news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
51,748 | Hétezer forint volt hárommilliárdos tartozásra a legkínosabb állami cég számláján | A vizes vb szervezője annyit késett a beszámoló elkészítésével, hogy mire leadta, már az az eljárás is megszűnt, amit elvileg erre alapoztak. | Kásler Miklós miniszter csütörtöki jóváhagyását követően pénteken tette közzé azt a beszámolóját a 2017-es vizes vb-t szervező vállalat, amelyre elvileg a cég megszüntetését célzó eljárást alapozták. A 2019 végén indított végelszámolást ráadásul azóta megszüntették, tehát a teljes eljárás úgy zajlott, hogy a már jó ideje teljesen feleslegesen létező Bp2017 Nonprofit Kft.-nek nem volt meg a hivatalos mérlege és eredménykimutatása. Ennek ellenére az elmúlt egy évben – tehát majdnem három évvel a vb után – is öntötték az állami százmilliókat a cégbe, aminek gazdasági ügyeit 2019 végéig egy azóta körözés alatt álló ember irányította.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítjákTöbben egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.
Csak egy évet késtek
Bár tavaly a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a kormány – szeptember 30-ig – négy hónap haladékot adott a vállalatoknak, hogy a 2019-es évükről szóló beszámolót leadják, a Bp2017 Kft.-nek ennyi idő nem volt elég. Mivel az éves jelentés még az idén januárban sem jelent meg, bő másfél hónappal ezelőtt közérdekű adatigényléssel fordultunk a céghez, hogy küldje meg nekünk a beszámolót, amit már hónapokkal korábban törvényi kötelezettsége lett volna nyilvánosságra hozni.
A vállalat szokás szerint nem reagált megkeresésünkre, ezért az ebben illetékes Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, hogy vizsgálja ki, miért nem tesz eleget a cég tájékoztatási kötelezettségének. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila hétfő délelőtt válaszolt, hogy kivizsgálják az ügyet, és folyamatosan leveleznek a témában a Bp2017-tel. Utóbbinak meg is lett az eredménye: időközben múlt pénteken jelentkezett a vizes vb szervezője is. Egy azóta hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozva azt írták, hogy az adatok kiadása a veszélyhelyzet miatt módosított határidő figyelembe vételével történik*A hivatkozott rendelet ugyan már régóta nem él, de az újból elrendelt veszélyhelyzet eredményeként most is több idejük, egészen pontosan 30 helyett 45 napjuk van az állami szerveknek ezekre a megkeresésekre válaszolni. A bökkenő mindössze annyi, hogy az alaphatáridő 15 nap, és ez hosszabbítható meg most 45-re, de a jogszabály szerint „erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell”. Ez viszont nem történt meg..
A Bp2017 Kft. magára az adatigénylésünkre azóta sem válaszolt, de a vállalat beszámolóját pénteken végül feltöltötték az Igazságügyi Minisztérium erre a célra fenntartott felületére. A jelentés azonban nem a teljes 2019-es évet fedi le, hanem csak a 2019. december 14-ig terjedő időszakot, mivel ekkor döntött úgy az állami tulajdonos, hogy végelszámolással megszünteti a vállalatot.
A végelszámolás miatt azonban ezeket a dokumentumokat még korábban közzé kellett volna tenni. A jogszabály szerint ugyanis a beszámolót az eljárás megindítását követően 30 napon belül kell elkészíteni és 45 napon belül nyilvánosságra hozni. A most feltöltött dokumentumok tanúsága szerint azonban a vállalat vezetése a beszámolót csak 2021. január végén, közel két héttel az adatigénylésünk megküldése után állította össze, a tulajdonost képviselő Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere pedig múlt csütörtökön fogadta el a jelentést.
Az már önmagában is kellemetlen, hogy állami cégként több mint egy évvel kicsúsztak a határidőből, úgy azonban, hogy időközben a végelszámolást is megszüntették, még kínosabb a történet. Kásler Miklós szinte napra pontosan egy évvel az eljárás megindítása után, tavaly decemberben ugyanis úgy döntött, hogy egyelőre mégis megmarad a cég. Ez pedig azt jelenti, hogy az eljárás alatt hivatalosan egy percig sem voltak ismertek a vállalat pontos pénzügyi adatai.
Persze a tulajdonos nyilván ismerte a cég helyzetét, valószínűleg ezért
tolt a vállalatba két részletben több mint 200 millió forintot tavaly is.
Más kérdés, hogy a most közzétett beszámoló annyira rossz képet fest a cég helyzetéről, hogy azon ekkora összeg első ránézésre sokat nem segít.
A bérekre sem lehetett elég a pénz
A Bp2017 Kft. 2019-ben valamiféle tevékenységet még végzett, így összesen közel 200 milliós árbevétele is volt. Ennek több mint felét azonban különböző áruk értékesítése adta, 106 millió forint értékben. Kis bökkenő, hogy a vállalat árukészlete (amely egy évvel korábban két medencéből, a vb-re gyártott, vélhetően eladhatatlan merchandise termékekből, értékesítésre beszerzett alkatrészekből és a Duna Aréna büféjében megmaradt dolgokból állt) ugyanebben az időszakban 220 millió forinttal csökkent. Azaz úgy tűnik, hogy elég sokat bukott az értékesítésen. Annyit, hogy az még a bérleti díjból, a strandüzemeltetésből, a parkoló hasznosításából és egyéb tevékenységekből befolyó pénzt is elvihette.
Ettől persze még nem kellett volna veszteségesnek lennie a cégnek. A vállalat ugyanis egy csomó állami támogatást könyvelt le 2019-re, köztük olyat is, amit a „vizes vb megrendezésére” kapott*Ezek csak számviteli okokból jelentek meg a tavalyi beszámolóban, valójában már jóval korábban befolytak.. A társaságot azonban a közel 1,2 milliárdnyi ilyen egyéb bevétel sem tudta víz fölött tartani:
2019-ben a végelszámolás kezdetéig közel félmilliárdos veszteséget hozott össze.
Már ez is elég rossz képet fest, de az igazán nagy gondot az jelentette, hogy miközben a cégnek 3 milliárd forintot meghaladó összegben kellett volna éven belüli tartozásokat kifizetnie, ezt egyáltalán nem volt miből. A vállalat bankszámláján a végelszámolás megindításakor 7 ezer forint volt. Ehhez ugyan hozzájött még 4,1 millió forint készpénz a pénztárban, ezekből azonban még a következő hetek fizetéseit sem lehetett volna teljesíteni*Bár a NAV szerint ekkor már csak tízen dolgoztak a vállalatnál, a beszámoló azonban 2019 végén 23 alkalmazottról ír. A cégnél 2019-ben havonta átlagosan közel 20 millió forintra rúgtak a személyi jellegű ráfordítások..
A beszámoló szerint könnyen pénzé tehető eszközök közül a legnagyobb értéket pedig két mobilmedence jelentette, amiket azért annyira nem könnyű pénzzé tenni*A korábbi években sem sikerült.. Főleg annyiért nem, amekkora értéken a vállalat könyveiben ezek szerepeltek. 2019-ben az összes hasonló eszközértékesítésén nagyjából 50 százalékot bukott a vállalat, így a készleten tartott medencék eladásából reálisan csak egy nem teljesen piaci alapon megkötött üzlettel jöhetett ki jól. De még ha ez össze is jön, akkor is csak a kötelezettségek egy részét tudta volna kiegyenlíteni. Azaz
a likviditási helyzet katasztrofális volt, a számok alapján a cég a fizetőképtelenség határán egyensúlyozott.
A vállalat ennek ellenére azóta is működik, amiben komoly szerepe lehet, hogy akiknek tartozott, elég türelmesek voltak. Sőt, úgy tűnik, hogy időközben a milliárdos kötelezettségek egy jelentős részétől ingyen szabadulhatott meg a Bp2017 Kft. A legtöbb pénzt, 2,5 milliárd forintot ugyanis az állami Antenna Hungária (AH) várta a vizes vb szervezőjétől, ám nem jelentkezett be a pénzért, amikor a végelszámolás alatt megtehette volna. Pedig korábban az AH még jogi lépéseket is tett, ettől azonban vélhetően elállt, legalábbis a 2019-es beszámolójában már nem ejtett szót a Bp2017 Kft.-ről. Bár azt hallottuk, hogy a két cég milliárdos tartozásból eredő konfliktusa nem csitult el teljesen, és még lehetnek következményei, ha végül az AH enged, akkor a vizes vb újabb 2,5 milliárdos költségét lehet egy másik állami cégnél elrejteni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó cégetAz évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése. | https://g7.hu/vallalat/20210302/hetezer-forint-volt-harommilliardos-tartozasra-a-legkinosabb-allami-ceg-szamlajan/ | https://web.archive.org/web/20231003114936/https://g7.hu/vallalat/20210302/hetezer-forint-volt-harommilliardos-tartozasra-a-legkinosabb-allami-ceg-szamlajan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetezer-forint-volt-harommilliardos-tartozasra-a-legkinosabb-allami-ceg-szamlajan | G7 | hungarian-news | 2021-03-02 16:00:00 | [
"Kásler Miklós"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"sport",
"rendezvényszervezés",
"felszámolás - végelszámolás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
51,749 | Luxusjacht, letartóztatás és viszály, a magyar ásványvízkirály bukásának története | Egy jól időzített üzleti döntésből hatalmas biznisz lett, majd összedőlt a kétes ügyletek, a konfliktusok és az elhibázott üzleti lépések miatt. | Tervekben szerepel a társaság horvátországi leányvállalatának tulajdonában lévő hajó értékesítése. A nettó eladási árat 1 milliárd forint összegben határozta meg társaság.
Ezzel az egészen meglepő kijelentéssel sokkolta az ország egyik legnagyobb, éppen csődből menekülő ásványvízgyártója 2020 elején a hitelezőit. Azokat a hitelezőket, akiknek ugyanebben az üzleti tervben azt ajánlották fel, hogy a pénzüknek csak a felét fizetik ki. A hajó ráadásul egy elég eufemisztikus kifejezés, valójában ugyanis egy 34 méteres luxusjachtról volt szó, amit kilenc évvel ezelőtt némi kedvezménnyel még 6,9 millió angol fontért, azaz akkori árfolyamon nagyjából két és fél milliárd forintért árultak.
A cég harmincoldalas megmentési tervébe elrejtett két mondat sok mindent magába foglal abból, hogy mi vezetett az Aquarius-Aqua csoport bukásához. Kezdve attól, hogy mi szüksége volt egy ásványvízgyártónak egy hatalmas jachtra, folytatva az ebből eredő konfliktusokkal, egészen a zűrös ügyekig. A leírtak ráadásul nem is fedik a valóságot, a jacht ugyanis jogilag sosem volt a vállalat tulajdonában.*A társaság horvát leánycége többek elbeszélése és a céges iratok alapján is lízingelte a hajót, ami a horvát hajóadatbázis szerint jelenleg is a bank tulajdonában áll.
Az elmúlt hetekben cikksorozatban mutattuk be, hogy Mészáros Lőrinc az Aquarius-Aqua problémáit, a jogi lehetőségeket, illetve saját piaci erejét kihasználva hogyan szerezte meg az egykor szebb napokat látott cégcsoport legértékesebb elemeit. Miközben az ügyletek feltárásán dolgoztunk, több mint egy tucat olyan emberrel beszéltünk, akik az elmúlt bő két évtizedben kapcsolatba kerültek a csoporttal, vagy most is kapcsolatban állnak annak maradványaival: tulajdonosokkal, cégvezetőkkel, beszállítókkal, ágazati szereplőkkel, a vállatok vagy akár a többségi tulajdonos család ügyeit közelről ismerőkkel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a kormány besegít, Mészáros Lőrinc a PET-palackokon is hatalmasat kaszálhatAz egész országban egyedülálló műanyag-feldolgozót szerzett meg Mészáros Lőrinc. A kormányzat épp most dolgozik a piac szabályozásán, amivel nagyon jó helyzetbe hozhatja a milliárdost.
Elbeszéléseik alapján tanulságos történet bontakozott ki arról, hogyan lesz egy jól időzített üzleti döntésből hatalmas biznisz, majd hogyan dőlhet mindez össze kétes ügyletek, urizálás, konfliktusok és elhibázott üzleti lépések miatt.
Likőrgyártóból Forma-1-es szponzor
A kilencvenes évek elején indult vállalkozás eredetileg nem ásványvíz-palackozással foglalkozott. A kezdetekben likőrt, majd ecetet gyártottak. Első blikkre ennek a vonalnak a bővítésébe illet az is, hogy az akkor még Benedek és Plutzer Kft. néven futó cég az ezredfordulón megvásárolta a mostanában sokat emlegetett albertirsai gyárat. Az egység ugyanis eredetileg egy vermutüzem volt:
az előző rendszerben 1 forintos haszonnal gyártottak vermutot kizárólag szovjet exportra, de így is nagyon ment – mesélte a G7-nek egy idősebb helyi lakos.
A vállalat azonban már nem az alkohol miatt vette meg az albertirsai területet. P. Tamás a Figyelő egy 2005-ös cégportréjában azt mesélte: ekkor már eldöntötték, hogy átnyergelnek az ásványvízpiacra, és tudták, hogy a környéken nagyon jó minőségű vizet lehet felszínre hozni.
Az időzítés tényleg tökéletesre sikerült. Az ezredfordulón a hazai ásványvízfogyasztás töredéke volt a nyugat-európainak, de már látszott, hogy komoly növekedési potenciál van a szektorban. 1999-ben fejenként 28 liter ásványvizet ittunk, négy év múlva kétszer, hét évvel később háromszor ennyit, jelenleg pedig az akkori fogyasztás négy-ötszörösénél tartunk.
Az akkor még csak évi néhány tízmilliós bevételt hozó cég azt is jól ismerte fel, hogy a magyar piacon az olcsóbb vizek lehetnek népszerűek. Épp ezért a kezdetektől a kiskereskedelmi láncokkal való partnerségre törekedtek. A Penny Market volt az első hálózat, amelynek sajátmárkás vizet palackoztak, de hamarosan sorba jöttek a többiek: a CBA, a Tesco, a Coop, a Spar majd a később piacra lépő német diszkontok is.
Az ásványvízbiznisznek köszönhetően a vállalat árbevétele hat év alatt több mint húszszorosára nőtt. Piaci részesedése már 2004-ben 15 százalékos volt, a csúcson pedig a 35 százalékot közelítette.
A cég a sajtóba először 2002-ben került be, amikor átadták az első komolyabb beruházásukat Albertirsán, később azonban rendszeresen feltűntek a lapokban. Támogatták Baumgartner Zsolt Forma-1-es szereplését (amit a pilóta a Nemzeti Sportban hirdetésben köszönt meg a cégnek és a többi szponzorának), de az üzleti előmenetelük is időről időre előkerült, P. Tamást pedig elkezdték „ásványvízkirályként” emlegetni.
Tízmilliárdot adtak volna érte
A kiskereskedelmi sajátmárkás termékek mellé egy idő után saját brandjüket, a Veritast is elkezdték építeni és ehhez kapcsolódott a vállalat első kisebb botránya is. A céget 2005-ben a Nemzetközi Vízkiállítás (Thermalies Aqua Expo) vezetője fenyegette meg jogi lépésekkel, mert szerinte a Veritast egy olyan, a kiállításhoz kötött nemzetközi díjjal reklámozta a cég, amit nemhogy nem nyert meg, de nem is létezik. A vállalat cáfolta ezt, ám két évvel később egy teljesen hasonló ügyben a versenyhivatal is arra jutott, hogy nem megfelelően kommunikáltak az elnyert, vagy nem elnyert díjakról, és ezért meg is büntették a társaságot.
Bár a Veritas végül nem tudott tartósan jelentős piaci márkává válni, ez és a kisebb botrányok sem törték meg a 2005-ben Aquarius-Aquára átkeresztelt cég menetelését. Kívülről minden csodaszépnek tűnt:
az ásványvízpiacon egyértelműen piacvezetővé váltak,
2007-ben felvásárolták a Buszesz csoportot, és ezzel berobbantak az üdítőital-piacra,
beléptek az energiaital-szegmensbe,
tárgyaltak a Pepsivel a multi termékeinek itteni palackozásáról,
folyamatosan bővítették az albertirsai telephelyet, 2012-ben Fazekas Sándor miniszter adta át az új gépsorokat,
saját PET-feldolgozó üzemet kezdtek el gründolni.
A külső szemlélők számára a vállalat 2015 környékén volt a csúcson. Több forrásból is azt hallottuk, hogy nagyjából ekkor két konkurenstől is ajánlatot kaptak a tulajdonosok a cégre, amelyért állítólag 10 milliárd forintot is fizettek volna. Az egyik érdeklődő a Szentkirályi volt, ahogy ezt Balogh Levente a vállalat ügyvezető-alapítója meg is erősítette a G7-nek.
Az Aquarius-Aqua Kft. tulajdonosai, elsősorban a cég 80 százalékát kézben tartó P. Tamás azonban visszautasították a közeledést. Pedig a megnyerő látszat ellenére valószínűleg ez lett volna az utolsó pillanat, amikor komoly pénzt csinálhatnak a vállalkozásból.
Visszaütött az olcsóság
Ami ugyanis kívülről szépnek tűnt, ekkor már belülről nagyon régóta rohadt. P. Tamás, aki 2015 végén még saját cégét dicsérte a lapokban, pár hónappal később már előzetes letartóztatásban ült áfacsalás gyanújával. Ez pedig megfordította az egész Aquarius-csoport sorsát, illetve megítélését.
Ha tisztán üzleti szempontból néznénk, akkor a vállalat veszte pont az lett, ami bő egy évtizeddel korábban a sikert is meghozta. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők egybehangzó véleménye szerint ugyanis
a kereskedelmi láncok sajátmárkás vizeire épített üzleti modell csak ideig-óráig működhet, hosszabb távon halálra van ítélve.
Ebben a szegmensben ugyanis nagyon erős az árverseny, rendkívül kis hasznot lehet csak elérni az értékesítésen. Épp ezért a legtöbb vállalat arra törekszik, hogy felépítse az önálló brandjeit, azok hozzák a bevétel nagy részét, a láncoknak palackozott víz pedig csak kiegészítés, amely a hatékonyságot és így a saját termékeken elért nyereséget javítja.
Az Aquariusnak viszont – ahogy láthattuk – a saját brand felépítése nem sikerült, és így végig a kiskereskedelmi cégeknek gyártott termékek adták a bevétel 80-90 százalékát. A helyzet ráadásul sokat az üdítő és energiaitalok irányába történő nyitással sem javult, holott ezeken elvileg sokkal nagyobb nyereséget lehetne elérni*Mivel jobban feldolgozott termékek.. A probléma azonban ugyanaz volt, mint az ásványvíznél. A cég megmentésére összeállított tervben a korábbi vezetés maga ismerte el, hogy
a 2010-es évektől egyre több olyan üzlet köttetett, amelynek a profittartalma minimális, nulla, sőt negatív volt.
A csoport pedig éppen ekkor kezdett furcsa üzletekbe keveredni.
A cukrot és étolajat exportáló ásványvízgyártó
Az Aquarius-Aqua Kft. korábban hullámzó exportbevétele 2010-ben meredeken emelkedni kezdett. Önmagában ez egy ekkora cégnél nem lenne meglepő, különösen, hogy P. Tamás már évekkel korábban arról beszélt, lát potenciált a kivitelben, különösen az arab piacokra. Igen ám, de a vállalat nem az arab államokba kezdett el nagy értékben exportálni, hanem az EU-ba, ami pedig ennél is meglepőbb, hogy
nem ásványvizet vagy üdítőt értékesítettek külföldön, hanem főleg étolajat és cukrot.
Ezek pedig tipikusan azok a termékek, amelyek exportjával ebben az időszakban nagy összegű áfacsalásokat követtek el Magyarországon, kihasználva, az uniós államok áfája közötti különbséget, illetve, hogy a tagállamok közötti kereskedelemben az eladónak nem kell felszámítania az áfát. A módszer körhintacsalásként került be a köztudatba, és nyolc-tíz éve rengeteg leírás született arról, hogyan károsították meg az ügyeskedők ezermilliárdokkal a magyar államot, a legtöbbször direkt adócsalási céllal, csak papíron utaztatva a termékeket (ha részletesen kíváncsi vagy a módszerre kattints a csillagra).*A körhintacsalás bár egyáltalán nem új találmány, itthon a 2010-es évek elején lett szélesebb körben ismert, amikor a korábban közel másfél évtizedig az adóhatóságnak dolgozó Horváth András kirobbantotta a nagy adócsalási botrányt. Az egykori NAV-os azt állította, hogy a hivatal nem tesz kellő erőfeszítést a csalások felszámolására, sőt esetenként tudatosan félrenéz. Az általa felvázolt módszerek közül pedig az egyik a körhintacsalás volt.
Ennek lényege, hogy az adott terméket uniós országok között kell mozgatni, a közösségi szabályok szerint ugyanis ilyenkor nem az eladónak, hanem a vevőnek kell megfizetnie az áfát (ezt nevezik fordított áfának). Tehát, ha egy magyar cég cukrot, étolajat, gabonát, ásványvizet vagy bármit elad Szlovákiába, akkor annak az áfáját visszaigényelheti itthon, mert a vevő megfizeti Szlovákiában.
Normál esetben ez teljesen rendben is van, körhintacsalásnál azonban épp ez az adóvisszaigénylés lesz a csalás nyeresége. Ilyenkor ugyanis nem tényleges exportról van szó, az adott termék kamionfordultával vissza is jön Magyarországra. Már ha persze egyáltalán kiment, és nem csak papíron utaztatták, vagy üres kamiont küldtek el az útra, mivel ilyen történetet is hallottunk. A Szlovákiában megtúráztatott terméket egy másik magyar cég veszi meg, ami tovább adja már Magyarországon egy újabb vállalatnak, és egy láncolat végén a termék jellemzően visszajut ahhoz a céghez, amely eredetileg eladta Szlovákiába.
A lényeg, hogy időközben ebben a láncolatban valamelyik cég eltűnik (ezt hívják eltűnő kereskedőnek) és nem fizeti be az áfát, amit be kellene. Így a megjáratott cukor, étolaj, gabona, ásványvíz után egyszer visszaigénylik az áfát, amit aztán később, amikor kellene, nem fizetnek be. A költségvetés bukik, a visszaigénylő nyer. Különösen, ha a raktárába újra visszakerülő terméket a valóságban nem is szállították, csak papíron. Az elnevezésben a körhinta szó arra utal, hogy amikor visszaér a termék az eredeti feladóhoz, akkor az egész folyamatot lehet újrakezdeni, ugyanazzal a termékkel újabb és újabb csalásokat elkövetve.
Az Aquarius-Aqua 2010-ben 600 millió, egy évvel később pedig már 3,4 milliárd forint értékben szerepeltetett a könyveiben uniós cukor- és étolajexportot. Ez a cég összes bevételéhez képest is komoly tételnek számított. Érdekes módon azonban – annak ellenére, hogy a korábban megszokottnál távolabbi helyekre értékesítettek nagy mennyiséget – a vállalat szállítási és logisztikai költségei szinte egyáltalán nem emelkedtek ezekben az években*Szintén fontos adalék, hogy az ilyen körhinta-csalásoknál a hasznot jellemzően a NAV-tól visszaigényelt (de más cég által meg nem fizetett) adó jelenti a csalásban résztvevő vállalkozásoknak. Ebben az időszakban pedig az Aquarius-Aqua könyveiben százmilliós nagyságrendben jelent meg adóhatósággal szembeni követelés, ami sokszor pont ilyen visszaigénylést takar..
Az export a következő éveken is magas szinten maradt, de ekkor már a cég nem kötötte mások orrára, hogy ez milyen termékekből jött össze. Az biztos, hogy egy idő után a láncok regionális megrendelései miatt az alaptermékeikből is nagyobb mennyiséget szállítottak külföldre. Ekkor viszont már a logisztikai költségek is látványosan nőttek.
Körhinta és raliautók
Próbáltuk az ügy hátterét megkérdezni a tulajdonosoktól, illetve a korábbi vezetőktől is, de erről még azok sem kívántak beszélni, akik más témákban nem zárkóztak el a válaszadástól.
Mindenesetre a NAV figyelmét is a furcsa határon túli eladások keltették fel először. Ezért indult nyomozás részben az Aquarius és vezetője ellen, amiből aztán letartóztatás, majd vádemelés is lett. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a bűnszervezetben elkövetett körhintacsalás – amelyben az Aquarius-Aqua és P. Tamás is érintett – 4,2 milliárdos forint kárt okozott a költségvetésnek, és az ügyben 50 emberrel szemben emeltek vádat.
Nem ez volt azonban az egyetlen bűnügy, amelyben előkerült a vállalat, illetve tulajdonosának vagy tulajdonosainak a neve. Még legalább két nyomozásban voltak érintettek, amelyek közül az egyiket ugyan megszüntették, a másik azonban ugyancsak vádemeléssel zárult. Itt szintén adóelkerülés a vád, de nem körhintacsalással, hanem azzal a módszerrel, amit egy másik, a NAV által bűnszervezetnek minősített céghálónál már bemutattunk: raliautókon elhelyezett túlárazott reklámokkal.
Kutas Tamás, a vádat emelő Baranya Megyei Főügyészség szóvivője a G7-nek elmondta: az ügyészi álláspont szerint az érintettek ralicsapatok bevonásával nem létező reklámtevékenységről állítottak ki számlát, és így csökkentették az adófizetési kötelezettségüket. A pénzt, amit a reklámra kifizettek, a sportegyesület aztán visszajuttatta nekik. A büntetőügy az egyik legnagyobb a megye történetében, a vádirat több mint 600 oldalas, külön könyvként kellett bekötni. P. Tamás ennek az ügynek is csak egy szereplője a sokból, de – ahogy Kutas Tamás elmondta – összességében százmilliós nagyságrendű csalással, illetve sikkasztással vádolták meg (ha kíváncsi vagy a módszer és az ügy részleteire, kattints a csillagra).*A csalás alapját ilyen esetekben is a pénz céghálókon történő áramoltatása, majd a hálózat végén álló vállalat adófizetés nélküli bedöntése jelenti. Korábbi cikkünkben erről a módszerről azt írtuk, hogy: „Ebben az időszakban, ha egy cégnek volt 100 millió forint plusz áfa, tehát összesen 127 millió forint bevétele, de ehhez nem rendelt semmilyen költséget, akkor ahhoz, hogy a pénz legálisan a zsebébe kerüljön, jobb esetben 52, rosszabb esetben közel 60 millió forintot kellett befizetnie az államkasszába. (A különbség az ekkor még kétkulcsos társasági adóból adódik.) Ha viszont felmerült mondjuk 99 millió költsége, akkor az összes adó már csak félmillió forint volt.
Persze normál esetben utóbbi sokkal kisebb nyereséget jelentett, hiszen a költség elvitte a bevételt. Ha azonban fiktív költségről volt szó – mint például egy túlárazott reklám egy raliautón –, ami után visszakapta az adott cég készpénzben az utalt összeg nagy részét (forrásaink szerint akár 80-90 százalékát), akkor végső soron sokkal több pénz maradt a tulajdonosoknál.
A bökkenő a dologban, hogy a fiktív költség annál, aki számlát állított ki róla, és akinek ezt a pénzt kifizették, bevételként jelentkezett, azaz neki ki kellett fizetnie az adót, amit így nem lehetett visszaosztani. Ezért találták ki az úgynevezett létráztatást, azaz a pénz vállalati hálón történő átutalását. A hirdető kifizeti a díjat egy cégnek, amely kapásból továbbutalja egy másik vállalatnak szinte a teljes összeget, amely aztán szintén továbbutalja egy harmadiknak és így tovább.
Az ilyen köztes cégek jellemzően csak egy 1-2 százalékos jutalékot vettek le a látszat kedvéért (hogy a NAV ne csapjon le egyből), valójában azonban semmit nem csináltak, csak átáramlott rajtuk a pénz.
Persze az utolsó vállalatnak, amelynek a számlájáról felvették a pénzt, ugyanúgy be kellett volna fizetni az adókat, mint bárki másnak, ez azonban nem történt meg. Ezek lettek a bukó cégek, amiket hagytak bedőlni.”
Az elv tehát hasonló, mint a körhintacsalásnál: a túlárazott reklámok után végső soron senki nem fizeti meg az adót (mert akinek meg kellene az bedől, mielőtt megtenné), a reklámért papíron fizető cég viszont jelentős adófizetési kötelezettségtől szabadul meg.
A költségvetési csalás mellett ebben az ügyben az érintetteket sikkasztással is megvádolták a pénz feltételezett visszaosztása miatt. Kutas Tamás tájékoztatása szerint ez utóbbi P. Tamás esetében 240 millió forint volt, azaz ennyit fizetett a ralicsapatnak a cég, amivel közel 70 millió forintnyi adó befizetését kerülte el.
A két ügyet egyébként összevonták, és jelenleg bírósági szakaszban van. A kecskeméti törvényszéken kérdésünkre azt mondták, hogy voltak már tárgyalások, de egyelőre nem tudni, mikor lesz ítélet.
Azonnal elbukták a nagy üzletet
A főtulajdonos és családja a környezetének egyébként rendszeresen hangoztatta, hogy a letartóztatás mögött szerintük a konkurencia áll. Több forrásunk is azt mesélte, hogy konkrétan az egyik versenytárs vezetőjét tartották felelősnek a történtekért.
Az mindenesetre biztos, hogy az események szinte azonnal éreztették hatásukat az üzletre. A letartóztatás idején
az Aquarius-csoport már évek óta tárgyalt a Pepsivel arról, hogy az amerikai multi termékeit vagy legalább azok egy részét az albertirsai üzemben palackozzák.
A magyar vállalat saját bevallása szerint 15 millió eurót költött fejlesztésekre, hogy megfeleljen reménybeli partnerének. Az egyeztetések célegyenesben voltak, több, a vállalatot ismerő forrásunktól is azt hallottuk, hogy az őrizetbe vétel hetében írták volna alá a szerződést. A Pepsi azonban – ahogy ezt lapunknak Benedek Péter, a cég kisebbségi tulajdonosa is megerősítette – a történtekre hivatkozva az utolsó pillanatban elállt az üzlettől.
Valószínűleg már ez is túlélhetetlen csapás volt az Aquariusnak, de a csoport központi cégénél furcsa módon részben épp a Pepsi miatti hatalmas beruházás rejtette el még egy ideig a problémákat. A társaság (az új gépekre építve) ez idő tájt vette át ténylegesen a 2007-ben megvásárolt nagy múltú Buszesz termékeinek palackozását, így a következő évekre maga az Aquarius-Aqua Kft. még nőni is tudott.
Persze a teljes csoportot nézve ez már egyáltalán nem volt igaz, és maga az Aquarius-Aqua sem tudott olyan kihasználtsággal és hatékonysággal működni, amire az alacsony árakra épülő üzleti modelljéhez szükség lett volna.
Magyarul a cég többet termelt, mint addig, de így is sokkal kevesebbet, mint amennyit ténylegesen tudott volna, és ami szükséges lett volna az életben maradáshoz.
Az elhúzódó agóniához az is kellett, hogy a vevők többsége ne reagáljon annyira szigorúan, mint a Pepsi. Volt olyan piaci szereplő, aki azt mondta: meglepődött, hogy a láncok nem fordultak el azonnal az Aquariustól. Ennek oka, hogy valószínűleg nem tudták volna egyik napról a másikra helyettesíteni az addigra tényleg megkerülhetetlen szereplővé váló csoportot.
A hitelezők azonban viszonylag hamar léptek. Többen azt mesélték, hogy a letartóztatás után a vállalatcsoport mindennapi működésének finanszírozása vált viszonylag nehézkessé, mert a bankok nem biztosítottak ehhez forrást*Forgóeszközhitelt.. Ez pedig hamar fennakadásokat okozott a szállításokban is.
Szállítási gondok és NAV-vizsgálat
A vállalatcsoport megmentésére készített tervben a korábbi cégvezetés is elismerte, hogy ez a forráshiány „alacsony kiszolgálási szinthez” vezetett, azaz
nem tudtak a vevőiknek az elvárásoknak megfelelően szállítani.
Ha a láncokat az adócsalási ügy és a letartóztatás nem is riasztotta el azonnal, ez már igen. Az Aquarius-Aqua fokozatosan elkezdett vevőket veszteni, akadt olyan lánc, amely minden terméküket levette a polcokról*Közben a kiskereskedelmi láncok a korábbi gyakorlattal ellentétben az ásványvizek esetében is átálltak arra, hogy a sajátmárkás termékeiket sem feltétlenül egy forrásból szerzik be, hanem két vagy akár több helyről (dual-sourcing). Így csökkenteni tudják annak a kockázatát, hogy egy beszállító problémái a teljes ellátásban fennakadást okozzanak.. Az elbukott megrendeléseket egy ideig a hatalmas kapacitás, a Buszesz termelésének átvétele és az ásványvízárak – a piac tisztulásának köszönhető – emelkedése még elfedte, de 2018-2019-re már elkerülhetetlenné vált az összeomlás*A kormány gazdaság fehérítése érdekében hozott intézkedései előtt több cikk is megjelent arról, hogy néhány ásványvízgyártónál nagyon nem jók a számok, mert az ár, amiért a terméküket adják, egyszerűen nem fedezheti még a csomagolási és szállítási költségeket sem. Piaci szereplők szerint ebben az időszakban a kiskereskedelmi láncoknak előállított sajátmárkás vizek termelői ára hosszú évekig szinte egyáltalán nem emelkedett. Az elmúlt nagyjából öt évben azonban forrásaink szerint ezek az árak közel 30 százalékkal lettek magasabbak..
Ekkorra a csoport részesedése az ásványvízpiacon a korábbi 35 százalékról 12-re csökkent, és a többi szegmensben is sokat veszítettek. Az energiaitalból jó 50 millió dobozzal kevesebbet értékesítettek, mint korábban, és üdítőből is több tízmillió palacknyi megrendelést buktak el. A lejtő alján a gyártósorok már csak nagyjából 50 százalékos kihasználtsággal mentek, ez pedig teljesen fenntarthatatlan állapot, különösen egy alacsony árakkal versenyző, minimális nyereségrátával működő cégénél. Ahogy a cégcsoport több cégében is ügyvezetőként dolgozó Kasi Zoltán fogalmazott a G7-nek:
a piaci részesedése ilyen mértékű csökkenése nem illett a nagy hatékonyságra építő üzleti modellbe, és komoly érvágást jelentett.
A pénzügyi helyzetet tovább rontotta, hogy az adócsalási ügyekben indított nyomozások magát az Aquarius-Aqua Kft-t is elérték. Csak a 2012 és 2016 közötti időszakra*Tehát nem is azokra az évekre, amikor a furcsa cukor és étolajügyletek megjelentek a vállalat könyveiben. több mint 3 milliárd forintnyi adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapított meg a NAV az amúgy is végletekig eladósodott cégnél. Közben a főtulajdonos is felkerült arra a listára, amelyen az adóhatóság a tízmillió forintot meghaladó adótartozást felhalmozó magánszemélyeket sorolja fel (pdf).
Brazil szappanopera
A problémák a vállalat tulajdonosai közötti konfliktusokat is kiélezték. Több, a cég és a család ügyeit ismerő embertől is azt hallottuk, hogy P. Tamás egyik testvére, Ferenc nagyobb szerepet szeretett volna magának a vállalat vezetésében azt követően, hogy bátyja – mivel előzetesben ült – nem tudta ellátni a feladatát. Ebből azonban akkor nem lett semmi, ami miatt a testvérek viszonya megromlott.
Olyan volt, mint egy brazil szappanopera – mondta egy forrásunk.
Bár a család közvetlen közelében lapunknak cáfolták, hogy lettek volna ilyen ellentétek, ennek még a céges iratok is ellentmondanak. A csődeljárás megindítása előtti utolsó közgyűlésen például még jegyzőkönyvben is fontosnak tartották rögzíteni, hogy a két testvér nem ért mindenben egyet. Ugyanezen a vállalati eseményen Benedek Péter pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy
és ezt is jegyzőkönyvbe vették.
A tulajdonosok közötti ellentéteket valószínűleg csak fokozták, hogy P. Tamás tényleg elég nagy lábon élt, ráadásul például a bevezetőben említett jacht esetében a cég kontójára. Ezt pedig a tulajdonostársak láthatóan a pénz szórásaként értékelték. Benedek Péter például, amikor az ominózus jachtról kérdeztük, úgy fakadt ki, hogy
A hivatalos magyarázat egyébként az, hogy a hajóval chartereztek, tehát kiadták, de az erre létrehozott horvát cég beszámolói szerint sok pénzt ez nem hozott.*a számok és a bérleti díjak alapján legfeljebb 8-10 hétre adhatták ki a jachtot Emellett hallottunk olyan véleményt, hogy reprezentatív célokra is lehetett használni, ám ez egy hasonló méretű cégnél még akkor is túlzásnak tűnne, ha az teljesen egészségesen működne. A hajó sorsa egyébként nem egyértelmű, vannak arra utaló jelek, hogy még mindig az Aquarius-Aqua horvát leánycége lízingeli.*Többen is azt mesélték, hogy a jacht már „nem a családé”, de ez valószínűleg akkor is így lenne, ha a lízing megmarad, hiszen a felszámolás miatt jelenleg nem ők rendelkeznek a használatról. Megkerestük a horvát cég ügyvezetőjét, de ő az Aquarius-Aqua felszámolójához irányított minket, aki viszont a csődtörvényre hivatkozva nem válaszolt kérdéseinkre. Mindenesetre a hajó kapitánya LinkedIn szerint még a magyar cég horvát leányának dolgozik. Megkerestük a kapitányt is, de tőle sem kaptunk válaszokat
Mindenesetre mostanra P. Tamás és Benedek Péter között annyira megromlott a kapcsolat, hogy cégiratok szerint a csoport egyik még működő, irányításuk alatt és tulajdonukban álló vállalatában is kenyértörésre került sor. Benedek hivatalos iratban állította, hogy az Aquarius-Aqua Kft. felszámolásának kezdete óta tulajdonostársa nem kommunikál vele, egy közgyűlésen pedig visszahívta P. Tamást az ügyvezetői pozícióból, megtámadott egy korábbi ingatlan-adásvételi szerződést és úgy határozott, hogy a cég nevében közel 60 milliós kártérítési pert indít üzlettársa ellen.
Az érintetteket a konfliktusokról is kérdeztük, ám Benedek Péter erről nem kívánt beszélni, P. Tamás mindenféle nyilatkozattételtől elzárkózott, testvérét pedig nem sikerült elérnünk.
Mészáros Lőrinc átalakíthatja a piacot
P. Tamás letartóztatása után tehát, ha lassított felvételben is, de kártyavárként omlott össze a teljes birodalom. Az Aquarius-Aquát követően a cégcsoport több másik tagja is felszámolás alá került, amelyek nem, azoknál pedig valószínűleg csak idő kérdése ez, mert a NAV már végrehajtást indított ellenük*A Buszesz Zrt-nél múlt hét szerdán jegyezték be a felszámolási eljárás megindítását..
A cégcsoport megfogható részei, az üzem, a gépek azonban jó kezekben ettől még komoly értéket képviselhetnek. Ezért is repültek rá ezekre többen – köztük a végül befutó Mészáros Lőrinc is – amikor már látszott, hogy elkerülhetetlen az Aquarius-Aqua bukása. A csoport agóniája az elmúlt esztendőkben teljesen átrajzolta a hazai ásványvíz-, üdítő- és energiaital piacot, de a vállalat eszközeire építve, a következő években – ahogy korábban bemutattuk – ugyanezt a saját javára megteheti Mészáros Lőrinc is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc lerohanhatná az ásványvízpiacot, de valószínűleg nem fogjaMire jó egy olcsón megszerzett ásványvízüzem a rendkívül nyomott magyar piacon? Lehet belőle például üdítőitalgyár.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Pepsi gyártása lehet Mészáros Lőrinc nagy dobásaAz ásványvízen alig lehet nyerni, energiaitalban a Hellel kellene versenyezni, így valószínűleg az üdítőital-gyártás felé mozdulhat Mészáros Lőrinc új üzeme. | https://g7.hu/vallalat/20210301/a-magyar-asvanyvizkiraly-tundoklesenek-es-bukasanak-tanulsagos-tortenete/ | https://web.archive.org/web/20230128165456/https://g7.hu/vallalat/20210301/a-magyar-asvanyvizkiraly-tundoklesenek-es-bukasanak-tanulsagos-tortenete/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxusjacht-letartoztatas-es-viszaly-a-magyar-asvanyvizkiraly-bukasanak-tortenete | G7 | hungarian-news | 2021-03-01 16:08:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Plutzer Tamás"
] | [
"Aquarius-Aqua Kft."
] | [] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"élelmiszeripar"
] | [
"Cukor áfacsalás"
] |
51,750 | Aláírást is hamisíthatott a buszmutyis álcég | Hamis aláírással ellátott dokumentumokat adhatott be a BKV buszbérlési pályázatára a baloldali vállalkozókhoz köthető, CR-Facilities nevű kamucég, amelyet a tender nyertesének hirdettek ki, és amellyel szerződött is a fővárosi vállalat. A botrányos tender nyomán tett – és a Karácsony Gergelyt is érintő – feljelentés nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik. | Kárpáti András
2021.03.06. 06:35
Hamis aláírással ellátott dokumentumokat adhatott be a BKV buszbérlési pályázatára a baloldali vállalkozókhoz köthető, CR-Facilities nevű kamucég, amelyet a tender nyertesének hirdettek ki, és amellyel szerződött is a fővárosi vállalat. A botrányos tender nyomán tett – és a Karácsony Gergelyt is érintő – feljelentés nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik.
Irathamisítást is elkövethetett a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. (BKV) mutyigyanús buszbérlési tenderén nyertesnek kihozott kamucég, a CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt.
A Hír TV péntek esti, Informátor című műsorában telefonon elérték azt az illetőt, akinek az aláírása szerepelt több olyan dokumentumon, amelyet a kezesként feltüntetett Volvo Group Austria GmbH állítólagosan biztosított a CR-Facilities pályázatához.
Gerald Primes az újságíróknak megerősítette, hogy nem az ő szignója szerepel az iratokon, vagyis odahamisították az aláírását. – Valaki odaírta a nevemet, de én nem vagyok ezért felelős. [...] Valóban volt itt bizonyos csalás. De, mint ahogy mondtam, erről nem beszélhetek
– árulta el a stáb kérdésére a férfi. Amikor a kamucég ügyvezetőjét, Tóth Erikát – és egyben a CR-Facilities egyetlen alkalmazottját – a fentiekről kérdezték, akkor a nő egyszerűen letette a telefont.
Az Informátor az ügyben kereste Nemes Gábort is, a BKV igazgatóságának, és felügyelőbizottságának DK-s tagját, aki ráadásul a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének is az elnöke.
A stábot az érdekelte, hogy hogyan csúszott át egy olyan pályázat, ahol kezesként egy külföldi cég van megjelölve, úgy, hogy mint kiderült ők erről mit sem tudnak. Azonban itt is falakba ütköztek, a Gyurcsány-párti politikus minden kérdésre – például, hogy tapasztaltak-e valamilyen furcsaságot a pályázat körül, mielőtt aláírták, vagy utánanéztek-e az alvállalkozónak – az igazgatóság elnökségéhez próbálta irányítani az újságírókat.
Mint megírtuk,
a napokban nyomozás indult a botrányos busztender ügyében,
amelyben egyébként nem a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vizsgálódik. Ennek oka, hogy a BRFK-t saját kérésére kizárták az eljárásból, mivel az elfogultság látszatát is el szerették volna kerülni,
hiszen Karácsony Gergely főpolgármestert is érinti a feljelentés.
A ciprusi off-shore cégeken keresztül létrehozott CR-Facilities egyébként Tüttő Kata (MSZP) főpolgármester-helyettes korábbi élettársa, Leisztinger Tamás nagyvállalkozó érdekkörébe tartozik.
A kamucég tavaly május 11-én alakult, és mindössze hét nappal az ajánlattételi idő lejárta előtt jegyezték be, 17 millió forint törzstőkével.
A tender mindössze hat használt busz bérléséről szólt, ám ezek a járművek sem a kamucég tulajdonát képezték: a CR-Facilities sem buszokkal, sem telephellyel nem rendelkezik. Sőt, a szabálytalanságoktól, pontatlanságoktól, és értelmezhetetlen adatoktól hemzsegő pályázatukban két olyan busz alvázszáma is szerepelt, amelyek a MAN európai adatbázisa szerint nem is léteznek. Továbbá referenciaként egy svájci cég számára kiállított ajánlást tüntettek fel.
A BKV döntéshozóinak is tudnia kellett a fentiekről, így arról, hogy a hat csuklós autóbusz bérlésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárására a legjobb ajánlatot egy referenciák nélküli, jogelőddel nem rendelkező, frissen alapított, az üzletben tapasztalatlan cég nyújtotta be. Ez abból a vizsgálati anyagból derül ki, amelyet a fővárosi közlekedési vállalat belső ellenőrzési főosztálya készített.
A lapunk birtokába került dokumentum alapján korábban megírtuk:
a BKV felügyelőbizottsága tisztában volt azzal is, hogy a CR-Facilities átvilágítása során közepes szintű vállalatbiztonsági kockázatot állapítottak meg,
mivel a cégnek „tulajdonosi háttere ismeretlen, referenciái nincsenek, működéséről nincs információ”.
Komoly kérdéseket vet fel, hogy ezt követően hogyan köthetett szerződést a céggel a BKV. Márpedig a kontraktust október 30-án aláírták.
Miután ez nyilvánosságra került, és a botrányos pályázat részletei is ismertté váltak, Karácsonyék visszakoztak, ám nem tudták tisztázni, hogyan szerződhettek az említett körülmények ismeretében.
Márki-Zay ingyenbuszos fiaskója
Közben egy másik településen is a buszokkal kapcsolatos fiaskó okoz kellemetlenségeket a baloldali vezetés számára. A Hír TV pénteki beszámolója szerint mindössze néhány napi működés után már le is álltak Hódmezővásárhely új, ingyenes buszjáratai. Már a szolgáltatás indulása sem volt problémamentes, hiszen az üzemeltető cég két járműve nem volt megfelelő műszaki állapotban ehhez, Márki-Zay Péter szerint ezért a BKV-tól kellett buszokat kölcsönkérni. Kiderült azonban, hogy a polgármester nem mondott igazat. Ugyanis a televízió megkérdezte a BKV-t arról, hogy valóban adott-e kölcsön buszokat Hódmezővásárhelynek, amire a következő választ kapták: „Márki-Zay Péter tévesen jelölte meg a BKV-t a buszok adományozójaként, a közlekedési vállalat valójában nem adott autóbuszt a városnak”. Szerdán már üresek voltak a hódmezővásárhelyi megállók, a Kormányhivatal ugyanis felfüggesztette a járművek üzemeltetőjének működését, mivel kiderült, hogy azoknak a buszoknak sem volt hatósági engedélye, amelyekkel korábban elindították a szolgáltatást. Márki-Zay szerint a Fidesz el akarja lehetetleníteni a város fejlődését, ám a kormánypárt helyi önkormányzati képviselője szerint felháborító, hogy Márki-Zay Péter a saját hibája miatt másokra mutogat. Cseri Tamás a Hír TV-nek hangsúlyozta: a hatósági engedély hiányáról már a szolgáltatás indulásának a napján is tudtak, mégis közlekedtek a buszok.
NNI
Leisztinger Ta
buszmutyi
Mas
Tüttő Kata
BKV
CR-Facililties | https://magyarnemzet.hu/belfold/alairast-is-hamisithatott-a-buszmutyis-alceg-9471116/ | https://web.archive.org/web/20210920211842/https://magyarnemzet.hu/belfold/alairast-is-hamisithatott-a-buszmutyis-alceg-9471116/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alairast-is-hamisithatott-a-buszmutyis-alceg | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-03-06 22:54:00 | [
"Leisztinger Tamás"
] | [
"CR-Facilities Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közlekedés"
] | [] |
51,751 | A NAV már nem nyomoz L. Simon panziója miatt: ezzel indokolták a döntést | Megszüntette az L. Simon László fideszes képviselő panziótámogatásai miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyet a Blikk cikke nyomán indítottak, miután erre Vadai Ágnes DK-s frakcióhelyettes rákérdezett Polt Péter legfőbb ügyésznél. | Írásunkban feltártuk, hogy a politikus ugyanarra a velencei-tavi panziójára kétszer is elnyert állami támogatást, először 45,5 millió forint, majd 4 millió forintot, csak mind a szálláshelyet, mind a cégét átkeresztelte közben Simon panzióról Bikavölgyire.
Az adóhatóság azzal indokolta a költségvetési csalás gyanújával indult eljárás megszüntetését, hogy a két támogatás összértéke nem érte el a 200 ezer eurót (70 millió forint), vagyis az uniós versenyjog szerint csekély összegű támogatásnak minősül, ezért nem volt kizáró ok, hogy másodjára is pályáztak a Magyar Turisztikai Ügynökségnél panziófejlesztésre. | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/mar-nem-nyomoznak-l-simon-panzio/yd1htvh | https://web.archive.org/web/20221011101017/https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/mar-nem-nyomoznak-l-simon-panzio/yd1htvh | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nav-mar-nem-nyomoz-l-simon-panzioja-miatt-ezzel-indokoltak-a-dontest | Blikk | hungarian-news | 2021-03-08 08:22:17 | [
"L. Simon László",
"Vass Eszter"
] | [
"Simon és Simon Kft."
] | [
"Agárd (Gárdony)",
"Fejér megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"nav-vizsgálat",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
51,752 | Uniós közbeszerzések MTÜ-módra: többszörös győztesek, visszatérő vesztesek a Festetics-kastély árnyékában | Mészáros Lőrinc cége sorra nyeri el a kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökséghez tartozó Helikon Kastélymúzeum Kft. uniós közbeszerzéseit a Szántódpusztai Majorságtól a Festetics-kastélyig. A vesztesek is azonos érdekkörből érkeznek. | Hatalmas verseny volt azért, hogy ki újítsa fel a Szántódpusztai Majorság épületeit, de végül 1,5 milliárd forintos ajánlattal a Dunántúli Magasépítő Kft. és a Possibuild Építőipari Kft. alkotta konzorcium nyert az állami tuljadonban lévő keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Kft. tenderén - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. Az 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat nyert Szántódpuszta egy XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található. A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy majorság képét.
A fejlesztés célja a páratlan kulturális örökség hosszútávú megvédése, emellett családi attrakciók, kerékpáros pihenőpont, lovas szolgáltatóközpont, valamint zarándokhely létrehozása. A fejlesztéssel a majorság a déli parton egy olyan attrakcióvá válik, amely legalább fél napos programot ad az ide érkező családos, szenior, kerékpárral érkező és kulturális érdeklődésű utazóknak
- olvasható a Helikon Kft.-t is felügyelő kormányzati szerv, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) összefoglalójában, amit az uniós turisztikai pályázatról készített 2019-ben.
Röviden a nyertesekről
A zalaegerszegi központú Dunántúli Magasépítő Kft. kevésbé ismert, pedig 50 százalékban a Pannon Speed Zrt. a tulajdonosa. A Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. 2019-ben tett bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy egyedüli közvetlen irányítást szerzett a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett. A vagyonkezelő Pannon Speed a tulajdonosa a ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és annak szintén építőipari tevékenységet végző leányvállalatainak.
A Talentis Group Zrt. a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a háromtagú igazgatóságot Mészáros három gyereke alkotja. A 2019-ben 725 millió forintos forgalom mellett 236 millió forint nyereséggel záró Dunántúli Magasépítő másik tulajdonosa pedig a Telona Zrt., amely Boros László nagykanizsai vállalkozóhoz köthető. A Telona tulajdonos a Z-PANNON Kft.-ben, amelynek korábban a ma már a Mészáros-birodalom részeként tevékenykedő ZÁÉV volt a birtokosa.
A Dunántúli Magasépítő Kft. partnere pedig a Possibuild Építőipari Kft. lett a Szántódpusztai Majorság felújításában: a vállalkozás rendkívül sikeres évet zárt 2019-ben: nettó árbevétele 2,3 milliárd forint lett (szemben a korábbi évek 100-300 millió közötti forgalmával), és adózott eredménye 162 millió forint, ami a négyszerese az előző évinek. Alapító tulajdonosa Pálffy Balázs volt, aki Felcsút szomszédságából, Bicskéről származik (a tavalyi közgyűlésen még ő volt az ügyvezető), de ma már húga, az alcsútdobozi Pálffy Zsuzsanna az ügyvezető-tulajdonos. A Possibuild gyakran együtt indul közbeszerzéseken Mészáros-cégekkel: például a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-vel közösen tettek ajánlatot a BalaLand FamilyPark élménypark építésére.
Röviden a vesztesről
A Szántódpusztai Majorság felújítására pályázott az Épkar Zrt. is, de alulmaradt. A 2019-ben 19,7 milliárd forintos árbevétellel és 2,8 milliárd forintos nyereséggel záró cég tulajdonosa a Szeivolt Holdingon keresztül Szeivolt István és családja. A cég referenciái között például a Puskás Aréna és a városligeti Millenium ház (Liget-projekt) is szerepel, tehát az Orbán-kormány két emblematikus, presztízs-beruházásánál is szerepet vállalt. A Szeivolt Holding pedig például az ÉPKAR Holdingot is tulajdonolja, amely a Paár Attilához köthető WHB Kft.-vel közösen birtokolja a Körösaszfalt Zrt.-t és a Magyar Építő Zrt.-t. Paár Attilának van közös cége (BPA116 Kft.) a WHB vagyonkezelőn keresztül a Tiborcz István miniszterelnöki vő érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt.-vel.
Röviden a közbeszerzés kiírójáról
Másfél milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fejleszthetik és alakíthatják látogatóközponttá a dél-balatoni szántódpusztai majorságot - tájékoztatta az üzemeltető Helikon Kastélymúzeum az MTI-t még tavaly nyáron. A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum közlése szerint a major vissza akarja idézni azt az időszakot, amikor a terület 1055-ben I. András király jóváhagyásával a tihanyi bencés rendhez került. A tervezett felújítások és fejlesztések első ütemére száz százalékos támogatást nyertek uniós (GINOP) pályázaton.
A Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. állami cég, és a kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tulajdonosi joggyakorlása alatt működő gazdálkodó szervezet. Honlapján most éppen arra kérik az embereket, hogy aki teheti, támogassa adója 1 százalékával a Helikon Kft.-t. A közbeszerzés érdekessége, hogy első nekifutásra nem volt eredményes októberben, mert a Dunántúli Magasépítő Kft. és az Épkar Zrt. is túl drága ajánlatot adott be. Másodszorra viszont a két részes tenderből lecsípték a kisebbik részt, így ismét pályázhatott a két cég, és végül a Helikon ki is hozta győztesnek Mészáros Lőrinc cégét.
Ez nem először fordul elő, hiszen a Helikon a Festetics-kastélyegyüttest is uniós pénzből fejleszthette, és szintén a Dunántúli Magasépítő Kft. nyert 917 millió forintos ajánlattal 2020. februárjában, megelőzve a Paár Attilához köthető WHB-t. A Helikon Kft. ügyvezetője pedig 2011 óta Pálinkás Róbert, aki korábban Keszthely fideszes alpolgármestere volt. Jelenleg az Összefogás Keszthelyért Egyesület elnöke is, és ilyen minőségében gyakran tart együtt sajtótájékoztatót Nagy Bálinttal, Keszthely fideszes polgármesterével a helyi fejlesztésekről.
A Helikon Kft. pedig jelenleg három telephelyen működik: Keszthelyen, Fenékpusztán, Szántódpusztán. A keszthelyi telephelyen 5 külön épületben végez múzeumi tevékenységet: a Festetics-kastély főépületében, a Kocsiház-Hintókiállításon, a Vadászati Kiállításon, az Amazon Ház Látogató Központban, és 2012 júniusától a Pálmaházban, mely 2016-tól folyamatosan bővült, kiegészült a madárparkkal. A Festetics-kastély parkja természetvédelmi terület. A Helikon Kastélymúzeum küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel - olvasható az MTÜ honlapján
Fenékpusztán is hasonló történt
A Festeticsek egykori ménesét és a lótartást bemutató szabadidőközpontként születik újjá Keszthely határában a fenékpusztai majorság - közölte a működtető Helikon Kastélymúzeum az MTI-vel szintén tavaly nyáron. A beruházásra 1,364 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a kastélymúzeum.
A fejlesztés célja a Fenékpusztai Majorság turisztikai attrakcióként való működésének biztosítása, hogy korhű környezetben mutassa be a Festetics család fénykorát, és az idelátogatók ne csupán egy lótartással foglalkozó komplexumot lássanak, hanem egy, a Festeticsek főnemesi rangjához méltó „főúri szabadidő- és pihenőparkot”, amely komplex és élményelemekben gazdag szolgáltatásokat kínál
- olvasható az MTÜ összefoglalójában, amit az uniós turisztikai pályázatról készített 2019-ben.
Megnéztük ezt a közbeszerzést is, hogy mi történt. Nos, a júliusban kihirdett nyertes a Z-PANNON Kft. és az SZ-L Bau Kft. közös ajánlata volt 1,2 milliárd forintos árral. A Z-PANNON tulajdonosa pedig a Telona Zrt.-n keresztül Boros László, aki a szántódpusztai majorságot csinosító Dunántúli Magasépítőben is tulajdonos. A tapolcai SZ-L Bau pedig Szencz Lajos tulajdonában van. A cég főleg Tapolcán aktív, de mostanában inkább várakat építenek. A sümegi püspöki kastélyt például 1,8 milliárd forintból renoválják a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen. Szencz Lajos a turizmusban is érdekelt, hiszen az MTÜ Kisfaludy-pályázatán a Ráskó Birtok Kft. nevű cége 81,3 millió forintot nyert, ebből vendégházat alakíthat ki Taliándörögdön. A fenékpusztai majorság fejlesztésére kiírt Helikon-közbeszerzés vesztese az Épkar Zrt. lett, ez a cég a szántódpusztai majorság esetében is hiába próbálkozott. | https://mfor.hu/cikkek/makro/igy-vandorolnak-az-unios-penzek-meszaros-lorinc-zsebebe.html | https://web.archive.org/web/20221201072138/https://mfor.hu/cikkek/makro/igy-vandorolnak-az-unios-penzek-meszaros-lorinc-zsebebe.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-kozbeszerzesek-mtu-modra-tobbszoros-gyoztesek-visszatero-vesztesek-a-festetics-kastely-arnyekaban | mfor.hu | hungarian-news | 2021-03-08 12:53:52 | [
"Boros László",
"Szencz Lajos"
] | [
"Dunántúli Magasépítő Kft.",
"Helikon Kastélymúzeum Nkft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Possibuild Építőipari Kft.",
"Ráskó Birtok Kft.",
"SZ-L Bau Kft.",
"Telona Zrt.",
"Z-Pannon Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,754 | Újabb tízmilliárdok Mészáros Lőrinc cégeinek a gödi és a komáromi iparterületek közműfejlesztéseire | Egy minap közzétett rendeletmódosítás szerint az eredeti terveknél jóval többe fog kerülni a gödi és a komáromi iparterületek víziközmű-építése. Az akkumulátorgyártás óriási vízigényének biztosítása miatt távolabbi települések is érintettek lesznek a beruházásokban; Komárom vízellátásához például a tatai és tatabányai források karsztvizét is felhasználnák. | Tavaly áprilisban még „csak” 12 milliárdot szánt a kormány a gödi különleges gazdasági övezetben végrehajtandó víziközmű-fejlesztésekre. A Magyar Közlöny szombati számában megjelent kormányhatározat viszont már 32 milliárdra emeli ezt az összeget. Ennyibe fog kerülni, hogy a Samsung SDI második, most épülő gödi gyárába naponta 21 ezer köbméter víz jusson, és hogy a keletkező 11 ezer köbméter szennyvizet a váci szennyvíztisztítóba elvezessék.
A korábbi rendelet szerint a gödi beruházás a Fővárosi Vízművektől is kapott volna napi ezer köbméter vizet. A mostani módosítás szerint viszont a teljes mennyiséget a Váci Déli-Forte vízbázisról fogják biztosítani. A közműfejlesztésre kiírt tendert, ahogy korábban megírtuk, a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el. A beruházás kivitelezése 2024-ig fog tartani, de már ebben az évben 21 milliárdot szán a kormány az építésre.
A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön
Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.
Vélhetően tehát hamarosan megkezdődnek a munkálatok, amelyek Vácot és Sződligetet is érinteni fogják. Ennek ellenére a kormányzat egy másik rendeletmódosítással nem ezt a két várost, hanem a beruházástól távolabb levő Fótot emelte be – Dunakeszi, Csomád, Sződ mellé – azok közé a települések közé, amelyek részesülnek a Samsung által befizetett adóból. A váratlan döntés a gödi polgármester, Balogh Csaba szerint csupán azzal magyarázható, hogy ezzel egy újabb fideszes városvezetés részesüljön a „zsákmányból”.
Emellett nemcsak az új gyárhoz, hanem a már megépült üzemekhez is teljesen új csatornarendszer létesítését engedélyezte a vízügyi hatóság. Ez talán megoldja azt a problémát, hogy a gyárban történő dugulások miatt a környékbeli lakóövezetben gyakoriak a szennyvízkiömlések. Januárban ráadásul közvetlenül a Samsung területéről ömlött szennyvíz városi közterületre, ahogy erről az Átlátszó is beszámolt.
Samsung-gyár: a gödieknek zaj és szennyvíz, a kormánynak kedves cégeknek megbízások jutnak
A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán.
Azóta viszont újabb szennyvízkiömlés történhetett, melynek ügyét még mindig vizsgálja a Katasztrófavédelem; tájékoztatásuk szerint a teljes körű kivizsgálás a törvényben előírt 30 napnál várhatóan hosszabb időt fog igénybe venni.
Visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat
A komáromi SK Innovation akkumulátorgyára miatt is óriási munkálatokkal járó vízvezeték-építés várható. Egy tavalyi februári döntés szerint Tatáról fogják vezetékeken a karsztvizet Komáromba szállítani; erre a beruházásra 5,3 milliárdot irányoztak elő. A tatai karsztvíz a komáromi lakossági vízfogyasztás kielégítését szolgálná, a Duna-menti kutaknak ugyanis az ipari park, elsősorban a bővülő akkumulátorgyár vízigényét kell kielégíteniük.
Ezt a beruházást, egy májusi hír szerint, szintén a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte meg, összegét a mostani módosítás szerint 12 milliárd forintra emelték.
A távvezeték megépítéséhez a tatai Fényes-forrás újbóli üzembe állítását kezdeményezték 2019-ben. A tatai karsztvíz kivétele kapcsán azonban több zöldszervezet, számos szakértő és a beruházásban érintett önkormányzat, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park is fogalmazott meg komoly aggályokat, sőt, tiltakozást. Emiatt a megyei Kormányhivatal környezeti hatásvizsgálatot írt elő.
Emellett 2020-ban egy másik eljárás is indult az ivóvíz távvezeték megépítése ügyében. Ennek kapcsán Popovics Judit tatai önkormányzati képviselő részletesen véleményezte a terveket és hangsúlyozta, hogy a Fényes-kút újbóli üzembe állítása visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat. Az eljárást a komáromi önkormányzat kezdeményezte, s február elején az önkormányzat az eljárás szüneteltetését kérte.
Ám a beruházásra szánt összeg duplájára emelése azt mutatja, hogy a kormány egyáltalán nem mondott le arról, hogy a komáromi ipari park vízigényét Tatáról biztosítsa.
Fotó: Miközben a gödi Samsung folyamatosan bővíti az első gyárát a lakóövezetek felé, már megvannak az engedélyek az elsőnél másfélszer nagyobb 2. gyárépületre is. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2021/03/02/ujabb-tizmilliardok-meszaros-lorinc-cegeinek-a-godi-es-a-komaromi-iparteruletek-kozmufejleszteseire/ | https://web.archive.org/web/20231207154443/https://atlatszo.hu/2021/03/02/ujabb-tizmilliardok-meszaros-lorinc-cegeinek-a-godi-es-a-komaromi-iparteruletek-kozmufejleszteseire/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-tizmilliardok-meszaros-lorinc-cegeinek-a-godi-es-a-komaromi-iparteruletek-kozmufejleszteseire | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-02 00:00:00 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közmű",
"vízügy"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
51,755 | Mészáros Lőrinc testvérének cége 2,5 milliárdért fejlesztheti a Lillafüredi Állami Erdei Vasutat | Behúzta a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztésének kivitelezésére kiírt állami tendert a Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Mészáros János cége. Mészáros Lőrinc testvérének vállalkozása adta a legkedvezőbb ajánlatot, így a többi pályázatot érdemben nem is vizsgálták. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a beruházást. Mészáros János több társaságban is érdekelt, és ezek mindegyike számos állami közbeszerzést nyert az elmúlt években, több mint 7 milliárd forint értékben.
