 volt elnökéhez köthető társaság, számos, a 2002-es váltás után kormányzati megrendelésekhez jutó informatikai vállalat s az izraeli hátterű, egészségügyi szolgáltatásokban utazó Euromedic International csoport egy-egy alegysége. Utóbbi megacég elnöke az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank igazgatósági tagja, Mészáros János, akit Kulcsár Puch László MSZP-pénztárnok segéderejeként emlegetett vallomásaiban.
Ma még nem tudni, mit fed fel Schönthal a fenti tranzakciók hátteréről, s hogy valóban eléri-e a nagypolitikát a brókerbotrány. Annyi azonban bizonyos, hogy ha nem működik együtt a hatóságokkal, a nyomozás után hosszas vádpontlista kerekedik, s az üzletember akár 10-15 évnyi szabadságvesztéssel is számolhat.
BÜNTETLEN BŰNÖS
Mindazonáltal a 67 éves, évtizedekkel ezelőtt a közgazdasági egyetem dzsesszegyütteséből kinőtt Bergendy zenekar dobosaként debütáló Schönthal Henriknek már korábban is meggyűlt a baja a törvénnyel. Ahogy Bergendy István fogalmazott nemrég a Nap-keltében, a hetvenes években "Söni produkálta az első magyar vámcsalást", amiért le is ültették néhány évre. A történet, bár elsőre kereknek tűnik, a legkevésbé sem az. A Fővárosi Bíróság ugyanis egy hete épp azért szabott ki Schönthalnak "enyhe" házi őrizetet, merthogy "büntetlen előéletű gyanúsítottról van szó". A teljes igazság tehát így hangzik: hősünk oly régen leülte már a magáét, hogy jogi értelemben nem tekinthető visszaesőnek, és egy ideje újra büntetlen előéletűnek minősül.
Túlzás volna azonban azt állítani, hogy az S. Henrik név csak a bűnügyi krónikákból lehet ismerős a nagyközönség számára. A hetvenes évek végén Schönthal Szűcs Judith dalszövegírójaként hívta fel magára a figyelmet, később az LGT mellett vállalt menedzserszerepet, és volt idő, amikor ő fordította angolra Demjén Ferenc slágereit. "Nem az a bűnöző fazon; beszél vagy négy nyelven, egyébként pedig rém intelligens" - sorolja Schönthal erényeit egyik volt, névtelenséget kérő zenésztársa, s mellékesen hozzáteszi: volt ő londoni IBUSZ-irodavezető, persze még az ántivilágban, emellett hírszerző és ki tudja még, mi minden.
Multimilliomossá azonban csak a rendszerváltozás után lett az egykori dzsesszdobos. Autókereskedelem, informatika, ingatlanfejlesztés - e három ágazatban próbálta ki magát. Alapítója volt a Renault-Baumgartner Kft.-nek, vezető tisztséget töltött be a könyvkiadói-informatikai érdekeltségeket összefogó Novotrade néhány vállalkozásánál, s a néhai Fenyő János pszichológus-tanácsadójaként ismertté vált Perczel Tamás oldalán is szerepet kapott (mint a lakás- és irodapiacon honos Fiduc vállalatcsoport központi figurája).
A PÉNZ FORGANDÓ
A kilencvenes évek közepére MSZP közeli érdekcsoportok szippantották magukhoz Schönthalt (ha ugyan szippantani kellett). Legalábbis erre utal, hogy a Tiszatópart Kft. ügyvezetőjeként és közvetett tulajdonosaként részt vehetett az egykori ifjúsági és KISZ-vagyont "lebontó" Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány legnagyobb vállalkozásában. (A közalapítvány 240 millió forint kölcsönt nyújtott a kft.-nek egy Tisza-parti üdülőberuházáshoz, ám a cég még a törlesztés előtt fizetésképtelenné vált.)
Később Schönthal - immár a Montrade logója alatt - a német energetikai ágazat egyik kulcsvállalatának (Harpen AG) magyarországi képviseletét látta el, mígnem az alábbi, a cégbíróságon ma is fellelhető iratot szignálta. "Sajnálattal kell tudomására hoznom, hogy a The Montrade Establishment magyarországi telephelye és így az én alkalmazásom is 1999. december 31-ével megszűnt. Ugyanakkor az anyacég, a The Montrade Establishment (Ireland) is megszűnt ugyanezzel a dátummal." A cégmegszüntető határozat ugyan hivatalosan csak 2000-re, a hazai képviselet esetében pedig 2003-ra ért be, kimondható: a Kulcsár nevével fémjelzett pénzmosási hullám nem jogképes cégként érte el a Montrade-et. Vagyis sem Schönthal, sem az írországi bejegyzésű Montrade-anya nem bonyolíthatott volna pénzforgalmat.
Ennek ellenére - mint írtuk - mást sem csináltak, csak milliárdos pénzforgalmat bonyolítottak.
AHOGY KULCSÁR ATTILA LÁTTATJA SCHÖNTHAL HENRIK SZEREPÉT
"Schönthal Henrik a Montrade Ltd. képviselője volt. Ő minden átutalt összegből 8-10 százalékot levont üzleti jutalék címén, ezenkívül több jelentős üzleti tranzakcióból anyagilag részesült általam. Neki és Perczel Tamásnak többször adtam át jelentős összegeket különböző befektetésekre." (Kulcsár Attila írásbeli vallomása, 2004. május 19.)
"Az ügyfeleim közé tartozott Schönthal Henrik is. 1999. év végén felajánlotta pénzügyi szolgáltatásait nekem. Elmondta, hogy a Montrade nevezetű cégén keresztül jelentős pénzeket mozgat már évek óta olyan személyeknek, akik eltitkolják különböző jövedelmüket. (...) Perczel Tamást Henrik mint a legjobb barátját, úgy mutatta be nekem, később Tamást is bevonta az ügyletekbe, és közösen beszéltük meg a tranzakciók bonyolítását." (Kulcsár Attila ügyészségi vallomása, 2004. június 4.)
"2000 novemberétől a Montrade Ltd. bevonására is sor került, mert bár a korábbi rendszer továbbra is működött volna, de az ügyletek gyakorisága miatt valószínűleg feltűnt volna előbb-utóbb a cégen belüli pénz- és értékpapír-mozgatás. (...) Ez a gyakorlatban úgy működött, hogy a Montrade Ltd. számlájára átvezetésre kerültek különböző értékpapírok, onnan pedig - vagy ott értékesítve - az ellenértéket fel lehetett venni, vagy tipikus esetben továbbutalni, illetőleg egy olyan harmadik ügyfélhez továbbítani az értékpapírt, akinek hiánya keletkezett, és mivel kérte a számláján lévő értékpapír ellenértékét, a hiány pótlása és leplezése érdekében kellett a Montrade Ltd.-nél lévő értékpapírt hozzá irányítani. (...) Schönthal Henrik tudta, mert tájékoztattam róla, hogy a cégeihez átvezetett befektetési eszközök szabálytalan módon kerültek oda. (...) Egyébként Schönthal Henrik off-shore cégei önállóan működő cégek voltak, tőlem függetlenül is folytattak tevékenységet, nekünk csak egy ilyen típusú szolgáltatást végzett." (Kihallgatási jegyzőkönyv, 2004. július 7.)
"A Betonút Rt. sérelmére eltulajdonított pénzösszegekből rendszeresen juttattam ügyfeleimnek hiánypótlásra, ezen ügyletek túlnyomórészt a Montradeen keresztül bonyolódtak. (...) A hiánypótlás kétféleképpen zajlott: vagy értékpapírokat vezettem át a Montrade-től az ügyfelekhez, vagy pénzt utaltam nekik a Montrade számláján keresztül, amit készpénzben megkaptak." (Kihallgatási jegyzőkönyv, 2004. július 28.)
"A sajtóban megjelent, Schönthal Henrik elleni gyanúsítás véleményem szerint nem állja meg a helyét. Az arab személyeknek (a Montrade-en vagy a Balmoralon keresztül - a szerk.) átutalt összeg jelentős része nem bűncselekményből származott." (Kulcsár Attila nyilatkozata a Népszavának Schönthal hazatérése után, 2005. szeptember 7.)
Nem hiszi, hogy a Föld szerencsésebbik felén élünk? Nézze meg a hét képeit!
Az AFP hírügynökség fotóiból válogattuk a hét képeit.
Válasz.hu | 2017.03.10., péntek 19:36
A világ legjobbjai között mutatkozik be a magyar fotóművészet
Fontos szerephez jut a magyar fotóművészet március 10. és 13. között, Milánóban.
V. Nagy Viktória | 2017.03.10., péntek 19:20
Hölgyeim és uraim, a világ leghíresebb Korea-szakértője!
Emlékezzünk meg a pár perc világhírt szerzett Korea-szakértőről, aki tömegek péntekét kapcsolta magasabb fokozatba!
Borbás Barna | 2017.03.10., péntek 18:00
Külön kis világ ez a matrózblúzos közösség
A „Tamásos srácok” évente csak egyszer indulnak turnéra. Most Magyarországon, három városban is hallhatók: Budapesten, Debrecenben és Pécsett.
V. Nagy Viktória | 2017.03.10., péntek 16:47
Tudta? Ilyen volt valójában Petőfi!
Barabás Miklósnak a költőről készítettt tusrajza kiemelkedő jelentőségű a Petőfi-portrék sorában, hiszen az utókor jórészt az itt megörökített Petőfi-arcot hagyományozta tovább. Hogy pontosan miről van szó, kiderül március 15-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
V. Nagy Viktória | 2017.03.10., péntek 15:48 | http://valasz.hu/itthon/onkent-dalolna-12502/ | https://web.archive.org/web/20170313043048/http://valasz.hu/itthon/onkent-dalolna-12502/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onkent-dalolna | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-09-15 00:00:00 | [
"Forró Tamás",
"Karl Imre",
"Mészáros János (Britton)",
"Pintér Dezső",
"Puch László",
"Schönthal Henrik"
] | [
"Balmoral Group Ltd.",
"Euromedic International",
"Montrade Ltd.",
"Tiszatópart Kft."
] | [] | [
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"pénzmosás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
1,557 | VILLA NEGRA | Ablonczy Bálint / 2005.10.06., csütörtök 16:43 /
Az átlagpolgár jogérzéke szerint a miniszterelnök csak kihasználta a rendelkezésére álló eszközöket, amikor villáját felújította - talán ez a Fittelina-ügy legfontosabb tanulsága. Arra is fény derült, milyen nehéz áttörni a hallgatás falát, ha az érintettet Gyurcsány Ferencnek hívják.
Nincs ügy, ha meg van, az csak a volt miniszterelnöké lehet. Ezt a megközelítést választotta a média, amikor az első napok hallgatása után kénytelen-kelletlen foglalkozni kezdett a Fittelina-történettel. A Heti hetestől a napilapokig a legtöbben bagatellizálni próbálták az ügyet. A mindenkori elit lakóhelyének számító Szemlőhegy utcai villa körül történtek azonban jóval több figyelmet érdemeltek volna. Persze a befogadó közeg miatt sem robbant a bomba: Magyarországon - elsősorban a szocializmus örökségeként - bocsánatos bűnnek, sőt néha erénynek számít a kiskapuk igénybevétele.
JÓ KÖRNYÉK
Az akkor még ritkásan lakott, a korabeli II. és III. kerület között húzódó Szemlőhegy utca már a dualizmus végén előkelő környéknek számított, a Horthy-korszakban pedig a keresztény felső középosztály és a zsidó nagypolgárság lakta. A II. világháború előtt, 1939- ben a Szemlőhegy utcában élt például dr. Quirin Leó, a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű központi vezérigazgatója, az akkor kormányzó Magyar Élet Pártja képviselője. De találunk itt ügyészt, ügyvédet, nyugalmazott tanácsost, nagykereskedőt, bankigazgatót is. 1945 után megváltozott a környék összetétele: az államosítások után utalták ki például a 42. szám alatti házat Apró Antalnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága tagjának, későbbi miniszternek és országgyűlési elnöknek, s Kádár János is a szomszédos Cserje utcai házban pihente ki a kormányzás fáradalmait. Tévedés azonban, amit a Hír Tv műsorában vetett fel egy hozzászóló: állításával szemben a közelben lakó Illyés Gyula nem az államosításnak köszönhetően jutott ingatlanhoz. A ma is a hozzátartozók által birtokolt ház az író felesége, Kozmutza Flóra családi öröksége volt.
SEMMIS SZERZŐDÉS
A háromlakásos Apró-Gyurcsány-villa felújításának történetét a Magyar Nemzet foglalta össze. Eszerint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben hozta létre a Fittelina Kft.-t. A cég megalakulásakor Dobrev Klára a tulajdonában lévő lakás kizárólagos hasznosítási jogát átengedte a cégnek. Az önkormányzattól nem sokkal korábban nyolcmillió forintért megvásárolt lakásért a Fittelina 16 milliót adott. A törvény adta lehetőségeket figyelembe véve a házaspár célja a bérbeadás lehetett. A cég könyvelésében 2000-ig 16 millió forint értékben nyilvántartották a bérbeadási jogot, és minden évben az összeg 16,6 százalékát, azaz évente több mint két és fél millió forintot költségként leírtak.
Egy lapunknak nyilatkozó jogi szakértő szerint az ügylet kiindulópontjában is lehetnek kétségek, például Dobrev Klára lakása kizárólagos hasznosítási jogának átengedésekor. A szerződés semmissége abban az esetben merülhetne fel, ha bizonyítani lehetne, hogy a kft. nem is akarta hasznosítani az ingatlant, s a házaspár csak "adóoptimalizálási" okok miatt választotta ezt az eljárást. Ebben az esetben a szerződést semmisnek kellene tekinteni, elsősorban polgári és adójogi következményekkel - véli a szakértő.
Úgy tűnik, a Fittelina egyetlen komoly tevékenysége a villa felújítása volt. Erre a megváltozott jogi környezet sarkallhatta a házaspárt: 1995-től ugyanis magánszemélyek már nem igényelhettek vissza áfát lakásfelújításuk után. Az 1996-os munkálatok (többek között 30 millió forintért uszodát építettek a villa alá, s kialakítottak liftet, szaunát és öntözőrendszert) áfája 14 millió forint volt, amit a Fittelina visszakapott a papíron a cég érdekében végzett beruházás után. Felmerül ugyanakkor: a kft. nem a saját használatában lévő ingatlanon (Dobrev Klára lakásán) végezte el a beruházások jelentős részét, hanem a többi lakáshoz is tartozó területen. A veszteséges céget több hitelinjekció után 2003-ban az Altus Rt. vásárolta meg; a jogutódhoz került javak (uszoda, szauna, lift) értékcsökkenési leírásával jelenleg is mérsékelik a cég adóalapját.
"Elegünk van abból, hogy mindennap, reggel, délben és este azon gondolkodunk, hogyan lehetne kijátszani a jogszabályokat. Mi lenne, hogyha betartanánk őket? (...) Nem merjük megtenni egyenként ezt a változtatást, mert attól félünk, ha én megteszem, a szomszéd építkezésen meg nem teszik meg, akkor én rajtavesztek. Mert a tisztességes jár rosszul ilyen helyzetben. De mi lenne, hogyha egy pillanat alatt mindegyikünk tisztességes lenne?" - fakadt ki Gyurcsány Ferenc az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának 2005. május 21-i értekezletén. A tisztességes beruházást kétségbe vonó cikksorozatra azonban a kormányfő egy ideig nem reagált, majd általánosságban beszélt az ügy körülményeiről, hangsúlyozva: mindig ügyelt az üzleti és a közélet szétválasztására. Ebben segítségére volt a miniszterelnöki ingatlanügyekben máskor felettébb kíváncsi sajtó is. A kereskedelmi és közszolgálati televíziók (a Hír Tv kivételével) az első napokban hallgattak a történetről: ha pedig valahol nyilvánosságot kapott az ügy, akkor nem hiányzott a megfelelő körítés.
"Ha jogos a kérdés Gyurcsánynál, akkor jogos Orbán esetében is" - írta a Népszava szeptember 23-án, két nappal az első Fittelina-cikk megjelenése után. A lap - miután röviden ismertette a Szemlőhegy utcai beruházással kapcsolatos állításokat - az Orbán Viktort vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottakból kiindulva felvetette: közpénzből gyarapodott-e a volt miniszterelnök, miután Felcsúton vásárolt földjeinek értéke növekedett a térségnek nyújtott állami támogatások miatt. A Népszabadság kevésbé harcosan fogalmazott, ám szintén a volt és jelenlegi miniszterelnököt helyezte egymás mellé Küzdelem háztól házig című, szeptember 24-i cikkében. Az Észak-Magyarország a mindkét politikus érintettségét sugalmazó megfogalmazást választotta szeptember 24-én, amikor Ingatlanügy mindkét oldalon címmel cikkezett - igaz, a rövid tudósítás háromnegyede a Fittelina-üggyel foglalkozik, közölve a jelenlegi miniszterelnök cáfoló nyilatkozatát.
Ezt követően Szijjártó Péter, a Gyurcsány-Apró-érdekkört vizsgáló bizottság elnöke bejelentette, hogy a testületben inÖn dítványozni fogja különféle iratok bekérését, és felvetette: alapos a gyanú, hogy adócsalás történt. A képviselőnek az ügyre vonatkozó parlamenti kérdése szerepelt a szeptember 27-i Magyar Hírlapban az előző napi országgyűlési ülésről szóló tudósításban, Veres János pénzügyminiszter cáfolatával együtt. Ugyanaznap a Népszava az MTI alapján már arról a személyiségi jogi perről számolt be, amelyet az Altus Rt. tervezett a Magyar Nemzet ellen. A kilátásba helyezett eljárás megmozgatta a bulvársajtót is: a Napi Ász rövid hírben számolt be az Altus ellencsapásáról. Leheletnyi kétkedés érződött azonban az Észak-Magyarországból szeptember 29-én: Ki építette a medencéjüket? - tette föl a kérdést a Miskolcon megjelenő megyei napilap.
BOCSÁNATOS BŰN
A sajtót az esetleges politikai szándékok mellett motiválhatta az olvasók jelentős részének vélelmezett hozzáállása is. Elnézőek vagyunk ugyanis az adócsalókkal, bocsánatosnak tartjuk, ha valaki megkárosítja az államot - derült ki többek között a Tárki 2004. decemberi vizsgálatából. Ennek oka azonban nem csupán a szocializmusban keresendő, amely rendszer megerősítette az embereket meggyőződésükben, hogy az államtól lopni bátor cselekedet, hanem a történelem távolabbi időszakába kell visszatekintenünk. Már Rózsa Sándor is inkább hősnek számított, mint rablónak, pedig a gazdagokat megleckéztető, javaikat erőszakkal elvevő alföldi betyárvezér önbíráskodás és rablás miatt húsz évig raboskodott. A politikai rendszerrel való szembenállás oka az volt a XIX. században, hogy egy gyarmatbirodalom részeként, a bukott szabadságharc után a magyar emberek nem érezték kötelezőnek az elnyomó hatalom törvényeit - mondta lapunknak Sík Endre, a Tárki kutatója. Szerinte a szocializmus kérdéses legitimitása nem javította a helyzetet. Az ellenálló, aki még az államot is be meri csapni, bátor embernek számított a kádárizmus alatt. Ráadásul a politikai status quo fenntartása érdekében a rendszer szemet hunyt a kisebb visszásságok felett.
Egyértelmű azonban, hogy sem az olajszőkítést, sem a szervezett bűnözés által vezényelt egyéb bűncselekménysorozatokat, sőt a kínai csempészetet sem tolerálják az emberek - mondta Sík Endre. Szerinte Gyurcsány Ferencet senki sem fogja lemondásra szólítani azért, mert költségcsökkentése érdekében vállalkozást indított - azaz ugyanazt csinálta, mint amit kicsiben mások a könyvvásárlással vagy az utazási költségek elszámolásával. Bár - tette hozzá - a politikai hatalom képviselőivel szemben magasabb a mérce, mint az átlagemberrel szemben. Sík Endre úgy véli: a rendszerváltozás óta bebizonyosodott, hogy helytálló a német származású, Angliában élő szociológus, Dahrendorf elmélete, aki azt mondta: politikai értelemben hat hónap alatt lehet véghezvinni a rendszerváltozást, gazdasági értelemben hat év alatt, de az emberek gondolkodásában hatvan esztendőre van szükség a változáshoz.
FEHÉREN FEKETÉN
Fekete-, szürke-, rejtett, informális, illegális vagy árnyékgazdaság - valamennyi szó azt jelzi, hogy a tevékenység törvénysértő módon rejtve marad az állam elől. Hogy mekkora a rejtett gazdaság aránya Magyarországon, azt a kutatók szerint nehéz megállapítani. A kilencvenes évek közepén harmincszázalékosra becsülték, idén tavasszal Gyurcsány Ferenc ugyanezt a számot hangoztatta egy felszólalásában, számszerűsítve is: szerinte 6600 milliárd forint a feketegazdaság éves teljesítménye (a 2005-ös költségvetés bevétele nem éri el a hatezer milliárdot). Szakértők szerint a magas közterhek, az átláthatatlan adópolitika, a szegénység növekedése és a munkanélküliség is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon magas az adóelkerülők száma és a rejtett gazdaság aránya.
A feketegazdaság kifehérítésére a rendszerváltozás óta minden kormányzat ígéretet tett. Különösen jellemző volt a rejtett szféra elleni küzdelem hangoztatása a Horn-kormány alatt. Horn Gyula 1996-ban azt állította: a koalíciós partner SZDSZ miatt kell lemondania a feketegazdaság felszámolására alakítandó központi nyomozóhivatal felállításáról. Gyurcsány Ferenc idén májusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a kertész, a bejárónő, a bébiszitter és a különtanár után se felejtsük el befizetni a közterheket. Azt is mondta, hogy "a polgári viszonyok azt jelentik, hogy betartjuk a közös normáinkat, sőt büszke vagyok arra, hogy egy országnak adófizető polgára vagyok, az adófizetésem okán vannak jogaim, hogy én gondoskodom önmagamról, fizetem a járulékokat".
Nem tudhatjuk, hogy a kormányok mennyire érdekeltek a feketegazdaság kifehérítésében. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem társadalomelméleti folyóiratában, a Fordulatban már 1997-ben megjelent egy tanulmány, mely szerint a feketegazdaság olyan eszköz a kormányok kezében, amely a hatalmat hozzásegíti céljai eléréséhez. A két szerző, Büttl Ferenc és Firle Réka azt írja: "Nem hihetjük azt, hogy csupán a politikai vakság akadályozza az államot abban, hogy hatékonyabban lépjen fel az adócsalók, feketemunkások, törvényszegő magánosítók stb. ellen - Magyarországon az egyik legfőbb illetékes, az APEH kifejezetten gyenge hatósági jogosítványokkal rendelkezik. A rejtett gazdaság azért működhet ennyire szabadon, mert gazdasági és politikai szerepe van." | http://valasz.hu/reflektor/villa-negra-12620/ | https://web.archive.org/web/20190902101028/http://valasz.hu/reflektor/villa-negra-12620/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/villa-negra | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-10-06 00:00:00 | [
"Dobrev Klára",
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Altus Zrt.",
"Fittelina Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
|
1,558 | MAGYAR REPTETŐK | http://valasz.hu/itthon/magyar-reptetok-12590/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-reptetok | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-09-29 00:00:00 | [
"Hárskuti János",
"Leisztinger Tamás"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt."
] | [
"Ecser",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
||
1,559 | PÉNZ AZ ABLAKBA | Stumpf András / 2005.09.22., csütörtök 12:37 /
A tájékoztatás vagy a közpénzek kampánypénzekké való átmosásának vágya áll a fővárosi PR-botrányok mögött? A Heti Válasz annak járt utána, hogy millióikért milyen munkát végeznek a kommunikációs cégek.
Miközben Demszky Gábor Budapesten parádézott, s élvezte a kátyúharcos, a kutyapiszok-fölszámoló hálás szerepét, szép lassan érlelődött a városházi kommunikációs botrány. A fővárosi ellenzék legalábbis úgy látja, a beruházások kommunikációjára kifizetett összeg több esetben nem a városlakók, inkább Demszky érdekeit szolgálják. Elsőként az útfelújítások PR-ügye robbant. Az építkezések kommunikációjára szánt közel ötvenmillió forint hat cég számláján landolt, anélkül, hogy közbeszerzési pályázatot írtak volna ki a munkákra. A főváros ugyan megpályáztatta az útfelújítások kivitelezését, ám olyan szerződést kötött a nyertes társaságokkal, melyben rögzítette, hogy mennyit kell PR-ra költeni.
A 48 útszakasz felújítását 13 milliárd forintért végző cégek által megbízott hat PR-vállalkozás közül több a Somogyi Zoltán, Szabados Krisztián páros vezette Capital Grouphoz kötődik, s mind a hat céget ugyanaz az ügyvéd képviseli. Somogyi szerint a hat vállalkozás nem figyelemelterelés üzleti csoportja támogatásáról. "A felvetést sem értem. Az sem lett volna törvénytelen, ha egy cég nyeri el a megbízásokat, mi értelme hát szétdarabolni őket?" Azt ugyanakkor ő is elismeri: helytelen, ha a főváros befolyásolni akarta az útépítő cégeket - a városháza illetékese, Konyáry Zsófia ugyanis június 16-án körlevelet küldött a megbízandó cégek listájáról. "Ekkorra a szerződések többségét aláírtuk - hárítja el Somogyi a mutyizás ellenzéki vádját: szerinte csak egy túlbuzgó bürokratáról szól a történet. (Konyáry nem először bizonyítaná, hogy egy stratéga veszett el benne: ő volt az a fővárosi tisztségviselő, aki a kátyúk problémájának megoldására azt javasolta, az autósok hajtsanak 30 km/órás sebességgel.) "Néhány ezer forintos munkát megcsinálnak milliókért, aztán ezt a közpénzt felhasználják jövőre az SZDSZ kampányában" - ad a történetnek ellenzéki értelmezést a kereszténydemokrata Deák András, a Fővárosi Közgyűlés közbeszerzési bizottságának elnöke.
AZÉRT VANNAK A JÓ BARÁTOK
"Arról lehet vitatkozni, hogy szükség van-e útfelújítás-kommunikációra - ez nem a mi dolgunk -, de arról, hogy végzünk-e rendes munkát a pénzért, nem" - kéri ki magának fölháborodva Somogyi, majd sorolja: térhatású animációt terveztek, melyet még a Konyáry-levél előtt a televíziók le is adtak, 300 ezer szórólapot, 77 óriásplakátot készíttettek, táblákat helyeztek ki, szoftvert fejlesztettek a főváros honlapjára. "Deák András dolga kiírni a közbeszerzést: a kiírásmost is ugyanúgy történt, mint eddig bármikor" - rázza le a vádakat Somogyi. Az úti PR szükségessége egyébként valóban vitatható. Az építési törvény szerint az építtetőnek kötelessége táblákkal gondoskodni a tájékoztatásról, ehhez viszont nincs szükség közbülső cégre. A közérdekű adatokat pedig a közszolgálati médiának kötelessége nyilvánosságra hozni, ráadásul a főváros is működtet egy sor információs egységet: sajtóirodáját, a közlekedési ügyosztályt, a Fővinformot és a Budapest Portált.
A fővárosnál azonban nem kedvelik az efféle fölvetéseket. Amikor már a négyes metró PR-pályázatával kapcsolatban arról érdeklődtünk, miért van szükség öt éven át bruttó 270 millióért népszerűsíteni egy nem létező metrót, s a tájékoztatást nem tudnák-e ellátni a fenti szervek, Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke rosszindulatúnak nevezte kérdésünket. Közölte: a profi tájékoztatási munkához világszerte profi kommunikációs ügynökségeket vesznek igénybe, az EU ezt el is várja saját projektjeinél. A feladatot a BKV pályázatán elnyerő "profi" pedig nem más, mint a Sawyer Miller Group, melyet az a Bruck Gábor elnököl, aki 1994-ben és 1998-ban Demszky Gábor kampányfőnökeként tevékenykedett, s akinek cége 1998 óta százmilliós megrendeléseket kapott a fővárostól.
A főváros egyébként a pályázat bírálóbizottságába a tavalyi sikertelen EUkampányt vezető Suba Jánoson kívül saját sajtófőnökét, Czuk Dorottyát delegálta - ha már kommunikációs igazgatóját nem küldhette a testületbe. Nyáry Krisztián ugyanis korábban vezető beosztásban volt a Sawyernél. Fentiek miatt a vesztes M and H Communications új pályázat kiírását követeli - lapzártánkig sikertelenül. S hogy mi dolga lesz a nyertesnek metróügyben, mikor egy korábbi felmérés szerint a lakosok 97 százaléka tud az építkezésről? Gulyás László, a BKV DBR Metró projektigazgatója szerint jövőre előfordul, hogy hetente több helyszínen is lesznek forgalomelterelések, és ahhoz, hogy az emberek megértőbben fogadják ezt, szükség van PR-ra.
KUTYAÜGYEK
Az említett ügyek PR-költségei a teljes beruházáséhoz képest csekélyek. Más a helyzet kutyapiszokügyben. A városvezetés idén 200 millió forintot szánt Budapest egyik legszembetűnőbb gondjának orvoslására. Ebből százmillió forintot osztottak szét civil szervezetek és hat önkormányzat között, és 80 milliót vitt el a kommunikációs kampány. A McCann Erickson Budapest 65 millió forintot nyert, az ARC Kft. 15 milliót. Utóbbi mindezért nem csupán annyit tett, hogy nyári kiállításán helyet biztosított a McCann Erickson óriásplakátjainak, de a rendezvényen volt kutyafuttatás is. Sőt médiavásárlást vállaltak, "mert kapcsolatainknak köszönhetően olcsóbban jutunk citylight-felületekhez" - tájékoztatta lapunkat Bakos Gábor, a cég egyik alapítója.
Kaszás György, a McCann World Group vezető kreatív igazgatója a Heti Válasznak kijelentette: cége világszerte politikasemleges, nem is vesznek részt kampányokban, így aki a baloldali-liberális városvezetéssel való összekacsintást sejt, tévúton jár. "A világcég farvizén azért juthatott némi pénz a köztudottan SZDSZ-barát Geszti Péter cégének is" - summáz Wintermantel Zsolt, a közbeszerzési bizottság fideszes tagja, aki szerint a pályáztatás törvénytelen volt. A kampányt ugyanis nem közbeszerzéssel rendelték meg, csupán támogatói pályázatot írtak ki - mondja -, ezt pedig civil szervezetek projektjeinek megvalósítására találták ki, ugyanakkor a két nyertes cég haszonérdekelt vállalkozás.
"A pályázaton indulók kész koncepcióval rendelkeztek a kampányhoz, a városháza 65 millió forintot takarított meg azzal, hogy komoly céget bízott meg" - tájékoztat Czuk Dorottya. Állításának némileg ellentmond, hogy úgynevezett visszterhes szerződés köttetett (a főváros mondja meg, mit szeretne látni, és ahhoz adja a pénzt), valamint hogy a McCann Erickson csak a pályázati kiírást látva kezdte tervezni a kampányt - igaz, öt éve a cég valóban készített saját szakállára két kutyapiszok-ellenes reklámfilmet. (Egyesek szerint egyébként Demszky Gábor érdekei itt is tetten érhetők. E magyarázat szerint aligha véletlen, hogy a kampány deklarálja: szeretjük a kutyatulajdonosokat - a szöveg megfogalmazásakor nyilván figyelemmel voltak a főváros négyszázezer ebtulajdonosára, akik hatással lehetnek a 2006-os főpolgármester-választás kimenetelére.)
APRÓ BETŰK
A fővárosi PR-ügyeknek korántsem biztos, hogy vége szakad a kutya-bajoknál. Egy 83 milliárd forintos csatornázási beruházás felügyeletére és a lakosság tájékoztatására kiírt pályázat eredményét múlt hét csütörtöki zárt ülésén hirdette ki a főváros közbeszerzési bizottsága, s bár a nyertes kiléte lapzártánkkor még nem volt nyilvános, a szerződés feltételei önmagukban is érdekesek. A cég 53 millió forintot nyert a 2010-ig ellátandó feladatra, amelyből 28 milliót használhat fel belátása szerint, a 25 milliós "tartalékkeretet" pedig csak a közműügyosztály instrukciója szerint költheti el. A szerződés csillagos része azt is felsorolja, milyen tevékenységre fordítható ez az összeg, s itt a PR-munkák is szerepelnek.
"Ez törvényellenes, hiszen húszmillió forint fölött nem kerülhetnék ki a közbeszerzést" - mondja Deák András. A Fidesz ezért kikéri a már lezárt közbeszerzési ügyek dokumentációját, és rendkívüli közgyűlést kezdeményez. Az ügy bizonyára megér egy ülést, főleg hogy továbbra is vannak jelentős pénzek a fővárosi PR-ban. A legnagyobb falatot az a cég kapja, amely megnyeri a 180 milliárdos csepeli szennyvíztisztító-beruházás kommunikációs pályázatát - erre ugyanis 400 millió forintot szánnak.
KOMMUNIKÁCIÓS KIADÁSOK ÉS PROJEKTEK
Útfelújítások kommunikációja: 48 millió forint
Egész projekt: 13 milliárd forint
Négyes metró kommunikáció: 270 millió forint
Egész beruházás: 300 milliárd forint
Kutyapiszok-ellenes kampány: 80 millió forint Egész projekt: 200 millió forrint
Csatornázás monitoring: 53 millió forint (PR-ra is használható tartalékkeret ebből: 25 millió forint)
Teljes projekt: 83 milliárd forint
Csepeli szennyvíztisztító kommunikációja: 400 millió forint
Teljes beruházás: 180 milliárd forint | http://valasz.hu/itthon/penz-az-ablakba-12546/ | https://web.archive.org/web/20200808140001/http://valasz.hu/itthon/penz-az-ablakba-12546/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penz-az-ablakba | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-09-22 00:00:00 | [
"Geszti Péter",
"Somogyi Zoltán",
"Szabados Krisztián"
] | [
"ARC Kft.",
"McCann Erickson",
"Sawyer Miller Group"
] | [
"Budapest"
] | [
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"PR",
"útépítés"
] | [] |
|
1,560 | REPTÉRI MOCSÁR | Bódis András / 2005.09.01., csütörtök 12:37 /
Egy magánszemély kezdeményezésére immár az ügyészség vizsgálja a Budapest Airport Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között köttetett vagyonkezelési szerződést - értesült a Heti Válasz. Az állam és a reptércég viszonyát jogi ingoványként lefestő ügyészségi beadvány nyomán akár halasztást is szenvedhet a részvénytársaság privatizációja.
A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport (BA) Rt. most folyó magánosítása - a gyakori tévhitekkel ellentétben - nem érinti sem a reptér földterületét, sem a rajta lévő felépítményeket, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezéseket. Ezek az eszközök a privatizáció után is az állam kizárólagos tulajdonában maradnak. Amit az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a BA Rt. képében áruba bocsát, tulajdonképpen nem más, mint egy 75 esztendőre szóló vagyonkezelési szerződés - mely alapján a cég üzemeltetni jogosult az állami fennhatóságú kifutópályákat, terminálokat.
Miként megírtuk (Heti Válasz, 2005. június 23.), jogi szakértőink szerint a privatizáció elhúzódásához is vezethet azonban, ha nem állnak helyre a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a BA Rt. közötti, jelenleg hatályos vagyonkezelési szerződés érvényességi feltételei. Létezik ugyanis olyan repülőtéri ingatlan, amelyre vonatkozóan a mai napig nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba a BA vagyonkezelői jogát. Márpedig az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény egyértelműen leszögezi, hogy a vagyonkezelői jogot az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti. Summa summarum: a kérdéses ingatlan(ok) tekintetében a BA nem lenne jogosult a vagyonkezelésre - még privatizált formájában sem.
A fenti galibát - úgy tűnik - az ÁPV Rt. is észlelte. A reptércég kérői (lásd Öten becsekkoltak című keretes írásunkat) már kézhez kapták a vagyonkezelési szerződés tervezett módosítását, amelyben külön pontként szerepel, hogy a kincstár és a BA leendő tulajdonosa köteles a leghamarabb megtenni a szükséges lépéseket az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzések érdekében. A "köteles lépéseket tenni" kitétel azonban - bármily erőteljes - nem jelenti azt, hogy a vagyonkezelői jog automatikusan "be fog jegyződni", hiszen erről csakis az illetékes földhivatal dönthet.
A jogi tisztánlátás érdekében egy budapesti magánszemély, Maxin Norbert beadvánnyal fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez. Maxin - aki megkeresésünkre hozzájárult neve közzétételéhez - mások mellett az alábbi kérdésekre vár választ az ügyészségtől: A vagyonkezelési jog bejegyzésének hiányában vagyonkezelőnek minősül-e a Budapest Airport Rt.? A vagyonkezelői jog hiányában tett kötelezettségvállalások hogyan érintik a Magyar Köztársaság vagyonát? Kik tekinthetők a vagyonkezelői jog hiányában kötött szerződések jogosultjainak, illetve kötelezettjeinek? Érvényesek-e egyáltalán a BA 2002 és 2005 közötti szerződései? Mindemellett a beadványtevő azt is kéri, hogy az ügyészség állapítsa meg, a KVI és a BA Rt. között 2002. december 28-án megkötött vagyonkezelési szerződés - ellenérték kikötése hiányában - a hatályos jogszabályoknak megfelelően érvénytelen. Továbbá: állapítsa meg, hogy a vagyonkezelési szerződés valójában színlelt, és kárt okoz a Magyar Köztársaságnak.
A Heti Válasz érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája mindössze annyit közölt az augusztus 15-én kelt beadvány sorsáról, hogy "az ügyben már folyik a vizsgálat". Az ÁPV Rt.-nél ugyanakkor nem számolnak az eredeti privatizációs menetrend kényszerű kiigazításával.
Miként Vági Márton, a privatizációs szervezet vezérigazgatója - a BA-magánosítás első fordulójának múlt pénteki eredményhirdetését követően - fogalmazott lapunknak: a módosított és egységes szerkezetbe foglalt vagyonkezelési szerződést a BA Rt. adásvételi szerződésével egy időben, várhatóan még idén év végén aláírja a KVI és a reptércéget elnyerő anyavállalat.
Mindazonáltal az ügyészségi vizsgálat eredményének akár messze ható következményei is lehetnek. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke ugyanis a múlt hét végén Kőszegen leszögezte: "amit szabálytalanul privatizáltak, azt vissza kell venni". Amennyiben azonban az ügyészség nem osztja a beadványtevő jogi ingoványt láttató álláspontját, és legális vagyonkezelőnek minősíti a BA Rt.-t, illetve nem merül fel más "szabálytalanság" a magánosítási folyamatban, a Fidesz valószínűleg Orbán egy másik tételét vonatkoztatja majd a részvénytársaságra. E szerint: "abban az esetben, ha a privatizáció szabályos volt, mögötte nem volt vagy nem bizonyítható a korrupció, de nemzetgazdasági érdek, hogy az a bizonyos vagyontárgy állami tulajdonban legyen, arra azt kell mondani a tulajdonosnak: legyen kedves, adja vissza."
Bár a visszaadás-visszavásárlás lehetőségét többen vitatják, tény, hogy Európában jócskán akad olyan reptér-üzemeltető társaság (Hollandiában a GDP 2,5 százalékát teljesítő Schiphol Group, az Aéroports de Paris vagy a BA Rt.-re is pályázó frankfurti Fraport), amely mindeddig többségi állami vagy tartományi tulajdonban maradt.
ÖTEN BECSEKKOLTAK
A Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatot megtestesítő részvénycsomagjának értékesítésére - előminősítési szakasszal induló - kétfordulós pályázatot írt ki az ÁPV Rt. Az első fordulóban, 2005. augusztus 9-én kilenc pályázó nyújtott be ajánlatot. A második körre végül öt versenyzőt hívott meg múlt pénteken a privatizációs szervezet: a londoni Heathrow-t üzemeltető British Airport Authorityt, a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek működtetőjeként ismert Hochtief csoportot, az ugyancsak német Fraportot, a római, a brüsszeli és a sydneyi reptereken érdekelt ausztrál Macquarie Airportsot és a dán Copenhagen Airportsot. Kiesett viszont a Demján Sándor és Csányi Sándor nevével fémjelzett OTP-Mol-TriGránit-Euroinvest konzorcium, amely az úgynevezett "nemzeti tőke" jelenlétét volt hivatott biztosítani a privatizációs folyamatban.
A pályázók első körös pénzügyi ajánlatai 202 és 390 milliárd forint között szóródtak, így a végső ár előreláthatólag meghaladja majd az állami költségvetés idei tervezetében szereplő teljes ez évi privatizációs bevételt, azaz a 300 milliárd forintot is. (A november 2-án beadandó kötelező érvényű ajánlatok elbírálásakor ráadásul a legfontosabb szempont már nem a szakmai, hanem a pénzügyi ajánlat lesz, vagyis most kezdődik csak az igazi árlicit.) A Portfolio. hu online gazdasági lap értesülései szerint a BA Rt. privatizációjából befolyó pénz egy részét a kormány a költségvetési hiány finanszírozására használja majd fel.
TITKOSÍTOTT PÉNZMOZGÁSOK - PRIVATIZÁCIÓ ELŐTT
Újabb fejezetéhez érkezett a Budapest Airport Rt. informatikai rendszerének kiteljesítése. Korábbi cikkünkben (Heti Válasz, 2005. július 21.) már utaltunk rá, hogy - miután az integrált vállalatirányítási modellt a Puch László MSZP-pénztárnok rokonságához közel álló IFS Hungary Kft. vezette be a reptéren - hamarosan következik egy másik, az úgynevezett műszaki-karbantartási irányítási rendszer, az AODB/RMS telepítése Ferihegyre. A BA márciusban meghirdette, majd visszavonta, aztán újra meghirdette, s tudomásunk szerint szeptember 2-ig - vagyis még a privatizáció előtt - le kívánja zárni a vonatkozó pályázatot. Mindezt a nemzetbiztonsági szempontból fontos beszerzések szabályairól szóló 143/2004. számú kormányrendelet hatálya alatt, így ugyanis kvázi legálisan, felsőbb érdekekre hivatkozva lehet csökkenteni az ajánlattevők számát.
Miként a Magyar Nemzet megírta, nemrégiben az egyik új ferihegyi gurulóút megépítését ugyancsak államtitoknak minősítette a részvénytársaság vezetése - az azért kiderült, hogy miközben a fejlesztésre eredetileg 600 millió forintot szántak, végül kétmilliárdos értékű szerződést írtak alá a kivitelező Strabag Rt.-vel. A Népszabadság később úgy kommentálta az esetet, hogy az "ilyen jellegű hivatalos titkolódzás nem szokatlan a reptéren, hiszen az egyes terminál felújításának részleteit is titoknak minősítették".
A BA mindeddig nem cáfolta öt héttel ezelőtti értesülésünket, mely szerint az ugyancsak titkos AODB-pályázat kevésbé titkos favoritja az Eclipse cégcsoport. Ennek egyik egységében, az Eclipse Assets Management Kft.-ben társtulajdonos az a Hevesi Tóth Ferenc, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként anno ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült - titkosszolgálati beszerzésekre irányuló - ügyletet. Úgy tudjuk, a reptércég informatikai rendszerének meghibásodásából fakadó adatvesztés (Heti Válasz, 2005. augusztus 4.) elhárításán - értsd: a sérült szerződésállomány újbóli beszkennelésén - szintén az egyik Eclipse-cég dolgozik.
Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.
Ha nem látja, nem hiszi el: ezért nem sikerül visszafordítani a migránsokat
Tiszta őrület van az Égei-tengeren. A török hajó nem mehet görög területre, a görög meg törökre. Akkor ki fordítsa vissza a menekülteket? A NATO?
Élő Anita | 2016.02.28., vasárnap 17:00
Ezért csodálja a Barcelona sztárja a magyar gólgyárost (videó)
Megkeresésünkre a Magyarok a Barcáért rendezője megerősítette a pletykát: Andrés Iniesta és társai tényleg tiszteletét kívánják tenni a Kubala László, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán katalóniai pályájáról szóló dokumentumfilm vetítésén.
Lukácsy György | 2016.02.28., vasárnap 16:00
Migránsügy: gyűlöletkeltéssel vádolja ferences társát a magyar jezsuita
Ezt is megértük: két magyar „sztárszerzetes” véleménykülönbsége odáig fajult, hogy egyikük – mert nem ért egyet vele – gyűlöletkeltésnek nevezte társa véleményét.
Szőnyi Szilárd | 2016.02.28., vasárnap 14:00
Orbán mesterterve: előre hozott választás is lehet a népszavazásból
Ránézésre semmi értelme a kormány népszavazási kezdeményezésének. De a végén még Orbán Viktornak ez is bejöhet, sőt a kormányzati ciklust is meghosszabíthatja. Megmondom, hogyan.
Szőnyi Szilárd | 2016.02.28., vasárnap 12:00
Most megnézheti Habony Árpád barátnőjének képeit!
Kilencgyermekes család elsőszülöttje, Gyémánt László festő tanítványa, Magyarország vezető műértőjének, Habony Árpádnak a barátnője. Nagy Boglárka képei következnek.
Szőnyi Szilárd | 2016.02.28., vasárnap 10:00 | http://valasz.hu/reflektor/repteri-mocsar-12403/ | https://web.archive.org/web/20160228162250/http://valasz.hu/reflektor/repteri-mocsar-12403/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repteri-mocsar | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-09-01 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)"
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
|
1,561 | NINCS ALKU | http://hetivalasz.hu/reflektor/nincs-alku-12371/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-alku | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-08-25 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila"
] | [
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [] | [] |
||
1,562 | Hivatali visszaélés, vesztegetés: börtönbe megy a főnyomozó | 2007.05.02. 09:36
Jogerősen egy év börtönbüntetéssel sújtotta a Pécsi Ítélőtábla szerdán hozott jogerős határozatában azt a férfit, aki még rendőrként, hivatalával visszaélve követett el bűncselekményeket 2003 és 2005 között Pécsett.
A táblabíróság Makai Lajos vezette büntető tanácsa Lakatos Zoltánt kétrendbeli hivatali visszaélésben és egyrendbeli vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedésben mondta ki bűnösnek, s megváltoztatta az első fokon eljárt Baranya Megyei Bíróság korábban rá kiszabott két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetését.
A bíró indoklásában elmondta: a korábbi határozattól eltérően azért döntöttek a felfüggesztés mellőzéséről, mert az ilyen és hasonló bűncselekmények kiváltképp veszélyesek a társadalomra, hiszen alkalmasak arra, hogy gyengítsék a hivatalos szervekbe vetett, jelenleg amúgy sem erős bizalmat.
A most ötvenéves Lakatos Zoltán a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának kiemelt főnyomozójaként 2003 nyarán próbavásárlást tartott egy utazási irodában, ahol kiderült: a vállalkozás nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az iroda tevékenységét felfüggesztették, Lakatos Zoltán azonban felajánlotta, a szükséges dokumentumok beszerzését kapcsolatain keresztül meggyorsítja az illetékes minisztériumban. Cserébe egyhetes ingyenes horvátországi nyaralást kért, amelyet elmondása szerint az ügyintézést meggyorsító minisztériumi alkalmazottnak ajánlott volna fel. Az ajánlatot az iroda vezetője elutasította.
A rendőr őrnagy 2005 januárjában megtudta, hogy hivatali szervek átfogó ellenőrzést tartanak a pécsi vásárcsarnokban. Erről telefonon tájékoztatta egyik ismerősét, aki a piacon ruhaneműket árusított, meghagyva, eladáskor ne feledkezzen meg a számlaadási kötelezettségről. Az információért cserébe burkoltan fogalmazva kedvezményeket kért, amennyiben nála vásárol.
A főnyomozó akkor is visszaélést követett el, amikor arra kérte a komlói rendőrkapitányság munkatársát, szüntesse meg az eljárást barátja ellen, akinek egy közúti ellenőrzés során elvették forgalmi engedélyét, mert nem tudta bemutatni autója kötelező biztosításának befizetését igazoló csekkjét.
A bíróság a nyomozó telefonbeszélgetéseiről készített rendőrségi hangfelvételek és tanúk vallomásai alapján látta bizonyítottnak a bűncselekmények elkövetését. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/hivatali-visszaeles-vesztegetes-bortonbe-megy-a-fonyomozo | https://web.archive.org/web/20240219101727/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/hivatali-visszaeles-vesztegetes-bortonbe-megy-a-fonyomozo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-visszaeles-vesztegetes-bortonbe-megy-a-fonyomozo | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-05-02 00:00:00 | [
"Lakatos Zoltán"
] | [
"Rendőrség"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
|
1,564 | TARIFATRÉFÁK | http://valasz.hu/uzlet/tarifatrefak-12289/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tarifatrefak | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-08-11 00:00:00 | [
"Zwack Péter"
] | [
"Zwack Unicum Rt."
] | [] | [
"jövedéki adó"
] | [] |
||
1,565 | A romlás virágai I. | - eltűnt milliók a Kereskedelmi és Hitelbanknál -
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt május végén büntetőeljárást kezdeményezett az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) brókercégének vezérigazgatója ellen. Azzal gyanúsítják, hogy speciális vagyonkezelési szerződésekkel több száz millió forinttal megkárosították az általuk vezetett céget, és szabálytalan módon a saját érdekeltségükbe tartozó vállalkozásokat finanszíroztak. A többségi tulajdonosok - a belga Kredietbankból és az ír Irish Life biztosítóból álló konzorcium, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - egyelőre hallgatnak, jóllehet a számlát teljes egészében ők állják majd. Pillanatnyilag csupán az biztos: az elmúlt hónapokban lecserélték a pénzintézet felső vezetését, élén azzal az Erős János vezérigazgatóval, akit szakmai hírneve, valamint kiterjedt politikai kapcsolatai miatt korábban a bankszektor egyik "csodagyerekének" tartottak. Mára ez a dicsfény megfakult, és egyre több jel mutat arra: a K&H tavalyi mérlegében mutatkozó több milliárd forintos veszteség kialakulásában jelentős szerepet játszik a bank felső vezetésének az a sajátos szakmai magatartása, amelynek jegyében részben saját zsebre dolgoztak, részben pénzelték a mindenkori hatalmi elitet.
1995. május 22-én, egy hétfő délelőtt a szokásosnál is nagyobb nyüzsgés fogadta a dunaparti Hélia Hotel előtt az arra járókat. Itt tartotta ugyanis éves rendes közgyűlését az ország második legnagyobb pénzintézete, a Kereskedelmi Bank (későbbi nevén K&H). A szálloda konferenciaterme zsúfolásig megtelt részvényesekkel, újságírókkal és érdeklődőkkel, ugyanis mindenki tudta, hogy "valami lóg a levegőben". Ebben az időszakban nyitott frontot a nemrégiben pénzügyminiszterré kinevezett Bokros Lajos az állami nagybankok vezetői ellen, sérelmezve azt a túlzott önállóságot, ahogyan a rájuk bízott intézményeket vezették. A "rablóból lett pandúr" (kinevezéséig Bokros a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt) ezen a tavaszon az összes nagybank részvényeseit igyekezett rábírni arra, hogy osszák meg a bankvezérek hatalmát, és a felső vezetői posztokat válasszák ketté. Ekkorra azonban a vehemens pénzügyminiszter már túl volt néhány fájó kudarcon, miután korábban sem az OTP Bank, sem pedig a Postabank esetében nem sikerült akaratát keresztülvinnie. A "meccs 0:2-re állt", s ezen a napon mindenki kíváncsian várta, sikerül-e a pénzügyi tárcának "becsületgólt" rúgnia, avagy totális vereséget szenved.
A Kereskedelmi Bank első embere, Lenk Géza furcsamód mégis nyugodt volt, amikor a terembe lépett, hogy levezesse a rendezvényt. A bankár korábban sok vihart megért már, a székéért 1992 óta évről évre minden közgyűlésen meg kellett küzdenie. Nem volt ez másként most sem. A pénzügyminiszter két héttel korábban kerekperec megmondta neki: feltett szándéka, hogy elmozdítja a pénzintézet éléről, ám ő mégis bízott abban, hogy "legendás jó szerencséje" most sem hagyja el. Nem utolsósorban azért, mert a Bokrossal történt rövid és "nem éppen kellemes" négyszemközti találkozó után megkezdődött a szokásos "lebegtetés". A politikai körökből érkező hírek különféle listákról szóltak, amelyeken - elnökként vagy vezérigazgatóként - szerepelt a neve. Az egyik változat szerint maradt volna vezérigazgató, s mellé elnöknek nevezték volna ki a szabaddemokraták jelöltjét, Láng Lászlót (ma az MNB bécsi leánybankjának a vezérigazgatója). A másik szerint ő kapta volna a bank elnöki posztját, a vezérigazgató pedig a szocialisták jelöltje, a fiatal Erős János lett volna.
Amikor azonban a Héliában Lenk Géza a pulpitus felé indult, szemtanúk szerint hirtelen "halálsápadt" lett. A Pénzügyminisztériumot (PM) képviselő Draskovics Tibor államtitkár mellett ugyanis ott ült mindkét jelölt, Láng László és Erős János. Ez pedig azt jelentette, hogy a játszmát elvesztette, mindkét posztra új embert ültet az állam. Így is lett, a közgyűlésen - a Kereskedelmi Bankban 87 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező PM javaslatára -, miközben az alaptőkét a tizedére szállították le, új vezérkart választottak, és szétválasztották az elnöki és a vezérigazgatói tisztséget. Bár forrásaink szerint Draskovics mobiltelefonján az ülés előtt közvetlenül is "lázasan egyeztetett" az ÁPV Rt.-vel a személyi kérdésekről, az elnök Láng László, a vezérigazgató pedig Erős János lett. Lenk Géza az "őt ért sokk" ellenére levezette a közgyűlést, majd szó nélkül felállt és távozott a színpadról, sőt, egy időre a hazai bankéletből is (ma a Reorg Rt. vezérigazgatója). S bár akkor kevesen sejtették, ezzel a közjátékkal a Kereskedelmi Banknál egy olyan korszak vette kezdetét, amely később végzetesnek bizonyult a bank és a történet szereplői számára egyaránt.
