news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
49,893 | Hihetetlen összegeket kell még költeni az Állatkert Biodómjára, majd évente milliárdokba kerülhet a fenntartása | Nemcsak az alapkoncepciója, de a pénzügyi háttere is rettentően zavaros az egykori Vidámpark területén épülő, a Fővárosi Állatkerthez tartozó úgynevezett Biodómnak. A Népszava friss cikke szerint a kitalálása óta négyszeresére drágult, még mindig félkész épület befejezéséhez 20 milliárd forint hiányzik, amit a lap szerint a fővárosnak kéne kipótolnia. A megfelelő háttérszámítások nélkül elkezdett épület fenntartása ráadásul olyan sokba kerül évente, hogy azt évi félmillió plusz látogató jegyárbevétele sem fedezné. | Nemcsak az alapkoncepciója, de a pénzügyi háttere is rettentően zavaros az egykori Vidámpark területén épülő, a Fővárosi Állatkerthez tartozó úgynevezett Biodómnak. A Népszava friss cikke szerint a kitalálása óta négyszeresére drágult, még mindig félkész épület befejezéséhez 20 milliárd forint hiányzik, amit a lap szerint a fővárosnak kéne kipótolnia. A megfelelő háttérszámítások nélkül elkezdett épület fenntartása ráadásul olyan sokba kerül évente, hogy azt évi félmillió plusz látogató jegyárbevétele sem fedezné.
A futurisztikus alakú, fényáteresztő tetővel ellátott Biodóm tökéletesen példázza azt a tételt, hogy ha valamiről nem lehet egyetlen, egyszerű mondatban elmondani, hogy mi az értelme, az mindig nagyon gyanús.
A Biodóm felépítése akkor merült fel, amikor kiderült, hogy bezárják a Vidámparkot, abból csak néhány muzeális értékű attrakciót tartanak meg, és a területe az Állatkerthez kerül. A hatalmas üvegház alapkoncepciója - ami már a kitalálásakor gyanakvást kelthetett volna - minimum igen zavaros. A marketingszöveg szerint az épületben a Pannon-medence őskori, azon belül miocén korabeli, azaz 10 millió évvel ezelőtti élővilágát mutatják be. Aki nem hiszi el szó szerint a Jurassic Park-filmeket, azonnal érzi, hogy ezzel van egy kis baj. Igen, az akkor élt fajok döntő többsége már kihalt. A Biodómban ezért - működő ősállat- és ősnövényklónozási technológia híján - olyan létező, mai élőlényeket fognak bemutatni, amik kábé olyan klímán élnek, amilyen tízmillió éve ezen a területen lehetett. Vagyis más kontinensek akkoriban nem is létezett lényeit. Akiket egyetlen dolog köt a párás-meleg, őskori Pannon-medencéhez: a hőmérséklet, amin élnek. Na jó, még esetleg a páratartalom.
Ennek annyira nincsen semmi értelme, hogy a cinikusabb olvasó azt is hihetné, ezt a projektet valami csókos építési vállalkozó sugallta a kormánynak a zsíros megbízási díjra kacsintgatva. De nem ez a helyzet. A Biodóm ugyanis az Állatkert saját projektje, ők találták ki, persze így is Garancsi oligarcha Market nevű cége építi.
A Népszava cikke szerint a főváros most azért írt ki nyílt pályázatot az Állatkert gazdasági igazgatói pozíciójára, hogy az így kiválasztott jelölt gatyába rázhassa a hatalmas építmény- az alapterülete 1,7 hektár, vagyis 3 teljes focipályánál is nagyobb - pénzügyeit. Ami nem lesz könnyű.
Az üvegház eredeti költségvetése - ennek finanszírozását akkor az állam vállalta - 15,7 milliárd forint volt. 2015-ben ezt 25 milliárd, két évre rá pedig 55 milliárd forintra emelték, hogy Fürjes Balázs államtitkár egy 2019 októberi interjúban már 62,8 milliárdot emlegessen. Fürjes szerint ezt az összeget teljes egészében át is utalták az Állatkertnek, a Népszava viszont dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy ennél 20 milliárddal kevesebbet adtak, vagyis ennyi hiányzik a befejezéshez és hogy
ezt állítólag már a fővárosnak kéne kiköhögnie. | https://444.hu/2019/12/10/hihetetlen-osszegeket-kell-meg-kolteni-az-allatkert-biodomjara-majd-evente-milliardokba-kerulhet-a-fenntartasa | https://web.archive.org/web/20221204122532/https://444.hu/2019/12/10/hihetetlen-osszegeket-kell-meg-kolteni-az-allatkert-biodomjara-majd-evente-milliardokba-kerulhet-a-fenntartasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hihetetlen-osszegeket-kell-meg-kolteni-az-allatkert-biodomjara-majd-evente-milliardokba-kerulhet-a-fenntartasa | 444 | hungarian-news | 2019-12-10 01:00:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Market Építő Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,894 | 6 milliárd forint közpénz a magánkézben lévő focisulinak | Az Illés Akadémia fogja üzemeltetni a mellette épülő Nyugat-Dunántúli Labdarúgás Utánpótlás Nevelési Központot. Ez azt jelenti, hogy a magánkézben lévő futballakadémia fejlesztéséhez 6 milliárd forint közpénzzel járult hozzá a kormány. | De ez az összeg még ennél is több lehet, főként azért, mert a beruházás nem áll meg az építkezésnél, még bútorok, eszközök is kellenek. Így egyelőre nem tudni, mekkora összegnél áll meg a projekt.
A most zajló beruházás történetében 2012-ig kell visszamennünk az időben. Az akkor már öt éve működő Illés Béla Sport Alapítvány, azaz az Illés Akadémia ebben az évben kereste a szombathelyi városvezetést, hogy az akadémia melletti területre is szükségük lenne. (Az akadémia területe az önkormányzaté, 2007-ben harminc évre ingyenes használatra adta az alapítványnak a város.)
Mészáros cégénél jócskán felment az ár
A közgyűlés erre kezdeményezte, hogy az Illés Akadémia melletti 10 hektáros terület kerüljön a város tulajdonába ingyen, ám ez részben adminisztratív akadályok – termőföldet kellett volna kivonni a művelés alól – miatt nem jött össze. De okafogyottá is vált a dolog, mivel egy 2014-ben született kormányrendelet szerint maga az állam épít itt egy futballakadémiát, Nyugat-Dunántúli Utánpótlás Centrum néven.
Üzentek, akiknek más a véleménye
Fotó: Virágos rétet akarunk, nem újabb futballakadémiát Facebook-csoport
Az Illés Akadémia neve sehol nem szerepelt az ezt követő kormányhatározatokban. Viszont a költségek és ezzel együtt az állami támogatás egyre növekedett. Az eredeti, 2014-es koncepcióban még 2,4 milliárdot szántak az építkezésre, mire idén nyáron a Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV elnyerte a kivitelezést 5,9 milliárd értékben.
Pedig Illés Béla joggal remélte, hogy az ő nevét viselő akadémiát bővítik. Orbán Viktor 2012. október 26-án járt az Illés Akadémián, az egykori focista pedig akkor azt nyilatkozta a szombathelyi városi televíziónak, hogy „szükségünk lenne még pályákra, ebben is biztosított bennünket (Orbán – a szerk.), hogy minden támogatást meg fog adni.”
A Narancs.hu nem kapott választ
Aztán eltelt a tévés nyilatkozata után két év, s továbbra is csak panaszkodott. A megyei napilapban 2014 októberében ezt mondta: „Jelenleg két füves, egy műfüves, egy kis füves és egy műfüves pályával rendelkezünk. Szűkösen vagyunk tehát"
Igaz, rögtön hozzátette, így szavakban ki sem tudja fejezni, mekkora segítség az a 2,4 milliárd forintos támogatás, amit akkor éppen kilátásba helyeztek. "Az összegből öt füves, egy műfüves pályát, öltözőket, éttermet, kollégiumi szobákat, rehabilitációs helyiséget építünk a szintén az államtól kapott, az akadémia mellett nyugatra fekvő 10,7 hektáros területen. Egy-egy füves és műfüves pálya villanyvilágítással felszerelt lesz. Fontos tudni, hogy a terület és a létesítmények állami tulajdonban maradnak, mi 20-30 évre béreljük” - magyarázta.
A bérleti szerződésről viszont azóta sem lehet semmit sem tudni. Leszámítva azt a választ, amit Magyar Nemzeti Sportközpontok (MNSK) küldött a minap a nyugat.hu-nak. A Narancs.hu bő két hónapja fordult az MNSK-hoz, ám választ azóta sem kapott.
Igaz, mi az iránt érdeklődtünk, mi lett a sorsa annak a közbeszerzési pályázatnak, amit az MNSK még 2016 áprilisában írt ki az utánpótlás nevelési centrum üzemeltetésére. Az MNSK honlapján ugyanis sem a pályázat elbírálásáról, szerződéskötésről, vagy a pályázat sikertelenségéről semmi sem jelent meg.
A Király Kapusiskola négymilliárdja
Ha igaz, hogy az Illés Akadémia üzemelteti az utánpótlás nevelési centrumot, akkor csak azt nem tudjuk: milyen versenyben, mennyiért, mennyi időre nyerte el az üzemeltetést, és ki döntött ebben a kérdésben? Kérdéseinket hetekkel ezelőtt elküldtük Illés Bélának, az Illés Akadémia igazgatójának, aki nem válaszolt. Telefonon kerestük Kóbor Lászlót, az akadémia kuratóriumi elnökét, aki bemutatkozásunk után lecsapta a telefont.
Úgy fest, Illés Béla és akadémiája jól jön ki az ügyletből
Fotó: illesakademia.hu
Az, hogy az Illés Akadémia veszi birtokba majd az új mega-létesítményt, arra az akadémia Facebook-oldalán egy június 25-ei bejegyzés utal: „Az új Illés Akadémia építése elindult! Átadták a területet az építőknek. Ti is várjátok, hogy elkészüljön?!”
Furcsa, hogy választási kampány előtt egy árva alapkőletétel, egy politikusi kapavágás nélkül indult el a lakosság körében nagy vihart kiváltott beruházás, és mindenféle hírverés nélkül dőlt el, ki lesz az üzemeltető. Igaz, arról is csak a Magyar Közlönyből értesült a sajtó, hogy a szombathelyi Király Kapusiskolához négy és fél milliárdot vág hozzá a kormány, fejlesztés céljából. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/6-milliard-forint-kozpenz-a-magankezben-levo-focisulinak-az-illes-akademianak-epul-az-uj-utanpotlas-centrum-123937 | https://web.archive.org/web/20191224025655/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/6-milliard-forint-kozpenz-a-magankezben-levo-focisulinak-az-illes-akademianak-epul-az-uj-utanpotlas-centrum-123937 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/6-milliard-forint-kozpenz-a-magankezben-levo-focisulinak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-10-22 07:39:00 | [
"Illés Béla"
] | [
"Illés Akadémia Szombathely",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"sport"
] | [] |
49,895 | Négy éve elsüllyedt: 250 milliós végrehajtási jog egy Simonka-ingatlanon | A Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében nemrég született vádirat. A Narancs birtokába került tulajdonilap szerint a kormánypárti politikus már 2015-ben rossz pénzügyi helyzetbe került. | Meglehetősen vacak éve volt 2015 Simonka Györgynek, noha régiós politikai befolyása miatt úgy tűnt, minden rendben van.
A 2010-ben a törvényhozásba került politikust 2014-ben újraválasztották parlamenti képviselőnek Dél-Békésben, ami reményt nyújthatott neki, hogy hosszabb távon megragad az országos politikában: ami a NER-univerzumban annyit tesz, hogy gombnyomogató törvényhozási mameluk lesz az Országházban, szűkebb környezetében viszont minden pénz felett döntő hűbérúr. 2015-ben a Pusztaottlakáról indult dinnyés nevét a saját választókerületén kívül a tágabb Viharsarokban sem ismerték. Ma már tudjuk, 2015-ben sok minden megváltozott a térség feudális nagyurává váló, erőszakos és szűkebb körben verbális durvaságáról is ismert ember életében.
Ezt 2016-os vagyonbevallásának módosításából is sejthettük korábban, és ezt igazolja most a lapunk birtokába került földhivatali tulajdonilap-másolat is. A 2010-től máig beadott vagyonnyilatkozatai alapján gyakorlatilag jövedelem és vagyon nélküli Simonka nagyon kevés ingatlanról adott számot, de erről a medgyesegyházi-bánkútiról minden alkalommal. Egy kifejezetten kis értékű „kivett udvarról” van szó, az isten háta mögött, a Viharsarok eldugott szegletében.
„Apró” kiegészítés
Simonka György 2015-ös vagyonnyilatkozata elsőre semmi különöset nem tartalmazott az addigiakhoz képest, a szokásosat hozta, amennyiben a valóságot sokkal inkább takargatni próbálta, mint számot adni róla. (Lásd: A hazugság és az elhallgatás vagyonnyilatkozata, magyarnarancs.hu, 2017. február 17.)
Fotó: Facebook/Simonka György
A 2016. január 31-i leadási határidő után másfél hónappal aztán kiegészítette vagyon-nyilatkozatát. Az Egyéb közlendőkhöz azt írta, hogy „kezességvállalás miatti kötelezettsége 357 669 913” forint. Ami azért még egy fideszes parlamenti képviselő számára sem lehet olyan bagatell tétel, hogy a vagyonnyilatkozat összeállításakor megfeledkezzék róla.
A kezünkbe került földhivatali tulajdonilap-másolat szerint az UniCredit Bank Hungary Zrt. 2015. augusztus 24-én 250 millió forint és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyzett be a medgyesegyházi-bánkúti „kivett udvar” ingatlanra. 2016-ban újabb 7, majd tavaly újabb közel 2 millió forint végrehajtást terhelt rá egy másik pénzintézet és egy vállalkozás erre a kis értékű ingatlanra. 2018 novemberében – nem sokkal Simonka meggyanúsítása után – a „kivett udvart” zár alá helyezte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala.
Minden valószínűség szerint a 2015. augusztusi végrehajtási jog bejegyzése késztette Simonka Györgyöt arra, hogy 2016. január 31-én leadott vagyonnyilatkozatát másfél hónap múltán, március közepén kiegészítse. A birtokunkba került tulajdonilap-másolaton egyetlen bejegyzés sem utal arra, hogy a végrehajtási jogot később megszüntették volna, azaz bármilyen tartozást vagy a kezességvállalásból adódó pénzügyi kötelezettséget teljesített volna Simonka György.
Ehhez képest egy évvel később, a 2016-os évről szóló országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozata egészen más képet mutatott. Eszerint ekkor már „csak” közel 86 milliós kezességvállalás miatti kötelezettsége volt. Arra sem a vagyonnyilatkozatában nem ad magyarázatot, sem a tulajdoni lap másolatán nem található egyetlen bejegyzés sem, hogyan csökkent egyik évről a másikra 271 millió (!) forinttal a pénzügyi kötelezettsége a papíron szinte teljesen vagyontalan kormánypárti képviselőnek. Akinek – legalábbis vagyonnyilatkozata szerint – sem törvényhozási, sem azon kívüli jövedelme nincs. Így nem csupán anyagi, megélhetési és adóhatósági, hanem egy politikus esetében már nemzetbiztonsági kérdés is: vajon miből él? Ezt a kérdést azonban, tudtunkkal, hivatalosan senki nem tette fel Simonkának.
Mindezzel szorosan összefügg, hogy a Békés Megyei Bíróság 2015-ben elrendelte a 2007-ben alapított Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását. A cégben Simonkának és a valószínűleg hamarosan ugyancsak a vádlottak padjára ülő feleségének meghatározó tulajdonrésze és befolyása volt. 2012-ben több mint 200, egy évvel később pedig 400 millió forintot meghaladó vesztesége volt a korábban mintaprojektként beharangozott cégnek. A Magyar Termés TÉSZ Kft. 2015-ös bedőlése és a birtokunkba került tulajdoni lap másolatán található 250 millió forint és járulékainak végrehajtási bejegyzése összefügghet egymással.
Mosolyalbum
Fotó: Facebook/Simonka György
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész 2017-ben azt válaszolta, hogy összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a Magyar Termés TÉSZ Kft., tovább tisztul a kép. Ebben a közel egymilliárd forintos károkozásban nincs benne az az összeg, amellyel a pénzintézeteknek, így az UniCreditnek, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Merkantil Banknak tartozott a Simonkához is köthető cég. A történetben újabb csavar, hogy a felszámolás alatt lévő Magyar Termés TÉSZ Kft. tulajdonrészeit később olyan cégek szerezték meg, amelyek tulajdonosai korábban Simonka üzlettársai voltak más társaságokban.
Hosszas nyomozás után a Központi Nyomozó Főügyészség idén augusztus 21-én nyújtotta be a vádiratot a termelési és értékesítési szövetkezetekkel kapcsolatos csalássorozat miatt Simonka és 32 társa ellen a Fővárosi Ítélőtáblához. A vád bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények. Az államnak, az adóhatóságnak és az Európai Uniónak okozott 973 millió forintos kár mellett a pénzintézetektől felvett és nekik vissza nem fizetett hitelek miatt összesen 1,4 milliárd forint nem térült meg. Simonka Györgyre nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a vádhatóság.
A vádiratból egyértelműen kiderül: a Központi Nyomozó Főügyészség a kormánypárti képviselőt tartja a bűnszervezet irányítójának. Simonkának felelnie kell az üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, a kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés, vesztegetés elfogadása és hamis magánokirat felhasználása miatt is. A fideszes parlamenti képviselő és vádlott társai büntetőpere 2020. január közepén kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán.
A Narancs birtokába került tulajdonilap-másolat azt bizonyítja, hogy a fideszes képviselő – a 250 millió forint és járulékai miatt bejegyzett végrehajtási jog miatt – több mint négy éve komoly pénzzavarba került. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre Simonka György nem válaszolt. | https://magyarnarancs.hu/belpol/negy-eve-elsullyedt-123547 | https://web.archive.org/web/20220702020422/https://magyarnarancs.hu/belpol/negy-eve-elsullyedt-123547 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-eve-elsullyedt-250-millios-vegrehajtasi-jog-egy-simonka-ingatlanon | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-10-10 07:51:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft."
] | [
"Békés megye",
"Pusztaottlaka"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"csalás",
"klientúra",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
49,896 | Hadházy szerint a kispesti önkormányzat verseny nélkül kiszervezné a közétkeztetést egy 10 milliárdos pályázaton | Csütörtökön „a kispesti Költségvetési Bizottság azt tervezi, hogy tíz (10!!!) évre, mintegy 10 milliárd forint (!) értékben, valódi VERSENY NÉLKÜL ismét koncesszióba adja a közétkeztetést” - írja Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő szerint ugyan hivatalosan 3 pályázó van, de győztes csak egy lehet, a másik kettő ugyanis nem tette le a pályázathoz előírt 5 milliós biztosítékot. | Csütörtökön „a kispesti Költségvetési Bizottság azt tervezi, hogy tíz (10!!!) évre, mintegy 10 milliárd forint (!) értékben, valódi VERSENY NÉLKÜL ismét koncesszióba adja a közétkeztetést” - írja Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő szerint ugyan hivatalosan 3 pályázó van, de győztes csak egy lehet, a másik kettő ugyanis nem tette le a pályázathoz előírt 5 milliós biztosítékot.
A szocialista vezetésű önkormányzat pályázatán a győztes cég így várhatóan a Szakácstündér Kft. lesz, amit egy éve alapított a BKV Előre 24 éves focistája, Csákó Gergő. A cégnek referenciái sem nagyon vannak, csak néhány hónapot főzött Balmazújvárosban, de Hadházy szerint lehetséges, hogy csak papíron, itt ugyanis egy létező, közétkeztetéssel foglalkozó céggel közösen szolgáltatott csak.
A pályázatról elérhető dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a Szakácstündér Kft.-nek a győzelme esetén sem nagyon kell csinálnia semmit, alvállalkozóként ugyanis a kispesti közétkeztetést jelenleg is intéző Klassz Menza Kft. intézné, ami mögött ugyanaz a tulajdonosi kör áll, amiről a G7 a kispestihez hasonló kőbányai közétkeztetési tendernél azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
„Verseny nélkül megbízást adni kamucégnek, a korrupció melegágya (és enyhén fogalmaztam). A kispesti bizottság még dönthet úgy, hogy holnap nemet mond erre. Ha nem, akkor minden tisztességes ellenzéki politikust arcon köp. És nem csak Kispesten” - zárja a posztját Hadházy Ákos, utalva arra, hogy a kispesti önkormányzat jelenleg is ellenzéki többségű. | https://444.hu/2019/12/11/hadhazy-szerint-a-kispesti-onkormanyzat-verseny-nelkul-kiszervezne-a-kozetkeztetest-egy-10-milliardos-palyazaton | https://web.archive.org/web/20231010021024/https://444.hu/2019/12/11/hadhazy-szerint-a-kispesti-onkormanyzat-verseny-nelkul-kiszervezne-a-kozetkeztetest-egy-10-milliardos-palyazaton | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-szerint-a-kispesti-onkormanyzat-verseny-nelkul-kiszervezne-a-kozetkeztetest-egy-10-milliardos-palyazaton | 444 | hungarian-news | 2019-12-11 01:00:00 | [] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"Klassz Menza Kft.",
"Szakácstündér Kft."
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
49,897 | Több tízmilliót vinnének a Vasivízből távozó, korábban a fideszes városvezetés által beültetett vezetők | A közműcégben 600 millió forint a veszteség. Az ellenzék először lát rá az önkormányzati társaságra, el is borzadtak. | A közműcégben 600 millió forint a veszteség. Az ellenzék először lát rá az önkormányzati társaságra, el is borzadtak.
Komoly változásokat hozott a szombathelyi polgármester-csere. A Nemény András (Éljen Szombathely!) vezette közgyűlés ugyanis sorra vette azokat az önkormányzati cégeket, ahol az elmúlt 9 évben csupán korlátozott módon tudtak kontrollt gyakorolni a város ellenzéki erői. Az egyik ilyen a szombathelyi többségi tulajdonú, több vasi önkormányzat által birtokolt VasiVíz Zrt.
A cég elég sokáig működhetett kontroll nélkül, hiszen a fideszes városvezetés alatt, egészen a januárban bekövetkezett közgyűlési átrendeződésig nem volt ellenzéki rálátás a cégre:
A rabszolgatörvény kezdte ki a Fidesz többségét Szombathelyen
Négy évig szövetséges volt, most árulónak kiáltják ki Molnár Miklós alpolgármestert, mert megszavazott egy napirendi javaslatot, amelynek következtében végül elfogadta a szombathelyi közgyűlés, hogy az önkormányzat cégeinél ne legyen érvényes a munka törvénykönyvének decemberben a parlamentben elfogadott módosítása.
Bár utána kerültek az igazgatóságba ellenzéki delegáltak, valódi feltárás, pénzügyi helyzetkép akkor sem készült.
A novemberi közgyűlésen aztán a városvezetés úgy döntött, visszahívja a cég éléről Kohuth Viktor vezérigazgatót, helyette pedig Molnár Miklóst (Pro Savaria), jelenlegi városi képviselőt javasolja a zrt. élére. A szombathelyi önkormányzat ebben az esetben ajánlást fogalmaz meg, döntés az igazgatóság kezében van. Ahogy nyilvánvalóvá vált, hogy a Fideszhez lojális vezérigazgató visszahívását kezdeményezte a közgyűlés, a VasiVíz vezérkarában kitört a pánik.
Hende castingolta a volt vezért
Hogyan került a mostani vezérigazgató, Kohuth Viktor annak idején, 2012-ben a VasiVíz vezérigazgatói székébe? A történet Marton Zsolt, az alpolgármesteri tisztséget abban az időben betöltött korábbi fideszes politikus idézte fel a Facebookon:
“2010-ben a Vasivíz Zrt. önkormányzati felügyelete hivatalosan hozzám tartozott. Amúgy, mint később kiderült, csak hivatalosan. Az akkori vezérigazgató, Wagner József távozása után a víziközmű szakma (többek között a Magyar Víziközmű Szövetség befolyásos vezetői) komoly országos lobbierőt felsorakoztatva Krenner Róbertet, a cég műszaki igazgatóját szerette volna vezérigazgatónak, így aztán a végleges pályáztatás lebonyolításáig (ami végül sosem történt meg) a megbízott vezérigazgató feladatköreit ő látta el. A többi tulajdonos önkormányzat is támogatásáról biztosította őt. Mindenki happy volt: megvan az új vezető.
Aztán egy városházi vezetői megbeszélésen megjelent Hende Csaba, aki váratlanul tájékoztatta (igen, pontosan ez a megfelelő kifejezés) a polgármestert, hogy az új vezérigazgató Kohuth Viktor lesz, aki az NGM egyik főosztályvezetője volt akkoriban.
Nem ismerte senki közülünk, de ez nem is volt feltétele a pozíciónak. Ismerős onnan volt a családnév, hogy a 2010-es országgyűlési választáson indult egy Kohuth Viktor Győző nevű képviselőjelölt Hende Csaba ellen, aki meglepően jó eredményt ért el (1900 szavazat, 7%), ami frusztrálta Hendét. Menjünk is el szép csendben a névazonosság (sok a Kohuth Szentpéterfán, valamint nincs hozzáférésünk az anyakönyvi nyilvántartáshoz), és egy esetleges előrelátó politikai megállapodás felemlegetése mellett. Mint utólag kiderült, az sem vált mellékes körülménnyé, hogy Hende összerúgta a port ugyanebben a kampányban a másodállásban polgármesterkedő Krenner Róberttel, aki a választókerületéhez tartozó csempeszkopácsi elöljáróként meghívta a szoci jelöltet az egyik községi rendezvényre a kampány alatt. Ezt a történetet aztán unásig hallgathattuk egy éven keresztül. De tényleg unásig.
2012-ben meg is választotta a Vasivíz közgyűlése Kohuth Viktort. Krenner ezután kikerült a menedzsmentből, főmérnök lett, és hálával tartozott, hogy legalább az állása megmaradt.
Ezt követően jó nagy késéssel megjelent a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendekezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27.) kormányrendelet, ami szabályozta az érintett cégek, így a Vasivíz vezetőivel szemben támasztott követelményeket, amely bizonytalanságot teremtett Kohuth képzettségének tekintetében. Hosszú futkározás, kínlódás után (ami magában foglalt egy olyan törekvést is, hogy módosítsa a kormány a szabályokat Kohuth Viktor miatt – ezt a vezérigazgató nagy befolyást színlelve legalábbis így képzelte), született egy állásfoglalás a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal részéről, ami ma is megtalálható a honlapjukon.”
Marton posztja érdekes kitétellel folytatódik. Ez pedig az az 5 éves feltétel, ami a szabályozás szerint előírás annak, aki víziközmű társaságban vezérigazgató akar lenni. Molnár kinevezése kapcsán a fidesz közeli Vas Népe és más kormánypárti lapok is rugózni kezdtek a témán. Szerintük ugyanis Molnár kinevezése egy politikai alku, aminek végrehajtásától az sem rettent vissza, hogy ezzel Neményéék szabályt szegnének. Csakhogy a rendelet ide vonatkozó része egészen pontosan úgy szól, hogy:
“a kérelmező vezetője és annak helyettese rendelkezik-e gazdasági vagy jogi szakirányú felsőfokú szakképesítéssel és a vezető és annak helyettese szakmai tapasztalata együtt számított időtartama az ac) pontban meghatározott öt éves időtartamot eléri-e.”
Marton szerint ezt a kitételt pont Kohuth kinevezésekor alkotta meg a jogalkotó.
Az “együtt számított” kifejezés beiktatásával a kérdés eldőlni látszott, és a félreértelmezésre okot adó rendelet jogalkalmazója szerint is maradhatott Kohuth Viktor a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója.
Új autó, többmilliós végkielégítés, 600 milliós mínusz
2012 óta érinthetetlen volt a VasiVíz. Az első hírekre, miszerint ez most megszűnik, rögtön összerezzentek még a középvezetők is. Elsőként Kántás Zoltán a Fedett uszoda igazgatója -, aki nem mellesleg az előző ciklusban a Fidesz színeiben önkormányzati képviselő is volt – távozott. A szomszéd városban, Sárváron kötött ki, a Gyógyfürdő igazgatói székébe ültették be. Hogy Kántás felmondott fel vagy közös megegyezéssel távozott a cégtől, nem tudni – és ennek a későbbiekben még lesz is jelentősége.
Ugyanis Kántás is azok közé a távozók közé került, akinek az igazgatóság 60 millió forintnyi bértömeg-növekedést szavazott meg. Egy csomagban azzal a javaslattal, miszerint Kohuth Viktor 35 milliónyi bérkiegészítést és további 25 milliónyi jutalmat kapna. És itt lesz érdekes az, hogy ki mondott fel és kitől válik el a vállalat közös megegyezéssel.
A szombathelyi képviselő-testület Kohuth visszahívásakor azt a határozatot hozta, hogy legfeljebb 9 hónapnyi végkielégítést kapjon.
Ezt viszont úgy lehet kijátszani, hogy az igazgatósági ülésen nem végkielégítésről tárgyalnak, hanem bérkompenzációként kezelik a pluszban kifizetni kívánt összeget. Hogy ez mennyire megszokott, arról elég beszédesen nyilatkozik az a tény, hogy az igazgatósági ülés ezen pontjairól kiküldték a könyvvizsgálót.
Az erről készült hangfelvételt pedig ugyan kikérte a szombathelyi polgármesteri hivatal, ám a VasiVíz ennek kiadását egyelőre megtagadta.
Információink szerint Kohuth terjesztette az ötletet az igazgatóság elé, ők pedig megszavazták neki a 35 milliós bérkompenzációt a 60 milliós jutalmat és a dolgozók 60 milliós bértömeg növekedését is.
Elsőként az Ugytudjuk.hu írt erről, de aztán több helyi újság is foglalkozni kezdett az üggyel. Végül Kohuth egy közleményben próbálta elejét venni a népharagnak.
“A napokban megjelent, a VASIVÍZ ZRt.-t és személyemet érintő cikkekre szeretnék reagálni. A mai nappal küldtem meg a VASIVÍZ ZRt. igazgatóságának címzett levelemet, amelyben lemondok az Igazgatóság által megállapított összegről és elfogadom a Szombathely MJV Önkormányzata által megítélt 9 havi juttatást.” – írta közleményében Kohuth.
A VasiVíz ügye aztán a novemberi városi közgyűlésen is téma volt. Illés Károly, a Fidesz frakcióvezetője egy felszólalásában azt mondta, hogy a VasiVíz dolgozók azért mondanak fel, mert nem akarnak együtt dolgozni az új igazgatóval, aki a szombathelyi városvezetés szándéka szerint Molnár Miklós lesz.
Horváth Attila (Éljen Szombathely!) alpolgármester erre azt válaszolta, hogy ha valaki felmond, akkor nem lehet azt úgy kezelni, mintha közös megegyezéssel távozna a cégtől. Mert ha így történik, akkor ehhez képest kapnak végkielégítést a dolgozók. Ez pedig bűncselekmény.
A városvezetők végül úgy határoztak, hogy csökkentik Kohuth végkielégítését és a korábban megszavazott legfeljebb 9 havi összeget a minimálisra változtatják. Továbbá felszólították az igazgatóságot, hogy vizsgálja meg korábbi döntésének jogszerűségét.
Mindeközben a VasiVíz 600 millió forintos adósságot görget maga előtt, de a pénzszórást ez sem állítja meg.
Ráadásul a napokban újabb csontvázak, vagyis inkább új autók borultak ki a cég szekrényéből. Czeglédy Csaba (független) képviselő a Facebook-oldalán posztolta annak a két vadi új Toyotának a fotóját, amit a cég nemrég vásárolt a vezetőknek. Információink szerint az autókat augusztusban rendelték meg. Egy ilyen gépkocsi jelenlegi ára 8 és fél és 10 millió forint között van. A cég mindjárt vett kettőt is.
Múlt hétfőn újabb igazgatósági ülést tartott a cég, ahová már Kohuth el sem ment, a munkáltatói jogköröket az igazgatóságra bízta. A legutóbbi igazgatósági ülésen pedig az hangzott el, hogy csökkentik Kohuth végkielégítését, vagyis hivatalosan bérkiegészítését nem 35 millió forintot kap, hanem ennek közel a felét jelentő, 9 hónapnyi végkielégítést vehet fel. Mindezt annak ellenére, hogy Nemény polgármester legutóbb határozottan kijelentette: Kohuth a minimumnak megfelelő, 2 havi végkielégítést kaphatja meg.
Fotó: Puskás Tivadar, szombathely korábbi polgármestere, Hende Csaba, és Kohuth Viktor távozó Vasivíz-vezérigazgató, forrás: szombathely.hu/Benkő Sándor | https://atlatszo.hu/2019/12/05/tobb-tizmilliot-vinnenek-a-vasivizbol-tavozo-korabban-a-fideszes-varosvezetes-altal-beultetett-vezetok/ | https://web.archive.org/web/20210918112554/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tobb-tizmilliot-vinnenek-a-vasivizbol-tavozo-korabban-a-fideszes-varosvezetes-altal-beultetett-vezetok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-tizmilliot-vinnenek-a-vasivizbol-tavozo-korabban-a-fideszes-varosvezetes-altal-beultetett-vezetok | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-05 01:00:00 | [
"Kohuth Viktor"
] | [
"VasiVíz Zrt."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
49,898 | Fidesz-közelbe kerültek a Veszprém megyei termőföldek is – itt az új Ángyán-elemzés | Fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselők, családtagjaik, egyikőjüknek még a sofőrje is nyerhetett a Földet a gazdáknak! program termőföldárverésein, de jutott egy MSZP-től a Fideszig beágyazott budapesti ügyvédnek is – ismét a helyi gazdálkodók terhére. Ángyán József ezúttal Veszprém megyét elemezte. | Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta készít tanulmányokat az úgynevezett Földet a gazdáknak! program gyakorlatáról. A megyei földárverésekről most készült el a tizenegyedik jelentés, ami Veszprém megye állami földprivatizációs képét mutatja be.
Veszprém a meghirdetett (14.401 ha) és elárverezett (9.347 ha) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik. Az eddigi jelentésekben már ismertetett trend változatlan: az elkelt megyei földterület 173 nyertes árverezőhöz került, de több mint 62%-át, mintegy 5.800 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 44 nyertes árverező tagja nevén mindössze 19 nagy érdekeltség szerezte meg.
A teljes jelentés itt olvasható:
Földárverések – Záró – Veszprém3 – Végleges by Kutya vacsorája on Scribd
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében közel háromnegyedét, 74%-át – más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Ezen túl egy részük nemcsak, hogy nem „helybeli”, hanem közel 1.500 ha-t, az elárverezett terület több mint 15%-át a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 32 km távolságban lakó, 23 nyertes árverező – köztük pl. 84 ha legelőt, 160 km távolságból, Budapestről egy politika-közeli, büntető- és munkajogi szakjogász, ügyvédi irodavezető – szerezte meg.
A közel 9.500 ha elkelt megyei területből több mint 7.900 ha (közel 85%) licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 300 ha pedig azt kevesebb, mint 5%-al meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 58 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. A látszólagos érdektelenség persze vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek közel felét olyan nagy – 50-150 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár kétszázmillió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek.
Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazda-családok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól. Találunk közöttük milliárdos nagyvállalkozókat, gépjármű, mezőgép, fa- és telekommunikációs termék, tüzelőanyag valamint sportszer nagy- és kiskereskedőket éppen úgy, mint pl. ingatlan fejlesztőket, kezelőket és forgalmazókat, közúti árufuvarozókat, építőipari vállalkozókat vagy éppen panziótulajdonosokat.
E megyére is általánosan jellemző, hogy politika/Fidesz/kormány-közeli rokoni, baráti, illetve nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. A legnagyobb nyertesek közül találjuk a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. több tucat közös cégben, egyebek mellett pl. a Nelson-cégcsoportban érdekelt milliárdos üzlettárs vezérkara és családtagjaik alkotta érdekkört (950 ha; mintegy 1,5 milliárd Ft). E körbe sorolhatjuk pl. Ruischékat (684 ha; 912 mFt), a Vaszari Hunyadi Szövetkezet volt elnökét és családtagjait Pápáról, a MAGOSZ-os nagygazda Vöröséket (374 ha, 385 mFt) Gyömöréről, Kosikékat (275 ha, 222 mFt), egy Fidesz-közeli milliárdos nagyvállalkozó családtagjait Hárskútról.
A kisebb nyertesek közül is említhető pl. Nagy Tamás Imre (86 ha), több ciklus óta Fidesz-KDNP önkormányzati képviselő Zircről, vagy épen dr. Funtig Zoltán (84 ha), kettős (előbb MSZP, majd FIDESZ) kötődésű ügyvéd, Budapestről. E körben feltétlenül említeni kell továbbá Győrffy Balázst (58 ha), volt polgármestert, fideszes országgyűlési képviselőt, a NAK elnökét, a MAGOSZ volt alelnökét, továbbá édesapját, Győrffy Sándort (10 ha) és sofőrjét, Jánosa Márkot (13 ha), mindhármukat Nemesgörzsönyből.
Fotó: Ángyán József a földárverések ellen szólal föl 2015-ben – Kovács Tamás/MTI. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2019/12/06/fidesz-kozelbe-kerultek-a-veszprem-megyei-termofoldek-is-itt-az-uj-angyan-elemzes/ | https://web.archive.org/web/20221018131459/https://orszagszerte.atlatszo.hu/fidesz-kozelbe-kerultek-a-veszprem-megyei-termofoldek-is-itt-az-uj-angyan-elemzes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-kozelbe-kerultek-a-veszprem-megyei-termofoldek-is-n-itt-az-uj-angyan-elemzes | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-06 01:00:00 | [] | [] | [
"Veszprém megye"
] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
49,899 | A jótállás lejárta után erősen pusztul a kormánykedvenc Duna Aszfalt által felújított út | 2012-ben politikusok tömege avatta a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti utat, aminek a teljes felújítására 3 milliárd forintot költöttek. A kivitelezést kormányközeli céget vitték, köztük a Duna Aszfalt. Az út újra töredezett, a megrendelő közút szerint az állapota megfelel egy 7 éves úténak. | “Közvetlenül több mint 13 ezer ember utazáskényelmi és forgalombiztonsági feltételeiben történt pozitív változás” – ezzel a mondattal zárta írását 7 évvel ezelőtt a kiskunmajsai önkormányzat honlapján megjelent cikk szerzője. A lelkesedése annak szólt, hogy megújult a Kiskunmajsát és Kiskunfélegyházát összekötő út 27,7 kilométeres szakasza, amire több mint 3,1 milliárd forintot uniós pénzt költöttek el.
A korabeli cikkből kiderül, az átadón az erintett települések polgármesterei mellett országgyűlési képviselő, valamint a megrendelő, Magyar Közút képviselői is jelen voltak. A munkát a DME konzorcium végezte el, melynek a tagjai a közbeszerzési értesítő szerint a Duna Aszfalt Kft., a Magyar Aszfalt Kft. és az EuroAszfalt Kft.
A jól ismert nevekről már 2013-ban megírtuk, hogy a Duna Aszfalt, a Strabag, az EuroAszfalt, a Swietelsky és természetesen akkor még a Közgép a magyar építőipar katasztrofális helyzete ellenére évek óta, kormányoktól függetlenül tarolnak a közbeszerzési pályázatokon és figyelemreméltó nyereséget produkálnak.
A Kiskunmajsa-Kiskunfélegyháza közötti 5402-es útról a Duna Aszfalt honlapján lehet további adatokat találni. Eszerint a kivitelezés 2012 júniusában kezdődött, “a projekt kapcsán pályaszerkezet-cserét végeztünk el a túlzottan deformált profilú, vagy megsüllyedt burkolatú szakaszokon.” 33 új buszmegállót alakítottak ki, továbbá lecserélték a kopott táblákat, valamint több új táblát is elhelyeztek.
A Duna Aszfalt Kft. az egyik ismert kormányközeli üzletember, Szíjj László tulajdona. Idén tavasszal portrét közöltünk Szíjjről, aki Tiszakécskéről emelkedett fel a NER élvonalába, és mára több közös érdekeltsége van Mészáros Lőrinccel:
Tavaly nyáron egy Mészáros által is használt luxusjacht fedélzetén videóztuk le Szíjj Lászlót, idén januárban pedig az Orbán Viktor által is használt magánrepülőgép landolása után fotóztuk le Ferihegyen.
De hiába kormánykedvenc a kivitelező, hét évvel az átadás után ismét elszomorító az út állapota. Össze-vissza töredezett az aszfalt Kiskunmajsán, több helyen a kopóréteg alatti szürke beton is kilátszik. Látszik, hogy felújították, de meglepő, hogy a több mint 3 milliárd forintért felújított út ilyen rövid idő alatt ennyire tönkrement.
Magyar Közút: az út egyenetlensége megfelelő
A Magyar Közút szerint viszont az út állapota megfelelő. Az Átlátszó kérdésére azt írták, az felújított útszakasz teljes körű jótállása 2015. november 20-án, ezen belül az autóbusz-öblökre 2017. november 20-án járt le. A kopóréteg szavatossága is két éve lejárt. Kolozsvári Nándor, a Közutak Építésének Szabályozásáról tartott előadásából kiderül, a jogszabályok szerint az általános jótállás 36 hónap, a kiterjesztett 60 hónap, azaz 5 év is lehet. Ez utóbbi érvényes a Kiskunmajsa-Kiskunhalas közötti út 2012-es felújítására. A Magyar Közút szerint a felújított útszakasz “teherbírása és egyenetlensége megfelelő, a kopóréteg állapota egy hét éve készült felújított szakasz állapotának megfelelő.”
Útépítésben jártas – neve mellőzését kérő – forrásunk szerint “vélhetően a szűkös forrásnak köszönhetően a felújítás ennyit bírt.” Szerinte ez nagyon sokszor a szakmai viták célkeresztjében lévő probléma: adott pénzegységért mit visel el a társadalom: kis felület, de teljeskörű felújítással (vélhetően teljes útalap cserével), vagy műszakilag még elfogadható, de közel sem teljes értékű beavatkozás, sokkal nagyobb felületen.
Azt is mondta, a Duna Asztalt honlapjára feltöltött adatokból látszik, hogy a 27675 méteres szakasz nem kaphatott mindenütt alapcserét, megerősítő réteget.
Hozzátette, “lokális hibák bármilyen gondos, előzetes felmérés esetén is előjöhetnek 6 év alatt.” Szerinte ez ellen egyedüli megoldás, a régi pályaszerkezet teljes elbontása és új szerkezet építése, ami rendkívül gazdaságtalan megoldás.
A Magyar Közút azt is írta, hogy a korábban kimaradt, 42+000-50+830 kilométerszelvények közötti szakaszon most kezdődik a felújítás. A Magyar Építők szerint ezt az EuroAszfalt Kft. és a Soltút Kft. végzi, a közbeszerzési értesítő szerint 836 millió forintért. | https://atlatszo.hu/2019/12/11/a-jotallas-lejarta-utan-erosen-pusztul-a-kormanykedvenc-duna-aszfalt-altal-felujitott-ut/ | https://web.archive.org/web/20210927041645/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-jotallas-lejarta-utan-erosen-pusztul-a-kormanykedvenc-duna-aszfalt-altal-felujitott-ut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jotallas-lejarta-utan-erosen-pusztul-a-kormanykedvenc-duna-aszfalt-altal-felujitott-ut | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-11 01:00:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"EuroAszfalt Kft.",
"Magyar Aszfalt"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunfélegyháza",
"Kiskunmajsa"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés"
] | [] |
49,900 | Ami pénz egy társasházból mozdítható, azt Lackner Csaba elmozdítja | A társasház egyik lakója sikkasztás gyanújával feljelentést tett Lackner ellen az általa vagyonként feltüntetett, de hiányzó pénz miatt, majd a feljelentés hamarosan további két üggyel bővült. Amikor a társasház hat gépháztető újraszigeteléséről döntött beázás miatt, feltehetően megint elkezdtek csilingelni a forintok a közös képviselő képzeletében. Lackner a tőle megszokott leplezetlen kamuzásokkal látott hozzá ehhez a feladathoz is. Az árajánlatokat 370 négyzetméteres tetőfelületre gyűjtötte be, holott a valós felület csupán 270 négyzetméter. Az árajánlatot adó „vállalkozók” egyike egyáltalán nem szerepel a NAV nyilvántartásában, egy másikuk pedig alanyi adómentes, miközben az árajánlatot ÁFA-kötelesként adta. Ezek persze már a rendőrséget és az adóhivatalt is érdekelhetnék, az adószámával trükköző vállalkozó el is ismerte a rendőrségnek, hogy ő adta az árajánlatot. A NAV-nyilvántartásban nem szereplő vállalkozóra viszont saját elmondása alapján egy szórólapon talált rá Lackner Csaba, ám a szórólapot nem csatolta az árajánlathoz, hanem sajnos kidobta, és csak azon volt meg a cég elérhetősége. Micsoda balszerencse! Még jó, hogy nem ütött ki egy olyan, teljesen váratlan tűz, ami a DK-központ iratait is megsemmisítette a közelmúltban. | Lackner Csabát nemcsak a sokoldalú szakértelméért tiszteljük rendkívüli módon, hanem a szorgalmáért is. A közbeszerzésekből, illetve a lakásügyből elsíbolható pénzek közt egyaránt otthonosan mozgó önkormányzati képviselő körül ugyanis a kokainba pácolt milliók mellett valósággal sorjáznak a néhány százezer forintos svindlik. De Lackner nem szégyell lehajolni húszezer forintért sem, pláne, ha az valaki másnak a húszezre. Gajda Péter kispesti polgármester bizalmasáról már megírtuk, hogy menthetetlenül összekente magát egy csaknem hatmilliós társasházi csalással, de ugyanebben a társasházban gyakorlatilag minden megmozdulását korrupciós furcsaságok lengik körül.
Ha meg kell csinálni évente százmillió forintot korrupciós ügyekkel, akkor meg kell csinálni! Nehogy már az egyszeri önkormányzati képviselőt hülyének bélyegezzék a társai! Lackner Csaba komolyan veszi ezt a hivatását, és lehajol az apróért is. Ha másra nem, jó lesz a recskázás előtti élénkítőszerre.
https://coub.com/view/25k72d
Valami szokatlan anyagból készülhetett ez a Lackner Csaba, és nemcsak arra gondolunk, hogy a sorozatos korrupciós lebukásai után nemhogy nem oldalgott el a közéletből, de újra indult a választáson, majd miután a kispestiek bölcsessége nyomán megint képviselő lett, volt arca bizottsági alelnöki tisztség betöltésére is. Az anyagot ezúttal szó szerint értjük, hiszen ezt a különleges politikust előbb határozottan nem ismerte fel jóbarátja, Gajda Péter kispesti polgármester, aztán mégis, ahogy Gajda arra sem emlékezett, hogy beszéltek volna Lackner kokainozós, korrupcióról mesélős videójáról, aztán kiderült, hogy mégis.
Adjál pénzt! Meg még százezret!
Rögtön erősen kezdett Lackner Csaba, amikor vállalkozóként annak a társasháznak a közös képviseletére szerződött, amelyben egy 5,7 milliós csalás gyanúja kezd menthetetlenül ráégni. Az átvételi kimutatása szerint az előző közös képviselő 617 659 forinttal adta át neki a társasház házipénztárát, amivel kapcsolatban azonban – Lackner ügyeiben megszokott módon – problémák és kérdések sokasága merül fel. Rögtön az első furcsaság, hogy házipénztár nem is létezhet, ugyanis a közös képviselő sem a lakóktól beszedett összegek, sem a bankból kivett pénz révén nem tarthat magánál készpénzt a társasház vagyonából. A ház vagyona ugyanis bankszámlán van, és abból csak azonnal esedékes kifizetés céljára vehet fel készpénzt a közös képviselő. Lackner feljelentést tett a pénz hiánya miatt, és a rendőrségi nyomozás semmiféle olyan pénzmozgást nem állapított meg a ház bankszámláján, amely alapján az előző közös képviselőnél lehetne ez a pénz. Az előző közös képviselő tevékenységi idejére vonatkozó visszakönyvelést végző Cogito Ergo Sum Bt. a ház közgyűlésén kimondott kérésre, majd levélben sem volt hajlandó bemutatni, hogy milyen alapja van a követelésnek. Vagyis a jelek inkább arra utalnak, hogy az egész ügy Lackner agyszüleménye – talán hiányzott még egy kevés az évi százmillióhoz.
Arra pedig menet közben döbbenhetett rá, hogy csak 99 900 000 forintot tudott összeharácsolni, azt kockáztatva ezzel, hogy lehülyézik a szocialista önkormányzati klubban. Így aztán a Lackner által készített átvételi kimutatás az átadás pillanatára 617 659 forintot tüntet fel az állítólagos házipénztárban, az egy mikromásodperccel későbbi átvétel pillanatára viszont már 717 659 forintot. Arról nincs információnk, hogy a kokainfüggőség milyen ütemben növeli a pénzsóvárságot, de ezt a szédületes pénzfiallást a legdörzsöltebb nemzetközi tőzsdespekulánsok is megirigyelhetnék. A szocialisták helyi korrupciós főelőadója nyilvánvalóan akkora biztonságban érezte magát, mint egy tanítványait zaklató színházi rendező, és azt hihette, sosem fog lebukni az ilyen eldugott ügyeivel, így azt ír a kimutatásba, amit akar. És jellemzően sok pénzt szokott akarni.
A megrendelő: „XY társasház”
A társasház egyik lakója sikkasztás gyanújával feljelentést tett Lackner ellen az általa vagyonként feltüntetett, de hiányzó pénz miatt, majd a feljelentés hamarosan további két üggyel bővült. Amikor a társasház hat gépháztető újraszigeteléséről döntött beázás miatt, feltehetően megint elkezdtek csilingelni a forintok a közös képviselő képzeletében. Lackner a tőle megszokott leplezetlen kamuzásokkal látott hozzá ehhez a feladathoz is. Az árajánlatokat 370 négyzetméteres tetőfelületre gyűjtötte be, holott a valós felület csupán 270 négyzetméter. Az árajánlatot adó „vállalkozók” egyike egyáltalán nem szerepel a NAV nyilvántartásában, egy másikuk pedig alanyi adómentes, miközben az árajánlatot áfa-kötelesként adta. Ezek persze már a rendőrséget és az adóhivatalt is érdekelhetnék; az adószámával trükköző vállalkozó el is ismerte a rendőrségnek, hogy ő adta az árajánlatot. A NAV-nyilvántartásban nem szereplő vállalkozóra viszont saját elmondása alapján egy szórólapon talált rá Lackner Csaba, ám a szórólapot nem csatolta az árajánlathoz, hanem sajnos kidobta, és csak azon volt meg a cég elérhetősége. Micsoda balszerencse! Még jó, hogy nem ütött ki egy olyan, teljesen váratlan tűz, ami a DK-központ iratait is megsemmisítette a közelmúltban.
Azt már szinte mondani sem kell, hogy az összes árajánlat hiányos: sem cégadatok, sem elérhetőség nem szerepel bennük. Sőt, akárcsak a vízvezeték-cserénél, ez esetben is nyilvánvalóan egyetlen sablonból, feltehetően ugyanazon a számítógépen készültek. Legalábbis az a három, amelyeket géppel írtak, mert a nyertes árajánlat egy kézzel írt papír, amelyen sem terület, sem négyzetméterár, sem dátum, sem aláírás nem szerepel, a címzett helyén pedig szó szerint az szerepel, hogy
XY társasház.
Menet közben kiderült, hogy nincs ebben akkora buli, mint amire Lackner számíthatott, hiszen valójában csak egy kis rész hibája okozza a beázást, így szükségtelen mind a hat gépháztető újraszigetelése. Ha nincs buli, akkor csinálunk – gondolhatta az ilyesmiben járatos Lackner Csaba, hiszen végül a hatból három gépháztetőt szigeteltek le a négyzetméterekkel trükközés révén 37 százalékos túlárazással. Csak ezzel több, mint 260 ezer forintot húztak ki a társasház zsebéből, nem számítva, hogy a munka részben eleve fölösleges volt. De feltehetően kevesellték a hasznot, hiszen további mintegy 137 négyzetmétert indokolatlanul és a ház engedélye nélkül szigeteltek le olyan részeken, ahol drágább és egyszerűbb a munkavégzés. Ezzel további, több, mint 200 ezer forintos kárt okozhattak a háznak, azt nem is figyelembe véve, hogy eleve nem volt szükség erre a munkára. A pontos kárt nem is lehet kiszámolni, mert Lackner nem hajlandó bemutatni a háznak a számlákat. Az már csak hab a tortán, hogy nem olyan minőségű anyagokkal dolgoztak, mint amilyenekről a mellékelt minőségi tanúsítvány szólt. Sőt, tulajdonképpen azt se tudni, hogy valójában ki végezte a munkát az „XY társasház” részére.
Ha nincs buli magától, akkor csinálnak
Ha pedig nincs elég munkálat és vele járó pénzmozgás a házban csak úgy, akkor Lackner maga is csinál. Kitalálta, hogy legyen térfigyelő kamerarendszer a házban; ehhez néhány lakóval gyűjtette össze az aláírásokat. Valószínűleg már senkit sem lep meg, hogy egy sablon alapján készült, összegányolt árajánlatokat mutatott be a társasház felé. A nyertes ajánlaton még az sem szerepelt, hogy nettó vagy bruttó összeget tartalmaz, Lackner viszont természetesen hozzáadta az áfát, így a cég által kiszámlázott valós összeg csaknem 400 ezer forinttal több lett, mint amennyi az árajánlatban szerepelt. Ezen felül Lackner Csaba még egy százezer forintos átalány karbantartási díjjal is megdobta barátilag céget a garanciális időszakra, amikor ez ingyen járt volna. Vagyis összesen félmilliót gomboltak le közösen a társasházról, ráadásul jogosulatlan adatkezelés is történt, hiszen Lackner, továbbá az ő köreihez tartozó gondnok és takarító is feltehetően belenézett a felvételekbe, amit csak biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői képesítéssel rendelkező személy tehet meg.
Ami pedig mindennél többet elmond Lackner Csaba és a pénz viszonyáról, hogy a cikk elején említett átadási-átvételi kimutatásban szerepelt egy 20 ezer forintos tétel is, egy bent maradt juttatás, amely a ház előző gondnokának járt volna, de ő nem vette fel. Ez a tétel aztán a következő évre csak úgy eltűnt a Lackner által készített költségvetési kimutatásból. Jó eséllyel azóta egy gramm kokainná változott.
És ez csupán egy azon társasházak közül, amelyekben Lackner Csaba szerződéses vállalkozóként ellátja a közös képviselői feladatokat. Azok a szerződések és számlák is megérdemlik a figyelmet!
Folytatjuk!
Mit fognak ehhez szólni mások? | https://pestisracok.hu/ami-penz-egy-tarsashazbol-mozdithato-azt-lackner-csaba-elmozditja/ | https://web.archive.org/web/20211108185448/https://pestisracok.hu/ami-penz-egy-tarsashazbol-mozdithato-azt-lackner-csaba-elmozditja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ami-penz-egy-tarsashazbol-mozdithato-azt-lackner-csaba-elmozditja | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-12-12 14:55:00 | [
"Lackner Csaba"
] | [
"Cogito Ergo Sum Bt."
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"sikkasztás",
"csalás"
] | [
"Kispesti hangfelvételek"
] |
49,901 | A kispesti hangfelvételek újabb „jóslata” vált valóra | 2019.12.12. 05:55
Lackner Csaba önkormányzati képviselő arról beszélt a kispesti felvételeken, hogy Guzmics Zsombor, a kerület Építéshatósági és Városüzemeltetési Irodájának irodavezetője távozni fog a választások után, részben azért, mert ő is egy „éhes fiatalember”, Gajda Péter polgármester pedig attól tart, hogy a Guzmics-félék „ráégnek”. A képviselő arról is beszélt, hogy az irodavezető egy tárgyaláson – annak távollétében – vérig sértette Gajda Péter polgármestert. Guzmics Zsombor viszont azt állítja, csupán az építéshatósági rendszer átalakítása áll a döntés mögött.
– December elsejei határidővel, közös megegyezéssel távoztam az irodavezetői pozícióból – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Guzmics Zsombor, az XIX. kerületi építéshatóság korábbi vezetője.
A szakember szerint az indokolja távozását, hogy 2020 tavaszától megszűnik a jelenlegi rendszer és az építéshatósági feladatok a területi közigazgatáshoz kerülnek. Guzmics egyúttal tagadta lapunk egyik korábbi állítását, amely szerint 2010 környékén egy nagy családi házat építtetett.
Az irodavezető távozása azért érdekes, mert Lackner Csaba ezt az eseményt is „megjósolta” a lapunk által közzétett kispesti hangfelvételeken, amelyek még a nyár folyamán készültek. Az ex-MSZP-s képviselő több érvet is felvetett beszélgetőtársainak, hogy miért kell távoznia Guzmicsnak. Lackner az irodavezetőt „éhes fiatalemberként” aposztrofálta, és elmondta, a polgármester attól tart, hogy ő és más fiatalok „ráégnek”.
Az egyik felvételen Lackner azt állítja, hogy Guzmics ötmillió forintot kért tőle kölcsön, amelyről nem írtak papírt, így a képviselő attól tartott, hogy nem fogja viszontlátni a pénzét. – Ha bármikor mer egy forintot is kérni, küldd hozzám – mesélte Lackner „Péter” reakcióját a történetre.
Az ex-MSZP-s politikus felháborodva mesélt arról a hanganyagokon, hogy az irodavezető azt mondta egy megbeszélésen: „Aki utoljára beszél a Péterrel, majd az lesz, mert a Péter mindig az utolsó ember szavára hallgat.” Lackner szerint ezzel „tökkelütött f…sznak” állította be a polgármestert, ami miatt Guzmics kivívta Gajda személyes ellenszenvét is.
Nem ez az első eset, hogy Lackner a „jövőbe látott”. A Magyar Nemzet által közzétett felvételeken elhangzott, hogy Kránitz Krisztiánnak, a kispesti vagyonkezelő (Vamüsz) vezetőjének a fizetését a duplájára tervezi emelni Gajda Péter polgármester, amely egyfajta kárpótlás, amiért Kránitz nem indulhatott az őszi önkormányzati választáson. A Vamüsz igazgatójának fizetését a közelmúltban valóban megduplázták.
Frissítés: Vitál Márton, a kispesti jegyzőt helyettesítő aljegyző kérdésünkre válaszolva úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Guzmics Zombor Építéshatósági és Városfejlesztési irodavezető jogviszonya 2019. november 30-ával közös megegyezéssel szűnt meg.
Az aljegyző kérdésünkre kifejtette, hogy Guzmics Zsombor távozásával négyhavi fizetésének megfelelő jutalomban részesült. – Irodavezető Urat a Hivatalban eltöltött 15 évi áldozatos munkája elismeréseként 3 havi jutalomban részesítettük. Emellett az év végi jutalmazás keretében a Hivatal vezető dolgozóival együtt egy havi jutalomban részesült – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a jegyzőt helyettesítő aljegyző.
guzmics
Lackner | https://magyarnemzet.hu/belfold/a-kispesti-hangfelvetelek-ujabb-joslata-valt-valora-7580141/ | https://web.archive.org/web/20210417073609/https://magyarnemzet.hu/belfold/a-kispesti-hangfelvetelek-ujabb-joslata-valt-valora-7580141/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kispesti-hangfelvetelek-ujabb-bjoslatar-valt-valora | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2019-12-12 14:58:41 | [
"Guzmics Zsombor",
"Lackner Csaba"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)"
] | [] | [
"háttér",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
|
49,902 | Na, ki lepődött meg? Seszták Miklós körei mozgolódnak a 2,2 milliárdos kisvárdai lórehabilitációs központ körül | Meg akartuk nézni, mi készült Kisvárdán abból a 2,2 milliárd forintból, amelyet még 2017 végén kapott a kormánytól a Magyar Lovassport Szövetség egy termálvizes lórehabilitációs központ és lovasakadémia építésére. Próbálkozásainkat zavartság, ellenséges hallgatás és tagadás kísérte, miközben a szálak Seszták Miklós üzleti és baráti köréhez vittek egyre közelebb. | Na, ki lepődött meg? Seszták Miklós körei mozgolódnak a 2,2 milliárdos kisvárdai lórehabilitációs központ körül
Meg akartuk nézni, mi készült Kisvárdán abból a 2,2 milliárd forintból, amelyet még 2017 végén kapott a kormánytól a Magyar Lovassport Szövetség egy termálvizes lórehabilitációs központ és lovasakadémia építésére. Próbálkozásainkat zavartság, ellenséges hallgatás és tagadás kísérte, miközben a szálak Seszták Miklós üzleti és baráti köréhez vittek egyre közelebb.
Most érdemes lónak lenni Szabolcsban!, A lovakat wellnessbe utalják, ugye? – ilyen és ehhez hasonló szalagcímek és viccek céltáblája volt hetekig 2017 végén Kisvárda, miután a kormány a megszokott év végi kincstár-kiürítés egyik tételeként 2,2 milliárd forint kiutalását rendelte el a Magyar Lovassport Szövetségnek egy városban létesítendő lovasakadémia és termálvizes lórehabilitációs központ kialakítására.
Mivel a Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter jóvoltából érkező milliárdok miatt a kelet Felcsútjaként is emlegetett Kisvárdán addigra már több erősen megkérdőjelezhető értelmű látványberuházás is folyamatban volt, a lówellness-központnak csúfolt létesítmény híre a viccelődésen túl nem kavarta különösebben fel a helyieket, sőt hamar feledésbe is merült, miután olyan, még murisabb nevű beruházások vették át a helyét a hírekben, mint a csúszdakomplexum mellé álmodott, egzotikus szegénynegyeddel is bíró mozipark vagy a sztyeppés-indiánfalvas ökopark.
A lórehabilitációs központról azóta egyetlen szót sem lehetett hallani. Illetve egyszer mégis: 2018 márciusában az MSZP-s Mesterházy Attila több írásbeli kérdést is intézett az ügyben az akkor még a fejlesztési tárcát vezető Seszták Miklóshoz, egyebek mellett azt tudakolva, hogy mikorra készülhet el a létesítmény, mennyibe fog kerülni, készült-e hozzá megvalósíthatósági tanulmány, illetve, összességében: a termálvizes központ építése-e a legégetőbb probléma a térségben. A miniszter helyett válaszoló Fónagy János NFM államtitkár válaszában azonban azzal hárította el a felvetéseket, hogy „a projektben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak szerepe, feladata nincs”, a szakmai és pénzügyi megvalósításáért egyedül az összeg kedvezményezettje, a Magyar Lovassport Szövetség a felelős.
Bár a 2017 végi kormányhatározat egyértelműen a 2,2 milliárd forint azonnali kifizetését rendelte el, az azóta eltelt több mint tizenöt hónapban érdekes módon sem a hazai, sem az Európai Uniós Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma, hogy bármilyen eljárás indult volna a létesítmény tervezésével, előkészítésével vagy az építésével kapcsolatban.
Nyomok híján a legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy magát a Magyar Lovassport Szövetséget kérdezzük meg a beruházásáról és a nem csekély forrás felhasználásáról, ez azonban nem volt olyan egyszerű. A szövetséget vezető, a Fidesz prominenseivel, köztük Orbán Viktorral közismerten jó kapcsolatot ápoló Lázár Vilmos ugyanis semmilyen telefonon feltett kérdésünkre nem volt hajlandó válaszolni: hiába kértük, hogy legalább a legalapvetőbb információkat mondja el, hogy mi lett az összeg sorsa, és hogy áll pontosan a beruházás, az elnök meglehetősen agresszív stílusban csak azt hajtogatta, hogy írásban tegyük fel a kérdéseket.
Lázár Vilmos két nap múlva megérkezett írásos válaszában sem volt sokkal több köszönet: abban ugyanis mindössze annyit közölt, hogy „a kisvárdai beruházás megvalósításának előkészületei jelenleg is folyamatban vannak”, ezért a részletekről csak később tudnak tájékoztatást adni.
Hogy milyen fázisban tartanak az állítólagos előkészületek, arra a lakonikus válasz már nem tért ki, ahogy arra sem, hogy pontosan hol épül(ne) és mikorra készül(ne) el a létesítmény.
Minden bizonnyal még jobb lesz
A szűkszavú elnök után ezért a Lovasszövetség alelnökénél, Sótonyi Péternél tettünk egy próbát, a Nemzeti Lovas Program kidolgozásában is részt vevő Széchenyi-díjas professzor 2018 elején ugyanis azt mondta a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya után érdeklődő Hír Tv-nek, hogy ő lesz a rehabilitációs központ szakmai felelőse.
Hatástanulmány akkor egyébként még biztosan nem volt (vagyis előzetesen nem készült) a fejlesztésről, mert a professzor is csak feltételes módban beszélt a termálvíz feltehetően lovakra is jótékony hatásáról, mondván „a lóúsztatás, még ha a gyógyvíznek nincs is gyógyító hatása, a vízben való mozgatás komoly jelentőséggel bír. És ha gyógyvizet alkalmazunk, akkor minden bizonnyal még jobb lesz a hatása.”
Sótonyi Péter most a hangjában érezhető csodálkozással reagált, amikor meghallotta, hogy mi után érdeklődtünk: hiába volt ugyanis jelen az azóta eltelt időszakban a Lovasszövetség minden elnökségi ülésén, a lórehabilitációs központ ügye ott állítása szerint egyszer sem volt terítéken:
„2017 karácsonya óta én ugyanúgy nem hallottam erről, mint ahogy ön sem”
– magyarázta a professzor.
Egymástól független kisvárdai forrásaink szerint viszont van, ahol ennél jóval többet tudhatnak a majdani lovasközpontról és az erre elkülönített forrásokról. Aligha lesz meglepő, hogy hol: Seszták Miklós üzleti és baráti köreiben.
A pénzből információink szerint az exminiszter-képviselő jóbarátja, a lovasszövetségi elnökkel, Lázár Vilmossal is jó kapcsolatot ápoló Bertók Viktor profitálna. Az utóbbi években utánpótlás-neveléssel foglalkozó egykori díjugrató a Kisvárdától 5 kilométerre fekvő Döge településen működtet lovascentrumot. A korábban meglévő pályákat és épületeket 2017-ben 50 millió, majd 2018-ban újabb 48 millió forintból bővítették ki egy fedett lovardával – ehhez az egyesület 2017-es beszámolója szerint az évben 69 millió forint támogatást kaptak a Magyar Lovassport Szövetségtől (a 2018-as beszámoló még nem érhető el a bírósági adatbázisban).
Az Ameko lovasklub – újabban lovasakadémia – a vitathatatlanul sikeres utánpótlás-nevelés mellett Szabolcs megyei lovasesemények állandó helyszíne is: itt rendezik például a népszerű Szabolcsi Lovasfesztivált, benne a Nemzeti Vágta megyei válogatójának számító Nyírségi Vágtával. Az események fővédnöke visszatérően Seszták Miklós, de a politikus ezektől függetlenül is többször felbukkan az Ameko honlapjára és Facebook-oldalára feltöltött képeken.
Meghökkentő véletlenek
Seszták Miklós kisvárdai üzleti kapcsolatairól már többször írtunk korábban – legutóbb például akkor, amikor az Index nyomán a város mellett épülő, kondi- és tornateremmel nem, jacuzzival és masszázsszobával viszont rendelkező bentlakásos teniszakadémia terveiről számoltunk be. A legalábbis furcsa koncepciójú létesítmény építtetője a Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft., amely az alapító Alkossunk Várost alapítványon keresztül kapcsolható a fideszes politikushoz (bővebben lásd keretes írásunkat).
Amikor az összefonódások ismeretében a cégnyilvántartásban is tetten érhető kapcsolatokat kerestünk a lovasközponthoz, a Teniszakadémia nevét beírva meglepő szomszédos találatot adott ki a kereső: a Kárpát-medencei Lovasközpont Kft.-t 2018 januárjában, a támogatást elrendelő kormányhatározat megjelenése után egy hónappal alapították kisvárdai székhellyel. A kft. ügyvezetője a kisvárdai Juhász Péter Gergő, a tulajdonosa pedig az azonos címre bejegyzett Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület.
Juhász Péter Gergő egyúttal egy olyan cég – a korábban a Seszták Miklós jobbkezeként is emlegetett Balogh Sándor (és Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter) lánya, Balogh Szonja tulajdonában is álló Futubit Kft. – ügyvezetője is, amely a kisvárdai inkubátorház építtetőjeként tűnt fel tavaly. Juhász emellett az Magyar Afrika Társaságon (AHU) keresztül is kapcsolatban áll a G7.hu tavaly decemberi portrécikkében Seszták megoldóembereként, sőt egyenesen helytartójaként aposztrofált Balogh Sándorral: utóbbi a társaság elnöke, Juhász pedig a felügyelőbizottsági elnöke. Juhász korábbi cége, a Planéta Centrum Kft. később Balogh zűrös múltú cégcsoportjainál, a több százmilliós adótartozást felhalmozó Afrika Holdingnál és a Globimpexnél kötött ki. És hogy a szálak végképp körbeérjenek: a Kárpát-medencei Lovasközpont Kft.-t birtokló Földkelte Egyesület számos közös projektet visz/vitt a Balogh elnökölte AHU-val.
Az egyértelmű összefonódások ellenére Juhász Péter Gergő a hvg.hu-nak tagadta, hogy a Kárpát-medencei Lovasközpont Kft.-nek köze lenne Seszták Miklós köreihez. Első megkeresésünkkor eléggé zavarban volt, amikor a cég és a 2,2 milliárdos lovascentrum kapcsolatáról kérdeztük, azt állította, hogy frissen jött meg külföldről, ezért meg kell kérdeznie a „kollégáit”. Annyit még elmondott, hogy azért hozta létre a kft.-t, mert „szokta figyelni a lehetőségeket”. Vagyis: hallott a 2,2 milliárdos támogatásról, és azt gondolta, ne azon múljon a siker, hogy nincs egy e célra alapított cég. Azt határozottan állította, hogy kormányhatározatban kiutalt a 2,2 milliárd a kft.-hez (még) nem érkezett meg, a cég egyelőre nem is működik.
A folytatásban az ügyvezető azzal igyekezett csillapítani az érdeklődésünket, hogy „nem is biztos, hogy lesz az egészből valami, mert biztos, hogy többen is beadták a kérelmet”. A Seszták Miklóshoz és a hozzá köthető üzletemberekhez fűződő kapcsolatát firtató kérdéseinket pedig azzal hárította el, hogy ugyan ismeri a nevezetteket, de csak azért, mert
„Kisvárdán mindenki ismer mindenkit”.
Amikor másnap ígéretéhez híven jelentkezett, Juhász tovább bonyolította a helyzetet: a kérdésünkre, hogy kinek a nevében vagy a kérésére hozta létre lovasközpontot, amelynek elnevezése, a "Kárpát-medencei"-előtag révén hasonlít a volt miniszterhez kötődő üzleti körök vállalkozásához, azt válaszolta, hogy a Kárpát-medencei előtag véletlen, de nem meglepő egybeesés, „hiszen mind itt élünk, a Kárpát-medencében”. Egyébként pedig elismerte, hogy azontúl, hogy maga is hallott a 2,2 milliárdos kormánytámogatásról,
„szóltak is a városból, hogy ha érdekel ez a történet, akkor egyeztessünk”.
A „városból” kitételt Juhász ugyanakkor nem volt hajlandó nevekre fordítani, a további kérdezősködésre pedig ingerülten azt mondta munkatársunknak:
„Ne haragudjon, én utánanéztem, az ön cikkei ilyen feltáró cikkek, én pedig szeretném ettől távol tartani magam.”
A projektről az egy nappal korábbi verzióhoz képest annyit azért még sikerült kihúzni belőle, oktatási és demonstrációs központ, illetve ökopark is lenne egyszerre – persze csak ha az ő koncepciója nyer, mert tudomása szerint „többen is beadták a kérelmet”.
Amikor visszakérdeztünk, hogy milyen kérelmet, nem inkább pályázatra gondolt-e (bár ennek sem volt semmi nyoma a beruházással kapcsolatban), belezavarodott a mondandójába, és megígérte, hogy utánanéz, hogy pontosan mit nyújtottak be. Arra a kérdésre, hogy hová adta be, szintén elakadt, majd nem egyértelműen, de arra utalt, hogy az önkormányzathoz (a 2,2 milliárdnyi forráshoz Kisvárda önkormányzatának elvileg semmi köze, azt a Magyar Lovassport Szövetség kapta meg – a szerk.).
Felvetésünkre viszont, hogy a Bertók-féle dögei lovascentrum rész veszt-e valami módon a projektben, Juhász egyértelmű igennel felelt, és azt is megemlítette, hogy kiváló arab kapcsolatokkal is rendelkeznek. (Kisvárdai forrásaink többször céloztak rá, hogy a dögei lovasközpont továbbfejlesztésének egyik fő célja éppen az lenne, hogy a fideszes politikussal és Bertókékkal jó viszonyt ápoló arab üzletemberek kedvére kibővíthessék a jelenlegi bértartási kapacitást.)
A beszélgetés után megkerestük Bertók Viktort is, de a telefonján jelentkező hang a kérdéseinkre hallhatóan zavarba jött, majd azt állította, hogy nem Bertók Viktorral beszélünk. Pár órával később pedig az ugyanezen a vonalon jelentkező – az előzőhöz hasonló hangon megszólaló – Bertók arra hivatkozva utasította el a kérdéseket, hogy csak személyesen hajlandó beszélni a kérdésről.
Napokon át próbáltuk elérni a kisvárdai polgármestert, Leleszi Tibort, és a térség turisztikai fejlesztéséért nemcsak parlamenti képviselőként, hanem kormánybiztosként is munkálkodó Seszták Miklóst is, hogy megtudjuk, pontosan milyen szerepük van a beruházásban, de munkatársaik ígérete ellenére egyiküktől sem kaptunk visszahívást.
A hallgatásuk – illetve összességében a lovasközpont körüli csend – azért is furcsa, mert a lórehabilitációs központra már a 2017-es kormánydöntés után úgy hivatkozott az NFM államtitkára, mint „egy felzárkózó térségben tervezett, a gazdasági növekedést segítő, idegenforgalmi vonzerőt fokozó, munkahelyeket teremtő, különösen fontos beruházásra”, érthetetlen tehát, hogy pont egy önkormányzati választás évében, amikor félkész, vagy még csak papíron létező fejlesztéseket is simán bevetnek a kormánypárt (helyi) népszerűségének feltornázására, egyetlen szó sem esik egy a térségnek ekkora potenciált rejtő lehetőségről. Ha csak nem azért, hogy ne derüljön ki, hogy nem a térségnek jelent igazi potenciált.
A Seszták–Mikucza-tengely A nyíregyházi Mikucza-családnak számos érdekeltsége van Kisvárdán. Mikucza Tamás az alapítója például a nyíregyházi székhelyű Alkossunk Várost alapítványnak, amely a Kisvárdán népszerű, rendre Seszták Miklós fővédnökségével és illusztris szponzorok – a MOL, az OTP vagy a Szerencsejáték Zrt. – támogatásával megrendezett LeszFesztet szervezi évek óta, de az Alkossunk Várost az építtetője a cikk elején említett kisvárdai ökofilm-parknak is, amely azóta az Európai Unió csaláselleni hivatala, az OLAF érdeklődését is felkeltette.
Mikucza Tamás volt felesége, Mikucza-Horváth (újabban csak Horváth) Ágnes résztulajdonosa a szintén nyíregyházi Nyír-Komplett Kft.-nek, amely a polgármesteri hivatal és könyvtár felújításától a konferenciaközpont-építésén át a sétálóutca térkövezéséig több százmillió forintnyi építési munkát nyert el az utóbbi években Seszták Miklós városában. Csakúgy, mint a Mikucza Tamás testvére, Mikucza László Zsolt tulajdonában álló MHM Product Kft., amely összesen szintén több mint kétmilliárd forint értékű munkához jutott Kisvárdán – zömmel az utóbbi évek látványberuházásai, a sportszálló vagy a filmpark kivitelezésében. Mikucza László Zsolt neve egy éve egy másik vállalkozása révén került a hírekbe, amikor kiderült, hogy az egy héttel korábban többségi tulajdonába került, előzőleg évi 1,2 milliós árbevételt sem produkáló Kelet-Rest Turisztikai Kft. vette meg az államtól egymilliárd forintért a nyíregyházi Erzsébet szállót, de az Alkossunk várost alapítvány kurátora, a Mikucza Tamással közös céget birtokló Török László neve sem ismeretlen Kisvárdán: ő az ügyvezetője annak az AV2 Invest Kft.-nek, amely egy évvel ezelőtt egyedüli indulóként meghökkentően alacsony áron, 659 millió forintért szerezte meg a hárommilliárd forintnyi állami támogatásból bővített és felújított kisvárdai Várfürdő üzemeltetési jogát (amelyet egy évvel korábban még 3 milliárdért kínált volna a város). | https://hvg.hu/itthon/20190409_sesztak_miklos_kisvardai_lorehabilitacios_kozpont | https://web.archive.org/web/20210706083927/https://hvg.hu/itthon/20190409_sesztak_miklos_kisvardai_lorehabilitacios_kozpont | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/na-ki-lepodott-meg-sesztak-miklos-korei-mozgolodnak-a-22-milliardos-kisvardai-lorehabilitacios-kozpont-korul | HVG | hungarian-news | 2019-04-09 16:00:00 | [
"Balogh Sándor",
"Bertók Viktor",
"Horváth Ágnes (Mikucza)",
"Juhász Péter Gergő",
"Lázár Vilmos",
"Mikucza Tamás",
"Seszták Miklós"
] | [
"Alkossunk Várost Alapítvány",
"Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület",
"Globimpex Zrt.",
"Kárpát-medencei Lovasközpont Kft.",
"Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft.",
"Magyar Lovassport Szövetség",
"Planéta Centrum Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"háttér",
"lósport",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
49,903 | Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában? | Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak. Az Átlátszónak most mégis sikerült megszerezni a repülőgépek összes eddigi útvonalát, amikből kiderül, hogy a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülője olyan helyeken is járt az elmúlt évben, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama. Hivatalos tájékoztatást semmit nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen. | Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak. Az Átlátszónak most mégis sikerült megszerezni a repülőgépek összes eddigi útvonalát, amikből kiderül, hogy a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülője olyan helyeken is járt az elmúlt évben, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama. Hivatalos tájékoztatást semmit nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy“Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.“Hadrendbe állításuk után azonban mégis Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak nevezett honvédségi repülőket. A külföldi látogatásokról fotók és videók jelentek meg Orbán hivatalos Facebook-oldalán és az állami hírügynökségnél: a miniszterelnök 2018 nyarán a 605-ös lajstromjelű Airbussal utazott Izraelbe, Montenegróba, szeptemberben pedig Moszkvába és Salzburgba. A másik, 604-es lajstromjelű honvédségi Airbussal utazott hivatalos látogatásra szeptemberben Kirgizisztánba, novemberben pedig Prágába, Zágrábba, valamint Milánóba egy operaelőadásraSzintén tavaly, 2018. augusztus elején a Magyar Honvédség vásárolt egy Dassault Falcon 7X típusú business jetet is, ami a 606-os katonai lajstromjelet kapta. Az azóta bezárt Zoom.hu hírportál 2018 decemberében leleplezte, hogy a honvédség nem egy, hanem két business jetet vett: a második Falcon a HA-LKX polgári lajstromjelet kapta, és a Honvédelmi Minisztérium egyik cége volt a tulajdonosa. Miután a Zoom lebuktatta az eltitkolt repülőt, a Honvédelmi Minisztérium szűkszavú és sértődött közleményben ismerte el a vásárlást. Azt írták, hogy“A most beszerzett repülőeszköz további moduláris rendszerek beépítési lehetőségével alkalmassá tehető légi vezetési pont kialakítására és működtetésére is. Ilyen képességgel eddig soha nem rendelkezett a haderő.”Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szilveszterkor ezzel a titokban tartott business jettel ment Brazíliába az új, szélsőjobboldali brazil elnök beiktatására, majd idén márciusban Tel-Avivban bukkantak fel a Falconok – ekkor már a második is a friss szürke, honvédségi festésselUtoljára májusban jelent meg hír ezekről a repülőgépekről, amikor a Hvg.hu megírta, hogy a miniszterelnök a 606-os lajstromjelű Falconnal ment Washingtonba Donald Trump amerikai elnökkel találkozni. Ezután azonban a honvédségi gépeket eltüntették a legismertebb repülőgépfigyelő oldalakról (ezek a tulajdonos felszólítására elrejtik egy adott repülő adatait és útvonalait), ezért azóta nem lehetett tudni és az interneten követni, mikor merre jár a két Airbus és a két FalconEzután már Orbán Facebook-oldalán is egyre ritkábban jelentek meg az utazásairól olyan fényképek, amelyeken – ahogy korábban rendszeresen – büszkén feszített a magyar honvédség valamelyik repülőgépéből kiszállva. Sőt, a miniszterelnök a nyáron látványosan turistáskodva, kétszer is menetrendszerinti, fapados járattal repült, mint a nép egyszerű gyermeke, erről viszont jelentek meg képekKözben viszont a honvédségi Airbusok és Falconok sem álltak a hangárban: az általunk megszerzett útvonalak szerint sok más hely mellett Dubajban, Máltán, Panamában és Las Vegasban is feltűntek a magyar légierő gépeiMegszereztük az eltitkolt repülési útvonalakatBár a legismertebb repülőgépfigyelő oldalakról letiltották a Magyar Honvédség repülőgépeit, az interneten létezik egy cenzúrázatlan fóruma is a repülési adatoknak, ahová sok ezer, a földgolyó számos pontján élő önkéntes az interneten keresztül folyamatosan tölti egy olcsó vevőkészülékkel bárhol leolvasható transzponder-jeleket. Ezek a földi vevőkészülék környékén elrepülő légijárművek adatait tartalmazzákA repülőgépek mozgását a rajtuk elhelyezett transzponder segítségével lehet nyomon követni. Az eszköz rádiójeleket bocsát ki, amelyeket bizonyos körzeten belül földi antennák képesek leolvasni. A repülők transzpondere által leadott jel mutatja a gép lajstromjelét, pozícióját, repülési magasságát és sebességét is, vagyis a kisugárzott jelek összessége pontos képet ad az általa megtett utakról. Ezeket a Föld számos pontján leolvasott jeleket gyűjtik be a neten keresztül és összesítik pozícióvá és útvonallá a repülőgépfigyelő oldalakNehezítő körülmény a repülőgépek figyelésénél, hogy a transzponder nem automatikusan működik, hanem a pilóta akár ki is tudja kapcsolni, tehát aki titokban akar repülni valahova, az elméletben megteheti. Ráadásul ritkán lakott vagy lakatlan helyeken (pl. sivatag, óceán) jellemzően nincsenek a transzponder-jeleket gyűjtő és beküldő földi megfigyelőállomások, így az is előfordul, hogy egy útnak, vagy annak egy szakaszának akkor sincs nyoma az adatbázisokban, ha a transzponder nem volt kikapcsolvaAz Átlátszó a tényfeltáró újságírói kutakodást támogató Investigative Dashboard segítségével a repülési adatok állami cenzúráját elutasító ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat szerezte meg a 2018-ban megvásárolt honvédségi repülőgépek útvonalairól. Mivel az adatnyilvánosság fontos számunkra, a cikkünk elkészítéséhez használt adatokat nyers formában, értelmezés nélkül is közreadjuk itt, hogy bárki elemezhesse azokat:A “honvédségi csapatszállítók” repült útvonalait tartalmazó adatokat itt lehet letölteni (Google Drive)Minden kutatót, kutatócsoportot, szerkesztőséget, civil szervezetet arra buzdítunk, hogy ne üljenek az adataikon, hanem tegyék azokat közkinccsé, tegyék ellenőrizhetővé a munkájukat. Különösen akkor, ha ez közpénzből előállt adatokra, adatbázisokra vonatkozik. De akkor is, ha azokért adott esetben fizetni vagy perelni kellett. Az Átlátszó adatkezelési elveiről itt olvashat bővebbenAirbus 604: Dubaj, Magnyitogorszk, Kanári-szigetekA 604-es lajstromjelű Airbus 2018-as úticéljai között főként olyan európai városok voltak, mint Belgrád, Köln, Ljubljana, Linköping, Luxemburg, Oslo, Split, Zágráb, Varsó, de járt a gép Tbilisziben, a görög Chios szigetén, és a népszerű spanyol üdülőhelyen, Alicante-ben isA 604-es legegzotikusabb útja 2018. november közepén egy kiruccanás volt Dubajba, ami után Bandar Lengeh-ben (Irán) és Khoy-ban (Azerbajdzsán) bukkant fel a repülőAz idei évben a 604-es Airbus számos utat tett meg a franciaországi Bordeaux-tól kezdve a litván Kaunas-on át a törökországi Zonguldakig, és feltűnt az oroszországi Magnyitogorszkban is. Május 8-án például Kolozsvárra vitte Orbán Viktort és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. A miniszterelnök a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott migránsozós kampányelőadást a május 26-i Európai Parlamenti választás kapcsánA repülő 2019-es útjai közül a legérdekesebb az októberi 10.-13. közötti, 3 napos tartózkodás a népszerű görög üdülőhelyen, Thesszalonikiben. Onnan hazatérve, rövid budapesti pihenő után, október 14-én a 604-es az azerbajdzsáni Qabala városába ment, majd 15-én jött vissza BudapestreA kormany.hu tájékoztatása szerint ekkor Orbán Viktor a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján vett részt Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A miniszterelnök Facebook-oldalán pedig a látogatásról közzétett, “Keleti partnerség” című albumban szerepel is két olyan fotó, amelyeken felismerhető a honvédségi csapatszállítóNovember elején a spanyolországi Albacete-be, majd a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagjára, a turisták körében nagyon népszerű Fuerteventurára ment a 604-es honvédségi csapatszállító, és ott töltött 3 napot. Alig két hete, december elején pedig egy másik kedvelt nyaralóhelyen, a görög Párosz szigetén tűnt fel a gépAirbus 605: Dubaj, Kairó, MoszkvaA 605-ös lajstromjelű Airbus 2018. április-június között Magyarországon belül mozgott a Kecskemét-Szolnok-Budapest háromszögben, majd következtek az európai úticélok: például Brüsszel, Bukarest, Köln, Ljubljana, Luxemburg, Oslo, Párizs, Szófia, de volt a repülő Moszkvában és Tbilisziben isIdén februárban Isztambulban, Tel-Avivban és Kairóban is járt a 605-ös repülőgép, ami a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett fotók szerint Izraelbe és Egyiptomba Orbán Viktort vitte. Február 19-én a magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és az Orbán tel-avivi érkezését megörökítő hivatalos fotón látszik mögötte a magyar honvédség jellegzetes festésű szürke repülőjeFebruár 24-én Orbán Viktor már az egyiptomi Sarm es-Sejkben volt az EU-Arab Liga csúcson, ahol a migrációról beszélt. A kapcsolódó galériában az egyik fotón jól látszik, hogy egy honvédségi Airbus fedélzetén érkezett a helyszínre2019 áprilisában Kazahsztánba, és onnan Pekingbe ment a 605-ös Airbus, ami ekkor is a magyar miniszterelnököt fuvarozta. Orbán április 24-én Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tárgyalt Kazahsztánban, majd továbbutazott Kína fővárosába, ahol Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A kazahsztáni kirándulást megörökítő fotóalbumban az egyik képen jól látszik a honvédségi csapatszállítóEnnél is érdekesebb azonban, hogy 2019. május elején 3 napot töltött a 605-ös a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagján, a turisták körében nagyon népszerű Fuerteventura szigetén. Ahogy fentebb írtuk, a 604-es gép novemberben töltött 3 napot ugyanittJúnius 30-án a 605-ös repülő egy másik kedvelt nyaralóhelyre, a spanyolországi Alicante városába ment, és még aznap vissza is jött Budapestre. Majd egy héttel később, július 6-án megint kiment Alicante-ba, ahonnan ismét még aznap haza is jött2019. november 19-én pedig Dubajban tűnt fel a 605-ös honvédségi Airbus. Ugyanitt járt 2018 novemberében a másik, 604-es Airbus isFalcon 606: Doha, Las Vegas, PanamaA 606-os lajstromjelű Dassault Falcon tavaly járt Brüsszelben, Genfben, Londonban, Münchenben, Nápolyban, Párizsban, valamint a horvátországi Brac szigetén is2019-ben a honvédségi business jet egzotikusabb helyszínekre repült:februárban az Egyesült Arab Emírségek két városában, Dubajban és Abu Dhabiban voltmárciusban (ahogy akkor megírtuk ) Tel-Avivban jártáprilis közepén Mexikóvárosba és Panamavárosba mentáprilis 28-tól május 2-ig Las Vegasban voltmájus és július közepén, valamint szeptember végén Washingtonba repültoktóber végén Abu Dhabiban és Dohában bukkant felnovember elején Sanghajban, Tokióban és Moszkvában voltnovember végén Máltán, Sevillában és Genfben jártFalcon 607: Brazília, Tel-Aviv, TorontóA titokban vett, és először a HA-LKX polgári lajstromjellel repülő, azóta 607-es lajstromot kapott Dassault Falcon első útja Brazíliába vezetett 2018 szilveszterén, amikor Orbán Viktor miniszterelnököt vitte Jair Bolsonaro brazil elnök beiktatásáraEzután a repülő sokáig Franciaországban volt, majd onnan 2019 márciusában jött vissza Magyarországra, ahonnan még polgári lajstrommal, de már a honvédségi szürkére festve a 606-ossal együtt ment Tel-AvivbaÁprilis óta az egykori HA-LKX már a 607-es katonai lajstromot használja, és a transzponderadatok szerint a többi géphez hasonlóan rengeteget repül. Többnyire olyan “átlagos” európai helyszíneken volt idén, mint Belgrád, Berlin, Brüsszel, Genf, Párizs, Stockholm, Varsó, Zágráb, de járt ennél különlegesebb helyeken is a titokban vett FalconÁprilis végén 5 napig volt Pekingben, májusban pedig 4 napig Párizsban tartózkodott. Május közepén Washingtonban, majd Tel-Avivban járt, júniusban Kijevben, júliusban pedig két kanadai városban, Torontóban és Vancouverben voltAugusztus elején a horvátországi Brac szigetén (ahol a 606-os Falcon is járt már) bukkant fel a 607-es gép, augusztus végén pedig a Korzika szigetén található Bastia városában. November közepén Tokióban, majd Kijevben, a hónap végén pedig Pekingben, Szöulban és Moszkvában járt a repülő, december elején pedig a portugál Beja városába mentA Honvédelmi Minisztérium titkolja, kiket reptetett kaszinóvárosokba és adóparadicsomokbaNagyon valószínű, hogy a honvédségi repülőgépek esetenként kikapcsolt transzponderrel is repülnek, mert több olyan utat is találtunk, amelyeknek nincs nyoma a transzponderadatokban. A 606-os Falcon transzponderjeleit például 2019. április 14. és 18. között csak Magyarországon észlelték, de spotterek lefotózták Máltán április 15-én és április 17-én isCikkünk megjelenése előtt összegyűjtöttük a négy honvédségi repülőgép legérdekesebb útjait, és megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy miért mentek ezekre a helyszínekre a repülők, és kiket szállítottak oda. A tárca azonban – szokásához híven – ezúttal sem válaszolt a kérdéseinkreAhogy tavalyi cikksorozatunkban is írtuk, éppen ez a titkolózás a probléma. Az érthető és más országokban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök állami tulajdonú repülőgépekkel, például a hadsereg repülőgépeivel utazik hivatalos látogatásokraOrbán Viktor repülőútjaival kapcsolatban viszont nagyon sok a titok és a mellébeszélés: a hivatalos látogatásokon kívül magánutakra is használja a hadsereg repülőit és magánkézben lévő luxusjeteket, az pedig egyáltalán nem világos hogy ilyenkor ki fizeti ezeket az utakatA honvédség következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, nem teszik közzé útvonalaikat. Szerintünk viszont egyértelműen a nyilvánosságra, a számlát álló adófizetőkre tartozik, hogy mennyibe kerülnek a miniszterelnök repülőútjai, hova és miért repked a honvédség repülőgépein és privát jetekenA miniszterelnök legalább ötféle különgéppel repült tavaly – titkolják, hogy melyiket ki fizette Magyarország miniszterelnöke számára 2018 a repülés éve volt. Utazott a Mészáros Lőrincék által használt osztrák magángéppel Vidi-meccsre, az OTP magánrepülőjével Berlinbe, a Magyar Honvédség csapatszállítóival számos helyre, és egy titokban vásárolt honvédségi business jettel szilveszterkor BrazíliábaErdélyi Katalin — Bátorfy Attila — Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik Sarm-es-Sejkbe 2019. február 24-én. Mögötte a 605-ös honvédségi Airbus. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi BalázsAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2019/12/12/mit-keres-a-magyar-legiero-a-kanari-szigeteken-las-vegasban-dubajban-maltan-vagy-panamaban/ | https://web.archive.org/web/20220902213737/https://atlatszo.hu/2019/12/12/mit-keres-a-magyar-legiero-a-kanari-szigeteken-las-vegasban-dubajban-maltan-vagy-panamaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-keres-a-magyar-legiero-a-kanari-szigeteken-las-vegasban-dubajban-maltan-vagy-panamaban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-12 15:16:45 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"utazás",
"honvédelem"
] | [] |
49,904 | Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát | Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai. | Igazi aranyláz tört ki a legnagyobb magyar vállalatoknál. Az izgalom oka a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramja, amit tavasszal hirdettek meg, és szeptember óta már javában pumpálják a tízmilliárdokat különböző nagyobb magyar vállalatokba, a NER-hez egyértelműen és kevésbé kötődő cégekbe egyaránt.