Mélyépítési beruházások kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást az Északerdő Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2020 szeptemberében. A munkálatokra nyolc ajánlattevő jelentkezett, az eredmény pénteken jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
Ez alapján a „LÁEV mélyépítési beruházások kivitelezése 2” elnevezésű projektért a Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. felel nettó 2 569 730 064 forintért. Bár a Híd-Tám az eredetileg becsült értéknél (2 550 000 000 Ft) drágább ajánlatott adott, még így is a herceghalmi cég vállalta legolcsóbban a munkát.
Az Ajánlatkérő ezért a többi pályázatot érdemben nem is vizsgálta, és 19 730 064 forinttal megemelte a rendelkezésre álló fedezet mértékét a szerződés megkötése érdekében.
A Híd-Tám feladata lesz „a Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) fejlesztése tárgyú projekt megvalósítására irányuló mélyépítési beruházások kivitelezése a részletes tervdokumentációnak és műszaki leírásnak megfelelően”.
Ennek része többek között:
a 330. sz. Miskolc-Dorottya utca – Papírgyár – Lillafüred – Garadna fővonal rekonstrukciója;
a telephelyi közműhálózat (ivó-, szenny- és csapadékvíz) felújítása;
erős- és gyengeáramú hálózat újjépítése;
hidak felújítása;
331. sz. Papírgyár – Mahóca szárnyvonal 8+05,551. szelvényében fekvő útátjáró (2505 sz. közút) felújítása;
Miskolc-Dorottya utca állomás melletti parkoló építése;
Diósgyőr-Majláth zászlótartó helyreállítása, parkosítás, kiállított szobormozdony áthelyezése új talapzatra és helyre;
Lillafüred állomás melletti korlát építése;
Pisztrángtelep megállóhely mentén új kerítés és kapu építése;
Pisztrángtelep – Közép-Garadna parkoló (rakodó) közti gyalogösvény (tanösvény) építése;
Közép-Garadna parkoló kijelölése, parkoló be- és kijárati utak kiépítése;
Irányító és tájékoztató táblák készítése típusterv szerint, kihelyezése Megrendelővel egyeztetett helyszínekre;
a 2020-ban 100 éves Lillafüredi Állami Erdei Vasút történetét bemutató kiadvány teljes körű kivitelezése.
A közbeszerzési értesítőből kiderül még, hogy az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. „turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutak fejlesztéséről szóló 1467/2017. (VII. 25.) Korm. határozat alapján költségvetési támogatást nyert el a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztésére. A projektet 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította”.
A kormány két ütemben, 2017-ben és 2019-ben döntött a kisvasutak fejlesztéséről, összesen 22,6 millliárd forint értékben. A második ütemben érintett több szakasz felújítását is a Híd-Tám Kft. nyerte el: a cég a Királyréti Állami Erdei Vasút Kismaros-Királyrét és a Kemencei Erdei Múzeumvasút Kemence-Feketevölgyi panzió közötti szakaszainak felújítására kiírt közbeszerzést is elvitte nettó 1,1 milliárd forintért.
A Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. tulajdonosa Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. A kft. éves forgalma 2017-ben 2,7 milliárd, 2018-ban 5,8 milliárd, 2019-ben pedig 4,2 milliárd forint volt. Az adózott eredmény (nyereség) pedig 252 millió, 221 millió, illetve 417 millió forintot tett ki ugyanezekben az években. A kft. azután kezdett igazán szárnyalni, hogy Mészáros Lőrinc öccse 2016-ban megszerezte azt. Akkor ugyanis mindössze 61 millió forintos nyereséggel szerénykedett a cég.
Az állami tendereknek is köszönhetően azonban egyre jobban megy a szekér. A kft. többek között a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljárójának befejezésére kapott 2,4 milliárd forintot, de Bács-Kiskun megyében és a Balaton mellett is épített egy hidat. A cég részt vehet a Püspökladány és Ebes közötti vasúti szakasz 74,9 milliárdos felújításában, de alvállalkozóként a Budapest-Belgrád vasútvonalon is dolgoznak majd.
Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben.
De Mészáros Jánosnak nem ez az egyetlen cége. Az állami közbeszerzések gyakori nyertese, a Pegazus Trade Kft. és a szintén sikeres Herceghalom Interat Zrt. is az ő érdekeltségébe tartozik. Miután Mészáros Lőrinc testvére megvette, ez utóbbi cég árbevétele közel megduplázódott, a termelt profit pedig majdnem megnégyszereződött.
A 24.hu számításai szerint Mészáros János cégei csak 2019-ben – többnyire önállóan, néha konzorciumi tagként – 7 milliárd 757 millió forint értékű állami megbízást nyertek el.
Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | https://atlatszo.hu/2021/03/05/meszaros-lorinc-testverenek-cege-25-milliardert-fejlesztheti-a-lillafuredi-allami-erdei-vasutat/ | https://web.archive.org/web/20211017124514/https://orszagszerte.atlatszo.hu/meszaros-lorinc-testverenek-cege-25-milliardert-fejlesztheti-a-lillafuredi-allami-erdei-vasutat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-testverenek-cege-25-milliardert-fejlesztheti-a-lillafuredi-allami-erdei-vasutat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-05 00:00:00 | [
"Mészáros János"
] | [
"Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó",
"Tanácsadó és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vasút"
] | [] |
|
51,756 | Miközben dúl a járvány, kormányközeli figuráknak osztottak ígéretes üzleteket | Március 4-én csütörtökön az ország nagy része arra figyelt, a kormány hogyan kezeli az ismét súlyossá váló járványügyi helyzetet. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter ekkor jelentette be az újabb szigorításokat. A kormány pedig javában készült a hétvégi tömeges oltási kampányra, amely csütörtök estére elkezdett káoszba fulladni. | Március 4-én csütörtökön az ország nagy része arra figyelt, a kormány hogyan kezeli az ismét súlyossá váló járványügyi helyzetet. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter ekkor jelentette be az újabb szigorításokat. A kormány pedig javában készült a hétvégi tömeges oltási kampányra, amely csütörtök estére elkezdett káoszba fulladni.
Jóval kisebb figyelem jutott arra, hogy a kormány aznap jelentette be egy jelentős piaci szektor átrendezését. Csütörtökön adtak ki egy közleményt arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely arról szólt, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását.
A 90 győztes cég közül 54 korábban nem rendelkezett ilyen jogosultsággal, vagyis új szereplő a piacon. A közzétett listát átvizsgálva a Direkt36 azt találta, hogy a nyertes pályázók között több olyan cég van, amely fideszes politikus vagy pedig más kormányközeli figura érdekeltsége. A pályázatra összesen 277 cég jelentkezett, az elbírálás során pedig nagy súllyal estek latba a szubjektív szempontok.
Ez egy jelentős, évi 3-6 milliárdosra becsült piac, amelyen mostantól az állami felszámoló mellett mindössze ez a 90 nyertes cég működhet. A piacon arra számítanak, hogy a járvány miatti gazdasági problémák eredményeként hamarosan felpörögnek majd a felszámolások, tehát a felszámoló cégek ezzel jól fognak járni.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és közelről követheted majd a tényfeltárást!
A nyertesek között van egy Seszták Miklós korábbi miniszterhez köthető ügyvédi iroda cége is, miközben Seszták maga is részt vett a kiválasztási folyamatban. A pályázati eljárással kapcsolatban több kérdést is feltettünk a kormánynak és Sesztáknak is. Ezekre egyelőre nem kaptunk választ.
Mészáros-kör, Papcsák, Valton, Tasnádi
A nyertesek között van egy Fejérvári-ház Kft. nevű cég, amely egy fideszes politikus, Papcsák Ferenc résztulajdonába tartozik. Papcsák korábban fideszes parlamenti képviselő volt. A 2010-es kormányváltás után elszámoltatási kormánybiztosnak nevezték ki. A kormánybiztosi pozíciójáról néhány hónappal később azért mondott le, mert Zuglóban polgármesternek választották. A polgármesteri posztot csak egy cikluson keresztül töltötte be. Jelenleg a jegybank felügyelő bizottságának elnöke.
A jövőben felszámolásokat végezhet a Q-Tron Reorganizációs és Felszámoló Kft. A cég egyik tulajdonosa Tasnádi László volt belügyi államtitkár. Tasnádi a posztjáról 2016-ban mondott le, miután Lázár János akkori miniszterelnökségi miniszter kínosnak nevezte, hogy a III/II-es múltú államtitkárt pont október 23-án léptették elő. Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasának számít, a lemondása után Pintér korábbi őrző-védő cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél lett vezérigazgató.
A nyertesek között feltűnnek olyan szereplők, akik Mészáros Lőrinc birodalmához kötődnek. Ilyen a Prima Liquidator Kft., amely a pályázati győzelmét már a honlapján is feltünteti. A cég egyik tulajdonosa Gál Miklós, aki Mészáros Lőrinc cégbirodalmában tölt be meghatározó pozíciókat. Tavaly június végéig az Opus Global általános vezérigazgatója volt, a Hunguest Hotels Zrt.-nek jelenleg is az igazgatósági tagja, és résztulajdonos a kormánnyal szimpatizáló Tv2-ben is.
A Prima Liquidator Kft. a megkeresésünkre azt közölte, hogy komoly tapasztalatuk van a felszámolások terén. Gál ugyanis egy olyan felszámoló cégnek is tulajdonosa, amely az előző, hét évvel ezelőtti pályázaton is nyert.
Ugyanehhez az érdekkörhöz tartozik a Csődtanácsadó Menedzser kft., amely szintén nyert a felszámolói pályázaton. A cég egyik tulajdonosa Nagy Szilvia. Ő Gál Miklóssal és a Takarékbankot irányító Vida Józseffel közösen birtokolja az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-t, amely a Tv2 egyik tulajdonosa.
A Csődtanácsadó Menedzser kft. a Direkt36-tal azt közölte, hogy már az előző pályázaton is indultak, akkor azonban még nem nyertek. Azt is hozzátették, hogy a cég szakértői csapata régóta foglalkozik ezzel a területtel.
A BVL Kft. is a győztesek között szerepel. A cég egyik tulajdonosa Varga Lajos Ernő, aki a számos kormányzati megrendelést elnyerő Valton-Sec biztonsági cég többségi tulajdonosa. Varga a Valtont közösen birtokolja Bessenyei Istvánnal. Bessenyei felesége Sarka Kata, akinek közös vállalkozása van Rogán-Gaál Cecíliával, Rogán Antal exfeleségével.
Felkerült a felszámolói névjegyzékbe a mindössze tavaly júniusban alapított Profinitó Felszámoló Kft is. A cég egyik tulajdonosa György Tibor, aki az SBGK ügyvédi iroda ügyvezetője. Bár szünetelteti a tevékenységét, de ennek az ügyvédi irodának a szenior partnere Bajkai István fideszes parlamenti képviselő. Bajkai a Fidesz alapító tagja, és közel áll Orbán Viktor miniszterelnök családjához is, amelynek több tagját is képviselte különböző sajtóügyekben. A SBGK több, nagyösszegű kormányzati megrendelést is kapott az elmúlt években.
A nyertesek között van a pályázat beadási határideje előtt néhány héttel, tavaly júniusban alapított BS Gran Consulting Kft. A cég két tulajdonosa Sasvári Viktor és Bacsa Péter. Sasvári korábban Esztergom fideszes önkormányzati képviselője volt. Bacsa pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona. Korábban a Direkt36 mutatta be, hogy Hernádi uniós forrásokból működő alapkezelője több százmillió forinttal segítette Sasvári cégét, valamint Bacsa Péter testvérének, Bacsa Györgynek a vállalkozását is.
Az említetteken kívül még más nyertes cég is rendelkezik politikai kapcsolatokkal. A győztesek neveit tartalmazó listát átvizsgálva azt találtuk, hogy az újonnan felszámolói jogosultságot elnyerő 54 cég közel felének van valamilyen kormányzati kötődése. Ezek a kapcsolatok sok esetben áttételesek, vagyis a győztes cégek tulajdonosai más cégeken és személyeken keresztül kötődnek kormányzati szereplőkhöz.
Seszták interjúztatott
A pályázatról szóló kormányzati felhívás tavaly április végén jelent meg, erre júliusig lehetett jelentkezni. A pályázatot egy öttagú értékelő bizottság bonyolította le. Ebbe Varga Judit igazságügyi, Pintér Sándor belügy-, Varga Mihály pénzügy-, Mager Andrea állami vagyon kezeléséért felelős miniszter és az Országos Bírósági Hivatal delegált tagokat. A bizottságot Mager delegáltja vezette. A kormány tájékoztatásából nem derül ki, hogy kik voltak a bizottság tagjai.
Az viszont nyilvános volt, hogy a bírálat során mi mennyi pontot ért. A 150 pontból 20-at tettek ki „formai-tartalmi szempontok”, ennek során előnynek számított például, ha a pályázó felszámoló cég már legalább három éve működik.. Az üzleti terv 90 pontot ért, itt az üzleti terv értékelése mellett vizsgálták azt is, hogy a pályázó által használt ingatlan mennyire alkalmas a felszámolói munkára, illetve a honlapja vagy a jövőbeli honlapja mennyire felhasználóbarát és pontosak-e az azon lévő információk. További 40 pontot lehetett szerezni a személyes prezentációval.
Egy, több mint húsz éve felszámolással foglalkozó szakember szerint az utóbbi két kategória értékelése meglehetősen szubjektív volt. A neve elhallgatását kérő felszámoló ezzel magyarázta, hogy a formai-tartalmi részen nagyon jól szerepelt, az üzleti tervére azonban már jóval kevesebb pontot kapott, így végül most nem is került be a nyertesek közé.
A felszámoló szerint a személyes prezentáció során Seszták volt fejlesztési miniszter hallgatta meg egy asszisztens társaságában. Az interjú pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bem rakparti épületében zajlott, a jelenleg kormánybiztosként dolgozó politikus irodája ugyanis itt található. Sesztáknak már a 2014-es, szintén több kormányközeli szereplőt helyzetbe hozó pályázatnál is kulcsszerepe volt, a bírálóbizottságot akkor ő vezette.
A mostani pályázat egyik nyertese - a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda tulajdonában álló Fibona Kft. - is kötődik Sesztákhoz. Az ügyvédi iroda korábban több megrendelést is kapott a Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. A miniszter és az iroda szoros kapcsolatával több újságcikk is foglalkozott, a G7 például arról írt, hogy Seszták lánya ennél az irodánál gyakornokoskodott, később pedig ügyvédjelöltként is ott dolgozott.
Miért éri meg?
A felszámolói piacra azért éri meg belépni, mert a felszámolás során értékesített vagyon négy százalékát a felszámolók kapják meg fizetség gyanánt. Ez nyilván akkor éri meg igazán, amikor jelentős vagyonnal rendelkező cégek kerülnek felszámolás alá. A különböző vagyonelemeket ráadásul ekkor gyakran a valós árnál jóval olcsóbban is lehet felvásárolni.
A felszámolók arra számítanak, hogy a járvány gazdasági hatásai miatt a közeljövőben várhatóan több lesz a munka. „Különösen a banki hitelmoratórium lejárta után indulhat el egy felszámolási hullám” – fogalmazott az egyik felszámoló, aki szerint ekkorra várhatóan számos cég nem tudja majd törleszteni a tartozásait.
Miután egy cég ellen megindul a felszámolás, sorsolással döntik el, hogy a mostani pályázat során kiválasztott cégek közül melyiket bízzák meg az adott munkával. A felszámolást elrendelő bíróság ehhez egy, a kormányzat által felügyelt szoftvert használ. | https://444.hu/2021/03/09/mikozben-dul-a-jarvany-kormanykozeli-figuraknak-osztottak-igeretes-uzleteket | https://web.archive.org/web/20230924061936/https://444.hu/2021/03/09/mikozben-dul-a-jarvany-kormanykozeli-figuraknak-osztottak-igeretes-uzleteket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mikozben-dul-a-jarvany-kormanykozeli-figuraknak-osztottak-igeretes-uzleteket | 444 | hungarian-news | 2021-03-09 00:00:00 | [
"Bacsa Péter",
"Gál Miklós",
"György Tibor",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Szilvia",
"Papcsák Ferenc",
"Pintér Sándor",
"Sasvári Viktor",
"Seszták Miklós",
"Tasnádi László",
"Varga Lajos"
] | [
"BS Gran Consulting Kft.",
"BVL Kft.",
"Csődtanácsadó Menedzser Kft.",
"Fejérvári-ház Kft.",
"Fibona Kft.",
"Fidesz",
"Prima Liquidator Kft.",
"Profinitó Felszámoló Kft.",
"Q-Tron Reorganizációs és Felszámoló Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
51,757 | A kormány rejtegeti a kínai és az orosz vakcinaszerződéseket | Fontos, hogy minél hamarabb minél több embert beoltsanak koronavírus elleni vakcinával. A programot felgyorsítja az EU-s beszerzés mellett az orosz és a kínai oltóanyagok vásárlása. De az teljesen érthetetlen, hogy miért nem publikálja a szerződéseket a kormány. | Fontos, hogy minél hamarabb minél több embert beoltsanak koronavírus elleni vakcinával. A programot felgyorsítja az EU-s beszerzés mellett az orosz és a kínai oltóanyagok vásárlása. De az teljesen érthetetlen, hogy miért nem publikálja a szerződéseket a kormány.
Még február 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy adják ki az orosz és a kínai vakcinaszerződéseket. Azért próbálkoztunk ennél a minisztériumnál, mert végig Szijjártóék kommunikálták a tárgyalásról és a beszerzésről szóló híreket, Szijjártó személyesen utazott el Moszkvába, hogy megállapodjon orosz kollégájával 2 millió adag Szputnyik beszerzéséről, és a Kínából vett 5 millió adag vakcinát is ő jelentette be.
Ehhez képest váratlan fordulat volt, hogy az adatigénylés határidejének legutolsó napján a külügy azt közölte, hogy nem ők az illetékesek.
Megkérdeztük a külügyet, hogy akkor kihez kell fordulni, de nem válaszoltak.
Ezért a Miniszterelnökséghez és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is benyújtottuk a kérelmünket február 19-én. Az Emmi március 8-án - a 15 napos határidő után - válaszolt, a külügyhöz hasonlóan azt közölték, hogy nem ők az illetékesek. Ráírtunk a Miniszterelnökségre is, hogy mikor várhatjuk a válaszukat. Megküldték ők is hétfőn, ugyanúgy lepattintva a kérést, mint a másik két minisztérium.
Ez a külügyhöz hasonlítható cinikus megoldás. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelytől a február 25-i kormányinfón megkérdeztük, hogy ha ő 2009-ben még ellenzékben azt követelte a kormánytól, hogy adják ki a H1N1 vírus elleni oltóanyag szerződéseit, akkor ezt most miért nem teszik meg?
Gulyás 2009-ben így érvelt: „Törvénysértő, hogy a nyilvánosság a mai napig nem ismerheti teljes egészében a vakcinák gyártására, illetve szállítására vonatkozó szerződéseket, a vírusfertőzés kezelésére alkalmas gyógyszerből rendelkezésre álló készleteket”. Amellett kardoskodott, hogy valamennyi szerződést mellékletekkel együtt az utolsó betűig nyilvánosságra kell hozni.
Amikor ezzel szembesítettük most, és megkérdezztük, hogy miért nem publikus az orosz és a kínai vakcinákról kötött szerződés, Gulyás ezt válaszolta:
„Most is közérdekű adatnak minősülnek, és a kormány az ezzel kapcsolatos szerződéseket nyilvánosságra fogja hozni. Ha bármit ebből nem hozunk nyilvánosságra, az csak üzleti titoknak köszönhető. De az egyes vakcinák ára mint állami költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet közérdekű adatnak, úgyhogy a véleményem nem változott. Az, hogy mennyi idő alatt tesz eleget a közérdekű adatigénylési kérelemnek az illetékes hatóság, erre törvényi határidő áll rendelkezésre. Azon belül kell eleget tenni” - válaszolta. (Valószínűleg azt akarta mondani, hogy a költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet üzleti titoknak.)
Ekkor már a kezünkben volt a külügy válasza arról, hogy bár ők tárgyalták le a szerződéseket, nem illetékesek a szerződések publikálásában. Megkérdeztük ezért Gulyást is, melyik állami szerv az adatkezelő. Azt válaszolta: „Mindig az, amelyik a szerződést kötötte.”
Gulyás szerint tehát a szerződés közérdekű adat, oda is adják időben, ha kikérjük, de nem árulja el, honnan kell kikérni.
Így különösen szép, hogy ezek után a Miniszterelnökség is visszadobta az adatigénylést, de azt sem árulták el, kihez kell fordulni. Újra kérdeztük volna Gulyást a kormányinfón, de nem válaszoltak a megküldött kérdésre.
A szerződés publikálása két dolgot mindenképpen segítene tisztázni. Az egyik, hogy valóban 50 milliárd forintot fizettünk-e az ötmillió adag kínai vakcináért, és 5,7 milliárdot a kétmillió oroszért.
A másik fontos elem: publikus lenne a szállítási határidő. Ez különösen az oroszok esetében érdekes, mert ők már az első szállítás ütemmel megcsúsztak, és 30 százalékkal kevesebb oltóanyagot szállítottak le. Legalábbis ahhoz képest, amit Szijjártó mondott a szerződés aláírása után az ütemezésről.
Nem csak mi pattantunk le az adatigényléssel a kormányról, hanem Szél Bernadett is. A parlamenti képviselő azt a választ kapta, hogy veszélyeztetné a védekezést, ha késlekedés nélkül kiadnák neki a Szputnyik V és a kínai oltóanyag beszerzéséről szóló szerződéseket.
A politikus is úgy járt, mint mi, vagyis nyomoznia kell, hogy egyáltalán melyik minisztériumnál lehetnek meg a vakcinaszerződések. Ő a külügyet és a pénzügyet kereste első körben, de azt a választ kapta, hogy nem ez a két minisztérium az adatkezelő. „Felmerült a kérdés, hogy akkor mégis melyik minisztérium vagy állami szerv köthetett szerződést az oroszokkal és a kínaiakkal. Adatkéréssel fordultam a Kásler-, Pintér- és a Rogán-minisztériumhoz, az Operatív Törzshöz és Müller Cecíliához is, de az összes helyről az a válasz jött, hogy veszélyeztetné a feladatellátásukat, ha elküldenének 2 darab szerződést, amire egyébként már eddig is két hetük volt. Most 45 napot kértek, de biztos vagyok benne, hogy jön majd az újabb 45 napos hosszabbítás”.
Szél szerint „a kormányzati döntések átláthatósága és a közérdekű adatok nyilvánossága NEM veszélyezteti, hanem SEGÍTI a védekezést. Az pedig, hogy az embernek kérdései vannak, nem oltásellenesség. Jó lenne, ha a kormány végre komolyan venné a tájékoztatást, ami járványhelyzetben kulcsfontosságú, és nem titkolna el minden létező adatot, aminek a nyilvánossága közérdek!” | https://444.hu/2021/03/09/a-kormany-rejtegeti-a-kinai-es-az-orosz-vakcinaszerzodeseket | https://web.archive.org/web/20221011101644/https://444.hu/2021/03/09/a-kormany-rejtegeti-a-kinai-es-az-orosz-vakcinaszerzodeseket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-rejtegeti-a-kinai-es-az-orosz-vakcinaszerzodeseket | 444 | hungarian-news | 2021-03-09 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"covid-19",
"adatigénylés"
] | [] |
51,758 | A felcsúti foci nem szabályos körülmények közt jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao | 2020 márciusában a Magyar Labdarúgó Szövetség jóváhagyta, hogy Orbán Viktor felcsúti fociakadémiája összesen további 3,28 milliárd forint tao-támogatást használhasson fel a megelőző három évben – 2017, 2018, 2019 – benyújtott tao-programjára, nullára csökkentve azok fennmaradó önrészét. | 2020 márciusában a Magyar Labdarúgó Szövetség jóváhagyta, hogy Orbán Viktor felcsúti fociakadémiája összesen további 3,28 milliárd forint tao-támogatást használhasson fel a megelőző három évben – 2017, 2018, 2019 – benyújtott tao-programjára, nullára csökkentve azok fennmaradó önrészét.
3,28 milliárd forint annyi, mint Körmend városának éves költségvetése. Amikor ilyen összegekről van szó, minimális elvárás volna, hogy a Csányi Sándor vezette szövetség a szabályosság látszatára ügyelve intézze a dolgokat. Hogy legalább úgy tegyenek, mintha felelősen bánnának a pénzzel, tekintettel a sportág és a köz érdekeire. Az MLSZ eljárása ehhez képest egészen rendhagyó volt.
Főbb problémák a Felcsút intenzitásnövelő támogatásával:
Az ország leggazdagabb sportszervezete egy olyan újfatja taózási lehetőséggel élhetett, amit kifejezetten a szegényebb csapatok esélyegyenlőségére hivatkozva iktattak törvénybe.
Egyetlen nap alatt, hivatali ügymenetben hoztak végleges döntést olyan programmódosításokról, amelyekről elsőként az MLSZ Elnökségének kellett volna döntenie.
A Felcsút szinte a teljes összeghez hozzájuthatott még azelőtt, hogy az MLSZ Elnöksége döntött volna a 2020 előtt kezdett beruházásokra jutó éves sportági tao-támogatási keret felosztásáról.
A kérelmek jóváhagyását és a támogatás kiadását két minisztériumnak is törvényes feladata lett volna előzetesen véleményezni, amire a jelek szerint nem került sor.
A gyanúsan kaotikus történetről annak idején írtunk részletesen egy feltáró jellegű cikkben. Az MLSZ-szel folytatott adatkérési huzavona igen fontos tanulságairól viszont eddig még nem volt módunk beszámolni.
Befújt a szél az ablakon egy előterjesztést
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet segítségével végigvitt adatkérés tárgyát azok a dokumentumok jelentették, amelyek megalapozták az MLSZ Elnökségének döntését, és amelyekből megállapítható az, hogy a szövetség milyen szempontok szerint döntött a felcsúti kérelmek elfogadásáról.
Az MLSZ illetékesei a kéréssel szembesülve először arra hivatkozva tagadták meg az adatszolgáltatást, hogy a vonatkozó törvények szerint nem kötelesek kiadni az olyan előkészítő anyagokat, amelyek alapján az elnökség meghozta a támogatásról szóló döntését.
Amikor aztán perre került a sor, a szövetség álláspontja hirtelen és gyökeresen megváltozott. Most már azt állították, hogy igazából nem is született olyan elnökségi határozat, aminek az előkészítő anyagait korábban nem voltak hajlandók kiadni. Csak egy másik, amire igazából nem is volt semmi szükség, ezért nem is kell megmutatni.
„Ezek a döntést követően született határozatok, amelyekre önmagában nem volt szükség a tényleges módosításokhoz. Az elnökségi határozat meghozatalára sem volt szükség a folyamatban.
Ez a döntés 2020 márciusának elején született az MLSZ TAO-támogatási Osztályának döntése alapján. Ez alapján a támogatási igazolások kiadásra kerültek, tehát a már említett 30 százalék önrészre eső összegekre is. Az elnökségi döntés pedig ennek volt egy utólagos jóváhagyása, tehát mi pont ezért gondoljuk azt, hogy azt már nem kell kiadnunk
– tájékoztatta az MLSZ képviselője a bíróságot a tárgyaláson.
Hogy akkor mégis miért hozott az Elnökség egy olyan határozatot, amire nem is volt szükség, arra a következő, kevéssé életszerű magyarázatot kaptuk:
„Azon kérdésre, hogyha sem jogszabály, sem belső szabályzat nem írja elő ennek a határozatnak a megszületését, akkor mégis mi alapján született meg, előadom, hogy azért, mert egy előterjesztés került az Elnökség elé. (…) Azon bírói kérdésre, hogy az előterjesztést ki tette, előadom, hogy az MLSZ hivatali szervezetén belül készült el.”
Tehát a szövetség egy nagyon unatkozó és még annál is bátrabb munkatársában csak úgy l’art pour l’art alapon felhorgadt a nagy előterjeszthetnék, és ezért pont a Felcsút kérelmével kapcsolatban megcsuklóztatta a főnökséget egy teljesen értelmetlen és okafogyott szavazással.
A titokzatos származású előterjesztés egyébként annyira felesleges és utólagos volt, hogy az Elnökség az április 14-i ülésén közös pontban tárgyalta a sportág életét alapvetően meghatározó éves tao-keret felosztásával, és párban a BVSC kérelmének előzetes elbírálásával.
Az MLSZ-től kiperelt – és lentebb látható – adatcsodán túl a szövetség védekezéséből megismert információk miatt volt végtelenül hasznos a TI által végigvitt ügy. A bíróságon tett állításokkal ellentétben ugyanis az MLSZ érvényes tao-szabályzatának két pontja is kötelezte volna az Elnökséget a felcsúti kérelmek jóváhagyására, így a szövetség védekezése felért egy beismerő vallomással abban a tekintetben, hogy teljesen szabálytalanul intézték a dolgokat.
A szövetség érvelése a bíróságon sem állta meg a helyét. A TI jogerős pernyerését követően az MLSZ végül – a maga módján – eleget tett az ítéletnek egy egészen kivételes, műalkotásnak is beillő dokumentum elpostázásával.
Kísérőlevéllel együtt így nézett ki a küldemény:
„Tisztelt Uram,
a Fővárosi Törvényszék ítéletének megfelelően mellékelten megküldjük a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO támogatási intenzitásnövelésével kapcsolatos MLSZ Elnökségi előterjesztést.
Az előterjesztésből az ügyhöz nem tartozó részeket kitakartuk.”
Miután magunkhoz tértünk a transzparencia fekete-lyukának csodálatából, vegyük át röviden a legfontosabb tanulságokat.
Ami benne maradt
Az első érdekesség a dokumentum címében található, amely szerint a Felcsút kérelme egy nagyobb előterjesztés részeként került az elnökség elé, a sportágra jutó éves tao-keret megtárgyalásával együtt. A keretről szóló részeket viszont teljesen kihúzták a dokumentumból, noha a benne hagyott szövegben megszabnak egy olyan feltételt, amelynek teljesülését ezek ismerete nélkül ellenőrizni nem lehetséges. Tehát az MLSZ nem mondott teljesen igazat (ún. hazudott), amikor azt írta, hogy a felcsúti kérelemhez szervesen nem kapcsolódó részek kerültek kihúzásra az átadott iratból.
Sajnos abból a két mondatból sem stimmel túl sok minden, ami alapján – ezek szerint – az MLSZ jóváhagyta a Felcsút luxustámogatását.
„A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány kérelmet terjesztett elő, melyben a 2017/2018-as, 2018/2019-es és 201962020-as programokhoz tartozó, mintegy 3 milliárd forint összegű támogatásintenzitás emelését kérte. A kérelem a jogszabályi előírásoknak megfelelő, ezért az MLSZ a kérelmet hatósági jogkörében eljárva, programmódosítás formájában befogadta, azzal a feltétellel, hogy a labdarúgás TAO-keretösszegét a kérelem elfogadása nem csökkentheti.”
Ami az első mondatot illeti, a probléma nehezen kategorizálható, de annál nyilvánvalóbb.
A 3,28 milliárd forintos állami támogatás „mintegy” 3 milliárd forintos összegben történő meghatározása pontosan érzékelteteti mekkora felelősségtudattal és figyelemmel viszonyultak a testület tagjai a kérdéshez.
A második mondat legnagyobb problémája, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal. Például azt írják benne, hogy az MLSZ a kérelmet programmódosítás formájában befogadta, szemérmesen elhallgatva az Elnökség elől, hogy ez a befogadás valójában az elbírálást, a jóváhagyást és a támogatás kiadását is magában foglalta.
A jogszabályoknak való megfelelőségről szóló állítás többek közt ott sántít, hogy a törvény szerint a szövetségeknek a sportáguk fejlesztési stratégiájával öszhangban kell döntenie a tao-támogatásokról. Márpedig a magyar labdarúgás nevében fellépő MLSZ elnökségi tag és egyben fideszes parlamenti képviselő Bánki Erik a Felcsút támogatásával szögegyenesen ellentétes stratégiai célokról tájékoztatta az országgyűlést az általa benyújtott, az intenzitás-emelésnek utat nyitó törvénymódosítás vitáján 2019 novemberében.
„Arra kérem tehát önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy pártállástól függetlenül támogassák ezt a törvényjavaslatot, segítsük azokat a sportegyesületeket, alapítványokat, amelyek a beruházásukhoz szükséges önerőt nem tudják előteremteni, így, ezzel a törvényjavaslattal viszont megnyílik az út számukra is, hogy a sportág fejlesztését illetően, a gyermekek sportolási lehetőségeit biztosítandó létesítményfejlesztéseket valósítsanak meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)”
Emellett az MLSZ saját tao-szabályzatával is szembe ment a döntés. Nem kellett volna tovább elolvasni a nagykönyvet, csak az Általános információkig, aztán szépen letenni, és kilőni retúr az elutasító határozatokat Felcsútra.
A pályázati támogatásnak nem célja a sportszervezet összkiadásának biztosítása. Az MLSZ további külső források bevonására ösztönzi a pályázókat. (Általános információk 4. pont)
Ennél is nagyobb baj, hogy – miként azt már jeleztük – az MLSZ hivatalból eljárva hozzá sem szagolhatott volna a felcsúti kérelmekhez az Elnökség előzetese elbírálása nélkül, sőt a procedúra lefolytatására emellett még két miniszternek is rá kellett volna bólintania.
A 300 millió forintot - akár programmódosítás során is - elérő vagy azt meghaladó pályázat elbírálására csak az MLSZ Elnökségének jóváhagyását követően – a jogszabályban rögzített eljárás mentén a sportért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter véleményének figyelembevételével – kerülhet sor. (Általános információk 8. pont)
Ráadásul a Szabályzatban emellett a intenzitásemelés feltételei között is ott áll, hogy a 300 millió forintos értéket meghaladó programmal rendelkező Akadémiák kérelmének jóváhagyásáról az MLSZ Elnöksége dönt. (Tao-szabályzat 4.6.1. 21/c pont)
Nota bene, a tao-szabályzattól az elbírálás során csak annak megváltoztatásával együtt lehetett volna eltérni, aminek viszont semmi nyoma a dokumentumtárban. De nyilván erről is majd valamikor utólag fognak előzetesen dönteni, miként az magával a felcsúti kérelmekkel is történt
A tényállás
A megismert dokumentumok és a bírósági tárgyalásokon elhangzott információk alapján most már tényként is kijelenthető:
a Felcsút nem szabályos körülmények közt jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz.
Miként az is tény, hogy az ügynek nem lesz semmilyen következménye. Az MLSZ főnöke a minisztérium, a minisztériumé pedig a miniszterelnök, akinek az alapítványa a támogatást kapta.
Nem olyan bonyolult dolgok ezek.
Persze az egész procedúra már onnantól kezdve egy vicc volt, hogy az MLSZ illetéktelennek tűnő illetékesei egy nap alatt döntöttek a három kérelemről. Érzékeltetésül megmutatnám egy korábbi sikeres TI kontra MLSZ per gyümölcsét, a 2017-es módosított felcsúti tao-programot, aminek 2020 márciusában elengedték a maradék önrészét.
Ezt a paksamétát és még két hasonlót kellett volna átnyálaznia a tao-osztály munkatársainak a benyújtás napján elfogadott kérelmek jóváhagyásához. Aztán átrágniuk magukat a megítélt 3,27 milliárd forint támogatásból utófinanszírozott infrastrukturális beruházások elszámolásán, remélhetőleg összenézve a tíz-húsz milliárd forintnyi kapcsolódó, korábban elfogadott elszámolással. És még ki is kellett adniuk a támogatás felvételét lehetővé tevő igazolásokat is, hogy a kérelmek benyújtása után alig pár órával(!) – még aznap – begyűjthesse szinte az összes pénzét a Felcsút.
Mindehhez persze szükség volt azokra a nagyvállalatokra is, akik úgy rendelkeztek, hogy a költségvetést illető adóterheiket a Felcsút gazdagítására szeretnék fordítani. Az MLSZ-től megkaptuk a támogatási igazolásokat, így pontosan tudható, kik gondolkoztak így. Az akkor még nem létező Nemzeti Bankholdingot megalapító három bank, az állami tulajdonú Budapest Bank (és a hozzá tartozó Budapest Lízing Zrt.), illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékbank (MTB) és a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB). A trió március 9-én egyetlen nap 2,97 milliárd forintot küldött Felcsútra az MLSZ igazolásával.
Jegyezzük meg, mivel az adófelajánlás az adózó számára adókedvezményt biztosít, így a szabálytalanul jóváhagyott programokra, minisztériumi hozzájárulás nélkül kiállított igazolásokra igénybe vett kedvezmény kapcsán éppenséggel a NAV-nak is heves érdeklődést kellene mutatnia.
Lehet tippelni, hogy a történtekről hallva Tállai András megszakítja-e a 2010 óta tartó falunapozást, hogy a körmére nézzen ennek a csúnya ügynek.
„Aljas, szemenszedett hazugság”
A kiperelt elnökségi előterjesztés lezárása, miszerint a labdarúgás TAO-keretösszegét a kérelem elfogadása nem csökkentheti, méltó az egész ügyhöz. A taós sportágak TAO-keretösszegét központilag határozzák meg, 2020-ban 45,7 milliárd forint volt. Ez jelentette a naptári évben ténylegesen kiadható összes sportági tao-támogatás maximális értékét.
Vajon miként lehetett úgy kiadni a Felcsút milliárdjait, hogy az nem csökkentette ezt a keretet?
Természetesen sehogy. De akkor mégis miért adták ki a pénzt? Rejtély.
Ami persze nem igaz, mert semmi rejtélyes nincs benne: kiadták, mert a Felcsút kérte. A szabály az szabály, de a Felcsút az meg Felcsút. Így aztán a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetése szemérmesen félrenézett, amíg a beosztottak svarcban lepapíroztak még három talicska pénzt a miniszterelnök alapítványának. A szegény csapatoknak bevezetett jogcímen hozzásegítve a a 32., 33. és 34. milliárdjához, csak taóból.
Megrövidítve ezzel nemcsak az államot, de az egész sportágat, méghozzá brutálisan. A hivatalosan közölt keretszámok alapján 2020-ban összesen 9 milliárd forint tao-támogatást fizethetett ki a szövetség a korábban indult, de még folyamatban lévő építési beruházások támogatására. Ennek bő egyharmadát halápolta be a Felcsút márciusban, nagyrészt már kész fejlesztésekre.
Mindeközben a 2020-ban építési beruházásokra beadott tao-pályázatok közül közel kétszázat utasított el az MLSZ, legfőként a keret szűkössége miatt. Hogy ez milyen magas szám, azt pontosan mutatja, hogy évvel korábban összesen 36 elutasított program volt. Vagyis a Felcsútra irányított plusz pénz rettentő látványosan hiányzott a rendszerből.
Annak idején 2011-ben, a tao-korszak kezdetén azért merült fel igen erősen a korrupció és a lopás lehetősége, mert a programot úgy indították el, hogy lényegében nem volt ellenőrzés.
Mára eljutottunk oda, hogy van, de minek.
A szép történet lezárásaként álljon itt egy nem különösebben jól öregedő idézet a parlamenti vita során paprikás hangulatba kerülő Bánki Eriktől.
„Egy utolsó megjegyzés: itt az átláthatóságot firtatták képviselőtársaim. Teljesen egyértelmű és világos, hogy minden szövetségnek minden taoberuházás esetében adatközlési kötelezettsége van, tehát ha bármilyen beruházás kapcsán bármilyen kérdésük merülne fel, akkor a szövetségeknek ezeket a kérdéseket meg kell válaszolniuk, mint ahogy egyébként az a Magyar Labdarúgó Szövetség esetében is minden egyes ilyen kérdés esetén megválaszolásra kerül. | https://foci.444.hu/2021/03/10/a-felcsuti-fociparadicsom-nem-szabalyos-korulmenyek-kozt-jutott-hozza-egyetlen-munkanap-alatt-harommilliard-forint-tao-tamogatashoz | https://web.archive.org/web/20230802020406/https://foci.444.hu/2021/03/10/a-felcsuti-fociparadicsom-nem-szabalyos-korulmenyek-kozt-jutott-hozza-egyetlen-munkanap-alatt-harommilliard-forint-tao-tamogatashoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-felcsuti-foci-nem-szabalyos-korulmenyek-kozt-jutott-hozza-egyetlen-munkanap-alatt-harommilliard-forint-tao | 444 | hungarian-news | 2021-03-10 00:00:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"sport",
"adó",
"adatigénylés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,759 | Filmforgatásokon vesztegettek meg közterület-felügyelőket, hogy ne kelljen fizetni a területhasználatért | Közterület-felügyelőket vesztegettek meg filmforgatásokon, de éttermektől és dohányboltoktól is fogadtak el pénzt a felügyelők, azért cserébe, hogy ne büntessék meg őket a terület illegális használata miatt, derül ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből. | Közterület-felügyelőket vesztegettek meg filmforgatásokon, de éttermektől és dohányboltoktól is fogadtak el pénzt a felügyelők, azért cserébe, hogy ne büntessék meg őket a terület illegális használata miatt, derül ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből.
A vádirat szerint a vesztegető vádlottak egyike 2018. évben, egy szervizcég ügyvezetőjeként, filmforgatásokhoz szerzett közterület-használati engedélyeket. A filmforgatások során azonban gyakran felmerült, hogy a tényleges forgatás nem olyan helyeken történt, amiket előzetesen lefoglaltak, de már nem volt idő újabb engedélyt benyújtani. A cégvezető és két közterület felügyelő ezért előzetesen megegyezett arról, hogy amennyiben túlterjeszkednek, akkor nem ellenőrzik és bírságolják meg őket. Mindez összesen 15 esetben történt meg, a felügyelők pedig alkalmanként 25-40 ezer forintot kaptak vesztegetés gyanánt.
A vád szerint ezen túl, a két közterület-felügyelő vendéglátó helyeknek, rendezvényszervezőnek, reklámcég projektvezetőjének, dohánybolt tulajdonosának, és egy építési vállalkozónak is biztosított engedély nélküli közterület használatot, így az ügynek összesen 12 vádlottja van.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az ügyben több mint 20 korrupciós bűncselekmény, valamint több rendbeli hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.
A nyomozó ügyészség a két közterület-felügyelővel, és azzal a cégvezetővel szemben, aki őket a filmforgatások helyszínével kapcsolatban több alkalommal megvesztegette, végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A többi vesztegetővel szemben az ügyészi indítvány felfüggesztett börtönbüntetés. | https://444.hu/2021/03/10/filmforgatasokon-vesztegettek-meg-kozterulet-felugyeloket-hogy-ne-kelljen-fizetni-a-terulethasznalatert | https://web.archive.org/web/20220929043520/https://444.hu/2021/03/10/filmforgatasokon-vesztegettek-meg-kozterulet-felugyeloket-hogy-ne-kelljen-fizetni-a-terulethasznalatert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/filmforgatasokon-vesztegettek-meg-kozterulet-felugyeloket-hogy-ne-kelljen-fizetni-a-terulethasznalatert | 444 | hungarian-news | 2021-03-10 00:00:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"műsor / filmgyártás",
"kultúra - művészet"
] | [] |
51,760 | Pintér Sándor üzlettársai megint bevásároltak a biztonsági piacon | Jókora őrző-védő, illetve biztonságtechnikai cégeket nyeltek el az elmúlt hetekben olyan vállalatok, amelyek a belügyminiszter korábbi munka- és üzlettársainak a tulajdonában vannak. Igaz, hatalmas állami bizniszek is a látóhatáron vannak. | Gerontológiailag is elemzik már az idén esedékes amerikai elnökválasztási párharcot. Egyes kutatások egyébként is azt sejtetik, hogy a közéleti embereket keményebb fából faragták. | https://hvg.hu/360/20210305_Pinter_Sandor_uzlettarsai_megint_bevasaroltak_a_biztonsagi_piacon | https://web.archive.org/web/20210412172429/https://hvg.hu/360/20210305_Pinter_Sandor_uzlettarsai_megint_bevasaroltak_a_biztonsagi_piacon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-uzlettarsai-megint-bevasaroltak-a-biztonsagi-piacon | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-05 13:00:00 | [
"Garancsi István",
"Kántor Tibor",
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"BLK Corporation Kft.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Criterion Biztonságtechnikai Zrt.",
"Erando Kft.",
"GKA Invest Kft.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"MPT Security Zrt.",
"PFM Zrt.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"őrzés-védés",
"kiszervezés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,761 | Évekig vizsgálta a GVH az egészségügyi kartellt, most végre döntöttek | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy számos, képalkotó diagnosztikai termékeket (azaz, MRI-, CT- és röntgenberendezéseket) gyártó és forgalmazó vállalkozás tanúsított jogsértő magatartást az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” elnevezésű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban — számolt be a hivatal honlapján. | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy számos, képalkotó diagnosztikai termékeket (azaz, MRI-, CT- és röntgenberendezéseket) gyártó és forgalmazó vállalkozás tanúsított jogsértő magatartást az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” elnevezésű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban — számolt be a hivatal honlapján.
A GVH a cégekre összesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki.
A versenyhivatali vizsgálat szerint 2015-ben az érintett cégek — azaz, a Siemens Healthcare Kft., a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a PHILIPS Magyarország Kft., a HOGE Orvosi Műszer Kft., a Premier G. Med Kft., az Euromedic Technology Kft., a Chemium Zrt. ,,f.a.”, a Medirex Zrt., valamint a Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft. — felosztották egymás között a Környezet és Energia Program keretében kiírt közbeszerzéseket. Egységesen és folyamatosan tanúsított versenykorlátozó magatartásuk ráadásul az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősül. A legnagyobb bírságokat a GE Hungary Kft.-re (341 millió Ft), a Premier G. Med Kft.-re (308 millió Ft) és az Euromedic Technology Kft.-re (közel 300 millió Ft) vetette ki a Versenyhivatal.
A 444.hu 2018 elején írt arról, hogy a GVH 2016 áprilisa óta vizsgálódik egy hatalmas, több tízmilliárd forintos kartell ügyében. A Versenyhivatal meg is nevezett két embert, akiket a kartell hátterében sejtett, az egyik Harmat Sándor, Nagy Anikó későbbi egészségügyi államtitkár bizalmasa, a másik pedig Maróth Gáspár, aki Orbán Viktor miniszterelnök személyes tanácsadója volt az első Fidesz-kormány idején, majd kormánybiztossá is kinevezték a 2018-as választási győzelem után. Maróth kötődik a kartellgyanú által érintett egyik céghez is, amiben azóta megjelent Homolya Róbert felesége is. Homolya korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára volt, most pedig a MÁV vezérigazgatója.
Volt, aki még bírságot sem kapott
A GVH szerint az eljárásban több vállalkozás is aktívan együttműködött a hatósággal. Három cég önként jelentette be jogsértő magatartását, és arra bizonyítékokat is szolgáltatott. Az ezt elsőként megvalósító MediszerKft.-vel szemben a hatóság mellőzte a bírság kiszabását, és ugyanezért csökkentette a Siemens Healthcare Kft. bírságát 40 százalékkal. A versenyhatóság nem fogadta el a HOGE Kft. engedékenységi kérelmét, de 30 százalékkal csökkentette a vállalkozásra kirótt bírságot, mert az elismerte jogsértését, és lemondott jogorvoslati lehetőségéről is. A GVH több más vállalkozás esetében is jelentősen enyhítette a bírságokat az egyezségi eljárásra tekintettel.
A közlemény szerint a két bírságcsökkentő tényező — az engedékenység és a részvétel az egyezségi eljárásban — összeadódik, így a Siemens Healthcare Kft. összességében 70 százalékos bírságcsökkentésben részesült együttműködő magatartásának köszönhetően.
A többi vizsgált céggel szemben a GVH megszüntette az eljárást. | https://24.hu/kozelet/2020/01/03/mri-ct-kartell/ | https://web.archive.org/web/20210515123309/https://24.hu/kozelet/2020/01/03/mri-ct-kartell/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evekig-vizsgalta-a-gvh-az-egeszsegugyi-kartellt-most-vegre-dontottek | 24.hu | hungarian-news | 2020-01-03 00:11:00 | [
"Harmat Sándor",
"Homolya Róbert",
"Maróth Gáspár"
] | [
"Chemium Zrt.",
"Euromedic Technology Kft.",
"GE Hungary Kft.",
"HOGE Orvosi Műszer Kft.",
"Medirex Zrt.",
"Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft.",
"PHILIPS Magyarország Kft.",
"Premier G. Med Kft.",
"Siemens Healthcare Kft.",
"Siemens Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"ítélet/döntés",
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"EU"
] | [] |
51,762 | Így központosítanák az egészségügyi közbeszerzéseket, mutatjuk a listát | Fogyóeszközökről, gépekről és létesítményüzemeltetési szolgáltatásokról is csak központilag lehetne dönteni, ha elfogadja a koncepciót a kormány, amely szerint van elég pénz az ágazatban. | Folyamatban van az egészségügy átalakítása, ennek részeként az eszközbeszerzések eddigi metódusán is változtatna a kormány. Napirenden van például a központosított közbeszerzés vizsgálata is.
Lapunk most olyan információ birtokába jutott, amelyből kiderül, hogy milyen tárgyi eszközök kerülhetnének fel erre a listára, amennyiben a kormány úgy dönt, hogy ebbe az irányba tereli az az egészségügy eszközpótlását.
A lista alapján a jövőben tehát a központosítás alá ezek a tételek kerülnének:
A fogyóeszközök közül
a tisztító hatású eszközfertőtlenítő szerek
a röntgen-kontrasztanyagok
a kötésrögzítő kötszerek
a műtéti kötszerek
a primer sebfedők
az orvosi kesztyűk
az infúziós és transzfúziós szerelékek
az intravénás kanülök
az egyszerhasználatos fecskendők
az egyszerhasználatos injekciós tűk
a zárt vérvételi rendszerek.
Továbbá a gépek és berendezések, valamint a kórházak részére egyes létesítményüzemeltetési szolgáltatások beszerzése is ezen a csatornán történhetne.
Végső soron a kórházaknak szükséges eszközök tágabb körét, valamint tevékenységét fedné le a központosított közbeszerzés, azon túl is, ami jelenleg az Állami Egészségügyi Ellátó Központon keresztül történik (de amely alól különleges esetekben felmentést ad az idevágó jogszabály, az intézményekre bízva a beszerzést).
Arról tudomásunk szerint még nincs döntés, hogy mely szervezet végezze a közbeszerzést, de a logikusnak az tűnik, hogy a már meglévő, erre a feladatra szakosodott szervre bízzák a feladatot, és ne újat hozzanak létre erre a célra.
Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja - köztük a miniszterelnök - is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. Erre szükség is van, ugyanis az egészségügyi intézményekben minden évben 60-70 milliárd forint adósság halmozódik fel, a kiegyenlítetlen beszállítói számlák miatt.
Ez a visszatérő anomália egyes szakértők szerint a rendszer elégtelen finanszírozására utal, de ismereteink szerint az elmúlt időszakban folytatott kormányzati vizsgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy alapvetően nem alulfinanszírozottságról van szó, hanem a struktúra rossz. Vagyis elég pénz megy a rendszerbe - a fejlesztésekre például uniós és hazai forrásokat egyaránt biztosítottak - , de az rosszul hasznosul, az adósság újratermelődik.
Ez viszont arra utal, hogy a kormányzat szerint rossz döntések is vezetnek a finanszírozási problémákhoz. A menedzsment felelősségéről beszélt korábban Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Gulyás Gergely miniszter is a legutóbbi Kormányinfókon (sőt, még Lázár János volt miniszter is említette ezt az ágazat rendbetételével összefüggésben, az általa évekkel ezelőtt tartott tájékoztatókon).
Részben ehhez a felelősséghez kapcsolódik, hogy kormányzati vélemények szerint több olyan eset is előfordult, amikor az adósság jelentős része a külföldi tulajdonban lévő beszállítók miatt keletkezett. E cégek állítólagos extraprofitját először a kormányfő hozta szóba, még január elején, arra utalva, hogy ennek elvonásával is lehetne enyhíteni a kórházak adóssággondjain. Az e heti Kormányinfón pedig Gulyás Gergely beszélt arról kérdésünkre, hogy vizsgálataik szerint volt olyan termékkör, amelyért teljesen más árat fizettek a kórházak, pedig egyforma tételekről volt szó.
Arról is hallani, hogy eleve úgy áraznak a cégek, hogy bekalkulálják a számla kiegyenlítésének csúszását, ez viszont újfent áremelkedéshez vezet.
Az szintén érdeklődésünkre derült ki a Kormányinfón, hogy az extraprofit visszaterelésére nem a különadó kivetését választja a kormány. Így viszont csak az marad, hogy áralkuval próbálják lenyomni az árakat. A tárgyalások a beszállítókkal jelenleg is folynak. | https://mfor.hu/cikkek/makro/igy-kozpontositanak-az-egeszsegugyi-kozbeszerzeseket-mutatjuk-a-listat.html | https://web.archive.org/web/20210926065833/https://mfor.hu/cikkek/makro/igy-kozpontositanak-az-egeszsegugyi-kozbeszerzeseket-mutatjuk-a-listat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-kozpontositanak-az-egeszsegugyi-kozbeszerzeseket-mutatjuk-a-listat | mfor.hu | hungarian-news | 2020-01-31 00:32:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"belföld",
"jogalkotás"
] | [] |
51,763 | 19,1 milliárd forintot adott Orbán Viktor az új nyíregyházi stadionra | A jelenleg NBII-ben játszó Nyíregyházi Spartacus fociklub is új stadiont kap, melynek előkészítésére és megvalósítására a kormány 19,1 milliárd forintot szán.
A nyertes ajánlatot két cég adta be közösen:
a Puskás Aréna építésében is résztvevő Épkar Zrt.,
valamint a nyíregyházi székhelyű Nyír-Wetland Generál Zrt.,
Ha kihasználják a teljes 19,1 miliárd forintos keretet, akkor a nyíregyházi az egyik legdrágább magyar stadion lehet. | A jelenleg NBII-ben játszó Nyíregyházi Spartacus fociklub is új stadiont kap, melynek előkészítésére és megvalósítására a kormány 19,1 milliárd forintot szán - derül ki a szerda esti Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt kormányrendeletből. A 2021-es költségvetésből a pénzügyminiszternek egyelőre csak 607 millió forintot kell átcsoportosítania erre a célra, a többit ráér majd a 2022-2023-as büdzsé tervezése során.
Eredetileg a nyíregyházi stadionra a kormány 10,32 milliárd forintos keretet biztosított korábban. A kivitelezésre szeptemberben írták ki a közbeszerzési eljárást, mely alapján egy UEFA II-es, fedett nézőtérrel rendelkező, 8150 főférőhelyes, pályafűtéssel és automata öntözőberendezéssel ellátott játéktérrel, körben rekortán futópályával rendelkező létesítményt kell megvalósítania a szerencsés vállalkozónak.
A nyertes ajánlatot két cég adta be közösen:
a Puskás Aréna építésében is résztvevő Épkar Zrt.,
valamint a nyíregyházi székhelyű Nyír-Wetland Generál Zrt.,
velük a szerződéskötési moratórium december 28-i lejárta után szerződhettek.
Ők a munkát nettó 13,7 milliárd forintért fogják elvégezni, ám nem egyedül ketten, több alvállalkozót is bevonnak a feladatokba.
Ha kihasználják a teljes 19,1 miliárd forintos keretet, akkor a nyíregyházi az egyik legdrágább magyar stadion lehet. | https://mfor.hu/cikkek/makro/191-milliard-forintot-adott-orban-viktor-az-uj-nyiregyhazi-stadionra.html | https://web.archive.org/web/20230922210733/https://mfor.hu/cikkek/makro/191-milliard-forintot-adott-orban-viktor-az-uj-nyiregyhazi-stadionra.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/191-milliard-forintot-adott-orban-viktor-az-uj-nyiregyhazi-stadionra | mfor.hu | hungarian-news | 2021-03-04 08:58:00 | [] | [
"Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia"
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
51,764 | Eladna a kormány a felhalmozott lélegeztetőgépekből | Piacra dobná a feleslegesen vett lélegeztetőgépeket a kormány, derül ki a Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározatból. A hirdetmény szerint a stratégiai raktárkészleten felüli eszközöket értékesítenék, miután Kásler Miklós, Pintér Sándor és Szijjártó Péter felmérte a felesleges gépek számát, típusát, és sorszámát. | Piacra dobná a feleslegesen vett lélegeztetőgépeket a kormány, derül ki a Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározatból. A hirdetmény szerint a stratégiai raktárkészleten felüli eszközöket értékesítenék, miután Kásler Miklós, Pintér Sándor és Szijjártó Péter felmérte a felesleges gépek számát, típusát, és sorszámát.
Hogy hány lélegeztetőgép van raktáron az első hullám során 300 milliárdért vett 17 402 darabból, nem árulja el a kormány.
Az biztos, hogy február elejéig egyetlen egyet sem sikerült eladni, a kormány adományként osztja, hogy csökkenjen a mennyiség. Legutóbb Ugandának ment 18 darab.
Magyarországon most, az egyre erősődő harmadik hullámban rekordot dönt a lélegeztetőn lévők száma, a szerdai jelentés szerint 844-en kaptak mesterséges lélegeztetést. De még így is olyan lélegeztetőt vettünk tavasszal aranyáron, hogy bőven ki lehet árusítani a készleteket, már amennyiben találnak vevőt, ami eddig nem sikerült. A kórházakban szakorvosokból és szakápolókból van hiány, akik működtetni is tudják a lélegeztetőket. | https://444.hu/2021/03/11/eladna-a-kormany-a-felhalmozott-lelegeztetogepekbol | https://web.archive.org/web/20211023151336/https://444.hu/2021/03/11/eladna-a-kormany-a-felhalmozott-lelegeztetogepekbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eladna-a-kormany-a-felhalmozott-lelegeztetogepekbol | 444 | hungarian-news | 2021-03-11 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,765 | Pikó Andrásék feljelentést tettek az előző kerületvezetés ügyei miatt | Pikó András józsefvárosi polgármester Facebook-oldalán számolt be arról, hogy lezárult a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN) 2019-es önkormányzati választások előtti működésének anomáliáit feltáró belső ellenőrzési vizsgálat. | Pikó András józsefvárosi polgármester Facebook-oldalán számolt be arról, hogy lezárult a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN) 2019-es önkormányzati választások előtti működésének anomáliáit feltáró belső ellenőrzési vizsgálat. Úgy fogalmazott, „megdöbbentő a JKN-nél feltárt korrupt gyakorlatok kiterjedt volta és kicsinyessége”, mert „nagy pénzeket nyúltak le, de nem lehet mondani, hogy ne hajoltak volna le minden forintért és ne ott fogták és rakták volna zsebre a közpénzt, ahol csak tehették”. Pikó posztjában azt írja, a JKN sokszor „szabálytalanul használt fel közpénzt”, emiatt „több ügyben felmerült a hűtlen kezelés gyanúja”. Előfordult, hogy „külön megbízási szerződéseket kötöttek olyan feladatok elvégzésére, melyek az adott személyek munkaköri feladatai közé tartoztak és amiért minden hónapban fizetést kaptak”. Több olyan munkatárs is volt, akik „költségtérítést vettek fel a parkolási büntetéseik kifizetésére”, illetve „személyre szóló biztosításokat kötöttek”, a döntési jogosultsággal rendelkezők pedig „rendszeresen egymás javára döntöttek különböző jutalmakról, majd mikor menniük kellett, 10 milliós lelépési pénzekről”. Emellett „nagy értékű telefonokat kaptak, csak hogy pár hónap múlva leselejtezzék azokat maguknak”.
Pikó úgy fogalmaz, „amire fény derült a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-nél az csak a jéghegy csúcsa, a Fidesz-polip csápjai mindenhova elértek”, mindezekért pedig „a politikai felelősséget az előző önkormányzati vezetésnek, személy szerint Kocsis Máté és Sára Botond volt polgármestereknek kell viselniük”. | https://444.hu/2021/03/11/piko-andrasek-feljelentest-tettek-az-elozo-keruletvezetes-ugyei-miatt | https://web.archive.org/web/20230129100207/https://444.hu/2021/03/11/piko-andrasek-feljelentest-tettek-az-elozo-keruletvezetes-ugyei-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/piko-andrasek-feljelentest-tettek-az-elozo-keruletvezetes-ugyei-miatt | 444 | hungarian-news | 2021-03-11 00:00:00 | [
"Kocsis Máté",
"Sára Botond"
] | [
"Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Kft."
] | [
"Bp. VIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,766 | Új elemek a Mészáros család befektetéseiben: jönnek a drága örökösök | Növelte energiapiaci súlyát az ország északkeleti részében a Mészáros család. A tőzsdei Opus Global megvette a Tigáz gázelosztó még hiányzó felét is, de bejelentkezett a térség villamosenergia-hálózatára is. Közben a cég környezetében azt várják, hogy Mészáros Lőrinc régi bizalmi embereit egyre inkább a lánya, az Opus Globalban elnöki tisztséget betöltő Beatrix ismerősei válthatják. Mi ez a vállalkozás, egy tőzsdei cég vagy egy családi kaláka? | Az Opus Global Nyrt. különös cég. Ötvözi a tőzsdei nyilvános társaságok jellemzőit (hiszen valóban az) és a családi vállalkozások karakterisztikáját.
Ha rámegyünk a tőzsdei cég oldalára, azt látjuk, hogy komoly cégről van szó:
a csoport 35 társaságot konszolidál;
2019-ben 199 milliárd forint volt a konszolidált forgalma;
és a BÉT oldaláról az is kiderül, hogy március elején 170 milliárd forint körüli volt a cég kapitalizációja.
Emlékezhetünk, a társaság részvényeivel egy ideig nagyon szépen lehetett keresni, aztán ez a növekedés megtorpant (mindez persze érthető, hiszen a cégcsoportnak méretes idegenforgalmi kitettsége is van).
Családi kör
Ugyanakkor a társaság a másik oldalról teljesen olyan, mint egy kis családi cég, vagy ahogy Arany János írja, egy családi kör.
Leporoltuk az ötödikes irodalmi szöveggyűjteményt, és kerestünk néhány találó idézetet arról, milyen az, ha egy családban működik a kaláka, mindenki szerepet vállal a vállalkozásban. Lássuk konkrétan is a négy családtagot.
„De amint körülnéz a víg csemetéken, / Sötét arcredői elsimulnak szépen”
Mészáros Lőrinc. Ő az alapító atya, a miniszterelnök bizalmasa, volt felcsúti polgármester. Fontos tulajdonos, de hivatalosan nincsen pozíciója a cégben. Ugyanakkor bizonyos ágazatokat (az építőipart és az energetikát) még nem engedte el, azokba közvetlenül is beleszól, a vezető testületekben ott ülnek vagy legalábbis ott ültek ismert bizalmasai. Az alapítónak van továbbá három gyermeke, akik valóban örökösként viselkednek, máris belefolynak a cég életébe. A generációk különbözőek, van, aki még emlékszik, hogy minek köszönheti a sikereit, van, aki már úgy nő fel, hogy mi vagyunk az ország legtehetségesebb családja, miért vonja ezt kérdőre ez a sok irigy ember.
„Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: / Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.”
Mészáros Beatrix, vagy ahogyan a Mészáros-csoport társaságaiban mindenki emlegeti, Beji, az Opus Global elnöke. Ő valóban nagy ambíciókkal operatív kérdésekben is irányítja a társaságot, Sőt, most éppen visszatérőben van, vagyis még fokozza is a napi aktivitását. A család ezen ága kapcsán fontos megjegyezni, hogy a teljes szállodaipar, vagyis a Hunguest is Mészáros Beatrix „közelében” van, Détári-Szabó Ádám vezetése alatt áll.
„Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, / egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.”
Mészáros Ágnes, a másik lánytestvér kevésbé aktív, ő az ásványvizes vonalat viszi, igaz, az Aqua Lorenzo cég alatt építgetett ásványvíz fontosabb lehet a jövőben a társaságban. Ágnes férje, Homlok Zsolt fontos építőipari, vasúttechnikai üzletember.
„A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol”
Mészáros Lőrinc (az ifjabbik) egyelőre elsősorban agrárfeladatokat visz, ő a Talentis Agro nevű cégben fejti ki a tevékenységét.
Az Opusnak van amúgy családon kívüli menedzsmentje is, Dzsubák Attila, a népszerű „Dzsubi”, vagy „Dzsubakka” személyében, hivatalosan ő az első számú vezető, kiváló elemző volt az MKB-csoportban, kollégai nagyon becsülték, őt semmiképpen nem megbántva, most azonban a család és az ágazati vezetők között nem tűnik úgy, mintha tényleg lenne érdemi súlya a cégben.
Az energiaiparban éljenek a hálózatok!
A pénteki legfrissebb bejelentések szerint az Opus Global megveszi a svájci központú, de a hazai energiakereskedelmi piacról ismert MET-től az MS Hungary Holding AG 50 százalékát (azért ennyit, mert a másik fele már eddig is a család közelében, egy Status nevű cégben volt), és ezzel az Opus is 49,57 százalékot szerez a Tigáz Földgázelosztó Zrt.-ben.
