news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
49,791 | Hadházy: a Szőcs Géza-féle “sámándobos” cég tovább égeti a közpénzt | 35 ezer euróért tavaly felújították, majd bezárták az állami tulajdonú Valor Hungariae Zrt. lengyelországi irodáját – tudatta értesülését szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A szczecini lerakatnak valamiféle innovációs missziót kellett volna teljestenie, a teljes projektre közpénz-százmilliókat adott a kormány. A háttércég azonos a Szőcs Géza-féle sámándob-működtetővel. | Kormányhtározattal tolt további 400 millió forintot a NER az ekkor Kárpátok-Alpok Zrt.-nek nevezett, jelenleg Valor Hungariae néven futó közpénzcsapdába még 2017-ben. Az állami cégnek úgynevezett Ablak Magyarországra 2020 programot kellene/kellett volna ebből produkálnia.
Emlékeztetőül: ez az a cég, aminek a milánói világkiállításra készült botránypavilon, a „sámándob” további sorsát kellett volna kieszelnie. A húzónév akkor és azóta is Szőcs Géza volt kulturális államtitkáré a társaságban, de más NER-barát holdudvaroncok is szerepet kaptak benne. Nemrég megírtuk, hogy a sámándobprojekt rendezése mennyire jól sikerült:
Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a „Sámándob” néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
Az Ablak Magyarországra afféle innovációs kereskedőházszerűségnek indult: magyar találmányok nemzetközi piacra jutását kellene szerveznie. A Magyar Narancs korábbi cikke már ismertette a legabszurdabb ötleteket, például a valamilyen kemikáliával bekent virágokat, amik így a sötétben világítani kezdenek. Hallani ezen kívül óvodások digitális fejlesztéséről, sőt, híresemberekkel közös szelfi-fotómontázsok készítéséről is.
A cég honlapja a milánói pavilont, egy 2016-os tudományos értekezletet, két kínai (Fucson, Xiamen) és egy lengyel (Szczecin) „magyar ablakot” mutat be futó projektként. Hadházy Ákos most a szczecini sorsát ismertette részletesen. E szerint a lengyel iroda már nem létezik.
A képviselő információi szerint a magyar állami cég 2018-ban bérelte ki a 204 négyzetméteres irodát. Az Átlátszó úgy tudja: havi 1600 eurót fizettek érte, ami, tekintve, hogy az ingatlan lepukkant állapotban volt, tekintélyes summának mondható. A Hadházy birtokában lévő dokumentumok szerint még tavaly le is szerződtek a felújításra, ami bruttó 35 ezer euróba került. Ehhez képest történt, hogy az iroda idén nyár elején bezárt, a bérleti szerződést felmondták.
A tulajdonviszonyokról és a bezárásról írásban kérdeztük a Valor Hungariae-t, válaszukat várjuk.
Az Átlátszó tudomása szerint Szczecin mint helyszín Szőcs Lengyelország iránti elkötelezettségéből adódott, az irodaválasztás azonban az akkori vezérigazgató Dominek Dalma Lilla körének döntése volt.
Dominek korábban Hoppál Péter kabinetfőnöke volt az EMMI-ben. Őt a cég élén Lepsényi István volt NGM-es államtitkár követte. Hadházy szerint milliós nagyságrendű fizetésekért. A vezetői javadalmazásokat mi közérdekű adatigénylésben kérdeztük a cégtől.
A Valor Hungariae ehhez képest nem fut jól: 2017-ben 1,3 milliárdos, tavaly „csak” 190 milliós veszteséggel gazdálkodott.
Már a Narancs cikke is megtalálta a cég másik kulcsfigurájának tűnő Faller Jenőt, akit vezérigazgató-helyettesként aposztrofált (a cégjegyzésre jogosultak között nem szerepel a nyilvántartásban). Forrásaink szerint most ő vezényli a Valor új küldetését, amit úgy lehet összefoglalni: kevesebb külföldi lerakat, több itthoni innováció-támogatás.
Faller egyértelműen az „elmúltnyolcév” emberének mondható: a Gyurcsány-érában volt a családi okok miatt delikátnak mondható szófiai nagykövet, a neve még lehetséges külügyminiszterként is felmerült. A moszkvai IMO-t végzett karrierdiplomata remek orosz kapcsolatait emelik ki az Átlátszó diplomáciai forrásai.
Frissítés. Lepsényi István vezérigazgató az alábbiakat válaszolta kérdésünkre:
“A Valor Hungariae Zrt. a kormány hatrozatával összhangban nyitotta meg a szczecini „Magyar Ablakot”. A tevékenységet egy bérleményben végeztük, melynek bérleti szerződését 2018. május 16-án kötöttük meg. A Társaság üzleti koncepciójának módosítása, racionalizálása, valamint takarékossági szempontok alapján Igazgatóságunk a szczecini „Magyar Ablak bezárása, illetve virtuális működése mellett döntött. A bérleti szerződést 2019. július 31-én felmondtuk. (…) Ami az ingatlan felújtásának költségeit illeti, mint az a Társaság honlapján is látható, 11302 ezer HUF volt.” | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/07/hadhazy-a-szocs-geza-fele-samandobos-ceg-tovabb-egeti-a-kozpenzt/ | https://web.archive.org/web/20230607051354/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/07/hadhazy-a-szocs-geza-fele-samandobos-ceg-tovabb-egeti-a-kozpenzt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-a-szocs-geza-fele-lsamandobosr-ceg-tovabb-egeti-a-kozpenzt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-07 22:15:00 | [
"Dominek Dalma Lilla",
"Szőcs Géza"
] | [
"Valor Hungariae Zrt."
] | [] | [
"állami / önkormányzati vállalat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Magyar pavilon a milánói világkiállításon"
] |
49,792 | A kettészakadt falu és az eltűnt szavazólapok rejtélye | Olyannyira szoros lett a polgármester-választás Litéren, hogy a mai napig nem tudni, ki győzött valójában. Előbb úgy nézett ki, a független jelölt nyert két szavazattal, aztán az újraszámolás után a fideszes jelöltet hozták ki győztesnek egy szavazattal. Később kiderült, eltűnt hat szavazólap, amiről a mai napig senki nem tudja, hol lehet. Litéren jártunk, ahol vasárnap megismétlik a polgármester választást. | Litér több utcájában is letépett, csúnyán megrongált, árokba hajított választási plakátok emlékeztetnek az október 13-ai választásra. Olyannyira megosztott lett a kétezer fős Veszprém megyei község a két polgármesterjelölt szoros küzdelmében, hogy senki nem mert névvel nyilatkozni nekünk, amikor pár nappal a megismételt választás kiírt időpontja előtt a faluba látogattunk.
Három szavazatot érvénytelenítettek
17 éve vezeti a települést Szedlák Attila, a Fidesz-KDNP politikusa, aki 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő is volt, jelenleg pedig a Nemzeti Agrárkamaránál dolgozik elnöki kabinetfőnökként.
Egy régi vetélytársa lett idén a kihívója Litéren, a helyi murvabánya tulajdonosa, Varga Mihály harmadszor indult el a polgármesteri székért. Míg 2006-ban Szedlák a szavazatok 79,36 százalékával győzte le Vargát, öt éve már jóval szorosabb volt a verseny, akkor a fideszes jelölt 56,86 százalékos támogatottsággal nyert.
Idén viszont összejött a fordítás Vargának, kettővel többen szavaztak rá, mint ellenfelére. Legalább is így tűnt pár napig, amíg a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság (TVB) meg nem változtatta az eredményt. Szedlák ugyanis fellebbezett az eredmény ellen, mert a delegáltja azt jelezte neki, törvénysértés történt a szavazatok számlálása közben az 1. számú szavazókörben.
A TVB újraszámolta a szavazatokat, és érvénytelenítette Varga három voksát. Indoklásukban azt írják, két szavazólapon nem volt két egymást metsző vonal a jelölt neve melletti körben, míg a harmadikon kettőnél több egymást metsző vonalat rajzolt valaki a lapra. A TVB döntése értelmében így tehát megfordult az eredmény, és Szedlák nyert 480-479-re.
Eltűnt hat szavazólap
Nem ért azonban itt még végett a procedúra, Varga és az MSZP külön-külön fellebbeztek, a Győri Ítélőtábla pedig október 28-án két jogsértésre hivatkozva megsemmisítette az eredményt, és új választást írt ki november 10-ére.
A szavazatok újraszámolásánál ugyanis kiderült, hiányzik hat darab fel nem használt, a választóknak nem kiadott (üres) szavazólap, amivel se a HVB, se a TVB nem tudott elszámolni.
Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a szavazatok leadásától a bírósági felülvizsgálatig a hiányzó hat szavazólap felhasználásra, egy vagy több szavazólap kicserélésre került
- olvasható az Ítélőtábla határozata, amely szerint így súlyosan sérült a választás tisztaságának alapelve, és ezért nem állapítható meg az eredmény.
Megosztott lett a falu
"Megy ám az egymás köpködése. Össze kéne inkább fogni, és nem hadakozni. Ugyanaz történik itt, mint az egész országban" - jellemezte röviden a választási adok-kapokot egy helyi asszony, akinek nagyon nem tetszik, hogy így megbolygatta a a kampány az amúgy csendes falut.
Ahogy sétáltunk az utcákban, jó néhány emberrel beszélgettünk a vasárnapi esélyekről és a jelöltekről. A falu megosztottságát mi sem jelzi jobban, mint hogy senki nem mert névvel nyilatkozni lapunknak, mert félnek attól, hogy mit gondolnak majd róluk, mondták többen is.
Na ez ám a fogós kérdés! Senki nem tudja megmondani a faluban, olyan szoros
- mondta a vasárnapi esélyekről pár utcával arrébb egy férfi, miközben az udvarán betonozott.
Szedlák Attila szerint se lefutott ügy a választás. Bár személyesen nem találkoztunk vele Litéren, megkeresésünkre azt írta, ő annak örülne, ha minél többen elmennének vasárnap szavazni. "A munkámat nem a pár hetes kampány alapján kell megítélni. 17 éve vezetem a települést. Ez alatt az idő alatt számokkal bizonyítható, hogy Litér látványosan fejlődött, lélekszámban és vagyonban gyarapodott, intézményei megújultak, kibővültek, elismertsége és vonzereje nőtt a régióban" - írta.
Nem volt víz Húsvétkor
Emberileg semmi bajom az Attilával, de nem fogok a Fideszre szavazni
- jelentette ki egy helybéli a Posta előtt. Azt elismerte, hogy alapvetően nem vezeti rosszul a települést Szedlák, de szerinte több beruházást nem a megfelelő minőségben végeztek el az elmúlt években.
Legnagyobb hiányosságnak a vízvezetékek állapotát említette, ami rengeteg bosszúságot okoz a litérieknek. Azt meséli, gyakran van csőtörés a falu különböző pontjain, és ez többször is a nagy ünnepeken történt, amikor mindenki otthon van. Tavaly például Húsvétkor adták fel a szolgálatot az elöregedett csövek, emiatt több házban jó ideig nem volt víz.
Meghívta az embereket egy sörre
Erre a problémára tapintott rá a másik jelölt, Varga Mihály, programjának egyik kulcspontja az ivóvíz hálózat felújítása. "Misi bácsit szeretem" - mondta egy szavazója, míg más csak egyszerűen Mihály bátyámnak becézte a független jelöltet, akit mindenki ismer a faluban.
Varga 17 éve önkormányzati képviselő, ő vezeti a polgárőrséget és a Varga Murvabányát, amely a falu határában végez felszíni kőfejtést. Nem lehet véletlen, hogy néhányan cinikusan csak helyi kiskirályként hivatkoztak a polgármesterjelöltre, aki a választás előtt megvendégelte a helyi kocsma közönségét. Egy kritikusa szerint csak azért indul a polgármesteri székért, hogy újabb területeket szerezhessen a bányája bővítésére. Varga ugyanakkor azt mondja, ő nem vesz részt a sárdobálásban, elhatárolódik a róla készült negatív és lejárató szórólapoktól is, amiket a postaládákba dobáltak be.
A jegyző széttárja a karjait
Pár óra alatt igen sok vádat hallottunk mindkét jelöltről, Szedlákot például amiatt kritizálják, hogy keveset van a faluban, mert Budapesten van főállása. Vargát elsősorban az idős kora miatt nem tartják ideális jelöltnek, van, aki úgy fogalmazott, ideje lenne átadnia másnak a helyét, hiszen túl van már a hetvenen, a falunak pedig fiatal energiára van szükség. A független jelölt viszont úgy látja, főállású polgármesterként bármikor a lakosság rendelkezésére tudna állni.
Természetesen a hat szavazólapról is terjednek ilyen-olyan pletykák a faluban, de biztosat még a Helyi Választási Iroda vezetője, Litér jegyzője se tudott nekünk mondani. Bencze Évát az Önkormányzati Hivatalban kerestük meg, kérdéseinkre viszont csak széttárta a karjait, és megismételte azt, ami a faluban több helyre kitett papírokon is szerepel: a Győri Ítélőtábla határozata alapján meg kell ismételni a polgármester választást Litér 1. számú választókörzetében.
Nem vizsgálták a hiányzó lapokat
A TVB és az Ítélőtábla is azt állapította meg, hogy a választópolgároknak kiadott és az urnában talált szavazólapok száma egyezik, a szavazatoknál tehát nincs hiány. A választási eredményt a leadott érvényes szavazatok alapján kell megállapítani, így a hiányzó fel nem használt szavazólapok a választás eredményének megállapítását nem befolyásolták
- részletezte megkeresésünkre dr. Beregi Zoltán, a Veszprém Megyei Terület Választási Bizottság elnöke a döntés folyamatát.
Hozzátette, a TVB csak az 1. számú szavazókörben leadott szavazatokat nézte meg, mert arra irányult a fellebbezés. Mint mondja, a TVB nyilvános ülésén a két polgármesterjelölt és húsz érdeklődő jelenlétében a törvényi kötelezettségnek eleget téve kétszer is újraszámolták a polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatokat és a korábban érvénytelennek minősített voksokat. Szerinte a TVB így eleget tett a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének, míg a Győri Ítélőtábla végzése azt írja, törvénysértő módon jártak el.
"A fel nem használt szavazólapokat tartalmazó lezárt csomagot legközelebb az Ítélőtábla bontotta ki és számolta meg" - állítja az elnök.
Nem volt határozatképes a bizottság
A hiányzó szavazólapokon túl volt még egy másik jogsértés is, ami miatt a Győri Ítélőtábla az eredmény megsemmisítése mellett döntött.
A TVB ugyanis úgy határozott az eredmény módosításáról, hogy nem volt határozatképes, áll az Ítélőtábla végzésében. A bizottságba a közgyűlés által választott három tag mellé a megyei listát állító pártok is delegálhatnak megbízottakat. Veszprém megyében négy párt (Fidesz-KDNP, DK, MSZP, Momentum) élt ezzel a lehetőséggel, így 7 főből állt a bizottság.
Meddig tart a pártdelegáltak megbízatása?
Itt egy jogértelmezési vitáról van szó, fogalmazott egymástól függetlenül a Momentum és az MSZP helyi szervezetének egy-egy tagja. A két párt a Győri Ítélőtábla döntésével összhangban úgy értelmezte a választási törvényt, hogy a pártdelegáltak megbízatása akkor ér véget, ha a megyében az összes település választási eredménye jogerős lesz.
"A Veszprém megyei területi listás választás eredménye 2019. október 17-én jogerőssé vált, így a megbízott tagok megbízatása a törvény erejénél fogva ebben az időpontban megszűnt. A három tagból álló TVB 2018. október 18-án megtartott ülése a három a megjelent taggal határozatképes volt" - állítja ezzel szemben dr. Beregi Zoltán. Hozzátette, a TVB öt másik határozatot is hozott ezen a napon, mivel azonban ezeket az érintettek nem vitatták, jogerőre emelkedtek.
Bár a Győri Ítélőtábla a legfelsőbb döntéshozó, amely végzése ellen nincs helye fellebbezésnek, az ügyet napirendre vette a Nemzeti Választási Bizottság is, amely Bereginek adott igazat. Határozatukban azt írják, "a Bizottság álláspontja szerint a helyhatósági választáson a választási bizottság választott tagjának megbízatása csak azon közjogi testület választása eredményének jogerőre emelkedéséig tart, amely a megbízott tag delegálását megalapozta. Jelen esetben ez a megyei közgyűlés tagjainak választása, és ahhoz kapcsolódóan a megyei listaállításhoz kapcsolódó delegálási jog." | https://index.hu/belfold/2019/11/09/liter_megismetelt_valasztas_szoros_verseny_eltunt_szavazolapok_teruleti_valasztasi_bizottsag_szedlak_attila_varga_mihaly/ | https://web.archive.org/web/20201021162602/https://index.hu/belfold/2019/11/09/liter_megismetelt_valasztas_szoros_verseny_eltunt_szavazolapok_teruleti_valasztasi_bizottsag_szedlak_attila_varga_mihaly/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ketteszakadt-falu-es-az-eltunt-szavazolapok-rejtelye | Index | hungarian-news | 2019-11-09 23:05:04 | [] | [
"Litér Önkormányzata"
] | [
"Litér",
"Veszprém megye"
] | [
"csalás",
"választások - népszavazás",
"közigazgatás hallgatása"
] | [] |
49,793 | Többmillió forintot ítélt meg a bíróság Gyurcsány egykori, kémkedéssel vádolt titkosszolgálati főnökének | Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat. | Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
Az ügyészség még 2011. decemberében vádolta meg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel.
Elítélték, majd végül felmentették Szilvásyékat
A Debreceni Törvényszék 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében el is marasztalta Szilvásyt és az NBH volt vezetőit. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat akkor kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte a bíróság. Szilvásy György másodrendű vádlott felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc Sándort az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat viszont felmentette a törvényszék. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2015. júniusában megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát, amely bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásyékat, de a végső verdiktet a Kúria mondta ki, helybenhagyva a felmentő ítéletet.
Nyolcmilliós kártalanítás a volt főigazgatónak
Galambos Lajos az eljárás kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, így a bűncselekmény hiányában történt felmentés után megnyílt annak a lehetősége, hogy kártalanítási pert indítson a magyar állam ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig a 2019. október 11-én kihirdetett elsőfokú ítéletével kötelezte is az alperes magyar államot, hogy nyolcmillió forintot fizessen meg Galambos részére – erősítette meg portálunk értesülését a törvényszék sajtóosztálya. Az ítélet nem jogerős, így a per másodfokon folytatódik.
Az ügyészség szerint Gyurcsány emberei kiszolgáltatták hazánkat az oroszoknak
Noha korábban az ügy iratanyagát 2041-ig titkosították, a Legfőbb Ügyészség törölte a kémper titkosítását és a vádirati tényállás kivonatát, valamint a bírói döntés lényegét közzétették. A vádirat lényege szerint Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH akkori vezetője a parlamentben megbeszélést tartott Oroszország biztonsági szolgálatának (FSZB) helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. A volt titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival – állt a vádiratban, amely arra is kitért, hogy ennek megfelelően – konspirációs céllal – bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az orosz titkosszolgálathoz tartozó személyek a Nemzetbiztonsági Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.
A vádirat szerint a külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat a – szintén megvádolt – P. Lászó végezte. A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így az NBH támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette. A vezetőváltást követően, az új főigazgató, Laborc Sándor tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült – írta az ügyészség a vádiratában.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.
Gyurcsány: Galambos csak ügyetlen volt – Laborc: az információ kiszivárogtatása bizonyított, a véletlenség vagy tudatlanság kizárt
Szó sem volt magyar államérdeket érintő titkok és információk külföldi titkosszolgálatok részére történő átadásáról, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője pedig csak „elügyetlenkedett” valamit
– ez már Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cinikus nyilatkozata azután, hogy egykori titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és Galambosékat 2013. nyarán első fokon elmarasztalta a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa.
Az interjúban Gyurcsány – miután megfenyegette az eljáró ügyészt és bírót – megjegyezte: noha nem ismerhetné, mégis olvasta az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, majd ennek ismeretében tette a fenti kijelentéseit.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is súlyos megállapításokat tett elődje, Galambos ténykedéséről. Laborc feltáró jelentésében (amit a Gyurcsány által ismert vádirat is részletezett) konkrétan azt írta: Galambos „tevékenysége, fecsegése súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonyban” és akciója „helyrehozhatatlan kárt okozott az NBH-nak”. Laborc vizsgálata azt is megállapította, hogy „Galambos kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információ kiszivárogtatása bizonyított”, a „véletlenség vagy tudatlanság kizárt”. Hozzátette: hogy milyen kapcsolat alakult ki közte és az oroszok között, nem azonosítható, de „tragikus”. A jelentésben a volt főigazgató utalt arra is, hogy egy társ titkosszolgálat is jelzett, hogy Oroszország egy magas rangú beszervezett forrástól bizalmas információkhoz jutott.
Galambos Lajos ellen még egy eljárás folyamatban van, ugyanis az ügyészség szerint százmilliókkal vesztegette meg őt és vádlott-társát a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS | https://pestisracok.hu/tobbmillio-forintot-itelt-meg-a-birosag-gyurcsany-egykori-kemkedessel-vadolt-titkosszolgalati-fonokenek/ | https://web.archive.org/web/20211206103450/https://pestisracok.hu/tobbmillio-forintot-itelt-meg-a-birosag-gyurcsany-egykori-kemkedessel-vadolt-titkosszolgalati-fonokenek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbmillio-forintot-itelt-meg-a-birosag-gyurcsany-egykori-kemkedessel-vadolt-titkosszolgalati-fonokenek | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-11-09 23:14:46 | [
"Galambos Lajos",
"Jakubinyi Róbert",
"Laborc Sándor"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"kártalanítás",
"titkosszolgálat"
] | [
"NBH-ügyek 2006-2010"
] |
49,794 | Miért a saját milliós fizetéseikkel indítanak az új polgármesterek? | A helyzet a sima pénzéhségnél kicsivel árnyaltabb, nincs ugyanis nagy mozgástere a testületnek a béreket illetően de tény, hogy sok helyütt több pénz áramlik ki a felsővezetők bérére, pusztán a több alpolgármesteri poszt miatt. | Pikó Andrásnak 997 200 forintos fizetést, plusz százötvenezer forint költségtérítést szavaztak meg a józsefvárosi önkormányzat csütörtöki ülésén. Három alpolgármesterének 797,8 ezer forintos illetményt (a polgármesteri illetmény nyolcvan százalékát) és százhúszezer forint költségtérítést állapítottak meg, írtuk. Nem csak a VIII. kerületben, más kerületekben is ezzel kezdték a munkát.
Több cikk is megjelent a napokban arról, főként kormányhű lapokban, hogy azok a kerületek, ahol az önkormányzati választásokon az ellenzék vette át az irányítást, az újonnan megválasztott polgármesterek és alpolgármesterek első lépésként a fizetéseik emelésével vannak elfoglalva. "Máris milliós fizetéseket osztanak maguknak a balliberálisok", írták, hozzátéve, hogy például Újbudán az alpolgármesterek száma az előző ciklushoz képest megduplázódott, fizetésüket a törvényi maximumban határozták meg, "így ez jelentős plusz kiadást jelent az önkormányzatnak".
A helyzet a sima pénzéhségnél kicsivel árnyaltabb, nincs ugyanis nagy mozgástere a testületnek a béreket illetően de tény, hogy sok helyütt több pénz áramlik ki a felsővezetők bérére, pusztán a több alpolgármesteri poszt miatt.
Miért beszélnek rögtön a pénzről?
Az önkormányzati alakuló üléseknek napirendi pontjai vannak. Ahhoz, hogy a testület megalakuljon, ezeken végig kell menni. És ennek
Ajánlott, de nem kötelező pontja
az alpolgármesterek választása,
és az alpolgármesterek illetményének, tiszteletdíjának megállapítása.
És mivel a polgármester és alpolgármesterek illetménye közérdekű adat, azokat nyilvános ülésen kell tárgyalni.
Ami polgármesterenként és alpolgármesterenként változhat, az a fizetéseik nagysága.
Az illetményeket egy bizonyos alapszámítás mentén számolják ki. A polgármesterek díjazásáról törvény rendelkezik. A megyei jogú városok polgármesterei és a fővárosi kerületi polgármesterek ugyanannyit kapnak, mint az államtitkárok.
Ennek kiszámítása nem egyszerű: a törvény a köztisztviselői illetményalapot (ami évek óta változatlanul 38 650 forint) veszi alapul, ezt szorozzák be tizenkettővel.
Itt jön a matematika része:
38 650 x 12, az 463 800 forint.
Ehhez jön az illetménykiegészítés, ami az illetményalap 50 százaléka, az 231 900 forint.
Még ehhez jön a vezetői illetménypótlék, ami az illetményalap 65 százaléka, azaz 301 470 forint.
A polgármesteri tisztséget betöltők, így a főpolgármester, a polgármesterek és az alpolgármester is minden hónapban költségtérítésre is jogosultak, ami a törvények alapján az illetményük 15 százaléka. Ha kiszámoljuk, 997 170 forintnak a tizenöt százaléka 149 575 forint, kerekítve tehát 150 ezer forint.
Pont annyi, amennyit Pikó Andrásnak is megszavaztak az alakuló ülésen. Ahogy ezt a polgármesteri fizetést szavazták meg az első kerületi polgármesternek, V. Naszályi Mártának is.
Az alpolgármesterek fizetésének kiszámításáról is törvény rendelkezik. Itt kicsit nagyobb a mozgástér, ők ugyanis a polgármester fizetésének 70-90 százalékát kaphatják meg. Az alakuló ülésen tehát azt is eldöntik, hogy ezen a százalékos skálán hova lövik be az alpolgármesterek illetményét.
Például V. Naszályi Márta az Indexnek azt mondta, neki két alpolgármestere lesz, akiknek ezen a skálán a középutat, 80 százalékot választották. Ez pedig 797 736 forint. Az előző ciklushoz ezt nehéz hasonlítani, mert korábban csak egy, társadalmi megbízású alpolgármestere volt a kerületnek, Varga Antal, aki a társadalmi megbízású polgármesteri bér 90 százalékát kapta, ami jóval kevesebb, mint a főállású alpolgármesterek bére. (A 2014-es jegyzőkönyv erről itt.)
Pikó Andráséknál a három józsefvárosi alpolgármestert illetően szintén a 80 százalékos arányról döntöttek, az alpolgármesterek ekkora illetményt, 797 736 forintot kapnak majd. Az alpolgármesterek költségtérítésként szintén fizetésük 15 százalékát kapják, ebben az esetben 119 660 forintot.
A nyelvvizsga plusz pénzt hoz
Ennél kicsit több pénzt kapnak az alpolgármesterek Újbudán és a hetedik kerületben. László Imre polgármestert nem sikerült elérnünk, de az Origo szerint alpolgármesterei a törvényileg meghatározott skála tetején vannak, tehát a polgármester fizetésének 90 százalékát kapják. Így például a momentumos Orosz Annának 979 100 forintos illetmény jár, a DK-s Bakai-Nagy Zitának, a párbeszédes Barabás Richárdnak, a szocialista Hintsch Györgynek pedig 928 100 forint, írta a lap. Feltételezhetően Orosz Anna fizetését megdobja egy lehetséges nyelvvizsga, a másik három pedig az alapilletményt kapja.
Ha visszaszámoljuk, akkor ebből kikövetkeztethető, hogy maga a polgármester, László Imre 1 031 200 körüli fizetést kap.
A második kerületi polgármester, Őrsi Gergely az Indexnek azt mondta, nyelvvizsgája miatt ő is az utóbbit kapja. Ők az alpolgármestereket a jövő héten választják meg, így a fizetésükről nem tudott egyelőre nyilatkozni. A hetedik kerületi polgármester, Niedermüller Péter is kap pótlékot a nyelvvizsgája után.
Hogy jön ki a 1 031 200 forintos fizetés? Adott az alap polgármesteri illetmény, a 997 170 forint. Ha a polgármesternek vagy alpolgármesternek nyelvvizsgája is van, az plusz körülbelüli 33 ezer forintot ér.
Niedermüller az Indexnek azt mondta, a hetedik kerületben neki négy alpolgármestere lesz, ők pedig a polgármesteri fizetés 85 százalékát kapják majd havonta, tehát fejenként 847 600 forintot. Visszakerestük a 2014-es alakuló ülés jegyzőkönyvét, és abból kiderül, hogy az előző ciklusban is 85 százalékos volt ez az arány, azaz nincs változás. Azt, hogy miért van négy alpolgármestere, Niedermüller azzal magyarázta, hogy most egy ötpárti koalíció vezeti a kerületet, eddig pedig egyetlen párt irányított mindent.
A polgármesteri fizetésben tehát zéró mozgásterük van a kerületeknek, amit esetleg a fejükre lehet olvasni, az az alpolgármesterek bére, illetve száma. Előbbiben a szóban forgó önkormányzatok ugyanúgy, vagy még szerényebben döntöttek, mint elődeik. Utóbbiban, a létszámokban, viszont több helyen is volt emelés, amit a koalíciós osztozkodással magyaráztak.
(Borítókép: Kispesti Önkormányzat csütörtöki alakuló ülésén havi 1 023 000 forintos havi illetményt plusz 153 500 ezer forintos költségtérítést állapítottak meg Gajda Péter polgármesternek. Megszavazták a három alpolgármestert is, Vinczek György, Kertész Csaba és Varga Attila lettek, akik havi 800 500 forintért és 120 100 forintos költségtérítésért látják majd el feladatukat. Fotó: Rostás Bianka / Index) | https://index.hu/belfold/2019/11/09/polgarmester_alpolgarmester_fizetes_illetmeny_jovedelem/ | https://web.archive.org/web/20230608041447/https://index.hu/belfold/2019/11/09/polgarmester_alpolgarmester_fizetes_illetmeny_jovedelem/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miert-a-sajat-millios-fizeteseikkel-inditanak-az-uj-polgarmesterek | Index | hungarian-news | 2019-11-09 23:36:17 | [] | [] | [] | [
"gazdálkodás",
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
49,795 | 6 milliárdos melót nyertek Mészáros Lőrinc gyerekei | A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. még júniusban indított közbeszerzési eljárást a biatorbágyi iskolaépítésre. A nyílt eljárás eredménye csütörtökön jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, mely szerint a nettó 6,7 milliárd forintra becsült munkákat ennél jóval olcsóbban sikerül majd elvégezni, köszönhetően Mészáros Lőrinc gyermekei cégének, mivel ők lettek a szerencsés vállalkozók. | A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. még júniusban indított közbeszerzési eljárást a biatorbágyi iskolaépítésre. A nyílt eljárás eredménye csütörtökön jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, mely szerint a nettó 6,7 milliárd forintra becsült munkákat ennél jóval olcsóbban sikerül majd elvégezni, köszönhetően Mészáros Lőrinc gyermekei cégének, mivel ők lettek a szerencsés vállalkozók.
A hirdetmény szerint a BMSK a Fejér-B.Á.L. Zrt. nettó 5,999 milliárd forintos ajánlatát találta megfelelőnek, így október 14-én velük írták alá a kivitelezésre irányuló szerződést. A feladat egy 16 tantermes általános iskola építése lesz, melyben helyet kap még
3 szaktanterem,
7 csoportszoba,
1 zene-tanterem,
1 rajz-tanterem,
1 tankonyha,
1 technika műhely,
1 kerámia-tanítási terem,
1 nyelvi szoba
és 1 tornaterem,
kívül pedig még egy futókörrel is rendelkező multifunkcionális sportpályát is ki kell alakítani.
Az iskola kivitelezési munkáiba alvállalkozót is bevonnak Mészáros gyerekei, a mobil illemhelyek bérlésében, őrzési-védelmi munkákban, síkalapozásban, vasbeton munkában, kőműves munkákban a dabasi székhelyű Építő Munkaerő Kft. lesz a segítségükre. A 2014-ben alapított társaság tavaly mindössze 980 ezer forintos árbevételt realizált, és jelenleg két magánszemély tulajdonában van, egyikük Heli András. Az Átlátszó korábbi cikke szerint Heli András a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén zajló, Mészáros Lőrinc cége által lebonyolított építkezés műszaki ellenőre, neve pedig többek közt a Swietelsky Magyarország Zrt. adatainál tűnik fel, a cégben a 2004 és 2007 között "más munkavállalóként" volt cégjegyzésre jogosult.
A munkára a Fejér-B.Á.L mellett még 2 cég pályázott, | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/6-milliardos-melot-nyertek-meszaros-lorinc-gyerekei.html | https://web.archive.org/web/20220906040716/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/6-milliardos-melot-nyertek-meszaros-lorinc-gyerekei.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/6-milliardos-melot-nyertek-meszaros-lorinc-gyerekei | mfor.hu | hungarian-news | 2019-11-07 09:12:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix"
] | [
"Biatorbágy Önkormányzata"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"klientúra"
] | [] |
49,796 | 21 milliót adott Kásler Miklós Lezsák Sándor alapítványának | Saját hatáskörben összesen 21 millió forintnyi támogatást adott a Nemzeti Kulturális Alapból Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a Lezsák Sándorhoz kötődő Népfőiskola Alapítványnak októberben
a legtöbb támogatást, 15 millió forinttal a Magyar Értékek Napja rendezvény megrendezését támogatta,
3 millió forinttal segítette annak a kötetnek a kiadását, mely Pálfy Margit színművész, előadóművész pályafutását mutatja be,
2 millió forinttal egy verseskötet kiadását támogatta, ennek címe a Szétszaggatott ország - Trianon a magyar költészetben,
1 millió forintot pedig a XIX. Lakitelki Filmszemle - EMMI különdíj idei megvalósítására szánt Kásler. | Saját hatáskörben összesen 21 millió forintnyi támogatást adott a Nemzeti Kulturális Alapból Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a Lezsák Sándorhoz kötődő Népfőiskola Alapítványnak októberben - derül ki az alap honlapján közzétett listából. Lezsák Sándor volt MDF-es politikus, aki 2006 óta már a Fideszben politizál és jelenleg az országgyűlés alelnöke.
Kásler Miklós összesen négyféle támogatási céllal adta a 21 millió forintot:
a legtöbb támogatást, 15 millió forinttal a Magyar Értékek Napja rendezvény megrendezését támogatta,
3 millió forinttal segítette annak a kötetnek a kiadását, mely Pálfy Margit színművész, előadóművész pályafutását mutatja be,
2 millió forinttal egy verseskötet kiadását támogatta, ennek címe a Szétszaggatott ország - Trianon a magyar költészetben,
1 millió forintot pedig a XIX. Lakitelki Filmszemle - EMMI különdíj idei megvalósítására szánt Kásler.
A Népfőiskola Alapítvány az elmúlt években sok milliárd forint beruházási célú támogatásban részesült, legutóbb egy határozattal 18 milliárd forintnyi támogatást adott a kormány. Az összeg a következő három évben elosztva kerül majd kiutalásra és a négycsillagos Hungarikum Hotel felépülését fogja fedezni.
Bár összesítve a lakitelki alapítvány igen jelentős összeghez jutott az októberi támogatottak zöméhez képest, két szervezet azonban akadt, akinek még ennél is többet adott Kásler Miklós.
A legtöbb pénzzel, 34 millió forinttal a Magyar Világ 1938-1940 kiállítás megvalósulását támogatta, az összeg a Kodolányi János Egyetem számlájára folyt be. 30 millió forintot adott a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.-nek, mellyel az idei Budapesti Nyári Fesztivál megvalósulását segítette.
A Lezsák Sándor alapítványánál egy hajszállal kevesebb támogatást kapott a miskolci székhelyű Cine-Mis Moziüzemi Szolgáltató Kft., az összeggel Kásler a Cinefest Nemzetközi Filmfesztivál megvalósítását támogatta. | https://mfor.hu/cikkek/makro/21-milliot-adott-kasler-miklos-lezsak-sandor-alapitvanyanak.html | https://web.archive.org/web/20230204020806/https://mfor.hu/cikkek/makro/21-milliot-adott-kasler-miklos-lezsak-sandor-alapitvanyanak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/21-milliot-adott-kasler-miklos-lezsak-sandor-alapitvanyanak | mfor.hu | hungarian-news | 2019-11-05 18:02:00 | [
"Kásler Miklós",
"Lezsák Sándor"
] | [
"Lakitelek Népfőiskola Alapítvány"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Lakitelek"
] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Lakiteleki Népfőiskola"
] |
49,797 | Lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról Nyőgéri Lajos | Sajtóközleményt juttattak el lapunkhoz a Mindenki Pécsért–MSZP pécsi városházi frakció tagjai Nyőgéri Lajos ügyében. Azt írták, higgadtan átgondolták, mi történt, és úgy döntöttek, Nyőgéri Lajossal teljes egyetértésben, hogy az MSZP politikusa lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról. | Sajtóközleményt juttattak el lapunkhoz a Mindenki Pécsért–MSZP pécsi városházi frakció tagjai Nyőgéri Lajos ügyében. Azt írták, higgadtan átgondolták, mi történt, és úgy döntöttek, Nyőgéri Lajossal teljes egyetértésben, hogy az MSZP politikusa lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról.
Az ügy előzménye, hogy lapunk megírta, Nyőgéri Lajos három volt cégét is kényszertörölték.
A közleményt az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:
„A Mindenki Pécsért-MSZP közgyűlési frakciója az elmúlt napokban higgadtan áttekintette és értékelte a Nyőgéri Lajos gazdasági bizottsági posztja körül kialakult helyzetet. Mint ismert, a képviselő több cége megszűnt, több közülük kényszertörléssel.
Pécs vezetésére nehéz évek várnak, rengeteg a megoldandó probléma, nyomasztóak az elmúlt tíz év ránk maradt terhei. A ránk váró közös munkát a Mindenki Pécsért-MSZP frakciója nem kívánja egy olyan szituációval terhelni, amely a pécsi polgárok bármiféle bizalomvesztéséhez vezethet, egyetlen ember életében évekkel ezelőtt bekövetkezett történések miatt.
A frakció Nyőgéri Lajossal – aki a frakció vezetője – teljes egyetértésben ezért úgy döntött: a politikus nem dolgozik majd az önkormányzat gazdasági bizottságának elnökeként a közeljövőben, ezért november 14-i hatállyal lemond a bizottság elnöki posztjáról.
A Mindenki Pécsért-MSZP frakció dr. Schmuck Rolandot jelöli az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöki posztjára. Schmuck Roland felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdasági szakember, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, az egyetemen védte meg doktori disszertációját és ott végzi oktatói munkáját is.
A Mindenki Pécsért-MSZP közgyűlési frakciója„ | https://szabadpecs.hu/2019/11/lemond-a-gazdasagi-bizottsagi-elnoki-posztrol-nyogeri-lajos/ | https://web.archive.org/web/20230609004713/https://szabadpecs.hu/2019/11/lemond-a-gazdasagi-bizottsagi-elnoki-posztrol-nyogeri-lajos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemond-a-gazdasagi-bizottsagi-elnoki-posztrol-nyogeri-lajos | Szabad Pécs | hungarian-news | 2019-11-11 16:57:19 | [
"Nyőgéri Lajos"
] | [
"MSZP"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
49,798 | Több tízmilliónyi közpénzt lapátoltak egy DK-s képviselő címére bejelentett alapítványhoz | A megyei MSZP-elnök, Nemény András vezette szombathelyi frakció közel 40 millió forintnyi közpénzhez juttatta hozzá azt a Joskar-Ola Alapítványt, amely a Nemény-frakció önkormányzati képviselője, Kelemen Krisztián lakcímén szerepel – írja a Szombathelyi Hírlap. A közel 40 milliós tételből ráadásul Kelemen maga adott 7 milliót a saját lakására bejegyzett szervezetnek. | Több tízmilliónyi közpénzt lapátoltak egy DK-s képviselő címére bejelentett alapítványhoz a szombathelyi szocialisták
A megyei MSZP-elnök, Nemény András vezette szombathelyi frakció közel 40 millió forintnyi közpénzhez juttatta hozzá azt a Joskar-Ola Alapítványt, amely a Nemény-frakció önkormányzati képviselője, Kelemen Krisztián lakcímén szerepel – írja a Szombathelyi Hírlap. A közel 40 milliós tételből ráadásul Kelemen maga adott 7 milliót a saját lakására bejegyzett szervezetnek. Miközben a baloldal tisztességről papol, aközben ebből a történetből is látható, hogy feltehetően nemcsak Zuglóban akarják szétlopni a szocialisták a kerületet, és nemcsak Kispesten közpénzszázmillióztak az MSZP-s Lackner Csabáék, hanem Szombathelyen is izgalmas ügyek látnak napvilágot a szocialista és DK-s berkekből. Szinte már lehetetlen befogadni és megemészteni a Janus-arcú ellenzék korrupciós botrányait, miközben ők vádaskodnak habzó szájjal és beszélnek a tisztességről és átláthatóságról.
A Joskar-Ola Alapítvány 2016-ban alakult meg, és Szombathely egyik legnagyobb lakótelepéről kapta a nevét, amelynek jelenlegi önkormányzati képviselője a DK-s Kelemen Krisztián. A Joskar-Ola Alapívány (https://joskarola.hu/hu/kuratorium/) saját honlapjának tanúsága szerint is Szombathelyre, a Kodály Zoltán utca 35. IV/10. szám alá van bejegyezve. Egy hihetetlen véletlen eredményeképp Kelemen Krisztián cégének (Kelemen Consulting Group Kft.) székhelye is ugyanitt, ugyanezen cím alatt van feltüntetve. A Nemzeti Cégtár adatai szerint Kelemen Krisztián hivatalos lakcímével is azonos az ingatlan (https://www.nemzeticegtar.hu/kelemen-consulting-group-kft-c1809107932.html).
Nehéz bízni a véletlenek ekkora erejében, az viszont előfordulhat, hogy vagy ennyire nem érdekelte az érintetteket a következmény, vagy szerencsétlen szervezési malőrt követtek a szocialisták és a DK-s Kelemen. Érdemes a következményekre “kínosan ügyelő” baloldal legutóbbi lépését is górcső alá venni, hiszen a 2014–2019 közötti ciklus utolsó szombathelyi közgyűlésén (2019. szeptember 26.) a szocialista Nemény András vezette többség határozatot hozott a következő öt éves ciklus terhére, miszerint a következő öt évben évi 6 milliós (összesen tehát 30 millió forint) támogatásban részesül a Joskar-Ola Alapítvány. Ahogy a szombathelyi lap újságírója is jogosan teszi fel a kérdést: vajon miért volt szükség erre ilyen gyorsan, még a választások előtt?
Ez még nem minden, hiszen szükség van minden fillérre a diktatúra elleni szembenállásra, ezért nem számít, hogy közpénzről van szó; a szocialisták arra gondolhattak, hogy jó helyre mennek ezek az összegek, irány az illegalitás. A tőkeinjekció mindenhonnan jól jön, és mivel a szombathelyi képviselők önállóan felhasználható kerettel is rendelkeznek, így is lehetett üzérkedni egy kicsit. Kelemen Krisztián a saját keretéből 7 millió forintot ajánlott fel a saját lakcímén található alapítványnak. (Az alapítvány 2016-os létrejötte után kizárólag az alapítvány részesült Kelemen képviselői felajánlásaiból.)
A szorgos hangyák mindig összedolgoznak – ezt bizonyítja, hogy Kelemen Krisztián frakciótársa, az egykori MSZP-s polgármester, Ipkovich György saját képviselői keretéből a 2014–2019 közötti ciklusban háromszor ajánlott fel százezres összegeket a Joskar-Ola Alapítványnak: kétszer 600 ezer forintot, egyszer pedig 500 ezer forintot. Így a Kelemen lakcímén található alapítvány Ipkovichtól is 1,7 millió forintot kapott.
Rendkívül mély összefonódásokat mutat tehát az ügy, a közpénzek ilyetén csoportosítása pedig aggodalomra ad okot, hiszen rendkívül gyanús, ha valaki saját címére bejegyzett cége mellett ugyancsak a saját címére jelenti be az elvileg független alapítványt, ahova lapátolják a pénzt az elvtársak. Az önkormányzati képviselő természetesen újból megméretteti magát az önkormányzati választásokon a Nemény-szövetség színében, és mementóként jó, ha eszünkbe jut Kelemen Krisztián cégének mottója:
Pénzügyeink hosszú távú megtervezése egyre fontosabb tényezővé válik napjainkban.
Igen, ez valóban látható: a jó tervezés elengedhetetlen manapság a pénzügyi életben. Erre az a legékesebb bizonyíték, hogy a Kelemen Krisztián lakására bejegyzett szervezetet közel negyvenmillió forintnyi közpénzhez juttatták hozzá Nemény Andrásék döntései. A jó szocialista sosem vész el.
A vezető kép bal szélén Kelemen Krisztián, mellette pedig Nemény András, Szombathely baloldali polgármester-jelöltje látható. Fotó: Facebook.com | https://pestisracok.hu/tobb-tizmillionyi-kozpenzt-lapatoltak-egy-dk-s-kepviselo-cimere-bejelentett-alapitvanyhoz-a-szombathelyi-szocialistak/ | https://web.archive.org/web/20211006233759/https://pestisracok.hu/tobb-tizmillionyi-kozpenzt-lapatoltak-egy-dk-s-kepviselo-cimere-bejelentett-alapitvanyhoz-a-szombathelyi-szocialistak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-tizmillionyi-kozpenzt-lapatoltak-egy-dk-s-kepviselo-cimere-bejelentett-alapitvanyhoz | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-10-08 18:02:00 | [
"Kelemen Krisztián"
] | [
"Joskar-Ola Alapítvány",
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"támogatás",
"civilek",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
49,799 | Hatmilliárdért építenek iskolát Biatorbágyon a Mészáros-gyerekek | Az oktatási épület kivitelezésének eredetileg becsült értéke nettó 6,7 milliárd forint volt. | Az oktatási épület kivitelezésének eredetileg becsült értéke nettó 6,7 milliárd forint volt.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából derült ki, hogy a leggazdagabb magyarnak sorolt Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége újabb iskolát húz fel, ezúttal a Pest megyei Biatorbágyon. A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. által kiírt tenderben az áll, hogy a három szintes (földszint plusz két emelet) általános iskola kialakításának magyar organikus építészeti stílusúnak kell lennie.
Az épületben 33 tanterem és egy tornaterem kap helyet. Emellett lesz egy kültéri, multifunkciós sportpálya a labdajátékoknak, de az rendelkezik majd futókörrel és futó-távolugró pályával is.
A BMSK a nyertes ajánlattevővel, a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-vel néhány héttel ezelőtt, október 14-én írta alá a nettó 5,99 milliárd forint értékű szerződést. A kivitelezés összegét egyébként eredetileg nettó 6,7 milliárd forintra becsülték.
A felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége korábban a Bács-Kiskun megyei Izsákon és a Pest megyei Dunakeszin vágott bele oktatási intézmény felhúzásába. Mindkét munka 3 milliárd forintos volt és a Fejér-B.Á.L. Zrt. a West Hungária Bau Kft.-vel közösen végezte azt el.
A zrt. Érden is elnyerte több oktatási intézmény kivitelezését, így a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumot 6 milliárd forintért építik, az Érdi Szakképzési Centrumot 6 milliárdért ők bővítik ki és a Batthyány Sportiskola rekonstrukcióját 5,4 milliárd forintért végzik el. Ezek mellett a Fejér-B.Á.L. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen újítja fel a Zichy-kastély iskolaépületét Zsámbékon 344,3 millió forintból.
A 2015 júniusában létrehozott Fejér-BÁ.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt meg is háromszorozta. A zrt. árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra emelkedett.
Tavaly azt is kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel:
Idén pedig Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint. | https://atlatszo.hu/2019/11/11/hatmilliardert-epitenek-iskolat-biatorbagyon-a-meszaros-gyerekek/ | https://web.archive.org/web/20211017132737/https://orszagszerte.atlatszo.hu/hatmilliardert-epitenek-iskolat-biatorbagyon-a-meszaros-gyerekek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatmilliardert-epitenek-iskolat-biatorbagyon-a-meszaros-gyerekek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-11 01:00:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Biatorbágy",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
49,800 | Már egymást bírságolják az állami szervek, csak azért, nehogy megtudjuk, hova lett 30 milliárd forint | Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást. | Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást. A Miniszterelnöki Kormányiroda ezért az akadályozásért már kapott is 300 ezer forint bírságot, de ez az összeg semmiképp sem fogja két vállra fektetni a költségvetést, és ha még három évig kihúzzák, hogy ne kelljen kiadniuk a kért információkat, akkor megússzák azt is, hogy tiltott állami támogatás miatt vizsgálódni kezdjen az Európai Bizottság a Mészáros-birodalomhoz közeli Takarék-csoport körül.
Az ügy a 2016 márciusában publikált Máig titok, milyen pénzből segítették ki az egyik leggazdagabb magyar bankárt című cikkünkkel kezdődött. Ez a cikk az akkoriban még Spéder Zoltán irányítása alatt és résztulajdonában álló FHB-ről szólt, egészen pontosan arról, hogy a bank 2012-re pénzszűkébe került, és kiadott egy kb. 30 milliárd forint értékű alárendelt kölcsöntőkekötvényt. Ez egy speciális értékpapír, ha egy banknak sikerül ilyet eladnia, akkor a papírért kapott pénzt azonnal beleszámíthatja az alaptőkéjébe. Azért hívják alárendeltnek, mert egy esetleges bankcsőd esetén nincs biztosítva, ezért aki lejegyzi ezt a kötvényt, komoly rizikót vállal. A nagyobb kockázatot általában magas kamattal honorálja a kötvény kibocsátója.
Ezt a kötvényt egy titokzatos befektető le is jegyezte, de az FHB soha nem volt hajlandó elárulni, ki volt olyan gáláns, hogy ilyen gyorsan ennyi pénzzel a bank segítségére sietett.
Spéder akkoriban még jó viszonyban volt Orbán Viktorral és a Fidesz legbelső körével, olyan, hozzá is közel álló emberek álltak a magyar politika kulcspozícióiban, mint Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter, vagy a bankárt csak „Spéder barátom”-ként emlegető Lázár János, aki abban az időben államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.
A cikk készítése során megpróbáltuk megtudni, ki lehetett az FHB megmentője, és több jel is arra mutatott, hogy a 30 milliárdos kötvényt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz a Magyar Állam jegyezte le. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy a kormány nagyon kockázatos befektetést vállalt mindannyiunk közös vagyonával pusztán azért, hogy kisegítsen egy, Orbánnak és a Fidesznek abban az időben nagyon fontos bankot és annak tulajdonosát. Ráadásul azt is okunk volt feltételezni, hogy az FHB nem fizette megfelelően a kötvény kamatait sem, márpedig ha az állam jegyezte le a kötvényt, és nem volt kamatfizetés, akkor az egészen biztosan tiltott állami támogatásnak is minősül. A tiltott állami támogatásokat pedig az Európai Bizottság szankcionálja, ezek ugyanis torzítják a piaci versenyt azáltal, hogy bizonyos szereplőket előnyben részesítenek a többiekkel szemben.
Megkérdeztük az MNV-t, volt-e a tulajdonukban valaha az az FHB-kötvény, ami után nyomoztunk, erre ők azt válaszolták, hogy ez minősített adat. Mi megkérdeztük, ki döntött az adatok minősítéséről és milyen közérdekből. Erre a kérdésre már nem kaptunk választ, telefonon közöltek csak annyit, hogy nem fognak válaszolni. Ez azért is furcsa, mert a minősítő kiléte és a minősítés alapjául szolgáló közérdek egy alkotmánybírósági döntés alapján minden esetben nyilvános kellene hogy legyen.
Kiderítettük azt is, hogy az FHB kötvényének 2012. december 20-i lejegyzése előtt 5 nappal Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter valamire utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt. De hogy mire, az minősített adat. A fejlesztési miniszter úgynevezett részvényesi joggyakorlói (azaz RJGY) határozatokkal irányíthatja a vagyonkezelő működését, és egy ilyen RJGY határozatot adott ki 2012. december 15-én, de nem tudni, mi van ebben a határozatban, az ugyanis 2022. szeptember 5-ig titkosítva van. A cikkünk megjelenése után kiderült az is, hogy ez az RJGY határozat azért minősített adat, mert 2012. szeptember 4-én volt egy kormányülés, amin a kormány tárgyalt egy minősített adatot tartalmazó előterjesztést, és ez a minősített adat szerepel az RJGY határozatban is. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére Lázár János elismerte azt is, hogy ezen a kormányülésen tényleg a kormány elé került egy előterjesztés, ami az FHB tőkehelyzetét érintette, de többet nem árult el, hiszen az előterjesztés minősített adatot tartalmaz.
Az, hogy egy RJGY határozat minősített legyen, nem túl gyakori, de nem is példa nélküli, 2012-ben például a fejlesztési miniszter 54 RJGY határozatot adott ki, abból 10 tartalmazott minősített adatot, és ez volt az egyik.
Azóta több dolog is történt, ami arra utal, alappal feltételeztük, hogy a kötvény az MNV-nél kötött ki. 2016 nyarán megindult Orbánék hadjárata Spéder Zoltán FHB-vezér ellen, aminek a vége az lett, hogy szinte minden üzleti érdekeltségét, köztük az FHB-t kicsavarták a kezéből. A hadjáratban Orbánék egyik első ütése az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintra bírságolta az FHB-t amiatt, mert félretájékoztatta a befektetőit ezzel a kötvénnyel kapcsolatban. A jegybanknak azzal volt baja, hogy a kötvényről kiadott 2012-es tájékoztatóban az FHB azt írta, „nem magyarországi befektetők részére” bocsátotta ki a kötvényt. Az MNB nem mondott többet, de logikus, hogy ha ezért bírságoltak, az azt jelenti, hogy a kötvényt lejegyző befektető nagyon is belföldi volt.
Tiszta üzenet volt ez Spédernek és mindenkinek a magyar bankszektorban, aki hallotta már a pletykákat a titokzatos FHB-kötvényről. Természetesen nem véletlen, hogy a Nemzeti Banknak éppen akkor nyílt fel a szeme, és vette észre a kötvénnyel kapcsolatos hiányosságokat, amikor megkezdődött a leszámolás Spéderrel. A jegybank a bírsággal azt mondta: az állam nem védi többé az FHB-t, akár a korábbi zűrös közös ügyeket is hajlandóak borítani, ha Spéder nem úgy lép, ahogyan Orbánék akarják.
Spéder értette is a célzást: a bírság után kevesebb mint 2 héttel az FHB vissza is vásárolta a kötvényt, nagyot rontva ezzel a bank tőkehelyzetén. Na de ehhez a titokzatos befektetőnek el kellett adnia a kötvényt, és ha a kötvénybirtokos esetleg tényleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt, akkor az eladáshoz megint kellett egy RJGY határozat a nemzeti fejlesztési minisztertől. És milyen érdekes, pont ebben a hónapban adott ki Seszták Miklós fejlesztési miniszter egy RJGY határozatot, ami hogy, hogynem,
minősített adatot tartalmaz.
Majdnem négy évig volt tehát kinn a piacon ez a kötvény, és minden jel arra utal, hogy egy állami szereplőnél. Ez alatt a 4 év alatt az FHB-nek több milliárd forintnyi kamatot kellett, vagy kellett volna kifizetnie a kötvénybirtokosnak. De hogy az FHB fizetett-e kamatot, azt éppen úgy nem tudjuk biztosan, mint hogy kinél volt a kötvény.
Az MNV elleni pert egészen pontosan azért indítottuk, mert szerettük volna megtudni, mi szerepel abban az RJGY határozatban, amelyiket Németh Lászlóné, fejlesztési miniszterként 2012 decemberében, a kötvény lejegyzése előtt 5 nappal adott ki. Az ügy el is indult, a Fővárosi Törvényszéken, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ragaszkodott ahhoz, hogy a bíróságon se nézhessenek bele a minősített adatokat tartalmazó dokumentumokba, a bíróság ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, azaz a NAIH-hoz fordult, kérve a hatóságot, hogy végezzen el egy úgynevezett titokfelügyeleti eljárást, és állapítsa meg, hogy az adatok minősítése jogszerű volt-e.
A NAIH 2016 végén levélben fordult a vagyonkezelőhöz, és kérte, küldjék el az RJGY-határozatot, és a dokumentumokat, amik indokolják az abban foglalt adatok titkosítását. Az MNV-nek erre a levélre csak 2017. március 20-án sikerült válaszolnia (azaz negyed év kellett nekik ehhez). A NAIH áttekintette a választ, és megállapították, hogy államháztartási, pénzügyi és könyvelési ügyekben jártas szakértőt kell felkérniük, hogy eldönthessék, jogszerű volt-e a minősítés.
Hónapokig nem találtak erre megfelelő szakértőt, ezért 2017 nyarán a Nemzeti Szakértői és Kutató Központhoz fordultak, és rajtuk keresztül sikerült is végre leakasztani valakit, aki a neki küldött iratokból 2018 márciusára készítette el az összegzését, viszont további dokumentumokat kért ahhoz, hogy folytatni tudja a munkát. Ezek között a dokumentumok között szerepelt az FHB több beszámolója is, ezzel pedig még tovább nőtt a (már így is elég nagy) valószínűsége annak, hogy a megismerni vágyott RJGY határozatban tényleg az FHB Bankról van szó. A NAIH a szakértő által kért dokumentumok begyűjtése érdekében 2018. május 30-ra szemlét rendelt el az FHB-nél és az MNV-nél. Ezt a szemlét a NAIH meg is tartotta, és begyűjtötte a dokumentumokat, amiket a szakértő kért, a szemlén azonban maga a szakértő nem jelent meg.
Kiderült, hogy azért, mert a szakértő 2018 májusában megbetegedett, és keresőképtelen állományba vették,
felmentették.
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szerint képtelen részt venni helyszíni szemléken, és a szakvéleményét sem tudja prezentálni, és amúgy is a felmentési idejét tölti. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ közölte azt is, hogy a lebetegedett szakértőn kívül nincs más munkatársuk, aki el tudná végezni a NAIH által kért munkát.
A hatóság ezután felkért egy másik szakértőt a Nemzeti Szakértői és Kutató Központon kívülről a már begyűjtött dokumentumok tanulmányozására, és a szakértő el is kezdte a munkát, de ehhez további dokumentumokat kért. Ezeket a dokumentumokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kellett volna bekérni, de ez már nem volt lehetséges, ugyanis közben a Fidesz újra választást nyert, Orbán Viktor pedig 2018 májusában átalakította a kormányát. Ebben az ügyben ez azért lényeges, mert az általunk megismerni kívánt RJGY határozatban szereplő minősített adatok minősítője Czepek Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (és így Czepek posztja) azonban a kormányátalakítással megszűnt.
A NAIH-nak tehát meg kellett keresnie azt is, melyik kormányszerv vette át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköreiből azokat, amik ebben az ügyben fontosak.
Ezzel is elment néhány hét, hónap.
A NAIH megkereste a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert és a Miniszterelnöki Kormányirodán belül működő hivatalát. Végül kiderült, hogy a NAIH ügyfele továbbra is Czepek Gábor, csak a kormányátalakítás óta ő már a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára volt. Czepeket ezután a NAIH ügyfélként bevonta az eljárásba.
A NAIH 2018. december 19-én kézbesített végzésében kérte Czepeket és hivatalát, hogy küldjék el a szakértő által kért további információkat.
Czepekék azonban erre a végzésre azóta sem válaszoltak. Sőt, Czepek Gábort éppen akkor, amikor a NAIH végzése megérkezett volna hozzá, áthelyezték, ő lett a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, és miniszteri biztosnak is kinevezték Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter mellé. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, Czepek posztja is megszűnt, nincs már a kormányban állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár nevű pozíció.
Mikor a NAIH már több mint fél éve hiába várta a választ Czepekéktől, 300 ezer forint bírságot szabott ki.
Jelenleg így áll az ügyünk, nem is látszik sok remény arra, hogy bármilyen előrelépés következzen, legalább is a 300 ezer forintos bírság egészen biztosan nem küldi padlóra az államháztartást, aminek ráadásul a NAIH is része, szóval csak az egyik zsebéből pakolja a pénzt a másikba az állam. Czepek pedig jó eséllyel már nincs is ott, ahová a bírságról szóló értesítés ment neki. Természetesen mi is kérdeztük a Miniszterelnöki Kormányirodát, miért nem reagálnak a NAIH megkeresésére, és természetesen mi sem kaptunk tőlük az égvilágon semmilyen választ.
Az ügyben egyébként vizsgálódhatna az Európai Bizottság is, amennyiben alapos gyanúja van arról, hogy tiltott állami támogatás húzódik a háttérben. Ehhez azonban egy érdekelt félnek bejelentést kellene tennie Brüsszelben. Érdekelt fél leginkább egy Magyarországon működő bank, azaz az FHB versenytársa lehet, a bankpiacon azonban jelenleg senki nem merné megkockáztatni ezt, az FHB ugyanis azóta átkeresztelve a Mészáros-birodalom része lett. A tőzsdén is Takarék Jelzálogbank néven szerepel, az igazgatóság elnöke Mészáros egyik legfontosabb embere, Vida József.
Évekkel ezelőtt az OTP ugyan fenyegetőzött azzal, hogy az FHB körüli zűrös ügyek miatt bejelentést tesz az Európai Bizottságnál, de miután Orbánék felállították Spédert azt asztaltól, és a bankár az FHB-t is átadta, hirtelen az OTP-nek sem volt már olyan fontos a dolog, Csányi Sándor és Orbán Viktor között pedig épp szent a béke.
Spéder félreállásával már senkinek nem érdeke a kötvényügy feszegetése, ugyanis ha kiderül, hogy tényleg volt tiltott állami támogatás, akkor a bírságot már a Mészáros-körhöz tartozó új vezetésnek kellene fizetnie, éppen ezért pedig egy ezzel kapcsolatos brüsszeli bejelentés hadüzenetnek érne fel Orbánékkal szemben. | https://444.hu/2019/11/12/mar-egymast-birsagoljak-az-allami-szervek-csak-azert-nehogy-megtudjuk-hova-lett-30-milliard-forint | https://web.archive.org/web/20230905152307/https://444.hu/2019/11/12/mar-egymast-birsagoljak-az-allami-szervek-csak-azert-nehogy-megtudjuk-hova-lett-30-milliard-forint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-egymast-birsagoljak-az-allami-szervek-csak-azert-nehogy-megtudjuk-hova-lett-30-milliard-forint | 444 | hungarian-news | 2019-11-12 01:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Spéder Zoltán"
] | [
"FHB Bank",
"Fidesz",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tiltott állami támogatás",
"adatigénylés"
] | [] |
49,801 | Élelmiszeradományokkal kampányolhatott Komlón a Fidesz és a Lungo Drom képviselőjelöltje | Élelmiszer-kereskedő cégek által felajánlott adományokkal gyakorolhattak nyomást a szavazókra abban a választókerületben, ahol választási csalás miatt új szavazást írtak ki Komlón. A Lungo Drom és a Fidesz jelöltje egy helyi civil szervezet vezetőjeként hónapok óta osztogatta a csomagokat a rászorulóknak úgy, hogy közben a két politikai szervezet önkormányzati képviselőjelöltjeként kampányolt. Az Élelmiszerbank a megismételt szavazás miatt felfüggesztette az adományok szállítását, és vizsgálatot indított. | Élelmiszer-kereskedő cégek által felajánlott adományokkal gyakorolhattak nyomást a szavazókra abban a választókerületben, ahol választási csalás miatt új szavazást írtak ki Komlón. A Lungo Drom és a Fidesz jelöltje egy helyi civil szervezet vezetőjeként hónapok óta osztogatta a csomagokat a rászorulóknak úgy, hogy közben a két politikai szervezet önkormányzati képviselőjelöltjeként kampányolt. Az Élelmiszerbank a megismételt szavazás miatt felfüggesztette az adományok szállítását, és vizsgálatot indított.
Komlón november 10-én új szavazás lesz az 5. sz. választókerület 13. sz. szavazókörében, miután az ellenzéki összefogás kifogását elfogadta a bíróság. Az indoklás szerint több olyan eset is történt a szavazóhelyiségben, ami törvénytelen: így például az, hogy 10-12 fő "segítőként" mintegy száz főt kísért szavazni, és bár azt állították minden esetben, hogy rokonok, ezt a tényt a bizottság nem ellenőrizte. A "segítők" a fülkébe is bekísérték a választókat.
A hely- és személyismerettel rendelkező delegáltak azonosították a kísérőket, akik állításuk szerint minden esetben a Lungo Drom – rendszeresen adományt osztó – emberei voltak.
A kiugróan magas részvételi arányra (reggel pár óra leforgása alatt 260 szavazó jelent meg az urnánál az 1206 szavazásra jogosultból), a helyi független hírportál, a 7300.hu is felfigyelt, és megkérte ott élő olvasóit, számoljanak be arról, mit láttak. A beérkezett válaszokból a következő kép bontakozott ki:
"Már reggel hat órakor betereltek több tucat embert a szavazóhelyiségbe. Az emberek láthatóan kócosak, álmosak voltak, az sem kizárt, hogy még aludtak, amikor értük mentek. Részben autókkal vitték őket, részben "terelték" őket a szavazófülkéhez. Sokan nem tudták a jelöltek nevét sem, azt mondták, valami "furcsa nevűre" kell szavazniuk. Olyanok is voltak, akiknek papírra írták fel, kire kell szavazniuk, de sokan kértek segítséget az x behúzásához is, mert nem értették, mi van a választóívre írva, vagy, hogy mit kell vele csinálni. Többen kísérővel érkeztek, akik követték a szavazókat a fülkébe is. (...) Sokan alkoholt kaptak a szavazatokért cserébe, sőt, pénzt is. (...) A szavazókör bejárata előtt néhány szavazó arról is beszélt egymás között, hogy ha nem szavaznak az adott pártra, akkor "tudod, mi lesz", illetve, aki nem jól szavaz, az nem kap több adományt" – írta a helyi hírportál.
Mivel az adományosztás és az azzal való visszaélés gyanúja többször is felmerült, megpróbáltunk utánajárni, pontosan milyen adományokról van szó. A helyiekkel beszélgetve a következőket tudtuk meg.
Adományokkal zsarolhatták a szavazókat
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület évek óta oszt az országban és Komlón is élelmiszert. A nonprofit szervezet felkutatja és összegyűjti az élelmiszerfelesleget az üzletláncoktól, majd megsemmisítés helyett eljuttatja azt a rászorulókhoz. Ezt a partnerszervezeteik segítségével teszik meg, akik a szétosztást szintén nonprofit alapon valósítják meg.
A karitatív szervezetek mellett gyakran a családsegítő szolgálatok is részt vesznek a lebonyolításban – így történt Komlón is. Egy idő után azonban a családsegítő – mint később megtudtuk, infrastruktúra- és erőforráshiány miatt – kérte, hogy a lebonyolítást teljesen átadhassa egy helyi civil szervezetnek, a Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesületnek. Ekkor kezdődtek a problémák.
Az Átlátszónak nyilatkozó helybéliek szerint az adományosztás azóta nem rászorultság alapján történik: azok kapják az élelmiszert, akik jóban vannak az egyesület vezetőivel, és nem azok, akiknek valóban szüksége lenne rá. A panaszok szerint a húsárut, a szalámikat, a jobb gyümölcsöket és az édességet szinte soha nem osztják szét, csak a zöldséget, tésztát, egyéb élelmiszert. Volt alkalom, amikor a pékárut nem osztották ki időben, így az megpenészesedett – azzal fűtöttek, hogy eltüntessék a melléfogás nyomait – mesélték.
Az önkormányzati választás során állítólag több embert megfenyegettek, hogy nem kapnak majd adományt, ha "nem jól" szavaznak. Az egyesület vezetőinek volt egy listájuk, azzal mentek az emberekért és vitték őket szavazni. Forrásaink szerint a listán azoknak az embereknek a neve és címe volt, akik rendszeresen kapnak adományt.
A nyilatkozók szerint előfordult, hogy azokat, akik adományt kaptak, a beleegyezésük nélkül lefotózták és feltették a Facebookra. Sokan ettől való félelmükben (és a szégyen miatt) már nem mernek adományt kérni. Elmondásuk szerint arra is volt példa, hogy amit az egyik adományosztó betett a szatyorba, annak a felét visszavették, de előtte még lefényképezték az érintettet a tele szatyorral.
A Vörösmarty utcai adományosztó helyiségben emellett nincs kézfertőtlenítésre lehetőség, és gyakran beteg emberek osztják szét az élelmiszert – mesélték a szemtanúk. Kenderföld városrész Komló egyik legszegényebb területe, itt találhatóak a komfort nélküli vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakások, ezért könnyű függésben tartani az alacsony jövedelmű családokat az adományokkal.
Az adományosztást ráadásul senki sem felügyeli, és sokan úgy tudják, mindez a Fekete Láng adománya, nem pedig az azokat felajánló élelmiszerkereskedő cégeké. Mindez annak fényében fontos információ, hogy a Fekete Láng Egyesület vezetője nem más, mint a választókerületet nagy fölénnyel megnyerő Orsós Ferenc "Gogen", a Fidesz és a Lungo Drom jelöltje.
Vagyis: az emberek azt is hihették, hogy ők a Lungo Dromtól, a Fidesztől, vagy Orsós Ferenctől kapják az adományt, ezért nekik tartoznak hálával.
Megkérdeztük Orsós Ferencet, tisztában volt-e azzal, hogy politikusként nem oszthatta volna az Élelmiszerbank adományait azóta, hogy a júliusban bemutatták, mint a Fidesz jelöltjét az 5. sz. választókerületben, és hogy mit mondott volna, ha ugyanezt egy másik párt jelöltje tette volna meg.
A képviselő (aki egyben a Baranya Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is) kérdésünkre elmondta, a Komlói Fekete Láng Egyesület élelmiszerosztásait önkéntesek és alkalmazottak végzik a mindennapokban. Emellett hangsúlyozta, hogy ő csak szeptembertől jelölt. Ha pedig egy másik jelölt végezte volna ugyanezt a munkát, ő "természetesen minden erővel segítette volna, hogy ez ne akadjon fenn".
Arra is rákérdeztünk, hol és milyen formában tájékoztatja a rászorulókat arról, hogy az élelmiszer mikor honnan származik, és hogy milyen nyilvántartást vezetnek azokról a családokról, akik rendszeresen kapnak adományt. Ezzel kapcsolatban Orsós Ferenc elmondta, az adatbázisukban név, lakcím és a család létszáma szerepel, "amit a Családsegítő jelölt meg az ő ügyfeleik szerint". Arról pedig, hogy az adományosztásra az Élelmiszerbank által van lehetőség, "jól látható helyen poszterek és reklámanyagok vannak kifüggesztve."
A Facebookon ennek mindenestere nyoma sincs: Orsós oldalát visszapörgetve egyetlen utalást sem látni az Élelmiszerbankra. Akad viszont köszönetnyilvánítás Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőnek és Polics József fideszes polgármesternek címezve.
Arra, hogy a kialakult helyzetben miért nem magyarázza el nyilvános posztban a rászorulóknak, hogy valójában miért szünetel az adományosztás, valamint miért nem mutat rá, hogy az Élelmiszerbank adományai a választástól teljesen függetlenek, és bárki nyer, a csomagok akkor is érkeznek majd, Orsós Ferenc azt válaszolta, hogy természetesen megnyugtatta az embereket, hogy az osztást ugyanúgy folytatni fogják.
Sőt, hozzátette, hogy ő maga hívta fel a figyelmet arra, hogy az Élelmiszerbank a választások idejére szüneteltesse az adományosztást, azt viszont nem tudhatta, hogy új szavazást írnak majd ki. (A megismételt választásról az Élelmiszerbank portálunktól értesült, amikor az ügyben megkerestük őket – a szerk.)
Orsós Ferenc szerint soha nem volt semmi köze sem a Lungo Dromnak, sem pártoknak az élelmiszerosztáshoz, azt pedig, hogy bárki megzsarolta volna a szavazókat az élelmiszercsomag elmaradásával, koholt vádnak nevezte és visszautasította.
A képviselő úgy véli, neki nincsenek ellenségei, mindenkivel jóban van, így mindenki részesül az adományokban, nemcsak az ő ismerősei. Egyúttal azt is tagadta, hogy visszatartanának adományokat: "mindent kiosztunk" – írta válaszlevelében.
Mindenki másképp emlékszik
Megkérdeztük a komlói önkormányzatot is, volt-e tudomásuk arról, hogy a Komlói Családsegítő Szolgálat az Élelmiszerbanktól kapott adományok osztását a Fekete Láng Egyesületre és annak vezetőjére, Orsós Ferencre bízta idén áprilistól. Amennyiben igen, nem tartották-e összeférhetetlennek, hogy egy olyan személy végezze az adományosztást a rászorulóknak, aki képviselőként indult a Fidesz illetve a Lungo Drom színeiben az önkormányzati választáson. Ez ugyanis legkésőbb júliusban, a hivatalos bejelentés idején biztossá vált.
Rákérdeztünk arra is, kikérte-e az önkormányzat véleményét a döntésről a családsegítő szolgálat, vagy egyáltalán lett volna-e ilyen kötelezettsége. Ha pedig igen, mivel jár ennek elmulasztása.
Polics József (Fidesz-KDNP), Komló (egyelőre nem jogerősen újraválasztott) polgármestere az Átlátszó kérdésére azt mondta, az önkormányzatnak nem volt ráhatása arra, kivel kötött megállapodást az Élelmiszerbank. Hangsúlyozta, a város intézményei "a hatáskörükbe utalt feladatukat az alapszabályban foglalt feltételekkel végzik, és sem az önkormányzati, sem a társulási rendszerben nincs erre ráhatásuk". Emiatt ő maga sem kívánt, és nem is kíván az alapműködési kérdésekbe beleszólni.
Hozzátette, a rászorultság nem a kampányhoz kötődik, és sajnálja, hogy "egyesek kampányt csinálnak belőle és az Élelmiszerbanknak írogatnak." Polics ezen a ponton egész másképp látja a körülményeket, mint a csapatába tartozó Orsós Ferenc, aki viszont azt állítja, ő maga kérte az adományosztás szüneteltetését az októberi választás előtt.
Ahogy a politikus írta, az "alaptalan vádaknak köszönhetően már másodszor két hétre szünetel az élelmiszerbanki ellátás". Pedig "adni a legcsodálatosabb dolog, és örüljön, aki ezt megteheti. Ne az irigység, a rosszindulat vezéreljen minket, hanem a szeretet és akkor minden jobb lesz" – fogalmazott Polics József.
Ugyanúgy nem tudott Orsós állítólagos indítványáról néhány közeli ismerőse sem, akik a Facebookon (és információink szerint az adott választókerületben is) azt terjesztik, hogy "rosszindulatú emberek miatt" állt le az adományosztás.
Sőt, még azok a Lungo Drom-os képviselőjelöltek, akik Orsóssal együtt indultak (és nyertek) a választáson, is azt írták a Facebookon, hogy "tudják és hiszik, hogy akik ezt tették (tehát leállíttatták az adományosztást – a szerk.), vissza fogják kapni a Jó Istentől, hiszen nagycsaládosoktól, gyerekektől, idősektől vették el a napi élelmiszer adományt".
Szerintük nagy öngólt rúgott az, aki ezt tette 12 nappal a választás előtt, hiszen sok éhező, fázó embernek lett volna szüksége "Orsós Ferenc Elnök Úr nagylelkű adományaira".
Mindenesetre megkérdeztük a komlói családsegítő szolgálatot is, hogy megtudjuk, miért pont a Fekete Láng Egyesületet választották az adományosztásra, és hogy jelezték-e az összeférhetetlenséget az Élelmiszerbanknak, amikor júliusban kiderült, hogy az egyesület vezetője képviselőjelöltként indul a Fidesz és a Lungo Drom színeiben az önkormányzati választáson.
A családsegítő szolgálat vezetőjétől, Elmontné Popán Ildikótól kapott válasz szerint ők idén április 30-ig álltak kapcsolatban az Élelmiszerbankkal, ezután “az intézmény személyi és tárgyi feltételei nem tették lehetővé hogy a munkát tovább folytassuk, ezért egy helyszíni ellenőrzés során kértük a szerződésünk felmondását". Ezután az adományosztásban évek óta segédkező Fekete Láng Egyesület felajánlotta hogy szívesen átvállalnák ezt a feladatot, ami a családsegítőnek is megfelelt, “hiszen évek óta végzik a tevékenységet, napi megélhetési gondokat orvosolnak egy szegregált területen, és együttműködésünk során sosem tapasztaltunk problémát". Az új partnert azonban nem ők, hanem az Élelmiszerbank választotta ki.
Az Élelmiszerbank vizsgálódik
Megkerestük a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet is, ahol Cseh Balázs elnök készséggel állt a rendelkezésünkre. Kérdésünkre elmondta, már korábban is érkeztek panaszok Komlóról, sőt, a baranyai város sajnos mindig is a "nehezebb esetek" közé tartozott.
Nincs ugyanis a településen olyan ismert, országos karitatív szervezet, amely vállalni tudta volna az adományosztást, a családsegítő szolgálat pedig infrastruktúra- és erőforráshiány miatt nem tudta folytatni a munkát. Így került a Fekete Láng Egyesülethez a feladat, a komlói családsegítő szolgálat javaslatára.
A felsoroltakhoz hasonló esetekről ők is hallottak már, az ilyen bejelentéseket minden esetben kivizsgálják, azonban ezek valóságtartalmának ellenőrzése nem egyszerű feladat. A beérkező információkat fenntartásokkal kell kezelniük, hiszen volt olyan esetük is, amikor csak le akartak valakit járatni rosszindulatú pletykákkal. A kivizsgáláshoz ilyen esetben személyes látogatás is szükséges, hogy meggyőződjenek arról, rendben zajlanak-e a folyamatok.
Ezt egy három fős csapat végzi az országban, évente egy alkalommal általában minden szervezethez eljutnak. Ha valahol törvénytelenségeket, visszaéléseket tapasztalnak, az érintett szervezetet kizárják az adományosztásból, és amennyiben szükséges, feljelentést is tesznek.
A komlói esettel kapcsolatban Cseh Balázs azt mondta, a panaszok kivizsgálása még folyamatban van, de az október 13-i választás előtt két héttel, és most, a megismételt szavazás előtt is felfüggesztették az adományosztást, hogy ne lehessen ezzel befolyásolni a szavazókat. Másrészt már a választások előtt megindult a panaszkezelési folyamat az esetekkel összefüggésben, aminek az eredménye az is lehet, hogy felbontják az idén áprilisban kötött megállapodást a Fekete Lánggal.
Az Élelmiszerbank ugyanis szigorúan független, politikailag semleges szervezet, így nem elfogadható számukra, hogy politikai pártok képviselői politikai célú befolyásolásra használják az élelmiszerosztást.
Megismétlik a szavazást
Az ügy érdekessége, hogy amennyiben a választási csalás miatt november 10-re kiírt új szavazáson az említett 13. sz. szavazókörben Ferenczy Tamás polgármesterjelölt több szavazatot kap, mint az első alkalommal, vagy a nem jogerősen megválasztott régi-új polgármester, Polics József kevesebbet, akkor akár új polgármestere is lehet Komlónak.
Olyan kicsi volt ugyanis kettejük között a különbség, hogy egy szavazókörön is múlhatott a végeredmény. Polics (Fidesz) 4177, míg Ferenczy (Komló Összeköt) 4059 szavazatot kapott, ami 118 szavazatot jelent. A 13. sz. választókör volt azonban az egyetlen, ahol Polics több mint 300 voksot tudott begyűjteni Ferenczy 171 szavazatával szemben. Vagyis ha itt jelentősen lecsökken a különbség, meg is fordulhat az állás.
A testület összetétele pedig annyiban változhat, hogy újabb ellenzéki jelölt kerül be, növelve a már meglévő 7-5-ös fölényt. Ha viszont ismét Orsós Ferenc nyer, akkor marad a korábban kialakult felállás.
Ferenczy Tamás, a komlói képviselő-testületben már biztosan többséggel bíró ellenzéki összefogás vezetője szerint az önkormányzat a jövőben kiküszöbölhetné az adományosztással kapcsolatos anomáliákat.
Ennek érdekében szerinte az lenne a legcélravezetőbb, ha ismét a családsegítő szolgálat végezné az adományosztást, ám ehhez az önkormányzat biztosítana plusz embereket vagy bármilyen további segítséget, amire a szolgálatnak szüksége van. Így egyik politikai párt sem tudná kisajátítani az élelmiszerosztást, és függő helyzetben tartani a rászorulókat. Az adományokra ugyanis sajnos továbbra is szükség van, így mindenki abban érdekelt, hogy mielőbb rendeződjön a helyzet – mutatott rá a polgármesterjelölt.
A szerző a 7300.hu komlói helyi hírportál szerkesztőségének is tagja. Címlapfotó forrása: Orsós Ferenc / Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2019/11/04/elelmiszeradomanyokkal-kampanyolhatott-komlon-a-fidesz-es-a-lungo-drom-kepviselojeloltje/ | https://web.archive.org/web/20220106183735/https://atlatszo.hu/2019/11/04/elelmiszeradomanyokkal-kampanyolhatott-komlon-a-fidesz-es-a-lungo-drom-kepviselojeloltje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elelmiszeradomanyokkal-kampanyolhatott-komlon-a-fidesz-es-a-lungo-drom-kepviselojeloltje | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-04 20:19:00 | [
"Orsós Ferenc"
] | [
"Fidesz",
"Lungo Drom"
] | [] | [
"választások - népszavazás",
"szociál"
] | [] |
49,802 | Egyszer már milliárdos bukás lett a vége a motorozásnak - a kormány újra nekifuthat | Éppen tíz évvel ezelőtt avatták volna fel a Balatonringet. A magyar gyorsasági motorsport-pálya terve azonban akkor megfeneklett - most viszont újra felmelegítették. A kormányzati elképzelések szerint ezúttal a beruházást inkább a Nyírségben valósítják meg. A megtérülés, ahogy akkor, úgy most is kérdéses. | Tíz évvel ezelőtt egy földvásárlási ügylettel kapcsolatban vetődött fel egy magyar motorversenypálya építésének lehetősége - és akkor is a kormány szorgalmazta annak megvalósítását. A Balatonhoz közeli Sávoly községben a Sedesa nevű spanyol befektető által alapított cég 80 millió eurós (akkori árfolyam közel 21 milliárd forintos) beruházással hozta volna létre a Balatonringet, amelybe a magyar állam is beszállt. Közösen hozták létre az üzemeltetésért felelős Balatonring Zrt.-t, amelyet 70 százalékban a spanyol Worldwide Circuit Management (WCM), 30 százalékban pedig a Magyar Turizmus Zrt. tulajdonolt.
A balatoni pálya alapkövét 2008 szeptemberében tették le, míg az első futamot 2009. szeptember 20-ára tervezték, ám a beruházás egyre csak csúszott. Végül a terv azon bukott el, hogy a Magyar Fejlesztési Bank nem hagyta jóvá a kölcsönt. Ez nem is csoda, mert a gazdaságossági számítások nem igazolták a nagyszabású tervet. A kalkulációk szerint ugyanis ha minden lehetséges hétvégén rendeztek volna valamilyen versenyt a pályán, akkor sem térült volna meg a sokmilliárdos beruházás tíz éven belül, még akkor sem, ha az átlagos jegyár (ráadásul akkori vásárlóerőn nézve) 60 ezer forint lett volna. A fejlesztési bank valamint a megkeresett kereskedelmi bankok ezért nem finanszírozták tovább a tervet, amely mögül végül a spanyol fél a Sedese Investment Group is kihátrált - amiben persze része volt a gazdasági válságnak is.
Pedig a munkák addigra már teljes gőzzel folytak. A 4232 méter hosszú aszfaltszalag földmunkáig elkezdődtek, a víz- csatorna, valamint az elektromos hálózatot megtervezték és telesen ki is építették, vagyis csupán az épületek és a pályaszerkezet kialakítása maradt hátra. Becslések szerint 30 millió eurót fektettek addig a projektbe a spanyolok. Ez azonban végül csődbe ment és végrehajtás alá került. Az M7-es autópályához közel eső területet 2012. október 13-án aukcióra bocsátották, kikiáltási ára 1,5 milliárd forint volt - míg a telken lévő adósság akkor már 3,5 milliárd forintra rúgott. Végül az árverés eredménytelenül zárult.
Már ígértek egy feltámadást
A Világgazdaság 2017-ben arról tudósított, hogy a terület tulajdonosát, a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft.-t 2015 májusában a bíróság megszűntnek nyilvánította és kényszertörléséről is rendelkeztek, de az eljárás a kényszertörlésből felszámolásba fordult. Az akkori adatok szerint a fejlesztő céggel szemben már 4,5 milliárdos követeléssel éltek a hitelezők, viszont úgy látták, hogy a Sávoly Motorcentrum Kft. feltárt vagyona - ami vélhetően csak az értékes Balatonmenti telket jelentette - előreláthatóan fedezi a felszámolási költségeket.
Balatoni motorozás körbe-körbe
Érdekesség, hogy közben gyorsaságimotor- és autóversenyeket a Balaton másik, keleti végére is terveztek. Az M7-es autópálya, és az északi partra tartó 71-es út csomópontja előtt Balaton Park Circuit fantázianéven terveztek versenypályát 2015-ös átadással. A 4,2 kilométer hosszú pályával rendelkező sportlétesítmény átadása azonban itt sem valósult meg.
A motorsport pálya annak ellenére bizonyult fiaskónak, hogy az autópályán keresztül könnyen megközelíthető lett volna az olasz, szlovén, szerb és horvát nézőknek is, valamint a közelben lévő Hévíz-Balaton Airport (akkor épp FlyBalaton Repülőtér) a más országokból érkező nézőket is fogadni tudta volna. Az akkori elképzelések szerint a Balatonring a nyári szezon meghosszabbításában is jelentős szerepet vállalhatott volna.
Az előzmények ismeretében a mostani bejelentés életrevalósága, gazdaságossága minimum megkérdőjelezhető. Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt heti bejelentésében azt mondta, hogy MotoGP kereskedelmi jogait birtokló céggel már szándéknyilatkozatot is aláírtak, s a következő lépés az, hogy a kormány február 28-ig végleges döntést hoz az ügyben, eddig egyetlen adatot sem hoztak nyilvánosságra. A tíz évvel ezelőtti 80 millió eurós költség bizonyára nem tartható - arról nem is beszélve, hogy a közúti és légi megközelítés kiépítése vagyonokba kerülhet - feltéve, hogy a kormány ragaszkodik a megvalósításhoz. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/motogp-palya-magyarorszag-balatonring.694901.html | https://web.archive.org/web/20191111192911/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/motogp-palya-magyarorszag-balatonring.694901.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyszer-mar-milliardos-bukas-lett-a-vege-a-motorozasnak-a-kormany-ujra-nekifuthat | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-11-11 21:14:00 | [] | [] | [] | [
"sport",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Balatonring"
] |
49,803 | Kiderült, ki csapolhatja meg a visegrádi termálvizet | A hazai hotelbiznisz új sztárjának, Szepesi Richárdnak a cége hozzáférést kapott a rendkívül értékes visegrádi termálkúthoz az önkormányzattól. Luxusszálloda és panorámás strand is szerepelhet a tervekben. | Ugyanannak a kormányközeli tulajdonosi körnek lett hozzáférése a rendkívül értékes lepencei K7-es termálkúthoz Visegrádon, mint amelyik a Magyar Turisztikai Ügynökség által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból is közel 6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatoni és tokaji szállodák építésére - derül ki a visegrádi képviselő-testület ülésinek jegyzőkönyvéből.
"Visegrád képviselő-testülete úgy dönt, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat és a Grand Hotel Bohemia Zrt. között 2018. április 23-án kötött termálvíz értékesítési szerződésbe a Grand Hotel Bohemia Zrt. mint szerződésből kilépő fél helyett a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. mint szerződésbe belépő fél a szerződésbe belépjen" - ezt a határozatot szavazta meg 5 igen és 2 tartózkodás mellett szeptember 18-án a visegrádi testület. Cégadatbázisokból pedig kiderül, hogy a Grand Hotel Bohemia és a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. is a hazai hotelbiznisz új sztárjának, Szepesi Richárdnak az érdekeltségébe tartozik a Dreamland Holding Zrt.-én keresztül. Tehát a vízhasználati jogot Szepesi egyik cége átadta egy másik cégének. A testületi határozat az új szerződés aláírására azonnali határidővel felhatalmazta Félegyházi Andrást, azóta már távozott polgármestert.
Kórház és hotel is kap vizet
Nagyon értékes termálvízről van szó, amit jól mutat, hogy a Thermal Hotel Visegrád is innen kapja a vizet, valamint a Visegrádi Ásványvíz is az ország legmélyebb kútjából nyeri az ásványi anyagokban gazdag vizét. A Thermal hotel Dunai György milliárdos üzletember családjának tulajdonában van, amely tavaly már közel 2 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A város önkormányzatától vásárolja a vizet 2013 őszétől a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház is. "Közel a kórházhoz, a Lepence-patak dunai torkolatának közelében, 1973-ban létesült termálkút rendkívül értékes, 38 fokos hőmérsékletű termálvizet szolgáltat. A hőforrás jelentőségét növeli az a tény, hogy igen nagy mélységből (1300 méter), geológiailag állandó természeti körülmények közül tör fel, amelyet 2001-ben gyógyvízzé nyilvánítottak. A forrástól a kórházhoz vezetéken érkezik a gyógyvíz" - olvasható a kórház oldalán.
A 2007-ben bezárt visegrádi Lepence strandfürdő is ebből a termálkútból kapta a vizét. A Napi.hu írta meg korábban, hogy a páratlan panorámájáról ismert fürdőt a szántódi, ötcsillagos Balaland hotelt és a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj szállodát vissza nem térítendő állami milliárdokból építő Szepesi Richárd nyithatja újra, akinek anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak.
Kormányzati segítség
Visegrádi forrásunk szerint nagyon jól előkészített beruházásról van szó: előbb a strand készülhet el, majd később egy luxusszálloda is. Utóbbi esetében segítség lehet, hogy a turisztikai ágazat kormányzati szervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség sem lazsál, hiszen tart a Kisfaludy program: január közepétől február végéig lehetett pályázni - az első ütemben szállodák létesítésre - a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térségben. A lepencei strand és szálloda beruházói forrásunk szerint tökéletesen felmérték a helyi viszonyokat, legalább két éve jelen vannak Visegrádon, még a témában tartott közmeghallgatáson is részt vettek. Az ügynökség azonban még nem hirdetett eredményt, ellenben a lepencei strand újjáépítésére 2 milliárd forintot szavazott meg az Orbán-kormány. A területen azonban eddig semmi sem történt.
Kérdés, hogy az új visegrádi képviselő-testület mit kezd majd a lepencei K7-es termálkút tulajdonjogával, kinek ad vízjogot, amit közel másfél évtizedig zajló jogvita végén szerzett vissza 2014-ben. Új a polgármester: fideszes támogatással nyert Eőry Dénes, aki eddig éppen a svájci tulajdonban lévő Visegrádi Ásványvíz Kft. ügyvezetője volt, és több új képviselő is mandátumot szerzett. A kormánypárt számára kulcsfontosságú település Visegrád, hiszen a Dunakanyarban Budakalász, Pomáz és Szentendre is ellenzéki lett az önkormányzati választások után. A szeptemberi testületi ülésen például felmerült, hogy vízjogot csak 100 százalékos egyetértésben vagy népszavazással lehessen eladni Visegrádon. | https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/visegrad-termal-viz-furdo.693757.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-ki-csapolhatja-meg-a-visegradi-termalvizet | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-11-12 21:26:28 | [
"Szepesi Richárd"
] | [
"Dreamland Holding Zrt.",
"Grand Hotel Bohemia Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"fürdő",
"engedély",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
49,804 | Brutális uniós büntetést vállalt be a kormány, csak ne vizsgálják a projekteket | A magyar kormány inkább bevállalta az Európai Bizottság által a 2014-2020 közötti időszak szabálytalan uniós pénzfelhasználására megállapított 10 százalékos átalánybírságot, mint hogy az operatív programok projektjeit külön vizsgálják. Így Magyarország tényleges büntetése 5-600 milliárd forint között lehet, azaz minden magyar állampolgár több mint 50 ezer forinttal járulhat hozzá az uniós büntetéshez. | A 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetésekre számíthatunk. Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő a blogján azt írja - az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának (discharge) keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján -, hogy az EU az eddig legrosszabb forgatókönyvként számon tartott 500 milliárd forintnál is nagyobb korrekciót határozott meg a magyar állam számára. Ezt a cehhet azonban minden bizonnyal nem a korrupt politikusok és vállalkozók, hanem a magyar adófizetők állják majd, így minden magyar állampolgár több mint 50 ezer forinttal járulhat hozzá az uniós büntetéshez, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra - hívja fel a figyelmet Jávor.
A volt EP-képviselő szerint a több mint 100 oldalas dokumentumból kiderül, hogy a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 (operatív) program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két (operatív) programot érintettek az intézkedések.