A leosztás jól beleillik az irányított kapitalizmus magyarországi működésébe: a szűkre szabott feltételeknek megfelelő nagyvállalatok örülhetnek az olcsó és a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásnak, miközben a beavatkozás egyáltalán nem versenysemleges (kiválasztják a győzteseket), a kockázatok túlnyomó részét pedig az adófizetők viselik. Ez mostantól kezdve legalább tíz évig így lesz, ráadásul a program a tervek szerint csak terebélyesedni fog.
Az MNB, amióta Matolcsy György 2013-ban átvette a vezetését, túl van néhány őrült módon kockázatos húzáson, amelyeket utólag szinte egyöntetűen nagy sikerként ítélnek meg a gazdasági közbeszédben. Ilyen volt az agresszív kamatcsökkentés, a monetáris eszköztár átalakítása és a növekedési hitelprogram is. Ezeket indulásuk idején mind nagy hangon kritizálták a szakértők, ám közben a magyar gazdaság lendületbe jött, és ez az évek alatt lemorzsolta a kritikusokat. Talán ezért sem érkezik sok szakmai kritika a most indult növekedési kötvényprogrammal szemben. Pedig vannak problémák.
A program hivatalos célja, hogy a semmiből elindítsa a vállalati kötvénypiacot Magyarországon. Az elgondolás szerint, ha az MNB hatalmas tűzerőt bevetve ösztönözni kezdi a cégeket, hogy csapjanak bele a vállalati kötvények kibocsátásába, akkor életet lehelnek a tetszhalott piacba. A nagyvállalatok beletanulnak a folyamatba, egy idő után rutin lesz a kötvényes finanszírozás, és egyszer majd talán az MNB támogatása nélkül is működni fog a piac.
Addig is első körben 300 milliárd forinttal – és a résztvevő vállalatok folyamatos támogatásával – tolja meg a jegybank ezt a projektet, vállalva, hogy a cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig rögtön a másodpiacról megvásárolja.*Ez azt jelenti, hogy az MNB 300 milliárd forint betolásával akár 428 milliárd forintot is megmozgathat. A potenciálisan jelentkező cégeket azzal szűrik meg, hogy a kibocsátásnak legalább egymilliárd forintosnak kell lennie, és a tervezett kötvény hitelminősítésének jobbnak kell lennie a B plusz szintnél. Ehhez eleve olyan nagy vállalatnak kell lennie az igénylőnek, amely elég jelentős fedezetet tud tenni a kötvények mögé – ezek száma Magyarországon közelebb van a százhoz, mint az ezerhez.
Kétségtelen, hogy hiába vannak meg a jogi és infrastrukturális feltételei a vállalati kötvénypiacnak Magyarországon hosszú ideje, a szegmens az utóbbi években halott volt. Hogy ezt belássuk, elég ránézni a következő ábrára, ami a budapesti tőzsdén kereskedett vállalati kötvények piaci értékét mutatja.
Ha jobban megnézzük, a legtöbb vállalati kötvényes pénz az állami cégek kötvényeiben, illetve a bankok által kibocsátott kötvényekben volt. Az állami vállalatok technikai okokból finanszírozzák magukat kötvényekkel – végső soron teljesen mindegy, hogy közvetlenül a költségvetésből vagy az adófizetők garanciájával vonják be a pénzt -, ahogy a bankok finanszírozása is speciális a reálgazdasági vállalatokhoz képest.
Szűken vett vállalati kötvényeket alig látunk, és amit igen, azokat – néhány kivétellel – finoman szólva nem lehet sikertörténetnek nevezni. A Btel kötvénykibocsátásból büntetőügy lett, de az E-Star/Enefi kötvényeseinek is le kellett írniuk a befektetésük szinte egészét. A Quaestor persze nem véletlenül nincs az ábrán, a csaló cégcsoport lakosságra borított kötvényeivel nem lehetett a BÉT-en kereskedni, a cég maga csinált piacot nekik saját fiókhálózatával.*Mint emlékezetes, Tarsoly Csaba cégcsoportja 255 milliárd forintos csőddel fúródott a földbe. Ebből csak 58 milliárd forint volt a valójában létező kötvények értéke, miközben ezen túl még 160 milliárd forint értékben bocsátottak ki nem létező, „fiktív” kötvényeket. A maradék bankhitel volt. Ahogy a Hungária Értékpapír kötvényei sem voltak bevezetve a BÉT-re. Ezek a 2015-ben kirobbant botrányok mindenesetre érthető módon teljesen elvették a magyar befektetők maradék kedvét is a vállalati kötvényektől.
Azóta vállalati kötvényt csak két csoport, az Alteo és a Wing Holding dobott a piacra. Ezek rendes, bármely befektető számára nyílt kibocsátások voltak, a két cég részletes prospektusban vázolta a kötvények kockázatait és a bevont pénzből megvalósítani kívánt beruházásokat. Ugyanakkor a méretük nem mondható jelentősnek, a Wing adósságait 50,6 milliárdos, az Alteo adósságait pedig 2,2 milliárdos értéken tartja nyilván a piac.
Ez együttvéve a magyar GDP 0,1 százalékát teszi ki. Az MNB adatai szerint még tízszer ennyi zárt körben kibocsátott kötvényadóssága van a nem pénzügyi vállalatoknak – ezeknek azonban nincsen transzparens piaca, így aztán nem is lehet őket a vállalati kötvénypiac részének tekinteni. Közben a visegrádi országokban a BIS adatai szerint a GDP 6-7 százaléka, Franciaországban pedig a harmada a vállalati kötvényállomány, míg az USA-ban már a hatezer milliárd dollárt is meghaladta az értékpapírosított vállalati adósságok piaci értéke, szóval lenne hova fejleszteni a piacot.
A vállalatoknak mindig szükségük van pénzre, hogy növekedni tudjanak. A Magyarországon bejáratott megoldás erre a bankhitel. Ennek van hagyománya, és a nagyjából 2016-ig tartó vállalati hiteli lejtmenet után a bankok újra nagyobb erővel kezdték szórni a hiteleket a magyarországi cégeknek. Ezt a folyamatot mindenképpen megkönnyítette az MNB növekedési hitelprogramja, aminek keretében több mint 2500 milliárd forint hitelt osztottak ki magyar bankok az MNB olcsóbban biztosított forrásából.
Mivel a mélyponthoz képest éppen kétezer milliárd forinttal növekedett a vállalati hitelek állománya, ezért logikus lenne arra következtetni, hogy mindez önmagában az MNB ténykedése miatt történt. De ez nem így van, 2013 eleje óta ötször annyi nem-NHP-s új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyi NHP-set (az új hitel nem ugyanaz, mint a hitelállomány, hiszen a hitelek jelentős része rövid lejáratú, így éven belül, évente vagy néhány évente lejárnak, tovább kell őket görgetni).
A kötvények előnye a hitelekhez képest, hogy a pénz felhasználásával kapcsolatban sokkal kevesebb a kötöttség. Akár vissza is lehet fizetni belőle a korábban felvett bankhiteleket, és rögtön sokkal szabadabbnak érezheti magát a cégvezetés. Tíz éven át annyi a feladat, hogy fizetni kell a kupon után járó pénzt a kötvények tulajdonosainak. És mivel beszáll az MNB, biztosított a kereslet a kötvényekre, csak a kibocsátás harmadára kell hozni külső befektetőt. Ezért a kupon fizetéséből adódó költségek sokkal alacsonyabbak, mint ami a tisztán piaci feltételekből adódna. A kisebb és közepes vállalkozások tízezreit megcélzó NHP-vel ellentétben itt ráadásul eleve a győztesekre, piaci vagy nem piaci eszközökkel már most nagyra nőtt cégekre lő a kötvényprogram.
A programban részt vevő cégek közül eddig 12 van túl a kötvények kibocsátásán, további 13 még előtte áll. Előbbiek közül a miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozó Opus, Appeninn, Duna Aszfalt és Market*Ezek sorrendben Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz és Garancsi Istvánhoz tartoznak. összesen hajszál híján százmilliárd forinthoz jutott a kötvényekből, ezeknek a kötvényeknek az eddigi közzétételek szerint összesen a 63,3 százalékát birtokolja jelenleg az MNB. Néhány nagy kormányközeli vállalat kötvényaukciója még hátra van, így a 4ig, a Schmitt Mária-féle BIF, a TV2 és egy sok közbeszerzést nyerő takarítócég, a B+N Referencia Kft. még nem vonta be a maga MNB-s forrását. De senkit nem érne meglepetésként, ha végül a 300 milliárdos MNB-s keret közel fele ezeknél a cégeknél kötne ki. A NER-hez nem szorosan kötődő cégek eddig 156 milliárd forintot vontak be, és ebben már benne van a Pick Szeged és a Masterplast eheti kötvényaukciója is.*Az Alteo, a Cordia, az Unix és a Baromfi-Coop tartozik még ebbe a csoportba.
Érdekes megfigyelni, hogy az egyértelműen NER-es cégként számon tartott vállalkozások adósságaira szinte fillérre annyi ajánlat érkezett, mint amennyi kötvényt meghirdettek. Az Opus, Duna Aszfalt, Appeninn és Market négyes mellett az állammal erősen összefonódott Mol esetében is ez volt a helyzet.*Igaz, a Mol a mérlege szerint hétszázmilliárd forintot meghaladó hiteleihez képest porszem ez a 28 milliárd forintos kötvénykibocsátás.
A piaci alapon működő cégek közül csak volt, amelynél nem volt komolyabb túljegyzés (egy luxemburgi cégen keresztül Írországból birtokolt – Tolna megyei etanolgyártó, a Pannonia Bio, amely egy jelentősebb K&H bankos hitel mellé vonta be a 15 milliárdos kötvényes forrást; ez volt az első NKP-s kibocsátás). De általában sokkal több volt a jelentkező a piaci, nem tisztán NER-es cégek kötvényeire, mint a meghirdetett mennyiség, az Alteo papírjaira például 1,7-szeres volt a túljegyzés.
A kötvényeket többnyire a meghirdetett kuponoknál jobb – azaz alacsonyabb – átlaghozammal sikerült eladniuk a befektetőknek. A hozamok 1,9 százalék (Mol) és 3,8 százalék (Cordia) között vannak, és egyébként érdekes, hogy semennyire nem korrelálnak az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings minősítéseivel. A BBB mínuszra értékelt Opus kötvényei például 2,7 százalékos átlaghozammal mentek el, míg a három fokozattal rosszabb BB mínuszra kihozott Baromfi-Coop papírjaiért 2,4 százalékkal is megelégedtek a befektetők.*Igaz, utóbbiak nem 10, hanem 7 éves lejáratúak.
Az a nyilvánosság számára még nem világos, hogy mit szeretnének csinálni ezek a vállalatok a bevont pénzből, mivel a mostani kibocsátások mind zártkörűek voltak. De elvileg fél éven belül be kell vezetni a papírokat a valódi szabályozott piacra, és akkor közzé kell majd tenni a kibocsátási tájékoztatókat is.
Arra ugyan nem jók ezek a hozamok, hogy tízéves állampapírba fektetve ingyen pénzhez jussanak a cégek, de majdnem: a nem lakossági befektetők rendelkezésére álló tízéves állampapír éves hozama 1,8-1,9 százalék körül van most, ami éppen túl alacsony ehhez. (Az ingyenpénzes trükköt legfeljebb akkor tudják megoldani a cégek, ha valamilyen ravasz módszerrel átkötik a bejövő pénzt magánszemélyekhez, akik aztán az úgynevezett szuperállampapírt, a közel öt százalékos kamatozású MÁP pluszt vesznek belőle. Ez az Index korábbi cikke szerint nem teljesen hallatlan dolog.)
Azt látjuk mindenesetre, hogy a NER-es cégek finanszírozása szintet lép ezzel a programmal.
Az állam jóvoltából jól teljesítő, egyre nagyobb vagyonelemeket elnyelő, ám már eddig is jelentős adósságokat felhalmozó cégek lehetőséget kapnak arra, hogy kiválthassák bankhiteleiket, és további pénzügyi szabadsághoz jussanak. A bejövő pénzből csinálhatnak szinte bármit, vehetnek új kastélyokat, szállodaláncokat, energetikai cégeket itthon vagy akár külföldön is. Ahogyan Gresham törvénye kimondja, a rossz pénz mindig kiszorítja a jót. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha valaki olcsóbb forrásra alapozva bármit összevásárolhat, az előbb-utóbb kiszorítja a piacról azokat, akik konzervatívabb szellemben építkeztek.
A kérdés már csak az, hogy mi lesz a következménye annak, hogy az MNB-nél legalább százmilliárd forint NER-es cégadósság lesz. A népszerű elképzeléssel ellentétben az MNB – hiába övé a bankóprés – csak közvetetten, a kereskedelmi bankok hitelezésén keresztül tud létrehozni pénzt. Így a kötvényprogram forrása sem a pénznyomtatás lesz. Vagyis igen, de ezt egy preferenciális betét nevű módszerrel fogják semlegesíteni a forrásoldalon – azaz amennyivel több pénz kerül a rendszerbe a kötvényvásárlások miatt, annyit le is kötnek a kötvényprogramban részt vevő bankok pénzéből.
A Matolcsy-féle jegybank az elejétől kezdve alig leplezetten eredménycéllal működik: a kamatcsökkentés két csatornán keresztül is óriási mértékben javította az MNB eredményét, hatalmas hasznot hajtva a jegybanknak.*Röviden: csökkent a veszteség a kamatokon, mivel a kamatcsökkentés miatt az MNB olcsóbban jutott forráshoz, közelebb került a magyar kamatszint a fejlett országokéhoz (utóbbi azért fontos, mert az MNB fejlett piaci eszközökben, az úgynevezett devizatartalékban tartja a pénzét). Másrészt a kamatcsökkentés, majd a látványosan laza kamatpolitika mellékhatása, hogy folyamatosan romlik a forint árfolyama, ezért a devizatartalék átértékelésén óriási nyereségei vannak a jegybanknak. Ebből a pénzből hozták létre a sok botrányt kavart Pallas alapítványokat, fizettek osztalékot a költségvetésbe, és felhalmoztak egy 200 milliárd forintos eredménytartalékot is. Az MNB tehát el tud nyelni jelentős veszteségeket is (bár ha esetleg megfordulnak a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen más okokból is nagy veszteségek jöhetnek, és ezeket végső soron az adófizetőknek kell majd állniuk). A probléma inkább az, hogy rengeteg adófizetői pénz kerül piaci körülmények között egyelőre nem bizonyított cégekhez, amelyek most még jobban túladósodhatnak,
így a NER-cégek lassan az egész gazdaságot veszélyeztető rendszerszerű fenyegetéssé válhatnak.
Ennek egy másik következménye, hogy ha kölcsönösen függő, szimbiotikus viszonyba kerülnek a NER-cégek az állammal, akkor nem is lehet tőlük megszabadulni. | https://g7.hu/vallalat/20191206/tiz-evre-az-adofizetok-nyakaba-raktak-a-ner-nagyvallalatok-kockazatat/ | https://web.archive.org/web/20230128172639/https://g7.hu/vallalat/20191206/tiz-evre-az-adofizetok-nyakaba-raktak-a-ner-nagyvallalatok-kockazatat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evre-az-adofizetok-nyakaba-raktak-a-ner-nagyvallalatok-kockazatat | G7 | hungarian-news | 2019-12-06 15:22:00 | [] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Market Építő Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
49,905 | A minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában | Bártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent. | A tavaly áprilisi parlamenti választás után jelentették be, hogy Bártfai-Mager Andrea lesz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Ezt követően vettük észre, hogy Bártfai-Mager rózsadombi lakására mintegy 60 cég volt bejegyezve a 2010-es években, amelyek több százmillió forinttal károsították meg az államot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A cégháló Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött, aki ellen két elfogatóparancsot is kiadtak a napokban. A szereplést a közelmúltig hiperaktívan kereső Balogh törölte magát az Instagramról, és a hétfőn még elérhető, mintegy 13 ezer követővel rendelkező Facebook-oldala sem működik már. Hasonló sorsa jutott személyes honlapja, a baloghsandor.com is.
Az elfogatóparancs komoly fordulat ahhoz képest, hogy Balogh mennyire sérthetetlennek mutatta magát. Lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan számos állami támogatást szerzett meg, és komoly állami pozíciókhoz jutott. A gyakorlatban ő volt a legfontosabb döntéshozója a budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft.-nek, elnökként irányította a Magyar Szinkronúszó Szövetséget, a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben pedig most is elnökségi tag. Folyamatosan kereste a szereplést, leginkább az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon vagy a közmédiában jelent meg.
Ehhez jött hozzá, hogy a cégbirodalom egy jelentős része Bártfai-Mager rózsadombi házában működött, aki már a 2000-es években is komoly állami pozíciókban dolgozott, 2011 és 2016 között az MNB Monetáris tanácsának volt a tagja. Amikor a tavaly májusi cikkünk miatt megkerestük Bártfai-Magert és Baloghot, azt közölték, hogy Balogh ingyen használta a rózsadombi lakást „üzleti és gazdasági tevékenységére”. Illetve mindketten azt írták, hogy Bártfai-Mager semmit nem tudott a lakásába bejegyzett cégekről.
Hiába szerezett tudomást – ha máshonnan nem is, a cikkünkből – Bártfai-Mager a lakásán működő céghálóról, a reakciói alapján a dolog egyáltalán nem zavarja. Pár hónappal később ugyanis ismét megkerestük a minisztert, amikor arról írtunk, hogy a 90-es években több olyan cégben is szerepet vállalt, amelyek Balogh Sándorhoz, illetve a szerencsi üzletember testvéréhez kötődnek, aki szintén milliárdokkal károsíthatta meg a magyar államot. Ekkor azt közölte velünk, hogy ugyan „a lakás a tulajdonomban van, de azt közel 20 éve nem használom, nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön”. Pedig működött.
Sőt, annak ellenére, hogy immár több mint másfél év telt el azóta, hogy Bártfai-Mager értesülhetett a céghálóról, továbbra is van olyan szervezet, amely a rózsadombi lakásba van vagy volt a közelmúltig bejegyezve. Ilyen a Techno-System Ügyviteli Zrt., amely májusig Balogh Sándor tulajdonában állt*közvetetten, mostanra pedig egy olyan férfihoz került, aki több szálon kötődik Balogh-hoz. Illetve ilyen a Latin-Amerikai-Magyar Egyesület, amelyet Balogh alapított, és egy egy hónappal ezelőtti bírósági dokumentum szerint továbbra is ő a képviselője.
Bártfai-Mager hétfőn közleményt adott ki arról, hogy több mint 20 éve különváltan él Balogh Sándortól, semmilyen közös cégük, üzleti tevékenységük vagy gazdasági érdekeltségük nincs. Ennek kapcsán megkerestük a minisztert, hogy a Baloghoz köthető szervezetek mi alapján és miért használják a lakását, de ezekre a kérdésekre nem válaszolt.
Azt is megkérdeztük Bártfai-Magertől, mit gondol arról, hogy közvagyonért felelős miniszterként milliárdos adótartozást felhalmozó cégcsoport használta székhelyként az ingatlanját. Illetve azt is, miért működhettek a céghálóba tartozó cégek az ingatlanjában azt követően is, hogy a tudomására juthattak az általunk ismertetett információk.
Bártfai-Mager a kérdéseinkre azt írta, hogy
„tudomásommal és jóváhagyásommal nem volt és nincs bejegyezve semmilyen – Balogh Sándor és ismerősei által birtokolt – cég”.
Tehát hiába jelent meg több cikk is arról másfél éve, hogy mintegy 60, Balogh Sándorhoz köthető vállalat működött a miniszter lakásában, Bártfai-Mager Andrea azt állítja, hogy ezekről mindmáig nincs tudomása. | https://g7.hu/kozelet/20191204/a-kozvagyonert-felelos-minisztert-nem-zavarja-hogy-az-allamot-milliardokkal-karosito-ceghalo-mukodott-a-lakasaban/ | https://web.archive.org/web/20220819024311/https://g7.hu/kozelet/20191204/a-kozvagyonert-felelos-minisztert-nem-zavarja-hogy-az-allamot-milliardokkal-karosito-ceghalo-mukodott-a-lakasaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-minisztert-nem-zavarja-hogy-az-allamot-milliardokkal-karosito-ceghalo-mukodott-a-lakasaban | G7 | hungarian-news | 2019-12-04 15:29:00 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"adó",
"klientúra"
] | [] |
49,906 | Súlyos környezetkárosítások és törvénysértések jellemzik a Liget Projekt építkezéseit | A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak. | A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.
Mint az köztudott, a Liget Projekt keretében zajló építkezésekről egy 2013-ban meghozott, kimondottan a Városliget "megújítását és fejlesztését" célzó törvény intézkedik. A törvény nyomán létrejött Városliget Építési Szabályzat (VÉSZ) pedig kimondja, hogy a Ligetben zajló beruházások során nem kell betartani sem a fővárosi, sem az országos településrendezési előírásokat.
Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
Ráadásul mivel a kormány többször módosította a Liget Projekt tartalmát, még ezek a Városligetre vonatkozó speciális építési szabályok is sokszor módosultak, s egyre több mindent "engedtek meg" az építtetőnek. Elvileg ez persze nem jelenthetné azt, hogy a hatályos törvényeket – legyenek azok a környezetvédelemre, a közúti közlekedésre, vagy a munkavédelemre vonatkozóak – nem kellene betartani a Városligetben. A gyakorlatban azonban a beruházás során a legváltozatosabb módon hágják át és sértik meg a kötelező törvényi előírásokat.
Emellett úgy tűnik, mintha maga a projektgazda Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. sem tudná, pontosan mi és hol épül a Ligetben. A honlapjukon fellelhető Városligeti Építési Szabályzat ugyanis nem egyezik meg a jelenleg hatályos Építési Szabályzattal; még a Szabályozási Terven is máshol vannak vagy más méretűek az egyes építési helyek és védendő fák, mint a hatályos VÉSZ tervrajzán.
Talán ez tévesztette meg a kormányfőt, aki a november 8-ai reggeli interjújában a projekt részeként hivatkozott a városligeti Regnum Marianum templom újjáépítésére – holott ez az építkezés soha nem szerepelt a Liget Projekt tervei közt. De az is lehet, hogy Orbán Viktor már ismeri a Liget átalakításának legújabb változatát, csak még mások nem tudnak róla.
“Ideiglenesen" közparkoló lett a parkból
Hogy maguk a hatóságok sem igazodnak ki azon, mit szabad és mit nem a Városligetben, jól példázza a Liget területén kialakult parkolási anomália. Míg korábban az 56-osok terén másfél ezer autó parkolhatott, a Néprajzi Múzeum építése miatt ennek a lehetősége megszűnt.
Így az autók és autósok "beszorultak" a Liget belső útjaira, sőt zöldfelületeire. Oda, ahol korábban tilos volt megállni, most viszont senki nem tudja, mi a szabály. A Ligetben ugyanis a rendőrség és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) feladata lenne az intézkedés, de ők nem büntetik a szabálytalan parkolást.
A két hatóság tavaly decemberi tájékoztatása szerint a Liget Projekt építkezései miatt "ideiglenes forgalmi rend" működik a parkban, amely "várhatóan rövid időn belül megszűnik".
Ennek azonban nem sok köze van a valósághoz: semmilyen parkolási rendről nem beszélhetünk azóta se, és ez vélhetően hosszú ideig, az építkezések befejezéséig így is marad. A park vagyonkezelője, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. viszont nem vesz tudomást a problémáról.
"Megérkeztél!" üdvözlik honlapjukon a látogatókat, akik szerintük kerékpárral, kutyával, gyerekkel érkeznek a Ligetbe, de autóval nem. A projekt alternatív világában egyébként is "autómentes utak" és "értő gondossággal kezelt növények" találhatók a parkban. Holott a nagyobb rendezvényeken nemcsak a Liget belső útjain, de a füvön, vagy akár a százados platánok tövében is lehet parkolni, személyautóknak, teherszállítóknak, kamionoknak egyaránt.
Mindez annak ellenére zajlik így, hogy maga a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. rendelte meg és hozta nyilvánosságra azt a tanulmányt, mely a park kerttörténeti értékű növényeinek fokozott védelmére figyelmeztet. Többek között arra, hogy nemcsak az idős fákat, de azok környezetét, talaját sem szabad terhelni.
A Városligeti-tó környezetében lévő fákra vonatkozóan például a tanulmány kijelenti: "a park legidősebb faállományának egy jelentős része itt található. Ezek fokozott védelme, környezetének, talajviszonyainak bolygatásmentes biztosítása szükséges." Ám a parknak épp ez a része volt a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság színhelye, a civil aktivistákon kívül viszont senki sem figyelmeztetett a történeti értékű fákat érő károkra.
Büntetlenül mozoghattak több tonnás munkagépek a József nádor által ültetett platánok tövében, sőt az útjukban lévő ágakat le is törhették az építők a tóban elhelyezett medencék és lelátók kedvéért. Az okozott károk nagyságára jellemző, hogy a Vizes VB utáni helyreállításnak csak a tervezési költségeire 45 millió forintot kapott a Liget tájépítészeti tervezésével megbízott Garten Studio.
A Városliget Zrt. persze nyilván tisztában van azzal, hogy a történeti értékű fák talaja nem terhelhető, hisz ez idő előtti pusztulásukat okozhatja. Egy általuk kiadott nyilatkozat is ezt bizonyítja: a Néprajzi Múzeum építése során egy közel 100 éves tölgyfa kidőlését azzal magyarázták, hogy az elmúlt évtizedek katonai díszszemléi során feltöltődött a talaj és emiatt korhadt el a fa gyökérzete.
Valójában a szakszerűtlenül végrehajtott faátültetés – hiszen hiányzott a fa évekig tartó előkészítése és megfelelő kipányvázása – okozta a fa pusztulását, mégha a talaj tömörödése is szerepet játszhatott ebben.
De mindenképpen álságos cinikus a Városliget Zrt. érvelése: a projekt építkezései – melyek során több ezer tonnányi építőanyagot pakolnak le a park területén – rengeteg fa idő előtti pusztulását fogják okozni.
Az a szabály, hogy nincs szabály
A projekt építkezéseinek beindulásával aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Ligetben az a szabály, hogy nincs szabály. Természetesen ez csak az építtető Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-re érvényes.
A VÉSZ-ben kijelölt építési helyeken kívül a park jelentős részét – az elvileg engedélyezettnél jóval nagyobb területet – lezárták a látogatók elől. Az építési területek határai folyton változnak, az építkezést jelölő információs táblák viszont sok esetben hiányoznak.
Hazugságnak bizonyult az ígéret, hogy nem vágnak ki egészséges fát a Ligetben, hiszen fák tucatjait vágták ki az építkezések kedvéért. A közműfektetések miatt a parkot keresztül-kasul feltúrták, a közműárkok néhol egy méterre sincsenek a fáktól, látszanak a fák átvágott gyökerei. A ligetvédők számos esetben értesítették is a hatóságokat, amikor a hatályos rendeletekkel ellentétes környezetkárosítást tapasztaltak, ám ezek az ügyek sosem jutottak el a felelősségre vonásig.
De nem történt meg a kivizsgálás és az okozott kár felmérése az azbesztmentesítés elmaradása miatt sem. A Liget épületeinek bontásakor több esetben elmaradt az épületek előzetes azbesztmentesítése. A bontás során nem tartották be a munkavédelmi előírásokat, majd azbesztes sittet hagytak a területen. A Petőfi Csarnok lebontása után csak hónapokkal később és csak a ligetvédőknek köszönhetően – akik bevizsgáltatták a PeCsa területén hagyott törmeléket – került sor egyáltalán a terület felmérésére és a veszélyes hulladék elkülönítésére.
"Nagyon komoly mulasztásról van szó, amely akár hosszú távon emberéleteket is követelhet: a bontás során a levegőbe került azbeszt a munkások és a Ligetet használók egészségét veszélyeztette" – a súlyos kijelentést bizonyítékokkal támasztották alá a ligetvédők, és feljelentést is tettek, a hatóságok mégsem intézkedtek.
A PeCsa területén, a földfelszínen és a földben lévő azbeszttartalmú anyagok eltávolítása csak idén nyáron kezdődött meg. A Vidra Kft. 300 millió forintért végzi 2019. december 10-ig ezt a kármentesítést a területen. A munkavégzés szabálytalanságai miatt szintén történtek hatósági bejelentések: a Közbeszerzési Értesítőben lévő leírás szerint kb. 22 tonnányi azbeszttartalmú hulladékot és földet távolít el a Vidra Kft., állandó laboratóriumi felügyelet mellett, a folyamatos pormegkötésre, a törmelék letakarása ügyelve.
Az előírásokat viszont e munka során sem mindig tartották be. Az azbesztveszélyről az építési terület kerítésén például semmiféle figyelmeztető jelzés nincs kihelyezve a lakosság számára, kizárólag a kerítésen belüli fémkordonokra tettek figyelmeztető feliratokat, de már ezek is eltűntek. Legalábbis ez volt a december eleji állás.
Budapest új városvezetése mindenesetre már felismerte, hogy a Városliget védelemre szorul. A Főváros Közgyűlés november 5-ei határozatai között szerepel többek közt a 200 éves park történeti kertté való nyilvánítása. Ha ez megvalósul, nem kerülhet majd sor a jövőben a páratlan értékű növényzetet veszélyeztető, pusztító építkezésre.
Kérdés azonban, hogy mivel a beruházások nem álltak le, milyen helyrehozhatatlan károkat fog még okozni a Liget Projekt a továbbiakban. Az állami beruházás folytatását képviselő kormány és az október 13-ai választások után ellenzéki vezetésű főváros között eddig arról folyt az egyezkedés, hogy projekt mely elemeit, mely épületeket lehetne úgymond "elhagyni".
A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a projekt még meg nem kezdett építkezéseit nem támogatja, s összességében a közparki funkció megőrzését tartja elsődlegesnek. Döntések híján egyelőre egyfajta üzengetés indult meg a sajtón keresztül: a projekt miniszteri biztosa, Baán László például úgy nyilatkozott, hogy szerinte "abszurd lenne" leállítani a már folyó építkezéseket. A sajtóban pedig – s vélhetően a kormányzat és a főváros döntéshozóinak köreiben is – megindultak a számítgatások és találgatások, "megéri-e" leállítani a már megkezdett beruházásokat.
Csakhogy a betonba ölt milliárdok számolgatása mellett a Városligetet eddig ért, és az építkezések folytatása esetén várható további károkat is fel kellene mérni. Az eddigi rombolás ugyanis nemcsak mérhetetlen eszmei veszteséggel, hanem milliárdokban mérhető anyagi kárral is járt. S ha a Liget Projekt megkezdett beruházásai az eddigi törvénysértő módon folynak tovább, a kárfelmérés és a törvénysértések felszámolásának szándéka nélkül, a Városliget megmentéséről nemigen lehet majd beszélni.
Ezért a ligetvédők első lépésként a park bejárását javasolták a főváros új vezetésének, hogy a beruházások okozta helyrehozható és már helyrehozhatatlan károkat megmutassák. A Liget-bejárásra december 13-án a két főpolgármester-helyettessel, Kerpel-Fronius Gáborral és Dorosz Dáviddal, és számos más meghívottal együtt fog sor kerülni.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
A szerző a Ligetvédők civil aktivista csoport tagja. Fotó: adatkutyak.hu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2019/12/03/sulyos-kornyezetkarositasok-es-torvenysertesek-jellemzik-a-liget-projekt-epitkezeseit/ | https://web.archive.org/web/20211017070256/https://atlatszo.hu/2019/12/03/sulyos-kornyezetkarositasok-es-torvenysertesek-jellemzik-a-liget-projekt-epitkezeseit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-kornyezetkarositasok-es-torvenysertesek-jellemzik-a-liget-projekt-epitkezeseit | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-03 15:45:00 | [] | [
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"engedély",
"környezetkárosítás"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
49,907 | Vissza a gyökerekhez: Mészáros Lőrinc cége most gázhálózatot épít milliárdokért | A gázhálózati munkálatokat a Mészáros és Mészáros Kft., a VABEKO Kft., illetve a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. fogják elvégezni 17,5 milliárd forint értékben. | A három cég a gázhálózat tervezésén, építésésén, rekonstrukcióján és optimalizálásán fog dolgozni Budapesten és húsz másik településen az NKM Földgázhálózati Kft. megbízásából – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A nettó 17,5 milliárd forint összegű tender nyertesei az ártól akár plusz 20 százalékkal is eltérhetnek, így nettó 21 milliárdba is kerülhet majd a projekt.
Nem ez az első alkalom idén, hogy Mészáros családi cége és a siófoki Vabeko közösen nyernek közbeszerzést: 2019 júniusában beszámoltunk róla, hogy két, összesen 22 milliárd forint keretösszegű gázhálózati munkát kaptak közösen.
Áprilisban arról írtunk, hogy a Mészáros és Mészáros a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen 25,9 milliárd forintért építhet víztározót a tervezett 19 milliárd helyett, nem sokkal korábban pedig a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó KDV 2018 Konzorcium nyert tízmilliárd forintot egy, eredetileg 6 milliárd forintos hulladékkezelő építésére.
A gázhálózat építésének harmadik résztvevője, a SADE neve pedig a 2016-os margitszigeti csatornázás kapcsán lehet ismerős. A francia cég magyar leányvállalata nettó 4,98 milliárd forintos munkát nyert a Penta Általános Építőipari Kft-vel közösen, de már 2013-ban is írtunk róla a közbeszerzéseken elért sikerei kapcsán.
Rutai Lili
Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/04/vissza-a-gyokerekhez-meszaros-lorinc-cege-most-gazhalozatot-epit-milliardokert/ | https://web.archive.org/web/20230330112635/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/04/vissza-a-gyokerekhez-meszaros-lorinc-cege-most-gazhalozatot-epit-milliardokert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vissza-a-gyokerekhez-meszaros-lorinc-cege-most-gazhalozatot-epit-milliardokert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-04 15:49:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Sade-Magyarország Mélyépítő Kft.",
"Vabeko Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,908 | A NAIH szerint nem tartozik a nyilvánosságra, hogy mennyiért vett romániai szállodát az állam | 2017-ben egy magyar állami vállalat megvásárolt egy romániai céget, és azon keresztül egy szállodát, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tavaly közadatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, de a Manevi Zrt. üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kiadását. Emiatt panaszt tettünk a NAIH-nál, de a hatóság elfogadta a Manevi érvelését, miszerint a szálloda nem állami, hanem társasági vagyon. Pert indítunk a szerződésért. | Tavaly nyáron jelent meg itthon a hír, hogy a magyar állam 2017-ben vett egy szállodát Szatmárnémetiben. Egész pontosan a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Pannónia Szálló.
A vásárlásról ugyan beszámolt tavaly a magyar állami hírügynökség, de az MTI-híren kívül semmilyen hivatalos információ nem derült ki az ügyletről. A vételár sem a magyar, sem a román sajtóban nem jelent meg: sem a magyar állam, sem a Manevi, sem a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV nem hozta nyilvánosságra, és egy kormánypárti politikus sem nyilatkozott az ügyben.
Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Manevi Zrt.-től az adásvételi szerződést, de az állami vállalat üzleti titokra hivatkozva megtagadta a dokumentum kiadását. Nem nyugodtunk ebbe bele, hanem panaszt tettünk a Manevi ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
Közben a magyar állami vállalat és az általa megvásárolt romániai magáncég irataiból sikerült kiderítenünk néhány fontos információt: a Manevi 2017 óta tulajdonosa egy 1,2 milliárd forint értékű cégnek, a Dacia SA-ba pedig ugyanabban az évben beletett valaki bő 2,4 millió eurót (kb. 730 millió forintot).
Nemrég megkaptuk a NAIH állásfoglalását: a hatóság szerint a Manevi jogosan tagadta meg a szerződés kiadását.
A NAIH részletesen leírta, mivel indokolta neki a Manevi azt, hogy nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a romániai szálloda megvásárlásával kapcsolatos szerződést.
A Manevi egyrészt azzal érvelt a hatóságnak, hogy állami cégek esetén az üzleti információk nyilvánossága hátráltathatja, sőt akár el is lehetetlenítheti a gazdasági érdekeiket, tehát erre figyelni kell.
„A közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában előírt nyilvánosság hatással lehet a piaci versenyre azáltal, hogy az ilyen, állami tulajdonú társaságok gazdasági érdekeit hátráltathatja, akár ellehetetlenítheti. Figyelemmel kell lenni tehát arra, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága ne korlátozza a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket, a különböző érdekek között egyensúlyt kell teremteni.”
Erre az egyensúlyra a jelek szerint kényesen ügyel a tavalyi mérlegadatai szerint 10,5 milliárd forint saját tőkével rendelkező állami cég, ugyanis a honlapján még azt sem tette közzé, hogy mivel is foglalkozik tulajdonképpen.
A Manevi másik indoklása az volt a NAIH felé, hogy szerintük csak a vállalat állami részesedése állami vagyon, de a vállalat vagyonelemei nem azok, mert azok a társasági vagyon részei.
A NAIH elfogadta a Manevi érvelését, és csupán arra szólította fel az állami vállalatot, hogy legalább olyan részletesen magyarázza meg az Átlátszónak is az adatigénylés elutasítását, ahogy a hatóságnak tette.
Ennek eleget téve a Manevi egy 2,5 oldalas levélben indokolta meg nekünk is, hogy miért nem adja ki a romániai szálloda megvásárlásával kapcsolatos szerződést. A levélben a NAIH fenti állásfoglalására, és az Alkotmánybíróság egy 2011-es döntésére hivatkozva az állami vállalat részletesen kifejti az adatigénylésünk megtagadásával kapcsolatos érveit, amelyeket az adatvédelmi hatóságnak is leírt. Röviden:
üzleti titok
nem állami vagyon
Mivel nem értünk egyet a Manevivel, bírósághoz fordulunk a szállodavásárlási szerződésért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A szatmárnémeti Pannónia Szálló (korábbi nevén Dacia Hotel) 2010-ben (forrás: Wikipedia) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/04/a-naih-szerint-nem-tartozik-a-nyilvanossagra-hogy-mennyiert-vett-romaniai-szallodat-az-allam-birosaghoz-fordulunk-az-ugyben/ | https://web.archive.org/web/20220401040046/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/04/a-naih-szerint-nem-tartozik-a-nyilvanossagra-hogy-mennyiert-vett-romaniai-szallodat-az-allam-birosaghoz-fordulunk-az-ugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-naih-szerint-nem-tartozik-a-nyilvanossagra-hogy-mennyiert-vett-romaniai-szallodat-az-allam | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-04 15:54:00 | [] | [
"Manevi Zrt."
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"idegenforgalom",
"üzleti titok",
"adatigénylés"
] | [] |
49,909 | Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek | Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik. | A bulinegyed körüli viták évek óta tartanak, a lakók szerint az lenne a legjobb, ha azonnal bevezetnék az éjféli zárórát. A vállalkozók ezt túlságosan drasztikusnak és elfogadhatatlannak tartják. Gyakori érv, hogy a bulinegyed nagyon fontos a magyar turizmusban is, és jelentős gazdasági hatása van.
Erről azonban valójában elég keveset tudni, Nidermüller Péter VII. kerületi polgármester is úgy kért egymilliárdos állami támogatást, hogy csak annyit jelzett a kormány felé, hogy az állam évi több tízmilliárd adó- és járulékbevételhez jut. Ezért megnéztük, hogyan teljesítenek a bulinegyed cégei, és ebből mennyi pénzt láthat a kerület, a főváros és az állam.
18 milliárdos buli
A Bisnode PartnerControl szolgáltatásának segítségével legyűjtöttük a vendéglátással foglalkozó cégeket, amelyek a bulinegyedben működnek*A címeket a 1072, 1073 és 1075 irányítószámokra szűrtük le, így néhány Erzsébet körúton kívüli cég is bekerült a gyűjtésbe, tehát tágan értelmeztük a Belső-Erzsébetvárosban, a Kis- és Nagykörút között található területet. A vállalkozások székhelye alapján szűrtünk, így kimaradnak olyan cégek, amik bár itt működnek, de nem ide vannak bejelentve, illetve vannak ide bejelentett, de máshol (is) működő cégek. A nagyobb szórakozóhelyek azonban ellenőrzésünk alapján nem maradtak ki. Mivel több telephelyen működő cégeknél nincs lehetőség a cégadatok alapján a bevételek megosztására, jobb módszert nem ismerünk a becslés elkészítésére.. Cikkekben korábban 400 körüli vendéglátóhelyről írtak Belső-Erzsébetvárosban, a cégadatok alapján 198 céget találtunk, amelyből 172 adott le 2018-as beszámolót. Ezek közül azonban 31-nek egyáltalán nem volt bevétele tavaly.
A cégeket térképre is tettük: jól látható nemcsak az, hogy szinte minden háztömbben működik vendéglátóhely – étterem és/vagy kocsma -, hanem az is, hogy melyik cég mekkora bevételhez jut.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe a 2018-as árbevételük alapján (millió forint)
A piac igen koncentrált: csupán 11 cég hozza a bevételek felét. De paradox módon
a legnagyobb bevételű cég a bulinegyedben a Tarján Food Kft., ami McDonald's éttermeket üzemeltet, és nem sok köze van a bulituristákhoz.
A bulinegyed legnagyobb vendéglátós cégeit összesítve az látszik, hogy a 20 legnagyobb cég adja az árbevétel 66, az adózott eredmény 108 és a foglalkoztatottak 58 százalékát.
Az alábbi térképen a bulinegyed vendéglátással foglalkozó cégeinek 2018-as nyereségét mutatjuk . Jól látható, hogy a Szimpla City, a Tarján Food és a Waffel City adják az összes cég profitjának a felét. A 198 bulinegyedes cég közül 56 volt veszteséges, 69 vagy nem adott le beszámolót, vagy pont nullára hozta ki az évet, és 73 termelt profitot.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe a 2018-as nyereségük (adózott eredmény) alapján (millió forint)
A bulinegyedben alkalmazott munkavállalók száma is érdekes, mert a vendéglátósok szerint több ezren dolgoznak itt. Egy tüntetésen száz vendéglátóhely ezernél is több dolgozója vonult fel 2017-ben, egy transzparens tízezer ember munkahelyét féltette. Ehhez képest az általunk vizsgált 198 cégnél 1535 munkavállaló volt – a McDonald’s franchise cég nélkül 1428.
Kerestük a bulinegyed szórakozóhelyeinek érdekeit képviselő Élő Erzsébetváros Egyesületet, hogy mennyi alkalmazott van szerintük a bulinegyedben, de kérdéseinkre nem válaszoltak.
Az alábbi térképen különösen érdekes, hogy a bárokkal és éttermekkel teli Gozsdu Udvarnál milyen kevés alkalmazott látszik. Természetesen lehet, hogy főként máshova bejelentett cégek működnek ott, de azért furcsa a jelenség.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe az alkalmazottak száma (fő)
Érdemes azt is megnézni, hogy üzletileg hogyan teljesítenek a bulinegyed vendéglátósai az egész fővároshoz viszonyítva. Az általunk összegyűjtött cégek adatait összevetettük a Nemzeti Cégtár teljes Budapestre vonatkozó adataival: ebből az látható, hogy annyira nem kiemelkedő a fővároson belül a terület gazdasági súlya.
A bulinegyed 17,8 milliárdos árbevétele csupán a fővárosi vendéglátás 521 milliárdos forgalmának 3,4 százalékát adta 2018-ban.
Ez alapján kérdésesnek tűnik, hogy a VII. kerületi szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozása megrendítené a budapesti turizmust. Az üzemeltetőknek, tulajdonosoknak ez természetesen rosszul jönne, de az esetlegesen bezáró helyeken dolgozók valószínűleg gyorsan el tudnának helyezkedni, hiszen hiányszakmáról van szó.
Az államnak hozza a pénzt, a kerülettől viszi
A fővárosi gazdaságban tehát eltörpül a bulinegyed szerepe, de még inkább igaz ez a kerület bevételeire. Erzsébetvárosnak két bevételi forrása van a vendéglátóhelyektől: az iparűzési adójuk, illetve a felügyeleti díj, ismertebb nevén a kocsmaadó. Utóbbiból 2018-ban 19 millió forintot szedett be az önkormányzat.
Az iparűzési adót a céges eredménykimutatások alapján tudjuk megbecsülni*A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) alapján az árbevétel anyagköltséggel és egyéb ráfordítással csökkentett értéke adja meg az adó alapját. Ezt a fővárosban használt 2 százalékos kulccsal megszorozva kapott értéket még meg kellett a kerület (47,5%) és a főváros (52,5%) között osztani.. Ebből pedig azt kapjuk, hogy a vendéglátóhelyek elképesztően keveset, 44,4 millió forintot fizettek az önkormányzatnak. Márpedig a VII. kerület 2018-as iparűzésiadó-bevétele 4,2 milliárd forint volt összesen, ehhez képest ez elhanyagolható.
Ami a kiadásokat illeti, korábbi tájékoztatások szerint évi legalább 300 milliós költséget okoz a buliturizmus utáni takarítás. Kerestük az önkormányzatot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy mekkora költségekkel lehet számolni. A korábbi önkormányzati honlap tartalmát pedig elérhetetlenné tette az új vezetés.
Megtaláltuk viszont, hogy az önkormányzati Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházás Kft. 125 millió forintra szerződött egy céggel Belső-Erzsébetváros szokásoson felüli takarítására egy évre. Ha a kiadási oldalon csak ezzel az egyetlen fellelhető takarítási szerződéssel számolunk, már akkor is
éves szinten több százmilliós ráfizetést jelentenek a bulinegyed kocsmái az erzsébetvárosi önkormányzatnak.
Mégse mindenki jár rosszul a konfliktusos, olcsó italozásra berendezkedett turizmussal: az államnak semmilyen kiadása nincsen, viszont a bevételek ott kötnek ki. Becslésünk szerint nem is kevés:
2018-ban az állam 4,4 milliárdot kaszálhatott a bulinegyed kocsmáin.
Fontos kiemelni, hogy ez csak becslés, mert a nettó árbevétel utáni áfa összegét nagyban befolyásolja, hogy mekkora volt az étel-, és mekkora az italeladás, utóbbinak ugyanis nem 27, hanem csak 5 százalékos a kulcsa. Azt feltételeztük, hogy a bevétel kétharmadát tették ki az italok.
Az áfa mellett a bérjárulékok és az szja a legjelentősebb tétel, a társasági adó azonban szinte teljesen elhanyagolható. Korábban Tállai András parlamenti válaszából azt lehetett tudni, hogy a VII. kerületi vendéglátóhelyek és szálláshely-szolgáltatók 2016-ban 6,6 milliárd forint bevételt utaltak a központi költségvetésbe.
Buli és feketézési epicentrum
A bulinegyed cégeinek többségénél az is feltűnő, hogy milyen sok esetben van NAV, bírósági és egyéb végrehajtás, a legnagyobb cégek többségénél találkoztunk ilyennel a cégadatbázisban. Az éves beszámolókból az is látszik, hogy a cégeknél a bruttó átlagbér 146 ezer forint volt 2018-ban, miközben a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum 180 ezer forint volt – márpedig a vendéglátásban a szakácsok és felszolgálók túlnyomó többségének meg kellene kapnia a bérminimumot. A 20 legnagyobb céget nem számítva 129 ezer forint volt az átlagos havi bruttó, ami a minimálbért sem érte el – ez csak részmunkaidős foglalkoztatással lehetséges.
A bulinegyedben a cégadatok alapján több mint valószínű, hogy a vendéglátósok egy része zsebbe fizeti az alkalmazottait.
Ezt alátámasztják az ellenőrzések tapasztalatai is. Egy idén nyári, előre meghirdetett razzia után arról számolt be a NAV, hogy az ellenőrzés hetében a bejelentett alkalmi munkavállalók száma 230-cal, míg a kiadott nyugták száma csaknem 20 ezerrel nőtt. Emellett voltak olyan üzletek, amelyek „technikai üzemszünet” miatt az ellenőrzés hetében ki sem nyitottak. De még így is az esetek felében találtak az ellenőrök valamilyen szabálytalanságot, gyakori volt például a zárjegy nélküli alkoholtermékek forgalmazása vagy a gyengébb minőségű italok prémium kategóriás üvegbe való áttöltése.
Ezek alapján az is érdekes kérdés, hogy mennyire reális az 1525 bejelentett munkavállaló. Egy főre ugyanis egymillió forint árbevétel jut, amiből csak 173 ezer forint a teljes havi bérköltség. Feltehetően azonban a bevétel is jelentősebb, mint amit jó pár cég bevall. A vállalkozásoknál ugyanis az árbevétel 70 százalékát teszik ki az anyag jellegű költségek. Márpedig a vendéglátásban ez kifejezetten irreálisnak tűnik. Ezen a soron ugyanis az eladott italok, ételek beszerzési árát könyvelik le.
Életszerűtlen feltételezés, hogy csupán 42 százalékos árréssel dolgoznának a vendéglátóhelyek: ezt bármely ital áránál könnyű végiggondolni. Ha egy sör 600-800 forint csapolva egy vendéglátóhelyen, és a beszerzése kijön 150-200 forintból – de még extra minőség esetén sem lehet drágább 300 forintnál -, akkor minimálisan 100 százalékos árréssel kellene számolni, de inkább 200-zal. Ezáltal
a bulinegyed vendéglátósai több milliárdos adóbevételtől foszthatják meg az államkasszát.
Vagyis a költségvetés akkor is a pénzénél maradna, ha kevesebb buliturista mellett sikerülne előrelépni a gazdaságfehérítésben. De akkor sem bukna (sokat) az állam, ha csak azok a kiemelkedő helyek maradnának fenn, amelyek a bevétel és a nyereség oroszlánrészét adják a bevallások szerint. | https://g7.hu/adat/20191209/nagy-uzlet-a-feketezessel-fertozott-bulinegyed-csak-nem-a-keruletnek/ | https://web.archive.org/web/20221126090320/https://g7.hu/adat/20191209/nagy-uzlet-a-feketezessel-fertozott-bulinegyed-csak-nem-a-keruletnek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-uzlet-a-feketezessel-fertozott-bulinegyed-csak-nem-a-keruletnek | G7 | hungarian-news | 2019-12-09 15:53:00 | [] | [] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"idegenforgalom",
"feketemunka",
"vendéglátás"
] | [] |
49,910 | Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket | Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER cégeibe az MNB kötvényprogramjában. | Vannak gondok a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjával, ami első körben 300 milliárd forintnyi adófizetői forrást tol bele magyar nagyvállalatokba, írtuk legutóbb. Ennek a pénznek egy jelentős része, végső soron egy százmilliárd forintot meghaladó összeg kerülhet olyan cégekhez, amelyek többnyire az állam nagylelkű segítségének köszönhetően termelik a nyereséget, piaci körülmények között viszont nem igazán bizonyítottak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.
Ez meglátszik azon is, hogy mekkora érdeklődés mutatkozott a piacon a kötvényeik iránt. Ha megnézzük, hogy mekkora volt a túljegyzés a kötvények első kibocsátásánál tartott aukciókon – tehát mennyivel több ajánlat érkezett a kötvényekre, mint amennyit a cégek ki akartak bocsájtani -, a következő ábra rajzolódik ki:
A tisztán piaci alapon működő cégek kötvényeire eddig összesen 24 százalékkal több ajánlat érkezett, mint amennyit a cégek kibocsátani kívántak: 167,7 milliárd forintnyi papírra jött 208 milliárdnyi érdeklődés. Ugyanakkor a NER-cégekként számon tartható kibocsátóknál*Ezek az Opus, a Duna Aszfalt, az Appeninn és a Market. már sokkal jobban ki volt centizve a dolog: 98,6 milliárd forintra jutott 99,83 milliárd forint érdeklődés, azaz 1,2 százalékos volt csak a túljegyzés.
Az államtól erősen függő útépítő, a Duna Aszfalt kötvényeire például pontosan annyi ajánlat érkezett, mint amennyit ki akartak bocsátani (30 milliárd forint). Így volt ezzel Mészáros Lőrinc vagyonkezelője, az Opus Nyrt. is, amely 28,6 milliárd forintnyi adósságra kért és kapott ajánlatokat. A nagyrészt az állami munkákon dolgozó Market is csak hajszálnyival több ajánlatot kapott, mint amennyit kért, akárcsak a miniszterelnök veje, Tiborcz István irányítása alatt álló ingatlanos vállalkozás, az Appeninn – mindkét cég 20-20 milliárd forintot vont be a piacról és az MNB-től. (A Mol és az írországi tulajdonosokhoz kötődő Pannonia Bio esetében is pontosan akkora volt az érdeklődés, mint amivel a cégvezetés tervezett.)
Mivel ezek zárt körű kötvénykibocsátások voltak, ezért nagy eséllyel már előre megvoltak a vevők a kötvényekre. Nem is voltak piaci szereplők, amelyek ráígértek volna az előre behozott befektetők ajánlatára. Pedig elvileg lett volna lehetőség erre, mégsem volt több érdeklődés.
Ennek köze lehet a NER-cégek állami függéséhez is. A Duna Aszfalt például 80 százalékban állami forrásból szerezte bevételét, mint azt az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings is megállapítja. Érdekes módon sem az Opus, sem az Apeninn, sem a Market esetében sem állapítja meg a hitelminősítő az államtól függő üzleti modell kockázatait, pedig a piacon ezek nyilvánvalóan ismertek.
A legnagyobb kibocsátást az MNB programjában egy piacinak számító cég, a Futó Péterhez köthető ingatlanos Cordia bonyolította, amely összesen 44,4 milliárd forintot vont be – pedig eredetileg 40 milliárdot terveztek. Az aukción viszont 53,5 milliárd forintra is lett volna érdeklődés. Ezért lényegesen jobb áron tudták eladni a kötvényeket, a 4 százalékos kupont fizető papír hozamát sikerült 3,8 százalékra leszorítani.
Ennél is nagyobbat javított az Unix és a Baromfi-Coop: előbbi fél százalékkal, utóbbi 0,4 százalékkal jobb hozamszintet ért el, mint amekkora kamatszelvény van a kötvényein (ez azt jelenti, hogy a cégek a névértéknél lényegesen jobb áron tudták eladni a papírokat). Ebben szintén segített a jelentős túljegyzés, akárcsak az Alteonak, amely cégnél a legnagyobb mértékben haladták meg az ajánlatok a tervezett mennyiséget. A Baromfi-Coop két kötvénnyel összesen 29,4 milliárd, az Unix 12,4 milliárd, az Alteo pedig 8,8 milliárd forint forrást vont be. A kereslet felét ezeknél a cégeknél is az MNB biztosította, ám a másik felére lényegesen nagyobb érdeklődés volt. | https://g7.hu/vallalat/20191209/ebbol-az-abrabol-kiderul-mennyire-ertekeli-a-piac-a-ner-cegeket/ | https://web.archive.org/web/20220812092538/https://g7.hu/vallalat/20191209/ebbol-az-abrabol-kiderul-mennyire-ertekeli-a-piac-a-ner-cegeket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ebbol-az-abrabol-kiderul-mennyire-ertekeli-a-piac-a-ner-cegeket | G7 | hungarian-news | 2019-12-09 16:01:00 | [] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Market Építő Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
49,911 | Ha a T-Systems nem is, egy újabb milliárdos közbeszerzés csak összejött a 4iG-nek | A 4iG nettó 1,37 milliárd forint értékű megbízáshoz jut, miután ajánlatát nyertesként hirdették ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán – írja az MTI a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alapján. | Kedden jött a meglepetésszerű hír, hogy a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4iG Nyrt. mégsem vásárolja meg a T-Systems Magyarországot, az informatikai vállalat most egy újabb, ezen a héten már a harmadik megnyert közbeszerzéssel vigasztalódhat.
A 4iG nettó 1,37 milliárd forint értékű megbízáshoz jut, miután ajánlatát nyertesként hirdették ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán – írja az MTI a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alapján.
A szerződéskötést követően az ÁEEK Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a 4iG Nyrt. építi ki a wifi-rendszert
Az informatikai társaság a napokban három másik közbeszerzési pályázaton is sikerrel szerepelt. Ezek egyikét szintén az ÁEEK írta ki és megnyerésének köszönhetően
szállíthat és telepíthet műtéti napló beszédleíró szoftvereket a 4iG az ÁEEK Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézményének.
Szintén hétfői tájékoztatás szerint a 4iG ajánlatát hirdették ki a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) hálózati aktív eszközök szállítására és kapcsolódó szolgáltatások megvalósítására indított közbeszerzési eljárásán mintegy | https://index.hu/gazdasag/2019/12/12/ha_a_t-systems_nem_is_egy_ujabb_milliardos_kozbeszerzes_csak_osszejott_a_4ig-nek/ | https://web.archive.org/web/20230609105135/https://index.hu/gazdasag/2019/12/12/ha_a_t-systems_nem_is_egy_ujabb_milliardos_kozbeszerzes_csak_osszejott_a_4ig-nek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-a-t-systems-nem-is-egy-ujabb-milliardos-kozbeszerzes-csak-osszejott-a-4ig-nek | Index | hungarian-news | 2019-12-12 16:07:52 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
49,912 | Valaki idő előtt sejtette, hogy meghiúsul a nagy T-Systems üzlet | A Telekomnál meglepődtek, de a tőzsdén kevésbé. | A Magyar Telekomnál is meglepődtek, hogy a 4iG az egyik pillanatról a másikra visszalépett a T-Systems megvásárlásáról. Úgy tudjuk még a cég felsőbb körét is derült égből villámcsapásként érte a hétfő este érkező levél, amelyben a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó informatikai cég a tárgyalások megszakításáról tájékoztatta őket. Korábban ugyanis állítólag a normál ütemben haladtak az egyeztetések.
Az okokat egyelőre a szektorban is csak találgatják, de többen a két nagytulajdonos konfliktustát sejtik a háttérben. Novemberben a 444 írt hosszú cikket a T-Systems felvásárlás hátteréről, az írásról a szerző két héttel ezelőtti podcastunkban is részletesen beszélt. A cikk egyik központi állítása volt, hogy a Mészáros-birodalmat hosszú ideig kitartóan építgető Jászai Gellért összekülönbözött a Mészáros családdal, részben ezért döntött úgy Orbán Viktor, hogy az informatikai üzletet leválasztja felcsúti barátjáról.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: Mi Mészáros Lőrinc létezésének a valódi üzenete?Nehezen bírkózik meg az ország azzal a helyzettel, hogy az ország leghatalmasabb üzletembere egy olyan népmesei figura, aki ránézésre is alkalmatlan egy cégcsoport vezetésére. Rényi Pál Dániel, Bódis András és Jandó Zoltán a G7 Podcastban!
Ezt a történetet emlegették fel most lapunknak is. Mészáros és Jászai állítólag nem tudott egyezségre jutni, ezért hiúsult meg az alsó hangon 40 milliárdos ügylet.
Valaki nagyon szabadulni akart a részvényeitől
Érdekes módon a tranzakció lehetséges bukásáról sokkal kevesebbet pletykáltak a piacon, mint anno a felvásárlásról. Utóbbiról hónapokkal a júliusi bejelentés előtt lehetett hallani, júniusban pedig tulajdonképpen már tényként kezelték a dolgot a szektorban és a Magyar Telekomon belül is.
Ezúttal azonban szinte mindenkit meglepett a tárgyalások hirtelen megszakítása. Azért csak szinte, mert a 4iG részvények tőzsdei teljesítménye alapján úgy tűnik azért volt vagy voltak néhányan, akik azért sejtettek valamit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legmagasabb szinten dönthettek Mészáros Lőrincék 40 milliárdos üzletérőlEgyelőre az sem egyértelmű, honnan lesz pénz a mostani felvásárlásra, de a 4iG további akvizíciókat tervez Magyarországon és a régióban.
A cég papírjaival rendkívül élénk volt a kereskedés az elmúlt időszakban. Az előző három hónapban jellemzően napi 100 ezernél kevesebb részvény cserélt gazdát a budapesti tőzsdén, és bár volt néhány kiugró nap, szeptember első napjaitól múlt hét elejéig mindössze három alkalommal ment félmillió papír fölé a forgalom. A legutóbbi hat kereskedési napon azonban kivétel nélkül átlépte a forgalom az ötszázezret, sőt a csúcson az 1,1 milliót közelítette. Másfél hét alatt 5,2 millió részvény cserélt gazdát, ami a közkézhányad (tehát a tőzsdén szabadon forgó papírok) 14 százaléka.
Ez kiugróan magas forgalom, amit más nem nagyon indokolhatott, mint hogy valakik már sejtették, mi következik, és az árfolyammozgás iránya alapján ráborították a piacra a részvényeiket. Az élénk forgalommal párhuzamosan ugyanis a részvények árfolyama lényegében beszakadt. Csak tegnap 10 százalékkal lettek olcsóbbak a 4iG papírok, november vége óta pedig értékük több mint negyedét veszítették el. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a vállalatot 24 milliárd forinttal értékelik kevesebbre, mint két héttel ezelőtt.
Szerda reggel, a hír nyilvános közzététele után további tíz százalékos eséssel már csak 610 forinton kereskedtek a cég papírjaival.
Mennyi eltékozolt közbeszerzés
Utóbbi nem csoda, mivel nagyon úgy tűnt az elmúlt hónapokban, hogy a T-Systems állami megrendeléseinek mennyisége nem teljesen független a tárgyalások alakulásától. Ahogy ezt korábban már írtuk, azokban a hónapokban, amikor a piacon már pletykáltak a tranzakcióról, de a hivatalos bejelentés még nem volt meg, érdekes módon elkerülték a vállalatot az állami megrendelések. Persze elképzelhető, hogy egyszerűen így futottak ki a közbeszerzések, ennek azonban ellentmond, hogy már márciusban hallottunk olyan történetet, miszerint egy államközeli szereplő a tervezett felvásárlás miatt nem szerződött a T-Systemsszel.
Ahogy az is, hogy a hivatalos bejelentést megelőző hetekben, amikor minden bizonnyal az érintettek már tudták, hogy mi várható, a T-Systems újra elkezdett tarolni a közbeszerzéseken, és ez így folytatódott a következő hónapokban is. Csak júliusban közel annyi megbízást kaptak, mint a megelőző öt hónapban, és bár augusztusban jött némi visszaesés, szeptemberben viszont beesett egy gigantikus bő 11 milliárdos közbeszerzés a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs rendszer megvalósítására, amit épp a 4iG-vel közösen nyert el a vállalat. Bár 2018-hoz képest összességében így sem teljesített kiemelkedően ezen a területen a T-Systems, az előző hónapokhoz képest így is komoly előrelépés volt a bejelentés utáni időszak.
A Magyar Telekomot kerestük, hogy az okokról érdeklődjünk, de azt válaszolták, hogy a hivatalos tőzsdei közleményben szereplőknél többet nem mondhatnak. Ebben egyébként annyi szerepel, hogy a tárgyalásokat a 4iG kezdeményezésére szakították meg, és finoman azt is jelezték, hogy ennek nem lesznek jogi következményei, hiszen a felek júliusban „egy nem kötelező erejű megállapodást írtak alá”. Hangsúlyozták emellett, hogy
a két vállalat tovább vizsgálja az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén, és a felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások is változatlan feltételekkel hatályban maradnak.
Utóbbiak közül valószínűleg kiemelkedik a már emlegetett Helyközi Közösségi Közlekedési Információs rendszer megvalósítása, ezen ugyanis mindenképpen együtt kell dolgoznia a két vállalatnak. Megkerestük a 4iG-t is, de egyelőre nem kaptunk választ. | https://g7.hu/kozelet/20191211/valaki-ido-elott-sejtette-hogy-meszarosek-elallnak-a-t-systems-megvasarlasatol/ | https://web.archive.org/web/20221130065345/https://g7.hu/kozelet/20191211/valaki-ido-elott-sejtette-hogy-meszarosek-elallnak-a-t-systems-megvasarlasatol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valaki-ido-elott-sejtette-hogy-meghiusul-a-nagy-t-systems-uzlet | G7 | hungarian-news | 2019-12-11 16:08:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"T-Systems Magyarország Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
49,913 | Az FKF után a Főkert került célkeresztbe | Hétvégenként saját cégüknek dolgoznak vissza külsősként a Főkert dolgozói. A fővárosi kertészeti cég ugyanis leányvállalatára bízza közszolgáltatási feladatainak jó részét, amely azután alvállalkozókkal végezteti el a munkát, illetve gyakorta a Főkert saját embereivel. Mindenki jól jár, kivéve a fővárosi önkormányzatot. | Folytatódik a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok átvilágítása. Az új városvezetés az Mfor információi szerint külsős szakértőket is bevon a munkába. Dőlnek is ki a csontvázak szép sorban. A fővárosi kukáscég furcsa szerződéskötési gyakorlatáról, illetve az utolsó, Mészáros Lőrinccel kötött zsíros üzletéről már korábban beszámoltunk. A választások és az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése között aláírt, 1,5 milliárd forint értékű, két évre szóló pernye-szerződés végképp elfogadhatatlannak bizonyult a Karácsony-kabinet számára és cikkünk megjelenését követően a főpolgármester azonnal hatállyal kezdeményezte az FKF Zrt. vezérigazgatójának menesztését. De úgy tűnik, nem csupán a szemetes cégnél köttettek furcsa üzletek az elmúlt években.
A Fővárosi Kertészeti Zrt. kiemelten közhasznú társaságként működik, tulajdonosa a fővárosi önkormányzat. Fő tevékenysége a Budapesten található csaknem 6 millió négyzetméter kiemelt zöldterülete – mint például a Margitsziget, Városliget, Gellérthegy, Népliget, Hajógyári sziget, Vár-negyed, Belváros – fenntartása és fejlesztése, valamint csaknem száz sport- és játszótér, valamint több tucat szökőkút, vízesés, ivókút, medence és halastó üzemeltetése. Ezen felül évente mintegy 24 millió négyzetméter pázsitterületet kaszál, egy- és kétnyári virágokat és cserjéket ültet.
A város zöldfelületeinek védelme egyre fontosabb szempont, így a cégre is egyre nagyobb figyelem irányul. A cég vezetőjét, Szabó Józsefet környezetvédelemért és zöldpolitikáért felelős főpolgármesteri biztossá nevezte ki az előző főpolgármester, Tarlós István (képünkön) még szeptember elején. Most az is kérdésessé vált, hogy cégvezetői posztját megtarthatja-e. A cég feletti tulajdonosi jogokat egyébként a szintén vezetőváltás alatt álló Budapesti Városüzemeltetési Holding gyakorolja.
A Főkert Zrt-nél végzett átvilágítás során kiderült, hogy a cég bonyolult és nehezen követhető rendszerben szervezi ki közszolgáltatási feladatait egyik leányvállalatának, amely azután alvállalkozóknak adja ki a munkát, amelyek szintén alvállalkozókat fogadnak, amelyek részben a Főkert dolgozóit foglalkoztatják hétvégenként. A bonyolult láncolaton mindenki keres valamicskét, csak a fővárosi önkormányzat nem nyer az ügyön. Mindez azért különösen szembetűnő, mivel a cég üzleti beszámolók szerint elért árbevétele a 2017-es 1,4 milliárd forintról tavaly 789 millióra zuhant, miközben az önkormányzattól kapott működési támogatása 3,3 milliárdról 3,5 milliárdra emelkedett. A dolgozói létszám 27 fővel nőtt tavaly, így most már 419 embert foglalkoztatnak. A társaság bérköltsége elérte az évi 1,5 milliárd forintot, amelyből a menedzsment csaknem 60 milliót visz el. (Szabó József vezérigazgató 1,3 milliót, helyettese 1,15 milliót, míg a gazdasági vezető 1 milliót visz haza havonta, amelyhez 15 százalékos jutalom jár évente.)
A vállalat azonban a megnövekedett létszámmal sem tudja egymaga ellátni a tulajdonos főváros által rábízott közszolgáltatási feladatokat. A munka jelentős részét részben konzorciumoknak, részben saját leányvállalatának, a 2011-ben a Főkert Tervezési Stúdióból Mérnökirodává átkeresztelt társaságnak szervezi ki.
Előbbiek közül kiemelkedik a DeerGarden vezette konzorcium, amely kaszálásra és egyéb parkfenntartási munkákra kötött szerződést 2018-ban 800 millió forint értékben. A szerződés 2020 márciusában jár le. A pénz javát már az első évben kiszámlázták. A konzorcium további alvállalkozókat von be. Az alvállalkozók főbb feladatcsoportonként felosztották a munkát egymás között. Az Őszkorona Kft. például a fasorok és zöldfelületek öntözését végzi, de dolgozik közvetlenül a FŐKERT-nek is.
Az alvállalkozók között akad olyan cég, amelyik 1-2 embert foglalkoztat csupán, de a legnagyobb vállalkozásnak is alig volt több munkatársa ötvennél. Saját tárgyi eszközállományuk változó, de jellemzően alacsony. Így aligha meglepő, hogy a társaságok „erős alvállalkozói háttérrel” bírnak. A konzorcium által elvégzett munka teljesítését egyébként 20 vezető jogosult leigazolni. A Főkert részben kapacitáshiánnyal, részben a fennálló szerződések felmondásának elkerülésével magyarázza a munka kiszervezését.
Nem kevesebb kérdést vet fel a Mérnökiroda bevonása a közszolgáltatási feladatokba. Ez azért aggályos, mert a céget kifejezetten fejlesztési, beruházási vállalkozásként hozták létre, tevékenysége nem terjed ki közszolgáltatással közvetlenül összefüggő feladatvégzésre, mint például gallyazás, cserjekapálás, faápolás. A Mérnökiroda nem is maga végzi el a munkát, hanem alvállalkozókat bíz meg vele.
A Mérnökiroda által bevont alvállalkozók jellemzően apró cégek. A két legjelentősebb alvállalkozó az ÉPKRI-Gold Kft. és a FerroTeam Kft., amelyeknek 1-1 magánszemély a tulajdonosa, mindkettő 2018-ban jött létre, az egyik 0-2, a másik 2-13 főt foglalkoztat, míg az eszközeik értéke nulla. Miközben a Mérnökiroda a Főkert munkavállalóit foglalkoztatja vissza hétvégenként egyszerűsített foglalkoztatási formában, napi bejelentéssel.
A FŐKERT-nek bedolgozó cégek az átvilágítás eredménye szerint a fővárosi megrendeléseknek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőséget tudnak felmutatni. Árbevételükben „jelentős szerepet játszik a Főkert megbízás”. A kaszálás, faápolás tevékenységnél jellemzően 12-15 százalék körüli, míg a szállítást végző alvállalkozóknál 23-25 százalékos a haszon. S ami még ennél is meghökkentőbb megállapítás, hogy a Mérnökiroda jellemzően 20-30 százalékkal alacsonyabb áron végezteti el ugyanazt a munkát az alvállalkozóival, mint anyacége, a Főkert. A gallyazást például nettó 3110 forintért végzik a FŐKERT-nek, míg a Mérnökiroda csupán 2150 forintot fizet.
Az olcsóbb munkából származó haszonból az anyacégnek is részesülnie kellene. A többletnyereség ugyanis elvben legalábbis visszakerülne a Főkerthez, hacsak nem fordították például beruházásra. A Mérnökiroda tavalyi pénzügyi eredményei azonban nem mutattak plusz profitot.
Az átvilágítást végzők aggályosnak tartják, hogy a Mérnökiroda alvállalkozói nem maguk végzik el a munkát - valójában csupán munkaközvetítők, gyenge pénzügyi paraméterekkel, kétes reputációval - hanem alvállalkozói láncolatot alakítanak ki, így az önkormányzat által adott kompenzáció többszörös hasznot is finanszírozhat. Azt viszont javukra írják, hogy a kapott információk szerint az elvégzett munka rendben volt. | https://mfor.hu/cikkek/makro/fokert.html | https://web.archive.org/web/20221201075736/https://mfor.hu/cikkek/makro/fokert.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-fkf-utan-a-fokert-kerult-celkeresztbe | mfor.hu | hungarian-news | 2019-12-09 16:13:00 | [] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Főkert"
] | [] | [
"állami / önkormányzati vállalat",
"munkaerő-kölcsönzés"
] | [] |
49,914 | Kirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítják | Többen egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést. | Több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják Balogh Sándort, a budapesti vizes vb-t szervező cég korábbi gazdasági igazgatóját, akiről múlt héten derült ki, hogy két elfogatóparancsot adtak ki ellene. Úgy hallottuk, hogy november végén az adóhatóság (NAV) emberei házkutatást is tartottak Balogh cégbirodalmának egyik központjában, ahol a kapucsengőn tavaly még egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter Bártfai-Mager Andrea neve is szerepelt.
A komoly bűncselekményekkel meggyanúsított üzletember – akinek munkásságát korábban hosszú cikkben mutattuk be – időközben eltűnt, több ismerője is azt feltételezi, hogy Dubajban lehet.
Évekig nem fizettek adót
Balogh Sándor ellen hivatalosan „üzletszerűen elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt” folyik büntetőügy. Ez egy olyan iratból derül ki, amelyet az adóhatóság küldött a cégbíróságnak még november 27-én, pont azon a napon, amikor a vállalkozóval szemben az első elfogatóparancsot is kiadták. A dokumentum szerint az érintett céget teljes egészében zár alá vették a magyar állam javára, azaz
tulajdonképpen vagyonelkobzást rendelt el a NAV.
Az iratban azt is részletesen kifejtik, hogy erre miért került sor. A leírás szerint az érintett vállalat, a
„Balogh Sándor ügyvezetése, képviselete alatt álló Globimpex Zrt. 2015. 12. havi bevallását nullás adattartalommal nyújtotta be, abban sem értékesítést, sem beszerzést nem szerepeltetett, annak ellenére, hogy a társaság vevőpartnerei a Globimpex Zrt-től történő beszerzést közöltek a bevallásukban.”
Ezt a gyakorlatot aztán a következő három évben is folytatta a vállalat, amely így több mint 340 millió forintnyi áfát nem fizetett be (a csillagra kattintva kiderül, hogyan lehet ezzel a módszerrel áfát-csalni)*Egy vállalatnak némileg leegyszerűsítve a bevételei és kiadásai különbözete után kell befizetnie az általános forgalmi adót. Tehát, ha egy cég egy adott hónapban csinál 100 millió forint árbevételt, de közben ehhez kapcsolódóan felmerül 80 millió forintnyi költsége, akkor az áfát csak 20 millió forint után fizeti be. Azaz az áfa-fizetés mértékét csökkenteni lehet kiadásszámlákkal, ám ilyenkor logikusan az fizeti meg az adót, akitől mi vásárolunk, hiszen a mi kiadásunk neki bevétel. A gond akkor van, ha egy cég kimutatja a költséget, és így nem fizeti meg az áfát, de a vállalat, aki papíron szállított neki, nem mutatja ki a bevételét, így ő sem fizeti be az áfát. A NAV szerint ez történt ebben az esetben is.. Ráadásul nem csak ez a cég járt el így. A NAV határozata másik két vállalatot is említ, és bár ezek közül az egyiket nem is Balogh Sándor irányította az érintett időszakban, de az irat alapján ő „végzett bevételszerző gazdasági tevékenységet”, így ezt a pénzt is rajta keresik. Minden felsorolt ügyet egybevetve
„Balogh Sándor az általa irányított gazdasági társaságok tevékenysége következtében összesen 587.019.240 forint – vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek”
– állapítja meg a NAV határozata.
Két testvér, egy módszer
A NAV határozatában felvázolt módszer azért is érdekes, mert nagyon hasonlít arra, amelyet egy borsodi – az adóhatóság által bűnszervezetnek nevezett – céghálót feltáró cikkünkben tavaly bemutattunk. Azt a szervezetet Balogh Sándor testvére vezette, aki ellen emiatt egy tavalyi, szintén cégbírósági irat szerint „bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanújával” indult eljárás.
A két testvér a kilencvenes években együtt kezdett el üzletelni. Első igazán nagy dobásuk, a műszaki cikkekkel kereskedő, országosan is ismert Balox alapítói között Balogh Sándor akkori párja, Bártfai-Mager Andrea is ott volt. A Balogh testvérek üzleti ügyei mostanra látszólag szétváltak, a jelenlegi vagyonminiszter pedig már a kétezres évek elején végleg búcsút vett tőlük, de a kilencvenes években még együtt mozogtak. A testvérek ekkor építettek fel egy olyan cégcsoportot, amely bizonyos szempontból a most az adóhatóság célkeresztjébe került vállalatbirodalmaik előszobája volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy testvérpár útja a Szerencsekeréktől a milliárdos adótartozást felhalmozó céghálókigA kilencvenes években együtt vállalkoztak a vagyonminiszterrel, egyikük részben Bártfai-Mager Andrea lakásán üzemeltette céghálóját.
A gyanú szerint adócsalási céllal kialakított két hálózat között látszólag az egyetlen érdemi különbség a cégháló végén álló személyekben volt. Míg a borsodi szervezetnél az ilyen bukó (tehát a hatalmas adótartozással bedöntött) cégek egy idő után nincstelen strómanok vagy fellelhetetlen külföldi állampolgárok tulajdonába kerültek, addig Balogh Sándor érdekeltségeinél ez máshogy történt.
Ahogy az üzletembert bemutató tavalyi cikkünkben is írtuk, a sok esetben százmilliós nagyságrendű adótartozást felhalmozó cégek jellemzően Baloghoz közel álló embereknél kötöttek ki. Így a vállalkozó közvetlen környezetében lévők közül többen jelenleg is szerepelnek a NAV adóslistáin.
Ez is arra utal, hogy a határozatban említett három cég csak a jéghegy csúcsa lehet, ennél sokkal több vállalkozásban kerülhetnek még elő hasonló ügyek. Balogh Sándornak, illetve üzleti körének százas nagyságrendben volt valamilyen érdekeltsége különböző cégekben, és ezek közül
közel harminc olyat azonosítottunk, amelynek valamikor a múltban volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása.
Akkori cikkünk alapján a költségvetést több milliárd forint értékben károsíthatta meg a hálózat.
Nincsen lakcíme
Bár Bártfai-Mager Andrea ekkor már hosszú évek óta nem volt céges üzleti kapcsolatban Baloghékkal – és ezt minden egyes alkalommal hangsúlyozta kérdésünkre, amikor szóba kerültek a volt férje kétes ügyei –, az érintett vállalatok egy jelentős része mégis két olyan ingatlanba volt bejegyezve, amelyek köthetőek a miniszterhez.
Az egyik Bártfai-Mager rózsadombi lakása volt, ahová az adóhatósági határozatban szereplő három vállalatból kettő évekig be volt jelentve. Ugyanakkor még hónapokkal azelőtt az időpont előtt elköltöztek onnan, amikor a NAV szerint elkezdték csalni az adót.
