news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
51,640 | Nyilvánosak a nemzeti kereskedőház költései Pénzeső | Havonta negyedmilliárd megy el a kereskedőházak terjeszkedő rendszerére. Az eredmények egyelőre haloványak, persze van, aki így is jól jár. Többek között az Orbán családnak nem ismeretlen jordániai (migráns, ah, borzalom!) család vagy egy Matolcsy-rokon. | A keleti (újabban pedig már déli) gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok berobbantására összesen 9,3 milliárd forintból létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) 2012-es alapítása óta titkolózik a rendelkezésére bocsátott (köz)vagyon felhasználásáról. Az állami cég a Quaestor-botrány idején került a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy vagyonának jelentős részét éppen a becsődölt, ám legfelsőbb fideszes kormánykörökkel igencsak baráti viszonyt ápoló brókercég kezelte. A Narancs közérdekűadat-igénylésben kérte, de nem kapta meg a társaság által kötött szerződések adatait, ezért lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kérve a jogsértés megállapítását. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a minap arról tájékoztatta lapunkat, hogy felszólítására a Kereskedőház – melyről a hatóság kimondta, hogy közfeladatot ellátó szerv, s ezért vonatkoznak rá az információszabadságról szóló törvény rendelkezései, vagyis a kért adatok közérdekű adatok – honlapján elérhetővé tette a szerződések listáját.
Bár a közel száz tételből álló, nyolcoldalas listát a Külgazdasági és Külügyminisztérium többségi tulajdonában álló MNKH valóban elérhetővé tette, játékos kedvében a honlapján egy kicsit el is dugta, így korántsem egyszerű rátalálni: a bemutatkozás menüpontban fellelhető „közérdekű adatok” között (ahol a helye lenne) ugyanis hiába keresnénk. A lista a lap alján olvasható, megtévesztő elnevezésű „szakmai információk” linkre kattintva érhető el (a közvetlen url-t is megadjuk: tradehouse.hu/
hu/szerzodesek-kore). Az adatokból egyértelmű, a Kereskedőház hosszú titkolózásának (és a pereskedésnek) megvolt az oka.
Tiszta Hawaii, bocs, Dubaj (kilátás a magyar kereskedőházból)
Fotó: htcc.org.hu
A magyar gazdaságpolitikának a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére immár globálisan bevetett csodafegyvere a helyi kereskedőház. A most közzétett adatsorból kiderül, hogy az MNKH eddig 44 kereskedőház alapítására és üzemeltetésére kötött mintegy két és fél tucat magyarországi és (inkább) külföldi bejegyzésű céggel határozatlan idejű szerződést. Az állami társaság igen bőkezű: havonta jelentős, dollárban vagy euróban meghatározott fix összeget – üzemeltetési és szakmai díjat, vagy általánosan: megbízási díjat – utal a kereskedőházakat menedzselő partnereinek, emellett több esetben egyszeri nyitási, sőt előkészítési díjat is fizetett (jellemzően 20-30 ezer euró összegben). Egy-egy kereskedőház havi működtetési költsége átlagban 20 ezer dollár körülre jön ki. Az 5 és 40 ezer dollár (nagyjából 1,5 millió és 11,6 millió forint) között váltakozó havi fixen felül azonban a partnerek ügyleti jutalékot is kapnak – nyilván a sikeresen lebonyolított üzletek után. A nyilvánosságra hozott táblázat nemcsak a jutalék mértékéről hallgat szemérmesen, de nem tartalmazza azt sem, hogy az eltelt időszakban ilyen címen volt-e egyáltalán kifizetés, s ha igen, mennyi. Magyarán, egy-egy relációban sikerült-e akárcsak egyetlen üzletet is tető alá hozni. Számításaink szerint az egyszeri költségeket nem számolva, a 44 kereskedőház – jelenlegi árfolyamon – havonta 252,6 millió forintos (évente több mint 3 milliárdos) állandó terhet jelent a budapesti központnak – és mivel veszteséges állami cégről van szó, végső soron az adófizetőknek.
A partnerek sokszor távoli országok – Botswana, Egyesült Arab Emírségek, Hongkong, Szingapúr – cégregisztrációs jegyzékeinek homályába vesző, kevéssé ismert vagy akár újonnan létrehozott társaságok. Az általuk működtetett helyi kereskedőházak ugyan nem egy esetben rendelkeznek saját honlappal, ezek nem túl informatívak (s többnyire a budapesti központi honlap kaptafájára készültek): a tevékenység általános bemutatásán túl nem sok mindent árulnak el, így azt sem, hogy milyen referenciákkal rendelkeznek, hány üzletet kötöttek és kikkel, vagy hogy kik dolgoznak náluk. Sejtjük, a harsogó sikerpropaganda nem véletlenül marad el.
Vannak persze, akik most is közel vannak a tűzhöz, s nem is egy, de több szálon is bekapcsolód(hat)tak a keleti nyitásba. A lista áttanulmányozása során három olyan cégcsoportot is találtunk, amelyek ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz köthetők vagy bizonyos személyi átfedések, összefonódások kimutathatók. A Hungarian Business Centre a bolíviai és perui, a Hungarian Trade Center a kubai és Karib-térségi kereskedőházak felállításáért és üzemeltetéséért felel. A két céget ugyanazon a napon, 2015. február 6-án jegyezték be Angliában, 100 ezer fontos (45 millió forintos) alaptőkével. Az előbbi cég tulajdonosai – fele-fele részben – Szegi György és Agüero-Acebal Irma Mercedes, igazgatója Nagy Hunor Szilárd. Az utóbbié pedig – szintén fele-fele részben – Nagy Hunor Szilárd és Hersics Péter, igazgatója Hersics. Nagy Hunor magyarországi (fóti) lakcíme megegyezik Szegi Györgyével, ami nem a véletlen műve, hiszen az ugyancsak erre a címre bejelentett édesanyját Szegi Ildikónak hívják, aki Szegi György felesége. A két angliai cég Hersics és a kubai születésű Agüero-Acebal személyén keresztül is összekapcsolódik, ők ketten a tulajdonosai ugyanis a több, Budapesthez közeli önkormányzat helyi tévéjét működtető Media Technology Kft.-nek.
A Szegi család egy harmadik cégen keresztül is segíti a keleti nyitást: majd’ egy évig Szegi Ildikó volt annak a Budapesten bejegyzett FourCardinal Tanácsadó Kft.-nek az ügyvezetője, amelyre az MNKH az egyiptomi (kairói és alexandriai) kereskedőházak menedzselését bízta (utóda az ügyvezetői székben Tóthné Rahói Judit lett). A FourCardinal 90 százalékos tulajdonosa Szegi Ildikó lánya, a 21 éves Nagy Beatrix – Nagy Hunor húga. A kereskedőházak előkészítésére-nyitására a három cég összesen 101 ezer eurót vett fel, a havonta utalt 76 ezer eurós apanázs pedig év végére egymillió euró közelébe kúszik. A cégek tulajdonosai vagy vezetői között egyelőre nem találtunk olyan személyt, aki komoly külkereskedelmi tapasztalatokkal rendelkezne. Szegiéknek az Opten cégadatbázisban fellelhető cégei az elmúlt években többnyire nullás bevételt produkáltak. A FourCardinalt ennek ellenére egy másik megbízással is megtalálta az MNKH: 2015 februárjától – ugyancsak Egyiptomban – a „védelmi ipari export növeléséhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátásá”-val bízta meg. Bármit jelentsenek is „a kapcsolódó szervezési feladatok”, az MNKH-nak ez havi 15 ezer eurójába kerül. A három cégben további közös elem, hogy az alapításuktól számított pár héten belül sikerült megállapodásra jutniuk az MNKH-val: a leggyorsabb a FourCardinal volt, amelyet 2014. szeptember 9-én alapítottak, 12-én bejegyeztek, és a hónap végén, 29-én már meg is volt az aláírt szerződés. Összesítve az eddigieket: a négy szerződéssel a három cég évente összesen 340 millió forintot keres (plusz az ismeretlen összegű ügyleti jutalék); a latin-amerikai kereskedőházak működéséről ennek ellenére nem találtunk adatokat.
Magyar kereskedőház, Ghána
Fotó: htcc.org.hu
Imre Gábor személyén keresztül köthető össze a botswanai és a marokkói kereskedőházakat vivő HUNGBOTS Ltd., illetve az etiópiai házat menedzselő Magyar–Etióp Kereskedőház Kft. A rendelkezésre álló cégbírósági iratok szerint ez esetben nem tisztán tulajdonosi összefonódásról van szó. A kereskedőház megnyitása alkalmából rendezett ceremóniáról 2014 decemberében tudósító botswanai Weekend Post szerint a HUNGBOTS két tulajdonosa Duma Gideon Boko és Imre Gábor. A Harvardon tanult Boko, aki egy hónappal korábban szerzett képviselői mandátumot és lett a parlamenti ellenzék vezére, a cég elnök-vezérigazgatója. A cikk szerint az afrikai politikus nagy reményeket fűz az együttműködéshez, szerinte Botswana olyan regionális központ, amely ugródeszkául szolgálhat az egész dél-afrikai térséghez. A magyar elgondolás ezzel szemben más lehetett, hiszen előbb a szomszédos Dél-Afrikában, majd Namíbiában és Zambiában is létesítettünk kereskedőházakat. Boko politikai szerepvállalása miatt azonban különösen pikáns, hogy a magyar állami MNKH havonta 45 ezer dollárral finanszírozza a cég (és az abban személyesen közreműködő Boko) tevékenységét, pontosabban a botswanai és a marokkói kereskedőház működtetését. A Magyar–Etióp Kereskedőház Kft. két tulajdonosa a Dunai Repülőgépgyár vagyonkezelő cége, illetve a Juventus Rádiót is felvásárló Ayudate Holding Tanácsadó Kft. – Imre Gábor az utóbbi ügyvezetője. Az Ayudate a dániai Ayudate Investments Group anyavállalat tulajdonában van, melynek Imre szintén vezető tisztségviselője. A dán és az új-zélandi cégnyilvántartás szerint a céget két új-zélandi társaság közbeiktatásával a Nordeq International A/S birtokolja, melynek végső tulajdonosai dán magánszemélyek, illetve a ciprusi Tamares Holdings Cyprus Ltd. (melynek tulajdonosai ismeretlenek); a Nordeq és a Tamares vezérigazgatója egyaránt Daniel Reece. Hogy a dánok hogyan kerülnek a magyar–etióp kereskedőházba, egyelőre nem világos.
Keleten a helyzet
Külön eset a jordániai Naffa családé. Korábban a Népszabadság és a 444.hu írt a keresztény arab família gazdasági és kormányzati kapcsolatairól: a jordán befektetéssel felújított Klotild-palotában kialakított Mellow Mood Hotel megnyitóján Orbán Viktor is megjelent, sőt Naffa Zaid vállát fogdosva meleg hangú beszédben méltatta a magyar–jordán együttműködést. A Naffák a 90-es évek elején alapított utazási irodájukkal váltak ismertté és sikeressé, 2010 körülre azonban korántsem ment olyan jól a biznisz, sorra dőltek be a Naffa-cégek, majd jöttek a fel- és végelszámolók. Az orbáni keleti szél azonban a legjobbkor adott új lendületet: a Naffák új lehetőségek után néztek, amit megkönnyít, hogy Zaid évek óta a Magyarországon diplomáciai képviselettel nem rendelkező Jordánia tiszteletbeli konzulja, bátyját, Osamát a magyar külügy egy éve nevezte ki – némi megrökönyödést kiváltva – nagykövetnek az Egyesült Arab Emírségekbe, míg Tareq Magyarország tiszteletbeli konzulja a jordániai kikötővárosban, Aqabában. A negyedik, legidősebb fivérnek, Khalednek ugyan nincs diplomáciai megbízatása (egyelőre), s a testvérek között a legkevésbé látható, a cég gazdasági ügyeiben viszont annál aktívabb.
Az már korábban ismert volt, hogy Naffa Tareq a jordániai kereskedőház vezetője. Bár nincsenek birtokunkban hiteles cégbírósági iratok, feltételezzük, hogy az ammáni és az aqabai kereskedőházakat üzemeltető Hungarian Products House Tareq vagy a család tulajdonában áll (ezt támasztják alá azok
a korábbi közlések, hogy vezetője Naffa Tareq). A céggel kötött két szerződés alapján az MNKH összesen havi 29 ezer eurót fizet, az aqabai kereskedőház megnyitására pedig további egyszeri 25 ezer eurót kapott az ammáni cég. A két ház működtetésének éves költsége tehát közel 108 millió (és persze ne felejtsük az ügyleti jutalékot sem). Az MNKH Naffa Tareq szakértelmére külön is igényt tart: havi 1,5 millió forintért kér, és nyilván kap is tanácsokat „külpiaci irodák megnyitásához”. A Naffa fivérek emellett egy 2013-ban alapított magyarországi cégen keresztül is bekapcsolódtak a keleti nyitás támogatásába: a Khaled által alapított, jelenleg Zaid tulajdonában álló, és Zaid felesége, Skapér Katalin által ügyvezetett East Chain Kft. 2015-ben 9 havi tanácsadói munkáért 100 millió forintot vehetett fel: ezért az összegért az egy főt alkalmazó társaság 17 észak-afrikai és közel-keleti országban – Marokkótól Ománig, Szíriától Szudánig – valóságos marketinghadjáratot folytathatott, fórumokkal, konferenciákkal (igazán kíváncsiak vagyunk, hogy Szíriában milyen marketingtevékenységre nyílott lehetőség, hol és mikor zajlottak a fórumok, s főként milyen eredménnyel jártak). S hogy teljes legyen a kép, megemlítjük még, hogy az East Chainnek dolgozó Ali Mehdi Jordániára vonatkozó szakértői tevékenységéért külön szerződés alapján 494 ezer forintot vehet még fel. A Naffa család vezető magyar politikusokkal is szoros kapcsolatot igyekszik ápolni: Skapér Katalin 2012 decemberében nagyszabású ebédet adott Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó tiszteletére, melyen megjelent Schmittné Makray Katalin, a volt köztársasági elnök felesége is. Utóbbi egyik lánya, Schmitt Gréta pedig 2011-ben Skapérral közösen alapította a Grebal First Kft.-t, melyből azonban Skapér egy év után kiszállt. Az pedig már igazán csak pletykaszámba mehet, hogy Naffa Khaled a Felcsúttal szomszédos Bodméren lakik, mindössze pár percre Orbán házától.
Nyalánkságok
A kereskedőházi tortából a legnagyobb szeletet az ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft. hasítja ki, amelyet nem is egy, hanem rögtön nyolc (török- és görögországi, illetve ciprusi) helyi kereskedőház üzemeltetésével bízott meg az állami cég. A lista összesített adatai szerint a működtetés díja kereskedőházanként az első évben havonta 30 ezer euró, a második évtől 25 ezer euró, ezenfelül az ALX összesen 535 ezer eurót kapott a házak megnyitására. Az első évben tehát a teljes számla meghaladja az 1 milliárd forintot, a működés második évétől pedig valamivel 800 millió alá csökken. Az ALX egyedüli tulajdonosa az isztambuli székhelyű Polat Holding; az 1955-ben alapított cég a Bloomberg szerint az építőiparban, az energetikában, a turizmusban és a szanitergyártás területén aktív.
Az MNKH többi partnere közül kiemeljük még a macedóniai EKO KLUB Egyszemélyes Kft.-t, amely szemétszállítással, csatornatisztítással, utcai világítással, takarítással és temetkezéssel foglalkozik (6,5 ezer euró/hó). Azerbajdzsánban Ibrahim Ismayilov egyedül működteti a kereskedőházat (11 ezer euró/hó). Az Egyesült Államokban a 40 ezer dollárral finanszírozott és kereskedőház alapításával megbízott Hungarian US Trade Llc. mellett a startupokkal foglalkozó Szabó Lívia tulajdonában álló San Diegó-i Moshulu Group havi 10 ezer dollárért, Coloradóban pedig Hajdu Petra havi 1 millió forintért ügynökösködik.
Az MNKH által kötött szerződések közül érdemes még kiemelni néhányat. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda óránként 55 ezer forintért nyújt teljes körű jogi szolgáltatást a 36 országban működő kereskedőházakkal kapcsolatban. Az éves keret nem haladhatja meg a 3240 órát (forintosítva: a cirka 180 millió forintot). Az MNKH munkáját külső szakértők is segítik: közülük ezúttal csak egyet említünk, Matolcsy György jegybankelnök rokonát, Matolcsy Mátyást, aki a lista szerint negyedévente 975 ezer forintért adja tanácsait. Érdekes történet az is, hogy a H. L. Jewel Kft.-től az MNKH előbb közel 160 millió forintért ékszereket vásárolt, nem sokkal később a H. L. Jewel fillérre ugyanennyiért visszavásárolta azokat; az MNKH ezután annyit vállalt, hogy bizományosi szerződéseket próbál tető alá hozni, magyarán olyan kereskedőket próbál felhajtani, akik forgalmaznák a H. L. Jewel termékeit.
Magyar kereskedőház, Marrakesh
Fotó: htcc.org.hu
Továbbra is rejtély, hogy a Külügyminisztérium pontosan mire adott a milliárdokkal jól feltankolt Kereskedőháznak 2014 utolsó hónapjaiban további 5 milliárd forint kölcsönt. A szerződéskötési dátumokból mindenesetre nagy bizonyossággal kikövetkeztethető, hogy nagyrészt a szabolcsi almaügylet miatt volt erre szükség. Ennek részletei azonban szintén homályosak: a szerződéses adatok szerint az MNKH 3 milliárdért vásárolt almasűrítményt, amit részben továbbértékesített, részben tároltatni volt kénytelen. Hogy az ügyleten mennyi volt a nyereség, vagy épp ellenkezőleg, a veszteség, jótékony homály fedi, s kérdés az is, hogy egyáltalán mi keresnivalója volt az MNKH-nak az almabizniszben.
Összességében a szerződéses adatokból kiderül, az MNKH igyekszik megfelelni a politikai elvárásoknak: ha kell, vetőmagot vagy almalét vesz, ékszerekkel üzletel, s persze kereskedőházakat gründol szerte a világon, eközben viszont horribilis pénzek folynak el. Az eredmények? Nos, azok még váratnak magukra. | https://magyarnarancs.hu/belpol/penzeso-97334 | https://web.archive.org/web/20230408234332/https://magyarnarancs.hu/belpol/penzeso-97334 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanosak-a-nemzeti-kereskedohaz-koltesei-penzeso | Magyar Narancs | hungarian-news | 2015-12-26 14:06:00 | [
"Agüero-Acebal Irma Mercedes",
"Daniel Reece",
"Duma Gideon Boko",
"Hajdú Petra",
"Hersics Péter",
"Imre Gábor",
"Naffa Khaled",
"Nagy Beatrix",
"Nagy Hunor Szilárd",
"Skapér Katalin",
"Szabó Lívia",
"Szegi György",
"Tárik Naffa",
"Tóthné Rahói Judit",
"Zaid Naffa"
] | [
"ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft.",
"Ayudate Holding",
"East Chain Kft.",
"EKO KLUB Egyszemélyes Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"H. L. Jewel Kft.",
"Hungarian Trade Center Kft.",
"Hungbots Ltd.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar–Etióp Kereskedőház Kft.",
"Media Technology Kft.",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Nordeq International",
"Tamares Holdings"
] | [] | [
"média",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"klientúra",
"kereskedelem",
"adatigénylés"
] | [
"Kereskedőházak csókosoknak"
] |
51,641 | Nem először merül fel bundagyanú Várhidi Péter játékosainak meccsén | Rég volt akkora bundabotrány a magyar fociban, mint ami azután tört most ki, hogy a harmadosztályú Tállya a kupában úgy verte meg 5-3-ra a másodosztályú, tavaly még Nb1-es Kaposvárt, hogy a vendégek a szünetben még 2-0-ra vezettek. A második félidőben bekapott 5 gól annyira gyanús volt, hogy a meccs ügyében nem más, mint Murányi Ferenc, a Kaposvár tulajdonosa kért vizsgálatot az MLSZ-től és a Szerencsejáték Zrt-től. | Rég volt akkora bundabotrány a magyar fociban, mint ami azután tört most ki, hogy a harmadosztályú Tállya a kupában úgy verte meg 5-3-ra a másodosztályú, tavaly még Nb1-es Kaposvárt, hogy a vendégek a szünetben még 2-0-ra vezettek. A második félidőben bekapott 5 gól annyira gyanús volt, hogy a meccs ügyében nem más, mint Murányi Ferenc, a Kaposvár tulajdonosa kért vizsgálatot az MLSZ-től és a Szerencsejáték Zrt-től.
Ha nem ez lett volna a végeredmény, fel sem tűnne, de így kapásból érdekesnek tűnik, hogy Várhidi Péter, a Kaposvár edzője a szünetben pont azt a Balázs Zsoltot cserélte le, aki csapata mindkét gólját lőtte, amikkel akkor 2-0-ra vezettek.
Ezt persze életszerűen magyarázhatja az is, hogy a biztos vezetés birtokában az edző már ilyen hamar pihentetni akarta a játékosát. De az biztos, hogy Várhidi nem először szerepelt edzőként bundagyanús meccsen a vesztes fél trénereként. Igaz az előző alkalommal úgy került bele az ügybe, mint Pilátus a krédóba.
Miután két éven át a nagyválogatott szövetségi kapitánya volt, 2008-as kirúgása után Várhidi Péter megkapta az U21-es válogatottat, közvetlenül az Eb-selejtezők utolsó meccse előtt. A csapatnak ekkor még volt némi esélye, hogy továbbjusson az Európa-bajnoki sejetezőcsoportjából. Az utolsó fordulóban igazi ki-ki meccset játszottunk idegenben a szerbekkel, akiket itthon nem sokkal korábban 2-1-re legyőztünk. A csoportot a fehéroroszok vezették, mögöttük két ponttal lemaradva jött Szerbia és újabb kettővel lemaradva Magyarország. A továbbjutást érő második helyért tehát idegenben le kellett volna győznünk az itthon szűken, de megvert ellenfelet.
Az U21-es válogatott ehhez képest 8-0-ra kapott ki, úgyhogy a játékosok egy idő után szó szerint csak vonszolták magukat a pályán. Várhidi a meccs után felháborodottan nyilatkozott, a felelősséget teljes egészében a játékosokra hárítva, azt hangsúlyozva, hogy összesen két edzése volt a csapattal.
Várhidi Nemzeti Sportnak adott indulatos interjúja azonnali klasszikussá vált, hiszen ilyenek hangoztak el benne:
– Eszem ágában sincs magyarázkodni – mondta Várhidi Péter. – Nem érzem magam hibásnak.
– De hát mégiscsak ön ült a kispadon...
– Ez igaz. Ott ültem tehetetlenül, kiszolgáltatva és cserbenhagyva. Kikaptunk 8–0-ra, és a jegyzőkönyv szerint én irányítottam ezt a korosztályos válogatottat, de nem viszem el a balhét! Eszemben sincs!
– Akkor kit kérdezzünk? S egyáltalán ki a felelős ezért a blamáért?
– Kérdezzék a játékosokat, hogy miért nem tudtak futni.
– Úgy érti, nem akartak futni?
– A játékosok előttem megbuktak. Egytől egyig. (...)
– Önt tehát nem terheli felelősség?
– Nem! Én egyszerűen nem tudtam hibázni. Ezzel a garnitúrával korábban nem én dolgoztam. Két nappal a meccs előtt találkoztam a játékosokkal.
Várhidit ennek ellenére rövidesen kirúgták.
Jó egy évvel később aztán robbant a bomba. Vass Ádám, az U21-es válogatott játékosa 2009. novemberének végén kipakolt a Nemzeti Sportban, elárulva, hogy 2008-ban a csapat legalább egy tagja a Szerbia, Szlovákia és Wales elleni vereségek előtt is bundaajánlatokat kapott. A bejelentés erejét csak növelte, hogy Vass azt is elárulta, a gyanús eseményekről beszámolt az MLSZ vezetőinek is, akik nem foglalkoztak a dologgal. Bundáról magyar válogatott játékos ritkán beszélt olyan nyíltsággal, mint Vass, aki olyanokat nyilatkozott, hogy
“„Ajánlatot tettek, veszítsük el a Szerbia elleni meccset. Nem állítom, hogy a vesztegetők sikerrel jártak, ám azt igen, voltak, akik nem tettek meg mindent a sikerért."
A botrány utólagos kipattanásakor Várhidi Péter is megszólalt, a Blikknek ezt nyilatkozta:
„A találkozó után többen hívtak és mondtak érdekes dolgokat a mérkőzéssel kapcsolatosan. Szeretnék abban hinni, hogy ha egy labdarúgó felhúzza magára a címeres mezt, nem adja el saját válogatottja meccsét, de nekem is feltűnt, hogy többen lélektelenül játszottak a szerbek ellen."
A Blikk akkori cikkéből az is kiderül, hogy Várhidi a gyanújáról nem számolt be a meccsről kötelezően megírandó jelentésében, állítása szerint azért, mert nem voltak bizonyítékai.
A szerbiai meccs nemcsak az eredmény miatt a magyar foci azóta sem tisztázott szégyenfoltja. Az ügyet szőnyeg alá söprő MLSZ ugyanis látványos bosszút állt Vass Ádámon. Vass a bundaügyi kitálalása előtt 3 évvel, 18 évesen lett nagyválogatott. Amikor a nyilvánosság elé lépett az üggyel, karrierje csúcsán volt: a Brescia játékosaként 20 Serie A-s meccsen játszott. De válogatott soha többé nem lehetett Magyarországon. | https://foci.444.hu/2021/02/11/nem-eloszor-merul-fel-bundagyanu-varhidi-peter-jatekosainak-meccsen | https://web.archive.org/web/20210514044519/https://foci.444.hu/2021/02/11/nem-eloszor-merul-fel-bundagyanu-varhidi-peter-jatekosainak-meccsen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-eloszor-merul-fel-bundagyanu-varhidi-peter-jatekosainak-meccsen | 444 | hungarian-news | 2021-02-11 00:00:00 | [
"Várhidi Péter"
] | [
"Kaposvári Rákóczi FC"
] | [] | [
"sport"
] | [] |
51,642 | 50 milliárd forintba kerülhetett a kínai vakcina | A kínai Sinopharm vakcinája lényegesen drágább az orosz Szputnyikénál, Gulyás Gergely „emlékezete szerint” 10 ezer forint fölött van egy oltóanyag ára. A kínai vakcinából 5 millió adagot vettünk. Az így összesen 50 milliárd forint. | A kínai Sinopharm vakcinája lényegesen drágább az orosz Szputnyikénál, Gulyás Gergely „emlékezete szerint” 10 ezer forint fölött van egy oltóanyag ára. A kínai vakcinából 5 millió adagot vettünk. Az így összesen 50 milliárd forint.
A kínai vakcina áráról Gulyás a kormányinfón beszélt, egy kérdésre válaszolva. Nem teljesen világos, hogy a miniszter a 10 ezer forintot egy adagra vagy egy embernek szükséges két adagra adta meg. A kérdésben az orosz vakcina két adagjának az ára szerepel, Gulyás a válaszban egy kínai oltóanyag árát említi.
Egyértelmű lenne, ha publikus lenne a szerződés, de nem az. (Az orosz vakcinák esetében Szijjártó azt mondta, hogy tiszteletben kell tartani a szerződés titkosságát.) Az orosz és a kínai vakcinaszerződéseket közérdekű adatigényléssel kikértük a múlt héten a Külügyminisztériumtól, de nem kaptunk még választ.
Azt, hogy Gulyás egy vakcina árára gondolt, amikor 10 ezer forintról beszélt, alátámasztja az is, hogy egy korábbi kormányinfón azt mondta: nem hiszi, hogy nagy mértékben eltérne a kínai vakcina ára a Pfizerétől, ami 30 dollár (cirka 8 800 forint).
Eltért, ezek szerint fölé. A kínai vakcina így nem csak a két generációval újabb Pfizernél drágább, hanem sokkal többe kerül az egy generációval újabb AstraZenecánál és a Szputyiknál is.
Gulyás azt mondta, hogy az ár másodlagos, mert tavaly a járvány naponta 12 milliárdos kárt okozott a gazdaságnak. Ezért bármilyen drágán is veszünk vakcinát, a józan ész határain belül, összeségében még mindig olcsóbb, ha ma tudunk drágább vakcinával oltani, mint esetleg egy hónap múlva egy olcsóbbal.
Szijjártó Pétertől korábban az Index kérdezte meg, hogy mekkora különbség van árban a kínai és az európai uniós közös stratégia keretein belül beszerzett vakcinák ára között. Szijjártó előbb azt válaszolta, hogy „mindegyik olcsóbb annál, mint egy ember élete”, majd a visszakérdezésre, hogy akkor a kínai drágább, mint az uniós vakcina, azt mondta: „a be nem érkezett vakcinánál nincsen drágább”. A kommunikációját ismerve Szijjártó aligha hagyta volna ki a ziccert, hogy olcsóbban vettünk kínai vakcinát, mint ahogy az EU szerzett be nyugatit.
A kínai oltóanyagból már jövő héten érkezik félmillió darab. A beszállítást már korábban engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, miután egy kormányrendelet lazított az ellenőrzési szabályokon, és elegendőnek tartotta, ha a vakcinát engedélyezték akár csak egy, az EU-val a csatlakozásról tárgyalásokat folytató országban - ez lenne Szerbia - és beoltottak vele már legalább 1 millió embert. (Az OGYÉI az engedélyt egyelőre nem publikálta a honlapján. Ezt is kikértük közérdekű adatigénylésben, még nem kaptunk választ. Gulyás szerint az oltások beadása előtt majd megjelenik az engedély.)
Hiába az engedély, feltételezhetően a kínai esetében is szükség lesz a beérkező vakcinaszállítmány laboratóriumi vizsgálatára, akárcsak az orosz esetében. Ez a Szputnyiknál 2-3 hetet vett igénybe. Vagyis ha be is érkezik majd a kínai vakcina, azzal még nem kezdenek el oltani a jövő héten. | https://444.hu/2021/02/11/50-milliard-forintban-kerulhetett-a-kinai-vakcina | https://web.archive.org/web/20230329185147/https://444.hu/2021/02/11/50-milliard-forintban-kerulhetett-a-kinai-vakcina | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-milliard-forintba-kerulhetett-a-kinai-vakcina | 444 | hungarian-news | 2021-02-11 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"diplomácia",
"covid-19"
] | [] |
51,643 | Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak | Gombamód szaporodnak az apró piacterek a fideszes Szabó Zsolt választókerületében. Az uniós támogatásból finanszírozott munkát általában egy hevesi, a közbeszerzéseken rendre sikeres cégre bízták, amely korábban az MTVA-nak gyártott műsorokat. | – Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt.
– Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron.
És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget.
Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 millió forintból
az EU Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP) a forrásaiból. Húsz kilométerrel odébb, Kiskörén megújult egy kilencedik is, 34 millióból, Lőrinciben pedig egy sokkal grandiózusabb, önmagában 317 milliós fejlesztés keretében egy jóval nagyobb piacot adnak át hamarosan.
A boconádiaknak inkább út kellett volna, mint piac, ha engem kérdez. Rám még soha nem erőltettek semmit, viszont ha megkeresnék magát azzal, hogy építhet valamit, ami a távlati tervei között szerepel, akkor visszautasítaná?
– tette fel a költői kérdést a boconádi piactér és a polgármesteri hivatal közös udvarán a település független polgármestere, Kis István.
És hogy ki kereste meg a polgármestert a pályázati lehetőséggel? „A képviselő úr szólt, hogy van egy ilyen pályázati lehetőség”, árulta el. Arról a Szabó Zsoltról van szó, akinek körzetében más TOP-os pályázatok miatt nyomoz a rendőrség tavaly óta, korábban pedig azzal került be az országos hírekbe, hogy a Mikulás helyett ajándékozott.
Elektromos autótöltők biztosan lesznek
Nem egészen tíz kilométerrel odébb, Tarnaörsön még hiába keressük a piacot, pedig 2019 októberét adták meg a megvalósítás végső dátumának az EU-s pályázatkereső honlapon. „Úgy készül az, mint a Luca széke” – mondta egy helyi asszony. „Most mondjam azt, hogy a Szabó úrnál nyomoznak? Na, hát nyomoznak, de én ebbe nem akarok belekeveredni” – folytatta, majd áttért a falut sokkal inkább lázban tartó eseményre: megjelent két szkafanderes az egyik háznál tesztet venni, azt tippelgetik, „kit vittek el”. Másnap ugyanis éppen temettek egy hatvanas éveiben járó, a koronavírus szövődményeiben elhunyt tarnaörsit, aki már a vírus harmadik áldozata a kis községben.
A kijelölt céldátumhoz képest a kivitelezési szerződést csak tavaly februárban kötötték meg Tarnaörsön egy Heves megyei pályázatokon gyakran feltűnő céggel. A vállalkozásról majd később, egyelőre maradjunk a piacoknál, amiből a támogatás 2017-es lehívása óta egyelőre csak egy szép nagy, téglalap alakú gödör készült el a faluban a lebontott régi óvoda helyén.
„Nincs is jó helyen, kiesik, de majd megszokjuk, ha egyszer elkészül” – mondta egy idősebb nő a falu jelenlegi, egyébként valóban lerobbant piacterén, ahol egy nő árult zöldségeket. Tőle tudjuk, hogy a régi piacon sem mosdó, sem kézmosási lehetőség nincs, de ezeket nyilván olcsóbban meg lehetne oldani, mint egy új piacot építeni 52 millió forintból.
Őstermelő? Az nincs itt helyben. Még a Balázs bácsi volt, de ő is 90 év körül van, és Jászágóról járt át régebben
– tudjuk meg szintén a piacon.
Így jó kérdés, hogy mi szükség lesz 20 árusító standra a tarnaörsi piacon, de még talán azoknak is több értelme lesz, mint a két elektromos autótöltőnek. Utóbbit nem is a szükség hívta életre, hanem a pályázati kritériumrendszer, de hát majd akkor írnak ki minden elemében értelmes vidékfejlesztési pályázatokat Brüsszelben, amikor a tarnaörsi piacra jár valaki elektromos autót tölteni. Vagy a nagyfügedire, a nagyrédeire, a tarnaméraira, a ludasira és így tovább, ugyanis minden piacocska mellé került elektromos autótöltő is.
„Ezen települések egy kézben legyenek”
Nem csak az elektromos autótöltők, hanem a parkolóhelyek, a kerékpártárolók és a mosdók (köztük akadálymentes is) is kötelezők az új piactereknél, még ha ezeknek sincs mindig értelmük. Mint írtuk, az atkári piac például a bolt parkolójában épült, ahol jóval több autó elfér kényelmesen, mint amennyi valaha megfordult ott egyszerre.
A pályázatokat mind a Heves Projekt Regionális Gazdaságfejlesztési Kft. (HPRG) írta, amely a közbeszerzéseket intézi a választókerület nagy részén.
Ezt a céget célirányosan azért hozta létre az államtitkár és a mérnökök, hogy a 36 település, amely a 3-as számú választókerülethez tartozik, egy kézben legyenek
– mondta Vargáné Csengeri Mónika, Ludas fideszes polgármestere a 2018. márciusi testületi ülés jegyzőkönyve szerint.
Az államtitkár pedig itt ismét Szabó Zsolt, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára volt akkoriban. Nem sokkal a közgyűlés előtt az országos sajtóba is bekerült azzal, hogy Lázár János még miniszterként nyilvánosan bírálta az államtitkárt, amiért az Lázár szerint „súlyos hibát követett el”, ezért Hatvan TOP-os pályázatait felülvizsgálják. Fellebbezés után több pályázat kedvező elbírálásban is részesült azok közül, amelyeket a hatvani polgármesteri székben Szabó Zsoltot követő, szintén fideszes Horváth Richárd intézett.
A HPRG nem erőltette meg magát a különböző pályázatoknál, ezek nagy része rendkívüli hasonlósággal készült, sok helyen csak a műszaki adatok változtak. Az olyan panelek, mint „a beruházás következtében felpezsdül a térség gazdasági élete, miután jelen projekt a település, illetve a környékről érkező őstermelők, árusítók termékeinek piacra jutását élénkíti, könnyíti” viszont ismétlődnek.
A gödröket már kiásták
A megvalósítás ehhez képest nagyon eltérő ütemben zajlik. Az atkári és a boconádi piactér már kész, a ludasi is hamarosan nyithat, bár már 2018 októberére ígérték. A cirka 700 lakosú faluban négy faasztal várja az árusokat, és már a konténermosdó is áll mellettük a friss térkövezeten. 25,2 milliójába került ez az uniós adófizetőknek, ugyanis nem csak a ludasi, de az összes piactér száz százalékos EU-s támogatásból épült.
Nagyrédén jól eldugva, a közösségi ház mögött, szintén csak egy gödröt találtunk, Boldog községben pedig egy másik, jóval nagyobb gödröt. Nem is véletlen a kiásott alapok közötti méretkülönbség: a nagyrédei piac 26 millióból, a boldogi viszont 42 millióból épül.
„Már kész kellene annak lennie, de hát isten tudja mikor lesz kész!” – mondja egy bicikliző idősebb nő Boldogon, jót kacagva azon, hogy ennyire lassan épül a boldogi piactér. A kivitelezővel 2019 októberében kötöttek szerződést a munkára.
Annak viszont örültek – bárhol is jártunk –, hogy lesz új piac, még ha abban nem is biztosak a helyiek, hogy árusok is lesznek majd ott. Van község, ahol régóta működik piac, máshol egyáltalán nincs: úgy látszik ez nem volt szempont az új piacterek kialakításánál. Boldogon az árusok hiánya valószínűleg pont nem lesz probléma, mert szinte több fóliasátor van a faluban, mint ház. Máshol ilyet egyáltalán nem láttunk.
A legreménytelenebbnek a Nagyfügeden épülő piactér tűnik: itt már lerakták a térkövet – három év alatt, ugyanis 2017-ben hívták le a támogatást –, de néhol alig lehetett odamászni a gaztól. Ez nyitásra biztos jobb lesz, de az odavezető földutakon nem árt a négykerék-meghajtás, mert a falu egy eldugott szegletébe, omladozó házak gyűrűjébe épülő minipiachoz komoly kátyúrengeteget kell leküzdeni az autóval.
Az MTVA korábbi műsorgyártója a befutó piacépítő
Mivel 2017. január 1-jétől változott a közbeszerzési értékhatár, nettó 25 millió forintra emelkedett, ezért több községben nem is írtak ki közbeszerzést a piacépítésre, hanem egyszerű beszerzés keretében, három árajánlat bekérésével választották ki a kivitelezőt.
Több községben azt a Fejlesztési és Koordinációs Központ Nonprofit Kft.-t bízták meg a projektmenedzsmenti feladatokkal – ez magában foglalja az árajánlatok bekérését is, ha nincs közbeszerzés –, amelynek Gál Erzsébet a vezetője. Születési dátuma alapján arról a Gál Erzsébetről van szó, aki korábban a hatvani városüzemeltetési, illetve a városgazdálkodási céget is vezette még Szabó Zsolt polgármestersége idején. Illetve ő volt 2019-ben a Fidesz jelöltje a polgármester-választáson, miután Szabó Zsolt és a korábban szintén fideszes, immár független Horváth Richárd polgármester között elmérgesedett a konfliktus.
„Teljes mértékben úgy gondolom, számíthatok Szabó Zsolt országgyűlési képviselőnk és a Fidesz-KDNP támogatására, tanácsaira. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk, nagyon sokat dolgoztunk együtt az elmúlt közel tíz évben, és kiválóan együtt tudtunk működni” – nyilatkozta Gál Erzsébet a Hatvan Online-nak 2019-ben. Szabó pedig csak „Gál Erzsikeként” hivatkozott rá ugyanitt.
Érdekesség, hogy a másik két hevesi választókerület egyikében sem hívták piacos közbeszerzésekre azt a céget, amely Szabó Zsolt választókerületében a piacokat építhette. Igaz, azok nagyobb munkák voltak: Heves 1. és Heves 2. nem kért a minipiacokból: az egyesben, Nyitrai Zsolt vidékén csak Noszvajon újították fel a piacot, Horváth László körzetében ugyanezen a TOP-os pályázaton hét településen újult meg piac, de egyik sem lett minipiac.
Tarnaörsön és Boldogon viszont muszáj volt közbeszerzést kiírni, és mindkét helyen ugyanaz a cég lett a befutó. Előbbi községben ez nem is meglepő, mert csak egyetlen ajánlat érkezett be, a JRM Produkció Kft.-é.
JRM Produkció Kft.-ről már írt korábban a Népszava, a hatvani közbeszerzésekről szóló cikkében. A megyében taroló, alapvetően turbinagyártással foglalkozó MOVIÁD Kft. után ők nyerték a második legtöbb közbeszerzést, megközelítően 700 millió forint értékben.
A JRM csak 2015 óta foglalkozik építkezéssel, korábban a televíziós műsorszolgáltatás volt a fő profilja. Meg is büntették őket régebben az MTVA műsorbeszerzéseinek kartellezése miatt.
Boldog és Tarnaörs mellett Nagyréde, valamint Nagyfüged is a JRM-et bízta meg a piacépítéssel. Ludas és Boconád esetében nem tudjuk, ki volt a kivitelező, mert többszöri kérdésre sem árulták el az önkormányzatok, és a községek honlapjain sem találni erről információt.
Atkáron viszont biztosan egy másik céggel, a Medibau Kft.-vel dolgoztak. Ez a cég sem ismeretlen a megyében, vezetője, Somorjai Gábor már 2016-ban is vágott át szalagot az akkor még államtitkár Szabó Zsolttal.
Tarnamérán pedig még csak előkészítik a projektet, amely a legdrágább kis piac lesz a környéken: 60 millióba kerül majd.
A Rácz Gábor vezette JRM Produkció Kft. profilváltása óta a nettó árbevétele közel megduplázódott: 2015-ben még 128 millió árbevételt jelentettek, 2020-ban már 250 millió forintot. Az adózott eredményük viszont ugyanezen időszak alatt 21 millióról 9,6 millióra csökkent. Tőkéjük viszont 42 millióról 84 millióra duplázódott, és eszközeik is százmillióval nőttek a 2015-ös 61 millióhoz képest.
Sok az a huszonmillió egy kis piacra?
Hogy mi a drága, vagy mi az olcsó, az relatív
– mondta a boconádi polgármester, amikor azt firtattuk, nem sok-e 20 millió forint három asztalért, egy konténermosdóért, és egy kis parkolóért.
Kis István elmondta, az építőiparban nagyon mennek fel az árak, a kötelező elektromos autótöltő is egymillió körül volt, történt egy kis tereprendezés, műszaki engedélyeket kellett kiváltani és a többi. Nagyjából ötmillió forintig jutott a felsorolásban, és megígérte, hogy megmutatja majd a részletes költségvetést, később mégsem küldte el, hiába kértük emailben.
Kocsis Attila, atkári polgármester videót is készített, miután Hadházy Ákos posztolt a szerinte túlárazott piactérről. A polgármester ebben azt mondta, hogy az építési költségek mellett a tervezési és engedélyezési kiadások, a projektmenedzsmenti feladatok, a közművesítés és az EU által előírt nyilvánosság biztosítása dobta meg az árat, így lett 26 millió három fémasztal, egy mosdó, néhányszor tíz négyzetméternyi beton, egy kis parkoló és persze az elmaradhatatlan elektromos autótöltő. Amikor telefonon kerestük Kocsis Attilát, azt is kiemelte, hogy a 27 százalékos áfa is visszakerült az önkormányzat költségvetésébe. Ezeket mind számba véve valóban 20 millió körüli összegbe került a három asztal, a betonozás, a mosdó és a többi kötelező elem.
– mesélte a boconádi polgármester, elismerve, hogy a bugyison, a tojásoson és a zöldségesen kívül más nem is nagyon piacozik Boconádon, és ők se mind helyiek.
Mindeközben két munkás a nemrég átadott piaci stand lécein dolgozott, mert úgy látszik, azt elfelejtették a tervezésnél, hogy az esővel megszívja magát a fa.
Kerestük Szabó Zsoltot is, hogy miért ajánlotta egymáshoz ilyen közeli településeknek, hogy építsenek piacot. Azt válaszolta: „Minden település maga dönti el, hogy milyen fejlesztésekre van szüksége. Ezekről a fejlesztésekről a demokratikusan megválasztott polgármester és a képviselő-testület dönt a jogszabályok betartása mellett”. Hozzátette, neki országgyűlési képviselőként „az a legfontosabb feladata, hogy a települések polgármestereivel, civilekkel, a településen élőkkel tartsa a kapcsolatot”.
Kérdeztük arról is, hogy a piacépítésen befutó cégeket ismeri-e, erre így válaszolt:
A projektek lebonyolítása a települések polgármestereinek és képviselő-testületeinek a feladata. Én nem ismerem a projektek szereplőit.
Szabó Zsoltot éppen ezekben a napokban választották meg a Magyar Triatlon Szövetség elnökévé, és úgy tűnik, lesz is bőven feladata, mert például az olimpikon Kuttor Csaba nem örül, hogy olyasvalakit választottak meg sportvezetőnek, aki szerinte nem tudja, eszik vagy isszák-e a triatlont, és „akinél a Google első 50 találata nála a korrupciót hozza ki”. A Magyar Triatlon Szövetség egyik elnökségi tagja, Zelcsényi Miklós viszont a szavazás előtt egy Facebook-posztban képbe helyezte a Szabóról szavazni készülőket:
Lehet morogni, sarat dobálni és felháborodni, de ha azt szeretnénk, hogy ne csak jó szándék és megújulás legyen, hanem pénz is a célokra, akkor nem kérdés, hogy kit kell elnöknek megszavazni. | https://24.hu/kozelet/2021/02/12/300-millio-minipiacok-heves-falvak-szabo-zsolt-fidesz-godrok/ | https://web.archive.org/web/20220523025257/https://24.hu/kozelet/2021/02/12/300-millio-minipiacok-heves-falvak-szabo-zsolt-fidesz-godrok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-minipiacok-epulnek-egymas-hegyen-hatan-kozel-300-milliobol-n-van-ahol-csak-egy-godorig-jutottak | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-12 00:00:00 | [
"Gál Erzsébet",
"Horváth László (Fidesz)",
"Horváth Richárd (Hatvan)",
"Nyitrai Zsolt",
"Rácz Gábor",
"Somorjai Gábor",
"Szabó Zsolt (Fidesz)"
] | [
"Fejlesztési és Koordinációs Központ Nonprofit Kft.",
"Heves Projekt Kft.",
"JRM Produkció Kft.",
"MEDIBAU Kft."
] | [
"Atkár",
"Boconád",
"Boldog",
"Heves megye",
"Lőrinci",
"Ludas",
"Nagyfüged",
"Nagyréde",
"Tarnaméra"
] | [
"pályázat",
"EU",
"építőipar",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,644 | Kiderült: Rogán Antal felesége semmilyen földet nem vásárolt | Semmilyen kölcsönt nem nyújtott és hitelt sem folyósított a Budapest Bank Rogán Antal feleségének. Hamisnak bizonyultak tehát azok a hírek, amelyek ezzel kapcsolatban jelentek meg a múlt héten a baloldali sajtóban. Rogán Antal feleségének semmilyen föld nem került a tulajdonába. | 2021.02.12. 08:54
Semmilyen kölcsönt nem nyújtott és hitelt sem folyósított a Budapest Bank Rogán Antal feleségének. Hamisnak bizonyultak tehát azok a hírek, amelyek ezzel kapcsolatban jelentek meg a múlt héten a baloldali sajtóban. Rogán Antal feleségének semmilyen föld nem került a tulajdonába.
Január 31-én minden országgyűlési képviselő leadta aktuális vagyonnyilatkozatát. Így tett Rogán Antal is, akinek nyilatkozatából kiderült, hogy újra megnősült. A baloldali sajtó negyvennyolc óra elteltével már cikkek sokaságát jelentette meg a miniszter feleségéről, hogy családjával együtt földbirtokos lett. Nagy lendülettel írtak arról is, hogy a földvásárlást a Budapest Bank kedvezményes hitellel, alacsony önrésszel finanszírozta. Alig jelentek meg a cikkek, máris heves támadások indultak a baloldali pártok részéről a bank, Rogán Antal és a felesége ellen.
Az elmúlt hetek híreiről mára kiderült, hogy hamisak. Rogán Antal felesége semmilyen földet nem szerzett. A Budapest Bank pedig közleményben cáfolta az álhíreket, kijelentették, hogy nem nyújtottak kölcsönt és hitelt sem folyósítottak sem Rogán Antal feleségének, sem a családjának.
– Az egész földvásárlási ügyet hazugságokon alapuló gyűlöletkampányra használta fel a baloldali sajtó. A cikkek megjelenése előtt engem egyik orgánum sem keresett meg, nem voltak kíváncsiak arra, hogy az általuk szerzett információk valóban igazak-e. A feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni – mondta a Magyar Nemzetnek Rogán Antal, aki házastársa védelmében szólalt meg.
- Sem a feleségem, sem a családja nem kíván közszereplő lenni, nem is szeretnének kiállni a nyilvánosság elé, de a megjelent hamis cikkek kapcsán a család megtette a szükséges jogi lépéseket, ami természetesen nem megy egyik napról a másikra – nyilatkozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
A Budapest Bank eddig a banktitok miatt nem nyilatkozhatott. A bankokat ugyanis köti a banktitok, sem az ügyfelekről, sem a hitelekről nem adhatnak tájékoztatást. A család az elmúlt napokban felmentette a Budapest Bankot a banktitok alól, így a bank ma a nyilvánosság előtt is cáfolta a megjelent cikkeket.
A tulajdoni lapok tanúsága szerint a szóban forgó földterület nem került Rogán Antal feleségének birtokába, az ingatlanokon nincs és nem is volt jelzálog bejegyezve. Ezt a baloldali újságírók is világosan láthatták, ennek ellenére a nyilvánosságot félrevezetve tényként kezelték a hírt, hogy a miniszter házastársa és annak családja óriási földbirtok tulajdonosa lett.
Lapunk információi szerint a sokat idézett szerződés soha nem ment teljesülésbe, a miniszter felesége és családja nem vásárolta meg a földterületeket. A miniszter feleségének szülei ügyvédet bíztak meg az álhírek cáfolatával. Az ügyvéd lapunk kérdésére elmondta, hogy ma a sajtótörvény alapján helyreigazítást kezdeményeznek az érintett baloldali lapoknál és portáloknál.
A Budapest Bank közleménye
A 2021. február 2-án, valamint azt követően megjelent sajtóhírekkel ellentétben a Budapest Bank Zrt. nem kötött földvásárlási célú hitelszerződést Obrusánszki Barbarával és szüleivel, ennek megfelelően nem folyósított hitelt erre a célra. Hamis és megtévesztő minden ezzel ellentétes állítás és közölt feltételezés. A Budapest Bank Zrt. ugyanakkor kedvező hitelkonstrukciói révén meghatározó helyet foglal el a földvásárlással kapcsolatos hitelezési piacon. A Budapest Bank Zrt. minden esetben a meghatározott működési rend mentén és a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi hitelezési tevékenységét.
budapest bank
balliberális média
rogán antal | https://magyarnemzet.hu/belfold/kiderult-rogan-antal-felesege-semmilyen-foldet-nem-vasarolt-9365501/ | https://web.archive.org/web/20210916112727/https://magyarnemzet.hu/belfold/kiderult-rogan-antal-felesege-semmilyen-foldet-nem-vasarolt-9365501/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-rogan-antal-felesege-semmilyen-foldet-nem-vasarolt | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-02-12 12:28:49 | [
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara"
] | [
"Budapest Bank Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [] |
51,645 | Rogán Antal cáfolja, hogy földtulajdonos lett a felesége | Hosszú procedúráról van tehát szó, nem meglepő, hogy az aláírt adásvételi ellenére február elejéig, amikor a cikkek születtek, nem történt semmiféle földhivatali bejegyzés, ez még akkor sem történt volna meg feltétlenül, ha az ügymenet a maga lassú útján halad előre. Az pedig, hogy ebben a szerződésben a Budapest Bankot jelölték meg, mint reménybeli finanszírozót, önmagában nem bír kötelező erővel, az tehát, hogy a vásárlók végül nem vettek fel hitelt a banktól, nem jelenti azt, hogy ne találhattak volna más forrást, vagy mondhatták volna vissza az egész ügyletet. A múltbeli és jövőbeli vásárlási szándék tagadása Rogán Antal és felesége részéről viszont érdekes, lévén Barbara aláírása ott szerepel a nyilvánosan hozzáférhető szerződésen, sőt, a nőt földművesként is nyilvántartásba vették 2020 nyarán, ami annak törvényi előfeltétele, hogy valaki földet vehessen. | Rogán Antal a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, új feleségének semmilyen föld nem került a tulajdonába, a Budapest Bank a vásárláshoz semmilyen hitelt nem folyósított.
Mint ismert, február elején a hazai sajtót bejárta a hír, hogy Rogán Antal újdonsült neje, Rogán Barbara és családtagjai hatalmas földbirtokot vásárolnak Északkelet-Magyarországon. A vásárlás összértékre meghaladja az 1,6 milliárd forintot, az összeg túlnyomó részét a vásárlók hitelből kívánták fedezni, amelyet a Budapest Banktól vesznek fel. Mindezt az újságírók nem az ujjukból szopták, hanem egy adásvételi szerződés alapján írták, amelyet az egyik érintett település, Tardona önkormányzata töltött fel a honlapjára a földvásárlásoknál megszokott módon. A dokumentum ennek a cikknek az írásakor, péntek délelőtt is elérhető az eredeti helyén. Az eladók és a vevők által egyaránt szignózott, ügyvédi pecséttel ellátott szerződés 2020. november 20-i keltezésű, egyebek mellett az szerepel benne, hogy miután a mezőgazdasági igazgatási szerv is jóváhagyta, a vevőknek 90 napon belül el kell utalniuk az összeget, amelyben a felek megállapodtak (1 664 191 600 forintot).
A Magyar Nemzetben megjelent írásban Rogán Antal most azt állítja:
„Az egész földvásárlási ügyet hazugságokon alapuló gyűlöletkampányra használta fel a baloldali sajtó. A cikkek megjelenése előtt engem egyik orgánum sem keresett meg, nem voltak kíváncsiak arra, hogy az általuk szerzett információk valóban igazak-e. A feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni.”
A cikk szerzője ehhez még azt teszi hozzá, információik szerint „a sokat idézett szerződés soha nem ment teljesülésbe”. Nézzük, hogyan lehetséges ez.
Az, hogy Rogán Barbara tulajdonába nem került – és a miniszter állítása szerint nem is fog kerülni – föld, illetve hogy nem történt meg a hitel folyósítása, több mindennek lehet a következménye. Felmerülhet egyrészt, hogy az adásvételi szerződés nyilvánosságra kerülése, és az ezzel foglalkozó anyagok meglehetősen nagy visszhangja miatt (vagy akár teljesen más okból) a vevők elálltak a vásárlástól. Az adásvételi szerződés megkötése után erre még bőven lehet tér, hiszen a földvásárlás nem olyan egyszerű és gyors művelet, mint például egy lakásvásárlás.
A tulajdon bejegyzésére legalább addig nem kerülhet sor, ameddig le nem jár az úgynevezett kifüggesztési időszak. Ez adásvételik esetén 60 napot jelent, és 2020. július 1-jétől már nem kötelező az érintett önkormányzatoknak fizikailag is kifüggeszteniük vagy saját oldalukon lehozniuk a szerződést, de a hirdetmeny.magyarorszag.hu kormányzati portálon elérhetővé kell tenni. (Ettől függetlenül a szóban forgó dokumentumot Tardona is feltöltötte a honlapjára.)
A végső jóváhagyást ezután a földhivatal adja ki, ami ehhez beszerzi az illetékes helyi földbizottság állásfoglalását is. A földbizottság az adásvételi szerződést a törvényben meghatározott szempontok alapján mérlegeli, és ha kedvezően bírálja el, a mezőgazdasági igazgatási szerv megadja a jóváhagyást, majd záradékot vezet rá a szerződésre, ezzel válik bejegyezhetővé a tulajdoni jog.
Tehát ha valamilyen okból kedvezőtlenül bírálják el a szerződést, az meghiúsíthatja a vásárlást,
illetve előfordulhatnak olyan jogi bakik is (pl. hiánypótlás előírása), amelyek késedelmet okoznak az ügyletben. A szóban forgó szerződésben pedig – mint fentebb is írtuk – még az is szerepel, hogy a jóváhagyást követően 90 nap áll rendelkezésre átutalni a vételárat, ezután lehet szó egyáltalán földhivatali bejegyzésről.
Hosszú procedúráról van tehát szó, nem meglepő, hogy az aláírt adásvételi ellenére február elejéig, amikor a cikkek születtek, nem történt semmiféle földhivatali bejegyzés. Ez még akkor sem történt volna meg feltétlenül, ha az ügymenet a maga lassú útján halad tovább előre. Az pedig, hogy a szóban forgó a szerződésben a Budapest Bankot jelölték meg, mint reménybeli finanszírozót, önmagában nem bír kötelező erővel. Tehát az a tény, hogy a szerződésen vásárlóként szereplő felek végül mostanáig nem vettek fel hitelt a banktól, jelentheti az üzlet meghiúsulását, vagy akár azt is, hogy végül más forrásból finanszírozzák a vásárlást.
A múltbeli és jövőbeli vásárlási szándék tagadása Rogán Antal és felesége részéről viszont érdekes, lévén Barbara aláírása ott szerepel a nyilvánosan hozzáférhető szerződésen, sőt, a nőt földművesként is nyilvántartásba vették 2020 nyarán, ami annak törvényi előfeltétele, hogy valaki földet vehessen.
Azt pedig biztosan állíthatjuk, hogy Rogán Antal állítása, miszerint egyik orgánum sem kereste meg őt az üggyel kapcsolatban, nem felel meg a valóságnak.
A földvásárlásról szóló cikkünk előtt mi biztosan megkerestük Rogán Antalt, a minisztériuma sajtóosztályának címzett levelünkben arról érdeklődtünk február 2-án, hogy valóban az adásvételi szerződésen szereplő nőt vette-e el a miniszter (Rogán Barbara ugyanis még a leánykori nevét viselte novemberben), és ha igen, Rogán tudott-e a földügyletről, valamint nem tartja-e aggályosnak, hogy az állami kontroll alatt álló Budapest Banktól vesznek fel a vevők ilyen nagy összegű hitelt. Megkeresésünkre a mai napig nem kaptunk választ. | https://telex.hu/belfold/2021/02/12/rogan-cafolja-hogy-foldtulajdonos-lett-a-felesege | https://web.archive.org/web/20221208212221/https://telex.hu/belfold/2021/02/12/rogan-cafolja-hogy-foldtulajdonos-lett-a-felesege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antal-cafolja-hogy-foldtulajdonos-lett-a-felesege | Telex | hungarian-news | 2021-02-12 12:33:40 | [
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara"
] | [
"Budapest Bank Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"hitelezés"
] | [] |
51,646 | Harmincmilliárdos németországi piramisjátékban bukkant fel a körözött Balogh Sándor neve | Balogh Sándor a magyar gazdasági alvilág rejtélyes figurája, akit egyebek mellett adócsalás miatt 2019 óta köröz a rendőrség. A férfi korábban egy több száz vállalatból álló céghálót vezetett, ami volt felesége, Mager Andrea nemzeti vagyongazdálkodásért felelős miniszter lakásába volt bejegyezve. | Balogh Sándor a magyar gazdasági alvilág rejtélyes figurája, akit egyebek mellett adócsalás miatt 2019 óta köröz a rendőrség. A férfi korábban egy több száz vállalatból álló céghálót vezetett, ami volt felesége, Mager Andrea nemzeti vagyongazdálkodásért felelős miniszter lakásába volt bejegyezve.
A Globimpex nevű cége 2015-ben mintegy 340 millió forintnyi áfát felejtett el befizetni, egy másik, 587 milliós csalással is őt gyanúsítják, egy időben pálinkafőzésből próbált pénzt csinálni Ugandában, de segített szögesdrótot beszerezni a magyar határkerítéshez, és a 2017-es úszóvébé szervezése körül is ügyködött.
Ez azonban valószínűleg nem volt nagyon sikeres, most ugyanis a Blikk arról ír, hogy a cégei révén egy mintegy 90 millió euró (32 milliárd forint) kárt okozó németországi piramisjátékban is érintett volt. Az ügyben egy S. Iván nevű férfit már el is ítéltek, aki korábban több cégnél is együtt dolgozott Balogh Sándorral. A hiszékeny emberek pénzét S. egy Baden-Württembergi tartományi informatikai biznisz ígéretével csalta ki, és mintegy 5,7 millió eurót a Balogh által irányított hálózatnak továbbított.
A csalásnak egy másik magyar, az ötletgazda N. Edvin vetett véget 2017-ben, amikor feladta magát és az egész hálózatot. S. Iván 7 évet, N. Edvin 7 év 10 hónapot kapott, Balogh Sándor továbbra is szökésben van. | https://444.hu/2021/02/12/harmincmilliardos-nemetorszagi-piramisjatekban-bukkant-fel-a-korozott-balogh-sandor-neve | https://web.archive.org/web/20230326091027/https://444.hu/2021/02/12/harmincmilliardos-nemetorszagi-piramisjatekban-bukkant-fel-a-korozott-balogh-sandor-neve | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/harmincmilliardos-nemetorszagi-piramisjatekban-bukkant-fel-a-korozott-balogh-sandor-neve | 444 | eu-news | 2021-02-12 00:00:00 | [
"Balogh Sándor"
] | [
"Globimpex Zrt."
] | [
"Európa",
"Németország"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"informatika",
"csalás"
] | [] |
51,647 | Rogán ellentámad: hazugozza a felesége okirattal igazolható földügyletét megíró lapokat, perrel fenyegetőzik | Rogán Antal végre megszólalt a felesége családjának birtokvásárlási ügyében, 10 nappal az ügyet kirobbantó 444-es és átlátszós cikk után, cáfolva, hogy a felesége és annak családja földet vásárolt volna a Budapest Bank kölcsönének segítségével. A tranzakció - mármint az 1022 hektárnyi földterület megvásárlásáról szóló szerződés aláírása - Rogán hazugozása ellenére bizonyíthatóan megtörtént 2020. november 20-án. | Rogán Antal végre megszólalt a felesége családjának birtokvásárlási ügyében, 10 nappal az ügyet kirobbantó 444-es és átlátszós cikk után, cáfolva, hogy a felesége és annak családja földet vásárolt volna a Budapest Bank kölcsönének segítségével.
A tranzakció - mármint az 1022 hektárnyi földterület megvásárlásáról szóló szerződés aláírása - Rogán hazugozása ellenére bizonyíthatóan megtörtént 2020. november 20-án.
Az pedig természetes és a földvásárlások jogi szabályozásából következik, hogy amikor az ügyről szóló cikkek megjelentek, a tranzakció még nem volt lezárva.
A botránytól a jelek szerint megriadó Rogán Barbara ezért tudott visszatáncolni az üzlettől, már ha hihetünk a férje állításának. Arról viszont szó sincs, hogy a család ne vásárolná meg az óriásbirtokot.
Mi a hír?
Majdnem két héttel a felesége földvásárlási ügyének kipattanása után a miniszterelnöki kabinetiroda eddig hallgató vezetője a Magyar Nemzetnek pénteken azt mondta:
“Az egész földvásárlási ügyet hazugságokon alapuló gyűlöletkampányra használta fel a baloldali sajtó. A cikkek megjelenése előtt engem egyik orgánum sem keresett meg, nem voltak kíváncsiak arra, hogy az általuk szerzett információk valóban igazak-e. A feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni.”
Rogán Antal nyilatkozatával ellentétben a 444 egészen biztosan megkereste őt, konkrétan a mobiltelefonján hagytunk üzenetet február 2-án, miután csengetés közben kinyomott minket. A Telex is megírta, hogy ők pedig Rogán sajtóosztályának küldtek kérdéseket mailben, szintén február 2-án.
Mi az igazi hír ebben?
Rogán nyilatkozata egyetlen új - és fontos - információt tartalmaz, miszerint a felesége "a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni", ami azt jelenti, hogy - már ha hihetünk a férje állításának - a megjelent cikkek és a botrány hatására Rogán Barbara eszerint visszatáncolt a megkötött tranzakciótól. Ami azt jelentette volna, hogy a szüleivel és azok két üzlettársával együtt öten 1022 hektáros, Budapest teljes I., V., VI. és VII. kerületének összeterületével nagyjából megegyező területű hatalmas földbirtokot vásárolnak mintegy 1,6 milliárd forintért, amit a Budapest Bank hiteléből terveztek kiegyenlíteni. Az erről szóló szerződést pár héttel a miniszterrel kötött tavaly decemberi esküvőjük előtt írták alá.
Szintén hír, bár a nagyközönség szempontjából kisebb a jelentősége, hogy Rogán cikkbéli bejelentésének megfelelően a felesége szülei helyreigazítási felszólítást küldtek több, az ügyről beszámoló független lapnak, így a 444-nek is.
Pontosan mit cáfol és/vagy tagad most egyáltalán Rogán Antal?
Az egész ügy és a Rogán-féle mostani tagadás megértéséhez fontos tudni, hogy a friss Magyar Nemzet-cikkben sem maga Rogán, sem a cikkszerző nem állítják azt, hogy Rogán Barbara és a családja 2020. november 20-án ne kötöttek volna szerződést 1022 hektár föld megvásárlásáról egy ózdi ügyvéd ellenjegyzésével és hogy ebben a szerződésben ne szerepelt volna leírva az, hogy a vételárból a vevők 83,2 millió forintot fizetnek készpénzben, a fennmaradó 1,58 milliárd forintot pedig az állami tulajdonú Budapest Banktól felvett termőföldvásárlási kölcsönből tervezik kifizetni.
Nem véletlenül nem tagadják az ügyet kirobbantó 444 ezen tényállításait, a sűrű hazugozás ellenére sem. Azt ugyanis nem lehet, pontosabban nem különösebben érdemes tagadni, hiszen az erről szóló szerződés nyilvános, e pillanatban is bárki megtekintheti például Tardona község weboldalán.
Eszerint Rogán nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy "feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába"?
Nem feltétlenül, még akkor sem, ha a 444 témában írott cikk is igazat állít. Ez a földügyletek törvényi szabályozásából és az ilyen szerződések lezárásához szükséges kötelező lépések jellegéből fakad.
Az ügyet kirobbantó cikkünkben a földvásárlásról múlt időben fogalmaztunk a címben
Rogán új felesége és családi köre több, mint 1000 hektár földet vett magának az esküvő előtt 3 milliárd forintért
és a szövegben több helyen, míg a kölcsönről így számoltunk be:
"A fennmaradó 1,58 milliárd forintot az állami tulajdonú Budapest Banktól felvett termőföldvásárlási kölcsönből tervezik kifizetni."
Az öt vevő ugyanis tavaly november 20-án az aláírásával igazolta, hogy megvette a kérdéses földeket, a vevők pedig ugyanígy igazolták, hogy eladták azokat.
Vagyis Rogán Barbara tavaly november 20-án megvette a birtokot. A földeladási tranzakciók szabályozása miatt ez ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy a tulajdonába is került az.
A törvényi előírások szerint a szerződést először is ki kellett függeszteni 60 napra vagy más formában publikálni kellett azokon a településeken, amelyek területén a földdarabok találhatók. Mivel a helyben lakó gazdálkodóknak ez idő alatt elővásárlási joguk van. Vagyis ha a szerződésben szereplő áron nekik is kéne, megvásárolhatják a lakhelyük területén fekvő földeket. Ahogy a publikált szerződésen is látszik, a publikált szerződések kirakásának napja 2020. december 3., a levételének napja pedig 2021. február 2. volt, a nap, amikor a cikkünk megjelent. Így a földek akkor még nem is kerülhettek a vevők birtokába, hiszen elvileg akár elsején is jöhetett volna egy helyi, aki belerondít az ügyletbe azzal, hogy elviszi valamelyik parcellát.
A földhivatal eleve csak ezután jegyezheti be az új tulajdonosokat, de ehhez ráadásul nem elégséges, hogy ne legyen helyi jelentkező. A földhivatalnak ezután mérlegelnie kell, hogy a szerződés minden elemében törvényes-e, amihez véleményt kér a helyi földbizottságtól is. Ha lezárult a hivatali vizsgálat és mindent rendben találnak, a hivatal erről záradékot vezet rá a szerződésre és a tulajdoni jog csak ezen lépést követően jegyezhető be.
Mindezek miatt jellemzően hónapok telnek el aközött, hogy valaki megvett egy földet és aközött, hogy az a föld a tulajdonába is került.
A Budapest Bank hitelével pedig az a helyzet, hogy cikkünkben is úgy fogalmaztunk - hiszen a szerződésben is ez szerepel - hogy a vevők a vételárat nagyrészt abból tervezték kifizetni, az írásban szó sem volt arról, hogy hitelt ténylegesen fel is vették volna. Ez nem is jellemző a földügyleteknél, hiszen itt sokszor maga a megvásárolandó föld a fedezet, a hitelt pedig a bank eleve csak azután folyósíthatja, hogy megkötött tranzakcióra az illetékes hivatalok is áldásukat adták.
Vagyis Rogán Antal illetve a Magyar Nemzet állításai úgy tudnak formálisan akár igazak is lenni, hogy semmiben nem cáfolják a Rogán Barbara családjának birtokáról eddig megjelent sajtóbeli áll0tásokat.
De akkor mi értelme van Rogán mostani cáfolatainak és annak, hogy a feleségének családja perrel fenyegetőzve helyreigazítást követel?
Itt már csak tippelni tudunk, hogy a cél a politika károk minimalizálása lehet az ügy hírére eszerint érzékenyen reagáló Fidesz-támogatók körében. Az ügy lényegét jelentő szerződést ugyanis nem tudták és nem is akarták letagadni, mivel ez lehetetlenség. Ha most - a cikkek miatt kipattant botrány hatására - tényleg visszalépnek az üzlettől, nem teszi meg nem történtté a tényt, hogy nem sokkal a család egyetlen gyerekének Rogánnal kötött házassága előtt olyan szerződést írtak alá ezer hektár megvásárlásáról, amiben a vételár leendő forrásaként a Budapest Bank hitelét jelölték meg. Azét a Budapest Bankét, aminek Rogán közeli barátja és kollégája, egykori helyettese és Pasa Park-beli szomszédja volt a hitelről is döntő második embere. De ezt a visszalépést a legkevésbé sem érdemes készpénznek venni. Arra mindössze Rogán félmondata utal. De a hvg.hu friss cikkében például azt írja, hogy az ő információik szerint "az érintett települések jegyzője (...) február 10-én a törvényes határidőn belül, változás nélkül továbbította az adásvételi szerződést a kormányhivatalnak.", vagyis ők úgy tudják, hogy a család egyáltalán nem lépett vissza a vásárlástól.
További érdekességek az ügyben
A Magyar Nemzet cikkében azt írják, hogy
"A Budapest Bank eddig a banktitok miatt nem nyilatkozhatott. A bankokat ugyanis köti a banktitok, sem az ügyfelekről, sem a hitelekről nem adhatnak tájékoztatást. A család az elmúlt napokban felmentette a Budapest Bankot a banktitok alól, így a bank ma a nyilvánosság előtt is cáfolta a megjelent cikkeket."
Felmerül a kérdés, hogy ha a családnak semmi köze nem volt a Budapest Bankhoz és az ügyben nem tárgyaltak a pénzintézettel, akkor milyen banktitok alól kellett felmentést adniuk.
A Budapest Bank közleményében azt egyébként nem cáfolják, hogy mondjuk tárgyaltak volna a családdal vagy például kilátásba helyezték volna nekik, hogy ha végig tudják vinni a tranzakciót, megkapják a hitelt, hanem szó szerint ezt írták:
További érdekesség, hogy cikkünk február 2-ai megjelenését követő napon egy közvetítőn keresztül megkeresett Rogán Barbara apja, azzal az üzenettel, hogy mivel 1-2 apróságot kivéve korrektnek érezte azt a cikket, amit most helyre akar igazíttatni, szívesen elmesélné nekem a tranzakció hátterét. Az üzenetében nemhogy nem tagadta a sztorit, hanem éppen azért keresett meg, hogy annak a részleteit elmagyarázza. Felhívtam, de elmondta, hogy éppen hirtelen problémája támadt egy fogával - ez hallatszott is a telefonban - és kérte, hogy inkább a másnap délelőtti fogorvosi kezelése után beszéljünk. Amikor másnap üzenetben kerestem, továbbra is szívélyes hangulatban írta vissza, hogy még tart a a beavatkozás, de utána azonnal jelentkezik. Ekkor történhetett valami a színfalak mögött, mert soha többé nem reagált semmire és ma, pár nappal később már ügyvédi levélben jelentkezett. | https://444.hu/2021/02/12/rogan-ellentamad-tagadni-probalja-a-felesege-okirattal-igazolhato-foldugyletet-perrel-fenyegetozik-mikozben-minimum-egy-dologban-valotlansagot-allit | https://web.archive.org/web/20221206163557/https://444.hu/2021/02/12/rogan-ellentamad-tagadni-probalja-a-felesege-okirattal-igazolhato-foldugyletet-perrel-fenyegetozik-mikozben-minimum-egy-dologban-valotlansagot-allit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-ellentamad-hazugozza-a-felesege-okirattal-igazolhato-foldugyletet-megiro-lapokat-perrel-fenyegetozik | 444 | hungarian-news | 2021-02-12 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara"
] | [
"Budapest Bank Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"hitelezés"
] | [] |
51,648 | Az adatvédelmi hatóságnak sem árulta el a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy kik adnak tanácsot | A K-Monitor korrupciókutató szervezet írt arról vasárnap, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak sem volt hajlandó elárulni, hogy kik tartoznak bele abba a „szakmai grémiumba”, melyek a pályázatokon kívüli támogatások megítélésénél adnak tanácsot az ügynökségnek. | A K-Monitor korrupciókutató szervezet írt arról vasárnap, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak sem volt hajlandó elárulni, hogy kik tartoznak bele abba a „szakmai grémiumba”, melyek a pályázatokon kívüli támogatások megítélésénél adnak tanácsot az ügynökségnek.
2019-ben derült ki, hogy a 2030-ig szóló, 300 milliárdos Kisfaludy-program támogatásainak első körében elsősorban a NER kedvelt szereplői kaptak jelentős támogatásokat: fideszes képviselők mellett Garancsi István, Hernádi Zsolt, Csányi Sándor közös cége, Széles Gábor vállalkozása, valamint egy Mészáros Lőrinchez kötődő ötcsillagos szállodája is nyert vissza nem térítendő támogatást.
Az MTÜ-t az a Guller Zoltán vezeti, aki 2018-ban még a segítői között emlegette Orbán Ráhelt, akinek aztán az ismerősei jó pozíciókba kerültek az MTÜ-nél. Guller legutóbb február elején bukkant fel a hírekben, amikor egy videóüzenetben mondta el, hogy Brüsszel és Budapest sem segít, de a kormány az első pillanattól ott áll a turisztikai szektor mellett. Ez a videó azóta eltűnt az internetről.
Szintén nemrég derült ki, hogy Laposa Bence, a Balatoni Kör elnöke saját vállalkozásaira kért és kapott több mint száz milliós támogatást a Turisztikai Ügynökségtől, miközben az MTÜ tanácsadójaként is tevékenykedett. Emiatt akkora botrány tört ki a Körben, hogy végül a teljes vezetés lemondott.
Az Adatvédelmi Hatóság honlapjára február 4-ei dátummal felkerült dokumentum szerint egy bejelentő azt kifogásolta a hatóságnál, hogy az MTÜ nem válaszolta meg érdemben tavaly márciusi adatigénylését. A bejelentő arra volt kíváncsi, hogy az MTÜ vezérigazgatója kikről beszélt, amikor egy 2020 márciusi interjúban egy „szakmai grémiumot” említett meg, akik a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában vesznek részt.
Mivel az MTÜ érdemben nem válaszolt a közérdekű adatigénylést benyújtó személynek, a hatóság vizsgálatot indított. Az MTÜ szerint ezek az információk 10 évig titkosak, ugyanakkor az ügynökség szerint az igényelt adtok eleve nem szolgálnak a döntés megalapozásául, azok a támogatások megítélése szempontjából irrelevánsak.
Ráadásul szerintük a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatások előkészítő, dokumentáló és elbíráló folyamatában az MTÜ egész szervezete vesz részt és a munkaviszonyban álló munkavállalók személyes adatainak védelme hangsúlyosabb, mint a benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában résztvevő munkavállalók személyes adatainak megismerése iránti közérdek.
A hatóság viszont nem értett egyet ezzel az érveléssel: az infotörvény szerint ugyanis az MTÜ – mint közfeladatot ellátó szerv – feladat- és hatáskörében eljáró munkatársainak neve, feladatköre, munkaköre és közfeladatuk ellátásával összefüggő egyéb személyes adata is közérdekből nyilvános adat. Tehát nyilvános mindazon munkavállalók neve és feladatköre, akiknek a feladatkörében szerepel a támogatási kérelmek elbírálásában való részvétel, írta Péterfalvi Attila a jelentésében.
Az MTÜ szerint viszont „az adatszolgáltatás következtében kontrollálhatatlanná válhatna a döntéselőkészítésben résztvevő személyek külső megkereshetősége, amely az MTÜ törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztethetné”.
Ezt azonban a hatóság nem találta megalapozott érvelésnek: a bejelentésben ugyanis nem konkrét támogatási kérelmek miatt kérték a bírálók megnevezését, hanem csak azoknak a nevét kérték ki, akik feladatkörüknél fogva részt vesznek az MTÜ-nél a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában. A hatóság több jogi passzust is felidéz, melyek szerint az MTÜ nem korlátozhatná az adatok nyilvánosságát.
Mindez persze hiába, mivel az MTÜ többszöri kérésre sem hozta nyilvánosságra az adatokat. A törvények szerint a hatóságnak ilyenkor egyetlen eszköze marad: közzéteszi az erről szóló jelentést:
Mint Péterfalvi Attila írja a jelentés végén:
„A Hatóság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az MTÜ megsértette a bejelentő közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát és többször is felszólította az adatigénylés teljesítésére. Mivel az MTÜ nem tett eleget a Hatóság felszólításaiban foglaltaknak, a Hatóság az Infotv. 58. § (2) bekezdés d) pontja alapján további intézkedésként az Infotv. 59. § (3) bekezdése alapján ezt a jelentést teszi közzé honlapján”. | https://444.hu/2021/02/14/az-adatvedelmi-hatosagnak-sem-arulta-el-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-hogy-kik-adnak-tanacsot-a-milliardos-tamogatasok-megitelesenel | https://web.archive.org/web/20230905145751/https://444.hu/2021/02/14/az-adatvedelmi-hatosagnak-sem-arulta-el-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-hogy-kik-adnak-tanacsot-a-milliardos-tamogatasok-megitelesenel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-adatvedelmi-hatosagnak-sem-arulta-el-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-hogy-kik-adnak-tanacsot | 444 | hungarian-news | 2021-02-14 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Guller Zoltán",
"Hernádi Zsolt",
"Laposa Bence",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Ráhel",
"Széles Gábor"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,649 | A NER kedvenc IT-cége is befutott egy 14 milliárdos közbeszerzésre | Nettó 14,8 milliárd forintos keretmegállapodás közbeszerzésén nyert a 4iG által vezetett konzorcium – olvasható a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn közzétett tájékoztatásban. | Nettó 14,8 milliárd forintos keretmegállapodás közbeszerzésén nyert a 4iG által vezetett konzorcium – olvasható a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn közzétett tájékoztatásban.
A Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. három különböző közös ajánlattevői konzorciumot hirdetett ki nyertesként. Ebből lett az egyik a 4iG vezette közös ajánlattevői konzorcium.
A keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az intézményi igények alapján az egyes beszerzéseket újra versenyeztetik a résztvevő konzorciumok között – olvasható a közleményben.
Az eljárás szoftverlicencek megújítását, bővítését, kiegészítét és terméktámogatási szolgáltatások teljesítését tartalmazza. A keretmegállapodás időtartama a hatályba lépésétől számított 24 hónap, de legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig tartó időtartam. Időbeli hatálya egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható.
A 4iG-ben korábban Mészáros Lőrincnek is volt érdekeltsége, azonban 2020 nyarán Jászai Gellért teljesen kivásárolta Mészárost. | https://24.hu/kozelet/2021/02/15/4ig-kozbeszerzes-jaszai-gellert/ | https://web.archive.org/web/20210509013638/https://24.hu/kozelet/2021/02/15/4ig-kozbeszerzes-jaszai-gellert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-kedvenc-it-cege-is-befutott-egy-14-milliardos-kozbeszerzesre | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-15 00:00:00 | [
"Jászai Gellért",
"Rogán Antal"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
51,650 | A Velencei-tónál alapított agrárcéget Tiborcz István földbirtokos nővére | Újév napján, 2021 január elsején, Rekettyés-Agro Kft. néven alapított új agrárcéget Tiborcz Eszter Zsuzsanna, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István nővére. | Újév napján, 2021 január elsején, Rekettyés-Agro Kft. néven alapított új agrárcéget Tiborcz Eszter Zsuzsanna, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István nővére. A minimális, 3 millió forintos alaptőkével létrehozott cég székhelye a Velencei-tótól két kilométerre lévő Nadapon, egy felkapott, jellemzően újépítésű családi házakkal beépített utcában van.
Egyelőre nincsen bejegyzett telephelye a cégnek, amely a leadott cégbírósági dokumentumok szerint a fő profilja „Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése” lesz, de emellett szarvasmarha-tenyésztés és egyéb állat tenyésztése is szerepel a felvett tevékenységi körök között. A cég alapítója és ügyvezetője is Tiborcz Eszter, akinek kicsit sem idegen az agrárium.
Tiborcz István nővére ugyanis 2012-ben 157 hektár bicskei föld bérleti jogát szerezte meg érdekes körülmények között a botrányos állami földbérleti pályázatokon (lásd keretes írásunkat). Írásban kerestük meg Tiborcz Esztert azzal kapcsolatban, hogy tervei szerint mely földterületeken milyen tevékenységet végez majd új cége, illetve szándékában áll-e uniós vagy államháztartási finanszírozású pályázatokon részt venni, de levelünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/15/tiborcz-eszter-rekettyes-agro-kft/ | https://web.archive.org/web/20221210020609/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/15/tiborcz-eszter-rekettyes-agro-kft/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-velencei-tonal-alapitott-agrarceget-tiborcz-istvan-foldbirtokos-novere | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-15 00:00:00 | [
"Tiborcz Eszter Zsuzsanna",
"Tiborcz István"
] | [
"Rekettyés-Agro Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Nadap"
] | [
"mezőgazdaság",
"klientúra"
] | [] |
51,651 | 44 milliárdot ad a kormány azért, hogy Superbike motorversenyt is rendezhessünk | A megjelent kormányhatározat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy MotoGP mellett Superbike versenyeket is rendezzen hazánk, amiért nem kevés jogdíjat kell majd fizetni. A határozat értelmében a Hajdúnánáson 64 milliárd forintból készülő pálya a MotoGP mellett Superbike futamok otthonául is szolgálhat majd 2023-tól 10 éven keresztül.
Ennek érdekében Dorna Sports nevű cég - mint a versenysorozattal kapcsolatos jogok kizárólagos tulajdonoságnak - legfeljebb 123 millió eurót, vagyis jelenlegi árfolyamon számolva kicsivel több mint 44 milliárd forintot fog a kormány fizetni a költségvetésből 2023 és 2032 között. A határozat értelmében | A megjelent kormányhatározat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy MotoGP mellett Superbike versenyeket is rendezzen hazánk, amiért nem kevés jogdíjat kell majd fizetni. A határozat értelmében a Hajdúnánáson 64 milliárd forintból készülő pálya a MotoGP mellett Superbike futamok otthonául is szolgálhat majd 2023-tól 10 éven keresztül.