Ez azt jelenti, hogy hazánk egymaga több, mint a szabálytalannak talált, és ezért büntetett operatív programok negyedéért volt felelős az EU-ban
- írja Jávor.
A dokumentumból továbbá kiderül, hogy a szóban forgó 7 tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat tárt fel az Európai Bizottság, ezért projekt alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott 10 százalékos átalánybüntetést javasolta.
Inkább bevállalta a kormány
Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció - jegyzi meg Jávor -, ám a magyar kormány ezt a lehetőséget visszautasította és inkább mind a hét operatív programnál elfogadták a megkötött szerződések értékének 10 százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2718,5 milliárd forint
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1157 milliárd forint
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1117,8 milliárd forint
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1034,2 milliárd forint
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.
Összességében 7480,2 milliárd forintról van szó.
Jávor blogbejegyzésében rámutat, hogy az uniós pénzek lehívásánál már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki.
A volt EP-képviselő ugyanakkor megjegyzi, hogy a kormányzat közben csendben végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt. Az EB így azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák, amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták.
Ez még nem a vége
Így nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Ehhez azonban hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése:
a Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetést jelent.
illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összege, ami így összességében 700 milliárdnyi büntetést jelent.
Ebből ha levonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés 5-600 milliárd között lehet - írja Jávor. Ez így a 2014-2020 közötti magyar uniós pénzek több mint 5 százalékát teszi ki, ami az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést jelent. | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/eu-buntetes-birsag-unios-forras-magyar-kormany-korrupcio.694997.html | https://web.archive.org/web/20191113211945/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/eu-buntetes-birsag-unios-forras-magyar-kormany-korrupcio.694997.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brutalis-unios-buntetest-vallalt-be-a-kormany-csak-ne-vizsgaljak-a-projekteket | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-11-12 21:41:13 | [] | [] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"bírság",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
49,805 | Felszámolás alá került a közbeszerzési sikercég | Egykor olyan presztízsprojekteket nyert el állami cégektől és önkormányzatoktól a Penta Industry Kft., mint a Bibó Szakkollégium bővítése, vagy a kisvárdai stadion építése, most mégis felszámolási eljárás indult ellene. | A bíróság elrendeli annak közzétételét, hogy a Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság adós felszámolását elrendelte - jelent meg a november 8-i Cégközlönyben.
A cég korábban sikeresen versenyzett közbeszerzéseken: az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) a Budapest XI. kerületében lévő Bibó István Szakkollégiumot bővíthették volna ki a vizes vébére 405 millió forintért, de az Opus által 50 százalékban birtokolt Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt. a közösen elnyert egy közel 1,5 milliárd forintos közbeszerzést egy tokaji borüzem építésére. Valamint az építőipari társaság kezdhetett bele a Kisvárda focicsapatának új stadionjának építésébe is.
A cég a 2018-as beszámolóit még nem adta le, de 2017-ben közel 11,5 milliárd forintos árbevétel mellett 476,3 millió forintot profitot termelt. Az előtte években is folyamatosan nőtt a forgalma: míg 2013-ban csak 1,72, addigra ez 2015-ben már 4,65 milliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig már meghaladta az 5,5 milliárd forintot - derül ki a Céginfo.hu adataiból.
Igaz, a társaság kötelezettségei is hasonló mértékben nőttek: 2017-ben már 5,1 milliárd forintra rúgtak, miközben 2015-ben csak 1,5 milliárdot tettek ki a tételek. De a megrendelők között is van panaszos: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a Fidesz bölcsőjeként is emlegetett Bibó kollégium miatt perelte be a társaságot, mert garanciális javításokat és a használatba vételi engedélyek rendezését kérték, de vita támadt a felek között.
A Penta Industry Kft-t korábban az egykori fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz közelálló társaságként jellemezték a sajtóban. Míg az Index korábbi, tavaly novemberi cikkében már arról írt, hogy tartoztak több alvállalkozóiknak.
A cégközlöny szerint a bíróság által kirendelt felszámoló az Asset Insolvency Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/penta-felszamolas-kozbeszerzes.694988.html | https://web.archive.org/web/20191113190859/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/penta-felszamolas-kozbeszerzes.694988.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamolas-ala-kerult-a-kozbeszerzesi-sikerceg | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-11-12 21:47:16 | [] | [
"Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
49,806 | A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított | Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. | A Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt.-nél mostanra az egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke is átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései. Ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert finanszírozza. Mindent összevetve tehát már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle.
Két tucat milliárdos projekt
A Városliget Zrt. mostanáig közel két tucat olyan szerződést kötött, amelyeknek az értéke meghaladta az egymilliárd forintot. Az eddigi csúcstartó a Néprajzi Múzeum volt, ami hajszál híján 26 milliárd forintból épül, de közel 20 milliárdból valósul meg a Magyar Zene Háza, és két részletben majdnem ugyanennyit költött az állami cég a májusban átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra (OMRRK) is. Utóbbinál emellett jó két és félmilliárd eszközbeszerzésekre is elment.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést.
Bár a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza még nem készült el, korábban írtunk róla, hogy ezeket a projekteket sok értelme már nem lenne félbehagyni, és csütörtökön a fővárosi közgyűlés is úgy döntött, hogy a futó beruházásokat nem akasztja meg. Azaz ezek a kiadások már egész biztosan hozzáadhatók a végső számlához. Sőt akár még drágulhatnak is, legalábbis a korábbi tapasztalatok alapján ez egyáltalán nem lenne meglepő. Az OMMRK költségei például négymilliárddal ugrottak meg menet közben, de 1,7 milliárddal már a Magyar Zene Házának ára is emelkedett, mert az üvegépülethez legyártott első üvegtábla nem volt megfelelő.
Ezekhez a hatalmas projektekhez képest akkor is aprópénznek tűnik a többi nagyobb beruházás jelentős része, ha azért becsúszott egy közel 10 milliárdos megrendelés a T-Systemsnek, és épül egy mélygarázs is két részletben 8 milliárdból a Városliget szélén. A félmilliárd forint feletti építési beruházásokat és eszközbeszerzéseket ezen a grafikonon foglaltuk össze.
Ebben ugye nincsenek benne a kisebb projektek, pedig azokból is akadt szép számmal. Ráadásul, ahogy erről korábban már írtunk, furcsa módon ezek költségei egy helyre koncentrálódnak: néhány millió, esetleg pár százezer forinttal a 300 milliós közbeszerzési értékhatár alá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásaitHáromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.
Szintén nincsenek benne a fenti táblázatban az építési beruházásokhoz kapcsolódó előkészítések és egyéb szolgáltatások, pedig ezek között is akadt szép számmal félmilliárd forintot meghaladó. A nagyobb projektek tervezése például kivétel nélkül ilyen volt. Kifejezetten érdekes, hogy az egyedüliként kizárólag külföldi cég által tervezett Magyar Zene Házánál volt ez a legolcsóbb, miközben az egyelőre csak tervasztalon létező épület a közelmúltban díjat is nyert. A japán iroda 740 millióért végezte el a munkát. Ezzel szemben a Néprajzi Múzeumot közel 1,9 milliárdért, a végül valószínűleg meg sem valósuló Nemzeti Galériát pedig 2,68 milliárdért tervezték. Igaz, utóbbi munkában szintén volt távol-keleti vállalat: a tervek magyar-japán koprodukcióban valósultak meg.
Tiborcz István barátai és üzletfelei
Talán az elköltött összegnél is érdekesebb azonban, hogy a pénz mennyire tendenciózusan ugyanazokat a kormányközeli szereplőket találta meg. A legnagyobb nyertes a Magyar Építő Zrt. lett, amely a 20 milliárdos Magyar Zene Házát egyedül, a 26 milliárdos Néprajzi Múzeumot pedig egy konzorcium tagjaként építi. A vállalat 2017-ig Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, a Duna Aszfaltot is birtokló Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt, bő két éve azonban a társaságot megvette a szintén kormányközeli Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. Az a két cég, amelyek külön-külön is nyertek el megbízásokat a Liget-projektben. A WHB a nyolcmilliárdos mélygarázst építi, az Épkar pedig az Olof Palme-házat újította fel 3,6 milliárd forintért, míg a Komáromi Csillagerőd rekonstrukcióján együtt dolgozott a két cég. A két társaság (illetve a közös tulajdonukban álló Magyar Építő Zrt.) így összesen 62,3 milliárd forintnyi Liget-projektes megbízásban kapott szerepet.*Ténylegesen ennél kicsit kevesebb lesz, hiszen van, ahol konzorciumban nyerték el a munkát. A pontos összeget azért nem lehet megmondani, mert ilyen esetekben a konzorciumi tagok nem osztják meg a nyilvánossággal, hogyan osztozkodnak a bevételen.
Az eddig a teljes Liget-projektre elköltött pénz 40 százalékát végső soron behúzó két vállalat pedig egyaránt köthető Orbán Viktor családjához, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.
A 80 százalékban Paár Attila (egy a Borkai-ügyben is előkerült győri vállalkozó) tulajdonában lévő WHB volt az a cég, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Az Épkar Zrt. pedig a Szeivolt családé, akikről a Heti Válasz korábban azt írta, hogy ifjabb Szeivolt István, valamint felesége, Titanilla Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott lehetett.
Mészáros Lőrinc sem maradt ki
Nem csak ez a két kormányközeli cég kaszált azonban eddig hatalmasat a Liget-projekten. A már emlegetett 33 milliárdos Pannon Parkot például részben a Market Zrt. építi, amely a sokszor csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltsége. De ez a cég ásta ki a Néprajzi Múzeum munkagödrét is 2,5 milliárdért.
Annak a Néprajzi Múzeumnak, aminek az építését elnyerő konzorcium Magyar Építők melletti másik tagja a Záév, a miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek a cége. Emellett most már erősen kormányközeli a T-Systems is, amely két szerződést is kötött a Városliget Zrt.-vel összesen bő 10 milliárd forint értékben. Bár a nagyobb megbízást még akkor kapták, amikor az informatikai cég a Magyar Telekom tulajdonában volt, a kisebb projektről már úgy szerződtek, hogy a piacon mindenki tényként kezelte Mészáros Lőrinc érkezését (akit aztán végül leválasztottak az informatikáról).
Mindent összevetve ehhez a
néhány céghez és az őket birtokló vállalkozókhoz vándorolt a Liget-projektes megbízások durván 70 százaléka, több mint 100 milliárd forint.
Még százmilliárdot biztos elköltöttek volna
Rajtuk kívül csak két, a közbeszerzéseken általában is jól szereplő nemzetközi csoport, a Strabag és a Colas Altera tudott nagyobb munkákat behúzni. Előbbi a már említett OMMRK-n dolgozott összesen nagyjából 20 milliárdért, míg utóbbi mások mellett közműveket, vízellátó rendszereket és közvilágítást is fejlesztett négy különböző megbízás keretében szűk 7 milliárd forintért.
Mindez azt jelenti, hogy az említett szereplőkön kívül a nagyobb, félmilliárd feletti projektekből mindenki másnak (beleértve a tervezőirodákat is, amelyek közül néhány szintén gyakran feltűnik állami beszerzéseken) mindössze 20 milliárd forintnyi megbízás jutott. Harmadannyi, mint a WHB-Épkar kettősnek. Ha az Átlátszó által összegyűjtött kisebb fejlesztéseket és egyéb megbízásokat is belevesszük, akkor ez valahol 24-25 milliárd között lehet, de ebben már a Városliget Zrt. működéséhez szükséges beszerzések is benne vannak.
Mindez azt is jól mutatja, hogy kik buktak azzal, hogy az új fővárosi vezetés úgy döntött, a még el sem kezdett épületeket nem húzzák fel a Városligetben. Az eddigiek alapján ugyanis elég nagy bizonyossággal meg lehet mondani, hogy kik nyerték volna el ezeket a megbízásokat. Márpedig elég komoly beruházásokról van szó, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház együttes költsége jó eséllyel a 100 milliárd forintot is meghaladta volna. | https://g7.hu/kozelet/20191108/a-liget-projekt-150-milliardjanak-ketharmada-kormanykozeli-vallalkozokat-gazdagitott/ | https://web.archive.org/web/20230921195127/https://g7.hu/kozelet/20191108/a-liget-projekt-150-milliardjanak-ketharmada-kormanykozeli-vallalkozokat-gazdagitott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-liget-projekt-150-milliardjanak-ketharmada-kormanykozeli-vallalkozokat-gazdagitott | G7 | hungarian-news | 2019-11-08 16:04:00 | [
"Garancsi István",
"Ifj. Szeivolt István",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Épkar Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Néprajzi Múzeum",
"T-Systems Magyarország Zrt.",
"Városliget Zrt.",
"WHB Befektetési Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"informatika",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
49,807 | A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat | Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt. | Nagyon furcsa ügylet keretében pakoltak át egy tízmilliárdokat érő üzletrészt a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ből a takarékszövetkezeti integrációt összefogó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez. Bár a nevek nem erre utalnak, az eladónak és a vevőnek nem teljesen ugyanaz a tulajdonosi köre. A jelzálogbanknak a legnagyobb részvényese pont az MTB, de ezen kívül másoknak is van részesedése, a bank 10 százaléka például kisbefektetőké. Az MTB ezzel szemben elsősorban a TV2-t is megszerző Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc tulajdonában van. Azaz végső soron tényleges tulajdonosváltás történt, még ha sokan nem is így kezelték a tranzakciót. Az ügyletről ugyanis egy Vida vezette grémium döntött, és a közgyűlésen is az ő cégük hagyta jóvá az eladást, aminél az ár meghatározása is nagyon furcsán alakult. Ezek után annyira nem meglepő, hogy per is lett a dologból, igaz, lehet, hogy már későn.
Vida József ajánlatot tett magának, majd tájékoztatta magát
Maga az integráció – aminek a keretében a teljesen szétaprózott takarékszövetkezeti rendszerből egy nagy, magyar tulajdonú pénzintézetet gyúrnak össze – egy egész döbbenetesen bonyolult folyamat, amit valószínűleg néhány emberen kívül senki nem lát teljesen az országban. A történetnek számtalan politikai vonatkozása van, bukott már bele korábban megingathatatlannak vélt Fidesz-közeli oligarcha Spéder Zoltán személyében, de végleg mélybe lökött és fel is emelt korábbi és későbbi minisztereket.
Ennek a most már több mint fél évtizede tartó folyamatnak az egyik legutóbbi, és az integrációs zárása szempontjából kiemelkedően fontos eleme volt egy több mint 30 milliárd forintos ügylet.
A tranzakció keretében az MTB Zrt. vásárolta meg a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. (TKB) 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett Takarék Jelzálogbank Nyrt.-től.
Az MTB legnagyobb tulajdonosa Vida József, a cég részvényeinek nagyjából negyedét birtokolja ő*a saját részvényeket kiszűrve, és további bő 60 százalékát olyan cégek, amiket üzlettársaival szintén ő tart a kezében. A vállalat durván 12 százaléka pedig Mészáros Lőrinc jelenleg legfontosabb családi cégéé, a Talentis Groupé. A széttagolt részesedéseket magánszemélyekre lebontva így néz ki a tulajdonosi struktúra:
Vida ugyan már egy ideje NER-es körökben forog, neve azonban akkor lett igazán ismert, amikor Andy Vajna halála után egy nagyon furcsa, valójában már évek óta tartó ügyletben megszerezte a TV2-t. A kereskedelmi csatorna fölé egy rendkívül bonyolult céghálót építettek, ami egyébként az MTB felett álló – szintén elég komplex – vállalatcsoporttal is összeér, így nem csoda, hogy mindkét esetben ugyanazok a nevek kerülnek elő végső haszonélvezőként.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, ki áll most a TV2 mögött, de hamarosan elrejtőzhet a tulajdonosÚgy tűnik, lezárult a TV2 valójában már 2016-ban megindított eladása. Az új tulajdonos első intézkedése az volt, hogy lehetővé tegye a végső haszonélvezők elrejtőzését.
Emögött a komplex vállalatcsoport mögött áll végső haszonélvezőként Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc. Július 25-én ezek a tulajdonosok döntöttek úgy az MTB közgyűlésén, hogy vételi ajánlatot tesznek a Takarék Jelzálogbank Nyrt. (JZB) tulajdonában lévő Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. többségi részesedésére.
Minderről pedig tulajdonképpen Vida József tájékoztatta a JZB tulajdonosait egy rendkívüli tőzsdei közleményben. Egészen pontosan a JZB igazgatósága, de történetesen ennek az elnöke is Vida.
A tájékoztató ráadásul részben éppen saját magának szólt, hiszen a JZB 55 százaléka az MTB (azaz nagyrészt Vida) tulajdonában van. Így pedig az a közgyűlés is tulajdonképpen csak formalitás volt, amit épp az előbb idézett dokumentumban hívtak össze, hogy a JZB részvényesei az üzletrészeladásról dönthessenek. A tranzakció jóváhagyásához ugyanis elég a szavazatok fele, márpedig ennél ugye Vidáéknak csak az MTB-vel nagyobb tulajdonhányada volt, az egyéb furcsa kereszttulajdonlásokról nem is beszélve. Így természetesen át is ment a tervezet. Más kérdés, hogy pont ebben az ügyben nem volt azért teljes egyetértés: a szavazatszámok alapján úgy tűnik, hogy az állami tulajdonos nemmel szavazott az előterjesztésre*Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül tulajdonol egy bő 7 százalékos pakettet..
Nem így szoktak árazni
Persze az állami ellenállásnak lehetnek sima jogi okai, de jelzés is lehet arra, hogy nem volt elégedett a tranzakció paramétereivel. Utóbbi azért nem lenne meglepő, mert
az eladott részesedés árazása elég furcsán történt.
A JZB ugyanis könyv szerint értéken adta el a TKB 51 százalékát, azaz annyiért, amilyen értéken a számviteli kimutatásaiban nyilvántartotta.
Márpedig egy vételár a legritkább esetben épp annyi, mint az adott eszköz könyv szerinti értéke. Utóbbi ugyanis egy történelmi érték, azt mutatja, mennyit költött az adott dologra a cég, mennyiért került be a könyvekbe, és a különböző számviteli előírások miatt ezt mennyivel kellett módosítani. Azaz véletlenül sem azt, hogy egy másik piaci szereplőnek mennyit érhet az adott eszköz. Utóbbi*hacsak nem kényszereladásról vagy időközben elértéktelenedett dologról van szó általában több a könyvekben szereplő összegnél, hiszen a másik piaci szereplő épp azért akarja megvenni az adott dolgot, mert azt gondolja, neki többet ér, mint az eladónak.
Persze semmi nem tiltja, hogy egy adásvételt könyv szerinti értéken árazzanak, sőt csoporton belüli eladásnál ez teljesen normális is lenne. Van is olyan jel, ami arra utal, hogy a Takaréknál is így tekintettek erre az ügyletre. A JZB féléves jelentésében például végig az integrációval indokolják, hogy miért kezelik a dokumentumban külön a kereskedelmi bankot. Emellett lapunk kérdésre is azt írták, hogy
„a TKB eladása szervesen illeszkedik a Takarék csoport tavaly november 30-án elfogadott üzleti stratégiájába. … A csoporton belül így az összes kereskedelmi banki funkció az új Takarékbankban, a tulajdonosi funkciók pedig a központi bankban, azaz a MTB Zrt.-ben koncentrálódnak”.
A gond csak az, hogy ugye itt azért nem tisztán egy csoporton belül átadás történt, hiszen – amint erről már volt szó – a vevő és az eladó tulajdonosi köre nem ugyanaz, még ha elég nagy is az átfedés.
Így a kisebb befektetők joggal érezhették azt, hogy a többségi tulajdonos egyszerűen kihúzta és magának adta el a cégük legnagyobb értékét.
A piac szerint többet ért
A Takarék Kereskedelmi Bank ugyanis egyértelműen a JZB legfontosabb eleme volt. Még augusztusban a Portfolio írt alapos elemzést arról, hogy a tőzsdei cég konszolidált mérete közel a harmadára, bevételtermelő képessége kevesebb mint egytizedére csökken a kereskedelmi bank eladásával. A nyereségről ennyire pontos számot nem lehetett mondani, de az első féléves adatokból ott is látszott, hogy jelentős csökkenést hoz a tranzakció.
Ezt egyébként a vételár is elég jól alátámasztja, még úgy is, hogy a JZB a könyv szerinti értéket kapta a részesedésért. A pakettet ugyanis Vidáék 32 milliárdért vették meg, miközben az eladó teljes piaci kapitalizációja jelenleg 37,2 milliárd forint. Azaz a JZB kereskedelmi bankon kívüli részét jelenleg durván ötmilliárdra értékeli a piac. Korábban viszont többet ért a tőzsdei vállalat: a kivásárlás bejelentése előtti napokban még 44-45 milliárd körül volt a piaci kapitalizáció, a korábbi hetekben pedig efölött is járt.
Azaz úgy tűnik, hogy a piac szerint nem volt jó döntés 32 milliárdért túladni a részesedésen.
Épp ezért a Takarékbanktól azt is megkérdeztük, miért ezen az áron történt a tranzakció, és sor került-e egyáltalán a TKB felértékelésére az ügyletet megelőzően. Azt a választ kaptuk, hogy az árazás és az ár meghatározása egy független nemzetközi tranzakciós tanácsadó cég bevonásával történt. Azt is hozzátették, hogy az igazgatóság szerint az ár (azaz a könyv szerint érték) más régiós tranzakciók árazásához képest inkább felfelé húz, így a részvényesek jó üzletet kötöttek az elfogadásával.
Perelnek a kisrészvényesek
Kérdés persze, hogy mely részvényesek. Azok, akik az eladással egy időben egy másik céggel megvették a kereskedelmi bankot, vagy azok, amelyek csak eladták, mert a vevő vállalatban nincs részesedésük. Mindenesetre utóbbi kör – azaz a kisrészvényesek és az ügylet ellen szavazó állam – nem tűnik annyira elégedettnek.
A kisrészvényesek annyira nem, hogy jogi úton is megtámadták az eladásról döntő közgyűlés határozatait. A pert szeptember végén indította a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), hivatalosan egy technikai dolog miatt. Valójában azonban – ahogy erről lapunknak Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke beszámolt –
részben épp azért támadták meg a határozatokat, mert ők is azt gondolják, hogy nem a valós értéken üzleteltek a kereskedelmi bankkal.
A szövetség egyébként szintén kíváncsi volt arra, hogy ki, mikor és mennyire értékelte fel az 51 százalékos részesedést, azaz honnan jött, hogy könyv szerinti értéken kell eladni a pakettet. A JZB igazgatóságának még július végén küldtek kérdéseket, amelyre a Vida József vezette grémium egy héttel a közgyűlés előtt válaszolt, az iratokba való betekintést pedig egy nappal az esemény előtt biztosította.
A megküldött dokumentumban azonban a legfontosabb kérdésekre nem adott választ a JZB igazgatósága. Érdemben mindössze annyi derült ki, hogy nem is a jelzálogbank rendelte meg az értékelést – amit aztán az igazgatóság javaslatára a többségi tulajdonos vezérletével a közgyűlés elfogadott -, hanem a többségi tulajdonos, az MTB.
Azt azonban már nem lehet tudni, hogy melyik volt az a „független nemzetközi tanácsadó”, amely ezt az értékelést készítette, a vállalat ugyanis nem járult hozzá, hogy a nevét kiadják.
Magyarul az értékelést végző tanácsadó cég nem adja a nevét saját munkájához.
Sőt, a JZB vezetése azt sem árulta el, hogy milyen összegre értékelték fel a kereskedelmi bankot, a tanácsadó ugyanis – a TEBÉSZ-nek küldött válaszok szerint – azoknak a körét is korlátozta, akiknek ezeket az információkat ki lehet adni. Így a kisrészvényesek is csak egy titoktartási nyilatkozat aláírásával tudhatták meg, papíron mennyit ér a kereskedelmi bank.
Annyit lehet tudni, hogy a tanácsadó egy értéksávot adott meg, és a végső ár valahol ezen belül volt.
A kisrészvényesek azonban azt gyanítják, hogy a sáv aljára sikerült belőni a vételárat, és indokolatlanul értéken alul adták el a részesedést.
Ráadásul nem teljesen egyértelmű, hogy a tranzakciót vissza lehet-e csinálni, ha mondjuk a bíróság a TEBÉSZ-nek ad igazat. Időközben ugyanis az ügyletet a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, így a kereskedelmi bankot mostanra be is olvasztották Vidáék cégébe. A szövetség honlapján nehezményezte is, hogy a bírósági folyamat mennyire lassan halad, és emiatt lehet, hogy sok eszközük már nem maradt a folyamat visszafordítására.
A Takarék-csoport és a JZB vezetése máshogy látja a helyzetet, mint a kisrészvényesek. A per indítását követően egy tőzsdei közleményben már jelezték, hogy szerintük a közgyűlése érvényesen lezajlott, így a közgyűlésen meghozott határozatok is érvényesek. Lapunknak küldött válaszukban emellett felhívták a figyelmet, hogy
a kereskedelmi bank eladása a 2017-ben elfogadott, „tiszta jelzálogbankká” alakulás stratégiájának soron következő, régóta tervezett és fontos lépése, ráadásul az ezzel kapcsolatos tervek hónapok óta ismertek, mióta a Takarék Csoport központi bankja 2018. november 30-án elfogadta és nyilvánosságra hozta új üzleti stratégiáját. A tranzakció a lezárása annak a folyamatnak, amelynek korábbi lépéseiben a Jelzálogbank már értékesítette kisebb leánycégeit, és fokozatosan átadta kiegészítő tevékenységeit az MTB Zrt.-nek. | https://g7.hu/vallalat/20191111/a-tv2-uj-tulajdonosa-a-kisreszvenyesek-szerint-kihuzta-aloluk-a-bankjukat/ | https://web.archive.org/web/20230201002227/https://g7.hu/vallalat/20191111/a-tv2-uj-tulajdonosa-a-kisreszvenyesek-szerint-kihuzta-aloluk-a-bankjukat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tv2-uj-tulajdonosa-a-kisreszvenyesek-szerint-kihuzta-aloluk-a-bankjukat | G7 | hungarian-news | 2019-11-11 16:43:00 | [
"Gál Miklós",
"Mészáros Lőrinc",
"Vida József"
] | [
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank",
"Talentis Group Zrt.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Takarékszövetkezeti integráció"
] |
49,808 | Óriási segítség készül a NER rejtőzködő milliárdosainak | A kormányközeli oligarchák kedvenc játékszere az úgynevezett magántőkealap. Emlékezhetünk erre az anonim kollektív formára, amely mögött elbújhattak korábban az MKB Bank vevői, szállodák, ingatlanok, energetikai cégek befektetői. Ha a honatyák elfogadják a vonatkozó törvényjavaslatot, ők a jövőben nagyon jól járnak, felügyeleti kontroll nélkül és olcsóbban bujkálhatnak. | Metis Magántőkealap, Status Magántőkealap, Konzum Magántőkealap - az elmúlt két-három évben sokat írtunk különböző, jellemzően Mészáros Lőrinchez is kapcsolódó befektetések, cégvásárlások kapcsán a magántőkealapok különös intézményéről.
A Parlament előtt van egy törvényjavaslat, a T/7842-es, amely a pénzügyi közvetítőrendszert, az államháztartást és a pénzügyi stabilitást is érinti. Ha a honatyák elfogadják majd ezt a törvényt és életbe lépnek a dokumentum 38-40. oldalán leírt változtatások, akkor a rejtőzködő magyar oligarchák alighanem pezsgőt fognak bontani.
A javaslat szerint bár a vonatkozó törvényeket továbbra is be kell tartaniuk, de nem lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által felügyelt intézmény a kockázati tőkealapkezelő (emlékezhetünk a Jeremie-programok népszerű intézménytípusára) és az olyan zárt körben kibocsátott alapkezelők, ahol a befektetők ugyanazok, mint az alapkezelő tulajdonosai. Ez utóbbi gyakorlatilag a bevezetőben említett magántőkealapokra jellemző formula.
Ismételjük el a javaslatot, ha a saját vagyonodat kezeled ebben az anonimitást elősegítő alaptípusban (ez a NER gyakorlata) elvileg meg kell felelni ugyan a szabályoknak, de azt nem az MNB felügyeli. Ha pedig nem felügyeli, akkor a 0,25 ezrelékes felügyeleti díjat sem kell megfizetni.
A törvényjavaslat azonban előrelátó, ha a politikaközeli szupergazdagok nem fizetnek, akkor azt a piacról be kellene szedni, ezért a hagyományos alapkezelők a jövőben fizessenek inkább 0,35 ezreléket (40 százalékos emelés, ami szektorszinten 6-800 millió forintot jelent), mert ezt kívánja meg az "értéktartóság".
A piac biztonsága, makroprudenciális szempontok és elsősorban a kontroll,a minimális transzparencia miatt ez egy veszélyes változás lenne, de a honatyák ellenszavazatai természetesen még meggátolhatják a T-7842-es javaslat ezen részének elfogadását. | https://index.hu/gazdasag/2019/11/14/oriasi_segitseg_keszul_a_ner_rejtozkodo_milliardosainak/ | https://web.archive.org/web/20221209130013/https://index.hu/gazdasag/2019/11/14/oriasi_segitseg_keszul_a_ner_rejtozkodo_milliardosainak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oriasi-segitseg-keszul-a-ner-rejtozkodo-milliardosainak | Index | hungarian-news | 2019-11-14 19:33:48 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"jogalkotás",
"tőkealap"
] | [] |
49,809 | Ez a hét is jól indult Mészáros Lőrincnek | Egy 2,3 milliárd forintos közbeszerzést nyert ma a Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha nevével fémjelzett cégbirodalom zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft. és a cég konzorciumi társa. Az NKM Földgázhálózati Kft. által „gázhálózaton végzett rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákra” kiírt közbeszerzést 16 részszerződésre bontották, ennek döntő többségét, 12 darabot a Mészáros és Mészáros, illetve társa, a siófoki Vabeko Kft. duója nyerte meg – derült ki az elektronikus közbeszerzési portálról. Négy másik munkát – összesen 234 millió forint értékben - a Sade-Magyarország illetve a Colas Alterra kapott meg. A szerződések jó részénél egyetlen pályázó indult. | Mészáros Lőrinc;
2019-11-12 11:46:32
Ez a hét is jól indult Mészáros Lőrincnek
Most egy 2,3 milliárdos közbeszerzést nyert el.
Egy 2,3 milliárd forintos közbeszerzést nyert ma a Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha nevével fémjelzett cégbirodalom zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft. és a cég konzorciumi társa. Az NKM Földgázhálózati Kft. által „gázhálózaton végzett rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákra” kiírt közbeszerzést 16 részszerződésre bontották, ennek döntő többségét, 12 darabot a Mészáros és Mészáros, illetve társa, a siófoki Vabeko Kft. duója nyerte meg – derült ki az elektronikus közbeszerzési portálról. Négy másik munkát – összesen 234 millió forint értékben - a Sade-Magyarország illetve a Colas Alterra kapott meg. A szerződések jó részénél egyetlen pályázó indult.
A szerződések keretbeszerzések, azaz ez elvileg nem jelenti automatikusan azt, hogy a teljes összeget el kell költenie az NKM-nek, hanem ebből hívhat le szolgáltatásokat. Ugyanakkor ezúttal magyar adófizetői pénzekből rendelnék meg a szolgáltatást, a kiírás szerint nincs uniós pénz a közbeszerzésben.
A 2010 után üstökösszerű üzleti sikereket felmutató, a már több száz céges hálózattá duzzadt Mészáros-birodalom első vállalkozása, afféle ugródeszkája volt a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. A cég jelenleg a Mészáros-család irányítása alatt lévő OPUS Global érdekeltsége. A felcsúti csodacég konzorciumi társa a Vabeko Kft. régi, ismert ipari technikai vállalkozás, fő profilja a szénhidrogén szállító vezetékek és azok tartozékainak kivitelezése. | https://nepszava.hu/3056850_ez-a-het-is-jol-indult-meszaros-lorincnek | https://web.archive.org/web/20191113153147/https://nepszava.hu/3056850_ez-a-het-is-jol-indult-meszaros-lorincnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-a-het-is-jol-indult-meszaros-lorincnek | Népszava | hungarian-news | 2019-11-12 15:20:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"NKM Földgázszolgáltató Zrt.",
"Vabeko Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"klientúra"
] | [] |
49,810 | Márki-Zay: nem lesz politikai tisztogatás, de a tolvajokat kirúgjuk | Tisztességes, jó menedzsereket szeretne a hódmezővásárhelyi önkormányzati cégek élére Márki-Zay Péter újraválasztott polgármester, aki megtartaná a jól dolgozó kollégáit. Azt ígéri, lesz tisztogatás, de nem politikai alapon: aki nem korrupt, és elvégzi a munkáját, maradhat a helyén. A politikus a szeged.hu portálnak adott interjújában Lázár Jánost is idézte. | Tisztességes, jó menedzsereket szeretne a hódmezővásárhelyi önkormányzati cégek élére Márki-Zay Péter újraválasztott polgármester, aki megtartaná a jól dolgozó kollégáit. Azt ígéri, lesz tisztogatás, de nem politikai alapon: aki nem korrupt, és elvégzi a munkáját, maradhat a helyén. A politikus a szeged.hu portálnak adott interjújában Lázár Jánost is idézte.
Márki-Zay kiemelte, hogy nagy dolognak tartja, hogy közgyűlésben is többségbe kerültek, mert így véget tudnak vetni a korrupciónak:
A közgyűlési többséget óriási dolognak tartom, mert eddig a fideszes frakció nagyon sok mindent meg tudott akadályozni. A városban már csak az önkormányzati cégekben lehet esély korrupcióra, ezeknek a cégeknek a vezetőit eddig nem tudtuk leváltani. Előfordult, hogy az orrunk előtt gyártattak Lázár-címeres boros ládákat, de hamis menetlevelek voltak, olyat is tudunk, hogy az ügyvezető a saját céljaira használta a céget. Virágzott a korrupció az önkormányzati cégekben.
Ennek nagyságrendjéről szólva azt mondta:
Nehéz megállapítani, hogy a pazarlás és a lopás megszüntetése külön-külön mennyit számít majd, de együtt biztosan százmilliós nagyságrendről beszélünk.
Hozzátette, lesz tisztogatás, de nem politikai alapon:
Természetesen lesz tisztogatás, de politikai tisztogatás nem lesz. Ez óriási különbség. Akik szakmailag nem végeznek kielégítő munkát, akik bűncselekményeket követnek el, lopnak, csalnak, hazudnak, azoktól rövid úton meg kell szabadulnia a városnak.
Kiemelt kép: MTI / Kelemen Zoltán Gergely | https://24.hu/belfold/2019/10/24/marki-zay-peter-hodmezovasarhely-tisztogatas-tolvajok/ | https://web.archive.org/web/20191028213835/https://24.hu/belfold/2019/10/24/marki-zay-peter-hodmezovasarhely-tisztogatas-tolvajok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marki-zay-nem-lesz-politikai-tisztogatas-de-a-tolvajokat-kirugjuk | 24.hu | hungarian-news | 2019-10-24 02:00:00 | [] | [
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
49,811 | A Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért | A Fejér-B.Á.L Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt végzi el a munkát, miközben azt sem tudni, hogy a Budapesti Atlétikai Aréna valóban megépülhet-e, hiszen többek között a főváros új vezetése is ellenzi. Az épületbontások mintegy 4 milliárd forintos költsége mellett lapinformációk szerint a tervek elkészítése 4,7 milliárdba került, a kormány pedig az atlétikai világbajnokság megrendezésére 31,5 milliárdot különített el. Eddig ezek a költségek ismertek, de az, hogy a sportlétesítmény megépítése mennyibe kerülhet majd, még nem. | Nem tudni, hogy valóban megépül-e a IX. kerületben, az egykori Vituki Strand helyén a Budapesti Atlétikai Aréna, de a létesítéséhez szükséges első munkálatokra, a területen meglévő épületek elbontására kiírt tender eredményét a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. kihirdette. A tájékoztató az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb, pénteki számában jelent meg.
A sportlétesítményt a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében húznák fel annak apropóján, hogy 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. A versenyek megtartására viszont nincs alkalmas létesítménye hazánknak.
A BMSK azt hangsúlyozta, hogy az aréna a magyar atlétika központja lesz, és a hazai, illetve nemzetközi versenynek mellett otthont ad majd a lakossági sportolásnak is. Kiemelték az egészségmegőrző, egészségtudatos városfejlesztést,és azt, hogy a Duna-part rendbe tételével a folyó és a város kapcsolata élhetővé válik.
Az atlétikai stadion tetején állítólag lesz egy egyedülálló, 25 méter széles és több mint 400 méter hosszú, dunai panorámás futó- és görkorcsolyapálya. A létesítmény „összesen 15 ezer négyzetméteres, új szabadidős részen street workout pálya is helyet kap majd”, és az aréna melletti területen 10 hektáros városi parkot alakítanak ki.
Mindennek a megvalósításához azonban először el kell bontani a területen található gyárakat és ipari létesítményeket, összesen negyven épületet. Emellett a bontási munkálatok részét képezi a használaton kívüli termálkút tömedékelése és az uszodagépészet eltüntetése. A nyertes feladata lesz a teljes bontási területen (147 473 négyzetméter) a régészeti felügyelet biztosítása, valamint a lőszermentesítés.
A nettó 4,1 milliárd forint összértékű munkát a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. párosa nyerte el. A cégekkel a BMSK a szerződést november 4-én kötötte meg.
Nem egész egy héttel ezelőtt írtunk a Fejér-B.Á.L. Zrt. által elnyert legutóbbi közbeszerzésről: a cég hatmilliárdért épít iskolát Biatorbágyon. Annak a tendernek a kiírója szintén a BMSK volt.
A 2015 júniusában létrehozott Fejér-BÁ.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt meg is háromszorozta. A cég nettó árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra emelkedett. Tavaly azt is kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel. Idén pedig Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint.
A Föld-Transról is többször írt az Átlátszó. Például 2016-ban, amikor a szintén Mészáros-érdekeltségű ZÁÉV Zrt.-vel közösen elnyerte a Népstadion bontási munkálatait. Később beszámoltunk arról is, hogy mivel a bontásból származó hulladék egy részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakta le a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen, a környezetvédelmi hatóság figyelmeztette a Föld-Trans Kft.-t, és felszólították, hogy intézkedjen a hulladék elszállításáról. A határozat ellen cikkünk írásakor a Föld-Trans fellebbezett.
Kevés volt a 4 milliárd forint a bontásra – illegális lerakóban végezte a Népstadion
A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium.
A Népstadion-bontás által a Föld-Trans árbevétele a 2015-ös nettó 576 millió forintról 2016-ban 3,9 milliárd forintra nőtt. Ez a pénzügyi adat – az Opten Kft. adatai alapján – 2017-ben mintegy 857 millió lett, 2018-ban pedig a cég nettó 909,8 millió forintos árbevételt produkált és abban az évben az adózott eredménye 7,5 millió forint lett.
Bizonytalan helyzetben hirdettek nyertest a tenderen
Az Index írta meg november 12-én, hogy bár a területre már megvan a jogerős építési engedély, a létesítmény megvalósítása mégis bizonytalan. Ennek egyik oka az, hogy a Kúria végzése szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy a fent jelzett területre 2023. január 1-ig lehet-e építkezni, vagy sem.
Ismert az is, hogy Karácsony Gergely új főpolgármester elvetette a stadion ötletét, majd kijelentette azt is, hogy csak feltételekkel tudná támogatni azt. Budapest vezetője a Hír Tv-nek korábban azt mondta, hogy társadalmi vitát rendezne róla. A főpolgármester mellett Ferencváros új, ellenzéki polgármestere, Baranyi Krisztina sem tartja szükségesnek az atlétikai aréna megépítését.
A sportlétesítmény felhúzásának persze akadnak támogatói is. Sportolók mozgalmat is indítottak, és kiállt mellette a Magyar Sportújságírók Szövetsége, illetve a Magyar Atlétikai Szövetség is. Az utóbbi szerint „hiba volna csak egyetlen versenyt látni a beruházás mögött, mert egy eddig bázis nélkül sportág otthonáról és egy „revitalizálható, a közösség elől eddig elzárt városrészről” van elsősorban szó.” Debrecen pedig azt jelezte, ha Budapestnek nem kell a vb, ők szívesen megrendeznék.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az önkormányzati választások után arról beszélt, hogy a kormány semmi olyasmit nem erőltet, amit a főváros nem akar. Hollik István kormányszóvivő októberben azt mondta, hogy ha a főváros nemet mond az atlétikai stadionra, akkor vissza kell adni a vb rendezési jogát. Hogy mi lesz, az a november végi fővárosi közgyűlésen derülhet ki.
Az atlétikai vb-nek csak a megrendezésére a kormány 31,5 milliárd forintot különített el, a Hvg.hu pedig úgy értesült, hogy a stadion tervezése 4,7 milliárd forint került. A további kiadások egyelőre nem ismertek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Budapesti Atlétikai Aréna látványterve (forrás: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/15/a-meszaros-gyerekek-cege-keszitheti-elo-az-atletikai-stadion-helyszinet-4-milliard-forintert/ | https://web.archive.org/web/20221128053015/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/15/a-meszaros-gyerekek-cege-keszitheti-elo-az-atletikai-stadion-helyszinet-4-milliard-forintert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-gyerekek-cege-keszitheti-elo-az-atletikai-stadion-helyszinet-4-milliard-forintert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-15 11:54:00 | [] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Föld-Trans 2001 Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
49,812 | Polt ügyészsége annak ellenére nem rakatta előzetesbe Simonka Györgyöt, hogy az befolyásolni próbálta az eljárást | Hadházy Ákos független képviselő nem mást, mint a vádat képviselő ügyészséget jelenti fel hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt a Simonka-ügy kapcsán - derül ki a politikus friss posztjából. Hadházy azt mondja, hogy a Simonka-ügy kezébe került vádiratának bevezetőjében maga az ügyészség írja le, hogy “bizonyítékai voltak, hogy Simonka megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.” | Hadházy Ákos független képviselő nem mást, mint a vádat képviselő ügyészséget jelenti fel hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt a Simonka-ügy kapcsán - derül ki a politikus friss posztjából.
Hadházy azt mondja, hogy a Simonka-ügy kezébe került vádiratának bevezetőjében maga az ügyészség írja le, hogy
“bizonyítékai voltak, hogy Simonka megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.”
Hadházy bejegyzéséhez mellékelte is a vádirat vonatkozó részeit:
Márpedig ezek mind Simonka azonnali letartóztatását indokolták volna Hadházy és jogi tanácsadói szerint.
Ehhez képest amikor Szabó Szabolcs független képviselő idén februárban azt kérdezte a Házban a legfőbb ügyésztől, hogy Simonka miért nem került előzetesbe, Polt Péter azt válaszolta neki, hogy mert
“Nem álltak fenn a büntetőeljárásról szóló törvény által meghatározott feltételek”.
Sinoka és 32 társa ellen végül idén augusztusban nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken.
Hadházy friss Facebook-psoztjában megjegyzni, hogy
"azzal sem törődtek, hogy fideszes kamucéghálózat egyik oszlopos tagja még 2019 augusztusában (!) is elnyert 700 milliót két megegyező kamuprojektre – a bűnismétlés megakadályozása amúgy szintén indokolta volna az előzetest."
A vádirat lényege szerint Simonka és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az EU-tól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának készpénzben. A Simonka által okozott vagyoni kár több mint 1,4 milliárd forint. | https://444.hu/2019/11/18/polt-ugyeszsege-annak-ellenere-nem-rakatta-elozetesbe-simonka-gyorgyot-hogy-az-befolyasolni-probalta-az-eljarast | https://web.archive.org/web/20230609150653/https://444.hu/2019/11/18/polt-ugyeszsege-annak-ellenere-nem-rakatta-elozetesbe-simonka-gyorgyot-hogy-az-befolyasolni-probalta-az-eljarast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polt-ugyeszsege-annak-ellenere-nem-rakatta-elozetesbe-simonka-gyorgyot-hogy-az-befolyasolni-probalta-az-eljarast | 444 | hungarian-news | 2019-11-18 01:00:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
49,813 | Két éve tartja vissza a minisztérium a jogerősen kiadásra ítélt felcsúti tao-papírokat | Továbbra is titkolja az EMMI a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-papírjait, derült ki a tárca parlamenti államtitkárának hétfői válaszából. Rétvári Bence Varjú László kérdésére reagálva elszólta magát: a DK-s országgyűlési képviselő érdeklődésére, hogy mikor végeznek a vizsgálattal, esetleg a másolatokat megkaphatják-e, az államtitkár érdemben nem reagált, de lezárt, befejezett vizsgálódásról beszélt. | Továbbra is titkolja az EMMI a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-papírjait, derült ki a tárca parlamenti államtitkárának hétfői válaszából. Rétvári Bence Varjú László kérdésére reagálva elszólta magát: a DK-s országgyűlési képviselő érdeklődésére, hogy mikor végeznek a vizsgálattal, esetleg a másolatokat megkaphatják-e,
az államtitkár érdemben nem reagált, de lezárt, befejezett vizsgálódásról beszélt.
Emlékezetes: pontosan két éve, 2017 novemberében döntött a Demokratikus Koalíció által indított perben a Kúria úgy, hogy a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezményekként érkezett összeg egy részéből. Mikor a párt kérte az alapítványt, hogy tegyenek eleget a jogerős ítéletnek, Mészáros Lőrinc azt válaszolta, hogy ők küldenék a papírokat,
de azok az Emminél vannak, mivel a minisztérium utóellenőrzést rendelt el. Amit azóta sem zárt le. | https://444.hu/2019/11/18/ket-eve-tartja-vissza-a-miniszterium-a-jogerosen-kiadasra-itelt-felcsuti-tao-papirokat | https://web.archive.org/web/20220523042733/https://444.hu/2019/11/18/ket-eve-tartja-vissza-a-miniszterium-a-jogerosen-kiadasra-itelt-felcsuti-tao-papirokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-eve-tartja-vissza-a-miniszterium-a-jogerosen-kiadasra-itelt-felcsuti-tao-papirokat | 444 | hungarian-news | 2019-11-18 01:00:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"átláthatóság",
"sport",
"adatigénylés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,814 | Xénia Láz Egyesület: Zűrgammák | Majtényi László adatvédelmi biztos felszólította a Xénia Láz Egyesületet, hogy a 10-14 éves gyerekek körében folytatott kérdőíves adatgyűjtését azonnal szüntesse be, a már beérkezett kérdőíveket pedig semmisítse meg. Az egyesület válaszként ellentámadásba lendült: szakszerűtlenséggel vádolta az adatvédelmi biztost és politikai támadásnak állította be az egész vizsgálatot azon az alapon, hogy azt többek között Pokorni Zoltán, a Fidesz - MPP alelnöke kezdeményezte. | A Xénia Láz Egyesület (XLE), saját ismertetője szerint, idén júniusban tartotta alakuló gyűlését. Egyik vezetője Schmuck Andor, aki Kiss Péter munkaügyi miniszter kabinetirodájának a munkatársa, a másik Czégé Zsuzsa, aki egyebek között a Félix Film Kft. tulajdonosa. Czégének, aki ügyvezető is a cégben, többek között dr. Muskovszky Gábor a tulajdonostársa, aki a 16 óra című rádióműsor és más források szerint is Tasnádi Péter, illetve más bűnügyek vádlottjainak védőügyvédje.
Az egyesület előzménye az 1995 végén a tévében indult
filmsorozat, amit a Félix Film Produkciós Iroda, illetve a Félix Film Kft. készít. A sorozat producere Czégé Zsuzsa. Az egyesület és a Félix Film irodája ugyanabban az épületben és ugyanazon az emeleten található. A telefonszámok között nincs ilyen éles különbség: ugyanazok. Az Űrgammák, úgymond, "ifjúsági oktatási sci-fi-sorozat", amely "az általános iskola nehezebben elsajátítható reáltárgyait" teszi "emészthetőbbé". A sorozatot a Nemzeti Alaptanterv alapján 160 részesre tervezték, a négy fő reáltárgy 40-40 részes tematikájára alapozva. A 16 órában elhangzott, hogy Kuncze Gáborné az Űrgammák vezető tanára lenne. Kuncze Gábornéval nem sikerült beszélnünk, de Gáti Péter, a Belügyminisztérium titkárságának a vezetője közölte, hogy Kunczéné másfél évvel ezelőtt, az ötlet fölmerülésekor valóban kapcsolatot teremtett Czégé Zsuzsáék és az Országos Közoktatási Intézet között, de azontúl semmiféle együttműködés nem volt.
Czégé Zsuzsa
és a Félix Film neve már föltűnt egy nevezetes produkcióban. Pár éve egy éjszakai erotikus műsorsorozattal jelentkezett a Magyar Televízió, Mámor címmel, azt is Czégéék jegyezték. Néhány adás lement, aztán kivágták őket. Többek állítása szerint az volt az utolsó csöpp a pohárban (vagy hol is), amikor tombolán - nyilván a közszolgálatiság jegyében - műfaszokat sorsoltak ki. Az ominózus sorsolás ellenőrzésére nincs mód, a tévé archívumából ez a műsor ugyanis hiányzik.
Czégé Zsuzsáék az erogén zónák után a 10-14 éves gyerekek tudását célozták meg, mondván, "kulturáltsági szintjük nem fejlődik párhuzamosan életkorukkal (...) egyáltalán nem olvasnak könyvet, ezzel szemben naponta átlagosan legalább négy órát néznek televíziót" - utóbbi állítás egyébként nem igaz (lásd Tévé előtt ülni című keretes anyagunkat) -, "ha meg akarjuk szólítani őket, csak a televízión keresztül tudjuk megtenni", érveltek Czégéék. Egyesek szerint az ötlet nagyon jó, a gyerekek számára "mesébe kell csomagolni" ezt a fajta tudásanyagot, mert nekünk tetszik vagy sem, nekik ez tetszik. A filmsorozat kivitelezése ugyan pocsék, dramaturgiai szempontból hányinger, ám a gyermekek erre való igénye az egyetlen tiszta dolog ebben az egész ügyben, vélik. Vannak azonban, akik ezt is vitatják. (Lásd "Ez egy bornírt baromság" című keretes írásunkat.)
Az Űrgammákat péntek délután vetítik és vasárnap délelőtt ismétlik. A pénteki adást az egyesület állítása szerint 1,5 millióan nézik, a vasárnapi ismétlést 1,2 millióan; "ha tekintetbe vesszük, hogy ma Magyarországon a négy-tizenhét éves korosztályba 1,9 millió fő tartozik, úgy gondoljuk, nézettségi adataink önmagukért beszélnek", így az egyesület vezetői egyik háttéranyagukban.
Az érvelés önmagáért beszél. Amikor
Schmuck Andornak föltettük
az első kérdést, hogy ezeket a nézettségi adatokat milyen vizsgálat igazolja, hirtelen úgy gondolta, el kéne halasztanunk az interjút. Azóta a Narancs számára elérhetetlenné vált. Ugyanúgy, ahogyan Czégé Zsuzsa is, pedig egy munkatársa megígérte, hogy beszélni tudunk vele.
Az egyesület adatai több szempontból megtévesztők.
1) A nézőszámot összekapcsolják egy korosztály létszámával, pedig az utóbbiból nem következik, hogy a nézők a megcélzott korosztályból kerülnek ki.
2) Nem mindegy, hogy valaki csak egy-két percig nézi-e az adott műsort, vagy végignézi. Az első mutató alapján a nézettség természetesen sokkal nagyobb. A Czégé-Schmuck páros nem nevezi meg, melyikről van szó. Adataik alapján tehát elvileg az is elképzelhető, hogy az Űrgammákat másfél millió nyugdíjas nézi.
3) Az MTV Médiakutató Irodája a szeptemberi-októberi 13 adásról (és ismétléseikről) a következő adatokat közölte. A pénteki adásokat a teljes népesség 7,7 százaléka, azaz 735 ezer fő nézte végig. (Erre mondják, hogy a Czégé-Schmuck páros állításának fele sem igaz.) Az Űrgammák célcsoportjából, a 10-14 évesek közül 11,1 százalék, vagyis 78 ezren követték figyelemmel átlagosan a műsort. Ha a 8-14 éves korcsoportot nézzük, akkor jelentős a növekedés, mert 14 százalékos a nézettség, 133 ezer ilyen korú gyerekkel. A 4-17 évesek között 13,4 százalékos a nézettség, vagyis korosztályukból átlagosan 255 ezres a nézőközönség. Az egyesület tehát valótlan adatokat közölt. Ezzel együtt is magas a műsor nézettsége, ami azt igazolja, hogy a gyerekek fogékonyak erre a "műfajra".
Az egyesületet kitüntetett figyelemmel kíséri
a sajtó
is. A Népszabadság folyamatosan cikkeket közöl a "hónap tanára" akció nyerteséről, illetve az egyesület híreiről. A lap korrekt, jelzi a reklámjelleget. Lengyel László, az újság felelős kiadója kérdésünkre elmondta, hogy az egyesülettől nem pénzt kapnak, hanem barterügyletről van szó. Lehozzák az egyesület szövegeit, cserében az XLE népszerűsíti a tévében a Népszabadságot. A reklám (x) jelét azért teszik oda, mondta Lengyel, mert nem újságírók a szerzők. A Mai Nap kiadója is hasonló barterkonstrukcióban állapodott meg az egyesülettel, tudtuk meg Kőszegi Ferenc főszerkesztőtől. A Mai Napban azonban ezek az összeállítások nincsenek elkülönítve az újságírói cikkektől: bár egy-egy feliratot éppenséggel lehet megkülönböztető jelzésnek tekinteni, inkább csak azok dekódolják ezt, akik úgyis tudják, miről van szó. (Kőszegi felvetéseinkre részben azzal reagált, hogy szerdától kezdve megjelenik a reklámjelzés az űrgammás-xéniás cikkeknél.) A legdurvább a Magyar Hírlap: tudósításként közöl cikkeket olyan stílusban, ami civilizált helyeken egyértelműen reklámnak minősül. Szerettük volna megismerni Gazsó L. Ferenc főszerkesztő véleményét, de ő azt "személyes adatként" kezeli.
A Xénia Láz Egyesület
úgy építette ki tagságát, hogy először az iskolaigazgatóktól kérték el az "eminens" tanulók névsorát, majd a jóktól a barátaikét. Meghirdették a "Javíts egy jegyet" akciót: aki vállalja, hogy a reáltárgyakból egy jegyet javít osztályzatán, vagy ha ötös volt, megtartja azt, klubtag lehet. Meghirdették az "Év pedagógusa" címet is. Minden lépésüket jutalmak, nem utolsósorban pénzjutalmak kísérték. A gyerekek, a klubcsapatok és az iskolák is részesülnek ebből. Nem nagy összegről van szó (több esetben 75 ezer forintról), de egy-egy vidéki iskolának ez elég ahhoz, hogy az XLE még az úttörőmozgalom eredményeit is megszégyenítse. Például egy miskolci iskola 830 tanulójából 811 csatlakozott az akcióhoz. A pénzt szerencsére akkor sem kell visszafizetni, ha egyetlen gyerek sem teljesítette a vállalását.
Költségvetési pénzekből eddig kétmillió forintot kapott az egyesület, legalább ennyiről tudni. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram az erkölcsi és anyagi támogatáson kívül "a korosztályról szóló feltáró kutatásokat, statisztikákat stb. a mozgalom rendelkezésére bocsátja; (...) kormányzati és nem kormányzati kapcsolatrendszerén keresztül elősegíti a mozgalom megismertetését, a mozgalom saját kapcsolatépítését". Meglehet, a feltáró kutatások és statisztikák adattömege éri a legtöbbet, hiszen ezek esetleg kiegészíthetik a Xénia saját kérdőíves eredményeit. Erre szükség is lehet, mert az állítólag 76 ezres tagsággal folytatott levelezés, kérdőívezés, a Budapest Sportcsarnokban rendezett, a gyerekeknek ingyenes két Xénia-buli, az utána adott fogadások, a pénzdíjak, a zöld telefonszámok, az iroda, az apparátus költségei 50-100 millió forint között mozoghat. Az egyesületnek a költségek fedezése fejében valamilyen értékesíthető terméket kell fölmutatnia, és ez éppenséggel információ is lehet.
Majtényi László adatvédelmi biztos azért javasolta nyomatékosan, hogy
állítsák le
a kérdőívezést és semmisítsék meg a korábbi adatokat, mert azok érzékeny témaköröket érintenek. Egészségi állapot, politikai tájékozódás és attitűd, vagyoni helyzet, munkaviszony; az információkat ráadásul jogilag cselekvőképtelennek számító kiskorúaktól gyűjtötték be. A kérdések egy fejlődő személyiség megismerése helyett sokkal inkább egy potenciális fogyasztó kikérdezését szolgálják.
Erre közvetett bizonyítékok is vannak. Nem csupán az, hogy a Pólus Centerben a Xénia Klub-tagok kedvezményesen vásárolhatnak "Xénia-cuccokat". Sokkal látványosabb a most szolnoki központú tejipari cég, a WÉS termékeinek a reklámozása. Az XLE a cég egyszerű tejét és IQ energiaitalát népszerűsíti. A Fidesz - MPP egyik sajtótájékoztatójának háttéranyagában az a hülyeség szerepelt, hogy a Xénia által reklámozott "Energy Drinket (...) bizonyos életkorban kifejezetten káros gyermekeknek adni, lévén hogy enyhe kábítószernek minősül". A Fidesz alaposan melléfogott. Állítják, hogy az energiaital elnevezés csapta be őket, hiszen az egyébként forgalomban lévő italok koffein- és egyéb tartalmuk miatt valóban károsak lehetnek a kisgyerekekre. Pokorni a sajtótájékoztatón egyébként erről egy szót sem ejtett. (Lásd Etetnek és itatnak című keretes írásunkat.) A hiba még aznap kiderült, és a Fidesz minden szóba jöhető lapot értesített, hogy ez a kitétel téves, nehogy bekerüljön a lapokba, így csak a Magyar Hírlap vidéki számában maradt benne. A Fidesz ezután közleményben és számtalan más formában ismerte el a hibát.
Az események ezután fölgyorsultak. Az energiaital gyártója, a
WÉS Rt.,
amely a Magyar Nemzet 1996. június 8-i, azóta sem cáfolt cikke szerint Máté László szocialista nagytőkés érdekeltsége, még aznap igazgatósági ülést hívott össze, ami után másnap állítólag már be is adták a bírósági keresetet Pokorni és a Fidesz ellen. 250 millió forint kártérítést követelnek, és további polgári és büntetőpereket helyeztek kilátásba. Szilvás Zoltán, a WÉS elnök-vezérigazgatója múlt heti sajtótájékoztatóján - amit mellesleg a Félix Film munkatársai szerveztek - igen vehemensen érvelt az állítólagos "politikai vagy nem tudom én, milyen" támadások ellen. Érzékenysége nem csodálható, hiszen állítása szerint a WÉS-t megalakulásakor az "anyukája címén" jegyezték be, s az elnök-vezérigazgató ma 21 százalékban tulajdonos is. Egy barátjával közösen további 7 százalékot birtokol. Arról nem árult el részleteket, hogy egyéb vállalkozásokon keresztül van-e érdekeltsége a WÉS-ben.
Langmár Ferenc
Etetnek és itatnak
Ritka alkalom, hogy egy politikai vagy annak minősített vita érveit bárki a saját konyhájában ellenőrizhesse. A WÉS Rt.-nek az IQ Energy Drink nevű és Xénia Fever alcímű itala most erre ad lehetőséget. A tejipari WÉS Rt. elnök-vezérigazgatója, Szilvás Zoltán szerint "roppant sikerre predesztinált" - literenként kevesebb, mint 200 forintért árusított - termékről van szó. A "Klublakóknak" címzett, pazar kiállítású, színes, kétoldalas szórólapon Czégé Zsuzsa és Schmuck Andor azt közli a gyerekekkel, hogy az IQ "bio-energiaital", s hozzáteszik: "Kóstold az IQ-t, ha elméd erőlteted." Nem említik azt, amit a Szilvás Zoltán által jegyzett, a pedagógusoknak szóló reklám külön is hangsúlyoz: az IQ "egy módosított tejalapú ital".
Kétségtelen, semmi nem igazolja, hogy kábítószernek minősíthető lenne az új termék, annál több jel utal arra, hogy alapanyaga (tej)ipari melléktermék. Az úgynevezett gyártmánylap szerint a termék 89 százaléka sajtsavó. A nagyközönségnek szóló tájékoztatás szerint az IQ módosított tejből, joghurt-színtenyészetből, állományjavítóból és répacukorból készült. Hát akkor módosítsuk a tejet: forraljuk föl és készítsünk a boltinál finomabb joghurtot. Ha kicsöpögtetjük, akkor a gyümölcsjoghurtok alapanyagán kívül megmarad a savó, a tej eredeti mennyiségének közel fele. A savó hasznosítása a fogyasztói szokások változásával kezdett problémát jelenteni, hiába egészséges, a gyerekek nem rajonganak érte. (Más a helyzet persze, ha a gyerek nem savót, hanem "energiaitalt" iszik.)
A tejiparban ez a savó (persze a konyhainál rosszabb és ellenőrizhetetlenebb minőségű változata) sok helyütt ipari hulladéknak és környezetvédelmi problémának számít. Régebben ilyen gond nem volt, mert a disznók imádják és jól fejlődnek tőle. A létező szocializmusban több mindennel kísérleteztek. Jó pár akcióban a savót gyümölcsös ízesítéssel vagy anélkül próbálták meg eladni, csekély sikerrel. Maradtak a disznók, újabban pedig a gyerekek.
A WÉS kisújszállási sajtgyárában sem tudtak a megmaradt savóval mit kezdeni, rendszeresen beleengedték a városi csatornarendszerbe. A vízmű idén már 22 nagyobb szennyezést regisztrált. Bírság kiszabása mellett egy előtisztító megépítésére is kötelezték a céget, mire az, megelégelvén a vegzálást, bejelentette: inkább átköltözteti a sajtgyárát Szolnokra. Az IQ Energy Drink így a szolnoki csatornákat fogja savómentesíteni, már ha sikerül rákapatni a gyerekeket a fogyasztására.
Ha folytatjuk a konyhai kísérletet, és négy rész savóhoz narancssűrítmény helyett egy-másfél résznyi narancslét, répacukor helyett literenként két kanál csapott teáskanálnyi kristálycukrot teszünk, jól megközelítjük az energiaital ízét, legrosszabb esetben is annál finomabbat kapunk. (A laikus számára ismeretlen E 440 jelű állományjavítót felejtsük el, az csak ronthat.)
Ha otthoni energiaitalunkat a gyerek hajlandó meginni, az IQ-ja ugyan nem lesz nagyobb, de legalább kisebb sem, hiszen nem hülyítjük a Xénia Feverrel.
- langmár -
"Ez egy bornírt baromság"
Vekerdi Tamás pszichológus
A Xénia Láz Egyesületnek nemcsak üzleti, de pedagógiai üzenete is van a tanulóifjúság számára: amellett, hogy a Pólus Centernek toboroz látogatókat és tejtermékeket reklámoz, "Javíts egy jegyet" és "Válaszd meg az év tanárát" akcióival szellemi buzgólkodásra is kapacitálja a serdületleneket.
Vekerdi Tamás: Ezek az akciók enyhén szólva pedagógiai, pszichológiai inkompetenciáról árulkodnak. Persze az iskolák szegénysége miatt nehezen elhárítható a dolog, hiszen ha javítasz, pénzt hozol az intézménynek, de nem ez az igazi útja a természettudományok megközelítésének. A kompetens pedagógia évtizedek óta lebeszéli a szülőket arról, hogy jegyért fizessenek, sőt maga a jegy is elterel attól a felismeréstől, hogy a világ önmagában érdekes. Az égés jelensége nem attól fontos, hogy hányast kap rá a diák, mert ha az osztályzat válik érdekessé, akkor a gyerek rástartol a jegyre, és előbb-utóbb halálosan fogja unni önmagát és az iskolát. Itt vannak a 18-19 éves életunt vagy jobb esetben általunk cinikusnak hívott, pedig csak minket és a mi módszereinket halálosan megunt emberek, azért, mert nem oda vezettük el őket, ahova kellett volna - nevezetesen, hogy a világ érdekes, a jelenségek érdekesek és te érdekes vagy. Ez vonzotta volna őket, s ehelyett mi azt mondtuk, hogy javíts egy vagy tizenöt jegyet, szerezz pontokat, kerülj egy felsőbb iskolába, ahova a tanszabadság alapján akkor is be kéne jutnod, ha színelégségessel végezted el az előző iskoláidat. A törvénytelenségnek és jogtalanságnak egész láncolata fonódik össze ebben a "Javíts egy jegyet" akcióban. Ez egy bornírt baromság.
Ilyen az év legjobb tanárát megválasztó akció is, ami első pillantásra akár a demokrácia gyakorlásának is tűnhet, de nem az. Ha azt mondom, hogy a négyéves döntse el, hova akar menni nyaralni vagy kirándulni, akkor megterhelem egy olyan döntéssel, amit nekem kellene meghozni. Egy 14 vagy egy 17 évest már nyugodtan magára hagyhatnék abban, hogy szervezzen magának közösséget. Ha az iskola mellett volna erre ideje, ereje és kedve, képes lenne rá. De nem arra sarkallom, hogy gyakorolja a demokráciát az önszerveződésben, illetve a felnőtt társadalom fogyasztói ostobaságaival való szembefordulásban, hanem egy számomra veszélytelen dologra: arra, hogy válassza meg a jó tanárt. Arról nem is beszélve, hogy ezt kiválóan lehet manipulálni. Szakmai meggyőződésem szerint pszichológiai és pedagógiai szempontból abszolút tévedés ez a dolog: nem a demokrácia, hanem a zseniális manipuláció gyakorlása.
- kgy -
Tévé előtt ülni
Egy főre jutó tévénézési idő a 8-14 éves korosztály körében
1996. szeptember 2-1996. december 1.
Egy főre jutó tévénézési idő percben óra:percben
Átlagos nap: 147 02:27
Átlagos hétköznap: 115 01:55
Átlagos szombat: 228 03:48
Átlagos vasárnap: 223 03.43
Forrás: AGB Hungary
Üzleti pedofília
Az iskolák környékén garázdálkodó drogdealerek továbbra is fantomként rémisztgetik a szülőket, de legális vállalkozások már jó ideje a kapukon belül kínálgatják portékáikat. Módszereik hagyományosabbak a marketingmunkát egyesületi mezbe bújtató Xénia-Mámorénál, nem pornófilmezésre, inkább csak baráti simogatásokra kapacitálják a kiskorúakat, s csupán annyira veszélyesek, mint a nagybácsinak a játékos birkózás közben a kicsi bugyijába tévedő keze.
Egy magát megnevezni nem kívánó iskolaigazgató segített csoportosítani az iskolákat megcélzó üzleti fogásokat. A kóstolásos módszert alkalmazók udvariasan bejelentkeznek az igazgatónál, leteszik a pakkot, jó étvágyat kívánnak, a gyerek ropogtat, kanalazgat és jó emlékezetében őrzi az önzetlen adakozót. Az agresszívebb cégek a kóstolást iskolai versennyel színezik, bevonva a tanárt is. Az egészségügyi csomaggal kedveskedők egy osztálynyi-évfolyamnyi-iskolányi fogkrémmel lepik meg a gyerekeket, a felsősöknek tiszta, száraz érzést küldenek. Néhányukat a gyermek korábbról már ismerheti, anyukát is ők stafírozták ki babakelengyével a szülészetről távoztakor.
A gyűjtögetők nem árut, hanem plakátot küldenek, amin osztályok közötti versenyekre hívnak fel. Egységben a nyerő: a tanár összefogásával a csoport lelkesen gyűjti az aktuális kupakot, csokipapírt, címkét, lelkesebb fogyasztásra buzdítva a lemaradókat.
A szokványos tanulói balesetbiztosítást kínálók abban az iskolában ülhetnek a folyosón beiratkozáskor, ahol az igazgató valamilyen okból őket és nem a konkurenciát kedveli. Néha csak megszokásból ered a privilégium, "már húsz éve is ők ültek itt", de különféle kedvezményekkel, például az elsősöknek nyújtott ingyen biztosítással is segíthetik az igazgatót a helyes döntés meghozatalában. A klasszikus életbiztosítással foglalkozó cégek képviselői tájékoztató szövegeket osztogatnak (néha kérdőíveket is, de ők nem akarnak mindent megtudni a delikvensről, mint a xéniások), cserébe, ha sikerül üzletet kötniük, az iskolai alapítvány is gazdagodik.
A könyvkiadók néha egészen brutálisan dugják be lábukat az ajtórésbe. Kiküldenek egy pakkot számlával, levéllel, melyben közlik, hogy ha az iskola 8 napon belül nem mondja le a nem is létező megrendelést, akkor ők azt adottnak tekintik. Máskor utánvéttel érkeznek a könyvek. Az iskola előbb fizet, utána bontja ki a csomagot, és a pénz nehézkes visszaszerzése helyett sokszor inkább beletörődik, hogy könyvtára hasznavehetetlen kötetekkel gazdagodjék.
A készülő reklámtörvényben kellene szabályozni az iskolákban folytatott kereskedelmi tevékenységet, állítja Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök. Bár már most is megtehetnék, a tanárok és az iskolák túl csórók ahhoz, hogy visszaverjék a nekik is hasznot hozó üzleti akciókat. A xéniásokkal szemben még inkább tehetetlenek, hiszen az egyesület a közoktatási törvény biztosította gyermek-önszerveződési jog ürügyén masírozott be az iskolákba.
- kerényi - | https://magyarnarancs.hu/belpol/xenia_laz_egyesulet_zurgammak-62300 | https://web.archive.org/web/20220528032633/https://magyarnarancs.hu/belpol/xenia_laz_egyesulet_zurgammak-62300 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/xenia-laz-egyesulet-zurgammak | Magyar Narancs | hungarian-news | 1996-12-12 15:57:00 | [
"Czégé Zsuzsanna",
"Kuncze Gáborné",
"Máté László",
"Muskovszky Gábor",
"Schmuck Andor"
] | [
"Félix Film Kft.",
"WÉS Rt.",
"Xénia Láz Egyesület"
] | [] | [
"oktatás",
"média",
"hirdetés",
"környezetkárosítás",
"adatgyűjtés"
] | [
"Xénia-láz"
] |
49,815 | Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe | A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben. | Új tulajdonos lépett be Talentis Group Zrt-be, ami Mészáros Lőrinc tőzsdén kívüli cégeinek jelentős részét fogja össze. A cégiratok szerint a tiszakécskei Varga Károly, akinek már korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy nagyobb összegű követelését engedte át a Talentisnek, amiért cserébe egy valamivel kevesebb mint 2 százalékos részesedést kapott a társaságban. Bár a tulajdonhányad kicsi, Mészárosék eddig senkit nem engedtek a családi vállalat közelébe. A cég 50-50 százalékban a korábbi felcsúti polgármester és felesége tulajdonában volt.
Tulajdonképpen nem is egyetlen társaságról, hanem egy teljes vállalatcsoportról van szó. A Talentisnek közvetlenül is több mint egy tucat másik vállalatban van részesedése, ezeken keresztül pedig további több tucat cégben. Mások mellett
ezen keresztül birtokolják Mészárosék a 2Rule termékeket forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt-t, a szállodákat birtokló Wellnesshotel Kft-t, a Puskás Stadionon és a városligeti Néprajzi Múzeumon is dolgozó ZÁÉV Zrt-t, valamint a milliárdos horvátországi cégét is.
A Talentis tehát elég fontos eleme a családi vagyonnak, így nyilván nem engednek akárkit a közelébe. Varga Károly viszont nem akárki, még ha korábban nem is ő volt a leggyakrabban emlegetett NER-közeli vállalkozó, sőt még csak a legismertebb tiszakécskei milliárdos sem.
Két milliárdos egy tízezres városban
Varga ugyanis nem egyedül kezdett el vállalkozni: első építőipari cégét még a kilencvenes évek elején gyerekkori jó barátjával, a szintén tiszakécskei Szíjj Lászlóval közösen alapította. A páros ettől kezdve legalább három évtizedig együtt mozgott, és lett egy egyre nagyobb építőipari cégbirodalom tulajdonosa. A birodalom zászlóshajójává egy idő után az 1996-ben gründolt Duna Aszfalt vált, amely már 2010 előtt is bőven milliárdos bevételű cég volt, de igazán nagy szereplő a Fidesz hatalomra kerülését követően lett. Sőt, igazából csak 2014 után, a Duna Aszfalt lépett ugyanis az állami beszerzéseken korábban egyeduralkodó Simicska-féle Közgép helyére azután, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor összevesztek.
A cég egészen döbbenetes növekedést mutatott be az elmúlt bő egy évtizedben. Varga Károly azonban az igazán nagy felfutásból – legalábbis eddig így tudtuk – már nem részesült. A két vállalkozó ugyanis 2015 nyarán úgy döntött, szétválnak. Szíjj László vitte a Duna Aszfaltot, és az ekkor az éppen a csoporthoz tartozó magasépítő céget, a Magyar Építő Zrt-t, míg Vargának maradtak a sokkal izgalmasabb nevű, de kicsit kevesebbet hozó helyi építőipari vállalatok, például a Magyar Vakond vagy éppen a Hódút Kft.
Ennek az lett az eredménye, hogy a tiszakécskei párosból Szíjj László az elmúlt években abszolút reflektorfénybe került, amit tovább erősített Mészáros Lőrinccel való kapcsolata. Szíjj ugyanis több közös üzletet is indított a felcsúti milliárdossal, emellett pedig személyesen is jóban voltak, az Index például két éve azt írta róluk, hogy nyaralni is együtt járnak.
Miközben a régi üzlettárs a NER egyik legfontosabb építőköve lett, Varga kissé háttérbe szorult, sokkal kevésbé lehetett hallani a nevét. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lettek volna meg a kapcsolatai vagy éppen ne dőlt volna hozzá is az állami pénz.
A tiszakécskei vállalkozó szép csöndben az ország 25. leggazdagabb embere lett,
akinek a vagyonát a Napi.hu kiadásában megjelenő a 100 leggazdagabb 2018 című kiadványa 43 milliárd forintra becsülte.
Varga pedig elég jelentős részben cégei állami megrendeléseinek köszönhetően gazdagodott. Az Átlátszó korábban azt írta, hogy 2017-ben 284,6, egy évvel később pedig 116,8 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. A Tiszántúlon tulajdonképpen minden fontosabb beszerzésnél számoltak vele. Legutóbb akkor írtunk a csoportról, amikor a BMW-gyárnak helyet adó, a tervek szerint masszív tízmilliárdokat felemésztő debreceni észak-nyugati gazdasági övezetben kaptak munkákat.
Furcsa iratok
Más kérdés, hogy mint azóta kiderült, teljesen azért nem voltak egyértelműek a határok a Szíjj és a Varga-féle cégbirodalom között. Azt korábban is tudni lehetett, hogy maradtak a két üzletembernek közös vállalkozásai. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. például nemrégiben 12 milliárd forintért egy olyan cégre bízta az útszórósó szállítását, amelyben mind a két vállalkozónak maradt részesedése.
Sőt, olyan üzlet is volt, amelyben Szíjj, Varga és Mészáros együtt jelentek meg:
a CLH Klímaszervíz nevű céget birtokolták egy időben közösen. Az utóbbi időben az érintettek magukra is úgy hivatkoztak, hogy Szíjj-Varga csoport.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc üzleti köre 12 milliárdból sózza a magyar utakatA közbeszerzésen nyertes cégnek decemberben még a tevékenységei között sem szerepelt ilyen. De alvállalkozóként besegít nekik, aki korábban önállóan csinálta, igaz, akkor még olcsóbban.
Néhány héttel ezelőttig, az azonban egyértelműnek tűnt, hogy a főbb cégeket elosztották 2015-ben, így például a Duna Aszfaltot négy éve mindenki Szíjj László vállalataként kezelte, és a céges iratokban is az szerepelt, ő az egyetlen tulajdonos. Az elmúlt jó két hónapban azonban két olyan bejelentést is tett a tiszakécskei páros a versenyhivatal felé, amely alapján némileg megkérdőjeleződik a 2015-ös szétválás. Varga Károly neve ugyanis olyan tranzakcióknál került elő, ahol egyáltalán nem kellett volna, hiszen elvileg egyik résztvevőként megnevezett vállalkozásban sem volt érintett. A Duna Aszfaltot például mindkét ügyletben nevesítették.
Az érintetteket megkérdeztük a furcsaságról. Varga Károly nem reagált megkeresésünkre, a Duna Aszfalttól pedig Szíjj László egy korábbi interjúját küldték el válaszul, azzal kiegészítve, hogy ezen túl nem kívánnak több kommentárt fűzni az ügyhöz. A magyarepitok.hu-n megjelent, mindössze három kérdésből álló írás arról szól, hogy a Duna Aszfalt a versenyképessége javítása érdekében vásárolja meg Varga Károly építőipari vállalatokban lévő részesedését. Emellett az interjúban visszautalnak egy korábbi cikkre, amiben azt írják, hogy az adásvétel a Magyar Vakond Kft-t és más, közös irányú társaságokat érint. A gond csak az, hogy a GVH-hoz beadott kérvényben nem ezeket a cégeket nevesítették, hanem csupa olyat, ami papíron korábban is Szíjj Lászlóé volt.
Mindenesetre, ha eddig zavaros is volt a helyzet, mire ez a versenyhivatali bejegyzések miatt kiderült megoldódott a kérdés, hiszen ha lehet hinni a Duna Aszfalt által hivatkozott cikkeknek,
Varga Károly lényegében kiszállt az építőiparból.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben az eddigieknél is inkább háttérben maradhat. Feltéve persze, ha az egyéb érdekeltségei miatt nem kerül reflektorfénybe. Erre ugyanis az elmúlt években is volt néhány példa.
Focira és médiára is költött
Az alapvetően inkább meghúzódó és az állami milliárdokat csendben elnyerő vállalkozónak azért akadt néhány olyan lépése, amit kormányzati körökben biztosan értékeltek, és ami miatt esett róla szó a sajtóban is. Eddig Varga Károlyhoz kötődött például a romániai Sepsi OSK labadarúgócsapata, amelynek akadémiája az Átlátszó korábbi gyűjtése szerint 4,1 milliárd forint támogatást kapott a kabinettől. A lap azt írta az együttest fenntartó vállalatról, hogy annak 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata, a HODUT ROM SRL. Kérdés, hogy a jövőben mi lesz a csapat sorsa, illetve kié lesz a cég, hiszen a Hódút időközben elvileg Szíjj Lászlóhoz került.
Nem csak a külhoni labdarúgásban tett azonban a kormány kedvére Varga, hanem a médiában is, aminek központosításához ő is hozzájárult. Az alföldi Gong Rádió és a balatoni Part FM ugyanis egy Mészáros-Szíjj-Varga biznisz végén került ingyen a mostanra a TV2 és az állami média kivételével a teljes kormányközeli médiát felügyelő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA). A rádiókat még 2017-ben Mészáros Lőrinc akarta megvenni, és bár a médiahatóság nem látott kivetnivalót a dologban, a versenyhivatal elkaszálta az ügyletet. A felcsúti milliárdos úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy a rádiókat egy Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő cégnek passzolta tovább. A tiszakécskei páros aztán kevesebb, mint egy évvel később ingyen felajánlotta ezeket a KESMA-nak. Az ügy érdekessége az volt, hogy valószínűleg emiatt kellett nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíteni a Mészáros-féle médiabirodalmat is magába olvasztó alapítvány gründolását, így ugyanis a felajánlásokat nem vizsgálta a GVH, amely egyszer ugye már elkaszálta a dolgot, így másodszor sem tehetett volna másképp.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA versenyhatóság rászólt, ezért Mészáros Lőrinc eladta rádióját az üzlettársánakSzíjj László vette meg a balatoni Part FM-et, miután Mészáros Lőrincnek meg kellett válnia tavalyi szerzeményétől.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémátEgy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.
Nem csak itthon segítette azonban a Fidesz-média épülését Varga, hanem Szlovéniában is. A szomszédos országba Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó köre próbálta exportálni a magyar modellt, azzal, hogy a Fidesz helyi szövetségesét igyekeztek segíteni a helyi médián keresztül. Több ottani médiumba is tettek pénzt, a Nova24TV-t működtető hírcsatornába például 800 ezer eurót, azaz nagyjából negyedmilliárd forintot. Bár az ezért járó részesedés Habony köréé lett, a pénzt nem ők fizették ki: a Magyar Narancs szerint 2017 nyarán Varga Károly sétált be egy maribori bankfiókba, és tette le a 250 milliónyi összeget.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEldől, hogy mennyire sikerül kiterjeszteni a magyar rendszert SzlovéniáraMagyar tengeri kikötő, magyar vasútépítés, magyar pártfinanszírozás Szlovéniában. Vasárnap kiderül, mit szólnak ehhez a szlovén választók.
A tiszakécskei milliárdosnak tehát megvoltak a kormányközeli kapcsolatai eddig is. A Mészáros-vagyon jelentős részét összefogó cégbe való beszállás azonban kicsit más dimenzió. Még akkor is, ha egyébként a szerény részesedéssel a saját mércéjéhez mérve nem fog vagyonokat keresni a Talentisből. A cég tavalyi éve után ugyan több mint 10 milliárdos osztalékot fizetett, de ebből ugye Vargára csak 200 millió jutott volna. Márpedig a tiszakécskei vállalkozó csak a Magyar Vakond nevű cégéből tizenötször ennyi pénzt vett ki az idén.
Az érintetteket megkérdeztük arról, hogy mi indokolta a tranzakciót, illetve változhat-e a jövőben is a Talentis csoport tulajdonosi struktúrája, növelheti-e részesedését például Varga Károly. A tiszakécskei milliárdos nem reagált megkeresésünkre, a Mészáros csoport kommunikációs igazgatóságáról pedig azt a választ kaptuk, hogy
a tulajdonosi szerkezetet érintő döntések a Talentis Group Zrt. belső szabályzatának megfelelően üzleti titoknak minősülnek. | https://g7.hu/kozelet/20191115/rejtozkodo-harcostars-szallt-be-meszarosek-csaladi-cegebe/ | https://web.archive.org/web/20230605054934/https://g7.hu/kozelet/20191115/rejtozkodo-harcostars-szallt-be-meszarosek-csaladi-cegebe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtozkodo-harcostars-szallt-be-meszarosek-csaladi-cegebe | G7 | hungarian-news | 2019-11-15 17:12:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Varga Károly"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Hódút Freeway Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Vakond Kft.",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"média",
"sport",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,816 | Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel | Kétszázmilliárd forintra értékelték fel orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon. | Néhány hete váratlanul egy teljesen új tulajdonos szállt be Mészáros Lőrinc és felesége családi cégébe, a Talentis Group Zrt-be. A vállalatot az ügylet, illetve egy hasonló korábbi tranzakció miatt is felértékelték, a független szakértői vélemény szerint pedig a cég valamivel több, mint 200 milliárd forintot ér. Mindez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc és családja tőzsdén jegyzett, illetve korábban már felértékelt cégekben meglévő részesedéseinek összértéke átlépte a 400 milliárd forintot. És ez nem minden, hiszen vállalatokban további százmilliárdjai lehetnek a családnak.
Négymilliárd 2 százalékért
Múlt pénteken írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinccel korábban is üzletelő Varga Károly egy nagyobb összegű követelésért cserébe 2 százaléknál egy hajszállal kevesebb részesedést szerzett a Talentis Group Zrt-ben. Bár a felek nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy ez a követelés kivel szemben állt fenn, de a cégiratokból kiderül, hogy az értéke valamivel meghaladta a 4 milliárd forintot. (Akit érdekelnek az ügylet számviteli részletei, kattintson a csillagra.*A cégiratok szerint Varga egy 4,046 milliárd forint értékű követelést engedett át, vagy szakszóval apportált a Talentis Group Zrt-be. A cég ezt úgy könyvelte le, hogy az alaptőkéjét egymillió forinttal megemelte, a követelés értékének nagy része (4,045 milliárd forint) viszont a tőketartalékba került. Ezzel párhuzamosan a cég kibocsátott két 500 ezer forint értékű részvényt – ami ugye épp az alaptőkeemelésnek felel meg – és Varga ezeket jegyezhette le. A cég törzsrészvényeinek száma így 104 darabra nőtt, azaz az új tulajdonos a valamivel több mint 4 milliárdos követelésért 1,92 százalékos részesedést szerzett a vállalatban. A tranzakció így 210 milliárd forintra értékeli a vállalatot, amiből ugye 206 milliárd jut Mészárosékra.)
Ez nem az első ilyen ügylet volt a Talentis történetében. Idén tavasszal szinte pont ugyanez történt a cégnél, annyi különbséggel, hogy akkor pontosan négymilliárdos követelést kapott szűk 2 százalékos részesedésért a belépő tulajdonos (aki egyébként ugyanúgy Mészáros Lőrinc volt, csak egy másik magántőkealap formáját öltve*A követelést akkor a Status MPE Magántőkealap adta át a Talentisnek, amely szintén Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában áll. Az a tranzakció az időközben a fideszes médiaholdingnak átadott egyik céget, a Mediaworksöt érintette, a felek valahogy így számoltak el egymás között.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébeA második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.
A tavaszi tranzakció 204, a közelmúltbeli pedig 210 milliárd forintra értékelte a vállalatot. Persze ez akár kijöhetett volna hasraütés-szerűen is, de nem erről van szó. A két ügyletet ugyanis könyvvizsgáló is elbírálta, és az első esetben a szakértői véleményt is csatolták a cégbírósági iratokhoz. Ebben pedig a könyvvizsgálók azt írják:
Szakmai értékelésünk szerint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (azaz a követelés – a szerk.) előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van az ellenében adandó részvények számával, és névértékével, illetve a tőketartalék emelésének értékével.
Ez egyébként a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint egy abszolút sztenderd szöveg, hasonló esetekben mindig ezt írják, de kétségtelenül arra utal, hogy a kapott részesedés értéke arányban áll az adott követelésével. Azaz
Mészároséknak papírja van róla, hogy a családi cégük nagyjából 210 milliárd forintot ér, amiből 205 milliárd eshet az egykori felcsúti polgármesterre és feleségére.
Ez Mészáros Lőrinc vagyonának csak a legújabban láthatóvá vált része, de még mércéjével mérve is rengeteg. Arról nem is beszélve, hogy rajta kívül jelenleg a napi.hu és a Forbes szerint is csak két ember van Magyarországon, aki ennél a cégértéknél nagyobb vagyonnal büszkélkedhet: Csányi Sándor és Gattyán György.
Hiába szakad az árfolyam 200 milliárd még maradt
Mészároséknak legalább még egyszer ekkora vagyona van azokban a vállalatokban, amelyek értékét eddig ismerni lehetett. Még akkor is, ha a Mészáros-cégbirodalom legnagyobb részét összefogó Opus részványtársaság árfolyama sokat esett a tavalyi csúcspont óta.
A nagy zuhanással párhuzamosan ugyanakkor a tőzsdei birodalom átláthatóbb lett azzal, hogy a két legnagyobb tőzsdén is jegyzett Mészáros-vállalat, az Opus és a Konzum összeolvadt. Igaz, tulajdonosi oldalról még mindig elég nagy a katyvasz, hiszen a felcsúti milliárdos és családja több csatornán keresztül ellenőrzi a céget, amelynek összesen nagyjából 70 százaléka az övék. Ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 150 milliárd forintot jelent (az elmúlt egy évben volt ez ennél bő másfélszer több is)*A részesedés egy része, nagyjából 14 milliárd forintnyi a Talentis Group tulajdonában van. A továbbiakban ezt levonjuk, mert különben kétszer szerepelne az összesítésben..
Az Opuson kívül Mészároséknak még egy másik tőzsdei cégben biztosan, egyben pedig valószínűleg van részesedése. A nemrégiben Jászai Gellérthez került informatikai csoport, a 4iG 11 százaléka a családé, ez több mint 10 milliárdot ér. A jelentős részben a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Appeninnél azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, ott ugyanis a részvények ötödét egy Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap nevű entitás tartja a kezében, amely nem biztos, hogy teljesen Mészárosékhoz köthető. Mindenesetre ez a részvénycsomag is közel 4 milliárd forintos.
A tőzsdén kívüli Mészáros-világból még két fontos cég értékét lehet ismerni, ezek a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az R-Kord Kft. A két építőipari vállalkozás többségi részesedését ugyanis tavaly bevitték az Opusba, és ezért a vállalatokat felértékelte egy nemzetközi tanácsadócég. Az akkori szakértői vélemény szerint a Mészárosék által a két cégben megtartott részesedés valamivel több, mint 57 milliárd forintot ért.
Mindez azt jelenti, hogy a Mészáros családnak 410-415 milliárd forintnyi céges vagyonról van papírja,
vagy mert a tőzsdén jegyzettek az adott vállalatok, vagy mert egy szakértő értékelte fel őket. Ám ez még mindig nem miden.
Építőcégek, földek, mezőgazdaság, plakátok
A Talentis Group Zrt. ugyanis – bár nagyjából ebbe húzták össze a tőzsdén kívüli érdekeltségeket, amikor legutóbb átszervezték a Mészáros-birodalmat – még mindig csak a felcsúti milliárdoshoz köthető, tőzsdén kívüli vállalkozások egy részét birtokolja. Azt már a korábbi cikkünkben is írtuk, hogy a vállalatnak nagyjából egy tucatnyi másik cégben van tulajdonrésze, és ezeken keresztül további legalább száz társaságban érdekelt különböző mértékig. A legnagyobb értéket valószínűleg
az Opus Nyrt-ben meglévő, önmagában 14-15 milliárdot érő részvénycsomag,
az évi több tízmilliárdos bevételt és milliárdos nyereséget hozó Záév építőipari cég,
és a Takarék-csoport felett álló központi cég durván nyolcada
adja, de van egy rakat másik építőipari és egyéb cég is a Talentis alatt.
A Talentis-csoporton és a tőzsdei cégeken kívül azonban Mészáros Lőrinc további cégbirodalmakkal rendelkezik, amelyek szintén rengeteget érhetnek. Ezeket három csoportba lehet sorolni.
A maradék építőipari érdekeltségek között a legnagyobb a V-Híd és a Mészáros-gyerekek vállalata, a Fejér B.Á.L. Zrt. Ez utóbbi két cég nagyságrendileg akkora, mint a Mészáros és Mészáros, illetve az R-Kord volt, amikor azt a két vállalatot felértékelték. Bevételben kissé ugyan még elmaradnak tőlük, nyereségben viszont 2018-ban már ugyanazt hozták. Igazából az egyetlen jelentős különbség, hogy a tőzsdére bevitt vállalatoknak jóval nagyobb állami rendelésállománya volt, amikor felértékelték őket, de még itt is vannak olyan elemek, amiben a V-Híd és a Fejér-B.Á.L. áll jobban*Például nekik több önálló állami megbízásuk van, míg az M&M és az R-Kord inkább konzorciumban volt erős.. Ennek ellenére egész biztos, hogy
a két közvetlen családi tulajdonban lévő építőipari vállalat további tízmilliárdokat ér, de a hasonló méretű cégeik korábbi felértékelése alapján a 100 milliárdtól sem lehetnek messze.
Az agrár szektorban is jelentős cégek maradtak ki a Talentisből és az Opusból. Mészáros Lőrinc az ország legnagyobb földesura, mezőgazdasági érdekeltségeit a Talentis Agro Zrt. és a Búzakalász 66 Kft. fogja össze. Ezekben a Talentis-csoportnak csak minimális érdekeltsége van: mindkét cég több mint 99 százaléka közvetlenül a milliárdos és felesége tulajdonában van. Így a Henye borászat, az Aranka Malom, az állam által külön autópálya-lehajtóval meglepett Vivienvíz és bodrogkeresztúri Dreszla Kft. sincs benne az eddig felértékelt vagyonban. Ahogy a korábbi számításunk szerint több mint 38 ezer hektárnyi termőföld sem, mivel ezeket is közvetve vagy közvetlenül nagyrészt a Talentis Agro vagy a Búzakalász 66 hasznosítja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ország legnagyobb földesura lett Mészáros LőrincNem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.
A harmadik nagy, eddig nem felértékelt tétel pedig a volt Simicska birodalom, annak is a média és hirdetési ága, amit szintén közvetlen tulajdonában tartott Mészáros Lőrinc. Bár az ehhez a csoporthoz köthető, szintén több tucat cég egy részét kiüresítették, azért szép számmal akadnak milliárdokat hozó vállalatok is. A főleg óriásplakátokban utazó Publimont például még azt követően is évi több százmilliós profitot produkált Simicskáéknak, hogy az oligarcha és Orbán Viktor összevesztek, és így eltűntek az állami hirdetők. A balhé előtt pedig minden évben több milliárdnyi nyereséget termelt.