A másik egy szintén rózsadombi lakópark volt, amelyet pár héttel ezelőtt még használhatott a Balogh-féle csoport. Legalábbis erre utal, hogy tudomásunk szerint a NAV határozata és az elfogatóparancs kiadása napján
házkutatást tartottak az adóhatóság emberei a lakópark több, Baloghhoz köthető ingatlanjánál.
Az ügyben kérdeztük a NAV-ot, de nem erősítették meg az információt arra hivatkozva, hogy „büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra”.
Ennek a rózsadombi lakóparknak a 16 lakásából legalább öt olyan szervezet tulajdonában van, amely egyértelműen kötődik Balogh Sándorhoz. Illetve ez az a lakópark, amelynek a kapucsengőjén a Bártfai-Mager név is szerepelt, ám a vállalkozóról szóló első cikkünk másnapján valaki eltávolította onnan.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
Balogh Sándor neve nem is volt a kapucsengőn, és most valószínűleg máshol sincs, a vállalkozónak ugyanis hivatalosan nincs lakcíme. Erről a lakcímnyilvántartó tájékoztatta a cégbíróságot október végén, ami miatt utóbbi fel is szólította a több vállalatban jelenleg is érdekelt üzletembert, hogy pótolja a hiányosságot. Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy ezt megtette volna. A cégiratokban egyébként legutóbb egy szlovákiai cím volt megadva Baloghhoz. Neki és testvérének is jelentős érdekeltségei vannak Szlovákiában, mindkét cégbirodalomnak meghatározó részét fogta össze oda bejelentett vállalat.
Dubajban lehet
Balogh Sándort próbáltuk elérni, de telefonján nem lehetett, emailes megkeresésünkre pedig nem reagált. Ez persze nem meglepő, hiszen a körözés alapján ismeretlen helyen tartózkodik. Ismerői szerint ez az ismeretlen hely valószínűleg Dubaj, ahova korábban is többször járt, és ahol többek egybehangzó állítása szerint ingatlanja is van.
Az viszont kiderült, hogy Balogh Sándor már nem igazgató a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft-nél. Megkeresésünkre a cégnél azt írták, hogy a szervezet „részéről Balogh Sándor munkaviszonyának megszüntetése megtörtént”. Arra a kérdésünkre viszont nem válaszoltak, hogy erre mikor és miért került sor.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közvagyonért felelős minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásábanBártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent. | https://g7.hu/kozelet/20191212/kirugtak-a-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat-587-millio-forint-ado-elcsalasaval-gyanusitjak/ | https://web.archive.org/web/20221011101109/https://g7.hu/kozelet/20191212/kirugtak-a-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat-587-millio-forint-ado-elcsalasaval-gyanusitjak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kirugtak-a-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat-587-millio-forint-ado-elcsalasaval-gyanusitjak | G7 | hungarian-news | 2019-12-12 16:12:42 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea"
] | [
"Globimpex Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
49,915 | Magának adta a legtöbb támogatást a PM | Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint. | támogatás;Pénzügyminisztérium;
2019-12-09 06:35:00
Magának adta a legtöbb támogatást a PM
Idén 28 milliárdnyi vállalati támogatást osztott szét a Pénzügyminisztérium, a legtöbb pénzt a saját projektcége kapta.
Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint.
A sajátos céges támogatásoknak ezzel nincs vége: a második legnagyobb összeget – 5 milliárd forintot – a Kecskemét Fejlődéséért (kockázati) Alap (KFA) kapta. A KFA egy városi kockázati tőkebefektetési alap, amelynek célja az amúgy befektetésekkel és adóbevételekkel bőven kitömőt régió startup rendszerének támogatása. Az első 15 milliárd forintot a Modern Városok program keretében kapta a városi vagyonkezelő, amit idén és tavaly még 5-5 milliárdos tőkejuttatás követett.
A valódi céges – általában néhány százmillió forintos – támogatások között egyértelmű mintázatot nem sikerült felfedezni: jutott pénz mezőgazdasági, ipari cégnek, autóipari beszállítónak, illetve csomagolóanyagokat gyártó vállalkozásoknak is. A támogatotti listára felkerültek magyar és külföldi tulajdonú cégek egyaránt. A piaci tevékenységet végző vállalkozások közül a legnagyobb támogatást, közel 2,5 milliárd forintot a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági (TM) Zrt.- kapta – a PM által közreadott adatok szerint „feldolgozóipari komplexum felújításra”. A cég tulajdonosa Horváth László, aki a HVG szerint a miniszter régi karcagi ismerőse. Horváth többek között azzal szerzett nevet magának, hogy az első Orbán-kormány idején, 1998-ban a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja lett, és fenntartotta Karcagon a Kazah Köztársaság Konzulátusát, de pont jókor szállt be az online-pénztárgép bizniszbe is, ő alapította az LA Pénztárgép Kft.-t. A támogatást most elnyerő TM Zrt. az elmúlt hetekben jelentette be egy tejfeldolgozó üzem alapkövének letételét, és ehhez a 900 millió forintos beruházáshoz csaknem 445 milliós nagyvállalati támogatás kapcsolódik.
Több mint 2 milliárd forint támogatást kapott az ócsai MPF-FÉG Kft. „automatizált festő és ponthegesztő üzemegység létrehozásának támogatása a versenyképesség növelése és új piacok megnyitása céljából”. A cég Felcsúti Zsolt milliárdos érdekeltségébe tartozó MPF-csoportjához tartozik, a milliárdos vagyonát a az idén a Top 100-as kiadvány 160 milliárd forintra becsülte, ezzel a hetedik leggazdagabb volt a magyar milliárdosok listáján. A cég az egykori FÉG fegyvergyár jogutódja, amely ma már kizárólag konvektorgyártásban utazik, és a cég önmeghatározása szerint Kelet-Közép Európa egyik legnagyobb fűtőkészülék gyára, számos területen piacvezető.
A milliárdos támogatási listára még két csomagolóüzem került fel: a kevésbé közismert a Neopac Kft., amely kerek egymilliárdot kapott a PM támogatási listája alapján „ tubusgyártó sor kapacitásbővítésének támogatására”. A cég a svájci Hoffmann Neopac AG tulajdonában áll a hírek szerint az idén 1,5 milliárd forintos beruházással bővítették kapacitásukat, a cég teljes termelése exportra kerülő és főleg fogászati és a kozmetikai termékek csomagolóanyagait állítja elő. Egymilliárdos támogatást kapott csomagolóüzemére a Hell Energy Kft. is. A szikszó cég termékei ma már közismertek, az elmúlt években több milliárd forintot ruháztak be, amihez vaskosan hozzájárultak az adófizetők is. A PM egymilliárdos támogatása ugyanis aprópénz amellett a hét milliárd forint mellett amit külügyminisztériumtól nyertek el még 2016-ban. Akkor egy 29 milliárd forintos beruházásba kezdett a cég, ez a program zárult le az idén. A Hell Energy Kft. – amely csak a HELL-cégcsoport egyik tagja – tavaly 47,7 milliárd forintos forgalom mellett 5,3 milliárdos adózott eredményt ért el az előző évi 2,3 milliárd forint után.
A PM támogatási listáján a futottak még – egy milliárd forint alatti támogatási – kategóriában találunk mezőgazdasági és kohászati cégeket is, a legpikánsabb azonban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 400 millió forintos támogatása, amit a közép-magyarországi mentorprogramjára kapott. A BÉT önmagában egy profitorientált cég, amelynek száz százalékos tulajdonosa az a Magyar Nemzeti Bank, amely az elmúlt években több mint száz milliárd forintos nyereséget halmozott fel, ám ennek csak kisebb részét fizette be a költségvetésbe, nagyobb része a jegybanki alapítványokba, vagy a tartalékba került. | https://nepszava.hu/3059785_maganak-adta-a-legtobb-tamogatast-a-pm | https://web.archive.org/web/20201021044408/https://nepszava.hu/3059785_maganak-adta-a-legtobb-tamogatast-a-pm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maganak-adta-a-legtobb-tamogatast-a-pm | Népszava | hungarian-news | 2019-12-09 16:19:00 | [] | [
"HELL ENERGY Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"PM-TÉR6 Nonprofit Kft"
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
49,916 | Mészárosék most egy hulladékgazdálkodási projekten dolgozhatnak 2,7 milliárdért | A Mészáros és Mészáros Kft. hat észak-balatoni település hulladékgazdálkodását korszerűsíti nettó 2,7 milliárd forintért, részben uniós támogatásból – derül ki az Opus Global közleményéből. Az infrastrukturális és technológiai fejlesztések révén nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége és csökken a környezetterhelés. | A Mészáros és Mészáros Kft. hat észak-balatoni település hulladékgazdálkodását korszerűsíti nettó 2,7 milliárd forintért, részben uniós támogatásból – derül ki az Opus Global közleményéből. Az infrastrukturális és technológiai fejlesztések révén nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége és csökken a környezetterhelés.
Mészáros Lőrinc cége Veszprémben 4500 tonna éves kapacitású hulladékfeldolgozó technológiát telepít, amelyhez kiépíti a szükséges közműveket, elvégzik a teljes irányítási rendszer telepítését és beüzemelését. A Mészáros és Mészáros Zalahalápon a lomtalanításból származó hulladékok, Balatonfüreden a komposztálásra beérkezett anyagok manipulációs és tároló tereit bővíti, Pápán pedig a szelektív hulladékok tárolására alkalmas csarnokot épít ki. Ajkán, Zircen és Veszprémben emellett négy betonozott lakossági hulladékudvart hoznak létre, amelyekhez kiépítik a szükséges közműrendszert – elektromos hálózat, szennyvízelvezetés, ivóvíz vezeték – is. | https://index.hu/gazdasag/2019/12/05/meszarosek_most_egy_hulladekgazdalkodasi_projekten_dolgozhatnak_2_7_milliardert/ | https://web.archive.org/web/20210118145624/https://index.hu/gazdasag/2019/12/05/meszarosek_most_egy_hulladekgazdalkodasi_projekten_dolgozhatnak_2_7_milliardert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-most-egy-hulladekgazdalkodasi-projekten-dolgozhatnak-27-milliardert | Index | hungarian-news | 2019-12-05 16:23:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hulladéküzlet",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,917 | Jogerősen felfüggesztett börtönt kapott a magát fideszes kijárónak kiadó lobbista | Kétmilliárd forintot kért a Századvég nevében egy amerikai cégtől. Ez is az egyik oka volt a kitiltási ügynek. | ítélet;Bunge;
2019-11-28 12:28:50
Jogerősen felfüggesztett börtönt kapott a magát fideszes kijárónak kiadó lobbista
Kétmilliárd forintot kért a Századvég nevében egy amerikai cégtől. Ez is az egyik oka volt a kitiltási ügynek.
Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla Tábor Viktor befolyással való üzérkedésért kiszabott, három évre felfüggesztett két éves börtönbüntetését. Tavasszal azért ítélte el első fokon a Fővárosi Törvényszék Tábort, mivel igazolva látta az ügyészség vádját, miszerint a Fidesz-közeli Századvégre hivatkozva, közvetítőn keresztül kétmilliárd forint kenőpénz átadására próbálta rávenni az amerikai tulajdonú Bunge Zrt.-t. Ugyanakkor az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy ténylegesen lett volna kapcsolat Tábor és a Századvég között, azaz Tábor a saját szakállára kért kétmilliárdot az amerikai vállalkozástól. Többek között a Tábor ügy is oda vezetett, hogy 2014 októberében az Egyesült Államok korrupciós praktikák miatt kitiltott több magyar vezető beosztású magyar adóhivatalnokot, illetve magyar magánszemélyt az USA-ból.
Az ügy 2012 körül indult, amikor a magyar étolajpiac vezető szereplője, az amerikai Bunge egy lobbistát alkalmazott arra, hogy az győzze meg a magyar döntéshozókat arról, hogy az étolaj magas áfaszintje miatt elharapózott Magyarországon az étolaj feketekereskedelme, ami miatt a Bunge súlyos veszteségeket szenvedett. A lobbista került kapcsolatban Táborral, és arra kérte, hogy segítsen meggyőzni a magyar döntéshozókat a magas áfaszint csökkentéséről, illetve, hogy, a kormány kössön stratégiai partnerséget a Bunge-val.
Az ügyészség szerint Tábor később közölte, hogy 2 milliárd forintért ezt el tudja intézni. A rövid, 1-2 perces beszélgetés során ezt Tábor úgy állította, be hogy az ajánlat a Századvég egyik akkori vezetőjétől, Heim Pétertől érkezett.
A lobbista tájékoztatta az ajánlatról az amerikai céget, akik ekkor azonnal megszakították a kapcsolatot Táborral, majd a Bunge lobbistája az ügyről beszámolt az amerikai nagykövetségen és a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál is. Ennek nyomán a Bunge-ügyben előbb egy személyt tiltottak ki az Egyesült Államokból, majd később más, adócsalási ügyek miatt látta úgy az Egyesült Államok, hogy Vida Ildikó NAV-elnököt és további öt, meg nem nevezett köztisztviselőt kitiltottak az USA-ból.
Az ügyben 2014 októberében kezdett vizsgálódni a Nemzeti Nyomozó Iroda, az ügyészség végül 2016-ban emelt vádat Táborral szemben. A rendőrség, majd az ügyészség a vizsgálat során arra jutott, hogy a Bunge-nak továbbított kétmilliárdos ajánlat valótlan volt, Tábor Viktor a saját szakállára cselekedett, közte és a Századvég vezetéséből időközben távozott Heim között nem volt semmilyen kapcsolat. | https://nepszava.hu/3058706_jogerosen-felfuggesztett-bortont-kapott-a-magat-fideszes-kijaronak-kiado-lobbista | https://web.archive.org/web/20230605003018/https://nepszava.hu/3058706_jogerosen-felfuggesztett-bortont-kapott-a-magat-fideszes-kijaronak-kiado-lobbista | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogerosen-felfuggesztett-bortont-kapott-a-magat-fideszes-kijaronak-kiado-lobbista | Népszava | hungarian-news | 2019-11-28 16:24:00 | [
"Tábor Viktor"
] | [
"Századvég Kft."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [
"NAV-botrány"
] |
49,918 | I. kerületi vezetés: Jogsértő szerződéssel szerzett ingyen parkolóhelyeket az MNB alapítványa | Az I. kerületi önkormányzat szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Budavári Kapu Kft. közötti parkolási megállapodás jogsértő volt, emiatt szüntették meg az MNB-alapítvány lehetőségét az ingyenes parkolásra – közölte az önkormányzat. | Az I. kerületi önkormányzat szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Budavári Kapu Kft. közötti parkolási megállapodás jogsértő volt, emiatt szüntették meg az MNB-alapítvány lehetőségét az ingyenes parkolásra – közölte az önkormányzat.
Az MNB álláspontja szerint szerződést szegett a V. Naszályi Márta polgármester által vezetett önkormányzat azzal, hogy leszereltette a Szentháromság utcában, a Bölcs Vár előtti parkolást lehetővé tevő táblát. Az I. kerület vezetése viszont másképp látja, közlésük szerint a Budapest Közút Zrt. tavaly már informálisan jelezte az önkormányzat számára, hogy a várakozni tilos tábla kihelyezése törvénytelen, és csak a korábbi városvezetés által jogosulatlanul kihelyezett jelzőtáblát távolította most el az önkormányzat.
V. Naszályiék azt állítják, az MNB és az I. kerületi önkormányzat között "nincs és nem is volt a Magyar Nemzeti Bank alapítványa tulajdonában álló épület előtti területen parkolóhelyek kizárólagos használatára vonatkozó szerződés". Csak egy 2014. március 11-én, a Budavári Kapu Kft. és az MNB által aláírt megállapodás van, amelyben
A megállapodás kifejezetten kimondta, hogy az MNB a kizárólagos várakozási helyekért megváltási díjat nem köteles fizetni - írta az önkormányzat, hozzátéve, hogy ez a rendelkezés jogszabálysértő, és kárt okozott az önkormányzat számára. A tíz év alatt összesen így 52 millió forint kár érte volna az önkormányzatot,
Az I. kerület vezetése szerint ezzel a megállapodással a Budavári Kapu Kft. és a Magyar Nemzeti Bank súlyosan megsértette a Fővárosi Közgyűlés parkolási rendeletét, és annak a kizárólagos használatú várakozási helyekre vonatkozó szabályait. Mint a közleményben írják,
a fővárosi parkolási rendelet és más jogszabályok alapján sem az MNB, sem annak alapítványa nem jogosult kizárólagos várakozási helyre, különösen nem ingyenesen.
A fővárosi parkolási rendelet alapján ugyanis, ha jogosult is volna az MNB vagy annak alapítványa ilyen kedvezményre, akkor parkolóhelyenként évente a várakozási díj 2500-szorosát kellene megfizetnie. Kitértek arra is, hogy a "törvénytelen megállapodást" üzleti titokként kezelték, és a titoktartást kiterjesztették a saját alkalmazottjaikra is, valamint mindazokra, akik e "megállapodás alapján törvénytelenül parkoltak".
"V. Naszályi Márta a jövőben elképzelhetetlennek tartja, hogy az önkormányzat vagy annak a cége ilyen titkosított szerződésekben játssza ki a közvagyont, és vegye el a várban lakóktól a parkolóhelyeket" - fogalmaztak a közleményben, amely szerint a kerület polgármestere utasítja a Budavári Kapu Kft.-t, hogy a törvénysértő megállapodást ne hajtsa végre, törölje a jogosulatlan rendszámokat a rendszerből, és vizsgálatot indít annak érdekében, hogy az önkormányzat jogi úton milyen kártalanításhoz juthat hozzá. | https://index.hu/gazdasag/2019/11/29/i._keruleti_vezetes_jogserto_szerzodessel_szerzett_ingyen_parkolohelyeket_az_mnb_alapitvanya/ | https://web.archive.org/web/20211221144545/https://index.hu/gazdasag/2019/11/29/i._keruleti_vezetes_jogserto_szerzodessel_szerzett_ingyen_parkolohelyeket_az_mnb_alapitvanya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/i-keruleti-vezetes-jogserto-szerzodessel-szerzett-ingyen-parkolohelyeket-az-mnb-alapitvanya | Index | hungarian-news | 2019-11-29 16:28:00 | [] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)",
"Budavári Kapu Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"protekció",
"engedély",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
49,919 | Nyomoz a rendőrség Borkai fiának az ügyében | Folyik a nyomozás Borkai Zsolt fiának az ügyében - számolt be a hvg.hu-nak Hadházy Ákos. A képviselő október közepén tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft úgy fizetett évi 12 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges. A volt győri polgármester fia az ügyvezetője a cégnek. | Folyik a nyomozás Borkai Zsolt fiának az ügyében - számolt be a hvg.hu-nak Hadházy Ákos. A képviselő október közepén tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft úgy fizetett évi 12 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges. A volt győri polgármester fia az ügyvezetője a cégnek.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági bűnözés elleni főosztálya most a bűnügyek egyesítéséről hozott határozatot, amit Hadházy is megkapott, így az általa indított üggyel egyesítik a többi felejelentést is. Három hete a Központi Nyomozó Főügyészség már kereste a képviselőt, mert az ügyben feljelentés kiegészítést rendeltek el.
Az ifjú Borkai egyébként nem csak az Akonia ügyvezetője, emellett a nemzetközi kapcsolatok koordinátora a győri kézilabdaklubnál.
Hadházy korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a 24 éves Borkait más feladatért is fizetik a Győri Audi ETO KC-nál, a klub 2019/2020-as szezonra szóló, tao-támogatás iránt benyújtott kérelmében ugyanis „technikai vezetőként” hivatkoznak rá. Rajta kívül a dokumentum szerint még Bartha Csaba ügyvezető elnök fizetésére kértek támogatást. Kettejük éves bérköltsége a kérelem szerint 21,9 millió forint, amit, ha egyenlően osztanak el, nagyjából havi bruttó 900 ezer forintos fizetést jelent.
A dokumentumból az is kiolvasható volt, hogy Borkai Ádámnak – aki egyébként korábban labdarúgó volt, nem kézilabdázó – nincs meg a szakmai licence, annak beszerzése „folyamatban van”. | https://hvg.hu/itthon/20191210_Nyomoz_a_rendorseg_Borkai_fianak_az_ugyeben | https://web.archive.org/web/20210323185504/https://hvg.hu/itthon/20191210_Nyomoz_a_rendorseg_Borkai_fianak_az_ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoz-a-rendorseg-borkai-fianak-az-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2019-12-10 16:34:00 | [
"Borkai Ádám"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"foglalkoztatás"
] | [
"Borkai szexbotránya"
] |
49,920 | Termálvízben, egy szál fürdőgatyában dönthettek közbeszerzésekről Boldog Istvánék | Úgy tűnik, a meghívásos közbeszerzési pályázatok leosztásában, az előre megbeszélt sikerekben, a visszacsurgatott pénzekben olyan szintű vadnyugati viszonyok alakultak ki Szolnok megyében, hogy a botrány akár egy fideszes országgyűlési képviselőt is magával ránthat. Ügyészségi nyomozás indult, egy ember nyomkövetőt kapott, 4 embert letartóztattak, köztük a kormánypárti parlamenti képviselő jobbkezét. Hogy működött a rendszer? És kik a főszereplők? Elmeséljük. | Nagyon komoly, felülről irányított rendszer alakulhatott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén a TOP-os pályázatoknál (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program), azon belül is a 300 milliós értékhatár alattiaknál – ahol meghívásos és nem nyílt a közbeszerzés – abban, hogy mire pályázhatnak a települések, kiket kell meghívni, ki fog nyerni, és mindezt aztán kinek kell megköszönni.
Az egész ügy október elején kezdett robbanni. Hadházy Ákos független és Csányi Tamás jobbikos parlamenti képviselő sajtótájékoztatót tartott, arról, hogy korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás a fideszes Boldog István választókerületében (Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerület), ezt az ügyészség is megerősítette, bár konkrét nevet nem mondtak. Hadházy hozzátette, információi szerint egyértelműen érintett Boldog István is, és úgy írta le a dolgot, hogy:
egyértelműen róla van szó, lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat (...), aki hajlandó az általa megnevezett, az általa preferált cégeknek munkát juttatni.
Az ügyben történt ügyészségi és bírósági aktusok nagyjából ennek a menetnek a szereplőit érintik.
Boldog István a sajtótájékoztatóra akkor úgy reagált, az csak politikai cirkusz, őt még senki nem kereste. Az viszont hamar kiderült, hogy ez mégsem feltétlenül csak politikai cirkusz: november végén a Boldog választókerületében található Cserkeszőlőn a Központi Nyomozó Főügyészség házkutatást tartott, és iratokat, adathordozókat foglalt le egy folyamatban lévő nyomozáshoz. Már aznap arról szóltak a pletykák, hogy Boldog István mindenesénél, Fehér Petránál is jártak a nyomozók, és néhány nap múlva a törvényszék is megerősítette:
A Fővárosi Törvényszék Indexnek küldött válaszából aztán az is kiderült, összesen 5 emberrel szemben alkalmaztak kényszerintézkedést ebben az ügyben, Fehér Petrán kívül még három embert letartóztattak, egy pedig nyomkövetőt kapott. Hogy ki is Fehér Petra, arról ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Miközben próbáltuk kideríteni, kik a fontos szereplői a történetnek, és mi történhetett, újabb kérdéseket küldtünk a törvényszéknek,
Először nézzük meg, kiket, miért tartóztattak le vagy helyeztek bűnügyi felügyelet alá, aztán megpróbáljuk összefoglalni, hogyan is működött a rendszer.
Táskás ember 1 – letartóztatva
Fehér Petráról a törvényszék – F. P. megnevezéssel – azt írta, hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság november 29-én – leginkább a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt – egy hónapra elrendelte a letartóztatását.
A nő az ügyészség szerint megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert, írták.
Hogy ki az a Fehér Petra, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, de a portrénál rövidebben: a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált.
A három ember – akikkel szemben még kényszerintézkedést alkalmaztak – közül csak Fehér Petra ügyvédje szólalt meg. A korábban Fürst Györgyöt, vagy Jozef Roháčot védő Fülöp Tamás az Indexnek azt mondta, védence egyelőre megtagadta a vallomástételt: „Ügyfelem több kihallgatásán jelezte, hogy át sem látja, hogy mi ez az ügy, és mi a gyanú alapja” – mondta az ügyvéd.
Azt nem tudjuk, pontosan mit nem lát át, de az biztos, hogy a TOP-os pályázatokat kifejezetten átláthatta, hiszen, ahogy ebből a 2017-es, Boldog körzetének egyik településén tartott testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül: Boldog István kifejezetten Fehér Petrát bízta meg TOP-os pályázatok figyelésével, szemmel kísérésével.
Táskás ember 2 – bűnügyi felügyelet alá helyezve
Több helyi forrásunk is arról beszélt, hogy a letartóztatottak vagy kényszerintézkedés alá vont személyek között lehet K. Péter is, akiről szintén „táskás emberként” beszéltek az eredeti ügyet kirobbantó politikusok. Végül a törvényszék válasza ebben is segített.
Ő is közeli ismerőse Boldog Istvánnak. K. Péter képviselője volt egy azóta felszámolás alatt álló cégnek, amely több beruházást is végzett Boldog István körzetében. És tulajdonosa volt egy Profiter Hungária nevű cégnek is, amely ugyanabba a szerény jászkiséri házba volt bejelentve – két másik, hozzá köthető céggel együtt –, ahová az utóbbi években a környék közbeszerzésein taroló Profiter Machine Kft. is van. A férfi szerepéről és a cégről lejjebb olvashat, egyelőre álljon itt a törvényszéki válasz arról, hogy mi a helyzet vele:
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én négy hónapra elrendelte K. P. bűnügyi felügyeletét. Az elrendelt kényszerintézkedés szabályainak betartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel kell ellenőrizni.
A rendelkezésre álló adatok szerint a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól jogtalan haszonra tett szert. A terhelt cselekménye bizonyítottság esetén előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és az önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapítására lehet alkalmas, írták.
Apró érdekesség: K. Péter egy korábbi cégével, a Szalay Bau Kft.-vel végzett százmilliós beruházást Boldog körzetében, a törökszentmiklósi kerékpárút átadásáról készült Szoljon.hu-s cikkből pedig úgy tűnik, azóta eltávolították a fotót, amin Boldog és K. Péter együtt vágják a szalagot 2015-ben.
Közbeszerzés lefolytatója – letartóztatva
Szintén több forrásunk említette, hogy tudomásuk szerint a letartóztatottak között szerepel a történet másik fontos szereplője is, K. Ferenc is, akiről múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a jobbikos Csányi Tamás úgy nyilatkozott, "a Fidesz házi közbeszerzője, a Debköz Kft. ügyvezetője”. A törvényszék válasza itt is segített.
K. Ferenc közbeszerzési tanácsadó, az ő cégével kellett a közbeszerzések lefolytatására szerződniük az önkormányzatoknak, mondta a jobbikos politikus, és több nekünk nyilatkozó szereplő is. Sőt, úgy tudjuk, a férfi még azt is meghatározta a polgármestereknek, hogy melyik cégeket kell meghívniuk a közbeszerzésre, amiből erősen gyanítható, hogy az is le volt beszélve, ki fogja megnyerni.
A Fővárosi Törvényszék megkeresésünkre azt írta: a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én egy hónapra elrendelte K. F. letartóztatását: megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál mint önálló intézkedésre jogosult személy az előre megbeszéltek szerint kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat. A terhelt cselekménye bizonyítottság esetén előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és az önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapítására lehet alkalmas, írták.
Hivatalosan nem tudni, hogy az ügyészek hol tartottak kutatásokat, lefoglalásokat. Amiről biztosan lehet tudni, az a cserkeszőlői önkormányzat, amit a fideszes polgármestert váltó új polgármester jelzett a közösség Facebookján, illetve pénteken ülésezett a Szolnok megyei közgyűlés, ahol a közgyűlési elnök beszámolójából kiderült, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatalnál is végeztek kutatást a hatóságok.
Berendelt polgármesterek, termálvíz
De mégis hogyan mentek a dolgok ezekkel a pályázatokkal? Boldog István választókörzetének településeit járva több forrás is megerősítette, hogy a most futó TOP-os pályázatok elején, a pályázási szakaszban a kétpói polgármesteri hivatalba rendelte a képviselő Fehér Petrán keresztül a polgármestereket.
Többen úgy írták le az egész helyzetet, mintha orvosi rendelőbe mentek volna: egy polgármester már bent, egy kint, a harmadik településvezető épp végzett, és távozott. Fehér Petra - elmondásuk szerint - mindenkitől elkérte a telefont, amit egy másik helyiségbe vitt, majd Boldog minden polgármesterrel egyeztetett arról, hogy mire pályázzanak, mit fognak megnyerni, és mi az, amit biztosan nem fognak tudni megnyerni. Úgy tudjuk, azokat a polgármestereket, akik esetleg mással, máshogy, más összegben pályáztak volna, mint ahogy megmondták nekik, azzal fenyegettek, hogy el lesz kaszálva a pályázatuk.
Azt is több forrásból hallottuk, hogy volt olyan, amikor a cserkeszőlői fürdő termálvizes medencéjében kellett találkozni Boldoggal, aki Fehér Petrával várta az érkező településvezetőt, hogy egy szál fürdőruhában, nyugodtan – telefonok nélkül – beszélhessék meg, hogyan is kellene a TOP-os pályázatokhoz hozzáállnia a polgármesternek, hogy aztán mindenki jól járjon.
Meghatározott tervezők, kivitelezők, lebonyolítók
Az egész pályázati rendszert olyannyira nem bízták a véletlenre, hogy a tervezéstől a kivitelezésig, minden pontján megmondták a polgármestereknek, hogy kivel kell, kivel fogják csináltatni. Már amennyiben szeretnék, hogy tényleg nyerjenek, és tényleg megvalósuljon a projekt.
Csányi Tamás jobbikos képviselő a legutóbbi sajtótájékoztatóján arról beszélt, a rendszer úgy működött, hogy Boldog István elküldte az általa megnevezett tervezőket, hogy azok túlárazva tervezzék meg a kívánt projektet, a visszaosztásokat pedig Boldog valamelyik „táskás embere” végzi.
Az egész közbeszerzés lebonyolításával azt a Debköz Kft.-t kellett megbízniuk az önkormányzatoknak, amelynek vezetőjét, K. Ferencet is letartóztatták. A közbeszerzés lebonyolítására választott cégre is három ajánlatot kellett kérnie az önkormányzatoknak, információink szerint azt is megmondták, hogy ki legyen a másik két cég, hogy biztosítani tudják, hogy a Debköz lesz a befutó.
Úgy tudjuk, ezután K. Ferenc küldte el azt az 5 céget is az önkormányzati vezetőknek, akiket meg kellett hívniuk a meghívásos közbeszerzéseknél. Majd amint a testület szavazott róla, jelezték K. Ferencnek. Ezután a pályázaton többnyire csak két cég pályázott (kettő a minimum a sikeres lebonyolításhoz), és azt is pontosan tudták előre, hogy melyik fogja a nyertes pályázatot leadni. Többször cserélődött két cég között, ki a nyertes, ki a vesztes, de a „vesztes” cég sokszor a tervezést kapta meg előtte.
A Debköz Kft. előkerült már Hadházy Korrupcióinfó-sorozatában is egy debreceni egyetemi közbeszerzés kapcsán, illetve az Átlátszó írt 2015-ben arról, hogy 420 milliárd összértékű, pályázatokkal kapcsolatos tanácsadásra és bonyolításra 2015 végén írt ki az NFP egy 5 milliárd forint értékű közbeszerzést, és a keretmegállapodás öt győztesének egyike volt a Debköz. A debreceni cég árbevétele 2016-ban 61, 2017-ben 186, 2018-ban pedig már 279 millió forint volt az elérhető cégadatok szerint. A cégnek két tulajdonosa van, és ugyanezen két ember az ügyvezető is. Egyikük a most letartóztatott K. Ferenc.
Mindenkinek jó legyen
Természetesen nem konkrétumokról, csak általánosságban, de arról, hogy volt némi összehangolás egyébként megyei szinten is a települések polgármesterei között, felsőbb koordinációval – magyarul a versenyt némileg szabályozták a pályázatoknál –, egy 2017-es interjúban Berec Zsolt, a Szolnok megyei közgyűlés akkori alelnöke (akit 2018-ban Fehér Petra váltott) már beszélt. Bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott,
komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt, hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.
Berec szerint „volt egyeztetés, pici érdekérvényesítés, lobbi, egy kis veszekedés”, de úgy, hogy végül mindenki örüljön. Elmondása szerint volt, hogy pár nappal a leadás előtt felhívott polgármestert, aki azt mondta, nem fog elkészülni a pályázattal, de ő nem hagyta, szakembert küldött oda, akik megcsinálták: „Amikor már ki van hozva arra a településre, hogy ha jó a pályázat, és Pesten majd Brüsszelben is rábólintanak, hogy hadd menjen, akkor nehogy már amiatt ne nyerjen, mert a polgármester a betakarítással foglalkozik” – mondta.
Az ügyes cégek
De vissza Boldog István választókerületéhez: Hadházy Ákos már az ügy legelején megemlített két céget, akik egymás untermanjaiként szerepeltek ezeken a közbeszerzéseken: a Profiter Machine Kft. és az Akviron Kft.
A Profiter más néven korábban egy néhány milliós árbevételű székesfehérvári cég volt, majd miután 2017-ben megvette egy jászberényi nő, év végére már 167 milliónál járt többek között Boldog István pár száz fős településén, Kétpón elnyert beruházás révén, míg 2018-ra már 343 milliós árbevételt produkált. A cég tulajdonosa először a jászberényi Farkas Tünde volt, – akinek egy korábbi cége épp Kétpóra volt bejegyezve –, majd később cégvezető lett, a testvére pedig a tulajdonos. És mint feljebb írtuk, a cég abba a házba van bejegyezve, ahová a most letartóztatott K. Péter előző, nagyon hasonló nevű cége volt, a Profiter Hungária. A Népszava helyszíni riportjakor hiába kereste a tulajdonosnőt, a helyiek mind K. Péterről beszéltek, őt látták csak a háznál.
A Profiter Machine Kft. szinte kivétel nélkül a Boldog István körzetébe tartozó településeken nyert meghívásos közbeszerzéseken, 2017 áprilisa és 2019 novembere között összesen 15 közbeszerzést nyert el, az esetek felében két ajánlattevő volt, a lemaradó cég ezekből mindig az Akviron volt:
csapadékvíz elvezetés, 175 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 102 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 45 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 29 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai fejlesztés, 50 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
infrastrukturális fejlesztés, 62 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
földút stabilizáció, 50 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer.
És a legfrissebb egy mezőtúri beruházás: a Profiter Machine Kft. nyerte egy mezőtúri általános iskola felújítását, a beruházás 355 millió forintos, ez nem TOP-os, hanem EFOP-os pályázat volt. A közbeszerzési dokumentumokból pedig kiderül, hogy itt a Profiter Machine és az Akviron együtt dolgozik: a Profiter az egyik nyertes kivitelező, míg az Akviron erőforrást nyújtó szervezetként van feltüntetve a projektben.
A közmunkásokkal kihordatott kampányújság
Több szempontból is érdekes, és beszédes történet egy gyakorlatilag közpénzből finanszírozott kvázi kampányújság története is, amiről az előző cikkünkben is írtunk már, és amit úgy tudjuk, szintén vizsgálnak a hatóságok. A dolog azt is mutatja, mennyire szoros munkakapcsolat volt Boldog és Fehér Petra között.
Egy bizonyos Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület, aminek székhelye Boldog szülőfaluja, Kétpó, és amelynek elnöke Fehér Petra, Boldog jobbkeze, kiadott egy negyedévente 40 ezer példányban megjelenő magazint. A kiadvány első, második és harmadik ránézésre is gyakorlatilag Boldog kampánykiadványaként funkcionált, a gond csak az, hogy a Boldog körzetébe tartozó önkormányzatok finanszírozták az egyesületet, ami így képes volt kifizetni annak költségeit.
– mondta egyik informátorunk. Úgy tudjuk, az újságot Törökszentmiklósra (Boldog körzetének központja) szállították le, majd több településen közmunkásokkal hordatták szét. Hogy milyen önkormányzatok, hogyan és mennyivel támogatták a kiadványt, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Az egyesület egyébként beruházásoknál marketing- és kommunikációs feladatokat is ellátott, többek között ezért lehetett ott Fehér Petra több település testületi ülésén is, hogy a TOP-os pályázatokról egyeztessen a testülettel. Információnk szerint ez a magazinos az ötlete egyébként Boldog egyik tanácsadójától származik, aki többször is tartott tréningeket a polgármestereknek arról, hogyan kommunikáljanak, és miket csináljanak annak érdekében, hogy Boldog István választási sikere biztosítható legyen.
A Belügyminisztérium is vizsgálódik egy másik ügyben
Boldog István szülőfalujában, Kétpón, ahol korábban polgármester volt, ahol a Profiter Machine Kft. többmillió forintból fejlesztethette Boldog nagy álmát, a Nagy-Magyarország formájú emlékparkot, ahol a telefonmentes polgármester-találkozók zajlottak, a Népszava cikke szerint a Belügyminisztérium is ellenőrzést tartott egy másik, szintén Boldog Istvánhoz köthető ügyben a hónap elején.
Boldog István féltestvére irányítja a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.-t, amely a kétpói önkormányzat tulajdona. „Ez a kft. egy tízmilliós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Október 31-ig kellett volna fóliasátrakat felállítaniuk a közmunkásoknak, szeptemberben el is készítettek egy dokumentációt a műszaki átadásról, ám a falu új vezetése azzal szembesült, hogy a projekt nem valósult meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Belső körből származó információk szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal illetékesei is bejelentkeztek Kétpón, hogy a 2011-től napjainkig tartó időszak pályázati anyagait átnézzék” – írja a Népszava.
Boldog Istvánt többször kerestük, jeleztük, hogy állunk rendelkezésére, ha kommentálná az ügyet, és részletes kérdéseket is küldtünk neki emailben. Cikkünk megjelenéséig nem reagált azokra.
(Borítókép: Németh Sz. Péter/Index) | https://index.hu/belfold/2019/12/09/boldog_istvan_feher_petra_fidesz_top_palyazatok_korrupcio/ | https://web.archive.org/web/20230702224338/https://index.hu/belfold/2019/12/09/boldog_istvan_feher_petra_fidesz_top_palyazatok_korrupcio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/termalvizben-egy-szal-furdogatyaban-donthettek-kozbeszerzesekrol-boldog-istvanek | Index | hungarian-news | 2019-12-09 16:44:00 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [
"Debköz Kft.",
"Fidesz",
"Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület",
"Profiter Machine Kft.",
"Szalay Bau Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Törökszentmiklós"
] | [
"közbeszerzés",
"EU",
"kampányfinanszírozás",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
49,921 | Régi otthonába költözhet vissza Bróker Marcsi | Berekfürdő—Karcag — Már vághatja a centit karácsonyi szabadulásáig Bróker Marcsika, azaz D. Sándorné (58). A háromfős zárkában ülő asszonytól 767 károsult 12 milliárd forintot követel. | – Marcsika nagyon erős nő, semmi nem tudta megtörni a rács mögött. Se az, hogy elúszott a vagyona, se az, hogy nem engedték el a gyógyíthatatlan betegségben elhunyt férje, Sanyi búcsúztatására – nyilatkozta a Blikknek Bróker Marcsika neve elhallgatását kérő legjobb barátnője. Az asszony elárulta: 6 millió forintot adott Marcsikának, amit kamatostul visszakapott. Most attól fél, ha a barátnője kiszabadul, sokan erőszakkal próbálják kicsavarni belőle a pénzüket.
A Blikk megkereste Marcsika minden fényűzéstől mentes, 40 éve épült kockaházát, ahová szabadulása után hazatérhet. A lehúzott redőnyök, a kikötött csengő is arról árulkodik, férje halála óta senki nem lakik ott.
– Hajaj, lesz majd itt nagy élet, ha Marcsika hazajön, sokan várják majd őt a kapuban, hogy elszámoljanak vele – jósolta a közvetlen szomszédban lakó Porok László (18).
– Az én nagymamám 15 millió forintját vitte a bankba, hogy ott fialtassa. Csakhogy a nagyit az ügyintéző a közvetlen szomszédunkban lakó korábbi fiókvezetőhöz, Marcsikához küldte, mert ő sokkal több kamatot fizet. Persze, jól becsapta Marcsika, pedig gyerekkora óta ismerte az apukámat.
A Blikk megtudta, Bróker Marcsika lányai, a kozmetikusként dolgozó Kriszta és a bolti eladó Erika az iskolás gyerekeik biztonsága miatt elköltöztek Karcagról. A lányok másfél év után a beszélőn találkoztak újra az édesanyjukkal, akinek a szabadulását most szorongva várják. Attól félnek, újra fellángolnak az indulatok.
– Tőlem aztán nem kell félnie Marcsikának, már nem érdekel engem se ő, se a pénz – válaszolta röviden a Blikk kérdésére Bróker Marcsi sógora, aki 50 millió forintot adott az asszonynak, de sosem kapta vissza.
Ki kell engedni | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/broker-marcsi-szabadul-a-bortonbol-kovetelik-a-penzuket-karcag/1t83w57 | https://web.archive.org/web/20230325005322/https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/broker-marcsi-szabadul-a-bortonbol-kovetelik-a-penzuket-karcag/1t83w57 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/regi-otthonaba-koltozhet-vissza-broker-marcsi | Blikk | hungarian-news | 2019-12-09 16:47:00 | [
"Dobrai Sándorné"
] | [
"Kun-Mediátor Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"csalás",
"hitelezés"
] | [
"Kun-Mediátor ügy"
] |
49,922 | Akit mindenki Boldog István táskás embereként ismer | Hivatali vesztegetés elfogadása miatt előzetes letartóztatásba került Boldog István fideszes országgyűlési képviselő közvetlen munkatársa, Fehér Petra. A törökszentmiklósi közgazdász karrierje az elmúlt években kezdett beindulni, a Fidelitas mellett 2014-ben már a megyei közgyűlésben politizált, idén pedig a törökszentmiklósi képviselő-testületbe is bekerült. Megnéztük, hogyan jutott Fehér Törökszentmiklósról a Fidesz országos listájáig, és mi vezetett oda, hogy most előzetes letartóztatását tölti. Portré Boldog "táskás emberéről". | Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják Fehér Petrát, Boldog István fideszes országgyűlési képviselő közvetlen munkatársát, írtuk meg szerdán. A Budai Központi Kerületi Bíróság november 29-én tartóztatta le a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselőjét, a gyanú szerint "több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert."
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő már október elején arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy nyomozás folyik Jász-Nagykun-Szolnok megye négyes számú választókörzetében, amely országgyűlési képviselője Boldog István. Polt Péter legfőbb ügyész megerősítette Hadházy értesülését, de konkrét nevet nem említett.
Előretolt helyőrség
Ezután alig két hónappal adathordozókat foglalt le az ügyészség a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban, és ugyanezen a napon egy hónapra előzetes letartóztatásba került Fehér Petra, akit Hadházy Boldog "táskás emberének" és "pénzbehajtójának" nevezett.
Az elmúlt napokban jó néhány, névtelenséget kérő, de az érintetteket és a helyi politikai viszonyokat közelről ismerő emberrel beszéltünk az ügyről és a gyanúsított képviselőnőről. Fehér Petrát egyöntetűen Boldog "meghosszabbított jobbkezeként", "végrehajtójaként" vagy épp "előretolt helyőrségeként" emlegették ezekben a beszélgetésekben. Névvel egyik forrásunk sem akart szerepelni, a cikkben olyan információk szerepelnek, amelyeket több helyről is hallottunk.
Politikai kinevezés
A 37 éves törökszentmiklósi, közgazdász végzettségű nő politikai karrierje Boldog István mellett szépen ívelt felfelé, 2014 óta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselője, októberen pedig a törökszentmiklósi képviselő-testületbe is bekerült.
Bár egy ideje Szolnokon él, nem ismeretlen terep számára Törökszentmiklós, innen indult ugyanis a politikai karrierje hét-nyolc évvel ezelőtt. Úgy tudjuk, egy helyi ügyvéd ajánlotta be a helyi Fideszbe, bátyjával, Fehér Péterrel egyetemben, és Juhász Enikő, a várost két cikluson át (2006-2014) vezető fideszes polgármester vette pártfogásába a fiatal testvérpárt.
Fehér Petra neve 2012 augusztusában már osztályvezetőként jelenik meg a közgyűlési jegyzőkönyvekben, 2013-ban pedig az önkormányzati ingatlanok gazdálkodásával foglalkozó Városellátó Szolgálat intézményvezetőjének nevezték ki. Egy helyi forrásunk szerint egyértelműen "politikai kinevezés" történt, Fehérnek ugyanis semmilyen referenciája vagy tapasztalata nem volt még ekkor, de jó kapcsolatot ápolt a polgármesterrel.
Illegális cigarettákat találtak
Testvére, Fehér Péter ugyancsak közel volt a fideszes városvezetéshez, ő az önkormányzati tulajdonú Törökszentmiklósi Logisztikai Kft. élére került, amely a korábbi VEGYTEK nevű ipari telephelyet üzemeltette, és cégeknek adott ki raktárakat.
Történt ugyanis, hogy a NAV nagy mennyiségű illegális cigarettát talált a VEGYTEK törökszentmiklósi telephelyén lévő raktárban, és négy embert őrizetbe vettek. A telephely üzemeltetéséért és a raktárak bérbeadásáért Fehér Péter felelt, de állítása szerint nem tudott az illegális tevékenységről. A februári közgyűlés jegyzőkönyve szerint Juhász Enikő is védelmébe vette a fiatalembert, a polgármester visszautasította "azokat a sejtetéseket, hogy akár személye, Boldog István országgyűlési képviselő, vagy a Fehér családnak valamiféle köze lenne ehhez a történethez."
A Fidesszel együtt Fehér is távozott Törökszentmiklósról
2014 őszén aztán hatalmasat bukott a Fidesz Törökszentmiklóson, az előretörő Jobbik nyolcból hét választókerületben győzni tudott, és a polgármester is a párt által támogatott, de függetlenként induló Markót Imre lett. Juhász Enikő kiszállt a politikából, a Fidesz törökszentmiklósi alapszervezetét Boldog nem sokkal később feloszlatta, Fehérék pedig még az év végén távoztak törökszentmiklósi állásukból.
A Juhász Enikő bukását is hozó 2014 októberi önkormányzati választással viszont mégiscsak jól járt Fehér Petra. Ekkor indult be csak igazán a Fidelitasban is aktívan politizáló nő karrierje, ugyanis a Fidesz listájának 6. helyéről bekerült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlésbe.
A megyei politikában jártas forrásaink szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye fideszes országgyűlési képviselői (2014-ben Bene Ildikó, Pócs János, Fazekas Sándor és Boldog István) már hónapokkal a választás előtt megegyeztek, hogy melyikük hány embert ír a listára, és nemcsak a sorrendről döntöttek, hanem már az is megvolt előre, hogy ki "adja" az új közgyűlés elnökét és az alelnökeit, ha a Fidesz többségbe kerül.
Boldog végrehajtói a megyei közgyűlésben
2014-ben három, Boldoghoz közel álló ember került be a testületbe:
Fehér Petra,
Berec Zsolt Miklós és
László Ágnes.
László Ágnes Kétpóról érkezett, ahol Boldog korábban tíz évig volt polgármester, és ahol a mai napig lakik. A képviselőnőnek a megyei politika mellett 2014-től Kétpó Pénzügyi- Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat- kezelő Bizottságnak külsős tagjaként közvetlen beleszólása volt a település közügyeibe is. Egy forrásunk szerint a média a mostani botrányban eddig "méltatlanul keveset foglalkozik" Lászlóval, ugyanis az elmúlt években őt is sokszor látták Boldog mellett, de megmaradt inkább csak háttérembernek. Sikerült telefonon elérnünk a képviselőnőt, ám már az első kérdés után jelezte, hogy nem kíván nyilatkozni, és megszakította a vonalat.
Berec kívülről jött a politikába, korábban operatőrként dolgozott a mezőtúri helyi televíziós csatornánál, majd a Kőrös TV-nél. Egy 2017-es interjúban teljes természetességgel beszélt arról, hogy abban a választási kampányban is tudósítóként dolgozott a helyi tévében, amikor a Fidesz megyei listáján indult, ez szerinte ugyanis nem összeférhetetlen az objektivitással.
Megszűnt a bizalom, lecserélte az emberét
Többek meglepetésére 2014-ben nem Fehér, hanem Berec lett a közgyűlés "Boldog által javasolt" főállású alelnöke, aki a TOP-os pályázatok (Településfejlesztési Operatív Program) előkészítésével és koordinálásával foglalkozott.
Ahogy arról a fent említett interjúban hosszasan mesél, közvetlenül ő egyeztetett a települések polgármestereivel a pályázatok tartalmáról, és a leadás előtt még átnézte, egyes esetekben segítette, kiegészítette a pályázatokat. Nagy pénzről van szó, a 2014 és 2020 közti időszakra szóló program keretében összesen 53,78 milliárd forint érkezett a megyébe.
2018 júniusára viszont megromlott a viszony Boldog és Berec között, és ez utóbbi lemondott az alelnöki posztról. Van, aki úgy tudja, hogy nem hajtotta végre maradéktalanul Boldog kéréseit, míg más szerint az is közrejátszhatott az állítólagos bizalomvesztésben, hogy "a rá osztott településeken" nem hozta a várt számokat 2018 áprilisában a Fidesz.
Pócs János közelébe került Berec
A lemondás után Berec kikerült Boldog közvetlen köréből, és állás nélkül maradt. Jászberény akkori fideszes polgármestere, Szabó Tamás sietett a segítségére, és a Jászkerület Kulturális és Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft. vezetői pozícióját ajánlotta fel neki, ahol a mai napig Jászberény kulturális életét szervezi.
Megkerestük Berec Zsoltot is, hogy a TOP-os pályázatokról és lemondása okairól kérdezzük, de ő se akart nyilatkozni az ügyben. Ha Boldoggal szakított is, a politikai életet, úgy tűnik, nem hagyta el teljesen. Az utóbbi időben Pócs Jánossal, Jász-Nagykun-Szolnok Megye 2. számú választókerület fideszes képviselővel szerepel több fotón, szeptember végén például közösen vettek részt a Fidesz kongresszusán.
Ünnepélyes átadások, szalagátvágások
Berec "lemondása" után Fehér Petrát választották meg a megyei közgyűlés új alelnökének, akinek a kinevezése többek szerint a Fidesz-frakcióban is nagy vitákat kavart. Egy forrásunk ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy gyakorlatilag csak annyi történt, hogy Boldog lecserélte egyik emberét a másikra. Fehér a TOP-os pályázatok koordinálását is átvette elődjétől, amely fejlesztések javarészt ebben az időszakban kezdtek kifutni. Sorra jöttek az átadások, az ünnepélyes szalagátvágásokon pedig Boldog mellett rendre ott volt ő is.
Bár a közgyűlésben alig szólalt meg Fehér, a nyilvános szerepelés nem volt teljesen ismeretlen számára, ekkor már évek óta aktív tagja volt a Fidelitasnak. A 2014-es Európai Paralmenti választás előtt a Fidesz ifjúsági képviseletében ő mutatta be a baloldali politikusokat és pártokat lejárató szégyenfal.com című interaktív honlapot, négy évvel később pedig az ellenzéki politikusok képeiből álló Kerítésbontók című plakátkiállítást nyitotta meg Szolnokon.
Az önkormányzatok pénzelték Boldog kampánylapját
Évek óta Boldog asszisztense, a 2018-as országgyűlési kampányban pedig a fideszes képviselő kampányfőnökeként is dolgozott. Fehér Petra az elnöke annak a Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesületnek, amely a választás előtt 40 ezer példányban adta ki a KöTi Mente Magazin című regionális kiadványt.
Mint ahogy az Átlátszó rámutatott, ez lényegében Boldog István kampánykiadványaként működött, a választás előtti számban például 34 fotón jelent meg a képviselő, és a lap elején ő köszöntette az olvasókat "Tisztelt Választópolgár!" megszólítással.
A KöTi Mente Magazin kiadását Boldog választókerületének számos települése támogatta, Szelevény képviselő-testülete például 1,2 millió, Tiszakürt 800 ezer, míg Cserkeszőlő 750 ezer forint támogatást szavazott meg, de az egyesület neve konzorciumi tagként a "Komplex humán szolgáltatásfejlesztés Mezőtúr térségében" nevű, közel 500 millió forintos EU-s pályázatban is megjelent.
Az egyesület székhelye nem mellékesen Boldog "szűkebb pátriájában", Kétpón, a Művelődési Központban van, amely vezetője az önkormányzati honlap szerint László Anikó, a megyei közgyűlésben ott ülő László Ágnes testvére.
Felkerült a Fidesz országos listájára
Fehér karrierje az utóbbi években töretlenül ívelt felfelé, 2015 és 2019 között a Fidelitas Országos Választmányának alelnöke, 2018-ban pedig a Fidesz országos listájára is felkerült. Igaz, csak a 211. helyen szerepelt, amivel lássuk be, nem sok esélye se volt bekerülni a 199 fős parlamentbe.
Boldog befolyása viszont ezzel egyidőben elkezdett csökkeni, 2018-ban már csak alig négy százalékkal győzte le választókerületében a jobbikos Csányi Tamást, 2019-ben pedig választókerülete több településén - köztük Kétpón is - alulmaradt a jelöltje. Nem véletlen, hogy az országgyűlési képviselők korábban említett előzetes egyeztetésén Boldog már csak két embert tudott "betenni" a közgyűlésbe: Fehér Petrát és László Ágnest. A megyei vezetésbe nem került be egyikük se, forrásaink szerint ráadásul már nyáron hallani lehetett, hogy "valami gáz van Boldog körül".
Alelnöki posztját tehát nem tudta megtartani Fehér az októberben megalakult megyei közgyűlésben, de Törökszentmiklóson a kompenzációs lista második helyéről bekerült a városi képviselő-testületbe. Igaz, itt idén se tudott többségbe kerülni a Fidesz.
Beejtőernyőztették a törökszentmiklósi közgyűlésbe
Markót Imrét, Törökszentmiklós 2014-ben és idén is megválasztott polgármesterét meglepte Fehér érkezése, akit szerinte "beejtőernyőztettek" a testületbe. Bár törökszentmiklósi származású a képviselő, meglehetősen kevesen ismerik a városban.
Ahogy ott jártunk, hiába kérdezősködtünk róla, tízből jó ha egy ember tudta megmondani az utcán, hogy ki ő. Aki ismerte, leginkább Boldog bizalmasaként, míg más Juhász Enikő barátnőjeként emlegette.
Az se véletlen, hogy pont Törökszentmiklóson jelent meg a helyi politikában, az ugyanis régóta fájó pont a Fidesznek és különösen Boldognak, hogy a választókerület központjában 2014 óta nem tudják visszaszerezni a hatalmat. Állítólag nincs jó kapcsolata Boldognak Markót Imrével, így logikusnak tűnik a lépés, hogy a legközvetlenebb bizalmi emberét küldte a közgyűlésbe.
Eddig azonban nem sok beleszólása volt Fehérnek a város életébe, az alakuló ülésen még ott volt, de a november 28-i ülésre már letartóztatása miatt nem tudott elmenni, mint ahogy a december 6-i megyei közgyűlési ülésről is hiányzott.
Fehér egyelőre hallgat
Fehérrel közvetlenül most nem lehet beszélni, de ügyvédje lapunknak a héten azt nyilatkozta, a képviselő megtagadta a vallomástételt a kihallgatáson.
"A gyanúsítás ellen panaszt jelentettem be, mivel véleményem szerint az megalapozatlan. Ügyfelem több kihallgatásán jelezte, hogy át sem látja, hogy mi ez az ügy és mi a gyanú alapja, ezért a vallomástételt e kihallgatásokon egyelőre megtagadta. A letartóztatást is indokolatlannak tartom, de nem csak én, hanem a bíróság sem értett egyet mindenben az ügyészséggel. Ez az oka annak, hogy a bíróság döntése ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett" - fogalmazott dr. Fülöp Tamás.
Két cég nagyot nyert TOP-os közbeszerzésekkel
Fehér mellett három másik embert is letartóztattak, egy gyanúsított pedig bűnügyi felügyelet alá került.
A TOP-os pályázatok egyik preferált cége a Profiter Machine Kft. nevű telekommunikációs vállalat, amely sorra nyerte a közbeszerzéseket Boldog választókerületében, 2018-ban 343 milliós forgalom mellett 38 millió forintos nyereséget jegyzett. A másik cég, a szolnoki székhelyű Akviron Kft. bevételei is látványosan megugrottak a TOP-os pályázatok elnyerése után, a 2018-as bevétele évi 100 millióról 500 millió forintra ugrott.
Szerettük volna Boldog Istvánt is megszólaltatni, írásban több kérdést is küldtünk neki, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Az üggyel kapcsolatban korábban csak annyit mondott, hogy ez szerinte politikai cirkusz, őt az ügyészség nem kereste meg, de áll rendelkezésére bármilyen hatóságnak.
(Borítókép: Boldog István / Facebook) | https://index.hu/belfold/2019/12/08/feher_petra_boldog_istvan_jasz-nagykun-szolnok_megye_kozgyules_alelnok_torokszentmiklos_alpolgarmester/ | https://web.archive.org/web/20230129214634/https://index.hu/belfold/2019/12/08/feher_petra_boldog_istvan_jasz-nagykun-szolnok_megye_kozgyules_alelnok_torokszentmiklos_alpolgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akit-mindenki-boldog-istvan-taskas-emberekent-ismer | Index | hungarian-news | 2019-12-08 16:49:00 | [
"Berec Zsolt Miklós",
"Boldog István",
"Fehér Péter",
"Fehér Petra",
"László Ágnes"
] | [
"Akviron Kft.",
"Fidesz",
"Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület",
"Profiter Machine Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Törökszentmiklós"
] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"önkormányzat"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
49,923 | Százmilliós balatoni nyaralója van Kocsis Máté feleségének | Újabb ügy mutat rá arra, hogy a képviselők vagyonnyilatkozata nem feltétlenül ad teljes képet a politikusok és a velük egy háztartásban élők vagyoni helyzetéről. | Nagy értékű balatoni ingatlan van Kocsis Máté felesége, Kocsisné Márkus Szilvia tulajdonában – tudta meg a 24.hu. A 200 négyzetméteres, úszómedencés révfülöpi nyaraló kizárólagos birtokosa a Fidesz frakcióvezetőjének házastársa, aki két állami cégben is pozíciót tölt be. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint Kocsisné 2014-ben vásárolta meg a két szomszédos telek egyesítésével létrejött 1100 négyzetméteres területet, ahova 2017-ben építettek fel üdülőt.
Az ingatlan így értelemszerűen nem szerepel Kocsis Máté vagyonnyilatkozatában. Noha a képviselő házastársának is van vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége, az általa az Országgyűlésnek leadott dokumentum nem nyilvános.
Megkerestük kérdéseinkkel a Fidesz frakcióvezetőjét, aki írásban, majd szóban is tájékoztatást adott az ingatlanszerzés körülményeiről. E szerint
a nyaraló szerepel Kocsis Máté feleségének vagyonnyilatkozatában.
A vásárláshoz nem vettek fel hitelt, Kocsisné Márkus Szilvia egy II. kerületi lakást örökölt, ennek értékesítéséből vásárolta meg a révfülöpi építési telket 13,5 millió forintért.
Az építkezést az asszony szülei által eladott 300 négyzetméteres budaörsi ház értékéből fedezték.
A 200 négyzetméteres balatoni nyaraló építése 77,5 millió forintba került, és körülbelül 6 millió forint egyéb költségük volt.
Ez alapján a családi segítséggel felépített nyaraló összesen 97 millió forintba került.
Kocsis azért ajánlotta fel a személyes találkozó lehetőségét, hogy a felsorolt ingatlanok dokumentumaiba betekinthessünk. Éltünk a felajánlással; a politikust a képviselői irodaházba szervezett találkozóra elkísérte a felesége, az anyósa és a család ügyvédje is, valamint jelen volt a Fidesz-frakció sajtófőnöke. A beszélgetést Kocsisék szokatlan módon kamerával és diktafonnal is rögzítették, a frakcióvezető szerint erre azért volt szükség, mert bizalmatlan.
Ehhez képest a találkozón elhangzottak közléséhez az érintettek nem járultak hozzá, ám a dokumentumokat valóban megnézhettük, és tartalmuk egybevágott a Kocsis által elmondottakkal. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, azért nem tulajdonos a balatoni ingatlanban, mert a révfülöpi házat a házasságkötésük előtt értékesített vagyonból finanszírozta a felesége.
Meglepő, de Kocsis a feleségével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem közszereplő, noha tavaly ősz óta két állami vállalattól is fizetést vesz fel:
a DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatósági tagja, amely a majdani Dél-budai Centrumkórház megvalósítását végzi,
a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja.
Korábban Lázár János neje is Révfülöpön vásárolt nyaralót, amiről a Direkt36 számolt be 2016-ban. A különbség a két eset között, hogy Lázár Jánosnak tíz éven át haszonélvezeti joga volt a szintén 1100 négyzetméteres telken álló, 160 négyzetméteres révfülöpi nyaralón, ezért azt neki is fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.
Kocsisék ingatlanvagyona azt követően keltett fel érdeklődést, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint a Fidesz frakcióvezetője különös körülmények között lett egy százmilliós józsefvárosi ház tulajdonosa, ráadásul az ingatlan újjáépítését is vitatták:
Kocsis Máté legutóbbi, 2018-as vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy a 683 négyzetméteres ingatlanon álló VIII. kerületi lakóház felének a tulajdonosa, emellett 28 millió forintos, a családtagjaitól származó kölcsönről és nyolcmillió forint megtakarításról számolt be. A felesége nevén lévő, százmilliós értéket képviselő balatoni nyaralóról így a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok titkossága miatt semmilyen módon nem értesült eddig a nyilvánosság.
Kiemelt képünkön Kocsis Máté és felesége érkezik a kötcsei polgári piknikre 2015-ben. Fotó: Varga György / MTI | https://24.hu/belfold/2019/12/05/kocsis-mate-fidesz-balaton-revfulop-nyaralo-csalad-feleseg/ | https://web.archive.org/web/20220701175352/https://24.hu/belfold/2019/12/05/kocsis-mate-fidesz-balaton-revfulop-nyaralo-csalad-feleseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-balatoni-nyaraloja-van-kocsis-mate-felesegenek | 24.hu | hungarian-news | 2019-12-05 16:52:00 | [
"Kocsis Máté",
"Kocsisné Márkus Szilvia"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
49,924 | Kiegyensúlyozottan tájékoztat a közmédia, ha a műsorvezető "utal" arra, hogy vannak más álláspontok is | Nem hívták meg az ellenzéki képviselők ügyvédjét, az MSZP közleményét sem adták le, de a pusztán fideszes tagokból álló Médiatanács szerint így is tökéletesen teljesítette a közszolgálatiság kötelezettségeit az állami média akkor, amikor beszámolt a bírósági ítéletről az ellenzéki pártok képviselőinek székház-kitiltási ügyében. Azaz akkor, amikor 13 perces interjút készített kizárólag az MTVA ügyvédeivel. | A műsorszegmensben elhangzottakból egyértelműen megállapítható – hiszen a beszélgetésben résztvevők több alkalommal utaltak rá –, hogy a felperesek ellentétes állásponton vannak, és az is kifejezésre került, hogy másként értelmezik az ítéletet. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében csupán lehetősége, de semmiképpen nem kötelezettsége a Médiaszolgáltatónak, hogy részletesen ismertesse az ellentétes álláspontot, jelen ügyben pl. az MSZP hivatkozott közleményét, vagy az érintett személyek - esetleg pártjaik képviselője, vagy jogi képviselőik - meghívása útján mutassa be az ellenzéki álláspontot.
Ezt mondta ki a Karas Monika által vezetett, most újabb 9 évre színtisztán fideszes tagokkal feltöltött Médiatanács, elutasítva az MSZP kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére vonatkozó panaszát az állami médiával szemben. Litresits András, a párt jogi képviselője azután fordult az elvileg független, objektív közmédia-működést felügyelő hatósághoz, hogy pert nyert az ellenzék az MTVA-val szemben az úgynevezett székház-foglalási ügyben.
Szeptember 27-én ugyanis az M1 20 óra 32 perces kezdettel sugárzott „Ma este” című műsorszámában „Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” címmel volt szó a még nem jogerős, elsőfokú bírósági döntésről. Valójában persze csak érintőlegesen, hiszen a 20:49:02–21:01:46 között közreadott műsorszegmensben az állami média úgy számolt be erről az esetről, hogy abban ellenzéki szereplők véleményét nem jelenítette meg hitelesen, csak a műsorba interjúalanyként behívott, az MTVA ügyvédeivel beszélgetett a műsorvezető, méghozzá "árnyalva" a közszolgálatiság látszatát. A műsorszám itt nézhető meg teljes terjedelmében:
Szeptemberben mi is beszámoltunk arról, hogy elutasította az első fokon eljáró bíróság az óbudai jegyző tavaly decemberi birtokvédelmi határozatát, melyet az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen kért az MTVA. A bíróság szerint az épületből nem dobhatták volna ki a képviselőket.
A bíróság indoklása szerint a képviselők jogszerűen és jóhiszeműen léptek be majd maradtak benn az épületben. Nem nyert igazolást, hogy az állami média működése aránytalanul sérült volna az ellenzéki képviselők jelenléte miatt. A bíróság szerint „az MTVA nem bizonyította, hogy miért okozott volna aránytalan sérelmet, ha a képviselők 8-10 percben ismertetik a követeléseiket.”
Az elsőfokú ítélet után a DK egy tőmondatos közleményt adott ki:
Közmédia! Akkor hamarosan újra nálatok.
Mindezt az állami média fenyegetésként értékelve többször beolvasta, az MSZP viszont kiadott egy bővebb állásfoglalást az ítéletről, és az ellenzéki képviselők ügyvédje, Litrestis András azt mondja, állt is volna az állami média rendelkezésére, hogy elmondja álláspontjukat az ügyben. De meghívására nem került sor, a párt közleményét pedig még az Országos Sajtószolgálat sem volt hajlandó kiadni, nemhogy a közmédia beolvasni.
Mindez Litresits szerint komolyan sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírásokat, ismételten.
Ezért először a közmédiához fordult panasszal, majd miután azt elutasították, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának állásfoglalását kérte az ügyben. A jogorvoslati eljárásnak szigorú, 48 órás határideje van, így az csak egy dolog, hogy mindezt követően a törvényben előírt 20 napos NMHH-ügyintézési határidő október 24. lejárt, amit november 12-i határozattal 19 nappal lépett túl a tanács, hiszen a határozat kézbesítésével egy időben felszólítás nélkül kifizették az ellenzéknek a tízezer forintos bírságot. A döntés és az indoklás még a késlekedésből fakadó közpénz-pazarlásnál is megdöbbentőbbnek tűnik.
A tisztán fideszesekből álló eddigi tanács ugyanis olyan erőteljes megállapításokat tett a közszolgálatiságról, melyekből kitűnik: a felügyeleti szerv szerint az állami hírcsatorna teljesen korrekten jár el azzal, ha 13 percig szerepelteti a saját ügyvédjeit, cinikusan kommentálja – az elvileg objektív – riporter a bírói döntéseket, és a másik fél meghallgatásáról szó sem lehet.
A Médiatanács ugyanis a konkrét esetben úgy látta, az ellenzéki oldal álláspontja világossá válhatott a közvélemény számára, hiszen beolvasták a Demokratikus Koalíció egyszavas közleményét, a műsorvezető pedig többször is utalt arra, amit szerinte az ellenzék gondol, így indokolatlan lett volna például az MSZP álláspontját is ismertetni.
Nem határozható meg absztrakt módon, hogy hány, a témában álláspontját közzétevő félnek és hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, politikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, s azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni. (...) A Médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében nem köteles egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderíteni, a Médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen.
Mindez azonban aligha igaz, hiszen a DK közleménye nem fejezte ki az ellenzékiek álláspontját, főként nem a per és az ítélet "másik" értelmezését, sőt, továbbra sem jelent meg az állami média műsorában az, hogy a képviselők valójában miért és hogyan kívántak bemenni az MTVA székházába tavaly decemberben. A határozat szerint azonban:
A Médiatanács megállapította, hogy a közleményből kitűnően, továbbá a Médiaszolgáltató által is idézett DK közleményből, valamint egyébként a per tényéből adódóan is nyilvánvaló volt, hogy létezik érdemben ellentétes vélemény, melyről a Médiaszolgáltató tudomással bírt. A műsorvezető felvezetőjéből („Az elsőfokú ítéletet az ellenzéki képviselők és az ellenzéki médiumok egy része győzelemként értékelik, több politikus már azzal fenyegetőzik, hogy visszajön.”) ez egyértelműen kiderült, továbbá a beszélgetés során a következők szerint több alkalommal, utalás formájában is kifejezésre került, hogy létezik ellentétes álláspont.
Sőt, a határozat úgy elemzi tovább a történteket, hogy maguk idézik a műsort, mint ami alátámasztja az állami média kiegyensúlyozottságát:
A műsorvezető – utalva a DK közleményére: „Kiterjeszthető ez a bírósági állásfoglalás arra, amit ott a képviselő hölgyek és urak mondanak, hogy mostantól kezdve aztán itt mindent lehet? De legszebb egyébként a DK közleménye, azonnal az ítélethirdetés után megjelent: Közmédia! Akkor hamarosan újra nálatok!” – ismertette, hogy az ellenzéki képviselők - álláspontjuk szerint - a jövőben szabadon bemehetnek az MTVA épületeibe.
A határozat azt is megjegyzi, hogy:
A Médiatanács úgy találta tehát, hogy azzal, hogy a műsorvezető és az MTVA ügyvédjei utaltak rá, léteznek más, eltérő vélemények, "a közvélemény tájékoztatása az ellentétes álláspont létezéséről a fentebb írtak szerint, kiegyensúlyozott módon megtörtént." Szerintük a Kúria idevágó iránymutatása szerint nem az a lényeg, hogy a más véleményt be is kell mutatni, hanem csupán azt kell tudatni, hogy létezik ilyen. | https://index.hu/belfold/2019/12/05/mtva_ellenzek_mediatanacs_kiegyensulyozott_tajekoztatas/ | https://web.archive.org/web/20210116220443/https://index.hu/belfold/2019/12/05/mtva_ellenzek_mediatanacs_kiegyensulyozott_tajekoztatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiegyensulyozottan-tajekoztat-a-kozmedia-ha-a-musorvezeto-utal-arra-hogy-vannak-mas-allaspontok-is | Index | hungarian-news | 2019-12-05 16:56:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Médiatanács"
] | [] | [
"média",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,925 | Húszmilliárdos csontváz dőlhet rá Budapestre | Nemcsak az a kérdés, hogy miből fogják befejezni a fővárosi állatkert csodáját, hanem az is, miből fogják azt üzemeltetni. Az épület energiafelhasználása Budapest egyik kisebb kerületével vetekszik. | Fővárosi Állat- és Növénykert;Biodóm;
2019-12-10 06:30:00
Húszmilliárdos csontváz dőlhet rá Budapestre
Nemcsak az a kérdés, hogy miből fogják befejezni a fővárosi állatkert csodáját, hanem az is, miből fogják azt üzemeltetni. Az épület energiafelhasználása Budapest egyik kisebb kerületével vetekszik.
Az elmúlt napokban pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) gazdasági igazgatói posztjára. Lapunk információ szerint a főváros új vezetése azért ragaszkodott a nyílt pályázathoz, nem pedig az új vezető belső kiválasztáshoz, mert az állatkert most futó gigaberuházásánál több probléma is felmerülhet. A Pannon Projekt és a hozzá tartozó 1,7 hektáros gigaüvegház, a Biodóm, a Pannon-medence miocén korabeli - vagyis 10 millió évvel ezelőtti - szárazföldi és vízi világát mutatja be az állatkerti látogatónak, Közép-Európa legnagyobbra tervezett tengeri akváriumával. A beruházás befejezése most 2020 decemberére van kitűzve, ám kérdéses ez az időpont is. A fejlesztés kivitelezését a Market Építő Zrt. végzi a projektmenedzsment, műszaki ellenőrzési és lebonyolítási feladatokat pedig a Tomlin Kft., a Főber Zrt., valamint az Óbuda-Újlak Zrt. konzorciuma végzi el.
A Biodóm és környezete nem Budapest, nem is a kormányzati Liget Projekt, hanem a FÁNK saját beruházása. A jelek szerint sem a kormány, sem az előző városvezetés nem kísérte figyelemmel a beruházást. Ezért a most kiválasztandó gazdasági igazgató első feladata lesz projekt átvilágítása, az eddigi költségek áttekintése. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett program, 2015-ben már 25, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott egy akkor a fővárosi közgyűlés elé került előterjesztés szerint, ami azóta tovább nőtt. Fürjes Balázs államtitkár a Magyar Nemzetnek idén októberben adott interjúban már arról beszélt, hogy a költségszámláló 62,8 milliárd forintnál tart, amit az államtitkár szerint az utolsó fillérig meg is kapott FÁNK.
A kormány a projekt indításakor vállalta ugyan a teljes beruházás költségvetési finanszírozását, ám a költségek ezen a kereten már túlnőttek, praktikusan menet közben mintegy megnégyszereződtek. A projekt befejezéséhez a Fővárosi Önkormányzat szerint jelenleg még húsz milliárd forint hiányzik, ugyanis az ügyben utoljára 2017-ben született kormányhatározat szerint 43,75 milliárd forintot kap az állatkert 2018-2020 között három évre elosztva. Bár Fürjes arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány átadta a teljes 62,8 milliárdos összeget, az elérhető dokumentumok azt támasztják alá, hogy valóban 20 milliárd forint hiányzik a biodóm megépítéshez, amit per pillanat a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak kellene előteremtenie. A költségek elszállásának, illetve a fedezethiány okainak feltárása a most folyó pályázati eljárásban kiválasztandó leendő új gazdasági igazgató feladata lesz, de tisztáznia kell a pénzügyi helyzetet és az egész projektet át kell világítania.
A Biodóm teteje fényáteresztő és hőszigetelő anyagokból épül, a fűtését a Széchenyi Fürdőből elfolyó termálvíz hulladékhőjével oldanák meg, ám ezzel együtt az energiafelhasználása olyan hatalmas lesz, amely vetekszik egy kisebb budapesti kerület áramfogyasztásával. A Népszava információ szerint ekkora energiaigényt kis sem tud szolgálni a környék elektromos hálózata, így a működtetéshez további energetikai beruházásokra lesz szükség. Megkérdeztük az ügy hátteréről a Pannon Parkért felelős FÁNK-ot is, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | https://nepszava.hu/3059896_huszmilliardos-csontvaz-dolhet-ra-budapestre | https://web.archive.org/web/20230205014901/https://nepszava.hu/3059896_huszmilliardos-csontvaz-dolhet-ra-budapestre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszmilliardos-csontvaz-dolhet-ra-budapestre | Népszava | hungarian-news | 2019-12-12 17:01:16 | [] | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert"
] | [] | [
"háttér",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,926 | Kirúgták Zsidai Roy cégét az MNB várbeli épületéből | Többszörös szerződésszegésre hivatkozva december közepén azonnali hatállyal kitették a Magyar Nemzeti Bank alapítványának Budai Várbeli épületéből Zsidai Roy cégét. | Többszörös szerződésszegésre hivatkozva december közepén azonnali hatállyal kitették a Magyar Nemzeti Bank alapítványának Budai Várbeli épületéből Zsidai Roy cégét.
A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány Szentháromság téri doktori iskolájáról a 24.hu pénteken írta meg, hogy az ott lebonyolított karácsonyi bulik miatt kétszer is kihívták a szomszédok a rendőrséget. A hangos zenés partiknak a rendőrök vetettek véget.
A cikkünkre a PADS alapítvány nevében a vagyonkezelést végző cég reagált. Az Optima Befektetési Zrt. levele szerint a PADS és Zsidai Roy cége között létrejött bérleti szerződést a bérlő többször több ponton megsértette, ezért
a PADS a szerződést 2018. december 11-én azonnali hatállyal megszüntette. Zsidai Roy cége ezt követően a PADS épületéből kiköltözött.
A Optima Zrt. szerint a szerződés felmondása óta nem voltak olyan rendezvények, amelyek lakói bejelentéssel vagy bármilyen incidenssel végződtek volna.
A zrt. szerint az MNB-alapítványok több alkalommal egyeztettek a szomszédos épületek lakóival, és mind a felújítás, mind az üzemeltetés során figyelembe vették a lakók kéréseit, igényeit. Ezt a lakók nem egészen így látták. Az átadás után a szellőztető berendezések magas zajszintjére hivatkozva meg is fellebbezték az épület használatba vételi engedélyét. A szerződésbontásról eddig nem kaptak tájékoztatást.
A 4 milliárd forintból renovált és nagyrészt átépített középkori épületet szeptemberben adta át Matolcsy György MNB-elnök. A Bölcs Vár névre keresztelt doktori iskolában Zsidaiék két vendéglátóegységet is nyitottak. A Bistro 1786 étterem az épület üvegtetővel lefedett belső udvarát foglalta el. A Mátyás-templom felőli oldalon egy Budapest Mokka Cafe&Deli nevű kávézót rendeztek be, amelyhez utcai forgalom bekapcsolása érdekében egy keskeny ajtót vágtak a műemlék épület Szentháromság térre néző falába.
Jelenleg – más néven – a kávézó üzemel csupán. | https://24.hu/belfold/2018/12/28/kirugtak-zsidai-roy-ceget-az-mnb-varbeli-epuletebol/ | https://web.archive.org/web/20221206030919/https://24.hu/belfold/2018/12/28/kirugtak-zsidai-roy-ceget-az-mnb-varbeli-epuletebol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kirugtak-zsidai-roy-ceget-az-mnb-varbeli-epuletebol | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-28 18:06:00 | [
"Zsidai Zoltán Roy"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS)",
"Zsidai Csoport"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"idegenforgalom"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
49,927 | Önkormányzati hátszéllel nyomul a belvárosi „vendéglátó király”? | A Figyelő portréjából kiderül: Lefkovics György vendéglátóhelyeiről gyakran maga Rogán Antal polgármester döntött. | Önkormányzati hátszéllel nyomul a belvárosi „vendéglátó király”?
A Figyelő portréjából kiderül: Lefkovics György vendéglátóhelyeiről gyakran maga Rogán Antal polgármester döntött.
Nem egy esetben személyesen Rogán Antal belvárosi polgármester döntött a kerületi szórakozóhelyek különböző kérelmeiről, például a terasznyitási lehetőségekről – írja a Figyelő most megjelent száma, amelyik Lefkovics Györgyről közöl terjedelmes portrét. A vállalkozó ismert fővárosi vendéglátóhelyek tulajdonosa és üzemeltetője, mint például a Tokio, BOB, Innio, lacikonyha, vagy éppen az Ötkert, ahol már Orbán Viktor is megfordult, saját közlése szerint a 2012 decemberében ezen a helyen Fidelitas-tagokkal tartott „konzultáció” után döntötte el, hogy mégsem lesznek felsőoktatási keretszámok.
A Figyelő szerint Lefkovics sikeres vállalkozó, cégei jelentős profitot termelnek, ma már valószínűleg milliárdos vagyonnal rendelkezik, idejét nagyrészt az Egyesült Államokban tölti. A vállalkozó Steiner Pál szocialista és Rogán Antal fideszes polgármester vezetése alatt is megtalálta a számítását. Sikerének egyik titka lehet, hogy szinte mindegyik vendéglátóhelye elé teraszt épített, a lap szerint a belvárosban egy sétálóutcában négyzetméterenként nettó 322 forintért lehet közterületet foglalni naponta, vagyis havi 10 ezer forintért, így egy terasz üzemeltetése sokkal jobban megéri, mint mondjuk egy lerobbant épület felújítása, és abban nyitni vendéglátóhelyet.
Lefkovics teraszaival szemben ráadásul meglehetősen elnézőek a hatóságok, bár elvileg csak „szezonális” jelleggel működhetnének, a TG Italiano étterem terasza már negyedik éve áll „szezonálisan”. A hatóság máskor is meglepően elnéző: a Szent István tér és a Hercegprímás utca sarkán például a világörökségi szabályokat felrúgva alakítottak ki egy Lefkovics érdekeltségébe tartozó vendéglátóhelyet, büntetés helyett azonban az önkormányzat utólagos fennmaradási engedéllyel honorálta a jogsértést.
A Figyelő szerint Lefkovics szórakozóhelyeinek közönsége több szálloda éjszakai nyugalmát is zavarja, de a hatóságok egyelőre ebben sem tettek semmit. Igaz, legutóbb már azt válaszolta a lapnak a kerületi rendőrkapitányság, hogy mindent megtesznek majd a szabálysértések felszámolására. Lehet, hogy ez kényelmetlen lesz a Lefkovics-érdekeltségeknek.
A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.
Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!
Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra! | https://hvg.hu/itthon/20141009_Figyelo_Belvaros_Rogan | https://web.archive.org/web/20210120193055/https://hvg.hu/itthon/20141009_Figyelo_Belvaros_Rogan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onkormanyzati-hatszellel-nyomul-a-belvarosi-bvendeglato-kiralyr | HVG | hungarian-news | 2014-10-09 19:09:00 | [
"Lefkovics György",
"Rogán Antal"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"engedély",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
49,928 | Scheer Sándor már nem tulajdonos a Marketben, de a cége még igen | A McDonald's magyarországi hálózatát megszerző üzletember átszervezte a portfólióját. | Kulcsfigura rendezte át érdekeltségét a jelenkori magyar építőipar meghatározó vállalatában, a Market Zrt.-ből. Tette ezt azokban a napokban, amikor éppen beszállt a magyar gyorsétterem-piac egyik zászlóshajója, a McDonald's magyarországi érdekeltségébe.
Scheer Sándorról van szó, akiről a közelmúltban jelent meg hír annak kapcsán, hogy a McDonald's étteremhálózat anyacége, a McDonald's Corporation bejelentette, hogy üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a vállalkozóval. Amelynek értelmében a magyarországi vállalatban meglévő tulajdoni érdekeltségét teljes körűen Scheer Sándorra ruházza át, aki "Developmental Licensee" (DL) partnerként fejleszti és üzemelteti tovább a piacon működő McDnald's éttermeket.
A társaság honlapján megjelent közlemény szerint a továbbiakban Scheer fogja biztosítani a magyarországi üzlet további működéséhez és fejlesztéséhez szükséges tőkét. Nem egyértelmű, hogy ezzel áll összefüggésben, de Scheer Sándor már nem tulajdonos a Market Építő Zrt.-ben. Pontosabban nem a saját neve alatt. A cégnyilvántartási adatok szerint ugyanis január közepén törölték az erre vonatkozó bejegyzést a cégpapírokban - lelt rá az információra az mfor. Ezzel azonban nem szűnt meg az érdekeltsége a Marketben, ugyanis a saját vagyonkezelő vállalkozása révén továbbra is jelen van a tulajdonosok között. A cégközlöny szerint az érintett 49 százalékos tulajdonrészt jelenleg a Scheer kizárólagos tulajdonában lévő LMCS Kft. birtokolja. Vagyis egy cégen keresztül maradt bent az építőipari vállalatban. A kis vagyonkezelő eddig is (kis)tulajdonos volt a Marketben, a jelek szerint Scheer részét vette át egészében.
A Market a fideszes éra megbízható építőipari vállalata, egy sor fontos megrendelést nyert el az elmúlt években. Ez a cég építette a Groupama Arénát, valamint a fradisták szentélyét aztán javarészt kitakaró Telekom székházat. De a Dagály Arénát is megkapták, a Párisi Udvar átalakításában is részt vesznek, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Különlegességként azért kiemelnénk, hogy a cég honlapja szerint az Orbán-kormány lieblingjének nem mondható CEU-Közép Európai Egyetem új épületének munkálataiban is szerepet kaptak.
A társaságot alapvetően Garancsi Istvánhoz kötik: az ő Garhartt Invest 2014 Zrt. nevű cége a többségi, 51 százalékos tulajdonosa a Marketnek (apró érdekesség, hogy a Garhartt fő profilja az "egyéb sporttevékenység"). Garancsi jó barátja Orbán Viktor miniszterelnöknek, fel szokott bukkani az első ligában szereplő Puskás Akadémia futballcsapat meccsein a páholyban. Nem mellesleg a szomszédvár Mol Vidi tulajdonosa.
Scheer régi "harcostársa" Garancsinak, a Market alapítása óta jelen van a cégben, tulajdonosként és operatív döntésekben részt vevő személyként egyaránt. Ami utóbbit illeti, a hétköznapokban továbbra is a társaság rendelkezésére áll: a múlt év végén újabb öt évre kinevezték, az igazgatóság elnökeként tevékenykedik a cégben.
A már idézett közleményben Scheer elmondta, hogy régre nyúlik vissza a kapcsolata a McDonald's-szal, számos étterem és az első magyarországi Ronald Ház építésében is részt vett. Scheer szintén fontos üzletember, de kevésbé ismert, mint üzlettársa, Garancsi. Az érdekeltségébe tartozik egyebek mellett a Hotel Clark, a Clark Ádám téren található, a közvéleményt megosztó stílusban (természetesen a Market közreműködésével) épült, nemrég átadott szálloda, amely még Tarlós István főpolgármestert is - nem túl hízelgő - megszólalásra késztette.