Döntött a cég az Opus Energy Kft. létrehozásáról is, sikeres tranzakció esetén az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. fele kerülhet így a céghez. Az Opus Global régóta igyekezne váltani az áramtermelés (Mátrai Erőmű) felől a hálózatok felé, most az északkelet-magyarországi hálózatos cégei közül a Tigáz és a Titász is közelebb került a céghez és a családhoz.
A bejelentett struktúrák szerint az Opus csak felerészt birtokolja a gáz, illetve villamosenergia-hálózatos céget, a másik fele a családhoz közeli magántőkealapnál lesz.
Adni, kapni jó. Ezért az Opus is ad valamit a MET-nek, ezek kisebb, napenergia-projektekre szakosodott vállalkozások, mint a Jarlene Energy, a Buzsák Land, illetve a Green Arctech Kft.
Mi termel majd pénzt a csoportnak?
Ha mindezeket összegezzük, és szeretnénk megnézni, hogy mi maradt ebben az ipari holdingban, mi fog itt értéket növelni, és mi fog itt casht termelni, elég vegyes képet kapunk.
A csoport legnagyobb eleme immár az energetikai portfólió lesz, ami ugyan sok casht nem termel, de valóban nagy tőkelekötés és komoly érték. A következő években százmilliárdokat kell a hálózatok fejlesztésébe ölni, hogy azok alkalmasak legyenek a megnövekedett megújulóenergia-kapacitások kezelésére. Erre valószínűleg lesz uniós forrás is, ha a politikai összkép nem változik, itt nincsenek rossz helyzetben Mészáros Lőrincék.
Piaci értelemben, sőt még nemzetközi piaci értelemben is nagyon erős lába lehet a csoportnak a Viresol és a Kall Ingredients. A két meghatározó élelmiszeripari alapanyaggyártó döcögve indult, sok hiba történt a beruházásnál, elég sok tőke van lekötve benne, de három-négy év múlva ez a csoportelem már nagyon sikeres lehet.
Építőipar. Valójában az állami megrendelésekkel kitömött építőipari cégek termelik ma a legtöbb pénzt a csoportnak. A cash-flow szempontjából nélkülözhetetlen társaságok azonban csak addig lesznek „királyok”, amíg Orbán Viktor van hatalmon, aztán kifutnak a szerződések, fél-egy évvel később már elég nehéz lesz hozni a számokat.
Az idegenforgalom a közvélemény számára alighanem a legirritálóbb portfólióelem. Erről a Válasz Online írt egy remek cikket. Ki mennyiért épít, mi van a keményítőgyárral, ki diszponál egy hálózat felett – ezt kevesen követik. Vélhetően a Mátrai Erőmű deal fordulatait sem sokan értik, de a turizmusban sokan szenvednek, és amikor ők meglátják, hogy eközben mennyi pénzt kapnak a Hunguest szállodái felújításra, fejlesztésre, akkor sokak zsebében kinyílik a bicska. Ugyanakkor az Opus Global életében ez az amúgy látványos portfólióelem messze nem olyan hangsúlyos, ezzel nem lehet csodát tenni.
Pénzügyi elemek. És végül a nagy kérdés a Bankholding. Esetleg idesorolhatjuk a CIG Biztosítót is, mint kisebbrészt a család által birtokolt biztosítót. Mire lesz képes az állami, félállami, Mészáros és barátai kezében levő bankholding azzal a versennyel, amelyben ott vannak a hazai éllovasok, így az OTP, a nemzetközi bankok, a globális fizetési megoldások (ApplePay, GooglePay és Alipay) és persze minden éhes fintech (Revolut, Transferwise, Curve). Itt most a kulcsember Barna Zsolt, aki szintén erős bizalmi kapcsolatba került a családfővel. Egy jó pénzügyi csoport lehet nagy érték, de legkorábban öt-hat év múlva járul hozzá a csoport cashtermeléséhez.
Változhat a cég vezetése is
Személyi kérdésekről egyelőre most nem érkezett bejelentés, de a piacon az hírlik , változhat a cég vezetése. Egy mondatra lefordítva: gyengülhetnek az édesapához, Mészáros Lőrinchez közeli emberek, és jönnek fel a Mészáros Beatrix által választottak.
Állítólag távozhat a cég vezetéséből Halmi Tamás is, aki az utóbbi időben a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb embere volt. Nem példa nélküli az ilyen helyzet, a családfő bizalmasai közül néha valaki magasra jut, aztán hopp, eltávolodik. Emlékezhetünk Antal Kadosa Adorján, Csík Zoltán, vagy Jászai Gellért tündöklésére és visszaszorulására. Van, akivel a jó viszony megtartása mellett sikerült szakítani, van, ahol azóta is nagy a hirig.
Ugyanakkor nem lennénk meglepve, ha az Opus Global vezetésébe is bekerülne Mészáros Beatrix és egyébként Mészáros Lőrinc bizalmát élvező Gombai Gabriella, aki annyi Konzum, Status, MKB, Talentis és mindenféle más nevű Mészáros-cégben is képviselő, hogy talán maga is nehezen tartja mindezt számon. | https://telex.hu/gazdasag/2021/03/12/uj-elemek-a-meszaros-csalad-befekteteseiben-jonnek-a-draga-orokosok | https://web.archive.org/web/20221228124813/https://telex.hu/gazdasag/2021/03/12/uj-elemek-a-meszaros-csalad-befekteteseiben-jonnek-a-draga-orokosok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-elemek-a-meszaros-csalad-befekteteseiben-jonnek-a-draga-orokosok | Telex | hungarian-news | 2021-03-12 11:07:00 | [
"Détári-Szabó Ádám",
"Gombai Gabriella",
"Halmi Tamás",
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MS Hungary Holding AG",
"Opus Energy Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt."
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"klientúra"
] | [] |
51,767 | A falubeliek 12 százaléka egy házban élt | Egyetlen kormányhivatalban dolgozót sem vontak eddig felelősségre Szabolcs megyében a hamis címre szóló ukránoknak kiadott lakcímkártyák miatt. Az elmúlt években csupán két polgármester és egy önkormányzati ügyintéző ellen emeltek vádat. A megyei főügyészség szerint a tornyospálcai házba bejelentett 340 fantomlakos esete nem egyedi a környéken. | Egyetlen kormányhivatalban dolgozót sem vontak eddig felelősségre Szabolcs megyében a hamis címre szóló ukránoknak kiadott lakcímkártyák miatt. Az elmúlt években csupán két polgármester és egy önkormányzati ügyintéző ellen emeltek vádat. A megyei főügyészség szerint a tornyospálcai házba bejelentett 340 fantomlakos esete nem egyedi a környéken.
Korábbi cikkünkben részletesen feltártuk, hogy Tornyospálcán hogyan ment a "fiktívezés." M. Krisztián és nagynénje "Mónika" 2012 és 2017 között összesen 340 embert jelentett be egy lepukkant faluvégi házba.
Az egyik szellemlakos, "Anasztázia" beszélt a Szabad Európának arról, hogy őt is erre a fiktív lakcímre jelentette be a férfi, miután 2013-ban az egyszerűsített honosítási eljárásban megkapta a magyar állampolgárságát. Az asszony elmondta: olajozottan ment a Kisvárdai Járási Hivatalban a lakcímezés, hiszen a férfinak remek kapcsolatai voltak a Hivatalban.
"Bementünk a kisvárdai okmányirodába, és simán bejelentettek. Az ügyintézővel biztos, hogy együtt rendezték ezt. Krisztián bennfentes volt, mert az ügyintéző a gyerekemet nem akarta bejelenteni, de aztán gyorsan elrendezték azt is. Az okmányirodába ő úgy járt be, mint te haza. Őt úgy ismerték, Krisztiánt"
– mesélte a nő, aki ezek után Kárpátaljáról szerzett újabb kuncsaftokat a férfinak, akiket elmondása szerint M. Krisztián biztosította a lakcímet 50 ezer forintért. A tornyospálcai ház egyik tulajdonosa "Mónika" is jelentgetett be embereket, akiket az unokaöccse szervezett be.
"Krisztián szólt, hogy majd jönnek ide autóval az emberek. Úgy is lett. Beültem a kocsijukba, és átmentünk Várdába a kormányhivatalba, sok olyan volt közöttük, akik egy mukkot nem beszéltek magyarul, pedig magyar állampolgárok is. Én nem fizettem le senkit, csak én kaptam pénzt az aláírásért"
– magyarázta a közmunkából élő asszony, aki szerint jó üzlet volt 340 emberrel gyarapítani a falut, papíron. Állítása szerint ő csak 20-25 ezer forintot kért az ukránoktól.
Mónikát, M. Krisztiánt és a fiktív címre bejelentkezett Anasztáziát 2018 őszén hallgatták ki a nyomozók. Végül egy évvel később a lakcímekkel bizniszelőket 180 ezer forintos pénzbírságra ítélték. Anasztázia, aki fantomlakos volt rosszabbul járt: tőle a bíróság költségvetési csalás miatt majdnem 2,8 millió forintnyi családi pótlékot és anyaságit követel vissza.
"A tanács is tudta! És a tanácsot, miért nem b*szták meg? Hát, azok kapcsolatba vannak az okmányirodával"
– fakadt ki ottjártunkkor Mónika. A fantomlakos Anasztázia szerint is tudott a polgármester az ügyletről.
"Szólt Krisztián, hogy mennünk kell szavazni, mert amíg ez lesz a polgármester, addig jó lesz, addig nem dobálják kifelé az embereket a lakcímről. Az a 340 ember nem egy nap alatt jelentkezett be oda. Nem egy nap alatt létesítettek nekik lakcímet. Hogy valakit is számon kértek volna a hivatalokban emiatt, azt nem tudom. Vagy a polgármester hol van? Füstre akasztották? Hát tudták, ugye, a kormányablakban, tudta a polgármester"
Tudta a polgármester, de nem érezte kötelességének azt, hogy tegyen is valamit a törvénytelenség ellen.
Több ezren a vádlottak padján
2017 végéig virágzott a fantomlakosok bejelentése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azelőtt a lebukás esélye is viszonylag rizikómentes volt, annak ellenére, hogy a törvényi lehetőségek és eszközök adottak voltak a lakcím bizniszek megakadályozására. Csak hát, hiába a törvény, ha senkit sem érdekelt, hogy betartják-e.
A nagy médiavisszhangot kiváltó ügyek miatt azonban 2017-ben a rendőrségnek és a kormányhivataloknak is lépniük kellett: nyomozások kezdődtek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője szerint a tornyospálcai volt a legnagyobb kaliberű ügy.
"Ennek az ügynek két vádlottja volt, ugyanis az ügyészség a két szállásadót/tulajdonost vádolta meg 287 rendbeli, illetve 12 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével, további 15 bejelentkező esetében elévülés miatt meg kellett szüntetni a nyomozást. Ez a két vádlott éveken át jelentett be fiktív lakosokat az ingatlanra, ez is magyarázhatja a nagy számú fiktív bejelentkezőt. Egyébként 300 körüli fiktív bejelentkezés egy lakásba történt más településen is a megyében" – mondta el a Szabad Európának Szilágyi László szóvívő.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség a fiktív lakcímbejelentések miatti bűncselekményekről nem vezet külön statisztikát, mert mint fogalmaztak: ezek a közokirat-hamisítás bűntettét valósítják meg, így gyakorlatilag lehetetlen pontos számot mondani arról, hogy hány esetben történt ilyen ügyekben vádemelés a megyében. Ugyanakkor egy 2019-ben készült felmérésben a megyei főügyészség kigyűjtötte az addigi releváns adatokat, de hozzátette: az elmúlt két évben a gyanúsítottak száma már akár több ezerre is nőhetett.
"2019. évben 54 nyomozás volt folyamatban, melyekben összesen 1407 gyanúsítottat hallgattak ki. A gyanúsítottak száma azóta természetesen nőtt, hiszen a nyomozásokat időközben befejezték, így további gyanúsítottak kihallgatása is megtörtént ezekben az ügyekben. A nyomozások száma ugyanakkor nem mérvadó, mert van néhány olyan nyomozás, amelyben egyenként százas nagyságrendben szerepelnek gyanúsítottak, illetve más nyomozásokban csupán 5-10 gyanúsítottat hallgattak ki. Jellemző, hogy több száz gyanúsított akkor van egy ügyben, ha ugyanarra a lakcímre jelentkeztek be, hiszen ezt célszerű egy eljárásban kivizsgálni"
– magyarázta Szilágyi László a megyei főügyészség szóvivője, aki szerint olyan is előfordul elég gyakran, hogy nagy számban jelentkeznek be kettős állampolgárok fiktív módon egy lakcímre, de őket nem lehet egy eljárásban felelősségre vonni, mert nem elérhetőek Magyarországon, így ilyenkor a rendőrség velük szemben elkülöníti az eljárást, azaz statisztikailag egy új bűnügyi aktát nyitnak a rendőrök.
Mindenki bebukott, de a kormányhivatalokban senki
Azt nem tudni, hogy hogyan adhattak ki 5 év alatt 340 lakcímkártyát a Kisvárdai Járási Hivatal ügyintézői ugyanarra a címre anélkül, hogy a hivatalban senkinek nem tűnt fel a nyilvánvaló bűncselekmény.
Az ügyben már hetekkel ezelőtt kerestük a Kisvárdai Járási Hivatalt amiatt, hogy vontak-e bárkit is felelősségre a lakcímkártyák kiadása után, választ azonban nem tőlük, sem pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivataltól nem kaptunk.
Végül Szilágyi László a megyei főügyészség szóvivőjétől tudtuk meg a választ.
"Kormányhivatali dolgozó elleni nyomozásról fiktív lakcímbejelentés kapcsán nincs tudomásom. Ugyanakkor két polgármesterrel, illetve egy önkormányzati ügyintézővel szemben folyt ilyen bűncselekmény miatt nyomozás, vádemelés is történt. Az egyik polgármestert és önkormányzati dolgozót a bíróság jogerősen elítélte, míg a másik polgármester időközben elhalálozott, így vele szemben megszüntette a bíróság az eljárást"
– tette hozzá Szilágyi László, aki szerint újabb nyomozások már csak elvétve indulnak, de olyan friss nyomozásról jelenleg nincs tudomása, ahol százas nagyságrendben jelentkeztek volna be fiktív módon egy-egy lakcímre.
Börtön helyett pénzbírság
A Btk. szerint, aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, vagy aki hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, vagy közreműködik abban, hogy valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, az megvalósítja a közokirat-hamisítás bűntettét.
Bár a törvény szerint akár 1-3 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható azokra, akit bűnösnek találnak közokirat-hamisításban, úgy tudjuk, Szabolcsban a fiktív lakcímekért még senkit sem ítéltek elzárásra. Sőt, a térkép jobb alsó sarkában lévő Tiszasziget és Újszentiván polgármestere is csak pénzbüntetést kapott azért, mert a szerb határ melletti falvaikba összesen 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez. A két polgármestert még a közügyek gyakorlásától sem tiltották el.
Pedig a Btk. szerint, ha hivatalos személy követ el közokirat-hamisítást az sokkal súlyosabban büntetendő. Ilyen esetekben akár 5 évig terjedő börtön is lehet a vége. Vagyis lehetne, csak éppen fiktív lakcímek bejegyzése és a lakcímkártyák kiadásáért nem vontak felelősségre senkit sem a megye Kormányhivatalában vagy a Járási Hivatalaiban.
Pedig a 146/1993. kormányrendelet egyértelműen kimondja: a bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok alapján - és, ha az eset körülményei indokolják - akkor a jegyző vagy a járási hivatal helyszíni szemlével ellenőrzi. Ha a bejelentés nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.
A tornyospálcai eset kapcsán maga a tulajdonos mondta el a Szabad Európának: 5 év alatt sem a jegyző, sem a Kisvárdai Járási Hivatal munkatársa nem ellenőriztek a háznál semmit és senkit. Így jelenthettek be nyugodtan Mónikáék 340 embert egyetlen egy házba. | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-falubeliek-12-szazaleka-egy-hazban-elt/31143468.html | https://web.archive.org/web/20221207135929/https://www.szabadeuropa.hu/a/a-falubeliek-12-szazaleka-egy-hazban-elt/31143468.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-falubeliek-12-szazaleka-egy-hazban-elt | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-03-12 11:13:07 | [] | [] | [
"Európa",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Tornyospálca",
"Ukrajna"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"választások - népszavazás",
"közigazgatás hallgatása",
"vízum-állampolgárság"
] | [] |
51,768 | Kormányhátszéllel születő társasház rontja tovább a Balaton képét | A helyi szabályozások felett átlépő, a NER belső köreihez több ponton is kapcsolódó óriás építése már az idén megkezdődhet. | Az aligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában születik meg a Balaton-part legújabb megalomán épülete – olvasható a Balatontippen.
Az oldal részletesen végigveszi a magyar tenger déli partjának csücskében fekvő balatonvilágosi terület elmúlt egy éves változásait. Az egy kormányrendeletnek köszönhetően túlépíthető, az egykori Club Aliga területének környezetében fekvő vízparti földdarabon a szocializmus évtizedeiben úttörőtábor működött, az elmúlt években pedig Erzsébet-program keretein belül használták.
A hosszú évtizedeken át állami tulajdonban lévő terület az elmúlt öt évben akár a településhez is vándorolhatott volna, így minden bizonnyal jó esélyek nyíltak volna a part közeli területek szabályozásáról szóló TNM-rendeletben, illetve a helyi építési szabályzatban foglaltak betartására:
fenntartották volna a parttól számított tíz méteres zöldsávot, a parti sétányt, illetve biztosították volna az előírt harminc méter széles beépítetlen terület megmaradását.
A 8300 négyzetméteres telek miatt a település 2016 őszén levélben fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV), kérve a földdarab térítésmentes önkormányzati tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe adását, közel három évvel később pedig újra próbálkoztak, immár csak 49 évre szóló vagyonkezelési lehetőséget kérve.
Az állam azonban másként döntött: az MNV 2020 januárjában arról értesítette Balatonvilágos önkormányzatát, hogy egy árverésen, 410.645 millió forintért értékesítette az ingatlant, de ettől függetlenül a település élhet a part menti harminc méteres sávon érvényes elővásárlási jogával. Erre nem volt pénze a településnek, így – az árverés eredménytelenné nyilvánítása mellett – a hatályos TNM-rendelet által megszabott tíz méteres sétány állami, vagy önkormányzati tulajdonban tartását kérték, mindkét esetben vállalva annak fenntartási költségeit. Nem jártak sikerrel, így a terület 2020 májusában 326 millió forintért az Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft. tulajdonába került.
A 2016 végén alapított vállalkozás tulajdonosa fennállásának első négy évében a Z. I. B. Consulting Kft., illetve dr. Bártfai Beatrix volt, majd 2020 januárjában a Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a Zétavár Szabadidő, Sport és Ingatlanhasznosító Kft. vette át tőlük a stafétát.
A MAHIR Salgótarján Kft-ből kinőtt Media Systemnek 2004-2012 közt a NER-közeli Nézőpont Csoport Zrt. igazgatósági elnöki posztját is betöltő dr. Győri Tibor volt a tulajdonosa, aki azóta két fiával, a Nézőpont igazgatóságában is helyet kapó dr. Győri Andrással, illetve Győri Attilával osztozik a cégen. A háttér a Zétavár esetében sem egyszerű: tulajdonosai dr. Bártfai Beatrix és dr. Sárhegyi Zoltán, közös gyermekük, dr. Sárhegyi István, illetve dr. Rábely Balázs, szintén Bártfai gyermeke, aki ügyvezetőként is szerepel a cégben.
A Nemzeti Választási Bizottságban 2013 óta a Fidesz által delegált tagként ülő Dr. Sárhegyi Zoltán és felesége az elmúlt tíz évben jócskán részesültek a kormány figyelméből: az 1993-ban alapított Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetőiként (az irodában Rábely irodavezető-helyettesként, Győri András pedig a Győri Tibor Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltként van jelen) számos közbeszerzésen arattak sikert. Ügyfeleik közt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a MÁV, és a NISZ Zrt. is feltűnt, de számos alkalommal segítették az állami tulajdonú Eximbankot, de a nagy port kavart sukorói telekcsere-ügyben is ők képviselték az államot.
A területen álló épületek bontásának jelenlegi állásáról fotókat is közlő Balatontipp arra is rámutat, hogy a területre kerülő kilencvenkét lakásos társasház némiképp meglepő módon nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kapott a kormánytól – ennek okaként a vonatkozó rendelet a következő indoklást tartalmazta:
Szállodafejlesztésre, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházás.
Ez a kiemelés lehetővé teszi a települések hatályos építési rendeleteinek felülírását, aminek köszönhetően a befektetők túlzó beépítéseket helyezhetnek el a beruházás által érintett területeken, sőt, sem tervtanácsi véleményre, sem településképi véleményezési eljárásra nincs szükségük a munkákhoz.
Itt sem volt ez másként: a maximális épületmagasság több mint kétszeresére (8-ról 16,5 méterre), a lehetséges beépíthetőség mértéke a felszín felett 20-ról 30 százalékra, míg a felszín alatt 20-ról 50 százalékra nőtt, így jóval terebélyesebb mélygarázs, illetve magasabb épület jöhet létre. A kötelező zöldfelületi arány minimuma ezzel párhuzamos 50-ről 40 százalékra csökkent, sőt,
a parti sétány, illetve a közhasználatú strand lehetősége is eltűnt.
A látványterveket nézve ez nem is lehetne másképp:
Az állami építési rendszerben (ÉTDR) elérhető információk szerint ezeket a kitágított határokat a projekt majdnem teljesen kitölti: a beépítettség mértéke 0,91%-al esik a maximum alá (29,09%), az épületmagasság 31 centiméterrel marad a limit alatt (16,19 m), a zöldfelületi fedettség pedig alig több mint egy százalékkal (41,22%) emelkedik a minimálisan elvárt arány fölé.
Az ÉTDR-ben elérhető adatokból emellett egyértelműen látszik:
a harminc méteres védett parti sáv az U alakú, fszt. + 6 emelet magas, tetőterasszal is rendelkező leendő épület hosszabb szárnya mellett 8,14 méterre szűkül.
A 2021. február 19-én a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz beérkezett építési engedélykérés 2021. március 8-án kapott zöld utat:
a terv engedélyt kapott, így a mélygarázs építése, illetve a leendő épület alapjainak megszületése a bontás után akár azonnal megindulhat.
A Balaton partján pedig ezzel rövidesen újabb óriás emelkedik majd, aminek köszönhetően a tó képén újabb jókora seb keletkezik.
A tervek a harminc méteres védett sáv megtartását kötelezővé tévő rendelet miatt jelenlegi formában nem juthattak volna el a jogerős építési engedélyig, így ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel a Kormányhivatalhoz fordultunk. Válaszukkal a cikket természetesen frissítjük majd. | https://24.hu/kultura/2021/03/11/balatonvilagos-balatonaliga-sarhegyi-es-tarsai-ugyvedi-iroda-nemzetgazdasagi-kiemeles/ | https://web.archive.org/web/20220522172838/https://24.hu/kultura/2021/03/11/balatonvilagos-balatonaliga-sarhegyi-es-tarsai-ugyvedi-iroda-nemzetgazdasagi-kiemeles/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyhatszellel-szuleto-tarsashaz-rontja-tovabb-a-balaton-kepet | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-11 00:00:00 | [
"Bártfai Beatrix",
"Győri András",
"Győri Attila",
"Győri Tibor",
"Rábely Balázs",
"Sárhegyi István",
"Sárhegyi Zoltán"
] | [
"Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő Sport Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Nézőpont Csoport Zrt.",
"Zétavár Szabadidő Sport és Ingatlanhasznosító Kft.",
"ZIB Consulting Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,769 | Gyanús ügyletek sora a balliberális pártok vezette Tiszaújvárosban | Több, akár a jogszabálysértés gyanúját is felvető adásvétel zajlott le az elmúlt években a balliberális vezetésű Tiszaújvárosban. Az ügyletekre jellemző, hogy ha a város, illetve annak cége adott el, akkor rendkívül kedvező áron tették, ám ha vásároltak, akkor lényegesen vastagabban fogott a ceruza. A látókörünkbe került egy gyanús megbízási szerződés is, ahol a kifizetéseket aggályos teljesítésigazolások alapján hajtották végre. A város jegyzője állítja: minden ügylet törvényes volt. | 2021.03.13. 08:37
Több, akár a jogszabálysértés gyanúját is felvető adásvétel zajlott le az elmúlt években a balliberális vezetésű Tiszaújvárosban. Az ügyletekre jellemző, hogy ha a város, illetve annak cége adott el, akkor rendkívül kedvező áron tették, ám ha vásároltak, akkor lényegesen vastagabban fogott a ceruza. A látókörünkbe került egy gyanús megbízási szerződés is, ahol a kifizetéseket aggályos teljesítésigazolások alapján hajtották végre. A város jegyzője állítja: minden ügylet törvényes volt.
Kevés kellemesebb van a politikában annál, mint csendben, a helyi sajtó felügyelete mellett egy olyan vidéki várost vezetni, amely messze esik a fővárostól, a központi hatalomtól, a leginkább Budapestre és a megyeszékhelyekre koncentráló médiától, de ahol a lehetőségek, a léptékek mégis sok mindenre elegendők. Tiszaújvárosra, az egykori Leninvárosra ezek a jellemzők teljes mértékben ráillenek, nem is csoda – már csak az ipari központ múltja miatt sem –, hogy a település élén 1990 óta csak SZDSZ-es, majd MSZP-s polgármesterek álltak és állnak. Korábban, 2010 és 2019 között a szocialista Bráz György volt a polgármester, míg 2019-től a szintén baloldali Fülöp György vezeti a várost.
Lenne mit kibeszélni
A balliberális fölényről mindent elmond, hogy az ellenzéknek 1994 óta két ízben sikerült egy-egy körzetet megszereznie az önkormányzati választásokon, az összes többit elhódította az MSZP vagy az SZDSZ. El lehet képzelni, ennyi évnyi városvezetés után a balliberálisok mekkora befolyással bírnak a helyi közéletben úgy, hogy
a közpénzen működtetett helyi sajtó évtizedek óta a baloldal szája íze szerint tálalja az eseményeket.
Kritikus hangok pedig nem igazán jelennek meg a városban, ha mégis, akkor azokat elhallgatják vagy marginalizálják. Pedig a lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint bőven akadnak kibeszélendő ügyek.
Az egyik ilyen gyanús ingatlanügylet több mint négy évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor 2016 novemberében az önkormányzat cége, a Tiszaszolg 2004 Kft. pályázatot írt ki az MHSZ-épület és a Termál Hotel értékesítésére. A feltételek között szerepelt, hogy a pályázó egyeztet az ingatlan beépítési előírásairól a helyi építési hatósággal és Tiszaújváros főépítészével. Emellett feltétel volt az is, hogy a pályázó az előírások alapján fejlesztési tanulmánytervet készít egy legalább háromcsillagos szálloda megépítésére és üzemeltetésére. A pályázati kiírás 7. pontjában szerepelt az is, hogy érvénytelen a pályázat, ha a beépítési előírásoknak nem megfelelő fejlesztési tanulmányterv készül. Megszabták továbbá, hogy a parkolók megépítéséről a pályázónak kell gondoskodnia, egyéb önkormányzati segítséget nem jelöltek meg a kiírásban. A pályázatra összesen hét érdeklődő volt, de végül csak a Dominvest 2000 Kft. nyújtott be ajánlatot százmillió forint+áfa értékben, miközben az értékbecslő által megállapított becsült piaci ár ennek az összegnek csaknem duplája, 188 millió forint+áfa volt. Probléma volt az is, hogy a pályázó ajánlata csak 35 darab parkolóra vonatkozó fejlesztési tervet mutatott be, de ez nem felelt meg az építési előírásoknak. Eszerint a győztes cégnek az általa felvázolt fejlesztésekhez legalább 110 parkolót kellett volna terveznie az ingatlanra. Ez azonban mélygarázs vagy a hotel alagsorába beépített parkolókapacitás nélkül lehetetlennek tűnt, ezekről azonban szó sem volt. A főépítész is felhívta akkor a figyelmet arra, hogy a parkolók kialakítása a saját telken nem megoldható. Az elkészített fejlesztési tanulmányterv így nem felelt meg az építéshatósági előírásoknak, és nem volt alkalmas arra, hogy építési engedélyt kapjon. A város képviselő-testülete mégis rábólintott a pályázatra, amit támogatott a Tiszaszolg 2004 Kft. felügyelőbizottsága is.
A vételárnál ráadásul nem a becsült forgalmi, hanem a lényegesen alacsonyabb nyilvántartási értéket vették alapul, ezért rábólintottak a nettó százmillió forintos ajánlatra.
A szerződést a Tiszaszolg 2004 Kft. és a Dominvest 2000 Kft. 2017. április 26-án kötötte meg, az ingatlant mélyen az értékbecslő által megállapított ár alatt értékesítették.
Tízszeres árkülönbség
A már eddig is gyanús ügylet azonban itt még nem ért véget, mert a szerződés megkötése után hamar kiderült – ezt már a főépítész is előre jelezte korábban –, hogy nincs elegendő számú parkoló a terv megvalósításához, így a Dominvest 2000 Kft. nem kapott építési engedélyt. Emiatt a társaság az önkormányzathoz fordult, a cég azt kérte, hogy a város biztosítson a számukra parkolónak megfelelő területet. A vállalkozás és az önkormányzat meg is találta a megoldást egy, a város tulajdonában álló, szomszédos, 4295 négyzetméteres ingatlanban. Az önkormányzat 2019. június 27-én döntött úgy, hogy eladja a szóban forgó, részben kerítéssel rendelkező zúzottköves területet – amelyen 40 kiépített parkoló is található – 13,7 millió forintért (3190 forintos négyzetméteráron). Ezt egy ingatlanforgalmi szakértő 2019 tavaszán készült jelentése alapján határozták el. A szakember a piaci összehasonlító módszert alkalmazva a terület értékének meghatározásához tiszaújvárosi ipari övezeti besorolású, illetve sajószögedi és sajóörösi lakóövezeti besorolású ingatlanokat vett alapul.
A város ekkoriban azonban nemcsak eladott, hanem vásárolt is egy szintén parkolóbesorolású, 5765 négyzetméteres ingatlant, amely amellett az út mellett fekszik, mint a Dominvest 2000 Kft.-nek eladott terület, csak a túloldalon. Az ingatlannal kapcsolatos értékbecslést is ugyanaz a szakértő végezte, mint a másik esetben, a különbség annyi, hogy a szakember a terület értékének meghatározásához ezúttal tiszaújvárosi lakó övezeti besorolású ingatlanok árát vette alapul. Nem meglepő, hogy a szakértő ezek után az ingatlan forgalmi értékét 12 315 forintos négyzetméteráron, 71 millió forintban állapította meg. Ez már önmagában sem volt kis összeg, de az ingatlan végül bruttó 190,5 millió forintért cserélt gazdát, ennyit fizetett érte 2019 júniusában a Tiszaszolg 2004 Kft. Az összeg onnan jött, hogy a város még 2016 szeptemberében határozott arról, hogy ekkora összegért hajlandó lenne megvásárolni a szóban forgó, 5765 négyzetméteres területet, csak a tulajdonos évekig kivárt az eladással. Fontos rögzíteni, hogy
a 190,5 millió forintos összegről a 2016. szeptember 29-én meghozott testületi döntés semmilyen ingatlanértékelésen nem alapult.
Csupán az volt a támpont, hogy a területet eladó cég 2006-ban csaknem százmillió forintért vásárolta meg az ingatlant.
Rejtélyes egyezkedés
És ha már ingatlanügyek. A Dominvest 2000 Kft.-nek és a Tiszaszolg 2004 Kft.-nek 2017–18-ban volt még egy másik gyanús ügylete is, ebben az esetben is a városi társaság adott el területet a magáncégnek. Az ügy előzménye, hogy a Dominvest 2000 Kft. 2017. szeptember 25-én ajánlatot tett a városi cégnek, hogy az ipari parkban ezer forint+áfa négyzetméteráron megvásárolna egy 31 ezer négyzetméteres területet. Erre a Tiszaszolg 2004 Kft. nemet mondott, ezért a Dominvest 2000 Kft. megemelte a tétet, és 2017. december 13-án újabb vételi ajánlatot tett. Ez már 1250 forint+áfa négyzetméterárról szólt, de azzal a kitétellel, hogy a területet 35 ezer négyzetméterre kívánja növelni. Erről a képviselő-testületnek készült egy előterjesztés 2017. december 18-án, amelyben leírják a vételi szándékot, de
a balliberális polgármester, Bráz György nem rögzített benne semmilyen árat, azt a részt kipontozva hagyták.
Ezek után, rejtélyes módon, a pénzügyi ellenőrző, gazdasági és ügyrendi bizottság ülésén Pap Zsolt (MSZP) mint elnök azt javasolta, hogy legyen az eladási ár éppen 1250 forint+áfa négyzetméterenként, vagyis annyi, amennyit a cég maximum hajlandó volt fizetni. A dolog azért is érdekes, mert Pap Zsolt korábban a Tiszaszolg 2004 Kft. felügyelőbizottsági tagjaként semmilyen árat nem javasolt. Értékbecslés ezúttal nem készült az ingatlan értékesítéséhez, de a képviselő-testület mégis elfogadta Pap Zsolt javaslatát. A szerződést 2018. június 8-án írta alá a Tiszaszolg 2004 Kft. és a Dominvest 2000 Kft., az összeg természetesen 1250 forint+áfa volt négyzetméterenként. Ami azért megdöbbentő, mert úgy tudjuk, az ilyen területek jelentősen magasabb négyzetméteráron mozogtak akkoriban Tiszaújvárosban. Ami biztos, még 2017 végén, az előzetes egyeztetések során az merült fel, hogy az eladásnál a nettó 2500 forintos négyzetméterárat kellene megcélozni, mert jelentősen megnövekedett a kereslet az ipari parki ingatlanok iránt.
Látszatmegbízás a volt képviselőnek
Nemcsak az ingatlanügyek borzolhatnák a kedélyeket Tiszaújvárosban (ha az emberek egyáltalán értesülnének ezekről), hanem egy gyanús megbízási szerződés is.
Ezt a balliberális vezetésű önkormányzat 2015. szeptember 5-én kötötte Kovács Tibor volt MSZP-s országgyűlési képviselővel Tiszaújváros iparvállalatainak története munkacímet viselő könyv szerkesztési feladatainak, továbbá a nem önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal (versenyszférával) kapcsolatos feladatok elvégzésére.
A megbízás határozott idejű volt és 2019. november 1-jéig vagy a polgármester megbízatásának időpontjáig tartott. Ezt a szerződést 2016. március 1-jén módosították,
a havi megbízási díjat kétszázezer forintról 220 ezer forintra növelték.
E megbízási szerződéssel kapcsolatban később több alkalommal is közérdekű adatigényléssel fordultak a város jegyzőjéhez, amiben a teljesítésről kértek dokumentumokat. Ám válaszként hónapokon keresztül csak az adott teljesítésigazolást kapták meg, az annak alapjául szolgáló írásos dokumentumot, vagyis az elvégzett feladatot nem. Sőt, kiderült az is, hogy a megbízási szerződésben foglaltak teljesítése sok esetben nem a szerződésben leírtaknak megfelelően valósult meg. Azaz a megbízott számos alkalommal nem a „versenyszférával” kapcsolatos feladatokat látta el, hanem a kifejezetten önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal való foglalkozást jelölte meg tevékenységként. Emellett
a teljesítési igazolásokban több esetben is olyan feladatot jelöltek meg (például sajtófigyelés) tevékenységként, amely ellátására külön hivatali munkatársat alkalmaztak, és akinek kifejezetten erre a feladatra utalt a munkaköri leírása.
Továbbá a teljesítésigazolásokban többször is olyan előterjesztést, javaslatot jelöltek meg tevékenységként, amelyeket a polgármesteri hivatal köztisztviselői készítettek elő, a törvényességi véleményezést a jegyző és a szakirodák végezték el, és ezek egyikén sem szerepel Kovács Tibor neve mint előkészítő.
Kérdések, adatigénylések
Juhos Szabolcs jegyző lapunk kérdésére kijelentette: ezekben az ügyekben – mint bármilyen más esetben is – olyan előterjesztések kerültek a képviselő-testület elé, amelyek esetében a polgármesteri hivatal elvégezte a törvényességi vizsgálatot. – Valamennyi kérdéses döntés, illetve jogügylet megfelelt a vonatkozó központi és helyi jogszabályoknak, valamint a képviselő-testületi határozatoknak – tette hozzá. A jegyző rámutatott arra is, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó megyei kormányhivatal egyik ügyben sem indított törvényességi vizsgálatot, vagyis szavai szerint mind a döntéseket, mind a döntéshozatali eljárásokat jogszerűnek találta.
Kitért arra is, hogy ezekben az ingatlanügyekben kérdések sora és közérdekű adatigénylések érkeztek hozzá. Ezekkel kapcsolatban Juhos Szabolcs úgy fogalmazott: az azokban megfogalmazott aggodalmak alaptalanok. – Az önkormányzati képviselők a város és az önkormányzat érdekeit szem előtt tartva hozták meg döntéseiket, pártpolitikai hovatartozásoktól függetlenül. Mindezekből értelemszerűen következik, hogy sem jogi, sem egyéb természetű lépést nem tartottam szükségesnek ezekben az ügyekben – fogalmazott.
Bráz György
ingatlaneladás
jegyző
megbízási szerződés
önkormányzat
tiszaújváros
balliberális oldal | https://magyarnemzet.hu/belfold/gyanus-ugyletek-sora-a-balliberalis-partok-vezette-tiszaujvarosban-9508253/ | https://web.archive.org/web/20210920015616/https://magyarnemzet.hu/belfold/gyanus-ugyletek-sora-a-balliberalis-partok-vezette-tiszaujvarosban-9508253/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-ugyletek-sora-a-balliberalis-partok-vezette-tiszaujvarosban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-03-13 10:27:51 | [] | [
"Dominvest 2000 Kft.",
"Tiszaújváros Város Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Tiszaújváros"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,770 | Így kell szélsebesen lezavarni egy sokmilliárdos állami megbízást | Néhány nap alatt három meghívott versenyző részvételével letudtak egy olyan közbeszerzést, amin sokmilliárd forint sorsa dőlt el. A sietség és a minimálisra korlátozott verseny teljesen legális volt, ugyanis az eljárás jogi alapját éppen a kormány teremtette meg. Most kiderült, ki viheti a hatalmas közpénzes munkát. | A járványhelyzet kellős közepén a kormány három presztízs ügyet tüntetett ki figyelmével és emelt ki kormányhatározatban a fontos közérdekre hivatkozva. A kabinet szerint megkülönböztetett figyelmet érdemlő ügyek egyike a Dubaji Világkiállításon való részvétel, pontosabban a sikeres magyar megjelenéshez szükséges beruházások köre.
Hogy mennyire nem csak elvi ügyről van szó, és hogy milyen gyakorlati célt szolgál a kiemelt státusz, az hamar világossá vált: a február 24-én este megjelent kormányhatározat után másfél nappal a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) átsétált a szélesre tárt jogi kapun, és egy speciális, csak nagyon ritkán alkalmazott eljárásban keresett vállalkozót a Dubaji Világkiállítás magyar részvételéhez kapcsolódó rendezvényszervezési és kommunikációs feladataira.
Az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak kivételes esetekben lehet megindítani, mivel nem biztosítja a valódi versenyt: csak azok adhatnak be ajánlatot, akiket erre kifejezetten felkérnek. A fontos közérdekre hivatkozó kormányhatározat éppen erre teremtette meg a jogi lehetőséget: e szerint ugyanis minden olyan beszerzésnél, amely a világkiállítás magyar részvételéhez kapcsolódik, igénybe lehet venni ezt a rendkívül gyors és a versenyt finoman fogalmazva sem ösztönző megoldást a rendkívüli sürgősségre hivatkozva. Jelen esetben a határozat megjelenése után másfél nappal a Rogán-féle NKH kiválasztotta, mely három vállalkozás lehet alkalmas arra, hogy a hónapokig tartó komplex és bizalmi feladatokat ellássák, egyebek mellett megszervezzék Orbán Viktor látogatását is magában foglaló protokolleseményt, egy divatbemutatót, egy exkluzív vacsorát és számos egyéb programot is Dubajban. Ennyi idő elég volt a cégek és a Közbeszerzési Hatóság értesítésére, valamint a közbeszerzési dokumentumok megjelentetésére is.
A felkért cégek sem dúskáltak az időben, mindössze bő egy hetük volt elkészíteni és benyújtani ajánlatukat. De sikerült, és így március 5-én, az ajánlatok bontásakor ki is derült, hogy kik érdemelték ki az NKH bizalmát, és milyen áron vállalnák a munkát.
A legalacsonyabb ajánlatot nettó 3 milliárd 651,9 millió forinttal a Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Moonlight Event Kft. adta. A szerződést elvileg már alá is írhatták, azonban ennek még nincs nyoma az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, így egyelőre csak feltételes módban lehet arról írni, hogy a munka Balásyéknál landolt. Az NKH és az üzletember kapcsolata eddig sem volt laza: Balásy viszi a hivatal által kiosztott kommunikációs munkákat az MVM kommunikációjától az összes plakátkampányig. A Moonlight Event sem kerüli a közpénzt: tavaly egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésbe kerültek be alvállalkozóként, az Antenna Hungária Zrt.-t segítik az állami rendezvények lebonyolításában.
A megajánlott ár alapján második helyre futott be az a Fradi-vezér Orosz Pál résztulajdonában lévő Humán Telex Event Kft. (a cégcsoport másik tagja korábban százmilliókért dolgozott a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának), a harmadik pedig az a PLANB Magyarország Kft. lett, amely például közpénzből biztosított tréninget Varga Judit igazságügyi miniszternek.
Ha többet szeretne olvasni Balásy Gyula üzleti sikereiről, itt megteheti: | https://24.hu/belfold/2021/03/13/dubaj-vilag-kiallitas-kozbeszerzes-balasy/ | https://web.archive.org/web/20211020020347/https://24.hu/belfold/2021/03/13/dubaj-vilag-kiallitas-kozbeszerzes-balasy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-kell-szelsebesen-lezavarni-egy-sokmilliardos-allami-megbizast | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-13 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Orosz Pál",
"Rogán Antal"
] | [
"Humán Telex Event Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Moonlight Event Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"PlanB Magyarország Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"klientúra",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
51,771 | Színjáték lehetett a kínai vakcinát beszerző, zavaros hátterű magyar cég tulajdonosváltása | Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váratlanul közzétette a Facebook-oldalán az orosz és a kínai vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket, amikről korábban azt sem voltak hajlandók elárulni, hogy kinél vannak. A kínai oltóanyagot a kormány egy magyar közvetítőcégtől vette, amely a nagy biznisz előtt csodálatos átalakuláson ment át: szántóföldi székhelyéről budapesti irodaházba költözött, és megszabadult korábbi tulajdonosától, aki gyanús ügyekben volt érintett. | A kínai vakcinára kötött szerződés legkorábbi előzményéért egészen tavaly október végéig kell visszatekintenünk. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos, monologizáló interjújában ekkor beszélt arról először, hogy „kiküldtük az embereinket Kínába is, meg Oroszországba is, tárgyalunk”.
Szijjártó Péter külügyér néhány nappal később a Facebookon posztolta, hogy „Kínában már a tesztelés harmadik szakaszánál tartanak, így könnyen lehet, hogy heteken vagy néhány hónapon belül lehetőség nyílik oltóanyag vásárlására ezekből az országokból”. Tavaly november 5-én pedig Menczer Tamás, a külügyi tárca tájékoztatási államtitkára a saját Facebookjára feltöltött videóban beszélt arról, hogy „folyamatosan tárgyalunk mindhárom kínai gyártóval”.
Ezekből a szó szerinti idézetekből világosan kitűnik, hogy a magyar kormányzat már tavaly novemberben közvetlenül a kínai vakcina gyártójával tárgyalt.
Az idén januárban megkötött szerződésben ugyanakkor már közvetítők valóságos listája szerepel — rejtély, hogy miért.
A papír szerint a vásárló, a Nemzeti Népegészségügyi Központ a magyar Danubia Pharma Gyógyszergyártó Kft.-től veszi meg az oltóanyagot, amelynek gyártója egy kínai (a China National Biotec Group Ltd.), forgalmazója pedig egy hongkongi (Sinopharm International Hongkong Ltd.) cég.
Konzorciumi kicsodák — Érdemes megjegyezni, hogy a szerződés utal arra, hogy a Danubia Pharma „konzorcium tagjaként” képes szállítani az oltóanyagot, azaz a cégen kívül mások is részt vehetnek a beszerzésben, ám az furcsamód nem derül ki az iratból, hogy kik a konzorcium további tagjai. Nehéz elképzelni, hogy ezt a szerződést ilyen formában meg lehetett volna kötni a szokásos közbeszerzési szabályok alkalmazásával, ezek alól viszont az Operatív Törzs a veszélyhelyzeti jogrendi miatti speciális felhatalmazásoknak köszönhetően mentesíteni tudta a szerződést.
A szerződés preambulumából kiolvasható, hogy azért a Danubia Pharmától veszik a vakcinát, mert a cég „tárgyalásokat folytat a Kínai Népköztársaságban már engedélyezett (…) vakcina beszerzése érdekében”.
Ez egyrészt nem magyarázat arra, hogy miért nem közvetlenül a már tavaly novemberben Kínában, a gyártóval tárgyaló kormányzat szerződik, másrészt az sem teljesen világos, hogy a novembertől januárig tartó időszakban ugyan mitől lehetett volna az alig 3 főt foglalkoztató cégnél idő, energia és képesség arra, hogy Kínában, mindenki mást megelőzve tárgyaljanak.
Szántóról a tutiba
A Danubia Pharmánál ugyanis éppen ebben az időszakban, legalábbis papíron, tulajdonos- és székhelyváltozás is lejátszódott.
Amikor novemberben elején Orbán Viktor kormányának emberei már Kínában tárgyaltak, a Danubia Pharma Dr. Lachmann Norbert tulajdonában volt és a Fejér megyei Kulcs községben volt a székhelye. A pontos címen a Google térképe szerint szántóföldek vannak.
A Danubia Pharmában meglévő tulajdonrészét Lachmann november végén ismeretlen összegért eladta egy újonnan alapított, Syntonite Med Zrt. nevű vállalatnak, ezzel egy időben a gyógyszerkereskedő cég a budapesti Lánchíd pesti hídfőjénél fekvő Széchenyi téren álló, elegáns Roosevelt irodaházba költözött.
Formális végső tulajdonosok
Aki a Syntonite Med Zrt. formális tulajdonosaira kíváncsi, rossz irányba tapogatózik. A részvényeket — amelyek eladását az alapszabály nem korlátozza — ma papíron Kovács József és Gergely Csaba birtokolják. Az Opten cégadatbázisában keresgélve egyikük esetében sem találhatunk komolyabb üzletemberi múltat. Kovács jó tíz éve egy nyomtatókellékes céggel próbálkozott Szentendrén, Gergely pedig még korábban egy végül becsődölt kávézóban volt érdekelt.
Tanulságos viszont, hogy Gergely lánytestvérének nevével számos magyar cég történetében lehet találkozni, ezek közül több kényszertörlés alatt áll, egy kommentben pedig azt állítja valaki egy csalásfigyelő internetes fórumon: papíron a nő vezet egy bolgár céget, aminek az online forexes szolgáltatásával a kommentelő pórul járt. A formális részvényeseket tehát inkább hagyjuk.
Érdekes részlet ugyanakkor, hogy idén februárban, tehát az állami szerződés aláírása után a Syntonite Med új bankszámlát nyitott a százhalombattai OTP-fiókban. Különös egybeesés, hogy Lachmann Norbert is éppen százhalombattai.
A köztes időszakban a Danubia Pharma környékén lezajló céges változások tehát mintha mind az optikai illúziókeltés célját szolgálták volna.
Pont mire aláírták a szerződést, a cég a szántók melletti bokor helyett a budapesti belvárosban új címet, az újságokban kérdéses ügyekkel már szerepelt Lachmann helyett papíron új tulajdonost: a latinos, kínai-orvosi utalásokból építkező nevével tekintélyt parancsoló céget kapott.
Kétes előtörténet
A történetben kulcsembernek tűnő Lachmannról és a Danubia Pharmáról korábban az Átlátszón írtuk le, hogy az akkoriban Lachmann ügyvezetése alatt álló vállalkozás 2012-ben úgy nyert el összesen 656,5 millió forint EU-s támogatást, hogy közben egy vanuatui offshore cég volt a tulajdonosa.
260 milliós NHB-hitel és 16 éve történt brókergyilkosság a bicskei lyukas telek körüli céghálóban
496 millió forint EU-s pénzből tápszergyár helyett csak 59 lyuk készült azon a bicskei telken, amely a támogatás idején egy brit és seychelles-szigeteki hátterű cég tulajdonában volt. A Pannon Logistic Kft. ráadásul 260 millió forintot kapott kölcsön Matolcsy György unokatestvérének bankjától úgy, hogy a hitel fedezete mindössze egy autó.
2016-ban Hadházy Ákos derítette ki, hogy az akkoriban szintén Lachmann érdekeltségébe tartozó Q Pharma Gyógyszerkereskedelmi Kft. 496 millió forint európai uniós támogatást kapott logisztikai csarnokra és tápszergyárra, de ebből mindössze 59 darab földbe ásott lyukat sikerült összehoznia a beruházónak. A darabonként nagyjából 9 millió forintos lyukakat drónvideón is bemutattuk:
Hadházy korrupciót emlegetett az ügy kapcsán, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont nem volt semmi probléma. Az egyik tulajdonos akkor arról tájékoztatta a sajtót, hogy a logisztikai központ építésére vonatkozó projektet a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével átadták az Ökogroup Zrt-nek, ami a bicskei lyukak előtt néhány héttel egy másik meg nem valósult beruházás kapcsán került a hírekbe.
Lélegeztetőgépes párhuzamok
Lachmann egészen a legutóbbi időkig, azaz idén februárig érdekelt volt a Q Pharmában. Ez a mostani sztori szempontjából is érdekes, mert közeli kapcsolatot jelez egy bizonyos Szeverényi Márkkal, aki ma is érdekelt a Q Pharmában, sőt, az ügyvezetői posztot is betölti.
Szeverényiről tavaly írta meg a Válasz Online, hogy a kormányzati lélegeztetőgép-biznisz körüli kavarásokban játszott kulcsszerepet. Szeverényi lélegeztetőgépes története több motívumban emlékeztet a mostani vakcinás ügyre.
A külügyminisztérium egy olyan magyar cégtől (Fourcardinal Tanácsadó Kft.) vett 17 milliárdért kínai masinákat, aminek épp a szerződéskötés napján lett új tulajdonosa, a frissiben alapított SRF Silk Road Fund Holding Zrt. Ennek az SRF nevű cégnek volt a vezérigazgatója Szeverényi.
A kínai vakcinás Danubia Pharma körüli események további kapcsolódása a lélegeztetőgépes történettel, hogy az SRF egyik nominális tulajdonosa, Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd előkerül a Lachmann-körüli kavarásokban is: február 16-án, amikor Lachmann papíron kiszállt a Q Pharmából, Vámosi-Nagy vette meg a részvényét.
Élnénk a gyanúpörrel, hogy a fenti jelenségek magyarázata: a Danubia Pharma már tavaly novemberben ki lett nézve arra, hogy belekerül a vakcinaüzletbe. A kormány emberei Kínában a gyártóval tárgyaltak, a gyógyszerkeskedő cég háza táján pedig az lehetett a feladat, hogy néhány hónap alatt húzzák fel az új spanyolfalakat.
[Ezzel kapcsolatos, tanulságos mellékkörülmény, hogy nemrégiben magánjellegű megkeresést kaptunk: ugyan, szedjük már ki Lachmann nevét a korábbi cikkeinkből. Otthagytuk — a szerk.]
A Danubia Pharma körüli látványtatarozás igénye magyarázhatja azt is, hogy Gulyás Gergely miért tette teljesen váratlanul közzé tegnap az orosz mellett a kínai vakcináról szóló szerződést is, miközben a megelőző hetekben más, a kontraktusok iránt érdeklődő médiumokkal egyetemben egyetlen megkeresett állami szerv sem volt hajlandó elárulni az Átlátszónak még azt sem, hogy melyik intézmény kezeli a megállapodásokat. Vagyis azért kellett korábban hét lakat alatt tartani a szerződést, mert meg kellett várni, amíg az új épületet készre festik.
Üzletember érkezik — Egy jópofa változás is lezajlott februárban a Syntonite-nál február 5-én. Kovács József lemondott a vezérigazgatói posztról, majd Gergellyel közösen megszavazta Tuza Mátét, a Danubia Pharma ügyvezetőjét a Syntonite Med vezérigazgatójának is. Tisztára, mintha Kovács (mint tulajdonos!) már nem bízna meg saját magában azután, hogy a nagy szerződést aláírták. Jó kérdés, hogy a Danubia Pharmában ügyvezetőként csak idén januárban feltűnő Tuza honnan kerül a történetbe. A ma 35 éves férfi lakcíme korábban egy miskolci lakótelepi házban volt, pár éve viszont a budapesti belvárosban lakik, a Magyar Nemzeti Bank utcájában. Két minimális bevételt termelő tanácsadó cégben érdekelt, korábban egy fordítóvállalkozásban volt tulajdona. Hadházy Ákos szerint Tuza Máté a kormányközeli Budapest Bank üzletkötőinek listáján is szerepel.
A G7 ír még egy további kapocsról: a Q Pharma egy korábbi tulajdonosának, a brit Independent Pharma Invest Ltd-nek két korábbi másik magyar érdekeltsége közül az egyik éppen az a Pannon Cargo and Sped Trans Logisztikai és Szállítmányozási Kft., amely tavaly szintén a semmiből kapott 6 milliárd forintos megbízást a KKM által beszerzett lélegeztetőgépek üzembe helyezésére. A Pannon Cargót a botrányos lélegeztetőgép-beszerzés egy másik szereplőjével is kapcsolatba hozták korábban: a cég ügyvezetője és tulajdonosa a lélegeztetőgépeket beszerző, tőzsdei OTT-One Nyrt. felügyelőbizottságában is bent ült, amikor a beszerzések történtek.
A céginformációt az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Sinopharm-vakcinák 2021. március 3-án (fotó: koronavirus.gov.hu/Facebook) | https://atlatszo.hu/2021/03/13/szinjatek-lehetett-a-kinai-vakcinat-beszerzo-zavaros-hatteru-magyar-ceg-tulajdonosvaltasa/ | https://web.archive.org/web/20221011100810/https://atlatszo.hu/2021/03/13/szinjatek-lehetett-a-kinai-vakcinat-beszerzo-zavaros-hatteru-magyar-ceg-tulajdonosvaltasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinjatek-lehetett-a-kinai-vakcinat-beszerzo-zavaros-hatteru-magyar-ceg-tulajdonosvaltasa | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-13 10:32:00 | [
"Lachmann Norbert",
"Szeverényi Márk"
] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Q Pharma Kft.",
"Syntonite Med Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"offshore",
"egészségügy",
"covid-19",
"kereskedelem",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,772 | 3 ezer forintos tőkével rendelkező vajdasági cég kapott 360 milliós támogatást a magyar államtól | A magyar állam mellett egy Mészáros Lőrinc közeli cég finanszírozza azt az óbecsei vállalkozást, amely a tervek szerint négycsillagos szállodát épít a 23 ezer fős községben. A nyertes cég 1 millió eurót kap, pedig legalább két éve nem volt bevétele, tőkéje pedig 1000 dinár, azaz alig háromezer forint. A településen van már egyébként egy 150 fős szálloda, de bezárták. | „Ünnepélyes alapkőletétel helyszíne volt csütörtökön délután Óbecsén a Jovan Zmaj utca 85. alatti telek: az itt épülő, négycsillagos Hotel Experience 2200 négyzetméternyi alapterületén csaknem 30 szoba, 80 férőhely, valamint különféle wellness- és spa-szolgáltatások is lesznek” – írta meg a napokban a vajdasági Magyar Szó. „2022-ben Közép-Kelet-Európa egyik legszebb sport-, konferencia- és wellnessközpontja áll majd itt, ami meg fogja változtatni ennek a térségnek a jövőképét” – számolt be az elhangzottakról a lap.
A beruházást a Prosperitati Alapítvány – a kiemelt jelentőségű idegenforgalmi fejlesztésekre kiírt pályázata révén – egymillió euróval támogatta, az önerőt és a beruházáshoz szükséges tőkét pedig a budapesti Arthur Bergmann Hungary Zrt. biztosította.
A Prosperitati Alapítványról 2018-ban megírtuk, a magyar kormány 65 milliárd forinttal támogatja a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását. A támogatások lebonyolítására létrehozott alapítvány működése 2016 óta jelentősen megbolygatta a vajdasági agrártársadalmat, hiszen a változások nemcsak a pályázói kört érintik, hanem – nemzetiségtől függetlenül – kihatnak a gazdasági élet minden szereplőjére. 2019-ben pedig arról számoltunk be, hogy az alapítványon keresztül a vajdaságiak 10 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kaptak házvásárlásra.
Itthon tiltja, Vajdaságban támogatja a magyar kormány: vállalkozás és otthon egy helyen, magyar közpénzből
Magyarországon CSOK-kal támogatott ingatlanban nem lehet a vállalkozók székhelye, Vajdaságban ez nem gond: annak ellenére sem, hogy ott is a magyar adófizetők pénzét osztja szét a magyar kormány.
A mostani szállodaberuházás hátterét a Szabad Magyar Szó mutatta be. A vajdasági ügyeket jól ismerő – de nem a magyar kormány szája íze szerint író – portál cikke szerint a Prosperitati Alapítvány 2019-es turisztikai fejlesztésekre kiírt pályázatán összesen tíz cég nyert támogatást, és ebből csak egy óbecsei, a 2016-ban alapított Obrock Food Kft., amely 366,4 millió forintot, vagyis egymillió eurónak megfelelő (120 millió) dinárt nyert. Ez a turisztikai kapacitás kiépítésére szánt összeg 40 százaléka.
A kft. a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség adatai alapján a 2019-es évet 34.790 dináros (295 euró) veszteséggel zárta.
A lap rámutat: a cég igazgatója és tulajdonosa az óbecsei Fehér Dezső, a társaság alaptőkéje pedig 1000 dinár. Egyébként 2019 novemberében – vagyis a Prosperitati-pályázat beharangozásakor – változott meg az Obrock Food Kft. jogi képviselője: azóta a magyarországi Kóródi László igazgató helyett az óbecsei Fehér Dezső neve szerepel a cégjegyzékben, és 100%-ban az ő kezébe került át a vállalat.
Azt már a szerbiai companywall.rs adataiból tudta meg az Átlátszó, hogy a cégnek 2017-ben volt utoljára 1 alkalmazottja, azóta nullát jelentettek. 2016-ban 7,9 millió dinár, 2017-ben 1,8 millió, míg 2018-ban nulla dinár bevétele volt. Ez 2019-re sem változott, vagyis a cég legalább 2 éve vegetál.
Mészáros közelében
A Szabad Magyar Szó szerint az 1 millió eurón felüli finanszírozást álló Arthur Bergmann Hungary Zrt. igazgatója az a Gál Miklós, aki a Forbes 2020-as listája szerint Magyarország huszadik leggazdagabb embere 55,6 milliárd forintos vagyonnal.
Ugyanő több Mészáros-érdekeltségben töltött be vezető pozíciót: az Opus Global vezérigazgatója volt tavaly június 30-ig (közel egy évig töltötte be a posztot), de korábban fontos szerepe volt a takarékszövetkezeti integrációban is. Gál a Takarékbankban maga is érdekelt, régi üzlettársa Vida Józsefnek, az általuk közösen tulajdonolt vagyonkezelőkön keresztül lett érdekeltsége nemcsak a bankban, de a TV2-ben is – olvasható a Forbes.hu-n.
Egy szálloda már bezárt
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szálloda alapkőletételénél azt mondta, a beruházásnak van létjogosultsága. Szerinte Óbecse komoly lehetőségekkel és vonzerővel rendelkező közeg, ezért nem lesz gond a szálloda kihasználtságával.
Ennek némiképp ellentmondani látszik a tény, hogy Óbecsén már van egy hotel, de bezárták. A Szabad Magyar Szó szerint a 30 éve létező, 24 szobás Bela Lađa (Fehér Hajó) szálloda 2-3 ágyas szobákkal rendelkezik, kapacitása 150 fő, a teraszán pedig 450 vendég fér el. A szálloda jelenleg nem működik.
Megpróbáltuk kideríteni, mi ennek az oka. Mivel azonban a hotelnek nincsenek működő elérhetőségei, helyiek segítségét kértük.
A begyűjtött információk alapján nem az elmúlt egy év történései miatt nem üzemel a létesítmény, azaz nem a pandémia miatt zárt be.
Nagyjából 3-4 éve zárva tart, és ezt megelőzően is voltak már leállások. A helyiek azt rebesgetik, hogy idősek otthona lesz.
Érdeklődtünk a Prosperitati Alapítványnál, miért gondolják, hogy szükség van újabb szállodára egy olyan településen, ahol a már meglévő is bezárt. Azt is megkérdeztük, található-e a térségben hasonló szálloda, és ha igen, annak milyen a kihasználtsága. Arra is kíváncsiak voltunk, más turisztikai projektet is támogatnak-e.
Cikkünk megjelenéséig az Alapítványtól nem érkezett válasz.
Kiss Igor képviselő a Magyar Szónak arról beszélt, hogy a 23 ezer fős község „fejlődésének fontos pillére kell hogy legyen az idegenforgalom”. Azt is mondta, szerinte „a befektetőket az az elképzelés vezérelte, hogy egy busznyi embert tudjanak egy idejűleg elszállásolni, és elsősorban a céges csapatépítő programjaikkal szeretnék majd idecsalogatni a vendégeket. A szálloda saját csapatépítési programjaihoz jól illeszkedik majd az az új, várhatóan már most márciusban elinduló óbecsei vállalkozás is, amely különféle szárazföldi és vízi élményprogramokat fog kínálni a látogatóknak”.
Megint a Fidesznek kampányol a milliárdokkal kitömött Vajdasági Magyar Szövetség
Minden csatornán a Fideszre szavazásra buzdít a Vajdasági Magyar Szövetség, erre egy hónapja külön Facebook oldalt is létrehoztak. Idén először a nem uniós állampolgárok is szavazhatnak az EP-választáson, a Fidesz ebből a lehető legtöbbet próbálja kihozni Szerbiában. Orbán Viktorral, kormánypárti képviselőkkel kampányol hetek óta Vajdaságban a Fidesz. | https://atlatszo.hu/2021/03/10/3000-forintos-tokevel-rendelkezo-vajdasagi-ceg-kapott-360-millios-tamogatast-a-magyar-allamtol/?__cf_chl_rt_tk=jFidDzF7D5NTieVJbnbzLm0_GaePQRbm8d5_ighfKBI-1701946607-0-gaNycGzNDVA | https://web.archive.org/web/20211020233311/https://orszagszerte.atlatszo.hu/3000-forintos-tokevel-rendelkezo-vajdasagi-ceg-kapott-360-millios-tamogatast-a-magyar-allamtol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/3-ezer-forintos-tokevel-rendelkezo-vajdasagi-ceg-kapott-360-millios-tamogatast-a-magyar-allamtol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-10 00:00:00 | [] | [
"Arthur Bergmann Hungary Zrt.",
"Prosperitati Alapítvány"
] | [
"Európa",
"Szerbia"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom"
] | [] |
51,773 | Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki | A Kastély és Park Hotel Tihany egyik legszebb részén, közvetlenül a Balaton-parton, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének szomszédságában található. Az épületek évtizedek óta üresen állnak egy ősfás telken.
Miután folyamatosan számolunk be arról, hogyan betonozza körbe a NER a Balatont, hogyan vágja ki a fákat és húz fel hoteleket, üdítő volt látni, hogy ez a tihanyi terület még állja a sarat. Azonban ez a telek sem ússza meg a NER-es fejlesztéseket, ugyanis hamarosan luxusszálloda és tréningközpont épül itt.
Legutóbb arról lehetett olvasni, hogy a beruházó kiírta a közbeszerzési eljárást a bontási munkálatokra. A kastély épülete helyi műemléki védettséget élvez, de a volt Park Hotelt és egyéb ingatlanokat bontani kell. A fakivágásokra az új épületek felhúzása során kerülhet sor.
Közpénzből építenek hotelt a leggazdagabb magyarok
Vélhetően nem volt népszerű a koronavírus miatt ellehetetlenült, állami támogatásra hiába váró vendéglátósoknál és a turizmusban dolgozóknál, hogy három magyar milliárdos 8,6 milliárd forint támogatást kapott a Kisfaludy programon keresztül a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére.
Az MTÜ által tavaly kiosztott pénzekből a legnagyobb támogatást a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt MOL-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. kapta, a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. A három üzletember a Forbes listája szerint az ötven leggazdagabb magyar közé tartozik.
A beruházást eredetileg 4,2 milliárd forintra becsülték, amire korábban már kaptak 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a programtól. Az állami támogatások összege jelenleg 11,5 milliárd forintnál tart.
