news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2,032 | Rácalma-lé – CSINTALAN SÁNDOR INGATLANÜZLETE | http://archivum.hvg.hu/article/200239Gazdasagcikk3839CSINTALANSANDORINGATLANUZLET.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/racalma-le-a-csintalan-sandor-ingatlanuzlete | HVG | hungarian-news | 2002-09-28 00:00:00 | [
"Csintalan Sándor",
"Nyerges Zsolt",
"Petykó Zoltán"
] | [
"Bábolna Zrt.",
"Budai Malomipari Kft.",
"Rác-Ing Ingatlanhasznosító-Beruházó Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Rácalmás"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
||
2,033 | Pártkasszába megy a jutalék | Eörsi Mátyás belecsapott a lecsóba
Bár a Nap TV kedd reggeli műsorában hangzott el, MSZP-s körökben változatlanul beszédtéma Eörsi Mátyás SZDSZ-es frakcióvezető kijelentése: gyakorlatilag megerősítette, hogy az MSZP mögött álló gazdasági érdekcsoportok – Puch László pénztárnok közvetítésével – az autópálya beruházásra szánt állami pénz egy részét az MSZP-nek továbbították, emiatt 40 százalékkal voltak drágábbak az építkezések. Előző nap az ATV-ben mondta el, szerinte Kóka János teremtett rendet az ügyben, az MSZP-sek nagy felháborodására, akiknél Kóka fellépése „kiverte a biztosítékot, és Kókát támadások érik.”
A Nap TV riporterei szerint ez a kijelentés nagyon emlékeztet Dávid Ibolya felvetésére a 2006-os kampányban, miszerint az MSZP és a Fidesz megállapodtak, 70:30 arányban fölözik le az állami beruházásokra szánt pénzeket. Eörsi ugyan dokumentumokral nem, inkább a parlamenti folyosókon terjedő szóbeszédre hivatkozott, amikor többek között Puch László MSZP pénztáros és Kóka János gazdasági miniszter közelmúltban lezajlott találkozóját említette, abban az összefüggésben, hogy szocialisták mögött álló érdekcsoportoknak nem tetszik, ahogy Kóka egyrészt megnyitotta új résztvevők előtt az autópálya tendereket, másrészt „megváltoztatta a menedzsmentet”, megteremtette a valódi verseny feltételeit.
Eörsi rámutatott: el kellene választani a gazdasági érdekcsoportokat a pártoktól, a mainál jóval szigorúbb összeférhetetlenségi törvényekre lenne szükség. Ám amikor az egyik riporter rákérdezett az SZDSZ mögött álló érdekcsoportokra, idézve a volt miniszterelnök, Medgyessy kijelentését: ” az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”, a frakcióvezető ezt cáfolta, az SZDSZ mögött álló érdekcsoportokról szólva pedig kitérő választ adott.
A hvg.hu korábban ismertette a Kulcsár üggyel kapcsolatos kihallgatási jegyzőkönyveket, amelyben több MSZP politikus neve is szerepel. Hozzájuk állítólag a volt brókeren keresztül jutattak bizonyos százalékot az autópálya beruházásokra szánt összegekből, feltehetően pártfinanszirozási célokból.
2005. augusztus. 24. 13:58 HVG Itthon
Bróker-botrány: Baja Ferenc és Puch László szerepét is vizsgálnák
A HVG értesülései szerint a Kulcsár-ügy további büntetőeljárásokat eredményezhet, ügyészségi nyomozók hivatali visszaélést gyanítva vizsgálják például Baja Ferenc és Puch László MSZP-s politikusok szerepét.
2007. február. 22. 15:52 MTI Itthon
Puch: komoly szándékot jeleznek a Köztársaság téri kiköltözéssel
Azért kell részben kiköltöznie az MSZP-nek a Köztársaság téri székházból, hogy a lehetséges vevők lássák, komoly a szándék az épület eladására és ez középtávon költségtakarékos megoldás a pártnak - mondta Puch László, az MSZP pénztárnoka.
2006. február. 08. 00:00 Hét nap
PUCH ÉS BAJA: MEGSZÜNTETETT NYOMOZÁS
Bizonyíték hiányában a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette azt a nyomozást, amelyben az MSZP-s Baja Ferenc és... | https://hvg.hu/itthon/20070530_eorsi_mszp | https://web.archive.org/web/20070708080559/http://hvg.hu/itthon/20070530_eorsi_mszp.aspx?s=rss | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/partkasszaba-megy-a-jutalek | HVG | hungarian-news | 2007-05-30 00:00:00 | [
"Puch László"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"autópálya"
] | [] |
|
2,034 | Pillantás a szennyeskosárba – FELÜGYELETI VIZSGÁLAT AZ MFB-NÉL | HVG 2002/38 09.21. 125-126. • Pénzügyek • cikk
FELÜGYELETI VIZSGÁLAT AZ MFB-NÉL
Pillantás a szennyeskosárba
A Magyar Fejlesztési Bank 2001 végéig összegyűlt kockázatos hitelei közül
eddig kevéssé ismertekre is rávilágított a felügyelet idei ellenőrzése
alapján készült beszámoló - legalábbis azok számára, akik azt hivatalból
elolvashatták.
Kockázatos kihelyezésnek tartja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(PSZÁF), hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) 5 millió eurós kölcsönt
nyújt a Pantel Rt.-nek, mivel a hitelintézet nem minősítette az e mögött
álló fedezeteket. A felügyeleti ellenőrök ugyanis - a HVG értesülései
szerint - e kölcsönt is felsorolták példaként abban a majdnem százoldalas
jelentésben, amelyet az MFB-ről írtak idei ellenőrzési tapasztalataik
összefoglalójaként. Az ominózus hitel egy több bank által összeadott, 100
millió eurós finanszírozási művelet része, amelynek fő szervezője a CIB
Bank Rt. és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Keszler Ferenc, a PanTel Rt.
pénzügyi vezetője a felügyeleti aggodalom fő okának a távközlési szektor
általános gyengélkedését sejti.
Úgy hírlik, az MFB-ről szóló, április végi felügyeleti beszámoló többszöri
nekigyürkőzésre született csak meg. Bár a HVG értesülései szerint a
felügyeleti szakértők még az anyag legvégső, csiszolt változatában is
számos hiányosságra hívták fel a figyelmet, a PSZÁF július végén közzétett
határozatában nem büntette meg az állam bankját (HVG, 2002. augusztus 17.).
Sőt Szász Károly, a PSZÁF elnöke júniusban egy levélben arról tájékoztatta
Csillag István gazdasági minisztert, hogy az MFB 2001-ben mindössze 5
milliárd forintnyi céltartalék képzésével maradt adós. Jobbára azért - írta
-, mert a bank csak azokat a kihelyezéseket minősítette kockázatosnak,
amelyeket már folyósított. A megnyitott hitelkereteket viszont - amilyen
például a PanTel Rt.-é - még indokolt esetben sem nevezte annak. (A
jelentés viszont állítólag úgy fogalmaz: az MFB 2001 végi 125 milliárd
forintos befektetésállománya szinte teljes egészében kockázatos.)
Az MFB kormányváltás után kinevezett új vezérkara azzal reagált a PSZÁF
„puha” határozatára, hogy bejelentette: az állami banknak az idén 150
milliárd forintos veszteséggel kell számolnia. Az adófizetőket sokkoló
deficitet elsősorban a nyilvánosság által már jól ismert ügyekkel, az
autópálya-építés pénzelésével, a diákhitelekkel, a szövetkezeti üzletrészek
kivásárlásával, a kedvezményes agrárkölcsönökkel és a nem bankszerű
befektetésekkel (Defend, Újpest fociklub) magyarázták. Revánsként Szász
augusztus 16-án felszólította az MFB főnökeit: harminc napon belül
tájékoztassák az általuk felfedezett veszteséges ügyletekről. Ezenkívül
belső vizsgálatot is javasolt annak kiderítésére, vajon megszegte-e bárki
is a bankban a titoktartási előírásokat, mivel kitudódtak a rizikósnak
tartott adósok adatai.
A PSZÁF nem nyilvános jelentésében mindenesetre több olyan, kockázatosnak
minősített ügylet is szerepel, amelyről eddig nem lehetett hallani.
Rizikósnak ítélte például a PSZÁF a német tulajdonú mosonmagyaróvári
textilfestő- és kikészítő üzemet működtető Windel Textilgyártó Kft. 1999-
ben felvett, 2005 őszén lejáró, 150 millió forintnyi kölcsönét, amelyet egy
korszerű szennyvíztisztító kiépítésére kapott a cég. A PSZÁF információi
szerint ugyanis a német anyacég veszteséges üzemeit telepítette át
Magyarországra, amelyek itt is deficitesek. Guntram Heinz Thurner ügyvezető
a HVG érdeklődésére elismerte, hogy zöldmezős vállalkozásuk még nem hozott
profitot, de azt állítja: 8 millió forintot törlesztettek egy ingatlan
eladásából, a tartozás nagyobbik részére pedig a Hitelgarancia Rt.
kezességet vállalt. Az ügyvezető szerint az MFB azért lett a hitelezőjük,
mert negyedrészben tulajdonosuk a magyar állami bankkal is üzletelő német
DEG fejlesztési bank.
Máig tisztázatlan viszont, hogy miképp került az MFB ügyfelei közé az
egészségügyi hulladékok kezelésével foglalkozó szolnoki AIR-SEC Közhasznú
Társaság. A számukra folyósított beruházási hitelről - a konkrét összeg
említése nélkül - azért állítja a PSZÁF, hogy kockázatos, mert nincs
megfelelő fedezete. Az AIR-SEC egy magánszemélyek kezében lévő cégcsoport
része, amelynek egyik tagja - a (például a Penny Market és a Spar
élelmiszerboltokat építő) Profil-projekt Ingatlanfejlesztő és Építő Kft. -
felszámolás alatt áll. Vadász Endre felszámoló tájékoztatása szerint a
társaságnak a többi csoportbeli cég tartozik, amelyek szintén
„bedőlhetnek”. Nincs biztosíték - állítják a felügyelők - a szegedi Tisza-
parton mulatóhajót építő Millennium Úszóház Kft. 257 millió forintos
beruházási hitele mögött sem. A 2000-ben magánszemélyek és közvetve egy
delaware-i cég által alapított kft az elmúlt kormányzati ciklusban már a
Széchenyi-tervből is kapott 75 millió forintot (HVG, 2002. április 19.,
június 1.). A társaságra azonban - mondta el a HVG-nek a történet egy magát
megnevezni nem kívánó szereplője - valószínűleg felszámolás vár, ugyanis a
fejlesztésre kapott pénzek jelentős részét kivitték a cégből, most pedig
átütemezést kértek a banktól.
A PSZÁF az MFB két legnagyobb leányvállalatát, a társasági részesedéseket
tulajdonló Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt.-t (MBV) és az elsősorban
lejárt köztartozásokat megvásároló Magyar Követeléskezelő Rt.-t (MKK) is
vizsgálta. A HVG értesülései szerint a felügyelők elsősorban azt az
ügyletsorozatot boncolgatták, amelynek során az MFB kitisztíttatta a
tulajdonában álló Konzumbank Rt.-t. Az MBV vezetését 2000-ben arra
utasította az MFB, vállaljon kezességet a Konzumbank egyes lejárt
követeléseiért - így a Digép Melegalakító Kft. 100 milliós, a Pápai
Textilgyártó Rt. 195 milliós és a BCB Egyesült Textilművek 260 milliós
hiteléért. Mindebből a Konzumbank körülbelül 300 millió forintot le is
hívott, az MBV viszont nem fog pénzhez jutni, mert az adósok felszámolásra
jutottak.
Ennél is több „mínusz” jutott az MKK-nak: neki kellett ugyanis megvennie a
Magyar Úttörők Szövetségének 1998-ban keletkezett, félmilliárd forintos
hiteltartozását. Az MKK nem elégítheti ki a követelését az úttörőszövetség
tulajdonában álló csillebérci tábor értékesítéséből, mert 2000-ben az
akkori Ifjúsági és Sportminisztérium és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság -
attól tartva, hogy a szocialisták „lenyúlják” a területet - pert indított
az ingatlan tulajdonjogáért (HVG, 2000. július 29.).
A PSZÁF áttekintette az MFB egyéb peres ügyeit is. Érdekes módon a
fejlesztési bank mérlegen kívüli, függő követelései között az a 171
milliárd forint is szerepel, amit a magyar állam perel a Postabank korábbi
könyvvizsgálóitól. Az utóbbiaknak ugyanis - állítják a felperesek -
kártérítést kellene fizetniük azért, mert az akkor még „macis” bank 1994 és
1998 közötti mérlegei nem a valóságot tükrözték. Alperesként azonban az MFB
nyilvántartásában csak a Deloitte & Touche Kft.-t tüntették fel, holott az
állam például az Arthur Andersen Kft.-t is perbe hívta. E számviteli
megoldást Bogdán Tibor, az államot képviselő ügyvéd sem érti. Hiszen ha
nyernek, a pénz nemcsak az MFB-t illeti, hanem más korábbi vagy jelenlegi
állami postabanki részvényeseket - így az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt.-t, a Magyar Posta Rt.-t, a Magyar Villamos Művek Rt.-t
vagy a Szerencsejáték Rt.-t - is.
GYENIS ÁGNES | http://archivum.hvg.hu/article/200238Penzugyekcikk5760FELUGYELETIVIZSGALATAZMFBNE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pillantas-a-szennyeskosarba-a-felugyeleti-vizsgalat-az-mfb-nel | HVG | hungarian-news | 2002-09-21 00:00:00 | [] | [
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
2,035 | LEBUKOTT HATÁRŐRÖK | http://archivum.hvg.hu/article/200237HetNaphir1730LEBUKOTTHATAROROK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lebukott-hatarorok | HVG | hungarian-news | 2002-09-14 00:00:00 | [] | [
"Határőrség"
] | [
"Nagykanizsa",
"Nógrád megye",
"Somoskőújfalu",
"Zala megye"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
||
2,036 | ELÍTÉLT FESTMÉNYPUSZTÍTÓ | http://archivum.hvg.hu/article/200237HetNaphir2500ELITELTFESTMENYPUSZTITO.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elitelt-festmenypusztito | HVG | hungarian-news | 2002-09-14 00:00:00 | [
"Paróczai Csaba",
"Skultéty Sándor"
] | [
"Környezetvédelmi Minisztérium"
] | [] | [] | [] |
||
2,037 | Brókerbortány: államtitok, hogy ki garantálta Kulcsár Attila megbízhatóságát? | Brókerbortány: államtitok, hogy ki garantálta Kulcsár Attila
megbízhatóságát?
NOL • Népszabadság Online • 2007. május 30.
Nem ismerte el bűnösségét a Fővárosi Bíróság előtt a szerdai első
tárgyaláson Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai
helyettes államtitkára, akit vesztegetés színlelve elkövetett hivatali
befolyással üzérkedéssel és adócsalással vádol az ügyészség.
Kodela László a tárgyaláson kijelentette: a vádat megértette, de nem ismeri
el bűnösségét. Mint mondta, Kulcsár Attilát 1998-ban mutatták be neki, mint
egy nagyon tehetséges brókert és akkortól ő lett a személyes brókere.
Tudomása szerint Kulcsár Attila "besszre" játszott a tőzsdén, de
részleteket a bróker tevékenységéről nem tudott; államtitokra hivatkozva
azt sem kívánta megnevezni, ki az a befolyásos személy, aki garantálta neki
Kulcsár Attila megbízhatóságát.
Elmondása szerint Kulcsár Attila 2003. júniusában találkozót kért tőle,
ahol a bróker beszámolt róla: arról, hogy a bankban belső vizsgálat van,
ami érinti a hozzá hasonló kiemelt ügyfeleket is, és annak érdekében, hogy
ne "sározódjon be" Kodela László neve, azt javasolta, vegye ki a pénzét a
pénzintézetből.
Kodela László - elmondása szerint - ekkor, a bankban szembesült vele, hogy
a számláján Kulcsár Attila kimutatásával szemben 50 helyett mindössze 5
millió forint van. Amikor felhívta a brókert, az megnyugtatta, hogy
rendezni fogja az ügyet. Másnap pedig átadta Kodela Lászlónak a 100 ezer
dollárt és 100 ezer eurót azzal, hogy "ezzel pénzednél vagy".
Rossz érzésem volt a valuta miatt, de tudtam, hogy ha nem veszem át
Kulcsártól, akkor hosszú polgári és gazdasági per után kapom csak vissza a
banktól a pénzemet - mondta. Hozzátette: Kulcsár Attilától kapta azt a
tájékoztatást, hogy nem kell az adóbevallásában szerepeltetnie a pénzt, az
azzal kapcsolatos adóügyeket a bank intézi.
Kodela László tagadta azt is, hogy a vád szerinti időpontban találkozott
volna Kulcsár Attilával, és, hogy az ex-bróket valaha is kérte volna tőle,
hogy intézze el a pénzmosási ügy vizsgálatát.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly júliusban emelt vádat Kodela László
ellen, aki 2002 májusától egy évig volt a Miniszterelnöki Hivatal
humánpolitikai helyettes államtitkára.
Az ügyészség a két vádpont közül az elsőben azzal vádolja Kodela Lászlót,
hogy hivatali beosztásával visszaélve ígéretet tett Kulcsár Attila ex-
brókernek, elintézi neki, hogy a K and H Equities Rt. által a 2002 márciusa
után tett, pénzmosás gyanújára utaló bejelentések ügyében ne induljon
rendőrségi eljárás.
A hatóság a vádiratában azt is rögzíti, a vádlott később telefonon
tájékoztatta Kulcsárt: hivatalos értesítést fog kapni arról, hogy a
bejelentések kapcsán nem indul rendőrségi eljárás. Ezután azt közölte: az
ügyintézés ára ötmillió forint.
Az ügyészek szerint amikor megérkezett a rendőrségről a hivatalos levél,
hogy bűncselekményre utaló nyomot nem találtak, Kulcsár Attila egy
találkozó során ki is fizette a kért összeget Kodela Lászlónak.
A másik vádpontban azzal vádolják a volt helyettes államtitkárt, hogy
mintegy 18 millió forintos bevétel-kiesést okozott az államnak. A vádirat
szerint Kodela László Kulcsár Attila ügyfeleként 33 millió forintot
fektetett be a K and H Equities Rt.-nél, illetve annak jogelődjénél.
Kulcsár Attila ezt követően valótlan tartalmú portfólió-kimutatásokat adott
át a vádlott részére, azt a látszatot keltve, hogy a befektetés nyereséges.
Később azonban figyelmeztette Kodela Lászlót, hogy szabálytalan
tevékenysége miatt a befektetése valójában veszteséges, ezért azt
tanácsolta, hogy ügyfele vegye ki a pénzét a brókercégből. Az ex-bróker
ígéretet tett arra, hogy a beígért hozamokat kártalanításként készpénzben
ki fogja fizetni a volt MeH-államtitkárnak, és később 46 millió forintnak
megfelelő valutát adott át Kulcsár Attila Kodela Lászlónak, aki azonban ezt
a bevételt nem szerepeltette az adóbevallásában, és így nem fizetett be
mintegy 18 millió forintot az államnak.
A per szerdán délután Kulcsár Attila meghallgatásával folytatódik.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-448393 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerbortany-allamtitok-hogy-ki-garantalta-kulcsar-attila-megbizhatosagat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-05-30 00:00:00 | [
"Kodela László",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"pénzmosás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
2,038 | VÁD AZ ISM ELLEN | http://archivum.hvg.hu/article/200237HetNaphir1199VADAZISMELLEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vad-az-ism-ellen | HVG | hungarian-news | 2002-09-14 00:00:00 | [
"Bodor András",
"Deutsch Péter",
"Deutsch Tamás"
] | [
"Híd Rádió Rt.",
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"támogatás",
"hanyagság",
"gazdálkodás"
] | [] |
||
2,039 | Kötöttfogás – BONYODALMAK A BCB-CÉGCSOPORT ÜGYEIBEN | http://archivum.hvg.hu/article/200237Gazdasagcikk4543BONYODALMAKABCBCEGCSOPORTUGY.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kotottfogas-a-bonyodalmak-a-bcb-cegcsoport-ugyeiben | HVG | hungarian-news | 2002-09-14 00:00:00 | [
"Bódis Edit",
"Bodrácska János",
"Kohus Kálmán",
"Riczu Gyula",
"Sümeghy Csaba",
"Wachsler Tamás",
"Wappler László"
] | [
"BCB Egyesült Textil Rt.",
"Fékon-Tex Kft.",
"Liberatio Rt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"MIS Mobil Kft."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba",
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"csődbűntett",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
||
2,040 | Féligazság – VERITAS-INGATLANÜGYEK ZUGLÓBAN | HVG 2002/36 09.07. 105-106. • Gazdaság • cikk
VERITAS-INGATLANÜGYEK ZUGLÓBAN
Féligazság
Félbehagyott építkezések jelzik Zuglóban a Veritas Rt. ténykedését. A
munkák leállásának okát többen abban látják, hogy a cég kiesett az
önkormányzati pikszisből, a Veritasnál pedig átmeneti nehézségekkel
magyarázzák a történteket.
Aligha jelent elégtételt Zuglóban a Fogarasi úton lakóknak, hogy az
üzletközpont, amelynek megépítése ellen kézzel-lábbal tiltakoztak, 1998 óta
egyetlen fillért hasznot sem hoz tulajdonosának. Az épület ugyanis úgy
készül, mint a Luca széke: a beruházó, a zuglói székhelyű, 50 millió forint
jegyzett tőkéjű Veritas Invest Ingatlanforgalmazási és Befektetési Rt. máig
nem tudta befejezni az építkezést, s noha kitartóan keres bérlőt, vevőt a
80 százalékos készültségűnek mondott - mintegy 1 milliárd forintért kínált
- ingatlanra, túladni nem sikerül rajta.
Már a beruházás indításával sem volt szerencsés a Veritas. A cég ugyanis
1997 őszén egy közparkot nézett ki magának a Fogarasi úton, amelynek
helyére több mint ezer négyzetméter alapterületű, üzletközponttal kombinált
irodaházat tervezett. Az ötletet azonban a környéken lakók nem fogadták
kitörő örömmel: a Tesco ugyanis néhány száz méterrel távolabb új
hipermarket nyitását harangozta be, s az ott élők úgy vélték, így végképp
értelmetlen lenne „beáldozni” az amúgy is fogyatkozó zöld területből. A
Fidesz-MPP helyi szervezetének támogatásával aláírásgyűjtő akciókat
szerveztek, amelyeknek eredménytelensége láttán elszabadultak az indulatok:
a helybeliek újra és újra lebontották az építési területet jelző kerítést,
s beadványokkal bombázták a helyhatóságot, hogy vásárolja vissza az
ingatlant. Az akkori önkormányzati érvelés szerint azonban - derül ki a
jegyzőkönyvekből - a kerület nem mondhatott le az eladásból befolyó
bevételből, s egyébként is úgy vélték, jól jön majd a környéken az
üzletközpont. Fodor Attila, a zuglói önkormányzat fideszes képviselője,
1998 óta a kerületi vagyongazdálkodási, településfejlesztési és
környezetvédelmi bizottság tagja a HVG-nek megjegyezte: a bevételek
fontosságát hangoztató érvelés ellenére nem kötött különösebben jó üzletet
az önkormányzat. A mintegy 1900 négyzetméteres közteret pályázat nélkül az
egyedüli ajánlattevő Veritas 40 millió forintért „vitte el”. Fodor szerint
az akkori zuglói telekárakat tekintve mintegy 20-30 százalékkal olcsóbban
jutott az ingatlanhoz a cég, miközben sem a Veritas, sem az önkormányzat
nem készíttetett tanulmányt a beruházás szükségességéről.
Az mindenesetre a cégbírósági dokumentumokból kiderül, hogy az 1997-ben még
csupán 11 millió forint árbevételt elért Veritas elégedett volt az
adásvétellel: Horváth János, a cég többségi tulajdonos elnök-
vezérigazgatója a társaság közgyűlésén a közterület megszerzéséről mint
rendkívül kedvezményes vételről számolt be, s arról, hogy ez ügyletből,
pontosabban a tervbe vett üzletközpont értékesítéséből jelentős bevétele
származhat a cégnek. Különösen hogy a tőkében nem bővelkedő társaság - a
Veritas saját tőkéje 1997-ben mintegy 27 millió forint volt - a 300 millió
forintra taksált beruházást saját forrást kímélő technikával tervezte
megvalósítani: a finanszírozást a majdani új tulajdonosokkal elővásárlás
formájában képzelte el. A terv azonban dugába dőlt. Horváth a HVG-nek
elmondta: a környékbeli lakók tiltakozása miatt két évig hozzá sem tudtak
kezdeni az építkezéshez, ami elriasztotta a vevőjelölteket, így 1999-ben
kénytelenek voltak hitelt felvenni. Addigra a zömében önkormányzati
telkeken megvalósított ingatlanfejlesztéseken „kigömbölyödött” cég
árbevétele csaknem 260 millió forintra növekedett, amit 2000-ben
megduplázott, ám hitelállománya is igencsak megnőtt - megközelítette a 700
millió forintot.
A Veritas pechje a zuglói önkormányzati telkekkel ugyanakkor tovább
folytatódott: a Szobránc utcában, illetve a Lőcsei utcában összesen 56
lakás kialakítására alkalmas, ugyancsak önkormányzati területekhez
jutottak, csakhogy ezek az építkezések is közel két éve húzódnak, miután az
ott lakók pereket indítottak a jogerős építési engedélyeket be nem váró cég
ellen. A pechszéria megmutatkozik a mára több mint négyszáz átadott
lakással büszkélkedő cég eredményén is: a 2000-ben elkönyvelt mintegy 78
millió forintos nyereség után tavaly mindössze 137 ezer forintnyi profittal
kellett beérniük. A társaság likviditási helyzetének javítása érdekében
tavaly óta eladásra hirdeti saját használatában lévő ingatlanait is,
például az Erzsébet királyné úti székházát, a szántódi Veritas-Gösser
éttermet, de egyelőre ezekre sem talál vevőt.
A HVG-nek név nélkül nyilatkozó kerületi ellenzéki képviselők szerint a
Veritas javarészt annak köszönhette felívelését, hogy kiváló kapcsolatokat
ápolt a mindig is SZDSZ-MSZP irányította zuglói önkormányzattal, s ebből
erednek „kegyvesztettségének” mostani nehézségei is. Az építési
vállalkozóból ingatlanbefektetővé lett Horváth azonban nem kapcsolataival,
hanem jó „szimatával”, üzleti érzékével magyarázza sikereit. Mint a HVG-nek
megjegyezte, kapcsolati tőkéjét olyannyira nem vetette be, hogy még az őt
támadó fideszes képviselők sem tudták, hogy ismeretségi körébe fideszes
prominens személyiségek is tartoznak. A Veritas jogelődének, a Veritas Kft.-
nek 1990. évi alapítását Simicska Lajos, a Fidesz későbbi gazdasági
igazgatója jegyezte ügyvédként, a cég könyvelését pedig az a Taxorg
Adótanácsadó és Könyvelő Kft. végezte, amely a később a Fidesz másik fő
gazdasági vezetőjévé, majd az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
élére emelkedő Gansperger Gyula érdekeltségébe tartozott.
Igaz, a Taxorggal a barátság csak 1997 őszéig tartott, akkor ugyanis
megromlott a két cég viszonya, mivel a Taxorg nem kívánt részvényjegyzéssel
beszállni a tőkepótlásra szoruló, abban az évben részvénytársasággá alakult
Veritasba. Horváth szerint mese az utóbbi két-három év „önkormányzati
kegyvesztettsége” is. Az tény ugyan - mondta a HVG-nek -, hogy egyre
kevesebb telket vásárolnak a zuglói önkormányzattól, de ennek oka a kerület
ingatlanértékesítési gyakorlatának megváltozásában rejlik. Míg korábban
nyílt pályázatokon szerezték meg a telkeket, addig mostanság az eladásokat
egyre gyakrabban zárt körben hirdetik meg - állítja Horváth -, amelyre ha
meghívják is őket, a beadott árajánlataikról nemritkán kiszivárog az
információ a konkurens cégekhez, így azok könnyedén alájuk vágnak áraikkal.
A kerület ingatlanértékesítési gyarkolatát a Veritasszal egybehangzóan az
ellenzéki pártok is bírálják. Fodor szerint az önkormányzatnak máig nincs
vagyonkezelési, lakásgazdálkodási koncepciója, az ingatlaneladások
áttekinthetetlen módon történnek. Pelyva György szocialista alpolgármester
szerint azonban 1992 óta minden alkalommal piaci áron értékesítették az
ingatlanokat, így a kritikákat a kerületben „örökös” ellenzékbe szoruló
Fidesz politikai akciózásának tulajdonítja. Mindenesetre - fogalmaz -: az
idei országgyűlési választásokra időzített „ingatlanbombájuk” hatástalan
maradt. Az önkormányzat pénzügyi bizottságának fideszes vezetője februárban
ugyanis vizsgálatot indított egyes zuglói telkek eladási ügyleteinek
tisztázására. A bizottság elnöke által felkért ingatlanszakértő cég több
mint egy tucat esetnél összesen közel 120 millió forint eltérést mutatott
ki a piaci árhoz képest, s ezt követően az elnök az Országos Rendőr-
főkapitányságnál (ORFK) ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Az ORFK
sajtóosztályán viszont a HVG-vel azt közölték, hogy a nyomozást
bűncselekmény hiányában néhány hete megszüntették.
MINK MÁRIA | http://archivum.hvg.hu/article/200236Gazdasagcikk3878VERITASINGATLANUGYEKZUGLOBAN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feligazsag-a-veritas-ingatlanugyek-zugloban | HVG | hungarian-news | 2002-09-07 00:00:00 | [
"Horváth János (Veritas)",
"Pelyva György"
] | [
"MSZP",
"SZDSZ",
"Veritas Rt."
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
|
2,041 | ENERGOL-VÁDJAVASLAT | HVG 2002/36 09.07. 11-13. • Hét Nap • hír
ENERGOL-VÁDJAVASLAT
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 22 gyanúsított ellen javasol
vádemelést az eddigi legnagyobb volumenű, hatmilliárd forintra becsült
kárértékű, Energol-Conti-Car-ügyként ismertté vált „olajos” eljárásban. A
nyomozást még 1997 tavaszán kezdték a Csongrád megyei pénzügyőrök, miután
azt gyanították, hogy az olajüzletben érdekelt vállalkozók adófizetés
nélkül értékesítenek gázolajat. Az ügyet egy hónappal később átvette az
ORFK - azóta megszüntetett - Központi Bűnüldözési Igazgatósága, amelynek
megbízásából kommandósok őrizetbe vették az Energol Rt. és a Conti-Car Kft.
tulajdonosait, vezetőit (HVG, 1997. szeptember 27.), akiket az alvilág
meghatározó figuráinak mondtak. A rendőrök most ellenük, így Csikós József
volt Energol-vezérigazgató, az MSZMP kb agit-prop. osztályának egykori
alosztályvezetője, a conti-caros körhöz tartozó Radnai László, Csüllög
Zsigmond, Dévényi „Kiós” Tamás, Vadnai Gábor, Sarnyai Roland, továbbá Tóth
Béla (képünkön), a Monon Kft. nevű olajcéget az ORFK szerint a háttérből
irányító (HVG, 2000. május 27.), egykor a Fidesz-MPP-hez kötődő volt
médiavállalkozó és üzletfeleik ellen javasolnak vádemelést adócsalás és más
bűncselekmények miatt. Nagy István, Csikós ügyvédje, és Bárándy György,
Tóth és Radnai védője a HVG-nek ügyfeleik ártatlanságát és a bizonyítékok
hiányát hangsúlyozták, emlékeztetve arra, hogy az ORFK 1999-ben már „vádra
adta” az ügyet, az ügyészség azonban akkor pótnyomozást rendelt el. | http://archivum.hvg.hu/article/200236HetNaphir1514ENERGOLVADJAVASLAT.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/energol-vadjavaslat | HVG | hungarian-news | 2002-09-07 00:00:00 | [
"Csikós József",
"Csüllög Zsigmond",
"Dévényi Tamás",
"Radnai László",
"Sarnyai Roland",
"Tóth Béla",
"Vadnai Gábor"
] | [
"ContiCar",
"Energol Rt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,042 | A kamera haszna – A DEBRECENI TÉVÉ VÁMÜGYE | HVG 2002/35 08.31. 85-86. • Társadalom • cikk
A DEBRECENI TÉVÉ VÁMÜGYE
A kamera haszna
Hivatali visszaélés gyanújával vizsgálódnak ügyészségi nyomozók a debreceni
vámhivatalnál, ahol sejtésük szerint fiktív számlákkal csökkentették az
önkormányzati érdekeltségű televízió közterheit. A tévé vámügyintézője a
Kékessy Dezső leköszönő párizsi nagykövet résztulajdonában lévő Trans-sped
Kft. volt.
Nehezen kibogozható ügyben folytat hónapok óta húzódó titkos nyomozást a
Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) a Debrecen Városi Televízió Kft.
(DVT) felszerelésével kapcsolatos 1999-es vámügyintézés kapcsán. Az ügyben
érintett lehet a debreceni vámhivatal (dv) akkori eljáró tisztje, később a
Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnokságának helyettes
vezetője, Beke Gábor pénzügyőr őrnagy. Beke a KÜNYH szerint eltüntetett egy
később hamisnak bizonyult számlát, majd az ismételt eljárásban a valós
összeg töredékében állapította meg a kifizetendő vámot, ezzel több
tízmillió forintos kárt okozva az államkasszának.
Társtettesnek mondható a közvetett tulajdonos városi önkormányzat, amely
kifizette a tévé vámját - legalábbis erre utalt múlt heti
sajtótájékoztatóján Huszka Imre, a Debrecenben ellenzékben lévő MSZP városi
elnöke. Nem elhanyagolható körülmény a politikus szerint az sem, hogy a DVT
vámügyintézője a fideszes kötődésű Kékessy Dezső (HVG, 2000. április 22.)
leköszönő párizsi nagykövet résztulajdonában lévő s annak rokona által
vezetett Trans-sped Kft. (TS) - jelenlegi nevén Delog Kft. - volt. Huszka
összefüggést lát a vámügy és aközött, hogy a TS Kft. 2000-ben pályázat
nélkül, rendkívül jutányos feltételekkel jutott hozzá az önkormányzati
tulajdonú repülőtér 10,6 hektáros területéhez (HVG, 2000. augusztus 26.). A
politikus szerint „alappal feltételezhető”, hogy a jobboldali városvezetés
és a TS Kft. alkalomadtán kisegítették egymást - olykor a jogszabályok
megkerülésével is -, s ennek érdekében nyomást gyakoroltak a vámügyben
eljáró tisztre.
A KÜNYH-nál államtitokra hivatkozva csak a nyomozás tényét erősítették meg
hivatalosan a HVG-nek. Lapunkat ugyanakkor már tavaly télen „Becsületes
tisztek” aláírással - vélhetően vámosok - levélben tájékoztatták a
történtekről, azt emelve ki, hogy tudomásuk szerint Beke „felsőbb
utasításra” tette, amit tett. Ezt hangsúlyozták a vámtiszt környezetében
is, ahol a HVG munkatársa már a nyomozás kezdetekor érdeklődött (a
pénzügyőr, akárcsak a télen, a múlt heti sajtótájékoztató után is
elérhetetlennek bizonyult), az eljárás részleteiről azonban csak most,
vélhetően Huszka bejelentésének hatására szivárogtak ki részletek az
ügyészségről.
A DVT Kft. 1994-ben kapott önkormányzati áldást stúdióberendezései
felújítására, a projekt mintegy 70 millió forint értékű volt - emlékeztek
vissza a cég korábbi, a HVG-től nevük elhallgatását kérő vezetői. A kft
1994 decemberében kötött szerződést az osztrák Raiffeisen Leasing GmbH-val
(RL). A DVT egykori és mai vezetői egybehangzóan állítják, a szerződés a
berendezések tartós bérletéről szólt, a KÜNYH-nál azonban elfogadni
látszanak, hogy a megállapodás valójában lízinget takart, mivel a
berendezések a futamidő lejártával a tévé tulajdonába kerültek. Lízing
esetében pedig félévente fizetni kellett volna az összesen 16,8 millió
forintban meghatározott vámot (ez az összeg a kamatokkal együtt a
vámoltatás idejére, vagyis 1999-2000 fordulójára 30,49 millió forintra
emelkedett), bérlet esetében azonban a tévé, illetve tulajdonosa, a városi
önkormányzat ettől mentesül. A DVT-sek érvelése szerint egy 1997-ig
hatályos jogszabály lehetővé tette, hogy a tartós bérleti szerződések is
rendelkezzenek a későbbi tulajdonátruházásról, ám erre az ügyészek úgy
reagálnak, hogy a TS Kft. 1999 végén új vámolást kért, s arra már az új
jogszabály vonatkozott.
Az ominózus vámoláson, 1999. december végén, a KÜNYH gyanúja szerint a TS
Kft. elszámolási kérelmet, vámáru-nyilatkozatot, illetve egy faxolt számlát
adott át a dv-nek. Utóbbit a bécsi RL állította ki, s 100 forintról szólt,
ami a több tízmillió forintos berendezések maradványértékét takarta. A
vámáru-nyilatkozaton szintén 100 forintban állapították meg a vámáru
értékét. Túl azon, hogy a külföldi cég nem állíthatott volna ki
forintszámlát, felmerült a gyanú, hogy a számla hamisítvány. Ezt látszik
igazolni a HVG információi szerint az osztrák hatóságoktól kért s a
napokban megkapott jogsegély is.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ügyiratok a HVG értesülései szerint
eltűntek a dv-ből, s úgy tudni, hogy a DVT Kft.-nél is hézagos a vámügy
dokumentálása. Fülöp Zsolt, a TS Kft. ügyvezetője a részletekről üzleti
titokra hivatkozva nem kívánt beszámolni, s azt hangsúlyozta, hogy az őszi
önkormányzati választásokig nem is kommentálja a történteket, mivel a
háttérben politikai érdekharcokat vél felfedezni, amelynek szerinte a TS
válhat a szenvedő alanyává. A számlákkal kapcsolatban csupán annyit mondott
a HVG-nek, hogy a vámügyintézők „hozott anyagból dolgoznak”.
Széles Tamás, a DVT Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a KÜNYH részéről
egyelőre senki sem kereste meg, ellenben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal munkatársai célvizsgálattal ellenőrizték az 1994-es eszközbérleti
szerződést, s mindent rendben találtak a televíziónál.
Emlékeztetett rá, hogy a szerződéskötéskor MSZP-SZDSZ-es koalíció vezette a
várost, így ha mégis alapos volna az ügyészi gyanú, a részletekről Hevessy
József szabaddemokrata expolgármester és csapata - köztük a már akkor is
városi képviselő Huszka -, illetve a DVT korábbi ügyvezetői tudhatnak
részleteket. Széles - állítása szerint - 1998-ban „anyagilag és erkölcsileg
amortizálódott” céget vett át, hiányos leltárral, és egyebek mellett a
vámügy dokumentációja, köztük maga a szerződés sem volt fellelhető. Hevessy
környezetében annyit mondtak a HVG-nek: az eszközbeszerzésben szabad keze
volt a fideszes Mazsu János akkori alpolgármesternek, aki ma a jobboldali
többségű városi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke, egyébként a
debreceni Fidesz-MPP alapító tagja.
Széles álláspontját látszik igazolni ugyanakkor, hogy míg korábban állandó
csődveszély fenyegette a DVT-t - a kft könyvvizsgálója erre 1995-1996-ban
többször is utalt, 1997-ben pedig egy felügyelőbizottsági ülésen a
felszámolás lehetősége is felmerült -, vezetése alatt a cég nyereségessé
vált, a televízió pedig jelentős szakmai sikereket ért el, egyebek mellett
kétszer döntős volt a Média Hungária országos tévésfesztiválon. A
kilencvenes évek közepén még rendre több tízmilliós veszteséggel gazdálkodó
DVT Kft. tavaly 189 millió forint árbevétel mellett 16 milliós nyereséget
könyvelhetett el, s elérték, hogy 2002 februárja óta a debreceni kft
gyártja a Magyar Televízió Rt. heti öt napon sugárzott, négyszer
nyolcperces regionális híradóját, illetve a hetente jelentkező ötvenperces
hajdú-bihari magazinműsort.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200235Tarsadalomcikk3700ADEBRECENITEVEVAMUGYEAkame.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kamera-haszna-a-a-debreceni-teve-vamugye | HVG | hungarian-news | 2002-08-31 00:00:00 | [
"Beke Gábor",
"Kékessy Dezső"
] | [
"Debreceni Városi Televízió Kft.",
"Delog Kft.",
"Trans-Sped Logisztikai Kft.",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [
"Debrecen"
] | [
"hivatali visszaélés"
] | [] |
|
2,043 | A kancellária titkolja a vizsgálati eredményt | Egyelőre nem hozza nyilvánosságra a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája annak a vizsgálatnak a tartalmát, amelyet Szilvásy György kancelláriaminiszter az Egymásért Egy-Másért Alapítvány csempészettel gyanúsított vezetői és a Nemzetbiztonsági Hivatal volt, illetve ma is aktív dolgozói között fennálló kapcsolat tisztázására rendelt el. | 2007-05-30
A kancellária titkolja a vizsgálati eredményt
Egyelőre nem hozza nyilvánosságra a Miniszterelnöki Hivatal
Nemzetbiztonsági Irodája annak a vizsgálatnak a tartalmát, amelyet Szilvásy
György kancelláriaminiszter az Egymásért Egy-Másért Alapítvány
csempészettel gyanúsított vezetői és a Nemzetbiztonsági Hivatal volt,
illetve ma is aktív dolgozói között fennálló kapcsolat tisztázására rendelt
el.
A nemzetbiztonsági iroda tegnap befejezte vizsgálatát a Nemzetbiztonsági
Hivatal és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolata ügyében –
tájékoztatta lapunkat az iroda illetékese. Az ennek alapján elkészített
jelentést Buzálné Szabó Mária, a nemzetbiztonsági iroda vezetője
felterjesztette a vizsgálatot elrendelő Szilvásy György
kancelláriaminiszternek. Az iroda közlése szerint a dokumentum tartalmáról
a miniszter tájékoztatja Simicskó Istvánt (KDNP), az Országgyűlés
nemzetbiztonsági bizottságának elnökét, illetve a testület tagjait. Arról,
hogy a jelentés mely részeit hozzák nyilvánosságra, illetve mit
titkosítanak a megállapítások közül, a miniszter mint titokgazda dönt.
Értesüléseink szerint a jelentés – amely várhatóan ma érkezik a
nemzetbiztonsági bizottság képviselőházi irodájába – a testület következő,
keddi ülésének egyik napirendi pontja lesz, ahol a meghívottak Szilvásy
Györgytől szóbeli kiegészítést kérhetnek.
A vizsgálat megállapításainak egy része már a múlt héten kiszivárgott. A
Magyar Nemzetben megjelent és azóta sem cáfolt hírek szerint a
titkosszolgálatok a hírszerzésnek esetenként fedést nyújtó vállalkozásként
használták a csalással gyanúsított alapítvány segélyezési akcióit, és
munkájukhoz igénybe vették a karitatív céllal létrehozott szervezet
kapcsolatrendszerét is. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy megfelelőek
voltak-e azok a belső előírások, amelyek alapján Gyarmati György, a
Nemezetbiztonsági Hivatal megbízott főosztályvezetője tagja lehetett az
alapítvány kuratóriumának.
Gyarmati azóta kilépett a kuratóriumból, Galambos Lajos, az NBH
főigazgatója pedig távozott tisztségéből, miután kiderült, hogy a
vezérőrnagy tudott az alapítvány ellen indított vámőrségi vizsgálatról,
mégis együtt szilveszterezett az alapítvány munkatársaival, köztük az
előzetes letartóztatásba helyezett Földesi-Szabó Lászlóval. Galambos
utódjáról napokon belül dönt a kormányfő és a kancelláriaminiszter. Az NBH-
tól származó információink szerint a tisztségre Laborc József, a hivatal
műveleti helyettese esélyes, akit az Információs Hivataltól helyeztek
Galambos mellé. Forrásaink szerint Laborc esélyeit nagyban növeli, hogy
Zsohár Istvánnak, az Információs Hivatal főigazgatójának feltétlen bizalmát
élvezi, akit viszont Szilvásy György bizalmasának tartanak.
Swendt Pál | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_kancellaria_titkolja_a_vizsgalati_eredmenyt.html | https://web.archive.org/web/20100929213741/http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_kancellaria_titkolja_a_vizsgalati_eredmenyt.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kancellaria-titkolja-a-vizsgalati-eredmenyt | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-05-30 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Galambos Lajos",
"Gyarmati György"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
2,044 | Egy-Másért Alapítvány: egyelőre nem nyilvános a jelentés | 2007.05.30. 22:10
Szilvásy György kancelláriaminiszter elé terjesztette a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyéről szóló jelentést. A kormánynak valószínűleg takargatnivalója van – jelentette ki korábban Demeter Ervin. • Demeter: A vizsgálódás kellemetlen lehet a Szilvásy családnak
A Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) szerdán befejezte vizsgálatát a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolata ügyében; az erről szóló jelentést Buzálné Szabó Mária, az NBI vezetője felterjesztette Szilvásy György kancelláriaminiszternek, aki a vizsgálatot elrendelte – tudta meg a távirati iroda a Nemzetbiztonsági Irodától. Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a vizsgálat eredményét.
A közlés szerint a miniszter tájékoztatja a vizsgálat anyagáról Simicskó Istvánt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnökét, illetve a bizottságot.
Szilvásy György kancelláriaminiszter korábban átfogó vizsgálatot rendelt el az NBH-nál a csempészéssel gyanúsított Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatban felmerültek tisztázására, amit az NBI folytatott le.
Buzálné Szabó Mária, az NBI vezetője korábban elmondta: a vizsgálat kiterjed arra is, hogy megfelelőek voltak-e azok a belső előírások, amelyek betartásával Gyarmati György, az NBH megbízott főosztályvezetője kuratóriumi tag lehetett az Egy-Másért Alapítványban.
(MTI, Hir TV) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/egy-masert-alapitvany-egyelore-nem-nyilvanos-a-jelentes | https://web.archive.org/web/20231224081013/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/egy-masert-alapitvany-egyelore-nem-nyilvanos-a-jelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-masert-alapitvany-egyelore-nem-nyilvanos-a-jelentes | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-05-31 00:00:00 | [
"Gyarmati György"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,045 | A BRFK felbontotta az őrző-védő céggel kötött szerződését | Soha nem publikált felvételek arról, hogyan mondott le valójában Molnár Lajos. Szeplőtelen fogantatás a Városházán!
Sándor István (közismert nevén Papa), a híres-hírhedt olajos nyomozó szerint semmi változás nem lesz a rendőrségben, amíg osztályvezetői szintig le nem cserélik a vezetői garnitúrát. A kisrendőr mindig korrumpálható lesz, amíg főnökein ugynezt látja csak nagyban, mondja interjúnkban.
Közös megegyezéssel felbontotta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt a szerződést, amelyet egy külső céggel kötött a fővárosi objektumok védelmére, mondta az MTI-nek a BRFK szóvivője szerdán.
A Magyar Nemzet múlt szerdán azt írta, hogy a BRFK fővárosi objektumait - köztük a kerületi kapitányságokat - a jó szocialista kapcsolatokat ápoló egykori rendőrkapitány, Bodrácska János cége, a Reál Véd-Delta őrizheti júniustól 160 millió forintért. A szerződést Gergényi Péter, azóta lemondott budapesti rendőrfőkapitány írta alá.
Jármy Tibor szóvivő további részleteket nem kívánt elárulni a szerződésbontás okáról, csak annyit mondott, hogy a felek a szerződés megfelelő pontjára hivatkozva, közös megegyezéssel döntöttek erről. A szóvivő arra sem kívánt reagálni, hogy hasonló szerződés megkötését tervezi-e a BRFK.
Az MTI rendőrségi körökből származó információi szerint erről a BRFK új vezetője dönt majd. | https://index.hu/belfold/hirek/314335/ | https://web.archive.org/web/20201021164131/https://index.hu/belfold/hirek/314335/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-brfk-felbontotta-az-orzo-vedo-ceggel-kotott-szerzodeset | Index | hungarian-news | 2007-05-30 00:00:00 | [
"Bodrácska János"
] | [
"Reál Véd-Delta Kft.",
"Rendőrség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"őrzés-védés"
] | [] |
|
2,046 | Gyümölcsoltó asszony – SZÁMLABOTRÁNY SZEGEDEN | HVG 2002/33 08.17. 90-91. • Társadalom • cikk
SZÁMLABOTRÁNY SZEGEDEN
Gyümölcsoltó asszony
Fiktív számlákkal manipulált, s jogosulatlanul vett fel állami támogatást a
szegedi polgármester húga - állítja a városi ügyészség. A magánvállalkozó
asszony a vádiratban szereplő összegnél lényegesen több, mintegy 70 millió
forint támogatást kapott - a megyei földművelésügyi hivatal szerint
jogszerűen.
Nem sikerült „vecsési méretű” számlagyárat létrehozniuk a szegedi éjszakai
életben ismert Tiszai fivéreknek, akiket néhány tízmillió forint fiktív
számla kibocsátásával - s „mellékesen” okirat-hamisítással, illetve
egyiküket csődbűntettel - vádol a Szegedi Városi Ügyészség (SZVÜ). „Kis
összegű” ügyük valószínűleg elsikkadt volna a hasonló esetek között, ám az
egyik számlavásárló Juhászné Bartha Ildikó Zsuzsanna, a szegedi
polgármester és országgyűlési képviselő, Bartha László (Fidesz-MPP)
testvére, s a botrány nem használt a városvezető amúgy is megtépázott
tekintélyének (lásd Civil a pályán című írásunkat). Az SZVÜ napokban
született vádirata két másik számlavásárlót is megnevez - egy „ügyfél”
kifizette az áfát a vádemelésig, így megúszta a büntetőeljárást -, egyikük
Juhász József, Bartha Ildikó férje, aki más ügyben, lőfegyverrel és
lőszerrel visszaélés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban van a Csillag
börtönben.
A jelenleg 29 éves Tiszai Árpád 1998 nyarán szállt be a szegedi Tigers
Vagyonvédelmi és Biztonságtechnikai Kft.-be (TVB), ahol ügyvezetővé is
megválasztották, az SZVÜ szerint azzal az egyetlen céllal, hogy bátyja,
Tiszai Attila irányításával fiktív számlákat bocsássanak ki „megszorult”
vállalkozóknak. A 2000-ben minden vagyon nélkül felszámolt TVB egyik
tulajdonosa a városban jól ismert önvédelmi sportegyesület, a Szeged Tigers
Club volt. Tiszaiék egyébként a vád szerint maguk is vettek számlákat az
„ismeretlen helyen tartózkodó” budapesti Bagó Ottó vezette, 1999
augusztusában hivatalból törölt - de előtte a TVB szegedi címére átíratott
-, korábban orosházi vállalkozók tulajdonában volt Team Emergency Kft.-től.
A TVB legnagyobb „megrendelője” az ügyészség szerint Juhászné Bartha Ildikó
magánvállalkozó volt, aki 1998 július-augusztusban összesen 24,1 millió
forint értékű, 4,8 millió forint áfatartalmú számlát vásárolt (a
harmadrendű vádlott által vezetett budapesti Regency Bau Kft. fiktív
számláit „mindössze” 11,9 millió forintra állították ki Tiszaiék). Az SZVÜ
szerint Juhászné és férje a számlák egy részét arra használta, hogy
igazolják: a Szegedtől mintegy 35 kilométerre lévő ruzsai tanyájukon
elvégeztették azokat a munkálatokat, amelyekre 1998. július 27-én állami
támogatást kaptak a Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivataltól (CSMFH).