Zűrös ügyek
Az új menedzsment nem volt könynyű helyzetben, amikor átvette az irányítást. Annak ellenére, hogy a Kereskedelmi Bank a legjobban konszolidált bankok közé tartozott - az államtól korábban összesen 74 milliárd forint értékű segítséget kapott -, elég siralmas állapotban volt. Elsősorban azért, mert az agrár- és élelmiszer-gazdaság, amelynek finanszírozásában tradicionális szerepet töltött be, akkoriban került a mélypontra a keleti piacok összeomlása miatt. Az állami konszolidáció során az ebből származó veszteségekre megképezték ugyan a szükséges tartalékot, a "zűrös ügyek" ott lapultak a bank különböző érdekeltségeiben. Egy 1997-ben végzett - és sokáig titkosnak minősülő - számvevőszéki vizsgálat szerint a Kereskedelmi Bank közvetlen érdekeltségeinek száma a Lenk-érában elérte a százat, miközben az ezekbe kihelyezett követelések és befektetések állománya elérte a 42 milliárd forintot. Az érdekeltségek között három társaság játszott meghatározó szerepet: a Kvantum Bank Rt., az Upkvark Kft. és az Immo-Bill Rt. A bank hozzájuk helyezte ki rossz követeléseinek közel kétharmadát (névértéken 25 milliárd forintot), amit ők később továbbértékesítettek külső cégeknek. Azt azonban senki nem tudta, hogy az eladott követelések milyen arányban kerültek ki véglegesen a bank érdekköréből. A számvevőszéki jelentés is kitért arra, hogy "amíg a problémás követelések a bank holdudvarában maradnak, közvetlenül vagy közvetetten veszteségforrást jelenthetnek a bank számára".
A rossz követelések adásvételével mindenesetre közel ötvenmilliárd forintos forgalmat bonyolított le a bank, s ebből jelentős (3,3 milliárd forint körüli) nyeresége is származott. Más tevékenysége nemigen volt: a felszabaduló eszközök döntő többségét állampapírokba fektette, a hitelezési tevékenység fokozatosan visszaszorult. Ezzel párhuzamosan "ráállt a nagyhitelekre" (több esetben megsértve még az egy hitelfelvevőre előírt törvényi korlátot is). A hitelportfólión belül megnőtt tehát az egymilliárd forint feletti követelések száma, ami jelentősen növelte kiszolgáltatottságát az általa finanszírozott ágazatokkal szemben. A számvevők megállapítása szerint "a bank eredménye döntően nem a klasszikus pénzintézeti tevékenységből, tehát a hitel és betéti kamatok különbözőségéből, hanem a portfóliótisztításból, illetve az ehhez kötődő kockázati céltartalék felszabadításából keletkezett".
A rendcsináló
A PM-nek mint a bank meghatározó tulajdonosának feltett szándéka volt, hogy változtat a helyzeten. Egyik forrásunk szerint "az új vezetést azzal küldték oda, hogy rakjon rendet a bankban". Ennek jegyében 1995 decemberében módosították a korábban kötött konszolidációs szerződést, amelynek célja "a bank pozíciójának egyenletes javítása, vagyongyarapítás, eredményjavítás, s mindezek által az eredményes privatizáció végrehajtása" volt. A feladattal pedig egy fiatal bankárt, Erős Jánost bíztak meg, aki krisztusi korban ért a csúcsra: 33 évesen egyike lett az ország azon szürke eminenciásainak, akiknek egyetlen szava milliókat ér, és akik nap mint nap rajta tartják kezüket a gazdaság ütőerén.
Erős Jánost már a nyolcvanas évek végén a bankszakma "ifjú titánjának" tartották. Hírnevét - magabiztos fellépése mellett - főként annak köszönhette, hogy 1978-tól 1981-ig az Egyesült Államokban és Svájcban tanult, azaz folyékonyan beszélt angolul és franciául. "Sörözés közben számunkra ismeretlen közgazdasági fogalmakról szónokolt, mi pedig jószerivel azt sem tudtuk, mi az a kötvény" - mondta egy kortársa, aki ma egy külföldi tulajdonú pénzintézet vezetője. Más forrásaink arra emlékeztek, hogy akkoriban nem voltak a piacon olyan jól képzett fiatalok, akik "mást is tanultak, mint tudományos szocializmust". Helyzeti előnyét Erős János annak köszönhette, hogy édesapja, a banki körökben igen jó nevű Erős Gyula, miután megalapította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) londoni fiókját, éveken át vezette a jegybank New York-i irodáját.
Édesapja tekintélye és kapcsolatrendszere nemcsak a pályaválasztásban, hanem a későbbiekben is segítette az ifjú Erőst. A budapesti közgazdasági egyetem elvégzése után első munkahelye az MNB lett, ahol "a szakma nagy öregjének" számító Fekete János szárnyai alá került. A devizagazdálkodási főosztályon ő volt a legfiatalabb területi referens, a szamárlétrát azonban nem járta végig: két év után váltott, 1988-ban a Unicbankba távozott. A rákövetkező év már a svájci állampolgárságú Peter Hargitayval közösen létrehozott Hargitay és társai pénzügyi tanácsadó cégnél érte, mert - egy őt közelről ismerő forrásunk szerint - "ki akarta próbálni magát a magánszektorban is". Az utóbb tiszavirág-életűnek bizonyult vállalkozásba Fekete János biztatására vágott bele, akit a cég felügyelőbizottsági elnökévé választottak. Hargitayval ugyanis - aki a Waltham cégcsoport révén százmillió forintos nagyságrendű kárt okozott az MNB bécsi leánybankjának, a CW AG-nek - szakmai vitáik voltak: Erős a pénzügyi tanácsadás felé szerette volna elmozdítani a céget, míg Hargitay inkább a médiapiacban látott fantáziát. Ekkor találta meg őt egy ajánlattal a kanadai-magyar üzletember, Andrew Sarlós, aki 1987 óta rendszeresen üzleti lehetőségeket keresett Magyarországon. A milliomos - akit Erős még a jegybanki időkből ismert - felkérését vétek lett volna visszautasítani: Erős János 1990-ben a Sarlós, Mark Palmer egykori amerikai nagykövet, illetve Ronald Lauder üzletember hármasával fémjelzett Közép-európai Fejlesztési Társaság (CEDC) ügyvezető igazgatója lett. Miután azonban a cég beszállt az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) privatizációjába, Erős János visszatért a bankszakmába. Az 1922-ben alapított patinás pénzintézet részvényeinek felét (120 százalékos árfolyamon hatszázmillió forintért) 1990 januárjában vásárolta meg a CEDC, a másik fele az állam - jelesül a PM - tulajdonában maradt. A bank élére új, mindkét tulajdonos számára elfogadható vezérigazgatót kerestek, s ezt az akkor 29 éves Erős János személyében találták meg. Az "ifjú titán" megkapta élete első igazán komoly feladatát.
A Pénzintézeti Központról korábban levált, országszerte kilenc fiókkal rendelkező ÁÉB forrásainak zömét a lakosság devizamegtakarításaiból gyűjtötte össze, s azt külkereskedelmi cégek elsősorban Oroszországba irányuló ügyleteinek finanszírozására fordította. A piacon jó helyzetben lévő kisbank azonban Erős János és a Medicorból vezérigazgató-helyettesnek odaérkező Huszty András (később a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója) irányítása alatt hamar tőkehiányos állapotba került. Ennek egyik oka a jogszabályi környezet változása volt. 1991-ben a csődtörvény, a számviteli törvény és a pénzintézeti törvény egyidejű bevezetése nehéz helyzetbe hozta a vállalatokat, és ezen keresztül a pénzintézeteket is. Az eseményeket közelről figyelő forrásunk szerint "mintha a fociban azt mondanák, hogy mostantól nem a gól számít gólnak, hanem a szögletrúgás". Szerinte elsősorban ez volt az oka annak, hogy Ronald Lauder stratégiát váltott, és érdeklődése a bankszektor felől a médiapiac felé fordult. Nem is volt hajlandó pótolni a hiányzó tőkét az ÁÉB-ben, s ezt - éppen a privatizációra tekintettel - a másik tulajdonos, az állam sem tette meg. Szakértők szerint azonban a jogszabályok változása csak az egyik oka volt a bank "megbillenésének". A bank ugyanis "egyedi ügyletek halmazából állt", amelyeknél sok esetben még az elemi hitelezési szabályokat sem tartották be. Ezek közül is kiemelkedett az a közel hárommilliárd forint értékű hitelügylet, amelyet egy ciprusi off-shore cég (AWB Ltd.) postafiókcímén bejegyzett négy másik vállalatnak nyújtottak. Mint azt egy későbbi vizsgálat feltárta, a hitelt folyósító és az azt felvevő cég nevében ugyanaz a személy írta alá a papírokat, és a fedezetet is csak később kötötték ki. Egy, a bankot belülről ismerő szakember szerint a kisebb ügyletekre is az volt a jellemző, hogy "ha akarom, vemhes, ha akarom, nem". Mindezen okok odavezettek, hogy az ÁÉB 1995-re gyakorlatilag elveszítette vagyonát. Bár 1996-ban, amikor a pénzintézetet orosz befektetőnek (Gazprom) értékesítették, saját tőkéje formálisan százmillió forint körül volt, egy évvel korábban az Állami Bankfelügyelet azt állapította meg, hogy a tényleges tőkehiány eléri a kétmilliárd forintot, ami miatt a bankot be kellene zárni.
Erős János tehát szakmai értelemben megbukott az ÁÉB élén. Mindez azonban a politikai döntéshozókat - mint később látni fogjuk - egyáltalán nem érdekelte, amikor rábízták az ország egyik legnagyobb pénzintézetének vezetését.
A politika hálójában
A szakmai múltnál sokkal többet nyomott a latban a politikai kapcsolatrendszer, amelyet Erős János pályafutása kezdetétől gondosan épített. Miután forrásaink szerint édesapja szakmai kapcsolatainak nagy részét megörökölte, a politika irányába lépett tovább. Az ÁÉB vezérigazgatójaként hamar kapcsolatba került a "nagyágyúkkal", többek között Kupa Mihály későbbi pénzügyminiszterrel, aki akkoriban az ÁÉB igazgatósági tagja volt. Ebben az időszakban szinte az összes hivatalos fogadáson felbukkant, mert az őt személyesen ismerő forrásaink szerint "szerette az ezzel járó pörgést". Fontos elem volt az is, hogy Erős szenvedélyes vadász. A hatalmi elit nagy része ugyanis szintén vadászik, ami "kiváló alkalmat teremt a kapcsolatépítésre". Bár egyesek szerint Erős "az SZDSZ-től indult" (Kuncze Gábort például többen személyes jó barátjának tartják), Huszty András érkezésével a szocialisták felé is megnyílt az út (helyettesének pályafutása ugyanis akkoriban kezdett felfelé ívelni az MSZP-n belül, később a párt pénzügyi ellenőrzőbizottságának tagja lett). Szocialista körökben ekkortájt Erős Jánost jó bankárnak tartották, amit leginkább arra alapoztak, hogy "rendkívül gyorsan vág az esze, jó a fellépése és kiváló a humora".
Elsősorban személyes varázsának tulajdonítják azt is, hogy Bokros Lajos bukása után, 1996-ban lehetséges pénzügyminiszterként is felmerült a neve. Mindenesetre politikai értelemben olyan embernek számított, aki mindkét koalíciós párt számára bármilyen fontos posztra elfogadhatónak tűnt.
Az 1995-ös bankvezéri kinevezésének is ez lett a döntő eleme. Bokros Lajos ugyan korábbi munkatársát, Mizsei Kálmánt szerette volna a Kereskedelmi Bank vezérigazgatói székébe ültetni, ötletét azonban a két kormányzópárt nem támogatta, mondván: Mizseinek nincs bankvezetői gyakorlata. Ekkor merült fel "közös nevezőként" Erős János személye, ő a pénzügyminiszter számára is elfogadható jelölt volt, és az informális koalíciós egyeztetésen is simán átment a neve. Egy forrásunk szerint ebben az is szerepet játszott, hogy az ÁÉB-nél "boldog-boldogtalan belenyúlhatott a kasszába", aminek közvetett módon a politikai pártok is haszonélvezői voltak.
A pártok fű alatti támogatása - elsősorban a pártfinanszírozás szabályozásának hiányosságai miatt - az összes állami tulajdonú banknál tetten érhető volt már közvetlen a rendszerváltást követően is (azóta csupán a technikák finomodtak), ami forrásaink szerint közvetlen hasznot ugyan nem hajtott, de biztosította a bankvezérek számára "a túléléshez szükséges politikai hátországot". A Kereskedelmi Bank - bár nem járt élen ebben a műfajban - az akkori idők tanúi szerint "mindig adott, ha kértek", még ha ez sok esetben csak a "technikai minimumot" jelentette is. Az egykor ott dolgozók szerint alapvetően az volt a jellemző, hogy csak akkor teljesítették a kérést, ha "az ügylet befért a hitelezés szabályai közé". Forrásaink szerint tipikus pártfinanszírozási trükk volt "a nulla forgóeszköz-igényű reklámcégek hitelezése", különböző jogcímeken szakértői díjak kifizetése vagy az alapítványok támogatása. A Kereskedelmi Bank vonzáskörébe került például a Magyar Demokrata Fórumhoz (MDF) közeli Pungor Ernő akadémikus nevével fémjelzett Bay Zoltán Alapítvány vagy éppen a Fidesz. Utóbbi párt gazdasági vezetői 1993-ban három állami nagybankot (Magyar Hitelbank, Budapest Bank, Kereskedelmi Bank) kerestek meg azzal az ötlettel, hogy hitelt vennének fel a nemrégiben megszerzett, 450 millió forintra értékelt Lendvai utcai székház terhére. A közelgő választásokon biztos befutónak látszó pártot finanszírozni egy, a tranzakcióban részt vevő forrásunk szerint "jó befektetésnek" tűnt, így a három bank közösen "szindikálta" a pártnak a hitelt. A Fidesz választási vereségét követően azonban a szindikátus tagjai elfordultak a párttól: az MHB és a BB értékesítette követelését, amelynek egy része (kamatokkal együtt 290 millió forint) - egy rövid postabankos kitérőt követően - a Kereskedelmi Banknál kötött ki.
Ezt a "politikai portfóliót" örökölte meg elődjétől Erős János. A bank Fidesszel szemben fennálló követelését ugyan - halasztott fizetéssel, 107 millió forintért - ő is értékesítette, de a pénzintézet érdekeltségébe tartozó Immo-Bill Rt.-nek. Az Immo-Bill Rt.-nek pedig sikerült a lehetetlen: megállapodásra bírta a súlyosan eladósodott Fideszt (a törvények értelmében politikai szervezet ellen ugyanis sem csőd-, sem végrehajtási eljárás nem indítható). Ez némi pénzébe került ugyan, de a bank megszabadult egy behajthatatlannak tűnő követeléstől. Az 1996. május 31-én a Fidesz akkori gazdasági vezetőivel, Simicska Lajossal és Gansperger Gyulával tető alá hozott üzlet lényege az volt, hogy az Immo-Bill Rt. 330 millió forintos vételáron megvette a Lendvai utcai székházat a benne lévő bútorokkal és berendezésekkel együtt, és a vételárból levonták a párt Kereskedelmi Bankhoz került, akkor 290 millió forintos tartozását. A Fidesz tehát mintegy negyvenmillió forint készpénzhez jutott, miközben jelképes bérleti díjért (havi 50 ezer forintért) továbbra is az épületben maradhatott. Ráadásul ezzel egy időben egy olyan megállapodást is aláírtak, mely szerint a pártnak három évig, 1999. február 28-ig 338 millió forintos vételáron opciója, azaz elővásárlási joga van a székház visszavásárlására (információink szerint a Fidesz élt is ezzel a jogával).
A Kereskedelmi Bank politikai portfólióját azonban a korábbról örökölteken kívül nemcsak a fenti ügylet gazdagította. A bank - elsősorban Erős János politikai kapcsolatai révén - erős hídfőállást épített ki számos, a szocialista párthoz közelálló vállalkozásban is.
Így lett a bank ügyfele például a Fotex, amelynek igazgatóságában és felügyelőbizottságában akkoriban a kormányzat számos vezető tisztviselője (Békesi László, Bartha Ferenc, Surányi György, Tarafás Imre) megfordult. Így kerültek kapcsolatba a Wallis Holding Rt.-vel is, amit forrásaink szintén szocialistaközelinek minősítettek nem utolsósorban azért, mert felügyelőbizottságában egy időben helyet kapott a PM későbbi szocialista politikai államtitkára, Akar László is. "Nagy halnak" számított a Máté László szocialista pénztárnok érdekkörébe tartozó Nádor 95 Rt. is, amelynek nemcsak számlavezetését, hanem később, az orosz-magyar államadósság lebontásával az országba került, mobiltelefonok lehallgatására alkalmas berendezések finanszírozását is vállalta a bank. Ezek az ügyfelek azonban nemcsak a politikai hátországot erősítették, hanem sok esetben tényleges üzletet is jelentettek a pénzintézetnek. A lehallgatóberendezések hitelezését például - meg nem erősített információink szerint - a piacinál ugyan jóval kedvezőbb kamat mellett vállalta a bank, ám ezért cserébe a Nádor 95 Rt. a bankra engedményezte az állam által fizetett (éves szinten 2 milliárd forint körüli) lízingdíjat.
Hangya-boy
Erős János azonban kinevezését követően, forrásaink szerint a politikai háttérnek köszönhetően, "túlságosan is hátradőlt a székében", és nem sokat tett azért, hogy az állami tulajdonos (PM) által célul tűzött feladatokat végrehajtsa. A cégtáblát átfestették ugyan: a bank neve Kereskedelmi Bankról Kereskedelmi és Hitelbankra (K&H) változott, és magukba olvasztották a százszázalékos tulajdonukban lévő IBUSZ Bankot is, de a már idézett számvevőszéki jelentés szerint az Erős-korszak első évében sem történt más, mint hogy a bank továbbra is a rossz követelések értékesítése nyomán felszabaduló céltartalékból élt, és "a tulajdonosok által jóváhagyott üzletpolitikától az éves pénzügyi-gazdálkodási terv jelentősen eltért". Az alapvető pénzintézeti tevékenység változatlanul veszteséget termelt (1996-ban az ebből származó mínusz 149 millió forint volt), és növekvő veszteséget mutatott az értékpapír-forgalmazás is. A bank lakossági forrásai és ennek nyomán likviditási helyzete az IBUSZ Bank beolvasztásával ugrásszerűen javult ugyan, azonban a forrásbőség a hiteleknél jóval kisebb hasznot hajtó bankközi pénz- és állampapírpiacon csapódott le. A betétek és hitelek kamatai közötti rés a piaci átlagnál alacsonyabb (4,74 százalékos) volt, ami már nem bírta el maradéktalanul a meglehetősen pazarlóan gazdálkodó hálózat fenntartásának költségeit (az általános költségeken belül az "egyéb költségek" aránya 33 százalék volt, miközben ugyanez a szám a jóval nagyobb hálózattal rendelkező OTP Banknál 15 százalék körül alakult ugyanabban az évben).
Ennek oka egy, a bankot belülről ismerő forrásunk szerint "strukturális probléma" volt, éspedig hogy a K&H-n belül a fiókhálózat meglehetősen nagy döntési önállósággal rendelkezett. A pénzintézet "régiók szerinti elosztásban öt-hat kisbankból áll, ahol minden régióvezető úr a saját szemétdombján". A központ és a fiókhálózat között igen éles szakmai konfliktusok alakultak ki, miközben az egyes régiók is rivalizáltak egymással. Ebben a "hangyabolyban" kellett volna Erős Jánosnak rendet vágnia, ő azonban beszámolók szerint ezt rögtön az elején feladta, és csak arra ügyelt, hogy a kialakult status quo - miszerint ő az első ember - megmaradjon. Igaz, a költségcsökkentést és a hálózat racionalizálását nem is kérte számon rajta senki: a számvevőszéki jelentés szerint az üzleti terv teljesítéséről negyedévente kellett volna a bank vezetésének írásban számot adnia, ezt azonban a tulajdonos PM nem igényelte.
Nem mutatott jobb képet a bank tőkehelyzete sem. A szavatoló tőke 1996-ban 21,3 milliárd forint volt, ami miatt a bank biztonságát jelző viszonyszám - az úgynevezett tőkemegfelelési mutató - alig haladta meg a törvényben meghatározott nyolc százalékot (8,92 százalék volt). A számvevőszék szerint "feltétlenül szükséges, hogy a bank tőkeemelés útján jelentősen stabilizálni tudja a szavatoló tőkéjét, ugyanis csupán 2 milliárd forintos csökkenés esetén is a minimális biztonságot nyújtó 8 százalék alá süllyed a tőkemegfelelési mutató".
Erre pedig csak egyetlen megoldás kínálkozott: a privatizáció.
Rendező elvek
Az már az 1995-ben módosított konszolidációs szerződésben is nagy hangsúlyt kapott, hogy a Kereskedelmi Bankot fel kell készíteni a privatizációra. Ennek mikéntjét a menedzsmentre bízták, a fő szempont az volt, hogy az államnak "egy fillér pluszt se kelljen betennie a bankba". Erős János csapata, illetve az általuk fizetett privatizációs tanácsadó, a Deloitte & Touche 1997 elején állt elő az első privatizációs tervvel, amely lényegét tekintve hasonlított ahhoz, amit az OTP Banknál megvalósítottak. A hazai bankvezérek többsége számára a legnagyobb lakossági bank magánkézbe adása volt a minta, ahol egy olyan elaprózott tulajdonosi szerkezet jött létre, amely lényegében korlátlan hatalmat biztosít a menedzsment számára, miközben lerázhatták magukról az állami befolyás terhét. A K&H Bank privatizációs koncepciója is hasonló elvek mentén építkezett: az állami kézben lévő részvényekből 25 százalékot pénzügyi befektetőnek, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) adnak el, a fennmaradó hányadot pedig nyilvános kibocsátással tőzsdén keresztül értékesítik belföldi intézményi és magánbefektetőknek úgy, hogy egy részt a kárpótlási jegyek tulajdonosainak tartanak fenn.
Ezt azonban az ÁPV Rt. és a PM illetékesei "ahogy volt, úgy söpörték le az asztalról". Sőt, a döntési folyamatban részt vevő egyik forrásunk szerint az MNB részéről is támadás érte a pénzintézet privatizációs tervét: a jegybank, amely állandó meghívottként vett részt az ÁPV Rt. bankprivatizációval kapcsolatos igazgatósági ülésein, egy levélben arra hívta fel a figyelmet, hogy a K&H - hasonlóan a Postabankhoz - olyan növekedési ütembe kezdett, amellyel tőkeereje nem tud lépést tartani. Emiatt rövidesen eléri azt a pontot, amikor túl nagy lesz a bankrendszeren belül, hogy bukjon ("too big to fail"). Ebben a helyzetben pedig a jegybank szerint meggondolatlanság lett volna "a menedzsment kezére adni" a bankot, mivel így nincs olyan meghatározó tulajdonos, amely pótolná a hiányzó tőkét. Az Erős-terv tehát - bár kormány-előterjesztésnek készült - el sem jutott a kormányülésre, visszaadták "átdolgozásra" azzal, hogy mindenképp tőkeemeléssel összekapcsolt privatizációban gondolkozzanak, a kárpótlási jegyek bevonását pedig felejtsék el, mert attól "mindenki idegrángást kapott".
Ekkor már ott "topogott" a küszöbön az EBRD, amely harmincmillió dollár értékben úgynevezett alárendelt kölcsöntőkét ajánlott a banknak. (Ez lényegében olyan kedvezményes hitelt jelent, amely javítja egy pénzintézet tőkehelyzetét.) A nemzetközi pénzintézet érdeklődése kapóra jött a menedzsmentnek, és az átdolgozott privatizációs tervben hangsúlyozottan számoltak a pénzügyi befektetővel. Ennek értelmében a magánosítás első szakaszában az EBRD kap lehetőséget 25 százaléknyi részvény megszerzésére, amit később - egy legalább hatvanmillió német márka összegű tőkeemelés formájában - szakmai befektető hasonló mértékű tulajdonszerzése követ. Utóbbi opciót kap arra is, hogy a pénzügyi befektető részvényeit megvásárolja. Az állam kezében maradó pakettet pedig később a tőzsdén keresztül értékesítik. Ez a megoldás elnyerte a kormányzat tetszését is, bár forrásaink szerint az MNB "folyamatosan amellett kardoskodott, hogy a bankot teljes egészében szakmai befektetőnek kell értékesíteni". A jegybank azonban véleményével egyedül maradt, és a kormány jóváhagyta a K&H privatizációjának irányelveit. Bár az eseményeket figyelmesen követők szerint a Magyar Közlönyben némileg más szöveg jelent meg, mint amit a kormány elfogadott (a hatvanmillió márka például harmincmillió dollárra változott), a lényeg azonban az volt: megkezdődött az ország második legnagyobb bankjának privatizációja.
Riportunk jövő héten megjelenő második részében bemutatjuk, milyen politikai játszmák előzték meg a K&H Bank magánosítását, amelynek végén a belga Kredietbank és az ír Irish Life biztosító alkotta konzorcium, illetve az EBRD szerzett többségi tulajdont a pénzintézetben. Megírjuk azt is, miként került sor a magyar bankprivatizáció történetének egyik legsötétebb ügyletére, melynek során a bank felső vezetése a dolgozók számára felajánlott ötszázalékos részvénycsomag kétharmadát saját magának szerezte meg, vásárlásukhoz miként folyósított hitelt az általuk vezetett a K&H Bank, az így szerzett tulajdonrészt miként értékesítették busás haszonnal a K&H tulajdonában lévő brókerháznak, és az ebből származó pénzt miként adták a piacinál jóval magasabb (30-35 százalékos) hozam mellett a brókerház "vagyonkezelésébe", s ott miként vált gyakorlattá a "kiemelt ügyfelek" - köztük közéleti személyiségek és újságírók - ilyetén kiszolgálása. Miként okoztak ezek a szerződések jelentős veszteségeket, nem kis részben járulva hozzá ahhoz, hogy a bankcsoport - a brókerház és közvetve a K&H Bank - 1998-ban a tervezett négymilliárd forint körüli konszolidált nyereség helyett súlyos veszteséget könyvelt el, ami végül Erős János bukásához vezetett. | https://www.es.hu/old/9922/riport00.htm | https://web.archive.org/web/20090501085202/http://es.fullnet.hu/9922/riport00.htm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-romlas-viragai-i | Élet és Irodalom | hungarian-news | 1999-06-04 00:00:00 | [
"Erős János",
"Huszty András"
] | [
"Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB)",
"AWB Ltd.",
"Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány",
"Fidesz",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"MSZP",
"Nádor 95 Rt.",
"Pénzügyminisztérium",
"SZDSZ"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,566 | AZ ÜGYVÉD ÖRDÖGE | Szőnyi Szilárd / 2005.07.21., csütörtök 11:07 /
Eörsi Mátyás szabad demokrata parlamenti képviselő a Tokaj-Bizottságban Orbán Viktor szemére hányta, hogy a fideszes politikus kormánya szétverte az ügyvédi irodáját. A vád július eleje óta a levegőben lóg. Lapunk most az igazság nyomába ered.
"Én elég sokáig ügyvédi praxist folytattam, amíg az Orbán-kormány alatt szét nem verték az irodámat" - e magánközléssel Eörsi Mátyás hozakodott elő a Tokaj-bizottság július eleji ülésén. A testület által meghallgatott Orbán Viktor először eleresztette a füle mellett a megjegyzést, majd visszakérdezett: "Egy jogállamban ez hogyan történt?" A szabad demokrata parlamenti képviselő azonban nem kívánt részletekbe bonyolódni, mondván: "Ha akarja, egy kávé vagy egy pohár tokaji mellett egyszer szívesen elmesélem." Az ügynek nem lett folytatása - a nyilvánosságot lefoglalta a szőlőtelepítés támogatásáról tett nyilatkozatok és a Fidesz elnökével megbirkózni képtelen kormánypártiak látványos felsülésének értékelése.
NEM ÉR A NEVEM!
Pedig érdekes volna megtudni, hogy egy kormánynak milyen eszközei lehetnek egy ügyvéd, illetve 1987-ben alapított irodájának ellehetetlenítésére. Különös tekintettel arra, hogy Eörsi életrajzában az áll: csak 1991-ig vett részt a nevét még kilenc évig viselő iroda működésében, sőt a Horn-kormány idején a Budapesti Ügyvédi Kamaránál is bejelentette, hogy - tekintettel kormánypárti képviselő voltára - felfüggeszti tevékenységét. Ennek bizonygatására nem kis szüksége volt, hiszen ellenfelei előszeretettel hánytorgatták fel azokat a megbízásokat, amelyeket az Eörsi és Társai a Horn-kormány idején kapott az Állami Privatizációs (ÁPV) Rt.-től és más állami cégektől. E megrendelések pedig a feltételezések szerint alaposan fellendítették irodája forgalmát.
Bár a politikus szerint ezekhez a munkákhoz nem volt köze, és nem is keresett rajtuk, sokan nem hittek neki; sőt még az a gyanú is megfogalmazódott, hogy 1997 és 1998 között külügyi államtitkárként távolról sem vette rossz néven, ha egyes külföldi cégek az ő ügyvédi közösségét kérik fel magyarországi befektetéseik segítésére. (A történelem néhány év múlva új megvilágításba helyezte az ilyen állami megbízásokat. Kiss Elemér kancelláriaminiszternek 2003-ban azért kellett távoznia, mert ügyvédi irodája a Malév átvilágítására kapott lehetőséget. S bár a politikus váltig állította, hogy az üzletet nem ő járta ki, Medgyessy Péter menesztette.)
Az SZDSZ-es képviselő ügyvéd volta nem csupán a vitatott megrendelések miatt állt a figyelem középpontjában. 1995-ben az váltott ki felhördülést, hogy az egykori Államvédelmi Hatóság ma Ausztráliában élő tisztje, Vajda Tibor az Eörsi és Társai közvetítésével kaphatott a Kuncze Gábor vezette Belügyminisztériumtól igazolást, melynek értelmében az ÁVH-n 1950 és 1952 között tilos volt bántalmazni az őrizeteseket. (Eörsi azt mondja: ez volt az egyetlen ügy, amelynek elvállalása előtt kollégái kikérték a véleményét, és ő megpróbálta ügyvédtársát lebeszélni - sikertelenül.) Hasonló visszhangot keltett, amikor kiderült, hogy ugyanebben az irodában tevékenykedett Bauer Tamás szabad demokrata politikus szintén államvédelmis múltú apja, Bauer Miklós. Az ügyvéd aztán életkorára hivatkozva 2000-ben elhagyta az irodát, idén februárban pedig - indoklás nélkül - a kamarából is kilépett.
A ZÁGRÁBI MEGBÍZÁS
Ugyancsak az iroda munkatársa volt már évek óta az ÁVH egy másik korábbi tisztje, Bárd Károly, aki 1990 előtt évtizedekig az Állami Biztosító vezető jogtanácsosaként, a nyolcvanas években pedig az Állami Biztosításfelügyelet vezetőjeként tevékenykedett. A fordulat akkor következett be a szabad demokrata politikus irodája életében, amikor a társaságot 2000-ben a ma nyolcvanas éveit taposó férfi vette át, majd vitte tovább Bárd, Cseri és társai néven - és ezzel el is érkeztünk a kérdéses időszakhoz.
Amikor a Heti Válasz arról tudakozódott Eörsi Mátyásnál, hogy mivel tudja alátámasztani kijelentését, a képviselő azt mondta: amikor a Horn-kormány bukása után visszatért ügyvédi hivatásához, a polgári kabinet több olyan megrendeléstől fosztotta meg az irodáját, melyet korábban - némelyiket még az Antall-kormány alatt vagy előtt - nyertek el. "Önmagában a felmondás sem jelentett volna problémát, ám számos esetben a megbízó cég közölte az ügyvéddel: elégedettek a munkájával, de "értsd meg, nem dolgozhatunk olyan irodával, amelyet Eörsi fémjelez"."
A politikus példaként egy közelebbről meg nem nevezett magyar vállalatot említett, melynek egy osztrák céggel szembeni perében több százmillió forintot nyertek, az ÁPV Rt. instrukciója alapján mégis felmondtak nekik - legalábbis Eörsi szerint erre hivatkozott a megbízó. Egy másik ügyet is felhozott, melyben az INA olajipari cég átvilágítását végezték, amikor a Mol Rt. a horvát társaság megvásárlását készítette elő. "Orbán zágrábi látogatása után azonban a horvátok közölték a Mollal, hogy nem dolgozhatnak tovább Eörsiékkel, holott megbízóink elégedettek voltak a munkánkkal. Az irodát ért nyomás annál inkább felháborít, mert én kifejezetten örülök, hogy olyan sikeres ügyvédek, mint például Martonyi János, politikai ciklusoktól függetlenül sikeresek. És ha valaki az ő irodáját támadná, magam védeném meg, mert nemcsak kiváló külügyes, hanem nagyszerű ügyvéd is" - állítja.
TÖBB-KEVESEBB SIKER
Felvetésünkre, hogy még ha így is történt volna, miért kellene egy iroda szétverésének nevezni, ha a kormány nem tart igényt politikai ellenfele - a korábbi kabinet jóvoltából elnyert - ügyvédi szolgálataira, Eörsi azt válaszolja: "Mert nyilvánvaló bosszú állt az ügy mögött. Az Orbán-kormány így akart elégtételt venni azért, hogy 1998-ban élesen támadtam Simicska Lajos APEH-elnök tevékenységét." Szerinte ezért állhatott elő az a helyzet, hogy munkatársai úgy érezték: harcos ellenzéki tevékenysége tehertétellé válik számukra, s ennek az lett a vége, hogy irodáját 2000 után mások vitték tovább, a korábbi közösség több tagja pedig önálló ügyvédi praxisba fogott.
Megjegyzésünkre, hogy erre akkor is nehezen lehetne ráfogni, hogy az Orbán-kormány "szétverte" az irodát, és nem kellene-e visszavonni vagy enyhíteni a kijelentést, a politikus határozott nemmel felel. "Nem állítom, hogy Orbán utasítása állt a támadások mögött, ám neki is tudnia kell, hogy milyen hangulat volt az országban kormányzása idején" - teszi hozzá. (Az ügyet mindazonáltal bonyolítja, hogy amikor az egykori társaknál érdeklődtünk a szakítás hátteréről, egyikük hasonló határozottsággal jelentette ki lapunknak: "Bizton állíthatom, hogy irodánkat az Orbán-kormány idején semmilyen káros hatás nem érte Eörsi Mátyás ellenzéki tevékenysége miatt.")
A politikus egyébként néhány éve felhagyott az ügyvédkedéssel, és a peren kívüli egyezségek elősegítésére szakosodott mediátori irodát hozott létre Eörsi és Társai Kft. néven. Ám sem a cég, sem pedig a közvetítői tevékenység nem tudott Magyarországon gyökeret verni, így vállalkozása ma jószerivel vegetál. Arra a kérdésre pedig valószínűleg a 2006-os választások eredménye adja meg a választ, hogy Eörsi Mátyás folytatja-e azt a pályát, amelyet - több ismerője szerint - eddig polgárjogász édesapjának, néhai Eörsi Gyulának a szakmában jól csengő nevét viselve űzött hol több, hol pedig kevesebb sikerrel.
EÖRSI MÁTYÁS LEGUTÓBBI, 2004-ES VAGYONNYILATKOZATA - KIVONAT
INGATLANOK:
553 m2-es lakóház Budapest V. kerületében (50 százalékos tulajdonrész)
103 m2-es lakóház Budapest V. kerületében (100 százalékos tulajdon)
100 m2-es lakóház Budapest XI. kerületében (100 százalékos tulajdon)
120 m2-es lakóház Felsőszölnökön, hozzá 1 ha + 1 ha kert, erdő (50 százalékos tulajdonrész)
50 m2-es üzlethelyiség Budapest VII. kerületében (100 százalékos tulajdon)
Készpénz-megtakarítás: 5,7 millió forint
Gépjármű lízingdíja: kb. 4,6 millió forint
Magánszemélyekkel szembeni tartozás: 9 millió forint
Parlamenti képviselőség melletti foglalkozás: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíró
Ebből éves jövedelme: kb. 900 ezer forint
Egyéb jövedelemszerző tevékenység: ingatlan bérbeadása, ebből éves jövedelme: kb. 4,5 millió forint | http://valasz.hu/itthon/az-ugyved-ordoge-12160/ | https://web.archive.org/web/20200214075535/http://valasz.hu/itthon/az-ugyved-ordoge-12160/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyved-ordoge | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-07-21 00:00:00 | [
"Eörsi Mátyás"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Eörsi és Társai Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség"
] | [] |
|
1,567 | A romlás virágai II. | - eltűnt milliók a Kereskedelmi és Hitelbankban -
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt május végén büntetőeljárást kezdeményezett az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) brókercégének vezetője ellen. A feljelentés egyetlen személy - Mozol Tamás korábbi megbízott vezérigazgató - ellen irányul, noha információink szerint a pénzintézetnél lefolytatott vizsgálat más vezető tisztviselők esetében is bűncselekményre utaló jeleket talált. Az igazgatóság korábbi elnöke, Yankson Edmund például közel százmillió forintot vett fel a cég házipénztárából, amellyel nem számolt el határidőre. Eközben különböző "kiemelt" ügyfelekkel (köztük a pénzintézet vezetőivel és ismert közéleti személyiségekkel) olyan vagyonkezelési szerződéseket kötöttek, amelyek később több száz millió forintos veszteséget okoztak a brókerháznak. A számlát a többségi tulajdonosok - a belga Kredietbank és az Irish Life biztosítóból álló konzorcium és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - állják majd, akik az elmúlt hónapokban nagytakarítást végeztek: kicserélték a pénzintézet felső vezetését, élén azzal az Erős János vezérigazgatóval, akit korábban a bankszektor egyik "csodagyerekének" tartottak szakmai hírneve, valamint kiterjedt politikai kapcsolatai miatt. Mára azonban ez a dicsfény megkopott, és egyre több jel mutat arra: a K&H-csoport tavalyi mérlegében mutatkozó több milliárd forintos veszteség kialakulásában jelentős szerepet játszik a bank felső vezetésének az a sajátos szakmai magatartása, amelynek jegyében részben saját zsebre dolgoztak, részben pénzelték a mindenkori hatalmi elitet.
1997. áprilisának egyik napján, a késő esti órákban Erős János fontos telefont kapott az ÁPV Rt.-ből. A vonal másik végén egy izgatott hang azt közölte: "jön az ING". Ez a mondat pedig azt jelentette, hogy a privatizációs szervezet másnapi igazgatósági ülése - ahol az ország második legnagyobb kereskedelmi bankjának eladásáról döntöttek - kellemetlen meglepetéssel szolgálhat a bankvezér számára. A késő éjszakai telefonig úgy tűnt, a játszma sima lesz, és csak azok a külföldi befektetők versenghetnek a bankért, akik "közel álltak a menedzsment szívéhez". Ez pedig a Bank of Ireland, illetve a Kredietbank és az Irish Life konzorciuma voltak.
Eddig az áprilisi napig a döntéshozók már több egyeztetést tartottak arról, hogy milyen formában magánosítják a pénzintézetet. A végső változat szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mint pénzügyi befektető 30 millió dollár értékben alárendelt kölcsöntőkét nyújt a banknak, amelyet az később tulajdonviszonyt megtestesítő részvényekre válthat át. Az alaptőke tíz százalékát kitevő, egymilliárd forint névértékű részvénycsomagot pedig olyan szakmai befektetőnek értékesítik, amely emellett legalább 30 millió dollár értékben tőkeemelést is vállal. Jelentkező volt bőven: a bank által megbízott privatizációs tanácsadó, a Deloitte & Touche forrásaink szerint közel negyven befektetőt hajtott fel, amelyek között azonban "hajmeresztő nevek" (például argentin és új-zélandi bankok) is voltak. Az úgynevezett pre-kvalifikációs eljáráson végül hatot (Bank of Ireland, a holland ING, a portugál Eureko-csoport, a német Westdeutsche Landesbank, a Signal Biztosító és a Kredietbank-Irish Life páros) találtak érdemesnek arra, hogy ajánlatukkal komolyabban is foglalkozzanak. Viszont komoly szakmai ellentétek alakultak ki a döntéshozók között amiatt, hogy a bank eladására kiírt zártkörű pályázatra mennyit hívjanak meg közülük. A Bank of Ireland és a Kredietbank-Irish Life páros biztos befutónak tetszett, miután ez a két befektető hajlandó volt a minimálisan meghatározott 30 millió dollárnál nagyobb tőkeemelésre, és azt ígérték, hogy a pénzintézetet regionális terjeszkedésük "zászlóshajójává" teszik. A jegybank ellenben a Magyarországon komoly terjeszkedési terveket dédelgető holland ING-csoport meghívása mellett is kardoskodott, amely kétségtelenül a legnagyobb névnek számított a listán. Bár egyes forrásaink szerint "ajánlata sem szakmai, sem pedig pénzügyi szempontból nem emelkedett ki a mezőnyből", a jegybank álláspontja szerint a holland befektető volt az egyetlen a pályázók között, amelyik a térségben - a kiválasztási szempontok között előkelő helyre sorolt - regionális tapasztalatokkal is rendelkezett, s ezért "semmiképpen nem lehetett a másik kettő mögé sorolni".
Fordított köpönyeg
A vitának, ami még az ülés előtti napon is tartott a jegybank és a privatizációs szervezet között, végül a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter vetett véget. Forrásaink szerint "Medgyessy Péter sokáig hajlott arra, hogy a jegybank álláspontját támogassa", azaz az ING-vel együtt három jelentkezőt hívjanak meg a K&H privatizációs pályázatára. És bár "olyan befektetőt még nem láttunk, aki azt mondja a privatizációt levezénylő menedzsmentnek, hogy ki lesz rúgva", azt azonban tudni lehetett, hogy a hollandok nem tartanák meg Erős Jánost a bank élén, míg a másik két befektető "benyelte a menedzsmentet, mint kacsa a nokedlit". Az esti telefonig úgy nézett ki: a küzdelem első menete eldőlt, és az ING is ringbe szállhat a pénzintézetért. Reggelre azonban a Pénzügyminisztérium (PM) "fordított egyet a köpönyegen" és mégis az ÁPV Rt. által támogatott javaslat mellé állt, amely szerint csak két befektetőt hívnak meg a pályázatra, az ING-t pedig nem. Ez végeredményben egybevágott a menedzsment, illetve Erős János akaratával.
Mindez azonban csak az ÁPV Rt. igazgatóságának reggel 9 órakor kezdődő ülésén derült ki. A jegybankban olyannyira nem voltak tudatában a változásnak, hogy forrásaink szerint Surányi György az ülés előtt telefonon megerősítette az ÁPV Rt. elnökének, Kovács Árpádnak, hogy "az MNB egyetért a PM álláspontjával". Így aztán Karvalits Ferenc ügyvezető igazgató, aki az ülésen a jegybankot képviselte, döbbenten látta, amint Kovács Árpád a pénzügyi tárca egyetértésével csak két befektető meghívását javasolja az igazgatóságnak. Amikor ezt fennhangon számon kérte, Kovács Árpád azzal utasította vissza, hogy az "előbb beszéltem Surányival, és tudomásom szerint az MNB a PM-et támogatja". Erre a jegybank képviselője az ülésen résztvevő forrásaink szerint azt válaszolta, hogy "nem tudom, Ön kivel beszélt, de a kezemben lévő hivatalos álláspont három befektető meghívását tartja kívánatosnak".
Ez azonban akkor már nem sokat ért. Az ÁPV Rt. igazgatósága azt a változatot szavazta meg, amely szerint csak az első két jelöltet hívják meg a pályázatra. Ez a mozzanat később jelentős szerepet játszott abban, hogy az MNB kivonult a bankprivatizáció további menetéből, és többet nem küldött képviselőt az ÁPV Rt. igazgatósági üléseire.
Darázsfészek
Erős János viszont látványos győzelmet aratott a jegybank elnökével szemben, és úgy tűnt: csillaga magasabban áll, mint valaha. (A Magyar Hírlap még "Az év emberének" is megválasztotta őt.) A K&H Bankot olyan befektetőnek értékesítették, amelyet forrásaink szerint ő maga is szívesen látott, a privatizációt pedig az év sikersztorijaként tálalták. Nem utolsósorban azért, mert a győztesként befutó belga-ír konzorcium a tízszázalékos részvénycsomagot a névérték 567 százalékáért vette meg 1997 szeptemberében, és ez akkor új csúcsnak számított a bankok eladásának történetében. (A privatizációs aktushoz tartozott az is, hogy az EBRD - mint pénzügyi befektető - 30 millió dolláros alárendelt kölcsöntőkét nyújtott, amelyet később tőkévé alakítottak át.) Az új tulajdonosok azt is vállalták, hogy rövid időn belül 60 millió dolláros tőkeemelést hajtanak végre, amivel a bank jegyzett tőkéje a duplájára emelkedik. Arról azonban nem szólt a fáma, hogy ez a tőkeemelés csupán névérték körül (105 százalékon) történt, így a részvénycsomagot - forrásunk szerint - "végeredményben 125 százalékos árfolyamon adták el". Ez pedig messze nem számított kiugró eredménynek, különösen, ha a befolyt összeget összevetjük azzal a 74 milliárd forinttal, amit az állam korábban a K&H konszolidációjára fordított.
Az ÁPV Rt. azonban akkoriban abban volt érdekelt, hogy a bankok magánosítását sikerként mutassa be, és leszerelje azokat, akik az állami vagyon elkótyavetyélésével vádolták a privatizációs szervezetet. Bár szakmai körökben máig vita folyik erről, annyi bizonyos: a külföldi befektetők belépésével friss tőke került a bankba, és lehetőség nyílt arra, hogy a K&H letérjen arról a kényszerpályáról, ahol valamely szervezet "a követelések eladásából felszabaduló céltartalékokból él", miközben lemarad a piaci versenyben. Ez a helyzet azonban még sokáig nem változott, mert a külföldi tulajdonosok - részesedésük a tőkeemelések hatására 74 százalékra nőtt a pénzintézetben -, forrásaink szerint, "érthetetlenül puhák" maradtak a menedzsmenttel szemben, s csak akkor kezdtek neki a rendrakásnak, amikor 1998-ban a bank fontosabb mutatói mélyrepülésbe kezdtek.
Többen ennek a "puhaságnak" tulajdonították azt is, hogy szemet hunytak a dolgozói részvényekkel kapcsolatos "kavarás" felett. A privatizációs törvény értelmében, a magánosítás során, a részvények legfeljebb 15 százalékát a dolgozók kedvezményesen, féláron szerezhetik meg, a kedvezmény mértéke azonban személyenként nem haladhatja meg a mindenkor érvényes éves minimálbér másfélszeresét (ez akkor 306 ezer forint volt). A törvény azonban nem mondta ki egyértelműen se azt, hogy az ár meghatározása során a névértéket vagy a piaci értéket kell-e alapul venni, se azt, hogy a részvényeket hogyan kell felosztani a dolgozók között. A privatizáció során az volt az általános gyakorlat, hogy ezt a "belső allokációt" a menedzsmentre bízták, az állami tulajdonos jóváhagyásával. A K&H Bank esetében - hasonlóan a többi privatizált pénzintézethez - egy korábbi kormányhatározatnak megfelelően ötszázaléknyi részvényt osztottak fel a dolgozók között. Az igazgatóság úgy döntött: a részvények másfél százalékát a vezérigazgató kapja, egy-egy százalék jut a közel húsz felső és a középvezetőnek, míg a bank több ezer dolgozója osztozkodik a maradékon. Ráadásul itt a privatizációs törvény előírásait megsértve "a kedvezményeket összevontan kezelték", tehát azt nem személyre bontva számolták ki, hanem az összes dolgozóra, így tudomásunk szerint a menedzsment a számára kijelölt teljes részvénypakettet kedvezménnyel vásárolhatta meg. Ez Erős János esetében például azt jelentette, hogy a számára elkülönített 1,5 százaléknyi (300 millió forint körüli névértékű) részvénycsomagot 150 millió forint körüli összegért, amivel a bank egyik "legnagyobb kisrészvényesévé" vált. Ám ez az állapot nem tartott sokáig, ugyanis információink szerint a bankvezér az így megszerzett részvényeket már másnap értékesítette - 270 százalékos árfolyamon - a bank tulajdonában álló K&H Brókerháznak. Erős János tehát egy nap alatt tett szert 660 millió forint körüli árfolyamnyereségre (bár ezt az összeget a húszszázalékos nyereségadó némileg csökkentette). Tudomásunk szerint a menedzsment több más tagja is hasonlóan cselekedett, mivel szerintük "ez része volt a felső vezetők premizálásának, amely a sikeres magánosítás levezényléséért járt". A menedzserek ilyen típusú javadalmazására valóban akad példa Magyarországon és külföldön egyaránt, itt azonban a kedvezmény alkalmazásán túl azzal is megsértették az "etikettet", hogy a részvényvásárláshoz szükséges pénz egy részét - tudomásunk szerint hitel formájában - maga a bank biztosította. Erre egyik forrásunk azt mondta, "ilyet nem illik Európában csinálni", nem véletlen, hogy az EBRD, mint újdonsült tulajdonos fél évvel később egy nemzetközi jogi irodát is megbízott a tranzakció körülményeinek vizsgálatával. Ennek eredménye máig nem ismert a nyilvánosság előtt, de a bankhoz közelálló forrásaink szerint végül "azért nem lett belőle balhé", mert a szakvélemény szerint a törvények nem fogalmaznak egyértelműen. (Hogy a belső elosztás módját végül a PM vagy az ÁPV Rt. hagyta-e jóvá, arról ma sem lehet pontos információt szerezni, a két szervezet ugyanis a felelősség kérdésben egymásra mutogat.)
Sokak szerint a dolgozói részvények kérdése mind a mai napig "olyan darázsfészek" a privatizációban, amibe senki nem akar belenyúlni. Bár többek között a K&H ügyével kapcsolatban Szabó Iván korábbi pénzügyminiszter 1998. március 10-én interpellált is az akkori privatizációs miniszterhez, Csiha Judithoz, a semmitmondó írásos választ - amely szerint "a jogszabályban meghatározott kedvezmények különböző módjai, illetve annak formái korábban sok vitára adtak okot, ezért annak gyakorlatát vizsgálta a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyész, és az ÁPV Rt. Felügyelő-bizottsága is. Törvénysértést e terülten nem tapasztaltak, de eltérő álláspontot fejtettek ki..." - elfogadta. A legmarkánsabb véleményt ebben a kérdésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fogalmazta meg, amely néhány privatizációs tranzakciónál (Fórum szálloda, Hungária szálloda) vizsgálta a dolgozói részvények adásvételét, és annak gyakorlatát törvénysértőnek találta. Megállapította többek között, hogy "az egyik dolgozó által fel nem használt kedvezmény a másik munkavállaló kedvezményét a törvényes maximum felett nem növelheti." Ezzel a Legfőbb Ügyész állásfoglalása is egyetértett, s végül a vita nyomán szigorítottak a dolgozói részvényvásárlás szabályain. Mindez azonban a K&H Bank menedzsmentjét már nem érintette. Ők "a kasszától való távozásuk után" egy speciális vagyonkezelési szerződés keretében saját brókerházukra bízták az "ölükbe pottyant" pénzt. Arra a brókerházra, amely a történet végkifejletében kulcsszerepet játszott, és döntő részben hozzájárult a bankvezetés bukásához.
Bűn, cselekmény
A hivatalos nyilatkozatok szerint a bankcsoport tavalyi, 4,4 milliárd forintos konszolidált veszteségének jelentős részét a brókerház tevékenysége okozta. Ugyanakkor a helyzetet belülről ismerők szerint az ügy ennél jóval árnyaltabb, ugyanis sok esetben "a bank veszteségeit is a brókerrel nyelették le". Az mindenesetre biztos, hogy tavaly csak a brókerház kétmilliárd forint körüli veszteséget könyvelt el. Ennek jelentős részét - számítások szerint közel 800 millió forintot - azok a tőke- és hozamgaranciával kibővített vagyonkezelési szerződések okozták, amiket csak bizonyos "kiemelt ügyfelekkel" kötöttek. Ebbe a körbe tartozott a K&H Bank szinte teljes felső vezetése és a szintén a csoporthoz tartozó Kvantum Bank néhány vezetőségi tagja is, akikkel a brókerház fix, éves szinten 35 százalékos hozamot biztosító portfoliókezelési szerződést kötött. A különlegesen kezelt ügyfelek között azonban nem csak banki vezetők, hanem "közéleti és médiaszemélyiségek" is voltak, például Pintér Dezső, a TV2 elnöke vagy Juszt László ismert tévériporter, Erős János gyermekkori barátja. Más közéleti szereplők, forrásaink szerint, igyekeztek háttérben maradni, azaz nem saját nevükön, hanem rokonok vagy barátok révén kötöttek szerződést a brókerházzal, és főként ennek tulajdonítható, hogy "gyakran felbukkantak ismert arcok a cég környékén". Ezeket a szerződéseket ugyan Erős János környezete úgy minősítette, mint közönséges brókerházi "termékeket", azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint az ilyen mértékű garancia "alapvetően ellentétes a piaci folyamatokkal és a befektetési szolgáltatás törvényi elveivel". A "hozamgaranciás szerződések" okozta veszteségből közel 500 millió forintra rúgott az az összeg, amit az azóta eltávolított vezetők tettek zsebre. Bár kérdésünkre a korábbi menedzsment több tagja úgy nyilatkozott, hogy a garantált hozamot nem vette fel és a szerződést is megszüntette (Erős János például tavaly júniusban), ennek ellentmondani látszik az a tudomásunkra jutott tény, miszerint a tulajdonosok azóta is többükkel egyezkednek arról, hogy a pénznek legalább egy részét fizessék vissza.