Simicska kapitulálása, és Mészáros Lőrinc házon belülre kerülése után pedig lényegében azonnal visszatértek az állami hirdetések a céghez, így jó eséllyel idén ismét milliárdos profitot hoz majd össze a vállalat. Erre pedig 2019 és 2021 között még biztosan számíthat a vállalat, illetve új tulajdonosa, Mészáros Lőrinc. Ez önmagában is tízmilliárdos nagyságrendű vállalatértéket sejtet.
Mindezek alapján egyáltalán nem lenne meglepő, ha Mészáros Lőrinc lenne az első olyan magyar, aki 2 milliárd dollárt meghaladó összeggel kerül fel legközelebb a Forbes dollármilliárdosokat összesítő listájára. Ekkora vagyonnal a tavalyi rangsor alapján
a felcsúti gázszerelő nagyjából a 1200. leggazdagabb ember lenne a világon,
ami nyolcszáz helyes előrelépést jelentene tavalyi debütálásához képest. | https://g7.hu/kozelet/20191118/meszaroseknak-mar-410-milliardnyi-cegvagyonrol-van-papirjuk-de-ennel-is-tobbet-halmoztak-fel/ | https://web.archive.org/web/20230608173507/https://g7.hu/kozelet/20191118/meszaroseknak-mar-410-milliardnyi-cegvagyonrol-van-papirjuk-de-ennel-is-tobbet-halmoztak-fel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaroseknak-mar-410-milliardnyi-cegvagyonrol-van-papirjuk-de-ennel-is-tobbet-halmoztak-fel | G7 | hungarian-news | 2019-11-18 17:22:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Kelemen Beatrix Csilla",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Búzakalász 66 Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Publimont Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Talentis Agro Zrt.",
"Talentis Group Zrt.",
"V-Híd Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
49,817 | Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét | Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak. | Alacsonyan szállnak a milliárdok a BKK elvetélt e-jegyrendszerével kapcsolatban. A fővárosi cég úgy tájékoztatott minket, hogy összesen 7,4 milliárd forintot fizetett ki a sohasem működő rendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) – amelynek szerződését egy éve mondta fel – az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után.
Ez azonban nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amiben 8,8 milliárd forintos összeg szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett egyéb költségekre 1,4 milliárd forintot fizettek ki. Ezen kívül még 99 millió forint elszámolása volt függőben.
A felmondást követő elszámolás kapcsán talán a legérdekesebb, hogy 1,6 milliárd forintot üzemeltetésre fizettek ki – egy soha nem működő rendszerért. A felmondást követő előterjesztésben Dabóczy Kálmán azóta menesztetett BKK-vezérigazgató és Szegvári Péter igazgatósági elnök által írt levél az tartalmazta, hogy ez a tényleg furán hangzó eset azért fordulhatott elő, mert még Vitézy Dávid vezetésével a BKK így írta alá az S&B-vel a szerződést.
Vitézy Dávid azonban már korábban is jelezte, hogy a fő problémát a távozása utáni BKK-vezetés idézte elő. Cikkünkre reagálva elmondta, hogy az a szerződésmódosítás, mely lehetővé tette a vállalkozónak, hogy nem igazoltan működőképes, nem tesztelt eszközökért is számlázzon, 2015 nyarán született, Dabóczi Kálmán akkori vezérigazgató írta alá. Ennek a módosításnak lett az eredménye, hogy végül a BKK milliárdokat fizetett ki működő rendszer nélkül. Többek között ez, az igen kétséges körülmények között született dokumentum is vezethetett ahhoz, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester büntetőfeljelentést is tett az ügyben.
Így viszont a vállalkozó úgy jutott tehát bevételhez, hogy nem kellett érte sok mindent csinálnia.
Tarlós István akkori főpolgármester azzal próbálta a csúfos bukást menteni, hogy folyamatosan azt kommunikálta, az eszközök megmaradnak, azokat a későbbiekben is fel lehet használni. Az említett tavaszi előterjesztésben is az szerepelt, hogy elkészültek beléptetőkapuk a Deák Ferenc téren és a Boráros téri HÉV-állomáson, illetve 29 buszt is felszereltek a jegykezelőkkel. Ez is csúsztatás volt azonban:
a tesztelésre használt beléptetőkapuk és jegykezelők sosem kerültek a BKK tulajdonába, a kivitelező S&B várhatóan a napokban leszereli a tesztelésre használt eszközöket.
A szerződés értelmében hét részre osztották a projektet, ebből a nulladik az előleg volt, ezt követően a harmadikig sikerült eljutni a szerződés felmondásáig. A fázisok az alábbi tevékenységet tartalmazták:
A nulladik fázisban körülbelül 630 millió forintért a rendszertervek készültek el – ezek más cég eszközeivel már jó eséllyel nem használhatók.
Az első fázisban két szerverközpontot telepítettek nagyjából 2,9 milliárd forintért. Ezek feltehetően a továbbiakban is használhatók, az árazás azonban túlzottnak tűnik, bár részletek nem ismertek a szerverekről.
A második fázisban körülbelül 800 millió forintot fizettek a jegypénztárakban használt szoftverekért – kérdés, ezekből lehet-e bármit használni a későbbiekben. Ezen kívül ebben voltak hordozható jegyértékesítők is, de nem tudni, mennyi.
A harmadik fázisban újabb szoftverekért fizettek, nagyjából 600 millió forintot. A szoftverekről annyit tudni, hogy a CCS, CRM, BCHS és FareGo nevűek készültek el – az utóbbi az S&B rendszere, ezt a szoftvert más rendszerekkel jó eséllyel nem lehet használni.
Néhány kétségesen integrálható szoftveren kívül csupán két szerver maradt a felmondott e-jegy szerződés után a BKK-nál. Mindezt úgy, hogy az eredetileg 28,4 milliárdos, ötéves üzemeltetést tartalmazó szerződésből 7,4 milliárdot kifizettek.
Tarlós István az e-jegyrendszer bedőlése után már 2020 végére működő e-jegyrendszert ígért, de helyette a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevezetett egy okostelefonos, elég bonyolult applikációt, amit aztán e-jegyként próbáltak tálalni. Ez azonban messze nem az, amiről szó volt. Pedig még idén áprilisban is 2020 végi határidőt emlegetett a korábbi főpolgármester.
A belügyminiszterrel ünnepélyesen aláírt megállapodást a fővárosi közgyűlés 2019. március 27-én fogadta el. Ez egy csupán négyoldalas megállapodás, amiben az Elektra, AFC, Rigó nevek után Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszerre (FVR) nevezték át a projektet. Ebben csak annyi szerepel, hogy papírmentesen is meg lehessen venni a BKK jegyeit. Magyarán le is tett a főváros egy valódi elektronikus jegyrendszerről. Ez abban lenne más, hogy minden jegyet elektronikusan kellene kezelni minden járművön. Így Tarlósék terve szerint volna maradt volna a papírjegy, a mechanikus lyukasztók, és emellett mobilon is elérhetővé tették volna az összes jegyet.
Azóta pedig nem került a közgyűlés elé újabb javaslat, a BKK szerződései között sem találtunk újabbat.
Így az új városvezetés nem is nulláról, hanem mínusz 6 milliárdról kezdheti a munkát,
hiszen az előző bedőlt projekt hiteleit is ki kell fizetni. Ennyit használt fel ugyanis a főváros az e-jegyrendszer kiépítésére felvett EBRD*Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank-hitelből. A 2019-es BKK-s üzleti tervben 1,34 milliárd forintot terveztek be az EBRD-hitel törlesztésére. Azzal is adós maradt a Tarlós-féle városvezetés, hogy lezárja a hitelszerződést az EBRD-vel.
Az új fővárosi vezetés számára a kiutat az jelentheti, ha a BKK csatlakozik az országos rendszerhez. A magyar államnak ugyanis van egy bár igen lassan fejlesztett, de alapvetően jól kitalált projektje. Ez a NEJP kódnevű kezdeményezés a MÁV és a Volánbusz jegyrendeszereinek digitalizálását és egységesítését tűzte ki célul. Ehhez jelentette be a csatlakozást Tarlós István. De erről sem született még megállapodás. Ráadásul a fentiek miatt nincsenek is meg azok az eszközök – a beléptetőkapuk és a jegykezelők – amiket ebbe a rendszerbe integrálni lehetne.
Számos olyan probléma is van, amit alapos tervezéssel meg kellene oldani, ha a budapesti jegyrendszert integrálni szeretnék a NEJP rendszerbe. A fővárosi tömegközlekedés ugyanis teljesen más dimenzió, mint a helyközi buszok vagy vonatok: egy kalauz esetében, ha lassabb az internet, leterhelt a szerver, néhány másodperc csúszás nem okoz gondot a jegyek ellenőrzésekor, ezért nem is kell ilyesmivel foglalkozni. A metrók esetében azonban pont az a kihívás, hogy a másodperc tört része alatt kell rengeteg utas adatát élőben ellenőrizni, és kiadni az utasítást a kapuk nyitására.
Tarlós István ezek alapján tehát duplán blöffölt, amikor 2020 végére működő e-jegyrendszer ígért Budapesten. A jelek szerint elképzelése sem volt a fővárosnak és a BKK-nak, hogy honnan lesznek beengedő kapui. Ezek költsége tízmilliárdos nagyságrendű. Egy ilyen tender kiírása és a leszerződés közel fél év, de a gyártás és szállítás is legalább fél-egy év. A felszerelés sem kis feladat, mert áram- és internetcsatlakozást kell kialakítani, és a tervezett 794 beléptetőkapu telepítése is több hónapot vesz igénybe. Így nulláról kezdve legalább két év ez a munka.
A másik, hogy nincsen a fővárosnak és a BKK-nak élő szerződése arra, hogy ki és hogyan fogja az e-jegyrendszert üzemeltetni. Ehhez ki kellene dolgozni a tarifát, a beszedési módokat, és számos olyan technikai részletet, hogy mely kártyával lehet fizetni és azonosítani a felhasználókat, vagy hogy éppen mely adatbázisból lehet a diák- vagy nyugdíjaskedvezményt ellenőrizni. Ebből számos kérdésre biztosan ad megoldást a NEJP, de összetett informatikai fejlesztés kell ahhoz, hogy ez a rendszer a BKK rendszereivel probléma nélkül együtt tudjon működni. Szerződés nélkül pedig nehéz elképzelni, hogy informatikai fejlesztésekbe bele lehet vágni. Ráadásul ez is legalább 1-1,5 éves folyamat a szakértők szerint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHihetetlen összegek folytak ki a fővárosi közbeszerzésekenTarlós, ha győz, teljesen kiirthatja Vitézy örökségét, a kormánynak pedig a fővárosi közbeszerzési céggel sem kell foglalkoznia, hogy a NER gazdasági holdudvarának adja a munkákat. | https://g7.hu/kozelet/20191119/hatmilliardos-godorbol-kell-kihuzni-tarlosek-elfuseralt-projektjet/ | https://web.archive.org/web/20230128000100/https://g7.hu/kozelet/20191119/hatmilliardos-godorbol-kell-kihuzni-tarlosek-elfuseralt-projektjet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatmilliardos-godorbol-kell-kihuzni-tarlosek-elfuseralt-projektjet | G7 | hungarian-news | 2019-11-19 17:49:39 | [
"Dabóczi Kálmán",
"Tarlós István"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Scheidt & Bachmann"
] | [
"Budapest"
] | [
"informatika",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
49,818 | Szabálytalanul működött az üllői önkormányzat, de az ÁSZ hónapokig kotlott a jelentésen | Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében. | Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében.
Nem zárható ki, hogy az üllői önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett – ezt a súlyos következtetést vonta le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ellenőrzése során. Az október 25-én nyilvánosságra hozott anyagban szerepel az is, hogy „Üllő Város Önkormányzata belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, így nem volt biztosított a közpénzfelhasználás szabályossága és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás.”
Minderről Fricsovszky-Tóth Péter tájékoztatta az Átlátszót. A férfi az „Üllő Te Vagy” színeiben indult az október 13-i önkormányzati választáson és polgármesternek nem, de képviselőnek megválasztották.
Fricsovszky-Tóth Péter volt az, aki az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat működésével kapcsolatos lakossági elégedetlenség élére állt, majd amikor életveszélyesen megfenyegették, a hatóságokhoz fordult. Sikertelenül, de a férfi zsarolás miatt beadott vádindítványát a bíróság befogadta:
Pótmagánváddal kerül bíróság elé a víziközműves zsarolás, a sértett a választáson is elindul
A bíróság befogadta Fricsovszky-Tóth Péter zsarolás miatt beadott vádindítványát – tudatta a férfi az Átlátszóval. Tavasszal írtunk arról, hogy jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat több működésbeli hibát vétett. Amikor Fricsovszky-Tóth Péter a lakossági összefogás élére állt, megfenyegették. Feljelentést tett és nyomozás indult zsarolás gyanúja miatt, de az eljárást megszüntették.
A számvevőszék megállapította, hogy:
az önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű,
a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, mert a jegyző nem gondoskodott naprakész nyilvántartás vezetéséről a kötelezettség-vállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról,
a gazdálkodási jogkörök jogszabály szerinti gyakorlásának feltételei, a szabályszerű közpénzfelhasználás feltételei nem voltak biztosítottak és
a naprakész nyilvántartás vezetésének hiányában nem igazolt, hogy a kiadások az önkormányzat feladatellátásának körében keletkeztek és azok teljesítése a jogszabályok szerint történt, ezáltal nem zárható ki, hogy az önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett. Az eset konkrét körülményeinek felderítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel” – jegyezték meg.
Az ÁSZ a jelentéstervezetet megküldte az Üllő polgármesterének, Kissné Szabó Katalinnak és hivatalvezetőjének, hogy észrevételezzék azt, ám ők semmilyen jelzéssel nem éltek.
A független polgármester, akit újraválasztottak október 13-án, 2007 óta tölti be a tisztségét. Ez is szerepel a jelentésben azzal együtt, hogy a jegyző a feladatait 1999. június 1-je óta látja el a településen.
A számvevőszéki anyaggal kapcsolatban Fricsovszky-Tóth fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár a jelentés – az ÁSZ honlapja alapján – már idén május 24-én elkészült és Üllő önkormányzatának két hónap állt rendelkezésére, hogy jelezze az észrevételeit, de nem élt vele.
„Ezért is érthetetlen a számomra, hogy mi tartott további 3 hónapig, míg idén október 25-én, a helyi választások után két héttel közreadták a jelentést. Szomorú, hogy a jelentést vélhetően visszatartották, mert annak tudatában a helyi polgárok más megítélés alá helyezték volna a helyi városvezetést, így viszont ezen lényeges információk ismerete nélkül hozták meg döntésüket a választáson” – hangsúlyozta a képviselő.
Hozzátette azt is, hogy mivel nem látnak más lehetőséget, megteszi a feljelentést ismeretlen tettes ellen hűtlen vagy hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt.
„Reméljük, hogy a hatóság, illetve az ügyészség pártpolitikától mentesen vizsgálja ki az ügyet.” A képviselő megkereste a számvevőszéket is, és egy átfogó, gazdaságossági, szabályozottsági ellenőrzést kért az üllői önkormányzat működésével kapcsolatosan.
Fricsovszky-Tóth Péter azt hangsúlyozta, hogy ha az ÁSZ megállapításain felül további bizonyítékok is alátámasztják az ellenőrzésben foglaltakat, akkor követelni fogják, hogy a város vezetése azonnali hatállyal mondjon le.
Az üggyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy az egyes ellenőrzésekről szóló jelentéseit minden esetben az ellenőrzések lezárását követően hozza nyilvánosságra. Közölték azt is, hogy „az ellenőrzés megállapításai alapján az Üllői Polgármesteri Hivatal jegyzőjének fogalmazott meg javaslatot, melyre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben vállalt feladatok, illetve azok végrehajtása hozzájárul az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetéséhez, ezáltal a közpénzügyi helyzet javításához.”
Megjegyezték azt is, hogy a jelentés függeléke tartalmazza az ellenőrzés során feltárt azon tényeket, körülményeket és felvetéseket, amelyek kapcsán az ügyészség jogosult eljárni. „Az ÁSZ nem nyomozóhatóság, és egy hatósági jelzést követően az ügy gazdája minden esetben az érintett hatóság. Ebből következően a további nyomozati cselekményekkel, eljárási körülményekkel kapcsolatban az ÁSZ nem adhat információt.”
A válasz alapján az Átlátszó megkereste a Legfőbb Ügyészséget is. Annak szóvivője, Fazekas Géza válaszában azt írta, hogy „az önkormányzatok működése és gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése nem ügyészi hatáskör. Az ÁSZ a jelentésében bűncselekményi tényállást nem állapított meg, az ügyészségre feljelentést nem küldött.”
Az önkormányzat működésében talált szabálytalanságokról, illetve azok kezeléséről szerettünk volna tájékoztatást kérni a város vezetésétől, de megkeresésünkre eddig nem reagáltak.
Fotó: Az üllői városháza, forrás: Fricsovszky-Tóth Péter | https://atlatszo.hu/2019/11/12/szabalytalanul-mukodott-az-ulloi-onkormanyzat-de-az-asz-honapokig-kotlott-a-jelentesen/ | https://web.archive.org/web/20211020215050/https://orszagszerte.atlatszo.hu/szabalytalanul-mukodott-az-ulloi-onkormanyzat-de-az-asz-honapokig-kotlott-a-jelentesen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabalytalanul-mukodott-az-ulloi-onkormanyzat-de-az-asz-honapokig-kotlott-a-jelentesen | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-12 01:00:00 | [
"Kissné Szabó Katalin"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Üllő Város Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Üllő"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hanyagság",
"önkormányzat",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
49,819 | Bontott betonra cserélték a jóval drágább sódert a 880 milliós kerékpárútban | Homokos kavics szerepelt a Sándorfalva-Ópusztaszer közötti kerékpárút közbeszerzésében, ezt kellett volna a kisteleki Probart Kft.-nek az aljzatba tölteni. Ehellyett bontásból származó darált beton kerül a stabilizáló rétegbe, ami a megrendelő Csongrád Megyei Önkormányzat szerint rendben van, a kivitelező pedig nem válaszolt a kérdéseinkre. | “2,5 cm vtg. AC 8 kopóréteg 3,5 cm vtg. AC 11 kötőréteg 15 cm vtg. Ckt-4 stabilizációs alapréteg 15 cm vtg. homokos kavics ágyazat geotextília” – a 2019 tavaszán meghirdetett közbeszerzés szerint így vállalta el az Ópusztaszer-Dóc-Sándorfalva közötti 17,6 kilométeres kerékpárút építését a kisteleki Probart Kft. A nyertes ajánlat szerint 880 millió forintból, azaz kilométerenként 50 millió forintból épül a valóban hiánypótló kerékpárút.
Az évtizedek óta tervezett út építését a Csongrád Megyei Önkormányzat koordinálja, a környékbeli települések is részt vesznek az uniós projektben. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint az első kiíráskor, 2018 második félévében a Swietelsky 2,2 milliárd forintért, a Colas 1,27 milliárdért vállalta volna az építést, míg a később nyertes Probart Kft. és a G-Plan Építő Kft. érvénytelen ajánlatot adott be. Az első közbeszerzést a kiíró – mivel az ajánlatok jócskán meghaladták a rendelkezésre álló pénzt – érvénytelenítette.
2019 tavaszán újra, ugyanazon paraméterekkel kiírt közbeszerzést a kisteleki Probart Kft. 880 millió ajánlatt megnyerte, a Délút Kft. 1,4 milliárdos, a G-Plan Építő Kft. 2,6 milliárdos, valamint a STRABAG 1,5 milliárdos ajánlatával szemben.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentáció szerint a kerékpárút aljába kerül a 15 centiméter vastag réteg homokos kavics. Erre adott árazatlan ajánlatot a Probart, a kavicsból eszerint talajjavításra Ártándról hozott kavicsból 5100 köbméter kellett volna, valamint 12 ezer 630 köbméter töltésanyaggal is számoltak.
Az építkezés már javában zajlik, sok helyen már az aszfalt is a helyére került. Ami szembetűnő, hogy hatalmas betontörmelék-hegyeket halmoztak fel az építések mentén. Viszont sem a közbeszerzésben, sem a leírásokban nem szerepel beton hulladék újrafelhasználása.
Éppen ezért a Csongrád Megyei Önkormányzathoz fordultunk, azt írták az Átlátszó megkeresésére, hogy “a kerékpárút kivitelezője a kiviteli tervekben szereplő védőréteget homokos kavics helyett változatlan rétegvastagság mellett törtbetonból alakítja ki. A változtatást a kivitelező kérte, igényét hivatalosan jelezte, a törtbeton anyagára jellemző tulajdonságokat (szemeloszlás, aprózódás, fagyállóság stb.) laboratóriumi vizsgálattal alátámasztva bemutatta. A változtatáshoz a tervező és a műszaki ellenőr hozzájárult. A beépíteni tervezett tört beton a homokos kavicsnál jobb tulajdonságokkal rendelkezik, jól tömörödő, stabil és nagy szilárdságú. Mivel a tört beton egy újrahasznosított anyag, ezért felhasználása környezetbarátnak minősíthető. A kivitelezést a változtatás nem drágítja meg, a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”
Az, hogy környezetbarát, tény, hiszen a bontásokból származó, feldolgozott és osztályozott beton újrafelhasználása célszerű, és mindenkinek jó. Az viszont érdekes, hogy a megrendelő szerint a hulladék használata “a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”
Több fuvarozóval, kerékpárút építésben résztvevő vállalkozóval és bányával is beszéltünk. Mind azt mondták, hogy a hulladék beton ára jóval alacsonyabb a bányában kitermelt kavicsénál. Ráadásul Szegedtől csak 150-180 kilométerre van bánya, ami az út- és egyéb fuvardíjak miatt tovább növeli a kavics árát.
Azt is mondták, hogy csak akkor megfelelő a tört beton, ha az egyenletes minőségű, ellenkező esetben az egész pályatest megsüllyedhet. Arra, hogy mégis mennyit lehet spórolni az anyagcserével, egyik forrásunk sem akart válaszolni, de annyit megjegyeztek, a tervben szereplő 5 ezer köbméternyi anyag 277 kör 18 köbméteres kamiont jelent. Ha csak az út- és fuvardíjakat veszik, már az is jelentős tétel lehet.
Kerestük a Probart Kft.-t is, de egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak. | https://atlatszo.hu/2019/11/12/bontott-betonra-csereltek-a-joval-dragabb-sodert-a-880-millios-kerekparutban/ | https://web.archive.org/web/20210918112157/https://orszagszerte.atlatszo.hu/bontott-betonra-csereltek-a-joval-dragabb-sodert-a-880-millios-kerekparutban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bontott-betonra-csereltek-a-joval-dragabb-sodert-a-880-millios-kerekparutban | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-12 01:00:00 | [] | [
"Csongrád-Csanád Megye Önkormányzata",
"Probart Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Dóc",
"Ópusztaszer",
"Sándorfalva"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés"
] | [] |
49,820 | Blokkolja az önkormányzat megalakulását Pázmánd polgármestere, mert megromlott a viszonya a keresztapjával | A Fejér megyei Pázmándot a szép táj, a nyugalom és a béke szegleteként ismerték 2019-ig. Az idei önkormányzati választások után viszont egyelőre egyszemélyes vezetése van a falunak: bár mind a polgármester, mind a megválasztott képviselők átvették a megbízólevelüket, a testület maga még nem alakult meg. Sokaknak az is kérdéses egyelőre, hogyan működnek majd együtt a település vezetőjével. | Október 13-a, azaz az idei önkormányzati választások óta dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika hivatalos Facebook oldala lényegében nem tartalmaz mást – pár sokat mondó bibliai idézet és példabeszéd mellett – mint olyan dokumentumokat, amelyek az újonnan megválasztott képviselők alkalmatlanságát és hiteltelenségét hivatottak bizonygatni.
A választási eredmények kihirdetése után az újra polgármesterré választott Virányiné választási csalás miatt bejelentést tett az első körben illetékes Helyi Választási Bizottságnál. A bulvársajtóban hamarjában lehozott történet szerint az újonnan megválasztott képviselők láncszavazást szerveztek, illetve pénzzel, sörrel, borral, pálinkával fizettek a voksokért, ami természetesen törvénytelen, mert sérti a szavazás tisztaságát és titkosságát. A HBV a panasznak gyorsan helyt is adott, a képviselői mandátumokról szóló részt megsemmisítette és erre vonatkozóan új választást rendelt el.
A szemtanú iszik és visszaemlékszik
Az állítólagosan alkohollal lefizetett helybéli a bulvársajtónak azt mesélte, a képviselők kampányzáró buliján előbb 5 ezer forintnyi italozási lehetőséget ígértek neki, majd még plusz 15 ezer forintot, természetesen a megfelelő helyre húzott ikszért. Ám emberünk, közlése szerint önérzetesen visszautasította ezt, most viszont akár a bíróságig is hajlandó elmenni, csak hogy az igazát bizonyítsa.
A megyei napilap írásában még színesebb lett a történet: időközben nőtt a feljelentést szándékozni tevők száma, ráadásul a nyilatkozó polgármester szerint legalább 50 ismeretlen, Pázmándra a választás napjára bejelentkezett ember is megjelent a faluban. Majd a 13-án este a polgármesteri hivatal előtt ácsorgók egyike arra a kijelentésre ragadtatta magát, miszerint meg fogja ölni a polgármestert.
A cikkekben egy közös mindenképpen van: mindkettő alatt találni olyan kommentet, hogy az egész sztori, úgy ahogy van, kamu. Nem volt leitatás, nem volt szavazatvásárlás, nem volt fenyegetőzés – mindössze a polgármester gerjeszt hangulatot, mert nem tetszik neki a voksolás eredménye.
A filmszerű történésekkel egyébként jelenleg a rendőrségnek van leginkább dolga, mert a fentiek miatt a polgármester ott is feljelentést tett. Cikkünk írásakor a nyomozás még folyamatban van.
Ahol a polgármester a házasságok helyzetét is felügyeli
Mindez nyomokban emlékeztet a hat évvel ezelőtti eseményekre. 2013 februárjában azért kellett időközi választást kiírni, mert a képviselő-testület az előző év végén feloszlatta önmagát. A választópolgárok két független polgármesterjelöltre adhatták le szavazatukat – Virányinéra és falut 2010-ig két évtizeden át vezető Kutai Tiborra, aki ráadásul előbbinek keresztapja -, a hat képviselői helyért tizennyolcan indultak, mindannyian függetlenként. Negyvenhat szavazattal Virányiné nyert.
Talán a versenyeken is elég jól szereplő pázmándi boroknak köszönhető, de akkor is felbukkant alkohol-motívum: egy gazdánál „borozgatás közben” az egyik polgármesterjelölt hívei beszéltek arról, hogy láncszavazással fogják megbuktatni a másik jelöltet. Viszont a bejelentő magánszemély nem jól választott időpontot: két nappal korábban tett bejelentést az esetről a helyi választási bizottságnál, amely így elutasította, mivel láncszavazni csak a választás napján lehetséges, két nappal előtte nem.
De mi baja a polgármesternek a képviselő-testülettel? Egyrészt láthatóan az, hogy az új testületben egyetlen régi bizalmasa maradt. Ráadásul október 13-án képviselői mandátumot szerezhetett régi polgármester-ellenlábasa, Kutai Tibor, így az új testülettől nem várható majd az automatikus bólogatás.
Ha ugyanis megnézzük a képviselőtestületi ülésekről készült összefoglaló videókat, feltűnik, hogy ezek inkább Virányiné monológjai, közös kommunikációnak nincs nyoma. Ahogy kritikának sem.
Másrészt igaz az is, Pázmándon sok jó dolog és fejlesztés is történt az elmúlt két ciklusban, a közismerten kitűnő kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező fiatalasszony ugyanis hallatlan lendülettel látott neki a falu dolgainak.
A pázmándiak, amilyen kezdeményezésbe csak lehetett, beneveztek a szorgalmazására: annak idején az országban egyedülálló módon hirdette meg az önkormányzat a saját teljes átláthatóvá tételét, de feltűnést keltettek azzal is, hogy a válások elkerülése érdekében a polgármester kitanulta a mediációt. Máskor pedig külföldi díjátadó ünnepségre vitte magával a hivatalban dolgozó takarítónőt.
Vezetési stílusában azonban a helyiek egy része szerint egyre inkább kiütköztek az autokrata vonások, és gyakran cserélődtek körülötte a munkatársak is, nem mindig önszántukból. Aki kritikát próbált megfogalmazni, gyorsan kívül találta magát a bizalom körén.
Virányiné Reichenbach Mónika regnálása elején egyébként még úgy gondolta, s egy videóban is elmondta, hogy 2020-ban már biztosan nem szeretne polgármester lenni, a település-menedzsment működését is e szerint tervezték meg az elejétől. „Nem szabad, hogy egy emberhez kötődjenek a dolgok egy közösségben, mert akkor az emberek nem érzik a magukénak. Elvem az, hogy nekem egy ciklus is bőven elég, de kettő tutira” – indokolt a felvételen.
A TVB beint
Az októberi önkormányzati választások körüli pázmándi történetben érdekes fordulat következett, a helyi választási bizottság megsemmisítő döntésével szemben ugyanis a polgármester által szintén megkeresett, magasabb szintű Területi Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a panaszát. Mint írják, azért, mert 2018 szeptembere óta minden ilyen ügyben igazolnia kell a beadványozónak az érintettségét is, a polgármester pedig ezt nem tette meg.
Bár a TVB döntése ellen nem fellebbezett – az Átlátszó kérdésére úgy indokolt, sokkal kedvezőbb végkimenetelre számít a rendőrségi vizsgálatból – kilátásba helyezte, hogy ebben az ügyben akár az Igazságügyi Minisztériumig is elmegy (hogy itt mire is gondolt pontosan, tüntetésre vagy egyéb mutatványra, azt nem fejtette ki).
“Hogy miért vállaltam még mindig a polgármesterséget? Valóban nem akartam már, augusztusban-szeptemberben akit tudtam, megkerestem. Ha lenne, aki elvállalja, már régen azt csinálhatnám, amit valójában szeretnék. Nagyon szeretnék úgy bejönni a faluba, hogy nem én vagyok a polgármester, de nincs más választásom. Az ellenfelem, hiába a keresztapám, korrupt ember. Én egy zarándokközpontban és lelkigyakorlatos házban gondolkodom, ezért tanulok most is, utolsó évemet töltöm egy mentálhigiénés szakember képzésen. A testülettel nem én nem akarok együtt dolgozni, ők közölték, hogy nem szánnak szerepet a polgármesternek” – nyilatkozta az Átlátszónak.
A kijelentésnek ellentmond, hogy a friss testület többször is próbálkozott felvenni a kapcsolatot a polgármesterrel, de nem sokat értek el. Legutóbbi látogatásukat a hivatalban Virányiné a telefonjával rögzítette és többeknek elküldte, de ezen a felvételen csak az hallatszik, ahogy a képviselők megpróbálják megtudni, mikor alakulhatna meg már végre a testület.
A polgármester a felvételen azt ismételgeti, az új képviselők tegyenek eleget előbb az összeférhetetlenség tisztázásával és a vagyonnyilatkozatukkal kapcsolatos kötelezettségüknek, utána lehet szó a megalakulás időpontjáról. Az Átlátszónak ezt november 15-ére jelölte meg, erről viszont a képviselők egy részét nem értesítették, volt, aki tőlünk hallott róla – de addigra más programot szervezett.
Az elszabotált képviselő-testület
A sok helybéli szerint mára politikai csatatérré vált Pázmánd a rendszerváltásig meglehetősen zárt közösség volt, még azt sem nézték jó szemmel, ha valaki máshonnan házasodott. A bizalom és a nyugodt közösségi építkezés ma is elsőrangú szempont, évek óta érdekes módon mégis a széthúzás jellemzi a falut.
Az összetartás egyesek szerint csak addig tartott, amíg a korábban Kutai által is segített Virányiné, miután 2006-ban képviselő lett, nem fordult mentora ellen. A jogászi diplomája mellé PR-szakértői végzettséget is szerzett nő gyakorlatilag brandet csinált magából, jelentős támogató körrel, amelynek tagjai tevékenyen osztogatják a közösségi felületeken a Kutai ügyeiről szóló megjegyzéseket.
Szóba került az is, hogy az egykori faluvezető, jelenleg a Széchenyi Programirodánál is dolgozva, előnyhöz juttatja a pályáztatásban a saját rokonságát és ismeretségi körét. A nyilvános pályázati dokumentáció szerint Kutai vezetéknévvel valóban ketten is nyertek pályázati pénzt pázmándi programok megvalósítására, egyikük maga Kutai Tibor is, 4,5 millió forintot. Ezt a helyzetet a most képviselőként nyertes Kutai ugyan a kampányban nem tisztázta, a Széchenyi Programirodától viszont kikért egy állásfoglalást, miszerint alkalomadtán – egyedi elbírálás alá esően – a képviselő-testület döntheti majd el, hogy egyik tagjuk ilyen szerepvállalása összeegyeztethető-e a testületen belüli munkával.
Pázmándnak, a lakosai szerint mindig is az összefogásáról, kitartásáról, szorgalmáról híres falunak 2019 novemberének közepén még nincs hivatalosan megalakult, s így munkába állt képviselő-testülete. A képviselők egyike november 11-én írásban érdeklődött a törvényi határidő túllépésének indokáról, de azt a választ kapta, hogy a polgármester asszony szabadságon van és külföldön tartózkodik.
Kocsis Noémi | https://atlatszo.hu/2019/11/19/blokkolja-az-onkormanyzat-megalakulasat-pazmand-polgarmestere-mert-megromlott-a-viszonya-a-keresztapjaval/ | https://web.archive.org/web/20211023145637/https://orszagszerte.atlatszo.hu/blokkolja-az-onkormanyzat-megalakulasat-pazmand-polgarmestere-mert-megromlott-a-viszonya-a-keresztapjaval/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/httpsorszagszerteatlatszohublokkolja-az-onkormanyzat-megalakulasat-pazmand-polgarmestere-mert-megromlott-a-viszonya-a-kere | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-19 01:00:00 | [] | [] | [
"Fejér megye",
"Pázmánd"
] | [
"választások - népszavazás",
"önkormányzat"
] | [] |
49,821 | AKKORA KORRUPCIÓS BOTRÁNYT TÁRTAK FEL ANDALÚZIÁBAN, HOGY TÖBB SPANYOL SZOCIALISTA IS BÖRTÖNBE MEHET | eurómilliókat utaltak ki korai nyugdíjazási pénzek formájában jogellenesen csókosoknak, más szocialista politikusoknak és üzletembereknek
– írja az El País spanyol balközép lap.
Majdnem egy évtizeden át tartott a lopás
Ahogy a spanyolok hívják, az „ERE-ügyben” (az ERE a kollektív elbocsájtási mechanizmus spanyol nevéből képzett betűszó) az Andalúziát 2009 és 2013 között vezető José Antonio Griñánt hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, míg a régiót 1990 és 2009 között vezető Manuel Chavest kilenc évre eltiltották a közügyektől. Griñánon kívül még több más, szocialista politikust is börtönre ítéltek vagy eltiltottak a közügyekről: köztük ott van Magdalena Alvarez volt regionális gazdasági miniszter, és a szintén miniszteri tisztséget betöltő Gaspar Zarrías is. Ők megúszták közügyekkel való eltiltással – a spanyol jogrendben ez jár azon közszereplőknek, akik hatalmukat tudatosan tisztességtelen döntések meghozatalára használták fel.
Börtönt kapott viszont négy volt regionális miniszter is Griñánon felül: két munkaügyi minisztert is elítéltek, de nem úszta meg az innovációs és a gazdasági tárca vezetője sem.
Antonio Fernández volt munkaügyi miniszter nyakába varrták a legsúlyosabb büntetést, ő hét év tizenegy hónapot kapott.
De miről is szól az a korrupciós botrány, amivel ma, az ítélethirdetés napján tele van a teljes spanyol média? Egy kifinomult, és 2001 és 2009 között folyamatosan működő korrupciós mechanizmusról, melynek keretében a szocialista kormányzat emberei több millió eurónyi közp loptak el. A regionális kormány ugyanis annakidején létrehozott egy 680 millió eurós alapot, amelyből azon cégeknek adott pénzt, akik egyébként nem tudták volna kifizetni a dolgozóik elbocsájtása utáni végkielégítéseket. A vádak szerint pedig ebből az alapból jogellenesen többek között olyanoknak is folyósítottak pénzeket, akik erre nem is lettek volna jogosultak.
Kokainra is jutott a közpénzből
Az egész ügyet körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a hatóságok, mikor a sevillai élelmiszeripari nagykereskedő cég, a Mercasevilla ment át a spanyolban ERE betűszóra hallgató kollektív elbocsájtási folyamaton. A rendőrség akkor arra lett figyelmes, hogy egy pár magánszemély korai nyugdíjazási kifizetéseket kapott a kormányzati alapból annak ellenére, hogy ők még csak soha nem is dolgoztak az érintett cégnek.
Ekkor a rendőrség vizsgálódni kezdett, és egy kifinomult, éveken át működő korrupciós sémát fedeztek fel, ahol az ERE-alapokat a kormányzat részben arra használta fel, hogy
korai nyugdíjazási alapokat folyósítson a munkaügyi osztály vezérigazgatója barátainak, polgármestereknek, és több, magasrangú szocialista politikusnak is.
Mivel a séma kilenc éven át stabilan működött, a nyomozás során eszméletlen mennyiségű, körülbelül kétmillió oldalnyi adat gyűlt össze a lehetséges bűncselekmények és jogellenes kifizetések listájára. Sőt, arra is fény derült, hogy a tartományi munkaügyi minisztérium alatt működő munkaügyi és szociális biztonsági osztályt vezető Javier Guerrero és sofőrje az alapból összeharácsolt közpénzt többek között kokainra is költötte. Zombicégek, és több száz, az alapból kifizetett vállalkozó, üzletember, jogász és politikus kiterjedt hálója jött ezzel létre.
Az El País az ügyre rálátó forrásai szerint az alapok körülbelül 85 százalékát szabályszerűen használták fel, több mint hatezer ember kapott elsősorban korkedvezményes nyugdíjkifizetést.
A Néppárt a saját botrányáról is elterelheti a figyelmet
Persze a konkrét lopáson kívül az ügynek sokkal komolyabb szimbolikus és politikai jelentősége is van: a szocialista PSOE ugyanis nagyon kényelmesen berendezkedett Andalúziában,
a párt harminchat éven át, egészen tavaly év végéig vezette a tartományt.
A 2018-as választásokon viszont – az országos, a baloldal erősödését mutató trend ellenére – a szocialisták nagyon meggyengültek, míg a jobboldal erősödni tudott. A jobbközép Néppárt a jobbliberális Ciudadanossal és a szélsőjobbos Vox-szal karöltve 2018-ban átvették a tartomány kormányzását.
Különösen fontos az ügy a Néppárt számára, mely ezzel sikeresen elterelheti a figyelmet az úgynevezett Gürtel-ügyről, melynek keretében viszont a néppárti kormányok tudtával és felügyeletével alakult ki egy nagyszabású korrupciós séma Spanyolországban. A Gürtel-ügybe bukott bele anno Mariano Rajoy néppárti kormánya is, és így tudott felemelkedni a szocialistákat vezető jelenlegi miniszterelnök, Pedro Sánchez is.
A döntés időzítése is érdekes: az andalúziai ítélőtábla ugyanis most kedden hirdetett ítéletet, míg Spanyolországban nem régen, november 10-én tartottak előrehozott parlamenti választásokat. Így sokan azzal gyanúsították a bíróságot, hogy az direkt késleltette az ítélethirdetést a választások utánra, hogy az ne ártson még többet a lendületét a parlamenti választáson elveszítő PSOE-nek. Az ítélőtábla elnöke, Lorenzo del Río ugyanakkor visszautasította a vádakat mondván, hogy csak mostanra lett kész a bíróság az ítélethirdetésre, hiszen az ügy „a spanyol jogtörténet egyik legbonyolultabb döntését” képezi. | http://azonnali.hu/cikk/20191119_akkora-korrupcios-botranyt-tartak-fel-andaluziaban-hogy-tobb-spanyol-szocialista-is-bortonbe-mehet | https://web.archive.org/web/20220813085202/http://azonnali.hu/cikk/20191119_akkora-korrupcios-botranyt-tartak-fel-andaluziaban-hogy-tobb-spanyol-szocialista-is-bortonbe-mehet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/akkora-korrupcios-botranyt-tartak-fel-andaluziaban-hogy-tobb-spanyol-szocialista-is-bortonbe-mehet | Azonnali | eu-news | 2019-11-19 17:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Spanyolország"
] | [] | [] |
|
49,822 | Draskovics csak a jéghegy csúcsa: az MSZP, a DK és a Fidesz sem lépett túl a Puch–Simicska-modellen | Mindeddig azt sem vette észre senki, hogy a most a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) igazgatóságába menekített Kardos Péter nem más, mint a már elfeledettnek hitt Puch László MSZP-exkincstárnok bizalmas cégtársa.
És az sem szúrhatta ki a hírfogyasztó tömegek szemét, hogy a Draskovics Tibor–Szabó Zoltán–Lakos Imre által fémjelzett „friss” elit egy része már túl van néhány olyan botrányon, amelyet biztosan nem Orbán Viktor kreáltatott.
Például operatív nyomozásokon, feketepénzekről folyó beszélgetéseken, Hunvald-függőségen, fiktív munkavégzésen, vagyonnyilatkozati „hibákon” vagy épp Fidesz-kompatibilis bizniszeken – alábbi táblázatunkból egyebek mellett ez is kiderül.
Két héttel ezelőtti cikkünk után kétféle bírálatot kaptunk. A hithű fideszesek azt mondák, „na, ugye”, ami valószínűleg azt akarta jelenteni, hogy mi voltunk naivak, ha azt hittük, „ezek” mást is ismernek a rablólogikán kívül. A baloldallal rokonszenvezők viszont úgy fogalmaztak: mindig pártok delegáltak tagokat az állami és önkormányzati cégek igazgatóságaiba, felügyelőbizottságaiba, tehát nem kellene úgy tennünk, mintha ez tilos volna. Utóbbi érvhez csak annyit: ha egy gazdasági társaság politikai logika alapján működik, ha a fontos tisztségek a pártban szerzett érdemek alapján osztódnak ki, garantáltan nem érvényesül a hatékonyság–fejlődés–közjó „szentháromsága”.
A kritikátlan kormánypártiak figyelmébe pedig a következőket ajánljuk: 2010 után a Fidesz ugyan csökkentette a köztulajdonú társaságok díszpozícióinak számát, ám az állami, a magán- és a pártszféra összemosásának gyakorlata Simicska Lajos leválásával sem szűnt meg.
Sőt: az alábbi összeállításból az is kiolvasható, hogy a mai hatalom is részben „a bajtársakat nem hagyjuk az út szélén”, „az igazán hűségeseket duplán jutalmazzuk”, illetve „a NER tartóoszlopait vadászati lehetőségekhez segítjük” elvek mentén adományoz posztokat az arra érdemeseknek. Vagyis a gazdasági tisztségek betöltésének előfeltétele sok esetben nem a hibátlan pedigré, a rátermettség, a hatékonyságjavításra való képesség, nopláne a közjó szolgálata iránti olthatatlan vágy, hanem a párt főembereihez való közelség. A Fidesz tehát e tekintetben nem különb a bukott vagy botrányviselt embereit most újra előkapó régi baloldalnál. És ha Orbán Viktor 11. parancsolatról beszél – „Ne mondj rosszat a fideszes társadról!” –, az pontosan ugyanaz, mint amikor a DK ellenzéki „belső szolidaritásra” kéri a Momentumot a büntetőügyben elítélt és jelenleg is vádlott Czeglédy Csaba ügyében.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy egy adott vezetőnek – például a kormányfőnek vagy a főpolgármesternek – ne lehetne egy-egy beépített „szeme” a köztulajdonú vállalatoknál. Amennyiben például a Miniszterelnöki Kormányirodához tartozik a szerencsejátékok felügyelete, nyilván nem bűn, ha az ezt a szervezeti egységet vezető, saját politikai agendával nem rendelkező Biró Marcell egyben a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági elnöke. Ahogy az is helyénvaló, hogy Karácsony Gergely legszűkebb stábjának tagjai közül Tordai Csaba elnök lett a BFVK-nál, Gál J. Zoltán pedig beült a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) igazgatóságába. Az abnormális csak az, amikor a többi posztot nem gondos gazda módjára, hanem a Simicska–Puch-hagyomány, a 11., 12. vagy akárhányadik politikai parancsolat, illetve az úgynevezett pártszolidaritás alapján töltik fel.
Ebből az ördögi körből Karácsony Gergely elvileg még kitörhet, ha ígérete szerint valódi pályázatok útján találják majd meg a fővárosi cégek első számú vezetőit. Úgy tudjuk, ha pályázik, jó eséllyel vezérigazgató maradhat a Tordai által elnökölt fővárosi vagyonkezelőnél a Tarlós-korszakban kinevezett Barts J. Balázs.
Lehetséges továbbá, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. csúcsvezetésében sem lesz radikális változás, illetve a BKV-t irányító Bolla Tibornak is jók az esélyei a maradásra. Forrásaink szerint szintén egyértelmű, hogy a Budapesti Közlekedési Központ élére „Vitézy Dávid egyik embere kerülhet”.
A főpolgármester valamennyire azért az osztozkodó pártokat is igyekezett kordában tartani: akadtak például olyan igazgatósági-felügyelőbizottsági jelöltek, akiket kvázi megvétózott, eltanácsolt. Lakos Imrét pedig csak úgy engedte be a BVH igazgatóságába, hogy jelezte azt őt jelölő DK-nak, mindenképpen hatályban marad a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának azon passzusa, amely „a közgyűlés két ülése közötti időpontban felmerülő halaszthatatlan esetben” feljogosítja a városvezetőt a céges testületek tagjainak kirúgására.
Így uralták el a politikai bizalmasok a fővárosi/állami gazdasági társaságok legfontosabb testületeit
Kirívó példák jobbról és balról
I. Korábbi kormány- és pártemberek, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Draskovics Tibor
– a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új igazgatósági elnöke a DK delegáltjaként
A rendszerváltozás előtt a Pénzügyminisztérium jogi főosztályát vezette, majd 1994-ben Békesi László, Bokros Lajos és Medgyessy Péter „mögött” volt közigazgatási államtitkár a tárcánál – titkárságát Dobrev Klára vezette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság adatai szerint folyt operatív eljárás is ellene 1996-ban – a Hézag fedőnevű akcióban a nyomozók azt vizsgálták, hogy pénzügyi államtitkárként hivatali hatalmával visszaélve próbálta-e mérsékelni egy olajcég bírságát. A különös körülmények között lezárt nyomozás nem akasztotta meg pályáját: a 2002-es váltás után először Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke lett, majd pénzügyminiszter – akit már Gyurcsány Ferenc mentett fel tisztségéből, mert állítólag félrevezette fontos nemzetgazdasági ügyekben. Mindezek ellenére Draskovics a talpára esett: először a Magyar Villamos Művek elnökeként funkcionált, majd Gyurcsány őt tette meg a kormányzati igazgatás összehangolásának tárca nélküli felelősévé, később igazságügyi és rendészeti miniszterré – e pozíciójában aztán tehetetlenül asszisztált a közbiztonság összeomlásához.
Kolber István
– a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
A rendszerváltás időszakában a Somogy Megyei Tanács VB törvényességi és jogi főosztályának vezetője volt, majd a megyei közgyűlés alelnöke, elnöke. A Gyurcsány-kormány hivatalba lépésekor a regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri poszt lett az övé, később a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület területfejlesztésért felelős tagjaként, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként, illetve a taszári reptér fejlesztésének miniszterelnöki megbízottjaként vétette észre magát. Utóbbi minőségében Kína Európai Unión belüli logisztikai és ipari bázisát vizionálta Taszárra, de a projekt végül sokszorosan besült.
Kardos Péter
– a BFVK Zrt. új igazgatósági tagja a szocialisták delegáltjaként
Puch László hírhedt MSZP-expénztárnok egyik bizalmasa, illetve tulajdonostársa a pártnak máig dolgozó Hungaroholding Zrt.-ben. Korábban is voltak fővárosi céges pozíciói.
Katona Tamás
– a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a szocialisták delegáltjaként
A Horn-érában a Központi Statisztikai Hivatal elnökeként és a miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedett, Medgyessy Péter idején pedig a kormányfő kabinetfőnökeként működött. 2004 és 2010 között a pénzügyi igazgatásban dolgozott; volt a tárca politikai, illetve közigazgatási államtitkára, két és fél évig a Magyar Államkincstár elnöke, 2009-től egy évig ismét államtitkár. Kilenc éve Hagyó Miklós körzetében indult a parlamenti választásokon, majd 2014-től 2016-ig ő ült az MSZP pártigazgatói székében. A sajtóban meg is jelent egy hangfelvétel, melyen feketekasszáról, alkalmazottak fekete foglalkoztatásáról, titokzatos vállalkozóról beszélgetnek józsefvárosi szocialisták – Katona Tamás társaságában.
Szabó Zoltán
– a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. új felügyelőbizottsági tagja a DK delegáltjaként
Az első MSZP–SZDSZ-kormány idején a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári posztjáig jutott, majd 2002-ig erzsébetvárosi polgármesterként folytathatta. Utódja a büntetőeljárás alatt álló Hunvald György lett – akit egyebek mellett azzal vádolnak, hogy korlátlan telefonhasználatot biztosított Szabó számára.
Józsa István
– a Fővárosi Vízművek Zrt. új igazgatósági tagja a szocialisták delegáltjaként
Az MSZP korábbi országgyűlési képviselője korábban az ország első „nyugati típusú, minősített nukleáris szakértőjének” nevezte magát – miután a Fidesz azzal támadta, hogy cége 2010-ig 6,6 milliárd forintnyi közpénzes megbízást kapott a Paksi Atomerőműtől.
Bollók Istvánné
– a BKV Zrt. új felügyelőbizottsági tagja a DK delegáltjaként
Budafok korábbi polgármestere – akit a Fidesz annak idején a lakásügyeivel támadott – a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülés Platform budapesti ügyvivője is volt az MSZP-ben.
II. Korábbi SZDSZ-megbízottak, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Kamarás Miklós
– a BKV Zrt. új igazgatósági elnöke a szocialisták delegáltjaként
Már a rendszerváltás előtt foglalkoztatta a későbbi SZDSZ-elnök Kuncze Gábort az Építőgépgyártó Vállalat egyik leánycégénél, majd a felek üzlettársakká is váltak a könyveléssel foglalkozó Tallér Auditáló Kft.-ben. Kamarás Miklós a Horn-érában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese lett; 1997-ben a szervezet új igazgatósága a Tocsik-ügy lezárásaként – közvetett felelőssége miatt – anyagi szankciót alkalmazott vele szemben. 2002 és 2004 között az ÁPV első embereként folytathatta, később volt a Budapest Airport és a MÁV elnöke, illetve 2009–2010-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezére. A 2010-es kormányváltásig bent ülhetett a Mol igazgatóságában, jelenleg pedig a Mol Petrolkémia Zrt. (leánykori nevén: Tiszai Vegyi Kombinát) felügyelőbizottságában biztosítanak helyet neki.
Bodnár Zoltán
– a BFVK Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a szocialisták delegáltjaként
A rendszerváltozás előtt az MSZMP Központi Bizottságának szakértőjeként talált kapcsolatot a nagypolitikához, később volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A 2002-es kormányváltás után először az SZDSZ-es gazdasági tárca alá tartozó Nemzeti Autópálya Rt. vezére lett – ekkor a Kulcsár-botrány vétlennek minősített mellékszereplőjeként írt róla a sajtó –, majd az Eximbank élén folytatta pályáját. A 2014-es önkormányzati választáson a Magyar Liberális Párt budapesti főpolgármester-jelöltjeként indult – ezzel sok ellenzéki szerint a Fidesznek tett szolgálatot –, három éve pedig deklarálta, hogy kiszáll a pártpolitikából. Aztán most mégis elfogadta az MSZP felkérését a BFVK felügyelőbizottságának élére.
Lakos Imre
– a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
Az SZDSZ budapesti választmányának egykori elnökét, volt újbudai alpolgármestert ugyan a Kúria jogerősen felmentette a – Molnár Gyulával közös – hivatali visszaélés vádja alól, de a vagyonbevallásait rendre utólag kényszerült értelmezni, illetve az összeférhetetlenség határát súrolta, ahogy a családja eluralta a főváros döntéshozó és végrehajtó szerveit a Demszky-korszak végére.
Boruzs András
– a Fővárosi Vízművek Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
Az SZDSZ korábbi budapesti elnöke 2010-ben lett egycsapásra híres, amikor a BKV könyvvizsgálója arra a következtetésre jutott, hogy tényleges munkavégzés nélkül vehetett fel bért a közlekedési vállalattól. Boruzs jelenleg a Magyar Liberális Párt pártigazgatója, s idén augusztusban Fodor Gáborral közösen létrehozott egy céget is Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet Nonprofit Kft. néven.
III. A Fidesszel kapcsolatba hozott baloldaliak, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Czeglédy Gergő
– a BKK új felügyelőbizottsági tagja a szocilisták delegáltjaként
A Hagyó Miklós valamikori titkárságvezetőjeként jegyzett, nemrég óbudai alpolgármesterré is választott MSZP-s politikusról nemrég a Direkt36 írta meg, hogy mérnökcégeivel az elmúlt években több közbeszerzést is megnyert – ráadásul Fidesz-közeli potentátok társaságában. Czeglédy állítja: ő bizony a látszat ellenére nem kollaboráns, igenis keményen megküzdött az eredményeiért.
Élő Norbert
– a BVH Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a DK delegáltjaként
A Pokorni Zoltán által most legyőzött XII. kerületi polgármesterjelölt a korábbi években hol a hegyvidéki, hol a kőbányai MSZP-t dominálta. Saját cégét, a Trend/Prognózis Zrt.-t Nagy Sándor volt szakszervezeti főtitkártól, egykori MSZMP KB-tagtól „örökölte”. Az Átlátszó tavaly a NER legnagyobb túlélői közé sorolta, mivel kis híján áron alul jutott ingatlanhoz az akkor még fideszes irányítású XI. kerületben. Noha Élő az önkormányzati választáson nem jutott be a Fővárosi Közgyűlésbe, a DK külsős tagként őt tette meg a Tulajdonosi Bizottság alelnökévé is.
IV. Korábbi kormány- és pártemberek, akiket az állam céges tisztségekkel „kártalanít”
Németh Lászlóné
– az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, az Országos Dohányboltellátó Kft. felügyelőbizottsági tagja
A második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere annak idején Simicska Lajos bizalmasaként jutott a kabinetbe, majd Lázár János 2016-ig megtartotta nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárnak. Cégbírósági dokumentumok igazolják: bár a dohányboltellátó magánkézben van, ennek a cégnek a felügyelőbizottságába is a jelenleg a nemdohányzók védelméért miniszterelnöki biztosként felelő Lázár lobbizta be Némethnét.
Répássy Róbert
– a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági, illetve a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. felügyelőbizottsági tagja
Volt országgyűlési képviselő, illetve 2010 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, majd 2015-ig az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
Hegmanné Nemes Sára
– a Magyar Posta Zrt. igazgatósági elnöke
Szolnok korábbi fideszes alpolgármestere, 2010 és 2011 között az Orbán-kormány fejlesztési tárcájánál a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár, majd ugyanitt vagyonpolitikáért felelős államtitkár.
Papcsák Ferenc
– a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnöke, a Pannon Finance Zrt. igazgatósági elnöke, a Nyírségi Erdészeti (Nyírerdő) Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A második Orbán-kormány megalakulása után elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztosnak nevezték ki, majd egy ciklusra polgármester lett Zuglóban.
Varga István
– a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. igazgatósági és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottsági tagja
Korábban MDF-es, majd 2014-ig fideszes országgyűlési képviselő volt; egy tévés interjú miatt ez év elején le kellett mondania a fideszes médiaholding elnöki tisztségéről – állami céges pozícióit viszont megtarthatta.
Galambos Dénes
– a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatósági tagja
Az előző ciklusban dunaújvárosi fideszes országgyűlési képviselő; 2018-ban a jobbikos Pintér Tamás ellen alulmaradt a választáson.
Bohács Zsolt
– az MFB Zrt. igazgatósági és a Magyar Követeléskezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A 2010–2014-es ciklusban Csongrád megyei fideszes parlamenti képviselő.
Balczó Barnabás
– a Magyar Posta Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, az Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. igazgatósági tagja
Lázár János korábbi kabinetfőnöke a Miniszterelnökségen.
V. Jelenlegi csúcsvezetők, akiket a kormány még állami céges tisztségekkel is megjutalmaz
Guller Zoltán
– a Vértesi Erdészeti és Faipari (Vértesi Erdő) Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
Kiss-Hegyi Eszter
– az NKM Zrt. igazgatósági, a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára.
Lenkei Mirtill
– az MVM felügyelőbizottsági és az NKM Energia Zrt. igazgatósági tagja
Az egykori tévébemondó jelenleg a Rogán-felügyelet alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke.
Szentgyörgyvölgyi Péter
– a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., valamint a Mahart-PassNave Személyhajózási Kft. felügyelőbizottsági tagja
Belváros-Lipótváros polgármestereként Rogán Antal utódja.
VI. A NER tartóoszlopai, akiket a kormány még állami céges tisztségekkel is megjutalmaz
Kertész Balázs
– a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség igazgatótanácsának tagja az innovációs és technológiai miniszter delegáltjaként, továbbá tagja a társaság leányvállalataihoz (MMBF Földgáztároló Zrt., OPAL Szolgáltató Zrt.) tartozó igazgatóságoknak, valamint szintén igazgatósági tag a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.-nél
Korábbi belvárosi képviselő, Rogán Antal rejtőzködő bizalmasa.
Vörös József
– a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. és a Pilisi Parkerdő Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
Mészáros Lőrinc legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője.
Vida József
– a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. igazgatósági tagja, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatója.
Barna Zsolt
– az Ipoly Erdő Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A Vida József-érdekkörbe tartozó TV2 Média csoport igazgatósági tagja, az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettese.
Sárhegyi Zoltán
– az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A nevét viselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda rendszeresen dolgozik az állam különféle érdekeltségeinek, valamint kormányközeli nagyvállalkozóknak. Sárhegyi Zoltán egyben a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
#Fidesz#Gyurcsány Ferenc#Karácsony Gergely#MSZP#Puch László#Simicska Lajos | https://www.valaszonline.hu/2019/11/19/mszp-dk-fidesz-bizalmasok-fovarosi-allami-cegekben/ | https://web.archive.org/web/20230326180624/https://www.valaszonline.hu/2019/11/19/mszp-dk-fidesz-bizalmasok-fovarosi-allami-cegekben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/draskovics-csak-a-jeghegy-csucsa-az-mszp-a-dk-es-a-fidesz-sem-lepett-tul-a-puchnsimicska-modellen | valaszonline.hu | hungarian-news | 2019-11-19 01:00:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"háttér",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
|
49,823 | Egyre szorosabb a kapocs Orbán testvére és az állami pályázatokon taroló vállalkozó között | Már eddig is voltak egyértelmű jelei annak, hogy Orbán Viktor egyik testvére, ifjabb Orbán Győző szoros kapcsolatban áll egy vállalkozóval, akinek informatikai cégcsoportja sorban nyeri az állami megbízásokat. Ahogy azt a Direkt36 korábban feltárta, a miniszterelnök öccsét és a Szentgyörgyi Gábor nevű vállalkozót összekötötte a birkózás, és arra is volt példa, hogy közösen néztek focimeccset Felcsúton, néhány lépésre Orbán Viktortól. | Már eddig is voltak egyértelmű jelei annak, hogy Orbán Viktor egyik testvére, ifjabb Orbán Győző szoros kapcsolatban áll egy vállalkozóval, akinek informatikai cégcsoportja sorban nyeri az állami megbízásokat. Ahogy azt a Direkt36 korábban feltárta, a miniszterelnök öccsét és a Szentgyörgyi Gábor nevű vállalkozót összekötötte a birkózás, és arra is volt példa, hogy közösen néztek focimeccset Felcsúton, néhány lépésre Orbán Viktortól.
Ez a kapcsolat azóta még szorosabbá vált. Szentgyörgyi egyik céges érdekeltsége tavasszal úgynevezett fióktelepet nyitott az Orbán család egyik ingatlanján. Szentgyörgyi egyik üzlettársa ebben a vállalkozásban ifj. Orbán Győző veje, Kovács Viktor. Kovács ráadásul közben feltűnt Szentgyörgyi informatikai cégcsoportjánál alkalmazottként.
Szentgyörgyi cégcsoportja az elmúlt néhány évben látványosan fellendült. Cégei közül kiemelkedik az IMG Solution Kft., amelynek bevétele 2012-ben még csak 46 millió forint volt, de tavaly már 9,5 milliárdos forgalmat ért el, miközben egészen a közelmúltig még működő honlapja sem volt. A cégnek ezt az után sikerült elérnie, hogy elkezdett sikerrel szerepelni nagyértékű állami közbeszerzéseken. A Direkt36-nak sikerült megszereznie olyan, eddig nem nyilvános közbeszerzési adatokat, amelyekből kiderül, hogy az IMG Solution kimagaslott a résztvevő cégek mezőnyéből az elmúlt évek több nagy informatikai és irodatechnikai beszerzésében.
Segítsd a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
Szentgyörgyi birodalma időközben több céggel is bővült, érdekeltségei pedig jelen vannak számos nagy, jelenleg is futó közbeszerzési programban. Az IMG Solution például tíz nagyobb, évekig tartó keretmegállapodásban van benne.
A Direkt36 megkereste a történet összes szereplőjét, de egyikük sem reagált a kérdéseinkre.
A hahóti kapcsolat
Egy kis Zala megyei falu, Hahót határában működik a Hahót Tőzeg Kft., amelynek gyártelepét egy földúton lehet megközelíteni. A többek között fűtőanyagként használt tőzeg kitermelésével foglalkozó vállalkozás része az Orbán család cégcsoportjának. A kft. a miniszterelnök 75 éves édesanyjának és egyik testvérének, ifj. Orbán Győzőnek a tulajdona.
A céges iratok és a földhivatali adatok szerint a cég a tulajdonosa annak a földterületnek is, ahol a gyártelep áll. Ugyanerre az ingatlanra jegyezte be a fióktelepét a veszprémi székhellyel működő Graneos Gépgyártó Kft. is idén áprilisban. Cégek akkor szoktak fióktelepet létesíteni, ha a székhelyüktől távolabb eső helyszínen is végeznek gazdasági tevékenységet.
Az nem világos, hogy a Graneos pontosan milyen tevékenységet végez Hahóton, de a cég feltűnésének ettől függetlenül is van jelentősége. A Graneos ugyanis közvetett módon annak a Szentgyörgyi Gábornak a tulajdonában áll, akinek az érdekeltségei az elmúlt években számos nagyértékű állami megbízást nyertek el.
Az eddig is ismert volt, hogy Szentgyörgyi kapcsolatban áll ifj. Orbán Győzővel. Eddig ugyanakkor úgy tűnt, hogy egyedül a birkózás szeretete köti össze őket: ahogy azt a Direkt36 korábban bemutatta, mindketten birkóztak korábban, és közösen vettek részt egy birkózó egyesület munkájában.
A hahóti gyártelep ugyanakkor az első üzleti jellegű kapcsolódási pont köztük. Ahhoz, hogy a Graneos fióktelepként használhassa a hahóti ingatlant, meg kellett szereznie az Orbán-cég engedélyét. A cégiratokból kiderül, hogy a Hahót Tőzeg Kft. ügyvezetője hozzájárult ahhoz, hogy a Graneos „szívességi használat jogcímén”, tehát ingyen működtethesse a fióktelepét az ingatlanon.
A házasság
A neve alapján gépgyártással foglalkozó Graneos alig több mint két éve működik, és eddig nem termelt bevételt. A cég ugyanakkor rámutat egy másik, személyes jellegű kapcsolatra ifj. Orbán Győző és Szentgyörgyi Gábor között. A Graneos egyik tulajdonosa az Energép Kft. nevű energetikai cég, amely három magánszemély birtokában van. A többségi tulajdonos Szentgyörgyi, míg a két kisebbségi tulajdonos közül az egyik egy Kovács Viktor László nevű 27 éves férfi.
Kovácsot szoros szálak kötik az Orbán családhoz: ő ifj. Orbán Győző veje. A Facebookon megtalálható fotók szerint 2015-ben házasodott össze a miniszterelnök testvérének lányával, és az esküvőn jelen volt Orbán Viktor is.
Kovács – aki korábban az FTC profi jégkorongozója volt – nemcsak céges üzlettársa Szentgyörgyi Gábornak. Egy, Szentgyörgyi vállalkozásait ismerő forrás szerint Orbán Győző veje megjelent a cégcsoportnál alkalmazottként. A forrás szerint Kovács 2018 elején kezdett el ott dolgozni, és annak ellenére került oda, hogy láthatóan nem volt tapasztalata ezen a területen. „Tanítgatni kellett, de nagyon kevés dologhoz értett. Az informatikához, irodatechnikához egyáltalán nem” – magyarázta a forrás, hozzátéve, hogy az elején ugyan próbálták diszkréten kezelni a kötődését az Orbán családhoz, de ez nem tartott sokáig. „Mivel [Kovács] az odakerülésének másnapján bejelölte a fél céget Facebookon, így hamar kiderült. A Facebookon jól látszott, hogy ki a felesége” – magyarázta a forrás.
Amikor megkerestük a cégcsoportot, kiderült, hogy az IMG többségi tulajdonában álló, irodai eszközök forgalmazásával foglalkozó Green Office Solution Kft.-nél dolgozik egy Kovács Viktor nevű személy. Amikor először érdeklődtünk júliusban, akkor a telefont felvevő alkalmazott arról tájékoztatott bennünket, hogy a férfi épp szabadságon van - erről árulkodtak akkor a Facebookra feltöltött publikus képei is. Azóta többször is kerestük Kovácsot a céges e-mailjén és a hozzá kapott mobiltelefonszámokon is, de nem reagált megkeresésünkre. Nem érkezett válasz Szentgyörgyitől és cégeitől sem.
A fellendülés évei
Szentgyörgyi cégei közül az IMG Solution Kft. a legjelentősebb, amely több nagy állami közbeszerzésen is sikerrel szerepelt az utóbbi években. Általában többkörös pályázatokon dől el az, hogy mely cégek szállíthatnak informatikai termékeket az állami szerveknek. Először a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nevű intézmény ír ki pályázatot, amelynek nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek.
Az egyes kormányzati szervek vagy állami fenntartású intézmények ezekben a keretmegállapodásokban szereplő cégektől rendelhetnek aztán konkrét termékeket, például nyomtatókat vagy számítógépeket. Aztán ha valamelyik állami szervnek ilyen eszközökre van szüksége, akkor ezektől a cégektől kérhet ajánlatot, majd az ezek alapján kiválasztott vállalkozás leszállítja azokat.
Az IMG Solution Kft. 2013 szeptemberében került be az első nagyobb keretmegállapodásba. Ez egy 44 milliárd forintos keretösszegű szerződés volt „számítógéprendszerek és kapcsolódó szolgáltatások” teljesítésére. Ezt követően a cég még számos más, szintén több tízmilliárdos értékű keretmegállapodásba is bekerült.
Az nem tudható meg nyilvános forrásokból, hogy a keretmegállapodásokban részt vevő cégek konkrétan honnan és milyen értékben kapnak megrendeléseket, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság pedig először azt közölte a Direkt36-tal, hogy csak több százezer forintnyi költségtérítés ellenében hajlandók kiadni ezeket az adatokat. Végül a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével indított közadatkérési perben ingyen is átadták a kért adatok túlnyomó részét.
Ezekből kiderül, hogy az IMG Solution az egyik legsikeresebb szereplője volt annak a tizenhárom keretmegállapodásnak, amelybe bekerült 2013 és 2018 között. A cég 6,2 milliárd forint értékben kapott megrendeléseket, és ezzel a nyolcadik legjobban teljesítő cég volt a keretmegállapodásokban részt vevő 169 vállalkozás között. Az IMG Solution beszállítója volt számos egyetemnek, kormányhivatalnak és kórháznak is.
A pályázatokon való sikeres szerepléssel párhuzamosan látványosan fellendült a cég. A működés első éveiben még mindössze néhány tízmilliós bevételeket termelő cégnek 2013-ban már 166 millió, 2015-ben pedig már 4,7 milliárd volt a bevétele. Tavaly már 9,5 milliárdos forgalmat generált a cég, amiből több mint 1,3 milliárd forint volt az adózott nyereség.
Szentgyörgyi más cégei is sikerrel szerepeltek közbeszerzéseken, még ha jóval szerényebb eredményeket is produkáltak. Tavaly ősszel azonban a cégcsoport tovább bővült a VRS Magyarország Kft-vel, amely szintén évek óta sikeres szereplője az informatikai közbeszerzéseknek. A KEF-től kapott adatok szerint például több milliárd forint értékben kapott megrendeléseket korábban a NAV-tól. Az IMG szintén beszállítója volt az adóhivatalnak, ahol egy ideig egy olyan ember vezette a kiemelt közbeszerzések osztályát, aki személyes ismerőse volt Szentgyörgyinek és ifj. Orbán Győzőnek egyaránt. A vezető pozíciója az után szűnt meg, hogy a Direkt36 rámutatott erre a kapcsolatra.
Mi az ügyek mélyére ásunk, de szükségünk van a segítségedre. Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
A borítóképen az látszik, hogy Szentgyörgyi Gábor (jobbról a második) meccset néz az Orbán családdal. Jobb szélen ül ifj. Orbán Győző. | https://444.hu/2019/11/20/egyre-szorosabb-a-kapocs-orban-testvere-es-az-allami-palyazatokon-tarolo-vallalkozo-kozott | https://web.archive.org/web/20231011095619/https://444.hu/2019/11/20/egyre-szorosabb-a-kapocs-orban-testvere-es-az-allami-palyazatokon-tarolo-vallalkozo-kozott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-szorosabb-a-kapocs-orban-testvere-es-az-allami-palyazatokon-tarolo-vallalkozo-kozott | 444 | hungarian-news | 2019-11-20 01:00:00 | [
"Kovács Viktor",
"Orbán Győző ifj.",
"Orbán Viktor",
"Szentgyörgyi Gábor"
] | [
"Graneos Gépgyártó Kft.",
"Hahót Tőzeg Kft.",
"IMG Solution Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"informatika"
] | [] |
49,824 | Póczik József rövid úton összeköthető Borkai szextúrájával | Már októberben megírtuk, hogy a Borkai Zsoltékról készült felvételeket a készítők egyik hozzátartozóján keresztül Borkaiék már jóval a botrány kirobbanása előtt ismerték. Bár akkor nem nevesítettük a hozzátartozót, de Póczik Józsefről volt szó, akit nemrég gyanúsítottként hallgattak ki a rendőrök. Póczik élettársa ugyanis annak az F. Gábornak az anyja, aki a lányokat közvetítette a hajóra. | Egy októberi cikkünkben – nevek említése nélkül – részletesen leírtuk, hogy milyen úton-módon került ki az adriai hajóútról készült felvétel, és az milyen utat járt be. Akkori cikkünkben írtunk arról, hogy a videót egy hajón tartózkodó pár készítette, a pár – lányokat közvetítő – férfi tagján keresztül került aztán más kezekbe a felvétel. Megírtuk, hogy a felvétel egyrészt egy fiatal ügyvédekből álló társasághoz került, valamint a nőket a hajóra közvetítő férfi egyik hozzátartozójához, aki jelentkezett is az érintetteknél, azaz Borkaiéknál, ahogy korábban írtuk: nem önzetlen céllal.
Annyit már októberben kiderítettünk, hogy Póczikon keresztül értesültek a szexvideón szereplő érintettek a felvételekről, így amikor az őszi választási kampányban világossá vált, hogy valakik nyilvánosságra akarják hozni a felvételeket, Borkaiék pontosan tudták, mire számíthatnak, azaz miket rögzítettek róluk.
Bár az októberi cikkünkben nem részleteztük ezt a kapcsolatot, Póczik élettársa annak az F. Gábornak az anyja, aki a barátnőjével együtt az adriai hajóúton volt. Úgy tudjuk, F. Gábor közvetítette a lányokat a hajóra, és ő eszelte ki, hogy a barátnőjével felvételeket készít.
F. Gábor korábban jóban volt Borkai barátjával, Rákosfalvy Zoltánnal, de később megromlott a kapcsolatuk. Információnk szerint ebben szerepet játszott, hogy F. Gábornak elszámolási vitája lett a kereskedőként ismert édesapjával, és ebben a vitában Rákosfalvy az apát segítette.
Ha a nyomozás során bebizonyosodik, hogy F. Gábornak köze van a felvételek készítéséhez, és ott volt a hajóúton, akkor Póczik verziója is megdőlhet. A volt focista verziója szerint ugyanis egy számára ismeretlen személy rábízott egy csomagot azzal, hogy juttassa el Borkai Zsolthoz. Kinyitotta a csomagot, szembesült annak tartalmával, a szexképekkel, megdöbbent, majd a felvételeket átadta a győri polgármesternek, aki nagyon örült neki.
A 24.hu szerint egy másik verzió is lehetséges. Eszerint először nem Póczik József zsarolta meg a győri polgármestert, hanem a felvételeket ténylegesen készíttető személy – aki a lap információja szerint szintén gyanúsítottja a zsarolási ügynek –, és Borkaiék neki fizettek. Póczik csak ezután bukkant fel a színen, és tényleg egy fillért sem kapott. „Mindkét variáció azt erősíti, hogy Pócziknak eredetileg nem voltak politikai motivációi, azok legfeljebb csak akkor jöhettek elő, amikor (második vagy egyetlen) zsarolási kísérlete elbukott” – írta lap.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a Fidesz felső köreiben már több mint egy éve tudtak a felvételekről, de nem aggódtak különösebben. A Fideszben ugyanis Borkaival abban állapodtak meg, hogy ezt az ügyet a győri polgármester valamilyen módon majd rendezi, ha szükséges, akkor fizet a felvételekért.
A Fideszben mindenesetre azt a teóriát sulykolják, hogy a DK állhat az „ördög ügyvédje” mögött, mivel Póczik korábban a párt képviselőjelöltje volt.
Azaz hiába remélték bő egy éve Borkaiék, hogy Póczikkal való megállapodásuk esetén rendeződhet az ügy, mivel az egykori futballista csak az egyik szereplője ennek a történetnek, más irányba is megindult az anyag értékesítése. Úgy tudjuk, hogy például egy olyan, Fidesz-közeli milliárdos vállalkozónak is felajánlották a felvételt megvételre, aki magánéleti okokból neheztel Rákosfalvy Zoltánra, de nem tudni, a haragos élt-e a lehetőséggel. Az viszont az ügyet közelről ismerők szerint egyértelműen kiderült, hogy a támadás módja, a felvételek nyilvánosságra hozatalának körülményei mögött elsősorban személyes és nem politikai bosszú húzódott meg.
Az is biztosra vehető, hogy nem a Póczik-szál vezet el a felvételeket végül publikáló ördög ügyvédjéhez, a blogot készítők célja ugyanis nem a pénzszerzés, hanem Borkai és főleg barátja, Rákosfalvy Zoltán kicsinálása volt, ami végső soron sikerült is.
(Borítókép: Borkai Zsolt a győri önkormányzat alakuló ülésén. Fotó: Huszti István / Index) | https://index.hu/belfold/2019/11/21/nehez_lesz_poczikon_keresztul_eljutni_az_ordog_ugyvedjehez/ | https://web.archive.org/web/20231001175742/https://index.hu/belfold/2019/11/21/nehez_lesz_poczikon_keresztul_eljutni_az_ordog_ugyvedjehez/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/poczik-jozsef-rovid-uton-osszekotheto-borkai-szexturajaval | Index | hungarian-news | 2019-11-21 12:50:33 | [
"Borkai Zsolt",
"Póczik József"
] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"háttér",
"zsarolás"
] | [
"Borkai szexbotránya"
] |
49,825 | Túl későn jött rá az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési hibákra | Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról. | Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról. | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20180130/tul-keson-jott-ra-az-europai-bizottsag-a-magyar-kozbeszerzesi-hibakra-275107 | https://web.archive.org/web/20231206191821/https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20180130/tul-keson-jott-ra-az-europai-bizottsag-a-magyar-kozbeszerzesi-hibakra-275107 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tul-keson-jott-ra-az-europai-bizottsag-a-magyar-kozbeszerzesi-hibakra | Portfolio | hungarian-news | 2018-01-30 18:17:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
49,826 | Rejtett törvénymódosítással érné el a kormány, hogy ne lehessen ellenőrizni az EU-s támogatások ellopását | Olyan törvénymódosítást terjesztett be a kormány, aminek még a vonatkozó előterjesztésben is eltitkolják az igazi hatását és célját. Ami nem más, mint az, hogy minden EU-s és magyar kormányzati vissza nem térítendő támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzési törvény hatálya alól. | Olyan törvénymódosítást terjesztett be a kormány, aminek még a vonatkozó előterjesztésben is eltitkolják az igazi hatását és célját.
Ami nem más, mint az, hogy minden EU-s és magyar kormányzati vissza nem térítendő támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzési törvény hatálya alól.
Ezt Hadházy Ákos független képviselő leplezte le ebben a bejegyzésében.
Ha az eddigiek nem lennének elég világosak, Hadházy érthetően foglalta össze a javaslat lényegét:
„Minden EU-s és hazai támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzés alól, hogy a támogatott cégek vagy alapítványok úgy költsék el a pénzt, ahogy akarják, és a nyilvánosság még véletlenül se értesülhessen erről.”
Ma még az a helyzet ugyanis, hogy az EU-s és kormányzati támogatásból fizetett beszerzéseket közbeszerzési eljárásban kell lebonyolítani. Emiatt az összes ilyen ügylet dokumentumai megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben, ahonnan a kellően elszánt állampolgárok, tényfeltáró újságírók, civil aktivisták vagy ügyesebb politkusok ki tudják bogarászni azokat.
Hadházy maga is több, bűnügyi nyomozásig eljutott ügyet leplezett le azzal, hogy a KÉ-ből kibányászta mondjuk azt, ha egy cég több helyen, teljesen eltérő településeken nyert azonos ajánlattal.
A törvényjavaslat annyira necces és nehezen indokolható, hogy rendesen el is dugták azt. Magában a módosító javaslatban ugyanis csak annyi szerepel, hogy
„hatályát veszti a Kbtv. 5. § (3) bekezdése”
és a részletes szöveges indoklás is eltitkolja, hogy ez a változás milyen gyakorlati következményekkel jár. Csak a Közbeszerzési Törvény ötödik paragrafusának fellapozása és értelmezése után esik le a szemlélőnek, hogy itt miről is van szó igazából. | https://444.hu/2019/11/21/rejtett-torvenymodositassal-erne-el-a-kormany-hogy-ne-lehessen-ellenorizni-az-eu-s-tamogatasok-ellopasat | https://web.archive.org/web/20230203191932/https://444.hu/2019/11/21/rejtett-torvenymodositassal-erne-el-a-kormany-hogy-ne-lehessen-ellenorizni-az-eu-s-tamogatasok-ellopasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtett-torvenymodositassal-erne-el-a-kormany-hogy-ne-lehessen-ellenorizni-az-eu-s-tamogatasok-ellopasat | 444 | hungarian-news | 2019-11-21 01:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"EU",
"jogalkotás"
] | [] |
49,827 | Bige László kimondta a nevet: szerinte azért szállhattak rá a hatóságok, mert vitája van Csányi Sándorral | Miután szolnoki műtrágyagyárát tavaly több száz emberrel lerohanták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését gyanító hatóságok, majd felfüggesztették az üzem működési engedélyét, majd a nyomozók őt magát is 72 órára bent tartották, az ország ötödik leggazdagabb embere többször is beszélt róla, hogy „oligarchikus maffiatámadás” áldozata. Bige Lászlónak saját elmondása szerint tavaly ősszel üzenték meg neki, hogy „szabadon elhagyhatja az országot, de ha nem teszi, akkor börtönbe fog kerülni”. Eddig azonban nem nevezte meg azt vagy azokat, akik szerinte a támadás mögött állnak. | Miután szolnoki műtrágyagyárát tavaly több száz emberrel lerohanták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését gyanító hatóságok, majd felfüggesztették az üzem működési engedélyét, majd a nyomozók őt magát is 72 órára bent tartották, az ország ötödik leggazdagabb embere többször is beszélt róla, hogy „oligarchikus maffiatámadás” áldozata. Bige Lászlónak saját elmondása szerint tavaly ősszel üzenték meg neki, hogy „szabadon elhagyhatja az országot, de ha nem teszi, akkor börtönbe fog kerülni”. Eddig azonban nem nevezte meg azt vagy azokat, akik szerinte a támadás mögött állnak.
A Bige Holding szolnoki gyáregységének leállítását a bíróság októberben végül jogerősen is jogszerűtlennek ítélte, csütörtökön pedig a Bloomberg közölt hosszú összeállítást az ügyről. Ebben Bige azt állítja, hogy a hatóságok érdeklődése mögött a
Csányi Sándorral folytatott vitája állhat.
Az üzleti lap interjút készített a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki szerint a cégei iránti érdeklődés valószínűleg köthető az OTP-vezérrel régóta futó viszályához. A 24.hu egy éve írt arról, hogy a két milliárdos „már vagy egy évtizede ádáz ellenségekké vált”.
Bige a Bloombergnek nem közvetlenül Csányit hibáztatta az ellene folyó intézkedésekért, szerinte azért bánnak vele igazságtalanul, mert nem tagja Orbán belső körének. Hozzátette:
„Nem reménykedhetek senki segítségében, mert Magyarországon minden hatalmi ág egy kézben van.”
Az üzletember állítja: az üzem leállítása több millió dollárjába került, és a hatósági eljárások, például a versenyhivatal zaklatásszerű vizsgálatai arra irányulnak, hogy adja el a műtrágyás cégét. Az OTP kommunikációs osztálya azt írta a Bloombergnek, hogy Csányi Sándornak nem áll szándékában megvenni Bige gyárát, a két üzletember közti kapcsolatról pedig nem nyilatkoztak. Csányi műtrágyás cégének ügyvédje viszont arról beszélt, hogy Bige nem a bankár támadásai, hanem a saját rossz befektetései miatt került bajba.
A Bloomberg emlékeztet rá, hogy miután Csányi elhalászta Bige orra elől a legnagyobb hazai agrárintegrátort, a bankár egy 2014-es átadón Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében kajánkodott Bige rovására: „Külön öröm, hogy sikerült a KITE tulajdonlását megóvni egy olyan vállalkozótól, aki bizonyos területen meglévő monopóliumát felhasználva útonállással, az ágazatban megtermelt jövedelem nagy részének kiszivattyúzásával, a partnerek közötti piaci kooperáció helyett a valódi verseny megakadályozására, törvénytelen és egyoldalú szerződéses feltételek elérésére használja fel pozícióját, veszélyeztetve a teljes ágazat versenyképességét” - szidta vetélytársát a neve kimondása nélkül Csányi.
Bige szerint Csányi egyik korábbi alkalmazottja, Csizma László sorra keresett meg bankokat és ügyvédi irodákat, hogy ellehetetlenítse a Nitrogénművek kötvényeladásait. Csizma azt elismerte a Bloombergnek, hogy írt leveleket, de szerinte csupán arra figyelmeztette a piaci szereplőket, hogy Bigéék fontos információkat tartanak vissza. Az OTP-n keresztül Csányi úgy nyilatkozott, nem tudott ezekről a levelekről.
Bige továbbra is 95 százalékos tulajdonosa a Nitrogénműveknek, de a napi irányítást már a fiai végzik. Állítása szerint mindig legalább 50 millió euró parkol a számlájukon. „Folyamatos védekezésben vagyunk” - mondta Bige. A cikk azzal a mondatával zárul, hogy
„Nem hiszem, hogy ez örökké tart. Láttunk már elbukni óriási birodalmakat.”
Frissítés, 19:15 - A cikk megjelenése után, pénteken este 7 órakor az OTP Bank közlemény adott ki a cikkel kapcsolatban, amelyet teljes terjedelmében közlünk:
Az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd Ft összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen.
Az OTP Bank a Bloomberg – szóban forgó cikket megelőző - érdeklődésére előzetesen megkereste a Nitrogénművek Zrt-t, hogy a Nitrogénművek Zrt. adja meg a felhatalmazást ahhoz, hogy a Bloomberg tervezett (és 2019. november 21-én megjelent) cikkére tekintettel az OTP Bank a fenti perrel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a közvéleménnyel. Ezen tények bizonyára segítették volna a valódi helyzet megismerését. Az OTP Bank legjobb tudomása szerint a Nitrogénművek Zrt. a mai napig nem válaszolt a banktitok feloldása iránti megkeresésre.
Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére.
A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna.
Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.” | https://444.hu/2019/11/22/bige-laszlo-kimondta-a-nevet-szerinte-azert-szallhattak-ra-a-hatosagok-mert-vitaja-van-csanyi-sandorral | https://web.archive.org/web/20210620035147/https://444.hu/2019/11/22/bige-laszlo-kimondta-a-nevet-szerinte-azert-szallhattak-ra-a-hatosagok-mert-vitaja-van-csanyi-sandorral | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bige-laszlo-kimondta-a-nevet-szerinte-azert-szallhattak-ra-a-hatosagok-mert-vitaja-van-csanyi-sandorral | 444 | hungarian-news | 2019-11-22 01:00:00 | [
"Bige László",
"Csányi Sándor"
] | [
"Bige Holding Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
49,828 | Az erzsébetvárosi fideszesek felállították a parkolási csapdát, amibe most Niedermüllerék kénytelenek lesznek | Úgy tűnik, nem lesz könnyű megszabadulni a fővárosi kerületeket megkárosító parkolási rendszerektől. November 4-én állt fel az új erzsébetvárosi önkormányzat; Niedermüller Péteréknek azonnal a nyakukba szakadt a korábbi városvezetés hagyatéka, a Kupper András-féle centrumos parkolási rendszer. Pont Kupper miatt áll a bál Zuglóban is, ahol Horváth Csabáék az előző városvezetés által elindított közbeszerzést próbálnak lezárni, aminek az lehet a következménye, hogy újabb szerződést kötnek a terhelt múltú parkolási vállalkozóval. | Úgy tűnik, nem lesz könnyű megszabadulni a fővárosi kerületeket megkárosító parkolási rendszerektől. November 4-én állt fel az új erzsébetvárosi önkormányzat; Niedermüller Péteréknek azonnal a nyakukba szakadt a korábbi városvezetés hagyatéka, a Kupper András-féle centrumos parkolási rendszer. Pont Kupper miatt áll a bál Zuglóban is, ahol Horváth Csabáék az előző városvezetés által elindított közbeszerzést próbálnak lezárni, aminek az lehet a következménye, hogy újabb szerződést kötnek a terhelt múltú parkolási vállalkozóval.
„Alig tudok mással foglalkozni”
– nyilatkozta Niedermüller, Erzsébetváros új, DK-s polgármestere. 2019. december 23-án lejár a Centrum-birodalommal (ER-Park Kft. néven futnak a 7. kerületben) 2009-ben kötött 10 éves szerződés. A korábbi városvezetés, a fideszes Vattamány Zsolték viszont nem írtak ki új közbeszerzést, és arra sem tettek előkészületeket, hogy saját kezükbe vegyék a feladatot, hozzá sem nyúltak a problémához. Tehát úgy áll a dolog, hogy a hetedik kerület vagy szerződést hosszabbít Kupperékkal, ami nyilván nehezen vállalható lépés lenne, vagy januártól egyszerűen nem lesz üzemképes fizetős parkolási rendszer Erzsébetvárosban. Ez nem csak azt jelentené, hogy elmaradnak a bevételek, hanem azonnal közlekedési káoszt okozna a forgalmas kerületben.
Miért necces szerződést hosszabbítani Kupper András tulajdonában álló cégekkel?
A kerület eleve olyan szereplő cégeivel kötött 10 évre szerződést, akit korábban nyolcvanezer rendbeli parkolási csalás miatt már elítéltek, és akinek a cégeit irányító ügyvezetők jelenleg is tucatszám ülnek milliárdos parkolási csalás gyanújával a vádlottak padján. De az is különös, hogy a szerződést elvileg Hunvald György jegyzi, de ő nem írhatta alá, mert abban az időben börtönben ült, ami azt jelenti, hogy valaki más firkantott valamit a neve fölé. Ezt viszont a nálunk lévő szerződés másolata szerint senki nem jelezte.
Aztán sorban jöttek a további gyanús jelek. Az egykori alpolgármester, a fideszes erős ember, Bajkai István 2017-ben maga mondta ki, hogy a szerződés törvénytelen, semmis, mert az önkormányzati törvény szerint a parkolás üzemeltetését 2012 óta csak a kerületek maguk végezhetik, és azt nem szervezhetik ki vállalkozóknak. Hihetetlen, de még ezek után sem sikerült a Centrumot kirobbantani a kerületből, Bajkait ugyanis jogi szaktudásával együtt valakik letekerték, onnantól nem is erőltette a témát.
Moldován László volt LMP-s képviselő a kampány előtt tett feljelentést a parkolás miatt. Például a 2014-es ÁSZ-jelentés alapján, amiből kiderül, hogy a polgármesteri hivatalban a parkolással kapcsolatos elszámolások, adatszolgáltatások helyességét senki nem ellenőrizte. Ezek után nem csoda, hogy feltűnően kevés pénz érkezett a kerületi kasszába. Moldován összehasonlította az erzsébetvárosi parkolási bevételeket a szomszédos, nagyon hasonló mérettel és parkolási paraméterekkel rendelkező Terézváros számaival. A VI. kerület 2011-ben elhajtotta a centrumosokat, és a saját kezébe vette a parkolást. Moldován elmondása szerint a VI. kerületiek parkolásból származó eredménye egészen 900 millióig szökött fel, míg Erzsébetvárosnak (VII. kerület) maximum 2-300 millióval kell beérnie. „Ez hét év alatt több mint 3 milliárd forint. Ezért gondolom, hogy itt hűtlen kezelés történt” – nyilatkozta a volt képviselő.
Információink szerint az új VII. kerületi vezetés igyekszik átvilágítani a parkolási rendszerük elmúlt ötéves pénzügyi működését, de mivel nem önkormányzati cég végezte a feladatot, ez nem lesz egyszerű. Azt mondják, hogy eddig hiába kérték, nem kapták meg az ehhez szükséges dokumentációt a parkolási cégtől. A polgármester azt mondja, hogy több hivatalos értesítést is találtak, amiben a parkolásért felelős személy határozottan figyelmeztette a fideszes vezetést, hogy haladéktalanul lépjen, mert hamarosan lejár a szerződés, és baj lesz, de Vattamányék nem tettek semmit.
Ezzel még az önkormányzati választások előtt olyan helyzetet teremtettek, hogy bárki is vezeti majd a kerületet, annak ne legyen más választása, mint valamennyi időre meghosszabítani a szerződést Kupperékkal. Aminek a kondícióról meg kell alkudni a centrumosokkal.
Kuppernek mindkét oldalon nagyon erősek a politikai kapcsolatai, ez a fentiekből is világosan kiderül. Cégei ugyanúgy meg tudtak egyezni az újbudai vagy a ferencvárosi fideszesekkel, mint a zuglói szocialistákkal. A hetedik kerületben még a szocialista vezetés alatt nyerték el a cégei a tendert, de a megkötött szerződést már a fideszesek istápolgatták minden aggály ellenére. Kupper András családjában voltak befolyásos fideszes és szocialista politikusok, és az üzletbe is mindig sikerült mindkét párt irányából behúzni erős embereket. A Sötét parkolási ügyek Budapesten című filmünk pont arról szól hogyan épült ki a két nagy párt segítségével Kupper máig élő parkolási birodalma:
Niedermüller Péter a 444-nek azt mondta, hogy ebben a pillanatban nincs mozgásterük. Pár hónapnyi (fél év) hosszabbításra lesz szükség a centrumosokkal, ami „nem ideális, de szükségszerű”. Ez alatt az idő alatt (júniusig) azt várják, hogy esetleg a főváros kidolgozzon egy egységes, a teljes városra érvényes parkolási rendszert. Ha ez nem valósul meg időben, akkor már most tárgyalnak a Soproni Tamás vezette, szomszédos Terézvárossal a társulásról, akiknek pénzügyileg jóval eredményesebb parkolási rendszerük van, és akiknél az alvállalkozói háttér sem olyan terhelt, mint a hetedik kerületben.