A támogatást hízómarhatelep létesítésére vették fel, s a számlák azt
mutatták, az építést a TVB végezte, az ügyészség szerint azonban a
valóságban Juhász és neje maguk húzták fel a gazdasági épületet. Az SZVÜ
ezért úgy ítélte meg, Juhászné jogosulatlanul vette igénybe 1999
januárjában a 12,3 millió forintos támogatás első felét, 6,1 millió
forintot. Az ügyészség mindezen túl azt is az asszony terhére rója, hogy
könyvelésében feltüntette a számlát (arról nem szól a vádirat, hogy vissza
is igényelte volna a 4,8 millió forint áfát).
Juhászné elérhetetlennek bizonyult a HVG számára, környezetéből nevük
elhallgatását kérő ismerősei azt hangsúlyozták, értetlenül állnak a
vádakkal szemben, mivel szerintük a vállalkozó a támogatást beforgatta a
tanyába, ahol virágzó gazdálkodást folytatott. Máig nem egyértelmű, az 1999-
ben a megyei adónyomozók által indított, s minden nyilvánosság nélkül
évekig folytatott büntetőeljárás hírének hirtelen kiszivárgása - az első
cikkek július végén jelentek meg a megyei sajtóban a nyomozásról -, illetve
az augusztus eleji vádemelés mennyiben függ össze Bartha
„kegyvesztettségével”, azzal, hogy nem indítják újra az őszi polgármesteri
választáson. Bartha a Délmagyarország című lapnak mindössze annyit mondott:
húgával nem beszélt a történtekről, de „mindenkit törvényesen el kell
számoltatni a cselekedeteiért”.
A HVG birtokába jutott iratok szerint Juhászné a vádiratban említettnél
lényegesen több, összesen mintegy 70 millió forintos, zömében vissza nem
térítendő állami támogatást kapott a CSMFH-tól 1997-1999-ben, s ő, illetve
férje mintegy 170 millió forint bankhitelt is felvettek. Arról nincsenek
hírek, összesen mennyit vett ténylegesen igénybe az - egyebek mellett
gyümölcsöstelepítésre és istállóépítésre igényelt és elnyert - állami
támogatásokból, a CSMFH-nál azonban a HVG-nek cáfolták, hogy a pénz
odaítélésekor számításba vették volna az asszony politikai kapcsolatait. „A
támogatások jogszerűségét a pénzt folyósító bankok folyamatosan
ellenőrizték. A megye egyik legszebb ültetvénye volt Juhászéké” - mondta a
HVG-nek a hivatal egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa, hozzátéve, a
környékbeliek ezt elsősorban a horvát állampolgárságú férj érdemeinek
tudták be. Juhász valaha a horvát hadsereg őrnagyaként szolgált, s tehetős
emberként települt át Magyarországra. Az első gondok akkor adódtak -
mondják ismerőseik -, amikor egy brókercég meglépett a befektetett
pénzükkel, több tízmillió forinttal. Később a férfi bűncselekménygyanúba
keveredett: elterjedt, ismerősével a kecskeméti KÉSZ Kft. egyik
ügyvezetőjét szerették volna váltságdíj reményében elrabolni - a hír, mint
a HVG-nek az építőipari cégnél is elárulták, eljutott az érintetthez is -,
de a terv, ha létezett is, terv maradt, a nyomozást ez ügyben
megszüntették. Meggyanúsították viszont lőfegyverrel visszaéléssel az 50
éves férfit, akiről ma is mint aranykezű gazdáról beszélnek Csongrádban.
A ruzsai ingatlan - összesen mintegy 110 hektár tanya, szántó, legelő és
rét - Juhászné nevén van, az asszony azonban elköltözött a faluból. A HVG
értesülése szerint néhány hete eladta a földjeit, az új tulajdonos - egy
mórahalmi üzletasszony - viszont nem kívánta felfedni kilétét, csupán
annyit árult el, hogy átvállalta a tartozásokat. Utóbbi hírnek a CSMFH-ban
elvileg örülnének, mondván, ebben az esetben nem kell felmondaniuk a
támogatást, de kétkedésüknek is hangot adtak: tudomásuk szerint hónapok óta
nem sikerült vásárlót szerezni a ruzsai farmra.
A földek tulajdoni lapja szerint az ingatlanokat több mint 100 millió
forint jelzálog, ebből 1,5 millió forint jogosultja a Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztérium, a többi a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kölcsönét
biztosítja, s 6 millió forint végrehajtási jog terheli. Utóbbi azt látszik
igazolni, hiába a példásnak mondott gazdálkodás, a családnak nem volt
erőssége a fizetési fegyelem: egy ruzsai gazdának például azért maradtak
adósai, mert korábban megvettek tőle 15 hektár földet, de a vételár
oroszlánrészét nem egyenlítették ki.
RÁDI ANTÓNIA
HVG 2002/33 08.17. 91. • Társadalom • cikk, keretes
Civil a pályán
„Ami leesett, az nem koppant” - jellemezte a szegedi közállapotokat egy
neve elhallgatását kérő, országosan ismert jobboldali politikus, hozzátéve,
ha nem is pontosan igaz a Bartha László (Fidesz-MPP) polgármester négy
évéhez köthető valamennyi korrupciós botrány, mivel a közvélemény-kutatások
szerint a választók elhitték a városvezetés érintettségét, új arcot kellett
jelölniük a konzervatív erőknek az őszi önkormányzati választásokon. Bár
korábban jó esélyei voltak Póda Jenőnek, Orbán Viktor exminiszterelnök
biztonságpolitikai tanácsadójának (HVG, 2002. július 13.), mint hétfőn
hivatalosan is bejelentették, a jelölt Balogh Elemér, a Szegedi
Tudományegyetem jogtörténet-oktatója. Balogh a HVG-nek elmondta:
függetlenként indul, a Professzorok Batthyány Köre (PBK) támogatásával. A
városban egyébként eddig közszereplést alig vállaló Balogh jelölése
valójában Solymosi Frigyes PBK-vezetőnek, az Orbán nevéhez köthető
Szövetség a Nemzetért Polgári Kör tagjának ötlete volt, s úgy tűnik,
Szegeden a polgári körök „lenyomták” a Fideszt, legalábbis erre enged
következtetni, hogy a párt városi szervezetének vitákkal terhes múlt
pénteki ülésén Tímár László gazdasági alpolgármester bejelentette, lemond
tisztségéről, és a helyi kampányfőnöki teendőit sem vállalja. Ezt azonban
lapzártánkig hivatalosan nem tette meg, mivel információink szerint a
háttérben a helyi pártvezetők győzködték Tímárt, az egység látszata
érdekében a választásokig maradjon pozíciójában. | http://archivum.hvg.hu/article/200233Tarsadalomcikk4528SZAMLABOTRANYSZEGEDENGyumo.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyumolcsolto-asszony-a-szamlabotrany-szegeden | HVG | hungarian-news | 2002-08-17 00:00:00 | [
"Bartha Ildikó Zsuzsanna",
"Bartha László"
] | [
"Szeged Tigers Club",
"Tigers Vagyonvédelmi Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"csődbűntett",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás"
] | [] |
|
2,047 | FANTOMCÉGÜGY: ISMÉT NEM | HVG 2002/32 08.10. 11. • Hét Nap • hír
FANTOMCÉGÜGY: ISMÉT NEM
A Legfőbb Ügyészség elutasította Magyar Bálint oktatási miniszter panaszát,
amelyet az SZDSZ-es politikus a Fővárosi Főügyészségnek a Fidesz-közeli
fantomcégek ügyében hozott nyomozásmegtagadó határozata ellen nyújtott be.
Magyar ismeretlen tettes ellen tett feljelentést csődbűntett és más
bűncselekmények gyanújával, mivel szerinte a Schlecht Csaba nevéhez köthető
cégeltüntetés-sorozat szervezett voltát igazolhatja, hogy a Schlecht-féle
cégek eladásánál felmutatott útleveleket korábban egy Weisz József nevű, az
egyik útlevél-tulajdonost, Kaya Ibrahimot személyesen ismerő, a másiktól,
Josip Tottól pedig néhány kilométerre élő férfi használta (HVG, 2002.
április 5.). A HVG értesülései szerint Magyar úgy látja, az ügyészség
„mellébeszélt” a határozatban, mivel nem az ügy érdeméről döntött, hanem
azt állapította meg, hogy Weisz cégeivel kapcsolatban nem indítható
büntetőeljárás. A miniszter ezért az ügyben írásbeli kérdést intézett Polt
Péter legfőbb ügyészhez, s a HVG információi szerint ismételt panaszt
fontolgat. | http://archivum.hvg.hu/article/200232HetNaphir2036FANTOMCEGUGYISMETNEM.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fantomcegugy-ismet-nem | HVG | hungarian-news | 2002-08-10 00:00:00 | [
"Schlecht Csaba",
"Weisz József"
] | [] | [] | [
"csődbűntett",
"strómanok"
] | [
"Kaya Ibrahim és Josip Tot"
] |
|
2,048 | VITA AZ FKGP-SZÉKHÁZRÓL | http://archivum.hvg.hu/article/200231HetNaphir2041VITAAZFKGPSZEKHAZROL.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vita-az-fkgp-szekhazrol | HVG | hungarian-news | 2002-08-03 00:00:00 | [] | [
"Független Kisgazdapárt (FKgP)"
] | [] | [
"ingatlan",
"magánokirat-hamisítás"
] | [] |
||
2,049 | Elsőbbségadás – GÉPKOCSICSERE A KÖZIGAZGATÁSBAN | http://archivum.hvg.hu/article/200231Gazdasagcikk4454GEPKOCSICSEREAKOZIGAZGATASBA.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elsobbsegadas-a-gepkocsicsere-a-kozigazgatasban | HVG | hungarian-news | 2002-08-03 00:00:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Porsche Hungária Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
||
2,050 | Fekete doboz – REJTÉLYES KARTONPACK-TULAJDONOSOK | HVG 2002/30 07.27. 97-99. • Pénzügyek • cikk
REJTÉLYES KARTONPACK-TULAJDONOSOK
Fekete doboz
A Kartonpack Dobozipari Rt. amerikai tulajdonosa bevásárlóközpontot épít
Romániában abban a reményben, hogy az Eximbank Rt.-től kap majd rá hitelt.
A romániai partner - feltehetően nem véletlenül - azzal büszkélkedik, hogy
jóban van Medgyessy Péter miniszterelnökkel.
„A Kartonpack Rt. 160 millió forint értékben a romániai Lotus Market
projekt jóteljesítési garancia fedezésére garanciát nyújt a Britton Capital
& Consulting Kft., a társaság 61,77 százalékos tulajdonosa számára 2002.
december 16-ai lejárattal. A garancianyújtás részvényfedezet mellett
történik” - volt olvasható egy múlt heti közleményben a Magyar Tőkepiacban.
A Lotus Market projekt mögött a Romániában 2001 decemberében alapított
Lotus Market a.s. nevű részvénytársaság értendő - tudta meg a HVG Kerék
Csabától, a BR Immobilia Ingatlanforgalmazó Kft. (BR) ügyvezetőjétől. A BR
az 5 millió eurós jegyzett tőkéjű Lotus kisebbségi tulajdonosa; a többségi,
60 százalékos gazda a romániai Plaza Invest a.s. (lásd Medgyessy barátja
című írásunkat).
A BR Immobiliát tavaly júniusban indította útnak Kerék 3 millió forintos
törzstőkével, majd három hónappal később, szeptemberben - a HVG által
megkérdezett nemzetközi céginformációs rendszer számára is ismeretlen -
amerikai Britton Interinvest Limited Liability Company (BI) a törzstőkét
350 millió forintra emelte. Ennek ellenére a BI-ről Kerék csak annyit
mondott a HVG-nek, tulajdonosai magánszemélyek - ő egyébként a BI itteni
kézbesítési megbízottja. Kerék viszont nem ismeretlen Magyarországon:
igazgatósági (it) tagja volt például annak a Dermo Trade Rt.-nek, amelyben
kétes hírű olajvállalkozótól kezdve egykori jegybankelnökön és
titkosszolgálati miniszteren át későbbi parlamenti alelnökig sokféle ember
megfordult (HVG, 1997. április 5.), tavaly áprilistól pedig a katonai célú
megrendeléseket is teljesítő Synergon Informatikai Rt.
felügyelőbizottságába választották.
A BI 2001. decembertől 29,58 százalékos tulajdonosa a Kartonpacknak,
amelyben magyarországi leánycége, a Britton Capital & Consulting Kft.
további 61,77 százalékot birtokol, és 8,31 százaléka van a cégben az
amerikai származású Steven Richard Kopitsnak, aki sokat üzletel Romániában.
Kerék szerint csak véletlen egybeesés, hogy a Kartonpack fő tulajdonosa
Romániában építkezik. A Lotus Market azért jött létre, hogy egy 22 500
négyzetméteres alapterületű bevásárlóközpontot építsen Nagyváradon 2002.
december közepére. A Plaza Invest adja a telket, a BR pedig a finanszírozót
hozza a 16 millió eurós építkezéshez. 10,6 millió eurónyi hitelt a Magyar
Export-Import Bank Rt. (Eximbank) nyújt a Lotusnak az építkezéshez hétéves
lejáratra, az irányadó londoni bankközi kamatlábat 2 százalékkal meghaladó
kamatra. Ám a hitelszerződést - Égeni Attilának, az Eximbank sajtófőnökének
tájékoztatása szerint - lapzártánkig még nem írták alá. Ezenfelül még
mintegy 1 millió eurójába kerül a Lotusnak, hogy a Magyar Exporthitel-
biztosító Rt. (Mehib) biztosítja a hitelügyletet a politikai és
kereskedelmi kockázatok ellen.
A Mehib biztosítása nem elegendő azonban, építkezéseknél ugyanis a
nemzetközi szokások szerint a kivitelező köteles úgynevezett jó teljesítési
garanciát adni. Ez a beruházás értékének 10 százaléka szokott lenni, amihez
a megrendelő mindenfajta bírói végzés nélkül hozzájut, ha az építkezés nem
fejeződik be határidőre, vagy ha elégedetlen lenne az elvégzett munka
minőségével. Ez a nagyváradi bevásárlóközpont esetében 300 millió forintnak
felel meg, amit 140 millió erejéig a Kartonpack egyharmadnyi tulajdonosa,
az amerikai BI, illetve 160 milliót maga a Kartonpack vállal a Lotus Market
felé, azaz a Britton mint kivitelező a saját leányvállalata által
felerészben tulajdonolt vállalkozásnak. Csakhogy a 101 millió forint
jegyzett tőkéjű Kartonpack számára túl nagy falat a 160 milliós garancia
ahhoz képest, hogy saját tőkéje 2001 végén 650 millió forint volt, s az
elmúlt évet mindössze 100 milliós nyereséggel zárta. Kerék szerint a
Kartonpack nem rendülne meg anyagilag, ha a megrendelő lehívná a garanciát,
mivel a dobozipari társaság jól el van látva készpénzzel: bár házi
pénztárában tavaly év végén csak 147 ezer forintot tartott, bankszámlákon
összesen 257 millió forintja szunnyadt, ebből 200 millió a Raiffeisen Bank
Rt.-nél vezetett devizaszámláján, s további 100 millió forint értékben
tartott a Kartonpack állampapírt, illetve befektetési jegyet.
Ám a Kartonpack közleménye szerint, amely a Magyar Tőkepiacban jelent meg,
a garancianyújtás nem készpénz letétként való elhelyezésével, hanem
részvényfedezet mellett történik. Kerék szerint a fedezetet kizárólag a
nyilvános társaságként működő, de tőzsdén kívüli Novoprint Nyomdaipari és
Kiadói Rt. részvényei jelentik. (A 28,52 százalékos Britton Invest
kézbesítési megbízottja e cégben Kratochwill György ügyvéd, akit épp a
minap választottak be a Postabank és Takarékpénztár Rt.
felügyelőbizottságába.)
Nem először állnak a befektetők kissé értetlenül az előtt, hogy a
Kartonpack új tulajdonosai (lásd Csoportosan című írásunkat) követhetetlen
ügyletekbe vonják bele a Kartonpackot. Tavaly decemberben például a
részvényesek arra kötelezték a dobozosokat, nyújtsanak 790 ezer eurós
kölcsönt egy cégnek, amelynek nevét nem hozták nyilvánosságra, majd január
végén azt közölték, visszakapták a kölcsönt, s abból 195 millió forintot -
a Széchenyi-tervben elnyert 50 millió forinttal együtt - ofszetnyomó gép
vásárlására fordított a Kartonpack. Ráadásul ezúttal még az is
előfordulhat, hogy hozzá kell nyúlni a fedezetekhez, hiszen a nagyváradi
építkezéshez nincs meg minden eszköze a Lotusnak.
Hiába tett ugyanis vételi ajánlatot májusban a Britton Kft. a tavaly
csődközelbe jutott Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. (BNÉ) (HVG, 2001.
május 26.) 23 építőgépére az azokat követelései fejében jelzáloggal
megterhelő Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nek (K&H) - mivel a nagyváradi
beruházás kivitelezésében erre lenne szüksége -, a bank alacsonynak találta
a Britton 170 millió forintos árajánlatát, akárcsak a másik pályázó, a BNÉ
korábbi fő tulajdonosa, a Konflax Textilkereskedelmi Kft. 200 milliós
pályázatát. Hogy éppen a BNÉ eszközeire vessen szemet a Britton, az ötlet
származhatott a K&H-tól vagy a Betonút Szolgáltató és Építőipari Rt.-től
is. A Britton egyik leányvállalata, a BR Med-Support Szolgáltató Kft. a K&H
Medicina Egészségpénztárnak végez adminisztratív szolgáltatást, a Betonút
pedig a nagyváradi építkezés fővállalkozója (alvállalkozói a „Csőszer”
Berendezéseket Szerelő Rt., az Elko-Trade Rt. és az MHH Kft.).
Elemzők mindenesetre nem ajánlják a tőzsdei befektetőknek, hogy Kartonpack-
részvényeket vegyenek, mert nem lehet pontosan tudni, kik állnak az új
tulajdonosok mögött, s a nyilvánosan bejelentett ügyletek sem világosak.
Ráadásul a cég részvényeinek mindössze 0,3 százaléka, névértéken 300 ezer
forintnyi papír érhető el szabadon, a többit a három nagy részvényes
birtokolja, így csak elvétve születik üzlet a dobozipari részvényekre
(legutóbb tavaly szeptember 28-án cseréltek gazdát ilyen papírok). Kerék
szerint azért tartanak mégis a tőzsdén Kartonpack-részvényeket, mert
„egyszer eljöhet még az idő, amikor tőkére lesz szükségünk” - közölte. A
tőzsde vezérigazgatója, Horváth Zsolt pedig - mint azt a HVG-nek mondta -
úgy véli, mivel a Britton tavaly novemberben felvásárlási ajánlatot tett, a
befektetők érdeke nem sérül, hiszen aki akarta, eladhatta papírjait, ezt
követően a Britton dolga, ha úgy fizeti a tőzsdén tartás költségeit, hogy
részvénye gyakorlatilag nem is szerepel a parketten.
CSABAI KÁROLY
HVG 2002/30 07.27. 99. • Pénzügyek • cikk, keretes
Csoportosan
Az amerikai Britton Interinvest Limited Liability Company (BI) és
leányvállalatai tavaly öt magyarországi társaságban vásároltak részesedést,
a cégcsoport elsősorban az ingatlanbizniszben és a nyomdaiparban érdekelt,
de egészségügyi pénztárnak is szolgáltat. Ingatlanforgalmazás a fő
tevékenységi köre az amerikai anyacég által tavaly júliusban 60 millió
forintos jegyzett tőkével alapított Britton Capital & Consulting Befektető,
Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek és a szintén a BI 99 százalékos
tulajdonában álló, 350 millió forintos törzstőkéjű BR Immobilia
Ingatlanforgalmazó Kft.-nek. A 10 milliós jegyzett tőkével ez év áprilisban
elindított BR Med-Support Szolgáltató Kft. felerésznyi tulajdonosa viszont
a Britton Kft. A BI-nek 2001. májustól van 28,5 százalékos részesedése a
283,7 millió forintos alaptőkéjű Novoprint Nyomdaipari és Kiadói Rt.-ben,
míg tavaly októberben megvásárolta a 3 millió forintos törzstőkéjű Tízezer
Tömegkommunikációs és Ügynöki Kft. 56 százalékos üzletrészét Forró Tamástól
és feleségétől, ez év tavaszán azonban Forróék visszavásárolták az
üzletrészt, mert a Tízezernek nem sikerült elindítania egy 24 órás
gazdasági televíziót - tájékoztatta a HVG-t Forró.
HVG 2002/30 07.27. 98. • Pénzügyek • cikk, keretes
Medgyessy barátja
A tervek szerint az idén, december 20-án megnyíló nagyváradi Lotus Market
bevásárlóközpont romániai befektetőcsoportjának legjelentősebb tagja a
jelek szerint Alexandru Mudura, aki 5 hektárnyi telket adott a célra. A
„román Kinder-királynak” is becézett nagyváradi üzletember, a neves
csokitojások egyedüli romániai forgalmazója 1999. április 14-én az Evro
Impex Kft. nevű cégén keresztül megvásárolta az államtól a helyi sörgyár 39
százalékát, majd három hónap múlva részesedését tőkeemeléssel 70 százalékra
növelte, és még az év októberében - anyagi hiányosságokra hivatkozva -
bezárta a gyárat, elbocsátva az alkalmazottakat. A sörgyár
privatizációjakor Mudura 13 hektáros telket is kapott a vállalattal, s
ebből adott ötöt a Lotus Market építkezésére.
A borsi határátkelőnél logisztikai központot is működtető Mudura - mint a
HVG-nek mondta - régi jó barátságban van Medgyessy Péter magyar
miniszterelnökkel, aki a hónap eleji romániai látogatásakor két éjszakát,
július 5-én és 7-én is az üzletembernél töltött, s ellátogatott az épülő
bevásárlóközponthoz. A HVG információi szerint Mudura mellett Kiss Sándor,
a Bihar megyei önkormányzat alelnöke is részt vett a magánbeszélgetésen,
mivel hármójuk között régebbi üzleti kapcsolat létezik. A rendszerváltás
előtt Németországba emigrált Mudurát állítása szerint 13 éves kapcsolat és
barátság fűzi Medgyessyhez, aki az idei választási kampány alatt is
meglátogatta. Magyarországon is van a hírek szerint Mudurának érdekeltsége,
a szolnoki székhelyű Ramexa Iparitermék-előállító és Kereskedelmi Rt. A cég
500 milliós tőkéjének 40,4 százalékát 2001 májusától ő jegyzi, addig pedig
ő volt a társaság elnök-vezérigazgatója.
A nagyváradi Lotus Market bevásárlóközpont mellett a megmaradó körülbelül 7
hektáron szálloda, korcsolyapálya, parkoló épül, sőt egy magát megnevezni
nem szándékozó városi tanácsos a HVG-nek elmondta, hogy Mudura a meglévő
sörgyári telek mellé további 17 hektárt szeretne megvásárolni a várostól, s
erről a közeljövőben döntenek is az önkormányzatban.
Egy másik, Kolozsvárra tervezett Lotus Markettel kapcsolatban polgármesteri
hivatali források szerint Alexandru Mudura szóban már felvette a
kapcsolatot Gheorghe Funar polgármesterrel, de konkrét tervekkel még nem
rukkolt elő a beruházó.
IRHÁZI JÁNOS / ARAD | http://archivum.hvg.hu/article/200230Penzugyekcikk3871REJTELYESKARTONPACKTULAJDON.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fekete-doboz-a-rejtelyes-kartonpack-tulajdonosok | HVG | hungarian-news | 2002-07-27 00:00:00 | [
"Kerék Csaba",
"Kratochwill György",
"Medgyessy Péter",
"Mudura Alexandru"
] | [
"BR Immobilia Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Britton-csoport",
"Dermo Trade Rt.",
"Kartonpack Nyrt.",
"Lotus Market SA",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
2,051 | Belső ellenőrzés – AUTÓPÁLYA RT. KONTRA ÁLTALÁNOS MÉRNÖKI IRODA | http://archivum.hvg.hu/article/200231Gazdasagcikk6023AUTOPALYARTKONTRAALTALANOSME.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belso-ellenorzes-a-autopalya-rt-kontra-altalanos-mernoki-iroda | HVG | hungarian-news | 2002-08-03 00:00:00 | [
"Bodnár Zoltán",
"Karsay László",
"Sinka Lajos"
] | [
"ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft.",
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"UVATERV"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"autópálya"
] | [] |
||
2,052 | A HM-LUXUSUTAK VÉGE | HVG 2002/30 07.27. 11. • Hét Nap • hír
A HM-LUXUSUTAK VÉGE
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter eltörölte a tárca „utazási keretét”. Az
elődje, Szabó János által meghonosított gyakorlat szerint a Honvédelmi
Minisztérium egyes vezetői, illetve a tábornoki kar tagjai az utóbbi négy
évben a tárca pénzéből 30 millió forintot költöttek külföldi üdülésre.
Kőhalmy Alfréd, Szabó kabinetfőnöke például 1 millió forintért pihent
feleségével két hétig Bali szigetén, de az neki csak napi 6 ezer forintjába
került. Juhász egyébként a Magyar Hírlapnak elmondta: különböző személyek
az ő protezsáltjaként kilincseltek állásért például egy autópálya-építésben
érdekelt cégnél, illetve egy külképviseletnél. Arra a kérdésre, hogy kikről
van szó, a HVG-vel a minisztériumban közölték, erre csak a szabadságát
külföldön töltő miniszter válaszolhat. | http://archivum.hvg.hu/article/200230HetNaphir1476AHMLUXUSUTAKVEGE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hm-luxusutak-vege | HVG | hungarian-news | 2002-07-27 00:00:00 | [
"Kőhalmy Alfréd",
"Szabó János"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"protekció",
"juttatás"
] | [] |
|
2,053 | Nagybani zsibvásár – A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT CÉGÜGYEI | HVG 2002/29 07.20. 79-81. • Társadalom • cikk
A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT CÉGÜGYEI
Nagybani zsibvásár
Aligha javítja a szegedi városvezetés újraválasztási esélyeit októberben a
legújabb, a jobboldali kötődésű Vivaép Rt. és az önkormányzat viszonyával
kapcsolatos botrány. A konzervatívokat „mentheti” viszont, hogy a vivaépes
cégbirodalomban egy helyi MSZP-s politikus is kulcsszerephez jutott.
A tömegközlekedési járművek javítása-karbantartása, a városi fizetett
parkolás „vámszedése” s legújabban nagybanipiac-üzemeltetés - egyebek
mellett e feladatokban jut közvetett vagy közvetlen szerephez a szegedi
Villamosvasút-építési és Járműfenntartási Rt. (Vivaép), amely a helyi
önkormányzattal közösen bonyolult cégbirodalmat hozott létre a Tisza-parti
városban. A napokban kezdődött önkormányzati választási kampányra
hivatkozva nevük elhallgatását kérő baloldali-liberális helyi ellenzéki
politikusok keresik a jogi utat az önkormányzat és a Vivaép-csoport
együttműködésének megtámadására.
A Vivaép Rt. - tavaly májusig kft - „nagy menetelése” 2000 nyarán
kezdődött, amikor résztulajdonosa, az önkormányzat alapította Szegedi
Közlekedési Kft. (SZK) 25 évre szóló szerződéssel kizárólagos joggal
rábízta az SZK-tulajdonú járműpark karbantartását és javítását. Az
ellentételezést - a városi közlekedési tarifák drágulásának arányában
emelkedő - óradíjakban számolták. Ellenzéki képviselők kalkulációja szerint
a Vivaép bevétele az ügyletből évente megközelítheti a félmilliárd
forintot.
Az SZK alapító okirata a törzstőke negyedét meghaladó üzlet megkötéséhez
önkormányzati jóváhagyást ír elő (2000 nyarán a cég jegyzett tőkéje 700
millió forint volt). A városvezetés szerint ez meg is történt, hiszen a
szindikátusi szerződést a közgyűlés jóváhagyta, egyes ellenzéki politikusok
azonban úgy látják, a szindikátusi megállapodás csupán nagy vonalakban szól
a Vivaéppel való együttműködésről, a részleteket viszont nem rendezi, s
szerintük ilyen nagyságrendű ügylethez egyébként is pályáztatni kellett
volna.
A javítási-karbantartási megállapodás aláírása előtt két nappal szállt be
feles tulajdonosnak a Vivaépbe a gépjárműjavítással foglalkozó szegedi
Autorail Kft., amely Lipták Tibor és felesége közvetett többségi tulajdona.
Lipták nem csupán vállalkozóként ismert a dél-alföldi megyeszékhelyen: a
múlt hét óta Martonyi János volt külügyminiszter által elnökölt Magyar
Polgári Együttműködés Egyesület honlapja szerint Lipták a Tisza Konzervatív
Kör (TKK) nevű polgári kör „kapcsolata” (Szegeden TKK-elnökként ismerik a
vállalkozót, aki „titkárként” határozta meg szerepét a HVG-nek). A TKK
meglehetősen aktív: közreműködtek Orbán Viktor exminiszterelnök szegedi
kampánynyitó gyűlésének megszervezésében, részben önkormányzati pénzből
emlékművet állíttattak a kommunista diktatúra áldozatainak. Lipták a HVG-
nek nyilatkozva cáfolta, hogy üzleti ügyei összefüggenének politikai
kötődésével, mint mondta, a TKK másfél éve alakult, a Vivaép-SZK-szerződést
pedig három éve kötötték. A megállapodással szerinte a város is jól jár:
bérleti díj és egyéb jogcímen például évente mintegy 40 millió forintot
fizetnek az SZK számlájára.
A Vivaép mindenesetre pályázattal, illetve meghívással több városi
útkarbantartási megbízást is elnyert az utóbbi időben, s 2000 októberétől
tavaly januárig a Lipták-érdekeltségű Autorail Kft. javította a város
Környezetgazdálkodási Kht.-jának szemétszállító járműveit. Eközben a Vivaép
felügyelőbizottságába (fb) beválasztották Ádám Sándort, a TKK-alelnök Ádám
Attila ügyvéd testvérét is.
Liptáknak a pártsemlegességre vonatkozó állítását látszik ugyanakkor
alátámasztani, hogy a Széchenyi-tervből 1,2 millió forinttal támogatott
Vivaép Rt.-t Nemes László városi MSZP-s képviselő vezeti. Nemes és a
szegedi városvezetés kapcsolata nem volt mindig felhőtlen. Miután Nemes
elutasította Bartha László (Fidesz-MPP) polgármester környezetének azt az
ajánlatát, hogy üljön át a Fidesz-MPP-t kívülről támogató függetlenek közé,
2000-ben leváltották az SZK ügyvezetői posztjáról. A megbékélésre azonban
nem csak a vivaépes kárpótláskarrier utal: a városi közgyűlés elfogadta az
MSZP-s politikus pályázatát, aki így augusztus közepétől visszakerül az SZK
Kft. élére. Nemes a HVG-nek elmondta: SZK-s kinevezése után lemond a
nagybeszállító Vivaépben viselt tisztségéről, de - mondván, a Vivaép
megtartott 190 munkahelyet, s helyben amúgy sem lehetne más céggel
dolgoztatni - megmarad az általa nem megbízásnak, hanem üzletág-
kiszervezésnek mondott ügylet támogatójának, amit egyébként ügyvezetői
pályázatában sem rejtett véka alá. A 25 éves időtartamot Lipták úgy
indokolta, valami biztosítékra a Vivaép tulajdonosainak is szüksége volt.
A Szegedi Parkolási Kft.-t (Szepark) az SZK és az akkor még kft-ként működő
Vivaép 2000 decemberében hozta létre. A Szepark 15 évre megkapta a városi
fizetős parkolási rendszer működtetési jogát, cserébe vállalta két
parkolóház felépítését, amelyeket a 15 év lejárta után átad az
önkormányzatnak. A szintén Nemes vezetésével működő Szeparknál állítják: az
ügylet korántsem olyan előnyös, mint első hangzásra tűnik, a parkolóház-
építéshez a cég jelentős mértékű bankhiteleket vett föl, amiből „a városi
igényeket kielégítő parkolóberuházásokat valósítanak meg a közgyűlési
döntést követő öt éven belül”.
A vivaépes „nyomulást” ellenző szegedi politikusok viszont úgy érvelnek, az
utolsó olyan évben, amikor még az SZK Kft.-hez folytak be a parkolási
díjak, a közlekedési társaságnak 130 millió forint tiszta hasznot hajtott a
tevékenység. Akárhogyan is, a város a közelmúltban - egyébként előzetes
vagyonbecslés nélkül - úgy döntött, eladja a Vivaépnek azt a kisebbségi
tulajdont, amivel az SZK a Szeparkban tulajdonos, miáltal a Vivaép
teljhatalomhoz jut a parkolófronton. A vételárat „legkevesebb 300 millió
forintban” határozták meg (az SZK törzsbetétje 207,7 millió forint). A
pontos összeg meghatározására jelenleg folyik az átvilágítás, és Nemes
elmondása szerint ennek végeredményétől is függ, élnek-e a vételi opcióval.
A parkolóház-építésre a Szepark az önkormányzati tulajdonú Szegedi Vásár és
Piac Kft.-vel (SZVP) és az IKV Ingatlankezelő és Vagyonkezelő Rt.-vel
közösen tavaly decemberben hozta létre a 20 millió forint alaptőkéjű
Szegedi Beruházó és Ingatlanhasznosító Rt.-t (Szebi), amelynek elnöke Nemes
lett. A fb-be bekerült Lipták Tibor, az igazgatóságba (it) pedig Kerekes
Péter, aki közreműködött a Fidesz-MPP helyi kampányában, majd Bartha
kabinetfőnöke, később az IKV Rt. vezérigazgatója lett. Szintén it-tag lett
Balogh László, az MDF országos karriert befutott elnökségi tagja, legutóbb
a Medgyessy Péter miniszterelnök múltját vizsgáló parlamenti bizottság
elnöke. A Szebi egyebek mellett feladatul kapta az önkormányzattól a Szeged-
Kiskundorozsmán lévő nagybani piac beruházásának koordinálását. A piacot az
SZVP révén jelenleg az önkormányzat működteti, az üzemeltető cég neve
korábban egyébként felmerült Tímár László gazdasági alpolgármester
büntetőügyében (HVG, 2002. február 16.) is: az SZVP-ből tavaly vált ki az a
Szegedi Városkép Kft., amelynek privatizálása miatt Tímárt hűtlen
kezeléssel gyanúsítja a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság.
Nemes, Bartha László polgármesterrel és Thurzó Ferenc független városi
képviselővel közösen idén márciusban javasolta a szegedi közgyűlésnek:
fogadják el a Zöldes Út Kft. (ZÚ) nevű magáncég ajánlatát, mely szerint a
cég a jelenlegi piactól néhány kilométerre új vásározóhelyet alakítana ki
némi önkormányzati segítséggel - a képviselőknek szóló tanulmány 90 millió
forintot kér a Szebitől. A városvezetésnek annyira megtetszett az ötlet,
hogy áttételesen üzletet is alapított rá: a március 12-én alakult Dorozsmai
Nagybani Piac Kft. 25 százaléka a Szebi Rt.-é, a többség a ZÚ Kft.-é,
amelyet 2000 novemberében a domaszéki Barna Tamás és a szegedi Domonkos
István hozott létre. Utóbbi régi üzleti kapcsolatban áll az IKV-s
Kerekessel: 1993 és 1999 között mindketten kültagok voltak a szegedi Dom-
Ker Bt.-ben, amely jelenleg Domonkosé, a feleségéé, valamint Kerekes
feleségéé, illetve az asszony egyik rokonáé.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200229Tarsadalomcikk4949ASZEGEDIONKORMANYZATCEGUGY.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagybani-zsibvasar-a-a-szegedi-onkormanyzat-cegugyei | HVG | hungarian-news | 2002-07-20 00:00:00 | [
"Ádám Attila",
"Ádám Sándor",
"Bartha László",
"Kerekes Tibor",
"Lipták Tibor",
"Nemes László",
"Tímár László"
] | [
"Autorail Kft.",
"Dorozsmai Nagybani Piac Kft.",
"Fidesz",
"IKV Rt.",
"Szegedi Beruházó és Ingatlanhasznosító Rt.",
"Szegedi Közlekedési Kft.",
"Szegedi Parkolási Kft.",
"Szegedi Vásár és Piac Kft.",
"Városkép Kft.",
"Vivaép Rt.",
"Zöldes Út Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"parkolás",
"protekció",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,054 | Csőbe húzás? – A TOLNAI CSATORNABOTRÁNY FEJLEMÉNYEI | http://archivum.hvg.hu/article/200228Tarsadalomcikk4494ATOLNAICSATORNABOTRANYFEJL.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csobe-huzas-a-a-tolnai-csatornabotrany-fejlemenyei | HVG | hungarian-news | 2002-07-13 00:00:00 | [
"Freppán Miklós",
"Kocsner Antal",
"Molnár József",
"Németh Attila (Tolna)",
"Németh György",
"Szilák Mihály",
"Wiedemann Mihály"
] | [
"APEH",
"Wiedemann Építőipari és Vállalkozási Kft."
] | [
"Dunaszentgyörgy",
"Fadd",
"Gerjen",
"Madocsa",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közokirat-hamisítás",
"közmű",
"zsarolás"
] | [] |
||
2,055 | Mellékösvények – VIZSGÁLAT A NEMZETI AUTÓPÁLYA RT.-NÉL | HVG 2002/29 07.20. 90-91. • Gazdaság • cikk
VIZSGÁLAT A NEMZETI AUTÓPÁLYA RT.-NÉL
Mellékösvények
Nem kizárt, hogy az előző kormány „Tocsik-ügyére” bukkantaka Nemzeti
Autópálya Rt. átvilágítói: a cég aránytalanul sokat, nyolc milliárd
forintot fizet az autópálya-konzorciumhozszemélyi szálakkal is kötődő,
Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda tagjainak, valamint az Uvaterv Rt.-nek és
az ÁMI mérnökirodának.
Ügyvédek álmát váltotta valóra az elmúlt bő másfél év alatt a Sárhegyi és
Társa Ügyvédi Iroda: közvetlenül, továbbá az iroda tagjai, Sárhegyi Zoltán
és Bártfai Beatrix által gründolt Z. I. B. Consulting Tanácsadó és
Szolgáltató Kft. révén több mint 2 milliárd forintnyi megbízást szerzett az
autópálya-beruházások lebonyolításáért felelős Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-
től. A csomag két feladatrészből állt. Az útépítéshez szükséges területek
megszerzésén kívül a Z. I. B. Kft.-nek kellett összehangolnia, ellenőriznie
a szintén az NA Rt. megbízásából ügyködő Defend Security Vagyonvédelmi
Szolgáltató Kft., illetve két útépítő cég - a Constreal Kft. és az Unitef
Kft. -, valamint az Állami Autópálya-kezelő Rt. felkérésére tevékenykedő
Abay és Török Ügyvédi Iroda munkáját.
A homályosan megfogalmazott koordinátori feladat s az ahhoz tartozó
horribilis díjazás a HVG információi szerint szemet szúrt az NA Rt. e héten
záruló átvilágítása során. A vizsgálatot a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t
(MFB) is ellenőrző ProWare Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
végezte, s úgy tudni, az átvilágítók az autópálya-beruházó társaságot
tulajdonló MFB új vezetésének figyelmébe ajánlották az ügyvédi iroda
tevékenységét. Ráadásul némi összeférhetetlenség is felfedezhető volt az
ellenőrző és az ellenőrzött cégek között: az Abay-Török ügyvédi páros
ugyanis 2000 óta társtulajdonosa az őket most felügyelő Z. I. B. Kft.-nek.
A jól jövedelmező munkával kistafírozott Sárhegyi és Társa iroda, illetve a
Z. I. B. Kft. kiválasztása alighanem bizalmi alapon történhetett - miután
az NA Rt. ezúttal sem írt ki pályázatot. Az ügyvédi irodában dolgozó
Bártfai Beatrix ugyanis - Bártfai Györgyhöz, a Z. I. B. Kft. ügyvezető
igazgatójához hasonlóan - a sztrádaprogram beindulása óta több olyan
társaságban jutott igazgatósági (it), illetve felügyelőbizottsági (fb)
poszthoz, amelyek Fidesz-közeli cégekhez és személyiségekhez, valamint
személyi szálakon az autópálya-fővállalkozó Vegyépszer Rt.-hez köthetők.
Bártfai Beatrix 2000 augusztusától it-tag például az Olajber Olajipari
Fővállalkozó és Beruházó Rt.-ben, amelynek egyik részvényese a Vegyépszer
Rt. Az Olajber elnöke pedig Bártfai György, akinek lakcíme azonos Bártfai
Beatrixével. Az ügyvédnő idén áprilisban a BÁV Bizományi Kereskedőház és
Záloghitel Rt. (BÁV) it-tagjai közé is bekerült: a posztra a BÁV többségi
részvényeit a választások előtt néhány nappal az MFB-től - az OTB Bankkal
együtt - megvásároló Pro-Cash Rt. delegálta. A Pro-Cash egyik alapító
tulajdonosa az az Inforg Rt., amely érdekeltségein keresztül
alvállalkozóként vesz részt a sztrádaprogramban, míg az Inforg-tulajdonos
elnök-vezérigazgató, Nánásy Csaba fb-tag a Vegyépszer-részvények 75
százalékát jegyző Épszer-Unió Befektető Rt.-ben (HVG, 2002. április 5.).
Cégbírósági dokumentumok szerint Bártfai Beatrix 1999 októberétől a Hung-
Ister Filmprodukció Rt. fb-jében is feltűnt: e cég egyik tulajdonosa a
Fidesz-közelinek mondott Mahir Magyar Hirdető Rt. A Hung-Ister másik
tulajdonosa a B-Reklám Kft., amelynek többségi tulajdona Simicska Lajos.
A Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda tagjai az MFB kedvezményes hitelével
támogatott ügyletekben a gazdasági élet ismert személyiségeivel, köztük
Töröcskei Istvánnal, az egykori Magyar Hitel Bank Rt. (MHB) vezérével
közösen is szerepet vállaltak. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-
től tavaly az MFB-hez került 12 egykori agrárcég privatizációja során a
Gödöllői Tangazdaság Rt. többségi részvényeit Töröcskei cége, a Menagro Rt.
vette meg, s ez utóbbi társaságban Bártfai Beatrix 2000 májusától it-
tagként szerepel (HVG, 2002. január 26.). Töröcskei mindenesetre az Orbán-
éra alatt is pozícióhoz jutott: 1998 szeptemberétől idén júliusig ő volt az
állami tulajdonú Magyar Exporthitel-biztosító Rt. elnöke. A Sárhegyi iroda
névadója egy másik MFB-s agrárcég, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.
(TM) privatizációja során bukkant fel: Sárhegyi Zoltán egyike a TM
magánosítására létrehozott Törökszentmiklósi Vagyonkezelő Rt.
részvénytöbbségét 2002 elején megszerző Agrofalkon Rt. tulajdonosainak.
Az átvilágítás során a HVG értesülése szerint az is kiderült, hogy az NA
Rt. a sztráda tervezési feladatait s a kivitelezés szakmai felügyeletét is
egy szűk, a Vegyépszer és a Betonút Rt. alkotta fővállalkozói konzorciumhoz
ismeretségi szálakkal kötődő csoportra bízta. A gyorsforgalmiút-hálózat
fejlesztésére (vagyis az M3-as, az M30-as, az M70-es és a 35. számú utak,
továbbá a kapcsolódó hidak építésére, valamint az M7-es felújítására) egy,
a HVG birtokába került kimutatás szerint összesen mintegy bruttó 280
milliárd forint értékű szerződéseket kötött az NA Rt. 2000 ősze és 2002
márciusa között a sztrádaépítő párossal. Ezenfelül csaknem 12-13 milliárd
forint jutott a tervezésre és a műszaki ellenőrzésre. A HVG-nek név nélkül
nyilatkozó útépítő szakemberek szerint igencsak vastagon fogott az NA Rt.
ceruzája: az összeg az útépítések során korábban kifizetett díjaknak
hozzávetőleg a duplája.
Az NA Rt. mostani gavalléros díjazásából az Unitef Rt. és leányvállalatai
mellett javarészt az Uvaterv Út- és Vasúttervező Rt. (Uvaterv), illetve a
minőségellenőr szerepére felkért ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft.
részesült. Az ÁMI például 3,1 milliárd forintot söpörhet be, míg az Uvaterv
és érdekeltségei több mint 3 milliárd forint értékű megbízásra tettek
szert. Ugyanakkor az Uvaterv és az ÁMI egymástól és a fővállalkozó
Vegyépszer-Betonút duótól sem áll távol, így azután a sztrádaberuházás
némileg kalákaépítésre emlékeztet. Az Uvaterv Rt. ugyanis a tervezés
mellett a Vegyépszer alvállalkozójaként is tevékenykedik, miközben
résztulajdonosa a mindkettőjüket ellenőrző ÁMI-nak.
Az ÁMI ügyvezető igazgatói posztját tavaly novemberig az Uvaterv
vezérigazgató-helyettese, Karsay László töltötte be, majd őt a Vegyépszer
sugallatára - noha „hivatalosan” a cégnek nem volt beleszólása az ÁMI
személyi ügyeibe - Sinka Lajos követte. Sinkának nincs sem útépítői, sem
ellenőri tapasztalata (korábban az ingatlanszakmában ténykedett), de kiváló
vegyépszeres kapcsolatokkal rendelkezik. 2001 májusáig fb-tag volt a
Vegyépszer-alvállalkozó Polaris Rt.-ben, ez utóbbi cég az M3-as emődi
bekötésének generálkivitelezője. A Polaris fb-jében 1996 és 1999 között a
konzorciumbeli társ, a Betonút résztulajdonos-vezérigazgatója, Dunai György
is megfordult. A Polaris jogelődje, a Polaris-B Építészeti Vállalkozói Kft.
alapító tulajdonosa volt az 1999-ben felszámolt Provizió Rt.-nek, amely it-
tagjai között Nagy Elek, a Vegyépszer jelenlegi elnöke is megtalálható volt
(HVG, 2002. március 29.).
Az ÁMI feletti befolyás alighanem jól jött a fővállalkozóknak, tavaly
összesen 5 milliárd forint értékű pótmunkáról nyújtottak be számlát a
beruházónak, noha az NA Rt.-vel kötött szerződés alapján erre nem lenne
lehetőségük. A számlákat elsőként az ÁMI-nak kellett volna jóváhagynia,
amire tavaly novemberig nem volt hajlandó, vitatta ugyanis a számlák
jogosságát. Az aggályoskodó Karsay menesztését követően azonban már nem
kukacoskodtak: új ügyvezetőként Sinka Lajos tavaly év végén elfogadta a
pluszszámlák egy részét, amelyből az NA Rt. 1,5 milliárd forintot már ki is
fizetett a fővállalkozóknak, s az év elején további 600 millió forint
utalásáról született kedvező döntés.
MINK MÁRIA | http://archivum.hvg.hu/article/200229Gazdasagcikk5121VIZSGALATANEMZETIAUTOPALYART.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mellekosvenyek-a-vizsgalat-a-nemzeti-autopalya-rt-nel | HVG | hungarian-news | 2002-07-20 00:00:00 | [
"Bártfai Beatrix",
"Bártfai György",
"Dunai György",
"Sárhegyi Zoltán",
"Sinka Lajos",
"Töröcskei István"
] | [
"Abay és Török Ügyvédi Iroda",
"Agrofalkon Rt.",
"ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft.",
"Betonút Zrt.",
"Fidesz",
"Gödöllői Tangazdaság Rt.",
"Inforg Rt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Menagro Rt.",
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Olajber Rt.",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"Törökszentmiklósi Vagyonkezelő Rt.",
"UVATERV",
"Vegyépszer Zrt.",
"ZIB Consulting Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"autópálya",
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
2,056 | Jóvá tehetetlenek – BÖRTÖN BBS-VEZETŐKNEK | HVG 2002/25 06.22. 109-111. • Pénzügyek • cikk
BÖRTÖN BBS-VEZETŐKNEK
Jóvá tehetetlenek
Sok ezer, kárpótlási jegyét vagy pénzét befektetni akaró, jórészt idősebb
ember becsapása miatt jogerősen háromtól négy és fél évig terjedő
börtönbüntetésre ítélték a Biztonságos Befektetések Nemzetközi
Szervezetének vezetőit. A sértetteknek az erkölcsi elégtételen túl a
tényleges kártérítésre csekély az esélyük.
„Mindenkit teljeskörűen kártéríteni fogunk. Erre a BBS kinnlevőségei adják
a biztosítékot, 49 százalékos részesedés a salgótarjáni vasöntödében, vagy
a szlovákiai BBS-szervezet tartozása, akik többévi jogdíjjal adósaink” -
jelentette ki múlt csütörtökön meglehetősen magabiztosan a Fővárosi Bíróság
folyosóján, elődje ítélethirdetésére várva Tóth András, a Biztonságos
Befektetések Nemzetközi Szervezetének (BBS) elnöke. A mára semmitmondó BBS
rövidítés 1993-1994-ben a pénzügyi befektetésükön vagy kárpótlási jegyeik
hasznosításán töprengők körében az egyik legismertebb és már akkor
legellentmondásosabb szervezet neve volt. Egymást követő ajánlataik közt
szerepelt kedvezményes, külföldi hitel megszerzése azok számára, akik 60-
105 ezer forintos tagdíjat befizetnek, illetve kárpótlási jegyek
hasznosítása úgy, hogy azokat gyakorlatilag egy-öt évre „kölcsönkérik”,
majd a futamidő lejártakor a névértéket és erre vetítve további 25-100
százalékos hozamot fizetnek. A „Gondoskodás 60/60” programjuk keretében
pedig azt ígérték, hogy aki öt éven át havi 1-20 ezer forintot befizet,
utána hatvan esztendőn keresztül ugyanekkora havi járadékban részesül (HVG,
1998. január 24.).
Már az ajánlatok meghirdetésekor gyanítani lehetett, hogy a BBS vezetői
vagy hihetetlenül naivak, vagy gátlástalanul rosszhiszeműek. A tények a
gyanakvókat igazolták. Hiába hivatkozott a BBS politikai és
titkosszolgálati kapcsolatokra - a legismertebb személy Bakó Lajos, 1990-
1994 közt MDF-képviselő volt, aki jelenleg az MTV Közalapítvány
kuratóriumának elnöke, s aki egy rövid időre tanácsadóként a nevét adta a
BBS működéséhez -, a mesés privatizációs befektetésekből mégsem lett semmi.
A beszedett kárpótlási jegyek zömét egyszerűen piaci áron értékesítették
(az akkor törvényes kamatokkal növelt névérték helyett 62-66 százalékos
árfolyamon), amiből a BBS korábbi tartozásainak egy részét fizették vissza,
újabb befektetőiket pedig folyamatosan hitegették.
A Fővárosi Bíróság (FB) múlt csütörtökön hirdetett jogerős, végrehajtható
ítéletének indoklása szerint valóban gazdasági hasznot hozó ígéreteik
megvalósítására nemcsak reális lehetőségük nem volt a BBS vezetőinek, de
semmiféle érdemi kísérletet sem tettek a begyűjtött kárpótlási jegyek
privatizációs hasznosítására, sőt még arra sem, hogy például a kárpótlási
részvénycserék során forgassák a jegyeket. Jankovics Jolán tanácselnök
külön kiemelte, hogy amikor komolyan tárgyaltak egyáltalán a privatizációs
lehetőségekről, akkor is előfordult - például a Soproni Vasöntöde esetében
-, hogy a bíróság rendelkezésére álló szerződés szerint a BBS adta volna
kölcsön a kárpótlási jegyeket, de sikeres privatizáció esetén a hasznon a
kölcsönt felvevő magánszemély már nem a BBS-sel, hanem személy szerint Sági
Jánossal, a BBS igazgatósági társelnökével osztozott volna. Sági javára
szólt viszont valamelyest, hogy míg a BBS-alapító igazgatósági elnökről, az
elsőrendű vádlott Balla Imréről és a harmadrendű, ugyancsak társelnöki
tisztet betöltött Serfőző Zsoltról azt állapította meg a bíróság, hogy 1993-
1994-ben feltűnően költekező életmódot folytattak, a másodrendű Ságiról ezt
nem lehetett elmondani.