Bár forrásaink szerint a brókerház "vesztét elsősorban a hozamgaranciás szerződések okozták", az ÁPTF által tavaly novemberben elrendelt vizsgálat - információink szerint - ennél súlyosabb eseteket is feltárt. Számos portfóliókezelési szerződést az ügyfelek alá sem írtak, ennek ellenére előfordult, hogy a garantált hozamot a cég kifizette. Ennél is kacifántosabb, hogy a brókerház több munkatársa - köztük tudomásunk szerint Yankson Edmund, az igazgatóság korábbi elnöke - előleget vett fel a házipénztárból, amivel azonban nem számoltak el a cég belső szabályzatában előírt öt napon belüli határidőre. Tavaly például csak az elnökhöz közvetlenül és közvetve kötődő előlegfelvételek összege megközelítette a százmillió forintot, az elszámolás határideje pedig többször meghaladta a három hónapot is. A brókerház "lakáshitelezéssel" is foglalkozott, noha ez a törvényi előírások szerint összeférhetetlen az alaptevékenységgel. 1998-ban két ügyfelüknek 12 darab váltó ellenében több éves lejáratra, összesen 67 millió forint értékben hitelt nyújtottak, s ezen az ügyfelek lakást vásároltak. További bonyodalmat okozott az, hogy 1997 és 1998 őszén TVK-, illetve Vértesi Erőmű-részvények adásvételére egy olyan "fantomcéggel" kötöttek szerződést, amelyet a cégbíróság abban az időpontban még nem jegyzett be, és a bejegyzést később elutasították. A polgári jog szerint ugyanis így a szerződés semmisnek minősült, ami félmilliárd forint veszteséget okozott a brókerháznak. Más forrás viszont ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy ezeknél az ügyleteknél a szerződő fél az aláírás időpontjában minden törvényben előírt cégbírósági irattal rendelkezett. Hogy ezen túlmenően még milyen ügyletekre kerülhetett sor a brókerháznál, azt valószínűleg már soha nem fogjuk megtudni, ugyanis manipulálták a számítógépes nyilvántartást is. Tudomásunk szerint a brókerház szerverének óráját több esetben átállították, és visszamenőleg, korábbi időpontokra rögzítettek adatokat.
A felsoroltak ügyek felvetik a bűncselekmény gyanúját, ami miatt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) - miközben a brókerházat rekordösszegű, ötmillió forintos bírsággal sújtotta - május 21-én feljelentést tett a rendőrségen. Ez azonban furcsamód csak egyetlen személy, a brókerház korábbi vezérigazgatója, Mozol Tamás ellen irányul, noha forrásaink szerint "naivitás lenne azt gondolni, hogy egyetlen személy képes ekkora kárt okozni". (A Budapesti Rendőr-főkapitányságra, röviddel lapunk zárta előtt érkezett meg a feljelentés, de arról egyelőre nem adtak információt, hogy a nyomozást a vezérigazgató vagy pedig ismeretlen tettesek ellen indítják-e meg.) Az általunk megkérdezett jogi szakértők ezzel kapcsolatban azt állítják: ezek az ügyletek felvethetik a cég igazgatóságának és felügyelő-bizottságának felelősségét is, illetve azt, hogy az anyabank vezetőinek volt-e tudomásuk a brókerháznál zajló eseményekről?
Adják a bankot
Ami biztos: a brókerház mögött többnyire ott állt a K&H Bank, amely egyébként is előszeretettel használta leányvállalatait különféle "trükkökre". Ezekben fontos szerepet játszott a brókerházzal összevont - ám önálló banki jogosítványokkal rendelkező - Kvantum Bank is. Utóbbit sokáig "hiteltemetőnek" használták, ahová a K&H Bank korábban befagyott rossz követeléseit helyezték ki. 1997-ben azonban úgy döntöttek, hogy ezt a tevékenységet önálló vállalatra (Kvantum Követeléskezelő Rt.) bízzák, a pénzintézetet pedig befektetési bankká alakítják át. Az akkori menedzsment éppen egy kockázati tőkealap létrehozásán dolgozott, amikor a tulajdonosok hirtelen ismét stratégiát váltottak. "Az a döntés született, hogy a bank rövid távon megtérülő befektetésekben helyezi el a pénzét, azaz a tőkepiacokon játszik tovább" - mondta egy, az eseményeket közelről figyelő személy. Ekkortól fogva nem is volt valódi kereskedelmi bank, hiszen nem folytatott hitelezési tevékenységet, csak "ültek a pénzen, amit a bankközi piacon helyeztek ki". Ennek oka forrásunk szerint az volt, hogy arra a pillanatra - 1999. január elsejére - vártak, amikortól a pénzintézetek teljes körű tőzsdei műveleteket végezhetnek. Egy akkori koncepció szerint, a brókerházzal karöltve, a tehetősebb ügyfeleket célozták volna meg, akiknek nemcsak hagyományos banki termékeket (például számlavezetés, hitelezés), hanem befektetési szolgáltatásokat is kínáltak volna. Ezzel azonban a belga tulajdonosok nem értettek egyet, ezért, tudomásunk szerint már tavaly tárgyalások folytak svájci és izraeli befektetőkkel arról, hogy a két céget eladják, és egy önálló, úgynevezett private bankká alakítják át. Mások viszont úgy vélik, hogy a Kvantum Bank legnagyobb értékét a banki jogosítvány jelentette, amire "Erős János csapata vetett szemet". Szerintük ezért tárgyaltak más befektetőkkel, jóllehet a belga tulajdonos is rendelkezett Svájcban hasonló tevékenységet folytató leánybankkal.
A Kvantum Bank mindenesetre "szoros szimbiózisban élt" a brókerházzal, amit az is mutat, hogy a pénzintézetnek mindössze hét hitelügylete volt, főként olyan ügyfelekkel, akik egyúttal a brókerház ügyfélkörébe is tartoztak. Bár forrásaink szerint a két cég között "komoly szakmai ellentétek feszültek", ez nem gátolta meg őket abban, hogy kihasználják az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ennek ékes példái voltak az úgynevezett "háromlábú ügyletek", amelynek segítségével kikerülhették az úgynevezett kötelező jegybanki tartalékot. Ennek receptje a következő: a bank az ügyféltől nem betétet fogadott el, hanem állampapírt kínált megvételre. Ezt az ügyfél - egy határidős szerződéssel - azonnal értékesítette a brókerháznak, amit az a határidő lejárta után ismét eladott a banknak. Ez a technika szakértők szerint lényegében egyenértékű a banki betéttel, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben nem kell a jegybankban lekötni az úgynevezett kötelező tartalékot, ami igen alacsony (3-4 százalékos) kamatozású. Hasonlóan elmés volt az a trükk, amit a hitelezés során alkalmaztak. Az ügyfél - például ingatlanfedezet mellett - hitelt vett fel a Kvantum Banktól, a felvett összeg többségét pedig rögtön átadta vagyonkezelésre a brókerháznak, amely arra tőke-, esetenként pedig hozamgaranciát is vállalt.
Számlaegyenleg
Forrásaink szerint a belga-ír tulajdonosok először 1998 őszén szembesültek azzal, hogy "pöcse van a menyasszonynak", azaz az általuk vásárolt pénzintézet jóval rosszabb állapotban van, mint ahogy az a privatizáció előtt látszott. (Lásd erről keretes interjúnkat a Kredietbank nemzetközi igazgatójával.) Bár magát a K&H Bankot öt nagy nemzetközi könyvvizsgáló cég világította át, információink szerint a vizsgálatok a leányvállalatokra csak érintőlegesen terjedtek ki. A bajok először a parlamenti választásokat követő tőzsdei mélyrepülés idején kerültek felszínre, aminek következtében a korábban vállalt hozamgaranciák teljesíthetetlenné váltak. Bár az ebből fakadó veszteségeket szeptemberben a Budapesti Értéktőzsde határidős részvénypiacán egy merész húzással megpróbálták mérsékelni, ennek újabb bukás lett a vége. Végül jelentősen módosítani kellett azt az előzetes üzleti tervet, ami a bankcsoport számára 1998-ra 3,5 milliárd forintos nyereséget irányzott elő.
Az addig ünnepelt Erős János alatt pedig hirtelen "inogni kezdett" a vezérigazgatói szék. Miután "az élet az istennek sem akart az üzleti tervhez igazodni", a belga tulajdonosok, Pavel Strand személyében (aki addig a Kredietbank cseh érdekeltségét vezette) "komisszárt" küldtek mellé. Egy ilyen lépés minden menedzser számára "komoly jelzésnek minősül", hát még egy olyan ember számára, aki vezetői pályafutása során azt szokta meg, hogy döntéseit egy személyben hozza, és azokért - mint korábban láttuk - senkinek nem tartozik elszámolással. 1998. november 11-én Erős János önként lemondott vezérigazgatói tisztségéről, ám a tulajdonosok - értékelve a privatizáció során nyújtott "segítséget" - nem száműzték a bankból, a felügyelő-bizottság tagja lett. Erről a posztjáról idén tavasszal, a bank éves rendes közgyűlésén mozdították el, amikor egyértelműen kiderült: a K&H bankcsoport tavaly nemhogy a módosított üzleti tervet nem teljesítette, de súlyos - 4,4 milliárd forintos - veszteséget könyvelhet el. A tulajdonosok pedig nem csak a mérlegekben mutatkozó mínusz miatt "fizetnek, mint a katonatiszt", hanem a "naivságukért" is, amiért közel egy évig hagyták félrevezetni magukat egy olyan ember által, akinek forrásaink szerint a "hatalom jóval többet számított, mint a banküzemtan".
Négyszemközt
- Herman Agneessens-szel, a belga Kredietbank nemzetközi ügyekért felelős igazgatójával -
- A K&H Bank részvényeinek megszerzése után nem váltották le a menedzsmentet, noha ez Magyarországon a privatizált bankoknál esetében bevett gyakorlat volt. Miért?
- Mindenütt a világon, ahol részesedést szerzünk egy bankban, megpróbálunk együtt dolgozni a korábbi menedzsmenttel. Ennek oka, hogy szerintünk a helyi vezetők jobban ismerik az adott országra vonatkozó piaci viszonyokat, az ügyfeleket és a bankot, mint mi.
- Miért váltották le nemrégiben mégis a bank csaknem teljes felső vezetését?
- Ennek számos oka van, de legfőképpen az, hogy eltértek a stratégiai elképzeléseink és az a mód is, ahogyan ezeket a célokat akartuk megvalósítani. Ennél többet nem mondhatok, mert ez bank- és üzleti titkokat sértene, bár azt jelezném: egyáltalán nem voltunk elégedettek azzal, ahogyan a korábbi menedzsment próbálta végrehajtani a stratégiai elképzeléseinket.
- Volt-e tudomásuk a privatizáció során megszerzett dolgozói részvények felosztásának módjáról és egyetértettek-e azzal?
- Nem, előzetesen nem volt tudomásunk a felosztás módjáról. Amikor átvettük az irányítást, felkértünk egy neves és független nemzetközi jogi irodát Budapesten, hogy vizsgálja meg a tranzakció körülményeit. A vizsgálat azt állapította meg: minden jogszerűen történt és rendelkeztek a szükséges engedélyekkel is. A menedzsment egyébként az igazgatóság jóváhagyásával járt el ebben az ügyben, amelyben akkor mi még nem képviseltettük magunkat.
- A dolgozói részvények felosztásának módja szerepet játszott a menedzsment leváltásában?
- Ha egy-másfél évvel később emiatt váltottuk volna le őket, akkor meglehetősen lassúak lennénk. Tény, hogy a vizsgálatot követően beszéltünk velük erről, és azt mondtuk: hiába volt minden törvényes, ezek a módszerek nem férnek össze azokkal az etikai normákkal, amelyeket a Kredietbankban, illetve a hozzá tartozó érdekeltségekben követendőnek tartunk. Ezt a kérdést abban a reményben zártuk le, hogy ilyen etikailag kifogásolható ügyek nem fordulhatnak elő többet.
- Volt-e tudomásuk arról, hogy a bank menedzsmentje a dolgozói részvényeket hitelből vásárolta meg, a tranzakciót követően pedig vagyonkezelési szerződéseket kötöttek a brókerházzal?
- Ugyanúgy nem tudtunk erről, ahogyan a dolgozói részvények felosztásának módjáról sem. A vagyonkezelési szerződésekről csak egy tavaly ősszel elvégzett belső vizsgálat során szereztünk tudomást.
- Ez hogyan történhetett? Hiszen ekkor már egy éve a bank tulajdonosai voltak.
- Igen, de azt el kell ismerni, hogy a leányvállalatokra nem fordítottunk kellő figyelmet. Amikor pedig a belső vizsgálat feltárta a hozamgaranciás szerződések létét, a menedzsment azt állította: ez Magyarországon bevett banki, illetve brókerházi gyakorlat, és piaci hátrányt okozna, ha nem alkalmaznák ezt a módszert. Ekkor megbízást adtunk egy külső cégnek, hogy derítse ki, valóban így van-e ez. Azt a választ kaptuk, hogy igen, számos bank csinálja ezt a magyar piacon.
- A Kredietbank más érdekeltségeiben szokás ilyen szerződésekkel premizálni a menedzsmentet?
- Nem, egyáltalán nem.
- Igaz az, hogy a bank felső vezetésének eltávolításában ezek a szerződések döntő szerepet játszottak?
- Amint már mondtam, a döntő az volt, hogy a stratégiai célok megvalósítása nem a kellő ütemben és nem a kívánt módon zajlottak, de ezek a szerződések is szerepet játszottak a döntésünkben.
- A Kredietbank a napokban megkezdte a másik két tulajdonos kivásárlását. Esetleg az a szándék áll a lépés mögött, hogy a megszerzett részvények egy részét más befektetőnek adják tovább?
- Nem, erről szó sincs. Annyi igaz, hogy az EBRD részvényeinek a megvételéről tárgyaltunk, amiről a napokban írjuk alá a megállapodást. Ezzel megerősíthetjük azt a szándékunkat, hogy közép- és hosszútávon erőteljesen jelen kívánunk lenni a magyar piacon. Tudjuk, hogy nem könnyű "túlesni" egy privatizáción és alkalmazkodni az új tulajdonos elvárásaihoz, de mi hiszünk a bank vezetőinek és dolgozóinak felkészültségében. A Kredietbank terjeszkedni akar a térségben, ezért is vásároltuk meg a napokban a negyedik legnagyobb cseh bank részvényeinek 90 százalékát. A magyar piacon is az a célunk, hogy a legjobbak legyünk az univerzális bankok között, és mindent el fogunk követni azért, hogy ezt elérjük. A Kredietbank szakmai tudásával, etikai színvonalával és erős menedzsment-kontrollal a K&H Bank mögött áll majd, hogy ezeket a célokat elérje. Tudni kell azt is: ami ma történik a bankban, annak semmi köze ahhoz, ami egy évvel ezelőtt történt. Az már a múlt. | http://es.fullnet.hu/9923/riport00.htm | https://web.archive.org/web/20060520144227/http://es.fullnet.hu/9923/riport00.htm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-romlas-viragai-ii | Élet és Irodalom | hungarian-news | 1999-06-11 00:00:00 | [
"Erős János",
"Juszt László",
"Mozol Tamás",
"Pintér Dezső",
"Yankson Edmund"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,568 | REPTÉRI KLIKKEK | Bódis András / 2005.07.21., csütörtök 12:13 /
A Budapest Airport Rt. ugyan még idén tulajdonost vált, a reptéri informatika működtetőit, azaz a kormányfő és az MSZP-pénztárnok környezetéhez bekötött cégeket biztonsági okokból nemigen lehet lecserélni. Új befektető, régi adatgazdák - privatizáció magyar módra.
Milyen tevékenységekre, beszerzésekre, szolgáltatásokra kötött szerződést az elmúlt két évben a Budapest Airport (BA) Rt. az IFS Hungary Kft.-vel, a Trendex Holding Rt.-vel, illetve a MIS Consulting Rt.-vel? - vonta kérdőre lapunk öt hete a Ferihegyi repülőteret üzemeltető (ma még állami) cég illetékeseit. A tőmondatos felelet múlt péntekre érkezett meg: "a privatizáció miatt sajnos nem tudunk érdemben reagálni a kérdéseikre". Úgy tudjuk, valóban létezik egy titoktartási megállapodás, amelyet a privatizációs pályázatra jelentkező befektetők mellett a BA Rt. is ellenjegyzett, ám továbbra sem tűnt egyértelműnek, mi köze is van a fenti kérdésnek a magánosítási folyamathoz. A titkot végül a reptércég egyik felső vezetője oldotta fel a Heti Válasznak. "Ha valaki reptéri céget vesz, beleül a készbe, már ami az informatikát illeti. Az adatgazdák kirúgása, a vállalatirányítási rendszer felborítása ugyanis káoszt idézne elő" - állítja forrásunk.
A BA Rt. igazgatósága először 2002 decemberében szembesülhetett az informatika új kihívásaival. "Jelen előterjesztés célja, hogy megoldási javaslatot tegyen egy új, integrált vállalatirányítási rendszer gazdasági moduljainak gyorsított bevezetésére (...) a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében" - olvasható az akkoriban a mai kormányfő anyósa, Apró Piroska által vezetett testület elé tárt dokumentumokban. Bár az igazgatósági üléseken - a birtokunkban lévő jegyzőkönyvek és szakértői jelentések szerint - példátlan vita kerekedett az integrált vállalatirányítás mibenlétéről, alig két hónap múlva felszállt a füst. A győztes (alvállalkozói minőségben) az a 2000 májusában alakult, svéd anyacéggel megáldott IFS Hungary Kft. lett, melynek élén Weiszbart Zsolt - egy Puch Éva nevű hölgy párja - áll. Történelmi tény: Puch Éva közös családfán szerepel Puch Lászlóval, a Magyar Szocialista Párt pénztárnokával, ráadásul 2001-ig ugyanabba a Baranya megyei faluba (Lánycsók) volt bejegyezve a lakcíme, ahol egykor a szocialista politikus született s ahol ma is takaros otthont, illetve présházat tart fenn.
Kérdésünkre - Oda hatott-e Puch László, hogy a BA Rt. IFS-felhasználóvá váljék? - Weiszbart kitérő választ adott, de biztosította a kétkedőket: "az IFS-t a világ vezető megoldásaként tartják számon, többek között a stockholmi és az oslói repülőtéren is a mi szoftverünket használják". Hála - többek között - a BA-megrendelésnek, az IFS Hungary nettó árbevétele a 2002-es 178 millióról tavaly már 764 millió forintra szökött, ami példátlan siker egy frissen a magyar piacra lépő cég esetében.
Az integrált vállalatirányítás kiteljesítése után következhet egy másik, az úgynevezett műszaki-karbantartási irányítási rendszer, az AODB/RMS bevezetése Ferihegyre. Legalábbis erre utal, hogy a BA Rt. márciusban meghirdette, majd visszavonta, de - tudomásunk szerint - még a privatizációs folyamat lezárulta előtt újra meg kívánja hirdetni a vonatkozó pályázatot. Mindezt a nemzetbiztonsági szempontból fontos beszerzések szabályairól szóló 143/2004. számú kormányrendelet hatálya alatt - így ugyanis legálisan, felsőbb érdekekre hivatkozva lehet csökkenteni az ajánlattevők számát. Piaci pletykák szerint a legnagyobb eséllyel az Eclipse cégcsoport valamelyik egysége indulhat. E gyanút csak erősíti, hogy az Eclipse Informatikai Rt. felügyelőbizottságában helyet kapott az a Tuller András, aki a cargobázis ügyében (Heti Válasz, 2005. február 24.) már képviselte a BA Rt.-t. Egy ilyesfajta beszerzésnél az sem lehet mellékes - állítják forrásaink -, hogy a másik Eclipse-érdekeltségben, az Eclipse Assets Management Kft.-ben társtulajdonos Hevesi Tóth Ferenc egyszer már "bizonyított": a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült - titkosszolgálati eszközök beszerzésére irányuló - ügyletet.
A szoftverek mellett a hardveroldalon is biztosította a jövőt a BA Rt. Az elmúlt hónapokban több tízmilliós monitormegrendeléshez jutott például a Trendex Holding Rt., melyben idén május 31-ig igazgatósági tag volt a Gyurcsány-érdekeltségeket szintúgy belülről ismerő Antalóczi Zoltán. A mai kormányfő már a KISZ-mamutként ismert Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolásakor együtt dolgozott Antalóczival, s később több cégébe (Altus Rt., Aldo Ingatlanfejlesztő Kft., ARK Vagyonkezelő Rt.) is befogadta - igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagként. A Trendex egy másik MSZP-s kötődésű reptéri lobbistához, Tatár Györgyhöz is közel került az évek folyamán. (A HVG információi szerint a Hollandiában és Magyarországon egyaránt honos vállalkozó korábban rendszeres nyugdíj-kiegészítést folyósított Grósz Károlynak.) A Tatár közvetett érdekeltségébe tartozó - és Jassó Mihály, az MSZMP valamikori budapesti első titkára felügyelőbizottsági tagságával működő - Tonlor Hungary Rt. 2003 végén két Trendex-céget is felvásárolt (Verticom 2002 Kft., West Trend Communication Kft.), a Zrínyi Nyomda Rt. vezető testületeiben pedig nemrégiben mind a Trendex, mind a Tonlor potentátjai tiszteletüket tették. A politika közeli nagyhalakat látva csak keveseknek tűnik fel, hogy a Hárskuti János BA-vezérigazgatóhoz köthető (lásd táblázatunkat), ugyancsak informatikában utazó MIS Consulting Rt. referencialistáján szintén előkelő helyen szerepel a Budapest Airport.
Úgy tudjuk, a Hárskuti-féle menedzsment e hét péntekig találkozik a reptércég kérőivel - afféle privatizációs egyeztetés gyanánt. Nekik talán elárulják, amiről a Heti Válasz olvasói hivatalos formában nem értesülhettek. Vagyis hogy milyen tevékenységekre, szolgáltatásokra kötött szerződést az elmúlt két évben a BA Rt. a Puch László rokonságához közel álló IFS-szel, a kormányfői holdudvarhoz sorolt Trendexszel és a Hárskuti számára nyilván nem ismeretlen MIS-szel.
HETVENÖT SZÁZALÉK - HETVENÖT ÉVRE
A Budapest Airport (BA) Rt. privatizációs pályázatának résztvevői augusztus 9-ig tehetik meg kezdő ajánlatukat a társaság 75 százalék mínusz egy szavazatot megtestesítő részvénycsomagjára. Az előminősítő szakasz után tíz lehetséges ajánlattevőt hívott meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. - köztük német, spanyol, dán, brit, ausztrál, török cégeket, illetve a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Euroinvest Rt. vezette konzorciumot. A tulajdonosváltással párhuzamosan a vagyonkezelési szerződést - amely alapján a BA az állami tulajdonú kifutópályákat, terminálokat üzemelteti - is módosítják majd. A megállapodás lejárta így határozatlan idejűről 75 évre szóló, határozott időtartamúra változhat. Ez példátlanul hosszú idő: a BA Rt.-re is pályázó dán Copenhagen Airports idén áprilisban 35 évre nyerte el két bolgár fekete-tengeri légikikötő üzemeltetési koncesszióját. A kormány mind gyakrabban használja a magánosítást támogató érvként, hogy az EU-tagállamok közül Portugáliában, Szlovákiában és Csehországban is folyamatban van a privatizáció. Arról kevesebbet szól, hogy a nagy európai reptér-üzemeltetők (Hollandiában a GDP 2,5 százalékát teljesítő Schiphol Group, az Aéroports de Paris vagy a frankfurti Fraport AG) mindeddig többségi állami vagy tartományi tulajdonban maradtak.
Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.
Konrád György a migrációról: megtörtént a kiábrándulás
Az író a Nyugat kezdeti naivitásáról, majd kellemetlen kiábrándulásáról beszélt.
Borbás Barna | 2015.10.31., szombat 10:00
Ezt válaszolta Orbán Viktor a belga diákok leveleire
Belga tanulók Orbán Viktornak fogalmazott és címzett menekültügyi panaszleveleket írtak a múlt héten. A kormányfő pedig válaszolt. Íme.
Kézdi Beáta | 2015.10.31., szombat 09:00
Két jelenet, amikor Orbán ellopta a show-t
Viccelődés a Juncker-pofonnal, a tudósítók megnevettetése – két jellemző pillanat a hétvégi EU-csúcsról.
Borbás Barna | 2015.10.31., szombat 08:00
Döbbenetes fotók
Képeken mutatjuk be a hét eseményeit.
Válasz.hu | 2015.10.30., péntek 19:15
Miért hagyják a downos gyerekeket a kórházban?
Október a Down-szindróma hónapja: mi most egy fotósorozattal és egy beszélgetéssel szeretnénk felhívni a figyelmet néhány nagyon fontos kérdésre.
Sümegi Noémi | 2015.10.30., péntek 16:50
Az osztrák kormány felfedezte magában a „kis Orbánt”?
A Der Standard című osztrák liberális lap online kiadásában csütörtökön megjelent cikkben „különböző Orbánokról” és „kis Orbánról” is írnak.
Kézdi Beáta | 2015.10.30., péntek 15:52 | http://valasz.hu/itthon/repteri-klikkek-12155/ | https://web.archive.org/web/20151031092726/http://valasz.hu/itthon/repteri-klikkek-12155/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repteri-klikkek | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-07-21 00:00:00 | [
"Antalóczi Zoltán",
"Gyurcsány Ferenc",
"Hárskuti János",
"Puch Éva",
"Puch László",
"Tatár György",
"Tuller András",
"Weiszbart Zsolt"
] | [
"Altus Zrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Eclipse Informatikai Rt.",
"IFS Hungary Kft.",
"MIS Consulting Rt.",
"Tonlor Hungary Rt.",
"Trendex Holding"
] | [] | [
"privatizáció"
] | [] |
|
1,569 | Fidesz: nagy biznisz a kormányzati negyed! | Fidesz: nagy biznisz a kormányzati negyed!
2007. május 02. 11:19 | Forrás: STOP
Cser-Palkovics András szerint az évszázad legnagyobb ingatlanbiznisze az,
ami a kormányzati negyed körül folyik. A Fidesz helyettes szóvivője úgy
véli: a háttérben a Gyurcsány-Szilvásy páros üzleti érdekei állnak. A
képviselő közérdekű állampolgári bejelentéssel fordult Kovács Tamás legfőbb
ügyészhez: vizsgálja ki, nem áll-e fenn a hűtlen kezelés gyanúja a
projekttel kapcsolatban.
A politikus a kormányzati negyeddel kapcsolatos terveket az évszázad
legnagyobb telekspekulációjának és ingatlan bizniszének nevezte. Láng
Balázs a kormányzati negyed kijelölt szóvivője szerint csupán a képviselő
minden szakmai alapot nélkülöző politikai akciójáról van szó.
Mint ismeretes a kabinet korábban már döntött arról, hogy a minisztériumok
nagytöbbségét a Nyugati pályaudvar térségében létesítendő központi
kormányzati negyedbe költözteti. Ez alól kivételt képez a Miniszterelnöki
Hivatal, mely jelenleg Földművelésügyi Minisztérium által használt épületbe
költözne át.
Cser-Palkovics szerint az már önmagában visszás, hogy épp a Miniszterelnök
nem akar az új negyedbe költözni, az pedig felháborító, hogy a
kormánypártok minden adandó alkalommal leszavazták a Fidesz indítványát a
tervezett negyed Állami Számvevőszéki vizsgálatának ügyében. A Fideszes
politikus szerint ráadásul Gyurcsány Ferenc és Szilvássy György egykori
KISZ-es beosztottjai kerültek a Kormányzati negyed projektjének főbb
irányító posztjaira. De a képviselő nem csak ezt, hanem egyáltalán az egész
projekt szükségességét is megkérdőjelezte.
Irreálisak a négyzetméter-árak
A Fideszes képviselő legfőbb ügyészhez címzett levelében utal egy, a
kormányzat által készített megvalósítási tanulmányra is, amelyben a leendő
negyeddel kapcsolatos fejlesztések várható költségvonzati szerepelnek.
Szerinte a dokumentumban megadott négyzetméter árak irreálisan magasak, és
a beruházás költségei mintegy száz százalékkal vannak a valós piaci árak
felett.
"Alaptalan találgatás"
Láng Balázs a kormányzati negyeddel kapcsolatban kijelölt szóvivő a STOP-
nak azt mondta, Cser-Palkovitcs csupán alaptalan találgatásokba
bocsátkozik. Hivatalosan feléjük eddig nem élt megkereséssel, vagy
vizsgálódási szándékkal. A szóvivő szerint ezek tisztán politikai
megnyilvánulások és kevés szakmai alapot tartalmaznak.
Az ügyészség elvileg vizsgálódhat az ügyben
Kolláth György alkotmányjogász szerint az ügyészségnek benyújtott közérdekű
bejelentés hatékony jogi eszköz, mivel ilyen esetekben, ha a közigazgatási
szerv talál valamiféle visszaélést, akkor hivatalból eljárást kell
indítania. Ellenkező esetben csak egy választ küldenek majd a bejelentőnek
arról, hogy nem látnak problémát.
Mint azt Kolláth megjegyezte: az ügyészség cselekvési ideje harminc nap, de
előfordulhat, hogy az ügy bonyolultsága miatt ez a határidő jócskán
kitolódik.
Ma döntenek róla
A kormányzati negyed finanszírozási formájával kapcsolatban egyébként ma
dönt a kabinet. A választható alternatívák között van a tisztán állami -
amely a szakemberek szerint valószínűleg elbukik -, egy magánbefektetői,
valamint két vegyes konstrukció. A győztes variáció vélhetően utóbbi kettő
közül kerül ki.
Szerző: HPG | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=129438 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-nagy-biznisz-a-kormanyzati-negyed | stop.hu | hungarian-news | 2007-05-02 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Szilvásy György"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés"
] | [
"Kormányzati negyed"
] |
|
1,570 | No szmoking | No szmoking
- a kiskunhalasi rendőrkapitány leváltásának története -
1999. július 20-án menesztették állásából Kastyják Jánost, Kiskunhalas rendőrkapitányát. A hivatalos indoklás szerint a halasi főzsaru több fórumon bírálta Bács-Kiskun megye rendőri vezetését, és hangot adott politikai nézeteinek. Ez pedig a rendőrök számára tilos. Az exkapitány azonban meg van győződve arról, hogy kirúgása mögött régi ellenfele, egy helyi nagyvállalkozó, Sepsi László áll, akinek üzleti tevékenységéről és kiterjedt politikai-rendőri kapcsolatairól átfogó jelentést írt feletteseinek. Ebben részletekbe menően ismertette vezető politikusok (Orbán Viktor, Torgyán József, Pintér Sándor) és különféle helyi üzleti körök szerinte kifogásolható találkozóit, valamint állítólagos pénzügyi kapcsolatait. Jelentéséből a helyi és az országos sajtó több alkalommal is közölt részleteket, és állításait eddig senki nem cáfolta. Riportunkban újabb elemeket ismertetünk az úgynevezett Kastyák-jelentésből, és megpróbáltunk annak is utánajárni: mi igaz belőle?
"- Na, mi újság, aranytökű barátom?
- Semmi különös.
- Látod, a Kastyi csak elszállt. Mi a kurva anyjának köllött erőlködnie? Ha tarcsa a pofáját, máig ott ülne a helyén. Mi a faszt ugrál még mindig?
- Ez az ő háborúja.
- Mondd meg neki, tarcsa a pofáját. Minek a tévényilatkozat. Le fogják csukni egy-két évre sikkasztásért meg csalásért... mi a kurva anyjáé nem ment nyugdíjba? Látod, én szép nyugodtan megvagyok nyugdíjasként.
- Azért a Kastyjáknak is van néhány dolog a tarsolyában.
- Van persze, néhány sörösüveg. Nem védi már a mundér becsülete.
- Miért, szerinted tisztességes volt az, amit csináltak vele?
- Hát figyelj, az biztos, hogy a Kastyi nagyon jó rendőr volt. Tényleg kár érte. Nem kellett volna erőlködnie, és akkor most ülhetne a picsáján, nem fájna a feje. Mert szerinted mi a fasz van neki? Az a kommunista ügyvédvizsga?
- Van azért egy büntetőbírói szakvizsgája is. Bár, ahogy én ismerlek, ha valakivel kiszúrsz, akkor meg utána nem győzöd segíteni.
- A faszomat. A Kastyinak én nem segítek. Na, majd hívlak."
A fenti beszélgetés Sepsi László kiskunhalasi nagyvállalkozó és Posztobányi László helyi újságíró között zajlott le 1999. augusztus 25-én telefonon, tanú jelenlétében. A párbeszédet az újságíró alig félórával a kagyló letétele után rögzítette írógéppel. Ekkorra már több mint egy hónap telt el azóta, hogy Gergényi Péter Bács-Kiskun megyei főkapitány felmentette tisztségéből dr. Kastyják Jánost, Kiskunhalas rendőrkapitányát. A leváltás felbolydította a várost, mert többek meggyőződése szerint Kastyják menesztése mögött az országosan ismert dohány-nagykereskedő, Sepsi László (éveken át sikertelen) akciója állt. A szállongó híreket maga Sepsi is erősítette a fent idézetthez hasonló kijelentéseivel és beszélgetéseivel. A rendőrség hivatalosan ugyan többször is cáfolta, hogy a városi kapitány menesztése mögött politikai okok állnának, ám Kiskunhalason mind a mai napig makacsul tartja magát a vélekedés: a kapitány kirúgása mögött a két férfi múltban gyökerező konfliktusa áll.
Állatállomány
"Sepsi Lászlót 1978-ban ismertem meg, amikor vele szemben betöréses lopások miatt folytattunk nyomozást" - így kezdődik az a rendőri jelentés, amelyet Kastyják János kiskunhalasi rendőrkapitány 1998. október 22-én tett le felettesei asztalára. A jelentés később a Világgazdaság birtokába jutott, és a lap 1999. május 20-án Kastyják ügy az ORFK előtt címmel megjelent cikkében - amely később a kapitány fegyelmijének alapját képezte - olyan részleteket közölt belőle, amelyekben főként Sepsi politikai kapcsolatairól esett szó. Kastyják ugyanis többek között azt írta meg, hogy a dohány-nagykereskedő Sepsi László az 1994-es választások előtt Kiskunhalason fogadta Torgyán Józsefet és Orbán Viktort, támogatta a kiskunhalasi fideszes és kisgazda országgyűlési képviselők kampányát, valamint a Fidesz országos kampányát is, "Sepsi köreiből származó információ szerint 40 millió forintos nagyságrendben". A jelentés kitért egy, az 1998-as parlamenti választások előtti kiskőrösi kampánygyűlésre, ahol "a társaságban a megye vezető olajmaffiózói voltak". Ezen a találkozón rövid ideig jelen volt a leendő miniszterelnök is, amikor is "az olajosok támogatásukról biztosították Orbán Viktort". A Fidesz első embere a jelentés szerint "rendszeresen jár Sepsi halasi tanyájára lovagolni. Sepsi egyik lovásza a mai napig úgy tudja, hogy a jelenlegi lóállományból egy állat az Orbán család tulajdona". A feljegyzésben ugyanakkor utalások találhatók arra is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter felesége közvetett úton szintén üzleti kapcsolatban állt a dohány-nagykereskedővel, "aki tüntetőleg emlegette a rendőri vezetőkhöz fűződő kapcsolatát Kiskunhalason". A jelentés a következőképpen zárult: "1998. augusztus elején pesti informátorom jelezte, hogy Sepsi a belügyminiszternél járt a leváltásom ügyében. Ezt az információt más oldalról Bács megye rendőrfőkapitánya megerősítette."
A feljegyzést Kastyják elmondása szerint azért írta, hogy "védje magát a kirúgástól, és felhívja felettesei figyelmét Sepsi László üzelmeire". Miután hetekig nem történt semmi, a halasi főzsaru kihallgatást kért Orbán Péter országos főkapitánytól. 1998. november 6-án nyugdíjazásáról kapott értesítést a 45 éves Kastyják János.
Betörés a piacra
De ki is Sepsi László, akinek az üggyel kapcsolatban annyiszor felemlítik a nevét? A Tázláron született lakatos régi ismerőse a rendőrkapitánynak: Kastyják nagy értékű vegyszerlopás miatt nyomozott utána, és a hetvenes évek végén több mint két évre börtönbe is zárták. Később betörés és gépkocsilopás miatt nyomoztak ellene. Sepsi Lászlót többen olyan emberként említik, aki "akaratos, nem tűri, ha ellentmondanak neki".
Sepsi a rendszerváltást követően a dohányüzletben szerzett magának óriási vagyont. Cége, a Sepsiker 1993-ban 13 milliárdos nettó árbevételével robbant be az üzleti köztudatba. Forgalma két év múlva húsz-, 96-ban pedig már harmincmilliárd forintra növekedett (lásd Sepsi sikerei című külön írásunkat). A Budán élő milliárdos nagykereskedő már az első sikeres üzleti év után helyet követelt magának Kiskunhalas közéletében. Támogatta a helyi kézilabdacsapatot, és segítséget nyújtott az egyik városi gimnázium kollégiumának felépítéséhez. Szeretett volna bekerülni a helyi öregfiúk focicsapatába is, de Kastyják, aki tagja volt a csapatnak, kijelentette: "nekem egy bűnöző ne rúgjon a lábamba". Városi közéleti bálok szponzorálására is tett ajánlatot, de sem a rendőrkapitány, sem Tóth Zoltán polgármester nem kért a nagykereskedő pénzéből. Sepsi ekkor több nyilvános helyen kijelentette: addig nem nyugszik, amíg két ellenfelét el nem távolítja a városból.
1993-ban Sepsi László megvásárolta a Halasi Tükör című újságot. Földi Lajos alapító-főszerkesztő elmondása szerint Sepsi tőkeerős vállalkozóként kívánta a lapot segíteni, ám később kiderült, "egyetlen célja volt a lap megvásárlásával - Kastyják János rendőrkapitány nyilvánosság előtti ellehetetlenítése". A főszerkesztő azonban nem teljesítette a tulajdonos ilyen irányú kéréseit. "Erre a feladatra voltak nem halasi illetőségű újságírói, akik különböző orgánumokban névtelen vagy nem létező személyek nevében hamis vádakkal illették a kapitányt." Azóta már a harmadik főszerkesztő áll a lap élén.
Füstös kopók
Kastyjákra ebben az időszakban belső vizsgálatok sorozata zúdult, és számos esetben gyanúsították meg (többnyire névtelen feljelentők) korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel. A legnagyobb vizsgálatsorozat 1995-ben zajlott, amikor két személy, nevét is vállalva, feljelentést tett ellene az országos rendőr-főkapitánynál. Az egyik feljelentésben azzal vádolták, hogy saját fiának lemezlovas állást "intézett el", a másik szerint pedig több millió forintot fogadott el egy baleset körülményeinek manipulálásáért. A megyei kapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság felváltva vizsgálódott, ám végül a Budai Központi Kerületi Bíróság mindkét vád alól felmentette Kastyjákot, a feljelentőket pedig hamis vád miatt elmarasztalta és pénzbírságra ítélte. A vizsgálatok kiterjedtek Kastyják családtagjaira és a rendőrségen kívüli tevékenységére is. A lánya által üzemeltetett szórakozóhely gyakori vendége volt a kapitány, és ott a vádak szerint őrző-védő feladatokat is vállalt. Tüzetesen átvizsgálták annak a Kiskunhalasi Vagyonvédelmi Alapítványnak a papírjait is, amelyben Kastyják kuratóriumi tag volt. A nyomozók egyetlen kifogásolható dolgot találtak, nevezetesen, hogy az alapítvány kisbuszát a kapitány egy alkalommal saját céljaira használta, de utóbb kiderült: ezt az alapítvány engedélyével tette.
1995 augusztusában egy sajtótájékoztatón a fideszes Szájer József szót ejtett a "kiskunhalasi rendőrkapitány etikailag kifogásolható tevékenységéről", amely szerinte országosan nagy megütközést keltett. Pintér Sándor országos főkapitány egyetértett az ellenzéki képviselő véleményével, etikailag szerinte is elfogadhatatlan Kastyják szolgálati időn túli magatartása. A Népszavában Csarnai Attila újságíró többször is tényként írt a halasi kapitány visszaéléseiről. Ezekre reagálva dr. Kocsis Attila, Bács megye rendőrkapitánya 1995. szeptember 8-án a következő sajtónyilatkozatot tette: "Dr. Kastyják János sem bűncselekményt, sem fegyelemsértést nem követett el, ezért büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonásának törvényes alapja nincs." Pintér Sándor országos főkapitány ennek ellenére kezdeményezte, hogy Kocsis Attila menessze a halasi kapitányt. Információink szerint azt is mondta, hogy ezért ő maga vállalja a felelősséget. Kocsis azonban azt válaszolta: "Kastyják jó zsaru, rúgd ki te." Ekkor Pintér a következő néhány sort írta Kastyják vizsgálati jegyzőkönyvének fedlapjára: "Kastyják úrral tudatni kell: a rokonság által üzemeltetett egységekben nem szórakozhat, nem tevékenykedhet (...), a működési körben jogi, gazdasági előkészítést nem végezhet, ha ezen erkölcsi iránymutatást megsérti, a méltányosságot felülvizsgálom". Kastyják, amíg maga nem látta, nem hitte el, hogy létezik Pintér saját kezűleg odafirkált utasítása. Jogi végzettségű rendőrkapitányként még egy egyszerű szerződéskötés miatt is ügyvédhez kellene fordulnia? Nem léphet be a lánya sörözőjébe? Miközben köztudott, hogy sok rendőr családtagja vállalkozó, és a rendőrök szolgálaton kívül maszekolnak az éjszakában. A rendőrségnél ráadásul akkor még csak készült az állomány viselkedésére vonatkozó etikai kódex, így ezekre a kérdésekre - az általános iránymutatást tartalmazó szolgálati szabályzaton kívül - semmilyen előírás nem vonatkozott.
A Kastyják-vizsgálat lezárása után, 1995. szeptember 8-án Tóth Zoltán, Kiskunhalas polgármestere sajtótájékoztatót tartott. Ő mondta ki elsőként nyilvánosan azt, amit a városban már mindenki régen sejtett: a háttérben egy Sepsi László nevű vállalkozó áll, aki nyíltan vállalja, hogy nem kedveli Kastyjákot, és kihasználva jó felsőbb kapcsolatait, mindent megtesz eltávolításáért.
A közeg ellenáll
1996 novemberében a nagy port felvert izsáki vérügy miatt - egy halálos balesetet okozó személy vérmintája eltűnt a rendőrség hűtőszekrényéből - leváltották Kocsis Attila Bács-Kiskun megyei főkapitányt. Helyére Gergényi Pétert nevezték ki, akit a rendőrségen belül "tipikus rendcsinálónak" tartanak. Egyes források szerint ő azzal érkezett a megyeszékhelyre, hogy két embert megpróbál leváltani: Paál Elemért, Kecskemét rendőrkapitányát és Kastyják Jánost. Szándéka azonban mindkét esetben a helyi politikusok és a közvélemény ellenállásába ütközött, Gergényi ezért várni kényszerült. Érdekes fordulat következett: Kuncze Gábor belügyminiszter 1996. november 29-én leváltotta Pintér Sándort. A már csomagoló Paál Elemérből - Gergényi értesítette őt, hogy alkalmatlan a kapitányi poszt betöltésére - hamarosan a megyei kapitány helyettese lett. Kastyják aktája pedig visszakerült a páncélba. Olyannyira, hogy 1998 tavaszán miniszteri jutalmat és kitüntetést kapott, szeptemberben pedig kiváló rendőrkapitánynak minősítették.
A halasi kapitány körül a választásokat követően azonban újra sűrűsödni kezdett a levegő. Miután októberben letette nevezetes jelentését felettesei asztalára, az alvó Kastyják-ügyet újra elővették. 1998. november 6-án Gergényi Péter - a belügyminiszterre hivatkozva - azt javasolta a halasi kapitánynak, hogy vonuljon nyugállományba, november 30-án pedig egyezséget ajánlott: választhat a nyugdíjazás és egy kecskeméti áthelyezés között.
A helyi politikusok, amikor hírét vették a rendőrkapitány elmozdításának, újra mozgolódni kezdtek. Kiskunhalas kistérségének 19 polgármestere 1998. december 7-én Jászszentlászlóra hívta egy beszélgetésre Gergényit, hogy tiltakozzanak Kastyják áthelyezése ellen. Tóth Zoltán kiskunhalasi polgármester itt újfent elmondta, hogy szerintük az egész leváltási-átvezénylési procedúra mögött Sepsi László áll, akinek komoly fideszes kapcsolatai vannak. Gergényi a polgármester feltételezésének megalapozottságát firtatta. Tóth elmondta, hogy "Sepsi ebből sohasem csinált titkot, egy hónapja nagyon sok ember előtt még azt is kijelentette, hogy Kastyják le van rendezve, hát mit ad isten." Gergényi válasza így hangzott: "az, hogy egy mikrokörnyezetben ki mit mond, távol áll tőlem. Nálam a szolgálat érdeke az első, és ez egy nagyon magas beosztás (...) senki sem akart döntésemben befolyásolni. Nem is vagyok hajlandó külső személyekkel tárgyalni erről, be sem engedem kapcsolni a telefonjaikat. (...) Az önök igényeit azonban maximálisan figyelembe veszem." A pattanásig feszült hangulatban a polgármesterek egy emberként mordultak fel: "Akkor meg miért kell Kastyjákot elvezényelni az akaratunk ellenére?!" Ráadásul Kastyják kinevezésekor figyelembe vették az önkormányzatok véleményét. Válaszul Gergényi kijelentette: szolgálati érdekből ötévenként bárkit azonos vagy magasabb beosztásba lehet helyezni, akár akarata ellenére is. A december 15-i Napkeltében is ezzel érvelt.
A Bács megyei főkapitány állítólag ultimátumot kapott. Ezt látszik alátámasztani Tanács István 1998. december 12-én, a Népszabadságban megjelent Tábornok a pácban című írása is, amelyben a jászszentlászlói vitáról írt: "Amit ebben az ügyben Gergényi tábornok mondott, valószerűtlen, logikátlan, ellentétben áll a főrendőr eddigi összes megnyilvánulásával. Sokkal életszerűbb, hogy a főkapitányt kényszerhelyzetbe hozták: vagy eltakarítja a halasi kapitányt, vagy ő maga is szedheti a sátorfáját."
Mindenesetre a halasi főzsarut ekkor még nem állították teljesen félre: Kastyják Jánost ideiglenes jelleggel, három hónapra Kecskemétre, egy sebtében létrehozott hatfős részleghez, az ellenőrzési osztályhoz vezényelték át.
Parlamenetek
Az újrakezdődött Kastyják-ügy a parlamentben is téma lett. Elsőként Kóródi Mária (SZDSZ) képviselő interpellált 1998. december 14-én. Szerinte a halasi kapitány elmozdítása mögött politikai indokok állnak. Kontrát Károly belügyi államtitkár cáfolta a képviselő állításait, mondván: Kastyják áthelyezését kizárólag szakmai okok magyarázzák, de hangsúlyozta, a váltásnál természetesen figyelembe veszik a térség vezetőinek véleményét is. Egy héttel később, december 21-én Zuschlag László János (MSZP) országgyűlési képviselő is interpellált. Szerinte az egész "személyes leszámolási kísérlet, politikai segédlettel". Kérdése: "Van-e összefüggés aközött a 40 millió forint között, amivel Sepsi László a Fidesz kampányát támogatta, és hogy Szabó Erika Fidesz-képviselő nemrég költözött ki a Sepsi által bérelt lakásból?" Nyilvánvaló, tette hozzá Zuschlag, hogy Sepsi, "akinek tanyáján Orbán Viktor miniszterelnök állandó vendég, most benyújtotta a számlát". Kontrát Károly válaszában azt mondta, hogy "nem ismerem az ügy hátterét. Ez a Bács megyei rendőrkapitány területe. A belügynek egyébként sem feladata, hogy azt vizsgálja, egy vállalkozónak miféle politikai kapcsolatai vannak".
A politikai perpatvar annyiban megtette hatását, hogy Kastyjákot - három hónappal jelentése megtétele után - 1999. január 13-án kihallgatáson fogadta Orbán Péter országos rendőrfőkapitány. Ekkor azonban a halasi főzsaru már nemcsak a jelentésében leírt összefonódások és visszaélések sorozatát ismertette, hanem panaszt tett felettese, Gergényi Péter ellen is, aki mindent megtesz, hogy őt eltávolítsa Kiskunhalasról. A kapitány azt kérte, hogy hagyják dolgozni, mert neki az élete ez a szakma. "De ha a szakma háttérbe szorul, a házasságom és a gyermekeim isszák meg ennek az egésznek a levét, akkor lépni fogok - állította a kiskunhalasi kapitány. - Ez a lépés pedig a nyilvánosság lesz." A kihallgatás végén Kastyák szerint Orbán Péter széttárta a karját, hogy az ügyben nem tehet semmit, a karmesteri pálca ugyanis Pintér Sándor kezében van.
Sine morbo
Kastyják később közvetlen felettesét, Gergényit is arra kérte, hogy helyezzék vissza Halasra, mert a feszült délvidéki helyzet miatt szükség lehet rá "odahaza". Amikor kérését elutasították, két hétre betegállományba vonult. A következő lépést Gergényi tette: március 16-án egészségügyi felülvizsgálatot (FÜV) rendelt el Kastyják ellen, mert szerinte a halasi kapitány idegei már "nem alkalmasak" a munkára. Kastyják ekkor nyilvánosan is kijelentette: a FÜV elrendelése törvénytelen, és ha Gergényi nem száll le róla, feljelenti őt. A megyei főkapitány viszont a halasi televízióban azt mondta: ő csak egészségügyi bizottság elé akarta utalni Kastyjákot, mert szerinte a halasi kapitány nagyon beteg, ám személyiségi jogokra tekintettel betegségét nem nevezheti meg.
Kastyják ekkor végleg kijött a béketűrésből. Számára ugyanis nyilvánvaló volt, hogy Gergényi az elmeállapotát kérdőjelezi meg, és így próbálja eltávolítani a rendőrségtől. Védekezésképpen 1999. április 1-jén (stílszerűen a bolondok napján) Szegedre utazott, és a klinikán egy pszichiátriai kivizsgálásnak vetette alá magát. A vizsgálatot dr. Lajkó Károly tanszékvezető adjunktus végezte. A diagnózis "sine morbo", azaz Kastyják elméje teljesen ép és kór nélküli.
Húsvét előtti nagypénteken Kastyják arra kérte Gergényi egyik helyettesét, Paál Elemért, hogy tolmácsolja üzenetét a megyei főkapitánynak: "Ha nem vonják vissza a FÜV-öt, akkor az ünnep után kipakolok a nyilvánosság előtt." Másnap Gergényi mindkét helyettese megjelent Kiskunhalason, Kastyjáknál. Beszélgetésükön jelen volt a halasi vezető ügyész is. Paál Elemér és Tóth András - a másik helyettes - elmondták, hogy már ők is kérték a főnöküket: ne feszítse tovább a húrt. Gergényi látszólag visszakozott is, de néhány nap múlva hozott egy általános határozatot, amelyben megtiltotta, hogy kapitányai bármiféle alapítvány kuratóriumának a tagjai legyenek. Ezzel az általános jellegű tiltó határozattal azonban megsértette a rendőr közéleti tevékenységét szabályozó törvényt, mely szerint mindig esetenként kell eldönteni, hogy az adott társadalmi tisztség összefér-e a rendőri beosztással. Kastyják, aki tagja volt egy kórház "Életünk a Gyermekünk" alapítványának is, a határozat kihirdetésekor megkérdezte Gergényit, hogy "ezzel most mi legyen?" "Na jó, annak lehetsz" - hangzott a megyei főkapitány válasza.
Fegyelmi: ami belefér
1999. május 20-án megjelent az ominózus írás a Világgazdaságban, s ez képezte később Kastyják fegyelmijének alapját. A cikk szerint "A városi kapitány nem cáfolta azt az értesülésünket, hogy Orbán Péter országos főkapitányhoz fordul a törvénytelenség megállapítása érdekében az alapítványi letiltás ügyében. Hivatali visszaélés gyanúja miatt pedig - az egész folyamatra vonatkozóan - Gergényi Péter megyei főkapitánnyal szemben büntetőfeljelentés megtételét fontolgatja. Ennél többet azonban nem kívánt mondani." Gergényi azonnal fegyelmit indított Kastyják ellen, mondván: "Valótlan dolgokat állít, bírálja felettese intézkedéseit és a szolgálati átvezénylést".