Ennek érdekében Dorna Sports nevű cég - mint a versenysorozattal kapcsolatos jogok kizárólagos tulajdonoságnak - legfeljebb 123 millió eurót, vagyis jelenlegi árfolyamon számolva kicsivel több mint 44 milliárd forintot fog a kormány fizetni a költségvetésből 2023 és 2032 között. A határozat értelmében
2023-ban 9,9 millió euró,
2024-ben 10,4 millió euró,
2025-ben 10,9 millió euró,
2026-ban 11,4 millió euró,
2027-ben 12 millió euró,
2028-ban 12,6 millió euró,
2029-ben 13,1 millió euró,
2030-ban 13,8 millió euró,
2031-ben 14,4 millió euró,
2032-ben 15,1 millió euró
jogdíj illeti majd meg. | https://mfor.hu/cikkek/makro/44-milliardot-ad-a-kormany-azert-hogy-superbike-motorversenyt-is-rendezhessunk.html | https://web.archive.org/web/20210211163659/https://mfor.hu/cikkek/makro/44-milliardot-ad-a-kormany-azert-hogy-superbike-motorversenyt-is-rendezhessunk.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/44-milliardot-ad-a-kormany-azert-hogy-superbike-motorversenyt-is-rendezhessunk | mfor.hu | hungarian-news | 2021-02-11 18:17:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
51,652 | Vége a hálapénzes szülésnek, de ki törődik majd az anyákkal? Mutatjuk a megoldást | Intő jel, hogy egy alapvetően jó és régen követelt egészségügyi reformlépés, a hálapénz betiltása szabályos pánikreakciót váltott ki szülés előtt álló vagy gyereket tervező nők sokaságánál. Az ok: egy csapásra megszűnt a fogadott orvosnál szülés lehetősége is, egyúttal kiderült, mennyire nincs egységes szülészeti ellátás Magyarországon. Mit adott az anyukáknak a bukóban levő, sok sebből vérző régi rendszer? Miért lehet jó megoldás a praxisközösség? Miért követ el hibát a kormány, ha csak annyit tesz, hogy kifehérítve visszacsepegteti a fogadott orvosos lehetőséget? Szakértői háttérbeszélgetések segítségével rakjuk össze a teljes hátteret. | Semmi jóval sem tudtak biztatni! Nem tudom, ki lesz bent, hogy ott lehetnek-e vagy sem. Egyelőre kétségbeesetten állok elébe a dolognak!
Tanácstalan vagyok! Egyszerre érzem, hogy az egész választott orvosi rendszert meg kellene szüntetni a francba, de egyszerre félek attól is, ami most jön!
Két jellemző hozzászólás kismamáknak szóló Facebook-csoportokból, az év elejéről. Ezek szerint van olyan, aki visszasírja a kormány által éppen csak kinyírt hálapénzrendszert? A helyzet ennél bonyolultabb.
A magyar egészségügy hálapénzzel legjobban „fertőzött” része pont a szülészeti ellátás volt. Az Ígyszültem.hu 2020 nyarán-őszén 11 ezer magyar nő beszámolóját rögzítette önkéntes alapon. A válaszokból sok más mellett kiderült az is, hogy a szülések 68 százalékánál fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint. Korábban a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által indított reprezentatív kutatás is hasonlóra jutott: a Kohorsz ’18 szerint idehaza a várandós nők több mint kétharmada tervez fogadott orvos mellett szülni.
Ezek a többi hazai szektor mutatóihoz képest és nemzetközi viszonylatban is extrém magas számok. A nők a biztonságérzetüket váltották meg a borítékban csúsztatott pénzekkel, illetve a lehetőséget, hogy ugyanaz a személy legyen jelen a szülésnél, aki várandósgondozást végezte. És rögtön itt az első ellentmondás: egyéni tapasztalatok és kutatások szerint is magasabb a beavatkozások aránya fogadott (vagyis hálapénzzel fizetett) orvossal, mint anélkül, ügyeletben. A Nicholas Rubashkin amerikai szülész-nőgyógyász és társai által 2016-ban publikált felmérés szerint
fogadott orvosnál a szülések 45 százaléka végződött császármetszéssel, míg ügyeletben csak 33. Fogadott orvosnál a hüvelyi úton szülők 32 százalékánál volt mesterséges szülésindítás, ügyeletben csak 19.
Rubashkinék egyetlen területet találtak, ahol a hálapénzes megoldás jobban teljesít: az ügyeleten szülők 62 százaléka tapasztalt tiszteletlen vagy bunkó bánásmódot, fogadott orvosnál ez az érték „csak” 42 százalék.
A választott orvosos rendszer tehát majd’ minden objektív szempontból rossz: évi több milliárd forintnyi fekete pénzt mozgat, megalázó (mint a paraszolvencia általában) és még a császármetszési mutatókat is rontja. A nők többsége mégis ragaszkodna hozzá, mert csak így látja biztosítottnak, hogy 1) megkapja a honi egészségügyben hiánycikknek számító tiszteletet; 2) válaszolnak a kérdéseire és 3) hogy ha úgy adódik, ő is kérhet az orvostól, akit a várandósgondozás alatt már megismert.
Ez a furcsa, ellentmondásos, biztonságérzet-vásárlós szülészeti rendszer egyébként abszolút hungarikum. Önmagában a hálapénz is posztszovjet jelenség – a magyarnál csak a román és az ukrán egészségügyben voltak magasabbak az informális kifizetések –, de az idehaza berögzült hálapénzes, orvost éj közepén riasztós szokás máshol ismeretlen. Ennek oka, hogy nyugatabbra a szülészet főszereplői nem az orvosok, hanem a szülésznők és a bábák – „sima” szüléskor a nők sokszor nem is találkoznak orvossal –, az ellátás pedig személyfüggő esetlegességek helyett világos protokoll alapján történik. Összegezve: a páciensnek, orvosnak is megalázó hálapénz megszüntetését tisztességes alapállásról csak üdvözölni lehet, ám a szülészetek esetében a fürdővízzel együtt sikerült kiönteni a gyereket is, mivel
a szükséges átszervezés és szemléletváltás előtt, mindenfajta átmenet nélkül vágták el nők sokaságát egy lehetőségtől, ami minden ellentmondása ellenére biztonságérzetet ígért.
Ahogy egyik háttérbeszélgetésünkön hallottuk: elvettek valamit a nőktől – akik viszont cserébe nem kaptak semmit.
Kérdések és válaszok az új rendszerről
A január elseje óta élő, hálapénzmentes magyar egészségügy nemcsak a fogadott orvosos rendszert vezeti ki, de életbe lépett a magánkliensek közkórházi ellátásának tilalma is, vagyis – papíron – a szülés helyszínénél nem az orvos, hanem csak a lakcímkártya dönt. De tényleg így van a gyakorlatban? Valóban jön az ígért kiegészítő rendelet, ami kicsit „visszacsinálja” a fogadott orvosos rendszert? Az alábbiakban kérdés-válasz szekcióval segítünk eligazodni a bizonytalan helyzetben.
Igaz, hogy 2021. január 1. óta a fogadott orvosnak tilos bemenni szülést kísérni?
Elméletben nem. A társadalombiztosításról szóló törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek szerint a szülés sürgősségi ellátásnak minősül, ebben a minőségében pedig kivételt képez, nem áll fent olyan összeférhetetlenség, mint más ellátási területeken.
Akkor tehát be is járnak a fogadott orvosok?
Elvétve vagy egyáltalán nem. Az általunk megkérdezett szakemberek csupán egy-egy esetről számolnak be, amikor – például szoros ismeretség miatt – a fogadott orvos bement a szülésre. A hálapénzt ugyanis az orvosok meghatározó többsége készenléti díjként fogta fel, melyet immár törvény tilt.
Miért nem lehet azt csinálni, hogy a választott orvost a rendelésén, számla ellenében, mindenféle adó- és járulékvonzattal együtt kifizetik?
Mert ez is csak elméletben működik: annak az egészségügyi szolgáltatónak, ahol az orvos járóbeteg-ellátást tart (tehát praktikusan: a magánrendelésnek) nincsen szolgáltatási joga, működési engedélye a kórház területén belül, ahol a szülést vezetni (frissebb szóhasználattal: kísérni) kellene.
Jó, de akkor miért nem ad számlát másról?
Adhat – de az nem lesz szabályos. Nincs tehát törvényes megoldás a kifizetésre. A hálapénzzel kapcsolatban pedig nyomatékosítjuk: nemcsak az elfogadás, hanem az adás is büntetendő.
Semennyi hálapénz sem adható?
Az egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez most 8000 forint.
Ha tehát nincs választott orvos, marad az ügyelet. Abban, hogy egy nő hol szül, csakis a lakcímkártyája dönt?
A helyzet bonyolultabb: a jogszabályok alapján előrehaladott állapotú szülést egyetlen kórház sem utasíthat el.
És ha valaki éppen csak kezdődő fájásokkal állít be egy nem lakcímkártya szerinti kórházba?
A jogszabály szerint a területileg nem oda tartozó eseteket a kórháznak csak akkor kell ellátni, ha van szabad kapacitása. Elméletileg indulófélben levő szülésnél az anyuka elküldhető a területileg nem illetékes kórházból.
Utolsó hónapban levő terhes vagyok, és nem a területileg illetékes kórházban szeretnék szülni. Kockáztassak?
Ez nagyon nehéz kérdés. Minden kórházban emberek dolgoznak, az elküldés háttérbeszélgetéseink alapján nem jellemző – egyelőre. De a csökkenő kapacitások (melyek veszélyét lejjebb tárgyaljuk) miatt később egyre többször fordulhat elő ilyen helyzet. Ne feledjük: ha telt ház van, akkor akár mentővel is továbbküldhetik a nem oda tartozó anyukát.
Tényleg lesz valamilyen kiegészítő rendelet, ami „visszacsinálja” a szabad orvosválasztást?
„Jogos igénynek tartjuk, hogy minden hölgy annál szülhessen, aki kezelte. Keressük azt a megoldást, ami nem feszíti szét a jelenlegi megállapodás kereteit” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter január közepén. A „megoldást” a hónap végére ígérték – de még február közepén sincs jele annak, hogy megtalálták volna. A minisztériumi háttéregyeztetéseket ismerő forrásunk szerint több lehetséges forgatókönyv is kering, de egyelőre senki sem tudja megmondani, mi lesz azok sorsa. A döntés azért is nehéz, mert rendkívül szenzitív területről van szó, borítékolható a szakmai feszültség, ha az orvostársadalom úgy érzi, kivételeznek a szülészekkel.
Egy rendszerváltás következményei
Az új egészségügyi szolgálati törvénynek több járulékos következménye van és lesz, amire forrásaink szerint érdemes felkészülni. Az egyik a lakcím-átjelentkezések jelensége: így ugyanis viszonylag egyszerűen megoldható, hogy valaki mégis a „választott kórházához” tartozzon. Hallottunk több példáról, amikor ez megtörtént, az egyedi esetekből pedig trend lehet. Nem véletlenül: a magyar szülészeti ellátás fő jellegzetessége, hogy nincs fő jellegzetessége. A szemlélet, a hozzáállás intézmény-, sőt, orvosfüggő. Van olyan kórház, ahol a gátmetszések aránya 85 százalékos, máshol fele annyi, van, ahol az esetek 50-55 százalékában „császároznak”, máshol 30 alatt. (A WHO által elvárt maximum 10-15 százalék lenne. Arról, hogy miért rossz az indokolatlan vagy „kényelmi” császármetszés, ebben az összeállításban írtunk részletesen.) Egységes és kötelező szülészeti protokoll, képzésekkel keresztülvitt szemléletváltás nélkül ez nem fog változni. Addig marad a trükközés a lakcímekkel.
A másik jelenség, ami már érezteti hatását, az az egyes szülészeteken fellépő kapacitáshiány. Hiszen a fogadott orvosok, szülésznők mostantól kiesnek a munkából, az eredetileg hozzájuk címzett anyukákat is az ügyeletnek kell ellátni. Annak az ügyeletnek, amely eddig úgy számolt, hogy a szülések akár felét is elviszik „a bejárók”.
A másik trend, amit az új szolgálati törvény erősíthet, a kivonulás az állami ellátásból. Aki ragaszkodik a várandósgondozás és a szülészeti ellátás személyi folytonosságához, és fizetőképes, bátran fordulhat a magánegészségügyhöz. Ha pedig elég sok család gondolja ezt jó megoldásnak, akkor több orvos és szülésznő is dobbanthat az állami szülészetekről.
Végül a probléma, amire a napokban a Másállapotot a szülészetben csoport hívta fel a figyelmet: nem mindegy, hogy a nők félnek-e a véletlenre bízni a szüléseiket, a bizonytalanság pedig fokozza a tervezhetőség igényét. Következmény: a szülések időzítése, programozása iránti igény akkor is megnőhet, ha eltöröljük a fogadott orvosos rendszert.
Jobb szülészeti ellátás kell
Az „ott szülsz, ahová lakcím szerint tartozol, és annál, aki éppen bent van” mondás Európa legtöbb országában senkiből semmilyen bizonytalanságot vagy félelemérzetet sem váltana ki. Intő jel, hogy Magyarországon ez nem így van, és Facebook-csoportok tucatjában panaszkodnak egymásnak a tanácstalan anyukák. A CitizenGO rendszerében már több mint 10 ezren írták alá a „Szabad szülészorvos- és szülésznőválasztást, tiszta körülményeket az egészségügyben! Javítsanak az új eü. szabályokon!” című petíciót. Pedig ami valóban sok szignót érdemelne, az az egységes, friss szemléletű szülészeti ellátás.
Nem állítható, hogy ne történt volna semmi ennek érdekében:
2019 decemberében az EMMI kiadta a „családbarát alapelvekre épülő egészségügyi szakmai irányelvet”;
szintén 2019-es fejlemény, hogy Bálint Balázs, a budai Szent Imre Kórház egyik legismertebb orvosa, a Keresztény Anyasági Központ programvezetője országos szülész-nőgyógyász szakfelügyelői megbízást kapott;
az EMMI által kiírt Családbarát Szülészet Pályázati Program rengeteg pénzt öntött kórházakra.
Eredmény mégis alig látszik: a szakmai irányelvcsomag sok részletkérdésben jó szemléletet képvisel, de puha intézkedésnek bizonyult, orvosoktól hallottuk, hogy azt csupán „opciós”, „ajánlás jellegű” dologként kezelik, így ebben a formában nem alkalmas az intézményi eltérések felszámolására. Bálint Balázst szakmájában az egyik legjobb szemléletű doktornak tartják, de munkájához érdemi hátteret, eszközt alig kapott. Ahogy a lapunknak adott tavalyi interjúban fogalmazott: „kicsi porszem vagyok az államigazgatásban”. A Családbarát Szülészet Pályázati Program pedig infrastruktúra-korszerűsítésre ment el, ami nem lebecsülendő – volt olyan kórház, ami azért pályázott, hogy legyen legalább egy darab (!) egyágyas szülőszobája –, de a szemléletváltáshoz kevés.
A lapunk által megkérdezett szakemberek ezzel párhuzamosan a szakmai továbbképzési programok kibővítését és felgyorsítását sürgetik, valamint az „orvosfüggőség” csillapítását. Utóbbira a lehetséges eszközt úgy hívják: praxisközösség. Ennek lényege, hogy az anyák nem egyetlen doktorhoz járnak, hanem 5-6 hasonló szemléletet és módszertant képviselő orvos és szülésznő alkotta csoporthoz. A nyugatabbra sok helyen jól bevált szülészeti praxisközösséggel áthidalható az egyik legnagyobb probléma: a szakemberhiány. A praxisközösség is egyfajta ügyelet, ahol nem azt garantálják, hogy XY orvos akár éjjel kettőkor is kipattan az ágyból és bemegy a szülésre, hanem a szemléletet és a hozzáállást. Ezzel párhuzamosan változtatni kellene a szülészeti ellátás orvosközpontúságán is: ma Magyarországon a kórházi szülésznők többsége nem dolgozhat autonóm módon, annak ellenére sem, hogy az alacsony kockázati csoportba sorolt nők esetében a jogszabály ezt megengedné, a WHO pedig kifejezetten ajánlja.
„Közelebb vagyunk a célhoz. Ma ez már társadalmi téma. A szakma és a politika sem tudja félretenni” – hangzott másfél évvel ezelőtti összeállításunk konklúziója az egységesen családbarát szemléletű magyar szülészetekről. A helyzet most egyértelműbb, az egészségügyi kormányzat lépéskényszerbe került. Ha csak annyit tesz, hogy a petícióknak engedve kicsit alakítva-kifehérítve visszacsempészi a fogadott orvosnál szülés lehetőségét, azzal legfeljebb átmeneti megoldást ad, és nem a jövő felé mozdul. A jó út hosszú távon a praxisközösség és az egységes(ebb) szemléletű, vagyis több biztonságérzetet adó ügyelet lesz.
Nyitókép: az új év első fővárosi újszülöttje édesanyja karjában a Honvédkórház II. telephelyének szülészetén 2021. január 1-jén. Fotó: MTI/Mónus Márton
#egészségügy#hálapénz#szülészet | https://www.valaszonline.hu/2021/02/16/szuleszet-halapenz-fogadott-orvosi-rendszer/?fbclid=IwAR2gptakwBjcF-sptpa42hg-mp9SCWIYrByJQRfDtp0y7A6CINyv40BKEVg | https://web.archive.org/web/20210922031553/https://www.valaszonline.hu/2021/02/16/szuleszet-halapenz-fogadott-orvosi-rendszer/?fbclid=IwAR2gptakwBjcF-sptpa42hg-mp9SCWIYrByJQRfDtp0y7A6CINyv40BKEVg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vege-a-halapenzes-szulesnek-de-ki-torodik-majd-az-anyakkal-mutatjuk-a-megoldast | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-02-16 11:06:03 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"hálapénz",
"jogalkotás"
] | [] |
51,653 | Örömmel szignózta a gyanús szerződést Kósa Lajos | A csengeri örökösnő, Sz. Gáborné, aki elhitette a volt debreceni polgármesterrel, hogy mesés örökség jogosultja, ugyanis több ajándékozási szerződést is kötött vele 2016 januárjában. Az egyik alapján Kósa menő nyugati bankár lehetett volna, miután övé lett volna az egyik legnagyobb francia pénzintézet, a Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) 24,09 százaléka. A Blikk birtokába került szerződés szerint Kósa az ajándékot „köszönettel elfogadta” a szélhámosnőtől, aki azt állította a bepalizott politikusnak, hogy 99 százalékos részesedése van a bankban. | A csengeri örökösnő, Sz. Gáborné, aki elhitette a volt debreceni polgármesterrel, hogy mesés örökség jogosultja, ugyanis több ajándékozási szerződést is kötött vele 2016 januárjában. Az egyik alapján Kósa menő nyugati bankár lehetett volna, miután övé lett volna az egyik legnagyobb francia pénzintézet, a Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) 24,09 százaléka. A Blikk birtokába került szerződés szerint Kósa az ajándékot „köszönettel elfogadta” a szélhámosnőtől, aki azt állította a bepalizott politikusnak, hogy 99 százalékos részesedése van a bankban.
Mindez túl szép lett volna, hogy igaz legyen: a CIC jóval nagyobb bármelyik magyar banknál, több mint 5,1 millió ügyféllel rendelkezik, 35 országban van jelen, és csupán Franciaországban 2000 bankfiókja van. A mérleg szerinti vagyona pedig 313 milliárd euró, azaz 119 ezer milliárd forint. Hogy milyen gazdag lett volna Kósa, ha az ajándékozás megvalósul? Nos, csak az osztalékokból már a leggazdagabb magyar lehetett volna: 2018-ban például 187 522.048 euró osztalék üthette volna Kósa markát az ajándékozási szerződésben szereplő részesedéséért, ami 67,5 milliárd forint. 2019-ben is közel ennyi osztalékot fizettek a bank pénzügyi jelentése szerint.
Kósát egy svájci repülőcéggel is megajándékozta Sz. Gáborné, egész pontosan öt éven keresztül az osztalékjövedelmének öt százalékát ajánlotta fel a politikusnak, aki ezt is köszönettel elfogadta.
– A két ajándékozási szerződés megkötésének körülményeire nem emlékszem. Sz. Gábornéval kapcsolatban mindvégig az volt a magatartásom, hogy tőle semmit nem fogadok el, sem pénzt, sem ajándékot, sem egyebet – mondta Kósa Lajos a rendőrségi vallomásában, aki szerint a két ajándékozási szerződés az aláírás pillanatában is semmis volt, hiszen az ajándéktárgyak nem voltak az ajándékozó birtokában.
A csengeri örökösnő Kósa családtagjait is meg akarta ajándékozni. Sz. Gáborné közjegyző előtt nyilatkozott, hogy 2,6 millió eurót (930 millió forint) utal a politikus feleségének, illetve ugyanennyit az édesanyjának a bankszámlájára.
Kósa felesége közjegyző előtt utasította vissza a valójában nem létező ajándékot, az édesanyja szerint pedig aláhamisíthatták az aláírását, mert ő soha nem írt alá ilyen szerződést.
A minap arról írtunk a birtokunkba jutott rendőrségi tanúvallomások alapján, hogy Kósa Lajos akár még a német pénzügyminiszterrel is találkozott volna az örökség reményében.
Ezer milliárdokkal lettek egy kontinens leggazdagabbjai:
A legtöbb pénzt idén a francia Bernard Arnault vesztette a luxusipari cikkek iránti visszaeső kereslet miatt, de még így is övé az első hely Európában 22420 milliárd forintos vagyonával.
A második hely birtokosa, Amancio Ortega, akinek a cégei leginkább luxusportékákkal foglalkoznak. Ő 18 585 milliárd forint felett rendelkezik.
Francois Meyers a világ 14. leggazdagabbja.
Nem mellékesen vagyonával övé a világ leggazdagabb nőjének címe is, amit 14800 milliárd forintnyi eurójával vívott ki. | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/kosa-bankar-orokosno-szerzodes-multimilliomos-politikus/l2tt855 | https://web.archive.org/web/20221209070728/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/kosa-bankar-orokosno-szerzodes-multimilliomos-politikus/l2tt855 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orommel-szignozta-a-gyanus-szerzodest-kosa-lajos | Blikk | hungarian-news | 2021-02-16 11:07:27 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [] | [] | [
"háttér",
"közokirat-hamisítás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"közjegyző"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
51,654 | Újabb front Németh Szilárd körül: száműzték régi birkózóklubját | Csepelen a Fideszben beállt szakadás átrajzolta a sportéletet is. Németh Szilárd korábbi klubja az ígéretek ellenére nem használhatja a politikus által alapított akadémia 2,5 milliárdos csarnokát, versenyzőit pedig egy különös civil szervezet csábította magához. | Egymásnak adják a kilincset a párt- és állami vezetők a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián. Az elmúlt hetekben Csepelre látogatott Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külügyminiszter, Kubatov Gábor Fidesz-alelnök, FTC-elnök, egy sor államtitkár és más fontos ember. Németh Szilárd Facebook-oldalán sorjáznak a fotók, amelyeken elégedett házigazdaként pózol a vendégekkel a 2,5 milliárdos épületben. A képek mellé tett kísérőszövegek azt a benyomást keltik, mintha a vadonatúj birkózóközpont körül minden a legnagyobb rendben lenne, és a látogatókkal már csak azt kellene megvitatni, hogy az intézménynek milyen szerepe legyen a magyar birkózás és nevelés jövőjében.
Pedig a helyzet egyáltalán nem idilli, a Németh által létrehozott akadémia ugyanis éppen próbálja ellehetetleníteni a kerület nagy múltú és az utánpótlás-nevelés terén ma is sikeres egyesületét, a Csepel Birkózó Clubot (CsBC). Azt a klubot, amelynek egy ideig Németh Szilárd volt az elnöke.
A 24.hu január végén írta meg, hogy belháború alakult ki a Fidesz-alelnök, honvédelmi államtitkár és egykori rezsibiztos, valamint régi harcostársa, Borbély Lénárd XXI. kerületi polgármester között. A két fideszes politikus ellentéte miatt pedig új törésvonalak alakultak ki a csepeli közéletben is. Németh azokkal a csoportokkal, szervezetekkel sem áll szóba, amelyek továbbra is jó viszonyt ápolnak a Borbély vezette önkormányzattal. Ennek esett áldozatául a CsBC is, annak ellenére, hogy néhány éve még Németh hátországának számított. Olyannyira, hogy valójában ez a klub volt a kedvezményezettje azoknak az állami és önkormányzati támogatásoknak, amelyekből megépítették az akadémiát.
Németh a 2014-es országgyűlési választáson a csepeli választókerületben elszenvedett veresége után fordult ismét a birkózás felé, hogy karrierjét újra lendületbe hozza. Az ötlet nem volt új, hiszen akkoriban már számos sportági szövetség élén fideszes politikus állt. Így lett Némethből előbb a csepeli klub, majd alig fél év elteltével az országos szakszövetség elnöke. Hegedűs Csabával kellett megküzdenie, és a szövetség elnöki székért újrainduló egykori olimpiai bajnokkal szemben jól használható érve volt, hogy a csepeli klub a lerobbant Béke téri csarnokban működött. A fideszes képviselő azzal demonstrálta érdekérvényesítő képességét, hogy bejelentette: sikeresen lobbizott a kormánynál, és pillanatok alatt szerzett 400 millió forintot a csarnok felújítására és átépítésére.
Némethnek aztán a Magyar Birkózó Szövetség elnökeként az összeférhetetlenség miatt le kellett mondania a csepeli klub vezetéséről. A pénzszerzéssel azonban nem állt le: a 400 milliót még fel sem használták, amikor 2 milliárd forintot gyűjtött be a kormánytól egy birkózó akadémia létrehozására. A 2016 decemberében kiküldött fejlesztési miniszteri értesítő szerint a támogatás a Magyar Birkózó Szövetségen keresztül történik, de a „végső kedvezményezett” továbbra is a csepeli egyesület. A furcsa, egymásra halmozódó közpénz-adományozás miatt az akkor még LMP-s Szél Bernadett feljelentést tett, de a BRFK bűncselekmény hiányában bele sem kezdett a nyomozásba.
A hírek szerint a fejlesztési cél módosításának a hátterében az állt, hogy a csepeli klub vezetése érzékelte: a Németh által kilobbizott pénzek visszatetszést keltenek a többi egyesületben, ezért inkább hozzájárultak ahhoz, hogy az országos szakszövetség akadémiaalapítási terveivel együtt, illetve annak részeként valósuljon meg az edzőközpontjuk. Forrásaink szerint az a megállapodás született, hogy a CsBC beleszólhat az alapítvány működésébe, vagyis az önkormányzat és a Magyar Birkózó Szövetség mellett a klub is delegálhat majd tagot a szervezet kuratóriumába.
A dolgok azonban más irányt vettek. A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány egyszemélyes kuratóriummal alakult meg: az alapító, Németh Szilárd kabinetfőnöke került a szervezet élére. Az alapításkor a politikus családi házába bejelentett KIMBA működését a kezdetben Gál Balázs irányította, akit hamarosan egy másik bizalmi ember, Süle László, a Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft. korábbi ügyvezetője váltott.
A megállapodás lényegi részéről, vagyis az akadémia edzőtermének használatáról a birkózók akkor még azt gondolták, hogy továbbra is áll az ajánlat. A 2018-as ünnepélyes alapkőletételre a CsBC vezetőjét is meghívták, és a sajtótájékoztatón is arról volt szó, hogy az 1600 négyzetméteres, öltözőkkel, szaunával, pihenőhelyiségekkel felszerelt edzőcsarnokrész lesz az egyesület „új otthona”. A tavaly őszi megnyitó után azonban kiderült, hiába van fent a bejárat fölött méteres betűkkel a nevük, nem kapnak lehetőséget arra, hogy használatba vegyék az akadémia épületét, de még a Belügyminisztérium pénzéből felállított szabadtéri fitneszparkot sem.
Süle László, az akadémia kurátora (…) egy etikátlan, elfogadhatatlan és kifizethetetlen bérleti díjat kínált egyesületünknek. Most az önkormányzatnak köszönhetően egy tornateremben edzhetünk, a helyünkre pedig mást költöztettek be
– nyilatkozta tavaly év végén a klub elnöke a fideszes önkormányzati vezetéshez közel álló Csepel.info blognak. Märtz József emlékeztetett arra, hogy a lerobbant birkózócsarnokuk felújítására adott pénzt beépítették az akadémiába, ezért azt várták volna, hogy térítésmentességet kapnak, de legalább felajánlják nekik, hogy a klub „lelakhatja” a pénzbeli hozzájárulását.
A CsBC pozíciói az elmúlt hetekben tovább romlottak: már nemcsak az okoz problémát, hogy a Duna-parti akadémia helyett a felújításra váró, ezért két éve bezárt Jedlik Gimnázium tornaterme lett az „otthonuk”, hanem az is, hogy a KIMBA elszipkázza a csapat sportolóit és edzőit. Forrásaink szerint az elmúlt időszakban több mint tíz saját nevelésű sportolót, köztük válogatottokat vittek el a Csepel az Ötkarikáért Mozgalom segítségével.
De hogyan keveredett egy olimpiapárti civil szervezet a birkózók közé?
A Csepel az Ötkarikáért Mozgalmat 2009-ben Losonczi Flórián, a Csepel SC Alapítvány sportigazgatója és Ludasi Róbert kajak-kenu edző alapította azzal a céllal, hogy támogassák a budapesti olimpia megrendezését. A Ludasi által kiadott közlemény szerint azért szálltak be az olimpia propagálásába, mert a nyári játékokkal Csepel sokat nyerne. A szövegből azért az is kiolvasható, hogy az akkoriban még Jellinek Dániel érdekeltségéhez tartozó Csepel SC Alapítvány is profitálhatott volna az ügyön, ha számos ingatlanberuházással megvalósíthatta volna saját sportkoncepcióját. Mint ismert, a Németh Szilárd által alapított birkózóalapítvány decemberben megszerezte Jellinekéktől a Csepel SC Alapítványt az összes ingatlanával, a Béke téri központi sportteleppel, a Hollandi úti kajak-kenu központtal és a Gubacsi hídnál lévő evezősteleppel együtt. E megállapodás keretében került hozzá a CsBC – a korábban említett 400 milliós támogatás más irányú felhasználása miatt ma is leromlott állapotban lévő – Béke téri birkózócsarnoka is.
Miután az olimpiarendezés ügye lekerült a napirendről, a mozgalom is tetszhalott állapotba került, de a „Csepel” név miatt, amit ma már csak az önkormányzat jóváhagyásával lehet megszerezni, végül mégis értékesnek bizonyult.
2020 októberében a mozgalomban egy nap alatt teljes tagcserét hajtottak végre, és új elnökség vette át az irányítást. Az elnöki posztot a birkózóakadémia gazdasági vezetőjének a férje kapta meg. Jenőfi Zoltán irányítása alatt 2020. november 27-én kezdeményezték a Fővárosi Törvényszéken a civil szervezet sportegyesületté alakítását, és aznap megpróbálták felvetetni a Magyar Birkózó Szövetség tagszervezetei közé is.
És bár elvileg csak bejegyzett sportegyesület folyamodhatna a tagságért, a Németh vezette szövetség ideiglenesen mégis taggá nyilvánította a mozgalmat, és az átigazolási időszakot is meghosszabbították másfél hónappal, március 11-éig. Ez kapóra is jött, ugyanis adminisztrációs problémák miatt a bíróság első körben megtagadta a szervezet átminősítését, ami február közepéig sem történt meg. A csepeli ügyeket feltáró Hírszerző21 blog arról is beszámolt, hogy a CsBC bírósághoz fordult Magyar Birkózó Szövetség elnökségi határozata miatt, és kezdeményezte a még nem is létező sportegyesület tagjelöltként való felvételének törvényességi felülvizsgálatát.
A 24.hu megkereste az érintetteket. Märtz József, a CsBC vezetője azt mondta, fenntartja korábbi nyilatkozatait, de sportolóik átigazolásával kapcsolatban nem akar nyilatkozni. Elértük Jenőfi Zoltánt is, a Csepel az Ötkarikáért Mozgalom vezetője azt ígérte, hogy elfoglaltsága miatt később válaszol a szervezettel kapcsolatos kérdéseinkre, az újabb hívások alkalmával azonban már nem vette fel a telefont. A KIMBA nem reagált kérdéseinkre. | https://24.hu/sport/2021/02/17/nemeth-szilard-csepel-birkozas-kimba/ | https://web.archive.org/web/20221128045957/https://24.hu/sport/2021/02/17/nemeth-szilard-csepel-birkozas-kimba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-front-nemeth-szilard-korul-szamuztek-regi-birkozoklubjat | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-17 00:00:00 | [
"Borbély Lénárd",
"Jenőfi Zoltán",
"Németh Szilárd"
] | [
"Csepel az Ötkarikáért Mozgalom",
"Csepel Birkózó Club",
"Csepel SC Alapítvány",
"Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány"
] | [
"Bp. XXI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"sport",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
51,655 | Illegálisan épített utat Érden a Mészáros-cég, 90 napon belül el kell tüntetnie | Építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység és engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység miatt marasztalta el a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala a Fejér-B. Á. L. Zrt.-t és a Kontimer Kft.-t – derül ki abból a határozatból, amelyet Tetlák Örs, Érd alpolgármestere juttatott el a 24.hu-hoz. | Építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység és engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység miatt marasztalta el a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala a Fejér-B. Á. L. Zrt.-t és a Kontimer Kft.-t – derül ki abból a határozatból, amelyet Tetlák Örs, Érd alpolgármestere juttatott el a 24.hu-hoz.
Még novemberben számoltunk be arról, hogy a politikus ismeretlen tettes ellen feljelentést tett egy olyan út miatt, amely magánterületeken, illetve Natura 2000-es besorolás alá eső természetvédelmi területen halad át, és amelynek megépítésére nem volt engedély. A Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában álló Fejér-B. Á. L. Zrt. még 2019 februárjában kötött szerződést az érdi önkormányzattal a Fenyves-Parkváros köznevelési centrum felépítésére és a feljelentés szerint az építkezés során keletkezett, hulladéknak minősülő építési és bontási törmeléket használták fel az ideiglenes út megépítéséhez ahelyett, hogy azt a szabályoknak megfelelően hulladék-lerakó helyre vitték volna. Az út az Érd-Tétényi fennsík alatt vezet az építkezés területétől Sóskút felé.
Miután a 2019. októberi választás után lecserélődött a város vezetése, az új önkormányzat 2020 tavaszán megkereste a Fejér-B. Á. L. Zrt.-t az útszakasszal kapcsolatban. A projektvezetőtől azt a választ kapták, hogy a földmunkák kezdetekor sokan panaszkodtak a földet elszállító teherautók zaj- és porterhelése miatt, ezért az alvállalkozó, a Kontimer Kft. – mivel a földet a sóskúti lerakóba szállította – jobbnak látta, ha a Fenyvesnek nevezett területen keresztül közlekedik.
A meglévő földút azonban nem volt erre alkalmas, ezért a Kontimer a projektvezető levele szerint megállapodott az előző érdi polgármesterrrel, T. Mészáros Andrással, illetve König Ferenc sóskúti polgármesterrel, hogy a földút melletti illegális hulladékot elszállítja, és az iskolánál kitermelt köves földből utat készít. Erre utaló írásos dokumentumot azonban nem találtak az érdi önkormányzatnál, és annak sem volt hivatalos nyoma, hogy a lakók panaszkodtak volna, sőt, az ingatlantulajdonosok pont az út megépítése miatt készültek perre menni.
A hatóság szakemberei szerint a Kontimer Kft. és a Fejér-B.Á.L. Zrt hatósághoz eljuttatott nyilatkozataikban valótlanul állították, hogy egy kivételével az érintett érdi és sóskúti ingatlanokon csupán meglévő út felújítását végezték volna. Azt is megállapították, hogy az európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű, Natura 2000-es területeken a környezetvédelmi hatóság bármiféle hozzájárulása nélkül avatkoztak be.
A járási hivatal Fejér-B.Á.L. Zrt és a Kontimer Kft. egyetemleges felelősségét állapította meg és arra kötelezte őket, hogy 30 napon belül zárják le a forgalom elől az utat, 90 napon belül állítsák vissza az eredeti állapotot. | https://24.hu/belfold/2021/02/17/erd-soskut-ideiglenes-ut-fejer-bal-zrt-kontimer-kormanyhivatal-hatarozat/ | https://web.archive.org/web/20220814095336/https://24.hu/belfold/2021/02/17/erd-soskut-ideiglenes-ut-fejer-bal-zrt-kontimer-kormanyhivatal-hatarozat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/illegalisan-epitett-utat-erden-a-meszaros-ceg-90-napon-belul-el-kell-tuntetnie | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-17 00:00:00 | [
"König Ferenc",
"Mészáros Lőrinc",
"T. Mészáros András"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Kontimer Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"önkormányzat"
] | [] |
51,656 | Fitneszedző és művésztanár is kapott termőföldet Heves megyében – itt a legújabb Ángyán-jelentés | Ugyanakkor az Ángyán József által eddig elemzett 15 megye, az elárverezett terület közel 92%-a adatai alapján az árverési nyertesek tényleges száma csupán 3.484 fő. | A második Orbán-kormány egykori államtitkára eddig 15 tanulmányban hozta nyilvánosságra a “Földet a gazdáknak!” elnevezésű program kapcsán kapcsán általa talált visszásságokat. Ángyán József az árveréses földértékesítési eljárások hátterét és tényeit elemezve tárja fel megyénként, hogy kik jártak jól a közös földek privatizálásával. Az első megyei elemzést 2016 áprilisában tette közzé.
A 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, és 2016 őszén törvénnyel lezárt földprivatizáció során a szakember szerint a félrevezető kormányzati propagandával szemben elsősorban nem a helyi gazdákhoz, hanem jó kapcsolatokkal rendelkező tehetős vállalkozókhoz került a földterületek nagy többsége.
A szakember minden megyei elemzésében emlékeztet: az NFA/NFK mindezidáig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket, de még csak azok összegzett listáját sem, így jelenleg csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők.
Ráadásul miközben –az NFA/NFK honlapján hivatalosan közzétett – kormányzati adatok szerint a program árveréses földértékesítések során mintegy 9 ezer db birtoktest talált gazdára, ehhez képest a miniszter még 2020-ban, majd 2021-ben is azt nyilatkozza, hogy a program eredményeként 30 ezer földműves szerzett átlagosan 2-2 db birtoktestet. Márpedig ehhez 60 ezer db birtoktestet kellett volna elárverezni.
Ugyanakkor az Ángyán József által eddig elemzett 15 megye, az elárverezett terület közel 92%-a adatai alapján az árverési nyertesek tényleges száma csupán 3.484 fő.
A Heves megyei földosztás folyamatát a szerző így foglalja össze:
„A korábban már állami földekhez juttatott „baráti” besorolású bérlő cégek (a legnagyobbak közül pl. a Gödöllői Tangazdaság Zrt. vagy éppen a Fauna Zrt.) és magánszemélyek esetében itt is szembetűnő, általános jelenség, hogy meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk a cégvezetők vagy valószínű strómanjaik vásárolták fel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből – vélhetően nem ritkán magukkal a bérlőkkel egyeztetve – jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot. A „nem baráti” bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli – gyakorta nem mezőgazdasági – tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e bérlő cégeket/magánszemélyeket a földről. De a földspekuláció kiszolgálása, a földvagyon baráti érdekeltségekhez juttatása, a „nemzeti tőke” megerősítése is tapintható célja lehetett az ilyen kiszorító jellegű, átrendező állami földprivatizációnak.”
Ángyán számításai szerint Heves megyében a meghirdetett 6971 hektár állami földterületből 4502 hektárt értékesítettek. Az elkelt megyei földterület 167 nyertes árverezőhöz került, de a földek közel 53%-át nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 9 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg (21 nyertes árverező tagja nevén).
A nyertes érdekeltségek közel 70%-a (a 20 hektár alatti területet szerző 96 érdekeltség) csupán a területek kevesebb mint 20%-ához, alig 860 hektárhoz jutott.
A volt államtitkár emlékeztet: a földprogramot indokló kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”. Márpedig Heves megye adatai is azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében közel 80%-át – más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg.
Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.
Továbbá néhányan közülük nemcsak, hogy nem helybeliek, hanem több mint 1.600 ha-t, az elárverezett terület közel 37%-át a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 52 km távolságban lakó, 24 nyertes árverező, köztük pl. a Gödöllői Tangazdaság Zrt.-nek Debrecen-Józsán – a megszerzett 2 db birtoktesttől, összesen 257 hektár földterülettől 173 km, illetve 178 km távolságban – élő vezérigazgatója szerezte meg.
A szerző kifogásolja, hogy 4.500 ha elkelt Heves megyei terület közel 85%-a, mintegy 3.800 ha licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 340 ha (8%) pedig azt kevesebb, mint 10 %-kal meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan mindössze 956 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 50%-kal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 3%-ának árverésén alakult csupán ki.
Összességében, az elárverezett megyei terület egészére nézve a nyertes árajánlat csupán 3,4%-kal haladta meg a kikiáltási árat.
A volt államtitkár szerint a látszólagos érdektelenség annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár 150 millió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Földárverések – Záró – Heves3 -Végleges by atlatszo on Scribd
A Heves megyei földosztásokat részletező tanulmányból kiderül: sok esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is távol esik a mezőgazdaságtól. Találunk közöttük milliárdos nagyvállalkozókat éppen úgy, mint nem mezőgazdasági foglalkozásúakat vagy végzettségűeket: jogászt, bankárt, biztosítóst, marketinges, piackutató, életciklus elemző közgazdászt, szállodai menedzsert, vendéglátós szállodatulajdonost, építési, építőanyag-gyártót, -forgalmazót, közúti áruszállítót, nemzetközi szállítmányozót, fitnesz/testépítő gépeket, berendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozókat, sőt bányamérnököt, fitneszedzőt, vagy éppen általános iskolai művésztanárt.
Akad köztük jónéhány politika-közeli szereplő, polgármester, alpolgármester és számos önkormányzati képviselő is. Vannak persze ebben a megyében is szép számmal olyan nyertes árverezők, akiknek a tevékenysége a nyilvános adatbázisokból egyértelműen nem azonosítható, és esetleges stróman-szerepük gyanúja is felmerülhet.
Ángyán József a Heves megyei földosztások nyertesei között több politika-közeli nyertest is felfedezett, köztük az alábbi személyeket is:
– Utassyék (659 ha, 507 mFt) – a bankár férj, dr. Utassy László, dr. Csányi Sándor iskola-/üzlettársa, a Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Merkantil Ingatlan Lízing Zrt. igazgatóságának elnöke, az OTP Bank Igazgatóságának tagja, valamint ügyész felesége, dr. Süveges Györgyike Mária, a Heves Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze, az Ügyészek Országos Egyesülete Megyei Tagozatának választmányi elnöke, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa (2018), továbbá vendéglátós, kereskedő lányuk, Utassy Györgyi Egerből;
– A „piszkos 12” privatizált állami gazdaság egyike, a Gödöllői Tangazdaság Zrt. és az azt tulajdonló Kartali Vagyonkezelő Zrt. több közös cégben érdekelt üzlettárs vezetői, Kozma Tamás Budapestről és Nagy Ádám Debrecenből (386 ha, 484 mFt). A Kartali Vagyonkezelő Zrt-ről az Mfor.hu írta meg 2019-ben, hogy beolvadt Mészáros Lőrinc agrárbirodalmába, a Talentis Agro Zrt-n keresztül.
– Karkusék (251 ha, 352 mFt) – a családfő Karkus János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke, a Dél-Hevesi Gazdák Mezőgazdasági Szövetkezetének alapító igazgatósági elnöke. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/18/fitneszedzo-es-muvesztanar-is-kapott-termofoldet-heves-megyeben-itt-a-legujabb-angyan-jelentes/ | https://web.archive.org/web/20230201120303/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/18/fitneszedzo-es-muvesztanar-is-kapott-termofoldet-heves-megyeben-itt-a-legujabb-angyan-jelentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fitneszedzo-es-muvesztanar-is-kapott-termofoldet-heves-megyeben-n-itt-a-legujabb-angyan-jelentes | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-18 13:25:00 | [
"Karkus János",
"Süveges Györgyike Mária",
"Utassy Györgyi",
"Utassy László"
] | [
"Gödöllői Tangazdaság Zrt.",
"Kartali Vagyonkezelő Rt.",
"Nemzeti Agrárkamara",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Heves megye"
] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
51,657 | Adatigénylésben kérdezzük a minisztériumot a Rogán-após cégének pályázati 2,2 milliárdjáról | Adatigénylést küldtünk az Agrárminisztériumnak a Ductus Kft. ügyében, amely tavalyelőtt 2,2 milliárd forintos uniós finanszíozású pályázati forrást kapott. A cégben azóta tulajdonrészt szerzett Rogán Antal apósa. A vállalkozásnak ezután ugyanaz a Budapest Bank adott kölcsönt, amely Rogán Barbara és szülei elhíresült földügyét is finanszírozta (volna). A mezőgazdasági szaktanácsadás általában adminisztratív segítséget jelent olyasmi dolgokban, amiket a legtöbb magyar gazdálkodónak kötelezően meg kell csinálnia — tudtuk meg egy egyéni szaktanácsadótól. A téma politikai jellege miatt neve elhallgatását kérő szakember hozzátette azt is: nem érti, hogy az őhozzá hasonló egyéni szaktanácsadók miért nem pályázhattak ilyen forrásokra. | Közérdekű adatigénylésben fordultunk az Agrárminisztériumhoz, hogy megismerjük a részleteit annak a projektnek, amelyre a Rogán Antal apósának érdekeltségébe került Ductus Kft. 2,232 milliárd forintos, európai uniós finanszírozású forrást kapott.
Az Agárminisztérium emailcímére szerdán elküldött adatigénylésünkben másolatot kértünk a pályázati dokumentumokról, a szerződésről, és a kifizetési kérelmekről. Az Államkincstártól ugyanakkor külön adatigénylésben kértük a kifizetési igazolásokat.
Azért kellett adatigénylést írnunk, mert az erre a célra szolgáló kormányzati honlapon minimális információ található a pályázatról.
Hiába vannak a szájton a támogatott projektek keresőjében erre szolgáló fülek, a Ductus projektét nézve nem található semmi a projekt összefoglalásáról, a szerződés és a projektvégrehajtás adatairól, vagy éppen a kifizetésekről.
Korábban emailben érdeklődtünk a vállalkozás ügyvezetőjénél a projekttel kapcsolatban, ám ő lényegében megtagadta a válaszadást.
2,2 milliárdos állami támogatás a Rogán Antal új apósának érdekeltségébe került tanácsadócégnek
A cégbíróságon fellelhető dokumentumok tanúsága szerint Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke új feleségének apja mindössze hétszázötvenezer forintért szerezte meg egy nyíregyházi mezőgazdasági szaktanácsadó vállalkozás negyedét, ami nem sokkal korábban 2,232 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrást kapott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra az uniós finanszírozású vidékfejlesztési program keretében.
Mire van a pénz?
A programról annyit lehet tudni, hogy támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra szolgál, a pénz arra szolgál, hogy annak a terhére kedvezményes szaktanácsadást nyújtsanak gazdáknak. A jóárasítás mértéke akár 90 vagy 100 százalékos is lehet. A komolyan leakciózott szolgáltatások után járó, az uniós eredetű forrásokból kipótolt díj természetesen már a Ductus Kft.-é lehet. Emellett az összes pénz akár 20 százalékát költségekre is el lehet számolni a felhívás alapján.
A nyíregyházi illetőségű Ductus a projektcím szerint kelet-magyarországi aktivitásra pályázott, online álláshirdetések viszont arra utalnak, hogy országos, illetve nemzetközi üzleti hálót tervez kiépíteni.
A mezőgazdasági szaktanácsadás általában adminisztratív segítséget jelent olyasmi dolgokban, amiket a legtöbb magyar gazdálkodónak kötelezően meg kell csinálnia — tudtuk meg egy egyéni szaktanácsadótól. A téma politikai jellege miatt neve elhallgatását kérő szakember hozzátette azt is: nem érti, hogy az őhozzá hasonló egyéni szaktanácsadók miért nem pályázhattak ilyen forrásokra.
Az összesen 14,1 milliárd forintra kiírt pályázaton egyelőre 17 cég nyert forrást, közülök a Ductus nyerte a legnagyobbat 2,232 milliárddal. A nyíregyházi cég projektjének összköltsége 2,399 milliárd forintos.
Hol jönnek be Rogánék?
Az ügy jelentőségét az adja, hogy a tanácsadócégben már a sikeres pályázat után fejenként 750 ezer forintért egynegyed-egynegyednyi tulajdonrészt szerzett Obrusánszki Zsolt és egy üzlettársa. Obrusánszki lánya Barbara tavaly decemberben kötött házasságot a Miniszterelnökségi Kabinetirodát vezető Rogán Antallal.
Obruszánszki Zsolt és a Ductusban szintén tulajdont szerző Farkas Zsigmond egyaránt a vásárlók között szerepelnek azon a földvásárlási szerződésen is, amely összesen több mint 1000 hektár birtok adásvételéről köttetett tavaly novemberben, és amelyet Rogán Barbara is aláírt.
A miniszter nemrég azt nyilatkozta: felesége nem vásárolt semmiféle földeket. Az egyik eladó azonban arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy tudomása szerint a szerződés érvényes.
Az eladói oldal szerint érvényes Rogán Barbara és családja szerződése az ezerhektáros birtokról
Mi a kapcsolat a földüggyel?
A Ductus Kft. ügyét az köti össze a földvásárlási üggyel, hogy a pályázathoz szükséges 165 millió forintos önrészt a 2019. végi beszámolója alapján a cég önerőből nem tudta letenni, bankkölcsönt viszont csak azután kapott, hogy a korábban százszázalékos tulajdonos, az ügyvezetői feladatokat is betöltő Hernáczki Ibolya eladta a cége felét Obrusánszkiéknak.
A cégnek 315 millió forintos kölcsönt adó pénzintézet ugyanaz a Budapest Bank, mint amelyre a földvásárlási szerződés szerint Obrusánszkiék az ezerhektáros üzletben is fő finanszírozóként számítottak.
A Telex hívta fel arra a figyelmet, hogy az akkoriban kormányzati irányítás alatt állt BB-nél vezérigazgató-helyettesi pozícióban dolgozik Puskás András, Rogán Antal régi bizalmasa.
A Ductus Kft.-ben Obrusánszkival tandemben érdekeltséget szerző Farkas Zsigmondról korábban a 444 írt, mert kültagja volt egy olyan bt.-nek, amely 2014-2015 során különös körülmények között százmilliónál is több forintnyi közbeszerzéses megbízást nyert el mindenféle képzésekre. Még korábban, 2012-ben egészségturisztikai élményközpontra nyertek el 48 millió forintos támogatást: ilyet hiába kerestek az újságírók a bt. székhelyén. Ez a Farkas Zsigmond most már a támogatott szaktanácsadásra pályázati milliárdokat nyerő Ductus társügyvezetője is.
Figyelemreméltó, hogy miközben Rogán Antal és a kormányszövetséges médiumok látványosan tiltakoznak a földvásárlási ügyről a független sajtóban, így az Átlátszóban is közölt feltáró cikkek ellen, addig az Obrusánszki apuka fent vázolt cégügyéről mélyen hallgatnak.
Az uniós agrárkassza magyar arca Az európai uniós finanszírozású agrárpénzek osztásának kulcsfigurája Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Életrajza szerint a 39 éves férfi a Pázmány Péter egyetemen végzett jogot, a 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem után az APEH közép-magyarországi igazgatóságáról került a Miniszterelnökségre; azóta több minisztérium felé is elcsalinkázó pályája mintha lekövetné az uniós agrárpénzek magyar kormányzati intézményi gazdáját is. Viskit legújabban 2020. január 1-ével tették át a Miniszterelnökségről az agrártárcához helyettes államtitkárnak.
Indulhat a tanácsadás 2020 novemberében számolt be arról a Nemzeti Agrárkamara honlapja, hogy egy online megtartott rendezvényen a releváns intézmények vezetői, azaz Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára és Detre Miklós, a Magyar Államkincstár igazgatója arról beszéltek: a szaktanácsadásra kiválasztott szervezetek 2019 június közepén kapták meg a támogató döntést, ami után megkezdhették a szolgáltatást. 17 szaktanácsadó szervezet jogosult a támogatott szaktanácsadási szolgáltatás nyújtására, amire addig 8,4 milliárd forint forrás került eddig jóváhagyásra. Viski József tavaly decemberben jelentette be egy konferencián: dömpingszerű pályázatkiírások jönnek a magyar agráriumban 2021-ben.
Címlapkép: palyazat.gov.hu | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/18/adatigenylesben-kerdezzuk-a-miniszteriumot-a-rogan-apos-cegenek-palyazati-22-milliardjarol/ | https://web.archive.org/web/20230609204021/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/18/adatigenylesben-kerdezzuk-a-miniszteriumot-a-rogan-apos-cegenek-palyazati-22-milliardjarol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adatigenylesben-kerdezzuk-a-miniszteriumot-a-rogan-apos-cegenek-palyazati-22-milliardjarol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-18 13:32:00 | [
"Farkas Zsigmond",
"Hernáczki Ibolya",
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal"
] | [
"Budapest Bank Zrt.",
"Ductus Szaktanácsadó Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"tanácsadás",
"EU",
"bankok - pénzintézetek",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
51,658 | Kanyargós út vezetett Rogán Barbara földvásárlási tervének elkaszálásáig | Tíz nap hallgatás után különös fordulat zárta le a Rogán Barbara tervezett földvásárlásából kinőtt ügyet: a kabinetminiszter a kormányközeli sajtóban a szerződés jóváhagyását elutasító határozattal igyekezett cáfolni azt, hogy bárki is akart volna földeket venni, és bőszen hazugozta az esetet megszellőztető sajtót. Úgy értesültünk, hogy az eset a miniszterelnök szintjén is nemtetszést váltott ki, a Karmelitában szorgalmazták a folyamat leállítását. Rekonstruáltuk, hogy konkrétan milyen úton-módon, a bürokratikus folyamat mely pontján kaszálhatták el végül a vásárlást. | Kurtán-furcsán próbált meg véget vetni Rogán Antal kabinetminiszter az új felesége földvásárlási ügyéből kinőtt minibotránynak: tíz nap hallgatás után először a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról kezdett beszélni, hogy az egész csak egy „hazugságokon alapuló gyűlöletkampány”, Rogán (Obrusánszki) Barbara nem vett fel hitelt, és a tulajdonába sem kerültek földek.
Két nappal később – ismét a Magyar Nemzet – lehozott egy dokumentumot, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal ügyintézője állított ki, és azt rögzítette, hogy a szóban forgó földvásárlási ügylet nem ment át az engedélyezésen, a felek között megkötött adásvételi szerződés jóváhagyását a hivatal megtagadta. A kormánylap a határozatnak csak egy részletét közölte le, és azon nem látszik sem dátum, sem pedig a hivatalos indoklás, ugyanakkor a földvásárlási procedúrák menetének ismeretében mindkettőre elég jó eséllyel lehet következtetni – más kérdés, hogy a valóságban mennyire reális, hogy politikai akarattól teljesen függetlenül, gyakorlatilag egy bürokratikus banánhéjon elcsúszva végleg elálljon valaki egy ekkora kaliberű üzlettől.
Fél évig is eltarthat
A szerződés semmissé válásához vezető rögös út megértéséhez tudnunk kell, hogyan rendelkeznek a magyar jogszabályok az ilyen ügyletek lebonyolításáról: a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (pl. rét, szántó, legelő, szőlő) adásvételénél a földforgalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azzal jár, hogy a vásárlás nem olyan egyszerű, mint más ingatlanok, például egy sima lakás esetében; mire ténylegesen a birtokunkba kerülhet a föld, már túl kell lennünk egy többlépcsős, átlagosan 4–6 hónapig tartó folyamaton, amelynek időközben több ponton keresztbe tehetnek más vásárlók vagy az illetékes hatóságok. Ez utóbbi ugyan nem igazán gyakori földvásárlásokban járatos jogász forrásunk szerint, de a jogi lehetőség mindenesetre megvan rá.
Első lépésként a vásárlási szándékról értesíteni kell a területileg illetékes önkormányzatokat úgy, hogy az aláírástól számított nyolc napon belül elküldjük nekik az ügyvéddel vagy közjegyzővel hitelesített adásvételi szerződést. Az Obrusánszki család és két partnerük által tervezett 1,6 milliárdos földvásárlásáról szóló papírt november 20-án írták alá, és mivel Tardona település feltöltötte a honlapjára az iratot, a jegyző tollal ráírt megjegyzéséből azt is látjuk, hogy náluk december 3-ától február 2-áig „ki volt függesztve”. A földforgalmi törvény alapján 60 napban meghatározott kifüggesztés azt szolgálja, hogy az eladni készült földekre elővásárlási joggal rendelkezők értesülhessenek a tervezett ügyletről, és élhessenek a jogukkal, ha akarnak. Régebben ez valódi faliújságra tűzést jelentett, de 2020 júliusa óta már csak a magyarorszag.hu-ra kell feltölteni a szerződéseket a közigazgatási hirdetmények közé.
Tardona véletlenül felkavarta az állóvizet
Ettől függetlenül nincs megtiltva, hogy az önkormányzatok fizikailag kifüggesszék vagy akár online is közzétegyék a szerződéseket. Ez történt Tardona esetében is, ami ad egy különös ízt a történetnek: az egész ügy vélhetően sosem derül ki, ha egy alig több mint ezerfős település vezetése nem dönt úgy, hogy önszorgalomból feltölti a honlapjára Rogán Antal menyasszonyának és családjának adásvételijét. Az újságírók és a kíváncsi állampolgárok ugyanis úgy szereztek tudomást a készülő ügyletről, hogy az Obrusánszki névre keresve a Google az első oldalon dobta ki a keresési eredmények között a Tardona oldalára feltöltött dokumentumot – más értékelhető találat nem is nagyon volt, ugyanis január végére Obrusánszki Barbara szinte minden nyomát eltüntették az internetről, még a szerb és bosnyák lapokból is törölték a róla és a modellkarrierjéről szóló cikkeket (ezek ma már csak webarchiváló oldalakon lelhetők fel).
Elértük telefonon Tardona jegyzőjét, Szécsi Ottót, aki kérdésünkre azt mondta, ők a 2013-as földforgalmi törvény hatályba lépése óta a polgármesteri hivatalban és a honlapjukon is közzéteszik a szerződéseket a kifüggesztési idő alatt. Ezen a gyakorlaton nem változtatott az sem, hogy a tavalyi jogszabályváltozás óta ez már nem kötelező. Tardona egyébként rutinszerűen intézi ezeket az ügyeket, mivel négy környékbeli település is hozzájuk tartozik, ezt a konkrét szerződést a nekézsenyi hivataltól kapták.
Szécsi azt mesélte a Telexnek, fogalmuk sem volt, hogy Obrusánszkiék szerződésének köze lehet Rogán Antalhoz, és az összegre vagy a terület szokatlan nagyságára sem figyeltek fel külön – a honlapra való feltöltésnek tehát semmi köze nem volt ahhoz, hogy utóbb kiderült, a közvélemény számára érdekes ügyről van szó.
Egyszerűen úgy jártak el a dokumentummal, ahogy ilyenkor szoktak, a nagypolitikai csatározásoktól pedig kistelepülésként egyébként is szeretnének távol maradni, mondta Szécsi, akit a botrány kirobbanása után néhány jegyző kollégája csipkelődve felhívott azzal, hogy „most jól tönkretették Rogánék földvásárlási terveit”. Más módon viszont nem ütött rájuk vissza az ügy, legalábbis mostanáig.
Nem mondják meg, miért utasították el
Ha a 60 napos kifüggesztés alatt nem jelentkezik egy elővásárlási joggal rendelkező sem a területért, akkor a szerződést továbbítják a mezőgazdasági igazgatási szervnek, vagyis a területileg illetékes kormányhivatalnak. (Ha valaki rájelentkezik, és magára nézve is vállalja az összes szerződéses feltételt, akkor az ő elővásárlási jognyilatkozatát is továbbítják, és a későbbiekben dől el, ki veheti meg végül a földet. De esetünkben ez nem releváns, mivel a borsodi gazdák nem akarták Obrusánszkiék orra elől elhappolni a több budapesti kerületet kitevő birtokot. Százmilliós nagyságrendű üzleteknél az ilyesmi amúgy nagyon-nagyon ritka.)
A kormányhivatalban első körben egy rövid, formai vizsgálatnak vetik alá a szerződést, megnézik, megfelel-e az alaki követelményeknek, benne van-e minden, aminek benne kell lennie. Ha a dokumentum ezen átmegy, akkor továbbítják az illetékes helyi földbizottságnak, amely 30 napon belül elbírálja, hogy támogatja-e a vásárlást. A kormányhivatal ennek az ítéletnek a birtokában jóváhagyja, vagy elutasítja a vásárlást, illetve ha több jelentkező van, akkor a törvény által meghatározott sorrend alapján eldönti, kié lehet a föld. A gyakorlatban a földbizottsági jóváhagyást követően mindig meg szokták adni az engedélyt az adásvételre; ekkor következhet az, hogy a vevők kifizetik a vételárat, és végül bejegyeztetik a nevükre a földet a földhivatalban.
Miután a Magyar Nemzet leközölte az elutasító határozat egy részletét, kíváncsiak lettünk azokra a részletekre, amelyek ebből nem látszanak. Még vasárnap írtunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak, hogy ha már egy másik lappal ilyen készségesek voltak, küldjék el nekünk is a dokumentumot dátummal és indoklással együtt. Megkeresésünkre igen hamar reagáltak, de csak annyit, hogy legközelebb egy másik emailcímet használjunk „a válaszidő rövidítése érdekében”. Hétfő óta viszont nem hallottunk felőlük, arra a kérdésünkre sem írnak vissza, hogy várható-e a napokban válasz.
A szerződésbe bele lehet kötni, ami kivételesen jól jöhetett
Ezért egy földforgalmi ügyekben jártas ügyvéddel próbáltuk meg megfejteni, melyik ponton és milyen indoklással akaszthatták meg a folyamatot. Forrásunk szerint kizárt dolog, hogy a szerződés eljutott a földbizottság szerepét betöltő helyi agrárkamaráig, mert ahhoz túl rövid volt a rendelkezésre álló idő. A kifüggesztés február 2-ig tartott, éppen addig a napig, amikor az első cikkek megjelentek a témában. A települési jegyzők ezután küldhették el postai úton a hivatalnak a szerződést, ami leghamarabb 3-án ért oda, mire ügyintéző elé került, már lehetett legalább 4–5-e is. Egy 23 oldalas szerződést nem két perc megvizsgálni, ezért valószínűleg már csak a következő, 8-ával kezdődő héten továbbíthatták volna a földbizottságnak, de idáig valószínűleg nem jutott el az ügy. Rogán Antal első nyilatkozata a földszerzés semmisségéről február 12-én látott napvilágot, ekkor neki már minden bizonnyal tudomása volt arról, hogy a kormányhivatal elkaszálja a szerződést, arra viszont nem volt idő, hogy a papír oda-vissza megjárja a 30 napos határidőt általában kihasználó földbizottságot.
Ebből az következik, hogy az Obrusánszki-szerződést minden bizonnyal az első lépcsőn hasaltatták el, vagyis formai kifogásokra hivatkozva nem engedték tovább.
Földügyletekben jártas forrásunk szerint erre meg lehetett találni a lehetőséget, ugyanis jogi szempontból több dologba is bele lehet kötni a szóban forgó szerződésben. Az egyik ilyen, hogy az ingatlanok egy részét külön-külön árazással, más részét viszont egybefoglalt vételárral kívánták megvenni; ezt meg lehet tenni, de jogilag úgy tiszta, ha ilyen esetben két szerződést kötnek, egyet az egybefoglalt vételáras földeknek, egyet pedig a külön árazottaknak. Ez azért jobb ebben a formában, mert az elővásárlási joggal rendelkezők így reálisabban élhetnek a jogaikkal, nem kell rögtön többen összebeszélve jelentkezniük a teljes, hatalmas földcsomagért (egy gazda csak 300 hektárt vehet a saját nevére), hanem mazsolázhatnak a külön-külön árazott földekből, ha akarnak.
A másik felhozható kifogás, hogy a vevők elővásárlási jogcímeit nem pontosan jelölték meg, a szerződésben ez a rész el van nagyolva, így forrásunk szerint nehezen értelmezhető, hogy az öt vevő közül kinek mi miatt van elővásárlási joga. A harmadik szóba jöhető eshetőség, hogy az ügyvéd nem tüntette fel a vásárlók agrárkamarai azonosítószámát – ezt nem tudhatjuk, mert a feltöltött szerződésben kitakarták a személyes adatokat, ugyanakkor a kifehérített rész olyan rövid, hogy benne van a pakliban, hogy ez a formaság kimaradt. Ezeknek a hibáknak egyike sem olyan, ami miatt feltétlenül bármely kormányhivatal visszadobna egy földszerződést, de az elutasítás jogi lehetőségét azért megteremtik.
Előkészítették a narratívát
Egy ilyen formai elutasítás természetesen önmagában aligha gátol meg végleg bárkit abban, hogy földet vegyen, pláne ha ilyen nagyívű tervei vannak: a határozatot meg lehet támadni a bíróságon, vagy akár új szerződést is lehet fogalmaztatni, ezúttal már jobban figyelembe véve a formai szempontokat, és újraindítani a procedúrát.
Ha valaki nem ezt teszi, hanem még a múltbeli földvásárlási szándékot is letagadja annak ellenére, hogy nyilvánosan elérhető az ellenkezőjéről tanúskodó adásvételi szerződés, az kommunikációs szempontból is elég furcsa húzás.
Itt jegyezzük meg, hogy bár Rogán Antal először február 12-én nyilatkozott az ügyben, amikor már vélhetően megszületett a kormányhivatali elutasító papír, a „Rogán Barbara nevén nincsen semmiféle föld” narratíva nem itt bukkant fel először. A Vaszily Miklós kormányközeli médiabefektető birtokába került Index február 3-án közölt egy cikket az ügyről, amelyet álnéven írtak, és azt tálalják benne információként, hogy a földhivatali nyilvántartásban nincs bejegyezve Rogán Barbaráék tulajdonjoga, és banki jelzálogos tranzakció sem látszik a tulajdoni lapon.
Csakhogy ebben az időpontban, a kifüggesztés utolsó napján még akkor sem lehetett volna bejegyezve semmi, ha később valóban megtörténik a tulajdonszerzés vagy a hitelfelvétel a Budapest Banktól. Így önmagában érdekes, hogy a szerző – akiről a lapvezetés azóta sem árulta el a 444 kérdésére, ki volt valójában – erre húzta fel a cikkét, az pedig kiváltképp furcsává teszi a dolgot, hogy úgy tűnik, Rogán Antalék irányából érkezett a tipp: a cikkben az áll, hogy a szerző a miniszter környezetéből beszélt forrásokkal, tőlük származik az az értesülés is, hogy a miniszter „a közelgő kampányidőszak miatt a jövőben is számít hasonló támadásokra”. Sőt, itt szerepel először az a szófordulat is, amely azóta az abszurd védekezés alapját képezi, miszerint a szerződés nem teljesült. Egy későbbi cikkben pedig a lap megismétli, hogy ők írták le elsőként, hogy a tulajdonlapok nem utalnak sem adásvételi, sem banki jelzálogos tranzakciókra.
A „nincs itt semmi látnivaló, hazugság az egész” kommunikáció alapja tehát már kilenc nappal Rogán cáfolata előtt megszületett, ezért is volna érdekes látni, pontosan mikori keltezésű a hivatal határozata – bár az alapján, hogy a szerződés az első Index-cikket megelőző napon még ki volt függesztve, nehezen elképzelhető, hogy ilyen korán megszülethetett a döntés az elutasításról. Ez a következtetés egybevág az RTL Klub értesülésével, akik szerint február 10-i a dokumentum, és ők is úgy tudják, formai okokra hivatkoznak benne.
Orbánnak nem tetszett
Az eset konkrét, bürokratikus részletei és a vele kapcsolatos kommunikációs stratégia azért is érdekes, mert a Telexnek két egymástól független, köztük egy kormányzati forrás is azt állította, hogy a Karmelitában is felháborodást keltett Rogán Antal újdonsült nejének tervezett földvásárlása, ennek azonban minden hivatalos nyilatkozat ellentmond. Információink szerint a miniszterelnök az első hírek megjelenése után határozottan megkérte a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy bármilyen úton, de állítsa le, csinálja vissza az 1022 hektáros föld megvásárlásának folyamatát, amelyben a felek (Rogán új felesége és két családtagja) adásvételi szerződést is kötöttek.
A miniszterelnök részéről erős nemtetszésre utal, hogy nem az ügy kommunikációs eszközökkel történő kezelése merült fel, hanem az adásvételi folyamat teljes leállítása. Mindennek köze lehetett ahhoz is, hogy Rogánné esküvő előtti 1,6 milliárdos földvásárlási szándékára a NER-es politikai elit nagy része is összeráncolta a szemöldökét.
A földvásárlás leállítása érdekében információnk szerint Rogán két minisztertársától próbált segítséget kérni. Az volt a koncepció, hogy ne a miniszter családjának kelljen kifarolni az ügyletből, hanem fel lehessen mutatni, hogy a „bölcs hatóságok” akasztották meg a meglehetősen kérdéses ügymenetet. Hatósági oldalon a területileg illetékes agrárkamara, illetve a kormányhivatal állíthatta le a folyamatot, az ügy kezelésébe pedig Nagy István agrárminisztert, illetve Gulyás Gergelyt próbálhatták bevonni. Kormányzati forrásunk szerint végül Gulyás miniszter közbenjárása után utasította el a kormányhivatal az adásvételi szerződés bejegyzését. A kormányhivatali határozat ugyanakkor – mint fentebb láthattuk – a szerződésben található formai kivetnivalók miatt saját lábán is megállt volna.
Kérdésünkre Nagy István határozottan nemmel felelt arra, hogy beszélt-e a témáról Rogánnal, majd hasonló választ kaptunk a Miniszterelnökségtől is. „A Miniszterelnökséget vezető miniszter senkivel, így sem a kormányhivatalokat felügyelő államtitkárral, sem kormányhivatali vezetővel, sőt egyetlen kormányhivatali munkatárssal sem beszélt az Önök által említett ügyben, így értelemszerűen utasítást sem adott senkinek. Ennek megfelelően az Önök kérdésében foglalt feltételezés minden alapot nélkülöző valótlanság, amelyet a Miniszterelnökség visszautasít” – írta szokatlanul gyorsan kérdésünkre a tárca sajtóosztálya.
Orbán Viktortól is megkérdeztük, hogy felháborodott-e a földvásárlási történeten, és megkérte-e Rogán Antalt, hogy állítsa le a folyamatot. „Tisztelt Szerkesztő Úr! Az ön kérdése is ostobaság. A miniszterelnök ilyen kérdésekkel nem foglalkozik” – érkezett a válasz Havasi Bertalantól, a kormányfő sajtófőnökétől. Hasonló választ kaptunk Rogán Antal minisztériumától is:
– írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda lapunknak.
Figyelemre méltó, hogy az általános gyakorlattól eltérően ebben a kényes ügyben több minisztérium és a miniszterelnök is villámtempóban cáfolta az értesülésünket. Külön kiemelendő, hogy Rogán minisztériumától két órán belül választ kaptunk arra, hogy „ostobaságokat” kérdeztünk, de arra hétfő óta nem reagálnak, hogy a héten hajlandó-e a miniszter interjút adni lapunknak, amelyben aktuális ügyekről és például a felesége földügyéről is kérdeznénk. | https://telex.hu/gazdasag/2021/02/19/rogan-obrusanszki-foldvasarlas-szerzodes-elkaszalas-kormanyhivatal-formai-okok | https://web.archive.org/web/20221209184930/https://telex.hu/gazdasag/2021/02/19/rogan-obrusanszki-foldvasarlas-szerzodes-elkaszalas-kormanyhivatal-formai-okok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kanyargos-ut-vezetett-rogan-barbara-foldvasarlasi-tervenek-elkaszalasaig | Telex | hungarian-news | 2021-02-19 09:02:40 | [
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara"
] | [
"Budapest Bank Zrt.",
"Ductus Szaktanácsadó Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"mezőgazdaság",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [] |
51,659 | Siófok az új Felcsút: milliárdos üzlet vagy valami más zajlik a Balaton-partján | Mindenesetre sokan azt állítják, a csapat tulajdonosa és ügyvezetője, Fodor János épp olyan emberekkel van jóban, akikkel mostanság kell: így például az ő cége adta el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségének a Balaton-parti rádiót, a Part FM-et. A már említett csarnok építési munkálataiban pedig alvállalkozóként olyan cégek voltak jelen, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori cége, az Elios Zrt. vagy a stadionépítésekből ismert kormányközeli West Hungária Bau. A fővállalkozó amúgy a négyfős, budapesti székhelyű Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt, amelynek ügyvezetője, a helyi Baller András neve megegyezik a Siófoki Kézilabda Clubnál a felnőtt- és utánpótlás-vezetői asszisztensének nevével. A csapat szponzoraiként pedig olyan cégek neve tűnt fel a reklámtáblákon, mint a Magyar Építő, a ZÁÉV, a Földgázszolgáltató Zrt. és az állami Szerencsejáték Zrt. | Guruló felcsúti milliárdok
Mostani elemzésünkben azt vizsgáljuk, vajon megérte-e a temérdek közpénzt a sportra költeni.
Bonyhádon még belefért egy csarnokavató
Kampányhajrá egy 700 millió forintos állami támogatásból felújított sportlétesítménnyel.
Még mindig az orosz gáztól függ az ország
Egy épült meg az ígért hat nemzetközi földgázvezetékből. Az államosított tárolók üresek.
Milliárdok mennek új vidéki fürdőkre
A menet közben egyre dráguló debreceni beruházást készséggel támogatja az Orbán-kormány.
Heteket kell várni a gumicserére
Áremelést és hosszú várólistát okoz a szakemberhiány.
4,7 milliárd dollár értékben vesznek fegyvert európai országok az USA-tól
Szlovákia 15 darab F–16-os harci repülőgépet is vásárolna.
Itt az újabb megalomán sportberuházás
Eddig ugyan még egy kapavágás sem történt, de a a Budapesti Atlétikai Stadion kiadási oldalán máris túlszárnyalták a húszmilliárd forintot.
„Másfél éve nincs érdemi kormányzás”
A társadalom aktivizálódása azt mutatja, sokan mondják: elég volt a jelenlegi hatalomgyakorlásból – véli Bod Péter Ákos. Interjú.
Még a testvérével is kiszúrt volna L. Simon László
Megfosztotta birtokaitól a bíróság a fideszes politikust, aki nem fizetett testvérének a földért.
Négycsillagos hotelekkel bővíti portfólióját Mészáros Lőrinc érdekeltsége
Az ügyletek segítségével valósítják meg a tavaly év végén bejelentett tőkeemelés második lépését.
Siófok az új Felcsút: milliárdos üzlet vagy valami más zajlik a Balaton-partján
Multifunkcionális csarnok, világsztárok és végtelen mennyiségű pénz ellenére hetedik hely a női kézilabda-bajnokságban.
Tao nélkül nem lenne magyar sport
A társaságiadó-kedvezménytől független szponzoráció csak a jó eredményt felmutatni képes ágazatokban van.
Olimpia nagyságú összeget költött az állam 2010 óta a sportra
A portál szerint mintegy 350 milliárd forint ment el stadionokra. | https://magyarnemzet.hu/archivum/gazdasag-archivum/siofok-az-uj-felcsut-milliardos-uzlet-vagy-valami-mas-zajlik-a-balaton-partjan-3847172/ | https://web.archive.org/web/20220707070108/https://magyarnemzet.hu/archivum/gazdasag-archivum/siofok-az-uj-felcsut-milliardos-uzlet-vagy-valami-mas-zajlik-a-balaton-partjan-3847172/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/siofok-az-uj-felcsut-milliardos-uzlet-vagy-valami-mas-zajlik-a-balaton-partjan | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2018-04-04 13:43:00 | [
"Baller András",
"Fodor János (Balatonfüred)"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Part FM",
"Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft.",
"Siófoki Kézilabda Sport Club",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,660 | Megújul a siófoki edzőközpont 1,7 milliárdért | A siófoki utánpótlás-nevelési és edzőközpont kivitelezését a székesfehérvári Peszter Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. végezheti, nettó 1 milliárd 725 millió forintért. | A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Nemzeti Sportközpontok közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A rekonstrukció a Siófok, Deák Ferenc sétány 4. szám alatti épületet érinti. A felújítás után a központ lehetővé teszi a sportolók fogadását, az utánpótlás nevelését, képzését, közösségi programok szervezését, rendezését, hozzájárul az üdülő övezet sportrégióvá fejlesztéséhez. A feladat lényegében az épület energetikai felújítását jelenti.
A nyertessel február 11-én kötött szerződést az ajánlatkérő. Indult még a tenderen a solymári Korrent Kft. is. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/siofok-edzokozpont-kozbeszerzes-felujitas.723691.html | https://web.archive.org/web/20210302080052/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/siofok-edzokozpont-kozbeszerzes-felujitas.723691.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megujul-a-siofoki-edzokozpont-17-milliardert | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-02-19 13:46:26 | [
"Fodor János (Balatonfüred)"
] | [
"Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
51,661 | A sakkozó oligarcha – Leisztinger Tamás portréja | Leisztinger Tamás lassan három évtizede a magyar üzleti világ prominens szereplője. Volt már a Pick és a Zalakerámia tulajdonosa, a birtokában állt az egykor legnagyobb magyar szállodalánc, vett focicsapatot és országos napilapot is. A politikához több szállal kötődik, a nyilvánosság előtt azonban keveset szerepel. Kicsoda valójában Magyarország 17. leggazdagabb és 24. legbefolyásosabb embere, és hogyan szerezte vagyonát a milliárdos? | Leisztinger Tamás 1968-ban született Budapesten. Értelmiségi szülők gyermeke, édesapja villamosmérnök, édesanyja fogorvos. A Magyar Narancs 2004-es portrécikke szerint már gimnazistaként kitűnt tehetségével a matek- és fizikaversenyeken, így nem csoda, hogy az érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti fizika szakán végzett.
Az egyetem mellett többek között taxizásból élt, de egyes hírek szerint külföldi gépkocsik behozatalával, valamint ingatlanközvetítéssel is foglalkozott; 1993-ban társtulajdonos lett a jól menő Pixel Graphics Számítástechnikai Kft.-ben. A privatizáció időszakában lett fajsúlyosabb szereplője az üzleti életnek, amikor beszállt a kárpótlásijegy-bizniszbe. Ekkor tette le üzleti birodalma alapjait. Közben hobbija, a sakk területén is fontos pozíciót töltött be, 1998 és 2005 között a Magyar Sakkszövetség elnökeként tevékenykedett.
2020-ban Magyarország 17. leggazdagabb embere volt, a Forbes becslése szerint vagyona a 2019-ban becsült 93,5 milliárdról némileg csökkent, a múlt év végén 87,5 milliárd forint volt. A 2020-as befolyás-barométer szerint 2019-hez képest 23 helyet javítva jelenleg Leisztinger Tamás a 24. legbefolyásosabb személy Magyarországon. Legismertebb érdekeltségei közé tartozik jelenleg az Arago-csoport, a Forrás Nyrt., a lillafüredi Hotel Palota, valamint a Népszava. Korábban vállalkozásain keresztül számos ismert cégben volt jelentős tulajdonrésze, ilyen a Pick, a Zalakerámia, a Hunguest Hotels vagy épp a DVTK-t működtető társaság.
„Csendben, halkan, olcsón”
Az üzletember vállalkozói karrierje 1994 körül kezdődött. Ekkor már zajlott a privatizáció, és egyre több vállalkozás alakult a kárpótlási jegyek hasznosítására. Több társával megalapította a HB Westminster Kárpótlási Jegy Befektető Rt.-t, ám eltérő üzleti filozófiájuk miatt hamarosan különváltak, és létrehozta a HB Westminster II. Rt.-t (HBW II), ezt később a francia fizikus-politikusról Arago Rt.-re nevezte át.
Az 1,6 milliárd forint jegyzett pénzalappal rendelkező kockázatitőke-befektető vállalat üzleti modellje a következő volt: jellemzően hitelből elsősorban alulértékelt, gyengén teljesítő cégeket vásárolt meg, az értékesebb részeket kiszervezte belőlük, osztalék formájában kivette belőlük a befektetett tőkét, majd esetleges pénzügyi átszervezést követően magas haszonnal továbbadta őket.
Leisztinger Tamás 2000-ben a Portfoliónak nyilatkozva így fogalmazta meg mindezt: „Csendben, halkan, olcsón. Nincsenek olyan irányelveink, hogy csak egyes iparágakra koncentráljunk, a cél szüli a stratégiát. Ha találunk egy olyan célpontot, amelyik minden szempontból megfelelő, akkor azt nem hagyjuk elmenni magunk mellett.” Eközben szép lassan kiszorította saját cégéből a kisbefektetőket.
A társaság
első nagy üzlete a Hunguest-szállodalánc megszerzése volt.
Az Állami Vagyonügynökség 1992-ben és 1993-ban pályázatot írt ki az egykori szakszervezeti munkás- és diákszállókat, köztük néhány egy-, két- és háromcsillagos hotelt kezelő Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. privatizálására, de ezek eredménytelennek bizonyultak. Az 1995-ös újabb pályázaton Leisztingerék kárpótlási jegyekkel a névértéknél jóval alacsonyabb áron először 12,4 százalékos részesedést szereztek az Eravisban, majd egy leányvállalaton keresztül 50 százalékra tornázták fel a tulajdonjogot, döntő befolyást szerezve. Az Arago Rt. 1996-ban 33 százalékos részesedést szerzett a részben állami tulajdonú Pannon-Váltó Rt.-ben, amely ezt követően az Arago érdekeltségébe tartozó cégek papírjait kezelte.
Az Eravis, a Pannon-Váltó és az Aquincum Kárpótlási Jegy Befektető Rt. társulásával létrejött konzorcium 1996 decemberében 50 százalékos tulajdonhányadot szerzett a Hunguest Rt. által alapított vidéki, főleg balatoni szállodákkal rendelkező Hunguest Hotels Rt.-ben, amelyben 1,2 milliárdos tőkeemelést hajtottak végre – ám az nem derült ki, ezt miből fizették Leisztingerék. Az Állami Számvevőszék 2001-es vizsgálata szerint
a tranzakció gyakorlatilag semmibe nem került, mivel a Hunguest Rt. visszaforgatta a bevételt az Arago-csoport részvényeibe.
Ezt követően hitelekből, ingatlaneladásokból és a bevételből felújították, majd bővítették a szállodaláncot. Végül a két cég egybeolvadt, a Hunguest bérelte az Eravis szállodáit, utóbbi pedig egyszerű vagyonkezelő céggé vált, amely az Arago érdekeltségeiért felelt.
Leisztinger Tamás ezt követően a gyógyszeriparba fektetett be, patikák és megyei gyógyszertári központok privatizációjában is részt vett. 1999-ban megszerezte a Zalakerámia Zrt. részvényeinek többségét, majd 20 százalékot a BÁV Bizományi Kereskedőház Rt. papírjaiból, később a Pick Szeged Rt.-t. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde részvénytársasággá alakulását követően az Arago szép lassan összegyűjtötte a tőzsdék részvényeit, és a BÉT-részvények 50,2, a BÁT-papírok 75,6 százalékát eladta egy osztrák–német konzorciumnak.
2002-re Leisztinger vagyona elérte a 30 milliárd forintot,
de legjobb évei épp ezután, az MSZP-SZDSZ 2010-ig tartó kormányzása idején következtek.
2004-ben komoly visszhangja lett egy másik emlékezetes üzletének. Az MSZP-s Molnár Gyula vezette XI. kerületi önkormányzat a tulajdonában álló Lágymányosi-öböl körüli harminchat hektáros terület hasznosítására megalapította az Öböl XI. Kft.-t. Ebbe 1,56 milliárd forint értéken bevitte a területet.
Ekkor érkezett Leisztinger és az Eravis Ingatlanforgalmazó Rt., amely szintén 1,56 milliárd forint befizetésével 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a cégben, és megtette ügyvezetőnek Leisztinger első számú jogi tanácsadóját, Zala László ügyvédet. Az önkormányzat ráadásul 1,225 milliárdot visszafizetett az Eravisnak egy szomszédos, nyolchektáros területért.
A forgatókönyv innen a szokásos volt: tőkeemelés, az Arago cégcsoport cégein keresztül újabb üzletrészek vásárlása, és
az önkormányzat tulajdonrésze egyre csökkent, végül 1 százalékos tulajdonrészt megtartva eladta a maradékot is Leisztinger vállalkozásainak.
2007-ben a fideszes Schneller Domonkos feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával, és nyomozás indult az ügyben. Az évtized végére Leisztinger Tamás 50 milliárd forinttal tudta megnövelni birodalmának értékét.