Az már most látszik, hogy ha még egyes kerületekben van is szándék a rendszer kipucolására, akkor sem lesz egyszerű megszabadulni a besározódott szereplőktől, lecserélni az elavul, átláthatatlan technológiát valami korszerűbbre, egységesen bevezetni az egész városban, majd kidolgozni egy ésszerű és átlátható szabályozást. Egyes kerületek külön és velük párhuzamosan a főváros is dolgozgat a parkolás reformján, de egységes koncepció egyelőre nincs, így egyre zavarosabb a parkolási helyzet. | https://444.hu/2019/11/22/az-erzsebetvarosi-fideszesek-meg-a-valasztasok-elott-felallitottak-a-parkolasi-csapdat-amibe-most-niedermullerek-kenytelenek-lesznek-belelepni | https://web.archive.org/web/20230604075953/https://444.hu/2019/11/22/az-erzsebetvarosi-fideszesek-meg-a-valasztasok-elott-felallitottak-a-parkolasi-csapdat-amibe-most-niedermullerek-kenytelenek-lesznek-belelepni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-erzsebetvarosi-fideszesek-felallitottak-a-parkolasi-csapdat-amibe-most-niedermullerek-kenytelenek-lesznek | 444 | hungarian-news | 2019-11-22 01:00:00 | [
"Hunvald György",
"Kupper András (parkolás)",
"Vattamány Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"ER-Park Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"parkolás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,829 | Még 189 millióval drágul meg a Várnegyed, mert el kell magyarázni a terveket | A Közbeszerzési Értesítőben közzétett indoklás szerint a tervezőket meglepetésként érte, hogy a régészeti ásatások eredményeit figyelembe kell venni, ami miatt részben át kell tervezni néhány projektelemet, részben tovább kell tervezni, mindezek következtében módosítani kell az eddig beszerzett építési engedélyeket az örökségvédelmi előírások szerint. Ráadásul időközben módosult a műszaki tartalom is. Mindezek eredőjeként a korábban meghatározott teljesítési határidők sem tarthatóak.
Az áremelkedés másik oka, hogy a megrendelő budai várkapitányság részéről felmerült az igény, hogy néhány projektelemnél a tervezők a helyszínen segítsék a kivitelezői kérdések megválaszolását és tervek értelmezését. A Középülettervező Zrt. így 189,2 millió forinttal többet számlázhat az eredetileg kialkudott félmilliárd forintnál. | A novemberi szerződésmódosítés eredményeként 189 millióval drágul a Csikós udvar átépítése. Ezúttal az engedélyezési, kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséért kell többet fizetnie a Budai Vár átépítésért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek. Az áremelés oka természetesen most sem volt előre látható a gondos előkészítés ellenére sem.
A Közbeszerzési Értesítőben közzétett indoklás szerint a tervezőket meglepetésként érte, hogy a régészeti ásatások eredményeit figyelembe kell venni, ami miatt részben át kell tervezni néhány projektelemet, részben tovább kell tervezni, mindezek következtében módosítani kell az eddig beszerzett építési engedélyeket az örökségvédelmi előírások szerint. Ráadásul időközben módosult a műszaki tartalom is. Mindezek eredőjeként a korábban meghatározott teljesítési határidők sem tarthatóak.
Az áremelkedés másik oka, hogy a megrendelő budai várkapitányság részéről felmerült az igény, hogy néhány projektelemnél a tervezők a helyszínen segítsék a kivitelezői kérdések megválaszolását és tervek értelmezését. A Középülettervező Zrt. így 189,2 millió forinttal többet számlázhat az eredetileg kialkudott félmilliárd forintnál.
A Csikós udvar projekt egyébként több részfeladatot takar: az egykori lovarda és főőrség épületének (ez látható a fenti képen), illetve a Stöckl-lépcsőnek az újra építését az eredeti helyén; akadálymentes közlekedési tengely létesítését a Palota út - Csikós udvar - Hunyadi udvar teraszai között, lovas programokat kiszolgáló istállóépület elhelyezését a Lovarda utcából nyílóan, valamint a Csikós udvar teljes területének területrendezését. Ezenfelül felmerült még egy feljáró rámpa építése a Csikós udvar és a Hunyadi udvar között a támpilléres várfal tartományában eredeti helyén, illetve annak kiötlése, hogy mire is lehetne használni Karakas pasa tornyát.
Úgy tűnik, nem csupán felesleges és hazug ez a visszaépítés, legalábbis a honi építészek jó részének véleménye szerint, hanem meglehetősen bonyolult feladat is. A budavári Csikós-udvar és környezete rekonstrukciós látványtervét ugyanis négy évvel ezelőtt mutatták be, idén februárban pedig arról szóltak a hírek, hogy még a nyáron át is adják. Ehhez képest előbb a kivitelezői, majd a tervezői szerződést módosították, aminek eredményeként újabb több százmillióval lett drágább a lovarda-istálló-főőrség kombó, amelynek szükségszerűsége eléggé vitatható a robotok kora felé haladva. (A lenti képen a lovarda épülete.)
Potzner Ferenc építész a koncepció 2015-ös bemutatásakor szépen felidézte, hogy a Vár nyugati falszorosának külső felén 1899-ben épült fel díszeskirályi lovarda, majd fölötte a Hunyadi-udvar peremén a Főőrség épülete, illetve a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa. Az épületek az 1944-45-ös ostrom során találatot kaptak, és a felújítás helyett inkább elbontották a romokat.
A lovardát a korábbi helyén építik vissza Hauszmann Alajos tervei alapján, eredeti funkcióin túl az épület rendezvénytérként is működik majd, így többek között bálokat, művészeti vásárokat is befogadhat. A lovas programok kiszolgálására pedig 16 ló tartásához megfelelő istállót alakítanak ki a várfal alatti földrézsűbe rejtetten, a Csikós-udvarból pedig a szintén újraépítendő Stöckl-lépcső és fal melletti rámpa biztosítja a feljutást.
Szintén eredeti helyén épül fel újra a Főőrség épülete (a lenti képen a tervek), amelyben az újjáalakuló palotaőrség, valamint kiállító- és vendéglátóhelyek kapnak otthont. Innen lesz megközelíthető a középkori vár maradványainak feltárása után kialakítandó, térszint alatti régészeti bemutatótér is. A beruházás során megerősítik az Ybl-féle támfalakat, illetve felújítják és funkcióval látják el a Karakas pasa tornyát is.
A Várnegyed felújítása lassan halad, de nem állt le. Sőt az idén februárban újabb forráshoz jutott. A kormány 36 milliárd forintot biztosított a munkálatokra. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása".
Fodor Gergely kormánybiztos az újabb pénzcsapok megnyílásával együtt azt is közölte, hogy még ebben a kormányzati ciklusban befejeződnek a folyamatban lévő beruházások, köztük a királyi lovarda és a főőrségi épület rekonstrukciója, amit a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelez. Akkor még nem sejtette, de legalábbis nem említette, hogy a kivitelezés ára augusztusban 670 millióval feljebb kúszik.
A szerződésmódosítást augusztusban tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. A két beruházás költsége ezzel összesen 8,27 milliárd forintra hízott, amelyből a kivitelezés ára 7,58 milliárd.
A kivitelezői szerződésmódosítás indoklása szerint a tervezéshez hasonlatosan a pótmunkák miatt nemcsak költségeket, hanem a határidőt is módosítani kellett. A lovarda kivitelezése így 3,47 milliárd helyett 3,81 milliárdba kerül, míg Főőrség és a Stöckl-lépcső teljes újraépítéséért 3,44 milliárd helyett 3,77 milliárdot kell fizetni a tender-nyertes West Hungária Bau Kft-nek, illetve a Laki Épületszobrász Zrt-nek. A West Hungária Paár Attila vállalkozása, akit Tiborcz István üzlettársaként tartanak számon, és az elmúlt években sorra nyerte a zsíros megbízatásokat, így jutott a cégnek a vizes vébé és a Liget-projekt koncából is.
A projekt egyébként a Hauszmann-program részeként valósul meg, amelynek keretében többek között újranyílik a palota rekonstruált Szent István-terme, illetve az ígéret szerint megújulnak a várbeli utak, sétányok, várfalak, parkok és kertek is és megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar között terület akadálymentesítése is. Északi irányban pedig egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül.
Fodor Gergely államtitkár korábban azt mondta, hogy a Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt. A lovarda és a főőrségi épület pedig már 2019 nyarára elkészül. Mint látjuk ez utóbbit nem sikerült tartani. Azt pedig végképp homály fedi, hogy a jelenleg 8,26 milliárdos beruházás ára még mennyivel emelkedik addig. Ráadásul még a lovak se fogják szeretni. | https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-dragul-a-budai-varnegyed-ujjaepitese.html | https://web.archive.org/web/20210927155230/https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-dragul-a-budai-varnegyed-ujjaepitese.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-189-millioval-dragul-meg-a-varnegyed-mert-el-kell-magyarazni-a-terveket | mfor.hu | hungarian-news | 2019-11-22 17:27:00 | [
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Laki Épületszobrász Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
49,830 | Elhappolnák a VIII. kerület Facebook-oldalát | ha egy önkormányzat átadás-átvételénél a nyilvánosság kérdésében nem rendeznek minden kérdést, választási vereség miatt csalódott munkatársak akár váratlan lépéseket is tehetnek: adatokat törölnek vagy trollkodni kezdenek a kerület közel több mint 8 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán. Pikó akkor az Indexnek azt mondta: az újság, a számítógépek vagy a Facebook-oldal is az önkormányzat tulajdona, és egy választás semmiképpen nem módosíthatja az önkormányzat tulajdonának állapotát. Az addig ott dolgozók nem vihetik haza a vincsesztereket, és az önkormányzat vagy egy önkormányzati intézmény Facebook-oldala sem az ott dolgozók személyes terméke, hanem köztulajdon. | "Sajtó nélkül maradtunk" - mondta az Indexnek november 14-én Pikó András, Józsefváros ellenzéki polgármestere. Pikó, aki a jogorvoslatok miatt eleve csak később kezdhette meg hivatalát a VIII. kerületben, az átadás-átvételnél furcsa dolgokat tapasztalt, rögtön egy kis médiaháború közepén találta magát.
Sokáig nem kapták meg a VIII. kerület honlapjának szerkesztéséhez szükséges belépő kódokat, az önkormányzati lap, a Józsefváros teljes szerkesztő gárdája betegszabadságra ment, a szerkesztőségben hagyott gépek tartalmát törölték, és az új vezetés nem kapta meg a kerület Facebook-oldalához szükséges admin-jogokat sem.
Köztulajdon
Akkor elég élesen merült fel az a lehetőség, hogy ha egy önkormányzat átadás-átvételénél a nyilvánosság kérdésében nem rendeznek minden kérdést, választási vereség miatt csalódott munkatársak akár váratlan lépéseket is tehetnek: adatokat törölnek vagy trollkodni kezdenek a kerület közel több mint 8 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán.
Pikó akkor az Indexnek azt mondta: az újság, a számítógépek vagy a Facebook-oldal is az önkormányzat tulajdona, és egy választás semmiképpen nem módosíthatja az önkormányzat tulajdonának állapotát. Az addig ott dolgozók nem vihetik haza a vincsesztereket, és az önkormányzat vagy egy önkormányzati intézmény Facebook-oldala sem az ott dolgozók személyes terméke, hanem köztulajdon.
Vitték magukkal az adminjogot
Közben VIII. kerületi forrásaink segítségével annyit sikerült kiderítenünk, hogy a kerület Facebook-oldalát (egyelőre) nem nyúlták le, csak átnevezték Józsefvárosról Józsefvárosért-ra, az új polgármester és csapata pedig egyelőre valóban nem tud közzétenni rajta semmit.
Úgy tudjuk, a Facebook-oldal szerkesztéséhez szükséges adminisztrátori és szerkesztői jog az újság korábbi főszerkesztőjénél volt, aki a választás után távozott posztjáról. A Józsefvárosért Facebook-oldalra kattintva az látszik, hogy nem szerepel az ellenőrzött (verified) oldalakat jelző pipa a cím mellett. Az ellenőrzött megjelölést azok a Facebook-oldalak kapják, amelyek esetében a Facebook megerősítette, hogy az az adott közszereplő, médiavállalkozás, intézmény vagy márka valódi profilja. Ettől függetlenül (pipa nélkül) is lehet azonban valaminek a hivatalos oldala egy Facebook-oldal. Leegyszerűsítve: ha valahol van pipa, akkor az nagy eséllyel hivatalos oldal, de a pipa hiánya sem zárja ki ezt.
Problémák adódtak egy másik önkormányzati intézmény, a Kesztyűgyár közösségi ház Facebook-oldalával is. Bármennyire is önkormányzati intézményről van szó, amelynél önkormányzati alkalmazottak dolgoztak, ők arra hivatkozva nem adták át az adminjogokat, hogy az oldal a saját szellemi termékük. A közösségi ház Facebook-oldala jelenleg nem elérhető.
A Facebook igazgatóságához kellett fordulni
A kerület új vezetése az ügyben a Facebook Közép-Kelet Európai Igazgatóságához fordult. "Elküldtük az angol nyelvű nyilatkozatot, és minden szükséges dokumentumot arról, hogy az önkormányzat a Facebook-oldal jogos tulajdonosa, amelynek admin-jogait egy kilépett munkavállaló elvitte magával" - mondta az Indexnek Békési Zsuzsa, a VIII. kerület munkatársa. A Facebooktól azt a választ kapták, hogy a kérelmet befogadták és egy különleges csoport vizsgálja azt. A kerületben remélik, hogy hamarosan visszakapják a rendelkezést a Facebook-oldal felett.
Közben már arról is gondoskodtak, hogy új stábbal meg fog tudni jelenni decemberben a Józsefváros című kerületi újság új száma is. A kerület új vezetése igencsak fonák helyzetbe került a lap miatt, ami az önkormányzati választások előtt folyamatosan és törvénysértő módon kampányolt a fideszes polgármester mellett. A Kúria ezért 500 ezer forint bírsággal sújtotta az önkormányzatot, de a pénzt már az új vezetésnek kell kifizetnie. A lap korábbi főszerkesztője közös megegyezéssel távozott a posztjáról. Pikó András polgármester nemrég azt írta a Facebookon: ha jogi lehetősége lesz rá, akkor a büntetésért, és az azt megalapozó tevékenységéért a korábbi főszerkesztőnek kell vállalnia a felelősséget.
Szabályozatlan terület
A fentiek elég tanulságul szolgálnak minden önkormányzatnak arra nézve, hogy mennyire van biztos kezekben és mennyire van szabályozva a helyi nyilvánossághoz való hozzáférésük. Az ma már vitathatatlan, hogy a tévé, az újság, a honlap mellett a helyi nyilvánosság meghatározó csatornájává vált a Facebook is. Sok önkormányzatnak ugyanakkor még mindig olyan Facebook-oldala van, amit valamelyik rendszergazda vagy a polgármesteri hivatalban dolgozó munkatárs hozott létre, és ahol igencsak rendezetlenek a hozzáférések és a jogosultságok.
Pedig a dolog nem lenne olyan bonyolult. A hivatalos önkormányzati Facebook-oldalaknál is lennie kell adminisztrátori jogosultságokkal rendelkező személynek vagy személyeknek, akik egyéb szerkesztői jogosultságokat adhatnak embereknek vagy vonhatnak vissza tőlük. Ha valahol egy választás után teljesen lecserélődik az önkormányzat vezetése, az átadás-átvétel részének kell lennie az adminjogokról való lemondásnak, és ezek átadásának a kijelölt új vezetőknek.
Szerettünk volna tisztán látni abban, hogy erre van-e bármilyen szabályozás, de ennek nem találtuk nyomát. Megkerestük az ügyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét is, de kérdéseinkre tőlük sem kaptunk választ.
Szabotázs, ellenállás
Normális esetben, normális országban, normális viszonyok között egyébként nem lenne szükség arra, hogy egy önkormányzati választás után a teljes helyi médiát menesszék, ha megváltozik a polgármester személye vagy a képviselő-testület pártösszetétele. Már ha a helyi média képviselői önszántukból vagy szervilizmusból nem tévesztették volna össze a helyi tájékoztatást a politikai propagandával és a polgármester személyi kultuszának készséges ápolásával. Ha így lenne, a helyi média képviselőinek csak ugyanazt kellene csinálniuk, mint addig: beszámolni a helyi ügyekről és eseményekről.
Ezzel próbálkoztak Újpesten, de a dolog nem jött össze. Déri Tibor, a kerület momentumos polgármestere esélyt akart adni a kerületi újság dolgozóinak, de elmondása szerint nem mindenki dolgozott korrekt módon (ezt korábbi főszerkesztő vitatja), így a 15 fős szerkesztőségből hat ember távozott, miután – szintén az új vezetés elmondása szerint – több esetben szabotázssal és információk szándékos elhallgatásával találkozott az új kerületvezetőség. A kerületi újság nyomtatott változatát a korábban a jobbikos Alfahírt szerkesztő Balogh Gábor irányítja majd.
A Facebook-oldal átadása itt sem történt meg. Az oldal szerkesztői jogi következményektől tartva átnevezték az oldalt Újpest-Káposztásmegyerről Újpest-Káposztásmegyeriekre, de a közel 40 ezer követő még mindig nincs tisztában vele, hogy ez jelenleg nem Újpest hivatalos oldala. Az új polgármester, Déri Tibor és csapata létrehozott egy új oldalt, de annak még nagyon kevés követője van.
Óbudán több Facebook-oldal él vissza a kerület és a városrészek nevével
A cikk megjelenése után jelezték az Indexnek, hogy Óbuda-Békásmegyeren is csak nagyon nehezen, hosszas huzavona után kapta meg az új városvezetés a Facebook- és egyéb oldalak admin/szerkesztési jogosultságát. Ezek mellett több olyan Facebook-oldal is működik, melyek a városrészek neveit névhasználati engedély nélkül használják, és ezzel azt a látszatot keltik, mintha hivatalos önkormányzati oldalak lennének. Ezek közül a legkirívóbb példa a közel 25 ezer követővel rendelkező Óbuda-Békásmegyer Facebook-oldal. Ezeken az oldalakon a korábbi polgármester arculata köszön vissza, s sok esetben az oldalakon megjelenő tartalmak is nagy egyezést mutatnak a korábbi polgármesterhez köthető oldalak tartalmával. Több esetben olyan videók is fent vannak ezeken az oldalakon, melyek a korábbi polgármester kampányában jelentek meg. Az oldalakon jól látszik, hogy korábban hivatalos önkormányzati oldalakként működtek. Erre utal az is, hogy az Óbuda-Békásmegyer Facebook-oldalon található „Regisztráció” gomb megnyomása a mai napig az obuda.hu oldalra viszi a látogatót. | https://index.hu/belfold/2019/11/25/onkormanyzat_facebook_oldal_adminjog_atadas_nyilvanossag_szabalyozas_jozsefvaros_ujpest_media/ | https://web.archive.org/web/20220815163204/https://index.hu/belfold/2019/11/25/onkormanyzat_facebook_oldal_adminjog_atadas_nyilvanossag_szabalyozas_jozsefvaros_ujpest_media/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhappolnak-a-viii-kerulet-facebook-oldalat | Index | hungarian-news | 2019-11-25 13:47:26 | [] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)"
] | [] | [
"informatika",
"önkormányzat"
] | [] |
49,831 | Az RTL birtokába jutott hangfelvételek alapján megzsarolhatták Rákosfalvyékat | Az RTL Híradó birtokába került néhány hangfelvétel, amelyeken a felvételek készítője szerint Póczik József hallható, amint arról beszél a Borkai-botrányban érintett Rákosfalvy Zoltán egyik emberének, hogy valaki 10 millió forintot kér az adriai hajóúton készült felvételekért. | Az RTL Híradó birtokába került néhány hangfelvétel, amelyeken a felvételek készítője szerint Póczik József hallható, amint arról beszél a Borkai-botrányban érintett Rákosfalvy Zoltán egyik emberének, hogy valaki 10 millió forintot kér az adriai hajóúton készült felvételekért.
Korábban megírtuk, hogy a rendőrség gyanúja szerint mielőtt a szexuális tartalmú felvételek nyilvánosságra kerültek volna, Póczik József, volt labdarúgó megzsarolta velük Rákosfalvyt. A gyanú szerint tízmillió forintot kért az ügyvédtől a képekért. Az RTL Híradó birtokába került hangfelvételeken a készítőjük szerint ő és az eltorzított hangú Póczik hallható, amint épp arról beszélnek egymás közt, hogy a megbízó 10 millió forintot kér a kompromittáló fotókért. A felvételeken egyebek mellett a következő mondatok hangoznak el:
A felvétel készítője: „Mi a pénz, amit kért?”
Válasz: „Hát a tízes, amit beszéltünk.”
A felvétel készítője: „A fényképeken kívül ma előjött, hogy van egy pár perces videó is.”
Válasz: „Igen, igen, azt is mondta, de jobb minél előbb lerendezni vele, mert tudom, hogy milyen labilis a faszi.”
A felvételeket az RTL szerint Puska Péter készítette, aki most is Rákosfalvynak dolgozik. Puska Péter is győri focista volt korábban, őt is megkereste az RTL, nyilatkozni nem akart, de azt megerősítette, hogy nyáron többször is megkereste őt telefonon Póczik József. Puska szerint Póczik azt állította, hogy egy ismeretlen megbízót képvisel, aki pénzt kér a yachton készült felvételekért cserébe.
A mostani felvételeken egy határidő is elhangzik, amikorra a pénzt át kellene adni a kompromittáló fotókért cserébe. Ezekért végül nem fizettek. A zsarolással gyanúsított Póczik Józsefet ma is kereste az RTL, de nem akart reagálni. | https://index.hu/belfold/2019/11/23/borkai_botrany_poczik_jozsef_zsarolas_hangfelvetel/ | https://web.archive.org/web/20201021162639/https://index.hu/belfold/2019/11/23/borkai_botrany_poczik_jozsef_zsarolas_hangfelvetel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-rtl-birtokaba-jutott-hangfelvetelek-alapjan-megzsarolhattak-rakosfalvyekat | Index | hungarian-news | 2019-11-23 13:50:00 | [
"Borkai Zsolt",
"Póczik József",
"Rákosfalvy Zoltán"
] | [] | [] | [
"zsarolás"
] | [
"Borkai szexbotránya"
] |
49,832 | Itt mégis ki akart volna átöltözni – és minek? | Legalább 250 millió forintot kell visszafizetnie az eddig fideszes polgármester irányítása alatt álló Tiszatenyőnek meg nem valósult vagy félbemaradt beruházások után. Nem tudni, a tartozást miből fizeti ki az egyébként is szegény falu, ahol minden idők egyik legfurcsább sportöltözője sem épült fel. A cég, ami a beruházásokhoz köthető, már romokban. | Egy döglött patkány hevert a gazban, az utolsó pillanatban vettük észre, így szerencsére nem léptünk bele. Ahogy a többi kis tetembe sem, de ők már olyan állapotban voltak, hogy nem is tudtuk eldönteni, eredetileg milyen állatok is lehettek. Ahogy azt sem tudtuk meg, hogy mégis mi célt szolgált volna az a gazzal körülvett épület, ami csak félig készült el a falu határában, egy olyan pálya mellett, amiről legfeljebb csak sejteni lehet, hogy focipálya akar lenni. Vagy valami ilyesmi. A tervek szerint sportöltözőnek szánt épület oldalfalait már felhúzták, ahogy a tetőszerkezetet is, de ha még az egész fel is épült volna, akkor sem lenne egyértelmű, minek. Mert maga a focipálya sokkal inkább hasonlított egy felszántott területhez, mint bármilyen pályához. Az pedig csak növelte a rejtélyt, hogy a fel nem épült öltöző és a talán egy focipályához hasonlítható terület egy méhészetnek is otthont ad.
A "sportöltöző" mindenesetre egyike azoknak a meg nem valósult beruházásoknak, amelyek miatt a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Tiszatenyőnek legalább 250 millió forintot kell visszafizetnie. Vagy még ennél is több pénzt, mert a falu újonnan megválasztott polgármestere, Mező József is még csak a károk felmérésénél tart. Bár a falu közösségével az önkormányzat Facebook-oldalán a polgármester már tudatta, hogy eddig 250 millió forintnyi adósságot számolt össze, nyilatkozni nem akart az Indexnek. Mindezt azzal is indokolta, hogy egyelőre még ő sem látja át teljesen a tartozásokat, és nem szeretne az ügynek nagyobb nyilvánosságot. De nem csak ő volt szófukar, hanem mindenki, akit megszólítottunk.
A falu korábbi polgármestere, a Fidesz által támogatott Kazinczi István ugyanis korábban egy szóval nem említette, mekkora a baj, az ott élők legfeljebb csak annyit érzékeltek, hogy a nagy dérrel-dúrral bejelentett projektekből semmi nem lett, vagy csak félbemaradtak, mint az öltöző a falu szélén.
Az emberek egy jelentős része ugyan elégedetlen volt Kazinczival, mégis megválasztották. Sokan ezt azzal magyarázták nekünk a faluban, hogy a közmunkások elhitték: ha ők és a családtagjaik nem rá szavaznak, és esetleg más valaki lesz a polgármester, akkor elveszíthetik a munkájukat. Márpedig egy olyan faluban, ahol évekkel ezelőtt még a jelenleginél is több közmunkás volt, ezzel a stratégiával könnyen választást lehetett nyerni. Ráadásul mivel Kazinczit a Fidesz támogatta, felsorakozott mögötte a térség fideszes parlamenti képviselője, Boldog István is.
Csakhogy idővel változott a helyzet: egyre kevesebb lett a közmunkás, a változást akaró helyi erők pedig meg tudták győzni az embereket, hogy ha veszít is a választáson Kazinczi, nekik akkor is megmarad a munkájuk. Voltaképpen ez a változás vezetett aztán ahhoz, hogy a Kazinczivel amúgy nem túl jó viszonyt ápoló, egyébként vállalkozó Mező József az előző évek választási kudarcai ellenére ezúttal nyerni tudott, 30 százalékkal több szavazattal verte meg a fideszes faluvezetőt. Úgy tudjuk, nem sokkal a megválasztása után Mező éppen azért tette közzé a Facebookon a település tartozásait, nehogy később ráégjen ez az ügy és a választók őt kárhoztassák.
Az újonnan felállított képviselőtestületben most nagyjából fele-fele arányban vannak a Mező-pártiak és a régi káderek, akik a Kazinczi-éra haszonélvezői. Az adósság viszont, ami az elmúlt évek következménye, közös teher. Ezért aztán most már Boldog István is abban érdekelt, hogy a helyzet rendeződjön. Korábban Boldog az Indexnek azt mondta, hogy a Belügyminisztériumtól kér segítséget, mert az önkormányzatok a belügyi tárcához tartoznak. Boldog mindenesetre azt már elismerte, hogy az új polgármesternek semmi köze sincs az adóssághoz.
De valószínűleg azért is a BM segítsége kell, mert az adósság egy részét, mintegy 70 millió forintot oda kellene visszafizetni. Három évvel ezelőtt ugyanis a BM döntött arról, hogy a tárca százszázalékos pénzügyi támogatásával épülhet meg a falu szélén egy baromfivágóhíd. A BM erre a célra 200 millió forintot adott, míg az akkor még Kazinczi-vezette önkormányzat – az akkori hírek szerint – 8-10 milliót. Már ekkor képbe került egy tiszatenyői cég, a Dúc-Bau Kft. A cégről Kazinczi akkor azt mondta, hogy a kínai piacra fürjet kíván vágatni az üzemben, és megrendelésével egy műszakot máris lekötne. Sőt, arról is beszélt akkor a polgármester, hogy egy ötszázezer törzsállományú fürjtelepet is létesítene a cég a községben, hogy biztosítsa az alapanyagot.
A beruházásban az önkormányzat közmunkásokat is alkalmazott, miközben a vágóhíd megépítésér a Dúc-Bau Kft-re bízta közel százmillió forintért. Ám a projektből nem lett semmi, pontosabban félbemaradt, így most a falunak közel 70 millió forintot kellene visszafizetnie a BM-nek, plusz a kamatokat. Egy sertéstelep is létesült volna, erre is kapott támogatást a falu, de az sem valósult meg, emiatt 40 millió forint visszafizetésére októberben lejárt a határidő.
Az önkormányzat nem csak a vágóhíd építésénél favorizálta a Dúc-Bau Kft-t. Több olyan közbeszerzési eljárásra bukkantunk, ahol ez a cég került ki nyertesen, noha más társaságok is tettek ajánlatot, igaz, legtöbbször ugyanazok a cégek. Tavaly a Tiszatenyő és Törökszentmiklós között megépített bicikliút megépítését is a Dúc-Bau Kft. nyerte el. A Dúc-Bau sikere azért is különös, mert a céggel súlyos bajok voltak. Az egy dolog, hogy már 2015-től egy sor végrehajtás folyt ellene, de idén januárban elkezdték felszámolni, gyakorlatilag ahogy a falu, az is eladósodott, tönkrement. Azt viszont senki nem tudja, hogy a százmilliók, amiket a falu a különféle beruházásokra kapott, hova ment el, ha a projektek amúgy nem valósultak meg.
A legtöbb pénzt, több mint 120 millió forintot az önkormányzatnak azért kell visszafizetnie, mert azt az önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére kapták, csakhogy ezekből a fejlesztésekből sem lett semmi. Ami azért is abszurd, mert a polgármesteri hivatal épületére amúgy kifüggesztettek egy táblát arról, hogy a fejlesztés megvalósult.
A volt polgármestert hiába kerestük, nem vette fel a telefont. A helyiek elmondása szerint a beruházásokról valójában nem is ő, hanem egy "külsős team" döntött, de hogy kik alkották ezt a csapatot, azt senki nem tudta megmondani. A Dúc-Bau Kft. és az önkormányzat (előző vezetése) pedig egymásra mutogat. Az új polgármester falugyűlést hív majd össze, hogy az ott élőkkel átbeszélje a település pénzügyi helyzetét, de egyelőre még nem tudni, mikor kerül erre sor.
(Borítókép: A félkész öltöző és a "focipálya" Tiszatenyőn - fotó: Simor Dániel / Index) | https://index.hu/belfold/2019/11/22/itt_megis_ki_akart_volna_atoltozni_es_minek/ | https://web.archive.org/web/20210620162557/https://index.hu/belfold/2019/11/22/itt_megis_ki_akart_volna_atoltozni_es_minek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-megis-ki-akart-volna-atoltozni-n-es-minek | Index | hungarian-news | 2019-11-22 13:52:00 | [] | [
"Dúc-Bau Kft.",
"Tiszatényő Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Tiszatenyő"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
49,833 | Felmentette a bíróság a Portik-ügyek koronatanúját | Felmentette az orgazdaság miatt emelt vád alól a Portik Tamást és bűntársait érintő alvilági leszámolások koronatanúját, Radnai Lászlót a napokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) – tájékoztatta portálunkat Bagó Ottó, Radnai védője. | Felmentette a bíróság a Portik-ügyek koronatanúját
Felmentette az orgazdaság miatt emelt vád alól a Portik Tamást és bűntársait érintő alvilági leszámolások koronatanúját, Radnai Lászlót a napokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) – tájékoztatta portálunkat Bagó Ottó, Radnai védője.
A kecskeméti maffiaperben tizenkét évre ítélt egykori keresztapáról tudni kell, hogy 2012 júliusában büntetés-félbeszakítással szabadult a szegedi Csillag börtönből, az akkori hírek szerint egészségügyi okokból. Azonban 2012 nyarán a PestiSrácok.hu kiderítette, hogy a szabadulás ára az volt, hogy beszámoljon a kilencvenes évek leszámolás-sorozatáról, Prisztás József, Domák Ferenc és Seres Zoltán lelövéséről, a Radics-család kivégzéséről, valamint a Fenyő-gyilkosságról és az Aranykéz utcai robbantásról. A volt keresztapa elfogása után, 2004 decemberében is felajánlkozott a rendőrségnek, hogy vallomást tenne több megoldatlan ügyről, akkor azonban a rendőrség azon az állásponton volt, hogy „maffiafőnökkel nem egyezkednek”, ezért vallomását titkosították, majd valaki három nappal később már Portik Tamás kezébe juttatta az államtitoknak minősített kihallgatási jegyzőkönyvet. Radnai 2011 őszén újra elmondta azt, amit hét évvel korábban egyszer már jegyzőkönyvbe mondott, később az összes Portik-perben megjelent és tanúskodott is. Más kérdés, hogy például a Prisztás-ügy és az Aranykéz utcai robbantás perében a döntés hozó bíróság a bizonyítékok értékelése során nem vette figyelembe Radnai vallomását. Ettől függetlenül Radnainak nagyon nagy szerepe volt abban, hogy megindulhasson a kilencvenes évek megoldatlan merényletsorozatainak újraértékelése és felderítése. Radnait 2014 decemberében csalással és orgazdasággal is meggyanúsították, így vissza kellett mennie a börtönbe, ahonnan 2018 januárjában szabadult.
Utóbbi ügyben azonban elsőfokon a napokban felmentette a bíróság – mondta el a PestiSrácok.hu-nak Bagó Ottó, a férfi védője. A vád szerint 2013 májusában kétes körülmények között “eltűnt” egy Franciaországból Görögországba tartó, parfümöket szállító kamion rakománya Zalaegerszeg környékén. A szállítmány még 2013 novemberében – egy közvetítő segítségével –Radnai és társai birtokába került, amit később megpróbáltak eladni. Az ügyben először a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság kezdett nyomozni, majd, miután kiderült, hogy kihez vezetnek a szálak, a Nemzeti Nyomozó Iroda magához vonta az eljárást, később pedig egy budapesti raktárban megtalálták az ellopott árut. A bíróság több személyt is letöltendő szabadságvesztésre ítélt, ugyanakkor Radnait – bizonyítottság hiányára hivatkozva – felmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB). | https://pestisracok.hu/felmentette-a-birosag-a-portik-ugyek-koronatanujat/ | https://web.archive.org/web/20211214211856/https://pestisracok.hu/felmentette-a-birosag-a-portik-ugyek-koronatanujat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentette-a-birosag-a-portik-ugyek-koronatanujat | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-11-21 14:16:00 | [
"Portik Tamás",
"Radnai László"
] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"maffia"
] | [] |
49,834 | Csányi Sándor sérelmezi és visszautasítja Bige László vádjait | Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére. | Az OTP Bank Kommunikációs Osztálya és Csányi Sándor is sérelmezi, sőt visszautasítja a Bloomberg november 21-én megjelent cikkében szereplő állításokat. Az Indexnek megküldött közlemény szerint:
az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd forint összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen.
A közlemény szerint a Nitrogénművektől nem kaptak felmentést a banktitok alól, így nem tudtak a Bloomberg idevágó megkeresésére reagálni. Azt írták ugyanakkor:
Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére.
A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna.
Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.
Megírtuk ugyanis, Bige László végül kimondta, hogy szerinte ki miatt szálltak rá a hatóságok, fenyegették börtönnel, és záratták be egy időre a pétfürdői műtrágyagyárát.
Bige erről a Bloombergnek beszélt, a cikket a 444.hu szemlézte. Az ország ötödik leggazdagabb embere az amerikai gazdasági portálnak azt mondta, az Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápoló Csányival fennálló, régre visszanyúló rivalizálása miatt akarták kicsavarni a cégét a kezéből. Azt is mondta, hogy Magyarországon már nem számíthat segítségre a támadásokkal szemben, mert minden hatalom a kormányfő kezében összpontosul.
Bige cégét, a szolnoki Nitrogénműveket tavaly ősszel szállta meg több száz rendőr és a katasztrófavédelem munkatársai. A rendőrség akkor azt közölte: a hulladékgazdálkodási törvény megsértése és más bűncselekmények miatt nyomoznak. A szolnoki gyárban a rendőrök 9-szer, a katasztrófavédők 12-szer voltak kint fél év alatt, az üzemet pedig egy időre be is záratták a hatóságok.
Bige érdekeltségeivel szemben több másik ügyben is vizsgálódni kezdtek. Az egyik leggazdagabb magyarnak számító Bige László május végén két napot őrizetben is töltött. Idén nyáron aztán újraindulhatott a gyár, a bíróság pedig októberben kimondta, hogy jogtalanul zárták be az üzemet, ami Bigének állítása szerint több milliárd dollár kárt okozott.
Az, hogy Bige László Csányi Sándort látja az őt ért támadások mögött, önmagában annyira nem meglepő, bár eddig még konkrétan nem nevezett meg senkit. Korábban mi is nagyjából arra jutottunk, hogy rá gondolhat, amikor azt mondta, hogy valaki szeretné megszerezni a Nitrogénműveket. Csányi amellett, hogy az OTP vezetője, az ország legnagyobb agrárvállalkozója is, aki Bige elől megszerezte a legnagyobb hazai agrárcéget, a KITE-t. Ezzel pedig nemcsak megelőzte a szolnoki vállalkozót, de megvásárolta a Nitrogénművek legnagyobb vevőjét, amely ezután nem vásárolt műtrágyát Bige cégétől.
A Bloomberg megkeresésére az OTP már eredetileg is tagadta, hogy vezetője szeretné megvenni Bige gyárát, egy Csányi agrárérdekeltségének dolgozó jogász pedig annyit mondott a portálnak, hogy Bige egy sor rossz vállalkozói döntést hozott, ezért került bajba a vállalkozása.
(Borítókép: Huszti István / Index) | https://index.hu/gazdasag/2019/11/23/csanyi_kontra_bige_otp_nitrogenmuvek/ | https://web.archive.org/web/20210220103545/https://index.hu/gazdasag/2019/11/23/csanyi_kontra_bige_otp_nitrogenmuvek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csanyi-sandor-serelmezi-es-visszautasitja-bige-laszlo-vadjait | Index | hungarian-news | 2019-11-23 14:18:00 | [
"Bige László",
"Csányi Sándor"
] | [
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
49,835 | Érvénytelenítették a BKV reklámtenderének eredményét, újabb évekre maradhat a mostani felállás | 4 évig húzódott, csak hogy végül eredménytelenül záruljon a BKV reklámtendere.
Úgy tudjuk, a beadott pályázatok alapján egyértelműen kijött, ki lenne a nyertes, de – mint azt a BKV sajtóosztálya megerősítette – a döntéshozó testület az eredményt rögtön érvénytelenné is nyilvánította egy az alakulóülésen megszavazott közgyűlési rendelet miatt. | 4 évig húzódott, csak hogy végül eredménytelenül záruljon a BKV reklámtendere.
Úgy tudjuk, a beadott pályázatok alapján egyértelműen kijött, ki lenne a nyertes, de – mint azt a BKV sajtóosztálya megerősítette – a döntéshozó testület az eredményt rögtön érvénytelenné is nyilvánította egy az alakulóülésen megszavazott közgyűlési rendelet miatt.
Húzódik, csak húzódik
A főváros és a BKV hosszú évek óta nem tud mit kezdeni a reklámfelületek ügyével. A közlekedési vállalat először 2011-ben írt ki pályázatot az értékesítésre, ez azonban nem közbeszerzés volt, ezért a budapesti piacon akkor már évek óta jelen lévő, többek között buszmegállókat fenntartó JCDecaux a Közbeszerzési Hatósághoz fordult. A hatóság igazat adott a cégnek, ezért az akkori eljárásból végül nem lett semmi, legközelebb 2016-ban tért vissza a BKV a témához.
Ekkor már az uniós előírásoknak megfelelő közbeszerzési tendert írtak ki, melynek tétje, hogy ki kezelhesse 4 (plusz potenciálisan még 4) évig a BKV Zrt. és a BKK Zrt. mintegy 2600 busz, troli, villamos és metrókocsi oldalán lévő felületeit, valamint a társaságok ingatlanjain, megállóin kialakított plakáthelyeket, vagyis összesen több mint 12 ezer négyzetméternyi reklámhelyet. A főváros nem kapkodta el, hogy a dolog végére járjon, több mint 3 év sem volt elég az átfutásra, addig is a régi felosztásban működött tovább a reklámbiznisz: a BKV résztulajdonában álló Peron Reklám Kft. közvetítésével a francia hátterű JCDecaux és a Simicska-tulajdonból időközben Mészáros-tulajdonba került Publimont végezte a felületértékesítést.
Végre lett volna eredmény, csakhogy...
Idén nyáron aztán annak kapcsán került újra elő az ügy, hogy a Coca-Cola Pride-os kampányát kísérő homofób felháborodás kapcsán a BKV jelezte, nincs közvetlen beleszólása abba, milyen hirdetések jelennek meg a területén, de a reklámfelületek hasznosítására épp folyamatban van egy közbeszerzési eljárás, amely heteken belül lezárul. Ekkor minden jel arra utalt, hogy valamiért megsürgették az ügymenetet, a pályázóknak mindössze két hetet adtak az utolsó ajánlattételre. Úgy tűnt, hogy ez leginkább a kormánynak állhat érdekében: legyen meg az eredményhirdetés, amíg még biztosan baráti vezetésű a főváros, így nagyobb az esély, hogy a kormányközeli Publimontot hozzák ki győztesként.
A heteken belüli eredményhirdetés végül mégsem jött össze, a BKV lapunknak küldött hivatalos tájékoztatása szerint azért, mert a két pályázótól (vagyis a Publimonttól és a JCDecaux-tól) pótlólag kellett bekérni dokumentumokat. Az ügyre rálátó forrásoktól ugyanakkor azt hallottuk, az előző fővárosi vezetés maga akasztotta meg a folyamatot, ugyanis nem tartották volna szerencsésnek, ha a választási kampány hajrájában jön ki a hír, hogy Mészárosék lettek a befutók. A döntés így végül áttolódott az önkormányzati választások utánra, és így a most már Karácsony Gergelyék alá tartozó BKV-ra.
Azt lehetett sejteni, hogy ez a helyzet kavarodást fog okozni a korábbi várakozásokhoz képest, de hogy pontosan milyen irányba, arról csak találgatni lehetett. Benne volt a pakliban, hogy simán eredményt hirdetnek, és győz a jobbik ajánlat, de az is, hogy akár az egész hercehurca kezdődhet elölről.
A Fővárosi Közgyűlés alakulóülésére Karácsony Gergely által benyújtott egyik előterjesztés azonban előrevetítette, hogy inkább az utóbbi. Az időközben megszavazott javaslat arra hívja fel a főpolgármestert, dolgoztasson ki egységes koncepciót a Fővárosi Önkormányzat és cégei tulajdonában álló reklámfelületek értékesítésére 2020. március 31-ig. Az egységes koncepcióba nyilván a BKV is beletartozik, ráadásul ugyanez a határozat arról is szól: a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságai ne kössenek egy évnél hosszabb időre szóló, a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására irányuló szerződéseket. A fentiek tükrében megkérdeztük a BKV-t, mi a helyzet a reklámtenderrel, a cég válaszából pedig kiderült:
A pályázat feltételei ugyanis a 4 éves kötelezettségvállalással nem feleltek meg a november eleji közgyűlési döntésnek, a BKV mint ajánlatkérő képtelenné vált a szerződés megkötésére. Úgy tudjuk egyébként, hogy a két pályázó cég közül a JCDecaux adta a jobb ajánlatot, így ha eredményt hirdettek volna, ők lettek volna a befutók.
Mi jöhet most?
A BKV reklámfelületeinek értékesítésére vonatkozó tervek valószínűleg már csak az új, egységes koncepcióból fognak kiderülni, de túl sok lehetőség nincs: a cég vagy úgy dönt, hogy új közbeszerzést ír ki (esetleg más feltétekkel, hogy több cég indulhasson), vagy úgy, hogy megpróbálja magánál tartani a feladatot. Utóbbira bár nem igazán van nemzetközi példa, a főváros részéről lehetne benne annyi ráció, hogy egy nyereséges ágazatról van szó.
A két nagy cég nem csak a BKV-felületekből él, de az eredményadataikból látszik, hogy mindenképp jó üzlet a hirdetési felületek közvetítése: a JCDecaux 2018-ban 7,8 milliárd forintos árbevétel mellett 1,4 milliárdos nyereséget ért el, a Publimont pedig 2014-ben (mielőtt elkezdték kiszorítani az Orbán-Simicska háború miatt) 8,2 milliárdos árbevétel mellett 3 milliárd forint profitot termelt. Ezek 20-30 százalék körüli nyereségráták, a fővárosi vezetés képzelheti azt, hogy a potenciálisan milliárdos összegű éves nyereség jó helyen lenne a BKV folyton kongó kasszájában is.
és az, hogy a JCDecaux és a Publimont nyereségesen tudják üzemeltetni a reklámfelületeket, soktényezős képlet.
Benne van az évtizedes szakmai múlt, a kiépült kapcsolatrendszer a hirdetőkkel, a felületek kiépítésére és folyamatos karbantartására vonatkozó tapasztalat, illetve a városi szintű lefedettség (aminek az a jelentősége, hogy az ügyfelek csomagban vesznek hirdetéseket, egy-egy kampányt nem csak pl. a metróban futtatnak, hanem többféle helyszínen). Nem beszélve arról, hogy a BKV-nak a szükséges infrastruktúrát is külön be kéne szereztetnie, és ki kéne szerveznie bizonyos feladatokat (pl. karbantartás, hirdetésszervezés), vagy új embereket kéne felvennie az elvégzésükre.
Akármi is lesz a vége, a pályázati eredmény megsemmisítése praktikusan újabb pár évre konzerválta a status quót, vagyis a JCDecaux-Publimont felosztást a felületértékesítésben. Ráadásul mindezt a cégektől jelenleg beszedett díjak mellett, holott úgy tudjuk, a pályázatokban az erős versenyhelyzet miatt mind a két cég jócskán ráígért ezekre, vagyis ha most eredményt hirdetnek, a BKV kisvártatva több pénzhez jutott volna ebből a forrásból.
Az pedig külön érdekes, hogy az ellenzéki városvezetés politikai értelemben magával is kiszúrhatott, ha végül úgy alakul a dolog, hogy 2022-ig nem sikerül pontot tenni az ügy végére (amire minden esély megvan, ismerve az ilyen típusú tenderek átlagos átfutási idejét), és marad a mostani felállás. A 2019-es önkormányzati választáson ugyanis míg a JCDecaux felületein mindkét oldal hirdethetett piaci alapon, a Publimonttól az ellenzék nem kapott plakáthelyet. Ha a következő országgyűlési választás idején még mindig a jelentős játékos lesz a Mészáros-féle hirdetési cég a BKV felületeinek értékesítésében, akkor az ellenzéki oldal jó eséllyel ismét kiszorul ezekről a plakáthelyekről. | https://index.hu/gazdasag/2019/11/22/bkv_reklamtender_jcdecaux_eredmenyt_ervenytelenitettek/ | https://web.archive.org/web/20220526211710/https://index.hu/gazdasag/2019/11/22/bkv_reklamtender_jcdecaux_eredmenyt_ervenytelenitettek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ervenytelenitettek-a-bkv-reklamtenderenek-eredmenyet-ujabb-evekre-maradhat-a-mostani-felallas | Index | hungarian-news | 2019-11-22 14:27:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"JCDecaux Hungary Zrt.",
"Publimont Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hirdetés"
] | [] |
49,836 | Imádják a NER-cégek az MNB kötvényprogramját | Gyorsan rápattantak a nagyobb hazai cégek az MNB Növekedési Kötvényprogramjára (NKP), az első keret lassan ki is merül. Azt még korai eldönteni, hogy az NKP segít-e meghonosítani egy likvid vállalati kötvénypiacot, de az egészen biztos, hogy a finanszírozásukban már éppen kifulladó, banki limitekbe ütköző NER-es cégeknek a legjobbkor jött. Az NKP az első 300 milliárdos jegybanki kötvényvásárlási keret kimerülése után folytatódhat. | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramja (NKP) röviden arról szól, hogy a jegybank 300 milliárd forint keretösszegben hazai székhelyű, nem bankok által kibocsátott, megfelelő minősítésű vállalati kötvényeket vásárol. Az eredeti elgondolás az volt, hogy mivel probléma az, hogy Magyarországon a nagyobb cégek nem igazán használnak vállalati kötvénykibocsátást, ahogyan részvény-kibocsátással sem jelennek meg tömegesen a tőzsdén, be kéne robbantani ezt a szegmenst.
Az MNB és pár hasonló állami intézmény sokszor próbál meg különböző piacokat élénkíteni, a kérdés az, hogy a hatalmas állami pénzügyi erő után beindul-e az a piac, vagy úgy szorulnak ki a magánpiaci szereplők, hogy később sem képesek visszatérni?
Ilyen program volt:
a kisebb vállalatok olcsó hitelhez jutását segítő Növekedési Hitelprogram (NHP), illetve az Exim, illetve az MFB hasonló programjai. Ezt szereti a piac, KKV-k is, bankok is, kivezetni azonban nem lenne most könnyű az állami szerepvállalást,
a lakossági megtakarítási piacot újabban a MÁP Plusz formálja át. Jó kamatot kapnak a magánemberek, akik így lelkesen megtakarítanak, a hozam-kockázat észlelés azonban biztosan torzul, ahogy minden más megtakarítási piac szenved,
vannak tőzsdei bevezetést támogató kezdeményezések is, ezek még kevésbé hatottak a piacra,
illetve itt van a vállalati kötvények piacát berobbantani hívatott NKP, amit még elég korai értékelni, de nagyvállalati érdeklődés mindenesetre van iránta.
Kötvénypiacra szükség lehet
A nemzetközi minták tényleg azt mutatják, hogy a fejlett kötvénypiac jól segíti a vállalatok finanszírozását. A magyar programra körülbelül 150-200 vállalat regisztrálását várta előzetesen a piac, ez biztosan meglesz, már több tucat céget minősítettek is a programban aktív szerepet vállaló német hitelminősítők, a Magyar Nemzeti Bank pedig már több vállalati kötvényből vásárolt is (például a teljesség igénye nélkül ilyen a Duna Aszfalt, az Opus Global, a Pannonia Bio, a Mol, a Market Építő, vagy a Cordia).
A vállalatok szempontjából nagyon vonzó a program, mert a megszerzett finanszírozást nagy szabadságfokkal használhatják fel, akár korábbi hiteleik kiváltására, akár jövőbeli beruházási terveik miatt. Kérdés legfeljebb az lehet, hogy a pénzügyi stabilitás, a közvetítőrendszer és az adófizetők szempontjából összességében milyen lesz az eredő.
Sok politikai támogatott
Az elmúlt hetekben több lap is elemezte az NKP-t, rendszeresen nyomon követi a program fejleményeit a Napi.hu, a Portfolio.hu folyamatosan összefoglaló táblázatban is vezet minden fontos információt, legutóbb pedig az Mfor.hu közölt igen alapos cikket.
Mindenki kimutatta, hogy milyen sok a kötvénykibocsátók között a politikaközeli cég. Azt kívülről nehéz megítélni, hogy a programban miért van ennyi NER-es cég. Már ekkora a részesedése a politikai bizalommal bőségesen megáldott cégeknek a nagyvállalati szegmensben és ez csak egy reprezentatív minta? Hamarabb készültek el? A szisztéma előrébb sorolja őket? Például a nagyon drága nemzetközi finanszírozással működő Bige-csoport miért nem látott abban fantáziát, hogy kiváltsa a hiteleit, vagy látott, csak nem szerzett még minősítést?
Mindenesetre az eddigi jelentkezések összesítésénél az látszik, hogy a már minősített és a programban jól álló cégek közül szinte
Előbbiek számosságukat tekintve kevesebben vannak, de a 4iG, Duna Aszfalt, Appeninn, Opus Global és társaik reprezentálta kör 20-30 milliárdos, vagyis nagy kötvényprogrammal lépett porondra.
A piaciak között is van egy óriáskibocsátás (a Futó-család érdekeltségébe tartozó Cordia 44,4 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, ami azt jelzi, hogy ez a kibocsátás tényleg nem csak az MNB-forrásra ment rá, hanem piaci befektetőben is bízott.) Viszont a piaciak között nagyon sok a Masterplast, Unix Autó, AutoWallis típusú pármilliárdos kis-kibocsátás.
Ki nem mondott üzenetek
A programban résztvevő kibocsátókkal és magánpiaci befektetőkkel beszélgetve, az derül ki, hogy első kör nagyon elégedett (miért maradnék ki?), az utóbbi inkább óvatos (miért szállnék be?). Azt hallottuk, hogy MNB ráutaló magatartása, vagy egyes hozzáértők informális tájékoztatása alapján a hivatalos közleményeken túl a következő három elemre érdemes felhívni a figyelmet:
a 300 milliárd forintos program lassan kimerül, úgy tudjuk, hogy nagyon valószínű, hogy lesz egy hasonló méretű második kör,
az MNB annyiban egységesen jár el, hogy bár a kibocsátások során csak a felajánlott teljes mennyiség 50 százalékát jegyezheti le, de két héten belül további vásárlásokkal mindenhol megígéri, hogy felmegy 70 százalékig. Ebben a piac nem érez szelektív hozzáállást, vagyis a jegybank nem támogatja jobban a NER-es jelentkezőket, mint a piaciakat,
a befektetőket azért zavarja, hogy az MNB az egész projektet „hiperlazára” lőtte be, vagyis gyakorlatilag a befektetőket nem védi a kötvényhez kapcsolódóan még fedezet sem, ez kockázat a magánbefektetőknek és kockázat az adófizetőknek (ha esetleg a későbbi nem-teljesítéseket az MNB, majd a költségvetés nyelné be).
A hitel multiplikál
A NER cégeinek nagyon nagy szüksége van új finanszírozásra. A NER cégei azért is tudták nagyon gyorsan felvásárolni a fél országot, mert együttműködtek a kereskedelmi bankokkal, sok intézmény (az állami Exim és MFB mellett az MKB, a Takarékbank, a Budapest bank, Gránit, de a nagy piaci bankok, így az OTP is) szívesen ad hiteleket az új elitnek. A bankok üzlethez jutnak, míg a NER gyorsabban halad a vállalkozásbővítési, földvásárlási terveivel, legyen szó médiavállalkozásokról, energetikai hálózatokról, vagy éppen szállodákról.
A bankhitel nagy előnye volt, hogy
a zérókamatok világában olcsó volt.
a sok állami, államközeli, állammal barátkozó bank piacán volt k kitől felvenni.
begyorsította a kisgömböcök hízását,
és mindig legalizál is, hiszen nem kell forrást igazolni, hitelből megvettük, aztán majd olyan jól gazdálkodunk, hogy a hitelt visszafizettük az eszköz pedig már a miénk.
Elérték a limiteket
A NER-es társaságokra az jellemző, hogy sok támogatást kapnak, de felső elvárás, hogy törvényesen működjenek, rendesen foglalkoztassanak, fizessenek adót. Aki ebben is hibázik (emlékezetes példa Kuna Tibor számlaügye), az hamar kikerül a rendszerből. Magyarul a NER-es cégek könnyített pályán mozognak, de ott betartják a szabályokat, így a hitelezési limiteket is. Ez pedig már sokszor korlát volt a NER számára.
Sok olyan cég volt, amelyik már nem tudta növelni az eladódottságát. A kötvényprogram számukra vagy arra alkalmas, hogy a korábbi hiteleket visszafizessék, enyhüljön a nyomás, vagy arra is jó lehet, hogy új típusú forrásból lehessen közvetlenül megint vásárolni.
De lesz-e ebből magyar vállalati kötvénypiac? Nincs-e olyan kockázat, hogy majd később ránk, adófizetőkre szakad az egész? Egy pillanatra feledkezzünk el arról, hogy az MNB a fő kötvényvásárló, és fókuszáljunk a megkövetelt magánpiaci befektetői részre! Ki és miért vásárolna ilyen kötvényt? Természetesen a magánbefektető mindig ugyanazt méricskéli, milyen az elérhető hozam és mekkora a kockázat?
Akarják majd visszafizetni!
A befektetők, legyenek bankok, befektetési alapok, esetleg más befektetők 7-10 évre kölcsönadnak valakinek úgy pénzt, hogy a hitelezői rangsorban teljesen junior pozícióba kerülnek, és igazán nincs semmilyen betekintési, beleszólási lehetőségük a pénz felhasználásába, a cégek működésébe.
Ez nem gond, ez csak egy leírás, ilyen a kötvénypiac. Viszont ezzel együtt kell élni, vagyis egy befektető személyes szimpátiája alapján döntheti el, hogy Futó Gábor, Csányi Sándor, Szíjj László, vagy Tiborcz István neve neki mennyire garancia arra, hogy az illető 7-10 év múlva biztosan vissza fogja tudni/akarni fizetni a tartozását.
A junior pozíció azt jelenti, hogy alapvetően itt abban kell bízni, hogy a kölcsönkérő valóban vissza tudja/akarja fizetni majd a tartozását, mert egy esetleges baj esetén ezt a pozíciót az adós mindenféle egyéb tartozása majd beelőzi, szinte mindenhol lesznek előtte szenior pozíciók.
Nehéz kimaradni
Befektetők azért biztosan vannak és lesznek, sok pénz keres helyet magának Magyarországon is, az NKP-val elérhető hozamok felette vannak a legkockázatmentesebb befektetéseknek. A bankoknak is érdemes valahogyan viszonyulniuk ezekhez a programokhoz. Ha ugyanis a legjobb nagyvállalati ügyfeleik (részben) átállnak erre a forrásra, akkor azt vagy hitelkiváltásra használják (csökken a bankok aktuális biznisze), vagy a jövőben nem a bankokon keresztül finanszírozzák magukat, hanem ebből a programból (ez a bankoknak jövőbeli üzletvesztés). A felszabaduló banki likviditást pedig valahová tenni kell, például ebbe a programba is.
Még olyan esetről is hallottunk, hogy maga a kibocsátó kérte, hogy szeretne a maga kárára szigorítani a kötvény feltételrendszerén. Ennek az volt az oka, hogy a nemzetközi piacon aktív cég igazi piaci befektetőkért is versenyez, nem szeretett volna rosszabb feltételeket kínálni a befektetőinek, mint a versenytársai.
Csak ránk ne ragadjon!
De a magyar adófizetők szempontjából az jelenthet igazi kockázatot, hogy amennyiben a következő 7-10 évben a mai gazdasági struktúra megváltozik, legyünk reálisak, akárcsak egy ma még nehezen elképzelhetőnek tűnő politikai földindulás révén, és alapvetően módosulnak a NER-es cégek üzleti lehetőségei, akkor
Reméljük, hogy igen, mert különben az MNB-re, majd a jegybanki veszteségeket esetlegesen kipótló költségvetés révén ránk ragadhat ez az egész.
(Borítókép: Matolcsy György bemutatja a Növekedési Kötvényprogramot a Magyar Nemzeti Bankban 2019. szeptember 17-én. Fotó: mnb.hu) | https://index.hu/gazdasag/2019/11/22/ujabb_szazmilliardokkal_folytatodhat_az_mnb_novekedesi_kotvenyprogramja/ | https://web.archive.org/web/20221001201801/https://index.hu/gazdasag/2019/11/22/ujabb_szazmilliardokkal_folytatodhat_az_mnb_novekedesi_kotvenyprogramja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/imadjak-a-ner-cegek-az-mnb-kotvenyprogramjat | Index | hungarian-news | 2019-11-22 14:45:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
49,837 | Furcsa változások a titokzatos orosz–magyar gázcégnél | Az orosz gáz nagy üzlet. A kereskedelem legismertebb szereplője az éppen 25 éves orosz–magyar cég, a Panrusgáz. A Gazprom és az MVM mellett ennek a cégnek van egy kevésbé ismert bécsi hátterű tulajdonosa is, a Centrex. Utóbbinál nagy változás készül, és már új emberek bukkantak fel. Mi történhet a magyar gázpiacon? | Túlzás lenne azt állítani, hogy a hazai gázszakma bepánikolt volna, de tapasztalataink szerint az iparág vezető hazai szereplőit nagyon érdekli és kifejezetten zavarja, hogy van egy változási folyamat, amibe pontosan nem látnak bele.
Az orosz–magyar gázüzletről lesz szó, kezdjük gyorsan pár alapvetéssel!
Magyarország döntően orosz gázmolekulákat importál különböző vezetékeken és különböző szereplőkön keresztül.
A mi szempontunkból, bár természetesen rajta vagyunk az alternatívák keresésén, a vezetékes orosz gáz ma még sokkal olcsóbb, mint potenciális versenytársai.
Az orosz gáz európai eladásai Oroszország számára is nagyon fontosak, mert óriási üzletet jelentenek, ugyan nem akkorát, mint az olaj, de így is jelentőset, ráadásul mintha a gázüzlet koncentráltabb és jobban átpolitizált lenne, mint az olaj.
A Gazprom dominanciája
Orosz oldalról a legfontosabb szereplő a Gazprom-csoport, a külkereskedelem szempontjából a csoport Gazpromexport nevű cége, míg finanszírozás oldaláról a Gazprombank a lényeges játékos. Ennek a társaságcsoportnak alapvetően az az érdeke, hogy minél több gázt adjon el, ha lehet, minél magasabb áron.
Jelenleg az európai kontingens évi 200 milliárd köbméter orosz földgáz, ám az oroszok szívesen növelnék is a mennyiséget, amire potenciálisan van is esélyük, főleg a holland kitermelés (a híres-hírhedt groningeni mezők) visszaesése miatt. Mint arról korábban a G7 is írt, Európa egykoron legnagyobb gázmezőjének kiszippantása veszélyes földmozgásokat okozott, így máris alaposan csökkenteni kellett a kitermelést, hamarosan pedig teljesen leállhat ez a forrás.
Ebből a 200 milliárd köbméterből mi magyarok még 5 százalékot sem fogyasztunk el, hiszen a magyar gázfogyasztás valamivel 10 milliárd köbméter alatti, viszont tranzitország is vagyunk, több mint 20 milliárd köbméter gáz áthalad rajtunk (Szerbia például ma még csak Magyarországon keresztül vesz gázt), vagyis az orosz–magyar gázkapcsolatok is fontosak.
Orosz szempontból egyébként ma a két legfontosabb európai partner Németország (az atomot és szenet leépítő államnak óriási a gázfogyasztása) és Ukrajna (a tranzitban betöltött kiemelt szerepe miatt). Éppen amikor e cikk készül, viszonylag pozitív hírek jelennek meg arról, hogy a pocsék orosz–ukrán viszony sokféle konfliktusa (csak felsorolásképpen van háború, területi vita, egyházszakadási helyzet, nyelvhasználati viszály) közepette talán a gázszállítási megbeszéléseken előrehaladás érhető el.
A legfőbb játékosok
Na de vissza az orosz–magyar gázüzlethez, ebben a relációban vannak kiemelten fontos céges szereplők, a legtöbb orosz gáz a Gazpromon, a Panrusgázon és az MFGK-n keresztül jut el Magyarországra. Kik ők?
A Gazprom a legnagyobb orosz gázcég, nem teljesen monopólium, de szinte. Övé a világ legnagyobb kitermelési mennyisége, a bolygó földgáztartalékainak a hatoda. Sok európai országot szinte kizárólag ő lát el földgázzal, van vagy félmillió alkalmazottja. Amúgy tőzsdén jegyzett, nyilvános cég, de az orosz kormány teljes kontrollja alatt működik, irányításában gazdasági, politikai és titkosszolgálati érdekek is szerepet kapnak.
A Panrusgáz a magyar és orosz fél közös kereskedőcége, ő bonyolítja le az orosz–magyar gázforgalom felét, ezzel évente 3-400 milliárd forintos forgalmat ér el. Három tulajdonosa van, az LLC „Gazprom-export”, vagyis az eladó képviselője, a magyar állami tulajdonban álló MVM, a vevő képviselője és 10 százalék erejéig a Centrex Hungária Zrt. kereskedőcég. Leginkább utóbbiról fog szólni ez a cikk.
Végül az MFGK, vagyis a Magyar Földgázkereskedő Zrt. a legnagyobb magyar gázkereskedő társaság, az MVM cége,ő veszi és továbbítja a gáz zömét, tavaly 744 milliárd forintos forgalmat és 9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el.
De ki ez a Centrex?
Az előbbi felsorolásban a gazdasági szereplők előtt ismert és nagy vállalatokról írtunk, egy cég lóg ki közülük, a Centrex. Róla alighanem kevesen hallhattak, itthon mindössze tíz alkalmazottja van, igaz, ők tízen 59 milliárd forintos forgalmat generáltak tavaly.
A szakma hetek óta erről a társaságról pletykál. Valami történik ugyanis ennél a titokzatos cégcsoportnál és a szakma azt sejti, hogy bár
Tényleg nehéz lenne felsorolni, hogy az elmúlt napokban hány pletykát hallottunk arról, hogy ki viszi a céget, magyar NER-es, energetikai körök, orosz gazpromos, titkosszolgálathoz kötődő, esetleg arab, vagy amerikai befektetőkről is szólt a fáma.
Gazpromos portfólió
A Centrex izgalmas cégcsoport, mi a magyar vállalkozással fogunk foglalkozni, de valójában ez egy bécsi központú nemzetközi cég, amelynek mindenféle magyar, olasz, osztrák, szerb, orosz és üzbég pozíciója is van. Kiemelten fontos a
milánói cég,
a Salzburg környéki hatalmas osztrák gáztároló résztulajdona,
illetve az az üzbég gázmező, amit rekultivációval újra termelésbe állítottak.
A piac ezt az áttételesen a Gazprombankhoz köthető céget, erős leegyszerűsítéssel egy amolyan Gazprom-végnek tartotta, vagyis egy olyan cégnek, amely a Gazprom elgondolásai mentén, de ciprusi struktúrákon keresztül aktív a piacon. Nevezzük amolyan profitközpontnak, amelyiknek közvetlen gázforrása is volt a Gazpromtól. Ami pedig a piacot lázban tartó változásokat illeti, Ausztriában már be is jelentettek egy dealt, igaz, itthon még nem hagyta mindezt jóvá a MEKH, vagyis az energiahivatal.
Új arcokkal
Kik ennek a társaságnak az ismert arcai? Eddig a cég legfontosabb magyar munkatársa (vezetője) egy, az iparágban nagyra tartott szakember, Szitó János volt. Ő egykoron Oroszországban (akkor még Szovjetunióban) végzett, erős orosz kapcsolatokkal rendelkezik, hazatérve sokáig a Mol-csoport gázüzletágában dolgozott, innen érkezett ebbe a bizalmi állásba. Úgy tudjuk, hogy a tulajdonosváltozás után ő sem marad a cégnél.
A cég egyébként itthon annyira gazpromos,, hogy a Centrex és a Panrusgaz ugyanott, az Alkotás utca 50-ben rendelkezik irodákkal, annyira nem lehet számukra bonyolult egyeztetni. Mire felérnek a lifttel már mindketten tudják, hogy mit kell csinálni"
– mondta egy iparági szakember.
A centrexeseknek jó állása lehet, a társaság különböző jelentései és a Céginfo.hu adatai alapján például az is kiolvasható, hogy a tíz munkatárs éves bérköltsége 424 millió forint, vagyis havi 3-4 milliót keresnek átlagosan itt a munkavállalók. De a legérdekesebb az, hogy a cégben hamarosan régi, ismerős arc lesz a megmondóember.
Csiba Péter visszatérése
Elsősorban Csiba Péterről, az MVM korábbi elnök-vezérigazgatójáról hallottuk ezt. Többen is elmesélték, hogy ő „beszélget” újabban a Centrex erős embereként, állítólag benne van egy három tagú, szűk vezető testületben.
Csiba Péter korábban sokáig a francia GDF (ma Engie) vezetője volt itthon, majd az MVM elnök-vezérigazgatója, aki később Zsuga Jánossal osztozott a csoport irányításán. Aztán később távozni kényszerültek és hamarosan kirobbant az MVM nagy botránya.
Egy ideig az terjedt el a piacon, hogy a Centrex hátterében további magyar üzletemberek is felbukkanhatnak, elsősorban Heim Péter (korábban Aegon Alapkezelő) és Knopp András (korábban MSZMP, EMFESZ) befolyásáról hallottunk, de állítólag ők vagy nem is voltak benne a nagy változásban, vagy levették őket a projektről, de az utóbbi napokban azt hallottuk a piacon, hogy az érintettek nincsenek rajta ezen a projekten.
Kerülőutak
Miért érdekes a szakmának ez az egész Centrex-kérdés? Elsősorban azért, mert az orosz–magyar gázüzlet legnagyobb csatornája, vagyis a Panrusgáz szerepét sokan megkérdőjelezik, illetve az oroszok (a Gazprom, a Gazprombank, de a Centrex is) sokszor,ütköznek amerikai kritikákba, embargóba, szankcióba, tilalmi listába.
Másrészt azért is, mert a fő csatorna mellett mindig van még néhány cég a régióban, amelyik közvetlenül is tud orosz gázt vásárolni (ilyen például a horvát PPD, a magyar eredetű, de nemzetközi MET, a német Uniper, vagy az említett bécsi Centrex is).
A kérdés az, hogy ezek mennyire tartós szereplők, mennyire preferáltak Moszkvában, de az is izgalmas, hogy milyen modellben kapnak gázt.
A magyar gázpiacon ugyanis olykor egyes képesek érdemi zavart kelteni a piacon. A Centrex a maga 700 millió, esetleg 1 milliárd köbméteres kontingensével még nem ilyen, de például a kalandos történetű EMFESZ már izgalmasabb volt, mert ez a cég 3 milliárd köbméter gázzal állított olcsó versenyt itthon a Gazpromnak.
Később iszonyatos veszekedés kezdődött a cégért, amely végül be is dőlt. Vicces, vagy inkább felfoghatatlan időszak volt. Az egymást dollárszázmilliókra perlő orosz és ukrán körök (magyar háttérsegítőkkel) egyaránt a Szabadság téri Bankcenterben béreltek irodát, a csúcsvezetők minden lépését testőrök sora kísérte. A mai napig zajlanak perek az egymással veszekedőüzleti körök között.
Mit ér a Centrex? Ki lehet a vevő?
A háttérfolyamatokat nehéz pontosan összerakni. Állítólag a Centrex jelenleg azért volt „óriási király”, mert egyrészt közvetlen szerződése volt a Gazpromtól, másrészt sokszor olcsóbban tudott gázt adni, mint a Panrusgáz, végül harmadrészt nagyon rugalmas beszerzési lehetőségei voltak.
De vajon kié lesz a Centrex, ha a MEKH is jóváhagyja a vásárlást? Ezt biztosan nem tudhatjuk, de a piac azt gyanítja, hogy amennyiben nyugatinak is tűnik majd, azért valamiképpen orosz lesz az.
Tegyünk össze pár információmorzsát! Mi az, amit hivatalosan tudunk?
Az osztrák Szövetségi Versenyhivatal (Bundeswettbewerbsbehörde) már 2019. augusztus 27-én kiadott egy közleményt arról, hogy
a luxemburgi Cofilux Investment kívánja megvásárolni az osztrák Centrex Europe Energy und Gas AG-t.
A Cofilux tulajdonosa a belga Marc Edmond Vanhellemont, aki egyben a cégcsoport ügyvezető igazgatója is. Természetesen nem ő a fontos szereplő, vélhetően egy ügyvéd, vagy más cégképviselő lehet csak, hanem az sokkal fontosabb, hogy kit képvisel.
Orosz csata
Említettük, hogy a Gazprom sokkal több, mint egy cég, politikailag is fontos erőközpont, tele szolgálati emberekkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök már egy ideje rendezgeti a Gazpromon belüli erőviszonyokat, amit olykor felfelé buktatásnak, máskor nyugdíjaztatásnak, megint máskor „korrupcióellenes harcnak” láttatnak.
A gazpromos topvezető. Alekszej Miller (eddig) a helyén maradhatott. Lehet, hogy teljesen véletlen, de érdekes, hogy Putyin milyen szívesen alkalmaz oroszországi németeket, Miller mellett German Gref Szberbank-főnök is német származású.
A magyar gázkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú örökös második ember, vagyis Alexander Medvegyev azonban távozni kényszerült és a jövőben már döntően a Zenit Szentpétervár futballcsapat irányításával foglalkozik.
Kis medve, nagy medve
A „kis medve”, ahogy az orosz belpolitikában és gázkereskedelemben jártas magyarok nevezik, (nagy medveként Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt nevezik) kiugró teljesítménye volt, hogy felépítette a Gazprom európai kereskedelmi hálózatát (mindenféle, részben ciprusi hátterű gázkereskedőn keresztül).
Állítólag most ezen fognak változtatni, és valamifajta egyszerűsítés várható, kevesebb partnert szeretne a Gazprom. Igaz, arról is hallottunk, hogy egyfajta versenyző struktúrák is kiépülhetnek, ebben lehet szerepe a Centrexnek.
Lassúak, de mindent tudnak
Forrásaink szerint ebben a folyamatban a magyarok főleg szemlélők lehetnek, de akár be is léphetnek. Például azzal, ha a Panrusgázban valaki jelzi, hogy a tulajdonosváltás miatt szívesen kivásárolná a Centrexet, vagy, ha az energiahivatal nem hagyja jóvá a hazai piac szempontjából a tulajdonosváltást.
Ez persze nem valószínű, inkább elképzelhető az, hogy az új helyzetben máshogyan érdemes tárgyalni. Mert állítólag az orosz gázkereskedőkkel nem könnyű egyeztetni, minden tárgyalópartner nagyon lassú, szinte mindenben a nagyfőnök Millerig mennek fel a döntések, ugyanakkor
Értelemszerűen nekik van a legtöbb információjuk az európai gázpiacról, náluk ér össze minden, és újabban már a jogi és nyelvtudásuk is tökéletes. Ami megnyugtató, hogy bár nehéz partnerek, de ha végül a felek leírtak egy szállítási szerződést, az orosz fél mindig szállít, mindig betartja a szerződésben foglaltakat Amúgy akár keleti, akár nyugati hatalmakról van szó, az közös, hogy minden ország elég nemtelen jogi, nemzetközi jogi és akár törvényhozási akciókkal is küzd a jobb gázpozícióért.
Tartós szerep
Ha tippelni lehet, a Centrex most egy kicsit fontosabb cég lesz. Ugyan volt olyan iparági forrásunk, aki szerint árulkodó, hogy nem a NER első vonala fogott pozíciót a társaságban, de más arról mesélt, hogy a Centrex, amikor most gazdát cserélt, iszonyú drága volt.
Többen is nagyságrendileg arra utaltak, hogy a társaságot a vevő, a benne levő készpénzzel együtt 250 millió euróra taksálta. Igaz, állítólag azért volt annyi cash a társaságban, mert egy olyan cég, amelyben az érték több mint 50 százaléka cash, adómentesen cserélhet gazdát.
Mindenesetre, akik megvették, alighanem hosszabb távon bíznak a Centrex szerepében. Bizonyos versenytárs magyar szereplőket azonban ez az újratervezés most nagyon zavar, mert attól félnek, hogy őket viszont hátrébb tolják az értékláncban. | https://index.hu/gazdasag/2019/11/21/panrusgaz_gazpiac_gaz_mvm_gazprom_csiba_peter_mfgk/ | https://web.archive.org/web/20191121153440/https://index.hu/gazdasag/2019/11/21/panrusgaz_gazpiac_gaz_mvm_gazprom_csiba_peter_mfgk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-valtozasok-a-titokzatos-orosznmagyar-gazcegnel | Index | hungarian-news | 2019-11-21 14:48:00 | [
"Csiba Péter"
] | [
"Centrex Hungária Zrt.",
"Magyar Földgázkereskedő Zrt.",
"Panrusgáz Zrt."
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"kereskedelem"
] | [] |
49,838 | Mészáros és Csányi közvetlen bizalmasai az Est Mediában | Antal Kadosa és Barna Zsolt, vagyis a Mészáros-birodalom és az OTP-csoport egy-egy prominens vezetője vásárolt tulajdont és kap vélhetően szerepet a tőzsdén jegyzett Est Media Nyrt. életében. | Az Est Media Nyrt. tőzsdei cég évekig a csőd elől menekült, de újabban főleg pozitív híreket kommunikált, leginkább azt, hogy a céget irányító tőzsdei alkimisták néhány tranzakcióval az adóssághalmazból informatikai holdingot varázsoltak.
Magas részvényár
Igaz a legutóbbi tájékoztatás, már éppen egy a Delta-cégcsoportot érintő kellemetlen adóügyre reagált. A nagy reinkarnáció pozitív fogadtatását jól mutatta, hogy még ez az információ sem törte meg az elmúlt időszak impozáns tőzsdei árfolyam-emelkedését, öt éve a mélyponton már csak 1,1 forint volt a papír árfolyama, ami ma több mint százszor annyit, 140 forintot ér.
Az Est Media hamarosan a nevét is elengedi, és új tartalmának megfelelően Delta Technologies Nyrt-re változtatja azt. A társaságban már eddig is felbukkantak új arcok, előbb Papp István (ex-Microsoft), majd Szlankó János (ex-KFKI) és Hetényi László (ex-BM), de most a legfrissebb közlemény szerint Antal Kadosa és Barna Zsolt személyében újabb, eddig más körökből ismert üzletemberekkel erősített a tőzsdén jegyzett cég. Mindketten 6,5 százalék mértékű befolyást szereztek a cégben.
Antal Kadosa: Mészáros jolly jokere
Antal Kadosa Adorján, a 43 éves berettyóújfalusi születésű, de pomázi dzsúdós, jogász és közbeszerzési szakember nagyon fontos szereplő a Mészáros-birodalomban. Régebben nemcsak közbeszerzési ügyekben, de például a visontai cégbirodalom felépítésében és a TV2 üzemeltetésében is kulcsszerepet kapott, a Mátra Energy, illetve a TV2 esetében is vállalt tisztséget.
Most már kevesebb a formális szerepe, de állítólag a legbelsőbb bizalmi kör tagja, csak jogi és közbeszerzési feladataival kevésbé férnek össze a céges tisztségek. Pályájának elején volt ügyvéd, majd előbb még inkább a baloldalnak dolgozó közbeszerzési szakember. Akkori cége, az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. szorosan összenőtt Nagy Szilárd (az MNB-alelnök, Nagy Márton testvérének) ügyvédi irodájával. Legismertebb munkahelye azonban alighanem a Provital Zrt. volt, a fideszes közbeszerzési piac koronázatlan királya. Érdekesség, hogy az egykori Provitalból még egy embernek lett köze a tőzsdei informatikai világhoz, Fehér István a 4iG körül bukkant fel egy időben.
A legenda szerint Antal Kadosa a jobboldalon főleg azzal szerzett érdemeket, hogy ő volt a motorja az egyik legkeményebb Simicska Lajos elleni akciónak, amikor a Közgépet három évre megpróbálták kizáratni a hazai közbeszerzésekből. Antal Kadosa eddigi egyetlen ismertebb kudarca az volt, hogy amikor 2014-ben aspirált a dzsúdószövetség elnöki székére, hiába támogatta őt a Mészáros és Mészáros, a Duna Aszfalt, a Puskás Akadémia, de Bakondi György katasztrófavédelmi vezető és Nagy Márton MNB-alelnök is, mégis alulmaradt.
Az angolul, németül és olaszul is felsőfokon beszélő Antal Kadosának Manhattan Akadémia néven van egy nyelviskolája is, amely informatikusokat is képez.
Barna Zsolt: gyorsan emelkedő bankárpálya
Barna Zsolt, a balassagyarmati származású, ma Nagykovácsiban lakó 46 éves bankár korábban pénz- és tőkepiaci felügyeleti vezető volt, majd 2010-ben csatlakozott az OTP-csoporthoz.
Volt a montenegrói CKB Bank elnöke, vezette az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt-t, elnökölte az OTP Alapkezelő Zrt-t. 2018. szeptember 1. óta az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettese, ami azt jelenti, hogy bár nem tagja az OTP igazgatóságának, de ha Csányi Sándor akadályoztatva van, akkor ő a bankcsoport operatív első embere.
Erről maga Csányi Sándor is beszélt az Indexnek, amikor ezt mondta:
Barna Zsolt amúgy kiváló szakember, ismertük bankfelügyelő korából, majd dolgozott a bankban, azon a területen, amit most vezet, illetve az alapkezelőinknél is. Ha nem vagyok itthon, operatív ügyekben ő helyettesít.”
Barna Zsolt magas szintű operatív szerepéről azt hallottuk, hogy egyrészt nagyon bírja az OTP első emberének bizalmát, másrészt maga is elsősorban bankárnak tartja magát. Ezt csak azért kell esetében külön is hangsúlyozni, mert Barnáról gyakran elhangzik, hogy nemcsak az OTP-ben visz sok feladatot, hanem saját vállalatai is vannak és a NER tetejéhez is nagyon közel került.
A saját cégre példa, hogy Barna Zsolt tulajdonos egy Forest-Vill nevű, tavaly 3,5 milliárd forintos forgalmat elérő vezetékfektető cégben, illetve idén létrehozott egy Electric Four nevű vállalkozást is. A NER-kapcsolatokat pedig az mutatta a leginkább, hogy amikor Mészáros Lőrinc befolyása már egyre erősebben látszott a TV2 felett, a bankár a tévé igazgatóságának is tagja lett. Mivel kettejük funkciói között volt időbeli átfedés, innen ismerheti Antal Kadosát is.
Barma Zsolt személyes szerepével akkor is foglalkoztunk, amikor az OTP-s alapkezelők szép sorban bevásároltak a Mészáros-féle tőzsdei érdekeltségekbe, illetve amikor a bankár bérleti jogot szerzett egy Nógrád megyei kastélyra.
Miért jönnek az Est Mediába?
Azt tehát láttuk, hogy a két vezetőnek eddig is voltak a közvetlen fókuszukon kívüli gazdasági érdekeltségei, De vajon ez a mostani tulajdonszerzésük külön értelmezhető a cégcsoportjuktól, vagy csak valamilyen nagyobb léptékű közeledés kezdetének tekinthető?
Az Est Media helyzete például érdekes a 4iG tőzsdei céggel szemben is, amely nagy informatikai nyertes mostanában.
Ha tippelni kéne a következő vázlatpontokat lenne érdemes rögzíteni.
Antal Kadosa biztosan nem kaphatna ilyen tisztséget Mészáros Lőrinc akarata ellenében, ahogyan azt sem gondoljuk, hogy Barna Zsolt egyeztetés nélkül vállalhatna meghatározó szerepet egy OTP-csoporton kívüli tőzsdei cégben.
Akkor a Mészáros-világ, vagy az OTP került a kalandos életű Est Media mögé? Aligha, az érintettekkel nem beszéltünk, de azt hallottuk a környezetükből, hogy alapvetően egyedi gazdasági tapasztalataikkal szeretnének beszállni a cég életébe és nem valakinek a képviseletében. Viszont egyre több jel utal arra, hogy a 4iG már valóban kifejezetten Jászai Gellért irányítása alatt áll, és miként arról nemrégiben a 444.hu írt nagy cikket, az elválás a Mészáros-családtól nem volt zökkenőmentes, így a Mészáros-család alternatív it-szolgáltató felé is nyithat.
Az Est Media és a 4iG között nyílt konfrontáció nincsen, ilyen nem is várható, de fontos jelzés, hogy a közbeszerzéseket sorra nyerő, amolyan királyi informatikai-távközlési szállítónak számító 4iG mellett is lehet a NER-ben informatikai pozíciót vállalni.
Mit fognak csinálni?
Vajon Antal Kadosa és Barna Zsolt keresett magának side-business befektetést, vagy az Est Media szeretett volna az üzletszerzés reményében neves aktorokkal erősíteni? Ezt csak az érintettek tudják, akik mindenesetre összehangoltan járnak el.
A magyar cégeknél mostanában igen gyakori az olyan folyamat, amely nem azonnal nyeri el végső formáját, főleg a médiából, vagy a bankszektorból vannak példáink, elég, ha a megyei lapok, az MKB, vagy a takarékok sorozatos tranzakcióira gondolunk. Ezekben a sztorikban lépésről, lépésre érkeztek a bejelentések. Hogy Antal Kadosa és Barna Zsolt belépésének lesz-e folytatása, azt a következő hetekben meglátjuk.
Az Est Media kalandos és színes történetében az lenne a meglepő, ha úgy telne el egy hónap, hogy nem érkezne valami, a részvényárfolyamot is érdemben érintő bejelentés. | https://index.hu/gazdasag/2019/11/20/meszaros_es_csanyi_kozvetlen_bizalmasai_az_est_mediaban/ | https://web.archive.org/web/20201021171734/https://index.hu/gazdasag/2019/11/20/meszaros_es_csanyi_kozvetlen_bizalmasai_az_est_mediaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-es-csanyi-kozvetlen-bizalmasai-az-est-mediaban | Index | hungarian-news | 2019-11-20 14:52:00 | [
"Barna Zsolt",
"dr. Antal Kadosa Adorján",
"Nagy Szilárd"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Delta Systems Kft.",
"Est Media Vagyonkezelő Nyrt.",
"Forest-Vill Kft."
] | [] | [
"háttér",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
49,839 | A Fradi vezérigazgatójának cége csinálta a Puskás Aréna imázsfilmjét | Az FTC Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál a résztulajdonosa annak a reklámügynökségnek, amelyik a Puskás Aréna avatójára készült imázsfilmet gyártotta. A november 15-én Orbán Viktor Facebook-oldalán közzétett videóban sok ismert ember mellett a miniszterelnök is szerepel: a már sokak által továbbrúgott, továbbfejelt labdát mellre veszi, majd tovább csűri a Karmelita teraszáról, egyenesen a 190 milliárdból épült Puskás Arénába. | Az FTC Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál a résztulajdonosa annak a reklámügynökségnek, amelyik a Puskás Aréna avatójára készült imázsfilmet gyártotta. A november 15-én Orbán Viktor Facebook-oldalán közzétett videóban sok ismert ember mellett a miniszterelnök is szerepel: a már sokak által továbbrúgott, továbbfejelt labdát mellre veszi, majd tovább csűri a Karmelita teraszáról, egyenesen a 190 milliárdból épült Puskás Arénába.
Bár a közmilliárdokból felújított munkahelyéről bombázza tovább a labdát, Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől megtudtuk, hogy nem hivatalos minőségében tette mindezt. Ezért nem a Miniszterelnökségtől, hanem a Fürjes Balázs vezette Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárságtól tudtuk meg, hogy mennyiért készült a kisfilm.
A videó a Puskás Aréna megnyitó ünnepségének részeként készült el, a teljes megnyitó költsége nettó 55 millió forint volt, ebből a kisfilm nettó 14,7 millió forintba került. Az államtitkárságtól megtudtuk azt is, hogy a megnyitó teljes lebonyolításáért, így a kisfilm gyártásáért is felelős cég a Human Telex Kft volt.
A cég „business directora”, egyben egyik tulajdonosa Orosz Pál, a Fradit működtető gazdasági társaság vezérigazgatója. Megkerestük a Human Telex Kft-t, arról érdeklődtünk, hogy a videóban látható ismert emberek kaptak-e fizetést a szereplésükért, az elkészült videót meg kellett-e mutatni a publikálás előtt Orbán Viktornak, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogyan oldották meg a forgatáskor, hogy a publikálás napján megjelenő Nemzeti Sport legyen a miniszterelnök kezében. Amint megérkezik a cég válasza, frissítjük a cikket. | https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/puskas_arena_imazsfilm_orban_viktor/ | https://web.archive.org/web/20201021171733/https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/puskas_arena_imazsfilm_orban_viktor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fradi-vezerigazgatojanak-cege-csinalta-a-puskas-arena-imazsfilmjet | Index | hungarian-news | 2019-11-19 14:57:00 | [
"Orosz Pál"
] | [
"Humán Telex Kft."
] | [] | [
"PR",
"klientúra"
] | [] |
49,840 | Mészáros Lőrinc megvette a gödöllői tangazdaságot | Az adásvételi folyamat lezárásával hivatalosan is a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. kizárólagos tulajdonába került a több agrárérdekeltséget, köztük a több mint fél évszázados szakmai múltra visszatekintő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t is magában foglaló Kartali Vagyonkezelő Zrt. – közölte a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel. | Az adásvételi folyamat lezárásával hivatalosan is a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. kizárólagos tulajdonába került a több agrárérdekeltséget, köztük a több mint fél évszázados szakmai múltra visszatekintő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t is magában foglaló Kartali Vagyonkezelő Zrt. – közölte a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.
A tangazdaság az integrációval együtt több mint 4500 hektáros birtokon foglalkozik növénytermesztéssel Kartal és Hatvan térségében, amelyből 250 hektár a gyümölcsös. A tangazdasághoz tartozik az északkelet-magyarországi régió egyik legfontosabb kalászos vetőmagüzeme, amely a vetőmag-feldolgozáson túl ömlesztett- és készáruraktárakkal is rendelkezik, valamint saját vizsgálati laboratóriuma is van.
A gyümölcsös ültetvények mellett itt van az ország legnagyobb, tradicionális érlelési és párlási technológiával is működő pálinkafőző üzeme, de a tangazdaságnak van 750 tehene és egy korszerű tejüzeme is. | https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/meszaros_lorinc_godolloi_tangazdasag/ | https://web.archive.org/web/20221004004248/https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/meszaros_lorinc_godolloi_tangazdasag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-megvette-a-godolloi-tangazdasagot | Index | hungarian-news | 2019-11-19 14:58:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Gödöllői Tangazdaság Zrt.",
"Kartali Vagyonkezelő Rt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
49,841 | Bíróság: 11 milliárd forint kártérítést kell fizetnie a Quaestor vezetőjének | A bíróság kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vagyonvesztésével kapcsolatban – erről adott ki közleményt kedden a felszámolás alatt lévő brókercég. Az ítélet abból a szempontból különösen fontos, hogy
EZ AZ ELSŐ ÍTÉLET, AMELY KIMONDTA TARSOLY CSABA JOGI FELELŐSSÉGÉT A QUAESTOR-ÜGYBEN, ÉS 11,2 MILLIÁRD FORINT VAGYONI KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZTE A VOLT CÉGVEZETŐT. | A bíróság kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vagyonvesztésével kapcsolatban – erről adott ki közleményt kedden a felszámolás alatt lévő brókercég. Az ítélet abból a szempontból különösen fontos, hogy
Az elsőfokú, nem jogerős ítélet indoklás szerint Tarsoly nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el ügyvezetési feladatait, a követelések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította, ezért a bíróság kötelezte ezen összeg megfizetésére. A pert a Quaestor felszámolója, a Kvantál Kft. indította.
A Fővárosi Törvényszéken ítéletében kimondta, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét, de legalább 2012. január 1-jét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el”, és ezáltal követeléseik kielégítését legalább 11 216 982 761 forinttal meghiúsította, ennyivel csökkent ugyanis a Quaestor vagyona. Ennek alapján a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében kötelezte Tarsoly Csabát, hogy mintegy 11,2 milliárd forintot fizessen meg vagyoni biztosítékként a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára. | https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/questor_itelet_tarsoly_csaba/ | https://web.archive.org/web/20230930140059/https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/questor_itelet_tarsoly_csaba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosag-11-milliard-forint-karteritest-kell-fizetnie-a-quaestor-vezetojenek | Index | hungarian-news | 2019-11-19 15:00:00 | [
"Tarsoly Csaba"
] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [
"Brókerbotrány 2015",
"Quaestor botrány"
] |
49,842 | Felszámolási eljárás indult a Penta Industry, Seszták Miklós építőipari kedvence ellen | A cégregiszter szerint felszámolási eljárás indult, a régóta likviditási problémákkal küzdő Penta Industry ellen. A cég alvállalkozói még bizakodnak, hátha a korábbi vitatott projektekből, így a Bibó kollégiumból, vagy a kisvárdai stadionból még folyik be pénz a szállítók kifizetésére. | Felszámolási eljárás indult a Penta Industry Kft. ellen. Az Indexen éppen egy éve írtunk a már akkor is nehéz helyzetben levő cégről, a cikk megjelenése után temérdek levelet kaptunk a kétségbeesett alvállalkozóktól.
Volt, aki elmesélte, hogy a Penta Industry egyfajta kiválásos reorganizációval próbálkozott, de már tavaly decemberben is ezt azzal utasította el a bíróság, hogy elutasító végzésében jelezte:
Ehhez képest igazán sokáig megúszta a felszámolást a társaság, de november elején begyorsultak az események, november 5-én indult el eredetileg a felszámolás, amit november 6-án visszavontak, de november 8-án újból megindult, a cégbíróság alapján jelenleg ez érvényes, vagyis ez az utolsó állapot.
Az általunk elért alvállalkozók úgy tudták, hogy a cég vezetői (a tulajdonos Ramor Frigyes) próbálták életben tartani a társaságot, de a törekvések végül kudarcba fulladtak. Volt, aki elmesélte, hogy bár a tartozások kiegyenlítésére biztosan nem elegendő a Penta Industry vagyona, de a beszállítók még bizonyos perekben bízhatnak.
Még zajlanak ugyanis olyan bírósági ügyek, így a kisvárdai stadion és a Bíbó Kollégium kapcsán is van elszámolási vita, ahol a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) véleménye alapján abban lehet bízni, hogy a vevő fizetni kényszerül
sokáig élvezte Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát, sok milliárdért dolgozott a budapesti vizes világbajnokságon, a kisvárdai focicsapat futballarénáján, vagy a Sesztákhoz tartozó Nemzeti Sportközpontok (NSK) mindenféle projektjén.