A Market jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, 2017-ben 107 milliárdos nettó értékesítési árbevétel mellett 6,5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. A Market saját tőkéje 2017 végén 11,5 milliárd forint volt. Elképzelhető, hogy Scheer a McDonald's megszerzésével összefüggő új feladatok miatt döntött úgy, hogy minden tulajdonát a vagyonkezelő vállalkozásába helyezi át, és a saját neve alatt már nem lesz jelen tulajdonosként az építőipari társaságban. Mivel saját érdekeltsége vette át tőle a részesedését, vagyis a saját vagyona átcsoportosításáról van szó, nem valószínű, hogy az ügyletnek lehetett olyan célja, hogy friss pénzhez jusson, amit a McDonald's fejlesztésére fordíthat. Hacsak az nem, hogy LMCS-ből így volt a legcélszerűbb átcsatornázni a pénzt, bár ez elsőre kacifántos megoldásnak tűnik. Mindenesetre a 2017-es évről szóló beszámoló szerint a vagyonkezelőnek közel 4 milliárd forintos volt a mérlege, az adózott eredménye 1,369 milliárd, a saját tőkéje 1,722 milliárd forint volt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kiszallt-a-marketbol-garancsi-regi-harcostarsa-scheer-sandor.html | https://web.archive.org/web/20230127145213/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kiszallt-a-marketbol-garancsi-regi-harcostarsa-scheer-sandor.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/scheer-sandor-mar-nem-tulajdonos-a-marketben-de-a-cege-meg-igen | mfor.hu | hungarian-news | 2019-02-25 18:11:00 | [
"Scheer Sándor"
] | [
"LMCS Kft.",
"Market Építő Zrt.",
"McDonald's Kft."
] | [] | [
"háttér",
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
49,929 | Gajdánál "betelt a pohár" a támadások miatt, nem írja alá a menzaszerződést | A menzapályázaton győztest hirdetett a Kispesti Önkormányzat illetékes bizottsága, azonban a tegnapi támadások után Gajda Péter polgármester nem írja alá a szerződést, állásfoglalást kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól és a Fővárosi Kormányhivataltól is. | Gajda Péter kispesti polgármester nem írja alá a közétkeztetésre vonatkozó szerződést - jelentette be a polgármester a Facebook-oldalán. A menzapályázaton hárman indultak, végül egy cég maradt talpon, a tavaly alapított Szakácstündér Kft., amely a pályázatban vállalta, alvállalkozóként bevonja az üzemeltető Klassz Menzát, csakhogy arra korábban rengetetg panasz érkezett. A Klasszt - a sajtóban és a politikusok közül többen - Mészáros-közeliként emlegetik, azonban ez nem bizonyítható, csak egy nagyon áttételes és távoli kapcsolat fedezhető fel Mészáros korábbi érdekeltsége és a Klassz Menza tulajdonosa között.
A menzapályázatról ma döntött a Kispesti Önkormányzat Közbeszerzési és Közétkeztetési Bizottsága, amely értelemszerűen a Szakácstündért hozta ki győztesnek. A bizottság egyik tagja, a momentumos Paróczai Anikó nemmel szavazott, majd egy Facebook-posztban fakadt ki: a döntés felháborító, az ülésen többször jelezte, hogy a közbeszerzést érvényteleníteni kell, új pályázatra van szükség.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is kommentálta a döntést - aki az egész ügynek nagyobb nyilvánosságot adott azzal, hogy Facebook-oldalán "fideszes módinak" tartotta, hogy Kispesten az egy állva maradt ajánlattevőből választják ki a győztest, ma pedig azt írta,
a kispesti városvezetés szembe köpött minden tisztességes ellenzéki politikust.
Gajda Péter polgármesternél a bírálatok után betelt a pohár: noha biztos benne, hogy "most is szabályosan járt el az illetékes grémium", a biztonság kedvéért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordul állásfoglalással azért, hogy kiderüljön, az önkormányzat a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. A válaszig nem írja alá a szerződést. Gajda közölte azt is, elindították a sajtó helyreigazítási kérelmeket és további feljelentéseket is tesznek.
Tudom, hogy mostanában nagyon divatos Kispestet rugdosni, de egy ilyen ügy esetében úgy érzem sokan túlléptek egy határt
- írta a polgármester. | https://hvg.hu/itthon/20191212_Gajdanal_betelt_a_pohar_nem_irja_ala_a_menzaszerzodest | https://web.archive.org/web/20210125184021/https://hvg.hu/itthon/20191212_Gajdanal_betelt_a_pohar_nem_irja_ala_a_menzaszerzodest | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gajdanal-betelt-a-pohar-a-tamadasok-miatt-nem-irja-ala-a-menzaszerzodest | HVG | hungarian-news | 2019-12-12 23:41:09 | [] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"Klassz Menza Kft.",
"Szakácstündér Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közétkeztetés",
"strómanok"
] | [] |
49,930 | Belvárosi szállodája van a fideszes Becsó Zsoltnak, de engedélye nincs hozzá | Évek óta működhet feketén a Nagymező utca 66. szám alatt a kormánypárti képviselő cégének tulajdonában lévő apartmanhotel. A szálloda azzal védekezik, hogy csupán próbaüzem zajlik. Na de két éve? A terézvárosi önkormányzat – lapunk érdeklődésére reagálva – máris lépett az ügyben. | Egy üde színfolt Budapest közepén
– így hirdeti magát honlapján a Bp Design Hotel & Apartman (továbbiakban csak: BDHA), egy több szempontból is figyelemreméltó belvárosi szálláshely-komplexum.
Noha a VI. kerületi Nagymező utca 66. szám alatt lévő, a társasház különböző ingatlanjaiból kialakított szálloda különböző adatok szerint már évek óta működik, e tevékenység egészen most decemberig, tehát a 24.hu érdeklődéséig ismeretlen volt a kerületi jegyző előtt. Annak ellenére, hogy a legális működéshez szükséges kereskedelmi engedélyt neki kellene kiadnia, csakhogy ilyet a szállodát működtető vállalkozás nem kért korábban.
A cég egyébként az az Ublot Kft., amelynek egyik tulajdonosa a Fidesz Nógrád megyei országgyűlési képviselője, Becsó Zsolt.
Hogy találtuk meg?
Még ősszel adta fel azt az online álláshirdetést az Ublot Kft., amely szerint a „belvárosi, családias hangulatú, boutique szálloda recepciós munkatársat” keresett „versenyképes fizetésért, 12 órás munkakörben”. Az Ublot, a legutóbbi vagyonnyilatkozata alapján Becsó Zsolt 50 százalékos tulajdonában áll, és mivel tudomásunk szerint a fideszes politikus eddig nem rendelkezett belvárosi hotellel, felhívtuk a megadott telefonszámot. Itt aztán hamar megtudtuk, hogy a Nagymező utca 66. szám alatt található a szálló. A Google utcaképe szerint a BDHA már 2018 júniusában is tárt karokkal várta a vendégeket.
Az ezután beazonosított földhivatali tulajdonlapokból az derült ki, hogy az Ublot 2016-ban szépen bevásárolta magát az említett társasházba. Abban az évben
egy földszinti, 47 négyzetméteres lakást,
egy első emeleti, 92 négyzetméteres lakást,
egy második emeleti, 92 négyzetméteres lakást,
valamint egy földszinti, 324 négyzetméteres üzlethelyiséget vásárolt a Becsó Zsolt tulajdonában álló cég mindössze pár hónap leforgása alatt. Ez összesen több mint 550 négyzetméternyi ingatlan a Nagymező utca 66 szám alatt.
Ezek mellett a tulajdoni lapokon előbb egy 302 milliós OTP-s jelzálog szerepelt, majd miután ezt törölték, egy 125 milliós FHB-s jelzálog jelent meg 2017-ben.
Helyszíni szemle
A Nagymező utca 66. szám bejáratán jelenleg több tábla is jelzi a hotel működését, odabenn pedig az derül ki, hogy az első és második emeleti lakásokból két-két apartmant alakítottak ki, míg a földszinten egy hatalmas recepció működik.
Az egyik szálláskínáló oldal adatai szerint a BDHA összesen 16 szobával és 34 férőhellyel rendelkezik, saját honlapjuk szerint a szálláshoz reggelit, sőt, reptéri ingyen taxit is biztosítanak a nonstop recepció és takarítás mellett. Egy kétszemélyes szoba 15–25 ezer forintba kerül éjszakánként, ami a belvárosi fekvést tekintve igen jutányos árnak számít. A recepción érdeklődtünk, hogy a szálláshelyet miként definiálják, mire egyértelmű választ kaptunk:
ez egy szálloda.
A Whois.domaintools.com adatai szerint a BDHA honlapját még 2017 júliusában jegyezték be, csaknem két és fél évvel ezelőtt, miközben a Booking.com azt írja, hogy a szállodában 2017 áprilisa óta lehet szállást foglalni. A Booking.com-ra feltöltött értékelések közül vannak 2018 januárjából származók is, míg 2018 őszén maga a szálloda fűz kommentet egy anyagi jellegű probléma miatt panaszkodó olasz vendég bejegyzéséhez. Annak, hogy látványos nyoma van a BDHA működésének azért van jelentősége, mert a 24.hu-nak a szálloda kapcsán nyilatkozó M. Zoltán – aki az Opten adatai szerint nem tulajdonostárs, de nem is cégvezető – azt állította, hogy jelenleg nem üzemel a szálloda, hanem „próbaüzem” zajlik. Ez viszont teljesen ellentmond az általunk tapasztaltaknak, valamint a recepcióstól megtudott információknak, illetve a szálloda különböző online visszajelzéseinek.
Engedély? Az nincs
M. Zoltán azért is vethette be a próbaüzem kifejezést, mert az Ublot Kft.-nek egyszerűen nincs működési engedélye – erről a terézvárosi önkormányzat tájékoztatta a 24.hu-t. (Hogy mely vállalkozásoknak van engedélyük, mind cím, mind név alapján kereshető ezen a honlapon, de itt nem szerepel az Ublot, és a Nagymező 66. szám alatt sem jelentett be senki szálláshellyel összefüggő vállalkozást.) M. Zoltán azt elismerte, hogy a szálloda tulajdonosa az Ublot Kft., jóllehet, a szálloda honlapján semmi nem utal a tulajdonos kilétére.
Mindezek alapján állíthatjuk, hogy a Becsó Zsolt tulajdonában álló cég engedély nélkül működtet szállodát Budapesten. (A NAV nem adott felvilágosítást arról, hogy a Nagymező 66.-ból jelentettek-e be szállodai tevékenységet, kérdésünkkel a kerületi jegyzőhöz irányítottak. Ahol – mint írtuk – nem tudnak ilyen működésről. Szállodaüzemeltetéshez kell továbbá NÉBIH- és ÁNTSZ-engedély is.)
A VI. kerületben (de máshol is) még az Airbnb-t is be kell jelenteni, nemcsak a szállodaszolgáltatást. Sőt, még az előbbihez is sok mindent kell igazolni, ahhoz pedig, hogy valami szállodának minősüljön, komoly feltételrendszere van a területet szabályozó 2009-es jogszabály szerint.
A kerület azt is jelezte a 24.hu-nak, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Ez pedig zárulhat figyelmeztetéssel, pénzbüntetéssel, de akár bezáratással is, sőt, a fogyasztóvédelem is elmarasztalhatja a céget vásárlói megtévesztés miatt.
Az ügyben megkerestük Becsó Zsoltot, ám ő nem reagált kérdéseinkre.
Közvetlenül cikkünk megjelenése előtt váratlan fordulat történt: egy újabb levelet kaptunk a terézvárosi hivataltól, ebben azt írták, hogy december 11-én, szerdán már helyszíni szemlét is tartottak a Nagymező utca 66.-ban. Ennek során kiderült, hogy nemcsak kereskedelmi engedélye nem volt a vállalkozásnak, de a földszinti recepciót is magában foglaló külön épületszárny még a szükséges településképi engedéllyel se rendelkezett.
– olvasható az önkormányzat levelében. Hozzátették: az illegálisan üzemelő helyek kiszűrésére a hivatalnak nincs megfelelő apparátusa. „A nyilvánosság segít nekünk az illegális tevékenység visszaszorításában” – zárul a levél. | https://24.hu/belfold/2019/12/13/szalloda-belvaros-becso-zsolt-fidesz-parlamenti-kepviselo-engedely/ | https://web.archive.org/web/20230602005357/https://24.hu/belfold/2019/12/13/szalloda-belvaros-becso-zsolt-fidesz-parlamenti-kepviselo-engedely/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belvarosi-szallodaja-van-a-fideszes-becso-zsoltnak-de-engedelye-nincs-hozza | 24.hu | hungarian-news | 2019-12-13 10:18:39 | [
"Becsó Zsolt",
"Molnár Arnold"
] | [
"Ublot Kft."
] | [] | [
"engedély",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
49,931 | Másodfokon felmentették a Szeviép-ügy vádlottjait | A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait pénteken, tudósít a helyszínről az MTI.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság. | A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait pénteken, tudósít a helyszínről az MTI.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.
A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.
Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.
A rendelkezésre álló bizonyítékok csupán a gazdasági tevékenység kis részét fedték le, nem lehet kiragadni csak bizonyos cselekményeket, a vállalkozás teljes gazdálkodását kellett volna vizsgálni, melyhez szükség lett volna a teljes iratanyag, könyvelés, analitika lefoglalására, és azok értékelésére egy szakértői csoport által.
Vizsgálni kellett volna az aktuális gazdasági körülményeket is - mondta a bíró, utalva arra, hogy a vádlottak azzal védekeztek: a cég ellehetetlenülésének egyik fontos oka volt, hogy a magyar és a román állam az elvégzett munkák után mintegy négymilliárd forinttal maradt adósa a vállalkozásoknak, illetve 600 millió forint forgalmi adót sem kaptak vissza. Az ennek értékeléséhez szükséges bizonyítékok azonban nem álltak rendelkezésre, mondta Kovalcsik Éva.
Mivel a Szeviép Zrt. kapcsolt vállalkozásainak iratanyaga sem állt rendelkezésre, a járásbíróság a vádlottak azon állítását sem tudta értékelni, hogy a leányvállalatoknak és projektcégeknek nyújtott kölcsönök azok működőképességét biztosították. Így nem derült ki az sem, hogy a vádlottak által alkalmazott megoldás volt a legcélszerűbb.
A bíró kitért arra is, hogy rendelkezésre álló bizonyítékokat nem értékelt a járásbíróság, és alaptalanul vetette el azoknak a tanúknak a nyilatkozatait, akik a bíróság előtt sokkal részletesebb vallomást tettek, mint a nyomozás alatt.
Az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlottak bűnösségének megállapításának érdekében, a védők és a jelenlévő vádlottak három nap gondolkodási időt kértek.
A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.
Az ügyet két részre bontották Budapesten: az egyiket – a rendőrségi vezető, illetve más személyek általi, jogtalan előnyért történő befolyásolására vonatkozó állításokat – a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozás keretében még vizsgálja. A másikat, a tényleges vagyon különösen jelentős mértékű csökkenésével járó csődbűntettet a NAV-hoz delegálták, az azonban a feljelentés elutasításáról határozott, lényegében tisztázva a korrupciós vádak alól Botka László szegedi polgármestert. | https://index.hu/belfold/2019/12/13/szeviep_ugy_vadlottak_felmentes/ | https://web.archive.org/web/20221001060512/https://index.hu/belfold/2019/12/13/szeviep_ugy_vadlottak_felmentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masodfokon-felmentettek-a-szeviep-ugy-vadlottjait | Index | hungarian-news | 2019-12-13 10:20:31 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"csődbűntett",
"ítélet/döntés",
"építőipar"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
49,932 | 27 ügyvédi irodának fizetett százmilliókat Erzsébetváros fideszes vezetése | Bruttó százezer forintos ügyvédi órabér jogi konzultációért, havi 300 ezer forint a kerületi média jogi szempontú figyeléséért. Az új polgármester felmondta az elődje szerződéseit, hiszen csak a hivatal megbízásai 72 milliót vittek el tavaly, és ebben az önkormányzati cégek ügyvédi kiadásai még nincsenek is benne. | 12 ügyvédi irodával szerződött a még Vattamány Zsolt vezette erzsébetvárosi önkormányzat, de a kerület saját tulajdonú cégeinek további 15 ügyvédi megbízási szerződése is volt, tudta meg az Index. Az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentumokból a hivatal ügyvédjeinek listája és megbízásuk tárgya is kiderül.
A 12, közvetlenül önkormányzati megbízású ügyvédnek összesen 72 millió forintot fizetett ki 2018-ban Erzsébetváros, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt a kiadást mennyivel növelik az önkormányzati cégeken keresztül kifizetett ügyvédi munkadíjak, hiszen az óradíjakon felül többnyire nem volt felső keretösszeg sem meghatározva a szerződésekben. Annyi az alapszerződések alapján látható, hogy biztosan lényegesen nőnek az összegek.
És nem arról van szó, hogy Erzsébetváros rengeteg jogi tanácsra szorult volna ezektől az irodáktól. A szerződések alapján például két iroda ugyanolyan típusú feladatokra kapott megbízást, de az egyik, a Dr. Mátyus Ügyvédi Iroda jóval magasabb órabérrel dolgozott. Mátyus Kristóf szerződése munkajogi, polgári jogi képviseletre, hatósági ügyintézésre szólt, 3 millió forintos keretösszeggel.
Az átvilágítás során egy, az október 13-i választást követő napon felmondott ügyvédi megbízási szerződés is szemet szúrhat. Az évi 3 millió forintos kifizetés médiafigyeléssel kapcsolatos jogi véleményezésről szólt, holott a polgármesteri hivatal apparátusában is volt erre megfelelő szakértelemmel rendelkező ember vagy emberek. Talán ezért is kezdeményezte a választást követően azonnal szerződése felmondását az érintett, dr. Gerendási Eszter, akit Vattamány 2019 februárjában eredetileg azzal bízott meg, hogy
Még ennél is pikánsabb önkormányzati megbízásnak tűnik, amellyel évi 7 millió 620 ezer forintot fizettek a Müller Ügyvédi Irodának azért, hogy havi 5-6 alkalommal konzultáljon önkormányzati intézményekkel. Ezeknek a konzultációknak a pontos tartalma információink szerint a teljesítési igazolásokból nem derült ki, azokban ugyanis a legtöbbször csak annyi állt, hogy „konzultáció jogi feladatokban”. Ezeknek a konzultációknak az időtartalmáról sem tudni, de nehezen elképzelhető, hogy egész napos tevékenységről lett volna szó, mindenesetre ha egy-egy órás tanácsadást jelent ez, akkor
A budajenői ügyvéd neve ráadásul már korábban felmerült Erzsébetvárosban, ő képviselte volna ugyanis a kerületet a fideszes Vattamány Zsolt által indítani tervezett kártérítési eljárásban, méghozzá a Hunvald-per vádlottjaival szemben. Csakhogy korábbi sajtóhírek szerint 1,78 milliárd forintot vesztett a kerület azon, hogy a bíróság jogerősen elutasította a fogalmi és formai hibáktól hemzsegő kártérítési keresetet, amelyet tehát éppen a Müller Ügyvédi Iroda készített. Érdekesség az is, hogy Müller Tibor a devizahiteleseket mentő Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt.
Eközben 2011 óta rendelkezik megbízással Erzsébetvárostól, havi nettó 500 ezer forintért. A szerződés kizárólag jogi tanácsadásra, konzultációra szól – semmilyen okiratszerkesztési, ellenjegyzési, de még képviseleti feladatot sem tartalmazott a megbízás. Az is szemet szúrhat, hogy ezt a szerződést kirívóan hosszú, 4 hónapos felmondási idővel kötötte meg Vattamány, így 2,5 millió forintot akár érdemi munkavégzés nélkül is ki kell fizetnie az önkormányzatnak most, hogy nem tart igényt Müller munkájára.
Hasonlóan kirívó a közismert dr. Futó Barnabás szerződése, ő ugyanis a Hunvald-ügyben látta el Erzsébetváros jogi képviseletét, méghozzá bruttó 50 ezer forintos óradíjért, évi mintegy 9 millió forintos keretösszeggel. Azt nem tudni, hogy az önkormányzatnak milyen állandó jogi feladatai vannak a több mint tíz éve zajló, jelenleg egy perújítási eljárás nyomán ismét bírósági szakban lévő (a szerződés alapján Erzsébetváros sértettként érintett) nem polgári, hanem büntetőeljárásban.
Érdeklődésünkre Niedermüller Péter polgármester megerősítette, hogy az önkormányzati cégek gazdálkodását, így a tényleges kifizetéseket jelenleg is vizsgálják, ott pedig, ahol indokolhatatlan vagy éppenséggel megmagyarázhatatlanul drága megbízási szerződéseket találtak, azonnal felmondták azokat. A DK-s polgármester azt is megjegyezte, a legtöbb iroda nem adott át nekik érdemi információkat, sőt
Talán a 27-ből egy kivétellel, a vizsgálat szerint ugyanis a HBGV-Szabó Ügyvédi Iroda érdemben vitte az önkormányzat jogi képviseletét, és mivel az átvilágítás során úgy találták, korrekten jártak el, az ő munkájukra továbbra is számítanak.
(Borítókép: Vattamány Zsolt, Veres Zoltán, Dr. Bajkai István és Benedek Zsolt erzsébetvárosi fideszesek - fotó: Dr. Bajkai Zsolt / Facebook) | https://index.hu/belfold/2019/12/13/erzsbetvaros_ugyvedi_szerzodesek_atvilagitas/ | https://web.archive.org/web/20230604211451/https://index.hu/belfold/2019/12/13/erzsbetvaros_ugyvedi_szerzodesek_atvilagitas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/27-ugyvedi-irodanak-fizetett-szazmilliokat-erzsebetvaros-fideszes-vezetese | Index | hungarian-news | 2019-12-13 12:45:00 | [
"Futó Barnabás",
"Mátyus Kristóf",
"Müller Tibor",
"Vattamány Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Dr. Mátyus Ügyvédi Iroda",
"Müller Ügyvédi Iroda"
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"gazdálkodás",
"ügyvédek",
"önkormányzat"
] | [] |
49,933 | Újabb öt közvilágítási tendert nyertek el magyar és szerb kormányközeli cégek Szerbiában | A Balkaninsight.com értesülései szerint újabb megbízásokat nyertek el azok a cégek, amelyek már korábban is taroltak a közbeszerzéseken, ha közvilágításról volt szó. A szálak Magyarországra, az Eliosig vezetnek. | Megközelítőleg 15 millió euró összértékű megbízást húztak be kormányközeli cégek Beocin, Becej, Bogatic, Jagodina és Krusevac települések önkormányzataitól a közvilágítás-korszerűsítésekre kiírt pályázatokon Szerbiában.
A nyertes Resalta, Esco Elios, U Light és Keep Light az elmúlt években szinte minden további közvilágítással kapcsolatos szerbiai tenderen is sikerrel szerepeltek.
Nem volt nehéz dolguk: a pályázatok ugyanis olyan szigorú kritériumok szerint voltak megírva, hogy csak kevés vállalkozás tudott megfelelni a paramétereknek. A versenytársakat – ha egyáltalán benyújtották az ajánlataikat – többnyire hiányosságokra hivatkozva elutasították.
A Balkaninsight szerint a négy cég 2016 óta 22 közvilágítás-korszerűsítésre kiírt pályázaton szerepelt sikeresen, és összesen több mint 50 millió eurót kaszáltak.
Szerb és magyar politikusok sejlenek fel a háttérben
Ahogy arról a Direkt36 és a BIRN balkáni oknyomozó hálózat korábban beszámolt, a felsorolt vállalkozások olyan üzletemberek érdekeltségébe tartoznak, amelyeket összefüggésbe hozhatók Orbán Viktorral, valamint Ana Brnabic szerb miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel.
A 24.hu tavaly rámutatott: az OLAF által vizsgált 35 projektből összesen hét esetben bukkant fel az U Light: Cegléden, Hatvanban, Sárváron, Jászberényben, Bácsalmáson, Hajdúböszörményben és Mórahalmon. Minden esetben veszítettek.
Harag azonban nem alakult ki a „versenytársak” között, ami nem is csoda, tekintve, hogy szoros kapcsolat kötötte össze az U Light Kft.-t és az Elios Innovatív Zrt.-t. Mindketten tulajdonosok voltak ugyanis az Elios-csoport szlovák leányvállalatában.
Az Elios Slovakia-t Pozsonyban alapították meg 2015-ben. Az alapító az Elios Innovatív Zrt., a szlovák S Commerce, s.r.o., illetve a szintén szlovák E-E-E LED Lighting, s.r.o. volt. A cégbe később beszállt a Woody Holding Kft. is, amelynek tulajdonosa Erdei Bálint, azaz Tiborcz István jóbarátja, aki az Elios volt tulajdonosai között is felbukkant. A Kft. 2016-ban kiszállt, azóta az Elios Slovakia legnagyobb (ötven százalékos) tulajdonosa az U Light Kft., de húsz százaléka maradt a szintén Erdei Bálint által alapított és tulajdonolt Elios International Kft.-nek – mutatott rá a 24.hu.
Arról, hogyan működött a gyakorlatban az Elios külföldi menetelése, az Átlátszó is beszámolt:
Proxy-hálózat a Balkánon – így tarol az Elios a határokon túl is
A szerb törvények szerinti közérdekű adatigényléssel fordulnak helyi politikusok a vajdasági Ada polgármesteri hivatalához, hogy megtudják, valójában spóroltak-e és pontosan mennyit a Tiborcz kapcsán elhíresült Elios LED-lámpáin, vannak ugyanis fenntartásaik. A fogyasztói panaszok Szerbiában hasonlóak, mint Magyarországon: sötétebb van, mint volt, különösen a járdákon.
A szerbiai projektek másik kulcsfigurája Mark Crandall, a Resalta egyik részvényese. Crandall volt ugyanis Ana Brnabic főnöke, amikor Branic volt a Continental Winds szélerőmű-vállalkozás szerb fiókjának igazgatója.
Hogy a tenderek sorozatos elnyerése és a kapcsolatok között bármilyen összefüggés lenne, minden érintett tagadta a BIRN-nek. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/13/ujabb-ot-kozvilagitasi-tendert-nyertek-el-magyar-es-szerb-kormanykozeli-cegek-szerbiaban/ | https://web.archive.org/web/20231001092314/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/13/ujabb-ot-kozvilagitasi-tendert-nyertek-el-magyar-es-szerb-kormanykozeli-cegek-szerbiaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ot-kozvilagitasi-tendert-nyertek-el-magyar-es-szerb-kormanykozeli-cegek-szerbiaban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-13 13:01:00 | [
"Erdei Bálint"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Elios Slovakia s.r.o.",
"U Light Kft.",
"Woody Holding Kft."
] | [
"Európa",
"Szerbia"
] | [
"közbeszerzés",
"klientúra",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
49,934 | Állásfoglalást kért a kispesti polgármester, hogy szabályos-e a menzatender | Miután Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta a kispesti önkormányzat által kiírt közétkeztetési közbeszerzést, Gajda Péter szocialista polgármester a fővárosi kormányhivatalhoz és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy foglaljanak állást, szabályosan jártak-e el. | Miután Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta a kispesti önkormányzat által kiírt közétkeztetési közbeszerzést, Gajda Péter szocialista polgármester a fővárosi kormányhivatalhoz és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy foglaljanak állást, szabályosan jártak-e el.
A levélben, amit mi is megkaptunk a polgármesteri hivataltól, Gajda azt írja:
„Úgy gondolom, az önkormányzat a hosszú és átlátható folyamat során minden vonatkozó jogszabály szigorú betartásával járt el. Ennek következtében az illetékes kerületi közbeszerzési bizottság a mai napon az előterjesztésnek megfelelően döntött az ügyben. A tegnapi napon több sajtóorgánumban az egyik országgyűlési képviselő nyilvános hozzászólása alapján kétségbe vonták ennek az eljárásnak a szabályosságát.”
„A látszatát is szeretném elkerülni annak, hogy Kispest Önkormányzata szabálytalanul járt el, ezért úgy döntöttem, hogy mielőtt a szerződést aláírom, a tisztelt Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a Budapesti Kormányhivatal állásfoglalását kérem.”Az önkormányzattól a délután elküldött kérdéseinkre is választ kaptunk. De miről van szó pontosan?
Ahogy korábban beszámoltunk róla, hivatalosan három cég indult a szocialista vezetésű kerület pályázatán, győztes viszont csak egy lehetett, ketten ugyanis nem tették le az előírt ötmillió forintos biztosítékot. A Szakácstündér Kft.-ről van szó, amit egy éve alapított a BKV Előre 24 éves focistája, Csákó Gergő.
Hadházy Ákos többek közt azért kritizálta az önkormányzatot, mert a Szakácstündér Kft. alvállalkozója az a Klassz Menza Kft. lesz, amely 2012 óta - korábban Pensio17 Kft. néven - felel a kerületi közétkeztetésért. A cégről a G7 a kőbányai közétkeztetési tender ügyében azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
Kérdésünkre a polgármesteri hivatal azt írta, azért szavazta meg a javaslatot a költségvetési bizottság, „mert az eljárás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, törvényesen lett lefolytatva. A külsős közbeszerzési szakértőnk és a bíráló bizottság az eljárást érvényesnek és eredményesnek találta”.
Korábban tízmillárdos összegről volt szó, csütörtökön viszont Hadházy arról posztolt, hogy a bizottsági ülésen azt mondták neki, ez kevesebb lesz, de még nem tudni, pontosan mennyi. A 444-nek azt írta az önkormányzat, hogy az összeg „a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függ, előre nem megállapítható. Előzetes becslések alapján a jelenlegi adagszámokat figyelembe véve 10 évere 6,5 milliárd forint”.
Arra a kérdésre, hogy nem tartják-e problémásnak, hogy pont egy Mészároshoz köthető céget bíznak meg a feladattal, azt írták,
nincs tudomásuk róla, hogy „a nyertes ajánlatot tevő cég Mészáros Lőrinchez köthető, feladatunk az, hogy az eljárás törvényesen, szabályszerűen legyen lefolytatva, melynek maradéktalanul eleget tettünk.Hadházy szerint az önkormányzatnak bőven lett volna mozgástere:
kiírhatták volna a szerződést 10 év helyett jóval kevesebb időre is.
kiírhatták volna a közbeszerzést "részekre bontva", például intézményenként, hátha úgy több vállalkozó jelentkezik,
saját céggel is végezhetnék a szolgáltatást.
Ezekre azt válaszolták:
„Az általános piaci gyakorlathoz igazodva, a legkedvezőbb ajánlat elérése érdekében” határozták meg a 10 éves időtartamot. „A fővárosi kerületekben és nagyobb városokban jellemzően 5+5, 10, 10+5, 15 évre kerülnek kiírásra a hasonló pályázatok.”
Azért nem írták ki „részekre bontva”, mert szakmailag nem tartották megalapozottnak, és jogilag is aggályos lehet „a közbeszerzési törvény részekre bontást tiltó passzusai tekintetében”.
Megvizsgálták, hogy saját céggel végeztessék-e a szolgáltatást, de arra jutottak, hogy nem tudnák fenntartható módon megoldani.
Végül közölték, hogy megtették „a szükséges jogi lépéseket Hadházy Ákossal, valamint a valótlanságokat állító, megjelentető médiumokkal szemben”. | https://444.hu/2019/12/12/allasfoglalast-kert-a-kispesti-polgarmester-hogy-szabalyos-e-a-menzatender | https://web.archive.org/web/20230905152008/https://444.hu/2019/12/12/allasfoglalast-kert-a-kispesti-polgarmester-hogy-szabalyos-e-a-menzatender | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allasfoglalast-kert-a-kispesti-polgarmester-hogy-szabalyos-e-a-menzatender | 444 | hungarian-news | 2019-12-12 01:00:00 | [] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"Pensio 17 Kft.",
"Szakácstündér Kft."
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"ítélet/döntés",
"közétkeztetés",
"önkormányzat"
] | [] |
49,935 | 1,1 milliárdnyi TAO-pénz mehet Felcsútra idén | Minden jel szerint bőven van helye a közpénznek számító TAO-támogatásoknak a felcsúti fociakadémián. Miközben az idei év elméletileg a visszafogásról szól a TAO-támogatások terén, Felcsút idén is milliárdos nagyságrendű fejlesztést kíván végrehajtani. | Az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál idén költséges terveket szőttek. Az új stadion, sportcsarnok, Makovecz-stílusú kazánház, teakonyhákkal felszerelt sportszálló felépítése után minden jel szerint téves gondolat, hogy nincs mit fejleszteni és ne lenne helye a TAO-ból érkező adóforintoknak.
A 2019/2020-as évadban A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak összesen 1,12 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Hogy ebből az összegből, milyen elképzelések valósulnak meg, az majd csak a sportfejlesztési programból derülhet ki, amit azonban még nem tettek közzé a focialapítvány honlapján.
Bár jelentős ez az összeg, Felcsút a korábbi évekhez képest szemmel láthatóan visszafogta magát a sportfejlesztési program összeállítása során. Az idei program ugyanis a TAO-rendszer indulása óta a legkisebb értékű Felcsúton, eddig a 2013-as év volt a "mélypont", amikor megelégedtek 1,54 milliárd forintnyi TAO-val.
Mindenesetre 2011 óta az idei TAO-pénzzel együtt összesen 26,5 milliárd forint közpénz áramlott a felcsúti focialapítványhoz, ami mellé jólelkű adományozó cégek még 22,4 milliárd forintot adtak "önzetlenül".
Ugyan az idei adományok nagyságát majd csak jövő nyár elején ismerhetjük meg a közhasznúsági jelentésből, az biztos, hogy mostanáig felfoghatatlan összeg, 48,88 milliárd forint érkezett az alapítványhoz TAO vagy önkéntes adományok révén.
Idén egyébként a kormányzat a futó beruházások mielőbbi befejezése érdekében meghúzta a nadrágszíjat, ami azt jelenti, hogy újabb ingatlanberuházásokat nem minden esetben támogatnának. Ennek eredménye a már elfogadott programok összértékén is megmutatkozik. Az egyes sportszervezetek ugyanis nem készültek idén nagyon nagy értékű sportfejlesztési programokkal, az MLSZ adatai szerint a felcsúti alapítvány mögött a legtöbb TAO-t jelen állás szerint (még vannak nem elfogadott programok) a Gyirmót FC igényelte, 365 milliót, amitől nem sokkal marad el a Soroksár Sport Club Kft. 325 milliós programja.
Összesítésünk szerint a 2018/2019-es évadban a labdarúgó klubok, szervezetek összesen 39 milliárd forintnyi TAO-t igényeltek, amivel szemben a jelenlegi szezonban még "csak" 19,5 milliárdot. Ebből egyébként kicsivel több mint 2 milliárd forint lehívása történt meg. | https://mfor.hu/cikkek/makro/11-milliardnyi-tao-penz-mehet-felcsutra-iden.html | https://web.archive.org/web/20230206055010/https://mfor.hu/cikkek/makro/11-milliardnyi-tao-penz-mehet-felcsutra-iden.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/11-milliardnyi-tao-penz-mehet-felcsutra-iden | mfor.hu | hungarian-news | 2019-11-25 12:01:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,936 | A 4iG most WIFI rendszert telepíthet majd' másfél milliárdért | Közel másfél milliárdért építhet ki WIFI rendszert a 4iG az Egészségügyi Ellátó Központ 25 intézményének.
A cég a hét elején már elnyert egy nagy értékű, nettó 1 461 780 000 forintos közbeszerzési eljárást, így az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a cég szállíthat és telepíthet majd műtéti napló beszédleíró szoftvereket.
Ebben az esetben is verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás keretében nyert a 4iG. | Több mint egymilliárd háromszázmillió forintért (a pontos összeg 1 374 709 252) a 4iG Nyrt. építheti ki az Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a WIFI rendszert – tájékoztatta a cég befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán a cég ajánlatát hirdették ki nyertes ajánlatként.
A cég a hét elején már elnyert egy nagy értékű, nettó 1 461 780 000 forintos közbeszerzési eljárást, így az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a cég szállíthat és telepíthet majd műtéti napló beszédleíró szoftvereket.
Ebben az esetben is verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás keretében nyert a 4iG. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-4ig-most-wifi-rendszert-telepithet-majd-masfel-milliardert.html | https://web.archive.org/web/20230130040237/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-4ig-most-wifi-rendszert-telepithet-majd-masfel-milliardert.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-4ig-most-wifi-rendszert-telepithet-majd-masfel-milliardert | mfor.hu | hungarian-news | 2019-12-12 22:12:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
49,937 | Eladnák az Erzsébet-program ikonikus szállodáját | Néhány éve még rászoruló családok, gyerekek nyaralhattak szociális alapon a siófoki Erzsébet szállodában, amit az állam most magánbefektetőnek adna el. Nyíregyházán egy hasonló üzlet már sikerült, gyanús körülmények között. | A nyíregyházi Erzsébet szálló után a siófoki Erzsébet szállodát (korábban Hotel Aranypart) is eladná a magyar állam - derül ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) elektronikus aukciós rendszeréből.
A kilencszintes, 160 szobás szállodára csak csomagban lehet licitálni, így a vevő egyúttal a parádfürdői Károlyi-kastély új tulajdonosa is lesz. Az MNV összesen legalább 2,3 milliárd forintot várna az ingatlanokért, ebből a siófoki hotel értéke 1,9 milliárd forint. Az árverés november 29-től december 3-ig tart majd.
"Az ingatlan Siófok, legértékesebb üdülőterületén, az Aranyparton (Szállodasor) található. Közvetlen parti ingatlan, azzal, hogy a Balatontól egy 30 méteres parti sáv választja el, mely szabad strandként működik. Az épületszerkezetek viszonylag jó állapotban vannak. A 6. és 7. szinten teljes belső felújításra került sor 2012-ben. A gépészet elavult, korszerűtlen, felújítása indokolt" - olvasható az MNV hirdetményében az épület leírása.
Nem az első próbálkozás
Nem először próbálja eladni az állam: az MNV 2017 októberben is tervezte a siófoki Erzsébet szálloda árverését, a hotel kikiáltási ára az ingóságokkal együtt akkor még csak 1,4 milliárd forint lett volna, de végül elmaradt a licitálás.
A Magyar Nemzet még 2016 novemberében megírta: végleg bezárják azt a négy szállodát, amelyeket az MNV vett át az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-től. Elbocsátották a balatonvilágosi, a balatonőszödi, a siófoki, valamint a nyíregyházi Erzsébet Szállodák alkalmazottait. Már akkor bejelentették: nem viszik tovább az üzemeltetést, hanem a hivatalos átvétel után eladják az ingatlanokat.
Az érintett szállodák szerves részei voltak az Erzsébet-programnak, amelynek keretében 400 ezer gyerek üdülhetett kedvezményesen. Két nagyobb üdülőhelyszín maradt a bezárás után a programot működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány üzemeltetésében: a fonyódi, valamint a zánkai.
Seszták üzleti körei
A nyíregyházi Erzsébet szállót már 2017 nyarán sikerült egymilliárd forintért eladnia az államnak. Az új tulajdonos a Kelet-Rest Turisztikai Kft. lett, gyanús körülmények között: a társaságot 2002-ben alapították, 2016-ban négymillió, 2015-ben pedig mindössze 1,2 millió forintnyi árbevétele volt, így az előző években leginkább veszteségesen működött. Adódik a kérdés, honnan lett hirtelen egymilliárd forintja a cégnek. A Kelet-Rest Kft.-ben egy héttel az árverés előtt lett többségi tulajdonos Mikucza László Zsolt, aki a Magyar Nemzet cikke szerint Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körhöz tartozik. Az 55 800 négyzetméteres ingatlanra egyedüliként tettek vételi ajánlatot.
A licitálható csomag része még a parádfürdői Károlyi-kastély is: nem lenne meglepő, ha egy tehetős befektető ebben is látna fantáziát, hiszen gyönyörű helyen fekszik a 44 szobás ház, amely üresen áll. "Parádfürdő közepét egy hatalmas park foglalja el, mely hajdan a közeli kastély kertje volt. A Tarna-patak jobb partján, egy magas dombhát tetején ma is áll még a Károlyiak egykori kastélya. A klasszicista stílusú épületet 1889-ben Károlyi Gyula toldotta meg egy kétemeletes, romantikus szárnnyal. 1914-ben itt töltötte mézesheteit Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka" - írta a turistamagazin.hu az épületről. Az MNV most 174,6 millió forintra becsülte a kastélyt.
Megtisztítják a portfóliót
A parádi önkormányzat pedig strandfürdő és szálloda építésére keres befektetőt az egykori fürdő területére. "Magántulajdonú területek bevonásával a fürdő a későbbiekben tovább bővíthető" - áll az önkormányzat hirdetésében. A Heves megyei településen 1995-ig működött népszerű strand, a 2000-es évek elején ledózerolták a megmaradt épületeket és medencéket. Komolyabb befektető eddig nem látott üzletet a strand újbóli megnyitásában.
A vagyonkezelő korábbi közlése szerint idén júniustól az eddig megszokott egyedi ingatlanértékesítés mellett több, nagy értékű ingatlanokból álló, csomagszerű értékesítést indított, hogy olyan ingatlanok is gazdára találjanak, amelyek a korábbi értékesítési kísérlet során önállóan nem keltek el. Az értékesítendő vagyonelemek nem látnak el közfeladatot, ezért állami tulajdonban tartásuk - az MNV portfóliótisztítási stratégiájával összhangban - sem vagyonpolitikai, sem költséghatékonysági szempontból nem indokolt. | https://www.napi.hu/ingatlan/eladnak_az_erzsebet-program_ikonikus_szallodajat.695388.html | https://web.archive.org/web/20191122154851/https://www.napi.hu/ingatlan/eladnak_az_erzsebet-program_ikonikus_szallodajat.695388.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eladnak-az-erzsebet-program-ikonikus-szallodajat | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-11-22 00:49:00 | [
"Mikucza László Zsolt",
"Seszták Miklós"
] | [
"Kelet-Rest Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
49,938 | Seszták Miklósék nem aprózzák el, a miniszter köréhez került az Erzsébet hotel | Elvesztette közvagyon jellegét az egymilliárdért megvásárolt nyíregyházi szálloda. Állami köztulajdonból Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körök magántulajdona lett a nyíregyházi Erzsébet szálló. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy július 20-i árverésen adta el az 55 800 négyzetméteres ingatlant 1,072 milliárd forintért egy akkor még ismeretlen vevőnek, aki egyedüliként tett vételi ajánlatot. Földhivatali adatokból a Magyar Nemzet megtudta, hogy az új tulajdonos a Kelet-Rest Turisztikai Kft., a bejegyző határozat érkezési ideje augusztus 31-e volt. | Állami köztulajdonból Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körök magántulajdona lett a nyíregyházi Erzsébet szálló. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy július 20-i árverésen adta el az 55 800 négyzetméteres ingatlant 1,072 milliárd forintért egy akkor még ismeretlen vevőnek, aki egyedüliként tett vételi ajánlatot. Földhivatali adatokból a Magyar Nemzet megtudta, hogy az új tulajdonos a Kelet-Rest Turisztikai Kft., a bejegyző határozat érkezési ideje augusztus 31-e volt.
Adódik a kérdés, honnan lett hirtelen egymilliárd forintja a cégnek. A társaságot 2002-ben alapították, 2016-ban négymillió, 2015-ben pedig mindössze 1,2 millió forintnyi árbevétele volt, így az előző években leginkább veszteségesen működött. A 2016-os beszámolójából az is kiderül, hogy munkavállalót nem foglalkoztatott. A Kelet-Rest Kft.-ben egy héttel az árverés előtt, július 13-án lett többségi tulajdonos Mikucza László Zsolt. A cég tevékenységi köre októberben bővült, már sportlétesítmény működtetésére, reklámügynöki tevékenységre és például egyéb szórakoztatásra és sporttevékenységre is vállalkozik. Mikucza László Zsolt tulajdonában több cég is van, például az MHM Product Építőipari Kft., amelyben tavaly szeptemberig a bátyja, Mikucza Tamás is tulajdonos volt, egyik székhelye pedig Nyíregyházán található. Mikucza Tamás – aki jelenleg az MHM Product tulajdonában lévő MHM Invest ügyvezetője – 2015-ig vezető tisztségviselője volt a szintén nyíregyházi székhelyű Damjanich Lakópark Kft.-nek. Ez az ezer lakásból álló lakópark gyakorlatilag egy komplett új városrész közel Nyíregyháza központjához, az építtetője pedig a Nyír-Komplett Kft. Ebben a cégben Mikucza-Horváth Ágnes is tulajdonos, és a vállalkozás igazán dübörög: 2012 óta stabilan egy-kétmilliárd forint árbevételt produkál, 2016-ban pedig háromszázmillió forint profittal zárt.
A Nyír-Komplett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter városában, Kisvárdán is nagyon aktív (Seszták 1998-tól tagja volt a képviselő-testületnek, 2010-ben és 2014-ben pedig a Kisvárda központú egyéni választókerületben országgyűlési képviselőnek választották): a városrehabilitációs projekt gyakorlatilag a céghez köthető. Felújította a városi könyvtárat, a polgármesteri hivatalt, épített egy konferencia-központot, és a sétálóutca 225 ezer térkövét is a helyére tette. Mikucza-Horváth Ágnes nyíregyházi címe megegyezik az Alkossunk Várost Alapítvány címével, amelynek alapítója Mikucza Tamás. A szervezet elsődleges célja „a hagyományokra épülő, modern Nyíregyháza városarculatának kialakítása, a szükséges partnerek felkutatása”. Nyíregyháza és Kisvárda remek összhangját bizonyítja, hogy a kisvárdai Lesz Feszt fesztivál hathektáros területét a kisvárdai önkormányzat térítésmentesen bocsátotta az alapítvány rendelkezésére. A fesztivál rövid idő alatt lett népszerű, tavaly nyáron három nap alatt 107 fellépője volt (a Tankcsapdától a Bëlgáig), és már az idei buli dátuma is tudható. Volt miből Kisvárdára csábítani a legnagyobb hazai sztárokat, ugyanis a Lesz Feszt szponzorai között van a Mol, az OTP, a T-Systems, a Coca-Cola, az MVM, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató, a Szerencsejáték Zrt., a Borsodi és a Master Good. Utóbbi cég pedig különösen kedves Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, hiszen a kisvárdai társaság 2014-ben avatott új baromfi-feldolgozót – Orbán Viktor miniszterelnök személyesen vágta át a szalagot –, 2016-ban pedig kormányzati százmilliókból hajtott végre fejlesztést. A cég a helyi foci- és kézilabdacsapat névadó szponzora.
Azt, hogy a nyíregyházi Erzsébet szálló területén a jövőben mi lesz, lakópark vagy fesztivál, nem lehet még tudni. Mindenesetre szép helyen fekszik, a Sóstó mellett, tölgyerdővel körülvéve. A 2000 négyzetméteres szálloda épületét 2005-ben felújították, így kimondottan jó állapotban van. Decemberben bezárták a nyíregyházi intézményt a siófoki, a balatonőszödi és a balatonvilágosi Erzsébet szállodákkal együtt, a dolgozókat pedig elbocsátották. Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-től december 1-jén került át a tulajdonjog az MNV-hez, amely azonnal leszögezte, nem üzemelteti tovább a szállókat, hanem piaci áron eladja őket.
Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője korábban attól tartott, hogy egy kormányközeli üzletember szerezheti meg a szállodát, mert – mint mondta – más hasonló ingatlanok esetében is így történt. Az MNV tavaly októberre tervezte a siófoki Erzsébet szálloda árverését, a hotel kikiáltási ára az ingóságokkal együtt 1,4 milliárd forint lett volna, de végül elmaradt a licitálás. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/01/sesztak-miklosek-nem-aprozzak-el-a-miniszter-korehez-kerult-az-erzsebet-hotel | https://web.archive.org/web/20220925173517/https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/sesztak-miklosek-nem-aprozzak-el-a-miniszter-korehez-kerult-az-erzsebet-hotel-3866337/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sesztak-miklosek-nem-aprozzak-el-a-miniszter-korehez-kerult-az-erzsebet-hotel | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2019-12-16 00:59:27 | [
"Horváth Ágnes (Mikucza)",
"Mikucza László Zsolt",
"Seszták Miklós"
] | [
"Alkossunk Várost Alapítvány",
"Damjanich Lakópark Kft.",
"Kelet-Rest Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MHM Product Kft.",
"Nyír-Komplett Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
49,939 | Mészáros Lőrinc rászorult - 325 milliót kapott | Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András államtitkár testvérének mezőkövesdi panziója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. | A turisztikai ágazat kormányzati szervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program vissza nem térítendő pályázati forrásaiból Mészáros Lőrinc egyik cége is támogatásban részesült - derül ki az MTÜ honlapján lévő - a Napi.hu által megtalált - adatbázisból.
A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint a Témadesign Kft. 324,5 millió forintot kapott a tarcali, ötcsillagos Andrássy Rezidencia Wine és Spa fejlesztésére. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy a felcsúti székhelyű Témadesign Kft. a Mészáros Gasztro Kft. tulajdonában van, ami pedig a volt felcsúti polgármester egyik vállalkozása.
Mészáros Lőrinc és családjának vagyonát a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2018-as listája 2018. májusban mintegy 280 milliárd forintra becsülte, ami egy év alatt 160 milliárd forintos gyarapodást jelentett, s a lista 2. helyére volt elegendő. A később megjelent Forbes-listán viszont már a leggazdagabb magyarként tűnt fel. Mészáros emellett még az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke is.
Azt a Heti Válasz írta meg korábban, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodája, az Andrássy Rezidencia is. Ezek szerint azonban a fejlesztéséhez már állami százmilliókra volt szüksége. A hvg.hu cikke szerint a térség egyetlen ötcsillagos hoteljeként a luxusturizmus reprezentánsaként jegyzett ingatlan nem csupán az épületből áll, alatta-mögötte egy modern pincészet is rejlik. A szállodát 2010-ben vásárolta meg a CIB, a bank 2016 júliusában jelentette be, hogy a Témadesign Kft. szerezte meg a szállodát, amelyet az orosz Sberbank hiteléből alapítottak, és amely akkor az Egerszalókhoz kötődő Szepesi család birtokában volt. A céget 2017-ben vette meg végül Mészáros Lőrinc, így az ötcsillagos Andrássy Rezidencia is a felcsúti polgármesterhez került.
A Napi.hu korábban írta meg, hogy a Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami MTÜ a 2017-ben útjára indított programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. Az MTÜ több mint 700 pályázattal kapcsolatban hozott pozitív támogatói döntést, és már 624 támogatói okiratot bocsátott ki.
Minden fillér jól jön
A támogatott panziók és szállodák listáján megtalálható az EU-Invest Ingatlanforgalmazó Kft. is (EU-Invest), amely 60 millió forintot nyert el az MTÜ-től a mezőkövesdi Ametyst panzió fejlesztésére. A cég többségi tulajdonosa Burhenne Tállai Ilona, aki Tállai András, a Pénzügyminisztérium jelenlegi miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkára, korábbi NAV-elnök testvére. Nem először kap támogatást Tállai testvére. Az Origo írta meg 15 évvel korábban, hogy a Pénzügyminisztérium akkori politikai államtitkára testvérének cége 18 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott 2000 decemberében. Az EU-Invest néhány hónappal a támogatás elbírálása előtt jött létre és bírálóbizottság emlékeztetője szerint nem volt sem árbevétele, sem alkalmazottja.
Egészen apró pénzeket is lehetett kapni az MTÜ-től: a Kelet-Rest Turisztikai Kft. például potom 28 millió forintból újíthatja fel Nyíregyházán a Siesta panziót. A cég akkor lett ismert, amikor a Magyar Nemzet megírta, hogy 2017 nyarán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésén még volt miből egymilliárd forintért megvennie az államtól a nyíregyházi Erzsébet szállót. Az 55 800 négyzetméteres ingatlanra egyedüliként tettek vételi ajánlatot. A lap cikkéből kiderült, hogy a cég tulajdonosai Seszták Miklós, volt nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körökből kerülnek ki.
Szakmai szempontok
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója szerint szakmai szempontok alapján döntöttek. Tavaly szeptemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Kisfaludy programban meghirdetett felhívásokra összesen 1522 pályázat érkezett. A keretnövelésnek köszönhetően a pályázatok szakmai elbírálása alapján szerinte a vidéken található panziók több mint kétharmada részesül támogatásban. Az első ütemben több mint 80 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések a következő években, amelyhez a magyar kormány 48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-meszaros-hotel-panzio.677625.html | https://web.archive.org/web/20201021042619/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-meszaros-hotel-panzio.677625.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-raszorult-325-milliot-kapott | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-01-28 01:06:00 | [
"Burhenne Tállai Ilona",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"EU-Invest Kft.",
"Kelet-Rest Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Mészáros Gasztro Kft.",
"Témadesign Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
49,940 | Rogánék milliárdos barátja MSZP-s küldött volt a Szocialista Internacionálé ülésén | Bessenyei István milliárdos vállalkozó és Garamvölgyi Balázs, az Orbán Ráhel-Tiborcz István párost Bahreinben kalauzoló tiszteletbeli konzul 2013-ban az MSZP delegációjának részeként utazott el a Szocialista Internacionálé ülésére. Mesterházy Attila akkori pártelnök szerint Rogánék családi barátja vendégként vagy kísérőként vehetett részt a portugáliai túrán, költségeit azonban nem az MSZP állta, ő pedig már nincs kapcsolatban Bessenyei Istvánnal. | A Sarka Kata férjeként is ismert milliárdos vállalkozó, a Rogán családdal közeli kapcsolatot ápoló Bessenyei István már az Orbán-kormány idején Mesterházy Attila pártelnökkel együtt az MSZP küldöttjeként vett részt a világ szocialista pártjainak találkozóján, a Szocialista Internacionálén – tudta meg a 24.hu.
A 2013 februárjában Portugáliában tartott tanácsülésén az MSZP nagy erőkkel képviseltette magát: tízfős delegáció utazott ki a Lisszabon közelében fekvő, kedvelt turistacélpontnak számító Cascais-ba. A szervezet honlapján, a socialistinternational.org-on jelenleg is elérhető a résztvevők névsora.
A magyar küldöttséget Mesterházy vezette, aki egy évvel korábban a Szocialista Internacionálé egyik alelnöke lett. A vele utazók sorában több szocialista politikus – Dobolyi Alexandra korábbi EP-képviselő, Kunhalmi Ágnes, az azóta már LMP-s Demeter Márta, Nemény András, Winkfein Csaba elnökségi tagok, Mesterházy kabinetfőnöke, Szakács László és Kránitz László – neve feltűnik, de a lista szerint Bessenyei Istvánt, a Valton Sec. biztonsági cég egyik tulajdonosát, valamint Garamvölgyi Balázst, az Orbán-kormány bahreini tiszteletbeli konzulját is az MSZP-s delegáció tagjaként jelentették le a szocialisták.
Forrásaink megerősítették, hogy Bessenyei és Garamvölgyi ott volt a helyszínen Portugáliában, de a kétnapos találkozó érdemi eseményein „nem nagyon lehetett látni őket”.
Mesterházy baráti kapcsolata Bessenyeivel és Garamvölgyivel egy ideje már közismert. Az Index a nyáron derítette ki, hogy Bessenyei 2007 és 2018 között, tehát tizenegy éven keresztül a szocialista országgyűlési képviselő jóvoltából rendelkezett állandó parlamenti belépővel. Mesterházy akkor is neki adta két – szakértők számára fenntartott – belépője közül az egyiket, amikor Bessenyei már Sarka Katával együtt Rogán-Gaál Cecília üzlettársa volt a Nakama & Partnersben, a Valton pedig milliárdos megrendeléseivel a Fidesz kedvenc őrző-védő cégévé vált (csak tavaly 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle a tulajdonosok, de Bessenyei egyedül ennél is többhöz, 724 millióhoz jutott egy másik cég, a Femcafét kiadó Netrise Hugary Kft. révén).
Bessenyei ráadásul nemrégiben egy időre a Rogán család főbérlője is lett: a miniszter és felesége a vállalkozó milliárdos értékű luxusingatlanát használta, mielőtt bejelentették válásukat. (A lakást hivatalosan Rogán-Gaál Cecília bérelte ki, ezzel összhangban a miniszter költözött el onnan az önkormányzati választás után, amikor kapcsolatuk helyrehozhatatlanul megromlott.) Mesterházy akkor azt mondta az Indexnek, hogy Bessenyeivel éveken át baráti volt a viszonyuk, de már nincsenek kapcsolatban, hosszú ideje nem beszéltek egymással, és úgy látja, „István élete az elmúlt években más irányba fordult”.
A tíz éve az arab térségben működő diplomata, Garamvölgyi Balázs sem áll éppen távol az Orbán-kormánytól: ő hozta össze 2015-ben a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek és férjének, Tiborcz Istvánnak a találkozóját a bahreini energiaügyi miniszterrel, később pedig a letelepedési kötvények afrikai árusításába is bekapcsolódott. Ugyanakkor Bessenyeihez hasonlóan szintén baráti kapcsolatot ápolt Mesterházyval. Garamvölgyi a Népszabadságnak 2016-ban azt mondta, egyetemi csoporttársak voltak a szocialista politikussal.
Mesterházy Attila a 24.hu kérdésére kijelentette, nem emlékszik, mit csinált Bessenyei és Garamvölgyi a hét évvel ezelőtti Szocialista Internacionálén,
a rendezvényen talán kísérőként vagy vendégként lehettek jelen, politikai ügyekben nem vettek részt.
Utazásukat azonban biztos nem az MSZP fizette. A pártelnök hozzátette: „az említett urakkal” már régóta nem tart fenn semmilyen kapcsolatot.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Patricia De Melo Moreira / AFP – iStockphoto | https://24.hu/kozelet/2019/12/16/rogan-antal-bessenyei-istvan-mesterhazy-attila-mszp/ | https://web.archive.org/web/20210818104019/https://24.hu/kozelet/2019/12/16/rogan-antal-bessenyei-istvan-mesterhazy-attila-mszp/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roganek-milliardos-baratja-mszp-s-kuldott-volt-a-szocialista-internacionale-ulesen | 24.hu | hungarian-news | 2019-12-16 10:06:05 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Garamvölgyi Balázs",
"Mesterházy Attila"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"utazás",
"klientúra"
] | [] |
49,941 | Nyolcmilliót vett volna fel a leköszönő polgármester, de jóval kevesebb pénz járna neki | Elszámolta magát Nagy Gábor Tamás, az I. kerület leköszönő fideszes polgármestere: nem 158, hanem 37 nap ki nem vett szabadsága volt, így nem 8 millió, hanem körülbelül egymillió forintot fizetnek ki neki – közölte V. Naszályi Márta polgármester. | Elszámolta magát Nagy Gábor Tamás, az I. kerület leköszönő fideszes polgármestere: nem 158, hanem 37 nap ki nem vett szabadsága volt, így nem 8 millió, hanem körülbelül egymillió forintot fizetnek ki neki – közölte V. Naszályi Márta polgármester.
„Fontos, hogy ha Nagy Gábor Tamást újraválasztják, ez a szabadság-megváltás akkor is járt volna, mivel az új polgármesteri ciklus új munkaviszonynak számít” – jegyezte meg V. Naszályi Márta polgármester a Facebook-oldalán. Posztjából kiderül, hogy az önkormányzat jegyzője felülvizsgálatot rendelt el a szabadság-nyilvántartásban, és megállapította, hogy
Az új számítás szerint 37 nap ki nem vett szabadság a valós mennyiség. Ennek a megváltása 1 millió 762 ezer forint. | https://index.hu/belfold/2019/12/16/8_milliot_vett_volna_fel_a_lekoszono_polgarmester_de_joval_kevesebb_penz_jarna_neki/ | https://web.archive.org/web/20230205004642/https://index.hu/belfold/2019/12/16/8_milliot_vett_volna_fel_a_lekoszono_polgarmester_de_joval_kevesebb_penz_jarna_neki/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolcmilliot-vett-volna-fel-a-lekoszono-polgarmester-de-joval-kevesebb-penz-jarna-neki | Index | hungarian-news | 2019-12-16 12:26:35 | [
"Nagy Gábor Tamás"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"juttatás",
"önkormányzat",
"végkielégítés"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
49,942 | A semmiből bukkant fel a 25 éves vállalkozó, hogy elvigye a milliárdos menzabizniszeket | 2012-ben a XIX. kerületi önkormányzat 10 évre szóló szerződést kötött a Pensióval, majd jogutódként már a Klassz Menza Kft.-vel a kerületi közétkeztetésre. A cég változó minőségben és változó áron végezte a dolgát, mindig annak függvényében, hogyan sikerült az árait emelni. Az eredeti szerződéshez képest évek alatt többször is árat emeltek. 2019 elején ismét: 10 százalékkal akarták megemelni a díjakat, de visszapattantak az önkormányzatról. Nem az önkormányzat volt nagyon kemény, hanem a közbeszerzési törvény nem engedte a további emelést, a cég ugyanis az eredeti szerződésben vállalt összeghez képest már túlment volna az 50 százalékos határon, ami tilos. A cég egy darabig még biztosította a szolgáltatást, ami az általunk megkérdezett kerületiek szerint már a minőség kárára ment, aztán feladta, ezért a kerület újabb közbeszerzési eljárást írt ki. | A kispesti költségvetési és közbeszerzési bizottság csütörtökön 4 igen és 1 nem szavazat mellett tíz évre odaadta a kerületi közétkeztetést a Szakácstündér Kft.-nek. A rövid hír ennyi, önmagában talán nem is lenne feltűnő, de Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő szerdán néhány további részlettel szolgált a szerződés körülményeivel kapcsolatban.
2012-ben a XIX. kerületi önkormányzat tíz évre szóló szerződést kötött a Pensióval, majd jogutódként már a Klassz Menza Kft.-vel a kerületi közétkeztetésre. A cég változó minőségben és változó áron végezte a dolgát, mindig annak függvényében, hogyan sikerült az árait emelni. Az eredeti szerződéshez képest évek alatt többször is árat emeltek. 2019 elején ismét: 10 százalékkal akarták megemelni a díjakat, de visszapattantak az önkormányzatról. Nem az önkormányzat volt nagyon kemény, hanem a közbeszerzési törvény nem engedte a további emelést, a cég ugyanis az eredeti szerződésben vállalt összeghez képest már túlment volna az 50 százalékos határon, ami tilos. A cég egy darabig még biztosította a szolgáltatást, ami az általunk megkérdezett kerületiek szerint már a minőség kárára ment, aztán feladta, ezért a kerület újabb közbeszerzési eljárást írt ki.
Vitál Márton aljegyző az Index kérdésére azt mondta, február óta keresték annak a módját, hogyan írják ki a következő közbeszerzést. Megnézték, hogyan megy ez máshol, és annak alapján állították össze a felhívást. Hadházy Ákos tudomása szerint három jelentkező akadt a nyílt közbeszerzési eljárásra, viszont kettő ebből annyira komolytalan volt, hogy meg sem vásárolták az induláshoz szükséges pályázati dokumentumcsomagot, a kerület így végül azt az egy darab céget hirdette ki győztesnek, amelyik elindult: ez volt a Szakácstündér Kft.
Az aljegyző nem tudja, miért csak egy cég jelentkezett, azt mondta, ők minden fórumon meghirdették a pályázatot, és a szabályok szerint az EU-s közbeszerzési lapban is közzétették a felhívást, majd a közbeszerzési hatóság is megvizsgálta a kiírást, és mindent rendben talált. Vitál aljegyző szerint
aki indulni akart, az elindulhatott.
A szerződés 7 milliárd forintra szól. A Szakácstündér Kft.-nek egy 24 éves vállalkozó, Csákó Gergő a tulajdonosa. Pontosabban egy másik cég, ami Csákóé. Csákó a cégadatok szerint egy orvosi ellátást nyújtó, I. kerületi céget vett meg 2018-ban, átnevezte, új tevékenységi kört adott hozzá (vendéglátás), és elköltöztette Kispestre. Ez a frissen átformált vállalkozás, az immár WellingtonBay Kft. néven működő Csákó-cég alapította meg a cégmanőver másnapján a Szakácstündért. A Szakácstündér árbevétele tavaly 221 ezer forint volt, a létszáma idén 94 fő, és Balmazújvárosban, valamint Salgótarjánban kezdte a felfutást, ahol elnyerték a közétkeztetést.
Mivel az egykori amatőr focista Csákó a pályázathoz szükséges referenciát csak bajosan tudta volna bemutatni, a fiatal sportoló a pályázat előtt terjeszkedésbe kezdett. Felvásárolta a közétkeztetési piacon elég ismertnek számító Menza Minta Kft. étkeztetési üzletágát. A Menza Minta már Kaposváron és Budapest több kerületében is jelen volt.
A Menza Minta kérdésünkre azt mondta, Csákó Gergővel „több egyeztetést is folytattunk az értékesítés kapcsán”, illetve hogy a menedzsment döntése alapján a cégük kivonul a közétkeztetési piacról. „A vételárat üzleti titokként kezelik a felek az üzletág értékesítési szerződés alapján” – írták.
Csákó így erre hivatkozva már be tudta mutatni azon referenciákat, amiket a törvény megkövetel. Ehhez amúgy joga is volt a felvásárlás után.
Hogy egy ilyen fiatalembernek honnan van annyi pénze, hogy felvásároljon egy ilyen értéket képviselő üzletágat, egyelőre nem tudjuk. Próbáltuk keresni őt, végül Kovács Gergővel, a Szakácstündér fejlesztési vezetőjével tudtuk beszélni. Ő kérdésünkre azt mondta, a cég pénzéből történt a felvásárlás.
Csákó Gergőt megpróbáltuk a cégbíróságon megadott emailcímen elérni, eddig sikertelenül. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy rejtőzködő életet él, nincsenek az interneten profiljai, és elég bizalmatlan ember hírében áll. A futballt nyolc éve abbahagyta.
Csákó pályázatában alvállalkozóként amúgy a Kispesten addig közétkeztetést végző Klassz Menza is szerepelt, aminek az aljegyző szerint csak annyi az oka, hogy a kerületben négy főzőkonyha található, amik jelenleg a Klassz Menzával vannak szerződésben, és amíg ez nem változik, Csákóéknak muszáj azokat a helyiségeket használniuk. Erre vonatkozik az alvállalkozói szerződés, mondta.
Kovács Gergő pedig erről azt mondta, hogy a Klassz Menzát adminisztrációs okokból szerepeltették alvállalkozóként, a cég pénzt nem kap, csak amíg az átmenet tart, addig muszáj lesz velük is leszerződni a konyhákra.
A tíz évre szóló szerződésről az aljegyző elmondta, a kerületek, települések általában ennyi időre kötnek szerződést a cégekkel közétkeztetésre, de látott már 10+5, sőt 20 évre szólót is, ezért nem tartja meglepőnek az intervallumot. A Szakácstündér fejlesztési vezetője azt mondta, szeretnének további pályázatokat is elnyerni.
Gajda Péter kispesti polgármester pénteken a Facebookon tette közzé, hogy „betelt a pohár”, és Hadházyra utalva közölte, hogy egy „egy éve zajló nyílt európai uniós közbeszerzési eljárást kezdett el támadni egy országgyűlési képviselő és a Facebook bejegyzést gondolkodás nélkül közlő sajtó”.
Gajda közölte: ebben az ügyben két hivatalhoz fordult további állásfoglalásért, elindítottak sajtó-helyreigazítási kérelmeket is, és további feljelentéseket is tesznek.
Bár biztos vagyok benne, hogy most is szabályosan járt el az illetékes grémium, mindaddig amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság és Budapest Főváros Kormányhivatala nem válaszol a mellékelt levelekre a szerződéseket nem írom alá
– közölte.
(Borítókép: Ujvári Sándor / MTI) | https://index.hu/belfold/2019/12/16/kispest_kozetkeztet_futballista_menza/ | https://web.archive.org/web/20230923051748/https://index.hu/belfold/2019/12/16/kispest_kozetkeztet_futballista_menza/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-semmibol-bukkant-fel-a-25-eves-vallalkozo-hogy-elvigye-a-milliardos-menzabizniszeket | Index | hungarian-news | 2019-12-16 12:30:18 | [
"Csákó Gergő"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)",
"Klassz Menza Kft.",
"Menza Minta Kft.",
"Pensio 17 Kft.",
"Szakácstündér Kft."
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
49,943 | Nettó 2,3 milliárd forintból épül bicikliút Budaörs és Etyek között | A szakasz a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút része lesz, és két ütemben készül majd el a KM Építő és a Colas Út jóvoltából. | A szakasz a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút része lesz, és két ütemben készül majd el a KM Építő és a Colas Út jóvoltából.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tenderét nyerte meg a két építőcég, derült ki az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatásból. A bő kétmilliárd forintos bicikliút Budaörsön indul, a Kamaraerdei Ifjúsági Park mellől, és Biatorbágyon keresztül Etyek határáig vezet majd. A beruházást uniós pénzből valósítják meg, és a közbeszerzési eljárásban nem vettek figyelembe környezetvédelmi vagy szociális szempontokat sem.
A hivatalos tájékoztató szerint a nettó 2,386 milliárd forintos munka körülbelül 14 kilométer kerékpárút építését, valamint 86 méter kerékpáros nyomvonal felfestését, 6-7 fa átültetését, és egy áteresz kialakítását foglalja magában.
A kerékpárút teljes hosszában a régi vasút vonalán épül majd, és érinti a 1,5 milliárd forintos biatorbágyi jégcsarnokot is.
Első szakasz
Az első részt a KM Építő Kft. Budaörs és Biatorbágy között építi majd 9,5 kilométeren, nettó majdnem 1,65 milliárd forintból, tehát méterenként körülbelül 172 ezer forintért. Ennek 78 százaléka hazai, 22 százaléka pedig európai uniós forrásból, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretén belül valósul majd meg.
A szigetszentmiklósi cég tulajdonosa az Aszfalt Invest Zrt.-n keresztül egy érdi magánszemély, Udvardi Melinda. A KM Építőt 2012-ben alapították, jelenleg 29 dolgozója van, és 2016 óta meredeken emelkedik az árbevétele. Tavaly 5,3 milliárd forint forgalom mellett 642 millió forint hasznot termelt.
Nem csoda, hogy szárnyal a cég, hiszen az utóbbi években sorozatosan nyerte a közbeszerzéseket: a 21-es főutat a He-Do Kft. és a korábban költségvetési csalás gyanújába keveredett Swietelsky Magyarország Kft. mellett építheti, az eredeti 9,3 milliárd helyett több, mint 10 milliárd forintért.
Egy áprilisi közbeszerzési értesítő szerint az M25-ös autóút majdnem 8 milliárd forintos szakaszán a KM Építő a He-Do Kft.-vel és a Colas Út Zrt.-vel dolgozhat közösen, uniós támogatásból.
A Mogyoród és Fót megközelítését szolgáló új M3-as autópálya-csomópont építését pedig szintén a He-Do Kft.-vel és a Penta Általános Építőipari Kft.-vel közösen végezheti majdnem 5 milliárd forintért – derült ki augusztusban a Közbeszerzési Hatóság értesítőjéből.
Második szakasz
A bicikliút második, körülbelül 4,4 kilométeres szakaszát Biatorbágy és Etyek között a tervezett 668 millió helyett 736 millió forintért készíti el Colas Út Zrt., ami 166 ezer forintos nettó méterárat jelent. A szakasz várhatóan 86 százalékban hazai, és 14 százalékban EU-s forrásból valósul meg.
A Colas Út Zrt. a Colas S.A. francia cég leányvállalata. A Colas Út nettó árbevétele 2018-ban majdnem 20%-kal nőtt: 2017-ben 43,1, tavaly pedig már 51,7 milliárd forintos forgalma volt. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az utóbbi időszakban sok nagyértékű útépítési tendert nyert.
Idén márciusban írtuk meg, hogy a cég a Szeged és Sándorfalva közötti kerékpárút első ütemében több, mint 6 kilométert épített 476 millió forintért.
Júniusban írtunk arról, hogy 125,3 milliárd forintért építheti meg a Duna Aszfalttal közösen az M4-es gyorsforgalmi út Szolnokot elkerülő szakaszát. Júliusban pedig arról számoltunk be, hogy a Colas részt vett az ország egyik legdrágább útjának, a 35,4 milliárd forintos 47-es számú főútnak építésében.
Miskolcon 250 millióból újíthatja fel a cég a Hideg sort, Balatonakarattyán pedig 44 millióból építi ki az Állomás utcát, és a He-Do Kft.-vel közösen nyerte meg a Budapest XVI. kerületi felújításokat nettó 1,6 milliárd forintért.
Pannónia Szíve
A Felcsút közelében fekvő Etyek fejlesztése régi álma a Fidesz-kormánynak. Orbán Viktor miniszterelnök 2016. január 1-jétől a Szent László- és a Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezte ki Tessely Zoltánt, Fejér megye országgyűlési képviselőjét.
2016 februárjában felmerült az ötlet, hogy a kormány egy össze-vissza kanyargó nyomvonallal elviszi a felcsúti kisvasutat Etyeken át Bicskéig. Ez ugyan még nem valósult meg, de időnként újra és újra előkerül.
2016 júniusában a Népszabadság vette észre azt a kormányhatározatot, ami a Bicske-Tarján-Etyek közötti kerékpárútra és az Etyeki Gasztrosétányra 3,6 milliárd forintot irányzott elő.A projekt lebonyolítója az NGM alá tartozó Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, a kivitelező pedig az Útéppark Kft. és a Roneko Kft. kettőse. A Roneko tulajdonosa Nemes Ferenc és Nemes Károly, utóbbi tulajdonos az Útépparkban is. A Roneko már több stadion-kivilágítással kapcsolatos megbízást nyert, és legtöbbször a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt.-vel dolgozott együtt.
Az Útéppark-Roneko konzorcium Etyeken 1,26 milliárd forintért építi a kerékpárutat, és félmilliárdért a gasztrosétányt. A kerékpárúthoz további 300 millióból aluljáró készül az M1-es autópálya alatt, ezt a Sycons Kft. építi meg.
A fejlesztési program a „Pannónia Szíve” nevet viseli, és az ötletgazdák hat új szállodáról (ebből egy hatcsillagos) álmodoztak, továbbá szerepelt az elképzelésekben egy planetárium is. Valami azonban történhetett, mert a program honlapja (etyekjovoje.hu) már nem elérhető.
2017-ben viszont megírtuk, hogy a műsorvezetőként ismert Rókusfalvy Pál 53,6 millió forint EU-s támogatást kapott az etyeki borospincéi felújítására.
Rutai Lili
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Libák a közelgő Márton-nap alkalmából rendezett Libadalom elnevezésű rendezvényen Etyeken 2019. november 9-én. (fotó: MTI/Vasvári Tamás) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/16/netto-23-milliard-forintbol-epul-bicikliut-budaors-es-etyek-kozott/#:~:text=A%20b%C5%91%20k%C3%A9tmilli%C3%A1rd%20forintos%20bicikli%C3%BAt,k%C3%B6rnyezetv%C3%A9d | https://web.archive.org/web/20230327230402/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/16/netto-23-milliard-forintbol-epul-bicikliut-budaors-es-etyek-kozott/#:~:text=A%20b%C5%91%20k%C3%A9tmilli%C3%A1rd%20forintos%20bicikli%C3%BAt,k%C3%B6rnyezetv%C3%A9d | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/netto-23-milliard-forintbol-epul-bicikliut-budaors-es-etyek-kozott | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-16 12:38:00 | [] | [
"Aszfalt Invest Zrt.",
"KM Kft.",
"Roneko Kft."
] | [
"Etyek",
"Fejér megye"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés"
] | [] |
49,944 | Mátrai Erőmű: itt vannak a hivatalos számok a katasztrófavédelem által mért szennyezésről | Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak. | November 19-én számoltunk be arról, hogy nem hivatalos értesülésünk szerint kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben történt gázszivárgásokban:
Cikkünk nyomán a Viresol Kft. perrel és kártérítési követeléssel fenyegetőzött, mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltettük a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében, felszólításukra reagálva ismét közzétettünk néhány ezzel kapcsolatos iratot.
Az ügyben Tényi István környezetkárosítás gyanúja miatt feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségnél, ám a területileg illetékes rendőrkapitányságot saját kérésére kizárták a nyomozásból, az eljárás lefolytatására a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölték ki.
A Greenpeace Magyarország több lakossági bejelentés után november 20-án délután mintákat vett a Mátrai Erőmű környéki vizekből. Az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott eredmények szerint az erőmű telephelyéről kifolyó patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt.
Az Átlátszó már november elején közérdekű adatigénylésben kérte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. Adatigénylésünk határidejét előbb meghosszabbították 15 nappal, majd december 14-én megjött az érdemi válasz, amit az alábbiakban teljes egészében közreadunk.
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója, Csontos Ambrus tűzoltó dandártábornok által szignált válaszlevélben az áll, hogy a katasztrófavédelem lakossági bejelentés nyomán november 12-én végzett először helyszíni vizsgálatokat a Mátrai Erőmű visontai telephelyén, illetve annak környezetében, és ellenőrizte, hogy van-e a lakosságra veszélyes mértékű gázkoncentráció.
„A bejelentés napján az üzem területén lévő technológiavíz-tározóban kén- és foszfortartalmú gázok keletkezését észlelték, amelyek erőteljes szagot árasztottak. A katasztrófavédelem a helyszínen az igazgatóhelyettes helyszíni irányítása mellett a katasztrófavédelmi mobil laborral, a műveleti szolgálattal vizsgálta a koncentrációt. A dolgozók védelme érdekében kijelölte az érintett területeket, így a tározó körzetét, a szivattyúgépház ötven méteres zónáját, és további, a tározó vízkezeléséhez tartozó kisebb területeket, ahol a munkavégzés csak légzésvédelem mellett folyhatott. Csak a kontrollmérések megfelelő eredményeit követően oldotta fel ezen területek zárását.”
A mérésekről szóló összefoglaló táblázat itt elérhető (PDF)
67652 by atlatszo on Scribd
„Az üzemi területen dolgozókra vonatkozó munkavédelmi és munkaegészségügyi intézkedéseket az erőmű mint munkáltató megtette. A tározónál keletkezett gázok a lakott területekig nem jutottak el, a településeken és az ott átfolyó patakok közelében, valamint a lakott területeken a mobil labor mérései egyszer sem mutattak ki a levegőben veszélyes gázkoncentráció-tartalmat. Ennek következtében lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség.”
A mérésekről szóló összefoglaló táblázat itt elérhető (PDF)
67653 by atlatszo on Scribd
„A katasztrófavédelem vízvédelmi hatóságként is eljár az erőműben történtek ügyében, ezért intézkedett akkreditált mintavételekre és akkreditált laboratóriumi vizsgálatokra. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az Őzse-ürítőnél és az ürítőárokban a 2 technológiaivíz-tározóból leeresztett víz szervesanyag-tartalma magasabb volt, mint az átlagos érték. Ez nem tett szükségessé azonnali beavatkozást, ugyanakkor rendkívüli vízszennyezési bírság kiszabását vonja maga után.”
A mérésekről szóló összefoglaló táblázat itt elérhető (PDF)
67650 by atlatszo on Scribd
„A tározóból leeresztett víz közömbösítő anyag hozzáadása és két ponton történő hígítása után a Bene- és Tarna-patakba került, azok vizsgálata is folyamatos volt. A vett és bevizsgált minták azt mutatták, hogy a Bene-patak szervesanyag-tartalma Detk belterületi szakaszán megfelelő, s csupán egyetlen alkalommal, november 15-én mértek eltérő értékeket. A víz oldott oxigén- és pH értékei a mérési időszak egészében határértéken belül voltak. A Tarna-patakból vett minták mindegyike megfelelő eredményeket mutat.”
A mérésekről szóló összefoglaló táblázat itt elérhető (PDF)
67651 by atlatszo on Scribd
„A felszíni vizek előzőekben részletezett, a kibocsátással kapcsolatos általános állapotát jelző adatokon túl további, a felszíni vizek minősítésére szolgáló komponensek mérésére is sor került, amely mintegy 900 laboratóriumi mérési adatot jelent, és a legutóbbi mintavételek vizsgálata még nem zárult le. Az eddigi adatok a vízfolyások minősítési kategóriájának megfelelő értékeket mutatnak.
Mindezek mellett ezúton is szeretném megerősíteni Önnek, a katasztrófavédelem a hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben a jogszabályoknak megfelelően minden esetben kivizsgálja a bekövetkezett eseményeket, és intézkedik a hasonló esetek megelőzésére” – zárul a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztató levele.
A katasztrófavédelem által megküldött táblázatokat átnézve első körben nyugodtan állítható, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak, ahogyan arról is a valóságnak megfelelően számoltunk be november 19-én, hogy a problémát az Őzse-völgyi technológiai víztározóba került szennyezés, nagy mennyiségű szerves anyag okozza.
Az viszont továbbra sem derül ki a Katasztrófavédelem tájékoztatásából, hogy a visontai telephelyen működő két Mészáros-cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a gabonafeldolgozó Viresol Kft. közül melyik okozta a problémát, és hogyan, honnan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába.
Mérgező gázok bűzlenek a Mátrai Erőműben, Mészáros Lőrinc keményítőgyárát okolják from atlatszo.hu on Vimeo. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/16/matrai-eromu-itt-vannak-a-hivatalos-szamok-a-katasztrofavedelem-altal-mert-szennyezesrol/ | https://web.archive.org/web/20230202142540/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/16/matrai-eromu-itt-vannak-a-hivatalos-szamok-a-katasztrofavedelem-altal-mert-szennyezesrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matrai-eromu-itt-vannak-a-hivatalos-szamok-a-katasztrofavedelem-altal-mert-szennyezesrol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-16 12:42:00 | [] | [
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"VIRESOL Kft."
] | [
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"háttér",
"környezetkárosítás",
"erőmű"
] | [] |
49,945 | A kormány úgy tudja, Vajna Tímea a tízmilliárdos nyereséget termelő kaszinók tulajdonosa | Megkérdeztük a kormányt, hogy jelenleg ki a néhai Andy Vajna kaszinóinak tényleg tulajdonosa. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter válasza alapján Vajna Tímea, pedig a nyilatkozatokból úgy tűnik, nem sok köze van az özvegynek ahhoz, hogy mi történik a még 60 milliárd forinttal kecsegtető bizniszben. | Erős ellentmondás feszül Vajna Tímea nyilatkozatai és a januárban elhunyt férje, Andy Vajna magyarországi hagyatékát rendező közjegyzői végzés között. Az utóbbi alapján az özvegy Magyarország egyik leggazdagabb embere, hivatalosan 123 millió dollárnyi cégvagyon örököse lett, közben pedig olyan hírek terjednek, hogy szűkösen él, a néhai sztárproducer vagyontárgyait adogatja el, december végéig járó, havi 12500 eurós (négymillió forintos) ügyvezetői fizetése jóformán csak a lakhatását fedezi. Nem fér hozzá az örökségéhez, talán nem is marad pénz, mire befejezik a procedúrát, aminek a nagyja még hátravan, ráadásul idegen pályán, az Amerikai Egyesült Államokban.
Az örökség, Andy Vajna cégbirodalmának legnagyobb pénztermelője az öt budapesti kaszinó, amelyek működtetésére a producer 2014-ben nyerte el a koncessziós jogot. Tavaly minden eddigi rekordot megdöntve 28,3 milliárd bevételt hoztak a játékbarlangok, és 9,6 milliárd forint nyereséget termeltek adózás után, végeredményben 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki az LVC Diamond Kft. a tulajdonosának. Idén még ennél is több pénzt fialhatnak a kaszinók, legalábbis erre utaló jeleket találtunk egy cégfúziós mérlegben, amely alapján úgy tűnik, hogy az első félévben még a tavalyinál is magasabb osztalékelőleg kifizetéséről döntöttek. Szakértők azt várják, hogy az ugyancsak a Vajna-birodalom által elnyert online kaszinózás forgalma a hagyományosokénál is jobban fog nőni a következő években. A G7.hu a mérlegadatok alapján úgy becsülte, hogy ezzel a sebességgel a 2024-ben lejáró koncessziós időszak alatt még 60 milliárd forintot kaszálhat a kaszinókkal, aki Vajna örökébe lép.
Ilyen kilátások mellett nem fájhat a feje annak, aki a kaszinók nyereségéből tulajdonosként húzhatja az osztalékot.
Azt a koncesszióba adónak pontosan tudnia kell, kinek a kezébe adta a koncessziós jogot, és ki húzza annak a hasznait. 2011 óta az államháztartási törvény szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek nyilatkoztatniuk kell a velük szerződést kötő gazdasági társaságokat, szervezeteket, és ebben az átláthatósági nyilatkozatban meg kell jelölni a tényleges tulajdonost vagy tulajdonosokat, mindazokat, akik 25 százaléknál nagyobb közvetlen vagy közvetett tulajdonrésszel rendelkeznek. Így kellett eljárni a kaszinókoncesszió esetében is, a 2014. május 5-én kötött szerződések alapján a hosszú tulajdonosi lánc elején a szerződéskötő Las Vegas Casino Kft. (azóta már zrt.-vé alakult), a végén pedig az Andrew G. Vajna Revocable Trust, tényleges tulajdonosként végeredményben Andy Vajna szerepel.
Közérdekű adatigénylés formájában megkérdeztük Bártfai-Mager Andreát, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, aki egyben a szerencsejáték-felügyeletet is menedzseli, hogy mikor és hány átláthatósági nyilatkozatot kértek, vagyis az idők során hogyan változott a tényleges tulajdonosok személye, és jelenleg ki a Vajna-kaszinók tulajdonosa.
A tárca nélküli miniszter 15 napon belül minden kérdésre válaszolt, e szerint összesen hét nyilatkozat keletkezett az idők során. A szerződéskötést követően
2015 és 2018 között a koncesszióba vevő (Las Vegas Casino Játékkaszinó Üzemeltető Zrt.) és a kaszinókat működtető (LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft.) társaság a koncessziós szerződések rendes évi vizsgálata keretében nyilatkoztak az előírt vagyon- és felelősségbiztosítási szerződések fenntartásáról és az átlátható szervezeti minőségükről.
2019. január 2-án tett újabb átláthatósági nyilatkozatot a koncesszióba vevő társaság, tekintettel a 2018 novemberében beállt változásokra. Andy Vajna akkoriban szervezte át a birodalmát, mint megírtuk, egy 130 millió dolláros (durván 36 milliárd forint) húzással a delaware-i off shore cége, a Cinergi Pictures Entertainmant, illetve egy vadonatúj magyarországi vagyonkezelő, az AV Perfect Kft. lett a Vajna-birodalom centruma.
Vajna január 20-án bekövetkezett halála után csak a hagyatékátadási eljárás befejezése után, 2019. október 15-én tett újabb átláthatósági nyilatkozatot a koncesszióba vevő társaság.