Közel 20 éve elhagyatottan áll a kastély. A park (570/5 hrsz) közepén áll Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája. A kastély épületét az 1920-as években tervezték, az épület előtt kőgáttal kerítettek el egy területet a Balatonból, amit feltöltöttek, és egy park került kialakításra. Az ingatlan másik jelentős épülete a vízpartra épített ötszintes üdülő, amely már az 1970-es évek elején épült. A rendszerváltásig a terület a központi párt nyaralóhelyeként funkcionált. A Gyurcsány-kormány 2006-ban privatizálta az ingatlant, és a tóparti üdülőkomplexum akkor került a CD Hungary cégcsoport birtokába. A területet jelenleg nem használják. „A kastély helyi védelem alatt áll (tervezetten 2013, rendeletbe foglaltan 2017 óta). Sajnálatos, hogy a jobb sorsra érdemes ingatlan már közel húsz éve elhagyatott, emiatt állaga rohamosan romlik” – írta lapunknak Tósoki Imre, Tihany polgármestere.
A cég nem tudja, akarnak-e fákat kivágni
A Tihanyi-félsziget természeti értékei különlegesek, ezért közülük több is természetvédelmi oltalom alatt áll. Az egész félsziget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, így országos jelentőségű, védett természeti terület. A telek szomszédos Natura 2000 területtel is, ugyanis a hálózatba tartozik a Balaton teljes területe és a partvonal.
Arról eddig még nem lehetett olvasni a sajtóban, hogy az építkezés milyen környezetpusztítással járhat. Az interneten elérhető 2018-as tervek alapján százas nagyságrendű fakivágás várható az új épületek felhúzása miatt.
Kíváncsiak voltunk, mekkora természetpusztítással fog járni az építkezés, ezért megkerestük az önkormányzatot és a beruházó céget. Arra a kérdésünkre, hogy a beruházás megvalósítása után mekkora lesz a beépítettség és a zöldfelület mértéke, még nem tudnak választ adni, ugyanis még nincsenek meg a végleges tervek.
– Nincs tudomásunk arról sem, hogy megindult volna a volt Pártüdülő helyén létesülő hotel engedélyezési eljárása, így annak tartalmáról, részleteiről sem tudunk felvilágosítást adni.
A beruházó tájékoztatása szerint a korábbi koncepcióterveket felülvizsgálják, de még nem indult meg a részletes tervezés
– közölte az Átlátszóval Tósoki Imre (Fidesz) polgármester.
A beruházó szerint „a 2018-ban készült terv egyes részei elérhetők publikusan. Az eltelt idő és a megváltozott körülmények miatt folyamatban van a szállodaüzemeltetési koncepció újragondolása és véglegesítése, a terveket ennek birtokában frissíteni fogjuk. Az épületek telepítésével, a minimális zöldfelületek mértékével, az esetleges fakivágásokkal kapcsolatos szabályokat a hatályban lévő szabályozási terv és egyéb jogszabályok definiálják, az áttervezés során ezeket maximálisan figyelembe kívánjuk venni, a feltett kérdésekre a szakhatósági egyeztetések lefolytatása után, az ott kialakuló szempontok alapján lehet majd választ adni” – írta a beruházó kérdésünkre.
A polgármester csak minimális fakivágásokat helyez kilátásba
A terület besorolása jelenleg úgynevezett Üü4 jelű építési övezet, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb beépítettség 15%, a legkisebb zöldfelület mértéke pedig 70% lehet.
Szerettük volna megtudni az önkormányzattól és a beruházótól, hogy jelenleg mekkora a zöldfelület mértéke a telken, de erre a konkrét kérdésünkre egyikük sem válaszolt. Egy másik kérdésünk is megválaszolatlan maradt, ami úgy szólt, hogy meg tudják-e erősíteni, hogy a telken jelentős fakivágás fog történni.
A cég a tervezési folyamat lezárásáig nem akarja elárulni, hogy mekkora mértékű lesz a fakivágás. A polgármester csak minimális fakivágásokat helyez kilátásba.
„Amennyiben az engedélyezett építés során minimális mértékben szükségessé válik fák kivágása, úgy annak engedélyezésére a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kerülhet sor, adott esetben a pótlási kötelezettség előírásával” – válaszolta Tósoki Imre.
Az eredeti tervek nem kímélték a fákat
Egymásra helyeztük a Google műholdfelvételeit a 2018-as tervekkel. Védettséget a kastély közvetlen közelében lévő park és egy néhány méteres parti sáv élvez. A többi területet beépíthetik, amennyire azt a telek beépíthetősége engedi.
Az ingatlan területe 56 974 négyzetméter, aminek a 11%-át építették volna be, 7%-ot pedig leburkoltak volna a 2018-as tervek szerint. A fák kivágására főként az új szállásépületek és a tréningközpont felhúzása miatt került volna sor.
A csúszka mozgatásával az eredeti tervekben szereplő fakivágás mértéke látható. Ábra: Szabó Krisztián/Átlátszó
A beruházóknak a parkolásról is gondoskodniuk kell majd, a föld alatt kapott volna helyet a 100 férőhelyes mélygarázs, a többi a felszínen valósult volna meg.
„A jellemzően szállás funkciójú új beépítésnek a koncepcióterv az erdős, markáns növény állománnyal rendelkező nyugati teleksávot javasolja, ahol a gépjárművek elhelyezése is megoldható terepszint alatt. (…) A terület északi végében a wellness szolgáltatások épülete található” – olvasható a 2018-as tervekben.
A fáknak egyébként fontos funkciók van, jelenleg ugyanis ezek tartják a meredek domboldalt.
2018-ban azzal is megpróbálkoztak a beruházók, hogy a telket átminősítsék úgynevezett vegyes területté, ami azt jelentette volna, hogy papíron a megengedett legnagyobb beépítettség 50%-ra ugrott volna, a legkisebb zöldfelület pedig 30%-ra csökkent volna. A cég az akkori tervek szerint megelégedett volna azzal a változással, ha a beépítettség 15% marad, a legkisebb zöldfelületi arány viszont 60%-ra csökken. Arra nézve nem találtunk információt, hogy mi garantálta volna, hogy a cég hosszú távon önmérsékletet tanúsítson, miután papíron 30%-ra csökkent volna a zöldfelület. Ez a módosítás azonban eddig nem valósult meg.
Módosítanák a beépítési határvonalat
Minden településen vannak helyi építési szabályok, a Balaton-parton ezeket gyakran úgy módosítják, hogy azok „ne korlátozzák a fejlődést”. A tihanyi polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet.
A beépítési határvonalakat 0 méterre szeretné módosítani az önkormányzat, a terepadottságok jobb kihasználása és az épületek táji megjelenésének kedvezőbb megvalósíthatósága miatt. A dokumentumban zárójelben megjegyzik, hogy a módosítás az előkertet érinti. Az előkert az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonalát jelenti, ahol a Klebelsberg Kuno utca felől jelenleg fás rész látható.
Tósoki Imre az Átlátszónak azt mondta az előzményekkel kapcsolatban, hogy az érintett ingatlanra vonatkozó helyi építési szabályzat körülbelül 40 éve változatlan. Az ebben foglalt településrendezési eszközök módosítása jelenleg van folyamatban.
„A településrendezési módosítási folyamat minden fontosabb részlete – különösen a társadalmi egyeztetések és szakmai szervek állásfoglalásai, a képviselő-testület döntései – is közzététel-kötelesek, így meg fognak jelenni a honlapon és a hivatali hirdetőn is a folyamat előrehaladásával. Ekkor a lakosság érdemi hozzászólásokat, észrevételeket tehet, és véleményt nyilváníthat majd” – írta a település vezetője.
A település érdeke a fejlesztés
A projekt keretében felújításra kerül Habsburg József főherceg nyári rezidenciája is, amely Tósoki Imre szerint minden bizonnyal tovább növeli majd Tihany vonzerejét.
„A település érdeke, hogy ez az érték olyan funkciót kapjon, amely felújításán, megmentésén túl lehetővé teszi a nagyközönség fogadását, látogatható, turisztikai attrakcióként való bemutatását. Erre a fejlesztők nyitottak, ezt vállalták.
A telken tervezett új szálloda épülete az állagában igen leromlott Pártüdülő épülete helyett épülne meg, a parttól a lehető legtávolabb elhelyezve azt, ezzel védve a Balatoni tájképet.
Ezáltal az ún. volt Pártüdülő épületének a helye viszont parkosítható” – fogalmazott a polgármester.
Ha jól értjük a polgármester szavait, akkor az új szálloda épülete – az eredeti tervekhez képest – nem a pártüdülő helyén épülne meg, hanem beljebb. Ha megnézzük a térképet és a helyi építési szabályzatot, akkor azt látjuk, hogy a telek beépíthető, belső részeit jelenleg fák borítják.
Tósoki Imre hangsúlyozta, a szálloda működtetése, üzemeltetése hosszú távra új munkahelyeket teremt a falu lakóinak, ezzel is segítve a fiatalok helyben maradását és a lakónépesség csökkenésének megállítását. „A szálloda nem utolsósorban növeli majd a vendégéjszaka-számot, ezzel a település adóbevételeit, ami az önkormányzat által a helyi lakosságnak nyújtott szolgáltatások biztonságát erősíti” – tette hozzá.
Kis halászfaluból NER-paradicsom
A Tihanyi-félszigetet szép lassan bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, azonban már sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide. Tihanyban az eddigi tapasztalatok szerint nem kell számolni jelentős civil tiltakozással.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
A város milliárdos állami és uniós támogatással van kitömve. Tósoki Imrét 2017-ben tüntették ki, amikoris a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át. „Azt, hogy megkaphattam az elismerést, egyértelműen az elmúlt tizenegy év sikeres településfejlesztésének tudom be” – nyilatkozta a polgármester a VEOL-nak.
Címlapkép: A Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel látképe (Forrás: EKR/Műszaki mellékletek 1., feliratok: Átlátszó) | https://atlatszo.hu/2021/03/10/allami-tamogatassal-epul-luxusszallo-tihanyban-a-szupergazdagok-cege-tobb-tucat-fat-vaghat-ki/ | https://web.archive.org/web/20211020232359/https://orszagszerte.atlatszo.hu/allami-tamogatassal-epul-luxusszallo-tihanyban-a-szupergazdagok-cege-tobb-tucat-fat-vaghat-ki/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-tamogatassal-epul-luxusszallo-tihanyban-a-szupergazdagok-cege-tobb-tucat-fat-vaghat-ki | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-10 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"CDHT Hotel Projekt Kft."
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
|
51,774 | Közel kétmilliárd forintért fejlesztheti a telki futballparadicsomot a Mészáros-gyerekek cége | A telki edzőközpont további két darab élőfüves pályával, locsolótóval és atlétikai pályával bővül. A munkát a Gerecse-Plusz Kft. az eredetileg becsült árnál 350 millió forinttal drágábban végzi el. 2018-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség 2 milliárd forintra becsülte a bővítés két ütemét, azonban ez az összeg csak az első ütemre elég. A centrum a Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos edzőközpontja, ahol a focistákat a négycsillagos Globall Sport & Wellness hotelben szállásolják el. | 1,9 milliárd forintért fejlesztik a telki edzőközpontot – tették közzé kedden az uniós közbeszerzési közlönyben. A 24.hu február végén szúrta ki a nyertest az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben.
A közbeszerzést a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) írta ki, a nyílt pályázatra összesen hét ajánlat érkezett be. Az ajánlatkérő az értékelési sorrendben legkedvezőbb és az azt követő ajánlattevő tekintetében végezte el a bírálatot. Öt ajánlat nem került elbírálásra, a maradék kettő közül pedig az olcsóbb nyert.
A legolcsóbb ajánlatot tevő Gerecse-Plusz Kft. a becsült árnál 350 millió forinttal drágábban, nettó 1,55 milliárd forint helyett nettó 1,9 milliárd forintért vállalta el a munkát.
A közbeszerzés azonban nem volt zökkenőmentes. Az előzetes vitarendezés során a pályázók nehezményezték, hogy a legalább egy darab 5000 köbméteres öntöző és csapadékvíz-tározó tavat írnak elő, ez az előírás szerintük súlyos, versenykorlátozó megfogalmazást tartalmaz. Ezt az előírást később módosították legalább egy darab, legalább 1500 köbméter térfogatú tóra/tározóra.
Pálya, tó, parkoló
A telki edzőközpont közel 12 éve, 2009-ben nyitotta meg a kapuit, négy futballpályával. A beruházás összértéke közel 3 milliárd forint volt. A centrum elsősorban a magyar futball, azon belül is a felnőttválogatott bázisa, másodsorban a magyar utánpótlás-válogatottaké, de más sportágak képviselői is megfordultak már a futballparadicsomban.
A mostani bővítéssel érintett terület már nem Telkiben, hanem Pátyon található, az edzőközpont a két település közigazgatási határán található.
A fejlesztés során:
két élőfüves labdarúgópályát alakítanak ki, az egyik körül atlétikai futópálya és egy kapusedző terület is épül;
a telek déli sarkára kerül az öntözővíz-tározó tó (kb. 12 ezer köbméter vizet tartalmazó locsolótó), a tó körül futópályát alakítanak ki szabadtéri fitneszparkkal, ezenkívül még egy kombinált lábtenisz-streetballpályát és egy kis műfüves labdarúgópályát is építenek;
az edzőközpont megközelíthetősége érdekében aszfalt bekötőutat és térkőburkolatú utakat is megvalósítanak;
továbbá 60 darab parkolót és két buszparkolót alakítanak ki.
Az edzőközponthoz egy négycsillagos hotel is kapcsolódik, a szabadtéri sportpályák mellett konferenciaterem és fitneszterem is található. „Egyedülálló sportszolgáltatásokkal ellátott edzőtáborozási lehetőséget kínálunk a hat hektáros sportközponttal egybeépített négycsillagos szállodánkban”– hirdeti magát a központ.
Kétmillárd nem lesz elég
2018-ban az mfor.hu írt először arról, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség kinőtte a Telkiben található edzőközpontját. A cikkből kiderül, hogy a most megjelent közbeszerzési eredmény csupán a bővítés első ütemét tartalmazza. A második ütemben a tervek szerint napelempark, a focipályákhoz két lelátó és kiszolgáló épületek fognak létesülni. Az önkormányzat honlapja azt írta idén márciusban, hogy „a II. ütem indulásának időpontja egyelőre kérdéses”.
Az MLSZ 2018-ban arról tájékoztatta az mfor.hu-t, hogy a bővítés nagyjából 2 milliárd forintból fog megvalósulni és várhatóan 2020-ra készülhet el.
Ezek szerint kicsit alábecsülte az MLSZ az összeget, ugyanis 2 milliárd forint csak az első ütemre elég.
A Nemzeti Sport idén februárban írt arról, hogy a közel 12 éve épült központ nemrég esett át egy renováláson. 85 szobából 64-et varázsoltak újjá, a burkolattól a szőnyegeken és a bútorokon át a lámpákig, amit lehetett, kicseréltek. „Csak a négy fal maradt meg” – nyilatkozta Béres Viktor, a Globall Hotel üzemeltetési igazgatója a lapnak. A sajtó tavaly májusban cikkezett a felújításról, akkor túl kevés pénzt szánt az MLSZ a Telkiben lévő hotel felújítására, ezért eredménytelenül zárult a közbeszerzés. A közbeszerzési értesítőben nincs további nyoma a felújításnak, amire 2019-ben 201–500 millió forintot szántak.
A Fejér B.Á.L. az alvállalkozó
A felcsúti székhelyű Gerecse-Plusz Kft. – a Fejér-B.Á.L Zrt.-n keresztül – Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Dr. Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc és Homlok-Mészáros Ágnes) tulajdonában áll. A Kft.-t 2019-ben vették meg a Mészáros-gyerekek. Ez a munka egyedül nagy falat lenne a Gerecse-Plusz Kft.-nek, a nyertes pályázatban a Fejér-B.Á.L Zrt. neve az alvállalkozók között szerepel.
Tizenhét milliárdra csökkent a Mészáros gyerekek cégének éves forgalma tavaly
Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Csökkent a Mészáros-gyerekek cégének éves nettó bevétele tavaly: a 2018-ban elért 22,8 milliárdos forgalom helyett „csak” 17 milliárdos forgalmat bonyolított – derül ki a Zrt. éves beszámolójából. A Fejér B.Á.L. adózott eredménye is kevesebb lett: 5,6 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent.
A Gerecse-Plusz Kft. 2019-ben 889 millió forint nettó árbevételt könyvelhetett el, amihez 14 millió forint adózott eredmény társult. 2018-ban a nettó árbevétele 973 millió forint volt, ami akkor jóval több, 98,9 millió forint nyereséggel járt. A pályázati pénzek sem kerülik el a céget: 2019 nyarán az Innovációs és Technológiai Minisztérium építőipari pályázatán elég nagy összeghez, 228 millió forinthoz jutott a cég. | https://atlatszo.hu/2021/03/10/kozel-ketmilliard-forintert-fejlesztheti-a-telki-futballparadicsomot-a-meszaros-gyerekek-cege/ | https://web.archive.org/web/20211020232437/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kozel-ketmilliard-forintert-fejlesztheti-a-telki-futballparadicsomot-a-meszaros-gyerekek-cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-ketmilliard-forintert-fejlesztheti-a-telki-futballparadicsomot-a-meszaros-gyerekek-cege | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-11 00:00:00 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Gerecse-Plusz Kft."
] | [
"Páty",
"Pest megye",
"Telki"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,775 | Két ember vezeti a települést, mindenki más kapitulált – a pénz rontotta meg a viszonyt | Szinte a teljes képviselő-testület lemondott a Pest megyei Zebegényben. A háttérben sok kisebb és egy nagyobb konfliktus áll – utóbbi esetében nem kevesebb mint 900 millió forint a tét. A településen azonban nem ez az első ilyen helyzet: 2009-ben a nyolctagú testület öt tagja is személyes ellentétek miatt távozott, és 2013-ban időközi választásra került sor. | Krebsz Gábor alpolgármester mellett Polgár Balázs, Polgár László, Katona Zoltán és Nagy Szilárd képviselő jelentette be március harmadikán, hogy lemond képviselői titulusáról. Blaho Csaba már januárban távozott a testületből, így a helyette bekerülő Fieszl Csaba és a polgármester Hutter Jánosné irányítják a települést. A függetlenként induló Hutter 2013 óta vezeti Zebegényt, akkor egy időközi választáson jutott mandátumhoz.
Két képviselő, Polgár László valamint Polgár Balázs hosszú blogbejegyzésben számolt be döntése okairól. Többek között arról írtak, hogy szeretnék, ha időközi választást írnának ki, hiszen a teljes, 2019-ben megválasztott testület távozott. Bejegyzésük szerint a kölcsönös bizalmatlanság és a felbomlott értékközösség vezetett a válsághoz, valamint az, hogy a képviselő-testület tervei, javaslatai fennakadnak a hivatali adminisztráción. Bár szerették volna feloszlatni a testületet, erre a veszélyhelyzet miatt nem volt lehetőségük.
Szabálytalan közbeszerzés
A képviselő-testületnek mégis 900 millió forint elnyerése okozta a legtöbb gondot.
A település a Kisfaludy-programban Zebegény település turisztikai célú fejlesztésére kapott pénzt. A tervezési programot a képviselők két nappal a szavazás előtt kapták meg, így nem volt idejük áttekinteni. Az ülésen részt vevő projektmenedzser közlése szerint a tervek módosíthatóak, nem véglegesek, így ennek tudatában szavazták meg a képviselők. Se a támogatói okiratot, sem az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt nem látták. A határozatot a veszélyhelyzet miatt a polgármester egyedül hozta meg.
Egy hónap múlva derült ki a testület számára, hogy a közbeszerzést kiírták, sőt le is zajlott.
A nyertes feladata a településközpont komplex fejlesztéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése, valamint az építéshez szükséges engedélyek, jóváhagyások megszerzése.
A nyertes az egyetlen helyi cég, a B.Futura Kft. lett. Ám az egyik pályázó, a budapesti MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. megtámadta az eljárást, arra való hivatkozással, hogy a B.Futura tulajdonosa, Buzgó Csanád együttműködik az zebegényi önkormányzattal.
Buzgó szakértői feladatokat végzett az önkormányzatnak, valamint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságának a tagja 2013 óta, de ő volt a felelős a Településfejlesztés, Ingatlangazdálkodás és közlekedésbiztonság, parkolás, behajtás területen gazdasági program előkészítéséért és kidolgozásáért is. A cégtulajdonos aktív szerepet vállal a települést érintő beruházásokban: ő a Zebegényi Strandfürdő tervezője és felelős műszaki ellenőre is, illetve az óvoda bővítésben is részt vett tervezőként, információnk szerint pedig a Településképi Arculati kézikönyvben is érintett volt.
Ezért Buzgó Csanádnak lehetősége volt a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt venni, az előterjesztésekben is szerepet kapott, így már 2020 júliusában tudhatta, mi fog szerepelni a közbeszerzési kiírásban – ellentétben a többi pályázóval.
Ezért, ahogy írták:
„álláspontunk szerint Tisztelt Ajánlatkérő jogsértő módon járt el, amikor a fentieket mint összeférhetetlenségi helyzetet nem tisztázta és azt az összegzésben nem szerepeltette”.
A közbeszerzést így érvénytelenítették, a B.Futurát és a győri CAN Architects Studio Építész Iroda Kft.-t kizárták, utóbbit az aránytalanul alacsony összeg miatt. Az új nyertes az MG Építész stúdió lett, nettó 37.780.000 forintos árajánlattal. A B.Futura nettó 33.800.000 forintért végezte volna el a munkát.
A pénz mindent elrontott
Bár több más konfliktus is volt a képviselők és a polgármester között, úgy tudjuk, végül ez vezethetett a lemondásukhoz. Az általunk megkérdezett helyiek mind a könnyen jött pénzben látták a lemondás okát, és abban, hogy a képviselők nem akartak szerepet vállalni a botrányosra sikerült első közbeszerzés utáni eseményekben. A képviselők azt sem értették, miért nem kapták meg az információkat a közbeszerzésről, a tervekről, a koncepcióról. Ahogy egyikük fogalmazott: „nem akarom, hogy engem is felelősségre vonjanak esetlegesen a polgármester döntései miatt”. Más pedig csak annyit mondott:
„megérezték a pénzt, és mindenki a vályú köré sereglett, hogy magának minél többet túrjon ki. Megőrült a falu ettől az egésztől”.
Jellemző, hogy a testület és a polgármester közt addigra annyira megromlott a viszony, hogy bár Polgár László szerette volna megkapni az üggyel kapcsolatos támogatói okiratot valamint az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt, erre nem került sor, így közölte, semmilyen döntést nem hoz addig, míg nem kapja meg a kérdéses iratokat. Ezt végül február közepén és végén kapták meg, egy titoktartási nyilatkozattal egyetemben, amit viszont se ő, se több képviselőtársa nem írt alá.
Egyesével is pótolhatják őket
Az, hogy sikerül-e feltölteni a testületet, vagy a polgármester a lemondás mellett dönt, jelenleg nem lehet tudni. A jogszabály szerint ugyanis, „ha az egyéni listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép”. A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatása szerint: „a fentiekre való tekintettel időközi választásra nem kerül sor, mert jelenleg a helyi önkormányzati választáson indult és szavazatot kapott 16 jelölt behívására van lehetőség, melyből most 5 jelöltre van szükség a jogszabályban előírt 7 fős testület létrehozására”.
Hogy ez sikerül-e, az még kérdéses. Jelen pillanatban egymás után jelentik be a jelöltek, hogy nem vállalják el a feladatot. Mindenesetre Zebegény már hozzászokott az időközikhez: 2009-ben a nyolctagú testület öt tagja is személyes ellentétek miatt távozott, 2013-ban újabb időközi választásra került sor.
Hutter Jánosné polgármester szerdán a Facebookon tette közzé, hogy a kialakult önkormányzati helyzetről és a várható következményekről hamarosan tájékoztatást adnak a lakosságnak.
Nyitókép: Zebegény látképe. Forrás: Youtube/galafer50 | https://atlatszo.hu/2021/03/10/ket-ember-vezeti-a-telepulest-mindenki-mas-kapitulalt-a-penz-rontotta-meg-a-viszonyt/ | https://web.archive.org/web/20211020230415/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ket-ember-vezeti-a-telepulest-mindenki-mas-kapitulalt-a-penz-rontotta-meg-a-viszonyt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ember-vezeti-a-telepulest-mindenki-mas-kapitulalt-n-a-penz-rontotta-meg-a-viszonyt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-11 00:00:00 | [
"Buzgó Csanád"
] | [
"B.Futura Kft.",
"CAN Architects Studio Építész Iroda Kft.",
"Zebegény Község Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Zebegény"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat"
] | [] |
51,776 | Olvasónk győzött: Kazincbarcika közzétette a városvezetők vagyonnyilatkozatait | Egy olvasónk közérdekű adatigénylésben kérte ki a borsodi nagyváros polgármesterének, alpolgármesterének és képviselőinek 2019-es vagyonnyilatkozatait, de nem kapta meg őket. Ezért pert indított és nyert. Kazincbarcika most elküldte neki a dokumentumokat, a 2020-as vagyonnyilatkozatokat pedig feltöltötte az önkormányzati honlap egyik eldugott csücskébe. | Február végén számoltunk be arról, hogy egy olvasónk pert nyert a kazincbarcikai önkormányzat ellen. Az ügy előzménye, hogy János korábban, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud-on, közadatigénylésben kikérte a Borsod megyei város polgármesterének és önkormányzati képviselőinek 2020-ban leadott, 2019-re vonatkozó vagyonnyilatkozatait, ám az önkormányzat csak betekintést ajánlott neki. Mivel ez ellentétes az Infotörvénnyel, János a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított Kazincbarcika ellen és meg is nyerte azt.
Elbukta a 2019-es vagyonnyilatkozatokért indított pert a kazincbarcikai önkormányzat
Kazincbarcika megint próbált időhúzásra játszani, mint korábban, de most nem jött be ez a taktika: a Miskolci Járásbíróság elsőfokon kötelezte az önkormányzatot, hogy adja ki a polgármester, az alpolgármester és a képviselők 2019-es vagyonnyilatkozatait az adatigénylőnek.
A bírósági ítéletnek megfelelően a kazincbarcikai önkormányzat János adatigénylésére válaszul, a KiMitTud felületére töltötte fel most (2021. március közepén) a településvezetők 2019-es vagyonnyilatkozatait. Itt lehet őket böngészni: ez például Szitka Péter polgármesteré, ez pedig Klimon István alpolgármesteré.
Egyikben sincs semmi különös: Szitkának van néhány ingatlana, 2 Trabantja és 1 Land Rovere, 33 millió forint megtakarítása és 20 millió forint tartozása, Klimonnak pedig 2 ingatlana, illetve 4,6 millió forint megtakarítása és 12,8 millió forint kölcsöne.
Teljességgel érthetetlen, hogy miért akarta Kazincbarcika eltitkolni ezeket az adatokat, hiszen nincs bennük semmi rendkívüli. Ráadásul, sajnos, senki nem ellenőrzi, hogy a parlamenti és önkormányzati képviselők valós dolgokat írnak-e be a vagyonnyilatkozatukba, vagyis nincs semmi következménye, ha esetleg kifelejtenek egy-két ingatlant vagy akár nagyösszegű megtakarítást.
Olvasónknak köszönhetően azonban sokat javult az átláthatóság a városban: az idén leadott, 2020-as vagyonnyilatkozatok már elérhetők a kazincbarcikai önkormányzat honlapján.
János ugyanis nem sokkal a 2019-es vagyonnyilatkozatokért indított per után kikérte közadatigénylésben Kazincbarcikától a városvezetők által idén januárban leadott, 2020-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatokat is.
A 2021. február 18-án beadott adatigénylésre az önkormányzat ügyvédje egy március 8-án keltezett levélben válaszolt március 10-én, miszerint a kért dokumentumok február 15-e óta elérhetők a város honlapján.
Nem könnyítették meg sem János, sem más érdeklődők dolgát, ugyanis pontos url-t nem adtak meg, és a weboldalon sehol sem szerepel a vagyonnyilatkozat szó, de némi kattintgatás után olvasónk rájött, hogy az „Átláthatóság” menüpontban a városvezetők neve melletti kis + jelek rejtik a dokumentumokat.
Ez itt Szitka Péter polgármester, ez pedig Klimon István alpolgármester legfrissebb vagyonnyilatkozata. Szitkáéban semmi változás nincs a 2019-eshez képest, ugyanannyi a megtakarítása és a tartozása is, Klimonnak viszont mindkettő csökkent egy kicsit. Ez teljesen természetes, ahogy az is, hogy nyilvánosak a vagyonnyilatkozataik – és ezzel, olvasónknak köszönhetően, már ők is szembesültek.
Címlapkép: Szitka Péter polgármester és Klimon István alpolgármester 2020.09.17-én (forrás: Klimon István/Facebook) | https://atlatszo.hu/2021/03/12/olvasonk-gyozott-kazincbarcika-kozzetette-a-varosvezetok-vagyonnyilatkozatait/ | https://web.archive.org/web/20211103160722/https://orszagszerte.atlatszo.hu/olvasonk-gyozott-kazincbarcika-kozzetette-a-varosvezetok-vagyonnyilatkozatait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olvasonk-gyozott-kazincbarcika-kozzetette-a-varosvezetok-vagyonnyilatkozatait | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-12 00:00:00 | [] | [
"Kazincbarcika Város Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kazincbarcika"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
51,777 | Hazardírozhatnak a NER bankjai, amíg Orbán van hatalmon | A jéghegy csúcsa lett volna csak a Budapest Banknál az újdonsült Rogán família meghiúsult milliárdos földvásárlási hitele. A korábban tiszta portfóliójú bankot mostanra kitömték ilyenekkel. „Egy feltételezett kormányváltás után mindkét oldalon ugyanaz lesz a kérdés: ki és hogyan veheti át a NER óriásbankjának irányítását?” | olvasási idő
5 perc
megjelent
2021.03.15. 11:30
A jéghegy csúcsa lett volna csak a Budapest Banknál az újdonsült Rogán família meghiúsult milliárdos földvásárlási hitele. A korábban tiszta portfóliójú bankot mostanra kitömték ilyenekkel. | https://hvg.hu/360/202110__budapest_bank__barati_hitelek__teruletfoglalas__kipukkadasig | https://web.archive.org/web/20210515074228/https://hvg.hu/360/202110__budapest_bank__barati_hitelek__teruletfoglalas__kipukkadasig | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazardirozhatnak-a-ner-bankjai-amig-orban-van-hatalmon | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-15 13:30:00 | [
"Antalffy György",
"Balázs Attila",
"Flier János",
"Ganczer Gábor",
"Illés Tamás",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara",
"Sájer Gábor",
"Tiborcz István",
"Varga Lajos",
"Vertán György",
"Vida József",
"Zimmermann István"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Budapest Bank Zrt.",
"Club Aliga",
"Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt.",
"Ductus Szaktanácsadó Kft.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)",
"Hungexpo Rt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Illés Holding",
"Indotek Zrt.",
"KÉSZ Építő Zrt.",
"KZBF Invest Kft.",
"KZH Invest Kft.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Nexteen Zrt.",
"Novo-Lab Kft.",
"Platán Garden Balaton Kft.",
"Szántód BalaLand Family Kft.",
"Takarékbank Zrt.",
"Talentis Agro Zrt.",
"Tamburmajor Invest Kft.",
"TIGRA Kft.",
"Unitranscoop Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [
"Balatonboglár",
"Baranya megye",
"Békés megye",
"Csongrád megye",
"Fejér megye",
"Gyüre",
"Herend",
"Keszü",
"Mezőberény",
"Siklós",
"Somogy megye",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szeged",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"háttér",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"fuvarozás - logisztika",
"covid-19",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció",
"tőkealap",
"Balaton-sztorik",
"napelem / megújulók"
] | [] |
51,778 | Szállodát vett a Valton-főnök a Balatonon, milliárdos társakkal | Zömében a Fideszhez közel álló társaság fogott össze, hogy megvegye és üzemeltesse a Magyar Telekom balatonkenesei szállodáját. | A négy focipályányi, part menti telket és rajta a 10 ezer négyzetméteres épületegyüttest a Tamburmajor Invest Kft. vette meg. A vállalkozást májusban hozták létre, a Telekom decemberben jelentette be, hogy eladja a szállodát, de a vevőt nem nevezte meg, ennek a HVG járt utána.
Eladja a Magyar Telekom az összes nyaralóját
Balatoni szállodát és apró nyaralókat is eladásra kínálnak. | https://hvg.hu/360/202003_tamburmajor_invest_valtonfonok_abalatonon | https://web.archive.org/web/20201021044641/https://hvg.hu/360/202003_tamburmajor_invest_valtonfonok_abalatonon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szallodat-vett-a-valton-fonok-a-balatonon-milliardos-tarsakkal | HVG360 | hungarian-news | 2021-01-16 12:00:00 | [
"Ganczer Gábor",
"Názer Viktória Katalin",
"Varga Lajos",
"Varga Mihály (Kész Kft.)",
"Vertán György"
] | [
"Hungexpo Rt.",
"KBG Invest Kft.",
"KÉSZ Építő Zrt.",
"Paratus Estates Lakásfejlesztő Kft.",
"Tamburmajor Invest Kft.",
"TIGRA Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [
"Balatonkenese",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,779 | Közpénzmilliárdokat kaszálhatnak a kínai vakcinaimport NER-barát vámszedői | Jól ismert üzleti kalandor köre gazdagodhat azon, hogy Magyarország igencsak drágán vásárol kínai vakcinát. Újra feltűnt a lélegeztetőgép-botrány főszereplője is. | Néhány nappal ezelőtt még esélytelennek tűnt, hogy bármelyik minisztérium kiadja az oroszokkal és a kínaiakkal kötött vakcinaszerződést. A múlt hét közepén aztán Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyszeriben elérkezettnek látta az időt, hogy Facebook-oldalán mutassa meg a papírosokat. Pedig a szerződésekhez legkevésbé az általa vezetett Miniszterelnökségnek volt köze, hiszen minden alkalommal a külügyekért és a külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszter, Szijjártó Péter jelentette be az üzletkötést.
Leggewie szerint a szélsőjobb közös vonása a migráció elutasítása, az elittel szembeni gyűlölet, az éghajlatváltozás kockázatainak tagadása, valamint a Nyugat- és Amerika-ellenesség.
Gyurcsány Ferenc pártja politikájában háttérbe szorítaná a szexuális kisebbségek jogainak védelmét, mivel úgy véli, a felmérések szerint a magyar társadalom többségét ebben a témában inkább konzervatív felfogás jellemzi. Ugyanakkor saját pártelnöki pozícióját és közéleti szerepvállalását illetően már nem tartja ennyire meghatározó szempontnak a közvélemény ítéletét a DK elnöke.
A hírügynökség cikke EU-s illetékeseket és diplomatákat is megszólaltat: van, aki szerint Magyarországnak érdeke, hogy sikerrel menjen le a soros elnökség időszaka, van aki pedig azt állítja, Orbán egyetlen célja, hogy megszerezze a befagyasztott EU-s pénzeket.
Új munkást állított csatasorba a földeken a John Deere mezőgazdasági gépgyártó: a mesterséges intelligenciát. Fülöp István cikke. | https://hvg.hu/360/20210317_kozpenz_kinai_vakcina_NER_lelegeztetogepek_Szijjarto_Peter | https://web.archive.org/web/20210413063217/https://hvg.hu/360/20210317_kozpenz_kinai_vakcina_NER_lelegeztetogepek_Szijjarto_Peter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzmilliardokat-kaszalhatnak-a-kinai-vakcinaimport-ner-barat-vamszedoi | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-17 13:00:00 | [
"Geoffrey Taylor",
"Lachmann Norbert",
"Szabó László (KKM)",
"Szeverényi Márk",
"Szijjártó Péter",
"Tuza Máté",
"Vámosi Béla",
"Vámosi-Nagy Zsolt"
] | [
"Batavia Investments",
"Danubia Pharma Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"GT Group",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Q Pharma Invest Zrt.",
"Q Pharma Kft.",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt.",
"Syntonite Med Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"háttér",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"klientúra",
"kereskedelem",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,780 | Szinte a medret is lebetonozták Csopakon | Hajdanán strand volt, ma már magánterület. | Olvasók hívták fel a figyelmét a Hírbalatonnak arra, hogy a csopaki közforgalmú kikötő mólójánál egy strand besorolású területet betonoztak le.
A portál megkereste a település polgármesterét, Ambrus Tibort, aki elmondta, hogy egy leégett épület újjáépítése zajlik a tavaly ősszel eladott közforgalmú kikötő mólójának keleti oldalán, amely régóta magánterület. A helyiek szerint valóban volt ott korábban egy konténerbisztró, de az érvényben lévő szabályok alapján eleve nem állhatott volna ott. Mint mondják, érthetetlen, miként épülhet egy mélyalapozású betonépítmény szinte a mederben, pár méterre a víztől.
Elmondásuk szerint az érintett ingatlan valaha az állami gazdaságok üdülőjének lombos-árnyas strandja volt. Mióta azonban magántulajdonba került, több tucat fát kivágtak a területről, ami strand helyett vitorlástelepként működik. Úgy tudni, a tulajdonos szeretné elérni, hogy a strand besorolású terület kikötői besorolást kapjon.
(Címlapképünk illusztráció.) | https://hvg.hu/ingatlan/20210317_Szinte_a_medert_is_lebetonoztak_Csopakon | https://web.archive.org/web/20211016082106/https://hvg.hu/ingatlan/20210317_Szinte_a_medert_is_lebetonoztak_Csopakon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinte-a-medret-is-lebetonoztak-csopakon | HVG | hungarian-news | 2021-03-16 18:05:00 | [] | [] | [
"Csopak",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"háttér",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"jogalkotás",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,781 | Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a Tigáz | A vállalat fele már korábban a felcsúti milliárdos cégcsoportjához került. | Tavaly decemberben írta meg a Forbes, hogy a Mészáros Csoporthoz tartozó tőzsdei befektetőcég, az Opus Global Nyrt. tárgyalásokat folytat a MET Csoporthoz tartozó Tigáz Zrt. teljes részvénycsomagjának megvásárlásáról.
A svájci központú vállalat pénteken közleményben tudatta, hogy aláírták az adásvételi szerződést az Opusszal az MS Energy Holding AG 50 százalékának megvásárlásáról, így a tőzsdei társaság 49,57 százalékos részesedést szerzett a Tigáz Földgázelosztó Zrt.-ben.
A március 11-én aláírt megállapodás értelmében az Opus a tranzakció zárásakor irányítási jogot is szerez a földgázelosztó társaságban. Ezzel egyidejűleg a tőzsdei társaság igazgatósága döntött a Titász Áramhálózati Zrt.-t – sikeres tranzakció esetén – tulajdonló Opus Energy Kft. létrehozásáról is.
Az ügylet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, várhatóan március 31-én zárul, a társaság ezt követően Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. néven folytatja földgázelosztói tevékenységét.
A MET Csoport egyúttal bejelentette a 77 MWp teljesítményű, buzsáki naperőműpark 100 százalékának megvásárlását is.
A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, amely 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, és Magyarország területének közel felét látja el földgázzal. Árbevétele 2019-ben 32 milliárd forint, üzemi eredménye 6,7 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,3 milliárd forint volt. | https://hvg.hu/gazdasag/20210312_Meszaros_Lorinc_Tigaz | https://web.archive.org/web/20210901050525/https://hvg.hu/gazdasag/20210312_Meszaros_Lorinc_Tigaz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-erdekeltsegebe-kerult-a-tigaz | HVG | hungarian-news | 2021-03-12 11:39:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MS Energy Holding AG",
"Opus Energy Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt."
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"klientúra"
] | [] |
51,782 | Simicska egykori embere pici tulajdonszerzéssel is nagyot szakíthat | Dávid Ilona a MÁV-nál és a Volánnál végzett munkájáról ismert, most a közétkeztetés Fidesz-közeli köreihez csatlakozik. | 2021.03.12. 11:00
Dávid Ilona a MÁV-nál és a Volánnál végzett munkájáról ismert, most a közétkeztetés Fidesz-közeli köreihez csatlakozik.
Radar360: Tiborcz nagybevásárlást tartott Belgrádban
2024.01.11. 07:011 perc | https://hvg.hu/360/202110_hungast_management_befektet_simicska_egykori_embere | https://web.archive.org/web/20210411031811/https://hvg.hu/360/202110_hungast_management_befektet_simicska_egykori_embere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-egykori-embere-pici-tulajdonszerzessel-is-nagyot-szakithat | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-12 12:00:00 | [
"Bánki Erik",
"Dávid Ilona",
"Simicska Lajos"
] | [
"Fidesz",
"Hungast Holding Zrt.",
"Hungast Management Kft.",
"Hungast Vital Kft."
] | [] | [
"háttér",
"közétkeztetés"
] | [] |
51,783 | Mészáros Lőrinc jegybanki segítséggel lesz Kelet-Magyarország gázkirálya | A felcsúti milliárdos tőzsdei holdingja visszatér az energetikai szektorba, megveszi a Tigáz azon felét, amelyik még nem Mészáros-érdekeltség. | Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus Global megveszi a svájci központú, de magyar többségi tulajdonban álló MET-csoporttól a Tigáz gázelosztó felét – jelentették be a cégek a szerződés aláírását. Mivel a Tigáz másik fele már Mészáros érdekeltségében van, a gázcég lényegében teljes egészében a felcsúti milliárdos kezében lesz. A cég feletti irányítási jog az Opushoz kerül.
A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, amely 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, és Magyarország területének közel felét látja el földgázzal.
Az Opus egyrészt saját forrásból, portfóliójának egyes elemeinek eladásából, másrészt növekedési kötvényprogramjának keretein belül kibocsátott kötvényekből fedezi a bevásárlást – árulta el a Portfolio.hu-nak Dzsubák Attila vezérigazgató. A jegybank 2019-ben indította el a programot, amelynek keretében vállalati kötvényeket vásárol – más szóval finanszírozást nyújt cégeknek. A program keretösszegét épp januárban emelték meg újra, immár 1150 milliárd forinton áll.
Megváltoztak a partneri elképzelések
A Tigáz tulajdonosváltása a lakossági ügyfeleket nem érinti, mivel a területen az állami MVM Next (volt NKM Energia) a szolgáltató. Az elosztók ugyanis sem energiatermelést, sem pedig energiakereskedelmet nem folytathatnak. Mindez tehát azt jelenti, hogy a jövőben az állami MVM Next Mészáros Lőrinc hálózatát fogja használni a lakosság ellátásához.
Az ügylet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, várhatóan március 31-én zárul, a társaság ezt követően Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. néven folytatja. A tranzakció részeként a MET megveszi az Opustól a 77 MWp teljesítményű, buzsáki naperőműpark 100 százalékát – Dzsubák a naperőművet kimondottan említette önerős fedezetként. A MET deklaráltan a megújulóenergia-szektorban kíván erősíteni, ebből a szempontból a lépés logikus.
A Tigáz-adásvétel bejelentésekor jelent meg a Növekedés.hu-n egy interjú Lehőcz Balázs Gáborral, a MET Eszközmenedzsment Igazgatóság elnökével, amiben beszélt az ügyletről. Lehőcz szerint miután megvették a Tigázt a francia ENI-től, a működési és szabályozási kockázatok megosztása, valamint a tőkefelszabadítás érdekében vonták be partnernek a Status Energyt (a cég egy magántőkealapon keresztül érdekeltsége Mészáros Lőrincnek), és szerettek volna „közösen nagyobb energetikai infrastruktúra-portfóliót létrehozni”. Azonban „időközben megváltozott a partnerek hosszú távú stratégiai elképzelése” – magyarázta a szakítást Lehőcz. „Így aztán mindkét fél úgy döntött, hogy továbblép: az Opus a magyarországi energetikai elosztórendszerek, a MET pedig elsősorban a megújuló energiaforrások felé.”
Villany és gáz
A Tigáz megszerzésével az Opus portfóliójában újra van energetikai vállalat. A Mátrai Erőmű eladása után ugyanis egy darabig nem volt. De csak azért nem, mert még nem zárult le a Titász (Tiszántúli Áramhálózati Zrt.) megvásárlása az E.On-tól, amit 2019 végén bejelentettek és 2020 harmadik negyedévében terveztek lezárni. Az Opus 2020 harmadik negyedéves jelentése szerint a csúszás oka a koronavírus-járvány.
Az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-é az ország északkeleti ötödének elektromos hálózata, az adásvétel azt jelenti, hogy a hálózat az Opusé lesz, azonban az áramot továbbra is az E.On fogja szolgáltatni.
A megállapodás része volt egy jelentős, a teljes magyar energiaszektort érintő átalakulásnak.
Az E.On-csoport ugyanis többségi tulajdont szerzett Észak-Magyarország elektromos szolgáltatójában, az Émászban, illetve budapesti párjában, az Elműben, illetve kivásárolja a cégekből az állami MVM Magyar Villamos Műveket. Az E.On ugyanakkor lepasszolja az MVM-nek az Émász hálózatát, továbbá az Elművel megszerzett részesedését a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben. De nem csak egyszerű csereüzlet történik (az egész procedúra még folyamatban van) a két nagyvállalat között, hanem összefonódás is: az MVM ugyanis 25 százalékos részesedést vesz az E.On Hungáriában.
A legújabb fejlemény, hogy az Elmű-Émász Energiaszolgáltató bejelentette: befejezi a villamos energia egyetemes (lakossági) szolgáltatását. Az energiahivatal már közzétette a felhívást a 2,2 millió lakossági ügyfél átvételére. Mivel a piacon csak két másik egyetemes szolgáltató van, az E.On Áramszolgáltató és az MVM Next, minden bizonnyal egyikük fogja átvenni az ügyfeleket.
Ha a Tigáz- és a Titász-ügylet is lezárul, Mészáros Lőrinc Opusa meghatározó szereplő lesz Észak-Kelet-Magyarország gáz- és elektromos hálózatában is.
A Mátrai Erőmű az évszázad üzlete volt – legalábbis Mészároséknak
Az Opusnak volt már energetikai érdekeltsége Észak-Magyarországon: a Mátrai Erőmű. A veszteséges, elavult széntüzelésű erőműtől épp az állami MVM szabadította meg Mészárosékat, ráadásul szép summáért.
Az MVM 2020 elején vásárolta meg az erőmű többségi részesedését az Opustól, illetve a Tigáz kapcsán már említett Status Energy magántőkealaptól 17,4 milliárd forintért. Az erőmű azonban ennél jóval többe került az állami cégnek, így az adófizetőknek – derült ki, miután az adásvétellel kapcsolatos dokumentumokat (ugyan szinte már komikus szinten cenzúrázott verzióban) kiadták Tóth Bertalan MSZP-pártelnöknek.
Az MVM nemcsak magát az erőművet (mármint a Mátrai Erőmű Zrt.-t) vette meg, hanem egy egész cégcsoportot. Az MVM az igazgatóság döntése alapján három cégnek összesen 26,4 milliárd forint hitelkeretet biztosított. A hitelkeretekre a cégekben végrehajtandó tőkeemelések megérkezéséig volt szükség, ami összesen majdnem pontosan ugyanekkora összeg. 7,5 milliárdot kapott az erőműcsoport főcége, a Status Power Invest, és 19 milliárdot maga az erőmű, aminek jelentős részét elvitte saját leányának, a Status Geo Investnek a tőkeemelése.
A dokumentumok kitakarásai miatt nehéz volt megmondani, hogy az MVM 44 milliárdos összkiadásából mennyi az erőműcsoport értéke (vételár + külső hitelek kifizetése) és mennyi tőkeinjekció kellett a további működéshez. Úgy tűnt, a csoport értékét nagyjából 33 milliárd forintra taksálták.
Az MVM egyébként 2020 végén egyszerűsítette az erőmű körüli cégcsoportot – az MVM-nek a jelek szerint nem volt szüksége arra a hálóra, amiben Mészárosék még milliárd forintokkal sakkoztak. Az erőművet a tervek szerint leszerelik, mármint a széntüzelésű blokkokat, azok helyett gáz- és biomassza-blokkokat építenek.
Ha a Mátrai Erőműben beindul a gázos termelés, akkor a Tigáz hálózata megkerülhetetlen lesz annak üzemanyaggal ellátásában. Így végső soron az erőmű mégsem válik le teljesen Mészáros Lőrincről.
Már az a kérdés, miben nincs benne valamelyik csápja
Ami az Opust illeti, a Tigáz felének megszerzése jelentős lépés. És nem csak azért, mert így újra lesz energetikai vállalat a portfólióban. A Tigáz valóban nagy cég, még az Opushoz képest is. A Tigáz 2019-et 32 milliárd forintos árbevétellel zárta, amiből 2,3 milliárd forintos profitot ért el. A cégben van 123 milliárd forint eszköz – igaz, 64 milliárd forintnyi kötelezettség is, aminek jó részét vélhetően az a hitel adja, amiből anno a MET megvásárolta. Az Opus árbevétele 2019-ben közel 200 milliárd forint volt, 2020 első három negyedévében pedig 162 milliárd forint, 3,5 milliárdos profit mellett.
Az Opus csápjai szinte a teljes magyar gazdaságot átjárják: | https://hvg.hu/gazdasag/20210312_Meszaros_Lorinc_jegybanki_segitseggel_lesz_KeletMagyarorszag_gazkiralya | https://web.archive.org/web/20210506215753/https://hvg.hu/gazdasag/20210312_Meszaros_Lorinc_jegybanki_segitseggel_lesz_KeletMagyarorszag_gazkiralya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-jegybanki-segitseggel-lesz-kelet-magyarorszag-gazkiralya | HVG | hungarian-news | 2021-03-12 17:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Opus Energy Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"Status Energy Magántőkealap",
"Status Geo Kft.",
"Status Power Invest Kft.",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"háttér",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,784 | Demeter Szilárdéké lesz a Hajógyári-sziget jókora része, a volt Vizoviczki-diszkók is | Mind megkapta Demeter Szilárd a Hajógyári-sziget szinte teljes déli területét, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat más műemlékkel, az egykori hajógyár épületekben működő bezárt szórakozóhelyekkel. | Korábban csak azt lebegtette be Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója és könnyűzenéért felelős miniszteri biztos, hogy az óbudai Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget területén hozna létre 23 milliárd forintból popkulturális központ. Ám a Magyar Közlönyben megjelent rendelet mellékletében felsorolt helyrajzi számokból kiderül, hogy a Hajógyári-sziget több mint 30 hektáros, szinte teljes déli területét megkapja, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat műemlékkel, az egykori hajógyári épületekben valaha Vizoviczki László birodalmához tartozó szórakozóhelyekkel.
Az elmúlt időszakban a kormány számos egyetemet, értékes ingatlant, például a Millenárist, vagy a Klebelsberg kúrát is átjátszotta közérdekű vagyonkezelők számára. Egyelőre itt is egy állami intézményhez kerülnek az elképesztő eszmei és piaci értékű telkek, de forrásaink szerint elképzelhető, hogy ez csak az első lépés egy hasonló vagyonkimentés irányába. A kormánynak ugyanis a pandémia elmúltával sem valószínű, hogy lesz pénze ekkor összeget szánni a terület rehabilitációjára, és állami pénzen zenés-táncos szórakozóhelyeket működtetni, akár a szocializmusban.
A kormánynak nem ez az első vad terve a terület hasonítására. Nemrég vissza akarta építeni Hadrianus római császár palotáját, amiről azóta mélyen hallgat, de tervezett ide evezős központot is. Voltak ennél is bornírtabb ötletek, 2006-ban még a szocialista-szabaddemokrata kormány egy izraeli befektetőnek eladta az állami tulajdonból elvileg ki nem adható szigetcsúcsot, hogy ott Álomsziget néven kis Las Vegas épüljön, tízezer fős konferencia-központtal, háromezer ágyas szállodával, kaszinókkal, fürdőkkel, színházzal, kikötőkkel. Cserébe a 400 milliárdos projekt részeként a palotát is bemutathatóvá tette volna a Plaza Centers.
A környezetromboló tervet a közvélemény és a természetvédők is hevesen támadták, mégis áldását adta az akkor még Tarlós István vezette Óbudai önkormányzat is. A civileknek köszönhetően csúszott az építési engedély, így 2010 után a fideszes kormány visszavonta a beruházás kiemelt státuszát, hűtlen kezelésre hivatkozva támadta a telkek privatizációját, de a cég mégis jól szállt ki a bukott üzletből, az állam 2013-ban csaknem négymilliárd forintért visszavásárolta a telket azzal, hogy fel kell tárni a palotát, és egy sport- és rekreációs parkot hoz létre. Aztán nem lett az egészből semmi. Bezárták a hajógyár még álló, műemlék épületeiben működő szórakozóhelyeket.
A sziget legfontosabb műemléke a föld alatt rejtőző Hadrianus-palota, de számos ipari műemlék is található itt. Ilyen a tengely-, és csőszerelőműhely, a trafóház, a porta, a hajóvillamossági és mázoló műhely, a központi öltöző és a kompresszorház. A felsoroltak mind a PIM-hez kerülnek.
Mindez nem érinti a Hajógyári-sziget északi részét, ahol a Sziget Fesztivált tartják. Ez a terület ma közpark, és jórészt a főváros tulajdonában van, a hajógyár területén viszont az állam mellett vannak magántulajdonosok is. | https://hvg.hu/itthon/20210312_Demetere_lesz_majdnem_az_egesz_Hajogyarisziget_deli_resze | https://web.archive.org/web/20210730172101/https://hvg.hu/itthon/20210312_Demetere_lesz_majdnem_az_egesz_Hajogyarisziget_deli_resze | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demeter-szilardeke-lesz-a-hajogyari-sziget-jokora-resze-a-volt-vizoviczki-diszkok-is | HVG | hungarian-news | 2021-03-12 17:09:00 | [
"Demeter Szilárd"
] | [
"Petőfi Irodalmi Múzeum"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"sport",
"környezetkárosítás",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,785 | Rendkívüli intézkedésekről döntött a kormány: egymilliárd forint jut versenysportra, 1,2 milliárd magyarságkutatásra | Mintha nem a koronavírus-járvány legsötétebb heteit élné az ország, a kormány a szokásos célokra pakolgatja a pluszmilliárdokat a költségvetésben: sport, magyarkodás, határon túli programok. | A kormány ismét átcsoportosításokat hajt végre a költségvetésben – derül ki egy március 17-ei határozatból.
A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából összesen 3,6 milliárd forintot vettek ki. Ebből egymilliárdot kap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sporttevékenységek, azon belül versenysport és szakmai tevékenységek támogatása céljára.
Másik 1,2 milliárd forintot az Emmi alatt működő Magyarságkutató Intézet kap. Ezen belül egymilliárdot dologi kiadásokra, 200 milliót pedig személyi juttatásokra és járulékokra fordíthatnak. Az intézet munkatársai végzik Kásler Miklós miniszter kezdeményezése nyomán a fehérvári királysírban található maradványok alapján az Árpád-ház genomjának vizsgálatát, továbbá az intézetnél készült a rengeteg kritikát kiváltó animációs film a pozsonyi csatáról.
A tartalékból jut 930 millió a katasztrófavédelemnek és 400 millió a Miniszterelnökségnek nonprofit szervezetek és köztestületek támogatására.
A Gazdaságvédelmi Alapból 7,5 milliárd forintot vett ki a kormány. Ebből a legnagyobb falat, 3,7 milliárd forint a Miniszterelnökségnek jut „Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére”.
2,1 milliárdot kap a közoktatás csúcsszerve, a Klebelsberg Központ. 1,1 milliárd jut fővárosi fejlesztésekre. 540 milliót kap az állami vagyonkezelő ingatlanberuházásokra.
A Gazdaságvédelmi Alapon belül a kormány egy átcsoportosítást is végrehajtott: 1,5 milliárdot kötött segélyhitelezés helyett „regionális határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programokra” fordítanak.
Ugyanitt a kormány 631 milliót átpakolt a paksi bővítéssel kapcsolatos Közép-Duna menti fejlesztésekről a Miniszterelnökséghez.
A Központi Maradványelszámolási Alapból 19,2 milliárd forintot osztottak szét. Itt a legnagyobb nyertes a Honvédelmi Minisztérium és szervezeti, amelyek 7,7 milliárdot kaptak, illetve a a NATO Biztonsági Beruházási Programja még 3,7 milliárdot. 3,1 milliárd jutott agrárkár-enyhítésre
Ebből a kalapból 4 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatására. | https://hvg.hu/gazdasag/20210318_Rendkivuli_intezkedes_egymilliard_forint_versenysportra_12_milliard_magyarsagkutatasra | https://web.archive.org/web/20210723111952/https://hvg.hu/gazdasag/20210318_Rendkivuli_intezkedes_egymilliard_forint_versenysportra_12_milliard_magyarsagkutatasra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendkivuli-intezkedesekrol-dontott-a-kormany-egymilliard-forint-jut-versenysportra-12-milliard-magyarsagkutatasra | HVG | hungarian-news | 2021-03-18 10:04:00 | [
"Kásler Miklós"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyarságkutató Intézet"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"klientúra"
] | [] |
51,786 | Velencén új vállalkozás nőtt ki az L. Simon körüli alapítványi és cégerdőből | A hálózatok elemei nem szűkölködnek állami, illetve uniós támogatásokban. | Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. | https://m.hvg.hu/360/202110_helios_projekt_szalloda_lsimon_nepfoiskolajanal | https://web.archive.org/web/20210508131338/https://m.hvg.hu/360/202110_helios_projekt_szalloda_lsimon_nepfoiskolajanal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/velencen-uj-vallalkozas-nott-ki-az-l-simon-koruli-alapitvanyi-es-cegerdobol | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-11 16:00:00 | [
"L. Simon László"
] | [
"Helios Projekt Kft.",
"Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány",
"Magyar Írószövetség",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Kápolnásnyék",
"Velence"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
51,787 | Őrizetbe vették a NAV egyik vezetőjét, mert a gyanú szerint megvesztegették egy 342 ezer forintos telefonnal | Nyomozást folytat az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezető beosztású személye ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt, olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében. | Nyomozást folytat az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezető beosztású személye ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt, olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében.
A nyomozó főügyészség a tényállás teljes körű felderítése és további bizonyítékok beszerzése érdekében tegnap összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre 13 helyszínen.
A megalapozott gyanú szerint egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi működésében érdekelt vállalkozó 2020 áprilisában felkereste a vele bizalmas viszonyban álló és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervénél vezető beosztásban dolgozó hivatalos személyt, és közbenjárását kérte a cégnél folyamatban lévő adóeljárás mielőbbi befejezésében. Mindezzel azt akarták elérni, hogy az eljárás folytatása ne fedjen fel olyan pénzügyi visszaéléseket, amelyek az adott vállalkozáson túlmenően annak partner cégeit is érintik.
A hivatalos személy azt ajánlotta a vállalkozónak, hogy az érintett cég rendezze adótartozását, majd az adóeljárást folytató adóhatóságnál vezető pozícióját felhasználva elérte, hogy soron kívül megkezdjék az eljárás lezárását. | https://444.hu/2021/03/18/orizetbe-vettek-a-nav-egyik-vezetojet-mert-a-gyanu-szerint-megvesztegettek-egy-342-ezer-forintos-telefonnal | https://web.archive.org/web/20210925182155/https://444.hu/2021/03/18/orizetbe-vettek-a-nav-egyik-vezetojet-mert-a-gyanu-szerint-megvesztegettek-egy-342-ezer-forintos-telefonnal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orizetbe-vettek-a-nav-egyik-vezetojet-mert-a-gyanu-szerint-megvesztegettek-egy-342-ezer-forintos-telefonnal | 444 | hungarian-news | 2021-03-18 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"vesztegetés"
] | [] |
51,788 | Magyar filmstúdió neve is felbukkan Szlovákia történetének legnagyobb korrupciós botrányában | Több mint tízmillió euró kenőzpénzt oszthattak szét a szlovák Agrárkifizető Ügynökségen (PPA) keresztül. Az Állattenyésztő-ügy az ország történetének legnagyobb korrupciós botránya, eddig 21 gyanúsítottja van. Az ügynökség korábbi vezetőjét februárban, 10 hónapnyi letartóztatás után, óvadék ellenében engedték szabadon a vizsgálati fogságból. | Több mint tízmillió euró kenőzpénzt oszthattak szét a szlovák Agrárkifizető Ügynökségen (PPA) keresztül. Az Állattenyésztő-ügy az ország történetének legnagyobb korrupciós botránya, eddig 21 gyanúsítottja van. Az ügynökség korábbi vezetőjét februárban, 10 hónapnyi letartóztatás után, óvadék ellenében engedték szabadon a vizsgálati fogságból.
Az ügy egyik szála ráadásul Magyarországra vezet, írja a parameter.sk a DenníkN nyomozása alapján. A lap újságírói hozzáfértek a vizsgálati fogsággal kapcsolatos bírósági papírokhoz, melyekből kiderült, milyen cégeken keresztül fizették ki a csúszópénzeket.
Az egyik a pozsonyi székhelyű Poragro, amely 2018 és 2020 között túlárazott tanácsadási díjakat számlázott ki a gazdáknak. A cég 2016 óta a budapesti székhelyű Filmteam stúdióhoz tartozik.
A Filmteam a szlovákiai jogi képviselőjén keresztül közölte, nem tájékoztatták őket, mi szerepel a nyomozati anyagban, így nem tudnak nyilatkozni a témában. Az ügyvéd állítása szerint a Filmteam „szlovákiai vállalkozás céljából” szerzett részesedést a pozsonyi cégben.
A dokumentumok alapján a gyanúsítottak több kisebb agrárcéget megkörnyékeztek a Poragrón keresztül. Két vállalkozás 100-100 ezer eurós támogatást kapott, és egyenként 20 ezer euró „tanácsadási díjat” kellett kifizetniük, amiket a Poragro számlázott ki. | https://444.hu/2021/03/19/magyar-filmstudio-neve-is-felbukkan-szlovakia-tortenetenek-legnagyobb-korrupcios-botranyaban | https://web.archive.org/web/20220705103822/https://444.hu/2021/03/19/magyar-filmstudio-neve-is-felbukkan-szlovakia-tortenetenek-legnagyobb-korrupcios-botranyaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/magyar-filmstudio-neve-is-felbukkan-szlovakia-tortenetenek-legnagyobb-korrupcios-botranyaban | 444 | eu-news | 2021-03-19 00:00:00 | [] | [
"Filmteam Kft."
] | [
"Európa",
"Szlovákia"
] | [
"vesztegetés",
"mezőgazdaság",
"műsor / filmgyártás",
"tanácsadás",
"kultúra - művészet",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,789 | Egy egész négycsillagos szállodát kibérel a százmilliárdokkal kitömött elitképző, a Feneketlen-tónál | A TurizmusOnline számolt be róla, hogy a Danubius Hotels hosszú távú bérletbe adta a Hotel Flamencót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára. A 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszálloda legkevesebb négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként. | A TurizmusOnline számolt be róla, hogy a Danubius Hotels hosszú távú bérletbe adta a Hotel Flamencót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára. A 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszálloda legkevesebb négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként.
A Flamenco átadása már zajlik, az új funkciónak megfelelő átalakításokat az MCC fogja a saját igényei szerint elvégezni. Az ingatlan bérbeadásával az üzemeltetés sem marad a Danubiusnál.
Az MCC egy tehetséggondozó intézmény, amely a Kárpát-medencében nyújt oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. Alapítója Tombor Balázs és Tombor András. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadója volt, és arról is ismert, hogy Habony Árpád korábban azt állította az adóhatóságnak, hogy Andy Vajna és Tombor kölcsöneiből él. 2020 végén a kormány százmilliárdos vagyont juttatott az MCC alapítványa számára.
Az MCC, pontosabban az azt működtető Tihany Alapítvány tavaly tavasszal egy törvény értelmében óriási vagyonhoz jutott, a kormányoldal a Richer- és Mol-részvények 10 százalékát adta az alapítványnak. A csomag értéke úgy 300 milliárd forint körüli, az éves hozam 7–8 milliárd forint körül mozog.
Ezt a juttatást fejelte meg ősszel a kormányzati többség azzal, hogy egyrészt vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi – a révfülöpi kikötőhöz tartozó ingatlanokat takarja –, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt kapott az alapítvány.
Mindezekre tett rá egy lapáttal a kormány karácsony előtt nem sokkal, amikor csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak, a szakkollégiumot működtető szervezet 35 helyen akar képzéseket indítani a pénzből tízezer diáknak.
Közben az MCC 25 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Libri-Bookline csoportban.