A focirajongó
A milliárdosról köztudott, hogy kedveli a labdarúgást. Az évek során több futballklubba is tervezett befektetni, a Szombathelyi Haladással nem jött össze az üzlet, 2010-ben viszont az Aragón keresztül a patinás, akkor éppen százéves Diósgyőri VTK tulajdonosa lett. A csapat elnöke szerint az elmúlt évtizedben saját vagyonából 5 milliárd forintot áldozott az egyesületre, ám a várt siker elmaradt; jelenleg az élvonalból kiesést próbálják elkerülni. Korábban úgy nyilatkozott erről, hogy pénzügyileg és egyéb szempontokból is „rengeteg fájdalommal” járt számára a befektetés, és kiábrándult, ebben az állapotában pedig nem éri meg a dolog. Végül idén januárban eladta érdekeltségét a focicsapatban.
A vörös báró a politikában
Leisztingert baloldali, MSZP-közeli nagyvállalkozóként tartják számon, aminek nem csak az az oka, hogy a jelenlegi szocialista főpolgármester-helyettes, Tüttő Kata élettársa volt, hiszen
már a Horn-kabinet idején jó informális kapcsolatokat ápolt az akkori kormánypárttal. Ahogy a Magyar Narancs írta: „ahol tudott, segített”.
írta: „ahol tudott, segített”.
Az 1998-as kormányváltás után kereste a kapcsolatot a Fidesszel, megpróbált közeledni a vezetőihez. Egyesek szerint először a labdarúgó-ágazaton és az Ifjúsági és Sportminisztériumon keresztül próbálkozott, majd cége jogi képviselője közvetített volna, aki az egyetemről ismert vezető fideszeseket. Egyik kísérlet sem volt sikeres. Leisztinger üzleti lépései arra engedtek következtetni, hogy 2002 után is Fidesz-kormányzásra számított, így 2002-ben meglepetésként örülhetett az MSZP–SZDSZ győzelmének.
2003–2004-ben nagy botrány tört ki a szocialistáknál, ugyanis több megyében is gyanúsan hirtelen megszaporodott az alapszervezetek taglétszáma, és az új tagok szavazataival új szereplők vették át a párt helyi irányítását. Ilyen volt például a Vas megyében villámkarriert befutó Tóth Csaba és a Hajdú-Biharban megyei vezetővé választott Oláh Lajos.
A térfoglalási kísérletek mögött sokan Leisztingert sejtették.
Ez sosem bizonyosodott be, de tény, hogy az említett politikusoknak céges kapcsolataik voltak az üzletemberrel, és az MSZP-ben történt befolyásszerzési kísérlet valóban nagyon hasonlít Leisztinger vállalkozásainak üzleti taktikájára: a párt második-harmadik vonalához tartozó fiatal politikusok hirtelen több szervezetben vezető pozíciókat szereznek, így később országos szinten is befolyásolhatják a szervezet ügyeit, aki pedig velük jó kapcsolatot ápol, esetleg támogatja őket, szintén hatással lehet a párt politikájára. A baloldali médiumok akkor úgy írtak róla, mint aki egyfajta befektetésként tekint az MSZP-re. A térfoglalás végül nem jött össze, az érintett politikusok tagadtak, a vállalkozó pedig a sajtónak nem kommentálta az ügyet.
A kétezres évek közepén Leisztinger Tamás már a magyar üzleti világ és a nagypolitika legfontosabb szereplői közé tartozott. Vagyonát ekkor 35 milliárd forintra becsülték. Pozícióját jól jellemzi, hogy 2007-ben a 39. születésnapján tartott rendezvényen részt vett többek között Veres János pénzügyminiszter, valamint Csányi Sándor, az OTP tulajdonosa is.
Az üzletember 2017-ben így nyilatkozott a Magyar Narancsnak a politikához való hozzáállásáról:
„Olyan, hogy valaki teljesen független legyen, pláne üzletemberként, nem létezik.
Legalább a bürokráciával mindenki szembesül. Mondjuk inkább azt, hogy nem ennek a rendszernek vagyok a gyermeke.” Az interjúban beszélt arról is, hogy Gyurcsány Ferenc utolsó évében méltatlan dolgokat művelt, és Bajnai Gordonban is csalódott. 2010-ben optimista volt, úgy vélte, hogy az Orbán-kormány racionális döntéseket fog hozni, és egyébként is, bármi lesz, az a korábbinál csak jobb lehet.
Az MSZP bukása után
2010-ben Leisztinger vagyona nagyjából 80 milliárd forint körül volt, és mint a jelenlegi helyzete és befolyása mutatja, nem mondható, hogy az elmúlt évtized vesztese lenne.
2014 óta mintegy 10 milliárd forinttal gyarapította a birodalma értékét, és
évről-évre stabilan az ötven legbefolyásosabb magyar közt szerepel.
Eleinte az agráriumban volt érdekelt, 2015-ben például 4,8 milliárd forint területalapú támogatást könyvelhetett el, ám később eladni kényszerült mezőgazdasági vállalkozásai jó részét, és tizenkilenc szállodája közül is értékesített tizenötöt.
Ugyanakkor új érdekeltséggel bővült a portfóliója, hiszen beszállt a közéleti médiába is: 2019-ben megvásárolta a Népszava kiadóját az MSZP korábbi pártpénztárnoka, Puch László érdekeltségeihez tartozó Horizont AG-tól. „Az, hogy megvásároltuk a Népszavát, egyben értékválasztás is. Azt szeretnénk, ha a Népszava a jövőben is az emberről, a mindennapi életről szólna, és kiemelten kezelné a szolidaritást” – fogalmazott akkor Leisztinger.
2020 őszén kiderült, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló, a Budapesti Közlekedési Zrt. autóbuszok bérlésére kiírt közbeszerzési pályázatát egy olyan társaság nyerte, amelyet a megjelenése előtt hét nappal alapított két, Leisztinger cégbirodalmában tisztségeket viselő személy. A győztes CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt. ráadásul nem is buszok bérbeadásával foglalkozik.
A történet azért is kavart botrányt, mert
2019 óta Leisztinger Tamás korábbi élettársa és gyermekeinek anyja Karácsony Gergely főpolgármester helyettese a városházán.
Persze Tüttő Kata rendre igyekszik függetleníteni magát az üzletembertől, például egy 2019-es Index-interjúban azt mondta: nincsenek közös cégei Leisztinger Tamással, nincs közös vagyonuk, nem is volt. Emlékezetes az is, hogy Leisztinger saját lapjában, a Népszavában reagált „az igazságtalan támadásokra”, hangsúlyozva: már külön utakon járnak. | https://mandiner.hu/cikk/20210217_leisztinger_tamas_portre | https://web.archive.org/web/20220922070115/https://mandiner.hu/cikk/20210217_leisztinger_tamas_portre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sakkozo-oligarcha-n-leisztinger-tamas-portreja | Mandiner | hungarian-news | 2021-02-17 15:20:00 | [
"Leisztinger Tamás"
] | [
"Arago Befektetési Holding Zrt.",
"Eravis Rt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Népszava (újság)"
] | [] | [
"privatizáció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
51,663 | Sörfőzdére kapott pénzt a kormánytól az agyontámogatott topolyai futballklub tulajdonosának cége | A vajdasági egyesület bő 8 milliárd forinthoz jutott már hozzá, de Zsemberi János telekommunikációs cége most a sörfőzésbe is beszáll. | Jól érezte meg az amúgy a kábeltelevíziós, telekommunikációs piacon évtizedek óta érdekelt Sat-Trakt Kft., hogy most érdemes sörfőzésbe fognia: bekerült azon cégek közé, amiknek a magyar állam támogatást ad azért, mert Szerbiában valósítanak meg beruházást. Szerdán hozta nyilvánosságra a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy nyolc vállalat 25 milliárd forint értékben ruház be külföldön, ehhez pedig 13 milliárd forintnyi állami támogatást kapnak. A Sat-Trakt Kft. Szabadkán fog sörfőzdét építeni. Hogy ehhez pontosan mennyivel járul hozzá a magyar kormány, az a minisztérium közleményéből nem derül ki, és hiába is kérdeztük, egyelőre nem árulták el, de ha az átlaghoz igazodik a támogatási intenzitás, és a költségek felét az állam állja, akkor a dotáció 1 milliárd forint körül alakulhat.
A minisztérium kommünikéje egyébként arra utal, hogy a magyar cégek külföldi terjeszkedését segítik ezzel a programmal – hogy gazdaság értelemben miért érné meg magyar cégeket arra ösztönözni, hogy idehaza helyett külföldön létesítsenek gyárat, ott hozzanak létre munkahelyet, az nehezen érthető, a szerbiai beruházások támogatása mögött is inkább (nemzet)politikai megfontolásokat lehet érdemes keresni.
Fél éve sincs annak, hogy a Magyarországon húszéves múlttal rendelkező Sat-Trakt Kft. felvette a tevékenységi körei közé a sörfőzést. A vállalkozás ugyanakkor főként Szerbiára és a Balkánra koncentrál, Szerbiában 1993 óta van jelen.
A kft. Zsemberi János érdekeltségének számít, akit pár éve szoros kötelékek fűznek Orbán Viktorhoz. Az Átlátszó azt írta, beszélik, hogy „egyetlen ember van a Vajdaságban, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz”, és az nem Pásztor István, a Fidesszel szövetséges Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, hanem a topolyai illetőségű milliárdos. Zsemberi volt önkormányzati képviselő a 15 ezres lélekszámú, javarészt magyarok lakta Topolyán, és tagja volt egy ideig a szerb labdarúgó-szövetségnek is. Cége a főtámogatója a topolyai futballklubnak, amelynek ő a tulajdonosa. A klub három éve fűzte szorosra kapcsolatát a felcsúti fociklubbal is, a két akadémia is együttműködik.
A topolyai akadémia 2016-tól kezdve eddig négy körben csaknem 8,5 milliárd forintot kapott a határon túli fociakadémiák támogatásának keretében, volt, hogy a magyar kormány, volt, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség jóvoltából. Az addig a szerb harmadosztályban játszó topolyai focicsapat feljutott az első ligába, és miután 2019-ben a negyedik helyig szárnyalt, indulhatott az Európa Ligában is.
Zsemberit Szerbia száz leggazdagabb embere között szokás emlegetni – festette le az Index, amely a topolyai fociklub felemelkedéséről írt bő két éve. Most támogatásra érdemesnek ítélt fő cége nem egészen két éve már kapott apanázst a magyar államtól, akkor (mai árfolyamon) bő 750 millió forint támogatást folyósítottak a Prosperitati Alapítványon keresztül a Sat-Traktnak, amely kábeltelevíziós, internetes és telefonos hálózatot épített ki.
Zsemberit a napokban az év üzletemberének választotta a Vajdasági Gazdasági Kamara. A díjátadón elárulta, hogy a kábeltelevíziós, internetes és telefonos szolgáltatás után most egy saját mobiltelefon-hálózat kialakításán munkálkodnak.
A vállalkozó, illetve a Sat-Trakt tavaly más üzletben is fantáziát látott. Két, a dohánybizniszben érdekelt cége lett, egyet vett (Snus és Rágódohány Kereskedelmi Kft.), egyet pedig alapított (JAG Tobacco Kft.), mindkettő Röszkén van bejegyezve, de a hároméves múlttal rendelkező, az utolsó, beszámolóval lezárt évében, 2019-ben 83 millió forintos forgalom mellett 9 milliós profitot termelő előbbi Sátoraljaújhelyen (stílusosan a Dohány utcában) fióktelepet is nyitott, miután Zsemberiék házon belül kerültek. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/19/sorfozde-sat-trakt-magyar-kormany-tamogatas-zsemberi-janos-topolya-futball-cigaretta-dohany-vajdasag/ | https://web.archive.org/web/20211014150546/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/19/sorfozde-sat-trakt-magyar-kormany-tamogatas-zsemberi-janos-topolya-futball-cigaretta-dohany-vajdasag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sorfozdere-kapott-penzt-a-kormanytol-az-agyontamogatott-topolyai-futballklub-tulajdonosanak-cege | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-19 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Pásztor István (VMSz)",
"Zsemberi János"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)",
"Prosperitati Alapítvány",
"Sat-Trakt Kft.",
"Vajdasági Magyar Szövetség"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,664 | Az Alkotmánybíróság szerint az államnak kompenzálnia kell az önkormányzatoktól elvont forrásokat | Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése. Ugyanakkor alkotmányos követelményként az is előírták, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania – írja az MTI. | Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése. Ugyanakkor alkotmányos követelményként az is előírták, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania – írja az MTI a testület közleménye alapján.
A gödi önkormányzat alkotmányjogi panaszában azt kérte az AB-től, nyilvánítsák alaptörvény-ellenessé azt a tavalyi kormányrendeletet, amely a Samsung-gyár területét különleges gazdasági övezetté nyilvánította a járványhelyzetre hivatkozva. A kormány 2020 áprilisában jelölt ki a önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet, és úgy döntött, hogy az oda tartozó, köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga, valamint a helyi adóztatás joga is a megyei önkormányzatra száll át. Így itt a megye határozhatja meg a településrendezési és környezetvédelmi szabályokat, a polgármester és a jegyző pedig elveszíti egy sor hatáskörét. A megyéknek korábban nem volt ehhez hasonló közvetlenül irányított területük, viszont az összes megyei önkormányzat fideszes többségű. Legutóbb Mosonmagyaróváron és környékén jelölt ki ilyen területet a kormány.
A panaszt benyújtó öt ellenzéki képviselő szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd Város Önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, ezért hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely az alaptörvényben is megfogalmazott tilalomba ütközik. Az indítványukban arra is kitértek, hogy szerintük a szabályozás a kellő felkészülési idő hiánya és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt is ellentétes az alaptörvénnyel.
Az AB határozatában kifejtette, hogy ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak – jelen esetben a megyei önkormányzatnak –, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.
Azonban azt is leszögezték, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását.
Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a Facebook-oldalán azt írta: „Immár az Alkotmánybíróság is egyértelművé tette, amit hónapok óta mondogatunk: a kormánynak a saját alaptörvényéből fakadóan is kutya kötelessége kompenzálni az önkormányzatok felé az iparűzési adó csökkentését.” Karácsony szerint a döntés alapján a kormánynak minden önkormányzatot, a 25 ezer fő feletti településeket és a megyei jogú városokat teljes körűen kell kompenzálnia, mindenféle politikai megkülönböztetéstől mentesen. | https://telex.hu/belfold/2021/02/19/alkotmanybirosag-godi-kulonleges-gazdasagi-ovezet-nem-alaptorveny-ellenes-karacsony-gergely-onkormanyzatok-kompenzalasa | https://web.archive.org/web/20210917110349/https://telex.hu/belfold/2021/02/19/alkotmanybirosag-godi-kulonleges-gazdasagi-ovezet-nem-alaptorveny-ellenes-karacsony-gergely-onkormanyzatok-kompenzalasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-szerint-az-allamnak-kompenzalnia-kell-az-onkormanyzatoktol-elvont-forrasokat | Telex | hungarian-news | 2021-02-19 18:06:43 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"covid-19",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
51,665 | Megállíthatatlanul gyarapodnak a fideszes földesurak – parlamenti toplista hektárról hektárra | Kielégíthetetlen a politikusok földéhsége. A vidékbarát kormánypropagandával szemben az elit adómentesen talicskázza ki a gazdálkodók által megtermelt hasznot az ott élők orra elől. | Kielégíthetetlen a politikusok földéhsége, amihez Rogán Antal új feleségének különös birtokszerzése is adalékul szolgál. A vidékbarát kormánypropagandával szemben az elit adómentesen talicskázza ki a gazdálkodók által megtermelt hasznot az ott élők orra elől. | https://m.hvg.hu/360/202106__roganne_es_afoldesurak__orbanek_kommunaja__kifosztott_videk__ki_mint_vet#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_02_11&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20210417205619/https://m.hvg.hu/360/202106__roganne_es_afoldesurak__orbanek_kommunaja__kifosztott_videk__ki_mint_vet#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_02_11&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megallithatatlanul-gyarapodnak-a-fideszes-foldesurak-n-parlamenti-toplista-hektarrol-hektarra | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-11 07:00:00 | [
"Bánki Erik",
"Farkas Sándor",
"Flier János",
"Győrffy Balázs",
"Hargitai János",
"Kenyeres Sándor",
"Kerényi János",
"L. Simon László",
"Lázár János",
"Lévai Anikó",
"Mészáros Lőrinc",
"Simonka György",
"Steinmetz Ádám",
"Szabó Zsolt (Fidesz)",
"Tasó László",
"Tiborcz István",
"Varga Gábor"
] | [
"Fidesz",
"Jobbik",
"KDNP",
"Kinizsi Zrt.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Mezőhegyesi Állami Ménes Kft."
] | [
"Agárd (Gárdony)",
"Bács-Kiskun megye",
"Baranya megye",
"Cece",
"Európa",
"Fejér megye",
"Kéthely",
"Pirtó",
"Románia",
"Sárbogárd",
"Somogy megye",
"Somogyszentpál"
] | [
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"EU",
"klientúra",
"ügyészség"
] | [] |
51,666 | Lówellness-ügy: Kisvárdán valahogy mindig Seszták ismerősei irányába áramlik a pénz | Nincs olyan szál, ami ne Seszták Miklóshoz vezetne abban a több mint három éve teljes homály övezte kisvárdai projektben, amellyel 2,2 milliárd forint támogatásból lórehabilitációs központtal kombinált lovasakadémia épülne. | Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk.
A kritikusok és filmrajongók favoritja, Aki Kaurismäki a Hulló levelekben egy másik Finnországot mutat meg – nem alulnézetből, inkább nagyon közelről. | https://hvg.hu/360/202105__lowellness__sesztak_miklos__kelet_felcsutja__kilog_alab#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_02_05&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20210706081856/https://hvg.hu/360/202105__lowellness__sesztak_miklos__kelet_felcsutja__kilog_alab#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_02_05&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lowellness-ugy-kisvardan-valahogy-mindig-sesztak-ismerosei-iranyaba-aramlik-a-penz | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-05 06:30:00 | [
"Balogh Sándor",
"Drágár Péter",
"Háda György",
"Juhász Péter Gergő",
"Kruppa Zsolt András",
"Lakatos Krisztián",
"Lizák Anita",
"Mikucza László",
"Mikucza László Zsolt",
"Mikucza Tamás",
"Seszták Miklós"
] | [
"Háda Kft.",
"Háda-1 Kft.",
"Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.",
"KDNP",
"Kelet-Rest Kft.",
"Lovas Akadémia Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"lósport",
"idegenforgalom",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,667 | Sajátos érveléssel cáfolja Rogán a felesége és családja földvásárlását | Tíz napnyi hallgatás után az ügylet még nyitott voltára hivatkozva próbálja hitelteleníteni a felesége és családja földvásárlásáról szóló cikkeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Rogán Antal és Obrusánszki Barbara szülei a múlt idejű igealakokat támadva egyúttal azt is sugallják, mintha elálltak volna a földvásárlástól, ez azonban információink szerint nincs így: az adásvételi dokumentáció már a kormányhivatalnál várja az elbírálást. | Sajátos érveléssel cáfolja Rogán a felesége és családja földvásárlását
Tíz napnyi hallgatás után az ügylet még nyitott voltára hivatkozva próbálja hitelteleníteni a felesége és családja földvásárlásáról szóló cikkeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Rogán Antal és Obrusánszki Barbara szülei a múlt idejű igealakokat támadva egyúttal azt is sugallják, mintha elálltak volna a földvásárlástól, ez azonban információink szerint nincs így: az adásvételi dokumentáció már a kormányhivatalnál várja az elbírálást.
Feltáró cikkek és riportok sokasága jelent meg a sajtóban Rogán Antal új feleségének és szüleinek borsodi földvételi szándékáról azóta, hogy a február 1-jén közzétett 2020-as vagyonnyilatkozatokból fény derült a kabinetminiszter új házasságára, a politikus és a család furcsa módon azonban csak 10 nappal az ügy kipattanása után gondolta úgy, hogy megszólal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője pénteken a Magyar Nemzetnek nyilatkozva cáfolta az 1022 hektáros, 1,6 milliárd forint értékű és a Budapest Bank 1,5 milliárdos hiteléből finanszírozott földvásárlásról szóló híreket. Egészen pontosan azt írta, hogy „a feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni.”
A miniszter cáfolatával egy időben a – banktitok alól feloldott – Budapest Bank is kiadott egy közleményt, amelyben a pénzintézet azt állítja, hogy nem kötött földvásárlási célú hitelszerződést Obrusánszki Barbarával és szüleivel, és nem folyósított hitelt sem erre a célra. Harmadikként pedig Obrusánszki Barbara dédestapolcsányi szülei küldtek – egy belvárosi, Hold utcai ügyvéd által írt – helyreigazítási kérelmet lapunknak és a földüggyel foglalkozó többi szerkesztőségnek, amelyben különös érveléssel próbálják hamisként beállítani a földszerzéssel kapcsolatos cikkeket: minden egyes írásunkban a vásárlással, illetve a birtoklással kapcsolatos múlt idejű igealakot kifogásolják, például valótlan szerintük, hogy „földbirtokra tettek szert”, illetve „földterületeket szereztek”, vagy hogy az ügyletet a Budapest Bank hiteléből fedezték.”
Ha szigorúan grammatikailag nézzük, annyiban igazuk is lehet, hogy a mezőgazdasági földek adásvétele – hivatalosan a földspekulációk elkerülése miatt – 2014 májusa óta egy meglehetősen bonyolult, sokszereplős és akár több hónapig eltartó folyamat, amely még nem zárulhatott le. Az ügyvéd vagy közjegyző előtt kötött szerződést először az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, majd a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggeszteni (ez a lapunk birtokába került dokumentum alapján 2020. december 3-án történt meg), majd 60 napig kifüggesztve tartani, hogy az elővásárlási jog esetleges jogosultjai jelentkezhessenek. A határidő letelte után a jegyzőnek 8 napon belül a megyei kormányhivatalhoz kell továbbítania a dokumentumot, amely előzetesen megvizsgálja, majd 15 napon belül a helyi földbizottságnak küldi tovább. Utóbbi azt vizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e a földtörvényben előírt agrár-politikai szempontoknak és feltételeknek, majd ha úgy látja, hogy igen, akkor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara illetékes területi szervéhez kerül az ügylet, amelynek végül 30 napos határidőn belül kell visszakerülnie végső döntésre a kormányhivatalhoz. Ha így vesszük, akkor a vásárlás jogilag még valóban nem zárult le, a hosszadalmas procedúra csak a harmadik lépcsőjénél tart, és talán májusra zárulhat le.
Megítélésünk szerint azonban, ha egy vásárlásról konkrét adásvételi szerződés születik – ahogy azt a kötelező közzététel miatt nyilvánosságra került dokumentum szerint az 1022 hektárnyi földről Obrusánszki Barbara, szülei és üzlettársai meg- és aláírták –, akkor egyértelmű, vagyis leírható, hogy nem pusztán egy szándékról, vagy tervről, hanem vásárlásról van szó. Ha pedig az ügylet végigmegy, akkor a tulajdonszerzés időpontja is a szerződés aláírásának időpontja lesz, nem pedig a procedúra lezárásának a dátuma, amikor megkapja a kormányhivatali pecsétet.
A tíz nappal megkésett cáfolatot gyengíti az is, hogy amikor múlt héten telefonon elértük Obrusánszki Barbara édesapját, a földvásárlás tényét Obrusánszki Zsolt egyáltalán nem cáfolta, sőt, azt ígérte, ha személyesen megkeressük Dédestapolcsányban, részletesen is kifejti, hogy miért, milyen célra vásároltak ekkora területet. Bár az ígéretét a férfi végül nem tartotta be, és két nappal később személyesen sem állt szóba a hvg.hu-val, az adásvételi szerződésben szereplő birtok központjául szolgáló majorságnál egyértelműen mint az új tulajdonosról beszéltek róla.
A család érvelése kicsit (nagyon) hasonlít egyébként ahhoz, ahogyan 2005-ben Orbán Viktor és felesége ügyvédjei érveltek, amikor az Élet és Irodalom újságírója, Rajnai Attila a birtokába került jegyzőkönyvek alapján megírta, hogy 2001-ben – első miniszterelnöksége idején – Orbán azt mondta az elérhető állami fejlesztési támogatásokról a felesége tulajdonában álló kft. egyik taggyűlésén, hogy "Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet". A miniszterelnök ügyvédei a cikk nyomán indult perben végig azt cáfolták és azt akarták helyreigazíttatni, hogy az említett esemény nem taggyűlés volt, azt azonban egy pillanatig sem vitatták, hogy az idézett, durván korrupciót sejtető mondatok elhangzottak a miniszterelnök szájából.
A Rogán Antalt védelmébe vevő Magyar Nemzet pénteki cikke azzal is hitelteleníteni igyekszik a földvásárlásról szóló írásokat, hogy „a tulajdoni lapok tanúsága szerint a szóban forgó földterület nem került Rogán Antal feleségének birtokába, az ingatlanokon nincs és nem is volt jelzálog bejegyezve.” Ez azonban nem érv: egy szóval sem írtuk – nem is írhattuk volna –, hogy az új tulajdonosok megjelentek a tulajdoni lapokon, hiszen, ahogy fentebb is írtuk, az eljárásnak még csak az első két fázisa zárult le, a bejegyző határozat csak a hosszadalmas procedúra végén, a kormányhivatal végleges jóváhagyása birtokában születhet meg.
E szalmaszálát pár mondattal később egyébként maga a Magyar Nemzet töri ketté, amikor saját információra hivatkozva és a múlt időbe kapaszkodva azt írja, hogy „a sokat idézett szerződés
soha nem ment teljesülésbe,
a miniszter felesége és családja nem vásárolták meg a földterületeket.”
Ugyanez igaz az állami tulajdonú, Rogán Antal bizalmasát, Puskás Andrást is vezetői közt tudó Budapest Banktól felvett hitelre is: a lap, a család és a miniszter is azt cáfolják, hogy Obrusánszkiék nem vettek fel kölcsönt – ami pro forma igaz, nem is adhat addig ilyet a pénzintézet, amíg a szakigazgatási szerv jóvá sem hagyta az ügyletet, a nyilvánosságra került adásvételi szerződésben viszont egyértelműen benne áll, hogy a vásárlás ennek a hitelnek a segítségével valósul meg.
Bár az érvelés és Rogán Antal magyarázata, miszerint a feleségnek nemhogy semmilyen föld nem került a tulajdonába, de a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni, egyúttal azt is sugallja, hogy mintha az ügylet meghiúsult volna és/vagy Obrusánszkiék elálltak volna a vásárlástól, ez információink szerint nincs így: az érintett települések jegyzője információink szerint február 10-én a törvényes határidőn belül, változás nélkül továbbította az adásvételi szerződést a kormányhivatalnak.
Időközben az Átlátszó elérte az egyik eladót, Barna Izabellát, aki azt mondta, nem tud arról, hogy Rogán Barbara és családja visszalépett volna a földvásárlástól.
Az ezerhektáros birtok eladója sem tud róla, hogy Rogán Barbara és családja visszalépett volna a földvásárlástól
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és új feleségének szülei tíz nappal az első cikkek megjelenése után kezdték el cáfolni, hogy több mint ezer hektárnyi földet vettek volna Borsodban. Csakhogy a földeket áruló magyar-amerikai tulajdonos szerint érvényes a november 20-án kötött szerződés. | https://hvg.hu/itthon/20210212_rogan_antal_foldvasarlas?s=hk | https://web.archive.org/web/20210507183531/https://hvg.hu/itthon/20210212_rogan_antal_foldvasarlas?s=hk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajatos-ervelessel-cafolja-rogan-a-felesege-es-csaladja-foldvasarlasat | HVG | hungarian-news | 2021-02-12 16:30:00 | [
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara"
] | [
"Budapest Bank Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Dédestapolcsány"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
51,668 | A part lesz zöldebb, vagy a NER-lovagok kapnak zöld utat Keszthelyen? | Kiemelt fejlesztési területté nyilvánította Keszthely teljes Balaton-partját a város fideszes polgármestere, Nagy Bálint. A helyi ellenzék és a városvédők attól tartanak: a közelmúltban jó néhány parti területet megszerző körök, vagyis a Mészáros- és Tiborcz-közeli NER-érdekeltségeknek biztosít zöld utat ez a járványhelyzetben hozott egyszemélyi városvezetői döntés. | Az interneten már alá lehet írni azt a petíciót, amely tiltakozik a teljes keszthelyi vízpart kiemelt fejlesztési területté nyilvánítása ellen. A helyi ellenzéket összefogó Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) három önkormányzati képviselője pedig újabb helyi népszavazás napirendre vételét sem tartja kizártnak. Ez majd csak a járványhelyzet után lehetséges, de szinte napra pontosan két éve már majdnem kiírtak egy helyi népszavazást, történetesen ugyanebben a témában. Az akkor is fideszes többségű keszthelyi képviselő-testület akkor is kiemelt fejlesztési területet akart kijelölni a parton, ám a helyi népszavazási kezdeményezést követően nagy hirtelen visszakoztak.
„Most azonban, a járványhelyzet örvén semmi nem akadályozta meg Nagy Bálint polgármestert, hogy egyszemélyben így döntsön” – mondta a Narancs.hu-nak Molnár Tibor, aki két éve magánszemélyként kezdeményezte a helyi népszavazást. (Molnár indult a 2019. őszi önkormányzati választáson; akkor szavazategyenlőség alakult ki fideszes vetélytársával, majd az időközi választást elveszítette. A Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom a minap tett közzé egy listát az általuk támogatandó jelöltekről az idei ellenzéki előválasztáson, e szerint a zalai 2-es országgyűlési választókerületben Molnár Tibort támogatják).
MMA-s tervpályázat
„Nem vagyunk a fejlődés ellen, de nem tudjuk, mi állhat a kiemeltté nyilvánítás hátterében. Két éve már sikerült megakadályozni, hogy többek között egy »felhőkarcoló« épüljön a keszthelyi partra, a vízpart beépítését semmiképpen sem szeretnénk” – bocsátotta előre Molnár Tibor.
Az egyszemélyi polgármesteri döntés előzménye: kormányhatározat biztosít 400 millió forintot arra, hogy komplex fejlesztési program készüljön a keszthelyi Balaton-partra.
Erre a város felkérésére a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) írt ki tervpályázatot, amely közben már le is zárult.
Nagy Bálint polgármester döntése indoklásában azt írta, hogy a konkrét tervezésre „a határidő november 30-a, csak így lehet biztosítani a határidő tartását, ami a szokásos eljárásban nem lenne tartható”, emiatt „a teljes vízparti területet az önkormányzat kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítja ”.
Minden a NER kezében
Az ellenzők (ellenzék, városvédők) éppen azt nem értik, hogy mivel a 400 millió forintot a vízpart legfrekventáltabb területének, a strand és a kikötő környékének a fejlesztési terveire költik, miért lett kiemelt fejlesztési terület a város teljes Balaton-partja. A keszthelyi öbölben jelenleg is öt olyan szálloda és kemping van – valamint a vitorláskikötő –, amelyek NER-közeli, jobbára Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köreihez köthető személyek tulajdonában vannak. A Narancs.hu két éve ezt írta: „Keszthely lesz az új Felcsút, az új királyi város – ez a szlogen járja a Balaton nyugati végén azóta, hogy az elmúlt néhány évben az Orbán-vő és az immár leggazdagabb magyar érdekeltségei szerezték meg Keszthely értékes vízparti területeit. ”
Keszthely, vitorláskikötő
Emlékezetes eset volt, amikor az előző, ugyancsak fideszes polgármester, Ruzsics Ferenc a 2017-es szezonnyitón azt találta mondani: „Egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül, és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára.” Ruzsicsról ezt követően hamar elterjedt: kegyvesztetté vált a Fideszben, a kormánypárt nem őt fogja indítani a 2019-es polgármester-választáson. Így is történt, korábbi alpolgármestere, a kiemelt övezetről most egyszemélyben döntő Nagy Bálint „futott be”.
A Keszthelyi Városvédő Egyesület már e döntés előtt, mintegy azt „megelőlegezve”, úgy foglalt állást a Facebookon:
nem kívánatos Keszthely vízpartjának épületekkel történő telezsúfolása,
„a keszthelyi Balaton-part egyediségét a páratlan természeti környezet és a túlnépesedő világban ma már ritka, ezért is különösen értékes alacsony beépítettség adja.”
Mi rontja Keszthely jó hírét?
Dékány Péter önkormányzati képviselő (DK, de a KÉVE színeiben került a testületbe, egyetlenként, aki egyéni választókerületet tudott nyerni) jó néhány írásbeli kérdéssel bombázta a polgármestert. Egyebek között azt tudakolva, mi indokolta a teljes Balaton-part bevonását a kiemelt övezetbe. Nagy Bálint ugyancsak írásos válaszában azt közölte a képviselővel: „...a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítás független az ötletpályázat eredménytől, viszont az építész alkotói szabadság biztosítása, valamint a lehető legjobb alkotások megvalósításának elősegítése felvethet településrendezési eszköz (HÉSZ) módosításokat. A HÉSZ 2009-ben lett elfogadva, a szabályozási környezet nem tudhat olyan elképzelésnek megfelelni, melyek 2021-ben (11 évvel később) előkerülhetnek. ”
A polgármester szerint semmilyen konkrét terv nem készült még, csak a tervpályázat zajlott le. Azt ígérte,
a ligetes sétányok és zöldterületek nőni fognak a keszthelyi Balaton-parton, mely továbbra is mindenki számára ingyenesen megközelíthető lesz egész évben.
Dékány Péter azt is kérdezte, mi a garancia arra, hogy a „Keszthely számára nem kívánatos beruházások (például toronyházas lakópark, mely korábban lakossági ellenállás miatt hiúsult meg) nem fognak most megvalósulni?”
Nagy Bálint szerint „a kiemelt fejlesztési területről szóló döntés nem ad senki számára jogszabály alól, engedélyezési eljárások alól mentességet”. A polgármester arra is figyelmeztette a képviselőt: az általa emlegetett „toronyházas lakópark” szálloda lett volna, de azt az önkormányzat soha nem támogatta, tehát „ne állítsa be úgy, mintha azt a városvezetés bármikor is támogatta volna, ez ugyanis elképzelhető, hogy kimerít valamely esetleges büntetőjogi kategóriát!”
Nagy Bálint, Keszthely polgármestere
Forrás: Nagy Bálint Facebook
Toronyházas lakópark vagy szálloda épült volna? Lapunk birtokában van a később visszalépett befektető 2017-es kérelme. Ebben azt írták, hogy „többnyire lakások építése” céljából kérik a megengedett beépítési százalék és építménymagasság módosítását.
Dékány azt is kérdezte, hogy lesznek-e a forgalmat, a légszennyezést csökkentő fejlesztések. A polgármester az erre adott, egyébként igenlő válaszban felhívja a képviselő figyelmét, hogy ha van hiteles és pontos adata a légszennyezésről, azt küldje meg neki, ha pedig nincs, úgy „kérdésbe burkolva ne állítson valótlanságot, amellyel a város turisztikai jó hírét rontja!”
Kovács Viktória korábbi DK-s önkormányzati képviselő azt mondta a Narancs.hu-nak: „Keszthely jó hírét leginkább az rontja, hogy
ma már sokan a helyiek közül is inkább Vonyarcvashegyre járnak strandolni a vízminőség-romlás és az algásodás miatt,
sürgetőbb volna ezen úrrá lenni, mielőtt beépíttetnék az egész partot”. Az exképviselő attól is tart, hogy ilyen szándékok előtt akar szabad utat biztosítani a polgármester a döntésével. „Máskülönben mi szükség volna rá, ha nem amiatt, hogy ne kelljen betartani a beépítési, zöldterületi korlátozásokat” – mondta Kovács Viktória. Ráadásul szerinte a kiemelt övezetté nyilvánítás jogilag sem biztos, hogy rendben van.
Légvárak, mesék
„Választási év jön, valamit fel kell mutatni a népnek, ha mást nem, terveket, légvárat” – ez már Molnár Tibor véleménye. Ő ezt látja a nagy tervezési láz hátterében, mondván, hogy „ahogyan eddig, a következő években sem nagyon fog itt semmi különös történni, Mészárosék elkezdik átépíteni a szállodáikat a Kisfaludy-program révén kapott milliárdokból, és ennyi”. Ugyanezt így fogalmazta meg Weller-Jakus Tamás, a KÉVE elnöke az ellenzéki szervezet internetes „rádiójában”. (Merthogy podcastjuk is van már, az újságjukon kívül, amely nem jelenhet meg Keszthelyi Hírlap, hanem csak Helyi Hírlap néven, mert a városvezetés nem járult hozzá a városnév használatához. Weller-Jakus egyébként a napokban a Facebookon közzé tett egy videófelvételt, amin az látszik, hogy a NER-tulajdonban lévő Balaton Szálló területén - a keszthelyi Balaton-part tulajdonviszonyairól cikkünk végén, keretes írásunkban olvashatnak - fakivágás zajlik.)
Keszthely Balaton-parti fejlesztésének MMA-s tervpályázatára váratlanul két abszolút természetközeli elképzelés is befutott. Ezeket különdíjjal jutalmazták a bírálók, de a meglepő igazán az lenne, ha ezekből valósulna meg bármi is. Az egyiknek az a címe, hogy „Add vissza!”, vagyis hogy épületek helyett add vissza a partot a természetnek. Ám érdekes, hogy mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról hasonló elképzelések mellett teszik le a garast a nyilatkozók.
A Balaton Keszthelynél
Kovács Viktória szerint: „Látjuk ezt másutt a Balaton partján. Itt nem akarunk sokemeletes házakat, elzárt vízpartot, helyette sok füvet, fát, bokrot, futó-, sétáló-, bringázóhelyeket”. A KÉVE éppen a napokban tette fel Facebook-oldalára a javaslatait, például hogy ne engedélyezzék új lakóingatlan építését a vasút és a Balaton-part között, csillapítsák a járműforgalmat és a zajhatásokat ugyanezen a területen, valamint attrakciófejlesztés helyett a természetközeliséggel, az ökoturisták idevonzásával kéne egyedivé tenni a keszthelyi partot.
Manninger Jenő kormánypárti országgyűlési képviselő azt nyilatkozta a minap, hogy „egységes Balaton-parti sétány is készül a Libás strandtól egészen a város déli határáig. Azon dolgozunk, hogy az egyéb jelentős városi beruházások mellett például a zöld város projektnek, a szállodák, a sport- és szabadidőközpont megépítésének, valamint a Helikon Kastélymúzeum tízmilliárd forintos beruházásának köszönhetően két év alatt óriási fejlődést lehet majd tapasztalni Keszthelyen.”
Nagy Bálint polgármester ezt írta Facebook-oldalán:
„A városvezetés célja a fejlesztéssel az, hogy amellett, hogy Keszthelyen valósuljon meg a Balaton legjobb strandja,
a terület körülbelül 4 km-es, teljes hosszában önálló attrakcióként is helytálló, ligetes sétány- és zöldterület-fejlesztést tudjon megvalósítani.”
Egyelőre a levegőben lóg a kérdés: a NER-lovagok előtt nyitna zöld utat az új polgármester, vagy valóban csak a Balaton-part lesz zöldebb Keszthelyen?
Mészáros, Szíjj, Paár
A hvg.hu egy korábbi cikkében vette végig a keszthelyi Balaton-part tulajdonviszonyait. Ez alapján a műemléki védettségű Balaton Szálló Mészáros Lőrinchez tartozik, a szintén műemlék Hullám Hotel a Tiborcz-közeli Pannon Tessera Hospitalis Zrt.-é, akárcsak a hajdani legendás Hotel Helikon, amelynek az üzemeltetője Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest. A volt Via Hotel területére ötcsillagos luxusszállodát terveztek Hotel Baron néven, az elődjét már lebontotta a Szijjártó Pétert is üdültető Szíjj László (egyben Mészáros állandó üzlettársa) egyik befektetési alapja. A Zala Kemping és Üdülőfalu a Standful Property Kft.-n keresztül ugyancsak a Tiborcz-közeli Paár Attila érdekeltsége. A kemping már 2019-ben sem nyitott ki. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-part-lesz-zoldebb-vagy-a-ner-lovagok-kapnak-zold-utat-keszthelyen-236126 | https://web.archive.org/web/20220810030935/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-part-lesz-zoldebb-vagy-a-ner-lovagok-kapnak-zold-utat-keszthelyen-236126 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-part-lesz-zoldebb-vagy-a-ner-lovagok-kapnak-zold-utat-keszthelyen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-02-20 16:47:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Keszthely Város Önkormányzata",
"Pannon Tessera Hospitalis Zrt.",
"Standful Property Kft."
] | [
"Keszthely",
"Zala megye"
] | [
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,669 | Őstermelők és újgazdagok: Mészáros és sok fideszes az apróért is lehajol | Látványos leleplezése a fideszes vidékpolitikának, hogy a január elsejével létrehozott nyilvános regiszterben Mészáros Lőrinc is őstermelőként szerepel. | A kormány az üzemanyagok adóit az egekig emelte, közben pedig árcsökkentést követel a kereskedőktől, és belengette az árstop ismételt bevezetését is. | https://hvg.hu/360/20210213_Meszaros_es_fideszes_politikusok_ostermelokent_is_szepen_keresnek_ | https://web.archive.org/web/20210618094020/https://hvg.hu/360/20210213_Meszaros_es_fideszes_politikusok_ostermelokent_is_szepen_keresnek_ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ostermelok-es-ujgazdagok-meszaros-es-sok-fideszes-az-aproert-is-lehajol | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-13 08:15:00 | [
"Bánki Erik",
"Bencsik János",
"Győrffy Balázs",
"Kovács Gábor",
"L. Simon László",
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Szél István",
"Tiborcz István"
] | [
"BA-Agrár Kft.",
"Búzakalász 66 Kft.",
"Fidesz",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara"
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"EU",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
51,670 | Több mint negyedmilliárd forinttal támogatta a magyar kormány egy romániai műjégpálya megépítését | 2016 óta többek között Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson épült új pálya magyar támogatással. | A Marosvásárhely szomszédságában fekvő Marosszentgyörgyön átadták a magyar állam támogatásával felépített sátortetős műjégpályát.
Tánczos Barna romániai környezetvédelmi vízügyi és erdészeti miniszter az átadón kijentette, hogy ezzel befejeződött az alapítvány által eltervezett infrastruktúrafejlesztések szakasza. Ma nyolc központban dolgoznak a jégkorongozó gyermekekkel, és ezek a központok az egész Székelyföldet átfogják. Tánczos Barna elmondta, hogy a székelyföldi központokban több mint ezer gyermekkel foglalkoznak, és a koronavírus-járvány előtt több mint hétezren jártak heti rendszerességgel korcsolyaoktatási programra.
Novák Eduárd romániai ifjúsági és sportminiszter elmondása szerint az új fedett jégpályán román, magyar, roma és szász gyermekek sportolhatnak együtt és tanulhatnak egymástól. A miniszter a rendezvény előtt az MTI kérdésére reagált azokra a román sajtóban megjelent állításokra, amelyek szerint a Székelyföldi Jágkorong Akadémia tulajdonképpen nem Románia, hanem Magyarország számára neveli az utánpótlást. Kijelentette: a felépített létesítmények a magyar kormánynak köszönhetők, de a román, és a magyar sport fejlődéséhez is hozzájárulnak.
Több felszólaló is megemlítette, hogy a jégpályát azért kellett a Marosvásárhellyel gyakorlatilag összeépült Marosszentgyörgyön felépíteni, mert a megyeszékhely korábbi vezetése nem támogatta a tervet.
A marosszentgyörgyi sátortetős fedett jégpályát a Mens Sana Alapítvány építette a magyar kormány 264 millió forintos támogatásával. A jégpálya működtetésében a Maros megyei önkormányzat is részt vállal. | https://hvg.hu/gazdasag/20210214_Magyar_kormany_Romania_mujegpalya | https://web.archive.org/web/20211118140210/https://hvg.hu/gazdasag/20210214_Magyar_kormany_Romania_mujegpalya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-negyedmilliard-forinttal-tamogatta-a-magyar-kormany-egy-romaniai-mujegpalya-megepiteset | HVG | hungarian-news | 2021-02-14 18:22:00 | [] | [
"Székelyföldi Jégkorong Akadémia"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
51,671 | Házasságkötésük előtt nem sokkal lett földbirtokos Rogán Antal új felesége | Egy 1,6 milliárdos telekvásárlásba vágott családjával és két másik magánszeméllyel Rogán Antal új felesége, pár héttel a propagandaminiszterrel kötött házassága előtt. A csak néhány hónapja gazdává vált 28 éves nő a szüleivel együtt több mint hatszáz, de személyesen is több mint kétszáz hektárnyi borsodi erdőre, mezőre, szántóra és egyéb mezőgazdasági földterületre tett szert – a gigantikus vételárból azonban csak 5 százalékot kellett letenniük, a többit az állami tulajdonú Budapest Bank hitelezi a vevőnek. | Házasságkötésük előtt nem sokkal lett földbirtokos Rogán Antal új felesége
Egy 1,6 milliárdos telekvásárlásba vágott családjával és két másik magánszeméllyel Rogán Antal új felesége, pár héttel a propagandaminiszterrel kötött házassága előtt. A csak néhány hónapja gazdává vált 28 éves nő a szüleivel együtt több mint hatszáz, de személyesen is több mint kétszáz hektárnyi borsodi erdőre, mezőre, szántóra és egyéb mezőgazdasági földterületre tett szert – a gigantikus vételárból azonban csak 5 százalékot kellett letenniük, a többit az állami tulajdonú Budapest Bank hitelezi a vevőnek.
Biztos futja a magániskolára? Kell a villára az a csok? És az az erdő is családi hitelből lett, ugye? - a politikusok valós vagyoni helyzetét ugyan nehéz átlátni, de a saját éves jövedelembevallásaik önkéntelenül is görbe tükröt állítanak választott képviselőink elé. Idén sem adjuk fel és megkíséreljük feltérképezni, összhangban van-e politikusaink vagyoni helyzete a fizetésükkel.
A feleségem nem kíván közszereplő lenni és élni kívánunk a joggal, ami a magánélet védelméről szóló törvény alapján mindkettőnket megillet. Bármilyen, a magánéletünkre vonatkozó információ jogosulatlan közlése esetén bírósághoz fogunk fordulni – ezt a fenyegetésnek beillő választ adta hétfőn a hvg.hu-nak a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amikor azt kértük, erősítsék meg, hogy a miniszter új felesége Obrusánszki Barbara.
A 28 éves nő és Rogán Antal kapcsolatáról a nő nevének említése nélkül már tavaly márciusban megjelent néhány, fényképpel illusztrált cikk, de az, hogy a politikus feleségül is vette őt, csak a miniszter frissen leadott vagyonnyilatkozatából derült ki, a vele egy háztartásban élők sorában a politikus ugyanis új nevet tüntetett fel: Rogán Barbarát.
Bár a feleség születési neve a dokumentumból nem derül ki, az interneten korábban megjelent információk alapján a nő egyértelműen beazonosítható, amiért pedig a minisztert ennek megerősítésére kértük, az egyáltalán nem magánéleti ok: Obrusánszki Barbara 2020 novemberében ugyanis nem szokványos mennyiségű: nyolc településen összesen több mint ezer hektárnyi ingatlant – erdőt, szántót, rétet, legelőt és épületeket – vásárolt ötödmagával Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
A vásárlásra egy, a földtörvény alapján kötelezően kifüggesztendő adásvételi szerződésből derült fény: az egyik érintett község honlapján közzétett dokumentum szerint Obrusánszki a szüleivel, valamint apja üzlettársával és annak sógornőjével közösen, egy amerikai–magyar házaspártól és a velük azonos címre bejelentett, szintén magyar–amerikai apától és fiától vásárolta az összesen 209 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanegyüttest. A szerződés szerint az öt vevő 1/5-öd–1/5öd arányban osztozik a szerzett tulajdonon – alighanem azért, mert így nem haladják meg a törvényesen birtokolható 300 hektáros fejenkénti limitet.
A 2020. november 20-án kelt szerződésből nemcsak az derül ki, hogy az egész Obrusánszki család frissen vágott bele a gazdálkodásba (csak 2020 augusztusában jegyezték be őket a földműves-nyilvántartásba, ami a földtörvény szerint a gyorstalpalón is megszerezhető aranykalászos gazda végzettség mellett a földvásárlás feltétele), hanem az is, hogy az összesen 1,6 milliárd forintnyi vételárból mindössze 83,2 millió forintot kell előteremteniük, a többit – több mint másfél milliárd forintot – az állami tulajdonú Budapest Banktól felvett termőföldvásárlási kölcsönből fedezik.
A dokumentumban Obrusánszki Barbara ugyan még leánykori nevén szerepel (a Blikk kedd reggeli információja szerint Rogánék decemberben tartottak titkos esküvőt), banki forrásaink szerint „erős” kapcsolatok nélkül nemigen képzelhető el, hogy valaki alig 5 százaléknyi önerővel jusson ekkora hitelhez.
A földvásárlók közül többet is megkerestünk kedd délelőtt, hogy megtudjuk, hogyan akarják hasznosítani az óriási, eltérő adottságú részekből álló területet, de egyikük sem akart nyilatkozni. Elértük Obrusánszki Barbara édesapját, Obrusánszki Zsoltot is, aki azt mondta, a földvásárlásról hajlandó később telefonon beszélni, a lányáról azonban csak személyesen.
Az Átlátszó nem a vevőket, hanem a földektől megváló magyar–amerikai házaspár egyik tagját érte el, akiknek vállalkozásában Obrusánszki Zsolt évekkel korábban kézbesítési megbízottként szerepelt. A nő a lapnak azt mondta: még gyerekkorából ismeri Barbarát és egy közös ismerősüktől éppen aznap tudta meg, hogy a nő Rogán Antal felesége lett. Az Átlátszó más forrásai szerint Obrusánszki Zsolt a közelmúltban többeknek is beszélt arról, hogy a lánya várhatóan férjhez fog menni egy „nagy emberhez”.
Obrusánszkiék szerződésben szereplő címén, Dédestapolcsányban és környékén a család több távolabbi rokona él. A hvg.hu-nak közülük ketten annyit árultak el, hogy Obrusánszkiék portáján felújítások zajlottak a nyáron, de ott tudomásuk szerint csak Obrusánszki Zsolt édesanyja él életvitelszerűen, a férfi és lánya a fővárosban lakik, csak ritkábban vannak a településen. (Obrusánszki Zsolt Facebook-profilján valóban Budapest van lakóhelyként feltüntetve.)
Rogán Antal apósát egyébként egy másik szál is köti a családjával közösen földet vásárló két további magánszemély egyikéhez: Farkas Zsigmond az ügyvezetője és Obrusánszki Zsolthoz hasonlóan 25 százalékos tulajdonosa egy olyan, oktatással és tanácsadással foglalkozó kft.-nek, amely többek között egyébként aranykalászos gazdatanfolyamokat is szervez, illetve hirdet az interneten. Mindketten 2020 augusztusában szálltak be a vállalkozásba, amely 2020 októberében 240 + 70 millió forintos eseti, illetve beruházási kölcsönt vett fel ugyancsak a Budapest Banktól, szintén nem szokványos feltételekkel: a fejenként mindössze 750 ezer forintos üzletrészek zálogjogáért cserébe. Farkasnak öt évvel ezelőtt egy másik – tésztagyártóból üzletviteli tanácsadóvá lett – vállalkozásáról szúrta ki a 444.hu, hogy százmilliónál is nagyobb értékű közbeszerzést nyert el különböző, TÁMOP-os pályázatok keretében tartandó képzésekre, 2012-ben pedig egy Magy községben építendő egészségturisztikai élményközpontra nyertek el 48 millió forintnyi uniós támogatást, amelynek akkor sem volt és azóta sincs nyoma a településen.
Rogán Antal 13 év után tavaly novemberben vált el második feleségétől, Rogán-Gaál Cecíliától. 2007-ben kötött házasságukat nagy részben a nyilvánosság előtt élték, a (kormányközeli) bulvárlapokban életük minden nagyobb – sőt, sokszor a legapróbb – mozzanatatát is kiteregették. Új feleségétől viszont láthatóan nemcsak szavakban igyekszik távol tartani a sajtót a miniszter: a korábban szépségversenyeken induló 28 éves nő korábbi Facebook és Instagram-profilját – a Google róla szóló fényképtalálataival együtt – törölték.
2021. február. 01. 00:31 hvg.hu Itthon
Rogán Antal újranősült
A kabinetminiszter még mindig több mint 800 millió forinton ül, se új ingatlant, se új ingóságot nem szerzett. Lett viszont egy új felesége.
2021. február. 01. 00:28 hvg.hu Gazdaság
A vagyonnyilatkozatok éjszakájának fő kérdései: hova lett Szijjártó pénze, ki Rogán új neje, és mit ront el Orbán?
Nehéz lenne megmondani, hányan hiszik el ebben az országban, hogy a kormánytagok, képviselők, továbbá még jó néhány illusztris politikai szereplő január 31-én éjfélig leadott vagyonnyilatkozata a pontos képet mutatja arról, miként is élnek az érintettek, ettől azonban ezek a dokumentumok évről évre pontosan megérkeznek. Most is. Mi minden esetre ismét nekiálltunk megnézni, mit mondanak ők magukról, illetve anyagi helyzetükről. Aztán – amennyire lehet – utána járunk annak is, mennyire lehettek őszinték. | https://hvg.hu/itthon/20210202_A_hazassagkotes_elott_nem_sokkal_lett_foldbirokos_Rogan_Antal_uj_felesege | https://web.archive.org/web/20221011100615/https://hvg.hu/itthon/20210202_A_hazassagkotes_elott_nem_sokkal_lett_foldbirokos_Rogan_Antal_uj_felesege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazassagkotesuk-elott-nem-sokkal-lett-foldbirtokos-rogan-antal-uj-felesege | HVG | hungarian-news | 2021-02-02 18:02:00 | [
"Farkas Zsigmond",
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara"
] | [
"Budapest Bank Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [] |
51,672 | A járvány farvizén nyitottak utat Tiborcz-közeli beruházásoknak Keszthelyen | A fideszes polgármester a járványhelyzet adta lehetőséget kihasználva egy személyben kiemelt fejlesztési területté nyilvánította azt a partszakaszt, amelyen Tiborcz István köreihez köthető idegenforgalmi szolgáltatások vannak. A beruházások ellen már többször tiltakoztak helyi civilek. | A fideszes önkormányzat két éve már hozott egy hasonló döntést, de a helyi civilek, környezetvédők nyomására visszavonták azt. Tavaly októberben azonban a kormány 400 millió forintot adott Keszthely városfejlesztési programjának előkészítésére, és ennek alapján a város felkérésére a Magyar Művészeti Akadémia ötletpályázatot írt ki, amelynek a terveit éppen ezekben a napokban véleményezhetik a helyiek is.
A NER-cunami és az üzleti érdek mindent visz Keszthelyen
Keszthely a Balaton fővárosa, olvasható a keszthelyi Pavilonsorhoz vezető út szélén. A helyiek szerint ez már rég nem így van, inkább azt kellene kiírni, hogy Keszthely a NER fővárosa. Éppen egy évvel ezelőtt írt a a "keszthelyi tízekről", azokról a befektetőkről, akik a városban terjeszkednek.
Az ellenzék azonban úgy látja, hogy a város irányítói a korábban tervezettnél is hosszabb szakaszon gondolkoznak beruházásokban, építkezésekben, hiszen a polgármesteri határozatban kijelölt fejlesztési terület egészen a Zala folyó torkolatáig tart, vagyis természetes partszakaszokat is érint, míg a tervezési pályázat csak a magterületről szólt, vagyis a kikötőről, a pavilonsorról, a városi strandról és a sportpálya területéről. | https://hvg.hu/360/20210203_Szabad_a_palya_a_Tiborczhoz_kozeli_beruhazasoknak_Keszthelyen | https://web.archive.org/web/20220708163636/https://hvg.hu/360/20210203_Szabad_a_palya_a_Tiborczhoz_kozeli_beruhazasoknak_Keszthelyen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-farvizen-nyitottak-utat-tiborcz-kozeli-beruhazasoknak-keszthelyen | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-03 17:00:00 | [
"Boda Gábor",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Bálint",
"Orbán Ráhel",
"Paár Attila",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Keszthely Város Önkormányzata",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Pannon Tessera Hospitalis Zrt.",
"Standful Property Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Keszthely",
"Zala megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"covid-19",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,673 | Tiborczék újabb ingatlanos kártyát húztak elő | A mostani cégalapítás a Vörösmarty tér melletti volt Mahart-székház átépítéséhez kapcsolódhat. | Orbán Viktor németországi útján nyilatkozott a Neue Rhein Zeitungnak. Több lap is foglalkozik az Orbán-Scholz-találkozóval, illetve a soros magyar EU-elnökséggel. Új szélsőjobbos frakció állhat fel az EP-ben, írja a Die Zeit. Vlagyimir Putyin rombolni érkezett Ázsiába, jelenti ki a New York Times az orosz elnök észak-koreai és vietnámi útja után. A Guardian szerint a Közel-Kelet akadálytalanul sodródik bele a katasztrófába. Fico valós veszélyzt jelent a független médiára, és csak az EU állíthatja meg, írja a Süddeutsche. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Kilencven évvel ezelőtt, 1934. június 23-án született az a mester, aki a rajzfilmet Magyarországon felnőtt művészetté tette. Alkotója, társalkotója volt a magyar animáció szinte valamennyi nagy figurájának: Gusztávnak, a Mézga-családnak, Bubó doktornak, a Macskafogó főmacskáinak és főegereinek. A rajzos Lúdas Matyi sem jöhetett volna létre nélküle. Ő csinált a Hofi-Koós-duóból megalkuvó macskákat, övé volt a frenetikus Öt perc gyilkosság. Ő teremtette meg Hófehért, a Grimm mese noir realista, felnőtt változatát. Rajzolt, írt, rendezett, tanított. Alkotótársa volt a magyar animáció valamennyi jelentős alkotójának. Ő volt Dodi, a mindenes. 2017-ben halt meg. | https://m.hvg.hu/360/202107_dorottya_residence_luxusbarati_hitelbol | https://web.archive.org/web/20210513132222/https://m.hvg.hu/360/202107_dorottya_residence_luxusbarati_hitelbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborczek-ujabb-ingatlanos-kartyat-huztak-elo | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-18 14:00:00 | [
"Szivek Norbert",
"Tiborcz István",
"Vida József"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Dorottya Investment Zrt.",
"Dorottya Residence Zrt.",
"Hotel VSGRD Kft.",
"Lexan Holding Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Takarékbank Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"hitelezés",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,674 | Engedélyt kapott az Orbán család, hogy lerombolja a műemlék épületet a hatvanpusztai birtokon | Korábban már lebontottak egy istállót, de a majorságának juhakolja is eltűnt. | Hadházy Ákos tavaly mutatta be drónfelvételeit, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek a hatvanpusztai birtoka fölött rögzítettek. A független képviselő felvételein látható, hogy a felszín fölött öt jókora épület található, de a talajszint alá is nagy alapterületű garázsok és ismeretlen rendeltetésű helyiségek kerültek.
A 444 bemutatott egyet a Hadházy által a napokban publikált új fotók közül, amelyeken az látható, hogy két műemlék épületet is eltüntettek az Alcsút közelében elterülő majorság területéről.
Hadházy azt írja, hogy a hatóság indoklása szerint az első épületet, egy "L" alakú istállót azért bontottak el, mert villámcsapás érte az épületet, és jelezték, hogy az eredeti állapotban fogják visszaépíteni.
A független képviselő megkereste a Fejér Megyei Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztályát, hogy miért rombolhatták le földig a második műemlék épületet.
A Kormányhivatal válaszában azt közölte, hogy
a József nádor majorságának juhakoljaként funkciónáló XIX. századi műemlék épületet azért bontották le, mert megkapták rá az engedélyt egy "tartószerkezeti szakvélemény alapján." A hivatalos levél úgy fogalmaz, hogy az engedély birtokában "az épület falszerkezete és alapozásának egy része elbontásra kerül."
A 444 által leközölt hivatalos levélből az is kiderül, hogy még az sem volt feltétel, hogy az elkészült épület kívülről pontosan úgy nézzen ki, mint az eredeti műemlék. | https://hvg.hu/ingatlan/20210202_Orban_csalad_muemlek_Hatvanpuszta_engedely | https://web.archive.org/web/20210222202929/https://hvg.hu/ingatlan/20210202_Orban_csalad_muemlek_Hatvanpuszta_engedely | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/engedelyt-kapott-az-orban-csalad-hogy-lerombolja-a-muemlek-epuletet-a-hatvanpusztai-birtokon | HVG | hungarian-news | 2021-02-02 18:52:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Fejér Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"műemlékvédelem",
"háttér",
"rokonok",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
51,675 | Harmincan kaphattak soron kívül oltást hamis igazolással | Harminc ember kaphatta meg soron kívül a koronavírus elleni védőoltást Budapesten. A Szent László Kórház covid osztályának egyik orvosa a gyanú szerint hamis igazolásokat adott ki nekik arról, hogy egészségügyi dolgozók vagy segítők, így juthattak oltáshoz. | Harminc ember kaphatta meg soron kívül a koronavírus elleni védőoltást Budapesten. A Szent László Kórház covid osztályának egyik orvosa a gyanú szerint hamis igazolásokat adott ki nekik arról, hogy egészségügyi dolgozók vagy segítők, így juthattak oltáshoz.
A 42 éves férfit őrizetbe vették. | https://444.hu/2021/02/19/harmincan-kaphattak-soron-kivul-oltast-hamis-igazolassal | https://web.archive.org/web/20211019190845/https://444.hu/2021/02/19/harmincan-kaphattak-soron-kivul-oltast-hamis-igazolassal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harmincan-kaphattak-soron-kivul-oltast-hamis-igazolassal | 444 | hungarian-news | 2021-02-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19"
] | [] |
51,676 | Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek, hogy a kormány elvette Gödtől az Samsung-gyár területét | Az Alkotmánybíróság pénteken elutasította a gödi önkormányzat panaszát, amit a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint annak megsemmisítésére tett. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy sem az országgyűlés, sem a kormány nem lehetetlenítheti el aránytalan elvonásokkal a helyi önkormányzatok működését. | Az Alkotmánybíróság pénteken elutasította a gödi önkormányzat panaszát, amit a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint annak megsemmisítésére tett. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy sem az országgyűlés, sem a kormány nem lehetetlenítheti el aránytalan elvonásokkal a helyi önkormányzatok működését.
Az ellenzéki vezetésű önkormányzat azért tett panasz, mert a tavaszi veszélyhelyzet idején a kormány egy rendelettel, egyeztetés nélkül elvette a várostól a Samsung gyárt területét, különleges gazdasági övezetnek minősítette, és a fideszes vezetésű megyei önkormányzatnak adta, ami azt jelentette, hogy azóta ez a testület oszthatja el az onnan származó adóbevételeket is.
Többek között azt kifogásolták, hogy a város 20 százalékának elcsatolása súlyosan aránytalan korlátozása az önkormányzati tulajdonnak, valamint a költségvetés jelentős részének elvesztése is egy jelentős jogkorlátozás, mely hátráltatja a veszélyhelyzet kezelését, a kormány nem hagyott elég időt az érintetteknek az új helyzetre való felkészülésre, valamint szerintük a rendelet sérti az önkormányzat tulajdonjogát azzal, hogy több százmillió forint értékű ingatlan szállt át a Pest megyei önkormányzatra, amire még az államosítás szabályai sem vonatkoznak.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Alaptörvényben foglaltak szerint a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, így a helyi önkormányzatnak is viselnie kell tulajdonosi jogai gyakorlása során ezt a felelősséget. Ebből következően eleve számolnia kell az ingatlantulajdona köztulajdoni jellegéből eredő társadalmi kötöttségeivel, így például a törvényi keretek változásával. Ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak – jelen esetben a megyei önkormányzatnak –, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kisajátításnak nem minősülő tulajdoni korlátozás alaptörvény-ellenessége a vizsgált esetben nem állapítható meg, az szükségesnek és arányosnak minősül. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a tulajdonhoz való jog nem minősül korlátozhatatlan alapjognak: az Alaptörvényben foglalt megfelelő garanciák tiszteletben tartása esetén az állami beavatkozás nem kizárt.
A mostani döntés arra is rámutatott, hogy veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatásai pedig túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a szabályozás az érintett jogalanyok között semmilyen különbségtételt nem valósít meg; a vizsgált esetben tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás sem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság határozatában ugyanakkor leszögezte, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében
hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását.
Támadhatóvá válhatnak az elvonások
Balogh Csaba, Göd momentumos polgármester a döntésre reagálva kiemelte az indoklás 17-es pontját, ami mivel az elvett területekről a gödi önkormányzat nem csak adóbevételt remélt, hanem a költségvetési tervei is ezek figyelembevételével készültek, azért az elvonásuk alaptörvénybe ütközik. Balog azt írta: „Sikerült. Megyünk tovább!”
Az önkormányzat beadványát készítő Karsai Dániel ügyvéd pedig kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ugyan nem semmisítette meg a veszélyhelyzeti kormányrendeleteket, de egy nagyon erős alkotmányos követelményt kimondott, miszerint az országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az általuk ellátott kötelező feladat- és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Ezeket veszélyhelyzet idején a kormány közérdekből csökkentheti, de ezzel nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését, nem üresítheti ki az alkotmányosan védett feladatköreiket. Karsai szerint ez alapján „az ellenzéki önkormányzatokat kizsigerelő kormányrendeletek jelentős része megtámadható”. | https://444.hu/2021/02/19/az-alkotmanybirosag-szerint-nem-volt-alkotmanyellenes-hogy-a-kormany-elvette-godtol-az-samsung-gyar-teruletet | https://web.archive.org/web/20230905144455/https://444.hu/2021/02/19/az-alkotmanybirosag-szerint-nem-volt-alkotmanyellenes-hogy-a-kormany-elvette-godtol-az-samsung-gyar-teruletet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-nem-talalta-alkotmanyellenesnek-hogy-a-kormany-elvette-godtol-az-samsung-gyar-teruletet | 444 | hungarian-news | 2021-02-19 00:00:00 | [] | [] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"ipari park"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
51,677 | A Magyar Turisztikai Ügynökségtől a tíz legtöbb pénzt kapó település közül kilenc fideszes vezetésű | 2020-ban a tavaszi járványkezelés részeként a Magyar Turisztikai Ügynökség 85 milliárd forint támogatást osztott szét, de hogy a támogatások szétosztásáról kik és mi alapján döntöttek, azt a mai napig nem tudni. (A Kisfaludy néven futó támogatási programban 2030-ig összesen 300 milliárdot terveznek kiosztani.) | 2020-ban a tavaszi járványkezelés részeként a Magyar Turisztikai Ügynökség 85 milliárd forint támogatást osztott szét, de hogy a támogatások szétosztásáról kik és mi alapján döntöttek, azt a mai napig nem tudni. (A Kisfaludy néven futó támogatási programban 2030-ig összesen 300 milliárdot terveznek kiosztani.) A támogatásból többek közt jutott egy badacsonyi szállodabiznisznek, ami Fellegi Tamás fiáé és egy volt szabolcsi fidelitasosé, kapott támogatást Bánki Erik fideszes képviselő ex-felesége, Bajkai István cége, Balatonszemes lemondott fideszes polgármestere és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels is.
A G7 cikke szerint az állami támogatásoknak nemcsak a Fidesz-közeli vállalkozók, hanem a fideszes önkormányzatok is az egyértelmű kedvezményezettjei között vannak, az önkormányzatok mintegy 38 milliárd forintot kaptak,a támogatások döntő többsége pedig olyan településekre került, ahol kormánypárti polgármestert választottak 2019-ben. A legtöbb pénzt, 6,3 milliárd forintot Balatonfüred kapta, a második helyen áll Debrecen több mint ötmilliárd forint támogatással, amit fürdőre és babamúzeumra kaptak, a harmadik legtöbb – ötmilliárd forint – támogatást pedig Esztergom kapta. A tíz legtöbb turisztikai támogatást kapó település közé befért Felcsút is: 1,5 milliárd forintot kapott „árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére”.
A tíz legtöbb pénzt kapó település közül kilenc fideszes vezetésű, egy helyen, Hercegkúton pedig független a polgármester. Az G7 cikke szerint az önkormányzatoknak ítélt 38 milliárd forint 84 százaléka, 32 milliárd ment olyan településekre, amelyeknek 2019-ben fideszes polgármestere lett. | https://444.hu/2021/02/19/a-magyar-turisztikai-ugynoksegtol-a-tiz-legtobb-penzt-kapo-telepules-kozul-kilenc-fideszes-vezetesu | https://web.archive.org/web/20230905145809/https://444.hu/2021/02/19/a-magyar-turisztikai-ugynoksegtol-a-tiz-legtobb-penzt-kapo-telepules-kozul-kilenc-fideszes-vezetesu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-turisztikai-ugynoksegtol-a-tiz-legtobb-penzt-kapo-telepules-kozul-kilenc-fideszes-vezetesu | 444 | hungarian-news | 2021-02-19 00:00:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Bánki Erik",
"Fellegi Tamás",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fidesz",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Balatonfüred",
"Debrecen",
"Esztergom",
"Hajdú-Bihar megye",
"Komárom-Esztergom megye",
"Veszprém megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,678 | Már azt sem árulja el a kormány, hogy hány lélegeztetőgép van raktáron a tavaly vásárolt 16 ezer darabból | Semmilyen releváns információt nem árult el az emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkára a tavaly vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsáról. A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea négy egyértelmű kérdéssel fordult a minisztériumhoz. | Semmilyen releváns információt nem árult el az emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkára a tavaly vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsáról. A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea négy egyértelmű kérdéssel fordult a minisztériumhoz:
"Jelenleg hány lélegeztetőgép van raktáron a tavaly vásárolt 16 ezer darabból?"
"Ezeket pontosan hol tárolják?"
"Mikor és mely intézményekbe kerülnek ezek a berendezések?"
"Mennyibe kerül ezeknek a gépeknek a raktározása?"
Négyből nulla: Rétvári Bence egyikre sem válaszolt.
Érdemi válasz helyett az államtitkár inkább arról írt, hogy "a kormány mindent megtesz az állampolgárok egészségének megóvásáért." Illetve, hogy | https://444.hu/2021/02/18/mar-azt-sem-arulja-el-a-kormany-hogy-hany-lelegeztetogep-van-raktaron-a-tavaly-vasarolt-16-ezer-darabbol | https://web.archive.org/web/20210919051425/https://444.hu/2021/02/18/mar-azt-sem-arulja-el-a-kormany-hogy-hany-lelegeztetogep-van-raktaron-a-tavaly-vasarolt-16-ezer-darabbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-azt-sem-arulja-el-a-kormany-hogy-hany-lelegeztetogep-van-raktaron-a-tavaly-vasarolt-16-ezer-darabbol | 444 | hungarian-news | 2021-02-18 00:00:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"átláthatóság",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,679 | Szigetvári látványfürdő: költségvetési csalás miatt feljelentést tett az önkormányzat | Költségvetési csalás miatt feljelentette szigetvári önkormányzat azt a vállalkozást, amely szerintük nem teljesítette megfelelőn a városi látványfürdő építési munkáit. A cég 75%-os készültséget jelentett, de a szakértők szerint alig az egyharmada van kész a leendő fürdőnek. A vállalkozó ezzel szemben állítja: ők elvégezték a munkát, amelynek egy részét ráadásul saját zsebből finanszírozták. Most új közbeszerzést írt ki az önkormányzat, de ehhez plusz pénzre van szükségük. Az ATV Híradó riportja. | http://www.atv.hu/belfold/20210221-szigetvari-latvanyfurdo-koltsegvetesi-csalas-miatt-feljelentest-tett-az-onkormanyzat/hirkereso | https://web.archive.org/web/20220126150846/http://www.atv.hu/belfold/20210221-szigetvari-latvanyfurdo-koltsegvetesi-csalas-miatt-feljelentest-tett-az-onkormanyzat/hirkereso | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szigetvari-latvanyfurdo-koltsegvetesi-csalas-miatt-feljelentest-tett-az-onkormanyzat | ATV | hungarian-news | 2021-02-21 11:45:59 | [] | [
"Szigetvár Város Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Szigetvár"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"fürdő",
"építőipar",
"önkormányzat",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
|
51,680 | Ángyán József újabb jelentése: Hevesben bankár és szállodai menedzser is földbirtokos lett | Heves megyében az öt évvel ezelőtti földárveréseken a területek több mint fele kilenc nagy érdekeltséghez került. A nyertesek között bankár, ügyész és szállodai menedzser is akadt. | Már csak négy megye földárveréseinek elemzése maradt hátra abból a munkából, amit Ángyán József, az első Orbán kormány államtitkára négy évvel ezelőtt kezdett meg. A Heves megye földárveréseit elemző dolgozat 15. a sorban. A professzor a tervei szerint 2022-re végezhet a teljes adatbázis feldolgozásával, majd egy földügyi könyvben foglalja össze az elemzéseket.
A Heves megyei nyertesek közül az Utassy családhoz került 657 hektár: Csányi Sándor üzlettársának, Utassy László Merkantil bankvezetőnek a felesége, és annak lánya is földtulajdonos lett úgy, hogy ők bankok igazgatótanácsi, ügyészségi osztályvezetői posztot töltenek be, illetve a lányuk a szállodaiparban dolgozik.
Nyertek a földárveréseken a megyei kormányközeli helyi prominensek, de 386 hektárt vásároltak az azóta Mészáros Lőrinc agrárcsoportjához vándorolt Gödöllői Tangazdaság, illetve az azt tulajdonló Kartali Vagyonkezelő Zrt. vezetőihez, akik egyébként Budapesten, és Debrecenben élnek, tehát nem helyben lakók.
Heves megyében 4500 hektárt adott el az állam a liciteken, ezek 52 százaléka került összesen 9 érdekeltségbe úgy, hogy a földekre cégtulajdonosok, illetve a cégben alkalmazottak, családtagok licitáltak. Több alkalommal versenytársak sem jelentkeztek az árverésekre, Ángyán József véleménye szerint sok esetben előre egyeztethették az érdekeltek, hogy mely területekre ne licitáljanak. Összességében az előbbiek eredményezhették azt, hogy gyakran áron alul kelhettek el a földek, ami a befektetőknek jelentős hasznot jelent, mivel jóval a piaci árak alatt szerezhették meg a földet. Ha még azzal is számolunk, hogy a földforgalmi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Unió a cégek vásárlásának megtiltása miatt, akkor az eljárás lezárása után feltételezhetően ugrásszerűen nőhetnek tovább az árak.
Heves megyében 6900 hektárt hirdettek meg, ebből 4500 hektár kelt el a liciteken, 2400 hektár mindösszesen 21 licitálón keresztül, 9 érdekeltséghez került, ezekhez 100 hektárnál nagyobb területek kerültek. A többi nyertes a „maradékon” osztozott, a licitálók 70 százalékához a dobra vert földek mindösszesen 20 százaléka, 860 hektár került, ők átlagosan 20 hektár alatti területeket szerezhettek meg. Csurrant-cseppent a hűbéri lánc alsóbb szintjeire is, kisebb falatok jutottak besenyőtelki, rózsaszentmártoni fideszes önkormányzati képviselőknek, ők 25–60 hektáros területekhez juthattak.
Ángyán József elemzésében arra is kitér, hogy a tényleges helyzet megismeréséhez a földértékesítési eljárás hátterét kellene vizsgálni, ám ebben semmiféle támogatást nem élvez, ugyanis a Nemzeti Földügyi Központ (az NFA utóda) továbbra sem teszi hozzáférhetővé az adásvételi szerződéseket, de még azok összegzett listáját sem. Így munkatársaival a közzétett árverési eredményeket tudják elemezni, de ezek jól mutatják a kormány szándékát, birtokpolitikáját. | https://hvg.hu/gazdasag/20210218_Angyan_Jozsef_heves_foldarveres | https://web.archive.org/web/20210220231559/https://hvg.hu/gazdasag/20210218_Angyan_Jozsef_heves_foldarveres | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/angyan-jozsef-ujabb-jelentese-hevesben-bankar-es-szallodai-menedzser-is-foldbirtokos-lett | HVG | hungarian-news | 2021-02-18 12:03:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Utassy László"
] | [
"Gödöllői Tangazdaság Rt.",
"Gödöllői Tangazdaság Zrt.",
"Kartali Vagyonkezelő Zrt.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Nemzeti Földügyi Központ"
] | [
"Besenyőtelek",
"Heves megye",
"Rózsaszentmárton"
] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
51,681 | Egy átalakítás, ami megakadt a kormány torkán, és még Áder is elkaszálta | Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia, vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes. | 2021. február 22. – 10:55
Illegális hulladéklerakó felszámolása – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A magyar hulladékgazdálkodás súlyosan problémás terület. Ezt alighanem a kormány is így látta, mert nekilátott a gyökeres átalakításnak, amiben az unió céljait, a klímavédelmet és a körforgásos gazdaság kialakítását is kezelni szerette volna. Az első nekibuzdulás azonban problémás eredményre vezetett. Ritkán látunk ilyet, de Áder János köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság keresztbe feküdt a kormány és a parlament jogalkotásának. Mi jöhet most?
A hulladékgazdálkodás nagyon összetett feladat, hiszen a teljesség igénye nélkül része a lakossági, illetve az ipari hulladék elszállítása, szétválogatása, újrahasznosítása vagy éppen elégetése, elásása, de vannak közben nagyon értékes alapanyagként azonosítható hulladékelemek is, emellett veszélyes hulladékok, sőt atomhulladék is. Az egyes hulladéktípusok áramaiban külön kaszt a papír, a műanyag, a fém, az üveg, az építési-bontási hulladék, a biohulladék vagy éppen a gumiabroncs. Mindegyiknek megvannak a maga szakemberei, haszonhúzói, bejáratott mechanizmusai.
Mindenkit érintő, összetett feladat
Tavaly azonban a kormányzat hatalmas átalakításnak, központosításnak futott neki, részben, de nem kizárólag uniós narratívák alapján. Arról, hogy ez milyen szakmai aggályokat vetett fel, itt írtunk részletesen.
Kivételesen azonban úgy tűnt, mintha gellert kapott volna az elsietett javaslat, még arra is felcsillant a remény, hogy egy értelmesebb koncepció nyer teret. Most úgy tűnik, hogy ismét sietség van, vagyis kis módosításokkal újra nekifut a kormány a törvény elfogadtatásának, de azzal biztatja a fő kritikusokat, hogy a végrehajtási rendeletekben lesz ideje integrálni a szakmai észrevételeket.
A jogos klímapolitikai cél az volt, hogy kevesebb legyen a gazdaságban az anyagkibocsátás, minél több hulladék kerüljön vissza a körforgásos gazdaságba.
A visszagyűjtési arányokkal ugyanis nagyon rosszul állunk, az EU ötévente szigorodó beszedési arányokat fogalmaz meg műanyagra, fára, vasfémekre, alumíniumra, papírra, és mindenben eléggé el vagyunk maradva a célszintektől. Tapasztalatunk szerint még a kormányzatban is kevesen akadnak, akik szerint a jelenlegi rendszer, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel (NKHV), vagyis a kukaholding bonyolult allokációs mechanizmusaival jól működne.
Ezen változtatni kellene, ezzel mindenki egyetért, a kérdés mindig az, hogy a rendszer mitől lesz jobb, ki csinálja, az összegyűjtést, a szelekciót milyen állami ösztönzők, vagyis jutalmak és büntetések határozzák meg, és persze az sem mellékes, hogy az értelmes reform százmilliárdos fejlesztéseket is igényelne.
A tervezett átalakításnak ráadásul tényleg mindenki a részese, legtöbben ügyfélként (háztartások, cégek, intézmények), mások szolgáltatóként (begyűjtők, válogatók, égetők), illetve van három kiemelt szereplő, aki szabályozóként, leendő koncesszorként vagy kiemelt „civilként” vitt meghatározó szerepet a történetben.
A top 3 szereplő
Orbán Viktor kormányfő számára a hulladékreform kiemelt feladat, az ő dolga az ország irányítása, a hulladékgazdálkodás az állampolgári (szavazói) elégedettség, de az uniós megfelelés szempontjából is kiemelten fontos. A kormányfő első körben az Innovációs és Technológiai Minisztériumra (ITM) bízta a megoldást, ám a kormány által támogatott és a parlament által elfogadott törvény elbukott az alkotmányosság próbáján. Január 15-ével távozott is a posztjáról Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár, akinek a fő feladata a hulladékreform volt. Most az első számú szakmai felelős Steiner Attila, az ITM új szakállamtitkára.
Áder János köztársasági elnök látszólag azzal játszott kulcsszerepet a történetben, hogy „kikukázta” a kukatörvényt, vagyis elküldte azt az Alkotmánybírósághoz, de valójában a politikus mint a környezetvédelem, a fenntarthatóság, illetve a víz témák amolyan szakpolitikusa már korábban is belefolyt a munkába. Az elnökhöz tartozó Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány az IFUA tanácsadó céggel együttműködve régóta részt vett a reform előkészítésében, már a törvényalkotási folyamat során is jelzéseket adott a súlyos hibákról, más kérdés, hogy az ITM ezt nagy ívben „nem hallgatta” meg.
Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.
Méretes konfliktusok
A magyar hulladékgazdálkodás régóta politikai kínokat okozó problémás terület. Legújabban is érződik, hogy a hazai hulladékgazdálkodás átalakítása körül erős konfliktusok vannak. Vitát szült a szakmában az is, hogy az egy központi koncessziós társaságra tervezett új modellben mennyire sérülnek különböző érdekek.
Ha 2023 közepétől már nem lesz verseny, ha a cégek és a lakosság nem kap pénzt a piacképes szelektív hulladékért, hanem fizetniük is kell majd egy központilag meghatározott összeget azért, hogy a koncesszor elvigye tőlük, az mégis hogy vezethet piaci eredményhez?
Emiatt politikai konfliktus is kialakult, a különböző hulladékgazdálkodási lobbiknak erős kapcsolataik is voltak, a köztársasági elnök maga is éles kritikusa volt ennek a rendszernek. Boros Anitának eközben volt egy határozott koncepciója, de kritikusai szerint az egy idő után védhetetlenné vált, ahogy az államtitkár nem hallgatott másokra, például olyan piaci szereplőkre (sörgyártókra, ásványvíz-szövetségre, üdítőitalosokra, kereskedelmi láncokra, nagy ipari hulladéktermelőkre), akiknek nagyon fontos az ágazat díjrendszere, az alapanyaghoz jutás.
Ahogy az egyik politikai szereplő mondta, nagyobb eredmény olyan törvényt elfogadni, amikor mindenki mosolyogva áll fel az asztaltól, mint erőből átnyomni valamit, ami nemcsak pocsék szakmai munka, de erodálja is a politika hitelességét.
Állítólag már csak azért is elfogyott a levegő az államtitkár körül, mert ő a köztársasági elnök alapítványa által megrendelt anyagokat sem vette figyelembe, állítólag Áder János különösen sértő elemként élte meg, hogy volt olyan szakmai egyeztetés, amelyen ő maga is részt vett informálisan, de Boros Anita egy következő programja miatt otthagyta a megbeszélést.
Szakmai kérdés, mint a tenger
Milyen szakmai területek körül alakult ki konfliktusos helyzet:
Ha a lakosság kiteszi a hulladékot a gyűjtőkbe, azzal lemond a hulladék mint hasznos termék tulajdonjogáról. De hogyan néz ki ez az iparban? Elvehető-e a hulladék mint termék, mint alapanyag tulajdonjoga a vállalatoktól?
Mi van a betétdíjas rendszerbe bekerülő műanyaghulladékkal, az hogyan kerül át a központi szereplőtől az iparági szereplőkhöz? Milyen áron, milyen allokációs mechanizmusokkal?
A lakossági szereplők számára fenntartott rezsicsökkentett árak veszteséget okoznak, ki fizeti ezt a 40 – 50 – 60 milliárdos összeget a központi hulladékgazdálkodónak? Senki? Az állam? Vagy az ipari ügyfelek?
Illetve megmaradtak a klasszikus kérdések is, hogyan lehetne a hazai hulladék-gazdálkodási rendszert úgy megreformálni, hogy az jobban ösztönözze a szereplőket a megtermelt hulladékmennyiség csökkentésére, illetve a hulladékok szétválasztására? 2020. december 31-ig a háztartási hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasznosítását a képződött mennyiséghez viszonyítva 50 százalékra kellett volna növelni, de ez az arány nálunk még csak 37 százalék.
Miként lehet csökkenteni a rendszerben a potyautasok számát?