Mindezekre, valamint az ezres nagyságrendű sértetti körre és a csalás
kétszeresen minősülő elkövetési módjára, az üzletszerűségre és a
bűnszövetség keretében történő elkövetésre tekintettel a másodfokú ítélet
súlyosbította az első fokon kiszabott büntetéseket, így Balla Imre
eredetileg három év hat hónapos és Sági János hároméves börtönbüntetését
egy-egy évvel, Serfőző Zsolt két év hat hónapját fél évvel toldották meg a
jogerős ítéletben. Balla Imrének, aki betegségére hivatkozva nem jelent meg
az FB előtt, időközben más csalási ügyek miatt Karcagon is bíróság elé
kellett állnia (HVG, 2001. augusztus 4.), ott május végén első fokon, nem
jogerősen újabb egy év négy hónap szabadságvesztést szabtak ki rá. Az így
Ballát együttesen fenyegető több mint öt év börtönbüntetés olyan súlyú
szankció, ami indokolhatná letartóztatását, ám ezt az FB-n nem tartották
szükségesnek, mondván, az itt kimondott ítélet ismeretében rendelkezzenek
arról esetleg a Szolnok Megyei Főügyészségen. Ezzel szemben Fekete Jenő,
Szolnok megye főügyésze a HVG kérdésére azt mondta: a súlyosabb büntetést
kiszabó Budapesten kellett volna erről dönteni, ők alapvetően a saját
ügyüket vizsgálják, s abban nem annyira kemény a kiszabott büntetés, hogy
az önmagában indokolná az előzetes letartóztatást.
A sértettek számíthatnak-e kártérítésre - ez a BBS-ügy egyik legérdekesebb,
még mindig családok ezreit érintő kérdése. A bíróság számára a jogalap
megítélése nem okozott gondot, sőt a polgári jogi igényekről is döntő
büntetőbíróság még azok kérelmét is pozitívan bírálta el, akik eredeti
követelésük után kamatot igényeltek: évi 20 százalékos késedelmi kamat
megfizetésének kötelezettségét mondta ki az ítélet. A végrehajtásról szólva
azonban Jankovics Jolán tanácselnök már rendkívül óvatosan fogalmazott,
hangsúlyozva, hogy az ítélet birtokában bármely sértett megbízhat
magánvégrehajtót, ám annak költségét akkor is ki kell fizetnie, ha az
elítéltektől egy fillért sem sikerül behajtani. Márpedig a BBS és hajdani
kapcsolt vállalkozásai három zárolt folyószámlája üres, a vádlottak
vagyontalanok - az eljárás során Ballától ezer, Ságitól 5800 forintot
foglaltak le -, más kérdés, hogy éppen az 1993-1994-es időszakban több
hozzátartozójuk vagyona jelentősen gyarapodott. Félő, hogy a károsultak a
BBS elnökének, Tóth Andrásnak az ígéretével sem mennek majd sokra, a
szlovákiai BBS-szervezettől - immár évek óta hiába - várt jogdíjak vagy más
állítólagos kinnlevőségek remélt behajtásával. A HVG kérdésére Gressai
Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár-Wamsler Holding Rt.
vezérigazgatója például egyszerűen hazugságnak minősítette, hogy
részvényeseik közt egyáltalán szerepelne a BBS, nemhogy 49 százalékos
tulajdonosuk lenne.
FAHIDI GERGELY
HVG 2002/25 06.22. 110. • Pénzügyek • cikk, keretes
Győztes klubok?
Július elején lesz a következő tárgyalása a Pesti Központi Kerületi
Bíróságon (PKKB) Tamása Róbertnek, akit a vásárlói csoportokat szervező,
budapesti székhelyű, országosan működő Credit Center 2000 Kft. (CC) perelt
be tavaly, 2,7 millió forintot és annak kamatait követelve tőle. A vásárlói
klub ötletes megoldás azoknak, akik a maguk erejéből nem tudnak lakást,
kocsit vagy más értékes ingóságot venni - a csoport tagjai ugyanis havonta
beadnak valamennyi pénzt a közösbe, amit időről időre kisorsolnak
egyiküknek. Pénzt nem csupán a vakszerencse alapján kaphat a csoporttag,
hanem akkor is, ha a társainál több havi törlesztőrészlet befizetését
vállalja előre. A vásárlói klubok menedzselése azért nem engedélyhez kötött
pénzügyi tevékenység, mert a szervező cégnek nincs saját tőkéje, az
ügyfelek csakis egymás pénzéből kaphatnak kölcsönt. Tamása Róbert viszont -
állította - semmit sem akart venni, neki gyorshitel kellett. Még 1999
augusztusában meg is nyerte az akkori licitet, és 1 millió forintot kapott
- az általa aláírt szerződés szerint ingatlanvásárlásra. Csakhogy Tamása
2000 tavaszától nem fizette tovább a havi részleteket (addig összesen
félmillió forintot teljesített), mert - mint mondta - olvasta az
újságokban, hogy a vásárlói csoportokat szervező cégek kockázatosak. A CC
bíróságra vitte az ügyet, de nem csupán a Tamása által felvett összeg és az
általa eszközölt befizetések különbözetét, hanem 60 havi elmaradt
részletet, összesen 2,7 millió forintot követel tőle kamatostul. A cég
szerint ugyanis Tamása nem jogszerűen állt el a szerződéstől, ezért
valamennyi hátralévő részletet egyszerre ki kell fizetnie.
Félszáz vásárlói klubos ügyfél nem sodródott ilyen helyzetbe, hanem inkább
maga indított pert a PKKB-n három szervező cég, mégpedig a CC, az RPA
Magyarország Pénzügyi Tanácsadó Kft. (idén márciustól IGO Kft.) és a
Hungary-Home Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ellen, mondván, csak azért
írták alá a „színlelt” szerződést, mert előtte szóban megtévesztették őket.
Ám ezt eddig nem sikerült bizonyítaniuk, a mindössze egyetlen ez év tavaszi
jogerős és féltucatnyi elsőfokú ítélet a vásárlói kluboknak kedvezett. A
bírák álláspontja az, hogy a vásárlói klubok és ügyfeleik közötti
szerződések szabályos, érthetően megfogalmazott megbízási kontraktusok, így
aki önszántából aláírja azokat, annak felelnie kell a következményekért,
azért is, ha félreértett valamit. Érdekes módon az ügyfelek szinte
mindegyike azt hitte, egy hónap alatt hitelhez jut, de eddig nem együtt,
hanem külön-külön pereskedtek, pedig jogászok szerint közösen jobb esélyeik
lennének.
„A vásárlói csoportban való részvétel ugyanolyan módszere a pénzszerzésnek,
mint a banki hitel vagy adott esetben a magánkölcsön. A különbség az, hogy
a kívánt összeget nem azonnal kapja meg az igénylő” - mondta ki erről
Kisbán Tamás, a PKKB bírája egy tavaly decemberi, elsőfokú ítélet
indoklásában. Az eddigi egyetlen, a Fővárosi Bíróság által hozott jogerős
ítéletben pedig három bíró találta úgy: nem törvénytelen, ha a csoportból
menet közben kiszálló tag csak a futamidő végén kapja vissza a befizetett
pénzét kamatmentesen, mert az ilyenkor elszenvedett kamatveszteség a
szervező céget törvényesen megillető bánatpénznek fogható fel. A PKKB -
eddigi ítéletei alapján - azt az érvelést sem fogadta el az ügyfelektől,
hogy a vásárlói klub tisztességtelen szerződést kötött velük, mert a
kontraktus esetleges idő előtti felbontásakor indokolatlan előnyökhöz jut.
Úgy tűnik, a bírák elfogadják a szervezők túlzott óvatosságát klienseikkel
szemben. Mint az egyik elsőfokú ítélet magyarázatában elhangzott: „Ha
valamely csoporttag a reá eső befizetéseket nem teljesíti, veszélyezteti a
csoporttársai érdekeit, mivel a szükségesnél kevesebb pénz halmozható fel.
Így a csoport minden tagját védelemben kell részesíteni a többi
csoporttaggal szemben is.”
Ugyanakkor a csoport tagjait semmi sem védi az ellen, ha a szervező netán
nem a klub céljaira, hanem bármi másra fordítaná az általuk összeadott
pénzt. Az erre gyanakvók az elmúlt két évben országszerte több tucat
feljelentést tettek, de hiába, a rendőrség bűncselekmény hiányára
hivatkozva megtagadta a nyomozást. Egyesek végső kétségbeesésükben a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél panaszkodtak, ám annak nincs
hatóköre a papírforma szerint pénzügyi tevékenységet nem végző szervezők
fölött, s mindeddig a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet is tehetetlennek
bizonyult velük szemben. A vásárlói klubokkal kapcsolatos félreértések
legalább részleges kiküszöbölését szolgálhatta volna az a tavaly ősszel
született kormányrendelet, aminek az év elején kellett volna hatályba
lépnie. Az új előírások az akkori Gazdasági Minisztérium felügyelete alá
helyezték volna a klubszervezőket, előírták volna a számukra, hogyan kell
tájékoztatniuk klienseiket, és kellő tőkeerő, illetve biztonsági tartalék
felmutatására is kötelezték volna őket. Csakhogy a már megjelent rendeletet
visszavonták, és az életbelépését egy évvel elhalasztották, mondván,
sértené egyes vásárlói klubok érdekeit (HVG, 2002. január 12.). A
munkálatokat egyelőre a most illetékes Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium sem gyorsította fel, így a szervező cégek ténykedését továbbra
sem ellenőrzi senki.
GYENIS ÁGNES | http://archivum.hvg.hu/article/200225Penzugyekcikk4034BORTONBBSVEZETOKNEKJovatehe.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jova-tehetetlenek-a-borton-bbs-vezetoknek | HVG | hungarian-news | 2002-06-22 00:00:00 | [
"Bakó Lajos",
"Balla Imre",
"Sági János",
"Serfőző Zsolt",
"Tóth András (BBS)"
] | [
"Biztonságos Befektetések Nemzetközi Szervezete"
] | [] | [
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,057 | FELJELENTÉS NYELVVIZSGAÜGYBEN | HVG 2002/25 06.22. 11. • Hét Nap • hír
FELJELENTÉS NYELVVIZSGAÜGYBEN
Lemondott párttagságáról és debreceni önkormányzati képviselői mandátumáról
Mező Ferenc (Fidesz-MPP), a Debreceni Egyetem oktatója, akinek a neve
összefüggésbe került a napokban kirobbant nyelvvizsgabotránnyal, bár
ártatlannak mondja magát. Rajta kívül több mint két tucat diplomás került a
hatóságok látókörébe, miután a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrség
belső elhárításának feljelentése nyomán indított ügyészségi nyomozás során
felmerült adatok szerint ők is annak a nyíregyházi fiatalembernek a
segítségével jutottak nyelvvizsga-bizonyítványhoz, aki egy társával -
esetenként 40-150 ezer forintért - vállalta, hogy mások helyett vizsgázik.
Az ügyben két rendőr is érintett, az ügyészség e héten dönt az esetleges
vádemelésről - mondta a HVG-nek Halász Ágnes, a megyei főügyészség ügyésze. | http://archivum.hvg.hu/article/200225HetNaphir2440FELJELENTESNYELVVIZSGAUGYBEN.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentes-nyelvvizsgaugyben | HVG | hungarian-news | 2002-06-22 00:00:00 | [
"Mező Ferenc"
] | [
"Rendőrség"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"nyelvvizsga"
] | [] |
|
2,058 | Visszavágó – KORMÁNYHATÁROZATOK FELÜLVIZSGÁLATA | HVG 2002/24 06.15. 105-106. • Gazdaság • cikk
KORMÁNYHATÁROZATOK FELÜLVIZSGÁLATA
Visszavágó
A Medgyessy-kabinet kénytelen lesz az Orbán-kormány több májusi határozatát
lenyelni, a főként állami kezességvállalásokból álló 33-as csomag
kedvezményezettjeinek egy része ugyanis érvényes hitelszerződéssel
rendelkezik.
Az első kormányülésen kapták feladatul a Medgyessy-kormány miniszterei,
hogy tekintsék át az Orbán-kabinet regnálásának utolsó napjaiban gyártott
33 határozat - köztük az összesen mintegy 50 milliárd forintról szóló
kötelezettségvállalások - törvényességét és indokoltságát. Még azon
melegében vissza is vonták egyebek között a Magyar Televízió Rt. 12
milliárd és a Magyar Rádió Rt. 2 milliárd forintos hitelfelvételére vállalt
állami kezességet. Lapzártánkig további 6,9 milliárd forintnyi sportcélú
hitelgarancia sorsa vált kérdésessé. Ám a csomag nagyobb része alighanem
rágósabb, mint első nekifutásra látszott, legalábbis a múlt heti
kabinetülés utáni tájékoztató már úgy szólt, hogy a tárcák vezetőinek azt a
szempontot is figyelembe kell venniük, „nincs-e szó már lezárt, tehát
visszavonni nem javasolt és nem is lehetséges ügyletekről”. Nem kell
viszont foglakozni a 250 millió dollárnyi orosz államadósság 31 százalékos
árfolyamon történő engedményezésével, mivel ezt egy május 24-ei
határozattal maga az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte.
A 33-as csomagban másfél tucat, sporttal kapcsolatos állami
kezességvállalás szerepel, melyek mindegyikéről május 15-én az - akkor már
ügyvezető - Orbán-kormány határozott. Bár nincs jogi akadálya annak, hogy a
határozatokat a Medgyessy-kabinet visszavonja, ám a kedvezményezettek
nagyobb része már érvényes hitelszerződéseket kötött, s e magánjogi
szerződések módosítására nem ad alapot a jogszabályváltozás. Kósa Lajos,
Debrecen fideszes polgármestere múlt szombaton be is jelentette: perre
vinné a dolgot a novemberi felnőtt-tornászvilágbajnokságra készülő
debreceni rendezvényközpont beruházásához szükséges pótlólagos, 600 millió
forintos hitel mögé vállalt állami kezesség megvonása esetén. A hitel
felvételére ugyanis a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. az OTP Bank
Rt.-vel már megkötötte a szerződést. Az eredeti tervekben a 6700 főt
befogadó csarnok építésére 3,5 milliárd forintot szántak, Kósa elmondása
szerint a 600 milliós pótforrást a hatóságok által kért beruházások
indokolták.
Másik kilenc önkormányzat hitelfelvételére is kezességet vállalt az Orbán-
kabinet, s többségük megkötötte már a kölcsönszerződést. A HVG által
megkérdezett önkormányzatok az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) tavaly
decemberi rendeletében szereplő sportcélú beruházások támogatását
igényelték, amire nem kellett pályázni, feltételként csak annyit szabtak,
hogy a sportcsarnok- vagy uszodaberuházás bruttó összege haladja meg a 200
millió forintot. Elképzelhető, hogy szimpla kezességnél többről lett volna
szó, hiszen az összesen több mint 3 milliárd forintos kezességről szóló
határozatok egy részében az áll: az összeg fedezetét támogatásként kell
beállítani a 2003. évi költségvetésbe. A tárca egyébként valóságos
ámokfutásra kényszerítette az önkormányzatokat: Szeghalom polgármesteri
hivatalába például május 10-én, pénteken délután érkezett a fax az ISM-ből,
hogy vasárnap küldje meg a képviselő-testület határozatát a beruházó
projekttársaság létrehozásáról, hétfőn pedig továbbítsa a dokumentumot a
cégbírósági bejegyzési kérelemről. Így a kormányhatározatba
kedvezményezettként a bejegyzés alatt álló szeghalmi Sportcsarnoképítő Kft.
került, amely május 27-én írta alá a 108 milliós keretösszegű
hitelszerződést a Konzumbankkal, jóllehet a 364 millió forintos költséggel
tervezett sportcsarnok már szerkezetkészen állt, s az építkezés első
szakaszára 120 millió forintot ki is fizetett az önkormányzat. Az ötszáz
lelkes Felsőmocsoládon, amely 100 millió forintos kezességet kapott,
viszont még csak a tervek készülnek a település tornaterméről. A sporttárca
új vezetése egyelőre vizsgálja a szerződéseket azzal, hogy ha azok a
jogszabályoknak megfelelően születtek, nem javasolja a kezesség
visszavonását.
Górcső alá vette a minisztérium saját cége, a Sportfolió Kht. által kötött
szerződéseket is. Az ezeket megalapozó kormányhatározatok valójában az ISM
2001- 2002-re megszabott 18-18 milliárdos költségvetési keretén keletkezett
lyukak betömését célozták. Ilyen a stadionbeléptető rendszer visszavétele,
amire a Sportfolió Kht. által a Konzumbanktól felveendő maximum 4 milliárd
forint hitel mögé vállalt készfizető kezességet az Orbán-kormány. A kht
tavalyi közbeszerzési pályázatán az informatikai rendszer kiépítését az
azóta T-Systems Dataware Kft.-re keresztelt Debis IT Services Dataware Kft.
nyerte el 4,8 milliárd forintos ajánlatával. A versenytársak által már
frissiben is vitatott ügyletet (HVG, 2001. október 20.) a minisztérium most
külső szakértők bevonásával vizsgálja. Arra szeretnének például választ
kapni, miképp maradt alul a Siemens Rt. 2,9 milliárdos ajánlatával (a
Magyar Labdarúgóliga egyébként mindössze 1,75 milliárd forintot tervezett a
rendszerre). A 3,05 milliárdos rést a Deutsch Tamás vezette tárca úgy
tervezte betömni, hogy a Sportfolió Kht. eladja a szállítónak - azaz a T-
Systemsnek - a beléptetőrendszer központi egységét, majd hitel segítségével
lényegében visszalízingeli. Bár ez a kormányhatározat szövegéből nem igazán
derül ki, aszerint „a kezesség érvényesítésének valószínűsége csekély,
mivel a kormány a hitel visszafizetésének fedezetét támogatásként a 2003.
évre az állami költségvetésbe betervezi”.
Ugyancsak a kiadások későbbre halasztására szolgál a Magyar Sport Háza
felépítésének tervezett konstrukciója. A 11500 négyzetméteres székház az
egyes sportszövetségek elhelyezésére készülne a Népstadion egyik
életveszélyessé nyilvánított épületének kiváltására. A beruházó magáncégtől
bérelné vissza az épületet a Sportfolió Kht., s részben a szövetségek által
fizetett helyiségbérleti díjakból - amit egyébként a minisztérium
támogatásából fedeznek a szövetségek - törlesztene 15 év alatt. Az Orbán-
kabinet május 15-ei határozatában az aznap bejegyzett - április 29-én
alapított - Magyar Sport Háza (MSH) Rt. által felveendő, legfeljebb 1,6
milliárdos kölcsön mögé vállalt kezességet. Az MSH 100 millió forintos
alaptőkéjéből 1 millió a Sportfolió Kht.-é, 99 millió pedig a BHG-Invest
Ingatlanfejlesztési Kft.-é. Utóbbi cég egyik tulajdonosa a Municipal
Önkormányzati Kárpótlásijegy-befektető Rt., melynek 37,6 százalékos
részvénycsomagja Lovas Tamásé, vezérigazgatója pedig Lovas Péter. A
testvérpár - akiknek egykori közös cége volt az idén január óta
végelszámolás alatt álló Vektor Tanácsadó Rt. - a BHG Híradás-technikai Rt.
megszerzése óta ingatlanfejlesztésben utazik, a BHG-csoport tulajdonában
áll például a fővárosi Hattyúház. Lovas Tamás a HVG-nek úgy nyilatkozott: a
BHG kereste meg fejlesztési tervével az ISM-et még tavaly ősszel, s a
projekt indulásra kész. A hitelszerződést már aláírták, ám megjegyezte: „Ha
a megrendelő eláll a szándékától, akkor ezt egy pénzügyi befektetőnek
tudomásul kell vennie.”
VITÉZ F. IBOLYA | http://archivum.hvg.hu/article/200224Gazdasagcikk4521KORMANYHATAROZATOKFELULVIZSG.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavago-a-kormanyhatarozatok-felulvizsgalata | HVG | hungarian-news | 2002-06-15 00:00:00 | [
"Deutsch Tamás"
] | [
"Debis IT Services Dataware Kft.",
"Sportfólió Kht.",
"Sportminisztérium",
"T-Systems Magyarország Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [
"Stadion-beléptetőkapuk ügye"
] |
|
2,059 | Udvarhely – VEZETŐVÁLTÁS ELŐTT AZ ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY | http://archivum.hvg.hu/article/200226Tarsadalomcikk5203VEZETOVALTASELOTTAZILLYESK.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/udvarhely-a-vezetovaltas-elott-az-illyes-kozalapitvany | HVG | hungarian-news | 2002-06-29 00:00:00 | [] | [
"Illyés Közalapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
||
2,060 | Autópályaper függőben | HVG 2002/24 06.15. 15. • Hét Nap • hír, keretes
Autópályaper függőben
Az Alkotmánybírósághoz fordul, s annak döntéséig felfüggeszti a Fővárosi
Bíróság (FB) azt a közigazgatási pert, amelyet az osztrák tulajdonú Strabag
Építő Kft. indított a Közbeszerzések Tanácsa, illetve az autópálya-beruházó
Nemzeti Autópálya (NA) Rt. ellen. Az FB szerint alkotmányossági aggályokat
vet fel az M7-es autópálya felújításáról és továbbépítéséről -
közbeszerzési pályázat mellőzésével - döntő 1999. májusi kormányhatározat.
A beruházó, az állami Magyar Fejlesztési Bank Rt. tulajdonában álló NA Rt.
pályáztatás nélkül kötött szerződést a 60 milliárd forint értékű munkára a
Vegyépszer Rt. és a Betonút Rt. konzorciumával. Az NA Rt. és a
Közbeszerzési Tanács döntőbizottsága érvelése szerint a beruházó cég
magántársaság, így nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, ami
alól az 1999-es kormányhatározat egyébként is felmentette. A Strabag
szerint a jogalkotásról szóló 1987. évi törvény alapján kormányhatározat
nem utasíthat magáncéget állami feladatra, ez esetben a sztrádaberuházásra,
ráadásul ugyanaz a kormányhatározat az építkezéshez szükséges források egy
részét a büdzséből ígéri, a hitelhez pedig az állam kezességet vállal. A
Strabag egy másik perben annak kimondását kérte, hogy az NA Rt. és az
autópálya-építő konzorcium által ez év elején kötött, összesen 170 milliárd
forint értékű megállapodások - például a Miskolcra vezető M30-as és az M70-
es autóút megépítése - színlelt szerződések, ezért azokat semmisítse meg az
FB. | http://archivum.hvg.hu/article/200224HetNaphir2677Autopalyaperfuggoben.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/autopalyaper-fuggoben | HVG | hungarian-news | 2002-06-15 00:00:00 | [] | [
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Nemzeti Autópálya Rt.",
"Vegyépszer Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
2,061 | TERROR HÁZA-ÜGY | http://archivum.hvg.hu/article/200223HetNaphir1355TERRORHAZAUGY.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terror-haza-ugy | HVG | hungarian-news | 2002-06-08 00:00:00 | [] | [
"Őrváros Közalapítvány",
"Terror Háza Múzeum"
] | [] | [
"támogatás"
] | [] |
||
2,062 | Vesztegzár – ELÍTÉLTÉK SZÉKELY ZOLTÁNT | HVG 2002/22 06.01. 104-106. • Társadalom • cikk
ELÍTÉLTÉK SZÉKELY ZOLTÁNT
Vesztegzár
Hatéves börtönbüntetéssel sújtotta a vesztegetéssel vádolt honatyát,
Székely Zoltánt, az előző parlamenti ciklus kisgazda, majd független
országgyűlési képviselőjét az elhíresült „dokumentumügyben” hétfőn a
Fővárosi Bíróság, amely egyben rámutatott a nyomozás „rendkívüli
felelőtlenségére” is.
„Években nem kifejezhető” kárt okozott a társadalomnak Székely Zoltán, aki
a „választók bizalmából került a törvényhozásba, s e bizalommal visszaélve”
saját zsebre dolgozott - egyebek mellett így indokolta Varga Zoltán, a
Fővárosi Bíróság (FB) tanácsvezető bírája, miért szabott ki viszonylag
súlyos, hat év letöltendő szabadságvesztést a kétrendbeli, hivatalos
személy által elkövetett vesztegetéssel vádolt volt országgyűlési
képviselőre. Varga - aki emlékeztetett a Székely-ügy precedens voltára -
elismerte, hogy hasonló súlyú büntetés nem ritka emberölési ügyekben sem,
ám feloldani vélte ezt az ellentmondást azzal, hogy míg a gyilkosságoknak
egyetlen sértettjük van, Székely „az egész társadalmat károsította meg”. A
magát továbbra is koncepciós per áldozatának mondó exhonatya esetében
egyetlen mentő körülményt talált az FB: a vádlott megromlott egészségi
állapotát, amely azonban nem akadályozta meg a törvényszéket, hogy a
jogerős döntésig fenntartsa Székely előzetes letartóztatását.
Immár bizonyos ugyanakkor: a rendőri-ügyészi fiaskók listáját gazdagítja
Székely Zoltán 2000. októberi „tetten érése”, aminek során - az akkori
hivatalos bejelentés szerint - a fővárosi Gellért Szálló parkolójában
őrizetbe vették a képviselőt (HVG, 2000. október 21.), miután átvett egy 20
millió forintot tartalmazó aktatáskát. A nyomozó hatóságok által a
helyszínen készített hang- és képfelvételek részben lényegtelen eseményeket
- így például a „csalipénzt” számoló Nerpel Zsolt ügyészt, illetve a
parkolóban Balla Dániel tanúval sétáló vádlottat - rögzítettek, részben
technikai értelemben használhatatlanok, így nem bizonyítanak semmit. Ezt
Varga bíró is elismerte, hozzátéve: a rendőrség és a Központi Ügyészségi
Nyomozóhivatal (KÜNYH) emberei „rendkívül felelőtlenül” jártak el. Mindez
azonban a FB szerint nem akadályozza a bűnösség megállapítását, miután a
vesztegetés már korábban - egy 2000 augusztusában, a Kútvölgyi Kórház
előcsarnokában lezajlott megbeszélésen - megtörtént, amikor a vádlott
közölte a szigethalmi csatornaberuházást közbeszerzési pályázaton elnyert
Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. (PVCSV) ügyvezetőjével, Balla
Dániellel: vagy vegye be alvállalkozónak a Penta Általános Építőipari Kft.-
t (PÁÉ), vagy fizessen 30 millió forintot (ezt alkudta le később Balla 20
millióra), ellenkező esetben a több országgyűlési bizottságban is dolgozó
Székely „mindent elkövet majd”, hogy a PVCSV Kft.-t tönkretegye.
Az FB elfogadta Balla vallomását. A koronatanú szavahihetőségét nem ingatta
meg, hogy a PVCSV Kft.-nél - éppen Székely feljelentése alapján - a
politikus elleni büntetőeljárás kezdetekor vizsgálódott a Pest Megyei
Rendőr-főkapitányság, azt kutatva, ki helyezett el a Csepel-sziget
ivóvízbázisának közelébe veszélyes hulladékot. Ezt a nyomozást
bűncselekmény hiányában a napokban szüntették meg, Székely szerint nem
véletlenül; mint az utolsó szó jogán kifejtette, szerinte Balla vádalkut
kötött, s emiatt vallott ellene. Az FB ugyanakkor úgy látta, a tanú végig
következetesen számolt be a történtekről, s szavait alátámasztotta az
életszerűség is, vagyis az, hogy a „dokumentum” kifejezésnek pénzt kellett
jelentenie, hiszen „a dokumentációkkal” összefüggésben gyakran
százalékokat, áfavonzatot is emlegettek, ami - szemben Székely állításával
- aligha képzelhető el valóságos okiratok esetében. Terhelőnek ítélte a
bíróság Nagy Gábornak, a PÁÉ Kft. tulajdonos-ügyvezetőjének és a Balla és
Székely között közvetítő Buda Györgynek, a szigethalmi önkormányzat
tanácsadó cége, a Cetaso Kft. képviselőjének vallomásait, noha - különösen
utóbbi esetében - az általuk előadottakban számos ellentmondás akadt.
Ezeket Varga bíró úgy magyarázta: mivel korrupciós ügyben hallgatták meg
őket, „kellemetlen helyzetben voltak”, s nem akarták magukat is bűnösként
beállítani, inkább „ködösítettek”.
Egyetlen tanú, a Lehóczky István emődi polgármester által elmondottakon
alapul a „súlyosabb” vádpont: bár a tanú és a vádlott rögzített
telefonbeszélgetésében a vesztegetésről nem esik szó, az FB elfogadta, hogy
Székely - aki ekkor az Országgyűlés környezetvédelmi alap célelőirányzat
(kac) albizottságának tagja volt - egy budapesti presszóban azt közölte a
polgármesterrel, kéri az emődi csatornaberuházás kac-támogatásának 30
százalékát, 139 millió forintot, s bízza meg alvállalkozóként a Csőszer Rt.-
t. „Miért is kellene több tanú?” - tette fel a kérdést Varga bíró, aki
szerint Lehóczky szavahihető, az általa előadottak összecsengenek a
szigethalmi üggyel, amelyben szintén felmerült a Csőszer Rt. neve (utóbbi
cég vezérigazgatóját, Pelles Györgyöt tanúként hallgatták ki). Székely
ezzel szemben állította, bizonyítékai vannak arra, hogy az MDF-es Lehóczky
összebeszélt párttársával, a szintén kac-albizottsági tag Font Sándorral,
Szalay Ferenc (Fidesz-MPP) szolnoki polgármesterrel és Boross Péter volt
kormányfővel az ő „kinyírására”, mivel ellenőrzései zavarták a „zavarosban
halászást”. A Székely-ügy nyilvánvaló politikuma aligha befolyásolta
ugyanakkor Varga bírót, aki - bár a tettenérés után, nagy vihart kavarva
zárta ki soraiból Székelyt a kisgazda frakció - az ítélethirdetést
megelőzően tudakolta: jól emlékezik-e, hogy a vádlott a történtek idején
független képviselő volt.
„Kétféleképpen gázolhat el valakit a metró: ha megbotlik, vagy ha alálökik.
Velem ez utóbbi történt” - fejtegette a bíróság előtt Székely, aki,
hasonlóan ügyvédjéhez, Futó Barnabáshoz, kitart amellett, az ellene
felhozott bizonyítékokat jogellenesen szerezték be, esetenként „kreálták”.
Érvelésük szerint a rendőrök már jóval azelőtt lehallgatták Székely
telefonját, megbeszéléseit, hogy az Országgyűlés döntött volna a képviselő
mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bíróság szerint azonban ezek nem
Székely elleni nyomozati cselekmények voltak, hiszen az ügynek még nem volt
gyanúsítottja, ellenkezőleg, a kutakodás során arra kerestek - a bíró
szerint jogszerűen - adatokat, elegendőek-e a bizonyítékok arra, hogy a
képviselőt „kikérjék” a T. Háztól. Futó a HVG-nek nyilatkozva úgy érvelt,
rendőrök ebben az esetben sem járhatnak el egy képviselővel szemben; bármi
jutott is a tudomásukra, az ügyet nyomban át kellett volna adniuk a KÜNYH-
nak. Az FB álláspontja szerint viszont a rendőrök nem nyomoztak, csupán
„technikai segítséget nyújtottak” Balla Dánielnek a történtek rögzítéséhez,
ami - tekintettel az ügy súlyára - helyes döntés volt. A felmentésért
fellebbező Székely - mint a HVG-nek kifejtette - úgy véli: az FB „felsőbb
parancsra” ítélkezett, s értetlenkedését fejezte ki, hogy rács mögött kell
maradnia, „miközben Várhegyi Attila szabadon mászkál”.
„Senkit nem ért kár: Lehóczky egyetlen fillért sem utalt, Balla táskáját
nem vettem át” - hozakodott elő még a bíróság előtt további érvekkel
Székely, mint utóbb kiderült, hiába. Az FB - túl azon, hogy a büntető
törvénykönyvvel összhangban már a megegyezést is befejezett deliktumként
értékelte - elfogadta a „tettenérés” két rendőr tanújának vallomását, amely
szerint a vádlott, miután Balla kiszállt az autóból, benne hagyva a táskát,
ki akart hajtani a parkolóból (Székely ezt tagadta, szerinte a jármű állt,
a motor csak a klímaberendezés miatt üzemelt, ő maga pedig, csapdát sejtve,
a rendőrségre kívánt indulni).
A bíróságot nem érdekelte, hogy Székely magának gyűjtött-e pénzt, vagy -
mint vádbeszédében Somodi János ügyész jelezte, erre is utalnak jelek - az
FKGP-nek, esetleg a Ferencvárosi Torna Clubnak. Nem vetődött fel a Székely
által „preferált” cégek, a Csőszer Rt. és a PÁÉ Kft. vezetőinek esetleges
felelőssége sem, s a bíróság felmentette a másodrendű vádlott Földvári
Zsoltot, Székely befolyással üzérkedéssel terhelt szakértőjét (az elítélt
két másik munkatársa, Kézsmárki Ferenc és Rózsa Gyula esetében az eljárás
már a nyomozati szakban megszűnt). Földvári esete sem válik az ügyészség
dicsőségére: az FB szerint a vádlott „helytelenül járt el”, amikor
kellemetlenségeket helyezett kilátásba Forró község polgármesterének arra
az esetre, ha a település szennyvízberuházása során nem kap megbízást a
Wavin-Pemü Kft., tette azonban - a bíró szerint - nem befolyással
üzérkedés, hanem zsarolás lehet.
RÁDI ANTÓNIA | http://archivum.hvg.hu/article/200222Tarsadalomcikk3829ELITELTEKSZEKELYZOLTANTVes.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegzar-a-eliteltek-szekely-zoltant | HVG | hungarian-news | 2002-06-01 00:00:00 | [
"Balla Dániel",
"Buda György",
"Földvári Zsolt",
"Pelles György",
"Székely Zoltán"
] | [
"Csőszer Rt.",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)",
"Penta Általános Építőipari Kft.",
"Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft.",
"Wavin-Pemü Kft."
] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"zsarolás"
] | [] |
|
2,063 | GLOBEX-PER | http://archivum.hvg.hu/article/200223HetNaphir725GLOBEXPER.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/globex-per | HVG | hungarian-news | 2002-06-08 00:00:00 | [
"Kovács Mihály (Agrobank)",
"Vajda László",
"Vellai Györgyi"
] | [
"Globex Holding"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás"
] | [] |
||
2,064 | Átigazolás – A MILLENÁRIS KHT. MILLIÁRDJAI | HVG 2002/22 06.01. 124-125. • Gazdaság • cikk
A MILLENÁRIS KHT. MILLIÁRDJAI
Átigazolás
Az Országimázs Központ egyik munkatársát nevezte ki búcsúzóul a kancellária
a Millenáris Kht. élére. Meg nem erősített hírek szerint egyúttal 2
milliárd forintot átcsoportosítottak a kht-hoz, amelynek 5 milliárd forint
elköltéséről kell hamarosan számot adnia.
„Nem fogunk habozni, ha büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó
dokumentumokra bukkanunk” - jelezte a HVG kérdésére Gál J. Zoltán, az új
kabinet szóvivője a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) távozó, illetve hivatalba
lépő vezetői között lapzártakor folyó átadás-átvételi procedúra kapcsán. A
csomagban olyan izgalmas tételek szerepelnek, mint az elmúlt ciklusban több
mint 10 milliárd forint közpénzt elköltő, a MEH főosztályaként működött
Országimázs Központ (OK), illetve az ennek szakmai felügyelete alá rendelt
Millenáris Programiroda Kulturális Kht. (MPK), amely a fővárosi Ganz-park
területén működő Álmok álmodói - Világraszóló magyarok millenniumi
kiállítás menedzselésére alakult. Egy büntetőügy mindenesetre már folyik:
az Országos Rendőr-főkapitányság nyomoz az imázspénzek költésére
szakosodott Happy End Kft. (HE) szerződéseivel kapcsolatosan (lásd
Nyomozás: OK című írásunkat).
A MEH a nyomozás elrendelését közvetlenül megelőzően igyekezett elvarrni a
szálakat: az OK felmondta az idei, 4,3 milliárd forintnyi
országimázspénzekre szóló szerződéseket a HE-vel és az Ezüsthajó Kft.-vel,
s - beelőzve az OK megszüntetését szorgalmazó MSZP-SZDSZ-t - Borókai Gábor
kommunikációért felelős volt politikai államtitkár a múlt héten közös
megegyezéssel megszüntette az imázsközpont négy főállású tisztviselőjének
munkaviszonyát, miként a szerződéses munkatársakét is (a megszüntetésre
ítélt OK helyén lesz majd Orbán Viktor volt miniszterelnök irodája és
kétfős titkársága).
Az OK menesztett munkatársai közül Nagy Bernadettet - az állami ünnepségek
eddigi felelősét - azonban átültették az MPK ügyvezetői székébe, ahonnan
nagy hirtelen, de a hivatalos verzió szerint közös megegyezéssel távozott
május 18-án Berkecz Mária. A két évvel ezelőtt öt évre kinevezett ügyvezető
elzárkózott a HVG kérdéseitől, mindazonáltal cáfolta, hogy fájdalomdíjként
ötévi - egyes hírek szerint 60 millió forint - végkielégítést kapna.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője ugyancsak sajtóhírekre hivatkozva
múlt pénteki sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy az új vezető mellé 2
milliárd forint hozományhoz jutott az MPK, más források szerint egyenesen
az OK-tól csoportosították át az összeget. Borókai Gábor azonban a HVG-nek
cáfolta, hogy bármiféle tőkejuttatásban részesült volna az MPK.
Ám enélkül is legalább 5 milliárd forint elköltéséről kell most számot
adnia a kht-nak, amelyet 2000 januárjában 100 millió forinttal alapított a
MEH nevében Stumpf István - Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter
egyetértésével. A kht-s csapat felügyelőbizottságába (fb) bekerült Gajda
Tibor, aki az Inforádió résztulajdonában álló Infostart Rt. igazgatósági
(it) tagja, s 2000-ben néhány hónapig az állami tulajdonú Regionális
Fejlesztési Holding Rt. it-jében szerepelt, valamint Pőcze Ferenc, aki 2000-
ben megjárta a Mokép Rt. fb-jét. A harmadik fb-tag, Dávid Béla azzal került
idén márciusban a figyelem középpontjába, hogy EN-Coop Mérnöki Kkt.-ja az
állami felügyelet alatt működő ITD Hungary által szervezett befektetők és
az önkormányzatok közé ékelődve külső szakértőként sikerdíjat szedett. A
2000. májusi mérlegadatok szerint a kht-nek 480 millió forint alapítói
támogatás jutott, a Közbeszerzési Értesítőben közöltek alapján pedig tavaly
3,4 milliárd forint megrendelést adott a társaság, ezenfelül 1964 darab
„kisebb” beszerzés éves összértéke meghaladta a 630 milliót, az idén pedig
egy közel 1 milliárdos megrendelésről tudni.
Az MPK-s közbeszerzésekből a legnagyobbat a Millenáris Produkció Kulturális
Szolgáltató Rt. (MPKSZ) „szakította”. A világraszóló kiállítás
tematikájának kidolgozására, megvalósítására és működtetésére 2001. január
24-én - két héttel az rt bejegyzése előtt - kiírt tenderen 2 milliárd
forintos megrendelést nyert el. Az MPKSZ-nek az idén is jutott zsíros
megrendelés: egy idén május 31-éig szóló szerződés alapján 85 forint híján
1 milliárdos megbízást kapott a kiállítás működtetésére és a hozzá
kapcsolódó rendezvények szervezésére. Ebből azonban már kimaradt a
cégalapító többségi tulajdonos, a Motty Orian érdekeltségébe tartozó
delaware-i Titanium Investments Inc. (HVG, 2002. április 19.), helyébe
ugyanis a Nábob Lízing Kft. lépett. Az előző évben a rendezvényszervezésre
még külön tendert hirdetett a kht. Akkor az 1,4 milliárd forintos, 15
százalékos jutalékkal kecsegtető megrendelést a Pentaton Kft. nyerte el,
amelynek tulajdonosa feleségével együtt Kolosi Tamás ismert szociológus, a
polgári kormányhoz közel állónak tartott Tárki Társadalomkutatási Rt.
elnöke és kisrészvényese (HVG, 2002. április 19.).
Az MPKSZ Rt. vezérigazgatója, Klacsman Péter nem reagált a HVG
megkeresésére, így változatlanul homályban marad a kiállításnál igénybe
vett alvállalkozói kör, a cég tavalyi eredménye, illetve a kulturális
produkcióknál alkalmazott stáb összetétele. A társaság tisztségviselői
körében mindenesetre nem lelhető fel a kultúrával kapcsolatba hozható
személy, a háromtagú fb-t viszont két régi húsipari motoros is erősíti:
Szentes Vidor és Kárpáti Tamás, akik 1993-1996 között a Vasi Húsipari Rt.
fb-jében, illetve it-jében is együtt szerepeltek. Kárpáti a Zöld Gyula
nevével fémjelzett Fázis-birodalom egykori érdekeltségeiben is felbukkant,
1996-1997-ben megjárta a Solami Rt., 1998-1999-ben pedig a Zöld
elnökletével működő Tolnahús Rt. it-jét.
A jelek szerint a 2002 végéig nyitva tartó kiállítás kedvéért létrehozott
MPKSZ kisebbségi tulajdonosa sem kevésbé figyelemre méltó társaság: a
Közgép Rt., amelynek tulajdonosi köre a Fidesz-közelinek tartott Axon-
csoporthoz köthető. A Közgép - mint Sal László vezérigazgató a HVG-nek
állította - semmiben nem vett részt a kiállításhoz kapcsolódóan, még az
építkezésekben sem, ott ugyanis alulmaradt az árajánlatok versenyében.
Ebben még Wermer András - aki 1998-1999 között a Közgép fb-tagja volt - sem
tudott segíteni. A cég beszállása az MPKSZ-be a tulajdonosi kör személyes
kapcsolataira vezethető vissza, a befektetés az amúgy is elhanyagolható, 5
millió forintos tőkerész befizetését jelentette.
Az eredeti tervek szerint a kiállítás idén december végéig tart nyitva, de
működtetésére és a rendezvényekre csak május 31-éig szólt a szerződés. Az
MPKSZ a cégbírósági adatok szerint nem is tervezett sokkal messzebbre:
decemberi közgyűlésén az fb megbízatását idén június 30-áig hosszabbította
meg, tevékenységi körét pedig raktározással és ingatlanhasznosítással
bővítette. A kht-ban ugyanakkor teljes a káosz: Berkecz Mária utódának
kinevezéséről hivatalos értesítést hétfőig nem láttak a társaságnál, de
magát Nagy Bernadettet is csak futólag. A számos alvállalkozónak esedékes
kifizetéseket nincs ki aláírja, igaz, pénz sincs a kiállítás további
működtetésére.
VITÉZ F. IBOLYA
HVG 2002/22 06.01. 125. • Gazdaság • cikk, keretes
Nyomozás: OK
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni
Igazgatósága (SZBEI) hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt el a múlt hét
végén az Országimázs Központ (OK) és az állami megrendelései révén hírnevet
szerzett Happy End Kft. (HE) szerződései ügyében. Az eljárás - amelyben az
ORFK összevonta a Juhász Ferenc és Keller László MSZP-s képviselők
egymástól függetlenül tett fel- és bejelentései alapján indult
vizsgálatokat - egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik, de a nyomozás
nevük elhallgatását kérő ismerői szerint az ügy kényesen érintheti Tóth
István Zoltán OK-vezetőt, s az sem zárható ki, hogy a milliárdos
szerződések fő kedvezményezettjei, a HE Kft., illetve a hasonló érdekkörbe
tartozó Ezüsthajó Kft. vezetőire orgazdaság gyanúja terelődik. Az SZBEI -
amelyhez az ügy „kiemelt súlya” (a szerződések volumene és az esetlegesen
érintett közszereplők) miatt került az eljárás - az országképformálásra, az
állami ünnepségekre juttatott pénzek sorsát, valamint A hídember és a Bánk
bán című filmprodukciók gazdasági hátterét vizsgálja. Köztük azt, hogy a HE
alapítói - így a Fidesz-MPP és a kormányzat marketingeseként ismertté vált
Wermer András - baráti-rokoni körének érdekeltségébe tartozó magáncégeket
is gazdagítottak-e az állami megrendelések (HVG, 2002. április 19.).
Elképzelhető, hogy tovább oszlik a homály imázsügyben: a Legfelsőbb Bíróság
vélhetően június elején hoz ítéletet abban a perben, amelyet Keller
indított azért, hogy betekinthessen az OK szerződéseibe. A dokumentumok egy
részét - a HE Kft.-vel kötött megállapodásokat - a Legfőbb Ügyészség (LÜ)
polgári jogi szakértői hónapok óta vizsgálják, és mint a LÜ-n megtudtuk, ha
jogsértésre bukkannak, az ezt alátámasztó iratokat megküldik az ORFK-nak. | http://archivum.hvg.hu/article/200222Gazdasagcikk3665AMILLENARISKHTMILLIARDJAIAti.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atigazolas-a-a-millenaris-kht-milliardjai | HVG | hungarian-news | 2002-06-01 00:00:00 | [
"Berkecz Mária",
"Dávid Béla",
"Gajda Tibor",
"Kárpáti Tamás",
"Klacsman Péter György",
"Kolosi Tamás",
"Nagy Bernadett",
"Orian Motty",
"Pőcze Ferenc",
"Sal László",
"Szentes Vidor",
"Wermer András"
] | [
"Axon",
"En-Coop Mérnöki Kkt.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Happy End Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Millenáris Kht.",
"Millenáris Produkció Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Nábob Lízing Kft.",
"Országimázs Központ",
"Pentaton Művész- és Koncertügynökség Kft.",
"Titanium Investments Inc."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sikerdíj",
"gazdálkodás"
] | [
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
|
2,065 | Aktív keresők – ÖSSZTŰZBEN AZ ORSZÁGIMÁZS-SZERZŐDÉSEK | HVG 2002/23 06.08. 81-84. • Társadalom • cikk
ÖSSZTŰZBEN AZ ORSZÁGIMÁZS-SZERZŐDÉSEK
Aktív keresők
Hűtlen kezelés nyomait kutató rendőrök lepték el a napokban az állami
megrendelései révén elhíresült Happy End Kft. és Ezüsthajó Kft., illetve a
megrendelő Országimázs Központ irodáit, miközben a legfőbb ügyész is
kimondta, törvényellenesek az imázsközpont szerződései.
Nyolc-tíz számítógépet, félezer nagyalakú dossziéra való iratot foglaltak
le az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni
igazgatóságának nyomozói a Happy End Kft. (HE) fővárosi Ervin utcai
székhelyén a múlt hét végén tartott házkutatás során. Az iratok nemcsak a
HE Kft.-től, hanem a szintén „országimázsügyben” elhíresült, más székhelyre
bejegyzett, de a HE-vel azonos II. kerületi épületben található Ezüsthajó
Produkció Kft.-től is származnak. A hűtlen kezelés gyanújával nyomozó ORFK
(HVG, 2002. április 1.) iratbegyűjtő emberei hétfőn kivonultak az
Országimázs Központnak (OK) a Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) lévő
irodájába is, s a HVG értesülései szerint Pest megyében felkerestek egy
közelebbről meg nem határozott „MEH-irattárat”.
A rendőri akciók minden helyszínen órákat vettek igénybe, az irodákban
dolgozók - a cégvezetők nem voltak jelen - „készségesen együttműködtek”. Az
iratokat és a gépeket úgynevezett lefoglalással vitték el, vagyis az ORFK-
soknak nem volt bírói végzésük, s így az akció nem nevezhető hivatalos
házkutatásnak. A MEH-beli vizsgálódás különösen nem, oda ugyanis korábban
már „lestoppolt” dokumentumokért mentek. Az iratokat néhány hétig tartó
munkával a nyomozók rendszerezik, majd a kiválasztott dokumentumok
könyvszakértőhöz kerülnek, a nyomozók elképzelései szerint így hónapok is
eltelhetnek, amíg meg tudják mondani a gyanított bűncselekménnyel okozott
kár mértékét, amelyet jelenleg „több milliárd forintos nagyságrendűre”
taksálnak. Szintén a szakértői vélemények kézhezvétele és értékelése után
döntenek arról, kit hallgassanak ki gyanúsítottként, illetve felmerülhet-e
más bűncselekmény gyanúja is. „Jelenleg a móri mészárlás felderítése élvez
prioritást, minden más ügy, így az imázsnyomozás is másodlagos” - indokolta
a viszonylag hosszúra tervezett tényfeltárást az eljárás egyik ismerője,
hozzátéve: a gazdasági bűnügyek vizsgálata soha nem egy-két napos
rutinfeladat.
A hűtlen kezelés gyanúja nem csupán Tóth István Zoltán egykori OK-vezetőt,
hanem - a Szabadi Béla volt földművelésügyi politikai államtitkár ellen a
tárcához tartozó agrárcégeknél feltárt, reklámszerződésekkel kapcsolatos
vád (HVG, 2002. február 9.) analógiájára - esetleg Stumpf István volt
kancelláriaminisztert is érintheti. Nevük elhallgatását kérő rendőri
források ugyanakkor emlékeztetnek a látszólag hasonló két ügy különbségeire
is: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alapító-tulajdonosa
is volt az agrárcégeknek, míg a MEH „csak” felügyelte az OK-t. Arról nem is
beszélve, hogy Stumpf miniszter soha nem gyakorolt olyan látványos „kézi
vezérlést”, ahogyan azt Szabadi a vád szerint tette. Stumpf ellen szól
ugyanakkor, hogy a vitatott szerződések jelentős részét - például a
kormányzati kommunikációról, illetve a Magyarország arculatformálásáról
szóló megállapodásokat - nem az OK, hanem a MEH kötötte a HE Kft.-vel.
Akárhogyan is, Stumpf a hét végén fontosnak látta magyarázkodni. Az MTI-nek
adott nyilatkozata szerint a vizsgálatoknak ki kellene terjedniük arra az
1996-os, 6 milliárd forint értékű szerződésre is, amelyet Medgyessy Péter
jelenlegi miniszterelnök, akkori pénzügyminiszter kötött egy nemzetközi
kommunikációs céggel az államkincstárjegyek népszerűsítésére, az szolgált
ugyanis az OK-féle megállapodások mintájául. Az érintett reklámcégnél, az
Ogilvy and Mather Budapest Rt.-nél (OMB) a HVG-nek elmondták: még a
közbeszerzési törvény (kbt) megszületése előtt, 1991-ben kezdték az
állampapír-reklámozást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából, amely több
vállalkozással tárgyalt, mielőtt megbízta volna az OMB-t. 1994-től kezdve
az állampapír-kibocsátást az Állami Értékpapír-kibocsátást Szervező Iroda,
1995-től pedig az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) felügyelte, amely
elfogadta az MNB referenciáját és támogatását, s folytatta a szerződést. A
kbt hatálybalépése után, 1996 elején az ÁKK nyílt pályázatot írt ki az
állampapír-kommunikációra, amelyet az OMB Rt. nyert meg. Egy évvel később
az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ÁKK ellenőrzésekor megvizsgálta a
hirdetéseket is, s nem tárt fel rendellenességet. Stumpf és Orbán Viktor
tévednek az összegekkel kapcsolatban is, állítják az OMB Rt.-nél, közlésük
szerint az ÁKK kommunikációs kerete a szerződés tartama alatt, 1997-1999-
ben - áfa nélkül számolva - 2,6 milliárd forint volt.