A szervezet budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49–53. szám alatt található, és a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához, állaguk nem teszi lehetővé a további fenntartható használatot. A bontási munkálatok és az építkezés idejére az épületbérlés mellett döntöttek, aminek kiválasztásában lényeges szempont volt, hogy az MCC jelenlegi központjához közel találjanak alkalmas ingatlant. | https://24.hu/belfold/2021/03/17/mcc-flamenco-szalloda/ | https://web.archive.org/web/20220808103319/https://24.hu/belfold/2021/03/17/mcc-flamenco-szalloda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-egesz-negycsillagos-szallodat-kiberel-a-szazmilliardokkal-kitomott-elitkepzo-a-feneketlen-tonal | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-17 00:00:00 | [
"Tombor András",
"Tombor Balázs"
] | [
"Danubius Hotels",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"klientúra"
] | [] |
51,790 | 5,3 milliárd forint közpénzből rendezünk cselgáncs-vb-t az olimpia előtt hetekkel | A négy évvel ezelőtti budapesti világbajnoksághoz képest minimum a duplájába kerül a rendezés. A korábban visszalépett osztrákok is fele annyiból rendeztek volna vb-t idén, mint Magyarország. | Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke tavaly október végén, a budapesti Grand Slam-verseny zárónapján jelentette be, hogy az eredetileg 2022-re hazánknak ítélt világbajnoki rendezési jogot a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) kérésére 2021-re előrehoznák. Mivel erre a kormány is elvi áldását adta, június 3-ától a tokiói ötkarikás játékokra is kvalifikáló vb-t rendez Magyarország.
A kormány még 2019. június 25-i határozatában döntött a 2022-es budapesti cselgáncs-vb támogatásáról, ennek függvényében kapta meg a rendezési jogot hazánk egy hónappal később. A határozat szerint
2020-ban a rendezési jogdíjra 3 millió amerikai dollárnak megfelelő forint, és rendezési költségre 155 millió forint,
2021-ben a jogdíjra újabb 3 millió dollár, és rendezésre további 285 millió forint,
míg 2022-ben jogdíjra még 2 millió dollár, rendezésre 3,2 milliárd forint biztosításáról rendelkezett.
Vagyis 2019-ben a szövetség által leadott költségvetés-tervezet alapján a kormány elfogadta, hogy mintegy 8 millió dollár és 3,645 milliárd forint, összességében valamivel több mint 6 milliárd forint lesz szükséges 2022-ben egy cselgáncs vb-rendezéshez. Ezt a meglepően nagy összeget egy olyan, hét napon át tartó versenyre kérte az MJSZ, amelynek lebonyolításához építési beruházásra nincs szükség.
Négy év alatt duplájára hízott a költségvetés
A cselgáncs-világbajnokságok rendezési költségeinek összehasonlítására találunk hazai és nemzetközi példát is. Az MJSZ alig négy éve rendezett nagy sikerű vb-t Budapesten, a Papp László Arénában Orbán Viktor miniszterelnök mellett a szintén nagy sportbarát, fekete öves cselgáncsozó Vlagyimir Putyin is megjelent.
Az állam természetesen a 2017-es eseményre is biztosított támogatást:
5 millió dollárt jogdíjra (ezek szerint ez emelkedett 3 millió dollárral),
illetve 1,231 milliárd forintot rendezésre.
A két támogatási tétel összege nemhogy a 2017-es, de még a dollár jelenlegi árfolyamán sem éri el 2,8 milliárd forintot, azaz négy év alatt megduplázódott a költségvetés.
A 2021-es vb-t eredetileg Bécs rendezte volna. Az insidethegames.biz szerint az osztrák kormány jelentősen kevesebb, mintegy 12 millió eurós (4,4 milliárd forintos) összköltségvetéssel számolt, és a sportért is felelős Heinz-Christian Strache miniszterként annak is csak a felére vállalt garanciát a kabinet nevében. Ha tényként kezeljük, hogy nekik is 8 millió dollár a jogdíj, úgy a 3,645 milliárd forint hazai rendezési költséghez képest az osztrákok maximum 4 millió euróból, azaz 1,45 milliárd forintból összedobták volna a világbajnokságot.
Ez kétmilliárd forinttal kevesebb a magyar szövetség által elképzelt rendezési költségnél.
Miért 2021-ben rendezünk, miért nem 2022-ben?
Az is érdekes, hogy miért nem az eredetileg elnyert 2022-es időpontban, hanem az idén, a tokiói olimpia előtt hét héttel rendezünk világbajnokságot. Egyfelől az annak idején az osztrák alkancellári tisztet is betöltő Strache azóta dicstelenül távozott a hatalomból: egy 2019 májusában napvilágot látott, 2017-ben rögzített felvételen a politikus egy, magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe állami megbízásokat ígért. Strache a leleplezésből kerekedett belpolitikai botrány miatt lemondott. Hans-Paul Kutschera, az Osztrák Judo Szövetség elnöke attól tartva, hogy ezek után nem tudják előteremteni az IJF borsos jogdíját és a rendezési költségeket, visszamondta a bécsi vb-szervezést.
Az osztrák főváros helyére Taskent ugrott be, ám tavaly a koronavírus-világjárvány miatt borult a nemzetközi versenynaptár, márciusban megszületett a döntés a tokiói olimpia 2021-re halasztásáról, elmaradt cselgáncs-vb is, és mindez arra késztette az IJF vezetését, hogy a 2021-es versenynaptárat újragombolja.
Az MJSZ egy hosszabb nemzetközi versenyek nélküli időszakot követően tavaly októberben rendezett először egy úgynevezett buborék Grand Slamet Budapesten. Azért buborék, mert a versenyzőkre, a velük érkező edzőkre, versenybírákra és minden szervezőre különleges biztonsági előírások vonatkoztak. A kormányrendeletnek megfelelően a külföldi sportolók, sportvezetők csak negatív PCR- teszttel utazhattak Magyarországra, elzárták őket a külvilágtól, a verseny előtt és alatt is folyamatos tesztelésen esett át mindenki.
A budapesti Grand Slam kiváló mintaversenynek bizonyult. A szövetségtől kapott információ szerint fővárosunkban tavaly októberben 61 ország 405 cselgáncsozója állt tatamira, ez kicsit több mint a fele egy átlagos vb versenyzői létszámának.
Az MJSZ 350 millió forint állami támogatás segítségével bonyolította le az eseményt, ez az összeg a tizede sincs a 2019-es kormányhatározatban garantált vb-támogatásnak, miközben a lebonyolítás tekintetében a két esemény nem sokban különbözik egymástól.
A sport- és járványszempontból sikeres, összesen egy pozitív koronavírus teszttel záródó Grand Slam után a nemzetközi szövetség fel is vetette, mi lenne, ha a 2022-re tervezett budapesti vb-t előrehoznák 2021-re, és az üzbégeknek adnák a 2022-es világbajnokságot.
Elengedett alkupozíció?
Normál esetben, amikor éppen nincs világjárvány, a 204 tagállammal rendelkező IJF világbajnoksága az egyéni olimpiai sportágak közül az egyik legnagyobb esemény. Ezt az átlagos olimpiai sportágaknál jóval népesebb vb-mezőny és magasabb rendezési jogdíjösszeg is mutatja. 2019-ben 828 dzsúdós állt szőnyegre a tokiói vb-n, a 2017-es budapestin 126 ország 728 versenyzője indult.
Idén azonban a Magyar Judo Szövetség egy olyan világbajnokságnak ad otthont,
amely bár vitathatatlanul jelentős sportesemény, mégiscsak az év fő versenye, a tokiói olimpiai előtt hét héttel kezdődik, ami nem a legszerencsésebb időpont,
ráadásul úgy kell megszervezni, hogy közben jó eséllyel benne leszünk még a járványban.
Emiatt prognosztizálhatóan se közönséggel, se jelentős reklámbevétellel nem számolhat az MJSZ (akárcsak a tavaly októberi Grand Slam alkalmával).
Az ember azt hinné, mindezen érvek ismeretében az MJSZ remek alkupozícióba került, ügyesen tárgyalt az IJF-fel, és jelentős engedményeket ért el, ha másban nem is, de a jogdíjköltség terén. Megkérdeztük a hazai szövetséget, próbáltak-e alkudni, ha nem, miért nem, ha igen, miért nem jártak sikerrel.
Nagy György főtitkártól azt a választ kaptuk:
A jogdíj meghatározása az IJF vezető testületeinek a feladata.
A szövetség vezető tisztségviselője tájékoztatott arról is, hogy ellentétben például a labdarúgással, ahol az UEFA televíziós jogdíj- és reklmámbevételeiből jelentős mértékben hozzájárul a Magyar Labdarúgó Szövetség nyári Eb-rendezésének költségeihez, az IJF a 8 millió dolláros jogdíjért cserébe semmit nem ad, csak
a verseny megrendezésének a jogát.
Úgy tűnik, idén 5,3 milliárdot költünk a vb-re
A kormány mindezek ismeretében idén március 5-ei határozatában arról rendelkezett, hogy előrehozza a 2019-ben jóváhagyott forrás ütemezését, és módosítja az összegeket. Az állam
a 8 millió dollár jogdíjat továbbra is állja, viszont rendezésre a 3,645 milliárd helyett „csak” mintegy 2,9 milliárd forintot ad.
Továbbá a forrás elköltését nem a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft.-re (NSÜ) bízza az MJSZ közreműködésével, hanem fordítva.
Kikértük a világbajnokság részletes költségvetési tervét is, azt, ami alapján a kormány e célzott támogatást jóváhagyta. Nagy György kérésünkre az alábbi, a 2021-es naptári évre vonatkozó keretszámokat osztotta meg:
A szövetségtől kapott adatokból kitűnik, hogy míg a kormány továbbra is 8 millió dollárt (2,48 milliárd forintot) biztosít jogdíjra, addig az MJSZ idei vb-költségvetésében mintegy félmilliárd forinttal kevesebb, csak 1,949 milliárd forint (6,28 millió dollár) szerepel. A szövetségtől kapott információ szerint ez azért lehet, mert az NSÜ a 2019-es és 2021-es kormányhatározat között már költhetett a vb-re.
A világbajnokságra elköltött végösszeg megismerése miatt ezért fontos lenne tudni azt is, hogy az állam a vb címén pontosan mennyi pénzt folyósított a két rendezésre kijelölt sportszervezetnek a rendeleteivel. Ennek érdekében levélben fordultunk a Pénzügyminisztériumhoz és az Emmihez, választ azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Jelen tudásunk szerint tehát a magyar állam csak idén legkevesebb 5,3 milliárd forinttal támogatja a hétnapos eseményt.
Adódik a kérdés, kinek és miért annyira fontos a cselgáncs-világbajnokság, hogy ennyi közpénzt költsünk rá. Az MJSZ főtitkára szerint: „Minden sportbarátnak, sportot szerető civilnek, sportról tudósító médiaszakembereknek, a 204 tagállam több mint tízmillió versenyzőjének, hiszen mindannyian élmény és feladat nélkül maradtunk a lezárások okán”. Hozzátette, | https://24.hu/sport/2021/03/19/judo-cselgancs-cselgancs-vb-2021-judo-vb-2021-allami-tamogatas-sporttamogatas-judo-vb-koltsegei/ | https://web.archive.org/web/20210321065956/https://24.hu/sport/2021/03/19/judo-cselgancs-cselgancs-vb-2021-judo-vb-2021-allami-tamogatas-sporttamogatas-judo-vb-koltsegei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/53-milliard-forint-kozpenzbol-rendezunk-cselgancs-vb-t-az-olimpia-elott-hetekkel | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-19 00:00:00 | [
"Tóth László"
] | [
"Magyar Judo Szövetség"
] | [] | [
"sport",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,791 | A táskás ember kampánypénzei | Önmagával szemben sem volt szűkmarkú a baloldali pártok és a Gyurcsány család háziügyvédje, Czeglédy Csaba. Strómancégen keresztül nemcsak milliárdos feketekasszát működtetett a NAV revizori jelentésének adatai szerint, saját magát is díjazta különféle trükkös pénzcsinálással. | A magyar baloldal táskás emberének, a hatmilliárd forintot meghaladó költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabának, a bűnszervezet irányítójának büntetőperét eddig gyurcsányista módszerekkel, ügyvédi trükkök százaival sikerült elhúzni, elodázni, ám ez nem feltétlenül kedvez a szivárványkoalíció „dédelgetett és pénzelt koncepciós áldozatának”. A Czeglédy-ügy ugyanis bírósági eljárás híján is elkezdett önálló életet élni: Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője például kedden azonnali kérdéssel fordult Varga Judit igazságügyi miniszterhez, arra keresve választ: hová kerültek Czeglédyék eltüntetett milliárdjai?
A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy Pesti Srácok hírportál nyilvánosságra hozta a vádirat mellékletét képező revizori jelentést, amelynek hátteréről Czeglédy feketekasszáját támogatta Gyurcsányné címmel számoltunk be szerdán. A jelentésből kiderült, Czeglédyék munkaerő-közvetítéssel foglalkozó gazdasági társaságának leányvállalatából, a Human Operator Services Kft.-ből 2,5 milliárd forintot szivattyúztak ki készpénzes felvétellel. E pénzek mögött számlák nem álltak, és nem derült ki az sem, mi lett a pénz sorsa.
A leányvállalat egykori vezetői a hírportálnak arról számoltak be, hogy a készpénzben felvett összegeket a Human Operator szombathelyi irodájába kellett bevinniük, és ott Czeglédy közvetlen pénzügyes munkatársainak átadni. A vádirat azt is tartalmazza, hogy a Human Operator Zrt. igazgatósági elnöke lepapírozott tagi kölcsönök, valamint megbízási díjak fejében maga is csaknem négyszázmillió forintot vett fel. A vádirat szerint azonban ezek a pénzek a bűncselekmény elkövetéséből, a meg nem fizetett adókból, illetve a foglalkoztatott diákok munkabére után ki nem fizetett járulékokból származtak.
A bűncselekmény elkövetését beismerő négy vádlott egyike, a Human Operator volt alkalmazottja azt állította, hogy a veszprémi időközi választáson az ellenzéki pártok közös „civil” jelöltjének, Kész Zoltánnak a kampányát Czeglédy finanszírozta. A Pesti Srácok oldalán közzétett videóban megszólaló védett tanú azt mondta, hogy Kész Zoltán kampányában közel száz diák dolgozott, ezerforintos órabérért szórólapoztak, aláírást gyűjtöttek, és később bekapcsolódtak az érdi, majd egy fővárosi időközi választás kampányába is.
Még 2017-ben számoltunk be arról, hogy a Human Operator Zrt. alatt elhelyezkedő, a számlázási láncban az anyavállalat és diákszövetkezetek között lévő leányvállalat, a Human Operator Services Kft. a Gyurcsány család cége által nyújtott egyik kölcsönből egy 53,3 és egy 24,1 millió forintos pénzösszeget kapott, Czeglédy két tételben 1,7 millió forintot vehetett fel, a Czeglédy és Társa Ügyvédi Iroda 1,35 millió forintot, míg K. László, az Oberbank szombathelyi fiókvezetője – a Humán Operator Zrt. felügyelőbizottsági tagja – 71 200 forintot.
Tehát Gyurcsányék baráti segítségéből fizették Czeglédy bűnszervezetének segítőit (később vádlottjait) is, a pénznek csak egy része ment a diákmunkások bérére. A feketekasszát működtető leányvállalatnak a NAV az adószámát előbb megszüntette, majd 2019 márciusában kényszertörlési eljárását kezdeményezte a cégbíróságon. | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210319-a-taskas-ember-kampanypenzei | https://web.archive.org/web/20220705214019/https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210319-a-taskas-ember-kampanypenzei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-taskas-ember-kampanypenzei | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2021-03-19 22:17:37 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
51,792 | Összeér a kínai vakcinabiznisz és a botrányos lélegeztetőgép-beszerzés | Egy olyan céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le. | Egy olyan, zavaros hátterű és múltú céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le. A vállalatot ráadásul viszonylag hamar össze lehet kötni egy olyan céggel, amelyik a tavalyi lélegeztetőgép-beszerzésekből húzott hasznot. Akkor az a cég is története messze legnagyobb megbízását kapta.
A 2019-es összbevétel százötvenszerese a megrendelés
A Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán közzétett szerződés szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem közvetlenül a kínai partnertől, hanem egy magyar vállalattól, a Danubia Pharma Kft-től szerzi be az ötmillió kínai vakcinát. Bár nem példa nélküli, hogy az állam egy kínai beszerzéshez közvetítőt von be, itt mégis nehezen érthető, miért volt szükség egy plusz szereplő közbeiktatására, hiszen a magyar állam közvetlenül is volt már kapcsolatban a vakcinát gyártó Sinopharmmal. A kínai vállalattól tavaly lélegeztetőgépet is vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
A közvetítő beiktatása ezúttal a szállítási kockázatot sem csökkenti érdemben. Bár a Danubia Kft-nek kell fizetnie kötbért, ha késik, vagy nem szállít, de csak akkor, ha ez a saját hibájából történik. Az pedig, ha nem készül elég vakcina, nem az ő hibájuk. A szerződés szó szerint úgy fogalmaz, hogy az oltóanyag
rendelkezésre állása a Kínai Népköztársaság területéről történő elszállításának előfeltétele, amely feltétel teljesüléséért az eladó (tehát a Danubia) szavatosságot nem vállal.
Ahogy az esetleges késésekért vagy meghiúsulásért sem lehet a vállalattal szemben szankciókat alkalmazni, ha ezekről a gyártó Sinopharm tehet.
Persze ettől egy tapasztalt közvetítő beiktatása még mindig indokolt lehet, mert gyorsíthatja a folyamatot.
A Danubia Pharma azonban, ha nem is teljesen tapasztalatlan cég, de ekkora üzletet még soha nem bonyolított le.
A cég ugyan több évig tartó zsugorodás után tavaly hirtelen a tízszeresére nőtt, és közel 3,5 milliárdos árbevételt hozott össze, de a kínai vakcinabeszerzés mellett ez is eltörpül. A szerződés szerint ugyanis a társaság az 5 millió adag oltóanyagot adagonként 30 euróért szállítja le, ami jelenlegi árfolyamon majdnem 55 milliárd forintos összértéket jelent. Ez a Danubia tavalyi árbevételének tizenhat, tavaly előtti forgalmának pedig a 150-szerese.
Kilenc napja vezette a céget, amikor bejött a gigaüzlet
Ráadásul a múltbeli eredményeknek a nagy részét sem a mostani vezetés mellett érte el a vállalat. A cég jelenlegi ügyvezetője hivatalosan az idén január 20-tól tölti be ezt a pozíciót. Azaz mindössze kilenc napja volt a cég élén, amikor aláírta az 55 milliárdos szerződést.
Az üzletembernek ezen kívül kisebb tanácsadó cégekben van, illetve volt érdekeltsége, 12 éve pedig még a sajtóban adott tanácsot hitelügyekben. A banki tevékenységgel valószínűleg azóta sem hagyott fel, legalábbis – ahogy erre Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet egy Facebook posztban – jelenleg is szerepel a Budapest Bank pénzügyi közvetítőinek listáján.
A közvetítő vállalat szerepe illetve kiléte azért fontos, mert a beszerzésen nagyon sokat lehet nyerni.
Ha a vállalat adagonként csak egy eurót keres, a teljes szerződésben foglalt mennyiségen akkor is 1,8 milliárd forintot kaszál.
Ennél azonban sokkal többet is kereshet egy adagon. A 30 eurós ár egyébként a korábbi hírekhez képest nem feltétlenül sok, hiszen a Sinopharm vakcina esetében adagonként ennek duplájáról is lehetett hallani. A kínaiak által elkért összeg azonban rendkívül széles sávban szór. A 60 euró ennek a teteje, de Szenegálnak például alig több mint 15 euróért szállítottak. Egy ugyanolyan árazású szerződéssel pedig, mint amilyet az afrikai ország kapott, a Danubia Pharmának 27 milliárd forint juthat az állam által fizetett 55 milliárdból.
Összeér a kínai vakcina és lélegeztetőgép
Mivel hatalmas összegről van szó, nem teljesen érdektelen, hogy az üzletnek ki a végső haszonélvezője, ezt azonban nem lehet tudni. Az ugyan ismert, hogy a Danubia Pharma az alig négy hónappal ezelőtt alapított Syntonite Med Zrt. tulajdonában áll, ennek a vállalatnak a hátterét azonban homály fedi, tulajdonosi köre sem a cégregiszterekből, sem a cégközlönyből nem derül ki. Mindössze annyi biztos, hogy a vezetője most már ugyanaz, mint a Danuiba Kft-é, ám a Syntonite élére még később nevezték ki, csak a vakcinaszerződés aláírása után.
Ha a Danubia Pharma jelenlegi tulajdonosairól sokat nem is tudhatunk, a múltbeliek között találhatunk érdekességeket. A céget az elmúlt nagyjából hét évben egy olyan üzletember birtokolta, aki öt éve egy zavaros üggyel már bekerült a hírekbe. Egy másik vállalata ugyanis félmilliárdos uniós támogatást kapott egy projektre, amiből viszont addig csak 59 darab földbe ásott lyuk valósult meg.
A mostani szerződés szempontjából azonban fontosabb egy ennél is korábbi tulajdonos, a brit Independent Pharma Invest Ltd. A szintén zavaros hátterű cég*Amelynek seychelles-szigeteki vezetője több száz offshore-cégben tölt be hasonló pozíciót. ugyan csak néhány hónapig birtokolta a Danubia Kft-t 2013-ban, volt viszont két másik magyar érdekeltsége is. Ezek közül az egyik pedig éppen az a Pannon Cargo and Sped Trans Logisztikai és Szállítmányozási Kft., amely tavaly szintén a semmiből kapott 6 milliárd forintos megbízást a KKM által beszerzett lélegeztetőgépek üzembe helyezésére.
Az Independent Pharma ugyan ennél a cégnél még rövidebb ideig, csak egy napig volt tulajdonos, így is érdekes azonban, hogy a két hirtelen előkerült milliárdos állami megbízást kapó cég pont ugyanazt a zavaros hátterű brit céget találta meg tulajdonosváltások közötti átmeneti tulajdonosnak.
Ráadásul a Pannon Cargót a botrányos lélegeztetőgép-beszerzés egy másik szereplőjével is kapcsolatba hozták korábban: a cég ügyvezetője és tulajdonosa ugyanis az éppen Kínából lélegeztetőgépeket beszerző tőzsdei OTT-One Nyrt. felügyelőbizottságában is bent ült, amikor a beszerzések történtek*később ebből a pozíciójából eltávolították. | https://g7.hu/kozelet/20210312/osszeer-a-kinai-vakcinabiznisz-es-a-botranyos-lelegeztetogep-beszerzes/ | https://web.archive.org/web/20230322215659/https://g7.hu/kozelet/20210312/osszeer-a-kinai-vakcinabiznisz-es-a-botranyos-lelegeztetogep-beszerzes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeer-a-kinai-vakcinabiznisz-es-a-botranyos-lelegeztetogep-beszerzes | G7 | hungarian-news | 2021-03-12 12:48:00 | [] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"Independent Pharma Invest Ltd.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Pannon Cargo & Sped Kft.",
"Syntonite Med Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"offshore",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"kereskedelem",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,793 | Két fronton támadják a Magyarországnak is sok kárt okozó adóelkerülő cégeket | Nemcsak az adóparadicsomokkal, hanem a multik és az adótanácsadók trükkjeivel is leszámolna az ENSZ bizottsága. A javaslatok egy részét az EU is magáévá teszi. | Kevesen vonják kétségbe, hogy a multinacionális vállalatok jelentős része nem fizeti meg a rájuk vonatkozó adók teljes összegét. Az adóelkerülésre számos legális vagy nem teljesen törvényes, de nehezen büntethető lehetőség adódik. Nem is olyan nehéz ezekkel élni, hiszen ahogy egy tudományos kutatás kimutatta, a nagy tanácsadócégek segítik a cégeket ebben.
Az Apple esete talán a legismertebb: az Európai Unió arra kötelezte a céget, hogy fizessen be az ír államkasszába 13 milliárd euró elmaradt társasági adót – ez közel egy évtizednyi magyar taobevételnek felel meg. (Igaz, az Európai Bíróság ezt a döntést megsemmisítette, és a jogvita azóta is tart.) A Google egyetlen év alatt 5 ezer milliárd forintnyi bevételt utalt kamu bermudai számlákra az európai adóhatóságok elől. Ezeket a cégeket pedig soha senki nem vonta felelősségre, és amennyire lehetséges, azóta is távolról kerülik az adófizetést.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: a Tax Justice Network adóelkerülés ellen küzdő civil szervezet adatai szerint a világon 2019-ben 427 milliárd dollárt (mostani árfolyamon 132 ezer milliárd forint) tüntettek el a cégek adótrükkjei. Egy tudományos tanulmány szerzői még magasabb, 500 milliárd dolláros értéket találtak, az IMF elemzése pedig 500 és 600 milliárd dollár közé becsüli ezt az összeget. Ez a 87 ezer milliárd dolláros globális GDP 0,6 százaléka.
Ez nem egy elvont probléma Magyarországnak sem: a Tax Justice Network számításai szerint hazánk közel 127 milliárd forintot*411 millió dollár, a teljes adóbevétel 1,14 százalékát veszítette el 2019-ben. Ezek ráadásul csak a legátlátszóbb trükkök, a transzferárazás, a kutatás-fejlesztési költségek kreatív számítása benne sincsenek. Ezek azok az összegek, amiket könnyen ki lehet számítani nemzetközi adatbázisokból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy transzferár-trükközés igazi tétjeTényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.
Örülhetnénk annak, hogy a Facebook most 3,8 milliárd forintot reklámadó címén befizet a költségvetésbe. Ez azonban csak szépségtapasz, hiszen eleve 2019 júliusa óta a reklámadó mértéke 0 százalék, és így marad várhatóan 2022 végéig. És arról már nem szól a fáma, hogy a Facebook ezentúl fizet-e Magyarországon adót a nyeresége után.
Korábbi számításaink szerint csak a Google és a Facebook reklámpiaci adóelkerülése közel évi 3 milliárd forint adókiesést okoz, és csak a legnagyobb 30 multi pénzügyi adataiból az olvasható ki korábbi elemzésünk alapján, hogy évi közel 48 milliárd forint adót nem fizetnek meg.
Mindez pedig csak úgy lehetséges, hogy az egyes országok egymás kárára versenyezve keresik a globális nagyvállalatok kegyeit, olyan egyedi törvényeket hoznak, amelyekkel lehetővé válik az adóelkerülés. Európában Hollandia, Svájc, Luxemburg és az Egyesült Királyság a legkárosabbak ezen a téren. Hazánk is támogatja a német autóipari multikat megkérdőjelezhető módon, illetve a GE-re írt magyar növekedési adóhitel is más országoknak okoz végső soron adókiesést, így bár inkább vesztesek vagyunk, a hazai tevékenység másoknak is kárt okoz.
Az EU-n belüli társasági adóalap „optimalizációja” jól mérhető: a Tax Justice Network adatai szerint a négy legkárosabb hatású ország ezáltal 3,9 milliárd dollár bevételhez jut, de ezzel 27,6 milliárd dollár kárt okoz a többi EU tagországnak.
Magyarország a hetedik legnagyobb vesztese az Egyesült Királyság, Svájc, Hollandia és Luxemburg tisztességtelen adózási gyakorlatának, a négy gazdag ország minden magyartól évente 12 ezer forintot vesz el.
Az alábbi ábra pedig azt mutatja, hogy GDP-arányosan és összességében mely EU-ország mennyit veszít az adóelkerülés miatt.
Reményt keltő javaslatok
Mindez ráadásul csak a gazdag országokon belüli adóelkerülést mutatja, a szegény országokat sokkal jobban sújtják az adózási trükkök. Az ENSZ által 2020 márciusában felállított testület (FACTI*UN High-Level Panel on International Financial Accountability, Transparency and Integrity) azért jött létre, hogy az adóelkerülés, pénzmosás és illegális pénzmozgások feltárásával és ezek elleni intézkedéssel lehetővé tegyék az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljainak elérését. Ez tulajdonképpen arról szólt, hogyan lehet megoldani, hogy a szegény és fejlődő országokból ne tűnjenek el az adóbevételek a legnagyobb offshore központokba.
Ha offshore központokról van szó, akkor a legtöbbeknek az egzotikus szigetek jutnak eszébe, de a pénzmosás és adóelkerülés valós központjai a fejlett nyugati országok, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Svájc, Hollandia vagy Németország. Ezért is nagy szó, hogy a végső FACTI-jelentés minden olyan fontos elemet tartalmaz, amiért az adóigazságosságért küzdők legalább két évtizede harcolnak.
Automatikus információcsere: a fejlett országok között az OECD keretében ez mára adottság – az Egyesült Államok kivételével -, de a klubon kívüli országoknak ez nagy segítség lenne. Ez arról szól, hogy automatikusan kapjanak adatokat az országok adóhatóságai a náluk működő cégek külföldi tevékenységéről. Ha ma szeretne egy afrikai ország a bányászatban működő cégek tipikusan svájci működéséről információt kapni, azt biztosan nem fogja megkapni. (Zambia például becslések szerint évi 2-3 milliárd dollárt, az ország GDP-jének tizedét bukja adótrükkök miatt.)
Végső tulajdonos adatbázis: az adóelkerülés elleni fellépés hatékony eszköze, ha az ugyanazon tulajdonoshoz tartozó cégeket sikerül kiszűrni. Ezzel a nemzetközi céghálókat lehet felgöngyölíteni – főként ha nyilvánosan hozzáférhető, egységes adatbázist építenek.
Országonkénti jelentés (CbC*country by country reporting): már 2015-re kidolgozta az OECD a G20 országoknak a jelentését arról, hogyan kellene a multikat arra kötelezni, hogy minden egyes országban tüntessék fel működésük fő pénzügyi mutatószámait. A kezdeményezést a multik lobbizása teljesen fellazította, csak a 750 millió euró árbevétel feletti cégeknek kell ezt elkészíteni, de mivel nem hozzák nyilvánosságra, ennek nincs sok értelme. Ezért azt javasolják, hogy minden multi számára legyen kötelező a CbC kitöltése és nyilvánossá tétele.
Külön érdekesség, hogy mindezt még az Európai Unióban sem sikerült eddig megvalósítani. A végső tulajdonos beazonosítása még mindig csak a keleti és déli tagállamokban könnyen megoldható, a nyugatiak többségében ez csak bírósági eljárás során vagy rendőrségi nyomozás során fedhető fel.
Az országonkénti nyilvános beszámolók készítésére 2015-ben indult az Európai Parlamentben jogszabályalkotási folyamat, ám ezt több tagállam – többek között hazánk esetében a Fidesz-kormányzat – jó ideig sikerrel akadályozta. Pedig csak annyiról szólt ez a kezdeményezés, hogy a legnagyobb multiknak minden országra lebontva meg kellene adniuk, hogy melyik országban mennyi bevételük képződött, és ott mennyit adóztak. Németország ezt nagyon nem szeretné, és ehhez fontos a magyar segítség is – ennek ellenére az idei első féléves portugál elnökségnek végül sikerült megszavaztatnia a javaslatot a miniszterek tanácsában.*Hazánkon és Németországon kívül még Ciprus, Csehország, Írország, Luxemburg, Málta ás Svédország szavazott nemmel.
Ezt még további jogalkotási lépések követik, és ha ezeket is sikerül abszolválni, akkor kell majd a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező, az EU-ban működő multinacionális cégeknek közzétenniük uniós országonkénti bontásban a nyereséget és az adófizetést. Ha az utóbbi EU-n kívüli adóparadicsomokban történik, akkor azt is. Ez tehát egy második front az adóelkerülő cégekkel szemben, bár önmagában kétséges, hogy mennyire változtatja majd meg a dolgok menetét.
Ennél sokkal nagyobb jelentősége lehetne, hogy a FACTI jelentés a túlságosan bonyolult, ezért valójában szinte ellenőrizhetetlen, az adóelkerülést kizárni nem tudó transzferár-szabályozás helyett az egységes adózás*unitary taxing bevezetését javasolja:
a multiknak a bevétel és a foglalkoztatás arányában kellene adózniuk.
Az adóverseny káros hatásait a globális minimális adómértékkel oldanák meg: egy bizonyos szint alá nem lehetne csökkenteni a vállalati adókat. Mindezeket a javaslatokat egy egységes ENSZ adómegállapodás keretében rendeznénk, hogy a világon nagyjából egységesek legyenek az adószabályok. Átütő és gyors eredményt azonban már csak azért sem lehet remélni, mivel az adóelkerülés alapvetően a gazdag és nagy országok cégeit segíti. Mindenesetre az is nagy eredmény, hogy hivatalos javaslatként megszülethettek a fenti elgondolások, amelyeket eddig illuzórikus képzelgésnek próbáltak beállítani az adóelkerülésben érdekelt cégek és tanácsadók.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb cégek kevesebb, az emberek több adót fizetnek a 2008-as válság ótaKedvezmények és kiskapuk sora segíti a nagyvállalatokat, ezért egyre kevesebbel szállnak be a közösbe.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLelkesen segítenek az adótanácsadók az adóelkerülő nagyvállalatoknakÉvi többszáz milliárd dollárral rövidítik meg a világ államkasszáit a trükköző nagyvállalatok. Akik a Big 4 adótanácsadókkal dolgoznak, azok nagyobb eséllyel mennek ebbe az irányba. | https://g7.hu/vallalat/20210317/ket-fronton-tamadjak-a-magyarorszagnak-is-sok-kart-okozo-adoelkerulo-cegeket/ | https://web.archive.org/web/20230610052344/https://g7.hu/vallalat/20210317/ket-fronton-tamadjak-a-magyarorszagnak-is-sok-kart-okozo-adoelkerulo-cegeket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-fronton-tamadjak-a-magyarorszagnak-is-sok-kart-okozo-adoelkerulo-cegeket | G7 | hungarian-news | 2021-03-17 13:01:00 | [] | [] | [
"Egyesült Királyság",
"Európa",
"Hollandia",
"Írország",
"Luxemburg",
"Svájc"
] | [
"offshore",
"EU",
"adó"
] | [] |
51,794 | Lassan 40 milliárdnál tart Mészárosék városligeti óriásberuházása | Újabb közel 3 milliárd forintot költ el a Néprajzi Múzeumra a Liget-projektet felügyelő állami cég Mészáros Lőrincéknél. Légzáró elemes álpadlórendszer is lesz. | Újabb közel 3 milliárd forintot költ el a Néprajzi Múzeumra a Liget-projektet felügyelő állami cég Mészáros Lőrincéknél. Az épület kivitelezését eredetileg szűk 26 milliárd forintért nyerte el a Záév-Magyar Építő kettős, amely a Puskás stadiont is építette, ám az ár már tavaly több mint 6 milliárd forinttal emelkedett az előre nem látható költségek miatt. Most egy teljesen új szerződés keretében emellé kapnak még 2,8 milliárdot, így a múzeum kivitelezésére csak ennél a két cégnél majdnem 35 milliárd forintot költ el a Városliget Zrt. Az egyéb járulékos munkákkal pedig már a 40 milliárdot közelíti az összköltség.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagítottAz eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásaitHáromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.
Álpadló, világítás és beépített bútorok
A napokban lezárt közbeszerzés hivatalosan az „Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont befejező kiegészítő munkálatai” nevet viselte. A kiírás szerint a tender nyertesének a feladata lesz a
légzáró elemes álpadlórendszer telepítése,
a világítás és a világításvezérlés kiépítése,
az optikai gerinchálózat kivitelezése,
az audiovizuális rendszerek kiépítése, valamint
nekik kell a bútorokat is beépíteni.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a feladatok miért nem voltak benne az eredeti generálkivitelezési szerződésben, illetve, hogy esett-e egyáltalán szó róluk a megállapodásban. A szerződésben ugyanis a konkrét munkákat elvileg a különböző mellékletek részletezik, ezeket azonban nem hoztak nyilvánosságra az erre hivatott adatbázisban*Ez egyébként általános gyakorlat, a szerződés szövege általában nyilvános, a mellékleteket viszont nem töltik fel..
A közbeszerzésen mindenesetre csak ketten adtak be ajánlatot, a kedvezőbbet ugyanaz a Záév-Magyar Építő kettős, amely a generálkivitelezést is végzi. Így projektnek ez a része is marad Mészáros Lőrinc közelében, hiszen a Záév a felcsúti milliárdos érdekeltsége.
A járvány miatt csúszik
Az új Néprajzi Múzeumot az eredeti tervek szerint egyébként az idén júliusban kellene átadni, de erre biztosan nem kerül sor. A koronavírus-járvány miatt ugyanis a projekt megcsúszott, így tavaly, amikor a beruházás árát közel negyedével megemelték, a határidőket is kitolták. A kivitelező azt jelezte, hogy a veszélyhelyzet olyan
alapvető változásokat és késedelmet idéz elő, amelynek mértéke előre nem meghatározható.
Végül a konzorcium a módosított szerződés alapján még fél évet kapott, de úgy tűnik, hogy a projekt még ezen is túlfut. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója legalábbis az Inforádiónak a napokban azt mondta:
várhatóan jövő márciusra készül el és nyílik meg a városligeti épület.
A régi helyéről egyébként már költözik a múzeum, a főigazgató szerint a bő 220 ezer műtárgyból álló gyűjteményéből már több mint százezer darab elhagyta az intézmény Kossuth Lajos téri épületét.
A költöztetés valamivel több, mint 200 millió forintba kerül, de nem ez az egyetlen olyan tétel, ami nem fért bele az eddig említett 35 milliárdba. Korábban a tervezésre is elköltöttek közel 1,9 milliárdot, a munkagödör és a közműkiváltás pedig több mint 2,5 milliárdba került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést. | https://g7.hu/vallalat/20210316/lassan-40-milliardnal-tart-meszarosek-varosligeti-oriasberuhazasa/ | https://web.archive.org/web/20230128162133/https://g7.hu/vallalat/20210316/lassan-40-milliardnal-tart-meszarosek-varosligeti-oriasberuhazasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassan-40-milliardnal-tart-meszarosek-varosligeti-oriasberuhazasa | G7 | hungarian-news | 2021-03-16 13:08:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Építő Zrt.",
"Városliget Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
51,795 | Bajkai, Fazekas Sándor és György László is havi 1,5 milliót keres egyetemi alapítványoknál | A kormány kezdeményezésére a Corvinus Egyetem 2019-es magánosításával kezdődően összesen tíz állami egyetem alapítványi fenntartásba kerüléséről döntött az Országgyűlés, további öt egyetemnél a következő hónapokban várható formális döntés ugyanerről. Kilenc egyetemi alapítványt már létrehozott a kormány, ezek kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba több aktív fideszes politikust, országgyűlési képviselőket, polgármestereket és kormánytagokat is delegált Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kormánynak a 2022-es választás előtt lehetősége van arra, hogy az alapítványok alapító jogait átadja a kuratóriumoknak, így egy következő kormány nem tudja majd módosítani azok összetételét. | A kormány kezdeményezésére a Corvinus Egyetem 2019-es magánosításával kezdődően összesen tíz állami egyetem alapítványi fenntartásba kerüléséről döntött az Országgyűlés, további öt egyetemnél a következő hónapokban várható formális döntés ugyanerről. Kilenc egyetemi alapítványt már létrehozott a kormány, ezek kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba több aktív fideszes politikust, országgyűlési képviselőket, polgármestereket és kormánytagokat is delegált Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kormánynak a 2022-es választás előtt lehetősége van arra, hogy az alapítványok alapító jogait átadja a kuratóriumoknak, így egy következő kormány nem tudja majd módosítani azok összetételét.
Az alapítványok gazdálkodásáról kevés a nyilvánosan elérhető információ, a 2021 januárjában leadott politikusi vagyonnyilatkozatokból viszont következtethetünk arra, milyen fizetést kapnak a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok.
Akik felveszik
Az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány kuratóriumának két fideszes országgyűlési képviselő is tagja, Bajkai István és Fazekas Sándor. Vagyonnyilatkozatuk szerint mindketten havi bruttó 1,5 millió forintos jövedelemben részesülnek ezért. A 2021 elején leadott vagyonnyilatkozatok a 2020. december 31-i állapotot mutatják, azt nem tudjuk, hogy 2021-ben történt-e változás a Marek József Alapítvány kuratóriumi tagjainak díjazásában, a képviselők erre a kérdésünkre nem válaszoltak.
Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő laudációt mond az Emberi Méltóságért kitüntetés átadóünnepségén Budapesten 2020. június 19-én
Fotó: MTI/Mónus Márton
Bajkai István képviselői fizetése jelenleg bruttó 1 655 100 forint, és vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványban betöltött kuratóriumi tagsága után is kap havi bruttó 751 880 forintot. Fazekas Sándor parlamenti fizetése bruttó 1 544 760 forint, vagyonnyilatkozata szerint földügyi kormánybiztosi pozíciója után még havi bruttó 997 ezer forintot kap.
A Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini alapítvány kuratóriumában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára tag, vagyonnyilatkozata szerint ő is havi bruttó 1,5 millióért végzi e tevékenységét. E mellé jár államtitkári fizetése, ami bruttó 1 millió 750 ezer forint, továbbá bruttó 600 ezret kap az ELTE-ről, 420 ezret pedig a Hiventures Zrt.-től. Érdekesség, hogy Palkovics miniszter korábban az atv.hu-nak azt mondta,
ő nem ülne be egyik egyetemi alapítványba sem, mert összeférhetetlen lenne – úgy tűnik, ugyanezt az egyik államtitkárára nézve nem tartja összeférhetetlennek.
Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselő a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítványban foglal helyet. Az ő havi bruttó díjazása 850 ezer forint volt december 31-én, de ez azóta valószínűleg megváltozott. Lezsák kérdésünkre elküldött egy dokumentumot, amely szerint a Neumann Alapítvány jelenleg havi nettó 8,8 millió forintot költ vezető tisztségviselőire; mivel nyolcan vannak (öt kuratóriumi és három fb-tag), ez fejenként havi nettó 1,1 millióra jön ki. Két kuratóriumi tag és egy fb-tag a havi díjazása terhére az egyetem ösztöndíjprogramját támogatja.
Lezsák Sándor és Fazekas Sándor
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Lezsák parlamenti javadalma az Országgyűlés alelnökeként havi bruttó 2 206 800 forint, vagyonnyilatkozata szerint a Magyar Művészeti Akadémiától kap még havi 121 ezret a József Attila-díja után. 2020-ban továbbá több mint 1 millió forint írói honoráriumban is részesült.
A Neumann Alapítvány felügyelőbizottságában tag Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere is. Bruttó 1 654 135 forintot vesz fel ezért (ami adókedvezmények nélkül nettó 1,1 millió). Szemereyné fb-tagságáról először a kecsup.hu számolt be, ők azt is írták,
ez sértheti az önkormányzati törvényt, amely korlátozza a főállású polgármesterek keresőtevékenységét.
Korábban a kormánypárti média és a Fővárosi Kormányhivatal ugyanezért (pontosabban egy havi 322 ezer forintos fb-tagságért) támadta Őrsi Gergely II. kerületi polgármestert.
Szemereyné ügyében a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal február végén „információkéréssel élt”. A polgármester lapunknak most azt írta, nem tud összeférhetetlenségről vagy kormányhivatali vizsgálatról. „14 éve dolgozom az egyetemért, annak fejlesztéséért. Felügyelőbizottsági tagként a saját vagyonommal felelek egy közel 100 milliárd forintos vagyoni értékű szervezetért. Ennek ellenére a tiszteletdíjamat jótékony célra ajánlom fel” – tette hozzá Szemereyné Pataki Klaudia.
Akik nem
Más kormánypárti politikusok vagyonnyilatkozataik szerint nem vesznek fel jövedelmet alapítványi tisztségeik után. Ilyen Szijjártó Péter külügyminiszter (a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja), Varga Judit igazságügyi miniszter (Universitas Miskolcinensis Alapítvány), Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (Soproni Egyetemért Alapítvány), vagy Gaál József kecskeméti alpolgármester (Neumann Alapítvány).
Frissítés - Cikkünk megjelenése után Gaál József arról tájékoztatott, hogy 2021-ben kap juttatást a Neumann János Egyetemért Alapítványtól, ez az információ "technikai okokból" maradt ki eredetileg beadott vagyonbevallásából. Minthogy értesülésünk szerint az alapítvány vezető tisztségviselőinek díjazása egységes, valószínűleg Gaál is havi nettó 1,1 millió forintot keres.
Érdeklődésünkre a külügyminisztérium és az Agrárminisztérium megerősítette, hogy Szijjártó és Zambó nem részesül jövedelemben az alapítványoktól. Az Agrárminisztérium hozzátette, hogy Nagy István miniszter sem vesz fel tiszteletdíjat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványtól (ezt az alapítványt csak idén hozták létre, így a miniszter 2020-as vagyonnyilatkozatából ez nem derülhetett ki).
Néhány további, alapítványi pozícióba került politikai szereplő vagyonnyilatkozata nem nyilvános, és mivel megkeresésünkre sem válaszoltak, nem tudjuk, vesznek-e fel fizetést az alapítványoktól. Ilyen Kopek Gábor, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány), Tarlós István miniszterelnöki megbízott (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány) és Dézsi Csaba András győri polgármester (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány). Lázár János is csak idén került be az új agráregyetemet fenntartó alapítványba, így az ő fizetéséről sem ad információt a január végén leadott vagyonnyilatkozata, és kérdésünkre sem válaszolt.
Az alapítványi vezetői szerepbe került politikusoktól megkérdeztük azt is, hetente átlagosan hány munkaórát fordítanak az egyetemekre.
Konkrét választ senki sem adott,
Lezsák Sándor annyit jegyzett meg, hogy „a belső egyeztetések, vélemények összegzése, valamint jogi és gazdasági szakértők meghallgatása időt vesz igénybe.”
Az ilyen pozícióknál persze nem annyira a ráfordított munkaórákat, hanem a felelősséget fizetik meg, de így is túlzónak tűnnek a milliós politikusi másodállások, különösen úgy, hogy a magánegyetemekké vált intézmények költségvetésének oroszlánrészét továbbra is az állam biztosítja.
Összehasonlításképp: az egyetemi tanári illetményminimum Magyarországon jelenleg bruttó 554 400 forint, egy egyetemi tanársegéd ennek 40 százalékát keresi meg (221 800 forintot), egy frissen kinevezett adjunktus fizetése 277 200 forint, egy docensé pedig 388 100 forint. Ez a közalkalmazottakra vonatkozik; az alapítványi egyetemek oktatói kikerültek ebből a státuszból, nekik kétszer 15 százalékos béremelést ígér a kormány. | https://magyarnarancs.hu/belpol/bajkai-fazekas-sandor-es-gyorgy-laszlo-is-havi-15-milliot-keres-egyetemi-alapitvanyoknal-236783 | https://web.archive.org/web/20231025135125/https://magyarnarancs.hu/belpol/bajkai-fazekas-sandor-es-gyorgy-laszlo-is-havi-15-milliot-keres-egyetemi-alapitvanyoknal-236783 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajkai-fazekas-sandor-es-gyorgy-laszlo-is-havi-15-milliot-keres-egyetemi-alapitvanyoknal | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-03-17 12:23:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Fazekas Sándor",
"György László",
"Lezsák Sándor",
"Szemereyné Pataki Klaudia"
] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"oktatás",
"juttatás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
51,796 | Fél céget kapott ajándékba L. Simon László tavaly | Az ügylet révén gyakorlatilag hivatalosan is felvállalta azt, ami eddig nyilvánvaló volt. Kisebb cégbirodalom feje lett.
2020-ban ajándékozás révén megszerezte az Agárdi Aratrum Kft. 50 százalékos tulajdonrészét. L.Simon László tulajdonszerzése meglehetősen furcsa időpontban történt: szinte napra pontosan egy hónappal azt követően, hogy a kormányzati honlap tanúsága szerint az Agárdi Aratrum Kft.-nek agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés címén megítéltek 102,8 millió forintos uniós támogatást a vidékfejlesztési programból. A döntés 2020. szeptember 4-én született meg. A politikus pedig október 5-én tulajdonosként feltűnt a cégpapírokban.
céghálóban feltűnik ugyanis
a Simon és Simon Kft.,
a Velence-tavi Borászati Kft.,
az Alba Fructus Kft.
és a Fejér GIN Kft.
(a Simon és Simon Kft. 32 milliót nyert tavaly AKG-pályázaton, 2018-ban pedig közel 50 milliót | Az, hogy egy családi vállalkozás a férj és a feleség nevén van, egyáltalán nem nagy truváj. Hogy valaki férjként egy családi cégtől minden téren távol szeretné tartani magát, az már nem annyira általános jelenség. Ha egy uniós támogatásokat elnyerő családi vállalkozásról és egy választott tisztségviselői posztot betöltő férjről van szó, már egész más megvilágításba helyeződik a történet. Főleg akkor, ha a cégügyektől addig magát távol tartó férj hivatalosan, a céges papírokban is váratlanul megjelenik tulajdonosként. Pontosan ez történt ugyanis L.Simon Lászlóval és az Agárdi Aratrum Kft.-vel.
A fideszes honatya pár hete leadott vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy 2020-ban ajándékozás révén megszerezte az Agárdi Aratrum Kft. 50 százalékos tulajdonrészét. Bár az ajándékozás alapvetően illetékköteles tranzakciónak számít, ha az házasfelek között történik, nincs illetékfizetési kötelezettség. L.Simon Lászlóék ügylete miatt tehát csak vagyonbevallási kötelezettség keletkezett, illetékfizetési nem.
Így 2020. október 5-étől kezdődően hivatalosan is Vass Eszter és L.Simon László a tulajdonosa a 2009 év elején alapított társaságnak, mely sok más egyéb mellett szőlőtermesztéssel foglalkozik fő tevékenységként. Emellett a felvett tevékenységi körök között találni többek között
a készétel gyártását,
a divatékszer gyártását,
a testedzési szolgáltatásokat,
a betakarítást követő szolgáltatást,
a lakó- és nem lakóépület építését,
a bontást,
a raktározást,
az éttermi, mozgó vendéglátást is.
L.Simon László tulajdonszerzése meglehetősen furcsa időpontban történt: szinte napra pontosan egy hónappal azt követően, hogy a kormányzati honlap tanúsága szerint az Agárdi Aratrum Kft.-nek agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés címén megítéltek 102,8 millió forintos uniós támogatást a vidékfejlesztési programból. A döntés 2020. szeptember 4-én született meg. A politikus pedig október 5-én tulajdonosként feltűnt a cégpapírokban.
Szerettük volna megtudni, hogy miután évekkel ezelőtt kiszállt a cégekből, miért döntött úgy, hogy most mégis megjelenik tulajdonosként, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen feladatokat fog ellátni a társaság életében tulajdonostársként. Cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz, ha megkapnánk, frissítjük vele anyagunkat.
Az Agárdi Aratrummal a többi céget is nevére vette L. Simon László
A 23 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság gyakorlatilag a családi vállalkozások anyacégének tekinthető. Leánycégekként a céghálóban feltűnik ugyanis
a Simon és Simon Kft.,
a Velence-tavi Borászati Kft.,
az Alba Fructus Kft.
és a Fejér GIN Kft.
Vagyis azzal, hogy felerészben tulajdonos lett az Agárdi Aratrumban, közvetve az imént felsorolt leánycégek is cáfolhatatlanul hozzáköthetők lesznek. Ezek egyébként gazdaságilag felemásan teljesítő társaságok. Amellett, hogy időnként uniós pályázatokon is sikerrel indulnak (a Simon és Simon Kft. 32 milliót nyert tavaly AKG-pályázaton, 2018-ban pedig közel 50 milliót ültetvénytelepítésre), egy részük nyereségesen is tud működni.
Az Agárdi Aratrum Kft. tavaly a 78 millió forintos árbevételéből 365 ezer nyereség maradt, egy évvel korábban ugyanekkora bevételből 12 milliós tiszta profit maradt. Az Alba Fructus Kft. 383 milliós árbevételből csinált 9,1 milliós profitot.
A Velence-tavi Borászat Kft.-nek azonban nem megy annyira jól, akárcsak a Simon és Simon Kft.-nek és a Bikavölgyi Panzió Kft.-nek. A Velence-tavi Borászat Kft. 43 millió forintos árbevételt realizált 2019-ben a legutólsó beszámolója szerint, amiből a végén 27,7 milliós veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ez sorban a második mínuszos év volt a cég életében.
A Simon és Simon Kft. 2015 óta folyamatosan veszteségesen működik, legutóbbi beszámolója szerint 2019-ben 23,4 millió forint árbevétel folyt be a cég kasszájába, ebből 31,7 milliós veszteséget könyveltek el. A 2019-ben alapított Bikavölgyi Panzió Kft. esetében nem meglepő a veszteség. Az volt ugyanis a cég első éve, márciustól év végéig 17,9 millió forint árbevételt könyvelhettek el, ebből 3,4 milliós veszteség lett a végére. egy újonnan alapított cég esetében azonban törvényszerű, hogy szükség van pár évre arra, hogy nyereségessé váljon a tevékenység.
A Fejér GIN Kft. - melyet az Eventhotels Zrt.-vel közösen birtokol az Agárdi Aratrum Kft. - egyenlőre alvócégnek tűnik, mivel az elmúlt 4 évben egy forint értékesítésből származó bevétele nem volt. Az Eventhotels egyedüli részvényese egyébként Csapó András, aki az édesapja annak a Csapó Tamásnak, aki korábban Demján Sándor bizalmi embere volt.
Az Eventhotelsnek néhány éve volt egyébként egy visszás telekügylete az önkormányzattal. Velence a cégre ruházta volna át egy mintegy 29 ezer négyzetméteres tóparti telek tulajdonjogát, amiért cserébe a vagyonkezelő átvállalta volna azt a potenciális jövőbeli veszteséget, amire egy holdinggal való pereskedés miatt számított a város vezetése, pedig akkor még nem is volt bírósági döntés a kártérítésről. A Korrupcióellenes Szövetség nevű civil szervezet azonban kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban, a velencei önkormányzat pedig sietve visszavonta a döntését. Az ügyről annak idején az Átlátszó írt részletesen.
Visszatérve még egy gondolat erejéig L. Simon László üzletrész-ajándékára, nagyon érdekes lesz látni, hogy a korábbi, felesége cégügyeitől teljesen elzárkózó politikus a jövőben hogyan reagál majd az esetlegesen felmerülő kellemetlenebb kérdésekre, ha a sajtó egy-egy elnyert uniós támogatásról és annak felhasználásáról érdeklődik. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/fel-ceget-kapott-ajandekba-l-simon-laszlo-tavaly.html | https://web.archive.org/web/20210922154238/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/fel-ceget-kapott-ajandekba-l-simon-laszlo-tavaly.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/fel-ceget-kapott-ajandekba-l-simon-laszlo-tavaly | mfor.hu | eu-news | 2021-03-11 12:58:00 | [
"L. Simon László"
] | [
"Agárdi Aratrum Kft.",
"Simon és Simon Kft."
] | [
"Agárd (Gárdony)",
"Fejér megye"
] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU"
] | [] |
51,797 | A pervesztes szocialista politikusnak a házárajegyzett be jelzálogjogot a kollégája | Nem elég, hogy a terézvárosi önkormányzat a vagyoneltüntetések miatt nem tudja behajtani az Andrássy úti ingatlanmutyi-per 123 millió forintos kártalanítását, az egyetlen lefoglalható ingatlan árverezéséből behajtható pénz egy része is elúszhat. Az érintett volt szocialista képviselő 50 milliós házára pont akkor jegyzett be egy másik szocialista képviselő „tulajdonmentő” jelzálogot, amikor a kártalanításról szóló ítélet megszületett. | Immáron sokadszorra nyert pert 2020 december végén a terézvárosi önkormányzat a 2004-es Andrássy úti ingatlanmutyi ügyében, de nem tud hozzájutni az őt illető 123 milliós kártalanításhoz. Legutóbb a Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy az egyetlen elárverezhető ingatlan, Hatvani Csaba, volt szocialista alpolgármester házára nem fogadható el az a 12 milliós jelzálog, amit párttársa tett rá – véletlenül pont akkor, amikor kiderült, hogy Hatvani bűnös, és fizetnie kell. Ettől függetlenül polgári peres eljárásban az önkormányzat tovább futhat a pénze után.
Az ügy szálai az MSZP talán legnagyobb ingatlanbotrányára, két Andrássy úti ingatlan (az Andrássy út 3. és 47.) áron aluli eladásához vezethetők vissza. 2004-ben Hatvani Csaba terézvárosi önkormányzati képviselő, majd alpolgármester (jelenleg VI. kerületi MSZP elnök) közreműködésével a két nagy értékű ingatlant áron alul, pályáztatás nélkül adta el a kerület.
A kipattant botrány perben folytatódott, aminek fő vádlottja Fürst György korábbi szocialista alpolgármester volt, valamint tizenegy volt képviselőtársa volt, közöttük Hatvani Csaba – akik igen szavazataikkal 2004-ben lehetővé tették a perben szereplő Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlanok pályázat nélküli privatizációját.
A perben 2018 februárban hoztak jogerős ítéletet, ami szerint Fürst hűtlen kezelés miatt kétéves börtönbüntetést kapott öt évre felfüggesztve. A többiek hanyag kezelés miatt megrovást kaptak. Az önkormányzatnak egyetemlegesen megfizetendő kártérítést 123 millió forintban állapították meg. Ezt a pénzt szeretné azóta is behajtani Terézváros, de az érintetteknek valahogy eltűnt a vagyonuk, Fürst például nincstelennek vallotta magát.
Az egyetlen vagyontárgy, amiből pénzt láthatna az önkormányzat, az Hatvani szigetszentmiklósi háza, amit a becslés szerint 50 millióért lehetne elárverezni. A házat a végrehajtási eljárás során már korábban lefoglalták. A ház jelzáloggal van terhelve, a két zálogjogosult pedig az OTP Bank és Bálint György kerületi MSZP-s képviselő, aki egy állítólagos 14 milliós kölcsön erejéig jegyeztetett be jelzálogjogot Hatvani házára. Ez azért baj az önkormányzatnak, mert a hamarosan induló végrehajtás során először őket fizetnék ki.
Az OTP 10,5 milliós jogosultságát senki nem vitatta, Bálint György 14 millió forintos követelését azonban az önkormányzat gyanúsnak találta és bíróságon támadta meg. Itt érkeztünk el a legutóbbi végzésig, amiben a Fővárosi Törvényszék jogerősen elutasította Bálint György végrehajtásba történő bekapcsolódását Hatvani végrehajtási ügyében.
A végzés azzal indokolja a döntést, Hatvani az (éveken át ügyleti kamattól mentes és mindenféle biztosítéktól is mentes) állítólagos kölcsöntartozását éppen akkor biztosította az ingatlanára vezetett jelzálogjoggal, amikor hűtlen kezelésben bűnösnek mondatott, illetve 123 millió forint polgári jogi igény megfizetésében jogerősen elmarasztalták.
Soproni Tamás momentumos polgármester szerint az önkormányzat jogos követelése a kamatokkal együtt már nem 123, hanem 218 millió forint. Mint lapunknak elmondta, ez az az összeg, amit Hatvani Csabán és az adóstársain kellene behajtani, de ez nagyjából reménytelen, mert úgy tűnik, többen, többek között Fürst György is kimentette a vagyonát a végrehajtás alól. Azért valamit csak vissza tudnak szerezni:
„Van olyan, kinek a nyugdíjából csorog be néhány ezer forint hozzánk havonta”
– tette hozzá a polgármester. Az anyagi felelősség ugyanis egyetemleges, azaz nem egy elítélttel, hanem valamennyivel szemben fenn áll az önkormányzat követelése.
Megkerestük a másik oldalt, a „kölcsönt” nyújtó szocialista képviselőt, Bálint Györgyöt is az ügyben. Mint elmondta, a végzés jogerős, azonban tartalmilag nem az eljárás lezárultát jelenti, hanem azt, hogy a közte és az önkormányzat közötti vitát polgári peres eljárásban kell lefolytatni, ami jelenleg is zajlik. Az eljárás befejezéséig nem kíván a sajtóban reagálni a vitára, tette hozzá Bálint György.
Arra a kérdésre, hogy képviselői munkájára árnyékot vethet-e ez az ügy, Bálint György
ezt nyilatkozta: fontosnak tartja a közpénz elköltésének szigorú felügyeletét. Tulajdonosi területen dolgozik, a kerület felelős bizottságát és a vagyonkezelő társaság felügyelő bizottságát vezeti. A beruházások ellenőrzésével több tíz millió forintot sikerült megfogni, mondta, hozzátéve, hogy a korábbi beruházások ellenőrzésével kapcsolatban is tízmilliós „furcsaságot” tártak fel. Ebben időként komoly viták vannak közte és a polgármester között, de minden családban előfordulnak viták, attól még a cél közös, közölte Bálint. | https://telex.hu/belfold/2021/03/21/jelzaloggal-akadalyozta-a-vegrehajtast-a-andrassy-uti-ingatlanmutyi-ugyben-egy-mszp-s-kepviselo | https://web.archive.org/web/20221208153936/https://telex.hu/belfold/2021/03/21/jelzaloggal-akadalyozta-a-vegrehajtast-a-andrassy-uti-ingatlanmutyi-ugyben-egy-mszp-s-kepviselo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pervesztes-szocialista-politikusnak-a-hazarajegyzett-be-jelzalogjogot-a-kollegaja | Telex | hungarian-news | 2021-03-21 16:01:15 | [
"Bálint György",
"Hatvani Csaba"
] | [
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)",
"Komondor Kft.",
"MSZP"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"végrehajtás"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
51,798 | Megéri termőföldet venni: egy szántó tíz év alatt visszahozza az árát | Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. Most konzerválódik a hazai földpiac tulajdonszerkezete, az osztatlan földek kimérését követően egyeseknek nagyon nehéz lesz földhöz jutni. | „Legalább kétezer olyan családi vállalkozás van Magyarországon, amelynek a nettó vagyona egymilliárd forint fölött van. Többségüknek ez a vagyon az elmúlt két évtizedben keletkezett. Emiatt akarnak sokan termőföldet venni” – mondta a Szabad Európának Raskó György, agrárközgazdász.
Szántót érdemes venni
A termőföldek alatt a település külterületén fekvő, szántót, szőlőt, gyümölcsöst, rét és legelőt értjük. Ezek közül a szántó a legértékesebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy hektár szántó 2019-ben 1,5 millió forintba került átlagosan. „Hektáronként 70 ezer forintos uniós támogatás érkezik minden évben terület alapú támogatásként. Emellett gabona, vagy olajos magvak esetében éves szinten hektáronként 100-130 ezer forintos jövedelemre is szert lehet tenni. Mindezt adómentesen” – mondta Raskó György. Évi 170 ezer forintos nettó jövedelemmel számolva a másfél millió forintba kerülő szántó tíz éven belül visszahozza az árát, mialatt az értéke is sokat nő. A szakértő szerint, ha egy faluban valaki el akarja adni a földjét, arra 24 órán belül meg van a vevő.
Az állam is inkább elad
A Fidesz gazdaszervezete a Magosz 2010 előtt hangosan kritizálta a szocialista kormányokat, amikor az állami földeket adott hosszú távon bérbe, illetve értékesített. Az Orbán-kormány azonban ugyanezt tette 2015 és 2018 között amikor az állami tulajdonban lévő szántók közel felét privatizálta – derült ki a Szabad Európa közérdekű adatigényléséből. A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2015-ben még 354 ezer hektár szántó volt állami tulajdonban, 2018-ra ez 186 ezer hektárra csökkent. (Tavaly 183 ezer hektárnyi szántó volt közösségi tulajdonban).
A földekre árverésen lehetett licitálni, sokan úgy jutottak nagyobb mennyiségű földterülethez, hogy csak papíron voltak helyben lakók. Érdekesség, hogy Torgyán József, az első Orbán-kormány, 1998-2001-ig hivatalban lévő mezőgazdasági minisztere is kritizálta 2015-ben a kormány termőföld-eladási programját. „Licitálni a nagy pénzekkel rendelkezők tudnak, nem a kisparasztok. A licit csak az oligarchák gyarapodását segíti” – mondta Torgyán a Népszabadság tudósítása szerint.
A Fidesz agrárpolitikájára jellemző, hogy a külföldi vevők távol-tartása miatt módosította a földforgalmi törvényt. E szerint csak gazda vásárolhat földet, viszont gyorsan megteremtették annak a lehetőségét is, hogy valaki 2 hónap alatt elvégezze az aranykalászos gazda tanfolyamot, így akár magyar ügyvéd, bankár vagy politikus, lényegében bárki vásárolhat termőföldet. Sokat számít, hogy kik ülnek a helyi földbizottságban, mert nekik is rá kell bólintani az ügyletre.
Hatalmasak az árkülönbségek
„Folyamatos kereslet van az eladó földek iránt, ez nem csoda, hiszen a mezőgazdasági termelés alapja a termőföld” – mondta a Szabad Európának Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. A cég termőföld értékeléssel foglalkozik. Sáhó szerint azért van érdeklődés az eladó földek iránt, mert az egy olyan természeti erőforrás, amely korlátozott mennyiségben van jelen. „A gazdáknak az az érdekük, hogy növeljék a birtokméretet, hiszen így tudnak hatékonyabban gazdálkodni” – mondta.
Nehéz meghatározni egy terület árát, mert „nincs olyan hogy átlagos termőföld, mint ahogy átlagos autó sincsen”, minden parcellának meg van az egyedi tulajdonsága. Nemcsak az országon, vagy a régión belül, de sok esetben egy településen belül is eltérő minőségű termőföld található.