Kastyják máig állítja, a Világgazdaság értesülései nem tőle származtak, ő csupán nem cáfolta az újságíró információit. Bartus László, a cikk szerzője, a Kastyják menesztése után tartott kiskunhalasi sajtótájékoztatón, valamint a fegyelmi vizsgálat során tanúként is megerősítette Kastyják állítását, miszerint a lap birtokába került jelentés nem a halasi kapitánytól származik. A fegyelmi eljárás kezdetén a halasi főzsaru kérte Gergényi kizárását a vizsgálatból. Kérését nem teljesítették, így Kastyják elbocsátását személyesen Gergényi mondhatta ki 1999. július 20-án. A szolgálati viszony megszüntetésének alapját a rendőri véleménynyilvánításra és a nyilvános szereplésre vonatkozó szabály megsértése képezte. Gergényi a döntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Kastyják rossz színben tűntette fel a rendőrséget - alaptalanul -, és kapitányi rangját politikai érdekek érvényesítésére és véleménynyilvánításra használta fel, miközben tudnia kellett, hogy ezt csak magánemberként tehetné meg, mert a rendőrség depolitizált szervezet. (Miközben ő maga is kampányolt a 98-as önkormányzati választásokon az akkori kecskeméti polgármester mellett.) Kastyják elbocsátásának napján a halasi televízió élő műsorában a riporter Sepsi Lászlót is felhívta telefonon. Sepsi Kastyják eltávolításának hírére a következőt mondta: "Engem már nem érdekel, kicsoda Kiskunhalas rendőrkapitánya. Ennél sokkal fontosabb dolgaim vannak, mindennap a Parlamentbe járok, és sűrűn találkozom Orbán Viktor miniszterelnökkel is."
Családsegítő
Kastyják János azóta is meg van győződve arról, hogy a nagykereskedő kiterjedt politikai és rendőri kapcsolatai nem légből kapottak. Jelentésében tanúkra is hivatkozva írta, hogy "Sepsi a vállalkozók klubjában 1998. október 9-én tartott rendezvényen egy sárgás színű, fényképes igazolványt mutatott meg mintegy 15 főnek. Állítása szerint ez kormánytanácsadói igazolvány." A város környéki vendéglátóhelyeken, például a Sóstói Halászcsárdában, többször láttak vezető fideszes politikusokat Sepsi társaságában, aki a nyilvánosság előtt sűrűn hivatkozott Orbán Viktorral való jó kapcsolatára. Ilyenkor meglobogtatta állítólagos állandó parlamenti belépőjét és tanácsadói igazolványát, amelyek szerinte szabad belépést biztosítanak számára a miniszterelnökhöz. Egyszer egy keceli tüzépesnél Sepsi lovakra alkudott, és a jelenlévők előtt úgy tett, mintha a miniszterelnököt hívná rádiótelefonján. A halasi kapitány jelentésével a miniszterelnököt szándékozott figyelmeztetni, hogy ne érintkezzen a nagykereskedővel, aki bármerre jár, mindent kibeszél. A kapitány még Orbán Viktor Szolnokon élő sógorának is üzent abban a reményben, hogy rajta keresztül sikerül távol tartania a miniszterelnököt Sepsitől.
Sepsi stílusáról árulkodott az a válasz is, amit a nagykereskedő Posztobányi László újságírónak adott, amikor rákérdezett a Kastyják-jelentésben szereplő 40 millió forintra, amivel állítólag a Fidesz legutóbbi választási kampányát támogatta. Csak annyit válaszolt: "Tegyél mellé egy nullát." Szűk körben gyakran hivalkodott ugyanakkor azzal is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter is az ő személyes ismerőse, feleségével üzleti kapcsolatban áll. Előfordult, hogy úgy tett, mintha Pintér Sándorral beszélgetne telefonon, és panaszkodott, hogy nem halad a Kastyják-ügy. Kettejük személyes kapcsolatát alátámasztani látszik az, hogy a Sepsiker Rt. romjain megalakult Gold Tabak Kft.-t később az az Omega Tabak Rt. vásárolta meg, amelyben 1998. június 29-ig igazgatósági tag volt a belügyminiszter felesége, Pintérné Eötvös Ildikó, Boross Péter korábbi miniszterelnök lánya, Boross Ildikó pedig ugyanott a felügyelőbizottság tagjaként tevékenykedett. Egy időben a Gold Tabak Kft.-ben pedig tízszázalékos tulajdonrésszel rendelkezett egy Írországban bejegyzett cég, a Falcon Ltd. A Falcon egyik tulajdonosa pedig tudomásunk szerint az a Tölgyesi Vilmos, aki máig a Pintér Sándor által alapított Preventiv Security Rt. felügyelőbizottságának tagja.
A halasi kapitány szerint Sepsi László nagyobb összeggel támogatta a fideszes Szabó Erika kiskunhalasi országgyűlési képviselő 1998-as választási kampányát is, és a képviselőnő egy olyan lakásban lakott Budapesten, amely Sepsi egyik érdekeltségének tulajdonában van. Szabó Erika képviselő kérdésünkre cáfolta Kastyják jelentésének őt érintő részeit. Mint mondta, Sepsi Lászlóval valóban baráti a kapcsolata, de soha egyetlen fillért sem kapott választási célokra a nagyvállalkozótól. Sőt, hozzátette, hogy a Fidesz pártigazgatója, Horváth László azt is cáfolta, hogy Sepsi László a párt kampányát támogatta volna. Fővárosi lakását a férje találta számára, és egy Mintor Invest nevű cégtől bérli. A nyilvános cégjegyzékben Mintor Invest nevű céget nem találtunk, csupán egy M-Invest nevűt, amely viszont több olyan ingatlant vásárolt meg, amely Sepsi László vagy valamely cégének tulajdonában volt. (Lásd erről bővebben a Sepsi sikerei című írást.)
A zsanai remete
Kastyjáknak máig meggyőződése, hogy eltávolítása jogtalan volt, és az Sepsi László keze műve. Menesztése óta a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon keresi igazát, perének első tárgyalását január 11-én napolta el a bíróság - ítélet nélkül. Bárhogyan ítél is ügyében a bíróság, a halasi főzsaru már nem akar többé "debreceni diák lenni". Jelenleg ügyvédként praktizál Halason. A Bács megyei főkapitány, Gergényi Péter viszont azóta többször is koholmánynak minősítette a Kastyják eltávolításával kapcsolatos "elméletet", a FRÁSZ című rendőrlapban tavaly szeptemberben például így fogalmazott: "...írni, beszélni, megpróbálni politikai viharokat kavarni egy egyszerű személyzeti intézkedés miatt. De minek? De minek? Egyszerű, sima személyzeti intézkedés történt." Pintér Sándor pedig a Kecskeméti Lapokban nyilatkozott tavaly novemberben: "Egy városi kapitányság vezetőjének leváltása nem a belügyminiszter, hanem a megyei vezető hatásköre. (...) Sem ez ügyben, sem más ügyekben nem folytattunk koncepciós pereket."
Kastyják jelentését pedig nyom nélkül elnyelte egy rendőrségi páncélszekrény. Arra hivatalosan nem sikerült választ kapnunk, hogy az abban foglalt állítólagos összefonódásokat kivizsgálták-e, és ha igen, milyen eredményre jutottak. Ugyanakkor az ÉS birtokába került egy tavaly ősszel Kövér László miniszterhez írott levél is, amelyben egy kiskunhalasi újságíró újólag csak Sepsi László Gergényi Péterhez és fideszes politikusokhoz fűződő kapcsolatáról írt a vállalkozó egyik volt testőrének elmondása alapján. A kérdés tehát, miszerint az eddig leírtak csupán egy elbocsátott rendőr sértettségéből származó agyszülemények vagy maga az igazság, egyelőre megválaszolatlan. Kérdéseinket természetesen a jelenleg zsanai tanyáján visszavonultan élő Sepsi Lászlónak is szerettük volna feltenni, aki azonban többszöri megkeresésünkre is csak annyit mondott: szarik ránk, és mindazokra, akik róla bármit is terjesztenek.
HÉGETŐ HONORKA RIPORTJA:
Nagy Kistarcsa
- avagy ellenkezik-e a romaverés a politikai irányvonallal? -
Muskátli úr, a kertész, elégtételt vett. Legalábbis két roma férfi azt állítja, hogy Muskátli úr nagyon megverte őket a kistarcsai rendőrségen, méghozzá a rendőrök jelenlétében. A dolog azért is kínos, mert Muskátli úr, akinek egyébként becsületes neve Juszkó Ferenc, a helyi kisgazdapárt elnöke. Juszkó Ferenc mindent tagad, a rendőrök úgyszintén. Hogy akkor mégis mitől szenvedett nyolc napon belül gyógyuló sérülést a két roma férfi, azt az ügyészségi nyomozóhivatal vizsgálja, és talán ki is deríti.
A helyszín a kistarcsai romatelep. Poros utak, félkész vagy omladozó házak, vékony, foszladozó zsinegen száradó ruhák a kertben. Sok a gyerek, nagy az ínség. A telep 130 lakója közül szinte senki nem dolgozik. Egyikük-másikuk talál csak némi alkalmi munkát, azt is elvétve. Az önkormányzatnál végzett hólapátolással, sószórással havi 17 ezer forintot lehet megkeresni, de akárhogy is szépítjük, nincs mindig tél. A helyi roma kisebbségi önkormányzat vezetői szerint a romák csak akkor jutnak munkához, ha nincs más, aki elvégezze. A romák a Polgármesteri Hivatalban sem szívesen látott vendégek. Annak ellenére, hogy a törvény szerint járna nekik, a kisebbségi önkormányzat már öt éve hiába kér irodát az épületben. Nem kaphatják meg, mert a polgármester szerint a hivatalban "így túl nagy lenne a cigányjárás". A kisebbségi és többségi önkormányzat között annyira elmérgesedett a viszony, hogy nemrég a polgármesteri hivatal egyik dolgozója rendőrrel akarta kivezettetni Oláh Józsefnét. A Roma Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese ugyanis megelégelte az akadozó ügyintézést és kijelentette: addig nem megy sehová, míg egy folyamatban lévő ügyét el nem intézik. A rendőrök meg is érkeztek, de a rendőrségi jegyzőkönyv szerint nem kellett beavatkozniuk. Eközben a romatelep lakói élnek, ahogy tudnak - néha dolgoznak, néha lopnak. Manapság itt is a fémlopás vált az egyik legdivatosabb kereseti forrássá. Pusoma Miklós és Lakatos József egyik éjjel három társával együtt meglovasított 56 alumínium lemezt a helyi kisgazda elnök, Muskátli úr, vagyis Juszkó Ferenc kertészetéből, és még pirkadat előtt sikerült is túladniuk az árun. Fejenként negyvenezer forintot kaptak érte. Másnap reggel a rendőrök Pusomát és Lakatost bilincsbe verve vitték a kistarcsai kapitányságra - a többi háromnak még idejében sikerült elfutnia. A rendőrök a kihallgatást Lakatos Józseffel kezdték. Az első kérdés még elhangzott, de a válaszra már nem futotta az időből, mert a kisgazda elnök, Juszkó Ferenc közbelépett. A roma férfi elmondása szerint Juszkó tempósan odasétált a gyanúsítotthoz, és erősen arccsonton rúgta. Ezután verni kezdte, a rendőrök pedig egyenként kiszállingóztak a kihallgatószobából. Lakatos József testén súlyos zúzódások keletkeztek. Másodikként Pusoma Miklós került sorra. A kihallgatás után a szemét össze kellett varrni. Juszkó Ferenc ökölcsapásától elvesztette az eszméletét, majd arra tért magához, hogy a kisgazdaelnök további rúgásokkal és ütésekkel folytatja a megtorlást. A rendőrök ekkor sem avatkoztak közbe. A férfi azt mondja: a verésnek egy akkor érkező rendőr vetett véget, ő állította le a dühödt kisgazdát. A vérző szemű Pusoma Miklóst a verés után a rendőrök kórházba szállították, majd mindkettőjüket elengedték. A két férfi ekkor fogta a látleletét, és feljelentette a rendőröket is és a helyi kisgazda képviselőt is az ügyészségi nyomozóhivatalnál.
Mit mond erre Muskátli úr?
Muskátli Bt. Virág kis- és nagykereskedés. Ez áll Juszkó Ferenc vállalkozásának cégtábláján. Az üvegház és a kertészet szinte üres - az ünnepekkor jól ment az üzlet, szinte mindent eladtak. Juszkó Ferenc az üvegházból kerül elő. Magas, testes, ötven körüli férfi nagy, lógó bajusszal, hátrafésült, vállig érő hajjal és szűk szemekkel. Először még azt is tagadja, hogy egyáltalán a rendőrségen járt volna abban az időben. Később elismeri, hogy ott volt, de csak azért, hogy feljelentést tegyen a tolvajok ellen. A tekintete ide-oda rebben, egy ideig hallgat, majd azt mondja: neki azt tanácsolták, hogy a vizsgálat befejezéséig semmit ne mondjon a történtekről.
Mit mondanak az ügyészségi nyomozók?
Az ügyet a Pest Megyei Ügyészség Nyomozóhivatala vizsgálja. Ha bebizonyosodik, hogy Juszkó Ferenc a rendőrök szeme láttára verte meg a két férfit, a kisgazda elnök önbíráskodásért és könnyű testi sértésért egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, a jelen lévő rendőrök pedig hivatali visszaélés és bűnsegédlet miatt ítélhetők akár három évre is. A vizsgálati eredmény egy hónap múlva várható.
Mit mond a párt?
A kisgazdapárt Pest megyei elnökét senki nem értesítette a történtekről. Réti Miklós meglepődött a hír hallatán, de elmondta: ő ebben az ügyben nem sokat tehet. A megyei elnök ugyanis csak akkor avatkozhat a helyi szervezetek belső ügyeibe, ha azok olyat tesznek, ami ellenkezik a párt politikai irányvonalával. Juszkó Ferenc tette nem a politikai irányvonalat, hanem a törvényt sérti, így Réti Miklós szerint ebben az ügyben a bíróságnak kell döntenie. Ha a bíróság elmarasztalja a kistarcsai kisgazdaelnököt, a megyei elnök dönthet, javasolja-e Juszkó Ferenc leváltását. Mivel a párt rendszere alulról építkező, demokratikus rendszer, nem ő, hanem az a helyi szervezet, amely megválasztotta, dönt majd Juszkó Ferenc leváltásáról.
Mit mondanak a rendőrök?
A vizsgálat végéig a kistarcsai rendőrség egy szót sem hajlandó szólni arról, hogy tényleg történt-e önbíráskodás az őrsön. A rendőrőrs vezetője, Tóth Csaba százados szűkszavú, barátságtalan és elutasító. Ez a harmadik vizsgálat, amelyet ügyészségi nyomozóhivatal folytat ellene. Először hivatali visszaélésért - egy biztosítási csalássorozatért - jelentették fel, másodszor pedig azért, mert helyettese ittasan összetört egy szolgálati autót, ő pedig hozzájárult ahhoz, hogy kicseréljék a részeg rendőr vérmintáját. Tóth Csaba szerint a felettes szerv, a gödöllői rendőrkapitányság az illetékes az ügyben. A kapitányság vezetője, Papp György, noha ő maga nem hiszi el Pusoma és Lakatos történetét, belső vizsgálatot indított, hogy kiderítse: mi történt a kistartcsai rendőrőrsön. Szerinte az is lehet, hogy a két férfi egyszerűen leesett a lépcsőn. A vizsgálatról semmit nem árult el, magánvéleményét azonban igen, mely szerint a kistarcsai esetet felfújták, egyáltalán nem lenne szabad nyilvánosságot kapnia. A sajtónak sem kellene a két romát a védelmébe vennie, mivel - Papp György ezredes szavaival élve - tolvajnak nem jár Kossuth-díj.
Rossz pr, vagy tényleg így gondolják?
Miért nem határolja el magát nyíltan sem a rendőrség, sem a politika az ilyen cselekedetektől? Miért sugallják tehát, hogy ma Magyarországon büntetlenül el lehetne követni ilyen és hasonló jogsértéseket? Közvetlenül a rendszerváltozás előtt Túrós András akkori országos rendőrkapitány nyilvánosan bocsánatot kért a romáktól az ellenük addig elkövetett diszkriminációért - azért, hogy bevezették és használták a cigánybűnözés fogalmát, és hogy külön nyilvántartást vezettek a romákról. Egy év sem telt el, és az ország minden részéről érkeztek hírek: a romaverő rendőrök ismét dolgoznak. Ekkor emberi jogi szervezetek megkeresték Horváth Balázs akkori belügyminisztert, és megkérték: ítélje el nyilvánosan az ilyen bűncselekményeket. A miniszter körlevelet küldött a kapitányságoknak, amelyben felszólította a rendőröket: hagyják abba a romák elleni tettlegességet. Eltelt kilenc év és megint szembe kell nézni egy újabb romaverési hullámmal. A Belügyminisztériumhoz évente mindössze nyolc-tíz bejelentés érkezik faji diszkrimináció miatt elkövetett visszaélésről és erőszakról, de a BM is beismeri, hogy a kisebb városokban, községekben az emberek nem merik feljelenteni a helyi rendőrt, így biztos, hogy sokkal több ilyen eset marad titokban, mint ahányra fény derül. A zámolyi roma közösség által elkövetett gyilkosság még jobban felkorbácsolta az indulatokat. Idén nyáron az először művelődési házban lakó, majd faházakba költöztetett roma családok megöltek egy fiatalembert, mert attól féltek: a férfi rájuk akar támadni. A közösséget az elmúlt évben ötször támadták meg - hatodszorra megtörtént a tragédia. Nem telt el két hónap, és harminc rendőr, azzal a felkiáltással, hogy Zámoly óta nincs kegyelem, brutálisan bántalmazott hét roma fiatalt - a legfiatalabb közülük 13 éves volt. A hajuknál fogva rángatták be őket a rendőrautók csomagtartójába, leköpködték és úgy megverték őket, hogy kettőjüknek beszakadt a dobhártyája. Pár óra múlva kiderült: a bejelentés, amely alapján a rohamrendőrök előállították a fiatalokat, hamis volt. Ezt az ügyet is az ügyészségi nyomozóhivatal vizsgálja, a rendőrség pedig erről a túlkapásról sem volt hajlandó egyetlen szót sem nyilatkozni mindeddig. Azt ők is nagyon jól tudják, hogy vádat emelni valamennyi esetben csak az elkövetők ellen lehet - a nyomozóhivatal a rendőrség teljes rendszerét nem vizsgálhatja, így soha nem derülhet fény arra, hogy ki adta ki a parancsot az ilyen és hasonló bántalmazásokra. Szikinger István alkotmányjogász szerint éppen ezért van most sokkal nagyobb szükség egy diszkrimináció-ellenes törvényre, mint eddig bármikor. Ha a politikusok nem állnak ki következetesen az emberi jogok védelméért, és ha a törvényhozók egy része tényleg azt gondolja vagy sugallja, hogy a romák elleni visszaéléseknek nincs közük párjuk politikai irányvonalához, akkor szigorúbb diszkrimináció-ellenes törvények nélkül egész Magyarország egy nagy Kistarcsává válhat. | http://es.fullnet.hu/0002/riport.htm | https://web.archive.org/web/20050905074909/http://es.fullnet.hu/0002/riport.htm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/no-szmoking | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2000-01-14 00:00:00 | [
"Boross Ildikó",
"Gergényi Péter",
"Kastyják János",
"Orbán Viktor",
"Pintér Sándor",
"Pintérné Eötvös Ildikó",
"Sepsi László",
"Szabó Erika",
"Tölgyesi Vilmos"
] | [
"Fidesz",
"Gold Tabak Kft.",
"Omega Tabak Rt.",
"Rendőrség",
"Sepsiker Rt."
] | [
"Kiskunhalas"
] | [
"csődbűntett",
"hivatali visszaélés",
"hatalommal való visszaélés"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
1,571 | Kormányzati negyed: a Fidesz a Legfőbb Ügyészséghez fordult | A politikus, aki képviselőtársával, Balsai Istvánnal jegyzi a beadványt, azt mondta: azért éltek közérdekű bejelentéssel a legfőbb ügyésznél, mert álláspontjuk szerint joggal lehet tartani attól, hogy a közpénzből tervezett, a valós piaci árat jelentősen meghaladó kiadással járó beruházás megsérti az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit, és akár hűtlen kezeléssel is együtt járhat.
Mint mondta, a lehető leghamarabb várják a választ Kovács Tamás legfőbb ügyésztől, tekintettel arra, hogy a kormányzati negyedről szóló döntések már folyamatban vannak.
A beadványban Cser-Palkovics András és Balsai István a Heti Válasz című lap április 19-i számában megjelent cikkre hivatkozik, amelyben az új kormányzati negyed létesítése mögött meghúzódó ingatlanspekulációkról, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a MÁV által tervezett ingatlanhasznosítási-visszabérlési akciósorozat előkészítéséről írnak.
A Fidesz helyettes szóvivője a sajtótájékoztatón ismét arra szólította fel a kormányt, hogy mielőtt végleges döntéseket hozna a beruházásról, járuljon hozzá az Állami Számvevőszék vizsgálatához, amelyet a Fidesz hónapok óta szorgalmaz. Hozzátette: nem véletlen, hogy a kormánypárti politikusok hétről-hétre leszavazzák a Fidesz erről szóló határozati javaslatát a parlamentben, hiszen sajtóhírekből kiderült, hogy a kormányzati negyedre befolyással bíró összes posztra a saját embereit ültette a "Gyurcsány-Szilvásy páros", olyanokat, akik korábban a KISZ-ben vagy az Altus vállalatbirodalomnál töltöttek be tisztséget.
Cser-Palkovics András felhívta a figyelmet arra, hogy az új kormányzati negyedről szóló tanulmányból az is kiderült, hogy a valós piaci árnál 100-150 ezer forinttal drágábban, 300 ezer forintos négyzetméteráron épülne a negyed.
Mint mondta, az is kérdés, hogy egyáltalán miért van szükség a kormányzati negyedre, miért költene el erre több tízmilliárd forintot a költségvetésből az állam, amikor az elmúlt héten kiderült, hogy a miniszterelnök és hivatala nem költözne oda.
Eddig is sejtettük, hogy itt az évtized, az évszázad legnagyobb "ingatlanbizniszéről" van szó, de ha ezeket az elemeket összetesszük, egyértelmű, hogy "valami itt a háttérben sántít" - jegyezte meg Cser-Palkovics András.
MSZP: alaptalan vádak
Nyakó István, az MSZP szóvivője azt mondta: jó, hogy a Fidesz már nem támadja azt az elképzelést, hogy legyen új kormányzati negyed. Most azokkal a nemzetközi szakemberekkel van problémájuk, akik dönteni fognak a projektről - fűzte hozzá. A szóvivő szerint úgy látszik, a Fidesz is elismerte, hogy ez sokkal olcsóbb és hatékonyabb megoldás. Mint mondta, az ellenzéki párt azokat a neves szakértőket, külföldi nagyvárosok főépítészeit gyanúsítja, akik dönteni fognak arról, kik és milyen módon építsék meg a kormányzati negyedet.
Nyakó István szerint a Fidesz alaptalan vádakkal próbálja meg lejáratni a kormányt. Hozzátette: már előre sajnálja a Legfőbb Ügyészséget, ugyanis "a Fidesz-kotta" szerint, ha számukra nem kedvező döntést hoz az ügyészség, akkor biztos, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kétharmados törvényt akar majd módosítani.
Nem megyünk bele abba a politikai zsákutcába, ahova a Fidesz a köztársaságot is akarja sodorni - közölte a szóvivő. | http://nol.hu/archivum/archiv-444921-252669 | https://web.archive.org/web/20170129155800/http://nol.hu/archivum/archiv-444921-252669 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyzati-negyed-a-fidesz-a-legfobb-ugyeszseghez-fordult | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-02 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Szilvásy György"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés"
] | [
"Kormányzati negyed"
] |
|
1,572 | SZÉLMALOMHARC? | Fordulatot vehet a kecskeméti Malom Center bevásárlóközpont építése. Az ombudsman ugyanis felkérte a város jegyzőjét, állíttassa le az építkezést, majd jelentse be, hogy elfogultság miatt nem vehet részt az eljárásban. | T. M. / 2005.06.16., csütörtök 12:30 /
Fordulatot vehet a kecskeméti Malom Center bevásárlóközpont építése. Az ombudsman ugyanis felkérte a város jegyzőjét, állíttassa le az építkezést, majd jelentse be, hogy elfogultság miatt nem vehet részt az eljárásban.
Vihart kavart Kecskeméten az elmúlt két és fél évben a bevásárló- és szórakoztató-központ építése. Hatósági határozatok és fellebbezések, ügyészségi óvások és bírósági eljárások "színesítik" az ügyet; a polgármestertől pedig a Fidesz megvonta a bizalmat, egyebek között a Malom Center engedélyezési visszásságai miatt. Alig száz méterre a nagytemplomtól áll majd az épület, amely a föld felett harmincezer, alatta húszezer négyzetméter alapterületű. A tömb tíz százaléka harmincöt méter magas, mely így a jövőben uralni fogja a történelmi belváros látványát.
ELVESZETT KARAKTER
"Ronda, nem idevaló, úgy néz ki, mint egy atomerőmű" - véli Kecskemét fideszes országgyűlési képviselője, Horváth Zsolt, aki a Heti Válasz érdeklődésére üdvözölte, hogy Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a panaszosok sérelmeit jogosnak tartotta. "Elfogult és abszurd az ombudsmani jelentés, aminek jogi következményei lesznek, mivel nyolcvan valótlan tényállítást tartalmaz, és hamis színben tünteti fel a valóságot. Lenkovics Barnabás nem állíthatja le az építkezést, ehhez nincs sem jogköre, sem jogalapja. Több mint szerkezetkész állapotban van az épület, megnyitását augusztus 25-re tervezzük" - jelentette ki viszont lapunknak a befektetők jogi képviselője, Fekete Csaba.
"Hátborzongatóan káros urbanisztikai megoldás" - állítja kérdésünkre Vásárhelyi Dániel építész. A Bács-Kiskun Megyei Építészkamara alelnöke, a testület Malom Center munkabizottságának vezetője hivatkozik az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi szervezet korábbi tiltakozására, amely szerint a gigantikus épület felforgatja Kecskemét építészeti szerkezetét, és rombolja a műemléki városközpont arculatát, egyenesen azzal fenyeget, hogy a város elveszíti a karakterét.
Horváth Zsolt szerint a befektetői érdekeket szolgálták ki az elmúlt két és fél évben szinte bármelyik hivatalban. "A nyilvánvaló törvénysértésekre hiába hívták fel a hatóságok figyelmét. A Malom Center történetében a főcsapás iránya világos: lehetőleg ne legyen ellenérdekű ügyfél, és minél kevesebb önkormányzati döntéssel lehessen eljutni a végeredményhez" - mondta a parlamenti képviselő.
KI AZ ÜGYFÉL?
Lenkovics Barnabás szerint az építkezés ellen fellépő több magánszemélyt és a - környezetvédelmi érdekek képviseletére létrejött - civil szervezeteket az építési engedélyezési eljárásban megillette volna az ügyféli jogosultság, amit a város jegyzője nem ismert el. A közterületet képviselő közösség fellebbezésének elbírálása volt az egyetlen alkalom, amikor a jegyző megvizsgálta, hogy megilletik-e az ügyféli jogosítványok a kérelmezőt. Ekkor viszont a jegyző nem vette figyelembe, hogy az építmény az áruszállítási és vásárlói forgalommal nemcsak a közvetlen szomszédok, hanem a távolabb élők jogos érdekeire is hatással van. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy a Malom Centerrel kapcsolatos egyetlen fellebbezés elbírálásakor sem adtak választ az ellenérvekre, vagyis a fellebbezések elbírálása minden alkalommal elmaradt, azokat formai okokból elutasították. A szabálytalanságok miatt, valamint egy bírósági ítélet és a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása alapján Lenkovics Barnabás kezdeményezte a jegyző felelősségre vonását.
Az ombudsman szerint a jegyző köteles lett volna jelezni az önkormányzatnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ezt nem tette meg, sőt maga terjesztett elő jogsértést eredményező határozati javaslatokat. Államigazgatási hatáskörében mind az elvi építési, mind az engedélyezési eljárásban elmulasztotta megkeresni valamennyi illetékes szakhatóságot, más esetben figyelmen kívül hagyta állásfoglalásukat. Elmulasztotta leállítani az építkezést, amelynek szabálytalanságát már a megyei közigazgatási hivatal törvényességi észrevételekor meg kellett volna állapítani. Az építési engedélyezéskor a jegyző nem vette figyelembe az örökségvédelmi hatóság elutasítását sem.
Peredi Katalin, Kecskemét jegyzője lapunk kérdésére elmondta: megkapta az ombudsmani jelentést, arra reagálni fog a törvényben előírt harmincnapos határidőn belül. Az önkormányzat képviselő-testülete azonban június 1-jén úgy döntött, hogy nem fogadja el az ombudsman észrevételeit. A Fidesz-MDF alkotta ellenzék ugyanakkor nem szavazta meg az országgyűlési biztos jelentésének elutasítását.
TÚLTERHELT VÁROSKÖZPONT
"Senki sem lehet próféta a saját hazájában" - fogalmazott kérdésünkre Fekete Csaba, aki nemcsak jogi képviselője a beruházó ES Invest Kft.-nek, hanem Somogyi Endre és Farkas István mellett a vállalkozás harmadik befektetője. Mint mondta, többször kérték, hogy az ombudsmani eljárásban ne csak a tervezési folyamatból kimaradt építészeket hallgassák meg. "Meg kellett volna hallgatni a magyar befektetőket, akik helyiek, és mertek nagyot álmodni. Ha megvalósulna Lenkovics Barnabás javaslata, hogy ügyfélként mindenki beleszólhasson a jelentős építkezésekbe, az legalább 35 százalékkal csökkentené a nemzeti vagyon értékét, mivel az eljárások még bonyolultabbá válnának, és kis lobbik, mint amilyenek a tervtanácsok, kezébe kerülnének fontos ügyek" - mondta Fekete Csaba. Szerinte azért jó Kecskemétnek, hogy az általuk javasolt helyen a központ felépüljön, "mert az emberek kilencvenöt százalékának szüksége van azokra a szolgáltatásokra, amelyeket a Malom Center nyújtani fog".
Vásárhelyi Dániel építészkamarai alelnök szerint azonban az építmény olyan teher- és személygépjármű-forgalmat vonz majd a szűk belvárosi utcákba, amely forgatagnak semmi keresnivalója sem lenne az amúgy is túlterhelt városközpontban. "Ha abból indulunk ki, hogy az épület önmagában jó, akkor azt kell leszögeznünk, hogy rossz helyen van. Ha pedig abból indulunk ki, hogy jó helyen van, akkor ki kell jelentenünk, hogy ezen a helyen az épület rossz" - vallja az építész.
OMBUDSMANI AJÁNLÁSOK
Lenkovics Barnabás vizsgálatában a Malom Center ügyén túlmutató megállapításokat is tett. Az ombudsman szerint különösen a városközponti nagyberuházások esetén a jogszabályok összessége sem biztosítja, hogy az állampolgárok érvényesítsék az egészséges környezethez való jogaikat. Lenkovics leszögezte: a jogszabályok lehetővé tennék az érdemben és "betű szerint" egyaránt törvényes eljárások lefolytatását, de nem zárják ki ennek ellenkezőjét sem.
Az ombudsman kezdeményezte: a kormány gondoskodjon arról, hogy a jelentős tömegforgalmat vonzó létesítmények, ezekből is kiemelten a bevásárlóközpontok építésére vonatkozó - országosan kötelezően betartandó - külön szabályokkal egészítsék ki a jogszabályokat; gondoskodjon arról, hogy a szabályok a létesítés teljes hatásterületén és a várható hatások összességére figyelemmel egészet alkossanak. Lenkovics Barnabás felkérte a miniszterelnököt, hogy állítson fel tárcaközi bizottságot a szakminisztériumok munkájának koordinálására. | http://valasz.hu/itthon/szelmalomharc-11967/ | https://web.archive.org/web/20210125141419/http://valasz.hu/itthon/szelmalomharc-11967/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szelmalomharc | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-06-16 00:00:00 | [
"Farkas István",
"Fekete Csaba",
"Lenkovics Barnabás",
"Peredi Katalin",
"Somogyi Endre"
] | [
"ES-Invest Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"ingatlan"
] | [
"Malom Center"
] |
1,574 | SZARVASHIBÁK | Bódis András / 2005.06.09., csütörtök 12:51 /
A politikai szorító egyik sarkában Szarvas Attila, Mezőkovácsháza olajügyekkel terhelt polgármestere. A másikban a battonyai búzaégető, alias Karsai József parlamenti képviselő. A végéhez közeledő bokszmeccs tétje: ki lesz 2006-ban az MSZP jelöltje Békés megye 7. számú választókerületében.
Tavaly év végén emberméretű kutyaólat ácsoltatott magának Mezőkovácsháza polgármestere. Szarvas Attila így kívánt tiltakozni az őt ért jobboldali, illetve szocialista támadások ellen. Például hogy bírálói kutyaólnak nevezték azt a - javarészt állami támogatásból felhúzott - könnyűszerkezetes bérlakássort, amely akár a délbékési kisváros jelképévé is válhatott volna. Persze a helyi ellenerők is tiszteletüket tették a városvezető performanszán; veszettség elleni oltószert, szájkosarat és vasláncot vittek neki. Mára kiderült, e konfliktus csak előjátéka volt a mostaninak: a Mezőkovácsházát és Battonyát is magában foglaló Békés megyei 7-es választókerület országgyűlési képviselőjelöltségéért folytatott harcnak.
Történt ugyanis, hogy néhány hónapja Szarvas Attila helyreállította - korábban felfüggesztett - MSZP-tagságát, s informálisan jelezte: a mostani képviselő, Karsai József helyett ő kíván indulni szocialista színekben a 2006-os voksoláson. Múlt csütörtökön döntötték volna el a terület pártszervei, hogy Szarvast indítják-e a választáson, vagy újra a búzaégető néven elhíresült gazdára hagyatkoznak. Határozat nem született. Többen alapszabály-ellenesnek mondták a gyűlést, mire Szarvas egyik híve - több tanú előtt - "nemzetiszocialistának" titulálta a battonyai favoritot. Másnap Karsai József együtt szerepelt a mezőkovácsházi ellenzékkel az "Elég volt, mondjon le a büntetett előéletű polgármester!" című tüntetésen.
Szarvas adott némi okot a haragra. Övéi elől is elhallgatta, hogy 2002 novemberében a Nógrád Megyei Bíróság adócsalásért és magánokirat-hamisításért jogerősen egy év tíz hónap - felfüggesztett - börtönbüntetésre, illetve pénzbüntetésre ítélte. Az ok (a Heti Válasz birtokában lévő ítélet szerint): Szarvas Attila egyik cége 1993-ban üzleti kapcsolatot alakított ki egy olyan betéti társasággal, amelynek jelentős kinnlévőségei voltak Oroszországban. A kiszállított áruk ellenértékét a külföldi partner olajban fizette ki a bt.-nek, mely cég vezetői később felvásárló után néztek. Végül a budapesti Novotelben működő Szarvas-érdekeltség vállalkozott arra, hogy értékesíti - a bírósági ítélet szerint nem mindig szabályszerűen - a Kárpátokon túlról származó gázolajat. A polgármester ma úgy védekezik: a bíróság nem tiltotta el a közügyektől, egyébként is perújítást kezdeményez az ügyben.
Ha már olajról esik szó, Karsaiék nem mulasztják el előhozni, hogy Szarvas legfőbb szövetségese, az MSZP Békés megyei elnöki posztját betöltő Veress József 1992 és 1994 között az olajgateügyből ismert, New Yorkban bejegyzett Hungarian Finance and Trade (HFT) Corporation moszkvai irodáját vezette. (A Horn-ciklus elején Dunai Imre - később ipari miniszterré is váló - államtitkár az orosz- magyar olaj kereskedelem hasznának lefölözésére a külföldi partnervállalat és a Mol közé igyekezett beiktatni a HFT-t. A cég moszkvai rezidense, tehát Veress József utódja ez idő tájt Dunai Imre fia volt. Veress pedig Horn Gyula helyettes kabinetfőnökeként működött tovább.) A Békés megyei pártelnök mindenesetre cáfolja, hogy tudomása lett volna Szarvas Attila korabeli olajügyeiről (lásd keretes interjúnkat).
A mezőkovácsházi polgármester mai akcióiról viszont már tudnia kell Veressnek. Ugyanis egykori, Európai Alapok Tanácsadó Bt.-beli üzlettársa, Becskeházi Attila vezeti - a kancellária háttérintézményeként ismert - Promei Kht.-t. E társaság az utóbbi időben többször is Szarvas keze alá játszott: tavaly például egyenesen a Promei budapesti székhelyére jegyezték be azt a Délbékési Terület- és Humánerőforrás Fejlesztő Kht.-t, melynek alapításakor állítólag megvalósult a közokirat-hamisítás bűntette, s ebben - az ügyészségi vádirat szerint - Szarvas Attila is érintett. További adalék: a Promei 2005 tavaszán gyanús körülmények között (egy egyszereplős, hirdetmény közzététele nélküli, a Békés megyei főügyész által is kifogásolt közbeszerzési eljáráson) nyert 89 millió forintot Mezőkovácsháza önkormányzatától "megvalósíthatósági tanulmány elkészítése agrártermékek piacra jutásának elősegítése érdekében" címén.
Hogy Szarvas ne csak büntetett előéletű, hanem büntetett utóéletű is legyen, eddig közel negyven feljelentést fogalmazott meg Karsai környezete, illetve a mezőkovácsházi ellenzék. Rövid távú céljuk, hogy legalább az MSZP alapszabályának érvényt szerezzenek Dél-Békésben. Ebben az áll, hogy erkölcsileg elmarasztalható az a párttag, aki "bűntettet vagy vétséget követ el, jogellenes magatartást tanúsít (...). Erkölcsi és fegyelmi vétség elkövetése miatt alkalmazható fegyelmi büntetések: figyelmeztetés, megrovás, párttisztségből történő visszahívás, pártból való kizárás".
A MEGYEI ELNÖK ÉLETÚTJA: LEGÁLIS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG?
A szocialista párt a 2002-es választások előtt a Szeghalom központú Békés megyei választókerület képviselőjelöltjének kérte fel az akkor 42 éves - mátészalkai születésű, de jó ideje budapesti illetőségű - Veress Józsefet. A helyiek hamar megtudták: a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte diplomáját, s mielőtt 1994-ben Horn Gyula kormányfői kabinetirodájára került, Tiranában és Moszkvában - majd a HFT Corporation irodavezetőjeként megint Moszkvában - teljesített külszolgálatot.
Pártkarrierje 2001-ben, az MSZP-tagkönyv kiváltásával kezdődött. A három évvel ezelőtti parlamenti voksoláson alulmaradt fideszes ellenfelével szemben, de nem veszett el minden: 2003- ban megyei pártelnök lett Békésben. A kancellária főtanácsadójaként részt vett a nemzeti fejlesztési terv előkészítésében, így az MSZP-ben senkit nem lepett meg, hogy - miután tavaly októberben a párt országos elnökségébe is bekerült - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őt jelölte ki Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter politikai államtitkárává.
A cégbírósági adatok alapján Veress József ma is résztulajdonosa az Európai Alapok Tanácsadói Kft.-nek, valamint annak a Honline Kommunikációs Kft.-nek, amelyet korábban Mandur László, az Országgyűlés mai alelnöke vezetett. Az államtitkár leszögezte lapunknak: szerinte sem jogi, sem erkölcsi összeférhetetlenség nem áll fenn politikai tisztsége és résztulajdonosi pozíciói között. "Jogi azért nem, mert államtitkári kinevezésemkor lemondtam összeférhetetlen posztomról (az Európai Alapok Kft. ügyvezetéséről - A szerk.), erkölcsi-politikai pedig azért nem, mert a cégek, amelyekben résztulajdonos vagyok, nem vettek és nem vesznek igénybe közpénzeket."
Veress (ön)értékelését némileg árnyalja, hogy a www.honline.hu webcím a Dipolog nevű tanácsadó kft. oldalaira mutat. E cég - mely résztulajdonos a Veress-féle Honline Kft.-ben - úgy szólongatja leendő üzleti partnereit a világhálón, hogy "örömmel adjuk át önöknek kiváló politikai, gazdasági és média-kapcsolatrendszerünket" a lobbifeladatok megoldásában. És nem mellékesen: a Dipolog tanácsadói díjazás gyanánt 2004 és 2005 februárja között nettó 9,8 millió forintot kapott az informatikai tárcától, 2004 elején pedig - tanulmánykészítésért - közel 10 milliót a Miniszterelnöki Hivataltól. Mint írtuk: Veress ekkor épp főtanácsadóskodott a kancellárián.
KÉRDEZZ-FELELEK VERESS JÓZSEFFEL
Heti Válasz: Amennyiben a helyi pártszervezetek Karsai Józsefet választják a mezőkovácsházi körzet képviselőjelöltjévé, indítványozza- e, hogy az MSZP országos elnöksége - melynek ön is tagja - vétózza meg e döntést?
Veress József: Ahogy eddig mindig, ezután is tiszteletben fogom tartani a tagság döntését.
Heti Válasz: Igaz, hogy ön Szarvas Attila jelöltté válását szorgalmazza?
Veress József: Tekintettel arra, hogy Békés megye 7. számú választókerületében az alapszervezetek még meg sem kezdték a jelöltállítást, jelenleg senkinek nem szorgalmazom a jelölését.
Heti Válasz: Tud-e arról, hogy 2002 novemberében a Nógrád Megyei Bíróság - néhány szabálytalan olajügylet nyomán - felfüggesztett börtönbüntetésre, illetve pénzbüntetésre ítélte Szarvas Attilát?
Veress József: Korábban nem volt tudomásom az ügyről.
Heti Válasz: Lehetséges, hogy a HFT Corporation 1992 és 1994 közötti moszkvai irodavezetőjeként nem értesült arról, hogy Szarvas egyik cégérdekeltsége 1993-tól kezdve Oroszországból származó olajjal kereskedett Magyarországon?
Veress József: Miután Szarvas Attilát 2002-ben, mezőkovácsházi polgármesterként ismertem meg, kérdésként megfogalmazott állítása teljességgel légből kapott. Annyit azért leszögeznék: nagy örömömre szolgál, hogy a Heti Válasz - a sok szempontból hátrányos helyzetű - Békés megye gondjaival is foglalkozik. Csodálkozom viszont, hogy a megye problémái közül éppen két MSZP-s politikus képviselőjelöltségért folyó személyi-politikai küzdelme került a lap figyelmének középpontjába. | http://valasz.hu/itthon/szarvashibak-11900/ | https://web.archive.org/web/20210225131850/http://valasz.hu/itthon/szarvashibak-11900/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szarvashibak | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-06-09 00:00:00 | [
"Becskeházi Attila",
"Mandur László",
"Szarvas Attila",
"Veress József"
] | [
"Dél-békési Terület és Humánerőforrás-fejlesztő Kht",
"Dipolog Kft.",
"Európai Alapok Tanácsadó Bt.",
"Honline Kommunikációs Kft.",
"Hungarian Finance and Trade Corporation",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"MSZP",
"Promei Kht."
] | [
"Békés megye",
"Mezőkovácsháza"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"tanácsadás"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
1,575 | Levél Kelemen Lászlónak (válasz nem érkezett) | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/level-kelemen-laszlonak-valasz-nem-erkezett-11608/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/level-kelemen-laszlonak-valasz-nem-erkezett | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-05-12 00:00:00 | [
"Bácskai János",
"Baja Ferenc",
"Erős János",
"Kelemen László",
"Kodela László",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Puch László",
"Zámbori Mihály"
] | [
"Betonút Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"KFKI (Központi Fizikai Kutatóintézet)",
"Montrade Ltd."
] | [] | [
"informatika"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,576 | Levélváltás Kiss Péterrel (közvetítőn keresztül) | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-kiss-peterrel-kozvetiton-keresztul-11609/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-kiss-peterrel-kozvetiton-keresztul | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-05-12 00:00:00 | [
"Bácskai János",
"Kiss Péter",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,577 | Levél Gál Zoltánnak (válasz nem érkezett) | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/level-gal-zoltannak-valasz-nem-erkezett-11607/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/level-gal-zoltannak-valasz-nem-erkezett | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-05-12 00:00:00 | [
"Gál Zoltán id.",
"Kulcsár Attila",
"Puch László"
] | [
"Novoprint Rt."
] | [] | [
"pártfinanszírozás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,578 | Levélváltás Csillag Istvánnal | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-csillag-istvannal-11532/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-csillag-istvannal | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-05-05 00:00:00 | [
"Bitvai Miklós",
"Csillag István",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Britton-csoport",
"Pannonplast Rt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"csalás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,579 | Levélváltás Kodela Lászlóval | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-kodela-laszloval-11534/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-kodela-laszloval | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-05-05 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Kelemen László",
"Kodela László",
"Mészáros János (Britton)",
"Puch László"
] | [
"Britton-csoport"
] | [] | [] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,580 | Levélváltás Baja Ferenccel | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-baja-ferenccel-11531/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-baja-ferenccel | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-05-05 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Czakó Ferenc",
"El Abed Hasan",
"Kulcsár Attila",
"Schönthal Henrik"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Montrade Ltd.",
"Synergon Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"informatika"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,581 | Levélváltás Czakó Ferenccel (közvetítőn keresztül) | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-czako-ferenccel-kozvetiton-keresztul-11533/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-czako-ferenccel-kozvetiton-keresztul | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-05-05 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Czakó Ferenc",
"El Abed Hasan",
"Kulcsár Attila",
"Schönthal Henrik"
] | [
"Montrade Ltd.",
"Synergon Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"informatika"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,582 | Levélváltás Puch Lászlóval | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-puch-laszloval-11535/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-puch-laszloval | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-05-05 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Erős János",
"Gál Zoltán id.",
"Garamszegi Gábor",
"Kelemen László",
"Kerék Csaba",
"Kodela László",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Puch László"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Betonút Zrt.",
"Britton-csoport",
"Hungexpo Rt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Novoprint Rt.",
"Prudent Invest Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"vesztegetés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,583 | KIT RÁNT MAGÁVAL KULCSÁR ATTILA? | http://valasz.hu/itthon/kit-rant-magaval-kulcsar-attila-11451/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kit-rant-magaval-kulcsar-attila | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-04-28 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila"
] | [] | [] | [
"sikkasztás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,584 | VARGABETŰ | http://valasz.hu/itthon/vargabetu-11417/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vargabetu | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-04-21 00:00:00 | [
"Palotás János",
"Varga Tamás"
] | [] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"pártfinanszírozás",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
||
1,586 | ELVONÓ KURATÓRIUM | e. a. / 2005.03.24., csütörtök 12:58 /
Hogyan lett a Nemzetközi Pető Intézet számára a személyi jövedelemadó egy százalékából befizetett 60 millióból 36 millió? Hová került az állami támogatásból megítélt 200 millió forintból 40 millió? A magyarázat nem a korrupció, hanem a kormány által kinevezett kuratórium működése. A világhírű intézet viharos kuratóriumi ülésektől hangos. Megszorító intézkedésekre kényszerülnek, sőt az intézmény autonómiája is veszélybe kerülhet.
A Pető Intézet kuratóriumát még 2003-ban újította meg a Medgyessy-kormány. Elnöke az állami tulajdonban lévő Konzumbank 2002 júliusában kinevezett - azóta a pénzintézettől távozott - vezérigazgatója lett. (Ferenci Tibor a Horn-kormány idején az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese volt, onnan a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesi székébe került.) A kuratórium tagjait a Pető Intézetet felügyelő minisztériumok delegálják. Az oktatási tárca mások között Magyar Bálint közvetlen munkatársát, Balázs Magdolnát, Bíró Ferencnét, az MSZP pedagógustagozatának elnökét, Nagyné Mermeze Klárát, a szocialisták korábbi képviselőjelöltjét, az MSZP emberi jogi és gyermektagozata elnökségi tagját jelölte.
A Pető András által a második világháború után kidolgozott konduktív, vagyis rávezető nevelés forradalmasította a központi idegrendszeri mozgássérültek rehabilitációját - Pető volt az első, aki az addig csupán biológiai problémaként kezelt fogyatékosságot pedagógiai esetként kezelte. Eredményeinek csodájára járt a világ. 1967-ben bekövetkezett haláláig maga vezette az intézményt, melynek történetében fordulópontot hozott 1995-ben az angol állam kétmillió fontos adománya. Ezért változtatták előbb alapítványira, majd közalapítványira a működési formát, és különös módon ez az oka mostani nehézségeiknek is. Az óvodát, iskolát és főiskolai konduktorképzést is magában foglaló intézet emiatt nem állami, hanem közalapítványi fenntartású.
ELAKADT MILLIÓK
Az első meglepetés akkor érte az intézet dolgozóit, amikor kiderült, a kuratórium tagjai - szemben a korábbi hagyományokkal - tiszteletdíjra is igényt tartanak. Ehhez visszatartják a Pető Intézethez befolyó - nem normatív - támogatások 20 százalékát. Így egy 200 millió forintos, az állami költségvetés által tavaly folyósított tételből csak 160 millió forint érkezett meg az intézetbe, a többi negyvenmillió "elakadt" a kuratóriumnál. A személyi jövedelemadó egy százalékából felajánlott 60 millió forint helyett 36 millió jelent meg a számlájukon, 20 százalékot levontak a kuratórium működésére (12 millió forintot pedig kampányköltségre). Az intézet széles támogatói táborából befolyt 12 millió forint 20 százaléka, 2,4 millió forint szintén a kuratóriumnál maradt. Nem is szólva a pénzintézeti kamatokról, aminek egyötöde ugyancsak a grémiumhoz került. A testület az innen-onnan lecsippentett húsz százalékokból a saját működtetésére szánt 12,5 millió forint felett megmaradó összeget értékpapírokba fektette, miközben intézkedéseik következtében az intézetben gazdálkodási nehézségek támadtak.
A 20 százalékos levonás annál is érthetetlenebb, mert a közalapítvány alapító okirata szerint a kuratórium csak a közalapítvány költségvetésének 10 százalékát fordíthatná saját működésére, és ennek negyedét a kuratóriumi tagok jövedelmezésére. Ám a mozgássérült gyermekek után kapott normatív állami támogatáshoz nem nyúlhatnak, ezért amiből levonhatnak, ott kétszeresen vonnak - tavaly 66 millió forinttal csökkentve az intézmény napi gazdálkodására jutó összeget.
A KÉZI VEZÉRLÉS VESZÉLYE
Az intézeti bevételek lefaragása nem maradt következmények nélkül. A számviteli törvény szerint minden évben lekönyvelendő több mint 60 millió forintos értékcsökkenést nem volt mivel ellentételezni. Emiatt 27 millió forintos deficittel zárták az évet, miközben a kuratórium 100 millió forintot tart értékpapírokban és a számláján. (A tájékozódást nehezíti, hogy valamennyi érintett elzárkózik a nyilatkozattól. Kozma Gyuláné főigazgató külföldi útja miatt csak április közepén tud kérdéseinkre válaszolni, a kuratóriumi elnököt pedig többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni, az idén létrehozott titkárságon senki sem vette fel a telefont.)
Az indulatok az elmúlt hetekben még magasabbra csaptak, mert kiderült, hogy a kormány módosítani szeretné a közalapítvány alapító okiratát. Eszerint a kuratóriumi tagok közül kikerülne a főigazgató, vagyis a testületben az intézet szakmai képviselet nélkül maradna. Emellett az alapító okirat tervezete szerint a közalapítvány megszűnése esetén a vagyon - a Pető Intézet három rendkívül értékes ingatlana - már nem a főiskolára, hanem az államra szállna át.
Januárban megjelent a Heti Világgazdaságban egy cikk, amely a Pető Intézet értékeit is megkérdőjelezi: "Az intézet fénye sokat fakult az elmúlt években", a főigazgató asszony miatt "megrekedt a konduktív pedagógia fejlesztése és a kutatás" - írják forrásuk megnevezése nélkül. Emellett - az Oktatási Minisztérium adataira hivatkozva - a költségvetési hiányról is szót ejtenek, ám ennek legfőbb okát, a kuratórium sajátos működését nem említik.
A cikkben nyilatkozik Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője, aki lapunknak cáfolja, hogy ő lenne a minisztérium kiszemeltje a Pető Intézet főigazgatói posztjára. "Ez vicc. Én gyógypedagógus vagyok, ez teljesen más szakterület. Jó szakmai kapcsolatot ápolunk a Pető Intézettel, vannak közös "gyerekeink". Nincs ilyen ambícióm, azon dolgozunk, hogy a gyermekek korai fejlesztésére országos hálózat alakuljon ki" - mondja a civil szervezet vezetője.
A kuratórium hatáskörét az új felsőoktatási törvény tervezete tovább növelné. A Főiskolai Tanács egyetértésére lenne szükség a főigazgató menesztéséhez, a felsőoktatási törvény módosítása után - ha a jelenlegi javaslatot fogadja el a parlament - a kuratóriumon múlik majd, hogy helyén maradhat-e a vezető. Ma is vannak jelei annak, hogy a testület legszívesebben kézi vezérlésre váltana - szerződéseket bont és köt - , erre a törvényjavaslat elfogadása után legális lehetősége is nyílna.
VONZÓ INGATLANOK?
Az intézetbe a világ számos pontjáról érkeznek a módszert tanulmányozni. Egyebek között az Egyesült Államokból, Iránból és Spanyolországból is fogadnak hallgatókat, illetve ellátottakat, mégis állandósultak a viták. Emlékezetes eset a különleges étkeztetési szolgáltatást nyújtó cégé: előbb szerződést kellett bontani velük, majd ugyanattól a vállalkozástól jelentősen drágábban vásárolni ugyanazt, mert a kuratórium későn ismerte fel, hogy a hozzájuk járó gyermekek különleges étrendet igényelnek.