Hogyan kerül át az iparág eszközállománya, az összetett feladat a jelenlegi közel ezer vállalkozástól a központi, piaci szereplőhöz? Ők majd alvállalkozók lesznek? Vagy államosítják az eszközeiket, így a szükséges járműparkot? Mindez milyen politikai konfliktust szül az állam és a vegyes irányítású önkormányzatok között?
Végül vannak a gyártói felelősségi rendszerek (EPR) alá eső termékek hulladékai (csomagolási hulladék, elektronikai és elektronikus berendezések, gumiabroncs, roncsautó), ezek különösen értékes, stratégiailag fontos hulladékáramok, például az elektrotechnikai hulladékokban található ritka földfémek, illetve nemesfémek miatt. Ezeket különösen kár elásni vagy kivinni az országból. Fontos kérdés, hogy miként lehet az ilyen területeket értelmesen megreformálni.
Változó politikai elképzelések
Úgy hallottuk, hogy a reform a Fideszen belül is állandóan vita tárgya volt. Akadt, aki korábban azt a modellt képviselte, hogy legyen hét régió hét koncesszióval. Ennek az lett volna az előnye, hogy van egyfajta verseny, össze lehet hasonlítani a teljesítményt, nincs monopólium, minden szolgáltató sakkban tartható azzal, hogy „amennyiben te rosszul csinálod, átadjuk annak, aki ebben ügyesebb”.
Ám aztán inkább mégis az az elképzelés kezdett el érvényesülni, hogy ez egy kicsi ország, ha nem is a begyűjtésben, de a válogatásban, égetésben akkor érvényesülnek a szinergiák, ha az egész egy kézbe kerül majd.
A következő szakmai vita pedig az volt, hogy amennyiben valaki majd megkapja a feladatot (itt elég hamar előkerült állítólag a Mol Nyrt. neve), akkor hogyan finanszírozható úgy a lakossági hulladékgyűjtés évi 40-60 milliárd forintos vesztesége, hogy a rezsicsökkentés továbbra is szent tehén maradjon?
Ráadásul szakmai érv is szólt amellett, hogy ne legyen áremelés, mert amennyiben az állam vagy a koncessziótulajdonos nagyon megdrágítja a hulladék elszállítását, akkor az erősíti az illegális hulladékgazdálkodást, magyarul az emberek majd kiviszik az erdőbe a szemetet.
Első körben mindenesetre az lett az egyeztetések vége, az ITM koncepciója, hogy a pályázati nyertes csak azért lesz érdekelt a jó szolgáltatásban, mert ha ügyesen teszi a dolgát, akkor az övé a haszon, viszont, ha rosszul, akkor a veszteséget az állam finanszírozza.
Erre volt, aki felhorkant az állam oldaláról, később maga Áder János is, hogy úgy kár piacosítani, ezzel nincsen beljebb a magyar társadalom, ha az új rendszer csak a magánpiaci szereplőnek kényelmes helyzet.
Az alkotmányosság hibádzott
Végül is az AB-kontrollon a tulajdonjog kérdése miatt bukott el a koncepció. Azt majd meglátjuk, hogy a későbbiekben mennyire lesz oké, hogy a javaslat azt tervezte kőbe vésni, hogy amit a szolgáltató a lakossági hulladékágon elbukik, azt az ipari ügyfeleken meg lehet nyernie, de az biztos, hogy törvény a magántulajdont sértette azzal, ha a keletkező hulladékot ingyenesen kell átadni.
Ez azért eléggé logikus, ha hivatalosan az egész koncepció éppen azt szolgálná, hogy ahol csak lehet, nyersanyagként és ne szemétként tekintsünk a hulladékra.
A Fidesz szereti magát „nemzeti” kormánynak beállítani, mi a háttérbeszélgetéseken is azt tapasztaltuk, hogy a szemétkoncesszióra is úgy tekintenek, ahol befuthat egy „nemzeti” cég, vagyis nem valami nagy nyugati közművállalatot várnak, hanem például az említett Mol Nyrt.-t.
Mint az egyik forrásunk mondta, az EU-ban a koncesszió kicsit amolyan protekcionista kiskapu is, nyílt tenderen nehezebb előnyben részesíteni a hazai vállalkozásokat, de a koncessziónál könnyebb ilyen szempontokat megfogalmazni. Igaz, általában nem nyíltan protekcionista kitételekkel, de közegészségügyi, nemzetbiztonsági mondatokkal irányítható így a folyamat.
Viszont a Fidesz mintha immár azt szeretné, ha a piaci szereplő több kockázatot vállalna, a szolgáltatás valahogy valóban üzleti alapon történne. Erre lehet majd alkalmas a végrehajtási rendeletek és a konkrét koncessziós pályázat kiírása. Ezek a kérdések:
Mi lesz a rezsicsökkentett lakossági árakkal?
Mi történjen az eddig az iparágban tevékenykedő cégekkel?
Hogyan lehet majd szerződni az ipari hulladékok kibocsátóival?
Mi lesz azokkal, akiknek x százalék visszagyűjtési, újrahasznosítási kötelezettsége van (PET-palackosok), az üdítőital-gyártók a jövőben tényleg egy monopóliummal lesznek kénytelenek megállapodni? Mennyi lesz így a granulátum ára? És hogy befolyásolja az a kóla árát?
A törvény kacskaringós útja
A magyar politikában ugyanakkor annyira szokatlan a valóban hatékony elnöki vétó, hogy egy pillanatra álljunk meg itt, és nézzük meg a szabályozás eddigi útját.
A kormány kidolgozta az eredeti törvényt.
A parlament elfogadta azt.
A köztársasági elnöknek alá kellett volna írnia, de alkotmányellenesnek tartotta, tovább passzolta a labdát az Alkotmánybíróságnak (AB).
Az AB valóban megállapította az alkotmányossági aggályát és visszaküldte a Sándor Palotába az anyagot.
Itt tartunk most, Áder János alkotmányossági panasza most lehetőséget jelent az ITM-nek, hogy bizonyos kérdéseket újranyisson.
Elvileg lehet, hogy csak a konkrét passzusokat kezeli az ITM, majd mehet megint a parlament elé a javaslat, de jöhet akár egy alaposabb ráncfelvarrás is. Áder nyilván továbbra is „akadékoskodhatna”, ha problémásnak találná a szövegét, de a kormány abban is bízhat, hogy amennyiben ígéretet tesz, hogy a részletszabályok majd kezelik az elnöki észrevételeket, akkor másodszorra már zöld lámpát kap a törvény az elnöktől.
Azt természetesen nem tudjuk megállapítani, hogy ilyenkor Orbán és Áder mennyire egyeztet a lépésekről, mindenki valóban teszi a pozíciójából fakadó dolgát, vagy már Orbán is elengedte a törvényt a korábbi formájában és így a lépések összehangoltak, „szervezettek”.
A Mol szempontjából
Az állam egyelőre biztosan nem fogja azt mondani, hogy egyetlen szereplőre paraméterezi a pályázatot, ahogyan a Mol Nyrt. sem mehet biztosra, de tapasztalataink szerint a Mol tényleg készül a tenderre és a politikusok sem csinálnak úgy, mintha a tőzsdei cég ne lenne bevonva a gondolkodásba.
A Mol sokszor indít projekteket, „tud számolni”, vagyis ha nem kezelhető számára a lakossági veszteség, aligha indul. Ugyanakkor a Mol stratégiájából az is látszik, hogy készül az új időkre, időről időre bejelenti, vagy legalábbis pletykaként elterjed néhány olyan iránya, ami már valami olajon túli üzletnek tűnik (hulladékgazdálkodás, ásványvíz, sör, busz, reptér, elektromos autó carsharing).
Azt a Mol biztosan érti, saját bőrén tapasztalja, hogy a hulladék nem szemét, hanem értéke van, hiszen ő maga is olykor Olaszországból és Németországból importál szemetet (vett is ilyen profilú német cégeket), mert a tiszaújvárosi petrolkémiai feladataihoz, vagy a gumibitumen-gyártáshoz nincs elég újrahasznosítható alapanyaga (pedig a megrendelők ezt kikötik).
A Mol Nyrt. a hulladékgazdálkodásban már ma is viszonylag nagy szereplő, sok hulladékot is termel, illetve működtet veszélyes hulladékégetőket (Tiszaújvárosban és Százhalombattán), de mechanikus, oldószeres és kémiai újrahasznosító kapacitásai is vannak.
A jelenlegi hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra nagyon szétaprózott, hiányzik a központi rendszerirányítás, a Molnak ebben lehet tapasztalata, rengeteg hazai és külföldi tevékenységet és egykor különálló céget fog össze. Azt hallottuk, hogy a Molon belül Világi Oszkár terepe az ilyen szolgáltatások fejlesztése, de a konkrét területnek („körkörös gazdaság”) Pethő Zsolt a szakmai vezetője, ő korábban finomítói területen dolgozott, illetve a TVK-nak volt a vezérigazgatója.
Kritikák, kockázatok
Természetesen a Mol szempontjából reputációs kockázat is rejlik a feladatban. Hiszen ha nem jó a szolgáltatás, ha a cég „nem viszi el a lakosság szemetét”, akkor az elégedetlen ügyfél a tankolási szokásait is újratervezheti. A legtöbb kritika természetesen azért éri a központi rendszert, mert a monopólium, a hatósági ár miképpen lehetne piaci?
A jelenlegi kukás szakma is szkeptikus. „A regionálisan összehangolható hulladéklerakóknál, égetőknél lehet értelme a központosításnak, de a begyűjtés klasszikusan decentralizált feladat” – meséli egy szakember.
A központi új szereplőnek körülbelül 300 milliárd forintnyi beruházásra lenne szüksége, naponta 500 ezer címről kell elvinni a szemetet, venni kell 1000 kukásautót, egyetlen ilyen az 140 millió – mondja egy forrásunk,
A szakmában sok kérdés visszatérően előkerül: mi lesz velünk? Az eddigi cégek alvállalkozók lesznek, vagy halálra vannak ítélve? Mindent megvesz majd tőlünk piaci áron az állam vagy a koncesszor? Vagy bagóért államosítják az eszközeinket, és ennek a kisajátításnak törvényi alapja is lesz? Vagy csak azért adom el majd az eszközeimet, mert ha nem gyűjthetek hulladékot, akkor minek tartsak kukásautót? Vagy majd évekig pereskedhetünk?
A kérdések tehát záporoznak. Hamarosan megint lesz törvény, akkor talán könnyebb lesz ezekre válaszolni.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/02/22/masodik-nekifutas-ader-janos-visszakuldte-a-startmezore-a-kormany-megint-atnyomna-a-hulladektorvenyt | https://web.archive.org/web/20230206005601/https://telex.hu/gazdasag/2021/02/22/masodik-nekifutas-ader-janos-visszakuldte-a-startmezore-a-kormany-megint-atnyomna-a-hulladektorvenyt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-atalakitas-ami-megakadt-a-kormany-torkan-es-meg-ader-is-elkaszalta | Telex | hungarian-news | 2021-02-22 11:26:00 | [
"Hernádi Zsolt"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"hulladéküzlet",
"lobbi",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,682 | A Diákhitel Központ 2020-as szerződéseit átnézve aleszerződött a NER jól ismert cégeivel | A Diákhitel Központ 2020-as szerződéseit átnézve azt lehet megállapítani, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felügyelete alatt tevékenykedő társaság közbeszerzéssel és a közbeszerzési törvény hatálya alól mentesülő saját versenyeztetéses beszerzési eljárással is előszerettel választ NER-kompatibilis cégeket. Például a New Land Média Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel csak 2020-ban két szerződést kötöttek közbeszerzés alapján: komplex kommunikációs feladatok ellátására 176 millió forintot, miniprogram tervezése, gyártása címszóval pedig 45,6 millió forintot fizettek ki Balásy Gyula cégének. Lapunk is megírta, hogy a kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Média forgalma 2019-ben 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban. Balásy Gyula a szeptember 25-én megtartott egyszemélyes taggyűlésen 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből. | Tökéletesen kiszolgálja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) kedvenc cégeit a Diákhitel Központ Zrt., amelynek vezérigazgatója Magyar Péter, aki feleségével, Varga Judit igazságügyi miniszterrel mostanában különböző telek- és ingatlanügyletekkel szerepel a sajtóban. Sajtóhírek szerint a házaspár válófélben van, amely kapcsán közös Facebook-posztjukban azt írták, hogy a családjuk ellen indított “összehangolt sajtótámadás után” semmilyen magánéleti kérdésre nem kívánnak reagálni.
A Diákhitel Központ 2020-as szerződéseit átnézve azt lehet megállapítani, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felügyelete alatt tevékenykedő társaság közbeszerzéssel és a közbeszerzési törvény hatálya alól mentesülő saját versenyeztetéses beszerzési eljárással is előszerettel választ NER-kompatibilis cégeket.
Az MFB még 2019 júniusában jelentette be, hogy Magyar Pétert nevezték ki a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójává, határozatlan időtartamra. Szeptemberben pedig például már Novák Katalin, akkor még csak ifjúságügyért felelős államtitkárral közösen jelentették be, hogy nagyon népszerűek a diákhitelhez kötődő családtámogatások. Magyar Péter a Diákhitel Központ oldalán elérhető interjúban pedig arról beszél, hogy ő maga is felvette a diákhitelt.
Bizony, talán az egyik első ügyfele voltam a Társaságnak 2001-ben. Annak ellenére tartom azóta is egy jó döntésnek a szabad felhasználású diákhitel felvételét, hogy akkor még sokkal alacsonyabb volt a felvehető összeg, a kamatok pedig jóval magasabbak voltak, mint most. Részben a diákhitelnek köszönhetem, hogy Németországban, a Hamburgi Egyetemen folytathattam jogi tanulmányokat. Igaz a tanulmányaim mellett dolgoztam és ösztöndíjat is kaptam, a diákhitel nélkül mégis nehéz lett volna eltöltenem fél évet a legizgalmasabb német városban.
- vall élményeiről a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója.
Ebben az interjúban fejti ki Magyar Péter azt is, hogy a Diákhitel Központ egy nonprofit, állami intézmény, melynek célja, hogy minél több hallgatónak tudjanak segítséget nyújtani, minél kedvezőbb feltételek mellett. A társaság tehát nonprofit, ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy szerződéseket kössön a NER ismert cégeivel.
Például a New Land Média Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel csak 2020-ban két szerződést kötöttek közbeszerzés alapján: komplex kommunikációs feladatok ellátására 176 millió forintot, miniprogram tervezése, gyártása címszóval pedig 45,6 millió forintot fizettek ki Balásy Gyula cégének. Lapunk is megírta, hogy a kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Média forgalma 2019-ben 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban. Balásy Gyula a szeptember 25-én megtartott egyszemélyes taggyűlésen 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből.
Jól ismert partnerek
Szintén a Diákhitel Központ Zrt. szerződéses partnerei között szerepel a 4iG Nyrt. is. A céggel például 91,9 millió forintos szerződést kötöttek új interfész modul kialakítására. Lapunk is megírta, hogy Jászai Gellért többségi befolyást szerzett tavaly nyáron a 4iG Nyrt.-ben, az eladó pedig a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Opus és a Konzum PE Magántőkealap volt. Az utóbbi időben a 4iG hetente nyert valamilyen állami tendert, amelynek köszönhetően a társaság árbevétele robbanásszerűen bővült. A vállalat emellett korábban azzal is nagy figyelmet váltott ki, hogy ajánlatot tett a Telekom informatikai leányvállalatára, a T-Systemsre, az ügylet azonban végül meghiúsult.
Saját versenyeztetéses beszerzési eljárással választották ki a PFM Zrt.-t, amellyel 5,5 millió forintos, módosított szerződést írtak alá takarítási szolgáltatások igénybevételére tavaly nyáron egy másfél hónapos időszakra (az eredeti szerződés 2019 június 20-tól indult). A cég a B+N Referencia Zrt. tulajdonában van, ez a társaság pedig a kormány kedvenc takarítócége, a Diákhitel Központnak is évek óta takarít. Például a B+N végezheti a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben az építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatokat is, nettó 26 milliárd forint keretösszeg erejéig.
Az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc, aki úgy döntött, hogy a 2019-es 36 milliárd forintos eredményből 1,9 milliárdot vesz ki a cégből osztalék formájában. Kis-Szölgyémi Ferenc előtt pedig a B+N tulajdonosa a Mundus Invest Zrt. volt, ami Simicska Lajos, a Fidesz egykori pénztárnoka érdekeltsége volt, mielőtt Mészáros Lőrinc köreinél landolt.
A Diákhitel Központ Zrt. a hivatalos honlapján nyilvánosságra hoz minden olyan információt, adatot, amelyek kötelező közzétételéről jogszabály - így pl. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény, vagy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - rendelkezik. A 2020. február 4-én küldött e-mail-jében foglaltakat megvizsgálva ezúton tájékoztatjuk, hogy az Ön által kért információk is közzétételre kerültek, kérjük, látogasson el honlapunkra
- válaszolta lapunk kérdéseire 15 nap után a cég. Kérdéseink ezek voltak:
A Diákhitel Központ Zrt. milyen tartalmú szerződéseket kötött 2020-ban a 4iG Nyrt.-vel, a PFM Zrt.-vel, a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel?
Hogyan esett ezekre a cégekre a választásuk és elégedettek-e a szolgáltatásukkal?
A diákhitel fő vonzereje amúgy, hogy univerzális, azaz mindenki számára azonos feltételekkel vehető igénybe, illetve, hogy a maximálisan felvehető összege akkora, ami már jelentős hozzájárulást biztosíthat az egyetemisták, főiskolások megélhetési, illetve tanulmányi költségeihez.
A Diákhitel olyan, a magyar hitelpiacon egyedülálló termék, amelynek nincs versenytársa.
- olvasható az MFB oldalán.
Viszik is, mint a cukrot. Magyar Péter tavaly év végén számolt be arról, hogy továbbra is kamatmentes marad a képzési költségre felvehető Diákhitel2 és a szabad felhasználású Diákhitel Plusz. Emellett változatlanul rekordalacsony, 1,99 százalékos kamattal igényelhető a Diákhitel1. Szerinte soha nem volt ekkora igény a diákhitelekre, 2020-ban nagyjából 40 ezer új igénylés érkezett, ami háromszorosa a 2019-es számnak. Több mint 32 milliárd forint értékben folyósítottak hiteleket 2020-ban, amire a társaság 2001-es alapítása óta nem volt példa.
A Diákhitel Központ Zrt. egyik igazgatósági tagja pedig Gyutai Csaba 2014 októbere óta. Az ő neve sokak számára lehet ismerős, hiszen a fideszes politikus például Zalaegerszeg polgármestere is volt, de a Budavári Kft. és a Várgondnokság Kft. vezetőjeként is sokszor forgott a neve a médiában. Tavaly szeptemberben pedig építőipari akciócsoportot hozott létre Varga Mihály pénzügyminiszter, a gazdaságvédelmi operatív törzs vezetője, az akciócsoport vezetésére pedig Gyutai Csabát kérte fel. | https://mfor.hu/cikkek/makro/diakhitel-kozpont-varga-judit-ferje-is-leszerzodott-a-ner-jol-ismert-cegeivel.html | https://web.archive.org/web/20230520055947/https://mfor.hu/cikkek/makro/diakhitel-kozpont-varga-judit-ferje-is-leszerzodott-a-ner-jol-ismert-cegeivel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-judit-ferje-is-a-diakhitel-kozpont-2020-as-szerzodeseit-atnezve-aleszerzodott-a-ner-jol-ismert-cegeivel | mfor.hu | hungarian-news | 2021-02-22 11:38:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Diákhitel Központ Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft.",
"PFM Biztonsági Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
51,683 | Milliós bírságokat fizethet Badacsonytomaj, mert az önkormányzat nem írt ki közbeszerzést | Ősszel hat, most pedig másfélmillió forintra büntették Badacsonytomaj önkormányzatát, miután egyes uniós projektek kapcsán nem folytattak le közbeszerzési eljárást. A település önkormányzata vitatja a jogsértést és pert indít. Mindeközben Fellegi Tamás, Orbán Viktor volt fejlesztési minisztere 70 szobás, négycsillagos szállodát épít a településen, Fenyvesi Zoltán fideszes képviselő szerint pedig csak az hibázik, aki dolgozik. | „Kétszer 3 milliós büntetés több milliárdos fejlesztés esetében, azt gondolom, hogy ez benne van a pakliban, ezt így kell tekinteni” – nyilatkozta Fenyvesi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője a körzetéhez tartozó Badacsonytomaj önkormányzati újságjában. „Csak az hibázik, aki dolgozik” – tette hozzá.
A képviselő arra a hatmillió forintos büntetésre utalt (részben pontatlanul, hiszen nem a teljes projektet, csak annak egy részét vizsgálták -, amit a település tavaly kapott, miután a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elmarasztalta Badacsonytomaj önkormányzatát egy uniós támogatás kapcsán.
A KDB határozata szerint – amelyről a 24.hu számolt be – Krisztin-Németh László polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, ezért a vizsgálatban érintett pénzösszeghez képest súlyos, 3 milliós büntetést rótt ki az önkormányzatra. A testület az összes projektmenedzseri szerződést semmisnek mondta ki, és ezzel együtt további 3 milliós büntetést is kiszabott.
A döntőbizottság megállapítása szerint „a beszerző súlyos jogsértést követett el azzal, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a kezdeményezésekkel érintett beszerzéseit. (…) A Döntőbizottság álláspontja szerint magasabb összegű bírság kiszabását indokolja az, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése nem csak közbeszerzési jogi szempontból minősül súlyos jogsértésnek. A közpénzek felhasználásának átláthatósága szenvedett csorbát, a közpénzek felhasználásának gazdaságossága ellenőrzése hiúsult meg a jogsértés által” – áll a határozatban.
Súlyos jogsértés után egy újabb
A korábbi hatmillió mellé most egy újabb, másfél millió forintos bírságot is kapott az önkormányzat – hasonló okok miatt.
A Közbeszerzési Hatóság január 6-án hozott döntést, amely szerint a Döntőbizottság a badacsonytomaji önkormányzattal szemben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt 1.000.000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. (A D.311/2020, a D.339/2020 és a D.340/2020 számú ügyet egyesítették, a határozat a D.339-es ügyiratszám alatt olvasható.)
Ezúttal a Badacsony turisztikai attraktivitásának fejlesztése projekthez kapcsolódó koncepcióterv, valamint a „Tervezési szolgáltatások Badacsonytomajon” tárgyú közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indult vizsgálat.
A 198 pontból álló határozat szerint az önkormányzat ugyan írt ki közbeszerzési eljárást, de a becsült érték (52.750.000 Ft) meghatározásakor nem vette figyelembe a támogatási szerződésben szereplő koncepciótervek készítésére biztosított összeget (nettó 14.000.000.-Ft), továbbá a műszaki szakértői feladatokra biztosított összeget (nettó 14.670.000.-Ft), valamint a koncepció tervek áttervezésének (992.000.-Ft) összegét.
Mivel ezek a feladatok összetartoznak, együtt kellett volna kezelni őket, és így a fenti beszerzések összértéke 82,4 millió forint lett volna.
Mivel az összeg így meghaladta volna a 68,1 millió forintos uniós értékhatárt, az ajánlatkérőnek uniós rezsimben kellett volna a közbeszerzését lefolytatnia. Ezt nem tette, ezért a Döntőbizottság egymillió forint bírságot szabott ki az önkormányzatra.
Emellett, mivel a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzésével valósult meg, további
jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kirónia. Miután az eredeti állapot helyreállítása „a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges”, a bírság összegét – az eset összes körülményét figyelembe véve – 500 ezer forintban állapították meg.
Így már összesen 7,5 millió forint büntetésnél jár az önkormányzat.
Az önkormányzat perel
Érdeklődtünk a badacsonytomaji önkormányzatnál, hogy miért követték el a jogsértést, hogyan kapcsolódik ez az ügy az őszi esethez, milyen forrásból fogják kifizetni a bírságot, valamint, hogy indul(t)-e belső vizsgálat az önkormányzaton a felelősségre vonás érdekében.
Kálóczi Beáta sajtóreferens érdeklődésünkre elismerte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság büntetést ítélt meg az önkormányzatnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
az általuk meghatározott jogsértés tényét a leghatározottabban vitatják, és ezért haladéktalanul a Fővárosi Törvényszékhez fordultak, amelynél közigazgatási pert kezdeményeztek a tárgyban.
„Tekintettel, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, önkormányzatunk nem kíván egyéb módon és formában megnyilvánulni ennek vonatkozásában” – írta Kálóczi Beáta.
A sajtóreferens kiemelte, a település a Balaton-régió dinamikusan fejlődő, egyre több látogatót vonzó desztinációi közé tartozik, és büszkék az eredményeikre. „Az elnyert támogatásokkal is igyekszünk felelősen gazdálkodni, amelyek felhasználásánál az irányadó szabályozások értelmében igyekszünk eljárni maradéktalanul és minden esetben” – tette hozzá.
Ennek némiképp ellentmond, hogy tavaly ősszel több hatóság is eljárást indított a városvezetést érintő gazdasági ügyekben, így például az Európai Csalás Elleni Hivatal is, amely egy 2,4 milliárdos turisztikai fejlesztési támogatás kifizetéseit vizsgálja.
Orbán volt fejlesztési minisztere építkezik
A terület azonban valóban fejlődik. Egy befektetői csoport például 70 szobás, négycsillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban. A hírt a Fidesz országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán osztotta meg a Facebookon karácsonykor.
A beruházást a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) tervezi, amely már meg is vásárolta a Római úton álló, évek óta üres egykori Volán-üdülő ingatlanát.
A 24.hu cikke szerint a Badacsony Heritage egyik tulajdonosa Fellegi Tamás családi cége, a Willard Partners Zrt., ami a volt miniszter és fia, Fellegi Áron irányítása alatt áll. Fellegi Tamás Orbán Viktor kormányában 2010-től a fejlesztési miniszteri posztot töltötte be. A másik, többségi résszel rendelkező tulajdonos a Promotheus Agency Bt., amely a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök, Petneházy Dávid érdekeltségébe tartozik – mutatott rá a portál.
Ehhez hamarosan jelentős állami segítséget is kaptak:
az MTÜ által indított, 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy turisztikai program keretében a cég 1,5 milliárdos állami támogatást kapott a hotel felújításához
– szúrta ki szintén a 24.hu.
Kevésbé pozitív hír, hogy Hartai Béla, Badacsonytomaj alpolgármestere tavaly májusban fejlesztés nélkül egy építőcég tulajdonosának továbbértékesített egy értékes fejlesztési területet, ami miatt vizsgálat is indult.
Ezt viszont talán ellensúlyozza Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő beruházása. A budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége ugyanis 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki.
Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.
Fotó: A badacsonyi térség madártávlatból. Forrás: Átlátszó/Pápai Gergely | https://atlatszo.hu/2021/02/04/millios-birsagokat-fizethet-badacsonytomaj-mert-az-onkormanyzat-nem-irt-ki-kozbeszerzest/ | https://web.archive.org/web/20210928224209/https://orszagszerte.atlatszo.hu/millios-birsagokat-fizethet-badacsonytomaj-mert-az-onkormanyzat-nem-irt-ki-kozbeszerzest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/millios-birsagokat-fizethet-badacsonytomaj-mert-az-onkormanyzat-nem-irt-ki-kozbeszerzest | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-04 00:00:00 | [] | [
"Badacsony Heritage Company Kft.",
"Badacsonytomaj Város Önkormányzata"
] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"közbeszerzés",
"bírság",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
51,684 | Fonyódliget: Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége újíthatja fel a Erzsébet-tábort nettó 4,4 milliárdért | A zánkai gyermektábor után a fonyódligeti létesítmény felújítását is Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége végezheti. A beruházás érdekessége, hogy a kormány 2016-ban elajándékozta az állami tulajdonban lévő zánkai és fonyódligeti üdülőkomplexumot az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, amely 15 évig azt tehet a táborokkal, amit akar. Mindeközben az állam több mint 20 milliárd forintot költ a már nem állami kézben lévő táborok felújítására. | A zánkai gyermektábor után a fonyódligeti létesítmény felújítását is Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége végezheti. A beruházás érdekessége, hogy a kormány 2016-ban elajándékozta az állami tulajdonban lévő zánkai és fonyódligeti üdülőkomplexumot az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, amely 15 évig azt tehet a táborokkal, amit akar. Mindeközben az állam több mint 20 milliárd forintot költ a már nem állami kézben lévő táborok felújítására.
Megjelent az uniós közbeszerzési értesítőben is, így most már teljesen hivatalos, hogy nettó 4,48 milliárd forintért Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. újíthatja fel a Fonyódligeti Erzsébet-tábort.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány által kiírt közbeszerzésen mindössze két cég indult, a Fejér B.Á.L. Zrt. és a Laterex Építő Zrt., de utóbbi ajánlatát nem bírálták el. Ennek oka, hogy a Mészáros-gyerekek cége olcsóbb ajánlatot adott (a Laterex 4,7 milliárddal pályázott), és a kiíró csak a legkedvezőbb árajánlatú pályázatot vette figyelembe. Vagy, ahogy a dokumentációban fogalmaznak: „Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát, illetve a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét – a Kbt. 81. § (4) – (5) bekezdése alapján az ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően – az ajánlatok értékelését követően végezte el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végezte el a bírálatot.”
A Fejér B.Á.L. tehát 4.481.118.364 forintért felelhet a Fonyódligeti Erzsébet-tábor infrastrukturális fejlesztési munkáinak teljes körű tervezéséért és kivitelezéséért.
A feladatok közé tartozik majd:
a bontás,
a meglévő, megmaradó épületek felújítása, átalakítása,
a porta épületének felújítás, átalakítása,
a raktár-műhely épület felújítása, szigetelése,
a központi épület felújítása, szigetelése,
az apartman ház felújítása, átalakítása,
különböző fejlesztések,
új szállássátrak kialakítása (40 db/20 fős),
rendezvénysátor kialakítása (1 db/800 fős),
új vizesblokk építése (7 db),
és a kültéri munkák (térkő, kerítés, gyep, fásítás).
Mivel az ajánlatkérő – mint közfeladatot ellátó szervezet – gyermektáboroztatást végez, a kivitelezés egy részét a cégnek a gyermektáboroztatással párhuzamosan kell majd elvégeznie.
A beruházás érdekessége, hogy a kormány 2016-ban elajándékozta az állami tulajdonban lévő zánkai és fonyódligeti üdülőkomplexumot (Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontját) a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak.
A szervezet 15 évig azt tehet a táborokkal, amit akar, akár el is adhatja azokat, mindezt úgy, hogy az állam közben több mint 20 milliárd forintot költ a már nem állami kézben lévő táborok felújítására.
A fonyódligeti létesítmény mellett természetesen a zánkai tábor felújítását is a Fejér B.Á.L. nyerte a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban. A zánkai tábor fejlesztése három ütemben történik: az első ütem 2019-ben indult 16,8 milliárd forintért, ez követte a második ütem 4,899 milliárd forintért, végül a napokban adtak hírt a harmadik ütemről, amely nettó több mint 1,2 milliárd forintért zajlik.
Nem estek messze a fától
Nemcsak Orbán Viktor régi barátja, Mészáros Lőrinc, de az ő gyermekei is tehetséges üzletemberek. Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2017-re a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forintra nőtt a haszon, és – ahogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta – a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt.
Ám még ez is eltörpült a 2018-as adatokhoz képest. A cég éves nettó árbevétele ugyanis 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra emelkedett. Ez a tendencia azonban 2019-ben megtorpant: a Fejér-B.Á.L. beszámolójából kiderült, hogy az éves forgalom 17 milliárdra csökkent, míg az adózott eredmény 1,55 milliárdra zuhant vissza.
Pedig a Fejér-B.Á.L. Zrt. kapott bőven állami megbízást abban az évben is: 2019 novemberében írtuk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért, Biatorbágyon hatmilliárdért építhet iskolát, és az új Érdi Járásbíróság épületének kivitelezésére kiírt 3,2 milliárdos közbeszerzésen is ők lettek a befutók.
De tavaly is jutott nekik közpénz: nyáron például a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítésére kaptak megbízást 4,5 milliárd forintért, év végén pedig arról számoltunk be, hogy a Zrt. hordhatja el a földet a tatabányai sportcsarnoknál 2,7 milliárd forintért.
Az viszont már kevésbé jó reklám a cégnek, hogy érintettek lehetnek egy illegálisan épült út ügyében Érden.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége is érintett az érdi útépítési botrányban, a rendőrség nyomoz
Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett “fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el. | https://atlatszo.hu/2021/02/08/fonyodliget-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-ujithatja-fel-a-erzsebet-tabort-netto-44-milliardert/ | https://web.archive.org/web/20230129195526/https://atlatszo.hu/2021/02/08/fonyodliget-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-ujithatja-fel-a-erzsebet-tabort-netto-44-milliardert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fonyodliget-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-ujithatja-fel-a-erzsebet-tabort-netto-44-milliardert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-08 00:00:00 | [] | [
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt."
] | [
"Fonyód",
"Somogy megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,690 | Újabb 3,5 milliárd közforintot kapott Rogán kedvenc alapítványa | A Batthyány Lajos Alapítványnak a válság idején sincsenek anyagi gondjai, sőt. Évről évre egyre nagyobb állami támogatást kap a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodától, most pedig az derült ki, hogy év végi meglepetésként még extra 3,5 milliárd forint is leesett a BLA-nak. Mindezt úgy, hogy a 2020-as működésre már eleve kapott 3,5 milliárdot. Ez Rogánék múlt héten frissített szerződéslistájából derült ki. | A Batthyány Lajos Alapítványnak a válság idején sincsenek anyagi gondjai, sőt. Évről évre egyre nagyobb állami támogatást kap a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodától, most pedig az derült ki, hogy év végi meglepetésként még extra 3,5 milliárd forint is leesett a BLA-nak. Mindezt úgy, hogy a 2020-as működésre már eleve kapott 3,5 milliárdot. Ez Rogánék múlt héten frissített szerződéslistájából derült ki.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda eddig a következő szerződéseket kötötte az alapítvánnyal:
2016. január 1.: Internetes lapszemlék, az angol és német nyelvű BudaPest, valamint a Metazin portál 2016. évi megjelentetésének, működésének támogatása – 41 500 000 forint;
2016. július 1.: Az alapítvány működésének és feladatainak ellátására, valamint programjainak megvalósítására nyújtott támogatás – 254 000 000 forint;
2016. szeptember 1.: Norman Stone meghívott vendégprofesszor tudományos munkájának elősegítése, támogatása, a XIX. és a XX. századi modern magyar történelem bemutatása és népszerűsítése külföldön – 48 300 000 forint;
2016. november 1.: A Hungarian Review kéthavonta megjelenő angol nyelvű folyóirat széles körben való figyelemfelkeltő terjesztése, valamint az aktuális számokból készített összefoglaló szemlék megjelentése – 39 370 000 forint;
2017. január 1.: Internetes lapszemlék, az angol és német nyelvű BudaPest, valamint a Metazin portál 2017. évi megjelentetésének, működésének támogatása – 41 500 000 forint;
2017. július 1.: Az alapítvány működésének és feladatainak ellátására, valamint programjainak megvalósítására nyújtott támogatás – 313 000 000 forint;
2018. január 1.: Internetes lapszemlék, az angol és német nyelvű BudaPest, valamint a Metazin portál 2018. évi megjelentetésének, működésének támogatása – 41 500 000 forint;
2018. december 27.: Batthyány Lajos Alapítvány működésének támogatása – 500 000 000 forint;
2018. július 1.: Az alapítvány működésének és feladatainak ellátására, valamint programjainak megvalósítására nyújtott támogatás – 90 180 000 forint;
2018. július 1.: Társadalompolitikai és közpolitikai kutatások elvégzése – 385 650 000 forint;
2019. január 1.: Az alapítvány programjainak és működésének támogatása – 2 041 800 000 forint;
2019. augusztus 1.: Oktatási programok támogatása vagy létrehozása, közéleti inkubátorház és közösségi tér, az Alapítvány céljaival és korábbi tevékenységével összefüggő további feladatok támogatása – 996 016 000 forint;
2020. január 1.: Az alapítvány 2020. évi működési kiadásainak és feladatainak a táogatása – 3 498 250 000 forint;
2020. január 1.: A Nemzeti Összetartozás éve programsorozat megvalósításának támogatása – 353 780 000 forint;
2020. december 29.: Pénzbeli vagyoni juttatás teljesítése az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében – 3 400 000 000 forint.
Bőven ömlik tehát a pénz, de ez korántsem bizonytalanítja el az alapítvány szervezetőit, és ragaszkodnak a honlapjuk eredeti, a 2000-es évek webdizájnvilágát múzeumi hűséggel őrző formájához.
A szerencse nemcsak készpénzben mérhető: a Batthyány Lajos Alapítvány kapta meg ősszel Budapest egyik legpazarabb panorámájú, a Karmelita kolostortól kőhajításra lévő ingatlanát is. A háborúban megsérült, majd ledózerolt Ybl-villát, vagy korábbi nevén Hatvany-villát a 2000-es évek elején építtette újra egy vállalkozó, de aztán sosem nyitott meg. Végül a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítvány vette meg, Villa Buda néven kulturális központot akartak itt kialakítani, ráköltöttek 10 milliárdot, aztán szeptemberben az államé lett, októberben pedig már oda is adták a Batthyhány-alapítványnak.
De mi ez az alapítvány?
A Batthány Lajos Alapítvány létrehozását még Antall József miniszterelnök kezdeményezte 1991-ben, aztán szép fokozatosan elfideszesítették. Volt kuratóriumi tag korábban Szájer József, Martonyi János vagy a fideszes professzorok Batthyány Körét vezető Náray-Szabó Gábor is. Tavaly decemberig pedig Kobza Miklós (Orbán Viktor egykori fotósa és az MTVA volt sajtófőnöke), Illés Géza Márton (Orbán Viktor korábbi tanácsadójaként és Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András ügyvédje), Szarka Gábor (akit a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendteremtésre kivezényelt „gépesítet lövész” kancellárjaként ismert meg a közvélemény), ült az alapítvány vezetésében. A testület elnöke Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője volt, és maradt is. A decemberben összeálló új testületben a közvélemény számárá kevésbé ismert nevek vannak: Dezső Tamás elnök mellett Jaskó Luca Magdolna, Dékány Anita, Bódai Balázs és Kiss István.
Az alapítvány cégének, a BL Nonprofit Kft.-nek az ügyvezetője Arany Bence, az MCC volt diákja és jelenlegi oktatója. Ő – mint a HVG megírta – a Tombor András többségi tulajdonában lévő, idén májusban alapított és Csehországban repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója is.
Az alapítványról azt kell tudni, hogy ősztől közérdekű vagyonkezelő társaság lett egy törvénynek köszönhetően, a Millenáris Parkkal és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvánnyal együtt. Ha a fentiekből nem derült volna ki, az alapítvány feladata, pontosabban a közfeladata: „a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény-kulturális értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet előmozdítása, továbbá a magyar tehetségek kibontakoztatása és Magyarország megbecsültségének világszerte való növelése”, az alapító okiratában meghatározott egyéb célok és feladatok mellett.
Mire jutott még a pénzből? Tavaly, a 2019-es beszámolójuk szerint a Kabinetirodától kapott támogatás egy részét, 500 millió forintot egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlására és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatására fordítottak. (Nem tudni, milyen arányban.) Azt viszont tudni, hogy a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója és a KESMA, a fideszes médiaholding vezetője.
Van egy másik lista is, hogy mire fordítottak 2 milliárd forintot, ezt sajnos úgy sikerült feltölteniük, hogy hiányzik egy része.
Ott van a Kommentár Alapítvány is a támogatottak között. Ők szervezik a jobboldal nyári „szellemi fesztiválját”, a Tranzitot, és adják ki a Kommentár című lapot, amelynek főszerkesztője Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója. A HVG azt írta, hogy a Kommentár Alapítvány ingatlanvásárlását támogatta a BLA 300 millió forinttal.
Az Állami Számvevőszék az alapítvány 2015-17-es gazdálkodását vizsgálta korábban. Arra jutottak, hogy a BLA gazdálkodása szabályszerű volt ugyan, de éves beszámolási és közzétételi kötelezettségét a 2015-2017 években nem szabályszerűen teljesítette, így nem biztosította az elszámoltathatóságot, a gazdálkodás átláthatóságát. | https://444.hu/2021/02/23/ujabb-35-milliard-kozforintot-kapott-rogan-kedvenc-alapitvanya | https://web.archive.org/web/20221025183902/https://444.hu/2021/02/23/ujabb-35-milliard-kozforintot-kapott-rogan-kedvenc-alapitvanya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-35-milliard-kozforintot-kapott-rogan-kedvenc-alapitvanya | 444 | hungarian-news | 2021-02-23 00:00:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"BL Nonprofit Kft.",
"Kommentár Alapítvány",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"civilek",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
51,691 | Ha a kormány besegít, Mészáros Lőrinc a PET-palackokon is hatalmasat kaszálhat | Az egész országban egyedülálló műanyag-feldolgozót szerzett meg Mészáros Lőrinc. A kormányzat épp most dolgozik a piac szabályozásán, amivel nagyon jó helyzetbe hozhatja a milliárdost. | Mészáros Lőrinc új ásványvizes cégénél csöngött ki a telefon, amikor megpróbáltuk felhívni az országban egyedülálló PET-feldolgozó üzemről ismert Recy-Pet Kft. központi számát. Bár utóbbi vállalat ugyanahhoz a csoporthoz tartozott, amelytől a felcsúti milliárdos a hetekben némi hátszéllel megszerzett egy albertirsai ásványvízgyártó üzemet, az egyébként Karcagon található PET-feldolgozó nem volt a megvásárolt csomag része.
Ennek azért van különleges jelentősége, mert a kormány épp most dolgozik azon a jogszabályon, amely az uniós elvárásoknak megfelelően teljesen újraszabja a PET-hulladék kezelését is, és hatalmas piacot teremt a karcagi feldolgozónak. Sokmilliárdos üzletről van szó, amely az ásványvízpiacon is átalakíthatja az erőviszonyokat.
Nem csoda, hogy forrásaink közül már többen akkor is a Recy-Pet Kft. sorsát találgatták, amikor év elején még úgy tűnt, hogy Mészáros Lőrinc csak egy ásványvíz-palackozót vesz. De nem csak azt vett. Sőt, a nagy kincsnek tartott karcagi üzem már ezeknek a beszélgetéseknek az idején is hónapok óta az övé volt, csak eddig ezt nem verték nagydobra.
A kormány kinccsé teheti a PET-feldolgozókat
A PET-feldolgozást az értékelte fel, hogy a műanyag hulladék mennyiségének visszaszorítása az elmúlt években a fejlett világban környezetvédelmi prioritás lett. Az Európai Unióban a PET-italpalackokat például 2025-től 25, 2030-tól 30 százalékban hulladékból nyert alapanyagból kell gyártani. Itthon azonban ennél is magasabb arány lesz a cél, mivel a legnagyobb kibocsátónak számító ásványvizes és üdítős cégeket tömörítő szövetség az uniós elvárásokat is túlvállalta. Tavaly januárban úgy döntöttek, hogy a 30 százalékot már 2025-re elérik, 2030-ban pedig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát*Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új palackokat jelentős részben olyan alapanyagból (jellemzően granulátumból) gyártják majd, amit nem hagyományos vegyipari alapanyagokból, hanem PET-hulladékból (tehát például régi palackokból) állítanak elő..
Ahhoz viszont, hogy ez működjön, az egész jelenlegi rendszert újra kell gondolni és szabályozni. A magyar kormány neki is szaladt ennek a feladatnak, ám a dolog nem megy túl gyorsan. Bár hosszú előkészületek után tavaly év végére elkészült a PET-újrahasznosítást is szabályozó új hulladékgazdálkodási törvény, ám az hiába ment át az Országgyűlésen, Áder János köztársasági elnök nem írta alá. Több forrásból is úgy hallottuk, hogy az ügyért felelős államtitkár, Boros Anita és az Áder által alapított Kék Bolygó alapítvány között ekkor már hónapok óta éleződött a (jelentős részben szakmai alapú) konfliktus. Ennek a kicsúcsosodása lett, hogy az államfő aggályaival az Alkotmánybírósághoz fordult, amely néhány napja részben igazat is adott neki*Az államtitkár pedig két héttel a köztársasági elnök vétója után távozott a kormányból..
Bár a törvény körüli vita szakmai szempontból (is) fontos, a hulladékgazdálkodás átalakításának fő irányán azonban nem fog változtatni. A PET-palackok esetében úgy alakul majd át az eddigi gyakorlat, hogy a palackok betétdíjasak lesznek, azaz a fogyasztók visszaválthatják őket. Az így beérkező hulladék kezelését rábízzák egy állami vagy piaci szereplőre, amely aztán eladja majd újrahasznosításra. A használt PET-ekből készült alapanyaggal pedig már a piacon lehet majd kereskedni*A vita most főleg azon megy, hogy ki legyen a hulladék tulajdonjogát is megszerző központi szereplő, azaz a koncesszor. A piacon a többség nagyjából biztosra veszi, hogy a Mol kapja majd meg ezt a feladatot. Erre utalhatott az is, hogy Hernádi Zsolt, az olajcég vezérigazgatója egy decemberi interjúban maga is azt állította, hogy cége „ráerősít a hulladékgazdálkodásra”. A koncesszor kiléte azonban azt nem befolyásolja, hogy az általa begyűjtött hulladékot valakinek fel kell majd dolgoznia..
Ez utóbbi eddig nem volt törvényszerűen hatalmas biznisz, hiszen semmi nem kényszerítette az ásványvíz- és üdítőgyártókat, hogy az úgynevezett szűz, tehát először használt PET helyett újrahasznosítottat vegyenek.
A néhány éven belül életbe lépő szabályok azonban egyik pillanatról a másikra hatalmas piacot teremtenek, hiszen a palackokhoz használt alapanyag negyedének-harmadának-felének ilyennek kell lennie.
A témában lapunknak nyilatkozó nagyjából egy tucat iparági szereplő, ágazati szakértő, illetve a Recy-Pet működésére közvetlen közelről vagy kissé távolabbról rálátó szakember ugyan mindenben nem értett egyet, de abban nem volt köztük vita, hogy erre jelenleg nincs kapacitás az országban. Sőt, még szélesebb földrajzi relációban sincs. Így akinek saját gyára lesz, amikor a szabályok életbe lépnek, hirtelen nagyon jó üzleti helyzetben találhatja magát. Egy olyan üzem, amely PET-hulladékból újabb palackok előállítására alkalmas granulátumot tud gyártani, különösen nagy versenyelőnyt jelenthet. Ilyenből pedig jelenleg egy van az országban, a karcagi*A piacon természetesen vannak olyan cégek, amelyek PET-hulladékból gyártanak termékeket, de közülük nagyon kevesen tudnak az élelmiszeriparnak is megfelelő minőséget előállítani, és többségében ezek a vállalatok sem üdítős-ásványvizes palackokat gyártanak, hanem például joghurtos, tejfölös dobozokat. Úgy tudjuk, a Jász-Plasztiknál vannak tervek arra, hogy palackhoz is gyártsanak alapanyagot, de náluk is más lesz a technológia, mint a karcagi üzemben..
Nem volt rossz elképzelés
Ebben a helyzetben üzleti szempontból őrültség túladni egy ilyen termelőegységen. Kivéve persze, ha az eladónak valamiért nincs más lehetősége. A Recy-Petnek pedig valószínűleg nem igazán volt, a cég, illetve a mögötte álló csoport ugyanis bedőlt.
Pedig a PET-feldolgozóüzem megépítése eredetileg egyáltalán nem volt rossz elképzelés. A Recy-Pet az Aquarius-Aqua köré szerveződő cégcsoportnak volt a tagja. A csoport egy időben a hazai ásványvízpiac legnagyobb szereplőjének számított, és üdítőből is jelentős mennyiséget palackozott. A vállalat stratégiáját elsősorban arra építette, hogy alacsony árral igyekezet kiszorítani konkurenseit az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok tendereiről, így egy időben szinte az összes ilyen hálózatnak ők gyártották a saját márkás vizeket. A Spar, a Tesco, a Lidl, a Coop, a Penny ásványvizeit mind az Aquarius-Aqua palackozta, de nagy mennyiségben gyártottak ezeknek a láncoknak saját márkás üdítőket és energiaitalokat is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc lerohanhatná az ásványvízpiacot, de valószínűleg nem fogjaMire jó egy olcsón megszerzett ásványvízüzem a rendkívül nyomott magyar piacon? Lehet belőle például üdítőitalgyár.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Pepsi gyártása lehet Mészáros Lőrinc nagy dobásaAz ásványvízen alig lehet nyerni, energiaitalban a Hellel kellene versenyezni, így valószínűleg az üdítőital-gyártás felé mozdulhat Mészáros Lőrinc új üzeme.
A PET-újrahasznosítás a karcagi üzem megálmodásakor, tehát a 2010-es évek közepén azért volt remek elképzelés, mert ekkor a hulladékból nyert alapanyag már évek óta sokkal olcsóbb volt, mint a vegyipari cégektől vásárolható, olajszármazékokból készülő úgynevezett szűz PET. Egy időben utóbbiért közel másfélszer annyit kellett fizetni, márpedig az ásványvíznél a legnagyobb költségtétel egyértelműen a palack, így aki azt olcsón tudja beszerezni vagy előállítani, az komoly árelőnybe kerülhet.
Az elképzelés tehát az volt, hogy a csoport a Recy-Petre építve szépen letarolja majd a piacot, végül azonban nagyon nem így alakult. A kétmilliárdos uniós támogatással, összesen 3 milliárd forintból felhúzott üzem 2013-as alapkőletételén még két miniszter is részt vett*Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter, akiknek egyaránt karcagi kötődése van., és két évvel később át is adták az egységet, de a Recy-Pet igazából sosem pörgött fel.
Soha nem működött jól
Mire ugyanis ez megtörténhetett volna, az Aquarius-Aqua helyzete és a piaci környezet is megváltozott, így pedig az üzem egy percig sem tudott nyereségesen működni. A vállalat vezetésében több mint hat évig aktívan részt vevő Kasi Zoltán a G7-nek főleg a PET-árak alakulásával magyarázta a kudarcot. Állítása szerint az ásványvíz- és üdítőgyártó cégek legalább 10 százalékos árelőnyt vártak el az újrahasznosított alapanyagtól, így amikor az árkülönbség a 2010-es évek második felében elkezdett olvadni, mindenki visszaállt a szűz PET-re. Mint fogalmazott, az ásványvizes cégek
meg akarnak felelni a környezettudatos fogyasztóik elvárásának, de csak úgy, hogy ez ne kerüljön nekik többe.
Ezt egyébként a gyártók is elismerik. Egy az ágazatban ténykedő hazai cég vezetője azt mondta: marketingből mindenki használ valamennyi újrahasznosított PET-et, de megfeszülnek vele, mivel kisebb a gyártás hatékonysága, ráadásul most már drágább is az alapanyag. Az ebből eredő magasabb költséget pedig nem tudják áraikban érvényesíteni, mert a vevők nagy többsége is csak szóban környezettudatos. Így amíg nem kötelező, a legtöbb gyártó csak annyi újrahasznosított PET-et vesz, amennyit nagyon muszáj.
A változó piaci trendek tehát tényleg nem kedveztek a Recy-Petnek, a cég problémáinak azonban szinte biztosan nem ez volt a fő oka. Az üzem első éveiben ugyanis még olcsóbb volt az újrahasznosított alapanyag a szűz PET-nél, a fordulat csak 2018-2019 fordulóján következett be, amikor a Recy-Pet már az utolsókat rúgta. Az üzem mégis veszteséges volt, méghozzá azért, mert a legfontosabb vevője, az Aquarius-Aqua néhány hónappal az átadás után megroppant.
A gyáravatón még beszédet mondó főtulajdonos nagyjából háromnegyed évvel később már előzetes letartóztatásban ült, mivel áfacsalási ügybe keveredett. Az Aquariustól ezután elkezdtek elpártolni a korábbi finanszírozók és vevők, ami komoly probléma egy alapvetően a nagy mennyiségű gyártásra és a hatékonyságból eredő alacsony költségekre építő gyártónál. Az üzleti modell összeomlott, az albertirsai gyár termelése visszaesett.
Márpedig – ahogy ez egy az üzemet bemutató videóból is kiderül – a Recy-Petnél előállított alapanyagot jelentős részben Albertirsára szállították. Az egykori ügyvezető szerint ugyan máshova is adtak el, de az eredetileg kigondolt üzleti modell épp az volt, hogy majd az Aquarius-Aqua húzza a hasznot az olcsó alapanyagból.
Mindenesetre a karcagi feldolgozó soha nem tudott tényleges kapacitása környékén termelni. Kasi Zoltán azt mondta, hogy az üzem évi nyolcezer tonna PET-palack-alapanyag előállítására képes. Ekkora mennyiségből az árakat figyelembe véve alsó hangon 2,5 milliárd forintos bevételt kellett volna összehoznia a Recy-Petnek, de a csúcsévben is csak 1,2 milliárdig jutott.
A vállalatnak az utolsó csapást egy műszaki hiba jelentette. Egy gép fő alkatrésze tört el, és bár a Recy-Petnél úgy gondolták, hogy a százmilliókba kerülő javítás garanciális, a gép szállítója nem értett ezzel egyet. A vitát nem sikerült rendezni, így a közel másfél évvel ezelőtti leállás után az üzemet már nem indították újra, a cég néhány hónapon belül összes alkalmazottját elbocsátotta.
Nyolcnapos céghez került
A PET-feldolgozó azonban sokáig nem hevert parlagon. A karcagi üzem története a következő hónapokban nagyon hasonlított az ekkor már szintén csődben lévő Aquarius-Aqua albertirsai palackozójának sorsához. Néhány hete részletes cikkben mutattuk be, hogy Mészáros Lőrinc piaci erejét, a cég problémáit, illetve a jogi lehetőségeket kihasználva hogyan szerezte meg viszonylag olcsón ez utóbbi gyárat. A karcagi feldolgozót is nagyon hasonlóan vásárolta meg, azzal a különbséggel, hogy itt még a felszámolás előtt lépett.
Egészen pontosan a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása és a felszámolás tényleges megindítása között. Ami azért érdekes, mert ilyenkor jogilag sem feltétlenül kockázatmentes egy hasonló felvásárlás. A lapunknak nyilatkozó felszámoló szerint ugyanis egy ilyen ügyletet adott esetben a későbbiekben a megbízott felszámoló és a hitelezők is megtámadhatnak*A Recy-Pet esetében, akárcsak az Aquaris-Aquánál, először a banki követelések felvásárlása indult meg. Ezt itt is a Hórusz Faktorház vállalta magára, hogy aztán majd továbbpasszolja ezeket a követeléseket a Mészáros-csoportnak. A Hórusz jelzálogjogát az üzemre a tulajdoni lap szerint május 13-án jegyezték be. A Recy-Pet ellen a cégbírósági iratok alapján két nappal ezt követően kezdeményezték a felszámolást. Az eljárás megindítását azonban ténylegesen csak szeptember közepén rendelte el a bíróság, ekkorra pedig az üzemnek már nem a Recy-Pet volt a tulajdonosa. Az ingatlant ugyanis június 17-én eladták. A lapunknak nyilatkozó felszámoló szerint elképzelhető, hogy a Recy-Petet hitelező bank biztosítéki célú vételi jogot is kikötött a szerződésbe, ami azt jelenti, hogy megveheti a biztosítékként szolgáló vagyontárgyat, tehát jelen esetben az üzemet, ha a cég nem fizet. Amennyiben volt ilyen megállapodás, akkor a követelés átvételével ez is a Hóruszra szállhatott, így a vétel, függetlenül annak időpontjától, nem támadható jogilag. Bár erről részleteket az érintettek nem árultak el, de sok jel utal arra, hogy volt ilyen biztosíték..
A PET-feldolgozót a tulajdoni lap tanúsága szerint június közepén az alig nyolc nappal korábban bejegyzett Greenpet Recycle nevű cég vette meg.
A fiatal vállalat tulajdonosa ugyan egy magántőkealap, aminek legfőbb funkciója legtöbbször épp az, hogy a tényleges magánszemély tulajdonost elfedje, de erről a tőkealapról egy korábbi versenyhivatali bejegyzésből már kiderült, hogy a Mészáros-csoporthoz tartozik (pdf).
Egy mozgalmas decemberi délután
Ezután már csak az ingatlant terhelő hiteleket kellett rendezni, év végén pedig ez is megtörtént. Az üzemre pont azon a napon, december 21-én jegyezték be Mészáros Lőrinc Aqua Lorenzójának jelzálogjogát, amikor Áder János visszadobta a feldolgozónak hamarosan hatalmas piacot teremtő törvényt.
Még ha ez utóbbi időbeli egybeesés véletlen, akkor is jól mutatja, hogy mennyire párhuzamosan zajlanak ezek a folyamatok.
A kormány épp kidolgozza a szabályozást, amely minden piaci szereplő szerint alakítható úgy, hogy a PET-hulladék valakinek nagy biznisz legyen, közben Mészáros Lőrinc megszerzi az egyetlen olyan üzemet az országban, amely hulladékból tud PET-palackhoz szükséges alapanyagot előállítani.
Ráadásul nem is keveset, több mint feleannyit, amennyire a hazai üdítő-, ásványvíz- és sörgyártóknak szüksége lesz, ha életbe lépnek az új szabályok. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők, illetve az iparági adatok szerint ez a kör évi szűk kétmilliárd palackot használhat fel. A karcagi üzem pedig*ha 25-30 százalékban használják a palackgyártásban az újrahasznosított alapanyagait nagyjából 1-1,1 milliárdhoz tudna alapanyagot biztosítani. Ez pedig csak a mostani kapacitás, a következő években akár bővíteni is lehet az üzemet*Az ágazatban a különböző méretű és súlyú palackok miatt inkább tonnában és nem darabszámban számolnak. Az említett kör fogyasztása nagyjából 40 ezer tonna, amiből 24-25 ezer tonnányi termeléshez szükséges alapanyagot tudna biztosítani a karcagi üzem..
Az elmúlt években jellemző árakon – a mostani devizaárfolyamok mellett – egyébként a karcagi üzem 3-4 milliárd forintnyi bevételt hozhatna össze a jelenlegi kapacitás mellett. Ha azonban az uniós előírások és az új hazai szabályozás miatt megugrik a kereslet, és ennek kielégítésére nem lesz elég kapacitás az országban, vagy akár Európában, akkor az árak jelentősen emelkedhetnek, és tényleg kiugróan jövedelmező biznisz lehet a PET-feldolgozás. Márpedig új PET-feldolgozókat kialakítani nem rövid idő, a Recy-Petnek is évekig tartott. A piacon azt mondják, hogy ha valaki az új magyar szabályozás életbe lépésekor saját üzemet szeretne, akkor azt már lassan építeni kellene.
A feldolgozó akkor pedig különösen nagy üzlet tud lenni, ha sikerül egy csoportba szervezni egy palackozóüzemmel, ahogy azt most Mészáros Lőrincnél láthatjuk. Így ugyanis az ásványvízpiacot is letarolhatja a feldolgozó tulajdonosa. Ezért is számoltak azzal a szektorban, hogy ha a következő években még nem is lesz meghatározó szereplő a felcsúti milliárdos, néhány esztendő múlva már átalakíthatja az erőviszonyokat az ágazatban.
Jó áron
Ráadásul Mészáros Lőrinc valószínűleg most sem vásárolt drágán, hiszen a karcagi üzemet hasonlóan szerezte meg, mint az albertirsai palackozót, amiről bemutattuk, hogy olcsóbban került hozzá, mint amennyit érhet. Ezúttal bonyolultabb megállapítani, hogy mennyit fizettek a PET-feldolgozóért, de ha itt is csak a hiteleket kellett megvenni, akkor biztosan kevesebbet, mint amennyire az üzemet az előző tulajdonos értékelte. A csoport korábbi vezetése ugyanis szintén a Recy-Pet eladásával számolt, amikor még bízott legalább az albertirsai gyár megmentésében.
Tavaly év elején a hiteleken fölül közel 3 milliárd forintot reméltek egy ilyen ügylettől.
A céghez viszont ennyi pénz biztosan nem folyt be, vagy ha mégis, akkor nagyon gyorsan el is tűnt. A Recy-Pet egy korábbi beszállítója legalábbis a G7-nek azt mondta, hogy tudomása szerint a már felszámolás alatt álló cég egyetlen vagyontárgya jelenleg egy személygépkocsi. A vállalat felszámolójától megkérdeztük, hogy valóban így van-e, illetve érdeklődtünk az üzem eladásának körülményeiről és a cég pénzügyi helyzetéről is, ám nem kívánt nyilatkozni.
Az üzem eladásával kapcsolatban kerestük a Mészáros-csoportot, valamint a Recy-Petben tulajdonos Aquarius-Aqua állami felszámolóját is. Utóbbi a csődtörvényre hivatkozva utasította el a válaszadást, a Mészáros-csoport pedig annyit írt kérdéseinkre, hogy
elkötelezettek a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elősegítése mellett,
illetve hogy
minden, a vállalatcsoportnál történt cégjogi változás a közhiteles nyilvántartásokban hozzáférhető, ugyanakkor folyamatban lévő tranzakciókról, konkrét üzleti lépésekről nem kívánunk idő előtt nyilatkozni.
Így arról sem árultak el részleteket kérdésünkre, hogy milyen terveik vannak a feldolgozóval, és mikorra hozhatják rendbe az egységet.
Erről ugyanakkor azt hallottuk, hogy az elképzelések szerint 2023-ra mindenképpen szeretnék termelőképessé tenni az új szerzeményt. Ez már csak azért is hihetőnek tűnik, mert a kormány tervei alapján az új hulladékgazdálkodási szabályok is épp 2023 júliusában lépnének hatályba. | https://g7.hu/vallalat/20210216/ha-a-kormany-besegit-meszaros-lorinc-a-pet-palackokon-is-hatalmasat-kaszalhat/ | https://web.archive.org/web/20211029192720/https://g7.hu/vallalat/20210216/ha-a-kormany-besegit-meszaros-lorinc-a-pet-palackokon-is-hatalmasat-kaszalhat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-a-kormany-besegit-meszaros-lorinc-a-pet-palackokon-is-hatalmasat-kaszalhat | G7 | hungarian-news | 2021-02-16 14:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Aquarius-Aqua Kft.",
"Greenpet Recycle Kft."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"környezetvédelem",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás",
"jogalkotás"
] | [] |
51,692 | A fideszes települések közel 500-szor több turisztikai támogatást kaptak, mint az ellenzékiek | Az állami turisztikai ügynökség tavaly mintegy 32 milliárd forint támogatást osztott szét fideszes önkormányzatok között, az ellenzékiek 68 milliót kaptak. | A tavaszi járványkezelés egyik sajátos mozzanata volt, amikor nyilvánosságra került, hogy a turizmus összeomlása idején kik között oszt szét 85 milliárd forint támogatást a magyar állam. Ez volt az a pályázat, amelyet három hónap helyett három hét után felfüggesztettek, a keretösszegét indoklás nélkül 20 milliárd forintról 85 milliárdra emelték, és máig nem lehet tudni, hogy kik és mi alapján döntöttek a támogatások szétosztásáról.
Ahogy akkor írtuk, a pályázat nemcsak azért volt kirívó, mert a turizmus bezuhanása miatt állásukat elvesztő tízezrek helyett a politikai elittel szoros kapcsolatot ápoló, kiemelkedően gazdag vállalkozókat támogatta adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adta, hogy milyen áttetszően transzformálódnak közpénz-tízmilliárdok a politikával szoros kapcsolatot ápoló gazdasági elit magántermészetű gazdagodására.
Ez volt az a pályázat, amelyen
a 31 éves tiszakécskei Sáfrány Tamás pár nappal korábban megalapított első cége nyolcmilliárd forint támogatást nyert három hotel fejlesztésére;
a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 17,7 milliárd forint támogatást kapott, majd közel ezer embert épített le;
az egyaránt Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozó Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös tihanyi hotelprojektje több mint nyolcmilliárd forint támogatást kapott, szobánként 77 millió forintot;
ötmilliárd forintot kapott egy füredi kikötő, amely körül szédületes tempóban cserélődtek a kormánypárthoz közel álló üzletemberek;
ezek mellett több olyan cég is milliárdos támogatást kapott, amelyek lényegében üresek voltak, vagy hotelprojektjeikről nem igazán lehetett nyilvános információt találni.
A 85 milliárd szétosztása a Kisfaludy néven futó támogatási programnak csak egy része volt, mivel összesen 300 milliárd forintot terveztek kiosztani 2030-ig. Az állami turisztikai ügynökség honlapján szereplő táblázat szerint ebből 2020-ban több mint 200 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
Ahogy elsősorban a 24.hu és az mfor számos cikkben bemutatta, a májusi pénzosztást követően is számos esetben politikához közel állók jutottak jelentős állami támogatáshoz. Például Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter és a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök érdekeltségébe tartozó, frissen alapított cég másfél milliárd forintot kapott egy badacsonytomaji szállodára. Pintér Sándor volt beosztottjának frissen alapított cége pedig 1,3 milliárd forintot kapott egy olyan hotel felújítására, amelyet Pintér Sándor volt cége szerzett meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden negyedik embert utcára kellett rakni a vezető szállodákbólDurva leépítésben van a szektor, csak a Balatonnál bírták a válságot a hotelek a nyáron, de a tél hosszúnak ígérkezik.
Az állami támogatásoknak nemcsak a Fidesz-közeli vállalkozók, hanem a fideszes önkormányzatok is az egyértelmű kedvezményezettjei között vannak (erről is írt korábban a 24.hu). Az MTÜ támogatási listája alapján 2020-ban a megítélt támogatások jelentős része, mintegy 38 milliárd forint került közvetlenül önkormányzatokhoz. Ezeknek a felhasználása változatos, leginkább strand- vagy fürdőfejlesztésre adtak pénzt, de van példa városháza-felújításra vagy szállodaépítésre is.
Az önkormányzatoknak megítélt támogatások döntő többsége olyan településekre került, ahol kormánypárti polgármester választottak 2019-ben. A legtöbb pénzt, 6,3 milliárd forintot Balatonfüred kapta – új kulturális negyed kialakítására, kemping- és strandfejlesztésre -, Debrecen több mint ötmilliárd forintot kapott – többek között fürdőre és babamúzeumra -, Esztergom pedig ötmilliárdot. Orbán Viktor faluja, Felcsút is befért a tíz legtöbb turisztikai támogatást kapó település közé, 1,5 milliárd forintot kapott „árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére”.
A tíz legtöbb pénzt kapó település közül kilenc fideszes vezetésű, egy helyen, Hercegkúton pedig független a polgármester. Összességében az MTÜ-s táblázat alapján megítélt 38 milliárd forint 84 százaléka, 32 milliárd ment olyan településekre, amelyeknek 2019-ben fideszes polgármestere lett.
Számos, független polgármester által vezetett település is nyert támogatást, viszont mindössze három olyan települést találtam a listán, amelynek az egyesült ellenzék által támogatott*nem függetlenként induló jelöltje nyert 2019-ben. Baja és Szentendre 30-30 millió forintot kapott szabadstrand-fejlesztésére, Miskolc pedig 8 millió forintot kapott Lillafüred egészségturisztikai fejlesztésére.
A fideszes vezetésű települések tehát több mint 32 milliárd forint közpénzt kaptak az MTÜ-től, ami több mint 470-szer annyi, mint az ellenzék által vezetett városoknak jutó 68 millió forint. Ez amiatt kirívó aránytalanság, mert a 2019-es önkormányzati választás alapján nagyjából ugyanannyi ember él a Fidesz és az ellenzéki összefogás által vezetett (10 ezresnél nagyobb) településeken.
Néhány felsorolt város példája is szemlélteti ezt az aszimmetriát. Esztergom és Szentendre hasonló méretűek, egyaránt a Dunakanyar környékének leginkább látogatott városai, de míg a fideszes vezetésű Esztergom ötmilliárd közpénzhez jutott, az ellenzéki Szentendre ennek 0,6 százalékát kapta meg, 30 milliót.
Míg a fideszes Balatonfüred 6,3 milliárd forintot kap, a Balaton másik jelentős városa, a kétszer akkora, ellenzéki vezetésű Siófoknak nem jár MTÜ-támogatás. Szintén éles kontrasztot mutat két kelet-magyarországi nagyváros esete: Miskolc a 0,2 százalékát kapta meg a fideszes vezetésű Debrecen 5,2 milliárdos támogatásának.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint kétmillió ember lakik ott, ahol aránytalanul sújt le a kormány karácsonyi csomagjaNem hagyott kétséget a kormány afelől, hogy a kkv-k számára bejelentetett helyi iparűzési adó kedvezmény nem szól másról, mint az ellenzéki vezetésű nagyvárosok ellehetetlenítéséről.
Az MTÜ az önkormányzati támogatásokra vonatkozó kérdésemre azt válaszolta, hogy a támogatás megítélésénél „nem a pályázó személye vagy pártállása, hanem a pályázat tartalma alapján születik döntés. Aki megfelel a feltételeknek, támogatásban részesül a rendelkezésre álló forrás függvényében”.
A fideszes önkormányzatok támogatása valójában az eddig bemutatottnál is jelentősebb. A fenti számításoknál ugyanis csak az önkormányzatokat vettem figyelembe, az önkormányzati cégeket nem. Tavaly három önkormányzati cég is több milliárdos támogatáshoz jutott, ezek egyaránt fideszes települések.
A Debreceni Gyógyfürdő (ma már Aquaticum Debrecen) 4,4 milliárd forintot kapott egy szálloda megépítésére. A sárospataki fürdő befejezésére 3,5 milliárdot kapott a fideszes önkormányzat cége, a lenti fürdő fejlesztésére pedig 2,4 milliárdot.
Az ellenzéki települések diszkriminálása a kormányzat részéről nem egyedi eset. Például miután a kormány tavaly decemberben bejelentette az önkormányzatok legfontosabb bevételének számító iparűzési adó csökkentését, számos fideszes vezetésű önkormányzatot kompenzálták egyedi döntések alapján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyertSok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzobánként 77 millió forint közpénzt kap három magyar szupergazdag közös szállodájaCsányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapottJellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta. | https://g7.hu/kozelet/20210219/a-fideszes-telepulesek-kozel-500-szor-tobb-turisztikai-tamogatast-kaptak-mint-az-ellenzekiek/ | https://web.archive.org/web/20230529031230/https://g7.hu/kozelet/20210219/a-fideszes-telepulesek-kozel-500-szor-tobb-turisztikai-tamogatast-kaptak-mint-az-ellenzekiek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-telepulesek-kozel-500-szor-tobb-turisztikai-tamogatast-kaptak-mint-az-ellenzekiek | G7 | hungarian-news | 2021-02-19 14:39:00 | [
"Csányi Sándor",
"Fellegi Tamás",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Pintér Sándor",
"Sáfrány Tamás"
] | [
"Fidesz",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Balatonfüred",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Debrecen",
"Esztergom",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Hajdú-Bihar megye",
"Komárom-Esztergom megye",
"Lenti",
"Sárospatak",
"Tihany",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,693 | Egymás ellen versenyzett Mészáros öccse, Mészáros veje és Szijjártó Péter apjának egykori cége | Második kisvasút-fejlesztési munkáját húzza be Mészáros Lőrinc öccsének cége, a Híd-Tám Kft.: a királyréti kisvasút után a lillafüredi vonal fejlesztését is a fiatalabb Mészárosra bízták. | Mészáros Lőrinc után öccse, Mészáros János is közpénzből épít kisvasutat: igaz míg előző egy teljesen új vonalat hozott létre az alcsúti arborétum és a felcsúti Puskás Akadémia között, a fiatalabb Mészáros cége csak felújítási, átépítési munkákat végez majd. A Híd-Tám Kft. nettó 2 milliárd 569 millió forintért vállalta el a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztéséhez szükséges mélyépítési munkálatait, az állami vasúttársaság leányvállalatának közreműködésével. Az lillafüredi kisvasutat kezelő Északerdő Zrt. pályázatára Mészáros János cége az állami MÁV FKG Felépitménykarbantartó és Gépjavitó Kft.-t vonta be alvállalkozóként, illetve erőforrásnyújtó szervezetként.
A kormány 2017-ben döntött a kisvasutak fejlesztéséről, az első körben 10 milliárd forintos mozgástérrel. A második ütemről 2019-ben határoztak, ekkor a 2020, 2021 és 2022 évekre összesen 12,6 milliárd forintot hagytak jóvá. A második ütemben érintett több szakasz felújítása is Mészáros Jánosnak termeli a pénzt: tavaly januárban derült ki, hogy a Híd-Tám Kft. nyerte el a Királyréti Állami Erdei Vasút Kismaros-Királyrét és a Kemencei Erdei Múzeumvasút Kemence-Feketevölgyi panzió közötti szakaszainak felújítására kiírt közbeszerzést nettó 1,1 milliárd forintért.
Ebben a második fejlesztési ütemben érintett a Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútjaként számon tartott, tavaly már a százéves jubileumát ünneplő lillafüredi erdei vasút is, amely Miskolc városi részéből Lillafüreden át Garadnáig szállítja az utasokat. Érdekesség, hogy a kisvasút ikonikus állomása a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Hunguest-lánchoz kapcsolódó Hotel Palota közvetlen közelében van (a szálloda nem Mészáros Lőrinc tulajdona).
A közbeszerzés rendkívül kalandos utat járt be. Az első, tavaly márciusban megindított eljárás eredménytelenül zárult, mivel minden ajánlat meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet. Mészáros János cége ekkor még 4,5 milliárdos ajánlattal igyekezett diadalmaskodni, mellette pedig tizenegy másik cég repült rá a munkára. A versenytársak igazi kis NER-es kavalkádot hoztak össze, például ajánlatot adott be
Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak az érdekeltsége, a Homlok Építő Zrt.,
a vej egykori munkaadója, a Swietelsky Vasúttechnika Kft.,
a szétlopott Nyíregyháza-Sóstó-projektben említett Vincziczki Csaba érdekeltsége, a Kelet-Út Kft.,
az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Építő Zrt., amely végül megszerezte a Lánchíd felújítására kiírt munkát,
illetve a Vasútépítők Pályatervező Kft., amely azzal került néhány éve a hírekbe, hogy egyedüliként úszta meg a 7 milliárd forintos büntetéssel zárult magyarországi vasúti kartellügyet. A cég ügyvezetője akkoriban Szijjártó István, Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter édesapja volt. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/22/lillafured-kisvasut-meszaros/ | https://web.archive.org/web/20230907234456/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/22/lillafured-kisvasut-meszaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymas-ellen-versenyzett-meszaros-occse-meszaros-veje-es-szijjarto-peter-apjanak-egykori-cege | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-22 00:00:00 | [
"Apáthy Endre",
"Homlok Zsolt",
"Mészáros János",
"Szijjártó István",
"Vincziczki Csaba"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"ÉSZAKERDŐ Zrt.",
"Híd-Tám Kft.",
"Homlok Építő Zrt.",
"Kelet-Út Kft.",
"MÁV FKG Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Vasútépítők Pályatervező Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,694 | Havi 850 ezer forintos megbízást adott menesztett vezérigazgatójának az állami cég | Oláh Zsanett 2018-ban távozott az MNKH Zrt. éléről, majd az állami társaság jogutódja hatmillió forintos megbízást adott a lecserélt vezető cégének. | Miután a kormány 2018-ban belátta, hogy a több milliárd forintos veszteséget termelő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. működése tarthatatlan, Oláh Zsanett vezérigazgató leváltása, valamint a cég alapos átalakítása mellett döntött. Csakhogy a menesztett igazgató egy évvel később szakértőként megbízást kapott az állami társaságtól – derült ki az MNKH Zrt. jogutódjának szerződéslistájából.
A külügyminisztérium felügyelete alatt, immár HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven működő vállalat 2019 októberében kötött hét hónapra szóló szerződést az Oláh Zsanett tulajdonában álló vállalkozással. Az Etyekre bejegyzett, főtevékenységként épületek építésével foglalkozó Földszint1 Kft. nettó hatmillió forintot kapott az állami társaságtól szakértői tevékenység elvégzésére.
Ez azt jelenti, hogy hét hónapos megbízás idején havonta nettó 857 ezer forintos díjért dolgozott a társaság, amelynek egyetlen alkalmazottja sincs, és kizárólagos tulajdonosa Oláh Zsanett. A Földszint1 Kft.-nek a pénzügyi beszámolói szerint az elmúlt években alig volt forgalma, az elmúlt hat évben veszteséges volt.
Oláh Zsanett egyébként nem rögtön kapta meg a közpénzes megbízást, miután menesztették az MNKH Zrt. éléről. Az állami cégtől való távozása után – mint az Átlátszó megírta – ügyvezetőnek nevezték ki Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember közpénzekkel felturbózott izocukorgyárába, a tiszapüspöki Kall Ingredients-csoport élére. | https://24.hu/belfold/2021/02/24/olah-zsanett-vezerigazgato-kereskedohaz-mnkh-hepa-ugynokseg-kulugyminiszterium-szijjarto-peter-meszaros-lorinc/ | https://web.archive.org/web/20230828132847/https://24.hu/belfold/2021/02/24/olah-zsanett-vezerigazgato-kereskedohaz-mnkh-hepa-ugynokseg-kulugyminiszterium-szijjarto-peter-meszaros-lorinc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/havi-850-ezer-forintos-megbizast-adott-menesztett-vezerigazgatojanak-az-allami-ceg | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-24 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Oláh Zsanett",
"Wolf László"
] | [
"Földszint1 Kft.",
"HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt.",
"Kall Ingredients Kft.",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,695 | Érthetetlen, de közben nagyon is érthető, miért vannak nyitva a magyar kaszinók a járványban | A szigorú járványügyi intézkedések ellenére is nyitva lehetnek a kaszinók. A NER-esek biznisze – legyinthetünk, és valóban politikaközeli üzletemberek, illetve a futballfinanszírozás sejlik fel a működtető cégek mögött. A szakma szerint azonban észszerű érvek is vannak. Ha a gazdaság működtetése a cél, kevés olyan „hivatal” van, amelyik ilyen jól hozna az adóbevétel/egészségügyi kockázat hányadosban. | 2021. február 24. – 10:22
A Szima Gábor vállalkozó tulajdonában lévő Aranybónusz 2000 Kft. kaszinója, a debreceni Grand Casino – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
756
A szigorú járványügyi intézkedések ellenére is nyitva lehetnek a kaszinók. A NER-esek biznisze – legyinthetünk, és valóban politikaközeli üzletemberek, illetve a futballfinanszírozás sejlik fel a működtető cégek mögött. A szakma szerint azonban észszerű érvek is vannak. Ha a gazdaság működtetése a cél, kevés olyan „hivatal” van, amelyik ilyen jól hozna az adóbevétel/egészségügyi kockázat hányadosban.
Hetek óta élénken foglalkoztatja a hazai közvéleményt, hogy miért lehetnek még mindig nyitva az offline kaszinók. Ungár Péter (LMP) a parlamentben is kérdezte erről a kormányt, a 444.hu munkatársai „próbavásárlást” is tartottak, és ez alapján írták meg tapasztalataikat.
A múlt héten mi is kérdésekkel fordultunk az illetékesekhez, megkérdeztük a Szerencsejáték Felügyeletet, a piacvezető Las Vegas cégcsoportot, és további háttérbeszélgetéseket is kezdeményeztünk a járványügyi gyakorlatokról. Hivatalosan nem kaptunk ugyan eddig válaszokat (ha megérkeznek, frissítjük írásunkat), de azért volt olyan jelenlegi, illetve pályaelhagyó kaszinós, akivel tudtunk beszélgetni a kérdésről.
Megtorpant a piac
Ha egy kicsit messzebbről indulunk, a koronavírus minden gazdasági ágazatot érintett, a szerencsejátékok világát is. A turizmus és általában az utazás korlátozásai miatt Makaó, Las Vegas, Monte-Carlo, az egyhetes „játékutak” vagy a nagy óceánjáró kaszinóhajók most kevésbé hasítanak, ugyanakkor az ingerszegényebb, otthonülős időszakban az online gambling gyorsuló ütemben terjedt.
Összesítve a 2019-ben még 521,6 milliárd dolláros piac 2020-ra 495,6 milliárd dollárra szűkült. Maguk a szerencsejátékban dolgozó szakemberek tapasztalatunk szerint teljesen eltérő mentalitást képviselnek. A krupiék (vagy ahogy ők nevezik magukat, a dealerek) között van, aki harcosan megvédi az offline kaszinók nyitvatartását, más az állam helyzetéről lamentál, és persze akad, aki teljesen a politikai jó kapcsolatokra, a „mutyira” fókuszál. Nézzük meg ezeket az érveket.
Minden a legnagyobb rendben!
A kaszinók nyitvatartása mellett érvelő forrásunk szerint teljesen igazságtalan, hogy a kaszinókat a kávézókkal, éttermekkel vetik össze.
„Aki járt már kaszinóban, tudja, hogy itt nem dominál az étkezés, a közeli és hangos kommunikáció. Az igaz, hogy zárt térben órákig együtt vannak emberek, de sokkal kisebbnek gondolom az egészségügyi kockázatot, mint az iskolákban vagy akár a legtöbb munkahelyen, ahol nyolc órára össze vannak zárva az emberek, tárgyalnak, egyeztetnek, együtt ebédelnek, és senki nem kéri számon rajtuk a maszkhasználatot vagy a távolságtartást.”
E forrás szerint házmester-mentalitás az, ahogy a sajtó most ráugrott a kaszinóra, „feljelentéssel”, figyelemfelhívással próbálja elérni a kaszinók bezárását.
„Ha mi nem működhetünk, akkor megint csak teret engedünk az illegális termeknek, az alvilág nyer teret, adóbevétel nem lesz, gazdag bűnöző annál több. Mert ugye azért azt nem gondolja, hogy a kocsmák bezárása után nem indult el az egész országban a becsöngetős, illegális kocsmázás?”
Arányaiban oké
Akad, aki ennél neutrálisabban lamentál a kaszinók működéséről. A némileg filozófus, kissé „matematikus” gondolatok szerint „az államnak biztosan megéri a kaszinók működtetése. Orbán kiadta a jelszót, az ország, a gazdaság nem állhat le, és valóban működnek a gyárak. Igen, a mozik, színházak, a fitnesztermek nem, de azért legyünk reálisak, egy nappal pár óráig nyitva tartó kaszinó több adóbevételt hoz az államnak, mint egy ezerfős üzem 0–24 órás működtetése. Ne szúrjuk lábon magunkat azzal, hogy erről a bevételről lemondunk.”
Nem szoktuk tiltani
Ahogy forrásunk folytatja érvelését:
„Ez az egész kérdés nem csak a Covid tükrében érdekes. A mi kultúrkörünkben nem divat az alkoholt, a dohányzást vagy a szerencsejátékot tiltani, mint Szaúd-Arábiában az alkoholt, Türkmenisztánban a cigaretta-árusítást, esetleg a szárazföldi Kínában a kaszinót. Ugyanakkor az államnak mindegyik problémát okoz, pluszfeladat az, hogy az alkoholfogyasztásból a munkaerő leépülése és erőszak lesz, a dohányosok megterhelik az egészségügyi rendszert, a szerencsejátékosok pedig például gazdasági bűncselekményeket követnek el a szenvedélyük anyagi igénye miatt. Ezt az állam azzal egyensúlyozza ki, hogy agyonadóztatja őket.”
Egy furcsa érv szerint: „a játékosok pénzéről nem szabad lemondani. Képzelje el, hogy mekkora felháborodás lenne abból, ha az állam 90 százalékra emelné az örökösödési adót, de ha egy játékfüggő örököl 30 millió forintot és egy hét alatt eljátssza, senki nem az államot fogja szidni, hiába nyer rajta egy csomót játékadót a költségvetés.”
Haverok, Fanta, buli
Mások, így a két már „pályaelhagyó” kolléga már sokkal nyíltabban fogalmaz.
„A legtöbb országban most nagyon szigorúan zárnak, mi konzultálunk a nyitásról. A kaszinó olyan, mint a reklám, haverok, Fanta, buli, vagyis baráti kezekben van az egész, igen, van helyszíni fogyasztás és a bulielem is játszik, nyüzsögnek a vendégek, és nem is zárnak be a helyek mindig 7 órakor. Igenis, a kaszinók egészségügyi kockázatot hordoznak, zárt helyen vannak sokan, italt is fogyasztanak, kommunikálnak, mindenki megfogdossa a zsetonokat, ám a hazai kaszinók tulajdonosait megnézve elég egyértelmű, hogy miért lehetnek még mindig nyitva.”