Sáhó szerint a termőföld árát két tényező határozza meg: a termőföld minősége és a helyre jellemző piaci viszonyok. Az első egy minőségi mutató, ez az adott terület jövedelemtermelő képességét jelenti, vagyis azt, hogy milyen a föld termőképessége, mennyi profitot termel meg a művelőjének. Hajdúságban és Békésben találhatók a legjobb minőségű szántók, míg Észak-Magyarországon és Zalában általában gyengébbek.
A második mutató a potenciális vásárlókat jellemzi. „Ha a településen csak egy nagyobb gazdálkodó van, akkor a termőföld ára alacsonyabb, mint ott, ahol több, egymással versengő mezőgazdasági vállalkozó tevékenykedik” – mondta Sáhó. A földforgalmi törvény a helyben lakó gazdálkodókat előnyben részesíti, ezzel próbálta az állam a spekulatív jellegű felvásárlásokat megakadályozni. Emiatt fontos, hogy első körben helyben, milyen vállalkozók a potenciális vásárlók.
Hiába közöl a KSH egy átlagárat, óriási különbség van a földárak között. A legolcsóbb termőföldek 600-700 ezer forintos hektáronkénti áron kaphatóak, míg a legdrágábbakért 4-5 millió forintot is elkérnek. A bérleti díjak esetében akár tízszeres különbségek is lehetnek a parcellák között. Az éves bérleti díjak hektáronként 30-40 ezer és 120-130 ezer forint között mozognak.
A kilencvenes években a kárpótlási jegyrendszer idején, tízezer forintot (statisztikai országos átlagár szerint) ért egy hektár termőterület, ma ez az Agrotax indexe szerint 1,7 millió forintot ér. Az elmúlt évtizedek alatt volt olyan esemény, amely nagyobb hatással volt az árakra, mint például az állami földek értékesítése/árverése.
A cég négy év alatt mintegy 300 ezer adásvételi és bérbeadási szerződés földre vonatkozó adatait gyűjtötte be. A jogszabályok szerint a piaci ügyletek szerződéseit kötelező kifüggeszteni az állami elektronikus felületen. Ez teszi lehetővé azt, hogy például a digitális modellű termőföld-értékeléshez szükséges országos adatbázisát naprakészen építse az Agrotax. „Az algoritmusokkal begyűjtött adatokat egyetemi oktatók segítségével tisztítjuk és így kapjuk meg a saját adatsorunkat, amelyet alapvetően az értékbecslésekhez használunk emiatt némileg különbözhet a más módszert alkalmazó KSH-étól” – mondta Sáhó Ákos. A cég egyébként műholdképek és egyéb állami adatbázisok segítségével értékeli fel egy-egy termőföld értékét.
Erre a szaktudásra idén még nagyobb szükség lehet, hiszen januárban elindult az osztatlan közös tulajdonban lévő területek felosztása. Ez 2,4 millió hektárnyi területet és 3-3,5 millió embert érint. Az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket a kimérést követően könnyebb lesz értékesíteni. Sáhó szerint ez a következő 2-3 évben megtörténhet, és ez hosszú évekre konzerválhatja a hazai földtulajdoni viszonyokat. | https://www.szabadeuropa.hu/a/megeri-termofoldet-venni-egy-szanto-tiz-ev-alatt-visszahozza-az-arat/31158867.html | https://web.archive.org/web/20211017221530/https://www.szabadeuropa.hu/a/megeri-termofoldet-venni-egy-szanto-tiz-ev-alatt-visszahozza-az-arat/31158867.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megeri-termofoldet-venni-egy-szanto-tiz-ev-alatt-visszahozza-az-arat | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-03-22 09:05:53 | [] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
51,799 | Az emberek pofánverése ez a blöff | „Én mindenkivel jóban vagyok, vele is, de nem úgy, hogy megkérdezem Zolitól, hogy »akkor a lottózásból lett-e a pénzed?«️”
– jegyzi meg félig viccesen egy kompolti nő. A háza előtt beszélgetünk, az út másik oldalán ott áll a polgármesteri hivatal. Kompolt egy falu Heves megyében, nagyjából félúton Hatvan és Eger között. Ha az autópályáról fordulsz le, hogy odajuss, előbb át kell menned Kálon, de nem fogod észrevenni, hogy már Kompolton vagy, mert falutáblát hiába keresnél, az épületek jönnek sorban egymás után. De a helyiek majd útba igazítanak, valahogy így: a két falut egy út osztja ketté, bal oldalon az egyik, jobb oldalon a másik, de csak addig a sarokig ott pár méterre, mert onnantól már jobbra is Kompolt van.
Kompolton körülbelül kétezren laknak, van óvodája és általános iskolája is, utóbbit épp most újítják fel (ennek később még lesz szerepe a történetben). A faluban járkálva pedig rögtön feltűnik, hogy maszkot majdnem minden utcán sétáló, bicikliző vagy épp csak álldogáló emberen látni. Bár nem egy kis falu, a lakosok még így is gyanakodva figyelik az ide érkező idegeneket.
És Kompoltot vezeti az a polgármester, aki többször került már különféle ügyeivel a hírekbe, legutóbb épp pár napja. Balázs Zoltán ugyanis azzal magyarázza jó anyagi helyzetét, hogy jól megy neki a lottózás, és csak tavaly több tízmillió forintot nyert rajta.
Jó helyre tegyék az X-et
Amikor a lottózós hírek másnapján megérkezünk Kompoltra, az rögtön világos lesz, hogy bárkihez megyünk is oda kérdezősködni, nehéz lesz megszólalót találni: nem foglalkoznak a témával, nem tudnak semmit, amúgy is épp sétálni mennek, nem érnek rá, nem akarnak rosszat mondani a polgármesterről, mondják sorban. Pedig Balázs Zoltán nem tegnap került a polgármesteri székbe: 1998 óta vezeti a falut függetlenként, amikor is nagy többséggel verte meg az előző faluvezetőt. Ezután választásról választásra hozta a győzelmet, igaz, 2006-ban csak egyedüli indulóként, 2014-ben pedig mindössze egyetlen szavazattal.
Balázs a szoros eredményt úgy kommentálta az akkori Hír Tv-nek, hogy „a mai Magyarországon bármennyire is jól csinálja az ember, vagy tud értékeket teremteni, egyszerűen olyan világot élünk, hogy ciklusról ciklusra az ember irigyei, rosszakaróinak száma az nő és nő”. Eközben a helyiek arról beszéltek a tévének, a polgármester kétezer, háromezer vagy tízezer forintot adott nekik, cserébe elvárta, hogy „jó helyre tegyék az X-et”. Balázs ezt tagadta, állítása szerint ő senkinek sem adott pénzt „magánemberként”, a választást pedig „egészen biztosan” nem befolyásolta, Kompolton pedig a „lejáratása zajlik”.
Lett belőle feljelentés és bírósági ügy, méghozzá olyan, ami öt éven keresztül húzódott. Az ügyészség hét rendbeli választás rendje elleni bűntettel vádolta. Bár első fokon felmentették, egy megismételt eljárásban jogerős ítélet született: a hét pontból háromban bűnösnek találták, négyben bizonyítottság hiányában felmentették, végül a polgármester mindezért megrovást kapott. Az Egri Törvényszék a Telexnek megerősítette, hogy az ítélet kimondta: a választások alatt Balázs három embert pénzjuttatással akart befolyásolni. Maga Balázs az ítélet után úgy nyilatkozott, „annak örülök, hogy még ha ennyi időbe is telt, a végső döntés az: nem találtak bűnösnek. A főbíró azzal zárta: figyelmeztetett, oda kell figyelnem, milyen kijelentéseket teszek. Természetesen ezt megígértem, ám úgy gondolom, eddig is így jártam el. Semmi olyat nem tettem, ami nem korrekt és nem szabályos.”
A következő, 2019-es választásokon megint indult, és hatodszorra is elnyerte a polgármesteri széket.
A 38 millióból felújított öltöző
Amikor a focipályát keresve kérdezősködünk Kompolton, a helyiek rögtön eligazítanak: a kompolti lottózó mellett vezet oda az út, de amikor rákérdezünk, hogy akkor az öltöző valóban 38 millió forintba került-e, akkor már visszahúzódnak, és inkább nem válaszolnak, valaki pedig még inkább vissza is kérdez, hogy „miért, meg akarják venni?” Pedig a Blikk szerint a felújítást a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatta, a 38 milliós büdzséből mindössze tízmilliót kellett az önkormányzatnak önrészként beletennie.
Egy helyi ugyanakkor arról beszél a Telexnek, hogy „38 millióból egy új épületet is fel lehet húzni. Ami erre rá lett költve kívül-belül, az biztos, hogy ennél kevesebb.”
A focipálya oldalában álló kis épület valóban nem újonnan felhúzott, előtte is volt ott már egy, és ezt nem csak a helyiek ismerik el nekünk, hanem a Google néhány évvel ezelőtti térképe is. Ha összehasonlítjuk a mai és a korábbi állapotot, az épület kapott egy új ajtót, verandát, ereszt és sárga festést. Egy kompolti férfi szerint a tetőt csak javítani kellett, és belülről valamennyit felújítani, de helyben többen beszélik azt, hogy „gyenge minőségű anyagból lett csinálva”. A pálya kapott egy új járdát, kerítést és mellé három – már eléggé széltépte – zászlót is, de megszólalónk szerint ezek ebben a büdzsében nem voltak benne.
Minderről a polgármester a Blikknek úgy nyilatkozott, „az öltözőt vandálok szétverték, ezért kértem az MLSZ segítségét, a szövetség döntött az összegről és a kivitelezőről is”. A lap szerint az öltöző ügyében feljelentés is történt, és ismeretlen tettes ellen nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága. Megkérdeztük a NAV-ot, valóban nyomoznak-e. Mindössze annyit válaszoltak: „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”.
Egy kápolnai lakos szerint ugyanakkor a sportöltöző „talán a legkisebb ügye Balázsnak”, de közben
„mindenki érti, hogy van egy kis házikó, amire elment 38 millió, és így néz ki. És azt mindenki érti, hogy ez tuti nem annyiba került.”
A csatornázási mizéria
A környéken a legnagyobb felháborodást a csatornaberuházás okozza. Ez egy elhúzódó beruházás lett, nagyobb költséggel, mint amennyit először kiszámoltak rá. A történet lényege, hogy hat faluban – Kompolt, Kál, Kápolna, Tófalu, Feldebrő, Aldebrő – új szennyvízelvezetést építettek ki, ennek a projektnek a gesztora, ügyintézője volt Balázs. A települések lakóitól önrészként évekig pénzt szedett be, havi ezer forint környékén, ez háztartásonként több mint kétszázezer forintot jelent összesen.
Egy 2014-es sajtóközlemény még azt írta, a beruházás 85 százalékát az Európai Unió és a magyar állam finanszírozta, vissza nem térítendő támogatásból, a maradék 15 százalékot pedig „részben a lakossági befizetésekből, részben hitelből, részben további támogatásból valósította meg a kifejezetten erre a célra létrejött Önkormányzati Társulás”, egy évvel később, 2015-ben már egy másik sajtóközlemény jött ki, amiben már csak annyi szerepelt, hogy a beruházást az unió és az állam finanszírozta.
A hat falu lakossága e szerint úgy gondolja, hogy a tőlük éveken át beszedett pénzt nem használták fel, így azt kérik vissza.
A káli Pásztor Istvánné Gabriella az elmúlt években többször írt levelet Balázsnak vagy épp a káli polgármesternek, elszámolást kérve az ügyben, de hiába. A káli polgármester, Morvai János 2019-ben annyit válaszolt neki, a 2015-ös sajtóközlemény egyszerűen hibás, valamiért nincs benne, hogy a lakosok pénze is benne van a beruházásban. Azt is írta, utánajárt, hogy miért lehet hiányos ez a közlemény, és azt a választ kapta, „ebben a cikkben kiemelésre került az, hogy nem visszatérítendő támogatást nyújtott” az unió és az állam. Pásztorné szerint viszont „ne vicceljünk, tévedésből nem adunk ki ilyen közleményeket”. Morvai levelében hozzátette, hogy egyébként pedig az aláírt szerződés „nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a lakosság költségeit végleges elszámolás után visszatéríti vagy térít belőle vissza”, és erről egy korábbi közgyűlésen a lakosokat tájékoztatták.
Pásztorné szerint ugyanakkor ezen a 2019-es közgyűlésen Balázs azt mondta nekik, hogy 2019-ben lesz egy elszámolás, és akkor visszafizetnek nekik valamennyit, Balázs ezt ugyanakkor tagadja, és levélben azt írta a nőnek, sosem ígért olyat, hogy bármikor is visszafizetne pénzt.
A lakosok azt is nehezményezik, hogy az évek alatt lettek olyan települések, amelyek ingyen csatlakozhattak rá a csatornarendszerre, de Balázs ezt azzal magyarázza egy Pásztornénak küldött levelében, hogy az évek alatt „természetesen mint minden, az uniós pályázati rendszer is változott (…), a változás már más lehetőséget, százszázalékos támogatást kínált. Sajnos a mi beruházásunk nem kaphatott százszázalékos támogatottságot.” Egyébként pedig az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság az ellenőrzésekkor mindent rendben talált. „Kéz kezet mos”, mondja erről Pásztorné.
Minden beruházás után új kocsi
„Ez a falu látványosan sokat fejlődött az elmúlt húsz évben, de egyszerre a polgármester is szépen gyarapodik”
– mondja egy kompolti. Felújították például a bölcsődét, az óvodát, a faluházat, az orvosi rendelőt, de megszólalónk szerint „egy kápolnai vállalkozó mindig ott van alvállalkozóként a beruházásnál”. A férfi szerint egyébként az orvosi rendelőt 16 millióból újították fel, ebből szigetelték és festették, talán burkolatot is kapott. Most épp több mint egymilliárd forintért újítják fel az általános iskolát is. Balázs a Heves megyei hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy „1,1 milliárd forintot vidéki iskolára talán még sosem költöttek”. Tervben van még az üzemcsarnok és a művelődési ház felújítása.
„A látványos fejlődés ellenére az emberek már kétszer le akarták váltani a polgármestert” – utal egy kompolti lakos Balázs 2014-es egyszavazatos többségére, valamint a 2019-es választásra, amin hárman indultak, és Balázs összesítve kevesebbet kapott, mint a két kihívója. De mivel a szavazatok megoszlottak a másik két induló között, így Balázs jött ki győztesen.
„A helyiek jól ismerik ezt az embert, itt nevelkedett, nem volt könnyű sorsa, anyja korán meghalt. Szegény családból való volt, mindig kereste az utat, hogy lesz belőle valaki. Fiatalkorában helyi vállalkozók lányainak udvarolt, de nyilván nem rúghatott labdába. Most meg akarja mutatni, hogy igenis lett belőle valaki. Hogy honnan van a pénze, az a nagy kérdés” – jellemzi őt egy helyi lakos.
Információink szerint Balázs a karrierjét Nagyúton kezdte, ahol jegyző volt, aztán Kompolton lett jegyző, majd polgármester. Jelenleg Egerben él, feleségétől elvált, vele egy közös és egy nevelt gyereke van. Kompolti megszólalónk szerint Balázs előbb versenybiciklivel járt Nagyútra dolgozni, aztán kispolskival, majd „elindult egy emelkedőn, minden beruházás után volt egy gépkocsicsere”. A férfi szerint a polgármesternek volt már Audi A6-osa, Mercedese, BMW-je, Volkswagen Passatja, legújabban megint egy újabb szériás BMW-vel jár.
A férfi szerint Balázs „mindig hivalkodott azzal, hogy mennyire gazdag”. A Facebookján – amit a napokban megjelent hírek után a polgármester törölt – rendszeresen posztolt arról, épp hol van, mit csinál, mondja megszólalónk, aki szerint „ez az ember kérkedik az életmódjával, havonta több millió forintot is elkölt”. Ilyen fotókat egyébként pár hónapja a radikális Magyar Jelen is publikált. Egyiken egy biliárdszobában a saját arcképe mellett pózol, egy másikon egy borvidéken, és persze ott van az elhíresült negyvenedik születésnapi fotó, amin a településvezető éppen egy összetejszínhabozott testű meztelen nőn feltálalt tortát vág fel, mögötte a felesége, mellette pedig a lánya áll.
„Bár független polgármester, a szocialista kormány idején a faluház átadására idejött Kompoltra az akkori pénzügyminiszter, Veres János, az akkori országgyűlési képviselő, Korózs Lajos is” – mondja a kompolti férfi. Ketten arról is beszélnek a Telexnek, hogy Balázst „a nyugdíjasok istenítik, hozta nekik ide Koós Jánost, a Korda házaspárt”, de ők „a problémákat nem látják”, pedig vannak, például az, hogy nincs közösségi élet.
Azt is mondják a helyiek, hogy Balázs előszeretettel hangsúlyozza, hogy a zsebében vannak a politikusok, a rendőrség, a bíróság, az újságírók.
„Itt egy vidéki ember, aki Boss-öltönyökben jár, 40-50 ezres ingekben, százezres napszemüvegben meg luxusautóval, hangoztatja alvilági kapcsolatait – az embereknek tehát érinthetetlennek tűnik.”
A szerencsés kéz
Egy megszólalónk szerint tanulságos, hogy amikor a Hír Tv 2014-ben megkérdezte Balázstól, mennyi a polgármesteri fizetése, nem tudta egyből megmondani, gondolkodnia kellett, „pedig aki bérből él, az három hónapra vissza is meg tudja mondani, mennyit keresett”. Azt is mondta ekkor, hogy ennyi fizetésből valóban nem tud BMW-t venni, de „bérelni lehet, lízingelni lehet, onnantól kezdve ez azért belefér a fizetésembe, nincs olyan egyéb extra dolgom, ami sokba kerülne”. Utazni viszont szeret, és bár a Facebookja nem elérhető, a neten több fotót találni az utazgatásairól. Erről ebben az interjúban azt mondta, „az, hogy ebben az évben voltam három napot Londonban vagy három napot Madridban egy focimeccsen, és mindezt egy fapados légitársaság keretében, visszafogott összegért, azt én vállalom”.
Minderről egy helyi lakos úgy vélekedik, Kompolt egy kis település, nem is jómódú, „teljesen világos, hogy nem a polgármesteri fizetéséből él. Balázs Zoltán életmódja nem finanszírozható a jövedelméből.”
Pár napja viszont a polgármester a Blikknek azt mondta, négyszázezret keres havonta, a magas színvonalú életmódját pedig úgy indokolta, hogy egyszerűen többször nyert a lottón. Sőt, részletezte is: „A skandináv lottón háromszor volt hatosom, az ötös lottón kétszer négyesem, és sikerült már a Joker-telitalálat is. Tavaly több tízmillió forintot nyertem.”
Egy megszólalónk szerint ha tisztázni akarná magát, kiállna a nyereményigazolásokkal, egy másik szerint „az emberek pofánverése ez a blöff. A kilencvenes években az alvilágnál volt divat ez a lottónyereményes takarózás. Ez az ember arra is renyhe volt, hogy egy kamuvállalkozást maga mögé tegyen. Az érinthetetlenség cinizmusa van benne.”
A menekülő polgármester
Kompolton járva a polgármestert is meg akarjuk kérdezni az őt ért vádakról, de egészen szürreális helyzetbe kerülünk.
A helyiektől úgy tudjuk, Balázs mostanában egy aranyszínű kisbusszal jár dolgozni, ami aznap ott is parkol a polgármesteri hivatal előtt. Amikor először bekopogunk, egy hivatali dolgozó jön ki, aki azt mondja nekünk, Balázs nincs itt, hiába áll a kocsija, mert épp a káli polgármesteri hivatalban van egy egyeztetésen. Sebaj, egy kis kitérő után oda is becsöngetünk, ahol viszont már azt mondják, bár valóban volt egy megbeszélés, Balázs már nincs ott, visszament a kompolti hivatalba.
Mi is visszamegyünk, újra bekopogunk, amikor ugyanaz a hivatali dolgozó már az iskolafelújításhoz küld minket, hogy Balázs épp oda ment. Ez közel van, épp csak pár percre, így átsétálunk. A munkások viszont azt mondják, „itt biztos nincs”, így visszamegyünk a hivatalhoz. És lám, a szemünkkel még épp elcsípjük, ahogy Balázs az aranyszínű kisbusszal autózik el a polgármesteri hivataltól. Egy utcán kint álldogáló nőt kérdezzük, hogy jól láttuk-e, valóban a polgármester volt-e az. A nő helyesel, hogy igen. A hivataltól tehát összevissza küldtek minket, Balázs pedig közben elhajtott.
Egy helyi ehhez még hozzáteszi, hogy az önkormányzat a Ford kisbuszt egy a szegregáció felszámolását célzó pályázaton nyerte két-három éve, így az is kérdéses, mennyire használhatja ezt Balázs magáncélra. Állítása szerint a polgármester napi szinten a kisbusszal inkább csak az elmúlt időszakban jár, mert „fél, hogy lefotózzák az autóját. Amikor megvette az új BMW-jét, hetekig nem jött vele, hogy ne tűnjön fel az embereknek.” | https://telex.hu/belfold/2021/03/22/kompolt-polgarmester-balazs-zoltan-lotto-csatorna-oltozo | https://web.archive.org/web/20221031124718/https://telex.hu/belfold/2021/03/22/kompolt-polgarmester-balazs-zoltan-lotto-csatorna-oltozo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-emberek-pofanverese-ez-a-bloff | Telex | hungarian-news | 2021-03-22 16:16:48 | [
"Balázs Zoltán (Kompolt)"
] | [
"Kompolt Önkormányzata"
] | [
"Heves megye",
"Kompolt"
] | [
"közmű",
"választások - népszavazás",
"önkormányzat",
"nav-vizsgálat",
"jegyző"
] | [] |
|
51,800 | Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a Gyurcsányékhoz köthető EMIR-ügyben | Az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt összesen 18 milliárdot kellett visszafizetni az Európai Bizottságnak. | Hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást a rendőrség a WELT 2000 Kft. ellen. Az érintett cég kifogásolt ügye az úgynevezett EMIR-projekt, amely a 2007-2013-as uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt – írja az Origo.
MSZP-s kötődések
A rendszer kiépítésével egy szocialista elköteleződésű magáncéget, a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, de úgy, hogy az EU megállapítása szerint a sokmilliárdos megbízások teljes mértékben megszegték a közbeszerzési szabályokat, és súlyosan megsértették a magyar állam érdekeit. A Welt 2000 Kft.-t egyébként Komáromi András, egykori MSZP-s országgyűlési képviselő alapította.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az EMIR (egységes monitoring- és informatikai rendszer) megalkotására, működtetésére és továbbfejlesztésére megkötött nyolc szerződésből hármat Heil Péter írt alá, aki 2002-2007 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és jogelődje elnökhelyettese volt, majd dolgozott több minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2010-es kormányváltás után tanácsadási igazgató lett az Altus Zrt.-nél, amely Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a DK elnöke és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségébe tartozik.
18 milliárd
A portál szerint Dobrev Klára 2002-től ugyancsak az NFÜ jogelődjének elnökhelyettese volt 2004 augusztusáig. Alá tartozott a monitoringmódszertani főosztály, amely az egész EMIR-rendszert gondozta; az illetékes tárcaközi bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse mindig Dobrev Klára volt.
A visszafizetendő összeg azért 18 milliárd forint, mert a Welt 2000 Kft. – amely zárt tárgyalásos eljárásban nyerte el a munkát és 2004-ben megkapta az EMIR továbbfejlesztési jogát is –, a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést. A kft. többségi tulajdonosa és ügyvezetője az azóta elhunyt Komáromi András volt, a jelzett időszakban MSZP-s képviselő a kőbányai önkormányzatnál.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | https://mandiner.hu/cikk/20210322_gyurcsany_dobrev_belfold_emir | https://web.archive.org/web/20220706075851/https://mandiner.hu/cikk/20210322_gyurcsany_dobrev_belfold_emir | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-a-gyurcsanyekhoz-kotheto-emir-ugyben | Mandiner | hungarian-news | 2021-03-22 22:16:51 | [
"Heil Péter"
] | [
"Új Világ Nonprofit Kft.",
"Welt 2000 Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"informatika",
"támogatás",
"EU"
] | [
"EMIR-ügy"
] |
51,801 | Terjeszkedik Matolcsy Ádám, tárgyalt a legnagyobb hazai irodabútorgyárral is | Bár a Matolcsy Ádám tulajdonolta Balaton Bútor Zrt. tárgyalt az egyik legnagyobb honi irodabútorokat gyártó gyulai céggel, az adásvétel nem jött létre – tudta meg a Narancs.hu. Ugyanakkor Matolcsy portálunknak azt nyilatkozta, bel- és külföldön egyaránt cégfelvásárlási tervei vannak. | Magyarország egyik meghatározó irodabútor-gyártójával, a Gyulai Fafém Bútor Zrt.-vel tárgyalt tavaly a Balaton Bútor Zrt. – ismerte el a Narancs.hu kérdéseire Matolcsy Ádám, Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a Balaton Bútor tulajdonosa.
A tavalyi tárgyalás tényét megerősítette Zsarnóczay László, a gyulai cég egyik tulajdonosa, vezérigazgatója is, azt viszont mindketten cáfolták, hogy a Balaton Bútor Zrt. megvásárolta volna a gyulai céget. Ugyanakkor Matolcsy Ádám portálunknak válaszolva kifejtette, hogy „ettől függetlenül vannak cégvásárlási terveink itthon és külföldön is egyaránt.”
„A Gyulai Fafém Bútor Zrt a jövőben is Magyarország meghatározó bútoripari szereplője kíván maradni. Cégünknek nagy tervei vannak a jövőre nézve, mely kapcsán a cégvezetés nem fog változni, csupán kibővül a növekedési tervek végrehajtása miatt” – írta kérdéseinkre a Békés megyei fürdőváros legnagyobb magánkézben lévő termelőüzemének tulajdonos-vezérigazgatója.
A Gyulai Fafém Bútor Zrt.-nek még nem ismert a 2020-as mérlege, de 2019-ben árbevételük meghaladta a 3,5 milliárd forintot. Ezzel forgalmuk kétszerese a 2019-ben 1,7 milliárdos forgalmat bonyolító, veszprémi központú Balaton Bútor Zrt.-nek.
A gyulai üzem vezérigazgatója a Narancs.hu-nak kifejtette, dolgozóik munkahelye nincs veszélyben, sőt, bővítést terveznek az idei évben is. A cégnek stabil honi, valamint ausztriai és németországi megrendelői vannak, és egyes hírek szerint a Magyarországról kitessékelt, és a székhelyét Bécsbe áthelyező CEU-nak is szállítottak bútorokat. Zsarnóczay László tavaly nyáron egy magáncég "nyilvánosságra nem tartozó üzleti szerződésének" nevezte kérdésünkre azt, hogy valóban szállítottak-e bútort az egyetemnek, de hozzátette, hogy a CEU-val közvetlen üzleti kapcsolatban nem álltak soha. Magát az ügyletet, amely ilyen esetekben közvetítőcégeken keresztül történhet meg, nem cáfolta.
Matolcsy Ádám egy felvetésünkre adott válaszában semmi szokatlant nem talált abban, hogy a fele akkora árbevétellel rendelkező Balaton Bútor Zrt. vásárolna meg egy másik, nagyobb céget, ilyen lehetett volna akár a gyulai iroda- és iskolabútorokat gyártó cég is. Megfogalmazása szerint számtalanszor előfordult már a piacon, hogy kisebb árbevétellel rendelkező cég nagyobbat vesz meg.
Matolcsy Ádám 2015-ben, alig 30 évesen vásárolta meg a veszprémi bútorgyárat. Hat évvel ezelőtt akkor gyorsultak fel az események, amikor a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonjogot szerzett Matolcsy Ádám másik cégében, a Glamorous Kft.-ben, ami ugyanebben az időben a Növekedési Hitelbank hitelével megvásárolta a nagy múltú bútorgyárat, a Balaton Bútor Kft-t. A Matolcsy érkezése előtti évben, 2014-ben 8-900 millió forint volt a cég árbevétele, ami azóta a kétszeresére nőtt. Sőt, egy nemrégiben tető alá hozott projektnek köszönhetően ez nem kis mértékben emelkedhet már az idén és a következő években.
2019 decemberében ugyanis az állam három évre szóló bútorbeszerzési keretmegállapodást kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül. Ennek értelmében 2021 és 2023 között az előszűrőn átment, és a kiírásnak megfelelő cégek összesen 20 milliárd forintért szállítanak termékeket az államnak.
A Balaton Bútor mellett további öt hasonló profilú cég nyerte el a keretmegállapodást. Matolcsy Ádám azt mondta, cége a legmagasabb pontszámmal jutott be a projektbe, ahol több szempont alapján értékelték a pályázókat, de a legnagyobb hangsúlyt az árazásra fektették. Kérdésünkre Matolcsy azt közölte, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a 20 milliárdos megrendelésből mennyi jut a Balaton Bútorra, mert a keretszerződés csupán arra jogosít, hogy minden egyes bútormegrendelés kiírásáért versenyezni tudjanak. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/terjeszkedik-matolcsy-adam-targyalt-a-legnagyobb-hazai-irodabutorgyarral-is-236856 | https://web.archive.org/web/20220701140435/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/terjeszkedik-matolcsy-adam-targyalt-a-legnagyobb-hazai-irodabutorgyarral-is-236856 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terjeszkedik-matolcsy-adam-targyalt-a-legnagyobb-hazai-irodabutorgyarral-is | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-03-23 11:39:31 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Glamorous Kft.",
"Magyar Stratégiai Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
51,802 | Fejenként hatezer forinttal fizetett le hajléktalanokat, hogy átjelentkezzenek Várföldére szavazni | Választás rendje elleni bűntett és közokirat-hamisítások miatt emelt vádat a Zala Megyei Főügyészség egy várföldei férfi ellen, aki a két évvel ezelőtti önkormányzati választáson hajléktalanoknak fizetett lakcímbejelentésért és szavazatukért – tájékoztatta a főügyészség szóvivője kedden az MTI-t. | Választás rendje elleni bűntett és közokirat-hamisítások miatt emelt vádat a Zala Megyei Főügyészség egy várföldei férfi ellen, aki a két évvel ezelőtti önkormányzati választáson hajléktalanoknak fizetett lakcímbejelentésért és szavazatukért – tájékoztatta a főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.
A most 29 éves férfi – akinek egyik családtagja jelölt volt az önkormányzati választáson –még 2019 szeptemberében megkeresett három nagykanizsai hajléktalant, hogy jelentkezzenek be állandó lakosként egy várföldei ingatlanba, az októberi önkormányzati választáson pedig szavazzanak majd az általa megnevezettekre.
A fiktív bejelentkezésért fejenként ezer forintot, a szavazásért pedig egyenként ötezer forintot ígért.
A hajléktalanok az ajánlatot elfogadva öt nappal a választás előtt a fiktív bejelentőlapokkal be is jelentkeztek a nagykanizsai okmányirodában a megjelölt várföldei házba, így bekerültek a helyi választási névjegyzékbe. A férfi a bejelentkezésért kifizette a fejenként ígért ezer forintot.
A választás napján a három hajléktalant Nagykanizsán egy gyorsétteremben vendégül látta, majd autóval Várföldére szállította őket, ahol az italboltban bort fizetett nekik. Itt magyarázta el, hogy melyik polgármesterjelöltre és képviselő-jelöltekre kell szavazniuk, de a biztonság kedvéért egy-egy cédulára a neveket is felírta, és a névjegykártyáját is átadta azzal, hogy a nevek megjegyzése után ezeket a papírokat semmisítsék meg. A hajléktalanok a választáson a megjelölt emberekre adták le a voksukat, majd ezt követően az italboltban megkapták a megígért öt-ötezer forintot. A férfi ellen a választás rendje ellen anyagi juttatással befolyásolásra törekvés, valamint háromrendbeli közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat.
A Pécsi Ítélőtábla végzésben állapította meg, hogy a 2019. október 13-án Várföldén megtartott polgármester- és képviselő-választás jogszabálysértő volt, így azt meg is kellett ismételni. Ennek oka, hogy a helyi választási bizottság nem vizsgálta, hogy alig másfél hónap alatt hogyan növekedett 157-ről 239-re a település választásra jogosult lakosainak száma. Ebben az ügyben a fiktív lakcímbejelentők ellen „intellektuális közokirat-hamisítás bűntette miatt” külön eljárásban folyik nyomozás. | https://telex.hu/belfold/2021/03/23/zala-megye-varfolde-onkormanyzati-valasztas-hajlektalan | https://web.archive.org/web/20230608110442/https://telex.hu/belfold/2021/03/23/zala-megye-varfolde-onkormanyzati-valasztas-hajlektalan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/fejenkent-hatezer-forinttal-fizetett-le-hajlektalanokat-hogy-atjelentkezzenek-varfoldere-szavazni | Telex | eu-news | 2021-03-23 15:48:46 | [] | [] | [
"Várfölde",
"Zala megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
51,803 | Lupa-tó: közokirat-hamisítás miatt tett feljelentést a Párbeszéd a parkoló engedélyezése kapcsán | Ismeretlen személy ellen tett feljelentést Béres András, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A feljelentés szerint a Pest Megyei Kormányhivatal olyan dátumra hivatkozott a Lupa Beach parkolójára kiadott engedély kiállításakor, amely – más dokumentumok alapján – nem felelhetett meg a valóságnak. A strand körüli hercehurca ezzel tovább folytatódik. | Béres András, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen személy ellen a Lupa Beach parkolójára kiadott engedély miatt, amelyet a Pest Megyei Kormányhivatal állított ki 2020. május 11-én.
Az engedély tartalmazza a szakhatósági engedélyeket is, és rögzíti, hogy Üröm jegyzője, Szabóné Bartholomaei Krisztina jegyző megadta a hozzájárulását a parkolóra 2020. május 12-én. Ahogy Béres András feljelentésében írta: „az előadottakból kitűnően
a Pest Megyei Kormányhivatal határozatának keltezése valótlan,
hiszen magában a határozatban is rögzítették a Jegyző szakhatósági állásfoglalásának a keltét, az okirattal egyezően 2020. május 12. napjában jelölve azt meg. Ennek megfelelően a Kormányhivatal határozata nem keletkezhetett egy nappal korábban, azaz 2020. május 11. napján.”
Béres András szerint ezzel közirat-hamisítást követtek el, amelynek büntetési tétele 1–5 évig terjed.
Nehéz sorsú parkoló
A Sziget Fesztiválról ismert Gerendai Károly által megálmodott Lupa Beach hamar sikeres lett: a tömegközlekedéssel szinte megközelíthetetlen tóhoz nyáron naponta több száz autó érkezik. A 2017-ben kialakított parkoló a környéket ellátó vízbázis felett fekszik, így vízbázisvédelmi egyedi vizsgálati eljárást kezdeményeztek a katasztrófavédelemnél az engedélyek beszerzése miatt. Bár az engedély kiadása egyre csúszott, és a civilek is tiltakoztak, a parkoló megnyitott.
2018-ban a katasztrófavédelem egy helyszíni szemlét követően lezáratta a parkolót és átépítésre kötelezte Gerendaiékat. Akik erre válaszul kiírták, hogy a parkoló nem üzemel, de ennek ellenére, „saját felelősségre” használták azt.
A katasztrófavédelem később közölte a civilekkel – akik folyamatosan tiltakozásukat fejezték ki –, hogy a tulajdonos igazolta a parkoló vízzárását és a csapadék elvezetését.
Engedély nélkül üzemel a Lupa-parkoló, 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztetheti a környéken
Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba.
Ehhez képest kiderült, hogy a katasztrófavédelem egy Gerendaiék által benyújtott szakvéleménnyel bizonyították, hogy nincs semmi gond, megfelelő vízzáró réteg van a talajban. A civilek erre válaszul másodvéleményt kértek, ahol a szakértők egyike azt állapította meg, hogy: „ezek az eredmények kifejezetten azt igazolják, hogy a területen jó vízvezető rétegek találhatóak, amit elődeink is pontosan tudtak, azért nyitottak itt kavicsbányát, és azért létesítettek a közelben csáposkutakat a jó vízadójú vízbázison.
Ilyen területen a vízzáróságot csak műszaki beavatkozással lehet létrehozni, ami nem történt meg”.
Mindeközben 2019. december 31-én a Védegylet fellebbezést nyújtott be a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, megítélésük szerint az eljárás jogszabálysértő volta miatt. A Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya mint másodfokú hatóság megsemmisítette a döntést és új szakhatóságot jelölt ki az ügyben.
A szakhatósági állásfoglalás viszont a budakalászi jegyző hatásköre volt, aki kétszer is elutasította azt. A Pest Megyei Kormányhivatal 2020 májusában megsemmisítette a budakalászi elutasító határozatokat, kizárták a jegyzőt és Ürömöt bízták meg, hogy szakhatóságként döntsön az ügyben. Itt, a választások után, az új jegyző pillanatok alatt kiadta a végzést: az elektronikus pecsét meg sem száradt, a Kormányhivatal már rá is bólintott a parkolóra.
Az engedély egy évre szól, kérdés, megújítják-e a strandszezon előtt. Ha egyáltalán lesz strandszezon.
Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány a Lupa-tó fejlesztését
2020 utolsó napján jelent meg az a kormányrendelet, ami a Lupa-tó fejlesztését nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja. Ez az jelenti, hogy a beruházás sokkal könnyebben, gyorsított hatósági eljárásokkal futhat, a szomszédos budakalászi és szentendrei önkormányzat pedig nem szólhat bele, hogy mi történik a tónál.
Nyitókép: A Lupa Beach 2019 nyarán. Forrás: Facebook/Lupa Tó Official | https://atlatszo.hu/2021/03/22/lupa-to-kozokirat-hamisitas-miatt-tett-feljelentest-a-parbeszed-a-parkolo-engedelyezese-kapcsan/ | https://web.archive.org/web/20211020235437/https://orszagszerte.atlatszo.hu/lupa-to-kozokirat-hamisitas-miatt-tett-feljelentest-a-parbeszed-a-parkolo-engedelyezese-kapcsan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lupa-to-kozokirat-hamisitas-miatt-tett-feljelentest-a-parbeszed-a-parkolo-engedelyezese-kapcsan | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Budakalász",
"Pest megye",
"Szentendre"
] | [
"közokirat-hamisítás"
] | [] |
51,805 | Újra menetel a Közgép: a cég több milliárd forint értékű közbeszerzést húzott be a „kukakirály” oldalán | Úgy tűnik, rehabilitálják a kegyvesztett egykori Simicska-céget: a most már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép tavaly négy közbeszerzést nyert és már idén is behúzott egyet. A nettó 4,1 milliárdos munkát a borsodi „kukakirály”, Hercsik István cégével, a Mento Kft.-vel közösen végzi majd Miskolcon, ahol többek között egy új szelektív hulladékválogató létesítményt alakítanak ki. | A „Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” elnevezésű, uniós forrásból biztosított projekt kivitelezésére írtak ki közbeszerzést tavaly nyáron. Az eljárás hivatalos eredményét most tették közzé.
Az uniós közbeszerzési értesítőben szereplő adatok szerint öt ajánlat érkezett, a befutó pedig a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a MENTO Környezetkultúra Kft. alkotta duó lett. A páros a SWIETELSKY Kft.-t, a STRABAG Építőipari Zrt.-t., a Homokhátsági Környezettechnika Kft.-t, valamint a HE-DO Építő Zrt.-t utasította maga mögé.
A Közgép és a Mento feladata lesz egy szelektív hulladékválogató mű és infrastruktúrájának kialakítása, illetve a meglévő hulladékátrakó állomás felújítása Miskolcon.
A két cég az eredetileg becsült 3,3 milliárddal szemben nettó 4,1 milliárdos árajánlatot adott,
mégis ez bizonyult a legkedvezőbbnek.
Visszakötötték a vérkeringésbe
A szebb napokat látott Közgép egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a cégtulajdonos és Orbán Viktor miniszterelnök szakítása, és a cég mélyrepülésbe kezdett.
Így lett vége a Közgép aranykorának az építőipari közbeszerzések piacán
Bár a 2015-ös év a többi nagy vállalkozásnak sem volt kimondottan sikeres, a korábban veszteni nem tudó Közgép szinte eltűnt a közbeszerzések nyertesei közül. Most induló cikksorozatunkban az építőipari közbeszerzések piacát vizsgáljuk, elsőként azt, hogyan változott hat nagy szereplő pozíciója.
Mint az köztudott, 2015. február 6-án volt a híres G-nap, amikor a miniszterelnökkel addig jó viszonyt ápoló Simicska Lajos kikelt Orbán Viktor és a Fidesz ellen. Simicska Lajos, a kormánypárti média addigi ura hirtelen ellenzéki sorba került, egy pályázati szabálytalanság miatt pedig a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből.
Az akkoriban szinte minden állami tendert megnyerő vállalkozás ettől fogva semmilyen közpénzes megbízást nem kapott, és mindez jól látható nyomot hagyott a cég bevételein. 2018-ban 1 milliárdos forgalom mellett mindössze 30 millió forint adózott eredményt ért el, noha ez 2019-re 72 millió forintra nőtt.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz került. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, aki építőipari cégeivel – főként a Duna Aszfalttal – rengeteg állami és önkormányzati megbízást nyer el; akinek Mészáros Lőrinccel is több közös cége van; aki a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 9. leggazdagabb magyar és akinek a jachtján töltötte tavalyi nyaralását Szijjártó Péter külügyminiszter.
Vélhetően az új tulajdonos személye miatt a Közgépet részben rehabilitálták: tavaly négy közbeszerzést is nyert. Az M44 gyorsforgalmi út Szentkirály – Lakitelek 1. és 2. részének kivitelezését 43,6 milliárd forintért, továbbá vasúti pálya és kocsiszín létrehozását Tiszakécskén (Szíjj László szülővárosában) 231,9 millió forintért, valamint egy mozdony és két darab kocsi felújítását 45 millió forintért. A tavalyi év beszámolója tehát várhatóan egy újra megerősödő vállalkozás képét fogja mutatni.
Párban a „kukakirállyal”
Szintén jól prosperál a Közgép együttműködő partnere, a miskolci székhelyű Mento Kft. Az 1996-ban alapított cég éves nettó árbevétele 2,2 és 11,8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években, míg az adózott eredménye többször meghaladta az 1 milliárd forintot. A kft. többségi tulajdonosa Hercsik István.
Bár a „kukakirályként” is emlegetett vállalkozó cége – véletlenül éppen a Mento Kft. – korábban gigabírságot kapott kartellezésért, változatlanul sikeres a hulladék-ügyi közbeszerzéseken Borsod megyétől Budapestig.
Az ügy háttere: 2014-ben és 2015-ben néhány hulladékos cég (főleg uniós támogatású) közbeszerzéseket fixált le, ezért a GVH helyszíni razzia után megszerzett bizonyítékaira alapozva megbüntette őket.
A Mento 307 millió forintos bírságot kapott.
Ennek ellenére a kft. számos közbeszerzést nyert azóta is, és Hercsik továbbra is Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere.
Nyitókép: A Közgép egyik munkája, az Abaúj-Zempleni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer (Forrás: www.kozgep.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2021/03/22/ujra-menetel-a-kozgep-tobb-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-huzott-be-a-kukakiraly-oldalan/ | https://web.archive.org/web/20211017122810/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ujra-menetel-a-kozgep-tobb-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-huzott-be-a-kukakiraly-oldalan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-menetel-a-kozgep-a-ceg-tobb-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-huzott-be-a-bkukakiralyr-oldalan-1 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-23 00:00:00 | [
"Hercsik István",
"Szíjj László"
] | [
"Közgép Zrt.",
"Mento Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,806 | Badacsonytomaj 364 millióért újíttatja fel a NER-elit ingatlanaihoz vezető utakat | A Balaton-parti település külterületén Szatmáry Kristóf kormánypárti országgyűlési képviselőnek borászata van, annak szomszédságában pedig Rákay Philip Fidesz-közeli kommunikátor villája áll. A két ingatlanhoz vezető külterületi utak felújítására a kormány 2019-ben adott pénzt Badacsonytomajnak, az önkormányzat által kiírt tendernek pedig most lett eredménye. | A kormány 2019 novemberében a 1659/2019. (XI. 21.) számú határozattal döntött arról, hogy 465,5 millió forint „vissza nem térítendő, egyedi” támogatást ad Badacsonytomaj önkormányzatának külterületi utak felújítására, beleértve ebbe az aszfaltburkolatot, valamint a támfal- és vízvezetékrendszer rekonstrukcióját is.
Az önkormányzat közel egy évvel később, 2020 novemberében írt ki közbeszerzést a munkára, a tender eredménye pedig most jelent meg az EU-s értesítőben. A megbízást három jelentkező közül az SZ-L Bau Kft. nyerte nettó 363,9 millió forintos ajánlattal.
Három utat fognak felújítani: a 028/13, a 028/17 és a 026 helyrajzi számmal jelzetteket, amelyek Szatmáry Kristóf fideszes parlamenti képviselő borászatához és Rákay Philip villájához vezetnek.
A közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a beruházás 4797 m2 térburkolat (beton és/vagy természetes kő) felújítást/készítést, 100 m zárt csapadékvízrendszer-építést, 2647 m szennyvíz- és ivóvízrendszer, illetve átemelő műtárgy építését, valamint falazat készítést és természetes kő felület fugázást, továbbá 10 db kandeláber elhelyezésére vonatkozik. A dokumentum szerint ugyanis megvalósul a 026-os helyrajzi számú Bogyay Lajos út ingatlanjainak ivóvízellátása, szennyvízelvezetése, továbbá napelemes közvilágítási rendszert építenek ki ezen az úton.
Szatmáry Kristóf borászata és Rákay Philip villája
2020-ban a badacsonytomaji polgármester, Krisztin N. László azt válaszolta a 24.hu megkeresésére, hogy „fejlesztési céljainkat nem aszerint válogatjuk, hogy vannak a településen tehetős vállalkozók, politikusok”. A polgármester szerint a hegyoldalban vízszintesen húzódó utak felújítása a kikötő és a hegytető közötti Kisfaludy út fejlesztéséhez kapcsolódik és azt célozza, hogy lehetővé tegyék „a hegy derekán lévő szőlőterületek, természeti és épített értékek bemutatását”.
A helyszínt elnézve azonban egyértelmű, hogy Szatmáry és Rákay profitál a közpénzes útfelújításból. A felújítással érintett terület Badacsonytomaj helyrajzi számos térképén:
Az érintett utak és ingatlanok a Google műholdképén:
2020 nyarán írtunk arról, hogy Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot és azóta oda van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is. Az ingatlan nem sokkal később egy telekösszevonással 1,5 hektárosra nőtt, a Nimfeum pedig 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy a badacsonytomaji birtokon borászati épületet és panziót alakítson ki.
A beruházás során vélhetőleg megtörték a Badacsony oldalának természetes ívét és két mesterséges lejtésű területet hoztak létre támfalakkal. Ezek a rézsűk annyira kiemelkednek a hegyoldalból, hogy már messziről is jól látható Szatmáryék birtoka. A Nimfeum Kft. honlapja szerint a Villa Salve nevű panzió és panorámaterasz még mindig nem nyitott ki, de az oda vezető utak állami pénzből történő felújítása minden bizonnyal jelentősen meg fogja könnyíteni a vendégek és tulajdonosok közlekedését.
Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.
Valószínűleg nem véletlenül szerepel a tender leírásában az a mondat, hogy
„A személygépkocsi átmenő forgalmat biztosítani kell, kiemelten a júliusi és augusztusi időszakban”.
Szatmáryék borászata mellett az egykori veszprémi püspök, Ranolder János (1806-1875) régi nyaralója található. A rendkívül leromlott állapotú épület 2017 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonába került: a Tiborcz érdekeltségében lévő BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. banki követelésként vette meg.
Tiborcz cége 2018-ban túladott a Ranolder-villán, amit az új tulajdonos, a Zemplén Market Zrt. a HVG beszámolója szerint 135 millió forinton vitt be a felújításra létrehozott projektcégbe, a Ranolder Villa 1864 Kft.-be. Tavaly áprilisban pedig ezt a projektcéget megvette a Norton Consulting Zrt., melynek tulajdonosa a híres Fidesz-közeli kommunikátor, Rákay Philip.
Címlapkép: Átlátszó/Pápay Gergely | https://atlatszo.hu/2021/03/23/badacsonytomaj-364-millioert-ujittatja-fel-a-ner-elit-ingatlanaihoz-vezeto-utakat/ | https://web.archive.org/web/20211027111458/https://orszagszerte.atlatszo.hu/badacsonytomaj-364-millioert-ujittatja-fel-a-ner-elit-ingatlanaihoz-vezeto-utakat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/badacsonytomaj-364-millioert-ujittatja-fel-a-ner-elit-ingatlanaihoz-vezeto-utakat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-23 00:00:00 | [] | [] | [
"Badacsonytomaj",
"Veszprém megye"
] | [
"útépítés"
] | [] |
51,808 | A Mészáros-gyerek cége építheti 17,5 milliárd forintért az Országos Széchenyi Könyvtár raktárát | A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte a WHB-val konzorciumban a Piliscsabán épülő, Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló raktár építéséhez kapcsolódó tendert. Már a tervezés is a Mészáros családnak hozott hasznot: 550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban vállalta el a munkát a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. egy másik céggel közösen. | Az Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló raktár építése nettó 17 499 882 480 forintba fog kerülni – jelent meg az uniós közbeszerzési közlöny legújabb számában.
A beruházást a Mészáros-gyerekek cége, a felcsúti Fejér-B.Á.L Építő és Szolgáltató Zrt., valamint egy másik NER-cég, a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. készítheti el. A közbeszerzést a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki tavaly nyáron.
A nyílt eljáráson két másik, fővárosi cég is elindult: az EB Hungary Invest Kft. és a LATEREX Építő Zrt.
A tervek szerint a Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) archívumainak elhelyezését szolgáló archivális és szolgáltató raktár alapterülete több mint 11 ezer m², ahol többek között egy speciális szerverterem is helyet kap. Az épületben létesül egy 91 000 iratfolyóméternyi, tároló polcrendszer is.
A főépületet háromszintesre tervezik, emellett két melléképület is létesül, de a munkához tartozik a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése is. A munka a piliscsabai Iosephinum „Makovecz Imre Bástyája” nagyprojekt része.
Érdekesség, hogy már a tervezés is a Mészáros-családnak hozott hasznot: 550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban tervezte meg a raktárépületet a TSPC Kft., illetve a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.
Csak illetékeseknek
Piliscsabán, a Iosephinum területén épülhet meg az archivális raktár, amely az írott nemzeti örökség megőrzésének helye lesz. Az épületet a TSPC Csoport tervezte meg, a homlokzaton könyvforma, falevél-erezet és digitalizációra utaló mintázat is megjelenik.
Az archiválási raktárban az alábbiakat tárolják majd:
az országos Széchenyi Könyvtár által bekért és őrzött kötelespéldányokat,
50 ezer tekercs dokumentumot a mikrofilmtárban,
valamint az 1800-as évektől őrzött archív folyóirat-állományt.
A tárolt anyagok – köteles példányok, mikrofilmek – és a szerver miatt a területre csak az illetékesek léphetnek be.
Tavaly év végén derült ki a Magyar Közlönyből, hogy a beruházásra 23,3 milliárd forintot szán a kormány.
A beruházásra szánt 23,3 milliárd forintból 2021-ben 11,1 milliárd forint használható fel, a többi pedig a következő évben. A költözés sem lesz olcsó: 2017-es információk szerint egymilliárdért költözik át az Országos Széchényi Könyvtár archívuma a Pilisbe.
Hogy hová költözik a Országos Széchényi Könyvtár látogatható része a Várból, évek óta téma. Az Átlátszó 2018 szeptemberében írt először arról, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK) valószínűleg ki kell majd költöznie a Budai Várból, mert útban van a NER-nek és a turizmusnak. Tavaly nyáron visszavonták az Országos Széchényi Könyvtárra vonatkozó kormányrendeleteket, aminek alapján biztosra vehető, hogy a nemzet könyvtára költözik a Budai Várból, de még mindig nem tudni, hova.
Ömlik a közpénz a Mészáros-gyerekek cégébe
A 2015 júniusában alapított Fejér-B.Á.L Zrt. Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Dr. Mészáros Beatrix, ifj. Mészáros Lőrinc és Homlok-Mészáros Ágnes) tulajdonában áll.
A cég 2019-ben 17 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el, amihez 1,6 milliárd forint adózott eredmény társult. 2018-ban a nettó árbevétele közel 23 milliárd forint volt, ami akkor közel 6 milliárd forint nyereséggel járt.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége számos építkezésben érintett. Nemrég írtunk arról, hogy 2,7 milliárdért hordhatják el a földet a tatabányai sportcsarnoknál, ami a 2022-re tervezett kézilabda eb-hez kapcsolódik. 2019 novemberében írtuk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért, Biatorbágyon pedig hatmilliárdért építhet iskolát. Az új Érdi Járásbíróság épületének kivitelezésére kiírt 3,2 milliárdos közbeszerzésen is ők lettek a befutók, és Fejér B.Á.L. kapta meg a zánkai tábor felújítását is a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban 16,8 milliárd forintért.
Persze a WHB-t sem kell félteni: a cég értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 41. leggazdagabb embere, Tiborcz István egykori üzlettársa, Paár Attila.
A WHB csak 2019-ben 17 közbeszerzést nyert el. Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is. Szintén ők végezték a közelmúltban a járványkórház építését Kiskunhalason, és a WHB nettó 2,6 milliárd forintos projektje az Erőmű Beruházási Központja is Pakson.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az OSZK új raktárának a terve. Forrás: TSPC Csoport | https://atlatszo.hu/2021/03/23/a-meszaros-gyerekek-cege-epitheti-175-milliard-forintert-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-raktarat/ | https://web.archive.org/web/20210323150543/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-meszaros-gyerek-cege-epitheti-175-milliard-forintert-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-raktarat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-gyerek-cege-epitheti-175-milliard-forintert-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-raktarat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-23 00:00:00 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"TSPC Mérnökiroda Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Pest megye",
"Piliscsaba"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
51,810 | A kórházi adatokat sem adják ki, két hét után újabb másfél hónapot kértek | Március 8-án kértünk adatokat az Országos Kórházi Főigazgatóságtól a járványhelyzettel kapcsolatban, de más állami szervekhez hasonlóan két hét elteltével további 45 napot kértek. A kormány novemberi rendelete szerint erre akkor van lehetőségük, ha az adatok kiadása veszélyeztetné a hivatal veszélyhelyzettel összefüggő feladatainak ellátását. | Március 8-án kértünk adatokat az Országos Kórházi Főigazgatóságtól a járványhelyzettel kapcsolatban, de más állami szervekhez hasonlóan két hét elteltével további 45 napot kértek. A kormány novemberi rendelete szerint erre akkor van lehetőségük, ha az adatok kiadása veszélyeztetné a hivatal veszélyhelyzettel összefüggő feladatainak ellátását.
Ahogy a második hullám idején is írtuk, nagyon hiányos az adatszolgáltatás, olyan számokat hagynak homályban, amik alapvető fontosságúak lennének a kórházi helyzet mélyebb áttekintéséhez. Szeretnénk megismerni
az intenzíven ápolt koronás fertőzöttek számát (csak a lélegeztetőn levők számát közlik, pedig a kettő nem teljesen fedi egymást),
az intenzíven meghalt koronavírusos betegek számát,
a kórházban, de nem intenzíven meghalt koronavírusos betegek számát,
az intenzív osztályok ápoló-beteg arányát,
az aktív ágyak számát és azok kihasználtságát kórházi szakterületenként.
Ezeket az adatokat különböző bontásokban (napi, heti, havi, kórházankénti) kértük, bízva abban, hogy legalább valamelyiket teljesítik. Ha 45 nap múlva megkapjuk az adatokat, a szeptembertől február végéig tartó időszakról alkothatunk részletes képet.
A harmadik hullámmal kapcsolatban még később lehet erre lehetőségünk. Azt azonban így is tudjuk, hogy egyetlen országban sem ápoltak még kórházban annyi koronás beteget lakosságarányosan, mint most Magyarországon. | https://444.hu/2021/03/24/a-korhazi-adatokat-sem-adjak-ki-ket-het-utan-ujabb-masfel-honapot-kertek | https://web.archive.org/web/20230607055631/https://444.hu/2021/03/24/a-korhazi-adatokat-sem-adjak-ki-ket-het-utan-ujabb-masfel-honapot-kertek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korhazi-adatokat-sem-adjak-ki-ket-het-utan-ujabb-masfel-honapot-kertek | 444 | hungarian-news | 2021-03-24 00:00:00 | [] | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)"
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"adatigénylés"
] | [] |
51,812 | Zugló milliókat ad egy nulla forgalmú cégnek, ami mögött egy Fidesz-közeli szervezet áll | A Horváth Csaba (MSZP) vezette zuglói önkormányzat 2021-es költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, aminek 2021-ben 28,8 millió forintot fizetnének, és a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. ezenkívül a Zuglói Védelmi Alapból is kap 18,8 millió forintot. Több zuglói képviselő ellenzi a nullás cég támogatását, ami mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll. | A Horváth Csaba (MSZP) vezette zuglói önkormányzat 2021-es költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, a Kezdj Itthon Nonprofit Kft., aminek 2021-ben 28,8 millió forintot fizetnének és ezen kívül a Zuglói Védelmi Alapból is kapna 18,8 millió forintot. Több zuglói képviselő ellenzi a nullás cég támogatását, ami mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll.
Az önkormányzatok legfontosabb év eleji feladata a költségvetés összeállítása és elfogadása. Zuglóban a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét a 2021-es évre közel 41 milliárd forintban állapították meg. Ebből a tervezett saját bevételük 35 milliárd forint, a költségvetési hiány összege 3,7 milliárd forint, amit az előző évi költségvetési maradványból fedeznek.
Az interneten elérhető, 2021. február 25-i rendkívüli tervezetben szó van arról, hogy a Horváth Csaba (MSZP) vezette szocialista önkormányzat költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, aminek 2021-ben 28,8 millió forintot utalnának. A cég a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. nevet viseli. Ráadásul a Zuglói Védelmi Alapba is bekerült a cég támogatása, további 18,8 millió forinttal. Zugló Önkormányzata azért hozta létre a Zuglói Védelmi Alapot, hogy a kormányrendeletekkel elvont, kiesett, valamint nem kárpótolt összegeket pótolni tudja. A pénzalapot a tisztviselők felajánlásaiból hozták létre és kérik, hogy a lakosság is csatlakozzon ehhez.
A cégre Várnai László független önkormányzati képviselő, a CivilZugló Egyesület vezetője hívta fel a figyelmet egy blogbejegyzésben. A képviselő szerint a kft. működésére elég lenne kevesebb összeg: ő 3,8 millió forintot javasolt. A módosítási javaslatát azonban nem szavazta meg a testület.
A cégre Ruskal-Klemm Csilla, a Gazdasági Bizottság tagja is felfigyelt, de hiába kérte, hogy juttassák el hozzá az előző évi szöveges szakmai beszámolót és a támogatási összeg felhasználásáról a pénzügyi elszámolást.
„Zugló önkormányzatának a költségvetésében ismételten megtaláltam a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. támogatását 28,8 millió Ft értékben. Egy olyan évben, amikor költségvetési megszorítások vannak, még meg is emelik a támogatást 22,677 millió forintról 28,8 millió Ft-ra. Ráadásul a Zuglói Védelmi Alapba is bekerült a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. támogatása további 18,8 millió forinttal.”
– mondta Ruskal-Klemm Csilla (Momentum) a testületi ülésen (a linkre kattintással a dokumentum tölthető le).
Kocsis-Barna Tamás, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság külsős tagja pedig azzal az észrevétellel élt, hogy
„a Kezd Itthon Nonprofit Kft. kap 28.800 e Ft-ot, miközben az utcai szociális munka ellátásához 800 e Ft, Családok átmeneti otthona működtetéséhez 50 e Ft-ot adunk? Felháborítónak tartom, hogy egy magát szociálisan érzékeny, baloldalinak mondó városvezetés, egy Zugló számára ismeretlen, »üres« cégnek ad ilyen összegű támogatást. A cég a Nemzeti Cégtár alapján 0 pénzmozgással, 0 fő létszámmal működik. Ráadásul olyan egyesületeknél, alapítványoknál kaphat nagyságrendekkel magasabb összeget, akik évek óta bizonyítottan tettek a kerületi lakosokért, a kerületért. Javaslaton egy 0 elvétele az összeg végéről (2.880.000 Ft) és kiemelt figyelem a cég zuglói tevékenységére, az elkövetkező időszakban”.
Egy, az kormányzat oldalán fent lévő, előterjesztői kiegészítés címet viselő dokumentum szerint (a linkre kattintással a dokumentum tölthető le) Horváth Csaba (MSZP) polgármester egy kiegészítést tett a költségvetéshez február közepén, ami szerint a 28,8 milliós összeg 15 millió forintra csökkent. A költségvetés egy másik mellékletében is 15 milliós összeg szerepel.
A nullás cég mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll
A cégadatbázis szerint a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. valóban 0 fővel működik. A 2009-ben alapított cégnek 2017 óta nulla az árbevétele és emellett 2019-ben már 44,7 millió forint veszteséget termelt.
A cég ügyvezetője Inotay Petra, akinek a neve a divatban jártas olvasóknak lehet ismerős. A tulajdonában lévő Maison Marquise egyike azoknak a cégeknek, amiket a sajtó az Orbán Ráhellel jóban lévő cégek közé sorolt. Iparági értesülések szerint a miniszterelnök lányának érdekkörébe tartozik a Magyar Divat és Design Ügynökség, és Orbán Ráhelnek a divat lehet az, ami Orbán Viktornak a foci.
Inotay Petra, a FIVOSZ Alapítvány Kuratóriumi elnöke a Fiatal Vállalkozók Hete szervezőjeként is ismert, továbbá ő a FIVOSZ Női Bizottságának az elnöke.
A Kezdj Itthon Nonprofit Kft. tulajdonosa pedig a FIVOSZ, azaz a Fiatal Vállakozók Országos Szövetsége. A FIVOSZ egy országos szervezet, aminek az alapító elnöke Kovács Patrik, aki az Opten adatbázisa szerint a Kezdj Itthon Nonprofit Kft.-ben 2012-ig volt tag.
A FIVOSZ „független szövetség”, de jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal
„Mind a politikától, mind más szervezetektől független szövetség a FIVOSZ. Mivel érdekvédelmi szervezetként is működünk, törekszünk mindenkivel a jó kapcsolatokra” – nyilatkozta korábban Dr. Kovács Patrik.
Blaskovics Dávid alelnök definíciója szerint „a FIVOSZ társadalmi szervezetként 42 000 fiatal vállalkozó aktív közössége, akiknek az aktív segítség mellett a véleményét is becsatornázzuk a kormányzat részére – ezzel hozzájárulva az ország gazdasági-társadalmi sikeréhez”.
A Fiatal Vállalkozók Hete 2020-as támogatói között találjuk a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, a Miniszterelnökséget, az Igazságügyi Minisztériumot, a Hungarian Fashion Designer Agency-t és a Magyar Nemzeti Bankot.
Az előadók között volt Rácz Zsófia, az EMMI fiatalokért felelős helyettes államtitkára is, akit 2020 januárjában nevezett ki Novák Katalin. Rácz kinevezése nagy port kavart, hiszen még törvényt is módosítottak azért, hogy megfelelő diploma hiányában betölthesse a pozíciót.
A 2020-as FIVOSZ-esemény promóanyagában 35 előadásból csupán Rácz Zsófia mondatait idézték. A helyettes államtitkár többek között arról beszélt, hogy
„A családi vállalkozásoknál a generációváltás komoly kihívást jelenthet, úgy az idősebb, mint a fiatal korosztály számára. Fiatalként az a dolgunk, hogy tanuljunk, képezzük magunkat, hogy amikor előáll a lehetőség és a feladat a családi vállalkozás átvételére vagy továbbvitelére, felkészülten nézzünk szembe ezzel a szép kihívással”.
Nagy a csend a pénzügyi elszámolás körül
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy miért nem közvetlenül a FIVOSZ-szal kötöttek szerződést, miért egy üres cégen keresztül fizetnek a szervezetnek? Szerettünk volna belenézni a Kezdj Itthon Kft. legutóbbi, Zuglóra vonatkozó szakmai beszámolójába és a támogatási összeg felhasználásáról szóló pénzügyi elszámolásába is. Választ azonban a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Megkerestük a Kezdj Itthon Kft.-t és a FIVOSZ-t is, de a kért dokumentumokat ők sem juttatták el hozzánk és nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy a zuglói szerződés miért nem közvetlenül a FIVOSZ-szal köttetett.