A tárca nélküli miniszter válasza alapján a koncesszióba vevő társaság
tényleges tulajdonosa 2019. január 20-án bekövetkezett haláláig Vajna András György, majd a 2019. október 15-i átláthatósági nyilatkozat szerint Vajna Tímea.
A tulajdonosi szerkezetet kérésünkre ábrán is megküldték:
Ezek szerint
Vajna Tímea a többségi tulajdonos, az AV Perfect Kft.-n keresztül 63,5 százalék az övé. Az Andrew G. Vajna Revocable Trust pedig 36,5 százalékban tulajdonos.
Erről a bizalmi vagyonkezelőről a G7 ásta ki, hogy örököse és vagyonkezelője szintén Vajna Tímea.
A képlet azonban mégsem lehet ennyire egyszerű, a kaszinóbizniszben ugyanis aligha mindenható Vajna Tímea, sőt inkább úgy tűnik, nem került nagyon közel ezekhez a cégekhez. Ügyvezetőként sem az LVC Diamond, sem a Las Vegas Casino élén nem található, a luxemburgi cégekben sincs nyoma a közreműködésének, az AV Investments Kft. egyik ügyvezetői székét pedig csak némi közelharc után sikerült elfoglalnia. Azt is úgy, hogy önálló aláírási joga nincs, Vajna egykori üzlettársával, az adótanácsadó Samuel Russell Falconellóval közösen intézkedhet. A kaszinócégekben történtekről, arról például, hogy mitől nőtt 42 millió dollárra (13 milliárd forint) az AV Investments Kft. kötelezettségállománya, Vajna Tímeának nem volt tudomása, hiszen erről szóló cikkünkre úgy reagált, kivizsgáltatja, mi történt.
Hasonló a helyzet az AV Perfect Kft.-nél is, amelyet annak 123 millió dollárra (37 milliárd forintra) tett vagyonával papíron megörökölt az özvegy, de itt sem rendelkezik önállóan, a hagyatéki eljárás lezárásakor az első dolga volt, hogy ügyvezető társává kinevezze Falconellót. Ekkor írtuk azt, hogy úgy fest, mintha az özvegyet gyámság alá vonták volna. A köteléket pedig egyre szorosabbra vonják, a G7 cikkezett is arról, hogy nemrég Falconello és a Las Vegas-i bejegyzésű Premier Trust Inc megkísérelt tulajdonrészt szerezni az AV Perfect Kft.-ben. Ez egyelőre meghiúsult, de csupán formai okok miatt utasította el a bíróság a változás bejegyzését.
Falconello neve nem bukkan fel a kormány által küldött kaszinótulajdonosi ábrán, de ettől még az adószakértő kulcsszereplője a Vajna-hagyaték kezelésének és a kaszinóbiznisznek. A már említett, 36,5 százalékos tulajdonosként megjelölt Andrew G. Vajna Revocable Trustban vagyonkezelő Falconello, a tulajdonosi lánc amerikai fő cégében, a Cinergi Pictures Entertainment Inc.-ben pedig Vajna halála után rögvest elfoglalta a néhai sztárproducer elnöki székét. Ebben a minőségében szignált fontos határozatokat, a főbb Vajna-érdekeltségeket, mindenekelőtt a kaszinócégeket, tömörítő vagyonkezelőben, az AV Investments Kft.-ben is. Bizonyára az sem véletlen, hogy a koncesszióba vevő társaságban, a Las Vegas Casino Zrt. igazgatóságában is azonnal elfoglalta Andy Vajna megüresedett helyét. A kaszinós céghálóban Vajna halála óta és a hagyatéki végzés előtt, vagyis Vajna Tímea nélkül is zökkenőmentesen hozták a döntéseket:
a két luxemburgi leányban, az AV Investments S.á.r.l.-ben, illetve a Las Vegas Casino S.á.r.l.-ben egyaránt új ügyvezetőket választottak,
az AV Investments Kft.-ben a jelek szerint év közben osztalékelőlegekről döntöttek, a mérleg alapján az előző évinél is többről.
A cikk elkészítésében közreműködött D. Kovács Ildikó.
Kiemelt kép: RTL Klub / Sajtóklub | https://24.hu/belfold/2019/12/17/vajna-timea-orokseg-andy-vajna-kaszino/ | https://web.archive.org/web/20220808083206/https://24.hu/belfold/2019/12/17/vajna-timea-orokseg-andy-vajna-kaszino/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-ugy-tudja-vajna-timea-a-tizmilliardos-nyereseget-termelo-kaszinok-tulajdonosa | 24.hu | hungarian-news | 2019-12-17 12:09:02 | [
"Andy Vajna",
"Samuel Russell Falconello",
"Vajna Tímea"
] | [
"Andrew G. Vajna Revocable Trust",
"AV Investments Kft.",
"AV Perfect Kft.",
"Cinergi Pictures Entertainment Inc.",
"Las Vegas Casino Kft.",
"Las Vegas Casino S.a.r.l.",
"LVC Diamond Kft.",
"Premier Trust Inc."
] | [] | [
"offshore",
"átláthatóság",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
49,946 | Pikó: A Józsefváros szerkesztőségében gyakorlatilag kibelezték a számítógépeket | Józsefváros polgármestere olyan e-maileket mutatott be, melyek állítása szerint bizonyítják, hogy még a Helyi Választási Iroda vezetője is beleszólt a józsefvárosi kerületi lapban megjelent cikkekbe. | Több olyan levelezést mutatott be Pikó András józsefvárosi polgármester keddi sajtótájékoztatóján, amely állítása szerint bizonyítja, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az utolsó részletekig beleszólt a VIII. kerületi lap tartalmába.
Józsefváros jelenlegi polgármestere saját Facebook-oldalán hétfőn hozott nyilvánosságra egy levelet, melyben Nyerges Zoltán, a Józsefváros című újság azóta távozó főszerkesztője a lap nyomdába kerülése előtt észrevételeket várt nemcsak Kocsis Mátétól, hanem Rimán Edina jegyzőtől, a Helyi Választási Iroda vezetőjétől, Sára Botond akkori polgármestertől, Egry Attila alpolgármestertől és Farkas Örstől, aki a levelezés idején a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Felügyelő Bizottságának elnöke volt.
Ezt Kocsis Máté később azzal a magyarázattal tagadta, hogy neki nem kellett jóváhagynia a lapot, csak észrevételeket tehetett a róla szóló cikkekhez.
Hogy ezt cáfolja, kedd délelőtti sajtótájékoztatóján Pikó András bemutatott egy újabb levelezést, melyben Kocsis Máté arra vonatkozóan is útmutatást adott, hogyan módosítsák a grafikonokat egy politikai elemzésben, amihez semmi köze nem volt. A lap készítői meg is fogadták az ajánlásait.
„A levelet Kocsis hangsúlyozottan a Fidesz frakcióvezetőjeként írta alá” – mondta Pikó, aki szerint joggal merül fel a kérdés, hogy ha egy kerületi lapnál így zajlik a kézivezérlés, akkor nagyobb sajtóorgánumoknál hogyan.
Pikó egy másik hivatali levelezést is bemutatott, amely arról a cikkről szólt, melyben Kocsis Máté és Sára Botond akkori polgármester sétált a kerületben, és így nyilatkozott. Ebben az esetben még feltűnőbb, hogy Rimán Edina, a Helyi Választási Iroda vezetője a bemutatott dokumentumok alapján azt válaszolta: „neki tetszik, főleg mert ezen nem találhat fogást a helyi választási bizottság, mert jelen vagy múlt időben íródott”.
Kibelezett gépek, feljelentések tömege
Pikó András szerint ez nyilvánvaló törvénysértés, és a büntetőjogi felelősség kérdését is felveti. A polgármester szerint további e-mailek is a birtokában vannak, amelyek a C8 civil szervezet kampányeseményeinek megfigyeléséről szólnak, de mivel a levelezés jelentős része még feldolgozás alatt áll, erről nem akart még részleteket mondani.
Az ellenzéki polgármester beszámolt az önkormányzati átadás-átvétel után folytatott vizsgálatról, melyet azért rendeltek el, mert gyanújuk szerint törvénytelen adatmegsemmisítés zajlott kerületi cégeknél és szerveknél.
„Ebből kiderült, hogy a Józsefváros szerkesztőségében gyakorlatilag kibelezték a számítógépeket. Két központi tároló eltűnt a helyéről, öt darab asztali számítógép adattárolóit kicserélték 17-én és 18-án, az ezeken lévő adatok nem visszaállíthatók, két Apple számítógépet újratelepítve, adatok nélkül találtak, a volt főszerkesztő pedig egy darab laptopot megvásárolt” – sorolta.
Voltak azonban olyan e-mailek, amelyek a címzetteknél megmaradtak, ezek Pikó szerint bizonyítják, hogy a helyi újság központi pártirányítás alatt állt.
A jelenlegi polgármester bejelentette azt is, hogy több esetben is jogi lépéseket tesz. Ezek a következők:
állásfoglalást kér a fővárosi főjegyzőtől, hogy vajon Rimán Edina magatartása sérti-e a törvényt és ennek tudatában teszik meg a jogi lépéseket,
méltatlanság miatt kezdeményezi Rimán Edina visszahívását a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsági elnöki posztjáról,
rendőrségi feljelentést tesznek a Józsefváros szerkesztőségében történt vandál pusztítás miatt,
magánjogi kártérítési pert indít Nyerges Zoltán volt főszerkesztő ellen, mert nem tartja igazságosnak, hogy a Kúria által a lapra kiszabott félmillió forintos büntetést a jelenlegi önkormányzatnak, közpénzből kelljen kifizetnie,
továbbá átfogó jogi és pénzügyi vizsgálatot rendelt el a cégnél, ahova a lap is tartozott.
Arra a kérdésre, nem tartja-e visszásnak, hogy az új vezetéssel működő kerületi lap első számában ő is rengetegszer szerepelt, Pikó azt mondta: neki sem esett jól az újság első száma, de garantálja a függetlenségét. A következő szám szerdán fog megjelenni, és ő sem tudja, mi lesz benne.
„Nagyon szeretném, ha lenne benne ellenzéki megszólaló is. Úgy tudom, hogy az első lapszámban is volt ilyen szándék, nem az újságírókon múlt, hogy nem sikerült” – tette hozzá.
Fidesz: a grafikon színe tényleg nem tetszett, bocs
A Józsefvárosi Fidesz közleményben reagált Pikó András sajtótájékoztatójára, szerintük teljesen érthető, hogy egy önkormányzati lapot az önkormányzat vezetésével egyeztetnek. Meggyőződésük szerint a volt jegyző helyesen járt el, amikor
törvényességi szempontból átnézte a lapszámokat megjelenés előtt.
A korábbi Fidesz-KDNP-s vezetők a velük készült interjúkat véleményezhették. | https://hvg.hu/itthon/20191217_Piko_Jozsefvaros_szerkesztoseg_vizsgalat_feljelentes#rss | https://web.archive.org/web/20200114063328/https://hvg.hu/itthon/20191217_Piko_Jozsefvaros_szerkesztoseg_vizsgalat_feljelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/piko-a-jozsefvaros-szerkesztosegeben-gyakorlatilag-kibeleztek-a-szamitogepeket | HVG | hungarian-news | 2019-12-17 14:13:21 | [
"Kocsis Máté",
"Nyerges Zoltán",
"Rimán Edina"
] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Fidesz"
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"média",
"önkormányzat",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,947 | Börtönt kapott egy közös képviselő, aki sajátjaként kezelte a ház számláját | Csalás és sikkasztás miatt négy év két hónap börtönbüntetésre ítélt a Budaörsi Járásbíróság hétfőn, első fokon egy százhalombattai közös képviselőt, társa két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott - közölte a Budapest Környéki Törvényszék az MTI-vel. | Az elsőrendű vádlottat 41 rendbeli csalás, 18 rendbeli sikkasztás, két rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondták ki bűnösnek. A szabadságvesztés kiszabása mellett 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, 8 évre a közös képviselői és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, továbbá több mint 500 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben - írta közleményében a törvényszék.
Az elsőrendű vádlott az általa alapított társasházkezelő és szolgáltató betéti társaság beltagjaként 2004 és 2010 októbere között 24 százhalombattai társasház közös képviseletét látta el, emellett 2006 októberétől 2010 októberéig Százhalombatta önkormányzatának képviselő-testületi tagja volt.
A közös képviselő a társasházak folyószámláiról éveken át rendszeresen, jogosulatlan utalt át és vett fel pénzt, amelyet saját céljaira használt fel. 2006-tól önkormányzati képviselőként közvetlenül tájékozódott az önkormányzati támogatásokról, ezután hamis közgyűlési jegyzőkönyvekkel támogatást igényelt és a társasház tudta nélkül hiteleket vett fel. Rávette továbbá a testvéreit arra, hogy alapítsanak építőipari vállalkozásokat és bocsássanak ki fiktív számlákat olyan munkálatokról, amelyeket valójában nem végeztek el.
A bíróság megállapítása szerint a vádlott összességében több száz millió forint kárt okozott. Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős.
A büntetőügy másodfokon a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódik - közölte a bíróságra hivatkozva az MTI. | https://www.napi.hu/ingatlan/bortont-kapott-egy-kozos-kepviselo-aki-sajatjakent-kezelte-a-haz-szamlajat.696945.html | https://web.archive.org/web/20191218042020/https://www.napi.hu/ingatlan/bortont-kapott-egy-kozos-kepviselo-aki-sajatjakent-kezelte-a-haz-szamlajat.696945.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bortont-kapott-egy-kozos-kepviselo-aki-sajatjakent-kezelte-a-haz-szamlajat | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-12-17 14:48:24 | [] | [] | [
"Pest megye",
"Százhalombatta"
] | [
"sikkasztás",
"közokirat-hamisítás",
"csalás"
] | [] |
49,948 | Akár tíz évet is kaphat Fürst György | Az MSZP volt terézvárosi alpolgármestere, Fürst György bő másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a vádhatóság szerint, illetve ennyi volt az általa kezdeményezett kerületi ingatlanok eladásával veszélyeztetett érték. A Jókai utca 10. alatti épület miatt az MSZP—SZDSZ-koalíciós önkormányzat 15 képviselője és jegyzőik ellen a minap emeltek vádat. (...) A hatóság álláspontja szerint több kerületi ingatlan, köztük a Jókai utca 10. szám alatti épület értékesítése egyaránt törvénysértő volt. Az épületek elidegenítéséről Fürst György 2003. május 22. és 2006. március 30. között tett előterjesztést a képviselő-testületnek | 2019.09.14. 09:36
Az MSZP volt terézvárosi alpolgármestere, Fürst György bő másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a vádhatóság szerint, illetve ennyi volt az általa kezdeményezett kerületi ingatlanok eladásával veszélyeztetett érték. A Jókai utca 10. alatti épület miatt az MSZP—SZDSZ-koalíciós önkormányzat 15 képviselője és jegyzőik ellen a minap emeltek vádat.
Javában tart a perújítási eljárás több terézvárosi ingatlan évekkel ezelőtti jogszerűtlen eladása, azaz hűtlen kezelés bűntette miatt az egykori MSZP-s alpolgármester, Fürst György ellen. A január 30-án a Fővárosi Törvényszék Fehér Szabolcs vezette tanácsa előtt megkezdett eljárást a volt politikus távollétében tartják, mivel lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról. A perújítást az után rendelte el a Fővárosi Ítélőtábla, hogy újabb, az eredeti eljárásban nem érintett ingatlanok jogszerűtlen eladására vonatkozó bizonyítékok kerültek elő.
Ismert, hogy a Fővárosi Törvényszék 2017. január 24-én kihirdetett és 2018. február 28-án jogerőssé vált ítéletében bűnösnek mondta ki Fürst Györgyöt társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, amiért két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Emellett Fürstnek és társainak egyetemlegesen 123 millió forintot és annak kamatait kellett volna megfizetniük az ügyben sértettként szereplő VI. kerületi önkormányzatnak. Fizetési kötelezettségüknek eddig nem tettek eleget.
A tényállás szerint Fürst 2004-ben a terézvárosi önkormányzat vagyongazdálkodásáért felelős alpolgármestereként tett előterjesztést a MSZP-SZDSZ-többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról. A jogerős ítélet szerint a politikus az általa vevőként megjelölt gazdasági társaságon kívül szándékosan mellőzött minden más lehetséges pályázót. Ezzel az önkormányzatnak több száz millió forintos vagyoni hátrányt okozott.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványa szerint időközben egyéb ingatlanok eladását is megvizsgálták, s a feltárt visszásságok hűtlen kezelésre utaltak, amit súlyosabb esetben öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethet a bíróság. A hatóság álláspontja szerint több kerületi ingatlan, köztük a Jókai utca 10. szám alatti épület értékesítése egyaránt törvénysértő volt. Az épületek elidegenítéséről Fürst György 2003. május 22. és 2006. március 30. között tett előterjesztést a képviselő-testületnek. Az okozott vagyoni hátrány, illetve a veszélyeztetett érték körülbelül 1,658 milliárd forint. A cselekmény elkövetését az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos okiratok, igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemények, tanúvallomások, hitelintézeti adatok, ingatlannyilvántartási adatok, cégadatok bizonyítják.
A Magyar Nemzet tegnapi számában írtuk meg, hogy a Jókai utca 10. számú épület értékesítése miatt az egykori, MSZP-SZDSZ-es koalíció több tagja és a kerületi jegyzők, összesen 15 személy ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Főügyészség. A vádirat lényege szerint az ingatlan eladását támogatók megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri, ami a vádlottaktól független okból maradt csak el. A Fürst György előterjesztése alapján megszavazott eladás ugyanis végül azért hiúsult meg, mert a vevő cég nem tartotta be a megállapodásokat. Miután a vevő nem teljesítette a szerződési kötelezettségét, a szerződéseket felbontották, így a vagyoni hátrány nem következett be. A vádirat szerint a vádlottak többsége által veszélyeztetett érték meghaladja az ötvenmillió forintot.
per
fürst György
hűtlen kezelés | https://magyarnemzet.hu/belfold/akar-tiz-evet-is-kaphat-furst-gyorgy-7301720/ | https://web.archive.org/web/20210925010126/https://magyarnemzet.hu/belfold/akar-tiz-evet-is-kaphat-furst-gyorgy-7301720/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akar-tiz-evet-is-kaphat-furst-gyorgy | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2019-09-14 23:57:00 | [
"Fürst György"
] | [
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
49,949 | Állami milliárdok mennek tudományra, a NER persze ezzel is jól jár | Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor cégei, Pintér Sándor egykori vállalkozása, és a 4iG is nagyot nyert, amikor az állam 55 milliárd forintot szétosztott innovációra. | Valószínűleg nem sokan kapják fel a fejüket arra, ha azt látják leírva, hogy 2019-1.1.1-PIACI KFI, és igazuk is van. Egy kicsit másképp megfogalmazva annál érdekesebb a téma: az állam szétosztott 55 milliárd forint közpénzt több száz cég között tudományos kutatásokra és nagy újításokat ígérő fejlesztésekre. A 151 győztest felsoroló listán felbukkannak jól ismert, kormányközeli nevek, a közbeszerzéseket sorra nyerő cégek és állami vállalat is – és persze sok olyan vállalkozás, amelyeknek nincsenek politikai kapcsolataik, csak jó ötleteik.
A pályázatokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írta ki és bírálta el. Két fő feltételt kellett teljesíteni a sikerhez:
a pénzt egy olyan termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztésére költsék el, amelyeknek jelentős tudományos és/vagy műszaki újdonságtartalma van,
és ez a termék legyen üzletileg hasznosítható, egész pontosan a támogatott tevékenységből származó árbevétele a projekt befejezése utáni 3 üzleti évben eléri az elnyert támogatás legalább 30 százalékát.
A pénz egy állami alapból érkezett, ennek a forrása a vállalkozók által befizetett innovációs járulék, és amennyivel azt a központi költségvetésből kiegészítették.
Tavaly ősszel lett Mészáros Lőrinc Opus Nyrt.-je az ország egyik legnagyobb keményítőgyárának, a Viresolnak a többségi tulajdonosa. A cég akkor került be legutóbb a hírekbe, amikor többen arról cikkeztek, hogy köze lehet a Mátrai Erőmű körüli szennyezéshez, de ezt az állítást nem sikerült bizonyítani. 281 millió forint oda is jutott, a cél a keményítő retrogradációs hajlamának csökkentése, és kis vegyszerigényű kationizálása, az ipari felhasználás bevezetéséhez.
Egy kicsivel kevésbé ismert a Talentis Group neve – ez a cég fogja össze Mészáros Lőrinc tőzsdék kívüli érdekeltségeinek nagy részét, oda tartozik például a 2Rule, vagy épp az építőipari ZÁÉV is. A vállalat 98 százaléka Mészáros és felesége nevén van. Most a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen kaptak 580 millió forintot, mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszer kifejlesztésére cégcsoportok számára, komplex pénzügyi, jogi feladatok optimalizálására. A Műegyetem nem csak a Mészáros családdal dolgozik együtt, nem meglepő, hogy sok pályázatba vonták be őket. A legnagyobb tétel ezek közül a Duna Aszfalttal és a Strabaggal közösen elnyert 995 millió forintos projekt, a mélyépítési munkafolyamatok digitalizációjára és automatizálására.
A 4iG már nem Mészárosé, a cégtulajdon döntő része Jászai Gellérté lett a nyáron. Az informatikai nagyágyúhoz is került 394 millió forint, ebből a pénzből genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszközön dolgozhatnak.
Más szempontból érdekes a Mol támogatása: mivel állami vállaltról van szó, az állam gyakorlatilag saját magának adott 483 millió forintot. Ebből az összegből poliéter-poliol terméktípusok kutatás-fejlesztését végezheti.
Aki a kutatás-fejlesztés híreit nem követi, a politikai eseményeket viszont igen, annak ismerős lehet a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. neve. Ez az őrző-védő cég – amelynek a cégirataiban több helyen is felbukkant Pintér Sándor neve, mindig olyan időszakból, amikor a Fidesz ellenzékben volt – sok állami közbeszerzés nyertese volt az elmúlt években. Az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is kapott megbízásokat, de amikor egy éve az MTVA székházából biztonsági őrök ellenzéki képviselőket dobtak ki, a videón sikerült kiszúrni, hogy a Civil Zrt. logója volt több őr ruháján, annak ellenére, hogy szerződés nem volt ezzel a céggel. Most ott vannak a pályázat győztesei között is: 282 millió forint jutott nekik Alkalmasságvizsgáló, Képességfejlesztő és Oktatási Központ létrehozására MaxWhere 3D digitális környezetet generáló rendszer alapján.
Akik a legtöbbet nyerték
A három legnagyobb összeget elnyert pályázat nem olyan cégeké, amelyeknek a nevére újságolvasók tömegei kapnák fel a fejüket. Az Állatorvosi Egyetem és a Dr. Bata Magyar-Kanadai Biotechnológiai Kutató-fejlesztő Zrt. egymilliárd forintot kapott egy komplex baromfitakarmány-kiegészítő fejlesztésére. Az egymilliárdos álomhatár, a pályázat maximuma senki másnak nem lett meg, a második legtöbbet, 998,5 millió forintot a BBS Nanotechnológia Kft., a Félegyházi Tej Kft. és a Debreceni Egyetem kapta meg, akik nanotechnológia alkalmazásával tejalapú funkcionális élelmiszert fejlesztenének ki. Majdnem ugyanennyi, 997,9 millió forint jutott az Agricolae Kft. és a Szent István Egyetem közös programjára, amellyel Szabolcs-Szatmár-Bereg térségének gyümölcstermesztési és -feldolgozási komplex rendszerét fejlesztenék.
Olyan vállalatok is kaptak állami támogatást az innovációra, amelyeknek nem kell arra panaszkodniuk, hogy kevés pénzből élnének meg. A Csányi Sándor mezőgazdasági vállalkozásait összefogó Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. például a Kaposvári Egyetemmel közösen 406 millió forintból optimalizálhatja a hiperintenzív baromfi-hústermelő fajok fehérje- és aminosav-ellátását.
A francia hátterű építőipari cég, a Colas magyarországi leányvállalata 109 millió forintot nyert el. Ebből az összegből az aszfaltkeverékeit fejlesztheti „közlekedésbiztonsági, környezetbe illeszkedési és zajcsökkentési szempontúan”.
Ennél is több jutott az Ericssonnak, amely 497 millióból dolgozhat új helymeghatározási szolgáltatásokon az 5G-hez és a dolgok internetéhez kapcsolódóan.
Az Ikarus az Óbudai Egyetemmel közösen indult: 841 millió forintiot kaptak elektromos meghajtású, intelligens szervizképességű autóbusz-alvázcsalád kifejlesztésére.
A Sziget Kulturális Menedzser Iroda a Cardnet Kártyarendszerek és -szolgálgatások Zrt.-vel együtt vitt el 202 millió forintot. Ebből a pénzből „turisztikai szempontból kiemelt eseményeken” (nem nehéz tippelni, vajon melyiken) használt platformfüggetlen, többmódozatú, szeparált alhálózatokban zárt láncú, nyílt fizetési megoldást fejlesztenének ki.
Szintén a pénzmozgatással lesz dolga a Gránit Banknak: a pénzintézet 380 millió forintot nyert el egy „tömeges számlakibocsátókra fókuszáló progresszív fizetési megoldásra”.
A mesterséges intelligenciát kutatók 11 százalék esélyt adtak arra, hogy 2035-ig jönnek a robotok, és elveszik az újságírók munkáját. Nem tudni, ez így lesz-e, mindenesetre a Portfolio.hu-t és a Pénzcentrumot is birtokló Net Média Zrt. 241 millió forintot kapott arra, hogy automatikus gazdasági tartalmat gyártson, mesterséges intelligencia és tartalomfeldolgozó robotok segítségével.
Egész más miatt említésre méltó a TDK Hungary Components pályázata kibővített feszültségtartományú Hibrid polimer kondenzátor fejlesztésére. Ha egy cég nem valamelyik egyetemmel vagy kutatóintézettel közösen pályázott, akkor a maximális összeg, amit kérhetett, 500 millió forint. A TDK kicentizte: ők 499 999 992 forintot kaptak. Sajnos nem találtunk helyet, ahol egy oldalt fekete-fehérben ki lehetne nyomtatni 8 forintért, pedig akkor már érdemes lett volna hozzácsapni. | https://hvg.hu/kkv/20191213_kf_innovacio_meszaros_csanyi_pinter_4ig_nkfi | https://web.archive.org/web/20210127082107/https://hvg.hu/kkv/20191213_kf_innovacio_meszaros_csanyi_pinter_4ig_nkfi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-milliardok-mennek-tudomanyra-a-ner-persze-ezzel-is-jol-jar | HVG | hungarian-news | 2019-12-13 18:25:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)",
"Opus Global Nyrt.",
"Strabag",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"k+f",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
49,950 | Ki más építhetne Zalában, mint Mészáros Lőrinc cége? | Öt Zala megyei településen épít hulladékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítményeket, illetve telepít technológiát a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. nettó 4 milliárd 24 millió forintért.
A nyílt tender eredményét a két ajánlatkérő, az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft és valamint a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. | A nyílt tender eredményét a két ajánlatkérő, az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft és valamint a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az európai uniós támogatású Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósuló beruházások a következők:
Zalaegerszegen csarnokbővítés és abba egy 3500 tonna/év kapacitású hulladékfeldolgozó technológia telepítése,
Lentiben az átrakóállomás fejlesztése és komposztáló kialakítása,
Hévízen hulladékudvar építése,
Zalabérben csarnok építése és abba egy 21 000 tonna/év kapacitású hulladékfeldolgozó technológia telepítése,
Keszthelyen a két meglévő átrakó állomás bontása, és azok helyébe egy új állomás telepítése.
A nyertessel december 9-én kötött szerződést a két ajánlatkérő.
Indult még a tenderen a miskolci Mento Környezetkultúra Kft., a Strabag Építőipari Zrt., továbbá a Swietelsky Magyarország Kft. is. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/zala-hulladekfeldolgozas-kozbeszerzes-meszaros.696996.html | https://web.archive.org/web/20191219043127/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/zala-hulladekfeldolgozas-kozbeszerzes-meszaros.696996.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-mas-epithetne-zalaban-mint-meszaros-lorinc-cege | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-12-18 18:29:34 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hulladéküzlet",
"EU",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,951 | Az egyik Szeviép-vádlott védőjének felesége szignálja a büntetőügyeket a Szegedi Törvényszéken | A Szegedi Törvényszék honlapján részletes tájékoztató olvasható arról, hogy az ügyelosztási rendet a törvényszék elnöke határozza meg, amit az OBH utasításban megfogalmazott elvekre, a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében az elnök a következőképpen határozott meg a 2019-es évre. Az egyébként hosszú, több oldalas jogi szövegben, amely ügytípusokra, fokozatra, témákra bontja az ügyeket, az elosztás rendjéről az áll, hogy „a Büntető Kollégium esetében ügykiosztásra jogosultak – beleértve a helyettesítést is: dr. Nagy Andrea, igazgatási feladatok ellátásával megbízott törvényszéki bíró”. A szabályozás hosszas taglalásából az is világosan kiderül, hogy ha valamiért kizárt a szabályokból adódó ügyelosztó személye, akkor az elnöknek kell módosítani azt. Dr. Nagy Andrea azonban köztudottan nem más, mint dr. Szilágyi János ügyvéd párja, gyermekének édesanyja. | A Szegedi Törvényszék honlapján részletes tájékoztató olvasható arról, hogy az ügyelosztási rendet a törvényszék elnöke határozza meg, amit az OBH utasításban megfogalmazott elvekre, a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében az elnök a következőképpen határozott meg a 2019-es évre. Az egyébként hosszú, több oldalas jogi szövegben, amely ügytípusokra, fokozatra, témákra bontja az ügyeket, az elosztás rendjéről az áll, hogy „a Büntető Kollégium esetében ügykiosztásra jogosultak – beleértve a helyettesítést is: dr. Nagy Andrea, igazgatási feladatok ellátásával megbízott törvényszéki bíró” – írja a Pesti Srácok.
A szabályozás hosszas taglalásából az is világosan kiderül, hogy ha valamiért kizárt a szabályokból adódó ügyelosztó személye, akkor az elnöknek kell módosítani azt.
Dr. Nagy Andrea azonban köztudottan nem más, mint dr. Szilágyi János ügyvéd párja, gyermekének édesanyja.
Ez azért érdekes, mert Szilágyi János a Szeviép-ügy harmadrendű vádlottjának, P. Lászlónak az ügyvédje, aki végig képviselte a dúsgazdag vállalkozót a büntetőügyben, majd tartotta a védőbeszédeket, legutóbb december 10-én, a másodfokú eljárásban, ahol védence felmentését kérte – írja a portál.
„De Szilágyi János nem csak a Szeviép-vezért képviseli és ezért teljesen abszurd, hogy a felesége, élettársa osztotta ki az önkormányzatnak lekötelezett bíróknak másodfokon az évtized egyik legdurvább gazdasági büntetőügyét. Szilágyi János maga is a Botka-féle önkormányzat embere” – írja az oldal, több olyan szerződés megtalálására hivatkozva, amelyen Szilágyi János neve szerepel a szegedi önkormányzat cégeinek képviselőjeként, jelesül a Környezetgazdálkodási Kft-nek és a Szegedi Vásárcsarnok és Piac Üzemeltető Kft-nek.
Az ügyvéd képviselte az önkormányzat cégét többek között a nagy botrányt kiváltó Mars téri piac ügyében is.
Címlapképen: Kovalcsik Éva és Nóvé Ágnes bírónők a másodfokú ítélethirdetéskor. Fotó: PS | https://mandiner.hu/cikk/20191218_az_egyik_szeviep_vadlott_vedojenek_felesege_szignalja_a_buntetougyeket_a_szegedi_torvenyszeken | https://web.archive.org/web/20201127053302/https://mandiner.hu/cikk/20191218_az_egyik_szeviep_vadlott_vedojenek_felesege_szignalja_a_buntetougyeket_a_szegedi_torvenyszeken | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egyik-szeviep-vadlott-vedojenek-felesege-szignalja-a-buntetougyeket-a-szegedi-torvenyszeken | Mandiner | hungarian-news | 2019-12-18 18:32:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"bíróság"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
49,952 | Együtt örül Putyin és a győri polip - Borkai ügyvédje pótolhatatlan | Azért kötött pályázat nélkül szerződést a győri egyetem Borkai Zsolt ügyvédjével, mert pótolhatatlan tapasztalattal rendelkezik. A Fidesz győri polgármester-jelöltje pedig együtt örülhet Vlagyimir Putyinnal a judo (cselgáncs) globális fejlődésének. | A győri Széchenyi István Egyetem főigazgatójának külön engedélyével kötött az egyetem - pályáztatás nélkül - megbízási szerződést tavaly áprilisban Rákosfalvy Zoltán ügyvéddel, aki a szexbotrányba és korrupciógyanús ügyekbe keveredett és lemondott Borkai Zsolt győri polgármester ügyvédje és a a Borkai-féle szexvideókon is látható volt - derül ki a szerződéshez csatolt és Kovács Zsolt főigazgató által aláírt feljegyzésből. Az egyetem akkor hatályos beszerzési szabályzata alapján azonban szükséges lett volna három árajánlatos pályáztatás lefolytatására.
"Olyan szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezik, amely szükséges a szerződésben foglalt feladatok hatékony és sikeres elvégzéséhez, ezért úgy gondoljuk, hogy a szerződés mással történő megkötése esetén az elérni kívánt cél nem tudna megvalósulni" - olvasható a dokumentumban, hogy miért választották Rákosfalvy Zoltánt pályázat nélkül. A közbeszerzési törvény szerint erre joga volt az egyetemnek. Kovács Zsolt egyetemi főigazgató amúgy a Győr-Moson-Sopron megyei Prima-díj tulajdonosa: magyar tudomány kategóriában Palkovics László innovációs miniszter adta át neki a díjat a novemberi gálaesten. "Bízom abban, hogy a csapattal, amelynek részese lehetek, tovább erősíthetjük a Széchenyi István-brandet" - fogalmazott a kitüntetett. Azt nem tudni, hogy Borkai Zsolt ügyvédje mennyire erősíti a Széchenyi István-brandet, mindenesetre a vele kötött egyetemi szerződést nem bontják fel.
A Napi.hu írta meg korábban, hogy az ügyvédi megbízási szerződést 2018. április 16-án kötötték meg 24 hónapra, tehát 2020. április 15-ig szól. Mindezért Borkai Zsolt ügyvédjét a dokumentum szerint összesen nettó 38,4 millió forint díjazás illeti meg. Főleg az egyetem fejlesztésével kapcsolatos bírósági, hatósági eljárásokban kellett Rákosfalvy Zoltánnak az egyetemet képviselnie. Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő írásbeli kérdést intézett az ügyben az Emmihez, amelyben arról érdeklődött: összeegyeztethetőnek tartja-e Kásler Miklós miniszter Rákosfalvy Zoltánnak az egyetemmel kapcsolatos szerepvállalását a keresztény kormányzással, illetve arról, hogy nem akarják-e felbontani ezt a szerződést. "A határozott időre szóló megbízási szerződést a hatályos jogszabályok alapján kötötte meg a Széchenyi István Egyetem" - idézte az ugytudjuk.hu Schanda Tamás János államtitkár válaszát.
Ilyen egyetemi fejlesztés pedig bőven akadt mostanában az egyetemen: például nyáron adták át az egyetem felsőoktatási és ipari együttműködési központját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Achim Heinfling, az Audi Hungaria Zrt. igazgatósági elnökének közreműködésével, 14 milliárd 250 millió forint állami támogatásból. Az épület természetesen a West Hungária Bau (WHB) Kft. és az Euro Generál kivitelezésében valósult meg. A győri önkormányzat közbeszerzéseit sorra megnyerő WHB az ország 29. leggazdagabb emberének, Paár Attilának a tulajdonában van. Ez a cég építette például a Puskás Arénát is.
Fontos az adakozás és a sport
De mi lesz a Borkai-korszak után? A győri választási bizottság 2020. január 26-ra írta ki az időközi polgármester-választást, a Fidesz jelöltje Dézsi Csaba András, aki a helyi Petz Aladár kórház kardiológusa és a 1994 óta a párt önkormányzati képviselője. Az ATV még idén áprilisban készített róla riportot - amúgy csak az nem derült ki belőle, hogy a sikeres orvos egyben a Fidesz politikusa is -, amelyben az is látszik, hogy a Petz Aladár kórházhoz tartozó Szívcentrumot Dézsi Csaba hozta létre, amit az Audi Hungária 10 millió forinttal, a győri önkormányzat 14 millió forinttal, a WHB pedig 4 millió forinttal támogatott.
Kicsi a világ, de mindenképpen érdekes, hogy Dézsi Csaba a Magyar Judo Szövetség általános alelnöke, itt tavaly májusig fejlesztési alelnök volt Paár Attila, a WHB tulajdonosa. Mindketten a sportág szerelmesei. Idén júliusban pedig Marius Vizer, a sportág nemzetközi szövetségének (IJF) elnöke bejelentette: Budapest jól lobbizott, ezért a magyar főváros rendezheti a 2022-es cselgáncs-világbajnokságot is. Erről Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt korábban. A judo (cselgáncs) japán küzdősport egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik kedvenceként ismert: ő a Nemzetközi Judo Szövetség és az Európai Judo Unió tiszteletbeli elnöke, illetve 2014 óta nyolcdanos mester.
Emlékezetes, hogy 2017-ben Putyin Budapestre is eljött a budapesti cselgáncs-világbajnokságra, akinek kedvéért még Orbán Viktor magyar kormányfő is kilátogatott a Papp László Arénába. Első sportvilágszervezetként pedig a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség áttette nemzetközi székhelyét a svájci Lausanne-ből a magyar fővárosba idén augusztusban, ahol októberben az orosz elnök találkozott is már Marius Vizerrel, az IJF elnökével. "Úgy vélem, a magyar kormánynak és Budapestnek köszönhetően gyönyörű székhellyel rendelkezik az IJF. Attól fogva, hogy megválasztották a szövetség új elnökét, rengeteg pozitív változás történt a cselgáncsban. A dzsúdó globális sportággá vált, a legmagasabb szintre jutott, lehetőségeket teremtve a sportolóknak" - idézte a nemzetközi szövetség honlapja Vlagyimir Putyint.
Tehát | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyutt_orul_putyin_es_a_gyori_polip_borkai_ugyvedje_potolhatatlan.696936.html | https://web.archive.org/web/20191219150106/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyutt_orul_putyin_es_a_gyori_polip_borkai_ugyvedje_potolhatatlan.696936.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyutt-orul-putyin-es-a-gyori-polip-borkai-ugyvedje-potolhatatlan | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-12-18 18:35:45 | [
"Paár Attila",
"Rákosfalvy Zoltán"
] | [
"Széchenyi István Egyetem"
] | [] | [
"oktatás",
"sport",
"ügyvédek",
"klientúra"
] | [] |
49,953 | Kamupártok után kamuoldalak körül találtuk meg Seres Máriáékat | Több klikkvadász híroldal mögött is olyan szervezetekre és cégekre bukkantunk, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köréhez köthetők. A szervezetek többek között domain-használóként vannak jelen több weblapnál, a tartalmat viszont nem feltétlenül ők gyártják. A honlapok anyagaira épülő Facebook-oldalak összességében többszázezer lájkolót érhetnek el, ami politikai kampányokban is kifejezetten jól jöhet. | Kamupártok után kamuoldalak körül találtuk meg Seres Máriáékat
Több klikkvadász híroldal mögött is olyan szervezetekre és cégekre bukkantunk, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köréhez köthetők. A szervezetek többek között domain-használóként vannak jelen több weblapnál, a tartalmat viszont nem feltétlenül ők gyártják. A honlapok anyagaira épülő Facebook-oldalak összességében többszázezer lájkolót érhetnek el, ami politikai kampányokban is kifejezetten jól jöhet.
“A tó Erdélyben, mely képes előrejelezni az időjárást"
"Az antibiotikumok mellékhatása, melyekről az orvosok a legritkábban beszélnek"
Két cím, amellyel a nyugdijasok.hu nevű oldalra tévedők találkozhatnak. Hasonló, kattintásvadász cikkeket találunk az egyazegyben.com-on, az elmenyorszag.com-on, a bulvar.info-n, a szinesvilag.com-on, a fokusz.online-on, zoldujsag.hu-n, a motivalunk.hu-n, az agyafurt.com-on, illetve ezek Facebook-oldalán.
Bár a weblapok látszólag függetlenek egymástól, valójában
olyan szervezetekkel és cégekkel lehet kapcsolatba hozni ezeket, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köreihez köthetők.
Seres Máriáról nemrég Gulyás Márton filmjében hallhattunk. Ez azt állítja, hogy a 2018-as parlamenti választáson indult 13 kamupárt közel felét egy olyan nyíregyházi kör találta ki és mozgatta, amely kapcsolatba hozható vele. A hat párt, illetve a szervezők a 2014-es és 2018-as választáson összesen több mint 2 milliárd forintnyi állami támogatást vettek fel, majd tüntettek el.
A térség országainak kamuhír-oldalairól nemrég a CEU-n működő Center for Media, Data and Society (CMDS) készített tanulmányt, ebben rámutattak, a dezinformációs honlapok gyakran alkotnak hálózatot, és egy személy vagy egy cég tulajdonában állnak. Tavaly például egy orosházi tanítónő bukott le, akinek hírhedt kamuhír-hálózatát végül törölte a Facebook – emlékeztetett a Magyarországról szóló jelentésben Szakács Judit, a CMDS kutatója. A központ a The Business of Misinformation nevű projektjében a különböző dezinformációs oldalak mögött álló intézményeket és embereket térképezte fel több országban, köztük Magyarországon is.
Nem sokat kellett kutakodni, hogy a hvg.hu is fel tudjon rajzolni egy hasonló hálózatot. A különbség, hogy az általunk összeállított listán a weboldalak többsége nem klasszikus álhíroldal, inkább
szenzációhajhász anyagok, népi bölcsességek és blődségek jelennek meg rajtuk.
A kamuoldalak elnevezés azonban ettől még illik rájuk, és nemcsak azért, mert a cikkek többsége minden tudományos alaposságot és újságírói szakmai munkát nélkülöz. Az oldalak nagy többségének nincs impresszuma, a "szerkesztőség" elérhetetlen, a cikkeknek nincs szerzője, és gyakran forrása sem. Az oldalakat emellett látszólag nem is szerkesztik, a friss anyagokat gyakran nem helyezik el a címlapon.
Kapcsolódási pontok
A honlapok között az egyik kapcsolódási pont a Kontroll Média Kft. A céget 2000-ben alapította meg Stekler Ottó, Seres Mária férje, és egy bizonyos Seres Antal, aki ugyanarra a nyíregyházi címre van bejegyezve, mint egykor Seres Mária volt.
A társaságból Stekler 2005-ben kiszállt, ám az nem került tőle túl messze. Az egyik tulajdonosa a cégnek jelenleg Seres Antalné, ügyvezetője pedig Seres Mária pártjának, a Seres Mária Szövetségesei elnevezésű párt egyik jelöltje volt a 2014-es választásokon. A cégről ezen felül sok minden nem tudható: hárman dolgoznak benne, bevétele tavaly 22 millió, nyeresége pedig 1,2 millió forint volt. Honlapja nem működik, beszámolójából annyi derül ki, hogy főtevékenysége "időszaki kiadványok kiadói feladatainak ellátása".
Márpedig úgymond kiadványból van egy pár:
a Kontroll Médiát 17 honlapnál találtuk meg domain-használóként.
A domain-használó egy jogi fogalom, a gyakorlatban ő a domain "tulajdonosa". Ez azt jelenti, hogy a Kontroll Médiáé a domain, bár az nem biztos, hogy az ott látható tartalmat is a cég állítja elő. Ugyanakkor joga van bármikor lelőni a honlapot.
A Kontroll Médiához köthető a klikkvadász oldalak közül a nyugdijasok.hu, a kerteszkedek.hu, a zoldujsag.hu és a biopraktika.hu. Így néz ki a hálózat, pirossal jelöltük azokat az oldalakat, amelyek ma már nem aktívak sem a weboldalon, sem a Facebookon.
A Kontroll Média domain-használó továbbá a medialine.hu-nál is, amely egy céges honlapot takar. A társaság online marketinggel foglalkozik, címlapján pedig Seres Mária látható az egyik fő képen. A cég különböző csomagokat árul, például havi 9 900 forint plusz áfáért többek között azt ígérik, hogy ügyfeleiknek heti három bejegyzést helyeznek el a Facebookon. Hogy mennyire aktív ez a vállalkozás, az kérdés, felhívtuk a kapcsolatként megadott telefonszámot, de ott nem mondtak semmit, éppen ellenkezőleg, aki felvette a telefont, bemutatkozni se akart. Ehelyett azt mondta, ez a telefonszám korábban volt a Media Line telefonszáma, egyébként pedig küldjünk e-mailt a honlapon. Megtettük, ajánlatot kérve, válasz viszont azóta sem jött, pedig ez már több napja volt.
Az mindenesetre biztos, hogy Stekler Ottó nevén volt egy hasonló nevű vállalkozás, a Media Line Group Kft., amit 2015-ben adott el. Bevétele ennek a cégnek sincs sok, 3,5 millió forint volt tavaly. Küldtünk e-mailt ennek a társaságnak az elérhetőségére is, de kézbesíthetetlen levélként jött vissza.
Gődény György is képbe kerül
A Kontroll Médiá-s honlapok alapján újabb oldalakhoz juthatunk el. A nyugdijasok.hu impresszumában például egy bizonyos Média Alternatíva szerepel, mint az oldal működtetője, egy kis keresgélés után pedig kiderül, hogy ugyancsak működtetőként szerepel a Média Alternatíva a klikkvadász egyazegyben.com-on is. (Amelynek a tulajdonosa egyébként beazonosíthatatlannak bizonyult.)
Ilyen cég egyébként, hogy "Média Alternatíva", valójában nem létezik, mi legalábbis nem találtunk semmit róla. Van viszont egy Média Alternatíva Hálózat nevű szervezet, mégpedig a Seres Mária Szövetségeseit (SMS) nevezték át ennek. A szervezetről sok mindent nem lehet megtudni, csupán annyit, hogy az adószámát törölték.
A Média Alternatívát megtaláltuk Gődény Görgy oldalán is, ott mint adatkezelő. Gődény a szintén kamupártgyanúba kevert Közös Nevező 2018 elnöke volt, ez a formáció is az egyike volt azoknak, amelyek az Átlátszó korabeli cikke szerint csalhattak az ajánlásokkal a 2018-as választásokon. A cikk szerint tizennyolc olyan párt neve szerepel a hozzájuk küldött levelekben, amelyeknek az olvasók nem írtak alá, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén.
Gődény oldaláról aztán egy újabb klikkvadász oldalhoz jutunk el. A doktorgodeny.hu domain-használója ugyanis bizonyos SOS Egyesület, amelyet azután megtalálunk az eltuntkeressuk.hu, a motivalunk.hu és az okostanacsok.hu mögött is. Ezek közül a motivalunk.hu aktív. Bár az SOS Egyesület egy karitatív szervezetnek tűnik, nem az, neve valójában a következő: Segítsünk Országunk Sorsán, képviselője pedig egy bizonyos Seres Mária.
Gődényt megkerestük azzal, hogy szeretnénk neki kérdéseket feltenni a Kontroll Médiáról, az SOS Egyesületről, valamint a Média Alternatíváról. Erre a többi között azt írta, "nincs szándékomban egyetlen újságíróval sem beszélgetni, ugyanis bármilyen naiv vagyok is, lassan kezdem megérteni a média működési elveit. Amúgy sem tudok semmilyen érdemleges információval szolgálni az Ön által említett cégekről, illetve egyesületekről." Ezután visszakérdeztünk, ez miként lehet, különösen annak fényében, hogy honlapjának domain-használója az SOS Egyesület, adatkezelőként pedig a Média Alternatíva van megadva. Erre a kérdésünkre viszont már nem válaszolt.
A hálózat azután is bővült, hogy megnéztük, milyen IP-címet használ mailszerverként a Kontroll Médiá-s pecazok.hu. Kiderült, hogy ugyanazt használja a civilmozgalom.hu, a seresmaria.hu, a civilhirlap.hu, vagy éppen a civilhir.hu. A Civil Mozgalom szintén Seres Mária szerveződése volt, 2009-ben alakult párttá, hogy induljon az országgyűlési választásokon.
Még egy oldal, a szoveggyartok.hu is a segítségünkre volt. E domain tulajdonosa szintén a Kontroll Média, a weboldal üzemeltetője pedig a Média Alternatíva.
Maga a honlap tulajdonképpen egy álláshirdetés, amelyben munkatársakat keresnek szövegíró, portálmenedzser, főszerkesztői pozícióra. Hogy megtudjuk, pontosan mi lenne a feladat, jelentkeztünk, és egy nap múlva meg is jött a válasz egy automatikus levél formájában. Ebben egyrészt arról értesítettek minket, hogy gratulálnak, sikeresen jelentkeztünk, másrészt leírták, mi a következő dolgunk: egy listából kell kiválasztanunk egy magazint, amelyhez ígéretük szerint hozzáférést kapunk, majd 2 hét próbaidő után közösen eldöntjük, merre tovább.
A levél szerint legalább napi 4-5 blogcikket kellene írnunk egy magazinhoz, amit a mellékelt listából választhatunk ki.
“A cikkeket nem elég megírni, azt egy automata rendszeren keresztül meg is kell osztani Facebook-oldalakon, és neked pedig különféle, a témákhoz jól köthető csoportokban (de javaslunk is ilyeneket, ahova neked kell belépni, majd ott aktiválódni, és menedzselni a tartalmaidat – ahol persze ezt az adminok megengedik). Folyamatosan figyelned kell a saját felületen a statisztikákat, hogy hatékonyak-e a cikkek, milyen címekkel és milyen témák mentek jobban, és ez alapján javítani és megtervezni a további munkádat” – állt a levélben, amelyhez egy olyan listát mellékeltek, amely egyrészt több helyen egyezett a Kontroll Médiá-s listánkkal, másrészt több, addig nem azonosított klikkvadász honlap is szerepelt rajta. Ilyen volt az agyafurt.com, az elmenyorszag.com, a fokusz.online, a szinesvilag.com, valamint a bulvar.info.
Így néz ki a hálózat az összes szereplővel:
A Szöveggyártók automatikus levelére még aznap válaszoltunk, ám reakció azóta sem jött, tehát elképzelhető, hogy maga az automatikus levél több éve íródott, és azóta befejezték a toborzást.
A cikkünkben szereplő honlapok közül többet megkerestünk a Facebookon, ám egyedül az Élmény Ország válaszolt. Aláírás nélküli üzenetben kérdésünkre, hogy mi közük van Seres Máriához, azt közölték: "Ő kicsoda, és mivel kapcsolatban kellene közünk lenni hozzá?"
Válaszukból emellett valami olyasmi is kiolvasható volt, hogy a honlapot, illetve honlapokat az üzemeltetőtől bérlik. "Mással meg nem vagyunk kapcsolatban, és hogy az oldal használata milyen feltételekkel történik, ahhoz nyilván ön is tudja, hogy semmi köze (...) Mi teljesen szabályosan bérlünk oldalakat, és semmi olyat nem teszünk, ami bármibe ütközne vagy bárkit is sértene! "
Kérdésünkre, hogy kitől bérlik az oldalakat, nem válaszoltak. Az Élmény Ország egyébként azt is állította, hogy a Szöveggyártók weboldalról sem tudnak semmit – annak ellenére, hogy fent voltak az oldal által kiküldött listán.
Kerestük Seres Máriáékat is. Tőlük azt szerettük volna megtudni, miért jegyeztek be ennyi domaint, mi a cél velük. Szerettük volna megkérdezni azt is, hogy a klikkvadász oldalakra a tartalmat is ők gyártják-e, és ha igen, akkor ennek mégis mi értelme van, mit akarnak elérni.
A Kontroll Médiánál e-mailünkre nem reagáltak, a domain.hu-n megadott telefonszámon pedig azt mondták, rossz helyen kopogtatunk, ez a szám nagyon régen volt a cégé. Mikor arra kértük a szám jelenlegi tulajdonosát, hogy mondja meg a nevét, lecsapta a telefont. Hasonló választ kaptuk az SOS Egyesület domain.hu-n megadott telefonszámán is, tehát hogy az nem az egyesületé. Két telefonszámon és a Facebookon is kerestük Seres Máriát. Az egyik szám nem volt elérhető, a másikat nem vette fel senki. Ahol megtaláltuk, ott kerestük a honlapok regisztrátorát is, a cégnél viszont azt mondták, hogy ügyfeleikről nem adhatnak tájékoztatást.
De mi lehet a mesterterv?
A honlapokról és a hozzájuk tartozó Facebook-oldalakról ezután egy online marketinggel foglalkozó szakembert kérdeztünk, aki névvel nem szeretett volna szerepelni. Ő a honlapokon található hirdetések alapján
kizártnak tartotta, hogy azokból nagy bevétele lenne az azt üzemeltető cégeknek.
Az úgynevezett „pénzcsináló” honlapok bevételét egyébként a CMDS tanulmánya szerint nagyon nehéz megbecsülni. Léteznek oldalak, amelyek a bannereket – mérettől függően – ötszáz és kétezer forint között árulják per nap, máshol havi 11 ezer-35 ezer egy hirdetési doboz, attól függően, hova kerül az oldalon. A Seres Máriához és köreihez kapcsolható oldalakon azonban cikkünk írásakor szinte kizárólag Google hirdetéseket lehetett találni, ezekből legfeljebb annyi pénz származik, hogy egy kis mellékeshez jussanak az írók. Persze ahogy ezeknél az oldalaknál is történik, jelentős időt és munkát lehet azzal megspórolni, ha egy-egy cikket több helyen is felhasználnak.
Az ilyen oldalaknak ugyanakkor nemcsak a bevétel lehet a célja:
a cikkeket megosztó, azokra épülő Facebook-oldalak több százezres követőtáborának már a létezése is hatalmas előny.
Tudunk olyan esetről, amikor egy jól bejáratott, 600 ezres követőtáborral rendelkező Facebook-oldalt egész egyszerűen megvett egy cég, hogy utána saját tartalmait ossza meg rajta.
Márpedig az általunk bemutatott weblapok tartalmain alapuló Facebook-oldalaknak egész sok követőjük van. Az Élmény Országnak például 172 ezer, az Egy az egybennek 129 ezer, a Nyugdíjasoknak 107 ezer, a Zöld Újságnak pedig további 64 ezer. A Facebook-oldalak napi több posztot is megosztanak, ráadásul legtöbbször régi, 2016-ban és 2017-ben megírt tartalmakat hasznosítanak újra.
A Facebook-oldalakat lehet emellett arra is használni, hogy bizonyos megbízóknak lájkolókat vadásszanak. Ha például van egy cég, amelynek azt ígérik, lájkolói számát megnövelik 10 ezerrel, akkor az adott társaság Facebook-oldalát meg tudják osztani a Nyugdíjasok Facebook-oldalon, vagy éppen az Egy az egybenen, és onnan akár be is eshet annyi követő.
Posztokat is lehet vásárolni, amelyek egymás között pörgethetik, megoszthatják az információkat. Ezek az Fb-oldalak egy politikai kampányban is jól jöhetnek, különösen, ha az szinte minden szegmensét lefedi a társadalomnak, a fiataloktól a nyugdíjasokig. Ha pedig valaki politikai tartalmakat akarna megosztani egy-egy követőtábornak – legyen akár kamupárt vagy valódi – annak sincs akadálya.
2019. április. 24. 18:05 hvg.hu Itthon
Seres Mária és férje állhat az utóbbi nyolc év féltucat kamupártja mögött
Az utóbbi évek kamupártos lenyúlásairól készített tényfeltáró filmet az eddig inkább közéleti megmozdulásairól ismert Gulyás Márton. A Rablópártok olyan megdöbbentő összefüggésekről rántja le a leplet, amelyek évek óta itt voltak a szemünk előtt. A konkrétan tetten ért kár 2,2 milliárd forint. | https://hvg.hu/itthon/20191219_kamupartok_kamuoldalak_seres_maria | https://web.archive.org/web/20210810113121/https://hvg.hu/itthon/20191219_kamupartok_kamuoldalak_seres_maria | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamupartok-utan-kamuoldalak-korul-talaltuk-meg-seres-mariaekat | HVG | hungarian-news | 2019-12-19 12:05:55 | [
"Seres Mária",
"Stekler Ottó"
] | [
"Kontroll Média Kft.",
"Media Line Group Kft.",
"SOS Egyesület"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [] |
49,954 | Sikkasztott Kengyel polgármestere, felfüggesztettet kapott, és marad a posztján | A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 28-án meghozott jogerős ítéletében folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás és nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év – végrehajtásában 3 évi próbaidőre – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal előzetes mentesítésben részesítette Kengyel község polgármesterét, aki az elmúlt 5 évben több mint 10 millió forintot sikkasztott a község vagyonából - írja szerdai közleményében a Szolnoki Törvényszék. A döntés nem eredményezi automatikusan Nagy Szilárd polgármesteri tisztségének megszűnését. | polgármester;sikkasztás;Kengyel;
2019-11-21 08:58:21
Sikkasztott Kengyel polgármestere, felfüggesztettet kapott, és marad a posztján
A volt fideszes vezető már nem fideszes, de sikkasztott. És maradhat polgármester.
A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 28-án meghozott jogerős ítéletében folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás és nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év – végrehajtásában 3 évi próbaidőre – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal előzetes mentesítésben részesítette Kengyel község polgármesterét, aki az elmúlt 5 évben több mint 10 millió forintot sikkasztott a község vagyonából - írja szerdai közleményében a Szolnoki Törvényszék. A döntés nem eredményezi automatikusan Nagy Szilárd polgármesteri tisztségének megszűnését.
Kengyel egy 3500 fős település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a 2014-es önkormányzati választáson Nagy Szilárd a Fidesz-KDNP jelöltjeként lett polgármester, a választók 93%-a szavazott rá. Néhány évvel később azonban látványosan megromlott a viszonya a helyi fideszes országgyűlési képviselővel, Boldog Istvánnal, és végül Nagy függetlenként indult, a Fidesz pedig vele szemben indította Bartus Gábort, Rákócziújfalu fideszes alpolgármesterét. Nagy végül nagyarányú győzelmet ért el október 13-án, közel kétszer annyi szavazatot kapott, mint fideszes kihívója.
A közlemény szerint a vádlott azért, hogy egy szolnoki ügyvéddel szemben fennálló tartozását rendezze, az önkormányzat hozzájárulása nélkül, az önkormányzat nevében megbízási szerződést kötött az ügyvéddel, akinek a 2014. február 1-je és 2019. február 1-je között eltelt 5 évben összesen 7.620.000 forintot fizetett ki az önkormányzat, úgy, hogy az ügyvéd ténylegesen semmilyen tevékenységet nem végzett az önkormányzat javára. Az ezzel okozott kár a mai napig nem térült meg.
Szintén az önkormányzat hozzájárulása nélkül, az önkormányzat nevében, szóban állapodott meg egy másik ismerősével a helyi labdarúgó sportegyesület focistáinak utaztatásáról. A cég teljesítette a megállapodásban foglaltakat, az önkormányzat pedig 2019. március 28-án 569.349 forintot fizetett ki a megállapodás szerint, amit a vádlott utóbb megfizetett az önkormányzatnak, így az okozott kár megtérült.
Végezetül a helyi vízközmű-társulat vezetőjeként 2016. június 30-a és 2018. december 31-e között 2.375.355 forintot sikkasztott el a vízközmű-társulat házipénztárából, amiből 742.300 forintot utóbb visszafizetett, így az okozott kár részben megtérült.
Az ügyben 2019. augusztus 21-én emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség.
A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 28-án előkészítő ülést tartott az ügyben, amelyen a vádlott az ügyésszel korábban megkötött egyezségben foglaltakkal egyezően beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, egyúttal azt kérte, hogy a bíróság előzetes mentesítésben részesítse.
A bíróság az előkészítő ülésen jóváhagyta a fenti egyezséget és ítéletet hozott, amit az ügyész, a vádlott és a vádlott védője is tudomásul vett, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. | https://nepszava.hu/3057890_sikkasztott-kengyel-polgarmestere-felfuggesztettet-kapott-es-marad-a-posztjan | https://web.archive.org/web/20230607155517/https://nepszava.hu/3057890_sikkasztott-kengyel-polgarmestere-felfuggesztettet-kapott-es-marad-a-posztjan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikkasztott-kengyel-polgarmestere-felfuggesztettet-kapott-es-marad-a-posztjan | Népszava | hungarian-news | 2019-11-21 12:16:00 | [
"Nagy Szilárd"
] | [
"Fidesz",
"Kengyel Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kengyel"
] | [
"sikkasztás",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"méltatlanság"
] | [] |
49,955 | Napokon belül ítélet várható Hernádi Zsolt zágrábi büntetőperében | Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban. | Az ügy lassan tíz éve tartja lázban a horvát közvéleményt, a sajtó folyamatosan és részleteiben követi a különböző eljárásokat, tanúvallomásokat.
Itthon jóval kevesebben merülnek el a részletekben, nem sokan ismerik a vizsgálatok fordulatait. Pedig az eljárás tényleg messze izgalmasabb, mint az amerikai jogi sorozatok (Briliáns elmék, A férjem védelmében, Boston Legal) 40-50 percbe sűrített epizódjai, ebben az ügyben ugyanis tényleg minden kicsi részletnek több magyarázata van, és a procedúráknak súlyos gazdasági vetületei is vannak.
A horvát fél azt reméli, amennyiben egy bíróság kimondaná, hogy korrupció történt, az javítaná a horvát pozíciót a Mollal vívott több százmillió dolláros washingtoni nemzetközi perben, és segítené a horvát államot abban a törekvésében is, hogy visszavásárolja az INA-t a magyar cégtől. A mostani eljárás horvát bírónője így aligha kockáztatná meg, hogy miatta kicsússzon az ítélet a közeledő elévülési határidőből.
A Mol éppen fordítva látja a helyzetet. Mivel a politikusok olykor azt hangoztatják, hogy Ivo Sanader (és Hernádi Zsolt) elítélése nemzeti érdek, így a magyar fél szerint a horvát eljárás aligha lehet független. Mindez már európai szinteket is elért, Európa legismertebb büntetőjogászai kapcsolódtak be megfigyelőként az eljárásba.
Eddigi ítéletek
Különös, de igaz, bár a mostani zágrábi eljárás még csak egy elsőfokú döntés lesz, eddig is számtalan vizsgálat és ítélet született már az ügyben. Ha nagyon leegyszerűsítjük az eddigieket, a horvát eljárások alapvetően bizonyítottnak látták Sanader bűnösségét, a magyar eljárások szerint Hernádi Zsolt nem követett el semmit, a semlegesnek tekinthető nemzetközi (svájci) választott bíróság teljes egészében a Molnak adott igazat, még a horvátok által jelölt bíró sem látott korrupciós bűncselekményt (említettük, hogy a zágrábi per mellett nyitva van még egy nagy összegű washingtoni befektetésvédelmi eljárás is).
A fentiek kronologikusan:
2012-ben egy zágrábi bíróság tíz évre ítélte Ivo Sanadert részben háborús nyerészkedés, részben a Mol–INA-ügy miatt.
2013-ban egy horvát jogsegélykérelem után a magyar Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódott, majd bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást Hernádi Zsolttal szemben.
2013-ban a magyar bíróság előbbi vizsgálatra hivatkozva megtagadta Hernádi Zsolt átadását Horvátországnak.
2014-ben a másodfokú horvát bíróság nyolc és fél évre csökkentette Ivo Sanader büntetését.
Ugyanebben az évben, decemberben a hazai bíróság végül jogerősen felmentette Hernádi Zsoltot a nemzetközi korrupció vádja alól.
2015-ben a horvát alkotmánybíróság az eljárás hibái miatt hatályon kívül helyezte a horvát Sanader-per nyolc és fél éves ítéletét,
Horvátország beperelte a Molt (Svájcban), a Mol pedig beperelte Horvátországot (Washingtonban). 2016-ban az első perben született ítélet, az ENSZ mellett működő nemzetközi választott bíróság, az UNCITRAL minden kérdésben a Molnak adott igazat, kimondta, hogy a korrupció nem bizonyítható, és hogy a magyar vállalat minden vállalt szerződéses kötelezettségét betartotta.
2018-ban újabb büntetőper indult Zágrábban (immár Sanader mellett Hernádi ellen is), a magyar bíróság újra megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását, mert álláspontja szerint Hernádival szemben már lefolytatták ezt a pert, és nem látta biztosítottnak a horvátországi fair eljárást.
De ez már a múlt, most nézzük meg, mi történt az aktuális perben.
Visszatekintés
Ebben a cikkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a mostani eljárás kulcsszereplőit, megértsük azt az üzleti és azt a politikai környezetet, amelyben az események játszódtak. Nem lesz könnyű olvasmány, de akit érdekel mélyebben is ez a jogi eset, az szerintünk nem fog csalódni.
A rövid alapfelállás szerint a mostani perben két oldal áll egymással szemben.
A horvát ügyészségi álláspont szerint az ominózus 2009-es utalás valódi feladója Hernádi Zsolt, vagyis a Mol első számú vezetője volt; a címzettje pedig Ivo Sanader horvát miniszterelnök. A vád szerint az utalás ahhoz kapcsolódott, ahogyan az INA horvát olajcég két tulajdonosa, vagyis a Mol és a horvát állam újrarendezte az INA horvát olajcég irányítási jogait. A horvát álláspont szerint felháborító, hogy egy másik uniós tagállam vezető üzletembere nem veti alá magát a horvát igazságügy eljárásának, és ebben a magyar állam is segíti.
Ivo Sanader kormányfő és Hernádi Zsolt üzletember, vagyis a két vádlott védői szerint nem történt semmilyen korrupciós célú kenőpénz-utalás, a vád mindössze egy éppen börtönben ülő és onnan vélhetően szabadulni próbáló, megbízhatatlan tanú vallomására (handabandázására) alapul. Hernádi Zsolt védői ehhez még azt is hozzáteszik, hogy az ügyet már két ízben is kivizsgálták Magyarországon és döntött is egy magyar bíróság, amely felmentette a cégvezetőt, márpedig az unión belül nem szabadna egy ügyet még egyszer újratárgyalni. Ráadásul a feltételezett bűncselekmény a horvát jogszabályok szerint elévült.
Ha tippelni kéne, bár jogi eljárások esetén nem jellemző a tippmix, napokon belül, valamikor december 19. és 23. között ítélet születik, és minden jel arra mutat, hogy a bíró bűnösnek fogja találni Sanadert és Hernádit. A magyar oldal eközben folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy az eljárás nem független, hanem a horvát politika, gazdasági érdek és a közhangulat befolyásolja.
A mostani rendkívül „nemzetközi” per során nemcsak magyar, horvát, svájci és orosz tanúk, neves horvát, magyar és brit jogászok, de még nemzetközi mércével is kiemelten elismert német és brit büntetőjogászok is felsorakoztak, ők megfigyelőként felügyelik az eljárást.
Az utalás
De mégis mi történt? Ivo Sanader kétszeres horvát miniszterelnök csillaga 2009 júliusáig szárnyalt, de ebben a hónapban pártvezetői és miniszterelnöki posztjáról is váratlanul lemondott. A vitatott „Sanader-ügy” központi eleme, vagyis „az utalás” egy hónappal korábban, 2009 júniusában történt. A vád 10 millió eurós korrupciót tartalmaz, de maga, a vizsgálat fókuszába került pénzügyi tranzakció csak 5 millió euróról szól.
Két ciprusi offshore cég, a Ceroma Holding Limited és a Hangarn Oil Product Limited összesen ekkora összeget (2,4, illetve 2,6 milliót) utalt át a svájci Xenoplast AG-nak. Ceroma, Hangarn, Xenoplast, hogy lesz ebből magyar–horvát ügy, kiket takarnak ezek a cégek valójában?
Kezdjük a feladókkal! Az utalás feladójaként két egymást jól ismerő üzletember azonosítható. Mihail Gucerijev orosz olajmilliárdos és Fazakas Imre magyar olajipari szakember (róluk lásd keretes írásainkat!). Továbbá itt is olvasható az érintettekről egy hosszú, de izgalmas történet.
Az utalás másik, vagyis jóváírási oldalán egy Robert Ježić nevű horvát üzletember, a Xenoplast AG tulajdonosa fogadta a pénzt, illetve a cégnek volt egy svájci képviselője, egy bizonyos Stefan Hürlimann is. A vizsgálat egyik legviccesebb közjátéka volt, hogy a horvát oligarcha ötféle verzióban adta elő, hogy ki volt a Xenoplast tulajdonosa. Volt olyan verzió, hogy sok tulajdonos volt, hogy több külföldi, majd az, hogy csak egy, de ő már meghalt, utánam hogy nő volt, hogy egy férfi volt. Hürlimann, a másik tanú azonnal határozottan azt vallotta, hogy maga az oligarcha volt a haszonhúzó. Ezt az elemet nem érezte fontosnak a bíró, az utalás közvetlen résztvevői mindvégig tanúk maradtak csak.
Az előbb Sanader, majd Sanader és Hernádi ellen megfogalmazott korrupciós vádak mindvégig arra épülnek, hogy Robert Ježić az eljárások során azt vallotta, hogy a vele egykoron remek kapcsolatban álló Sanader 2008-ban jelezte neki, hogy fogadnia kell 10 millió eurót. Sanader ugyan Ježić szerint nem említette, hogy ki lenne a pénz feladója, de később Robert Ježić arra következtetett, hogy a Molról lehet szó.
De miért adta fel a saját korrupt sztoriját a tanú? Ježić 2010 decembere és 2011 áprilisa között előzetes letartóztatásban volt, más súlyos bűncselekmények miatt. A börtönben valamiért (akár egy vádalku keretében) Sanader ellen fordult.
A koronatanú gyanúja
Mire alapozta a tanú, az ügy szempontjából rendkívül fontos a Molra vonatkozó gyanúja? A tanú több emlékét is felidézte, egyrészt elmondta, hogy 2008-ban Sanader jelezte neki, hogy érkezni fog az összeg, majd később a tanú szerint ő és a miniszterelnök össze is vesztek, mert Ježić 20 százalék költséglevonást tartott indokoltnak a tranzakció bonyolításáért.
Végül a tanú úgy emlékezett, hogy 2008 decemberében Hernádi Zsolt és az INA egy horvát igazgatósági tagja, Josip Petrovics Sanadernél tárgyaltak, amikor kifelé az előszobában találkoztak. A miniszterelnök állítólag megkérdezte Ježićet, hogy megérkezett-e már a pénz. A nemleges válasz után Sanader – állította a tanú –, felhívta és visszarendelte Hernádiékat. A miniszterelnöki hivatal beléptetőrendszere igazolta, hogy Hernádi valóban kétszer lépett be aznap a miniszterelnökhöz, de Hernádi Zsolt úgy emlékezett, hogy bár valóban visszahívta őket Ivo Sanader azzal, hogy elfelejtett valamit, de ekkor a Ježić vezette műanyagipari cég, a Dioki érdekében kért szívességet.
Mindenesetre, amikor Ježićet kiengedték, és visszakapta az útlevelét is, azonnal Svájcba repült, rávette Stefan Hürlimannt, hogy ő is tegyen vallomást. Hürlimann annyit mondott, hogy az ominózus utalásról a magyar Fazakas Imrével, a Hangarn igazgatójával tárgyalt Svájcban.
Természetesen a bírók a különböző eljárásokban szerették volna megtudni, hogy Mihail Gucerijev és Fazakas Imre miért utalt. Ők a korábbi eljárásban mindketten vallomást is tettek. A mostani, megismételt büntetőperben már csak Fazakas állt a bíróság előtt (a Mol ezt sérelmezte is, mert beidéztette volna Gucerijevet is, de erre végül nem adott időt a bíró).
A pénz küldőinek verziója
Az utalók mindenesetre azt vallották, hogy a Molnak és Hernádinak semmi köze nem volt az átutaláshoz. Gucerijev a vallomása szerint azért kívánt fizetni Ježićnek, mert a Rijeka közeli Krk szigeten szeretett volna földeket venni Ježićtől, illetve orosz érdekekből lobbitevékenységet szeretett volna vásárolni a horvátok által hátráltatott Barátság–Adria (Druzsba–Adria) projekttel kapcsolatban.
Végül ez a vezetékes ötlet nem valósult meg, mert Oroszország mindenféle egyéb olajprojektbe fogott bele, kínai vezeték- és észak-európai rendszerbővítéssel is kijutott más piacokra. Mindenesetre Fazakas azt vallotta, hogy Gucerijev kérte az ügylet lebonyolítására. Minden egyéb zavaros.
Hürlimann és Fazakas vallomása ellentmondásos volt, mindkettő azt nyilatkozta, hogy először a másik kereste. Végül az utalásokat megelőző szerződéseket nem írta alá sem Ježić, sem Sanader, sem Fazakas, sem Gucerijev, hanem csak ciprusi és svájci céges képviselők és ügyvédek.
Flavio Sanader, a testvér
Ježić vallomásai alapján még egy fontos tanú, Flavio Vlado Sanader (az ex-miniszterelnök Svájcban élő testvére) is belekerült az ügybe, ő volt az egyik utolsóként meghallgatott tanú. A korrupciós ügyészség szerint ugyanis neki a második 5 millió euróval kapcsolatban lett volna szerepe.
Robert Ježić ugyanis azt vallotta, hogy amikor 2010-ben Ivo Sanaderrel egy magánrepülőgépen Milánóba repültek egy focimeccsre, akkor Ježić elmondta Sanadernek, hogy a második 5 milliót már nem szeretné fogadni. (Ez a vallomás, annak fényében elég érthetetlen, hogy látni fogjuk később, hogy a koronatanú amúgy az első 5 milliót teljes egészében lenyúlta, saját céljaira használta.) Mindenesetre az tény, látható az utazás dokumentációjából, hogy hazafelé a magánrepülő megállt Zürichben.
Ježić verziója szerint ezt a megállót Sanader kérte, és a legdrágább zürichi utcában, a Bahnhofstrassen, egy elegáns szálloda bárjában találkoztak a magánrepülős szurkolók Flavioval, Sanader testvérével és Ivo Sanader itt megkérte a testvérét, hogy ő fogadja az újabb 5 milliót.
Sanader állítása szerint ez szemenszedett hazugság, Ježić, akinek vannak svájci cégei (a Xenoplast mellett a Dioki is) szeretett volna beugrani Zürichbe, és ő csak ezt kihasználva találkozott a testvérével, akivel kizárólag családi dolgokról beszéltek. Flavio is vallomást tett, ő a testvérét erősítette meg.
A Mol horvát kalandja
Egy pillanatra engedjük most el a kulcsszereplők vallomásait, és egy kicsit világítsuk meg, hogy miről szólt ebben az időben a Mol, a magyar olajcég, a horvát állam és az INA viszonya! Ha másképpen fogalmazunk, és ezt igen részletesen vizsgálta a bíróság is, volt-e indíték?
A történet kezdete előtt hat évvel, vagyis 2003-ban, a Mol egy speciális tender nyerteseként, az osztrák OMV-t megelőzve 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénytulajdont szerzett az INA-ban. Mindez úgy zajlott, hogy a horvátok kiírták, hogy mit és milyen szerződéssel szeretnének eladni, a vevőknek csak az árat kellett beadni. A Mol 505 millió dolláros ajánlatot tett be, a nyilvános bontásnál kiderült, hogy ez elég volt a győzelemhez.
A megszerzett kisebbségi pakett azért túl sok mindenre nem volt elég, a Mol nem igazán tudta érvényesíteni az akaratát, de pár év múlva, 2008 októberében, egy nyilvános vételi ajánlattal már 47,16 százalékra növelte a részesedését.
A két eseménysor időben itt ér össze.
A Mol tehát még mindig nem érte el az irányításhoz szükséges 50 százalékos részesedést, de érdemi befolyást szeretett volna a cég irányítására, ezért tárgyaltak a horvátokkal, 2018. október 31-én a horvát kormány elé is bekerült az új megállapodás javaslata. Majd 2009 januárjában a Mol és a horvát kormány új szerződéseket írt alá, részben kiegészítette a korábbi részvényesi megállapodást, valamint sok szakmai megállapodást is kötött, például egy úgynevezett gáz-keretszerződést – gyakorlatilag a horvát politika segített megszabadítani a csoportot a horvát politika által veszteségessé tett gázüzlettől.
Az új felállás
A Mol a részvényesi megállapodás alapján átvette az INA működtetése feletti irányítást. 2009 júniusában az INA éves közgyűlése megválasztotta az INA felügyelőbizottságát, amelynek 9 tagjából a Mol 5 főt jelölhetett.
Két hét múlva Sanader váratlanul lemondott, és az új horvát kormány, illetve a magyar fél sokat vitatkoztak a szerződésekről, azok be nem tartásáról. Sanader ellen megfogalmazódott a vád, nem a horvát nemzeti érdek, hanem saját érdekei miatt engedte át az INA irányítását. Erről a tárgyalások során sokan nyilatkoztak,
A Mol horvátországi helyzete később elmérgesedett, 2010 decemberében újabb vételi ajánlattal a Mol megpróbált többségbe kerülni, de a horvát politikai és üzleti élet összefogott ellene. Végül horvát nyugdíjalapok akadályozták meg a Molt abban, hogy többségbe kerülhessen.
Ivo Sanader, a volt horvát miniszterelnök azért lemondása után is parlamenti képviselő maradt, ám amikor megfosztották mentelmi jogától, 2010 decemberében Ausztriába utazott, ahol elfogták és 2011 nyarán Zágrábba szállították. Ott előbb szívproblémákkal kórházba vitték, majd óvadék fejében szabadlábra került, de a horvát korrupciós hivatal elkezdte mindenféle üggyel megvádolni. Innentől futószalagon robbantak ki a Sanader-ügyek, ezekkel összefüggésben a volt miniszterelnök éveket töltött börtönben.
Ježić vallani kezd
A koronatanú, Robert Ježić ebben az időben egy ideig nehezen volt meghallgatható, mert rákos megbetegedésével Svájcban kezelték. A tanú, amikor mégis megszólalt, folyamatosan változtatta a vallomásait, de amellett végig kitartott, hogy Sanader kérte a pénz fogadására. Azt beismerte, hogy magát a pénzt nem adta át soha a miniszterelnöknek, kiderült, hogy azt a cégeinek a feltőkésítésére költötte. Gucerijev és a horvát állam is szerette volna a pénzt visszaszerezni, az orosz azt mondta, hogy teljesítés nélkül meglopták, az állam pedig azt, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyoni előny őt illeti, de a pénz köddé vált.
2012-ben aztán a Sanader háborús nyerészkedéseiről és vesztegetéseiről szóló összetett ügyben (ebben volt szó egy osztrák bank esetéről és a Mol–INA-ügyről) Ivan Turudic, a Zágráb megyei bíróság bírója tíz év börtönre ítélte Sanadert.
Az elsőfokú tíz év után, a másodfokú eljárásban aztán a fellebbviteli tanács nyolc és fél évre enyhítette a miniszterelnök ítéletet, de az Alkotmánybíróság végül az egészet visszadobta első fokra mindenféle eljárási hibák miatt.
Alkotmánybírósági észrevételek
A Horvát Alkotmánybíróság keményen fogalmazott az első eljárásról, azt írta, hogy a bizonyítás nem volt megfelelő, az egyetlen érdemi tanú nem volt megbízható, nem derült ki, hogy a gyanúsítottaknak mi volt a pontos szerepe, ki, miről, milyen ütemezésben állapodott meg.
Ezeket a pontosítási kéréseket 2018-tól az új eljárás, illetve az új bírónő, Maja Štampar Stipić természetesen megkapta, de ő sem tudta érdemben kezelni, a korrupciós ügyészség végig azonos nyomvonalon haladt, történt azonban egy fontos változás.
Az érvénytelenített eljárás még csak Ivo Sanaderről szólt, de közben Hernádi Zsolt helyzete is fokozatosan egyre kellemetlenebb lett. Tamara Laptos, az USKOK helyettes vezetője már korábban is gyanúsítottként emlegette, ezért a Mol-vezér úgy érezte, hogy kockázatos lenne horvát területre lépnie és tanúskodnia.
Nem volt elérhető
A kiadott horvát jogsegélykérelmet a magyar ügyészség kivizsgálta ugyan, de a vizsgálat nem találta korrupció nyomait. Ebben az időszakban Hernádi Zsolt nem volt elérhető a horvát hatóságok számára, mert a magyar hatóságok nem működtek együtt az idézés kézbesítésében. Ez a „nem kézbesítés” csak egy technikai elemnek tűnik, de jogilag még fontos lehet, mert részben ezen is múlik, hogy miként alakul az ügy elévülési ideje (erről hamarosan).
Később egy különös eljárásban a Mol korábbi jogi igazgatója is feljelentette Hernádi Zsoltot, amely vizsgálatot a magyar hatóságok lefolytatták és a bíróság első és másodfokon is felmentette az elnököt.
A horvátok ezt az egészet nagyon utálták, az uniós jog megsértésének, kijátszásának tartották, mondván sem a feljelentő, sem a vádlott nem volt érdekelt abban, hogy valódi bizonyítékokat szolgáltasson, így a bíró nem is ítélhette volna el a cégvezetőt, az eljárás arra irányult, hogy szülessen egy uniós felmentő ítélet.
A horvát fél Interpol-körözést, európai elfogatóparancsot is kiadott Hernádi ellen. Ezek olykor változtak, de most éppen mindkettő éles. Vicces adalék volt, hogy a keresett bűnözők interpolos listáinak körözési fotóin egyedül Hernádi volt nyakkendőben, mégpedig éppen egy INA-s nyakkendőben.
Háttéralkuk, további eljárások
Közben a korábbi szerződő felek, Gucerijev és Ježić megegyeztek. Megállapodtak arról, hogy kölcsönösen nem követelnek egymástól semmit. Ježić eddigre már vélhetően felélte az 5 millió eurót, Gucerijevék pedig mentesülni akartak attól, hogy további 5 millió eurót kelljen fizetniük, mert az eredeti tanácsadói szerződésük szerint összesen 10 millió eurót kellett volna a ciprusi cégeknek átutalniuk.
Hernádi Zsolt beszorult Magyarországra, olykor bilaterális alkukkal eljutott Ausztriába, Németországba, ki tudott menni a dunaszerdahelyi focicsapat szlovákiai meccseire, állítólag még az orosz tengerparton is látták nyaralni, de egy globális energiacég vezetőjeként aligha volt boldog mindössze ennyi utazással. A horvát bírósági ügymenet azonban ekkor évekre nagyon lelassult.
A karácsonyi döntés
A horvátok talán a gazdasági perekben bíztak. A Mol és a horvát állam ugyanis közben egy svájci és egy washingtoni választott bírósági eljárásban is pereskedni kezdtek. Szegény Andrej Plenković a jelenlegi horvát kormányfő, alighogy 2016 októberében miniszterelnök lett, éppen ebbe az ügybe csöppent bele és azonnal magyarázkodnia kellett.
Történt ugyanis, hogy bár nagyon sok pénzt költött Zágráb a méregdrága külföldi tanácsadókra és ügyvédekre, de a svájci bíróság teljes egészében a Molnak adott igazat, korrupciós elemet (ez volt a horvát kereset fő eleme) nem állapított meg.
Pontosan három éve, 2016 karácsonyán ez nagy kudarc volt a horvát államnak, mert a Mol úgy nyert meg minden eljárást száz százalékosan, vagyis egyhangú bírósági döntésekkel, hogy a választott bíróságnak volt egy horvát delegáltja is, akit a horvát állam kért fel, de még ő is mindenben a megbízója ellen szavazott. A Mol által delegált bíró egy amerikai-svéd jogász, míg a "semleges" döntőbíró, Neil Trevor Kaplan, egy Hongkongban élő brit jogász volt.
Andrej Plenković ezért a kínos kudarcot megelőzendő, a vereség bejelentésével párhuzamosan előremenekült és hangzatosan kijelentette, hogy Horvátország visszaveszi az INA-t (ebben azóta sem történt érdemi lépés).
Új büntetőper igazi nagyágyukkal
2018 végén aztán elkezdődött a mostani büntetőper is, amelyen Hernádi nem jelet meg, őt a tárgyalásokon egy brit ügyvéd, William Boyce (QEB Hollis Whiteman londoni iroda) és két horvát jogász (Laura Valkovic és Goran Mikulicic) képviselte, illetve feltételezhető, hogy itthon is dolgoztak jogászok az eseten.
Egy ideig az is lassította az újabb eljárást, hogy a védelem követelte, hogy mindent fordítsanak le a Hernádi számára is érthető nyelvre, végül a 14 ezer oldalnyi anyagot mégsem kellett lefordítani, a bíró arra is hivatkozott, hogy Hernádi nincs jelen, de arra is, hogy az anyagok már a korábbi eljárásokból megvannak magyarul is.
A magyar fél továbbra sem bízott a horvát igazságszolgáltatásban, ezért nemcsak a védelemben, de megfigyelőként is felvonultak jogi nagyágyúk. A Mol által megbízott nemzetközi megfigyelőként két ismert jogászprofesszor felügyelte a eljárást.
Kai Ambos, a németországi Göttingeni György Ágost Egyetem büntetőügyi jogi professzora, Koszovó nemzetközi bírája. A neves szakember olyan kérdésekben is véleményt formált, mint Oszama bin Laden likvidálása, Julian Assange ecuadori nagykövetségi menekültstátusza, az örmény genocídium, de ő volt Ante Gotovina horvát háborús bűnös egyik védője is korábban,
Lord David Anderson brit jogi szakértő, a brexit-folyamat egyik fő jogásza, a Lordok Házának ipswichi tagja, az Európai Tanács korábbi ügyvédje. Ő titkosszolgálati és terrorizmus-szakértő, és leginkább arról lett híres, hogy egy időben élesen kritizálta a brit terrorista-ellenes törvényeket.