Közben elmarasztalta az OK-t a Legfőbb Ügyészség (LÜ), Polt Péter legfőbb
ügyész több mint hét hónap után, május végén válaszolt Keller László (MSZP)
országgyűlési képviselő kérdésére, amely - az ÁSZ tavalyi ellenőrzésének
megállapítására alapozva (HVG, 2001. augusztus 8.) - azt firtatta, mi lesz
a sorsuk a törvénytelen imázsszerződéseknek. Bár Varga Zs. András, a
legfőbb ügyész polgári ügyekben illetékes helyettese hétfői
sajtóértekezletén azt hozta fel a hosszadalmas ügyintézés egyik indokául,
hogy alaposan fel kívánták tárni a történtek hátterét, az LÜ nemigen jutott
messzebb az ÁSZ-nál. A szerződések Polt szerint is a kbt megkerülésével
köttettek, ám az orvoslásra az ügyészségnek nincsen módja. A szerződések
semmisségét a bíróság kimondhatja ugyan, az eredeti állapot helyreállítása
azonban - az LÜ szerint - részben teljesített szolgáltatások esetében nem
lehetséges. Keller ezzel nem ért egyet. A politikus a HVG-nek elmondta:
szerinte módot kell találni arra, hogy a jogellenesen elszivárgott
milliárdokat az államkincstár visszakapja. Varga Zs. azt hangsúlyozta, az
LÜ a kutakodáskor nem talált bűncselekményre utaló adatokat, de erre
vonatkozó kérése Keller képviselőnek sem volt. Az ügyészségi paksamétát
mindenesetre megküldik az ORFK-nak.
A rendőrségen eközben vizsgálják, vajon volt-e jogellenes haszonélvezője az
országimázs-szerződéseknek. Haszonra tehetett szert például a HE-hez
köthető céghálóhoz több ponton kapcsolódó Wermer András és családja (HVG,
2001. április 14.). A kapcsolatok s az esetleges családi haszon egyik
„leágazását” a HVG értesülései szerint lapzártánk után vizsgálja a Magyar
Televízió Rt. (MTV) új összetételű kuratóriumi elnöksége, amely a háttérből
Wermer által irányított reklámszervező In Media Kft. (HVG, 2002. április
19.) szerződését tekinti át, s fel kívánja szólítani az MTV vezetését,
vonja vissza a hirdetésszervezésre nemrégiben kiírt új pályázatát.
Lapzártánkkor még homály fedte az In Media Kft. jutalékának pontos
mértékét, a HVG információi szerint egy 2000 decemberében, még Szabó László
Zsolt tévéelnöksége idején keltezett szerződéstervezetben az áll, a cég a
hirdetési bevétel 12-14 százalékát kapná, s 1 milliárd forint feletti
reklámbevétel esetén további közel 10 százalékot költhetnek az általuk
kiválasztott MTV-műsorok promóciójára. Ha bebizonyosodik a gyanú, hogy a
Wermer által befolyásolt OK MTV-s hirdetéseinek ára a Wermer által
irányított In Media Kft.-hez került, az OK-féle nyomozás kapcsolódhat az
MTV gazdálkodása ügyében folyó büntetőeljáráshoz (HVG, 2001. május 26.).
Ehhez társul a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak a közeljövőben induló OK-
vizsgálata, amelyre első ülésén tett indítványt a Medgyessy-kormány.
RÁDI ANTÓNIA
HVG 2002/23 06.08. 83. • Társadalom • cikk, keretes
Záros határidő
A Millenáris Park körül kialakult céghálót, az építkezésre, majd a Világok
világa - Világraszóló magyarok kiállításra együttesen költött mintegy 15
milliárd forint állami pénznek a Millenáris Programiroda Kht.-ra (MP) eső
része elköltését kell megvizsgálnia a társaság új ügyvezetőjének, Mizsei
Zsuzsannának, akit Kiss Elemér kancelláriaminiszter lapzártánk után kér fel
a posztra. Mizsei a megbízatás kedvéért lemond a KDNP országos
választmányának elnöki tisztéről.
Ezzel elhárul a „technikai ok”, ami miatt hétfőn már ki sem nyitott a
kiállítás. A május 18-án menesztett ügyvezető, Berkecz Mária helyére - a
korábbi hírekkel szemben - a Stumpf vezette kancellária már nem nevezett ki
utódot, aki a kiállítás üzemeltetésére a Millenáris Produkció Rt.-vel május
31-én lejárt szerződés helyett másikat köthetett volna (HVG, 2002. június
1.). Gál J. Zoltán kormányszóvivő a HVG kérdésére közölte: a Medgyessy-
kabinet elkötelezett a kiállítás mellett, s megteremti a nyitva tartás
forrásait. Berkecz egyébként 32 millió forintos végkielégítéssel távozott a
kht-tól, aminek jogszerűségét most munkajogász vizsgálja a kancellárián.
Az új ügyvezető dönt majd arról, hogy az MP-nél majdan feltárandó tények
alapján - ha az indokolt - az adóhivatalhoz, a Kormányzati Ellenőrzési
Hivatalhoz vagy esetleg a rendőrséghez fordul-e. A Magyar Hírlap által
megszellőztetett dokumentumok szerint informálisan Wermer András - Orbán
Viktor nem hivatalos tanácsadója - vezényelte a világraszóló kiállítás,
illetve az ahhoz kapcsolódó építkezések menetét. Az építmény egyébként a
tervezett 3,2 milliárd forint helyett végül 7 milliárd forintos költséggel
készült el.
Az MP-nek az idén hitellel kellett megtoldania forrásait: egy márciusi
kormányhatározattal az Orbán-kabinet készfizető kezességet vállalt az MP
másfél milliárdos, „likviditásának megvalósításához kapcsolódó”
hitelfelvételéhez. Május 22-én aztán egy újabb határozat már arról szólt,
hogy az összeg visszafizetését a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériumának Hungarofest Kht.-ja vállalja át, s ennek fedezetét - már
az új kormány miniszterei - a 2003-as költségvetésnek a kultusztárca
fejezetébe tervezzék be. A Medgyessy-kabinet ezt a tételt is megvizsgálja
abban a 33-as csomagban, amely elődje májusi kötelezettségvállalásait
tartalmazza, és a jövő héten dönt az indokolatlannak tartott döntések
visszavonásáról. | http://archivum.hvg.hu/article/200223Tarsadalomcikk5264OSSZTUZBENAZORSZAGIMAZSSZE.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aktiv-keresok-a-ossztuzben-az-orszagimazs-szerzodesek | HVG | hungarian-news | 2002-06-08 00:00:00 | [
"Berkecz Mária",
"Stumpf István",
"Szabadi Béla",
"Szabó László Zsolt",
"Tóth István Zoltán",
"Wermer András"
] | [
"Ezüsthajó Kft.",
"Fidesz",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)",
"Happy End Kft.",
"In Media Kft.",
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"Millenáris Kht.",
"Millenáris Produkció Rt.",
"Ogilvy & Mather Rt.",
"Országimázs Központ"
] | [] | [
"hűtlen kezelés"
] | [
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
|
2,066 | Szilvásy nem mond le, Veres tudott a VPOP-s jutalmakról | Erősebb adminisztratív képviseletet kell kapnia tárcájánál a rendőrségnek, mondta a TV2 Mokka című műsorában Takács Albert, az esküjét hétfőn letevő igazságügyi és rendészeti miniszter. Rendészeti hivatal felállítását is fontolgatja a politikus, aki eddig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának volt a helyettese.
Már hetek óta cserélődnek a rendészeti vezetők
A minisztériumban egyébként még Petrétei József idején megkezdődött a személycsere, április közepén derült ki, hogy távozik a rendészeti ügyekért felelős vezető, Jenei József szakállamtitkár. Aztán menesztették a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt, a Rebisz parancsnokát és végül Petrétei miniszternek is távoznia kellett.
Takács Albert a Napkeltében az Index információról, miszerint az új országos rendőrfőkapitány, Bencze József még a Vám- és Pénzügyőrségnél beosztottját/barátnőjét jutalmazta, elmondta: erről neki nincsenek információi, de ezt az ügyet meg kell vizsgálni. Takács önmagában nem tartotta mindezt olyan problémának, amelynek feltétlenül valamilyen következménye kellene, hogy legyen.
Veres János tudott Bencze ügyéről
A Vám- és Pénzügyőrséget felügyelő Veres János pénzügyminiszter a Napkeltében egy kérdésre válaszolva viszont azt mondta: Bencze József jelentette neki, hogy barátnőjét jutalmazta meg, erre pedig nem kötelezte volna semmilyen törvény. Veres elmondta, hogy Bencze szabályosan járt el.
Szilvásy családja tovább gyarapodik, de nem mond le
A TV2 Mokkában nyilatkozott Szilvásy György kancellária miniszter, akinek pénteken született gyereke. Szilvásy elmondta: több időt akar tölteni családjával, de ez nem jelenti azt, hogy lemondana a kancellária irányításáról.
Szilvásy testvéreiről is beszélt. Szerinte a kórházigazgatónak kinevezett fivére, Szilvásy István a legalkalmasabb jelölt volt szakmailag, és korábban éppen azért nem nevezték ki, mert ő (mármint a miniszter) akkor még olyan poszton dolgozott, ami ezt nem engedte volna meg. Másik testvéréről, a grafológusként is tevékenykedő fivéréréről, Szilvásy Péterről azt mondta, nem szabad megengedni, hogy a politika az ilyen családi tragédiákat felhasználja.
Szilvásy Havas Henrik kérdésére azt válaszolta, ő maga sosem fordult volna a nyilvánossághoz, hogy megelőzze a támadásokat, amelyeket "kormányzati jósdát" működtető testvére miatt kapott. | https://index.hu/belfold/takszilbe372/ | https://web.archive.org/web/20201021164505/https://index.hu/belfold/takszilbe372/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szilvasy-nem-mond-le-veres-tudott-a-vpop-s-jutalmakrol | Index | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [
"Bencze József"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
|
2,067 | A minisztérium is elégedetlen volt az Őrezreddel | A rendészeti minisztérium a Köztársasági Őrezrednél folytatott első vizsgálat eredményével elégedetlen volt, ezért felülvizsgálatot kértek, arról azonban már nem tudtak, hogy a lavinát elindító szakpszichológust kirúgták. Nem tudtak arról sem, hogy az ügyészség nyomozást kezdett hivatali visszaélés miatt, de az eljárás eredménye fényében elképzelhető, újabb vizsgálatot tartanak majd szükségesnek.
Nyomoz az ügyészség a Köztársasági Őrezrednél történtek után. Gyurcsány titkárságán érezték, hogy sokan osztják a kirúgott pszichológus véleményét, a tíz hónappal ezelőtti figyelemfelhívásnak mégsem volt eredménye. Füstölt kolbásszal üzletelés után pityókás főtestőrök.
A szakpszichológus a miniszterelnökkel levelezett, és már tavaly figyelmeztetett a rendőrség morális válságára. Aztán kirúgták Köztársasági Őrezredtől. Posta Imre szerint a vezetők kis stiklijei vezetnek oda, hogy a rendőrök úgy érzik, mindent megtehetnek, és mindent megúszhatnak.
Tekintettel arra, hogy az ügyben nyomozás folyik, annak eredményétől függően kerülhet sor ismételt vizsgálatra, melynek lefolytatására - a hatályos szabályok szerint - az országos rendőrfőkapitány illetékes – ezt a választ adta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium arra a kérdésünkre, szükségesnek látják-e újabb vizsgálat elrendelését a Köztársasági Őrezrednél történtek miatt. A múlt héten írtunk arról, hogy az Őrezred azóta kirúgott pszichológusa szerint az állami vezetők védelmét is ellátó Köztársasági Őrezred morális válásgban van.
íp> Posta Imre és egyéb tanúvallomások szerint a kiemelt rendőri egységnél a bűncselekmény gyanúját felvető visszaélések, az In-Kal Securityvel való túlzott és biztonsági kockázatként értékelt kényszerű együttműködés, a kiképzés elhanyagolása, a felszerelés elégtelensége és szakmailag megkérdőjelezhető beszerzése visszatérő beszédtémái az állománynak.
A tárcánál elismerték: nem tudtak arról, hogy az ügyben nyomozást indított az ügyészség, ahogy arról sem, hogy a miniszterelnöknek írott levelével az ügyet elindító szakpszichológust, Posta Imrét fegyelmivel kirúgták.
Minden lépéséről írt
A Miniszterelnöki Hivatalban viszont tudni kellett minderről, hiszen Posta Imre az első, az Őrezred morális válságára figyelmeztető levele után többször is küldött tájékoztatást a miniszterelnök email címére. Sőt, a Kormányszóvivői Iroda szerint ezek az iratok az IRM-ben is fellelhetőek. Az egyik, a fegyelmi eljárás elindulásáról szóló levélre adott válaszban Gyurcsány Ferenc személyi titkára, úgy fogalmazott, "az Önnel történt dolgok azért is kellemetlenek számomra, mert valamennyire látom, hogy sokan Önnel egyező véleményen vannak". Megkeresésünkre, hogy mit jelent ez utóbbi mondat, illetve ennek fényében miért nem történt semmiféle intézkedés, a Kormányszóvivői Iroda – ugyancsak írásban – úgy válaszolt, "az idézett magán- (tehát nem hivatalos) levélben a miniszterelnök úr akkori személyi titkára személyes megjegyzést tett. Ebből azonban nem következik semmi más: a rendőrség illetékes szervezeti egységeinek a feladata, hogy kivizsgálják az ügyet".
Ahogy ez meg is történt, emlékeztetett a Kormányszóvivői Iroda, hangsúlyozva: az első levél alapján a MeH éppen azt tette, amit tehetett, a szolgálati utat betartva továbbította a levelet az IRM-be, ahol elrendelték a vizsgálatot.
A minisztérium egyhetes határidőt szabott az országos rendőrfőkapitánynak, aki ennek tartása érdekében voltaképpen már csak öt napot biztosított a vizsgálat lefolytatására Szabó Ferenc tábornoknak, az Őrezred parancsnokának.
A néhány nap után megszületett válaszban az volt, hogy a pszichológus leveleiben alaptalan állítások vannak, ellene fegyelmi vizsgálat indul. Az IRM-ig továbbított eredményből ez utóbbi kitétel a tárca már idézett válasza szerint kimaradt, ugyanakkor a minisztériumban általában is elégedetlenek voltak az eredménnyel. "A tájékoztató egyes kérdésekre nem adott megnyugtató választ, ezért az országos rendőrfőkapitánytól ezek felülvizsgálatát kértük. Az újabb intézkedések megfeleltek a vonatkozó szakmai követelményeknek, ezért azokat elfogadtuk" – írta válaszában az IRM, attól azonban pénteken elzárkóztak, hogy részletesen kifejtsék, mivel voltak elégedetlenek, és milyen további intézkedés nyugtatta meg őket. | https://index.hu/belfold/pos4070601/ | https://web.archive.org/web/20220819020757/https://index.hu/belfold/pos4070601/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterium-is-elegedetlen-volt-az-orezreddel | Index | hungarian-news | 2007-06-01 00:00:00 | [
"Szabó Ferenc (KŐ)"
] | [
"In-Kal Security",
"Köztársasági Őrezred"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hivatali visszaélés",
"hanyagság",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] | [] |
|
2,068 | „Amikor nem kellett tudnom, akkor nem tudtam erről” | 2007.06.04. 08:50
Veres Jánosnak tudomása volt arról, hogy az ORFK élére jelölt Bencze József még VPOP-s vezetőként pénzjutalomban részesítette barátnőjét. A pénzügyminiszter most kijelenti: a jutalmazás szabályszerű volt. Takács Albert, aki hétfőn teszi le esküjét igazságügyi és rendészeti miniszterként, nem látja az esetet olyan ügynek, amellyel biztosan foglalkozni kellene. • A magyar Wolfowitz: barátnőjét jutalmazta a főkapitány• Lázár: Bencze tehertételt jelent, a kormány ne nevezze ki
Tudott róla, és a jutalmazás szabályszerű volt – mondta Veres János egy reggeli televíziós műsorban azzal kapcsolatban, hogy Bencze József vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-jelölt még előző munkahelyén, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) pénzjutalomban részesítette barátnőjét.
„Tudtam erről, amikor tudnom kellett”
– Bencze tábornok úr a hivatali kötelezettségének megfelelően látta el feladatát és ennek megfelelő tájékoztatási kötelezettségének mindig eleget tett. (...) Tudtam erről, amikor tudnom kellett, és akkor viszont, amikor nem kellett tudnom, akkor nem tudtam erről – mondta a pénzügyminiszter a köztelevízió műsorában.
Semmi másról nincs szó, mint rosszindulatú megjegyzésekről Bencze József kinevezésével kapcsolatban – mondta Veres János.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a jutalmazás a VPOP-nál egy olyan teljesítményértékelési rendszer alapján történik, mint amilyet most vezetnek be az államigazgatásban. A jutalmakat egy belső objektív értékelési rendszer alapján osztották ki, és a vámhatóság belső intranetes rendszerén közzé is tették. Elmondta: a tábornok a tájékoztatási kötelezettségén túl közölte vele, hogy közeli munkatársával került személyes viszonyba, aki azóta nem dolgozik a szervezetnél, és azt is, hogy új élettársi kapcsolatot létesített.
Takács: Nem biztos, hogy foglalkozni kell vele
Hivatalos csatornákon keresztül egyelőre nincs tudomása a történtekről – nyilatkozta Takács Albert ugyanebben a műsorban. Az esküjét hétfőn letevő igazságügyi és rendészeti miniszter kijelentette: ha kellően komolyak ezek azt információk, akkor ezzel foglalkozni kell. Ugyanakkor egy kérdésre válaszolva az esetről úgy úgy fogalmazott:
-Önmagában nem biztos, hogy abba a körbe tartozik, hogy ezzel foglalkozni kellene. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/amikor-nem-kellett-tudnom-akkor-nem-tudtam-errol | https://web.archive.org/web/20231225044810/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/amikor-nem-kellett-tudnom-akkor-nem-tudtam-errol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aamikor-nem-kellett-tudnom-akkor-nem-tudtam-errola | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [
"Bencze József"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
|
2,069 | Budapesti feljelentés: itt a legújabb mélygarázsbotrány | 2007.06.03. 22:01
Információink szerint hűtlen kezelés elkövetésének alapos gyanújával feljelentést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) a fővárosi V. kerületi József nádor tér alá tervezett mélygarázs-beruházás miatt. A beruházás konstrukciója szinte megegyezik a soproni és váci mélyparkolókéval, amelyek ügyében már elrendelték a nyomozást.
Az előző ciklus városvezetése közvetlenül az önkormányzati választások előtt, még 2006 szeptemberében hozott döntést arról, hogy magánberuházó bevonásával garázst építtet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező köztér alá. A konstrukció majd minden elemében megegyezik a lapunk által már korábban ismertetett soproni és váci mélyparkolóügyekkel. A főváros egyik legfrekventáltabb tere alá egy magántársaság építené meg a többszintes, föld alatti létesítményt úgy, hogy a garázs a beruházó cég tulajdonába kerülne.
A társaságnak – amellett, hogy az önkormányzat földhasználati jogot adott a közterületre – még elővásárlási joga is lesz a József nádor térre. A jogszabályok szerint azonban a fokozott védelem alatt álló forgalomképtelen terekre földhasználati és elővásárlási jogot eredményező szerződéseket jogszerűen nem lehet kötni. A törvények mellett az önkormányzat vagyonrendelete is tiltja, hogy a forgalomképtelen közvagyont – jelen esetben a József nádor teret – földhasználati joggal megterheljék, illetve arra bárki elővásárlási jogot szerezzen. Az Állami Számvevőszéknek a magántőkét bevonó közberuházások (PPP) vizsgálatáról napokban megjelent anyaga is egyértelművé teszi, hogy forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyont nem lehet ilyen módon hasznosítani. Jogi szakértők szerint ha a törvények nem védenék kiemelten a köztereinket és megengednék ilyen módszerek alkalmazását, akkor könnyen előfordulhatna, hogy egyik nap arra ébredünk: magántulajdonú föld alatti bevásárlóközponttal vagy föld feletti wellnesscentrummal építették be például a Hősök terét.
A budapesti garázsberuházás két ponton tér el a sopronitól és a vácitól. A fővárosi esetében a magánbefektető nem egy kevéssé ismert társaság, hanem az – OTP cégcsoportba tartozó – OTP Befektetési, Ingatlanforgalmazási Zrt. A másik eltérés, hogy az önkormányzat nem ingyen, hanem némi készpénz ellenében adta át a belvárosi tér földhasználati jogát az OTP társaságának. Átlagos esetben a földhasználati jog ellenértéke megegyezik az ingatlan forgalmi értékével, hiszen a más által beépített terület a földtulajdonosnak – beépítési szempontból – gyakorlatilag használhatatlanná válik. Információink szerint a földhasználati jog átadásáért az V. kerületi önkormányzat azonban még 13 millió forintot sem kapott. A törvénysértő szerződéskötés során a szocialista Steiner Pál által irányított korábbi városvezetés tehát az amúgy forgalomképtelen, belvárosi József nádor tér értékét egy átlagos panellakás értékére taksálta. További figyelemre méltó tény, hogy ebben az esetben a földhivatal lassan több mint nyolc hónapja nem jegyzi be a földhasználati jogot a köztérre. Feltehetően nem ok nélkül késlekedik a hatóság.
A soproni és a váci ügyekben a Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt folytat nyomozást, ám a törvénysértés és a kár mértékének megállapítására polgári perek is indultak. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/budapesti-feljelentes-itt-a-legujabb-melygarazsbotrany | https://web.archive.org/web/20240126100721/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/budapesti-feljelentes-itt-a-legujabb-melygarazsbotrany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapesti-feljelentes-itt-a-legujabb-melygarazsbotrany | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [
"Steiner Pál"
] | [
"OTP Befektetési Ingatlanforgalmazási Zrt."
] | [
"Bp. V. kerület"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"parkolás"
] | [] |
|
2,070 | Már fegyelmi folyik az új budapesti főkapitányjelölt ellen? | 2007.06.02. 10:02
Még ki sem nevezték, máris fegyelmi vizsgálat folyik Vízvári György, az egyik esélyes budapesti rendőrfőkapitány-jelölt ellen. Vízvári szerint nem vizsgálat, hanem „tényfeltáró elemzés” folyik az általa felügyelt szervnél. Kijelentette: nem fut el a feladat elől, ha felkérik.
Gergényi Péter volt fővárosi főkapitány utolsó intézkedései között indított fegyelmi vizsgálatot Vízvári György a Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője ellen – írta szombati számában a Magyar Hírlap. Egy korábbi vizsgálat ugyanis feltárta, hogy a vízi rendészet kikötőiben engedély nélkül tárolnak civil hajókat, illetve azokat baráti áron javítják a rendőrség eszközeivel.
Mint ismert: sajóthírek szerint Vízvári György az új rendészeti miniszter, Takács Albert jelöltje a budapesti rendőrfőkapitányi posztra. Jármy Tibor, a BRFK szóvivője elmondta: több fegyelmi eljárás van folyamatban, azokról csak lezárásuk után nyilatkoznak. Az új főkapitányt várhatóan a hétfői állománygyűlésen, Bencze József országos rendőrfőkapitány beiktatásakor nevezik majd meg. Szóba került még Vízvárin kívül Tóth Gábor neve, aki jelenleg a budapesti főkapitány bűnügyi helyettese.
Vízvári nem szaladna el a felkérés elől
A BRFK dunai vízirendészetének vezetője cáfolja, hogy fegyelmi eljárás indult volna ellene. Vízvári György elmondta azt is: nem kapott felkérést a budapesti rendőr-főkapitányi posztra. „Nem tudok arról, hogy fegyelmi eljárás folyna ellenem” – mondta a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányságát irányító ezredes. Hozzátette: mindössze egy névtelen bejelentésről tud, ami alapján még május 29-én Gergényi Péter akkori főkapitány tényfeltáró elemzést rendelt el a vízirendészet tevékenységéről.
Vízvári György közölte: méltatlannak tartja a személyét érintő híresztelést. Azzal a korábbi sajtóértesüléssel kapcsolatban, miszerint ő lenne a budapesti rendőr-főkapitányi poszt egyik lehetséges várományosa, az ezredes elmondta: nem kapott felkérést a BRFK vezetésére. Arra a kérdésre, igent mondana-e egy esetleges megkeresésre, azt válaszolta: nem futna el a feladat elől.
(Magyar Hírlap, MTI) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/mar-fegyelmi-folyik-az-uj-budapesti-fokapitanyjelolt-ellen | https://web.archive.org/web/20231215134013/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/mar-fegyelmi-folyik-az-uj-budapesti-fokapitanyjelolt-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-fegyelmi-folyik-az-uj-budapesti-fokapitanyjelolt-ellen | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-02 00:00:00 | [
"Vízvári György"
] | [
"Rendőrség"
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,071 | Bizottság alakul az újbudai ingatlanügyek kivizsgálására | Megszavazták az eseti bizottság felállítását az újbudai városatyák pénteken. A rendkívüli ülés döntése értelmében Molnár Gyula (MSZP) polgármesternek új előterjesztést kell készítenie, mert nem lehet a vizsgálóbizottságba alpolgármestereket beszavaztatni - tájékoztatta az Indexet Kupper András XI. kerületi Fidesz-frakcióvezető. | Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak a XI. kerületben. Az újbudai Fidesz-frakció kezdeményezésére a városatyák újra szavaztak arról az eseti bizottságról, amely a kerületi nagyobb ingatlanügyeket hivatott vizsgálni.
A közlekedési albizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői egyetértettek abban, hogy szükséges a 4-es metró meghosszabbítása a budaörsi virágpiacig, de pénzügyi okok miatt a kormány nem támogatja a javaslatot.
Májustól megduplázódik a helyszíni bírság, és többszörösére emelkedik az utólagos bemutatás díja. Leisztinger élettársa sosem felejti otthon a bérletét.
Az MDF elnöke az SZDSZ elnökének írt levelében foglaltakhoz hasonlóan a Kereszténydemokrata Néppárttal is összefogást kezdeményez a fővárosi parkolás szabálytalanságainak felderítése érdekében.
Bőhm, Kupper és Molnár után pénteken Lakos Imrét is kinyírták pártjában. Azért még van a XI. kerületieknek néhány pozíciója az összbudapesti politikában.
Megszavazták az eseti bizottság felállítását az újbudai városatyák pénteken. A rendkívüli ülés döntése értelmében Molnár Gyula (MSZP) polgármesternek új előterjesztést kell készítenie, mert nem lehet a vizsgálóbizottságba alpolgármestereket beszavaztatni - tájékoztatta az Indexet Kupper András XI. kerületi Fidesz-frakcióvezető.
Három ügy
Kupperék, illetve a KDNP, valamint egy független képviselő (a kétszemélyes MDF-frakcióból kilépett Szőke László) három ingatlanügyet akartak korábban megvizsgáltatni a kerületi képviselőkből álló eseti bizottsággal.
Az egyik a Lágymányosi-öböl ügye, ahol az önkormányzat részesedése immár 1 százalékra olvadt, miközben a projektcégben, az Öböl XI. Kft.-ben folyamatosan terjeszkedő Leisztinger Tamás nagyvállalkozó - Kupper tudomása szerint - már árulja a saját többségi tulajdonát.
A Lágymányosi-öböl kikerült az önkormányzat kezéből
Mint ismeretes, itt, a lágymányosi Kopaszi-gáton hatalmas ingatlanfejlesztések valósulnak meg, amelyekbe a XI. kerület saját telkeivel szállt be, de mára gyakorlatilag formálissá vált az önkormányzat részvétele. (Korábban egyébként az ügylet bizonyos fázisait a Fidesz is megszavazta a képviselő-testületben, aztán viszont egyre erősebben kezdtek tiltakozni az utóbbi egy-másfél évben történt fejlemények ellen.)
A független képviselő, Szőke László és a KDNP mindemellett még egy-egy beruházást akart megvizsgáltatni a XI. kerületben. Az egyik a kamaraerdei ingatlanok ügye, ahol haszonbérlők vannak, és akiknek az önkormányzat már felmondott, de továbbra is elfogadja tőlük a rendszeresen fizetett bérleti díjat. A harmadik ügy pedig a Futureal csoport által az önkormányzattal közösen indított madárhegyi ingatlanfejlesztési projekt.
Kupper szerint Molnár Gyula polgármester korábban megpróbálta az általuk kezdeményezett vizsgálatot megnehezíteni, így az eredetileg paritásosnak szánt hat tagú bizottságba betették az MSZP és az SZDSZ koalíciójával együttműködő egyetlen MDF-est, Fodor Vince alpolgármestert is. Íígy 4:2-re módosultak volna az erőviszonyok a koalíció javára.
Jogszerűtlenség?
Csakhogy a Fidesz szerint ez jogszerűtlen, mert alpolgármester nem lehet bizottsági tag, márpedig a hattagú testületbe összesen három alpolgármestert is delegált volna Molnár Gyula.
Végül most visszavonták a korábbi határozatot a testületben, és arra kötelezték a polgármestert, hogy újra terjessze elő az eseti bizottságra a javaslatát. A Fidesz elérte azt is, hogy az eseti bizottságnak ne csak egy hónapja legyen a vizsgálódásra, hanem három hónapot szavaztattak meg most, így eredményesebb lehet szerintük a testület munkája.
A XI. kerületi polgármesteri hivatal sajtóreferense, Domonkos Csaba is megerősítette az Indexnek, hogy Molnár Gyula hamarosan előáll egy új előterjesztéssel.
Hazamentek a koalíciós városatyák
A sajtóreferenstől megtudtuk azt is, hogy a zárt ülés második napirendjét a kerület jegyzője jogszerűtlennek tartotta. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy az MSZP és az SZDSZ képviselői ezután elhagyták az ülést, amely szavazóképtelenné vált.
Kupper András a második napirendről az Indexnek elmondta: Fodor Vince alpolgármester összeférhetetlenségét akarták kimondatni a testülettel, jóllehet tudták már ekkor, hogy az MDF-es várospolitikus már lemondott tisztségével össze nem egyeztethető gazdasági társasági pozíciójáról.
Fodor és a felügyelő bizottság
Fodor egy cég felügyelő bizottságában kapott helyet korábban, ez pedig a törvények szerint nem egyeztethető össze alpolgármesteri tisztségével. Fodor egyébként időközben bejelentette, hogy visszafizette azt az összeget, amelyet a cégtől tiszteletdíjként vett fel.
A Fidesz szerint ez azután történt, amikor kiderült, hogy Fodor tisztségei nem jogszerűek. Kupperék a második napirenddel utólag szerettek volna fegyelmi eljárást indítani az alpolgármester ellen, ezt hiúsították meg a koalíciós képviselők, akik elhagyták az üléstermet.
Kupper elmondta, hogy Molnár Gyula valószínűleg azért hívta össze június elsejére a testület rendkívüli ülését, mert Fodor felügyelő bizottsági tagsága éppen május 31-ei hatállyal szűnt meg. | https://index.hu/belfold/budapest/lagymez37238/ | https://web.archive.org/web/20201021163832/http://index.hu/belfold/budapest/lagymez37238/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizottsag-alakul-az-ujbudai-ingatlanugyek-kivizsgalasara | Index | hungarian-news | 2007-06-01 00:00:00 | [
"Fodor Vince",
"Leisztinger Tamás"
] | [
"Futureal",
"Öböl XI. Kft."
] | [
"Bp. XI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség"
] | [
"Kopaszi-gát"
] |
2,072 | Hazug, álságos színjátékot művelnek a szocialisták? | 2007.06.01. 10:48
Kézhez kapta Szilvássy Györgytől az Egy-Másért Alapítványról szóló jelentést a nemzetbiztonsági bizottság kereszténydemokrata elnöke. A jelentés napirendre tűzését javasolja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága keddi ülésére Vadai Ágnes, amire a Fidesz úgy reagált: amit a szocialisták ebben az ügyben tesznek az hazug, álságos színjáték.
-Megkaptam a négyoldalas dokumentumot, bizottsági ülés lesz majd ebben az ügyben – mondta Simicskó István, aki szerint fontos hogy felálljon egy vizsgálóbizottság az alapítványról szóló kérdésben, és bíznak abban, hogy ezt a kormánypártok is megszavazzák.
Tudomásunkra jutott, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökéhez megérkezett az alapítvány tevékenységével kapcsolatban lefolytatott vizsgálatról szóló jelentés – írja Vadai Ágnes közleményében. Amint a testület szocialista tagja fogalmaz, szükségesnek tartják, hogy a bizottság június 5-i ülésén tűzzék napirendre a jelentés megtárgyalását, az ügy fontosságára való tekintettel, és figyelembe véve azt a tényt is, hogy a Fidesz képviselői az elmúlt napokban számtalan, az ügyre vonatkozó megkérdőjelezhető állítást tettek.
A politikus közölte: amennyiben az elnök nem tűzi napirendre a vizsgálatról szóló jelentést, ők teszik meg a szükséges lépéseket. Vadai Ágnes szerint a keddi ülés jó alkalom lesz arra is, hogy a jelentés megtárgyalása után az ellenzéki képviselők megkövessék Szilvásy György kancelláriaminisztert, az őt és családját ért visszataszító fideszes támadások és feltételezések miattn.
Fidesz: álságos színjáték amit az MSZP tesz
Hazug, álságos színjáték, amit a szocialisták az Egy-másért Alapítvány zűrös ügyei kapcsán művelnek – reagált közleményben Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja Vadai Ágnes szavaira. Most harcosan követelik, hogy a parlamenti szakbizottság megfelelő módon foglalkozzon a témával, ám a keddi parlamenti ülésen megakadályozták az esetet kivizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását. Demeter szerint a szocialisták egyébként a múlt héten – hazug módon -– még azt nyilatkozták, hogy támogatják a fideszes kezdeményezést. A Nemzetbiztonsági Iroda most elkészült jelentése is azt erősíti meg, hogy az ügy tisztázásához országgyűlési vizsgálóbizottság felállítása szükséges.
A kormányról bebizonyosodott, hogy takargatnivalója van az ominózus alapítvány ügyével kapcsolatban, a kormánypártok pedig falaznak a kormánynak – áll a közleményben. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/hazug-alsagos-szinjatekot-muvelnek-a-szocialistak | https://web.archive.org/web/20231110203611/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/hazug-alsagos-szinjatekot-muvelnek-a-szocialistak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazug-alsagos-szinjatekot-muvelnek-a-szocialistak | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-01 00:00:00 | [
"Szilvásy György"
] | [
"MSZP"
] | [] | [] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,073 | Barátnőjét jutalmazta az új főkapitány | Semmi kivetnivalót nem lát abban Bencze József új országos rendőrfőkapitány, hogy barátnőjét többször megjutalmazta még előző munkahelyén, a VPOP-nál. A vezérőrnagy állítja, évi 3-4 alkalommal mindenki jutalmat kap a testületnél, és különben is, amikor komolyra fordult a korábbi századossal kapcsolatuk, akkor a nő munkahelyet váltott. A létrehozandó rendőrségi etikai kódexben egyébként a hasonló helyzetek kezelését is rögzítené a hétfőn hivatalba lépő rendőri vezető.
Nyomoz az ügyészség a Köztársasági Őrezrednél történtek után. Gyurcsány titkárságán érezték, hogy sokan osztják a kirúgott pszichológus véleményét, a tíz hónappal ezelőtti figyelemfelhívásnak mégsem volt eredménye. Füstölt kolbásszal üzletelés után pityókás főtestőrök.
A szakpszichológus a miniszterelnökkel levelezett, és már tavaly figyelmeztetett a rendőrség morális válságára. Aztán kirúgták Köztársasági Őrezredtől. Posta Imre szerint a vezetők kis stiklijei vezetnek oda, hogy a rendőrök úgy érzik, mindent megtehetnek, és mindent megúszhatnak.
Bencze József Bencze József
Bencze József vezérőrnagy, az új országos rendőrfőkapitány még előző munkahelyén, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán háromszor is pénzjutalomban részesítette barátnőjét, Gy. Kittyt, aki századosként annak a rendészeti főigazgatóságnak volt a főrevizora, amelyet Bencze József irányított országos rendőrfőkapitányi kinevezéséig.
Gy. Kitty néhány hónap alatt háromszor is kapott jutalmat. 2005. decemberében, illetve 2006. júliusában beosztásában végzett kiemelkedő munkájáért, teljesítményéért részesült elismerésben másokkal együtt, 2006. májusában pedig kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként kapott pénzjutalmat. VPOP-s forrásaink azt is tudni vélték, Sipos Jenő VPOP-szóvivőnek azért kellett elhagynia szolgálati lakását, hogy Bencze beköltözhessen új barátnőjével az ingatlanba. Bencze megerősítette, hogy Sipos korábbi lakásába költözött, de azt mindketten cáfolták, hogy a szóvivőnek emiatt kellett onnan kiköltöznie.
Bencze József érdeklődésünkre elismerte a jutalmazást, és nem lát benne kivetnivalót. Elmondta, hogy barátnőjét nem rendkívüli jutalomban részesítette, hanem az évi 3-4 rendes jutalmazás alkalmával Gy. Kitty sem maradt ki a jutalmazottak közül, de ennek szakmai, nem pedig egyéb okai voltak. Bencze állította, amikor kedvese a jutalmakat kapta, még nem voltak élettársak. Arra a felvetésre, hogy közös gyermekük körülbelül fél éves, az új főkapitány úgy reagált: "amint komolyra fordult a kapcsolatunk, megmondtam a kedvesemnek, hogy egy percet sem dolgozhat tovább a VPOP-nál".
Wolfowitz belebukott nőügyébe Paul Wolfowitz trubadúrlírája ugyan nem került napvilágra, de a Világbank nemrégiben leváltott elnöke nőügy miatt került bajba. A Világbank élére Bush bizalmasaként kinevezett neokonzervatív politikus a bank szabályzatát áthágva nevezte ki magasabb pozícióba szeretőjét, Shaha Rizát, aki ezzel nagyobb fizetéshez is jutott, mint ami járt volna neki. A kedvezményezés nagy felháborodást váltott ki a Világbank dolgozói között, akik tüntetéseken követelték Wolfowitz leváltását. A bankvezér nem akart távozni, de amikor már a Fehér Ház is kihátrált mögüle, végül távozásra kényszerült. Az meg már csak személyes szerencsétlensége volt, hogy lemondása után még Shaha Riza is otthagyta, mondván ő nem is akart magasabb pozícióba kerülni, jól megvolt a bank washingtoni irodájában, ahová Wolfowitz távozása után vissza is helyezték.
Igaz ugyanakkor az is, hogy szükség volt 1-2 hónapra, hogy új állást találjanak neki, mert "nem várták egy új munkahelyen rögtön tárt karokkal". Arra a közbevetésünkre, hogy barátnője neve szerepel a 2006. júliusi jutalmazási listán is, vagyis több mint egy éve nem távozhatott, úgy reagált: akkor 11 hónapja nem dolgozik a testületnél. Bencze hozzátette még, nem ritka a munkahelyi szerelem, sok olyan munkahely van, ahol házaspárok együtt dolgoznak.
Bencze József tervei között szerepel egy rendőrségi etikai kódex megalkotása is, szándékai szerint a hasonló helyzetek kezelésével is foglalkozna a dokumentum. Szerinte akkor járnak el a rendőrök helyesen, ha haladéktalanul jelentik előljárójuknak a kapcsolatot, de az nem fordulhat elő hosszútávon, hogy alá-fölé rendeltségi viszonyban legyenek egymással a házastársak, élettársak. Bencze kérdésünkre közölte, hogy ő katona ember, tudja, hogy mik a szabályok, így jelentette kapcsolatát hivatali előljárójának, aki az ő esetében Veres János pénzügyminiszter volt.
A miniszter megkeresésünkre közölte, Bencze nyilatkozatához nem akar hozzátenni semmit, csak annyit mond, hogy Bencze mindenben a szabályoknak megfelelően járt el.
Sipos Jenő, a VPOP szóvivője úgy nyilatkozott, Bencze József munka alapján jutalmazott a testületnél. Sipos szerint a rendészeti főigazgató bárkinek adott jutalmat, aki jól dolgozott, a sofőröktől a főnyomozókig, és mint főigazgató bármikor jutalmazhatott, mivel volt rá kerete.
Nagy János, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka megkeresésünkre azt mondta, nem tudja megerősíteni információinkat, mint mondta, nem foglalkozik munkatársai magánügyeivel. Az ügy esetleges etikai vonatkozásait pedig nem kívánta kommentálni. | https://index.hu/belfold/bencze070603/ | https://web.archive.org/web/20210507052004/http://index.hu/belfold/bencze070603/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baratnojet-jutalmazta-az-uj-fokapitany | Index | hungarian-news | 2007-06-03 00:00:00 | [
"Bencze József"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
|
2,074 | A magyar Wolfowitz: barátnőjét jutalmazta a főkapitány | Tudott róla, és a jutalmazás szabályszerű volt - mondta Veres János egy reggeli televíziós műsorban azzal kapcsolatban, hogy Bencze József vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-jelölt még előző munkahelyén, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) pénzjutalomban részesítette barátnőjét.
"Tudtam erről, amikor tudnom kellett"
- Bencze tábornok úr a hivatali kötelezettségének megfelelően látta el feladatát és ennek megfelelő tájékoztatási kötelezettségének mindig eleget tett. (...) Tudtam erről, amikor tudnom kellett, és akkor viszont, amikor nem kellett tudnom, akkor nem tudtam erről - mondta a pénzügyminiszter a köztelevízió műsorában.
Semmi másról nincs szó, mint rosszindulatú megjegyzésekről Bencze József kinevezésével kapcsolatban - mondta Veres János.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a jutalmazás a VPOP-nál egy olyan teljesítményértékelési rendszer alapján történik, mint amilyet most vezetnek be az államigazgatásban. A jutalmakat egy belső objektív értékelési rendszer alapján osztották ki, és a vámhatóság belső intranetes rendszerén közzé is tették. Elmondta: a tábornok a tájékoztatási kötelezettségén túl közölte vele, hogy közeli munkatársával került személyes viszonyba, aki azóta nem dolgozik a szervezetnél, és azt is, hogy új élettársi kapcsolatot létesített.
Takács: Nem biztos, hogy foglalkozni kell vele
Hivatalos csatornákon keresztül egyelőre nincs tudomása a történtekről - nyilatkozta Takács Albert ugyanebben a műsorban. Az esküjét hétfőn letevő igazságügyi és rendészeti miniszter kijelentette: ha kellően komolyak ezek azt információk, akkor ezzel foglalkozni kell. Ugyanakkor egy kérdésre válaszolva az esetről úgy úgy fogalmazott:
-Önmagában nem biztos, hogy abba a körbe tartozik, hogy ezzel foglalkozni kellene.
(MTI, MNO) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/amikor-nem-kellett-tudnom-akkor-nem-tudtam-errol | https://web.archive.org/web/20231225044810/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/amikor-nem-kellett-tudnom-akkor-nem-tudtam-errol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-wolfowitz-baratnojet-jutalmazta-a-fokapitany | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-03 00:00:00 | [
"Bencze József"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
|
2,075 | Fidesz-KDNP: Bencze József ne legyen főkapitány! | Fidesz-KDNP: Bencze József ne legyen főkapitány!
NOL • Népszabadság Online • 2007. június 4.
A Fidesz és a KDNP arra kéri a kormányt és a miniszterelnököt, hogy ne
nevezze ki országos rendőrfőkapitánynak Bencze Józsefet - mondta Lázár
János, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke.
A politikus a frakcióülés nyilvános részén azzal indokolt, hogy Bencze
József a személye kapcsán kialakult botrány miatt tehertételt jelent a
rendőrség számára. Lázár János hangsúlyozta: arra kérik a kormányt és a
miniszterelnököt, találjon olyan embert, aki képes helyreállítani a
rendőrségbe vetett közbizalmat és nem újabb botrányokat generál.
Az index.hu internetes hírportál vasárnap arról írt, hogy az országos
rendőrfőkapitány-jelölt előző munkahelyén, a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnokságán háromszor is pénzjutalomban részesítette barátnőjét. A
barátnő - aki annak a rendészeti főigazgatóságnak volt a főrevizora,
amelyet Bencze József irányított - néhány hónap alatt háromszor is kapott
jutalmat: 2005 decemberében, illetve 2006 májusában és júliusában -
olvasható a hírportálon.
A Fidesz szerint viszont a kialakult helyzet "kiválóan példázza" a kormány
alkalmatlanságát, és azt, hogy a miniszterelnök képtelen úrrá lenni a
rendőrség morális válságán. Lázár János hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a
kormány hozzáállása a tavaly őszi események értékeléséhez nagyban
hozzájárult a rendőrség morális válságához.
A morális megújuláshoz olyan emberekre van szükség, akik nem botrányt
hoznak, hanem hitelesen képviselik ezt a megújulást. Ebből a szempontból
súlyos döntési hibát követett el a miniszterelnök, aki
felkészületlenségéről, tájékozatlanságáról és alkalmatlanságáról tett
tanúbizonyságot - mondta Lázár János.
A fideszes politikus jelezte: pártja csak akkor szavazza meg a rendőrség és
a határőrség integrációjáról szóló kétharmados törvényt, amennyiben a
kormányoldal elfogadja a javaslathoz benyújtott 30 módosító indítványukat.
Mint elhangzott, a Fidesz "nem kis belső viták árán" eljutott oda, hogy
részt vett az ötpárti tárgyalásokon, annak érdekében, hogy erős, stabil,
jogszerűen eljáró rendőrség alakuljon ki, és rend legyen az országban.
Bencze József az internetes lapnak nyilatkozva előző nap elismerte a
jutalmazást, és nem látott benne kivetnivalót. Elmondta, hogy barátnőjét
nem rendkívüli jutalomban részesítette, hanem az évi három-négy rendes
jutalmazás alkalmával ő sem maradt ki a jutalmazottak közül, de ennek
szakmai, nem pedig egyéb okai voltak.
Veres János pénzügyminiszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában
hétfőn közölte: a jutalmazás szabályszerű volt.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-449034 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-kdnp-bencze-jozsef-ne-legyen-fokapitany | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [
"Bencze József"
] | [
"Rendőrség",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
|
2,076 | Veres: rendben volt Bencze barátnőjének jutalmazása | "Bencze tábornok úr a hivatali kötelezettségének megfelelően látta el feladatát és ennek megfelelő tájékoztatási kötelezettségének mindig eleget tett. (...) Tudtam erről, amikor tudnom kellett és akkor viszont amikor nem kellett tudnom, akkor nem tudtam erről" - mondta a pénzügyminiszter hétfőn a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Semmi másról nincs szó, mint rosszindulatú megjegyzésekről Bencze József kinevezésével kapcsolatban - mondta Veres János.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a jutalmazás a VPOP-nál egy olyan teljesítményértékelési rendszer alapján történik, mint amilyet most vezetnek be az államigazgatásban. A jutalmakat egy belső objektív értékelési rendszer alapján osztották ki és a vámhatóság belső intranetes rendszerén közzé is tették. Elmondta, hogy a tábornok a tájékoztatási kötelezettségén túl közölte vele, hogy közeli munkatársával került személyes viszonyba, aki azóta nem dolgozik a szervezetnél és azt is, hogy új élettársi kapcsolatot létesített.
A vezérőrnagy háromszor is pénzjutalomban részesítette barátnőjét - írta az index.hu internetes hírportál vasárnap. Az új főkapitányjelölt elismerte a jutalmazást.
A barátnő - aki annak a rendészeti főigazgatóságnak volt a főrevizora, amelyet Bencze József irányított - néhány hónap alatt háromszor is kapott jutalmat: 2005 decemberében, illetve 2006 májusában és júliusában - olvasható a hírportálon.
Bencze József az internetes lapnak nyilatkozva elismerte a jutalmazást, és nem látott benne kivetnivalót. Elmondta, hogy barátnőjét nem rendkívüli jutalomban részesítette, hanem az évi három-négy rendes jutalmazás alkalmával ő sem maradt ki a jutalmazottak közül, de ennek szakmai, nem pedig egyéb okai voltak.
Elmondta, hogy amikor kedvese a jutalmakat kapta, még nem voltak élettársak. Arra a felvetésre, hogy közös gyermekük körülbelül féléves, az új főkapitány úgy reagált: "amint komolyra fordult a kapcsolatunk, megmondtam a kedvesemnek, hogy egy percet sem dolgozhat tovább a VPOP-nál" - olvasható az index.hu-n.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden jelentette be, hogy Bencze Józsefet, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának rendészeti főigazgatóját jelöli országos rendőrfőkapitánynak. A rendőrfőkapitányt hétfőn iktatja be hivatalába a kormányfő. | https://hvg.hu/itthon/20070604_bencze | https://web.archive.org/web/20240127001709/https://hvg.hu/itthon/20070604_bencze | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veres-rendben-volt-bencze-baratnojenek-jutalmazasa | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [
"Bencze József"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
|
2,077 | Menjen, vagy maradjon az úttörővezető? | - Menjek vagy maradjak? - ezzel a kérdéssel fordul hamarosan a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) közgyűléséhez Rácz Péter. Az úttörőszövetség elnöke azért kéri a civil szervezet legfőbb testületének döntését, mert hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság. | Az ügy háttere: Rácz a szervezet vezetőjeként 1999-ben 14,2 millió forintért eladta a csillebérci úttörőtábor vadászházát, melynek értékét a bíróság által hitelesnek tekintett igazságügyi szakértő mintegy 94 millió forintra taksálta. A házat egy vállalkozás szerezte meg, amelynek hamarosan az egyik tulajdonosává vált Rácz egy közeli hozzátartozója. Az eladásról a közgyűlés döntött, mivel az úttörőszövetség csak úgy hosszabbíthatta meg nagy összegű hitelét, ha csökkenti tartozását. Ehhez volt szükségük pénzre. Ha nem sikerül a kölcsön viszszafizetésének idejét megnyújtani, dobra verik a mintegy kétmilliárd forintot érő csillebérci tábort. A házat most senki nem használja.
Ha a vadászház ügye valamilyen formában tisztázódik is, az úttörőszövetség akkor sem dőlhet hátra. Ugyanis hosszú évek óta zajlik egy, a fideszes Rogán Antal által indított per, amelynek tétje a tábor tulajdonjoga. Rogán szerint ez nem a MÚSZ-t illeti. A MÚSZ a strasbourgi bíróság elé viszi az ügyet.
A MÚSZ-nak mintegy 26 ezer regisztrált tagja van (a nagyobb csillebérci programokra 5-6 ezren kíváncsiak). A civil szervezet állami támogatása - Rácz Péter szerint - nulla forint, a szövetség tagdíjakból, szponzorációs és pályázati pénzekből, illetve egyedi támogatásokból működik. | http://nol.hu/archivum/archiv-449007-256232 | https://web.archive.org/web/20170122150642/http://nol.hu/archivum/archiv-449007-256232 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menjen-vagy-maradjon-az-uttorovezeto | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [
"Rácz Péter"
] | [
"Magyar Úttörők Szövetsége"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok"
] | [
"Vadászház eladás (Csillebérc)"
] |
2,078 | Százmilliókért adhat tanácsokat egy cég a GKM-nek | 2007.06.03. 22:03
A korábbi pályázatával szinte szóról szóra megegyező új tendert írt ki a múlt héten a GKM az elektronikus útdíjfizetési rendszer tanácsadására. A múlt év októberi pályázat – melynek nyertese két éven keresztül összesen 360 millió forintért ad tanácsokat a tárcának – és a mostani közötti leglényegesebb különbség, hogy a jelenlegi tanácsadói tendert a gazdasági tárca egy másik szerve írta ki.