„Társaságunk nonprofit tevékenysége keretében látja el a Vállalkozz Zuglóban program szakmai megvalósítását, mely keretében a kerületi vállalkozóknak és vállalkozni vágyóknak nyújt segítséget. Többek közt információs kiadvány készül főként vállalkozásindítás, üzletiterv írás és cégvezetés témákban, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel az ingyenes kiadványban az aktuális kihívásokra is találnak tanácsokat az olvasók. A mostani helyzetre való tekintettel rendszeresen online eseményeket és online konferenciák is kerülnek megrendezésre, melyekre nagy igény és pozitív visszajelzés mutatkozik”
– tájékoztatott minket a cég és az Átlátszó érdeklődésére azt közölte, hogy „a kerületieknek szakértők osztják meg tapasztalataikat és tanácsaikat az érdeklődőkkel. Továbbá zuglói vállalkozókkal több tucat videó, és podcast készül, ahol aktuális tanácsokkal, lehetőségekkel és információkkal találkozhat a hallgatóság”.
A „Vállalkozz Zuglóban!” programot 2016-ban, Karácsony Gergely polgármestersége alatt, a FIVOSZ együttműködésével indították el a kerületben. A program bemutatóját Tóth Csaba, Zugló akkori MSZP-s országgyűlési képviselője nyitotta meg. A „Vállalkozz Zuglóban!” program célcsoportjába a 18 és 40 év közötti vállalkozók és vállalkozni szándékozók tartoznak. A Facebook-oldalukon az utóbbi időben a zuglói vállalkozásokat mutatják be, de a közösségi oldal annyira nem pörög, hiszen az elmúlt évben közzétett tartalmak posztonként csupán egy-két lájkot kaptak. A YouTube-on közzétett videóik azonban már nagyobb nézettséget értek el, és a Zugló Televízió is rendszeresen hív meg vállalkozókat a FIVOSZ „Vállalkozz Zuglóban!” programja keretében.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: FIVOSZ Ünnepi konferenciája 2019-ben. (forrás: FIVOSZ) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/24/zuglo-milliokat-ad-egy-nulla-forgalmu-cegnek-ami-mogott-egy-fidesz-kozeli-szervezet-all/ | https://web.archive.org/web/20221130044408/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/24/zuglo-milliokat-ad-egy-nulla-forgalmu-cegnek-ami-mogott-egy-fidesz-kozeli-szervezet-all/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuglo-milliokat-ad-egy-nulla-forgalmu-cegnek-ami-mogott-egy-fidesz-kozeli-szervezet-all-1 | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-24 12:15:00 | [
"Inotay Petra"
] | [
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"FIVOSZ Alapítvány",
"Kezdj Itthon Nonprofit Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,813 | Kipereltük a jelentést: komoly problémákat talált az auditor a Várgondnokság átvilágítása során | Hosszas pereskedés után megkaptuk a Miniszterelnökségtől a Várgondnokság Kft.-ről és a Budavári Ingatlankezelő Kft.-ről 2017-ben készített átvilágítási jelentést. A vizsgálatot készítő PricewaterhouseCoopers (PwC) súlyos hiányosságokat talált az állami cégnél: a PwC megállapította például, hogy az ingatlanportfolió-nyilvántartás és a támogatások elszámolása hiányos, a Budavári Kft. megsértette a közbeszerzési szabályokat és a cég több uniós projektjével is komoly gondok vannak. | 2017 májusában az Index szellőztette meg azt a jelentést, amely a Miniszterelnökség alá tartozó Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., valamint a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. működési szabálytalanságait állapította meg. A két céget ugyanaz az ember, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármestere, Gyutai Csaba irányította az átvilágítás idején.
Az Index cikke után Pataki Márton, az (azóta megszűnt) Együtt politikusa feljelentést tett, és a rendőrség nyomozni kezdett. Ennek eredményéről azóta semmilyen hír nem látott napvilágot.
A Miniszterelnökséget a botrány idején az azóta vidékre száműzött Lázár János vezette, aki hónapokig hitegette a közvéleményt azzal, hogy nyilvánosságra hozzák a szabálytalanságokat feltáró átvilágítási jelentést. Nem tették. Sőt, a dokumentumot kérő adatigénylésünket is elutasították arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő anyagról van szó. Mi pedig több mint három éve a bírósághoz fodultunk, és hosszas huzavona után nemrég megnyertük a pert.
Bepereljük a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentésért
A bíróságtól kérjük, kötelezze a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentés kiadására, mert jószántából nem tette. Az eddig kiszivárgott részletek alapján a vizsgálat azt állapította meg, hogy a közhivatal kreatívan bánt a közvagyonnal, vezetőjének, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármesterének és rokonainak is jutott a jóból.
A bírósági ítéletnek megfelelően megkaptuk a PwC által készített 2017-es átvilágítási jelentést, amely valóban nagyon komoly szabálytalanságokat tartalmaz.
A PwC a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft.-nél 6 témakörben összesen 34 működési anomáliát azonosított, melyekből 11-et kiemelt problémának tartottak.
Ezeket szó szerint idézzük a jelentésből:
1. Stratégia és üzleti terv hiánya
A Budavári nem rendelkezik elfogadott és kommunikált vállalati stratégiával, illetve 2017-re vonatkozó elfogadott üzleti tervvel. A Budavári keresztfinanszírozza a Várgondnokságot, mely állami támogatásra csak meglévő üzleti terv alapján jogosult, viszont a 2017-es üzleti terve még nem került elfogadásra.
2. Az ingatlanportfólió nyilvántartása hiányos
A Budavári könyveibe bekerült, korábban Forsteres, vagyonkezelt ingatlanportfólió rendezése még nem történt meg, jelenleg is folyamatban van a Nemzeti Kastély- és Várprogramba bekerülő ingatlanok meghatározása és egyeztetése a Minisztériummal. A Forstertől örökölt épületek kapcsán tisztázandó kérdések vannak 71 esetben.
3. A bizalom és a kommunikáció hiánya a Tulajdonosi joggyakorló és az ügyvezető között
Hiányzik a rendszeres kommunikáció a Budavári ügyvezetője és a tulajdonosi joggyakorló között. A bizalom hiányát mutatja, hogy az ügyvezető szerződéseket, kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket legfeljebb nettó 500 ezer forintig írhatja alá. Nettó 500 ezer forintot meghaladó szerződéskötést, kötelezettségvállalást és kifizetést csak a tulajdonosi joggyakorló előzetes írásbeli jóváhagyásával eszközölhet.
4. A szervezeti struktúra nem megfelelő
A Budavári szervezetén belül, valamint a Budavári és a Várgondnokság között számos területen átfedő tevékenységek és kompetenciák vannak, egyes feladatok elhatárolása nem egyértelmű, az átadás-átvételi pontok rosszul definiáltak. A beszerzés decentralizált, valamint hiányzik a belső ellenőri funkció. A cégszerű működést hátráltatja, hogy a szervezet egyes egységei profilidegen/háttérintézményi tevékenységet végeznek.
5. Hiányzó, elavult, illetve nem jóváhagyott szabályzatok
Számos, a működés kereteit meghatározó szabályzat nem készült el, elavult, illetve nem került jóváhagyásra (pl. SzMSz, iratkezelési szabályzat, projekt elszámolási és utalványozási szabályzat, számviteli politika, önköltség-számítási szabályzat, közbeszerzési és beszerzési szabályzat, vagyongazdálkodási jellegű szabályzat, adatkezelési szabályzat, FB ügyrend).
6. Vagyongazdálkodási jellegű szabályzatok hiánya
A Budavári vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérbeadásának rendje (ide értve a bérleti díj meghatározásának módját) nem szabályozott egységesen, a Budavári esetén a regionális főosztályok teljes döntési szabadságába tartozik.
7. A könyvelés inkonzisztens, nehezen átlátható
A könyvelés nem teljeskörű (főként a támogatások elszámolása/alátámasztása miatt), az átvétellel járó adminisztráció folyamatosan zajlik.
A projektekre vonatkozó költségek felosztásának dokumentáltsága nem teljeskörű, szóbeli tájékoztatás alapján a költségek egyes projektekhez rendelését Gyutai Csaba ügyvezető végzi.
Nincs a munkabérekre vonatkozó időnyilvántartás, emiatt a költségek projektekhez rendelése nem biztosított.
A kapott támogatások nyilvántartása nem teljeskörű, két projekt kivételével (Hauszmann-terv és az NGM budai Várnegyedbe való áthelyezése) a tanácsadók nem kaptak alátámasztó analitikát a felmerült költségekre vonatkozóan, amelyet a Társaság könyveiben lévő számokkal egyeztetni lehetett volna.
Az alátámasztásul szolgáló analitikákban a költséganalitika a főkönyvhöz nem egyeztethető.
8. A GINOP-szerződésekben vállalt indikátorok nem teljesülnek
A GINOP-szerződésekben vállalt egyik indikátor, a minimum nullszaldós üzemeltetési feltétel nem teljesül. Az üzemeltetésnek átadott Nemzeti Kastély-és Várprogram helyszínek nem működnek önfenntartó módon, valamint az üzemeltetésnek átadott Nemzeti Kastély-és Várprogram helyszínek egy része nem teljesíti a pályázatban vállalt látogatottsági és árbevételi számokat. Ezek teljes támogatási összege 8,2 milliárd Ft.
Fennáll a veszélye, hogy az Európai Unió a támogatási összegek egy részét vagy – szélsőséges esetben – teljes egészét visszafizettetheti a Társasággal.
9. A Társaság informatikai támogatottsága nem elégséges
A Budavári nem rendelkezik vállalatirányítási rendszerrel, ami nehezíti a megalapozott döntéshozatalt, csökkenti az áttekinthetőséget és a hatékonyságot, így a vezetés számára szükséges információk összegyűjtése jelentős erőforrásokat igényel.
Hiányzik a folyamatokat támogató workflow-rendszer, ezért számos automatizálható tevékenységet manuálisan végeznek, nem egységes folyamatok mentén, illetve a folyamat során elkövetett hibák visszakereshetősége, számon kérhetősége nehézkes.
A szerverinfrastruktúra elavult, valamint a Daróczi utcai ingatlanban alacsony a sávszélesség, illetve a hálózati elérés is sok helyen rossz.
10. Nem teljesítményarányos szerződések
Egyes, a Budaváriban Plézer Gábor ügyvezetése idején közbeszerzési tanácsadásra kötött, illetve közbeszerzési lebonyolítói feladatok ellátására vonatkozó szerződések esetén a megbízási díj kifizetését nem a megbízott által nyújtott szolgáltatásokhoz mérten, teljesítményarányosan, hanem a projekt tervezett időtartamához mérten, időarányosan állapítják meg.
11. „Párhuzamos foglalkoztatás” a Budavárinál és a Várgondnokságnál
Egyes, általában vezető beosztású munkatársaknak párhuzamosan áll fenn munkavégzésre irányuló jogviszonya a Budavárival és a Várgondnoksággal is, jellemzően oly módon, hogy a Budavárinál meglévő munkaszerződésük mellett a Várgondnoksággal részmunkaidős munkaviszonyt létesítettek, vagy megbízási szerződést kötöttek. Nem megállapítható a „második” jogviszonyok pontos tartalma, a tevékenység és a kapott javadalmazás arányossága, valamint az, hogy a „párhuzamos” foglalkoztatásban érintett személyek a tevékenységükről megfelelő munkaidő-nyilvántartással rendelkeznek-e.
A jelentést teljes terjedelmében elolvashatja itt:
Vargondnoksag – PWC audit by atlatszo on Scribd
A Kúria szerint közérdekű adat a Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. átvilágítási jelentése
A Miniszterelnökség döntéselőkészítésre hivatkozott, de nem mondta meg, hogy pontosan milyen döntéshez van szükség a jelentésekhez, ezért a másodfok után a Kúria előtt is megnyertük a dokumentumokért indított pert.
A Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. működésük jogszerűségének és gazdaságosságának vizsgálatát kérték egy külső tanácsadó cégtől, majd a KEHI-t bízták meg további tanácsadó tevékenység folytatására. Az Átlátszó a vizsgálat eredményét képező jelentés kiadását kérte, a Miniszterelnökség azonban ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a KEHI-vizsgálat még folyamatban van, és döntést majd annak megismerése után fognak hozni, döntéselőkészítő adatot pedig nem lehet kérni.
Az ügyben bírósághoz fordultunk, ahol elsőfokon a keresetet elutasították, a másodfokú ítélet viszont kötelezte az alperest a kért adatok megküldésére. A Miniszterelnökség a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria azonban a jogerős ítélettel értett egyet és elvi jelentőségű döntést hozott.
A közügyek vitatásának és a hatalom ellenőrzésének előfeltétele, hogy az állampolgárok rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a közügyekről, valamint megismerhessék az állam működését. Éppen ezért kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy a közpénzzel gazdálkodó társaságok – mint a Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. – működése átlátható legyen. Mivel a közérdekű adatok megismerhetőségét az információszabadság teszi lehetővé, így az adatok kiadását csak törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni.
A Miniszterelnökség arra hivatkozott, hogy a kért adatok döntés megalapozását szolgálják, hiszen az átvilágítás befejezésekor mindenképpen döntést kell majd hozni. Azt is mondták, hogy a döntés-előkészítés körében keletkezett iratok nyilvánosságra hozatala jelentősen hátráltatná a köztisztviselőket feladataik teljesítésében, azokat ezért sem szabad kiadni.
Az Átlátszó ugyanakkor rámutatott, hogy a Miniszterelnökség nem igazolta, a KEHI-jelentés pontosan milyen eljárás keretében, mikor keletkezik és milyen döntés megalapozását szolgálja, a külső tanácsadó cég tagjai pedig nem köztisztviselők, így az ő álláspontjuk megismerése köztisztviselők feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A másodfokú bíróság, valamint a Kúria is a mi érvelésünk mellett foglalt állást és megállapította, hogy mivel az információszabadság kiemelt alapjog, így csupán általános összefüggésekre hivatkozva nem lehet korlátozni.
A Miniszterelnökségnek a megtagadás jogszerűségéhez bizonyítania kellett volna, hogy:
a jelentés mely konkrét, meghatározható döntésre irányuló eljárás részét képezi, és
e döntésre milyen kihatással lehetnek azok a kért adatok, amelyeket a jelentés tartalmaz, továbbá
a nyilvánosságra hozatala miért érintené a közfeladatot ellátó szerv tevékenységét kedvezőtlenül.
A Miniszterelnökség bizonyítási kötelezettségnek ugyanakkor nem tett eleget, mivel csak általánosságokra hivatkozott annak alátámasztásaként, hogy a jelentés milyen döntés megalapozását célozza, hiszen nem tárta fel, hogy a jelentés beszerzését ki, mikor és milyen konkrét okból rendelte el, nem tisztázta, hogy az milyen konkrét döntést igénylő probléma vagy helyzet megoldásához kapcsolódik.
A bíróság rávilágított, hogy az érvelés inkább azt támasztotta alá, hogy a Miniszterelnökség maga sem tudja, hogy kell-e bármilyen döntést hoznia a társaságok működésével kapcsolatban, valamint hogy a jelentést külső tanácsadó készítette, így az abban foglalt álláspont semmilyen értelemben nem köti a KEHI és a Miniszterelnökség köztisztviselőit, ezért annak nyilvánosságra kerülése nem veszélyeztetné feladataik külső befolyástól mentes ellátását és szakmai álláspontjuk szabad kifejtését.
A döntés elvi jelentősége a bíróság megállapítása szerint:
Ha az adatkezelő a közérdekű adatok megismerése iránti perben nem tud olyan döntéshozatallal végződő eljárást bizonyítani, amelyben a megismerni kívánt adatokat felhasználják, eredménnyel nem hivatkozhat az adatok döntést megalapozó jellegére, illetve arra, hogy ezek megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.
A nyilvánosságkorlátozásra nem lehet alap egy jövőben, bizonytalan időpontban elkészülő vélemény lehetősége.
A Kúria végezetül kimondta, hogy az információszabadság korlátozásának és az adatigénylés megtagadásának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a közpénzzel gazdálkodó társaságok működésének átláthatóságához közérdek fűződik, így a jelentést a Miniszterelnökségnek ki kell adnia.
Az Átlátszó által kiperelt átvilágítási jelentést innen lehet teljes terjedelmében letölteni (PDF, Google Drive).
Erdélyi Katalin — Huszár Daniella | https://atlatszo.hu/2021/03/23/kipereltuk-a-jelentest-komoly-problemakat-talalt-az-auditor-a-vargondnoksag-atvilagitasa-soran/ | https://web.archive.org/web/20210925100604/https://atlatszo.hu/2021/03/23/kipereltuk-a-jelentest-komoly-problemakat-talalt-az-auditor-a-vargondnoksag-atvilagitasa-soran/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kipereltuk-a-jelentest-komoly-problemakat-talalt-az-auditor-a-vargondnoksag-atvilagitasa-soran | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-23 12:26:00 | [
"Gyutai Csaba"
] | [
"Miniszterelnökség",
"Várgondnokság Nonprofit Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"üzemeltetés",
"adatigénylés"
] | [] |
51,814 | Uniós riasztást adtak ki a maszktípusra, amiből több millió darabot rendelt a magyar kormány | Világszerte több helyen is súlyos problémák merültek fel az egyik kínai cég FFP2-es szintűként forgalmazott maszkjával kapcsolatban, mégis akár több mint hétmillió darab megvásárlására kötött szerződést a külügyi tárca tavaly. A problémás maszkok kórházakba, orvosokhoz, rendőrökhöz kerülhettek. A vietnámi dohányboltpápához tartozó beszállító cég közel 11,8 milliárd forintot kasszírozott a COVID elleni beszerzéseken. | „A terméken CE felirat olvasható, de releváns szervezet nem minősítette védőeszköznek. Hovatovább, az anyag részecskeszűrése nem megfelelő (mért értéke legfeljebb 81.8 %), és a maszk nem illeszkedik megfelelően az archoz. Ebből következően részecskék vagy mikroorganizmusok túlzott mértékben juthatnak át a maszkon, megnövelve a fertőzés veszélyét” — olvasható a európai termékriasztási rendszer, a Rapex honlapján az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. maszkjáról.
Az alaptalanul CE jelöléssel ellátott, FFP2-es szintűnek hazudott maszkokat a belga hatóságok kapcsolták le 2020 áprilisában. Ugyanebben a hónapban szerződött arról a Szijjártó Péter vezette külügy egy magyar céggel, hogy rajtuk keresztül pont ettől a kínai gyártótól származó maszkokat fog vásárolni.
A szerződést ezután többször is módosították, de ez a részlet nem változott.
A szerződés legutolsó változata szerint az Ouleok egyike annak a három gyártónak, amelyeknek a termékeiből összesen 7,8 millió darab maszkot vásárol a külügy. Ezen belül a pontos leosztást nem tartalmazza a szerződés. A maszkok darabára 1,6 amerikai dollár, azaz közel 500 forint, amiben nincsen benne a vámköltség és az ÁFA. Ehhez képest ma egy hasonló maszkot 200 forint körül meg lehet venni az interneten.
A szerződésben található 2020. júniusi teljesítési határidő alapján feltételezhetjük: tavaly kora nyáron a szállítmány megérkezett Magyarországra és kiosztásra került orvosok, egészségügyi dolgozók, rendőrök, katonák részére.
Kormányzati beszerzésű maszkot kapott, dobozt látott? Fotózza le és küldje el a [email protected] címre!
Azóta az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi szervének vizsgálatán is elbukott a termék. A kanadai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik a termék használatát például egészségügyi területen. A németországi Baden-Württemberg tartomány a Dekra nevű céggel vizsgáltatta a maszkokat, az ő eredményeik szerint az Ouleok maszk „áteresztőképessége jelentősen meghaladja az elvártat”. A védőeszközöket eredetileg beszerző tartományi szociális vezetés ezért arra szólította fel az érintett intézményeket, hogy ne használják a problémás típusokat, köztük ezt sem.
Nem tudunk arról, hogy a magyar kormány akár itt, akár más esetben utólag jelezte volna: gyenge terméket sikerült venni, inkább ne használják. Arról sem, hogy a baden-württembergi vezetéshez hasonlóan pénzügyi kompenzációt követelne a szállítótól.
Háromnegyed évet kellett várni a részletekre
Miután világszerte számos probléma merült fel kamupapírokkal forgalmazott, kétes minőségű termékekkel kapcsolatban, az Átlátszó már tavaly több állami intézményt is hiába kérdezett arról, hogy konkrétan milyen maszkokat vásároltak. Meg tudtuk állapítani, hogy a magyar rendszeren a magánvállalkozók problémás importjai gond nélkül átcsúsztak ebben az időszakban. A kormányzati beszerzésekről viszont csak az ezeket méltató propagandaadásokból és dicsőségfotókról tudunk lelesni egy-egy részletet.
Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim
Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről vagy azok csomagolásáról készültek.
Most, mintegy háromnegyed évvel az eredeti beszerzések után is csak azért kerültek nyilvánosságra ezek a részletek, mert előbb Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel legalább a külüggyel szerződő cégek listáját meg tudta szerezni, majd a Hírklikk újságírója ez alapján a konkrét szerződéseket is ki tudta kérni a külügytől, az Átlátszó közérdekűadat-igénylő Kimittud felületén.
Itt tudja megnézni a szerződéseket:
A kérdéses beszerzésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-vel szerződött, eredetileg 30 millió darab különféle maszkra. Változatos módosításokkal és egy külön kesztyűszállításra szóló szerződéssel a felek 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállításában egyeztek meg. Végül ennél kevesebb, összesen 108,9 millió darab dolgot sikerült leszállítani, de azt nem tudjuk, hogy miből jött kevesebb: Ujhelyi adatigénylésére adott válaszában a KKM csak annyit írt, hogy összesen ennyi „egyéb védőfelszerelés” jött a cégtől.
A KKM azóta nyilvánosságra hozott szerződéslistájából kiderül, hogy végül összesen mai áron 11,8 milliárd forint értékű amerikai dollárt fizettek a cégnek.
A dohányboltpápa Vu „Zoli” cége kaszált
A Gyömrői-Sarok Projekt Kft. tulajdonosa az a vietnámi Vu Quy Duong, akinek 2018-ban csaknem 100 dohányboltban volt érdekeltsége, Budapesten például a Népliget, a Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér metrómegállóknál.
Vu „Zoliról” korábban azt írtuk az Átlátszón: 1985-ben jött Magyarországra, a Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán végzett, majd vállalkozni kezdett, megalapította a nagykereskedéssel foglalkozó Vimpex Kft.-t, illetve megnyitotta a Sárkány Center bevásárlóközpontot. A magyarországi vietnámi közösség abszolút vezetőjének tartják, akit elismernek, mert gazdag és mert a Sárkány Centeren keresztül sok vietnáminak biztosít megélhetést. Azért is szeretik, mert sokszor helyet biztosít rendezvényeknek, mert jótékonykodik és mert „fiatal, pozitív figura”.
Vu a Highland Golf Club tagja. Ugyanennek a klubnak a tagja Bohács Zsolt is, aki a Fidesz országgyűlési képviselője volt a trafikosztás időszakában. Bohács és Vu feltehetően évek óta ismerik egymást. Ezen túl Vu Quy Duong politikai kapcsolataira nincs közvetlen bizonyíték.
Trafikbárók Budapesten: Vu Quy Duong már 92 nemzeti dohányboltban érdekelt
Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai.
Kérdés ugyan, hogy Vu „Zoli” tudhatott-e a típussal kapcsolatos problémákról, de a végső felelősség egészen biztosan Szijjártóékat terheli. Az eladó Gyömrői-Sarok Projekt Kft. már a legelső szerződésben leszögezte, hogy „a termékek bejelentett szervezet általi EU típusvizsgálatára nem feltétlenül került sor. Felek megállapodnak, hogy termékek minden esetben történő minősítésére a kialakult vészhelyzetre tekintettel nincs idő, a szükséges EU tanúsítványok nem minden termék esetében állnak rendelkezésre, melyet Megrendelő tudomásul vesz illetve saját maga döntése, hogy ezen körülmény ismeretében ad-e megrendelést az eszközökre”.
A szerződésben megjelölt szám alapján meg lehet találni az Ouleok maszkjához tartozó tanúsítványt is. Ez pont egy olyan, CE-igazolásra csak hasonlító sajtpapír, amihez hasonlók kísérték Európa-szerte a nem kellőképpen bevizsgált maszkokat, és amikről az OCCRP nemzetközi újságírószervezettel közösen végzett nyomozásunkban is írtunk.
Kétes papírok, hamis tanúsítványok segítségével árasztják el Európát hamis és hibás maszkok
Félrevezető tanúsítványok szürkebizniszéhez fordultak a gyengébb minőségű koronavírusos védőeszközök eladói. Ilyen iratok tucatnyinál is több európai országba kísértek maszkokat.
A kórházi dolgozók nem tudják, hogy milyen maszkot kaptak
Kérdéseket küldtünk a KKM-nek, a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-nek, az egészségügyi felszerelések elosztását végző Országos Kórházi Főigazgatóságnak. Ha választ kapunk, ezeket közölni fogjuk. Az egyik kulcskérdés, hogy kik kaphattak Ouleok-gyártású maszkot. Erre a kérdésre egyes orvosok, egészségügyi dolgozók akkor is nehezen tudnának válaszolni, ha nem tiltották volna meg nekik, hogy újságíróknak nyilatkozzanak.
Egy — a tilalomra tekintettel neve elhallgatását kérő — magyar kórházi dolgozó a következőket írta nekünk: „A mi intézményünkben olyan ruhatároló automaták vannak elhelyezve, melyekbe az eredeti dobozukból kivett ruhák és maszkok vannak betöltve… Volt rá példa többször is, hogy a maszkokat minden csomagolás nélkül helyezték be ezekbe az automatákba”.
„A mi intézményünkben használt, FFP2-nek vélt maszkok KN95 jelzésű maszkok, melyeknek az eredeti dobozát vagy csomagolását (a raktárosok kivételével) egyik egészségügyi dolgozó sem látta sosem.”
Az európai FFP2-es sztenderd azt jelenti, hogy az adott maszk legfeljebb 6 százalékát engedi át a különböző, levegőben terjengő részecskéknek. A kínai KN95-sztenderdnek ezzel papíron szinte azonosnak kellene lennie. A sztenderdek között a gyakorlatban viszont komoly különbséget jelent, hogy az Európai Unió elvárásait sokkal komolyabban ellenőrzik az erre kijelölt európai tanúsító szervezetek. Ezt igazolja a CE-jelzés és az ezt megalapozó tanúsítványok, amiket élelmes kereskedők kamupapírokkal igyekeznek helyettesíteni.
„Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe” – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon
Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik – erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát.
A koronavírus-járvány óta általában az FFP2-t tekintik annak a sztenderdnek, ami alá nem szerencsés menni olyan kockázatos környezetben, mint mondjuk az egészségügyi ellátás. Az utcán, a buszon nyilván bármilyen, ezt a sztenderdet alulmúló képességű maszkot is lehet hordani. A különbség az, hogy ezeket nem sok milliárd forintból szerzi be a kormány és adja át kórházi dolgozóknak azzal, hogy biztosan megfelelnek a munkájuk által támasztott igényeknek.
Címlapkép: a kérdéses maszktípusra a belga gyógyászati eszközökért felelős ügynökség (FAMHP) tesztjei alapján készült tájékoztató kiadványában kiadott riasztás | https://atlatszo.hu/2021/03/24/unios-riasztast-adtak-ki-a-maszktipusra-amibol-tobb-millio-darabot-rendelt-a-magyar-kormany/ | https://web.archive.org/web/20220807071717/https://atlatszo.hu/2021/03/24/unios-riasztast-adtak-ki-a-maszktipusra-amibol-tobb-millio-darabot-rendelt-a-magyar-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-riasztast-adtak-ki-a-maszktipusra-amibol-tobb-millio-darabot-rendelt-a-magyar-kormany | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-24 14:19:31 | [
"Vu Quy Duong"
] | [
"Gyömrői-Sarok Projekt Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"covid-19",
"kereskedelem"
] | [] |
51,815 | A járvány közepén Zanzibáron pihenő mendei polgármester a lószolárium-ügy egyik szereplője | Március elején jelentek meg a Facebookon azok a tengerparti fotók, melyek szerint a Pest megyei Mende község polgármestere családjával nemrég Zanzibár tengerpartján nyaralt. A képeket Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, aki arról is beszámolt, hogy a polgármester családja az elmúlt években legalább 140 millió forint EU-s támogatást kapott. A polgármester neve feltűnt korábban a lószolárium botrányban: az állami és uniós támogatásból épített, eredetileg iskolások és lovas szakemberek képzését szolgáló tápiószentmártoni lovasközpontot Czerván György fideszes képviselő veje használta. A lovasbázishoz a mendei polgármester vezette egyesületen keresztül érkezett 45 millió forintos támogatás. | Március elején jelentek meg a Facebookon azok a tengerparti fotók, melyek szerint a Pest megyei Mende község polgármestere családjával nemrég Zanzibár tengerpartján nyaralt. A képeket Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, aki arról is beszámolt, hogy a polgármester családja az elmúlt években legalább 140 millió forint EU-s támogatást kapott. A polgármester neve feltűnt korábban a lószolárium botrányban: az állami és uniós támogatásból épített, eredetileg iskolások és lovas szakemberek képzését szolgáló tápiószentmártoni lovasközpontot Czerván György fideszes képviselő veje használta. A lovasbázishoz a mendei polgármester vezette egyesületen keresztül érkezett 45 millió forintos támogatás.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, hogy a Pest megyei Mende község polgármestere családjával Zanzibár tengerpartján nyaralt. Kaszanyi József, független polgármester 2010 óta áll a község élén. Az egyik nyaralós fotót március 3-án, a másikat pedig március 6-án töltötték fel a Facebookra.
Hadházy Ákos az erről szóló posztjában azt írja, hogy „amíg a magyarok nagy része a lezárások miatt szenved, ő Afrika partjainál egy szigeten napozik”. Hadházy oldalán megtekinthetők a napfényes tengerparton készített képek.
„Tanganyika, Maldív-szigetek, Dubaj, pedig ott a legátoltottabbak az emberek talán. Mégis most arra kérek mindenkit, hogy ezeket a veszélyes helyekre tervezett luxusvakációkat halasszák el. Nem azért, mert irigyeljük tőlük az ilyesmit, hiszen ha van pénzük, akkor tegyék, hanem arról van szó, hogy hazahozhatnak olyan vírusokat, amelyek eddig is ismeretlen mutánsok, és itt bajba sodorhatnak másokat; nem magukat, hanem másokat.”
– mondta a március 5-i rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő, ezt azonban a leggazdagabb kormányközeli üzletemberek sem tartják be: az elmúlt hetekben Dubajban és a Maldív-szigeteken is jártak.
Dubaj után Zürichbe repült a nemzeti tőkésosztály különrepülőgépe: ma Szíjj Lászlót vitte üzleti útra
Bár a koronavírus-járvány nagyon erős harmadik hulláma miatt Orbán Viktor március elején nyilvánosan megkérte a honfitársait, hogy ne utazzanak egzotikus helyekre, ez nem mindenkit tart vissza. A NER kedvenc repülőgépeként elhíresült OE-LEM a miniszterelnök bejelentése után az általa konkrétan megnevezett Dubajba repült, majd onnan hazatérve Zürichbe ment.
Hadházy felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán által szintén nevesített „Tanganyika mondjuk már régen nem létezik, mert Zanzibár szigetével egyesült és így lett belőle Tanzánia”. A mendei polgármester által meglátogatott Zanzibár pedig Tanzániához tartozó szigetcsoport Afrika keleti partjainál.
A polgármester családja 140 milliós EU-s támogatást kapott
Hadházy Ákos pár hónappal ezelőtt nézett szét a faluban, ugyanis feltűnt neki, hogy alsó hangon 140 millió forint EU-s támogatást kapott a polgármester családja különböző jogcímeken a Vidékfejlesztési Programból. A pénzből falusi vendégházat, vágóhidat építhettek és helyi fejlesztési stratégiákat valósíthattak meg. Hadházy kiemelte, hogy
„140 millió forintért egy átlagos magyar ember 70 évet dolgozik, amúgy, reggeltől estig”.
Kaszanyi a lószoláriumos botrányban is feltűnt
A cégadatbázis szerint Kaszanyi József a Szetam Kft. egyik tulajdonosa. A mendei székhelyű cég építőipari befejező munkákkal és felújítási munkákkal foglalkozik. A honlapon található információk szerint épp a Szetam Kft. telephelyének a fejlesztésén dolgoznak. A munkához 59 millió forintost támogatást kaptak a Pénzügyminisztériumtól.
Kaszanyi neve ezenkívül még egy tavalyi HVG-s cikkben tűnik fel egy botrány kapcsán, ami miatt költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás annak a lovasközpontnak az ügyében, amely iskolásoknak és szakembereknek épült, de végül Czerván György fideszes képviselő veje használta. Papíron üzemel a tápiószentmártoni központban egy lószolárium is, amit azonban sem az újságírók, sem a NAV munkatársai nem nézhettek meg. Tápiószentmárton körülbelül 30 kilométerre van Mendétől.
A Darányi Ignác Terv keretében felújított lovasbázis közel 50 millió forintos támogatást kapott, aminek a kedvezményezettje a HAJT-A Csapat Egyesület, a honlapjukról kiderül, hogy az egyesület elnöke Kaszanyi József. A LEADER programot bonyolító egyesület „az európai uniós támogatások koordinálásával” foglalkozik. A HVG arról is írt, hogy a lovasközpontot Czerván veje szerint a HAJT-A Csapat Egyesület, illetve Kaszanyi József mendei polgármester üzemelteti. A szervezet azt nyilatkozta, hogy a lovasbázist „kiadták más üzemeltetésébe”.
A lap egy másik érdekességet is talált: a lovasközpont eszközbeszerzésének a számláit a Solerte Pályázati Tanácsadó Iroda állította ki. Az iroda honlapján szereplő referencialistákban egy érdekes összefüggésre bukkantak: ugyanez a cég intézte a lovasközpontot üzemeltető egyesület vezetőjének, egyben a közeli Mende polgármesterének, Kaszanyi Józsefnek a trafikpályázatát is. Sőt, láthatóan Kaszanyi lányának is többször dolgoztak, aki velük pályázott sikeresen például egy fiatal gazdáknak járó minisztériumi támogatásra egy sertéstelep létrehozásához.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Zanzibár tengerpartja (fotó: Pixabay) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/23/a-jarvany-kozepen-zanzibaron-piheno-mendei-polgarmester-a-loszolarium-ugy-egyik-szereploje/ | https://web.archive.org/web/20220525073928/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/23/a-jarvany-kozepen-zanzibaron-piheno-mendei-polgarmester-a-loszolarium-ugy-egyik-szereploje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-kozepen-zanzibaron-piheno-mendei-polgarmester-a-loszolarium-ugy-egyik-szereploje | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-24 14:25:00 | [
"Czerván György",
"Kaszanyi József"
] | [
"HAJT-A Csapat Egyesület",
"Solerte Pályázati Tanácsadó Iroda"
] | [
"Mende",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"lósport",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU"
] | [
"Vendégházak uniós pénzből"
] |
51,816 | Papcsák a Nyeregben: a fideszes politikus cége kaszál az éttermen, ami a polgármestersége alatt indulhatott el | Papcsák Ferenc, Zugló volt fideszes polgármestere a cégén keresztül már közel 26 millió forinttal gazdagodott annak a városligeti teraszos étteremnek a bevételeiből, amelynek indulását az ő hivatali ideje alatt hozták tető alá az önkormányzatnál. | A Nyereg a Városligeti-tó partján egy műemléki védelem alatt álló épületben nyílt meg. A vendéglátóhely a járványügyi korlátozások miatt mostanában csak házhoz szállítással működhet, ám az elmúlt években a frekventált helyszínnek, a turistaforgalomnak köszönhetően komoly nyereséget termelt.
Az épület és a hozzá tartozó 800 négyzetméteres kert bérbeadására a Városliget-törvényt parlamenti képviselőként benyújtó Papcsák Ferenc zuglói polgármester tett javaslatot 2011-ben. A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. hamarosan ki is írta a pályázatot az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanra, amit aztán néhány héten belül – egyedüli jelentkezőként – a Monsoon Rain nevű vállalkozás nyert meg. A szerződés elővásárlási jogot adott a cégnek, rábízta az épület felújítását, és 2029. december 31-ig biztosította, hogy mindössze havi 100 ezer forintos bérleti díjért használhassa az ingatlant.
A vállalkozás számára igen előnyösre hangolt szerződésre már a megkötése idején is felfigyelt a sajtó és az akkori zuglói ellenzék. A hvg.hu 2011-es cikke szerint a Monsoon Rain úgy nyerte meg a tendert, hogy nem tudott eleget tenni a kiírási feltételeknek. A vagyonkezelő ugyanis eredetileg egymilliárd forintos nettó árbevételt írt elő a megelőző három üzleti évre, a Monsoon Raint azonban csak néhány hónappal a pályázat kiírása előtt alapították, és a szerződéskötés idején nulla forintos árbevétel mellett csak veszteséget tudott felmutatni. Az ügylet hátterét Várnai László, a zuglói képviselő-testület (akkor még LMP-s, azóta civil) tagja is megpróbálta kibogozni, de érdemleges válaszokat nem kapott, ezért az ügyészséghez fordult. A nyomozást azonban idővel megszüntették.
A Monsoon Rain jelenlegi tulajdonosa a L.A.C. Holding Zrt. érdekeltségébe tartozó, vendéglátással foglalkozó Food Style Kft., amely a Nyereg mellett az Erzsébet híd budai hídfőjénél található szabadtéri szórakozóhelyet, a Romkertet is üzemelteti. A L.A.C. Holdinghoz tartozik a Városligetben, a Széchenyi-fürdő oldalában működő Széchenyi Kert Étterem is.
A L.A.C. Holding a Fideszhez közel álló milliárdos, Horváth László szerteágazó gazdasági birodalmának központi cége. Horváth László az első Orbán-kormány alatt a Magyar Fejlesztési Bank igazgatótanácsából indult, később kazahsztáni kapcsolatai miatt tiszteletbeli konzul lett, majd Spéder Zoltán részesedését vette át a Schmidt Mária és Ungár Péter érdekeltségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben.
A Monsoon Rain Kft.-ben 2017-ben kapott kisebbségi részesedést Papcsák Ferenc egyik vállalkozása. A Pannon Census Kft. a nyereség 25 százalékát zsebelheti be.
Az E-beszámolón közzétett jegyzőkönyvek szerint az egykori polgármester személyesen vett részt a Monsoon Rain taggyűlésein, ahol arról döntöttek, hogy a kisebbségi tulajdonos 2018-ban 5,75 millió, 2019-ben pedig 20 millió forintos osztalékot kap a Nyereg előző évi nyereségéből.
A Monsoon Rain Kft. a 2019-es üzleti évben aztán 333 millió forintos rekordforgalom mellett 87 milliós nyereséget ért el. A 2020 nyarán megtartott közgyűlésen azonban – vélhetően a járványügyi korlátozások miatt – a tulajdonosok úgy döntöttek, nem veszik ki a nyereséget.
Papcsák Ferencet az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után elszámoltatási kormánybiztosnak nevezték ki, de azt a posztot rövid idő után a zuglói polgármesterség miatt otthagyta. A 2014-es önkormányzati választáson alulmaradt Karácsony Gergellyel szemben, a fideszes politikus ezután lett az Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, a jegybanktól havi 3,5 milliós fizetést kap. Papcsák nemrég a felszámolói üzletbe is beszállt. A múlt héten a Direkt36 írta meg, hogy a kormány újraosztotta a pandémia miatt várhatóan nagy prosperitás előtt álló területet, az intézkedéssel pedig több fideszes politikus és a kormányhoz közeli ember kerülhet be a felszámolói körbe. A nyertesek között van egy Fejérvári-ház Kft. nevű cég is, amely Papcsák résztulajdonába tartozik. | https://24.hu/belfold/2021/03/25/papcsak-ferenc-nyereg-etterem-varosliget/ | https://web.archive.org/web/20210512150236/https://24.hu/belfold/2021/03/25/papcsak-ferenc-nyereg-etterem-varosliget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/papcsak-a-nyeregben-a-fideszes-politikus-cege-kaszal-az-ettermen-ami-a-polgarmestersege-alatt-indulhatott-el | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-25 00:00:00 | [
"Horváth László (Fidesz)",
"Mihály Gábor",
"Papcsák Ferenc"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Food Style Kft.",
"L.A.C. Holding Zrt.",
"Monsoon Rain Kft.",
"Pannon Census Kft.",
"Zuglói Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"vendéglátás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,817 | Szekszárdi menzatender: saját hatáskörben hosszabbított a polgármester | A szerződést,amely megkötésekor országos botrányt kavart öt évvel ezelőtt, most a veszélyhelyzet alatt, saját hatáskörben hosszabbította meg a polgármester. Továbbra is a Hungast tulajdonában állót Kölyökmenza Kft. szolgáltat Szekszárdon. | A tolnai megyeszékhelyen 2016-ban úgy alakult, hogy az akkor nemrégiben megválasztott, első ciklusát töltő polgármester a város cégét lehetetlenítette el a versenyfutásban. Pályázatot írtak ki a közétkeztetésre, szigorú feltételekkel, amelyen végül a város 100 százalékos tulajdonban lévő cége nem indulhatott. A Diákétkeztetési Kft.-t azért zárták ki a versenyből, mert komoly, több százmilliós tartozása volt, amelyet az új főzőkonyha felépítésre vett fel. Eredetileg szó sem volt arról, hogy a hitelt egyedül neki kell visszafizetnie.
Az akkor kiírt pályázatot - a sajtóban Bánki Erik érdekeltségi körébe sorolt - Hungast-csoport tulajdonában lévő Kölyökmenza Kft. nyerte meg. A versenyben nem alulmaradt, hanem onnan kizárt önkormányzati céget még arra is kötelezték, hogy a berendezéseit, eszközeit adja át a győztesnek, hogy annak legyen mivel főznie. Amiért természetesen fizetett a Kölyökmenza Kft., csak nem eleget. A Diákéteztetési Kft. ügyvezetője, Bay Attila úgy számolt a helyi lapban, a Szekszárdi vasárnapban, hogy évi 12 millió forintot buktak, ennyivel kevesebbet adott a nyertes, mint amennyi a berendezések könyvelés szerinti értékvesztése volt.
Nem ez volt az egyetlen momentum, amelyben a fideszes polgármester, Ács Rezső kedvezett a Hungast cégének. A saját önkormányzati cég - ami továbbra is, bár takaréklángon működik - 75, illetve 90 százalékos nyersanyagnormájával szemben a Kölyökmenza Kft.-nek több mint 100 százalék jár.
A Kölyökmenza Kft. 60 hónapra szóló szerződése 2021. március 15-én járt le. A szekszárdi, immár ellenzéki többségű képviselő testület gazdasági bizottsága még idejében, tavaly ősszel úgy határozott, hogy új pályázatot kell kiírni a közétkeztetésre. Nagyon úgy tűnt azonban, hogy a polgármesternek inkább az lenne ínyére, ha maradna az eddigi szolgáltató. Ám erről inkább hallgatott, még az önkormányzat hivatalos lapjának, a Szekszárdi vasárnapnak sem volt hajlandó erről nyilatkozni, bár többször kérték rá.
Időközben a Kölyökmenza Kft. az előírt határidőn belül kezdeményezte a szerződés meghosszabbítását. A rendkívüli járványhelyzetben pedig a városvezető saját hatáskörében úgy döntött, hogy 2021. június 30-ig meghosszabbítja a szerződést. További terveiről nem nyilatkozott. A Napi.hu kérdésére annyit közölt, hogy kikérte a közgyűlés tagjainak véleményét is. (A közgyűlésben nincs fideszes többség.) A szerződés meghosszabbítása melletti egyik érv az volt, hogy nem szerencsés tanév közben pályázatot kiírni, ami akár méltányolható is lenne, csakhogy öt évvel ezelőtt, a botrányos pályázat idején ez egyáltalán nem volt szempont. | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/menza-polgarmester-kozetkeztetes-palyazat.725593.html?fbclid=IwAR1sGBG_rUw4XEfVJ-v2DG1mF76GUBl0zGcUOgt2QVl9H-tQjiwZnZKSeXs | https://web.archive.org/web/20231209110816/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/menza-polgarmester-kozetkeztetes-palyazat.725593.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szekszardi-menzatender-sajat-hataskorben-hosszabbitott-a-polgarmester | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-03-24 10:48:00 | [] | [
"Hungast Holding Zrt.",
"Kölyökmenza Kft.",
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"covid-19"
] | [] |
51,818 | 46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak | Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép. A dolog pikantériája, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló telkeket D. Kovács Róbert kőbányai fideszes polgármester ingyen adta át az államnak – a koronavírus első hulláma miatti vészhelyzet utolsó napját kihasználva egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett. | Elsőként Paróczai Anikó, a Momentum XIX. kerületi képviselője, a párt Kőbánya-Kispest országgyűlési képviselőjelöltje tette közzé a Facebook-oldalán néhány napja, majd a Világgazdaság is megírta, hogy a több mint 13 000 m²-es Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda építését a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. konzorciuma nyerte el.
A közbeszerzési eljárást tavaly novemberben indította el az állami tulajdonú BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. mint a projekt lebonyolítója.
A kiírás szerint az eljárás tárgya „a Budapest, belterület 38403/12 hrsz. alatti ingatlanon új sportcsarnok és parkolóház – melynek nettó és egyben hasznos alapterülete 30 530,19 m² – és 5 db felvonó berendezés, illetve a 38403/4 hrsz. alatti ingatlanon új uszodaépület – melynek nettó és egyben hasznos alapterülete 15 137,18 m² – és 2 db felvonó berendezés kivitelezése”. Továbbá megépül egy 40,4 m fesztávú acélszerkezetű, közút feletti összekötő tető is.
Az ismertető szerint
a Sportcsarnok épületben mobil lelátókkal együtt összesen 3 068 fő ülőhely lesz, a FIBA-előírásoknak (a FIBA a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség – a szerk.) megfelelően kialakított versenysportra alkalmas, sportpadló burkolatú küzdőtér területe 2235 m²;
a parkolóház 360 normál és 9 akadálymentes parkolóhelyet tartalmaz;
az uszodaépületben 500 fő ülőhellyel rendelkező lelátó lesz, és a FINA-minősítésű (a FINA a Nemzetközi Úszószövetség – a szerk.), 50 m-es, I. osztályú sportrendezvények lebonyolítására alkalmas versenymedencével, bemelegítő és tanmedencével ellátott uszodakomplexum medencetér-területe körüljárókkal, közlekedőkkel 2 939 m².
A kivitelezés tájépítészeti és parképítési munkái tartalmaznak továbbá 3 990 m² zöldtető építést, 4 824 m² füvesítést és automata öntözőrendszer telepítést is.
„A beruházás célja az utánpótlás-nevelés, egyúttal a sportolók edzési és versenyzési lehetőségeinek megteremtése. Ide költöznének át az ötvenéves Kőér utcai uszodából az úszóakadémia sportolói, a Budapesti Kosárlabda Szövetség pedig itt helyezné új alapokra a sportágat. A küzdőtéren a röplabda, a kézilabda és a teremfoci is helyet kap. Ezenkívül edzőtermeket alakítanak ki az ökölvívásnak, a birkózásnak és a szumó sportnak” – írja a projektről a kormányközeli Világgazdaság.
Együtt a NER három nagy cége
Bár hivatalosan még nem hirdettek győztest, a tenderre beérkező ajánlatok elbírálása már lezajlott és ennek dokumentációja a napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR).
Az összegzés szerint a felhívásra mindössze két ajánlat érkezett be: az egyiket a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. párosa, a másikat a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. nyújtotta be.
A közbeszerzést nettó 46,9 milliárd forintos ajánlattal a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV duója nyerte. Az alvállalkozójuk a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. lesz.
Mindhárom cég a NER jólismert tagjainak érdekeltségébe tartozik: a ZÁÉV Mészáros Lőrinchez, a Magyar Építő Zrt. Paár Attilához, a Közgép pedig Szíjj Lászlóhoz.
A tenderen szintén induló Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a BMSK, mert a közbeszerzéseken rendkívül rutinos (és a fertődi Esterházy-kastélyon épp a ZÁÉV-val együtt dolgozó) FÉSZ meglepő módon kétszeri hiánypótlási felhívásra sem küldött be egy fontos dokumentumot.
Közel 3,2 milliárdért újítja fel a fertődi Esterházy-kastély egy részét a ZÁÉV és a FÉSZ
A fertődi Eszterházy-kastély múzeumi tömbjének belső felújítását az F-Z Esterházy-kastély Konzorcium, vagyis a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ), valamint a ZÁÉV Zrt. fogja végezni nettó 3,198 milliárd forintért- derült ki az uniós közbeszerzési értesítő december 11-i számából.
Ingyen adta a telkeket az államnak a polgármester
A tender eredményéről Paróczai Anikó számolt be először. Paróczai a Momentum önkormányzati képviselője Kispesten (XIX. kerület) és a párt parlamenti képviselőjelöltje a fővárosi 9. számú, Kispest-Kőbánya választókerületben. Korábban átláthatósági tanácsnok is volt Kispesten, de erről a tisztségről 2021. január 18-án lemondott, mert a DK-MSZP többségű kerületvezetés nem volt partner a munkájában. A kőbányai sportcsarnok ügyében kutatgattak politikustársával, a szintén momentumos Stemler Dianával, aki Kőbányán (X. kerület) önkormányzati képviselő és kiderítettek egy nagyon fontos dolgot a beruházásról:
D. Kovács Róbert, a X. kerület fideszes polgármestere ingyen adta át az államnak a területet 2020. június 17-én. A koronavírus miatti vészhelyzet adta törvényi lehetőséget kihasználva a polgármester egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett.
A kőbányai önkormányzat honlapján elérhető az erről szóló dokumentum:
A fenti linken elérhető a vagyonátadási megállapodás is, ami a polgármesteri döntés előtt csupán néhány nappal, 2020. június 4-én megjelent 1285/2020 számú kormányhatározatra hivatkozik előzményként. Abban az áll, hogy „a Kormány a főváros, valamint Budapest Főváros X. kerület Kőbánya sportéletének támogatása, a sportcélú nevelési feladatok ellátásának elősegítése érdekében” végzi el a beruházást.
„Arról egyébként senki nem kérdezte meg a kőbányaiakat, hogy akarnak-e sportcsarnokot, vagy esetleg valami másnak nagyobb hasznát vennék a téren. Megalomán, a részvételiséget kizáró, az olimpiai álomba és a stadionmániába beillő projekt lesz ez, ami jól jellemzi a Fidesz beruházásait” – írta erről Paróczai Anikó.
A Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzat január végi közleményében szintén arról írt, hogy az utóbbi hónapokban napvilágra került, Budapesten megvalósuló kormányzati nagyberuházások „jó része azonban nem nagyon magyarázható mással, mint az újratöltött olimpiai vágyálommal. Ebbe a sorba nem csak az atlétikai centrum és a kézilabda csarnok megépítése tartozik, de a Ráckevei-Dunán tervezett evezőspálya, a ma Déli Városkapu projektnek nevezett beruházás és a Galvani híd megépítése is”.
2016-ban vásárolta vissza ugyanez a polgármester
A kőbányai sportcsarnoképítés további érdekessége, hogy a beruházásnak helyet adó területet, amit tavaly D. Kovács Róbert fideszes polgármester ingyen átadott az államnak, 2016-ban vásárolta meg/vissza a X. kerületi önkormányzat, amit akkor is ő vezetett. A kőbányai újság 2016. decemberi számában meg is jelent erről egy féloldalas hurráoptimista cikk, amiben idézték a polgármestert, aki a területet korábban eladó MSZP-t szidta:
„Egy »történelmi« aláírás pillanatai. Kedves Kőbányaiak! Örömmel jelentem be, hogy aláírtuk a Mázsa téri ingatlanok adásvételi szerződését. Ezt az ígéretünket is teljesítettük. A Mázsa teret 2005-ben az akkori, MSZP vezette önkormányzat eladta. Az új tulajdonos terveiből semmi nem valósult meg, a terület hosszú évek óta az enyészeté. Dr. György István kormánymegbízott és Révész Máriusz kormánybiztos urakkal együttműködésben évek óta dolgozunk a terület helyzetének rendezéséért. Bár még hosszabb ideig nem lesznek látható jelei a változásnak, azonban e nélkül nem gondolkodhatnánk kerületünk »kapujának« további sorsáról. Az első lépést, ami minden továbbinak az alapja, ezzel megtettük” – írta D. Kovács a visszavásárláskor.
Tenderbajnok kivitelezők
A kőbányai sportcsarnok és uszoda kivitelezését elnyerő cégekről lassan regényeket lehetne írni: együtt és külön-külön is milliárdokat profitálnak a közpénzes megbízásokból.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV számtalan közbeszerzést nyert az utóbbi években. A vállalkozás korábban olyan állami tendereken lett befutó, mint a 26 milliárdról 32 milliárd forintra dráguló új Néprajzi Múzeum építése, a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése, a Puskás Aréna környékének fejlesztése vagy épp a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítése. Legutóbb az atlétikai stadionra (150 milliárd) és a Citadella felújítására kiírt közbeszerzést nyerték el.
A sok állami megrendelés meglátszik a ZÁÉV mérlegein: a cég értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek.
8 milliárd forintért fejlesztheti a Puskás Aréna környékét a Magyar Építő és a ZÁÉV
A közbeszerzésen a két cég együtt indult és rajtuk kívül más jelentkező nem is volt. A Nemzeti Sportközpontok által kiírt munka a 2020-as labdarúgó-Eb megrendezéséhez kapcsolódik.
Nem panaszkodhat a Magyar Építő Zrt. sem. A Körösaszfalt Mélyépítő Zrt.-n keresztül a West Hungária Bau Kft. (WHB, ami a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attila tulajdonában van) és az Épkar Zrt. által tulajdonolt cég 2018-ban 49 milliárd, 2019-ben 46 milliárd forint árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 3,6 milliárd forint, 2019-ben pedig 2,6 milliárd lett. A tulajdonosok csak 2018-ban 2,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
A növekedő bevételekbe itt is besegített több nagy összegű, állami beruházás:
Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója – 8 milliárd forint
Puskás Aréna konzorciumban a ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel – 150–190 milliárd forint
Magyar Zene Háza – 19 milliárd forint
Néprajzi Múzeum generálkivitelezése konzorciumban a ZÁÉV-vel – 35 milliárd forint
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) logisztikai központjának építése konzorciumban (WHB Kft., Épkar Zrt., Fertődi Építő Zrt.) – 4,1 milliárd forint
kaposvári uszoda konzorciumban a Fertődi Építő Zrt.-vel – 4,95 milliárd forint
Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása – 8,9 milliárd forint
A becsült ár négyszereséért újítja fel a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét a Magyar Építő Zrt.
Eredetileg mindössze 2,5 milliárd forintot szántak a beruházásra, a Magyar Építő Zrt. azonban 8,9 milliárdért vállalta el a munkát. A NER-cégek oldalán gyakran felbukkanó vállalkozásnak nem ez az első állami tendere, évek óta a piac meghatározó szereplője: ők építették például a ZÁÉV-vel a Puskás Arénát.
Az újraéledő Közgépről pedig épp a napokban írtunk. A szebb időket látott vállalat egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a cégtulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök szakítása, és a cég mélyrepülésbe kezdett.
Egy pályázati szabálytalanság miatt a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből, és ez jól látható nyomot hagyott a cég bevételein. 2018-ban 1 milliárdos forgalom mellett mindössze 30 millió forint adózott eredményt ért el, bár ez 2019-ben hasonló árbevétel mellett már 72 millió forintra nőtt.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz, a NER egyik legerősebb gazdasági szereplőjéhez került. A Közgépet ezután elkezdték rehabilitálni: tavaly négy közbeszerzést is nyert, idén pedig már kettőt.
Újra menetel a Közgép: a cég több milliárd forint értékű közbeszerzést húzott be a „kukakirály” oldalán
Úgy tűnik, rehabilitálják a kegyvesztett egykori Simicska-céget: a most már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép tavaly négy közbeszerzést nyert és már idén is behúzott egyet. A nettó 4,1 milliárdos munkát a borsodi „kukakirály”, Hercsik István cégével, a Mento Kft.-vel közösen végzi majd Miskolcon, ahol többek között egy új szelektív hulladékválogató létesítményt alakítanak ki.
Tervezésre 700 millió, mérnöki munkára 1,1 milliárd
Bár a kőbányai gigacsarnok 46 milliárd forintos költsége már önmagában is rengeteg pénz, még ezt is lehet fokozni: a beruházást bonyolító, állami tulajdonú BMSK idén január elején külön közbeszerzést írt ki a kapcsolódó mérnöki feladatokra. Ennek eredménye még szintén nem jelent meg hivatalosan, de az EKR-ben már elérhető a beérkezett ajánlatok összegzése, amiből kiderül a lényeg.
A kőbányai csarnok építéséhez kapcsolódó mérnöki feladatokat nettó 1,1 milliárd forintért a FŐBER Zrt. és az Útadó Kft. párosa fogja elvégezni. Alvállalkozójuk a P+F 2005. Kft. lesz.
Rajtuk kívül pályázott még a munkára a TSPC Mérnökiroda Kft. és a CÉH Tervező Zrt., de mindketten hiányos ajánlatot adtak be és a hiánypótlási felhívásoknak sem tettek eleget.
A Mázsa tér hányatott sorsáról az Építészfórum írt tavaly egy részletes cikket. A sportcsarnok és uszoda ötlete már 2018-ban előkerült: akkor a 24.hu beszámolója szerint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. írt ki közbeszerzést a tervek elkészítésére. A tendert a TSPC Kft. és a Kreatív Magyar Mérnök Kft. párosa nyerte nettó 710 millió forintos ajánlattal, de a 2020 elején bemutatott terveket végül a Kreatív Magyar Mérnök Kft. (ami a FŐBER Group tagja) készítette el.
Erdélyi Katalin — Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda látványterve (forrás: D. Kovács Róbert polgármester Facebook oldala) | https://atlatszo.hu/2021/03/25/46-milliardert-epul-a-kobanyai-gigasportcsarnok-a-polgarmester-ingyen-adta-at-a-telket-az-allamnak/ | https://web.archive.org/web/20211227200845/https://atlatszo.hu/2021/03/25/46-milliardert-epul-a-kobanyai-gigasportcsarnok-a-polgarmester-ingyen-adta-at-a-telket-az-allamnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/46-milliardert-epul-a-kobanyai-gigasportcsarnok-a-polgarmester-ingyen-adta-at-a-telket-az-allamnak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-25 11:51:36 | [] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Budapest Főváros X. kerület Önkormányzata (Kőbánya)",
"Közgép Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Bp. X. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
51,819 | Tombol a Covid-biznisz: már 105 milliárd forint közpénzt kasszírozott a kormánykörökig érő cégcsoport | Egyértelmű kapcsolatot találtunk a kínai vakcinákat Magyarországra bejuttató titokzatos cég és a Válasz Online által már korábban „körberajzolt”, Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedők között. Ez az érdekcsoport az oltások és életmentő eszközök mellett egy gigantikus orvosi pakkot is eladott az államnak – így összesen már 105 milliárd forintos Covid-bevételnél tart. A külügyi tárca és a népegészségügyi központ eddig nyilvánosságra került szerződéslistáján 35 partner neve mellett összesen 468 milliárd forintnyi koronavírus-kiadás szerepel – a fenti lobbikör tehát egyedül elvitte az összes forrás majdnem negyedét. | Amikor tavaly szeptemberben a Külgazdasági és Külügyminisztérium lélegeztetőgép-túlvásárlási projektsorozatából kiemeltünk egyetlen „aranyáron” kötött szerződést, a Fourcardinal Kft.-vel tető alá hozott 17 milliárd forintos megállapodást, még semmi jel nem utalt arra, hogy ez a cég és holdudvara lesz az állami Covid-ügyi beszerzések magyar főszereplője. Korábbi kutakodásainkból volt ismerős a társaság – annyit tudtunk róla, hogy külföldön az Orbán-kormány megbízottjaként kereskedőházakat üzemeltetett. Aztán kiderítettük, hogy a Fourcardinal ezer szállal kötődik a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához – olyannyira, hogy a testvére volt a vállalkozás ügyvezetője. Rahói nevét talán kevesen ismerik, arcával azonban minden hírfogyasztó találkozhatott már. Rendre ott ül a kormánydelegációban Orbán Viktor jelentősebb külföldi útjain, és sajtófotók sokasága bizonyítja, hogy a főtanácsadó nemcsak államilag kapcsolódik az ország első számú családjához; „fusiban” Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti magántárgyalásaihoz is asszisztálgat.
Azt is megírtuk már, hogy a járvány kezdete után hirtelen átalakult a Fourcardinal Kft. tulajdonosi szerkezete. Rahói baráti köre meghatározó pozícióban maradt a cégben, de beszivárgott mellé két strómangyanús ügyvéd: Veréb Balázs, aki „civilben” egy lassan másfél évtizedre visszanyúló vesztegetési bűnügy vádlottja, valamint Vámosi-Nagy Zsolt – rá még visszatérünk. Hogy pontosan kik bújnak meg a két jogász mögött, egyelőre nem tudhatja a nagyérdemű, ám miként a témában született második cikkünkben bemutattuk: valójában egy Szeverényi Márk nevű gyógyszerkereskedő mozgatja a szálakat. Ez a figura pedig egy áttételen keresztül kapcsolható Szijjártó Péterhez. Testvére, Szeverényi Ivonn Ildikó ugyanis nemrég – állomáshely nélküli – nagyköveti stallumot kapott a külügyminiszter kezdeményezésére („az innovatív termékeket és szolgáltatásokat exportálni kívánó magyar vállalkozások külföldi piacra jutásának segítése” érdekében). Az ő férje nem más, mint Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, jelenleg a kormánypárti sajtótermékek garmadát kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója. Aki egyébként az ázsiai egészségbizniszről 2010-ben élő tapasztalatokat szerzett, hiszen ő volt az Eli Lilly and Company nevű amerikai gyógyszeripari cég kínai leányvállalatának elnökhelyettese.
Az eddigiek alapján tehát annyit állíthatunk biztosan, hogy Rahói Zsuzsanna és Szabó László legszűkebb környezete 17 milliárd forintos pozíciót fogott a főszabályként kínai termékek behozatalára épülő hazai lélegeztetőgép-piacon. Mielőtt azonban továbbmennénk, gyorsan leszögezzük: világégés vagy -járványok idején természetes, hogy kapkodnak a kormányok. Az orvosi eszközök iránti keresletnövekedés miatt drágábban lehet berendezésekhez jutni, ráadásul a megrendelt áru egy része meg sem érkezik – ezért biztonságból túlrendelik magukat az államok. Az is tény viszont, hogy nem sokat érnek a felhalmozott lélegeztetőgépek és egyéb műszerek, ha nincs melléjük elég kiképzett szakember. Szintén rögzítenünk kell, hogy
a Fourcardinal Kft.-től nem a legelső ideges pillanatokban kezdett vásárolni a külügyi tárca, hanem egy hónappal azután, hogy Orbán Viktor márciusban „fürkészeket és portyázókat” küldött a világ minden égtája felé.
Ezzel megérkeztünk az első vadonatúj információnkhoz. Bogád Zoltán újságíró nemrég a Hírklikk oldalán publikálta a külügy által kötött Covid-ügyi szerződéscsokrot (pontosabban a 2020 novemberéig kötött kontraktusokat, a többi egyelőre nem nyilvános). A dokumentumköteget átvizsgálva a Válasz Online kiszúrta, hogy a Fourcardinal a 17 milliárdos lélegeztetőüzlet mellé – szintén még tavaly áprilisban – „behúzott” egy majd’ 33 milliárd forintos eszközbeszerzési projektet. Melynek keretében ezerszám szállíthatott betegmonitorokat, infúziós pumpákat a magyar államnak. Vagyis az eddig tudott 17 milliárd szépen felkerekedett 50 milliárdra.
Ám még koránt sincs vége a sztorinak. Amikor a kormányzat nemrég elérhetővé tette a Sinopharm-vakcinák beszerzéséről szóló szerződést, a sajtó rögtön pedzegetni kezdte, hogy a szuperdrága kínai oltásokat Magyarországra közvetítő Danubia Pharma Kft. régebben a Szabó László sógoraként azonosított Szeverényi Márk portfóliójába tartozott. Lapunk iparági forrásai azonban informálisan úgy fogalmaznak, szerintük „indokolatlan a múlt idő használata”.
Ami elsőre egyértelmű, hogy a Danubia jelenleg a Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi viszont két stróman neve alatt fut. Egyikük, bizonyos Tuza Máté be is vallotta az Indexnek, hogy cégük igazi tulajdonosai nem ők, hanem „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”. A cégbírósági aktákban Tuzáék „részvényesi meghatalmazottként” vannak feltüntetve, melynek csupán az a szépséghibája, hogy a meghatalmazók neve és a meghatalmazási dokumentumok nincsenek ott a leadott papírok között. Jogász segítőink szerint ezt a tényt a cégbíróságnak ki kellett volna szúrnia, és azonnali hiánypótlást követelni, ám ez elmaradt. Ennél súlyosabb, hogy Magyarország Alaptörvénye szerint „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”.