A Mol szerint ezeket a megfigyelőket a Mol kérte fel, de ők aláírtak egy függetlenségi dokumentumot, és már csak a szakmai reputációjuk miatt sem lesznek elfogultak. Azt nézik, hogy az eljárás miként kezeli
az ártatlanság vélelmét,
a vádak megalapozottságát,
a bizonyítékokat,
hogy az eljárás megfelel-e az emberi jogi normáknak, a nemzetközi szerződéseknek, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának, az Európai Unió jogának, valamint más nemzetközi és ENSZ jogi normáknak.
A megfigyelők az eljárás végén maguk is értékelnek, egy saját jelentést fognak megfogalmazni, amelyeket a médiának és a nyilvánosságnak, valamint a nem kormányzati szervezeteknek is elküldhetnek. A kiemelt figyelem miatt a perről kivételesen szó szerinti leiratok is születnek.
A végkifejlet
Több tanúmeghallgatás azonban már nem lesz, az eljárásból még hátra lennének a vádlottak gondolatai, de Hernádi eleve nem volt jelen, ráadásul immár Sanader sincsen a teremben, mert térdműtéte miatt rehabilitáción van.
A horvát igazságügyi szakértő szerint a térdműtét halasztható lett volna, vagyis Sanader maga vonta ki magát a védelemből, így nem akasztja meg a tárgyalást a vádlott beszédének elmaradása, ahelyett a bírónő Sanader 2012-es védekezését olvasta fel.
Napokon belül szinte biztosan ítélet születhet. De miért siet ennyire a bírónő, miért nem maradt több idő a további tanúkra? Vélhetően leginkább az elévülés miatt. A horvát elévülési szabályok 2013-ban változtak, addig a kiszabható maximális büntetés kétszerese volt az elévülés (Hernádi esetében 6 év, mert a vesztegetésért maximum 3 év adható).
Azóta a horvát igazság-szolgáltatás átállt az abszolút elévülésre, a bűncselekmény után 10 évvel évül el csak egy ilyen ügy, de akkor viszont mindenképpen. Két kiegészítés azonban fontos,
amíg a gyanúsított nem elérhető, addig meghosszabbodik az elévülési idő, ebben az ügyben 2012 és 2013 közötti időszakban 209 nap ilyen interregnum volt,
ha pedig 10 éven belül megszületik az elsőfokú döntés, az is két évvel, összesen 12 évre kitolja az elévülést, vagyis a jogerős ítéletnek addig kell megszületnie.
Az elévülési versenyfutás
És itt jön egy újabb kacskaringó! A horvát bírónő célja alighanem az, hogy ne ő legyen az a jogász, aki alatt a fontos „nemzeti ügy” egyszerűen megszűnt, mert elévült. Ám az elévülés napjai vitatottak.
Az eredeti vádirat szerint 2007 és 2009 között születhetett valamikor egy megállapodás, A módosított vádirat szerint viszont a megállapodás 2008. október 31-ig mindenképpen megtörtént. Erre úgy jutott a bíróság, hogy a horvát kormánynak Sanader ezen a napon nyújtotta be a részvényesi megállapodást megtárgyalásra. Horvát szempontból ez azért róka fogta csuka helyzet, mert ha így volt, akkor az ügy már mindenképpen elévült.
Ha viszont a bírónő úgy értelmezte a folyamatot, hogy az ügy befejezettsége, vagyis az utalás időpontja számít bűncselekménynek, akkor még elévülési időn belül van az eljárás.
Nagy a tét
A Mol képviselőinek vannak sérelmei, szerintük fontos tanúk (például a pénzt küldő Gucerijev) meghallgatására nem került sor. Robert Ježić előadott egy életszerű korrupciós történetet, mindenféle részlettel. Ugyanakkor Hernádi és Sanader érintettségére csak az ő vallomásai utalnak, amelynek minden elemét másképpen magyarázzák az érintettek.
A vallomásokból nagyon úgy tűnik, hogy Fazakas és Hürlimann sokat nem tudtak, csak amolyan közvetítő lépcsők voltak. Hogy a pénz címzettje maga Ježić, vagy valóban Sanader volt, vagyis Sanader kért-e valamit Ježićtől, azt ellentétesen látják az érintettek, miközben az biztos, hogy Jezic korábban mindenfélét kért és adott a miniszterelnöknek. Az is biztos, hogy az 5 millió euró nem jutott el a volt miniszterelnökhöz.
A pénz elsíbolása ügyében Ježićnek felelnie kellene, de ő ezt lebegteti, azt mondja, hogy a pénz nem egy személyhez (hozzá), hanem egy céghez, a Xenoplasthoz ment, amely azóta beolvadt a Diokiba. Azt már elismerte Ježić, hogy tartozik a horvát államnak, és kinyilvánította, hogy mindent megtesz azért, hogy visszafizesse a pénzt (a horvát törvények szerint a bűncselekményekből szerzett pénz visszajár az államnak).
A Mol szerint az eljárás során nem szabadott volna annyiban hagyni az egymásnak ellentmondó tanúvallomásokat, szembesíteni kellett volna Robert Ježićet Hürlimannal, mert az egyik vagy nem emlékszik jól, vagy hazudik. Ahogyan azt is ki kellett volna deríteni, hogy Fazekas Imre és Hürlimann közül ki mondja el a kapcsolat-felvételről a valódi történetet.
A lehetséges kimenetek
Bármilyen ítélet is születik, az ügynek még nem lesz vége.
Ha elsőfokú elmarasztaló ítélet születik, akkor Hernádiék a másodfokban reménykedhetnek. Fellebbezésre akkor van lehetőség, amint megérkezik az írásbeli ítélet. A bírónak az első körben 9 hónap kellett az ítélet írásba foglalásához, ez vélhetően most is időigényes lesz. Kiadatási szempontból nem változik a helyzet. A magyar hatóságok továbbra is azt mondhatják, hogy ebben az ügyben jogerős felmentő ítélete van a Mol-vezérnek, az, hogy a horvát kiadatási kérelmének már új jogcíme van, nem változtat a helyzeten. Ha másodfokon is elmarasztaló ítélet születik, ugyanez marad a helyzet, de ha megszületett az ítélet, akkor az elévülés már nem számít, a horvátok utána is érvényben tarthatják a kéréseiket.
Ha első fokú felmentő ítélet születik, akkor Hernádi elvileg újra utazhat, nem érvényesek ellene az elfogatóparancsok. Ugyanakkor biztosan nagyon óvatos marad, mert ebben az esetben is kockázatot jelent számára a helyzet. Hiszen ha így történne, akkor az ügyészség fog fellebbezni, márpedig egy másodfokú, fordított ítélet megint szabadságvesztéssel járhat. Ha az ügyben (akármi is volt az elsőfokú döntés) másodfokú felmentő ítélet születik, vagy valóban elévül az a tett, amivel a horvátok Hernádi Zsoltot vádolják, akkor közel egy évtized után "mozgáskorlátozottság" után a Mol-vezér utazhat.
(Borítókép: Elutasította a Fővárosi Törvényszék azt a horvát kérelmet, mellyel Hernádi Zsolt MOL-vezér kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben 2018. augusztus 23-án. Fotó: Bődey János / Index) | https://index.hu/gazdasag/2019/12/19/itelet_varhato_hernadi_zsolt_zagrabi_buntetopereben/ | https://web.archive.org/web/20230205182637/https://index.hu/gazdasag/2019/12/19/itelet_varhato_hernadi_zsolt_zagrabi_buntetopereben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/napokon-belul-itelet-varhato-hernadi-zsolt-zagrabi-buntetopereben | Index | hungarian-news | 2019-12-19 15:10:00 | [
"Flavio Sanader",
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader",
"Mihail Gucerijev",
"Robert Jezic"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"diplomácia"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
49,956 | Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel | Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás. | A sajtópiacon jelentős átalakulás zajlott le az elmúlt években: 2014-ben még csak az árbevétel 3,9 százaléka folyt be a NER-hez köthető kiadókhoz, tavaly már a háromnegyede. Tavaly szeptemberben jött lére a kormányzatot kiszolgáló médiatermékek irányítására a Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány (KESMA). A kormányzat a médiapiacon óriási koncentrációt okozó, a versenyt korlátozó lépését próbálta európai fórumokon azzal eladni, hogy még így is az ellenzék van túlsúlyban a médiában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.
A nyomtatott lapok piacán nehéz lenne ellenzéki túlsúlyról beszélni, hiszen szisztematikusan kebelezték be a kormányzat és az ehhez köthető üzleti körök a kiadókat és a lapokat, zárták be a kritikus lapokat*Népszabadság, Magyar Nemzet, Heti Válasz. Nem csak a nyilvánosság irányítása miatt érdekes ez a terület: bár a nyomtatott sajtót már sokan és sokszor temették, ez egy jelentős iparág.
2018-ban a nyomtatott közéleti lapok kiadói 65,6 milliárd forint árbevétel mellett 6 milliárd forintos profitot értek el.
Jó üzlet tehát a lapkiadás, a 9 százalékos profitrátát elég sok szektor megirigyelné. Persze nem mindenkinek egyformán prosperáló üzlet ez: míg a NER-lapoknál 10,9 százalék volt a profitráta, az ellenzékieknél csak 3,8 százalék.
Elképesztő gyorsasággal gyűrte maga alá a közéleti lapokat a NER. 2014-ben még csak a bevétel 3,9 százaléka tartozott hozzájuk, tavaly már 76,1.*Árnyalja a képet, hogy az egyik legnagyobb szereplő, a Mediaworks nem csak közéleti lapokat ad ki, hanem például a Nemzeti Sportot is. A beszámolóból ezt nem tudjuk elkülöníteni, de az árbevétel 90 százalékát adhatják a közéleti lapok, már csak a példányszámból kiindulva. Más kiadóknál is felmerül ez az elkülönítési nehézség, ezért a számítás nem lehet pontos, de az eltérések a lényegi folyamatok szempontjából nem jelentősek.
A legfontosabb lépés a megyei lapok megszerzése volt. Az alábbi ábrán az egyes kiadók piaci részesedését mutatjuk meg az elmúlt években az árbevétel alapján. Látható, hogy nagyon koncentrált a piac:
a Mediaworks-höz került a közéleti sajtópiac árbevételének 43 százaléka 2018-ban.
Az eladott példányszámoknál is jelentős a NER média túlsúlya. Nem volt könnyű az összehasonlítás, mert egyre kevesebb lap auditáltatja az eladott példányszámokat, ezért ezeket más forrásból kellett kiszámolnunk.*Több közéleti napi- és hetilap nem auditálja a példányszámait a MATESZ-szel, ezért megpróbáltuk a lehető legjobb közelítéseket megtalálni. A kiadók pénzügyi beszámolóiból kiindulva kiszámoltuk, hogy a nettó lapértékesítési bevételükből és a sajtótermékek standos árai és éves előfizetési árai alapján milyen példányszám lehet a reális. Ez hangsúlyozottan csak becslés, mi 50 százalékban standos, 50 százalékban előfizetői értékesítést vettünk figyelembe, ráadásul még a lapértékesítés árbevétele sem minden cég estében érhető el. Számításaink részletes leírását a csillagra kattintva lehet elolvasni*A Lokál esetében kiadói közlést vettük alapul, a Lokál Extra esetében pedig a nyomtatott példányszámot. A Ripostnál nem adtak meg a beszámolóban lapértékesítési bevételt, ezét a többi NER-közeli napilap kiadójának árbevétel megoszlásának átlaga alapján becsült lapértékesítési bevételt fele részben elfizetőkőre, fele részben standos eladásokra osztottuk le. Magyar Hírlap, Figyelő, Magyar Idők estében a beszámoló és a lap ára alapján, fele részben standos eladást, fele részben előfizetést feltételezve. Becslés nyomtatott példányok alapján: Nógárd Megyei Hírlap, Világgazdaság. A Vasárnap Reggel estében 2017-re is a 2018-as adatot vettük. A Magyar Nararancs, Hócipő és Hetek esetében azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a bevétel 65 százaléka származik a lapértékesítésből, fele részben standos, fele részben előfizetői megoszlásban. Heti Válasz 2018 júniusában megszűnt.
Ez alapján az eladott közéleti lapok összes éves példányszámában 2017-ben 82, 2018-ban 83 százalék volt a NER-közeliek részesedése. A nyomtatott lapok becsült példányszáma összességében 8,4 százalékkal csökkent 2017 és 2018 között, a NER-közelieké azonban csak 7,7, míg a többi lapé 11,5 százalékkal, ha az összes éves eladott példányszámot vizsgáljuk. A legnagyobb példányszámú, ingyenes Lokálra azonban csak a cég közlései érhetők el, nem lehet tudni, hogy a nyomtatott példányokból mennyit vesznek valóban el az emberek.
A legnagyobb visszaesést a Vasárnapi Hírek szenvedte el egy év alatt (-22 százalék) – emlékezetes lehet, hogy ennek főszerkesztője 2017 végén éppen azért mondott le, mert az ellenzéki hangvételű lapnál megjelentek a kormány migrációs hirdetései. Úgy látszik, ez az olvasóknak sem tetszett. Szintén 22 százalékos visszaesést mutatott a Ripost becslésünk alapján, ám ennek a számításnak jelentős lehet a hibahatára, az viszont biztosnak tűnik, hogy jelentős visszaesés volt. A Fejér Megyei Hírlapnál volt a harmadik legnagyobb visszaesés 19 százalékkal. A nagy vesztesek között vannak a megyei napilapok, amik olvasóik 11 százalékát vesztették el egyetlen év alatt. Javítani kevesen tudtak, csupán öt lap a 41-ből: a Figyelő (36 százalék), a Magyar Idők (19 százalék – ezt azóta már Magyar Nemzetnek nevezik, annak eredetijének megszüntetése után), a Hetek (14 százalék), a Népszava (7 százalék) és a Hócipő (5 százalék).
A közéleti sajtópiac nagyon koncentrált, a megyei napilapok és a bulvár lapok fedik le az összes eladott példány 83 százalékát, márpedig ebben a szegmensben a Blikk kivételével minden lap a NER-közeli kiadókhoz tartozik. A bulvár szegmensben volt egyébként az általunk becsült adatok alapján a második legnagyobb visszaesés 8 százalékkal, a közéleti napilapok csak 3 százalékkal csökkentek.
A hirdetési bevételek azonban nagyon különbözőek voltak az egyes sajtótermékeknél: az alábbi grafikonon az látható, hogy egy eladott példányra mennyi listaáron számított reklámköltés jut. A listaár nagy mértékben eltérhet a valós költésektől, a piaci szereplők jellemzően ennek akár fele is jellemző lehet, de az állami hirdetések a NER-közeli cégeknél sokszor listaár közeli értéken jelennek meg. Ezt bizonyítja például, hogy 2018-ban a Magyar Idők esetében a listaáras mért hirdetési költés 100 százaléka volt a pénzügyi beszámoló szerinti hirdetési bevételnek, a Figyelő esetében 61 százalék. A NER-médián kívüli Blikknél 49 százalékos arányt számoltunk, igaz a Népszava esetében 89 százalékos volt az arány. A Népszava abban is különleges, hogy ez az egyetlen ellenzéki lap, amely a NER-médiához mérhető arányban jutott kormányzati hirdetésekhez.
Ami igazán érdekes, hogy a NER-közeli sajtótermékeknél is óriási szórás van: a Figyelő és a Világgazdaság olvasóiért döbbenetesen sokat fizetnek mind az állami, mind az egyéb hirdetők. Listaáron az állami reklámozóknak 3223 forintot, az egyéb cégeknek – ezek között lehetnek állami és/vagy NER kötődésűek is – 1124 forintot ért meg minden egyes Figyelő vásárló. De ha még a beszámoló alapján a hirdetési arányositjuk is a listaáras költéseket, akkor is azt kapjuk, hogy az állami hirdetőknek 1966 forintot, a piaciaknak 686 forintot ért meg minden egyes lapvásárló.
A Hetek hetilapnál bár gyakorlatilag nincsenek állami hirdetések, a Hit Gyülekezetéhez köthető lapnál a hirdetők mélyen a zsebükbe nyúlnak, listaáron az általunk becsült példányszámokra 1046 forint hirdetési bevétel jut. Kifejezetten keveset érnek meg a hirdetőknek a megyei lapok és a napilapok olvasói számításaink szerint.
A sajtópiac egészében kiemelt szerepe van az állami hirdetéseknek: listaáron számítva 2018-ban 35 százalékát tették ki ezek az összes hirdetésnek. A valóságban ez magasabb is lehet, mivel forrásaink szerint az állami hirdetések a listához közelebbi áron kelnek el a piaci reklámokhoz képest.
Bár a NER-közeli lapoknál ahogy várható, magasabb, 38 százalék a kormányzati hirdetések arany, az egyéb tulajdonban lévő lapoknál is viszonylag magas, 21 százalék volt az érték. A sajtópiac gazdasági teljesítményét tehát nagyban befolyásolják az állami hirdetések, nagyon kevés olyan lap van, amely enélkül is piacon tud maradni. Csupán két lapnál nem hirdetett tavaly az állam: a Hócipőnél és a 168 óránál. | https://g7.hu/kozelet/20191212/kormanykozeli-uzleti-korok-taroltak-le-a-kozeleti-lapok-piacat-aztan-allami-penzbol-tokesitik-fel/ | https://web.archive.org/web/20220819020651/https://g7.hu/kozelet/20191212/kormanykozeli-uzleti-korok-taroltak-le-a-kozeleti-lapok-piacat-aztan-allami-penzbol-tokesitik-fel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanykozeli-uzleti-korok-taroltak-le-a-kozeleti-lapok-piacat-aztan-allami-penzbol-tokesitik-fel | G7 | hungarian-news | 2019-12-12 15:56:00 | [] | [
"Figyelő (újság)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Világgazdaság (újság)"
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"infografika"
] | [] |
49,957 | Amióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhat | A következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 millió forintot. | A következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt. Miután az eredetileg három évre szánt 90 milliárd forintnyi kommunikációs keretet feleennyi idő alatt szinte teljes egészében felélték az állami szervezetek, még ősszel új tendert írtak ki, amin a napokban hirdettek eredményt. Bár három jelentkező is volt, és az ilyen típusú pályáztatásnak elvileg pont az a lényege, hogy ilyenkor több céget is kiválasztanak, végül nem ez történt. A feladattal megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) egyetlen győztest hirdetett, azt a csoportot, amelyen már eddig is tízmilliárdok folytak így keresztül.
Csak egy maradhat
Az NKOH működéséről már sokszor írtunk. Ez az a hivatal, amit azért álmodtak meg, hogy elvileg a költségek csökkentése érdekében összefogja a teljes állami szektor kommunikációs tevékenységét. Ha egy minisztérium, egy állami cég vagy bármilyen egyéb szervezet hirdetni akar, kampányt tervez, vagy bármilyen más ügynökségi munkát igényel, akkor ezt az NKOH-n keresztül rendelheti meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kommunikáción spórol a kormány: másfél év alatt 70 milliárdot égettek elHárom évre lett volna 75 milliárd, így most erősen vissza kellene fogni a költést, ehelyett már meg is hirdették az új közbeszerzést.
A kommunikációs hivatal elvileg mindezt úgy intézi, hogy kiír egy hatalmas, több éves és sok tízmilliárdos tendert, amin kiválaszt néhány ügynökséget, velük köt egy keretmegállapodást, és ezt követően – amíg az előre rögzített keretösszeg el nem fogy – a konkrét megbízásokért már csak ezek a cégek versenyeznek. Az első ilyen nagy szerződést még 2015-ben írták alá. Akkor három cég került be az egyéves 25 milliárdos buliba, amelyek közül még csak kettő volt kormányközeli, rajtuk kívül egy nemzetközi csoport magyar érdekeltsége, a Mindshare is szerepet kapott. Egy évvel később azonban utóbbi már kiesett, és helyére a nem túl nagy szakmai múlttal rendelkező, de nyíltan Fidesz-szimpatizáns (választási preferenciáit Facebook-posztban is megosztó) Balásy Gyula ügynökségei érkeztek.
Ebben a körben – amikor már csak három Fidesz-közei vállalkozónak jutott megbízás – az eredetileg sokat hangsúlyozott spórolási szándék teljesen eltűnt. A keretmegállapodáson csavartak egyet azzal, hogy a 25 milliárdos keretet kétszer feltölthetővé tették, azaz valójában 75 milliárdos és elvben hároméves megállapodást kötöttek az ekkor még három kiszemelt ügynökséggel.
A 75 milliárd azonban sokkal hamarabb, alig másfél év alatt elfogyott, így jöhetett a harmadik gigatender.
Itt első körben ugyanazok nyertek, mint korábban, ám néhány nappal a szerződés aláírását követően a háromból két céget – amelyek tulajdonosairól ekkor már régóta pletykálták, hogy elvesztették a bizalmat – kivágtak a megállapodásból. Balásy Gyula ügynökségei maguk maradtak, nekik jutott az ekkor már 90 (háromszor 30) milliárd forintos keretösszeg. Amit ismét csak másfél év alatt feléltek.
Verseny, az minek?
Így jutottunk el 2019 őszéhez, amikor az NKOH meghirdette immár negyedik tenderét. Bár a kiírásban – ahogy korábban is – 1 forintos összeg szerepel, a szövegből kiderül, hogy az előző megállapodáshoz hasonlóan ezúttal is háromszor 30 milliárd forint sorsa a tét. Ehhez képest a piaci szereplők egy része nem is tudott magáról a tenderről, ami arra utal, hogy
a többség úgy látja, elindulni sem nagyon van értelme egy ilyen közbeszerzésen, mert előre borítékolható a győztes.
Ezt pedig ezúttal az eredmény is megerősítette. Bár a kiírásban is voltak olyan részek, amelyek beszűkítették, hogy ki indulhat – például elég sok kormányzati kommunikációs referenciát vártak el az elmúlt három évből, ilyet pedig pont az NKOH rendszere miatt nem tudnak sokan felmutatni –, mégis akadt három jelentkező. Balásy Gyula ügynökségei mellett ismét megpróbálkozott az első két keretszerződésben még benne lévő, de azóta a pikszisből kieső Csetényi Csaba-féle csoport, illetve egy a szakmán kívül talán kevésbé ismert cég, a Roxer Kft.
Utóbbi egy testvérpár, Rókusfalvy Gábor és Rókusfalvy Pál többségi tulajdonában áll, és van közös érdekeltsége a szintén Fidesz-közelinek tartott Valton-Sec biztonsági céggel. A Roxer azonban nem új vállalkozás, elég régóta ténykedik a szakmában, még ha ágazati körökben nem is ügynökségként, hanem inkább rendezvényszervezőként tartják nyilván. Utóbbi abból a szempontból logikus is, hogy Rókosfalvyék a vendéglátásban is érdekeltek, és borászatuk is van, amihez üzletileg elég jól illik a rendezvényszervezés.
Az állami ügynökségi munka talán kevésbé, de ezzel a problémával nem is kell foglalkozniuk, ugyanis az NKOH velük nem szerződik. A hivatal – nem különösebben meglepő, de nem is éppen racionális módon – ugyanis ahelyett, hogy leszerződött volna valamennyi érvényes ajánlatot benyújtó céggel, megteremtve ezzel legalább a verseny látszatát, ismét kizárólag a Balásy-féle csoportot hozta ki győztesnek.
Ezzel pedig újabb másfél-két évre monopolizálta az állami hirdetési piacot,
egészen pontosan annyi időre, amíg kitart a 90 milliárd forint*Az ajánlati árak alapján kétségtelenül úgy tűnik, hogy Balásyék adták a legjobb ajánlatot, de ettől elvileg még lett volna lehetőség mással is szerződni. A most megadott értékek ugyanis csak elvi árak, az egyes megbízásoknál mindig külön ajánlatot nyújtanak be a keretszerződésbe bevont cégek.. Az összeg nagyságrendjét érzékelteti, hogy jelenleg valamivel 70 milliárd felett van a kórházak lejárt adósságállománya, amely miatt – sürgős konszolidáció hiányában – a beszállítókat tömörítő Orvostechnikai Szövetség szerint műtétek maradhatnak el.
Százötvenszeres bevétel
Ha a keret ugyanaddig húzza, mint legutóbb, akkor Balásyéknál csak az állam 180 milliárd forintot költ el mindössze három esztendő alatt. Két olyan cégről van szó (a New Land Media és a Lounge Design), amelyek együttes bevétele 2015-ben még a 400 millió forintot sem érte el. Most csak az államtól ennek százötvenszeresét kapják évente, és ágazati szereplők szerint ezt az előnyt kihasználva már a piacon is próbálnak ügyfeleket szerezni. Utóbbi sokáig pont azért nem volt egyszerű, mert a korábbi kapacitásokkal az állami megbízásokat sem tudták könnyen kiszolgálni, mostanra azonban kialakult egy olyan rendszer (részben alvállalkozókból), ami lehetővé teheti a további terjeszkedést.
A mostani ajánlat szerint a New Land-Lounge Design kettős elvileg ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgozik majd együtt, akik eddig is segítették a munkáját. A megadott alvállalkozók között ott van a szintén Fidesz-közeli Századvég, illetve gyakori partnere, a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató, valamint a p2m Consulting Kft. is. | https://g7.hu/kozelet/20191217/amiota-kiposztolta-hogy-orbanra-szavaz-90-milliardnyi-megbizast-kapott-most-duplazhat/ | https://web.archive.org/web/20230323054927/https://g7.hu/kozelet/20191217/amiota-kiposztolta-hogy-orbanra-szavaz-90-milliardnyi-megbizast-kapott-most-duplazhat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amiota-kiposztolta-hogy-orbanra-szavaz-90-milliardnyi-megbizast-kapott-most-duplazhat | G7 | hungarian-news | 2019-12-17 16:20:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
49,958 | Fideszes képviselő, személyi edző és újságárus is kapott a színházaknak szánt állami milliárdokból | Több mint ötmilliárd forintot szórt szét az EMMI előadóművészek között. Egy zsidó hitközség 1,8 milliárdot nyert, de vannak ennél is érthetetlenebb döntések. | A Pompa-Dur Kft. fénykorában leginkább „hurkolt kelmék” gyártásával foglalkozott. Használt ruhás honlapokon a mai napig feltűnik egy-egy Pompa-Dur márkajelzésű használt kabát vagy nadrág. Az egykor több mint 20 millió forintos forgalmat bonyolító cégnek azonban 2013 óta semmilyen bevétele sincs.
A tetszhalott cég hat évvel később, idén augusztusban egy személyi edzőként dolgozó férfi tulajdonába került (aki egyébként január óta a felszámolás alatt álló egykori Mészáros Lőrinc-érdekeltség, a Bakony Hús tulajdonosa is). A tulajdonosváltás után pedig komoly lehetőséghez jut a Pompa-Dur: a színházak támogatására szánt kormányzati program révén 30 millió forint állami támogatást kap.
Az elmúlt napokban mintegy 5,1 milliárd forint szétosztásáról döntött előadó-művészeti szervezetek számára az Emberi Erőforrások Minisztériuma*pontosabban a pályázatait menedzselő Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, amiről elsőként az Index számolt be (a teljes lista itt található). Több olyan esetet is bemutattak, amelyeknek az állami támogatása a Pompa-Durhoz hasonlóan elsőre érthetetlennek tűnik.
Ahogy az Index is írja, az egyedi esetek mellett még nehezebb logikát találni magában a rendszerben, amely újabb csavar a színházak állami támogatását évek óta övező káoszban. Röviden összefoglalva, a színházak finanszírozásának megoldására 2009-ben bevezetett kulturális tao-rendszerben évek óta párologtak el a tízmilliárdok, mielőtt a visszaélésekre hivatkozva tavaly ősszel lelőtte a programot a kormányzat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint egymillió ember tűnt el a színházakból, miután megszűnt a kultúr-taoA kultúr-tao mintegy tíz éve alatt duplájára nőtt a színházlátogatások száma, a mostani visszaesés azonban erősíti, hogy ebben nagy szerepe volt a csalásoknak.
Ez rendkívül bizonytalan helyzetbe sodorta a színházi szcénát, mivel lényegében visszamenőlegesen fosztották meg a közérdeknek megfelelően működő színházakat bekalkulált forrásaiktól. A visszaélések felgöngyölítéséről nincsenek hírek, az új, átláthatónak és méltányosnak ígért támogatási rendszer azonban a mai napig nem állt fel. Az átmenetet egy átláthatatlan és diszkriminatív pénzosztási módszer jellemzi, amelynek több színház is az áldozatául esett. A színházak jövőbeli finanszírozása továbbra is homályos, az elmúlt hetekben éppen egy kollektív büntetésre alapozott rendszert lebegtettek meg, majd vetettek el nagy részben.
A máig tartó átmeneti időszak alatt az EMMI hét körben osztott ki támogatásokat az előadó-művészeti szervezeteknek. A most megjelent lista eddig a legvitatottabb, az egyedi esetek mellett leginkább azért, mert a kormány saját pályázati kiírásával is szembemegy. A többlettámogatás deklarált célja a kieső tao pótlása, ennek megfelelően a kiírás szerint csak olyan szervezetek igényelhetik, amelyek korábban kaptak tao-támogatást.
Ennek ellenére számos olyan szervezet kap most támogatást, amely korábban nem kapott ilyet. A cikk elején említett Pompa-Dur jellemző példája annak, hogy tetszhalott szervezetek kaptak jelentős támogatásokat. Szerettem volna megtudni, hogy az EMMI mi alapján döntött az elsőre vitathatónak tűnő támogatásokról, de kérdéseimre nem válaszoltak. A Pompa-Dur tulajdonosát is megkerestem, aki azt kérte, hogy hívjam fel később, de a megbeszélt időpontban már nem vette fel a telefont. Az alábbiakban a legjelentősebb volumenű vagy a legmeglepőbb eseteket mutatom be.
Zsidó hitközség
A Köves Slomó által vezetett EMIH zsidó hitközség magasan a legnagyobb kedvezményezett, az ebben a körben kiosztott 5,1 milliárd forint több mint 35 százalékát, 1,8 milliárd forintot kapja meg. Ez nagyjából a fele annak, amennyit az összes fővárosi tulajdonban lévő színház kap idén. Vasárnap az is kiderült, hogy a Munkáspárt egykori józsefvárosi székhelyén épít saját színházat az EMIH.
A saját színházzal folytatódik a szervezet látványos budapesti terjeszkedése. A Magyar Narancs korábbi cikke alapján a hitközség számos ingatlant szerzett meg 2010 óta. Van többek között általános iskolájuk, gimnáziumuk, egyetemük, boltjuk, kávézójuk, éttermük és egy egész idősotthon-hálózatuk van már. 2014 és 2018 között mintegy hárommilliárd forint állami támogatást kaptak. Köves Slomó korábban többször is kiállt a Fidesz mellett, a kormánynak köszönhetően pedig szeptemberben a „legmagasabb kategóriában elismert egyházzá” vált az EMIH.
Be nem jegyzett leánycég
A második legnagyobb támogatást, egymilliárd forintot egy olyan szervezet kapja, amely még nem is működik. A bejegyzés alatt álló Déryné Művészeti Nonprofit Kft. a Nemzeti Színház leánycége. Ennek a vezetője Vidnyánszky Attila, aki az egyik legmeghatározóbb szereplő a Fidesz kultúrpolitikájában, és a különböző kulturális pénzosztások mögötti fantazmagóriák állandó főszereplője. Megkerestem a Nemzeti Színházat, hogy miért hozták létre a leánycéget, mivel fog foglalkozni és miért igényelt támogatást, amire azt írták, hogy „az EMMI a közeljövőben sajtótájékoztatót tart az ügyben, és minden felmerülő kérdésre válaszol majd”.
Sikert sikerre halmozó reklámcég
A harmadik legnagyobb támogatást megkapó szervezet 2017 augusztusáig Bunt 24 néven működött reklámügynökségként, és sikert sikerre halmozott, legalábbis a 70-80 milliós forgalmat így jellemezték a Wikipedián. Ezt követően nevezték át Művészeti Szilícium Völgye Kft.-nek, tavaly azonban egyáltalán nem volt bevétele. Honlapja nincs, az interneten semmi információt nem találtam róla, egy alkalmazottja sincs*a NAV szerint, most azonban 545 millió forint támogatást kap előadó-művészetre. Ez némileg nagyobb összeg, mint amennyit többlettámogatásként kap idén a Katona és az Örkény Színház*A Katona 320, az Örkény 215 millió forintot kap..
A cég tulajdonosa Peller Mariann, aki nem azonos az ismertebb műsorvezetővel. Peller producer, ő hozta létre állításuk szerint a világ első komolyzenei tehetségkutatóját, a Virtuózokat. A közmédián futó tehetségkutató nemzetközi terjeszkedését az EMMI vezetője, Kásler Miklós is támogatja.
A spamszűrő miatt csak a cikk megjelenése után vettem észre, hogy Peller Mariann válaszolt kérdéseimre. Levele szerint a Virtuózok hazai sikere*Már az első évad második adását közel egymillióan látták. láttán úgy döntött, hogy a műsort más országokban is meg szeretné rendezni, ennek megvalósítására, a tehetségkutató műsor egy kibővített változatára kérték a támogatást. „Több mint 10 éve működő cégemet két éve, 2017-ben átalakítottam, a fő profilja az előadóművészet lett. A Bunt 24 Kft. nevet a nemzetközi műsor megrendezése miatt neveztem át annak idején Művészeti Szilícium Völgy Kft.-re” – tette hozzá.
Tv-csatorna
Kétszázmillió forintot kapott a Domino Tv Zrt., amely az 1,5 millió háztartásban elérhető kulturális csatornát, a d1 tv-t üzemelteti. Legutóbb 2014-ben volt a mostani támogatást meghaladó árbevétele, tavaly már csak 80 millióra tett szert. A cég emailben azt írta, hogy az előadó-művészeti tartalom fejlesztésére nyújtott be egyedi megvalósítási kérelmet. „A Domino Tv Zrt. nem vizsgálta és nem is intencionálta, hogy milyen különös pályázati kategóriába legyen besorolva és elbírálva a kérelme” – írták.
Fideszes képviselő
Az Orbán-család ügyvédjeként is ismert fideszes képviselő, Bajkai István és felesége közös cége, az Archeon Kft. 70 millió forint állami támogatást kap. A cég legnagyobb bevétele az elmúlt öt évben 2,7 millió forint volt, így ez komoly változás. Bajkai felesége zongorista, és a képviselőnek is többször volt már zongorás fellépése.
A vagyonnyilatkozata alapján Bajkainak hét ingatlanban van tulajdona, vagyona több százmillió forintos, csak egy év alatt bruttó 160 millió forint bevétele volt az ügyvédi irodájától. Vagyona jelentős részben közbeszerzési megbízásokból származik. Ügyvédi irodája több, egyenként is milliárdos összegű kormányzati megbízást kapott az elmúlt években. Bajkaitól e-mailben kérdeztem meg, hogy mire költik az előadó-művészeti támogatást, és mit gondol arról, hogy kormánypárti politikusként állami támogatást kap, de nem válaszolt.
Egyetemi tanár
Még az előző támogatási körben ígértek 49,5 millió forintot a szegedi Devstore Kft.-nek, amelynek járóbeteg-ellátás a fő tevékenysége. A többségi tulajdonos, Devosa Iván azt mondta telefonon, hogy jogosan jelent meg kritikus cikk az Indexen emiatt. Szerinte azonban csak adminisztrációs hiba miatt nem szerepel a cég tevékenységei között az új tevékenységi körük.
Devosa egyetemi tanár a kecskeméti pedagógusképzőn, és cége alapvetően orvosok közvetítésével foglalkozik, például a büntető-végrehajtásnak szolgáltatnak ügyeletes orvosokat. Mivel számos olyan egyetemi hallgatót ismer, aki zenél, azt gondolta, hogy jó lehetőség lenne pályázni az előadó-művészeti támogatásra. „Az esélytelenek nyugalmával beadtuk. Gondoltuk megpróbáljuk, hátha sikerül” – mondta Devosa, hozzátéve: meglepődött, amikor értesült a pályázat sikeréről.
A támogatás értelmében nyár végéig összesen 160 koncertet kell szervezniük, amelyeken a tervei szerint 20-30 „könnyed komolyzenét” játszó zenekar fog fellépni. Majdnem minden napra jut tehát egy fellépés, és Devosa szerint a pályázatnál az volt a feltétel, hogy egy adott településen rendszeresen, adott helyen és időben kell fellépniük, amikor lehetőleg sok embert elérnek. Ennek értelmében egy kisvárosban, például a piac közelében akár 20-30-szor is felléphetnek szombat délelőttönként nyár végéig. Szerinte rajtuk csak keresztül fog folyni a pénz, amelyet a szervezésre és a zenészek fizetésére fordítanak.
Miskolci hírlapüzlet
Az egyik legrejtélyesebb nyertes a Ma-Kop 2002 Bt., amely 3,5 millió forintot kapott. Főtevékenysége újság- és papíráru-kiskereskedelem, az elmúlt években 15-18 millió forint körül alakult az árbevétele. Internetes találatok alapján valóban újságot árul. Több álláshirdetést is feladott a cég nyáron, amelyek alapján 18-19 éve működtet egy hírlapüzletet-lottózót az egyik miskolci hipermarketben. Ez a cég sem válaszolt a megkeresésemre. | https://g7.hu/kozelet/20191216/fideszes-kepviselo-szemelyi-edzo-es-ujsagarus-is-kapott-a-szinhazaknak-szant-allami-milliardokbol/ | https://web.archive.org/web/20230117165048/https://g7.hu/kozelet/20191216/fideszes-kepviselo-szemelyi-edzo-es-ujsagarus-is-kapott-a-szinhazaknak-szant-allami-milliardokbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-kepviselo-szemelyi-edzo-es-ujsagarus-is-kapott-a-szinhazaknak-szant-allami-milliardokbol | G7 | hungarian-news | 2019-12-16 19:49:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Mészáros Lőrinc",
"Vidnyánszky Attila"
] | [
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Művészeti Szilícium Völgye Kft.",
"Nemzeti Színház"
] | [] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,959 | Adóparadicsomban fürösztik az új kaszinó pénzeit | Állami engedéllyel landolhatnak egy karib-tengeri adóparadicsomban is az egyik hazai online kaszinó bevételei. Az adótitkokra elvileg a kormány is nagyon kíváncsi. | Magyarország legújabb online kaszinója, állami engedély - hirdetik a BKV megállókban is a grandcasino.hu nevű játékportált. Az online kaszinó weboldalára ellátogatva pedig szintén tudatják a szerencsejátékosokkal, hogy állami engedéllyel rendelkeznek, legálisak és megbízhatóak, mindezt pedig nemzeti színekkel keretezik. Csak azt nem reklámozzák annyira, hogy a magyar állam által engedélyezett online kaszinózásból egy Venezuela partjainál fekvő, adóparadicsomnak számító Curacao szigetén bejegyzett cég is profitálhat.
"A grandcasino.hu szolgáltatást a Cívis Grand Casino Kft. üzemelteti, mely rendelkezik a Szerencsejáték Felügyelet által kiadott engedéllyel. A játékplatform üzemeltető partnere a Techzia Kft." - olvasható az oldal alján. A Techzia Kft. pedig egy 2019. nyarán bejegyzett szombathelyi cég, amelynek tulajdonosa az FFster Investments B.V. nevű, Curacao nevű szigetre bejegyzett társaság. Ügyvezetője egy holland üzletember, bizonyos Robert Jan Theodoor Peters, aki az online kaszinót üzemeltető Techzia ügyvezetője is. A holland üzletember és a cége lakcíme azonos: egy 2009-ben épített, kétszintes, medencés luxusvilla, nem túl messze a Karib-tengertől.
A karib-tengeri szigetről elég annyi, hogy a Holland Királyság alkotmányos része, de az amerikai dollárt szeretik a legjobban. Nem véletlen, hogy a januárban elhunyt Andy Vajna filmügyi biztosnak is az adóparadicsomnak számító Curacao szigetén volt bejegyezve több cége is. Finoman fogalmazva a sziget nem vesz részt az adóelkerülés elleni globális küzdelemben, támogatja a profit eltüntetését. Tehát összességében a BKV megállókban hirdetett, állami engedéllyel rendelkező kaszinóból egy karib-tengeri luxusvillába vándorolhatnak a gyanútlan magyar szerencsejátékosok veszteségei is.
Szeretik a focit
Hogy a Szerencsejáték Felügyelet által kiadott engedéllyel rendelkező Cívis Grand Casino Kft. és a játékplatformot üzemeltető Techzia Kft. között milyen üzleti megállapodás van, azt nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy az online kaszinó mindent tud: vannak nyerőgépek, rulett, póker, és további közel száz valódi tétes játék. A nyereményeket pedig az OTP bank segítségével fizetik ki. Nem most nyíltak meg amúgy, hanem már 2018. nyarán. "A grandcasino.hu az online szerencsejátékok legelismertebb gyártóival szerződött, az oldal széles választéka az elkövetkezendő hónapokban több mint háromszáz játékkal és új gyártókkal fog bővülni. A debreceni Grand Casino földi kaszinója 2014-ben nyitotta meg kapuit a szerencsejátékok kedvelői előtt, azóta a látogatottsága évről évre nő, tavaly több mint százezer látogatója volt" - közölte akkor a társaság.
A kaszinót üzemeltető Cívis Grand Casino Kft. nyilvánosan elérhető 2017-es eredménykimutatása szerint a cég nettó árbevétele 1,6 milliárd forint volt, a 2016-os 1,5 milliárd után, adózott eredménye 360 millió forint volt, az egy évvel korábbi 313 millió után. Tavaly pedig 1,8 milliárd forint után 233 millió forint lett a profit. A tulajdonos pedig Szima Gábor, aki egyúttal a DVSC nevű focicsapat tulajdonosa is. Nagy verseny nincs a hazai online kaszinózásban: 2015. októbere óta csak az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval is rendelkezik. Közülük azonban a győri, pécsi és miskolci kaszinót birtokló Rákosfalvy Zoltán cégének nincs online kaszinója, a soproninak sincs, csak a Vajna-birodalom rendelkezik a vegas.hu engedélyével 2024-ig. az illegális oldalakat pedig elvileg blokkolja a Szerencsejáték Felügyelet. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ado-kaszino-szerencse-sziget.697082.html | https://web.archive.org/web/20191220084317/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ado-kaszino-szerencse-sziget.697082.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adoparadicsomban-furosztik-az-uj-kaszino-penzeit | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-12-20 10:17:22 | [] | [
"Cívis Grand Casino Kft."
] | [] | [
"offshore",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
49,960 | 850 milliós vagyonelkobzást kért az ügyészség Simonka Györgyre | Nem csupán börtönbüntetés fenyegeti Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és családtagjait, de az anyagi csődtől is tartania kell a korrupció miatt vád alá helyezett politikusnak és környezetének – tudta meg a 24.hu. | Nem csupán börtönbüntetés fenyegeti Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és családtagjait, de az anyagi csődtől is tartania kell a korrupció miatt vád alá helyezett politikusnak és környezetének – tudta meg a 24.hu.
A lapunk által megismert vádiratban foglaltak szerint az ügyészség 850 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást Simonkára amellett, hogy nyolc és fél évre fegyházba is küldené a kormánypárti politikust.
Simonka megvádolt rokonai sem tarthatnák meg a vagyonukat. A képviselő felesége, Simonkáné Gábor Mariann és unokahúga, Tóth Renáta – akiknek ötöd, illetve hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelniük – szintén nagyot bukhatnak: mindkettejüknél további 11 millió forintos vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség az eddig lefoglalt vagyontárgyakon kívül. Tóth Renátától korábban 32 millió forintot foglaltak le a nyomozók.
Simonka György és 32 társa januárban kezdődő büntetőperében két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozói is vádlottak. Mint arról beszámoltunk, a vádlottak padjára kell ülnie Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccsének, Kerényi Istvánnak, valamint a szintén kormánypárti országgyűlési képviselő Varga Gábor apósának, Koncz Gyulának és sógorának, Koncz Ákosnak. A vádirat szerint rajtuk is jelentős összegeket hajtana be az ügyészség.
Közülük leginkább Kerényi Istvánnak van félnivalója, nála ugyanis 111,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást a vádhatóság. Konczéktól fejenként 8,5 millió forintot zárolna az ügyészség.
Simonka György csupán az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, akiket egy időre előzetes letartóztatásba is helyeztek. Hozzájuk képest mégis kirívóan magas összegű vagyonelkobzást kértek a fideszes politikusra. Az elsőrendű vádlottnál például mindössze 15 millió forintos vagyonelkobzást indítványoztak. Ugyanakkor ez egybevág azzal, hogy az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg és 1,4 milliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek.
A fideszes politikus ráadásul a vád szerint lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek:
Figyelemre méltó a vádirat azon része is, amit Hadházy Ákos független képviselő tett közzé csütörtökön. E szerint a Simonka a lebukás ellen sikerrel lobbizott ki törvénymódosítást, ami csökkenthette a csalássorozat büntetőjogi következményeit. A képviselőhöz egyébiránt számos olyan további beruházás köthető, amely nem képezi a vád tárgyát, de kísértetiesen hasonlít azokra, amelyek miatt vádat emeltek ellene és társai ellen. Ezekről például itt és itt számoltunk be.
Kiemelt kép: Rosta Tibor /MTI | https://24.hu/belfold/2019/12/20/simonka-gyorgy-vagyonelkobzas/ | https://web.archive.org/web/20230208063124/https://24.hu/belfold/2019/12/20/simonka-gyorgy-vagyonelkobzas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/850-millios-vagyonelkobzast-kert-az-ugyeszseg-simonka-gyorgyre | 24.hu | hungarian-news | 2019-12-20 10:26:29 | [
"Kerényi Gyula",
"Kerényi István",
"Koncz Ákos",
"Simonka György",
"Simonka Györgyné Gábor Marianna",
"Tóth Renáta",
"Varga Gábor"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"jogalkotás",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
49,961 | Cáfolja Hadházyt az ügyészség: nem módosították a Büntető Törvénykönyvet Simonka György kedvéért | A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a nyomozás adatai szerint Simonka György nem befolyásolta a bűnszervezetre vonatkozó szabályozás módosítását. Hasonlóképpen más törvények esetében sem történt ilyen ráhatás, és erre utaló megállapítást a vádirat sem tartalmaz – írta a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). | A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a nyomozás adatai szerint Simonka György nem befolyásolta a bűnszervezetre vonatkozó szabályozás módosítását. Hasonlóképpen más törvények esetében sem történt ilyen ráhatás, és erre utaló megállapítást a vádirat sem tartalmaz – írta a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
Az ügyészség arra reagált, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő csütörtök reggeli posztjában azt írta, hogy a súlyos bűncselekményekkel vádolt fideszes politikus “sikeresen próbált elérni olyan törvénymódosítást, ami csökkenthette a csalássorozat büntetőjogi következményeit”. Kijelentését több portál is átvette.
Az ügyészség szerint ugyanakkor a vádirat a történeti tényállás keretében foglalkozik azzal, hogy Simonka György a támogatások kapcsán igyekezett azt elérni, hogy megvalósult beruházások esetében, okirati szabálytalanságok miatt ne kelljen a támogatási összeget visszafizetni. A jelen ügy tekintetében mindez büntetőjogi vonatkozással nem bír – írták a közleményben.
Ahogy arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, Simonka György ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Simonka Györggyel kapcsolatos bővebb beszámolónkat itt elolvashatják. | https://pestisracok.hu/cafolja-hadhazyt-az-ugyeszseg-nem-modositottak-a-bunteto-torvenykonyvet-simonka-gyorgy-kedveert/ | https://web.archive.org/web/20200722090045/https://pestisracok.hu/cafolja-hadhazyt-az-ugyeszseg-nem-modositottak-a-bunteto-torvenykonyvet-simonka-gyorgy-kedveert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cafolja-hadhazyt-az-ugyeszseg-nem-modositottak-a-bunteto-torvenykonyvet-simonka-gyorgy-kedveert | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-12-20 13:11:04 | [] | [] | [] | [
"jogalkotás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
49,962 | Amit Palkovics László elmondott a Mátrai Erőmű államosításáról - és amit nem | Múlt pénteken hosszú és szakmailag is súlyos megállapításokkal terhelt sajtótájékoztatón jelentette be az innovációs és technológiai miniszter, hogy a magyar állam megveszi az ország egyetlen, még működő széntüzelésű erőművét, a Mátrai Erőmű Zrt.-t. Palkovics László szerint a bezárás helyett a továbbműködés feltételeit keresik majd. A több mint 20 évig a német RWE tulajdonában működtetett lignitzabáló infrastruktúra bányástul, áram- és hőtermelő erőművestül bő másfél éve került Mészáros Lőrinc kizárólagos érdekeltségébe. | Múlt pénteken hosszú és szakmailag is súlyos megállapításokkal terhelt sajtótájékoztatón jelentette be az innovációs és technológiai miniszter, hogy a magyar állam megveszi az ország egyetlen, még működő széntüzelésű erőművét, a Mátrai Erőmű Zrt.-t. Palkovics László szerint a bezárás helyett a továbbműködés feltételeit keresik majd. A több mint 20 évig a német RWE tulajdonában működtetett lignitzabáló infrastruktúra bányástul, áram- és hőtermelő erőművestül bő másfél éve került Mészáros Lőrinc kizárólagos érdekeltségébe.
Azóta pedig az erőművet nemcsak nyereségesnek mutatták ki, és a dolgozóknak fél disznó is jutott munkájuk elismeréseként , de még a továbbműködtetéshez szükséges, "egységes környezethasználati engedély kötelező felülvizsgálati eljárása" nevet viselő köröket is simán lezavarták az illetékes hatóságoknál.
Mindez azonban már több hónapja volt. A szénerőművekkel leszámoló európai civilizáció rémképe mellett az erőműre "ráégni látszik" a szomszédos gabonafeldolgozó bűzös környezetszennyezési botránya, miközben a cég bizonyítottan veszteségbe fordult, sokasodnak a műszaki problémák, és miután Valaska József kikerült a cég vezetéséből, nem igazán látszik az új irány.
Az északkelet-magyarországi cég államosításáról, illetve az erőmű továbbéltetési szándékáról tájékoztató Palkovics László szavai akár reményt keltőek is lehetnek, de a miniszter a kormányzati döntés okáról és az államosítást mozgató mechanizmusok egy részéről nem beszélt. Ezt próbáljuk most pótolni.
Jól hangzik
A kérdés kényes természetére az is utal, hogy a minden apró, kommunikálható saját információt publikáló Innovációs és Technológiai Minisztérium oldalán eddig nem jelent meg a pénteki nagy bejelentés, amellyel Palkovics László miniszter a maga részéről az ITM évét lezárta.
A tárca energia- és klímaügyi államtitkársága sem publikálta az MTI aznap esti vezető anyagát, holott az erőmű jövője egyszerre energetika és klímaügyi kérdés. De éppen ez az, ami miatt a Botos Barbara vezette klímaügyi apparátus feje fájt már eddig is eleget. Például amikor 2018 novemberében Brüsszelben bemutatott tervezetbe beleírva konkrét irányt mutattak az ország karbonsemlegessé tételével kapcsolatban, de a kijelentést, hogy 2030-ig megszűnhet a szénalapú villamosenergia-termelés Magyarországon, idehaza nem ismételhette meg nyilvánosan. (Majd a miniszter júniusban, a kaposvári 100 megawattos naperőmű alapkőletételénél már 2050-ről beszélt, így ez lett a hivatalos kormányzati céldátum.)
Palkovics most azt mondta a Mátrai Erőműről, hogy "korszerűsítve, a lignitfelhasználáson alapuló széntechnológia kivezetésével hosszú távon biztosítható" a működése. Gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja az erőművet az Opus Global Nyrt.-től, és szavai szerint a bezárás helyett átalakítási tervet dolgoznak ki "a jövőképes működtetésére". Ezzel együtt a két legfontosabb kérdés megválaszolatlan maradt: miért kell megvenni az erőművet, és az államon most kit kell pontosan érteni.
Az utóbbira könnyebb válaszolni, mivel a tőzsdei szabályok miatt az eladó már adott egyfajta választ. A Opus Global és a Status Energy Magántőkealap ugyanis november végén bejelentette: vételi szándéknyilakozatot írtak alá az MVM Zrt.-vel. Azóta sem derült ki például, hogy az állami energiaholdingnak miért most jutott eszébe a 26,15 százalékos részesedését bővíteni.
Eközben Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár magyarázata furcsán cseng. "Az intézkedés része annak a folyamatnak, amely visszaszerzi az energetikai ágazat privatizált stratégiai eszközeit, miként korábban az E.On Zrt. gázüzletágát, vagy az orosz Mol-részesedést, amellyel megszűnt az orosz kontroll a magyar földgázszállító rendszer fölött" - mondta a minisztériumi tájékoztatón Kaderják. Pedig a Mátrai Erőmű és a hozzá kapcsolódó vállalatok már nem álltak "idegen befolyás" alatt. Ez nem magyarázat arra sem, hogy a mai Magyarországon miért kell az államnak megvédenie a lignitvagyonát és az életciklusa végén járó szénerőművét egy magyar tőzsdei cégtől és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozótól.
Az érintett felek közti viszonyt jól szemlélteti az a 2018 augusztusában készült fotó, amelyet a térség országgyűlési képviselője, Horváth László osztott meg a Facebook-oldalán. Íme:
A Visontán, a Mátrai Erőműben készült képen feszültnek vagy ellenségesnek nevezhető hangulatnak nyoma sincs - márpedig az asztal körül ott ül Kaderják Péter államtitkár, Grabner Péter, az energiahivatal elnökhelyettese, Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója, Valaska József (aki akkor még a Mátrai Erőmű igazgatósági elnöke volt), illetve Mészáros Beatrix is - utóbbi az Opus Global Nyrt. Igazgatósági elnöke, illetőleg a Mátrai Erőmű felügyelőbizottsági elnöke volt ekkor egy személyben.
Biztosíték-erőmű
Palkovics László pénteken azt is mondta, hogy az ország második legnagyobb alaperőművének fenntartása-korszerűsítése annak is biztosítéka, hogy általa a kormány az évek óta jóval 30 százalék feletti áramimport-arányt 20 százalék alá csökkentse. Útiterv, magyarázat helyett a vásárlás néhány hónapon belül lezárását, és 2-300 milliárd forintos fejlesztési csomagot ígért, az utóbbinak azonban sem a forrását, sem a időzítését vagy elvárásait nem részletezte.
Igaz, a miniszter arról sem beszélt, hogy az állam ekkora összegből miért nem épít - rekultivációs és átépítési költségektől mentesen - új erőművet zöldmezős beruházásként, vagy miért nem alakítja át úgy a szabályozást, hogy azzal másoknak hozzon az építkezéshez kedvet (ahogyan azt legutóbb a napelemes erőműépítési boommal tette). Az ITM első embere inkább szociális húrokat pengetett, miszerint az erőmű földrajzi helyzete indokolja a további működtetést, a cég erőmű 2100 embernek ad munkát, továbbá az erőműhöz sok szálon kötődő ipari parknak "csaknem 10 ezer alkalmazottja van".
Sokféle függés
Ami az erőmű térségbeli gazdasági hatását illeti: kevésbé ismert, hogy jelenleg az országban előállított gipsz szinte kizárólag a Mátrai Erőműből származik. Erre támaszkodik a teljes hazai építőipar: az egri Omya Hungária Kft. mészkőbeszállítói tevékenységétől kezdve a gipszet és pernyét vevő Duna Dráva Cementen, a gipszet és gőzt vevő - a Mátrának gyakorlatilag a speciális eljárással készült természetes alapú alfa-félhidrát vakolatot köszönhető - Baumiton, az ugyancsak gipszet (például az évente 10 millió négyzetméternyi gipszkarton legyártáshoz szükséges mennyiséget) vevő Rigipsig, illetve a falazóelem gyártáshoz innen gőzt vásárló Ytongig jól látható gazdasági szereplők kötődnek szorosan a Mártai Erőműhöz.
E vállalkozások közvetlen függésben vannak az erőműtől, nem tudnak elköltözni és máshol termelni majd akkor sem, ha szénégető blokkok üzemideje lezár. De az évi 100 ezer tonna repcemag feldolgozásához gőzt, vizet és áramot is vásárló Zöldolaj Zrt. is az erőműhöz kötődik.
E cégek mellett akad két olyan jelentős vállalkozás is, melyek más értelemben is függő viszonyban vannak az erőművel: ezek a Geosol Kft. és a Viresol Kft. "A Mátrát fogva tartja ez a két Mészáros-cég, de erről az ITM nem nagyon akar tudni" - magyarázta a Napi.hu-nak egy helyi forrás. A 2017 nyara óta Mészáros Lőrinc és az Opus Global tulajdonában lévő Geosol Kft. fő profilja alternatív tüzelőanyagok (biomassza és előkezelt hulladék) felhasználásának előkészítése. A cég zömmel előbbit szállítja a Mátrai Erőműbe; a Geosol biomasszája a visontai zöldenergia-termelés egyik alappillére. Az évi 6 milliárd forintos alapanyag-üzletet szinte kizárólag a Geosol végzi. A Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft. gőzt, villanyt, vizet és gipszet vesz a Mátrai Erőműtől.
A vértesi árnya
A Palkovics László által bemondott munkahelymegtartás-energiabiztonság-gazdasági indokra való hivatkozással végül hasztalan elköltött milliárdokról az oroszlányi bányák és a vértesi erőmű agóniáját ismerők sokat tudnának mesélni. Leginkább arról hogy az ezredfordulót követően egymást váltó kormányok helyi erős emberei végül hogyan nem mentették meg azokat. És azt, hogyan került mindez végül több tízmilliárd forintnyi állami támogatásba, s hogy az egy-egy munkahely megtartására lehívott, összesen több mint 20 millió forintból miért nem láttak semmit, míg végül az erőművet és a bányát is - mivel korszerűtlen és gazdaságtalan volt mind - az MVM Zrt. bezárta.
Visontán ott tartanak most, hogy abban - szakmai oldalon - nincs már vita, hogy "a bányát hamarosan be kell zárni". Fogadkozni lehet, hogy idővel - ha a technológia, a tudomány és a világ újra lehetővé teszi - ismét bányászni fogják a lignitet, de ez jelenleg nem ad perspektívát az ágazatnak, a bányászokat ebből nem lehet megfizetni. Ahogy egy helyi bányaipari vezető mondta a Napi.hu kérdésére: legfeljebb annyit lehet megmenteni belőle, hogy megpróbálják jó áron eladni a bányagépeket, mivel Szerbiában és más dél-balkáni országban van még azokra kereslet.
Ami pedig a dolgozókat illeti: aki egy szénerőműben dolgozik, annak a munkáját nem menti meg egy legfeljebb évek múlva indítható gázturbinás erőmű (az átalakítás ugyan egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, de azt nem tudni, hogy az átépítés engedélyezésére, a tervezésre, az építkezésre és a rendszerbe állításra iparági szakértők által kalkulált 4-5 évnyi folyamatos munkát hogyan lehetne lecsökkenteni). Ráadásul az erőművet jelenleg üzemeltetők jelentős része automatikusan nem vethető be egy új blokk építésénél.
Faragni a költségeken
Palkovics az MTI szerint az erőmű megvásárlását követően a legsürgősebb feladatnak a működési költség csökkentését nevezte, hozzátéve: ezen belül a legnagyobb részt jelenleg a folyamatosan dráguló szén-dioxid-kvóta költsége teszi ki. E mondat kontextusba helyezéséhez érdemes tudni: a Mátrai Erőmű jelenleg 55 euró/MWh feletti áron képes csak áramot termelni, ez a jelenlegi árampiaci árak alapján nem vagy csak alig termel nyereséget. Akkor is, ha a költségből valójában csak 20 euró körüli tétel származik magából a szénerőművi termelésből, mert további 25 eurót az a környezetterhelési díj terhel rá, amelyet az erőmű a szén-dioxid-kibocsásátásért kell fizessen. Ezen a költségen viszont nem éri meg hosszú távon üzemelni.
(Az EU ugyanis abba az irányba tolja a teljes kontinentális energiaszektort, hogy a túl szennyezőnek bélyegzett technológiákat kidobálja a rendszerből. Ezt mostanra, tőlünk északra és nyugatra megértették, délre viszont még nálunk is kevésbé.)
A Napi.hu korábban beszámolt arról, hogy az erőmű a maga névleges, 910 megawattos (MW) teljesítményéből gyakran már 500 MW-t sem képes produkálni, mert szaporodnak az olyan jellegű meghibásodások és leállások, amelyekre nemcsak a szükséges alkatrész nincs meg elég gyorsan, hanem a karbantartó sem. Így az erőmű a miniszer által hivatkozott alaperőművi üzemből egyre inkább a csúcsidőszakra kihegyezett működésre áll át. Ám ahogyan a MEKH egy hivatalos jelentésben leírta: "a kedvezőbb rendelkezésre állás mellett is csökkent a termelés". (2016-ban még 78,4 százalékos volt a lignites blokkok kihasználtsága, tavaly 68,8 százalék.)
Pusztán matekpéldaként tekintve a mai helyzetre, a Mátrai Erőmű költségszerkezete egyszerűen helyrebillenthető, ha a cég az államtól ingyen kap szén-dioxid-kvótát. (Vagy ha lehetősége nyílik arra, hogy ne a piaci árat kelljen fizetnie a kibocsátása után.) A gyakorlatban ez az út járhatóvá válhat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS - Emissions Trading System) 10c pontján keresztül. Az ominózus passzus lényege, hogy az alacsonyabb jövedelmű uniós tagországokban úgy is támogatni lehet a villamosenergia-ágazat korszerűsítését célzó beruházásokat, hogy az adott kormányok bizonyos mennyiségű szén-dioxid-kibocsátási egységet ingyen adhatnak a termelőiknek (erőműveiknek). Ez a lehetőség feltételhez kötött, mert cserébe megfelelő beruházásokat kell végrehajtani, de az, hogy mi számít "megfelelő beruházásnak", nincs kőbe vésve.
A Mátrai Erőműnél a problémát az jelenti, hogy az EU nem támogatja a széntüzelésű erőművek építését vagy korszerűsítését (sőt az EBRD épp a napokban mutatta be az új tervét: a beruházási bank már nem ad hitelt se szén-, se szénhidrogén tüzelésű erőművek építésére). Így ahhoz, hogy a magyar kormány célba érjen, Brüsszel engedékenységét addig kell lazítani, hogy abba a visontai szénerőmű valahogy mégiscsak beleférjen. Itt jön képbe a meddőhányókra építhető napelemparkok terve éppúgy, mint a legalább 30 megawattos hulladékégetőé, de az esetleg nagyobb kapacitású biomassza erőműé, és még az ipari méretű energiatároló állomásé is. Ezekre, mint szükséges korszerűsítési projektekre hivatkozva kaphatna olcsó vagy ingyenes kvótatámogatást az erőmű (az más kérdés, hogy a munkaehelymegtartási ígéretne így viszont lőttek).
Az ötleteket nem a miniszter vagy az illetékes apparátusa söpörte össze, mivel azokat már tavaly ősszel prezentálta a Mátrai Erőmű Zrt. stratégiai vezetője Brüsszelben. Az ott felvázolt három lehetséges útból az innovációs miniszer által körbeírt leginkább a középső, a Low Carbon nevű menetrendre hasonlít.
Elfüstölik a kvótavagyont?
A Napi.hu információi szerint a 2020 után (2029-ig) működtethető három 200 MW teljesítményű szenes blokkok által termelt villamos energia a 10 euró/tonna szén-dioxid-költséget "még elviselné". Vagyis ha a jelenlegi 25 euró feletti karbonadó helyett a Mátrai Erőmű 10 euróért (vagy olcsóbban) vehetné meg valakitől a szükséges kvótát, akkor a cég nem termelne veszteséget. Ez a valaki viszont abban az esetben lehet az állam, ha a támogatás nem minősíthető állami támogatásnak - erre pedig akkor a legnagyobb az esély, ha a támogatást az állam a saját cégének adja.
Amennyire egyszerűnek hangzik az állami tulajdonba kerülés, olyan kockázatos is ez a lépés. Azt ugyanis mindvégig érdemes szem előtt tartani, hogy miközben mindent engedélyeztetni kell az EU-val, és az állam által támogatásként kiutalandó éves kvótamennyiség látszólag ingyen van (a Pénzügyminisztérium, de az ITM sem tudja megmondani, hogy 4-5 év múlva mennyit érne a kormánynál lévő kvótamennyiség), a következményeket a lakosság viseli. Vagyis ha a kvótavagyon sorsa csupán az lesz, hogy azt a Mátrai Erőmű továbbüzemeléséért szó szerint elégetik, akkor nemcsak további, jelentős szén-dioxid-mennyiséget ereget majd a levegőbe az erőmű, hanem a kormány egyszersmind a korszerűbb rendszerre való átállás lehetőségét is elfüstöli. | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/energia-palkovics-laszlo-matrai-eromu-allamositas-szen-dioxid-kvota.697296.html | https://web.archive.org/web/20191225124532/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/energia-palkovics-laszlo-matrai-eromu-allamositas-szen-dioxid-kvota.697296.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amit-palkovics-laszlo-elmondott-a-matrai-eromu-allamositasarol-es-amit-nem | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-12-23 15:04:49 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"államosítás",
"erőmű"
] | [] |
49,963 | Gyanús, hogy lenyúltad a kutatási pénzt? Nem baj, adunk még! | Megint kiosztott egy rakás közpénzt kutatás-fejlesztésre a magyar állam. A támogatott cégek között van jópár kormányhoz közeli, de sokkal meredekebb, hogy olyanok is kaptak, amelyek ügyében jelenleg is nyomoz az ügyészség korábbi támogatások gyanús felhasználása miatt. | Nemrég mi is megírtuk, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közzétette azoknak a cégeknek a listáját, amelyek vissza nem térítendő támogatásban részesültek kutatás-fejlesztési projektjeikre.
Ezekre a pénzosztásokra mindig érdemes odafigyelni, ugyanis ahogy már több cikkben foglalkoztunk vele, az egész innovációs terület nehezen átlátható mivolta miatt a korrupció melegágya. Arról már esett szó, hogy milyen ismert, kormányközeli cégek kaptak a friss, 55 milliárd forint keretösszegű, 2019-1.1.1-PIACI KFI kódú támogatási körben pénzt, de most megnéztük a listát azzal a szemmel is, szerepelnek-e rajta olyan vállalkozások, amelyek neve korábbi gyanús ügyekből ismerős.
Nyomozás indult a nemzetközi cégháló ellen
Ha valaki követte a témával kapcsolatos híreket tavaly, több újságba is olvashatott róla, hogy egy viszonylag nagy volumenű korrupciós ügyben az OLAF ajánlása alapján a magyar nyomozóhatóság is mozgolódni kezdett. A több mint egy tucat magyar céget és harminc projektet érintő esetben az OLAF közel 9 milliárd forint visszafizettetését javasolta az EU-nak, és ebben az ügyben az NAV illetve az ügyészség is úgy látta, hogy nyomozást kell indítani különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt.
A harminc vizsgált projektben az volt a közös, hogy a támogatást elnyerő társaságok konzorciumi partnerei olyan nonprofit cégek voltak, amelyek mögött ugyanaz a tulajdonosi kör állt, így az összes ügyet egy kalap alá vette az ügyészség. A magyar hatóságok részleteket nem árultak el az arról, hogyan síbolhatták el a pénzeket a cégek, de a projektek jellegéből adódóan arra lehetett következtetni, hogy partnerek közötti túlszámlázások, kamumegbízások és általában véve totálisan kamu fejlesztések gyanúja miatt indulhatott a vizsgálat.
A 24.hu később OLAF-dokumentumra hivatkozva megírta, hogy egy határokon átnyúló céghálóról van szó. A nyomozók szerint a feltételezett tettesek alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázhatták a költségeket, és eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással. Az uniós csalás elleni hivatal vizsgálata többek között arra jutott, hogy a cégháló kamuirodákat hozott létre olyan országrészekben, ahol lehet uniós pénzekre pályázni. Arra is fény derült, hogy a hálózat magyar tagjai által megbízott külföldi cégek olyan feladatok teljesítéséről adtak (jó nagy összegű) számlákat, amelyek nem is tartoztak a tevékenységi körükhöz.
A mostani, 55 milliárdos körben összesen 151 pályázatot támogatott az állam százmilliós nagyságrendű összegekkel, ezek közül 4 olyat találtunk, amely érintett az OLAF-ajánlás alapján tavaly indult nyomozásban: a BiFarma Kft., az Inphone Adatszolgáltató és Információs Szolgáltató Kft., a Virgo Systems Informatikai Kft., és a Project Control Expert Kft.
A gyanús ügyletek
Ezek többségéről csak annyi a nyilvános infó, hogy nyomozás zajlik ellenük költségvetési csalás miatt, de a BiFarma gyanús ügyleteit például részletesen is bemutatta az OLAF-dokumentumokat feldolgozó 24.hu. A BiFarma a hivatal szerint szoros kapcsolatban állt egy másik céggel, ami a gyanú szerint pénzt csalt el, a SimpTech Kft.-vel. A SimpTech ügyelteit a papírok szerint a BiFarma tulajdonosa, Cséke Balázs közreműködésével kötötték (bár papíron neki nincs köze a SimpTechhez). A nyomozással érintett projektekben mind SimpTech, mind a BiFarma konzorciumi partnere az Infokom Innovátor Nonprofit Kft. volt, ennek hátteréről itt írtunk bővebben.
Az OLAF által részletesen feltárt ügyletekben a SimpTech egyebek mellett anonimizált pénzügyi adatbázist és számítógépes oktatóprogramot vásárolt összesen 50 millió forintért egy lett cégtől (ADD Ltd.), ami egyébként biológiailag lebomló állatürülék-gyűjtő dobozokat gyárt. Egy másik lett cégtől (SIA Kurzemes Seklas) is vettek oktatóprogramot, de elvileg ennek sincs sok köze a területhez, ugyanis kertészettel foglalkozik. A két lett cégben közös, hogy ugyanaz a férfi, Andris Kirsentals a képviselőjük, aki személyesen is ismerheti Csékét, hiszen korábban mindketten részt vettek a kutyaürülékes projektben. A lett cégek a lett csalásellenes szolgálat szerint csupán közvetítői szolgáltatásokat nyújtottak a magyar SimpTechnek, a valódi munkát pedig egy hongkongi offshorecégtől, a Lake Full Ltd.-től vásárolták.
Ez utóbbi a társasággal kapcsolatban további érdekes egybeesés, hogy ugyanoda van bejegyezve, mint egy másik cég, ami 2012-2013-ban áttételesen a BiFarma Kft. tulajdonosa volt. Ebben a több mint egy éves időszakban a céginformációs rendszer szerint a BiFarma a China Innovative Sro nevű szlovák társaságé volt (tőlük vette aztán át Cséke Balázs a tulajdonjogot), ez a cég pedig a hongkongi a China Innovation Corporation Ltd.-é, amelynek székhelye megegyezik a Lake Full Ltd-ével.
De nem csak lett-hongkongi vonalon talált furcsaságokat az OLAF a BiFarma-SimpTech duónál, Szerbia irányába is volt pénzügyi kavarás. Az OLAF talált három olyan szerb társaságot, ami állítólag adatbázisokat és szoftverlicenceket szállított a két magyar cégnek, de a profiljukba ez nem passzol, ezért gyanús lett, hogy csak drágítás miatt volt szükség a közbeiktatásukra. A cikk szerint az érintett cégek a pénzt oda-vissza küldözgették, a Szerbiából Magyarországra érkező kifizetések valójában visszafolyatások voltak, és a magyar kedvezményezettek nem fizették ki a számlákon feltüntetett teljes összegeket.
Az ügyben a szerbiai csalásellenes koordinációs szolgálat is vizsgálódott, ekkor kiderült, hogy rendre trükköztek a cégek a kiállított számlákkal, például a SimpTech piackutatásra szerződött szerb partnerével (Intermerkur Doo) de aztán – hiába kifogásolta ezt a szerb cég – szoftverekkel kapcsolatos tevékenységről küldött számlát (hivatalosan csak olyan munkáról állítható ki számla, ami szerepel az adott vállalkozás tevékenységi körei között). Ráadásul az egyik szerződésen a SimpTech helyett a BiFarma szerepelt, az Intermerkur vezetője szerint azért, mert a könyvelő összekeverte a két céget Cséke Balázs személyének egyezése miatt (bár hogy pontosan milyen pozícióban szerepelhetett Cséke a SimpTechnél, az ebből nem derült ki).
A szerb cégek pénzügyi műveletei között szerepelt egy Future Technologies SK Sro nevű szlovák cég is, ez lett az új neve a fentebb már említett China Innovative Sro-nak. Ennek alapján az rajzolódik ki, hogy a pénz visszaáramoltatását két lépcsőben végezték, először a magyar cégek szerződtek valamelyik szerb céggel a háromból, ami aztán megbízásokat adott a BiFarma korábbi szlovák tulajdonosának, a Future Technologies SK Sro-nak.
Csigalassú nyomozás, újabb százmilliók
Ennyiből talán már látszik, hogy az OLAF nem csak úgy hasraütés-szerűen javasolta a magyar hatóságoknak az ügyek kivizsgálását, az ajánlást részletes nyomozás előzte meg. Az ügyek felgöngyölítése elvileg el is indult, erről maga Polt Péter főügyész tájékoztatta tavaly Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt. Idén év elején érdeklődtünk az ügyészségnél, hogyan áll a nyomozás, amihez ugyebár elég részletes muníciót kapott a nyomozóhatóság. Válaszképp január végén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy még csak felderítési szakaszban van.
Decemberben aztán kijött az NKFIH listája a támogatott k+f+i-projektekről, amelyen mint írtuk, a gyanús cégek közül négy is rajta van egy-egy újabb projekttel:
a BiFarma Kft. (egy AS Solutions nevű céggel közösen) 326,2 millió forintot kapott rá, hogy kifejlesszen egy "intelligens vagyonbiztonsági monitoring rendszert az építőipari igényekre specializálva"
a Virgo Systems 122,2 forintos támogatással végezheti "intelligens, gépi tanulással támogatott termék ár- és népszerűség elemző alkalmazás tervezése és fejlesztését"
a Project Control Expertnek 164,1 millió forintot adnak "új módszertanra épülő építőipari kontrolling és menedzsment rendszer fejlesztésére"
az Inphone Kft. pedig (a Tauform Abroncsgyártó Kft.-vel együtt) 170,3 milliót juttat az állam arra, hogy elkészítsen egy "robotizált additív gyártástechnológiai rendszert intelligens vulkanizáló szerszámok újszerű gyártására".
Ezt látva kérdéseket küldtünk az ügyészségnek és az innovációs hivatalnak is, az ügyészségtől néhány napon belül megérkezett a válasz, miszerint a nyomozás továbbra is
Az NKFIH-tól azt a választ kaptuk, hogy a kérdést továbbítják a szakmai főosztálynak, onnan azonban napok elteltével sem kaptunk visszajelzést. Frissítés: cikkünk megjelenése után a hivatal ezt válaszolta: "Az NKFI Hivatal által közzétett pályázati felhívásban egyértelműen szerepel, hogy ha olyan körülmény merül fel, amely veszélyezteti a projekt eredményes megvalósítását vagy szabályszerű lebonyolítását, beleértve a támogatói okiratban foglalt kötelezettségek teljesítését is, akkor a Hivatal elállhat a támogatói döntéstől."
Kerestük a négy érintett céget is, hogy fejtsék ki álláspontjukat az OLAF vádaival és a magyar nyomozással kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Frissítés: cikkünk megjelenése után a Project Control Expert közölte, ismereteik szerint cégükkel szemben sem ebben, sem más ügyben nincs folyamatban nyomozás.
Az persze nem egyértelmű kérdés, hogy a pénzosztásoknál kizáró oknak kellene-e lennie annak, ha egy cég ellen nyomoznak, hiszen elméletileg teljesen ártatlan emberek vagy cégek is gyanúba keveredhetnek, és jogerős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Ezek az esetek azonban annyiban speciálisak, hogy a magyar nyomozás nem egy semmiből érkezett feljelentés alapján, hanem már eleve azért indult, mert az OLAF részletesen, több éves nyomozással meggyőző részleteket tárt fel a cégháló módszereivel kapcsolatban.
Ennek ellenére simán odaadtak összesen több mint 780 millió forintot a gyanús cégeknek úgy, hogy egyébként az 540 beérkező pályázatból csak 151-et találtak támogatásra érdemesnek, tehát azt nem mondhatjuk, hogy nem szórtak ki rengeteg igényt ilyen-olyan alapon. Illetve az is érdekes, hogy milyen intenzitású munka zajlik a felderítési szakaszban az ügyészségnél, ha még az OLAF-anyag alapján állva sem sikerült odáig eljutni több mint 1,5 év alatt, hogy tanúkat hallgassanak ki.
(Borítókép: A Greenpoint 7 irodaház a főváros VII. kerületében a Kéthly Anna tér 1-ben. Az épületben működik többek között a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Fotó: MTI / Róka László) | https://index.hu/gazdasag/2019/12/23/nkfih_kutatas-fejlesztes_penzek_unios_tamogatas_innovacio_ugyeszseg_nyomozas/ | https://web.archive.org/web/20220629004632/https://index.hu/gazdasag/2019/12/23/nkfih_kutatas-fejlesztes_penzek_unios_tamogatas_innovacio_ugyeszseg_nyomozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-hogy-lenyultad-a-kutatasi-penzt-nem-baj-adunk-meg | Index | hungarian-news | 2019-12-23 15:15:17 | [
"Cséke Balázs"
] | [
"BiFarma Kft.",
"Inphone Kft.",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)",
"Project Control Expert Kft.",
"SimpTech Kft.",
"Virgo Systems Kft."
] | [] | [
"k+f",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
49,964 | A fideszes Boldog István számára itt az utolsó felvonás, a nyomozók körbekerítették | Idén októberben újra a független Nagy Szilárdot választották meg a háromezer-ötszáz lakosú Kengyelen polgármesternek, noha már nem a Fidesz–KDNP színeiben indult, és a térség választókerületi elnöke, Boldog István mindent megpróbált megtenni azért, hogy ez ne sikerüljön neki. Kettejük nyilvános marakodásának az okát egyikük sem árulta eddig el. Boldog ezt a nyilvánosság előtt azzal indokolta, hogy a község „jobb embert érdemel”, utalva ezzel Nagy Szilárd közismerten zavaros pénzügyeire és játékszenvedélyére.
Az önkormányzati választás kampányában a Szolnoki Törvényszék adósságrendezési eljárás indított a kengyeli önkormányzat ellen, és ehhez pénzügyi gondnokot nevezett ki, mert a kengyeli polgármesteri hivatal nem teljesítette a szerződésbeli vállalásait, kompenzációs díjat kellett volna fizetnie a hulladékgazdálkodásért felelős NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft.-nek. Az évek során csak a számlák egy részét rendezte az önkormányzat, ezért 2016-ra már több mint 34 millió forint tartozásuk állt fenn a szolgáltatóval szemben. A felek megállapodtak egy fizetési ütemezésben, de ebből sem teljesült semmi, ezért keresetet nyújtottak be az önkormányzat ellen. 2018-ban a Szolnoki Törvényszék több mint 37 millió forint tőke és annak kamatai megfizetésére kötelezte a kengyeli önkormányzatot, de a tartozás a fellebezés után másodfokon – a perköltséggel együtt – már meghaladta az 50 millió forintot.
A közösségi médiában Nagy Szilárd az egész ügyet úgy tálalta, hogy mindez Boldog István személyes sérelme miatt történt a községgel. Boldog viszontválaszában a felelősséget a polgármesterra hárította, mondván, hiába szerzett ő támogatást a hátralék kifizetésére, ha ezt a pénzt Nagy másra költötte. Nagy Szilárd ezt követően nyílt levélben folytatta a vitájukat. „Ez az ügy egyértelműen politikai indíttatású, a térség országgyűlési képviselője négy éve állóháborút folytat ellenem csak azért, mert nem hagytam megzsarolni a településemet a TOP-pályázatok leosztásánál” – írta többek között.
Próbáltunk utánajárni, mi lehet a két politikus viszályának az oka. A megkérdezett térségi polgármesterek név nélkül, röviden annyit mondtak: két dudás nem fér meg egy csárdában. Az ok minden valószínűség szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokban (TOP) keresendő, amelyeken keresztül Boldog István egy hűbéri-bűnszövetségi rendszert alakított ki. E szerint aki beállt a sorba, és az általa kijelölt közbeszerzési bonyolítóval végeztette el a pályázati eljárást, majd az általuk preferált kivitelezőt nyilvánították győztesnek, azok a települések kaptak fejlesztési támogatást. Ahol viszont nem ezt az utat választották, ott ugrott a pénz és nagy valószínűséggel a polgármester újraválasztásának esélye is, hiszen a pályázatok a megyei közgyűlések hatáskörébe tartoznak. A polgármesterek nagy része beállt a „sorba”, még ha tudták is, hogy korrupció van a háttérben, de legalább kaptak fejlesztési támogatást.
Kivétel volt ez alól Nagy Szilárd, aki a saját útját és bizniszeit szerette volna járni. Ez volt az első, amikor egymásnak feszültek Boldoggal. Aztán jöttek az első feljelentések Nagy Szilárd ellen. Az elkövetett bűncselekményekre nem volt mentség: Nagy Szilárd a Kengyel Község Víziközmű-társulat elnökeként folytatólagosan csaknem két és fél millió forintot sikkasztott el 2016 és 2018 között, amelyből 742 ezret visszafizetett. (Nagy jelenleg is elnöke a víziközmű-társulatnak, amely ellen a NAV megyei hátralékkezelési osztálya 2019. december 3-i hatállyal végrehajtást rendelt el.)
Egy magántartozását úgy rendezte a polgármester, hogy az önkormányzat nevében színlelt szerződést kötött azzal az ügyvéddel, akinek tartozott, így öt év alatt összesen 7,5 millió forintot utalt ki neki a település költségvetéséből. Máskor szóbeli megállapodást kötött egy ismerősével a helyi sportklub labdarúgóinak utaztatásáról, amelyet szintén az önkormányzat pénztárából fizetett ki, de később ezt az 569 ezer forintot visszatette a község költségvetésébe.
Folytatólagosan elövetett jelentős értékű sikkasztás volt ellene a vád, amelyet – súlyosbító tényezőként – polgármesterként követett el, amit a törvény letöltendő börtönbüntetéssel fenyeget. Nagy Szilárd ekkor felajánlotta a Bács-Kiskun megyei ügyészeknek, hogy leleplezi a korrupciós ügyeket, ha cserében megúszhatja a sikasztásokat felfüggesztett börtönnel, mentesítik a büntetett előélethez főződő hátrányok alól, így továbbra is polgármester maradhat.
Mindezért cserében három napon keresztül vallott az ügyészségen, bemutatta a Boldog István által felépített és irányított rendszert, feltárta annak szereplőit, sőt, hogy tovább növelje a mondandója értékét, tekintélyes politikusokat, országos vállalkozásokat is bemártott. Ezekről bizonyítékokkal nem rendelkezett, ám a térségi visszaélésekről, a Boldogról szóló vallomása megalapozottnak tűnt. Az alku végül megköttetett, és a Szolnoki Járásbíróságon 2019. október 28-án Nagy Szilárd minden pontban elismerte a bűnösségét, részletes beismerő vallomást tett, amelyért a váddal meggyezően egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és megkapta az előzetes mentesítést is, amivel erkölcsi bizonyítványa tiszta maradt. Megtarthatta az állását.
A kengyeli önkormányzat képviselő-testülete azonban keresztülhúzta a polgármester számítását, mert a soron következő, november 12-i közgyűlésen a jogerős bírósági döntés tükrében méltatlannak találták a település vezetésére, és a polgármesteri megbízatását azonnali hatállyal megszüntették. Ez ellen Nagy a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a testületi határozat felülvizsgálatát kérte „tiszta erkölcsi bizonyítványára” hivatkozva. Egy későbbi időpontban a Szegedi Ítélőtábla dönt majd abban, hogy melyik bíróság fog eljárni az ügyben.
A Nagy Szilárd ügyészségi vallomásával indult nyomozás során a térségben egyértelművé vált, hogy ő az áruló, ezt burkoltan Boldog és köre éreztette vele, fenyegetéseket is kapott. Védekezésül egy posztot tett közzé a világhálón, amelyben bejelentette, hogy azokat a bizonyítékokat, amelyek a birtokában vannak, az ország három különböző pontján letétbe helyezte. Sajtótájékoztatóra készült Hadházy Ákossal, de ez okafogyottá vált, mert a bejelentését követően a Központi Nyomozó Főügyészség is lépett. Összehangolt akcióban házkutatásokat tartottak az érintett Szolnok megyei önkormányzatoknál, és őrizetbe vettek több embert, majd az indítványukra a Budai Központi Kerületi Bíróság harminc napra elrendelte négy személy előzetes letartóztatását hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt. Egy vádlott esetében nyomkövető viselését rendelték el.
Az egyik letartóztatott Boldog jobbkeze, F. Petra, a Szolnok megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja. A megalapozott gyanú szerint ő a TOP-programmal kapcsolatos pályázatoknál győztesnek hirdetett vállalkozóktól jogtalanul pénzt fogadott el, egy másik érintett hasonló okok miatt került előzetesbe, mert korábban ő is Boldognak dolgozott. Ugyanezzel gyanúsították meg a nyomkövetővel felszerelt férfit is, K. Pétert, akinek jászkiséri házában van a székhelye annak a Profiter Machine Kft.-nek, amely két év alatt tizenkét uniós beruházást nyert el a térségben. Állítólag ő is tett már vallomást, mert korábban összeveszett Boldoggal.
A negyedik letartóztatott K. Ferenc, aki a tavaly mintegy 300 millió forint nettó árbevételt elérő Debköz Közbeszerzési Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa. Ő szervezte meg a meghívásos eljárásokat és osztotta szét a TOP-os pályázatok kivitelezéseit a Profiter Machine Kft., valamint a szolnoki székhelyű, 2018-ban csaknem félmilliárdos nettó árbevételt produkáló Akviron Kft. között. Dr. K. Ferencet azzal gyanúsítják, hogy több pályázatnál önálló intézkedésre jogosult személyként az előre megbeszéltek szerint irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat.