De miért érdeke a kuratóriumnak, vagyis a kormányzatnak, hogy pergőtűzbe állítsa az egyik legismertebb magyar intézményt? Az egyik ok a pozíciószerzés lehet, a közel tíz éve helyén levő főigazgató elmozdítása. A kényszermegtakarításokkal megpróbálják ellehetetleníteni a jelenlegi vezetést, és ellene hangolni a dolgozókat. Miközben év végére 136 millió forintra nőhet a közalapítvány által felhalmozott összeg, a szakszervezet tiltakozik a tervezett, 26 fős elbocsátás ellen, ami önmagában nem is lesz elég, további takarékossági lépésekre kényszerülnek. A dolgozók is tudják, hogy erre csak részben ad magyarázatot, hogy a születésszám visszaesése és a külföldi konduktorképzés miatt az ellátottak száma is csökkent az elmúlt években. Időközben a Pető Intézet külföldön és - szerencsére - itthon is kitermelte a saját vetélytársait. (Ma már számos intézmény foglalkozik mozgássérült gyermekekkel.) A megszorítások oka végső soron mégis a kuratórium és az intézmény vezetése közötti bizalmi válságban keresendő.
A másik magyarázat az lehet, hogy az intézetnek nagy értékű ingatlanjai vannak. A Kútvölgyi kórház melletti telek az egyik legértékesebb Budapesten. Ráadásul a Kútvölgyi út túloldalán levő beépítetlen - építési tilalom alatt álló - erdős sáv is az intézeté, pontosabban a közalapítványé. A Villányi úton brit támogatásból emelt másik épületük is komoly értéket képvisel, főként ha figyelembe vesszük, hogy a Pető Intézet használati jogát elfelejtették bejegyeztetni a telekkönyvekbe.
A PETŐ INTÉZET SZÁMOKBAN
900 új vizsgálat évente
300-350 bentlakó gyermek
hét óvodai csoport
két-három foglalkozás hetente felnőtt mozgássérülteknek
200 külföldi és hazai főiskolai hallgató
324 alkalmazott | http://valasz.hu/itthon/elvono-kuratorium-11223/ | https://web.archive.org/web/20201026134216/http://valasz.hu/itthon/elvono-kuratorium-11223/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elvono-kuratorium | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-03-24 00:00:00 | [
"Balázs Magdolna",
"Bíró Ferencné",
"Ferenci Tibor",
"Nagyné Mermeze Klára"
] | [
"Pető Intézet"
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,587 | KÁROS MELLÉKHATÁSOK | http://valasz.hu/itthon/karos-mellekhatasok-10895/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karos-mellekhatasok | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-01-20 00:00:00 | [
"Endrényi Éva",
"Forró Tamás",
"György Gábor",
"Jung Ádám",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Molnár Csaba (ORFK)",
"Pintér Dezső",
"Szász András"
] | [
"Britton-csoport",
"Esplanade Hungary Kft.",
"First Capital Invest Ltc.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,588 | GELLER | http://valasz.hu/itthon/geller-10944/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/geller | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-02-03 00:00:00 | [
"Bálint Tamás",
"Keller László",
"Sáray Éva",
"Szász Károly"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)",
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"gazdálkodás",
"KEHI-vizsgálat"
] | [] |
||
1,589 | Stróman kerestetik | HVG 2006/50 12.16. 105. _ Társadalom _ cikk, keretes
Stróman kerestetik
Farkas Imre bízta meg a Voluta Kft. stróman ügyvezetőségére kiszemelt férfi
egészségi állapotának felmérésével - állította hétfőn a Budai Központi
Kerületi Bíróságon tartott tárgyaláson Lengyel Gáspár orvos. Ezt az
önmagában nem túl érdekes tényt az teszi figyelemre méltóvá, hogy az
ügyvezetőt, Janca Józsefet súlyos gazdasági bűncselekményekkel vádolják,
Farkas pedig az a személy, aki Magyarországon a Siemens Zrt. ügyében
borított: gyakorlatilag azt állítva, hogy a médiavállalkozása, a Satelit
kapcsán a nagyvállalatnál sikkasztást követtek el. A Voluta Kft. története
a régebbi keletű, ez a cég a folyamatban lévő büntetőeljárás adatai szerint
1996-ban sikeres üzemanyag-kereskedő volt, majd belevágott egy olyan
nagyszabású drágakőügyletbe, amelynek a végső célja a gyanú szerint
százmilliós nagyságrendű adócsalás lett volna. Farkas egy évtizeddel
ezelőtt olyan személyt kerestetett ügyvezetőnek, akit már csak hónapok
választanak el a haláltól. A kiszemelt Jancát azonban tévesen
diagnosztizálta az orvos, a volt ügyvezető kilábalt betegségéből, és
vallomást tett.
A Siemens számára ma Magyarországon valószínűleg Farkas számít a
legkellemetlenebb embernek, s esete jelzi, a nagyvállalat nem a
leggondosabban választotta meg partnereit. 2000-ben még fontos számára a
Satelitet működtető Tvegy Rt. műholdas műsorszolgáltató társaságot gründoló
vállalkozó, aki nyilatkozata szerint árbevételének 80-85 százalékát a
Siemenstől kapta (HVG, 2002. március 16.). Akkoriban ennek összegét még
üzleti titokként kezelte, mostani nyilatkozatai szerint viszont mintegy 1,4
milliárd forintot kapott a nagyvállalattól, csakhogy ebből 720 milliót,
természetesen mindenfajta könyvelést és adminisztratív formaságot
megkerülve, készpénzben vissza is kellett adnia a Siemens embereinek.
_Telefont kikapcsoljam?_, _Nem szükséges_ - így kezdődik egy felvett
beszélgetés rendőrségi aktákhoz csatolt leirata szerint Farkas egyezkedése
a Siemenst képviselő ügyvéddel, aki a jelek szerint nem volt eléggé
gyanakvó. A beszélgetés során Farkas kifejti, hogy a Tvegy Rt. kapcsán, a
támogatói szerződés Siemens általi felmondása miatti kárigénye 600-700
millió forint volt, ebből megkapott 150 milliót, ha pedig a maradékhoz
hamar hozzájut, beéri 350-400 millióval. Mindezt egyfajta árukapcsolással
rendezné el, elképzelése szerint bizalmas ismerősének, Pintér Jánosnak az
érdekeltségéhez, a balatonfűzfői Nitrokémia-csoporthoz szállíthatna a
Siemens mintegy 3,8 milliárd forint értékben erőművi turbinákat, s valahogy
ebből az összegből _csíphetnék_ le a neki szánt százmilliókat.
_A Siemens hajlandó ezt a projektet megcsinálni. Hajlandó ezen belül az ön
személyét elfogadni. Hajlandó az első ügyet valamilyen módon ezen a másik
ügyön rendezni. Húsz százalék, tíz, hatvan, negyven, tök mindegy_ -
hangzott az ügyvédi bátorítás, ami persze még akkor sem tekinthető a
Siemens hivatalos kötelezettségvállalásának, ha a folyamatban lévő
büntetőügyben a hangfelvétel hitelesnek bizonyul. Ha így lesz, az jele
lehet annak, hogy a Siemensnek van takargatnivalója a Satelit-ügyben, még
akkor is, ha megnyerte a Farkas által indított polgári pereket. A
turbinaszállítás azonban nem jött össze, a Nitrokémia-cégcsoport jóformán
összeomlott. Pintér azonban 2004. szeptember 17-én egy figyelemre méltó
levelet írt Beke-Martos Gábornak, a Siemens elnök-vezérigazgatójának:
_Tájékoztatom, hogy a Remington Sales Corporation (RSC) által Farkas
Imrének, illetve a Tvegy Rt.-nek nyújtott 720 m Ft összegű hitelünk
fedezeteként az RSC-re engedményezett Siemens Rt.-vel szemben fennálló
követeléseket 2004. szeptember 13-án lefaktoráltuk dr. Pálinkó Sándor
faktornál. Dr. Pintér János az RSC képviseletében._
A már említett Voluta Kft. kapcsán - ha igaz Lengyel Gáspár tanúvallomása -
Pintér és Farkas már legalább egy évtizede ismerhették egymást, hiszen a
Voluta Kft. gründolói Pintér János és Szellem Zoltán voltak. A kapcsolat
tényét alátámasztja, hogy Farkas elnöksége idején majdnem egy éven át
Szellem vezette a Tvegy Rt. felügyelőbizottságát. | http://archivum.hvg.hu/article/200650Tarsadalomcikk1987Stromankerestetik.aspx | https://web.archive.org/web/20080522170748/http://archivum.hvg.hu/article/200650Tarsadalomcikk1987Stromankerestetik.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stroman-kerestetik | HVG | hungarian-news | 2006-12-16 00:00:00 | [
"Beke-Martos Gábor",
"Farkas Imre",
"Pintér János"
] | [
"Satelit Tv",
"Siemens Zrt.",
"TVegy Rt."
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [] |
|
1,590 | SZÁMLAGYÁR A SIEMENS KÖRÜL? | SZÁMLAGYÁR A SIEMENS KÖRÜL?
Megvezetői juttatások
Hajléktalanok révén másfél milliárd forintot mozgatott egy számlagyár. A gyanú szerint Schrödl András irányította csoport ügyében - amelyben érintett a Siemens Zrt. is - több vizsgálat is folyik.
HVG 2006/50 12.16. 105. _ Társadalom _ cikk, keretes Stróman kerestetik Farkas Imre bízta meg a Voluta Kft. stróman ügyvezetőségére kiszemelt férfi egészségi állapotának felmérésével - állította hétfőn a Budai Központi Kerületi Bíróságon tartott tárgyaláson Lengyel Gáspár orvos. Ezt az önmagában nem túl érdekes tényt az teszi figyelemre méltóvá, hogy az ügyvezetőt, Janca Józsefet súlyos gazdasági bűncselekményekkel vádolják, Farkas pedig az a személy, aki Magyarországon a Siemens Zrt. ügyében borított: gyakorlatilag azt állítva, hogy a médiavállalkozása, a Satelit kapcsán a nagyvállalatnál sikkasztást követtek el. A Voluta Kft. története a régebbi keletű, ez a cég a folyamatban lévő büntetőeljárás adatai szerint 1996-ban sikeres üzemanyag-kereskedő volt, majd belevágott egy olyan nagyszabású drágakőügyletbe, amelynek a végső célja a gyanú szerint százmilliós nagyságrendű adócsalás lett volna. Farkas egy évtizeddel ezelőtt olyan személyt kerestetett ügyvezetőnek, akit már csak hónapok választanak el a haláltól. A kiszemelt Jancát azonban tévesen diagnosztizálta az orvos, a volt ügyvezető kilábalt betegségéből, és vallomást tett. A Siemens számára ma Magyarországon valószínűleg Farkas számít a legkellemetlenebb embernek, s esete jelzi, a nagyvállalat nem a leggondosabban választotta meg partnereit. 2000-ben még fontos számára a Satelitet működtető Tvegy Rt. műholdas műsorszolgáltató társaságot gründoló vállalkozó, aki nyilatkozata szerint árbevételének 80-85 százalékát a Siemenstől kapta (HVG, 2002. március 16.). Akkoriban ennek összegét még üzleti titokként kezelte, mostani nyilatkozatai szerint viszont mintegy 1,4 milliárd forintot kapott a nagyvállalattól, csakhogy ebből 720 milliót, természetesen mindenfajta könyvelést és adminisztratív formaságot megkerülve, készpénzben vissza is kellett adnia a Siemens embereinek. _Telefont kikapcsoljam?_, _Nem szükséges_ - így kezdődik egy felvett beszélgetés rendőrségi aktákhoz csatolt leirata szerint Farkas egyezkedése a Siemenst képviselő ügyvéddel, aki a jelek szerint nem volt eléggé gyanakvó. A beszélgetés során Farkas kifejti, hogy a Tvegy Rt. kapcsán, a támogatói szerződés Siemens általi felmondása miatti kárigénye 600-700 millió forint volt, ebből megkapott 150 milliót, ha pedig a maradékhoz hamar hozzájut, beéri 350-400 millióval. Mindezt egyfajta árukapcsolással rendezné el, elképzelése szerint bizalmas ismerősének, Pintér Jánosnak az érdekeltségéhez, a balatonfűzfői Nitrokémia-csoporthoz szállíthatna a Siemens mintegy 3,8 milliárd forint értékben erőművi turbinákat, s valahogy ebből az összegből _csíphetnék_ le a neki szánt százmilliókat. _A Siemens hajlandó ezt a projektet megcsinálni. Hajlandó ezen belül az ön személyét elfogadni. Hajlandó az első ügyet valamilyen módon ezen a másik ügyön rendezni. Húsz százalék, tíz, hatvan, negyven, tök mindegy_ - hangzott az ügyvédi bátorítás, ami persze még akkor sem tekinthető a Siemens hivatalos kötelezettségvállalásának, ha a folyamatban lévő büntetőügyben a hangfelvétel hitelesnek bizonyul. Ha így lesz, az jele lehet annak, hogy a Siemensnek van takargatnivalója a Satelit-ügyben, még akkor is, ha megnyerte a Farkas által indított polgári pereket. A turbinaszállítás azonban nem jött össze, a Nitrokémia-cégcsoport jóformán összeomlott. Pintér azonban 2004. szeptember 17-én egy figyelemre méltó levelet írt Beke-Martos Gábornak, a Siemens elnök-vezérigazgatójának: _Tájékoztatom, hogy a Remington Sales Corporation (RSC) által Farkas Imrének, illetve a Tvegy Rt.-nek nyújtott 720 m Ft összegű hitelünk fedezeteként az RSC-re engedményezett Siemens Rt.-vel szemben fennálló követeléseket 2004. szeptember 13-án lefaktoráltuk dr. Pálinkó Sándor faktornál. Dr. Pintér János az RSC képviseletében._ A már említett Voluta Kft. kapcsán - ha igaz Lengyel Gáspár tanúvallomása - Pintér és Farkas már legalább egy évtizede ismerhették egymást, hiszen a Voluta Kft. gründolói Pintér János és Szellem Zoltán voltak. A kapcsolat tényét alátámasztja, hogy Farkas elnöksége idején majdnem egy éven át Szellem vezette a Tvegy Rt. felügyelőbizottságát.
_Ön elé tárom a 2002. február 4-én kelt, az Euroaction Kft. és a Siemens Rt. között létrejött - a BM Okmányirodai Rendszer (...) tárgyában - Együttműködési szerződést, valamint a 2003. március 28-án kelt, Euroaction Kft. és a Siemens Rt. között létrejött teljesítési igazolást és a hozzá tartozó (...) számlát, amelyet az Euroaction Kft. bocsátott ki a Siemens Rt. részére, mely szerint a cége 9 817 500 forintot kapott. Kérem, nyilatkozzon erre vonatkozóan_ - mondta a Nemzeti Nyomozóiroda pénzmosás felderítésével foglalkozó osztályának munkatársa Baráth László hajléktalannak (képünkön balra, _ügyvezetőtársával_, Kutrucz Lászlóval) 2005. szeptember 16-án. A jegyzőkönyvben rögzített válasz nem lephette meg különösen a nyomozókat. _Nem tagadom, hogy én írtam alá a szerződést, de abban biztos vagyok, hogy aláíráskor nem olvastam el, mit írok alá, és azt sem tudtam, miről van szó._ Az Euroaction-ügyvezetőként kihallgatott Baráth következetes maradt: összesen 589 millió forintnyi számlaforgalomról nem tudott semmit, hiába ment végig a nyomozó mind a 27 tételen.
Baráth vallomása szerint tavalyi lakóhelye révén került a legközelebb az ügyvezetéshez szükséges ismeretekhez, _tartózkodási helyem a Közgazdaság-tudományi Egyetem kapualja, a Só utca felől_, mondta a kihallgatáson. Egyéb irányú szakmai tudása főleg segédmunkákra, üveggyűjtögetésre terjedt ki. Igaz, cégvezetői tevékenysége nem is követelt mélyenszántó ismereteket: mindössze végig kellett járnia azokat a bankfiókokat, ahol a neve alatt futó cégek számláit vezették. Ez volt a gyakorlat Baráth jótevője, a fedél nélküli ügyvezetők hálózatát kiépítő, a HVG által felkutatott Kutrucz esetében is.
A rendőrségi gyanú szerint a jobbára a Boráros téri Jolly presszóban melegedő Kutrucz karrierje valamikor 2001 táján lódult meg, amikor törzshelyén rábukkant a most 38 éves Schrödl András könyvvizsgáló. Kutrucz előre egyeztetett időpontokban végigjárta a budai Böszörményi út környéki bankfiókokat, és a Schrödltől kapott papírokkal - mint ügyvezető - készpénzt vett fel. Hogy kerülje a feltűnést, a kivét sohasem haladta meg a 2 millió forintot, vagyis azt az összeghatárt, ami fölött a pénzintézeteknek már jelezniük kell a készpénzmozgást a pénzmosás elleni nyomozóknak. A hajléktalan kezdetben alkalmanként 2 ezer, később 5 ezer forintot kapott. Nemcsak a sikerdíj, de Kutrucz feladatköre is nőtt, különböző papírokat kellett aláírnia (ezekbe általában bele sem nézett), illetve Schrödl további _ügyvezetők_ toborzásával bízta meg, sőt 2005-ben átadta neki a Major Tax Kft. ügyvezetését is.
Az újonnan beszervezetteket - legalább hat főt - első lépésként _emberszabásúvá_ tették. Schrödl személyenként 10-25 ezer forintot utalt ki tisztálkodásra, ruhák vásárlásra. Egy idő után még lakást is bérelt csapatának, mondván, ha a híd alatt laknak, nem jelenhetnek meg ápoltan a bankfiókokban. Azzal persze mindegyik _ügyvezető_ tisztában volt, hogy a pénzintézeteknél átvett borítékokba nem tanácsos belenyúlni, különben a Szergej becenevű testőr bármelyiküket _megcsinálná_.
A hajléktalanok aranyélete 2005-ig tartott. Akkor a rendőrség gyanút fogott, Schrödl pedig eltűnt, azóta sem akadtak a nyomára a bűnüldözők. A fűtött albérleti szoba semmivé lett, a kihallgatásokat követően a társaság újra az utcán találta magát. A Lichy József ügyvéd által védett Baráthot és Kutruczot, valamint még egy társukat most börtönbüntetés fenyegeti sikkasztás, okirat-hamisítás gyanúja miatt, bár próbálkoznak azzal védekezni, hogy Schrödl megtévesztette őket. Miközben a könyvvizsgálónak a rendőrség közel két éve bottal üti a nyomát, a hajléktalanok cégei még ma is léteznek. Hogy mennyit tudnak állítólagos üzleti partnereikről? Baráth például azt állította, fogalma sincs, hol van a Siemens Zrt. székhelye, noha Kutrucz emlékei szerint egy alkalommal Baráthtal együtt kísérték el Schrödlt a Gizella utcai irodaházba, ahol két Siemens-igazgatóval tárgyaltak. Persze a hajléktalanok nem folytak bele a beszélgetésbe, feladatukhoz híven csöndben maradtak, és értelmesen bólogattak.
Kutrucz azt állítja: találkozott Beke-Martos Gáborral, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával, s rendőrségi vallomásában is részletesen beszámolt a kinézetéről, sőt fotóról fel is ismerte. A különös randevú Kutrucz szerint akkor esett meg, amikor megalakították a Blue Consult Kft.-t, ami több nagy kórházi közbeszerzésnél bábáskodott a Siemens Zrt. projektmenedzsereként. Beke-Martos az _ügyvezető_ elmondása szerint arról beszélt neki, hogy a Blue Consult Kft.-n keresztül tartják majd a kapcsolatot egymással. Kutrucz állítólag a Siemens-csoport egy másik felső vezetőjével is találkozott: a német multi orvosi műszerekkel kereskedő cégének (Labor Expert Kft.) vezetője, Schumann Ádám látta vendégül budaörsi villájában. _Másnap Ádám levitt magával Gyulára egy versenytárgyalásra, amin rajtunk kívül csak egy hölgy volt, aki felolvasta, hogy megnyertük a közbeszerzést_ - mondta a HVG-nek Kutrucz. A rendőrségi nyomozással párhuzamosan folyó adóhatósági vizsgálat az említett BM-közbeszerzések mellett a HVG információi szerint főként az egészségügyi megrendelések részleteit firtatja, több fővárosi és megyei kórház korszerű onkoterápiás, radiológiai, CT- és MR-berendezéseinek szállításáról szóló megbeszélésekre kíváncsiak a revizorok. A hajléktalanok által gyakran emlegetett Siemenst a múlt hét közepén kerestük meg, ám az írásos kérdésekre lapzártánkig nem érkezett válasz.
Egyelőre tisztázatlan, mit csinált a bankokból kivetetett pénzzel Schrödl. A számlagyári konstrukció lehetőséget adott arra, hogy akár állami hivatalnokokat, kórházi vezetőket vesztegessenek meg, akár pártokat pénzeljenek közmegrendelések érdekében. Nem kizárt az sem, hogy a hajléktalanok cégeinek átutalt pénz nagy része visszacsorgott a kifizető cég egyik-másik vezetőjének. A nyomozóiroda nem kíván részleteket nyilvánosságra hozni a még folyamatban lévő eljárásról, így arról sem nyilatkoztak, hogy gyanúsítanak-e valakit például a Siemens Zrt. munkatársai közül bármilyen bűncselekménnyel. Horváczy Emese szóvivő azt azonban megerősítette, a hajléktalanok _ügyvezette_ társaságok mintegy száz cégnek bocsátottak ki számlákat, s hozzájuk összesen legalább másfél milliárd forint folyt be. A HVG birtokába került banki kivonatok szerint számláztak e társaságok például a Well Reklámügynökség Kft.-t vezető Bölcs Ádám cégének, a Pricomm Hungary Kft.-nek, a 168 Óra című lapot kiadó Telegráf Kft.-nek, Iklódi András cégének, a Hírtőzsde Holding Rt.-nek vagy éppen a Merkantil-csoporthoz tartozó Nimo 2002 Kft.-nek is. A hetilap kiadóját vezető Szilvásy Rudolf szerint annak idején médiakutatási feladatokra kérték fel a Euroaction Service Kft.-t. _A cég a munkát teljesítette, mi azt kifizettük. Nem mondhatom el, hogy kivel tartottuk a kapcsolatot a cégnél. Részünkről az ügy ennyivel le van zárva_ - mondta Szilvásy.
FAHIDI GERGELY, SIPOS ANETT | http://archivum.hvg.hu/article/200650Tarsadalomcikk5011SZAMLAGYARASIEMENSKORULMeg.aspx | https://web.archive.org/web/20080522161606/http://archivum.hvg.hu/article/200650Tarsadalomcikk5011SZAMLAGYARASIEMENSKORULMeg.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szamlagyar-a-siemens-korul | HVG | hungarian-news | 2006-12-16 00:00:00 | [
"Beke-Martos Gábor",
"Schrödl András",
"Schumann Ádám"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Blue Consult Kft.",
"Euroaction Kft.",
"Hírtőzsde Holding Rt.",
"Labor Expert Kft.",
"Nimo 2002 Kft.",
"Pricomm Hungary Kft.",
"Siemens Zrt.",
"Telegráf Kft.",
"Well Reklámügynökség Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sikkasztás",
"egészségügy"
] | [] |
|
1,591 | HETI VÁLASZ EXTRA: PANAMAIR (előzetes) | http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/heti-valasz-extra-panamair-elozetes-11056/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/heti-valasz-extra-panamair-elozetes | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-02-17 00:00:00 | [
"Pongrácz Tibor ifj.",
"Répászky Miklós",
"Tuller András"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Andeas Neocleous & Co.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt.",
"Dr. Klesics-Dr. Tuller Ügyvédi Iroda"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
||
1,592 | PANAMAIR – 1. rész | / 2005.02.24., csütörtök 00:11 /
A Heti Válasz honlapján már e hét elején közzétettük a Budapest Airport 4,7 milliárd forintos telekvásárlásához segédkező, pártközeli szereplők névsorát. Mostani összeállításunkban dokumentáljuk az ecseri cargobázisötlet születésének és megvalósításának lépéseit, az értékbecsléskor alkalmazott "cselvetéseket", az állami-kormányzati szervek egymással is feleselő nyilatkozatait s a történet privatizációs mellékszálait. Államkapitalizmus magyar módra - 2004-2005-ben.
"Ferihegy-Panama járat, Ecser átszállással" - 2004 őszén e rosszalló, ingatlanspekulációt sejtető fordulattal kommentálta lapunknak a Budapest Airport Rt. (BA) áruszállítási központjának, úgynevezett cargobázisának tervét a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. egyik középvezetője. Pedig akkoriban még csak annyi volt bizonyos, hogy a Ferihegyi repteret üzemeltető BA az egyik legértékesebb, privatizáció előtt álló állami cég - amely 4,7 milliárd forintot, azaz tavalyi teljes hasznának közel felét szánja az új létesítményhez kiszemelt ecseri terület megszerzésére.
FOLYTASSA, CARION!
Aligha csoda persze, hogy a BA szerződéskötéseit különös figyelem övezi. A 2002-es váltás után ugyanis bizalmi elven kezdték feltölteni a társaság testületeit; 2003 májusáig Apró Piroska ült a részvénytársaság igazgatósági elnöki székében. A közelmúltig felügyelőbizottsági elnökként működött Bálint Tamás, Keller László valamikori kabinetfőnöke, a Kulcsár-ügy egyik gyanúsítottja. Hortobágyi Éva, Medgyessy Péter volt személyi titkárának édesanyja pedig a mai napig fb-tag az Airportnál. Aki tehát ilyen állami céggel szerződik, ráadásul majd ötmilliárd értékben, tudja: sorsa részben a nagypolitika kezében van.
A Carion-csoport vállalta a kockázatot. A Carion Holding Rt. tulajdonosai közül ketten, Ötvös Géza és Szani János még 2002-ben összeálltak a BA-előd Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnál 22 évet lehúzó Hegyi Gáborral, hogy "későbbi hasznosítás végett" földeket vásároljanak a ferihegyi kifutó és az Ecser község közötti területen, az épülő M0-gyűrű nyomvonala közelében. (Jelenleg 320 hektárnál tartanak.) Már 2003 áprilisában megalapították a Carion Airport Development (CAD) Rt.-t, tehát a cégnévválasztással is jelezték: részt vállalnának a reptér környékének fejlesztéséből. A "vak véletlen" úgy hozta, hogy a CAD-bejegyzéssel majdnem egy időben a BA megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett egy leendő ecseri cargobázisról, melynek helyszínéül a Carion-tulajok egyik, 20 hektáros földdarabját nézték ki az illetékesek. (Korábban minden szakmabeli arról beszélt, hogy a repülőtér területén belül, esetleg Vecsés irányába bővülve kellene cargoközpontot építeni, ám a BA Rt. mindkét lehetőséget elvetette. Előbbit azért, mert "az e területre építendő cargobázishoz vezető légijármű-forgalom akadályozná az 1-es kifutópálya forgalmát", utóbbit pedig azért, mert tisztázatlanok a terület tulajdonviszonyai, és "a perek lezárultáig nem indítható meg a beruházás".)
Az ÁPV Rt. igazgatósága 2004. szeptember 9-én engedélyezte a BA-nak, hogy "legfeljebb 4,7 milliárdos keretösszeg felhasználásával" szerződést kössön az ecseri terület megszerzése érdekében - például az ingatlant tulajdonló társaság megvétele formájában. "Ingatlant tulajdonló társaság" azonban ekkor még nem létezett. Az Ötvös-Szani-Hegyi trió ugyanis az ÁPV-határozat kelte után öt kerek nappal hozta létre az Airport Cargo Center Kft.-t (ACC). A 20 hektáros területet földhivatali és helyhatósági procedúrák során - példás gyorsasággal - kivonták a művelés alól, belterületi ingatlanná minősítették, majd a tulajdonosok december közepével apportálták az ACC Kft.-be.
MENNYI AZ ANNYI?
Miután egy cseppet sem független könyvvizsgáló, a Carion-csoportot régóta szolgáló Németh és Társa Könyvszakértő Kft. egyik tulajdonosa, Lillin Endréné 600 millió forintban fogadta el az ingatlan apportálási értékét, az ACC jegyzett tőkéje december közepével 3-ról 603 milliósra ugrott. Ekkor azonban az ACC még egy átlagos ingatlancégnek tűnt. Vagy mégse? Valójában kevesen értették, hogy mit keres a Carion-közeli vállalkozás felügyelőbizottsági tagjai és képviselői közt az MSZP-s kötődésű ügyvéd, Répászky Miklós. Róla annyit illik tudni - sorolják szocialista forrásaink -, hogy az előző ciklus Országimázs Központja elleni perben Keller László és Veres János szocialista frakciótagok jogi képviselőjeként járt el, több személyiségi jogi perben képviselte a volt közpénzügyi államtitkárt, az MSZP és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közötti, pártirodahasználatot érintő jogvitákban pedig "az MSZP-t képviselő ügyvédként" mutatkozott. Répászky a 2002-es kormányváltás után ugyan - elhúzódó betegsége miatt - visszavonult, de tavaly májusban már a Népszabadság Rt. új felügyelőbizottsági tagjaként debütált, s mint írtuk, ősszel az ACC-fedélzetre is felvétetett. A "20 hektáros üzlet" megkötésénél rajta kívül - a cégiratok és a BA Rt. közlése szerint - ifj. Pongrácz Tibor ügyvéd, az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága MDF-es tagjának fia bábáskodott a Carion-csoport részéről.
A pártközeli közreműködőkkel "terhelt" ACC decemberben ingatlanforgalmi szakvéleményt rendelt az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-től. Ebből kiderült, hogy a néhány nappal korábban 600 milliósra taksált terület piaci értéke valójában 4,02 milliárd forint. Hogy mindez miként lehetséges? Bár a 25/1997. számú, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok értékének meghatározásáról szóló pénzügyminisztériumi rendelet leszögezi, hogy az ingatlanbecslésnél "az ingatlannak csak az értékelés készítésének időpontjában fennálló és nem a lehetséges fejlesztett használata vehető figyelembe", a szakvélemény - a megrendelő-adatszolgáltató ACC "hibájából" - a lehetséges fejlesztett használatot vette figyelembe. Vagyis: bár az értékelés pillanatában a Ferihegyi reptér és környéke nem rendelkezett érvényes területrendezési és szabályozási tervvel, és a BA Rt. igazgatósága is csak később, 2005. január 31-én kötelezte el magát véglegesen az ecseri cargohelyszín mellett, az Ernst & Young mégis adottnak vette a terület reptéri hasznosítását. Egyszerűbben: a telek azért lett drága, mert értékébe belekalkulálták, hogy a BA Rt. egyszer meg fogja venni - miközben a BA még nem döntött arról, hogy meg fogja venni. Így kerekedhetett hát ki a 20 100 forint/ négyzetméter ár, ami a "helyben szokásos" 3500-8500 forintos árhoz képest aránytalanul magas.
ACC-ACD-CAD-VÁLTÓ
A BA Rt. vezérigazgatója, Hárskuti János azonban 2005. február 9-én nem az ACC Kft., hanem egy bizonyos Airport Cargo Development (ACD) Kft. megvásárlásáról kötött szerződést. Történt ugyanis, hogy az adásvétel előtt néhány héttel az ACC tulajdonosai elhatározták: az ACC-ből kiválik az ACD névre hallgató, 4,02 milliárd jegyzett tőkéjű, tehát a 20 hektáros területet apportként "magában foglaló" kft. Az eladó, a Carion-csoport az adásvételi szerződésben vállalta, hogy 2006-ra - a cikkünk elején említett CAD Kft.-n keresztül - 700 millióért cserébe elvégzi a húszhektáros terület közművesítését. Így született meg a 4 milliárd plusz 700 millió forintos végső vételár, ami négyzetméterenként 23 500 forintnak felel meg. Minő meglepetés: a BA az utolsó fillérig elköltötte az ÁPV Rt. által szeptemberben jóváhagyott keretösszeget (ezáltal persze az Ernst & Young értékbecslése is vitathatóvá vált).
A Heti Válasz információi szerint a felek, vagyis az ACD tulajdonosai és a BA nevében Hárskuti János azt is rögzítették: lemondanak a szerződés - feltűnő értékaránytalanság címén való - megtámadásának jogáról. Mintha maguk is tudták volna: ez az értékaránytalanság többeknek feltűnik majd. Tovább színezi a képletet, hogy a BA részéről az Andeas Neocleous & Co. ciprusi(!) ügyvédi iroda magyarországi képviselője, Tuller András, illetve a Dr. Klesics-Dr. Tuller Ügyvédi Iroda segédkezett tető alá hozni a szerződést. (E tényt a BA Rt. csak múlt vasárnap ismerte el lapunknak; korábban azt közölték: az adásvételben a BA Rt. jogi, illetve stratégiai igazgatósága működött közre.)
Az ÁPV Rt. vezérigazgatója, Vági Márton még a szerződéskötés előtt, február 8-án levélben kérte Hárskutit, hogy átmenetileg tartózkodjon az ingatlan- adásvételi ügyletek megkötésétől. A BA-vezér aznap jelezte "felettesének": úgy tekinti, hogy a levéllel az ÁPV Rt. elvonta az őt megillető jog- és hatásköröket. Vági később írásba adta: kérése nem vonatkozott az ÁPV Rt. igazgatósága által jóváhagyott ügyletekre. Hárskuti tehát - saját értelmezése szerint - február 9-én jogszerűen kötött szerződést a cargobázis földterületének megszerzésére. Bár a sajtó a kezdetektől Vági Márton kontra Hárskuti, illetve Draskovics Tibor kontra Hárskuti ellentétet szimatolt, Vági február 11-én - a pénzügyminiszterrel történt személyes egyeztetés után - Draskovicsnak küldött feljegyzésében még úgy foglalt állást: a szerződés megkötése a BA érdekeit szolgálja, összhangban áll a cég stratégiájával. Majd egy héttel később már úgy tájékoztatta lapunkat: az ÁPV Rt. a BA privatizációjának majdani sikere végett akarta megakadályozni a szerződéskötést.
A privatizációs szervezet és az Airport tehát múlt hét közepe óta "szétbeszél". Egy dolog azonban továbbra is biztos: a Carion-csoport - az egyik pályázó konzorcium tagjaként - a Hungexpo magánosításában is érdekelt. Ráadásul ha nyer, tervei szerint az expót is kiköltözteti Ecserre. A gyanakvók szerint az egész cargoőrület, a 4,7 milliárdos, "értékaránytalan" vételár a Hungexpo megvételéhez kívánt fedezetet nyújtani a Carionnak. Az érintettek persze mindvégig igyekeztek elütni e gyanút, de szombat óta a BA és a Carion is látványosan "szétbeszél". Miként Hárskutiék közleménye fogalmaz: a BA "elhatárolja magát az eladók érdekkörébe tartozó Carioncégcsoport más irányú üzleti tevékenységétől".
Lapzártánkkor tartotta magát a hír: kormányzati vizsgálat indult a cargoügylet feltárására, s csakis ennek függvényében fizethető ki a 4,7 milliárdos vételár az eladóknak. A Népszabadság azt is tudni véli: Hárskuti egy, az MSZP-ben igencsak befolyásos, ám a nyilvánosság számára kevésbé ismert politikus támogatását élvezve merészkedhetett "főnökei" (értsd: Vági Márton, Draskovics Tibor) leiskolázására. A kérdések tehát egyelőre szaporodnak: vajon kinek állt érdekében extra, 4,7 milliárdos vételárat generálni? Hárskuti János egyedül viszi el a balhét, vagy "főnökeit" és támogatóit is számon kéri valaki? | http://valasz.hu/reflektor/panamair-1-resz-11062/ | https://web.archive.org/web/20200808150625/http://valasz.hu/reflektor/panamair-1-resz-11062/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/panamair-a-1-resz | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-02-24 00:00:00 | [
"Hárskuti János",
"Hegyi Gábor",
"Lillin Endréné",
"Ötvös Géza",
"Pongrácz Tibor ifj.",
"Répászky Miklós",
"Szani János",
"Tuller András",
"Vági Márton"
] | [
"Airport Cargo Development Kft.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Andeas Neocleous & Co.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt.",
"Dr. Klesics-Dr. Tuller Ügyvédi Iroda",
"Hungexpo Rt.",
"Németh és Társa Könyvszakértő Kft."
] | [
"Ecser",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"repülőtér / légügy"
] | [] |
|
1,593 | PANAMAIR – 2. rész | Bódis András / 2005.03.03., csütörtök 17:11 /
Bár a Pénzügyminisztérium igyekszik a Budapest Airport Rt. vezetőire tolni a reptércég panamagyanús telekügyletének felelősségét, a birtokunkban lévő dokumentumok magasabb szintű összjátékot sejtetnek. Úgy tudjuk, a földterület eladói, vagyis a Carion csoport tulajdonosai nem maguknak, hanem egy MSZP-közeli ügyvéd letéti számlájára kérték átutalni a 4,7 milliárd forintos vételárat.
A vevő Budapest Airport (BA) Rt. és a Carion-cégcsoportot jegyző Ötvös Géza-Szani János-Hegyi Gábor trió, vagyis az eladók biztonsági klauzulákkal bástyázták körül azt a február 9-i telekszerződést, amelyet ellenzéki és kormányzati tényezők pergőtüze fogadott. A Ferihegyi reptér melletti húszhektáros földdarabot apportként "magában foglaló" Airport Cargo Development (ACD) Kft. adásvételéről szóló megállapodásban a felek jó előre lemondtak az irat feltűnő értékaránytalanság és/vagy megtévesztés és/vagy tévedés címén való megtámadásának jogáról (amit a szerződés egyik mellékletében megerősítettek). Vagyis arról, hogy később jogi úton firtassák: miként nőhetett néhány nap alatt 600 milliósról 4,7 milliárdosra a cargobázisnak kiszemelt ecseri telek, pontosabban az ACD Kft. értéke.
Az egyik érintett, Szani János múlt heti cikkünk nyomán úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: e megnemtámadási kitételt azért szerepeltették a dokumentumban, mert az eredeti vételi és a mostani továbbadási ár között szembeötlő a különbség. Szerinte az árkülönbözet annak tudható be, hogy a két tranzakció közben "továbbfejlesztik" a területet. Továbbfejlesztés ide vagy oda, a szerződésbe kódolt feltűnő értékaránytalanság láttán a repülőtér másik oldalán lévő vecsési ingatlanok tulajdonosai e hét elején egyenesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz fordultak. Nyílt levelükben arra kértek választ: miként fordulhat elő, hogy - miközben két éve 2200 forint négyzetméterenkénti árért vásárolt, illetve sajátított ki mezőgazdasági területeket az Állami Autópályakezelő Rt. - a cargotelek négyzetmétereire 23 500 forintot fordít az ugyancsak állami tulajdonú BA Rt.?
A Heti Válasz közben úgy értesült: a Carion-tulajdonosok a fenti szerződésben azt is kérték, hogy a vevő BA Rt. ne saját számlájukra, még csak ne is az iratot Carion-oldalról ellenjegyző ügyvéd, ifj. Pongrácz Tibor számlájára, hanem az MSZP-közeli Répászky Miklós letéti számlájára utalja a vételárat. (Az ACD felügyelőbizottsági tagjaként működő Répászky korábban több perben is képviselte a szocialista Keller Lászlót, Katona Bélát és Veres Jánost, sőt az MSZP és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közötti, pártiroda-használatot érintő jogvitákban "a pártot képviselő ügyvédként mutatkozott". A korai Hornidőkben pedig - a Miniszterelnöki Hivatal szakértőjeként - a Ferihegyi kettes terminál bővítésének szerződéstervezetébe szólhatott bele.)
Bár nem tudni, hogy Répászky letéti számlájáról merre tart majd a 4,7 milliárdos összeg - lapzártánkig a Pénzügyminisztérium nem adott zöld jelzést a pénz kifizetésére -, egy dolog biztosnak látszik: létezik egy, az MSZP-ben befolyásos politikus, akit a Népszabadság a cargoügy egyik érdekeltjeként, hovatovább: koordinátoraként írt körül.
A telekügy "felülről való szervezettségére" amúgy is számos jel utal. A BA Rt. vezérigazgatója, Hárskuti János február 8-i leveleiben mind Draskovics Tibor pénzügyminiszternek, mind Vági Mártonnak, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatójának jelezte: "kizárólag abban az esetben fogom a szerződést aláírásommal ellátni", ha az ÁPV Rt. testületei újra jóváhagyják az ACD megvételét. (Korábban 18 igazgatósági és felügyelőbizottsági jóváhagyó határozat született a BA Rt. és az ÁPV Rt. részéről.) Hárskuti értelmezése szerint február 9-re felszállt a füst, ezért bátorkodott cége nevében megkötni a megállapodást. Ugyanerről tanúskodik Vági Márton február 11-i, Draskovics Tibornak küldött feljegyzése is. Az adásvételi szerződést jogszerűen kötötték meg, és megfelelően szolgálja a BA Rt. érdekeit - szögezte le az ÁPV-vezér.
Mindazonáltal nem ez volt az első eset, amikor a privatizációs szervezet "alámozogni" látszott a Carion-csoportnak. Az ÁPV Rt. - egy tavalyi sikertelen fordulót követően - eleve úgy írta ki a Hungexpo Rt. új magánosítási pályázatát, hogy azok a cégek is labdába rúghassanak, amelyek győzelmük esetén elköltöztetnék a vásárvárost. Mondjuk Ecser környékére. Azóta kiderült: egyetlen ilyen társaság akadt a nagyvilágban. Mégpedig a Carion. | http://valasz.hu/itthon/panamair-2-resz-11102/ | https://web.archive.org/web/20200808152506/http://valasz.hu/itthon/panamair-2-resz-11102/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/panamair-a-2-resz | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-03-03 00:00:00 | [
"Hegyi Gábor",
"Ötvös Géza",
"Szani János"
] | [
"Airport Cargo Development Kft.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt."
] | [
"Ecser",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
|
1,594 | SZEMÉLYCSERÉK A MILLENÁRIS PARKNÁL | HVG 2006/47 11.25. 130-131. _ Társadalom _ cikk
SZEMÉLYCSERÉK A MILLENÁRIS PARKNÁL
Zenés felár
Továbbra is a közpénzek feneketlen kútjának tűnik a Millenáris Park, amely
egyre kevésbé burkolt SZDSZ-fennhatóság alatt áll, s a múlt hét óta
Hajnóczy Árpád exzenész vezeti.
John Emese, a fővárosi közgyűlés SZDSZ-es tagja, a liberális pártifjakat
tömörítő Új Generáció ügyvivője, valamint Prazsák Gergő, az SZDSZ 2006-os
listás országgyűlési képviselőjelöltje is helyet kapott az állami tulajdonú
Millenáris Programiroda Kht. jogutóda, a Jövő Háza Kht. (JH)
felügyelőbizottságában - a HVG értesülései szerint így döntött a
tulajdonosi jogokat gyakorló, SZDSZ-es vezetésű Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium (GKM). Változott az ügyvezető személye is: a Mizsei Zsuzsa
egykori kereszténydemokrata politikus távozását követő kaotikus helyzetben
a cég élére került Marosvölgyi Zsuzsát (HVG, 2004. december 8.) Hajnóczy
Árpád követi. Ő egykor a legendás alternatív Kontroll Csoportban zenélt,
majd gazdasági újságíró és távközlési cégek menedzsmentjének tagja volt,
közvetve - mások mellett Kapolyi László (MSZP) országgyűlési képviselő
System Consulting Inc. cégével együtt - jelenleg is tulajdonos a TVnet Kft.-
ben.
A menedzserasszisztensként Demszky Gábor főpolgármester exfeleségét, Révai
Verát leigazoló Hajnóczyt - mint a HVG-nek mondta - _kvázi fejvadász_
tanácsadó ajánlotta a tulajdonos figyelmébe, saját kiszemeléséről azonban
nem kívánt részletesebben beszámolni. Tény, hogy álláskínáló pályázatot a
GKM nem tett közzé. Úgy tudni, kiválasztásában lehetett némi szerepe
barátjának, a szintén exundergroundos Bognár Attilának, az - egyébként a
főváros által évi 20 millió forinttal támogatott, s a JH-val is
együttműködő - A38 dunai állóhajó-szórakozóhely tulajdonosának, akinek a
balliberális művészelit bennfentesei szerint újabban erős befolyása van a
kultúrpolitikai döntésekre. _Ha így lenne, büszke lehetnék magamra, de a
hír nem igaz_ - reagált a HVG-nek Bognár, aki szerint alighanem azért
döntöttek Hajnóczy mellett, mert egyszerre van tapasztalata a kultúrában és
a vállalatirányításban.
Akárhogyan is, a politika a jelek szerint meg sem kísérli száműzni az
egykori Orbán-tanácsadó Wermer András szellemét a tavaly 2 milliárd, az
idén 1,5 milliárd forint állami támogatásból gazdálkodó, amúgy adóhivatali
végrehajtással táblázott, 2005-ös közhasznúsági jelentése szerint 1,6
milliárd forint erejéig eladósodott JH Kht.-ből. A most a városházán
Demszky jobbkezének számító John például korábban is dolgozott a
Millenárisnak: a JH oktatási igazgatója volt, cége, a 2sy Bt. 2006
januárjáig állt szerződésben a kht-val. A JH-beszállítók listáján (a
legnagyobbakról lásd táblázatunkat) szerepel az utóbbi évek állami
rendezvényeinek egyik főszervezője, a Mindshare Médiaügynökség Kft., amely
2005 novembere és 2006 augusztusa között hatályos szerződés alapján 120
millió forintért médiatervezést és -foglalást végzett a kht-nak. Csaknem 20
millió forint értékben szerződött a Millenárissal Demján Sándor és Bartha
Ferenc üzletemberek közvetett érdekeltsége, a Protégé Consulting Kft.,
amely közbeszerzési eljárásokban segédkezik, korábban pedig a tanácsadással
megbízott Gamax Rt. alvállalkozójaként megvalósíthatósági tanulmányt
készített a Jövő Háza kiállításhoz.
A konzultációs jolly jokernek tűnő Demján-cég felbukkanása sokak szerint
arra utal, hogy az ingatlantőke nem mondott le az egyik legértékesebb
belbudai komplexum részbeni vagy teljes felvásárlásáról. A Millenáris Park
több mint háromhektáros ingatlanának nagy része a szintén GKM-tulajdonú
Kisrókus 2000 Kft.-é, amelytől a JH bérli az épületeket, vagyis a
minisztérium egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. A Lövőház utcára néző
4 ezer négyzetméter alapterületű irodaházat - az egykori A épületet - a kft
tavaly értékesítette a Wallis-csoportba tartozó, pályázaton kiválasztott
Expo Projekt Kft.-nek. Úgy tudni, folyamatos az érdeklődés a többi ingatlan
iránt is, s információink szerint a JH és a Kisrókus elképzelései nem
mindenben azonosak. Az utóbbi például a GKM-nek (korábban az informatikai
tárcának) benyújtott éves üzleti terveiben rendre vázolja az _alternatív_
elképzelést, amely jobbára az ingatlanok egy részének értékesítéséről szól.
_Testidegen_ rész csak egy maradt a parkban: a Zöld Péter játszótér 5600
négyzetmétere jelenleg is az offshore tulajdonú kecskeméti Apisolato
Hungary Kft.-é, amely évi 42 millió forintért adja bérbe a területet a JH-
nak.
A beszállítói lista tanúsága szerint máig cseng a kassza a Fidesz-közeli
cégeknél is. A közvetve Simicska Lajos érdekeltségében álló Mahir Kiállítás
Kft.-vel kötött, eredetileg 2006 nyaráig hatályos, _2 darab európai
kiállítás leszállításáról_ szóló, 105 millió forintos szerződést például
meghosszabbították a felek. Az egykor Wermer családi cégében is érdekelt
szolnoki Axon-csoport pedig stúdióberendezéseket szolgáltatott, 2003-2005
között összesen több mint 350 millió forint értékben. Amúgy
felülreprezentáltak a jászsági kötődésű vállalkozók a JH-partnerek között:
a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Baráth László biztonsági cége, a Védelem
Holding Kft. például az egyik legnagyobb beszállító; a cég 2004 óta több
mint 300 millió forintért őrizte a budai komplexumot, s közvetített
hoszteszeket.
Miután a JH támogatása a 2007-es költségvetés tervezete szerint tovább apad
- de még mindig csaknem egymilliárd forintot tesz ki -, Hajnóczy a
piacosítást nevezte meg egyik fő feladatának. Mint elmondta, átgondolják,
miképpen lehetne szponzorokat szerezni a kiállításokhoz (a közhasznúsági
jelentés szerint egyedül a Microsoft Magyarország Kft.-től származott ilyen
bevétel 2005-ben, összesen 10,3 millió forint). Amúgy az új ügyvezető
elégedettnek tűnik a Millenáris Parkba átköltöztetett, 2005-2007 között 302
millió forintért Rubik Ernő és Tamás István egykori Dunaholding-elnök kht-
jától bérelt Csodák Palotája játszóházzal, kétséges ellenben, mint
szavaiból kitűnik, a 1,5 milliárd forintért kialakított Jövő Háza kiállítás
sorsa. Igaz, Hajnóczy diplomatikusan a megújulási tervekre helyezte a
hangsúlyt, míg mások azt hangsúlyozzák, a bemutató amolyan _technikai-
innovációs BNV_ volt, amely mára betöltötte a szerepét.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200647Tarsadalomcikk4405SZEMELYCSEREKAMILLENARISPA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szemelycserek-a-millenaris-parknal | HVG | hungarian-news | 2006-11-25 00:00:00 | [
"Demszky Gábor",
"Hajnóczy Árpád",
"John Emese",
"Révai Vera",
"Simicska Lajos",
"Wermer András"
] | [
"2 SY Bt.",
"Axon",
"Jövő Háza Kht.",
"Mahir Kiállítás Kft.",
"Millenáris Kht.",
"SZDSZ"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore"
] | [
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
|
1,595 | BUDAPEST AIRBOLT | Bódis András / 2005.04.14., csütörtök 11:35 /
A Ferihegyi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. privatizációjától 130-150 milliárd forintos bevételt remél a kormány. A magánosítási stratégia felvázolását már április közepére ígéri az ÁPV rt. A sietségre - a mielőbbi pénzszerzésen kívül - nincs magyarázat. Ugyanis csak júliusban lép hatályba az a törvénymódosítás, mely meghatározza, hogy Ferihegy mely részeit lehet egyáltalán eladni.
A Budapest Airport (BA) Rt. gyors privatizációjában érdekelt pénzügyminiszter, Draskovics Tibor és Puch László MSZP-pénztárnok ütésváltásai - a bennfentesek utólag ezt a címet adták az ecseri áruszállítási központ körüli, két hónapja tartó huzavonának. Legalábbis amióta a Magyar Hírlap néven nevezte Puchot mint a cargobázisprojekt egyik feltételezett motorját. (Az érintett lapzártánkig nem kért helyreigazítást az újságtól.) Emlékezetes: a BA Rt. vezérigazgatója, Hárskuti János és a Carion-cégcsoport tulajdonosai februárban aláírták azt a 4,7 milliárd forintos szerződést, ami a reptér melletti húszhektáros földdarabot apportként "magában foglaló" Airport Cargo Development (ACD) Kft. adásvételéről szólt (Heti Válasz, 2005. február 24., március 3.).
Illetve: szólt volna. A Carion-tagok ugyanis - miután Draskovics nem engedélyezte a BA Rt.-nek az extrémnek tűnő, 23 500 forintos négyzetméterenkénti vételár kifizetését - a napokban elálltak a szerződéstől, s kártérítési pert fontolgatnak. Miként Szani János, a Carion Holding Rt. vezérigazgatója fogalmazott lapunknak: nem feltételezi, hogy egy magánosítás előtt álló vállalatnak érdeke volna, hogy milliárdos perekbe bonyolódjon. Nyitottak vagyunk egy új megállapodásra - folytatta -, "de továbbra is a 4,7 milliárdos eladási árat tartjuk reálisnak". Szani optimizmusára az ad némi okot, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója, Vági Márton a cargobotrány kirobbanása után rendre közölte pénzügyminiszterével: a 4,7 milliárdos szerződés a BA Rt. érdekét szolgálja.
DRASKOVICS SZIGORA
Vajon mi az oka, hogy a pénzügyminiszter ily nyíltan szembement MSZP-nagyságokkal, BA- és ÁPVvezérekkel? Miért írja felül a politika egy sikeres állami társaság döntéseit? Egyáltalán, mit keres a pártpolitika Ferihegyen? A válaszok maguktól értetődnek. A BA Rt. adózás előtti eredménye 2004-ben meghaladta a 10 milliárd forintot, a repültetés tehát - még ha állami is - sikerágazat, a sikerből pedig sokan szeretnek részesülni. A kormány mindezek ellenére a cég privatizálása mellett döntött: így ugyanis a Postabank Rt. magánosításakor befolyt 101 milliárdnál tetemesebb összegre, 130-150 milliárd forintra számíthat az államkassza. Ez pedig a 2006-os, választási év előtt nem tűnik csekélynek.
Ilyen összefüggésben szinte természetes, hogy a cargoügy is politikai kérdéssé vált. Miként Vági Márton lapunknak címzett, február 19-i e-mailjéből kiderül: a Draskovics-akaratot megjelenítő ÁPV Rt. azért állt ellen a cargotervnek, saját szakmai meggyőződésének, a Carionnak, illetve - ha igaz a hír - Puchnak, "mert a privatizációs tranzakció sikere érdekében minél kevésbé szeretné megkötni a leendő befektető kezét".
A pénzügyminiszter más frontokon is hatni próbált a privatizáció felgyorsítására. Tavaly év végén maga kezdeményezte a légi közlekedésről szóló 1995. XCVII. törvény azon szakaszainak módosítását, amelyek meghatározzák, hogy a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér mely részei állnak az állam kizárólagos tulajdonában, illetve melyek forgalomképesek. A módosítvány néhány héten belül kerül az Országgyűlés elé, és a tervek szerint július elsejével lép hatályba. Azért van szükség a jogszabályi változtatásra, mert jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezében van a reptér eszközállománya, amit a BA Rt. kizárólagos vagyonkezelési szerződés alapján üzemeltet. Úgy tudjuk, Draskovics tárcája azt szeretné elérni, hogy a kifutópályák környékén lévő felépítmények (terminálok, kiszolgálóépületek) többsége forgalomképessé váljon, így a BA Rt. leendő vevőjének mozgástere tovább bővülhet. A már ismert fordulattal: Draskovics "a privatizációs tranzakció sikere érdekében minél kevésbé szeretné megkötni a leendő befektető kezét".