Ám, egy idő után a cég likviditási zavarba került, vélhetően a korábban bevállalt projektek nyereségek kivitelezését gátolta, hogy elszálltak az építőiparban az árak, a munkadíjak. Seszták is kibukott a politika frontvonalából, mind több projekt (visegrádi iskola, XV. kerületi orvosi rendelő, vagy az említett kollégium bicsaklott meg). Egyre több alvállalkozó panaszkodott arra, hogy nem kapja meg a jogos jussát.
Lapunk egy éve tudott beszélni Ramor Frigyes cégvezetővel, aki akkor még bizakodó volt, azt remélte, hogy a nehézségek csak átmenetiek lesznek, de úgy látszik az elmúlt egy évben nem sikerült megoldani a problémákat.
(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index) | https://index.hu/gazdasag/2019/11/18/felszamoplasi_eljaras_indult_a_penta_industry_sesztak_miklos_egyik_kedvenc_cege_ellen/ | https://web.archive.org/web/20221129213159/https://index.hu/gazdasag/2019/11/18/felszamoplasi_eljaras_indult_a_penta_industry_sesztak_miklos_egyik_kedvenc_cege_ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamolasi-eljaras-indult-a-penta-industry-sesztak-miklos-epitoipari-kedvence-ellen | Index | hungarian-news | 2019-11-18 15:02:00 | [] | [
"Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
49,843 | Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk. | Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
Kormányzati gigaprojektek
Az elmúlt évek leglátványosabban dráguló kormányzati óriásberuházása a vizes vb volt, amely még azután is képest volt drágulni, hogy véget ért. A vizes vb-re 2013-ban 14 milliárd forintot szánt a kormány, ám a végösszeg ennek közel tízszeresére, nettó 107,9 milliárdra rúgott.
A másik jelentős versenyző a Liget projekt. Ahogy arról tavasszal beszámoltunk, öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. A gigaberuházás várható költsége néhány év alatt ötszörösére drágult: 2012-ben a kormány 50-60 milliárd forintra becsülte a végösszeget, Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa 2018-ban azonban már 250 milliárd forintos összköltségről beszélt.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
Technikai okok miatt például 6 helyett 8 milliárd forintért végezhette el a Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját. A mélygarázs eredetileg 6 milliárd forintba került volna, ezt azóta plusz kétmilliárddal toldották meg, ahogy a Magyar Zene Háza építésének becsült költségét is. Az Olof Palme-ház felújításának ára 3 milliárdról 3,6 milliárd forintra nőtt menet közben, míg az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ 4 milliárddal kerül többe az eredeti elképzelésnél. A "tüntetők miatt" 60 millió forinttal emelték meg a Hungexpo bontására szánt összeget, és 1,9 milliárd forintra emelkedett a Néprajzi Múzeum tervezési költsége.
A Liget-projekt egyik legnagyobb nyertese a Magyar Építő Zrt., amely a 20 milliárdos Magyar Zene Házát egyedül, a 26 milliárdos Néprajzi Múzeumot pedig egy konzorcium tagjaként építi. A teljes projekt eddig 150 milliárd elköltött forintnál jár a G7 összesítése szerint, ennek kétharmada kormányközeli vállalkozóknál landolt.
Tovább drágul a Liget-projekt: újabb 2 milliárd forint a mélygarázsra a WHB-nak Újabb, ezúttal egy 2 milliárdos közbeszerzést húzott be a kormányközeli WHB a földalatti parkolóhely építésére a Ligetben. A K-Monitor rámutatott: bár erre egyszer már elnyertek 6 milliárd forintot, ez vélhetően nem bizonyult elegendőnek egyes feladatokra. Kimaradtak például a wc-blokkok, a zuhanyzók és az irodák is, amiket most fognak kialakítani.
A kormányzati szervek Budai Várnegyedbe költöztetése legalább 200 milliárd forintba fog kerülni, de szakértők szerint akár 1 000 milliárd is lehet a végösszeg. Az első ütemre vonatkozó közbeszerzés keretösszege nettó 9,8 milliárd forint volt, a kivitelezés második ütemében pedig további 7 milliárd forintot költenek az egykori királyi pénzügyminisztérium újjáépítésére. A 26 milliárdos eredeti tervekhez képest most 47,5 milliárd forintnál tart a beruházás. A miniszterelnök és a kabinet költözésének költségei elérhették a 30 milliárd forintot is, bár pontos elszámolás erről még nincs. A Belügyminisztérium Várba költöztetésének költségei már 1,3 milliárd forintnál járnak, emellett 330-330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is.
Budai vár: újabb százmilliók mennek el a lovarda és főőrség épületének felújítására Egységesen 330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is – szúrta ki a K-Monitor. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. szerződésmódosítását az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé augusztus 3-án. A két beruházás így összesen hét és félmilliárd forintba kerül.
A Puskás Aréna teljes kivitelezési költsége augusztusban újabb 8 milliárd forinttal növekedett, így a tervezett 2017-es 150 milliárd helyett már mintegy 20 milliárddal kerül többe a stadion és a környéke. A végösszeg jelenleg bruttó 190 milliárd forint körül jár – holott 2011-ben még csak 35 milliárdot szántak rá. A stadion kivitelezője a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt.
2,9 milliárdot szántak rá, végül 4,6 milliárdból épült meg a Nemzeti Táncszínház új játszóhelye a Millenárison a ZÁÉV jóvoltából. Ugyanitt a mélygarázs is sokat drágult: a beruházás költségét eredetileg 8,5 milliárd forintra becsülték, de a Tiborcz-közeli WHB a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen ennél 2 milliárddal drágábban vállalta a beruházást – és ez az összeg később további 400 millió forinttal növekedett. Bontásra, földmunkákra és tervezésre mintegy 470 millió forintot költöttek a Millenáris Park bővítésénél. A teljes költséget 2017-ben 17 milliárdra saccolta Varga Mihály.
Infrastrukturális beruházások
Még egyetlen kapavágás sem történt, máris minden rekordot megdönthet a Budapest-Belgrád vasút magyar szakasza: 590 milliárd forintot terveznek most erre költeni az eredeti 472 milliárd forinthoz képest. A nyertes konzorciumot három cég alkotja, ebből az egyik a Mészáros Lőrinc féle RM International Zrt., az alvállalkozók között pedig további három Mészáros-cég, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L. is szerepel.
Mintegy 73 milliárd forintba került a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítása. A beruházást az a konzorcium nyerte, amelynek tagja a Mészáros-féle R-Kord Kft. is. A munka többletköltséget a kormány határozatban hagyta jóvá.
Mészáros Lőrinc cége beszállt a konzorciumba, a kormány milliárdokkal emelte meg a dél-balatoni vasútvonal felújításának költségét Mintegy 73 milliárd forintba fog kerülni a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítása. A beruházást az a konzorcium nyerte, amelynek egyik tagja Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a felcsúti R-Kord Kft. is.
Ha a 71 milliárd forintos teljes költséget nézzük, akkor bő 1 milliárd forint, ha csupán a pályaépítésre fordítható tervezett összeget vesszük alapul, akkor “csak" 900 millió forint körül alakulhat a drágulás a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram-train esetében. A kivitelező a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft., de Mészáros Lőrinc vejének cége, a Homlok Építő Zrt. is dolgozik a projekten.
A tervezettnél 600 millióval drágábban építhet gyalogos felüljárót egy Mészáros-testvér cég Székesfehérváron. A Híd-Tám Kft. az eredetileg becsült 1,87 milliárdos ár harmadával többért, 2,48 milliárd forintért vállalta el a munkát.
A Galvani híd és a hozzá vezető út tervezése a leszerződött 1,18 milliárd forint helyett 1,5 milliárd forintba kerül a műszaki tartalom változása miatt. A Duna Aszfalt 1,6 milliárddal drágábban korszerűsíthette a déli összekötő vasúti Duna-hidat. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de Szíjj László cége 36 milliárdért végezte el.
Sportlétesítmények
A kajak-kenu vb a triplájába került, mint ahogyan eredetileg tervezték: az első 1,85 milliárd forinton felül ugyanis további 3,15 milliárd forintot különítettek el a sporteseménnyel kapcsolatos beruházásokra. A KÉSZ Zrt. és az A-Híd nyerte a kivitelezéseket. Duplájára drágult az új Bozsik Stadion, amelyet 5 milliárd helyett 11,7 milliárdból építenek meg. A kivitelezési munkákat a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. közösen végzi.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV az UTE új jégcsarnokát dupla áron, 2 helyett 4,6 milliárdért húzza fel. A Vasas sportpálya kivitelezését eredetileg 5,2 milliárd forintért nyerte el a Market Zrt. és a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., ez az összeg azonban 8,1 milliárdra kúszott 2018 decemberében. Később további 1 milliárddal emelkedett a költség, így végül 9,1 milliárd forintba került a teljes beruházás.
A ZÁÉV az UTE új jégcsarnokát dupla áron, 2 helyett 4,6 milliárdért húzza fel Egyszerűen nem lehet megállítani Mészáros Lőrinc cégeit a közbeszerzések elnyerésében. A milliárdos üzletember egyik új érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. most az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot.
Jóval a tervezett összeg felett költ a zalaegerszegi önkormányzat a Modern Városok Program keretében megépülő fedett uszodára. A létesítményt 3,2 milliárd forinttal drágábban, 8,8 milliárdért építheti meg szintén a ZÁÉV. A nagykanizsai multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építésére az eredeti 8,8 milliárd forinton felül további 5,9 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány a Modern Városok program keretében. A tendert ebben az esetben is a ZÁÉV nyerte.
3,2 milliárd forinttal drágábban, 8,8 milliárdért építheti meg Zalaegerszeg új uszodáját a ZÁÉV Jóval a tervezett 5,6 milliárd forint felett költ a zalaegerszegi önkormányzat a Modern Városok Program keretében megépülő fedett uszodára. A munkát elnyerő ZÁÉV immár Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
Szegeden a tervezetthez képest négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg az új uszodát a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Dél-Konstrukt Zrt.. A nyíregyházi Atlétikai Centrum kétszer annyiba, 3,5 milliárd helyett 7,1 milliárd forintba fog kerülni, szintén a Modern Városok program keretében. A nyertes az Aktual Bau Építőipari Kft.
Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
A Szegedi Ifjúsági Szent Gellért Fórum Stadion Centrumra plusz 4 milliárd forintot ítéltek meg. A létesítményt, amelynek kivitelezője a Market Építő Zrt., az eredeti szerződéshez képest bő 4 milliárd forinttal drágábban, 9,3 milliárd helyett 13,4 milliárdból húzta fel.
Amíg 2017-ben 15 milliárd forintra becsülte a kormány a tatabányai multifunkciós csarnok felépítésének a költségét, addig 2019-ben már 24 milliárd forintban húzta meg a felső határt. A 6000 férőhelyes létesítményt végül a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., valamint az Építő és Épületkarbantartó (Épkar) Zrt. tervezheti és építheti meg 18,55 milliárd forintért.
2,2 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra drágult a Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány birkózócsarnokának építése. A létesítményt a Jánosik és Társai Kft. építi. Ötmilliárd forint helyett 10,9 milliárdért épül meg Sopron új fedett uszodája, a közbeszerzést a W-F Konzorcium nyerte el. A két betű a WHB Kft.-t és a FÉSZ Zrt.-t rejti.
A becsült ár duplájáért építi az új soproni uszodát Tiborcz István üzlettársának cége, a WHB 5 milliárd forint helyett 10,9 milliárdért épül meg Sopron új fedett uszodája, a közbeszerzést a W-F Konzorcium nyerte el. A két betű a WHB Kft.-t és a FÉSZ Zrt.-t rejti.
Kaposvári uszoda: a végül 4,95 milliárd forintba kerülő beruházás kétszer is drágult: az építkezés megkezdése előtt 250 millióval, majd alig néhány héttel az átadás előtt 496 millióval. A tendert a Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő Zrt. nyerte. A becsült árnál 1,1 milliárd forinttal drágábban újítják fel az egri Szentmarjay Tibor Stadiont: 2,54 milliárd forint helyett 3,65 milliárd lesz a rekonstrukciója. A kivitelező Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. felcsúti fióktelepe Mészáros Lőrinc egyik fő érdekeltségének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek az egyik telephelye is.
A becsült árnál 1,1 milliárd forinttal drágábban újítják fel az egri stadiont Az eredetileg becsült 2,54 milliárd forint helyett 3,65 milliárdért végezheti el az egri Szentmarjay Tibor Stadion rekonstrukcióját a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft., amelynek a felcsúti fióktelepe Mészáros Lőrinc érdekeltségének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek az egyik telephelye is.
A szombathelyi Nyugat-Dunántúli Utánpótlás Centrum építésére az eredeti, 2014-es koncepcióban még 2,5 milliárdot szántak, azonban Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV 5,9 milliárd értékben nyerte el a kivitelezést.
Középületek, közművek
A Testnevelési Egyetem területén zajló beruházás az eredeti 11,8 milliárd forinttal szemben 14,5 milliárd forintba kerül a pótmunkák miatt. A tervezést és a kivitelezést a ZÁÉV Építőipari Zrt. végzi. A Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát.
Ismét drágult egy közbeszerzés, amit Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyert meg A leggazdagabb magyar egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában. A beruházás egy 420 milliárd forintos keretösszegű projekt része, amivel kapcsolatban Jávor Benedek feljelentést tett.
6 milliárd helyett 10 milliárd forintért, az előzetesen becsült árnál 4 milliárd forinttal drágábban építhet kilenc településen hulladékkezelő műveket a KDV 2018 Konzorcium. A konzorcium két tagja a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft., és a West Hungária Bau (WHB) Kft. A kecskeméti egyetem kampusza 1,5 milliárddal kerül többe: a ZÁÉV Zrt. által elnyert munka a 2017 februári szerződésben 11 milliárd 999 millió forinttal szerepelt. A módosítás után a végösszeg 13,4 milliárd forint lett.
Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. Az érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el. A két projekt így az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A becsült árnál 2,6 milliárd forinttal drágábban fejleszti az érdi iskolát Mészáros gyerekeinek cége Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából derült ki a felcsúti milliárdos gyerekei, Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj.
A Market Építő Zrt. az eredeti 4,9 milliárd forinttal szemben 5,3 milliárd forintért bontja el a régi, és építi fel az új piacot Békásmegyeren. Az eredetileg nettó 3,9 milliárd forintra becsült keretösszeg helyett 4,1 milliárdra drágult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) logisztikai központjának építése. A munkát a Magyar Építő, a WHB, az Épkar és a Fertődi Építő nyerte el még 2016-ban.
A becsült árnál 6 milliárddal drágábban épül árvíztározó a Felső-Tiszán. A Mészáros és Mészáros Kft. a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen építhet víztározót 25,9 milliárd forintért az eredetileg tervezett 19 milliárd helyett.
Mészáros Lőrinc cége a becsült árnál 6 milliárddal drágábban épít árvíztározót a Felső-Tiszán Bevett gyakorlattá vált, hogy az eredetileg becsült árnál drágábban tudnak csak munkákat elvállalni Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségei, és még így is sorra nyerik a közbeszerzéseket. Most a Mészáros és Mészáros Kft. a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen építhet víztározót 25,9 milliárd forintért az eredetileg tervezett 19 milliárd helyett.
Mintegy 1,5 milliárd forintért akart megépíttetni parkolólemezt, ideiglenes parkolót és belső parkolót a győri önkormányzat, de a West Hungária Bau (WHB) Kft. 2,3 milliárd forintért valósítja meg a beruházást. Ez 800 milliós áremelkedést jelent.
Nettó 482 millió forinttal drágult a kisvárdai sportszálló és apartmanház projektje. Így 1,427 milliárd forint helyett 1,908 milliárdot kaptak a munkáért a kivitelező cégek, a Nyírépszer Hungária Kft. és az MHM Product Kft. párosa. A miskolci önkormányzat az eredetileg becsült nettó 8,6 milliárd helyett 12,1 milliárd forintért építtet új fürdőt Miskolctapolcán.
A kaposvári színház 2019 januárjában 400 millió forinttal drágult, így nettó 6,9 milliárd helyett 7,3 milliárd forintba került a felújítása. 400 millióval drágábban villamosították a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonalat: a munka így közel 14 milliárd forintba került, pedig a GYSEV korábban csak 9,5 milliárdra becsülte. A beruházást a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft. végezte.
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a Gyermekek Háza nevű II. kerületi iskolaépület felújítását. A két cég a nettó 2,6 milliárdos árnál 0,8 milliárddal drágábban, nettó 3,4 milliárd forintért végzi el a felújítást.
Drasztikusan nőttek az építőipari árak
A beruházások bejelentésétől az átadásig gyakran több év is eltelik, és nem ritka, hogy menet közben módosítani kell az eredeti szerződéseken. A költségvetés utólagos emelését általában azzal indokolják, hogy "olyan körülmények tették szükségessé az áremelést, amelyeket a megrendelő vagy a kivitelező kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre", illetve hogy "az elmúlt időszakban ugrásszerűen megdrágultak az építőipari szolgáltatások".
A projektekre az állami megrendelők általában gond nélkül megszavazzák a pluszforrást, azért akadt néhány beruházás, amelyeknél valamiért nem akart vastagabban fogni a ceruza. Ilyen például a veszprémi aréna, amely 13-szor annyiba került volna, mint tervezték. De ugyanígy nem áldoztak többet az új börtönök, néhány iskola (Kecskemét) és tűzoltó laktanyák (Pécs, Kecskemét) megépítésére sem. Székesfehérváron három fejlesztés állt le a túlárazott kivitelezés miatt: a kórházfejlesztés, egy új multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építése, valamint a középiskolai campusé.
Három fontos fejlesztés is leállt Székesfehérváron a túlárazott kivitelezés miatt A Fidesz-fészek Székesfehérvár kifúrta a városból Mészárosékat és Garancsit, legalábbis így tűnt még január végén. Az elmúlt napok “gazdasági" híre mindenképpen ez. De minek köszönhető a megvilágosodás? Netán az egész nem több szemfényvesztésnél? – ennek igyekeztünk utána járni. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Sőt, egyelőre a 2022-es kézilabda Eb magyar helyszíneként felépülő, multifunkciósra tervezett budapesti csarnoknak sincs nyertes kivitelezője. Pedig a pályázók a már jól ismert szereplők közül kerülnek ki: a Market Építő Zrt., a Fejér-B.Á.L. Zrt és a West Hungária Bau Kft. tettek ajánlatot.
És hogy kik nyertek a legtöbbet a dráguló beruházásokon? Olyan kormányközeli cégek, amelyek az elmúlt években főként állami beruházásoknak köszönhetik gyors növekedésüket. Összeszedtük, melyek azok a vállalkozások, amelyek több jelentősen dráguló projektben is benne voltak. A következő listát kaptuk:
ZÁÉV, Mészáros és Mészáros Kft., Fejér-B.Á.L. Zrt.
A ZÁÉV Zrt. és építőipari tevékenységet végző leányvállalatai hivatalosan januárban lettek Mészáros Lőrinc érdekeltségei. Orbán Viktor barátjának ez a cége építi meg többek között a szombathelyi fociakadémiát közel 6 milliárd forintért, Zalaegerszeg új uszodáját 8,8 milliárdért, a nagykanizsai multifunkciós csarnokot 14,7 milliárdért, de a kecskeméti és a Testnevelési Egyetemen folyó beruházásoknak is a ZÁÉV a kivitelezője, hasonlóan az UTE jégcsarnokához. A Puskás Aréna építését a Magyar Építő Zrt-vel együtt végezhette a cég.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd forint volt, tavaly ez 71,9 milliárdra nőtt.
A szintén a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft-nek is jól ment: nyertek 22 milliárd forintos gázhálózati beruházást, de építhetnek árvíztározót és stadiont is. 2017-ben 19,7 milliárdos, 2018-ban pedig 50,6 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak. Az RM International, a V-Híd és az R-Kord is jól szerepelt a közbeszerzéseken – a legtöbb pénzt a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakasza hozhatja a konyhára.
A Fejér B. Á.L., vagyis Mészáros gyerekei is nyertek olyan tendereket, amelyek idővel megdrágultak: így Érden oktatási intézmények felújítását, vagy Tatabányán a multifunkciós csarnok kivitelezését. Idén Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint.
West Hungária Bau Kft., Épkar Zrt., Magyar Építő Zrt.
A West Hungária Bau (WHB) Kft. a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van, értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A WHB sok közpénzes megrendelésnek köszönheti a sikerét, amelyek rendre megdrágultak menet közben. Így például a szegedi és a soproni uszoda, az új Bozsik stadion, a győri parkoló, vagy a mélygarázs a budapesti Ligetben.
A Paár Attilával is közös vállalkozást működtető Szeivolt István cége, az Épkar Zrt. érdekelt volt többek között az Operaház épületének megújításában, de a West Hungária Bau-val – egy közös vállalkozáson, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft-n keresztül – a dubaji világkiállításra szánt magyar pavilont is ők építik 10,6 milliárd forintért. Emellett többek között a dráguló tatabányai csarnok és a Gyermekek Háza építését is ők végzik. Az Épkar Zrt. 2016-ban 3,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amely 2017-ben 16 milliárdra, majd tavaly 25,5 milliárdra nőtt.
Ókovács tavaly lealkudott 5 milliárdot, most mégis hozzácsaptak 7 milliárdot az Operaház felújításához Tavaly Ókovács Szilveszter főigazgató még azt bizonygatta, hogy lealkudtak az árból 5 milliárdot, ezért csak 14 milliárd forintért végzi az ingatlanok felújítását a WHB vezette konzorcium. Most azonban az állam megtoldotta még 7 milliárddal az összeget. Tavaly októberben beszámoltunk róla, hogy egyetlen pályázóként a WHB Kft., Épkar Zrt., és Laki Zrt.
A WHB és az Épkar által tulajdonolt Magyar Építő Zrt. 2017-ben 24,4, majd 2018-ban 49 milliárd forint árbevételt ért el, és a tulajdonosok 2,5 milliárd forint osztalékot vehettek ki a cégből. A cég nevéhez fűződik többek között a Magyar Zene háza, a Szépművészeti Múzeum, a kaposvári uszoda, valamint a Puskás Aréna kivitelezése is.
Market Építő Zrt.
Orbán Viktor egy másik barátjának, Garancsi Istvánnak ma már több iparágban vannak érdekeltségei, miközben korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen. Vannak cégei a pénzügyi szektorban (Duna Takarék Bank), az építőiparban (Market), a reklámiparban (ESMA), a szerencsejáték-bizniszben (Casino Sopron), és az online pénztárgépek körül is (Mobil Adat Kft.). Ezek a cégek pedig gyakran nyernek el közpénzes tendereket. A Market Építő Zrt.-be Garancsi 2014-ben vásárolta be magát a Garhartt Invest nevű vállalkozásával. Azóta a cég számos nagy értékű közbeszerzést nyert el egyedül, illetve konzorciumban: nagyot taroltak például a vizes-vb beruházásainál is, de ők húzták be a Vasas sportpálya és a békásmegyeri piac építését is. A Market 2016-ban 87,1 milliárdos, 2017-ben 107,3 milliárdos, míg tavaly 138,4 milliárdos forgalmat bonyolított.
Infografikák: Bátorfy Attila. Címlapkép: Gelencsér Attila, Somogy megye 1. számú választókerülete, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője (b3), Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója (b4), Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester (b5) és Fülöp Péter színházigazgató (j4) a megújuló kaposvári Csiky Gergely Színház bokrétaünnepségén 2018. június 14-én. MTI Fotó: Varga György
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2019/11/20/kormanykozeli-cegcsoportokat-hizlalnak-a-folyamatosan-dragulo-allami-oriasberuhazasok/ | https://web.archive.org/web/20211017101015/https://atlatszo.hu/2019/11/20/kormanykozeli-cegcsoportokat-hizlalnak-a-folyamatosan-dragulo-allami-oriasberuhazasok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanykozeli-cegcsoportokat-hizlalnak-a-folyamatosan-dragulo-allami-oriasberuhazasok | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-20 15:03:00 | [] | [
"ÉPKER Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"RM International Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"építőipar",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal",
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése",
"Puskás Ferenc Stadion",
"Városliget beépítése"
] |
49,844 | Lex Hadházy – mit szólhat ehhez az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Bíróság? | Akár húszszorosára emelt pénzbeli szankció, háromtól huszonnégy napra történő kitiltás a parlamentből, szavazati jog megvonása – mindez benne van a sajtó által Lex Hadházyra keresztelt törvényjavaslatban. Az Országgyűlésről szóló törvény fegyelmi szabályainak szigorítását ugyan a fideszes többség már a tavaly év végi, „rabszolgatörvényes” ellenzéki obstrukció után belengette, de a benyújtás időzítése és főként a javaslatok szigora alighanem tényleg Hadházy Ákos képviselő legutóbbi akciójára reagált. A változás brutálisnak tűnik, de tényleg az-e? Mi az európai gyakorlat? Mit mondott a parlamenti fegyelmi jogról korábban az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága? Ezt tekintjük át, amennyire lehet, röviden. | A hatályos magyar szabályozás és a Lex Hadházy tervezett szigorításainak összevetése
Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni a javaslat súlyát, először nézzük, hogy milyen szankciók alkalmazhatóak az országgyűlési képviselőkkel szemben a most hatályos törvény alapján. A következők:
a) figyelmeztetés
b) a szó megvonása
c) az ülésnapról való kizárás, ami után újra nem szólalhat fel a képviselő az adott ülésnapon, és arra a napra nem jogosult tiszteletdíjra
d) fizikai erőszak, azzal való fenyegetés esetén az adott ülésnapról való kizárás, ismételt esetben a képviselői jogok gyakorlásának felfüggesztése hat, majd kilenc napra
e) a tiszteletdíj csökkentése a havi tiszteletdíj 1/3 részével
f) fizika erőszak, azzal való fenyegetés esetén a tiszteletdíj csökkentése a havi tiszteletdíj összegével
Ezen szankciók elvi indokoltsága, arányossága az elmúlt években nem igazán volt vita tárgya még úgy sem, hogy a konkrét döntéseket, illetve általában a szankcióknak az ellenzékkel szembeni aránytalan alkalmazását viszont folyamatosan vitatták ellenzéki pártok és politikusok. (Jelen cikk egyik szerzője is lát el képviseletet hasonló okból folyamatban lévő ügyekben.)
Most azonban még nem arról van szó, hogy a lex Hadházyt várhatóan hogyan alkalmaznák, hanem arról, hogy egyáltalán alkalmazható-e a javasolt szabályhalmaz alkotmányosan, illetve nemzetközi sztenderdeknek megfelelően. Ezért tekintsük át, hogy milyen magatartásokat milyen szankciókkal sújtana az új szabályozás azzal, hogy a figyelmeztetést és a szó megvonását – mint érdemben nem változó intézkedéseket – nem ismertetjük.
A változtatás tehát három kérdésben is jelentősen szigorít a képviselőkkel szemben alkalmazható fegyelmi szankciókon.
Egyrészt jelentősen megemeli az egyazon cselekmény miatt kiszabható tiszteletdíj-csökkentés maximumát: az ülésvezetés közbeszólásokkal való zavarása esetén például jelenleg nincs anyagi szankció, mostantól egyhavi díjcsökkentés jöhet, az ülés méltóságát sértő kifejezés alkalmazása vagy a tárgyalás erőszakmentes akadályozása (pl. az elnöki pulpitus tavaly téli elfoglalása) esetén a havi tiszteletdíj egyharmadában rögzített maximum emelkedik 2-4 havi összegre, míg fizikai erőszak vagy azzal való fenyegetés esetén egyhavi tiszteletdíjnyi büntetésből lehet 4-6 havi.
Másrészt belép a kitiltás, ami egy új szankciótípus az eddigi kizáráshoz képest. A kitiltott képviselő ugyanis az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét köteles elhagyni, a kitiltás időtartama alatt azok területén nem tartózkodhat, illetve oda nem léphet be, sőt szavazati jogát nyílt szavazás esetén csak megbízott képviselő útján gyakorolhatja. Ilyet a mai szabályozás nem ismer: eddig még a legsúlyosabb, fizikai erőszakkal vagy azzal fenyegetve elkövetett cselekmények szankciói sem korlátozták a képviselők üléseken kívüli munkavégzését és – az adott ülésnapon túl – szavazati jogát. Az új korlátozás nemcsak tartalmában jelent szigorúbb korlátozást, hanem az alkalmazhatóság körében is: a kitiltást az ülést akadályozó közbeszólások kivételével bármilyen jogsértésre lehet alkalmazni, míg az eddigi kizárást a törvény erőszakos vagy erőszakkal fenyegető jogsértésekre tartotta fenn.
Harmadrészt a módosítás nehézfegyvereket ad az ülést vezető házelnök (vagy az őt helyettesítő alelnök) kezébe is: az enyhébb jogsértések kivételével megadja neki a törvény erejénél fogva mindig 15 naptári napra szóló azonnali hatályú kitiltás alkalmazásának jogát, amennyiben pedig ennek elrendelése esetén a képviselő önként nem hagyná el az ülést, úgy megkétszerezhetővé teszi a tiszteletdíj-csökkentés mértékét. A háromféle szankció – ezt kizáró szabály hiányában – párhuzamosan is alkalmazható lehet.
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata
Az Alkotmánybírósághoz a most hatályos fegyelmi szabályok alkalmazásából származó ügyek többsége nem juthatott el, mivel a házelnök és a plénum döntései elleni bírósági jogorvoslat hiányában alkotmányjogi panasszal megtámadható döntések nem születtek. Az AB ennek ellenére 2013 végén, az országgyűlési törvény három rendelkezését az akkor még jobbikos országgyűlési képviselő Novák Előd panaszára a 180 napos szabály alapján vizsgálta. (Novák a szabályok hatálybalépésétől számított fél éven belül összeszedett négy tisztelet-díjcsökkentést és egy kizárást, így neki a később megbüntetettektől eltérően volt még joga a törvényt támadó alkotmányjogi panasz benyújtására.)
Az AB akkor – 9-6-os többséggel, azaz messze nem egyhangúlag – úgy látta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát sem az adott ülésnapról történt kizárás, sem a tiszteletdíj csökkentése nem sértette, mivel az azt a támadott szabályok esetében megalapozó, közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetés vagy arra való felhívás, illetve valamely személyt kirívóan sértő kifejezések használata eleve nem élvezte e jog védelmét. A jogkorlátozás pedig azért sem volt a testület szerint aránytalan, mert a szankcionálást megelőzte az érintett képviselő – eredménytelen – rendreutasítása. A képviselő alapjogainak védelmében az eddigi gyakorlat alapján tehát a fegyelmi szankciók alkotmányossága vizsgálható mind az elrendelés, mind a szankció arányossága tekintetében, ám az AB kiindulópontja – jóval enyhébb, a képviselői munkát érdemben nem korlátozó szabályokat vizsgálva – az volt, hogy az Országgyűlés széles mérlegelési joggal rendelkezik az ülésezés rendjét biztosító fegyelmi szabályok meghatározásában.
Ennél egyértelműbben kedvezett a 2013-as döntés a Fidesznek abban, ahogyan a jogorvoslat hiányával kapcsolatos kifogást utasította el, egyértelművé téve, hogy jogorvoslat biztosítása az AB szerint nem alkotmányossági követelmény. Ennek ellenére nem tekinthető ítélt dolognak az új szankciók elleni jogorvoslat ügye, hiszen egyrészt az AB által – néha ugyan nem nagy lelkesedéssel, de – követett strasbourgi gyakorlat közben, ahogy erre még alább visszatérünk, az eddigi fegyelmi jogkörök kapcsán másra jutott, másrészt a kitiltás, ahogy láttuk, minőségileg új elemet hoz a rendszerbe.
A brit szabályozás és gyakorlat
Talán a legfontosabb példa a parlamenti fegyelmi jogkörrel kapcsolatban a brit rendszer. És nemcsak azért, mert Nagy-Britannia a parlamentarizmus ősanyja sok évszázados hagyományokkal, hanem azért is, mert az új szankciók mintája alighanem onnan származik: a szankcionálni kívánt magatartások hasonlók, az alkalmazási feltételeik lazák, és a szankciók típusai is nagyjából azonosak. A briteknél is szankcionálható a parlament tekintélyének megsértése („unparliamentary language”), az ülés akadályozása, a tárgytól eltérés, amit követhet ülésről kitiltás és tiszteletdíj-megvonás, sőt, végső esetben a képviselői jogosultságok megvonása is felmerülhet (amit azonban kizárólag bűncselekmény miatt elítélt képviselők esetén alkalmaznak).
Akkor minden rendben, ha a legrégebbi parlamentáris rendszerben is ez van, ugye? Nem teljesen.
Egyrészt a brit kitiltás („naming and suspension”) első alkalommal legfeljebb 5 napra szólhat, és arra az időre lehet megvonni a képviselői fizetést. Ugyanazon ülésszakon belüli ismételt jogsértés esetén emelkedik a szankció mértéke legfeljebb 20 napra, és harmadik alkalommal nincs felső határa (azaz ekkor már az ülésszak végéig szólhat). Látszik tehát, hogy szóba nem jön több havi vagy akár egy éves fizetésmegvonás, a súlyosabb szankció ismételt jogsértéshez kapcsolódhat, azonnali hatályú többhetes kitiltás sincs. A brit parlament ülését vezető házelnök helyben nem is dönt a szankcióról, csak az elkövető képviselőt nevezi meg a pulpitusról. ( Az „I hereby name Mr./Ms. XY” formulával, ami azért is fegyelmező erejű, mert a képviselőket az ülésteremben ezzel az egy kivétellel nem a nevükön, hanem a betöltött pozícióik szerint kell hivatalosan szólítani.)
De ennél fontosabbnak tűnik, hogy mindennek több száz éves gyakorlata van. A brit képviselőház ismertetőjében is tucatnyi esetjogi hivatkozás szerepel, a legrégebbi köztük 1666-os, de van benne 340 évvel későbbi, 2006-os ügy is. És persze az sem mindegy, hogy ténylegesen mire és hogyan szokás alkalmazni szankciót. Az elmúlt évtizedek kitiltásnak megfelelő szankcióinak listáját áttekintve, ha nem is teljes, de viszonylag alapos képet kaphatunk a gyakorlatról.
1931-ben egy napra tiltották ki azt a képviselőt, aki nem engedelmeskedett a házelnök utasításának olyannyira, hogy erőszakkal kellett eltávolítani az ülésről. 1988-ban a parlamenti hatalmat jelképező buzogány megrongálásáért járt húsz nap kitiltás, 2009-ben ugyanezen tárgy elmozdításáért 5 nap. 2012-ben a védelmi miniszter hazugsággal vádolásért szintén 5 napot szabtak ki. A legutóbbi és legsúlyosabb szankció alig két hete született meg: 6 hónapos kitiltást kapott Keith Vaz munkáspárti képviselő azért, mert két prostituált szolgáltatásaiért fizetett, egy harmadiknak pedig kokaint ajánlott szexért. Ezen kívül harminc napnál hosszabb felfüggesztésnek sem a linkelt listában, sem máshol nem leltük nyomát.
Európai áttekintés
Az alább ismertetett Karácsony kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság az Európa Tanács 44 tagállama gyakorlatát vizsgálta meg a parlamenti fegyelmi jog kapcsán. A tipikus szankciók az alábbiak:
a) figyelmeztetés, ami 33 tagállamban ismert
b) a szólás jogának megvonása, ami 26 tagállamban alkalmazható
c) az ülésről való ideiglenes kizárás mint legszigorúbb szankció, ami valamilyen formában 28 részes államban ismert, de csak 14-ben vonatkozhat az adott ülésen kivüli ülésnapra is
d) pénzbeli szankcióra 18 részes államban van példa, de Magyarországon kívül csak három országban (Németország, Grúzia és Szlovákia) ismert a pénzbeli szankció mint önálló jogkövetkezmény
A magyar közjogban gyakran mintaként követett német parlamenti jog szabályozása szerint (Rule 38, 17. oldal) a házelnök előzetes figyelmeztetés nélkül is elrendelheti, hogy a Bundestag rendjét vagy tekintélyét súlyosan megsértő képviselő hagyja el az ülést, és legfeljebb 30 ülésnapra felfüggesztheti a képviselői jogainak gyakorlását. Ezt a szankciót azonban a Bundestag igen ritkán alkalmazza: 1990 és 2017 között összesen hatszor került rá sor. A kisebb súlyú jogsértéseknél pénzbüntetés jár (46. oldal), annak mértéke 1.000 euró, ismételt jogsértés esetén 2.000 euró.
Strasbourgi kitekintés a magyar szabályozással kapcsolatban
A parlamenti fegyelmi jogkört nemrég éppen a Karácsony és mások kontra Magyarország ügyben vizsgálta az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfelsőbb fóruma, a 17 bíróból álló Nagykamara 2016 májusában. Abban az ügyben azért marasztalta el egyhangú döntéssel a strasbourgi bíróság a parlamenti fegyelmi szankciók kiszabása miatt Magyarországot, mert semmilyen, a tisztességes eljárásra hasonlító eljárás nem létezett a szankció kiszabása során. Az érintett parlamenti képviselőt meghallgatni sem kellett az eljárásban, és a fegyelmi szankcióról vita nélkül döntött a parlament az érdemi indokolást nem tartalmazó házelnöki indítvány alapján. Vagyis a korábbi, sokkal enyhébb szankciók kiszabását lehetővé tevő szabályozást Strasbourg eljárási okból marasztalta el.
A sztenderd eljárási szempontból a nagykamarai ítélet alapján három feltételt követel meg. Ez alapján a szólásszabadság jogának gyakorlása kapcsán alkalmazott szankciók akkor nem egyeztethetők össze a képviselők szólásszabadsághoz való jogával, ha
a) azok jogszabályi alapja hiányzik, vagy szembeszökően aránytalanok az állítólagos fegyelmi jogsértéshez képest,
b) a képviselőnek nincs lehetősége tisztességes eljárásban kérni a szankció felülvizsgálatát; ez főszabály szerint megköveteli figyelmeztetés alkalmazását súlyosabb szankció alkalmazása előtt,
c) a szankció alkalmazásának lehetősége hatalmi eszközzé válik a többségi politikai erő kezében. A Bíróság fokozott jelentőséget tulajdonít a parlamenti kisebbség védelmének, ezért különös gondossággal vizsgál meg minden olyan gyakorlatot, amely kizárólag vagy alapvetően az ellenzék hátrányára érvényesül.
Ezen strasbourgi döntés óta változott a hazai szabályozás, van indokolási kötelezettség és – a parlamenten belüli – jogorvoslati jog is, így egy az egyben az ítélet már alkalmazható a magyar szabályozásra. Ugyanakkor öt kérdés felmerül a javasolt módosítások hazai alkotmányossági és strasbourgi védhetőségével kapcsolatban:
a) minden jogsértés esetében arányosak-e a jelentősen szigorított szankciók, különös tekintettel arra, hogy azok együtt is kiszabhatóak és hatásukban alkalmasak lehetnek a képviselői munka ellehetetlenítésére is?
b) a jogbiztonságnak megfelel-e a szabályozás, tekintettel arra, hogy a szankciók súlyosak, miközben nincs hozzájuk érdemi mérlegelési szempont, ami akár csak a következmények súlyának vagy a jogsértés előzményeinek és körülményeinek figyelembe vételét előírná?
c) az automatikus, az elnöki pulpitusról kiszabható 15 nap nem sérti-e a jogállamiságot és a jogorvoslathoz való jogot azzal, hogy az eleve minden mérlegelést és egyediesítést kizár?
d) a szavazati jog tartós korlátozása, illetve a szavazati jog meghatalmazással történő, alkotmányos alap nélküli átruházhatósága nem sérti-e a képviselői jogegyenlőséget?
e) mennyire lesz hatalmi eszköz a többség kezében a fegyelmi jogkör, vagyis milyen gyakran alkalmazzák majd, és mennyire tipikusan ellenzéki képviselőkkel szemben, ha a többségi képviselők hasonló magatartása esetén ritkán vagy éppen szinte soha?
Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/19/lex-hadhazy-mit-szolhat-ehhez-az-alkotmanybirosag-es-a-strasbourgi-birosag/ | https://web.archive.org/web/20221126123814/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/19/lex-hadhazy-mit-szolhat-ehhez-az-alkotmanybirosag-es-a-strasbourgi-birosag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lex-hadhazy-n-mit-szolhat-ehhez-az-alkotmanybirosag-es-a-strasbourgi-birosag | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-19 15:11:00 | [] | [
"Parlament"
] | [] | [
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,845 | Kerületeken átívelő Fidesz-MSZP összjáték rajzolódik ki a kispesti korrupciós botrány szálaiból | Gyanús közbeszerzések mutatnak kapcsolatot a baloldali Kispest és az akkor még fideszes vezetésű Józsefváros között. Az ügyben feltűnő cégek egy része a ferencvárosi fideszes parkolási biznisz egyik kulcsfigurájához kötődik. | A kormánypárti sajtóban október elején bemutatott felvételen az MSZP-ből azóta kizárt, de körzetében újraválasztott Lackner Csaba kispesti önkormányzati képviselő – kezében egy zacskó fehér port lóbálva – korrupciós ügyekről beszélt.
Lackner a többi közt azzal hencegett, hogy több százmillió forintok vándorolnak magánzsebekbe Kispesten önkormányzati vezetők tudtával. A történtek ellenére ismét egyéni mandátumot szerző baloldali politikus több pénzügyi trükköt is megemlített, köztük gyanús közbeszerzéseket.
A kispesti közbeszerzéseken taroló cégről a Magyar Nemzet bemutatta, hogy Somogyi Lászlóné helyi MSZP-s önkormányzati képviselő üzletember férjéhez köthető, a társaság több százmilliós értékben nyert el tendereket.
Ám nem csupán a – hivatalosan nyílt, valójában meghívásos – közbeszerzések kispesti nyertese érdekes, az eljárások vesztesei is figyelemre méltóak.
A Kispesten a vesztes szerepét eljátszó társaságok a közelmúltig kormánypárti vezetésű Józsefváros egyes közbeszerzésein nyertek, ahol többször éppen a kispesti nyertesre osztották a vesztes szerepét.
A tenderekre meghívott gazdasági társaságok közül több pedig Borsi Imréhez, a ferencvárosi fideszes parkolási botrány egyik kulcsfigurájához kötődik.
Aki az önkormányzati politikában nem keres évi százmillió forintot, az hülye. És az is igaz, hogy aki jól csinálja az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.
Ez volt az egyik legsúlyosabb állítása Lackner Csabának, az MSZP-ből mára kizárt kispesti önkormányzati képviselőnek, akiről több hangfelvételt és videót is közölt az önkormányzati választás kampányában a kormánypárti sajtó. A volt szocialista politikus Kispest baloldali vezetésére nézve terhelő nyilatkozatát a tudta nélkül rögzítették. Ezután a Magyar Nemzet cikksorozatban járta körbe a XIX. kerület gyanús ügyeit, köztük az önkormányzati közbeszerzéseket és a külső vállalkozóktól esetlegesen visszavándorló pénzek nyomait.
Lackner az egyik hangfelvételen szóba hozta a közbeszerzések egyik gyakori szereplőjét Somogyi László üzletembert, a szintén helyi szocialista önkormányzati képviselő, Somogyi Lászlóné férjét.
Somogyi Laciék csinálják az egészségügyi intézet átalakítását
– hangzott el Lacknertől, noha ezt a munkát, nem az üzletember cége, az Anildia Kft., hanem egy olyan társaság nyerte el – a Compassion Kft. –, amelyik papíron nem kötődik Somogyihoz. De csak papíron. A Magyar Nemzet kereste a céget a székhelyén, mire Somogyi László nevét és telefonszámát kapták meg. A lap felkeresett több alvállalkozót, akik korábbi projekteken dolgoztak a Compassion Kft.-nek, de olyannal nem találkoztak, aki személyesen kapcsolatba került volna a cég ügyvezetőjével, Eckert Józseffel. Kiderült viszont, hogy Somogyi rendszeresen felbukkant a Compassion Kft. által kivitelezett projektek helyszínein. Az pedig a titkos hangfelvételekből tudható, hogy az említett kispesti egészségügyi intézet aulájának felújításával kapcsolatos megbeszéléseken Somogyi képviselte a kivitelezőket, amikor például Gajda Péter MSZP-s polgármesterrel beszélték át a teendőket.
A Compassion Kft. 2013 óta majdnem egy tucat kispesti közbeszerzést nyert el összesen több százmillió forint értékben. A pályázatok többségét olyan szabályok szerint bonyolították, amelyek alapján az önkormányzatnak öt, általa kiválasztott gazdasági szereplőnek kellett ajánlattételi felhívást küldenie. Ezeket a hivatalosan nyílt, valójában meghívásos közbeszerzési eljárásokat vizsgáltuk meg alaposabban, és meglepő dolgokra bukkantunk.
Különösen érdekes a kispesti önkormányzat augusztusi közbeszerzési eljárása, amit járda és parkolóhelyek karbantartására és javítására írtak ki. A munkát 250 millió forintos ajánlatával a Somogyi Lászlóhoz a fent említett módon kötődő Compassion Kft. nyerte el. A meghívott versenytársak közt volt Somogyi Anildia Kft.-je, amelyben korábban Somogyi Lászlóné is tulajdonos volt. A vesztesek közt volt még a Sear Kft. és az M-Bond Kft. Utóbbi két társaság köthető Borsi Imre köréhez, akire 2010-ben Ferencváros fideszes vezetése rábízta a IX. kerületi parkolás üzemeltetését.
A ferencvárosi parkolási botrány szálait a 444.hu fejtette fel. Borsiról azt írták, vádlott Magyarország eddigi legnagyobb parkolással kapcsolatos visszaélésében. (A per első rendű vádlottja Fürst György korábbi VI. kerületi szocialista alpolgármester, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezető-tulajdonosa.) Borsi ugyan 2015-ben lemondott a IX. kerületi parkolást alvállalkozóként üzemeltető FER-PARK Kft. ügyvezetői székéről, viszont a céghálót megkapargatva kiderült, hogy az ő vezetése alatt álló cég van a tulajdonosi lánc végén.
A kispesti pályázaton vesztes Sear Kft. Borsi Imre testvérének, Borsi Andrásnak a cége. Az M-Bond Kft. ügyvezetője pedig korábban épp a ferencvárosi parkolást üzemeltető FER-PARK felügyelőbizottsági tagja volt.
A parkolási botrányok miatt újrapályáztatták a IX. kerületi parkolásüzemeltetést, sikertelenül. Nyilvánosan ritkán feszül egymásnak annyi Fidesz-közeli érdekcsoport, mint ebben az eljárásban, ahol a FER-PARK Kft. mellett az M-Bond Kft. is elindult. Erről részletesen itt írtunk:
Kispesten a Compassion Kft. győzelmével záródó közbeszerzési eljárások meghívottjai között többször szerepel az említett M-Bond Kft. és Sear Kft., valamint a Somogyi-féle Anildia Kft. is, továbbá az Apcoa Kft. is, ami több más, Borsihoz köthető céggel van azonos székhelyen. Utóbbi cég tulajdonos-ügyvezetője korábban szerepelt abban a tulajdonosi láncolatban, aminek a végén a FER-PARK Kft. állt.
Ezek a gazdasági társaságok azért érdekesek, mert Józsefvárosban hasonló közbeszerzéseket bonyolított le a fideszes vezetésű kerület önkormányzati cége, mint a kispesti vezetés, csak éppen megcserélték a szerepeket.
Például 2016-ban, Kocsis Máté jelenlegi Fidesz frakcióvezető polgármestersége idején a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ parkolóautomata-tisztításra írt ki közbeszerzési pályázatot, szintén olyan szabályok alapján, mint Kispesten láttuk. Vagyis az önkormányzatnak öt általa kiválasztott gazdasági szereplőnek kellett ajánlattételi felhívást küldenie a munkára. Az eljárás nyertese a Borsihoz köthető M-Bond Kft. lett. Az egyik vesztes pedig a kispesti eljárásokon rendre taroló Compassion Kft.
Egy másik hasonló józsefvárosi közbeszerzési eljáráson a már szintén említett Apcoa Kft. lett a győztes, a vesztesek közt ezúttal is szerepelt a Compassion Kft., továbbá az ugyancsak Borsi Imre testvére érdekeltségébe tartozó Meload Hungary Kft.
A meglehetősen furcsa egybeesésekkel kapcsolatban megkerestük a kispesti és a józsefvárosi önkormányzatot is, mindkét hivatalban arról érdeklődtünk, hogy a gyanús közbeszerzések esetében hogyan választották ki a pályázókat, illetve, hogyan kerültek kapcsolatba velük.
Kispest önkormányzata nevében Vitál Márton, a jegyzőt helyettesítő aljegyző válaszolt, aki idézte a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat, ám arra nem felelt, miként kerültek kapcsolatba az eljárásokon induló gazdasági szereplőkkel. Ugyanakkor hozzátette, hogy a pályázatokra meghívni kívánt ajánlattevőkről a héttagú Költségvetési és Közbeszerzési Bizottság dönt. A 2014-2019-es ciklusban e bizottság tagja volt Kránitz Krisztián, aki egyben a kerületi vagyonkezelő vezetője volt, és a kormánypárti cikkek alapján bensőséges kapcsolatban állt Somogyi László üzletemberrel, és – Krinyó néven – Lackner is utal rá a kiszivárogtatott felvételeken mint aki már megkereste a magáét, és lassan visszavonulhat.
Bár Józsefvárosban Pikó András vezetésével az ellenzék az önkormányzati választáson legyőzte a Fideszt, megkerestük a hivatalt kérdéseinkkel, ugyanis a VIII. kerületi pályázatokat a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ írta ki, ahol nem volt törvényszerű, hogy változás lesz. Ám kiderült, hogy a társaság vezérigazgatója és igazgatótanácsa egy nappal a választás után, október 14-én lemondott, illetve közös megegyezéssel távozott, ezért az önkormányzat nem tudott tájékoztatást adni az ügyben.
Kiemelt kép: Gajda Péter Facebook oldala | https://24.hu/kozelet/2019/11/26/kispest-jozsefvaros-lackner-csaba-kocsis-mate-fidesz-mszp-korrupcio-parkolas-ferencvaros/ | https://web.archive.org/web/20220407165838/https://24.hu/kozelet/2019/11/26/kispest-jozsefvaros-lackner-csaba-kocsis-mate-fidesz-mszp-korrupcio-parkolas-ferencvaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keruleteken-ativelo-fidesz-mszp-osszjatek-rajzolodik-ki-a-kispesti-korrupcios-botrany-szalaibol | 24.hu | hungarian-news | 2019-11-26 10:16:32 | [
"Borsi Imre",
"Eckert József",
"Kránitz Krisztián",
"Lackner Csaba",
"Somogyi László",
"Somogyi Lászlóné"
] | [
"Anildia Kft.",
"Apcoa Kft.",
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"Compassion Kft.",
"Fer-Park 2010 Kft.",
"Fidesz",
"Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) Kft.",
"M-Bond Kft.",
"Meload Hungary Kft.",
"MSZP",
"Sear Kft."
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"klientúra"
] | [] |
49,846 | Kizárták a kispesti kokainozós botrányba keveredett Lackner Csabát az MSZP-ből | Mint megírtuk : múlt héten Tóth Bertalan, a z MSZP elnöke kezdeményezte a korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kizárását a pártból. Tóth Bertalan a Facebook-oldalán azt írta: Lejárt a határidő, miután az MSZP elnökségének felszólítására Lackner Csaba nem nyilatkozott az önkormányzati képviselői mandátuma sorsáról. Az MSZP ezért az országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsánál kezdeményezte Lackner Csaba pártból való kizárását. A testület nyolc napon belül hozza meg a döntését. | Az MSZP Országos Elnökségének kezdeményezésére kedden az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa megtárgyalta Lackner Csaba ügyét.
A testület a fegyelmi felelősséget megállapította és a pártból való kizárás mellett döntött.
Az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa keddi döntése értelmében Lackner Csaba már nem tagja a Magyar Szocialista Pártnak, közölte a párt.
Nagy kérdés, a drogozás- és korrupciógyanúba keveredett, ennek ellenére október 13-án újraválasztott önkormányzati képviselő Lackner átgondolja-e, és mégis visszaadja-e mandátumát. A minap ugyanis ügyvédjén keresztül még azt tudatta, nem hajlandó lemondani képviselői helyéről.
Mint megírtuk : múlt héten Tóth Bertalan, a z MSZP elnöke kezdeményezte a korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kizárását a pártból. Tóth Bertalan a Facebook-oldalán azt írta: Lejárt a határidő, miután az MSZP elnökségének felszólítására Lackner Csaba nem nyilatkozott az önkormányzati képviselői mandátuma sorsáról. Az MSZP ezért az országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsánál kezdeményezte Lackner Csaba pártból való kizárását. A testület nyolc napon belül hozza meg a döntését.
Ahogy arról beszámoltunk, összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok , akikről a Magyar Nemzet hosszabb cikksorozatban számolt be. Egy videófelvételen állítólag Lackner Csaba látható, ahogy egy zacskónyi fehér port lenget a kezében, majd rendezget el maga előtt bankkártyával.
A felvételeken Lackner súlyos állításokat fogalmaz meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, akinél komoly pénzek kötöttek ki, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról, illetve a szocialista polgármesterről, Gajda Péterről. Elhangzik az a mondat, hogy
aki az önkormányzati politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, az hülye.
Lackner saját anyagi helyzetéről azt állította, hogy havi másfél millió forintot keres, párttársa, Kránitz Krisztián vagyonát pedig 200-250 millió forintra becsülte. A politikusok vagyonnyilatkozatai nem tükrözik ezeket a számokat. Lackner szavai szerint egy ügyletből Kránitz 12 millió forintot, míg Gajda Péter polgármester hárommillió forintot kapott.
A botrány ellenére az október 13-i önkormányzati választáson Gajda Péter 58,58 százalékkal polgármester lett, Lackner pedig megnyerte a körzetét, és bekerült a képviselő-testületbe. | https://index.hu/belfold/2019/10/29/lackner_csaba_mszp_kizaras/ | https://web.archive.org/web/20191030152714/https://index.hu/belfold/2019/10/29/lackner_csaba_mszp_kizaras/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kizartak-a-kispesti-kokainozos-botranyba-keveredett-lackner-csabat-az-mszp-bol | Index | hungarian-news | 2018-11-29 10:27:00 | [
"Lackner Csaba"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"MSZP"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [] | [] |
49,847 | 5 évre börtönbe megy Kocsis István volt MVM-vezér | Lassan másfél évtizede húzódott az az ügy, amelyben a Kocsis István vezette állami MVM-ből több tízmilliárd forintot utaltak el mindenféle offshore-cég számlájára. Most ítélet született. | A következő visszaemlékezésben sokat segített Bodoky Tamás, aki anno az Indexen követte végig az eseményeket. Felhasználtam az írásait is, illetve három éve, amikor a Szakonyi Péter által szerkesztett „25 év, 25 nagy átverés” című könyvben megjelent az esetről egy nagyobb írásom, akkor is felidéztük Bodoky Tamással a történéseket.
Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolt Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. korábbi vezérigazgatóját kedden a Kúria. A legfelsőbb bíróságra úgy került az ügy, hogy Kocsis a másodfokon született döntés ellen fellebbezett, de végül így sem járt jobban, a Kúria helybenhagyta a korábbi ítéletet.
A mostani, végleges ítélet egy 10-14 éves összetett eseménysor vége, amely legalább egy évtizede a közvélemény előtt játszódott.
Kocsis István büntetőügyének közvetlen története 2008. március 11-én indult, amikor is Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök váratlanul leváltotta őt az MVM éléről. Ma már aligha emlékezünk erre az epizódra, de a leváltás után hamarosan, március 27-én kiszivárgott, hogy Gyurcsány magánérdekeltsége, a mosonmagyaróvári timföldgyár (Motim Zrt.) kedvezményes áron kapott energiát az MVM-től, ráadásul Kocsis átvehette a BKV irányítását.
Érezhető volt, hogy nagy erők feszülnek egymásnak, majd amikor hamarosan az MVM is megkapta az új első emberét Mártha Imre személyében, az új seprű elvégezte az ilyenkor szokásos átvilágítást.
A baloldal végnapjai
Fontos tehát a politika környezet: még az MSZP kormányzott, de ebben a dicstelen korszakban a különböző baloldali erők ahhoz még elég erősek voltak, hogy egymást besározzák, de ahhoz már nem, hogy a szavazók számára is vonzó alternatívát mutassanak fel.
A már megnevezett két, közösségi forrásból működő nagy magyar cég, az MVM és a BKV, vagyis a villamos művek és a fővárosi közlekedési vállalat irattáraiból csak úgy ömlöttek ki a csontvázak, az értelmetlen szerződések, az offshore cégeknek elutalt közpénzekről szóló anyagok. Publikussá vált mindenféle ócska, nyilvános dokumentumokból copy-paste-tel készített, de milliókra értékelt tanulmány, amit sokszor ismert emberek, máskor nevenincs, frissen létrehozott cégek számlázhattak ki.
Robban a bomba
Mindkét cégnél az új menedzsment felkavarta az állóvizet, leporolta az aktákat, és alighanem kölcsönösen szivárogtattak a sajtónak mindenféle anyagot. Igazán az MVM átvilágítása volt döbbenetes, az új felügyelőbizottság által megrendelt és az Erős Ügyvédi Iroda Squire, Sanders & Dempsey LLP által elkészített jelentést ugyanis valaki vagy valakik feladták a tatabányai főpostán, és azt több újságíró is megkapta. A döbbenetes tartalmú jelentés után az MVM új vezetése nem tehetett mást, büntetőfeljelentést tett.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azonnal el is rendelte ismeretlen tettes ellen a nyomozást. Eleinte Kocsis István vezérigazgató, illetve Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes került fókuszba a cég részéről, és úgy tűnt, hogy egy Szász András nevű, mindenféle zavaros ügyben felbukkanó tanácsadó fogja össze az ügyeket, amiben kulcsszerepe volt Kapolyi László volt ipari miniszter személyének is.
A kulcsszereplők
Bodoky Tamás újságíró visszaemlékezései szerint Szász tűnt a főnöknek, amikor Bodoky egy ízben jelezte neki, hogy erről meghallgatná Kapolyi véleményét is, Szász a jelenlétében felhívta a sokszoros milliárdos volt politikust, és felszólító módban azt mondta, hogy „Lacikám holnap 4-re bejössz, vár a szerkesztő úr.”
A legfontosabb szereplők közül az eljárás során előbb Molnár, majd Kapolyi is meghalt, utóbbi a titkos ügyletek egyik legnagyobb kockázatát igazolta, idősebb korábban olykor leplezetlenül beszélt mindenki más által addig tagadott összefüggésekről.
Kocsisról nagyon sokáig úgy tűnt, hogy teljesen megússza a zavaros utalásokat, nem volt bizonyítható, hogy tudott volna a pénzkiáramlásokról, miközben mindvégig elég életszerűtlen volt, hogy az első számú vezető tudta nélkül 20-40 milliárd forint folyt volna el értelmetlenül.
A konkrét ügyek
A rengeteg értelmetlen számla felidézése talán túl sok részletet igényel, de párat emeljünk ki.
2007-ben például az MVM képes volt egy ciprusi–szamoai–brit hátterű cég, az Aquifex Ltd. számára olyan megbízást adni, hogy ez a cég hajtson fel 10 százalékos megtérülésű energiapiaci befektetéseket a magyar állami aktornak. E homályos megbízás után 2008 februárja és májusa között 6,35 millió eurót át is utalt a megfoghatatlan és teljességgel lenyomozhatatlan hátterű cég osztrák (Meinl Banknál vezetett) számlájára. Az utalásokat Kocsis István vezérigazgató és Molnár László gazdasági vezérhelyettese írta alá.
Mielőtt 2008 márciusában Kocsis távozni kényszerült, és az Aquifex-ügy kiderült, az MVM még a befektetési portfólióját is eladta az offshore cégnek, utána persze hiába futott a pénzének nagy része után, csak egy kis töredéke lett meg az elutalt összegnek.
A struktúra árulkodóan bonyolult és teljességgel életidegen volt a kelet-európai viszonyoktól. A magyar állami cégnek segítő társaság közvetlen tulajdonosa egy Morewig nevű angol cég volt, annak a tulajdonosa pedig egy Zulmar International Limited nevű cég, amely Apián, vagyis a Szamoai Független Állam 60 ezres fővárosában volt bejegyezve.
Sok hasonló ügy
Kocsis később azzal védekezett, hogy idehaza nem találtak olyan szakértőt, aki segített volna a nemzetközi terjeszkedésben, és szokatlanul nyíltan utalt arra is, hogy a Balkánon olyan „alkotmányos költségekre” is szükség lehet, amelyet egy offshore cég könnyebben kezel.
Ahogy nyíltak az akták, úgy ömlöttek ki a gyanús ügyek, egy milánói bejegyzésű és vélhetően szerb energetikai tanácsadók érdekeltségébe tartozó cégnek, a Decotra SRL-nek például 2 millió eurós kölcsönt nyújtott az MVM.
Akadt egy titokzatos spanyol tanácsadócég, az Ibizán bejegyzett Puerto 2006 SL is 130 millió forintot kapott az MVM-től. Az MVM állítólag meg szerette volna venni egy hazai energianádcég (NÁD MPS-H Kft.), illetve a szerb loznicai és a boszniai stanari erőműprojekteket.
A közvélemény számára is erősebb sztori volt az, amelyben a cégvezető feleségét is hírbe hozták. Az MVM egy horvátországi szállodaszerződése során felmerült ugyanis, hogy a szerződő partnercég végső haszonhúzója egy Kocsis Istvánné nevű magyar állampolgár. Kocsis határozottan cáfolta, hogy a feleségéről lenne szó, de a nemzetközi cégregiszterekből mégis ez látszott.
Kapolyi László is mindenféle zavaros szerződést köthetett a céggel, az MVM-csoportba tartozó Paksi Atomerőmű, a Vértesi Erőmű, illetve a Kárpát Energo közötti mozgásokban az volt a közös, hogy az állami tulajdonú magyar cégekből ömlött ki a közvagyon, az kétes cégeknél landolt.
Kocsis István sokáig védett személynek tűnt, hiszen korábbi magas állami posztjai, privatizációs ügyletei vagy energetikai privatizációi után mindenki azt gondolta, hogy védett, ráadásul a Fidesz nagyon hálás lehetett neki.
Kocsis Istvánt eleinte nem is hallgatták meg a nyomozók, úgy maradhatott egy ideig a BKV első embere, hogy a fővárosi cégek közül a 2010-es önkormányzati választások után egyedül ő tarthatta meg állását. Végül 2010. szeptember 2-án távozott a BKV éléről, azóta az OTP-csoportban dolgozott, de időről időre felmerült az energetikai szakmában, hogy visszatérhet (szerepét emlegették a Paks 2, az MVM, illetve potenciálisan még a Mol-csoport kapcsán is). Több eljárás is úgy zárult, hogy Kocsis Istvánt nem találta bűnösnek a bíróság, végül a Pécsi Ítélőtábla idén tavasszal öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A Kúria most ezt az ítéletet hagyta helyben.
(Borítókép: Kocsis István érkezik még mint tanúként a 2015-ös tárgyalásra, Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornok ellen befolyással üzérkedés miatt indított perben a Fővárosi Törvényszékre április 15-én. Fotó: SoóS Lajos / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2019/11/26/cim_ide_attol_fugg_mi_lesz_az_itelet_kocsis_istvan_itelet_az_elso_nagy_mvm-ugy/ | https://web.archive.org/web/20191128173818/https://index.hu/gazdasag/2019/11/26/cim_ide_attol_fugg_mi_lesz_az_itelet_kocsis_istvan_itelet_az_elso_nagy_mvm-ugy/?token=7fdde544f0c27bf21040174d45c75136 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/5-evre-bortonbe-megy-kocsis-istvan-volt-mvm-vezer | Index | hungarian-news | 2019-11-26 13:23:08 | [
"Kapolyi László",
"Kocsis István",
"Szász András"
] | [
"Aquifex Limited",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Morewig Ltd.",
"Motim Rt.",
"Zulmar International Ltd."
] | [] | [
"offshore",
"energia",
"ítélet/döntés"
] | [
"BKV-ügyek",
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
49,848 | Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája | A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját. | Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája
A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját.
A Gyurcsány-kormány idején zajló Alstom-botrány vádirata szerint
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
Hárommilliárdos kenőpénz
A cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására 8.463.643 eurót (mai árfolyamon csaknem hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek – áll a vádiratban. A vádiratból egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így politikai-közéleti szereplők elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel. Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. Az ő ügyében november 26-án tartott előkészítő ülést a bíróság. Terner a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint mindent tagadott, a bűncselekmény elkövetését nem ismerte el.
Terner Géza neve korábban felmerült a 2000-es években az MSZP-SZDSZ-kormánnyal összenőtt korrupciós botrány, a Strabag-ügy kapcsán is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban, hogy a Strabag a Terner fémjelezte Eurocontact nevű lobbicég közbeiktatásával, túlfizetésével teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követően, a 2003-2007 közötti időszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Ebben az időszakban az Eurocontactnak is jól ment: a törpe lobbicég nemzetközi tanácsadó nagyvállalatokat megszégyenítve 2004-2005-ben 4,85 milliárd, 2006-ban több, mint 5,3 milliárd, 2007-ben pedig 3,3 milliárd forint bevételre tett szert. Arról évekkel ezelőtt a Heti Válasz írt, hogy a korrupciós botrányhoz és a lobbicéghez köthető titkos feljegyzésekben Puch László volt szocialista pártpénztárnok és Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök neve többször is szerepelt.
Visszatérve az Alstom-ügyhöz, a vádlottak között szerepel Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly (másodrendű vádlott), W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója (harmadrendű vádlott), Shahbaz Z. amerikai állampolgár (elsőrendű vádlott), valamint az osztrák Kyrill L. (negyedrendű vádlott) is. Ügyükben már október 15-én megtartotta az előkészítő ülést a bíróság, amely, miután egyik vádlott sem ismerte el a terhére rótt cselekményt, az ügyet tárgyalásra utalta.
Az Alstom-botrányról bővebben itt olvashatnak. | https://pestisracok.hu/harommilliardos-korrupcio-a-gyurcsany-korszakban-mindent-tagad-az-alstom-ugy-kulcsfiguraja/ | https://web.archive.org/web/20191128010050/https://pestisracok.hu/harommilliardos-korrupcio-a-gyurcsany-korszakban-mindent-tagad-az-alstom-ugy-kulcsfiguraja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harommilliardos-korrupcio-a-gyurcsany-korszakban-mindent-tagad-az-alstom-ugy-kulcsfiguraja | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-11-26 16:32:09 | [
"Medgyessy Péter",
"Terner Géza"
] | [
"Alstom"
] | [] | [
"vesztegetés",
"metró",
"lobbi"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
49,849 | A rendőrök olyan hülyének tettették magukat, mint valami viccben, hogy eredménytelenül zárhassák le egy korrupciós | Kevés annyira vicces rendőrségi dokumentumot írtak a rendvédelem magyarországi történetében, mint a BRFK Korrupciós és Gazdaságvédelmi Főosztályának egyik friss, nyomozást megszüntető határozata, amit most fogok bemutatni. | Kevés annyira vicces rendőrségi dokumentumot írtak a rendvédelem magyarországi történetében, mint a BRFK Korrupciós és Gazdaságvédelmi Főosztályának egyik friss, nyomozást megszüntető határozata, amit most fogok bemutatni.
A dolog humora akkor jön ki igazán, ha az ember ismeri az alapsztorit, amiben nyomoztak, az ugyanis már eleve az egyik legviccesebb leleplezett hazai korrupciós ügy.
Többek között azért humoros, mert annyira átlátszó és nyilvánvaló, miközben bárki számára könnyen érthető.
Az Emberierőforrás-minisztériumnak volt egy Türr István Képző és Kutató Intézet nevű, felnőttképzéssel foglalkozó háttérintézménye. Ennek a TKKI-nak egy rakás telephelye volt vidéken. Hadházy Ákos, a korrupcióleleplezésben utazó független képviselő szúrta ki még 2015-ben, hogy a TKKI abban az évben, illetve kettővel korábban közbeszerzési eljárásban keresett és talált olyan vállalkozót, aki eltakarítja a havat pár telephelyének az udvaráról és parkolójából.
2013-ban 25 millió 600 ezer forintot fizettek ki egy cégnek két telephelyük udvarának hó- és síkosságmentesítéséért.
2015-ben, amikor Hadházy kiszúrta az ügyet, egy újabb közbeszerzésben kerestek hóeltakarítót három telephely, a miskolci, az ózdi és a kecskeméti tisztán tartására.
Hogy kézzelfoghatóan el tudjuk képzelni a feladatot: a három érintett udvar összterülete 7670 négyzetméter, ami nagyjából akkora terület, mint egy szabványos focipálya a mellette körben húzódó pár méter széles sávval, ahol a cserepadok találhatók és a cserék melegítenek. Vagyis durván egy focistadion belső részét kell elképzelni.
Tehát ennek a futballpályányi területnek az egy idényen keresztül történő hólapátolására és sózására keresett vállalkozót a Türr. És talált is. Egy reklámcéget, a budapesti Lightboard Outdoor Kft.-t 25 millió forintért. Ugyanazt a céget, amelyik 2013-ban is nyert.
Hogy világos legyen, milyen extrém és nyilvánvaló túlárazásról van szó, jöjjön néhány - pár perces online kutatással talált - összehasonlító példa.
Pécs városának éves hó- és síkosságmentesítése 60 millió forintba kerül.
Békéscsabán ugyanez évi 50 millió forint.
Szekszárd erre a célra a kérdéses tender előtti, 2014-es évben 40 milliót költött.
Tehát 163, 194 és 96 négyzetkilométer területű megyei jogú városok éves hóeltakarítása - nagy gépekkel, sószórókkal, hóekékkel és kézi erővel - kerül durván kétszer annyiba, mint amennyit a TKKI egy focipályányi felület tisztán tartásért kifizetett.
Már szinte szőrözés, de érdemes belegondolni, hogy Szekszárd alapterülete 96 négyzetkilométer, vagyis 96 millió négyzetméter. Vegyük úgy, hogy ennek csak az 1 százalékáról kell letisztítani a havat. Mert a terület nagy része magáningatlan, park, szőlő meg háztető. Tehát ha nagyvonalúan csak Szekszárd felületének 1 százalékával számolunk, akkor a városban egy négyzetméternyi felületet évi 42 forintért tartottak tisztán. Miközben a TKKI tenderén győztes cég, a Lightboard Outdoor Kft ugyanezért négyzetméterenként 3260 forintot kapott.
Az csak pikánsabbá teszi a sztorit, hogy a túlárazott vidéki megbízásokat egy hóeltakarítással nem foglalkozó budapesti reklámcég kapta, akinek ezért alvállalkozót kellett bevonnia.
Az ügyben Hadházy feljelentést tett, hogy utána hosszú évekig folyjon a nyomozás, majd a képviselő a napokban levelet kapjon arról, hogy megszüntették a nyomozást.
De milyen indoklással!
Mivel az ügy összes egyéb körülményei világosak és dokumentumokkal bizonyítottak voltak, a nyomozás lényegében egy téma körül forgott: feltűnően túlárazottak voltak-e a megbízási szerződések.
A magyar korrupcióellenes rendőrök faarccal leadott válasza erre négy évnyi nyomozás után az, hogy
ezt képtelenség megállapítani.
Nem viccelek.
Pedig a indoklás eleje még teljesen racionális. A nyomozók ugyanis, mint leírták, a piaci árak, illetve a hasonló megrendelések árainak összehasonlításával igyekeztek megállapítani, hogy volt-e feltűnő túlárazás:
Eddig tartott a komolykodás, a következő bekezdésben máris begyújtották a dilivonat kazánját:
Ízlelgessük a bekezdés elején kibontott gondolatmenet ívét:
"A vizsgált adatok alapján a TKKI által meghirdetett pályázatokban rögzített vállalkozói díj valóban magasabb volt az átlagos fogyasztói árnál (...) a hó- és síkosságmentesítésre fordított költségek nem határozhatók meg egzakt módon."
Tehát bár egzakt módon meg tudták állapítani, hogy a TKKI többet fizetett az átlagos árnál, a mondat végén mégis azt állítják, hogy az ár nem határozható meg egzakt módon.
Hogy az egészet azzal a végképp abszurd kijelentéssel zárják le, hogy
"a hó- és síkosságmentesítési szolgáltatás szabadpiaci árainak pontos megállapítása szintén nem lehetséges."
Tehát a rendőrök négy év alatt nem tudtak kiásni egyetlen, hó- és síkosságmentesítési árajánlatot sem Magyarország területén, sőt azt állítják, hogy nemcsak nekik nem sikerült, hanem egyenesen fogalmi lehetetlenség.
Ehhez képest bárki, aki végez néhány online keresést, néhány perc alatt egy rakás, nagyon is összehasonlítható, konkrét, piaci árajánlatot talál, ahol a feladat szinte pontosan ugyanaz, a tisztítandó területre vetített ár viszont a mi ügyünkben szereplőnek az elenyésző töredéke.
Ehhez képest a hangulatot oldó viccelődésnek tűnik, hogy az indoklásba azt is beleírták, hogy azért sincs itt semmi látnivaló, mert az EMMI sem talált problémát az ügyben, amikor saját magát vizsgáltatta ki:
Az a könnyedebb szórakoztatás kategóriájába tartozik, ahogy a rendőrök azt próbálják megindokolni, hogy a TKKI miért nem vett fel a téli hónapokra minden érintett telephelyre egy-egy állandó hóeltakarító embert mondjuk havi 250 ezerérét, hogy az, amikor kell, lapátoljon és sózzon. Ha csak az alanti szöveget olvasnád, azt hihetnéd, hogy Liszt Ferenc Repülőtér méretű objektumokról van szó. Itt érdemes emlékeztetni magunkat, hogy mind a 2013-as, mind a 2015-ös szerződés esetében az összes érintett terület volt akkora, mint egy-egy futballpálya.
Az abszurd humor kategóriájába sorolható a következő rendőri "gondolatmenet" is. Ami szerint azért volt természetes és elkerülhetetlen, hogy a TKKI a piaci árnál - hoppá, eszerint mégis megállapítható a piaci ár? - többet fizessen a hóeltakarításért, mert maga a TKKI csak 2011 júliusában jött létre, így nem lehetett hóeltakarítós múltja, ezért az igazgatónak sietnie kellett, hogy megoldást találjon. Az ő szavaikkal:
"a TKKI (...) csupán 2011. július 1. napján jött létre (...) a szerv akkori vezetője részéről szükséges volt (...) a minél gyorsabb és hatékonyabb intézkedés, melyből következően a megrendelt szolgáltatás értéke természetszerűleg meghaladhatta az átlagos piaci árat."
Az ember erre első olvasásra rá is bólintana, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ha hirtelen romlik el a kazán februárban, akkor sokkal többe fog kerülni a pár órán belüli javíttatás, mintha év közben kényelmesen kerestünk volna szerelőt egy átvizsgálásra. Csakhogy a nyomozók itt is madárnak nézik az olvasót, aki viszont nem hülye és jól emlékszik, hogy az első szerződést 2013-ban kötötték, másfél évvel a TKKI alakulása után vagyis az igazgatónak egyáltalán nem kellett annyira sietnie:
Most következik a cukrozott cseresznye a tortán, vagyis az a mondat, amivel a TKKI aktuális vezetőit próbálja mentesíteni a rendőrség bármiféle felelősség alól.
Az intézmény vezetőjét azzal próbálták ugyanis mentegetni, hogy mivel egy beosztottja készítette elő az ügyet, ő igazgatóként agyilag képtelen volt felfogni, hogy 25 millió forint az feltűnően magas összeg egy focipálya hómentesítéséért:
A konklúzió ezek után nem is lehet más, mint az, hogy
"a vállalkozói díj vonatkozásában összegszerűségében egzakt módon meghatározható vagyoni hátrány kimutatása nem lehetséges."
Az újságíró örülhet, ha 24 óra alatt - amiből konkrétan körülbelül egy órát foglalkozott ezzel a témával - olyan tényeket sikerült feltárnia, ami négy év alatt sem ment egy egész antikorrupciós rendőrcsapatnak.
Két oka lehet annak, hogy ez így történt. És én nem hiszem, hogy a kettő közül az lenne a valós, hogy ennyivel jobban tudok nyomozni egy csapat szakértő rendőrnél. | https://444.hu/2019/11/27/a-rendorok-olyan-hulyenek-tettettek-magukat-mint-valami-viccben-hogy-eredmenytelenul-zarhassak-le-egy-korrupcios-ugy-a-nyomozasat | https://web.archive.org/web/20230209014739/https://444.hu/2019/11/27/a-rendorok-olyan-hulyenek-tettettek-magukat-mint-valami-viccben-hogy-eredmenytelenul-zarhassak-le-egy-korrupcios-ugy-a-nyomozasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorok-olyan-hulyenek-tettettek-magukat-mint-valami-viccben-hogy-eredmenytelenul-zarhassak-le-egy-korrupcios | 444 | hungarian-news | 2019-11-27 10:33:36 | [] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)",
"Lightboard Outdoor Kft.",
"Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI)"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kecskemét",
"Miskolc",
"Ózd"
] | [
"közbeszerzés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,850 | Ki is volt Kocsis István, a Szuperkáder, akit most öt év börtönre ítéltek? | Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból. Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált. | Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból.
Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált.
1995, Horn-kormány, csődközeli államháztartás, Bokros-csomag, idegesség. Az akkor éppen ÁPV Rt-nek hívott állami vagyonkezelő szervezet vezérigazgatója úgy ad el egy erőművet egy német cégnek, hogy a magasabb vételár fejében a szerződés titkos záradékában a vevőnek hihetetlenül sok pénzt hozó dolgokat vállal be sok évre előre, az állam nevében. 1997. A vezérigazgató lemond a pozíciójáról, ám ezzel egyidőben kiderül, hogy mi miatt: ahhoz a német céghez szerződik le topmenedzsernek, amelyiknek nemrég eladta az erőművet. Csakhogy emberünk nem tud németül. Ám a német céget ez sem izgatja: hősünket úgy iratja be egyéves nyelvtanfolyamra Németországban, hogy közben már elkezdi kapni a fizetését.
Közben, 1998-ban kormányváltás történik, jön a Fidesz és egyből szembesül azzal, hogy emberünk milyen, a magyar költségvetésnek milliárdokba kerülő dolgokat vállalt be a titkos záradékban. A Fidesz kivizsgálja az ügyet, majd úgy dönt, hogy ez akkora bukó, hogy inkább kamatostul visszafizet a németeknek 26 millió dollárt, csak lezáródjon az ügy. A Fidesz 2002-ben megbukik, jön vissza az MSZP. Hősünk az ezt követő, nyolcéves baloldali kormányzás alatt különféle állami óriáscégek vezetője, hogy mindezek után, miután a Fidesz hatalomra került, ne egyből távolítsák el aktuális munkahelyéről, a BKV-tól, hanem csak egy évvel később. Hogy utána - bár komoly perek indulnak ellene - lényegében békén hagyják. A kormánymédiában nem személyeskednek vele. Annak ellenére nem írnak a gazdagsága látványos jeleivel, hogy helikopterrel jár le a hagyományos jobboldali fészeknek számító Leányfaluba, ahol a 11-es út mentén, a település centrumában több focipályányi, szem előtt levő szuperbirtoka van, rajta egy régi kúriával.
Ki az, aki évtizedeken át ilyen érinthetetlen tud lenni Magyarországon?
Kocsis István, a Szuperkáder, a Teflonember, Csányi Sándor kedvence, a magyar oligarchavadászatok csillaga, aki most, amikor már mindenki azt hitte, hogy mindent meg fog úszni, jogerősen öt év börtönt kapott a Magyar Villamos Művek vezetőjeként elkövetett bűncselekmények miatt.
A mérnök végzettségű, első munkás éveit a Műszaki Egyetemen töltő Kocsis így vagy úgy, de mindig is közel volt a politikához. A nyolcvanas években, a Kádár-rendszerben az általa igazgatott kollégiumban reformereket engedett előadni és tiltott irodalmat sokszorosíttatott. A rendszerváltáskor is akítv maradt, az irodájában alakult meg egy MDF-szervezet. Hiába volt korábban a Műszaki Egyetem pártbizottságának tagja, a rendszerváltás környékén már inkább mérsékelt jobbos kádernek számított.
Bár először egy állami cégnél, a Fegyver- és Gázkészülékgyárban vállalt állást, amikor az ott vezérigazgató Latorcai Jánosból KDNP-s miniszter lett, Kocsis vele ment az ipari minisztériumba, helyettes államtitkárnak.
Ekkor lett először köze a privatizációhoz, ami ezután évekig a terepe marad, amennyiben helyettes államtitkárként ő készítette fel az eladásra az akkoriban Piszkos 13-nak nevezett, a magyar állam szempontjából stratégiainak számító, de súlyos adósságokkal küzdő cégeket. 1993 a minisztériumból át is ült az egyik akkori állami vagyonkezelő szervezet, a ÁV Rt. vezetésébe.
1994-ben jött a kormányváltás és vele Horn Gyula meg az MSZP-SZDSZ-koalíció. És ekkor derült ki, hogy milyen sokat számítanak Kocsis olyan képességei, mint az, hogy nagykutyákkal vadászott együtt és a színfalak mögött egy rakás befolyásos figurával lett jóba, köztük későbbi mentorával, Csányi Sándor OTP-vezérrel. Illetve hogy már akkor az volt a híre, hogy hatékony, lojális, ideológiamentes végrehajtóember. Mindezek olyan sokat számítottak, hogy hiába volt az Antall- és Boross-kormányok kádere, Horn Gyula extrém kivételként nemhogy nem rúgta ki, hanem hamarosan felfelé buktatta és a privatizációs szervezet elsőszámú vezetőjének tette meg.
Ahol Kocsis abszolúte megszolgálta a kinevezőinek bizalmát. Amikor majdnem csődbe ment a költségvetés, a politikai kívánalomnak megfelelően igen rövid idő alatt lezavarta az energiaszektor privatizációját, 500 milliárd akkori forintot prezentálva a kormánynak. (Utóbb derült ki, hogy ezzel ő maga is milyen jól járt személyesen.) Közben megcsillogtatta két további szuperképességét: a mindent túlélést és a barátok ügyes kiválasztását.
Előbbit azzal, hogy simán túlélte 96-ban azt a Tocsik-botrányt, ami az általa vezetett szervezet botránya volt, amiben rendőrségi eljárás folyt és ami akkora politikai földindulást hozott, ami az addig a magyar politika 2.-3. erejének számító SZDSZ gyors eljelentéktelenedését majd később megszűnését okozta.
Utóbbit azzal, hogy amikor a Horn-kormány első éveiben a kulcsminiszternek számító, bankárból lett politikus Bokros Lajos pénzügyminiszter nyíltan bajuszt akasztott Csányi Sándorrral, az OTP elnök-vezérigazgatójával, Kocsis annak az oldalára állt, akiből később az igazi nagyember lett. Bokros pontosan látta, mekkora hatalom és pénz kezd összepontosulni Csányinál, aki papíron egyszerű menedzserként valójában fokozatosan megszerezte a tulajdonosi irányítást a legnagyobb magyar bank fölött. Bokros meg akarta törni Csányi kiépülő hatalmát azzal, hogy az állami tulajdonos képviseletében egy közgyűlésen szétválasztatja az elnöki és vezérigazgatói pozíciót, hogy Csányi csak az egyiket tölthesse be és közben ellensúlya keletkezzen. Csakhogy az állami részvényt kezelő Kocsis egy kis trükközéssel megszívatta Bokrost és Csányi kezében hagyta az OTP-t. A hála később nem is maradt el.
Csányi még az OTP igazgatóságába is beemelte Kocsist.
Akinek a túlélőképességét bizonyította, hogy az 1998-ban hatalomra kerülő Fidesz hiába utazott - a szlogenek szintjén legalábbis - számonkérésben, Kocsis megúszta a Mátrai Erőmű cikkünk elején felidézett privatizálását is.
Egy ilyen kaliberű egyensúlyozónak az már szinte nem is volt kihívás, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció kisebbik, liberális tagja nyíltan rühellte és ahol, illetve amennyire tudott, keresztbetett neki.
Az a tény, hogy Kocsis az utolsó ÁPV Rt-s munkanapján még aláírta a Dunaferrt vagyonkezelésbe adó szerződést, akár arra is utalhat, hogy hősünk arra számított, hogy az Orbán-kormánnyal is jól ki fog jönni. De a szerződést az új hatalom felmondta.
Futtatni tehát nem futtaták, de nem is bántották: a Fidesz-kormány alatt állami pozíciót azért nem kapott, bezzeg a 2002-es kormányváltás után. Mindegyik helyen durván 3 évet töltve egymás után vezett olyan állami óriáscégeket, mint a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamosművek és a BKV. Korábban említett képességeit még egyszer megcsillogtatva utóbbit egy ideig még a 2010-es fideszes rendszerváltás után is.
A sajtó a szocialisták nyolc éve alatt szinte folyamatosan írt gyanús ügyleteiről, amikben nem ritkán szerepeltek offshore cégek, de ez látszatra mit sem ártott Kocsisnak.
Egészen extrém túlélőképességét közben hamar bebizonyította: 2003-ban hiába volt olyan súlyos üzemzavar az álta irányított paksi erőműben, ami Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris eseménynek bizonyult Európában, azután is a helyén maradhatatott.
Az önmagát addig sima, jól fizetett állami káderként futtató Kocsis egy idő múlva, a kétezres évek elején mutatni kezdte a vagyonát. Ráadásul meglepően kivagyi húzásokkal: megvásárolta például azt a Leányfalu központjában, a forgalmas főút mellett található, 20 ezer négyzetméteres, birtok méretű gigatelket, ami Budapest felől érkezve bal kézre esik, közvetlenül a fürdő előtt, és ahová akkori hírek szerint alkalmanként helikopterrel járt le. A telken álló kastélyban korábban három szakszervezet közös üdülője működött. A helyiek azóta is terjesztik azt a népmeseszerű történetet, hogy egyszer, amikor Kocsiséknál családi esküvőt tartottak, a családfő vagy egyik vendégének helikoptere olyan közel szállt le egy helyi teniszpályához, hogy az azt fedő salakot mind szétszórta a környéken, vörös házakat és egy földes teniszpályát hagyva maga után.
Ám végül kiderült, hogy mindent ő sem úszhat meg. Több per is indult ellene, például az MVM vezetőjeként elkövetett húzásai miatt és bár többször is nyert elsőfokon, illetve új eljárást is ki tudott harcolni, a végén most öt évet kapott jogerősen. Ebben az ügyben Kocsist és társait azzal vádolták, hogy különböző, leginkább offshore-cégekkel kötött kamuszerződések révén mintegy 15 milliárd forintot szívtak ki az MVM-ből.
Kocsis karrierje azt bizonyította, hogy akinek vannak alapvető képességei, nem idegenkedik az államnak dolgozni, lojális a megbízóihoz, az ügyeit szívesen intézi elegáns éttermekben és vadászházakban, és mellette jól érzi meg, kik az igazi erősemberek és főleg, hogy nemsokára kik lesznek azok, az Magyarországon sokra, szinte mindenre viheti. A bukása meg azt bizonyítja, hogy nincs az a fészek, amiből nálunk ki ne lehetne esni. Az talán sosem derül ki, hogy ebben az egészben pontosan milyen szerepet játszott az a Csányi Sándor, akiről sokáig úgy tűnt, hogy bármitől képes megvédeni a vadászcimboráját. | https://444.hu/2019/11/26/ki-is-volt-kocsis-istvan-a-szuperkader-akit-most-ot-ev-bortonre-iteltek | https://web.archive.org/web/20230321180001/https://444.hu/2019/11/26/ki-is-volt-kocsis-istvan-a-szuperkader-akit-most-ot-ev-bortonre-iteltek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-is-volt-kocsis-istvan-a-szuperkader-akit-most-ot-ev-bortonre-iteltek | 444 | hungarian-news | 2019-11-27 01:00:00 | [
"Kocsis István"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"energia",
"privatizáció",
"háttér",
"ítélet/döntés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"BKV-ügyek",
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
49,851 | Eltűnt 95 millió forint a Szombathelyi Haladás foci csapatát működtető cég törzstőkéjéből | Mindez azután történt, hogy az önkormányzat megszavazta a 150 millió forintos támogatást. | Mindez azután történt, hogy az önkormányzat megszavazta a 150 millió forintos támogatást.
Lassan tényleg a magyar focivilág állatorvosi lovának lehet nevezni a Szombathelyi Haladást. Nem elég, hogy akkor estek ki az NB 1-ből, amikor a klub fennállásának százéves jubileumát ünnepli, de komoly anyagi zűrben is van a csapatot működtető cég.
Júliusban írtunk arról, hogy már márciusban olyan hírek röppentek fel, mi szerint a klubnál komoly tartozások keletkeztek, a labdarúgók még fizetést sem kapnak:
Mészáros veje átvette a hatalmat, puskaporos hordó lett a Haladás Szombathelyen
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A focicsapat befogadásával kezdődött, most a kézis lányok be nem engedésével folytatódott Homlok Zsolt hatalomgyakorlása. A nemzetközi klasszis női sportolók távol tartásában a ligetben balhézó ultrákhoz köthető biztonsági cég is segít az üzemeltetőnek. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A Haladás előbb azt mondta, a hiányuk “csupán” 95 millió forint, egy júliusi szurkolói ankéton aztán maga Illés Béla többségi tulajdonos tudatta, hogy: 400 millió forint hiányzik a kasszából.
A Haladás labdarúgó csapatát a Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft. működteti. A Labdarúgó Kft.-nek egy többségi tulajdonosa van, ez a Halmill Kft. Ennek a cégnek egyik tulajdonosa a volt labdarúgó Illés Béla, a másik pedig Halmai Gábor. A Labdarúgó Kft.-ben három kisebbségi tulajdonos van a Haladás Marketing Kft., a Viktória Futball Club és a szombathelyi önkormányzat.
Korábban 10%-a volt a városnak a Haliban, ám akkor 100 millió forint törzstőkéje volt a cégnek, amit az NB1-es szabályok változása miatt a kft.-nek fel kellett volna emelnie 200 millióra. Így Szombathelynek 5%-ra csökkent volna a tulajdonrésze, ám az Opten cégadatbázisa 8 százalékot mutat. Szintén az Opten adataiban látni, hogy a tőkeemelést a kft. nem hajtotta végre. Sőt a közelmúltban csökkente is azt.
A Haladás a pénzügyi helyzetének a megoldását két lépcsőben gondolta. Elsőként gyorsan pénzhez kellett jutniuk, így az önkormányzathoz fordultak, ami eddig évi 50 millió forintot adott támogatásként a klubnak. A városvezetők a helyzetre azt találták ki, hogy úgy adnak plusz pénzt, hogy előrehozzák a csapat eddigi támogatását, és egyben folyósítják három év pénzét, így 150 millió forintot utalnak át a Halinak.
Ezt azon az augusztusi közgyűlésen döntötték el, amin még Hende Csaba (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő is megjelent. Igaz, pont a Haladás kényes témájánál kellett valahova elsietnie.
A Haladás további reménye az volt, hogy a többségi tulajdonos céget, a Halmillt átadják valakinek Illésék. Ezzel megszabadultak volna a tartozásoktól, az új tulajdonos pedig egy működő NB II-es klubot kapott volna, amibe igaz, hogy kell ki tudja, hány száz millió forint, de a magyar futballt sem lehet játszani pénz nélkül.
Itt bukkant fel Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt, aki egy ideje már a Haladás VSE társadalmi elnöke.
Július 1-én ország-világnak szétküldött közleményben tudatta Homlok, hogy készek befogadni a focistákat úgy, hogy ajándékozással átveszik a Halmill Kft.-t. Két hétre rá arról is tájékoztattak, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá, amiben a HVSE arról tesz nyilatkozatot, hogy készek befogadni a csapatot. Azóta azonban semmi sem történt.
Négy hónap telt el, és se egy közlemény, se egy nyilatkozat, se egy blogbejegyzés a haladás weblapján nem jelent meg, ami tájékoztatna a csapat fúziójáról.
Augusztusban viszont olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy nem is a Haladás VSE-hez, hanem az Illés Sport Alapítványhoz kerül a Haladás többségi tulajdona. A megjelent hírt a Haladás részéről senki sem cáfolta.
Viszont haladjunk időrendben, így talán könnyebb lesz követni a Haladásban történt változásokat:
Július 29-én a Haladásnak pozitívan bírálják el a licenc-kérelmét, a csapat indulhat az NB II-ben, pedig már ekkor komoly tartozásokról lehetett hallani.
Ugyanezen a napon, július 29-én a NAV végrehajtást rendel el a Haladás Labdarúgó Kft-vel szemben. Ez az augusztus 6. Cégközlönyből derül ki (ezt a végrehajtás azóta kivezették a cégről).
Augusztus 27-én rendkívüli ülésen dönt arról a képviselő testület, hogy megkapja a Haladás a 150 millió forintot.