Második forrásunk így folytatja:
„Ha látja, hogy mennyit hoznak egyesével ezek a kaszinók normális időszakban, szerintem még így a pandémia alatt, külföldiek nélkül is bőven megéri nyitva tartani őket.”
És valóban, sok olyan embernek van kaszinója Magyarországon, akik Fidesz-közeliek, például a fociba is fektetnek jelentős profitjukból.
A mai piaci torta
Nézzük meg ezek után a 11 hazai házat, vagyis az öt fővárosi és a 3-3 keleti, illetve nyugati kaszinót:
Budapesten öt kaszinója (Sofitel, Tropicana, Atlantis, Eurocenter, Corvin) van Garancsi Istvánnak és Szalay-Bobrovniczky Kristófnak;
Szima Gábor főtulajdonában van a debreceni és a nyíregyházi kaszinó;
Rákosfalvy Zoltáné a győri, a pécsi és a miskolci ház;
Sopronban pedig egy osztrák–magyar vegyes tulajdonú kaszinó működik, 51 százalékban a Casino Austria, 49 százalékban Garancsi István tulajdonában.
A Vajna-birodalom
Korábban, amikor Andy Vajna filmügyi biztos elhunyt, az Indexen így fogalmaztunk:
„Andy Vajna öröklése mindenképpen izgalmas helyzetet teremt, és biztosan kiélez konfliktusokat. Anélkül, hogy ismernénk Vajna végrendeletét, abban biztosak lehetünk, hogy nem az fog történni, hogy a cégek működnek tovább, csak éppen a végső haszonhúzó már nem a filmmágus lesz, hanem a felesége, Vajna Tímea.”
Igazunk lett a jóslattal, a Las Vegas Casinókat üzemeltető LVC Diamond (amelynek az e-beszámoló szerint 2019-ben 32,8 milliárd forint forgalom mellett 13,6 milliárd forint adó előtti nyeresége volt) ma már kétharmadrészt Garancsi István (Garinvest Kft.), egyharmadrészt pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf (London Capital Zrt.) tulajdonában van.
Garancsinak brókercégvezetői és ingatlanos szakmai múltja van inkább, de az elmúlt években változatos ágazati spektrumban bukkan fel a „bizalmi” ember (Videoton fociklub, MET energiakereskedő, a magasépítőipari Market Építő, közterületi reklámpiac, készpénzlogisztika, szerencsejáték). Az egyik forrásunk által csak „Szabó” néven rövidített Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt brit követ pedig Habony Árpád legbelső bizalmasa, a cégben e két kör visszatérő cégképviselői, vagyis Telek Csaba és Halkó Gabriella is látható már.
Keleti oldal: minden a régi
Keleten leginkább Szima Gábor az úr. Az Opten szerint a debreceni fociban is befektető Szima Gábor 76 százalékban birtokolja a debreceni és a nyíregyházi kaszinócéget, de ezekben debreceni és dunaújvárosi intézmények is tulajdonosok, még a DVSC fociklub is.
2019-ben a debreceni Cívis Grand Casino Kft. 2 milliárd forintos forgalom mellett 465 millió forintos nyereséget termelt, a nyíregyházi Onyx Casino Kft. pedig 1,3 milliárd forintos forgalom után 206 millió forintos nyereséget ért el.
Nyugaton a helyzet változó
Sopronban egy osztrák–magyar vegyes tulajdonú kaszinó működik, a főváros után ez a második számú szerencsejáték-fellegvár. Bár a sok külföldit vonzó ház 2020-ban aligha zárt olyan erős évet, de 2019-ben még 4,9 milliárd forintos forgalma és 1,5 milliárdos nyeresége volt. A kaszinó végső tulajdonosai 51 százalékban a Casino Austria, 49 százalékban pedig Garancsi István. Utóbbi egy elég bonyolult láncolaton keresztül, mert a kaszinót a CAI Hungary Kft. működteti, ami a Casino Sopron Kft. tulajdona, és ennek egy része a Futball Invest 2007 Zrt.-é.
Borkai Zsolt volt győri polgármester jogász ismerőse Rákosfalvy Zoltán az adriai hajós esemény (Szájer József szavaival, egy házibuli) révén lett országosan ismert. A jogász az egyetlen, aki nyugaton és keleten is bír kaszinókkal, a győri székhelyű Casino Win, illetve e cégcsoport pécsi és miskolci mutánsai egyaránt győri székhellyel működnek.
Győr 2019-ben 2,2 milliárd forint forgalmat és 400 milliós nyereséget termelt;
Miskolc egyelőre a legkisebb, 716 milliós forgalommal és 65 milliós profittal;
Pécs pedig 1,5 milliárd forint árbevételt és 105 milliós adózás előtti eredményt ért el.
Az állami vélemény
Ez tehát az a piac, ami első körben a tulajdonosoknak, de másodsorban az adóbevételek miatt az államnak is hoz hasznot.
Ezek után látható, hogy jelentős anyagi érdek fűződik a működésükhöz, de Ungár Péter kérdésére Fónagy János államtitkár inkább csak amolyan technikai metódussal indokolta a nyitvatartást:
„A kaszinók azért működhetnek, mert noha vendégeket fogadnak, nem vendéglátóhelyek.”
Az államtitkár hozzátette, hogy a kaszinóknak is be kell tartaniuk a vonatkozó járványügyi szabályokat, például 19 órakor be kell zárniuk.
A „belsősök” szerint a kaszinó tényleg nem annyira veszélyes járvány szempontból, de azt is hozzáteszik, hogy ez nem feltétlenül az egészségügyi gondosságon múlik, hanem például a csalás elleni szabályokon. Emiatt például a kártyákat gyakran cserélik, ne lehessen cinkelni őket, a játékosok nem is nyúlkálhatnak a lapokhoz, igaz, a játékgépnél sokan érintik ugyanazokat a felületeket, a rulettnél pedig nagy a zsetonfluktuáció, és bár biztos minden kaszinó elmondja hivatalosan, hogy milyen szakszerű fertőtlenítéseket végez, de valójában nem nagyon látni, hogy ez megakasztaná az ügymenetet.
Ugyanazt a zsetont fogdossa a krupié, a játékos, a kasszás. A levegőztetésnek van egy központi, a teremmanager által felügyelt kezelőfelülete, különböző zónákra van osztva a kaszinó, de aztán, hogy a hőmérséklet-szabályozásra alkalmas rendszer mennyire tisztítja is a levegőt, azt alighanem csak egy légtechnikás tudná megmondani.
Megéri működni
Forrásaink egybehangzó véleménye szerint az látszik az üzleten, hogy külföldiek, turisták alig vannak, az üzleti útra ideérkező kevés külföldi nappal dolgozik, nekik egy esti kaszinó lenne időtöltési megoldás. A hazai játékosok, a függők persze járnak, illetve fontos a kínai vonal, a Magyarországon élő kínaiak ugyanis sokat játszanak, és nagyon sok pénzt feldobálnak.
Azt forrásaink nem tudták megmondani, hogy vannak-e olyanok, akik most a korlátozások miatt váltanak online szerencsejátékra. Mint hallottuk, bármennyire is terjed ez a fajta játék, a pókernél egyre jelentősebb, ott már régóta dominánsabb az online játék, de a kaszinósok a miliőt is igénylik.
Maguk a munkatársak pedig panaszkodnak, rövidebb a nyitvatartás, kevesebb a vendég, de a legnagyobb baj az, hogy az angolul is tökéletesen számoló, jól fizetett magyar dealerek most nem tudnak kimenni a külföldi versenyekre, a jól fizető turnékra.
Kevesebb a verseny, a nagy óceánjáró hajós cégek, amelyek a hajón működő kaszinók miatt mindig keresnek profi osztót, előzetes foglalásokat ugyan már vesznek fel, de jellemzően szüneteltetik a tevékenységüket. Azok az arab, izraeli kaszinóhajók, amelyek valamely ország partjairól a kedvezőbb adózás miatt kihajóznak a nyílt vizekre és ott szervezik a játékot, most szinte egyáltalán nem működnek.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/02/24/az-allam-es-a-tovabbra-is-mukodo-kaszinok-erthetetlen-de-kozben-nagyon-is-ertheto | https://web.archive.org/web/20221207030335/https://telex.hu/gazdasag/2021/02/24/az-allam-es-a-tovabbra-is-mukodo-kaszinok-erthetetlen-de-kozben-nagyon-is-ertheto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erthetetlen-de-kozben-nagyon-is-ertheto-miert-vannak-nyitva-a-magyar-kaszinok-a-jarvanyban | Telex | hungarian-news | 2021-02-24 11:23:25 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Rákosfalvy Zoltán",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [] | [] | [
"protekció",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
51,696 | Karácsony magyarázatot kér a fideszes irányítású Belvárostól egy kétmilliárdos ingatlanügy miatt | A főpolgármester még megakaszthatja az V. kerületi, önkormányzati tulajdonú iroda- és üzlethelyiségek fű alatti eladását. A Belváros idevágó pályázata nemcsak furcsaságoktól hemzsegett, de nem biztosíthatták megfelelően a fővárosi elővásárlási jog gyakorlásához szükséges feltételeket sem. | A belvárosi önkormányzat nem biztosította a Fővárosi Önkormányzatnak a törvény szerint járó elővásárlási joga gyakorlásához szükséges információk átadását és betekintést a pályázati, valamint vagyonbecslési dokumentációba, derül ki egy, a Telex birtokába került főpolgármesteri levélből. Karácsony Gergely ebben a február 22-i keltezésű iratban több, az V. kerületi önkormányzat által eladott vagy inkább eladni tervezett ingatlan esetében kifogásolja, hogy a Belváros nem biztosította a Városházának a törvényes elővásárlási joggyakorlását, hiszen a megbízott közvetítő ügyvédi iroda nem engedett betekintést, és a felelős döntéshozatalhoz szükséges információkat nem adott át.
Novemberben írta meg a Telex, hogy összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat. A helyi ellenzéki képviselőcsoport már a pályázatok kiírásakor kezdeményezte, hogy az ingatlanokat hirdessék meg a széles nyilvánosság számára elérhetően, ám a fideszes kerületvezetés ebbe nem ment bele. Kovács Alex kerületi ellenzéki frakcióvezető több levélben kifogásolta az eljárást, ám az MSZP-s politikus gyakorlatilag lepattant Szentgyörgyvölgyiről, valamint az eladások törvényességét felügyelő fővárosi kormányhivatalról is.
A veszélyhelyzet ideje alatt egyedül döntő Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester később ki is hirdette az ingatlanpályázati csomag eredményét, így, mint arról Kovács Alex tájékoztatta a Telexet:
az értékesebb ingatlanok esetében eladást javasolt, a kevésbé értékes ingatlanok esetében pedig eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.
Ezzel olyan, a belvárosi ingatlaneladások évtizedes történetében már jól ismert módszerrel szerezhettek meg értékes ingatlanokat a jól értesült vevők, ami a helyi ellenzék szerint semmiképpen sem indokolható a kerületiek érdekeivel.
Kovács Alex éppen ezért levélben kérte Szentgyörgyvölgyit, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva a pályázatokat érvénytelenítse, az előkészítő tulajdonosi döntéseket vonja vissza, ám a polgármester válaszában
a „demokratikus értékrendre” hivatkozva „etikátlannak” nevezte a visszavonás lehetőségét, és visszautasította azt.
Így a Belváros tehát jelen állás szerint eladná ingatlanait, méghozzá:
a Deák tér 3. szám alatti ingatlan esetében az Optinvest Zrt. lett a pályázat nyertese (forgalmi érték: 981 060 000 forint);
a teljesen ismeretlen, honlappal vagy más bejegyzéssel nem rendelkező „Váci utca 11/b. Konzorcium” nyerte meg a Váci utca 11/b. szám alatti helyiségek pályázatát (forgalmi érték 603 720 000 forint);
a Depona Port Kft. és a Zemplénkő Kft. szerezte meg a Steindl Imre utca 7. szám alatti irodahelyiségeket (forgalmi érték: 171 171 000 forint);
a Zoltán utca 8. szám alatti ingatlan esetében a Castle Globe Kft. lett a pályázati győztes (forgalmi érték: 301 320 000 forint);
a Városház utca 16. szám alatti helyiség pályázatának nyertese dr. Schald György (forgalmi érték: 31 820 000 forint).
A döntésből csak a forgalmi érték, a valós, végleges vételár nem derül ki, de így is csodával határos, ha a legtöbb esetben egyedüli pályázóként induló nyertesek éppen az önkormányzat által felkért ingatlanbecslő ítéletével azonos vételárat javasoltak, a pályázati eljárás furcsaságai nyomán aligha versenyezve az egyébként különösen értékes belvárosi ingatlanok megszerzéséért. A helyi ellenzék szerint az is furcsa, hogy az önkormányzat úgy szabadul meg milliárdos értékben ingatlanoktól ismét, hogy erre még a koronavírus okozta válsághelyzetben sem lenne égető szüksége, hiszen az önkormányzat számláján mintegy 9 milliárd forintos megtakarítással rendelkezik.
Ráadásul mindez azt is jelenti, hogy csak a 2020-as évben megközelítőleg 4,5 milliárd forintnyi ingatlantól szabadult meg a belvárosi önkormányzat, és többnyire olyan, a NER-hez köthető szereplők gazdagodtak iroda- és üzlethelyiségekkel, akiknek nem kellett egy valóban nyílt pályázaton megméretniük magukat
– fogalmazott lapunknak Kovács Alex.
Az eladásoknak újabb bökkenője, hogy a lebonyolítással megbízott dr. Sándor Sz. Zsolt ügyvéd a szokásos, néhány tízezer forintos ár helyett 300 ezer forintért kínálta az érdeklődőknek a pályázati dokumentációt, a betekintésre pedig mindössze öt napon át, akkor is két-két órás időintervallumot biztosított. Az ősszel pályázatra kiírt ingatlanok ezen a térképen láthatóak:
A 16 akkor meghirdetett ingatlan forgalmi értéke a tulajdonosi bizottság által tárgyalt értékbecslések alapján összesen mintegy 2,7 milliárd forint volt, ezek közül pedig valóban a legértékesebbek keltek el, méghozzá
összesen több mint 2 milliárd forintos forgalmi értéket feltüntetve.
A szerencsés pályázati nyertesek listája is sokatmondó lehet, az Optinvest Zrt. például igen sikeres ingatlanhasznosító, az elmúlt években a Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán álló, Pollack Mihály által tervezett Almásy-palota megvásárlásával kerültek a hírekbe. A Zemplénkő Kft. az állami útfelújítási, autópálya-építési tendereken szerepel, sőt tündököl 2010 óta, dr. Schadl György pedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
A helyzet különös pikantériája, hogy Schadl neve nem először kerül összefüggésbe furcsa önkormányzati ingatlaneladásokkal, hiszen az erzsébetvárosi önkormányzati lakáselidegenítések körül felmerült gyanús ügyleteket bemutató Partizán videójából derült ki, hogy a VII. kerületben érintett kilenc ingatlanból nyolcat Schadl vásárolt meg, aki ezen lakások esetében egyedüli ajánlattevő volt, ráadásul ott is pont a kikiáltási árat ajánlotta fel vételárként.
A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>> | https://telex.hu/belfold/2021/02/24/karacsony-levelben-ker-magyarazatot-szentgyorgyvolgyitol-a-milliardos-belvarosi-ingatlan-eladasok-ugyeben | https://web.archive.org/web/20230127121411/https://telex.hu/belfold/2021/02/24/karacsony-levelben-ker-magyarazatot-szentgyorgyvolgyitol-a-milliardos-belvarosi-ingatlan-eladasok-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsony-magyarazatot-ker-a-fideszes-iranyitasu-belvarostol-egy-ketmilliardos-ingatlanugy-miatt | Telex | hungarian-news | 2021-02-24 13:15:07 | [
"Schadl György"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Castle Globe Kft.",
"Depona Port Kft.",
"Optinvest Zrt.",
"Zemplénkő Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"átláthatóság",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek",
"Völner-Schadl ügy"
] |
51,697 | A becsült árnál egymilliárd forinttal drágábban dolgozik a Balatonnál a Szabadics Zrt. | A Szabadics Építőipari Zrt. a becsült 2,2 milliárd forint helyett 3,2 milliárd forintért végezheti el a Balatonba folyó patakok kotrását, és a vízépítési műtárgyak felújítását. Az árban benne van a Kis-Balaton nagyműtárgyainak a rekonstrukciója is. A munkát a Balaton állapotának megőrzése érdekében végzik, a cél hogy kevesebb hordalék jusson a tóba, az érintett patakoknál a kotrás során nádírtásra lehet számítani. | A 3,25 milliárd forintos munkát a Szabadics Építőipari Zrt. nyerte el, egy milliárd forinttal drágábban az eredetileg becsült értéknél – jelent meg a legfrissebb európai uniós közbeszerzési közlönyben.
A közbeszerzést az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki, a beruházás a „Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére” elnevezésű európai uniós projekthez tartozik. A vízfolyások rehabilitációjára azért van szükség, mert a Balaton északi partján, a Balaton-felvidékről a tó felé igyekvő vízfolyások nagy mennyiségű lebegtetett és görgetett hordalékot szállítanak, amelyek a torkolati szakaszok lassú feltöltődéséhez vezetnek.
A munkát három részre osztották, mindegyiket a Szabadics Zrt. nyerte el, bár a nyílt eljárásra több ajánlat is érkezett. Mindhárom tétel esetében az eredetileg becsült összegnél drágábban végzi el a munkát a cég.
Az első, a Lesence rendszer fejlesztése az adófizetőknek nettó 1 milliárd helyett 1,66 milliárd forintba fog kerülni.
A Lesence-patakon kívül más Balatonba torkolló vízfolyásokat is rehabilitálnak, ami a különböző vízépítési műtárgyak felújítását, és vízhozammérő monitoring állomások létrehozását jelenti. A Lesence-patakon duzzasztókat építenek, és kotrást is végeznek, ami a dokumentáció szerint növényzetírtással fog járni.
„A nádas szűrőmezőben rehabilitációs célú vonalas és mozaikos, felületi kotrás elvégzése, a 88 800 m3 kotort anyagból szigetek kialakítása. Az iszapcsapdaként működő mély anyagárkokból hidromechanizációs iszapeltávolítás, melynek mennyisége 29 722 m3. A teljes kotort mennyiség 118 522 m3. (…) A szűrőmező területén, a beavatkozással érintett területeken szükséges a mozaikos növényzetirtás, kiszállítással és megsemmisítéssel” – áll a leírásban.
A Kis-Balaton nagyműtárgyainak rekonstrukciója 778 millióról 861 millióra ugrott.
Felújítják többek között a szabályozó zsilipet, a kezelőhidat, és egyéb vasbeton épületeket. A Kis-Balatonnak köszönhetjük, hogy a Balatonba alig jut hordalék, így megmarad a víz tisztasága.
A további kisvízfolyások műtárgyainak rekonstrukciója pedig 413 millió helyett 725 millióba fog kerülni.
A beruházással érintett patakoknál (pl.: Örvényesi-séd, Cinege patak) mederburkolat rekonstrukció, növényzet eltávolítás, illetve kotrás fog zajlani.
Szabadics Zoltán a BAHART igazgatóságának az elnöke
A Szabadics Építőipari Zrt. az elmúlt időszakban sokat profitált állami közbeszerzésekből. Bár a nagykanizsai székhelyű Zrt. nem új cég, mostanában különösen jól szerepel az állami tendereken. A cég egyrészt a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének teljes körű energetikai korszerűsítését végezheti el nettó 1,1 milliárd helyett nettó 1,8 milliárd forintért, másrészt a Duna Aszfalttal közösen építhet járműipari tesztpályát Zalaegerszegen 6,29 milliárd forintért, de a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában lévő Fejér-BÁL Zrt.-vel közösen elnyerték el a zánkai Erzsébet-tábor felújítására, majd a fonyódligeti létesítményre kiírt pályázatot is.
A Zrt. alelnöke Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) igazgatóságának elnöke. A cég 2017-ben még csak 3,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. A cégadatbázis szerint 2018-ban lódult meg a Zrt. szekere: 10,6 milliárd lett az éves bevételük, ami 2019-ben 25,7 milliárdra ugrott, az adózott eredményük 2019-ben már megközelítette az egymilliárd forintot.
De nem csak a cégnek megy jól: Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. alelnöke nemrég Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől.
Megduplázta éves bevételét a Balatoni Hajózási Zrt. új igazgatósági elnökének egyik cége
Vannak cégek, amelyek az elmúlt időszakban sokat profitáltak állami közbeszerzésekből. Az egyik ilyen a Szabadics Építőipari Zrt., amely milliárdos megbízásokat kapott – gyakran konzorciumban jól ismert NER-vállalkozásokkal – olyan területeken is, amelyek korábban nem vágtak a cég profiljába. A Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt. | https://atlatszo.hu/2021/02/08/a-becsult-arnal-egymilliard-forinttal-dragabban-dolgozik-a-balatonnal-a-szabadics-zrt/ | https://web.archive.org/web/20210928234653/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-becsult-arnal-egymilliard-forinttal-dragabban-dolgozik-a-balatonnal-a-szabadics-zrt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-becsult-arnal-egymilliard-forinttal-dragabban-dolgozik-a-balatonnal-a-szabadics-zrt-2 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-08 00:00:00 | [] | [
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"Szabadics Zrt."
] | [
"Balaton",
"Heves megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"környezetvédelem"
] | [] |
51,698 | Belterjes vállalkozói kör újította fel a gárdonyi ravatalozót, az alpolgármester fia is érintett | Tavaly januárban adták át a felújított Agárdi ravatalozót Gárdonyban. Azóta kiderült, a beruházásban nemcsak az alpolgármester fia, de az egyik önkormányzati képviselő cége, és egy olyan vállalkozás is érintett, amely az utóbbi években sorra nyeri a város által kiírt közbeszerzéseket. | Az Agárdi ravatalozó tervezését Muray Rita alpolgármester fia, Dányádi Áron végezte. A tervezéssel kapcsolatban nem található a város honlapján semmilyen adat. Nem látni, hogy a megbízásról határozatot hozott volna a képviselő-testület, ahogy a megbízási szerződés és annak értéke sem fellelhető.
Megkerestük az alpolgármester fiát, hogy megtudjuk, a d+ architect stúdió (amelynek ő az ügyvezető tervezője) és személyesen Dányádi Áron építészmérnök milyen jellegű önkormányzati megbízásokat kapott, milyen jogcímeken és összegben.
Az alpolgármester gyermeke a válaszadás helyett magánszemélyként 30.800 forint költségtérítést kért a közérdekű adatok kiadásáért.
(Érdekesség, ahogy a legtöbb esetben Gárdony Város Önkormányzatának, úgy Dányádi Áronnak is éppen 11 munkaórára lenne szüksége ahhoz, hogy közérdekű adatokat kiadjon.)
Pedig az Infotv. 27.§ (3a), kimondja: „az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást adni.”
Dányádi Áronnak mindenesetre nem ez volt az első megbízása. Tavaly ősszel a város polgármestere, Tóth István őt bízta meg a Napsugár Strandon és környékén lévő épületek tervezésével, és a látványtervek elkészítésével is 6,3 millió forint értékben.
Cégek tűzközelben
A tervezés után a kivitelezés közbeszerzése következett. Erről a képviselő-testület 2019. február 27-én megtartott zárt testületi ülésén döntöttek. Nem egy minden cég számára nyílt pályázatot írtak ki, hanem meghívásos alapon öt céget (Fenyő-KHT, Gránit 2001 Kereskedelmi és Építőipari Kft., MAVA-PLAN Általános Építőipari Szolgáltató Kft., Palota Porta Ingatlanforgalmazó, közvetítő és beruházó Kft., PILON” Építőipari és Szolgáltató Bt). kértek fel ajánlattételre.
A közbeszerzésről a képviselő-testület 2019. április 18-án, egy rendkívüli és szintén zárt ülésen döntött. A kivitelezéssel a Helyi Választási Bizottság elnökhelyettesének a cégét, a Fenyő-KHT Kft.-t bízták meg. A kivitelezés költsége bruttó 46,2 millió forint volt.
A cég ezzel együtt az elmúlt három évben több, mint 650 millió forint értékben nyert megbízásokat a várostól.
A Közbeszerzési Hatóság honlapján található információk szerint a kialakítandó helyiségek:
Ravatalozó tér 19,86 m2
Manipulációs tér 4,93 m2
Közlekedő és hűtő 4,18 m2
Koedukált wc 4,64 m2
Továbbá igény merült fel a ravatalozó épületének ivóvíz és szennyvízhálózatra történő bekötésére is. A bekért ajánlatok után a bruttó 1,27 millió forintos munkát Dávid Zoltán önkormányzati képviselőnek, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökének cége, a Dávid Víz-Szer kft. nyerte.
Megkerestük a képviselőt, hogy tájékoztatást kérjünk, milyen további munkát végzett még a cége az önkormányzat számára, de többszöri kérésünk ellenére sem válaszolt.
Minden költségelemet figyelembe véve, a közel 34 négyzetméter alapterületű épület felújítása – a hozzá tartozó fedett területtel együtt – valahol bruttó 50 millió forint körül állhatott meg.
Gárdonyi Közlöny | https://atlatszo.hu/2021/02/11/belterjes-vallalkozoi-kor-ujitotta-fel-a-gardonyi-ravatalozot-az-alpolgarmester-fia-is-erintett/ | https://web.archive.org/web/20210924084342/https://orszagszerte.atlatszo.hu/belterjes-vallalkozoi-kor-ujitotta-fel-a-gardonyi-ravatalozot-az-alpolgarmester-fia-is-erintett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belterjes-vallalkozoi-kor-ujitotta-fel-a-gardonyi-ravatalozot-az-alpolgarmester-fia-is-erintett | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-11 00:00:00 | [
"Dányádi Áron",
"Dávid Zoltán"
] | [
"Dávid Víz-Szer kft.",
"Fenyő-KHT Kft.",
"Gárdony Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Gárdony"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
51,699 | Egymás után nyeri a közbeszerzéseket a helyi választási bizottság elnökhelyettesének cége | Három gárdonyi beruházás kivitelezését is ugyanaz a cég nyerte el idén januárban. A Tóth István polgármester (Fidesz) által szignózott határozatok összesen nettó 200 millió forintról szólnak, ám összességében ennél sokkal több (köz)pénz folyt már a kápolnásnyéki vállalkozáshoz. A Fenyő-KHT Kft. egyik tulajdonosa Hegyi József, a gárdonyi Helyi Választási Bizottság elnökhelyettese. Neki és üzlettársának több közös vállalkozásuk van, amelyekből az egyik L. Simon László érdekeltségébe került. | Sorra nyeri a kápolnásnyéki Fenyő-KHT Kft. a közbeszerzéseket, és a gárdonyi önkormányzatnál különösen jól szerepelnek. A cég az elmúlt három évben kilenc helyi közbeszerzést nyert, összesen nettó 1 milliárd forint értékben. A legtöbb megbízást, szám szerint hatot, a gárdonyi önkormányzat által kiírt tendereken húzta be, nettó 523,6 millió forint értékben.
A Fenyő-KHT futott be győztesként a szabadvízi strandok vizesblokkjainak fejlesztésére (60,1 millió forint), a strandeszközök beszerzésére (20,8 millió forint) és a Vajky György kúria felújítására (118 millió forint), korábban pedig az agárdi ravatalozó épületének kivitelezésére (36,4 millió forint), a Gárdonyi óvoda fejlesztése (78,2 millió forint), valamint az agárdi iparterület fejlesztésére (210 millió forint) kiírt városi közbeszerzéseken is.
De nemcsak a gárdonyi önkormányzatnál nyerő a vállalkozás. A VHG Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. egy közbeszerzésén is sikeresen indult a Fenyő-KHT.: a cég új telephelyének építésére és kapcsolódó tereprendezési munkálatok elvégzésére kiírt pályázatát nyerték meg nettó 234 millió forintért 2018-ban. Érdekesség, hogy a Fenyő-KHT. éppen a VHG telephelye mellett jutott hozzá egy 2000 nm2-es önkormányzati ingatlanhoz. A 7509/36 helyrajzi számú területet nettó 6 millió forintért vette meg a várostól a cég 2017-ben.
A VHG-ben Gárdony Város Önkormányzatának 45,75 százalék részesedése van. A VHG Felügyelő Bizottságának tagja többek között Dávid Zoltán képviselő, Gárdony Város Önkormányzat Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságának elnöke, és Kovács-Tököli László, Tóth István gárdonyi polgármester veje.
A vizsgált időszakban még két pályázatot, köztük a cég legnagyobb összegű megbízását jelentő közbeszerzését nyerte el a Fenyő-KHT.: a Velencei-tavi Terület- és Településfejlesztési Nonprofit Kft. (VTT Kft.) közbeszerzésein a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház felújítását nettó 288 millió forintért (közösen a GREEN ART Kft.-vel), a velencei Bence-hegyen található Vörösmarty-pince felújítását pedig nettó 32 millió forintért végezte el a cég. (A VTT Kft. tulajdonosa Kápolnásnyék és Sukoró Önkormányzatai, mindkét községben a kormánypárt delegálja a testület többségét.)
A Fenyő KHT. emellett a kápolnásnyéki önkormányzatnál is népszerű: ők újították fel például a kápolnásnyéki Dabasi Halász-kastélyt is a Tótok Generálkivitelező Kft.-vel közösen, de érdekeltek voltak a kápolnásnyéki műfüves pálya fejlesztésében, és az orvosi rendelőn is ők dolgozhattak.
A 18 főt foglalkoztató cég tulajdonosai Hegyi József és Timár Béla. Előbbi a gárdonyi Helyi Választási Bizottság elnökhelyettese, de a Gurgyal-völgye VT titkára is volt, utóbbi pedig korábban (2010-től) tagja volt a velencei képviselő-testület Pénzügyi és városfejlesztési bizottságának, és két önkormányzati gazdálkodócégben felügyelőbizottsági taggá is választották.
Timárnak és Hegyinek több közös érdekeltségük is van/volt.
Az egyik ilyen a Velence-Fruct Kft., amit pár éve adtak el a Velence-tavi Borászati Kft.-nek, amely az Agárdi Aratrum Kft.-n keresztül – 2020 októbere óta újra – L. Simon László tulajdonában is áll. A Velence-Fruct a gárdonyi Bikavölgyi út 2. szám alá van bejegyezve, ami egyben a politikus és családja érdekeltségébe tartozó Bikavölgyi Panzió címe is.
Egy másik ügy kapcsán az adásvételről 2 éve a következőket nyilatkozta Timár a válaszonline.hu-nak: „a Velence-Fruct Kft.-t régóta terveztem eladni, mert nem magyaros a neve, és ez zavart. A céget nem L. Simon László és nem is a felesége vette meg. A Hungarikum Gyümölcs Kft. 50 százalékban valóban az én tulajdonom, az idénymunkások ebben fognak dolgozni. L. Simon Lászlónak és más cégnek vagy magánszemélynek az ügyhöz semmilyen köze nincsen.”
A cégadatok alapján a másik tulajdonos Hegyi József, és 2019-ben 72,3 millió forintos forgalmat bonyolítottak.
A Hungarikum Gyümölcs Kft. mellett Tímár és Hegyi tagjai annak az Interfruct TÉSZ Kft.-nek is, amelynek egyik fióktelepe szintén a már említett Bikavölgyi út.
L. Simon üzlettársának pincéjét újították fel
A Vörösmarty-pincének – amelynek felújítását a Fenyő-KHT végezte – a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft., valamint az Eventhotels Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa a Vörösmarty-pince Idegenforgalmi és Ingatlanfejlesztő Kft.-n keresztül.
Az Eventhotels Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa Csapó András, aki üzlettársa L. Simonnak a Fejér GIN Kft. nevű cégben.
A 0 fős, 2017 óta forgalmat nem bonyolító, veszteséges Vörösmarty-pince Idegenforgalmi és Ingatlanfejlesztő Kft. korábban Gros Ventres Kft. és NPT 99 Kft. néven volt bejegyezve.
A műemlék épülettel kapcsolatban 2014-ben a képviselő-testülettől a polgármester révén maga L. Simon László kérte, hogy mondjanak le az ingatlan elővásárlási jogáról, hogy azt a Gros Ventres Kft. megvásárolhassa. Érdekesség, hogy a vállalkozás már a neki zöld utat adó döntés meghozatala előtt letett 3 millió forintot foglalóként. A 2014-es vételár 27 millió forint volt.
Minderről 2016-ban írtunk: | https://atlatszo.hu/2021/02/16/egymas-utan-nyeri-a-kozbeszerzeseket-a-helyi-valasztasi-bizottsag-elnokhelyettesenek-cege/ | https://web.archive.org/web/20211023150344/https://orszagszerte.atlatszo.hu/egymas-utan-nyeri-a-kozbeszerzeseket-a-helyi-valasztasi-bizottsag-elnokhelyettesenek-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymas-utan-nyeri-a-kozbeszerzeseket-a-helyi-valasztasi-bizottsag-elnokhelyettesenek-cege | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-16 00:00:00 | [
"Hegyi József",
"Timár Béla",
"Tóth István"
] | [
"Fenyő-KHT Kft.",
"Gárdony Város Önkormányzata",
"VHG Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Gárdony",
"Kápolnásnyék"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat"
] | [] |
51,700 | NER-cégek oldalán felbukkanó vállalkozás építheti újjá a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért | Az Épkar Zrt. az eredetileg becsült 11,1 milliárd helyett nettó 12,7 milliárd forintért vállalta el a munkát egy másik céggel közösen. A beruházás uniós forrásból valósulhat meg 20 hónap alatt. Az Épkar korábban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV-vel, de a tenderkedvenc WHB-val közösen is kapott már állami megbízásokat. | A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019 tavaszán írt ki közbeszerzést a Diósgyőri vár komplex és turisztikai fejlesztésére. Az uniós forrásból fedezett beruházáshoz tárgyalásos eljárás során választották ki a kivitelezőket.
Mindössze két ajánlat volt: az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. és az FK-Raszter Építő Zrt. közösen, valamint a Peka Bau 2000 Kft. pályázott a munkára. Utóbbi 14 milliárd forintos árajánlatot adott, így alulmaradt az Épkar és az FK-Raszter kettősével szemben: ők az eredetileg becsült 11,1 milliárd helyett nettó 12,7 milliárd forintért vállalták a megbízást.
A szerződés időtartama 20 hónap, ezalatt a nyertes cégeknek a következő feladataik lesznek.
II. ütem Belső vár:
nyugati palotaszárny visszaépítése,
lépcsőházi torony visszaépítése a megkerülő rámpákkal,
palotaszárnyak magas tetőinek visszaépítése, a gyilokjárókkal és védőtetőkkel,
tornyok teljes rekonstrukciója, a gyilokjárókkal és toronyfedésekkel.
III. ütem Külső vár teljes rekonstrukciója:
négy bástyapár visszaépítése,
külső várfal visszaépítése (két szinten végigsétálható),
külső várteraszok létesítése, és funkcióval megtöltése,
régi konyhaépület rekonstrukciója,
cortinafalak (benne közlekedőkkel) rekonstrukciója,
Királynék kertje (fűszer- és gyógynövények)
Valamint a vár helyreállításához kapcsolódó falkutatások.
NER-cégekkel dolgoznak együtt
A miskolci székhelyű FK-Raszter Építő Zrt. korábban többek között elnyerte az encsi tanuszoda építésére kiírt közbeszerést 719 millió forintért, Kazincbarcikán egy tanműhely-műhelyiskolai csarnok kivitelezését 526 millió forintért, valamint egy 35 lakásos lakóépület kivitelezését a XIII. Kerületi Önkormányzattól 20 milliárd forintért (utóbbit éppen a most lemaradó Peka Bau-val közösen).
A miskolci céget a helyi szocialisták kedvenc cégeként emlegetik, és számos megbízást nyert már Borsodban. Éves forgalma az elmúlt években 3,6 milliárdról 9 milliárdra nőtt, és 511-900 milliós nyereséget termelt.
Mégis sokkal ismertebb az Építő-és épületkarbantartó Zrt.: a vállalkozás ugyanis gyakran tűnik fel NER-cégek mellett különböző nagy összegű beruházások során. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV-vel sportcsarnokot építenek Rákosmentén, de érdekeltek voltak többek között az Operaház épületének megújításában a WHB Kft.-vel és a Laki Zrt.-vel közösen, a vizes vb egyes projektjeiben, és a West Hungária Bau-val – egy közös vállalkozáson, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft-n keresztül – a dubaji világkiállításra szánt magyar pavilont is ők építik 10,6 milliárd forintért.
Közel 8 milliárd forintért építhet sportcsarnokot Rákosmentén a ZÁÉV és az Épkar
A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét.
A jelenleg 157 főt foglalkoztató zrt.-nek 2016-ban 3,8 milliárdos éves forgalma volt, majd ez először 16 milliárdra, aztán 25,5 millárdra nőtt. 2019-ben ugyan csökkent kicsit a nettó árbevételük, 19,7 milliárdra, de az adózott eredményük még így is 2,8 millárd forintra rúgott.
A cég tulajdonosa a SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft., ami a Szeivolt-család tulajdonában van. Az Épkar Zrt. többségi részvényesének, Szeivolt Istvánnak a fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak. | https://atlatszo.hu/2021/02/17/ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas-epitheti-ujja-a-diosgyori-varat-netto-12-milliard-forintert/ | https://web.archive.org/web/20220404212125/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas-epitheti-ujja-a-diosgyori-varat-netto-12-milliard-forintert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas-epitheti-ujja-a-diosgyori-varat-netto-12-milliard-forintert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-17 00:00:00 | [] | [
"Épkar Zrt.",
"FK-Raszter Építő Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,701 | Elmarasztalták Mészáros Lőrinc gyermekeinek cégét az illegálisan épített “fehér út” ügyében | A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán. Közben a zajló rendőrségi nyomozás keretében környezetvédelmi és hulladékgazdálkodás szakértőket vontak be a körülmények tisztázására. | Megállapította a Fejér-B. Á. L. Zrt. és a Kontimer Kft. felelősségét „építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység” és „engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység” jogsértésekben a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala. A két cégnek helyre kell állítania az eredeti állapotot, az utat pedig el kell zárniuk a forgalom elől – áll a határozatban, amelyről Tetlák Örs LMP-s alpolgármester is beszámolt Facebook oldalán.
“Nem került sor út építésre, vagy út kialakítására. Egy meglévő önkormányzati közút karbantartása történt meg a Kontimer Kft. által, az érintett közút tulajdonos önkormányzatokat képviselő polgármesterek kérésnek [sic!], hozzájárulásának megfelelően, amelyben a Fejér-B.A.L. Zrt nem vett részt” – írta korábban a kormányhivatal útügyi hatóságának a Fejér-B.Á.L. Zrt..
A kormányhivatali eljárás azután indult el, hogy kiderült: nincs az érdi önkormányzatnál hivatalos nyoma az Érd és Sóskút közötti – a szétterített mészköves talaj színe alapján – fehérnek nevezett út létezésének, megépítésének.
Fejér B.Á.L. Zrt.: nem vettünk részt az egyeztetéseken
Az eddigi vizsgálati megállapítások szerint a Fehér Utat a Fejér B.Á.L. Zrt. alvállalkozója, a Kontimer Kft. hozta létre. A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át, ám nem kérték tulajdonosok hozzájárulását az építés előtt. Az út Sóskútra eső része ráadásul természetvédelmi területen húzódik.
Az érdi polgármesteri hivatal által lefolytatott vizsgálatok alapján Tetlák Örs LMP-s alpolgármester a rendőrségen még ősszel tett feljelentésében azt írta: az utat Érd Fenyves-Parkvárosban épülő köznevelési centrum építkezésekor kitermelt köves földből építették meg. Nem sokkal később a polgármesteri hivatal a kormányhivatalhoz fordult.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége is érintett az érdi útépítési botrányban, a rendőrség nyomoz
Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett „fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből.
Az Átlátszó számolt be arról 2019 márciusában, hogy Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B. Á. L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd akkor fideszes városvezetése két jelentős beruházásra. A két projekt az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A beruházások egyike a köznevelési centrum Fenyves-Parkvárosban, amelynek eredetileg becsült szerződéses összértéke 4,1 milliárd forint volt, aztán a Mészáros-gyerekek nyertes cége pedig több mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd. A földmunkákat a Fejér B.Á.L. Zrt-nek a Kontimer Kft. végezte.
A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra. A két projekt így az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint a Fejér B.Á.L. azt elismerte, hogy az alvállalkozó ügyvezetője jelezte nekik: célszerű lenne, ha a már meglévő földút nyomvonalán szállítanák el a kitermelt földet Érd és Sóskút között. Ez az út azonban alkalmatlan volt arra, hogy teherautók használják.
“Ezért a Kontimer Kft. ügyvezetője egyeztetett az út karbantartás megvalósításáról a sóskúti Polgármester úrral König Ferenccel, és az érdi Polgármester úrral T. Mészáros Andrással, ezen egyeztetés részleteiről nem rendelkezünk információval – írta a kivitelező cég, majd leszögezték: – Ezen egyeztetésen, vagy egyeztetéseken a Fejér-B.A.L. Zrt. nem vett részt.” (A fideszes T. Mészáros 2019. októbere óta nem polgármestere Érdnek.)
A felújítás is útépítés
Távolságtartó alapállásukra aztán még egyszer ráerősítettek a kormányhivatalnak küldött beadányban: “Az érintett közút karbantartására a vállalkozói, alvállalkozói szerződéseken kívül került sor a sóskúti polgármester König Ferenc és az akkori érdi polgármester T. Mészáros András kérésére, a velük történt egyeztetés, megállapodás alapján. Ezen jogviszonynak a Fejér-B.Á.L. Zrt nem volt részese.”
A kormányhivatali eljárás érdekes fejleménye, hogy a Fejér B.Á.L. Zrt. nyilatkozatával felmerült egy súlyos probléma. Ilyen ügyekben a Fejér B.Á.L. ugyanis elektronikus ügyintézésre kötelezett cég, ezért az imént idézett beadványukat a Hivatali/Cégkapun kellett volna előterjeszteniük. Ám elkövették azt a hibát, hogy emailt küldtek a hatóságnak, ezért a beadványt – ahogy a dokumentum megszövegezője fogalmaz – az E-ügyintézési törvény rendelkezései alapján “hatálytalannak kellett tekintenem”.
A Kontimer Kft. szerint “összehangolt sajtótámadást is indítottak a Fehér-B-Á.L. Zrt. és a KONTIMER Kft. ellen.
Kétségkívül a megindított támadás politikai célzatú, amit a sajtóban a Fehér B.A.L. Zrt. ellen, annak negatív színben feltüntetésére irányuló megjegyzések egyértelműen mutatnak” – írta az útügyi hatóságnak a földkitermelést végző cég.
Az újbudai ügyvédi iroda által jegyzett beadvány szerint – amelyet a kormányhivatali határozat hosszan idéz – nem építettek utat, hanem “az érintett Érd és Sóskút Önkormányzatainak kifejezett kérésére, az emberemlékezet óta a két települést összekötő, meglevő út javitása történt, kb. 2.200 m hosszan”.
A kormányhivatal “az útépítés vagy útfelújítás” problémáját így oldotta meg: az utak építéséről kiadott 2012-es kormányrendelet szerint útépítésnek minősül út kialakítása, átépítése, felújítása vagy korszerűsítése is – tehát a felújítás is építés.
A földút építése engedélyköteles tevékenység. A „fehér út” esetében azonban nem kértek ilyen engedélyt.
Az útügyi hatóság nyomatékkal leszögezte: a Kontimer Kft. “iratellenesen és valótlanul állította” egy ingatlan kivételével, hogy “ezen ingatlanokon meglévő út van és csupán a meglévő út felújítását végezte”. Ugyanez a helyzet a Fejér B.Á.L. Zrt. – egyébként hatálytalan – nyilatkozatával is.
Már megkezdték az út lezárását
Ha mindent az alvállalkozó intézett, akkor mégis miért marasztalták el a Fejér B.Á.L. Zrt-t is a Kontimer Zrt. mellett? Erre a Polgári törvénykönyv adja meg az indokolást, amelynek egyik rendelkezése szerint “aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.”
“A […] jogsértésekért az Fejér-B.A.L. Építő és Szolgáltató Zrt. és a Kontimer Kft. mint építtetők és forgalomba helyezők egyetemleges felelősségét állapítottam meg” – írja a kormányhivatal útügyi hatósága a határozat végén.
A két cégnek 30 napon belül Érd felől le kell zárnia a „fehér utat”, 90 napon belül pedig vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot.
Egyetlen út maradt a Kontimer és a Fejér B.Á.L. számára: közigazgatási pert kell indítaniuk, ha a határozat megváltoztatását akarják elérni.
Az ügyet kirobbantó érdi LMP-alpolgármester, Tetlák Örs betekinthetett a rendőrségi iratokba. Tudomására hozták a rendőrségen azt is, hogy az ügyben szakértőket rendeltek ki, “akiktől környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kérdésekre várnak választ”.
A kormányhivatali döntés meghozata előtt megkezdte a „fehér út” lezárást Érd felől a helyi közterület-fenntartó cég.
Fotó: A „fehér út”. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2021/02/18/elmarasztaltak-meszaros-lorinc-gyermekeinek-ceget-az-illegalisan-epitett-feher-ut-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20211020215402/https://orszagszerte.atlatszo.hu/elmarasztaltak-meszaros-lorinc-gyermekeinek-ceget-az-illegalisan-epitett-feher-ut-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmarasztaltak-meszaros-lorinc-gyermekeinek-ceget-az-illegalisan-epitett-lfeher-utr-ugyeben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-19 00:00:00 | [] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Kontimer Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"útépítés",
"környezetvédelem",
"önkormányzat"
] | [] |
51,703 | A kormány agytrösztjei "megkutatták" Rogán földügyét, végül csak a kármentés maradt | Egy kommunikációs iskolában alighanem megbuktatnák a kormánypropagandáért felelős minisztert annak alapján, amit és ahogy Rogán Antal az újdonsült feleségével kapcsolatos földvásárlási ügyben kommunikál. | 2021.02.18. 10:00
Egy kommunikációs iskolában alighanem megbuktatnák a kormánypropagandáért felelős minisztert annak alapján, amit és ahogy Rogán Antal az újdonsült feleségével kapcsolatos földvásárlási ügyben kommunikál.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc | https://m.hvg.hu/360/20210217_A_miniszter_felremagyaraz#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_02_19&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20210513132454/https://m.hvg.hu/360/20210217_A_miniszter_felremagyaraz#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_02_19&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-agytrosztjei-megkutattak-rogan-foldugyet-vegul-csak-a-karmentes-maradt | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-18 11:00:00 | [
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara"
] | [
"Budapest Bank Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Dédestapolcsány"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
51,704 | Orbán Viktor meglátta, megszerette és megvetette Kalocsa egyik impozáns épületét | A Kalocsa egyházi épületegyüttese közé beékelődő, 27 szobás hotel megvásárlására és felújítására kapott 2 milliárd forintot az államtól a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye, miután a miniszterelnök látogatóban volt az érseknél. A látogatás és az adásvétel között egy hónap telt el. | Korábban közel félmilliárd forintért próbálta értékesíteni a Kalocsa Hotelt egy magáncég, amely a tulajdonosa az impozáns épületnek – szúrta ki az Átlátszó, ahogy azt is, hogy 2,1 milliárd forintot kapott az egyházmegye, hogy megvásárolják az ingatlant, és felújítsák azt.
Bábel Balázs, az egyházmegye élén álló érsek ugyan nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire, irodája azt írta, hogy „magasabb fórumokkal egyeztettek”, és ennek alapján azt tanácsolták a portál munkatársának, hogy olvassa el a Petőfi Népét, az abban megjelent cikkben minden benne van. | https://hvg.hu/ingatlan/20210222_Orban_Viktor_meglatta_megszerette_es_megvetette_Kalocsa_egyik_impozans_epuletet | https://web.archive.org/web/20210514200016/https://hvg.hu/ingatlan/20210222_Orban_Viktor_meglatta_megszerette_es_megvetette_Kalocsa_egyik_impozans_epuletet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-meglatta-megszerette-es-megvetette-kalocsa-egyik-impozans-epuletet | HVG | hungarian-news | 2021-02-22 14:50:00 | [
"Bábel Balázs",
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Katolikus Egyház"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kalocsa"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
51,705 | Évente több mint 5 milliárdba kerül a tíz év alatt kétharmadával hizlalt kormányzati vezérkar | Stumpf István kormánybiztosi kinevezése után megnéztük, hány fideszes politikus kell egy ország igazgatásához. Úgy tűnik, sokkal több, mint 2010-ben. | Évente több mint 5 milliárdba kerül a tíz év alatt kétharmadával hizlalt kormányzati vezérkar
Stumpf István kormánybiztosi kinevezése után megnéztük, hány fideszes politikus kell egy ország igazgatásához. Úgy tűnik, sokkal több, mint 2010-ben.
308.
Látszólag ennyi miniszterelnöki, tárcával vagy azzal nem rendelkező miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári, biztosi és megbízotti pozícióra van szükség 2021-ben ahhoz, hogy a negyedik Orbán-kormány működni tudjon. Ez a szám nem 308 főt takar: akadnak olyanok, akik államtitkári és miniszteri biztosi feladatokat is egyaránt betöltenek a hivatalos kormányoldalon található lista szerint.
Az átfedések ellenére elmondható, hogy a hatalmas állami apparátus rengeteg pénzébe kerül az adófizetőknek. Az elérhető legfrissebb, 2020-as és 2019-es adatok szerint így fest a kormánytisztviselők bruttó havi bérezése:
Orbán Viktor havi 1 507 350 forintot keres mint kormányfő, de országgyűlési képviselőként ez 2,6 millióra nő.
A miniszterek fizetése 1 979 400 forint, de a képviselőként is dolgozók, így Varga Mihály, Gulyás Gergely és Rogán Antal is közel 3,1 milliót keresnek.
A tárca nélküli miniszterek közül Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, illetve Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 5-5 milliót, míg a családokért felelős Novák Katalin és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes fejenként 1,9 milliót keres.
Az államtitkároknak 1,75 millió forint a fizetése (kivéve azokét, akik országgyűlési képviselők is, ők ugyanis államtitkárként 1,3 milliót keresnek), míg a helyettes államtitkárok és a miniszteri biztosok 1,3–1,65 millió forint között keresnek.
Végül a kormánybiztosok 1,5 és 1,9 milliót, a közvetlenül Orbán Viktor alá tartozó miniszterelnöki megbízottak pedig 1,3 millió forintot vihetnek haza havonta.
A kormány jelenleg pedig
1 miniszterelnökből,
14 miniszterből,
69 államtitkárból,
118 helyettes államtitkárból,
68 miniszterelnöki és miniszteri biztosból,
17 miniszterelnöki megbízottból,
és 21 kormánybiztosból áll.
Ez pedig azt jelenti, hogy ha csupán a tisztségviselői fizetéseket vesszük (és abból is a minimum összegeket, képviselői extrák nélkül azt feltételezve, hogy mindenki felveszi a jussát), a kormány fenntartása
havonta durván 450 millióba, évente pedig nagyjából 5,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A 308-as létszám ráadásul azért is meghökkentő, mert a második Orbán-kormány adminisztrációja 2010-ben „csupán” 184 fővel indult, azaz tíz év alatt 67 százalékkal nőtt a kormányzati tisztviselők száma.
Kik és mit csinálnak?
A létszámlistát 38 fővel vezeti a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az ITM nagy létszáma nem véletlen: külön miniszteri biztosi feladatot kapott például Cseresnyés Péter a mindössze 9 milliárdos Mura Programért (településfejlesztés és turisztikai beruházások Nagykanizsa térségében), valamint hasonló ügyekben kapott megbízást Kara Ákos is, aki a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációja mellett a Győr és térségének szakképzési fejlesztésével összefüggő koordinációs feladatokért is felelős (bár ez a kormány weboldaláról nem derül ki).
Rágyúrtak az egyetemi modellváltásra is: az alapítványi fenntartásúvá válásról az egyetemi vezetőkkel tárgyaló Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár mellett március végéig biztosan az innovatív, versenyképes felsőoktatási működési modellek magyarországi bevezetésének előkészítéséért felelős miniszteri biztosként dolgozik az ITM-nél Pavlik Lívia, és meglepetésre megérkezett a volt kancelláriaminiszter, Stumpf István is, aki kormánybiztosként a következő két évben a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati koordinációért felel.
A hírt a miniszterelnök azzal jelentette be a Facebookon, hogy megállapodott Stumpf Istvánnal, és hogy a következő évek legfontosabb programja az egyetemek korszerűsítése, amihez egész emberre van szükség.
Stumpf visszatérése meglepő: ahogy ő fogalmazott korábban, "feketeseggű lett", alkotmánybíróként többször szembe ment a kormány irányvonalával, és számos alkalommal fogalmazott meg kritikát Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben. A hvg360-nak tavaly adott interjúban például arról beszélt, Orbán Viktor megöregedett, lassan elő kell készíteni a generációváltást. Kinevezése után a Telexnek azt mondta, Palkovics László miniszter kérdezte meg, elvállalja-e a munkát, majd többször beszélt Orbán Viktorral is, akivel eddig nem tartott szoros kapcsolatot.
Stumpf szerint ő most az egész életpályáját teszi kockára azért, hogy az egyetemi modellváltásból siker legyen, visszatérésének azonban van egy olyan olvasata is, hogy Orbán újra az "emberarcú" fideszeseket tolja előtérbe, miután – a területnél maradva – Palkovics Lászlóval végigdaráltatta a tudományos életet.
Felemel, ejt, visszaemel - ez Orbán Viktor személyzeti politikája
Így jár el közel 30 éve azokkal a társaival szemben, akikről úgy érzi, a fejére nőhetnének, de átállásukat sem szeretné.
A második legnagyobb tárca az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahol 36 vezető politikus van; Kásler Miklós is gondosan odafigyelt arra, hogy minden feladat szakszerűen el legyen látva. Így lett például Fekete Péterből kultúráért felelős államtitkár mellett a cirkuszművészet megújítása és az új Nemzeti Cirkuszművészeti Központ elhelyezése céljából miniszteri biztos, illetve így kapott hasonló rangot dr. Sáfár Sándor is az államilag elismert sportakadémiák működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért. Az önkezűleg kreált feladatok megoldásáért a bajnoki címet azonban dr. Hoppál Péter viheti haza: a pécsi fideszes politikus a kulturális alapellátás kiterjesztésének összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosként dolgozik az EMMI-ben, és egy parlamenti jegyzőkönyv szerint pont ő volt az, aki 2017-ben még államtitkárként előterjesztette a kulturális alapellátás kifejezésének használatát és külön területként való kezelését.
A Gulyás Gergely alá tartozó Miniszterelnökség a harmadik (még úgy is, hogy értelemszerűen levontuk azokat az államtitkárokat, helyettes államtitkárokat és miniszteri biztosokat, akik a tárca nélküli minisztereknél vannak): ott összesen 6 államtitkár, 15 helyettes államtitkár és 12 miniszteri megbízott dolgozik.
A dobogóról épphogy lemaradt a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium a maga 27 tisztségviselőjével. Bár itt érdemes megemlíteni dr. Ferencz Orsolyát, aki az űrkutatásért felelős miniszteri biztossá neveztek ki, ám a külügy legérdekesebb megbízásait nem vezető politikusok, hanem sportolók körül kell keresni: ahogy korábban megírtuk, Szijjártó minisztériuma egyre különlegesebb szerepeket talál ki a kormányhoz közeli sportembereknek.
A cikk apropóját adó kormánybiztosok listája is kellően hosszú, a 21 szakember között pedig találni a politikai mainstreamből ismerős arcokat is. Államtitkári és Twitter-harcos feladatkörei mellett felbukkan Kovács Zoltán aki a Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállításért, valamint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért felelős; illetve megjelenik Lázár János is, akit a Hódmezővásárhely–Szeged tram-train vonal és a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal kialakításáért, a makói termálfürdő beruházásért, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság által ellátott állami feladatok koordinálásáért, valamint a geszti Tisza-kastély felújítási munkálatainak koordinálásáért és végrehajtásáért neveztek ki kormánybiztosnak. Lázár ezenkívül most került be a Vidékfejlesztési Kormánybizottságba Orbán Viktor, Nagy István miniszter, Navracsics Tibor és Stumpf István mellé. Lázár János egyébként a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosként került újból Orbán Viktor közelébe a 2018-as bukása után.
Stumpfról már írtunk, a volt uniós biztos és miniszter Navracsics Tibor az Európa Kulturális Fővárosa 2023-ért (ami Veszprém lesz) felel, ezenkívül az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosává is kinevezték. Hasonló feladatot végez Északkelet-Magyarországon kormánybiztosként Palkovics László miniszter is, aki mindezek mellett még felel a debreceni autóipari központért, és a Budapest–Belgrád vasútvonalért is.
Két volt minisztert, Seszták Miklóst és Fazekas Sándort sem hagyták az út szélén: előbbi a Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladataiért, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felel, utóbbi pedig a zsebszerződések visszaszorítását célzó szabályozás eredményeit vizsgálja államtitkári fizetésért.
Végül érdemes megemlíteni a Orbán Viktor megbízottjait is: a miniszterelnök 17 embere között megtalálható Giró-Szász Áron, aki a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős, Horváth László megbízatása a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusos helyzetek feltárása és azok megoldását szolgáló javaslatok kidolgozásáról szól, Járai Zsigmond pedig a csángó–magyar együttműködés feladatainak koordinálásáért felel. A miniszterelnök tanácsadója Tarlós István volt főpolgármester, illetve Maróth Miklós is, aki nem érzi összeférhetetlennek ezt az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Irányító Testületének elnökségével.
2020. április. 17. 09:59 T. R. Itthon
Megkapták megemelt fizetésüket a parlamenti képviselők
Már nincs olyan a Házban, aki havi 1,1 millió alatt keresne. A legtöbbet Kövér László viszi haza, az ő fizetése közel 3 millió forint. A szomszédos Szlovéniában a járvány idejére 30 százalékkal csökken a képviselők és a miniszterek fizetése.
2020. május. 06. 11:28 hvg.hu Itthon
Az államtitkárok fizetése 35 százalékkal nőtt idén
Nemcsak az országgyűlési képviselők fizetése emelkedett meg a közelmúltban: az államtitkárok is több pénzt kapnak.
2021. február. 09. 08:47 hvg.hu Itthon
Stumpf István: Orbán szerintem most próbálja újraformálni a környezetét
Az egyetemi modellváltásért felelős Stumpf István szerint az egész életpályáját teszi kockára azzal, hogy elvállalta a kormánybiztosságot. A Telexnek adott interjúban a miniszterelnök internetezési szokásairól is beszélt. | https://hvg.hu/itthon/20210222_miniszterek_kormany_lista_fizetesek | https://web.archive.org/web/20220629220114/https://hvg.hu/itthon/20210222_miniszterek_kormany_lista_fizetesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evente-tobb-mint-5-milliardba-kerul-a-tiz-ev-alatt-ketharmadaval-hizlalt-kormanyzati-vezerkar | HVG | hungarian-news | 2021-02-22 06:30:00 | [] | [
"Fidesz",
"KDNP"
] | [] | [
"háttér",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,706 | Sokkoló: a kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát | A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát. | A magyar sajtóban szinte minden nap jelenik meg hír a Kisfaludy néven márkásított kormányzati esernyőprogramról, amely „minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseit” hivatott összefogni. A Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá besorolt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pénzköltéseiről rendre beszámol a 24.hu, a HVG, az mfor.hu, a G7.hu gazdasági portál, s persze sokan mások.
A figyelmes médiafogyasztók tehát annyit már e cikk elolvasása nélkül is sejthetnek, hogy az MTÜ néha fű alatt, a hivatalos pályáztatási normákat megszegve, egyedi kérelmek alapján látja el vissza nem térítendő milliárdokkal az arra érdemesített „piaci” szereplőket. Úgy ráadásul, hogy míg egy átlagos magyar szálloda-, panzió- vagy étteremtulajdonos a fejlesztéseihez legfeljebb 10-20-30 százalékos támogatást szokott kapni állami vagy EU-pénz formájában, a Kisfaludy-program mostani csúcsragadozóit 50-90 százalékos intenzitással segíti az állam. Jobban aktualizálva: miközben a turisztikai-vendéglátói szektor „közkatonái” a Covid alatt vagy tönkrementek, vagy felélték a beruházásokhoz, hitelfelvételekhez szükséges önrészeiket, addig a szerencsésebbek hoteljeit, élményparkjait, fürdőit épp felépíti, modernizálja a kormányzat.
Az MTÜ azzal is tetézi szemérmetlen elosztási gyakorlatát, hogy a Kisfaludy-program 2020-as kedvezményezetti nyilvántartását, amely 218,5 milliárd forintnyi közpénz felhasználásáról szól, ömlesztett, kereshetetlen, feldolgozhatatlan formában tárja az érdeklődők elé. (A 2019-es, illetve 2018-as nyúlfarknyi lista valamivel „intelligensebb”.)
A Válasz Online ezért úgy döntött: megtalálja a módját, hogy a 193 oldalas tavalyi táblázat is elemezhetővé váljon, majd a 2020-as adatokat egyesítettük a 2019-esekkel és a 2018-asokkal. Az összevont lajstromból ezután kiszűrtük a fesztiválok, gasztroesemények, turisztikai szakmai találkozók pénzeléséről szóló sorokat, mert ezek nem beruházási típusú támogatások. Az egy pályázóhoz tartozó különféle jogcímű igényléseket tömbösítettük, hogy darabra lássuk, körülbelül hányan kértek pénzt az MTÜ-től. Hát, rengetegen. A végső listánkon közel 16 ezer magán- vagy jogi személy sorakozik egymás után – legelöl vannak a gigagyőztesek, a legvégén pedig azok, akik néhány tízezer forintot kaptak például az apartmanházuk egyik szobájának tisztasági festésére.
A három év alatt mindösszesen 300 milliárd forintot felhasználók 16 ezres tábora azt sugallja, hogy az MTÜ hatékonyan „társadalmiasította” a turizmus felkarolását, majd 2020-ban a szektor megmentését. A valóság azonban ennek homlokegyenest az ellenkezője. A legnagyobb nyertesek között akadnak ugyan nemes célok, néhány nagyot kaszáló (természetesen azért fideszes vezetésű) település fejlesztési terve pedig indokolható csupán a józan ész alapján is, ám összességében olyan intézmény képe rajzolódik ki, amelynek egyetlen célja a NER-bizalmasok, bennfentes tanácsadók sokmilliárdos dotálása. A tömegnek szórt tízezrek, százezrek, néhány milliók pedig csak arra szolgálnak, hogy az intézmény valamennyire azért össznemzetinek tűnjön.
Pedig nagyon nem az. A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.
Az alábbi összeállításban a Kisfaludy-pénzek kétharmadát elnyerő 80-as elitklub minden tagjáról írtunk néhány sort, hogy a nyilvánosság tisztában legyen a győztesek nevével és a megszerzett javak nagyságrendjével.
Természetesen Mészáros Lőrinc Hunguest Hotels-láncával indulunk, melyet az a Détári-Szabó Ádám vezérigazgat, aki – mint a Felcsúti Hírlap gólyahírrovatából kiolvastuk – nem más, mint a felcsúti milliárdos egyik újdonsült veje. Aki a kormánysajtóban már be is jelentette, hogy vállalatuk „minden idők legnagyobb felújítási programjába kezd”. Ajánljuk továbbá olvasóink figyelmébe mindazon pontokat, amelyekben Tiborcz István nevére bukkannak; jól látható, hogy miközben Orbán Ráhel férje elvileg kivonult azokból a cégekből, amelyek állami forrásokból izmosodnak, legbizalmasabb ügyvéd-jobbkeze, Hamar Endre azért ott szorgoskodik az MTÜ-s zsákból érkező pénzeket felfogó legnagyobb vállalatoknál. Szintén beszédes, hogy a turisztikai ügynökség tanácsadói kara (melyben Orbán Ráhel mellett például Zoób Kati, Pál István „Szalonna”, Csapody Balázs, Folly Réka és Laposa Bence is szerepet vállalt) ugyancsak remekelni tudott a Kisfaludy-programban. A pikantériák kedvelői a lista 35. pontjában olyan üggyel is találkozhatnak, amely a kormánytól az MSZP-n át a Momentumig ér.
A Kisfaludy Program legnagyobb nyertesei az elmúlt három évben
1. A Hunguest Hotels Zrt. szállodái – 18 013 435 000 forint
A Mészáros Lőrinc tulajdonában álló szállodalánc összesen 23 jogcímen kapott vissza nem térítendő támogatást vidéki hotelfejlesztésre. A csomagban a Hunguest-hálózat egri, tapolcai, hajdúszoboszlói, bükfürdői, balatonalmádi, szegedi, galyatetői, hévízi, gyulai, egerszalóki, mátraházai és zalakarosi egységei szerepelnek.
2. A Dreamland Holding Zrt. fejlesztései – 14 333 400 000 forint
A vállalathoz tartozó négy projekttársaság összesen öt jogcímen jutott állami ingyenpénz-adományhoz. Közel hétmilliárd forintot kapott a szántódi BalaLand élménypark és családi szálloda (Szántód BalaLand Family Kft.) és 3,5 milliárdot a Grand Hotel Tokaj (Tokaj Csurgó Völgy Kft.). További szűk egymilliárd ment a tokaji kiemelt turisztikai térség attrakcióira (TATK Tokaj Aktív Turisztikai Központ Kft.), valamint közel hárommilliárd a lepencei strand fejlesztésére (Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft.). Ami a szerencsés nyerteseket illeti: a Dreamland Holding háromnegyede az Appeninn Nyrt.-é, a maradék 25 százalék pedig a Szepesi családé. Előbbi tőzsdei cég arról híres, hogy tavaly hagyta hátra Mészáros Lőrinc és Tiborcz István – átadva a helyét a szintén csúcsmilliárdos Jellinek Dániel csoportjának és a NER új üstökösének, a Bayer Construct-vállalatcsoport főalakjának, Balázs Attilának. A Dreamland-negyedet tulajdonló „Szepesi család” gyűjtőfogalom alatt pedig a Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb környezetéhez sorolt Nagy Róza lányát (Kante Awa) és férjét (Szepesi Richárd) kell értenünk. További érdekesség, hogy a Dreamland Holding cégjogi képviseletét Tiborcz legrégebbi bizalmasa, Hamar Endre látja el.
3. Debrecen városa – 11 101 464 000 forint
Az állam nyolc jogcímen utalt turisztikai „segélyt” a fideszes vezetésű megyeszékhelynek, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő cégeknek. Az Aquaticum élményközpont fürdőrészlege közel ötmilliárd forintot kapott, szállófejlesztésre pedig 4,4 milliárd érkezett Kósa Lajos pátriájába. További 1,7 milliárd jutott babamúzeumra, Varázserdő-projektre, bringaprogramra és Tourinform-irodafejlesztésre.
4. CDHT Hotel Projekt Kft. – 8 632 723 000 forint
A társaság kastélyszállót és tréningközpontot épít a tihanyi Balaton-parton, Habsburg József főherceg nyári rezidenciája területén. A cég mögött álló üzletemberek: a Mol Fehérvár FC-tulajdonos Garancsi István, az OTP-főnök Csányi Sándor és a Mol-vezér Hernádi Zsolt.
5. Club Aliga-projekt – 8 350 000 000 forint
A balatonvilágosi fejlesztés során felújítják, élményközponttá alakítják a hajdani pártüdülő 47 hektárját, illetve elektromos hajók befogadására alkalmas kikötőt is építenek. A projektért felelős két cég (Appeninn Hegyvidék, újabb nevén: Hellnarik Hospitality Kft., Pro-Mot Hungária Kft.) mögött részben a Tiborcz Istvántól és Mészáros Lőrinctől „elszármazott” Appeninn Nyrt. áll, azaz Jellinek Dániel és Balázs Attila. (Pontosabban: a Hellnarik Hospitality Kft. többsége – egy áttételen keresztül – Török Csaba magánszemélyé. A Pro-Mot Hungária Kft.-ben pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori fejéhez, Szivek Norberthez köthető Lexan-csoport az Appeninn társa.) A Club Aliga cégjogi témafelelőse „természetesen” nem más, mint a Tiborcz Istvánnal szimbiózisban működő Hamar Endre.
6. Adventor Hotel Kft. – 8 055 000 000 forint
A keszthelyi Baron Hotelre négymilliárd, a soproni Fagus és a bükfürdői Greenfield szállókra két-kétmilliárd forintot kapott a közösből Szíjj László érdekeltsége. Az üzletember a kormányzat udvari útépítője és jachtfelelőse – és persze Mészáros Lőrinc legbejáratottabb üzlettársa.
7. Event Horizon Capital Zrt. – 7 399 800 000 forint
A Hévízen ötcsillagos szállót fejlesztő cég közvetve a Diófa Alapkezelőhöz tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona. A Diófa mára Mészáros Lőrinc közeléből Jellinek Dánielhez került, de az alapkezelő vezető testületeiben részben még a „felcsúti” korszak emberei ülnek.
8. Balatonfüred városa – 7 293 591 000 forint
Az állam hat jogcímen támogatta a tó északi partjának fideszes vezetésű fővárosát. Kulturális negyedre és élményházra összesen négymilliárd, a helyi kemping fejlesztésére 3,2 milliárd forint jutott, és néhány tízmillió maradt strandszépítésre is.
9. Solum-Invest Kft. – 6 129 082 000 forint
A balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpont felújítására és az elektromoshajó-befogadás lehetőségének megteremtésére szánt pénzt két jogcímen utalta az állam. A fogadó cég főtulajdonosa a Jellinek Dániel–Balázs Attila-féle Appeninn, van benne részesedése a Bayer Construct-csoport egy másik menedzserének, továbbá a Matolcsy-közeli Szepesi családnak is. A cégjogász itt is Tiborcz István jobbkeze, Hamar Endre.
10. Esztergom városa – 5 000 000 000 forint
A kormányzat négy pénzutalással segítette a fideszes vezetésű települést. Élményfürdő- és strandfejlesztésre összesen 3,5 milliárd, városháza-csinosításra 1,1 milliárd, szállófelújításra 400 milliónyi közforint jutott.
11. Pécsi szállodafejlesztések – 4 520 790 000 forint
A baranyai megyeszékhely három cége (Hotel Palatinus Kft., HotelKer Kft., Hotel Nick Kft.) két óriási szállodaberuházást bonyolít le – egyikhez bő 3,5 milliárd, másikhoz egymilliárd forintot „dobtak össze” az adófizetők. A vállalkozások mindegyike mögött Czéh-Tóth Márk áll, aki – a 24.hu írása szerint – együtt motorozik a dohánybizniszben Tiborcz István legfőbb támaszával, Hamar Endrével.
12. Green Plan Center Kft. – 4 000 000 000 forint
A szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztését végző cég bizonyos Plachy László résztulajdonában van, aki a napelemprojektekkel foglalkozik – és a 444.hu szerint kiváló kormányzati kapcsolatai vannak.
13. Pannon Tessera Hospitalis Zrt. – 3 987 270 000 forint
A keszthelyi Hotel Helikon és a környező sportpályák területének fejlesztését végző cég korábban Tiborcz Istváné volt – és most sincs távol tőle. A részvénytársaság egyik tulajdonosa a kormányfő vejével rendszeresen üzletelő West Hungária Bau-csoport (WHB).
14. MPHH Hotel Invest Kft. – 3 891 118 000 forint
A Pogány településen, vagyis a Pécs–Villány turisztikai térségben szállodát építő cégnek két tulajdonosa van: Márton Péter Pál és Hoffmann Henrik. Utóbbi – mint a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke – kifejezetten lelkes támogatója a kormányzat Kisfaludy-pénzosztásainak.
15. tetrecen Kft. – 3 657 730 000 forint
A Debrecenben hotelt létesítő vállalkozás a mfor.hu sejtése szerint a Híd-csoportot birtokló Apáthy családé. Egyik cégük, az A-Híd Zrt. régóta támogatja a felcsúti Puskás Akadémiát – de a Lánchíd felújítására kiírt fővárosi tendert is meg tudták nyerni.
16. Füredi és zalaszabari projektek – 3 588 972 000 forint A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felügyelete alatt működő Balatoni Hajózási Zrt. elnökeként is funkcionáló Szabadics Zoltán az egyik „rendszeresített” konzorciumi és üzleti partner Mészáros Lőrinc mellett. Egyik érdekeltsége (Sz. Z. Szállodafejlesztő Kft.) hotelt épít Balatonfüreden közel 2,5 milliárd állami forint segítségével, más cégeivel (Zobori KalandoZoo Kft., Kányaváry Borbirtok Kft.) pedig kalandparkot és borpanziót létesített a Kis-Balatonra „tekintő” Zalaszabar településen – bő egymilliárdnyi közpénz kíséretében.
17. Hotel Balneo Kft. – 3 550 000 000 forint
A mezőkövesdi Balneo szálló azé a Kosik Jánosé, aki „véletlenül” épp a Tiborcz-érdekkörbe tartozó Sájer Gáborral épít közös napelemparkot Herenden. Kosik arról is híres, hogy korábban mezszponzorként szállt be Tállai András mellé a mezőkövesdi fociba.
18. Sárospatak városa – 3 515 000 000 forint
A fideszes vezetésű önkormányzatnak, valamint a város tulajdonában lévő Pataqua Kft.-nek két jogcímen fizetett az állam fürdőfejlesztésre.
19. Bajcsy Invest Kft. – 3 452 809 000 forint
A debreceni építési projektekben kulcsszerephez jutó, a helyi politikai elit megbecsülését rendre kiérdemlő Hunép–Szinorg-csoport a cívisváros központjában létesít szállodát.
20. Hotel Ózon Kft. – 3 298 147 000 forint
A mátraházai szállodát üzemeltető, az elnyert állami pénzt felújításra és kapacitásbővítésre használó céget a már említett Hoffmann Henrik családja birtokolja.
21. Fons Sacer belső egyházi jogi személy – 3 241 446 000 forint
A ferences rend érdekeltsége a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztésére kapta az állami támogatást.
22. Büki Gyógyfürdő Zrt. – 3 212 725 000 forint
A félig állami, félig helyi tulajdonú vállalat két jogcímen kapott fejlesztési pénzt a kormányzattól.
23. Dorottya Experience Kft. – 3 085 000 000 forint
A cég a somlói pincészetéről és borászatáról ismert milliárdosé, Kreinbacher Józsefé. Miként a HVG360 megírta, a pesti Dorottya utcában „egy Magyarországon eddig nem létező, szórakoztató- és látványelemeket ötvöző élményközpont” fog nyílni – ehhez járultak hozzá a fenti összeggel az adófizetők.
24. Csurgó városa – 2 960 000 000 forint
A fideszes vezetésű település szállodafejlesztésre kapta az állami hozzájárulást.
25. Gyula városa – 2 922 568 000 forint
A fideszes vezetésű Békés megyei település, pontosabban a város cégei a Gyulai Várfürdő kapacitásbővítésére és a helyi Tourinform-iroda fejlesztésre kaptak közpénzt – három jogcímen.
26. Solva Property Kft. – 2 868 524 000 forint
A Hernádi Zsolt Mol-vezér egyik érdekeltsége által kezelt Solva Magántőkealap birtokában lévő fejlesztőcég Esztergomban létesít szállodát Mária Valéria Hotel néven. A projektet Csányi Sándor OTP-je hitelezi és Garancsi István Market Zrt.-je építi. Tehát a nagy üzletembertrió erre a beruházásra is összeállt.
27. Tihany község – 2 816 390 000 forint
A fideszes vezetésű település kilenc jogcímen kapott állami támogatást; a félsziget hosszútávú fejlesztésére összesen 2,5 milliárd jut, strandfelújításokra pedig bő 300 millió.
28. Tamburmajor Invest Kft. – 2 750 000 000 forint
A balatonkenesei egykori Telekom szálló felújítását menedzselő cég egyik meghatározó tulajdonosa a Fidesz és a kormány rendezvényeit biztosító Valton Security-főnök, Varga Lajos.
29. Lenti városa – 2 505 354 000 forint
A fideszes vezetésű Zala megyei település, illetve az önkormányzat tulajdonában álló Lenti Gyógyfürdő Kft. négy jogcímen kapott támogatást energiapark-fejlesztésre.
30. Csorna városa – 2 229 000 000 forint
A Rábaköz fideszes vezetésű fővárosa a helyi termálfürdő „értékteremtő revitalizációjára” kapott állami forintokat.
31. Berettyóújfalu városa – 2 085 052 000 forint
A fideszes vezetésű önkormányzat fürdőfejlesztésre kapta a pénzügyi segítséget.
32. Hajdúszoboszló városa – 1 923 625 000 forint
A független, de kormánypárti támogatottságú polgármesterrel működő település, illetve az önkormányzati tulajdonú Hungarospa Zrt. 1,5 milliárdot kapott a fürdő élményövezetének kialakítására. Emellett jutott még némi „apró” új konferenciaközpontra és a Tourinform-iroda fejlesztésére is.
33. Pleasure 77 Kft. – 1 733 511 000 forint
A Balaton-parti Gyenesdiáson szállodát építő cég tulajdonosa, Nagy Péter régi „üzletfele” a kormányzatnak.
34. X. Center Irodaház Kft. – 1 700 000 000 forint
A Balatonudvari településen golfpályát és luxusszállót építő cég tulajdonosa az a Vagács András, akit a golfszövetségi elnök és volt MNV-vezér Szivek Norbert köreihez sorolnak.
35. Zagore Property Zrt. – 1 515 000 000 forint
E cég és a harkányi Thermal Hotelt működtető Gyógyszálló Zrt. együtt kapta a fenti felújítási összeget. Érdekesség, hogy utóbbi társaság közvetve egy szocialista indíttatású óbudai expolitikushoz, Heintz Gábor Gyulához tartozik. Az ő mérnökcége az a Global Terv Kft. is, amely még a közelmúltban is Puch László ügyvédi csapatát alkalmazta (korábban a székhelye is a volt MSZP-pénztárnok üzleti köréhez tartozó ingatlanban volt), mégis sorra nyer fideszes városok és az állam közbeszerzésein. Még érdekesebb, hogy a Global Tervben ügyvezetői tisztséget tölt be a III. kerületi baloldali frakciót vezető Szkaliczki Tünde, aki viszont a Momentum színeiben politizál. Mint megírtuk, Puch – aki szintén üzemeltet harkányi szállodát – saját jogon is hozzájutott némi Kisfaludy-pénzhez egy balatonlellei projektre. Igaz, az csak 315 millió forint volt. Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Global Terv Kft. az alábbi megjegyzés közlését kérte lapunktól: „Társaságunknak nem volt és máig sincs tudomása arról, hogy a korábbi székhelyét képező ingatlanok bármelyike politikai szereplő érdekkörébe tartozott volna. Cégünk valamennyi irodahelyiségét piaci alapon és ennek megfelelő bérleti díj mellett bérelte. A szerző által visszatérően »Puch László ügyvédi csapatának« titulált Dávid és Társa Ügyvédi Iroda cégünknek kizárólag technikai jellegű cégjogi ügyintézést végzett, legutóbb 2019-ben, ám társaságunk tevékenységét érdemben segítő semmiféle egyéb jogi munkára megbízást soha nem kapott.”
36. Balatonboglár városa – 1 506 401 000 forint
A fideszes vezetésű település 13 jogcímen kapta a fenti összeget. A leginkább támogatásigényes projekt egy élményfürdő- és egy magasösvény-fejlesztés volt – ezek együtt majd’ 900 millió forintba kerültek az államnak –, a többi pénzt jórészt a helyi strandokra meg gömbkilátóra költhetik.
37. Badacsony Heritage Company Kft. – 1 500 000 000 forint
A szállodafejlesztési pénzt benyelő vállalkozás egyik tulajdonosi ágán a szabolcsi Fidelitasban pallérozódott Petneházy Dávid „ül”, a másikon pedig Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter családja.
38. Rebamey Holding Kft. – 1 486 893 000 forint
A balatoni Lelle Hotelt fejlesztő társaság hivatalos tulajdonosi háttere nem árul el sokat a végső haszonhúzókról, de az biztos, hogy az érintett ingatlan egy olyan érdekeltségé, amelyet Jellinek Dániel kezel.
39. Hercegkút község – 1 485 014 000 forint
A településen független a polgármester, de olyan, aki bírja Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő barátságát. Az érkező állami pénzt egy borturisztikai tematikus park kialakítására fordíthatják.
40. Felcsút község – 1 465 136 000 forint
A Fidesz „szívcsakrájában” az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének fejlesztésére fordíthatják a közpénz nagyobb részét (egy kisebb összeg a hatástanulmányra is „elköltődött”).
41. BDJK-Real Estate Kft. – 1 421 094 000 forint
A cég interaktív vadászati kiállító térré varázsolja a bodajki Hochburg–Lamberg-kastélyt. A társaság volt Tiborcz Istváné, majd a vele szövetséges WHB Grouphoz került, onnan egy újabb vállalkozáshoz – hogy aztán a konkrét kivitelezési munkát a WHB végezhesse el. A kör kerek.
42. Kolping-projektek – 1 291 953 000 forint
A fejlesztőcégek a Kolping nevű lelkiségi mozgalom „leágazásai”. A Bobo Fun Park Kft. kalandpark-létesítésre kapott az államtól 950 millió forintot, a maradék szűk 350 milliót pedig a Kolping Családi Hotel Kft. költheti el szálláshely-korszerűsítésre.
43. Ingatlan Gyám 2019 Zrt. – 1 285 780 000 forint
A lovasberényi volt kormányüdülő megújítása mögött a 24.hu Pintér Sándor belügyminiszter lekötelezettjeit azonosította.
44. Zebegény község – 1 046 269 000 forint
A független, de kormányzati potentátok bizalmát élvező polgármesterrel működő település három jogcímen kapta a fenti összeget. A pénz nagyja, 900 millió forint turisztikai célú beruházásokra megy, a többi strandfejlesztésekre.
45. Karcag városa – 996 750 000 forint
A fideszes vezetésű település turisztikai keresletélénkítő projektekre kapta a központi támogatást.
46. Budapest XII. kerülete – 996 015 000 forint
A fideszes vezetésű Hegyvidék a Normafa Park-program egyik alfejezetére kapta az állami forrást.
47. Breeze Lake Zrt. – 932 310 000 forint
Korábban egy nagyszabású Fidesz-frakcióülésnek is helyet biztosított a siófoki Hotel Azúr. A szállót fejlesztő részvénytársaságot most négy jogcímen érdemesítette támogatásra az állam.
48. Balatonfői Yacht Club Kft. – 931 106 000 forint
Az e-kikötőt és szálláshelyet is fejlesztő – tehát két jogcímen támogatott – vállalkozás a Viszkei testvéreké. Ők anno az Átlátszó írása nyomán bekerültek a NER médiarendszerének arcképcsarnokába, majd azért vették elő őket, mert a cégük gyártotta Giró-Szász András korabeli kormányzati kommunikátor elektromos jachtját.
49. Balabo Kft. – 897 448 000 forint
A Balatonföldváron e-kikötőt építő társaság egyik tulajdonosa a Pizza Forte-alapító Deák Sándor, a másik pedig bizonyos Mészáros László Péter. Utóbbi egy olyan hajógyártó céget is birtokol, melyet az imént említett Viszkei testvérek telephelyére jegyeztek be.
50. Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. – 840 000 000 forint
A fenti összeg a Lázár János kormánybiztosi felügyeletével működő mezőhegyesi vállalat szállójának átépítésére szolgál.
51. Kattiz Kft. – 811 614 000 forint
Az MTÜ tanácsadói karába beválogatott Zoób Kati vállalkozása balatonfüredi divatgyűjteményre és alkotóházra kapta az adóforintjainkat.
52. FND Kemping Kft. – 799 995 000 forint
A fonyódi Napsugár Kemping fejlesztését végző cég ezer szállal kötődik Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter bajtársához, Rátky Miklós ügyvédhez.
53. Zsindelyes Tanya Alapítvány – 794 887 000 forint
Az érpataki Zsindelyes Pálinkafőzde turisztikai „divíziójánál” meg-megfordultak már miniszterek és kormánybiztosok – járt tehát az állami pénz a Papp József vezette szállókomplexum továbbfejlesztésére.
54. Palace Garden Hotel Kft. – 792 015 000 forint
Az egykori siófoki Palace diszkó helyén épülő szálloda tulajdonosai olyan magyar magánszemélyek, akik más vállalkozásokban a leggazdagabb magyar-orosz családnak, azaz Rahimkulovéknak dolgoznak.