GOMBHOZ A KABÁT
Ám a magánosítási folyamatot olyanynyira felpörgette a kabinet, hogy mármár az idősíkok is összecsúsznak. Az ÁPV Rt. tanácsadója, a Credit Suisse First Boston Ltd. - előzetes ígéretek szerint - a napokban leteszi privatizációs változatait, mely után gyors kormánydöntés várható az alkalmazandó stratégiáról. Nemsokára kiderül tehát, hogy a BA Rt. 75 százalékának (mínusz egy szavazat) eladása miként valósul meg. Zártkörű részvénytársaság értékesítéseként (szakmai befektetőnek) vagy a cég nyilvános rt.-vé alakításával és tőzsdére vitelével, esetleg koncessziós üzemeltetési szerződés köttetik egy befektetővel. Mindez kiderül, ám az csak a légi közlekedésről szóló törvény módosításának július elsejei életbelépésével dől el, hogy valójában mit is kíván eladni az állam. Szakértőink értékelése szerint a "gombhoz a kabát" minősített esetével van dolgunk.
A Heti Válasz megkísérelte kiküszöböltetni a fenti ellentmondást a Pénzügyminisztérium, a BA Rt. és az ÁPV Rt. illetékeseivel. A PM és a BA Rt. azonban "megválaszolás végett" továbbküldte kérdéseinket a privatizációs szervezet kommunikációs igazgatóságához, ahol közölték: "az értékesítési folyamat jelen szakaszában a feltett kérdésekre az előírások szerint az ÁPV Rt.-nek nem áll módjában válaszolni".
ARANYBÁNYA ELADÓ
A kormányzat tehát titoktartást fogadott a BA-magánosítás ügyében. Egy lapunk birtokában lévő, Mészáros Tamástól, az ÁPV Rt. igazgatósági elnökétől származó tavaly decemberi feljegyzés azonban egyértelművé teszi: a BA Rt. esetében "szakmai befektető belépése" biztosíthatja a megfelelő működést. Eszerint szó sem lehet tőzsdére menetelről, esetleges dolgozói részvényszerzésről, csakis az "egy az egyben túladunk rajta" elv érvényesüléséről.
Úgy hírlik, a szakmai befektetők máris meghallották a hívó szót, s becslések szerint akár tizenöt pályázóra is számítani lehet. A dán kormány résztulajdonában álló, kínai és mexikói repülőterek üzemeltetésében már érdekelt Copenhagen Airports A/S alelnöke, Rasmus Christiansen az MTI-nek is megerősítette, hogy cége indulni kíván a BA Rt. pályázatán. Hasonló elszántság várható a frankfurti repülőteret működtető Fraport AG-től, mely társaságban a Német Szövetségi Köztársaság, Hesse tartomány és Frankfurt város a három legnagyobb tulajdonos. A lehetséges jelentkezők között tartják számon a londoni Heathrow-t üzemeltető, 1987-ben privatizált British Airport Authority Plc.-t, illetve más spanyol, görög és török cégeket is.
A felfokozott érdeklődés annak szól, hogy mindenki tudja: a BA Rt.-vel aranybányát vásárol. Még pontosabban: kvázi-monopolhelyzetben lévő aranybányát, melynek a kincstárral kötött vagyonkezelői szerződés nyomán tervezhetők, hovatovább előre biztosítva vannak a bevételei. A hasonló tulajdonságokkal megáldott európai reptércégek többsége (Hollandiában a Schiphol Group, az Aéroports de Paris vagy a Fraport AG) valószínűleg éppen ezért maradt többségi állami és/vagy városi, tartományi tulajdonban - élükön politikai kurzusoktól független szakértőkkel.
REPTÉRI MORZSÁK (2003-2005)
Apró-kapcsolat
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nejének édesanyja, Apró Piroska 2002 júniusától 2003 májusáig igazgatósági elnök volt a Budapest Airport (BA) Rt.-nél. E minőségében részt vett az ecseri cargobázisterv előkészítésében. Ám Medgyessy Péter korabeli kormányfő Gyurcsány sportminiszteri kinevezésével egy időben kérte Aprót, hogy - a családi kormányzás látszatát elkerülendő - mondjon le elnöki megbízatásáról. Apró Piroska a BA Rt.-nél titkárságvezetőként alkalmazta - a ma ügynöklista-szakértőként mutatkozó, a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatójaként ismert - Nagy Lajos hitvesét, Svoboda Petrát.
Tunyogi-érdekeltség
A BA Rt. kommunikációs igazgatósága megerősítette értesülésünket, hogy a ferihegyi 1-es terminál kereskedelmi üzlethelyiségeinek bérbeadását 2004 decembere óta az Econ-Trust Kft. bonyolítja. E társaság korábban - mások mellett - Tunyogi László és Tunyoginé Akóts Klára, a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának tulajdonában volt; a 2002-es kormányváltás után a Millenáris Kht. átvilágítását végezte. A BA Rt. állítja: a többmilliós munkára a beszerzési szabályoknak megfelelő versenyeztetési eljárás keretében választották ki az Econ-Trust Kft.-t. A cég mára ugyan papíron kikerült a Tunyogi-Akóts-érdekkörből, de közvetve mégis benne maradt: 2004 óta az Econ-Trust a Tunyogi által irányított Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. többségi tulajdonosa. Tunyogi 2002 augusztusáig igazgatósági tag volt abban a Perfekt-Audit Rt.-ben is, amely jelenleg - Pertia Rt. néven - a BA Rt. könyvvizsgálójaként tevékenykedik. A Perfekt-Auditban korábban közvetve Gyurcsány Ferenc is tulajdonos volt, és a cég felügyelőbizottságában is megfordult.
Rosta legközelebb hétfőn. A hét bejegyzései a Rosta címre kattintva olvashatók! | http://valasz.hu/itthon/budapest-airbolt-11359/ | https://web.archive.org/web/20140728043115/http://valasz.hu/itthon/budapest-airbolt-11359/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-airbolt | Heti Válasz | hungarian-news | 2005-04-14 00:00:00 | [
"Hárskuti János",
"Puch László",
"Szani János",
"Vági Márton"
] | [
"Airport Cargo Development Kft.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Carion Holding Zrt."
] | [
"Ecser",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
|
1,596 | MEGVÁDOLT SIEMENS | HVG 2006/47 11.25. 15. _ Hét Nap _ hír
MEGVÁDOLT SIEMENS
Zsarolás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Farkas Imre
(képünkön), az egykori Satelit Tv tulajdonosa. A HVG-nek elmondta, több éve
húzódó polgári peres eljárás idején megfenyegették, hogy az egész
egzisztenciája rámehet, ha nem fogadja el a Siemens által kínált
egyezséget. A Siemens még 2000-ben kötött szerződést a Satelit Tv-vel
arról, hogy évi 1,5 milliárd forinttal segíti az induló vállalkozást,
egyidejűleg - Farkas állítása szerint - a cég képviselője jelezte, hogy
_időnként szükségük van készpénzre_, ami 2001-ben 720 millió forint volt. A
megállapodást a német cég 2002-ben felmondta, amiért Farkas a bírósághoz
fordult. A tévé működtetéséhez Farkas hitelt is felvett, fedezetként saját
200 millió forintot érő ingatlanát ajánlotta fel. A tőketartozást egy
ciprusi tulajdonú offsore cég nevében mint bizományos az IDQ nevű cég
kivásárolta. Ezt követően az IDQ azonnal végelszámolás alá került, ahol
végelszámolóként ugyanaz az ügyvéd járt el, aki a Siemenst a 425 millió
forint meg nem fizetése miatt ma is folyó polgári perben képviseli Farkas
Imrével szemben. A magyarországi Siemens az elektrotechnikai és
elektronikai cikkek első számú belföldi forgalmazója, számos kiemelt nagy
értékű tender nyertese. Ilyen egyebek közt a Combino villamosok szállítása,
a Magyar Posta logisztikai központjának technológiai fejlesztése, a
Belügyminisztérium okmányiroda-rendszerének műszaki fejlesztése, a 2-es
metró áramellátásának rekonstrukciója, a debreceni PET/CT
orvosdiagnosztikai központ.
További részletek: www.hvg.hu | http://archivum.hvg.hu/article/200647HetNaphir1367MEGVADOLTSIEMENS.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvadolt-siemens | HVG | hungarian-news | 2006-11-25 00:00:00 | [
"Farkas Imre"
] | [
"Satelit Tv",
"Siemens Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [] |
|
1,597 | MISKOLCI BOTRÁNY | HVG 2006/46 11.18. 14. _ Hét Nap _ hír
MISKOLCI BOTRÁNY
Botrányos jelenetek tarkítják a miskolci önkormányzat üléseit. Szinay
Attila, az ellenzékben lévő Fidesz frakcióvezetője az első összejövetelen
megkérdezte Káli Sándor polgármestertől, tud-e arról, hogy egyik
alpolgármesterét, a szintén MSZP-s Orosz Lajost korábban adócsalás miatt
elítélték. Káli megígérte, utánanéz az ügynek, majd legközelebb kiállt
alpolgármestere mellett, mondván, Orosz kifizette cége adótartozását, nem
károsított meg senkit, így alkalmas arra, hogy a város vezető
tisztségviselője legyen. A polgármester közölte, az MSZP szerint bármilyen
pozíciót betölthet, akinek van erkölcsi bizonyítványa, márpedig Orosznak
van. 2003-ban 6 millió forint társadalombiztosítási és egészségügyi járulék
meg nem fizetése miatt névtelen feljelentés nyomán indult nyomozás az Orosz
által vezetett Nord Pont Kft. ellen. A vádirat benyújtása után Orosz
befizette az adóhiányt, de a Miskolci Városi Bíróság mégis 45 ezer forint
büntetést szabott ki rá. A fideszesek szerint az ő pártjukban nem elég az
erkölcsi bizonyítvány, vezetői tisztségek betöltéséhez feddhetetlennek is
kell lenni. | http://archivum.hvg.hu/article/200646HetNaphir1306MISKOLCIBOTRANY.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miskolci-botrany | HVG | hungarian-news | 2006-11-18 00:00:00 | [
"Orosz Lajos"
] | [
"MSZP"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
1,598 | POLGÁRMESTER BÖRTÖNBEN | HVG 2006/45 11.11. 14. _ Hét Nap _ hír
POLGÁRMESTER BÖRTÖNBEN
Múlt szombaton elfogta a rendőrség Kosztics Józsefet, a posztjától
időközben megfosztott siklósnagyfalui polgármestert. Szeptember 6-án adtak
ki ellene elfogatóparancsot, mivel nem kezdte meg a rá közokirat-hamisítás
miatt jogerősen kiszabott börtönbüntetését. A körözés alatt álló, korábban
egyébként többször elítélt Koszticsot októberben polgármesterré választotta
a Baranya megyei falu, ezután a rendőrség külön csapatot állított az ügyre.
A fiatal rendőrtisztekből álló egység Kosztics barátnőjét is szemmel
tartotta, s így sikerült eljutni a férfi pécsi búvóhelyére, ahonnan
november 4-én előállították, s már aznap megkezdte 14 hónapos büntetését. A
siklósnagyfalui képviselő-testület nemrég megfosztotta Koszticsot a
tisztségétől, s négy hónapon belül új választásokat kell kiírni. | http://archivum.hvg.hu/article/200645HetNaphir2028POLGARMESTERBORTONBEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polgarmester-bortonben | HVG | hungarian-news | 2006-11-11 00:00:00 | [
"Kosztics József"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Siklósnagyfalu"
] | [
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
|
1,599 | Klubháború a budapesti Közgázon? | KLUBHÁBORÚ A BUDAPESTI KÖZGÁZON?
Pincék alvilága
Közveszélyokozás tettesét keresi a Nemzeti Nyomozó Iroda, miután nemrégiben felgyújtották a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatójának autóját. A történtek hátterében az univerzitáshoz köthető klubok körüli hadakozás állhat.
Hol a pénz? - kérdezte a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Fővám téri épületének falára firkáló ismeretlen, aki üzenete megértését segítendő gazdasági bűncselekményekről szóló Btk.-paragrafusszámokat is írt a műemlék épületre. A graffitit több hasonló is követte a nyáron, némelyeken néven is neveztek egyetemi vezetőket: Mészáros Tamás rektort, Kővári Attila gazdasági főigazgatót és Stróbl Pétert, az univerzitás hallgatói önkormányzatának (hök) korábbi elnökét, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája tagját. Egyetemi berkekben zavart keltettek a csak vájt fülűek számára értelmezhető üzenetek, amelyet a Figyelőnet augusztusi írása a nem bennfentesek számára is érthetővé tett, mondván: hallgatói oligarchiák tartják kezükben a hököket. A példa a BCE-é és Stróblé volt, aki - a cikk szerint - barátjával, az exközgázos, jelenleg az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárságán dolgozó Várbíró Péterrel együttműködve a hallgatók érdekének képviselete helyett a saját pecsenyéjét sütögeti.
Mostanra kriminális fordulatot vett az ügy: a HVG értesülései szerint tűz ütött ki a Közgáz Pinceklub bejáratánál, szeptember végén pedig ismeretlen tettesek felgyújtották Kővári otthon parkoló autóját. A BCE feljelentése nyomán az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Irodája - ahol a részletekről nem kívántak nyilatkozni - közveszélyokozás gyanújával ismeretlen tettes ellen jár el az ügyben. Más forrásból úgy értesültünk, tanúként a napokban kihallgattak több budapesti diszkótulajdonos-vállalkozót, köztük az egyebek mellett a XI. kerületi Duna-partszakasz nyári Újbuda Plázsát is működtető Kalmár Zoltánt.
A BCE vezetői között akadnak, akik tudni vélik, ő az, aki sokat vesztett az egyetem nemrégiben hozott döntése miatt: eddig az érdekeltségébe tartozó cég üzemeltette a pinceklubot, miután azonban szerződése lejárt, az egyetem pályázaton másik vállalkozást választott. Kővári környezetében azt hangsúlyozták a HVG-nek: a gazdasági igazgató úgy vált az érdekharcok céltáblájává, hogy maga nem részese a kötelezettségvállalásoknak.
A közgázhallgatók által belépő nélkül látogatható, mindennap nyitva tartó szórakozóhelyet eddig egy testvérpár, az abdai Mervó Tamás és a rendőrségen szintén tanúként faggatott budapesti Mervó József tulajdonában lévő Közgáz Tőzsde Klub Kft. működtette, a kft - amely ellen tavaly az adóhatóság kérelmére végrehajtási eljárás is indult - szerződése 2005-ben lejárt. Alighanem a rendőröknek is a fülébe jutott az egyetemi összeesküvés-elmélet, mivel Mervóékról is faggatták a papíron a BCE-vel semmiféle jogviszonyban nem lévő Kalmárt. Ő egyébként a Jogász Pinceklub Kft.-ben is érdekelt testvérpárral közösen több céget is tulajdonol, Mervó Tamást pedig váltotta az Alfa Elite Biztonságtechnikai és Őrzővédő Kft. tulajdonosai között.
Kalmár a HVG-nek nyilatkozva nem cáfolta, hogy együttműködött a testvérpárral, s azt is érzékeltette, sejti, az _egyetemi maffia_ az ő nyakába akarja varrni a történteket. _Bárki volt is a falfirkáló, nem járt messze az igazságtól_ - mondta, bár hangsúlyozta, a feliratokon megnevezett prominensek közül egyedül a 2003-2005 közötti hök-elnök Stróblt, a korábban az úgynevezett felező bulikat és a közgáz egyetemi napokat rendező, illetve felvételi előkészítőket szervező, jelenleg is a lakcímére bejegyzett Fashion Faces Bt. 2000-2002 közötti társtulajdonosát ismeri személyesen. Stróbl egyébként - Kalmár szerint - többször egyértelművé tette, hogy van némi befolyása a klubüzemeltetési megállapodásokra. Akárhogyan is, Mervóék cége is indult a pinceklub-üzemeltetésre kiírt tenderen; pályázatukat, amelyben 40 millió forintot ajánlottak, a bírálók érvénytelennek minősítették, mondván, nem kérhették volna, hogy a korábbi bérleti jogviszony alapján fizetett kauciót az egyetem minősítse át bánatpénzzé (az egyetemen viszont azt hangsúlyozták, többször meggyűlt a bajuk a kft fizetési fegyelmével, nem véletlen, hogy az nem támadta meg a közbeszerzést). A győztes a budapesti Metropolitain Club Kft. lett 18 millió forintos ajánlattal. A HVG kérdéseire szűkszavú elektronikus levélben válaszoló Stróbl cáfolta, hogy bármilyen kapcsolatban is áll a budapesti Nánássy András és Domby Attila tulajdonában álló nyertes céggel.
A főiskolák-egyetemek zárt világát ismerők szerint általános szokás, hogy a hök-vezetők némi keresetkiegészítésre tesznek szert úgy, hogy az intézménytől ingyen kapott helyszíneken _alvállalkozó_ cégekkel szerveztetnek bulikat. Az egyetemek vezetése a jóindulatú megközelítés szerint a béke jegyében, a rosszmájú elmélet szerint pedig az egyetemi tanács egyharmadnyi hök-szavazata megnyerése reményében szemet huny az ügyeskedés felett. Holott a mulatságok hangulata olykor az intézmény jó hírét is veszélyezteti - az éjszakai életet ismerő informátorunk a drogkereskedelemmel példálózott. Az egyetemen azt tették egyértelművé: egyebek mellett hasonló okok miatt kívántak klubbérlőt váltani.
A BCE-n mindenesetre a bulik után maradt rendetlenséggel indokolják, hogy a rektor nemrégiben úgy döntött, a gólyabál kivételével minden rendezvényt száműz az épületből (elsősorban a közgáz aulájában és első emeletén voltak eddig nyilvános bulik). Több rendezvény szervezője a 2004 decemberében alakult Corvinus Kultúráért Egyesület (CKE), amelyet a bírósági lajstrom szerint a kisvárdai Kántor Gergely képvisel. Az egyesület honlapján a múlt héten még Várbíró szerepelt elnökként, az impresszum lapzártánkkor változott az aktuális adatra. Még Várbíró képviselte az egyesületet, amikor 2005-ben 2010-ig hatályos szerződést kötött az egyetemmel a diplomaosztókon kötelező viseletként előírt talárok és kalapok őrzésére és tárolására, amelyeket 5 ezer forintért adtak bérbe a hallgatóknak, akik a CKE által beszerzett kesztyűt és sálat megtarthatták. E szerződést szintén - annak ellenére, hogy alapvetően elégedettek a talárőrzéssel, és nem sokallják a végzősöktől beszedett bérleti díjat - felbontani tervezi az érezhetően rendet vágni készülő egyetem.
Tárgyszavak bűnözés; egyetem; felsőoktatás; gazdasági bűnözés; vagyon elleni bűnesetek Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország | http://archivum.hvg.hu/article/200644Tarsadalomcikk4648KLUBHABORUABUDAPESTIKOZGAZ.aspx | https://web.archive.org/web/20081202133450/http://archivum.hvg.hu/article/200644Tarsadalomcikk4648KLUBHABORUABUDAPESTIKOZGAZ.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/klubhaboru-a-budapesti-kozgazon | HVG | hungarian-news | 2006-11-04 00:00:00 | [
"Domby Attila",
"Kalmár Zoltán",
"Kővári Attila",
"Mervó József",
"Mervó Tamás",
"Mészáros Tamás",
"Nánássy András",
"Stróbl Péter",
"Várbíró Péter"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Fashion Faces Bt.",
"Közgáz Tőzsde Klub Kft.",
"Metropolitain Club Kft."
] | [] | [
"oktatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,600 | SZTRÁDABÍRSÁG | HVG 2006/44 11.04. 15. _ Hét Nap _ hír
SZTRÁDABÍRSÁG
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 15 millió forint bírságot szabott ki a
Nemzeti Autópálya Zrt.-re (NA), miután _súlyos jogsértésnek_ ítélte, hogy
az állami cég érvénytelenné nyilvánította a Betonútépítő-Vegyépszer alkotta
Zala-Somogy Konzorcium (ZSK) ajánlatát az M7-es Balatonkeresztúr-
Nagykanizsa sztrádaszakaszára. A 35,5 kilométeres autópálya építésére hatan
jelentkeztek, ám az NA ötöt kizárt az eljárásból - a ZSK-t azzal, hogy egy
tőzeges területre nem megfelelő műszaki megoldást javasolt. A KDB szerint
viszont az ajánlatkérő nem adott útmutatást a műszaki megoldásra, így
jogsértő volt a kizárás. A hányatott sorsú tenderen - amelyre először az NA
által belőtt 70 milliárd forintos árhoz közeli ajánlatok érkeztek, majd a
gazdasági miniszter újraíratta a feltételeket - a ZSK tette a
legalacsonyabb, 41,4 milliárdos árajánlatot, de az egyedül versenyben
maradt Viadom, Porr AG és Terrag-Asdag AG alkotta konzorcium nyert 43,8
milliárddal. Az NA már megkötötte a szerződést a győztessel - ettől a KDB
nem tiltotta el. Jogszerűen a ZSK-nak kellett volna nyernie, a két céget
kár érte, ennek orvoslási lehetőségét vizsgáljuk - mondta a HVG-nek Tímár
Gyula, a Vegyépszer vezérigazgatója. Az autópálya-társaság úgy véli,
szakmailag megalapozottan döntött, ezért bíróságon támadja meg a KDB-
határozatot. | http://archivum.hvg.hu/article/200644HetNaphir1365SZTRADABIRSAG.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sztradabirsag | HVG | hungarian-news | 2006-11-04 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Porr Ag",
"Terrag-Asdag Ag",
"Viadom Rt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"pályázat"
] | [] |
|
1,601 | Súlyos visszaélések? | Vizsgálóbizottság a Centrum parkoló miatt?
2007. május 03. 15:54 | Forrás: STOP
Súlyos visszaélések?
Az MDF parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményez a Centrum Parkoló Kft.
ügyében.
A fórum szerint felháborító az, ami lassan hét éve folyik a fővárosi
parkoltatással. Mint Dávid Ibolya a párt elnöke elmondta, itt az ideje,
hogy a politikai kapcsolatokkal átszőtt parkoló-kartellre rátegyék a
kerékbilincset.
Az elnökasszony úgy látja, hogy míg a fővárosi közgyűlésben a két nagy párt
képviselői látszólag folyamatosan konfrontálódnak, addig a háttérben üzleti
alkukat könnyedén tudnak kötni. Az MDF szeretné ezt az állapotot mielőbb
felszámolni, épp ezért egy független parlamenti vizsgálóbizottság
felállítást kezdeményezik, amelyben elsősorban civil szakértők
képviseltetnék magukat. A bizottság tagjai között a tervek szerint lenne
egy jogi és egy gazdasági szakember, valamint az Emberibb Parkolásáért
Mozgalom képviselője és egy gazdasági napilap által kijelölt szakértő.
A párt hat pontba szedte azokat a kérdéseket, amelyekről választ vár a
bizottságtól. Mint Herényi Károly frakcióvezető kifejtette: súlyos
visszaélésekre gyanakodnak a VI., VII., VIII., az I., a XI., valamint a
XII. kerületek MSZP-s és Fideszes városvezetésének részéről, melyek
nagykoalíciós támogatással tíz évre megingathatatlan státuszba helyezték a
parkolóhelyek üzemeltetőit.
A STOP kérdésére Dávid Ibolya azt mondta: reményeik szerint a
vizsgálóbizottság felállításától számított három hónapon belül pozitív
eredmény születik az ügyben.
Szerző: HPG | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=130286 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-visszaelesek | stop.hu | hungarian-news | 2007-05-03 00:00:00 | [] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Fidesz",
"MSZP"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Bp. VI. kerület",
"Bp. VII. kerület",
"Bp. VIII. kerület",
"Bp. XI. kerület",
"Bp. XII. kerület"
] | [
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,602 | Kóka pert vesztett a Heti Válasszal szemben | Kóka pert vesztett a Heti Válasszal szemben
2007. május 03. 15:36 | Forrás: STOP/MTI
A Fővárosi Bíróság csütörtökön elutasította Kóka János gazdasági miniszter
keresetét, amelyben a tárca vezetője azt kérte a bíróságtól: kötelezze
sajtó-helyreigazításra a Heti Válasz című hetilapot annak egyik februári
cikke miatt.
Szalai Péter ügyvéd, a Heti Válasz szerkesztőségének jogi képviselője
elmondta a távirati irodának: a miniszter azért kérte a sajtó-
helyreigazítást, mert véleménye szerint a lap azzal, hogy a 2007. február
22-ei számának első oldalán a "Magánmilliárdok állami segédlettel?" cím
mellett a miniszter arcképét közölte, azt a hamis látszatot keltette, hogy
Kóka János állami pénzek magáncélra felhasználásában segédkezett volna.
A miniszter kérte a cikk helyreigazítását is, mert véleménye szerint az azt
a hamis látszatot keltette, hogy közbenjárt volna azért, hogy a Gazdasági
és Közlekedési Minisztérium által felügyelt szervek szerződést kössenek egy
céggel.
Az ügyvéd elmondta, hogy a Fővárosi Bíróság elutasította a miniszter
keresetét, mert alaptalannak ítélte azt meg.
A bíróság az ítélet indoklásában hangsúlyozta: az, hogy a keresetet
elutasította, nem jelenti azt, hogy egyetért a cikkben megfogalmazottakkal
- tette hozzá Szalai Péter.
Az első fokú ítélet még nem jogerős, a felperes fellebbezéssel élhet.
STOP | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=130283 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-pert-vesztett-a-heti-valasszal-szemben | stop.hu | hungarian-news | 2007-05-03 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [
"Dataplex"
] | [] | [
"informatika"
] | [] |
|
1,603 | Cég a cégben | Bódis András, [email protected] 7. évfolyam 18. szám,
2007.05.03.
Cég a cégben
A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, illetve az Apró-Gyurcsány
érdekeltségeknél segédkező hitvese is támogatta a csaló alapítványt.
A két hete dagadó Egymásért-botrány egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy nem
túlzás cégként kezelni a hazai titkosszolgálati szerveket. A Heti Válasz
kiderítette: a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatója, illetve az
Apró-Gyurcsány érdekeltségeknél segédkező hitvese pénzzel is támogatta az
áfacsaláson kapott alapítványt.
Egymásért Egy-másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelkedően Közhasznú
Nemzetközi Alapítvány; hiába e túlcsorduló gondoskodást sejtető elnevezés,
nincs kizárva, hogy a szervezet ügye a 2006-2010-es ciklus Kulcsár-
botrányaként köszön majd vissza a krónikákból. Merthogy itt is gazdasági
bűncselekmény-sorozatról lehet szó - igaz, nem sikkasztásról, csak
"egyszerű" csempészetről és importáfacsalásról. Miként látni fogjuk, ebben
a történetben szintén vannak nagykutyák, ám a balhét - legalábbis a
lapzártánkig érvényes forgatókönyv szerint - néhány strómangyanús figura,
köztük a Mehmet Károly hazahozatalát forszírozó Földesi-Szabó László viheti
el. (Háttérbeszélgetéseink során úgy tapasztaltuk, a nagypolitika máris
gyártja a forgatókönyveket arra az esetre, ha a kulcsszereplő netán
"énekelni" kezd a kapcsolatrendszeréről.)
S nem mellékesen: a Kulcsár-ügyhöz hasonlóan itt is előkerült egy-egy
fényképköteg. Az utókornak megörökített "céges" összetartásokon Földesi-
Szabó - az őt lefülelő vám- és pénzügyőrségen kívül - majd minden
rendvédelmi szerv vezetőjével fotózkodott: Galambos Lajossal, a
Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójával, Béndek József országos
határőrparancsnokkal, Bene László - szintén országos - rendőrfőkapitánnyal
(de Petrétei József igazságügyi miniszter is vállalt vele egy közös
fellépést).
APROPÓ APRÓ
Az Egymásért-nyomozás eddigi mérlege: Földesi-Szabó és a Herba-
cégcsoporthoz tartozó társutasok azt a látszatot keltették a vámhatóság
előtt, hogy a Távol-Keletről behozott élelmiszercsomagjaikat - karitatív
célból - átengedték a fenti, hosszú nevű alapítványnak (így vám- és
áfamentesen kezelhették a szállítmányt). Az árukat azonban az alapítvány
nem vette át, hanem a Tesco-, Auchan-, Interspar-közértek polcaira
irányíttatta. A múlt hétig Földesi- Szabóval együtt hét személyt vettek
őrizetbe - 1,22 milliárd forint értékű vám- és áfacsalás gyanújával.
A napi híradásokból ugyan kiderült, hogy az Egymásért-kuratóriumban egykori
és jelenlegi NBH-alkalmazottak is feltűnnek (Simon Ibolya és Gyarmati
György személyében), az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ők mindössze
egy éve csatlakoztak a Herbával 2004 óta összedolgozó alapítványhoz. Nem
úgy Nagy Lajos, az NBH rendszerváltáskori főigazgatója, aki a kezdet
kezdetétől (2006-os elhunytáig) részt vett az alapítványi kezelő szerv
munkájában. Sőt, miként a Heti Válasz a rendelkezésére álló Egymásért-
papírokból kikutatta, Nagy Lajos és hitvese - két családi cégen keresztül -
az alapítvány anyagi támogatásából is kivette a részét. Akár olcsó
hatásvadászatnak is tűnhet, ha e helyütt felemlegetjük: NBH-s karrierje
után Nagy közös biztonságvédelmi részvénytársaságot alapított Gyurcsány
Ferenc mostani anyósával, Apró Piroskával (lásd alábbi táblázatunkat). Ám
figyelemre méltó: az inkriminált S-Komplex Rt.-ben az Egymásért Egy-másért
Alapítvány eddig néven nem nevezett negyedik kurátorát, Nagy Sándort is
tulajdonos-igazgatósági tagként jegyezték. S ami talán ennél is megkapóbb:
az alapítványi akciók idején az NBH-exfőigazgató Nagy Lajos felesége,
Svoboda Petra épp Apró Piroska személyi titkáraként segédkezett, amit az
Apró-Gyurcsány érdekeltségek (Altus Zrt., Raendo Kft.) cégbírósági
dokumentumai is bizonyítanak; ezeken tanúként szerepel Nagyné neve, de
Svoboda Petra már 2002-2003-ban is Apró mellett dolgozott a Budapest
Airport elnökségén.
HERBA ÉS TÁRSAI
Az imént már említettük, Nagy Lajos és neje két családi céggel is
feliratkozott az Egymásért támogatói listájára (a Herba csoport és mások
mellé). A B. S. Tanácsadó Kft. - melyben a Martonyi János "informátori"
múltjával nemrég előálló Kende Péter is tulajdonostárs volt - egy vidéki
településnek nyújtott készpénzadományt. Az Absztrakt Tanácsadó Bt. viszont
a Császár Józsefné fémjelezte Nemzedékek Biztonságáért Alapítványt
finanszírozta meg 2 millió forinttal az Egymásért-hálózaton keresztül; a
politikai körökben csak Jolikaként emlegetett Császárné 1999-ig a
Belügyminisztérium nagy hatalmú személyzeti főnöke volt, azóta leginkább
rendőrárvák és -nyugdíjasok jótevőjeként véteti észre magát (Heti Válasz,
2005. január 13.).
Az Egymásért Egy-másért Alapítvány más forrásból is gondoskodott a
"nemzedékek biztonságáról"; Földesi-Szabó László idén március 9-én, azaz
egy hónappal a csempészbotrány kirobbanása előtt még 3,5 milliós
készpénztámogatásban részesítette Császárnééket. Földesi-Szabó hasonlóan jó
ütemérzékkel - 2007. február 23-án - kötött 6 millió forintos megállapodást
Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter István
nevű testvérével, a BM Központi Kórház nevében eljáró főorvos-igazgatóval.
S mint ismert, a másik Szilvásy testvért, Pétert eközben grafológus
szakértőként foglalkoztatta az Egymásért-stáb.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a most áfacsaláson kapott alapítvány
2004-től a kormányelitig érő kapcsolatrendszert épített - ami az Apró-
Gyurcsány-körbe bejáratos Nagy Lajos leigazolásával kezdődött és a Szilvásy
fivérek, valamint régi belügyesek és nemzetbiztonságiak "megszelídítésével"
végződött. Nyitott kérdés persze még eztán is adódik. Például: miként
lehetséges, hogy a miniszterelnöki bizalmasok, rutinos titkosszolgák és
belügyesek nem tudtak arról, amit az Index internetes portál napok alatt
kiderített, vagyis hogy az alapítvánnyal szimbiózisban működő Herba-csoport
vezetői ellen 2003 óta eljárás folyik, mert hajléktalanok nevére íratott
cégeket használtak élelmiszerügyi tranzakcióikhoz? (Ráadásul a Földesi-
Szabóék számára végzetesnek bizonyuló vámszervi vizsgálat is már fél éve,
azaz 2006 szeptembere óta folyt, amikor az alapítványnak sikerült
behálóznia a Szilvásy István-féle BM kórházat.)
ALAPÍTVÁNY, ÜZLET, PÁRT
S ha már a bűnügyi vonalnál járunk, íme egy további adalék. Úgy hírlik, az
Egymásért Egy-másért Alapítvány ötletgazdája valójában nem Földesi-Szabó
László volt - ezért jellemeztük őt korábban strómangyanús figuraként -,
hanem Jakubinyi Róbert. Róla annyit tud a rendőrség, hogy a 90-es évek
elején hamis váltókkal több százmillió forintot csalt ki a Merkantil
Banktól, és éppen az akkortájt még az ORFK szervezett bűnözés elleni
egységénél foglalkoztatott Földesi-Szabó csoportja nyomozgatott ellene. Ám
Jakubinyi nem vonult börtönbe, hisz egyéni kegyelmet kapott Göncz Árpád
köztársasági elnöktől - a miértre lapzártánkig nem felelt az Igazságügyi és
Rendészeti Minisztérium. Forrásaink mindenesetre egybehangzóan
"vádalkuszerűséget" emlegetnek Jakubinyivel kapcsolatban. Ami tény: az
Egymásért első kuratóriumában Jakubinyi már együtt ült a volt NBH-s Nagy
Lajossal és az exrendőr Földesi-Szabóval, mi több, az alapítvány személyi
döntéseit mindvégig fia, Jakubinyi Roland hozta meg. (Az alapítványi
kezelőszervben az idők során feltűnt még a Story Tv születésénél is
bábáskodó Pákozdi Sándor, továbbá egy Song Wu Qiang nevű kínai férfi, aki
személyes adatai alapján nem lehet más, mint a budapesti Asia Center
megálmodója. Igaz, a kuratóriumi papírokon Song szignói oly mértékben
elütnek egymástól, hogy Szilvásy Péter grafológus szakvéleménye nélkül is
megkockáztatjuk: egy kéztől aligha származhatnak.)
Napokkal az Egymásért 2004. szeptemberi nyilvántartásba vétele után Földesi-
Szabó megegyezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás polgármesterével:
átvállalja a község étkeztetését. Ennek nyomán az alapítványt néhány héten
belül kiemelkedően közhasznú szervezetté sorolta át a bíróság - ám ha igaz
a vámnyomozók gyanúja, a karitatív buzgalom csak a csempésztevékenység
elfedését szolgálta. "Járják a térséget a vállalkozók, nem vagyunk abban a
helyzetben, hogy ne fogadjuk el egyikük-másikuk segítségét" - magyarázza az
alapítvánnyal kötött stratégiai szövetségét Daróczy Pál. Barabás első
embere csak felsőfokban hajlandó beszélni Földesi-Szabóról, aki Magyarok
Egymásért Szövetsége néven még megyei pártot is alapított a 2006-os
választásokra, a polgármestert pedig felkérte a vásárosnamény-barabási
körzet jelöltjének. Az eredmény: 2,97 százalék, tehát bukás. Amikor az
Egymásért holding, azon belül is a párt mai állapota felől kezdünk
érdeklődni Daróczynál, csak annyit mond: "nem fizettem a tagdíjat, úgyhogy
kizártak".
VOLT NEMZETBIZTONSÁGI VEZETŐK AZ ÜZLETI VILÁGBAN | http://valasz.hu/reflektor/ceg-a-cegben-15997/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ceg-a-cegben | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-05-03 00:00:00 | [
"Császár Józsefné",
"Földesi-Szabó László",
"Gyarmati György",
"Gyurcsány Ferenc",
"Jakubinyi Róbert",
"Nagy Lajos (NBH)",
"Nagy Sándor (Egymásért)",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,604 | ELSŐFOKÚ ÍTÉLET A GLOBEX-ÜGYBEN | ELSŐFOKÚ ÍTÉLET A GLOBEX-ÜGYBEN
Kaptak is meg nem is
Felmentésért fellebbeznek a Globex-per bűnösnek talált résztvevői az őket amúgy a legsúlyosabb vádpont alól mentesítő elsőfokú ítélet után. Az ügyész súlyosabb büntetést kér.
HVG 2006/51-52 12.23. 151. _ Pénzügyek _ cikk, keretes Kisbefektetői balsors A Globex elsőfokú ítéletének kihirdetése előtt a bíró felolvasta egy kisbefektető levelét. Az érintett azt közölte a bírósággal, hogy idén januárban Hubert Mária ügyvéd által képviselt 186 sorstársa (ő nem volt köztük) csak azért nyilatkozott írásban úgy a bíróságnak, hogy már nem követel semmit a Globex-cégcsoporttól, mert a vagyontalan Globex Értékpapír Rt. felszámolásában megígérték soron kívüli kifizetésüket. Ám ebben - úgy tűnik - csalatkozniuk kell. Az 1998 őszén becsődölt Globex kisbefektetőinek mintegy félmilliárd forintnyi (1999 és 2003 között esedékes) Globex 2000 kötvénye és Rezidencia befektetési jegye vált lejárttá, aminek körülbelül a felét megtérítette a Befektetővédelmi Alap (Beva). A maradék kifizetésére hozzávetőlegesen fedezetet nyújtana a két egykori Globex-fővezér, Vellai Györgyi és Vajda László zár alá vett ingatlanvagyona, ám annak megszerzéséért pereskedniük kellene. Vellai szerint a kisbefektetőket egy speciális egyezség alapján ki lehetne fizetni. Az egyezségi javaslatot másfél hónapja benyújtották a bíróságra, ám annak elbírálása hónapokig is eltarthat. A hazájában felszámolás alatt álló Globex Deutschland AG megbízta ugyanis a magyar magánszemélyek kezében lévő Excelsior Holding Befektetési és Vagyonkezelő Kft.-t, vásárolja meg a Globex Holding Rt.-től a brókerházat, és tulajdonosként egyezkedjen a kisbefektetőkkel - tájékoztatta a HVG-t Sáfár Zsuzsanna, az Excelsior ügyvezetője. Az egyezség fedezete a német Globex által Magyarországon _visszaszerzett_ vagyon lenne, ám hogy ez pontosan mi, azt az érintettek egyike sem árulta el. A célkeresztben feltehetően a Hotel Rózsadomb áll. Azt ugyanis 2004 augusztusában az erre a projektre Kunos Péter exbankárral szövetkező Excelsior-cégcsoport vette meg - és fizetett a vállalkozást korábban birtokló Sopron városának 900 millió forintot -, majd keresztelte át Excelsior IFB Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.-re. Más kérdés, hogy az elhúzódó engedélyezési procedúrák miatt építkezni még nem tudott. A német Globex korábban büntetőfeljelentést tett a hotel miatt, amelyet szerinte jogtalanul szerzett meg és adott tovább a Hunguest Rt.-nek 1998 őszén a Postabank, tízmilliárdos kárt okozva a Globex-cégeknek. (A német anyavállalat egyebek között másfél milliárd forint, évi 20 százalékkal kamatozó kölcsönt nyomott a rózsadombi projektbe, ám hogy ez a pénz a magyar leánycégekből eredt-e, azt nem tudni.) A nyomozást azonban 2002-ben másodszorra is megtagadták a magyar hatóságok, mert a német Globex nem tudta kellő alapossággal igazolni, hogy a bank törvénytelenül járt el. Kérdés, ha az ingatlanfejlesztésből lesz végre valami, mi érdeke fűződik az Excelsior-cégcsoportnak ahhoz, hogy juttasson belőle a német Globexnek.
_Mindig a törvények és az örökös erkölcsi normák alapján cselekedtem_ - mondta az utolsó szó jogán a Fővárosi Bíróságon (FB) Postáné Vellai Györgyike Klára, az egykori Globex-birodalom operatív irányítója, akit 2001-ben kilenc társával együtt 6 milliárd forint elsíbolásával vádolt meg az ügyészség. Varga Zoltán bíró múlt szerdai elsőfokú ítélete jogászok értékelése szerint valójában a vádlottak erkölcsi rehabilitációja, annak ellenére, hogy Vellai Györgyit két és fél év, a Globex Holding háttértulajdonosát és elnökét, Vajda Lászlót pedig egy év és nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte 56 rendbeli sikkasztás és négy rendbeli magánokirat-hamisítás okán, Vellai esetében pedig még csalás, valamint hűtlen kezelés miatt is. A többi vádlott vagy felfüggesztett börtönt, vagy csak megrovást kapott. Az 1999 tavaszán Németországban elfogott Vellainak és Vajdának sem kell visszatérnie a börtönbe, hiszen a kiszabott büntetésüket már leülték előzetesben és házi őrizetben.
_Sem az ügyészség, sem a bíróság soha nem bánt bűnözőként a vádlottakkal. Ők valójában a rendszerváltozás utáni gazdasági viszonyok, a kezdetleges szabályozás áldozatai_ - hozta fel mentségükre a közvélemény által vártnál enyhébb ítéletet kiszabó Varga Zoltán, aki több, hasonló büntetőperben is eljárt már. (Első fokon ő ítélkezett a Lupis Brókerház ügyében, és _övé_ a monumentális magyar brókersikkasztásként számon tartott Kulcsár-ügy is.)
A Globex céghálózat (cégközpont-holding, brókerház, befektetési alapkezelő, tervezővállalat, projektcégek) kiépítését nem bűnös szándék vezérelte, hanem minden leányvállalatnak racionális funkciója volt, és azokat szakemberek menedzselték - szögezte le a bíró szóbeli indoklásában. _Budapest gazdagodott a Globex épületeivel_ - tette hozzá. Csakhogy a hosszú távú ingatlanfejlesztéseket rövidebb lejáratú forrásokból finanszírozták, ezért a csoport 1997-re kezelhetetlen likviditási válságba került, ami törvénytelen megoldásokba sodorta a vádlottakat. A sajátjukként bántak a garantált extrahozam fejében rájuk bízott ügyfélpénzekkel, például a kisbefektetőkéivel.
_Ha nem lett volna Globex-ügy, talán sikerült volna megvédenem akadémiai nagydoktori disszertációmat, ehelyett a folyosót súroltam a Markó utcában, s boldog voltam, ha magyart és angolt taníthattam rabtársaimnak, irodalmi műsort szerkeszthettem nemzeti ünnepeinkre. Ezzel tudtam megőrizni a legnehezebb körülmények között is emberi méltóságomat_ - mondta utolsó szavában Vellai, aki szabadulása után magántanítványokat okított makroökonómiára. A HVG újságírójának az ítélethirdetés után leszögezte: Vajdával együtt azért ment Németországba, hogy pénzt szerezzen. Ha szökni akartak volna, nem a Globex német tulajdonoscége, a Globex Deutschland AG irodájában fogják el őket. Vellai szerint a bírósági eljárásban egyértelműen kiderült, hogy nem okoztak akkora kárt, amennyit a rendőrség a nyomozás lezárásakor feltételezett. Sőt - hangsúlyozta - senkit sem ért volna veszteség, ha a különféle felszámolásokban nem herdálják el áron alul a Globex ingatlanvagyonát, ami szerinte a csőd 1998. őszi beálltakor 17 milliárd forintot ért. Ám ahhoz, hogy ebből pénzt lehessen kivenni, legalább ötéves fejlesztésre, ahhoz pedig további kölcsönökre lett volna szükség.
Bár 1997-1998 tájékán már több üzleti partnere felszámolással fenyegette a Globexet, a biztosítékot azok az önkormányzatok (Sopron, Dorog, Budapest XI. és XII. kerülete) verték ki, amelyek együttesen közel 5 milliárd forintnyi szabad vagyonukat forgatták nála, az 1998 nyár végi tőzsdei krach fényében nyilvánvalóan illuzórikus hozamgaranciákkal. Doroggal és a XII. kerülettel még idejében elszámolt a Globex. A névértéken több mint 700 millió forintnyi (igaz, részben forgalomképtelen) értékpapírt a brókerháznál forgató XI. kerület azonban nem jutott hozzá a pénzéhez, ezért esetük a bíróság elé került és Varga Zoltán meg is állapította a sikkasztást.
Az ítélet legmeglepőbb - s a vádlottak szempontjából legkedvezőbb - momentuma az volt, hogy a 3,2 milliárdos vagyona eltűnése miatt 1998 augusztusában büntetőfeljelentést is tett soproni önkormányzat Globex által végzett vagyonkezelésében a bíróság nem találta bizonyíthatónak a bűncselekményt. _Az egész pernek ez volt a legellentmondásosabb része. Onnan indultunk ki, hogy eltűnt a vagyon, és a végére a szakértők kimutatták, hogy mindig is megvolt. Még azt sem lehetett megállapítani, hogy a Globex a sajátjaként bánt volna Sopron vagyonával. Maradtak azonban megválaszolatlan kérdések, érthetetlen és gyanús körülmények_ - hangzott el a bíró szóbeli indoklásában.
A soproni önkormányzat éveken keresztül azzal bombázta a nyilvánosságot, hogy a vagyona elveszett, 2004 nyarán viszont a képviselő-testület kiadott egy nyilatkozatot, amelyben közölte: a várost nem érte kár, a Globex brókercégével szemben semmilyen követelése nincs. A jogi helyzet változatlanul ellentmondásos megítélését mutatja, hogy a vádhatóság képviselője az ítélethirdetés után azonmód bejelentette, Sopron vagyonkezelése kapcsán súlyosbításért fellebbez, ami egyébként nem zárja ki, hogy a másodfokon eljáró bírói tanács az ítélet egyéb részein is változtasson.
A hűség jelenleg Fidesz-vezetésű városa - amely az ítélethirdetés utáni napon ünnepelte _Sopron napját_ - esete politikai csatározásokhoz is muníciót adhat, pedig a Globex mindig távol tartotta magát a politikától, privatizációs ügyletekbe például sosem bonyolódott. _Egyértelmű volt, hogy a tőzsde összeomlásakor a vagyonunk hiányzott, a Globex utóbb a saját kibocsátású kötvényeit, befektetési jegyeit és a Hotel Rózsadomb Rt. részvényeit tolta be a letéti számláinkra, holott a vagyonkezelési szerződés szerint ezek az értékpapírok a portfólió maximum ötödét alkothatták volna_ - emlékezett vissza Gimesi Szabolcs, Sopron akkori szocialista polgármestere. _Nem volt kétséges a számunkra, hogy bűncselekmény történt, a Globex a mi pénzükből finanszírozta magát_ - hangsúlyozta ifjabb Arszin Miklós ügyvéd is, aki részt vett az önkormányzat akkori tényfeltáró munkájában, ma pedig a tulajdonosi bizottság fideszes elnöke.
Fordulat a történtek megítélésében a 2002-ben tisztébe lépő (civilként autókereskedést alapító) Walter Dezső szocialista polgármester idején következett be. Jóllehet Walter kezdetben még arról beszélt, hogy Sopront 5 milliárdos kár érte a Globex ténykedése kapcsán, most a HVG érdeklődésére csak annyit árult el: fő célja az volt, hogy Sopron és a Globex sajnálatosan összefonódott nevét elválassza egymástól. Tény, Marton István és Zseni Benő szakértők 2005-ben Varga bíró felkérésére a helyszínen készítettek még egy utolsó kiegészítő vizsgálatot. E szerint helytálló volt a soproni önkormányzat megbízásából 1998 szeptemberében tételes leltárt készítő - a mostani perben felmentett - könyvvizsgáló azon megállapítása, hogy a város vagyona megvolt és rendelkezésre állt. Más kérdés, hogy nem a szerződés szerint lehetséges szerkezetben. A szakértők azt is kijelentették, hogy a vagyonkezelés egy éve alatt Sopron 654 millió forintos hozamra tett szert.
_Tévedések sorozata történt_ - szögezte le Szalma Miklós ügyvéd, akinek irodája 2003-ban a Walter vezette soproni képviselő-testület megbízásából _Globex-ügy - illúziók nélkül_ címen részletes jogi tanulmányt készített Sopron vagyonkezeléséről. A dolgozat szerzői arra a meghökkentő következtetésre jutottak, hogy ha akarná, épp a felszámolásra jutott Globex brókerház perelhetné kártérítésért a soproni önkormányzatot. A tanulmány szerint ugyanis Sopron ahelyett, hogy felmondta volna a vagyonkezelési szerződést, 1998. szeptember 24-én új egyezséget kötött a brókercéggel. E szerint a Globex vagy visszaadja az eredeti portfóliót, és kifizet rá még egy negyedéves hozamot, vagy - ha ez nem sikerül - vételi jogot ad a városnak a Hotel Rózsadomb tulajdonában álló szálloda 53 százalékára, aminek az értékét akkor 2,65 milliárd forintra becsülték. A mintegy 300 millió forintnyi utolsó hozam kifizetését pedig egy Sopronra engedményezett 1,5 milliárd forintos, kamatozó követeléssel garantálta a Globex. A dolog pikantériája, hogy a Globex brókercégének működését szeptember 17-én felfüggesztette az akkori Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), és a vállalkozás élére biztosokat küldött, akiknek az ellenjegyzése nélkül nem is lehetett volna döntést hozni.
_A két követelés együttes alkalmazásának a lehetősége kizárt, tehát nem fordulhatott volna elő, hogy az önkormányzat átveszi a portfóliót, és még a vételi jogát is gyakorolja. Ennek ellenére ez következett be_ - állapította meg a Szalma ügyvédi iroda. Az ÁPTF biztosa ugyanis azt állította, hogy 1998 decemberében Sopron _csont nélkül_ átvette tőle a korábban elutasított portfóliót, 1999 májusában mégis bejelentette vételi igényét a rózsadombi ingatlan 53 százalékára, amely akkor már a Hunguest Vagyonkezelő Rt. tulajdonában volt.
_Ami ettől kezdve történt, teljességgel érthetetlen. Sopron úgy viselkedett, mint egy bank, finanszírozta a Hunguest-csoportot_ - állapította meg Szalma. Ahelyett ugyanis, hogy ragaszkodott volna eredeti jogaihoz, szinte áttekinthetetlenül bonyolult szerződésekbe bocsátkozott a Hunguesttel, aminek az lett a következménye, hogy 2001 végére körülbelül 1,5-2 milliárd forintos további kiadás révén 100 százalékban az RDMB nevezetű, miskolci illetőségű kft tulajdonosa lett, amelybe 3,2 milliárd forintos értéken apportálták a perekkel terhelt rózsadombi szállodát. A város már 2002-ben megpróbált kiszállni az üzletből, ám akkor csupán 180 millió forint előleget kapott az _elátkozott_ szállodáért az Erdély Zsigmond Gábor bankár nevével fémjelzett vevőcégtől. Végül 2004-ben peren kívüli egyezség vetett véget Sopron kálváriájának, amelyben még 900 millió forinthoz jutott hozzá. Mindezek után - bárhogyan ítélkezik is majd a másodfokú bíróság - Sopron milliárdos vagyonvesztését aligha lehet kizárólag a Globex vezetőinek a nyakába varrni.
GYENIS ÁGNES | http://archivum.hvg.hu/article/20065152Penzugyekcikk4777ELSOFOKUITELETAGLOBEXUGYB.aspx | https://web.archive.org/web/20091011081823/http://archivum.hvg.hu/article/20065152Penzugyekcikk4777ELSOFOKUITELETAGLOBEXUGYB.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elsofoku-itelet-a-globex-ugyben | HVG | hungarian-news | 2006-12-23 00:00:00 | [
"Vajda László",
"Vellai Györgyi"
] | [
"Globex Holding"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] | [] |
|
1,605 | KÖRÖZÖTT POLGÁRMESTER | KÖRÖZÖTT POLGÁRMESTER
Futott még
Börtön vagy faluháza? - erről dönt hamarosan a bíróság, miután Siklósnagyfalun október 1-jén a közokirat-hamisítás miatt börtönre ítélt Kosztics Józsefet választották meg polgármesternek.
Lapzártánk után határoz a Legfelsőbb Bíróság, felfüggeszti-e a Kosztics Józseffel, a Baranya megyei Siklósnagyfalu újonnan megválasztott polgármesterével szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. A férfi ugyanis nemrégiben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen. A 35 éves Kosztics bűnlajstroma nem éppen egysoros. 2000-ben köz- és magánokirat-hamisítást követett el, ami miatt a Siklósi Városi Bíróság negyven nap közmunkát rótt ki rá, majd 2003-ban ismét elítélték, szintén magánokirat-hamisításért, továbbá lopásért tíz hónapra, ám a büntetés letöltését két év próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Kosztics a próbaidő leteltét nem várta meg: 2005-ben harmadszorra is közokirat-hamisítást követett el, ami miatt jogerősen négy hónap börtönre ítélte a siklósi bíróság, és emellett elrendelte a próbaidős tíz hónap börtönbüntetés letöltését is, összesen tehát egy év két hónapot kell leülnie.