Csak a szavak szintjén látszik megvalósulni a takarékos gazdálkodás a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM). A tárcához tartozó Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. a múlt héten pályázatot jelentetett meg a Közbeszerzési Értesítőben az elektronikus útdíjrendszerrel kapcsolatos tanácsadói munkák elvégzésére, a feladat azonban meglehetősen ismerősnek tűnt a tender iránt érdeklődő informatikai cégek számára. A déja vu érzés nem véletlen: tavaly októberben a mostanival szinte szóról szóra megegyező tanácsadói pályázat jelent meg ugyancsak a Közbeszerzési Értesítőben, igaz, a tender kiírója akkor nem az ÁAK volt, hanem a gazdasági tárcához tartozó másik szerv, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Úkig).
Részletek a hétfői Magyar Nemzet 13. oldalán | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/szazmilliokert-adhat-tanacsokat-egy-ceg-a-gkm-nek | https://web.archive.org/web/20240128171215/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/szazmilliokert-adhat-tanacsokat-egy-ceg-a-gkm-nek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliokert-adhat-tanacsokat-egy-ceg-a-gkm-nek | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [] | [
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Gazdasági Minisztérium"
] | [] | [
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
2,079 | Söjtöri rablóhús – A Medgyessy-kormány esete az MNB leánybankját kifosztó üzletemberrel | 2003.12.04. 00:00
A méretesre duzzadt közéleti botrányok mögött szinte mindig felsejlik a pártállami politikai elit és a gazdasági alvilág fehérgallérosai által szőtt háló. Még a söjtöri lakoma hátterében is érdemes kutakodni. A Magyar Szocialista Mágnáspárt (MSZMp) legújabb kori históriájában a söjtöri lakoma botrányához desszertként Hargitai György világgá ment üzletember történetét tálaljuk fel. A tanulság most sem marad el: szeresd a hazádat, s ne féltsd a zsebedet. Vagyis: okozz bár nyolcszázmillió schilling kárt hazánk jegybankjának, a haza ezt nyolc év múlva nyolcszázmillió forintos vissza nem térítendő állami támogatással hálálja meg. Legalábbis akkor, ha fehérgalléros szocialisták irányítják.
„Az államokban a fényűzés és a túlságosan csiszolt modor biztos jósjele a hanyatlásnak, mert az egyének mind a maguk érdekeit hajhásszák, és elfordulnak a közjótól.”
(La Rochefoucauld)
„A fényűzés meggazdagítja a nagy államokat, de romlásba taszítja a kicsiket.”
(Voltaire)
Az önök számára pedig Söjtör az ebédet jelenti, ez önöket minősíti – dobta oda a kesztyűt a parlamenti patkó nemzeti oldalának Szekeres Imre. A szocialista államtitkár Rogán Antal fideszes honatyának a söjtöri lakoma költségeit firtató felszólalására válaszolt. Imígyen: „Az önök gyengeségének a jele (…), hogy nincs elképzelésük arról, hogy milyen gazdaságpolitikára (…), hogy milyen konkrét cselekedetekre van szüksége az országnak. Nagyjából addig terjed a horizontjuk, hogy egy ebéd menüjéről, áráról és az ahhoz fűzött kommentárokról beszéljenek az Országgyűlésben.”
Tágítsuk hát a nemzeti oldal horizontját Szekeres államtitkár kedve szerint. Lássuk, miféle gazdaságpolitikával lehet ebben az országban Szekeres államtitkárék szeme láttára, sőt sokszor elvtársaik segítségével milliárdos közpénzeket elvarázsolni. Mutassuk meg, miféle konkrét trükkökkel kápráztat el minket a söjtöri menü két fogása között szocialista szellemi elitünk hálózata.
Egyetértünk Szekeres Imrével. Valóban nem az a fogas kérdés: milyen angolnát tálaltak fel Söjtörön Medgyessy Péternek egymondatos ünnepi beszéde után. Még ha fényűző és drága is volt a Rózsadombról leszállított menü, sokkal érdekesebb az, hogy a közbeszerzéssel kiválasztott Mágnáskert étterem hátterében egy rég nem látott, a szocialistákra nézve igen kínos szereplőre bukkantunk. Konyhanyelven szólva: egy körözöttre.
A Mágnáskert étterem tulajdonosa a V.H.V. Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelynek nevében az első „V” dr. Vas György, a „H” Hargitai György, a második „V” Varga Ferenc cégalapító magánszemélyeket jelöli. (Az sem kizárt, hogy a második „V” betű ma már inkább Vas György fiát, Vas Zoltánt jelzi.)
Közülük a legnagyobb figyelem Hargitai Györgynek jár, frissítsük fel hozzá fűződő emlékeinket az elmúlt évtized sajtóhíreinek segítségével.
Közismert, az eddig kirobbant bankbotrányok toplistáján a Postabank-botrány után az előkelő második helyet a jegybanknak több mint százmilliárd forint veszteséget termelő CW Bank, a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánycége foglalja el.
A CW Banknak pedig a legnagyobb veszteséget éppen a Hargitai György nevével fémjelzett Waltham csoport okozta. Hargitai a 90-es években becslések szerint összesen 800 millió schillinggel károsította meg a CW Bankot. Hasonló nagyságrendű összegre becsülik a magyar és orosz vállalkozókkal szembeni adósságát is.
A Münchenben bejegyzett Waltham nevű cég eredetileg a Videoton leányvállalata volt, amelyet a Videoton felszámolása után Hargitai György, a fehérvári anyavállalat külkereskedelmi cégének, a Vidimpex Kft.-nek az ügyvezetője szerzett meg társaival.
Hargitai egyik alapítója volt a Közép-európai Fejlesztési Társaságnak, az Antall-kormány idején is gyümölcsöző, magas szintű politikai kapcsolatait bizonyítja az a tény, hogy Hargitai számos alkalommal a kormány Béla király úti vendégházában tarthatta meg előkelő, magas rangú és befolyásos vendégeinek a fogadásokat. (Magyar Nemzet, 2000. április 21. Huth Gergely: Guruló schillingek nyomában – A kaliforniai kalandor nyolcszázmilliója.)
Hargitai annak idején befolyásos üzletember volt, főleg az orosz piacon. Információink szerint 1993-ig magyar vállalkozók a volt Szovjetunió területén Hargitai megkerülésével nehezen foghattak vállalkozásba. Hargitait ekkor még a CW Banknál is kedvelték, hiszen mint egy volt bankvezetőtől megtudtuk: igaz, hogy sok hitelt vitt ki a bankból, de kapcsolatai révén képes volt fizetésre bírni a CW Bank jó néhány orosz adósát.
Hargitai kitűnő moszkvai kapcsolatainak köszönhette, hogy egy magyar üzlettársával közösen elsőként léphetett be az orosz szerencsejáték-piacra az óriási hasznot hajtó kaparós sorsjeggyel. Egy zseniális ötlettel az adómentesség érdekében bevonták a terjesztésbe az Afgán Veterán Szövetséget is.
A kiváló orosz kapcsolatokra – Hargitai befolyásos orosz családból származó feleségének összeköttetései mellett – magyarázatul szolgál, hogy a Waltham GmbH a pártállami időkben a Videoton termékeit exportálta nyugati piacokra, ahonnan túlnyomórészt COCOM-listás (az ellenséges keleti blokkba szállítani tiltott) korszerű elektronikai és számítástechnikai termékeket szállított vissza. A jó orosz kapcsolatokra és a kiváló helyi jogismeretre magyarázat az is, hogy a Videoton külkereskedelemmel foglalkozó leánycégének, a Vidimpexnek a moszkvai irodáját egy időben éppen Hargitai vezette. Földvári Zsuzsa, a HVG munkatársa, aki riportkötetben tárta fel a CW Bank ügyének hátterét, 2000. november végén a 168 Óra című hetilapnak adott interjújában megjegyezte: „Hargitai (…) a Videoton képviselőjeként Németországból Magyarország érintésével COCOM-listás számítógép-alkatrészeket szállított a Szovjetuniónak.” Majd hozzáfűzte: „Nemigen kétséges, hogy KGB-összeköttetésekkel” – bármit is jelentsen ez. Az azonban biztos, hogy a pártállami időkben a külkereskedelmi cégek magas beosztású vezetői a magyar titkosszolgálatokkal való együttműködésre szinte kivétel nélkül kötelezve voltak.
A Szovjetunió területére irányuló jelentős forgalmú COCOM-listás ügyleteket általában a jegybank bécsi leánybankja, a CW AG finanszírozta. A Videoton 1992-es privatizációja idején Hargitaiék tulajdonába került a vállalat németországi leánycége, a Waltham GmbH. A Waltham új vezetése a cég átalakítása után fiókcégeket alapított Budapesten, Moszkvában, Bécsben és Münchenben, illetve a Waltham GmbH székhelyét Münchenből egy adóparadicsomba, Ciprusra vitte. A cégcsoport továbbra is elektronikát szállított nagy szorgalommal az orosz piacra – amit a CW AG rendületlenül továbbfinanszírozott. Hargitaiék lelkesedése annak ellenére megingathatatlan volt, hogy az orosz partner rendre elfelejtett fizetni az áruért.
Sajtóhírek szerint a CW Bank vezetése erre csak 1995-ben ébredt rá, amikor egy belső revízió során kiderült: a Waltham csoporttal szembeni kétes követelések már kritikus méretet öltöttek. Az osztrák pénzügyi törvények miatt a Hargitai-féle kétes kintlévőségek biztosítása végett a CW Banknak már 1995-ben hétszázmillió schilling céltartalékot kellett képeznie. Nem is volt ehhez elegendő forrása a bécsi leánybanknak, ezért az MNB-nek kellett a zsebébe nyúlnia, és állnia a cechet a bécsi leánybank törvényes működése érdekében. A CW Bank vezetése ennek ellenére érthetetlen módon továbbra is gavallér módjára járt el a kockázatos adóssal szemben: csupán személyes garanciát kért Hargitaitól, aki a követelések fejében fel is ajánlotta teljes magánvagyonát. Igaz, a hiteltartozás mögé felajánlott magánvagyon-fedezetről utóbb kiderült: nem sokat ér, hiszen főleg olyan off-shore cégek tulajdonjogából áll, amelyek „vagyona” legalábbis kétes értékű, főleg adósságból áll.
1996-ra Hargitaiéknak már a hideg orosz földön is forró lett a talaj a lábuk alatt, egyre több adósságot halmoztak fel orosz vállalkozókkal szemben is. Így azután Hargitai és orosz származású felesége úgy döntött: szerencsét próbálnak Amerikában. A szó legszorosabb értelmében szerencsét. Míg orosz földön – mint azt korábban említettük – „afganisztáni veteránok” voltak Hargitaiék üzlettársai a szerencseiparban, Amerikában az indiánokra alapozták a vállalkozást. Az afganisztáni harcosok adókedvezményt, a morongo indiánok magát az engedélyt jelentették a szerencseüzlethez.
De ne szaladjunk előre.
Térjünk vissza kicsit részletesebben a Waltham cégcsoport által a jegybank bécsi leánycégének okozott 800 millió schillingnyi kárra. A veszteségben jelentős tételként szerepelt az a bulgáriai befektetés, amelyet egy Ognan Bozarov nevű bolgár üzletemberrel hozott össze Hargitai György, természetesen ugyancsak CW Bank-hitelből. A bolgár kapcsolatot – sajtóhírek szerint – Apró Piroskának, a Videoton vállalat egykori kereskedelmi igazgatójának, és egy időben Szófiába kiküldött kereskedelmi diplomatának köszönhette a Waltham. Sőt, Hargitai 1992-ig Apró Piroskával együtt a Videoton igazgatósági tagja is volt. A bolgár Bozarov lapértesülések szerint napi kapcsolatban állt Peter Dobrevvel, az elektronikával külkereskedő bolgár mamutcég vezetőjével. Ugye ismerős a név? Igen ő az, Peter Dobrev, akinek a feleségében Apró Piroskát tiszteli, és halmozza el állami vezető állásokkal a mindenkori kormányfő, ha éppen a szocialisták kerülnek hatalomra. A Dobrev–Apró házaspár lánya, Dobrev Klára a választások idején Medgyessy Péter miniszterelnök legszűkebb stábjának tagja volt, jelenleg a százmilliárd forint nagyságrendű EU-támogatásokról döntő állami hivatalunk elnökhelyettese. Dobrev Klára férje a vagyonszerzési ügyekben az ellenzék által sportszerűtlennek ítélt Gyurcsány Ferenc jelenlegi sportminiszter.
Hargitai György az Apró családdal ápolt szoros barátságához adalék, hogy az üzletember által képviselt ciprusi Interflag Trading and Investment Ltd. 1991 áprilisában részt vett annak az S-Komplex Biztonságvédelmi Rt.-nek a megalapításában, amelyben résztulajdonos volt Apró Piroska apja, Apró Antal egykori miniszterelnök-helyettes és parlamenti elnök (HVG, 1996. március 9.).
Sajnálatos módon Hargitaiék bulgáriai befektetése is befuccsolt, ezek után azonban figyelemre méltó módon 1995-ben a Waltham GmbH kétmillió dollárnyi CW Bank-hitelt vállalt át a Bozarov-cégcsoporttól. Természetesen csak miután a Waltham már bejelentette fizetésképtelenségét a CW Banknak, és Hargitai magánvagyonát, vagyis mit sem érő adós off-shore cégeinek tulajdonjogát engedte át a banknak. Magyarán: trükkös módon mentesítették Bozarovot a követelésbehajtás kényelmetlensége alól.
A CW Bank vezetése – a korabeli sajtóhírek szerint – 1998 szeptemberében a csaknem 800 millió schilling tartozással összefüggésben büntetőfeljelentést tett Ausztriában Hargitai ellen. A bécsi rendőrség el is rendelte a nyomozást, ám az ügyészség végül bizonyítékok hiányában kénytelen volt lezárni az ügyet. Mint említettük, Hargitaiék ekkor már Amerikában, ott is a melegebb éghajlaton, Kaliforniában múlatták az időt. Igaz, a hírek szerint Hargitait egy rövid időre Miamiban letartóztatták, információink szerint adócsalásért feltételes szabadságvesztésre is ítélték. De – egyébként érthető módon – még így is biztonságosabbnak érezhették az indiánok földjét, mint a CW Bank hiányzó milliárdjai miatt kissé feszült hangulatú polgári kormányzat által vezetett Magyarországot.
Ezt követően legközelebb 2000 őszén hallhattunk ismét Hargitai Györgyről. A Magyar Nemzet riportere, Huth Gergely cikksorozatban számolt be a CW Bank veszteségeiről Guruló schillingek címmel. A sorozat egyik cikke a Hargitai György által gründolt nevadai indiánkaszinók történetéről számolt be részletesen egy figyelemre méltó amerikai per kapcsán (Magyar Nemzet, 2000. október 25. Huth Gergely: Dollármilliókra perlik Surányit). Az írás szerint 1999 szeptemberében Igor Ignatov orosz üzletember képviseletében a svájci Urs Hensel – Hargitai korábbi üzlettársa – százmillió dolláros büntetésre és húszmillió dolláros kártérítés megfizetésére perelte be a CW Bankot, a Magyar Nemzeti Bankot és Surányi Györgyöt, a jegybank elnökét.
Kiderült, hogy a per hátterében a Waltham és a morongo indián törzs által 1992-ben létrehozott nevadai Great Western Casinos (GWC) áll, amely indiánok lakta területen működtetett kaszinókat. A GWC az első években dollármilliókat fektetett be – a Walthamon keresztül megszerzett CW bankos hitelekből – a San Francisco közeli, Palm Springs és a Colorado sivatag környéki indiánkaszinókba. A befektetés fejében a GWC-t a bevételek 30 százaléka illette meg, 1994-ben már több tíz millió dolláros jövedelmet könyvelhettek el Hargitaiék a játéktermeknek köszönhetően.
Az üzlettárs indián törzs később jogvitára hivatkozva kivitte a kaszinókat a GWC-ből, és megkezdődött a több évig tartó jogi huzavona előbb az indiánok és a Waltham, majd amikor a Waltham csődbe ment, és a CW Bank rátette a kezét a cég vagyonára, a Waltham és a GWC vezetése, valamint a pénze után futó CW Bank között. 1999-ben a CW Bank eladta az indiánkaszinók miatt immár Kaliforniában is elhíresült Waltham GmbH-t, és már-már azt hitte, megszabadult a Hargitai-ügyektől. Ekkor ütött be a kaszinóbotrány a napvilágra jutott kártérítési per formájában, amelybe méltánytalan módon belerángatták a magyar jegybank elnökét is.
Most, hogy már sikerült valamelyest képet adnunk erről a színes egyéniségű üzletemberről, térjünk vissza a söjtöri lakomát szállító Mágnáskert Éttermet tulajdonló V.H.V. Kft.-hez. Mint említettük, a „H” betű Hargitai György cégtulajdonos nevére utal. A céget 1991-ben alapították 2 millió forintnyi alaptőkével a korábban említett magánszemélyek és egy Jersey szigetére bejegyzett off-shore cég, az Abervale Ltd. Hargitai a cégiratok szerint 1996. augusztus 10-ig szerepel a kft. tulajdonosai között. Azt azonban, hogy az Abervale Ltd. nevű off-shore cég kinek a tulajdonában áll, nem lehet tudni.
A V.H.V. Kft. 2000. augusztus 25-től 2000. október 12-ig az Abervale Ltd. 98 százalékos tulajdonában volt. Ez idő alatt 2000. október 2-án a cég alaptőkéjét 222 millió forinttal megemelték, jelenleg az Abervale Ltd. 74 százalékos, míg a Mágnáskert vezetője, Vas György 26 százalékos cégtulajdonos.
Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint Hargitai amerikai kényszertartózkodása alatt üzleti ügyeinek intézésében – a régi videotonos munkatárs, Csőke László mellett – részt vesz a Mágnáskert étterem résztulajdonosa, Vas György is. Hargitai György üzlettársai 1996-tól ez év tavaszáig intézték a vállalkozó ügyeit. Idén tavasszal azonban felbukkant Hargitai, és megpezsdült az élet a Mágnáskertben. Nem tudjuk, hogy mi hozta haza Hargitai Györgyöt, a honvágy vagy Medgyessyék hatalomra jutása, vélhetően az utóbbi.
A Mágnáskert étterembe nem csupán a kulináris élvezetekért, hanem a politika és az üzleti élet összefüggéseit érintő kulisszatitkok miatt is célszerű betérni. A Mágnáskert az internet segítségével is csalogatja a vendégeket, honlapjuk szerint „minden asztal a szemet gyönyörködtető díszkertre néz, a rusztikus hangulatot kedvelők az ólomüveggel díszített pincében, míg a vacsora utáni békés beszélgetésre vágyók a rózsafagyökér burkolatú szalonban szórakozhatnak. A tizenhat személyes Sissi terem pedig a diszkrét üzleti vacsorák színhelye lehet”.
Nem csoda hát, ha a luxust kedvelő, a finom koktélokért akár Varaderóig is elrepülő Medgyessy Péter és felesége a Mágnáskert étteremben érzik jól magukat, ahol egyébként, mint megtudtuk, törzsvendégnek számítanak. A miniszterelnök vadászcimborája és egyben a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Erős János is gyakorta látott vendég itt, ami Erős úr jó ízlésére és praktikusságára vall, amellyel ügyesen össze tudja kötni a kellemest a hasznossal. De a hattyúházi irodabérletben kissé megpörkölődött egykori szakszervezeti vezér, Nagy Sándor is törzsvendég a Mágnáskertben, ő sem azokhoz a helyekhez vonzódik ma már, ahol a keményebb kötésű szakszervezeti vezetők, vagy a munkásokkal fizikai valójukban is érintkező igazi szociáldemokrata politikusok is felbukkanhatnak anélkül, hogy kellemetlen beszólások sértettjeivé válnának.
Hargitai György jelenleg szinte állandóan Magyarországon tartózkodik. Nem csoda, hiszen itt aztán most senki sem üldözi őt a 800 millió schillinges CW bankos adósság megtérítésére vonatkozó kérdésekkel. Magyarország ma a lehetőségek hazája – legalábbis Hargitainak és barátainak.
A Magyar Nemzet információi alapján az elkótyavetyélt CW bankos hitelmilliárdokért olyan hálás a Medgyessy-kormány, hogy egy Hargitai-érdekeltségű cégnek tálcán szolgáltak fel pár hónappal ezelőtt egy 800 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatást.
Lássuk hát az egerszalóki Hargitai-tervet. Egerszalókon a helyi termálvízkincsre alapozva a Szalók Holding Kft. 2004 januárjában egy 2,845 milliárd forintos beruházást fog elindítani. Egy új gyógy- és élményfürdőt építenek fel. A teljes beruházás már-már gigantomán, hiszen végleges formáját 15 milliárd forintosra tervezik. Ezt támasztja alá az is, hogy augusztus közepén maga Medgyessy Péter is elment szétnézni Egerszalókra, „a nagyberuházás alkalmából”, ahogy azt a helyi sajtó megírta.
A Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.-t 2002. május 6-án alapította 20 millió forint alaptőkével az FCI Hungary Kft. és – az amerikai adóparadicsomnak számító Delaware-ben, Wilmington városban bejegyzett – a HH Global Capital Partners Inc. Közvetlenül a Medgyessy-kormány megalakulása után. Az FCI Kft. 10, míg a HH Global Capital Partners 90 százalékban tulajdonos a Szalók Holdingban. A fürdőberuházás első üteme, mint említettük, a tervek szerint 2,845 milliárd forintba fog kerülni, ebből 1,035 milliárd forint lesz a tagi kölcsön – amellyel az „amerikai befektető cég”, a HH Global off-shore cég száll be az üzletbe. Ezen túl a beruházók egymilliárd forint bankhitellel számoltak, és a már említett 800 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatással. A maradék – mindösszesen – tízmillió forint a Szalók Holding saját ereje a projekthez. Ez a szerény mértékű saját erő némi magyarázatot jelenthet arra az értesülésünkre, amely szerint a Szalók Holding által 2002-ben egy önkormányzati pályázaton elnyert, ma már a cég tulajdonának számító 17,5 hektárnyi egerszalóki föld árát – 320 millió forintot – miért nem sikerült mind a mai napig kifizetni az önkormányzatnak. Ám Hargitai György üzleti erkölcséről szerzett, fentebb ismertetett ismereteink alapján perképesen állítjuk: egyszerűen nem szereti kifizetni a tartozásait.
Úgy tudjuk, a mágnáskerti törzsvendég és miniszterelnöki vadászcimbora Erős János vezette MFB kész 2 milliárd forint tőkével beszállni a Hargitai-féle egerszalóki projektbe tőkeemelés útján, ezt állítólag írásba is adta a bank a beruházó holdingnak. Vagyis, ha az önkormányzat végül megkapja a pénzt a földjéért, az biztosan vagy állami támogatásból, vagy egy baráti állami bank tőkeemeléséből fog származni.
A Magyar Nemzet megbízható forrásból származó értesülése szerint az amerikai cég nevében a HH betűpár Hargitai Györgyöt és fiát, ifj. Hargitai Györgyöt jelzi. A HH Global és Hargitai közötti kapcsolatot támasztja alá az az információnk is, hogy az egerszalóki beruházással kapcsolatos tárgyalásokat maga Hargitai irányítja a szocialista polgármester által vezetett egri önkormányzattal, és az önkormányzat vezetésével Hargitai személyesen tartja a kapcsolatot.
Azt, hogy a HH Global mögött Hargitai György áll, sejteti az a cégiratokból származó információ is, hogy a Szalók Holding kisebbségi tulajdonosának, az FCI Hungary Kft.-nek 50 százalékát az ő bizalmi embere, Csőke László jegyzi, aki korábban a Videoton moszkvai képviseletén Hargitai György beosztottjaként dolgozott. A Mágnáskert vezetője, Vas György mellett forrásunk őt tartja Hargitai másik megbízható emberének, akire az amerikai kényszertartózkodás ideje alatt hazai üzleti ügyeinek intézését bízta.
Egyébként az FCI Kft. másik tagja, az FCI Consulting Inc. szintén egy adóparadicsomban bejegyzett cég, amelyet talán nem véletlenül a HH Globalhoz hasonló módon éppen Delaware-ben, sőt éppen Wilmington városban jegyeztek be. Ez az adóparadicsomi állapot, ami rátelepült a tavalyi választások után Egerszalókra, még akár hasznos is lehetne a helyi polgároknak. A legújabb kori dollárpapa munkahelyeket teremthetne, és a szépen megvalósult beruházástól dagadhatna a lokálpatrióta kebel a termálvízforrás környékén is. A lapunk megbízható forrásai által szállított információk azonban felérnek egy hidegzuhannyal. Eszerint az egerszalóki beruházás fő finanszírozója, a HH Global Capital Partners Inc. nem rendelkezik sem valós vagyonnal, sem tényleges forgalommal. Egy tipikus nevadai postaládacég, értéktelen vagyontárgyakkal feltöltve, a szokásos kozmetikai trükkökkel kiállított mérleggel, egyetlen alkalmazott, és mindezek alapján valós bankreferencia nélkül.
Ha nem így lenne, akkor sem kaphatna ilyen könnyen zöld utat a beruházás. A CW Bankot megkárosító adós újabb alapítású cége sem kaphat állami támogatást – legalábbis normális körülmények között, vagy akkor, ha legalább a látszatra ad a hatalom. Persze lehet, hogy a támogatásról szóló levelet aláíró Csillag István miniszter tényleg nem tudja, kinek ad a tárcája ajándékba 800 millió forint közpénzt.
Mindenesetre az emberek többségének a torkán a 2,5 millió forintért közbeszerzett söjtöri lakoma ügye is megakadt. A mágnáskerti urak gátlástalansága is eléri majd előbb-utóbb a tűréshatárt.
Jó, hogy Egerszalókon fürdő épül. Ott is lemoshatjuk majd a gyalázatot.
Lapzárta előtt
Hargitai Györgyöt az egri Hotel Aqua recepciós hölgye kérésünkre tegnap délután azonnal kapcsolta telefonon, akitől az egerszalóki fürdőberuházás részleteiről szerettünk volna tájékoztatást kapni. Hargitai úr azonban először a Szalók Holding Kft.-hez irányított minket, mondván, ez az ő beruházásuk. Felvetésünket, hogy a Szalók Holding viszont az ő cége, a kft. a HH Global Capital Partners Inc. többségi tulajdonában van, vagyis ő, Hargitai György áll a beruházás mögött, ezt határozottan tagadta. Tagadta azt is, hogy a cég nevében a HH betűpáros Hargitait és a fiát jelöli. Az üzletember kérdésünkre elmondta, hogy ő csak képviseli a céget, amelynek tulajdonosai Kaliforniában letelepedett osztrák és német üzletemberek. Hargitai mindössze annyit ismert el, hogy valóban ő képviseli a HH Globalt. Hargitai határozottan cáfolta azt is, hogy a Hotel Aqua mögött is ő áll tulajdonosként, azt állította, ő csak egy jó vendég a szállodában. Hargitai György, mint elmondta, nem kíván részt venni az Szerencsejáték Rt. privatizációjában. Cégcsoportjuk ebben a régióban nem kíván beszállni a szerencsejáték- iparba, viszont érdekeltek a dél-amerikai lottóüzletben – fűzte hozzá.
Tőgyi Gábor, Egerszalók polgármestere megerősítette a Magyar Nemzet információját, miszerint még nem kapták meg a Szalók Holdingnak értékesített ingatlanuk ellenértékét. Mint azt a polgármestertől megtudtuk: adásvételi szerződésük szerint a vételár átutalására csak azt követően kerül sor, miután a polgármesteri hivatal építésügyi irodája kiadta a beruházásra az építési engedélyt. Csakhogy az engedély iránti kérelmet a beruházó cég a polgármester elmondása szerint még be sem nyújtotta. Az engedélyezési eljárás Tőgyi Gábor szerint várhatóan február végére fejeződik be.
A Mágnáskert étterembe nem csupán a kulináris élvezetekért, hanem a politika és az üzleti élet összefüggéseit érintő kulisszatitkok miatt is célszerű betérni. A Mágnáskert az internet segítségével is csalogatja a vendégeket, honlapjuk szerint „minden asztal a szemet gyönyörködtető díszkertre néz, a rusztikus hangulatot kedvelők az ólomüveggel díszített pincében, míg a vacsora utáni békés beszélgetésre vágyók a rózsafagyökér burkolatú szalonban szórakozhatnak. A tizenhat személyes Sissi terem pedig a diszkrét üzleti vacsorák színhelye lehet”.
Nem csoda hát, ha a luxust kedvelő, a finom koktélokért akár Varaderóig is elrepülő Medgyessy Péter és felesége a Mágnáskert étteremben érzik jól magukat, ahol egyébként, mint megtudtuk, törzsvendégnek számítanak. A miniszterelnök vadászcimborája és egyben a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Erős János is gyakorta látott vendég itt, ami Erős úr jó ízlésére és praktikusságára vall, amellyel ügyesen össze tudja kötni a kellemest a hasznossal. De a hattyúházi irodabérletben kissé megpörkölődött egykori szakszervezeti vezér, Nagy Sándor is törzsvendég a Mágnáskertben, ő sem azokhoz a helyekhez vonzódik ma már, ahol a keményebb kötésű szakszervezeti vezetők, vagy a munkásokkal fizikai valójukban is érintkező igazi szociáldemokrata politikusok is felbukkanhatnak anélkül, hogy kellemetlen beszólások sértettjeivé válnának.
Hargitai György jelenleg szinte állandóan Magyarországon tartózkodik. Nem csoda, hiszen itt aztán most senki sem üldözi őt a 800 millió schillinges CW bankos adósság megtérítésére vonatkozó kérdésekkel. Magyarország ma a lehetőségek hazája – legalábbis Hargitainak és barátainak.
A Magyar Nemzet információi alapján az elkótyavetyélt CW bankos hitelmilliárdokért olyan hálás a Medgyessy-kormány, hogy egy Hargitai-érdekeltségű cégnek tálcán szolgáltak fel pár hónappal ezelőtt egy 800 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatást.
Lássuk hát az egerszalóki Hargitai-tervet. Egerszalókon a helyi termálvízkincsre alapozva a Szalók Holding Kft. 2004 januárjában egy 2,845 milliárd forintos beruházást fog elindítani. Egy új gyógy- és élményfürdőt építenek fel. A teljes beruházás már-már gigantomán, hiszen végleges formáját 15 milliárd forintosra tervezik. Ezt támasztja alá az is, hogy augusztus közepén maga Medgyessy Péter is elment szétnézni Egerszalókra, „a nagyberuházás alkalmából”, ahogy azt a helyi sajtó megírta.
A Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.-t 2002. május 6-án alapította 20 millió forint alaptőkével az FCI Hungary Kft. és – az amerikai adóparadicsomnak számító Delaware-ben, Wilmington városban bejegyzett – a HH Global Capital Partners Inc. Közvetlenül a Medgyessy-kormány megalakulása után. Az FCI Kft. 10, míg a HH Global Capital Partners 90 százalékban tulajdonos a Szalók Holdingban. A fürdőberuházás első üteme, mint említettük, a tervek szerint 2,845 milliárd forintba fog kerülni, ebből 1,035 milliárd forint lesz a tagi kölcsön – amellyel az „amerikai befektető cég”, a HH Global off-shore cég száll be az üzletbe. Ezen túl a beruházók egymilliárd forint bankhitellel számoltak, és a már említett 800 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatással. A maradék – mindösszesen – tízmillió forint a Szalók Holding saját ereje a projekthez. Ez a szerény mértékű saját erő némi magyarázatot jelenthet arra az értesülésünkre, amely szerint a Szalók Holding által 2002-ben egy önkormányzati pályázaton elnyert, ma már a cég tulajdonának számító 17,5 hektárnyi egerszalóki föld árát – 320 millió forintot – miért nem sikerült mind a mai napig kifizetni az önkormányzatnak. Ám Hargitai György üzleti erkölcséről szerzett, fentebb ismertetett ismereteink alapján perképesen állítjuk: egyszerűen nem szereti kifizetni a tartozásait.
Úgy tudjuk, a mágnáskerti törzsvendég és miniszterelnöki vadászcimbora Erős János vezette MFB kész 2 milliárd forint tőkével beszállni a Hargitai-féle egerszalóki projektbe tőkeemelés útján, ezt állítólag írásba is adta a bank a beruházó holdingnak. Vagyis, ha az önkormányzat végül megkapja a pénzt a földjéért, az biztosan vagy állami támogatásból, vagy egy baráti állami bank tőkeemeléséből fog származni.
A Magyar Nemzet megbízható forrásból származó értesülése szerint az amerikai cég nevében a HH betűpár Hargitai Györgyöt és fiát, ifj. Hargitai Györgyöt jelzi. A HH Global és Hargitai közötti kapcsolatot támasztja alá az az információnk is, hogy az egerszalóki beruházással kapcsolatos tárgyalásokat maga Hargitai irányítja a szocialista polgármester által vezetett egri önkormányzattal, és az önkormányzat vezetésével Hargitai személyesen tartja a kapcsolatot.
Azt, hogy a HH Global mögött Hargitai György áll, sejteti az a cégiratokból származó információ is, hogy a Szalók Holding kisebbségi tulajdonosának, az FCI Hungary Kft.-nek 50 százalékát az ő bizalmi embere, Csőke László jegyzi, aki korábban a Videoton moszkvai képviseletén Hargitai György beosztottjaként dolgozott. A Mágnáskert vezetője, Vas György mellett forrásunk őt tartja Hargitai másik megbízható emberének, akire az amerikai kényszertartózkodás ideje alatt hazai üzleti ügyeinek intézését bízta.
Egyébként az FCI Kft. másik tagja, az FCI Consulting Inc. szintén egy adóparadicsomban bejegyzett cég, amelyet talán nem véletlenül a HH Globalhoz hasonló módon éppen Delaware-ben, sőt éppen Wilmington városban jegyeztek be. Ez az adóparadicsomi állapot, ami rátelepült a tavalyi választások után Egerszalókra, még akár hasznos is lehetne a helyi polgároknak. A legújabb kori dollárpapa munkahelyeket teremthetne, és a szépen megvalósult beruházástól dagadhatna a lokálpatrióta kebel a termálvízforrás környékén is. A lapunk megbízható forrásai által szállított információk azonban felérnek egy hidegzuhannyal. Eszerint az egerszalóki beruházás fő finanszírozója, a HH Global Capital Partners Inc. nem rendelkezik sem valós vagyonnal, sem tényleges forgalommal. Egy tipikus nevadai postaládacég, értéktelen vagyontárgyakkal feltöltve, a szokásos kozmetikai trükkökkel kiállított mérleggel, egyetlen alkalmazott, és mindezek alapján valós bankreferencia nélkül.
Ha nem így lenne, akkor sem kaphatna ilyen könnyen zöld utat a beruházás. A CW Bankot megkárosító adós újabb alapítású cége sem kaphat állami támogatást – legalábbis normális körülmények között, vagy akkor, ha legalább a látszatra ad a hatalom. Persze lehet, hogy a támogatásról szóló levelet aláíró Csillag István miniszter tényleg nem tudja, kinek ad a tárcája ajándékba 800 millió forint közpénzt.
Mindenesetre az emberek többségének a torkán a 2,5 millió forintért közbeszerzett söjtöri lakoma ügye is megakadt. A mágnáskerti urak gátlástalansága is eléri majd előbb-utóbb a tűréshatárt.
Jó, hogy Egerszalókon fürdő épül. Ott is lemoshatjuk majd a gyalázatot.
Lapzárta előtt
Hargitai Györgyöt az egri Hotel Aqua recepciós hölgye kérésünkre tegnap délután azonnal kapcsolta telefonon, akitől az egerszalóki fürdőberuházás részleteiről szerettünk volna tájékoztatást kapni. Hargitai úr azonban először a Szalók Holding Kft.-hez irányított minket, mondván, ez az ő beruházásuk. Felvetésünket, hogy a Szalók Holding viszont az ő cége, a kft. a HH Global Capital Partners Inc. többségi tulajdonában van, vagyis ő, Hargitai György áll a beruházás mögött, ezt határozottan tagadta. Tagadta azt is, hogy a cég nevében a HH betűpáros Hargitait és a fiát jelöli. Az üzletember kérdésünkre elmondta, hogy ő csak képviseli a céget, amelynek tulajdonosai Kaliforniában letelepedett osztrák és német üzletemberek. Hargitai mindössze annyit ismert el, hogy valóban ő képviseli a HH Globalt. Hargitai határozottan cáfolta azt is, hogy a Hotel Aqua mögött is ő áll tulajdonosként, azt állította, ő csak egy jó vendég a szállodában. Hargitai György, mint elmondta, nem kíván részt venni az Szerencsejáték Rt. privatizációjában. Cégcsoportjuk ebben a régióban nem kíván beszállni a szerencsejáték- iparba, viszont érdekeltek a dél-amerikai lottóüzletben – fűzte hozzá.
Tőgyi Gábor, Egerszalók polgármestere megerősítette a Magyar Nemzet információját, miszerint még nem kapták meg a Szalók Holdingnak értékesített ingatlanuk ellenértékét. Mint azt a polgármestertől megtudtuk: adásvételi szerződésük szerint a vételár átutalására csak azt követően kerül sor, miután a polgármesteri hivatal építésügyi irodája kiadta a beruházásra az építési engedélyt. Csakhogy az engedély iránti kérelmet a beruházó cég a polgármester elmondása szerint még be sem nyújtotta. Az engedélyezési eljárás Tőgyi Gábor szerint várhatóan február végére fejeződik be. | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2003/12/sojtori-rablohus | https://web.archive.org/web/20220816062944/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2003/12/sojtori-rablohus | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sojtori-rablohus-a-a-medgyessy-kormany-esete-az-mnb-leanybankjat-kifoszto-uzletemberrel | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2003-12-04 00:00:00 | [
"Apró Piroska",
"Bozarov Ognan",
"Csillag István",
"Csőke László",
"Hargitai György"
] | [
"CW Bank",
"FCI Hungary Kft.",
"HH Global Capital Partners Inc.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Szalók Holding Kft.",
"V.H.V. Vendéglátóipari Kft.",
"Waltham"
] | [
"Egerszalók",
"Heves megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"fürdő",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"A söjtöri ebéd"
] |
|
2,080 | Erkölcsi vita után beiktatták a főkapitányt | Beiktatták hivatalába hétfő délelőtt Bencze József új országos rendőrfőkapitányt. Kinevezését erkölcsi polémia kísérte, mivel lapértesülés szerint előző munkahelyén többször is pénzjutalmat adott barátnőjének. A Fidesz ezért ellenezte az új főrendőr kinevezését, míg maga az érintett és korábbi főnöke, Veres János pénzügyminiszter szerint etikailag nem kifogásolható a történet. | Erkölcsi vita után beiktatták a főkapitányt
2007. június 4. FigyelőNet, MTI
Beiktatták hivatalába hétfő délelőtt Bencze József új országos
rendőrfőkapitányt. Kinevezését erkölcsi polémia kísérte, mivel lapértesülés
szerint előző munkahelyén többször is pénzjutalmat adott barátnőjének. A
Fidesz ezért ellenezte az új főrendőr kinevezését, míg maga az érintett és
korábbi főnöke, Veres János pénzügyminiszter szerint etikailag nem
kifogásolható a történet.
Új szlogent javasolt az új miniszter
Bencze József kinevezési ünnepségén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy
fogalmazott: azt várja az új országos rendőrfőkapitánytól, hogy határozott,
egyértelmű, „erkölcsi szakmai normákat érvényesítve őrizze meg és erősítse
meg a rendőrség 35 ezres állományának túlnyomó többsége által is vallott és
gyakorolt hivatástudatot, tisztességes elkötelezettséget, teremtsen normát
az elv- és jogszerűségnek".
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter azt a feladatot szabta az
új rendőrfőkapitánynak, hogy a rendőrséget határozottan, keményen, de
egyúttal emberségesen vezesse, és ez valamennyi parancsnok számára legyen
követendő magatartás. „Azt várom el önöktől, hogy az eddig használt
rendőrszlogen helyett szívükben a szabadság és a rend szlogenje jelenjen
meg" – tette hozzá.
Bencze József új országos rendőrfőkapitány az ünnepélyes állománygyűlésen
kijelentette: elsődleges feladatának tartja, hogy parancsnoktársaival
megnyugtassa a mindennapokban tisztességesen dolgozó állományt, és szükség
esetén meg is védjék őket.
Élettársa miatt támadják a főkapitányt
Veres János tudott arról, hogy Bencze József országos rendőrfőkapitány-
jelölt még előző munkahelyén pénzjutalomban részesítette barátnőjét, és a
jutalmazás a pénzügyminiszter szerint szabályszerű volt.
„Bencze tábornok úr a hivatali kötelezettségének megfelelően látta el
feladatát, és ennek megfelelő tájékoztatási kötelezettségének mindig eleget
tett. (...) Tudtam erről, amikor tudnom kellett, és akkor viszont, amikor
nem kellett tudnom, akkor nem tudtam erről" – mondta a pénzügyminiszter
hétfőn a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Semmi másról nincs szó,
mint rosszindulatú megjegyzésekről Bencze József kinevezésével kapcsolatban
– mondta Veres János.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a jutalmazás a VPOP-nál egy olyan
teljesítményértékelési rendszer alapján történik, mint amilyet most
vezetnek be az államigazgatásban. A jutalmakat egy belső objektív
értékelési rendszer alapján osztották ki, és a vámhatóság belső intranetes
rendszerén közzé is tették.
A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a tábornok a tájékoztatási
kötelezettségén túl beszámolt neki arról is, hogy közeli munkatársával
került személyes viszonyba, aki azóta nem dolgozik a szervezetnél, és azt
is, hogy új élettársi kapcsolatot létesített.
Pont a viszony és a jutalmazás miatt a Fidesz és a KDNP ellenezte Bencze
kinevezését, és még reggel arra kérte a kormányfőt Lázár János, az
Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke, hogy ne nevezze ki
az új rendőrfőkapitányt.
Lázár szerint a Bencze József a személye kapcsán kialakult botrány miatt
tehertételt jelent a rendőrség számára, így nem lesz képes helyreállítani a
rendőrségbe vetett közbizalmat.
A fideszes politikus jelezte: pártja csak akkor szavazza meg a rendőrség és
a határőrség integrációjáról szóló kétharmados törvényt, amennyiben a
kormányoldal elfogadja a javaslathoz benyújtott 30 módosító indítványukat.
Barátnőjét jutalmazta a VPOP-nél
Gy. Kitty, aki századosként annak a rendészeti főigazgatóságnak volt a
főrevizora, amelyet Bencze József irányított országos rendőrfőkapitányi
kinevezéséig, néhány hónap alatt háromszor is kapott jutalmat – adta hírül
a hétvégén az Index.
Bencze az esetben nem lát kivetnivalót: állítja, évi 3-4 alkalommal
mindenki jutalmat kap a testületnél, és különben is, amikor komolyra
fordult a korábbi századossal kapcsolatuk, akkor a nő munkahelyet váltott.
Sőt, Bencze állítása szerint, amikor kedvese a jutalmakat kapta, még nem
voltak élettársak. Arra a felvetésre, hogy közös gyermekük körülbelül
féléves, az új főkapitány úgy reagált: „amint komolyra fordult a
kapcsolatunk, megmondtam a kedvesemnek, hogy egy percet sem dolgozhat
tovább a VPOP-nál".
Az Index VPOP-s forrásokból úgy értesült, hogy Sipos Jenő VPOP-szóvivőnek
azért kellett elhagynia szolgálati lakását, hogy Bencze beköltözhessen új
barátnőjével az ingatlanba. Bencze megerősítette, hogy Sipos korábbi
lakásába költözött, de azt mindketten cáfolták, hogy a szóvivőnek emiatt
kellett onnan kiköltöznie.
Bencze József tervei között egyébként szerepel egy rendőrségi etikai kódex
megalkotása is, szándékai szerint a hasonló helyzetek kezelésével is
foglalkozna a dokumentum. Szerinte akkor járnak el a rendőrök helyesen, ha
haladéktalanul jelentik előljárójuknak a kapcsolatot, de az nem fordulhat
elő hosszú távon, hogy alá-fölé rendeltségi viszonyban legyenek egymással a
házastársak, élettársak. | https://24.hu/belfold/2007/06/04/erkolcsi_vita_utan_beiktattak/ | https://web.archive.org/web/20240129052109/https://24.hu/belfold/2007/06/04/erkolcsi_vita_utan_beiktattak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erkolcsi-vita-utan-beiktattak-a-fokapitanyt | fn.hu | hungarian-news | 2007-06-04 00:00:00 | [
"Bencze József"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
2,081 | Röviden – Párttag maradt a volt vasi MSZP-elnök | Röviden Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. december 2.
2005-re már mind az öt ítélőtábla működik Párttag maradt a volt vasi MSZP-elnökAz MSZP országos etikai és egyeztető bizottsága jogerős döntésével hatályon kívül helyezte a párt Vas megyei etikai bizottságának azt az idén februárban született határozatát, amely kizárt a pártból három megyei vezetőt, köztük az akkori megyei alelnököt, Tóth Csabát. A hírt szerdán Tóth Csaba jelentette be, akit szeptemberben - az első fokon hozott kizárás ellenére - a párt megyei elnökévé választottak. Az MSZP megyei etikai bizottsága szabálytalannak ítélte a párt 2003-ban végzett vasi tagtoborzásait, amelyek felelőseit - köztük Tóth Csabát - kizárták a pártból. Tóth Csaba bejelentette: az elítélt vezetők úgy döntöttek, tisztázó megbeszélésre hívják belső ellenfeleiket. (Tudósítónktól) Tűzoltó-demonstráció véradássalRendhagyó demonstrációt szervez a tűzoltók nagyobb megbecsülése érdekében a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: december 14-től három napon át országszerte véradásra invitálja a tűzlovagokat és céljaik támogatóit. Kertész László, a szakszervezet elnök-ügyvivőjének tájékoztatása szerint az akcióval el akarják érni a tűzoltók bérének emelését, valamint az úgynevezett vonulós tűzoltók munkaidejének csökkentését vagy a túlmunka pénzbeni megváltását. (K. J. E.) Lépj naponta tízezret!Traumatológusok, reumatológusok, népegészségügyi szakemberek fogtak össze, hogy a csontritkulásra és következményeire, a csonttörések megelőzésére idejekorán fölhívják a figyelmet. A szakemberek december negyedikén, szombaton kitelepülnek a Margitszigetre, hogy speciális tornagyakorlat-bemutatókkal mind többeket győzzenek meg róla: a mozgás a leghatékonyabb eszköz a csontok épségének megőrzésére. A rendezvényen Monspart Sarolta tájfutó világbajnokkal együtt tehetnek meg tízezer lépést a szigeten a résztvevők. Szakemberek szerint ugyanis naponta ennyi mozgással már eredményesen küzdhet bárki a mozgásszervi fájdalmak ellen. (D. A. N.) Tüntetés helyett szimpátiamegmozdulásA felsőoktatatási törvény elleni tüntetés helyett azért szerveznek mára szimpátiamegmozdulást a hallgatók, hogy a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el - válaszolták lapunknak a szervezők. A diákok eredetileg tüntetni akartak, de ettől elálltak, mert az új felsőoktatási törvénybe javaslataikat beépítették. A délben a Trefort kertből induló megmozdulás résztvevői a minisztérium elé vonulnak, hogy így demonstráljanak a törvénytervezet jelenlegi formájának elfogadása mellett. (Munkatársunktól) BorI túlélők memoárjaAz 1943-44-es bori kényszermunkát túlélt nyolc munkaszolgálatos visszaemlékezését jelenteti meg a Makkabi Kiadó Kényszermunka, Erőltetett menet, Tömeghalál címmel. A kötetet Dr. Szita Szabolcs történész ma délelőtt 11 órakor a budapesti Holocaust Emlékmúzeumban (IX., Páva u. 39.) mutatja be. A könyvben a bori ércbányákban és a vasútépítéseken dolgoztatott zsidó munkaszolgálatosokon, köztük az építész Sólyom Gáboron, a biológus-állatorvos dr. Markovits Pálon és a nemrég elhunyt sakknagymesteren Lindner Lászlón kívül, a Jehova Tanúi és a nazarénusok egy-egy képviselője ír a velük történtekről. (B. Á.) Vita a parlagfűrőlKismértékben javult a parlagfűhelyzet az idén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint, a zöldszervezetek azonban nem osztják ezt a véleményt. Eke István, az FVM főosztályvezetője az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szerdai ülésén arról tájékoztatta a testületet, hogy 2004-ben Magyarországon Kecskemét és Debrecen környékét kivéve mindenhol csökkent a gyomnövény allergén pollenjének koncentrációja a megelőző évihez képest. Megjegyezte: a parlagfűhelyzet nem feltétlenül a kormányzati erőfeszítések miatt javult, de azok segítséget jelentettek. Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület képviselője tíz zöldszervezet véleményét ismertetve elmondta: szerintük a parlagfűterhelés szempontjából a korábbiaknál hátrányosabb helyzetbe kerültünk az idén. A zöldek szerint országos koordináció szükséges egy megbízott kinevezésével, aki az év végéig cselekvési programot dolgozhatna ki. (MTI) A jövő évben már mind az öt ítélőtábla működik, a szegedi, a pécsi és a fővárosi mellett megkezdi az ítélkezést a győri és a debreceni is; Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke szerdán fogadta az ítélőtáblák elnökeit. Az OIT közleménye szerint az elnökök megállapították, hogy a jövő évet valamennyi táblabíróság hátralékmentesen kezdi el, és úgy tűnik, a beérkezett ügyeket egy éven belül el tudják intézni. (MTI) | http://www.nol.hu/cikk/342941/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roviden-a-parttag-maradt-a-volt-vasi-mszp-elnok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-02 00:00:00 | [
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"MSZP"
] | [
"Vas megye"
] | [] | [] |
|
2,082 | Tízmilliós autó egy ezresért? | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343452 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmillios-auto-egy-ezresert | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-06 00:00:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
||
2,083 | Röviden – Ügyészséghez forduló HÖOK-szervezetek | Röviden Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. december 6. Kép: Népszabadság - Domaniczky Tivadar Tóraavatási ünnepség A Pesti Súl Egyesület 2001-ben jött létre azzal a céllal, hogy egy modern ortodox zsidó közösséget teremtsen Budapesten: a szervezet tagjai egyszerre ragaszkodnak a zsidó hagyományhoz a szó ortodox értelmében, ugyanakkor nyitottak a modern világ felé is. Az egyesület vasárnap tóraavatási ünnepséget tartott Budapesten. (Munkatársunktól)
Elektronikusan az egyetemekre Ügyészséghez forduló HÖOK-szervezetekAz ügyészséghez fordult több hallgatói önkormányzat, szerintük ugyanis csalás történt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) novemberi egri elnökválasztásán; a szóban forgó szervezetek szombaton kivonultak a HÖOK újabb közgyűléséről, amelyen az elnökséget, illetve a felügyelőbizottsági tagokat választották meg. Gyökeres Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója azután közölte: az ügyészségtől az kérik, semmisítse meg a választás eredményét, ahol Ekler Gergelyt, az ELTE hallgatóját választották a szervezet új elnökévé Németh Józseffel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diákjával szemben. Szerinte a szavazáson olyan karok nevében érkeztek voksok, amelyek nem voltak képviseltetve. (MTI) Budapesten lesz a roma oktatási központA magyar fővárosban lesz a nyolc ország részvételével indult nemzetközi Roma Évtized Program roma oktatási alapjának regionális központja - közölte az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A közlemény diplomáciai sikernek nevezi, hogy az érintett nyolc ország közül Magyarország kapta az első regionális központ - roma oktatási központ - létrehozásának jogát. A budapesti székhelyű regionális központ várhatóan 42 millió dollárt, mintegy 8 milliárd forintot oszthat szét pályázatok útján különböző roma oktatási programokat indító szervezetek között. A minisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia, Macedónia, Románia, Horvátország, valamint Szerbia és Montenegró vesz részt a Roma Évtized Programban. (MTI) Habsburg a Magyar Vöröskereszt új elnökeHabsburg György, a Magyar Vöröskereszt új elnöke szombati megválasztását követően úgy nyilatkozott: az eddiginél erőteljesebben kíván lobbizni a szervezetért. "Sokkal erősebben kell lobbizni a vöröskeresztért, a forrásokért, bel- és külföldön egyaránt, és én ezt nagyon szívesen meg is teszem" - mondta. Az új elnök sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt három évben csökkent a vöröskereszt állami támogatása. Habsburg elmondta: a vöröskereszt elnökeként szorosabb kapcsolatokra törekszik a minisztériumokkal és a parlamenttel, mozgósítani fogja nemzetközi kapcsolatait, és mindent megtesz azért, hogy több társadalmi elismerést kapjon a szervezet. (MTI) Kupa maradt a Centrum élénÚjból Kupa Mihályt választotta elnökévé szombati kongresszusán a Centrum Párt. A párt legfőbb döntéshozó testülete egyben azt is jelezte, hogy az Antall-kormány volt pénzügyminiszterének vezetésével vág neki a 2006-os országgyűlési választásoknak. A mostani döntést legalább is érdekessé teszi, hogy csaknem pont egy évvel ezelőtt - 2003. december 7-én - a Centrum Párt alapítói választmánya csupán három hónappal hosszabbította meg az elnökség és Kupa Mihály elnök mandátumát. Bartók Tivadar választmányi elnök akkor lapunknak azt mondta: a mandátumhosszabbítás gesztus Kupának. A pártelnök ugyanis, mivel bizalmatlanságot érzékelt, akkor azt közölte: mandátuma lejárta után nem marad tisztében. Néhány nappal később viszont már módosította álláspontját, úgy nyilatkozott: bizonyos körülmények között vállalja az elnökséget. (K. J. E.) Elektronikus úton is jelentkezhetnek a mostani felvételi eljárás során a diákok a felsőoktatási intézményekbe, a jövő évben ugyanakkor február 15-re módosul a jelentkezési határidő. Roberts Éva, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tájékoztatási igazgató-helyettese elmondta: az elektronikus jelentkezés könnyebbséget jelenthet a diákoknak. Nem feltétlenül szükséges jelentkezési lapot vásárolni, és a jelentkezők folyamatosan módosíthatnak a lapokon, az irodánál a február 15-i állapotot veszik figyelembe. Az elektronikus jelentkezések által csökkenhet a hibalehetőségek száma is, ugyanis több helyen előre rögzített menüsorból lehet kiválasztani a tételeket, szakokat, képzési helyeket és "súgók" is segítik az esetleg elakadókat. (MTI) | http://www.nol.hu/cikk/343522/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roviden-a-ugyeszseghez-fordulo-hook-szervezetek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-06 00:00:00 | [
"Ekler Gergely"
] | [
"HÖOK"
] | [] | [
"oktatás",
"csalás",
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
2,084 | Fonyódi adósságok | Minden bizonnyal megingott a K&H bank bizalma Fonyód önkormányzatában, mert legutóbbi ajánlata értelmében kész a város hiteleinek kamatterhét elengedni 7,5 millió forint erejéig, amennyiben az önkormányzat felfogad egy szakmai céget működőképességének átvizsgálására. Ezt megelőzően a bank váratlanul megvált a marcali és fonyódi fiókvezetőjétől, Mátrai Zoltántól. Ennek okairól banktitokra és személyiségi jogokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni Andok Ágnes, a pénzintézet sajtófelelőse. Mátrai Zoltán azt mondta: magatartásában találtak kivetnivalókat, erre hivatkozva kapta meg felmondását, amivel szemben munkaügyi pert kezdeményezett. Mátrait a bankfióknál indított belső vizsgálat során felmentették a munkavégzés alól, amit állítása szerint a munkaügyi bíróság első fokon jogszerűtlennek ítélt.