Szeptember 2-án a cég vezetői lecsökkentik a törzstőkét 100 millió forintról 5 millió forintra. Ezzel papíron 95 millió forintos adósságot tüntetnek el, mivel tartozás volt a cég törzstőkéje felé is.
Közben lemond a cég ügyvezetője Tóth Miklós, akinek egyébként kezességet kellett vállalnia az önkormányzattól jött 150 millió forint kapcsán (Tóth távozása még nem szerepel az Opten adataiban).
De mennyi a valós tartozása a cégnek?
Ez az a kérdés, amit az új városvezetők most vizsgálnak. Korábban ugyanis a várost képviselve sosem Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) korábbi polgármester járt el a taggyűlésekre, hanem mindig valakit delegált. A delegált viszont csak azokban a kérdésekben dönthetett, amikre konkrét megbízatása volt. Éppen ezért a legutóbbi taggyűlésen úgy határoztak, hogy egy friss pénzügyi beszámolót kell elkészíteni az önkormányzat számára. Ennek részleteit a novemberi közgyűlésen ismerheti meg a közvélemény.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Fotó: Hende Csaba és Illés Béla. Hende Csaba/Facebook | ERROR: type should be string, got "https://atlatszo.hu/2019/11/20/eltunt-95-millio-forint-a-szombathelyi-haladas-foci-csapatat-mukodteto-ceg-torzstokejebol/#:~:text=Elt%C5%B1nt%2095%20milli%C3%B3%20forint%20a%20Szombathelyi%20Halad%C3%A1s%20foci%20csapat%C3%A1t%20m%C5%B1k%C3%B6dtet%C5%91%2" | https://web.archive.org/web/20210918111756/https://orszagszerte.atlatszo.hu/eltunt-95-millio-forint-a-szombathelyi-haladas-foci-csapatat-mukodteto-ceg-torzstokejebol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-95-millio-forint-a-szombathelyi-haladas-foci-csapatat-mukodteto-ceg-torzstokejebol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-20 01:00:00 | [
"Halmai Gábor",
"Illés Béla",
"Tóth Miklós"
] | [
"Haladás Marketing Kft.",
"Halmill Kft.",
"Illés Akadémia Szombathely",
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft.",
"Viktória Futball Club"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"önkormányzat",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
49,852 | Fidesz-károsult blogger: utálom a hazug, korrupt, oroszbarát, képmutató maffiakormányt | Februárban negyedmillió forint értékű ajándékot ajánlott fel a nyomravezetőnek a fideszbarát promenad.hu, hogy megtaláljanak egy hódmezővásárhelyi kommentelőt. A Lázár Jánost és más fideszes politikusokat kritizáló László Krisztián sarkos véleményével vonta magára a lakájmédia figyelmét. Egy önkormányzati adatlopás kapcsán derült ki, hogy adatait az önkormányzati rendszerben is keresték. | Interjút készítenénk László Krisztiánnal – egy iPhone X jár annak, aki segít! – ezzel a címmel jelent meg szerző nélküli írás a fidesz-közeli promenad.hu-n még februárban.
A portál akkor azt állította, hogy “a László Krisztián nevű ismert influenszer mögött ugyanúgy valamiféle átverés rejtőzik, azaz nem valós személlyel állunk szemben, de legalábbis nem így hívják. Vagyis ő is átveri a vásárhelyieket.” Ezért felajánlottak egy vadiúj iPhone X-et annak, aki kideríti, hogy a “László Krisztián néven futó online vásárhelyi véleményvezér létező, valós személy-e, akivel elkészíthetjük az interjút, netán egy olyan kamuprofil vagy troll, aki álnéven és hamis személyiséggel veri át, hülyíti nap mint nap a gyanútlan internetezőket.” Pár nappal később ugyanez a portál azt állította, “László Krisztián nem más, mint egy (vagy több) gyáva szájhős, álnév mögé rejtőző szájkaratéka, hamis, hazug troll. Azaz: kőkemény kamuprofil.”
László Krisztián leginkább a Lázár János arcával díszített álkonzultációval hívta fel magára a figyelmet, és nem csak Lázárt, hanem a többi fideszes politikust is előszeretettel figurázta ki, miközben vállaltan támogatta Márki-Zay Pétert.
Úgy tűnik, annak ellenére, hogy László Krisztiánt csak 502-en követik a Facebookon, komoly tüske a Fidesz szemében. Olyannyira, hogy a promenad.hu felhívása után az egyik városházi számítógépen is a kommentelő nyomába eredtek. Ez nemrég derült ki, amikor Márki-Zay Péter bejelentette: adatlopás történt a hivatalban. Az RTL Híradója szerint a bloggert a belső rendszerben azonosították. Információink szerint úgy, hogy
az egyik hivatali dolgozó gépén minden László Krisztiánra rákerestek a polgármesteri hivatal adatbázisát használva.
“Te jellemtelen adattolvaj, aki a családom után is nyomoztál! A családtagjaim a Katolikus és a Dilinka temetőkben nyugszanak, de a kedvedért szívesen kinyittatom a sírokat neked, és azokban is szaglászhatsz!” – így reagált közösségi oldalán az adatlopásra László Krisztián.
A bloggert – a promenad.hu-val ellentétben – az Átlátszó elérte.
“Az én történetem nem túl bonyolult. Utálom a hazug, korrupt, oroszbarát, képmutató maffiakormányt, amelyik szétlopja az országot az oligarcháin keresztül. Ez ellen sajnos csak a Facebookon tudok küzdeni, csak itt tudom leírni a véleményem, és azt szerettem volna, hogy ez minél több emberhez jusson el” – válaszolta az Átlátszónak László Krisztián.
Azt is írta, hogy sajnálja, hogy a hivatalban akadt, aki “arra tette fel az életét”, hogy őt megtalálja. “Én is szimpatizáltam egykor a Fidesszel, amikor még úgy tűnt, hogy európai országot szeretnének, nem pedig orosz-kínai gyarmatot. Persze volt a családban, aki már akkor is látta és mondta, hogy ezek lopnak, de nem igazán foglalkoztam vele.”
Azt is írta, hogy Lázár János miatt kezdett blogolni. “Rapcsákot tiszteltem a botrányai ellenére is, a temetésén is ott voltam a János téren. Ezzel szemben azt láttam Lázár Jánosnál, hogy óriási adósságba verte a várost” – fogalmazott a blogger. Szerinte a kormánypárti politikus miatt Hódmezővásárhely óriási esélyt szalasztott el, mivel az uniós pénzeket látványberuházásokra verték el.
“A nevem nem loptam és nem használtam élő és halott emberek lopott képét, mint a fideszes internetes trollok. Magamról nem rakok ki képet, a visszaélések miatt, amit az utóbbi események példája jól illusztrál a fideszesek részéről. Sajnos a Fidesz egy elnyomó állampárt lett. A nácik, kommunisták szellemi örökösei, ugyanazzal a módszerekkel dolgoznak, kicsit finomítva, de éppolyan gonoszan és nagyokat hazudva.” – mondta.
Azt is megjegyezte, hogy információi szerint az adatlopás az egyik – akkor még hivatalban dolgozó – fideszes politikus gépéről történt, de az már a rendőrség feladata kideríteni, hogy az egyébként védett számítógéphez ki férhetett hozzá.
Fotó: Hódmezővásárhely annó, forrás: László Krisztián/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/11/25/fidesz-karosult-blogger-utalom-a-hazug-korrupt-oroszbarat-kepmutato-maffiakormanyt/ | https://web.archive.org/web/20210917112122/https://orszagszerte.atlatszo.hu/fidesz-karosult-blogger-utalom-a-hazug-korrupt-oroszbarat-kepmutato-maffiakormanyt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-karosult-blogger-utalom-a-hazug-korrupt-oroszbarat-kepmutato-maffiakormanyt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-25 01:00:00 | [] | [
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"önkormányzat",
"adatgyűjtés"
] | [] |
49,853 | Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Érd és térsége zűrös csatornaberuházása miatt | A csatornázási beruházás befejezése után megmaradt, aztán nyomtalanul eltűnt 700 millió forintnyi lakossági pénz sorsát kutatja néhány diósdi civil. A rendőrség megkezdte a nyomozást azokban a csatornapénz-ügyekben, amelyek Érd térségében az önkormányzati választási kampány fontos témáivá váltak. | Hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt el az érdi rendőrség a megmaradt lakossági csatornapénzek vélhetően jogellenes elköltése miatt – értesült az Átlátszó.
A birtokunkba került dokumentumok szerint diósdi civilek tettek feljelentést még ősz elején a helyi víziközmű-társulat ellentmondásos pénzügyei miatt. Ha a nyomozást mindenre kiterjedő alapossággal lefolytatják, akkor annak ki kell térnie Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásnak részleteire.
A 34 milliárd forintos, az évtized első felében tető alá hozott Érd és térsége csatornázási projekt legfőbb kedvezményezettjei a nemzeti együttműködés csúcscégei voltak. Az alvállalkozók között pedig felbukkant a miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kft. is.
A projektet három Pest megyei település, Diósd, Érd és Tárnok önkormányzati társulása bonyolította le. A társulás elnöke Érd akkori polgármestere, T. Mészáros András, a Fidesz helyi elnöke volt.
Miután elnyerték az uniós támogatást, a diósdiak által befizetett csatornaépítési önrészből összesen 700 millió forint megmaradt. A feljelentés tartalmát idéző rendőrségi határozat indokolása szerint nem tudni, hogy ennek a pénznek mi lett a sorsa.
A diósdi civilek azt is kifogásolták, hogy a lakossági önrész összegyűjtésére létrehozott társulat (nem összetévesztendő a beruházást lebonyolító önkormányzati társulással) rendszertelenül és nem a szerződés szerinti összegeket utalta tovább a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-nek.
A feljelentés szerint a társulat egyes tagoknak a csatornahálózatra történő csatlakozást térítésmentessé tette, és ezzel megkárosították a többi társulati tagot, vagyis a csatorna bevezetéséért fizető diósdi háztartásokat.
A diósdi önkormányzat a helyi civilek nyomására kísérletet tett a vitatott ügyek tisztázására. A végeredmény helyi értékelések szerint az elmúlt évek legbotrányosabb, bohózati elemeket sem nélkülöző testületi ülése lett.
A diósdi víziközmű-társulat elnöke határozatképtelenné szövegelt egy rendkívüli képviselő-testületi ülést
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult egy diósdi aktivista a csatorna-beruházással összefüggő adatnyilvánossági problémák miatt. Abban bízik, hogy a hatóság most is kimondja azt, amit más esetben megtett, vagyis, hogy a csatornapénzek sorsáról szóló adatok megismerése olyan jog, amelyet a legmagasabb szintű, alkotmányos védelem illet meg.
A diósdi társulat elnöke 2018 szeptemberében az így határozatképtelenné vált közgyűlésen csak a saját maga által írt kioktató beszédet volt hajlandó órákon keresztül elmondani, de kérdésekre nem válaszolt.
A modell mindhárom településen ugyanaz volt. Az uniós támogatás elnyerése után feleslegessé vált lakossági pénzek százmillióit – az egyértelmű törvényi rendelkezések ellenére – nem fizették vissza, hanem más célokra költötték el.
2017-ben, és azóta is fideszes városvezetők azzal dicsekedtek, hogy csatornázási beruházás keretében ötven kilométer utat építettek. Azt azonban már nem emelték ki, hogy mindezt a megmaradt, lakosságnak visszajáró pénzekből finanszírozták.
A lakossági pénzek elkötésének modellje az egész országra kiterjedt, noha a pénzeket vissza kellett volna fizetni. Több bírósági ítélet egyértelműen kimondta: tilos a csatornázásra beszedett lakossági pénzt útépítésre vagy más, eltérő célra költeni. Legfeljebb a csatorna lefektetése után az út helyreállítását fizethetik ebből a pántlikázott pénzből.
Érd vonzáskörzetében civilek több esetben is kísérletet tettek az érdekeik érvényesítésére. Az ország legismertebb csatornapénzügyi aktivistája, a nyugalmazott rendszerszervező mérnök, Mihályiné Opéczy Mária Tárnokon hiába tárta fel, hogy a helyi víziközmű-társulat évekig jog- és alapszabály-ellenesen működött. A vízügyi igazgatóság vonakodó beismerése ellenére a botrányos fejleménynek nem lettek következényei.
Sem a kormányhivatal, sem a vízügyi igazgatóság, de még a számvevők sem léptek az ügyben. A tárnoki mérnöknővel gyakorlatilag a bolondját járatták, amikor a belügy és a miniszterelnökség egyik hatóságtól a másikig küldözgette.
A társulásban résztvevő települések polgármesterei mind megbuktak az október 13-i önkormányzati választásokon. Érden az ellenzéki kampány egyik központi eleme a csatornapénzek visszafizetése volt, Tárnokon egy visszafogottabb visszafizetési ígérettel operált a későbbi polgármester.
Mindössze 12 ezer forintot adnának vissza az érdi lakosoknak a csatornapénzekből
A helyi pártvezetők legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az érdi Fidesz az önkormányzati választási kampány központi témájává akarja tenni az évekkel ezelőtt befejeződött csatornázási beruházást. Kijelölték a legfontosabb célpontjukat is, és beindult a negatív kampány. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A diósdiak feljelentése egy igazi eljárásjogi flipperjáték részese lett, az iratcsomó egyik hatóságtól a másikig pattogott. A feljelentést a budaörsi ügyészségnek címezték, ahonnan az ügyet áttették az érdi ügyészségre, amely a feljelentést az érdi helyi rendőrségre továbbította.
Az érdi rendőrség elrendelte nyomozást, majd elfogultság miatt az iratokat felterjesztette a Pest megyei rendőrfőkapitányhoz, aki végül a budaörsi rendőrkapitányságot jelölte ki a nyomozás lefolytatására. | https://atlatszo.hu/2019/11/27/hutlen-kezeles-gyanujaval-nyomoznak-erd-es-tersege-zuros-csatornaberuhazasa-miatt/ | https://web.archive.org/web/20211023151811/https://orszagszerte.atlatszo.hu/hutlen-kezeles-gyanujaval-nyomoznak-erd-es-tersege-zuros-csatornaberuhazasa-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-gyanujaval-nyomoznak-erd-es-tersege-zuros-csatornaberuhazasa-miatt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-27 01:00:00 | [
"T. Mészáros András"
] | [
"Diósd Város Vízközmű-Társulat",
"Érd és Térsége Vízközmű Kft.",
"Érd Város Önkormányzata",
"Tárnok Önkormányzata"
] | [
"Diósd",
"Érd",
"Pest megye",
"Tárnok"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közmű"
] | [] |
49,854 | Fiktív megrendelő aláíratlan számlával rendelt húszezer lejárató szórólapot Hódmezővásárhelyen | Álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő “Zsingor István” nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte. | “Ezeket csak a gyűlölet tartja össze” – talán ez a legerősebb mondata annak a szórólapnak, amellyel még a tavalyi időközi polgármester-választás előtt árasztották el Hódmezővásárhelyet. Listázták, fotókkal szerepeltették Márki-Zay Péter akkori – vélelmezett – támogatóit. Azt állították róluk, hogy
“mindig ugyanazok a vesztes, sértett, hataloméhes emberek akarják elfoglalni a várost. Nekik állás, pénz és hatalom kell. Ők már sokszor hoztak szégyent a városra, ezért 27 év alatt egyszer sem szavaztunk nekik bizalmat. MOST SE TEGYÜK! Nekik káosz az érdekük, a széthúzás és a város kasszájának kifosztása. Most találtak egy bolondot, egy Simicska-bérencet, aki mögé be lehet állni.”
Kiadóként bizonyos “SME”-t jelöltek meg.
A helyiek körében nagy port vert fel a választások előtti listázás. Egyikük, Kisné Vörös Judit például nem csak azt vette zokon, hogy elírták a nevét, de a Soros-bérencezés sem esett jól a nyugdíjas nőnek. Rágalmazás miatt feljelentést tett.
A nyomozás a helyi rendőrök végezték, rövid időn belül az jelezték a bíróságnak, hogy
“a nyomozás során nem volt lehetőség az elkövető személyazonosságának megállapítására”
A bíróság úgy láthatta, a rendőrök a könnyebbik utat választották, ezért arra utasította őket, hogy mégis nyomozzanak tovább, és azt is előírta, hogyan. Hallgassák ki a szórólapot készítő nyomda ügyvezetőjét, kérjék be a megrendelésről szóló számlát vagy egyéb, a megrendelést rögzítő iratot. Keressenek rá, hogy a megrendelőn szereplő Zsingor István nevű személy él-e Hódmezővásárhelyen, amennyiben igen, úgy összefüggésbe hozható-e a feljelentésben foglalt cselekménnyel. És tanúként hallgassák ki a terjesztő cég ügyvezetőjét, hogy ki és hogyan fizette a terjesztést.
Így, a konkrét feladatokkal már jobban boldogultak a rendőrök, a bírósági iratokból – ezeket a sértettől kapta az Átlátszó – egy kisebb krimi rajzolódik ki.
A terjesztő cég vezetője elismerte, hogy 20 ezer szórólapot vettek át,
“de egy számára ismeretlen személy rendelte azt meg telefonon, aki Zsingor István néven mutatkozott be, személyazonosságát azonban nem ellenőrizte, a számlát az ő nevére állították ki.”
A szórólapokat közvetlenül a nyomdában vette át a terjesztő, “a készpénzfizetési számlákon egyik fél részéről sincs aláírás.” Azt is megállapították másodjára a rendőrök, hogy Zsingor István nem létezik.
A terjesztésért viszont egy nő fizetett. A bírósági iratok szerint
“a szolgáltatást készpénzben kifizető nő 35 év körüli, 170 cm magas, átlagos termetű. Számlát állítottak ki a munkáról, amelyet készpénzben kifizetett. Végül 18 ezer 600 darabot terjesztettek ténylegesen, de ezzel nem foglalkozott a megrendelő. A megmaradt szórólapokat megsemmisítették, azokkal nem kellett elszámolnia a megrendelő felé.”
A nyomozók ezután a terjesztő cég vezetőjének telefonjában keresgéltek. Két olyan számot is azonosítottak, ahonnan a megrendelés jöhetett, de mikor lenyomozták, kiderült, nekik semmi közük az ügyhöz.
A nyomda vezetőjét is kihallgatták. Azt állította,
“minden előzmény nélkül 2018. február 21. napján megjelent egy férfi, és azzal bízta meg cégét, hogy 20.000 példányban készítsenek el egy szórólapot, amelynek tartalmát egy pendrive-on adta át neki. A pendrive-on lévő fájl-t megnyitva a feljelentés tárgyát képező szórólap digitális verziója jelent meg. Az átadott anyag egy nyomdakész fájl volt, azon semmit nem kellett és nem is változtattak rajta. A pendrive-ot a megrendelő magával vitte. Ezen férfi a nevét és címét bediktálta, amelyet adatbázisukban rögzítettek, azonban igazolványt, más okmányt nem kértek tőle. A kérés a megrendeléssel kapcsolatban mindössze annyi volt, hogy 24 órán belül legyen kész. Ezt követően ezen személy aláírta a nyilatkozatot, majd távozott. Megállapodtak, hogy másnap mehet a szórólapokért.”
Majd fizetett és távozott. De az ügyvezető személyleírást sem tudott adni. A kiadóként megjelölt SME-ről sem kérdeztek semmit, a “kiadóról” még a rendőrök sem tudtak előtúrni semmit.
Vagyis a kör bezárult, így a bíróság elfogadta a rendőrség álláspontját, hogy nem lehet a rágalmazót azonosítani. Az eljárást így jogerősen is megszüntették.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy 2018-ban két cégnél is úgy bukkannak fel megrendelők, hogy őket semmilyen igazolható módon nem lehet azonosítani, és az sem verte ki a biztosítékot egyik cégnél sem, hogy az elkészült szórólapok nyilvánvalóan uszítók, azzal embereket sérthetnek meg.
Fotó: montázsunk a szórólapról. Képek forrása: Kisné Vörös Judit/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/11/28/fiktiv-megrendelo-alairatlan-szamlaval-intezett-20-ezer-lejarto-szorolapot-hodmezovasarhelyen/ | https://web.archive.org/web/20211023140317/https://orszagszerte.atlatszo.hu/fiktiv-megrendelo-alairatlan-szamlaval-intezett-20-ezer-lejarto-szorolapot-hodmezovasarhelyen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-megrendelo-alairatlan-szamlaval-rendelt-huszezer-lejarato-szorolapot-hodmezovasarhelyen | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-28 01:00:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"választások - népszavazás",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [] |
49,855 | ÖSSZEFÉRHETETLEN LETT VOLNA ÚJSÁGJÁVAL A BAJAI FIDESZES, SZERENCSÉRE AZ ANYJA MEGVETTE A CÉGET | ÖSSZEFÉRHETETLEN LETT VOLNA ÚJSÁGJÁVAL A BAJAI FIDESZES, SZERENCSÉRE AZ ANYJA MEGVETTE A CÉGET | Ez valamivel kevesebb, mint egy hónappal az önkormányzati választás előtt volt. Rácz Péter Baja 8-as számú körzetében a Fidesz-KDNP színeiben lett önkormányzati képviselőjelölt, azóta pedig meg is nyerte a pozíciót, de önkormányzati képviselőként új szabályok is vonatkoznak rá. Az önkormányzati törvény ugyanis megtiltja, hogy egy önkormányzati képviselő médiatartalom-szolgáltató cég ügyvezetője vagy személyes közreműködője legyen.
Érdekes, hogy Rácz ettől még maradhatott volna tag a kft-ben, de ezzel sem élt: az ügyvezetés mellett a cég tulajdonát is édesanyjára ruházta.
(Itt jegyezném meg, hogy igen, az Azonnali egyik tulajdonosa az LMP országgyűlési képviselője, Ungár Péter, de egyrészt az országgyűlési képviselőkre nem vonatkozik hasonló korlátozó szabály; másrészt ez az önkormányzati képviselőknél is csak a cég ügyvezetésre és a személyes közreműködésre, de nem a cég puszta tulajdonlására vonatkozó tilalmat jelent.)
A BAJAI FIDESZ-KDNP CSAPATA, ALUL RÁCZ PÉTER
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Rácz Pétert:
„Családi döntés született, ennyi”
– válaszolt röviden az Azonnalinak Rácz, akinek állítása szerint eddig sem volt semmiféle hatása az újság tartalmára, és fel se merült bennük, hogy összeférhetetlenség állna fent, egyszerűen így döntöttek. „Nekem nincs beleszólásom a Sugóparti Hírek tartalmába, azt pedig, hogy édesanyám mit csinál, tőle kell megkérdezni.”
Érdekes, hogy az újság eredetileg nem a Happy Fon Kft-hez került, hanem a jelenleg is a Rácz házaspár tulajdonában lévő Kiru-Fon Kft-hez, ami főtevékenységeként a telekommunikációs eszközök kiskereskedelmét nevezte meg 2015-ben, és csak 2019. június 24-én vette fel tevékenységi körei közé a világháló-portál szolgáltatást. Az újság mögött az impresszum alapján viszont már nem ez a cég áll, hanem az újabb, ami „egyéb távközléssel” foglalkozik: ezt a céget vette át dr. Rácz Lászlóné.
Az ügyben írtunk a Happy Fon Kft-nek is e-mailt, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Rácz Péter egyébként egész Baján ismert üzletembernek számít a Media1 szerint: a városban Telekom-boltja is van feleségével közös cégének, 2013-ban pedig a trafikkoncessziók egyik nagy nyertese lett azzal a házaspár, hogy hármat is elnyertek.
Az online-ban utazó Sugóparti Hírek a 36 ezer lakosú Baja és környéke híreivel foglalkozik, valamivel több, mint húszezren követik Facebookon. A közélet-sport-bűnügy vonalon túl van például véleményrovata is, ahol főleg olvasóktól kapott leveleket közölnek le. Az archívum alapján
a nyári tulajdonosváltás után sem kapcsolt át propagandatempóba az újság, de a választás előtt főleg olyan hírek szerepeltek az oldalon, amik alapján Baján minden rendben van.
A város polgármestere egyébként az ellenzéki jelölt, Nyitrai Klára lett. | http://azonnali.hu/cikk/20191126_osszeferhetetlen-lett-volna-ujsagjaval-a-bajai-fideszes-szerencsere-az-anyja-megvette-a-ceget | https://web.archive.org/web/20211130145107/http://azonnali.hu/cikk/20191126_osszeferhetetlen-lett-volna-ujsagjaval-a-bajai-fideszes-szerencsere-az-anyja-megvette-a-ceget | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeferhetetlen-lett-volna-ujsagjaval-a-bajai-fideszes-szerencsere-az-anyja-megvette-a-ceget | Azonnali | hungarian-news | 2019-11-26 01:00:00 | [
"Rácz Istvánné",
"Rácz Péter"
] | [
"Happy Fon Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baja"
] | [
"rokonok",
"önkormányzat"
] | [] |
49,856 | Kipukkadásig: Orbán bankjai már rendszerszintű kockázatot jelentenek | Az első Orbán-kormány 1998-ban megörökölte az addigra már csődtömeggé vált Postabankot annak 150 milliárd forintos tőkehiányával, amelyet közpénzből kellett kipótolni, hogy a betétesek ne veszítsék el megtakarításukat. A mostani, negyedik kormányzati ciklusában viszont Orbán Viktor maga kreál újabb, az eredetinél sokszorta nagyobb pénzeket megmozgató, és így jóval nagyobb kockázat felhalmozására alkalmas „Postabankot”, ami Damoklesz kardjaként szintén az adófizetők feje fölött lebeg. | Már maga a teremtés folyamata is jócskán emésztette a közpénzt. Ahhoz, hogy kellő gazdasági súlyú pénzintézeteket vonjanak a kormányfő szűkebb körének tulajdonába, illetve irányítása alá, nagy összegű befektetésekre volt szükség, amelyek, elegendő magántőke hiányában, az államot különféle módokon megpumpoló forrásokból táplálkozhattak csak.
A látóhatáron felderengő végső cél egy szövevényes, de jól behatárolt körre koncentrálódó tulajdonosi hátterű és hozzájuk hű, megbízható káderek által irányított, terebélyes bankcsoport létrehozása. Ennek paneljei elkészültek, már csak az összeillesztésük van hátra.
A gázszerelő mint kapocs
Az egyik panel az állami kézbe vett és szanált, majd Orbán-kreatúrák érdekeltségeibe átjátszott MKB Bank, mely ügylet lebonyolításában aktív szerepet vállalt a kormánytól elvileg független, ám Matolcsy elnök jóvoltából a kormányfőt szolgáló jegybank.
A többlépcsős tulajdonváltás nyomán a bankrészvények 49 százalékával – a Metis Magántőkealap és Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Kft. révén – Mészáros Lőrinc rendelkezik, további 43 százalékát pedig az üzleti partnere, Szíjj László által irányított Blue Robin és a Metisből kivált Eirene Magántőkealap birtokolja. A kipucolt bank vezetője az a Balog Ádám, aki MNB-alelnökként a bank szanálását és a tulajdon átjátszását is menedzselte. És bár a bankot már a tőzsdére is bevezették, az újonnan kibocsátott részvények sem fogják meggátolni, hogy a mai főtulajdonosok bankvezető, irányító pozíciója megmaradjon.
A kialakulóban lévő banki konglomerátum másik panelje a Mészároshoz szintén kötődő Vida József irányítása alá vont Takarék Csoport, amely az egykori takarékszövetkezeteken felül a kereskedelmi és jelzálogbankkal rendelkező, a Magyar Posta és a Díjbeszedő érdekeltségeivel megerősített FHB-csoportot is felzabálta. A hatalomkoncentráció fondorlatokban bővelkedő, a szövetkezeti tagságot kisemmiző hadművelet sikerét a kormány 136 milliárd forintos tőkejuttatással, a kormánypárti többség pedig a jogszerűség határait súroló törvényekkel olajozta meg.
Az egymilliót közelítő ügyféllel és a lakossági betétek közel ötödével rendelkező Takarék Csoport végső fazonírozása október végéig zárul le. Annyi már bizonyos, hogy a hazai bankpiac negyedik legnagyobb szereplőjévé felnőtt pénzügyi csoport irányítója Vida marad, aki a HVG-nek korábban így vallott a földijéről és régi üzlettársáról: „Kimondhatatlanul örültem, amikor megismertem Mészáros Lőrinc gázszerelőmestert. A gáz bevezetése ugyanis megváltoztatta az életünket.”
Vida egy személyben elnök-vezérigazgatója a csoport központi bankjának, az MTB Zrt.-nek, elnöke a Takarékbank Zrt.-nek (ez épp a napokban került az előbbi többségi tulajdonába) és a Takarék Jelzálogbanknak, amely a jelzáloghitel-refinanszírozási piac második legnagyobb szereplője. Bár a csoport folyamatosan változó tulajdonosi összetételét homály fedi, annyi azért látható, hogy mivel az egykori takarékszövetkezeti tagoknak együttesen sincs befolyásoló részesedésük, a kormányfőt kiszolgáló tulajdonosok (a Magyar Posta, Vida és Mészáros) határozzák meg a csoport működését, hitelezési politikáját, amit teljhatalmú vezetőként Vida végrehajt.
A körvonalazódó banki konglomerátum harmadik eleme a GE-től visszavásárolt Budapest Bank lehet, amelynek az EBRD-vel kötött szerződésben vállalt, régóta esedékes újraprivatizálása csak azért csúszik, mert még nem sikerült megtalálni a nemzetközi intézmény számára is elfogadható konstrukciót. A dolgot az nehezíti meg, hogy az új tulajdonosoknak legalább a magyar kormány által megfizetett 200 milliárd forintos vételárat le kell perkálniuk ahhoz, hogy elkerülhető legyen a tiltott állami támogatás vádja.
ár potenciális vevőként a tőkeerős K&H is bejelentkezett, nehéz elképzelni, hogy a kormány újból külföldi tulajdonba engedné a drágán megszerzett kincset. Valószínűbb, hogy az MKB-val történő részvénycsere útján vele közös tulajdonosi körhöz kerül, megtámogatva esetleg a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Globallal, amely a Konzum beolvasztásával a budapesti értéktőzsde 5. legnagyobb cégévé avanzsált.
Hatalmi mámor
Az Orbán-kreatúra Mészáros személyével összekapcsolt bankegyüttes végső állapotában a magyar bankpiac második legnagyobb szereplőjévé válik, kihelyezett hitelei már ma elérik a 3000 milliárd forintot. Az, hogy a csoport bankjait konglomerátummá szervezzék, azért lehet fontos Orbánnak, hogy megnyirbálja az OTP és más érdekeltségei révén vezető gazdasági pozíciót élvező Csányi Sándor hatalmát. A megszerzett bankok közös irányítását az is motiválhatja, hogy nagyobb lehetőséget nyújt a tulajdonosok és haverjaik pénzügyi machinációira, egymás körbehitelezésére, osztalék- és profittranszfereire.
A sajtóból tudjuk, hogy e bankok tulajdonosai eddig is előszeretettel hitelezték saját és egymás érdekeltségeit, illetve más barátok-üzlettársak vállalkozásait. Néhány, az index.hu és az mfor.hu portálokon olvasható példa. Az MKB most nyáron 7 milliárd forint hitelt nyújtott az egyik tulajdonosa, Szíjj érdekeltségébe tartozó Duna Aszfaltnak, majd 10 milliárdos hitellel segítette a másik tulaj, Mészáros közvetett tulajdonában lévő céget a Tigáz közel felének a megvásárlásában.
A Budapest Bank a minap keretszerződést kötött a Mészáros üzlettársa, Jászai Gellért érdekeltségében lévő 4iG-vel, amelynek első része egy 1,2 milliárd forintos megrendelés. A Takarékbank tavaly ősszel 5,7 milliárd forintnyi részesedést vásárolt Schmidt Mária ingatlanfejlesztő cégében.
A létrejövő konglomerátum is számíthat a baráti bankok „életterét” jótékonyan kitágító állami intézményekre. Mindenekelőtt a kormányfő „jobbkeze” által irányított jegybankra, amely a most debütált növekedésikötvény-programjával segítheti a haveri cégek finanszírozását, kötvényeik megvásárlásával mérsékelve az őket hitelező bankok kockázatát. Ennek első példája: a T-Systems megvásárlásához szükséges 50 milliárd forintot bankhitelből előteremteni képtelen, csupán 3 milliárd saját tőkével rendelkező 4iG főtulajdonosa és vezetője, Jászai már bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába.
De miért kellene aggódnunk
a szemünk előtt épülő banki konglomerátum miatt? Főjön a tulajdonosok feje azért, hogy elveszíthetik a tőkéjüket, ha meggondolatlanul hiteleznek. Csakhogy a bankok nem csupán saját tőkéjüket, hanem a betéteseik ezt jócskán meghaladó pénzét is kockáztatják.
A 2018. végi kimutatások szerint a Takarék Csoportban 1760 milliárd forintnyi lakossági betét koncentrálódik, a főként a vállalati bankpiacon erős MKB-ban 330, a Budapest Bankban pedig 280 milliárd. A három bank együttesen 2400 milliárd forint lakossági betétállománya a teljes bankrendszerének közel a negyedét teszi ki, és zömüket a betétbiztosítási alap (OBA) által védett, 100 ezer euró alatti „kisbetétek” alkotják. Ami azt jelenti, hogy bármi történjék is, az állam állja majd a számlát, hiszen a bankok befizetéseiből működő OBA ekkora összegnek csak töredékét volna képes kifizetni.
Arra éppúgy nem számíthatunk, hogy a felelőtlen hitelezéssel felemésztett tőkét a tulajdonosok pótolják majd, ahogyan annak idején a Postabanknál is hiába vártuk ezt. Akkor csupán az állami Posta meg a kormánytól függő vállalatok és önkormányzatok próbálták életben tartani a pénzintézetet, de a hólabdaként gyarapodó tőkehiányt ők sem tudták leküzdeni. Most a helyzet még rosszabb, mint akkor volt, hiszen a konglomerátum hiteleire a klientúra mellett a banktulajdonosok gyorsan szaporodó cégei is ácsingóznak.
A Postabanknál „csak” a politikai és kulturális élet hatalmasaival parolázó, nagyravágyó vezér ámokfutása okozta a bajt, amit az egyenként gyenge tulajdonosok köre és a kormánytól függő felügyelet sokáig elnézett neki. A mostani tulajdonosok veszélyesebbek: túl azon, hogy pénzügyi erejük sokkal inkább a kormánnyal kiépített kapcsolati hálóra, mintsem a piaci sikerre épül, az is komoly baj, hogy saját cégeik miatt kifejezetten érdekkonfliktusban állnak a bank prudens működésével.
Egyszer talán véget ér
De miért is kerülne bajba a konglomerátum valamely bankja? Hiszen bármennyire is részrehajló, a haverokat kedvezményező hitelpolitikát folytatnak, állami megrendelésekkel, uniós pénzekkel vagy más támogatásokkal a kormány biztosíthatja a hitelek visszafizetését. Csakhogy, miként a Széchenyi Bank és a Növekedési Hitel Bank esetében is láttuk, történhetnek malőrök. Nem zárható ki, hogy túlzottan elszaporodnak a haver ügyfelek, vagy a tulajdonosok válnak túl mohóvá, és osztalékként zsebre vágják a nehezen összehozott nyereséget.
Mint most is tették a Takarék Csoport központi bankjánál, amelynek a 7,7 milliárd forintnyi adózott eredményéből 6,6 milliárd osztalékot vettek ki, holott a tőkében szűkös csoportnak jót tett volna, ha a nyereséggel inkább a tőketartalékot növelik. Az MKB tulajdonosai visszafogottabbak voltak, ők a 25 milliárdos nyereségnek csak az ötödét vágták zsebre, ám ez is túlzottnak tekinthető akkor, ha a jegybanki segédlettel éppen egyenesbe került bank a Budapest Bank bekebelezésére pályázik.
Princz Gábor 2006-ban
Az együttesen 400 milliárd forintnyi tőkével rendelkező banki konglomerátum csak addig finanszírozhatja tulajdonosai kedvére a haver cégek ügyleteit, ameddig a hatalom úgy akarja. Amíg számítani lehet az adósok fizetőképességét fenntartó állami üzletekre és a bankcsoportot segítő kormányzati akciókra – például a közalkalmazotti, önkormányzati vagy közüzemi számlák és a hozzájuk kapcsolódó bankműveletek becsatornázására. Addig még a banktőke is növelhető részvénykibocsátással, sőt, a hatalmi pozíció miatt felértékelődő árfolyamokkal még nyereség is teremthető.
Ám mindez nem tarthat örökké: egyszer talán véget ér a NER-rémálom, és kipukkadnak a nagyra fújt lufik. Mint ahogy Princz Gábor nagyra növesztett bankja is összecsuklott, mihelyt egy kormányváltást követően az új hatalom (jelesül: Orbán Viktor, Princz korábbi jó barátja) hasznosabbnak látta, ha állami pénzből a magáévá teszi a pénzintézetet, és ezért kimondta, amit mindenki tudott, hogy a király meztelen. Most persze jóval nagyobb a tét, és minél tovább működik a rendszer, a magyar gazdaság minél nagyobb hányadát gyűri maga alá, annál többe kerül majd a (legalább részleges) visszarendezés. Ha egyáltalán lehetséges lesz. Addig csak rezignáltan mondogathatjuk magunknak, egymásnak: nekünk se Mohács, se Postabank, se más vesztes pozíció nem kell. | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/kipukkadasig-122543 | https://web.archive.org/web/20210625061553/https://magyarnarancs.hu/publicisztika/kipukkadasig-122543 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kipukkadasig-orban-bankjai-mar-rendszerszintu-kockazatot-jelentenek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-08-08 09:09:00 | [
"Balog Ádám",
"id. Matolcsy György",
"Mészáros László",
"Szíjj László",
"Vida József"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Blue Robin Investments",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Eirene Magántőkealap",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank",
"Metis Magántőkealap",
"Octopus Invest Szolgáltató Kft.",
"Rkofin Kft.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
49,857 | Újabb milliárdokat kap Semjén Zsolt vadászati kiállítása és a kormánypropaganda is | Ismét jelentős mértékben hozzányúlt az idei költségvetéshez a kormány, hiszen a csütörtökön megjelent rendeletével összesen 55,2 milliárd forintot csoportosított át. Annak érdekében, hogy ez a pluszforrás rendelkezésre álljon | Ismét jelentős mértékben hozzányúlt az idei költségvetéshez a kormány, hiszen a csütörtökön megjelent rendeletével összesen 55,2 milliárd forintot csoportosított át. Annak érdekében, hogy ez a pluszforrás rendelkezésre álljon, a kormány
4,8 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból,
10 milliárdot a lakástámogatásoktól,
15,9 milliárdot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program felhalmozási célú előirányzatától,
10,8 milliárdot az Országvédelmi Alapból,
1 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett pénzből,
12,6 milliárdot pedig a Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemelésétől vont el.
Az 55,2 milliárd forintból többek között
3,4 milliárdot kapott a Televíziós Film Mecenatúra,
2 milliárdot a Semjén Zsolt nevével összeforrt, 2021. évi vadászati kiállítás előkészületeire adott a kormány,
15,9 milliárdot az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások csoportosított át,
kicsivel több mint 1 milliárd forintot adott a kormány az űrtevékenységgel kapcsolatos feladatokra,
12,6 milliárd az Eximbank tőkeemelése sorra került át,
2,7 milliárd forint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását szolgálja,
2 milliárdot kap Rogán Antal tárcája, a Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra,
3 milliárd megy a babaváró támogatás banki költségtérítésére,
905 millió a babaváró támogatással összefüggő tartozások elengedését fedezi,
3,2 milliárd forint pedig a babaváró támogatás kamattámogatására megy. | https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-milliardokat-kap-semjen-vadaszati-kiallitasa-es-a-kormanypropaganda-is.html | https://web.archive.org/web/20220124072401/https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-milliardokat-kap-semjen-vadaszati-kiallitasa-es-a-kormanypropaganda-is.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-milliardokat-kap-semjen-zsolt-vadaszati-kiallitasa-es-a-kormanypropaganda-is | mfor.hu | hungarian-news | 2019-11-29 21:54:00 | [
"Semjén Zsolt"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"támogatás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
49,858 | NER-cég lett a befutó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 26 milliárdos tenderén | Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban. | Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzésére kiírt tendert nyerte el nyílt eljárás során a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A nettó 26 milliárd forint értékű keretszerződés két részből áll.
Egyrészt a KEF Kelet-Magyarországi ellátási területén lévő épületekben igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatait kell elvégeznie 111 (88 db budapesti és 23 db Budapesten kívüli) helyszínen, összesen 510 000 négyzetméter alapterületen. Ezért 18,2 milliárd forintot kapnak.
Másrészt a KEF ellátási körébe tartozó, Nyugat-Magyarországi intézményekben is hasonló tevékenységeket bíznak rájuk 120 (86 db budapesti és 34 db Budapesten kívüli) helyszínen, 212 470 négyzetméter alapterületen. A keretszerződés összege ebben az esetben nettó 7,8 milliárd forint.
Milliárdokkal növekvő árbevétel
A 4391 fős B+N Referencia nem ismeretlen a piacon. Azon túl, hogy cég nemrég saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Ahogy arról az Átlátszó is beszámolt, két éve egy 12 milliárd forintos tendert húztak be ugyancsak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, majd tavaly egy 24 milliárd forintos pályázaton is sikerrel szerepeltek. Sőt, mindössze pár nappal előtte a MÁV is nyilvánosságta hozta, hogy a B+N-től bérel 600 millió forintért munka- és védőruhákat.
12 milliárd forintos tenderben hirdetett eredményt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Polgármesteri vagyonnyilatkozat 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 Polgármesteri vagyonnyilatkozat 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 Kilazult felesleges kövek Kilazult felesleges kövek Pócsmegyer közlekedési jelzőtáblái Polgármesteri vagyonnyilatkozatok Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – támogatások
A sikerszéria azonban már korábban elkezdődött.
2016 elején a B+N Referencia Zrt tarolt a MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. közbeszerzési eljárásán, mert 11,5 milliárd forint értékben nyerte el a B+N épületek, épületrészek, építmények és külső területek takarítását Budapest nyugati részén, valamint a Dunántúl és Észak-Alföld régióban.
De ők futottak be a Miniszterelnökség épületgépészeti, épületvillamossági és szakipari munkák elvégzésére kiírt, 150 millió forintos tenderén, akárcsak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. december közepén közzétett, felújítási, javítási és építési munkák elvégzéséről szóló pályázatán is.
A cég 2012 októberében egy 92,5 millió forintos megbízást szerzett járműtakarításra a BKV-től is, 2013 tavaszán pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ingatlanjainak takarítását nyerte el mintegy 107 millió forintért. A Magyar Postától még 2012-ben nyert el a B+N egy 707 millió forintos megbízást, és azóta is több postai telephely takarítását ők végzik.
A sok közpénzes megrendelés természetesen a cég mérlegadatain is meglátszik:
A B+N Referencia Zrt. 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevétele 2016-ra 13,7 milliárdra, míg 2017-re 18,2 milliárdra, majd 2018-ban már 23,2 milliárdra nőtt. A cég adózott eredménye 2015-ben 835 millió forint, tavaly viszont már közel 3 milliárd forint volt.
Simicska, Rogán, Tombor és az MNB
Hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, arról több médium is cikkezett már.
A Zoom.hu szerint a B+N körül Simicska Lajos személye sejlett fel, de aztán a cég Rogán Antal és Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadójának üzleti köreihez került. A vállalat vezérigazgatója Kis-Szölgyémi Ferenc ugyanis például arról ismert, hogy üzlettársa volt Tombor Andrásnak – mutatott rá a Népszava.
Tombor egy ideig üzletrészt vásárolt a B+N-ben, de együtt vezették a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább. Kis-Szölgyémi emellett alelnökként töltött be szerepet a csopaki Kereked Vitorlás Klubban, ahol a tagok között megtaláljuk Rogán Antal szomszédját, Csetényi Csaba médiavállalkozót is – vezette végig a szálakat a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Jelenet a B+N takarítórobotjának bemutatóvideójából (forrás: Youtube/B plusz N Referencia) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/29/ner-ceg-lett-a-befuto-a-kozbeszerzesi-es-ellatasi-foigazgatosag-26-milliardos-tenderen/ | https://web.archive.org/web/20211214011152/https://blog.atlatszo.hu/2019/11/ner-ceg-lett-a-befuto-a-kozbeszerzesi-es-ellatasi-foigazgatosag-26-milliardos-tenderen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-ceg-lett-a-befuto-a-kozbeszerzesi-es-ellatasi-foigazgatosag-26-milliardos-tenderen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-29 11:19:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Rogán Antal",
"Tombor András"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"klientúra"
] | [] |
49,859 | Perrel fenyegeti az Átlátszót a Mátrai Erőmű ügyében Mészáros Lőrinc keményítőgyára | A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre semmit nem válaszoltak, de 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart a visontai Viresol Kft., mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében – áll a Mészáros-cég által az Átlátszónak küldött hivatalos levélben. | Múlt kedden az Átlátszó elsőként számolt be arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé tavaly felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert a szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti:
„Kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben az elmúlt napokban történt gázszivárgásokban – tudta meg az Átlátszó. A szennyezés forrása az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz, a hőerőmű elmúlt félévszázados működése során korábban ilyen problémát még soha nem tapasztaltak. Február óta azonban ide engedi elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét Mészáros Lőrinc az erőmű mellé épített hatalmas búzafeldolgozója és keményítőgyára, a Viresol Kft. is. A keletkező gázok nagy mennyiségű szerves anyag anaerob bomlására utalnak, helyi forrásaink szerint ilyesmi csak a Viresoltól kerülhetett a víztározóba.”
Ezzel kapcsolatban az Átlátszó már november 15-én megkereste a sokmilliárdos állami támogatással épült gabonafeldolgozó céget, ugyanazon az emailcímen, ahonnan most a jogi felszólítást kaptuk. Azt kértük tőlük, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az értesülésünket, hogy a Mátrai Erőmű visontai telephelyén lévő szennyvíztározóban november 12-én tapasztalt gázszennyeződést a Viresol Kft. által kibocsátott szennyvíz okozta. Azt is megkérdeztük, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy ez ne ismétlődhessen meg.
A Viresol Kft. a megkeresésünket figyelmen kívül hagyta, ahogyan senki másnak sem adott semmilyen tájékoztatást, aki cikkünk nyomán a korábban a Mátrai Erőműnek tulajdonított súlyos és ismétlődő környezetszennyezésben való érintettségét szóvá tette a magyar sajtó még szakszerűen működő részében. Most viszont Dr. Tóth Anett ügyvezető igazgató jogi lépésekkel, helyreigazitási eljárással, kártérítés és sérelemdíj megfizettetésével fenyegeti az Átlátszót, és nem csak minket: saját tájékoztatása szerint nem kevesebb mint 60 jogi eljárást indít azon 35 sajtóorgánum ellen, akik meglátása szerint a cége jóhírnevét sértették.
Pedig a szóban forgó víztározó elszennyezésében való érintettségéről belügyminiszteri pecsétes papírja van a Viresolnak – ahogyan azt az előző cikkünkben is megírtuk, Pintér Sándor már augusztusban írásba adta (PDF) Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) országgyűlési képviselőnek, hogy „a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.”:
Azt sem a kisujjunkból szoptuk, hogy a szennyezés forrása a nyári eset után ismét az Őzse-völgyi technológiai víztározóból származó víz: nevük elhallgatását kérő helyi, bennfentes forrásainkon túl a Mátrai Erőmű biztonsági osztálya által november 13-án kiadott munkavállalói tájékoztató (PDF) is egyértelműen ezt állítja:
Bár Pintér Sándor belügyminiszter hivatalos tájékoztatása három hónapja arra is kitért, hogy a szabálytalan hulladéktárolásra tekintettel az illetékes állami hivatal a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresolt és „intézkedett a bekövetkezett károk mérséklése és a további károk megelőzése iránt”, a súlyos környezetszennyezés novemberben mégis megismétlődött, ismét nyilvánvalóvá vált.
Ehhez képest az ügyben érintett cégek és állami hatóságok hallgatnak, terelnek és mismásolnak, még azt sem árulták el, hogy milyen gázok szabadultak el a Mátrai Erőműben, a mért koncentrációkról nem is beszélve. Az Átlátszó erről közreadott értesüléseit ugyanakkor senki nem cáfolta, ehelyett most a Viresol jogi fenyegetőzéssel próbálja elhallgattatni a környezeti katasztrófáról beszámoló sajtót.
És még csak nem is ez a legszomorúbb az egész történetben, hanem az ilyen és ehhez hasonló esetek megelőzésére, kivizsgálására és szankcionálására hivatott, az adófizetők pénzéből élő állami apparátus cinikus asszisztenciája a miniszterelnök két lábon járó pénztárcáját érintő kellemetlen ügy eltusolásához és a felelősség elkenéséhez, a katasztrófavédelmi hatóságtól kezdve az illetékes kormányhivatalon keresztül egészen a miniszterelnökséget vezető illetékes elvtársig.
Mérgező gázok bűzlenek a Mátrai Erőműben, Mészáros Lőrinc keményítőgyárát okolják from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapkép, videó: Pápai Gergely | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/27/perrel-fenyegeti-az-atlatszot-a-matrai-eromu-ugyeben-meszaros-lorinc-kemenyitogyara/ | https://web.archive.org/web/20230330105706/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/27/perrel-fenyegeti-az-atlatszot-a-matrai-eromu-ugyeben-meszaros-lorinc-kemenyitogyara/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perrel-fenyegeti-az-atlatszot-a-matrai-eromu-ugyeben-meszaros-lorinc-kemenyitogyara | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-27 11:41:00 | [] | [
"VIRESOL Kft."
] | [] | [
"háttér",
"környezetkárosítás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
49,860 | Schmidt Mária alapítványa ötezer pedagógusnak tart továbbképzést a rendszerváltásról | Ugyanaz a cég végzi a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak (KKETTK) 5 ezer pedagógus továbbképzését mintegy 790 millió forintért, ami korábban is kapott egy hasonló megbízást Schmidt Mária alapítványától. | Idén márciusban számoltunk be arról, hogy a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. kapta meg azt az egymilliárd forintos munkát, amelynek keretében 5 ezer fő számára kellett akkreditált továbbképzéseket előkészíteni, megszervezni és lebonyolítani a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) megbízásából.
Egymilliárd forintért szervez továbbképzést történelemtanároknak Schmidt Mária közalapítványa
Egymilliárd forintot fordít az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus-továbbképzésre az ahhoz tartozó szolgáltatások nyújtásával együtt az ismét kormánybiztossá kinevezett, Terror Háza Múzeum főigazgató, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK).
A Schmidt Mária kormánybiztos és Terror Háza Múzeum főigazgató vezette alapítvány elégedett lehetett a cég teljesítményével, mert ismét a Prekog Alfa nyerte el a KKETTK tenderét – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából, és november 6-án már alá is írták a felek a szerződést.
A „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan kiírt közbeszerzés szintén akkreditált továbbképzésre szól, és ugyancsak legalább ötezer fő részére.
A 21 hónapra szóló tender értéke nettó 787,4 millió forint. A Prekog Alfa Kft. a képzési szolgáltatásokat fejenként 120 ezer forintért nyújtja, képzésenként 35 ezer forintért biztosítja a helyszínt és szállást, az étkezést pedig képzésenként 30 ezer forintból oldja meg a résztvevőknek fejenként.
A vállalkozás már 2016 augusztusában is megszerzett egy továbbképzéses munkát. Az „1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében” elnevezésű téma oktatásának megszervezésére a Prekog Alfa 628 millió forintot kapott.
Korábbi cikkünkben szerepelt azt is, hogy a KKTTK szerint csak a cég képes elvégezni ezt a munkát, amire a Prekog levédetett egy olyan kurzust, amely a közalapítvány tenderében is szerepel. A hvg.hu pedig azt írta meg, hogy a tanárokat a történelmi fejtágítóra wellness-üdüléssel csábították.
Az Opten Kft. adatai alapján a Prekog Alfa értékesítésének nettó árbevétele 2016-ban 582,8 millió forint, 2017-ben 612,6 millió forint, 2018-ban pedig 875,4 millió forint lett. A cég adózott eredménye 2016-ban 284,9 millió forint, a következő évben 307,9 millió forint, tavaly pedig már 426,9 millió forint volt.
A közalapítvány korábban egyébként kétmilliárd forintot osztott szét az ’56-os emlékévre. Schmidt Mária kormánybiztosként jelenleg a „30 éve szabadon” emlékévet koordinálja, melyre a kormány 2019-ben 3 milliárd forintot, 2020-ban 6 milliárdot, 2021-ben pedig 3 milliárdot ad. A rendszerváltást felidéző programsorozat leghíresebb része eddig az volt, hogy idén nyáron Orbán-videót vetítettek a fesztiválozóknak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Schmidt Mária, a „30éveszabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a XXI. Század Intézet főigazgatója, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadást tart A történelem, ami nem ért véget. Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel megrendezett, a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján a Terror Háza Múzeumban 2019. november 14-én. (fotó: MTI / Kovács Attila) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/28/schmidt-maria-alapitvanya-otezer-pedagogusnak-tart-tovabbkepzest-a-rendszervaltasrol/ | https://web.archive.org/web/20221204154137/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/28/schmidt-maria-alapitvanya-otezer-pedagogusnak-tart-tovabbkepzest-a-rendszervaltasrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schmidt-maria-alapitvanya-otezer-pedagogusnak-tart-tovabbkepzest-a-rendszervaltasrol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-28 11:46:00 | [] | [
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Prekog Alfa Kft."
] | [] | [
"oktatás",
"történelem",
"klientúra"
] | [] |
49,861 | Nem annyiért, nem úgy, és nem azért vehették meg a Mátrai Erőművet | Az alig két éve még évtizedekre nyereséget termelő üzemként vásárolt Mátrai Erőmű nem úgy és nem annyiért került Mészáros Lőrinc cégének többségi tulajdonába, mint azt korábban megszellőztették, de ha a céget most az MVM tényleg megveszi, azzal akár további, extra nyereséghez is juthat. | Noha az ügylet 2017 év végi bejelentését követően úgy tűnt, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global úgy vette át két lépésben a Mátrai Erőmű Zrt-t, hogy az akár 50 milliárd forintjába is kerülhetett, (később ez a szám 40 milliárd körülire mérséklődött), most már az a legvalószínűbb, hogy az energiacéghez ennek alig ötödéért juthattak hozzá.
Mint ismeretes, az évtizedekig tulajdonos német RWE kivonult Magyarországról, aminek első lépéseként a 900 MW névleges teljesítményű Műtrai Erőműtől vált meg. Ebben mintegy 27 százaléknyi tulajdonrésszel az MVM kisebbségi tulajdonosként volt jelen. Most a Népszava arra jutott, hogy 2018-ban, amikor az Opus Global két lépésben 73 százaléknyi részvénycsomagot szerzett meg, valójában körülbelül 11 milliárd forintot kellett, hogy fizessen.
A vételárral kapcsolatos információt - ahogyan korábban, úgy most sem kommentálta az Opus, ugyanakkor a 2017 év végén lebonyolított adás-vétel, illetve az azóta a cégben történt tulajdonosi lépések, de a legutóbb bejelentett MVM vételi szándék is jobban érthetővé válik.
Jól lehet, a hvg.hu nemrég egy dokumentumra hivatkozva azzal állt elő, hogy szerintük Mészáros Lőrinc érdekeltsége "rendkívül jutányos áron, mindössze 5,9 milliárd forintért" vette meg a Mátrai Erőmű Zrt. 73 százalékát, valószínűbb a Népszava által közölt összeg. A Napi.hu belsős forrásoktól úgy értesült, hogy az 5,9 milliárd forintos tétel valójában a három részletben kifizetés első tételét jelentette, ám mivel az Opus még idén nyáron is fizetett az erőműért, annak adatai nem kerültek még nyilvánosságra. Az utolsó részlettel a vételár valójában 11 milliárd forint körüli összeg lehetett - állították.
Ez már értelmet adhat arra az eddig szintén hivatalos magyarázat nélkül maradt 11,2 milliárd forintos tételre, melyet a Mátrai Erőmű ZRt. tulajdonosai - a cég tavalyi eredményére, de: a veszteséges működése ellenére - osztalékként kivettek a cégből. Valószínű, hogy a vételár (nagy része) került így vissza a tulajdonoshoz. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/martai-eromu-eladas-ar.696088.html | https://web.archive.org/web/20191204074845/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/martai-eromu-eladas-ar.696088.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-annyiert-nem-ugy-es-nem-azert-vehettek-meg-a-matrai-eromuvet | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-12-02 12:03:03 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű"
] | [] |
49,862 | Micsoda barátság: Szijjártó külügyminiszter nyitotta meg a luxusszállóvá alakított Párisi udvart | Személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta meg pénteken a Párisi udvar felújításával kialakított luxussszállodát, ami annak a két, harminc éve Magyarországon élő palesztin-jordán üzletembernek, Sameer Hamdannak és Zuhair Awadnak az érdekeltsége, akik jó kapcsolatot ápolnak a miniszterelnökkel és környezetével. | Személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta meg pénteken a Párisi udvar felújításával kialakított luxussszállodát, ami annak a két, harminc éve Magyarországon élő palesztin-jordán üzletembernek, Sameer Hamdannak és Zuhair Awadnak az érdekeltsége, akik jó kapcsolatot ápolnak a miniszterelnökkel és környezetével.
A nyolcvanas években Magyarországra érkezett, kezdetben a Keleti pályaudvarnál pénzváltással foglalkozó férfiak később szállodaipari vállalkozást alapítottak Mellow Mood néven.
Zuhair Awad testvérét, Naji Awadot 1995-ben a Práter utcában az autójával együtt felrobbantották. Mivel a testvérek apja sajtóértesülések szerint a palesztin vezető, Jasszer Arafat környezetéhez tartozott, a Blikk egy rivális palesztin csoport vagy az izraeli titkosszolgálat művének tippelte a gyilkosságot. Az Origo viszont arról írt 2000-ben, hogy a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága egy parlamenti vizsgálóbizottságnak írt jelentésében azt írta, hogy a Práter utcai robbantás összefügg az Aranykéz utcaival és az úgynevezett olajos bűncselekményekkel.
A Pesti Srácok 2013-ban ezzel összhangban arról írt, hogy az Aranykéz utcában felrobbantott maffiózó, Boros Tamás egy videóra vett vallomásában arról beszélt, hogy Naji Awad haláláig Portik Tamás olajmaffiózó pénzváltója lett volna, de az olajpénzből eltűnt 500 millió forint, mire a felek összevesztek.
Érdemkeresztek
Sameer Hamdan és Zuhair Awad, a Mello Mood két tulajdonosa 2012-ben Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetést kapta a Fidesz-kormánytól.
Az eseményről szóló hírben szerepelt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban zajlott ünnepélyes átadáson jelen volt Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja is. Zaid Naffa arról ismert, hogy állítólag ő hozta össze Orbán miniszterelnököt az amerikaiak által terrorügyekben körözött Gaith Pharaonnal, illetve amikor magyar állampolgárságért folyamodott Pharaonnal együtt, megbukott a TEK terrorátvilágításán.
A Hamdan-Awad-páros Buddha bar nevű, idén bezárt luxusszállóját, ami szinte szomszédos volt a Párisi udvarral, személyesen Orbán miniszterelnök nyitotta meg. (Ott az épület nem volt a Mellow Mood tulajdonában, hanem bérelték az ingatlant.)
A miniszterelnök az akkori avatóbeszédében külön kitért rájuk, amikor sztorizva elmesélte, hogy a két jordán üzletember eredetileg „tanulni jött Magyarországra, jól érezték magukat, megszerettek bennünket, láttak lehetőséget, itt maradtak. Kicsiben kezdték és sokra vitték”.
„Mindig is örülök annak, ha azt látom, hogy Magyarországon a magyar gazdaság nemcsak a magyaroknak, hanem a külföldieknek is kínál lehetőséget. És a tehetséges emberek, jöjjenek a világ bármely sarkából, Magyarországon megtalálják a számításukat”
- mondta Orbán 2012-ben.
Arra is kitért, hogy szerinte „a magyarok a szívük mélyén nyitottak, vendéglátóak, együttműködésre készek és nagyvonalúak. Sőt, örömüket lelik a nagyvonalúságban. Ez is egy olyan tulajdonság, ami visszahozhatja a régi Budapest hangulatát, hiszen a kommunizmus előtti Budapest nyitott, nagyvonalú, lovagias város volt. Mindenkit befogadott, mindenkinek adott egy esélyt és minden jóakaratú embert örömmel fogadott." És az arabok beruházása szerinte ebből hozhat vissza valamit.
A kormány egyébként nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Párisi Udvar fejlesztését.
Orbánt most valószínűleg azért helyettesítette Szijjártó, mert a kormányfő éppen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét látogatja meg Svájcban.
A Párisi Udvar pénteki megnyitóján Szíjjártó Péter is megemlítette, hogy a több mint 100 éves műemléképület felújításának 13 milliárd forintot meghaladó beruházásához az állami Eximbank 8,2 milliárd forintos hitelt nyújtott. A Buddha Bar ugyancsak ebből a forrásból kapott hitelt annak idején. | https://444.hu/2019/11/29/micsoda-baratsag-szijjarto-kulugyminiszter-nyitotta-meg-a-luxusszallova-alakitott-parisi-udvart | https://web.archive.org/web/20230905152803/https://444.hu/2019/11/29/micsoda-baratsag-szijjarto-kulugyminiszter-nyitotta-meg-a-luxusszallova-alakitott-parisi-udvart | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/micsoda-baratsag-szijjarto-kulugyminiszter-nyitotta-meg-a-luxusszallova-alakitott-parisi-udvart | 444 | hungarian-news | 2019-11-29 01:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Sameer Hamdan",
"Zuhair Awad"
] | [
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Mellow Mood Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"idegenforgalom",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"NER HOTEL"
] | [] |
49,863 | Bréking: költségvetési csalás miatt elfogatóparancsot adtak ki az ellen-Zsolnay cég volt tulajdonosa ellen | Az egyik “leghírhedtebb” magyar üzletembert, Balogh Sándort, az Orbán-kormány egyik tárca nélküli miniszterének volt férjét körözi a rendőrség elfogatóparanccsal, költségvetési csalás gyanúja miatt, értesült a hírről a Szabad Pécs. Balogh Sándor volt egy időben a Ledina Kerámia Kft. többségi tulajdonosa is cégbirtoklásokon keresztül. | Az egyik “leghírhedtebb" magyar üzletembert, Balogh Sándort, az Orbán-kormány egyik tárca nélküli miniszterének volt férjét körözi a rendőrség elfogatóparanccsal, költségvetési csalás gyanúja miatt, értesült a hírről a Szabad Pécs. Balogh Sándor volt egy időben a Ledina Kerámia Kft. többségi tulajdonosa is cégbirtoklásokon keresztül.
Egészen megdöbbentő körözésre lett figyelmes a Szabad Pécs. A Police.hu-n megjelent, hogy költségvetési csalás miatt keresi a rendőrség Balogh Sándor üzletembert. Ő onnan lehet a pécsi-baranyai olvasóknak is ismerős, hogy egy időben, mint megírtuk, ő volt a Ledina Kerámia Kft. egyik tulajdonosa, noha nem névlegesen, de az információnk biztos volt, és az üzletember később sem tagadta a kapcsolatot.
Lapunk Baloghról ITT ÍRT hosszabban.
Balogh Bártfai-Máger Andrea korábbi férje volt, és arról, hogy milyen érdekes ingatlan kötődik a nevükhöz, a G7 írt korábban nagyon érdekes és fontos cikket, számos fontos és érdekes dolgot megírva róla, például ezt
"A rendszerint szemérmes magyar nagyvállalkozók világában szokatlan jelenség Balogh Sándor extrovertáltsága. Saját médiaérdekeltségeinek rendíthetetlenül adja az interjúkat életbölcsességekről és jótékonykodásairól. A Facebookon pedig folyamatosan dokumentálja, ahogy afrikai vagy ázsiai politikusokkal találkozik, a köztévében szakért afrikai ügyekben vagy éppen magyar celebekkel bulizik, meccset néz vagy jótékonykodik."
Balogh egy időben biztosan nem volt a NER ellensége, másfél éve sincs, hogy a miniszterelnök úrral fotódzkodhatott
Fotó forrása: Balogh Sándor Facebook-oldala | https://szabadpecs.hu/2019/12/breking-koltsegvetesi-csalas-miatt-elfogatoparancsot-adtak-ki-az-ellen-zsolnay-ceg-volt-tulajdonosa-ellen/ | https://web.archive.org/web/20230628165700/https://szabadpecs.hu/2019/12/breking-koltsegvetesi-csalas-miatt-elfogatoparancsot-adtak-ki-az-ellen-zsolnay-ceg-volt-tulajdonosa-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/breking-koltsegvetesi-csalas-miatt-elfogatoparancsot-adtak-ki-az-ellen-zsolnay-ceg-volt-tulajdonosa-ellen | Szabad Pécs | hungarian-news | 2019-12-02 09:51:00 | [
"Balogh Sándor"
] | [
"Ledina Kerámia Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Zsolnay-ügy"
] |
49,864 | Helyreigazítás: „Kormányhivatal: védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő” | A 2019. március 21-én megjelent „Kormányhivatal: védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő” című cikkben azt a való tényt, hogy Marton Béla polgármester egy Facebook-bejegyzéshez fűzött hozzászólásában egy magántulajdonban álló területen végzett fakivágást akként értékelt, hogy az erdő építési terület volt, abban a hamis színben tüntette fel, mintha ezen hozzászólásában Marton Béla felperes a Balatonfűzfő területén megvalósuló strandröplabda centrum beruházás területét, a 351/3 helyrajzi számú ingatlant minősítette volna építési területként. | A 2019. március 21-én megjelent „Kormányhivatal: védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő” című cikkben azt a való tényt, hogy Marton Béla polgármester egy Facebook-bejegyzéshez fűzött hozzászólásában egy magántulajdonban álló területen végzett fakivágást akként értékelt, hogy az erdő építési terület volt, abban a hamis színben tüntette fel, mintha ezen hozzászólásában Marton Béla felperes a Balatonfűzfő területén megvalósuló strandröplabda centrum beruházás területét, a 351/3 helyrajzi számú ingatlant minősítette volna építési területként. | https://24.hu/belfold/2019/11/25/helyreigazitas-a-kormanyhivatal-vedettseg-alatt-allt-a-kiirtott-balaton-parti-erdo-cimu-cikkunkben-foglaltak-miatt/ | https://web.archive.org/web/20191128224752/https://24.hu/belfold/2019/11/25/helyreigazitas-a-kormanyhivatal-vedettseg-alatt-allt-a-kiirtott-balaton-parti-erdo-cimu-cikkunkben-foglaltak-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-bkormanyhivatal-vedettseg-alatt-allt-a-kiirtott-balaton-parti-erdor | 24.hu | hungarian-news | 2019-11-25 09:55:00 | [] | [
"Balatonfűzfő Önkormányzata"
] | [
"Balatonfűzfő",
"Veszprém megye"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
49,865 | Megint meghekkelte a Médiatanácsot a Fidesz | Újabb kilenc évig kizárólag fideszes tagokból fog állni a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyelet.
Újabb kilenc évig csupa fideszes tagja lesz a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyeletnek, a Médiatanácsnak. A kormánypárt ugyanis kigolyózta az ellenzék jelöltjeit. Hankiss Ágnest, Budai Lászlót, Meszleny Lászlót és Szadai Károlyt jelölte a Médiatanácsba az Országgyűlés eseti bizottsága hétfőn – tudatta Halász János, a testület fideszes elnöke. | Fidesz;médiatanács;
2019-12-02 19:50:36
Megint meghekkelte a Médiatanácsot a Fidesz
Újabb kilenc évig kizárólag fideszes tagokból fog állni a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyelet.
Újabb kilenc évig csupa fideszes tagja lesz a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyeletnek, a Médiatanácsnak. A kormánypárt ugyanis kigolyózta az ellenzék jelöltjeit. Hankiss Ágnest, Budai Lászlót, Meszleny Lászlót és Szadai Károlyt jelölte a Médiatanácsba az Országgyűlés eseti bizottsága hétfőn – tudatta Halász János, a testület fideszes elnöke.
A Fidesz 2010-ben megszült egypárti médiaszabályozásának sarkalatos pontja volt a Médiatanács nevű testület létrehozása. Olyan nagy hatalmú grémiumról van szó, amely hatósági faladatokat is ellátva dönt a frekvenciapályázatokról, döntő szerepe van a közmédia vezetőinek kiválasztásában, illetve felügyeli a médiát annak érdekében, hogy „biztosítsa a demokratikus nyilvánosság működését".
A Médiatanács feladata lenne többek között az olyan anomáliák megakadályozása, mint amilyen a hazai média kétharmadát lefedő, többek között az összes megyei lapot birtokló, nyíltan a kormánypártok és a kormány érdekeit szolgáló, nagyrészt állami hirdetésekkel finanszírozott KESMA létrejötte volt.
Az Orbán-kormány kezdettől ragaszkodott a saját hegemóniájának biztosításához: a Médiatanácsban kizárólag a Fidesz delegáltjai voltak (még a KDNP-t sem engedték a közelébe).
A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés kilenc évre választja meg. A négy tagra az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló, de a képviselőcsoportok létszámával arányos szavazattal rendelkező eseti bizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot. A Fidesz minden bizonnyal azzal a törvényi rendelkezéssel élt (vissza), hogy ha a bizottság az első körben nem tud egyhangú döntésre jutni – amihez értelemszerűen a Fidesz is kell -, akkor a második körben kétharmados többség is elég a jelöléshez.
A tanács tagjainak mandátuma már október 11-én lejárt, de a kormánynak az önkormányzati választás előtt nem volt sürgős a jelölés. Most vélhetően azért vált fontossá, mert – például a Simonka György elleni eljárás miatt – tartanak a kétharmad elvesztésétől, és újabb kilenc évre be akarták biztosítani a monopolhelyzetüket a Médiatanácsban. Az első lépést, vagyis az ellenzékiek kiejtését már megtették, így a parlament hamarosan az új, 100 százalékig a Fidesz jelöltjeiből álló Médiatanácsot fog megválasztani. | https://nepszava.hu/3059155_megint-meghekkelte-a-mediatanacsot-a-fidesz | https://web.archive.org/web/20230808025330/https://nepszava.hu/3059155_megint-meghekkelte-a-mediatanacsot-a-fidesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-meghekkelte-a-mediatanacsot-a-fidesz | Népszava | hungarian-news | 2019-12-02 09:58:00 | [] | [
"Médiatanács"
] | [] | [
"média",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,866 | A földdel teszi egyenlővé Orbán török oligarchája a Közvágóhidat | Korábban már több ízben beszámoltunk arról, hogy a Budapest IX. kerületében található Közvágóhíd ipari műemlékegyüttesét feltűnő sietséggel és intenzitással bontja az Orbán Viktor miniszterelnökhöz és köreihez üzletileg feltűnően közel álló Adnan Polat török üzletember cége. A komplexum helyén gigalakópark épül, ezért kell eltakarítani a főváros történetében fontos szerepet játszó komplexumot. | 2024. február 06., kedd
EUR:386.28
USD:359.44
A földdel teszi egyenlővé Orbán török oligarchája a Közvágóhidat – Erdogan kegyence kivégzi a magyar iparművészet remekét
Hírdetés
Tovább a cikkre »
Annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsa az oldalunk, a látogatók böngészőiben elhelyezett "sütiket" használunk. Rendben További információk | https://nemzeti.net/a-folddel-teszi-egyenlove-orban-torok-oligarchaja-a-kozvagohidat-erdogan-kegyence-kivegzi-a-magyar-iparmuveszet-remeket-15055950.html | https://web.archive.org/web/20220702020146/https://alfahir.hu/2019/11/28/budapest_ix_kerulet_kozvagohid_tortenelem_helytortenet_fidesz_orban_viktor_adnan_polat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-folddel-teszi-egyenlove-orban-torok-oligarchaja-a-kozvagohidat | alfahir.hu | hungarian-news | 2019-11-28 10:03:00 | [
"Adnan Polat"
] | [] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"műemlékvédelem",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,867 | Csak a víztorony és a kapu marad a Közvágóhídból – Galériával | Annál is többet bontottak el a Közvágóhíd helyi védettségű épületegyütteséből, amelyet a tavaly napvilágot látott látványtervek alapján sejteni lehetett. A napokban elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Mint az Építészfórum kiderítette: az ipari műemlék nem rendelkezik a védettséget magalapozó dokumentációval. | Cikkinfó
Szerzők:
Tálos Lőrinc
Földrajzi hely:
Ferencváros, Budapest
Építészek, alkotók:
Kelecsényi Kristóf
Vélemények:
Dosszié:
A műemlékvédelem ügye
További adatok
↓
Annál is többet bontottak el a Közvágóhíd helyi védettségű épületegyütteséből, amelyet a tavaly napvilágot látott látványtervek alapján sejteni lehetett. A napokban elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Mint az Építészfórum kiderítette: az ipari műemlék nem rendelkezik a védettséget magalapozó dokumentációval.
Október elején számoltunk be arról, hogy bontják a Közvághóhíd helyi védettséget élvező épületegyüttesét. Akkor még több olyan épület állt, amelyet az ipari műemlék területére tervezett beruházás 2018 őszén nyilvánosságra került látványtervei szerint bontásra kerülnének, műemlékvédelmi szakemberek szerint viszont megőrzésre érdemesek lennének. A mai állapot szerint nem csak ezek, de több olyan eleme is bontásra került az épületeknek, amelyek a látványtervek szerint megmaradnának.
Az egykori Közvágóhíd Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6., Vágóhíd utca 1-5., 38021/27 és 38021/34 helyrajzi számon található épületegyüttese 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. Szerettük volna betekinteni a helyi védettséget megalapozó dokumentációba, hogy összevethessük az épületegyüttes védett elemeit a jelenlegi állapot szerint elbontott részeivel, azonban úgy értesültünk, hogy a Közvágóhíd egész egyszerűen nem rendelkezik ilyennel. Hogy a beruházó elbonthatta a helyi védettségű épületegyüttes jelentős részét, azt az a körülmény is segíthette, hogy az építkezés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá lett nyilvánítva, ami jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti annak engedélyezését és lebonyolítását.
Megkerestük a látványterveket jegyző Chapman Taylor építészirodát, amelynek oldaláról azóta eltűntek az egy éve közzétett látványtervek, hogy feltegyük nekik a kérdéseinket, de a cikk megjelenésééig nem kaptunk választ tőlük. A látványtervek és a péntek délben fotózott állapot közötti különbséget – egészen pontosan, hogy a már a csarnokoknak a központi sétányra néző homlokzatai sem állnak – az is magyarázhatja, hogy azokat másolatokkal fogják pótolni. Ahogy a IX. kerülettel kötött telekalakítási megállapodás fogalmaz: „A koncepciótervben hangsúlyos szerepet fog kapni a terület múltjához kapcsolódó értékek megjelenése. A fejlesztő ezt egyrészt a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével, másrészt az új épületek és közösségi terek témaválasztásával és látványával tervezi elérni."
„Nem az ördögtől való a visszaépítés, de rettenetesen esetfüggő, hogy elfogadható-e" – mondja Kelecsényi Kristóf, műemlékvédelmi szakember, aki először hívta fel a figyelmet az épületegyüttes veszélyeztetettségére a látványtervek alapján. „A konkrét esetben egy meglévő struktúrát bontanak el azért, hogy a mélygarázs vagyföld alatti szintek építése után visszaépítsék, ez nyilvánvalóan nem az elfogadható eset, hiszen nem egy rekonstrukciós beruházásról beszélünk" – utal Kelecsényi azokra a szintén vitatott esetekre, amikor modern anyagok – például vasbeton – használatával építenek vissza korábban elpusztult építményeket. Kelecsényi szerint a Közvágóhídat korábban műemlékké kellett volna nyilvánítani, vagy olyan építési szabályzatot elfogadni a területére, amely nem enged ilyen mértékű beépítését, hanem mondjuk az eredeti épületek párkánymagasságban határozza meg a megengedett legnagyobb épületmagasságot. „A Közvágóhíd nem vált részévé a budapesti identitásnak, hiszen egy fehér folt volt a városban, így csak egy szűk körnek fog fájni, akik ismerték az építészeti értékeit. Az 1872-es épületnek már a régisége is adott egyfajta értéket és az, hogy német építész tervei alapján valósult meg szintén különlegessé tette, de az ipari műemlékekre általában kevesebb figyelem jut" – véli Kelecsényi, aki e mellett egy másik szempontra is felhívja a figyelmet: „A jelenlegi beruházással valószínűleg a Közvágóhíd, mint fogalom is megszűnik a budapestiek részére, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a beruházó a vágóhíd szó szerepeltetésével árulja majd a lakásokat, nem pedig valamilyen cifra angol névvel."
Tálos Lőrinc | http://epiteszforum.hu/csak-a-viztorony-es-a-kapu-maradt-a-kozvagohidbol--galeriaval | https://web.archive.org/web/20230315165832/http://epiteszforum.hu/csak-a-viztorony-es-a-kapu-maradt-a-kozvagohidbol--galeriaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-a-viztorony-es-a-kapu-marad-a-kozvagohidbol-n-galeriaval | építészfórum | hungarian-news | 2019-11-29 10:13:00 | [
"Adnan Polat"
] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)"
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"műemlékvédelem"
] | [] |
49,868 | Kiderült, miből él Orbán leendő veje | Vállalkozó szellemű fiatalember veszi el Orbán Viktor miniszterelnök lányát most szombaton, a Közgép cégcsoportjához tartozó E-OS Innovatív Zrt. igazgatóságában ülő vőlegény, Tiborcz István családja szintén több vállalkozásban érdekelt, az állami földbérlet pályázaton is sikerrel szerepeltek. | Vállalkozó család gyermeke veszi el Orbán Viktor miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt, a házasságkötést szeptember 7-én, szombaton tartják a vőlegény, Tiborcz István családjának birtokán. A Budapesttől 50, Felcsúttól mintegy 6 kilométerre, a Fejér megyei Csabdi határárban lévő Tükröspuszta egykor gróf Pálffy-Daun József gazdasága volt, a Tiborcz családhoz 1997-ben került, azóta fokozatosan alakították ki a mai, mintegy 40 hektáros lovas szabadidőparkot. Itt különböző lovas szolgáltatásokat nyújtanak (a bértartástól a lovastornáig), a vendégeket többek közt lovarda, lovaspálya, vendégház és ősfás liget várja, a tanya ideális helyszíne lehet céges és családi rendezvényeknek, köztük esküvőknek és születésnapoknak - derül ki a Tiborcz lovas klubot hirdető internetes oldalról. A lovas parkot és a közelében lévő Tiborcz tanyát a közelmúltban még eladásra hirdették meg tulajdonosai, összesen 420 millió forintért - írta július végén az Index, az azóta már az internetről eltávolított hirdetésre hivatkozva. A Tiborcz tanya egy hét hektáros, úszómedencés ingatlan, rajta egy 360 négyzetméteres, nyolcszobás házzal, ahol "ipari konyha", borozó és szauna is van. Ennek irányára 120 millió, míg a lovas tanyáé 300 millió forint volt.
Az 1986-os születésű Tiborcz István vezető tisztségviselője, az öttagú igazgatóság tagja az E-OS Innovatív Zrt.-nek (aminek jogelődje a Tiborcz résztulajdonában lévő ES Holding Zrt. volt, és idén júniustól Elios Innovatív Zrt.néven működik) - derül ki a Céginfo.hu adataiból. Az energiahatékonyság javításával, az innovatív és zöld technológiákkal foglalkozó energetikai társaság többségi tulajdonosa a villamosenergia-kereskedéssel és -elosztással foglalkozó E-OS Energiakereskedő Zrt., ami 76 százalékos leányvállalata a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-nek.
A 2010-től E-OS Innovatív Zrt. néven működő cég először akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor 2011-ben megnyerte - az LMP szerint vitatható módon - a Szegedi Tudományegyetem napkollektorok felszerelésére kiírt közbeszerzését 625 millió forintért, valamint az újszilvási, Magyarország első fotovoltaikus naperőművének kivitelezésére hirdetett tendert nettó 473 millió forintért. A cégadatokból kiderül, hogy az E-OS Innovatív Zrt. jelenleg kisebbségi tulajdonosa is - az újszilvási önkormányzat mellett - a villamosenergia termeléssel foglalkozó Újszilvási Naperőműpark Kft.-nek. Az E-OS Innovatív Zrt. nettó árbevétele 2012-ben mintegy 3,1 milliárd forintra nőtt az előző évi közel 2,8 milliárdról, osztalékot pedig tavalyelőtt 100 milliót, tavaly 200 milliót vettek ki a cégből a tulajdonosok.
A vőlegény Tiborcz István ügyvezetője és egyszemélyes tulajdonosa a gazdasági tanácsadó IBC-Projekt Kft.-nek, a cég márciusig Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven és pécsi székhellyel működött, márciustól a csabdi Tiborcz tanya a bejegyzett székhelye, a tulajdonostárs Hamar Endre pedig 2012 decemberében vált ki a cégből. A tanácsadócég nettó árbevételét tavaly 11,5 millió forintra növelte az előző évi 7,8 millióról, az adózott eredménye pedig 4,9 millióról mintegy 7 millió forintra bővült, amit év végén teljes egészében fel is vett osztalékként a két tulajdonos. Az üzlettárs Hamar Endre azóta az E-OS Innovatív Zrt.-ben tűnt fel, a 2013. januári közgyűlési iratok szerint a zrt.-ben - ahol Tiborcz igazgatósági tag - 22 százalékos tulajdonos jelenleg a Hamar érdekeltségében lévő, pécsi, üzleti szolgáltató és tanácsadó Green Investments & Solutions Kft.
Tiborcz István 2007 és 2009 között egyik ügyvezetője és tulajdonosa volt, a nem túl eredményesen működő BS Audit International Kft.-nek. A szerteágazó tevékenységet folytató cég többek közt önkormányzatoknak adott tanácsot a közvilágítás korszerűsítéséhez, a hatékonyság növeléséhez.
Temetkezés után gazdálkodnak Tiborczék
A Tiborczék családi cége az egykor temetkezési és kegyeleti szolgáltatásokat nyújtó, ma már mezőgazdasági, gazdasági és "máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet" folytató, a család csabdi-tükröspusztai lovas parkjának címére bejegyzett ES Hungary Kft. A vállalkozás jelenlegi többségi tulajdonosa Orbán Ráhel vőlegénye, Tiborcz István, tulajdonosa még testvérei Tiborcz Eszter és Tiborcz Péter, valamint édesapjuk, Tiborcz Sándor. (Dr. Tiborcz Sándor orvos szakértőként dolgozott, ma már a Tiborcz tanyát igazgatja - írta korábban a Nyugat.hu, amelynek összeállítása szerint a vőlegény nagyapja, id. Tiborcz Sándor ismert szombathelyi sebész volt, akinek nevét a Markusovszky kórházban emléktábla és alapítvány is őrzi.) Az ES Hungary Kft. nettó árbevétele tavaly 25,6 millió forintra nőtt a 2011-es 15,9 millióról, az adózott eredménye pedig 5,9 millió forint volt tavaly, míg egy évvel korábban 6,1 millió.
Adatokért, nagyításért kattintson az ábrára!
A vőlegény testvére, Tiborcz Eszter - az Átlátszó.hu tavaly júliusi összesítése szerint - a bicskei állami (tíz évre titkosított) földbérletpályázat legnagyobb nyertese: 157 hektárnyi egybefüggő területet, a Fejér megyei bérletek 4,1 százalékát kapta meg húsz éves bérletre. A terület karnyújtásnyira van Tiborczék csabdi lovasklubjától. (Az Átlátszó portál szerint Bicskén a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak is van másodmagával birtokolt szántója.) A másik testvér, Tiborcz Péter 2006 és 2010 között a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója - írta az Átlátszó.hu.
Tiborcz Eszter 157 hektáros szántója melletti területen folytatott, engedély nélküli fakitermelésről idén februárban adott hírt a Népszabadság, augusztusban pedig arról tájékoztatta a lapot a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy nyomozás indult a Csabdi-Tükröspuszta közvetlen közelében eltulajdonított fák ügyében. Az akácost a tulajdonosok tudta nélkül, géppel, nagy mennyiségben vágták ki; az ügyben az LMP országgyűlési képviselője, Lengyel Szilvia és a tulajdonosok tettek feljelentést. A Népszabadság megjelenése után a kupacokban felhalmozott fát ott hagyták. A Céginfo.hu adataiból kiderül, hogy Tiborcz Eszter 2008 decembere óta felügyelőbizottsági tag a Bicskei Erdőbirtokossági Társulásnál, valamint 1999 óta egyéni vállalkozó, vegyes gazdálkodással, valamint élelmiszer és alkoholmentes ital piaci kiskereskedelmével foglalkozik.
Tanácsadással is foglalkoznak
A szintén jogász végzettségű testvér, Tiborcz Péter 2010 márciusában hozta létre a Green Door Consulting Kft.-t, amelynek ügyvezetője is ő volt 2012 júniusáig, azóta édesapja, Tiborcz Sándor van e posztra bejegyezve a cégadatokban. A pátyi székhelyű vállalkozás honlapja szerint a zöld gazdaságfejlesztéssel érintett projektek, a környezetre hatást gyakorló vállalati, kommunális tevékenységek megfelelő információkkal és kapcsolatokkal (politikai és vállalati) történő támogatásában, a fejlesztések és eredmények közvetítésében kíván részt venni. A referenciák a honlapján nem találhatóak, azonban az interneten elérhető egy szerződés, amit a céggel és a Comp-let Party Service Kft.-vel kötött 2010 novemberében hat hónapra a fővárosi parkolócég, a Parking Kft. - 50 millió forint keretösszegben konferenciaszervezésre, pr- és marketingtevékenység ellátására. A Green Door alapítását követő évben, 2011-ben már 12,8 milliós nettó árbevételt ért el, 2012-ben azonban lecsökkent 4,1 millióra forgalma.
A Green Door társtulajdonos a budapesti székhelyű, számítógép-üzemeltetéssel és médiareklámmal foglalkozó Energosoft Kft.-ben, amelynek egyik ügyvezetője a vőlegény apja, Tiborcz Sándor. Az Energosoft másik, 50 százalékos tulajdonosa a számítógép és szoftver kiskereskedelemmel foglalkozó Professzionál Informatikai Zrt., amelyben igazgatósági tag a vőlegény testvére, Tiborcz Péter, de - a hatályos cégadatok szerint - tulajdonrésszel nem rendelkezik. Az Energosoftnak nem volt bevétele tavaly, míg a Professzionálnak nettó 932 millió forint.
Tiborcz Péter jelenleg kültag a Controldesign Kommunikációs Bt.-ben - derül ki a Cégadatokból. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kiderult_mibol_el_orban_leendo_veje.563516.html | https://web.archive.org/web/20220505023440/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kiderult_mibol_el_orban_leendo_veje.563516.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-mibol-el-orban-leendo-veje | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2013-09-04 12:22:00 | [
"Hamar Endre (Dr.)",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz Eszter",
"Tiborcz István",
"Tiborcz Péter",
"Tiborcz Sándor István"
] | [
"BS Audit International Kft.",
"Comp-Let Party Service Kft.",
"Controldesign Bt.",
"E-OS Innovatív Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Energosoft Kft.",
"ES Hungary Kft.",
"Green Door Consulting Kft.",
"Green Investments & Solutions Kft.",
"Hamar & Tiborcz Kft.",
"IBC-Projekt Kft.",
"Parking Kft.",
"Professzionál Zrt.",
"Újszilvási Naperőműpark Kft."
] | [
"Csabdi",
"Fejér megye"
] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"közvilágítás"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
49,869 | Túlárazott Európa-bajnokság - Összekuszált szálak | A ritmikus gimnasztikázók májusi, budapesti kontinensbajnokságára 640 millió forintos állami támogatást kapott a Magyar Torna Szövetség, az esemény az összeg feléből is megrendezhető. | Magyar Torna Szövetség;ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság;
2017-04-27 07:51:00
Túlárazott Európa-bajnokság - Összekuszált szálak
A ritmikus gimnasztikázók májusi, budapesti kontinensbajnokságára 640 millió forintos állami támogatást kapott a Magyar Torna Szövetség, az esemény az összeg feléből is megrendezhető.
Rengeteg kérdőjel előzi meg a május 19-21. között a Papp László Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő kontinensversenyt. Az eseményt a Magyar Torna Szövetségen (MATSZ) keresztül a ritmikus gimnasztikai szövetség rendezi meg. A szálak elég kuszák, lapunk kedden ígéretet kapott arra, hogy Altorjai Sándor, a tornászok főtitkára válaszol a kérdéseinkre. Tegnap kora délután pár percben elmondta, hogy az eseményre a MATSZ-szal állapodott meg a nemzetközi szövetség (FIG), mert a tornászok tagjai a szervezetnek, a szervezéssel, lebonyolítással kapcsolatos feladatokat viszont a ritmikus gimnasztika szövetség látja el. Azt is megtudtuk tőle, hogy a 640 millió forint felhasználására a MATSZ szerződött az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), arra nem kaptunk választ, hogy az erről szóló kormányhatározatnak megfelelően készült-e megállapodás a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt-vel az egyéb feladatok ellátásáról, hogyan választották ki az állami forrásból részesülő partnereket. A Zrt. másfél hete nem válaszol a Népszava megkeresésére. Gazdasági szakértők szerint az Eb az állami támogatás feléből is megrendezhető.
Lapunk megszerezte a szervezőbizottság tagjainak névsorát. Kis Péter, a válogatott Kis Alexandra édesapja executive directorként (ügyvezető igazgató) szerepel az európai szövetség (UEG) anyagában, amely a kontinensverseny lebonyolítására készült. Ez azért érdekes, mert az ő cégének, a Comp-Let Party Service Kft-nek kulcsszerep jut a kontinensversennyel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában is, a cég a szervezőbizottság egyik kiemelt partnere.
Kis az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos megkeresésünkre küldött írásos válaszában azt írta, hogy „a nevem mellett az Executive Director titulus áll, ami a végrehajtásról, azaz az esemény rendezvényszervezési feladatainak szakmai kivitelezéséről szól. Ahogyan azt Önnek korábban telefonon is említettem az esemény szervezését érintő stratégiai döntések nem tartoznak a hatáskörömbe, azt a Tornaszövetség, illetve a Work Plan-ben a nevem fölötti döntéshozói kör gyakorolja. Az Ön által említett ügyvezető igazgatói szerepkör nem értelmezhető, hiszen az egy vállalat legfelsőbb vezetőjének jogi titulusa. Ez nem egy vállalat, itt a teljes listából ha nem is derül ki, de több ott megjelölt személy valamely alvállalkozó cég képviselője, alkalmazottja, vagy konkrétan szövetségi dolgozó, sőt még UEG tisztségviselő is szerepel közöttük. Ez a lista tehát arról szól, hogy a szervezés különböző területeivel kapcsolatos kérdésekben ki tud az UEG-nek releváns választ adni és nem többről.”
A kérdések tisztázása érdekében szerettük volna megkérdezni Altorjai Sándort, az MTASZ főtitkárát, aki kedden azt üzente, szerdán kora délután áll rendelkezésünkre, Az egyeztetett időpontban azt mondta, fontos megbeszélésen vesz részt, amikor az általa megadott későbbi időpontban kerestük, akkor is tárgyalt. Próbáltunk sms-ben választ kapni a kérdéseinkre, de csak azt sikerült megtudnunk, hogy a tavalyi évre kapott állami támogatások felhasználásával még nem kellett elszámolni, de már hozzá lehetett jutni idei forrásokhoz.
Szerettük volna megtudni, ha minden rendben zajlik az Eb előkészületei során, akkor az elmúlt egy évben miért volt három főtitkára az rg-szövetségnek, miért mondtak fel a közelmúltban is munkatársak, akiknek a szervezőbizottságban is fontos feladataik voltak, miért nem tagja - ellentétben a többi sportági szövetségi vezetővel – Körmendy-Ékes Judit a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB)? Lehet-e ennek az az oka, hogy az rg-sek irányítója a 2000-es évek elején ügyvédként érintett volt a nagy port felvert Czeizel-perben (örökbefogadó családok fizettek az örökbe adott gyermekekért, miközben írásban nyilatkoztak arról, hogy nem történt pénzmozgás), és esetleg emiatt nem kap erkölcsi bizonyítványt? Enélkül nem lehet senki sem MOB-tag, viszont ennek hiányában sportági szövetséget sem lehet irányítani, nem lehet állami források felhasználásáról dönteni.