55. Agroforg-csoport – 754 800 000 forint
A tokaji LaBor Bisztró tulajdonosai, a Maleczki család két jogcímen – szálloda- és étteremfejlesztésre – kapott pénzt az államtól.
56. Reflex 2006 Kft. – 743 024 000 forint
A Jáger család kislődi Sobri Jóska Élményparkjában visszatérő vendég néhány fideszes politikus, így állami pénz is lett az intézmény attraktivitásának fejlesztésére.
57. Fonyód városa – 667 760 000 forint
A fideszes vezetésű település 11 jogcímen kapott közpénzt a strandjai rendbehozására.
58. Gottwald Kft. – 650 000 000 forint
Az Ángyán József által „körberajzolt” Gottwald családnak tatai szállodafejlesztésére küldött forrást a kormányzat.
59. Spirit Hotel Kft. – 646 737 000 forint
A cég gyógyszállót működtet, illetve „minőségfejleszt” Sárváron – hátterében a HírTv-alapító Pocsai és Bálintfy családokkal.
60. MSF Hotel Management Kft. – 634 077 000 forint
A közelmúltban Hadházy Ákos köszörülte a nyelvét a soproni Hotel Sziesztát modernizáló cég fején, a határszéli trafikbizniszbe is belekóstolt Trajber Gáboron.
61. Laposa-projektek – 631 142 000 forint
Az MTÜ-tanácsadó Laposa Bencét négy cégen keresztül „támasztotta meg” az állam. A Bor3 Badacsony Kft. bő 300 milliót, a Laposa Birtok Kft. szűk 200 milliót bevételezhetett a Hableány nevet viselő egységek létrehozására. Másik két társaság pedig borteraszokra kapott 143 millió forintot.
62. Fenyő-Wellness SRL – 630 000 000 forint
A csíksomlyói skanzenparkot fejlesztő cég és a csíkszeredai Fenyő szálló tulajdonosi köre fedi egymást; utóbbi hotelt Mészáros Lőrinc Hunguest-hálózata üzemelteti.
63. TQM Hotel Kft. – 629 432 000 forint
A siófoki Sungarden szállodát működtető – illetve most épp feljavító – vállalatot néhány éve az állami Magyar Villamos Művektől privatizálta Fazekas József.
64. Hunnia Vadgazdálkodási Kft. – 596 501 000 forint
A fonyódi vadászházbirtokos Kanizsay Gábor most a helyi Sirály szálló újjáépítését tűzte ki célul – állami segédlettel.
65. Siófok városa – 588 942 000 forint
Az ellenzéki irányítású település Balaton-parti Kft. nevű cége öt jogcímen kapott közpénzt a strandjai rendbeszedéséhez.
66. Hotel Carbona Zrt. – 578 618 000 forint
Ez a vállalat szintén a már emlegetett Pocsai–Bálintfy-körhöz tartozik, de tulajdonosi struktúrája némileg más, mint a Spirit Hotelé. A most fejlesztendő hévízi Carbona szállodában részvényes például Csóti György volt MDF-es és fideszes parlamenti képviselő, korábbi zágrábi nagykövet is.
67. B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft. – 549 720 000 forint
A balatonfüredi UNI Hotelt e társaságon keresztül birtokolja Csányi Sándor. Az állami támogatást azért kérte (és kapta), hogy a szálló kikötőjét alkalmassá tegyék elektromos hajók fogadására is.
68. Bodrogkeresztúr község – 541 055 000 forint
A Mészáros Lőrinc (egyik) borászatának is otthont adó települést három jogcímen dotálja az állam: 507 millió megy gasztrofalu-projektre, 34 millió pedig vendégházbővítésre.
69. OTP Bank Nyrt. – 536 595 000 forint
A pénzintézet balatonszemesi hoteljének átalakításába ugyancsak bevonta az adófizetőket a kormányzat.
70. Hévinvest Spa-Golf Zrt. – 528 247 000 forint
A két jogcímen támogatott hévízi vállalat hoteljétől igazolta le az MTÜ Könnyid Lászlót, az ügynökség mai turizmusstratégiai vezérigazgató-helyettesét.
71. Velencei projektek – 510 777 000 forint
Az L. Simon László fideszes képviselő üzlettársaként is jegyzett Csapó András Béla Velencei-tavi szállodakomplexuma két társaságon keresztül is állami mannához jutott. A Velence Resort Zrt. 496 millió forintot, a VRS Part Hotel Kft. bő 14 milliót érdemelt „tőlünk”.
72. Kiskunhalas városa – 500 000 000 forint
A fideszes vezetésű település gyógyfürdőfejlesztésre vállalkozik a megítélt forrásból.
73. Zala Megyei Önkormányzat – 500 000 000 forint
A Fidesz vezette megye cége, a Zalai Területfejlesztési Ügynökség Kft. az úgynevezett Mura-programra kapott turisztikai pénzeket.
74. Asociaţia Pro Szent Anna / Pro Szent Anna Egyesület – 499 951 000 forint
A Hargita megyei szervezet a Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp ökocentrumra veheti igénybe az anyaországi támogatást.
75. Értékeink Öröksége Kft. – 490 412 000 forint
Az MTÜ-tanácsadóként is funkcionáló Pál István „Szalonna” népzenész püspökhatvani cége kúriafejlesztésre igényelte az állami turisztikai hozzájárulást.
76. Nature Experience SRL – 483 000 000 forint
Az Appeninn-ügyleteknél már említett Balázs Attila családjának erdélyi cége a HVG360 szerint egy Zente-land nevű, a gyergyóremetei borvízfürdő köré tervezett komplexumot húzna fel a magyarországi támogatásból.
77. Folly Arborétum Kft. – 475 342 000 forint
A cégtulajdonos Folly Réka ugyancsak MTÜ-tanácsadóként vétette észre magát. Férje, Werner Péter annak idején a Németh Szilárd-féle csepeli önkormányzat városgazda cégét vezette, majd a szintén fideszes vezetésű XVIII. kerületnek is dolgozott. A mostani állami segítség az arborétum turisztikai attraktivitásfejlesztését hivatott előmozdítani.
78. Balatonfenyves község – 457 416 000 forint
A független polgármester által vezetett település 8 jogcímen jutott közpénzhez, melyből a strandjait modernizálhatja.
79. Gastrogold Kft. – 419 458 000 forint
Az MTÜ-tanácsadó Csapody Balázs, valamint a Béres család által fémjelezett vállalkozás a balatonszemesi Kistücsök Étterem fejlesztésére és panzió kialakítására kapta – két részletben – a fenti összeget.
80. Rókusfalvy Fogadó / Rókusfalvy Birtok Kft. – 410 000 000 forint
Az államnak is kommunikáló Rókusfalvy Pálnak az etyeki éttermére, vendégházára ítélték meg a központi támogatást.
Nyitókép-illusztráció: Vörös Szabolcs
#Guller Zoltán#Magyarország#MTÜ#Orbán Ráhel#Rogán Antal#turizmus | https://www.valaszonline.hu/2021/02/26/turisztika-tamogatasok-ugynokseg-mtu-guller-zoltan/ | https://web.archive.org/web/20230522233116/https://www.valaszonline.hu/2021/02/26/turisztika-tamogatasok-ugynokseg-mtu-guller-zoltan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sokkolo-a-kormany-az-igenylok-fel-szazalekanak-adta-a-turisztikai-tamogatasok-ketharmadat | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-02-26 16:39:00 | [
"Apáthy Endre",
"Balázs Attila",
"Bálintfy Gábor",
"Csányi Sándor",
"Csapó András Béla",
"Csapody Balázs",
"dr. Czéh-Tóth Márk",
"Fellegi Tamás",
"Folly Réka",
"Garancsi István",
"Hamar Endre (Dr.)",
"Heintz Gábor Gyula",
"Hernádi Zsolt",
"Hoffmann Henrik",
"Jellinek Dániel",
"Kante Awa",
"Kosik János",
"L. Simon László",
"Laposa Bence",
"Mészáros László Péter",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Ráhel",
"Pál István",
"Petneházy Dávid",
"Plachy László",
"Pocsai Alex",
"Puch László",
"Rókusfalvy Pál",
"Szabadics Zoltán",
"Szepesi Richárd",
"Szíjj László",
"Szivek Norbert",
"Tiborcz István",
"Trajber Gábor",
"Varga Lajos",
"Vargács András",
"Viszkei András",
"Zoób Kati"
] | [
"Adventor Hotel Kft.",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Badacsony Heritage Company Kft.",
"Bajcsy Invest Kft.",
"Balabo Kft.",
"Balatonfői Yacht Club Kft.",
"BDJK-Real Estate Kft.",
"Bor3 Kft.",
"Breeze Lake Zrt.",
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Dorottya Experience Kft.",
"Dreamland Holding Zrt.",
"Értékeink Öröksége Kft.",
"Event Horizon Capital Zrt.",
"Felcsút község Önkormányzata",
"Fenyő-Wellness SRL",
"FND Kemping Kft.",
"Folly Arborétum és Borászati Kft.",
"Gastrogold Vendéglátó Kft.",
"Global Terv Kft.",
"Gottwald Kft.",
"Green Plan Center Oktatási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Hévinvest Spa-Golf Zrt.",
"Hotel Balneo Kft.",
"Hotel Carbona Zrt.",
"Hotel Ózon Kft.",
"Hunép Universal Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Ingatlan Gyám 2019 Zrt.",
"Kányaváry Borbirtok Kft.",
"Kattiz Kft.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"KOLPING Családi Hotel Vagyonkezelő Kft.",
"Laposa Birtok Kft.",
"Lexan Holding Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MPHH Hotel Invest Kft.",
"MSF Hotel Management Kft.",
"Natúré Experience SRL",
"Nivala Magántőkealap",
"Palace Garden Hotel Kft.",
"Pannon Tessera Hospitalis Zrt.",
"Pro Szent Anna Alapítvány",
"Pro-Mot Kft.",
"Rebamey Holding Kft.",
"Reflex 2006 Kft.",
"Rókusfalvy Birtok Kft.",
"Solum-Invest Kft.",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.",
"Spirit Hotel Gyógyszálloda Kft.",
"Szántód BalaLand Family Kft.",
"Tamburmajor Invest Kft.",
"tetrecen Kft.",
"Tokaj Aktív Turisztikai Kft.",
"Tokaj Csurgó Völgy Kft.",
"TQM Hotel Kft.",
"Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"X. Center Irodaház Kft.",
"Zagore Property Zrt.",
"Zsindelyes Tanya Alapítvány"
] | [
"Bodrogkeresztúr",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"covid-19",
"tőkealap",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás",
"Kisfaludy-program"
] |
51,707 | „Elnézést képviselő úr, megvizsgálhatom Önt?” | Tizedére zuhant a vagyonosodási vizsgálatok száma, miután 2016-tól állampolgári bejelentésre az adóhivatal már nem indíthat ilyen ellenőrzést. Sőt, csak akkor indulhat vagyonosodási vizsgálat, ha az illető beleegyezik, vagy pénzügyi bűncselekmények miatt már eleve nyomoz ellene egy másik szerv. | Nem unatkoztak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) munkatársai 2015 tavaszán. Két ellenzéki országgyűlési képviselő kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezete ellen. Előbb az Együtt párt elnöke, Szigetvári Viktor jelentette fel a NAV-nál Habony Árpádot, a kormányfő informális tanácsadóját, miután médiabirodalom építésébe kezdett. A politikus arra volt kíváncsi, hogy honnan van Habonynak erre pénze. Majd Vadai Ágnes, a DK politikusa fordult az adóhivatalhoz Szijjártó Péter külügyminiszter házvásárlása miatt. Nem tudni, hogy köze van-e a két esetnek ahhoz, hogy még abban az évben úgy módosította a magyar országgyűlés a vagyonosodási vizsgálatokat szabályozó törvényt, hogy országgyűlési képviselőket ne lehessen vegzálni.
Mészáros Lőrinc a leggazdagabb
És persze vidéki polgármestereket sem. Mészáros Lőrinc gazdagodása mesébe illő. Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, a volt felcsúti polgármester, aki gázszerelőből lett az ország leggazdagabb embere. Vagyongyarapodása 2010-től indult, miután a Fidesz megnyerte a választásokat. Ekkor még csak egy cége volt, ma már megszámlálhatatlanul sok. Szinte nincs olyan gazdasági ágazat, ahol ne lenne jelen: a feldolgozóipartól a mezőgazdaságon át a szállodaiparig kiterjedt az érdekeltségi köre.
Rakétaszerű felívelése akkor indult meg, miután Orbán Viktor 2015-ben, egy bizonyos G-napon, összeveszett régi harcos társával, Simicska Lajos oligarchával. Ezt követően Mészáros cégei az állami közbeszerzések szinte állandó nyertesei lettek.
Mi az a vagyonosodási vizsgálat?
Nem lehet minden ember mellé rendőrt állítani, de a vagyonosodási vizsgálatnak köszönhetően nem is kell. Ha a lopás, vagy csalás sok esetben nem látszódik, a költés már annál inkább. „A vagyonosodási vizsgálat erre a fordított módszerre épít. Az adóhivatal megnézi, hogy mennyit költött az illető egy adott időszakban és volt-e erre fedezete a legális, azaz adózott jövedelméből” – mondta a Szabad Európának Michnai Attila, adótanácsadó. Az ellenőrzés által feltárt adózatlan jövedelem közterhe az adóhiány, ami után 50-200 százalékos adóbírságot lehet kivetni.
„33 éve vagyok a pályán, de ennél hatásosabb adóhivatali eszközt, mint a vagyonosodási vizsgálat a személyi-jövedelem adó területén nem láttam” – mondta a szakértő. Michnai szerint tökéletesen működött az elv, amely a csalásból származó költésre koncentrált. Michnai egyébként azokat védte, akik ellen a NAV vizsgálatot indított és sok esetben, amikor őt az eljárás korai szakaszában bevonták, annyit tudott elérni, hogy csökkentsék a fenyegető adóhiány és büntetés mértékét.
„Számomra teljesen érthetetlen, hogy ezt a nagyon egyszerű és szenzációs hatásfokkal működő vizsgálatot de facto megszüntették” – mondta Michnai, aki szerint addig piszkálták egymást a parlamentben a képviselők, amíg a Fidesz megunta azt, hogy állandóan feljelentik az ellenzéki képviselők a kormánypárti honatyákat a költekezéseik és a „hibásan beadott” vagyonbevallásuk miatt.
„Elnézést, megvizsgálhatom Önt?”
2016. január 1-től az ellenzéki képviselők hiába fordulnak az adóhatósághoz. Az előző évi törvénymódosítás értelmében magánszemély bejelentésére a NAV már nem kezdeményezhet vagyonosodási vizsgálatot. Ezt csak abban az esetben teheti meg, ha a célszemély ezt önmaga kéri, vagy a rendőrség vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást indított ellene és az adóhivatal is úgy dönt, megvizsgálja őt.
A félreértések elkerülése érdekében a törvény azt is részletesen leírja, hogy a Büntető Törvénykönyv melyik négy fejezete alapján lehet csak vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményezni bűncselekmény gyanúja esetén. Michnai Attila elmondása szerint, hosszú pályafutása alatt egyszer sem fordult elő, hogy büntető eljáráshoz kötötték ügyfelei vagyonosodási vizsgálatát. És olyanról sem hallott, hogy valaki maga ellen kérne ilyet. A kormány nem mellesleg arról is döntött, hogy 2016-tól politikai irányítás alá került az adóhivatal, miután NAV élére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter saját helyettesét, Tállai András államtitkárt nevezte ki.
Bombabiztos üzlet az államnak
„Egy fordított bizonyítási teherrel járó vizsgálat, ahol nem a hivatalnak kellett bebizonyítani azt, hogy a magánszemély a bevallott jövedelme az életvitelére fordított kiadásai nincsenek arányban a bevallott, vagy adómentes, esetleg bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmével, hanem fordítva: az adóznak kellett ezek ellenkezőjét bizonyítékokkal alátámasztani” – mondta egy neve elhallgatását kérő szakember, aki 15 évig dolgozott a NAV-nál. Elmondása szerint kötött bizonyítási rendet írtak elő az ellenőrzéseken, vagyis a NAV-nál az is fel volt sorolva, hogy milyen okiratokkal lehet az egyes állításokat bizonyítani. „Ez egy nagyon hatékony vizsgálati típus volt, elég szűk mozgásteret adott a vagyonosodási vizsgálat alá vont személynek” – tette hozzá.
A vagyonosodási vizsgálatok másik nagy előnye volt az adóhatóság részéről, hogy nem engedte elévülni az adózatlan jövedelmeket. A NAV a költekezéskor kezdi el megbecsülni, hogy volt-e az illetőnek fedezete erre legális forrásból vagy sem. Ha nem, akkor mindegy, hogy 10-15 évvel ezelőtt elcsalt pénzt kezdett el költeni valaki: a vizsgálat megindításától ketyeg az óra. A bírósági helybenhagyási arány is igen magas volt, a NAV szépen nyerte ezeket a pereket.
Ötödére zuhant a vizsgálatok száma
Miután drasztikusa szűkült a vagyonosodási vizsgálatok elindításának a lehetősége tizedére csökkent az ilyen típusú ellenőrzések száma. A NAV a közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából kiderült, hogy az elmúlt húsz évben igen hullámzóan alakult a statisztika. Volt olyan év, amikor pár száz és volt olyan, amikor 13 ezer vizsgálat indult el. Ha átlagot vonunk, akkor 2016 előtti évtizedben évente átlagosan háromezer vagyonosodási vizsgálat indult el. Ez a szám 2020-ra 184-re csökkent.
Az elmúlt tíz évben átlagosan 15,2 milliárd forintnyi adókülönbözetet, és éves szinten 9 milliárdnyi adóbírságot állapított meg a NAV. Tavaly a vizsgálati szám bezuhanásának ellenére sem sokkal kevesebb, 13,9 milliárd forintnyi adókülönbözetet és 22 milliárd forintnyi adóbírságot állapított meg. A statisztika esetében fontos hangsúlyozni, hogy a NAV becsléssel állapítja meg az adókülönbözetet, és kérdéses, hogy ezekből az összegekből, mennyi fog ténylegesen befolyni. Forrásunk azt is mondta, hogy az évente indított vizsgálatok esetében a politika is komoly befolyással bírt. 2007-ben például föntről leszóltak, hogy aktívabb ellenőrzésekre van szükség, és máris 13 ezer fölé ugrott abban az évben az elindított vagyonosodási vizsgálatok száma. És persze ennek az ellenkezője is igaz, amikor a politikusok ellen indított vizsgálat nem állapít meg adóhiányt.
Az adóhivatal egyébként azt írta a Szabad Európának, hogy a „társadalmi elvárásoknak megfelelően” 2016-tól megváltozott a vagyonosodási vizsgálatok menete. „Azóta a vagyonosodási vizsgálatok célközönsége nem lehet az átlagfizetéséből élő állampolgár” – közölte a NAV. Itt némi ellentmondás tapasztalható, hiszen a vagyonosodási vizsgálatok pont arról szólnak, hogy a papíron minimál-, vagy átlagbérből élő emberek, hogyan képesek értékes autókat és drága ingatlanokat vásárolni, egzotikus helyekre utazni.
A politikusok nem aggódnak
Hiába változtatták meg a szabályokat, a politikusoknak eddig sem kellett aggódniuk, ha lebuktak. „Amikor az egyik cikkünkben feltártuk az egyik képviselő vagyongyarapodását, az illető egyszerűen javította a vagyonbevallását” – mondta Pethő András, a Direkt36 oknyomozó lap alapító-szerkesztője.
Pethő szerint előfordult, hogy miután kipereltek adatokat, azokat úgy kapták meg, hogy jelszóval voltak védve. Jelszót azonban senki sem küldött nekik, igaz anélkül is látható volt az adat, csak nehezebb volt táblázattá átalakítani. „Nincs könnyű dolguk a magyar újságíróknak. Egy sima közérdekű adatigényléskor is az esetek többségében Excel-táblázat helyett, nem kereshető PDF-formátumban mentett ezernyi adathalmazt kapnak. Nekik még ezzel dolguk van, hogy összegezhessék az információkat” – mondta. Szerinte ezt direkt csinálják. | https://www.szabadeuropa.hu/a/elnezest-kepviselo-ur-megvizsgalhatom-ont/31122805.html | https://web.archive.org/web/20231115004233/https://www.szabadeuropa.hu/a/elnezest-kepviselo-ur-megvizsgalhatom-ont/31122805.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belnezest-kepviselo-ur-megvizsgalhatom-ontr | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-02-26 23:09:46 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"jogalkotás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
51,708 | Feljelenti Rogán apósát az OLAF-nál a Momentum | A momentumos Hajnal Miklós a Ductus mezőgazdasági tanácsadócég 2,23 milliárdos megtámogatása miatt fordult az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz. | Hajnal Miklós a Momentum elnökségi tagja feljelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) Rogán Antalék ellen. Az erről szóló közleményben azt írja Hajnal, hogy a "propagandaminiszter rokonsága" a 2019-2020-as évben kiemelkedő mértékű, uniós finanszírozású állami támogatásokhoz, gyanús bankkölcsönökhöz és áron alul vett cégrészhez is jutott.
Rogán Antal apósának, Obrusánszki Zsoltnak a tavalyi cégvásárlása az egyik ügy, amit említ Hajnal, illetve ez az, ami az OLAF-ra tartozhat. A Ductus Szaktanácsadó és Oktató Kft., amibe 750 ezer forintért vásárolta be magát Obrusánszky, 2019-ben 2,23 milliárd forint vissza nem térítendő uniós eredetű állami forrást kapott. A momentumos politikus megjegyzi az Átlátszó nyomán, hogy a Ductus által elnyert pályázathoz 165 millió forint önrész is kellett volna, de a vállalkozás 2019 végi utolsó beszámolójában csak 47 millió forint szerepelt.
A Ductus ezek után 2020-ban további 315 millió forint bankkölcsönt kapott az állami tulajdonban lévő Budapest Banktól – attól, amelyik Rogánék földvásárlási botrányában is érintett. A feljelentést tevő Hajnal mindezt úgy kommentálja: | https://hvg.hu/gazdasag/20210227_hajnal_miklos_olaf_rogan_antal | https://web.archive.org/web/20210421092316/https://hvg.hu/gazdasag/20210227_hajnal_miklos_olaf_rogan_antal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelenti-rogan-aposat-az-olaf-nal-a-momentum | HVG | hungarian-news | 2021-02-27 08:46:00 | [
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal"
] | [
"Budapest Bank Zrt.",
"Ductus Szaktanácsadó Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"tanácsadás",
"EU",
"bankok - pénzintézetek",
"OLAF-vizsgálat",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
51,709 | Új cégükkel már külföldre tekingetnek Mészárosék | Ahol egy bizonyos menedzser feltűnik, ott általában hamarosan Mészáros-érdekeltség terem. | New York Times: Menetel a hírhedt Carpathian Brigade
lapszemle
2024.06.27. 05:333 perc
A lap szerint a magyar ultracsoport a legerősebb és legveszélyesebb nacionalista drukkerszerveződés Európában, és maga is Orbán Viktor politikájának az eszköze.
Neue Zürcher Zeitung: Orbán béketurnéjának semmi köze nincs a békéhez
lapszemle
2024.07.10. 05:303 perc
A lap szerint a magyar miniszterelnök kizárólag a saját szempontjait nézi.
Átalakul a világszerte ismert magyar adatmentő cég, a Kürt Zrt.
üzlet
2024.07.16. 11:481 perc
A Kürt Zrt. évtizedek óta az egyik legismertebb informatikai vállalkozás Magyarországon, külföldön is sikereket aratott, most egy részét eladták.
Idén is lesz Beethoven-koncert Martonvásáron, az ehhez legautentikusabb hazai kastélykertben
programajánló - kritika
2024.06.30. 06:302 perc
Martonvásár, illetve a Brunszvik család közeli kapcsolata Ludwig van Beethovennel közismert. A zeneszerző több művet is ajánlott Bruszvikéknak, és járt a kastélyban is. A Nemzeti Filharmonikusok július 6-án is feleleveníti Beethoven emlékét.
Egymilliárdot oszt Gattyán György Megoldás Mozgalma a párt győztes polgármestereinek, de még nem tudni mire és hogyan
belpolitika
2024.06.29. 06:276 perc
Három településen is a Megoldás Mozgalom jelöltjei nyerték el a polgármesteri megbízatást az önkormányzati választásokon. A pártnál most egymilliárd forintra pályázhatnak, hogy "mintatelepüléssé" változtassák községüket. | https://hvg.hu/360/202108_global_spectrum_invest_kulfoldre_tekinget_meszaros | https://web.archive.org/web/20210415094328/https://hvg.hu/360/202108_global_spectrum_invest_kulfoldre_tekinget_meszaros | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-cegukkel-mar-kulfoldre-tekingetnek-meszarosek | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-27 08:30:00 | [
"Halmi Tamás",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Aqua Lorenzo Kft.",
"Global Spectrum Invest Zrt.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,710 | A gödi különleges övezet az Ab szerint rendben van, de ehhez adott egy kis szépségtapaszt | A panaszt elutasították, de az Alkotmánybíróság meghagyta, hogy az Országgyűlésnek a feladatokkal arányos támogatást kell biztosítania az önkormányzatoknak. Ketten nyújtottak be különvéleményt. | Nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy Gödtől elvették a Samsung akkumulátorgyár területét és a vele járó adóbevételeket, de azért az állam nem lehetetlenítheti el az önkormányzatokat – mondta ki az Alkotmánybíróság.
A különleges gazdasági övezetet tavaly áprilisban hozta létre egy veszélyhelyzeti kormányrendelet, megfosztva a települést költségvetésének harmadától. Ezt júniusban egy törvény véglegesítette, ezzel okot adva az Ab-nak, hogy ősszel annak ellenére ne foglalkozzon a már hatályát vesztett rendelettel, hogy a helyébe lépett törvény ugyanazt tartalmazza.
Nemrég kiderült: az új tulajdonos, a megyei önkormányzat a Samsungtól befolyó adónak csak 40 százalékát adja vissza Gödnek. A kormány egyebek közt arra hivatkozott, hogy szélesebb körben javulhatnak a lakosság életkörülményei, ha a helyi beruházásból származó bevételeket a megye osztja szét, egy tágabb közösségen belül.
Az Ab ezt lényegében elfogadva utasította el a gödi önkormányzat panaszát. Balogh Csaba momentumos polgármesternek azt a jogilag nehezen megfogható érvét, hogy a város azért szenvedte el a veszteséget, mert ellenzékiek vezetik, az Ab azzal utasította el, hogy „a szabályozással érintett önkormányzatok között a felhatalmazó jogszabály nem tesz különbséget”.
A panasz arról is szólt, hogy a kormány döntése ellen nem lehetett fellebbezni, és a várost nem kártalanították, pedig ez az Alaptörvény szerint kisajátítás esetén kötelező. Az Ab válasza: a kormányrendelet, illetve a törvény nem egyedi döntés, hanem jogszabály. Ezért nem lehet ellene fellebbezni, csak az Ab-hoz fordulni, ami lám, meg is történt. Kisajátításról pedig nincs szó, hiszen egy másik önkormányzati szintnek adták át a város tulajdonát. A támadott jogszabályok már csak azért sem eredményezik a város tulajdonhoz való jogának aránytalan korlátozását, mert az Alaptörvény szerint az önkormányzat a tulajdonjogát „a helyi közügyek intézése körében” gyakorolja. (Bár a mondat nem folytatódik, de ez úgy érthető, hogy az akkumulátorgyár tulajdonjoga nem kötődik a helyi közügyekhez.)
A panaszt tehát elutasították, de az Ab alkotmányos követelményként megszabta: „az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az általuk ellátott kötelező feladat és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Ezeket az Országgyűlés, veszélyhelyzet idején a Kormány közérdekből csökkentheti, azonban ezzel nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését, nem üresítheti ki (…) alkotmányosan védett feladatköreiket.” Ez a követelmény a különleges gazdasági övezetek kijelölésekor is irányadó. Ugyanakkor továbbra is a parlamenti többségen, illetve a kormányon múlik annak eldöntése, hogy egy támogatás arányban áll-e a feladatokkal.
Ketten nyújtottak be különvéleményt. Czine Ágnes szerint forráselvonásra tényleg csak akkor kerülhessen sor, ha az nem veszélyezteti a helyi közügyek körébe tartozó feladatok ellátását, és szükség esetén a jogszabály a forráselvonással egyidejűleg rendelkezzen a kompenzációról. Ennek hiányában „az Alkotmánybíróságnak jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet kellett volna megállapítania”.
Pokol Béla, aki, úgy látszik, a többségtől eltérően jelentőséget tulajdonít annak, hogy Göd ellenzéki vezetésű, élesebben fogalmazott: „a pártok váltógazdaságának véletlen eltérései a többségi kormányhatalom és a nagyobb városi önkormányzatok szintjén elviselhetetlenné és fenntarthatatlanná tenné az egész rendszert, ha a mindenkori kormánnyal szembenálló nagyobb városi önkormányzatokat ilyen szabad tulajdonátrendezéssel meg lehetne fosztani önállóságától”. | https://hvg.hu/itthon/20210219_A_godi_kulonleges_ovezet_az_Ab_szerint_rendben_van_de_ehhez_adott_egy_kis_szepsegtapaszt | https://web.archive.org/web/20230309204026/https://hvg.hu/itthon/20210219_A_godi_kulonleges_ovezet_az_Ab_szerint_rendben_van_de_ehhez_adott_egy_kis_szepsegtapaszt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-godi-kulonleges-ovezet-az-ab-szerint-rendben-van-de-ehhez-adott-egy-kis-szepsegtapaszt | HVG | hungarian-news | 2021-02-19 14:45:00 | [] | [] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"ipari park"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
51,712 | Most „vesztegetés hatósági eljárásban bűntette” miatt függesztették fel Simonka György mentelmi jogát | Már három éve is felfüggesztették a mentelmi jogát a fideszes képviselőnek, akit bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolnak. | Ezúttal azzal vádolja a Fidesz-képviselőt az ügyészség, hogy amint tudomást szerzett az ellene indított büntetőeljárásról, az egyik őrizetbe vett gyanúsítottat megvesztegette, hogy ne tegyen rá terhelő vallomást, illetőleg előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen. A Paprikakert TÉSZ ügyvezetője 5 millió forintot kapott Simonkától, aminek fejében egyeztette vele, hogy mit mondjon, és ennek megfelelően vallott.
A decemberi ügyészségi bejelentés után most volt lehetősége az Országgyűlésnek, hogy szavazzon. A mentelmi jogot felfüggesztették, így az eljárás erről a vádpontról is megindulhat.
Korábban 2018 őszén függesztették fel az orosházi választókerület képviselőjének mentelmi jogát, ezt követően az ügyészség 2019 nyarán bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot ellene és 32 további vádlott ellen.
A bírósági tárgyalás 2020 októberében kezdődött, a politikus minden vádat tagadott. Szerinte olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek, „a mentesülésük miatt mondták azt, amit kellett”, a vádiratban szereplő bűnszervezet sohasem létezett. Túlárazásról nem tudott, hamisnak nevezte azt az állítást, hogy pénzeket osztottak vissza.
Simonka György, aki az Országgyűlés plenáris ülésén utoljára 2013. június 17-én szólalt fel, a büntetőeljárás közben is képviselő, a Fidesz-frakció tagja. A mai ülésen is részt vett. Januári képviselői javadalmazása 1 324 080 forint volt. Letartóztatását az ügyészség egy korábbi kérdésre válaszolva nem tartotta szükségesnek.
Három másik, magánvádas ügyben viszont nem függesztették fel a képviselők mentelmi jogát. Szabó Tímeát (Párbeszéd) egyrészt Bús Balázs (Fidesz) volt óbudai polgármester jelentette fel becsületsértésért egy óvodai botránnyal kapcsolatos kijelentései, másrészt a Hell Energy italgyártó cég rágalmazásért a vitatott tatai szállodaberuházásról tett megjegyzései miatt.
Tiba Istvánt (Fidesz) Hegedüs Péter jelenlegi balmazújvárosi polgármester jelentette fel rágalmazásért, mert egykori (2006–2014 közti) elődje lopással vádolta meg őt. Az Országgyűlés a mentelmi bizottság javaslatára mindhárom esetben követte azt a gyakorlatot, hogy magánvádas ügyekben fenntartják a mentelmi jogot, hiszen annak az a célja, hogy a képviselők zavartalanul dolgozhassanak és mondhassanak véleményt a közügyekről. | https://hvg.hu/itthon/20210222_simonka_gyorgy_mentelmi_jog_felfuggesztes | https://web.archive.org/web/20221011100739/https://hvg.hu/itthon/20210222_simonka_gyorgy_mentelmi_jog_felfuggesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-bvesztegetes-hatosagi-eljarasban-buntetter-miatt-fuggesztettek-fel-simonka-gyorgy-mentelmi-jogat | HVG | hungarian-news | 2021-02-22 17:24:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,713 | Titkolja az Agrárminisztérium a Rogán Barbara családjához köthető milliárdos pályázat részleteit | A Transparency International Magyarország szerint fals érveléssel titkolja az Agrárminisztérium az adatokat. | Miután kiderült, hogy Rogán Antal új feleségének családja egy olyan céget vásárolt meg, amely korábban 2,2 millárd forintot nyert egy uniós pályázaton, megkerestük a tendert kezelő minisztériumot – amely az Agrárminisztérium volt – hogy megtudjunk részleteket a tenderről.
Egészen pontosan azt szerettük volna megtudni, hogy hányan és kik pályáztak, és a szereplők eddig mennyi pénzt kaptak meg. Elkértük ezen felül a beadott pályázatokat és az elkészült szerződéseket is, illetve megkérdeztük, hogy
- kik bírálták el a pályázatokat,
- kik végzik az ellenőrzést,
- és milyen ellenőrzések történtek eddig.
Bár ezek nem tűnnek szupertitkos adatoknak, a minisztérium mégis megtagadta az adatszolgáltatást. Magyarázatként ráadásul az Európai Uniót hozták fel, mint írták, "az uniós normák egyértelműen fogalmazzák meg az EU elvárását a támogatási adatokkal kapcsolatban, a tagállamoknak nincs mérlegelési jogköre a nyilvánosságra hozandó adatok körét illetően", ezek a normák pedig a minisztérium szerint arról szólnak, hogy az általunk kért adatokat csak a nyertesek, valamint az arra jogosult hatóságok kaphatják meg.
A minisztérium egy ágazati törvényre is hivatkozik, amelyben szerintük a fenti, uniós elvárásoknak megfelelően szabályozza, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni és mit nem, márpedig az általunk kikért adatok nincsenek benne abban a körben, amit az agrártárcának ki kellene adnia. Ligeti Miklós, a Transpareny International Magyarország jogi igazgatója szerint viszont ez az érvelés téves, ráadásul valótlan is.
"Ez a védekezés a jelen állás szerint a bírósági gyakorlatban elvérzik. Az Agrárminisztérium által hivatkozott ágazati törvényben lefektetett szabályokat nagyon leegyszerűsítve úgy kell értelmezni, hogy azok a nyilvánosság minimumát szabják meg, tehát, hogy mi az, amit mindenképp nyilvánosságra kell hozni. Ebből viszont nem következik az, hogy ami ezen felül is közérdekű adat, ne lenne kötelességük kiadni" – közölte.
Magát a pályázatot 2019 végén a Ductus Szaktanácsadó és Oktató Kft. nyerte meg, a megítélt összeg 2,2 milliárd forint volt, ennél több pénzt eddig egyetlen szereplő sem kapott a kérdéses pályázaton. A támogatást a nyertesek arra kapták, hogy mezőgazdasági szaktanácsadást nyújtsanak. Rogán Antal apósa azután vásárolta be magát a cégbe, hogy az megnyerte a pályázatot.
A társaság, ahogy az Átlátszó korábban megírta, a tenderhez szükséges önerőt nem tudta előteremteni, az legalábbis nem látszik, hogy miből lett volna rá pénz. Ami viszont igen, hogy a cég a Budapest Banktól kapott hitelt, a pénzintézet kölcsönét viszont csak azután kapta meg, hogy Rogán Antal apósa megjelent tulajdonosként. A banknál vezérigazgató-helyettesi pozícióban dolgozik Rogán Antal régi bizalmasa, Puskás András. | https://hvg.hu/gazdasag/20210226_Titkolja_az_Agrarminiszterium_a_Rogan_Barbara_csaladjahoz_kotheto_22_milliardos_palyazat_reszleteit | https://web.archive.org/web/20221011100533/https://hvg.hu/gazdasag/20210226_Titkolja_az_Agrarminiszterium_a_Rogan_Barbara_csaladjahoz_kotheto_22_milliardos_palyazat_reszleteit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolja-az-agrarminiszterium-a-rogan-barbara-csaladjahoz-kotheto-milliardos-palyazat-reszleteit | HVG | hungarian-news | 2021-02-26 14:45:00 | [
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Ductus Szaktanácsadó Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"oktatás",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"EU",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,714 | Mészáros jól járt, a gazdák nagyot buktak a malomcsődön | Hárommilliárd forintos károkozással vádolták meg a Sikér Zrt. egykori ügyvezetőit. A patinás malomipari cég csődjén sokat veszítettek a kisebb beszállítók, a felcsúti milliárdos viszont olcsón jutott egy értékes vagyontárgyhoz. | Hárommilliárd forintos károkozással vádolták meg a Sikér Zrt. egykori ügyvezetőit. A patinás malomipari cég csődjén sokat veszítettek a kisebb beszállítók, a felcsúti milliárdos viszont olcsón jutott egy értékes vagyontárgyhoz. | https://hvg.hu/360/202108__malomipari_csod__buntetoper__meszaros_haszna__teljes_kiorles | https://web.archive.org/web/20230423103309/https://hvg.hu/360/202108__malomipari_csod__buntetoper__meszaros_haszna__teljes_kiorles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-jol-jart-a-gazdak-nagyot-buktak-a-malomcsodon | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-26 11:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Búzakalász 66 Kft.",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt.",
"Sikér Malomipari Zrt.",
"Szatmári Malom Kft."
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"élelmiszeripar",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
51,715 | Újabb milliárdos hiányt tártak fel a teniszszövetségnél | A könyvvizsgáló a már ismert 3,5 milliárdos után további egymilliárdnyi kötelezettséget és 220 milliós áfatartozást talált. | A vártnál is sokkal sötétebb képet fest a múltbeli működésről az a jelentés, amelyet a Magyar Teniszszövetség átvilágításával megbízott igazságügyi könyvszakértő tárt az elnökség elé – olvasható a szervezet honlapján.
A csütörtöki közleményből kiderül, hogy a riport szerint a szövetség az utóbbi években a szükséges számviteli szabályzatok és belső ellenőrzés teljes hiánya mellett működött. A korábban előterjesztett beszámoló pedig egyáltalán nem a valós képet mutatta a gazdálkodásról. Az igazságügyi szakértő véleménye szerint ugyanis
a kötelezettségek (hiányok) mértéke a korábban publikált 3,5 milliárdnál több mint egymilliárd forinttal magasabb. Emellett találtak közel 220 millió forint áfatartozást is.
A csütörtöki közleményben emlékeztettek, hogy az elnökség tavaly nem javasolta a 2019-es éves beszámoló közgyűlési elfogadását, többek között a régi vezetés részéről a kormányhoz benyújtott 3,5 milliárd forintos konszolidációs kérelemre és a már akkor szembetűnő elszámolási anomáliákra hivatkozva.
Azt is felidézték, hogy az elnökség több feljelentést is tett a korábbi vezetés felelőtlen gazdálkodása miatt – többek között büntető feljelentést Richter Attila korábbi főtitkár ellen –, amelyek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálatot folytat.
A szövetség vezetését tavaly nyáron vette át Lázár János korábbi kancelláriaminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök személyes felkérésére. A szervezetet 2011-től addig Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő vezette, akinek azután vált tarthatatlanná a helyzete, hogy fény derült az óriási hiányra, aminek nyomán az elnökség tagjainak többsége lemondott.
A kormány augusztus végén 2,5 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá az MTSZ működési feltételeinek stabilizálása és a szövetség által megvalósítandó szakmai programok, fejlesztések támogatása érdekében.
Az MTSZ elnöksége a csütörtöki tájékoztatás szerint most már elfogadta a 2019-es beszámolót, valamint a közhasznúsági és az igazságügyi könyvszakértői jelentést is. A testület a veszélyhelyzeti jogszabályok által lehetővé tett módon, a közgyűlés hatáskörében eljárva hozta meg elfogadó határozatát, amelyet – a jogszabályoknak megfelelően – a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli közgyűlés napirendjére tűz majd.
A kormány augusztus végén 2,5 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá az MTSZ működési feltételeinek stabilizálása és a szövetség által megvalósítandó szakmai programok, fejlesztések támogatása érdekében.
Az MTSZ elnöksége a csütörtöki tájékoztatás szerint elfogadta a szövetség 2019-es beszámolóját, valamint a közhasznúsági és az igazságügyi könyvszakértői jelentést is. Az elnökség a veszélyhelyzeti jogszabályok által lehetővé tett módon, a közgyűlés hatáskörében eljárva hozta meg elfogadó határozatát, amelyet - a jogszabályoknak megfelelően - a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli közgyűlés napirendjére tűz majd. | https://hvg.hu/gazdasag/20210225_magyar_teniszszovetseg_lazar_janos_szucs_lajos_konyvvizsgalat_hiany | https://web.archive.org/web/20230920235343/https://hvg.hu/gazdasag/20210225_magyar_teniszszovetseg_lazar_janos_szucs_lajos_konyvvizsgalat_hiany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-milliardos-hianyt-tartak-fel-a-teniszszovetsegnel | HVG | hungarian-news | 2021-02-25 14:06:00 | [
"Richter Attila",
"Szűcs Lajos (Pest megye)"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"könyvvizsgálás",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [
"Teniszszövetség botránya"
] |
51,716 | A "csengeri örökösnő" a vádiratban szereplő egyik ügylettel is összefüggésbe hozta Kósa Lajost | A "csengeri örökösnő" állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósa Lajosé volt, csak a számláját adta volna "kölcsön". | Besétálhat-e az utcáról bárki egy zürichi magánbankba úgy, hogy királynak kijáró tisztelettel bánjanak vele: ez csak az egyik olyan kérdés, amelyre – ha a magyar hatóságokon múlik – nem fogunk választ kapni, pedig az igazság számos részletére derülhetne így fény, még akkor is, ha a svájci bankos kaland csak egy mellékszál abban a történetben, amelynek a főszereplője a "csengeri örökösként" hírhedtté vált P. Mária – írja a HVG.
Ahogy azt a hvg.hu által a napokban nyilvánosságra hozott nyomozati anyagok bizonyítják, Kósa Lajos és az időközben csalással megvádolt asszony 2016-ban közösen jártak egy zürichi ügyvédnél, és a város két bankjában is megfordultak.
P. Mária ragaszkodna Kósa Lajos bírósági meghallgatásához, hiszen a svájci börtönben kézzel írt vallomásában már odakint összefüggésbe hozta a fideszes politikust az egyik olyan ügylettel, amely a vádiratban szerepelt, és amit az előkészítő ülésen is megismételt. A vallomásában azt állította, hogy az egyik olyan cég, amely neki utalt, a pénzt valójában nem is neki szánta, hanem egy harmadik személynek. | https://hvg.hu/gazdasag/20210224_kosa_csengeri_orokosno | https://web.archive.org/web/20210415000812/https://hvg.hu/gazdasag/20210224_kosa_csengeri_orokosno | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csengeri-orokosno-a-vadiratban-szereplo-egyik-ugylettel-is-osszefuggesbe-hozta-kosa-lajost | HVG | hungarian-news | 2021-02-24 13:26:00 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"háttér",
"közokirat-hamisítás",
"csalás"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
51,717 | "Kósa Lajos azt mondta, nyugodtan írjam alá, nem lesz bajom belőle" | A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni. | 2021.02.25. 05:30
A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni. | https://hvg.hu/360/20210225_A_vad_gyanuja | https://web.archive.org/web/20220314223048/https://hvg.hu/360/20210225_A_vad_gyanuja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-lajos-azt-mondta-nyugodtan-irjam-ala-nem-lesz-bajom-belole | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-25 06:30:00 | [
"Kakulya Zoltán",
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [
"Debrecen Város Önkormányzata",
"Fidesz",
"Kiskun Tender Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közokirat-hamisítás",
"közmű",
"csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"önkormányzat",
"ajándék",
"hitelezés",
"ügyészség"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
51,718 | Jelenetek egy vallomásból: Svájci bankokba is elment Kósa Lajos az “örökösnővel” | Négyszer is találkozott Svájcban Kósa Lajos azzal a csengeri örökösnővel, akiről azt hitte, hogy mesés örökség birtokosa. Egy alkalommal Zürichben két bankban és egy ügyvédnél is jártak közösen, hogy a fideszes politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett. Az egyik privát bankban exkluzív környezetben fogadták őket. | Ha van a svájci bankvilágnak szívcsakrája, akkor az a Zürich központjában lévő Paradeplatz. Ezt a környéket gyakorta keresik fel dúsgazdag emberek, mivel több nagy nevű pénzintézet található a környéken, köztük a világ leggazdagabbjait is kiszolgáló privát bankok. Valamikor 2016-ban ezen a téren bukkant fel két magyar állampolgár az egyik legnagyobb svájci bank, az UBS épületébe igyekezve: egyikük Kósa Lajos volt és vele tartott egy csengeri asszony, P. Mária is.
P. Máriáról a fideszes politikus akkor még azt gondolta, mesés vagyon örököse. Ma már biztosan nem hiszi ezt, hiszen P. Mária (aki akkoriban még az Sz. Gáborné nevet viselte) jelenleg a rácsok mögött van, csalással vádolják. A vádirat szerint húsz embertől kért kölcsön mintegy 780 millió forintot egy – a valóságban nem létező – apai örökség felszabadítására.
Még azelőtt, hogy Kósa és P. Mária útnak indult volna a zürichi banknegyedbe, felkerestek egy svájci ügyvédet, Konrad R. M.-et is, méghozzá abból a célból, hogy a fideszes politikus olyan ügyvédi meghatalmazást kapjon, ami alapján rendelkezni tud a csengeri nő állítólagos svájci bankszámlája felett. Mindezt a hvg.hu által megszerzett nyomozati anyagok szerint maga Kósa Lajos mesélte el a rendőröknek, akik a politikust tanúként hallgatták meg a nő ellen indított büntetőeljárásban. Az ügyvédnél nemcsak Kósa és P. Mária volt jelen, hanem egy másik nő is, akiről egyelőre csak annyit sikerült kiderítenünk, hogy egy köztiszteletben álló csengeri orvos közeli hozzátartozója.
Kósa a rendőröknek azt vallotta: a svájci ügyvéd felvilágosította őket arról, hogy ő nem adhat olyan felhatalmazást Kósának, amivel a számla felett rendelkezni tudna, ezt csak a pénzintézetnél tudják elintézni. Könnyen lehet azonban, hogy valamiféle okiratot elkészített az ügyvéd, ugyanis Kósa a vallomásában azt mondta, hogy “Mária ragaszkodott az okirat elkészítéséhez”.
A szóban forgó bank egyébként, ahol Máriának állítólag számlája volt, az UBS – ez az egyik legnagyobb svájci bank. Még aznap, amikor az ügyvédnél jártak, Kósa a csengeri asszonnyal felkereste az UBS-t a Paradeplatz-on. A bankban Robert B. fogadta őket, a bankárt Kósa szintén megnevezte a vallomásában. Azt állította, hogy noha a zürichi ügyvéd nem tudott magyarul, Robert B. anyanyelvi szinten beszélt magyarul. A bankár Kósa szerint Máriával tárgyalt. Kósa a vallomásában azt állította, hogy próbálta megtudni Robert B.-től, milyen kapcsolat van Mária és a bank között, de erre a bankár a banktitokra hivatkozva nem akart elárulni semmit se. Ennek ellenére Kósa azt állította a vallomásával, hogy Robert B. úgy tárgyalt a nővel, “mint régi ügyfelével”.
Még ugyanezen a napon Kósa Lajos egy privát bankba is elment Máriával. Svájcban privát bankba tényleg csak a leggazdagabbak járnak, az ottani privát pénzintézetekben még az egyébként tehetős svájci felső középosztály sem tekinthető komoly ügyfélnek. Kósáék a Safra Sarasin nevű privát bank zürichi fiókjába mentek, ez a pénzintézet közel 165 milliárd svájci frank értékű vagyont kezel. Sokat elárul a Safra Sarasin ügyfélköréről, hogy néhány európai városon kívül Dubajban, Panamában, Monacóban, Hong Kongban, Szingapúrban és Panamában is vannak fiókjai.
A Safra Sarasinban Kósa és Mária egy Olga S. nevű nővel találkozott. Olga S. és a csengeri nő számlanyitásról és befektetésekről tárgyaltak, de hogy milyen befektetésekről, azt a politikus nem részletezte. Kósa vallomása szerint Robert B.-hez hasonlóan Olga S. is folyékonyan beszélt magyarul és “exkluzív környezetben fogadta őket”.
Kósát nem faggatták a rendőrök a zürichi élményeiről, ő maga pedig azt vallotta, hogy – idézzük – „a fent említett tárgyalások (...) azt a meggyőződést alakították ki bennem, hogy örökség nincs, Mária ezzel kapcsolatos állításai hamisak és ezek után a minimálisnál is kevesebbre korlátoztam a vele való kapcsolatomat”. Kósa egyébként a vallomásában azt állította, hogy hat év leforgása alatt összesen négyszer találkozott Svájcban P. Máriával.
A svájci útról mellesleg nemcsak Kósa tett vallomást, hanem P. Mária is. A nő legutóbb idén február 2-án, a Mátészalkai Járásbíróságon beszélt erről egy birtokunkba került jegyzőkönyv szerint. A bíróság előtt a nő azt mondta: azért mentek a zürichi UBS bankba, mert ott Kósa meghatalmazást adott le azzal kapcsolatban, hogy „ha a hagyatékomhoz jutok, ő ebből Magyarországon mennyit fog befektetni”. A nő szerint a bankban erről felvétel is készült. P. Mária a bíróságon indítványozta azt is, hogy idézzék be tanúnak a Safra Sarasin bank zürichi igazgatóját, Olga S.-t, ahogy az UBS részéről Robert B.-t is. (Robert B. egyébként legutóbb tavaly októberben részt vett egy olyan online, pénzügyi témájú konferencián, aminek a védnöke Áder János köztársasági elnök volt.)
„Kósa Lajos a tanúvallomásában azt nyilatkozta, hogy úgy fogadtak minket a bankban, mint a királyokat, és ezek után azt a következtetést vonta le Kósa úr, hogy nincs hagyaték. Elfogadott elég sok ajándékot és befektetéseket, semmit nem utasított vissza” – mondta P. Mária a bíróságon.
Azt Kósa sem tagadta egyébként, hogy ne kapott volna ajándékokat P. Máriától. Korábban írtunk róla, hogy a csengeri nő egy francia bank, a Credit Industriel et Commercial 24,09 százalékát ígérte Kósának, aki el is fogadta az ajánlatot.
„A két ajándékozási szerződés megkötésének körülményeire nem emlékszem. Sz. Gábornéval kapcsolatban mindvégig az volt a magatartásom, hogy tőle semmit nem fogadok el, sem pénzt, sem ajándékot, sem egyebet” – mondta Kósa rendőrségi vallomásában annak ellenére, hogy az ajándékozási szerződéseken szerepel az aláírása. Kósa azt is mondta, hogy ő az ajándékozási szerződéseket semmisnek tekinti, hiszen az ajándéktárgyak nem voltak az ajándékozó birtokában. | https://hvg.hu/itthon/20210218_Svajci_bankokba_is_elment_Kosa_Lajos_az_orokosnovel | https://web.archive.org/web/20221209070728/https://hvg.hu/itthon/20210218_Svajci_bankokba_is_elment_Kosa_Lajos_az_orokosnovel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jelenetek-egy-vallomasbol-svajci-bankokba-is-elment-kosa-lajos-az-lorokosnovelr | HVG | hungarian-news | 2021-02-18 06:30:00 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [
"Credit Industriel et Commercial",
"Debrecen Város Önkormányzata",
"Fidesz",
"Mátészalkai Járásbíróság"
] | [
"Csenger",
"Debrecen",
"Európa",
"Hajdú-Bihar megye",
"Svájc",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"háttér",
"csalás",
"ajándék",
"bankok - pénzintézetek",
"ügyészség"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
51,719 | Mészárosék milliárdokért bővítik az MLSZ telki edzőközpontját | Egy képletben találkozott Mészárosék családi cége, a Csányi Sándor-féle Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a közpénz: a Gerecse-Plusz Kft. nettó 1,9 milliárd (bruttó 2,3 milliárd) forintos ajánlatával nyerte meg a szövetség által a telki edzőközpont kivitelezésére kiírt közbeszerzést. | Egy képletben találkozott Mészárosék családi cége, a Csányi Sándor-féle Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a közpénz: a Gerecse-Plusz Kft. nettó 1,9 milliárd (bruttó 2,3 milliárd) forintos ajánlatával nyerte meg a szövetség által a telki edzőközpont kivitelezésére kiírt közbeszerzést.
A Gerecse-Plusz Kft.-t 2019 novemberében vette meg a Mészáros Lőrinc és gyerekei, Mészáros Beatrix, Homlok-Mészáros Ágnes és ifjabb Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt., méghozzá elég szerencsés módon: a főtevékenységként fémmegmunkálással (de emellett például tetőfedéssel és áruszállítással is) foglalkozó cég nem sokkal korábban kiemelkedő összeghez, 228 millió forinthoz jutott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építőipari pályázatán. A mostani, nettó 1,87 milliárdos megbízás nagy falat lehet a Gerecse-Plusznak, hiszen fennállásuk óta a legnagyobb éves bevételüket 2019-ben hozták össze 889,5 millió forinttal. Nem csoda, hogy a nagyszabású munka elnyeréséhez erőforrásnyújtó szervezeteket, illetve alvállalkozókat vettek igénybe, például a már említett Fejét B.Á.L. Zrt.-t és az állami stadionépítések egyik nagy nyertesét, a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.-t, amelynek tulajdonosa egy páholyból nézett meccset Orbán Viktorral és Felcsúton szobrot állíttatott Puskás Ferenc labdarúgónak, amelyet a miniszterelnök saját maga avatott fel.
Ez még csak a kezdet
A telki edzőközpont, illetve az itt működő Globall Hotel a felnőtt labdarúgó-válogatott, illetve az utánpótlás válogatottak bázisa. A kormány 2016 decemberében döntött az edzőközpont körüli földek megvásárlásáról a komplexum bővítése érdekében. Az állam a megvett területből 10 hektárnyit a szövetség vagyonkezelésébe adott, ide építenek Mészárosék egyebek mellett két élőfüves labdarúgópályát (az egyik körül atlétikai futópályával), egy kapusedző-pályát, egy futópályával körbevett, 12 ezer köbméteres öntözővíz-tározó tavat víztermelő kúttal, egy szabadtéri fitness-parkot 12 eszközzel, egy kombinált lábtenisz-streetball pályát és egy kis (22×42 méteres) műfüves labdarúgópályát.
A terület így néz ki most:
A Telki honlapjára feltöltött, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda által koncepcióterv szerint pedig valahogy így kell elképzelni a helyszínt a bővítés után:
Páty és Telki határa az új és a régi terület között húzódik, így a bővítés közigazgatásilag Pátyhoz tartozik. A 365 méterszer 276 méteres területen bőven lesz munka: 1,2 kilométernyi kerítéssel veszik körbe, a telki oldal felől a pátyi felé aszfalt bekötőutat építenek ki világítással, Telki területén, az Öreghegyi úti kapubehajtóhoz hatezer négyzetméteres összekötő útszakasz készül. A két telek között a gyalogosforgalom számára a telki műfüves és a középső élőfüves pálya között több mint 2700 négyzetméteres gyalogosjárda épül. A pátyi oldalon 35 méter széles védő zöldterületet, ezzel párhuzamosan pedig 60 állásos parkolót alakítanak ki. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/27/mlsz-telki-kozpont-meszaros/ | https://web.archive.org/web/20230907234454/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/27/mlsz-telki-kozpont-meszaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-milliardokert-bovitik-az-mlsz-telki-edzokozpontjat | 24.hu | hungarian-news | 2021-02-27 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Gerecse-Plusz Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)",
"Pharos ’95 Kft."
] | [
"Páty",
"Pest megye"
] | [] | [] |
51,720 | Konkurens nélkül megnyerte a közbeszerzést, majd engedett az árból 140 millió forintot | Dőlnek az állami megrendelések Tasnádi László cégéhez, ám ezúttal furcsa fordulatot vett egy tender. | Az idén is Tasnádi László, vagyis a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkárának cége, az ESG Holding Zrt. ellenőrizheti a jegyeket és bérleteket a menetrend szerinti Volánbusz-járatokon. Az erről döntő tenderen az első ajánlatból úgy tűnt, hogy a busztársaságnak – ahogy azt a korábbi években megszokhattuk – ezúttal is jóval többet kell majd fizetnie a munkáért, mint az elmúlt évben, ám az ESG az utolsó pillanatban talált a rendszerben valahol 140 millió forintot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÓránként 15 ezerért ellenőrzi a jegyedet a Volánbuszon a volt rendészeti államtitkár cégeA kormányból minden bizonnyal jórészt ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő Tasnádi László bevásárolta magát egy cégbe, amihez elkezdtek dőlni az állami megrendelések.
Mégis megy olcsóbban
A kormányból vélhetően ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő államtitkár többségi tulajdonában álló cég sikere ezúttal egyáltalán nem volt meglepetés, hiszen egy ideje már ez a vállalat végzi a jegyellenőrzést, illetve a vitel- és pótdíj beszedését is a Volánbusz Zrt-nek.
Ez nem volt mindig így, tavaly részletesen bemutattuk, hogyan szerezte meg a 2017-ben még csak másfél milliós árbevételű ESG a milliárdos megbízást, amelyhez komoly referenciákra is szüksége volt. Furcsa módon ebben épp az az üzleti kör segítette, amely korábban a munkát ellátta, és amelytől az ESG 60 százalékát is megszerezte Tasnádi. Ahogy akkori cikkünkben írtuk:
a Volánbusz számára jegy- és bérletellenőrzést végző üzleti kör lényegében lepasszolta a munkát egy cégnek,
amely egy időben ugyan szintén hozzájuk tartozott, de ekkor már Tasnádi László többségi tulajdonában volt.
Ekkorra már elég jól fizető megbízásról volt szó, mivel a jegyellenőrzés valamiért nagyon sokat drágult az elmúlt években, különösen Tasnádi László megjelenését követően. Tavaly az ESG már 15 200 forintért vállalata óránként a munkát, ami egy év alatt bő 15, három év alatt több mint 50 százalékos növekedésnek felelt meg. Az ár különösen ahhoz képest tűnt nagyon magasnak, hogy az akkori álláshirdetések szerint egy hasonló munkát ellátó ellenőrnek havi bruttó 300 ezer forintot ajánlottak. Így egy alkalmazott óránként a cégnek nagyjából 2200-2300 forintnyi költséget jelentett*Persze ezen kívül vannak más költségek is, de a különbség így is szembetűnő..
A mostani ajánlatában az ESG első körben még erre az árra is rádobott majdnem 15 százalékot, és 17 400 forintos óradíjat adott meg*Ezúttal a kiírásban a feladatok között feltüntették az “ellenőrzésekkel
kapcsolatos adminisztratív munkák” elvégzését is, az azonban nem egyértelmű egyelőre, hogy ez ténylegesen többletmunkát jelent-e.. Mivel más ajánlattevő nem volt*Az elvárt referenciák miatt túl sok nem is lehetett volna., a vállalatot kénytelen volt ezzel az újabb áremeléssel is győztesnek nyilvánítani a Volánbusz.
Csakhogy Tasnádi cége egy nappal az eredményhirdetés előtt felismerte, hogy óránként 1400 forinttal olcsóbban is el tudja végezni ugyanezt a munkát, és mivel ezt jelezték is a busztársaságnak, végül módosították a megállapodást.
Ez a váratlan engedmény a teljes szerződést nézve összesen 140 millió forint különbséget jelent.
Megkérdeztük az ESG-t, hogy milyen üzleti megfontolásból mondott le erről a már tulajdonképpen megnyert megbízási összegről, illetve mi változott az első és a második ajánlat közötti bő egy hónapban, hogy hirtelen ennyit tudott engedni, de cikkünk megjelenéséig a cég nem válaszolt (amennyiben ez megtörténik, cikkünket kiegészítjük).
A Volánbusz több mint 100 ezer órányi keretmennyiséget adott meg a 2021-es ellenőrzési munkára, így az ESG-nek még az önkéntes engedmény után is 1,6 milliárd forintot meghaladó bevételt hozhat a megbízás.
Beindult az üzlet
A társaságnak egyébként elég jól megy, amióta a volt államtitkár 2018 őszén megszerezte a cég többségét. A társaság 2018-ról 2019-re megtízszerezte az árbevételét, 2017-hez viszonyítva pedig majdnem ezerötszázszoros volt a növekedése. Két éve már masszív, 180 milliós nyereséget is termelt az ESG, amit a tulajdonosok teljes egészében ki is vettek a cégből. Egy részét egy összegben (ebből nagyjából 50 millió forint jutott Tasnádira), a többit pedig havi részletekben. Ez utóbbi jelenleg is valamivel több mint 4,3 millió forintot hoz minden hónapban a volt államtitkárnak*Egészen pontosan a cégnek, amelyen keresztül Tasnádi birtokolja az ESG 60 százalékát..
Az ESG sikere jelentős részben állami megrendeléseknek köszönhető. A társaság a Bisnode adatai szerint Tasnádi László tulajdonszerzése óta önállóan is több mint 3,8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el*Ezeknek egy része keretösszeg, ám az ilyen keretösszegeket a legtöbbször nagyjából kihasználják az állami cégek.. A Volán megbízások mellett végeztek, vagy végeznek őrzésvédelmi és vagyonvédelmi feladatokat például Pécsett, Kőbányán a vagyonkezelőnek, és a zalaegerszegi járműipari tesztpályán is.
Az igazán nagy pénz azonban még csak nem is ezekben az egyedi megbízásokban van. Ezeken túl ugyanis
az ESG több gigantikus keretszerződésbe is bekerült amióta Tasnádi a tulajdonos.
Már 2019-ben kiderült, hogy az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait 12 milliárd forintért láthatja el elvileg négy évig egy olyan, 9 cégből álló konzorcium, amelyet az ESG vezet. Ám ennél is nagyobb volt a MÁV szintén 2019-es tendere, amellyel a vasúttársaság egy 24,5 milliárd forintos személy- és vagyonvédelmi keretszerződést írt alá több más vállalat mellett velük is*Ez nem jelent automatikus megbízást, mivel versenyújranyitásos eljárás volt, ahol az egyes konkrét feladatokért elvileg a keretszerződésbe bekerült 11 cég külön versenyez. Az aláírás óta azonban az ESG már több ilyen konkrét megbízást is kapott a vasúttársaságtól..
Tavaly pedig az állami ingatlanokat üzemeltető Kiving Kft. és a Volánbusz őrzés-védelmi tenderén is sikerült befutniuk többedmagukkal. Előbbi 4,8, utóbbi 1,7 milliárdos megbízást jelent a nyertes konzorciumoknak.
Érdekesség, hogy a más cégekkel közösen elnyert megbízások során az ESG egyik partnere több esetben is az egykor a belügyminiszter, Pintér Sándor tulajdonában lévő, ma Tasnádi által irányított Civil Zrt. volt. | https://g7.hu/vallalat/20210225/konkurens-nelkul-megnyerte-a-kozbeszerzest-majd-engedett-az-arbol-140-millio-forintot/ | https://web.archive.org/web/20221204053001/https://g7.hu/vallalat/20210225/konkurens-nelkul-megnyerte-a-kozbeszerzest-majd-engedett-az-arbol-140-millio-forintot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/konkurens-nelkul-megnyerte-a-kozbeszerzest-majd-engedett-az-arbol-140-millio-forintot | G7 | hungarian-news | 2021-02-25 10:05:00 | [
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"ESG Holding",
"Kiving Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MÁV",
"Volánbusz Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közlekedés",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,721 | Három borzasztóan fontos ügyet talált a kormány - ez most a kiemelten fontos közérdek | A kedd este megjelent Magyar Közlönyben három ügyet emel ki egy friss kormányrendelet a veszélyhelyzet idején. Eszerint
a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság budapesti, szegedi, tatabányai és debreceni helyszíneken történő megrendezése érdekében szükséges beruházások
a 2020. évi Dubaji Világkiállításon (amelyet egy évvel elhalasztottak, várhatóan októberben nyílik meg) történő sikeres magyar megjelenéshez szükséges beruházások
továbbá a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése
kiemelkedően fontos közérdek, | A kedd este megjelent Magyar Közlönyben három ügyet emel ki egy friss kormányrendelet a veszélyhelyzet idején. Eszerint
a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság budapesti, szegedi, tatabányai és debreceni helyszíneken történő megrendezése érdekében szükséges beruházások
a 2020. évi Dubaji Világkiállításon (amelyet egy évvel elhalasztottak, várhatóan októberben nyílik meg) történő sikeres magyar megjelenéshez szükséges beruházások
továbbá a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése
kiemelkedően fontos közérdek,
amelyek érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendőek, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik - írja a kormányrendelet.
Éppen ezért az ezekkel összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására - olvasható a rendeletben.
A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft-t. a Hajdúnánásra tervezett motorsport aréna és versenypálya megépíttetésére és majdani üzemeltetésére hozták létre még 2020 szeptemberében. Ahogy arról korábban az Mfor.hu írt: 2020 utolsó napjaiban majdnem 21 milliárd forintot toltak az alig pár hónapos cégbe. Részletek >> | https://mfor.hu/cikkek/makro/harom-borzasztoan-fontos-ugyet-talalt-a-kormany--ez-most-a-kiemelten-fontos-kozerdek.html | https://web.archive.org/web/20220625050849/https://mfor.hu/cikkek/makro/harom-borzasztoan-fontos-ugyet-talalt-a-kormany--ez-most-a-kiemelten-fontos-kozerdek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-borzasztoan-fontos-ugyet-talalt-a-kormany-ez-most-a-kiemelten-fontos-kozerdek | mfor.hu | hungarian-news | 2021-02-24 12:09:00 | [] | [
"Kelet-magyarországi Versenypálya Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúnánás",
"Komárom-Esztergom megye",
"Szeged",
"Tatabánya"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"jogalkotás"
] | [] |
51,722 | Nagy lángon égették a milliárdokat a veszprémi kézilabda-arénában | Évek óta rendre a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe jut a Telekom Veszprém, de még egyszer sem sikerült a csúcsra érnie. Legutóbb sem volt ez másként, előbb a Kieltől kapott ki hosszabbításban, majd a bronzmeccset sem tudta hozni a párizsi csapat ellen.
Annyi viszont változott, hogy a csapat mögött álló cég, a Veszprém Handball Team Zrt. hosszú évek óta először nyereséget mutatott ki: csaknem 2,9 milliárd forint árbevételt és 139 millió forint adózott eredményt könyvelt el a 2020. június 30-ával záruló üzleti évben (és már a megelőző csonka félévben is 221 millió pluszban zárt). | Évek óta rendre a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe jut a Telekom Veszprém, de még egyszer sem sikerült a csúcsra érnie. Legutóbb sem volt ez másként, előbb a Kieltől kapott ki hosszabbításban, majd a bronzmeccset sem tudta hozni a párizsi csapat ellen.
Annyi viszont változott, hogy a csapat mögött álló cég, a Veszprém Handball Team Zrt. hosszú évek óta először nyereséget mutatott ki: csaknem 2,9 milliárd forint árbevételt és 139 millió forint adózott eredményt könyvelt el a 2020. június 30-ával záruló üzleti évben (és már a megelőző csonka félévben is 221 millió pluszban zárt). Pedig 2015 és 2018 között minden évben több száz milliós veszteséget,
négy év alatt összesen közel 2 milliárd forint mínuszt hozott össze a sportvállalkozás.
Csak 2018-ban 479 millió volt a veszteség, 2016-ban pedig ennél is több, 566 milliós mínuszt mutattak ki.
A legilletékesebbnél, Csík Zoltánnál, a zrt. vezérigazgatójánál érdeklődtünk, mi okozta a nagy változást. Az egykori gyilkossági nyomozóból csődszakértővé és jogásszá avanzsált Csík 2018 tavaszán érkezett Veszprémbe, addig Mészáros Lőrinc birodalmában töltött be különböző posztokat. A Veszprémnek a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Kft. a tulajdonosa, de ebbe belefér, hogy Szíjj üzlettársa, Mészáros adjon embert a rendrakáshoz. Csík magyarázata szerint racionalizálták az Építők Sportklub és a Veszprém Handball Team Zrt. közötti kapcsolatot és a gazdálkodásban több – nem részletezett változtatást – eszközöltek, így faragták le az előző évek veszteségeit, és értek el nyereséget.
A tiszakécskei multimilliárdos Szíjjnak túl sok öröme nem lehetett eddig a kézilabdában, az előző években többször is a zsebébe kellett nyúlnia, hogy rendezze a veszteségek miatt újra és újra megbillenő tőkehelyzetet. A legutóbbi mérlegben ugyan nem részletezték, mi történt, de durván 600 millió forint látszik a „lekötött tartalék pótbefizetés miatt” soron. Ennek a zömét a Duna Aszfaltnak kellett állnia, tekintve, hogy 94 százalékban tulajdonosa a kézilabdacégnek. Kérdésünkre, hogy a 2018 végén mínusz 611 millió forint saját tőkét hogyan tornázták fel 2020 közepére plusz 365 millióra, Csík Zoltán azt válaszolta, hogy „új pénzügyi struktúra építésének az eredményeként állt helyre a zrt. tőkehelyzete”. Megváltoztatták például az éves elszámolást a sportszezonra vonatkozó pénzügyi elszámolássá, így az időbeli elhatárolások nem torzítják a mérleget – említett egy elemet.
A cégbíróságnak leadott mérleg alapján néhány százmillióval nőttek a Veszprém bevételei az előző évekhez képest. A közel 2,9 milliárd forintból 1,67 milliárdot a reklám és szponzoráció tette ki, de hogy mely cégektől, szervezetektől érkezett esetleg több szponzorpénz, illetve reklámbevétel, mint korábban, arra nem kaptunk választ. Csík Zoltán arra hivatkozott, hogy a Veszprém honlapján, illetve a mezeken és a kiadványain feltünteti a támogatóit, de a velük kötött szerződés üzleti titkot tartalmaz, a konkrét összegeket csak a támogatás nyújtói közölhetik.
A mérlegből kiolvasható, hogy jogdíjakból 626 millió, bérlet és jegyeladásból 381 millió folyt be, a Bajnokok Ligája 151 milliót hozott a konyhára. Ezen felül egyéb bevételekből 724 millió forint jött be, amiből a legnagyobb tétel a tao-támogatás, amiből 394 millió forintot tüntettek fel a mérlegben. Ezek szerint ütemesen folyik a pénz a cégektől az állami költségvetés helyett a klubhoz – tavaly azt írtuk, hogy a veszprémi kézilabda 6,2 milliárdos tao-bevételből 4 milliárd jutott a Bajnokok Ligájában vitézkedő csapat mögött álló Veszprém Handball Team Zrt.-nek, szűk másfél milliárd forint pedig az utánpótlás-alapítványnak.
Ami a kiadásokat illeti, a legnagyobb költség a bérekre kifizetett 2,1 milliárd forint (a személyi jellegű kiadás összesen 2,3 milliárd). Két kispadnyi sztár gázsijához kell is a milliárdos büdzsé, ám hogy mennyi a játékosoknak kifizetett pénz, arra nem kaptunk választ. A pontos milliókat csak találgathatjuk, de irányadónak jó lehet a botrányos körülmények között távozó Ljubomir Vranjes edző esete, akit annak idején a svéd Aftonbladet faggatott a veszprémi időszakáról. Nyilatkozatából az bontakozott ki, hogy pénzben nem volt hiány, úgy tudni, hogy az akkoriban a legdrágábbnak számító edzőt 1 millió euróért szerezték meg a Veszprémhez (és a magyar válogatotthoz). A 2,1 milliárdos bérköltséghez Csík Zoltán annyit fűzött hozzá, hogy ebben a játékosokon kívül az arénaüzemeltetés teljes személyzete, az utánpótlás és a felnőtt csapat teljes személyzete szerepel, több mint százan.
A bérköltségek mellett eltörpül a veszprémi csapatnál a játékosok ügynökeinek kifizetett 236 millió forint, a bérleti díjakra kiadott 154 millió, a repülőre és szállásra költött 111 millió forint vagy a regenerálókra, gyógyszerekre fordított 20 millió.
Veszprém elajándékozta az Arénát
Mint Csík Zoltántól megtudtuk, 2020 márciusa óta a járványhelyzet miatt a Veszprém Aréna működési költségeit a Veszprém Handball Team Zrt. fizeti. Az aréna korábban 100 százalékban a városi önkormányzat érdekeltsége, a Csarnok Kft. tulajdona volt, de az átruházta a tulajdonjogot (a telket és a felépítményt egyaránt) a magyar államra, így a város 2020. január óta már nem tulajdonosa az Arénának – kaptuk a hivatalos választ a polgármesteri kabinettől.
Csendben szabadultak meg a város emblematikus sportcsarnokától, az évente százmilliós terhet jelentő létesítménytől, ami most különösen jól jön, mert a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódó építkezésekkel hamarosan újabb terheket kell a nyakába vennie a városnak. Az önkormányzat mindenfajta hírverés nélkül adta át az épületet a hozzátartozó ingóságokkal együtt, így az üzemeltetés és a működtetés kikerült a hatásköréből. Az 5 milliárd 419 millióra értékelt vagyon tulajdonosi jogai átkerültek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez, a vagyonkezelési feladatokkal pedig a Nemzeti Sportközpontokat (NSK) bízták meg.
Azt, hogy a Veszprém Arénát vegyék állami tulajdonba, a kormány már jóval korábban kitalálta: 2016-ban még az volt a terv, hogy állami beruházás keretében jelentősen átépítik az épületet annak érdekében, hogy a nemzetközi szinten is jól menő Telekom Veszprém otthona lehessen a 2022-es magyar-szlovák rendezésű kézilabda Európa-bajnokság egyik magyarországi helyszíne. A 3 milliárdról induló beruházási terv 2019 nyarára a csillagászati 39 milliárd forintra gyarapodott, ekkor azonban a kormány visszakozott. Szokatlan módon, gazdaságossági okokra hivatkozva leállította az átépítési projektet, és azzal a lendülettel Veszprémet is lehúzta a leendő helyszínek listájáról.
Jóllehet, az ingatlan állami kézbe adásának eredeti indoka másfél éve megszűnt, a folyamatot mégsem állították le, az ajándékozást – többszöri csúszással – nyélbe ütötték.
A város mégsem szabadult meg teljesen a pénznyelő sportlétesítménytől, az NSK ugyanis rögvest kiadta a csarnok üzemeltetését a vészprémi kézilabdacsapat mögött álló vállalkozásnak. Az NSK kérdésünkre nem árulta el, hogy mennyiért és pontosan milyen konstrukcióban adta tovább a létesítményt, rövid válaszukban azt írták, hogy az Aréna határozott idejű szerződés alapján a Veszprém Handball Team Zrt. üzemeltetésében áll, a fenntartási költség pedig az üzemeltetőt terheli.
Az új helyzet azonban szinte biztos, hogy sem az állam, sem a veszprémi önkormányzat számára nem előnyös. Az állam ugyanis már a 2019-es lefújás előtt beleölt több mint 5,3 milliárd forint költségvetési pénzt a csarnokbővítésbe. Egy 2018-as kormányhatározat alapján kifizettek 3,6 milliárdot azért, hogy egy összegben teher- és igénymentesítsék a PPP-konstrukcióban fejlesztett arénát az építési költség hátralékaitól. 1,7 milliárdot pedig az előkészítésre és tervek elkészítésére különített el a kormány. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/01/veszprem-kezilabda-arena-csik-zoltan/ | https://web.archive.org/web/20210607060813/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/01/veszprem-kezilabda-arena-csik-zoltan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-langon-egettek-a-milliardokat-a-veszpremi-kezilabda-arenaban | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-01 00:00:00 | [
"Csík Zoltán",
"Mészáros Lőrinc",
"Porga Gyula",
"Szíjj László"
] | [
"Csarnok Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)",
"Veszprém Handball Team Zrt."
] | [
"Veszprém",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion"
] | [] |
51,723 | Elmarasztalták Mészáros Lőrinc gyermekeinek cégét az illegálisan épített “fehér út” ügyében | A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán. Közben a zajló rendőrségi nyomozás keretében környezetvédelmi és hulladékgazdálkodás szakértőket vontak be a körülmények tisztázására. | A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán. Közben a zajló rendőrségi nyomozás keretében környezetvédelmi és hulladékgazdálkodás szakértőket vontak be a körülmények tisztázására.
Nélküled nincsenek fontos sztorik - adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.
Megállapította a Fejér-B. Á. L. Zrt. és a Kontimer Kft. felelősségét "építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység" és "engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység" jogsértésekben a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala. A két cégnek helyre kell állítania az eredeti állapotot, az utat pedig el kell zárniuk a forgalom elől - áll a határozatban, amelyről Tetlák Örs LMP-s alpolgármester is beszámolt Facebook oldalán.
Log into Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
"Nem került sor út építésre, vagy út kialakítására. Egy meglévő önkormányzati közút karbantartása történt meg a Kontimer Kft. által, az érintett közút tulajdonos önkormányzatokat képviselő polgármesterek kérésnek [sic!], hozzájárulásának megfelelően, amelyben a Fejér-B.A.L. Zrt nem vett részt" - írta korábban a kormányhivatal útügyi hatóságának a Fejér-B.Á.L. Zrt..
A kormányhivatali eljárás azután indult el, hogy kiderült: nincs az érdi önkormányzatnál hivatalos nyoma az Érd és Sóskút közötti - a szétterített mészköves talaj színe alapján - fehérnek nevezett út létezésének, megépítésének.
Fejér B.Á.L. Zrt.: nem vettünk részt az egyeztetéseken
Az eddigi vizsgálati megállapítások szerint a Fehér Utat a Fejér B.Á.L. Zrt. alvállalkozója, a Kontimer Kft. hozta létre. A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át, ám nem kérték tulajdonosok hozzájárulását az építés előtt. Az út Sóskútra eső része ráadásul természetvédelmi területen húzódik.
Az érdi polgármesteri hivatal által lefolytatott vizsgálatok alapján Tetlák Örs LMP-s alpolgármester a rendőrségen még ősszel tett feljelentésében azt írta: az utat Érd Fenyves-Parkvárosban épülő köznevelési centrum építkezésekor kitermelt köves földből építették meg. Nem sokkal később a polgármesteri hivatal a kormányhivatalhoz fordult.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége is érintett az érdi útépítési botrányban, a rendőrség nyomoz
Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között - részben természetvédelmi területen - formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett "fehér utat" illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből.
Az Átlátszó számolt be arról 2019 márciusában, hogy Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B. Á. L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd akkor fideszes városvezetése két jelentős beruházásra. A két projekt az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A beruházások egyike a köznevelési centrum Fenyves-Parkvárosban, amelynek eredetileg becsült szerződéses összértéke 4,1 milliárd forint volt, aztán a Mészáros-gyerekek nyertes cége pedig több mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd. A földmunkákat a Fejér B.Á.L. Zrt-nek a Kontimer Kft. végezte.
A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra. A két projekt így az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint a Fejér B.Á.L. azt elismerte, hogy az alvállalkozó ügyvezetője jelezte nekik: célszerű lenne, ha a már meglévő földút nyomvonalán szállítanák el a kitermelt földet Érd és Sóskút között. Ez az út azonban alkalmatlan volt arra, hogy teherautók használják.
"Ezért a Kontimer Kft. ügyvezetője egyeztetett az út karbantartás megvalósításáról a sóskúti Polgármester úrral König Ferenccel, és az érdi Polgármester úrral T. Mészáros Andrással, ezen egyeztetés részleteiről nem rendelkezünk információval - írta a kivitelező cég, majd leszögezték: - Ezen egyeztetésen, vagy egyeztetéseken a Fejér-B.A.L. Zrt. nem vett részt." (A fideszes T. Mészáros 2019. októbere óta nem polgármestere Érdnek.)
A felújítás is útépítés
Távolságtartó alapállásukra aztán még egyszer ráerősítettek a kormányhivatalnak küldött beadányban: "Az érintett közút karbantartására a vállalkozói, alvállalkozói szerződéseken kívül került sor a sóskúti polgármester König Ferenc és az akkori érdi polgármester T. Mészáros András kérésére, a velük történt egyeztetés, megállapodás alapján. Ezen jogviszonynak a Fejér-B.Á.L. Zrt nem volt részese."
A kormányhivatali eljárás érdekes fejleménye, hogy a Fejér B.Á.L. Zrt. nyilatkozatával felmerült egy súlyos probléma. Ilyen ügyekben a Fejér B.Á.L. ugyanis elektronikus ügyintézésre kötelezett cég, ezért az imént idézett beadványukat a Hivatali/Cégkapun kellett volna előterjeszteniük. Ám elkövették azt a hibát, hogy emailt küldtek a hatóságnak, ezért a beadványt - ahogy a dokumentum megszövegezője fogalmaz - az E-ügyintézési törvény rendelkezései alapján "hatálytalannak kellett tekintenem".
A Kontimer Kft. szerint "összehangolt sajtótámadást is indítottak a Fehér-B-Á.L. Zrt. és a KONTIMER Kft. ellen.
Kétségkívül a megindított támadás politikai célzatú, amit a sajtóban a Fehér B.A.L. Zrt. ellen, annak negatív színben feltüntetésére irányuló megjegyzések egyértelműen mutatnak" - írta az útügyi hatóságnak a földkitermelést végző cég.
Az újbudai ügyvédi iroda által jegyzett beadvány szerint - amelyet a kormányhivatali határozat hosszan idéz - nem építettek utat, hanem "az érintett Érd és Sóskút Önkormányzatainak kifejezett kérésére, az emberemlékezet óta a két települést összekötő, meglevő út javitása történt, kb. 2.200 m hosszan".
A kormányhivatal "az útépítés vagy útfelújítás" problémáját így oldotta meg: az utak építéséről kiadott 2012-es kormányrendelet szerint útépítésnek minősül út kialakítása, átépítése, felújítása vagy korszerűsítése is - tehát a felújítás is építés.
A földút építése engedélyköteles tevékenység. A "fehér út" esetében azonban nem kértek ilyen engedélyt.
Az útügyi hatóság nyomatékkal leszögezte: a Kontimer Kft. "iratellenesen és valótlanul állította" egy ingatlan kivételével, hogy "ezen ingatlanokon meglévő út van és csupán a meglévő út felújítását végezte". Ugyanez a helyzet a Fejér B.Á.L. Zrt. - egyébként hatálytalan - nyilatkozatával is.
Már megkezdték az út lezárását
Ha mindent az alvállalkozó intézett, akkor mégis miért marasztalták el a Fejér B.Á.L. Zrt-t is a Kontimer Zrt. mellett? Erre a Polgári törvénykönyv adja meg az indokolást, amelynek egyik rendelkezése szerint "aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el."
"A [...] jogsértésekért az Fejér-B.A.L. Építő és Szolgáltató Zrt. és a Kontimer Kft. mint építtetők és forgalomba helyezők egyetemleges felelősségét állapítottam meg" - írja a kormányhivatal útügyi hatósága a határozat végén.
A két cégnek 30 napon belül Érd felől le kell zárnia a "fehér utat", 90 napon belül pedig vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot.
Egyetlen út maradt a Kontimer és a Fejér B.Á.L. számára: közigazgatási pert kell indítaniuk, ha a határozat megváltoztatását akarják elérni.
Az ügyet kirobbantó érdi LMP-alpolgármester, Tetlák Örs betekinthetett a rendőrségi iratokba. Tudomására hozták a rendőrségen azt is, hogy az ügyben szakértőket rendeltek ki, "akiktől környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kérdésekre várnak választ".
A kormányhivatali döntés meghozata előtt megkezdte a "fehér út" lezárást Érd felől a helyi közterület-fenntartó cég.