Tudósítónk megtudta: a fiókvezetőért még korábban lobbizni kezdett a fonyódi, a marcali, valamint a balatonboglári polgármester: közös levélben fordulva a bank vezérigazgatójához. A levél hangsúlyozta, hogy Somogy megye három meghatározó városáról van szó, a települések együttesen 15 milliárd forintnyi hitel és számlaforgalmat bonyolítanak a pénzintézetnél. A bank vezetése ettől nem hatódott meg, sőt a belső vizsgálat során rendőrségi feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen üzleti titok megsértése miatt.
Mátrai Zoltán Fonyód számlavezető bankjának fiókigazgatójaként a fonyódi önkormányzat pénzügyi bizottságának is tagja volt, ami - többek megítélése szerint - erkölcsi aggályokat vethet fel. Információink szerint a bank nem emiatt, hanem azért indított belső vizsgálatot a fióknál, mert az nagy összegű hitelt nyújtott egy felszámolási eljárás alatt álló, helyi önkormányzati érdekeltségű cégnek, továbbá jelentős kockázatot vállalva nyújtott Fonyódnak hónapokkal ezelőtt közel 700 millió forint hitelt.
A fonyódi önkormányzat számára jelenleg súlyos gondot okoz a hitel törlesztése, amit egy kikötői üzletsor építésének befejezésére vett fel. A felerészt önkormányzati vállalkozásként megépülő üzletsor harmadik éve tartó botrányok, tucatnyi per mellett idén őszre készült el: a Dél-Balaton egyik legszebb üzletközpontjává vált - egyelőre üres boltokkal. Az üzletek értékesítését és a befektetett pénz megtérülését akadályozzák a beruházást terhelő perek és a jelzálog. Értesüléseink szerint a bank a hiteltörlesztés fejében igényt tartott a városi könyvtárnak a közelmúltban juttatott 800 ezer forintos központi támogatására is.
A balatoni város az utóbbi években egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az előző polgármestert börtönbüntetésre ítélték korrupció miatt. Vezetésével a város 130 millió forintot költött egy meg nem valósult termálprojektre. A beruházásra alapított cég ügyvezetője eltűnt a település 66 millió forintjával - a második éve tartó nyomozás során sem bukkantak nyomára. Fonyód hitelállománya meghaladja az egymilliárd forintot, miközben a város egész évi költségvetése - az állami támogatással épülő csatornaberuházás nélkül - 1,4 milliárd forint. Az önkormányzat helyzetét tükrözi, hogy jelentős értékű kifizetetlen számlát halmozott fel az utóbbi hónapokban.
Miseta István polgármester elmondta: örül a banki átvilágításnak, mert az önkormányzat tavaly óta próbálkozik működése racionalizálásával. A képviselőtestület hiányolta ehhez a szakértői átvilágítást, amire most sor kerülhet anélkül, hogy ez pluszpénzbe kerülne. A polgármester kifejtette: Fonyód az ország számos más önkormányzatához hasonlóan fizetési nehézséggel küzd, de jelentős a vagyona. Ingatlanjainak csak egy részét terheli jelzálog, így tehermentes például a termálprogram magvalósításához szükséges, több százmillió forint értékű terület is.
Egy napokban megszületett jogerős bírósági ítélet szerint megszűnik a felszámolási eljárás a kikötői üzletsort építő, felerészt önkormányzati tulajdonú Fonyódi Lakásépítő Kft.-vel szemben. A polgármester szerint ez azt jelenti, hogy a pillanatnyi nehézségek megoldódnak, a város hamarosan folytathatja az üzletsor tehermentes értékesítését, és visszakaphatja a befektetett több százmillió forintját. Kiss Gábor, a Fonyódi Lakásépítő Kft. másik, közvetett tulajdonosa szerint az ítélet nem befolyásolja az üzletsor tulajdonjogát érintő per kimenetelét, és azt a kártérítési pert sem, amelyben több mint 500 millió forintot követel az önkormányzattól a közös beruházás kapcsán. | http://nol.hu/archivum/archiv-346160-161922 | https://web.archive.org/web/20240105114215/http://nol.hu/archivum/archiv-346160-161922 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fonyodi-adossagok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-28 00:00:00 | [] | [
"Fonyódi Lakásépítő Kft.",
"Fonyódi Thermál Aqua Kft."
] | [
"Fonyód",
"Somogy megye"
] | [
"sikkasztás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,085 | Értékek, érdekek, ingatlanok | Eladja idegenforgalmi cégét, a Savaria Tourist Kft.-t a Vas megyei önkormányzat. A privatizációt a 40 tagú testület 21 képviselője szavazta meg.
A legutóbbi megyegyűlés kezdetén a kormánypárti képviselők kivonultak az ülésteremből, hogy így tiltakozzanak a polgári frakció kettős állampolgársággal kapcsolatos szavazási felhívása ellen. Ennek következtében az MSZP és a Vas Megyei Önkormányzatokért Egyesület képviselői nem vettek részt egyetlen további napirendi pont, így a Savaria Tourist privatizációjának megtárgyalásán sem.
Beleznay László, a közgyűlés fideszes alelnöke a Savaria Tourist értékesítéséről érdeklődésünkre elmondta: a jelen lévő képviselők úgy ítélték meg, hogy az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő idegenforgalmi cég magánkézben jobban működtethető. Ezt jelzi az is, hogy a kft. az elmúlt években csak pénzébe került az önkormányzatnak, mivel folyamatosan veszteséget termelt. Az alelnök szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy a több százmillió forintos hiánnyal küszködő megyei önkormányzat költségvetésében nagy szükség lenne az értékesítésből befolyó pénzekre.
Az 1959-ben alakult Vas megyei Idegenforgalmi Hivatal jogutódját a megyei önkormányzat 1998-ban alakította kft.-vé, amelynek kezdetben 70-80 alkalmazottja volt, jelenleg azonban már csak 26 embernek ad munkát. A cégnek az elmúlt években negyvenmillió forintos vesztesége keletkezett. Ennek okai a piacvesztésben és az egymást követő létszámleépítések terheiben keresendők, de az egyik alkalmazott által évekkel ezelőtt elkövetett sikkasztás is 24 millió forinttal növelte a hiányt. Kerék Anikó, a Savaria Tourist ügyvezetője azt mondja: a problémák ellenére az üzleti tevékenységből származó bevételeik fedezik az üzemeltetési költségeket, az idei esztendőt várhatóan nullszaldóval zárják.
A cég forgalmi értékét a piac fogja eldönteni. Beleznay László szerint a Savaria Tourist az ingatlanokkal együtt jelenleg 400-500 millió forintot érhet. Az ingatlanok közül eladják a szombathelyi kempinget és a Liget Szállót, a bozsoki panziót, a kilenc városi utazási irodát, a három valutaváltó helyet, ugyanakkor megtartják a bozsoki Sibrik Kastélyszállót, valamint a Szombathely központjában lévő galériát, amelyben idegenforgalmi koordinációs központot hoznak létre.
A Savaria Tourist eladásával kapcsolatban olyan hírek is felröppentek a megyében, hogy a döntés mögött egyéni érdekek is fellelhetők. Nevezetesen: Kovács Ferenc sitkei fogadótulajdonos - a Fidesz megyei elnöke, a megyegyűlés polgári frakciójának vezetője, országgyűlési képviselő - azt szerette volna elérni, hogy minél előbb megszűnjön cégének a konkurenciája Sárváron, ahol az ő cégének és a Savaria Touristnak is működik egy-egy kirendeltsége. Kovács Ferenc tudósítónk kérdésére azt válaszolta: visszautasítja a rosszindulatú vádat. Hozzátette: valóban szorgalmazta a Savaria Tourist privatizációját, mivel szerinte nagy luxus volt az adófizetők pénzéből éveken át több tízmillió forintot költeni egy veszteséges cégre. Megjegyezte: sárvári utazási irodájának működési területe eltér a Savaria Touristétól. Kovács szerint fel sem merült benne, hogy pályázzon az eladandó cégre vagy annak bármelyik ingatlanára.
Az értékesítés körülményeiről megkérdeztük az MSZP közgyűlési frakcióvezetőjét is. Farkas János kifejtette, nem értenek egyet a döntéssel, mivel a céget működőképesnek tartják. Ha jelen vannak a napirendek tárgyalásán, azt a megoldást támogatták volna, hogy a Savaria Tourist továbbra is maradjon önkormányzati tulajdonban, ugyanakkor a bevételek növelése érdekében adják el a mintegy százmillió forintot érő Liget szállót.
Azt egyelőre nem tudni, hogy megszűnik-e a Savaria Tourist: a leendő tulajdonosnak kell majd eldöntenie, hogy a turisztikai piacon tartja-e a céget. Amenynyiben a kft.-re nem akad vevő, akkor az önkormányzat tovább működteti, és az egyes vagyonelemeket egyenként próbálja majd értékesíteni.
Tudósítónktól | http://nol.hu/archivum/archiv-343456-159648 | https://web.archive.org/web/20170212060033/http://nol.hu/archivum/archiv-343456-159648 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ertekek-erdekek-ingatlanok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-06 00:00:00 | [
"Kovács Ferenc (Vas megye)"
] | [] | [
"Sárvár",
"Vas megye"
] | [
"privatizáció"
] | [] |
|
2,086 | Kórház-privatizáció: így próbálta a Fidesz | "Meglehetősen nagy vihart kavart Szegeden, amikor áprilisban nyilvánosságra került az önkormányzat azon elgondolása, hogy a tulajdonában lévő két kórház és egy szakrendelő intézet üzemeltetésére pályázatot ír ki. Már a pályázat megjelenésének idején is - Szegeden és az egészségügy-szervezéssel hivatásszerűen foglalkozók körében - elterjedt az a vélekedés, hogy az üzlet "előre le van vajazva", felesleges nagyobb energiát fordítani tervkészítésre, hiszen a jövendőbeli nyertes úgyis ott várakozik a háttérben, s a mostani fejlemények nem is cáfoltak rá erre a megérzésre." (�)
"A 300 ezer forintos pályázati dokumentációt 11-en vették meg, végül közülük csak öten adták be ajánlatukat a polgármesteri hivatalba. Két pályaművet - az egyiket a Siemens Rt. jegyezte - formai hibára való hivatkozással elutasítottak." (�) A többség Bartha László - orvosból lett - fideszes polgármester javaslatát támogatta: a november végi közgyűlés elé a Fuziomed pályázatát terjesszék, mint egyetlent, amelyről további tárgyalást kell folytatni." (�) "A cég vezetője Bozó Attila, akit a szegediek Bartha László egykori egyetemi évfolyamtársaként és barátjaként ismernek, s aki korábban a gyógyszer-nagykereskedő Hungaropharma Rt. orvoslátogatójaként tevékenykedett."
(Heti Világgazdaság, 2000. november 11.)
"Néhány hónapja még a Miniszterelnöki Hivatal meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentgette föl a kiskunhalasi kórházat. A vád: jogellenes privatizáció. Úgy tűnt, a halasi kórházi szappanoperának sohasem lesz vége, aztán egyik napról a másikra egyszer csak elcsendesedett az ügyet görgető kiskunhalasi képviselő asszony. Nem sokkal később pedig kiderült, hogy a szegedi, fideszes vezetésű önkormányzat privatizálni kívánja a járó- és fekvőbeteg-ellátást. Bár formailag nem egészen így hívják, Kiskunhalason gyakorlatilag MSZP-SZDSZ koalíció vezeti a várost. Itt a kormánypártok helyi szervezetei állították, hogy az intézmény átalakítása, racionalizálása azért törvénytelen, mert akik végrehajtották, nem várták meg, amíg az országgyűlés törvényt alkot az egészségügy privatizációjáról. Szegeden ugyanezt az MSZP-s és SZDSZ-es ellenzék hányta a fideszes városvezetők szemére. A megtámadottak mindkét helyen azzal védekeztek: valóban nincs törvény, amely a kórházi privatizációt szabályozná, de olyan sincs, amelyik megtiltaná - így tehát nem történt törvénysértés, mert nincs mit megsérteni."
(Népszabadság, 2000. május 31.)
"Kérdés: Napjainkban többféle egészségügyi privatizációs folyamat is zajlik az országban. Melyeket támogatja, illetve melyeket ellenzi ezek közül a szakminisztérium?
Mikola István egészségügyi miniszter: (�) Vannak kísérletek a fekvőbeteg-ellátás privatizációjára is. Ilyenek például a kiskunhalasi és a szegedi próbálkozások, amelyek mindegyikét jól ismerem, hiszen mindkét helyszínen többször is jártam, tájékozódtam a folyamatokról. A szegedit ígéretes modellkísérletnek tartom. A kiskunhalasi átalakulás egyelőre megtorpant, mert az üzemeltető az új tulajdonosi szerkezetben nem tudta biztosítani a minimális működtetési feltételeket. Emiatt nem adtuk meg neki a működési engedélyt, hangsúlyozom azonban, hogy ez Kiskunhalason sem jelent végleges elutasítást. Most gondolják újra a kórházi struktúrát, egy mátrix rendszerben való működtetést terveznek.
- Csakhogy nincs törvény, amely alapján a fekvőbeteg-ellátás privatizációját meg lehetne valósítani.
- Valóban létezik egyfajta elvárás a tárca felé, hogy csináljunk egy jogszabályt, és abban mindent aprólékosan szabályozzunk le már jó előre, és csak utána kezdődhessen a privatizáció. Nos, erről elég határozott álláspontom van: szó sem lehet róla. A folyamatnak véleményem szerint éppen ellenkezőleg kell zajlania: először a bátrak alakítsák ki a működőképes modelleket, és a jogszabálynak majd a sikeres modellkísérletek eredményeire épülve kell kodifikálnia a változásokat."
(Népszabadság, 2001. június 11.)
"Hiába a tiltakozás, nem áll le a szegedi egészségügyi magánosítás" "Mikola István egészségügyi miniszter újságírói kérdésre a napokban Makón erősítette meg, hogy a minisztérium támogatja a szegedi önkormányzat privatizációs elképzeléseit."
(Népszabadság 2001. július 24.)
"A kritikákra válaszul nemrég nyilvánosságra hozták, hogy kibővült a Fuziomed Kft. tulajdonosi köre. Szerepet kapott benne egyebek közt a Diagnosticum Rt., amelynek fő tulajdonosa Kékessy Dezső, a jelenlegi párizsi magyar nagykövet, a miniszterelnöki család barátja, akinek Lévai Anikóval - Orbán Viktor miniszterelnök feleségével - közös borászati cége is van a Hegyalján. A nagykövet jelenleg nem tagja a Diagnosticum Rt. vezetésének, lánya, dr. Catherine Kékessy azonban igen. A szegedi ellenzék szerint valószínűleg azért akarják mindenáron, még a választások előtt keresztülvinni a szegedi egészségügyi intézmények privatizációját, mert a legmagasabb körökből kapnak hozzá politikai támogatást. (�) Információink szerint a Fidesz többségű szegedi önkormányzat szeptember 7-i ülésén fog dönteni arról, hogy az időközben létrehozandó vagyonkezelő részvénytársasággal, illetve az annak alárendelt kht.-val megkösse a szerződést."
(Népszabadság 2001. augusztus 25.)
"Cikkünk nyomdába adása előtt kiderült, hogy Mikola István egészségügyi miniszter és Bartha László szegedi polgármester megegyezett a szegedi önkormányzati döntés elhalasztásában. A "megegyezés" valószínűleg a miniszter nyomására jöhetett létre, hiszen a szegedi polgármester a korábban tervezett szeptember 7. helyett augusztus 31-ére hozatta előre a képviselő-testület ülését, hogy minél előbb döntésre vigye az ügyet."
(Népszabadság 2001. szeptember 1.)
"Nem kaphat tulajdont a Fuziomed Kft. a szegedi járó- és fekvőbeteg-ellátás privatizációja során, mert a készülő kórháztörvény tervezetének újabb változatába belekerült: fővállalkozóként nem vehet részt a magánításban gyógyszeripari vagy orvostechnikai cég. Mindezt Bartha László szegedi polgármester hétfőn úgy jelentette be: a szegedi egészségügyi intézményeket ebben az önkormányzati ciklusban már akkor sem privatizálják, ha erre a decemberben elfogadni tervezett kórháztörvény lehetőséget ad."
(Népszabadság 2001. november 27.)
"Noha nem egy szereplő van a piacon, de a koncentrációval egyre nő a monopolhelyzet esélye: kialakul egy megalabor, és aki azt elfoglalja, egyben monopolhelyzetet is szerez. A Diagnosticum Rt. most is jó helyzetben van, noha most azok dönthetnek mellette, akik ellenzékből hevesen tiltakoztak ellene.
- A Diagnosticum Rt. az ország egyik legnagyobb labordiagnosztikai cége - mondja dr. Gaál István (a szegedi járóbeteg-szakrendelő vezetője) -, a magyar egészségügy 60-70 százalékával kapcsolata van, nekünk is vagy tíz éve beszállítónk. A nagy beszállítók adhatnak nagy kedvezményeket: 800 millió forintnak az 5 százaléka is 40 millió - igazából ennek kellene számítania. Korábban ez is számított, míg nem volt ilyen felfűtött a politikai hangulat.
Az biztos, hogy a korábbi híresztelésekkel szemben nem lesz privatizáció: ezt a mostani kórháztörvény megakadályozza, mivel nemrég nagy összegű címzett támogatást kapott mind a kórház, mind a rendelőintézet. Vannak, akik szerint így még jobb a beszállítóknak: anélkül szerezhetnek hatalmas piacokat, hogy komoly befektetéseket tennének, és vállalnák az intézményfenntartás gondját."
(Népszabadság 2003. október 4.)
Válogatta: Tanács István | http://nol.hu/archivum/archiv-342944-159268 | https://web.archive.org/web/20170212060738/http://nol.hu/archivum/archiv-342944-159268 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korhaz-privatizacio-igy-probalta-a-fidesz | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-02 00:00:00 | [
"Bartha László",
"Bozó Attila",
"Kékessy Dezső"
] | [
"Diagnosticium Rt.",
"Fuziomed Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"privatizáció",
"egészségügy"
] | [] |
|
2,087 | Két „gyanús” képviselő | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343806 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-agyanusa-kepviselo | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-08 00:00:00 | [
"Keller László",
"Sümeghy Csaba"
] | [
"BCB Egyesült Textil Rt."
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [] |
||
2,088 | Megkezdődött Molnár Csaba büntetőpere | Az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetője mellett a hivatali vesztegetéssel megvádolt Dér Zoltán és a szír Bassam Talche is ártatlannak vallotta magát.
A részben titkos információgyűjtésen, telefonlehallgatásokon alapuló vád szerint tavaly nyáron a Kulcsár-ügyben is nyomozó Molnár Csaba összesesen mintegy nyolcezer forint értékű szuvenirt, karkötőt és ceruzatartót kapott ajándékba a pénzváltással foglalkozó magyar-szír állampolgárságú vádlott-társától és ezért cserébe hivatali kötelességét megszegve jogtalan előnyhöz juttatta. Államtitokká minősített információkat adott át neki pénzmosás-gyanús esetekre vonatkozó bejelentésekről, illetve figyelmeztette vádlott-társát, aminek hatására utólagosan 49 bejelentés érkezett az ORFK-ra.
A szerdai tárgyaláson a vádirat ismertetését követően Molnár Csaba ügyvédje az államtitok-sértés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy jogszabály-változás következtében már nem bűncselekmény a védence terhére rótt magatartás, ezért indokolt az ügyészség részéről e vádpont elejtése, avagy a bíróság részéről a büntetőeljárás e vonatkozásban történő megszüntetése. A bíróság erre szünetet rendelt el, majd elvetette az ügyvéd érvelését és folytatta a tárgyalást.
Molnár Csaba vádlotti vallomásában azt hangsúlyozta, hogy tévúton jár az ügyészség, amikor bizonyos részletekből kiindulva vádat emel. A jogi diplomával is rendelkező rendőrtiszt elmondta, hogy apja rendőr volt és maga is korán ezt a hivatást választotta.
"Nincs rejtegetnivalóm. Nem azért készültem a rendőri pályára, hogy egy-két ezer forintért mindent sutba dobjak" - jelentette ki Molnár Csaba. Hozzátette: privát telefonjának híváslistái és vagyoni helyzete is azt támasztja alá, hogy nem voltak bűnös kapcsolatai. A rendőrtiszt kifejtette: amikor a pénzmosás elleni törvény hatálya alá kerültek a pénzváltók, szükségesé vált, hogy a rendőrség "ebben az irányban is nyisson", információkat gyűjtsön.
Molnár Csaba előadásokat tartott a pénzügyi szolgáltatói szférában dolgozóknak a pénzmosás-gyanús esetekre vonatkozó bejelentési kötelezettségről és ennek kapcsán ismerkedett meg vádlott-társával, Dér Zoltánnal.
"Úgy gondoltam, alkalmas arra, hogy segítse a rendőrség munkáját" - jegyezte meg Molnár Csaba. A rendőrtiszt többször is hangsúlyozta, hogy a bűnüldözés szempontjából hasznos kapcsolatok kiépítése csak bizalmi alapon, az emberi kapcsolatok ápolásával párhuzamosan lehet eredményes. Molnár Csaba rámutatott: a vádbeli kapcsolataiból sem ő, hanem a rendőrség profitált például akkor, amikor a K and H-ügyben sikerült kézre keríteni El Abed Hasszant.
Az államtitok-sértés vádja kapcsán Molnár Csaba előadta: a pénzmosás-gyanús bejelentések bár annak minősültek, valójában nem képezhettek államtitkot, ugyanis egyik, nem minősített példányuk a bejelentő pénzügyi szervezetnél maradt. Ezt időközben a rendőrség is felismerte és ez év elején visszamenőleg is feloldották a bejelentések titkos minősítését.
A tárgyaláson tanúként hallgatták meg Németh László ezredest, aki az ORFK főosztályvezetőjeként Molnár Csaba közvetlen felettese volt. A rendőrtiszt elmondta, hogy megítélése szerint a Molnár Csaba és eseti informátorai, vádlott-társai kapcsolata nem volt olyan szintű, hogy arról dossziét kellett volna vezetni, vagy akárcsak jelentést kellett volna írni. Továbbá a rendőrtiszt úgy vélte: a Molnár Csaba által elfogadott ajándék a rendőr, illetve a rendőrséggel együttműködő személy közti törvényes kapcsolat keretei között marad.
A büntetőper a jövő héten tanúk meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon. | http://nol.hu/archivum/archiv-343848-159987 | https://web.archive.org/web/20170212055146/http://nol.hu/archivum/archiv-343848-159987 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkezdodott-molnar-csaba-buntetopere | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-08 00:00:00 | [
"Bassam Tarche",
"Dér Zoltán",
"Molnár Csaba (ORFK)"
] | [] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [] |
|
2,089 | Teljes zűrzavar a Millenárison | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343523 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teljes-zurzavar-a-millenarison | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-06 00:00:00 | [] | [
"Millenáris Kht."
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
||
2,090 | Princz: Nem vagyok bűnös | Princz: Nem vagyok bűnös
A volt bankelnök szerint az állami szervezetek mindenről tudtak
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 17.
A Princz Gábor és társai ellen folyó büntetőper tegnapi tárgyalásán az
egykori Postabank vezér ismét hangsúlyozta: semmilyen bűnt nem követett el.
Princz Gábor vallomástételével folytatódott tegnap a Fővárosi Bíróságon a
Postabank egykori első embere és hat társa ellen folyó büntetőper.
Az 1998 óta több százmilliárd adóforinttal konszolidált Postabank egykori
elnök-vezérigazgatója kifejtette: nem tartja magát bűnösnek az ügyészség
által ő és társai ellen felhozott 36 milliárd forintos hűtlen kezelés
vádjában.
Az első, október 19-i tárgyalási napon az ügyész kifejtette: a hitelintézet
szinte megalapítása - azaz 1991 - óta folyamatos alultőkésítettséggel
küszködött, ám ahelyett, hogy visszafogták volna a fejlődést, folytatták az
erőltetett növekedést. Ezzel egyre kockázatosabb ügyletekbe hajszolták
magukat. Szinte soha nem feleltek meg a bankok számára előírt
tőkemutatónak, a mérleget pedig rendre különböző számviteli technikákkal
"javították fel". (Ezek az okok vezethettek az 1997-es bankpánikhoz is,
amikor néhány nap alatt tízmilliárdos nagyságrendű összeget vettek ki a
betétesek.)
Az ügyészség szerint a hitelintézet vezetői a valós pénzügyi helyzetről nem
tájékoztatták sem az állami ellenőrző szervezeteket, sem a tulajdonosokat.
1998-ban aztán az állam a részvények leértékelése után átvette az
irányítást, és Princznek fel kellett állnia. Később, a korábbi bankvezetés
tevékenységére hivatkozva összesen több mint 200 milliárd forint
költségvetési pénz ment el a Postabank "kitisztítására".
Diós Erzsébet bíró kérdéseivel elsősorban arra próbált fényt deríteni,
milyen kezdeti történésekre vezethetők vissza a Postabank pénzügyi
problémái. Volt szó a kilencvenes évek eleji bankkonszolidációról, amiből -
Princz szavai szerint akaratuk ellenére - a többi banktól eltérően az akkor
még csak néhány éves, ám bizonyos területeken második-harmadik piaci helyet
betöltő pénzintézet kimaradt. Mint kiderült, az évek során a különböző -
magyar és külföldi - tulajdonosok rendre felvették a bank nyereségét,
megakadályozva a vezetést abban, hogy azt újabb beruházásokra fordítsák. A
bíró többször rákérdezett arra, hogy az egykori bankfelügyelet, illetve
pénzügyi kormányzat felhívta-e a bank vezetőinek a figyelmét a pénzügyi
helyzet javítására. Ezekre a kérdésekre Princz válasza legtöbbször nemleges
volt.
Azonban 1995-ben, néhány nappal azelőtt, hogy a bank tarthatatlan állapotú
mérlegét úgynevezett "alárendelt kölcsöntőke"-konstrukcióval javította fel,
a bankfelügyeletet képviselő Rusznák Tamás tollából igen kemény hangú levél
született, az osztalék visszatartását, a növekedés leállítását követelve,
bizonyos retorziókat is kilátásba helyezve. Bár a felügyelet kívánságai nem
teljesültek, a büntetés elmaradt - vázolta Princz Gábor. A bankvezér kiállt
amellett, hogy amikor szükségét érezték, visszafogták a növekedést. Az
agresszív reklámhadjárat ellenére betéti kamataik az átlag alatt voltak -
mondta. A volt vezető az ezt követő évek történései kapcsán is
ártatlanságát hangsúlyozta.
A minden bizonnyal monstrénak ígérkező per végére - első fokon - a
várakozások szerint a jövő év elején tesz pontot a bíróság. Princz néhány
nap múlva folytatja a vallomástételt.
A volt igazságügy-miniszter, Bárándy Péter jelent meg tegnap Princz Gábor
ügyvédjeként. Az októberi tárgyalást - a vádbeszéd után - azért halasztotta
el a bíróság, mert Princz akkori ügyvédje, Nehéz-Posony Márton - aki
elhunyt édesapjától vette át az ügyet - időt kért a felkészülésre. Nehéz-
Posony Márton továbbra is Bárándy "csapatába" tartozik, de csatlakozott
fia, B árándy Gergely is. A volt igazságügy-miniszter kérdésünkre elmondta,
bár csak november eleje óta praktizál újból, ő nem kér felkészülési időt a
bíróságtól.
Az októberi perforduló során Princz Gábor lapunknak anyagi helyzetéről úgy
nyilatkozott: vagyontalan, pénzét a gyerekeire költi. A bíró mostani,
hasonló kérdésére úgy vallott, jelenleg egyéni vállalkozóként havi 300-500
ezer forint körüli összeget keres, amiből elváltként három kiskorú
gyerekére havi 50-50 ezer forint tartásdíjat fizet. Egy kéthektáros szőlőn
és két gépkocsin kívül további vagyona nincs. A volt bankvezér az első
perfordulótól eltérően most nem nyilatkozott a sajtónak.
Az állami szervezetek jól ismerték a Postabank helyzetét, hiszen a
Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Bankfelügyelet
rendszeres napi, heti jelentéseket kapott a hitelintézettől, mégsem
kifogásolta az állami tulajdonú Postabank működését több mint fél évtizeden
át - állította a tegnapi tárgyaláson tett vallomásában Princz Gábor. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-340221 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-nem-vagyok-bunos | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-17 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,091 | Újratárgyalják a Bácskai-pert | Újratárgyalják a Bácskai-pert
Nem ügyelt a bíró a pártatlanság látszatára
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2004. november 11.
A Fővárosi Ítélőtábla szerdai végzésével megsemmisítette a Fővárosi Bíróság
Katonai Tanácsának nem jogerős ítéletét, és új eljárást rendelt el a
hivatali visszaéléssel és államtitoksértéssel vádolt Bácskai János
dandártábornok, a maffiaellenes központ vezetője ügyében.
Bácskai Jánost a Fővárosi Katonai Ügyészség azért vádolta meg hivatali
visszaéléssel, mert kiderült, hogy kapcsolatot tartott fenn Kulcsár
Attilával, tudott az általa elkövetett visszaélésekről, ismereteit azonban
csak részben osztotta meg a rendőrséggel, Kulcsár szerepének megértéséhez
fontos körülményeket hallgatott el a nyomozó hatóság elől.
Államtitoksértést pedig azzal követett el - áll a vádiratban -, mert
otthonában szabálytalanul tárolt egy titkos minősítésű dokumentumot.
Az elsőfokú bíróság a gondatlanságból történő államtitoksértés vádja alól
felmentette, hivatali visszaélésért azonban lefokozással büntette a
tábornokot. Az ügyész súlyosbításért - felfüggesztett szabadságvesztés
kiszabásáért - a védő felmentésért fellebbezett. Szerdán a Fővárosi
Ítélőtábla előtt az ügyész egyebek között indítványozta Kulcsár Attila
tanúkihallgatását. A vádlott és védője tiltakozott ellene, mondván: ha
Bácskai valóban bűncselekményt követett el, annak felbujtója csakis Kulcsár
lehetett, így tanúként nem hallgatható ki az ügyben. Később, perbeszédében
az ügyész úgy fogalmazott: ha a büntetőeljárásról szóló törvény lehetővé
tenné, pótnyomozás elrendelését kérné.
A vádlott (és védője) ártatlanságát hangoztatta, és rámutatott, hogy a
nyomozó hatóság gyakran összemosta a Pannonplast- és a K&H Equities-ügyet.
A védő felemlegette azt is, hogy az első fokon eljáró bíró a per folyamán a
dolgozószobájában fogadta például Kiss Péter kancelláriaminisztert és Tóth
Andrást, a titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkárt, megsértve
ezzel a pártatlanság elvét.
A bíróság mindkét fél valamennyi indítványát elutasította, majd rövid
tanácskozás után hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új
eljárást rendelt el, melyre a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsát
jelölte ki.
A döntés indoklásában az ítélőtábla hangsúlyozta: a másodfokú bíróságnak
olyan bizonyítási eljárást kellene lefolytatnia, amely meghaladja jog- és
hatáskörét. Leszögezte, a bíróságnak a pártatlanság látszatára is ügyelnie
kell, s e tekintetben első fokon nem járt el helyesen a bíró, amikor
dolgozószobájában, négyszemközt találkozott az ügy egyes tanúival. Továbbra
is kétséges, hogy törvényesen felhasználhatók-e azok a lehallgatási iratok,
amelyekkel Bácskai és Kulcsár kapcsolatának törvénytelen voltát igyekezett
bizonyítani az ügyészség. A végzés rögzíti, hogy ha már a bíróság
bizonyítékokként kezelte a kérdéses jegyzőkönyveket, ezt meg is kellett
volna indokolnia.
A fellebbviteli bíróság szerint Kulcsár Attila bécsi elfogása, majd
hazahozatala, valóban új helyzetet teremtett a Bácskai-ügyben is.
Elkerülhetetlennek tűnik Kulcsár és más tanúk kihallgatása, Kulcsár és
Bácskai, valamint Kulcsár és más személyek szembesítése.
Bácskai János a tárgyalás után úgy nyilatkozott: számított rá, hogy a
bíróság megváltoztatja az elsőfokú ítéletet. Ártatlannak tartja magát, soha
nem hitte volna, hogy vádlott lesz belőle azért, mert a birtokába került
információkat megosztotta a rendőrséggel. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-339527 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujratargyaljak-a-bacskai-pert | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-11 00:00:00 | [
"Bácskai János",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Pannonplast Rt."
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [] |
|
2,092 | Pénzügyőr segíti a csempészt? | Pénzügyőr segíti a csempészt?
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2004. november 2.
Különböző trükkökkel konténerszámra hoztak be az országba banánt és rizst,
több százmillió forint kárt okozva ezzel a magyar és az uniós
költségvetésnek. A csempészeket valószínűleg egy vagy több pénzügyőr is
segítette.
Május elseje óta 56 konténernyi banán és több száz tonna rizs tűnt el
nyomtalanul Magyarországon - tudta meg a Népszabadság. A közösséget és a
magyar költségvetést ért kár több százmillió forintra tehető. A szövevényes
gazdasági bűnügyben párhuzamosan nyomoz a VPOP Központi Bűnüldözési
Parancsnoksága, miután felmerült annak a lehetősége, hogy a csempészetre
szakosodott vállalkozásokat egy vagy több pénzügyőr is segíti. A
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vizsgálatai szerint több szállítmányt hamis
- vámkezelést igazoló - bélyegzővel hoztak forgalomba. Emellett a Dél-pesti
Térségi Fővámhivatalban több esetben a ténylegesen nem vámkezelt
banánszállítmányok érkeztetését és vámkezelését a VPOP "új
számítógépesített tranzitrendszerében" leigazolták. Valaki az ott dolgozók
közül összejátszhatott a csempészekkel vagy azok vámügyintézőivel.
A VPOP illetékesei hivatalosan nem kívánták kommentálni értesüléseinket,
mely szerint a rizs- és banáncsempészetre szakosodott vállalkozások
leleplezése egy 40 ezer kartonos illegális cigarettaszállítmány
lebuktatásával kezdődött.
Egy kínai vállalkozás több mint 16 tonna teát hajózott be koreai kikötőben,
a címzett egy esztergomi vállalkozás volt. A vámhivatal tételes
vámvizsgálata azonban másfél tonna teát és több mint 16 ezer karton,
zárjegy nélküli cigarettát talált. Később egy másik kínai szállítmányban 23
ezer 870 karton cigarettára és 107 autószőnyegre bukkantak.
A vámnyomozók kiderítették, hogy a cigarettát rejtő konténereket
"átpapírozták". Az ügyintéző mobilon igazította el a sofőröket, hogy mikor
hova vigyék az árut. A vámkezeléshez szükséges iratokat faxon küldték a
megrendelőnek. Hiába kutatta fel a vámőrség az átrakóhelyeket, a söfőröket,
hiába faggatták a tanúkat, csak annyit tudtak, hogy "egy 40-es jó
megjelenésű férfi jelentkezett a cuccért", másutt: "egy 30-as pirospozsgás
fickó" írta alá a dokumentumokat.
A vámőrség ellenőrzést tartott azoknál a fuvarozó cégeknél, amelyek a kétes
eredetű konténerszállítmányokat a Mahart telepéről továbbították a
megrendelőnek. Kiderült, hogy több gyanús szállítmány van útban Rijeka,
illetve Rijekából Budapest felé. A csempészszállítmányok fiktív
vámkezelésében és továbbításában közreműködő cégek ellenőrzésekor derült
ki, hogy egy részük (a tulajdonosok zömmel külföldiek, akiknek magyar
hajléktalanok a kézbesítési megbízottaik) nemcsak cigarettacsempészettel
foglalkozik. Három kft. május óta 54 konténernyi banánt importált, a
vámkezelésük elmaradt - illetve elvégzésüket hamis bélyegzővel igazolták
ismeretlenek.
A cégek meg akarták spórolni a vámot és az adót, nem rendelkeztek
kontingenssel sem, pedig májustól a banán importja kvótához kötött.
Csakúgy, mint a rizsé, amelyből egy nyíregyházi cég heti 50-70 tonnát
importált május elsejétől Vietnamból. Az áru javát már eladták, a
vámkezelést itt is hamis bélyegző igazolta. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338436 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzugyor-segiti-a-csempeszt | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-02 00:00:00 | [] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [
"Budapest"
] | [
"csempészet"
] | [] |
|
2,093 | Röviden – Vagyonnyilatkozati eljárás Polttal szemben | http://www.nol.hu/cikk/344744/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roviden-a-vagyonnyilatkozati-eljaras-polttal-szemben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-15 00:00:00 | [
"Polt Péter"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
||
2,094 | Politikai kutatóharc | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345936 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikai-kutatoharc | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-24 00:00:00 | [
"Boda Miklós",
"Brunner Mihály"
] | [
"Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)"
] | [] | [
"támogatás",
"protekció",
"gazdálkodás",
"juttatás"
] | [] |
||
2,095 | Fogadjunk az igazságra? | Fogadjunk az igazságra?
Népszabadság • Nagy N. Péter • 2004. november 2.
Hetek óta nem hallgatja ki az ügyészség Kulcsár Attilát. Hetek óta nem
szivárognak ki hírek arról, hogy a politikai és médiaelit tagjai közül ki
evett az álbróker tenyeréből� Meglehet, hogy nincs oksági összefüggés e két
jelenség között, de a látszat egybefűzi őket. És a látszat a K & H-
történetben olyan rettenetesen nagy úr, kiváltképp hogy a valóságról
fogalmunk sincs. Csak azt tudjuk, hogy nagyságrenddel otthonosabb lenne az
ország, ha azt hihetnénk, hogy egy ilyen ügyben van esélye az igazságnak. A
reménykedők rosszul állnak. Az igazságot hivatásszerűen szolgálók ugyanis
csapatokba rendeződtek. Egymással szemben. Más ütemre lép az ügyben a
rendőrség, másként az ügyészség. Annyira, hogy most már egymásra
kanyarodtak: az ügyészség meggyanúsította a rendőrtisztet, Molnár Csabát,
aki a kihallgatásokat megkezdte. Azt vetik a szemére, hogy - még a
Pannonplast-ügyben - összejátszott Kulcsárral. Ha így van: visszamenőleg
minden igazolható. Akkor az igazság érdekeit szolgálja, hogy az ügyet
szétszedték, és a legfontosabb gyanúsítottakkal az ügyészség foglalkozik, a
maradékot hagyja a rendőrségnek. Egyébként: mindez igen szokatlan volna.
A látszat az, hogy ez a gyanúsítás is csak egy lépés valamiféle
küzdelemben, amiről jó volna tudni, hogy csak az ügyészség és a rendőrség
között folyik, vagy tágasabb terekből ereszkedik le. Nem tudjuk, hogy a
kellő perspektíva érdekében meddig lépjünk hátra. Odáig, hogy az eredendő
ügyben a rendőrség nem talált okot a Pannonplast-ügy nyomozására, az
ügyészség viszont igen? Hátrálhatunk tovább is. Még a K & H ügy elé. Éveken
át nyomozta az ORFK Princz Gábor és vezetőtársai ügyét, a Postabank-bukást,
mígnem egy szerény büntetéssel fenyegetett vétség gyanúját fogalmazta meg.
Csak napjai voltak az ügyben az ügyészségnek, de reagált: hatalmasat emelt
a téten, kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel sújtható bűntettet gyanítva
ott, ahol a rendőrség szinte semmit. S az ügyész, aki akkor lépett, ugyanaz
az Ihász Sándor, aki a K & H-ügy nyomozását felügyelve, majd most már, mint
fővárosi főügyész rendre ütközik a rendőrséggel. S a látszat szerint
tartalmilag is azonosak a szerepek. Ügyészségi szigor, ha a feltételezések
szerint bal felé menekülő pénzembereket kell megfogni, és engedékenység, ha
Fidesz közeli ügyekről van szó. A sorozatos kormánypárti interpellációk
legalábbis ezt állították. Nem venném a vakmerőséget ahhoz, hogy jogilag
minősítsem a döntéseket, de ahhoz igen, hogy az azonos pozícióban felálló
csapatokat ijesztőnek találjam. Nem lehetne ebben a helyzetben nagy
tétekkel fogadni egy harmadik fél, az igazság győzelmi esélyeire. Ilyenkor
látszik, hogy a két Magyarország látomása mennyire egyoldalú. Van ugyanis
egy másik is: a többieké. Akik dermedten nézhetik e nagy bűncselekmények
által rajzolt képet, és nem találják a helyet, amelyet ők több-kevesebb
biztonságérzettel elfoglalhatnának. Akárcsak megfigyelőként is.
E rendszerből egy ilyen sokkhatás ráadásul előhozza egyébként titkolható
gyengeségeit is. Most például az ügyészség különös helyzetét. Ez a
szervezet éppen olyan függetlennek mutatkozik, mint a bíróságok, mintha
csak önálló hatalmi ág volna, miközben nem az. A bíróság ráadásul nem
hierarchikus szervezet, felsőbb bíró az alsóbb ügyébe nem szólhat bele,
szemben az ügyészséggel. Igaz, fölöttük viszont előbb-utóbb ott vannak a
bírák. Ahogy a Princz-vádat is - még a múlt században kezdték nyomozni -
viszszaadta a bíró, mondván, kiegészítésre szorul. Az ügyészség felett
viszont addig, amíg nyomoz, nincs kontroll. A törvényesség őrzése is az ő
dolga volna ugyanis. Magára kell hát vigyáznia. Régebben az ombudsmani
hivatal jelezte, hogy nem jól van ez így, dolguk volna ott legalább az
állampolgári jogok őrzőinek. Akkor még Polt Péter is ebben a hivatalban
dolgozott. Ma már ő a legfőbb ügyész. A kezdeményezés elhalt. Az igény a
harmadik Magyarország megnyugtatására azonban nem. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338391 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fogadjunk-az-igazsagra | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-02 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Molnár Csaba (ORFK)"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Pannonplast Rt.",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [] | [] |
|
2,096 | Magyar Bálint pert nyert a Magyar Nemzet ellen | Magyar Bálint pert nyert a Magyar Nemzet ellen
NOL • Népszabadság Online • 2004. november 30.
Magyar Bálint személyiségi jogi pert nyert a Magyar Nemzet ellen a
lakásvásárlása kapcsán a napilapban megjelent cikkek miatt a Fővárosi
Bíróságon kedden.
Az elsőfokú ítélet a keresetnek megfelelően kimondta, hogy valótlanok és a
jó hírnevet, a becsület védelméhez fűződő személyiségi jogot sértőek azok
a Magyar Nemzetben tavaly megjelent állítások, melyek szerint az oktatási
miniszter nem tud elszámolni ingatlanvásárlásának forrásaival, illetve
bennfentes információk alapján az utolsó pillanatban vett igénybe emelt
összegű lakáshitelt.
A Fővárosi Bíróság nem jogerősen elégtétel adására és kétmillió forintos
nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte a Magyar Nemzet kiadóját, illetve
főszerkesztőjét.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-342638 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-balint-pert-nyert-a-magyar-nemzet-ellen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-30 00:00:00 | [
"Magyar Bálint"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
2,097 | Egy alpolgármester nem létező érettségije | Egy alpolgármester nem létező érettségije
Népszabadság • Kácsor Zsolt • 2004. november 29.
Nincs érettségi bizonyítványa Fórizs Lászlónak, Hajdúböszörmény főállású
fideszes alpolgármesterének, a városi Fidesz-frakció vezetőjének, holott a
politikusnak az általa aláírt, és a városházára 2002-ben leadott személyi
anyagában az szerepel: a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett.
Fórizs László érdeklődésünkre azt mondta: neki esztergályosszakmunkás-
bizonyítványa és kereskedelmi boltvezetői végzettsége van, érettségije
nincs. Nem is érti, hogyan kerülhetett a személyi lapjára az érettségiről
szóló megjegyzés. Az adatlapon nem az ő kézírása látható. Arra a kérdésre,
hogy ki töltötte ki az adatlapot, az alpolgármester azt mondta: nem tudja.
- Miért írta alá a személyi lapot, ha nem ön töltötte ki? - kérdeztük.
- Ez egy több lapból álló dokumentum - hangzott a válasz -, s talán
elkerülte a figyelmemet az érettségiről szóló bejegyzés.
Fórizs László úgy folytatta, hogy egy hónappal ezelőtt vette észre a
bejegyzést, és azonnal kérte is a módosítását. Azt állította: tőle az
elmúlt két évben a polgármesteri hivatalból nem kérték a végzettségét
igazoló dokumentumokat. Hozzátette: jogi lépéseket fontolgat az eset
tisztázására.
Ezzel ellentétben Kathiné Juhász Ildikó polgármester - aki az MSZP, az
SZDSZ, és több helyi egyesület jelöltjeként nyerte meg a 2002-es választást
- tudósítónknak azt mondta: az elmúlt két évben a hivatal és ő maga is
többször felszólította Fórizs Lászlót, hogy mutassa be az iskolai
végzettségét igazoló bizonyítványokat, de ennek az alpolgármester csak egy
hónappal ezelőtt tett eleget, és akkor nem érettségi, hanem szakmunkás-
bizonyítványt mutatott be. Hozzátette: ez azután történt, hogy a hivatal
érdeklődésére a Tóth Árpád Gimnázium azt közölte, a Fórizs László személyi
lapján szereplő dolgozók esti tagozata náluk nem működik. A polgármester
közölte: Fórizs László egy hónappal ezelőtt írásban kérte a hivataltól,
hogy az érettségiről szóló megállapítást töröljék.
Arra a kérdésre, hogy a városvezetés milyen lépéseket tervez az
alpolgármesterrel szemben, Kathiné Juhász Ildikó azt mondta: ez az eset nem
maradhat következmények nélkül, de egyelőre tanácstalan abban, hogy mit
tegyen. Úgy fogalmazott: neki nincs joga visszahívnia az alpolgármestert,
így a közvéleményre és Fórizs László etikai érzékére bízza, hogy az
alpolgármester milyen következtetéseket von le az ügyből. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-342314 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-alpolgarmester-nem-letezo-erettsegije | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-29 00:00:00 | [
"Fórizs László"
] | [] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúböszörmény"
] | [
"magánokirat-hamisítás"
] | [] |
|
2,098 | „Gondom lesz rátok” – üzente Simicska | "Gondom lesz rátok" - üzente Simicska
NOL • Népszabadság Online • 2004. november 29.
Lapunk összeállításában szerepelt az az információ, hogy az alakuló
jobboldali médiabirodalomban kulcsszerepet játszó Mahir főrészvényesét, a B-
Reklám Kft.-t Simicska és neje közösen tulajdonolja.
A Magyar Nemzet Simicska véleményét kérte erről.
"- Nem vagyok meglepve, a minap jogerősen pert vesztett velem szemben a
Népszabadság, és ebbe, úgy látszik, nehezen tud belenyugodni" - idézte a
lap a volt APEH-elnököt. - "Látni kell azonban azt is, hogy a
mellébeszélésben és a hazugságok terjesztésében a Népszabadság mindi is az
élen járt. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez a születésétől kezdve prostituált
újság - amelyben a mai napig tulajdonos a szocialista párt -, a rágalmazás
olimpikonja. A Népszabadság hosszú évek óta szisztematikusan és tudatosan
gyaláz engem és családomat, amiből most már eélég! De tudja, mit? Innen
üzenem a Népszabadság újságíróinak: Gondom lesz rátok!"
Révész Sándor lapunkban így válaszolt: "Simicska pénteken ismét ránk
tátotta száját. Befogott orral lestük, jön-e belőle cáfolat (is). Nem jött.
Simicska egy szóval sem árulta el, mi lenne "mellébeszélés és hazugság"
abból, amit a Népszabadság (Féderer Ágnes- Haszán Zoltán: A másik
nyilvánosság, november 20.) állított. Azt hazudta, hogy hazudtak róla."
A Magyar Nemzet pénteki összeállításában emlékeztetett: 2003 novemberében
Simicska "a médiabűnözők gyülekezetének" nevezte a Népszabadságot, amiért a
lap beperelte a válallkozót, de az újság a pert nemrégiben jogerősen
elvesztette. A Népszabadság egy korábban megjelent cikkében a korábbi Kaya
Ibrahim-Josip Tot nevéhez fűződő cégeltüntetések egyik tanúja azt
állította: 1995-ben olyan asztaltársaság tagja volt, amelyben részt vett
Simicska és "Schlecht Csabának is jelen kellett lennie."