Ha kapunk válaszokat, természetesen megjelentetjük azokat... | https://nepszava.hu/1127752_tularazott-europa-bajnoksag-osszekuszalt-szalak | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tularazott-europa-bajnoksag-osszekuszalt-szalak | Népszava | hungarian-news | 2017-04-27 12:34:00 | [
"Kis Péter"
] | [
"Comp-Let Party Service Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Torna Szövetség"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"átláthatóság",
"sport",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,870 | 815 millió forint közpénzből sikálják el Rogán játszótéri buktáját | Kisajátítja a Belváros a Bástya utcai játszóteret, ám 415 millió forinttal többet kell fizetnie érte annál, amennyiért a korábbi polgármester tíz éve eladta. | Kormányhivatali határozat kötelezi a belvárosi önkormányzatot arra, hogy a Bástya utca 1-11. szám alatti, 1728 négyzetméteres telek kisajátításáért 815,5 millió forintot utaljon át a terület eddigi tulajdonosának, a MAZ Investmentnek – derül ki a 24.hu birtokába került októberi dokumentumból, amelyet a fővárosi kormányhivatal igazgatója jegyez.
Bár a földhivatali adatok szerint jelenleg az önkormányzat jelenleg még nincs bejegyezve tulajdonosként, ez már csak idő kérdése lehet. A tavaly ősszel újra érdeklődést kiváltott belvárosi terület tíz évvel a privatizáció után hamarosan visszakerül az V. kerületi önkormányzathoz. Igaz, komoly árkülönbséggel: amíg Rogán Antal polgármestersége idején 400 millió forintért adta el a belváros egyik legértékesebbnek vélt telkét, most több mint kétszeresen áron vásárolják vissza. A telken az eltelt időszakban semmilyen fejlesztés vagy beruházás nem történt, sőt egy vita miatt az óvodások sem használhatják már egy éve a telken lévő kis játszóterüket. Ha tehát a közpénzegyenleget nézzük, úgy
415 millió forint mínuszt látunk.
Ennyit ért meg a Belvárosnak, hogy Rogán döntésével szembemenve, vagy ha tetszik, azt orvosolva a jövőben mégis saját vagyonaként tartsa meg az ingatlant, amelyen a korábbi parkoló már nem működik, azt felszámolta a tulajdonos, illetve az üzemeltető vállalkozó.
Kacifántos történet
Nem ez az egyetlen furcsaság a Bástya utcai történetben. A telek kalandos történetét korábbi cikkünk alapján rekonstruáljuk.
A telket még 2008-ban adta el az akkor Rogán Antal vezette önkormányzat. A középkori várfal melletti ingatlan tulajdonosa az SCD Grouphoz tartozó BP Property Delta Kft. lett. Szállodát akartak építeni, de ebből nem lett semmi. A cég 2013-ra bedőlt, a telek így felszámolóhoz került.
A felszámoló korábban 800 millió forintos irányárral próbálkozott, végül 601 millió forintért sikerült 2016-ban eladni a telket. Érdekesség, hogy az önkormányzat nem próbálkozott az árverésen, úgy tűnik, akkor még nem akarta visszaszerezni a telket, megfelelt, ha az magánkézbe kerül. Pedig akkor a jelenlegi 815 millió forintnál kevesebbért is hozzájuthatott volna a telekhez, és akkor nem tört volna ki a későbbi játszótérbalhé sem.
Az új tulajdonos 2016-ban Mazen Ramahi jordán befektető, szállodatulajdonos érdekeltsége, a MAZ Investment lett.
Ekkor azonban már nem lehetett szállodát építeni a Kálvin térhez közeli telekre. Az V. kerületi önkormányzat új rendelete szerint a Bástya utca 1-11. alatti telken már kizárólag legalább 200 férőhelyes közforgalmú és lakossági mélygarázs volt építhető.
Annak pedig hamar jelentősége lett, hogy az eladáskor a felszámoló nem volt a terület birtokában. Birtokon belül ugyanis még mindig az önkormányzat volt, amely nem engedte birtokon belülre a terület új tulajdonosát. Miután a jordán üzletember hónapokon át nem tudott megegyezni az V. kerülettel a birtokba adásról, 2018 őszén saját kezébe vette az ügyet.
Behatolt a területre és az ott lévő játszóteret, ahová a szomszéd óvodából jártak át játszani a gyerekek, egyszerűen lebontatta. Állítása szerint Mazen Ramahi többször kérte az önkormányzatot, hogy beszéljék meg az ügyet, így azt is, hogy mi legyen a játszótérrel, de erre érdemi reakciót nem kapott.
Ezután, 2018 végén jogi szkander vette kezdetét. A vállalkozó pert, az önkormányzat kisajátítási eljárást kezdeményezett.
A most őszi kampány hajrájában az újrázó fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter diadalittasan közölte, hogy amit „megígérek, azt teljesítem. A Bástya utcai telket visszaszereztük a belvárosiak közössége számára.” A történet azért volt fontos, mert az óvodások szülei, akárcsak gyermekeik, nehezen viselték a játszótér elvesztését, és a helyzet kezelése az óvodától is komoly erőfeszítéseket kívánt. Facebook-bejegyzésében azt ugyanakkor nem árulta el Rogán Antal utódja, hogy mindez mennyibe került a kerületnek, és a korábbi eladás felemlegetésétől, pláne minősítésétől is tartózkodott.
Elégedetlen vállalkozó
A kisajátítást – derül ki az erről határozó 12 oldalas dokumentumból – a György István vezette fővárosi kormányhivatal „terület-, és településfejlesztés, illetve örökségvédelem közérdekű célra” rendelte el a belvárosi önkormányzat javára. Az indoklásból kiderül, hogy a kormányhivatal szerint a
tervezett célok megvalósítása és a régészeti értékek megfelelő szakértelemmel történő megóvása és az értékekről való szakértő, a haszonszerzés szempontját nélkülöző gondoskodás kizárólag Kérelmezőtől (tehát az önkormányzattól – a szerk.) mint tulajdonostól várható el.
Ez az érvelés két szempontból is érdekes: az indoklásban nem esik szó arról, hogy az önkormányzat tíz évvel ezelőtt mégiscsak saját maga mondott le a városfal közérdekű gondozásáról és bemutatásáról. Másrészt a jordán befektető maga is a városfal szakszerű bemutatására törekedett volna, az általunk megtekintett mélygarázs-koncepcióban, valamint látványtervekben városfalmúzeum is szerepelt. A vállalkozó elmondása szerint erről beszéltek Szentgyörgyvölgyi polgármesterrel, aki kapcsolatuk elején pozitív és nyitott volt a projekttel kapcsolatban.
Mazen Ramahi a 24.hu-nak azt mondta: elképedve áll a kormányhivatal döntése előtt. Szerinte hihetetlen, hogy miközben ő minden törvényt betartva, szabályosan vásárolta meg a telket, azt most mégis „elveszik” tőle. A kormányhivatal által megállapított 815 millió forintot már átutalták neki, de ennek ellenére pert kezdeményez. Mint mondta, a kormányhivatali döntésben megállapított árat, valamint az egész kisajátítási eljárás jogszerűségét támadja. Előbbit kevesli, utóbbit vitatja, jelezve, hogy ő a többszintes, közel 300 férőhelyes mélygarázst úgy építette volna meg, hogy a kialakítás során a felszínen park, illetve a városfalat bemutató múzeumi tér jöjjön létre. Ráadásul Ramahi az értékbecslő útján megállapított ár nagyjából kétszeresét tartaná reálisnak. A kormányhivatal azzal indokolta a 815,5 milliós összeget, hogy „értékcsökkentő tényező” az ingatlan régészeti műemléki védettsége, valamint hogy az ingatlanon csak mélygarázs létesíthető, a műemléki és régészeti leletek védelmét biztosítani kell, illetve hogy „alacsony a kereslet a hasonló adottságú ingatlanokra”.
Érdekesség, hogy a kormányhivatal során indított eljárásban a hivatalt Kókány Csaba ügyvéd képviselte, aki Kertész Balázst váltja a belvárosi vagyongazdálkodási cég vezetésében.
Ki nyert, ki vesztett?
A kacifántos Bástya utcai történet végén – amely a bíróságon azért folytatódik – érdemes feltenni pár kérdést. Például hogy van-e vesztese az ügynek.
A jordán üzletembert, noha neheztel a döntés miatt, konkrét anyagi veszteség aligha éri. 600 millió forintért vette a telket, amelyet kiadott egy alvállalkozónak, most kap ért 815 milliót. Ha nem sikerül is megvalósítania a tervezett mélygarázst, komoly veszteség nem érheti.
Az önkormányzat tíz év elteltével ugyanott van: övé a telek. Holott a kerület fideszes vezetése (amelyet a képviselő-testület egyöntetűen hatalmazott fel tavaly decemberben, hogy a visszaszerzés ügyében eljárjon) győztesnek mutatja magát, 415 millió forintot kellett ráfizetnie arra az összegre, amennyit a telekért kapott annak idején. A Rogán Antal idején eladott ingatlan visszavásárlási többletét pedig nem finanszírozhatják másból,
csak közpénzből.
Az önkormányzatnál érdeklődtünk, mit terveznek a telekkel, és miként ítélik meg a történteket, hogyan vélekednek a korábbi polgármester telekértékesítéséről, és a mostani többlet költségről. Ezekre nem válaszolt az önkormányzat, amelytől csak azt tudtuk meg:
a telken történő átalakítás előkészítő folyamatait az önkormányzat megkezdte,
a céldátum 2022. január 1-je,
az önkormányzat célja, hogy a területet a lehető leghamarabb megnyissa a belvárosiak előtt.
Az önkormányzattól így még azt se tudtuk meg, hogy mélygarázst, vagy esetleg parkot kíván a területen kialakítani. | https://24.hu/kozelet/2019/12/02/bastya-utca-jatszoter-belvaros-rogan-antal/ | https://web.archive.org/web/20220407171412/https://24.hu/kozelet/2019/12/02/bastya-utca-jatszoter-belvaros-rogan-antal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/815-millio-forint-kozpenzbol-sikaljak-el-rogan-jatszoteri-buktajat | 24.hu | hungarian-news | 2019-12-02 11:56:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Maz Investment Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
49,871 | Az állami média állami hirdetésein is Mészáros Lőrinc és köre keres | Az állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését. | Több száz millió forintos jutalékért a Media Services Company (MSC) értékesítheti az állami média hirdetési felületeit a következő három évben, ha nem minősítik ismét érvénytelennek az erre vonatkozó közbeszerzést. A tender eredménye két szempontból sem meglepő: egyrészt eddig is ez a cégcsoport végezte ezt a munkát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) számára, másrészt más nem is adhatott ajánlatot, mivel csak az MSC-t hívták meg a most záródó közbeszerzésre.
Jött Habony és Mészáros, meg a profit
A nyertes vállalat egyértelműen Fidesz-közeli, hiszen Mészáros Lőrinc és a TV2-t megszerző üzleti kör is tulajdonos benne. Az MSC az ország egyik legnagyobb reklámértékesítőjének (sales house), az Atmediának a leányvállalata. Utóbbi cég 44 tévécsatorna hirdetéseit szervezi, azaz a csatornák átadják nekik a reklámidejüket, amire (jellemzően csomagban eladva) az Atmedia szerez hirdetőket. A vállalat szerződésben áll mások mellett a Fox Networks-szel (National Geographic), a Sony Pictures-szel (AXN, Viasat 3, Viasat 6) és a Warner Mediával (Cartoon Network), ami azonban ennél is fontosabb, hogy ők terelik a hirdetőket az állami média és a TV2-csoport összesen húsz csatornájára is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc bizalmasához kerülhet a teljes Fidesz-közeli tévébizniszA TV2 után a kereskedelmi csatornának műsorokat gyártó IKO és az adó reklámjait értékesítő Atmedia is Vida József Takarékbank-vezér környezetébe került.
Utóbbival pedig a csoport tulajdonosi köre is összeér. Az Atmedia 2016-ban került egyértelműen kormányközeli kézbe, ekkor vásárolta ugyanis meg a sajtóban csak a „Habony Árpád hitelezője” eposzi jelzővel futó Tombor András. A vállalat köré aztán egy elég nehezen átlátható cégháló épült, ami mögött mostanra – némi kavarás után – részben Mészáros Lőrinc magántőkealapja, részben a TV2 új tulajdonosi köre, a felcsúti milliárdossal jó kapcsolatot ápoló Vida József és üzlettársai állnak.
Mindenesetre a cég látványosan megtáltosodott azt követően, hogy kormányközeli vállalkozók tűntek fel körülötte. Bár a társaságnak korábban sem ment rosszul, ám 2018-ra a három évvel korábbihoz képest így is sikerült több mint háromszorosára növelnie az árbevételét, és durván megháromszoroznia a profitját.
Érvénytelen ajánlattal is nyertek
Most pedig az is eldőlt, hogy még három évig biztosan nem kell lemondaniuk az állami megrendelésekről. Az MTVA által kiírt közbeszerzés szerint 36 hónapos megállapodás az állami média valamennyi hirdetési felületére kiterjed, vagyis az Atmedia kezeli
az M1, M2, M4, M5, Duna, Duna World tévécsatornák,
a Kossuth, Petőfi, Bartók és Dankó rádiók, illetve
az előbbiekhez tartozó teletext és
az online (így különösen a hirado.hu, mediaklikk.hu, petofilive.hu, m4sport.hu)
felületeket.
Mindezektől pedig az MTVA éves szinten milliárdos bevételt remélhet. Egészen pontosan legalább 2,3 milliárdot, a kiírásban ugyanis ezt szabták meg minimumként. A tényleges összeg azonban jóval efölött lehet, amire nemcsak az utal, hogy a különböző jutaléksávokat 3,2 és 4 milliárd között határozták meg, számítási alapnak pedig 6 milliárdot adtak meg a kiírásban, hanem az is, hogy az elmúlt években is 6 milliárd körül alakult a vagyonkezelő alap reklámbevétele.
Ha ezt sikerül a következő években is hozni, akkor Mészáros Lőrinc és üzleti köre évi 700-800 millió forintot kereshet az állami megbízáson. Csak azért nem többet, mert a kérhető jutalékot 12 százalékban maximálta az MTVA. Más kérdés, hogy ezt a jelek szerint az MSC-nél első körben nem vették komolyan.
Az állami média első témában kiírt közbeszerzése ugyanis – legalábbis a leadott indoklás szerint – azért lett érvénytelen, mert az egyetlen ajánlattevő (az MSC) nem vette figyelembe a maximális jutalékot. Emiatt azt a tendert érvénytelennek minősítették, de furcsa mód így is eldőlt már akkor, hogy kit bíznak meg a munkával. Az új közbeszerzés kiírásakor ugyanis az MTVA kérte a Közbeszerzési Hatóságot és annak elnökét, hogy egy olyan új eljárást folytathasson le, amire csak az MSC-t kell meghívnia. Az engedélyt pedig meg is kapták, így a második körben is csak egy ajánlat érkezett, az MSC-é. Ráadásul eléggé kicentizve, hiszen úgy számolták ki, hogy a megadott feltételek mellett a 6 milliárdos alapra pont kijött a maximális 12 százalékos jutalék.
Magánál hirdet az állam, és valaki ezen is keres
Az ügynökség egyébként 3,2 milliárd forintig a piaci hirdetési bevételek 10,5 százalékát kapja meg, efölött pedig 200 millió forintonként nő a jutalék, úgy, hogy a 4 milliárd feletti részre már több mint 18 százalék jár. Ez egyébként a G7 által megkérdezett szakértő szerint nem kiugróan magas, nagyjából megfelel a piaci áraknak, hiszen az ügynökségek többsége 15 százalék körüli mutatóval dolgozik.
Ráadásul a fenti számok kizárólag a piaci reklámokra vonatkoznak, az állami hirdetések után csak 5,5 százalékot kap az MSC. Más kérdés, hogy bizonyos szempontból még ez is erősen aggályos. Egyrészt az állami reklámokért az elmúlt évek alapján sokat nem kell dolgozni, azok önmaguktól megtalálják az útjukat a kormányzat számára szimpatikus üzeneteket közvetítő médiumok, így például az állami média felé. Másrészt a kiírásból úgy tűnik, hogy a bevételt, ami alapján a jutaléksávokat meghatározták, az állami hirdetések is növelik, azaz ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az MSC akár 18,5 százalékot tarthasson meg a behozott reklámokból. | https://g7.hu/vallalat/20191120/az-allami-media-allami-hirdetesein-is-meszaros-lorinc-es-kore-keres/ | https://web.archive.org/web/20231020115613/https://g7.hu/vallalat/20191120/az-allami-media-allami-hirdetesein-is-meszaros-lorinc-es-kore-keres/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allami-media-allami-hirdetesein-is-meszaros-lorinc-es-kore-keres | G7 | hungarian-news | 2019-11-20 14:26:00 | [
"Habony Árpád",
"Mészáros Lőrinc",
"Tombor András",
"Vida József"
] | [
"Atmedia Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Media Services Company Magyarország Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
49,872 | Oldalanként egymillió forintért írhat tanulmányt a Szijjártó Sarolta által vezetett cég egy felesleges beruházáshoz | A kormány már döntött arról, hogy Nyíregyházán versenypályát kell építeni, de azért készül hozzá egy megvalósíthatósági tanulmány 215 millió forintért. | Mágnesként vonzza magához az állami megrendeléseket és támogatásokat a Truck Race Promotion Kft., amelynek operatív igazgatója Szijjártó Sarolta, a külgazdasági és külügyminiszter testvére. A kamionos Európa-bajnokság magyarországi versenyeinek szervezésére létrejött cég egy merőben új feladatot kapott: a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról ír 215 millió forintért megvalósíthatósági tanulmányt, a közbeszerzési értesítőben megjelent beszámoló szerint a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft.-vel közösen, 47-53 százalékos arányban.
A munkáról nem sok részlet derül ki, csak annyi, hogy legalább 200 oldalnak kell lennie a kész anyagnak. A megbízás igen bőkezűnek tekinthető, mivel eldöntött tény, hogy ezt a több tízmilliárdos beruházást meg fogják valósítani – már három kormányhatározat is született erről (1, 2, 3).
Az előkészítés elhúzódott, kezdetben a tanulmány elkészítését 2018 végére tervezték, a mostani közbeszerzés szerint azonban csak 2021-re készülhet el. A folyamatos csúszásnak forrásaink szerint az az oka, hogy a kormányon belül számos érdekkör egymásnak feszült a témában: a sportért felelős államtitkár, Szabó Tünde, az autóiparért lelkesedő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és a testvére révén érdekelt Szijjártó Péter vezette erőcsoportok is maguknak szerették volna megszerezni a vezető szerepet.
A nyíregyházi projekt korábban tartozott már az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI)*Ide tartozik a Sportért Felelős Államtitkárság Szabó Tünde vezetésével., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, a Miniszterelnöki Kormányirodához, valamint a nemzeti fejlesztési miniszterhez*Ennek utódja a Palkovics László vezette ITM. is a kormányhatározatok alapján. A mostani közbeszerzést a Nemzeti Sportközpontok írta ki, amely az EMMI-hez tartozik.
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogyan találták meg a Truck Race Promotion Kft.-t a külügyminisztérium és háttérintézményeinek támogatásai: számításaink szerint idén már 74 millió forintos támogatás kaphatott a cég, amihez most a 215 milliós szerződésből 101 milliós megbízás társul.
A tavaly 313 milliós árbevételű Truck Race Promotion így idén már 175 millió forintnyi állami támogatáshoz és megbízáshoz jutott.
Szijjártó Sarolta (balra) és Őry Tamás, a Truck Race Promotion ügyvezetője (jobbra)
Egyelőre nem jelent meg információ arról, hogy mennyibe kerülhet a Nyíregyházára tervezett autó-motor versenypálya, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár 50-100 milliárdos tételről is szó lehet. Pedig nem nagyon látni, hogy mi szüksége van erre az országnak: a Hungaroring is óriási veszteségeket okoz, az évi immár 12 milliárdos állami támogatás egy jelentős része ráadásul egy osztrák céghez kerül.
Nyíregyházán raliversenyeket*Nem kamionok versenyéről van tehát szó. tartanának, természetesen állami támogatással: a kormány el is kötelezte magát, hogy 2020 és 2023 között évi 100-110 millió forintnak megfelelő euróval támogatja a futamot. Ezt a Magyar Autómotorsport Szövetség kapja, de mint korábbi cikkünkben bemutattuk, a Truck Race Promotion Kft. operatív vezetését végző Szijjártó Sarolta ebben is szerepet vállal.
Így talán nem meglepő, hogy a szövetség egy külsős cégre bízza a verseny feladatait. A verseny kiírásában megtaláltuk, hogy
az állami százmilliókkal dotált rali-Eb promóteri munkáit a Truck Race Promotion Kft. kapta meg.
Magára a ralipályára visszatérve, nem igazán érthető, hogy mi szükség van egy új létesítményre, hiszen a szerződésben kikötött FIA 6-os kategóriás minősítéssel már rendelkezik egy pálya Magyarországon. A nyirádi pálya magántulajdonban van, a Nyirád Motorsport Kft.-nek azonban nem megy jól: az elmúlt öt évben összesen 107 millió forint árbevétel mellett 63 milliós veszteséget ért el. Így nem igazán tűnik úgy, hogy bármilyen valós igény lenne egy új raliversenypályára.
Eléggé úgy néz ki, hogy a különböző érdekkörök vitáját az adófizetők számlájára fogják rendezni: Kósa Lajos debreceni fideszes erős ember és Talmácsi Gábor motorversenyző a napokban jelentette be, hogy Debrecenben épülhet egy újabb versenypálya, ahol MotoGP versenyeket*Itt tehát kifejezetten motorok versenyeznének. akarnak tartani.
A Gyurcsány-kormány terve szerint egy ilyen Sávolyon, a Balaton mellett épült volna meg, de a Bajnai-kormány a válság beálltával kiszállt a drága, és szinte biztosan jelentős állami veszteséget hozó projektből. A debreceni bejelentésen ott volt Palkovics László is, így úgy tűnik, hogy a nyíregyházi projektből kiszorulva ezzel vigasztalódhat.
Pedig ha van olyan versenysport, aminek az állami támogatása felesleges és káros, az az autó-motor sport: nem egészséges, nem nevel mozgásra, így példaértéke sincsen. Sőt, roppant környezetszennyező és veszélyes. Mégis, a magyar kormány ilyesmire is sokat költ, ahogy az a sportversenyek állami támogatását bemutató cikkünkből kiderült.
Természetesen lehetne érvelni azzal, hogy az ilyen versenyek – főképpen a turizmuson keresztül – élénkítik a gazdaságot, de ez az érv a költségekhez képest már a Forma-1 esetében is egyre gyengébb lábakon áll. Egy raliverseny vagy éppen a kamionos Eb pedig jellemzően sokkal kevesebb külföldi szurkolót mozgat meg, mint az F1.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár akarjuk, akár nem, stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárdot sporteseményekreÖtévente kifizetjük egy olimpia árát, érdektelen sportrendezvényekre. | https://g7.hu/kozelet/20191121/oldalankent-egymillio-forintert-irhat-tanulmanyt-a-szijjarto-sarolta-altal-vezetett-ceg-egy-felesleges-beruhazashoz/ | https://web.archive.org/web/20231012211640/https://g7.hu/kozelet/20191121/oldalankent-egymillio-forintert-irhat-tanulmanyt-a-szijjarto-sarolta-altal-vezetett-ceg-egy-felesleges-beruhazashoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oldalankent-egymillio-forintert-irhat-tanulmanyt-a-szijjarto-sarolta-altal-vezetett-ceg-egy-felesleges-beruhazashoz | G7 | hungarian-news | 2019-11-21 14:32:00 | [
"Kósa Lajos",
"Szijjártó Péter",
"Szijjártó Sarolta"
] | [
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)",
"Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye",
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"támogatás",
"sport",
"tanulmányírás",
"klientúra"
] | [] |
49,873 | Idén sem marad milliárdos nagyságrendű közpénz nélkül a felcsúti fociakadémia | Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak. | Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mászáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak.
Ez az összeg eddig messze a legmagasabb a közel 1200 elfogadott sportfejlesztési programmal rendelkező klub és futballvállalkozás támogatásait összesítő listán. A jelenleg második helyen álló Gyirmót például kevesebb, mint harmadennyi közpénzhez juthat, a negyedik Újpest pedig durván ennek ötödét kaphatja tao-támogatásként.
Egyáltalán nem biztos, hogy 1,12 milliárd forint lesz a végső összeg. Az elmúlt években ugyanis többször előfordult, hogy a nagyobb támogatásokat több részletben hagyták jóvá. Először csak az utánpótlás-nevelésre és a kisebb fejlesztésekre költhető összeg jelent meg az adatbázisban, és ezt csak később egészítették ki a jóváhagyott nagyberuházásokra szánt pénzzel. A felcsúti alapítványnál volt olyan, hogy közel 3 milliárddal ugrott meg így az összeg. A végső támogatásról biztosat csak akkor lehet majd mondani, ha az alapítvány fejlesztési programja kikerül majd a honlapra, ez azonban egyelőre nem történt meg.
A többi szervezethez képest ugyan kiemelkedik, ám az egymilliárdos támogatás felcsúti mércével nem számít soknak.
Az alapítvány a tao-rendszer bevezetése óta 23 milliárd forinthoz jutott ebből a forrásból,
azaz különböző nyereséges cégek ekkora összeget utaltak az államkassza helyezett Mészáros Lőrinc akadémiájának. A rekordévben a 7 milliárdot közelítette a jóváhagyott támogatás. Mások mellett ebből épült a Pancho Aréna, a Makovecz-stílusú kazánház és a minden extrával felszerelt helyi sportcsarnok is.
A felcsúti programra ezúttal egyébként meglepően korán rábólintottak, az eddigi években mindig december közepén érkezett csak meg a jóváhagyás a minisztériumból. Az Orbán Viktor által alapított akadémia sportprogramját ugyanis a kormányfő egyik miniszterének beosztottjai hagyják jóvá. A szabályozás szerint a 300 milliónál kisebb programokról az MLSZ saját hatáskörben dönthet, az ennél nagyobb összegűekről azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma határoz. A Felcsútéról pedig eddig mindig nagyon későn határoztak, más kérdés, hogy az utánpótlás-alapítványnak nem okozott így sem gondot a pénz összegyűjtése, sokszor már karácsonyra megvolt a többmilliárdos összeg.
Miközben a Felcsút esetében viszonylag hamar megszületett a döntés, azért szép számmal vannak még olyan futballszervezetek, amelyek egyelőre várnak a jóváhagyásra. Valamivel több, mint 120 klub és vállalkozás nem kapta egyelőre készhez a határozatot, sokszor azért, mert hiánypótlásra van szükség, de akadnak olyan esetek is, ahol még a feldolgozás sem kezdődött meg. A várakozók között pedig számos olyan szervezet van, amelyek hagyományosan komoly bevételre tesznek szert ebből a forrásból. Nem bólintottak egyelőre rá a Mezőkövesd, a Diósgyőr, az MTK, a DVSC, a Fehérvár és a frissen kormányközeli tulajdonba került Honvéd programjára sem.
Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy egyelőre viszonylag alacsony összegben hagytak jóvá tao-programokat. Ebben az idényben egyelőre szűk 20 milliárdnál tart a számláló, miközben az elmúlt két évben épp ennek duplájánál állt meg. Voltak törekvések az ilyen jellegű állami kiadások (illetve elmaradó bevételek) csökkentésére, így nem lenne meglepő, ha ezúttal végül nem érnék el az előző szezonok szintjét. Ez egyébként a pénz összegyűjtését is megkönnyítené a klubok számára, ennek a feladatnak a megoldása ugyanis nem mindenhol olyan evidens, mint amennyire Felcsúton. Eddig az idén még csak a jóváhagyott támogatás tizedét sikerült összeszedni, bár az évnek ebben az időszakában ez még nem kiugróan kevés, hiszen az összeg jelentős része decemberben jön be.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlszaladt a ceruza, nincs már elég pénz a sportfejlesztésekreElőször fordulhat elő a tao-rendszer bevezetése óta, hogy kevesebb közpénzt próbálhatnak összeszedni a sportklubok, mint egy idénnyel korábban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmagyarázzuk, hogyan lehet 9 milliárdos profitja Orbán Viktor fociakadémiájánakNem kell aggódni, a tao-bevételeket elköltötték, csak a számviteli szabályok miatt termelt a Dechatlonnál ötször nagyobb nyereséget a felcsúti fociakadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyiból gazdálkodott a Puskás Akadémia, mint amennyi tornatermekre jutott az egész országbanBaráti cégek taójából 2,1 milliárd, baráti magánszemélyek személyi jövedelemadójából 356 ezer forint jött össze. | https://g7.hu/kozelet/20191125/iden-sem-marad-milliardos-nagysagrendu-kozpenz-nelkul-a-felcsuti-fociakademia/ | https://web.archive.org/web/20230610010625/https://g7.hu/kozelet/20191125/iden-sem-marad-milliardos-nagysagrendu-kozpenz-nelkul-a-felcsuti-fociakademia/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iden-sem-marad-milliardos-nagysagrendu-kozpenz-nelkul-a-felcsuti-fociakademia | G7 | hungarian-news | 2019-11-25 14:40:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,874 | Heteken belül erőből döntheti el a Fidesz, hogy kik felügyeljék a médiát | Két hónapja a kormánypártok fúrták meg a Médiatanács új tagjainak kinevezését. Most azonban gyorsan lezavarnák a folyamatot, már jövő héten döntenének. | Értesüléseink szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben heteken belül megválaszthatják a mások mellett a sajtószabadság és a média sokszínűsége felett őrködő Média Tanács tagjait. A testület öt tagjából négynek a mandátuma már október közepén lejárt, de az új tagok kijelölése szeptemberben kudarcba fulladt, miután a Fidesz-KDNP lényegében megfúrta a folyamatot.
A kormánypárt akkor azzal indokolta lépését, hogy módosítani szeretnék a médiatörvény előírásait. Most azonban úgy tűnik, enélkül is megválaszthatja a parlament az új tagokat, jó eséllyel azokat, akiket a kormánypártok szeretnének.
A kormány szolgálatában
A Médiatanács (MT) tulajdonképpen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ügydöntő szerve. A médiatörvény szerint az öttagú tanács dönt például a rádiófrekvenciák sorsáról, ellenőrzi a különböző tévé és rádióműsorokat, véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabály-tervezetekről és nem utolsó sorban
ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését.
A tanácsot különösen az elmúlt években elég sok kritika érte, mivel többnyire olyan döntéseket hozott, amelyek a – tagjait jelölő – kormánypártok vagy az azokhoz köthető gazdasági körök érdekeit szolgálták. Lényegében asszisztált a sajtó kormányzati megszállásához. Az MT, amikor erre volt szükség, ellehetetlenítette a rádiók országos hálózatépítését, majd amikor (a Simicska-Orbán háború miatt) változott a széljárás, akkor nagyban hozzájárult, hogy Andy Vajna országos frekvencia nélkül is egész Magyarországon elérhető csatornát építsen fel. A tanács nem látott kivetnivalót Mészáros Lőrinc brutálisra hízott médiabirodalmában, amelynek egy tranzakcióját még a versenyhivatal is megfúrta, sőt maga indokolta meg, hogy miért nem probléma, ha lényegében minden megyei lap egy kézbe kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért nem találsz több rádiót, hogy ne legyen konkurenciája a kormányközelieknekMiközben 2008-ban nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy rádió nem megfelelő kézben van, nem számít a közpénzLegalább 700-800 milliós bevételről, de akár ennek a duplájáról mondhatott le az állam, csak azért, hogy ne a Class FM szóljon az országos frekvencián.
Elég furcsán büntették a műsorokat is. A Balázs Show pont azt követően lett problémás, és kapott bírságokat, hogy a műsornak otthont adó rádió tulajdonosa, Simicska Lajos összebalhézott a miniszterelnökkel. De olyan is volt a közelmúltban, hogy bíróság semmisítette meg az MT döntését, amely szerint teljesen rendben van, ha a TV2-n 11 kormánypárti megszólaló mellett egyetlen ellenzéki álláspontnak sem jut hely.
Nem volt megfelelő jelölt, de hirtelen lett?
A tanácsnak öt tagja van, akiket kilenc évre választanak meg, közülük négy tag mandátuma járt le most.
Az MT elnöke és tevékenységének legfőbb mozgatója, Karas Mónika ugyanakkor marad,
mivel a korábban egyébként ügyvédként a Simicska-médiának is dolgozó jogász csak 2013-ban került a pozícióba, miután az előző elnök, Szalai Annamária meghalt. Karasról korábban azt lehetett hallani, hogy elnökké kinevezését követően rendszeresen találkozott a kormányfővel is, és egyértelműen ő volt, aki meghatározta a Médiatanács működésének irányát.
A másik négy tag helyett azonban már másfél hónappal ezelőtt újakat kellett volna kinevezni, hiszen a megbízatásuk elvileg október 11-ig szólt. A folyamat ilyenkor úgy zajlik, hogy összehívnak egy bizottságot, amelyben minden parlamenti párt képviseltetheti magát és jelölhet embereket. Utána a beérkezett nevek közül a bizottság a parlamenti mandátumok arányában kiválasztja a javasolt négy nevet, és már csak ezek kerülnek a parlament elé.
A bizottságnak első körben egyhangú döntést kell hozni, és második körben is kétharmados támogatottság kell az egyes jelölteknek. Mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van az országgyűlésben, valójában csak formalitás az egész folyamat:
a kormánypártok, ha akarják (és ilyenkor mindig akarják), akkor csak az ő jelöltjeik kerülnek pozícióba.
Ez történt kilenc évvel ezelőtt is: 2010 óta csak olyan tagok ültek a tanácsban, akiket a Fidesz jelölt.
Éppen ezért volt meglepő, hogy pont a kormánypártok fújták le az idén szeptemberben az egész folyamatot, amikor a bizottság először összeült. Az indok az volt, hogy változtatni szeretnének a tagokra vonatkozó egyébként elég szigorú feltételrendszeren, amiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy egy vagy több kiszemeltjük nem felel meg az érvényes előírásoknak.
Erőből dönthetnek most is
Ezzel tulajdonképpen el is dőlt, hogy nem lesznek új tagok október 11-étől. A Médiatanács csak azért nem vált döntésképtelenné, mert a jogszabály szerint ilyenkor nem szűnik meg egyből a tagok mandátuma, hanem egészen addig maradhatnak, amíg az utódokat ki nem nevezik. A kormány törvénymódosításra való hivatkozása után pedig szakértők arra számítottak, hogy itt akár hónapokig maradhat a jelenlegi állapot, és csak 2020-ban lesz csere a tagságban.
Ehhez képest most úgy tűnik, mégis felpörgetné a dolgokat a Fidesz, és még december első felében megszavaztatnák az országgyűléssel az új tagokat. Értesüléseink szerint a jelölőbizottság elnöke, a fideszes Halász János a héten bekérte a parlamenti pártok jelöltjeit. Ezt lapunknak a bizottság párbeszédes tagja, Kocsis-Cake Olivio is megerősítette. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy ők egy tagot jelöltek, ugyanazt, akit szeptemberben is, illetve folyamatosan egyeztetnek a többi ellenzéki párttal egymás jelöltjeinek támogatásáról. Azaz
az ellenzék vélhetően most is közösen lép majd fel.
Ennek egyébként a szavazatarányok miatt nincs sok jelentősége. Azt Kocsis-Cake Olivio nem tudta megmondani, hogy a Fidesznek kik a jelöltjei, vagy vannak-e egyáltalán. A neveket ugyanis egy titkársági emailcímre kellett beküldeni, így egyelőre a bizottság tagjai sem látták őket egyben.
A Párbeszéd politikusa szerint az sem elképzelhetetlen, hogy megint csak időhúzásra játszanak a kormánypártok, ennek azonban ellent mond, hogy értesüléseink szerint a Fidesz tényleg hamar dönteni akar az ügyben, és már jövő héten szavazhat is a bizottság. Más kérdés, hogy hivatalosan egyelőre erről az illetékeseket még nem tájékoztatták. | https://g7.hu/kozelet/20191128/heteken-belul-erobol-dontheti-el-a-fidesz-hogy-kik-felugyeljek-a-mediat/ | https://web.archive.org/web/20230808032231/https://g7.hu/kozelet/20191128/heteken-belul-erobol-dontheti-el-a-fidesz-hogy-kik-felugyeljek-a-mediat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/heteken-belul-erobol-dontheti-el-a-fidesz-hogy-kik-felugyeljek-a-mediat | G7 | hungarian-news | 2019-11-28 15:01:00 | [
"Karas Monika",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fidesz",
"Médiatanács"
] | [] | [
"média",
"elfogultság",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Andy Vajna rádiós pályázatai",
"Orbán-Simicska háború"
] |
49,876 | Ha megveszi az állam a Mátrai Erőművet, nagy eséllyel évi sokmilliárdos veszteség hullik a nyakába | Nem véletlenül döntöttek úgy Mészáros Lőrincék, hogy inkább mégis eladják a legnagyobb magyar szénerőművet. Annyira megdrágultak a szennyezési jogok, hogy ebben a formában szinte biztos a vastag bukó 2021-től. | Hacsak addig valami csoda nem történik, nincs sok esély arra, hogy a Mátrai Erőmű a 2020-as évektől kezdve évi több milliárd forintos veszteség termelése nélkül tudjon működni.
Mindez azért különösen aktuális, mert Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global nemrég hivatalosan is bejelentette, hogy az állami MVM szándéknyilatkozatot írt alá a céggel arról, hogy megvásárolná az ország második legnagyobb erőművét.
Arra a kérdésre, hogy miért akar az állami MVM veszteséges erőművet venni, azt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány sajtótájékoztatóján, hogy az erőmű nem is veszteséges, ugyanis 2018-ban nyereségessé vált, és osztalékot is fizetett. A Mátrai Erőmű Zrt. 2018-ban a hivatalos beszámolója szerint valójában 817 milliós veszteséget termelt, az adózás előtt eredménye lett pozitív, 795 millió forint.
Ráadásul a 817 milliós veszteség csaknem 5 milliárdos mínuszt produkáló üzemi eredmény mellett jött össze, tehát az erőműhöz tartozó napelempark decemberi eladása nélkül jóval nagyobb lett volna a veszteség*Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy a napelemparkra kapott 1,5 milliárdos állami támogatást is vissza kellett fizetni.. Igaz, még ez a veszteség is kisebb, mint a 2017-es, amikor 9 milliárdos mínusszal zárta az évet a cég.
A közgyűlés mindenesetre úgy döntött a veszteséges működés ellenére, hogy fizet 11,2 milliárd forint osztalékot, méghozzá az 57 milliárdos eredménytartalék terhére. Ez az eredménytartalék a korábbi években jött össze, amikor a korábbi német tulajdonos, az RWE az erőmű méregdrága modernizációjához szükséges beruházásokra tett félre, egyébként teljesen racionális módon. Az osztalékfizetést a közgyűlés az erőmű pénzügyi egyensúlyának helyreállításával, valamint a vezetés optimizmusával*Javuló piaci körülményekre és kiegyensúlyozott működésre számítottak. indokolta.
Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erőmű 73 százalékát, így a tavalyi év után fizetett osztalékból 8 milliárd forint hozzájuk került.*A Mészáros Lőrinc és családjának többségi tulajdonában álló Opus Nyrt. a többségi (55 százalékos) tulajdonosa a Status Power Invest Kft.-nek (a maradék is a Mészáros körhöz tartozó magántőkealap, illetve a Duna Aszfalt tulajdona), amely a Mátra Energy Holding Zrt. 85 százalékát birtokolja. Ez utóbbi a tulajdonosa a Mátrai Erőmű közel háromnegyedének (a maradék az állami MVM tulajdona).
A Mátrai Erőmű idén április 9-én fizette ki az osztalékot a közgyűlési jegyzőkönyv szerint, ezért nem szerepel a Mátra Energy és a Status Power Invest 2018-as beszámolójában. Ezzel szinte rögtön nyerőbe kerültek a vásárlással, hiszen az RWE részvénycsomagját mindössze 5,9 milliárd forintért vették még 2017 végén.*Feltéve, hogy az adásvétel összegét nem érintik a beszámolókban nem szereplő tételek.
Az Opus Global 2018-as konszolidált beszámolójában még bizakodó volt az erőműben rejlő üzleti lehetőségeket illetően, ezért is tűnhet meglepőnek, hogy most mégis eladják. A beszámolóban a tervek között szerepelt az energiatárolásába és a hálózat szabályozásába tervezett befektetés, amivel a résztulajdonos szerint
“a társaság megőrizheti a piaci pozícióját, árbevételi szintjét és személyzete jelentős hányadát is”.
Az Opus az április végén leadott jelentés szerint abban is bízott, hogy az EU komoly pénzeket ad majd “a szénalapú termelés visszafejlesztéséből eredő hatások mérséklésére mind az ellátásbiztonság fenntartására”. A legfrissebb hírek alapján azonban ezeknek az uniós pénzeknek a sorsa elég bizonytalan. A Politico nemrég éppen arról írt cikket, hogy Németország elszipkázná Kelet-Európától az átállást segítő forrásokat.
A bizonytalan EU-s pénzek mellett azonban legalább két oka is van annak, ami alapján nagyon nem tűnik valószínűnek, hogy az erőmű évek óta zsugorodó árbevétele nőni kezdjen, vagy jelentősebb beruházás nélkül nyereségessé váljon az erőmű gazdálkodása.
Az egyik ok az, hogy az elmúlt két évben tetszhalott állapotából életre kelt az EU klímavédelmi rendszere, és egy 2017-es uniós reform és a melegebb nyarak miatt nőtt a karbonkvóta ára. Arról már eddig is lehetett olvasni a magyar sajtóban, hogy az üzlet időzítésének köze lehet a szén-dioxid-kvóta drágulásához. Csakhogy az erőmű céges beszámolóit átböngészve az is kiderül, hogy az erőmű a volt német tulajdonossal kötött kedvező ügyletnek köszönhetően 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jut hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Ezzel milliárdokat tudott spórolni.
Ezeknek a kvótáknak az ára azonban nagyjából az ötszörösére nőtt azóta. Ezért a kvóták beszerzése évi több tízmilliárd forintos többletkiadást jelenthet az erőműnek 2021-től kezdve. Ezt már akkor is tudni lehetett, amikor 2019 elején a közgyűlés osztalékfizetés mellett döntött az eredménytartalék terhére.
Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege, hogy meghatározott szint feletti károsanyag-kibocsátáshoz a vállalatoknak kvótákat kell venniük. Így a kvótaárak emelkedése egyre gazdaságtalanabbá teszi a kevésbé környezetbarát technológiákat. Valójában
a veszteség már az utóbbi években is jóval nagyobb lett volna, ha az erőmű vezetése nem kötött volna egy nagyon előnyös szerződést a volt német tulajdonossal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?
A Mátrai Erőmű Zrt. 2016-os beszámolója alapján az erőmű egy korábban kötött szerződés keretében 2017 és 2020 között minden évben elég nagy mennyiségben kapott és kap kvótákat a német RWE Supply & Trading GMBH-tól. Bár a mennyiség változó, évi 6244 és 2800 kilotonna között alakul, és az előre meghatározott tonnánkénti egységár nagyon kedvező: 5,31 és 6,85 euró között mozog.
Tavaly például 5020 kilotonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótát kapott így az erőmű a németektől tonnánként 6,62 eurós áron, miközben a piaci átlagár 2018 egészében 16 euró volt. Idén pedig 2800 kilotonna kibocsátására feljogosító kvótát kap az erőmű decemberben tonnánként 6,85 eurós áron, miközben a piacon ezt idén átlagosan csaknem 25 euróért lehetett volna megvenni.
Azt önmagában a beszámolók alapján nehéz megbecsülni, hogy évente mennyi pénzt spórolt ezzel az erőmű, ugyanis a kvótákat nem kell feltétlenül egyből felhasználni, szét is lehet osztani az évek között. A kvótagazdálkodást átlátó iparági forrásunk szerint ilyen helyzetben az jellemző, hogy a kvóták egy részét lekötött kvótákból fedezik, másik részüket piaci áron veszik.
Viszont ha egy hozzávetőleges becslés kedvéért feltételezzük, hogy a 2018-ban átlagosan üzemben tartott 500 megawatt teljesítmény termelvényét teljes egészében olcsó kvótával fedezték, akkor az akkori euró/forint árfolyamon átváltva nagyjából 10 milliárd forintos költség jön ki. Tehát nagyjából az árbevétel hetedét vitte el a környezetvédelmi adó.
Ha feltételezzük, hogy 2021-ben, a szerződés lejárta után az erőműnek piaci, 25 euró/tonnás áron kellene fedeznie a nagyjából 500 MW-os teljesítmény által megtermelt áramot, akkor ehhez képest egész brutális összeg jön ki: 330-as euró/ forint árfolyammal 41,25 milliárd forint, ami több mint a 2018-as árbevétel fele.
Ha tehát addig valahogyan nem sikerül kedvezőbb áron kvótát venni, vagy a kvóták árfolyama nem esik össze, ez a költség már önmagában vastagon veszteségessé teheti az erőmű működését.
Persze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer fő célja, hogy végeredményben olyan szintre emelje az adókat, hogy a szénerőművek ne legyenek gazdaságosan fenntarthatók.
Ezeket a költségeket ugyan valamelyeset csökkentheti, hogy két 100 megawattos széntüzelésű blokkot 2021. végén a terv szerint leállítanak. A másik három szenes blokkot 2029-ig állítanák le a terv szerint. 2029 után már csak két gáztüzelésű blokk és a naperőmű működne, amiknek így együtt nem haladja meg a teljesítménye bármelyik széntüzelésű blokkét. Csakhogy a Mátrai Erőmű Zrt.-nek az engedélyek kifutása utáni időszakra vonatkozóan bányabezárási és erőműbontási kötelezettsége van. Ha tehát a szennyező blokkok bezárásával spórol az erőmű a kvótákon, a másik oldalon jelentős pluszköltség keletkezik ebből a kötelezettségből.
Az Opus Global márciusi tájékoztató anyaga feltételes módban úgy fogalmaz, hogy ha a leszerelésre és bányabontásra félretett pénz (nagyjából 20 milliárd forint) nem fedezi a rekultiváció költségeit, az “negatívan hathat ki a cégcsoport eredményességére”. Ez a kvóták elszálló költségén kívül még egy kockázat, ami az új tulajdonos pénztárcájából húzhat ki többletforrásokat. És a gazdasági realitások alapján az sem tűnik biztosnak, hogy a maradék három szenes blokkot érdemes lesz 2029-ig működtetni.
Arról már nem is beszélve, hogy a Napi.hu cikke szerint az erőmű potenciális teljesítményét az is visszafogja, hogy a blokkok régiek, ami miatt egyre gyakrabban kell őket karbantartás miatt kivonni az áramtermelésből.
Az Opus Nyrt-t megkerestük kérdéseinkkel, a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Mátrai Erőmű idén a magyarországi áramtermelés nagyjából tizedét, az elmúlt öt évben átlagosan pedig az ötödét adta. Ezért valószínűleg az állam ellátásbiztonsági okok miatt azt szeretné, hogy valamilyen formában továbbra is üzemeljen majd. Erre két opció van: vagy a kvótaköltség elszállása miatt méregdrága szenes áramtermelés, vagy az erőmű modernizációja, ami viszont szintén hatalmas költségeket jelent.
Az állam csak akkor segíthet be ebben, ha tulajdonossá válik, máskülönben az állami segítség tiltott állami támogatásnak számítana. Bármelyik is lesz a választás, mindkét lehetőség esetén óriási a kockázata, hogy mindez nagyon sokba fog kerülni az adófizetőknek. | https://g7.hu/vallalat/20191127/ha-megveszi-az-allam-a-matrai-eromuvet-nagy-esellyel-evi-sokmilliardos-veszteseg-hullik-a-nyakaba/ | https://web.archive.org/web/20230905145547/https://g7.hu/vallalat/20191127/ha-megveszi-az-allam-a-matrai-eromuvet-nagy-esellyel-evi-sokmilliardos-veszteseg-hullik-a-nyakaba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-megveszi-az-allam-a-matrai-eromuvet-nagy-esellyel-evi-sokmilliardos-veszteseg-hullik-a-nyakaba | G7 | hungarian-news | 2019-11-27 15:14:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"klientúra",
"erőmű"
] | [
"Mátrai Erőmű visszavásárlása"
] |
49,877 | 80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormány | Közel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány. | A potenciális társaságiadó-bevétel minden korábbinál nagyobb részét, több mint 40 százalékát vitték el különböző adókedvezmények 2018-ban. Az elmaradt bevétel nagyjából fele pedig a sokat kritizált tao-rendszer keretében a látványcsapatsportokhoz áramlott. A sportszervezetek még annál is tízmilliárdokkal több pénzt kaptak, mint amivel a kormány előzetesen számolt.
A társaságiadó-bevétel összességében egyébként nem maradt el a remélttől, ez azonban csak annak köszönhető, hogy a kormányzat elég óvatosan becsülte meg a 2018-as várható bevételt. Az előirányzat mindössze szűk 370 milliárd forint volt, ami a korábbi évek 600-700 milliárd közötti összegéhez képest még úgy is alacsony, hogy időközben 9 százalékra csökkentették az adókulcsot (korábban az 500 millió forint alatti nyereség 10, az afölötti 19 százalékát kellett befizetni). A nyereséges cégek végül a profitjuk után így 380 milliárdnyi adót fizettek be az államkasszába.
Több mint 265 milliárdot viszont nem, ennyi ment el ugyanis adókedvezményekre. Ez forintban kifejezve is rendkívül sok, arányaiban pedig még úgy is kiugróan magas, hogy a kormány eddig sem mérte szűkmarkúan az adókedvezményeket.
A korábbi években a kedvezmények a potenciális bevétel harmadát-negyedét vitték el, ezúttal azonban már a 41,1 százalékát.
Pedig a terv nem ez volt: a költségvetés összeállításakor még úgy számoltak, hogy ha nő is kicsit ez a mutató, akkor is a 33-37 százalék közötti sávban marad.
A legtöbb adókedvezményt ezúttal is azokon a jogcímeken vették igénybe, mint a korábbi években. A fejlesztésekre 32,1 milliárdnyi, a különböző kutatás-fejlesztési tevékenységekre 20,6, a kulturális szervezetek támogatása után pedig 52 milliárd forintnyi kedvezmény járt. A legtöbb pénzt azonban a sport vette ki az államkasszából: a hat kiemelt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda) területén ténykedő klubok, vállalatok és szövetségek 128,3 milliárd forinthoz jutottak a tao-rendszer keretében. Azaz a nyereséges cégek ennyi adót utaltak a költségvetés helyett a kiszemelt sportszervezeteknek.
Ez pedig sokkal több, mint amit a kabinet várt. Konkrétan több mint a másfélszerese, az előzetes tervekben ugyanis 75-85 milliárd forintos összeg szerepelt. Mindez azt jelenti, hogy szinte teljes egészében a sport a felelős az adókedvezmények elszállásáért.
Ráadásul ez véletlenül sem először fordul elő. Amióta csak bevezették a tao-rendszert a sportban, a kormány mindig alulbecsülte az emiatt elmaradó adóbevételt. Az elmúlt hat esztendőből ötben az előzetesen megadott sáv felső értékét is jóval meghaladta a tényleges adókedvezmény mértéke. A hat évben összesen (az előre megadott sáv közepéhez viszonyítva)
165 milliárd forintot tévedett a kormány, azaz ennyivel több ment a sportszervezetekhez még annál is, mint amit a költségvetés tervezésekor becsültek.
Mindez azonban a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a kormányt, hiszen az évek során semmit sem tett annak érdekében, hogy ennek a pénznek egy része inkább a büdzsébe folyjon be, sőt. Összesen 2011 óta majdnem 570 milliárd forintnyi nyereségadó-kedvezményt vettek igénybe a cégek arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt sportszervezeteknek adták. Ha pedig azt is beleszámoljuk, amit a bankadón spóroltak meg a hitelintézetek a látványcsapatsportok támogatásával, akkor szinte pontosan 600 milliárdnál járunk. Két éve ugyanis utóbbiból is le lehet vonni a sportszervezeteknek utalt pénzt, amivel a kimutatás szerint bő 30 milliárd forint erejéig éltek is az ágazat szereplői.
Összehasonlításképpen, a teljes, 600 milliárdos összeg nem marad el sokkal a magyar kórházak éves működési kiadásaitól, és lényegében megegyezik azzal, amit tavaly az állam a felsőfokú oktatásra szánt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte. | https://g7.hu/vallalat/20191202/80-helyett-128-milliard-lett-maradhat-maradhat-mondja-a-kormany/ | https://web.archive.org/web/20221130103953/https://g7.hu/vallalat/20191202/80-helyett-128-milliard-lett-maradhat-maradhat-mondja-a-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/80-helyett-128-milliard-lett-maradhat-maradhat-mondja-a-kormany | G7 | hungarian-news | 2019-12-02 15:27:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"sport",
"adó"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,878 | Egy hasznosnak tűnő állami program, a részleteket mégis rejtegetik | A Fidesz-kormányok oktatási forráskivonása tette igazán jó ötletté a Medgyessyék idején kitalált egyetemi ingatlanfejlesztési koncepciót. | (A cikk a DemNet támogatásával készült.)
A ppp-szerződések a köz- és magánszféra együttműködését jelölik, olyan beruházásokat valósítanak meg magánvállalkozások, amiket hagyományosan az államok és intézményeik szoktak. Ilyenkor nem azonnal kell a beruházást kifizetni, hanem egy hosszabb, jellemzően 10-20 éves időszak alatt kell a beruházás és az elkészült infrastruktúra üzemeltetésének ellenértékét törleszteni. Ez tulajdonképpen egy lízingszerződés, és a legnagyobb előnye, hogy nem növeli azonnal az államháztartási hiányt*Igaz, időközben ebben is voltak változások. A részletek itt találhatók meg: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/1015035/7204121/QA-PPPs.pdf.
A felsőoktatás esetében két területen használták ezt Magyarországon: egyrészt kollégiumok és diákszállók, másrészt egyetemi épületek, előadók, irodák építését és fenntartását finanszírozták így. Ez a konstrukciót nem sokban tér el egy magáncég irodaépítési megbízásától: manapság a cégek túlnyomó többsége nem saját irodákban működik, hanem ingatlanüzemeltetőktől bérli azokat, jellemzően hosszabb távon, és számos esetben ők is megvehetik az ingatlant a bérleti idő lejártakor.
Nagy port kavart azonban, amikor az MSZP-SZDSZ kormányok elkezdték ezt az alapvetően az angolszász világban elterjedt konstrukciót használni Magyarországon. A Fidesz gyakran váltogatta véleményét a felsőoktatási ppp-s fejlesztésekkel kapcsolatban: 2005-ben bíróságon akarták megszerezni a ppp-s szerződéseket, 2006-ban még úgy nyilatkoztak, hogy szerintük ezek meg se fognak valósulni, 2011-ben harciasan ígérték a ppp-szerződések gyors kiváltását és az elszámoltatást, amire ezer milliárdot szántak. 2013-ban a ppp-re fogták a felsőoktatási forráskivonást. Végül csak a projektek egy kisebb részét váltották ki, a szerződések többsége a 2020-as évek közepéig és végéig hatályban marad. Igaz, 2011-ben a kormány közben elköltött 346 milliót jogi tanácsadásra a témában, de semmilyen törvénysértést nem találtak.
Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy mekkora kiadásai voltak az államnak a felsőoktatási ppp-s projektek kapcsán, de csak annyit írtak vissza, hogy nem adatkezelők. Úgy gondolták, hogy mivel az egyetemek fizetik, nem az ő ügyük – pedig náluk kellene, hogy meglegyenek az adatok, hiszen a felsőoktatási ppp-szerződések után az állami részt az EMMI és jogelődjei fizették. Ráadásul a Fidesz néhány éve még hasonló okból perelte az akkori minisztériumot.
Átláthatósági gondok
A felsőoktatási ppp-s projektekről keveset tudni, sosem készült erről átfogó elemzés. 2016-ban, amikor Palkovics László államtitkárként bejelentette, hogy az „ötvenegynéhány” ppp-s szerződésből 12-t kiváltanak, feltűnő volt, hogy nem pontos számot említett. Arról sem derültek ki részletek, hogy ezeket miért éri meg kiváltani, ha egyáltalán megéri. A 12 kiváltott projektről csak annyit árultak el, hogy 29 milliárd forintnyi értéket képvisel.
Cikkünk elkészítéséhez nagyon hosszadalmas adatgyűjtésre volt szükség, de így sem lehet teljes körű. Hiába kerestük meg az összes érintett felsőoktatási intézményt, és kértük az egyébként közérdekű adatokról a tájékoztatást, egy sem válaszolt.
Az intézmények költségvetésének átbogarászása alapján az látszik, hogy 2018-ban 8,5 milliárd forintot fizettek a ppp-szerződésekre az egyetemek. És még legalább 2028-ig fizetni fognak, mivel 67 milliárd forintnyi kifizetésre van érvényes szerződésük.
Ami azonban érdekes, hogy a kormány saját magát megszabadította a ppp-kiadásoktól: a felsőoktatási intézményekkel kötött eredeti megállapodások szerint ugyanis a fenntartási díjakat fele-fele arányban fizette volna az oktatási tárca és az egyetemek. A költségvetésben szépen lassan csökkent ennek értéke, és egy idő után el is tűnt. Természetesen ez azt is jelentheti, hogy beépítették az egyetemek finanszírozásába, de az is lehet, hogy egyszerűen csak lehúzták a költséget, és oldják meg az intézmények, ahogy tudják.
A költségvetési adatokból az is látható, hogy egyéb vagyongazdálkodás megnevezéssel fizették 2016-ban 28,9 milliárd forint értékben a ppp-szerződések kiváltását, de az már sehonnan nem derül ki, hogy pontosan mely projekteket, és mennyi lett volna a hátralévő rendelkezésre állási díj.
Bár a kormányzat hivatkozott rá, hogy a ppp-s ingatlanok fenntartása drágább akár 30 százalékkal is, egyetlen vizsgálati anyag, tudományos cikk, állami felmérés nem készült erről az elmúlt közel másfél évtizedben, amióta a konstrukció létezik. Az összehasonlítási alapot sem határozták meg: ha a karbantartáshiányos, leromlott épületekhez hasonlítják, természetesen drágább, de ha a hosszú távon olcsóbb, folyamatos karbantartáshoz, akkor már nem lehet ilyen nagy különbség.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két vizsgálata érintette a ppp-programot, de igazából egyik sem végzett érdemi költség-haszon elemzést. Ráadásul a projekteket egyik sem tartalmazta teljes körűen. Az egyik még az MSZP-SZDSZ kormányok alatt, 2007-ben készült, a másik 2012-ben már a Fidesz alatt. Bár a kormány akkor nagyon szerette volna, ha olyan eredmények kerülnek elő, amelyek szerint gazdaságilag rossz döntés volt ez a fejlesztés, az ÁSZ-jelentés ilyet nem tartalmaz. Ráadásul nem is érintették mindegyik projektet a vizsgálatok.
A fő kivetnivalót abban látták, hogy a fejlesztések összetétele, területi eloszlása nem egy stratégia alapján alakult ki, nem készítettek előrejelzést a várható hallgatói létszámokról, sem pedig munkaerő-piaci igényfelmérést, hogy mely szakokra és hol lesz szükség. Ezek jogos elvárások, és valóban jobb lenne ilyenek alapján dönteni az állami fejlesztésekről, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kollégiumok kihasználtsága a korábbi ÁSZ-anyag szerint kifejezetten magas, illetve továbbra is minden intézmény működik, és nem kong úgy az ürességtől, mint például sok stadion.
Az állam ellen is véd a ppp?
A felsőoktatási ppp-projektek Magyar Bálint oktatási miniszteri idejéhez köthetők. A volt SZDSZ-es miniszter a projektek hátteréről azt mondta, azért döntött ezen konstrukció mellett, mert a Medgyessy-kormány 100 napos terve után azt látta, hogy nincsen lehetőség a felsőoktatási intézmények fejlesztésére. Az akkoriban rendelkezésre álló évi maximum 10 milliárdos keret nem volt elég a dinamikusan növekvő hallgatói létszámhoz megfelelő új épületek felhúzásához és a felújításokhoz.
A ppp-konstrukciót úgy találták ki, hogy a felsőoktatási intézmények maguk döntsék el, mire van szükségük, nem központilag írták elő a programokat. A minisztérium azt vállalta, hogy az így megkötött szerződések éves rendelkezésre állási díjának felét fizeti, és úgy kalkuláltak, hogy ez nagyjából évi 10 milliárd forint legyen – mint a korábbi fejlesztési források. Ezzel az elaggott infrastruktúra fejlesztését akarták felgyorsítani.
A projektek közbeszerzési döntéseit olyan bizottságok hozták, amelyekben csak kisebb szerepe volt a minisztérium szakértőinek, a rektorok és az egyetemi szenátusok hozták meg a végső döntéseket. Ezzel a központi döntéshozatalt akarták elkerülni. Ez egyben segített a verseny növelésében, a közel félszáz projekthez mind külön versenyen találták meg a beruházót, így nem csak néhány nagyvállalat juthatott munkákhoz.
Külön kihívás volt a kollégiumok esetében, hogy azok bérleti díja olyan alacsony volt, amiből magas színvonalú – két-háromfős, saját konyhával és fürdőszobával felszerelt – szobák üzemeltetése nem volt megoldható. Az emelést viszont a hallgatói önkormányzatok nem engedték. Erre találták ki, hogy a tehetősebb diákok számára legyenek drágább, de magasabb színvonalú diákotthonok. Ezek is olcsóbbak voltak azonban, mint az albérletek. Az új és drágább diákotthonok és kollégiumok kihasználtsága pedig azt mutatta, hogy erre valóban volt is igény.
Még egy érv szólt a ppp mellett: a kivitelezőknek a karbantartást magas színvonalon írták elő a szerződésekben, így elkerülhető volt a magyar állami beruházások nagy problémája, hogy a sok milliárdos infrastruktúrafejlesztések után nincs pénz a fenntartásra. Az így leszerződött összegeket nem lehetett költségvetési megszorítások során elvenni.
Fejlesztési hullám
A felsőoktatási ppp-projektek kétségtelen érdeme volt, hogy sosem látott fejlődést hozott: összeállításunk szerint 257 ezer négyzetméternyi épületet húztak vagy újítottak fel. Összegyűjtöttük a projektek költségét is, és megnéztük, milyen egységköltségen épültek, illetve újítottak fel meglévőket. Az összehasonlítást nehezíti, hogy sokszor ezek vegyes feladatok voltak, de az árak jónak tekinthetők, hiszen a 300 ezer forintos négyzetméterárat szinte sose lépték túl.
A Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség 2007-es közleménye szerint az irodák és szállodák építésének négyzetméterára 2006-ban 270-280 ezer forint volt átlagosan. A ppp-projektek keretében épült egyetemi irodák, campusok és kollégiumok ez alatt tudtak maradni, 19 projektnél 2006 és 2010 között csupán 197 ezer forint volt az egységár. Természetesen ebben szerepe volt annak, hogy részben felújításról volt szó, de az új építéseknél is a piaci ár vagy annál alacsonyabb költségek voltak jellemzők.
A tervezett projekteket a 2204/2007 kormányhatározat tartalmazza, és ezek túlnyomó többsége meg is épült. Csupán öt projektet találtunk, amely végül nem valósult meg*A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem új épületének 4,2 milliárdos, a Miskolci Egyetem 2,7 milliárdos, a Kecskeméti Főiskola 1,8 milliárdos, a Színház- és Filmművészeti Egyetem 3,4 milliárdos, illetve a MOME 3,7 milliards projektjei csak tervek maradtak. A MOME új campusa végül állami forrásból, 24,1 milliárdból épült meg.. A felsőoktatási intézmények többsége azonban élt a lehetőséggel: a 22 akkori intézmény közül csak négy nem valósított meg ppp-projektet, ami azt mutatja, hogy a főiskolák és egyetemek számára nem tűnt ez rossz lehetőségnek.
A ppp-s projektek számításaink szerint 17 százalékkal olcsóbban készültek el, mint amennyit előzetesen kalkuláltak.
A 60,8 milliárd forintosra becsült projektek végül 50,7 milliárd forintért valósultak meg. Ez egy sosem látott nagyságú és gyorsaságú egyetemi infrastruktúrafejlesztési program volt.
A Fidesz-kormány alatt nem sok új egyetemi projekt indult, amit összehasonlítási alapként lehetne használni, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának fejlesztésére 2016-ban 5,7 milliárd forintért szerződtek a kormányhoz közel álló Magyar Építő Zrt.-vel. Ennek keretében 17 ezer négyzetmétert kellett átadniuk, amiből 6 ezer felújítás, 11 ezer új építés. Az egységnyi ár így 352 ezer forint, ami jóval magasabb a ppp-s projekteknél. Igaz, egy évtized alatt közel 30 százalék volt az infláció, 2007-es árakon ez 270 ezer forintnak felel meg. A ppp-s projektek ennél enyhén olcsóbbak voltak.
Az említett ÁSZ-vizsgálatok egyáltalán nem tértek ki arra, hogy kik voltak a projektek kivitelezői, és mekkora versenyt sikerült indítani. A nagy építőipari cégek mellett – mint a Strabag és a KÉSZ-csoport – több kisebb vagy közepes helyi építőipari cég is versenyebe szállít, és ők is tudtak nyerni.
A közbeszerzési adatbázis alapján a legtöbb projekthez tartozó eljárást megtaláltuk, de a szerződések nem szerepeltek a Közbeszerzési Adatbázisban, egyet sem sikerült fellelni. Ezek nélkül a projektek költség-haszon elemzését sem lehet érdemben elvégezni. Az viszont látszik, hogy átlagosan 2,6 pályázó volt a kiírásokra, sok különböző cég nyerte el a munkákat, a 18 fellelt projektet 11 cég nyerte el.
Kollégium extraporfit nélkül
Az autópályás és a Művészetek Palotája ppp-szerződésekkel összehasonlítva a felsőoktatási projektekkel kapcsolatban a legnagyobb különbség, hogy ezek kivitelezői nem értek el irreális extrapofitot. A kivitelezési költségek a piacinál kedvezőbben alakultak, de természetesen 20 éves szerződéseknél a fenntartási költségek sokkal nagyobb részt tesznek ki.
Nagyon nehéz annak megítélése, hogy a fenntartásért fizetett díjak magasabbak vagy alacsonyabbak annál, mintha az egyetemek maguk tartanának fenn egy kollégiumot. Ezt már csak a szolgáltatás színvonalának különbsége is megnehezíti.
Néhány vállalkozást sikerült fellelnünk azok közül, amelyek ppp-s oktatási beruházásokat üzemeltetnek. Ilyen például a Strabag leányvállalata. Ennek profitrátája 16 százalék volt az elmúlt öt évben, míg az autópályás cégek esetében 30 százalék körül alakult. Jól látható, hogy egy versenyző piacon, ahol valóban van konkurencia, a Strabag is szerényebb árazással tudott megrendelésekhez jutni.
A Strabag Oktatási PPP Kft. beszámolójában transzparens módon fel is tüntetik, hogy a projekteket a 20 éves üzemeltetési időtartamra felvett hitelekből finanszírozzák. A cégnek 2018 év végén a Dunaújvárosi Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel volt élő szerződése. Előbbi 194, utóbbi 87 millió forintot fizetett a cégnek.
Az Immorent Kft. a Strabag és a Generál Zrt. közös cége*80%-20%, telephelyei alapján Szarvason, Nyíregyházán, Gyöngyösön és Békéscsabán lévő oktatási intézmények lehetnek a portfóliójában. Ennek pénzügyi adatai már érdekesebbek, hiszen csökkenő bevétel mellett mutatnak ki az árbevételt meghaladó nyereséget – feltehetően esetükben ingatlant értékesítettek az elmúlt években. 2018-ban például az egyéb bevétel soron 1,4 milliárd forint jelent meg.
Összességében a vélhetően túlnyomórészt ppp-projektek üzemeltetésével foglalkozó cégek vaskos profithoz jutottak, az elmúlt öt évben 32 százalék volt a teljes bevételhez mért nyereség aránya. De ez jórészt az utóbbi évek ppp-kivásárlásainak a hatása, 2014-ben még csak 1,8, 2015-ben pedig 3,5 százalékos volt a profitráta. Eléggé úgy néz ki, hogy
nem az eredeti szerződéseken, hanem a Fidesz által erőltetett állami kivásárlásokon értek el jelentős profitot a felsőoktatási ppp-s cégek.
Azt azonban a részletek ismerete nélkül nem lehet megítélni, hogy ez több vagy kevesebb, mint amihez kiváltás nélkül, sok év alatt jutottak volna hozzá.
Kerestük az oktatási projekteket üzemeltető cégeket is, de sajnos egyiküktől sem kaptunk választ kérdéseinkre, így nem árulták el azt sem, hogy jól gondoljuk-e, mely egyetemekkel dolgoznak együtt, mely projektjeiket és miért adták el idő előtt a magyar államnak.
Találtunk néhány olyan vállalkozást is, amelyek diákotthonokat és/vagy kollégiumokat üzemeltetnek, és profitrátájuk piacinak tűnik. Olyan cég is volt, amelyik megszűnt időközben: a Soproni Diákotthon Kft. végelszámolása 2017-ben történt meg. A Miracle Europe Ingatlankezelő Kft. – amely a SOTE 900 fős kollégiumának működtetését nyerte el – már 2013-ban felszámolás alá került. Ez jól mutatja, hogy ez nem volt kockázatok nélküli üzlet. Több, összesen négy diákotthont üzemeltető társaság összességében 7,7 százalékos profitot ért el az elmúlt öt évben, ami piaci szintnek tekinthető.
Sajnálatos módon lassan 15 évvel az első felsőoktatási ppp-s projektek átadása után sem látjuk tisztán, hogy pontosan mire és mennyi pénz ment el, és megérte-e. Az elérhető adatok alapján az látszik, hogy ezen projektek piacinak megfelelő költségekkel üzemeltek, és akármilyen furcsán hangzik, talán ezt nem akarják az illetékesek egyértelművé tenni.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-projektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp-szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság „elkönyvelését”, pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és ésszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
A nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat. | https://g7.hu/kozelet/20191203/egy-hasznosnak-tuno-allami-program-a-reszleteket-megis-rejtegetik/ | https://web.archive.org/web/20231212183915/https://g7.hu/kozelet/20191203/egy-hasznosnak-tuno-allami-program-a-reszleteket-megis-rejtegetik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-hasznosnak-tuno-allami-program-a-reszleteket-megis-rejtegetik | G7 | hungarian-news | 2019-12-03 15:35:54 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"háttér",
"átláthatóság",
"PPP",
"állami/önkormányzati szerződések",
"infografika"
] | [] |
49,879 | Letartóztatták a Szolnok megyei közgyűlés egyik fideszes tagját, Boldog István jobbkezét | Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben lett gyanúsított F. P., a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig november 29-én elrendelte egy hónapra a letartóztatását. A gyanú szerint jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól kapott pénzt mint a pályázat elbírálását befolyásolni tudó hivatalos személy, írja a Törökszentmiklósi.hu nevű oldalnak a fővárosi törvényszék. | Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben lett gyanúsított F. P., a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig november 29-én elrendelte egy hónapra a letartóztatását. A gyanú szerint jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól kapott pénzt mint a pályázat elbírálását befolyásolni tudó hivatalos személy, írja a Törökszentmiklósi.hu nevű oldalnak a fővárosi törvényszék.
de emellett közeli munkatársa a fideszes országgyűlési képviselőnek, Boldog Istvánnak, akinek asszisztense és kampányfőnöke is volt már.
Friss: Az információt az Indexnek megerősítette a Fővárosi Törvényszék, illetve egy kiegészítő kérdésünkre közölte:
A Budai Központi Kerületi Bíróság összesen 5 emberrel szemben rendelt el kényszerintézkedést 2019. november 29-én: 4 fő került letartóztatásba, 1 fő pedig – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával – bűnügyi felügyelet alá.
De mi ez az egész ügy?
November 28-án írtuk meg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kutatást tartott a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban. Ahogy a korábbi fideszes polgármestert októberben leváltó új polgármester írta: a kényszerintézkedés célja olyan tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adatok felkutatása és rögzítése volt, melyek köthetők a Központi Nyomozó Főügyészség egyik nyomozásához.
Hadházy Ákos független képviselő két hónappal ezelőtt állt elő azzal, hogy érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy zajlik-e olyan büntetőeljárás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es számú választókerületében, ami országgyűlési képviselőt is érint. Polt válasza úgy hangzott, van ilyen beazonosítható, folyamatban lévő büntetőügy, de miután Hadházy néven is nevezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt, az ügyészség tisztázta, hogy névre vonatkozóan nem válaszolt.
Információink szerint egyértelműen róla van szó, lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat (...), aki hajlandó az általa megnevezett, az általa preferált cégeknek munkát juttatni
– nyilatkozta akkor Hadházy, amire Boldog István a Fidesz sajtóosztályán keresztül csak annyit reagált, hogy őt az ügyészség nem kereste meg, ez csak politikai cirkusz, de áll rendelkezésére bármilyen hatóságnak.
Amikor a cserkeszőlői ügyészségi akció zajlott, Hadházy úgy reagált: „Szorul a hurok a kólagyűlölő vasutas képviselő, Boldog István körül. (...) saját információm szerint pedig Boldog bizalmi emberénél, táskás emberénél (pénzbehajtó), egy fideszes megyei képviselőnél is jártak a nyomozók.”
Ki az a „táskás ember”?
A Hadházy által emlegetett Boldog István „táskás embere”, a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő Fehér Petra. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett.
A cserkeszőlői ügyészségi akció után több helyről is azt az információt kaptuk, hogy Fehér Petránál is tartott az ügyészség kutatást, illetve arról is szóltak információk, hogy a fideszes képviselőt bevitték a nyomozók. Telefonon, a Facebookon is próbáltuk elérni ezután a fideszes képviselőt, de nem jártunk sikerrel. Mindenesetre a törökszentmiklósi közgyűlésről aznap mindenféle – törvényileg előírt – előzetes jelzés nélkül hiányzott.
Törökszentmiklós polgármestere, Markót Imre egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a képviselő letartóztatásáról. Az Indexnek elmondta, Fehér Petra sem a keddi rendkívüli, sem pedig a múlt hét csütörtöki közgyűlésen nem jelent meg, és erről értesítést sem küldött a polgármesternek, noha ez távolmaradás esetén kötelező.
Az ügyészségnek küldött érdeklődések sorban lepattantak, mi is csak annyi választ kaptunk, hogy „megkeresésére közlöm, hogy az ügyről tájékoztatás nem adható”. A Törökszentmiklósi.hu nevű oldal újságírója, aki korábban a Figyelő munkatársa is volt, kérdéseket küldött a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztályához.
Megkeresésében azt írta, ha azokból az információkból indulunk ki, hogy 28-án Fehér Petránál is házkutatás volt, és előzetesbe került, akkor a törvényben meghatározott 72 óra letelt, és nyilvánvalóan dönteni kell arról, hogy ezt meghosszabbítsák, vagy szabadlábra helyezzék. Így megkérdezte, mit tudnak megerősíteni a fenti információkból, valóban előzetes letartóztatásba került-e a fideszes képviselő. A törvényszék pedig a következő választ adta:
„Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az F. P. ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én – a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt –
A rendelkezésre álló adatok szerint
a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
„A végzés indokolása szerint a bizonyítás megnehezítésének veszélye volt az, ami kizárta a letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet elrendelését, a letartóztatást tehát a nyomozás érdeke tette szükségessé. Önmagában a szökés, elrejtőzés veszélye enyhébb kényszerintézkedéssel is kiküszöbölhető lett volna. A végzés nem végleges” – írták válaszukban.
Mi is levelet írtunk a törvényszéknek, elsősorban aziránt érdeklődtünk, hogy meg tudják-e erősíteni a fenti választ nekünk is, illetve hogy érintett-e még más is az ügyben hasonló kényszerintézkedéssel.
Szinte mindig ugyanaz a két cég nyer
Hadházy a korrupcióinfós oldalán írt részletesebben arról, milyen információi vannak a Boldog körzetében kialakult korrupciógyanús helyzetről. Azt írta, információi szerint a fideszes képviselő zsarolhatta a hozzá tartozó települések képviselőit, hogy csak akkor kapnak EU-pénzeket, ha az általa megadott cégek lesznek a kivitelezők. Majd egy feljelentés után nyomozni is kezdtek.
A cégekről azt írta, a Profiter Machine Kft. egy székesfehérvári telekommunikációs cég volt évi néhány milliós bevétellel, majd közvetlenül a TOP-os pályázati nyerések előtt vette át egy jászberényi testvérpár, hogy aztán a pályázati győzelmekkel 2018-ra 343 milliós forgalmuk legyen.
A másik cég, az Akviron Kft. pedig egy egyszemélyes mérnöki tervező cég volt, aminek bevétele 2018-ban ugrott évi 100 millióról 500 millióra. A Népszava próbált egy riportban utánajárni az első cégnek, illetve megpróbálta szóra bírni azokat a polgármestereket, akik ezeket a cégeket bízták meg különböző munkálatokkal, de nem sok választ kaptak. A lap azt írja: látszik, hogy sokszor ez a két cég indult, ahol az egyik veszített, ott nyert a másik, és fordítva. Érdemes megnézni a cikkben a táblázatot is arról, hogy a Profiter nevű cég két év alatt mennyi és milyen értékű közbeszerzést nyert Boldog István körzetébe tartozó településeken.
Boldog István fideszes országgyűlési képviselő választókerületéhez (Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerület) 23 település tartozik. A cserkeszőlői ügyészségi akció után levelet írtunk mind a 23 település vezetésének, hogy megkérdezzük, volt-e náluk hasonló kutatás, érintett-e ilyen kutatásban a település vezetője vagy bármelyik képviselője. Tizenegy településről kaptunk választ, hogy náluk nem volt ilyen vizsgálat, a többi településtől továbbra is várjuk a válaszokat.
A közpénzből finanszírozott kampánykiadvány
A Törökszentmiklósi.hu szerzője korábban is írt már Boldog Istvánt és Fehér Petrát érintő ügyekről: 2018-ban az Átlátszón jelent meg egy nagyobb anyag, ami arról szólt, hogyan támogatták a hozzá tartozó települések önkormányzatai közpénzből azt a kiadványt, ami gyakorlatilag Boldog István reklámlapjaként funkcionált, és amit az az alapítvány adott ki, aminek elnöke a most letartóztatott Fehér Petra.
Van egy KöTi Mente Magazin nevű regionális kiadvány, ami negyedévente 40 ezer példányban jelenik meg, a magazin impresszumában pedig kiadóként egy KötiMenti Egyesület szerepel. „A szervezetet 2016 őszén alapították Kétpó székhellyel – Boldog István korábban itt volt polgármester –, az egyesület elnöke Fehér Petra” – írta az Átlátszó. A magazin pedig gyakorlatilag Boldog István kampánykiadványaként működött.
A magazint kiadó egyesületet pedig fellelhető adatok, közgyűlési döntések alapján látható, hogy a Boldog István körzetében található települések önkormányzatai támogatták több millió forinttal, így gyakorlatilag közpénzből futotta az egyesületnek kiadni Boldog István kampánymagazinját.
Boldog Istvánnak jeleztük, hogy természetesen szeretnénk, ha megszólalna, reagálna bármelyik állításra, illetve eseményre, a cikk megjelenéséig nem kívánt élni a lehetőséggel.
(Borítókép: Boldog István / Facebook) | https://index.hu/belfold/2019/12/04/letartoztathattak_a_szolnok_megyei_kozgyules_egyik_fideszes_tagjat/ | https://web.archive.org/web/20230923053637/https://index.hu/belfold/2019/12/04/letartoztathattak_a_szolnok_megyei_kozgyules_egyik_fideszes_tagjat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-a-szolnok-megyei-kozgyules-egyik-fideszes-tagjat-boldog-istvan-jobbkezet | Index | hungarian-news | 2019-12-04 12:40:31 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [
"Akviron Kft.",
"Fidesz",
"Profiter Machine Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Törökszentmiklós"
] | [
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"ügyészség"
] | [] |
49,880 | Döntsd a tőkét, borítsd a céget | Szíriai, libanoni és szerbiai álvállalkozók felhasználásával fantomizálták a NER milliárdos főépítője és üzlettársa kényelmetlenné vált vállalkozásait.Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének „szakmai önéletrajzában” az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a „problémás” cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek… | Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének "szakmai önéletrajzában" az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a "problémás" cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek...
Paár Attila Győr leggazdagabb, Magyarország 29. leggazdagabb embere jelenleg, vagyona: 42 milliárd forint. A miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelő nagyvállalkozó a WHB-csoport tulajdonosa, amely állami nagyberuházások kivitelezési munkáinak sorát nyerte meg 2010 óta.
A 47 éves üzletember Borkai Zsolt polgármesteri pályafutásának első időszakában szoros kapcsolatot ápolt a közelmúltban lemondott városvezetővel, cégei kapták a legzsírosabb építési feladatokat a nyugat-dunántúli megyeszékhelyen, sőt, egész Győr-Moson-Sopron megyében. Aztán a vállalkozó "kinőtte" Borkait, ráadásul magánéleti feszültség is keletkezett közöttük (ennek részletezésétől tapintatosság miatt eltekintünk), és a továbbiakban annak a magyar származású luxemburgi ügyvédnek a segítségével építette cégcsoportját, aki a NER-nek is komoly szolgálatokat tett. Ő Kacsóh Gábor, aki feltűnt az úgynevezett Audi-telkek adásvétele körül is, de más, győri nagymenőkhöz köthető ügyekben is felbukkant a neve.
A szerbiai kapcsolat
A Mapanzió Kft. 1994-től egészen 2014. június 19. napig Paár-Panoráma Panzió Kft. néven működött. A vállalkozás tulajdonosai az alakulás napjától közel három évtizeden keresztül Paár András és felesége, Paár Andrásné voltak - ők Paár Attila szülei. 2013. április 30. napjától a társaságban tagként részesedéshez jutott Paár Attila és két testvére, ifj. Paár András és Némethné Paár Zsuzsanna. Kevéssel ezt megelőzően, 2014 februárjában, a társaság ügyvezetőt váltott, az idősebb Paár András helyét felesége vette át. Kevéssel ezt követően, 2014. február 19-én Paár Andrást a felesége, Paár Andrásné váltotta az ügyvezetői székben. Ahol napra pontosan csupán 4 hónapot töltött, azon a napon ugyanis a kft.-t a tulajdonosok eladták (?) Haler Zoltán szerb állampolgárnak. Haler még ezen a napon megválasztotta magát a cég ügyvezetőjének, és azzal a lendülettel új nevet adott a társaságnak, ekkor lett Paár-Panoráma Kft.-ből Mapanzió Kft. A cég attól a pillanattól semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott, éves beszámolót soha többé nem tett közzé. A szerbiai álvállalkozó magyarországi kézbesítési megbízottja egyébként Paár Attila barátja és egyben üzlettársa, Boda Gábor volt.
2015-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) területileg illetékes hátralékkezelési osztálya végrehajtást kezdeményezett a társasággal szemben még a Paár-időszakban keletkezett, jelentős összegű köztartozás behajtása érdekében. Azonban az új tulajdonos, a Szerbiában élő férfi kámforrá vált - vele együtt természetesen a cégpapírok, a könyvelés, a számlák is, minden, ami fontos.
Az ügyvezető (egyben tulajdonos is) elérhetetlensége okán a az illetékes cégbíróság 2016 augusztusában elrendelte a vállalkozás kényszertörlését.
A szíriai kapcsolat
A BOGA BOOK Kft.-t 2008. március 20. napján alapította az azóta a NER toplistás kivitelezőjévé előlépett Paár Attila és a győri közbeszerzési eljárások másik gyakori nyertese, Neumann Zoltán - Csanak Invest Kft. néven. Két hónappal később, 2008. május 28-án a társaság névváltoztatáson ment keresztül, ekkor kapta azt a nevet, amellyel híressé vált: ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.
A két alapító magánszemély tulajdonost 2008. szeptember 18-án egy Luxemburgban bejegyzett társaság, a City Győr Luxemburg S.A. váltotta a tagjegyzékben. Az ügyvezető továbbra is Paár Attila maradt, akihez a luxemburgi offshore társaság köthető.
Az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. 2009-ben építtetett Győr, Révai utcában egy 222 férőhelyes parkolóházat. A kivitelezési munkálatokkal Paár Attila a saját cégét, a West Hungária Bau Kft.-t bízta meg, amely 710 millió forint + áfa összegért végezte el a munkát. Még el sem kezdődött a parkolóház építése, amikor - 2008 novemberében - Paár cége szerződésben állapodott meg Győr Város Önkormányzatának cégével, amely szerint az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. 5 évre vételi jogot biztosít a Komszol Kft.-nek, majd annak jogutódjának, a Győr-Szol Kft.-nek. A szerződésben rögzítették azt is, hogy a vételi jog érvényesítésére meghatározott idő alatt az önkormányzat cége meghatározott havi összegért bérletbe veszi a parkolóházat Paár cégétől. Bérleti díjként az önkormányzat 2010-ben és 2011-ben összesen 220 millió 500 ezer forintot fizetett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.-nek. Az önkormányzat cége 2012 januárjában élt a vételi jogával, és 1 milliárd 104 millió forintért megvásárolta Paár cégétől, amely összegbe a korábban megfizetett bérleti díj összegét nem számították be.
Az összesen (bérleti díj+vételár) 1 milliárd 324 millió forint végül a luxemburgi offshore cég számláján landolt.
A tranzakciót követően szinte azonnal, 2012. május 8. napján kiszállt az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.-ből Paár luxemburgi cége és távozott az ügyvezetői posztról maga Paár Attila is. Az új tulajdonos (és egyben ügyvezető) Paár barátja, üzlettársa, adótanácsadója, Boda Gábor lett. A kft. székhelyét azonnal megváltoztatták, Győrből egy budapesti székhelyszolgáltató irodájába költöztették. Boda - papíron - "ellimbózott" bő egy évet a társaságban, amely már az égvilágon semmit nem csinált, sem bevételei, sem kiadásai nem voltak. Nyilvánvalóan pihentették a "nyűggé" vált céget. Készültek a megfelelő alkalomra, hogy megválhassanak tőle.
2013. október közepén aztán "váratlanul" felbukkant egy titokzatos vevő, egyenesen Szíriából, Tartous városából. Ő volt Abdulaziz al-Aftal. Nem tudni, mi ragadta meg a kiürített, gazdasági tevékenységet akkor már közel 2 éve nem folytató társaságban a közel-keleti férfit, de valamiért szüksége lehetett rá. De inkább Paáréknak rá. A szíriai "üzletember" magyarországi kézbesítési megbízottjaként dr. Kuchta Ferenc (ez a név még sokszor fel fog bukkanni a következő cikkünkben) budapesti ügyvédet jegyezték be.
Abdulaziz al-Aftal munkával túlterhelt életvitele vélhetően nem tette lehetővé, hogy elégséges időt fordítson győri "szerzeményére", mert attól kezdve, hogy a neve megjelent a cégjegyzékben, az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. éves beszámolót nem adott le, egy gyufaszálat nem tett arrébb. A cégbíróság valószínűleg többször felszólította törvényi kötelezettsége teljesítésére, de a vonal másik végén elhelyezkedő személy, dr. Kuchta Ferenc kézbesítési megbízott minden bizonnyal néhány rafinált jogászi húzással késleltetni tudta a kft. kényszertörlését, hiszen tapasztalt motoros ő szakmában (erről bővebben a következő cikkünkben írunk). Azonban egy ponton a cégbíróság türelme is elfogyhatott, és 2016. szeptember 20-án elrendelte a vállalkozás cégnyilvántartásból történő kényszertörlését. Tehát 3 évig úgy létezhetett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft., hogy nem tett eleget a vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettségének: nem tett közzé éves mérleget a társaság gazdálkodásáról.
Vélhetően azért maradhatott ilyen sokáig "életben" a tetszhalott kft., mert nem volt köztartozása (egyéb adóssága sem). Így viszont joggal merül fel a kérdés: mi szükség volt a fantomizálására, hiszen végelszámolással is megszűntethető lett volna? Köztartozásmentes vállalkozások számára a törvény lehetővé teszi, hogy működésüket végszámolással szűntessék meg. Köztartozással terhelt társaságok viszont nem élhetnek a végelszámolás lehetőségével, az ilyen cégek kizárólag felszámolással vagy kényszertörléssel szűnhetnek meg. A fantomizálás ismeretében joggal feltételezhető, hogy az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. korábbi tulajdonosai, ügyvezetői nem szerették volna, hogy külső szemek, például a NAV adószakemberei belepillantsanak a könyvelésbe, megvizsgálják az abban szerepeltetett költségszámlák tartalmának valódiságát. A parkolóházat, amit végül az önkormányzat vásárolt meg, ugyanis - amint azt már említettük - Paár Attila másik érdekeltsége, az építőiparban tevékenykedő West Hungária Bau Kft. építette, a mérlegben szereplő adat szerint 710 millió forint + áfa összegért, ami költségként jelentkezett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. könyvelésében. Ezt a költséget szembeállították a parkolóház 1 milliárd 324 millió forintos eladási árával, így nyereségként 614 millió forint jelentkezett. Ami biztos: az új tulajdonos, a szíriai Abdulaziz al-Aftallal együtt a társaság komplett könyvelése, szerződésállománya is eltűnt. Így, amennyiben a hatóságok netán kíváncsiskodni szeretnének a cég múltját illetően, már nem találnának látnivalót.
A libanoni kapcsolat
A Paár és Társa Kft.-t 1996. június 10. napján alapította Paár András és felesége, Paár Andrásné (a NER-es nagyvállalkozó, Paár Attila szülei)., akik 2013. április 30-ig együtt vezették a gazdasági társaságot, a jelzett naptól a feleség egyedül irányított.
2014. április 30-án három új név bukkant fel a cég tulajdonosai között: Paár Attiláé, valamint két testvéréé, ifj. Paár Andrásé és Némethné Paár Zsuzsannáé. Az ügyvezetői feladatokat továbbra is az anyuka látta el.
10 hónappal később, 2015. március 1-jén komoly változás állt be a társaság életében. A Paár-család tagjainak üzletrészét megvásárolta valaki, aki fantáziát látott az akkor már két közjegyzői végrehajtás alatt álló, nem működő vállalkozásban. Ezúttal - a szíriai után - egy libanoni férfi tette tiszteletét Győrben, és környékezte meg a Paár-famíliát ajánlatával. Mostafa Elghoul valószínűleg úgy érezhette, hogy a kezei között újra erőre kaphat a haldokló győrújbaráti cég. De az is lehet, hogy nem érezte úgy. Sőt, megeshet, hogy semmit sem érzett a libanoni, hanem találomra rábökött a cégnyilvántartásban egy társaságra, ami éppen Paáréké volt. Ők pedig éppen el akarták adni azt. Léteznek ilyen véletlenek. Vagy nem? Mostafa Elghoul egy nagyszerű képességű cégjogi nagyágyút, dr. Kuchta Ferencet jelölte meg magyarországi kézbesítési megbízottjaként. Kuchta kipróbált harcos ezen a területen, ráadásul nem volt ismeretlen Paár Attiláéknak, hiszen az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. fantomizálásában is hibátlan teljesítményt nyújtott. A kft. ügyvezetői posztjára saját magát nevezte ki a líbiai, és azonnal intézkedett a társaság székhelyének megváltoztatása érdekében is, így még ugyanazon a napon Budapestre költöztette a vállalkozást. Megbízható helyet talált: dr. Kuchta Ferenc ügyvédi irodáját.
Csodával határos módon az új tulajdonos-ügyvezető - kevéssel a cégvásárlást követően - kereket oldott. A cég minden iratával és a könyvelésével együtt. Ezen magatartása feltűnő azonosságot mutatott a két másik Paár-céget korábban "megvásárló" szerb, illetve szíriai személy viselkedésével: a társaságok megszerzését követően ők is eltűntek, mint a Doxa óra.
2017 márciusában még "befutott" - az előző kettő mellé - egy harmadik, közjegyző által kezdeményezett végrehajtás is, de Mostafa akkor már árkon-bokron túl volt.
Az illetékes cégbíróság 2017. szeptember 26-án unta meg a líbiai keresését, és elrendelte a társaság kényszertörlését. Végre nyugalom költözhetett Győrújbarátra, a közjegyzők mehettek a sunyiba a követeléseikkel. Paár Attila pedig - a NER nagy örömére - építhetett tovább, rendületlenül, nem esett csorba a vállalkozói becsületén.