Kis Zoltán | https://atlatszo.hu/2021/02/18/elmarasztaltak-meszaros-lorinc-gyermekeinek-ceget-az-illegalisan-epitett-feher-ut-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20211020215402/https://orszagszerte.atlatszo.hu/elmarasztaltak-meszaros-lorinc-gyermekeinek-ceget-az-illegalisan-epitett-feher-ut-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmarasztaltak-meszaros-lorinc-gyermekeinek-ceget-az-illegalisan-epitett-lfeher-utr-ugyeben-2 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-19 00:00:00 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Kontimer Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"útépítés"
] | [] |
51,724 | A siófoki kézilabdacsapat tulajdonosának cége építheti 1,7 milliárdért a siófoki edzőközpontot | A Siófok utánpótlásnevelési-, edző központ kivitelezésére tavaly decemberben írt ki közbeszerzési eljárást a Nemzeti Sportközpontok, amely balatoni utánpótlás edző- és képző- központot kíván létrehozni a Magyar Állam tulajdonában lévő 7459/1 hrsz.-ú ingatlanon található épület felújításával.
A tervek szerint az épület rekonstrukciója után a központ lehetővé teszi a sportolók fogadását, utánpótlás nevelését, képzését, közösségi programok szervezését, rendezését, hozzájárul az üdülőövezet sportrégióvá fejlesztéséhez. A projekt a siófoki Deák Ferenc sétány 4. (7459/1 hrsz.) ingatlant érinti.
„Az érintett épület kapcsán elmondható, hogy épületenergetikai minősége nem megfelelő, jelenlegi energiafelhasználása túlzott, pazarló. Ebből kifolyólag a projekt célja az épület épületenergetikai fejlesztése, melynek hatására a felújítás után a létesítmény megfelel a 7/2006 TNM rendeletben megfogalmazott követelményeknek. Cél továbbá, hogy az épület energetikai működése hatékony és takarékos legyen, csökkenjen a primer energiafelhasználás és az ÜHG kibocsátás” – áll az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírásban.
A kiírásra beérkező ajánlatokat gyorsan, egy hónap múlva el is bírálták. A jegyzőkönyből kiderül, hogy a felhívásra két cég jelentkezett, ám a Korrent Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be (nem felelt meg a követelményeknek), így a PESZTER Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság lett a befutó.
A jelenleg székesfehérvári széhelyű cég feladatai lesznek a bontási és építési munkák, de a víz- és szennyvízvezetéket, valamint az elektromos hálózatokat és a napelemeket érintő munkálatok is, emellett 1 db jakuzzi és 1 db szauna építése is.
A PESZTER Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. nettó 1,72 milliárd forintért végezheti a kivitelezést, amelyhez alvállalkozók segítségét is igénybe veszi.
Kormányközeli kapcsolatok
A PESZTER Kft. 1998-ban alakult Siófokon PESZTER Fordító Iroda és Kereskedelmi Kft. néven. A cég ellen 2007 és 2015 között több végrehajtási eljárás is indult a NAV Fejér Megyei Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztályán. 2016-ban azonban új tulajdonosa lett a kft.-nek, Babják Csilla, ami láthatóan jót tett a cégnek.
Rögtön a következő évben ugyanis elnyertek egy 1,8 milliárdos tendert: ők fejezhették be a szerkezetkész siófoki Kiss Szilárd Sportcsarnokot. A korábban 0, majd 453 millió forint árbevételű cég volt az egyetlen, amely pályázott a kiírásra, és pont meg is felelt a követelményeknek: az ajánlatkérő Siófoki Kézilabda Sport Club egyesület ugyanis alkalmassági minimumkövetelményként fogalmazta meg, hogy a megelőző 3 lezárt üzleti évben a teljes üzleti árbevételnek el kell érnie a 450 millió forintot.
Minderről akkor az Mfor számolt be, sőt, a portál azt is kiszúrta, hogy a PESZTER milyen illusztris alvállalkozókat vont be a munkálatokba.
A cég keze alá dolgozott ugyanis az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., továbbá a közbeszerzések nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., és Bognár József egyéni vállalkozó.
A PESZTER Kft. ügyvezető igazgatójának Baller Andrást nevezték ki, akiről az Mfor azt írta, a neve megegyezik a Siófoki Kézilabda Clubnál a felnőtt és utánpótlás vezetői asszisztensének nevével, az Alfahír szerint pedig Fodor Jánosnak, a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosának sógora volt.
Nevére vette a vállalkozást
A beruházás jól jött a PESZTER-nek: cég a 2017-es évet 1,5 milliárdos, a 2018-as évet pedig 1,6 milliárdos forgalommal zárta. Ebben az évben nyertek közbeszerzést út- és közmű építésre 84 millió, valamint sportcélú munkacsarnok épület építése 273 millió forint értékben. 2019-ben a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Reg. Rehab. Közp. I. kivitelezésére kaptak megbízást 267 millió forintért, valamint egy TOP-os (uniós) pályázatért feleltek 196 millió forintért a siófoki ezüstparton.
Ennek ellenére 2019-ben a kft. éves árbevétele mindössze 95 millió forintot tett ki 4,4 millió adózott eredmény mellett. A 2020-as év talán jobban alakult, hiszen elnyerték a Nemzeti Tenisz Edzésközpont fejlesztésére kiírt tendert 249 millió forintért, és a kézilabda munkacsarnok építését Lentiben 963 millió forintért.
Az idei év pedig biztosan jól indul, köszönhetően az újabb milliárdos közbeszerzésnek. Meg talán annak is, hogy
ismét tulajdonost váltott a cég: február ötödike óta Fodor János az egyedüli tulajdonosa.
Ahogy már említettük, Fodor János a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosa, de a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Sportszolgáltató Kft.-n túl érdekeltsége van a Pro Pannonia Kft.-ben és az Ürményi Kastély Kft.-ben is. A Pro Pannonia működtette a Part FM balatoni rádiót, amely aztán Mészáros Lőrincék érdekeltségébe került. Az Echo Penisola Kft. pedig, amelyben korábban ügyvezető volt (és amelynek tulajdonosa a Pro Pannonia volt), ma már a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozik. | https://atlatszo.hu/2021/02/23/a-siofoki-kezilabdacsapat-tulajdonosanak-cege-epitheti-17-milliardert-a-siofoki-edzokozpontot/ | https://web.archive.org/web/20210918103843/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-siofoki-kezilabdacsapat-tulajdonosanak-cege-epitheti-17-milliardert-a-siofoki-edzokozpontot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-siofoki-kezilabdacsapat-tulajdonosanak-cege-epitheti-17-milliardert-a-siofoki-edzokozpontot | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-23 00:00:00 | [
"Fodor János"
] | [
"Echo Penisola Kft.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft.",
"Pro Pannonia Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"közbeszerzés",
"média",
"sport"
] | [] |
|
51,725 | Elbukta a 2019-es vagyonnyilatkozatokért indított pert a kazincbarcikai önkormányzat | Kazincbarcika megint próbált időhúzásra játszani, mint korábban, de most nem jött be ez a taktika: a Miskolci Járásbíróság elsőfokon kötelezte az önkormányzatot, hogy adja ki a polgármester, az alpolgármester és a képviselők 2019-es vagyonnyilatkozatait az adatigénylőnek. | 2020 októberében számoltunk be arról, hogy egy kazincbarcikai olvasónk elvesztett egy pert az önkormányzat ellen, amely rafináltan húzta az időt az eljárás közben. János ugyanis a 2019. októberi önkormányzati választás után leadott polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat kérte ki közadatigénylésben az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud-on, de a kazincbarcikai önkormányzat nem küldte meg neki a dokumentumokat, csak személyes betekintést ajánlott fel.
Ez ellentétes az Infotörvénnyel, ezért olvasónk a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított 2020. január elején, ám a hónap végén a városvezetőknek új vagyonnyilatkozatokat kellett leadniuk, a per tárgyát képező régieket pedig visszakapták. Vagyis mire tárgyalásra került sor, már nem voltak az önkormányzat birtokában a választáskori vagyonnyilatkozatok, János emiatt elvesztette a pert, és a bíróság 78 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.
Ügyes trükkel úszta meg az önkormányzat, hogy ki kelljen adnia a vagyonnyilatkozatokat
Egy helyi lakos tavaly novemberben kikérte az önkormányzati képviselők és a polgármester választások után leadott vagyonnyilatkozatait, és miután nem kapta meg őket, pert indított értük. Az önkormányzat azonban januárig húzta az időt, amikor új nyilatkozatokat adtak le a képviselők, az előzőeket pedig visszakapták.
Az önkormányzat trükközése és a per elvesztése nem szegte János kedvét: az ítélet elleni fellebbezéssel egyidőben egy újabb adatigénylésben kikérte Kazincbarcikától a polgármester és a képviselők 2020 januárjában leadott, a teljes 2019-es évre vonatkozó vagyonnyilatkozatait. Bár az igénylésben olvasónk direkt kiemelte, hogy elektronikusan kéri az iratokat, az önkormányzat megint csak személyes betekintést ajánlott neki. János emiatt megint beperelte Kazincbarcikát a TASZ segítségével, és ezúttal nyert.
A 2021. január 26-án született elsőfokú ítéletben a Miskolci Járásbíróság kötelezte a kazincbarcikai önkormányzatot, hogy 8 napon belül küldje meg János adatigénylésére válaszul, a KiMitTud felületére a polgármester, az alpolgármester és a képviselők 2019-es vagyonnyilatkozatait, és fizessen olvasónknak 76 ezer forint perköltséget.
Egyelőre semmi nyoma a dokumentumoknak a linken, vagyis Kazincbarcika vélhetően fellebbezett az ítélet ellen, bár erről János, és a perben őt képviselő ügyvéd, Baltay Levente még nem értesült. (Mivel február közepén kapták kézhez az írásos ítéletet, onnan indul a fellebbezésre nyitva álló 15 nap, ami így március elején telik le, tehát van még néhány napja az önkormányzatnak reklamálni.) Viszont bármi is lesz, az előző perben eljátszott trükköt nem csinálhatja meg megint az önkormányzat, mert a bíróság kötelezte arra, hogy készítsen másolatokat és őrizze azokat. Tehát, ha másodfokra megy az ügy, és hónapokkal később ott is János nyer, akkor Kazincbarcika nem mondhatja majd azt, hogy „sajnos” már nincsenek nála a kért papírok.
Vagy valami nagyon érdekes dolog lehet a Borsod megyei nagyvárost 2006 óta vezető MSZP-s Szitka Péter, valamint Klimon István (MSZP) alpolgármester és a baloldali többségű képviselőtestület vagyonyilatkozataiban, vagy csak egyszerűen dacból nem akarja kiadni őket Kazincbarcika – de az jól látszik, hogy foggal-körömmel harcol értük.
Megkaptuk ugyanis olvasónktól az elsőfokú ítéletet, amelyből kiderül, hogy a kazincbarcikai önkormányzat mennyire kétségbeesve próbálta elkerülni a városvezetők vagyonnyilatkozatainak kiadását, és ennek érdekében milyen nyakatekert érveléssel voltak képesek előállni.
Kazincbarcika önkormányzata az ellenkérelmében azt állította, hogy nem adatkezelője a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatoknak.
Ezt azzal próbálta magyarázni a város ügyvédje, hogy bár a polgármesteri hivatalban van a széf, amiben a vagyonnyilatkozatokat borítékokban őrzik, de ez nem jelenti, hogy az önkormányzat őrizetében lennének az iratok, és nincs is kulcsuk a széfhez, azt csak az illetékes önkormányzati bizottság nyithatja ki. A bíróság viszont ezt az abszurd érvelést nem fogadta el, hanem kimondta, hogy az önkormányzat egyértelműen adatkezelő a témában.
A polgármesteri hivatalban széfben őrzött vagyonnyilatkozatokkal egyébként már 2014-ben is találkoztunk, amikor betekintést kértünk az akkor még felcsúti polgármesterként tevékenykedő Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatába, de a jegyző csak az azt tartalmazó zárt borítékot mutatta meg.
Íme Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata
Dr. Sisa András jegyző meghívásának eleget téve kedd reggel 8 órára leutaztunk Felcsútra, hogy megnézhessük a zárt borítékot, amely Mészáros Lőrinc polgármester vagyonnyilatkozatát tartalmazza, és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását. A jegyző úr előzékeny módon megengedte, hogy videót készítsünk a nagy megtekintésről, nyilatkozni és kérdéseinkre válaszolni azonban csak kamerán kívül volt hajlandó.
Címlapkép: Szitka Péter/Facebook | https://atlatszo.hu/2021/02/23/elbukta-a-2019-es-vagyonnyilatkozatokert-inditott-pert-a-kazincbarcikai-onkormanyzat/ | https://web.archive.org/web/20210928224722/https://orszagszerte.atlatszo.hu/elbukta-a-2019-es-vagyonnyilatkozatokert-inditott-pert-a-kazincbarcikai-onkormanyzat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elbukta-a-2019-es-vagyonnyilatkozatokert-inditott-pert-a-kazincbarcikai-onkormanyzat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-23 00:00:00 | [] | [] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kazincbarcika"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
51,726 | Tovább folyik a közpénz Kisvárdára: közel 1,5 milliárd forintos uniós pénzből újul meg a vár | A kisvárdai vár turisztikai célú fejlesztésével eredetileg 2016-ra kellett volna elkészülni, de hatalmas csúszás után csak most találtak rá kivitelezőt. Az 1,4 milliárdos beruházás során a vár 20. századi részeit elbontják, egy új kiállítóépületet is létrehoznak, valamint megszüntetik a vár mellett éktelenkedő focipályát. A vár a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újulhat meg a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós városában, ahová az elmúlt évtizedben csak úgy ömlöttek az adófizetői milliárdok. | Az egykor szebb napokat is megélt kisvárdai vár 1,4 milliárdos európai uniós forrásból újul meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. A munka eredetileg becsült összértéke 1,2 milliárd forint volt – derül ki az európai uniós közbeszerzési közlöny legfrissebb számából.
A közbeszerzést a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. és a Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft. közösen írta ki.
A közbeszerzésre négy pályázat érkezett, amelyek közül a Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. lett a befutó.
A cég korábban már dolgozott Kisvárdán: a kisvárdai zsinagóga néven ismert Rétközi Múzeum felújításában vettek részt egy 364 millió forintos beruházás keretében. Emellett szerepet kaptak az esztergomi Hotel Adalberthez tartozó Szent Tamás Ház befejező munkálataiban is. A létesítmény a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra újult meg 1 milliárd 275 millió forint kormányzati támogatásból.
A cégadatbázis szerint a budapesti székhelyű cég tulajdonosa Vozák László. A cég 2019-es 258 milliós nettó árbevétele 69 milliós nyereséggel társult. 2018-ban a Kft. nettó árbevétele 537 millió forint volt, akkor 67 milliós adózás előtti eredményt ért el.
Búcsú a focipályától
Kisvárda vára 1470 körül épült téglából, a várat mély vizesárok és mocsaras terep vette körül. Az értékes téglát – amíg ezt meg nem tiltották az 1800-as években – a környékbeli lakosság hordta el. Napjainkra az eredeti téglavárból nem sok maradt. 1954-ben a várrom mellé tervezett futballpálya építésekor állították részlegesen helyre a várat, a jelenlegi – alapvetően továbbra is romos – állapot ennek a rekonstrukciónak köszönhető.
A Kisvárdára látogatók jelenleg a 20. században felújított délkeleti tornyot láthatják: az egykori, eredeti palotaszárny szabadon álló téglafalként maradt fenn. A várat északról két kör alakú bástya és téglakerítés határolja, amelyek szintén rekonstrukciók.
A tervek szerint a vár 20. századi részeit elbontják, a romokat konzerválják, valamint egy új, kétszintes épületszárnyat építenek hozzá, ami kiállítótérként fog funkcionálni több mint 1200 négyzetméteres alapterülettel. A beruházás a vár környezetének rendezésére is kiterjed: elég abszurd, de mellette jelenleg egy NB1-es edzőpálya található. A focipálya, kiszolgáló létesítményeivel és közműveivel együtt elbontandó – áll a leírásban.
A kisvárdai vár az eredeti tervek szerint 2016-ra újult volna meg. Az országban számos romos vár és kastély szorul felújításra, az elég szűk műemléki jegyzékre a megfelelő összeköttetésekkel is fel lehetett kerülni.
„Seszták Miklós városa”
Kisvárdáról 2020 elején készítettünk drónvideót. Amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba, a fejlesztések létjogosultsága azonban nem minden esetben vitathatatlan.
Felsorolni is nehéz, mi minden valósult meg eddig a városban közpénzekből: stadion, focicsarnok, tanuszoda, atlétikai centrum. A sport mellett jutott pénz vízicsúszdaparkra, moziparkra, jégtörőhajóra, ökoturisztikai attrakcióra, díszlet utcára, termálvizes lórehabilitációs központra is.
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet
Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba. | https://atlatszo.hu/2021/02/24/tovabb-folyik-a-kozpenz-kisvardara-kozel-15-milliard-forintos-unios-penzbol-ujul-meg-a-var/ | https://web.archive.org/web/20210917100842/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tovabb-folyik-a-kozpenz-kisvardara-kozel-15-milliard-forintos-unios-penzbol-ujul-meg-a-var/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-folyik-a-kozpenz-kisvardara-kozel-15-milliard-forintos-unios-penzbol-ujul-meg-a-var | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-01 21:28:05 | [] | [
"Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
51,727 | Rendőrségi és OLAF-vizsgálat is folyik keszthelyi uniós beruházások miatt | A korábbi fideszes vezetés a városi beruházások nagy részét egyetlen cégre bízta, de a kivitelező alig halad. Ezért már nemcsak a helyi ellenzék, de a mostani kormánypárti polgármester is feljelentést tett az ügyben. | Három uniós projektet is vizsgál az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Keszthelyen, kettővel kapcsolatban pedig a rendőrség is nyomozást rendelt el – tudta meg a 24.hu. Keszthely városa az elmúlt években mintegy másfél milliárd forint uniós pénzt nyert a helyi óvoda, a városi strand és a Reischl sörház felújítására. A korábbi fideszes polgármester, Ruzsics Ferenc által vezetett képviselő-testület egy budapesti székhelyű céget, az InvestMondi-System Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízta meg mindhárom projekt megvalósításával, miután minden esetben ez a cég adta a legolcsóbb ajánlatot. Viszont a kivitelezések alaposan megcsúsztak, ezért az OLAF egy bejelentés alapján mindhárom projektet vizsgálja. A rendőrség pedig már az új, szintén fideszes városvezetés feljelentése alapján indított nyomozást a sörház és az óvoda felújítása ügyében.
Mindent vittek, de alig haladnak
Kézműves sörfőzde, sörterasz és szövetkezeti bolt is helyet kap a Reischl-féle sörházban. Az önkormányzat európai uniós forrásoknak köszönhetően mintegy 1 milliárd forintból újítja fel a műemlékvédelem alatt álló épületet. A projekt várhatóan 2020 végére fejeződik be
– olvasható Keszthely honlapján. A sörház felújítása viszont alig halad, az alábbi videóban az is szerepel, hogyan kellene kinéznie a létesítménynek.
Ezen a képen pedig az épület januári állapota látható:
Hasonló a helyzet az óvodánál is, melynek felújítására korábban 200 millió forint forrást nyert a város. Csakhogy az InvestMondi-System Kft. jóval drágábban vállalta a munkát, így a keszthelyi önkormányzatnak további 60 millióval kellett hozzájárulnia a beruházáshoz – írta meg az Átlátszó még 2019-ben. Az óvodát idén januárban már át kellett volna adni, ehhez képest most így áll a kivitelezés:
A városi strand 288 milliós felújítása sem halad, ezt a munkát szintén az InvestMondi-System Kft.-re bízták:
A Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) elnöke, Dr. Weller-Jakus Tamás ezért mindhárom ügyben bejelentést tett a közbeszerzési hatóságnál, Molnár Tibor önkormányzati képviselő pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is, utóbbi már meg is indította az előzetes vizsgálati eljárást. Miután a KÉVE lépéseket tett, a Nagy Bálint vezette fideszes többségű önkormányzat is megmozdult, és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
A feljelentés szerint a vállalkozónak kifizetett díjjal kapcsolatban felmerült a gyanúja annak, hogy valótlan tartalmú dokumentumokat nyújtottak be az elszámolás során.
Az Átlátszó 2019-ben azt írta az InvestMondi-System Kft.-ről, hogy tulajdonosainak korábban már csődbe ment egy vállalkozása (a BauMondi Kft.), sőt, egyikőjük szerepelt a 10 millió forintot meghaladó adótartozók listáján is 2009-ben. Az InvestMondi-System ellen ráadásul két bírósági végrehajtás is indult 2017-ben, azóta ez a szám csak gyarapodott. Az Opten adatai szerint ugyanis 12 bírósági végrehajtási eljárás történt eddig a céggel szemben, és jelenleg kettő van folyamatban.
Kamondi-Lukács Mónikát, a cég ügyvezetőjét telefonon elértük, de ő nem szeretett volna nyilatkozni. Azt mondta, hogy nem illetékes, és férje intézni a cég összes ügyét. Kamondi-Lukács Csaba nyilatkozott is, elárulta, hogy jelen pillanatban a sörháznál megtörtént a szerződés módosítása, „ennek megfelelő ütemben haladnak most”. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy mi a szerződésmódosítás véghatárideje. A csúszások okáról nem szeretett volna bővebben beszélni, ezt azzal indokolta, hogy ez az önkormányzatra és rájuk tartozik. Annyit azért elárult, hogy voltak műszaki problémák, a kiviteli terv megváltozott, és új műszaki megoldások kellettek.
Arra a kérdésünkre, hogy be tudják-e fejezni a projekteket, Kamondi-Lukács azt válaszolta, hogy
képesek vagyunk rá, tárgyalásban vagyunk az önkormányzattal, minden verzió érdekel minket.
Az önkormányzati feljelentésről a helyi médiából értesültek, így erről nem is tudott többet mondani a keszthelyi vállalkozó, aki a két, jelenleg is érvényben lévő végrehajtással kapcsoltban annyit árult el, hogy két kisebb értékű tartozásról van szó. „Az elmúlt év nehézkés volt, ezeket napokon belül rendezzük” – nyilatkozta.
A másik két projekttel kapcsolatban megjegyezte, hogy a strandnál a bontási munkálatok megkezdődtek,
az óvodánál pedig az önkormányzattal egyeztetésben állnak.
Ez némileg ellentmond annak, amit Nagy Bálint polgármester – aki az előző ciklusban alpolgármester volt – kommunikál. A Keszthely Tv beszámolója szerint a polgármester már február közepén arról beszélt, hogy a Sörház és a Kísérleti utcai óvoda, valamint a városi strand kivitelezőjével az elmúlt hetekben „sikerült közös megegyezésre jutni”.
Kerestük a polgármestert, hogy megtudjuk:
konkrétan mit jelent az, hogy sikerült közös megegyezésre jutni? Mikorra fejezi be a kivitelező az érintett beruházásokat?
A megnyert pályázatokat követően mekkora plusz összeget kapott a cég a projektek megvalósítására az önkormányzattól?
Nagy Bálint írásbeli kérdéseinkre nem válaszolt, telefonon pedig nem tudták nekünk adni, mert „folyamatosan tárgyal”. A KÉVE számításai szerint egyébként az önkormányzat már legalább 120 millió forintot tett bele összesen az érintett projektekbe. | https://24.hu/belfold/2021/03/02/keszthely-olaf-unios-beruhazasok-sorhaz-rendorseg-vizsgalat/ | https://web.archive.org/web/20230915062639/https://24.hu/belfold/2021/03/02/keszthely-olaf-unios-beruhazasok-sorhaz-rendorseg-vizsgalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendorsegi-es-olaf-vizsgalat-is-folyik-keszthelyi-unios-beruhazasok-miatt | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-02 00:00:00 | [
"Kamondi Mónika",
"Kamondi-Lukács Csaba",
"Ruzsics Ferenc"
] | [
"Investmondi-System Kft."
] | [
"Keszthely",
"Zala megye"
] | [
"pályázat",
"EU",
"építőipar",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,728 | Saját szervezetét ajánlja pályázatírásra Simonka a dél-békési polgármestereknek | Megoszlik a jogászok és politikusok véleménye arról a nyomásgyakorlásnak beillő hivatalos levélről, amelyet nemrégiben küldött Simonka György országgyűlési képviselő a Fidesz parlamenti frakciójának fejlécével térsége polgármestereinek. Ebben a most kezdődő EU-s fejlesztési ciklusban éppen azt a szervezetet ajánlja pályázati munkára, amelynek ő az elnöke. Egy pályázatíró súlyos szakmai kifogásokat fogalmazott meg. | Ha a befolyással való üzérkedés kísérletének törvényi tényállását nem is valósítja meg, de az általunk megkérdezett ügyvédek és alkotmányjogász szerint minimum politikai nyomásgyakorlásként értékelhető az a február 16-án, a Fidesz parlamenti képviselőcsoport fejlécével keltezett levél, amelyet Simonka György, immár a vádlottak padján ülő kormánypárti képviselő írt a dél-békési polgármestereknek. Az egyik lapunk által megkérdezett jogász egy másik szempontra hívta fel a Narancs.hu figyelmét. Meglátása szerint érdemes összevetni a levél tartalmát az Országgyűlésről szóló 2012. évi törvény összeférhetetlenségi passzusával, amely kimondja: „az országgyűlési képviselő nem hivatkozhat szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére”.
A meglehetősen nyakatekert stílusban és egy, lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint „óvatosan” megírt levélben szándéka szerint Simonka egy függőben maradt kérdésben siet a dél-békési polgármesterek segítségére. Ennek lényege, hogy a sok hátránnyal küzdő településeknek Simonka szerint nem kistérségi területfejlesztési menedzserre van szüksége az EU új, hétéves fejlesztési ciklusában, hanem másra. Ahogy a fideszes politikus fogalmaz, egy „lehetséges alternatívát” ajánl. Meglátása szerint
„a Dél-Békés Jövőjéért Szövetség minden formában, teljes kapacitásával, tapasztalatával tudja és kívánja segíteni az Önök elképzeléseit
a területfejlesztési beruházások, projektek előkészítésének és operatív megvalósításának teljes szegmensében (sic!)”. Magyarán: a 2021 és 2027 között Brüsszel által kiírt fejlesztési pályázatokra ez a szervezet megírná, kidolgozná és menedzselné az összes térségbeli település önkormányzatának minden projektjét.
A fideszes képviselő azt is írja, ez a területfejlesztési menedzsment a korábbiakhoz hasonlóan sikerdíjas lenne, mert az itteni önkormányzatok likviditása nem engedi meg, hogy megfinanszírozzák az előkészítés költségeit. Ugyanakkor a levél a sikerdíj mértékéről nem ír semmit. Arról viszont igen, hogy a levélben saját térsége összes polgármesterének azt a Dél-Békés Jövőjéért Szövetséget ajánlja, amely szervezetnek ő az elnöke.
Ez jelentheti a képviselői összeférhetetlenséget.
Az Európai Unió most kezdődött új fejlesztési ciklusában, szerencsés esetben, összességében akár 10 milliárd forintot meghaladó forrás segítheti a sok hátránnyal küzdő térség remélt felzárkózását. Innen nézve többen már nem csak egyszerű politikai gesztusnak és a térség parlamenti képviselőjének segítő szándékát látják abban, hogy a források lehívásával és a projektek koordinálásával éppen arra a szervezetre akarja felhívni a figyelmet, amelynek ő az elnöke. A legtöbb jogász ezt az alakzatot politikai nyomásgyakorlásként jellemezte lapunk kérdésére.
A polgármesternek nem kérnek Simonkából
Simonka megkérdőjelezhető vezetési módszerei, botrányai és büntetőügye nem maradt következmény nélkül. Nem csak kétes értékű országos ismertségre tett szert, de helyben megosztotta a Fideszt és ellehetetlenítette a térségi együttműködést is. Jól jelzi mindezt, hogy az országgyűlési választókerületéhez tartozó mezőkovácsházi kistérség polgármestereinek jó része az elmúlt nyáron hivatalos ülésen lázadt fel ellene, egy helyi Fidesz-szervezet pedig még tavaly augusztusban a párt alapszabályára hivatkozva Simonka kizárását kezdeményezte a pártból. Viszonossági alapon ő is hasonló kezdeményezéssel élt. (A Fidesz Békés megyei választmánya e kezdeményezést „taktikusan” jegelte, és az ilyenkor szokásos eljárásrend előírásai ellenére sem tesznek semmit.) A megbomlott egységet jól jelzi, hogy mostani levelével szemben dél-békési polgármesterek sora vállalta, hogy névvel nyilatkozik lapunknak arról, miért gondolják aggályosnak a térség kormánypárti parlamenti képviselője levelét és miért nem foglalkoznak az abban foglaltakkal.
Simonka György
Forrás: Simonka György Facebook
„Nagyon köszönjük, de ahogy eddig, ezt követően sem kérünk segítséget pályázatainkkal összefüggésben Simonka Györgytől. Megoldjuk ezeket más szereplők bevonásával, más módon” – mondta a Narancs.hu-nak Sódarné Varga Gyöngyi magyarbánhegyesi polgármester, aki az elmúlt években többször ütközött a kormánypárti politikussal. „Megkaptam, láttam és olvastam, de nem veszek tudomást erről a levélről. Ahogy a képviselő úr velem, úgy én sem keresem vele a kapcsolatot” – nyilatkozta Kraller József medgyesegyházi polgármester. Ami normális esetben elképesztő volna, mert nem csak ugyanabban a térségben politizálnak, hanem ugyanabban a pártban is. Kraller 2019 őszén a Fidesz színeiben lett a dinnyéjéről híres dél-békési kisváros első embere. Szerinte nincs szükség a konfliktusra, de ehhez az is kell, hogy ne legyenek gyakorlatilag semmilyen kapcsolatban egymással. „A pályázatírást megoldjuk más formában” – mondta Kraller. Végül Simonka büntetőperére utalva megjegyezte: „Egye meg a képviselő úr azt, amit főzött.” (Mint arról többször beszámoltunk, Simonkát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszék előtt folyó perben.)
„Nem foglalkozom semmivel, ami Simonka Györgytől érkezik” – magyarázta Vajda Norbert exjobbikos, immár független végegyházi polgármester, hogy elsőre miért nem értette a képviselői levéllel kapcsolatos érdeklődésünket. Nem sokkal később visszahívott, és elmondta, a jegyzőtől tudta meg, hogy valóban érkezett ilyen levél hozzájuk. Kiderült, el sem olvassa térsége országgyűlési képviselőjének leveleit. Ez abból fakad, hogy olyan erős fenntartásai vannak a fideszes parlamenti képviselővel szemben, ami lehetetlenné teszi az együttműködést. Vajda elmondta, igazából arra sem emlékszik, mikor találkozott legutóbb Simonkával, de legalább három-négy hónapja biztosan nem. Megjegyezte, ebben közrejátszik, hogy a kormánypárti honatya nagyon kevés rendezvényen vesz részt, a polgármesterek többségét nem keresi. A végegyházi polgármester végül elmondta, már megvan az a pályázatíró cég, amellyel az elkövetkezendő években együtt fognak dolgozni.
Az EU-s pályázatok nem ismerik a sikerdíjat
„A Simonka György által írt levélben szereplő „sikerdíj” kapcsán annyit érdemes megjegyezni, hogy a 272/2014-es kormányrendelet szabályozza az EU társfinanszírozásában megvalósuló pályázatokat. Az ennek keretében elszámolható költségek körébe a képviselő úr által leírt sikerdíj nem tartozik bele” – mondta érdeklődésünkre Galló Ferenc pályázatíró. Galló sokáig Simonka mellett dolgozott, de amikor az ügyészség meggyanúsította a kormánypárti parlamenti képviselőt, akkor Galló azt javasolta neki, hogy mondjon le mandátumáról. Útjaik ekkor, ha nem is békésen, elváltak. A pályázatíró arra is felhívta a figyelmet, hogy Simonka leveléből nem derül ki a sikerdíj százalékos mértéke. „A piaci szereplők a vállalkozásoknak elkészített pályázatoknál az elnyert pályázati összeg 5-10 százaléka közötti díjazásért dolgoznak” – jegyezte meg Galló. Emlékeztetett, ha csak a 2014-2020-as pályázati ciklust nézzük, akkor a képviselő szülőfaluja, az alig 300 lelkes Pusztaottlaka település által elnyert mintegy 2,8 milliárd forint támogatás esetében csak a minimális, 5 százalékos sikerdíjjal számolva 140 millió forintos összeg jönne ki. Ám itt sok, Pusztaottlakánál nagyobb településről van egyszerre szó.
„Ezt az összeget, gondolom, jól tudná hasznosítani a Simonka és az általa vezetett szervezet. Láthattuk ezt már akár a Magyar Termés TÉSZ, vagy a Paprikakertész TÉSZ esetében”
– mondta kritikai éllel a folyó büntetőperre utalva Galló Ferenc. Pikánsnak nevezte, hogy egy kormánypárti képviselő a saját maga által elnökölt szervezetet ajánl az önkormányzatoknak erre a feladatra.
Hozzátette azt is, úgy tudja, a Dél-Békés Jövőjéért Szövetség egyesületi formában működik, és a 2020-as évben nem sikerült közgyűlést tartania. A szervezetnek a pályázatírás és menedzsment területén referenciája nincs. „De ismerve Simonkát, mindez nem zavarja abban, hogy ilyen zagyva, nehezen értelmezhető leveleket írjon, és pályázati ajánlatot tegyen, hiszen ehhez is ért” – fogalmazott a szakember.
Ellentámadásba megy át
A képviselői összeférhetetlenséget feszegető, egyben politikai nyomásgyakorlásnak beillő sorokat az az országgyűlési képviselő írta, aki levelének megírásakor mentelmi joga újbóli felfüggesztésére várt, mert durván befolyásolni akarta az ellene folyó büntetőeljárást. (A parlament február 22-én másodjára is felfüggesztette Simonka mentelmi jogát, noha a fideszes képviselő ennek ellenkezőjére kérte a mentelmi bizottságot.)
A büntetőper pedig azért zajlik ellene, mert a vád szerint európai uniós és hazai költségvetési pénzeket csaltak el. A kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot.
Friss Facebook-bejegyzésében ezen is túlmegy Simonka. Egyrészt nem vonja vissza, hogy a saját maga elnökölte civil szervezetet ajánlja térsége polgármestereinek EU-s pályázati koordinációra. Másrészt mindazon településeket, amelyek más pályázatírót választanak, a Békés Megyei Közgyűlés teljes vezetését és a mögöttük álló pályázatíró csapatot támadja. Méghozzá azzal, hogy sokkal drágábban, előre kérve a pénzt, saját zsebükre, hatalmas haszonnal dolgozva végeznék a feladatot és csak fele akkora forrást ígérnek, mint amennyi Dél-Békésnek járna. Ezt azonban egyetlen érvvel, vagy ellenőrizhető adattal sem támasztja alá.
26 ezres köztartozás
Érdekes megállapítást tehetünk, ha elolvassuk az Országgyűlésről szóló 2012-es törvényt, s újfent átnézzük Simonka vagyonnyilatkozatait, különös tekintettel a legutóbbira, amely a 2020-as évről ad számot. Az idézett törvény 88. paragrafus b) bekezdése alapján: „Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi."
Az elmúlt évről számot adó vagyonnyilatkozatában Simonka továbbra is jövedelemmel és gyakorlatilag ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkező képviselőként tűnik fel. Azonban a dokumentum 10. oldalán 26 ezer forintos köztartozást tüntet fel. Azt nem tudni, hogy adó-, vám- vagy illetéktartozásról, netán tb-járulékról van-e szó, és az összeg önmagában nevetségesen alacsony. Mégis mindez ellentétben látszik lenni az ezt szabályozó törvénnyel. Ugyanakkor az is lehetséges, bár nem túl életszerű, a jelentéktelen összeg kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt vagy haladékot kapott Simonka. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sajat-szervezetet-ajanlja-palyazatirasra-simonka-a-del-bekesi-polgarmestereknek-236383 | https://web.archive.org/web/20230202140755/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sajat-szervezetet-ajanlja-palyazatirasra-simonka-a-del-bekesi-polgarmestereknek-236383 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajat-szervezetet-ajanlja-palyazatirasra-simonka-a-del-bekesi-polgarmestereknek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-03-02 11:17:40 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"EU"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
51,729 | Törvénysértően elfedi furcsa ügyét a Karas Monika vezette médiahatóság | Bár nemrég Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke azt állította, a jogállami megoldások híve, egy újabb ügy ismét azt bizonyítja, hogy az általa vezetett NMHH és a Médiatanács sorozatosan nem törődik egyes törvényekkel, a jogállami működéssel, és kifejezetten ellene van az átlátható működésnek, az információszabadságnak és a sajtószabadságnak. | A Kúria még 2015 májusában kimondta, hogy a rádiós frekvenciák (többek között azok korlátos mennyisége miatt) nemzeti közvagyonnak számítanak, épp ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának frekvenciapályázataira beérkező pályázati ajánlatok és a kapcsolódó dokumentumok közérdekű adatnak számítanak, így azokat egy közadatigénylő számára az NMHH köteles megmutatni, azokat nem tarthatja vissza.
A Kúria ezt annak kapcsán állapította meg, hogy a Mérték Médiaelemző Műhely meg akarta ismerni néhány vidéki rádiós pályázat tartalmát, de a hatóság megtagadta ezek bemutatását. A Media1 néhány héttel ezelőtt részben ezen ítélet (Pfv. IV.20.253/2015/4) alapján közérdekű adatigényléssel fordult a Karas Monika vezette hatósághoz: mutassák be a 2014-es Budapest FM 90,3 MHz rádiós pályázatra beérkezett ajánlatokat. Ennek a frekvenciapályázatnak az egyik résztvevője volt a Tilos Rádió, akit először az NMHH kizárt a pályázatból, majd végül saját korábbi határozatát megváltoztatva mégis lehetőséget biztosított számára a hiánypótlásra, és a Tilos a fordulatnak köszönhetően visszanyerhette az általa már használt frekvenciát.
Az NMHH Médiatanács nem adja a közadatot, hiába a Kúria korábbi ítélete
A frekvenciapályázatra beérkező ajánlatokra vonatkozó adatigénylésünket dr. Szabó Emese, a Médiatanács Titkárság Főosztályának munkatársa – szembemenve a Kúria korábbi, a frekvenciapályázatok nyilvánosságát szavatoló ítéletével – megtagadta azzal, hogy szerinte az NMHH-ra és a Médiatanácsra nem vonatkozik az Információszabadságról szóló törvény, és csak az általános közigazgatási eljárási szabályokat kell betartaniuk – ezért a pályázatokat csak a pályázati eljárás ügyfeleinek, azaz a pályázóknak hajlandók megmutatni.
Ez persze nincs így: épp ezt állapította meg korábban a legfőbb bírói szerv, a Kúria is, vagyis nem bújhatna ki az NMHH az infótörvény alól. Többször is jeleztük ezt dr. Szabó Emesének, az NMHH illetékesének, kérve, ne sértse meg az információszabadsághoz fűződő jogainkat és ne akadályozzák a sajtó működését sem, ám Karas Monika beosztottja hajthatatlannak bizonyult, sőt szerinte az adatigénylőkről kell adatot bekérniük.
Ez azonban szintén jogellenes, hiszen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) korábban állásfoglalásban állapította meg, hogy a közérdekű adatigénylőknek elegendő egy nevet és egy elérhetőséget megadniuk, az adatgazda hatóság nem követelhet meg több adatot az adatszolgáltatás teljesítéséhez.
Ráadásul több éve lezárt pályázati eljárásról van szó.
Kizárták a Tilost, de aztán mégsem
Érdeklődésünket a 2014-ben meghirdetett frekvenciapályázatra beérkezett ajánlatok iránt az keltette fel, hogy felmerült: a pályázati eljárás során az NMHH jogsértést követhetett el: vagy akkor, amikor kizárta a frekvenciát korábban is használó Tilos Rádiót az eljárásból, vagy akkor, amikor végül a hatóság ebbéli határozatát ugyanazon pályázati eljárás során megváltoztatta, és így mégis visszanyerhette azt a rádió. Ráadásul eltérő állítások hangzottak el arról, mi volt az oka annak, hogy először kizárta a Médiatanács a rádiót, majd miért változtatott ezen. Dr. Bodolai László ügyvéd, a rádió korábbi műsorvezetője (az Index.hu Zrt. volt igazgatósági elnöke) néhány hete a Partizánnak azt állította, hogy egy Fidesz-közeli kapcsolatot kért meg egy adriai hajóúton, hogy ne bántsák a rádiót, a kormánypárti kötődésű személy pedig ezt nem utasította el, hanem biztosította őt arról, hogy minden rendben lesz, majd később további információkkal látta el az eljárás kapcsán.
Végül így is lett, így a rádió a pályázatból való kizárás helyett lehetőséget kapott a hiánypótlásra, amit eredetileg a Médiatanács nem akart biztosítani számára. Csabai Gábor (Papó), a Tilos Rádió irodavezetője viszont azt mondta erről a Media1-nek, „a Tilos Rádió sosem volt és sohasem lesz részese korrupciós, vagy csak kicsit is gyanús ügyeknek. Mind működését, mind pályázatait az átláthatóság, a transzparencia jellemzi”, emellett hozzátette, hogy 30 éve pont azért rádióznak, hogy ne úgy intéződjenek az ügyek, ahogyan azt Bodolai állította.
Csabai azt is mondta, nem tartja valószínűnek, hogy Bodolai állítólagos közbenjárására változott volna meg a véleménye a médiahatóságnak, sokkal inkább azt tartja reálisnak, hogy miután a Tilos bírósághoz fordult, a hatóság ráeszmélt, hogy nem szerencsés dolog üres oldalak beszkennelését számonkérni egy pályázón és ezért kizárni.
Az NMHH anekdotának nevezte Bodolai, a Tilos rádió frekvenciapályázatának tisztaságát megkérdőjelező állításait és azt hangoztatta, hogy döntései nyilvánosak. Az adatigénylés megtagadása alapján viszont úgy tűnik, nem épp a transzparencia hívei a hatóságnál, és még a Kúria korábbi ítéletében írottakat sem tartják magukra nézve kötelezőnek.
A Media1 egyébként amiatt is szerette volna megismerni az FM 90,3 pályázatra érkezett ajánlatokat és azok hiánypótlásait, hiszen Karas Monika, az NMHH Médiatanács elnöke nem sokkal korábban jelezte a Klubrádió 92,9 MHz-es frekvenciájának elnémításakor, hogy ő a jogállami megoldások híve. Tesztelni akartuk, betartja-e az NMHH Magyarország törvényeit és bíróságainak ítéleteit.
A teszt hamar megadta a választ, hogy nem. Ami egyébként nem meglepő eredmény, hiszen korábban a Media1 más frekvenciákra vonatkozó adatigényléseinek teljesítését is hasonlóan megtagadták, de olyan is előfordult, hogy a pályázatot ugyan megmutatták, de csak annak nem érdemi részeit. Az NMHH jogi képviselője az egyik esetben azzal védekezett, „nem lenne szerencsés, ha Béla az utcáról láthatná a pályázati ajánlatok tartalmát”.
„Bélának” azonban a Kúria 2015-ös ítélete szerint joga van hozzá.
További hírek és cikkek találhatók a Media1.hu-n! Feliratkozhat RSS-csatornánkra, hírlevelünkre és Facebook-oldalunkra valamint Twitterünkre is.
Borító: Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Karas Monika Zsuzsannának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa újonnan megválasztott elnökének az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. szeptember 9-én. MTI Fotó: Kovács Attila | https://media1.hu/2021/03/02/karas-monika-mediatanacs-informacioszabadsag-jogallamisag/ | https://web.archive.org/web/20230602080528/https://media1.hu/2021/03/02/karas-monika-mediatanacs-informacioszabadsag-jogallamisag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenysertoen-elfedi-furcsa-ugyet-a-karas-monika-vezette-mediahatosag | Media1 | hungarian-news | 2021-03-02 11:29:55 | [] | [
"Médiatanács",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"pályázat",
"média",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] | [] |
51,730 | Az egyenlő ellátás lenne a legjobb gyógymód a hálapénzre | Hiánypótló beszélgetést láthattak szerdán a nézők a Mérce élő közvetítésében, amelyben az orvosok, a szülésznők és az anyák álláspontja is megfogalmazódott a hazai egészségügy egyik legérzékenyebb kérdésében, a hálapénz ügyében. A K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) részéről dr. Lénárd Rita, az anyák helyzetének javításáért küzdő EMMA egyesület részéről Hofgárt-Ékes Noémi, a Szülésznők Egyesületének oldaláról pedig Szilágyi Enikő vett részt. | Ez a cikk több mint 3 éves.
Hiánypótló beszélgetést láthattak szerdán a nézők a Mérce élő közvetítésében, amelyben az orvosok, a szülésznők és az anyák álláspontja is megfogalmazódott a hazai egészségügy egyik legérzékenyebb kérdésében, a hálapénz ügyében. A K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) részéről dr. Lénárd Rita, az anyák helyzetének javításáért küzdő EMMA egyesület részéről Hofgárt-Ékes Noémi, a Szülésznők Egyesületének oldaláról pedig Szilágyi Enikő vett részt.
Az eseménynek két fontos apropója is volt: egyrészt az, hogy a K-Monitor által megkérdezett 11 ezer kismama beszámolói alapján készült kutatás eredményeit mutatták be a nagyközönségnek. A másik pedig, hogy 2021-től életbe lép az új egészségügyi jogállási törvény, amelynek minden bizonnyal komoly kihatása lesz arra, hogy mi történik a szülészeti hálapénzzel és a szülészeti ellátással.
A beszélgetés előtt Kremmer Sári és Szeitl Blanka mutatták be a kutatás eredményeit. A felmérés alapjául szolgáló kérdőívben többek között a szülés körülményeire, a szaksegítséghez fűződő kapcsolatra, a korai gyermekágyas (tehát a közvetlenül a kisbaba születése után a kórházban töltött) napok élményeire, valamint magára a hálapénzfizetés gyakorlatára, az anyák ehhez fűződő viszonyára kérdeztek rá a kutatók.
Az így létrejött Szülésélmény térkép már csak azért is hiánypótló volt, mert az anyáknak nem áll rendelkezésére objektív tájékozódási forrás a szülészeti körülményekkel kapcsolatban: a NEAK évente egyszer közöl adatokat az egyes kórházak császármetszési, illetve gátmetszési statisztikáiról. De ezen kívül gyakorlatilag csak egymástól, ismerősöktől, illetve szülészorvosoktól tudnak tájékozódni. Ezzel szemben az igyszultem.hu-n térkép formájában ábrázolt adatsorból bárki leolvashatja, hogy a kiválasztott kórházból más édesanyák milyen tapasztalatokkal tértek haza.
A kutatás legérdekesebb megállapításai az alábbiak voltak:
a válaszadók (tehát 11 ezer anya) 68%-a fizetett hálapénzt a szülésért;
a hálapénz és a fogadott orvos jelenléte nagyon erősen összefüggnek (aki fizet hálapénzt, azok 89%-a nem ügyeletes, hanem „saját” orvosnál szült);
A fogadott orvosnál szülő anyáktól 21,9 %-ban külön kérte is az orvos vagy a szülésznő az összeget (ami egyébként a jelenlegi szabályozás szerint is bűncselekménynek számít), az ügyeleti esetekben ez csak 10,9%;
fogadott szakorvos esetében szignifikánsan nagyobb a császármetszések és a megindított szülések száma;
az egy év alatt összesen kifizetett hálapénz 6,8 milliárd forintra rúg a kutatók becslése szerint, ezen belül egy anya átlagosan 111 ezer forintot fizet;
döbbenetes regionális különbsége vannak Magyarországon hálapénz tekintetében: Közép-Magyarországon 141 ezer forintot fizet átlagosan egy anya, míg például a Nyugat-Dunántúlon vagy a Dél-Alföldön majdnem a felét (76, illetve 78 ezer forintot); a hálapénzfizető családok aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb (76%), míg pl. a Nyugat-Dunántúlon csak 52% ez az arány.
Érdekes megállapításra jutottak a kutatók azzal kapcsolatban is, hogy bár a Kúria egy 2015-ös határozatában használt definíció szerint hálapénz „az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg a szolgáltatásban közreműködő személynek hálája, köszönete jeléül önként nyújt”, az eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy a paraszolvencia sokkal inkább valamilyen extra szolgáltatásért járó díj, mintsem önkéntes adomány.
A válaszok alapján ugyanis leginkább a következő okokból fizetnek az anyák:
saját orvos foglalkozzon velük;
hálásak voltak az orvosnak vagy a szülésznőnek;
várandósság alatti rendelkezésre állás az orvos részéről;
több figyelem az orvostól és a kórházi személyezettől;
egyéni szülési igények figyelembe vétele;
magasabb minőségű ellátás;
jobb körülmények;
a tiszteletlen bánásmód és a szülészeti erőszak elkerülése is a legfontosabb motivációk egyike.
A pénz nem jelent garanciát
A kerekasztal-beszélgetés során elsőként Lénárd Rita reagált a kutatás eredményeire. A MOK alelnöke sem tudott pontos magyarázatot adni az óriási regionális különbségekre, de tippje szerint az orvosok közti nagyobb választási lehetőség (kínálat) lehet az oka. Kiemelte ugyanakkor, hogy
ismét beigazolódott, hogy a hálapénz medikalizálta, beavatkozáscentrikussá tette a szülést, ezt a császármetszések és megindított szülések magas száma is mutatja.
Szerinte ez teljesen szembemegy azzal, amire a területen aktív nőszervezetek törekednek, vagyis azzal, hogy minél több háborítatlan szülés történjen. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sok kismama nem gondol bele abba, hogy a mentálisan, fizikailag felkészült, ügyeletben lévő orvosra sokkal racionálisabb döntés lenne bízni a szülés levezetését, mint a fogadott, ámde lehet, hogy éppen otthonában pihenő idejét töltő, relaxált, „lelazult” szakemberre. Lénárd úgy véli, minőségbiztosítottnak kellene lennie a szülésnek, és egyforma elérése kellen biztosítani a „bababarát” szülészetekhez, amelyek mind a szakemberek, mind egyéb feltételek szempontjából megfelelők.
Szilágyi Enikő azzal az észrevétellel nyitott, hogy szerinte a kutatásból feltehetően sok olyan anya maradhatott ki, akik kevésbé, vagy kevésbé tudatosan használja az internetet, ők pedig – feltételezése szerint – nagy számban lehetnek olyanok, akik egyáltalán nem fizetnek hálapénzt, innen nézve pedig szerinte másképp festenének az összesített számok is.
Hofgárt-Ékes Noémi szerint, aki az EMMA-val egy anonim információs és lelkisegély vonalat is fenntart, nagyon nagy eltérések vannak a kismamák beszámolói közt, például van, ahol a napi gyakorlat része a császármetszés, de van, ahol kis túlzással nem is hallottak róla. Megerősítette, hogy az ő tapasztalataik alapján is
nagyon erősen összefonódik a hálapénz a szülészeti erőszak elkerülésének igényével, de a pénz sem jelent garanciát erre. Fontos adalék ehhez, hogy sok nő a második szülésnél folyamodik a hálapénz eszközéhez, hogy megelőzze az első alkalommal szerzett negatív élményeket.
A hálapénz a szülésznőknek is megalázó
Lénárd Rita szerint sokszor a vakszerencse kérdése, hogy a hálapénz belengetésével felfogadott orvos beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. Úgy véli, ott van a baj a hálapénzzel, hogy sokszor olyan elvárások társulnak mellé, amelyeknek nem szabadna „kívánságlistán” szerepelniük, orvosi beavatkozást „rendelni”, például császármetszést kérni nem lenne szabad, annak mindig szakmai alapokon álló döntésnek kell lennie.
Szilágyi Enikő elmondta, hogy a hálapénz megalázó a szülésznők számára is – akik ritkábban és kevesebbet kapnak, mint az orvosok. Hiszen azt a munkát, kedvességet szeretné az anyuka megköszönni, amiért amúgy is megkapják a fizetésüket. Szerinte is elvágólagosan meg kell szüntetni a hálapénzt, de azt nem lehet ellentételezés nélkül elvárni, hogy valaki a szabadidejében vegyen részt egy szülés levezetésében. A szülésznő még egy fontos szempontot behozott a beszélgetésbe: az a lehetőség, hogy a szülésznőt megválassza az anya, maguknak a szülésznőknek is hiányozna valószínűleg, a pénz mellett ugyanis fontos motiváló tényező a beléjük fektetett bizalom és bensőséges kapcsolat az anyákkal és az újszülöttekkel.
Hofgárt-Ékes Noémi szerint bizonyos szolgáltatások csak plusz pénzért elérhetők a mostani rendszerben, az egyenlő ellátás pedig illúzió a jelenlegi körülmények között. Rámutatott, hogy
az összes kutatás és összegyűjtött tapasztalat szerint a fogadott orvos jelenléte nem feltétlenül kedvez a szülések kimenetelének. Egy garanciák és biztosítás nélküli informális rendszerben kérdéses ugyanis, hogy valóban az kapja-e a jobb ellátást, aki orvost fogad.
Az EMMA munkatársa szerint nem attól magasabb színvonalú az ellátás, hogy minél több beavatkozás történik alatta, márpedig a fogadott orvos a jelenléte ezek számának növekedése felé mutat.
Úgy gondolja, kulcsfontosságú visszafordítani azt a trendet, hogy az anyák egyre inkább elveszítik a kontrollt a gyermekük világra hozása felett, ugyanakkor szerinte sem lehet egyik napról a másikra kihúzni alóluk azt az igényt, hogy legyen egy fogadott orvosuk, akiben megbíznak.
Lénárd Rita arra a kérdésre, hogy milyen változást fog hozni az új törvény, azt felelte, hogy ugyan egyértelmű a kormány szándéka, miszerint kivételként kezelné ezt a területet a szigorú, másodállást tiltó rendelkezések között, de az erről szóló rendelet még nem jelent meg.
A MOK most egy javaslatcsomagot küldött az országos szakfelügyelő főorvoshoz azzal az átmeneti megoldással, hogy ne elvágólagosan vezetődjön ki a hálapénz a rendszerből, ugyanis a lakossági igények sem fognak egyik napról a másikra megváltozni. A magán- és állami ellátás szétválasztása mellett elkötelezett MOK a következő szabályok lefektetését javasolja:
A terhesgondozási szakasz során az anya választhatna fogadott orvost, de az állami ellátóhely által is jóváhagyott háromoldalú szerződést kellene vele kötnie.
Csak a személyes közreműködésért, rendelkezésre állásért fizetne az anya, tehát csak a munkaidőn túli szülésekért kellene fizetni.
A terhesgondozást lehetne vagy a magán- vagy az állami szférában folytatni, de akkor ott is kellene maradni és oda visszajárni.
Ha magánba járt a terhesgondozási szakasz során, akkor csak sürgősségi beavatkozás esetén mehetne az államiba szülni az édesanya.
Szilágyi Enikő szerint az egyébként is meglévő bérfeszültségeket súlyosbítani fogja az új szabályozás, azzal együtt is, hogy a szakdolgozók is kaptak 20 százalékos béremelést. A munkájuk megbecsültsége ugyanakkor szerinte nem tükröződik az ilyen mértékű emelésben. Úgy látja, a magánpraxis megszűnése a jelenlegi feltételek mellett egyet jelent a szülésznők ellehetetlenítésével, ezért reméli, hogy lesznek még további, rendeletben rögzített lazítások a szabályozásban.
Lénárd Rita szerint a szülészorvosok magánrendelései sokszor azon alapulnak, hogy maguk a szülések az állami intézményben zajlanak (ezzel az állam infrastrukturálisan hozzájárul a szüléshez), még akkor is, ha egyébként az anya a terhesgondozás során végig magánszolgáltatást vett igénybe. Ha megfelelő ellátás zajlana az állami rendszerben, akkor a magánszolgáltatás „ráépítésére” nem lenne szükség – véli a MOK alelnöke.
Szilágyi Enikő ezt kiegészítette azzal, hogy szerinte pár éve még így volt, ahogyan Lénárd Rita mondja, de egyre gyakrabban előfordul az, hogy míg terhesgondozásnál igénybe veszik a magánorvost, szülésznőt, de magához a szüléshez már nem kérik a segítségét, és állami ügyeletes orvosnál szülnek az anyák.
Hofgárt-Ékes Noémi azt emelte ki az új törvény kapcsán, hogy bár 2021-ben már életbe lépnek az új szabályok, de a kormány semmit nem kommunikál arról, hogy hogyan készüljön a változásokra a jövő évben szülni tervező sok tízezer nő, akiket rettenetesen aggaszt a jogbizonytalanság.
Protokollok és egyenlő ellátás
A beszélgetés utolsó harmadában minden résztvevő kifejtette, szerinte milyen lenne az ideális állami szülészeti rendszer. Az EMMA szerint nőközpontú szülészeti rendszer kell, szülészeti erőszak és a szülészeti ellátásban a hatalommal való visszaélés kigyomlálásával – mondta Hofgárt-Ékes Noémi. Szerinte protokollokra van szükség, hogy ne legyenek kórház és kórház között szürreális különbségek az ellátásban.
Szilágyi Enikő szerint a nőknek meg kell tanulniuk bízni az ellátórendszerben, ennek azonban az is feltétele, hogy a szülésznőt elismerik, megfizetik, ugyanolyan körülmények között dolgozhat minden kórházban, és a jog is jobban védi őt.
Lénárd Rita is az evidenciákon alapuló szakmai protokollok elkészítését és betartatását emelte ki, ezek megalkotásában szerinte minden oldalnak részt kellene venniük (a szolgáltatást használók szervezeteinek épp úgy, mint a szakmai szervezeteknek). Kiegészítette a Hofgárt-Ékes Noémi által mondottakat azzal, hogy nemcsak nő-, hanem babaközpontúnak is kellene lennie az ellátásnak.
„A szakmának kell döntenie, de ehhez egyenrangú partnerként be kell vonni a pácienseket is” – zárta gondolatait. | https://merce.hu/2020/12/18/az-egyenlo-ellatas-lenne-a-legjobb-gyogymod-a-halapenzre/ | https://web.archive.org/web/20221209225631/https://merce.hu/2020/12/18/az-egyenlo-ellatas-lenne-a-legjobb-gyogymod-a-halapenzre/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egyenlo-ellatas-lenne-a-legjobb-gyogymod-a-halapenzre | Mérce | hungarian-news | 2020-12-18 16:36:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"hálapénz",
"belföld"
] | [] |
51,731 | Szerződéssel tenné transzparensebbé az orvosfogadást az orvosi kamara | Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék. | Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessékA megkezdett reform alapvetően alakíthatja át, tisztíthatja meg a korrupciótól a magyar egészségügy működését, most azonban úgy látszik, a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak sikerült elérnie, hogy az utóbbi fontos összeférhetetlenségi szabály (a magán- és az állami ellátás szétválasztása) ne vonatkozzon erre a területre. Hogy pontosan mit is jelent ez az alku, az várhatóan az egészségügyi törvény márciusra ígért részletszabályaiból derül majd kiphoto_camera Fotó: Jessica Bordeau/BSIPMiközben a kivételezés az ellátórendszer szempontjából káros lenne, hisz továbbra is lehetővé tenné, hogy az orvosok, a magánban gondozott terhességek végén a szülést állami kórházban levezetve, az állami infrastruktúra terhére növeljék magánpraxisukból származó jövedelmüket,az is látszik, hogy a szülő nők többsége Magyarországon jelenleg választott orvossal szeretne szülniA KSH 2018-as adatgyűjtése szerint abban az évben a várandós nők kétharmada tervezte fogadott orvossal világra hozni a gyerekét, és hasonló arányok derültek ki a K-Monitor és az EMMA Egyesület friss, 11 ezer résztvevővel készült reprezentatív kutatásából is:2016 és 2020 között a nők 65 százaléka szült úgy, hogy egy előre felkért orvos vállalta, akár munkaidején kívül is, de ő vezeti le a szülésétAz orvos az állami ellátórendszerben viszont legálisan nem kérhet ellentételezést egy ilyen szolgáltatásért. Így jön a képbe a hálapénz intézménye, aminek ugyan az év végéig még érvényes szabályozás alapján egyértelműen a jól elvégzett ellátásért hálából: önként, és utólag adott pénzt kellene jelentenie,a jelenleg működő rendszerben azonban nagyon gyakran a választott, munkaidőn kívül is rendelkezésre álló orvos díja lesz belőleA K-Monitor kutatása szerint azok a nők, akik azt mondták, választott orvossal szültek, jóval nagyobb arányban, az esetek 89 százalékában fizettek hálapénzt - országos átlagban szülésenként 111 ezer forintot -, mint az ügyeletben szülő nők (a megkérdezettek 19 százaléka), akiknek csak kevesebb mint negyede tett ígyAz összefüggést pedig teljesen egyértelművé teszi, hogy a kutatásban részt vevő nők 55 százaléka konkrétan megjelölte a kérdőívben, hogy a saját, választott orvosa jelenlététéért cserébe fizetett hálapénztA szülést levezető orvos fogadásával a nők leginkább azt szeretnék biztosítani, hogy az a szakember vezesse le a szülésüket is, aki a terhességüket végig gondozta, akiben bíznak, akivel van személyes kapcsolatuk, aki ismeri és elfogadta az igényeiket. Akik emellett szülésznőt is fogadnak, azok még biztosabbra szeretnének menni, hogy jó kezekben lesznek a szülés teljes folyamata alattHa azonban azt tekintjük ideális helyzetnek, amikor az anya művi beavatkozás nélkül, természetesen szülhet, akkor látszik, hogy ez a ragaszkodás a választott orvoshoz egyáltalán nem tesz jót az ellátásnakA választott orvossal szülő nők esetében ugyanis jóval nagyobb (31,4 százalék) volt a mesterségesen megindított szülések aránya, mint az ügyeletben szülő nők esetében (20 százalék). Az újszülöttek pedig a választott orvosos szülések 42, 8 százalékánál, míg az ügyeletben szülők 28,8 százalékánál jöttek csak világra császármetszéssel - derül ki a K-Monitor felméréséből. (Az országos arány Magyarországon 39 százalék, miközben a WHO ajánlása 10-15 százalék közé teszi az elfogadható császár-arányt.)A művi beavatkozások arányának emelkedésére magyarázat lehet, hogy a választott orvos jelenlétének bebiztosítása sokszor fölérendelődik a teljesen természetes szülés igényének. Ezzel a problémával foglalkozott egy 2016-os kutatás is, amit a K-Monitor felmérése is hivatkozási alapnak tekintettMi legyen akkor a választott orvos intézményével?- merül fel akkor a kérdés, amire a K-Monitor kutatását bemutató szerda délutáni videós konferencián is keresték a választ a szervezőkA végcél, az ideális állapot az lenne, ha egyáltalán nem lenne szükség fogadott orvosra ahhoz, hogy egy nő a jelenlegi sztenderdeknek megfelelő ellátást megkapja - mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, az egyik meghívott résztvevő. Lénárd szerint előbb társadalmi egyeztetésen és szakmai konszenzuson alapuló protokollt kéne kialakítani a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban, amit minden kórháznak egyformán be kellene tartania, egyforma színvonalú, egyformán progresszív ellátást garantálva a szülő nőknek. Egy ilyen protokollnak szólnia kéne arról, milyen esetekben van szükség mindenképp művi beavatkozásra, például a szülés megindítására, gátmetszésre vagy császármetszésre, hogyan teljen a szülés utáni első néhány óra, és a korai gyermekágyas napok a kórházban. Kérdések, amikben most a kórházakban merőben eltérő a gyakorlat, előidézve a nők intézmények közötti vándorlását és ezzel az orvosválasztástphoto_camera Lénárd Rita (középen) Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Álmos Péter Zoltánt alelnök társaságában egyeztetésen Orbán Viktornál, a Karmelita kolostor teraszán, 2020. október 3-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVAAmíg viszont nincs meg ez a kiegyenlítettség, addig „a reformok nem történhetnek olyan áron, hogy az anyákat megfosztjuk attól a kevés kontrolltól, ami még megmaradt nekik a szülészeti ellátásban” - magyarázta Hofgárt-Ékes Noémi, az anyák érdekeit képviselő EMMA Egyesület munkatársa. A hozzájuk érkező visszajelzésekből ugyanis az látszik, hogy az orvos- és kórházválasztással sok nő azt próbálja biztosítani, hogy egy olyan fontos, ugyanakkor erősen kiszolgáltatott élethelyzetben, mint a szülés, testileg és lelkileg a lehető legnagyobb biztonságban legyen. Ha az orvosválasztás lehetősége egyik napról a másikra megszűnik, az ezt a lehetőséget csavarná ki a kezükből egy olyan ellátórendszerben, ahol még mindig nap mint nap találkozni traumatikus ellátás-élményekkelLénárd Rita azt mondta, a valóban létező társadalmi igényt látva a MOK azt a javaslatot tette az országos szakfelügyelő főorvos Bálint Balázson keresztül a kormánynak,hogy átmeneti megoldásként szerződéses alapon tegyék lehetővé a fogadott orvossal szülést a kórházakbanEnnek a szerződésnek a javaslat szerint háromoldalú megállapodásnak kellene lennie páciens, orvos és az ellátó intézmény között, miszerint magát a szülést végezheti állami intézményben a magánorvos, de a beteg által fizetett pénzért csak a rendelkezésre állást biztosíthatja, más előnyt nem. A javaslat szerint azt is rögzíteni kellene, hogy a nő terhesgondozása magán- vagy állami ellátásban folyik-e, és ehhez végig ragaszkodni is kellene, kivéve persze, ha valamilyen sürgősen szükséges ellátás csak az állami intézményben valósítható megphoto_camera Fotó: FETHI BELAID/AFPEz ugyan nem hozná magával a kamara által is tévútnak gondolt választott orvosos rendszer azonnali kivezetését, de jóval nagyobb transzparenciát eredményezne az ellátórendszerben, és a választott orvosok számonkérhetőségét is elősegítené - hangsúlyozta LénárdA kutatást prezentáló és az eseményt szervező K-Monitornak is vannak javaslatai a szülész-nőgyógyászati ellátás átalakításával kapcsolatban. Szerintük érdemi változás nem is annyira az új szabályoktól várható, hanem annak függvénye lenne, hogy a társadalmi bizalom képes-e helyreállni az egészségügyi ellátás minősége irántEz pedig csak akkor lehetséges, ha a nőkegységes - és betartott protokollok révén -biztosak lehetnek benne, hogy az ország bármely pontján ugyanolyan jó minőségű ellátást kapnak;a szülészetben világosan szétválik állami és magánszolgáltatás;érdemi kommunikáció és egyenrangú felek közötti párbeszéd alakul ki orvos és ellátott között;lesznek könnyen elérhető adatok, információ és tájékoztatás a szülés menetéről, minőségéről;létrejön a tényleg hálából adott hálapénzt helyettesítő visszajelzési rendszer;és lesz, aki ellenőrizze, hogy az orvosok tényleg nem teszik el a hálapénzes borítékotAz „Így szültem” kutatás térképre helyezett eredményei itt böngészhetők, a kutatók pedig ugyanitt továbbra is várják azokat, akik információval szolgálhatnak a magyar szülészeti ellátás további feltérképezéséhez. | https://444.hu/2020/12/17/szerzodessel-tenne-transzparensebbe-az-orvosfogadast-az-orvosi-kamara-amig-teljesen-felszivodik-a-valasztott-orvosos-szules-igenye | https://web.archive.org/web/20231204195629/https://444.hu/2020/12/17/szerzodessel-tenne-transzparensebbe-az-orvosfogadast-az-orvosi-kamara-amig-teljesen-felszivodik-a-valasztott-orvosos-szules-igenye | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerzodessel-tenne-transzparensebbe-az-orvosfogadast-az-orvosi-kamara | 444 | hungarian-news | 2020-12-17 16:37:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"egészségügy",
"hálapénz",
"belföld"
] | [] |
51,732 | Újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen | Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyar kormány ellen a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet laza szabályozása miatt - közölte Facebook-oldalán a Helsinki Bizottság. | Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyar kormány ellen a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet laza szabályozása miatt
- közölte Facebook-oldalán a Helsinki Bizottság.
Az EB szerint a menedékjogról szóló magyar törvény egyik rendelkezése nem felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak. A jogszabály mentességet tesz lehetővé a közbeszerzés általános szabályai alól, amit a Bizottság szerint semmi nem indokol.
Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; ennek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak.
A Helsinki Bizottság üdvözölte a döntést, "hátha az Európai Bizottságnak elárulják, miért is van nálunk négy és fél éve "migrációs válsághelyzet", amikor nincsenek menedékkérők." Amikor a Helsinki ezt megkérdezte a kormánytól, kiderült, hogy 10 évre titkosították az elrendelés indokát.
A Helsinki Bizottság azt írja, ők a kezdettől fogva felhívták a figyelmet a korrupciós kockázatra. De az is gond szerintük a szabályozással, hogy "2016 márciusa óta nem állnak fenn a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” országos elrendelésének törvényi feltételei, mégis a kormány félévente hosszabbítgatja azt. Így nem csak a korrupciós veszélyek nőttek meg, hanem megszűnt a lehetősége a szakszerű, tisztességes, emberséges, azaz igazságos menedékjogi eljárásoknak is." | https://444.hu/2020/12/04/ujabb-kotelezettsegszegesi-eljaras-indult-magyarorszag-ellen | https://web.archive.org/web/20211203095939/https://444.hu/2020/12/04/ujabb-kotelezettsegszegesi-eljaras-indult-magyarorszag-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-kotelezettsegszegesi-eljaras-indult-magyarorszag-ellen-1 | 444 | hungarian-news | 2020-12-04 16:51:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"belföld",
"jogalkotás"
] | [] |
51,733 | Czeglédy-per: egy stróman vallomása | Kedden kezdődött el Czeglédy Csaba pere a Kecskeméti Törvényszéken, amelyben a DK-s politikust többek között adócsalással vádolják. Czeglédy nem egyedül cselekedett: húsz vádlott közül az első tárgyalási napon a tizenkilenced-rendű vádlott vallomását olvasta fel a bírónő, amelyből kiderült, a férfit strómanként használták ki. Havi százötvenezer forintot ígértek neki érdemi munkavégzés nélkül, amit iskolaszövetkezeti elnökként kapott. | 2021.03.02. 18:00
Kedden kezdődött el Czeglédy Csaba pere a Kecskeméti Törvényszéken, amelyben a DK-s politikust többek között adócsalással vádolják. Czeglédy nem egyedül cselekedett: húsz vádlott közül az első tárgyalási napon a tizenkilenced-rendű vádlott vallomását olvasta fel a bírónő, amelyből kiderült, a férfit strómanként használták ki. Havi százötvenezer forintot ígértek neki érdemi munkavégzés nélkül, amit iskolaszövetkezeti elnökként kapott.
Megkezdődött tegnap reggel a Kecskeméti Törvényszéken a Demokratikus Koalíció tagjának, Czeglédy Csabának és vádlott-társainak a pere. A vád lényege, hogy Czeglédy a társaival egy adócsalásra szakosodott bűnszervezetet alapított. Czeglédy cége, a Human Operator Zrt. közvetetten – két cég közbeiktatásával – tíz iskolaszövetkezetet működtetett. A számlázási láncolatban végül a Human Operator nem fizette be a tevékenysége után az áfát, és a be nem fizetett adót visszaigényelte az államtól. A diákok adóterheit, így például a személyi jövedelemadót sem fizette be Czeglédy cége. Ezzel 6,3 milliárd forintos kárt okoztak a magyar államnak.
Az ügynek összesen húsz vádlottja van, akik közül senki sem jelent meg a hétfői tárgyaláson – igaz, idézést sem kaptak –, viszont védőik jelen voltak. A tárgyalási napon elkezdődött a bizonyítási eljárás, amely során a bírónő felolvasta a tizenkilenced-rendű vádlott, B. R. vallomását, aki az Alba Pro Regia Iskolaszövetkezet és az Idehaza Iskolaszövetkezet – valamint eme szövetkezet jogelődjének – elnöke volt. B. R. lemondott a tárgyalás jogáról.
A férfit 2017 októberében hallgatták ki az ügyészek. Mint azt B. R. elmondta, szeretett volna egy másodállást, így került a képbe A. Z. hatodrendű vádlott, aki felajánlotta, hogy B. R. lehetne iskolaszövetkezeti elnök, amely havi százötvenezer forintos juttatással járna. A férfi végül aláírta a papírokat, és az említett iskolaszövetkezetek elnöke lett. Tudtára adták, hogy érdemi munkát nem kell végeznie, a Human Operator Zrt. mindent megcsinál helyette, így a banki kódokat és minden vonatkozó iratot, bélyegzőt le kellett adnia a cégnek. B. R. a vallomása szerint a tiszteletdíját havonta kapta meg egy borítékban, készpénzben.
A férfi Czeglédy Csabával – állítása szerint – csak egyszer találkozott, 2015 őszén a politikus házában. Állítása szerint a találkozón Czeglédy Csaba elmondta neki, hogy az Alba Pro Regia már nem működik, de az Idehaza Iskolaszövetkezet jogelődje viszont igen. B. R. azt vallotta, hogy egy alkalommal a Human Operatorhoz is be kellett mennie, ahol T.-né S. Sz. (ötödrendű vádlott) egy nagy halom papírt tett elé, amit mind alá kellett írnia. Erre több alkalommal is sor került, B. R. átolvasás nélkül aláírta a dokumentumokat.
B. R. a vallomásában azt mondta: „Csak papírokat írtam alá, diákokkal nem találkoztam. Szövetkezeti tagokat nem ismerek, az alapító közgyűléseken nem vettem részt. Arról, hogy a szövetkezetek működnek-e, nem tudtam. Nekem azt mondták, hogy az elnöki pozíció egy társadalmi pozíció.”
B. R.-t különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kér a férfire, valamint egymillió forintot meghaladó vagyonelkobzást.
A tárgyaláson Pál Helga, Czeglédy Csaba védője arra kérte a bíróságot, hogy ismételjék meg az előkészítő üléseket, a bírónő azonban elutasította az indítványt. A Magyar Nemzet arról kérdezte a védőügyvédet, hogy miért tartják indokoltnak kérésüket. Pál Helga szerint erre azért lenne szükség, mert kizárták Czeglédy Csaba védőjét, aki jelen volt az előkészítő üléseken. Kifejtette: a bírónő szerint azért nem kell megismételni az előkészítő ülést, mert a büntetőeljárásról szóló törvény erre vonatkozó része csak a tárgyalásokra vonatkozik. – Mi azt gondoljuk, hogy ha az előkészítő ülésen nincs jelen védő, akkor kétségbe vonható a tárgyalás eljárási szabályszerűsége. Ezt az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben vitathatjuk, ha továbbra is így gondoljuk – mondta. A védő szerint továbbra is azt az álláspontot fogják képviselni az eljárás során, hogy Czeglédy Csaba ártatlan.
– Nincsenek illúzióim, az elkövetkező időszakban is trükkök százait fogják bevetni mind a vádlottak, mind az őket képviselő ügyvédek, hogy halogassák az ítélethozatalt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a tárgyalássorozattal kapcsolatban Budai Gyula országgyűlési képviselő, aki a hallgatóság soraiban jelen volt a tárgyaláson. – Azt tudni kell, hogy itt Czeglédy Csaba mozgatja a szálakat, és neki az az érdeke, hogy ez az eljárás 2022-ig, a választásokig ne fejeződjön be – tette hozzá. Budai arra is felhívta a figyelmet, hogy mindennek azért van jelentősége, mert az ítéletnél az idő múlása a vádlott javára írható enyhítő körülmény. A képviselő szerint, ha bebizonyosodik Czeglédy bűnössége, akár tíz évet is kaphat.
stróman
Czeglédy Csaba
Kecskeméti Törvényszék
adócsalás | https://magyarnemzet.hu/belfold/czegledy-per-egy-stroman-vallomasa-9453674/ | https://web.archive.org/web/20210916102933/https://magyarnemzet.hu/belfold/czegledy-per-egy-stroman-vallomasa-9453674/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/czegledy-per-egy-stroman-vallomasa | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-03-02 19:29:02 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"strómanok"
] | [] |
51,734 | Orbán Viktor gyorsan szeretne sok uniós forrást, ehhez teljesen központosította a közbeszerzéseket | Az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kiírt egy 45 milliárd forintos keretösszegű gigapályázatot, ami a következő négy évben legfeljebb háromszereplősre szűkíti a hazai állami közbeszerzési piacot. Erről a hirdetményről van szó.
Mindjárt jönnek a részletek, de elsőre csak annyit:
a pályázat nagyon versenyszűkítő, a sok hazai kkv-nak nem marad tere a piacon, csak óriási irodák futhatnak be;
a pályázati feltételek úgy vannak megfogalmazva, hogy azok nyerhetnek, akiket az elmúlt három évben is agyontömött munkával a kormány;
a közbeszerzési tanácsadók piacán is olyan sűrűsödés fog kialakulni, mint az állami kommunikációs feladatoknál vagy a kormányzati őrző-védő szolgáltatásoknál, egy amúgy fragmentált piacon érthetetlen okból csak három cég kaphat közvetlenül munkát. | 2021. március 4. – 07:43
Illusztáció: Fillér Máté / Telex
1337
Az állam mindössze pár kiválasztott szereplővel központosítja a teljes közbeszerzési piacot. Papíron a magyar állam szereti a versenyt és a hazai kkv-kat, de azért olykor mégis igyekszik őket kipenderíteni a piacokról. Most is ez történt, a kormány csak három gigacéggel fut neki a következő négy év tendereinek. De mi lehet Orbán Viktor igazi célja?
Az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kiírt egy 45 milliárd forintos keretösszegű gigapályázatot, ami a következő négy évben legfeljebb háromszereplősre szűkíti a hazai állami közbeszerzési piacot. Erről a hirdetményről van szó.
Mindjárt jönnek a részletek, de elsőre csak annyit:
a pályázat nagyon versenyszűkítő, a sok hazai kkv-nak nem marad tere a piacon, csak óriási irodák futhatnak be;
a pályázati feltételek úgy vannak megfogalmazva, hogy azok nyerhetnek, akiket az elmúlt három évben is agyontömött munkával a kormány;
a közbeszerzési tanácsadók piacán is olyan sűrűsödés fog kialakulni, mint az állami kommunikációs feladatoknál vagy a kormányzati őrző-védő szolgáltatásoknál, egy amúgy fragmentált piacon érthetetlen okból csak három cég kaphat közvetlenül munkát.
A Telex kérdésére változatos reakciókkal kommentálták a hazai közbeszerzési szakemberek, hogy mit éreztek, amikor elolvasták a pályázati anyagot. „Kinyílt a bicska a zsebemben”; „Engem ne kérdezzen, el se olvastam. Minek?” – mondták lapunknak a csalódott szakemberek, vagy ahogy egyikük szabatosabban is megfogalmazta, „pont a közbeszerzések jövőjét meghatározó tendernek kellene patyolattisztaságúnak lenni, de én ilyen silány, ennyire nyíltan versenykorlátozó kiírást rég nem láttam”.
Természetesen az is jellemző Magyarországra, hogy bár a kiírás most nemcsak a közbeszerzőket, de az állam különböző képviselőit is felháborította, névvel senki nem vállalta a véleményét.
„Itt senki nem fog jogorvoslatot indítani, de még egy halovány kérdést sem feltenni”
– mondta egy forrásunk.
„Aki ugyanis a későbbiekben alvállalkozóként szeretne a szakmában maradni, az tudja, hogy most illik szépen csendben nyelni.”
Az persze mindig nagy kockázat, még a vertikálisan integrált pártcsaládban is, ha a Fidesz központi akarata itt a sajátjainak, minisztereknek, államtitkároknak, ügyvédeknek a hatalmába mar bele, nekik is rálép a lábára.
A politikai cél
Mielőtt elmerülnénk a részletekben, mutassuk be a gazdasági és politikai környezetet. Nem meglepő módon teljesen mások a narratívák, ha kormánypárti vagy ha kormánykritikus szakember véleményét tolmácsoljuk. Amit mindenki egységesen lát, hogy az unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) révén nagyon sok pénzt bocsát a tagországok rendelkezésére a jövőben, amit szeretnénk jól lehívni.
Magyarország esetében a forrás maximuma vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában 5893 milliárd forint, az elérhető célok között van többek között a zöld átállás, a digitális transzformáció, az innováció, a társadalmi és területi kohézió; az egészségügy, a gazdasági ellenállóképesség javítása, az oktatás.
A kormánnyal jóindulatú (értsd fideszes) vélemény szerint Orbán Viktor szeretné beelőzni Európát. A koronavírus után gyors fellendülést szervez, ezért a következő két évben megnyíló hatalmas uniós forrásokat rekordütemben szeretné lehívni. Nem akar visszatapsolt eljárásokat, elrontott, illetve pénzügyi szankciókat eredményező közbeszerzéseket látni (volt példa 25 százalékos utólagos korrekcióra is) Minden pénznek gyorsan be kell kerülnie a gazdaság vérkeringésébe, legyenek flottak a tenderek, még az sem baj, ha most nem mindig a mieink nyernek, csak toljuk – hallottuk.
A kritikus szakemberek persze ugyanígy látják a hatalmas központosítást és sietséget, de az ő magyarázatuk szerint 2022 már bizonytalan a Fidesz számára. Az egységes ellenzék akár meglepetést is okozhat, lehet esélye. A kormány ezért minden forrást, minden jövőbeli szerződést, minden közbeszerzést a saját holdudvarában szeretne tartani.
Akármi is a célja a nagy tervnek, lássuk az eszközöket.
Csak hárman maradhatnak
A közbeszerzési piacot központosító pályázat értéke tehát 45 milliárd forint. A kiírás nyíltan megmondja, hogy a jövőben maximum három közbeszerzési tanácsadó dolgozhat az állami tendereken, ennyien nyerhetnek a pályázaton.
A feladat közbeszerzési szolgáltatások nyújtása, amit a pályázat természetesen részletez, ahogy a feltételeket is. Ami biztos, a feltételek annyira korlátozóan vannak belőve, hogy azon nagyon kevesen nyerhetnek.
Csak olyan cég indulhat, amelynek az elmúlt három évben legalább nettó 2 milliárd forint árbevétele volt, ebből 1,5 milliárd közvetlenül közbeszerzési feladatokból.
Szakmai felelősségbiztosításként legalább 150 millió forint /káresemény és legalább 300 millió forint /év lett előírva.
Referenciaként be kell mutatni 600 lebonyolított közbeszerzést vagy közbeszerzési ellenőrzést.
ISO27001-es információbiztonsági tanúsítványt követelnek meg a nyertesektől, amelynek szintén meglepő előírás a közbeszerzési tanácsadási tevékenységhez.
Érdekes, hogy miközben forgalomban, biztosításban, munkában nagynak kell lenni, szakemberből meglepően kevés és különleges tapasztalat nélküli is elég alkalmasságként.
Magyarul a KEF úgy lőtte be a feltételeket, hogy
„amennyiben eddig nagyon szerettünk téged, akkor még négy évig velünk maradhatsz”.
Hiszen a minimum-előírásoknak csak az felelhet meg, aki az elmúlt három évben ki volt tömve munkával. Ilyen profin ritkán írják ki azt, hogy a belépőfeltétel az, hogy akkor dolgozhatsz nekünk, ha az elmúlt három évben is szerettünk téged.
Kik futhatnak be?
A pénzügyi feltételeknek való megfelelést nem is olyan egyszerű lemérni, az Optenben könnyebb kutakodni, de az ügyvédi irodák pénzügyi adatait nehezebb ellenőrizni. Mi három csoportot hallottunk visszatérően esélyesként, amelyeket meg is kerestünk azzal a kérdéssel, hogy szeretnének-e indulni a pályázaton:
A WIT Zrt. tűnik a legnagyobb hazai közbeszerzési cégnek, amely a 2019-es Opten-adatok szerint 39 munkatárssal 1,482 milliárd forint árbevételt és 341 millió forint adózás előtti eredményt ért el. Az előírt összesített forgalma már csak azért is megvan, mert 2018-ban eleve 2 milliárd forint feletti forgalma volt. A társaság nem árulta el, hogy terveznek-e indulni.
Az SBGK Ügyvédi Iroda patinás szabadalmi ügyvédi irodát 1969-ben alapították, akkor, amikor a kis Bajkai István 5 éves volt. Az említett gyermek azért érdekes, mert később felnőtt, Fidesz-alapító lett, majd országgyűlési képviselő, de azért praktizál is a gyönyörű Andrássy úti székházban dolgozó neves irodában. A piacon ezt az irodát is esélyesként emlegették, de Szamosi Katalin irodavezető partner megkeresésünkre azt jelezte, hogy „az SBGK Ügyvédi Iroda ajánlattevőként nem kíván indulni a közbeszerzési pályázaton.” Bajkai Istvánnak van egy Aponius Consulting Kft. nevű cége is, amely nem felel meg önállóan az indulási feltételeknek, de társakkal képes lehet indulni.