A Népszabadság vitatott összeállításában az 1995 júliusában és 1997
szeptemberében - azóta is ismeretlen körülmények között - külföldi
magánszemélyek kezébe került csaknem kéttucatnyi - adósságokat és
köztartozást hátrahagyott - Fideszhez közeli cég ügyének egyik fő
szereplője, Weisz József vállalkozó, Kaya Ibrahim egykori, németországi
szomszédja és "testi-lelki jó barátja" szólalt meg éveken át tartó
hallgatás után.
Az 1995-ös találkozóról azt állította: - még a júliusi cégeladások előtt -
részt vett a Duna-Intercontinental Hotelben egy "baráti" találkozón.
Emlékezete szerint "egy asztalnyi ember ült ott". A találkozón szinte semmi
fontos dologról nem esett szó, se üzletről, se pénzről, mert előtte
telefonon a közvetítővel már mindent megbeszéltek. Az volt a tanú
benyomása, hogy csak látni akarták, mintha a megbízhatóságát kontrollálták
volna. | http://www.nol.hu/cikk/342445/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/agondom-lesz-ratoka-a-uzente-simicska | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-29 00:00:00 | [
"Schlecht Csaba",
"Simicska Lajos",
"Weisz József"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás"
] | [
"Kaya Ibrahim és Josip Tot"
] |
|
2,099 | Röviden – Magyar bálint pert nyert | http://www.nol.hu/cikk/342707/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roviden-a-magyar-balint-pert-nyert | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-01 00:00:00 | [
"Magyar Bálint"
] | [] | [] | [] | [] |
||
2,100 | Nyilatkozatháború az érvénytelen soproni választás miatt | A szécsényi és soproni időközi választások két fideszes jelöltje két héttel ezelőtt megszerezte a szavazatok többségét, de nem lettek országgyűlési képviselők, mert a részvétel nem érte el az ötven százalékot. A második fordulóban Sopronban nem indult a szocialisták jelöltje, Kránitz László, mert a Fidesz a helyi választási bizottságnál panaszt tett amiatt, hogy 500 forintos vásárlási utalványokat ajándékozott az ágfalvi nyugdíjas-találkozó résztvevőinek. A választási részvétel vélhetően az ő visszalépése miatt nem érte el a huszonöt százalékot, így a szavazás végeredménye érvénytelen. Szécsényben viszont a második fordulóban Nagy Andor, a Fidesz és a KDNP jelöltje a szavazatok 69,6 százalékát kapta és szerzett parlamenti képviselői mandátumot.
Az MSZP azt állította, hogy a Nagy nevében is ajándékokat osztogattak, ám ő nem lépett vissza, s most győzött.
Az Index úgy tudja, hogy a szécsényi kormánypárti jelölt szerint a Fidesz roma szavazókat szállított a szavazókörökhöz, de az MSZP emiatt mégsem akar feljelentést tenni.
A soproni és a szécsényi választókerületben azért írtak ki időközi választást, mert a mandátum korábbi birtokosai európai parlamenti képviselők lettek, ezért lemondtak országgyűlési helyükről.
"Kránitz László az MSZP soproni képviselőjelöltjeként választási csalási ügybe keveredett, miatta több tízmillió forintért új választást kell kiírni Sopronban, miatta marad hónapokig betöltetlen a körzet képviselői posztja" - jelentette ki Szájer József, Sopron volt országgyűlési képviselője Budapesten.
"Kránitz László már csak azért sem mondhat le, mert neki feladata van a Parlamentben, méghozzá a soproniak képviselete" - reagált Szájer József szavaira az MSZP nevében Nyakó István.
A párt szóvivője az MTI-nek kijelentette: éppen Szájer József hagyta cserben soproni választóit, akik jóvoltából 2002-ben mandátumot szerzett. Hozzátette: "Erről a mandátumról ő lemondott, és külföldön vállalt munkát".
- A vád, hogy a választás érvénytelensége Kránitz Lászlót terheli, felveti a kérdést, hogy a Fideszes képviselők Kránitz kizárására tett kísérletei nem ugyanígy az érvénytelenségre játszottak-e? - közölte a szocialista szóvivő.
Az MTI kérdésére Nyakó elmondta, hogy Kránitz valóban az említett vádak miatt lépett vissza az időközi választáson, de erre azért került sor, mert a Fidesz szóvivője magas erkölcsi mércét állított fel.
"Érdekes módon ezt a magasabb erkölcsi mércét a Fidesz magával szemben már nem alkalmazta a szécsényi választási körzetben" - tette hozzá a szóvivő.
(forrás: MTI, NOL) | http://nol.hu/archivum/archiv-342456-158969 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilatkozathaboru-az-ervenytelen-soproni-valasztas-miatt | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-29 00:00:00 | [
"Kránitz László",
"Nagy Andor"
] | [
"MSZP"
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron",
"Szécsény"
] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
2,101 | A Fidesz a Sopronban visszalépett Kránitz lemondását követeli | A Fidesz a Sopronban visszalépett Kránitz lemondását követeli
NOL • Népszabadság Online • 2004. november 29.
A Fidesz felszólítja Kránitz László szocialista parlamenti képviselőt, hogy
mondjon le mandátumáról, mivel a soproni időközi választás érvénytelensége
miatt őt terheli a felelősség - mondta Szájer József fideszes politikus
hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szájer József, Sopron volt országgyűlési képviselője, az Európai Parlament
néppárti tagja közölte: Kránitz Lászlónak már az indulása is etikai
problémákat vetett fel Sopronban, hiszen listán már 2002-ben bekerült a
parlamentbe.. Úgy látják, le kellene mondani képviselői mandátumáról, mert
"Kránitz László az MSZP soproni képviselő-jelöltjeként választási csalási
ügybe keveredett, miatta több tízmillió forintért új választást kell
kiírni Sopronban, miatta marad hónapokig betöltetlen a körzet képviselői
posztja."
Kránitz László azért lépett vissza a soproni időközi választás vasárnapi
második fordulója előtt, mert a Fidesz a helyi választási bizottságnál
panaszt tett amiatt, hogy 500 forintos vásárlási utalványokat ajándékozott
az ágfalvi nyugdíjas-találkozó résztvevőinek.
Szájer kiemelte: a Fidesz számára optimizmusra ad okot, hogy még a júniusi
európai parlamenti választási eredményekhez képest is előrelépett.
Értékelése szerint a második forduló a két körzetben egyértelműen
bizonyította a Fidesz mozgósítási képességét, hiszen Szécsényben 70
százalékkal, Sopronban pedig 90 százalékkal nőtt a párt jelöltjére leadott
szavazatok száma az első fordulóhoz képest. (MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-342437 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-a-sopronban-visszalepett-kranitz-lemondasat-koveteli | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-29 00:00:00 | [
"Kránitz László"
] | [
"MSZP"
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron"
] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
|
2,102 | Acsarkodás a kutyaól körül | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345171 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/acsarkodas-a-kutyaol-korul | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-18 00:00:00 | [
"Bakos István",
"Szarvas Attila"
] | [] | [
"Békés megye",
"Mezőkovácsháza"
] | [
"összeférhetetlenség",
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
||
2,103 | Vádemelést javasolnak Ragáts-ügyben | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343808 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademelest-javasolnak-ragats-ugyben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-08 00:00:00 | [
"Nagy László (MTV)",
"Ragáts Imre",
"Szabó László Zsolt"
] | [
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"műsor / filmgyártás"
] | [] |
||
2,104 | A nyíradonyi sarckísérlet | Az elmúlt hónapokban Benő János, a 7800 lelkes település jegyzője mintegy 320 helyi családnak postázott egy hivatalos levelet, amelyben azt írta: a város a rendezési terv elkészítése keretében a külterületi ingatlanok belterületbe vonásának költségét - azon belül a földmérő díját - a tulajdonosokkal fizetteti ki, ezért minden tulajdonos fizessen be az önkormányzat kasszájába 12 ezer 500 forintot. A jegyző által aláírt levélben nem található hivatkozás sem törvényre, sem valamilyen helyi rendeletre.
A város lakói tiltakoztak a törvénytelennek érzett befizetés ellen. A helyi Igazságért és Törvényességért Nyíradonyban Egyesület vezetője, Trefán György érdeklődésemre azt mondta:
- Nyíradony városa a rendezési terv elkészítésére hárommillió forintnyi pályázati pénzt nyert. Nem értem, hogyha rendelkezésre állt az összeg, miért akart az önkormányzat még csaknem négymilliót beszedni a lakosságtól. Mi is kaptunk ilyen levelet, és természetesen nem fizettünk.
Az emberek sérelmezték azt is, hogy a jegyző levelének utolsó mondata azt sugallta, hogy további "sarcra" is van kilátás. A mondat így hangzik: "az ingatlanok átminősítése és a mezőgazdasági művelésből való kivonás költségeinek pontos kiszámítása folyamatban van, ennek összegéről és a fizetés módjáról a későbbiekben tájékoztatjuk".
A felháborodott lakosság aláírásgyűjtésbe kezdett. A tiltakozóíveket - amelyeket több mint 150-en írtak alá - eljuttatták az önkormányzathoz, de onnan eddig semmiféle válasz nem érkezett. Miután az aláírásgyűjtés ily módon hatástalan maradt, Trefán György az általa képviselt egyesület nevében a Hajdú-Bihar megyei közigazgatási hivatalhoz fordult panaszszal. A hivatal főosztályvezetője, Ráczné Lehóczky Zsuzsanna december 6-án kelt válaszában többek között azt írja: a jegyzőnek a belterületbe vonással kapcsolatos költségek részbeni megtérítésére irányuló felhívása nem a képviselő-testület határozatán alapult, ezt erősítette meg a törvényességi ellenőrzési főosztály vizsgálata is. Hozzátette: "a felhívás kötelezettséget egyetlen állampolgárra sem ró, így az abban foglaltak teljesítése az egyes állampolgárok belátásától függ".
Ráczné Lehóczky Zsuzsannát megkérdeztem róla, hogy találkozott-e a praxisában hasonló "sarckivetési" kísérlettel, mire a főosztályvezető diplomatikusan azt válaszolta: valóban nem tipikus esetről van szó. Kérdésemre, miszerint a megalapozatlan fizetési felhívás miatt a közigazgatási hivatal felelősségre vonhatja-e a jegyzőt, a főosztályvezető elmondta: a jegyzővel szemben a munkáltatói jogokat gyakorló képviselő-testület járhat el, így csak a képviselők adhatnak Benő Jánosnak fegyelmi büntetést.
Az ügyről szerettük volna megkérdezni Tasó László nyíradonyi polgármestert, fideszes parlamenti képviselőt, de ő a titkárnőjével szűkszavúan csak annyit üzent: nem nyilatkozik.
Benő Jánossal először telefonon beszéltem, aki az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta: levelét az önkormányzat képviselő-testülete által idén megvitatott településfejlesztési koncepció és racionalizálási terv alapján írta. A jegyzővel személyesen is találkoztam a városházán, s miután az első kérdésemet feltettem neki, Benő János azt mondta: csak akkor válaszol, ha nem szóban teszem föl, hanem ott helyben, írásban nyújtom be hozzá a további kérdéseimet. Erre természetesen otthagytam.
- Ezek mindenkiből bohócot akarnak csinálni! - összegezte a városvezetéssel kapcsolatos véleményét Trefán György egyesületi elnök. - Azt hiszik, az emberek olyan tudatlanok, hogy "új földesúrként" mindent meg lehet velük tenni? De én nem hagyom annyiban a dolgot: a napokban a belügyminiszternél tettem panaszt a jegyző ellen. Remélem, lesz foganatja a beadványomnak. | http://nol.hu/archivum/archiv-346336-162034 | https://web.archive.org/web/20170210055235/http://nol.hu/archivum/archiv-346336-162034 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nyiradonyi-sarckiserlet | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-29 00:00:00 | [
"Benő János",
"Tasó László"
] | [] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Nyíradony"
] | [] | [] |
|
2,105 | Az MVSZ csalást emleget | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343810 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mvsz-csalast-emleget | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"csalás",
"választások - népszavazás"
] | [] |
||
2,106 | Újabb állami támogatás Wekler egyik cégének | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343687 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-allami-tamogatas-wekler-egyik-cegenek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-07 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"Gyémántfürt Mezőgazdasági Kft."
] | [] | [
"támogatás"
] | [] |
||
2,107 | OVB: a Hír TV kampánycsendet sértett | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343753 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ovb-a-hir-tv-kampanycsendet-sertett | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-07 00:00:00 | [] | [
"HírTV Zrt."
] | [] | [
"csalás",
"választások - népszavazás"
] | [] |
||
2,108 | Bérlakás Demszky lányának? | Bérlakás Demszky lányának? "A XI. kerületi önkormányzat számára minden polgár egyenlő" Bérlakást igényelt Demszky Gábor lánya a XI. kerületi önkormányzattól; a döntésre hivatott bizottság november végén négy-kettő arányban jogosnak ismerte el az igényt. Munkatársunktól | Népszabadság | 2004. december 7. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! A főpolgármester korábbi házasságából származó lánya nemrégiben fejezte be Németországban felsőfokú tanulmányait, és férje nélkül bár, de két kisgyermekével végleg hazatelepül. A Blikk című napilap hétfői számában adott hírt egy önkormányzati jegyzőkönyvről, amely szerint Demszky Alma Mira jelenlegi bejelentett magyarországi lakóhelye, egy gellérthegyi, nyolcvan négyzetméteres, két és félszobás lakás kicsi a családnak, hiszen ott már - a hazatelepülő lányon kívül - a főpolgármester első felesége és annak három gyermeke lakik. Demszky a sajtóból értesült lánya lakásigényéről. Lapunkhoz eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: "A lányomnak tudnia kellett volna, hogy a főpolgármester hozzátartozójaként lakásigényt Budapest egyetlen kerületében sem szabad benyújtania." Demszky úgy véli, "a kerületi lakásügyi bizottságnak nem lett volna szabad támogatnia a kérelmet". A főpolgármester lánya - Demszky állítása szerint - már két éve benyújtotta lakásigényét, amelyet Veresné Krajcár Izabella, Újbuda MSZP-s alpolgármestere terjesztett a lakásbizottság elé. Fenyvessy Zoltán, a testület MIÉP-es tagja ezzel szemben állítja: a kérelmeket a benyújtás után néhány héttel, esetleg hónappal tárgyalják, nem ritka, hogy azokat az ülés helyszínén osztják ki. Fenyvessy felháborítónak tartja Demszky lányának lakásigénylését, amely "a szociálisan valóban rászorultak elől venné el a helyet".
HIRDETÉS Veresné Krajcár Izabellát többszöri keresésünk ellenére, egész napos elfoglaltságai miatt nem sikerült elérnünk. Az alpolgármester tegnap délután közleményt adott ki, amelyben leszögezte: "A XI. kerületi önkormányzat számára minden állampolgár egyenlő, és jogosult a megfelelő eljárásra, függetlenül attól, hogy kik a rokonai." Emlékeztetett arra, hogy a lakásbizottság zárt ülésen dönt, első lépcsőben felhatalmazást ad megfelelő lakás keresésére, ami még nem jelenti a bérlő kijelölését. Arról ugyanis külön határoz a bizottság, "amely sok esetben éven túl is elhúzódik". Hangsúlyozta: folyamatban lévő ügyről a személyes adatok védelme miatt nem nyilatkozhat. A XI. kerületi önkormányzat tulajdonában mintegy 2500 lakás van. Évente 10-15 esetben jelölnek ki bérlőt a szociális célú ingatlanokba, amelyek jellemzően 30-50 négyzetméteres, félkomfortos lakások - tudtuk meg Schneller Domonkostól, a lakásbizottság fideszes tagjától. Hozzátette: szakítva az előző önkormányzati ciklus gyakorlatával, 2002 óta nem pontrendszeren és környezettanulmányon alapuló pályázati rendszert alkalmaznak, hanem a bizottság ad hoc jelleggel, folyamatosan dönt a kérelmekről. A helyi lakásrendelet lehetővé teszi, hogy a méltányosságot gyakorolva juttassák otthonhoz a kérelmezőket, a döntő szempont általában az - tette hozzá -, hogy gyermekes családok ne maradjanak fedél nélkül. Újbudán az önkormányzati lakások havi bére - komfortfokozattól függően - négyzetméterenként 52 és 175 forint között van. Demszky lányának tehát - ha a lakásbizottság az igény jogosságának megállapítása után a kiutalásra is áldását adná - egy nyolcvan négyzetméteres, összkomfortos bérlakás után havonta mintegy 14 ezer forintot kellene fizetnie. S. G. Drágulnak jövőre a közszolgáltatások Budapesten. A legnagyobb mértékben a tömegközlekedési tarifák drágulhatnak, először januárban tíz vagy tizenöt, nyáron újabb tíz százalékkal - döntött tegnap a Főpolgármesteri Kabinetértekezlet. 14,8 százalékkal emelkedhet a csatornahasználati, 9,1 vagy 12 százalékkal a szemétszállítási díj, a temetkezési szolgáltatásokért pedig 11,1 százalékkal kell többet fizetni. A szennyvízszippantás tarifája 8,6, a kéményseprésé 6,9 százalékkal nőhet. A végső döntést december közepén mondja ki a Fővárosi Közgyűlés. Demszky Gábor felkérte a főjegyzőt: terjesszen olyan rendeletet a közgyűlés elé, amely megtiltja a közterület-felügyelőknek, hogy a fizetőparkolókban jegy nélkül várakozó autókra kiegészítő szankcióként bilincset helyezzenek el. (S. G.)
HIRDETÉS
. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343605 | https://web.archive.org/web/20100129171733/http://www.nol.hu/archivum/archiv-343605 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/berlakas-demszky-lanyanak | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-07 00:00:00 | [
"Demszky Alma",
"Demszky Gábor",
"Veresné Krajcár Izabella"
] | [] | [
"Bp. XI. kerület"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"protekció"
] | [] |
|
2,109 | Szociális lakásigénye visszavonására kérte Demszky a lányát | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343546 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialis-lakasigenye-visszavonasara-kerte-demszky-a-lanyat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-06 00:00:00 | [
"Demszky Alma",
"Demszky Gábor",
"Veresné Krajcár Izabella"
] | [] | [
"Bp. XI. kerület"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"protekció"
] | [] |
||
2,110 | Átmeneti állapot Szelevényben | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343457 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atmeneti-allapot-szelevenyben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-06 00:00:00 | [
"Gálos László"
] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szelevény"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"csalás"
] | [] |
||
2,111 | Az M7-es is fekete | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343297 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-m7-es-is-fekete | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-04 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"autópálya",
"foglalkoztatás"
] | [] |
||
2,112 | Visszahívják a gyöngyösi Fidesz elnökségét | http://www.nol.hu/archivum/archiv-344950 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszahivjak-a-gyongyosi-fidesz-elnokseget | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-16 00:00:00 | [
"Tatár László",
"Tuzáné Takács Zsuzsanna"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Gyöngyös",
"Heves megye"
] | [] | [] |
||
2,113 | Répássy a kancellária beszállítóiról | http://www.nol.hu/archivum/archiv-344605 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repassy-a-kancellaria-beszallitoirol | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-14 00:00:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"klientúra"
] | [] |
||
2,114 | Vagyonnyilatkozati eljárást rendeltek el Polt Péterrel szemben | http://www.nol.hu/archivum/archiv-344631 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonnyilatkozati-eljarast-rendeltek-el-polt-peterrel-szemben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-14 00:00:00 | [
"Polt Péter"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vadászat"
] | [] |
||
2,115 | Mi kár, mi nem kár – Postabank-per | Mi kár, mi nem kár
Postabank-per
Vesztésre áll az állam a Deloitte-tal szemben, egyelőre nem követelheti
vissza a Postabankba betolt állami milliárdokat a könyvvizsgálótól.
A 2001 óta zajló jogi eljárás (részletesen lásd Pertörténet című keretes
írásunkat) legfrissebb fordulójában a Fővárosi Ítélőtábla egyrészt
elutasította a felperes magyar állam keresetét, amely a részvényesként
elszenvedett kár megtérítésére vonatkozott, másrészt hatályon kívül
helyezte az elsőfokú ítéletet, s megismételt eljárás lefolytatására
kötelezte az elsőfokú bíróságot.
Kinek a kára? A döntés első felének hátterében az az érvelés állt, hogy
polgárjogi értelemben az értékcsökkenéssel a cégnek okozott kár nem
feltétlenül a tulajdonos kára. (Egy egyszerű példával élve: ha valaki
összetöri a saját tulajdonában lévő kft.-je nevén lévő autóját, akkor e
jogi logika szerint a kár nem a kft.-tulajdonos magánszemélyt, hanem a
társaságot érte.) A magyar államot képviselő jogászokhoz közel álló
forrásunk szerint „ez a döntés azt jelenti, hogy nincs is Enron-ügy”. (A
2001-ben kipattant Enron-ügyben az amerikai ügyészség nyomozást folytatott
a cég könyvvizsgálója, az Arthur Andersen ellen, amely a vádak szerint
könyvelői kozmetikával sokáig elfedte a halmozódó veszteséget, s ez a
veszteség végül az Enron-cég csődjéhez vezetett.) Bár úgy tudjuk, az
írásbeli ítéletet még egyik fél sem kapta meg, várható, hogy a felperes
felülvizsgálati kérelemmel – amelynek benyújtására a kézhezvétel után 60
napja lesz – fordul majd a Legfelsőbb Bírósághoz.
Gazdaságpolitikai döntés Az pedig, hogy az elsőfokú bíróságon új eljárásnak
kell kezdődnie, az alpereshez közel álló jogi vélemények szerint azt
jelenti: már a felelősség megállapítása sem volt megalapozott, s először
arról kell új eljárásban első fokon ismét dönteni, hogy a könyvvizsgáló
felelőssége fennáll-e egyáltalán. Amennyiben igen, akkor következhet csak,
hogy mekkora összegről van szó. Az alperesek jogi érvelése szerint
egyébként a konszolidáció összege polgárjogi értelemben nem tekinthető
kárnak, hiszen az állam egy gazdaságpolitikai döntést hozott, amikor
mentőövet dobott a pénzintézetnek. Abban az esetben azonban, ha kárnak is
tekintené a bíróság ennek az összegnek vagy egy részének a büdzséből
történő kifizetését, az alperes Deloitte álláspontja szerint – miként azt
korábban is többször nyilatkozták a cég vezetői – ezt nem az ő magatartásuk
okozta, könyvvizsgálóként ugyanis mindig jogszerűen jártak el.
Pertörténet
Eddigi döntések: Bár a per 2001-ben indult, az elsőfokú – úgynevezett
közbenső – döntést csak négy évvel később, 2005. május 31-én hozta meg a
Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma. Ennek értelmében a magyar állam és a
Deloitte ötven-ötven százalékban felelősek a keletkezett kárért, de az
értékről nem határoztak.
A tét: A perérték egyébként a kereset szerint 170 milliárd forint volt, ami
két összegből tevődött össze: a 18 milliárdos 1998. áprilisi tőkeemelésből
és a Princz menesztése utáni, 1998. végi 152 milliárdos egyszeri
konszolidáció összegéből. (lásd mm, 2005/09.) A két szám két különböző jogi
felfogást tükröz: a 18 milliárdos értékvesztés értékcsökkenési, a 152
milliárdos konszolidáció pedig egyszeri javítási költség típusú kárt
feltételez. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=858 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-kar-mi-nem-kar-a-postabank-per | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-04-01 00:00:00 | [] | [
"Deloitte & Touche",
"Postabank"
] | [] | [
"könyvvizsgálás",
"gazdálkodás"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
2,116 | Kapcsolók és kapcsolatok – SIEMENS | Kapcsolók és kapcsolatok
SIEMENS
Kartellbírság és korrupciós botrány közepette szárnyal a részvényárfolyam,
a német vezetők tiszta kezek akciót hirdetnek. Itthon eközben a cég
továbbra is hallgat a hajléktalanszámlákról.
Január végén rég nem látott magasságokba szökött a német Siemens konszern
részvényeinek árfolyama. A cég január 25-i közgyűlése után olyan
látványosan drágult a papír, hogy a frankfurti tőzsdét határozottan a
Siemens húzta felfelé. A kurzus ekkor 85 euró fölé jutott, s ez azt
jelentette, hogy a vállalatcsoport teljes értéke megközelítette a
százmilliárd eurót. Mindez hatéves csúcs volt, vagyis nem pusztán arról
volt szó, hogy egy korábbi áresés után felfelé korrigált a részvény, hanem
arról, hogy a befektetői megítélés szerint soha nem volt ilyen jó passzban
a cég.
A részvénypiac tehát egyelőre elfeledte az elmúlt hónapok meghatározó
eseményeit. Vagyis nem büntetett azért a hatalmas korrupciós botrányért
(manager magazin, 2007. február) amelyet a müncheni rendőrség és adóhatóság
igyekszik felgöngyölíteni, de azért a 423 millió eurós kartellbírságért
sem, amellyel az Európai Bizottsághoz tartozó versenyhivatal sújtotta a
céget. A hatóság kartellt állapított meg a 72 kilovoltos és azt meghaladó
feszültségre készült gázszigetelésű kapcsolóberendezések európai piacán. A
tizenegy elmarasztalt társaság (így például a japán Hitachi, Fuji, Toshiba
és Mitsubishi, illetve a francia Schneider, Alstom és Areva) összesen 750
millió eurós büntetést kapott, ebből messze a Siemensé a legnagyobb tétel.
A határozat szerint 1988 és 2004 között a cég összejátszott
versenytársaival, amelyekkel kartellszerűen árat egyeztetett,
megrendeléseket osztott fel, és tájékoztatták egymást arról, hogy melyik
társaság melyik tenderen kíván elindulni. A 25 ezer oldalas iratköteg külön
érdekessége, hogy a japán cégek voltaképpen azért kaptak Európában
büntetést, mert nem indultak az itteni tendereken, s ennek ára
természetesen az európai cégek tartózkodó ázsiai viselkedése volt. Benne
volt a buliban a svéd–svájci ABB is, ám mint önfeljelentő, majd a többiek
lebuktatásában együttműködő partner egyfajta vádalkuval megúszta a
bírságot.
Az EU eddigi második legnagyobb kartellbüntetését Udo Niehage, az érintett
Siemens-részleg, az energiaátvitel és -elosztás (PTD) vezetője teljességgel
eltúlzottnak ítélte; a hírek szerint bíróságon támadják meg a határozatot.
A védekezés hangsúlyát arra helyezik, hogy a büntetés alapjául szolgáló
magatartás nem a vizsgált időszak egészére, csak annak utolsó másfél évére
igaz.
Mind a pénzügyi visszaélések, mind a versenykorlátozó egyeztetések
időszakban az a Heinrich von Pierer volt az első számú operatív vezető, aki
jelenleg a felügyelőbizottság elnöke. A 12 ezer kis- és nagyrészvényes
előtt megtartott müncheni közgyűlésen Von Pierer, a jelenlegi
vezérigazgató, Klaus Kleinfeld (aki a vizsgált időszakban a meghatározó
távközlési részleg vezetője volt), valamint az auditbizottság elnöke,
Gerhard Cromme is érintette beszédében a korrupciós botrányt. A hangzatos
felszólalások szerint a Siemens „ezentúl kíméletlen hadjáratot vezet minden
illegális üzletszerzési gyakorlat ellen... etikus üzleti modellt épít,
amellyel a transzparencia nemzetközi benchmarkjává kíván válni”. Heinrich
von Pierer ennek ellenére defenzívába szorult a részvényesek előtt: a
vezetők javadalmazásának megemelését kellett magyaráznia. A közgyűlésen
ismét kifejtette, hogy már eddig is sokat tett a transzparencia
javításáért, illetve bejelentette, hogy nem vesz részt az fb-nek azon a
saját korábbi tevékenységét vizsgáló ülésein, amely a helyzetet tisztázni
szeretné. Ennek jegyében jelenleg az egyik legnevesebb nyugati jogi iroda,
a Debevoise & Plimpton világítja át a Siemens belső folyamatait, mert a
könyvvizsgáló, a KPMG „könyvellenőrzéseivel” szemben a részvényesek
aggályaikat hangoztatták. A közgyűlésen hol rosszallóan, hol személyi
felelősséget is felvetve rendre felvetődött a korrupciós vizsgálat és az
arra adott „késleltetett” vállalati kommunikáció.
A plénum hangulatát azonban alaposan feljavították az üzleti számok. Az
első negyedév (a Siemens naptári éven átnyúló üzleti éve 2006 októberében
kezdődött) üzemi nyeresége 51 százalékkal, 1,631 millió euróra javult; a
kartellbüntetés eredményrontó hatását ez a sor természetesen még nem
tartalmazza. Vélhetően ennek köszönhetően, illetve az ezután publikált
Merrill Lynch-elemzés hatására robbant a kurzus, a neves befektetési ház
ugyanis az eddigi semleges minősítéséről vételi ajánlatra váltott. Az
árfolyam-emelkedést és a közgyűlés „túlélését” követően alighanem
megkönnyebbültek a Siemens vezetői, mert azóta élesedett a kommunikációjuk.
Klaus Kleinfeld a német Bildnek harciasan kifejtette: egyetlen másodpercig
sem fontolgatta lemondását. Az is furcsa megközelítésként értékelhető, hogy
a Siemens belső korrupciós ügyeiből eddig levont tanulságként azt
jelentette be a cégvezető, hogy a korrupcióval különösen terhelt üzleti
régiókból fontolgatják a kivonulást.
Az elemzők és a befektetők mindenesetre lelkesek; az azóta elkészült
értékelések külön kiemelték, hogy ezúttal a Siemens egyetlen üzletága sem
szaladt „pirosba”, vagyis minden egyes ágazat külön-külön is nyereséges
volt. Ez leginkább az SBS (Siemens Business Solutions) részleg esetében
volt örömteli javulás, mert a bázisidőszakban még 232 millió euró mínuszt
termelt az immár 24 milliós nyereséget elérő üzletág. Az SBS-t a Siemens az
informatikai érdekeltségein belül olyan feladatokra hívta össze anno,
amelyek komplexitásukat, volumenüket tekintve még a legnagyobb tendereket
is túlszárnyalták. Magyarországon az SBS-hez kötődött a BM Központi
Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (BMKH) hatalmas
okmánytendere, amelyet ez az ágazat nyert el. Ez a projekt is azok közé
tartozott azonban, amelynek pályázatírásával kapcsolatban különös
számlamozgások voltak (manager magazin, 2007. február). A hajléktalanok
vezette számlagyárak és a Siemens kapcsolatával kapcsolatban azonban
Magyarországon továbbra sem hallani vállalati kommunikációt a Siemens
részéről.
Brückner Gergely | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=821 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kapcsolok-es-kapcsolatok-a-siemens | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-03-01 00:00:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Siemens Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
|
2,117 | Titkok a záradékban – ÁPV | Titkok a záradékban
ÁPV
Bíróság előtt van már az az ügy, amelyben a manager magazin az állami
privatizációs szervezettől követel közérdekű adatokat.
Február 13-án volt a Fővárosi Bíróságon az első tárgyalása a manager
magazin kontra ÁPV Zrt. pernek, amelyet lapunk indított. A felperes azoknak
a szerződéseknek a tartalmát szeretné megismerni, amelyeket a magyar állam
hat áramszolgáltató és két erőmű értékesítésekor kötött 1995 végén külföldi
vevőkkel. Az eladásokról szóló híradások titkos záradékokról szóltak,
amelyek egyebek mellett a vevőknek előre garantálták, hogy egy még ki sem
írt tenderen nyerni fognak. Álláspontunk szerint a privatizációs
szervezetnek a dokumentumokat kérésünkre minden további nélkül ki kellett
volna adnia a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvény (Avtv.) értelmében. Szerkesztőségünk úgy
gondolja, az adófizetőknek joguk van megismerni, hogy az állami vagyon
értékesítésével és kezelésével megbízott társaság milyen megállapodásokat
kötött.
Az ÁPV Zrt. a tárgyaláson először is a Fővárosi Bíróság joghatóságát vonta
kétségbe az Avtv. egyik pongyolaságát kihasználva – az illetékes bíróságról
szóló részben ugyanis a jogszabály a más szakaszokban alkalmazott
„személyek és szervek” helyett egyszerűen „szervek” néven utal az
adatszolgáltatásra kötelezettekre. A privatizációs szervezet kétségtelenül
részvénytársaság – azaz jogi személy, nem pedig „szerv” –, ezt az érvelést
mégis méltatlannak tartjuk a magyar állampolgárok közös vagyonának
kezelésével megbízott szervezettől.
Az alperes következő állítása az volt, hogy szerződések bizonyos részeivel
kapcsolatban az ÁPV titoktartási kötelezettséget vállalt a vevők felé,
amelyért kártérítési kötelezettséggel tartozik. Ráadásul a kérdéses
ügyletekről annak idején készültek olyan „emlékeztetők”, amelyek
„nagyjából” lefedik a kért adatok körét. Így, tekintve, hogy ezek
megnézhetők az Országos Levéltárban, a manager magazin kérése kvázi
feleslegesen vegzálja – „állandó tűz alatt tartja” – az ÁPV-t. Lapunk
értetlenül áll az érvelés előtt: ha a kért adatok a levéltárban
megtekinthetők, akkor mi a jelentősége a titoktartási kötelezettségnek?
Illetve ha jelenleg mégsem minden adat nyilvános, akkor hogyhogy nem
indokolt a mostani kérésünk?
Az ÁPV ügyvédjének utolsó kifogása az volt, hogy az Avtv. „nem visszaható
hatályú”, és a törvény 1995-ben hatályos változata még nem emelte ki
(ellentétben a mai verzióval), hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát az
„üzleti titok” sem korlátozza. Ezzel viszont az a baj, hogy a jogszabály
eredeti szövege szerint – külön kiemelés nélkül is – irreleváns az üzleti
titokra való hivatkozás, ha az állami vagyon sorsával kapcsolatos adatok
nyilvánossága a kérdés. Ezenkívül a „visszaható hatály” emlegetését már
eleve azért sem értjük, mert az általunk kért dokumentumokat az ÁPV ma is
kezeli, nem csak a múltban.
Hol a lé?
Nagy-Britanniában az is nyilvános, hogy a királynő mennyi mezőgazdasági
támogatást kap a földbirtokai után. Ehhez elég felkeresni az interneten a
farmsubsidy.org webszájtot, beírni I. Erzsébet családnevét (Windsor), és
máris éves bontásban látható, hogy az uralkodó különféle birtokai után
mikor mennyi pénzügyi segítséget kapott az Európai Unió mezőgazdasági
alapjától.
Nem volt ez mindig így. A szigetországban csak 2005 januárjában lépett
életbe az az információs szabadságról szóló törvény, amely a közérdekű
adatok nyilvánosságát előírja. Mint kiderült, a húszas listán szinte csak
szupergazdag arisztokraták szerepeltek – köztük a királyi család több tagja
– és néhány nagyvállalat. Amikor a névsor és a korábbi évek támogatási
összegei az új törvénynek köszönhetően végül a lapok címoldalára kerültek,
az nem kis felhördülést okozott az Egyesült Királyságban, és ma az adatok
az európai agrárpolitika megreformálását sürgetők egyik fontos érvéül
szolgálnak. Azok egyébként az egész EU-ra nézve azt sugallják, hogy az évi
40-50 millió euróra rúgó támogatások 80 százalékát a kedvezményezettek 20
százaléka veszi fel, ami finoman szólva is kontrasztban van a közös
agrárpolitikának azzal a gyakran reklámozott céljával, hogy a transzferre a
családi gazdaságok életben tartása végett van szükség. Más érdekességek is
kiderülnek a website-ról: Szlovéniában például kiderült, hogy kétszer annyi
tehén után kaptak támogatást, mint ahány az országban van. Magyarországon
egyelőre az európai mezőgazdasági támogatásoknak csak a fejlesztésekre
folyósított része nyilvános (ez hamarosan bekerül a farmsubsidy.org
adatbázisába is). Az ennél lényegesen nagyobb összeget újraelosztó,
területalapú támogatások adatait a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal annak ellenére sem hajlandó közzétenni, hogy az adatvédelmi biztos
a Világgazdaság megkeresésére tavaly szeptemberben erre állásfoglalásban
kérte fel. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=823 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkok-a-zaradekban-a-apv | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-03-01 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] | [] | [
"energia",
"privatizáció"
] | [] |
|
2,118 | Ki viszi el a balhét? | Ki viszi el a balhét?
Vajda Éva, főszerkesztő-helyettes
„Az öltönyös urakat Magyarországon nem lehet számon kérni, netán
korrupciógyanúba keverni.”
„Hol a lóvé?” – tette fel a kérdést öklét rázva a kétes hírű üzletember, az
azóta meggyilkolt Fenyő János valamikor a 90-es évek közepén, amikor a
Postabank egyre dagadó veszteségeiről szóló mendemondák már a számokban is
kifejeződtek, és ezeket az újságok is publikálták. Erre a kérdésre azóta
sincs pontos válasz, az ügyészségi vádiratból csak azt tudtuk meg, hogy a
menedzsment rossz üzleti döntéseket hozott.
Úgy tűnik egyelőre, hogy a Siemens-ügy is ebbe az irányba halad. Azt az
újságokba kiszivárgó rendőrségi információk alapján már pontosan tudjuk,
hogy kik voltak az elkövetők, melyik kapualjban laktak, hány liter fröccsöt
ittak naponta, és hányas cipőt hordtak. Mint ahogy ismerjük a közvetítő
nevét is, aki azóta – érthető módon – külföldre távozott, mobiltelefonja
nem kapcsolható. Sejthető, hogy a vállalat felsővezetéséből valaki vagy
valakik tudtak a „számlagyárról”, a hajléktalanok cégeiről, de egyelőre az
ő nevüket nem emlegetik gyanúsítottként. Úgy tűnik, ezeket az öltönyös
urakat Magyarországon nem lehet számon kérni, netán korrupciógyanúba
keverni, miközben ma már az üzleti világban egyre nyíltabban beszélnek
arról, hogy kenőpénz, szebbik nevén „alkotmányos költség” nélkül szinte
lehetetlen a tulajdonosok megelégedésére szolgáló számokat produkálni.
Álljon itt ennek szemléltetésére egy történet: Külföldi befektetési alap
kisebbségi részesedést kívánt vásárolni egy nagy IT-cégben, és az előzetes
megbeszélések során a vállalat vezérigazgatója felvetette, jó lenne, ha egy
magyar ülne majd az új tulajdonos képviseletében az igazgatóságban,
mondván, egy magyar mégiscsak jobban ismeri a helyi viszonyokat. A külföldi
cég képviselője visszakérdezett: mire gondol, korrupcióra? Mire a
vezérigazgató habozás nélkül válaszolta: „Nem, azokat az ügyleteket a
ciprusi off-shore cégünkön keresztül intézzük.”
A Siemensről még nem tudjuk, dolgozott-e offshore cégekkel, ők a gyanú
szerint hajléktalanokat vetettek be a siker érdekében. Ennek ellenére a
Nemzeti Nyomozóiroda meghallgatásain általában olyan „nagy horderejű”
kérdéseket tisztáznak, hogy adott napon, adott helyszínen melyik
hajléktalan jelent meg. (A Siemens-ügyről lásd cikkünket a 24. oldalon.)
Lapunk úgy tudja, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda még nem végzett szembesítést,
azaz a hajléktalanok által felismerni vélt elnöknek, Beke-Martos Gábornak
és társainak nem kellett e célból megjelenni a hatóság színe előtt, pedig
számos nagy értékű szerződésen szerepel egymás mellett siemenses vezető és
egy hajléktalan aláírása. Németországban ehhez képest a cég első számú
vezetőinek lakásán tartott házkutatást a rendőrség a kinti botrány kapcsán.
Pedig ha kiderülne, hogy a cég vezetői tudtak arról, mit írnak alá, akkor a
nyomozóknak hátha sikerülne elindulniuk az igazi kérdés megválaszolása
felé: kik kapták a pénzt? A kérdés ugyanis nem az, hogy ki vitte táskában a
pénzt, és még csak nem is az, hogy kik tudtak róla. (Ha egy cég
felsővezetése nem tud róla, mi zajlik a vállalatnál, akkor meg abba bukik
bele, ez a nyuszika és a sapka esete.) Az igazi kérdés továbbra is az marad
– idézve a megboldogult Fenyő Jánost –, hogy hol a lóvé. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=844 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-viszi-el-a-balhet | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-02-01 00:00:00 | [
"Beke-Martos Gábor"
] | [
"Siemens Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"vesztegetés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,119 | Szabadnak születtek – Gazdasági bűncselekmények | Szabadnak születtek
Gazdasági bűncselekmények
A jelentős időmúlás volt az egyik tényező, amely mindössze néhány évre
csökkentette a kilencvenes évek egyik legismertebb fehérgalléros
bűnügyében, a Globex-ügyben elítéltek börtönbüntetését. A hasonló
bűncselekményeket vizsgáló eljárások gyakran elhúzódnak, a kiszabott
ítéletek pedig feltűnő szórást mutatnak.
A csalás és sikkasztás miatt elítélt Globex-vezetők ellen 1998-ban indult
nyomozás. Az 1989-ben indult vállalatcsoport hosszú kifutású
ingatlanfejlesztéseit rövid lejáratú, magas hozamú kötvényekkel
finanszírozta, illetve irreális hozamgaranciákat adott a nála kezelt
befektetésekre. 1998-ban már többen is felszámolási eljárással fenyegették
a céget, és mivel még ekkor sem tett eleget rendkívüli tájékoztatási
kötelezettségének, a rendőrség tőkebefektetési csalás gyanújával nyomozást
indított.
Vellai Györgyike vezérigazgatót, a vállalat effektív irányítóját és a
tulajdonos-elnök Vajda Lászlót végül 1999 januárjában fogták el Münchenben
nemzetközi elfogatóparancs alapján. A nyomozás ezután még két évig tartott,
a büntetőper pedig 2002 nyarán vette kezdetét a Fővárosi Bíróságon. A
tavaly novemberi vádiratban az ügyészség végül több mint hatvan rendbeli,
mintegy 6 milliárd forint értékű csalás és sikkasztás miatt kérte a Globex-
vezetők elítélését. A bíróság a vádhatósággal egyetértésben jelentős
enyhítő körülményként értékelte, hogy az elkövetéstől a bírósági procedúra
lezárásáig több mint nyolc év telt el. Az elsőfokú döntés a
kisbefektetőknek és más ügyfeleknek több milliárd forintnyi kárt okozó
Globex-vezetők közül Vellait két és fél évnyi, Vajdát egy év nyolc hónap
letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A kiszabott börtönbüntetések így
éppen alatta maradtak a vádlottak által 1999 és 2001 között előzetes
letartóztatásban töltött 2 év 7 hónapnyi időnek (ezen felül még további 11
hónapot töltött Vellai és Vajda házi őrizetben).
Sem a jogi szakértők, sem más kommentátorok körében nincs ma egyetértés
abban, hogy az ügyek bonyolultsága önmagában indokolja-e a nagyformátumú
gazdasági bűncselekmények felgöngyölítésének ilyen rendkívüli időigényét.
Sokakban egyre inkább az a benyomás erősödik, hogy a hatóságok és az
igazságszolgáltatás szakmai felkészültségének hiánya lehet az oka az
eljárások elhúzódásának és a végül kiszabott ítéletek – a laikus számára
legalábbis – feltűnő szórásának.
Az Ybl Bank vezetői, O. Nagy Imre és Jamniczky Zoltánné például még négy-
négy év letöltendő börtönbüntetést kaptak 1996-ban 2 milliárd forintnyi
károkozásért – igaz, az ő esetükben az eljárás is „csupán” négy évig
tartott.
Kunos Pétert, az Agrobank első emberét 1997-ben bűncselekmény hiányában
felmentette a Fővárosi Bíróság, de a következő évben jogerősen két év
végrehajtandó szabadságvesztést kapott. Az ő ügyének megítélése máig
ellentmondásos: a bankjában 1993–94 folyamán alkalmazott innovatív e-hitel
konstrukciónak károsultja nemigen volt, a Legfelsőbb Bíróság mégis úgy
találta, hogy Kunos jogtalan előnyt kért a hitelekért – eközben a bíróság a
„megvesztegetők” szankcionálásával már nem vesződött.
Az 1998-as év másik különös verdiktje Lupis József brókerház-tulajdonos
hatéves letöltendő börtönbüntetése volt 3 milliárd forintos kár okozása
miatt. A szigorú jogerős ítélet itt egy mindössze két év felfüggesztettet
kiszabó elsőfokú döntést követett, és az elsőfokon megállapított sikkasztás
és okirathamisítás mellett csalásért is elmeszelte Lupist. Különlegesség,
hogy ez utóbbi bűncselekmény korábban még a vádiratban sem bukkant fel.
Tavaly nyáron a már közel hét éve húzódó Postabank-ügyben született
felmentő ítélet. Princz Gáborra – összesen 36 milliárd forint értékű hűtlen
kezelés vádjával – már az ügyészség is csak felfüggesztett börtönbüntetést
kért az időmúlás miatt. Az elsőfok végül felmentéssel zárult, bár Diós
Erzsébet bíró az ítélet szóbeli indoklásában utalt rá, hogy a vádirat
hiányosságai miatt a bankárral kapcsolatban felmerült számos gyanút a
bíróság nem is vizsgálhatott (lásd mm 2006/08.).
A több bűncselekményt beismerő elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila az eddigi
gyakorlat alapján a tavaly óta zajló elsőfokú tárgyalás minden eltelt
hónapjával enyhébb ítéletre számíthat. A Népszava decemberi értesülései
szerint az eredetileg 8 milliárdra becsült kárösszeg is jelentősen
csökkenni fog az eljárás végére. Így mivel Kulcsár 2003 és 2005 között már
nagyjából két évet eltöltött fogságban, az is elképzelhető, hogy az utóbbi
évek legjelentősebb gazdasági bűnügye szintén a fővádlott börtönbe vonulása
nélkül fog lezárulni. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=798 | https://web.archive.org/web/20070808040755/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=798 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadnak-szulettek-a-gazdasagi-buncselekmenyek | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-02-01 00:00:00 | [
"Jamniczky Zoltánné",
"Kulcsár Attila",
"Kunos Péter",
"Lupis József",
"O. Nagy Imre",
"Princz Gábor",
"Vajda László",
"Vellai Györgyi"
] | [
"Agrobank",
"Globex Holding",
"Postabank",
"Ybl Bank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"vesztegetés",
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [
"Kulcsár-ügy",
"Postabank-ügy"
] |
|
2,120 | Az elnök embere – Pásztory Tamás | Az elnök embere
Pásztory Tamás
Távozik a Magyar Telekomtól Straub jobbkeze is, aki a cég indulásától
vezető pozícióban volt.
Elhagyja cégét Pásztory Tamás, a Magyar Telekom Rt. emberi erőforrás és
jogi vezérigazgató-helyettese – értesült a manager magazin. Lelépésének
időpontjáról nincsenek pontos információink: a hírek szerint január végétől
nem dolgozik, de csak március 31-ével lép ki a vállalattól. A Magyar
Telekom sajtóosztálya nem kommentálta értesülésünket, az érintettet pedig
nem sikerült lapzártánkig elérni.
A Straub jobbkezének és igazi erős embernek tartott 56 éves szakember (mm
2005/12.) távozása hivatalosan nincs összefüggésben a Magyar Telekom
montenegrói szerződései ügyében folytatott belső vizsgálattal, amelyet a
White and Case nemzetközi jogi iroda a mai napig nem zárt le. Bár úgy
tudjuk, aláírása nem szerepelt egyik vitatott szerződésen sem, pontosan
Straub Elekhez való közelsége miatt ősz óta valószínűsítették a folyosói
pletykák, hogy Pásztory nem maradhat a cégnél (mm 2006/12).
Információink szerint ő maga sokáig reménykedett benne, hogy túléli a
botrányt, sőt, voltak olyan várakozások is, hogy esetleg ő léphet Straub
Elek helyébe.
Forrásaink hihetetlen munkabírású, karakteres és „nagyhangú” vezetőnek
írták le Pásztoryt, aki 1969-tól a Magyar Postánál dolgozott, és a
rendszerváltás körül aktív részese volt a Posta utódvállalatai, ezen belül
is a Matáv megalakításának, működése kialakításának. 1990-től a Matáv
emberi erőforrás-fejlesztési igazgatója lett, 1996-tól mostanáig
vezérigazgató-helyettesként irányította ezt, valamint a jogi területet.
Kollégái egyöntetűen befolyásos és nagy hatalmú vezetőnek írták le, aki
„több témában CEO-ként működött, hiszen hosszú éveken keresztül ő írta alá
az összes menedzsment-szerződést”. A német tulajdonoshoz való viszonyát
meglehetősen ellentmondásosnak írták le, ezért volt nehéz megjósolni, mi
történik vele. Straub és az ő távozásával véget ért egy korszak a Magyar
Telekom életében. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=797 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elnok-embere-a-pasztory-tamas | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-02-01 00:00:00 | [
"Pásztory Tamás",
"Straub Elek"
] | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Montenegró"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
2,121 | Kenőanyag-divízió – Siemens | Kenőanyag-divízió
Siemens
A német anyacég csúcsvezetését is megrengethetik a kinti korrupciógyanús
ügyek. Ehhez képest itthon a fiktív számlák ügyében a rendőrségi
vizsgálatok még a közelébe se jutottak az igazi felelősöknek.
Több mint két éve nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) olyan
számlagyárcégek ügyében, amelyeket hajléktalanok vezettek. A szerződések
alján egymás mellett szereplő feleket, vagyis a hajléktalan cégvezetőket és
legnagyobb megbízójukat, a magyar Siemens Zrt. vezetőit ennyi idő alatt sem
hívták be szembesítésre, noha a két fél eltérő állításokat fogalmazott meg
arról, vajon találkoztak-e egymással. Pedig a nyomozásnak óriási a tétje.
Azt kell kiderítenie, hogy vajon pontosan milyen üzleti kapcsolat alakult
ki, és főleg milyen céllal 2002 és 2004 között két egészen eltérő
szocializációjú csoport között. Vajon a hajléktalanokat a Siemens használta
fel, vagy „csupán” az őket beszervező egykori, szökésben lévő
könyvvizsgáló? És ha a Siemens, akkor mire? A maguk számára menekítettek
pénzeket, vagy megvesztegetésre?
Herr Totya Az szinte teljességgel bizonyos (bár ezt még a nyomozásnak és a
későbbi bírósági eljárásnak kell bebizonyítania), hogy a hajléktalanok
nevére bejegyzett társaságok valójában soha semmilyen munkát nem végeztek a
Siemensnek, ehhez finoman szólva sem voltak meg a tárgyi és a személyi
feltételeik. A valószínűsíthetően fiktív szerződésekben ugyan ügyfelek
felkutatását, pályázati anyagok összeállítását, projektvezetői
tevékenységet jelöltek meg, a Siemens illetékesei mégis több száz millió
forintot fizettek a semmire.
A hajléktalanok vezette hat cégből álló cégcsoport 2002-től 1,5 milliárd
forint értékben bocsátott ki számlákat, több társaságnak is, a legnagyobb
vevőnek a Siemens csoport bizonyult. A cégek „szellemi atyja” a hatóságok
szeme elől időközben eltűnt Schrödl András Zoltán könyvvizsgáló volt, aki a
gyanú szerint hajléktalanokat toborzott, megtette őket ügyvezetőnek,
megszervezte a cégek megalakítását, bejegyzését. Lichy József miskolci
ügyvéd, aki több hajléktalan ügyvezetőt is képvisel, elmondta, hogy Schrödl
elsőként Kutrucz Lászlót találta meg, aki a Blue Consult Kft. ügyvezetője
lett, majd ő segített neki további hajléktalanokat felkutatni, így Baráth
Lászlót, aki a továbbiakban a legtöbb számlát befogadó Euraction Service
Kft. ügyvezetői posztját kapta meg. Rajtuk kívül négy hajléktalant vontak
be a bizniszbe, ők is külön-külön „alapítottak” céget, például a Reartech
és a Full Function kft-ket. (Kutrucz, becenevén Totya nem ismeretlen a
közvélemény előtt. 1983-ban a sofőrje volt a Szépművészeti Múzeumot
kifosztó rablóbandának, a legenda szerint a Kék Fény bűnügyi magazinnak
tett nyilatkozata szolgált alapul a Markos–Nádas humoristapáros „A Totya
mondta, hogy balhé, nagy balhé lesz” című számának.)