Az üzlettársnál is működött a szerbiai vonal
Boda Gábor adótanácsadó Paár Attila hű társa az üzleti életben, és kitartó barátja a magánéletben. 2005. június 30-án, feleségével, Bodáné Konczos Judittal közösen hozták létre a Profitax 2005 Kft.-t, amelyet ügyvezetőként a férj irányított. Egészen 2012. január 31. napjáig, amikor a Szlovákiában bejegyzett Q-Transport s.r.o. elnevezésű gazdasági társaság tulajdonosait olthatatlan vágy járta át a győri székhelyű kft. megszerzése iránt. Történt ez épen akkor, amikor Bodáék túl akartak adni rajta. A szlovák cégnyilvántartás szerint a Q-Transport s.r.o. a győri Nagy-család (Nagy Ferenc, Nagyné Bokréta Anikó, és fiúk, Nagy Dávid) tulajdonában álló vállalkozás, ezért nem okozott meglepetést, hogy az új szlovák tulajdonos Nagy Ferencet helyezte ügyvezetőként a cég élére, amelynek székhelyét még aznap megváltoztatták: Győrből Tápszentmiklósra költöztették a tulajdonoscserén átment kft.-t.
Alig 4 hónap elteltével, 2012. május 31-én Nagyék vagy meggondolhatták magukat, mégsem kellett nekik Boda Gábor és neje volt cége, vagy a Szerbiában élő Veres Zaklina állhatott elő olyan ajánlattal, amire nem tudtak nemet mondani, vagy a kettő együtt történhetett, de a lényeg: a Profitax 2005 Kft.-nek ismét új tulajdonosa (és azzal együtt új ügyvezetője) lett, a nevezett hölgyemény, aki egy meglepő húzással Nagy Ferencet bízta meg azzal, hogy kézbesítési megbízottként átvegye a kft. nevére érkező küldeményeket. Azt a férfit, akitől átvette a társaságot. Zaklinát nyilván derült égből villámcsapásként érhette, hogy az adóhivatal területileg illetékes hátralékkezelési osztálya 2013 áprilisában végrehajtást rendelt el új szerzeményével szemben. A jelentős összegű köztartozás egyértelműen a tulajdonosváltás előtt keletkezhetett, hiszen a cég azóta nem tett közzé éves mérleget, hogy Boda Gábor és élete párja kiszállt a vállalkozásból. Egyébként Nagy Ferenc sem számított kezdőnek a cégfantomizálás szakterületén, nem Boda cége volt az első szárnypróbálgatása ebben a műfajban, de a férfi munkásságáról ugyancsak a következő cikkünkben írunk részletesen. Előzetesen csupán annyit: ő is többször igénybe vette dr. Kuchta Ferenc jogi szolgálatait.
Az illetékes cégbíróság 2014. október 17. napján megállapította a cég fizetésképtelenségét és elrendelte annak felszámolását. Azonban - hatóságok nagy szomorúságára - Veres Zaklina sem tudott szakítani azzal a hagyománnyal, hogy a Paár-Boda duótól cégeket vásárlók (?) az adásvételt követően felszívódnak - ő is így tett. A felszámolóbiztos egy évig kergette, aztán feladta, jelezte a cégbíróságnak, hogy Zakliná felszívódott, ezért aztán a cégbíró a fantommá vált vállalkozás kényszertörlése mellett határozott. Cégdokumentumok, könyvelés, számlák - bye, bye. A múltat végképp eltörölték.
És megint egy szíriai
Nem sokban tért el a Profitax 2005 által befutott pályától a Rérabó Adótanácsadó Kft. "élettörténete" sem. A társaságban 2002-ben, illetve 2006-ban szerzett tulajdonrészt Bodáné Konczos Judit, majd második hullámban Boda Gábor, így vált a kft. a házaspár kizárólagos tulajdonává.
2013 augusztusában Bodáék valamiért jobbnak látták eladni vállalkozásukat, szerencséjükre vevő is akadt rá, a kocséri Klement Attila. Aki aztán az adásvétel lebonyolítását követően rögvest megválasztotta magát ügyvezetőnek és nagy reményekkel tekintett a jövőbe. Fél év elteltével azonban eltörhetett benne valami, mert felhagyott a vállalkozás gründolásával, és eladta (?) azt a fonyódi Füry Gusztávnak, aki a cégnyilvántartás szerint ugyancsak nem "kispályás": 13 olyan gazdasági társaságban vállalt hosszabb-rövidebb, de inkább rövidebb ideig szerepet, amely a kényszertörlés vagy felszámolás sorsára jutott. Dr. Kuchta Ferenc ügyvéd közreműködése - természetesen - ebben a körben is többször tetten érhető.
A Klement-Füry érában a társaság bevétele - az éves beszámolók tanúsága szerint - látványosan megugrott: 2014-ben 113 millió, 2015-ben 103 millió forint folyt be a kasszába. Aztán mintha elvágták volna, se kép, se hang, a cég összerogyott. Elgondolkodtató és némi gyanúra okot adó, hogy a kft. székhelye (Győr, Teleki László utca 46. I. emelet 7. ajtó) azt követően sem változott, hogy Boda Gábor és felesége megvált a vállalkozástól. Ezen a címen működik jelenleg a Boda-házaspár három gyerekének (Tomaj, Csanád, Csenge) több betéti társasága is.
A Klement Attila és Füry Gusztáv nevével fémjelzett időszakban egyébként nem csak a milliók hullottak a tulajdonosok ölébe, hanem a NAV által elrendelt végrehajtások is záporozni kezdtek feléjük: 6 alkalommal nyúlt az adóhivatal ehhez "kényszerítő eszközhöz". Talán ezt elégelhette meg Füry Gusztáv, amikor úgy határozott, véget vet a vircsaftnak, és búcsút int a Rérabó Kft.-nek. A sors a kezére játszott, ugyanis éppen ebben az időben tipródott Szíriában egy jó képességű üzletember azon, hogy vállalkozásba kellene kezdenie Győrben, és álmai megvalósítására azt a társaságot szemelte ki, amelytől Füry meg akart válni. Az adásvételről rendelkező dokumentumokat 2015. szeptember 16-án írták alá az érintettek. Ghassan Khalif e naptól nemcsak tulajdonosként, de cégjegyzésre jogosult vezetőként is feltüntetésre került a cégjegyzékben. Nem nehéz kitalálni, ki lett a kézbesítési megbízottja: igen, "ő", dr. Kuchta Ferenc. A vállalkozás székhelye továbbra sem változott, maradt az a cím, ahol Bodáék (majd az őket váltó Klement és Füry) idejében is működött a kft.
A NAV ezt követően sem hagyott fel a végrehajtások kezdeményezésével: újabb 6 alkalommal vetette be a tartozás-behajtás ezen egyszerű, de nem mindig hatásos fegyverét. A szíriai? Nem akart kilógni a sorból: elérhetetlenné vált. Az illetékes cégbíróság 2018. augusztus 17-én elrendelte a Rérabó kényszertörlését. De előtte még, 2018. április 5. napjától kezdődően, 5 évre eltiltotta Ghassan Khalifet az ügyvezetéstől. Mégpedig azért, mert korábban már 4 cég fantomizálásához adta a nevét. Mindegyik esetben dr. Kuchta Ferencet jelölte meg magyarországi kézbesítési megbízottjaként.
Megjegyzés: A Privatkopo.hu e-mailben tett fel kérdéseket Paár Attilának és Boda Gábornak, akik nem reagáltak a megkeresésre. Pedig jó lett volna megtudni, ki hajtotta fel a külföldi vevőket a győri üzletembereknek, mert azt nehezen sem sikerül elképzelni, hogy az egymásra találások véletlenül történtek. | http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian | https://web.archive.org/web/20240105152812/https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontsd-a-toket-boritsd-a-ceget | Privátkopó | hungarian-news | 2019-11-27 13:36:00 | [
"Abdulaziz al-Aftal",
"Boda Gábor",
"Füry Gusztáv",
"Ghassan Khalif",
"ifj. Paár András",
"Kacsóh Gábor",
"Klement Attila",
"Kuchta Ferenc",
"Mostafa Elghoul",
"Némethné Paár Zsuzsanna",
"Neumann Zoltán",
"Paár András",
"Paár Attila",
"Veres Zaklina"
] | [
"Arrabona Parkolóház Kft.",
"BOGA BOOK Kft.",
"City Győr Luxemburg SA",
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Mapanzió Kft.",
"Profitax 2005 Kft.",
"Rérabó Adótanácsadó Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"rokonok",
"ügyvédek",
"strómanok",
"felszámolás - végelszámolás",
"nav-vizsgálat",
"NER HOTEL"
] | [] |
49,881 | Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki... | Január végén arról tájékoztatta a közvéleményt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a GOP 3.1.2-12 „Szélessávú körzethálózati fejlesztések” elnevezésű támogatási konstrukciójában összességében mintegy 20 milliárd forint összeget nyertek el a pályázók. A pályázati keret több mint 60 százalékát öt olyan vállalkozásnak ítélték, amelyeket ugyanazon a napon, azonos székhelyen, megegyező összegű jegyzett tőkével alapítottak. | Hírmix Valóságos cégtemetőt működtetett budapesti irodájában az az ügyvéd, aki közreműködött a győri NER-milliárdos "problémás" cégei fantomizálásában - hatalmas kár érhette az államot Privatkopo.hu 2019.12.02. 9:12:00 Valóságos cégtemetőre bukkant a Privatkopo.hu bűnügyi portál annak a budapesti ügyvédnek az irodájában, aki közreműködött a NER milliárdos építője, a győri Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor "problémás" cégei fantomizálásában, azaz a hatóságok elől történő eltüntetésében. Dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi ügyvédi irodája több mint 120 olyan gazdasági társaságnak biztosított - rövidebb-hosszabb ideig - székhelyet, amelyek jelentős köz- és/vagy egyéb tartozást halmoztak fel és az adósság megfizetése helyett fantomizálták azokat, vagyis olyan magyar, valamint külföldi állampolgárok nevére íratták, akik a hivatalos szervek számára elérhetetlennek bizonyultak. Az ügyvéd neve közel 150 gyanús körülmények között "elillant" vállalkozással hozható összefüggésbe.
Dr. Kuchta Ferenc neve az Orbán-kormány által favorizált építési nagyvállalkozó, az ország 29. leggazdagabb embere, a 42 milliárd forint vagyonnal rendelkező Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor "problémás" cégeinek fantomizálásával összefüggésben merült fel, amelyről itt olvashat: http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian A 49 éves budapesti ügyvéd a cégnyilvántartás tanúsága szerint eladósodott társaságok eltűntetésére szakosodhatott: az elmúlt években közel 150, a fizetési kötelezettségének eleget tenni nem akaró cég fantomizálásában vállalt szerepet. Ezek a vállalkozások működésük során vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, vagy pedig a könyvelésükben keletkezett "problémák" (valótlan tartalmú számlák befogadása, illetve kiállítása) miatt váltak vállalhatatlanná tulajdonosaik számára. Az eltűntetett társaságok között olyanok is vannak, amelyekkel szemben az adóhivatal 100 millió forintot meghaladó adó- és járuléktartozás miatt rendelt el végrehajtást, majd annak sikertelensége miatt felszámolási eljárást. Azonban a kijelölt felszámoló jellemzően azzal szembesült, hogy a fizetésképtelenné nyilvánított társaság, annak ügyvezetője és tulajdonosai - a cég komplett könyvelésével együtt - köddé váltak. Mielőtt erre fény derült volna, a társaságok tulajdonosi szerkezetét és az ügyvezető személyét érintően furcsa változások történtek. Amikor a cégek felett gyülekezni kezdtek a sötét felhők, azaz a köz- és/vagy egyéb tartozások megfizetésére szabott határidők lejártak, az addigi tulajdonosokat és ügyvezetőt/ügyvezetőket újak váltották, majd rövid idő (néhány hónap) elteltével az új tulajdonosokat, valamint az új ügyvezetőt/ügyvezetőket is lecserélték, így tették lehetetlenné, hogy az eredeti tulajdonosokhoz és ügyvezetőhöz elérjen a hatóságok keze, ezzel a trükkel vonták ki őket a polgári- és büntetőjogi felelősség terhe alól. A végrehajtási eljárások, majd a felszámolások elrendelésére már a második tulajdonosi és ügyvezetői garnitúra "pályára küldését" követően került sor, ezáltal a "huncutságokat" ténylegesen elkövető személyek nem kerültek a hatóságok látókörébe. A "problémás" cégek működését vizsgálva megfigyelhető, hogy - jó esetben - az alapításukat követő egy-két évben még eleget tettek a gazdasági tevékenységet tükröző éves beszámoló közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségüknek, azt követően azonban már áfa- és járulékbevallásokat sem nyújtottak be az adóhivatalnak. A tulajdonos- és ügyvezetőváltás gyakran párosult székhelyváltozással is, amely az időhúzást szolgálta, ugyanis már egy másik megye területileg illetékes adóigazgatósága vált jogosulttá a végrehajtások elrendelésére, azt követően pedig a felszámolási eljárások kezdeményezésére. A cégfantomizálók gyakran azzal (is) igyekeztek megnehezíteni a süllyesztőbe küldött társaságok után kutakodók dolgát, hogy megváltoztatták a vállalkozások elnevezését. Dr. Kuchta Ferenc budapesti ügyvédi irodája több mint 120 "elvarázsolt" vállalkozásnak biztosított - rövidebb-hosszabb időre - székhelyet. A társaságok eltűntetésére felhasznált személyek köre jól behatárolható. A bűnügyi portál a cégnyilvántartásból kigyűjtötte azon magyar, valamint külföldi állampolgárok nevét, akik legkevesebb kettő cég "kifektetésében" vettek részt. Magyar állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma): Bíró Zoltán (23), Herczeg Attila (21), Kiss Attila (17), Ponicsán Csaba (16), Zsiga Péter (16), Magyar Sándor (14), Füry Gusztáv (13), Stiffel Károly (12), Nagy Ferenc (11), Sipos Tibor (8), Csikó Dávid (7), Szatmári Zoltán (6), Ézsöl András (5), Fehér Gábor (5), Lengyel Erzsébet (5), Vitányi György (5), Barkóczi Lajos (4), Gemela Zsolt (4), Klement Attila (4), Magyarné Farkas Róza (4), Magyar Gizella (4), Magyar Szabolcs (4), Dr. Mészáros Erika (4). Külföldi állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma): Melinda Chopak, Ukrajna (24), Mostafa Elghoul, Líbia (10), Ene Sergiu Daniel, Románia (8), Abdullah Fars Zaib, Szíria (6), Bassam Sosh al-Amr, Szíria (6), Bok Fedir, Ukrajna (6), Nur Abdisamad, Szíria (6), Sasa Dordevic, Szerbia (6), Ghassan Khalif, Szíria (6), Monika Kolar, Szerbia (4), Rami Ahrab, Szíria (4), Ahmad Zuher Al'ezab, Szíria (3), Kovacevic Nenad, Szerbia (3), Mahr Al Khaled, Szíria (3), Mahmud Amad Daboul, Szíria (2), Mahmud Ali, Szíria (2). A felsoroltak vonatkozásában minden esetben dr. Kuchta Ferencet jelölték meg magyarországi kézbesítési megbízottként. Felmerül a kérdés, hogyan kerültek képbe a magyarországi lakcímmel nem rendelkező szíriai. líbiai, szerb és ukrán állampolgárok? Kitől és milyen módon szereztek tudomást az "eladásra" szánt cégekről? Mi inspirálta őket arra, hogy nevükre vegyék a "kibelezett", jelentős összegű tartozásokkal terhelt, vélhetően fiktív számlákkal "telepakolt", az adóhivatal által "üldözött" vállalkozásokat? Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén kívüli államok polgáraival összefüggésben felmerülhet annak gyanúja, hogy a közvetlenül kényszertörlés vagy felszámolás előtt álló társaságok látszólagos átvételével megtéveszthették a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, és ezáltal munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez juthattak. A vonatkozó törvény szerint ilyen engedélyre jogosult az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a tartózkodási célja: gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munka végzése. Az érintett állampolgároknak ügyvezetőként lehetősége nyílt arra, hogy színlelt munkaviszonyt létesítsenek saját magukkal, amely megteremthette a jogosultságot a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzésére. Amennyiben ez így történt, az akár nemzetbiztonsági kockázattal is járhat Magyarországra nézve. Az egész országra kiterjedő cégfantomizálások magukon hordozzák az üzletszerűség, valamint a szervezett elkövetés jegyeit (a vállalkozások eltűntetésében közreműködök köre, az azonos székhely, a magyarországi kézbesítési megbízott személye, a fantomizálások során az ügyvezetők és a tulajdonosok vonatkozásában alkalmazott "személycserélgetős" módszer). Az államnak okozott kár több milliárd forint lehet, amely nem végleges, ugyanis dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi irodája címén jelenleg is tucatnyi cég várja, hogy "szakértő kezek" eltüntessék az adóhivatal, valamint a cégbíróság szeme elől. A jól bevált módszerrel. Ahogy arról a Privatkopo.hu a közelmúltban beszámolt: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség - különösen nagy kárt okozó csalás és ügyvédi visszaélés bűntette miatt - vádat emelt dr. Kuchta Ferenc ellen. Egy idős asszony elhalálozását követően két nő hatalmas vagyont örökölt, amelyből a hagyatéki ügyek intézésével megbízott ügyvéd 2015-2016-ban közel 650 millió forintot csalt el. A bűnügyben is felmerült a közel-keleti szál egy libanoni, bejrúti váltón alapuló hagyatéki igény formájában, amelyet az örökösök vállaltak kiegyenlíteni. A váltó azonban a valóságban nem létezett, a fiktív "okirat" csak a csalárd pénzutalások leplezését szolgálta. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2019. november 1. nappal felfüggesztette dr. Kuchta Ferenc kamarai tagságát, ami azt jelenti, hogy a felfüggesztés hatálya alatt ügyvéd tevékenységet nem folytathat. A vádemelésről ebben a cikkben számoltunk be: http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&MN=Hirmix&AN=kuchtafcsalas&LN=Hungarian A Privatkopo.hu megkereste a gyanúba keveredett (volt) ügyvédet, akinek megbízásából jogi képviselője reagált, meglehetősen röviden: "Konzultáltam ügyfelemmel, és igazából nem tudunk mit hozzáfűzni a történethez." (Fotók: illusztráció) További friss információk Nem volt kéznél cigarettapapír, elszívta a forgalmi engedélyt
Vádat emeltek a szerelmes zaklatóval szemben
A cigánybűnözők karmába került milliárdos volt munkatársa: "99 százalék biztonsággal állítom, hogy a meghatalmazásokon szereplő aláírások nem Mészáros Istvántól származnak"
Brutális cigánybűnöző bandája hálózta be az alkoholista, pszichiátriai problémákkal küzdő milliárdos üzletembert | http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=&AN=nfupalyazat&MN=Fooldal&LN=Hungarian | https://web.archive.org/web/20130210021214/http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=&AN=nfupalyazat&MN=Fooldal&LN=Hungarian | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kilogo-lolab-125-milliard-forint-kozpenzzel-beleltek-ki | Privátkopó | hungarian-news | 2013-02-03 13:50:00 | [
"Bauer Róbert",
"Nyúl Sándor",
"Seszták Miklós",
"Smuk Zoltán"
] | [
"Enternet 2001. Kft.",
"Enternet Invest Zrt.",
"EQNet Zrt.",
"LiberCom Kft.",
"Micronet Kft.",
"Mogul Consulting Co. Ltd",
"Pannon Optikai Hálózatfejlesztő Kft.",
"Pátria Optikai Hálózatfejlesztő Kft",
"PONET Optikai Hálózatfejlesztő Kft.",
"Regio Optikai Hálózatfejlesztő Kft."
] | [] | [
"offshore",
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [] |
49,882 | Valóságos cégtemetőt működtetett budapesti irodájában az az ügyvéd | Valóságos cégtemetőre bukkant a Privatkopo.hu bűnügyi portál annak a budapesti ügyvédnek az irodájában, aki közreműködött a NER milliárdos építője, a győri Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor „problémás” cégei fantomizálásában, azaz a hatóságok elől történő eltüntetésében. Dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi ügyvédi irodája több mint 120 olyan gazdasági társaságnak biztosított - rövidebb-hosszabb ideig - székhelyet, amelyek jelentős köz- és/vagy egyéb tartozást halmoztak fel és az adósság megfizetése helyett fantomizálták azokat, vagyis olyan magyar, valamint külföldi állampolgárok nevére íratták, akik a hivatalos szervek számára elérhetetlennek bizonyultak. Az ügyvéd neve közel 150 gyanús körülmények között „elillant” vállalkozással hozható összefüggésbe. | Valóságos cégtemetőre bukkant a Privatkopo.hu bűnügyi portál annak a budapesti ügyvédnek az irodájában, aki közreműködött a NER milliárdos építője, a győri Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor "problémás" cégei fantomizálásában, azaz a hatóságok elől történő eltüntetésében. Dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi ügyvédi irodája több mint 120 olyan gazdasági társaságnak biztosított - rövidebb-hosszabb ideig - székhelyet, amelyek jelentős köz- és/vagy egyéb tartozást halmoztak fel és az adósság megfizetése helyett fantomizálták azokat, vagyis olyan magyar, valamint külföldi állampolgárok nevére íratták, akik a hivatalos szervek számára elérhetetlennek bizonyultak. Az ügyvéd neve közel 150 gyanús körülmények között "elillant" vállalkozással hozható összefüggésbe.
Dr. Kuchta Ferenc neve az Orbán-kormány által favorizált építési nagyvállalkozó, az ország 29. leggazdagabb embere, a 42 milliárd forint vagyonnal rendelkező Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor "problémás" cégeinek fantomizálásával összefüggésben merült fel, amelyről itt olvashat:
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian
A 49 éves budapesti ügyvéd a cégnyilvántartás tanúsága szerint eladósodott társaságok eltűntetésére szakosodhatott: az elmúlt években közel 150, a fizetési kötelezettségének eleget tenni nem akaró cég fantomizálásában vállalt szerepet. Ezek a vállalkozások működésük során vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, vagy pedig a könyvelésükben keletkezett "problémák" (valótlan tartalmú számlák befogadása, illetve kiállítása) miatt váltak vállalhatatlanná tulajdonosaik számára. Az eltűntetett társaságok között olyanok is vannak, amelyekkel szemben az adóhivatal 100 millió forintot meghaladó adó- és járuléktartozás miatt rendelt el végrehajtást, majd annak sikertelensége miatt felszámolási eljárást. Azonban a kijelölt felszámoló jellemzően azzal szembesült, hogy a fizetésképtelenné nyilvánított társaság, annak ügyvezetője és tulajdonosai - a cég komplett könyvelésével együtt - köddé váltak.
Mielőtt erre fény derült volna, a társaságok tulajdonosi szerkezetét és az ügyvezető személyét érintően furcsa változások történtek. Amikor a cégek felett gyülekezni kezdtek a sötét felhők, azaz a köz- és/vagy egyéb tartozások megfizetésére szabott határidők lejártak, az addigi tulajdonosokat és ügyvezetőt/ügyvezetőket újak váltották, majd rövid idő (néhány hónap) elteltével az új tulajdonosokat, valamint az új ügyvezetőt/ügyvezetőket is lecserélték, így tették lehetetlenné, hogy az eredeti tulajdonosokhoz és ügyvezetőhöz elérjen a hatóságok keze, ezzel a trükkel vonták ki őket a polgári- és büntetőjogi felelősség terhe alól. A végrehajtási eljárások, majd a felszámolások elrendelésére már a második tulajdonosi és ügyvezetői garnitúra "pályára küldését" követően került sor, ezáltal a "huncutságokat" ténylegesen elkövető személyek nem kerültek a hatóságok látókörébe. A "problémás" cégek működését vizsgálva megfigyelhető, hogy - jó esetben - az alapításukat követő egy-két évben még eleget tettek a gazdasági tevékenységet tükröző éves beszámoló közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségüknek, azt követően azonban már áfa- és járulékbevallásokat sem nyújtottak be az adóhivatalnak.
A tulajdonos- és ügyvezetőváltás gyakran párosult székhelyváltozással is, amely az időhúzást szolgálta, ugyanis már egy másik megye területileg illetékes adóigazgatósága vált jogosulttá a végrehajtások elrendelésére, azt követően pedig a felszámolási eljárások kezdeményezésére. A cégfantomizálók gyakran azzal (is) igyekeztek megnehezíteni a süllyesztőbe küldött társaságok után kutakodók dolgát, hogy megváltoztatták a vállalkozások elnevezését. Dr. Kuchta Ferenc budapesti ügyvédi irodája több mint 120 "elvarázsolt" vállalkozásnak biztosított - rövidebb-hosszabb időre - székhelyet.
A társaságok eltűntetésére felhasznált személyek köre jól behatárolható. A bűnügyi portál a cégnyilvántartásból kigyűjtötte azon magyar, valamint külföldi állampolgárok nevét, akik legkevesebb kettő cég "kifektetésében" vettek részt.
Magyar állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma):
Bíró Zoltán (23), Herczeg Attila (21), Kiss Attila (17), Ponicsán Csaba (16), Zsiga Péter (16), Magyar Sándor (14), Füry Gusztáv (13), Stiffel Károly (12), Nagy Ferenc (11), Sipos Tibor (8), Csikó Dávid (7), Szatmári Zoltán (6), Ézsöl András (5), Fehér Gábor (5), Lengyel Erzsébet (5), Vitányi György (5), Barkóczi Lajos (4), Gemela Zsolt (4), Klement Attila (4), Magyarné Farkas Róza (4), Magyar Gizella (4), Magyar Szabolcs (4), Dr. Mészáros Erika (4).
Külföldi állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma):
Melinda Chopak, Ukrajna (24), Mostafa Elghoul, Líbia (10), Ene Sergiu Daniel, Románia (8), Abdullah Fars Zaib, Szíria (6), Bassam Sosh al-Amr, Szíria (6), Bok Fedir, Ukrajna (6), Nur Abdisamad, Szíria (6), Sasa Dordevic, Szerbia (6), Ghassan Khalif, Szíria (6), Monika Kolar, Szerbia (4), Rami Ahrab, Szíria (4), Ahmad Zuher Al'ezab, Szíria (3), Kovacevic Nenad, Szerbia (3), Mahr Al Khaled, Szíria (3), Mahmud Amad Daboul, Szíria (2), Mahmud Ali, Szíria (2). A felsoroltak vonatkozásában minden esetben dr. Kuchta Ferencet jelölték meg magyarországi kézbesítési megbízottként.
Felmerül a kérdés, hogyan kerültek képbe a magyarországi lakcímmel nem rendelkező szíriai. líbiai, szerb és ukrán állampolgárok? Kitől és milyen módon szereztek tudomást az "eladásra" szánt cégekről? Mi inspirálta őket arra, hogy nevükre vegyék a "kibelezett", jelentős összegű tartozásokkal terhelt, vélhetően fiktív számlákkal "telepakolt", az adóhivatal által "üldözött" vállalkozásokat?
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén kívüli államok polgáraival összefüggésben felmerülhet annak gyanúja, hogy a közvetlenül kényszertörlés vagy felszámolás előtt álló társaságok látszólagos átvételével megtéveszthették a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, és ezáltal munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez juthattak. A vonatkozó törvény szerint ilyen engedélyre jogosult az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a tartózkodási célja: gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munka végzése. Az érintett állampolgároknak ügyvezetőként lehetősége nyílt arra, hogy színlelt munkaviszonyt létesítsenek saját magukkal, amely megteremthette a jogosultságot a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzésére. Amennyiben ez így történt, az akár nemzetbiztonsági kockázattal is járhat Magyarországra nézve.
Az egész országra kiterjedő cégfantomizálások magukon hordozzák az üzletszerűség, valamint a szervezett elkövetés jegyeit (a vállalkozások eltűntetésében közreműködök köre, az azonos székhely, a magyarországi kézbesítési megbízott személye, a fantomizálások során az ügyvezetők és a tulajdonosok vonatkozásában alkalmazott "személycserélgetős" módszer).
Az államnak okozott kár több milliárd forint lehet, amely nem végleges, ugyanis dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi irodája címén jelenleg is tucatnyi cég várja, hogy "szakértő kezek" eltüntessék az adóhivatal, valamint a cégbíróság szeme elől. A jól bevált módszerrel.
Ahogy arról a Privatkopo.hu a közelmúltban beszámolt: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség - különösen nagy kárt okozó csalás és ügyvédi visszaélés bűntette miatt - vádat emelt dr. Kuchta Ferenc ellen. Egy idős asszony elhalálozását követően két nő hatalmas vagyont örökölt, amelyből a hagyatéki ügyek intézésével megbízott ügyvéd 2015-2016-ban közel 650 millió forintot csalt el. A bűnügyben is felmerült a közel-keleti szál egy libanoni, bejrúti váltón alapuló hagyatéki igény formájában, amelyet az örökösök vállaltak kiegyenlíteni. A váltó azonban a valóságban nem létezett, a fiktív "okirat" csak a csalárd pénzutalások leplezését szolgálta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2019. november 1. nappal felfüggesztette dr. Kuchta Ferenc kamarai tagságát, ami azt jelenti, hogy a felfüggesztés hatálya alatt ügyvéd tevékenységet nem folytathat.
A vádemelésről ebben a cikkben számoltunk be:
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&MN=Hirmix&AN=kuchtafcsalas&LN=Hungarian
A Privatkopo.hu megkereste a gyanúba keveredett (volt) ügyvédet, akinek megbízásából jogi képviselője reagált, meglehetősen röviden: "Konzultáltam ügyfelemmel, és igazából nem tudunk mit hozzáfűzni a történethez." | http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?MN=Hirmix&AGM=Joghalo&AN=cegtemetokuchta&LN=Hungarian | https://web.archive.org/web/20201203033205/http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?MN=Hirmix&AGM=Joghalo&AN=cegtemetokuchta&LN=Hungarian | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valosagos-cegtemetot-mukodtetett-budapesti-irodajaban-az-az-ugyved | Privátkopó | hungarian-news | 2019-12-02 14:06:00 | [
"Boda Gábor",
"Kuchta Ferenc",
"Paár Attila"
] | [] | [] | [
"csalás",
"ügyvédek",
"strómanok",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
49,883 | AZ ÚJSÁGÍRÓGYILKOSSÁG, AMI DOMINÓKÉNT SODORTA EL A MÁLTAI POLITIKAI ELITET | Caruana Galizia azonnal meghalt, maradványait a fia találta meg nyolcvan méterre a robbantás helyszínétől.
Több, mint két évvel később 2019. december 1-jén bejelentette lemondását Joseph Muscat, Málta 2013 óta hivatalban lévő munkáspárti miniszterelnöke. Muscat ellen két hete folytak egyre nagyobb és nagyobb tüntetések, miután a gyilkossággal kapcsolatban november 20-án letartóztatták a dúsgazdag máltai üzletember Yorgen Fenechet saját jachtján, amellyel éppen elhagyni készült a szigetországot. Fenech azt vallotta a bíróságon, hogy a gyilkosság kiötlője Keith Schembri, Muscat kabinetfőnöke volt. A kabinetfőnök erre november 26-án lemondott, és így tett a Fenechhel szintén kapcsolatban álló turisztikai és korábbi energiaügyi miniszter Konrad Mizzi, valamint a gazdasági miniszter Christian Cardona is.
A máltai politikai elit dominóként kezdett felborulni több, mint két évvel az újságírógyilkosság után. De mi köze volt a legbefolyásosabb máltai politikusoknak és üzletembereknek az ország legkomolyabb oknyomozó újságírójának meggyilkolásához, és mi vezetett a mostani helyzethez?
A technokrata, aki a Munkáspárt válságán emelkedett ki
Kezdjük Joseph Muscattal, aki tizenegy évvel ezelőtt a sírból hozta vissza a balközép máltai Munkáspártot. Muscat igazi karrierpolitikus: már húszévesen beszállt a párt ifitagozatába, volt EP-képviselő,
a pártelnöki tisztségig harmincnégy, a miniszterelnöki posztig pedig harminckilenc éves korára jutott el.
Gyors felemelkedés, amihez viszont kellett egy vereségeket vereségre halmozó Munkáspárt is.
A szervezet akkoriban korántsem volt ugyanis EU-párti, sőt a párt – köztük Muscat is – intenzíven az uniós tagság ellen kampányolt a 2003-as máltai EU-népszavazáson, míg a jobbközép nacionalisták a belépés mellett érveltek. Az igenek győztek, Málta uniós tag lett, a Munkáspárt pedig súlyos pofont kapott: változtatni kellett. Ekkor tűnt fel a nagypolitikában az EP-képviselőként tevékenykedő Muscat, aki hamar a párt egyik legismertebb arca lett, és mikor 2008-ban sorozatban harmadik választási veresége után végre lemondott az előző pártelnök, a még az uniós referendum kudarcát is túlélő Alfred Sant, Muscat lecsapott az alkalomra, és gyorsan pártelnök lett.
JOSEPH MUSCAT MÁLTAI MINISZTERELNÖK. FOTÓ: FLICKR
Az új elnök felrázta a Munkáspártot, melynek korábbi euroszkepticizmusa már a múlté volt. És még valami: Joseph Muscat sosem vesztett választást, a Munkáspárt 2009-ben és 2014-ben is megnyerte az EP-választásokat a Nacionalista Párt ellen, a parlamenti választásokon pedig 2013-ban és 2017-ben is viszonylag simán diadalmaskodott.
Nem úszta meg a Panama-ügyet
Málta pedig gazdagodott: a GDP-növekedés 2015-ben majdnem 10 százalékos volt, de 5 százalék alá azóta sem esett, az államadósság Muscat miniszterelnökségének kezdete óta több, mint húsz százalékponttal esett.
Az ország pedig óriási pénzeket kaszált az állam letelepedési kötvény-programján keresztül,
ugyanis 2013 vége óta máltai (értsd: uniós) állampolgárságot osztogattak mindazoknak, akik legalább 650 ezer euró értékben fektetnek be a szigetországban. (Az EU-s felzúdulás után később némileg változott a szabályozás: egyéves helyben tartózkodást is előírtak, és most már egymillió euróért kell befektetni.)
Persze Muscat sem volt szeplőtelen, kabinetjében rendre felütötték a fejüket egyre komolyabb korrupciós botrányok: 2017 áprilisában a meggyilkolt Caruana Galizia több cikket is közzétett saját oldalán, melyben a miniszterelnök már fentebb is említett turisztikai- és energiaügyi miniszterét, valamint kabinetfőnökét is kapcsolatba hozta a Panama-iratok néven elhíresült offshore botránnyal. Sőt, az újságíró azt állította, miután Muscat miniszterelnök lett, a felesége neve alatt egy harmadik panamai céget is létrehoztak, habár erre vonatkozó bizonyítékaival nem állt elő.
A Panama-botrány, melynek keretében 11,5 millió bizalmas dokumentum szivárgott ki egy panamai vállalati jogi szolgáltatón keresztül, több mint 240 ezer offshore cég és azok részvénytulajdonosainak adataival együtt, megmozgatta a máltai belpolitikát: Muscat Caruana Galizia állításait „a legnagyobb hazugságnak” nevezte Málta politikai történetében, és gyorsan kiírt egy előrehozott választást, melyet a Munkáspárt az elmúlt négy év növekedésével és sikereivel kampányolva simán meg is nyert.
Egy újságíró, akit csak a meggyilkolásával tudtak elhallgattatni
Azt se gondoljuk, hogy pont a Máltán nagyon meggyengült jobbközép Nacionalista Párt lett volna Muscat igazi ellenfele. Inkább a független média, azon belül is a 2017-ben, csupán négy hónappal az előrehozott választások után felrobbantott Daphne Caruana Galizia. Az oknyomozó újságíró nyilvánvalóan túl sokat tudott a Panama-ügyekről: meggyilkolásakor harminc éve mozgott már a médiában, és miután cikkeivel kinőtte a máltai újságokat, 2008-ban saját blogot indított Running Commentary néven, melyben
éles, sokszor személyeskedő hangon támadta a máltai hatalmi elit szereplőit, a magasrangú politikusokat és üzletembereket.
Bár stílusával kapcsolatban lehettek kifogások, tehetségéhez nem férhetett kétség: elvégre kibogozta egy olyan korrupciós botrány máltai szálait, amely végül egy előrehozott választáshoz vezetett. Blogja pedig mellesleg az évek folyamán Málta egyik legnépszerűbb weboldalává vált, és bőven többen olvasták azt naponta, mint az ország nyomtatott újságait.
Caruana Galiziát már többször is próbálták megfenyegetni munkája miatt: 1996-ban házának ajtaját gyújtották fel, a kutyája torkát elvágták, pár évvel később (valószínűleg véletlenül) a szomszédja autóját gyújtották fel. Később az újságíró házát gyújtották fel egy éjszaka, miközben a családja a házban aludt, de miután elkezdte a blogolást, Caruana Galizia két kutyáját is lelőtték. Meggyilkolásának napján az újságíró utolsó blogbejegyzése Keith Schembrit, Muscat kabinetfőnökét támadta: „A csaló Schembri ma a bíróságon volt, és azt vallotta, hogy nem is egy csaló” – szólt utolsó posztjának címe.
CARUANA GALIZIÁNAK SZENTELT EMLÉKMŰ VALLETTÁBAN. FOTÓ: WIKIPÉDIA
Eldobott cigicsikk alapján találták meg a tettest
A gyilkosság közvetlen elkövetésével kapcsolatban három embert tartóztattak le: Alfred és George Degiorgiót, valamint Vince Muscatot (akinek semmi köze a miniszterelnökhöz, a Muscat vezetéknév elég gyakori Máltán). A gyanúsítottak már ismertek voltak a rendőrség előtt korábbi erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt.
A nyomozás során az áttörés ott következett, mikor a máltai mobilszolgáltatók kiadták a gyilkosság helyszíne környékén a hálózati tevékenységüket a hatóságoknak: a rendőrség talált egy olyan SIM-kártyát, melyre a gyilkosság másodpercében érkezett egy szöveges üzenet. A rendőrség szerint az erre a kártyára érkezett üzenettel aktiválhatták a Caruana Galizia autójában már elhelyezett bombát, hiszen azt nem is egy mobiltelefonba, hanem egy háztartási eszközök távvezérlésére kitalált eszközbe helyezték be. A detonáció pillanatában viszont a SIM-kártya eltűnt, ahogyan az a kártya is, amelyről a szöveges üzenetet küldték a detonációt előidéző SIM-re.
A helyadatok alapján viszont azonosították a két elkövető, Alfed és George Degiorgio tartózkodási helyeit: egyikük egy jachtról küldte el a szöveges üzenetet a Caruana Galizia háza feletti dombon az újságíró érkezésére várakozó testvérnek, aki így felügyelhette, valóban megtörtént-e a robbanás. A máltai titkosszolgálat térfigyelő kamerák alapján azonosította a jachton álló George Degiorgiót,
testvérének DNS-ét pedig az újságíró háza feletti dombon találták meg egy cigicsikken.
Egyvalamire nem érkezett válasz:
Miért ölte meg a három gyanúsított az oknyomozó újságírót?
A rejtvény teljes megoldását még nem ismerjük, de a kulcsa Yorgen Fenech lehet. Fenech egy befolyásos máltai üzletember, aki a szerencsejáték- és ingatlanpiacon is nagy játékosnak számít Máltán, és akit – ha még emlékeztek a cikk elejére – akkor tartóztattak le november 20-án a máltai hatóságok, mikor a luxusjachtján épp elhagyni készült az országot. Fenechet bűnszervezetben való részvétellel, és az újságíró meggyilkolásában való bűnrészességgel vádolják, az üzletember viszont tagadja a vádakat.
Pedig neki már több érdeke fűződött a gyilkossághoz: Fenech ugyanis a tulajdonosa annak a 17 Black nevezetű dubaji jegyzésű cégnek, melyet Caruana Galizia oknyomozói munkája során a Panama-papírok alapján máltai politikusokkal hozott összefüggésbe. De mi köze mindennek a máltai politikai elithez? A szálak egy 2015. decemberi e-mailnél érnek össze, amelyben a Reuters oknyomozása szerint két panamai cég egy éven belül kétmillió dollárt, vagyis körülbelül 600 millió forintot követelt Fenech cégétől. Csakhogy
a két cég tulajdonosai nem mások voltak, mint Konrad Mizzi máltai energiaügyi és későbbi turisztikai miniszter, valamint Keith Schembri, Muscat sokat emlegetett kabinetfőnöke.
És itt jön a képbe a közpénz: Fenech ugyanis részvényese és igazgatója volt annak az Electrogas nevű konzorciumnak, amely még 2013-ban, Muscat megválasztásának évében nyert el egy 450 millió euró értékű koncessziót a máltai államtól egy gázerőmű megépítésére a szigetországban.
Vagyis a miniszterelnök legközelebbi bizalmasának is mondható Schembrit, valamint a gázerőművel kapcsolatos ügyletekért energiaügyi miniszterként akkor felelős Mizzit pénzügyi szálak fűzték ahhoz a többször is letartóztatott máltai üzletemberhez, aki a Panama-papírok miatt a leginkább érdekelt lehetett az újságíró meggyilkolásában. Hiába szorult tehát egyre inkább a hurok a két befolyásos politikus körül, mindezek ellenére a miniszterelnök kitartott Schembri mellett, és Mizzit sem távolította el posztjáról.
Felborult a kártyavár
Azzal viszont, hogy Fenechet november 20-án letartóztatták a Caruana Galizia meggyilkolásában való bűnrészesség gyanújával, eldőlt az első dominó. Mikor pedig Fenech a bíróság előtt tett vallomásában a kabinetfőnököt az újságírógyilkosság kitervelésével gyanúsította meg, nyilvánvaló volt, hogy a helyzet tarthatatlanná vált. November 26-án Schembri lemondott tisztségéről, ezt követően a rendőrség őrizetbe vette, majd hosszú ideig hallgatta ki a Galizia-gyilkossággal kapcsolatosan. Schembri nem sokáig maradt őrizetben, a rendőrség nem talált elegendő terhelő bizonyítékot az ő bűnrészességére nézve, így szabadon engedték.
Schembrit a dominó következő elemeként követte Konrad Rizzi, a szintén panamázó volt energiaügyi miniszter is, aki lemondásakor azt üzente Muscatnak, hogy szereti. „Tudod, hogy mindig, az utolsó pillanatig mögötted voltam. A lemondásom is ennek a hűségnek a testamentuma.”
„Nem a Munkáspárt veszített ezzel, hanem a nemzet érdekét a szívükbe helyező máltaiak. Szeretlek – a mi projektünk még mindig él”
– nem, nem egy brazil szappanoperába csöppentünk, hanem a teljes máltai államot átitató politikai botrányról beszélünk továbbra is.
Ezt követően Christian Cardona gazdasági miniszter következett, aki önként lemondott és védelmet kért a parlamenttől, miután sokak szerint Fenech és Schembri őt próbálta meg bűnbaknak megtenni a gyilkosságért. A parlament nem adta meg neki a védelmet, de pár nappal később a minisztert visszahelyezték a tisztségébe.
Miután pedig a miniszterelnök már lényegében összes politikai szövetségesét elveszítette a háta mögül, a dominó fő elemeként kénytelen volt ő is bejelenteni lemondását. Ennek módja viszont szintén óriási felháborodást szült mind a máltai médiában, mind az ellenzéknél, mind az utcán: Joseph Muscat bár lemond, de ezzel egészen január közepéig kivár majd.
JOSEPH MUSCAT, VÉR RAGADT A KEZEDHEZ: EZT ÜZENIK A MINISZTERELNÖK ELLEN TÜNTETŐK. FORRÁS: THE GLOBE AND MAIL / TWITTER
Először ugyanis a Munkáspárt éléről mond le, majd miután az januárban megválasztja új elnökét, a miniszterelnöki posztot is otthagyja. Az ellenzék ugyanakkor a kormányfő azonnali lemondását követeli a botrány miatt, hiszen szerintük minden újabb, Muscat által hatalomban töltött nap csapás az igazság számára. A miniszterelnök szerint viszont ő megtartotta a szavát, hiszen mind a gyilkosság három elkövetője, mind az azt a vádak szerint kitervelő Fenech letartóztatásban van már.
Egy újabb újságírógyilkosság történt tehát, amelyet a regnáló kormány nem úszott meg komoly politikai ár nélkül:
mikor Szlovákiában Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát gyilkolták 2018 elején maffiamódszerekkel, abba Robert Fico miniszterelnök belebukott. Most pedig Joseph Muscat fizeti meg az árát a helyzet teljes félrekezelésének: hiába váltak egyre aggasztóbbá a szálak az újságíró meggyilkolásának kitervelésével meggyanúsított Fenech, valamint a Munkáspárt prominens politikusai között, Muscat nem lépett, és ragaszkodott saját politikai szövetségeseihez. Most a hatalma feladásával kell ezért fizetnie. | https://azonnali.hu/cikk/20191202_az-ujsagirogyilkossag-ami-dominokent-sodorta-el-a-maltai-politikai-elitet | https://web.archive.org/web/20230601201724/https://azonnali.hu/cikk/20191202_az-ujsagirogyilkossag-ami-dominokent-sodorta-el-a-maltai-politikai-elitet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-ujsagirogyilkossag-ami-dominokent-sodorta-el-a-maltai-politikai-elitet | Azonnali | eu-news | 2019-12-02 17:40:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Málta"
] | [] | [] |
|
49,884 | A becsült árnál kétmilliárd forinttal drágábban épülhet meg a salgótarjáni onkológiai centrum | A becsült értéknél jóval drágábban: 3,6 milliárd forint helyett 5,6 milliárdért építhetik meg Salgótarjánban az új onkológiai központot. Az egyik kivitelező (milliárdos állami megbízásoknak is köszönhetően) tíz alatt megszázszorozta a bevételét, de felbukkant a kormányközeli West Bau Kft. oldalán is. | Salgótarjánban, a Füleki út 54–56. szám alatt épülő ój onkológiai centrum kivietelezésére írt ki közbeszerzést a Szent Lázár Megyei Kórház. A tendert – három pályázó közül – az EB Hungary Invest Kft. és a System Bau Trade Korlátolt Felelősségű Társaság párosa nyerte el – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cégek feladata lesz a meglévő kilencemeletes főépület és a négyemeletes gyermekgyógyászati épület közé foghíj beépítéssel (azokhoz csatlakozva, alapjaikat megerősítve, valamint a területen futó közműveik kiváltása után a talajvizes területen) az új onkológiai központra vonatkozó kiviteli tervek elkészítésének tervezési és kivitelezési munkálatainak elvégzése. Kihívás lehet, hogy a föld alatti bunkernek orvostechnológiai és sugárvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie. A kivitelezés a kórház folyamatos működése mellett, téli időjárási viszonyokat is figyelembe véve valósítandó meg – köti ki a szerződés.
Talán utóbbi két tétel is közrejátszott abban, hogy az eredeti 3,6 milliárdos becsült érték helyett végül egy 5,6 milliárd forintos ajánlatot fogadott el a kiíró.
Bár az összeg jelentős, ennél sokkal komolyabb drágulások is előfordultak a Modern Városok Program keretén belül megvalósítandó projektek között. Ezeket és a legdurvább túlárazásokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
Potyogtak az állami beruházások
Az onkológiai centrum építésének két nyertese közül az EB Hungary Invest Kft. ismertebb, nem véletlenül.
A Kft. több megbízást is kapott már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, mielőtt a neve 2014-ben felbukkant a West Bau Kft. odalán. Akkor a két vállalkozás konzorciumban – versenytárs nélkül – megnyerte az energiahivatal V. kerületi irodaházának belső felújítására kiírt 1,2 milliárdos tendert.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő West Bau népszerűsége azóta is töretlen az állami tendereken, de az EB Hungary-t sem kell félteni.
A budapesti székhelyű társaságot 2004-ben 3 millió forint jegyzett tőkével alapította Erdei Z. József és Búvár Attila. A cég árbevétele a 2009-es 89 millióról 2018-ra 8 milliárdra nőtt, vagyis tíz alatt nagyjából megszázszorozta az éves forgalmát.
A Kft. az elmúlt években több (gyakran milliárdos tételű) állami megbízást is kapott, így például a tatabányai „Tulipános ház” felújítását, a Füzérradványi Károlyi-kastély fejlesztését, vagy épp a budapesti kormányhivatal Kőrösi Csoma Sándor út 53-55. szám alatti épületének felújítását és átalakítását.
A 2011-ben bejegyzett, mindössze hatfős System Bau Trade ennél jóval szerényebb bevételekkel rendelkezik: a cég nettó árbevétele 2016-ban 66 millió forint volt, ez 2017-re 837 millióra nőtt, majd tavaly 181 millióra esett vissza.
Fotó: Google Maps. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2019/11/29/ketmilliarddal-dragabban-epulhet-meg-a-salgotarjani-onkologiai-centrum/ | https://web.archive.org/web/20211017130835/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ketmilliarddal-dragabban-epulhet-meg-a-salgotarjani-onkologiai-centrum/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-becsult-arnal-ketmilliard-forinttal-dragabban-epulhet-meg-a-salgotarjani-onkologiai-centrum | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-11-29 01:00:00 | [] | [
"EB Hungary Invest Kft.",
"System Bau Trade Kft."
] | [
"Nógrád megye",
"Salgótarján"
] | [
"közbeszerzés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,885 | Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert | A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint. | A Győri Ítélőtábla arra kötelezte a város önkormányzatát, hogy e-mailben elküldje egy adatigénylőnek a nemrégiben lemondott Borkai Zsolt volt polgármester 2018-ban leadott vagyonnyilatkozatát.
Az Átlátszó 2018-ban tesztelte a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatát, a győri gyakorlat a legtitkolózóbbak közül is kiemelkedett:
A 23-ból 4 megyei jogú város polgármestere kérésre sem adja ki a vagyonnyilatkozatát
23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel.
Cikkünk megjelenése után egy váci civil aktivista elhatározta, hogy besegít az Átlátszónak.
Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője (akit időközben önkormányzati képviselőnek és alpolgármesternek választottak a Pest megyei városban) négy problematikus vagyonnyilatkozat megszerzése érdekében indított adatigénylési eljárást. Borkai esetében bírósághoz kellett fordulnia, miután elutasították az adatigénylését.
Az információszabadság és az átláthatóság szempontból nagy jelentőségű per nem arról szólt, hogy nyilvánosak-e a szexvideó-botrányba keveredett egykori fideszes politikus vagyonnyilatkozati adatai. A győri önkormányzat jogászai mindent elkövettek annak érdekében, hogy a helyhatóságnak ne kelljen e-mailben elküldeni az egykori olimpiai bajnok vagyonnyilatkozatát.
Az Átlátszó birtokába került bírósági dokumentumok tanúsága szerint Borkai jogi képviselője azt kívánta elfogadtatni a bíróságokkal, hogy nem vonatkozik rájuk az információszabadságról szóló törvény. Érvelése szerint az önkormányzati törvény írja elő az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának benyújtásáról szóló szabályokat. A helyhatóságnak működési szabályzatot kell alkotnia, amelyben meghatározzák, mely bizottság tárolja a leadott vagyonnyilatkozatokat.
Ezek a szabályzatok rendre arról szólnak, hogy miként lehet betekinteni a vagyonnyilatkozatokba, tehát szó sincs arról, hogy e-mailben ki lehetne adni az okiratot. Ennek szerintük egyedüli módszere: időpontot kell egyeztetni az ügyben illetékes önkormányzati bizottság elnökével.
A Győri Ítélőtábla ezt az érvelést utasította el. Az immár megfellebbezhetetlen döntés lényege: ha valaki e-mailben kéri az önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester) vagyonnyilatkozatát, akkor azt e-mailben kell kiadni.
A Borkai-féle vagyonnyilatkozati ügy legérthetetlenebb vonatkozása, hogy a győri hivatal miért ragaszkodott foggal-körömmel az – immár jogerősen elvetett – álláspontjához. Győr azon kevés önkormányzatok egyike, amely nem akar elektronikus másolatban vagyonnyilatkozatokat küldözgetni. Ez azért furcsa, mert az információszabadság-ügyekben is vizsgálódó adatvédelmi hatóság és a bíróságok gyakorlata egyöntetű és következetes.
Mi a gond azzal, ha csak betekinteni lehet a vagyonnyilatkozatba, és azt nem küldik el e-mailben? A válasz egyszerű: itt az információszabadság érvényesüléséről, egyszersmind az alaptörvény VI. cikk harmadik, átláthatóságról szóló rendelkezésének akadálymentesített érvényesüléséről döntött Győrben az ítélőtábla dr. Stániczne dr. Imre Csilla vezette fellebbviteli tanácsa.
Ráadásul volt még egy kockázat: hiába nyer az adatigénylő, az eljárás elhúzódása oda vezethet, hogy esetleg már nem is található meg a kért dokumentum.
A Ferjancsics által indított pert (valójában két pert, hiszen a 2018. évről leadott Borkai-vagyonnyilatkozat miatt szintén keresetet kellett benyújtania) a sajátos jogi szabályozás könnyen meghiúsíthatta volna.
Két peres eljárás is folyamatban van Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatai miatt
Az országgyűlési képviselőkével szemben ugyanis az önkormányzati képviselők és polgármesterek vagyonnyilatkozatát vissza kell adni akkor, amikor leadják az új vagyonnyilatkozatukat. Ez rendszerint minden év január 30-ig esedékes.
Ha az ilyen ügyben elkezdődött per elhúzódna a következő év január 30-án túlra, akkor nem lesz miről pereskedni, hiszen a polgármester – esetünkben Borkai – visszakapja a vagyonnyilatkozatát. Vagyis nem hozzáférhető többé.
Ferjancsics és ügyvédje ezért ideiglenes intézkedésként a vagyonnyilatkozat zárolását kérte. A bíróság helyt adott a kérelemnek, és megtiltotta az önkormányzatnak, hogy visszaadja az okiratot Borkainak.
Ez a procedúra sem ment egyszerűen. Az önkormányzat aljegyzője igénybe vett minden eszközt és jogi utat, hogy kiszabadítsa a vagyonnyilatkozatot a bírói zárlatból.
Csörgits Lajos aljegyző elszántságát jól jellemzi, hogy egészen a legmagasabb bírói fórumig, a Kúriáig vitte az ügyet. Az egykori legfelsőbb bírósági elnök, Baka András által vezetett tanács viszont rövid határozatban, eljárásjogi okból visszautasította a felülvizsgálati kérelmet.
Egyelőre nem tudni, hogy a győri önkormányzat mikor küldi el Ferjancsicsnak a vagyonnyilatkozatot. Borkai vagyoni adatairól mindenesetre itt és itt is olvashat. A 2019-ben leadott vagyonnyilatkozat ügyében a peres eljárás pedig még folyamatban van.
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a „Győrt behálózó polipot”
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba | https://atlatszo.hu/2019/12/02/borkai-zsolt-jogerosen-elbukta-a-vagyonnyilatkozataert-inditott-pert/ | https://web.archive.org/web/20211023143258/https://orszagszerte.atlatszo.hu/borkai-zsolt-jogerosen-elbukta-a-vagyonnyilatkozataert-inditott-pert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borkai-zsolt-jogerosen-elbukta-a-vagyonnyilatkozataert-inditott-pert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-02 01:00:00 | [
"Borkai Zsolt"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
49,886 | Máris kátyúsodik a kampányhajrában átadott 120 milliós földút | Három nappal az önkormányzati választások előtt avatták fel államtitkárral, országgyűlési képviselővel a Kiskunmajsa-Szank közötti stabilizált földutat. A napokban megnéztük: az alig több mint másfél hónapos, 120 millióért elkészült út sok helyen kátyúsodik, pedig a tél még csak most következik. Az önkormányzat szerint minden rendben. | Felavatták a Majsa és Szank közötti stabilizált földutat – ezzel a címmel számolt be három nappal az önkormányzati választások előtt a majsa.info nevű helyi portál arról, hogy Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a fideszes Patkós Zsolt, Szank azóta leváltott polgármestere és Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár átadott egy uniós pénzből felújított földutat.
A projekt részletei ma is elérhetőek Szank honlapján. Eszerint 119,9 millió forintot költött Szank és Kiskunmajsa közútfejlesztésre, a munka 90 százalékát az uniós adófizetők állták. És milyen jól tették, 6,1 kilométeren stabliziáltak egy földutat, ami a majsai fürdő mellől indul és a szintén uniós százmilliókból épült szanki Kiskun emlékhelyhez vezet. Mert ugye, ki akarna Kiskunmajsáról aszfaltozott úton – ami évtizedek óta megvan – Szankra menni, mikor lehet földutakon is?
A közbeszerzési értesítő szerint a 120 milliós földút aljába 25 centiméter kohósalakot töltöttek, amire 5 centi zúzott kő került, 3,5 méter széles, fél méteres útpadkával.
Hárman pályáztak, a győztes az izsáki Izsépker Plusz Kft. lett. A másik két ajánlattevő csak a rendelkezésre álló keretnél nagyobb összegből tudta volna az építést elvállalni.
Az engedélyes tervekben azzal magyarázták a stabilizálást, hogy “a területen közlekedő mezőgazdasági gépek mélyen kivágják az utat, ezért a tanyákon lakók nehezen tudják megközelíteni az ingatlanjaikat. Az útszakasz jellemző forgalmát főként a helyi lakosok járművei, illetve a mezőgazdasági járművek adja”. És az is szerepel benne, hogy mivel homok a talaj, az eső sem okoz arrafelé gondot, járható marad az út.
Mégis nyertek rá pénzt, és neki is fogtak. A napokban megnéztük, milyen lett a földút.
Azt, hogy az út valahová is vezetne, semmi sem jelzi. Sem Kiskunmajsán, sem Szankon nincs arra utaló tábla, hogy a földút akár a másik településre, akár a Kiskun emlékhelyhez vezetne. Valószínűleg ezért sem találkoztunk senkivel az úton.
A szélességével és az út elejével nincs is gond. Körülbelül másfél kilométer után viszont kátyús az alig másfél hónapja felavatott út, és még csak tél sem volt ottjártunkig.
Jól látszik, hogy az arra közlekedő mezőgazdasági gépek ennyi idő alatt kikezdték a 24 hónap jótállással átadott utat. Maga a környék szép, a földút erdőn, szőlőültetvényeken is átvezet, akár túrázni is lehetne arra.
A 120 milliós földút miatt kerestük Szank önkormányzatát. Varga Ferencné (Fidesz-KDNP), a település új polgármestere azt írta az Átlátszónak, “az út, gazdasági út, amelyet gépkocsikkal, nehéz gépjárművekkel használnak, egyben összeköti a szanki Kiskun Emlékhelyet, a kiskunmajsai Thermál Gyógyfürdővel. Az előző képviselőtestületek közös döntése volt ez. Bízom abban, hogy ez csak az első ilyen pályázat és a településen lévő külterület gazdasági utak is kaphatnak ilyen borítást.”
Azokra a kérdéseinkre, hogy a pályázatban milyen gépet vettek, hogyan tartják majd karban az utat, és hogy kaptak-e visszajelzést a katyúkról, nem válaszolt. | https://atlatszo.hu/2019/12/03/maris-katyusodik-a-kampanyhajraban-atadott-120-millios-foldut/ | https://web.archive.org/web/20210927031707/https://orszagszerte.atlatszo.hu/maris-katyusodik-a-kampanyhajraban-atadott-120-millios-foldut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maris-katyusodik-a-kampanyhajraban-atadott-120-millios-foldut | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-03 01:00:00 | [] | [] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunmajsa"
] | [
"útépítés"
] | [] |
49,888 | Saját tévéjét, baráti céget és egy képviselő vállalkozását hívta meg egy közbeszerzésre Makó | Uniós beruházásokon tarol a fidesz-közeli makohirado.hu, ami az algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után derült ki, hogy a meghívásos közbeszerzésekre egy sándorfalvi önkormányzati képviselő cégét, valamint Fidesz-közeli üzletembereket invitáltak meg még. | Nincs megfelelőbb pályázó az uniós támogatások kommunikálására Makón, mint a Csanád Média Kft., ami Pongrácz Tamás, algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után tudtuk meg, hogy a fideszes Farkas Éva Erzsébet vezette makói önkormányzat 2018-ban összesen 40,4 millió forintra szerződött a makohirado.hu-t üzemeltető céggel – írtuk szeptemberben:
40 millió forintos önkormányzati megbízást kapott az algyői Fidesz-elnök cége a makói fideszes polgármestertől
Nincs megfelelőbb pályázó az uniós támogatások kommunikálására Makón, mint a Csanád Média Kft., ami Pongrácz Tamás, algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után tudtuk meg, hogy a fideszes Farkas Éva Erzsébet vezette makói önkormányzat 2018-ban összesen 40,4 millió forintra szerződött a makohirado.hu-t üzemeltető céggel.
A fideszes többségű önkormányzat akkor azt hangsúlyozta az Átlátszónak küldött levelében, “Makó Város Önkormányzata a beszerzési eljárások során mindenben az arra vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság.”
Arra, a korábban feltett kérdésünkre, miszerint mely cégeket hívták meg a pályázatra, és azok milyen ajánlatot adtak, szerintük mennyire elfogadható, hogy pártpolitikus tulajdonában álló cég pályázzon önkormányzati megbízásra, ezen belül közpénzre, továbbra sem válaszoltak.
Így újabb közadatigénylést nyújtottunk be a KiMitTud-on keresztül. Érdekes, hogy önkormányzat ugyan nem válaszol levelünkre, a közadatigénylést viszont határidő előtt teljesíti.
A Makó városi piac tetőszerkezetének és infrastruktúrájának rekonstrukciójával kapcsolatos nyilvánosságért 166 ezer forint jutott a Csanád Média Kft.-nek, a közbeszerzésre még a Kisbíró Kft.-t, és a Szerdahelyi József Nkht.-t hívtak meg. Mindketten 6-8 ezer forinttal nagyobb ajánlatot adtak, nem nyerhettek.
A Kisbíró Kft. 2018 októberéig annak a hódmezővásárhelyi Égető Gyulának a tulajdonában állt, akiről megírtuk, 2018-ban az időközi polgármester-választáson nyíltan a fidesznek kampányolt. Cége ősszel először Lázár János jobbkezéhez, Csepreghy Nándorhoz, majd Rákay Philiphez került.
Lázár-közelbe került a korábban az önkormányzat által pénzelt hódmezővásárhelyi Rádió 7
Sajtószabadságért kiáltott a Rádió 7, pedig 16 évig a hódmezővásárhelyi önkormányzat pénzelte benne a róla szóló előre egyeztetett híreket. Mindezt havi nettó 540 ezer forintért. Azután lett fontos a szabadság, hogy Márki-Zay Péter felmondta a szerződést. Égető Gyula gyorsan el is adta Fidesz-közeli embereknek a rádiót.
De a másik meghívott pályázó sem valódi piaci szereplő. A Szerdahelyi József Nkht. valójában a már bezárt hódmezővásárhelyi önkormányzati tévé.
Megújuló Csipkersor “soft programok megvalósítására” is Égető egykori cégét és a vásárhelyi tévét hívták meg a Fidesz-elnök vállalkozása mellé. A két ajánlattevő 7,2, illetve 7,4 millió forintos ajánlatot tett a Csanád Média közel 7 milliós ajánlatával szemben.
A közadat-igénylésből az is kiderül, hogy a Csanád Médiával egyidőben szinte mindig ugyanazokat hívták meg.
Az önkormányzat adatai szerint az “Értékközvetítés a Makó térségi közösségekben”, “Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben” projektek kötelező nyilvánosságára és szakmai kommunikációjára két további céget is meghívtak.
Az egyik a hódmezővásárhelyi Puerto de Dinero Kft., a másik pedig a budapesti Euro M-Érték Kft. A Puerto de Dinero Kft. (beszédes elnevezés, a név magyarul nagyjából Pénzkikötőt jelent) honlapján azt ígéri, hogy hamarosan lesz. Ez az egyetlen ott fellelhető információ, az oldalt 2011-ben regisztrálták.
Ha működő honlapja nincs is, a Google azt legalább látja, hogy a Puerto de Dinero a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseken is indult a korábbi kormánypárti városvezetés idején, a már említett fidesz-barát Kisbíró Kft.-vel. Nyert is 10 millió csatornázási kommunikációs tendert.
És nem csak ott, a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál is nyertek, 2016-ban 10 millió forintot „Csongrád megye munkaerőpiaci helyzete 2010-2016 között” című tanulmány elkészítése és webes felületű informatikai alkalmazás fejlesztésére.
A cég mérlege azt mutatja, míg 2015-ban 81 millió forintos nettó bevétellel számolhattak, addig ez 2018-ra 17 millió forintra apadt. Tulajdonosa a pályázatok idején Sebestyén András volt, aki a cégadatok szerint korábban a budapesti Euro M-Érték Kft. tulajdonosai között is feltűnik.
Sebestyén sem mondható civilnek, a sándorfalvi képviselőtestület tagja. Forrásaink szerint korábban jó kapcsolatot ápolt Kakas Bélával, a Csongrád Megyei Önkormányzat egykori fideszes elnökével. 2006-óta testületi tag, 2014-ben és 2019-ben is függetlenként indult. A Puerto de Dinero Kft. 2018 januárjáig volt Sebestyéné.
Az Euro M-Érték Kft-nek sincs honlapja. Vagyis átlagos piaci szereplő nem találhat rájuk, ahogy a sándorfalvi képviselő kommunikációs cégére sem. Az Euro M-Érték Kft. nevét is uniós pénzek elköltésénél találja meg a Google, a közbeszerzési adatbázisban 22-szer szerepel nyertésként a nevük, országszerte vittek el tendereket. Hódmezővásárhelyen még 2014-ben nyert, 31 millióért végezték a keleti elkerülő megvalósíthatósági tanulmányát. Ezen kívül számos kisebb projektben is megjelenik, mint projektmenedzser, van éppen tanulmánykészítő, közbeszerzés lebonyolító.
A makói önkormányzattól korábban kérdeztük, hogy aggályosnak tartják-e hogy pártelnök cégét hívták meg közbeszerzésre, de arra nem válaszoltak. Látva, hogy a kérdéses közbeszerzésekre önkormányzati képviselő cégét, saját városi tévéjüket, Fidesz-közeli vállalkozót is meghívtak, talán érthető, miért kerülték a választ.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: Farkas Éva Erzsébet makói polgármester Lázár Jánossal, forrás: Farkas Éva Erzsébet/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/12/04/sajat-tevejet-barati-ceget-es-egy-kepviselo-vallalkozasat-hivta-meg-egy-kozbeszerzesre-mako/ | https://web.archive.org/web/20211023133409/https://orszagszerte.atlatszo.hu/sajat-tevejet-barati-ceget-es-egy-kepviselo-vallalkozasat-hivta-meg-egy-kozbeszerzesre-mako/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajat-tevejet-barati-ceget-es-egy-kepviselo-vallalkozasat-hivta-meg-egy-kozbeszerzesre-mako-1 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-04 01:00:00 | [
"Égető Gyula",
"Farkas Éva Erzsébet",
"Pongrácz Tamás",
"Sebestyén András"
] | [
"Csanád Média Kft.",
"Euro M-Érték Kft.",
"Kisbíró Kft.",
"Makó Város Önkormányzata",
"Puerto de Dinero Kft.",
"Szerdahelyi József Nkht."
] | [
"Csongrád megye",
"Makó"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"klientúra"
] | [] |
49,889 | Hivatali vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak a budapesti vizes vb gazdasági igazgatója ügyében | A költségvetési csalás mellett már "befolyás vásárlása" miatt is keresik a szerencsi születésű vállalkozót. Utóbbi három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. | Kedden újabb elfogatóparancsot adtak ki a vizes világbajnokságot is szervező Bp2017 Kft. gazdasági igazgatójaként is ténykedő Balogh Sándor ellen. A Szabad Pécs számolt be róla hétfőn, hogy az üzletembert költségvetési csalás miatt körözik. Most azonban már nemcsak ezért, hanem „befolyás vásárlása” miatt is keresik a szerencsi születésű vállalkozót. Utóbbiról egy az Origón megjelent szakcikkben azt írták, hogy akkor merül fel, amikor valaki a szó legszorosabb értelmében a kapcsolataiból él, és a büntető törvénykönyv szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Az első körözést a NAV Észak-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága rendelte el, és a szerencsi rendőrkapitányság folytatja le, ami akár arra is utalhat, hogy egy ottani ügye miatt gyanúsítják valamivel Baloghot. Ez annyiban nem lenne meglepő, hogy az elmúlt szűk három évtizedben százas nagyságrendű vállalkozásban érdekelt üzletember cégeinek elég jelentős része volt Szerencsre vagy más környélbeli településekre bejegyezve.
Márpedig a
Balogh Sándorhoz köthető vállalatok gyakran elég csúnya véget értek.
Ahogy azt a vállalkozóról szóló tavalyi portrénkban bemutattuk, több száz vállalat életútjának átvizsgálása alapján a minta sok esetben ismétlődő. Az érdekeltségébe kerülő, akár több milliárdos forgalmat bonyolító cégek egy könnyedén hozzá köthető strómannál kötnek ki, nem ritkán százmilliós adótartozást halmoznak fel, majd felszámolással vagy kényszertörléssel megszűnnek.
Akkor úgy becsültük, hogy ezzel az érintett cégek több milliárdos kárt is okozhattak a költségvetésnek. Összesen mintegy 30 olyan Balogh Sándorhoz és köréhez köthető céget azonosítottunk, amelynek valamikor volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása. A cégháló egy része ráadásul egy ideig az üzletember korábbi feleségének, a jelenleg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterként ténykedő Bártfai-Mager Andreának a rózsadombi lakásában működött.
A ma kiadott körözésnél ugyanakkor nem csak a bűncselekmény más, hanem az elrendelő hatóság is. Ezúttal ugyanis a Fővárosi Nyomozó Ügyészség kezdeményezte a folyamatot. Balogh egyébként már hosszú évek óta főleg a fővárosban ténykedik. Ide kötötték a különböző állami vagy államközeli megbízásai is, amelyeket szintén nem kerülték el a botrányok. A vizes vb-t, amelynek szervezőcégében gazdasági igazgatóként lényegében a legfontosabb döntéshozó volt, végigkísérték a furcsa közbeszerzések, ráadásul még az esemény után is voltak botrányai a cégnek. A félresikerült szállásfoglalás miatt a szállodákkal volt csörtéje a vállalatnak és konkrétan Balogh Sándornak, a 24.hu-nak pedig végrehajtóval kellett kimennie a Bp2017 székhelyére, hogy kiderüljön, Hosszú Katinka klubja bérleti szerződés nélkül használta a Duna Arénát.
Az ügyekben kerestük az adóhatóságot, az ügyészséget és a rendőrséget is. A NAV-tól azt a választ kaptuk, hogy adóigazgatási és büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra, míg a rendőrség a másik két illetékes szervhez irányított minket, az ügyészség pedig egyelőre nem válaszolt a késő délelőtt küldött kérdéseinkre.
Frissítés: Az ügyészség kérdéseinkre azt írta, hogy „a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást 10 gyanúsítottal szemben, B.S.-t a nyomozó ügyészek befolyás vásárlásának bűntette miatt 2019. május 29. napján hallgatták ki gyanúsítottként, a nyomozás folyamatban van”. | https://g7.hu/kozelet/20191203/mar-ket-buncselekmeny-miatt-korozik-a-budapesti-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat/ | https://web.archive.org/web/20230608183959/https://g7.hu/kozelet/20191203/mar-ket-buncselekmeny-miatt-korozik-a-budapesti-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-vesztegetes-elfogadasa-miatt-nyomoznak-a-budapesti-vizes-vb-gazdasagi-igazgatoja-ugyeben | G7 | hungarian-news | 2019-12-03 14:53:00 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
49,890 | Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban | Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek. | Nemcsak azért vont el majdnem 50 milliárddal többet a tervezettnél a tavalyi költségvetéstől a sportszervezetek tao-támogatása, mert a kormány masszívan alábecsülte az érintettek támogatásigényét, hanem azért is, mert rengeteg adókedvezmény ragadt be a korábbi évekről. A lassan nyolc éve működő rendszer több tízmilliárd forintnyi ilyen tao-aknát rejt, a következő években még ennyiről kell lemondania az államnak a korábbi sporttámogatások miatt.
Bespájzolhatnak adókedvezményből
A tao-rendszer működésének lényege leegyszerűsítve az, hogy a nyereséges vállalatok a profitjuk utáni adót nem az állami költségvetésbe fizetik be, hanem az általuk kiválasztott sportszervezeteknek utalják át. Első lépésként a támogatásra vágyó klubok készítenek egy programot, amit benyújtanak az adott sportág szövetségének*Vagy nagyobb összegű, 300 millió forintot meghaladó igény esetén az Emberi Erőforrások Minisztériumának., amely elbírálja az igényeket. Ha úgy ítélik meg, hogy a program összhangban áll a sportág fejlesztési terveivel, akkor jóváhagyják azt. Ugyanígy zajlik a történet a támogatásra szintén jogosult szövetségeknél is, azzal a különbséggel, hogy ők az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) küldik a programjaikat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormányKözel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány.
Ha a szaktárca vagy a szövetség rábólintott a fejlesztésekre, akkor az érintett szervezetek elkezdhetnek kalapozni a nyereséges cégeknél a tényleges támogatásért. Ha egy céget sikerül rávenniük erre, és az átutal egy bizonyos összeget nekik tao-támogatásként, akkor az adott vállalat egy úgynevezett támogatási igazolást kap. Ezt kell lengetni a NAV-nál, amikor az adóbevallást leadják, hogy a költségvetésbe már ne kelljen még egyszer befizetni ugyanazt az összeget.
Igen ám, de a jogszabály szerint a támogatásért járó (igazoláson szereplő összegű)
adókedvezményt nem csak abban az évben lehet igénybe venni, amikor maga a támogatás történt, hanem a következő nyolc évben bármikor.
Így ha egy cég valamilyen olyan más okból jogosult adókedvezményre (például egy beruházás vagy kutatás-fejlesztés miatt), ahol csak kevesebb ideig érvényesítheti ezt, akkor a tao-igazolást valószínűleg elteszi ínségesebb időkre. Ezzel a lehetőséggel pedig, úgy tűnik, elég gyakran élnek is a vállalatok.
Sokéves tartozását rótta le a minisztérium
Ez a viszonylag komplex folyamat az oka annak, hogy miért kering több (egyébként kivétel nélkül százmilliárdos nagyságrendű) szám a sport tao-támogatásának mértékéről. Egyrészt ugyanis van az az összeg, amit az adott évben jóváhagytak a kluboknak és a szövetségeknek, van az, amit ebből a keretből sikerült tényleges támogatásként lehívni, és van az, amit a cégek ebből a támogatásból az állam felé érvényesítettek.
A költségvetési kimutatásokban ez utóbbi szerepel, erről írtuk legutóbbi cikkünkben, hogy tavaly 128 milliárd forint volt, több mint másfélszerese a tervezettnek, a rendszer 2011-es bevezetése óta pedig közel 570 milliárdnyi adókedvezményt vettek így igénybe a cégek.
A tényleges tao-támogatás azonban a már említett tartalékolás miatt a költségvetésben szereplő összegnél is sokkal több.
Hogy pontosan mennyivel, azt nem csak azért nehéz megmondani, mert egy folyamatosan változó összegről van szó*hiszen a támogatási igazolásokat folyamatosan állítják ki, hanem azért is, mert az adatokat sok helyen tartják nyilván, már ha egyáltalán nyilvántartják. A klubok esetében a hat érintett sportági szakszövetség*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda többsége egy olyan rendszert használ, amelyből viszonylag friss adatok nyerhetőek ki a kiadott támogatási igazolások összegéről. A szövetségekhez ilyen forrásból befolyt pénz mennyiségéről azonban a közelmúltig nem igazán volt nyilvános adat.
Éppen ezért megkerestük valamennyi érintett szövetséget, arra kérve őket, hogy küldjék meg nekünk, mekkora összegű támogatást hagytak jóvá számukra az egyes években, illetve mennyit sikerült ebből a keretből feltölteni*Azaz mennyi teljesítésigazolást állítottak ki.. Pár nappal a kérdéseink elküldését követően meglepő dolog történt: a témában korábban látványosan hallgató EMMI a szövetségekre vonatkozó valamennyi adatot feltöltötte a kormányzati honlapra egészen a 2015/2016-os szezontól kezdve. Így az elmúlt négy évre már a szövetségi támogatások mértéke is nyilvános.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratokMost, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nyomozók sem találták a kiperelt iratokat a minisztériumbanAzért nem sért törvényt a Pénzügyminisztérium, mert nem tart be egy másik jogszabályt. Legalábbis ezzel az indoklással állították le a tao-nyomozást.
A korábbi évekről közzétett adat ugyan egyelőre nincs, de kérésünkre a vízilabda-szövetség kivételével valamennyi megkeresett elküldte az adatokat. Így viszonylag nagy pontossággal meg tudjuk mondani, hogy mekkora összegben utaltak eddig ténylegesen a cégek tao-támogatás jogcímén pénzt különböző sportszervezeteknek.
Százmilliárdnyi tao-akna lehet
A helyzet pedig az, hogy sokkal nagyobb összegben, mint amennyi adókedvezményt ezért igénybe vettek. A különbség 2018 végéig a 100 milliárd forintot is megközelíthette.
A 2018/2019-es szezon végéig tulajdonképpen csak a kluboknak nyújtott támogatásra kiadott igazolások összértéke majdnem annyi volt, mint a ténylegesen igénybe vett adókedvezmény. A támogatási rendszer első nyolc évében a különböző csapatok 561,4 milliárd forinthoz jutottak így.
Ennek egy része azonban már 2018 vége után érkezett, hiszen a tao-rendszer nem a naptári évhez, hanem a sportszezonokhoz kötött, így az utolsó idény 93 milliárdjából volt, ami csak az idén folyt be a klubok kasszájába. Tavaly év végén több mentést is csináltunk az aktuális helyzetről, és ezek alapján úgy tűnik, hogy a 93-ból nagyjából 67 milliárd forint érkezhetett meg még 2018-ban. Így naptári évre vetítve 2018 végéig csak a csapatok programjaihoz köthetően 535-536 milliárd forintnyi támogatási igazolást állíthattak ki cégeknek.
Ehhez jön ugye még hozzá a sportszövetségek, illetve a szintén jogosult Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támogatása. A kapott adatok szerint ez az előző idény végéig összesen 134,4 milliárd forint volt.
Itt sajnos csak nagyobb hibával lehet megbecsülni, hogy az előző, 2018/2019-es szezon 21 milliárdjából mennyit sikerült még 2018-ban begyűjteni, de valószínűsíthető, hogy az összeg kicsit több mint fele itt is még szilveszter előtt befolyt.
Mindez azt jelenti, hogy
valahol 650 és 670 milliárd között nagyjából félúton lehet az az összeg,
amiről támogatási igazolás született 2018 végéig. Ez pedig 80-100 milliárd forinttal több, mint amennyi adótámogatást eddig ilyen jogcímen igénybe vettek. Azaz ennyi pénzt még akkor is kivenne a költségvetésből a tao-rendszer, ha azt visszamenőlegesen, az idén január elsejével megszünetnék.
A tao-pénzek körforgása
Nem lenne meglepő, ha a jövőben igénybe vehető adókedvezmények haszonélvezői jelentős részben kormányközeli cégek lennének. Ahogy ugyanis erre a tao-iratokat kiperelő Transparency International Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós felhívta a figyelmet, az állami tendereken jól szereplő vállalatok kifejezetten aktív szereplői ennek a rendszernek, és nem is véletlenül. A szakember elmondta:
„nem azzal van a baj, hogy az állam közpénzt fordít, akár tetemes összegben sporttámogatásra, hanem a rendszer átláthatatlanságával , ami megkönnyíti a politikai vagy lojalitási szempontok érvényesítését. Magyarul azt, hogy a cégek olyan sportcsapatokat támogassanak, amelyeknek jók a politikai kapcsolatai, és ezért az adó egy részének az átirányítása valójában inkább politikai befektetésnek, a döntéshozók kegyei keresésének tekinthető”.
Ráadásul, ahogy erre Ligeti Miklós rávilágított: a látványsportok támogatása nemcsak döbbenetes mértékben apasztja az állami adóbevételeket, de egyszersmind a közpénzek átláthatatlan elköltésének is a forrásává vált. A tao-támogatást bezsebelő sportszervezetek ugyanis közbeszerzés kiírása nélkül döntenek a beruházásaikról. Ez azt jelenti, hogy a sok esetben
eleve is közbeszerzésekből, vagyis közpénzekből meggazdagodott oligarchák a rendszer révén újabb, még kevésbé ellenőrzött közpénzes piacot teremtenek maguknak.
Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy a közpénzből szerzett nyereségük után az adó egy részét a saját köreikhez kötődő sportcsapatoknak juttatják tao-támogatás formájában, majd ezek a sportcsapatok a támogató céget bízzák meg például stadionépítéssel.
Érdekes módon egyébként ez a gyakorlat a hasonló, minimum korrupciógyanús történetekre elég érzékenynek mutatkozó Európai Uniót valamiért nem zavarja. A program korábban kétszer is ötéves jóváhagyást kapott az Európai Bizottságtól, és az EU-nak az sem fájt, hogy a pénzköltés során a közbeszerzési törvény alkalmazását mellőzik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte. | https://g7.hu/kozelet/20191205/meretes-aknat-hagynak-orbanek-a-kovetkezo-kormanyra-a-sporttamogatasban/ | https://web.archive.org/web/20230127234128/https://g7.hu/kozelet/20191205/meretes-aknat-hagynak-orbanek-a-kovetkezo-kormanyra-a-sporttamogatasban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meretes-aknat-hagynak-orbanek-a-kovetkezo-kormanyra-a-sporttamogatasban | G7 | hungarian-news | 2019-12-05 15:17:46 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"sport",
"építőipar",
"adó",
"klientúra"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,891 | Újabb negyedmilliárddal drágul a Liget projekt | A szerződésmódosítás indoklása szerint az ún. „Nagyjátszótér” – a Park II. projekt első üteme – átadásával pedig közbiztonsági szempontból elengedhetetlen vált a kamera rendszer kiépítése és üzembehelyezése. A kamera rendszer megvalósítására vonatkozó kiviteli terveket azonban csak júniusban fogadta el a Városliget Zrt., így az április végén a Colas Aterra Építőipari Zrt-vel aláírt koncessziós szerződésben „még nem szerepelhetett a kamera alépítményi hálózat”. S persze nem is sejthették előre, hogy erre majd szükség lesz.
Közbeszerzési pályázat nélkül ki sem derülhet, hogy más cég esetleg olcsóbban is elvégezhette volna a munkát. A nagyjátszótér kialakítása és a játszószerek beszerzése egyébként együtt csaknem 3 milliárd forintba került.
Mindent összevetve már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle | Bár az új városvezetés már a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén határozatot fogadott el a Liget Projekt leállításáról, az töretlenül halad tovább. S ha halad, akkor többe is kerül. Legutóbb a hírközlési alépítmény hálózatára korábban megkötött koncessziós szerződés díját kellett megemelni előre nem látható okok miatt. Az előrelátható ok pedig az volt, hogy a városligeti közpark területén és az ahhoz kapcsolódó területeken, a meglevő, elavult, részben működésképtelen, a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata által létesített és üzemeltetett közterületi térfigyelő rendszer helyett új, korszerű a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) térfigyelő rendszereivel kompatibilis, általuk üzemeltetendő rendszert építenek ki.
A szerződésmódosítás indoklása szerint az ún. „Nagyjátszótér” – a Park II. projekt első üteme – átadásával pedig közbiztonsági szempontból elengedhetetlen vált a kamera rendszer kiépítése és üzembehelyezése. A kamera rendszer megvalósítására vonatkozó kiviteli terveket azonban csak júniusban fogadta el a Városliget Zrt., így az április végén a Colas Aterra Építőipari Zrt-vel aláírt koncessziós szerződésben „még nem szerepelhetett a kamera alépítményi hálózat”. S persze nem is sejthették előre, hogy erre majd szükség lesz.
Most viszont, hogy a játszóteret átadták, rájöttek, hogy bizony kellene, csak a park rehabilitáció II. ütemének területén a térfigyelő rendszer leágazó szakaszai még a jelenlegi rekonstrukciós ütemben, utólagos felbontások és földmunkák nélkül megépülhessenek, a kamera rendszer alépítményi munkáinak kivitelezését műszaki szükségességből – új feladatként – az optikai hálózat építéséért felelős vállalkozótól, vagyos a Colas Alterrától kell megrendelni. Ha külsős céget bíznának meg a feladattal, akkor az újbóli bontás jelentős költségtöbbletet okozna. Ráadásul a játszótér területén elhelyezett egyedi gumiburkolatot utólag fel sem lehet bontani jelentős károkozás nélkül. Az előre nem látható csapdahelyezet a Városliget Zrt. frappánsan azzal oldotta fel, hogy az optikai hálózat kiépítőjét bízza meg a feladattal és fizet még 248 milliót.
Közbeszerzési pályázat nélkül ki sem derülhet, hogy más cég esetleg olcsóbban is elvégezhette volna a munkát. A nagyjátszótér kialakítása és a játszószerek beszerzése egyébként együtt csaknem 3 milliárd forintba került.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt. által megrendelt egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései.
Ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Fővárosi Állat- és Növénykert önálló beruházása. (Karácsony Gergely az Mfor-nak adott interjújából tudható, hogy a befejezéshez legalább 20 milliárd hiányzik még.).
Mindent összevetve már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle. | https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-negyedmilliarddal-dragul-a-liget-projekt.html | https://web.archive.org/web/20230325201555/https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-negyedmilliarddal-dragul-a-liget-projekt.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-negyedmilliarddal-dragul-a-liget-projekt | mfor.hu | hungarian-news | 2019-12-08 21:37:00 | [] | [
"Colas Alterra Zrt.",
"Városliget Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
49,892 | Egy Kádár-kockában működik a pénzgyár Boldog István körzetében | Szellemtanyának tűnik annak a jászkiséri cégnek a székhelye, amely Boldog István országgyűlési képviselő körzetében sorra nyerte a TOP-os pályázatokat.
Szédületes gazdasági karrierívet mondhat magáénak egy lepukkant jászkiséri családi házba bejegyzett cég: a Profiter Machine Kft. 2017-es megalakulása után alig két év alatt tizenkét alkalommal nyert TOP-os pályázatokon és csaknem másfél milliárd forintos összberuházást nyert el a homofób kijelentéseiről elhíresült Boldog István fideszes országgyűlési képviselő körzetében. | Boldog István;
2019-10-09 06:00:00
Egy Kádár-kockában működik a pénzgyár Boldog István körzetében
Szellemtanyának tűnik annak a jászkiséri cégnek a székhelye, amely Boldog István országgyűlési képviselő körzetében sorra nyerte a TOP-os pályázatokat.
Szédületes gazdasági karrierívet mondhat magáénak egy lepukkant jászkiséri családi házba bejegyzett cég: a Profiter Machine Kft. 2017-es megalakulása után alig két év alatt tizenkét alkalommal nyert TOP-os pályázatokon és csaknem másfél milliárd forintos összberuházást nyert el a homofób kijelentéseiről elhíresült Boldog István fideszes országgyűlési képviselő körzetében.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő „robbantotta a bombát” múlt héten, miszerint a fideszes országgyűlési képviselő két éve összehívta körzete polgármestereit, s elmondta nekik, kivel kell lefolytatni a pályázati, majd a közbeszerzés eljárást, s ki legyen a kivitelező, ha a Területi Operatív Program (TOP) pályázataiból nyerni szeretnének. Hadházy közérdekű adatkérésére kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség személy megnevezése nélkül nyomozást folytat egy ilyen jellegű ügyben. Lapunk több forrásból úgy tudja, hogy idén márciusban indult az eljárás, amit az ügyészség minősített adatokra hivatkozva titkosított. Többször is tettünk fel kérdéseket a Legfőbb Ügyészségnek, a titkosítás okait firtatva, de erre mindössze annyi volt a válaszuk, hogy az október 4-i válaszunkban foglaltakon túlmenően, amelyben megerősítették a nyomozás tényét, „egyebet nem kívánnak közölni.” Vagyis érdemben továbbra nem cáfolták lapunk értesülését a titkosításról.
Elindultunk, hogy megnézzük, honnan indult a cég, amely megalakulása után pár hónappal már zsíros közbeszerzéseket nyert el Szolnok megye déli részén, vagyis Boldog István 4-es számú választókerületben, s azt is megnéztük, Kétpó miben gazdagodott általuk.
Szürke téglás épület, roggyant redőnyök, rozsdás kapu: a homlokzati falon papírfecni hirdeti, hogy ez itt a Profiter Machine Kft. székhelye Jászkiséren.
- Ritkán vannak itt, néhány fiatalember szokott jönni autóval, papírokat hoznak, mert ott, a hátsó épületben könyvel nekik néha egy helyi asszony – mondja a szomszéd.
Kérdeztük, találkozott-e valaha a kft. ügyvezetőjével, egy jászberényi hölggyel, de csak a fejét ingatta nemlegesen. - A Krizsai Petivel szoktam csak találkozni, az ő nagyapjáé volt a ház, aztán megörökölte.
Krizsai Péter nevét többször is említették az általunk megkérdezett térségi polgármesterek, mint Boldog István közeli ismerősét. Az országgyűlési képviselő minden bizonnyal ismeri őt, közösségi oldalán is több alkalommal szerepelnek együtt fotókon, s a híradásokban is látni, amint együtt vágnak át szalagot, vagy együtt csodálnak meg elkészült épületet. A vállalkozó annak a jelenleg már felszámolás alatt lévő Szalay Bau Kft.-nek volt a képviselje, amely több beruházást is elnyert a térségben: Kétpón például 26 millió forintért építették meg azt a történelmi parkot, amelyet ma Árpád fejdelem és a hét vezér faszobra díszít. Ugyanitt most 62 millió forintért a Profiter Machine Kft. fejleszti a Történelmi Magyarország Emlékhelyet. Kerestük ezt a helyszínt, s a helyiek nevetve mondták, menjünk csak arra, amerre nagy fehér jurtasátrakat látunk.
Hat, műanyaggal bugyolált jurtasátor virított a tér egyik szegletében, mindjárt a hét vezérek mellett. Az egyikben mozgolódás: villanyt szerelt egy férfi. Egerből jött, azt mondta, nem tudja, ki a megbízója, a Profiter Machine Kft. nevét még csak nem is hallotta. Még messzebbről, a Sümeg melletti Csabrendekről érkezett az a három fős brigád, amelyik ottjártunkkor a szintén TOP-os iskolafelújítás keretében a szennyvíztárolót építette ki épp – a jászkiséri cég nevét ők sem hallották, a közvetlen megbízójuk egy tartálygyártó cég az ország nyugati felében.
A Profiter Machine Kft. összesen három beruházást nyert Boldog István országgyűlési képviselő falujában, ahol ő korábban több cikluson át polgármester volt, s ma is itt lakik. Noha a cég a közbeszerzést megnyerte, nyolc alkalmazottjával nemigen tudna magas és mélyépítési munkákat végezni, pláne nem két év alatt tizenkét helyen, hiszen ennyi tendert nyertek el Boldog István választókörzetében. Kétpón is alvállalkozók végezték a munkát, de Keresztes Péter Pál polgármester szerint ebben nincs semmi különös, mert ma Magyarországon nagyon nehéz kivitelezőket találni. Szavai szerint 2010 előtt a létükért küzdöttek a falvak, most meg lépten-nyomon fejlesztenek, ennek kellene örülni, de az ellenzék a kákán is a csomót keresi.
A Profiter Machine Kft. amúgy elérhetetlen, kerestük Krizsai Pétert, vele sem jártunk sikerrel. Nevén jelenleg nincs élő cég, de az Opten adatai szerint korábban tagja volt a jelenleg kényszertörlés alatt álló Profiter Hungária Kft-nek, amelynek székhelye szintén a jászkiséri családi ház volt, s ugyanide volt bejelentve két másik, szintén hozzá köthető, de már felszámolás alá került cég is.
A Profiter Machine Kft. egyébként a korábban telefonokkal foglalkozó, alig néhány milliós árbevételű székesfehérvári Satel Kft.-ből jogutódlással alakult meg úgy, hogy 2017 májusában egy jászberényi nő, Farkas Tünde lett a tulajdonos, (idén áprilisban pedig már húga, Farkas Andrea nevére került a cég). Amíg a jogelőd vállalkozás 2016-ban még hatmillió forintos forgalom mellett mindössze 945 ezer forintos üzemi eredményt produkált, addig a zömmel TOP-os pályázatokon való sikeres részvétel 2017-ben 167 milliós forgalom mellett 3 és félmilliós, 2018-ban pedig 343 milliós forgalom mellett már 38 millió forintos nyereséget hozott a konyhára. | https://nepszava.hu/3052944_egy-kadar-kockaban-mukodik-a-penzgyar-boldog-istvan-korzeteben | https://web.archive.org/web/20230620210636/https://nepszava.hu/3052944_egy-kadar-kockaban-mukodik-a-penzgyar-boldog-istvan-korzeteben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-kadar-kockaban-mukodik-a-penzgyar-boldog-istvan-korzeteben | Népszava | hungarian-news | 2019-10-09 23:10:00 | [
"Boldog István",
"Farkas Andrea",
"Farkas Tünde",
"Krizsai Péter"
] | [
"Akviron Kft.",
"Fidesz",
"Profiter Machine Kft.",
"Szalay Bau Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"államtitok",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.