A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, amely Nagy Szilárd (Nagy Márton volt jegybanki alelnök testvérének) az irodája. Ezt a kört is többen esélyesként emlegették, de az ő szándékaikat nem ismerhettük meg.
Korábbi cikkünkben az esélyesek között hallottuk a Nyúlon bejegyzett Csendes Consulting Zrt.-t, a Provitalt és volt, aki az Okfon céget is a nagyok között említette, de jelen feltételeknek ők aligha felelnek meg.
Fél tucat szakemberrel beszéltünk, de ahogy egyikük mondta, ma már nem is titok, hogy kinek a javára alakítják át a piacot.
„Ma már senki nem fogja vissza magát, régen még volt egy kis hallgatólagos óvatosság, az állam úgy csinált, mintha…
Nem telefonon beszéltünk a kényes ügyekről, nem nyíltan tárgyalt az államtitkár vagy a miniszter a csókos céggel, ma már senkit nem zavar, hogy ez az a szakterület, ahol mindenki vájtfülű, ezer olyan ember dolgozik a piacon, akik egy kiírásból pontosan értenek minden szándékot.”
Csalódott többiek
Elvileg lenne lehetőség a többi cégnek, vagyis a kicsiknek is konzorciumokba tömörülni, de mi azt halljuk, hogy a magabiztos nagyok nem akarnak társakat. Azt ugyan jelzik a piacon dolgozóknak, hogy nyugi lesz munka, de csak alvállalkozóként.
A politikai kapcsolatokkal is bírók azért próbálják megnyugtatni a kicsiket, a cél nem az, hogy megálljon az élet, nem akarunk csip-csup ügyekkel bajlódni. Nem akarjuk lenyúlni mások jól bejáratott ügyfeleit, senki nem akar megtanulni új ágazatot, új műszaki feltételeket.
A cél az, hogy gyorsítsunk. Bizonyos ágazatokban (építőipar, kommunikáció, informatika) úgyis megkerülhetetlenné váltak már a csókos cégek, de választásokig, sőt inkább 2022 végéig a fő politikai cél az, hogy „ki kell hozni minden pénzt Európából”.
Hát kösz, Kösz!
A megváltozott helyzethez, a három új, központi tanácsadóhoz majd nagyjából ezer ajánlatkérőnek kell igazodnia, a kormányzati kört, kórházakat, iskolákat, rendőrségeket, büntetés-végrehajtást, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójába tartozó állami cégeket érinti az új rend. Egyedül az önkormányzatokat nem, de azok most eléggé forráshiányosak.
A szolgáltatói oldalon pedig több száz kisebb-nagyobb tanácsadót vagy ügyvédi irodát, közülük főleg a lokális ismeretekkel bíró vidéki szolgáltatóknak nincs esélyük, hogy befussanak a nagy tenderen.
Mint említettük, többekkel beszélgettünk. Szomorú történetként hallottuk, hogy ma még szakmai szervezetük is van, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége (Kösz). Ők minden ellenállás nélkül elfogadták a sorsukat. Mesélték a tagok, hogy a Kösz meghívta ugyan a KEF pályázatának közvetlen felelősét, Gáspár Emőkét. (Az ő megítélése tapasztalatunk szerint annyiban vegyes, hogy van, aki szerint, ha ő nem csinálta volna meg, megcsinálja más a tendert, más szerint senki nem mentheti fel magát, ha aktívan részt vesz egy sokszereplős szakma legtöbb hazai kkv-szereplőjének kivéreztetésében. Kerestük a KEF-igazgatót, de cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ a kérdéseinkre.)
Mindenesetre, a gigapályázat felelőse elment a szakmai szervezethez, több száz szakember előtt ismertette a jogszabályt, valaki megkérdezte volna, hogy mégis mi lesz a kisebb cégekkel, de az online meetingen addig nem jutott el a szervezet, hogy a kérdés elhangozzon, inkább a lebonyolító öncenzúrával élve, nem is kért információt. Szomorú, megalázó jelenet volt – mesélte egy forrásunk.
„A hónap vége a határidő, aki ebben a komédiában nem kér szerepet, az vált, annyi emberi önbecsülésem maradt, hogy nem szorulok rá a NER-re, vannak kapcsolódó területek, én ott folytatom” – mesélte egy szakember, de vélhetően a többség megideologizálja az együttműködést és majd betagozódik.
A jövő nagy kérdései
Minden változásnak vannak ellenzői. Ez nem is kérdés. De most, a közbeszerzési reformnak – talán meglepő módon – még a Fideszen, például a Miniszterelnökségen belül is komoly kritikusai vannak.
Néhányan, amíg még nyitott volt a kérdés, látványosan opponálták a tervet, féltek a jövő Brüsszeljétől, vagy a saját kis szemétdombjukat féltették, de végül az átalakítás motorjai meggyőzték Orbánt, utána pedig ebben a pártban már illik elhalkulni.
Ám egy olyan piacon, ahol nem pusztán három szereplő volta politika magas szintjein bekötve, hanem jóval többen, nagyon sokan veszítettek most üzletet, és ők nyíltan vagy aknamunkával az átalakítás ellenzői maradtak. Olyanok is kimaradtak a buliból, akik korábban sokmilliárdnyi állami jogi feladatot kaptak ezen a területen.
Részletesebb kérdések
Mivel többekkel beszéltünk, sok kritikus elemet vetettek fel nekünk, cikkünk végén párat ezekből mi is felvillantunk.
Jogi problémák. Ebben a gigapályázatban látszólag minden megfelel a jogszabályok szövegének, ugyanakkor ha mélyebben elemzi majd az unió, akkor bizonyos alapelveknek, jogi kereteknek nem feltétlenül felel meg, amelyet adott esetben az EU évek múlva, hosszadalmas jogi eljárások nyomán kifogásol. „De ez ebben a pillanatban senkit nem érdekel. Adott esetben a forrásmegvonás is egy következő kormány nyakába hullik” – vélte egy beszélgetőpartnerünk.
Óriási szintugrás. Ez egy 45 milliárd forintos kiírás. A három leendő nyertesnek négy évre, évente 3-4 milliárd forintot hoz. Korábban még a legnagyobbak is úgy az ötödét-tizedét keresték csak ennek.
Munkaerőhiány. A 800-1000 felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak (FAKSZ) nagyon sok dolga lenne a jövőben. De a mostani pályázat olyan, mint amikor a kormányzat maga szűkíti az eleve szűkös egészségügyi piacot, például a másodállás tiltásával vagy összeférhetetlenségi szabályokkal. Ha hivatalosan csak hárman dolgozhatnak a jövőben, sokan majd hozzájuk integrálódnak, de egy eleve munkaerőhiányos piacon mindenki hiányozni fog, aki most inkább feladja.
Ügyvédek – nem ügyvédek. A pályázatban sok olyan jogi feladat is elő van írva, amit csak ügyvéd láthat el, lesz olyan nyertes, ahol ez gondot okoz majd.
Személyes szolgáltatás. A közbeszerzési tanácsadó sokaknak olyan személyes szolgáltató volt, mint az ügyvéd, a gyóntatópap vagy az orvos, ügyféloldalról sem könnyű egy erőltetett váltás, ha már egy tíz éve tartó kapcsolatban félszavakból is megértette egymást két szakember.
A tanácsadás központosítása. Az állam szeret központosítani. Lehet, hogy eltérőek a fenekek, a vezetési szokások, vagy az, hogy ki milyen ceruzát szeret, de az állam a jobb ár reményében vehet központilag ugyanolyan vécépapírt, autót vagy ceruzát. De vajon a tanácsadást lehet-e központosítani? Lehet-e egy szabad, versenypiacba ilyen mélyen belenyúlni és évekre korlátozni a versenyt? Hiszen a tanácsadóknál éppen arról van szó, hogy emez ehhez ért, amaz meg ahhoz.
Összeférhetetlenség. A nagy tender alapján a nyertesek feladatai között eljárás-bonyolítás és minőség-ellenőrzés is szerepel. Ez, hogy fér meg együtt? Aki lebonyolít, az majd ellenőrzi önmagát? Vagy a három cég keresztbe ellenőrzi egymást? Ez hogyan lesz független? A cél az, hogy sok forrást megszerezzünk, de utólag nem pont ez vezet majd az uniós források elvesztéshez?
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/03/04/orban-viktor-gyorsan-szeretne-sok-unios-forrast-ehhez-teljesen-kozpontositotta-a-kozbeszerzeseket | https://web.archive.org/web/20230324225610/https://telex.hu/gazdasag/2021/03/04/orban-viktor-gyorsan-szeretne-sok-unios-forrast-ehhez-teljesen-kozpontositotta-a-kozbeszerzeseket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-gyorsan-szeretne-sok-unios-forrast-ehhez-teljesen-kozpontositotta-a-kozbeszerzeseket | Telex | hungarian-news | 2021-03-04 10:23:25 | [] | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda",
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"WIT ZRt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"versenykorlátozás - kartell",
"tanácsadás"
] | [] |
51,735 | Ezúttal félmilliárd forintot költ festményekre az MNB cége, de több is lehetett volna a végösszeg | Ezúttal hét darab festményt vásárolt az MNB-Ingatlan Kft. nettó félmilliárd forint értékben. Az állami tulajdonban lévő kft. 2020 augusztusában kezdett festményeket vásárolni a gyűjteményébe, eddig több mint 2,5 milliárd forint közpénzt költöttek műalkotásokra. | Nettó 558 millió forint közpénzből vett hét darab festményt az MNB-Ingatlan Kft., a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított társaság – derült ki az uniós közbeszerzési közlönyből. A közbeszerzésről a napi.hu számolt be először.
Ezúttal hét darab műalkotást vásároltak, amiből három darab Hantai Simon (1922-2008), négy pedig Reigl Judit (1923-2020) festőművész alkotása. A műalkotásokért összesen nettó 558 millió forintot fizettek, egy festmény átlagára 80 millió forint körül mozgott.
A szerződés becsült ára 675 millió forint volt, az eredeti árhoz képest 117 millió forinttal kevesebbért vették meg a képeket.
Az MNB kezébe került Hantai Simon Pliage, Aquarelle és Panse című képe, illetve Reigl Judit Ember, Folyamat, Hidrogén, Proton, Fém és Súlytalanság élménye című képe. Reigl Judit világhíres Kossuth-díjas festőművész tavaly hunyt el. Hantai Simon magyar származású francia képzőművész sok képe úgynevezett pliage módszerrel készült, amelynek különlegessége, hogy még a mű készítőjének is meglepetés volt, mi rajzolódik majd ki végül a felületen.
A képeket Makláry Kálmán Ferenctől szerezték meg, aki galériát működtet Budapesten.
A tulajdonában lévő Makláry Artworks Kft. 2019-ben 138 millió forint nettó árbevétel mellett 7 millió forintos nyereséget könyvelt el.
A közbeszerzési eljárás tárgyát képező hét darab festmény az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő kizárólagos tulajdonában van, így azok tulajdonjogának megszerzése kizárólag hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében történhet, a verseny biztosítása jelen esetben nem lehetséges – olvasható az értesítőben.
Példát akarnak mutatni
Ezekkel a műalkotásokkal tovább bővül MNB-Ingatlan Kft. gyűjteménye: a Magyar Nemzeti Bankon keresztül állami tulajdonban lévő kft. 2020 augusztusában kezdett festményeket vásárolni – közpénzből.
Megint vett egy festményt az MNB cége közel 300 millió forintért
Az MNB-Ingatlan Kft. december elején vásárolta meg Bortnyik Sándor Kossuth-díjas festő Mértani formák a térben című alkotását 800 ezer euróért, vagyis nagyjából 288 millió forintért. A Magyar Nemzeti Bank cége ezzel együtt tavaly augusztus óta bő 2 milliárd forintot költött festményekre.
Ezt azzal indokolják, hogy egy kortárs művészeti gyűjteményt akarnak létrehozni, illetve példát szeretnének mutatni más potenciális mecénások számára. A cég tavaly augusztus és december között bő 2 milliárd forintot költött festményekre. A jegybank idei első vásárlása során (januárban) 14 darab Molnár Vera festményt vásárolt 107,9 millió forintért. A 2021-es számláló jelenleg 666 millió forintnál jár, és nagy valószínűséggel ennyinél nem is fog megállni.
Újabb 14 festményt vett az MNB cége
Ezúttal Molnár Vera alkotásait vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft. közel 108 millió forintért a Vintage Galériától.
Címlapkép: Hantai Simon: Pliage (részlet) akril, vászon, 1982 (Forrás: www.kalmanmaklary.com) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/03/ezuttal-felmilliard-forintot-kolt-festmenyekre-az-mnb-cege-de-tobb-is-lehetett-volna-a-vegosszeg/ | https://web.archive.org/web/20230922160655/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/03/ezuttal-felmilliard-forintot-kolt-festmenyekre-az-mnb-cege-de-tobb-is-lehetett-volna-a-vegosszeg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezuttal-felmilliard-forintot-kolt-festmenyekre-az-mnb-cege-de-tobb-is-lehetett-volna-a-vegosszeg | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-04 10:51:00 | [] | [
"MNB Ingatlan Kft."
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
51,736 | A Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől sem kaptuk meg a vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket | Mindkét oltóanyag beszerzését Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, ezért joggal gondolhattuk, hogy az ő tárcájánál vannak az iratok. A külügy azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem adatgazda a kérdésben, és ugyanezt írta vissza adatkérésünkre a Miniszterelnökség is. Nem adjuk fel, több állami szervtől is kikértük a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák vásárlásáról szóló szerződéseket, hogy megtudjuk a beszerzések részleteit. | Szijjártó Péter külügyminiszter 2021. január 22-én jelentette be, hogy „egymillió ember beoltásához elegendő, kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt hazánk Oroszországtól”. A kormányzati honlapon szereplő közlemény szerint „a külügyminiszter korábban az orosz egészségügyi miniszterrel állapodott meg a Szputnyik V vakcina beszerzéséről”. A szöveg azzal zárul, hogy „a vakcinaszállításról szóló szerződést kitárgyaltuk, az éjszaka aláírtuk, és az orosz közvetlen befektetési alap is szignózta”.
Joggal gondolhattuk tehát, hogy a magyar állam részéről Szijjártó Péter írta alá a Szputnyik V vakcina beszerzéséről szóló szerződést, ezért adatigénylésben kértük ki a dokumentumot a külügyminisztériumtól. A tárca viszont azt válaszolta, hogy ők nem adatkezelők ebben a kérdésben.
Ugyanígy jártunk a kínai vakcina esetében is: 2021. január 30-án azt is Szijjártó jelentette be, és ez a közlemény is arra utalt, hogy ő írta alá a szerződést, de hiába kértük ki a dokumentumot a Külügyminisztériumtól, azt válaszolták, hogy ők nem adatgazdák ebben a témában sem.
Ezután a Miniszterelnökséghez mint az államot és a kormányt képviselő szervhez fordultunk, de onnan is lepattantunk.
A Külügyminisztérium után a Miniszterelnökség is azt válaszolta a Szputnyik V és a Sinopharm vakcina vásárlásával kapcsolatos adatigényléseinkre, hogy ők nem adatgazdák ezekben az ügyekben.
Felmerül a kérdés, hogy akkor kinél van a két szerződés, ha az azokat bejelentő és azokat – legalábbis a közlemények szerint – aláíró külügyminiszter tárcájánál, illetve az egész kormányt és országot irányító Miniszterelnökségnél, állításuk szerint, nincs.
Azt, persze, nem mondták meg, hogy kinél vannak a kért adatok, ezért csak tippelgetni tudunk, kivel kell pingpongoznunk a vakcinaszerződésekért. A lehetőségek tárháza, ha nem is végtelen, elég tág. Ezért a biztonság kedvéért adatigényléseket adtunk be az egészségügyet irányító Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK), a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) is. Ha sikerül valahonnan adatokat kapnunk, mindenképp megírjuk.
A dolog különös pikantériája, hogy a Miniszterelnökséget jelenleg vezető Gulyás Gergely 2009-ben, ellenzékből, felháborítónak és törvénysértőnek tartotta, hogy a Magyarországot akkor vezető Bajnai-kormány nem hozta nyilvánosságra a H1N1 vírus elleni oltás beszerzésére vonatkozó szerződést.
„A fideszes jogász álláspontja szerint valamennyi szerződést mellékletekkel együtt az utolsó betűig nyilvánosságra kell hozni. (…) Szerinte az oltóanyag kapcsán a titoktartás azért is rendkívül káros, mert a közvélemény a megfelelő tájékoztatás hiányában nem csupán a többmilliárdos üzlet mára beigazolódni látszó tisztességtelen hasznát valószínűsíti, hanem az oltóanyag hatékonyságát is megkérdőjelezi, így a közbizalom elvesztésével az új influenza elleni védekezés egészének sikeressége kerül veszélybe” – olvasható a Hvg.hu akkori cikkében.
Címlapkép: Sinopharm-szállítmány 2021.02.23-án (forrás: koronavirus.gov.hu/Facebook) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/02/a-kulugyminiszteriumtol-es-a-miniszterelnoksegtol-sem-kaptuk-meg-a-kinai-es-az-orosz-vakcinak-beszerzeserol-szolo-szerzodeseket/ | https://web.archive.org/web/20221202123213/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/02/a-kulugyminiszteriumtol-es-a-miniszterelnoksegtol-sem-kaptuk-meg-a-kinai-es-az-orosz-vakcinak-beszerzeserol-szolo-szerzodeseket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kulugyminiszteriumtol-es-a-miniszterelnoksegtol-sem-kaptuk-meg-a-vakcinak-beszerzeserol-szolo-szerzodeseket | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-04 10:57:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"covid-19",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
51,737 | Politikai befolyásszerzésre használják Orbánék a külhoni magyarok állami támogatását | A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében. | „A Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulásának elősegítése. Kiemelt feladata a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében támogatások nyújtása.” – olvasható a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) honlapján.
Ezek a külhoni támogatások sokfélék, ám egy nemzetközi újságírócsapat feltárta, hogy a 2011 és 2020 között született pozitív döntések és kifizetések között nagyon sok a hasonlóság. A Horvátországba, Szerbiába, Szlovéniába, Szlovákiába és Romániába áramlott magyar közpénzeket követve a tényfeltárók arra jutottak, hogy a magyar kormány támogatásai mindenhol főként a médiába és a fociba mentek, és a céljuk az volt, hogy a magyar kormánypárt és Orbán Viktor miniszterelnök népszerűségét és politikai befolyását növeljék a határon túli magyarok körében.
A cikkek a hungarianmoney.eu honlapon érhetők el angol nyelven.
A többhónapos kutatómunkát az IJ4EU (Investigative Journalism for Europe) támogatta, a projekt résztvevője Szerbiából a CINS, Szlovéniából és Horvátországból az Oštro, Szlovákiából az ICJK, Romániából az Átlátszó Erdély, Magyarországról pedig az Átlátszó volt.
GREATER HUNGARY – How the Hungarian government pours money outside its boundaries
Szerbiában a média és a foci kapott a legtöbb pénzt
A CINS első cikkéből kiderül, hogy az elmúlt 10 évben rengeteg magyarországi közpénz folyt be azoknak az intézményeknek a számlájára, amelyek a magyarok érdekeit képviselik Szerbiában. Szakértők szerint annak lehetünk szemtanúi, hogy Orbán Viktor hogyan próbálja meg növelni politikai befolyását a Kárpát-medencében.
A magyar kormány tíz év alatt összesen 143 millió eurót adott különféle társadalmi célokra Szerbiában: az oktatás és a kultúra mellett az egyház és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) is kapott a pénzből, ami a Bethlen Gábor Alaptól jött, eddig több mint 900 alkalommal. Gyakran fektettek be a magyar miniszterelnök két nagy szenvedélyébe, a vallásba és a sportba is. A Munkás Szent József Római Katolikus Plébánia például egy futballakadémia és egy focipályát körülvevő kerítés megépítésére is kapott támogatást, összesen körülbelül 160 ezer euró értékben.
Bár politikai karrierje kezdetén Orbán ateistának vallotta magát, később ez megváltozott, olyannyira, hogy mára már a kereszténység védelmezőjének szerepében tűnik fel. Vajdaság példáján keresztül is jól látszik ez, hiszen 2011-től 2020 végéig Magyarország közel 8 millió euróval támogatta a vallási közösségeket. Nagylelkű adományaival a magyar kormány több egyházi személyt is megnyert magának, így például Paskó Csabát és Dolinszki Gábor evangélikus püspökhelyettest. Dolinszki a 2018-as választás előtt arra buzdította a kettős állampolgársággal rendelkező magyarokat, hogy menjenek el szavazni mindazért, amit a haza tett értük „anyagi, gazdasági és szellemi értelemben”.
A legtöbb pénz azonban az elmúlt 10 évben a Magyar Nemzeti Tanács számlájára érkezett: bő 20 millió euró. Érdekes kapcsolódási pont, hogy Szerbiában a legerősebb magyar politikai párt – a Vajdasági Magyar Szövetség (SVM), ami egyébként a Fidesz testvérpártja is – nagy befolyással bír a Tanácsban, ugyanis annak 35 tagjából 16 az SVM soraiból kerül ki.
Religion, Politics and Football – Orban’s Way to Tighten His Grip in Vojvodina (SERBIA) – hungarianmoney.eu
Religion, Politics and Football – Orban’s Way to Tighten His Grip in Vojvodina Religion, Politics and Football – Orban’s Way to Tighten His Grip in Vojvodina A sports academy, an expensive fence for the football field in the churchyard, the restoration and work of churches whose priests preach to vote for Fidesz, the party of Hungarian Prime Minister Viktor Orban, are only a few donations from the Hungarian government in Serbia from 2011 to 2020.
A CINS második anyaga arra világít rá, hogy Orbán Viktor a vajdasági médiába is „bevásárolta” magát. A magyar állampolgárok nagyjából 12 millió eurót fizettek 10 szerbiai magyar médiacég munkájáért az elmúlt 10 év során. A CINS kutatásai szerint olyan médiumokról van szó, amelyek tartalmukat és tulajdonosi hátterüket tekintve szimpatizálnak a Fidesszel.
Az elmúlt 8 évben a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül több mint 9 millió eurót különített el a szabadkai RTV Pannon számára. Az RTV Pannon Szerbia legnagyobb magyar nyelvű médiacége, amelynek égisze alatt két rádió (Pannon Rádió és Szabadkai Magyar Rádió), egy online portál (Pannon RTV) és egy televízió (Pannon TV) működik. 2018 és 2019 között 6,2 millió euró, vagyis az elkülönített pénznek több mint a fele érkezett a számlájukra. A Pannon RTV anyagait az M1 is rendszeresen átveszi.
Az RTV Pannon mellett a BGA a Magyar Szó napilapot, a Hét nap hetilapot, az Express TV és rádiót (URKO), a TV Mozaikot, a Jó reggelt Vajdaság portált is támogatta. Emellett kapott pénzt a Vajdaság Ma, valamint a Radio Maria is.
A Magyar Szót, a Hét Napot és az RTV Pannont közös támogatójukon kívül még az is összeköti, hogy egy épületben van a székhelyük, és mindhármat a Magyar Nemzeti Tanács alapította és irányítja. A 2018-as magyar országgyűlési választásnál, és azt követően, az európai parlamenti választások alatt is észrevehető volt a részrehajlás: mindannyian egyértelműen Orbánt támogatták anyagaikban. A Magyar Szó 2011-ben kirúgott főszerkesztője, Pressburger Csaba elmondta, hogy a nyomásgyakorlás azokon az újságírókon keresztül valósult meg, akik aktív kapcsolatot tartottak a politikusokkal.
Az RTV Pannon 2019-ben két kitüntetést is kapott a magyar államtól: az RTV Pannon igazgatója, Ištvan Bodžoni (Bodzsóni István) megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét a médiavállalat fejlesztéséért. Ugyanebben az évben pedig egy másik elismerés is érkezett Budapestről: a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj, amit a vajdasági magyarok anyanyelvén tett hiteles beszámolókért, valamint a migránsválság idején nyújtott tudósításokért ítéltek oda.
Orban’s „Purchase” of Influence in Serbia Through Vojvodina’s Media (SERBIA) – hungarianmoney.eu
Orban’s „Purchase” of Influence in Serbia Through Vojvodina’s Media Orban’s „Purchase” of Influence in Serbia Through Vojvodina’s Media Hungarian citizens paid around 12 million euros for the work of Hungarian media in Serbia from 2011 until the end of 2019.
Horvátországban az eszéki focicsapat tarolt
A NER kedvenc nyaralóhelyére szintén rengeteg magyar közpénz érkezett az elmúlt 10 évben. A BGA adatai alapján készült Ostro-cikkben a már megszokottnak mondható fociklub-támogatások mellett mezőgazdasági és oktatási hozzájárulások is szerepelnek.
A pénz nagy része a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségén (DZMH) folyt keresztül, amely jó és szoros kapcsolatban áll Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel is. A DZMH változatos célokra költ, ingatlanvásárlásra éppúgy, mint a gyerekeiket kétnyelvű iskolába járató szülők támogatására.
Kedvenc focicsapatból Horvátországban nem csak egy van: az eszéki klub mellett a Várdaróc FC (FC Vardarac) is részesült a magyar kormány anyagi segítségéből. Utóbbi egy közvetítőn, az Europa AP-n keresztül kapott 1 millió eurót, amit felszerelésre, világításra, stadionfelújításra, számlákra és hasonlókra költöttek.
Az eszéki focicsapat (FC Osijek) iskolája – amiben egészen tavaly nyárig tulajdonos volt Mészáros Lőrinc, azóta pedig Szíjj László lépett a helyére – összesen 16 millió eurót kapott a BGA-tól.
How to buy a home with Hungarian taxpayers’ money – hungarianmoney.eu
In 2020, the BGA approved around € 18 million of project money to Croatian organisations but DZMH was no longer a beneficiary. A new organisation called Europa AP appeared on the list. Its president Oliver Matijević is also the executive president of DZMH, while Europa AP ‘s vice president is the minority Croatian parliamentarian Róbert Jankovics.
Szlovéniában a pénz felét egy labdarúgó-szövetség kapta
Az Oštro által összesített BGA-adatokból az látszik, hogy jelentősen megnőtt a Szlovéniába érkező magyar közpénztámogatás mértéke az elmúlt öt évben. 2011-ben a szlovéniai magyarok még csak közel 62 ezer eurót kaptak, 2019-ben viszont már 4,1 millió euró támogatásban részesültek.
2011 és 2020 között összesen 17,4 millió euró ment hazánkból Szlovéniába, és a támogatások 60 százalékát a lendvai labdarúgó-szövetség kapta, ami így jelentős összegeket fordíthat a fociakadémia létrehozására. A beruházásnak 2019 végére kellett volna elkészülnie, 2020. október végéig azonban csak egy műfüves pálya valósult meg.
A BGA-tól érkező pénz nagy részét a MMÖNK (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség) kapta 2015 és 2020 között. A MMÖNK a muravidéki magyar nemzetiség csúcsszervezete Szlovéniában, elnöke 2010 óta Horváth Ferenc, aki jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral. Horváth a szlovén parlamentbe is bekerült képviselőként, és a szlovén Korrupcióellenes Bizottság ezt összeférhetetlennek tartotta az MMÖNK elnökségével, ezért felszólították Horváthot, hogy döntse el, melyik pozíciót akarja betölteni. Horváth megtartotta mindkét tisztségét, és beperelte az őt megbüntető bizottságot – a bírósági eljárások még folyamatban vannak.
A MMÖNK egyik kétes ügye volt egy 17,5 millió forintos traktor megvásárlása: a pénzt 2015-ben egy mintagazdasági projektben nyerték el, azonban az eszközt sokáig senki sem látta, végül 2020-ban került elő. Itt említhető továbbá az, hogy 2018-ban a MMÖNK 150 millió forintot nyert el egy kétnyelvű, sajátos nevelési igényű gyerekeknek való óvoda létrehozására Radamosban (Radmožanci). A beruházás jelentős késésben van, miközben a támogatás összegét 216 millió forintra emelte az alap.
A BGA-s támogatásokon keresztül a magyar kormány befolyása a helyi újságokra (Népújság) és műsorszolgáltatókra is kiterjed. A Fidesz-közeli magyar cégek olyan szlovén médiacégekbe (NovaTV24.si és Nova hiša) pumpáltak pénzt, amelyek a kormányzó SDS nevű párt befolyása alatt állnak. A szlovén médiapiacon Habony Árpád és Mészáros Lőrinc köreinek terjeszkedése figyelhető meg. Magyarország a fürdőturizmusba is befektetett: a Comitatus-Energia Zrt. nevű állami vállalat 2019-ben megvásárolta a szlovéniai Terme Lendava üdülőközpontot. Erről az Átlátszó is beszámolt korábban.
Hungarian government’s millions for football, land and a tractor – hungarianmoney.eu
HUNGARIAN GOVERNMENT’S MILLIONS FOR FOOTBALL, LAND AND A TRACTOR HUNGARIAN GOVERNMENT’S MILLIONS FOR FOOTBALL, LAND AND A TRACTOR In ten years, the BGA fund approved proposals of minority organizations in Slovenia amounted to around 17,4 million euros. In ten years, the BGA fund approved proposals of minority organizations in Slovenia amounted to around 17,4 million euros.
Szlovákiában is focira és médiára költöttek sokat
Az IJCK három cikkben (első, második, harmadik) dolgozta fel a BGA-adatokat. Összesítésük szerint Szlovákiában a Bethlen Gábor Alap 2011 óta nagyjából 144 millió eurót invesztált kulturális és egyházi szervezetekbe, médiacégekbe és a magyarok számára szimbolikus jelentőséggel bíró dunaszerdahelyi focicsapatba.
Nagyjából 450 ezer főt számlál a szlovákiai magyar kisebbség, vagyis a népesség nagyjából 8 százalékát teszik ki, és főként a déli részen, a magyar határ közelében laknak.
A Magyarországról érkező pénz célja szakértők szerint Szlovákiában is a Fidesz, és a vele szövetséges szlovákiai magyar politikusok szimpátiájának erősítése, amit nagyban segít egy-egy óvoda felújítása, vagy valamilyen kulturális esemény támogatása. A lóláb azonban eléggé kilóg, mert a támogatások tetemes része a Magyar Közösség Pártja (MKP, szlovákul Strana maďarskej komunity, SMK) politikusaihoz köthető szervezeteken folyt keresztül.
Persze, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hobbija, a foci sem maradhatott ki: a Felvidék Ferencvárosának nevezett dunaszerdahelyi focicsapat (DAC) többmillió euró támogatást kapott a magyar kormánytól, de jutott pénz a szlovákiai magyar nyelvű médiának is.
Hungarian Money for Slovak South: Millions in the Name of Possible Votes – hungarianmoney.eu
Hungarian Money for Slovak South Millions in the name of possible future votes Hungarian government invests billions of forints each year into Hungarian communities in neighbouring countries. ICJK has had access to the documents that shows the sole agency of Hungarian government Gabor Bethlen Fund apporved more than 144 millions of euros to entities in Slovakia since 2011.
Romániában az RMDSZ kell
Az Átlátszó Erdély hosszú cikke (magyarul itt olvasható) azt elemzi, hogy az évek során a Fidesz hogyan kötötte magához a legnagyobb romániai magyar pártot, az RMDSZ-t. Kezdetben kivéreztette, majd támogatásokkal tartotta sakkban, és ennek köszönhetően a magyar kormány páratlan módon építette ki politikai befolyását Erdélyben.
A lap forrásai szerint a Romániába érkező nagy, milliárdos összegű támogatásokról épp ezért Orbán Viktor dönt személyesen, és a BGA már csak ezt az utasítást hajtja végre. Állítólag a kisebb (500 millió és 1 milliárd forint közötti) projektekről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes dönt, a még kisebb összegekről pedig a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád.
Mára az RMDSZ holdudvarához tartozó alapítványokhoz évente nagyságrendileg ugyanannyi, ha nem több magyarországi támogatás áramlik, mint amennyi az erdélyi magyarság számára kiutalt bukaresti kormánytámogatás, amelyet az RMDSZ kezel.
Marriage of convenience sweetened with millions: how Fidesz persuaded the largest Hungarian party in Transylvania – hungarianmoney.eu
At first Fidesz attempted to bleed to death the Democratic Alliance of Hungarians in Transylvania (DAHR). After they realized that DAHR cannot be replaced, they forced the party into a loyalty competition. The once freezing relationship between Fidesz and the DAHR evolved to close cooperation, allowing the Hungarian government unprecedented influence in Transylvania. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/26/politikai-befolyasszerzesre-hasznaljak-orbanek-a-kulhoni-magyarok-allami-tamogatasat/ | https://web.archive.org/web/20230311220755/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/26/politikai-befolyasszerzesre-hasznaljak-orbanek-a-kulhoni-magyarok-allami-tamogatasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikai-befolyasszerzesre-hasznaljak-orbanek-a-kulhoni-magyarok-allami-tamogatasat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-02-26 11:02:00 | [
"Habony Árpád",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Comitatus-Energia Zrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Románia",
"Szerbia",
"Szlovákia",
"Szlovénia",
"Ukrajna"
] | [
"pártfinanszírozás",
"média",
"támogatás"
] | [] |
51,738 | Megint börtönbüntetésre ítélték Siklósnagyfalu polgármesterét | A Pécsi Törvényszék költségvetési csalás és sikkasztás miatt jogerősen 1,5 év, 4 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a baranyai Siklósnagyfalu független polgármesterét. | A Pécsi Törvényszék költségvetési csalás és sikkasztás miatt jogerősen 1,5 év, 4 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a baranyai Siklósnagyfalu független polgármesterét.
A törvényszék azt írta, a Kosztics József (független) polgármester irányítása alatt álló település önkormányzata 2011-ben több pályázatot is benyújtott különböző minisztériumokhoz.
Kamuszámlákkal hívtak le pénzt
A egyik esetben az iskola újraindítása címén igényeltek forrást a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól (ma: Emmi). A támogatási szerződés megkötése után a polgármester megállapodott a másodrendű vádlott által vezetett – utólag, valótlan tartalmú számlák kiállítására alapított – gazdasági társasággal a kivitelezési munkák elvégzésére. A másodrendű vádlott a cége nevében közel 4 millió forint összegben állított ki számlát. Emellett a polgármester egy másik társaságtól is beszerzett egy, 3,6 millió forint kifizetéséről szóló számlát.
A polgármester benyújtotta a számlákat a minisztériumhoz, ahonnan támogatásként 7,6 millió forintot kifizettek a községnek. De ezek a számlák valótlan tartalmúak voltak, a munkákat már korábban más cégek elvégezték, ami után az önkormányzat korábban szintén igénybe vett állami támogatást – közölte a bíróság.
A polgármester a baranyai munkaügyi központtal is kötött szerződést, a „Kistérségi Startmunka” mintaprogramban való részvételről. Erre a pályázatra is benyújtott a másodrendű vádlott által kiállított, valótlan tartalmú számlákat, amik alapján jogosulatlanul vettek igénybe 7,8 millió forint támogatást.
A polgármester kb. 5 millió forintot felvett az önkormányzattól, ez a másodrendű vádlott cége által kiállított, földmunkákról, építési tevékenységről szóló, valótlan tartalmú számlákkal került be az önkormányzat könyvelésébe.
A felfüggesztett börtön ellenére…
A jogerős határozat értelmében a polgármestert költségvetési csalás, sikkasztás, számvitel rendjének folytatólagosan elkövetett megsértése és magánokirat hamis felhasználása miatt 1,5 év, 4 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A másod-, harmad- és negyedrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és sikkasztás miatt ítélték el, ezért a másodrendű vádlottat 1 év, 3 évre felfüggesztett börtönre, a harmad- és negyedrendű vádlottat pénzbírságra ítélték.
…most is hivatalban van
A Pécsi Törvényszék az MTI érdeklődésére közölte, hogy a most is hivatalban lévő polgármester január óta egy másik ügy miatt letartóztatásban van jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás gyanúja miatt. Az általa irányított önkormányzatnak és a helyi szociális szövetkezetnek 7,3 millió, illetve 6,9 millió forint kárt okozott a gyanú szerint. | https://444.hu/2021/03/04/megint-bortonbuntetesre-iteltek-siklosnagyfalu-polgarmesteret | https://web.archive.org/web/20231002225236/https://444.hu/2021/03/04/megint-bortonbuntetesre-iteltek-siklosnagyfalu-polgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-bortonbuntetesre-iteltek-siklosnagyfalu-polgarmesteret | 444 | hungarian-news | 2021-03-04 00:00:00 | [
"Kosztics József"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Siklósnagyfalu"
] | [
"sikkasztás",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [] |
51,739 | Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba | Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Van, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, néhány kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utal, hogy ezek csak az egyre jobban kereső beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálták: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett. | Ha az ember bekapcsolja a folyamatosan híradójellegű műsorokat közvetítő királyi tévét, különös jelenségre figyelhet fel: a világ legváltozatosabb eseményeit ugyanaz a néhány tucatnyi arc kommentálja szakértőként. A beszélő fejeket futószalagon szállító szervezetek között eminens az Alapjogokért Központ, önmeghatározása szerint egy jogi elemző- és kutatóintézet.
Vegyük példának az M1 Unió27 nevű, elvileg európai ügyekről szóló hírháttér-műsorának egyik frissebb adását. A húszperces adásidő alatt áttekintett négy téma mindegyikéhez hozzászól egy logózott spanyolfal előtt álldogáló figura, akit úgy mutatnak be: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője.
Kovács egyaránt kommentálja a következő témák mindegyikét:
„egyre többen bírálják az Európai Unió vakcinabeszerzését”
„rohamosan terjed a koronavírus brit mutációja”
„több százmillió forintnyi támogatást adott Soros György civil szervezeteknek”
„hatalmas kudarcnak tartják az uniós főképviselő moszkvai látogatását”.
A nézőben több kérdés is felmerülhet. Milyen projektet vezet Kovács, és ezt miért nem írják ki a képernyőre? Mi a szakterülete? Hogy lehet, hogy mindegyik, a híradóban aktuális témát kutatja éppen? Ha ennyi mindenen dolgozik, hogyan marad ideje a tévében parádézni? És egyáltalán, a műsorszerkesztő miért egy jogi kutatóintézet emberét kereste meg egy olyan híradóhoz, ami leginkább egészségügyi kérdések körül forgott?
A felmerülő dilemmákra a leglogikusabb válasz: az illetőnek elsősorban nem kutatás a feladata, hanem az, hogy okoskodjon a tévében.
Tavaly szivárgott ki egy hangfelvétel, amin a köztévé egyik vezetője egy eligazításon arról beszélt a kollégáknak, hogy baráti beszélő fejek behívásával manipulálni kell a látszólag kiegyensúlyozott tájékoztatást. Ha egy riportalany nem a megfelelő üzenetet mondja, akkor „megkérdezzük [például] a Szánthó Miklóst, aki meg odabassza, hogy egyébként ez mit jelent, és akkor el is mondtuk korrektül azt az adott szituációt, de le is egyszerűsítettük a népeknek, hogy na, akkor ezt azért kell így vagy úgy értelmezni”.
Szánthó Miklós nem más, mint az Alapjogokért Központot üzemeltető cég, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (JI) alapító-tulajdonosa. Hogy mennyire összenő az Alapjogokért Központ működési területe az állami és kormányközeli propaganda működésével, jól mutatja, hogy a kormánypárti médiaholding (KESMA) kuratóriumi elnökének 2019-ben szintén Szánthót nevezték ki.
925 millió a tévéokosoknak
Az Átlátszó által megismert szerződések, pénzügyi beszámolók és egyéb iratok egy további, még fontosabb, egészen a kormányhoz vezető kapcsolati szálra mutatnak rá:
Az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. csak az elmúlt három évben legalább 925 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól. Ezek a pénzek eredetileg jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetirodától, vagyis közpénzeket költő kormányszervtől érkeztek a BLA-hoz.
Nem tűnik véletlennek, hogy éppen a kormány kommunikációval foglalkozó szervezeti egységétől indulnak a tévéokosokhoz érkező pénzek. Ugyanakkor a BLA szerepe ki is merül a pénzek továbbosztásában, a legutóbbi beszámolóból legalábbis az látszik, hogy többmilliárd forintos központi költségvetési támogatáson túl gyakorlatilag semmi bevétele nincs a szervezetnek.
A pénzadományokkal kapcsolatos iratokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda budai, Iskola utcai épületében őrzik. Az Átlátszó a kérdésben benyújtott közérdekű adatigénylése tette lehetővé, hogy a dokumentumokat az épületben megnézhettük és kijegyzetelhettük. Fotót azonban nem készíthettünk az iratokról. Azok lényegét ebben a cikkben – jegyzeteink alapján – rekonstruáljuk, és különböző módokon nyilvánosan hozzáférhető céges, pénzügyi, alapítványi iratok tartalmával egészítjük ki.
Szervezethatározó
Cikkünkben több szervezet és személy neve szerepel. Noha a látható részletek összetett képet rajzolnak ki, a mögöttük álló történet nagyon is egyértelmű: a pénzek jellemzően a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodából indultak eredetileg, és a Batthyány Lajos Alapítvány csatornázta őket tovább az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
A szöveg könnyű megértését a most következő személy- és szervezethatározóval segítjük.
Alapjogokért Központ (AK) úgy is mint Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (JI): A nyilvánosságban az Alapjogokért Központ néven szerepel a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. „Alapjogokért Központ” nevű cég vagy alapítvány nem létezik, és nem tudunk arról, hogy a nonprofit Kft., az ezt a nevet viselő szervezet úgymond elemzőintézeti tevékenységen túl bármi mást csinálna. Az Alapjogokért Központ és a Jogállam és Igazság közé ezért nyugodtan egyenlőségjelet tehetünk. A Kft. alapító tulajdonosa a jogász Szánthó Miklós, aki a Fidesz-szövetséges, KESMA nevű médiaholding-alapítvány kuratóriumi elnöke is egyben. A szintén jogász Kovács István az AK stratégiai igazgatója, egyszersmind a Megafon Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A tévés példánkban szereplő közgazdász Kovács Attila pedig az Alapjogokért Központ projektvezetője.
Batthyány Lajos Alapítvány (BLA): A korábban magánjellegű kezdeményezésből tavaly év végén csinált az országgyűlési fideszes többség úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt. A nagy kérdés, hogy a megelőző időszakban a szervezeten átcsatornázott költségvetési forintok mennyiben veszítették el közpénzjellegüket. Az alapítványt eredetileg Antall József felhívására hozták létre még 1991-ben. 2010-ben már a Fidesz képében kormányhatalomra jutó jobboldali erők új életet és sok-sok pénzt leheltek bele. Az iratokból úgy tűnik, hogy az alapítvány elsősorban nem maga költi el a pénzeket, hanem továbbutalja azokat másoknak: a maradó összeg aránya egyre nő, de a 2019-es, legutolsó ismert állapot szerint is csak 12 százalék körüli.
A BLA-t korábban a Fidesz pártalapítványa is pénzelte, most már direkt közpénzekből jönnek az egyre magasabb utalások: 2016 óta összesen 10 milliárd forint feletti összeget kaptak a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Amióta a nagy pénzek megindultak, az alapítvány környékén elkezdtek feltünedezni a Habony Árpád- és Tombor András-féle vonal emberei. A közvagyonkezelői státusz megszerzése óta ez a névsor is változik, de ma is Dezső Tamás történész, a Habony-féle Századvég és a Tombor-féle MCC szerelemgyerekének számító Migrációkutató Intézet vezetője a kuratóriumi elnök.
Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK): A fideszes Rogán Antal vezette kormányzati intézmény egyfajta fordítókorong Orbán Viktor miniszterelnök és a központosított kormányzati kommunikácó között. A szervezeti ábrán legalábbis túltengenek az ilyesmi jellegű egységek. Rogán alatt működnek olyan pénzosztó monstrumok is, mint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Rogánéknak köszönheti az ország a tavalyi adatok szerint mindeddig 93 milliárd közforintba kerülő plakátkampányokat is; ennek a műfajanak a kék hátterű, Soros György arcképével diszített óriásplakát a klasszikusa. Így még a hivatalosan felvállalt funkciói szerint is találó az intézmény „propagandaminisztérium” csúfneve. A kabinetminiszterről úgy tartják, régóta jó a kapcsolata Habony Árpáddal, a kormánykommunikáció Raszputyinjával. Rogán személyesen is láthatóan közel áll több sajtótermékhez — új feleségének földvásárlási ügyét követően a bulvárlap Blikk a menyecskét méltatta, a kormánypárti Magyar Nemzet pedig az ügyet mosdatta.
Ezt találtuk az iratokban
Egy az MK és a BLA közötti 2018-as, összesen 383,65 millió forintról szóló támogatási szerződés elszámolása szerint a JI a teljes összegből 123,65 millió forintot kap.
A pénzt továbbpasszoló BLA és a JI között 2018. szeptemberében megkötött támogatási szerződésben előzményként a következő szerepel: „A Kft. kérelme, ill. az alapítvány igazgatótanácsa 2016.11.21. napján kelt döntése alapján 2016.11.21.-én létrejött támogatási szerződés keretében” korábban már egy 2016-2017 közötti, 8 hónapos időszakra, majd egy 2017-2018 közötti, 12 hónapos időszakra a BLA a JI kutatási tevékenységéhez, illetve az ehhez szükséges humánerőforrás-fejlesztéshez nyújtott támogatást. „A Kft. folytatja a korábban megkezdett kutatómunkáját, melynek fókuszpontjában demokratikus képviseleti kormányzás, illetve az európai egységre vonatkozó kihívások állnak”.
A 2018-ban odaadott újabb 123,65 millió forint „kizárólag 2018 július 1. és december közötti megbízási díjak, munkadíjak, egyéb személyi juttatások, ezekre rakódó közterhek, továbbá infrastrukturális működés finanszírozására” költhető. A szerződésben külön szerepel, hogy a „támogatás célja a Támogatott (…) tevékenységének finanszírozása (…) cserébe Támogatott ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles”.
Egy 2019-es, az MK és a BLA közötti „támogatói okirat 2. számú módosítása” címet viselő iratban az olvasható, hogy a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. a támogatás „végső kedvezményezettei” közé tartozik. A JI eszerint abban az évben 183 millió forintot kapott a „szuverenitás, kiemelten a digitális szuverenitás politikai és jogi vonatkozásainak kutatására”.
Az MK-tól kaptunk egy listát, amin a BLA 2018-2020 közötti támogatásai szerepelnek. Itt még két címen olvasható a Jogállam és Igazságnak 2019. évben juttatott összeg.
500 millió forintot kapott az Alapjogokért Központot működtető cég „elemzői és kutatási tevékenység, jogi projektek, rendezvények, működés, tehetséggondozás” címén. 116 millió forint támogatást kaptak „10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése” címén.
További 2,4 millió forintot kaptak „a liberális demokráciák koncepciójának, politikatörténeti előzményeinek, átalakulásának, azt ezt övező vitáknak illetve a társadalomra gyakorolt hatásainak kutatása, továbbá a »posztmodern urbanizáció« politikai-társadalmi körülményeinek vizsgálata” címén.
A végösszeg egymilliárd fölött lehet
Ezeknek az általunk megismert dokumentumoknak a mérlege az, hogy a BLA összesen legalább 925,05 millió forintot adott az Alapjogokért Központnak 2018-2020 között. Ebből az összegből 801,4 millió forint esik a 2019-es évre, 123,65 millió forint pedig 2018-ra. Biztos, hogy a végösszeg ennél magasabb, ugyanis a 2016-2018 közötti további támogatás tényéről tudomásunk van az egyik iratból, ugyanakkor az összeget nem ismerjük.
Induljunk ki abból, hogy a 2018-as ismert, 123,65 millió forintos összeg 6 hónapra szól. Ezen kívül további 20 hónapnyi támogatásról van tudomásunk. Az ismeretlen összeg tehát valószínűleg több százmilliós, a BLA-tól a Jogállam és Igazságnak átadott pénzek végösszege pedig így jóval egymilliárd forint felett lehet.
Nehezen kétséges, hogy a BLA szerepe nem más, mint hogy pufferként szolgáljon az MK által küldött pénzek és a végső címzettek között. Több általunk megismert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által őrzött iratban szerepel ugyanis a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megnevezése, például végső kedvezményezettként is; így Rogánéknak minimum tudniuk kell, hogy hova megy a pénz.
De a legvalószínűbb, hogy a hálót eleve a Kabinetirodából szövik. Valamiféle suskus csak kell, hogy legyen, hiszen enélkül kevéssé érthető, hogy miért kezdik el az alapítványból önteni Szánthóékra a százmilliókat, amikor azok egy sehol meg nem hirdetett pénzosztásra jelentkeznek. Mi a bonyolításnak, a BLA szerepeltetésének az értelme? Feltehetően az, hogy a kétségtelenül közpénzeket osztó Miniszterelnöki Kabinetirodán ne lehessen számonkérni az adóforintok elpazarlását.
Kérdéses értékű teljesítés
A „10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése” címen kapott 116 millió forintos támogatás eredményét online is meg lehet nézni, a projekt ugyanis külön domaint kapott az ujkorszak.alapjogokert.hu webcím alatt.
Itt négy dolog látható:
1 darab MTI-hírekből összerakott, idővonalas történeti áttekintés olyan pontokkal, mint 2018: „A balliberális ellenzék részévé válik a Jobbik is”
3 darab, nyúlfarknyi, esettanulmánynak nevezett szöveg, például arról, hogy „Bevándorlás: Magyarországnak volt igaza”
összesen 9 darab hír, ami egyrészt a projektet népszerűsítő, kisszámú médiamegjelenésről tudósít, illetve a projekt részeként — konzervanyagok összevágásával — készült dicsőségvideókat posztolja. A videók nézettsége szánalmasan alacsony: a legtöbben, 1021-en a nemzetpolitikáról szóló kisvideót nézték meg, a gazdaságpolitikáról szóló képsor számlálója pedig alig 94-en áll
7 darab, egyenként néhány tucat oldalas, elemzésnek nevezett dokumentum. A szövegek nagyjából egy közepes egyetemi dolgozat színvonalán mesélik el, hogy mi történt a magyar politikában 2010 óta.
Egészen biztos, hogy a honlapon látható végeredmény valós értéke nem 116 millió közforint.
Sokatmondó, hogy az egyik már idézett szerződésben szerepel, hogy
a pénzért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég „semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles”.
Egy másik iratban az szerepel, hogy a támogatás célja a Jogállam és Igazság „humánerőforrás-fejlesztése”, ami azt jelenti, hogy a pénzek nem valamilyen konkrét tevékenység elvégzésére szolgálnak, hanem arra vannak, hogy abból az Alapjogokért Központ további embereket tudjon felvenni.
Éppen ez lehet az értelme annak, hogy a BLA-t beillesztették a pénzosztási struktúrába: elhomályosítani, hogy közpénznek számítanak-e az alapítvány által továbbosztott összegek. Az ugyanis nehezen cáfolható, hogy az Alapjogokért Központ legfontosabb funkciója, hogy a médiában támogassa Orbán Viktor pártját és kormányát.
Kormány által szervezett nemkormányzati szervezet
Az Alapjogokért Központ számára nem újdonság, hogy más pénzéből működnek. Évekkel ezelőtt az Átlátszón írtuk meg, hogy 2013-as megalapítását követően két évig a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta a nonprofit kft. akkor még jóval alacsonyabb működési költségeit: 2013-ban 31,6 millió, 2014-ben 49 millió forinttal. 2015-ben testvéroldalunk, az Átlátszó Oktatás szerezte meg és tette közzé ezeknek a támogatásoknak az elszámolását. A Fidesz pártalapítványának Szánthó Miklós, a JI vezetője a következőképpen referált:
„A Központ megalapítását az a felismerés vezette, hogy a Magyarországot az elmúlt években ért politikai indíttatású hazai és nemzetközi kritikákra szükséges közjogilag megalapozott szakmai válaszokat adni (…) a számos, nyilvánosságra hozott elemzés átütötte a média ingerküszöbét.”
Álcivilek a kormánypolitika szolgálatában Az Átlátszón 2015-ben mutattuk be a hazánkban akkor még újdonságnak számító GONGO (government-organised non-governmental organisation, tükörfordításban „kormány által szervezett nemkormányzati szervezet”) jelenségét. A gongó egy olyan civil szervezet, amelyet valamely állam kormánya hoz létre és működtet, általában azért, hogy az hazai vagy nemzetközi szinten az adott kormányt segítő politikai tevékenységet végezzen, esetleg külföldi támogatásokat szerezzen. Típuspélda a Békemenetet működtető alapítvány, de nyugodtan ide sorolhatjuk az Alapjogokért Központot, azaz a Jogállam és Igazságot is. Érdekesség, hogy a két szervezet közötti egyenlőségjelet aktívan titkolták: anno 2015-ben az Átlátszó Oktatás újságírója megkérdezte az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját arról, hogy milyen szervezeti formában működik az AK és hol van bejegyezve, amire az igazgató azt válaszolta, hogy a szervezet egy „jogászokból álló munkaközösség”. Ebben a cikkünkben jellemzően alapítványok, nonprofit kft.-k formájában működő szervezeteket emlegetünk. Érdemes észben tartani, hogy miközben ezek a szervezeti formák sok valódi civil szervezet kereteit adják, azokat éppúgy bármi másra is lehet használni. A nonprofit működési formával semmit sem vesztenek az érintett gongók, ugyanis a tevékenységük a becsatornázott politikaközeli pénzek nélkül mindenestül veszteséges volna. A civilszervezeti álarc arra szolgál, hogy szimpatikusabbá tegye az adott szerveződést, de — mint jelen példánkban is látható — a közpénzek magánpénzekké alakításában is jól jöhet.
Az Alapjogokért Központ most ismertetett, legalább 925,05 millió forintos, a BLA-n keresztül érkező támogatásáról eddig nem lehetett tudni, mert a Jogállam és Igazság éves beszámolóiban nem szerepel a kapott támogatások forrása, csak azok összege.
Tanulságos ugyanakkor átnézni, hogy miképpen aránylott évente a támogatás összege a JI éves árbevételéhez. A cég éves pénzügyi beszámolói alapján az alábbi ábrát készítettük.
Az Alapjogokért Központ bevételeinek szerkezete
Azt nem tudjuk, hogy az általunk megismert iratokban szereplő összegeket pontosan hogyan és mikorra könyvelték a cégnél, ebből adódhat néhány eltérés is: leglátványosabban az, hogy a Kabinetirodán őrzött papírokból kalkulált 801,4 millió forint helyett csak 654,1 milliós támogatás szerepel a cég tavalyelőtti beszámolójában. De a korábbiakból biztosra vehető, hogy 2013-2014-ben a Fidesz pártalapítványának pénzei, míg a legutóbbi években a BLA 2016-tól indulva érkező támogatása jelentették a legfontosabb bevételi forrást az AK-nak.
Az is világosan látszik, hogy 2019-ben a korábbiakhoz képest is irgalmatlanul sok pénzt sikerült kaszálnia a JI-nek. Az éves mérlegből viszont kiderült, hogy a pénzt nem tették el, az adózott eredmény mindössze 9,1 milliós.
Még többen, még drágábban, közpénzből
Mire költötte a plusz százmilliókat a JI? A választ az alkalmazottak számában és a bérköltségek növekedésében érdemes keresni. A mindenféle támogatásokból fizetett, egyre növekvő személyi költségek 2018-ban 148,2 millió forintot, 2019-ben már 323,5 millió forintot tettek ki, a növekményt pedig csak mérsékelten ellensúlyozta, hogy közben új alkalmazottakat is felvettek. A létszámadatokból az látszik, hogy a korábbi 5-6 főről 2019-re 13 főre nőtt a JI alkalmazottainak száma.
Az Átlátszó Oktatás által korábban megszerzett költségvetésekből tudjuk, hogy mennyit lehetett keresni az AK-nál 2013-2014 körül. Utóbbi évben a vezető elemzőknek és az irodavezetőnek átlag 190 ezer forint körüli nettó fizetést, a sima jogi munkatársaknak átlagosan 100 ezer forint körüli bért tervezett adni a cég.
Az éves beszámolók alapján azt is ki tudtuk számolni, hogy 2015 és 2019 között mennyi volt az egy főre eső személyi jellegű költsége a cégnek. Ez alapján készítettünk egy számítást, hogy nagyjából mennyi lehetett az átlagbér a cégnél:
2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos személyi költség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.
Összes, és az egy alkalmazottra jutó személyi jellegű költség az Alapjogokért Központnál
Nincs válasz
Emailben kérdéseket küldtünk mindhárom érintett szervezetnek: a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a Batthyány Lajos Alapítványnak és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft./Alapjogokért Központnak is.
Kérdéseink között szerepelt:
Összesen mennyi közpénzt adott át a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatása céljából a Batthyány Lajos Alapítványnak?
Helyes módja a közpénzek elköltésének, ha az alapítvány úgy szerződik az Alapjogokért Központtal, hogy az semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles?
A korábban linkelt honlapon kívül mit sikerült még csinálnia az Alapjogokért Központnak a „10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése” címen kapott 116 millió forintból?
Egyelőre egyik érintettől sem kaptunk választ.
Címlapkép: Átlátszó-grafika, Rogán Antal (forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs), Kovács Attila Alapjogokért Központ-projektvezető (forrás: M1 / mediaklikk.hu) | https://atlatszo.hu/2021/03/04/egy-alapitvanyon-keresztul-onti-a-penzt-a-kabinetiroda-az-alapjogokert-kozpontba | https://web.archive.org/web/20231214194348/https://atlatszo.hu/2021/03/04/egy-alapitvanyon-keresztul-onti-a-penzt-a-kabinetiroda-az-alapjogokert-kozpontba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-alapitvanyon-keresztul-onti-a-penzt-a-kabinetiroda-az-alapjogokert-kozpontba | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-04 20:56:20 | [] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Fidesz",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"média",
"támogatás",
"civilek"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
51,740 | Trianon: Schmidt Mária alapítványa félmilliárd forintért tart továbbképzést pedagógusoknak | Nettó 630 millió forintot fordít a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány pedagógus-továbbképzésre a „2020. – A Nemzeti Összetartozás éve” emlékévhez kapcsolódóan. Háromcsillagos hotelek szolgálnak majd a képzés helyszínéül. | Nettó 630 millió forintot fordít a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány pedagógus-továbbképzésre a „2020. – A Nemzeti Összetartozás éve” emlékévhez kapcsolódóan. Háromcsillagos hotelek szolgálnak majd a képzés helyszínéül.
Nettó 630 millió forintot fordítanak a „2020. – A Nemzeti Összetartozás éve” emlékévhez kapcsolódóan pedagógus továbbképzési szolgáltatás, továbbá kiegészítő és kapcsolódó szolgáltatások nyújtására – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A pályázatot a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány írta ki.
A közalapítványt Schmidt Mária, a NER első számú történésze vezeti. Az alapítvány minden bizonnyal meg van elégedve a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. munkájával, mert sokadszorra is ezt a céget választották (igaz, ezúttal más nem is adott be árajánlatot).
Schmidt Mária alapítványa ötezer pedagógusnak tart továbbképzést a rendszerváltásról
Ugyanaz a cég végzi a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak (KKETTK) 5 ezer pedagógus továbbképzését mintegy 790 millió forintért, ami korábban is kapott egy hasonló megbízást Schmidt Mária alapítványától.
A cég 2021 novemberéig 1000-4000 fő részére fog pedagógus továbbképzéseket előkészíteni, megszervezni és lebonyolítani. Az 5 x 45 percet meghaladó képzési napokon minimum 3 csillagos szállást kell biztosítaniuk a résztvevőknek két- illetve háromágyas szobákban. A kft.-nek továbbá gondoskodnia kell a legalább háromcsillagos minősítésű catering biztosításáról úgy a résztvevők, mint az oktatók számára.
A pályázat szövegéből azonban nem derült ki, hogy pontosan mit fognak tanítani. Megkerestük ezért a céget, amely arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a pályázatra benyújtott akkreditált pedagógus-továbbképzés tartalmáról rövid összefoglaló elérhető a Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Rendszer honlapján.
„A továbbképzés célja, hogy a résztvevő pedagógusok a legátfogóbb narratívák szintjén megismerjék az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra vonatkozó rendelkezéseit (amit közkeletűen trianoni békeszerződésnek hívnak), az ezzel kapcsolatos legújabb hazai és külföldi történeti kutatások eredményeit, a szerződéssel kapcsolatos legfontosabb tényeket és a témakörhöz kapcsolódó tévhiteket, legendákat.
Célja továbbá a képzésnek, hogy bemutassa, miképpen jelent meg a magyar közoktatásban az elmúlt száz év alatt a »trianoni trauma« feldolgozása. Ezzel összefüggésben célja a képzésnek az is, hogy a résztvevők a korszak tanítására vonatkozó jó gyakorlataik megosztásával gyarapítsák módszertani eszköztárukat” – olvasható az oldalon.
Évek óta ömlik a közpénz
A Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. több éve szervez történelmi témájú, akkreditált pedagógus-továbbképzéseket szaktanárok számára. 2016-ban az „1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében” elnevezésű kérdéskör oktatásának megszervezésére 628 millió forintot kapott. 2019-ben 1 milliárd forintért, 5 ezer fő számára kellett akkreditált továbbképzéseket előkészítenie, megszerveznie és lebonyolítania. Abban az évben kapott egy másik megbízást is, amely során szintén ötezer pedagógusnak tarthatott továbbképzést a rendszerváltásról. A tender értéke nettó 787,4 millió forint volt.
Egymilliárd forintért szervez továbbképzést történelemtanároknak Schmidt Mária közalapítványa
Egymilliárd forintot fordít az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus-továbbképzésre az ahhoz tartozó szolgáltatások nyújtásával együtt az ismét kormánybiztossá kinevezett, Terror Háza Múzeum főigazgató, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK).
A cég nettó árbevétele 2019-ben közel 1,4 milliárd forint volt, ami 743 millió forint adózott eredménnyel társult. 2018-ban 875 millió forint nettó árbevétel mellett 426 millió forint nyereséget könyvelhetett el. A budapesti székhelyű cégnek két tulajdonosa van: Tarcsa Zoltán és Gasparek Ferenc. Tarcsa Zoltán többször is publikált Schmidt Máriával közösen oktatási segédanyagokat.
Évek óta jelentős költségvetési támogatást kap a Schmidt Mária történész által vezetett közalapítvány – amely tavaly összesen 9,3 milliárd forintot kapott a büdzséből. Az alapítvány üzemelteti többek között a Terror Házát és Kertész Imre Intézetet. A közalapítvány 2019-ben 5,5 milliárdnyi közpénzt kapott, ami már így is egymilliárdos növekedés volt 2018-hoz képest. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/04/trianon-schmidt-maria-alapitvanya-felmilliard-forintert-tart-tovabbkepzest-pedagogusoknak/ | https://web.archive.org/web/20230929030043/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/04/trianon-schmidt-maria-alapitvanya-felmilliard-forintert-tart-tovabbkepzest-pedagogusoknak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/trianon-schmidt-maria-alapitvanya-felmilliard-forintert-tart-tovabbkepzest-pedagogusoknak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-05 12:11:00 | [] | [
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Prekog Alfa Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"történelem",
"klientúra"
] | [] |
51,741 | Újabb vidéki településen próbálkoznak a kulturális élet átszabásával | Kalocsán is egy fideszes által irányított cég, a Kalocsai Innovációs Központ vette át a vezető szerepet a helyi kulturális életben a művelődési központ mellett. | 2021.02.28. 15:15
Kalocsán is egy fideszes által irányított cég, a Kalocsai Innovációs Központ vette át a vezető szerepet a helyi kulturális életben a művelődési központ mellett. | https://hvg.hu/360/202108_kalocsai_innovacios_kozpont_terfoglalas_akulturaban | https://web.archive.org/web/20210420182721/https://hvg.hu/360/202108_kalocsai_innovacios_kozpont_terfoglalas_akulturaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-videki-telepulesen-probalkoznak-a-kulturalis-elet-atszabasaval | HVG360 | hungarian-news | 2021-02-28 16:15:00 | [
"Zsikó Zoltán"
] | [
"Kalocsai Innovációs Központ Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kalocsa"
] | [
"üzemeltetés",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
51,742 | A csengeri örökösnő cáfolta az ügyészség szerint, hogy pénzt adott volna Kósának | A Legfőbb Ügyészség részéről Lajtár István a DK-s Bősz Anett kérdésére válaszolva utasította el a szerinte politikailag motivált feltevéseket arról, hogy szakszerűtlenül jártak volna el. | A csengeri örökösnő cáfolta az ügyészség szerint, hogy pénzt adott volna Kósának
A Legfőbb Ügyészség részéről Lajtár István a DK-s Bősz Anett kérdésére válaszolva utasította el a szerinte politikailag motivált feltevéseket arról, hogy szakszerűtlenül jártak volna el.
“Az ügyészség visszautasítja azokat a politikailag motivált feltételezéseket, hogy törvénysértően vagy szakszerűtlenül járt volna vagy járna el a csengeri örökösnő és Kósa Lajos ügyében” - mondta Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese a a Parlament hétfői ülésnapján a DK-s Bősz Anett kérdésére. Lajtár elmondta, Kósa Lajost tanúként hallgatták meg a nyomozás során, és azt a kft.-t is vizsgálták, amiről később maga a vádlott cáfolta, hogy onnan pénzeket továbbítottak volna egy “miniszteri rangban lévő barátnak.”
“Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást. A nyomozás közben a történeti tényállás egészét vizsgálták” - mondta Lajtár, majd hozzátette, Bősz Anett állításával szemben tanúként már meghallgatták Kósát, miután fény derült rá, hogy megtévesztette a nő.
A legfőbb ügyész helyettese szerint a vád tárgyát képező csalássorozatba teljesen beleillik Kósa története is, a csengeri örökösnő későbbi vallomásaiban, így a saját kezűleg írt vallomásaiban maga is cáfolta azt, hogy a kft.-től kapott pénzt más személynek vagy más személy megbízottjának adta tovább, és csupán ezen személy kérésére ismerte el utólag a tartozást.
A nyomozást befejezése után az ügyben a Mátészalkai Járási Ügyészség nyújtott be vádiratot, a Mátészalkai Járásbírósághoz. Az ügy bírósági szakaszban van. A bizonyítási cselekményekről és büntetőjogi felelősség kérdéséről a bíróság fog dönteni - mondta Lajtár.
A hvg360 korábban arról írt, hogy a csengeri örökösnő egy kézzel írt vallomásában korábban összefüggésbe hozta Kósát az egyik olyan ügylettel, ami a vádiratban is szerepelt. Ebben a vallomásában azt állította: egy Kiskun Tender Kft. nevű cég az ő bankszámlájára utalt pénzt, de azt valójában a család egy “miniszteri pozícióban lévő barátjának” szánták. Az állítólagos örökösnő ezt azzal indokolta, hogy barátja kérte meg erre a szívességre, mondván neki tartoznak, és hadd jöjjön a pénz a nő bankszámlájára, mert az övére nem mehet a munkája miatt. Azt mondta, abban állapodtak meg, hogy az embere majd alkalmanként a pénzért jön vagy személyesen veszi át.
Kósa vasárnap este közleményben tagadta a róla megjelent állításokat.
2021. február. 25. 06:30 Dezső András hvg360
"Kósa Lajos azt mondta, nyugodtan írjam alá, nem lesz bajom belőle"
A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.
2021. február. 18. 06:30 Dezső András Itthon
Jelenetek egy vallomásból: Svájci bankokba is elment Kósa Lajos az “örökösnővel”
Négyszer is találkozott Svájcban Kósa Lajos azzal a csengeri örökösnővel, akiről azt hitte, hogy mesés örökség birtokosa. Egy alkalommal Zürichben két bankban és egy ügyvédnél is jártak közösen, hogy a fideszes politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett. Az egyik privát bankban exkluzív környezetben fogadták őket. | https://hvg.hu/itthon/20210301_bosz_anett_lajtar_istvan_csengeri_orokosno_kosa_lajos | https://web.archive.org/web/20210420180450/https://hvg.hu/itthon/20210301_bosz_anett_lajtar_istvan_csengeri_orokosno_kosa_lajos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csengeri-orokosno-cafolta-az-ugyeszseg-szerint-hogy-penzt-adott-volna-kosanak | HVG | hungarian-news | 2021-03-01 16:05:00 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [
"Fidesz",
"Kiskun Tender Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [] | [
"háttér",
"közokirat-hamisítás",
"csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"ajándék",
"hitelezés",
"ügyészség"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
51,743 | A járványpénzek is két hullámban érkeztek az egyházhoz – táblázatban a milliárdok | A koronavírus terjedési üteméhez igazodva érkeztek a járvány miatt kiutalt források, illetve más, a költségvetésbe előre be nem tervezett jogcímen juttatott rendkívüli támogatások 2020-ban az egyházakhoz. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.03.01. 09:00
A koronavírus terjedési üteméhez igazodva érkeztek a járvány miatt kiutalt források, illetve más, a költségvetésbe előre be nem tervezett jogcímen juttatott rendkívüli támogatások 2020-ban az egyházakhoz. A kormány idevágó döntéseit gyűjtöttük össze. | https://hvg.hu/360/202108_egyhazi_jarvanypenzek_ket_hullamban | https://web.archive.org/web/20210420163833/https://hvg.hu/360/202108_egyhazi_jarvanypenzek_ket_hullamban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvanypenzek-is-ket-hullamban-erkeztek-az-egyhazhoz-n-tablazatban-a-milliardok | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-01 11:00:00 | [
"Balog Zoltán",
"Kiss-Rigó László",
"Orbán Viktor"
] | [
"Bernáth Kálmán Református Gimnázium",
"Dunamelléki Egyházkerület",
"Hungary Helps",
"Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye",
"Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakközépiskola",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyar Máltai Lovagok Szövetsége",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat",
"Magyar Református Egyház",
"Magyarországi Unitárius Egyház",
"Miniszterelnökség",
"Németajkú Egyházközösség",
"Örmény Apostoli Egyház",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem",
"Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Szeged–Csanádi Katolikus Egyházmegye",
"Szent Margit Gimnázium",
"Szír Ortodox Egyház",
"Wáli István Református Szakkollégium"
] | [
"Afrika",
"Agárd (Gárdony)",
"Ázsia",
"Bács-Kiskun megye",
"Balatonfüred",
"Békés megye",
"Békéscsaba",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Csömör",
"Fejér megye",
"Gomba",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hegykő",
"Irak",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kunszentmárton",
"Libanon",
"Nemesgörzsöny",
"Nigéria",
"Pápa",
"Pest megye",
"Szalkszentmárton",
"Szíria",
"Tokaj",
"Túrkeve",
"Vác",
"Verőce",
"Veszprém",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"szociál",
"kultúra - művészet",
"covid-19",
"klientúra"
] | [] |
51,744 | Ősszel megírtuk, hogy ez a terv, februárban tényleg egyházi fenntartásba került az egri egyetem | Egy írásbeli kérdésre adott államtitkári válaszból derült ki, hogy február közepén az Eszterházy Károly Egyetem szenátusa megszavazta, hogy egyházi fenntartásba kerüljön az intézmény. | Ősszel megírtuk, hogy várhatóan egyházi fenntartásba kerül, februárban az Egri Főegyházmegye lett az Eszterházy Károly Egyetem fenntartója. Ezt Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára jelentette be Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában. Egyházi fenntartásba kerül a pedagógusképzés? 3.0 – szólt Szabó Szabolcs kérdése.
“...A nagy múltú magyar felsőoktatásban az egyházaknak mindig is kitüntetett szerepe volt, sok száz éves gyakorlatuk van az oktatási intézmények fenntartásában. Bár sajnos a hazai történelemben volt négy évtized, amelyben a nemzet- és keresztényellenes hatalom ellehetetlenítette az egyházakat felelős és áldásos tevékenységük végzésében – írta az államtitkár a március 1-jén keltezett válaszban, majd a lényegre tért:
Tájékoztatom, hogy az Eszterházy Károly Egyetem szenátusa 2021. február 17-én egyhangú döntéssel támogatta, hogy az egyetem fenntartója az Egri Főegyházmegye legyen. | https://hvg.hu/itthon/20210302_eszterhazy_karoly_egyetem_eger_egri_egyhazmegye_fenntartovaltas | https://web.archive.org/web/20210422000412/https://hvg.hu/itthon/20210302_eszterhazy_karoly_egyetem_eger_egri_egyhazmegye_fenntartovaltas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszel-megirtuk-hogy-ez-a-terv-februarban-tenyleg-egyhazi-fenntartasba-kerult-az-egri-egyetem | HVG | hungarian-news | 2021-03-02 19:24:00 | [] | [
"Egri Főegyházmegye",
"Eszterházy Károly Egyetem",
"Magyar Katolikus Egyház"
] | [
"Eger",
"Heves megye"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"klientúra",
"tudomány",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
51,745 | Elmaradt a csengeri „örökösnő” tárgyalása, Kósa Lajos állítja, hogy nem fogadott el tőle pénzt | Kedden hallgatták volna meg a csengeri örökösnőként elhíresült P. Máriát a mátészalkai bíróságon, a tárgyalás azonban elmaradt. A nő Kósa Lajos fideszes politikusra is terhelő vallomást tett, amelynek egyes elemeit visszavonta. Ezt a Legfőbb Ügyészség közölte, hozzátéve, hogy a nő „külső befolyásra” tett valótlan állításokat. Kósa Lajos hétvégén küldött egy közleményt, tagadta, hogy bármit elfogadott volna a nőtől. | Elmaradt a csengeri „örökösnő” tárgyalása, Kósa Lajos állítja, hogy nem fogadott el tőle pénzt
Kedden hallgatták volna meg a csengeri örökösnőként elhíresült P. Máriát a mátészalkai bíróságon, a tárgyalás azonban elmaradt. A nő Kósa Lajos fideszes politikusra is terhelő vallomást tett, amelynek egyes elemeit visszavonta. Ezt a Legfőbb Ügyészség közölte, hozzátéve, hogy a nő „külső befolyásra” tett valótlan állításokat. Kósa Lajos hétvégén küldött egy közleményt, tagadta, hogy bármit elfogadott volna a nőtől.
Technikai okokból elmaradt a Mátészalkai Járásbíróságon a csengeri örökösnőként elhíresült P. Mária pere. Kedden éppen őt hallgatták volna meg, videókapcsolaton keresztül.
A nő ellen az ügyészség 20 rendbeli csalás miatt emelt vádat, összesen 780 millió forint kárt okozhatott. A vádirat szerint a nő a csalásokat még 2009-ben kezdte azzal a történettel, hogy külföldön élt édesapja után nagy vagyont örökölt, de annak megszerzése költséges. Mindezért kölcsönöket kért a sértettektől, cserébe pedig anyagi viszonzást ígért. A vádlott édesapja egyébként csak évekkel később, 2014-ben hunyt el Magyarországon, de nem maradt utána vagyon.
Az ügyészség szerint a nő elhitette a sértettekkel, hogy a külföldön örökölt vagyonban kimagaslóan nagy értékű részvénycsomagok, üzleti és egyéb vagyoni részesedések, valuta és forintbetétek, értékpapírok és drága ingatlanok tartoznak, amelyek megszerzéséhez külföldi ügyvédeket kell fizetnie, a vagyon kezeléséhez tanácsadókat kell bevonnia, illetve bonyolult jogügyleteket kell előkészítenie és elintéznie pénzintézeteknél. A csaláshoz – a közlemény szerint – P. Mária magyar ügyvédi és közjegyzői okiratokat készíttetett, amelyekben titoktartást vállaltak a sértettek. A nő többeknek is hozzáférést biztosított a saját e-mail-fiókjához, amiben a hagyatékkal kapcsolatos fiktív levelek voltak, ezeket ő maga készítette.
P. Mária (akkor még Sz. Gáborné) a 2018-as választási kampányban vált ismertté, amikor kiderült, hogy az 1300 milliárd forintos örökség sztorijával Kósa Lajos fideszes politikust is átverte. A nő a vallomása szerint felajánlotta Kósa Lajosnak egy francia bank negyedét, amit a politikus állítólag el is fogadott, és a hvg.hu által megismert nyomozati anyagok szerint négyszer találkozott vele Svájcban, ahol bankokba és egy ügyvédhez is elmentek, hogy a fideszes politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett. A tanúként meghallgatott Kósa Lajos a rendőrségen azt vallotta: a svájci megbeszélések alatt világos lett számára, hogy a svájci örökség nem létezik.
A nő a svájci börtönben kézzel írt vallomásában azt is állította, a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósa Lajosé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”.
"Kósa Lajos azt mondta, nyugodtan írjam alá, nem lesz bajom belőle"
A „csengeri örökösnő" állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön". Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.
Az LMP országgyűlési képviselője, Csárdi Antal a birtokába került vallomás alapján hétvégén azt állította, hogy vesztegetési pénz lehetett az a 68 millió forint, amit a csengeri örökösnő továbbíthatott Kósa Lajosnak. Csárdi állítása szerint a csengeri örökösnőhöz tíz tételben érkezhetett utalás a Kiskun Tender Kft.-től, amelyet később készpénzben vitt el a címzett Kósa Lajos vagy a sofőrje.
A politikus szerint erről a nyomozóhatóság és az ügyészség is tudott, de nem akarja kihallgatni Kósát. Csárdi állítása után a Fidesz sajtóosztályán keresztül levelet küldött Kósa Lajos több szerkesztőségnek, így a hvg.hu-nak is. Ez így szólt:
„A »csengeri örökösnő-ről« szóló cikkekben szereplő, személyemről szóló feltétélezésekről kijelentem: semmiféle jogcímen, semmilyen összeget, vagyoni értéket soha nem fogadtam el, nem vettem át, sem a bíróság előtt álló személytől, sem mástól. Minden egyéb állítás alaptalan. Minden eszközt igénybe veszek az engem ért sérelmek orvoslására. A bírósági eljárás lezárásáig nem nyilatkozom az ügyről.”
A héten reagált az ügyészség is. Hétfőn a legfőbb ügyész helyettese, Lajtár István Bősz Anettnek, a Demokratikus Koalíció politikusának a kérdésére válaszolva a Parlamentben közölte, visszautasítják „azokat a politikailag motivált feltételezéseket, hogy törvénysértően vagy szakszerűtlenül jártak volna vagy járna el a csengeri örökösnő és Kósa Lajos ügyében”. Lajtár elmondta: Kósa Lajost tanúként hallgatták meg a nyomozás során, és azt a kft.-t is vizsgálták, amelyről később maga a vádlott cáfolta, hogy onnan pénzeket továbbítottak volna egy „miniszteri rangban lévő barátnak”.
Kedden egy közleményt is kiadott a Legfőbb Ügyészség, amelyben mindehhez hozzátették: a nyomozás egyéb bizonyítékai is cáfolták a terhelt nő saját maga által is visszavont nyilatkozatait. A közlemény szerint a nő arra hivatkozott, hogy ezeket a valótlan állításokat külső befolyásra tette.
Kósa Lajosnak az ügyben kára nem keletkezett, ezért nem lett sértett.
A nyomozó hatóság az eljárásban hivatalból vizsgálta az egyéb bűncselekmények esetleges megvalósulását is, azonban a nyomozás ezekre vonatkozó adatot nem tárt fel.
Gulyás Gergelyt kérdeztük: Meddig maradhat befolyásos politikus a Fideszben, aki elfogadja egy francia bank negyedét?
Egy átadón kaptuk el a minisztert, akit Kósa Lajos és Rogán Antal ügyéről is kérdeztük személyesen, a járvány második hulláma óta először.
2021. február. 18. 06:30 Dezső András Itthon
Jelenetek egy vallomásból: Svájci bankokba is elment Kósa Lajos az “örökösnővel”
Négyszer is találkozott Svájcban Kósa Lajos azzal a csengeri örökösnővel, akiről azt hitte, hogy mesés örökség birtokosa. Egy alkalommal Zürichben két bankban és egy ügyvédnél is jártak közösen, hogy a fideszes politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett. Az egyik privát bankban exkluzív környezetben fogadták őket.
2021. február. 27. 14:12 hvg.hu Vállalkozás
LMP: Kósa Lajos vesztegetési pénzt kaphatott a "csengeri örököstől"
Komoly korrupciógyanús ügyről lehet beszélni Csárdi Antal szerint. Az LMP frakcióvezető-helyettese ezt a birtokába került vallomás alapján mondja. Az ügyben Pintér Sándorhoz fordul. | https://hvg.hu/itthon/20210302_Elmaradt_a_csengeri_orokosno_targyalasa_Kosa_Lajos_allitja_nem_fogadott_el_a_notol_penzt | https://web.archive.org/web/20210428133609/https://hvg.hu/itthon/20210302_Elmaradt_a_csengeri_orokosno_targyalasa_Kosa_Lajos_allitja_nem_fogadott_el_a_notol_penzt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmaradt-a-csengeri-borokosnor-targyalasa-kosa-lajos-allitja-hogy-nem-fogadott-el-tole-penzt | HVG | hungarian-news | 2021-03-02 13:31:00 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [
"Fidesz",
"Kiskun Tender Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [] | [
"háttér",
"közokirat-hamisítás",
"csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"ajándék",
"hitelezés",
"ügyészség"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
51,746 | Ömlenek az állami milliárdok Lezsák Sándor sok mindent maga alá gyűrő birodalmába | A fideszes parlamenti alelnök a befolyása alatt álló szervezetekkel lassan élet-halál ura a hazai közművelődésben. | Az Országgyűlés most fideszes alelnöke különösen fontos szerepet játszott a rendszerváltáskor, sőt, annak előkészítésében is, 1987-ben az ő lakiteleki sátrában született meg az MDF. A HVG 1990 decemberében készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól. | https://m.hvg.hu/360/202109_lezsakland | https://web.archive.org/web/20210414054533/https://m.hvg.hu/360/202109_lezsakland | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/omlenek-az-allami-milliardok-lezsak-sandor-sok-mindent-maga-ala-gyuro-birodalmaba | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-04 11:00:00 | [
"Lezsák Sándor"
] | [
"Lakitelek Népfőiskola",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Művelődési Intézet",
"Népfőiskola Alapítvány"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Lakitelek"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"kultúra - művészet",
"covid-19",
"belföld",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
51,747 | Hol nyíltan, hol lopakodva gyarmatosítja az oktatást és a kultúrát a Fidesz | Amit tud, visz a kormánypárt, most éppen a POSZT-ot cseni el Pécstől. De nem csak az ellenzéki településeket bünteti. A már több százmilliárd forintra rúgó vásárlások, beruházások, kiszervezések, "megmentések" adandó esetben a hatalomátmentést is szolgálhatják. | 2021.03.04. 06:00
2021.03.04. 08:03
Amit tud, visz a kormánypárt, most éppen a POSZT-ot cseni el Pécstől. De nem csak az ellenzéki településeket bünteti. A már több százmilliárd forintra rúgó vásárlások, beruházások, kiszervezések, "megmentések" adandó esetben a hatalomátmentést is szolgálhatják. | https://m.hvg.hu/360/202109__ujabb_trofeak_akulturaban__vidnyanszky_es_lezsak__2022__tuleloshow | https://web.archive.org/web/20210615153706/https://m.hvg.hu/360/202109__ujabb_trofeak_akulturaban__vidnyanszky_es_lezsak__2022__tuleloshow | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hol-nyiltan-hol-lopakodva-gyarmatositja-az-oktatast-es-a-kulturat-a-fidesz | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-04 07:00:00 | [
"Fekete Péter",
"L. Simon László",
"Lezsák Sándor",
"Ragány Misa",
"Schmidt Mária",
"Vidnyánszky Attila",
"Zsikó Zoltán"
] | [
"Baross Imre Alapítvány",
"Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál",
"Café Budapest",
"Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztési Egyesület",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Kalocsai Innovációs Központ Kft.",
"Karinthy Színház",
"Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány",
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Magyar Teátrumi Társaság",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ",
"Millenáris Alapítvány",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Művelődési Intézet",
"Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Színház",
"Pénzügyminisztérium",
"Szekszárdi Közművelődési Nkft.",
"Színház- és Filmművészetért Alapítvány",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baranya megye",
"Bátaszék",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Csongrád megye",
"Debrecen",
"Dunaújváros",
"Fejér megye",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Kalocsa",
"Miskolc",
"Mórahalom",
"Pécs",
"Szeged",
"Szekszárd",
"Szombathely",
"Tolna megye",
"Vas megye"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"önkormányzat",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.