A harmadik bűncselekményt a Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet elnökeként követte el Kosztics. Amikor az Országos Foglalkozatási Közalapítvány (OFK) megtagadta egy pályázati összeg átutalását, amíg az előző bűnügye le nem zárul, Kosztics egy olyan hivatalosnak minősülő levelet küldött az OFK-nak, amelyben az ügy lezárásáról tájékoztatta a közalapítványt, és a papírra egy pecsétet fénymásolt. _A fénymásolt papír nem minősül hivatalos okiratnak, ezért bízom benne, hogy a felülvizsgálat megállapítja védencem ártatlanságát_ - nyilatkozta a HVG-nek a polgármestert képviselő Tatár László ügyvéd.
Koszticsnak tavaly nyáron kellett volna bevonulnia a börtönbe, de a férfi ügyvédjén keresztül egészségi állapotára hivatkozva halasztást kért, amit meg is kapott. Később újabb halasztást kért, ám kérelmét ezúttal elutasították, és felszólították, hogy 2006. június 26-án jelenjen meg a büntetés-végrehajtásnál. Kosztics ezt nem tette meg, és nem is sikerült elővezettetni sem, a bíróság ezért szeptember 6-án kiadta ellene az elfogatóparancsot. _Koszticcsal szemben nem alkalmazunk más elbánást, mint bármely körözött személlyel szemben: meghatározott időnként lakcímellenőrzést tartunk a bejelentett címén, s ellenőrizzük az általa látogatott helyeket, ám mindeddig nem jártunk eredménnyel_ - közölte a HVG-vel Schmidt Henrik siklósi rendőrkapitány.
Miközben a rendőrök hiába keresik, a férfit október 1-jén független jelöltként polgármesterré választották a 433 lakosú Siklósnagyfaluban. Kosztics 111 szavazatot kapott, ellenfele, a Fidesz színeiben induló korábbi faluvezető, Bálint Bánk tíz szavazattal maradt le mögötte. A választás érvényes volt, Koszticsot ugyanis nem tiltotta el a bíróság a közügyek gyakorlásától - más kérdés, hogy a HVG helyszíni tapasztalatai szerint a választók mit sem sejtettek favoritjuk előéletéről. Most mindenesetre az a helyzet, hogy aligha tudja ellátni feladatát: ha nem megy be a faluházára, akkor azért, ha elfoglalja hivatalát, akkor azért, hiszen elkapják. Így előbb-utóbb új választást kell tartani a faluban. Kosztics egyelőre bujkál, de ügyvédjével a jelek szerint tartja a kapcsolatot. Hivatalba akkor léphet, ha összehívja a képviselő-testületet, és leteszi a polgármesteri esküt. Erre csak akkor van esély, ha a procedúrát titokban tartják a rendőrség elől - fejtegette a városi kapitány. Az átmeneti időszakban a helyi szabályozásnak megfelelően az egyik alpolgármester látja el a vezetői feladatokat.
A falubeliek a választási kampány alatt többször is találkoztak Koszticcsal, de - mint mondták - nem sejtették, hogy a jelöltnek börtönbe kellene vonulnia. Kosztics néhány napja még azt üzente a rendőröknek, hogy várhatóan feladja magát, de ez nem történt meg. Néhányan azt állítják a faluban, hogy Kosztics kampányában azt ígérte: ha megválasztják, vállalkozása - a cégnyilvántartás szerint a Kámor & K Építőipari Kft. nevű családi cég - igyekszik mindenkinek munkát adni a faluban, karácsonykor pedig minden család 10 ezer forintos gyorssegélyben részesül.
Kosztics figyelmét a kilencvenes évek végén keltették fel különböző foglalkoztatási pályázatok, amelyeken keresztül - a helyi ügyek ismerői szerint - komoly összegekhez juthatott hozzá. Családi vállalkozásában gyógynövénykertészetet és fafeldolgozót hozott létre, ahol negyven-ötven falubeli dolgozik. Többen ma is azt állítják, ítéletek ide vagy oda, azért tudott nyerni, mert többet tett Siklósnagyfaluért, mint a 16 éve hivatalban lévő polgármester.
FÓRIS GÁBOR | http://archivum.hvg.hu/article/200641Tarsadalomcikk3379KOROZOTTPOLGARMESTERFutott.aspx | https://web.archive.org/web/20070427194646/http://archivum.hvg.hu/article/200641Tarsadalomcikk3379KOROZOTTPOLGARMESTERFutott.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korozott-polgarmester | HVG | hungarian-news | 2006-10-14 00:00:00 | [
"Kosztics József"
] | [
"Siklós és Vidéke Cigányokért Szervezet"
] | [
"Baranya megye",
"Siklósnagyfalu"
] | [
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
|
1,606 | A vád kamuja? | HVG 2006/39 09.29. 111-114. _ Társadalom _ cikk
Nyomtatóbarát verzió
OSZTRÁK-MAGYAR STRABAG-ÜGYEK
A vád kamuja?
Ügyészségi vizsgálatot követel a KDNP annak kiderítésére, kaptak-e
támogatást a kormánypártok az autópálya-építésben érdekelt Strabag
óriásvállalattól. Eközben a botrányt kirobbantó osztrák politikus, Hans-
Peter Martin már a Fidelitas külföldi pénzelését is emlegeti.
Tizenkilenc oldalnyi fénymásolatot osztott szét a bécsi Landtmann
kávéházban tartott hétfői sajtóértekezletén Hans-Peter Martin európai
parlamenti képviselő, aki az október 1-jei osztrák általános választásokon
az önmagáról elnevezett protesztpárt élén szeretne bejutni a bécsi
parlamentbe. A megszállott provokatőr hírében álló egykori Spiegel-tudósító
újságíró (lásd A gyanúsító gyanúsított című írásunkat) azt állítja,
Ausztriában a pártok finanszírozása rendezetlen, ezért fordulhat elő, hogy
óriásvállalatok pénzzel táplálhatnak politikai csoportosulásokat, sőt a
nagy cégek keze Kelet-Közép-Európáig, így Magyarországra is elér.
A bécsi bejegyzésű, Budapesten és Brüsszelben is jelen lévő Euro:contact
nevű tanácsadó cég feljegyzéseiből Martin olyan információkhoz jutott hozzá
- mondta hétfői sajtóértekezletén -, amelyek alapján szerinte bizonyított,
hogy a 2003-ban alakult Euro:contacton keresztül a Strabag osztrák
építőipari óriásvállalat (forgalma nagyjából évi 10 milliárd euró, 40 ezer
embert foglalkoztat, a világ számos országában van jelen) 15 millió euró
körüli províziót juttatott el a Magyar Szocialista Pártnak, valamint
pénzelte az SZDSZ-t, mintegy _megalapozandó_ az M5-ös autósztráda
koncessziójának elnyerését. Korábban Martin azt is megkockáztatta, hogy az
MSZP-nek adott összeg egy része továbbvándorolt az osztrák
szociáldemokratákhoz.
A képviselő által tálalt dokumentumok között egyebek mellett 2004. februári
keltezésű belső összefoglalók találhatók az Euro:contacttól, amelyek az M5-
ös sztrádát említik, egy kórház (feltehetően a Strabag által egy időben
megszerezni tervezett Schöpf-Merei Kórház) vásárlását, autópályák,
metrószakaszok felújítását, csupa olyan programot, amelyeket az
Euro:contact tanácsadó cég mint a Strabag számára lehetségeseket említ. Két
további másolat a Strabaghoz tartozó, Spittal-Drauban lévő Bau Holding
Beteiligungs AG és az Euro:contact levélváltását tartalmazza, 2004.
januári, illetve 2005. áprilisi dátumokkal, pecsét nélkül. Ezek lényege: a
Bau Holding igazolja, hogy a tanácsadó cég az M5-ös ügyében végzett
munkájáért jogosult arra, hogy 15,2 millió eurót kapjon.
A Martin-gyűjtemény két következő, láthatóan az Euro:contacttal egyáltalán
nem összeérő irata egy bécsi című, magyarul Pro Demokrácia Szövetségnek
nevezett egyesülettel függ össze. Egyfelől a Fidelitas nevében Gyürk András
köszöni meg 2005. márciusi dátummal a szervezetnek a _demokrácia
támogatására_ Magyarországra átutalt 12,4 millió forintot, másfelől a Pro
Demokrácia ír a Lakitelek Népfőiskola Alapítványt vezető Lezsák Sándornak
(furcsa módon angol nyelven s Leszákot írva), s az addigi jó kapcsolatokra
hivatkozva további 15 millió forint támogatást ígér. Végül következett egy
köszönőlevél, amelyet Kuncze Gábor pártelnök ír az SZDSZ nevében 2003.
novemberi keltezéssel az osztrák Liberales Institutnak (LI), megköszönve a
politikai liberalizmus terjesztéséhez küldött _nagyvonalú adományt_. Erről
az átutalást csekk is igazolja, amely 93 ezer euróról szól.
Alexander Zach, az Euro:contact egykori társtulajdonos igazgatója, aki 2005-
ben vált meg ettől az érdekeltségétől, mivel összeegyeztethetetlennek
találta az osztrák Liberális Fórum (LIF) nevű politikai párt általa 2001
óta betöltött elnöki tisztével, a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy az LI 2004-
ben a Kuncze nyilatkozataiban is említett 75 ezer eurót folyósította
_ideológiai alapon_. Zach azt állítja, az LI összesen 150-200 ezer euró
körüli összeget küldött, s szerinte a pontos számokat a Magyar Közlöny
tartalmazza (a hivatalos lapban az SZDSZ-mérlegekben 2003-ra 24,3 millió,
2004-re 68,7 millió, 2005-re 24,7 millió forint szerepel az osztrák LI
adományaként). Megjegyzendő, hogy a LIF 1999-ben kiesett a parlamentből, ma
mintegy 3 ezer tagja van, egyik legfőbb támogatója a korábban képviselői
mandátummal is rendelkező Strabag-vezér, Hans-Peter Haselsteiner.
_Mi bizonyítja a dokumentumok valódiságát?_ - tette fel a kérdést a HVG
Martinnak. Szerinte az, hogy a Strabag elismerte, hogy 15 millió eurót
folyósított az Euro:contactnak, s hogy e pénz beérkezését Zach sem vitatja.
Zach viszont - aki egy pár hete született egyezség szerint osztrák
szociáldemokrata listán, de liberális színekben bejuthat az osztrák
parlamentbe, s cserébe a LIF prominensei, köztük Haselsteiner az osztrák
szocdem pártot támogatják - a HVG-nek határozottan cáfolta, hogy cégén
keresztül Strabag-pénz került volna a magyar pártokhoz. Szerinte a Martin
által közzétett dokumentumfüzér hamisítvány, terjesztőjével szemben az
október 1-jei osztrák választásokat követően jogi úton vesznek elégtételt.
Az Euro:contact széles körű tanácsadói kapcsolatban áll a Strabaggal,
együttműködésük roppant szerteágazó, több országra is kiterjedő (a
tanácsadó cég igyekezett például - mint tudjuk, sikertelenül - megszerezni
a Strabag számára a pozsonyi repülőtérüzletet). Az építőcég által
kifizetett tekintélyes _gázsi_ jó része máig a tanácsadó cég tulajdonában
van - fejtegette a HVG-nek Zach.
Az MSZP és az SZDSZ tagadja, hogy bármiféle köze lenne Strabag-pénzekhez,
függetlenül attól, hogy az állítólagos belső Euro:contact-feljegyzésben
felbukkan a Puch és a Matyi név is, nyilvánvalóan Puch László MSZP-
pénztárnokra és Matyi László egykori SZDSZ-képviselőre utalva (az előbbiről
egyebek mellett nem kevesebbet állítva, mint hogy megpróbálta lealkudni a
Strabagra kirovandó versenyhivatali büntetést). Ugyanakkor nem meglepetés,
hogy a szabaddemokraták - mint pénzügyi beszámolóik is jelezték - kaptak
pénzt az LI-től (HVG, 2005. május 7.). _Nem titkoljuk, sőt büszkék vagyunk
erre az együttműködésre_ - áll az SZDSZ közleményében, amely az egész ügyet
az osztrák választási kampány számlájára írja.
Az eset mégsem intézhető el ennyire egyszerűen. Az, hogy valódiak-e a
Martin-iratok - vagy azokból néhány -, vélhetően csak a hatósági eljárások
után derül majd ki. A napnál világosabb azonban, hogy a magyar pártok nem
képesek ellenőrizni, vagy egyszerűen nem ellenőrzik, hogy a külföldi
testvérszervezetektől hozzájuk, illetve alapítványaikhoz érkező pénz milyen
eredetű. Márpedig 1989 óta minden jelentősebb politikai erő jutott külföldi
támogatáshoz, így a Strabag-ügy ügyészségi vizsgálatát követelő KDNP is.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
HVG 2006/39 09.29. 113. _ Társadalom _ cikk, keretes
A gyanúsító gyanúsított
Szeptember 19-én lezárták és továbbították az osztrák főügyészségnek Hans-
Peter Martin ügyét - erősítették meg a HVG kérdésére az Európai Csalás
Elleni Hivatalnál (OLAF). A 49 éves független európai parlamenti (EP)
képviselő ellen 2004 végén indított vizsgálatot az OLAF, a feltárt
visszaélésekről és az általuk az európai adófizetőknek okozott kár
nagyságáról azonban a brüsszeli hivatal nem adhat tájékoztatást, ez már az
osztrák hatóságra tartozik - mondták. Mégis kiszivárgott, hogy összesen
mintegy 190 ezer eurónyi szabálytalan kifizetést róttak fel az EP-ben már
második ciklusát töltő osztrák képviselőnek. Martin vélhetően az EP-
képviselők titkári-szakértői feladatokat ellátó asszisztenseinek
finanszírozására fordítható, jelenleg havi 14 865 eurós juttatással
trükközött. Ezt a pénzt 2001 nyaráig a képviselők számlájára utalták át,
akik onnan gyakorlatilag mindenféle ellenőrzés nélkül zsebbe fizettek a
nekik dolgozó néhány asszisztensnek. Öt évvel ezelőtt azonban az EP
megszigorította a lazasága miatt sokak által bírált rendszert, így azóta az
asszisztensek járandóságát közvetlenül az érintettek vagy az őket
kikölcsönző szervezet részére kell átutalni, és a vonatkozó munka- vagy
szolgáltatási szerződéseket is be kell mutatni, a pontos fizetés, illetve a
vállalkozói díj feltüntetésével. A jelek szerint Martin ezt elmulasztotta
megtenni, illetve megtévesztette az EP pénzügyi, szervezeti és igazgatási
döntéseinek meghozataláért felelős testületét, a bürót, s ily módon
jogosulatlanul juttatott pénzhez egyes személyeket és cégeket. Állítólag
azzal is gyanúsítják, hogy 2004-ben olyan munkatársaknak fizetett ki
mintegy 40 ezer eurót, akiknek már lejárt a szerződésük.
Az eredeti foglalkozására nézve újságíró Martin EP-képviselőként eleddig
jobbára csak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy olykor a személyiségi
jogokat sértő módszerekkel nyomozott kollégái hasonló visszaélései után
(HVG, 2004. április 24.). Ritka felszólalásaiban, valamint a Miniszterek
Tanácsához és az Európai Bizottsághoz intézett kérdéseiben is főként az EU
adminisztratív költségeivel való pazarlást tette szóvá - ezzel persze nem
kevés ellenséget szerzett a parlament falain belül és kívül, a szocdem
frakcióból ki is zárták.
Az uniós vádakat hétfői bécsi sajtótájékoztatóján légből kapottnak minősítő
Martin szerint költségelszámolásainak ügyével befolyásos politikai erők
csak el akarják vonni a figyelmet mostani - az osztrák és a magyar
belpolitikai életet egyszerre érintő - állításairól.
HVG 2006/39 09.29. 114. _ Társadalom _ cikk, keretes
A pesti szál
Az Euro:contact, amelynek osztrák üzleti adatai nem nyilvánosak, a Strabag
mellett számos más nagy nemzetközi cégnek dolgozik, tevékenysége Kelet-
Közép-Európára összpontosul. Ezen a néven egy budapesti bejegyzésű társaság
is fut: az Euro:contact Hungary Tanácsadó Kft. 2003 októberében alakult, s
2005 elejéig Zach, valamint Aczél Zoltán voltak a tulajdonosai. Ekkor az
előbbi kiszállt, s családi tulajdonba került a társaság: Aczél Péter lépett
be a kft-be. Zach és Aczél Zoltán nemcsak Ausztriában jártak párban, de
Magyarországon is - miután a Euro:consult Kft.-ben szétváltak útjaik, 2005
májusában létrehozták a Z+A Consulting Tanácsadó Kft.-t, igaz, tavaly
augusztusban Zach ebből is kilépett | http://archivum.hvg.hu/article/200639Tarsadalomcikk3687OSZTRAKMAGYARSTRABAGUGYEKA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vad-kamuja | HVG | hungarian-news | 2006-09-29 00:00:00 | [
"Aczél Péter",
"Aczél Zoltán",
"Gyürk András",
"Kuncze Gábor",
"Lezsák Sándor",
"Matyi László",
"Puch László",
"Zach Alexander"
] | [
"Eurocontact Kft.",
"Fidelitas",
"Lakitelek Alapítvány",
"MSZP",
"Pro Demokrácia Szövetség",
"Schöpf-Mérei Kórház",
"Strabag",
"SZDSZ"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"autópálya"
] | [] |
|
1,607 | Tetthelyi érdekek – KIFOGÁSOLT METRÓTENDER | HVG 2006/39 09.29. 98-100. _ Gazdaság _ cikk
KIFOGÁSOLT METRÓTENDER
Tetthelyi érdekek
Állami beruházásokon többször késedelmesen teljesítő, és a bonyolultabb
városi közlekedésben még tapasztalatlan tervezőcég nyerte meg a 4-es metró
budai szakaszának felszíni munkáit.
Fővárosi pályázatokon eddig nem szereplő újonc, a 3 millió forint jegyzett
tőkéjű Tetthely Kft. tervezheti meg a 4-es metró első, vagyis budai
szakaszának a felszíni beruházásait, köztük az aluljárókat, mélygarázsokat
és egyéb kapcsolódó építményeket. Agysebésszel senki sem operáltatná meg a
veséjét - kommentálták a HVG-nek mérnöki körökben a közbeszerzési eljárás
végeredményét, miután a többek szerint tarthatatlanul alacsony, 505 millió
forintos árral győzedelmeskedő Tetthely eddig elsősorban a búza- és
árpamezőkön átívelő utak tervezésében jeleskedett. Olyan bonyolult városi
területen, amilyennel itt kell szembesülnie, a Tetthely eddig nem szerzett
gyakorlatot - állítja a tender egyik vesztese, a Közlekedés Fővárosi
Tervező Iroda Kft. ügyvezetője, Várady Tamás.
A tét az, hogy milyen funkciókat képes ellátni, és miként fest majd az új
metróvonal négy állomásának, a Kelenföldi pályaudvarnak, a Tétényi úti, a
Bocskai úti és a Szent Gellért téri megállónak a mozgólépcső feletti része.
A szakértelemre különösen Kelenföldön lesz szükség, ahol gyakorlatilag az
dől el, milyen lesz Budapest nyugati kapuja: a tervezőasztalon megálmodott
kijáratok, parkolók és a különböző közlekedési eszközöket összekötő utak
kellően kényelmesek lesznek-e ahhoz, hogy az M1-esen és az M7-esen érkező
autósokat átcsábítsák a tömegközlekedésre, illetve a későbbiekben nem
akadályozzák-e majd, hogy a metró kimenjen az agglomerációba. Miután
azonban a formai követelmények mellett az egyedüli bírálati szempont az ár
volt, ezért a Közlekedési Kft. a 634 millió forintos ajánlattal
szükségszerűen a harmadik, a Főmterv Zrt.- Unitef '83 Zrt. konzorcium pedig
az 599 millió forintos pályázattal a második helyre sorolódott.
Pedig az elmúlt időszakban több állami beruházásnál is gond volt a Tetthely
teljesítésével. A 21-es útnak az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
(Ukig) megbízásából készülő salgótarjáni tehermentesítő szakaszánál egy
évet késett a hidak terve, amelyet a Tetthely alvállalkozójának, a Nefer
Kft.-nek kellett volna szállítania. Ezért a kivitelezéssel megbízott
Hídépítő Zrt. csak akkor tudja tartani az eredeti, 2007. októberi
határidőt, ha télen is folytatja a munkát, ami akár 20 százalékkal is
megdobhatja a költségeket. Az M6-M60-as pécsi bekötőút tervezésének a
határideje ugyancsak veszélyben van, az ottani generáltervező, a budapesti
tenderen versenytárs Unitef állítása szerint azért, mert az
alvállalkozóként bevont Tetthely nem fizeti a saját alvállalkozóit, így
például - amint azt az érintettek a HVG kérdésére megerősítették - a
talajmechanikai vagy a hídszerkezeti tervek készítőit.
A salgótarjáni malőrnek az a veszélye is megvan, hogy ha az Ukig
továbbhárítja a többletkiadásokat, akkor a Tetthely akár fizetésképtelenné
is válhat. Igaz, a családi vállalkozás gazdálkodása a 2005. évi
mérlegbeszámoló szerint kiegyensúlyozott: a több mint félmilliárd forintos
nettó árbevétel és a 7 millió forintnyi nyereség mellett az
eredménytartaléka 91 millió forintra nőtt, a kötelezettségei pedig 68
millió forintra csökkentek. Más kérdés, hogy azok, akik számon szeretnék
kérni a Tetthely lassúságát, aggodalommal vették tudomásul, hogy a cégből
júniusban kivált az Applax Ingatlankezelő és Befektető Kft., amely magával
vitte a vagyon 52 százalékát kitevő, 65,5 millió forintot érő
ingatlanállományt, miközben maga után hagyta a Tetthely adósságait. A HVG
megkeresésére a Tetthely Kft. irodavezetője, Pásztor Zoltán azt válaszolta,
hogy az állítások valótlanságokat tartalmaznak, de a cég szerződései nem
teszik lehetővé a projektekkel kapcsolatos nyilatkozatot.
A csapdahelyzet azért alakult ki, mert 2002-2003-ban csúcsra járatták a
sztrádatervezést - vélekedik az Unitef vezérigazgatója, Szórádi Róbert. A
hazai piacon dolgozó mintegy húsz meghatározó cég ennyi megbízást csak úgy
tudott elvégezni, hogy kisebb mérnöki vállalkozásokat is bevont a munkákba,
és a folyamat részeként a Tetthely túlvállalta magát. A mérnöktársak azt is
zokon veszik, hogy a kapacitás és a referenciák pótlására a Tetthely az
egyébként elismert Finta Építész Stúdió, valamint a Mélyépterv Consulting
Engineering Kft. mellett egy német céget, az itthon még ismeretlen BPI
Design GmbH-t is bevonta a munkálatokba. Bár a hazai piacot eddig védte a
külföldi konkurenciától, hogy a tervezői díj a beruházási értéknek
általában alig 2 százaléka, ráadásul a kamara által megállapított napi 78
ezer forintos mérnökdíj is töredéke a Nyugaton megszokott tarifának, most
mégis attól tartanak, hogy a német mérnökiroda megjelenése precedensértékű
lesz. A versenynek persze elvileg jót tesz, ha nem mindig ugyanaz a néhány
cég, a Főmterv, az Unitef vagy a Közlekedés Kft. vesz részt a fővárosi
tervezésekben.
Azt mindenesetre a vesztesek is elismerik, hogy az alvállalkozók
bevonásával formailag már a Tetthely is megfelelt a tenderkiírás
követelményeinek, ezért jogi úton nem támadják meg a BKV Zrt. döntését.
Problémának inkább azt tartják, hogy a tenderkiírás csak az árra
koncentrált, miközben nem volt elég szigorú, vagyis nem követelte meg a
fővállalkozó saját jártasságát és kellő kapacitását, a döntéskor pedig nem
vették figyelembe, miként teljesített a Tetthely a többi állami
közbeszerzési pályázaton. A DBR Metró Projekt Igazgatóságának vezetője,
Gulyás László a HVG érdeklődésére azt mondta, arról nincs információjuk,
hogy a Tetthely másutt késett volna.
Az esetleges csúszás persze a metró építőinek sem jönne jól, annál is
inkább, mert már most is aggodalomra adhat okot az alagútfúrás halogatása.
A kelenföldi indulást eredetileg szeptemberre harangozták be, a legújabb
verzió szerint viszont csak december végén, január elején kezdik el. A
bizonytalanságot az is fokozza, hogy lassan fél éve lebegtetik a 4-es metró
finanszírozásának módját. Bár az állam és a főváros már több mint egy éve
aláírta a szerződést az Európai Beruházási Bankkal a 875 millió eurós
hitelről, a hatalmas költségvetési hiánnyal küszködő büdzsének nem jönne
jól a törlesztési kötelezettség. Ha viszont uniós forrásokat vonnak be a
metróépítésbe, nem lehet tudni, mikortól hívható le a brüsszeli támogatás.
A 4-es metró mindenesetre már szerepel a nagyprojektek listáján az Új
Magyarország fejlesztési terv stratégiai dokumentumának legújabb
változatában.
Ami pedig még ennél is nagyobb késedelmet okozhat, az az építési engedélyek
jogszerűségének a megkérdőjelezése. A Fővárosi Bíróság Közigazgatási
Tanácsa ugyanis a minap úgy ítélte meg, hogy a Közlekedési Főfelügyelet nem
megalapozottan döntött egy kelenföldi társasház vétójának az
elutasításakor, ezért felül kell vizsgálnia, szerepelhetnek-e ügyfélként a
lakók az eljárásban. Ha igen, akkor nem jogszerűen jelölték ki a
metróalagút nyomvonalát, vagyis kezdődhet újból a folyamat. Gulyás László
azonban derűlátó, szerinte határidőre, vagyis 2009 végére befejezhető a
Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti tíz megálló.
SZABÓ YVETTE
HVG 2006/39 09.29. 99. _ Gazdaság _ cikk, keretes
Váltótársak
Aligha végződik egyre olcsóbb ajánlatokat hozó árlicittel a Magyar Posta
Zrt. (MP) távközlési szolgáltatásokra kiírt, évi 700 millió forint értékűre
becsült közbeszerzési tendere. Bár a pályázat szövege ezt vetítette előre,
a versenyben csak a GTS-Datanet Kft. és a Magyar Telekom Nyrt.
érdekeltségébe tartozó T-Systems alkotta konzorcium maradt állva, miután az
MP úgy találta, hogy a másik jelentkező, a PanTel Kft. ajánlatában nem
igazolt megfelelő referenciákat. Jóllehet egy öt éve elnyert tender alapján
a PanTel - éppen a GTS-Datanettel közösen - a mai napig s a szerződés
szerint idén október végéig az MP távközlési szolgáltatója. Az eredeti
menetrend szerint a múlt héten kellett volna eredményt hirdetni, ehelyett
azonban - miután a PanTel kérelmére az eljárást felfüggesztették - csak a
Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tárgyalására került sor. A bizottságnak
kell eldöntenie, hogy az MP jogosan tekintette-e érvénytelennek a PanTel
ajánlatát.
A tenderen alkalmassági feltételként szerepelt egyebek között, hogy a
jelentkező összesen 350 összeköttetési ponton rendelkezzék legalább három
hónapja előfizetői szerződéssel, ezen belül az MP által megadott
települések közül 145-ben nyújtson bérelt vonali szolgáltatást. A PanTel -
mint a tárgyaláson kiderült - az összeköttetések tekintetében megfelelt a
feltételeknek, ám az MP számítása szerint csak 127 településen teljesített.
A GTS-Datanettel közösen az MP számára ellátott 164 településből ugyanis a
bírálóbizottság csak a saját néven ellátott településeket vette figyelembe.
A PanTel e számbavételt vitatja, mondván, a kiírás csak az összeköttetések
száma esetében jelezte, hogy a konzorciumi tagként teljesített referencia
esetében a saját hányadot fogadja el, a településszámnál nem szerepelt
ilyen kikötés. A PanTelnél azt állítják, ha egyértelmű lett volna a kiírás,
képesek lettek volna összeszedni a kért referenciát. Azzal együtt, hogy
túlzottnak tartják a műszaki elvárásokat, hiszen mindegy, hogy adott
szolgáltató hány telephelyen van jelen, a kérdés az, hogy az adott
végpontot mennyi idő alatt képes összekötni a saját központjával.
Más kérdés, hogy a PanTel régi partnerével tervezte a pályázaton való
indulást, a GTS-Datanet azonban néhány nappal a beadási határidő előtt
váratlanul a T-Systemsszel állt össze. _Sokkal nagyobb esély volt a projekt
elnyerésére, mivel így az a két szolgáltató fogott össze, amely a saját
hálózatán belül a legtöbb végpontot tudja megvalósítani_ - indokolta a HVG-
nek a partnerváltást a GTS-Datanet. A piacon úgy tartják, ekkora beruházást
igénylő megrendelést négy-öt cég képes teljesíteni, de nem mozdult meg mind
a Posta-tenderre. A versenyt nem segítette a kissé szűkre szabott határidő
- a július 21-én megjelent kiírásra augusztus 10-éig lehetett jelentkezni
-, és az sem, hogy a jelentkezőknek egyhavi átállási idővel kellett
vállalniuk a szolgáltatás megkezdését.
Ha a KDB nem találja szabálytalannak az MP közbeszerzési eljárását,
érdekeltségén keresztül az egykori monopolszolgáltató, a Magyar Telekom
nyerhet eddigi trófeái - például a kormányzati-közigazgatási adatbázisokat
és informatikai rendszereket összekapcsoló elektronikus kormányzati
gerinchálózat üzemeltetése (HVG, 2005. július 16.), illetve a készenléti
szervezetek egységes digitális rádiótávközlő rendszerének kiépítése (HVG,
2005. december 24.) - mellé egy újabb, akár több milliárd forint értékű
állami megrendelést. Legalábbis az MP az egy évre szóló szerződés mellé
opcióként beemelte, hogy a kontraktus határozatlan időre meghosszabbítható.
Hogy mi indokolja az opciót, azaz a legolcsóbb ajánlat kiválasztását
szolgáló közbeszerzés helyett a szerződés meghosszabbítását, arra Tomecskó
Tamás, az MP szóvivője nem kívánt válaszolni a HVG-nek, tekintettel a
folyamatban lévő eljárásra. | http://archivum.hvg.hu/article/200639Gazdasagcikk3861KIFOGASOLTMETROTENDERTetthel.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tetthelyi-erdekek-a-kifogasolt-metrotender | HVG | hungarian-news | 2006-09-29 00:00:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"Tetthely Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"metró",
"útépítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,608 | KARTELLGYANÚ | HVG 2006/39 09.29. 15. _ Hét Nap _ hír
KARTELLGYANÚ
Már több útépítő céget is bevont a Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
kartellcsoportja abba a vizsgálatba, amelynek nyitányaként múlt hétfőn
rajtaütésszerű helyszíni szemlét tartott három vállalkozásnál, a Strabag
Zrt.-nél, az Egút Zrt.-nél és a HE-DO Kft.-nél. A vizsgálat annak a
gyanúnak a tisztázására indult, miszerint a cégek a Heves megyei
útépítésekre tavaly és idén kiírt közbeszerzési eljárások során
összejátszottak, megállapodtak a nyertes személyéről és a többi cég
alvállalkozóként való alkalmazásáról. A GVH korábban már többször
elmarasztalta a Strabagot és az Egútat, így például az eddigi legnagyobb, 7
milliárd forintos összbírsággal végződött sztrádakartellügyben (HVG, 2004.
július 31.). A múlt héten a GVH versenytanácsa egy másik ügyben, a
fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámért rótt ki minden eddiginél
nagyobb, 315 millió forint bírságot a Procter & Gamble Magyarország
Nagykereskedelmi Kkt.-re. A cég egyik tévés mosóporreklámjában Bonux nevű
mosóporát rendkívüli tisztítóerejűnek hirdette a hasonló árú termékek
között, ám az állítást a GVH túlzónak találta. | http://archivum.hvg.hu/article/200639HetNaphir1048KARTELLGYANU.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellgyanu | HVG | hungarian-news | 2006-09-29 00:00:00 | [] | [
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"HE-DO Kft.",
"Strabag"
] | [
"Heves megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés"
] | [] |
|
1,609 | FOLYTATÓDÓ COMBINO-KÁLVÁRIA | Folytatódó Combino-kálvária
Csak az önkormányzati választások után járhatnak napközben is a Combinók, amelyeket a mindennapos meghibásodások ellenére biztosan nem lehet visszaküldeni a gyártó Siemensnek.
© hvg.hu
Egyre jobban kiterjed a Combino-botrány, amely hovatovább a vasutat is elérte: Kóka János szabaddemokrata gazdasági miniszter ugyanis szeretné visszavonni a MÁV üzemi mobiltelefon-hálózatának (GSM-Rail) kiépítésére kiírt 80 milliárd forintos tenderét, részben anyagi okokra, részben pedig arra hivatkozva, hogy jelenleg mindössze két versenyző tudja felmutatni a szükséges referenciákat. Márpedig az egyes számú esélyes éppen a fővárossal a Combinók meghibásodása miatt csatába vagy látszatösszetűzésekbe keveredett Siemens.
A megrendelő MÁV-ot pedig a szocialisták által támogatott Heinczinger István képviseli, akit tavaly októberben neveztek ki általános vezérigazgató-helyettessé, előzőleg pedig öt évig a Siemens ügyvezető igazgatója és a fővárosnál a Combino villamosok legnagyobb lobbistája volt.
Ami pedig a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) és a Combino villamosokat gyártó német Siemens AG közti szerződést illeti, a sorozatos leállásokra hivatkozva nemhogy visszaküldeni nem lehet az egyterű óriáshernyókat, de még a kötbérkövetelés feltételei is meglehetősen szigorúak. Ahhoz, hogy a BKV akár egyetlen fillérre is igényt tarthasson a gyártótól, a forgalomban lévő villamosok legalább egytizedének működésképtelennek kellene bizonyulnia délelőtt 10 és délután 2 óra között, mégpedig 24 órán belül helyre nem hozható hiba miatt. A 2003 áprilisában szignált megállapodás ugyanis mindössze 90 százalékos "rendelkezésre állást" írt elő a Combinók esetében, miközben például a 2004-ben beszerzett Volvo buszoktól 96 százalékos mutatóban egyeztek meg a szerződő felek. "A hibalehetőségek forrása a kötöttpályás járműveknél bővebb" - magyarázták a különbséget a HVG-nek a BKV közbeszerzési osztályán. Tény, ezt a Combinók jócskán igazolták az elmúlt hónapokban.
"Amennyiben valamelyik Combino a következő időszakban akárcsak öt percre is meghibásodik, visszaküldjük a Siemensnek" - jelentette be két héttel ezelőtt Demszky Gábor főpolgármester, megelégelve a villamossal kapcsolatban a forgalomba állítás óta felmerült sorozatos malőröket. Mint ismert, a botrányos júliusi felsővezeték-szakadások után (HVG, 2006. július 29.) a Combinók ajtaja romlott el szinte napi gyakorisággal, ezért a Siemens augusztus 1-jén visszahívta a világon elsőként Magyarországon forgalomba állított "egyterűket", és egy hónapig vizsgálta, majd tesztelte azok ajtaját. Akkor maga Dirk Rösler, a Siemens AG projektigazgatója is elismerte: a Magyarországra küldött első két villamost - a 2001-es és 2002-es pályaszámú prototípust - nem futtatták előzőleg a cég németországi próbapályáján, márpedig "az utasforgalom más terhet jelent az ajtókra", mint a homokzsákokkal elvégzett kísérletezgetés. Később az is napvilágra került, hogy az első Combinókat valamiféle régi, ideiglenes hajtóművel indították útjukra, és csak később látták el őket a speciálisan e típusra gyártott alkatrésszel.
A sietség oka a múlt héten a sajtó nyomására nyilvánosságra hozott szállítási szerződésből is kiderül: a két említett járműnek mindenáron meg kellett érkeznie 2006. március 22-éig. Még úgy is, hogy 2004 júliusában a BKV és a Siemens módosította az eredeti megállapodást és az abban szereplő határidőket. A változtatásokra azért volt szükség, mert időközben több európai városból vissza kellett hívni a műszaki hibás, alumíniumvázas Combinókat, ezért Budapestre már új, rozsdamentes acél kasztnis változatot gyártott a Siemens, ehhez pedig újra kellett tárgyalni a feltételeket. Érdekesség, hogy - mint a megállapodásból kiderül - a BKV még bónuszt is ígért a szállítónak arra az esetre, ha a villamosok határidő előtt elkészülnének. Ezzel igazolódik a fővárosi ellenzék korábbi vádja, miszerint a városvezetés presszionálta a BKV-t, tegyen meg mindent, hogy a koalíció még a parlamenti választások előtt nagy csinnadrattával felavathassa az első Combinót, az önkormányzati választásokig pedig az új villamospark nagy része fusson a Nagykörúton.
Kampányberuházás (Oldaltörés)
Csakhogy a 40 milliárd forintos kampányberuházással beszerzett villamosokból korántsem sikerült politikai tőkét kovácsolnia a városvezetésnek, így az utóbbi hetek már kizárólag arról szóltak, hogyan lehetne október 1-je utánra halasztani az esetleges további malőrök napvilágra kerülését. Meglehetősen átlátszó azonban az a kifogás, amellyel a BKV az elmúlt hetekben rövidített üzemmódra kényszerítette a Combinókat: a rongálásokra hivatkozva csak a csúcsforgalmon kívüli órákban - bilinccsel, gázsprayjel és gumibottal felszerelt biztonsági őrök kíséretében - közlekedteti a járműveket. Holott a garázdálkodást nem napközben, hanem éppen a Budapest Parádé éjjelén követték el.
"Amíg ilyen felfokozott a hangulat, addig próbáljuk óvni a járműveket" - érvelt Donáth László, a BKV vezérigazgató-helyettese, aki Aba Botondot helyettesíti; a BKV-vezér ugyanis az önkormányzati választásokig, csaknem egy hónapra szabadságra ment. Donáth azzal a további hibák előfordulását feltételező megjegyzéssel toldotta meg kijelentését, hogy "a vezető mögött egy laptoppal ellátott Siemens-mérnök figyeli a jármű viselkedését". E feltételezést igazolja az is, hogy a korlátozott üzemmódot állítólag maga a Siemens javasolta. Donáth egyébiránt kifejezetten büszke arra, hogy az éjszakai üzemmód bevezetése óta mindössze egyszer hibásodott meg Combino. Igaz, a szerződés szerinti negyvenből eddig megérkezett 17 jármű közül egy éjszaka mindössze hat jár, azaz egyazon villamosra mindössze háromnaponta kerül sor.
Demszky Gábor is kénytelen lesz beérni azzal a sikerélménnyel, hogy - mint egy múlt heti sajtónyilatkozatában közölte - amióta a fenyegető bejelentést tette, "a Combinók járnak", és ez számára elfogadható. Az általa is nyilván pontosan ismert szállítási szerződés szerint ugyanis egyetlen lehetősége volna a fővárosnak arra, hogy megszabaduljon a Combinóktól: ha a BKV felmondja a megállapodást. Csakhogy a már Magyarországra érkezett villamosokat ebben az esetben is ki kellene fizetni. Sőt a felmondástól számított 28 napon belül elkészülő villamosok előállítását, valamint "az eladó által korábban már beszerzett alapanyagokra és alkatrészekre megállapított összeget" is meg kell téríteni. Ami pedig az augusztusi ajtó-felülvizsgálatot illeti, a BKV csak ezután készül benyújtani kötbérigényét, ami villamosonként és naponként a beszerzési ár 0,05 százaléka, de legfeljebb a szerződéses ár 10 százaléka, azaz kevesebb mint 4 milliárd forint lehet.
Félő, hogy a választásokig nem lesz felelőse a felsővezeték-hibáknak sem. Az ezzel megbízott szakértők már több mint egy hónapja elkészítették ugyan az üzemzavarok okát feltárni hivatott jelentést, ám abban nem nevezték meg egyértelműen a hibát elkövetőket, így Székely Gábor, a BKV felügyelőbizottságának (fb) elnöke kiegészítést kért. Utóbbi el is készült, ám azt - Székely a HVG-nek megerősítette - a következő két hétben biztosan nem tárgyalja meg az fb, ahogyan az előzőleg beharangozottal ellentétben a fővárosi közgyűlés a Combino-ügy szemé.lyi következményeiről sem döntött augusztus végén. Aba Botondhoz állítólag már csak a szocialisták ragaszkodnak, az SZDSZ megvonná tőle a bizalmat.
G. TÓTH ILDA
2006. szeptember. 20. 00:00 Gazdaság
Államszedők
Október 1-je után Demszky Gábor lesz a megmondhatója annak, mennyiben állja ki a valóság próbáját a német Siemens AG... | https://hvg.hu/itthon/200638HVGFriss193 | https://web.archive.org/web/20240103052610/https://hvg.hu/itthon/200638HVGFriss193 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folytatodo-combino-kalvaria | HVG | hungarian-news | 2006-09-22 00:00:00 | [
"Demszky Gábor",
"Dobos Attila",
"Heinczinger István"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"MÁV",
"Siemens Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"sikkasztás",
"vesztegetés",
"informatika",
"hanyagság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"BKV-ügyek",
"Combino villamosok beszerzése"
] |
|
1,610 | Add, akta! – A QUINVEST-CSOPORT REJTÉLYEI | HVG 2006/37 09.16. 100-101. _ Pénzügyek _ cikk
A QUINVEST-CSOPORT REJTÉLYEI
Add, akta!
Dúskál az állami megrendelésekben az irattározással foglalkozó GDL Rt., a
kiterjedt Quinvest-cégcsoport tagja, miközben a testvércégek
adótartozásokról, csődökről és perekről hírhedtek.
Összecsaphatnak a hullámok az elsősorban állami megrendelésekből élő, évi
100 ezer iratfolyóméter papírt feldolgozó, részben állami tulajdonban álló
GDL General Document Line Iratkezelő és Ügyvitelfejlesztő Rt. (GDL) feje
felett. A cégben közvetve - Quinvest Vagyonkezelő és Befektető Kft. nevű
cégén keresztül - tulajdonos és azt a háttérből, aláírási jog nélkül
irányító építész-statikus Nagy Kálmán üzletember nevével fémjelzett,
egymással bonyolult kereszttulajdonlási kapcsolatban álló vállalatcsoport
több tagja is felszámolásra jutott, másokra végrehajtót küldött az
adóhivatal (lásd táblázatunkat).
A Quinvest-cégcsoport egyik tagja, a dokumentumok tárolásával foglalkozó
Magyar Irattár Rt. mindössze 20 millió forintos adótartozás miatt jutott
felszámolásra, de magával ránthatja a GDL-t is, ha az nem fizeti ki néhány
millió forintos követelését. Emiatt ugyanis a rokon céget felszámoló Varga
Piroska felszámolást vagy végrehajtást indíthat a GDL ellen. Nagy Kálmán a
HVG megkeresésére írásban úgy nyilatkozott: a nyilvános cégiratokból
kiolvasható tényeket leszámítva az üzleti életben őt és cégcsoportját ért
_vádak cáfolata a HVG teljes terjedelmét meghaladná_, ezért inkább nem
nyilatkozik. Pedig érdekes lenne megtudni tőle, vajon az irányítása alá
tartozó Oktomax Art Kft. és az ASP Port Rt. miért zördült össze az
adóhivatallal, vagy hogy miért hagyta csődbe menni a felerészben
megszerzett pannonhalmi szállodát, miután egy olyan jelzálogjoggal
terheltette azt meg, amely eredetileg a cégcsoport _tisztán tartott_
zászlóshajójának, a GDL-nek a bicskei telephelyét sújtotta.
Az 1993-ban alakult GDL első nagy dobása egyébként 2000-ben volt, amikor
elnyert egy 1,2 milliárd forintos, iratdigitalizálásról szóló
_álompályázatot_ az akkoriban az MDF oszlopos tagjának számító Takácsy
Gyula elnökölte MÁV-nál. Szakértők állítják, a deficites állami cégnek nem
volt égetően szüksége erre a munkára, amit ráadásul - a HVG informátorai
szerint - a GDL túl is számlázott, arra hivatkozva, hogy a MÁV által
átadott papírok minősége rosszabb volt a vártnál. Pedig Nagy jól ismerhette
a körülményeket, lévén korábban maga is MÁV-os. A vasúttársaság 2005
elején, a lejárat előtt fél évvel felmondta a szerződést, s azóta az ematt
egyébként pereskedő GDL csupán kisebb iratkezelési munkákat végez nekik. _A
MÁV számára egyértelműen hátrányos volt ez a kontraktus, de felelőst nem
kerestünk, feljelentést nem tettünk_ - mondta a HVG-nek egy, a szerződés
felbontásában részt vevő, egykori MÁV-os jogász.
Nem először volt szerencséje Nagy Kálmánnak. Nevezett azzal vált ismertté,
hogy 1996-ban egyik akkori cége, a Pannon Konzult Kft. úgy vállalta át a
BKV 832 millió forintos társadalombiztosítási tartozását, hogy azért előbb
kapott pénzt a közlekedési vállalattól, mint ahogyan a kft átutalta volna
az állam járandóságát (HVG, 1998. augusztus 15.). Az esetet vizsgálta és
elmarasztalta a számvevőszék, sőt az ügyben nyomozott a rendőrség is, de az
államot megkárosító húzás végül nem bizonyult törvénybe ütközőnek.
A Magyar Posta Rt. irattengerét 2000 óta változatlanul archiváló GDL ma is
akadálytalanul nyer különféle közbeszerzési pályázatokon. Idén januárban
például 20 millió forintos megrendelést kapott a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletétől, májusban pedig egy tanulmány elkészítésére 55
milliósat a Honvédelmi Minisztériumtól (HM). Bocskai István, a HM szóvivője
a HVG érdeklődésére leszögezte: ha a versenyző megfelel a közbeszerzési
törvény támasztotta kritériumoknak, a HM nem mérlegelheti, hogy a vele
közös irányítású cégeknek van-e köztartozásuk. Még akkor sem, ha ilyen
körülmények között etikátlan állami munkáért pályázni. Eltanácsolni csak
azt tudják, akit pénzügyi-gazdasági bűncselekmény, például csődbűntett
miatt jogerősen elmarasztal a bíróság.
Miközben a MÁV szerződést bontott a GDL-lel, az utóbbi 98 millió forintos
tőkeinjekciót kapott az államtól, igaz, ezt kamatostul vissza kell
fizetnie. A GDL 300 millió forintos jegyzett tőkéjéből 33 százalékot
megszerző tőkéstárs az akkoriban a gazdasági tárca, jelenleg a Magyar
Fejlesztési Bank Rt. (MFB) felügyelete alá tartozó Kisvállalkozás-fejlesztő
Pénzügyi Rt. (KVFP) lett. A tőkebefektetés célja a vidéki raktárbázist
kiépítő GDL regionális terjeszkedésének a segítése. Arató Krisztina, a KVFP
vezérigazgatója szerint a GDL jól működik, szépen fejlődik, ezért a
befektetésük nincs veszélyben. A vezérigazgató nem árulta el, mire adták a
tőkét, de annyi tudható, hogy a GDL tavaly novemberben elnyerte a miskolci
önkormányzat iratainak kezelését, amit a városvezetés megelégedésére végez.
Júliusban lejárt szerződését Miskolc mostanáig mégsem újította meg, így a
GDL - az önkormányzati szektorban sajátos módon - átmenetileg kontraktus
nélkül dolgozik.
A GDL körüli negatív hírek egyébként azután kezdtek sűrűsödni, hogy a cég
2002-2003-ban az Indotek Befektetési Rt.-vel közösen modern raktárbázist
alakított ki a budapesti Maglódi úton. _Nagy Kálmán akkoriban milliárdos
üzletet remélt a vámhivataltól, s ehhez a munkához szeretett volna
megfelelő raktárhelyiségeket teremteni_ - tájékoztatta a kezdetekről a HVG-
t Nagy korábbi üzlettársa, Gáspár József. Ő hozta össze Nagyot az
Indotekkel, mivel Nagy cége, a Quinvest Kft. a raktárépület 360 milliós
vételárából csak a 30 millió forintos foglalót tudta letenni. A hiányzó
összeget az Indotek pótolta, majd mintegy 400 millióból a GDL igényei
szerint korszerűsítette az épületet - mondta a HVG-nek Jellinek Dániel, az
Indotek igazgatója. A szuperraktár 2003 végére elkészült, de a GDL nem
költözött bele, és bérleti díjat sem fizet érte, arra hivatkozva, hogy az
Indotek nem a szerződés szerint építette át a házat. Az üzletből időközben
kiszállt Gáspár szerint viszont Nagy Kálmán azért keresett a kákán is
csomót, mert közben bajba került: a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnoksága ugyanis ki sem írta azt a pályázatot, amit a GDL meg
szeretett volna nyerni.
Noha az Indotek most naivnak tűnhet, többféle biztosítékot is lefektetett.
Tíz évre magára engedményeztetett például a GDL Postától és MÁV-tól
származó bevételeiből összesen havi 10 millió forintnyit, ám a GDL
letiltotta az átutalást, sőt még azt a 70 milliót is megpróbálja
visszaperelni, amit az Indotek az első hónapokban még megkapott. Ezenkívül
elővásárlási jogot kötött ki a projektre alapított közös cég, a Maglódi 6
Kft. Quinvestnél lévő 25 százalékos üzletrészére, amit hosszas pereskedés
árán meg is szerzett.
Az Indotek továbbá jelzálogjogot jegyeztetett be a Nagy Kálmán irányítása
alatt álló cégcsoport óbudai, Seregély utcai központjára is. Noha az
ingatlanfejlesztő tavaly nyáron mindössze 40 millió forintért
elárvereztette az ingatlanpiaci szakértők szerint körülbelül ötször ennyit
érő házat egy vele azonos cégcsoportba tartozó kft-nek, Nagyék gyorsabbak
voltak: ők már hamarabb tartottak egy árverést, amelyen a saját
ismerőseiknek adták el az ingatlant, így ha valaki el akarja azt venni
tőlük, pereskednie kell érte. Az épületért az adóhivatal is sorban áll, a
tulajdoni lap széljegyének tanúsága szerint az idén már kétszer kérelmezte
végrehajtási jogának bejegyzését.
GYENIS ÁGNES
HVG 2006/37 09.16. 101. _ Pénzügyek _ táblázat
Nyomtatóbarát verzió
Nagy Kálmán-érdekeltségű, felszámolás vagy végrehajtás alatt álló cégek
A cég neve (tevékenysége) Az ellene folyó eljárás típusa és kezdete
Nagy Kálmánhoz köthető tulajdonos
ASP Port Rt. (adatfeldolgozás) APEH-végrehajtás, 2005. december Quinvest
Kft.
Hotel Pannonhalma Kft. (szállodaüzemeltetés) felszámolás,* 2005. május
Pátria Consult Rt., Kosik Ferenc**
Magyar Irattár Rt. (irattárolás) felszámolás, 2004. december Best Tip
Vagyonvédelmi és Nyomozóiroda Kft.
Oktomax Art. Kft. (ingatlankezelés) APEH-végrehajtás, 2006. március ASP
Port Rt., Kis István***
Pil-Invest Kft. (ingatlanforgalmazás) felszámolás, 2005. május Quinvest
Kft.
*A felszámoló csődbűntett gyanúja miatt feljelentést tett. ** Kosik Ferenc
a GDL Rt. felügyelőbizottsági tagja. *** Kis István a GDL Rt.
vezérigazgatója és a Quinvest Kft. felügyelőbizottsági tagja.
Forrás: cégadatok, HVG-gyűjtés | http://archivum.hvg.hu/article/200637Penzugyekcikk3097AQUINVESTCSOPORTREJTELYEIAd.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/add-akta-a-a-quinvest-csoport-rejtelyei | HVG | hungarian-news | 2006-09-16 00:00:00 | [
"Nagy Kálmán"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"GDL General Document Line Rt.",
"MÁV",
"Pannon Konzult Kft.",
"Quinvest"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
1,611 | Kár a gázért – VITA AZ ÓBUDAI GÁZGYÁR FEJLESZTÉSÉRŐL | HVG 2006/37 09.16. 87. _ Gazdaság _ cikk, keretes
Álomra ébredünk?
_Teljesen mindegy, hogyan szavazunk, úgyis megépítik, amit akarnak, aztán majd hallgathatjuk a tamtamdobot_ - mondta a HVG-nek vasárnap egy idős óbudai lakos. Ő leadta a szavazatát a Hajógyári-sziget sorsát meghatározó, ügydöntő voksoláson, a III. kerületiek zöme azonban ezt nem tette meg - mindössze 14,4 százalékuk járult az urnákhoz. A lakóknak arról kellett szavazniuk, hogy megerősítik-e azt a kerületi szabályozási tervet, amely zöld utat ad az Álom Sziget nevű, 400 milliárd forintos, az ígéretek szerint 30 ezer munkahelyet teremtő és 15 milliárd forintnyi infrastrukturális beruházást is magában foglaló megaprojektnek (HVG, 2006. május 6.). A beruházó cég - amely az izraeli érdekeltségű Plaza Centers, az MKB Bank Zrt., közvetetten pedig Bernard Schreier, illetve Sammy S. Smucha tulajdonában áll - egyebek között konferencia-központot, hoteleket, kaszinót, szórakoztatólétesítményeket és jachtkikötőt tervez a 32 hektáros területen.