A Debköz kft. néhány éve az S. Gábor érdekeltségében álló Anpast Kft.-vel közösen nyert el egy ötmilliárdos tanácsadási tendert a Nemzeti Fejlesztési Programiroda kiírásában, amelynek vezetője akkor N. Sándor, Kecskemét korábbi alpolgármestere volt, és akinek a város az Elios-közvilágítás-korszerűsítési projektet is köszönheti.
Az ügyhöz közel állók szerint Boldog István sorsa meg van pecsételve. Az egyik nyomozó úgy fogalmazott, „körbekerítettük, már csak a kilövési parancsra várunk”. Boldog István ennek ellenére bizakodó, mindezt egy befolyásos ügyészi kapcsolatokkal kérkedő szolnoki ügyvéd hatására teszi, de az ügy jelenlegi állása szerint nem kizárt, hogy mindkettőjüket magával rántja ez a büntetőügy. | https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-fidesz-korrupcio-magyarorszag-vizsgalat-rendorseg-179328 | https://web.archive.org/web/20191224145526/https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-fidesz-korrupcio-magyarorszag-vizsgalat-rendorseg-179328 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-boldog-istvan-szamara-itt-az-utolso-felvonas-a-nyomozok-korbekeritettek | 168 óra | hungarian-news | 2019-12-23 18:27:01 | [
"Boldog István",
"Nagy Szilárd"
] | [
"Akviron Kft.",
"Anpast Kft.",
"Debköz Kft.",
"Fidesz",
"Kengyel Község Víziközmű-társulat",
"NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft.",
"Profiter Machine Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kengyel"
] | [
"közbeszerzés",
"sikkasztás",
"pályázat",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"végrehajtás",
"ügyészség"
] | [] |
|
49,965 | „Pápai áldással” turbózott bizsukkal kaszál az Ékszer TV | A GVH hangsúlyozta, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti egyúttal a jogsértés megállapítását is. A hatóságnak viszont nem először akadt dolga a műsorral: a tavaly a 24.hu írt róla, hogy a GVH ugyanilyen jogcímen vizsgálódott az Ékszer TV hasonló hirdetései miatt – részleteket akkor azonban nem árultak el a portálról, a folyamatban lévő ügyre hivatkozva. A műsort üzemeltető Emporia Style Kft. mindenesetre mesés bevételeket könyvelhet el, vélhetően nem csak az eladott ékszereknek köszönhetően: a cég 2017-es mérlege több mint 6 milliárdos nettó éves bevételt mutat, igaz, 1,3 milliárdos pénzügyi kötelezettségük is van az Opten cégnyilvántartása szerint. | eljárás;GVH;reklám;
2018-10-05 14:10:14
„Pápai áldással” turbózott bizsukkal kaszál az Ékszer TV
Az ügyben a Gazdasági és Versenyhivatal is vizsgálódik, a hatóságnak nem először akadt dolga a műsorral. A projekt mögött álló cég évente többmilliárdos forgalmat bonyolít, a háttérben pedig feltűnik egy Fidesz-közeli nagyvállalkozó is.
Versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH az több televíziós csatornán is sugárzott Ékszer TV reklámtechnikái miatt, miután a műsor több tévénézőnél is kiverte a biztosítékot
A betelefonálós shoppingműsorban 18 karátos arannyal futtatott, galvanizált ékszereket, Utolsó remény-jelzővel ellátott Mária-emlékgyűrűt, sőt, „a pápa áldásával ellátott” ékszert is reklámoztak – a termékek árát pedig pedig a közel százezres induló szintről „csökkentették” pillanatokon belül töredékére.
A GVH szerint már több bejelentés is érkezett a hozzájuk a műsorral kapcsolatban. A hivatal a megindított eljárás során vizsgálni szeretné, hogy
A GVH hangsúlyozta, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti egyúttal a jogsértés megállapítását is. A hatóságnak viszont nem először akadt dolga a műsorral: a tavaly a 24.hu írt róla, hogy a GVH ugyanilyen jogcímen vizsgálódott az Ékszer TV hasonló hirdetései miatt – részleteket akkor azonban nem árultak el a portálról, a folyamatban lévő ügyre hivatkozva.
Shine bright like a diamond
A műsort üzemeltető Emporia Style Kft. mindenesetre mesés bevételeket könyvelhet el, vélhetően nem csak az eladott ékszereknek köszönhetően: a cég 2017-es mérlege több mint 6 milliárdos nettó éves bevételt mutat, igaz, 1,3 milliárdos pénzügyi kötelezettségük is van az Opten cégnyilvántartása szerint.
Trump üzlettársa és egy Fidesz-közeli vállalkozó is tulaj volt
A társaság jelenlegi egyedüli tulajdonosa egy ciprusi bejegyzésű vállalkozás, a Jetzoom Holdings Limited CY. A korábbi tagok azonban jóval megfoghatóbbak és érdekesebbek: az Empóriában ugyanis tulajdonos volt az ezo-milliárdos, a Mandiner cikke szerint Donald Trumppal közös vállalkozást futtató Törőcsik Jenő – az ő nevéhez köthető az Ezo.TV is. Törőcsik egyébként éppen akkor vált ki az Emporia Style-ból, amikor a Jeetzom megjelent.
Szintén érdekes a másik volt tulajdonos, Faragó Tibor Dante személye, aki 2013 májusa és 2017 decembere között szerepelt tagként a társaságban. Róla az Átlátszó is írt, mint az újbudai szórakozóhelyeket megszerző Fidesz-közeli cégcsoport egyik szereplőjéről. | https://nepszava.hu/3010884_papai-aldassal-turbozott-bizsukkal-kaszal-az-ekszer-tv | https://web.archive.org/web/20220216071624/https://nepszava.hu/3010884_papai-aldassal-turbozott-bizsukkal-kaszal-az-ekszer-tv | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bpapai-aldassalr-turbozott-bizsukkal-kaszal-az-ekszer-tv | Népszava | hungarian-news | 2018-10-05 21:48:00 | [
"Faragó Tibor",
"Törőcsik Jenő"
] | [
"Emporia Style Kft.",
"Jetzoom Holdings Limited CY",
"MédiaPlusz Kft."
] | [] | [
"háttér",
"csalás",
"kereskedelem"
] | [] |
49,967 | Mészáros Lőrinc épp most nyert meg egy 4 milliárdos informatikai tendert | Amikor 2018 júniusában Mészáros Lőrinc megvásárolta a 4iG informatikai céget, a cég részvényei 1000 százalékkal drágultak meg, mivel Orbán bizalmasának nevét mindenki garanciának tartotta arra, hogy hamarosan özönleni kezdenek a zsíros állami megrendelések. És valóban így is lett: februárban leesett egy 900 milliós megbízás a MÁV-tól, május első napjaiban pedig a 4iG az Egészséges Budapest Program „teljes szerverközpontok összeállítására, beüzemelésére és kiterjesztett garanciális kiszolgálására” kiírt, 689 millió forint+áfa értékű központosított közbeszerzési eljárását nyerte meg. Szerdán azután a cég megnyerte, a harmadik, minden eddiginél nagyobb tenderét: KLEBELSBERG KÖZPONT MEGBÍZÁSÁBÓL TÖBB MINT 2000 MAGYARORSZÁGI ISKOLÁBA SZÁLLÍTHAT INTERAKTÍV TÁBLÁKAT, MIUTÁN A PÁLYÁZATÁN ELNYERTÉK A TENDERT NETTÓ 4,4 MILLIÁRD FORINTOS AJÁNLATUKKAL. | Amikor 2018 júniusában Mészáros Lőrinc megvásárolta a 4iG informatikai céget, a cég részvényei 1000 százalékkal drágultak meg, mivel Orbán bizalmasának nevét mindenki garanciának tartotta arra, hogy hamarosan özönleni kezdenek a zsíros állami megrendelések. És valóban így is lett: februárban leesett egy 900 milliós megbízás a MÁV-tól, május első napjaiban pedig a 4iG az Egészséges Budapest Program „teljes szerverközpontok összeállítására, beüzemelésére és kiterjesztett garanciális kiszolgálására” kiírt, 689 millió forint+áfa értékű központosított közbeszerzési eljárását nyerte meg.
Szerdán azután a cég megnyerte, a harmadik, minden eddiginél nagyobb tenderét:
A 4ig „a köznevelési intézmények digitális kompetencia fejlesztését“ célzó program keretein belül, európai uniós támogatással megvalósuló projekt során
3005 interaktív táblát szerez és üzemel be a szerződéskötést követő 90 napon belül mintegy kétezer-kétszáz általános és középiskolában,
távoktatásban kitanítja a pedagógusokat az eszközök kezelésére és használatára a 2019/2020 tanév kezdetéig,
a beüzemelést követően elektronikus távoktatásban minimum 30 órás akkreditált képzést biztosít az eszközöket használó pedagógusoknak
A 4iG MTI-hez eljuttatott közleménye szerint | https://index.hu/gazdasag/2019/05/08/meszaros_lorinc_interaktiv_tablak_tender_4ig/ | https://web.archive.org/web/20220705221919/https://index.hu/gazdasag/2019/05/08/meszaros_lorinc_interaktiv_tablak_tender_4ig/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-epp-most-nyert-meg-egy-4-milliardos-informatikai-tendert | Index | hungarian-news | 2019-05-08 23:04:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
49,968 | Pereskedik vele, mégis stratégiailag kiemeltté tette az állam a bedőlt céget | A Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft-t, valamint a Szatev Fehérjefeldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Zrt-t - mint felszámolás, illetve csődeljárás alatt lévő céget nyilvánított stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a kormány. | A Magyar Közlönyben megjelent első rendelet a felszámolás alatt álló Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft.-t minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté.
A cég korábban sikeresen versenyzett közbeszerzéseken: az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) a Budapest XI. kerületében lévő Bibó István Szakkollégiumot bővíthették volna ki a vizes vébére 405 millió forintért, de az Opus által 50 százalékban birtokolt Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt. a közösen elnyert egy közel 1,5 milliárd forintos közbeszerzést egy tokaji borüzem építésére. Valamint az építőipari társaság kezdhetett bele a Kisvárda focicsapatának új stadionjának építésébe is.
Ahogy arról a Napi.hu korábban írt, a Penta Industry Kft. esetében az építőiparban elterjedt nézet, hogy mivel olyan presztízs beruházásokkal késtek, mint a vizes vébére beígért, a Fidesz bölcsőjét jelentő Bibó-kollégium felújítása, vagy a FINA-vb helyszínéül szolgáló városligeti medencék kivitelezése, nagyjából bedöntötték a céget. Több mint 50 pert indítottak az alvállalkozók és megbízók (köztük a magyar állam is) a társaság ellen.
A cég a 2018-as beszámolóit még nem adta le, de 2017-ben közel 11,5 milliárd forintos árbevétel mellett 476,3 millió forintot profitot termelt. Az előtte években is folyamatosan nőtt a forgalma: míg 2013-ban csak 1,72, addigra ez 2015-ben már 4,65 milliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig már meghaladta az 5,5 milliárd forintot - derül ki a Céginfo.hu adataiból.
Fehérjegyárat is megszereznek
A másik stratégiailag kiemelt jelentőségű cég a szikszói székhelyű SZATEV Fehérjefeldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Zrt. lett. A Céginfo.hu adatai szerint a cég jegyzett tőkéje 500 millió forint, a tulajdonosi köre pedig holding rendszerű. Ennek is csak 2017-es mérlege van, az pedig 79,2 millió forint nettó árbevétel mellett 381 millió forint adózás előtti veszteséget mutat.
A csődtörvény alapján a kormány - rendeletben - stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket,
amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy- amelyek esetében
ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg
kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék.
Az ilyen esetekben az állami felszámoló jár el, amely a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. Ez a társaság a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában kerül kijelölésre vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/pereskedik-vele-megis-strategiailag-kiemeltte-tette-az-allam-a-bedolt-ceget.697423.html | https://web.archive.org/web/20231227113251/https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/csod-eljaras-felszamolas-nemzetstrategiailag-kiemelt-epitoipar.697423.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pereskedik-vele-megis-strategiailag-kiemeltte-tette-az-allam-a-bedolt-ceget | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-12-25 23:06:29 | [] | [
"Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
49,969 | Tehetetlen a fideszes városvezetés a Dunakeszi szélén gyűlő sittheggyel szemben | Évek óta nem ad le jelentést a gyűjtött építési törmelékről a Dunakeszi határában lévő lerakó tulajdonosa. A telep szabálytalan működése miatt számos bejelentés érkezett a hatóságokhoz, az Érdi Járási Hivatal ennek ellenére újra engedélyezte a lerakó működését – tudtuk meg a város jegyzőjétől. | Az Átlátszóban már többször beszámoltunk arról a Dunakeszi és Göd határában lévő hulladéklerakóról, amely miatt több panasz is érkezett az elmúlt években a hatósághoz:
Balhés szocik és fideszes polgármesterek egyengetik a dunakeszi hulladéklerakó ügyét
Azóta csupán annyi történt, hogy elkészült az M2-es és a régi 2-es út közötti, közvetlenül a hulladéklerakó telep mellett haladó összekötő út. Így míg korábban csak a közelben élők szívták a port a földúton zajló folyamatos sittszállítás miatt, most már az autóúton haladók is „gyönyörködhetnek” a hegyként magasodó építési hulladékban.
De nemcsak a mennyiséggel van gond. A telepre inert építési hulladékot lehet csupán szállítani – azaz beton, kő, cserép és azok keveréke kerülhetne ide –, de szemmel láthatóan sok minden más, például fém, üveg, elektromos kábel is van a sittben.
Hogy pontosan mi, azt az illetékes hatóság még egyszer sem vizsgálta meg alaposan. Az egykori homokbánya területén lévő telep tulajdonosa és működtetője, a SA-HO Kft. ugyanis évek óta nem nyújtotta be a környezetvédelmi hatóságnak a kötelező hulladékjelentést.
Emiatt az Érdi Járási Hivatal végrehajtást rendelt el és bírságot szabott ki a SA-HO Kft.-re.
A hulladéklerakó ellenőrizetlen működése azért is aggasztó, mert egy víztározó közelében gyűlik itt a gyanús tartalmú sitt. A többek közt a városligeti bontásokból származó építési hulladék pedig az adatkutyak.hu felvételei szerint azóta is a telepen van.
A hatóság először megállapította, hogy a “feltételezhetően” veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot meg kell vizsgálni. Később viszont megelégedett azzal, hogy a SA-HO Kft. megrendelte néhány minta laboratóriumi vizsgálatát, és az eredményről szóló jegyzőkönyvet benyújtotta a hatóságnak. Ennek alapján a Járási Hivatal megállapította, hogy a hulladékkal minden rendben van és további környezetvédelmi eljárásra nincs szükség.
A cégnek egyébként 2018. október 31-én lejárt az engedélye, ám a sittszállítás ezt követően is folyamatosan zajlott a lerakóba. Az oda vezető út melletti illegális hulladék miatt azonban a Dunakeszi Önkormányzat már 2018 nyarán úgy döntött, hogy fel fogja mondani a megállapodást és szigorúbb feltételekkel köt új szerződést a céggel. Ugyanis az eredeti szerződésnek, amely a telephez vezető utak használatát biztosította, egyetlen pontját sem tartotta be a SA-HO: sem az út portalanításáról, sem az út menti hulladék eltávolításáról nem gondoskodott évek óta.
Szerettük volna megtudni, hogy miért nő a sitt mennyisége a telepen. Az Érdi Járási Hivataltól viszont hónapok óta nem kapunk érdemi tájékoztatást. Emiatt a Dunakeszi Polgármesteri Hivatalhoz fordultunk, Dr. Molnár György jegyzőtől viszont meglepő válaszok érkeztek.
Kiderült, hogy Dunakeszi Önkormányzata valójában nem mondta fel a SA-HO Kft.-vel kötött szerződést és nem is módosított rajta. Továbbra is érvényben van az úthasználatra vonatkozó 2011-ben létrejött eredeti megállapodás, ugyanis a felek „a módosításban nem jutottak közös álláspontra.”
Ugyanakkor, mivel 2019 októbere óta az új M2-es utat használják a beszállításra, az önkormányzat nem is tudja ellenőrizni, hogy mennyit és mit szállítanak a telepre. Hogy akkor a földutak használatára kötött korábbi szerződést miért nem mondja fel a város, az ezek után számunkra egyáltalán nem világos.
De még meglepőbb az a kijelentés, hogy az önkormányzatnak nincs joga vizsgálni, van-e hatályos engedélye a tulajdonosnak a hulladékgyűjtésre, és ezt soha, a szerződéskötéskor sem ellenőrizték. Az engedélyek ellenőrzésére csak az Érdi Járási Hivatalnak van hatásköre.
Egyébként is, tudtuk meg, az önkormányzatnak „nem feladata, hogy valamennyi szerződéses partnere jogszerű működését folyamatosan figyelemmel kísérje.”
Hogy mégis gond lehet a lerakó működésével, mutatja, hogy az önkormányzat Tuzson Bence segítségét kérte, járjon közben az Érdi Járási Hivatalnál ebben az ügyben. Ennek nyomán aztán dr. Zöld-Nagy Viktória, az Érdi Járási Hivatal vezetője személyesen megtekintette a „problémás bányát”, majd megígérte, hogy „kiemelt figyelmet fordít a SA-HO Kft. működésére”.
Ám hiába értesítette idén októberben és novemberben az önkormányzat az Érdi Járási Hivatalt, hogy a mezőőr „a hulladéklerakás szabálytalanságát” észlelte, a Hivatal nem válaszolt ezekre a panaszokra. Arról viszont állítólag tájékoztatta a jegyzőt a hatóság, hogy újabb öt évre engedélyezte a SA-HO számára a nem veszélyes hulladékok gyűjtését és ártalmatlanítását. Minderről kérdeztük a SA-HO Kft.-t is, de a cégtől egyelőre nem érkezett válasz.
Ezek után levélben és telefonon is kerestük dr. Zöld-Nagy Viktóriát, az Érdi Járási Hivatal vezetőjét. Szerettük volna megtudni, hogy ha a SA-HO Kft. évek óta nem adott le jelentést a tevékenységéről, s a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt több hatósági eljárás folyt, vagy folyik ellene, miért kaphatott újabb öt évre engedélyt. Ám választ egyelőre sem erre, sem az újabb működési engedélyre vonatkozó adatigénylésünkre nem kaptunk.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: adatkutyak.hu | https://atlatszo.hu/2019/12/18/tehetetlen-a-fideszes-varosvezetes-a-dunakeszi-szelen-gyulo-sittheggyel-szemben/ | https://web.archive.org/web/20211209054556/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tehetetlen-a-fideszes-varosvezetes-a-dunakeszi-szelen-gyulo-sittheggyel-szemben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/httpsorszagszerteatlatszohutehetetlen-a-fideszes-varosvezetes-a-dunakeszi-szelen-gyulo-sittheggyel-szemben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-18 01:00:00 | [] | [
"Dunakeszi Város Önkormányzata",
"Érdi Járási Hivatal",
"SA-HO Kft."
] | [
"Dunakeszi",
"Pest megye"
] | [
"hulladéküzlet",
"engedély",
"önkormányzat",
"járási hivatal"
] | [] |
49,970 | Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei | A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken. Folytatódik Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek paksi menetelése. | Jól alakul az év vége a felcsúti üzletembernek: a Mészáros és Mészáros Kft.-vel épp kedden nyert el egy 4 milliárdos tendert hulladékgazdálkodási rendszer kipítésére Zala és Vas megye egyes térségeiben, szerdán pedig a Paksi Atomerőmű három közbeszerzését húzta be összesen 4,7 milliárd forint értékben.
A Mészáros és Mészáros Kft. nettó 3,2 milliárd forintért alakíthatja át a víziközműveket az atomerőmű területén. A felhívással induló tárgyalásos eljáráson csak ez az egy cég vett részt, így szinte borítékolható volt a győzelem.
Szintén nem volt nagy a verseny a gőzrendszer és hőközpontok átalakítására kiírt pályázat esetében: csak a Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft. és a Kópis és Társa Szerelő és Karbantartó Kft. által beadott pályázatott tárgyalták majd kiáltották ki nyertesnek. A két cég együtt nettó 359 millió forintért dolgozhat a paksi atomerőmű székhelyén.
A 10 fős Duna Center Therm húzta be a csővezetékek, hírközlési és villamos vezetékek építésérére kiírt tendert is, amely alapján erősáramú és tűzjelző rendszerek bontása, a villamos energiaellátó hálózat átalakítása, a megmaradó épületek hálózati csatlakozásának kiváltása, a távközlési és informatikai kábel- és alépítmény hálózat átalakítása, valamint további vagyonvédelmi átalakítások lesznek a feladatai. A megbízás összege nettó 1,2 milliárd forint.
Ez az összeg biztosan jól jött most a cégnek, hiszen önmagában majdnem kitesz annyit, mint amennyi a kft. 2018-as teljes árbevétele volt: akkor ugyanis 1,4 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak (2017-ben 590 millió forint, 2016-ban pedig 390 millió forint bevételt értek el).
A Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft. még csak idén márciusban került a V-híd Vagyonkezelő tulajdonába (amelynek egyedüli tulajdonosa a V-Híd Zrt., vagyis Mészáros Lőrinc és felesége), de már több közbeszerzést is megnyertek.
A most behúzott pályázatokkal folytatódik tehát Orbán Viktor barátjának paksi menetelése: novemberben a Mészáros és Mészáros Kft. Pintér Csaba egyéni vállalkozóval közösen nyert el egy 15,7 milliárdos megbízást a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése kapcsán, majd pár nappal később nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel gazdagodtak.
A cégadatokat az OPTEN Kft. biztosította. Fotó: Átlátszó/Paksi Riot videó | https://atlatszo.hu/2019/12/19/milliardo-projekteket-kaptak-a-paksi-atomeromuben-meszaros-lorinc-cegei/ | https://web.archive.org/web/20200627030412/https://orszagszerte.atlatszo.hu/milliardo-projekteket-kaptak-a-paksi-atomeromuben-meszaros-lorinc-cegei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-projekteket-nyertek-a-paksi-atomeromu-altal-kiirt-kozbeszerzeseken-meszaros-lorinc-cegei | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-19 01:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Duna Center Therm",
"Kópis és Társa Szerelő és Karbantartó Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
49,971 | Nyomozás a Postás Strand mellé tervezett irodaház-beruházás kapcsán Szentendrén | Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség a szentendrei önkormányzat és a CYEB Energiakereskedő Kft. közötti ingatlanügylet, azaz a népszerű Postás Strand szomszédságába tervezett irodaberuházáshoz kapcsolódó telekcsere miatt – erősítették meg az Átlátszó értesülését a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. | A szentendre történelmi városközpontja bevezető szakaszához, a Duna-parti Postás Stand szomszédságába tervezett irodaház-beruházással többször is foglalkoztunk, akkora lakossági felháborodás kísérte a terveket.
Szentendrén irodaparkot építenének a Duna-partra a kaszinó helyére, helyi civilek tiltakoznak
Irodaházakat, a jelenlegi elgondolások szerint kettőt is építene a szentendrei Duna-partra, az úgynevezett Postás strand szomszédságába az energiakereskedő CYEB Kft., az önkormányzat egyetértése és a helyi civilek tiltakozása mellett. Kerestük a fideszes hátszelet, meg is találtuk. Videóriport.
A beruházó enegriakereskedő cég, a CYEB tervei elnyerték a korábbi, fideszes városvezetés tetszését. Előszerződéseket kötöttek a céggel, amelyben olyan helyi építési szabálymódosításokat ígértek a beruházás érdekében. Azt is rögzítették, hogy az önkormányzat telekcseréket hajt végre, lemond a Strand utcáról, és ezzel a CYEB által megvásárolt két különálló telek eggyé és az eredetinél jóval értékesebbé válik.
Információink szerint utóbbi csereügylet miatt vizsgálódik most a PMRFK Dunakeszi Rendőrkapitánysága. Legalábbis az Átlátszó birtokába került rendőrségi levél szerint október 18-án a csereügyletben érintett ingatlanokra vonatkozó dokumentációt kérték a nyomozók a polgármestertől (a levél címzettje az öt nappal korábbi választásokon elvérzett korábbi városvezető, a fideszes Verseghi-Nagy Miklós). A nyomozás tényét érdeklődésünkre megerősítette a PMRFK, további részleteket azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közöltek.
Űgy tudjuk, hogy a feljelentést az Állami Számveszék tette még július elején, az ÁSZ-hoz egy helyi lakos fordult, történetesen ugyanaz a hölgy, akit korábban közösségi oldalas kommentjei miatt tízmilliós fizetési meghagyással riogatott a több tízmilliárdos forgalmú beruházó.
Gondok az értékbecsléssel
A számvevőket kérdeztük az eljárásukról, válaszukat várjuk. Egy birtokunkban lévő ügyészségi dokumentumból az derül ki, hogy az ÁSZ feljelentése szerint, bár a cserét megelőző értékbecslés alapján az önkormányzat 7 millió forinttal értékesebb ingatlant kapott a CYEB-től, mint amit átadott nekik, ám az értékbecslés „nem a jogszabályoknak megfelelően történt”. Ráadásul a csere a forgalomképtelen törzsvagyont érintette, amit a feljelentés szerint úgy próbáltak kicselezni a hivatalban, hogy a telket előbb megosztották, majd a leválasztott részt átsoroltatták.
Első körben lepattantak a rendőrökről a számvevők is, de a Szentendrei Járási Ügyészség a nyomozás folytatására szólította fel őket, mondván, nem végeztek érdemi nyomozást, csak mechanikusan összevetették az értékbecslés adatait.
„A hűtlen kezelés bűntette az egyik nehezen felderíthető tényállások egyike, amely mögött sok esetben, jellemzően vesztegetési cselekmények is meghúzódnak, ezért ezen tényállás felderítése során az ügy minden részletére kiterjedő nyomozás indokolt” – fogalmazott határozatában az ügyészség.
A CYEB pedig eközben szintén mintha visszakozna. Az új összetételű önkormányzat november 13-ai üléséről szóló közleményben legalábbis ez olvasható: „a Duna korzó 25/2 hrsz. területen korábban irodaházat építeni kívánó CYEB Energiakereskedő Kft. ügyvezetője tájékoztatta a város új vezetését, hogy készek arra, hogy az eredeti szerződés szerinti irodaházat megépítsék, de arra is, hogy az eredeti építési szabályzat visszaállításra kerüljön, továbbá nyitottak a tulajdonukban álló telkek önkormányzat részére történő értékesítésére is”.
Fotó: a Postás Strand Szentendrénél, a szerző felvétele | https://atlatszo.hu/2019/12/19/nyomozas-a-postas-stand-melle-tervezett-irodahaz-beruhazas-kapcsan-szentendren/ | https://web.archive.org/web/20210927033357/https://orszagszerte.atlatszo.hu/nyomozas-a-postas-stand-melle-tervezett-irodahaz-beruhazas-kapcsan-szentendren/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-postas-strand-melle-tervezett-irodahaz-beruhazas-kapcsan-szentendren | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-19 01:00:00 | [] | [
"CYEB Energiakereskedő Kft.",
"Szentendre Város Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Szentendre"
] | [
"hűtlen kezelés"
] | [] |
49,972 | Az ellenzéki városvezetés alatt is cégvezető maradhat az érdi Fidesz-főnök bizalmi embere | A balhés Érdi Sport Kft. ügyvezetője semmibe veszi az közpénzügyi átláthatóság alapelveit, ami pedig az ellenzéki nagykoalíció választási programjának kiemelt ígérete volt. Az új városvezetés mégis meghagyta posztjain a Fidesz-bizalmas cégvezetőt. Másokat is, egyelőre csak az önkormányzati médiacég első embere veheti a kalapját. | A 2019-es önkormányzati választást Érden fölényesen megnyerő összellenzéki szövetség városvezetése legelső tisztogatási célpontjának az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft.-t jelölte meg. November végén az érdi közgyűlés zárt ülésen menesztette a médiacég vezetőjét, Fekete Zoltán ügyvezetőt. A helyi képviselők arról döntöttek, hogy pályázatot írnak ki. A tervek szerint az ideiglenesen kinevezett főnök helyét 2020. január végén veszi át a véglegesített ügyvezető.
Az érdi közmédiára, különösen a tévére és az erdmost.hu portálra sok minden volt jellemző, csak a kiegyensúlyozott, sokrétű és pontos tájékoztatás nem. Ebben a cikkben például arról írtunk, hogy az erdmost.hu kamerája előtt Érd fideszes polgármestere, T. Mészáros András mint egy riporter-szerkesztő, moderátor és bíró hogyan oktat ki és leckéztet meg egy renitensnek megbélyegzett érdi polgárt:
Megszállták a rendőrök az oroszlános tanyát Érden, a tulajdonos beszállt a helyi politikába
Az oroszlánjairól híressé vált Noel-tanyán érdi rendőrök tartottak házkutatást, majd lefoglalták a vadállatok okmányait. A sértődött érdi polgármester pedig a helyi közmédia kamerája előtt vallatja az állattartót, aki politikai karrierbe kezdett a pártelhagyó fideszes helyi képviselő oldalán.
Az érdi ellenzéki mindvégig arra panaszkodott az önkormányzati kampány alatt, hogy nem kap a helyi médiában értékelhető helyet – és ez így is volt. A szövetségnek a Facebookon kellett kampányolnia. Ugyanakkor a botránytól botrányig tántorgó fideszes polgármester elég muníciót szállított ahhoz, hogy Csőzik László, az ellenzéki nagykoalíció polgármester-jelöltje az országos médiában megszólalhasson.
A többi köztulajdonban álló cég vezető tisztségviselője a helyén maradhatott a megyei jogú városban. Még az Érdi Sport Kft. nevű botránycéget vezető Boldog Anna is, amit sokan értetlenkedéssel fogadtak a városban.
Boldog Anna egykor helyi SZDSZ-politikus volt, aki 2006-ban indult a liberális párt színeiben az önkormányzati választásokon. A város későbbi, fideszes vezetése alatt két önkormányzati cég ügyvezetői posztját is betöltötte, s ekkor már a helyi Fidesz egyik bizalmi embereként ismerték a városban.
A Fideszt legyőző Csőzik László (ugyancsak volt SZDSZ-es politikus) által vezetett ellenzéki szövetség új városvezetése a közgyűlés elé vitt előterjesztésben azt javasolta, hogy Boldog megtarthassa jelenlegi ügyvezetői pozícióit az Érdi Sport Kft. élén.
Az Érdi Sport Kft.-t a november végén meghozott döntés szerint Boldog csak jövő nyár elejéig vezetheti, és a cég 2019-es beszámolójának május végi benyújtása után nem sokkal mennie kell. Ráadásul társügyvezetőt kap annak a Varga Andrásnak a személyében, aki Csőzik kabinetfőnöke.
A Csőzik-csapathoz mindig és feltétlenül lojális helyi blog is keményen bírálta az új vezetést Boldog pozícióban hagyása miatt. Emlékeztettek arra a november 28-i közgyűlési döntésre, amely közel harmincmillió forinttal megemelte az Érdi Sport Kft. támogatását.
Az előterjesztés nem tért ki a szintén Boldog által ügyvezetett Érd és Térsége Hulladékkezelési Kft.-re, így arra lehet következtetni, hogy Boldog határozatlan ideig maradhat ennek a cégnek az ügyvezetői székében. A Boldogulj Érden posztjában fel is tette a kérdést: “lehet, hogy az érdi kukás cégnél pedig még évekig kapja fizetését T. Mészáros kegyeltje?”
A személyzeti döntést az önkormányzat zárt ülésen tárgyalta, annak körülményeiről ezért háttérbeszélgetésekből értesülhettünk. Küldtünk hivatalos kérdést is az okokról, a választ várjuk.
A kiszivárogtatott álláspont szerint a városvezetésnek egyelőre nem áll érdekében, hogy változtatásokat hajtsanak végre a sport- és a hulladékgazdálkodási cég élén.
Az Érdi Sport Kft. a város botránycége egy ideje. A kft. korábbi ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet T. Mészáros azért rúgatta ki a közgyűléssel, mert konfliktusba keveredett Boldoggal.
Az ügy a 2019-es önkormányzati kampányban nagy hullámokat korbácsolt, miután Szántó Erzsébet élesen támadta T. Mészárost. Ekkor már az országos médiában Boldogot egyértelműen a fideszes városvezető egyik bizalmasának könyvelték el. Boldog Anna a botránysorozat alatt egyszer sem szólalt meg.
Pénzmosással, korrupcióval vádolja egy volt sportcégvezető az érdi polgármestert
A Boldog Annával kapcsolatos legújabb személyi döntés azért tűnik roppant ellentmondásosnak, mert a Csőzik által vezetett ellenzéki koalíció egyik legfontosabb programpontja az átláthatóság volt az őszi választási kampányban. Ehhez képest a jogvégzett ügyvezető nem válaszol az adatigénylésekre. Tehát nem elutasítja az adatigényléseket, hanem egyáltalán nem reagál azokra.
Az Érdi Sport Kft. működése gyakorlatilag átláthatatlan, noha adóforintok százmilliót öntik a cégbe, erről ebben a 2019. áprilisában megjelent cikkünkben írtunk.
Adóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket
Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásáról.
A Boldog által irányított nonprofit cégek közül az Érdi Sport Kft. 2018-ban 470 millió forintos átbevétel mellett 116 millió forintos adózott eredményt ért el – mínuszban. Ezek a számok az Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság esetében: 3,5 milliárd és mínusz 550 millió forint. Utóbbi esetben a veszteségeket forrásaink az úgynevezett nemzeti kukaholding működésére vezették vissza.
Egy 2009-ben megalkotott törvény értelmében Boldog nem kap fizetést az Érdi Sport Kft. élén betöltött pozíciójáért, hiszen két közcéget is vezet, viszont duplázni tilos a juttatást.
Az érdi közgyűlés az év utolsó ülésen, december 19-én tárgyalta egyebek mellett az “Ez a minimum” elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós programról szóló határozati javaslatot. Az Átlátszó, a Transparency International és K-Monitor ajánlása által elkészült javaslatot az érdi közgyülés egyhangúlag, tehát a Fidesz-KDNP szavazataval együtt elfogadta.
Fotó: Csőzik László polgármester és Mecsériné Szilágyi Erzsébet jegyző az érdi közgyűlés ülésén, forrás: Csőzik László/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/12/20/az-ellenzeki-varosvezetes-alatt-is-cegvezeto-maradhat-az-erdi-fidesz-fonok-bizalmi-embere/ | https://web.archive.org/web/20211020215457/https://orszagszerte.atlatszo.hu/az-ellenzeki-varosvezetes-alatt-is-cegvezeto-maradhat-az-erdi-fidesz-fonok-bizalmi-embere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ellenzeki-varosvezetes-alatt-is-cegvezeto-maradhat-az-erdi-fidesz-fonok-bizalmi-embere | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-20 01:00:00 | [
"Boldog Anna"
] | [
"Érd és Térsége Hulladékkezelési Kft.",
"Érdi Sport Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"átláthatóság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
49,973 | Jaj a legyőzötteknek: a korábbinál is alárendeltebb szerepre kényszerítik a kaposvári ellenzéket | A vártnál szerényebb győzelem után úgy tűnik, Szita Károly polgármester, s ami nagyjából egyet jelent vele, a kaposvári Fidesz az eddiginél is jobban el kívánja lehetetleníteni közgyűlési ellenzékét. A negyed százados polgármesteri fennállását éppen a napokban ünneplő Szita ugyanis a szokásjog alapján nekik járó pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottsági elnöki helyet is elvette, s a korábbi, 2014-es hatról háromra csökkentette az önkormányzat bizottságaiban az ellenzéknek juttatott külső szakértői helyeket. | Három a harminckilencből alig több mint hét és fél percent. Ez messze nem tekinthető arányosnak azzal, hogy a közgyűlés tizenhét tagja közül öt ellenzéki, ami kis híján harminc százalékot jelent. Ráadásul a korábbi, 2014-ben alakult hét testület mindegyikében – kivéve a népjóléti bizottságot – jelen voltak.
Szita Károly az elmúlt negyedszázadban szinte senkitől sem zavartatva építette le a helyi demokráciát a somogyi megyeszékhelyen.
Szinte már közhelynek számít, hogy a Fidesz számos módszert itt próbált ki a gyakorlatban, pl. a helyi sajtó totális ellenőrzését, vagy épp a demokratikus kontroll intézményeinek leépítését.
A közgyűlés ügyrendje ma már nem ad lehetőséget érdemi vitára, a város honlapjára hetekkel később felkerülő jegyzőkönyvet cenzúrázzák, és sem video-, sem hangfelvétel nem érhető el utólag az ülésről. A városi adminisztráció az átláthatóság követelményeinek szinte semmiben nem felel meg.
A bizottságokban a külső szakértői helyekre csupán elvétve jelölnek – természetesen a polgármester egyszemélyi döntése alapján, ellenzékiek esetében vétójogával – valódi szakembert, a gyakorlat az, hogy egyszerű aktivista-kifizetőhellyé váltak. Az október 31-i közgyűlésen pl. eldőlt, hogy az ellenzék, amely csupán az öt kompenzációs listás helyet tudta megszerezni, összesen három külső szakértőt adhat az öt évvel korábbi hat helyett, holott a mandátumarányok ugyanezek voltak.
A Szita vezette közgyűlés emellett elvette a pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság elnöki helyét is az ellenzéktől, és egy kezdő fideszes képviselőnek, Kárpáti Tímeának adta. Az ellenzék egy elnöki helyet kapott, a marketing és turisztikai bizottságét, amelyet – szintén a polgármester elképzelésének megfelelően – egy frissen érettségizett tizenkilenc éves fiatalember, a momentumos Bereczki Dávid töltheti be. A negyven éves, jogi és közgazdasági végzettséggel is rendelkező DK-s Molnár Péter viszont bizottsági elnökség, így a bruttó 260 ezer forintos tanácsnoki juttatás nélkül maradt.
Ugyanígy járt Nadrai Norbert is, aki egy civil egyesület, a Szőlősgazdák listavezetőjeként jutott be a közgyűlésbe. Korábban közel harminc évig a városházán dolgozott jogászként, kabinetvezető, ill. kabinetigazgató volt. 2015-ben távozott, miután – vele együtt – a legtöbben arra számítottak, hogy ő fogja váltani a nyugdíjazott Kéki Zoltán címzetes főjegyzőt. Szita Károly azonban egy fiatal, tapasztalatlan jogászt nevezett ki, s Nadrai a fővárosba távozott, ahol a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság bírája lett.
Ezt a posztot cserélte fel most a kaposvári közgyűlési hellyel, ám a fideszes többség, ill. a polgármester olyannyira nem tartott igényt szakértelmére, ill. közigazgatási tapasztalatára, hogy bizottsági elnöki helyet sem kapott.
Szita, élve vétójogával még azt is feltételül szabta: aki jelölt volt a választáson, nem kaphat külső szakértői posztot. Ezzel is nyilván az ellenzéket büntette, hiszen a fideszesek mind egy szálig bejutottak, s képviselőként kivétel nélkül hozzá is juttatták őket a maximális tiszteletdíjhoz.
A fideszes káderhálózat másik részét pedig a bizottságok, ill. a részönkormányzatok „szakértő” tagjainak járó havi bruttó hatvanezer forinttal honorálják. Négy elkülönülő településrész mindegyikének van, függetlenül a lakosságszámtól, négy képviselőből és három külső tagból álló „önkormányzata”. Indokolt az idézőjel, mert a 2013-as önkormányzati törvény 62. paragrafusa alapján a „részönkormányzat szervezetére, működésére … a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni”.
Ezt Kaposváron olyannyira szó szerint vették, hogy bár a törvény nem erről beszél, 2014 óta a településrész önkormányzatait is a polgármester nevezi ki. Kérdés, hogy egy nem választott testület miért viseli az „önkormányzat” nevet?
Tegyük hozzá: a Szőlősgazdák, ill. személyesen Nadrai Norbert programjának egyik sarkalatos pontja volt, hogy a részönkormányzatokat a korábbi gyakorlathoz hasonlóan ismét választás útján hozzák létre. Képzelhetjük, mekkora az esélye, hogy a fideszes közgyűlési többség egyáltalán napirendre vegye az indítványt.
A részönkormányzati tagok pedig azok a képviselők, akiknek nem jutott bizottsági elnökség. Olykor függetlenül attól, hogy egyáltalán van-e közük az adott településrészhez, amolyan „vetésforgó-rendszerben” viselik a tisztséget. Így mind a négyüknek jut egy-egy elnöki hely, s megkaphatja a bruttó 260 ezer forintos maximális tiszteletdíjat.
Tíz fideszes képviselő tehát bizottsági, vagy annak megfelelő részönkormányzati elnök a maximális javadalmazással, ketten, Borhi Zsombor főállású, Dér Tamás pedig társadalmi megbízatású alpolgármesterek, 897, ill. 448 ezer forint plusz 15% költségtérítésért. Alap, plusz bizottsági tagságokért járó 150 EFt-os illetményen csupán négy ellenzéki tengődik majd: Nadrai Norbert, Molnár Péter, a mandátumát később felvevő Teveliné Horváth Melinda és Felder Frigyes.
A bizottságok névsorát végignézve, túlzás nélkül kijelenthető, hogy a lista helyi szaktekintélynek számító valódi szakértőt nyomokban sem tartalmaz. Viszont jelen vannak benne azok a közismert Fidesz-funkcionáriusok, aktivisták, nem ritkán Facebookon vitézkedő kormánypárti trollok, más esetben házastársuk, akik nyilván múlt- és jövőbéli szolgálataik fejében részesülnek a havi bruttó hatvanezer forintnyi apanázsból.
Külsős bizottsági tag például Gáspár András helyi Fidesz-alelnök, aki azzal vált híressé, hogy a kormány családtámogatási kedvezményeit vele és gyermekeivel reklámozták. Ott vannak az Olsovszki-testvérek is, Árpád és Andrea, akik korábban a Fidelitas soraiban küzdöttek vállvetve a közpénzek hatékony magánosításán, de van köztük harmadvonalbeli könyvelő, aki „Hangulatjelentő MSZMP” fedőnéven kommentel országos lapok cikkei alatt, láthatóan erős küldetéstudattól vezérelve.
Az arcbőr ápolása, avagy hogyan égetik a magyar adófizetők pénzét a Fidelitas-fiókák Kaposváron?
Nem voltunk híján eddig sem azoknak a zaftos történeteknek, amelyek a Fidesz elitjébe lassan beépülő új generáció, a Fidelitas törzstagjainak viselt dolgairól szóltak. Tardi Tamás, az Olsovszky-testvérek, vagy éppen Kövezsdi Gábor ifjú koruk ellenére már beírták magukat a helyi közélet aranykönyvébe – persze minderről csupán a KAPOS-T oldalain olvashatott a nagyérdemű.
Az Átlátszó több írásban is foglalkozott a 74nullanulla c. helyi weboldallal. Ennek korábbi kiadója, Nyári László, a NYL Bt. tulajdonosa hosszú évekig egy szintén Fidesz-közeli hírportálon, a Kaposvár Moston támogatta harcos blogposztokban a kormányt és Szita Károlyt. Az ő felesége, Nyári Lászlóné a kulturális bizottság külsős tagja.
Sajtópert bukott egy Fidesz-közeli portál, árverezik a szerkesztőség berendezését
(Mindehhez tegyük még hozzá, hogy Pécs új, ellenzéki többségű közgyűlése úgy döntött, hogy a bizottságok külső tagjai a jövőben nem kapnak tiszteletdíjat.)
A helyi közéletet ismerők közül jó néhányan esküsznek rá, hogy az ellenzék korábbinál is beszorítottabb, megalázóbb helyzete annak köszönhető, hogy Szita első, 1994-es győzelmétől eltekintve most aratta a legsoványabb győzelmet. 56,43 százalékot szerzett (1998-ban például több mint nyolcvan százalékkal győzött), s a Fidesz-jelöltekre csupán nyolcvaneggyel szavaztak többen, mint az ellenzékiekre. Ez is nagyon régen fordult elő már Kaposváron, ahol az évtizedek óta mozdíthatatlan, magát a városi közélet minden eldugott szegletébe befészkelő Fidesz-uralom meginogni látszott.
A kicsinyes bosszú, a „felperzselt föld” taktikája pedig általában a gyengeség jele, igaz, Szita Károlyt még közeli barátai sem szokták nagyvonalúsággal vádolni.
Fotó: Szita Károly. Olvasónk felvétele | https://atlatszo.hu/2019/12/23/jaj-a-legyozotteknek-a-korabbinal-is-alarendeltebb-szerepre-kenyszeritik-a-kaposvari-ellenzeket/ | https://web.archive.org/web/20210917094728/https://orszagszerte.atlatszo.hu/jaj-a-legyozotteknek-a-korabbinal-is-alarendeltebb-szerepre-kenyszeritik-a-kaposvari-ellenzeket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jaj-a-legyozotteknek-a-korabbinal-is-alarendeltebb-szerepre-kenyszeritik-a-kaposvari-ellenzeket | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-23 01:00:00 | [] | [
"Kaposvár Város Önkormányzata"
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
49,974 | Újabb milliárdos állami megbízást kapott a 4iG | “Aktív hálózati eszközök és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése a GINOP-3.4.6. project keretében” tárgyú, verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán győzött.
A szerződés teljesítése három részből áll: központi gerinchálózat bővítése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése, POP helyszínek bővítése, valamint végponti CPE és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése. | Újabb milliárdos állami megbízást kapott a 4iG
Ezúttal arra, hogy a Diákháló programba tartozó köznevelési és szakképzési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózatait fejlessze 2,38 milliárd forint plusz áfáért.
A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatás szerint a 4iG Nyrt. – amelynek fő tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója Jászai Gellért – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, “Aktív hálózati eszközök és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése a GINOP-3.4.6. project keretében" tárgyú, verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán győzött.
Jászai Gellért. Fotó: Konzum Jászai Gellért. Fotó: Konzum
A Diákháló programba tartozó köznevelési és szakképzési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati fejlesztései projekt célja többek között a szakképzési intézmények feladatellátási helyeinek korszerű és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása. A szerződés teljesítése három részből áll: központi gerinchálózat bővítése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése, POP helyszínek bővítése, valamint végponti CPE és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-milliardos-allami-megbizast-kapott-a-4ig.html | https://web.archive.org/web/20210530222213/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-milliardos-allami-megbizast-kapott-a-4ig.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ujabb-milliardos-allami-megbizast-kapott-a-4ig | mfor.hu | hungarian-news | 2019-12-23 17:16:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)"
] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
49,975 | 106 millió forint TAO-ból építenek egy dombot Felcsúton | Az alapítvány honlapján közzétett program szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség által jóváhagyott 1,1 milliárd forintból
a legtöbb pénzt, 375 milliót előfinanszírozott ingatlan-beruházásra, felújításra fordítják,
311 milliót előfinanszírozott tárgyi eszköz beszerzésre,
254,1 millió az utánpótlás-nevelés feladatait szolgálja,
106 millió a személyi jellegű ráfordításokat fedezi,
76 millió forintot pedig utófinanszírozott ingatlan-beruházásra, felújításra fordítanak.
Emellett építettek egy "futódomb, lépcső elnevezésű felépítményt" több mint 106 millió forintból. A "felépítmény" a sportolók képességfejlesztését szolgálja, ami a valóságban egy kb. 31 méter hosszú, 17 méter széles domb, melynek legmagasabb pihenő része 2,25 méter magas.
A 106 millió forintos személyi jellegű ráfordítás a sportfejlesztési program szerint 58 alkalmazott fizetéséhez járulna hozzá, | Néhány héttel a főadat nyilvánosságra kerülése után a felcsúti fociakadémia is - az előírásoknak megfelelően - közzétette a 2019/2020-as szezonra vonatkozó sportfejlesztési programját. Mint arról elsőként beszámoltunk, a TAO-támogatási rendszer működése óta a legszerényebb költségigényű programot állították össze idén, 1,1 milliárd forint értékben. Ez azonban még mindig bőven elegendő összeg ahhoz, hogy jó eséllyel ezúttal is a Fejér megyei település focijába áramoljon a legtöbb eltérített közpénz.
Az alapítvány honlapján közzétett program szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség által jóváhagyott 1,1 milliárd forintból
a legtöbb pénzt, 375 milliót előfinanszírozott ingatlan-beruházásra, felújításra fordítják,
311 milliót előfinanszírozott tárgyi eszköz beszerzésre,
254,1 millió az utánpótlás-nevelés feladatait szolgálja,
106 millió a személyi jellegű ráfordításokat fedezi,
76 millió forintot pedig utófinanszírozott ingatlan-beruházásra, felújításra fordítanak.
A program alapján a legfőbb projekt az akadémia területén lévő bentlakásos kollégium felújítása lenne idén, ennek során a 2006-ban felhúzott épületet kívül-belül megújítanák.
"Ezáltal is komfortosabbá téve a fiatalok életét. Valamint higiénia és egészségügyi okból teljes körű bútorok cseréjét, fürdő, közösségi helyiségek felújítását el kívánjuk végezni" - olvasható a programban.
A beruházás teljes költsége 254,8 millió forint, a program szerint a munkák július elsején kezdődtek - a nyári szünetre időzítve azokat - és szeptember elsejére be is fejeződtek. Emellett építettek
egy "futódomb, lépcső elnevezésű felépítményt" több mint 106 millió forintból. A "felépítmény" a sportolók képességfejlesztését szolgálja, ami a valóságban egy kb. 31 méter hosszú, 17 méter széles domb, melynek legmagasabb pihenő része 2,25 méter magas.
Ennél valamivel költségesebb terv a stadion pályája körüli LED fal beszerzése és telepítése, optika kiépítés, elosztó átalakítása. Teljes bekerülési értéke a dokumentum szerint 269 forint.
200 millióból solar lámpát, pályavilágítót vesznek,
109 millió forintból nagybuszt is beszereznének
a kisebb tételeket jelentő fűkasza, permetezőgép, fűnyíró és kondicionáló eszközök mellett.
A 106 millió forintos személyi jellegű ráfordítás a sportfejlesztési program szerint 58 alkalmazott fizetéséhez járulna hozzá, többek között | https://mfor.hu/cikkek/makro/106-millio-forint-tao-bol-epitenek-egy-dombot-felcsuton.html | https://web.archive.org/web/20230202204228/https://mfor.hu/cikkek/makro/106-millio-forint-tao-bol-epitenek-egy-dombot-felcsuton.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/106-millio-forint-tao-bol-epitenek-egy-dombot-felcsuton | mfor.hu | hungarian-news | 2019-12-14 18:38:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"sport",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
49,976 | Soma, Tvrtko és Csernus előadásaira ment el a szegények felzárkóztatására igényelt EU-s pénz Pásztón | Még febuárban derült ki, hogy 200 millió forintos EU-s támogatást nyert el Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő unokatestvérének egyesülete Pásztón, egy olyan projektre, amelynek a kiírás szerint „a nők munkaerőpiaci helyzetének, illetve a család és a munka összeegyeztethetőségének javítását” kellett volna elősegítenie. Így Huczekné Rétvári Mónika szervezhetett e célból a nemrégen fideszessé változott Pásztón programokat, sőt képzéseket is. | Még febuárban derült ki, hogy 200 millió forintos EU-s támogatást nyert el Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő unokatestvérének egyesülete Pásztón, egy olyan projektre, amelynek a kiírás szerint „a nők munkaerőpiaci helyzetének, illetve a család és a munka összeegyeztethetőségének javítását” kellett volna elősegítenie. Így Huczekné Rétvári Mónika szervezhetett e célból a nemrégen fideszessé változott Pásztón programokat, sőt képzéseket is.
Hadházy Ákos most annak is utánanézett, mi is valósult meg ennek a pályázatnak a keretében, és valóban megdöbbentő részletekre bukkant:
úgy tűnik ugyanis, hogy a pénz egy részéből Soma „Mamagésa” szépségnapját, divatbemutatóját, Vujity Tvrtko televíziós műsorvezetőnek a témához látszólag nem sokban passzoló, motivációs előadását, és Dr. Csernus Imre sztárpszichiáter hasonló önálló estjét sikerült megrendezni.
A pásztói pályázati elszámolás szerint volt olyan program, amely csütörtökön és pénteken délután 1-től este 11-ig tartott, a „képzésben” résztvevők pedig fejenként 15.000 forintot „motivációs díjat” kaphattak, csupán azért, ha azokat türelmesen végighallgatták.
Ahogy azonban azt Hadházy is kiemelte, a pályázat keretében felvett gázsikról, illetményekről Rétvári Mónika éppen az EU-s GDPR-adatvédelmi szabályokra hivatkozva nyilvánosan végül is nem számolt el, ezért azt sem lehet tudni, ki pontosan mennyit is keresett a programsorozaton.
Noha az egyes, megrendezésre került, „képzésnek” nevezett eseményeket próbálták a nők munkába állásához legalább lazán kötni, az mindenesetre így is kétséges, hogy önmagában a fővárosi sztárok által tartott „érzelmi intelligencia-fejlesztés” vagy az „új energiákról” szerzett ismeretek mennyire számíthatnak konkrét segítségnek, és mennyire felelnek meg a pályázati kiírás szándékainak – vetette fel Facebookon az országgyűlési képviselő.
A pályázat elnyerése után eredeti ígéretekben még az szerepelt, hogy a program keretében ötszáz nő részesülhet továbbképzésben és juthat pályaválasztási tanácsokhoz, érdemi segítséghez a 199 milliós támogatásért cserébe.
Pásztó városában a hivatalos, térségi szociális adatok szerint egyébként továbbra is éppen az alacsony foglalkoztatás jelenti a legsúlyosabb problémát. Az aktív korúak egyharmada úgynevezett „alacsony presztízsű”, szakképzést nem igénylő, így tehát alacsony bérezésű munkakörben dolgozik, a foglalkoztatott nélküli háztartások (munkanélküliek, nyugdíjasok) aránya a városon belül 2019-ben 41%, míg a járásban 46% volt, ez messze az országos átlag feletti.
Az aktív korú, munkakeresők aránya is kimagasló, 2015-ben 5,89%-os volt, míg de 2017-ben csupán 304 regisztrált munkanélküli élt a településen. | https://merce.hu/2019/12/27/soma-mamagesa-tvrtko-es-dr-csernus-eloadasaira-ment-el-a-szegenyek-felzarkoztatasara-igenyelt-eu-s-penz-paszton/ | https://web.archive.org/web/20211206051220/https://merce.hu/2019/12/27/soma-mamagesa-tvrtko-es-dr-csernus-eloadasaira-ment-el-a-szegenyek-felzarkoztatasara-igenyelt-eu-s-penz-paszton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soma-tvrtko-es-csernus-eloadasaira-ment-el-a-szegenyek-felzarkoztatasara-igenyelt-eu-s-penz-paszton | Mérce | hungarian-news | 2019-12-28 11:45:47 | [
"Huczekné Rétvári Mónika"
] | [
"Nők Civilben Egyesület"
] | [
"Nógrád megye",
"Pásztó"
] | [
"rokonok",
"civilek",
"EU",
"szociál",
"rendezvényszervezés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
49,977 | Beindulnak a milliárdosok munkagépei Tokajban is | Közpénzmilliárdokból épül magántulajdonban lévő luxusszálloda tavasszal Tokajban is, aminek nagyon örül a település, hiszen helyiek mosogathatnak majd a hotel konyháján és takaríthatják a szobákat. | Bőven lesz dolga a közeljövőben az építőiparnak, ugyanis hatalmas szállodaépítési láz indulhat be az országban jövő tavasszal. Mindezt a világon egyedülálló módon, döntően közpénzből finanszírozva. Az építkezésekhez szükséges források előteremtésében ugyanis kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, 300 milliárd forint keretösszegű Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program, amely vissza nem térítendő állami milliárdokat osztott ki kormányközeli szállodatulajdonosoknak.
"A projekttábla már kikerült, a beruházó pedig arról tájékoztatott, hogy jogerős kiviteli tervei vannak. Most zajlik a kivitelező kiválasztásának folyamata, a munkaterület átadással tavasszal indulhat az építkezés. Hegyalja egyik legnagyobb beruházásról van szó, ami jelentősen át fogja alakítani Tokaj turisztikai kínálatát és a város gazdasági életét" - beszél Posta György, Tokaj polgármestere lelkesen egy szállodaépítésről. A szállodát a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft. építheti - a kivitelezésről szóló közbeszerzési felhívást már háromszor kellett korrigálni -, a cégadatok szerint a kft. tulajdonosa a DLHG Invest Zrt., amely Szepesi Richárd cégcsoportjának, a DreamLand Holdingnak az érdekeltsége. (Szepesi Richárd anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök bizalmi köréhez sorolnak, 2000-ben közigazgatási államtitkár is volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.) Nem csak a saját pénzét kockáztatja, hiszen az MTÜ-től 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak.
A tokaji polgármestert ez nem igazán zavarja. "A hotellel partnerséget kötők vagy az oda beszállítók is folyamatos megrendelésre számíthatnak. Az önkormányzat arra számít, hogy az iparűzési adó bevétel növekszik és bízunk abban, hogy munkahelyek is létrejönnek, ahol tokaji emberek is el tudnak helyezkedni. Egy ekkora szálloda alkalmazni fogja a jó szakembereket, ami a városnak csak jót jelenthet" - fogalmaz Posta György. A tokaji képviselő-testület már korábban is segítette a 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami (költségvetési) támogatásból épülő luxusszállodát. A Tokaj név használatát ugyanis kedvező fizetési feltételekkel kapta meg a Grand Hotel Tokaj ötcsillagos szállodát építő tulajdonos.
Csak jövedelmező legyen
A Tokaj melletti Tarcalon is közpénzből fognak építkezni. A Napi.hu írta meg korábban, hogy a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programnak is köszönhetően 2020 végére megújulhat a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc egyik cégének tulajdonában lévő tarcali, ötcsillagos Andrássy Rezidencia. Azóta annyi változott, hogy a szállodát megvette Tiborcz István cége, a Bdpst Zrt., amely kapacitásbővítő beruházást tervez: 12 új szobával, kültéri medencével, valamint egy esküvők és konferenciák számára kialakított rendezvényhelyszínnel bővül a kúria. A ingatlanfejlesztő cég egyik fő célja az átalakítással, hogy a szállodához tartozó, eddig kihasználatlan borászati épület több, mint 100 fő befogadására alkalmas, modern rendezvényhelyszínné átalakítsa, és ezzel jövedelmezőbbé tegyék a létesítményt. Mindezt 324,5 millió forint közpénzzel támogatják az adófizetők, amit az MTÜ szavazott meg a milliárdos vállalkozóknak.
Sorra jelennek meg azok szállodafejlesztési beruházáshoz kapcsolódó pályázatok, amelyeket a kormánytól nyert százmilliókból, milliárdokból finanszíroznak. Országszerte ki is kerültek a kormánynak hálálkodó táblák a szálloda- és panzióépítéseknél. Szintén Szepesi Richárd tulajdonában lévő cég építheti a Balaland fantázianevű luxushotelt Szántódon 2,9 milliárd forint állami támogatásból, október végéig várták a kivitelezők pályázatát. Ha ez a hotel is felépül, akkor az egyik legnagyobb magyar szállodalánc jöhet létre uniós és hazai pénzből, ugyanis az egerszalóki Shiraz Hotel bővítésére 470 millió forintot kapott a Hotel Egerszalók Turisztikai Zrt., a felsőtárkányi Bambara Hotel bővítésére pedig 428 millió forintot adott az Európai Unió. Mindegyik ház Szepesi érdekeltsége. | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/szalloda-epitkezes-tokaj-munka.697151.html | https://web.archive.org/web/20191228030055/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/szalloda-epitkezes-tokaj-munka.697151.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beindulnak-a-milliardosok-munkagepei-tokajban-is | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-12-28 22:30:15 | [
"Szepesi Richárd"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"DLHG Invest Zrt.",
"Hotel Egerszalók Turisztikai Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Tokaj Csurgó Völgy Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
49,978 | Újabb 2,3 milliárd forint került a 4iG-nél a karácsonyfa alá | Folytatódik a 4iG év végi sikerszériája: újabb közbeszerzésen nyert Jászai Gellért informatikai cége, ezúttal 2,38 milliárd forintért szerződhet a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel. | Folytatódik a 4iG év végi sikerszériája: újabb közbeszerzésen nyert Jászai Gellért informatikai cége, ezúttal 2,38 milliárd forintért szerződhet a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel.
A feladat a Diákháló programba tartozó köznevelési és szakképzési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati fejlesztése lesz. Így például a szakképzési intézmények feladatellátási helyeinek korszerű és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúráját alakíthatják ki – magyarázták a tőzsde honlapján közzétett tájékoztatásban. A szerződés teljesítése három részből áll: központi gerinchálózat bővítése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése, POP helyszínek bővítése, valamint végponti CPE és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A 4iG nagyot megy decemberben a közbeszerzéseken:
a NAV 1,06 milliárd forintot ad nekik, hogy gyártói támogatást nyújtsanak az adóhivatal Dell-EMC gyártmányú eszközeihez,
az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Egészséges Budapest projektje 25 intézményének a műtéti napló beszédleíró szoftvereit 1,46 milliárdért szállíthatják és telepíthetik,
a projekt 25 intézménye részére kiépítik a wifi-rendszert is, 1,37 milliárd forintért,
566 millióért a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel már aláírtak egy szerződést hálózatbővítésre,
a NAV az „Oracle ZFS Tároló beszerzése és StorageTEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítése” tárgyú közbeszerzésén 669,9 millió forintos munkát nyertek el,
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jelentős tudományos és/vagy műszaki újdonságtartalmú termékekre vagy szolgáltatásokra osztott támogatást, a 4iG 394 milliót kapott, ebből a pénzből genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszközön dolgozhatnak. | https://hvg.hu/gazdasag/20191223_4ig_palyazat_kozbeszerzes_informatika | https://web.archive.org/web/20210203213654/https://hvg.hu/gazdasag/20191223_4ig_palyazat_kozbeszerzes_informatika | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-23-milliard-forint-kerult-a-4ig-nel-a-karacsonyfa-ala | HVG | hungarian-news | 2019-12-23 22:33:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
49,979 | Állami hitelből rombolják a műemlék házakat Tiborczék szállodájához Budapest belvárosában | Nemzetközi védettséget élvező, világörökségi területen fekszik az az épülettömb, műemlék épületekkel, ahol Tiborcz István és üzlettársa cége szállodát épít. Ehhez egy három épületből (egyik a MAHART-ház) álló tömböt tulajdonképpen kibeleznek. Ráadásul a beruházáshoz nemrégiben 8 milliárd forintnyi hitelt kapott a miniszterelnök vejéhez köthető cég az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól. Az épületegyüttesről, és a védett budapesti világörökségi helyszíneken folyó kormányzati és magánbefektetői rombolásról, átalakításokról az elmúlt évben több cikkben is beszámoltunk. | Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO az elmúlt években többször is figyelmeztette a magyar kormányt örökségvédelmi hiányosságokra, külön kiemelve ezek között a magyar hajózási vállalat egykori székházát is magában foglaló szállodaépítést is.
Semmibe veszik az UNESCO ajánlásait a Mahart-ház átépítésénél
Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Az ehhez átalakítandó három régi épület nemcsak a világörökségi helyszín miatt védett, hanem kettő közülük – a Mahart-ház, és a volt takarékbanki székház – egyedileg is védett műemlékek.
Közöltünk egy szakértői elemzést is, mely szerint több, hatályos jogszabállyal is szembemegy a MAHART-házról ismert projekt, annak ellenére, hogy a kormány külön rendeletmódosítással könnyítette meg Tiborczék dolgát és tette lehetővé, hogy a védett házakból jóformán csak a külső falak maradjanak meg.
Teszik mindezt annak ellenére, hogy a MAHART-ház (és a bankház) egyedileg védett műemlék, tehát minden alkotórésze, tartozéka védett, eredeti állapotában megőrzendő. A szakértői jelentés úgy fogalmaz, hogy “ha az egyedileg és területileg is védettséget élvező MAHART-házat is büntetlenül szétszedik, akkor innentől kezdve nincs megállás, bármit meg lehet tenni az épített örökséggel”.
Ha a MAHART-házat szétszedik, akkor bármit meg lehet tenni az épített örökséggel
Kiemelt beruházásoknál sokszor alkotmányellenes módon adnak felmentést törvények és rendeletek alól a baráti befektetői igényeknek való megfelelés érdekében, teljesen szembemenve a kulturális örökségvédelmi szempontokkal – hívja fel a figyelmet egy, az örökségvédelemmel foglalkozó ÓVÁS! Egyesülethez eljuttatott tanulmány. A városvédő civilszervezet az anyagot elküldte az UNESCO Világörökség Központjának, ahonnan a következő hetekben ellenőrző küldöttség érkezik Budapestre.
Az UNESCO az elmúlt években, a maga lassú és diplomáciai eszközökkel operáló módján többször is jelezte a magyar kormány felé, hogy a befektetői érdekeket kontrollálva kell törvényi szinten és a gyakorlatban garantálni az épített örökség védelmét, és a világörökségi területekre tervezett fejlesztések kapcsán előzetes konzultációra kérték a kormányt.
A szervezet több alkalommal külön szakértői missziót küldött Budapestre, hogy a korábbi ajánlások, felszólítások eredményét megvizsgálják. Legutóbb idén tavasszal került ilyen látogatásra sor, amikor a párizsból érkező UNESCO-küldöttek a kormány örökségvédelmi szervezetével és civilekkel is tárgyaltak, illetve a világörökségi helyszínen vizsgálták többek között a Budai várban folyó átalakításokat, a Városliget-projektet, a magasházakat és a belvárosban folyó építkezéseket.
Elúszott a dunai limes világörökségi címe, mert a kormánynak más tervei vannak Aquincummal
Miközben a kormány a „családi ezüstnek” mondott ókori római Seuso-kinccsel pózol, a Római Birodalom határainak a dunai limeshez tartózó, hazánkon keresztülhaladó (egyebek közt Budapestet is érintő) szakasza világörökségi jelölését lehetetlenítette el jól sikerült legújabb lépéseivel.
A látogatásokat követően az UNESCO jelentéseket készít, melyek egy részét nyilvánosságra is hozza. Az ezekben foglalt ajánlások, vélemények azonban nem kötelező érvényűek a kormányra nézve. A szervezet annyit tud tenni, mint ami az idei, áprilisi budapesti misszió után készült anyagban is történt: kijelentik, hogy ha nincs javulás a védett örökség védelme terén, a világörökségi cím elvételére is sor kerülhet.
Elfogyott az UNESCO türelme Magyarországgal szemben, veszélyben Budapest világörökségi címe
Ma kora délután jóváhagyta az UNESCO Világörökség Bizottság a Magyarországra vonatkozó szigorú határozatot. A szervezet éves, idén Bakuban tartott találkozóján készült el az a ma megszavazott anyag, melyben az 1987 óta nemzetközileg védett budapesti helyszín kapcsán belengetik a világörökségi „veszélyeztetettségi listára” helyezését, mely után a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet.
Korábbi cikkeink óta a MAHART-ház emblematikus kupoláját is leszedték, hogy átalakítsák. Ennek kapcsán írta korábban a kormány válaszul az UNESCO kifogásaira, hogy “a beruházást követően a sarokkupolát csaknem eredeti formájában állítják majd vissza”. Olvasóinktól is kaptunk képeket, amiken a mi korábbi képeinknél több látszik az épület belsejében folyó rombolásból:
Korábban próbáltunk az építtető cégtől, a Dorottya Investment Zrt.-től lehetőséget kérni az építkezés megtekintésére, de ők ehhez nem járultak hozzá. Így az utcáról próbáltunk fotókat készíteni akkor, és most is. A helyszínen dolgozók nem örültek a kíváncsiskodásunknak, ezért az épület belsejéről csak egyetlen képet sikerült készíteni, de ebből is kiderül: az egykori épületbelsőkből mára tégla és porhalom maradt csak.
Az elmúlt évben többször érdeklődtünk a világörökséggel kapcsolatos ügyeket is felügyelő Miniszterelnökségnél az építkezés engedélyeiről, de választ azóta sem kaptunk a kérdéseinkre.
Címlapkép: Németh Dániel | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/27/allami-hitelbol-romboljak-a-muemlek-hazakat-tiborczek-szallodajahoz-budapest-belvarosaban/ | https://web.archive.org/web/20221208210034/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/27/allami-hitelbol-romboljak-a-muemlek-hazakat-tiborczek-szallodajahoz-budapest-belvarosaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-hitelbol-romboljak-a-muemlek-hazakat-tiborczek-szallodajahoz-budapest-belvarosaban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-28 22:35:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] | [] | [
"műemlékvédelem",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
49,980 | 14 milliárdot osztott szét a kormány az év végén határon túli futballkluboknak | Nem a fegyveres testületek tagjainak kiosztott év végi félmillió forintos extra juttatás az egyetlen nagy összegű kiadás, amiről az év végén döntött a kormány. Bár a rendőröknek, katonáknak juttatott összesen 50 milliárd forint nagyságát nem éri el a december 27-én megítélt támogatásuk, az egyházak és főként a határon túli futballklubok is igen jól jártak. 14 milliárd forintot terített szét a kormány közöttük egy a Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozattal az alábbi módon:
Római Katolikus Plébánia – Tusnádfürdő: 108,4 millió forint
Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány: 60 millió forint
Első Magyar Református Egyház: 170 millió forint
Házsongárd Alapítvány: 45 millió forint
SEPSI OSK S.A. (sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat): 2,1 milliárd forint
Osijek FC Labdarúgó Akadémia (a Mészáros Lőrinc által megvásárolt eszéki futballklub akadémiája): 1 milliárd forint
Futball Club Lendva 1903: 1,3 milliárd forint
KFC Komarno (komáromi futballcsapat): 2,26 milliárd forint
DAC Academy a.s. (dunaszerdahelyi fociakadémia): 600 millió forint
„TSC” Labdarúgó Klub (Topolya): 2,51 milliárd 000 forint
Futball Club Csíkszereda Egyesület: 2,785 milliárd forint
Várda Sport Egyesület Kisvárda: 1,185 milliárd forint. | Nem a fegyveres testületek tagjainak kiosztott év végi félmillió forintos extra juttatás az egyetlen nagy összegű kiadás, amiről az év végén döntött a kormány. Bár a rendőröknek, katonáknak juttatott összesen 50 milliárd forint nagyságát nem éri el a december 27-én megítélt támogatásuk, az egyházak és főként a határon túli futballklubok is igen jól jártak. 14 milliárd forintot terített szét a kormány közöttük egy a Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozattal az alábbi módon:
Római Katolikus Plébánia – Tusnádfürdő: 108,4 millió forint
Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány: 60 millió forint
Első Magyar Református Egyház: 170 millió forint
Házsongárd Alapítvány: 45 millió forint
SEPSI OSK S.A. (sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat): 2,1 milliárd forint
Osijek FC Labdarúgó Akadémia (a Mészáros Lőrinc által megvásárolt eszéki futballklub akadémiája): 1 milliárd forint
Futball Club Lendva 1903: 1,3 milliárd forint
KFC Komarno (komáromi futballcsapat): 2,26 milliárd forint
DAC Academy a.s. (dunaszerdahelyi fociakadémia): 600 millió forint
„TSC” Labdarúgó Klub (Topolya): 2,51 milliárd forint
Futball Club Csíkszereda Egyesület: 2,785 milliárd forint
Várda Sport Egyesület Kisvárda: 1,185 milliárd forint.
Egy másik kormányhatározat szintén az egyházi és sportcélok támogatását vegyíti érdekesen:
egymilliárd forintot juttat a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközségnek kiegészítő anyagi forrásként a rákoskerti „Mennybemenetel” Makovecz-templom megvalósítására,
majd 48 millió forintot Hosszú Katinka, 36 millió forintot Milák Kristóf , 26 millió forintot Rasovszky Kristóf, 20 millió forintot Kapás Boglárka úszó tokiói olimpiára való felkészülésére,
ami máris nem tűnik jelentős összegnek ahhoz képest, hogy 600 millió forint jut Csengeren egy nagyméretű műfüves futballpálya létesítésére.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök átadja a nemzetközi ifjúsági labdarúgó tornán győztes eszéki csapat kapitányának a serleget a vajdasági Topolyán, a TSC Labdarúgó Akadémia megnyitója napján, 2018. szeptember 27-én. A TSC Labdarúgó Akadémia a magyar kormánynak a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ) keresztül nyújtott támogatásából épült fel. A beruházást az MLSZ valamivel több mint 3 milliárd forinttal támogatta. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd | https://24.hu/belfold/2019/12/27/hataron-tuli-futballklubok-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20230415100053/https://24.hu/belfold/2019/12/27/hataron-tuli-futballklubok-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/14-milliardot-osztott-szet-a-kormany-az-ev-vegen-hataron-tuli-futballkluboknak | 24.hu | hungarian-news | 2019-12-27 22:37:00 | [] | [
"Asociatia Futball Klub Csíkszereda Miercurea-Ciuc Egyesület",
"Dunaszerdahely Sport Akadémia",
"Eszék Sport Akadémia",
"FK Lendva",
"KFC Komárno",
"SEPSI OSK S.A.",
"Sepsiszentgyörgy Sport Akadémia",
"Topolya TSC",
"Várda Sport Egyesület"
] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Románia",
"Szerbia",
"Ukrajna"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
49,981 | Jogszerűen hozta nyilvánosságra Pikó András a hivatali emaileket | Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát. Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is. | Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát. Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is.
A kérdéses emailezés a helyi önkormányzat lapjának a választási kampány idején való szerkesztéséről szólt, ezen belül is arról, hogy a helyi önkormányzati sajtótermék hogyan kerülheti meg a közpénzből az egyik jelölt mellett való kampányolás tilalmát. Az emailek bizonyítják, hogy a kerületi lap tartalmát közlés előtt megkapta többek között Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője, Rimán Edina jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője, Sára Botond fideszes polgármester is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint – ha jól értjük a témában megjelent tudósításokat – az emailek tartalma személyes adat, ezért azok kezelésére az uniós Általános Adatvédelmi Rendelet szabályai vonatkoznak, és a Rendelet nem teszi lehetővé a levelek nyilvánosságra hozatalát. Péterfalvi Attila álláspontja ellenkezni látszik a magyar törvényekkel, az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával.
Érdemes elöljáróban megjegyezni, hogy a magyar jog teljesen összhangban van az uniós Rendelettel, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy a tagállamok összeegyeztetik a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.
A magyar törvényi szabályozás
Az információs önrendelkezési jogról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata. Tehát törvény rendelkezik úgy, hogy egyes személyes adatok a nyilvánosságra tartoznak. A Pikó András által közzétett levelezésekre olyan személyek között került sor, akik közfeladatot látnak el, és az emailek tárgya is a közfeladattal volt kapcsolatos.
Az alkotmánybírósági és bírósági gyakorlat
De a nyilvánosságra hozható személyes adatok köre ennél is tágabb. A rendőri arcképmás publikálhatósága kapcsán mondta ki öt éve az Alkotmánybíróság, hogy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.
Az általános alkotmányos elv tehát az, ha a személyes adat kezelése nem öncélú, nem megalázó, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül, akkor az jogszerű.
Ennek az alkotmánybírósági döntésnek vannak előzményei az AB korábbi gyakorlatában is. A közérdekű adatokhoz való alkotmányos alapjog, amely azért kiemelkedően jelentős, mert „[a] nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól »elidegenedett gépezetté«, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 192.].” Külön is utalt az Alkotmánybíróság arra egy döntésében, hogy „[a] Nemzeti hitvallás értelmében: „[v]alljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”. Ennél fogva a polgárait szolgáló demokratikus állam működésének egészével, általánosságban a közfeladatok ellátásával kapcsolatos alaptörvényi követelmény tehát az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése. A véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása mellett, illetve azon keresztül a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető jog végeredményben e fenti követelmény érvényre juttatására hivatott.” {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [33]}
Többek között ilyen elvek alapján nyerte meg az Átlátszó is a Gój Motorosokkal szembeni perét, ahogy a CBA-s Baldauf László által indított pert is. De konkrétan hivatali levelezéssel kapcsolatosan van kúriai ítélet is, amely ugyanebbe az irányba mutat. A Kúria BH 2018.9.253 számon közzétett eseti döntése értelmében a bíróság elnökének közfeladata (jogszabályban meghatározott feladata) gyakorlása körében folytatott levelezése közérdekű adatnak minősül, vagyis a bírói működéssel mint közfeladat ellátásával kapcsolatosan releváns adat nyilvános.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata
Végül a strasbourgi székhelyű bírósági gyakorlat is ugyanezt az elvi alapot követi, vagyis azt, hogy a demokratikus államokban a közügyekkel kapcsolatos vitákhoz fűződő érdek sokszor fontosabb, mint a magánszféra védelme. Például a Flinkkilä and Others v. Finland ügyben rámutatott arra, hogy amennyiben egy közszereplőnek nem minősülő személy nem sértő fényképét egy közüggyel összefüggésben használja fel a sajtó, akkor az érintett magánszférájával szemben a sajtószabadságnak kell elsőbbséget kapnia. Sőt, a Lillo-Stenbergand Sæther v. Norway ügyben hozott ítélet szerint jogszerű, ha egy nyilvános helyen rendezett, de egyébként a családi élet által védett eseménynek minősülő esküvőről készített, sértőnek nem minősülő fényképet a sajtó az érintettek hozzájárulása nélkül közöl le.
Elég nagy baj lenne egy demokráciában, ha hivatalos személyeknek és közpénzből fenntartott újságok alkalmazottainak az újság tartalmával kapcsolatos levelezése nem közügy, hanem védett magántitok lenne. A fentiek fényében nem is az.
Címlapfotó: Pikó András polgármester / Facebook | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/25/jogszeruen-hozta-nyilvanossagra-piko-andras-a-hivatali-emaileket/ | https://web.archive.org/web/20221205105356/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/25/jogszeruen-hozta-nyilvanossagra-piko-andras-a-hivatali-emaileket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogszeruen-hozta-nyilvanossagra-piko-andras-a-hivatali-emaileket | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-12-25 22:40:00 | [
"Kocsis Máté",
"Pikó András"
] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)"
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"média",
"adatvédelem",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
49,982 | Szoláriumot, biliárdasztalt és futópadot foglalt le a rendőrség Simonka Györgynél | A korrupcióval vádolt fideszes Simonka György és családja minden vagyonát zár alá vették a hatóságok. Pénzt inkább csak az unokahúgánál találtak. | Hosszú listát készített a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala arról, hogy mi mindent foglaltak le Simonka György fideszes országgyűlési képviselőnél és családjánál – tudta meg a 24.hu. A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vád alá helyezett kormánypárti politikusra az ügyészség nyolc és fél év fegyházbüntetést és 850 millió forintos vagyonelkobzást kért. Ezt az összeget azonban biztosan nem fedezi fedezi a birtokunkba került listán felsorolt vagyon értéke.
Hogy mit foglaltak le a Fidesz Békés megyei parlamenti képviselőjénél, azért is izgalmas, mert a politikus legutóbbi vagyonnyilatkozata meglehetősen szerény. Simonkának alig van valami a tulajdonában, viszont tetemes, 85 millió forintos tartozása van, készfizető kezesség miatt. A lefoglalt vagyontárgyak listája szerint Simonkától és szintén megvádolt feleségétől, Simonkáné Gábor Marianntól a 2018. novemberi házkutatás során a rendőrség lefoglalt
egy Ergoline típusú szoláriumot,
egy Singer Antal és Fia – Szeged feliratú magyar biliárdasztalt,
egy Insportline típusú futópadot,
356 ezer forintot,
130 eurót (nagyjából 43 ezer forintnak fel meg),
87 dollárt (ami körülbelül 26 ezer forint),
valamint 1298 román lejt (90 ezer forintot).
Továbbá a politikustól lefoglaltak egy 2551 négyzetméteres medgyesegyházi kivett udvart, feleségétől négy pusztaottlakai szántót, egy tehergépjárművet és egy Volkswagen Phaeton típusú autót. Simonka korábban a vagyonnyilatkozata szerint épp egy ilyen gépjárművet lízingelt. Azt nem tudni, hogy a két jármű megegyezik-e, de annyi bizonyos, hogy a politikus feleségétől lefoglalt autót nem lehet használni, mert a gépjármű-nyilvántartás szerint hivatalból kivonták a forgalomból.
A vádiratban szereplő felsorolás szerint jelentős vagyont foglaltak le a fideszes politikus unokahúgától, Tóth Renátától is, aki ugyancsak vádlott, valamint zár alá vették Simonka gyerekei és édesanyja vagyonának egy részét.
Tóth Renátától egy Suzuki Vitara és egy Toyota Yaris típusú gépjárművet, illetve egy Volvo nyerges vontatót is lefoglaltak, továbbá 32 millió forint készpénzt, egy házat, egy lakást, valamint egy gyümölcsöst és egy legelőt is.
A képviselő édesanyjának két ingatlanát vették zár alá. Amint arról beszámoltunk: a 77 éves asszony a nyomozás során az ügyészség látókörébe került, ám ellene nem emeltek vádat, mert a vádhatóság úgy ítélte meg, hogy nem vett részt a bűnszervezet működtetésében.
Simonka gyerekeitől lefoglalták annak az újkígyósi családi háznak egy részét, amiben a család lakik. A társasházzá alakított családi ház néhány éve került részben Simonka unokahúga, részben a gyerekei nevére. A Simonka család 160 négyzetméteres otthonát pedig éppen azon a napon vették zár alá, amikor a fideszes képviselőt tavaly novemberben gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség.
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztusban közölte, hogy Simonka György és társai ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Simonka György az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, ám az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg.
A fideszes politikus ellen rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg az ügyészség, a vád szerint például lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek. Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes országgyűlési képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kell ülnie. | https://24.hu/belfold/2019/12/30/simonka-gyorgy-fidesz-vad-vagyonzar/ | https://web.archive.org/web/20220404101504/https://24.hu/belfold/2019/12/30/simonka-gyorgy-fidesz-vad-vagyonzar/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szolariumot-biliardasztalt-es-futopadot-foglalt-le-a-rendorseg-simonka-gyorgynel | 24.hu | hungarian-news | 2019-12-30 11:29:30 | [
"Simonka György",
"Simonka Györgyné Gábor Marianna",
"Tóth Renáta"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"vesztegetés",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
49,983 | Két évet kapott első fokon Hernádi Zsolt | Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban Maja Štampar Stipić bírótól. Az ítélet 10,5 év időmúlással is csak első fokú, biztosra vehető, hogy fellebbezéssel folytatódik. A bíró igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, Sanader pénzért cserében segíti a Mol és a horvát állam megállapodását. A védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amit érvénytelenített a Horvát Alkotmánybíróság. | Megszületett az ítélet Zágrábban. Hernádi Zsolt másodrendű vádlott két évet, míg Ivo Sanader elsőrendű vádlott hat évet kapott azért, mert az ítélet szerint nemtelen megállapodást kötöttek. Nemrég részletes anyagban foglalkoztunk a perrel. Azóta már sok érdemi nem történt a tárgyalásokon. Cikkünk megjelenése óta kétszer gyűltek össze az érintettek a tárgyalóteremben, előbb a záróbeszédekre, majd az ítéletre.
A vád záróbeszéde
Korábban, december 19-én csütörtökön, Tonci Petkovic, az USKOK (horvát korrupciót üldöző ügyészség) igazgatóhelyettese kijelentette, hogy a vád állításait bizonyítottnak tekinti, a volt horvát miniszterelnök Sanader és Hernádi nemtelen megegyezést kötött, ezzel bűncselekményt valósított meg, és ennek a törvény általi üldözését, elmarasztaló ítéletet kért.
Beszédében Robert Jezic tanúvallomásainak részleteit ismételte, valamint kiemelt egy olyan elemet, amellyel a legutóbbi cikkünkben nem tettünk említést, miszerint az ügyész azt állította, hogy az osztrák nyomozóktól beszerzett információk alapján az egyik offshore társaság, amelyen keresztül a különös kifizetéseket teljesítették, a Hangarn Oil, akkoriban a magyar Tóth József tulajdonában volt.
A védelem záróbeszédei
A védelem ügyvédjei záróbeszédeikben mindezt igyekeztek szétcincálni. Laura Valkovic, Hernádi Zsolt horvát ügyvédje részletesen elmagyarázta, miért tartja hiteltelen és elfogult tanúnak Robert Jezicet, a vád legfontosabb (vagyis inkább egyetlen) tanúját, és hosszasan beszélt arról, hogy a tanú úgy vádolja Sanadert korrupcióval, hogy közben az említett tranzakcióban szereplő pénzt maga használta fel.
Nehéz lenne elképzelni megbízhatatlanabb tanút, mint Jezic
- mondta az ügyvéd, aki azt is állította, hogy a vádakat el kell utasítani az elévülés miatt.
Sanader ügyvédje, Jadranka Slokovic pedig azt hangsúlyozta, hogy ügyfelének jogait még drasztikusabban sértették, mint az első (érvénytelenített) tárgyaláson, mert most még abban is akadályozták, hogy részt vegyen a tárgyaláson. (A bíróság ugyanis úgy határozott, hogy Sanader térdműtéte nem volt feltétlenül azonnal szükséges, vagyis ő döntött a távollétéről, és így a jelenléte nélkül is befejezhető az eljárás utolsó szakasza.)
Horvát következmények
Az ítéletnek biztosan sokféle jogi és gazdasági utóhatása lesz. A Mol és a horvát állam között egy több százmillió dolláros washingtoni választottbírósági eljárás is nyitott, a horvát fél biztosan megpróbál azzal érvelni, hogy a Mol követeléseinek alapjául szolgáló megállapodások bűnben fogantak. A Mol pedig majd biztosan becsatolja annak a két neves jogásznak (megfigyelőnek) az észrevételeit, akik végigkövették az új eljárást az európai jogi normák alapján.
A vádlottak ügyvédjei biztosan fellebbeznek, és az is borítékolható, hogy magát az eljárást is meg fogják támadni minden lehetséges fórumon, mert a védők szerint a mostani eljárás semmit sem orvosolt a korábbi alkotmánybírósági észrevételekből, vagyis nem bizonyította a megállapodást. Biztosan vitatott lesz, hogy a 10,5 éve történt utalás és a több mint 11 évvel ezelőtt megszületett feltételezett megállapodás nem évült-e el.