A sikkasztással és többrendbeli okirat-hamisítással megvádolt ügyvezetőknek
fogalmuk sem volt arról, hogy mi a társaságok valódi célja, mibe keverednek
igazából, ők csak annyit fogtak fel az egészből, hogy a Jolly Presszóban
kell találkozniuk Schrödllel, és alkalmanként 3-4 ezer forintért
készségesen aláírták a tömbökben hozott banki bizonylatokat, illetve azokat
az üres A4-es lapokat, amelyekre később sokmilliós szerződéseket
nyomtattak. Ezenkívül napi vagy heti rendszerességgel elmentek cégük
számlavezető bankjába, készpénzt vettek fel, amelyet a bank előtt átadtak
Schrödlnek. A készpénzfelvétel összege szinte mindig mágikusan 1,96 millió
forint volt, így a kétmillió forintnál kisebb készpénzfelvételt nem kellett
a banki adminisztrációs munkatársaknak jelenteniük a hatóságok felé. Persze
így is érdekes, hogy senki sem lépett semmit amiatt, hogy például az
Euraction ügy- vezetője, Baráth László mindig piásan hordott ki összesen
589 millió forintot az Erste Bankból. Ha a jellemző összeget átlagosnak
tekintjük, közel 300 alkalommal jelent meg a fiókban másfél év alatt.
Schrödl egyébként – éppen mert a bankfiókban szóvá tették a furcsa ügyfelek
kellemetlen szagát – egy időben lakást is bérelt a vállalkozóknak.
A pénz útja innentől kezdve nehezen kifürkészhető. Az egyik feltételezés
szerint a hajléktalanok által felvett, majd azonnal Schrödl Andrásnak
átadott összegek a Siemens megrendelőinek készpénzes korrumpálására
kellettek. A rendőrségi vizsgálat nehézsége, hogy a főszereplők jó eséllyel
valóban semmit nem tudtak arról, hogy miért adják délelőttönként
aláírásaikat a különböző bankokban. Lichy József ügyvéd elmondta, jelenleg
azon dolgozik, hogy ne csak az eszközként használt hajléktalanokat citálják
majd bíróság elé, hanem az értelmi szerzőket is. Ne egyedül vigyék el a
balhét, hiszen ők – megfogalmazása szerint – „jóhiszeműen” segédkeztek,
annyi áttekintőképességük sem volt, hogy saját szakállukra kihasználják a
helyzetet. „Megelégedtek a négyezer forintokkal, pedig az azóta
törzshelyéről, a Nagycsarnok bejáratától Kazincbarcikára elköltöztetett
Baráth cége 62,5 millió forintos egyszeri átutalást is kapott. Baráth pedig
egyedüli aláíró volt, akár le is léphetett volna a pénzzel.” A már három
éve zajló nyomozás mindenesetre igen lassan halad, Lichy József szerint
2007 vége felé zárulhat, utána következik az irat-ismertetés, amely jelen
esetben kifejezetten nehéz lesz, hiszen szinte képtelenség ennyi
dokumentumot csoportosítani.
Schrödl, vagy ahogy barátai ismerték, „Andriska” egy budai villaház 200 nm2-
es lakásából járt a hajléktalanokkal tárgyalni. Felesége 2005 nyarán három
gyermekkel, várandósan egy külföldi nyaralásról nélküle tért vissza, hogy
hosszas titkolózás után az ismerősök a televízióból tudják meg: Schrödlt
körözik. Ha előkerülne és beszélne, a következők közül valamelyikre
derülhetne fény: a fiktív cégeken keresztülfolyt pénz Schrödl zsebében
landolt, aki ki tudja milyen (piszkos), de a Siemensszel kapcsolatban nem
lévő okok miatt választotta azt, hogy a cégtől tanácsadói tevékenységéért
méltán kiérdemelt összeget ily módon vegye fel. A Siemens számára ez a
legkívánatosabb lehetőség. Távolról sem kizárt viszont három olyan
forgatókönyv, amelyekben a Siemens is sáros: Schrödl a felvett összegeket
pályázati döntéshozókhoz juttatta bőröndökben, vagy visszaadta a
siemenseseknek, s a megvesztegetés házon belülről történt (és Schrödl ha
akarna sem tudna beszámolni róla), de az sem kizárt, hogy a Siemens
prominensei maguk között osztották szét a készpénzesített összegeket. A
nyomozás azonban „Andriskánál” megrekedt.
Az eddig egyedül meggyanúsított és szabadlábon védekező hajléktalanokon
kívül legfeljebb az átutalásokat kezdeményező cégeknél lehet kutakodni. (Az
NNYI az üggyel kapcsolatos kérdésinkre érdemben nem válaszolt.)
Homályos utalások Merthogy nem csupán a Siemenstől folytak be pénzek a
fiktív cégek számlájára, de az átutalók közül a legnagyobb név a Siemensé.
Az Euraction, a Blue Consult és a Siemens 2002 és 2004 nyara között
szerződött és számlázott. A hatóságok által lefoglalt iratok szerint a
hajléktalanok cégei a Siemenst a BM okmányirodai rendszerének
üzemeltetésére kiírt pályázatban támogatták, a Pantel- és Vivendi-
projektekben (3,5 gigahertzes multipont rádiós rendszerek telepítése),
kórházi tenderekben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Bács-Kiskun megyékben),
az Országos Onkológiai Intézet illetve a Kaposvári Egyetem pályázatain.
Jellemzően a Siemens Rt. volt a szerződő fél, de olykor a Siemens
Telefongyár Kft. is szerepelt a szerződésekben. A Siemens Rt. részéről
kiemelt vezető tisztségviselők írták alá a szerződéseket, a teljesítési
igazolásokat. „Előre sajnálom azt, aki ezeket a szerződéseket leigazolta.
Csak bízni tudok benne, hogy nem akarják a nyakába varrni valakinek
alacsonyabb szinten az ügyet” – kommentálta ezt számunkra egy céges belső
forrás.
A hazai Siemens megkeresésünkre a német központ tiltására hivatkozva sem
szóban, sem írásban nem válaszolt érdemben. Az átküldött kérdésekre
nagyrészt a korábban kiadott állásfoglalásokat továbbították, amelyeket
Farkas Szilvia kommunikációs igazgató azzal egészített ki, hogy a cég
„Schrödl András Zoltánnal működött együtt különböző projektek kapcsán, aki
üzleti tanácsadóként végzett értékes tevékenységet”. Azt kevesen kétlik,
hogy a Siemens valóban nem a hajléktalanokkal, hanem az értelmi szerző
Schrödllel volt kapcsolatban, mindenesetre a szerződések olyan cégekkel
köttettek, amelyekben Schrödl nem volt aláíró.
Csiki-csuki „Ha bárki azt mondja, hogy a hajléktalanok vezette cégekhez
irányított siemenses átutalások partizánakciók voltak, nagyot kell kacagni,
a Siemens szervezeti rendjéből adódóan ez nem lehetséges” – véli egy
korábbi Siemenses középvezető a botrányról. Szerinte a Siemensnél
bevezetett „négy szem” elv (németül „4 Augen Prinzip”) és a rendkívül
központosított cégvezetés miatt, ha a legkisebb leányvállalat legutolsó
beosztottja arrébb tolt egy dossziét, azt is megtudták a nagy Siemens
csoport hazai érdekeltségeinek élén álló igazgatók, a „vorstandok”.
A négy szem elv szerint a cégnél minden döntési ponton két ember állt,
minden üzleti egységet egy jellemzően műszaki orientációjú menedzser vezet,
akit kiegészít egy úgynevezett kaufmann is. A Siemens rendszerében ez
utóbbi elnevezés azonban – a tükörfordítással ellentétben – nem értékesítői
funkciót takar, inkább amolyan kontroller, pénzügyi vezető. Ez a két vezető
„nem azonos soron jelent”, vagyis jelentéseik egymást is ellenőrzik. Bár
azóta sok változás történt a cégvezetésben, a hazai Siemens fénykorában,
egyben a most napvilágra került ügyek idején három meghatározó vezetője
volt a hazai Siemens csoportnak. Hetényi Péter volt az elnök, mellette
további két vorstandnak, Goszták Árpádnak és Beke-Martos Gábornak volt
meghatározó szava, Hetényi elsősorban reprezentált és lobbizott, Goszták
akvirált, kereskedelmi ügyekben képviselte a vezetőséget, míg Beke-Martos
volt a főkontroller, ő felügyelte a kaufmannokat. (A Siemens korabeli
csúcsvezetőiről lásd „A nagy hármas” című írásunkat.)
A rendőrségi vizsgálat – bár egyelőre olyan nem túlságosan fontos
kérdéseket igyekszik tisztázni, hogy adott napon, adott helyszínen melyik
hajléktalan jelent meg – később majd bizonyára arra is megpróbál
bizonyítékokat találni, hogy volt-e személyes kapcsolat a hajléktalan
cégvezetők és a Siemens topmenedzserei között. Előbbiek ugyanis ezt
állítják. Kutrucz László az NNYI-nek úgy nyilatkozott, hogy ő és Baráth
egyszer még a Siemensnél is tárgyalt. Elmondása szerint, amelyet a HVG
cikke (2006/50.) is ismertetett, Schrödllel és két siemenses vezetővel
találkoztak, a tárgyaláson csöndben maradtak és értelmesen bólogattak.
Kutrucz részletesen leírta a hatóságnak a tárgyalást, és bár nevekre nem
emlékezett, de személyleírást tudott adni egy ötvenes, kopasz, vékony
emberről. Az NNYI munkatársa ezután mutatott egy, a Siemens honlapjáról
kinyomtatott színes oldalt, amelyen Kutrucz felismerni vélte Beke-Martos
Gábort, a Siemens elnökét, mint az egyik tárgyalópartnert. A Siemens
közleményben védte meg első számú vezetőjét: a cég szerint a Siemens elnöke
nem ismeri és soha nem beszélt Kutrucz Lászlóval.
Beke-Martos Gáborról siemenses forrásaink – gyakorlatilag egybehangzóan –
valószínűtlennek tartották, hogy valóban találkozott volna a
hajléktalanokkal, bár azt többen hozzátették, hogy a jelenlegi elnök nagyon
szerette saját kezében tartani az ügyeket.
Fizetős ügyek De vajon tényleg igazak lehetnek-e a gyanúban megfogalmazott
feltételezések – valóban korrupcióval nyert-e meg bizonyos pályázatokat a
német óriáscég Magyarországon? És ha igen, kiket kellett lefizetnie, hova
tűnt a pénz? Vajon elszigetelt esetekről van szó, vagy éppen annyira a
„practice” része volt, mint amennyire a német anyacégnél zajló vizsgálatok
ezt az egész konszernről sugallják?
Céges belső forrásaink ezekre a kérdésekre azt mondják, hogy a „nagy
hármas”, vagyis a három emblematikus csúcsvezető irányítása alatt valóban
minden tényező adott volt ahhoz, hogy a cég sorra nyerje a közbeszerzési
tendereket. A sikert bizonyítja, hogy hat év alatt 240 milliárd forintnyi
közbeszerzési megbízást hozott el a csoport. Egyrészt kifejezetten ügyeltek
arra, hogy a cég komoly, meghatározó vállalat képét mutassa, jó sajtója
legyen, a kommunikációban az évszázados német megbízhatóságot, a nagy
szakmai tudást, a minőséget hangsúlyozták, így senki sem csodálkozott, ha a
Siemens megrendeléseket kapott. Másrészt Németországban az állam
erőteljesen támogatta a nemzeti vállalatot, így remek referenciákat tudott
felmutatni a public szektorban. „Ha sorba kellett volna rendeznem az it-
vállalatokat aszerint, mennyire korruptak, utoljára a Siemenst említettem
volna” – véli egy tanácsadó. Legkevésbé a Siemensnek volt szüksége az
illegális módszerekre: jó reputációjú, nagy nemzetközi cégként volt
elkönyvelve, amely precíz műszaki megoldásokat szállított. Valójában
azonban a Siemens nem volt mindig kellően felkészült a sikerre. Gyakran
előfordult, hogy egy-egy megbízás teljesítéséhez igen magas napidíjjal
kellett felvenni embereket, mert a vállalaton belül nem volt megfelelő
szakember. Ráadásul a különböző részlegek közötti versengés is rányomta a
bélyegét a működésre: a különböző divíziók nem szerettek összedolgozni,
mert gyakran a Siemens a külsősöknél drágább beszállítónak bizonyult –
saját maga számára is. Ezek a belső konfliktusok rányomták bélyegüket a
vállalat egészének működésére.
Ráadásul, ha elfogadjuk azt, amit a szakmabeliek evidenciaként kezelnek,
nevezetesen, hogy rengeteg hazai tendernél előfordult korrupció, akkor a
Siemens esetében is jogos a kérdés: hogyan lehetett a cég ebben a furcsa
versenyben – amelyben valószínűleg számos résztvevő próbálkozott ilyen
„nemtelen” eszközökkel nyerni – mégis az első?
Egyik siemenses középvezető forrásunk szerint lehet, hogy a Siemens
korrupcióval nyerte meg pályázatainak egy részét, de ne gondoljuk, hogy a
többi induló feddhetetlen volt. Megítélése szerint komoly piaci tudás kell
ahhoz, hogy hol, kinek, mit kell nyújtani, illetve ha „fent” van is
bármilyen megegyezés a pályázat kimeneteléről, akkor erről a szakmai
döntéshozókat is meg kell győzni. „Alul mindenféle módosítást, szigorítást
kérnek, ha belekalkulálod a már leadott alkotmányos költségeket, kezdesz
mínuszba fordulni, de ez fent senkit nem érdekel, ez már a te problémád”.
(Az „alkotmányos költség” a kenőpénz közismert eufemisztikus megnevezése –
a szerk.)
A botrány kipattanásának körülményeiről pedig abban egyetértettek
beszélgetőpartnereink, hogy „bár minden tisztelet a nyomozóké, aligha
véletlen, hogy rábukkantak például a hajléktalan-cégekre”. Vannak, akik úgy
tudják, hogy az adóhatóság feljelentése alapján vizsgálódik az NNYI. (Az
ügyben adóigazgatási eljárás is zajlik.)
Az egykori vezetők eltérően látják, hogy miért éppen a Siemensnél és miért
csak a Siemensnél pattant ki botrány: „Nem hiszem, hogy más távközlési,
vagy informatikai multi tisztább lenne, ám a Siemens annyiban különbözik
más szállítóktól, hogy ritkán kooperálnak alvállalkozókkal, maguk fogják a
kapcsolataikat. Sokan inkább a kis magyar alvállalkozóra bízzák a piszkos
ügyeket, ők győzik meg a döntéshozókat, a szennyest a szomszéd mossa, nem
házon belül történik.” Egy másik magyarázat szerint a volt munkatársak
közül súgott valaki. A leépítések, belső csatározások során – bár a Siemens
általában jó végkielégítéseket fizetett – sok sérelem keletkezett, és a
pozícióharcokban rendre győztes Beke-Martos is sokak tyúkszemére rálépett.
Vannak tehát olyan magyarázatok, hogy valamelyik sértett exalkalmazott
látta el részletes információkkal a hatóságot.
Kétes kimenet A komoly reputáció-vesztés jövőbeli kockázatát eltérően
ítélik meg beszélgetőpartnereink. Legtöbbjük szerint a botrányba bele kell
buknia az emblematikus vezetőknek, akár a teljes vezetésnek. „Beke-Martos
Gábort talán kimentik, elmehet Európába valahová a Siemenshez, de ott az
emberismerete, a terepismerete, a kapcsolatai már semmit sem érnek” – véli
egy céges belső ember. Bár Magyarországon eddig kevés valódi vállalati
lebukás történt, úgy tűnik, most csak ez következhet: „Ha egyszer
elveszíted az évszázadok alatt felépített reputációt, nagyon nehéz
visszatérni, alacsonyabb árakat kell adni, a vezetőket be kell áldozni” –
fogalmaz egy vezető, míg optimistább kollégája szerint a Siemens nagyon jó
cég, ha most jön is egy nagy bukta, még mindent rendbe lehet hozni.
Brückner Gergely
A nagy hármas
Az óvatos: Beke-Martos Gábort fantasztikus agyú, óvatos és rendkívül
körültekintő embernek írták le. „Egészen elképesztő képességű. Magasabb IQ-
jú embert nem nagyon láttam” – mondta róla egyik siemenses forrásunk,
hozzátéve:„Stratégiai gondolkodású, ha egy lépést lép előre, már a további
lépéseiről is egy csomó variáció van a fejében, nem olyannak ismertem meg,
aki leül egy hajléktalannal”.
A Telefongyárból érkezett (lásd A Siemens Magyarországon című írásunkat)
szakember már az egykoron hatalmas gyárban is gyorsan menetelt felfelé,
hamar kereskedelmi igazgató lett, majd még a rendszerváltás előtt első
számú vezetőnek, válságmenedzsernek is megválasztották. Mindehhez kiváló
kapcsolatok kellettek, hiszen a komoly katonai megrendeléseket is begyűjtő
cég élére csak bizalmi ember kerülhetett. A pedigré megvolt, hiszen Beke-
Martos Gábor „vezérigazgatói” családból származó édesapja, a 2001-ben
elhunyt Martos István a Medicor legendás vezérigazgatója volt.
A visszahúzódó, puritán szakembert („rezdülés nincs a ruháján, ami sohasem
hivalkodó, nem a legdivatosabb”) kiváló vezetőnek, ugyanakkor nehéz
embernek tartják kollégái. „A szituációkon, az embereken pillanatok alatt
kiismeri magát, 500 oldalas anyagban azonnal kiszúrja a hibákat,
lényeglátó, azonnal rákérdez egy pályázat gyenge pontjára. Kollégáit jól
irányítja, egy ravasz lángelme, ha kell, jutalmaz, ha kell, manipulál.”
Mindezt van, aki vezetői erényként, van, aki problémaként említi. „Ha
nagyobb arányban dolgozna a cég hosszabb távú érdekeiért, és kisebb
arányban vetné bele magát a személyi torzsalkodásokba, hosszabb távon talán
ő is jól járt volna. Igaz, ha jobban belegondolok, jól sakkozott, hosszú
éveken át volt képes valóban komoly támadásokat is kivédeni” – véli egy
beosztottja. Munkatársai emlékei szerint olyannyira óvatos volt, hogy
jellemzően a legnagyobb rohammunkával elkészített pályázatoknál is
megkövetelte, hogy azok a leadás előtt egy nappal már készüljenek el, mert
ő aznap nem ír alá semmit. Ha pedig egy szerződést vagy egy pályázatot
aláírt, olykor boldog-boldogtalannal szignáltatta előtte, valóságos
sorminták voltak a papír alján, hogy így is mérsékelje személyes
felelősségét. Kockázatos ügyletet azonban biztosan nem írt volna alá: a
középvezetői sokszor viccelődtek is azon, hogy éppen ki menjen fel a
vezetőséghez az ötödikre számlákat, teljesítési igazolásokat aláírni, mert
a vorstandok olykor szinte bujkáltak az aláírnivalók elől.
A lobbista: A hajléktalanszerződések ideje alatt Hetényi Péter volt az első
számú vezető, az ő feladata volt a legmagasabb körökben lobbizni. A
Siemensnél a nagy pályázatok fő döntéshozóinak megnyerését top-akvizíciónak
nevezték, ezt a feladatot végezte elsősorban Hetényi Péter. „Ő volt a
tiszta ember, amolyan skatulyából előhúzott német típusú menedzser,
tüchtig, snájdig, aki patikamérlegen számolta ki a szavak súlyát.
Megfontolt, és jó politikai érzéke van. Nagy hajó lassan fordul – mondta
mindig a Siemensről, ő maga sem volt egy izgága típus” – mesélik a
kollégái. Hetényi Pétert általános elfogadottság övezte, ő maga is
tudatosan felvette a példamutató, a stratéga, az integrátor szerepet,
mindig udvarias és elegáns mérnök maradt. A Siemens vezetői társadalmi
tisztségeket is vállaltak, Hetényi a Német Kereskedelmi Kamarának is
vezetője volt, Beke-Martos pedig aktív elnökségi tag volt a Joint Venture
Szövetségben és alelnöke a Magyar Közgazdász Társaságnak, előadásokat
tartottak, szerettek kilépni a pusztán vállalatvezetői szerepből.
A dúvad: A harmadik vorstand, a self-made mannek leírt Goszták Árpád
egészen más alkat volt, kevésbé smúzolt, nyíltan, olykor durván
fogalmazott, üzleteket szerzett. Nem feküdt jól a németeknél, Goszták nem
fogadta el, hogy vannak fékek is egy multinacionális cégnél, dúvadként tört
volna előre, nyersnek találták a stílusát. A cégnél legendás volt, hogy
Goszták soha semmiben nem ért egyet Beke-Martossal. Ezért aztán nagy belső
ügyességet kívánt bármit alulról „átnyomni” a vorstandokon, nem volt
mindegy, hogy a középvezetők hol kopogtattak be, lehetőleg egyszerre
kellett, mert Goszták és Beke-Martos biztosan megfúrták a másik által
támogatott projekteket.
A vezető triumvirátus azután összeveszett, kenyértörésre került a sor, az
operatív ügyekkel is aktívan foglalkozó Beke-Martos előbb Hetényivel
összefogva eltávolíttatta Gosztákot, majd hamarosan Hetényit is távozásra
bírta. Goszták az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt.-nek lett az
elnök-vezérigazgatója, Hetényi fb-elnökként a Siemensél maradt, ami gyakori
eljárás a Siemensnél, illetve a német cégeknél: a sokat tudó korábbi number
one vezetőt megtartani a „családban”, ne távolodjon el túl hirtelen a
cégtől.
Új korszak: Goszták és Hetényi elküldése után természetesen új vorstandokat
hívtak Jürgen Trumpp és Erdős Erika személyében, de azok már jellemzően nem
bírtak olyan reputációval és hatalommal, mint a két neves előd. A 2004 óta
vorstand és sokak szerint némi kontrollszereppel ideküldött német Trumpp
nem népszerű, a középvezetők szerint nem hoz döntéseket, nehéz vele bármit
megbeszélni, és nem tesz jót a cégnek, hogy Beke-Martossal „ajtócsapkodós”
a viszonya. Az egykori mobil üzletágat nagy sikerrel vezető Erdős Erikát
kiváló termékmenedzsernek, de kevésbé erős vorstandnak írták le
munkatársai. Volt kollégái szerint lettek volna alkalmasabb vorstandok a
cégnél, de talán éppen súlytalansága miatt kapott meghívást a
felsővezetésbe.
Az egykori sikercsapatból már kevesen vannak a cégnél, sokan megfáradtak,
elmentek maguktól, vagy kiutálták őket. Az említett Hetényi, Goszták,
Heinczinger mellett távoztak a másodvonal legfontosabb vezetői, a fiatal és
nagyon komoly munkabírású Szűcs Ákos és Matusek Tamás, vagy a Com-ot vezető
Bobek Ernő. A középvezetői szinten kontraszelekciós elven olyanok maradtak,
akik megfelelően informálják a főnökséget, de kevésbé szuverén emberek.
A Siemens Magyarországon
Háború és visszatérés: A hatalmas Siemens mindig az árammal és az
infrastruktúrával foglalkozott Magyarországon. Már 1887-ben, az első
villamosvonal kiépítésében fontos szerepet játszott, és bár a II.
világháború után jóvátételként minden magyar érdekeltségét elveszítette,
addig rengeteg fejlesztésben volt vezető szerepe.
Később a Siemens az elsők között térhetett vissza, a Sicontact Kft. vegyes
vállalat már 1974-től működhetett, majd a rendszerváltáskor Siemens Kft.-vé
alakult át. Ez a cég vette meg a Villanyszerelőipari Vállalatot, együtt
később Siemens Rt.-vé alakultak. Az érdemi áttörést azonban a magyar
telefónia rendszerváltó tendere jelentette. A Siemens a tárolt
programvezérlésű digitális főközpontok szállítását nyerte el, ami azt
jelentette, hogy egy évtizeden keresztül, a vezetékes távközlési boom
idején folyamatosan szállíthatta EWSD telefonközpontjait a Magyar Telekom
jogelődjének. A hazai gyártáshoz megvette a Telefongyárat, ebből alakult ki
a Siemens Telefongyár Kft. Innentől folyamatos terjeszkedéssel közel
százmilliárd forintos árbevételű cégcsoporttá nőtt a hazai Siemens.
A Com üzletág azután visszaszorult, és ez az egész csoportra kihatott.
Ahogy a főközpontpiac bedugult, azonnal megkezdődtek a leépítések, rengeteg
embert kellett elbocsátani. Az EWSD volt korábban a cash-cow, a bejáratott
üzlet jó haszonkulccsal ment, viselte a rezsit, volument adott, a legtöbb
embert ez tartotta el. Ráadásul nemcsak a forgalomban volt nagyon lényeges,
de sokszor belépő volt más ágazatok szolgáltatásainak.
A főközpontüzlet kifújása után a már csak hatvanmilliárd forintra apadó
éves bevételek között nagyobb hangsúlyt kapott a közlekedési üzletág.
Mozdonyos előretörés: Fokozatosan a jármű-üzletágak, vagy ahogyan a cégnél
nevezték, a „mozdonyosok” váltak erőssé. A járműágazatok a nagy
gigaprojektjek miatt voltak lényegesek. Az üzletágat vezető, azóta a MÁV
élére távozott Heinczinger István remek kereskedő volt, és elsősorban a
fővárosi alpolgármesterekkel ápolt nagyon jó kapcsolatokat. Villamosok,
parkolóórák, elővárosi vonatok kerültek
a Siemens találati lapjára, ez lett a legerősebb üzletág. A hazai és
nemzetközi ügyek hatására most ugyan nem alakulnak túlzottan fényesen a cég
adatai, de valójában még az elmúlt évek számai sem rosszak, még mindig
hozza a terveket, felmutathat néhány nagy sikert.
Botránytól sújtva
A németországi Siemens csoportot számos razzia során valósággal ellepték a
müncheni adónyomozók és a rendőrök tavaly novembertől. Irodákat, a vezetők
lakásait vizsgálták át, rengeteg dokumentumot foglaltak le. A megalapozott
gyanú szerint „feketekassza-hálózatot” lepleztek le, vagyis egy olyan
bonyolult pénzügyi hálózatot, amelynek segítségével a Siemens mintegy 200
millió euró kenőpénzt szabadított fel a nemzetközi tenderek elnyerésére. A
svájci és osztrák folyószámlákon „átfolyatott” kenőpénzek ügyében már több
siemenses középvezető előzetes letartóztatásba került, kérdés, hogy a
csoport topvezetéséig is elérnek-e a szálak. A cég szerint a németországi
vizsgálatok a magyar ügyektől teljesen függetlenek, a kinti botrányok
azonban a különböző hazai ügyekre is ráirányítják a figyelmet.
Honvédségi bukta: Információnk szerint már többen előzetes letartóztatásban
is voltak/vannak annak a vesztegetési ügynek a kapcsán, amelyben a Nemzeti
Nyomozó Iroda (NNYI) egy 2003-as laktanya-felújítási tender ügyében nyomoz.
A vád szerint két HM-alkalmazott készpénzt és ajándékokat fogadott el a
Siemens egy vezetőjétől, cserébe pedig információkkal szolgáltak a tender
kiírásáról. Siemenses forrásaink elmesélése szerint már korábban is
problémát okozott a cég reputációjának egy „nagydumás” ágazati munkatárs,
aki fennhangon mesélte az ebédlőben, hogy miket el nem intézett a
legmagasabb rangú katonai vezetőknek. A tenderekről gyűjtött előzetes
információ is company policy volt a cégnél, forrásaink szerint egyes
vezetők gyakorta mondták, „a tendert a kiírás előtt kell megnyerni”. Farkas
Szilvia kommunikációs igazgató jelezte számunkra, hogy a folyamatban levő
eljárás érdekében annak lezárásáig nem adhat tájékoztatást a HM-ügyről.
Tévés zavar: Előbb óvatosan, majd mind határozottabban cáfolta a Siemens
Farkas Imre, az azóta megszűnt SATeLIT TV tulajdonosának, a Tvegy Rt.
elnökének vádjait. Farkas szerint az induló tévécsatorna 2001-ben úgy
kapott 1,3–1,5 milliárd forint támogatást a cégtől, hogy 720 millió
forintot kölcsön címén vissza kellett csorgatnia. A Siemens Zrt. minden
vádat cáfolt, a rendőrséggel együttműködik, és jelezte, a nyomozás
lezárulta után beperli Farkas Imrét. Információnk szerint a Siemens–SATeLIT
kapcsolat már 2000-ben megkezdődött, majd váratlanul valóban abbamaradt a
támogatás, amelyre a Siemens központjában dolgozók azért is emlékeztek,
mert a bérüket követelő tévések a Siemens ablakai alatt tüntettek. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=800 | https://web.archive.org/web/20070808041308/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=800 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenoanyag-divizio-a-siemens | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-02-01 00:00:00 | [
"Beke-Martos Gábor",
"Farkas Imre",
"Goszták Árpád",
"Hetényi Péter",
"Schrödl András"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Blue Consult Kft.",
"Euraction Service Kft.",
"Full Function Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Reartech Kft.",
"Satelit Tv",
"Siemens Zrt.",
"TVegy Rt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"közbeszerzés",
"sikkasztás",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"informatika",
"egészségügy",
"tanácsadás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,122 | Egy fejezet vége – Magyar Telekom | Egy fejezet vége
Magyar Telekom
Távozik a társaság éléről Straub Elek elnök-vezérigazgató, aki tizenegy
évig vezette a céget. A montenegrói szerződésekre irányuló belső vizsgálat
lapzártánkkor még folyik. Az amerikai hatóságok (SEC, DOJ) is vizsgálódnak,
emiatt az ügy évekig kihathat a vállalat és a benne érintett személyek
életére.
Szeretném, ha a következő években kizárólag a cégcsoport gyarapításával
foglalkozhatna a tulajdonos és a menedzsment, nem pedig az alig több mint
egy év múlva lejáró szerződésem miatt elkerülhetetlen további
változásokkal. Ezért hoztam meg döntésemet” – áll a Straub Elek távozásáról
szóló hivatalos sajtóközleményben. Ez azonban így nem igaz. Bár úgy tudjuk,
Straub valóban úgy gondolta, neki elsősorban az a dolga, hogy a cégcsoport
értékének növelésével foglalkozzon, ne pedig az őt is „célkeresztbe” állító
belső vizsgálattal, mégis ez utóbbi miatt kényszerült felállni székéből.
Bizonyos, a könyvvizsgáló által kifogásolt montenegrói tanácsadói
szerződések miatt a társaságnak nem fogadták el az auditált éves
mérlegbeszámolóját, majd ehhez végül több hónap után a
PriceWaterhouseCoopers (PWC) azt a feltételt szabta, hogy a menedzsment
teljességi nyilatkozatot már ne ő írja alá, hanem az utódja. Bár egy ideje
már lehetett sejteni, hogy minden bizonnyal német menedzser követi őt ebben
a pozícióban, arra kevesen fogadtak volna, hogy ez éppen az idén júniusban
Törökországba távozott Christopher Mattheisen lesz, aki 2002 óta
vezérhelyettesi rangban a T-Comot, azaz a vezetékes üzletágat irányította.
(Képünkön bal oldalt, mellette Straub Elek.) Mattheisen érkezésével
kapcsolatban az tűnik valószínűnek, hogy az anyacég döntéshozói idén ősszel
„utánanyúltak”, mikor már látni lehetett, hogy a montenegrói szerződések
körüli belső vizsgálatot Straub nem éli túl. (Bár van egy olyan, kevésbé
valószínű feltételezés is, miszerint Mattheisen azért ment Törökországba a
nyár elején, hogy távol maradjon a vizsgálattól, mert a német tulajdonos
már akkor őt szemelte ki utódként.)
Mint azt már korábban többször megírtuk, a New York-i tőzsdén jegyezhető
cégként a Magyar Telekomra vonatkozik az amerikai értékpapírtörvény. Ez
arra kötelezi a vállalatot, hogy ha az auditor bármi gyanús dolgot talál,
akkor azt egy belső független vizsgálatnak fel kell derítenie – ezt
folytatja a White and Case nemzetközi jogi iroda –, annak lezárultával
pedig a társaságnak meg kell tennie a megfelelő lépéseket („remedial
actions”). Ez a jogszabály értelmében bizonyos belső eljárási rendek
szigorítását illetve a vezetők cseréjét jelenti. Korábban már leváltották a
teljes montenegrói igazgatóságot, küldtek el embereket a leánycégtől is,
valamint távozott Balogh András stratégiai igazgató, és helyettese, Morvai
Tamás. (Balogh időközben a Wallis portfóliókezelési vezérigazgató-
helyettese lett, Morvai pedig, úgy tudjuk, külföldön talált állást.) Így
tehát Straub december eleji távozása is egyértelműen a belső vizsgálat
következménye. Ugyancsak a belső vizsgálatból adódik, és remedial actionnek
tekinthető, hogy a társaság bevezetett bizonyos helyesbítő intézkedéseket a
tanácsadói szerződések megkötésére vonatkozó ellenőrzési folyamatainak
fejlesztésére, ideértve egy új irányítási modell bevezetését is. Erről a
Magyar Telekom sajtóközleménye beszámolt, mint ahogyan arról is, hogy az
utolsó közbülső vizsgálati jelentés megállapította: a szerződéseket nem
teljes egészében a szerződéskötés belső vállalati folyamatainak megfelelően
kötötték, és nem sikerült elégséges bizonyosságot szerezni afelől sem, hogy
a cég megfelelő ellenértéket kapott a kifizetett összegekért. Lapzártakor
még készülőben volt egy újabb, nem véglegesnek szánt jelentés.
Ami pedig a mérleget illeti, a cég az év eleji gyorsjelentéshez képest a
vitatott montenegrói szerződések számviteli kezelését megváltoztatta –
folyó költségként számolta el ezeket a tételeket aktivált költség helyett.
Ez információink szerint elégséges lehet ahhoz, hogy az auditált éves
mérlegbeszámolót korlátozó záradék nélkül fogadják el a lapzártánk utáni,
december 21-i közgyűlésen. | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=733 | https://web.archive.org/web/20100919175440/http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=733 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-fejezet-vege-a-magyar-telekom | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-01-01 00:00:00 | [
"Balogh András",
"Morvai Tamás",
"Straub Elek"
] | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Montenegró"
] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,123 | Perben, harag nélkül – Közérdekű Adatok | Perben, harag nélkül
Közérdekű adatok
Mivel nem hozták nyilvánosságra, így a közvélemény csak részben ismeri
azoknak a szerződéseknek a tartalmát, amelyeket a magyar állam hat
áramszolgáltató és két erőmű értékesítésekor kötött 1995 végén a külföldi
vevőkkel. Lapunk hiába kérte a szerződéseket. Megelégeltük a titkolózást.
A Bokros-csomag részeként rekordbevételt hozó energetikai magánosítás
szerződéseihez tartozó, azóta is vitatott garanciákat, illetve
kötelezettségvállalásokat tartalmazó dokumentumokkal kapcsolatban időről
időre napirendre kerül, hogy azokat szó szerint és teljes terjedelmükben
elérhetővé kellene tenni az adófizetők számára. Részint mert az energetikai
magánosítás hatása mindenkit érint, részint mert a híradások a kezdetektől
olyan titkos kiegészítésekről szóltak, amelyek a vevőknek előre
garantálták, hogy egy még ki sem írt tenderen nyerni fognak.
Szerkesztőségünk éppen ezen híresztelések okán 2006. októberében – a Kocsis
István MVM-vezérről írott portrénk miatt (mm 2006/11) – a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, a köznyelvben csak
adatvédelmiként emlegetett törvény alapján betekintést kért az ÁPV Zrt.-től
a Dunamenti Erőmű és a Mátrai Erőmű 1995-ös privatizációjának
dokumentumaiba. Bíztunk abban, hogy a betekintésnek nem lesz akadálya,
hiszen a törvény világosan előírja, hogy állami feladatot ellátó szerveknek
az állami vagyon kezelésével és az erre kötött szerződésekkel kapcsolatos
adatokat – néhány szűk kivétellel – bárkinek a kérésére megismerhetővé kell
tenniük, hiszen azok közérdekű adatok.
Ám a privatizációs szervezet válaszlevelében arra hivatkozva tagadta meg a
dokumentumok kiadását, hogy azok „titoktartási záradékot” tartalmaznak,
illetve hogy kiadásukhoz szükséges volna a szerződő felek hozzájárulása.
Úgy gondoljuk, semmiféle szerződési klauzula nem írhat felül egy törvényt,
hiszen a polgári törvénykönyv szerint „semmis az a szerződés, amely
jogszabályba ütközik”. És azt sem értjük, mi közük a vevőknek az ÁPV Zrt.-t
terhelő kötelezettséghez, ugyanis a Ptk. szerint nem minősül üzleti
titoknak az állami vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos
adat.
Mindezek miatt a manager magazin november 13-án pert indított, melyben arra
kéri a Fővárosi Bíróságot, hogy az ÁPV Zrt.-t kötelezze a közérdekű adatok
közlésére. Az eljáráshoz a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű emberi
jogi szervezet jogi segítségét kértük, amely talán a legszélesebbkörű
tapasztalatokkal rendelkezik azt illetően, hogy a jog eszközeivel
rákényszerítse az állami szerveket az adatvédelmi törvény betartására.
Október végén például első fokon pert nyertek a Pénzügyminisztérium ellen,
miután az korábban megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát, hogy a 2006-
os költségvetés féléves adataiban milyen tétel növeli 100 milliárd
forinttal a hiányt. Ugyanebben a hónapban sikerült – egyelőre szintén nem
jogerősen – kötelezni Petrétei József igazságügyminisztert, hogy tegye
közzé az új Alkotmány ugyancsak közérdekű adatnak minősülő minisztériumi
tervezetét.
Persze azt is tudjuk, hogy gyakran a bírósági út sem tudja garantálni a
törvények betartatását a magyar közigazgatásban. A TASZ pere a paksi
kármentesítéssel kapcsolatos adatok megismeréséért lassan három éve folyik
– annak ellenére, hogy az adatvédelmi ügyek elvileg soronkívüliséget
élveznek a bíróságokon –, de még mindig nem látszik a vége. És ami azt
illeti, egy jogerős ítélet sem minden esetben elég ahhoz, hogy a
játékszabályok betartassanak. Amikor a TASZ kérésére a bíróság jogerősen
kötelezte az újpesti önkormányzatot, hogy adjon tájékoztatást a helyi
kamerás térfigyelő rendszerek működéséről, a jogvédőknek végül végrehajtást
kellett kérniük, hogy a verdiktnek érvényt szerezzenek | http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=734 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perben-harag-nelkul-a-kozerdeku-adatok | Manager Magazin | hungarian-news | 2007-01-01 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Dunamenti Erőmű Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"privatizáció"
] | [] |
|
2,124 | Újra nyomoznak Molnár Csaba alezredes ellen | http://www.nol.hu/archivum/archiv-344053 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-nyomoznak-molnar-csaba-alezredes-ellen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-10 00:00:00 | [
"Molnár Csaba (ORFK)"
] | [] | [] | [] | [] |
||
2,125 | Csalás roma ösztöndíjakkal | http://www.nol.hu/archivum/archiv-344056 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalas-roma-osztondijakkal | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-10 00:00:00 | [
"Lakatos György"
] | [
"Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ)"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"oktatás",
"támogatás"
] | [] |
||
2,126 | Húsz évre titkosíttatta az Egymásért-jelentést Szilvásy | Nem volt fedőszerve a Nemzetbiztonsági Hivatalnak az Egymásért Alapítvány. Gyakorlatilag ennyiben értettek egyet ellenzéki és kormánypárti politikusok, miután megismerték a Szilvásy György által indított vizsgálat 20 évre titkosított jelentését, amely az NBH és az alapítvány kapcsolatát ellenőrizte. A miniszter szerint senki nem próbálta lassítani az eljárást, az ellenzék azonban lemondatná Szilvásyt.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülése után kiderült: nem volt fedőszerve a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) az Egymásért Alalpítvány, amelyek kapcsolatát a kancelláriaminiszter által indított vizsgálatnak kellet tisztáznia. Ebben az egyetlen információban értettek egyet ellenzéki és kormánypárti politikusok, miután megismerték a vizsgálat négy és fél oldalas jelentését. A miniszter annyit elárult még a vizsgálati jelentés tartalmáról, hogy senki nem próbálta lassítani az eljárást.
"A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány közötti kapcsolat kivizsgálása során egyértelművé vált, hogy nem volt az NBH fedőszerve az alapítvány" - közölte Szilvásy György. A kancelláriaminiszter szerint a hivatal vezetése és az alapítvány vezetői között volt személyes kapcsolat, de "sem a szerződéses egyszeri alkalommal, sem pedig ebben a személyes kapcsolatrendszerben a hivatal vezetése nem követett el törvénytelenséget, nem próbálta meg befolyásolni azt az eljárást, ami ma is folyik az Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal összefüggésben" - mondta Szilvásy, aki egyébként 20 évre titkosíttatta a jelentést.
A politikus szerint a vizsgálati jelentés azt is megállapította, hogy "az alapítvány részéről feltételezhető, hogy politikai kapcsolatépítésre törekedtek, és ezek között megemlíthető a két testvéremmel összefüggő információ", a kórháztámogatás és a grafológusi megbízás. Szilvásy szerint azonban nem járt eredménnyel ez a törekvés, mert a hatóságok "akadálytalanul folytatták és folytatják ma is" az eljárást.
A politikus közölte: a vizsgálati jelentés alapján szerinte meg kell változtatni azt az 1997-es tárca nélküli miniszteri rendeletet, amely alapján ma csupán tudomásul veszik a nemzetbiztonsági dolgozók részvételét kuratóriumokban, gazdasági társaságokban. A miniszter közölte: a testülettel megosztotta a közölt tények mögötti információkat, de ezek többsége államtitok, ezért erről többet nem mondhat.
A Magyar Nemzet kedden megjelent információi szerint az NBI vizsgálata igazolta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal megpróbálta befolyásolni a VPOP nyomozását, ezért valóban az alapítvány ügyének kipattanása miatt kellett lemondani a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, Galambos Lajosnak. A lap értesüléseire reagálva a hivatal egyik nevének elhallgatását kérő illetékese kedden az [origo]-nak azt mondta: "az irat, amelyre a Magyar Nemzet hivatkozik, szigorúan titkos minősítésű, mivel annak elkészítéséhez az NBH minősített iratokat adott át a nemzetbiztonsági irodának, ezért ezeket államérdekből nem lehet nyilvánosságra hozni". Azt ígérte, hogy a jelentésnek azokat a részeit, amelyek nem a titkosított iratokra épülnek, hamarosan nyilvánosságra fogják hozni.
Simicskó: Mondjon le Szilvásy
A nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke, Simicskó István "megdöbbentőnek és zavarosnak" nevezte, hogy az "NBH részt vesz csalásban, vagy asszisztál hozzá". A politikus kijelentette: "Nem lehet a menesztett NBH-s főigazgató távozásával takarózni, a miniszternek is távoznia kell."
Demeter Ervin fideszes bizottsági tag azt sérelmezte, hogy alapkérdésekre nem kaptak választ, mert "az államtitok mögé bújnak a kormánypártok". A volt tikosszolgálati miniszter azt állította, hogy "a kormánypártoknak takargatnivalójuk van".
Tóth: Tisztán akartunk látni
Szilvásy György azért rendelte el korábban az alapítvány és az NBH kapcsolatának kivizsgálást, mert az elsődleges tájékozódás alapján ellentmondásos információkat kapott az NBH-tól - közölte az [origo]-val Tóth Károly szocialista bizottsági tag. A politikus úgy vélte, a hiányos információk miatt nyilatkozhatta korábban azt Szilvásy - amit most felrótt neki az ellenzék -, hogy nincs kapcsolat az NBH és az alapítvány között. A részletes vizsgálat - amelyet a Nemzetbiztonsági Iroda végzett - a múlt héten zárult.
A vám- és pénzügyőrség április 13-án több budapesti vállalkozásnál és az Egymásért Egy-Másért Alapítványnál házkutatást tartott. A vámosok szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányítása alatt tartó elkövetői kör Magyarország európai uniós csatlakozását követően 59 esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön, elsősorban Távol-Keletről származó, mintegy 8500 tonna élelmiszert, elsősorban konzervet.
Az alapítványnak kuratóriumi tagja volt az NBH egyik főosztályvezetője, aki azóta távozott az alapítványtól. | https://www.origo.hu/itthon/2007/06/20070605husz | https://web.archive.org/web/20230308130039/https://www.origo.hu/itthon/20070605husz.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/husz-evre-titkosittatta-az-egymasert-jelentest-szilvasy | Origo | hungarian-news | 2007-06-05 00:00:00 | [
"Galambos Lajos"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,127 | „Zöld” út a vizsgáló- bizottságoknak | Befogadta tegnap az Országgyűlés többsége a Fidesz által kezdeményezett vizsgálóbizottságok fölállításáról szóló kezdeményezéseket; így legalább a vita megkezdődhet az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kapcsolatáról, illetve a rendőrség morális válságáról.
"Zöld utat" kaptak tehát a testületek - az idézőjel annak szól, hogy a kormányoldal a sürgősséget nem szavazta meg; föltehető, a két bizottság csak az ősszel kezdheti meg tényleges működését. Mindkettő tíz főből állna, elnökét a Fidesz adná, a szocialisták négy, a legnagyobb ellenzéki párt három, a KDNP, az MDF és az SZDSZ pedig egy-egy főt delegálna.
Információnk szerint sem a Fidesz, sem az MSZP nem számol azzal, hogy belátható időn belül megkezdődhetnek a vizsgálatok. Körülbelül egy hónap, amíg a két indítvány végigfut a parlamenti rendszeren, azután kezdődhet csak a tagdelegálás. Egyik kormánypárti informátorunk úgy fogalmazott: "tudják, hogy megy ez: elvitázgatunk, eldelegálgatunk egy darabig, úgysem lesz semmi belőle".
A parlamenti eszköztár viszonylag széles, ha vizsgálatok ellehetetlenítéséről van szó: ha a vizsgálóbizottság feladatkörében, összetételében sikerül is megállapodniuk a feleknek, és még napirendet is el tud fogadni a testület, akkor még mindig ott a határozatképtelenség, majd a végén a határozat elfogadása/el nem fogadása. De ha sikerül is határozattal lezárni egy vizsgálatot, a parlament plénuma is dönthet úgy: nem veszi napirendre - az Országgyűlés elmúlt tizenhét évében valamennyi eszközt bevetették már a pártok.
Az Egymásért-ügyben a Fidesz azt vizsgálná egyebek közt, hogy volt-e igazi együttműködés a Nemzetbiztonsági Hivatallal, vagy csak "véletlen egybeesés", hogy az alapítványnál több titkosszolga is dolgozik-dolgozott. A szocialisták eredetileg a parlament nemzetbiztonsági bizottságára bízták volna a vizsgálatot - erre sor is kerül, legalábbis ma hallgatják meg az ügyben Szilvásy György kancelláriaminisztert, illetve megkapják az üggyel kapcsolatban készült, négyoldalas titkosszolgálati vizsgálati jelentést. | http://www.nol.hu/cikk/449098/ | https://web.archive.org/web/20070708214444/http://www.nol.hu/cikk/449098/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azolda-ut-a-vizsgalo-bizottsagoknak | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-05 00:00:00 | [] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)",
"Rendőrség"
] | [] | [] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,128 | Megszűnt a nyomozás a debreceni holdingnál | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345756 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszunt-a-nyomozas-a-debreceni-holdingnal | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-23 00:00:00 | [
"Kósa Lajos",
"Sutka Sándor"
] | [
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"Héliker Rt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [] |
||
2,129 | Szilvásy: nem volt az NBH fedőszerve az Egymásért Egy-Másért Alapítvány | Mint mondta, a hivatal vezetése és az alapítvány vezetői között volt személyes kapcsolat, de "sem a szerződéses egyszeri alkalommal, sem pedig ebben a személyes kapcsolatrendszerben a hivatal vezetése nem követett el törvénytelenséget, nem próbálta meg befolyásolni azt az eljárást, ami ma is folyik az Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal összefüggésben".
Hangsúlyozta, a vizsgálati jelentés azt is megállapította, hogy "az alapítvány részéről feltételezhető, hogy politikai kapcsolatépítésre törekedtek, és ezek között megemlíthető a két testvéremmel összefüggő információ", a kórháztámogatás és a grafológusi megbízás.
Azonban az is tény, hogy ha volt ilyen szándék, az nem valósult meg. Mint ahogy a bekövetkezett tények is mutatják, a hatóságok a hivatalos eljárásukat akadálytalanul folytatták és folytatják ma is - mondta.
A miniszter közölte: a vizsgálati jelentés alapján arra a következtetésre jutottam, hogy meg kell változtatni azt az 1997-es tárca nélküli miniszteri rendeletet, amely alapján ma csupán tudomásul veszik a nemzetbiztonsági dolgozók részvételét kuratóriumokban.
Nem tartom helyesnek ezt a gyakorlatot, meg fogom változtatni, hogy csak utólagos bejelentési kötelezettsége legyen a dolgozóknak, s azt tulajdonképpen csak tudomásul kell venni, nem pedig engedélyezni. "Szükségesnek tartom az előzetes tájékozódást a Nemzetbiztonsági Hivatal részéről (...), ha valamely dolgozója kapcsolatba kerül társadalmi szervezettel, alapítvánnyal, vagy éppen más szervezettel" - jelentette ki.
A miniszter emlékeztetett rá: a testülettel megosztotta ezen tények mögött álló információkat, de ezek többsége államtitok, ezért erről többet nem mondhat.
Szilvásy György azért rendelte el az alapítvány és az NBH kapcsolatának kivizsgálást, mert az elsődleges tájékozódás alapján ellentmondásos információkat kapott az NBH-tól. A részletes vizsgálat - amelyet a Nemzetbiztonsági Iroda végzett - a múlt héten zárult.
A vám- és pénzügyőrség április 13-án több budapesti vállalkozásnál és az Egymásért Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítványnál házkutatást tartott. A vámosok szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányítása alatt tartó elkövetői kör Magyarország európai uniós csatlakozását követően 59 esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön, elsősorban Távol-Keletről származó, mintegy 8.500 tonna élelmiszert, elsősorban konzervet.
Az alapítványnak kuratóriumi tagja volt az NBH egyik főosztályvezetője, aki azóta távozott az alapítványtól.(MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-449169-256374 | https://web.archive.org/web/20170201152919/http://nol.hu/archivum/archiv-449169-256374 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szilvasy-nem-volt-az-nbh-fedoszerve-az-egymasert-egy-masert-alapitvany | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-06-05 00:00:00 | [] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,130 | Mátészalkán 63 igen szavazatot nemnek számoltak | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345710 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mateszalkan-63-igen-szavazatot-nemnek-szamoltak | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Mátészalka",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"hanyagság",
"választások - népszavazás"
] | [] |
||
2,131 | Megszüntették a nyomozást a debreceni ingatlanügyben | http://www.nol.hu/archivum/archiv-345707 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-a-debreceni-ingatlanugyben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-12-22 00:00:00 | [
"Kósa Lajos",
"Sutka Sándor"
] | [
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"Héliker Rt."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.