Csakhogy a szavazókat már az önkormányzat meglehetősen cifrán feltett kérdése is zavarba ejtette, az ugyanis így szólt: _Megerősíti-e az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Keretszabályzatáról szóló 32/2001. (XI. 30.) rendelet módosításáról, valamint a Budapest III. kerület Óbudai (Hajógyári)-sziget Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 35/2006. (VI. 30.) rendeletet?_ A voksolásra jogosultak többségének fogalma sem volt, mit jelentett az igen vagy a nem válasz. Az önkormányzat és a befektető ugyanis tekintélyes kampányba fogott a népszavazás előtti napokban, és azt sulykolta az emberekbe, mindenképpen azzal járnak jól, ha igennel szavaznak - még akkor is, ha netán ellenzik a sziget beépítését. Hiszen - érveltek - a szeptember 23-án életbe lépő, új, májusban a fővárosi közgyűlés által is jóváhagyott kerületi szabályozási terv (kszt) jobban megköti a fejlesztő kezét a beépítésben, mint az ennél sokkal intenzívebb beépítést engedélyező, magasabb rendű keretszabályok. Eközben persze kampányoltak a különböző zöld szervezetek is, arra próbálván felhívni az emberek figyelmét többek között kerékpáros felvonulásukkal, hogy az önkormányzat hamis információkkal győzködi őket. A korábbi rendezési tervek ugyanis 2003 óta nem alkalmazhatók, így ha az új kszt-t elutasítanák a szavazók, akkor az építési törvény alapján csak a meglévő környezethez illeszkedő építési munkákat végezhetne el a befektető - azaz a Hajógyári-sziget esetében addig nem foghatna az életveszély-elhárítási és állagmegóvási munkákon kívül másba -, amíg új kszt nem születik. Nem csoda, hogy több óbudai lakos így érvelt a távolmaradás mellett: _Két szórólapot dobtak be a postaládámba, az egyiken ez áll, a másikon éppen az ellenkezője, melyiket higgyem el?_
Az Álom Sziget Kft. reakciója a voksolás érvénytelenségére mindenesetre megerősíti, hogy a cégnek volt mit veszítenie. Sammy S. Smucha ügyvezető igazgató a hétfőre sebtében összehívott tájékoztatón úgy értékelte az új kszt-t életbe léptető eredményt, hogy _azok is a projektre szavaztak, akik nem vettek részt a szavazáson, hiszen azzal, hogy otthon maradtak, minket támogattak_. | http://archivum.hvg.hu/article/200637Gazdasagcikk5029VITAAZOBUDAIGAZGYARFEJLESZTE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kar-a-gazert-a-vita-az-obudai-gazgyar-fejleszteserol | HVG | hungarian-news | 2006-09-16 00:00:00 | [
"Gróf Imre",
"Somlyódi Csaba",
"Valkó Csaba"
] | [
"Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs",
"Graviton Invest Kft."
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"belföld"
] | [] |
|
1,612 | BLN Vagabunds Kft.: bedőlt Bayer Zsolt filmes cége. | BLN Vagabunds Kft.: bedőlt Bayer Zsolt filmes cége.
A bíróság fizetésképtelennek nyilvánította a Bayer Zsolt jobboldali publicista résztulajdonában álló BLN Vagabunds Film Ügynöki, Művészeti és Szolgáltató Kft.-t, és elrendelte a cég felszámolását. Az 1997-ben alapított, 3 millió forint törzstőkéjű BLN Vagabundsszal az Orbán-kormány idején a kulturális tárca 100 millió forintos támogatási szerződést kötött az 1100 év Európa közepén című film elkészítésére. A pénzt a kft megkapta, a filmet azonban senki sem látta, az ügyvezető Légrádi Gábor 2002-es nyilatkozata szerint _egy kötet_ elkészült a 69 részesre tervezett alkotásból, a szerződést azonban a minisztérium - miután a póthatáridő is eredménytelenül telt el - 2002 őszén felmondta. Légrádinak szeptember elejéig kell átadnia a kft iratait a felszámolónak, ami alkalmasint nehézségekbe ütközhet, tekintve például, hogy a BLN Vagabunds mindeddig csupán két mérleget nyújtott be a cégbíróságra, az utolsót a 2001-es évről. A cég ellen egyébként hitelezői igényt nyújtott be az éppenséggel fideszes vezetésű Budavár önkormányzata, amely a BLN gépjárműadóját követeli járulékokkal, a lapzártánkig benyújtott követelések értéke megközelíti a 40 millió forintot. Úgy tudni ugyanakkor, hogy nincsen a bejelentkezett hitelezők között az Oktatási és Kulturális Minisztérium, miután a tárca jogelődjének keresetét tavaly januárban jogerősen elutasította a Fővárosi Ítélőtábla. | http://archivum.hvg.hu/article/200632Cegvilaghir4793BLNVagabundsKftbedoltBayerZso.aspx | https://web.archive.org/web/20070505220358/http://archivum.hvg.hu/article/200632Cegvilaghir4793BLNVagabundsKftbedoltBayerZso.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bln-vagabunds-kft-bedolt-bayer-zsolt-filmes-cege | HVG | hungarian-news | 2006-08-12 00:00:00 | [
"Bayer Zsolt",
"Légrádi Gábor"
] | [
"BLN Vagabunds Kft."
] | [
"Bp. I. kerület"
] | [
"műsor / filmgyártás"
] | [] |
|
1,613 | Centrum: vizsgálóbizottságot akar az MDF | Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az MDF a Centrum parkoló Kft. ügyében - jelentette be Dávid Ibolya pártelnök. | Mint azt az MDF közlemény kifejti a Figyelő újság hasábjain megjelent tényfeltáró riportot éppen egy hete hallgatás övezi: ezért úgy érzik eljött az ideje, hogy a Magyar Demokrata Fórum javaslata szerint, egy olyan vizsgálóbiztottság alakuljon, amely munkájába a Figyelő által kijelölt szakértőt, gazdasági és jogi szakembert, illetve az Emberibb Parkolásért Mozgalom képviselőjét is be kellene vonni.
Az újságban közölt tényfeltáró riport többek között beszámol arról, hogy ” hogyan szerzett hét éve megingathatatlan pozíciót a parkolóhelyek üzemeltetésében a Centrum Parkoló Kft, illetve, hogy a társaság a közterületek hasznosításából származó bevétel nagy részét elnyeli”. A Figyelő a kerületek vezetői és a parkolási cég közötti gazdasági, személyes és politikai összefonódásról is beszámol. | https://24.hu/fn/gazdasag/2007/05/03/centrum_vizsgalobizottsagot_akar_mdf/ | https://web.archive.org/web/20231110192855/https://24.hu/fn/gazdasag/2007/05/03/centrum_vizsgalobizottsagot_akar_mdf/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/centrum-vizsgalobizottsagot-akar-az-mdf | fn.hu | hungarian-news | 2007-05-03 00:00:00 | [] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [] | [
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
1,614 | Kézi vezérlés alatt a Nemzetbiztonsági Hivatal? | Kézi vezérlés alatt a Nemzetbiztonsági Hivatal?
Normális országban az állam biztonságára felügyelő szervezetek nem kerülnek a hírek középpontjába. Különösen nem köztörvényes bűncselekmények kapcsán. Magyarországon azonban a Nemzetbiztonsági Hivatal az Egymásért Egy-másért Alapítvány bűncselekménygyanús áfa-, és vámügyletei miatt az utóbbi hetekben a hírek élére került.
Az NBH székháza
A Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársainak neve érthető okokból nem tartozik a közérdekű adatok kategóriájába. A Kádár-rendszer titkosszolgálatával foglalkozó történész azonban akarva-akaratlanul szembesül nevekkel és adatokkal, amelyeket azonban normális esetben megtartana saját magának. Történészként hajlandó volnék elfogadni a rendszerváltáskor kötött alkut, amely szerint a szolgálatok „szakembereit” nem vonják felelősségre, és tovább végezhetik munkájukat az utódszerveknél, ha korábbi viselt dolgaikat nem rejtegetnék. Az irattitkosítási anomáliák és az NBH képviselőinek arroganciája azonban arra kényszerít, hogy néhány alapvető ténnyel szembesítsem az olvasót.
Az Egymásért Egy-másért Alapítvány képviselője, dr. Simon Ibolya korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztje volt, és jelenleg is ő képviseli a hivatal jogi ügyeit a külvilág felé. Ő jegyzi azt a feljelentést, amelyet az NBH ellenem tett a HVG 2007. március 3-i számában megjelent Papírdandár című írásom miatt. Állítása szerint azzal, hogy az NBH-t tettem felelőssé a titkosszolgálati iratok visszatartásáért, és a felelősséget a titkosítók pártállami múltjában véltem megtalálni, „összeesküvés-elméleteket állítok fel”.
Ügynökakták a Történeti Levéltárban
Nézzük a tényeket! Az NBH részéről titkosításokat végző Herczeg Miklós alezredest 1961. március 1-én nevezték ki a Politikai Nyomozó Főosztály II/4. (közlekedés-elhárítás) osztályára alhadnagyként, 1963-ban pedig a III/II-4 (közel- és távol-keleti országok hírszerzésével szembeni elhárítás) osztályára került. Hellebrand László ezredes, az Információs Hivatal részéről titkosító szakértő 1960-ban még Szegeden a „Kerekes” fedőnevű ügynök (Pataky Kornél püspöki irodaigazgató) tartótisztje volt, a rendszerváltás előtti években pedig az NDK Állambiztonsági Minisztériumához delegált magyar összekötő tisztként működött. Mindezzel semmi probléma nem lenne, hiszen vitán felül áll, hogy a szakembereket meg kell becsülni, és az állambiztonsági iratok titkosításának kérdése komoly szaktudást igényel. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyire várható el objektivitás azoktól, akik személyükben is érintettek az állambiztonsági iratok keletkeztetésében. Tekintettel arra, hogy a kutató titkosítás terén a legabszurdabb esetekkel találkozik (pl. egy napirendi ülés címét titkosítják, de tartalmát nem), nem alaptalan az a gondolat, hogy szükséges volna a titkosítók döntéseinek intézményes kontrollja és felülvizsgálata.
Válság az NBH-ban? (Oldaltörés)
Az NBH minden jel szerint komoly válsággal küzd. Erre utal már az is, hogy ügyvédként alkalmazzák dr. Simon Ibolyát, aki az ellenem írt másfél oldalas feljelentésben nem kevesebb, mint 23 helyesírási hibát követett el, tehát sem a magyar nyelv, sem a szövegszerkesztő szabatos használatára nem képes. Ennél súlyosabb válságot jelent a pártállami káderektől és kapcsolatoktól szabadulni nem tudás. Dr. Simon NBH-alkalmazottakkal működtetett alapítványa olyan „közhasznú alapítványoknak” juttat pénzeket, amelyeket dr. Császár Józsefné vezet (Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány). Csak emlékeztetőül: ő mint a BM személyzeti osztályának vezetője adott 1996-ban igazolást arról, hogy az Államvédelmi Hatóságnál tilos volt bántalmazni az őrizeteseket. Mindezt annak kapcsán tette, hogy Ausztráliában egyik áldozata felismerte egykori kínzóját, az ávéhás Vajda Tibor alezredest, aki ellene „rágalmazásért” (!) pert indított, és ehhez Császárné szolgáltatta a muníciót. Vajda Péter (utóbbinak csak névrokona) szintén ávéhás káder jelenleg az NBH sajtófőnöke…
Mindez felveti azt a kérdést, hogy kik is azok, akik jelenleg az NBH-ban dolgoznak, illetve a testülettel (vagy az Egymásért Egy-másért Alapítvánnyal) kapcsolatban állnak. Az már önmagában elgondolkodató, hogy a nevek között három Szilvásyt is találunk. Szilvásy Györgyöt, mint az NBH-t felügyelő tárca nélküli minisztert, dr. Szilvásy Istvánt, a BM Központi Kórház főigazgatóját és Szilvásy Péter grafológust, az alapítvány munkatársát. A nevek egybeesése nem véletlen, ugyanis testvérekről van szó.
Érdemes megnézni azt is, hogy kik kezelik az NBH-nál található aktákat és a számítógépes hálózati nyilvántartást, amelyből a közéleti vitákban felmerülő kérdések, mint például Martonyi János, alias „Marosvásárhelyi” tevékenysége megnyugtatóan tisztázást nyerhetne. Az NBH második embere, T. Mihály 1989-ben a III/III-2a (ifjúságvédelmi) alosztályán szolgált, K. Gusztáv az „ifjúságvédelmi” vonalon dolgozó századosként 1985 és 1987 között Morvay Péter tartótisztje volt (Morvay 1990-ben elsőnek hozta nyilvánosságra hálózati múltját), M. Gyula pedig a III/III-4b osztályon (kulturális elhárítás) szolgált. Nyilván ők ma (is) csak parancsra cselekednek, és a parancsot Szilvásy Györgytől, illetve közvetlen főnöküktől, Galambos Lajostól kapják.
Szatmári Ildikó, alias Mucuska
Minden jel arra mutat, hogy az NBH az utóbbi időben nem alkotmányos kötelezettségeinek tesz eleget, hanem a politika közvetlen kézi vezérlése alatt áll. Erre utal, hogy Szilvásy György nyaralójának ügyében nyomozó újságírókat az NBH alkalmazottjai zaklatták. Ez nemcsak azért káros, mert az állományt lejáratja a külvilág előtt. Nagyobb baj, hogy emiatt a hatóság alkalmazottai bizonytalanodnak el, hiszen érzékelik, hogy olyan feladatokra használják fel őket, amelyre a megrendelőnek igazából nincsen alkotmányos felhatalmazása. Jó példa erre a „Mucuska-ügyként” elhíresült lehallgatási és kiszivárogtatási akció: Magyar Bálint minisztériumi telefonbeszélgetéseit csak az NBH hallgathatta le. Ha nem így volna, akkor az NBH-nak már régen nagy nyilvánosság előtt le kellett volna lepleznie azt a külföldi kémszervezetet, amely miniszterek telefonbeszélgetéseit rögzíti, vagy ha erre nem képes, akkor tehetségtelenségük miatt el kellett volna bocsátani a magyar kémelhárítást vezetőit. Nem elég azonban, hogy minden bizonnyal az NBH hallgatta le saját miniszterét: ennél is tovább mentek akkor, amikor ezeket a beszélgetéseket külföldön nyilvánosságra hozták. Ezzel nemcsak a magyar politikai élet, hanem maga a kiszivárogtató is nevetségessé tette saját magát. Ugyanilyen kiszivárogtatás történt „Krakus Péter”, alias Szita Károly munkadossziéjával is. Az eredeti iratokat az NBH őrizte, és csak onnan kerülhettek az irat fénymásolatai a szerkesztőségekhez.
Ezek az ügyek Magyarországhoz méltatlanok. Egy banánköztársaság színvonalára emlékeztet, amikor egyes politikusok személyes vagy családi igényeik kielégítésére használják fel az ország leginkább védelem alá tartozó szervezetét. Sajnos a kialakult helyzet nem véletlen. Martonyi János érintettségéről már az Antall- és a Horn-kormány több tagja is tudott, de politikai cinkosságból az ezzel kapcsolatos információkat (amelyeknek most csak töredéke látott napvilágot az ÉS hasábjain) elzárták a nyilvánosság elől. Ez a politikai sumákolás töretlenül zajlik a rendszerváltás 17 éve óta. Kérdéses, mikor lépünk ki abból az állapotból, hogy „holló a hollónak nem vájja ki a szemét”.
Ungváry Krisztián
2007. január. 04. 13:58 Itthon
Nemzetbiztonsági átszervezés
Önálló marad a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, ugyanakkor összevonnák a jelenlegi két-két hírszerző és elhárító szolgálatot - formálódik a terv, amiről várhatóan január 8-án tárgyal a nemzetbiztonsági kabinet.
2006. május. 18. 15:39 MTI/hvg.hu Itthon
Nemzetbiztonsági kockázatot jelent az iWiW?
Nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthet az iWiW internetes kapcsolatépítő portál -hívja fel az állami vezetők figyelmét egy, a Nemzetbiztonsági Hivatalból származó levél. Az adatvédelmi biztos szerint nem kifogásolható az előzetes figyelmeztetés.
2006. szeptember. 20. 12:15 hvg.hu Itthon
Az Nemzetbiztonsági Hivatalban is készültség van
Információnik szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal is készül az elmúlt napok rendbontásainak esetleges folytatódására.
2005. november. 24. 13:38 Itthon
Helyesbíti a HVG értesülését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Hetesy Zsolt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója az alábbi helyesbítést juttatta el a HVG szerkesztőségébe.
2007. február. 20. 19:23 MTI Itthon
A Nemzetbiztonsági Hivatalban vizsgálódtak az országgyűlési biztosok
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) információi alátámasztják a sajtóban a szélsőséges tevékenységgel összefüggésben eddig megjelent hivatalos állásfoglalásokat. A hivatal közlése szerint ezt állapították meg az országgyűlési biztosok, akik hétfőn látogatást tettek az NBH-ban.
2006. április. 26. 13:11 MTI Világ
Feltörték a szlovák nemzetbiztonsági hivatal e-mail szervereit
Ismeretlen crackerek ellen indít eljárást az ügyészség Szlovákiában, miután kiderült, hogy a számítógépes kalózok a közelmúltban feltörték a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) mail-szervereit, s azokról 36 ezer elektronikus levet másoltak át saját adattárukba. | https://hvg.hu/velemeny/20070504_nbh_szilvasy_martonyi_magyarorszag | https://web.archive.org/web/20231112101811/https://hvg.hu/velemeny/20070504_nbh_szilvasy_martonyi_magyarorszag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kezi-vezerles-alatt-a-nemzetbiztonsagi-hivatal | HVG | hungarian-news | 2007-05-04 00:00:00 | [
"Császár Józsefné",
"Simon Ibolya",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
1,615 | FELMENTETTÉK PRINCZ GÁBORT | HVG 2006/28 07.15. 79-81. _ Társadalom _ cikk, címlapsztori
FELMENTETTÉK PRINCZ GÁBORT
Postabank-bocs
Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és vezető munkatársai ártatlanok -
így döntött első fokon a Fővárosi Bíróság a Postabank-perben. E döntéssel
sem oszlott a másfél évtizedes homály: kiket finanszírozott az egykori
állami bank, ezzel mekkora kárt okozott a köznek, és kik a felelősök?
Védőbeszédnek titulálta kedden a tárgyalótermi hallgatóság egyik tagja a
Fővárosi Bíróság (FB) ítéletének indokolását Princz Gábor exbankár és
vádlott-társai perében. Sarkos megfogalmazása nem feltétlen csúsztatás. A
Princzet, a Postabank Rt. (PB) 1988-1998 közötti elnök-vezérigazgatóját és
a bank vezető munkatársait a hűtlen kezelés vádja alól felmentő tanácsot
vezető Diós Erzsébet bíró határozatában a PB például az egész magyar
bankrendszer megmentőjének szerepében tűnt fel - miután úgymond helytállt
az 1997-es bankpánik idején -, s egyébként is számos pozitív jelzővel
illethető, annak idején például újszerűnek voltak mondhatók a reklámjai.
A fővádlott fénykorában, a kilencvenes évek első felében az ország egyik
legbefolyásosabb embere volt, ő és bankja előszeretettel tetszelgett
művészetpártolói szerepben, miközben számos esetben alig burkolt módon
nyújtott mentőövet a teljes politikai palettának. A PB erős banki imázsát
szolgálta annak idején sajtóbirodalma, az állami többségi tulajdonú bank
érdekeltsége jelentette meg például évekig a liberális Magyar Narancsot
éppúgy, mint a konzervatív Magyar Nemzetet - utóbbit történetesen a
baloldali Horn Gyula miniszterelnök elvárásának megfelelően. Az üzletmenet
eredménye százmilliárdos nagyságrendű veszteség lett. Az akkor már egy
betéteshisztériát túlélt bankot az Orbán-kormány regnálása hajnalán 192
milliárd forinttal konszolidálta az állam - ezt a döntést a bankszakma máig
vitatja, mondván, a Princzet követő menedzsmentnek utólagos elszámolással
juttatott összeg eltúlzott volt.
Aki arra kíváncsi, így történt-e, ha pedig nem, akkor pontosan hogyan, nem
lett bölcsebb az FB keddi ítéletét hallva. A kihirdetéskor Diós kínosan
kerülte a közéleti hangsúlyokat. A rövid politikai emlékezettel megáldottak
számára például az is titok maradt - sem a vádiratban nem szerepel, sem az
indokolásban nem hangzott el -, hogy a vád tárgyává tett egyetlen konkrét
PB-ügylet, a Budai Hengermalom Kft. felvásárlásának egyik mellékszereplője,
Máté László történetesen az MSZP országgyűlési képviselője és
pártpénztárnoka volt.
Diós többször hivatkozott a vádhoz kötöttség elvére: nem vizsgálhat mást,
többet, mint amennyit az ügyészség büntetni kért. Nem mellékesen: ők sem
túl nagy lelkesedéssel. Maga Bodony István ügyész volt az, aki a
vádbeszédben olyan büntetés kiszabását szorgalmazta, amit alkalmasint fel
lehet függeszteni, noha a vádlottak terhére több mint 36 milliárd forint
hűtlen kezelést róttak. E meglepő engedékenységet az elkövetés óta eltelt
hosszú idővel indokolta a vádhatóság. Az időmúlás kétségtelenül enyhítő
körülménynek számít, a joggyakorlat azonban elsősorban arra az esetre
tartja fenn, ha az elkövetés és a lebukás között telik el hosszú idő, nem
pedig az eljárás húzódik évekig, ahogyan Princz - és más közszereplők (lásd
táblázatunkat) - ügyében történt, illetve történik.
A vádlottak padján ült az elnök-vezérigazgató hat vezető munkatársa, az
ügyvezetőség tagjai is, miután a vád általában a PB üzletpolitikáját
minősítette bűnösnek. Konkrétan túlzottan expanzívnak, amit a menedzsment
tagjai indokolatlanul magas kamatszinttel, a bankhálózat költséges
növelésével, agresszív ügyféltoborzással, erőteljes hirdetési gyakorlattal
követtek el. S miután kiderült, hogy elszámolták magukat, nyakatekert
pénzügyi manőverekkel eltitkolták a bank valós helyzetét a tulajdonosok és
az Állami Bankfelügyelet, majd annak utóda, az Állami Pénz- és Tőkepiaci
Felügyelet elől, s mindezt szándékosan követték el.
Az FB azonban megfoghatatlannak minősítette az _elhibázott üzletpolitika_
meghatározást. Utalva például arra, hogy az a vádiratban megnevezett
magatartásokon kívül mást is magában foglal, miközben az új ügyfelek
toborzása például egyenesen a feladata a bankoknak. Arról nem is szólva,
hogy a vád az 1995-1997-es évben történteket rója fel Princzéknek, holott a
menedzsment üzletpolitikája a bankalapítástól fogva változatlan volt. _Az
üzletpolitikát folyamatában kell vizsgálni_ - hangsúlyozta Diós, aki
szerint más kihívásoknak kellett a PB-menedzsmentnek megfelelnie például a
Bokros-csomag eredményezte recesszió idején, illetve az 1997-es bankpánik
után.
A tanácsvezető bíró is pedzegette a többségi PB-tulajdonos állam - ha nem
is büntetőjogi, mindenesetre vitathatatlan - felelősségét a történtekben.
Utalt egyrészt arra, hogy képviselőik részt vettek nemcsak a közgyűlésben,
hanem a PB igazgatóságában és felügyelőbizottságában (fb) is, s
_kezdetektől tudták_ például, hogy a bank alultőkésített volt. Diós
hangsúlyozta azt is, hogy a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok ellenére a
tulajdonosok rendre igényt tartottak az osztalékra, s nemcsak hogy a
közgyűlés, de éveken át a vád által megtévesztettnek mondott felügyelet sem
lépett fel a PB-menedzsment ellen. A számviteli törvény például 1993
decemberéig adott haladékot a vád által hivatkozott 8 százalékos
tőkemegfelelési mutató elérésére, ám a bankfelügyelet annak ellenére éveken
keresztül nem lépett, hogy a PB ezt nem tudta felmutatni. A vádirat idéz
ugyan Rusznák Tamás akkori bankfelügyeleti elnöknek a tőkepiaci pozíció
erősítését sürgető, a PB-menedzsmentnek címzett leveléből, de Diós
emlékeztetett arra, hogy a levél nem hivatali intézkedés. Különben is, a
benne foglaltakat a felügyelet utóbb visszavonta, ráadásul sem a jegybank,
sem az adóhatóság akkori postabanki vizsgálata nem állapított meg
egetrengető visszásságokat.
Princz 1998 nyarán történt kormányzati menesztése után bennfentesek a
leköszönő Horn és a nem sokkal korábban esküt tett Orbán Viktor
miniszterelnök alkuját sejtették a háttérben (HVG, 1999. február 27.).
Tény, a nagy hatalmú bankár fővesztése a közvélemény támogatását váltotta
ki, minképpen az is, ahogyan utóbb Orbán maga szorgalmazott alapos és
szigorú nyomozást a PB-ügyben. Feltűnő ugyanakkor egyrészt, hogy fideszes
politikusok korábban, még ellenzékből nem foglalkoztak ilyen látványosan a
bank amúgy közszájon forgó visszás ügyeivel - nem interpelláltak például a
parlamentben -, s a nagy dérrel-durral indult nyomozás is elhúzódott egész
kormányzati ciklusuk alatt, illetve az utánra. Az amúgy fideszes
elfogultsággal gyakran vádolt ügyészség csak 2003-ban nyújtotta be a
vádiratot.
Igaz, jogászpróbáló feladat lehetett rendet vágni a feljelentések és
politikai utasítások rengetegében. A kegyvesztetté vált bennfentes Princz
és csapata tevékenysége miatt ugyanis a kilencvenes évek végén csak úgy
sorjáztak a hivatalos beadványok. Feljelentést tett például a Kormányzati
Ellenőrzési Hivatal, a Princz utáni PB-menedzsment mellett az Állami
Számvevőszék is, amelyet akkor már Kovács Árpád vezetett. Ő 1996-1997
között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) elnöke volt, s
ekkor privatizálták a Pénzintézeti Központ Rt.-t - a magánosítás utáni
tulajdonos egy opciós szerződéssel éppenséggel a PB lett.
A Princzék elleni gyanú eredetileg gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjének visszaélése volt, s utóbb többször módosult, így
számviteli fegyelem megsértésére, gazdasági adatszolgáltatás
elmulasztására, hűtlen kezelésre. Többször változott a gyanúsítottak köre
is. Kezdetben például terhelték az fb-tagokat, ők azonban ügyészi
utasításra megúszták a tortúrát, majd szó esett a könyvvizsgálók esetleges
bűnvádi felelősségre vonásáról, ami pedig elmaradt, mondván, Princzék őket
is megvezették. Holott az FB polgári ügyszakban ítélkező bírái éppenséggel
pont a könyvvizsgálókat tartják _50 százalékban_ felelősnek a PB-nél
történtekért, legalábbis ez a részítélet született tavaly egy, a magyar
állam által indított kártérítési perben (HVG, 2005. június 11.).
Bővült-szűkült a felrótt cselekmények sora is: a nyomozók még faggatóztak
például a kockázatos kihelyezések fejében a Dunaholding-csoporttól
megszerzett spanyol ingatlanok és cseh sörgyár (HVG, 1999. március 20.),
illetve a VIP-hitelezés ügyében is, ám ezeknek nyomuk sincsen a vádiratban.
Vagyis - a szabadságvesztés felfüggesztését javasló ügyészi kijelentés
fényében pedig különösen - úgy tűnik, a politikai élet, a közigazgatás és
az igazságszolgáltatás egyetlen szegmensének sem volt érdeke a PB-szennyes
kiteregetése. Princz mégsem lélegezhet fel: a per ügyészi fellebbezésre
másodfokon folytatódik, márpedig Diós felmentő ítéleteit - legalábbis ezt
mutatja az agrobankos Kunos Péter, illetve a sikerdíjas Tocsik Márta
példája - másodfokon olykor megváltoztatják vagy megsemmisítik.
RÁDI ANTÓNIA
HVG 2006/28 07.15. 80. _ Társadalom _ táblázat
Elhúzódó elhíresült bűnügyek
A fő vádlott(ak) neve, az ügy lényege A vád Elkövetés éve Vádemelés éve
Hol tart most az ügy?
Csurka Endre, (Magyar Fórum Borháza Rt. részvénykibocsátása) csalás
1994 2000 első fok
Vámos László (WVM Lízing-csőd) csalás 1994-1995 2000 első fok
Princz Gábor (Postabank-ügy) hűtlen kezelés 1995-1997 1999 első
fokon ítélet
Postáné Vellai Györgyi, Vajda László (Globex Holding csődje) sikkasztás,
hűtlen kezelés, tőkebefektetési csalás 1995-1998 2001 első fok
Varga Tamás (körbeszámlázás) csalás 1996-1998 2003 első fok
Tokics Péter és társai (_vecsési számlagyár_) adócsalás 1997-2001
2003 első fok
Rózsa Ferenc (Budalakk-ügy) csődbűntett 1998-2001 2003 első fok
Nógrádi Ádám (az _olajtanú_ öccse) emberölés 1998 2003 megismételt
első fok
Kulcsár Attila (brókerbotrány) sikkasztás, pénzmosás 1998-2003 2005
első fok
Sarnyai Roland (Energol-ügy) adócsalás 1996-1997 2003 első fok
Szabadi Béla (kisgazda pénzosztás) csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás
1999-2000 2002 első fok
Sólyom Sándor (volt sportszponzor) csalás, zsarolás 2000-2001 2003
első fok
Kaiser Ede, Hajdú László (móri bankrablás) emberölés, fegyveres rablás
2002 2004 Kaiser ítélete jogerős, Hajdú megismételt első fok
Galambos János (Simon Tibor halála) halált okozó testi sértés/emberölés
2002 2002 megismételt másodfok
Klivinyi Zoltán (Vertical Invest-csőd) különösen nagy vagyoni hátrányt
okozó hűtlen kezelés 2003 2005 még nincs tárgyalás kitűzve
Bácskai János (a Kulcsár-ügy mellékszála) hivatali visszaélés 2003
2003 megismételt első fok
Molnár Csaba (a Kulcsár-ügy mellékszála) hivatalos személy által
elkövetett vesztegetés 2003 2004 megismételt első fok
Balázs László (Baumag-csőd) hűtlen kezelés, csődbűntett 2003-2004 -
vádemelési javaslat az ügyészségen
Forrás: HVG-gyűjtés | http://nol.hu/archivum/archiv-410310-221459 | https://web.archive.org/web/20070427165003/http://archivum.hvg.hu/article/200628Tarsadalomcikk3666FELMENTETTEKPRINCZGABORTPo.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentettek-princz-gabort | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2006-07-15 00:00:00 | [
"Máté László",
"Princz Gábor"
] | [
"Budai Hengermalom Rt.",
"MSZP",
"Postabank"
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,616 | Aldo Kft.: eltűnő Gyurcsány-cég. | HVG 2006/27 07.08. 12. _ Cégvilág _ hír
Aldo Kft.: eltűnő Gyurcsány-cég.
Fő tulajdonosába, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cégébe, az Altus Rt.-be
olvad az Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft. A társaság -
amely Szenzor Kft.-ként jött létre 1989-ben - 1993-ban vette fel mai nevét.
Két évvel később ennek segítségével szerezte meg az Altus a Miniszterelnöki
Hivataltól a fővárosi Szalay utca 4. szám alatti állami ingatlan egy
részét, amelyet aztán bérbe adott a hivatal egyik cégének. Ez ügyben per is
folyik. A június 7-én kezdődött eljárásban a Legfőbb Ügyészség a bérleti
szerződés semmisségének kimondását kéri, mondván, az színlelt, s feltűnően
előnytelen volt az állami cég számára. A beolvadó Aldo jegyzett tőkéje 33
millió, saját tőkéje viszont csak 6,1 millió forint. A saját tőke apadása
folyamatos volt a kft-nél (HVG, 2004. november 24.), 2004 végén például még
11,5 milliót könyvelhettek el, az után, hogy a mérleg 16 millió forintos
veszteséget mutatott. Az Altus - amely osztalékfizetés révén Gyurcsány fő
jövedelemforrása - a beolvadás után is megtartja 750 milliós jegyzett
tőkéjét, saját tőkéje viszont 1,07 milliárdról 972 millió forintra csökken. | http://archivum.hvg.hu/article/200627Cegvilaghir3427AldoKfteltunoGyurcsanyceg.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aldo-kft-eltuno-gyurcsany-ceg | HVG | hungarian-news | 2006-07-12 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Aldo Kft.",
"Altus Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Szenzor Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
1,617 | Mérleghinta – ZŰRZAVAROS KAMPÁNYELSZÁMOLÁSOK | HVG 2006/26 07.01. 107. _ Társadalom _ cikk, keretes
Jelöltek, listák, viszályok
Demszky Gábor a kormánypártok főpolgármester-jelöltje az őszi önkormányzati választásokon - erről állapodott meg az MSZP és az SZDSZ vezetése múlt pénteken. Az alkuért - amelyet Demszkyvel együtt jelentett be az utolsó percig főpolgármester-jelölti ambíciókat dédelgető Molnár Gyula XI. kerületi polgármester, az MSZP budapesti elnöke - cserébe a szocialisták nem kaptak semmit: az SZDSZ elutasította követelésüket a közös fővárosi listára. Mi több, a HVG értesülései szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyomására született paktum alapján Zuglóban és a Józsefvárosban a kisebbik koalíciós párt adhatja a közös polgármesterjelöltet.
Győzött a papírforma a Fideszben. A párt országos választmánya szombaton egyhangúan az áldását adta, hogy a párt főpolgármester-jelöltje Tarlós István III. kerületi polgármester legyen (a vele készült interjúnkat lásd a 44. oldalon). A választmányon Orbán Viktor keresztülverte akaratát a listák ügyében. Eszerint lemaradt például a fővárosi lajstromról Kupper András budapesti elnök, a nemrégiben még főpolgármester-jelöltségre esélyes Cselovszki Zoltán, Rátonyi Gábor zuglói polgármester és az ősfideszes Tirts Tamás.
Belharcok zilálják a legnagyobb ellenzéki pártot vidéken is. Az elhibázottnak ítélt szövetségi politikára hivatkozva kilépett a pártból a nyelvvizsgabotránya miatt korábban kizárt, majd utóbb visszavett Szabó Gábor, Szombathely, illetve Bartha László, Szeged egykori polgármestere. Szabó a nyugat.hu-nak adott interjújában gyakorlatilag elismerte, hogy tárgyal az MDF-fel a polgármester-jelöltségről, Bartha pedig a HVG értesülései szerint esetleg függetlenként próbálkozik elhalászni egykori pártja szavazatait. Távozását egyébként nem nagyon bánják szegedi fideszes berkekben, mondván, az alapvetően konzervatív értékeket valló város éppen Bartha és lépten-nyomon visszás ügyekbe keveredő csapata 1998-2002-es regnálása nyomán vált _baloldali fészekké". A párt idén Oláh János közgazdász-vállalkozót indítja, miután 2002-es jelöltjük, Balogh Elemér jogászprofesszor időközben alkotmánybíró lett. Beszédes a Fidesz egyelőre tervezetnek szánt városi listája, amelyen befutó helyet kap az egykori MDF-es politikus Balogh László, Póda Jenő biztonságpolitikai pártszakértő, a Magyar Nemzetet a régióból tudósító Haág Zalán újságíró, a Déli Riport főszerkesztője, miközben lemaradt a szegedi Fidesz-frakciót vezető Szőllősi Béla. Alighanem rákerül viszont Katona András egykori MSZP-s kampányguru - noha van némi tiltakozás a pártban -, akit a bíróság nemrégiben marasztalt el megrovással az önkormányzati tulajdonú Szegedi Városkép Kft. ügyvezetőjeként elkövetett cselekményeiért. A dél-alföldi megye sikerterületnek tűnik ellenben a koalíciós pártoknak: az MSZP és az SZDSZ közös listát szentesített Csongrádban - jelentette be Botka László, az MSZP megyei elnöke, Szeged közös jelöltként újra próbálkozó polgármestere. Szolnokon viszont még az MSZP-n belül is viszály volt: az eddigi polgármester, Botka Lajosné helyett végül Vass Lajos exállamtitkárt, az Operaház miniszteri biztosát indítják. | http://archivum.hvg.hu/article/200626Tarsadalomcikk4193ZURZAVAROSKAMPANYELSZAMOLA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/merleghinta-a-zurzavaros-kampanyelszamolasok | HVG | hungarian-news | 2006-07-01 00:00:00 | [] | [
"Fidesz",
"KDNP",
"MDF",
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [] | [
"pártfinanszírozás"
] | [] |
|
1,618 | BÍRSÁGOL A GVH | http://archivum.hvg.hu/article/200625HetNaphir1213BIRSAGOLAGVH.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birsagol-a-gvh | HVG | hungarian-news | 2006-06-24 00:00:00 | [] | [
"IBM Magyarország Kft.",
"ISH Informatika Kft.",
"SAP Hungary Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell",
"bírság"
] | [] |
||
1,619 | Kísérletjárás – NYOMOZÁS A VERESEGYHÁZI ÉLETMÓDPROGRAMNÁL | HVG 2006/26 07.01. 110-111. _ Társadalom _ cikk
NYOMOZÁS A VERESEGYHÁZI ÉLETMÓDPROGRAMNÁL
Kísérletjárás
Hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség a
Somody Imre üzletember nevével fémjelzett Veresegyházi Életmódprogram
gazdálkodása kapcsán. A haszontalanul felemésztett közel 1 milliárd forint
közpénzt a kormány egyelőre nem hiányolja.
,,A mostani kormányprogram erről szól: kistérségi centralizált egészségügy,
oktatás. Ha a mi programunk nem kellett is, az ötleteinket legalább
felhasználták_ - fejezte ki elégedettséggel vegyes szomorúságát a
Veresegyházi Életmódprogram (VÉP) korábbi vezetéséhez közel álló egyik
szakember a HVG-nek. Csalódottságra nem csupán az ad okot, hogy a Medgyessy-
kormány 2004 nyarán beszüntette a Somody Imre vállalkozó nevével fémjelzett
beruházás finanszírozását, sokkal inkább az, hogy a Pest Megyei Rendőr-
főkapitányság hűtlen kezelést gyanít a VÉP gazdálkodásában.
A Pest megyei Veresegyház központú, nyolc települést összefogó VÉP-et még
az Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) rendelte meg. A
Medgyessy-adminisztráció kezdetben fantáziát látott a céljaként kistérségi
életmódjavítást hirdető programban, amelyre a MEH, az Oktatási
Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, illetve a Közép-
magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pro Regio Kht.-ja révén
összesen közel 900 millió forint közpénzt költöttek. Az állami támogatás
_csatornázására_ Veresegyház önkormányzata - amelynek állítólagos
túlhatalmát a kistérség többi települése kezdettől fogva ellenezte -
társaságot alapított, a Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kht.-t (VTF),
amelynek egyik ügyvezetője 2004-ig a városhoz ezer szállal kötődő Somody
volt.
Kezdetektől bizonyos homály övezte a VÉP-et. Már azt sem könnyű
megfogalmazni, mi is a lényege. Honlapján a VÉP _az egészséges, egyéni
életmód és a közösségben való élet új, dinamikus formája, egy működő,
tapasztalatokra épülő, szervezett életfilozófia-programként_ definiálta
önmagát. Időközben kiderült, a pénzfelhasználás legalábbis aggályosnak
tűnik. A VTF-tulajdonos önkormányzat által készített átvilágítás szerint
gondok merültek fel például a megbízási szerződések teljesítésének
ellenőrzésével, illetve azzal, hogy a VTF beszállítói listáján felbukkantak
a VÉP prominenseihez kötődő gazdálkodók, illetve helyi közéleti szereplők
is (HVG, 2004. december 11.).
Egy friss ellenőrzés alátámasztani látszik a másfél évvel ezelőtti
átvilágítás összegzését. A szintén önkormányzati felkérésre készült
vizsgálat során a VÉP tárgyi eszközeit keresték - mint kiderült, zömükben
megvannak -, illetve a VTF által külső vállalkozóktól megrendelt 21
tanulmányt vettek górcső alá. Ez utóbbi során arra jutottak, hogy a
megbízottak olykor a megbízók ismeretségi, rokonsági körébe tartoztak, a
teljesítésigazolás pedig nem egy esetben formálisnak volt mondható. Egy
környezetvédelmi tanulmány elkészítésére felkért három vállalkozás közül
kettő például ugyanarra a gödöllői címre volt bejegyezve. Egy több mint 20
millió forintért megrendelt tanulmány szerzője pedig egy volt laktanya
területének rekultivációja kapcsán a szovjet hadsereg által okozott
károkról értekezik, miközben az érintett területet kizárólag a magyar
honvédség használta. Egyes képviselők aggályosnak érzik azt is, hogy a VTF
turisztikai tanulmányt rendelt meg egy cégtől, amely a VÉP egyik munkatársa
édesanyjának a résztulajdonában van.
A rendőrség dolga mindazonáltal nem lesz egyszerű a bűncselekmény
bizonyításakor. Még az önkormányzatnak a VÉP-pel amúgy kezdettől kritikus
tagjai is elismerik, hogy a szerződések megfeleltek a jogszabályoknak.
Somody környezetében pedig azt hangsúlyozzák, a programot számtalanszor
ellenőrizték, de sem a megrendelő kormányszervek, sem a befogadó
önkormányzatok, sem a VTF felügyelőbizottsága (fb) nem talált kivetnivalót.
Való igaz, a MEH a mai napig nem siet utánanézni, mire is folyt el csaknem
1 milliárd forint közpénz. Az egykori VÉP-esek szerint ez az összeg
korántsem irreális, figyelembe véve, hogy a VÉP három évig üzemelt aktívan,
és hat alprogramból állt. Így településenként alig néhány milliót lehetett
elkölteni, amit az egyes önkormányzatok joggal keveselltek. Az olykor
ködben úszó tervekkel kapcsolatban a VÉP-esek úgy vélekednek, azok menet
közben, forráshiány miatt szűntek meg, ha mehettek volna tovább,
beigazolódott volna az elgondolások gyakorlati haszna. _A VÉP nem a
településeknek juttatott többletforrás volt, hanem kistérségi
modellkísérlet_ - hangsúlyozzák ma is az ötletgazdák.
Veresegyház önkormányzata döntött tavaly a VTF végelszámolásáról, ám ezt a
mai napig nem kezdték el. Tavaly mindenesetre menesztették a korábbi
társügyvezetőt, Makovínyi Mihálynét, aki egyébként egy jobboldali civil
szervezet városi képviselője. A Pest megyei politikai élet ismerői szerint
korántsem véletlen, hogy az önkormányzati választási kampány idején került
elő ismét a VÉP ügye. Úgy tudni, az MSZP Pest megyei erős emberei - mások
mellett Jánosi György, Keller László, Varjú Vilmos - régóta lobbiznak a VÉP
ellen. A program ellenzői szerint azért, mert érezték a Medgyessy Péter
exminiszterelnök által vélhetően Somody szerepe okán is támogatott projekt
haszontalanságát. Mások azonban úgy vélik, egyszerűen irigyek voltak, mert
nem az ő választókörzetük településeinek futott a pénz. A tavaszi
országgyűlési választások óta mindenesetre új lendületet adhatott az
ellenzőknek, hogy Veresegyház körzetében egyéni jelöltként Harrach Péterrel
(Fidesz-KDNP) szemben alulmaradt az a Kárpáti Zsuzsanna (MSZP), akinek volt
férje, Komár Gábor szentendrei ügyvéd jelenleg is a VTF fb-tagja. Egyéni
mandátumot szerzett ugyanakkor a szomszédos - ám a VÉP-ből kimaradt
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) Gödöllőn. Ő a HVG értesülései szerint régóta
ellenezte a programot. | http://archivum.hvg.hu/article/200626Tarsadalomcikk5650NYOMOZASAVERESEGYHAZIELETM.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiserletjaras-a-nyomozas-a-veresegyhazi-eletmodprogramnal | HVG | hungarian-news | 2006-07-01 00:00:00 | [
"Makovínyi Mihályné",
"Somody Imre"
] | [
"Veresegyház és Térsége Fejlesztési Kht.",
"Veresegyházi Életmódprogram"
] | [
"Pest megye",
"Veresegyház"
] | [
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"közmű",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
1,620 | Vizesbukta – VITATOTT USZODABERUHÁZÁS SZENTENDRÉN | VITATOTT USZODABERUHÁZÁS SZENTENDRÉN
Vizesbukta
Belerokkanhat-e Szentendre városa az önkormányzati asszisztálással 2,5 milliárd forintért épülő uszodaberuházásba? Az építtető a Kulcsár-féle brókerbotrányban vádlott Kerék Csaba volt üzlettársa.
Mert nagyot álmodni Szentendre tavasszal időközi voksoláson megválasztott új polgármestere, a Fidesz által támogatott, független Dietz Ferenc. Noha a Pest megyei város legendásan rossz pénzügyi helyzetben van, Dietz úgy döntött, mellé áll a még lemondással távozott elődje, a szocialista Miakich Gábor idején tervezgetni kezdett, 2,5 milliárd forintos gigaberuházásnak, s támogatja, hogy Szentendre egyik lakótelepén nyolcpályás, 33 méteres uszodát, szaunát, élményfürdőt, korcsolyapályát, edzőtermet, éttermeket, üzleteket, bankfiókot magába foglaló wellnesspláza épüljön. Méghozzá úgy, hogy a pályázat nélkül kiválasztott beruházó mögé áll az önkormányzat készfizető kezességnek tűnő _kötelezettségvállalással".
Az ötlet nem új, és nem az önkormányzaté. Történt még a kilencvenes években, hogy Kovács Lajos helyi orvos, rokonai nem lévén, a városra hagyta a vagyonát - értékes budai ingatlanokat és tetemes pénzt -, azzal, hogy abból a hátrányos helyzetű helyi fiatalokat kedvezményesen kiszolgáló uszodát építsenek. Ahogy múltak az évek, egyre apadt a Kovács-hagyaték, időről időre tárgyaltak ugyan beruházókkal a városvezetők, az uszodaépítés azonban nem kezdődött meg. Néhány hónapja az önkormányzati tulajdonú Városi Szolgáltató Zrt. (VSZ) cégvezetője, a korábban a jobboldali civil szervezetben, az Együtt Szentendréért Egyesületben (ESZE) politizáló Horváth Gusztáv maga kísérelt meg pontot tenni a történet végére. Még 1984-ben állt át a helyi fűtőmű a gázüzemre, s a használaton kívül került olajtartályok azóta csúfítják a VSZ környezetét. Horváth - mint a HVG-nek elmondta - megkérdezte több építőipari bennfentes ismerősét, köztük hobbifutballos sporttársát, a szentendrei Simon Pétert, szerintük mit lehet tenni a tartályok helyén keletkező gigantikus gödrökkel. Simon javasolta az uszodát.
Az ötlet mögé hamar felsorakozott a városi képviselők többsége. A néhány napja a képviselő-testület által jóváhagyott elgondolás szerint a VSZ bruttó 60 millió forintért eladja a különböző becslésekben korábban 28 millióra, nemrégiben 62, de legutóbb 130 millió forintra értékelt, 3900 négyzetméteres telket a Raiffeisen Property Lízing Zrt.-nek, amely vállalja, hogy finanszírozza az építkezést. A beruházásra Simon cége, a Quali-Team Consult Kft., illetve a VSZ közös vállalkozást alapított, amelyben a 70 százalékos többség a Quali-Teamé. A jelenleg bejegyzés alatt álló Aquapalace Kft. a használatbavétel után húsz éven át lízingelné az ingatlant a Raiffeisentől, amely nettó 2,5 milliárd forintos keretet biztosítana az építkezésre (ennek felhasználásánál az önkormányzatnak vétójoga lenne). A beruházó üzleti terve csaknem 100 ezer főre taksálja a _potenciális piacot_ - reményeik szerint a 2008 januárjában megnyíló uszodába járnak majd a Dunakanyarban és Észak-Budán élők is -, már az első évben 706 millió forint árbevételt, 2012-ben pedig már nyereséget jósol.
A banki lízingcég, úgy tűnik, mégsem bízik maradéktalanul az elgondolásban, s nem elégedett meg - az ingatlanfedezet mellett - a jelenleg mindössze 3 millió forint törzstőkéjű, igaz, az ígéretek szerint hamarosan 97 milliós jegyzett tőkéjűre hizlalt Quali-Team készfizető kezességével. A lízingszerződésnek a VSZ-tulajdonos önkormányzat által elfogadott tervezete szerint a város kvázi egyetemlegesen felel az Aquapalace-szal, illetve a Quali-Teammel, vagyis amennyiben előbbi késedelembe esik, a lízingcég felszólítására a városnak fizetnie kell, sőt a Raiffeisen-cég dönthet úgy, hogy nem is kéri a kezes helytállását, hanem egyből az önkormányzathoz fordul. Az önkormányzat húsz éven keresztül vállalja, hogy az éves fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget tartalékként _megjelöl_ a költségvetésében. Dietz a HVG-nek elfogadható mértékűnek mondta a kockázatot, amelyet reményei szerint ellensúlyoz, hogy született egy olyan megállapodás is az önkormányzat és a Quali-Team között, amely szerint utóbbi is félretesz 200 millió forintot, s ha úgy alakul, hogy az önkormányzatnak törlesztenie kell, behajthatja a kifizetett összeget a Quali-Teamtől. Ha a cég nem fizet, háromhavi késedelem esetén az önkormányzat 1 forint vételáron megszerezheti a Quali-Team Kft. tulajdonában lévő Aquapalace-üzletrészt. A Simon-cég vállalta azt is, hogy az uszoda használatbavétele után saját költségén _kiváltja_ az önkormányzat helytállási kötelezettségét, például bankgarancia révén, s egyhavi lízingdíjat elkülönített eurószámlán tart - amivel csak az önkormányzat rendelkezhet -, hogy a helyhatóságnak ne kelljen pénzt félretennie az esetleges fizetési zavarok elhárítására.
Akadnak helyi politikusok, akik keveslik e biztosítékokat. A beruházás ellen szavazott Bindorffer Györgyi (német kisebbségi független), Simonyi György (SZDSZ), Szegő Eta (SZDSZ) és a volt honvédelmi közigazgatási államtitkár, Wachsler Tamás (Fidesz). _Uszoda nem attól lesz, hogy sokan álmodnak róla_ - érvelt utóbbi a Szentendre és Vidéke című lapban, emlékeztetve, hogy a lízing a legdrágább tulajdonszerzési forma. Simonyi a HVG-nek nyilatkozva hangsúlyozta, elvileg egyetért azzal, hogy uszodaépítést támogasson az önkormányzat, de a többi szolgáltatást luxusnak véli, mondván, ha a vállalkozó ilyet akar, építsen a saját szakállára. _Egyébként is hallottam, olvastam ezt-azt a beruházóról, olyasmiket, ami nem növelte a bizalmamat_ - fogalmazott a képviselő.
Simonyi talányos kijelentése alighanem arra utal, hogy a tornatanár végzettségű, egykor a városi tanács sportfelügyeletén dolgozó Simon kiterjedt vállalkozásbirodalma - régi üzlettársa mások mellett a labdarúgóligát vezető Szieben László is - mellékszerepet kapott a brókerbotrányban. Kulcsár Attila szerint ugyanis a K&H Equities Rt.-ből eltűnt pénzek oroszlánrészét a volt bróker által főkolomposnak mondott, szintén vádlott Kerék Csaba a pénzcsatornaként funkcionáló Britton visegrád-lepencei termálszálló-beruházására fordította (HVG, 2004. június 17.). Márpedig a szálló egyik ötletgazdája Simon volt, s egy ideig vezette azt a Thermal Hotel Visegrád Rt.-t is (THV), amelyben átmenetileg többségbe került a Britton-csoport (a befolyásszerzés egyébiránt a Kerék terhére rótt cselekmények között szerepel a jelenleg a Fővárosi Bíróságon folyó bűnperben). A THV-ben korábban részvényes Castrum-Visegrád Kft. többsége jelenleg az ekkoriban a lepencei fürdőt is üzemeltető Quali-Teamé. Simon - akinek a neve kétségtelenül nem cseng ismeretlenül az ingatlanszakmában, ő dolgozta ki például a Balaton-parti nagyberuházó SCD-csoport számára a Siotour Rt. reorganizációs programját - úgy emlékezett az üzletre, szükségük volt a tőkére, ingatlanvállalkozó partnerük ajánlotta Kerék Csabát.
Visegrád polgármestere már a brittonos ügylet idején is az a Hadházy Sándor (Fidesz) volt, aki egyes hírek szerint minden követ megmozgatott, hogy a márciusi időközi választáson ő legyen pártja szentendrei polgármesterjelöltje. Ezúttal Hadházy ellenében az ESZE-képviselő Dietz futott be - értesüléseink szerint a parlamenti képviselőjelöltként egyébként győztes Hadházy ellen az egyik fő érv éppen a lepencei beruházás rossz híre volt. Dietzet, úgy tudni, időről időre győzködik, lépjen be a pártba, s a HVG értesülései szerint a Fidesz támogatottjaként ősszel is próbálkozhat az inkább jobbra húzó városban. Ez még érthetetlenebbé teszi, miért vállalta a fiatal politikus az uszodaberuházással járó, borítékolható konfliktust. Meglehet, tart attól, hogy a VSZ-vezérigazgató megorrol rá, s éppen a kampányidőszakban kiszerkeszti a Horváth család kiadásában megjelenő Új Szentendrei Hírlapban. | http://archivum.hvg.hu/article/200623Tarsadalomcikk4272VITATOTTUSZODABERUHAZASSZE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizesbukta-a-vitatott-uszodaberuhazas-szentendren | HVG | hungarian-news | 2006-06-10 00:00:00 | [
"Dietz Ferenc",
"Hadházy Sándor",
"Kerék Csaba",
"Simon Péter"
] | [
"Aquapalace Kft.",
"Britton-csoport",
"Centrum-Visegrád Kft.",
"Quali-Team Consult Kft.",
"Thermal Hotel Visegrád"
] | [
"Pest megye",
"Szentendre"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.