És szinte biztosan kijelenthető az is, hogy az ítélet után nem vált könnyebbé a Mol és a horvát állam tárgyalása az INA sorsáról, vélhetően mindkét félnek elmérgesedett viszonyra, jogi eljárásokra és patthelyzetre kell berendezkednie.
Sanadernek fizetnie is kellene
Horvátország többféle eljárásban immár eurómilliókat is követel a miniszterelnöktől. A horvát bulvársajtó szívesen ír a személyes következményekről is. Például arról, hogy
Sanader felesége, Mirjana Sanader ismert régész (akinek magyarul is jelent meg könyve) a mai napig nyugdíjasként is kénytelen dolgozni, míg
Sanader lányai közül Bruna nemrég házasodott, de Sanader nem jelenhetett meg az esküvőn (őrizetben ott lehetett volna, de a család végül úgy döntött, hogy a börtönőrökkel érkező apuka látványa nem tenné felhőtlenné az esküvőt),
másik lánya, Petra New Yorkban színész.
A volt miniszterelnök ingatlanjait, műgyűjteményét lefoglalták, de az ezek elárverezéséből kapott összeg aligha lesz elegendő a sok milliárd forintos kártérítésre.
Jelenleg Sanader képei a Kortárs Művészeti Múzeum raktárában találhatóak.
A Mol gyorskommentárja
A Mol-csoport azonnal reagált az ítéletre, mint a cég írja: a csoport csalódottan értesült a Zágráb Megyei Bíróság ítéletéről a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt.
Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs: ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le. Legutóbb 2015-ben a horvát alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezte azt az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A bíróság akkor is több, súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a zágrábi megyei bíróság. "
- fogalmaz a cég.
A Mol ragaszkodik a korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen.
Az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a MOL-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A MOL INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával. "
- zárul a közlemény.
(Borítókép: Hernádi Zsolt a 2018-as tárgyalásán. Fotó: Bődey János / Index) | https://index.hu/gazdasag/2019/12/30/evet_kapott_elso_fokon_hernadi_zsolt/ | https://web.archive.org/web/20220519094945/https://index.hu/gazdasag/2019/12/30/evet_kapott_elso_fokon_hernadi_zsolt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-evet-kapott-elso-fokon-hernadi-zsolt | Index | hungarian-news | 2019-12-30 11:32:32 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
49,984 | Két év börtönre ítélték Hernádi Zsoltot: bizonyítjuk, hogy a horvátok durva koncepciós vádat fabrikáltak | A Zágráb Megyei Bíróság ma hirdetett elsőfokú ítéletet a lassan tíz éve tekeredő Hernádi–Sanader-ügyben. (Frissítés: a délelőtt 10 órai verdikt szerint Ivo Sanader hat, Hernádi Zsolt két év börtönt kapott.) Lehet szeretni vagy utálni a magyarországi Nemzeti Együttműködés Rendszerét, lehet egyfelől-másfelől vagy akárhogy viszonyulni Hernádihoz. Viszont: a Mol-vezér elleni ítélet egyben azt is jelenti, hogy létezhet olyan EU-tagállam, amelyben bizonyítékok nélkül szolgáltatnak „igazságot”. Nem a Válasz Online mondja, hogy koncepciós vádról van szó: lényegében így foglalt állást az ENSZ égisze alatt működő, nyilvánvalóan független genfi választottbíróság minden tagja – köztük a horvátok által delegált neves jogtudós –, továbbá a Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága is. | Az alábbi cikkben nem azt állítjuk, hogy a nagy nemzetközi energetikai bizniszek egyikében-másikában ne fordulna elő kenőpénzes „rásegítés”. Azt sem hisszük, hogy a magyar igazságszolgáltatás – szemben a horváttal – példásan működne a politikailag kényes ügyekben. Az év elején teret is adtunk egy kiugrott bíró feltáró vallomásának, amely arról szólt, hogy idehaza többnyire azok kerülnek a vádlottak padjára gazdasági témákban, akik nem élveznek kormányzati szintű védettséget. Nem gondoljuk továbbá, hogy léteznének érinthetetlen közéleti és üzleti szereplők, nyilván Hernádi Zsolt sem ilyen. Piszkáljuk eleget az úgynevezett NER-elitet, de mindig igyekszünk ragaszkodni a faktumokhoz, hiszen tudjuk: a tényeknél semmi sem radikálisabb. Utóbbi tétel persze nemcsak akkor igaz, ha épp lerántjuk a leplet a gazdaság és a politika határvidékén érvényesülő szereplőkről, de inverz helyzetekben is. Illik szólnunk például, ha egy nagy visszhangot kiváltó nemzetközi bűnügyben arra utalnak a felderített tények, hogy koncepciós vádról van szó.
A Hernádi–Sanader-ügy elmúlt tíz évében rengeteg bírósági dokumentum keletkezett, s annyit minden érintett elismer, hogy egy orosz olajbáró 2009-ben átutalt ötmillió eurót egy horvát oligarchának. A szervezett bűnözés elleni zágrábi ügyészségi hivatal (USKOK) szerint ez a pénzmozgás valójában vesztegetés volt, melyet a magyar Mol kezdeményezett – cserébe az INA nevű nemzeti energiaszolgáltató irányítási jogainak megszerzéséért –, a végpont pedig Ivo Sanader exminiszterelnök lehetett.
A eseménysor magával ragadó, két dolog mégis kínosan hiányzik belőle: a bizonyíték és az életszerűség.
Ugyanis az ég világon semmi nem igazolja, hogy a „kenőpénzt” küldő orosz potentát, a jelenleg a 28. leggazdagabb oroszként jegyzett – a Forbes becslései szerint Hernádi Zsoltnál körülbelül 36-szor vagyonosabb – Mihail Gucerijev a magyar olajvállalatnak strómankodott. A mesékben olykor a bolha ugráltatja a medvét, ám a való világra ez nem jellemző. Teljesen egyértelmű viszont, hogy az ötmillió eurót benyelő horvát üzletember, Robert Ježić adósa volt a Mol által vezérelt INA-nak, vagyis a felek épp haragban álltak egymással – nem pedig közös bűn elkövetésére alkalmas bizalmi viszonyban. Ráadásul a horvát kormány 2009 januárjában hagyta jóvá, hogy a magyar multi átveszi az INA irányítását, az állítólagos vesztegetés pedig nem előbb, hanem fél évvel később történt, és a korrupciós pénzből Sanader bizonyíthatóan nem kapott egy kanyit sem.
Dióhéjban ennyi a sztori.
Az most mellékes, hogy a Hernádi–Sanader-esetet ugyancsak feldolgozó budapesti Központi Nyomozó Főügyészség és a hazai bíróságok szintén abszurdnak minősítették a horvát vádakat. Sőt, e szervek nyomozásmegszüntető határozataival, felmentő ítéleteivel szándékosan nem példálózunk, mert Horvátország felől nézve a magyar igazságszolgáltatás nyilván csakis Hernádi érdekében cselekedhetett. Cikkünk további részében kizárólag olyan ítéletekkel igazoljuk, hogy „fabrikált” vesztegetési vádról van szó, amelyeket garantáltan független – tehát az USKOK és a Zágráb Megyei Bíróság elfogultságaitól és a Mol érdekeitől is mentes – döntnökök hoztak az elmúlt években. Ilyen testület az ENSZ égisze alatt működő, már említett genfi választottbíróság (UNCITRAL) és a Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága. A tőlük vett idézetek előtt azonban álljon itt néhány válasz a „gyakran ismételt kérdésekre”.
1. Miért most születik csak ítélet?
Ivo Sanader INA-ügyi kálváriája még azt megelőzően kezdődött, hogy az ország függetlenségének kikiáltása óta szinte egyfolytában hatalmon lévő jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) 2011 végén történelmi vereséget szenvedett a baloldaltól. A népszerűtlen miniszterelnök 2009 nyarán mondott le posztjáról. Utódja, a szintén HDZ-s Jadranka Kosor számára akkor egyetlen esély kínálkozott a felszínen maradásra: ha ellenzékibb tud lenni az ellenzéknél, azaz maga tűzi véres kardra a visszatéréssel is kacérkodó nagy előd fejét. Így a 2010–2011-es kampányidőszaknak mindenképpen Sanader korábbi bűneiről kellett szólnia. Ezt az össznépi játékot az USKOK nevű ügyészi hivatal vezényelte, és bizony egyértelmű volt, hogy az egykori kormányfő nem a két lábon járó átláthatóság. A vagyonnyilatkozataiból például rendre „kifelejtette” Cartier-, Rolex- és Franck Muller-darabokból álló óragyűjteményét. Sanadert végül 2014-ben ítélték jogerősen nyolc és fél év börtönre – részben háborús nyerészkedés, részben a Mol–INA-ügy miatt (akkor még Hernádi Zsolt nem volt részese a büntetőügynek). Ám a horvát alkotmánybíróság később hatályon kívül helyezte a verdiktet, és új eljárás lefolytatására utasította a Zágráb Megyei Bíróságot. A megismételt per, amelyben már Hernádi is vádlott, tavaly indult, az elsőfokú ítéletet pedig ma hirdették ki. Sanader egyébként eddig sem volt szabad: egy ingatlanügy miatt jogerős börtönbüntetését tölti.
2. Miért fontos a horvátoknak az INA sorsa?
Odaát az INA valóságos ikon, hiszen a cég a délszláv konfliktus idején elkötelezetten támogatta a fegyveres honvédőket. Ráadásul a társaság súlya akkora a horvát gazdaságban, mint nálunk az OTP-é és a Molé együtt – tehát a cég „eltékozlása” csakis bűn lehet, a visszaszerzésére irányuló törekvések viszont nemzeti hőstettnek minősülnek.
3. Hogyan került célkeresztbe Hernádi?
Mi volt Zágráb baja a korábban testvérként kezelt, az ország legnagyobb külföldi befektetőjeként inkább közmegbecsülésnek örvendő Mollal? Noha a magyar olajvállalat már 2003-ban megszerezte a horvát INA-konszern negyedét (majd öt évre rá 47 százalékos tulajdonrésze volt a cégben),
a bűnügyi turbulenciát az váltotta ki, hogy a Sanader-kabinet 2009 januárjában a cég irányítási jogát is átadta az egyébként 50 százalék alatti befolyású magyar olajóriásnak.
Az USKOK szerint e „szívességért” cserébe kellett tízmillió euróval korrumpálni a volt miniszterelnököt, melyből végül, mint írtuk, csak ötmillió futott be a Sanader barátjaként emlegetett Robert Ježićhez. A horvát hatóságok a nyomozás kezdeteitől próbálták „bekeríteni” Hernádit – európai elfogatóparancsokkal, Interpol-köröztetéssel –, ám a magyar igazságszolgáltatás blokkolta e kísérleteket. A Mol-vezér így csak a tavaly indult, megismételt perben lett társvádlott Sanader mellett, és miként az Index minapi összeállítása rámutatott: egyes értelmezések szerint már el is évült a terhére rótt bűncselekmény.
4. Miért kellett a Molnak az INA irányítási joga?
A magyar vállalat mindvégig azt kommunikálta, hogy 2009-ben azért kérte el a menedzsmentjogokat, mert az INA a gazdasági világválság miatt drámai állapotba került, és a Mol csak az irányítás átvételével tudott úrrá lenni a szociális katasztrófán (Hernádiék hónapokig egyoldalúan fizették az alkalmazottak munkabérét). Sanader egyébként nem önállóan határozott 2009 januárjában a jogátadásról; mind a kabinet, mind a kormánypárt testületei kiálltak a döntés mellett. És mint írtuk, a bizniszt megolajozó állítólagos csúszópénz csak fél évvel később ért el Robert Ježićhez, a „korrupció” későbbi „koronatanújához”.
5. Ki ez a Ježić?
Korábban Horvátország húsz csúcsgazdagja közt emlegették a vegyipari mágnást; 2008-ban ő vette meg a legrégebbi napilapot, a Novi Listet, és egy ideig a rijekai labdarúgóklub is hozzá tartozott. Közel állt a bukott kormányfőhöz – a Dioki petrolkémiai konszernt például Sanader első kormányfői ciklusában privatizálta, később pedig állami megbízásokért cserébe golyóálló BMW-t is biztosított a főnöknek. Aztán 2010 végén, a volt miniszterelnök elleni hajsza részeként különböző korrupciós ügyek miatt Ježićet is letartóztatták. Ám 2011 áprilisában kiengedték a börtönből – vélhetően a Sanader–Mol-sztoriért cserébe. A nyomozati szakban még azt állította az ügyészeknek, egyértelműen a Mol cégeitől érkezett az ötmillió euró, amit Sanader megbízásából kellett fogadnia az ő svájci érdekeltségének. A bíróságon már finomította vallomását: mint mondta, „következtetése szerint” csakis a budapesti fél lehetett az egyébként orosz irányból érkező – két ciprusi cégen átfolyatott – pénz feladója.
A valóságban vélhetően annyi történt, hogy az egykor Sanader-lekötelezett Robert Ježić – a vádalku reményében – leemelt a polcáról egy múltbeli tranzakciósorozatot, melynek pénzfeladói oldalán két ciprusi cég, a Hangarn és a Ceroma, a végén pedig saját svájci társasága, a Xenoplast állt. És mivel az utalást megalapozó „lobbiszerződés” kellőképpen homályos volt, belekeverte a történetbe a Molt.
Ježić egyébként maga a két lábon járó elfogultság: már utaltunk rá, hogy kifejezetten érdekében állhatott utólag odadöfni Hernádinak, hiszen Dioki nevű petrolkémiai cégét 2009-ben a magyarok „bejövetele” akadályozta meg abban, hogy nyerészkedjen az INA-ból – így a horvát olajvállalat legnagyobb adósává vált.
6. Miért utaltak pénzt az oroszok, hogy kerülnek ciprusi cégek a történetbe?
Mihail Gucerijev, valamint az orosz csúcsgazdag közép-európai vezérképviselője, a jelenleg a magyarországi Lukoil-benzinkúthálózatot üzemeltető Fazakas Imre a magyar és a horvát hatóságok előtt – a hamis tanúzás terhe mellett – állította: az ötmillió euró az ő pénzük volt, a Molnak ahhoz semmi köze. Ebből az összegből Ježić Krk-szigeti földjeit akarták megvenni (illetve lobbitevékenységet vásároltak volna a horvát partnertől), hogy nélkülük ne valósulhasson meg az úgynevezett Druzsba-Adria-projekt. Fazakas idén azt mondta a zágrábi bíróság kihallgatásán: „A Szovjetunióban végeztem az egyetemet annak idején, és ez meghatározta a későbbi üzleti karrieremet is. Végig a szovjet, illetve az orosz kőolaj- és gázipari vállalatokhoz, illetve ezen üzletekhez kapcsolódó területen dolgoztam. (…) A 2000-es évek elejétől a Jukosz olajvállalatnál (…), annak lettem közép-kelet-európai vezérképviselője. (…) Horvátországban alapvetően egy konkrét projektet dolgozott ki a Jukosz: ez a Druzsba és az Adria kőolajvezetékek összeköttetésének megteremtése.” Mint fogalmazott, a cél az volt, hogy a csöveken ne csak Krk felől lehessen olajat szállítani, hanem fordított irányban: Oroszországtól az Adriáig is. Ez az ötlet először elhalt, majd 2009-ben újra kezdték felmelegíteni az érintett felek, és a Gucerijev–Fazakas páros Ježić segítségével akart benne lenni a formálódó „buliban”. A két közbeiktatott ciprusi cég, a Hangarn és a Ceroma tehát nem a Molé, hanem az oroszoké volt.
7. Ha ez így van, Ježić miért terelhette a gyanút a Molra?
Orosz állásai mellett Fazakas a Mol külső tanácsadójaként is dolgozott – jellemzően a Hernádi vezette cég moszkvai viszonyrendszerét alakítgatta. További kapcsolódási pont, hogy a magyar energiavállalat még a Jukosszal kezdett közös kitermelést a nyugat-szibériai Zapadno-Malobalik olajmezőn; e projektben aztán a Gucerijev-féle Russznyefty lett a magyar társaság partnere, aztán az egész egység orosz kézbe került. Szintén tény, hogy a Mol időközben rendszeres vásárlójává vált Gucerijev olajkereskedő cégének, a Hangarnnak, ám arra vonatkozó nyom nem keletkezett, hogy a magyar társaság bármikor is bűnösen túlfizette volna az oroszokat, és esetleg az így keletkeztetett pluszpénz csorgott volna tovább Ježić svájci számlájára. A másik, Ceroma nevű ciprusi entitásnak pedig végképp nincs köze a Molhoz. Az ügylet legpikánsabb része azonban az, hogy Ježić úgy terhelte be a Molt Sanader megvesztegetésével, hogy az orosz irányból érkező első ötmillió eurós részletet simán bennhagyta saját svájci cégében, tehát esze ágában sem volt továbbítani a volt horvát kormányfőnek (a második részlet pedig végül el sem indult a korrupciósnak mondott útvonalon).
8. Hogy jönnek képbe a nemzetközi választottbíróságok?
Nem a genfi UNCITRAL volt az első választottbíróság, amely foglalkozni kezdett az INA-témával. Először a Mol fordult 2013-ban a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), hogy független „ítélőszék” állapítsa meg: a horvát kormány notóriusan nem teljesítette az INA-val kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit. Külföldi sajtóértesülések szerint Zágráb itt akár csillagászati, 200-300 milliárd forintnyi összeget is bukhat, de ítélet ebben az ügyben még nem született. Erre az eljárásra „válaszolt” a horvát kabinet azzal, hogy az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-lal (Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság) mondatta volna ki: a Mol korrupcióval szerezte meg az INA irányítását, törvényellenesen foglalta el a cég vezetői szintjeit, majd „elsunnyogta” a szerződésben vállalt olajfinomító-fejlesztéseket. A magyar vállalat azonban három éve minden pontban legyőzte a vádló államot – és ezzel a Hernádi Zsolt elleni összes bizonyíték megdőlt. Azóta a felperes kamatostul megtérítette a Molnak azt az 5 milliárd forintnyi összeget, amit a Hernádi-féle cég ügyvédekre, szakértői véleményekre költött az eljárás során. Sajátos ízt ad az UNCITRAL-ítéletnek, hogy a genfi tanács a horvát törvényeket alkalmazva döntött a magyar fél javára, ráadásul a zágrábi kormány a társasági jog helyi atyját, a 2018-ig a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia alelnökeként is funkcionáló Jakša Barbićot delegálta a választottbírósági testületbe – aki aztán ugyanúgy a Molnak adott igazat, mint a többiek.
9. Miért mondhatjuk koncepciósnak a Hernádi elleni vádat?
Leginkább a 490 pontból álló UNCITRAL-dokumentum egyértelműsége, illetve az első Sanader-ítéletet megsemmisítő horvát alkotmánybírósági döntés érvrendszere miatt. A genfiek a „koronatanú” komolyanvehetőségéről azt írták: „Figyelemmel Ježić úr összeférhetetlenségére ebben az ügyben, valamint az események időrendi sorrendjére, vallomásának igazságtartalma erőteljesen kétséges. Ezt még azon tény is megerősíti, hogy Ježić úr számos alkalommal módosította az USKOK-nak tett vallomását (…).
A Választottbírósági Tanács meglehetősen meg van győződve arról, hogy a Ježić úr vallomását vizsgáló vagy olvasó egyetlen bíró vagy bíróság sem jutott egyéb következtetésre, mint hogy ő egy teljességgel szavahihetetlen tanú. (…)
Miért járulna hozzá a Mol ahhoz, hogy Ježić urat használja fel, amikor tudta, hogy utóbbi személy vitában állt az INA-val a Dioki ügyei miatt? Miért tenné ki magát a Mol, egy hatalmas bevétellel és kiadásokkal rendelkező nemzetközileg aktív társaság annak a veszélynek, hogy Ježić úrnak tudomása legyen egy törvénytelen ügyletről? (…) Miért használná fel Dr. Sanader Ježić urat, egy horvát állampolgárt, amikor Dr. Sanader tudta, hogy a Dioki és az INA között jogvita volt? Miért tenné ki magát valaki az ő pozíciójában egy olyan állandó befolyásnak, amit Ježić úr a titokról való ismerete által birtokolna? (…) Hogyan mondhatta Ježić úr őszintén, hogy amikor Dr. Sanader említést tett a 10 millió eurós kifizetésről, neki meg sem fordult a fejében, hogy valami jogellenes dolgot terveznek? Nem lehet igaz, hogy Ježić úr csak akkor ismerte fel, hogy valami nincs rendben, amikor az újságokban olvasta a híreket. (…) A Választottbírósági Tanács nem tudott mást megállapítani, mint hogy Ježić úr egy szavahihetelen tanú, akinek erős oka volt arra, hogy a felelősséget Dr. Sanaderre hárítsa. Azonban a legmegbízhatatlanabb tanúk is igazat mondanak néha, és a Választottbírósági Tanács talán el tudta volna fogadni Ježić úr vallomását, ha Horvátország elegendő egyéb bizonyítékot nyújt a vallomása alátámasztására. A Választottbírósági Tanács gondosan elemezte a Horvátország által benyújtott egyéb bizonyítékokat is, így a Mol által a Hangarn részére történő többéves pénzátutalásokat bizonyító bankkivonatokat, valamint a Xenoplast, a Hangarn és a Ceroma által aláírt tanácsadási megállapodásokat. Azonban ezen okiratok egyike sem vezetett vissza Dr. Sanaderhez. Ježić úr tanúvallomásától eltekintve az elmúlt két évben ebben az ügyben a Választottbírósági Tanácsnak bemutatott bizonyítékok közül semmi sem adott lehetőséget annak megállapítására, hogy még akár a valószínűségek egyensúlya alapján is a Xenoplast által a Hangarntól és a Ceromától kapott pénzt végső soron egyéb célok helyett Dr. Sanadernek szánták. (…) A Horvátország által a vesztegetés körében előadott valamennyi bizonyíték és beadvány lehető leggondosabb mérlegelése alapján, és a vesztegetésről a felek által a lehető legaprólékosabban, egyszersmind a lehető legátfogóbban tett perbeli előadásokra figyelemmel a Választottbírósági Tanács arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy a Mol valóban megvesztegette Dr. Sanadert.”
Mindemellett az UNCITRAL azt is leszögezte: „A Ježić úr tanúvallomásának alátámasztására használt iratokat valójában az USKOK szerezte be Ježić úr tanúvallomásának megtétele előtt”, ami egyértelmű utalás arra, hogy a horvát ügyészi szervezet mondta tollba a „koronatanú” feltáró vallomását. A genfi testület sérelmezte továbbá, hogy az első Sanader-per tárgyalásairól „semmilyen jegyzőkönyv nem áll rendelkezésre, kizárólag az Ivan Turudić bíró által rögzített rövid kivonat valamennyi szóbeli tanúvallomásról”. Mint írták, „a Választottbírósági Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az említett bíró nyilvánvaló elfogultságát a tárgyaláson.”
Noha az UNCITRAL-ítélet citálásával kezdtük, az első mélyütést valójában a Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága vitte be a zágrábi igazságosztóknak. E testület azt kifogásolta, hogy a Zágráb Megyei Bíróságon korábban folytatott Sanader-eljárásban nem a konkrét vesztegetési vádat bizonyították. Ehelyett azt próbálták igazolni, hogy az INA irányítási jogának átadása úgymond „ellentétes volt Horvátország nemzeti érdekeivel”. Ez viszont legfeljebb véleménynek jó az európai jogrendben, pláne, ha a mellé csatolt korrupciós bizonyítékok száma zéró. Az alkotmánybíróság ezért rendelt el új pert, és kikötötte, hogy az INA–Mol-ügyben „egy másik összetételű bírói tanácsnak kellene eljárnia”.
Mindez meg is valósult, ám a tárgyalás vonalvezetése maradt a régi. Talán nem függetlenül attól a ténytől, hogy a Zágráb Megyei Bíróság elnöke az az Ivan Turudić, akit a genfi bölcsek három éve „nyilvánvalóan elfogultként” azonosítottak. És ez nem sok jót ígért Hernádi Zsoltra nézve: ma délelőtt 10 órakor két év börtönre ítélték, miközben Sanader hat évet kapott.
A december 30-i ítélet után a Mol közleményt adott ki, melyben a vállalat leszögezte: csalódottan értesült a Zágráb Megyei Bíróság döntéséről a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a cég nem követett el bűncselekményt. Mint írják, a Mol ragaszkodik a korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. Hernádi Zsolt pedig továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását.
Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila
#Hernádi Zsolt#MOL | https://www.valaszonline.hu/2019/12/30/hernadi-zsolt-mol-horvatorszag-sanader-itelet/ | https://web.archive.org/web/20230324085419/https://www.valaszonline.hu/2019/12/30/hernadi-zsolt-mol-horvatorszag-sanader-itelet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-bortonre-iteltek-hernadi-zsoltot-bizonyitjuk-hogy-a-horvatok-durva-koncepcios-vadat-fabrikaltak | valaszonline.hu | hungarian-news | 2019-12-30 11:34:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"privatizáció",
"háttér",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
49,985 | Bepereltük a magyarságkutatással sumákoló Kásleréket | Fél éve nem válaszol az Emmi a Magyarságkutató Intézettel kapcsolatos kérdéseinkre, ezért kipereljük az adatokat az eredetmániás Kásler Miklós minisztériumától, Gulyás Gergely pedig máig elfelejtette érdemben megcáfolni, hogy az állami bérlakások visszavételét tervezték. Összeszedtük 2019-es cikkeink eddig nem ismert utóéletét. Éves válogatásunk gyöngyszeme az Orbán Viktor kosztjáról gondoskodó Gundel-menza is, amit annyira meg akartak magyarázni, hogy kapitális kommunikációs bakit vétettek, hiszen eredetileg fogalmunk sem volt, mennyire olcsó itt a luxussomlói. | „Minek? Úgysem történik semmi” – sokszor, sajnos, ez a tipikus, befásult reakció egy-egy cikkünk után, legyen az bármilyen fontos, szóljon akár mindannyiunk zsebébe vágó közügyről. Ennek ellenére idén is szép számmal akadtak példák arra, amikor sikerült kizökkenteni a hatalmat, illetve nyilvánossá tenni olyan dokumentumokat, amiket különben valószínűleg soha nem ismerhetett volna a közvélemény.
Az év öngólja: amikor Orbán Gundel-menzája szitokszó lett
Erősen indult az év: január elején kapásból sikerült leleplezni, hogy a Budai Várba beköltöztetett Miniszterelnökség menzáját a Gundel étterem üzemelteti. Az exkluzív étterem megerősítette információnkat, de további részletet diszkréten nem árultak el, igaz, végül a szerződést is sikerült megszereznünk. Miután éveken át sulykolták, mennyire puritán lesz a teraszosított Karmelita kolostorban kialakított kormányfői rezidencia, a hír bombaként robbant, de számunkra is váratlan módon erre még Orbán embereinek sikerült lapot húzni.
Ugyanis alig jelent meg a Gundelről szóló cikkünk, a kormányfő stábja azonnal küldött két fotót, bizonyítékképpen, hogy a luxusétterem sima étkezdét visz náluk, ahol maga Orbán is szolidan, tálcáról eszi a napi menüt. Csakhogy az étlapot dokumentáló, saját fotójukról derült ki, hogy a kiváltságos kormányfői udvartartásnak elképesztően olcsón adják az amúgy borsos árakon üzemelő étterem kínálatát, akár már pár száz forintért is meg tudnak ebédelni. Ezen a ponton szabadult el igazán a népharag, tüntetést szerveztek az étterem elé, és a Gundel-menza mára fogalom lett.
Bepereltük Kásleréket, mert titkolják az eredetmánia részleteit
Idén januártól kezdte meg működését a Kásler Miklós Emmi-miniszter szívügyének számító Magyarságkutató Intézet, csakhogy a több mint 800 milliós büdzsével startoló intézet működéséről szinte semmit nem lehetett tudni. Sikerült azonban megszerezni egy titkos, az Orbán-kormány számára készült előterjesztést, amelyben összeszedték az intézet „többletigényeit”. Két cikkben soroltuk fel, milyen gigantikus terveik vannak annak érdekében, hogy „3–30 éves korig” formálják a nemzeti tudatot: monumentális Attila-emlékmű felállítása, új Magyar Eredet Múzeum és egy hun–magyar múzeum a Városligetbe. Azt sem lehetett tudni, mégis kik dolgoznak a NER új őstörténet-kutatójában, de az anyagban szereplő munkatársak közül többeknek a neve kiderült, ahogy az is, hogy további munkatársakat keresnek nagyjából havi 650 ezer forintos fizetésért.
Mindezt még nyáron hoztuk nyilvánosságra, de az Emmi, illetve a közpénzből működő intézmény azóta sem válaszolt a részleteket firtató kérdéseinkre, hiába van szó közérdekű adatokról. Ezért a hvg.hu pert kezdeményezett a minisztérium ellen az adatokért, a történet jövőre folytatódik a bíróságon.
Hazugoztak, de nem tudták cáfolni az állami bérlakások visszavételének tervét
Az amúgy is eldurvult önkormányzati kampány utolsó heteiben hoztuk nyilvánosságra a Miniszterelnökség tervezetét, miszerint egyetlen törvény megváltoztatásával vissza lehetne venni az állami bérlakásokat. Ez alapján kifejezetten a "frekventált helyeken található lakótömbök" kerültek célkeresztbe: többek közt a Budai Vár, az Andrássy út vagy a VIII. kerületi Palotanegyed bérlakásaiból tehetnék ki a jelenleginél sokkal egyszerűbb módon – például cserelakás nélkül – a bérlőket. Ha a javaslat megvalósulna, nem állnának meg a bérlakások visszavételénél: lehetőséget teremtenének ezek "jelenlegitől eltérő célú hasznosítására", így kereskedelmi-turisztikai célra vagy kormányzati épületként használhatnák az értékes, de most sokszor leromlott állapotú épületeket.
A sok ezer ember régi, szerzett jogát érintő tervből is pillanatok alatt botrány lett, amit a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely próbált kezelni a kormány részéről. Miközben a kérdéseinkre érdemben nem is válaszolt, de az MTI-n keresztül közzétett nyilatkozatában azzal vádolta lapunkat, hogy az egész csak álhír, és a hvg.hu csatlakozott "a DK-tól a Jobbikig terjedő koalícióhoz". "A hvg.hu annak érdekében, hogy a balliberális-szélsőjobboldali összefogás jelöltjeit segítse, hazugsággal vesz részt a választási kampányban” – állította a miniszter, aki szerint „a kormány soha nem tárgyalt, soha nem támogatott, és a jövőben sem kíván támogatni a hvg.hu cikkében szereplő javaslatot".
Csakhogy ez csúsztatás, hiszen pontosan azt írtuk, hogy a tervezet még ezután kerül a kormány, majd annak rábólintása esetén a parlament elé, viszont a láthatóan kidolgozott dokumentum a birtokunkban volt.
A Miniszterelnökség a vádaskodáson túl máig semmilyen lépéssel nem próbálta cáfolni értesülésünket, vélhetően azért, mert ha bíróságra citálták volna lapunkat, akkor ott bemutattuk volna az értesülésünket alátámasztó módosítástervezetet.
A honvédelmi bizottság ülésezett egy olyan ügy miatt, ami nem is ügy
Még a parlament honvédelmi bizottságának is össze kellett ülnie, miután beszámoltunk a Honvédelmi Minisztérium debreceni honvédiskolájában történt zaklatási ügyről. Ahogy megírtuk, a honvédiskola 16 év alatti, vagyis fiatalkorú tanulói "lefogásos", illetve lekötözős kényszerítést végeztek egymáson váltva, vélhetően rosszul értelmezett poénból, szívatásból, esetleg úgynevezett rendszabályozásból. Az egyik tizenéves diákot – miközben a többiek lényegében mozgásképtelenné tették – análisan is zaklatta egy idősebb katonanövendék.
A honvédelmi bizottság zárt ülésén tárgyalta az erőszak ügyét, meghallgatva az állami iskola vezetőjét is, utána a történtek valóságát megerősítették, elítélték a történteket, viszont az eset minden részletét 10 évre titkosították. | https://hvg.hu/itthon/20191231_Bepereltuk_a_magyarsagkutatassal_sumakolo_Kaslereket | https://web.archive.org/web/20200803061823/https://hvg.hu/itthon/20191231_Bepereltuk_a_magyarsagkutatassal_sumakolo_Kaslereket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bepereltuk-a-magyarsagkutatassal-sumakolo-kaslereket | HVG | hungarian-news | 2019-12-31 15:06:17 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyarságkutató Intézet"
] | [] | [
"háttér",
"adatigénylés"
] | [] |
49,987 | Beállt a közpénzzuhany alá Mészáros Lőrinc öccse is | Májusban új céggel gazdagodott Mészáros János, a milliárdos Mészáros Lőrinc öccse. Az Adept Enviro Kft. fő profilja a mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, és nagyon úgy tűnik, hogy az üzletember a családi hagyományoknak megfelelően jó lóra tett: négy hónappal azután, hogy Mészáros János megvette, a cég 260,6 millió forintos közbeszerzést nyert el az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. A feladat a gyálai Holt-Tisza kármentesítésének feltárása — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett hirdetményből. | Májusban új céggel gazdagodott Mészáros János, a milliárdos Mészáros Lőrinc öccse. Az Adept Enviro Kft. fő profilja a mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, és nagyon úgy tűnik, hogy az üzletember a családi hagyományoknak megfelelően jó lóra tett: négy hónappal azután, hogy Mészáros János megvette, a cég 260,6 millió forintos közbeszerzést nyert el az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. A feladat a gyálai Holt-Tisza kármentesítésének feltárása — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett hirdetményből.
Az eljárásra öt céget hívtak meg, és minden versenytársát leverte az Adept Enviro, így a békési Mészárosként emlegetett Barkász Sándor cégét, a Békés Drént is. A 2016-ban alapított Adept Enviro Kft.-nek ez mindössze a második sikeres közbeszerzése: az első, a Nitrokémia Zrt.-től elnyert, egymilliárdos keretszerződést két másik vállalkozással közösen vitte el 2018-ban.
Borítékolható, hogy további nagy dobásokra is készül a kisebbik Mészáros-testvér, már csak azért is, mert az Adept Enviro ügyvezetőjének a Közgép korábbi hulladékgazdálkodási és kármentesítési igazgatóját, Sinka Tibort igazolták le.
Több mint 600 milliónyi állami megbízás havonta
2018 decemberében a néhány év alatt dollármilliárdossá váló Mészáros Lőrinc közpénzes munkákban és állami támogatásokban gazdag évét foglaltuk össze, Mészáros János új cége pedig apropót szolgáltatott arra, hogy megnézzük, hogyan teljesített a felcsúti család radar alatt repülő tagja.
Számításaink szerint Mészáros János cégei 2019-ben (leginkább egyénileg, ritkábban konzorciumi tagként) 7 milliárd 757 millió forint állami megbízást nyertek el.
Fontos hozzátenni, hogy ezek kizárólag a fővállalkozói munkák. Hogy alvállakozóként vagy a közbeszerzési értékhatárt el nem érő munkákból mekkora összeg jutott Mészáros Jánoshoz, az a nyilvános adatbázisokból nem derül ki.
Már tavaly január 9-én arról írtunk, hogy Pegazus Trade Kft. nevű vállalkozásától 567 millió forintért vesz aszfalttömörítő gépeket a Magyar Közút. A Pegazus Trade Kft. forgalma öt év alatt az 56-szorosára nőtt.
Áprilisban derült ki, hogy ismét a Pegazus Trade lett a befutó a Magyar Közút közbeszerzésén: az állami közútkezelő nyári és téli adaptereket rendelt a cégtől 462,5 millió forintért. Egy másik Mészáros János-féle cég, a Herceghalom Interat Zrt. pedig 142,4 millió forintos közbeszerzést nyert el a Kaposvári Egyetemtől.
Júniusra a közpénzes megrendelők sorába beállt a MÁV-Start Zrt. is egy 140 milliós kontraktussal, a Magyar Közút pedig korábbi megbízásait megfejelte egy 115 milliós, munkaruhák szállítására vonatkozó üzlettel.
Júliusban már túlzás nélkül lehetett mondani, hogy Mészáros öltözteti a közutasokat: ezúttal 130 millióért kabátokat, 15 millióért pedig egyéb ruhaneműket rendeltek tőle. Az államvasút ezúttal egy 15 milliós és egy 91,8 milliós munkával örvendeztette meg Mészáros Jánost. Az MTA Agrártudományi intézete pedig 39,5 millióért vett kombájnt a Herceghalom Interat Zrt.-től.
Mindez szinte eltörpül a szintén Mészáros János-féle Híd-Tám Kft. 2 milliárd 488 millió forintos állami megbízásához képest. A herceghalmi vállalkozás a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljáróját fejezi be, erőforrásnyújtó szervezetként Simicska Lajos egykori legendás építőipari cége, a Közgép nyújt segítséget. Az eddig kevéssé ismert Híd-Tám jövője ennél is fényesebb lehet: Mészáros Lőrinc több családi céget is bevett a kínai hitelből épülő, 600 milliárd forint költségűre tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésébe, így az öccse vállalkozását is.
Szeptemberben ismét a Magyar Közút ruházkodásával jutott közpénzhez az ifjabbik Mészáros-testvér: az állami cég négyrészes közbeszerzésén hármat a Pegazus Trade söpört be, így összesen 382 millió forintnyi megbízáshoz jutott. (E három megbízásnál az a cég lesz az alvállalkozó, amely elvitte a legkisebb, negyedik részt: a Molnár és Társa Kesztyűkötő és Kereskedelmi Kft.)
Októberben ismét a Magyar Közúttól érkezett megrendelés Mészáros Jánoshoz, a korábbiaknál jóval nagyobb értékben. Az erdőkertesi Egomax Kft.-vel és a már említett Híd-Tám Kft.-vel 3 milliárd forintos keretszerződést írt alá a közútkezelő hidak karbantartására.
Novemberben pedig ismét a MÁV-Start megrendelésének örülhettek: 50,4 millióért hegesztéstechnikai eszközöket szállítanak a vasútnak.
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor | https://24.hu/belfold/2020/01/02/meszaros-janos-2019/ | https://web.archive.org/web/20230307081749/https://24.hu/belfold/2020/01/02/meszaros-janos-2019/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beallt-a-kozpenzzuhany-ala-meszaros-lorinc-occse-is | 24.hu | hungarian-news | 2020-01-02 14:13:19 | [
"Barkász Sándor",
"Mészáros János"
] | [
"Adept Enviro Kft.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra",
"kereskedelem"
] | [] |
49,988 | Két lakást kapott Rogán barátja? | Nem egyértelmű, hány lakást vásárolt és mennyi pénzért az önkormányzattól az ötödik kerületben Rogán Antal kabinetminiszter „feltalálótársa”, Csík Balázs. Egy dolog biztos: Csík az ötödik kerületben található, Királyi Pál utcában legalább egy lakást huszonöt éves, kamatmentes részletfizetéssel szerzett meg. Erre vonatkozó értesülésünket ugyanis megerősítette a Belváros-Lipótváros sajtóosztálya, a többi kérdésünkre adott válasz azonban csak további talányokat vet fel az egyre bonyolultabb ingatlanüggyel kapcsolatban. | Nem egyértelmű, hány lakást vásárolt és mennyi pénzért az önkormányzattól az ötödik kerületben Rogán Antal kabinetminiszter „feltalálótársa”, Csík Balázs. Egy dolog biztos: Csík az ötödik kerületben található, Királyi Pál utcában legalább egy lakást huszonöt éves, kamatmentes részletfizetéssel szerzett meg. Erre vonatkozó értesülésünket ugyanis megerősítette a Belváros-Lipótváros sajtóosztálya, a többi kérdésünkre adott válasz azonban csak további talányokat vet fel az egyre bonyolultabb ingatlanüggyel kapcsolatban.
Az ötödik kerülethez múlt héten fordultunk kérdéseinkkel, amikor megírtuk: a Rogán Antallal közös szabadalmat jegyző Hunguard Kft. résztulajdonosa, Csík Balázs kedvezményes feltételekkel lett a 82 négyzetméteres belvárosi ingatlan tulajdonosa. Akkor az önkormányzat közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy az ingatlan bérleti jogához még Rogán belvárosi polgármesterségét megelőzően, 2003-ban jutott Csík Balázs édesapja, Csík Károly.
Mint mindenki más, az ötéves elidegenítési tilalom lejárta után élhetett elővásárlási jogával, amiről fia, Csík Balázs javára lemondott – közölte most lapunkkal az önkormányzat sajtóosztálya. Ezzel azonban mind a tulajdoni lapon szereplő, mind a saját honlapjára feltöltött adatokkal ellentmondásba került az ötödik kerület. A tulajdoni lap szerint ugyanis a Királyi Pál utca 18-as szám első emeletén található ingatlant 2012-ben, vagyis Rogán Antal polgármesteri időszakában vásárolta meg Csík Balázs az önkormányzattól. Édesapja, Csík Károly is vásárolt lakást ebben a házban, neve ugyanis új tulajdonosként megjelenik egy 2008-ban feltöltött, lakás-elidegenítést tartalmazó listán. Különös módon azonban a listán egyedüliként az ő neve mellett nincs kitöltve az emelet- és ajtószámot tartalmazó mező – vagyis nem kizárt, hogy a Csík családnak két ingatlana is van az épületben.
A vételárat illető válaszával azonban az önkormányzat újabb csavart visz a történetbe. Állítják: a tulajdoni lapon feltüntetett helyrajzi számmal jegyzett ingatlant huszonhárommillió-háromszázötvenháromezer forintért vette meg Csík Balázs. A tulajdoni lapon azonban pontosan az összeg fele, tizenegymillió-hatszázhetvenhatezer forint szerepel. Az önkormányzat honlapján feltüntetett titokzatos, Csík Károly neve alatt álló ingatlan is pontosan ennyiért kelt el 2008-ban. Ez pedig megerősíti azt a gyanúnkat, hogy valójában nem egy, hanem két lakáshoz jutott a Rogán-közeli család a válaszlevélben megnevezett 23 millió forintért.
Csík Károly, bár fiánál kevésbé aktív, szintén tagja annak a céghálózatnak, amelyet az elmúlt hetekben Rogán Antal nevéhez kötött a sajtó. Az Opten cégadatbázis szerint ügyvezetője a ProfiTrade 90 Kft. nevű vállalkozásnak, amelyről a HVG megtudta: 2011 és 2015 között összesen összesen 965,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2016/08/ket-lakast-kapott-rogan-baratja | https://web.archive.org/web/20231221113311/https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/ket-lakast-kapott-rogan-baratja-3931765/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-lakast-kapott-rogan-baratja | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2016-08-18 19:40:00 | [
"Csik Balázs",
"Csík Károly",
"Rogán Antal"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Profitrade 90 Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"klientúra"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
49,989 | Lakáshoz segítették a Hunguard-vezért | Rogán Antal kabinetminiszter feltalálótársának, a Hunguard Zrt. résztulajdonosának előlegezett meg egy nyolcvankét négyzetméteres, V. kerületi lakást Belváros-Lipótváros önkormányzata – tudta meg lapunk. Csík Balázs számára még 2012-ben, vagyis Rogán polgármestersége idején adatott meg a kiváló lehetőség. A Királyi Pál utca 18.-ban található, műemléki védelem alatt álló ingatlan tulajdoni lapjából ugyanis kiderül, hogy a lakásra terhelt 11,6 millió forintos jelzálogra az önkormányzat jogosult. Vagyis a Rogán-körhöz sorolt üzletembernek nem egy hitelintézet, hanem Belváros-Lipótváros biztosított lehetőséget arra, hogy megvásárolhassa az addig önkormányzati tulajdonban álló lakást. Bár arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mekkora önrésze volt Csíknak a vásárláskor, a kerület sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt, az önkormányzati ingatlanelidegenítés folyamatait ismerő forrásunk úgy tudja, jó feltételekkel juthatott a lakáshoz. Az önkormányzati lakást kamatmentesen, akár huszonöt éves futamú részletfizetésre vásárolhatta meg. Ezt egy 2007-es, az elidegenítés szabályait rögzítő önkormányzati rendelet alá is támasztja. | Rogán Antal kabinetminiszter feltalálótársának, a Hunguard Zrt. résztulajdonosának előlegezett meg egy nyolcvankét négyzetméteres, V. kerületi lakást Belváros-Lipótváros önkormányzata – tudta meg lapunk. Csík Balázs számára még 2012-ben, vagyis Rogán polgármestersége idején adatott meg a kiváló lehetőség. A Királyi Pál utca 18.-ban található, műemléki védelem alatt álló ingatlan tulajdoni lapjából ugyanis kiderül, hogy a lakásra terhelt 11,6 millió forintos jelzálogra az önkormányzat jogosult. Vagyis a Rogán-körhöz sorolt üzletembernek nem egy hitelintézet, hanem Belváros-Lipótváros biztosított lehetőséget arra, hogy megvásárolhassa az addig önkormányzati tulajdonban álló lakást. Bár arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mekkora önrésze volt Csíknak a vásárláskor, a kerület sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt, az önkormányzati ingatlanelidegenítés folyamatait ismerő forrásunk úgy tudja, jó feltételekkel juthatott a lakáshoz. Az önkormányzati lakást kamatmentesen, akár huszonöt éves futamú részletfizetésre vásárolhatta meg. Ezt egy 2007-es, az elidegenítés szabályait rögzítő önkormányzati rendelet alá is támasztja.
Csík Balázs az elmúlt napokban került ismét a sajtó látókörébe, miután egyre több cikk jelent meg arról, hogy az egyébként offshore-gyanús Hunguardot kormányzati oldalról Rogán Antal erősíti.
Bár a politikus közleményben próbálta bagatellizálni a közte és a cég közötti kapcsolatról szóló híreket, az összefonódást tovább erősítette, hogy a Népszabadság megírta: Rogán és Csík, valamint a Hunguard másik tulajdonosa, Lengyel Csaba közösen jegyeztek be egy digitális aláírással kapcsolatos találmányt. Ezt egyébként szintén az érdekcsoporthoz tartozó cég értékesítette, és a szabadalmat számos közismert nagyvállalat, köztük – ahogy lapunk kiderítette, 2015-ben a Magyar Telekom is megvásárolta.
Bár Csík Balázs a találmány eladását megelőzően kapott segítséget az V. kerülettől, az üzletembernek vélhetően már 2012-ben sem kellett szűkölködnie. Akkoriban ugyanis már vezető tisztségviselő volt a Hunguard Zrt.-ben, ami – az erős fideszes hátszélnek hála – éppen ekkor indult el az „emelkedőn”. A 2012-es 39 millió körüli árbevételből 2014-re száznyolcvanhatmillió lett. A rezsicsökkentes időszakában ugyanis, egy jogszabály-módosításnak köszönhetően a vállalkozás sokáig monopolhelyzetnek örvendett, a közműcégek auditálásához szükséges követelményeknek ugyanis csak a Hunguard felelt meg. Tavaly a cég már 781 millió forint árbevételt könyvelt el.
Az Egyetem térhez közeli Királyi Pál utcai épület lakástulajdonosai között más érdekes neveket találunk. Egy az önkormányzat honlapjáról letölthető 2008-as dokumentum szerint ugyanott vett önkormányzati lakást Prónay-Zakar Gina, Belváros-Lipótváros önkormányzatának korábbi sajtószóvivője. A Csík Balázsnak eladott lakásról szóló hirdetményt ugyanakkor a honlapon nem találtuk meg.
A kerületben megszokott jelenség, hogy önkormányzati házakban Rogán-közeli embereknek adják oda a lakásokat – mondta lapunk megkeresésére Juhász Péter, az Együtt kerületi képviselője. A politikus számos V. kerületi ingatlanpanamára felhívta a sajtó figyelmét, szerinte a gyanú a Királyi Pál utca 18. esetében is fennáll. A Szerb utca 9.-ben huszonkét lakásról tudjuk, hogy fideszes potentátok jutottak hozzá – folytatta. Juhász példaként az alpolgármestert, illetve Kaminski Fannyt, Habony Árpád volt feleségét említi, akinek ingatlana édesanyja nevén van. Az Együtt alelnöke hangsúlyozta, a Szerb utca 9.-et az önkormányzat pénzén újították fel, mielőtt ott a Fidesz-közeli emberek a lakásokhoz jutottak. A Károly körút 26.-os számú társasház esete is hasonló volt – tette hozzá a politikus. A szintén belvárosi ingatlan nemrég a Portik-üggyel kapcsolatban került a hírekbe. A kilencvenes évek híres, jelenleg börtönbüntetését töltő bűnözője egy bírósági meghallgatáson közölte: tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át Rogán Antalnak a Károly körút 26. alatti lakás megszerzése fejében. Ugyanabban az épületben öt darab szociális lakást alakítottak ki – folytatta Juhász, valamint hozzátette: Rogán önkormányzata később valamennyi ingatlant eladta. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2016/08/lakashoz-segitettek-a-hunguard-vezert | https://web.archive.org/web/20231210165610/https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/lakashoz-segitettek-a-hunguard-vezert-3933963/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakashoz-segitettek-a-hunguard-vezert | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2016-08-12 19:42:00 | [
"Csik Balázs",
"Rogán Antal"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Hunguard Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
49,990 | Százmilliós támogatásokkal segíti az állam Mészáros rokonságát és Orbán páholytársát | Négy körben összesen 25 milliárd forintos keretből támogatott Magyarországon működő építőipari vállakozásokat a kormány 2018-ban és 2019-ben. A legszerencsésebbekről nehéz elképzelni, hogy másképpen ne tudnának fejleszteni, hiszen állami megrendelések, illetve NER-es kapcsolatok segítik boldogulásukat. | Számos kormányközeli vállalkozás kapott százmilliós, vissza nem térítendő állami támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. A kiválasztottak között ott van a többi között Mészáros Lőrinc vejének cége, illetve Orbán Viktor páholytársánának, Végh Gábornak a vállalkozása is – tudta meg a 24.hu.
2018-ban hirdették meg Az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányuló támogatási programot 8 milliárd forintos kerettel. Az összeget a kormány még abban az évben megduplázta (a rendkívüli intézkedésekre szolgáló tartalék terhére), így csak tavalyelőtt 16 milliárd forintos keretből szórták a támogatást az építőipari cégeknek. 2019-ben a program folytatódott, 9 milliárd forintos kerettel. Pályázatokat Magyarországon működő építőipari kis- és középvállakozások nyújthattak be, a minisztérium a pályázat lebonyolítását az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-re bízta.
A kormány célkitűzése az építőipari ágazat fenntartható, modern technológián alapuló fejlődésének támogatása annak érdekében, hogy a hazai ipar meghatározó ágazata eleget tudjon tenni a növekvő volumenű megrendelői igényeknek
– írta a szervezet a program létjogosultságáról, amelynek részeként szép számmal kaptak ingyenpénzt közpénzes megrendeléseken gyarapodó cégek is.
859,7 millió forintos össztámogatásával a program abszolút nyertese az Aquaplus Kútfúró Kft. lett, amelynek többségi tulajdonosa korábban Bánki Erik fideszes képviselővel üzletelt. És nem csak vele: György Zoltánnak az Átlátszó szerint Tiborcz Istvánék kikötővásárlásához is köze volt. A cég számos fideszes önkormányzatnak épített fürdőket, például Siklósnak, amely komolyan el is adósodott a milliárdos beruházás miatt.
Sikeresen pályázott Mészáros Lőrinc vejének cége, a Homlok Építő Zrt., amely összesen 224,5 millió forintnyi állami segítséget kapott. Nehéz elképzelni, hogy enélkül ne tudnának fejleszteni: Homlok Zsolt cégei 2018-ban összesen 4,1 milliárdos profitot termeltek.
A szerencsés kiválasztottak közé került a Pharos 95 Kft.: a Felcsúton is telephelyet működtető vállalkozás tulajdonosa, Végh Gábor egész alakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, és feltűnik a miniszterelnökkel együtt a VIP-páholyban is. Ezúttal 121,6 millió forintnak örülhetett.
Győztesként futott be egy egészen friss Mészáros-szerzemény, a Gerecse-Plusz Kft. is. Megítélték neki a 228 millió forintnyi állami támogatást, majd néhány hónapra rá megvásárolta a kft.-t a Mészáros család Fejér B.Á.L. nevű cége.
Több mint 436 millió forintnak örülhet a Garage Kft., amely a Tiborcz-körben emlegetett West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel kapott meg egy 10,6 milliárdos munkát a Millenárisnál, 3 milliárdért pedig egyházi iskolát épít Fehérgyarmaton. A cég tulajdonosait a Népszava Tombor Andrással, Habony Árpád hitelezőjével közötte össze.
Szintén Tiborczék apropóján érdekes a több mint 666 millió forintot bezsebelő Épszerk-Pannónia Invest Kft., amely a WHB alvállalkozójaként jutott munkához a Városligetben.
546 millió forinthoz jutott a Molnárbeton Kft., amely Orbán Viktor barátjával, Garancsi Istvánnal vágta közös fába a fejszéjét.
Kis híján 800 millió forinthoz jutott a Mento Környezetkultúra Kft., amely a Gazdasági Versenyhivatal szerint 2013-ban és 2014-ben uniós támogatású közbeszerzéseken kartellezett négy másik céggel. A miskolci kukakirály bukásáról decemberben írtunk. A versenyhivatal a legnagyobb bírságot éppen a Mento Kft.-re szabta ki, a 307,7 millió forintos büntetésre bőven futná a támogatásból.
A legnagyobb, illetve legizgalmasabb tételeket ebben táblázatban találja, egy kis magyarázattal:
Kiemelt kép: Illyés Tibor / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/01/03/epitoipar-tamogatas-itm/ | https://web.archive.org/web/20230328103745/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/01/03/epitoipar-tamogatas-itm/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-tamogatasokkal-segiti-az-allam-meszaros-rokonsagat-es-orban-paholytarsat | 24.hu | hungarian-news | 2020-01-03 18:47:08 | [
"György Zoltán",
"Homlok Zsolt",
"Végh Gábor"
] | [
"Alisca Bau Zrt.",
"Aquaplus Kútfúró Kft.",
"Békés Drén Kft.",
"Délút Kft.",
"Épkar Zrt.",
"Épszerk-Pannónia Invest Kft.",
"FÉSZ Építő Zrt.",
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Gerecse-Plusz Kft.",
"Hídtechnika Kft.",
"Homlok Építő Zrt.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Inter-Tefu Kft.",
"KE-VÍZ 21 Zrt.",
"Keviép Kft.",
"Mento Kft.",
"Molnárbeton Kft.",
"Nyír-Wetland Kft.",
"Pharos ’95 Kft.",
"Tömb 2002 Kft.",
"Vabeko Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,991 | A balmazújvárosi vesztegetési ügy utóélete: Kegyelmesék ötmilliója | Egy klasszikus és minden lényegi elemében feltárt vesztegetési ügy egyik kulcsfigurájának éppen egy éve sikerül elkerülnie a harmadfokon is jóváhagyott börtönbüntetését. A másik fő alak, a fideszes országgyűlési képviselő memóriafrissülésének bizonyítékára pedig nemrég bukkantunk rá. A tavaly áprilisi jogerős ítélet után harmadfokon a Kúria is bűnösnek mondta ki Balmazújváros volt jegyzőjét, volt polgármesterét hivatali vesztegetés és kötelességszegés miatt. Veres Margit mégsem vonult börtönbe 5 évi büntetését letölteni azután sem, hogy felülvizsgálati kérelmét a legfőbb bírói fórum elutasította. Igaz, Áder János még Veres kegyelmi kérvényén töpreng – és valóban komoly dilemma lehet, hogy köztársasági elnökként szembemenjen-e három egybehangzó bírói ítélettel. Amíg Áder morfondírozik, addig Veres a másik kegyelmező, az igazságügyi miniszter által adható büntetéselhalasztási engedményt élvezi. | A tavaly áprilisi jogerős ítélet után harmadfokon a Kúria is bűnösnek mondta ki Balmazújváros volt jegyzőjét, volt polgármesterét hivatali vesztegetés és kötelességszegés miatt. Veres Margit mégsem vonult börtönbe 5 évi büntetését letölteni azután sem, hogy felülvizsgálati kérelmét a legfőbb bírói fórum elutasította. Igaz, Áder János még Veres kegyelmi kérvényén töpreng – és valóban komoly dilemma lehet, hogy köztársasági elnökként szembemenjen-e három egybehangzó bírói ítélettel. Amíg Áder morfondírozik, addig Veres a másik kegyelmező, az igazságügyi miniszter által adható büntetéselhalasztási engedményt élvezi. A másodrendű vádlott, a vállalkozó
Király Sándor büntetését is szigorította tavaly a másodfok: az ítélet mellőzte a próbaidőt, és az 1 év 6 hónapot 2 év letöltendőre emelte.
Papíron, mivel a másodrendű vádlott egészségi okokra hivatkozva kerülte el a szabadságvesztést.
Az ügy harmadik szereplője Tiba István volt balmazújvárosi polgármester, aki immár tizenhetedik éve a Fidesz országgyűlési képviselője, és boldogan éldegél.
A vesztegetés
A bíróság által megállapított tényállás szerint Veres előbb jegyzőként, majd a járási hivatal vezetőjeként (2014-től pedig független polgármesterként) tevékenykedett Balmazújvárosban. Munkaköri leírásába tartozott, hogy jelezze a jogsértéseket, felügyelje a törvényességi előírások betartását. Ehhez képest 2012 decemberében Király Sándor helyi nagyvállalkozótól átvett 5 millió forint készpénzt, és abból az ügyészek szerint 450 ezret megtartott magának, míg a többit Tiba Istvánnak adta át.
Mindez a Király nevét viselő Kőnig Rendezvényközpont építésével függött össze. Veres az ítélet szerint megígérte, hogy mindent megtesz az állami támogatás megszerzéséért, amelyet ha megkapnak, a város 180 millió forinttal járul hozzá a 600 milliós beruházáshoz. Így is történt: Balmazújváros 2012 decemberében 450 millió forint állami forráshoz jutott. Király lobbistájaként az önkormányzat illetékes bizottságában Veres azt hintette el, hogy a 450 millióból 180 millió forint céltámogatás, amit kizárólag a csarnok építésére lehet felhasználni – holott a támogatásról szóló kormányhatározatban nem szerepelt ilyen megkötés. A városi közgyűlésben Tiba István akkori fideszes polgármester Veressel egybehangzóan adta elő a 180 milliós hazugságot, és a megvezetett képviselők meg is szavazták az előterjesztést. A város 2013. január végén megkötötte a támogatási szerződést Királlyal, akinek a cégétől Veres jegyző egy új autóhoz jutott, amelynek értékét 1,9 milliós valótlan összegben tüntették fel az adásvételi szerződésen.
A pénzzel tömött boríték (mínusz 450 ezer forint) Tiba Istvánnál kötött ki. Tiba a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának tagjaként is lobbizhatott (2012-ben még nem volt összeférhetetlen a parlamenti képviselőség a polgármesterkedéssel). Ennek ellenére a Tibához került 4,55 millió forintot nem bolygatták az eljárás során, pedig a pénz átadását sem Veres Margit, sem Király Sándor, de még Tiba István sem tagadta. Tiba azzal védte magát, hogy a pénzt kölcsönként értelmezte (mondván, korábban is kapott már kölcsönt Királytól, aki nem kért kamatot Tibától, és a visszafizetési határidőt sem kezelte szigorúan), még ha ennek írásos nyoma nem keletkezett is. Ráadásul – mondta – a pénzt azonnal becsengette a helyi sportklubot működtető cég kasszájába, mivel vállalkozóknak tartoztak. A büntetőeljárás egyik szépséghibája, hogy a nyomozók nem derítették fel a Tiba által a pénzükre állítólag váró vállalkozók kilétét. Az Átlátszó annak idején kérdőjelesnek nevezte Tiba állításait, mivel a focicsapatot működtető – ma már a csőd szélén tántorgó – Balmazújváros Sport Kft. a 2012-es évet 22 millió forint nyereséggel zárta és 74 millió forint készpénzállománnyal rendelkezett.
A jogerős ítélet kihirdetése után néhány nappal Balmazújvárosban aláírásgyűjtés indult az akkor már polgármesteri székben ülő Veres Margit és az őt megvesztegető Király Sándor támogatására. A megmentésükért indított petíció az 5 milliós boríték címzettje, Tiba István közvetítésével a miniszterelnök asztalára került, tette közzé a hírt a helyi kábeltévé tavaly májusban. A Balmazújváros TV hírkommentárja ez volt: „Tudjuk, a hatalmi ágak a rendszerváltás óta különváltak, így a miniszterelnöknek nincs befolyása a bíróságok, így a Kúria döntéseire, viszont továbbíthatja a petíciót az illetékeseknek.”
Saját kezébe
Hogy a miniszterelnök mit lépett, nem tudható, az viszont igen, hogy Veres Margit máig nem vonult börtönbe. Először a Kúriához adott be felülvizsgálati kérelmet, de idén január 14-én a legfelső bírói fórum is megállapította a jegyző kötelességszegését és hivatali vesztegetésben való részvételét, amely „a jogtalan előny ígéretével és annak elfogadásával formálisan befejezetté vált”.
Rácsai Lajos, Veres ügyvédje lapunknak a felülvizsgálati eljárásra is hivatkozott, amikor arról érdeklődünk, hogy a volt jegyző miért nem kezdte meg szabadságvesztésének letöltését. Amikor emlékeztettük a Kúria januári döntésére, az ügyvéd közölte, hogy ő is tud róla. A volt polgármester tavaly kegyelmi kérvényt is beadott, hogy pontosan mikor, azt a jogi képviselő nem tudta felidézni.
Áder János hivatalánál hiába érdeklődtünk, hogy Veres megkapta-e a kegyelmet, mivel a „jogszabályoknak megfelelően a kegyelmi és a méltányossági ügyekről, illetve a határozat tartalmáról a Köztársasági Elnöki Hivatal sem szóban, sem írásban nem adhat felvilágosítást” – válaszolta a Narancs kérdésére az államfő sajtóigazgatósága. A Debreceni Törvényszéken viszont sikerült megtudnunk, hogy a köztársasági elnök még nem döntött Veres sorsáról, mivel az ügyet első fokon tárgyaló Debreceni Törvényszék nem kapott hivatalos értesítést Veres kérelme ügyében. (A törvény szerint jogerős ügyekben a kegyelmi döntésről szóló határozatot a bíróság kézbesíti az elítéltnek, illetve a kérelmezőnek.)
A statisztika szerint Áder nem dobálja ész nélkül kegyelmi határozatait, tavaly négy főt, a kérelmezők nem egészen 1 százalékát részesítette ebben. A törvény nem sürgeti, az államfő akármeddig gondolkodhat. Rácsai Lajos sem jósolt, de felidézte: előfordult olyan kérvény, amelyen egy évnél tovább töprengett a köztársasági elnök. Áder egyébként nemcsak a büntetés alól adhat felmentést, azzal is mentesítheti Verest a börtöntől, ha próbaidőre függeszti fel a büntetését.
Igazságügyi miniszterként Trócsányi László állítja össze a kegyelmi felterjesztést, amelyben akár javasolhatja az első- és másodfokú bíróság ítéletének negligálását is. Áder csak a felterjesztésbe került dokumentumok alapján határozhat, a kegyelmi eljárás során személyes meghallgatást nem alkalmazhat. Trócsányi igazságügyi miniszterként felmentést adhat a börtönbüntetés megkezdése alól is. Pontosabban nem saját maga, hanem átruházott hatáskörben eljárva parlamenti államtitkára, Völner Pál rendelheti el a köztársasági elnök döntéséig a büntetés elhalasztását, félbeszakítását. Hogy ez megtörtént, abban észszerűtlen lenne kételkedni, Verest máskülönben előállították volna, miután nem jelent meg a büntetésére kijelölt intézetben. Az elnöki kegyelmi eljárásról szóló törvény kimondja ugyanis, hogy a – csak a jogerős ítélet kihirdetése után benyújtható – kérelem elbírálásának nincs halasztó hatálya a büntetés megkezdésére. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, engedélyezték-e a halasztást Veresnek, de elzárkóztak a tájékoztatástól. Olyannyira, hogy az ebben a kegyelmi eljárásban nem is érdekelt Belügyminisztériumhoz irányítottak. Onnan természetesen szintén nem kaptunk választ, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) ajánlották, amelyet viszont már korábban megkerestünk. A BVOP-nak viszont a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések miatt nem állt módjában válaszolni.
Egyébként, ha Áder elutasítaná kegyelmi kérvényét, Veres Margit beadhat egy újabbat, és annak az eljárásnak a lezárásáig az igazságügyi miniszter ismét mentesítheti Verest a büntetés megkezdése alól – a törvény a miniszteri „kegyelmek” számát sem korlátozza. (Akinek nincs miniszteri felmentése, maximum 3 hónapig halogathatja a börtönbe vonulást.)
Az érinthetetlen
Tiba István felelőssége – őt a Fidesz 2011-től az Országgyűlés egyik jegyzőjeként delegálja a parlamenti munkába – a vesztegetési ügyben nem merült fel. Sőt, az ügytől függetlenül haladt a ranglétrán, 2016-ban képviselői megbízatása mellé a Miniszterelnökség fejlesztésekért felelős biztosává léptették elő 772 ezer forintos fizetéssel. (Képviselőként nem sokat villantott, 2006 és 2010 között egyszer, 2010 és 2014 között háromszor szólalt fel, abból is az egyik kormánypárti interpelláció volt.) Tiba fejlesztési miniszteri biztosi munkájának már az első év végén megmutatkozott a hozama: 2012 karácsonyát is felülmúló pénzeső hullott Balmazújvárosra: turizmus- és szállodafejlesztésre 300 millió forintot, fürdőlétesítmények felújítására, fejlesztésére 480 millió forintot, a sportklub fejlesztésére, korszerű technológiák beszerzésére 480 millió forint támogatást utalt a kormány. Tiba a sikert azzal magyarázta, hogy a kormányzat és a miniszterelnök meglátta, hogy 2006, azaz első polgármesteri ciklusa óta Balmazújváros erőn felül teljesít, tudatosan, és nem hasraütésszerűen kéri a központi forrásokat.
Balmazújváros nem csak 2012-ben segítette az export-importban és fuvarozásban utazó Király Sándor üzleti boldogulását. A város 2016-ban, amikor Királytól hitelből megvette a helyi termálhotelt, gálánsan 15 évre előre kifizetett 127 millió forint értékű szolgáltatást a Király érdekeltségében lévő Termal Hotel Balmaz Kft.-nek, amely ezután a Kőnig Rendezvényközpontot üzemelteti. Ez azért tűnik minimum kedvezőnek, mert a város aligha volt rászorulva erre: a Cívishír értesülése szerint a csarnokra adott 180 millió forintos támogatásért cserébe az önkormányzat 15 éven át ingyenesen tarthat ott évi 20 rendezvényt. Király Sándor balmazújvárosi cégeit, a König-csoport tagjait a kormány is megtámogatta hazai és uniós forrásokkal, például a König Trade Kft. nevű zászlóshajó 2013-ban 99 millió forintot nyert technológiai korszerűsítésre. (A cég 2011-es pályázata is sikeres volt, dolgozói testi-lelki épségét segítő programjához 8 millió forintot kapott. A projektleírás szerint a 2011. február és október közötti rendezvények eredményeként „a dolgozók elsajátíthatják az egészséges életvitelhez szükséges tudást és kompetenciákat, amely az életminőség javulásához vezet. Ennek egyik következménye a munkahelyen észlelhető jelentős hatékonyságnövekedés, melynek pozitív hatásait a vásárlók is közvetlenül érezni fogják.”)
Bár úgy tűnt, a Királytól Tibához került millióknak nem maradt nyoma, rábukkantunk egy azóta keletkezett érdekes hivatalos iratra.
A vesztegetés után négy évvel Tiba a boríték értékével, 5 millió forinttal megegyező tételt vallott be utólagosan. 2016 áprilisában, amikor javában tartott Veres büntetőügye, a fideszes politikus megerőltette emlékezetét, és 2012-es országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozatát egy 5 millió forintos, magánszemélyekkel szembeni tartozásról szóló bejegyzéssel toldotta meg – erről éveken át valamiért megfeledkezett. Megkérdeztük Tibát az 5 millió forint történetéről, de hetek alatt sem érkezett válasz. Vagyonnyilatkozatait áttekintve viszont kétségtelen, hogy a kormánypárti honatya ezek után fogához verte a garast. A Király-borítéknyi összeget ugyanis maradéktalanul visszafizethette, mert a 2013-as vagyonnyilatkozatában a kölcsönnek már se híre, se hamva. | https://magyarnarancs.hu/belpol/kegyelmesek-otmillioja-119008 | https://web.archive.org/web/20221010174929/https://magyarnarancs.hu/belpol/kegyelmesek-otmillioja-119008 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-balmazujvarosi-vesztegetesi-ugy-utoelete-kegyelmesek-otmillioja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-04-18 23:26:00 | [
"Áder János",
"Király Sándor",
"Tiba István",
"Veres Margit"
] | [
"Balmazújváros Város Önkormányzata",
"Igazságügyi Minisztérium",
"König Trade Kft.",
"Termál Hotel Balmaz Kft."
] | [
"Balmazújváros",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"vesztegetés",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"jegyző"
] | [
"Balmazújvárosi kenőpénzügy"
] |
49,992 | Orbán török barátja szinte teljesen lebontotta védett budapesti épületegyüttest | Az egykori Közvágóhíd épületegyüttese 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. Az Építészfórum azonban úgy értesült, hogy az ipari műemlék helyi védettséget megalapozó dokumentációja egyszerűen nem létezik. A beruházást ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a kormány, ami egy sor, amúgy szükséges engedély beszerzése alól felmenti a beruházót. | légi felvételeket is közöl az elképesztő mértékű pusztításról, ezt itt lehet megtekinteni.
Az elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Azokat az épületeket is elbontották, melyeket szakemberek korábban megőrzendőnek ítéltek, és azokat is, melyről a beruházó is azt állította, hogy megmaradnak.
Az egykori Közvágóhíd épületegyüttese 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. Az Építészfórum azonban úgy értesült, hogy az ipari műemlék helyi védettséget megalapozó dokumentációja egyszerűen nem létezik. A beruházást ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a kormány, ami egy sor, amugy szükséges engedély beszerzése alól felmenti a beruházót.
Sok mindent megmagyaráz, ha eszünkbe jut, hogy a beruházó nem más, mint Adnan Polat, Törökország egyik leggazdagabb embere. Polat jó barátságban van Orbán Viktorral, és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is. Tiborcz István miniszterelnöki vővel pedig még üzletelt is Polat, mint ahogy azt a Magyar Narancs feltárta.
A látványterveket jegyző Chapman Taylor építészirodát, oldaláról azóta eltűntek az egy éve közzétett látványtervek, itt azonban még láthatóak azok.
Ezen, a városrész nagyságú területet felölelő, jellegtelen épületeket felsorakoztató komplexumban semmi nem emlékeztet az eredeti Közvágóhídra.
A IX. kerülettel kötött telekalakítási megállapodás is csak úgy fogalmaz: „A koncepciótervben hangsúlyos szerepet fog kapni a terület múltjához kapcsolódó értékek megjelenése. A fejlesztő ezt egyrészt a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével, másrészt az új épületek és közösségi terek témaválasztásával és látványával tervezi elérni.” | https://magyarnarancs.hu/lokal/orban-torok-baratja-szinte-teljesen-lebontotta-vedett-budapesti-epuletegyuttest-125010 | https://web.archive.org/web/20191204154947/https://m.magyarnarancs.hu/lokal/orban-torok-baratja-szinte-teljesen-lebontotta-vedett-budapesti-epuletegyuttest-125010 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-torok-baratja-szinte-teljesen-lebontotta-vedett-budapesti-epuletegyuttest | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-12-03 07:19:00 | [
"Adnan Polat"
] | [] | [
"Budapest"
] | [
"műemlékvédelem",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
49,993 | Nemcsak Simonkára, hanem feleségére, unokahúgára és sofőrjére is súlyos fegyházbüntetést kér az ügyészség | A Központi Nyomozó Főügyészség nemcsak Simonka György fideszes országgyűlési képviselőre, hanem feleségére, unokahúgára, barátaira és üzlettársaira is súlyos fegyházbüntetéseket kér a Fővárosi Törvényszéken a jövő év elején kezdődő büntetőperben – értesült a Narancs.hu. A vádirati indítvány szerint Simonka és sok társa feltételes szabadságra nem bocsáthatók. | A Narancs.hu szeptemberben elsőként írta meg, hogy az ügyészség a vádiratában 8 és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt megvádolt Simonka Györgyre. Mindez az új büntetőeljárási szabályok szerint akkor léphet életbe, ha a Fővárosi Törvényszék előtt a jövő év januárjában kezdődő per előkészítő ülésén Simonka elfogadja a vádiratban foglaltakat, és lemond a védekezés lehetőségéről. Már most tudjuk, ez nem így lesz, hiszen a kormánypárti képviselő ártatlannak vallja magát.
A vádiratban foglalt és az ügyészség által indítványozott büntetési tételek súlyosodnak és szigorodnak, ha azokat a vádlottak nem fogadják el. Egy az ügyet jól ismerő Békés megyei ügyvéd a Narancs.hu megkeresésére azt mondta, ilyen esetekben a büntetési tétel 5 és 15 év között van. Ámbár ironikusan azt is megjegyezte, "ugyan, mit tud majd a bíróság elkobozni Simonkától?” Tény, az a nagyértékű újkígyósi ingatlan, amelyben Simonka a családjával él, az elmúlt években többször cserélt gazdát, és ma két kiskorú gyermeke nevén van.
Simonka tüzet olt...
A legsúlyosabb vádak a rendszerváltás óta
A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben nem fogalmazódtak meg olyan súlyos vádak egyetlen politikussal szemben sem, mint a Fidesz dél-békési egyéni országgyűlési képviselőjével szemben. A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában gyakorlatilag egy maffiaszerű alakzatot ír le, és bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Simonka György és 32 társa ellen.
Az ügyészség szerint a dél-békési parlamenti képviselő tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg a termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) beruházásaira és ezekre rástartolt. Simonka és társai 2009 év végén elhatározták, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört építenek fel, amelynek az volt a célja, hogy a döntéshozókat megtévesztve jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak. A hamarosan kezdődő pernek Simonka a harmadrendű vádlottja, mert az eredeti nyomozás még öt évvel ezelőtt, 2014-ben kezdődött T. Szilveszter és társai ellen – tájékoztatta egy a Simonka által kezdeményezett és elvesztett rágalmazási ügyben még 2018 februárjában a Központi Nyomozó Főügyészség a Gyulai Járásbíróságot. T. Szilveszter társa K. Mihály, Simonka üzlettára, aki az ügy kapcsán volt már előzetes letartóztatásban és házi őrizetben is.
Simonkáék házának erődszerű bejárata
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazhatták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel.
Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek. Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
A vád szerint Simonka ez irányú ténykedése:
- kétrendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
- kétrendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének,
- kétrendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
- kétrendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
- kétrendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
Feleség, unokahúg, üzlettárs
Simonka, valamint a már említett T. Szilveszter és K. mellett további 30 vádlottja van az ügynek. A Narancs.hu birtokába jutott vádiratból kiderül, hogy a fideszes parlamenti képviselő feleségére, unokahúgára, sofőrjére, közeli ismerőseire és üzlettársaira is súlyos fegyházbüntetés kiszabását kéri a Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszéktől.
Az V. rendű vádlott feleség esetében 6 év fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztést kér az ügyészség és 6 évre eltiltaná a közügyektől. Egyben azt indítványozza, hogy a bíróság véglegesen tiltsa el a gazdasági társaság tisztségviselői feladata ellátásától. (Ha mind Simonkát, mind a feleségét letöltendő szabadságvesztésre ítélné a bíróság, akkor két gyerekük felneveléséről másnak kell majd gondoskodnia. A két kiskorú nevén van az újkígyósi villájuk tulajdonjoga.)
Simonka és háttérben a felesége, egy biciklitúrán
Öt év fegyházbüntetést kér a vádhatóság a Simonka ügyleteiben sokszor felbukkanó unokahúgára, T. Renátára, egyben őt is örökre eltiltaná attól, hogy gazdasági társaságban vezető szerepet vállaljon. T. volt az, aki néhány évvel ezelőtt potom pénzen megvásárolta Simonkáéktól otthonukat, majd szinte jelképes összegért kiadta nekik.
G. Pálné több Simonkához köthető cégben, így a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben és a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben is fontos szerepet játszott. De feltűnt a Dél-Békés Termelőiért Közhasznú Alapítványban is, amelynek közbeszerzési pályázatain a Simonka családi és üzleti köréhez közel álló Public Sector Kft. sokszor volt győztes. G. az Aktív Klub Szolgáltató Kft.-ben is tulajdonos volt. Ez a cég akkor szerzett tulajdonjogot a Simonkáék által lakott újkígyósi ház egy részében, amikor azt – nem tudni, milyen megfontolások alapján – eladták a politikus unokahúgának, akitől ugyanezzel a mozdulattal havi 60 ezer forintért vissza is bérelték. G. Pálné VII. rendű vádlott esetében hat év fegyház és hat év közügyektől eltiltást lát célravezetőnek az ügyészség.
Sofőr, Kerényi és Koncz
Szemtől szembe: Simonka és Kerényi János
Fotó: Simonnka György/Facebook.com
Kicsit olcsóbban úszná meg a vádhatóság indítványa szerint U. András, akit Simonka sofőrjeként ismernek. Rá három és fél év fegyházat és négy év közügyektől eltiltást kér a vádhatóság. A IX. rendű vádlott sok ügyletben feltűnt Simonka mellett. Korábban egy mezőhegyesi címre volt bejelentve, noha életvitelszerűen nem élt ott. Tulajdonos volt a fideszes képviselő neve által fémjelzett Likefest Kft.-ben és a Paprikakert. Kft.-ben, egyben ügyvezetője volt Szerviz-Bodzás Kft.-nek, amely 22,5 millió forintot nyert gépjármű-beszerzésre. Ebben a cégben korábban Simonka anyja és felesége is tulajdonrészt birtokolt.
Végül az ügy XII. és XIII. rendű vádlottja K. Gyula és K. Ákos, akik ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokiratok felhasználása a vád. K. Gyula annak a Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselőnek az apósa, aki az előző parlamenti ciklusban Simonka szomszédja volt az Országház patkójában, míg K. Ákos a sógora, ahogy ezt a 24.hu megírta. Mindkettejükre 2 év 6 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztést kér az ügyészség, míg a közügyektől 3 évre tiltatná el őket.
Az ügy IV. rendű vádlottja Kerényi János fideszes parlamenti képviselőnek, a kormánypárt dél-alföldi pártigazgatójának az unokaöccse.
Nincs feltételes szabadság, betlehemi láng, szószék
A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban arra tett javaslatot, hogy az általa javasolt büntetési tételek mellett sem Simonka, sem további tizennégy vádlott esetében az esetleges jogerős szabadságvesztés után feltételes szabadságra ne legyenek bocsáthatóak.
Simonka a battonyai templomban lángot ad...
Fotó: Battonya/Facebook.com
Mindeközben Simonka György a hétvégén a választókerületében lévő Battonyán, a helyi katolikus templomban a betlehemi lángot hozta el és adta tovább az ott megjelent híveknek. Mi több, a súlyos vádakkal hamarosan a bíróság elé kerülő korménypárti képviselő a szószékről is prédikált.
(Címlapfotókon Simonka egy katasztrófavédelmi gyakorlaton. A politikus már más szemüvegen keresztül nézi a világot? A felvétel forrása: Simonka Gyürgy/Facebook.com.) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-csak-simonkara-felesegere-unokahugara-es-soforjere-is-sulyos-fegyhazbuntetest-ker-az-ugyeszseg-125389 | https://web.archive.org/web/20191218161648/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-csak-simonkara-felesegere-unokahugara-es-soforjere-is-sulyos-fegyhazbuntetest-ker-az-ugyeszseg-125389 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemcsak-simonkara-hanem-felesegere-unokahugara-es-soforjere-is-sulyos-fegyhazbuntetest-ker-az-ugyeszseg | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-12-17 07:25:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Aktív Klub Szolgáltató Kft.",
"Dél-Békés Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Likefest Szervező és Szolgáltató Kft.",
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft.",
"Public Sector Consulting Kft.",
"Szervíz-Bodzás Kft."
] | [
"Békés megye"
] | [
"pályázat",
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"támogatás",
"klientúra",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
49,994 | Csontvázak dőlnek a Kriza-korszak után Miskolcon, az “erdélyi lobbi” szedi a sátorfáját | A most távozó Pálffy és Szélyes Kriza Ákos (Fidesz) volt polgármester csapatának ahhoz a részéhez tartozott, amit “erdélyi lobbiként” emlegetettek a borsodi megyeszékhelyen. | A miskolci Fidesz önkormányzati választásokon elszenvedett bukása után azonnal, saját elhatározásából távozott Pálffy Kinga a miskolci önkormányzati cégeket tömörítő Miskolc Holding éléről. Nettó 33 millió forintot sikerült felvennie lelépéskor, kihasználva az átadás-átvétel körüli bizonytalanságokat.
A kifizetés jogcímét – korábbi fel nem vett prémiumok, jutalmak – a miskolci önkormányzat megkérdőjelezi. Várhatólag bíróságon fog folytatódni az ügy.
Pálffy után pár héttel felmondott Szélyes Domokos, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési vezérigazgatója is. Neki azonban már nem sikerült pénzhez jutnia, mert az önkormányzat addigra már leállította a kifizetéseket. Szélyes Pálffyhoz hasonló megkérdőjelezhető jogcímeken próbált némi extrákhoz jutni.
A Miskolc Holding 52 milliárdos kötelezettség-vállalást görget maga elött. Ez a szám szerepel a mérlegben is, és a Holding korábbi vezetése sem cáfolta az összeget. Legtöbbször arra hivatkoztak, hogy a korábban vásárolt 75 CNG busz terhelte meg a kasszát.
Az első csontvázak rögtön az új polgármester belépése után előkerültek. Kiderült, hogy a városi közlekedést végző vállalt az MVK Zrt. olyan rossz bőrben van, hogy Magyarországon példátlan módon ritkítani kell a járatokat. A polgármester válságmenedzsert nevez ki a közlekedési vállalathoz. A Miskolc Holding átvilágítása most is tart.
A most távozó Pálffy és Szélyes Kriza Ákos (Fidesz) volt polgármester csapatának ahhoz a részéhez tartozott, amit „erdélyi lobbiként” emlegetettek a borsodi megyeszékhelyen.
A mostani választáson már nem induló Kriza Ákos 2010-es győzelme után rögtön visszatetszést keltett még fideszes körökben is, hogy egyre több önkormányzati, később iskolai, és közintézményi vezető került ki Erdélyből áttelepült személyek közül. Többen közülük nem is rejtették véka alá, hogy Kriza Ákossal már Romániában ismerték egymást, esetleg egy iskolába jártak vagy más módon kerültek ismeretségbe vele.
A Fidesz megpróbálta nemzetárulóként beállítani az ellenzéket, akik többször felhozták ezt a kérdést, de aztán az ügy kényes volta miatt néhány év után le is szálltak a témáról.
Az erdélyi magyarok miskolci nyomulására több elmélet is született. A leghihetőbb az, hogy miután a 2010-es választások előtt Miskolcon is lefejezték a Fideszt, krónikus káderhiány keletkezett, és a Miskolcon idegenül mozgó polgármester a földijeivel igyekezett lojális, lekötelezett, és ebből fakadóan szilárd hátteret kiépíteni magának.
Pálffy Kinga a 90-es évek elején színésznő volt, további pályafutásáról nem tudni semmit, önéletrajza, iskolai végzettséget igazoló dokumentumai soha nem kerültek elő. Közérdekű adatkérelmünkre a miskolci városháza nem válaszolt.
Szélyes Domokos 37 éves, Székelyudvarhelyen született közgazdász. Már korábban bekerült az újságokba azzal, hogy Miskolc egyik legdrágább helyén lévő panziójához vezető lépcsősort elbontották, és helyette autós feljáró készült a szomszédok tiltakozása ellenére. Szélyes akkor okozott meglepetést ismét, amikor kiderült, hogy körülbelül 500 millió forintért szállodát épített, ugyancsak Miskolctapolcán.
Szintén komoly vagyont halmozott fel a szintén Erdélyből származó Zárug Péter Farkas, a Miskolci Egyetem oktatója, aki Kriza Ákos legbefolyásosabb tanácsadója volt, és a fideszes polgármester-jelölt, Alakszai Zoltán sikertelen kampányát vezette. Zárug ausztriai panziójáról itt írtunk:
Osztrák turistaparadicsomban működtet szállodát a miskolci polgármester migránsozó tanácsadója
Alpesi síparadicsomban, a Grimming hegységnél van szállodája Zárug Péter Farkas miskolci politológusnak, Kriza Ákos (Fidesz) polgármester tanácsadójának. Hogy övé a dél-ausztriai vendégszállás, saját maga ismerte el az Átlátszónak, a részleteket azonban – hogy osztrák cégén keresztül vagy más módon birtokolja-e – már nem fejtette ki.
Zárug Péter Farkas a fideszes vereség után nyomban távozott az önkormányzattól.
Pusztai László – eszakhirnok.com
Fotó: a Miskolc Holding épülete. A szerző felvétele | https://atlatszo.hu/2020/01/02/csontvazak-dolnek-a-kriza-korszak-utan-miskolcon-az-erdelyi-lobbi-szedi-a-satorfajat/ | https://web.archive.org/web/20211020235135/https://orszagszerte.atlatszo.hu/csontvazak-dolnek-a-kriza-korszak-utan-miskolcon-az-erdelyi-lobbi-szedi-a-satorfajat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csontvazak-dolnek-a-kriza-korszak-utan-miskolcon-az-lerdelyi-lobbir-szedi-a-satorfajat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-01-04 19:50:23 | [
"Kriza Ákos",
"Pálffy Kinga",
"Szélyes Domonkos",
"Zárug Péter Farkas"
] | [
"Miskolc Holding Zrt.",
"Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.