Azzal viszont, hogy Tuza bevallotta, ők csak strómanok, lényegében maga tette az alkotmánnyal összeférhetetlenné a kínai vakcinabeszerzés mögötti szerződést.
A cégjogi ügyeskedéseket persze a valóság néha felülírja. Amikor a minap a Szabó László-sógor Szeverényi Márk gyógyszerkereskedő cégeinek – Q Pharma Kft. és EU Pharma Kft. – nagytarcsai telepén jártunk, megdöbbenve láttuk, hogy a Danubia Pharma postaládája is ott ékeskedik a kerítésen (lásd az alábbi képen). Erre persze még lehetne azt mondani, hogy véletlenül maradt kint a szekrény az ősidőkből, amikor a Danubia még a Szeverényi-portfólió része volt; csakhogy van ám még egy levélgyűjtő a bejáratnál: az Orthopharm Europe Kft.-é. Utóbbi nem más, mint a Danubia Pharma minőségbiztosító gyógyszerészének vállalkozása – az illető, Kőrösi Gábor János neve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal kötött kínai vakcinaszerződésen is szerepel. Továbbá ott az Mfor.hu által megírt tény, hogy a Tuza-féle strómancég bejegyzési illetékét a cikkünk elején emlegetett Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd utalta el a cégbíróságnak – aki, mint írtuk, Szeverényi társutasa a lélegeztetőgép-kereskedésben.
Ezzel a kör bezárult, nagy biztonsággal le merjük írni, hogy
ez bizony egy csapat – a legmagasabb kormányzati szintekig érő kapcsolatrendszerrel.
Ha pedig a Fourcardinal által begyűjtött 17 és 33 milliárd forint mellé a Danubia Pharmán átfolyatott 55 milliárdnyi vakcinapénzt is odaírjuk, már 105 milliárdnál járunk. Miként az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a külügyi tárca, illetve a népegészségügyi központ eddig nyilvánosságra került szerződéslistáján a 35 partner neve mellett összesen 468 milliárd forintnyi koronavírus-kiadás szerepel. Vagyis a fenti, Orbán Viktor tanácsadói karát és Szijjártó Péter volt helyettesének családját „karcoló” lobbicsoport egyedül elvitte az állami Covid-kassza majdnem negyedét.
A külügyi tárca és a népegészségügyi központ legfontosabb partnerei a Covid-védekezésben – az eddig ismertté vált szerződések alapján
(Megjegyzés: a már a múltban is a Nemzeti Együttműködés Rendszere részeként mutatkozott cégeket NER-jelöléssel láttuk el)
1. GR Technologies SDN BHD. Az egyik legismertebb maláj üzletember (Vinod Sekhar) által vezetett vállalat 6258 darab lélegeztetőgépre szerződött a magyar külüggyel, 559,6 millió dollár, azaz mai áron 172,92 milliárd forint értékben.
2. Szeverényi Márk holdudvara (NER). A Szabó László volt külügyminiszterhelyettes sógorához, illetve részben Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához (Rahói Zsuzsanna) közel álló cégcsoport (Fourcardinal Tanácsadó Kft., Szegi Medical Center Kft., Danubia Pharma Kft.) összesen 1025 darab lélegeztetőgépet szállíthatott 49,2 millió euróért, 8700 betegmonitort, 870 központi monitort, 47 ezer fecskendőszivattyút, 12 ezer infúziós pumpát és ezekhez 13 ezer munkaállomást közvetített 105 millió dollárért, továbbá 2,5 millió oltandónak elegendő Sinopharm-vakcinát biztosított 150 millió euróért. Ez mindösszesen 105,13 milliárd forintnak felel meg.
3. Pro Concept Kft. (NER). Az Átlátszó által az azeri feketekassza magyarországi kulcsembereként azonosított Hiszem János cége mindösszesen 79 millió euró értekben közvetíthetett 1400 lélegeztetőgépet, 50 ezer védőruházatot, egymillió FFP2-es és egymillió FFP3-as, valamint 20 millió sebészi maszkot, továbbá egymillió PCR-tesztet. Ez így 28,84 milliárd forintot jelent.
4. ProFound Bratislava, s.r.o. A mára fantomizált szlovákiai vállalkozás 1114 lélegeztetőgépet szállíthatott 77,94 millió euró, azaz 28,45 milliárd forint értékben.
5. Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft. (NER). A magyar kormányhoz és a – Direkt36 írása alapján – a DK-s Oláh Lajoshoz egyaránt közelálló társaság mindösszesen 1080 lélegeztetőgépet biztosított 50,9 millió dollárért, vagyis mai áron 15,72 milliárd forintért.
6. Medirex Zrt. A magyar céggel négyszáz lélegeztetőgépre, 1200 betegőrző és 120 központi monitorra, 4800 fecskendős infúziós pumpára, 1200 volumetrikus infúziós pumpára, 1200 pumpadokkolóra, 14 ezer védőruhára, 3,2 millió sebészeti maszkra, továbbá 23-23 ezer FFP2-es és FFP3-as maszkra szerződött a külügy 40,7 millió euró, tehát 14,87 milliárd forint értékben.
7. Zhong Tou Investments Limited. A kínai vállalat ezer lélegeztetőgép közvetítését vállalta 42,4 millió dollárért, azaz 13,11 milliárd forintért.
8. TMT Technics Kft. (NER). A Vlagyimir Putyinnal és Csányi Sándorral „megkoronázott” nemzetközi cselgáncsvilág reprezentánsaként ismert Tóth László cége – amely már egy drága maszkgyártó masináról is elhíresült – 1208 lélegeztetőgép behozatalára kapott megbízást 12,51 milliárd forint értékben.
9. Gyömröi-sarok Projekt Kft. (NER). A vállalkozás tulajdonosa az a vietnámi Vu Quy Duong, aki korábban csaknem száz dohányboltban szerzett érdekeltséget. Az üzletember 59 millió maszkot és 50 millió védelmi kesztyűt ígért a magyar államnak 36,2 millió dollár, azaz 11,19 milliárd forint értékben.
10. Celitron Medical Technologies Ipari és Szolgáltató Kft. Az izraeli hátterű csoport szűk 29 millió euróért biztosíthatott ezer lélegeztetőgépet; ez mai áron 10,51 milliárd forint.
11. Human Vaccine LLC. Az orosz állami befektetési alap cége 19,96 millió dollárért szállít bő egymillió „oltakozónak” elegendő Szputnyik V-vakcinát. Ez magyar pénzben kifejezve 6,17 milliárd forint.
12. Marosport Kft. Az eredetileg sportszerekkel foglalkozó magyar vállalkozás ötmillió sebészi és ugyanennyi FFP2-es maszkot, félmillió köpenyt, 300 ezer kesztyűcsomagot és 30 ezer biztonsági szemüveget hajtott fel a magyar államnak 17,6 millió dollár, vagyis 5,45 milliárd forint értékben.
13. Manjusaka Jewelers Co., Ltd. A békeidőben ékszerkereskedelemmel foglalkozó hongkongi érdekeltség ezer lélegeztetőgépre szerződött – 15 millió dollárért, azaz 4,64 milliárd forintért.
14. OTT-ONE Nyrt. A hazai tőzsdei vállalat ötszáz lélegeztetőgépet hozhatott be a külügy megrendelésére 14,5 millió dollárért, ami mai áron 4,47 milliárd forint.
15. Pannon Cargo & Sped Trans Kft. Az OTT-ONE Nyrt.-vel nemrégösszeférhetetlenségi ügybe keveredett vállalkozás mindösszesen 12 millió eurós keretszerződést kötött a külüggyel orvosi műszerek üzembe helyezésére. Ez mai áron 4,38 milliárd forint.
16. China Master International Limited. A kínai-hongkongi érdekeltség ötszáz lélegeztetőgép szállítására szerzett jogot 13,5 millió dollár, azaz 4,17 milliárd forint értékben.
17. genEplanet Diagnostica d.o.o. A Fidesszel szövetséges szlovén kormányerőkkel is kapcsolatba hozott vállalat 220 lélegeztetőgépet biztosíthatott a magyar államnak 10,8 millió euróért, vagyis 3,93 milliárd forintért.
18. TBÉSZ Távközlési és Biztosítóberendezési, Építő és Szolgáltató Zrt. (NER). Az annak idején kisgazda, majd szocialista beágyazottságú, most is kormányközeli Lóki Géza cége 20 millió orvosi és 600 ezer FFP2-es maszkot szerzett 3,69 milliárd forintért.
19. Sinopharm Group Med-Tech Co., Ltd. és Sinopharm Fortune International Trading Corp. A vakcinájáról is híres kínai cégcsoport 18 lélegeztetőgépet, valamint tízmillió orvosi és egymillió FFP2-es maszkot, 200 ezer védőruhát, ugyanennyi arcvédőt és védőszemüveget szállított 67 millió jüanért, ami 3,2 milliárd forint.
20. Cathay Advisory Limited. A hongkongi cég lélegeztetőgépek felhajtására és negyven ilyen eszköz konkrét beszerzésére 6,9 millió dollárt és 2,8 millió eurót kapott, ami összesen 3,14 milliárd forintot jelent.
21. Limitless Medical Kft. A vállalkozás 120 lélegeztetőgép szállítását vállalta 7,1 millió dollárért, vagyis 2,19 milliárd forintért.
22. BYD Auto Industry Co., Ltd. A kínai társaság 5,3 millió euróért vállalta 20 millió egyszer használatos maszk beszerzését; ez 1,92 milliárd forintot jelent.
23. Shanghai Medical Instruments Impt. & Expt. Co., Ltd. A kínai érdekeltség 4,3 millió dollár fejében 250 lélegeztetőgép behozatalát vállalta. Ez magyar pénzben 1,32 milliárd forint.
24. Clinomics Inc. A dél-koreai vállalat félmillió Covid-tesztre szerződött 4 millió dollár, azaz 1,24 milliárd forint értékben.
25. Endo-Plus-Service Kft. (NER). Az újabban a Mészáros Lőrinc-közeli szombathelyi focicsapat támogatójaként is azonosítható cég orvosi műszerek üzembe helyezését vállalta a kormányzatnak 1,21 milliárd forintos keretösszegben.
26. Beijing Hezhong-Huimei International Trading Co., Ltd. A kínai társaság eredetileg 250 lélegeztetőgépre szerződött, de csak ötvenet tudott szállítani 3,8 millió dollárért, vagyis 1,16 milliárd forintért.
27. Zhejiang Hisun Pharmaceutical Co. Ltd. A neves kínai gyógyszercég 15,6 millió jüanért biztosított Favipiravirt; ez 740 millió forint.
28. Medline SA/NV. A belga vállalat ötven lélegeztetőgépre szerződött 1,68 millió euróért, azaz 611 millió forintért.
29. Bunzi Magyarország Kft. A táraság 100 euer FFP3-as maszkot és 80 ezer védelmi ruhát hajtott fel Kínából összesen 566 millió forint értékben.
30. Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. A cég 30 ezer Covid-gyorstesztet szerzett 570 ezer dollárért, vagyis 176 millió forintért.
31. Gateway Industrial Corporation SDN BHD. A maláj vállalat 794 ezer ringgit értékben szállított 4,5 millió védőkesztyűt; ez 59 millió forint.
32. Latexx Manufacturing SDN BHD. Ez a maláj cég pedig közel hétmillió kesztyűt biztosított 642 ezer ringgitért, ami 47,8 millió forint.
33. MMA Medical Equipments. A német partnertől 11 lélegeztetőgépet vett a magyar állam 75,9 ezer euróért, vagyis 27,7 millió forintért.
34. Primerdesign Ltd. A brit vállalat 29 ezer fontért szállított PCR-teszteket; ez 12,2 millió forint.
35. OMC Corporation Limited. A kínai társaságtól kétezer léptetőmotort vásárolt a külügy 36 ezer dolláért, ami 11,1 millió forint.
Nyitókép-illusztráció: Vörös Szabolcs
#koronavírus#NER#Orbán Viktor#Rahói Zsuzsanna#Szabó László#Szijjártó Péter | https://www.valaszonline.hu/2021/03/25/koronavirus-ner-szijjarto-peter-rahoi-zsuzsanna-szabo-laszlo/ | https://web.archive.org/web/20230529123117/https://www.valaszonline.hu/2021/03/25/koronavirus-ner-szijjarto-peter-rahoi-zsuzsanna-szabo-laszlo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tombol-a-covid-biznisz-mar-105-milliard-forint-kozpenzt-kasszirozott-a-kormanykorokig-ero-cegcsoport | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-03-25 15:23:00 | [
"Kőrösi Gábor János",
"Rahói Zsuzsanna",
"Szabó László (KKM)",
"Szeverényi Ivonn Ildikó",
"Szeverényi Márk",
"Tuza Máté",
"Vámosi-Nagy Zsolt",
"Veréb Balázs"
] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"EU Pharma Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Gyömrői-Sarok Projekt Kft.",
"Orthopharm Europe Kft.",
"Q Pharma Invest Zrt.",
"Syntonite Med Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"egészségügy",
"covid-19"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,820 | Válaszolt Hadházynak a legfőbb ügyész: Két gyanúsított is van a Bicskén eltűnt 500 millió ügyében | Amint arról a lapunk már korábban beszámolt, a kínai vakcinabeszerzésben érdekelt magyar vállalkozás körüli cégháló egyik tagja már korábban részese volt egy beruházásnak, amelyhez ötszázmillió forintos uniós támogatást kaptak, azonban semmi nem valósult meg a fejlesztésből. Csütörtökön az évekkel ezelőtt tervezett, de el nem készült bicskei beruházás helyszínén tartott korrupcióinfót Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. | HELYREIGAZÍTÁS: A 2021. 03. 25-én „Válaszolt Hadházynak a legfőbb ügyész: Két gyanúsított is van a Bicskén eltűnt 500 millió ügyében” címmel közzétett írásunkban valótlanul híreszteltük, hogy a Danubia Pharma Kft-nek köze van ahhoz a bicskei beruházáshoz, amely kapcsán 500 millió forint támogatást elloptak. Valótlanul híreszteltük írásunkban azt is, hogy a Danubia Pharma Kft. a kínai vakcinák beszerzésével több tízmilliárd forintot lopott, illetve, hogy a Danubia Pharma Kft. egy olyan cégcsoport tagja, amellyel szemben a bicskei 500 millió forintos támogatás miatt nyomozás folyik.
HELYREIGAZÍTÁS: A 2021. 03. 25-én „Válaszolt Hadházynak a legfőbb ügyész: Két gyanúsított is van a Bicskén eltűnt 500 millió ügyében” címmel közzétett írásunkban valótlanul híreszteltük, hogy a Q Pharma Kft. annak ellenére nem valósított meg egy beruházást Bicskén, hogy ehhez 500 millió forint támogatást felvett. Ugyancsak valótlanul híreszteltük azt is, hogy a Q Pharma Kft-vel szemben az ellopott 500 millió forint miatt nyomozás van folyamatban.
Az általunk közzétettekkel szemben a valóság az, hogy bár a Q Pharma Kft. 2014-ben 496 millió forint pályázati támogatás lehívására vált jogosulttá a projekt kivitelezéséhez, de 2015. 05. 20-án a Nemzetgazdasági Minisztérium hozzájárulásával átadta a projekt megvalósítását a támogatás lehívásának lehetőségével együtt egy zöld energiával foglalkozó társaságnak. Mivel az átadásig a Q Pharma Kft. részére a támogatás részbeni folyósítása sem történt meg, ezért az általunk híreszteltekkel ellentétben az 500 millió forintból egyetlen forint sem került a Q Pharma Kft-hez. A szóban forgó GOP-3.2.1-11-2013-0003 azonosító számú pályázathoz kapcsolódó beruházás körülményeit az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2016-ban részletesen kivizsgálta, és a Q Pharma Kft. vonatkozásában a Hivatal sem talált szabálytalanságot, mint ahogyan a céggel szemben nyomozás sincsen folyamatban.
Amint arról a lapunk már korábban beszámolt, a kínai vakcinabeszerzésben érdekelt magyar vállalkozás körüli cégháló egyik tagja már korábban részese volt egy beruházásnak, amelyhez ötszázmillió forintos uniós támogatást kaptak, azonban semmi nem valósult meg a fejlesztésből. Csütörtökön az évekkel ezelőtt tervezett, de el nem készült bicskei beruházás helyszínén tartott korrupcióinfót Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Tompos Márton, a Momentum KorrupcióVadász munkacsoportjának vezetője elmondta, az érintett cég vezetője korábban tápszergyár építésére kapott uniós támogatást, de abból mindössze 59 fúrt lyukra tellett.
Molnár Dániel, a Momentum bicskei szervezetének vezetője, önkormányzati képviselő szerint a mai esemény azért fontos, mert a vakcinabeszerzés mögötti cégháló és egy meghiúsult bicskei beruházás között összefüggés mutatható ki. 2014-ben a fideszes országgyűlési képviselő harsányan bejelentette, hogy egy gyógyszeriparban érdekelt magyar cég több tízmilliárdos beruházással munkahelyeket fog teremteni. Aztán éveken keresztül semmi nem történt, majd megjelent egy teljesen más cég, és felhúzott egy teljesen más épületet. Az ügyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő derítette fel.
– A legújabb információval kezdem, Polt Pétertől megérkezett a válasz a beruházással kapcsolatos kérdésemre, és eszerint két gyanúsítottja van az ügynek. Egy régebbi, ötszázmillió forintos lopást össze lehet kötni a kínai vakcinabeszerzés több tízmilliárd forintos lopásával. A kínai vakcina beszerzésével kapcsolatosan annyit tudunk, hogy a magyar állam által megbízott vállalkozás kétszer olyan drágán adta tovább az államnak a vakcinát, mint amennyiért Szenegál beszerezte. A mostani több tízmilliárd forintos lopás szálai összeérnek egy több évvel ezelőtti 500 millió forintos lopással – magyarázta a részleteket a képviselő.
Lapunk megszerezte a Polt Péter legfőbb ügyész által Hadházy Ákos képviselőnek küldött választ, melyet ezúton közzé is teszünk:
Hadházy külön kiemelte, hogy a magyar állam egy olyan cégcsoport egyik tagjának adta a kínai vakcinabeszerzési megbízást, amellyel szemben nyomozás folyik. A történet lényege, hogy a cégháló egyik tagja ötszázmillió forintos uniós támogatást kapott egy beruházásra, a minisztérium készre igazolta azt, a pénzt kifizették, de akkor abból a beruházásból semmi nem valósult meg.
– Az, amit most látunk a hátunk mögött, az egy másik kft.-nek az üres építménye. Az is biztos, hogy nem létesült 200 munkahely, ahogy azt az eredeti pályázatban megígérték – tette hozzá Hadházy. Majd arról beszélt, hogy a kínai vakcinaügylet jelentős részét mostanára sikerült felderíteni, már csak a beszerzési számlát kell megszerezni, és akkor a kormányváltást követően ez lehet ez első olyan korrupciós ügylet, amelyet gyorsan fel lehet deríteni, és megkérdezni az illetékest, hogy ki adta nekik a megbízást. A hírek szerint a miniszterelnök környezetében nagyon magasra vezetnek a szálak.
A Magyar Hang kérdésére Molnár Dániel elmondta, a tervezett, eredeti beruházás helyén végül felépült, funkció nélküli épületet építő cég mindössze egyetlen főt foglalkoztató offshore hátterű vállalkozás. | https://hang.hu/belfold/2021/03/25/valaszolt-hadhazynak-a-legfobb-ugyesz-ket-gyanusitott-is-van-a-bicsken-eltunt-500-millio-ugyeben-video/ | https://web.archive.org/web/20210330024405/https://hang.hu/belfold/2021/03/25/valaszolt-hadhazynak-a-legfobb-ugyesz-ket-gyanusitott-is-van-a-bicsken-eltunt-500-millio-ugyeben-video/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valaszolt-hadhazynak-a-legfobb-ugyesz-ket-gyanusitott-is-van-a-bicsken-eltunt-500-millio-ugyeben | Magyar Hang | hungarian-news | 2021-03-25 22:01:41 | [] | [
"Q Pharma Invest Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
51,821 | Két évig újították fel milliárdokért, mégis naponta százezren szívnak miatta | Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-s déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária. | Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-s déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária. Alig fejeződött be tavaly a csaknem két évig tartó felújítás, újra le kellett zárni a hidat műszaki probléma miatt: azt észlelték, hogy a tartópillérekre épített, a szerkezetet tartó saruk egy része deformálódott, később el is tört az egyik. Ezt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hagyta szó nélkül:
mi is fel vagyunk rajta háborodva, az lehetetlen állapot, hogy valamit két éven keresztül újítanak fel, és utána elromlik.
Schanda Tamás, az állami megrendelőt, a NIF Zrt.-t felügyelő innovációs tárca államtitkára novemberben ennél durvábban rohant ki, arról nyilatkozott, hogy a kivitelező Strabag-konzorcium nem járt el megfelelő gondossággal, és a közbeszerzésekből való kizárást is felvillantotta. A sajtótájékoztatón elhangzott beszédébe beleszőtte, hogy nem lenne szerencsés a Lánchíd felújítását a Strabag és az A-Híd duójára bízni. (Mielőtt léptek volna a kizárás ügyében, kiderült, hogy a Hárosi Duna-hídon a Strabag mellett alvállalkozóként nem az A-Híd, hanem a Híd-csoport egy másik tagja, a Hídépítő Zrt. dolgozott. Az államtitkári ijesztgetés ellenére a Lánchíd felújítását végül az A-Híd nyerte el.)
A helyzet azóta annyiban változott, hogy elkészült a szakértői anyag arról, mi okozta a műszaki hibát, valamint a javaslat arról, hogyan lehetne orvosolni a problémát. A kivitelező cégeket hiába kerestük meg, ők a szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkoztak, hallgatási fogadalmukat nem szegték meg.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a kivitelező sara a kialakult helyzet, nem megfelelő gondossággal végezték a felújítást, és a hibákat a legszigorúbban számon fogják kérni. Legalábbis ezt válaszolták korábban az RTL Klubnak, a 24.hu kérdéseire azonban nem reagáltak. Így nem válaszoltak arra sem, milyen megállapításokat tett a minisztérium döntését megalapozó szakértői anyag.
Kormányközeli forrásból úgy tudjuk, a tárca a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulmányára épít, amelyet egy elismert szaktekintély, a március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal kitüntetett Dunai László professzor jegyez. A vizsgálatokat, méréseket a BME szakértői tavaly május és november között végezték el, és az összegző tanulmány szerint a sarutörések tekintetében a „legjelentősebb hatásnak a 30 évvel ezelőtti gyártási és építési imperfekciókat” ítélik, az eredetinél kisebb méretű saruk alkalmazása a kereszttartók deformációjában játszik szerepet.
Döntően a harminc évvel ezelőtti gyártási pontatlanságokra vezetik vissza, hogy a szerkezet „önsúly hatására a statikai számításban feltételezettől eltérő módon viselkedik”. Lefordítva: a nem teljesen precíz eredeti hídépítés miatt egyenetlenül oszlik el a terhelés a tartószerkezeten, illetve a sarukon, ez okozza a műszaki hibát, deformációt. Ezzel úgy tűnik, a megrendelő is tisztában van, hiszen Nyul Zoltán NIF-vezérhelyettes már a vizsgálatok lezárására előtt arról beszélt, hogy „a híd problémái nem a most lezajlott beruházás során keletkeztek”.
A felújítás része volt a saruk cseréje, a szakértő anyag szerint a régi, úgynevezett fazéksarukat érzékenyebb, kisebb gömbsarukra cserélték. A szabványok változása miatt a régi fajta saruk beépítése nem jöhetett szóba, a gömbsaruk korszerűbbek, megfelelnek a szabványnak, viszont sokkal érzékenyebbek. A BME anyaga szerint „a saru gyártója a saru méretezésénél egyenletes erőeloszlást és felfekvést tételezett fel”, ez azonban – mint láttuk – a Hárosi Duna-hídnál nem teljesült, ami a saruk tönkremeneteléhez vezetett. Úgy fest, másféle sarut az előírások miatt nem építhettek be a kivitelezők, viszont a szabványnak megfelelő alkatrész nem bírja az egyenetlen terhelést. Úgy tudni, az adatokat a számításokhoz a megrendelő szállította, vagyis a sarukat a NIF adatai alapján tervezték, és a beépítésüket mind a NIF, mind a műszaki ellenőr jóváhagyta. Ha ez bizonyítható, akkor a minisztérium által belengetett jogvitában egyáltalán nem lesz fegyvertelen az építő konzorcium.
A műszaki problémát ezzel együtt el kell hárítani, a szakértők a károsodott saruk cseréjét szakmailag feltétlenül indokoltnak tartják, hibamentes működésük szükséges a szerkezet hosszú távú és biztonságos működéséhez. Arra jutottak, hogy bár a jelenlegi előírások nem teszik lehetővé, műszakilag mégis indokolt lenne a fazéksaruk alkalmazása. Ugyan „alacsonyabb műszaki színvonalat képviselnek és rövidebb élettartamot garantálnak, de a régi szerkezettel való kompatibilitás szempontjából kedvezőbb helyzetet teremtenének statikai, megvalósíthatósági és üzemeltetési szempontból”. A cseréig pedig fenn kell tartani a forgalomkorlátozást – áll a szakértői anyagban.
Ez elég rossz hír a legforgalmasabb gyorsforgalmi út használóinak. Békeidőben napi több mint százezer jármű haladt át a hídon, és most elképzelhető, hogy a saruk cseréje miatt akár 2023-ig is fennmaradhatnak a forgalomkorlátozások, lezárások. Egyelőre annyi biztos, hogy március 22-étől szeptember elsejéig részleges lezárások lesznek. Június 14-éig az M5 felé vezető oldalon zárják le a külső sávot és befejezik a tavaly félbehagyott zajvédő falat. Június 15-étől pedig az M7-es felé vezető oldal mind a négy sávját lezárják, a forgalom 2×2 sávon csak az M5 felé vezető hídon haladhat. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/25/m0-duna-hid-javitas-dugok/ | https://web.archive.org/web/20231009155217/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/25/m0-duna-hid-javitas-dugok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-evig-ujitottak-fel-milliardokert-megis-naponta-szazezren-szivnak-miatta | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-25 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Schanda Tamás"
] | [
"Hídépítő Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Strabag Általános Építő Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,822 | Ezért megérte letarolni a védett erdőt | Tíz éve félkészen áll a hírhedt Csipak-villa a Hármashatár-hegyen. Hiába kellene elbontani a garázsát és visszaállítani az eredeti állapotot, láthatóan semmi sem történik, a természet pedig már elkezdte birtokba venni a luxusingatlant. | Kaptunk egy tippet, hogy a NER egyik közfeladatokat is ellátó erős embere beköltözött a Csipak-villa néven elhíresült luxusingatlanba, ezért csütörtök délelőtt felkerekedtünk, hogy megnézzük, lehet-e valóságalapja a sztorinak. Első ránézésre egyelőre nem igazán. Az elmúlt tíz év egyik legkirívóbb budapesti természetkárosítása nyomán létrejövő telken nyoma sem volt erős NER-embernek, a pusztulatnak viszont annál inkább.
A villa építésének botrányos történetét Földes András és Miklósi Gábor kollégáink tárták fel 2011-ben. A 10 évvel ezelőtt született cikkük szerint a Csipak Péter belvárosi ingatlanvállakozó 1800 négyzetméteres házához tartozó hatállásos garázs nagyobb része a védett erdőbe épült. Azonban hiába taroltak le szabálytalanul több száz négyzetméternyi védett erdőt, a hatóságok annak idején mindent rendben találtak.
Csipak ugyan néhány méterrel hátrébb vitte a kerítést az erdőből, még ugyanebben az évben bontásra kötelezték a vállalkozót. Kiderült az is, hogy Csipak azért nem az engedélyezett területre épített, mert nem tetszett neki a kilátás. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága természetesen nem az egész ingatlan elbontására kötelezte Csipakot, hanem csak a természetvédelmi területbe épült részéről volt szó, valamint elrendelték az eredeti állapot helyreállítását is. Csipak ennek nem tett eleget.
A II. kerületi luxusingatlanba a botrány miatt a vállalkozó nem tudott beköltözni. A cégét (Csipak Cirbolya Mansion), amely birtokolta a villát, később felszámolták, a vállalkozót és a kerületi építési iroda akkori vezetőjét pedig elítélték.
Az ingatlant a felszámolónak 2016-ban 225 millió forintért sikerült eladnia egy angol projektcégnek, amely gyorsan továbbpasszolta a villát a Hetényi és Társa Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, a tulajdoni lap szerint függő hatállyal, de jelenleg is a villa tulajdonosa. A négy évvel ezelőtti szakértői becslés szerint az esetleges bontás és a helyreállítás költsége 3-400 millió forint lehet, amely a vevőt terheli.
A terület értékesítésekor a felszámoló azt írta, hogy a telken egy 55 százalékos műszaki készültségű, egylakásos 2460 m2 alapterületű lakóépület áll. Valamint hogy
„a jelenleg befejezetlen építésű lakóépület pince + földszint + emelet + tetőtér, négyszintes, nagy teraszokkal és külső, belső úszómedencével felszerelt modern luxusépület, szép panorámával rendelkezik.”
Terepszemlénk idején nagyon úgy tűnt, hogy a területen lényegében megállt az idő. Bontásnak és a védett erdő helyreállításának nyoma sincs, viszont annál inkább felütötte a fejét az enyészet.
Az épületet egy biztonsági cég őrzi, vélhetően a szekuritis autója a kapun belül áll, a kerítés mellett pedig egy mobilvécé jelzi az állapot átmenetiségét. Ahogy felkapaszkodunk a Hármashatárhegyi úton a telekkel párhuzamosan, autónyi lyuk köszön ránk a kerítés oldalában – ez látható a cikk coverfotóján. Az elhagyatott helyek kedvelőinek szemszögében ennek is megvan a maga sajátos esztétikája.
Néhány méterrel arrébb a Rogán Antal polgármestersége idejéből ismerős „A jövő útján” feliratú ponyvával letakart (vélhetően) építési hulladék ismét olyan benyomást kelt, mintha az elmúlt tíz évben az udvaron még egy dudvát sem húztak volna ki.
Hiába a gyönyörű panoráma, a teraszokon korhadó korlátokból ítélve úgy tűnik, hogy azt nem élvezi senki. A villa körül az egyetlen felfedezhető dinamika, hogy a természet elkezdte visszaszerezni az irányítást a terület felett; ha így megy tovább az egykori Csipak-villa hamarosan a nemzetközi urbex-közösség egyik népszerű zarándokhelye lesz.
Az ingatlan sorsával kapcsolatban megkeressük a területet tulajdonló céget, a II. kerületi önkormányzatot, valamint az illetékes hatóságokat. A fejleményekről később beszámolunk. | https://telex.hu/belfold/2021/03/26/csipak-villa-csipak-peter-harmashatar-hegy-erdo-termeszetvedelem | https://web.archive.org/web/20230319114955/https://telex.hu/belfold/2021/03/26/csipak-villa-csipak-peter-harmashatar-hegy-erdo-termeszetvedelem | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezert-megerte-letarolni-a-vedett-erdot | Telex | hungarian-news | 2021-03-26 10:18:37 | [
"Csipak Péter"
] | [] | [
"Bp. II. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"környezetvédelem"
] | [] |
51,823 | Egy érintett mesélt Boldog István vesztegetési ügyének részleteiről | A visszaosztással kapcsolatban a nyomozás egyik érintettje – a neve elhallgatását kérve – a Blikknek elmondta, hogy a pénz útját végig egy profi megfigyelő csapat követte végig.
A hatóságok 2019 májusában értesültek arról, hogy M. Róbert vállalkozó húszmillió forintot visszaoszt Boldog Istvánnak és bizalmi embereinek. Hogy megbizonyosodjanak erről, szinte titkosszolgálati módszerekhez folyamodtak és rejtett figyelést rendeltek el, három csapatot is ráállítottak arra, hogy kövessék a pénz útját.
Informátorunk beszámolója alapján a vállalkozó a budapesti Király utcában várakozott egy nejlon táskával a kezében Boldog egyik emberére, aki egy Alfa Romeóval érkezett meg. M. Róbert beszállt az autó hátsó ülésére, majd kisvártatva ki is szállt a járműből, de már a táska nélkül, az Alfa Romeo pedig továbbhajtott az Óbudán található Graphisoft Parkba. | Budapest — Bár igyekeztek trükközni, de sok esélye nem volt a fideszes országgyűlési képviselőhöz, Boldog Istvánhoz köthető körnek, ugyanis a Blikk birtokába jutott iratok szerint több megfigyelő csapat is a nyomukban volt.
Boldog és nyolc társa ellen tavaly emeltek vádat hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. Az ügyben több embert is letartóztattak, köztük a Boldog István jobbkezének tartott F. Petrát. A nő korábban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke volt.
A lapunk birtokába jutott vádirat szerint a Boldoghoz köthető kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen manipulálta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, illetve tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
(Kapcsolódó: Lemondott Boldog István segítője)
A visszaosztással kapcsolatban a nyomozás egyik érintettje – a neve elhallgatását kérve – a Blikknek elmondta, hogy a pénz útját végig egy profi megfigyelő csapat követte végig.
A hatóságok 2019 májusában értesültek arról, hogy M. Róbert vállalkozó húszmillió forintot visszaoszt Boldog Istvánnak és bizalmi embereinek. Hogy megbizonyosodjanak erről, szinte titkosszolgálati módszerekhez folyamodtak és rejtett figyelést rendeltek el, három csapatot is ráállítottak arra, hogy kövessék a pénz útját.
Informátorunk beszámolója alapján a vállalkozó a budapesti Király utcában várakozott egy nejlon táskával a kezében Boldog egyik emberére, aki egy Alfa Romeóval érkezett meg. M. Róbert beszállt az autó hátsó ülésére, majd kisvártatva ki is szállt a járműből, de már a táska nélkül, az Alfa Romeo pedig továbbhajtott az Óbudán található Graphisoft Parkba.
Ide érkezett Fehér Petra is egy Skoda Octaviával, őt két gyalogos megfigyelő követte az irodaházba. A nő a földszinten lévő kávézó egyik asztalához sétált, amelynél ott ült K. Péter és Boldog István, aki a figyelőktől a Csatár fedőnevet kapta – mondta informátorunk. K. Péter volt az, aki az épület bejárata elé leparkoló Alfa Romeóhoz kiment és onnan egy táskát átvéve visszaballagott a társasághoz.
A vállalkozó, M. Róbert, akitől a pénz útra kelt, szintén vádlott lett az ügyben. Az ügyészség a megfigyelés eredményeként azt állapította meg, hogy a pénzből Boldog István, Fehér Petra és K. Péter egyenlő arányban részesült. Emiatt lehet az, hogy az ügyészség Boldogra a hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés, az ötmillió forintos pénzbüntetés és az öt év közügyektől való eltiltás mellett 6 666 666 forint vagyonelkobzást kért. Fehér Petra esetében ez az összeg 6 126 666, K. Péternél pedig 6 315 566 forint.
(Kapcsolódó: Mentegetőzik Boldog István: vádalkunak köszönhetem azt, ami körülöttem zajlik)
Hamar jött a felemelkedés
Boldog István Mezőtúron érettségizett 1985-ben mezőgazdasági gépészként. A vasútnál dolgozott, a pusztapói megállóhely tartozott hozzá. Egy évvel a párt megalakulása után, már 1989-ben belépett a Fideszbe, 1994-ben lett Kétpó polgármestere. | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/boldog-istvan-vesztegetesi-ugy-fedett-nyomozok/pyzwwrb | https://web.archive.org/web/20221205083710/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/boldog-istvan-vesztegetesi-ugy-fedett-nyomozok/pyzwwrb | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-erintett-meselt-boldog-istvan-vesztegetesi-ugyenek-reszleteirol | Blikk | hungarian-news | 2021-03-26 10:51:49 | [
"Boldog István",
"Fehér Péter"
] | [] | [] | [
"vesztegetés"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
51,824 | Lapzárta előtt váltatta le a polgármester a szekszárdi önkormányzati lap főszerkesztőjét | A koronavírus-járvány adta különleges felhatalmazásra hivatkozva váltotta le március 25-én délután Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere Babos Attilát, a Szekszárdi Vasárnap nevű önkormányzati lap megbízott főszerkesztőjét.
A Szabad Pécs hírportál felelős szerkesztője, a szekszárdi önkormányzati lap volt főszerkesztője szerint teljesen egyértelmű, hogy politikai döntés született. Akkor is tudná ezt, ha nem lenne ebben már tapasztalata, de öt éven belül a harmadik alkalommal történik vele hasonló – szögezte le lapunknak eljuttatott közleményében. | A koronavírus-járvány adta különleges felhatalmazásra hivatkozva váltotta le március 25-én délután Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere Babos Attilát, a Szekszárdi Vasárnap nevű önkormányzati lap megbízott főszerkesztőjét.
A Szabad Pécs hírportál felelős szerkesztője, a szekszárdi önkormányzati lap volt főszerkesztője szerint teljesen egyértelmű, hogy politikai döntés született. Akkor is tudná ezt, ha nem lenne ebben már tapasztalata, de öt éven belül a harmadik alkalommal történik vele hasonló – szögezte le lapunknak eljuttatott közleményében.
Mint megírtuk, Babos Attilát január közepén nevezték ki megbízással, határozott időre, június végéig a szekszárdi önkormányzati lap megbízott főszerkesztőjének. Az újságíró legfeljebb fél évre vállalta a megbízást, azt is kérve, hogy legyen a posztra nyilvános pályázati kiírás. További kikötése volt, hogy a munkáját szabadon végezhesse, és ne legyen politikai beleszólás az újság szerkesztésébe, szerkesztési elveibe.
A szekszárdi önkormányzat nyomtatott, 15 ezer példányban, ingyenesen terjesztett, minden szekszárdi háztartásba eljuttatandó hetilapjának szerkesztését így végezte, így tudta végezni január közepe óta március 25-ig, amikor már a lapzártát sem fejezhette be, a politikai döntéshozók átnyúltak ugyanis a feje felett.
A Szekszárdi Vasárnapot vezető Babos Attila tudomása szerint még ő és kollégái készítik a következő lapszámot, de a szerkesztőség tagjainak jövője több mint bizonytalan.
Csütörtök délután ugyanis Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere levelet küldött a nyomtatott hetilapot kiadó cég vezetőjének, hogy rendes felmondással kezdeményezze a szerkesztőség munkatársai munkavállaló és megbízási szerződéseinek a felmondását.
Mindezzel együtt a polgármester közölte azt is, hogy Dránovits Istvánt, a Szekszárdi Vasárnap új szerkesztőbizottságának elnökét felhatalmazta az újság megújításával, és a tartalomelőállításért is teljes körűen felel ezután.
Babos közleménye szerint minderre különös, a cenzúrát súroló előzmények után került sor. A szerkesztőbizottság elnöke ugyanis a főszerkesztő tudta és beleegyezése nélkül folyt bele a lap készítésébe, és egyeztetett az újság tartalmáról a munkatársaival. Amint ezt megtudta, írásban és szóban is, azonnal jelezte munkatársainak, hogy a lapot továbbra is ő szerkeszti, ezzel ellentétes utasítást, jelzést nem kapott, így semmilyen utasítást ne fogadjanak el a szerkesztőbizottsági elnöktől. Ezzel kapcsolatos álláspontját a polgármester által közvetlenül felhatalmazott szerkesztőbizottsági elnökkel is közölte.
Nem sokkal ezt követően érkezett meg Ács Rezső polgármester levele a kiadó céghez, amelyben a szerkesztőség feloszlatását írta elő. Babos Attila így már nem tudta befejezni a vasárnap megjelenő lap szerkesztését, Dránovits István vette át az irányítást a polgármesteri, azaz politikai felhatalmazásra hivatkozva.
– Kiegyensúlyozott, a szakmai szabályoknak megfelelő lapot készítettek az elmúlt két és fél hónapban – írja Babos, szerinte vélhetően ez volt az egyik ok, amiért most távoznia kellett, és feloszlatták a teljes szerkesztőséget.
A leváltott főszerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy Szekszárd azon tíz városok egyike, amelyben hamarosan elindulhat a City7 nevű, a Mediaworks által készítendő ingyenesen terjesztett nyomtatott hetilap. – Ha a polgármester és az új szerkesztőbizottság úgy dönt, hogy nem lesz ingyenesen terjesztett nyomtatott hetilap többé a Szekszárdi Vasárnap, ezt a „piaci rést” „be fogja tudni tölteni” az új kormányközeli lap – teszi hozzá.
Az ügy háttere, hogy március 8-án az addig a szekszárdi közgyűlésben többségben lévő ellenzéki Éljen Szekszárd! frakció többsége „elolvadt”, mert Zaják Rita, a Párbeszéd tagja bejelentette kilépését. Másnap Ács Rezső – a rendkívüli jogrend adta lehetőségével élve – rendeleteivel politikai leszámolásba kezdett, és ennek részeként átalakította a Szekszárdi Vasárnap című önkormányzati lap működését. | https://hang.hu/belfold/2021/03/25/lapzarta-elott-valtatta-le-a-polgarmester-a-szekszardi-onkormanyzati-lap-foszerkesztojet/ | https://web.archive.org/web/20231209120318/https://hang.hu/belfold/lapzarta-elott-valtatta-le-a-polgarmester-a-szekszardi-onkormanyzati-lap-foszerkesztojet-124828 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lapzarta-elott-valtatta-le-a-polgarmester-a-szekszardi-onkormanyzati-lap-foszerkesztojet | Magyar Hang | hungarian-news | 2021-03-26 10:59:21 | [] | [
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"média",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,825 | Varga Mihálynak is szívügye a turizmus - Jól ismert milliárdosok kaptak százmilliós segítséget | A Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumnak sikerült az Újpest FC volt tulajdonosának szállodáját támogatnia 150 millió forinttal, pedig a hotel korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán is nyert. Egy másik győztes neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel. Megint milliárdosok kaptak állami segítséget. | Eddig azt lehetett hinni, hogy csak a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) oszt ki milliárdokat a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai szálláshelyek fejlesztésére, de a napokban Varga Mihály is bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium összesen 4,3 milliárd forint sorsáról határozott.
A politikus még március 6-án közölte a Facebook-oldalán, hogy döntöttek a panzió- és szállodafejlesztési pályázatokról, így nyolc új panzió építése kezdődik meg és kilenc szállodában indulnak fejlesztések. A beruházások Bugyi, Csomád, Dabas, Gödöllő, Herceghalom, Péteri, Vasad, Vecsés, Verőce, Visegrád és Zsámbék településeken valósulnak meg. A nyertesek listáját a Magyar Államkincstár oldalán publikálták, mi pedig megnéztük, hogy ténylegesen kik és milyen cégek kaptak 60-300 millió forintos költségvetési támogatást a Pénzügyminisztériumtól. Érdekes nevekre bukkantunk.
Varga Mihály még tavaly nyáron beszélt arról, hogy újabb gazdaságvédelmi intézkedésként a pénzügyi tárca hazai forrásból indít szállodák fejlesztését és bővítését támogató pályázatot 2 milliárd forint keretösszeggel Pest megyei vállalkozások részére. Pest megye ugyanis az uniós előírások miatt a hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb uniós fejlesztési forráshoz jut hozzá. Új panziók építésére pedig 1,8 milliárd forintos pályázati keretösszeget szántak.
A turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat döntött Magyarországon, a koronavírus-járvány azonban súlyosan érintette az ágazatot. Ezért a kormány számos intézkedéssel segíti az itt működő vállalkozásokat
- fogalmazott még március 6-án Varga Mihály. Szerinte a végül kiosztott 4,3 milliárd forintos támogatásból összesen nyolcmilliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósulhat meg Pest megyében. Na de kik a szerencsés nyertesek?
Tehát 8 új panzió építését összesen 1,7 milliárd forinttal segítette meg a Pénzügyminisztérium. A nyertesek között pedig ott találjuk a GFS-Pro Ingatlanfejlesztő Kft.-t is 296,3 millió forinttal. Ez egy vecsési székhelyű cég, főtevékenysége pedig a kötött, hurkolt kelme gyártása, de tavaly augusztus óta szállodai szolgáltatással is foglalkoznak. Igazán jól menő cégről van szó, hiszen évről évre stabilan egymilliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolít, 2019-ben 1,2 milliárd forint volt az árbevétel, ami 353 millió forint profithoz volt elég. Tehát közel annyi támogatást kapott a GFS-Pro a Pénzügyminisztériumtól, mint a 2019-es nyeresége.
A cég többségi tulajdonosa pedig a 2019-ben félmilliárd forintos profittal záró Silence Kft.-én keresztül Hölle János. Az ő neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel korábban. Szintén a Silence Kft. ugyanis a többségi tulajdonosa a vecsési GHW Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, de ebben a cégben már felbukkan kisebbségi részesedéssel a liechtenstein Haman Stiftung. Székhelye Schaan, Landstrasse 27., kézbesítési megbízottja Hölle János, de erre a címre jegyezték be a VolDan Investments Ltd-t is.
A VolDan pedig 2013-ban kapott engedélyt az egykor Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól magyar letelepedési kötvény forgalmazására többek között orosz, ukrán, grúz és üzbég állampolgároknak. A letelepedési kötvénybiznisz egyik fontos szereplője például havi 1,2 millió forintért bérelt moszkvai irodát a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól.
A második Orbán-kormány 2013-ban indította el az úgynevezett letelepedésikötvény-programot. Amelynek keretében – a több külföldi országban már bevett módi mintájára – az Európai Unión kívüli befektetők vásárolhattak magyarországi letelepedési államkötvényt, cserébe magyarországi letelepedési engedélyt kaphattak, ezzel pedig jogot arra, hogy szabadon utazzanak az EU-n belül. A programot 2017 márciusában függesztették fel, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a kedvezőbb finanszírozási helyzetre hivatkozva beszüntette a kötvényértékesítést. A szervezet akkori közleményében jelezte, hogy a programban összesen 17 009 darab kötvénycsomagot értékesítettek, 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben. (Erről bővebben például ebben a cikkünkben írtunk).
Dupla siker
Ami pedig a szállodákat illeti: ebben a kategóriában nem újakat építenek, hanem meglévő házakat fejleszthetnek. Itt 9 nyertes kapott összesen 2,5 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. A legérdekesebb győztes a Forster Vadászkastély Szálloda, amely 150 millió forintnak örülhet. Igazán sikeres pályázóról van szó, ugyanis a Forster Rendezvény Kft. szerepel a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között is. Egészen pontosan 57,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Vadászkastély Panzió bővítésére. Tehát a Pénzügyminisztériumnak sikerült éppen egy olyan szálláshelyet támogatnia a mindössze 9 nyertes között, amelyik korábban már az MTÜ-pályázatán is nyert. A Forster Kft. egyik tulajdonosa Lukács Ferenc, az Újpest FC korábbi klubtulajdonosa.
Visegrádon gyakorlatilag az összes jelentősebb hotel befért a nyertesek közé, például a Thermal Hotel Visgrád 299 millió forintot kapott, ez Dunai György milliárdos üzletember és családjának tulajdonában van. Az elmúlt években igazán jól teljesített: 2019-ben 2 milliárd forintos forgalom mellett 265 millió forint jött össze. Most tehát több támogatást kapott, mint a legutóbbi publikus nyeresége. Rászorult a támogatásra Varga Mihály szerint a Silvanus hotel is, amely talán Magyarország legszebb panorámájával rendelkezik (299 millió forint), valamint 300 millió forinttal tervezhet a Hotel Visegrád, amely például tavaly nyáron tömve volt vendéggel.
Ráadásul például a visegrádi szállodák is jelentős kormányzati támogatást kaptak a november 11. és december 10. közötti időszakra érkezett foglalásaik után. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Nos, a Thermal Hotel 24,8 millió forintot, míg a Silvanus 25 millió forint kompenzációt könyvelhetett el.
PM: Ez támadás
Cikkünk megjelenése után reagált a Pénzügyminisztérium.
Félrevezető hírekkel támadják a turizmus fejlesztését egyes sajtóorgánumok, kifogásolva az induló beruházásokat, miközben a kormány pályázata a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja több száz munkahely megvédésével és létrehozásával - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) a közösségi oldalán közzétett pénteki bejegyzésben.
Ezzel szemben a PM szerint tény, hogy a pályázat a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja. A beérkezett pályázatok értékelését Pest Megye Önkormányzata és a Pénzügyminisztérium egymástól függetlenül, az előírásoknak megfelelően végzi, a döntésben részt vesz a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Államkincstár is - közölte a tárca.
A pályázat nélkül ezek a fejlesztések nem tudnának megvalósulni, így akik ezeket a beruházásokat támadják, az érintett 11 települést, több száz munkahelyet és a térség turizmusát támadják
- olvasható a bejegyzésben. | https://privatbankar.hu/cikkek/makro/varga-mihaly-is-felkarolta-a-milliardosokat.html | https://web.archive.org/web/20220925212931/https://privatbankar.hu/cikkek/makro/varga-mihaly-is-felkarolta-a-milliardosokat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-mihalynak-is-szivugye-a-turizmus-jol-ismert-milliardosok-kaptak-szazmillios-segitseget | Privátbankár | hungarian-news | 2021-03-26 11:06:31 | [
"Dunai György",
"Hölle János"
] | [
"Forster Rendezvény Kft.",
"GFS-Pro Ingatlanfejlesztő Kft.",
"GHW Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Pénzügyminisztérium",
"Silence Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program",
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
51,826 | Az álhírekkel ellentétben Magyarország nem vásárolt rossz minőségű maszkokat Kínából | A Gyömrői-sarok Projekt Kft. az MTI kérdésére megerősítette, hogy az Ouleok cégtől nem szállított maszkot Magyarországra. Lehetőségként ez a cég is felvetődött, de a céget megvizsgálták, a lehetőséget elvetették, szerződést nem kötöttek. A maszkokat más cégektől vásárolták. | A tárca „Gyurcsány Ferenc zavarkeltése és a baloldali álhírek ellen” című közleményében arra reagált, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) napközben sajtóhírekre hivatkozva azt közölte, a külügyminisztérium több millió darabot vásárolt abból a maszktípusból, amire az Európai Unió termékriasztási rendszere figyelmeztetést adott ki fertőzésveszély miatt.
A minisztérium emlékeztetett, a járvány első hulláma alatt elképesztő verseny zajlott a védekezéshez szükséges eszközökért, így a maszkokért is, az egész világ Kínában állt sorban.
„150 millió maszkot vásároltunk a védekezés frontvonalában dolgozó orvosoknak, ápolóknak” - fejtették ki, hozzátéve, „az egyik beszállító - aki a 150 millióból 9 millió maszkot hozott - esetleges forrásként egy olyan céget is feltüntetett, amely terméke nem megfelelő”.
A KKM kiemelte ugyanakkor, hogy a nem megfelelő terméket kínáló céggel megállapodás nem született, tehát ettől a cégtől maszkot nem vásároltak.
A tárca hangsúlyozta, a kormány a maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák vásárlásánál is kizárólag a magyar emberek egészségének és életének védelmét tartotta és tartja szem előtt.
„A baloldal ezzel szemben kamuvideókat gyártott, folyamatosan hazudozik, és oltásellenes politikát folytat” - tette hozzá a minisztérium.
A Gyömrői-sarok Projekt Kft. az MTI kérdésére megerősítette, hogy az Ouleok cégtől nem szállított maszkot Magyarországra. Lehetőségként ez a cég is felvetődött, de a céget megvizsgálták, a lehetőséget elvetették, szerződést nem kötöttek. A maszkokat más cégektől vásárolták. | https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20210325-az-alhirekkel-ellentetben-magyarorszag-nem-vasarolt-rossz-minosegu-maszkokat-kinabol | https://web.archive.org/web/20230208232026/https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20210325-az-alhirekkel-ellentetben-magyarorszag-nem-vasarolt-rossz-minosegu-maszkokat-kinabol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alhirekkel-ellentetben-magyarorszag-nem-vasarolt-rossz-minosegu-maszkokat-kinabol | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2021-03-26 11:11:42 | [] | [
"Gyömrői-Sarok Projekt Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"covid-19"
] | [] |
51,827 | NER-lovagokra írják szabályokat a Balatonnál | Pontosítás: Cikkünk megjelenése után a csopaki kikötőt megvásárló cég jelezte: a terület, ahol az építkezés zajlik, nem a Sápi major tulajdona, a leállított építkezés a molószár melletti, más magántulajdonában álló területen folyt. | beruházás;Balaton;
2021-03-26 07:20:00
NER-lovagokra írják szabályokat a Balatonnál
Az építésügyi hatóság leállíttatta az óriási fúrógépet is bevető csopaki építkezést az egykori Bahart-kikötő területén a Balatonhír információi szerint.
Az építésügyi hatóság leállíttatta az óriási fúrógépet is bevető csopaki építkezést az egykori Bahart-kikötő területén a Balatonhír információi szerint. A tavaly októberben a kikiáltási ár tizennyolcszorosáért, 889,87 millió forintért elkelt területen fákat vágtak ki, illetve komoly alapbetonozási munkák zajlottak, ám, mint a Veszprém megyei kormányhivatal megállapította, az építtető nem jelentette be a munkálatokat, s kérelmet sem adott be az ügyben, így az építési hatóság leállíttatta a beruházást. Korábban a vízügy is megvizsgálta az építkezést, s ugyancsak megállapította: engedély nélkül állt neki a móló és a partvédőmű átalakításának az építtető.
Az állami tulajdonban lévő Bahart tavaly májusban elfogadott reorganizációs tervében az szerepelt, hogy a csopaki kikötőt három másikkal eladják. A négy település jelezte, átvennék üzemeltetésre a kikötőket, s hosszas tárgyalás után Balatonudvari, Balatonakali, Balatonkenese 25 évre meg is kapta a területet ingyenes használatra. Csopaknak azonban nem sikerült megegyeznie a céggel, ugyanis a Bahart csak a kikötő egy részét adta volna át a településnek – nagyjából a betonmólót –, a többit, amely igazából, mint közpark fontos lett volna a településnek, továbbra is értékesítésre szánta a hajózási cég, amely végül 52,07 millió forintért hirdette meg a 2800 négyzetméteres területet.
A licitet a NER-es útépítésekben érdekelt Abronits Róbert egyik cége nyerte – ezt a Bahart hónapokig nem árulta el, lapunk közérdekű adatigénylése elől is kitért. Az építkezést ugyan most leállították, ám a helyiek továbbra is attól tartanak – bár a parton egyelőre érvényes a 2 százalékos beépíthetőségi küszöb –, kormányzati kapcsolatok segítségével bármikor felül lehet írni a hatályos helyi és az országos előírásokat. A Csopaktól nem messze található, déli parton lévő balatonaligai építkezéseket például „nemzetgazdasági érdekből” kiemelt területté nyilvánította a kormány. Bár a helyiek tiltakozását látva az egykori üdülőtábor helyére tervezett szállódamostrum mögül kihátrált a kabinet, a pártállami káderüdülő átépítése nem állt le.
Sőt, a minap a parlamentben folyt vita is rávilágított arra, a kormánypárti oldal továbbra is abban érdekelt, hogy a Balaton melletti beruházásokra minél lazább szabályok vonatkozzanak. Hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának Fidesz-KDNP-s többsége leszavazta azt a javaslatot, amelyet az LMP-s Keresztes László Lóránt terjesztett elő. Az ellenzéki képviselő azt szerette volna elérni, maradjon ki az egyik készülő jogszabályból az a passzus, amely szerint a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapíthatja meg, mi történhet a tóparton.
A helyhatóságok ugyanis abban érdekeltek, hogy az új rendelet ne készüljön el, mert addig a régi előírások vannak érvényben, amelyek meglehetősen jól védik a tópartot a beruházásokkal szemben. A Keresztes László Lóránt által kifogásolt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezet azonban éppen ezeket a rendeleteket söpri el, lehetővé téve, hogy az érintett miniszter, Palkovics László saját hatáskörben döntsön minden egyes beruházással kapcsolatban, felülírva az érvényes szabályozást például a területek beépíthetőségéről, vagy éppen az új épületek parttól való távolságáról. A törvényjavaslattal kapcsolatban Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeit képviselő helyettese is megfogalmazta aggályait, amit az Országgyűlés gazdasági bizottságának is elküldött, ám az nem vette figyelembe az észrevételeit. | https://nepszava.hu/3114338_ner-lovagokra-irjak-szabalyokat-a-balatonnal | https://web.archive.org/web/20230531230207/https://nepszava.hu/3114338_ner-lovagokra-irjak-szabalyokat-a-balatonnal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-lovagokra-irjak-szabalyokat-a-balatonnal | Népszava | hungarian-news | 2021-03-26 11:14:00 | [
"Abronits Róbert"
] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)"
] | [
"Csopak",
"Veszprém megye"
] | [
"hajózás",
"engedély",
"építőipar",
"jogalkotás",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
51,828 | Rekreációs központot épít Tiborcz cége az egykori Fonográf Klub területén | Wellness, fitness szolgáltatások és „kids club” várja majd az érdeklődőket a kultikus helyszínen. A beruházás a engedélyeztetés és tervezés fázisnál tart, az átadás jövő év végére várható. | „Szabadidős, sport- és rekreációs központ” létesül a XII. kerületi legendás Fonográf Klub helyén – válaszolta megkeresésünkre a Tiborcz István érdekeltségében lévő BDPST Group.
Tavaly derítette ki a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), hogy a Költő utcai egykori Fonográf Klub területét a Piarista Rend Magyar Tartományától a Tusculanum Hegyvidék Kft. vásárolta meg. A cég a BDPST Group tulajdona, ez a társaság pedig részben Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a vállalkozása.
Akkor még nem lehetett tudni, hogy mit fognak kezdeni a megszerzett ingatlannal, viszont a Narancs.hu a napokban úgy értesült, hogy március elejével valamilyen munkálatok kezdődtek a területen, továbbá az étterem eddigi üzemeltetője, a Svábhegyi Kisvendéglő március végi határidővel költözni kényszerült.
„A korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub területén egy értéknövelő beruházás keretében egy, a svábhegyi környezetbe belesimuló, magas színvonalú, családbarát szabadidős-, sport- és rekreációs központ épül, amely a korábbi létesítményhez hasonló funkcióval bír majd, és a remények szerint a nagy múltú elődhöz hasonló szerepet tölt be a környék életében” – válaszolta megkeresésünkre a BDPST Group.
„A fejlesztés révén létrejövő szabadidős és rekreációs központ étteremmel, wellness és fitnesz szolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá a gyermekek számára fenntartott, úgynevezett »kids clubbal« várja majd az érdeklődőket”
- írták. Hozzátették, „a beruházás jelenleg az engedélyeztetési és tervezési fázisnál tart, a szükséges engedélyek beszerzése folyamatban van az illetékes hatóságoknál. Az engedélyek meglétét követően a munkálatok késő tavasszal kezdődhetnek el, a fejlesztés átadása jövő év végére várható”.
Santana is teniszezett itt
A szabadidőközpontot az Illés és a Tolcsvayék fúziójával megalakult Fonográf együttes hozta létre a Svábhegyen, a Költő utcában még 1985-ben, hivatalosan Fonográf Country Club néven, történetéről a Gasztró Régész blog számolt be részletesen pár hete. A klub látogatásához 800 forintos tagsági igazolvánnyal kellett rendelkezni, cserébe söröző, medence és teniszpályák voltak látogathatók, és stúdió is működött a komplexumban.
A korszak sztárjai közül többen (köztük Halász Judit, Eszényi Viktória, Sebestyén Márta) is itt készítettek albumokat, a Fonográf együttes tagjai, így Szörényi Levente és Bródy János pedig „kis túlzással itt élték az életüket”. A legenda szerint 1986-ban a Queen együttes is beugrott egy kertipartira, viszont vélhetően a legnagyobb név, aki dokumentálhatóan ott járt, Carlos Santana volt: 1993-as koncentje után a Kurír kísérte el a zenészt, a lap által készített beszámoló szerint még játszott is egy-két teniszmeccset.
1990-ben külső befektető is beszállt, amit üzemeltetőváltások követtek, a klub pedig fokozatosan elvesztette az exkluzivitás varázsát, és megnyitotta kapuit mindenki előtt, az étterembe bárki beülhetett és válthatott napijegyet a komplexum strandjára is. Ettől függetlenül értesüléseink szerint a környékbeliek kedvelt helye volt a tavalyi tulajdonosváltásig is, üzletemberek és politikusok is gyakran látogatták; úgy tudjuk, Áder János köztársasági elnököt is többször látták a helyszínen. (Megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, ami eddig még nem erősítette meg értesülésünket).
Lakópark dömping
A Fonográf Klub átalakítása a sokadik beruházás, ami megvalósul a környéken. Szintén az MKKP írta meg, hogy a Hangya utcában, pusztán pár perces sétára az étteremtől, szintén Tiborcz István kezdett el építkezni. A Bellevue Developments Kft. később Nyerges Zsolt kormányközeli vállalkozóhoz került, így már ő folytatja a beruházást, aminek keretében egy villa épül a területen.
Az Etna General Kft. jóvoltából a Költő utca és a Hangya utca találkozásában épül a Skyline Residence luxus lakópark. A lakások előértékesítési fázisa 2019 októberében zárul le, melynek során a 42 százalékukat értékesítették. Kerestük a társaságot, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
A Hangya utca páratlan oldalán Városi Gábor építész és a Piarista Rend Magyar Tartományának közös cége, a Svábhegyi Villa Kft. építi a futurisztikus kinézetű Költő Kert lakóparkot. „Jelenleg több kérdést illetően is egyeztetések vannak folyamatban a beruházó, a finanszírozó és a vevők között, amelyek még nem zárultak le. A beruházás előrehaladott, a használatba vételi engedély megszerzése közeli állapotban van, de elmondható, hogy a pandémia negatív hatásai sajnos mind közvetlenül, mind pedig közvetetten ezt a projektet is érintették, amelyekkel folyamatosan meg kell küzdenünk” – válaszolta megkeresésünkre Városi Gábor.
Tájékoztatása szerint a kialakításra kerülő lakások kétharmadának értékesítése már megtörtént, a lakások ára pedig annak függvénye, hogy milyen felszereltséggel vásárolja meg a vevő az ingatlant. „A kivitelezés menetét egy szokásos menetrendhez képest befolyásolja a projekt sajátos megjelenése, egyedisége és komplexitása is, amelyeket az Ön által is hivatkozott két cikkben részletesen ismertettem” – írta. | https://magyarnarancs.hu/belpol/rekreacios-kozpontot-epit-tiborcz-cege-az-egykori-fonograf-klub-teruleten-237000 | https://web.archive.org/web/20220705034844/https://magyarnarancs.hu/belpol/rekreacios-kozpontot-epit-tiborcz-cege-az-egykori-fonograf-klub-teruleten-237000 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rekreacios-kozpontot-epit-tiborcz-cege-az-egykori-fonograf-klub-teruleten | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-03-26 19:43:47 | [
"Nyerges Zsolt",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Bellevue Developments Kft.",
"Etna General Kft.",
"Svábhegyi Villa Kft.",
"Tusculanum Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
51,829 | Egykori állami csúcsvezető volt nejével erősödött az Orbán Ráhel barátnője vezette cég | Megint változott a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. felügyelő bizottságának összetétele. | Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
Újabb csere történt a magyar divatipar feltámasztására gründolt Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságában, nem sokkal azután, hogy pár hónapja a szolnoki fideszes körökhöz közel álló személy került be az Orbán Ráhel közeli ismerőse által vezetett cég fb-jébe (amiről itt adtunk hírt).
A cégnyilvántartás szerint a Magyar Államkincstár egykori vezetőjének, a jelenleg az Eximbankban pénzügyi vezérigazgató-helyettesként dolgozó Dancsó Józsefnek a volt felesége, dr. Soós Ilona lett fb-tag a cégben.
Neve pár évvel ezelőtt, 2015 táján forgott sokat a sajtóban, amikor Gaskó Istvánnal, a LIGA Szakszervezetek konföderáció, illetve a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete akkori vezetőjével hozták összefüggésbe a személyét. Egy párt alkottak, ezen túl Soós Ilona cége, a Juvenalis-Oros Kft. jogsegély-szolgáltatást nyújtott a szervezet részére (írta akkoriban a Magyar Hírlap) – ami vitákra adott okot a VDSZSZ-en belül. Gaskó elnökségét érintően nyomozás is indult, például hűtlen kezelés miatt. A vádakat alaptalannak nevezte Gaskó.
A Juvenalis-Oros Kft. a mai napig működik, de már LifeGOAL Managing Kft. néven. A névváltásra tavaly áprilisban került sor, ezzel egy időben pedig bekerült a cégbe tulajdonosként és ügyvezetőként Dancsó József és Soós Ilona közös gyermeke, az 1999-es születésű Dancsó József. A fő profilban üzletviteli tanácsadással foglalkozó, Orosházán bejegyzett cég nem bonyolít nagy forgalmat, 2019-ben 2,4 millió forint nettó értékesítési árbevételre 96 ezer forint adózott eredmény jutott. A megélhetést értelemszerűen nem ez a tevékenység biztosítja, hanem Soós Ilona ügyvédi praxisa, melyet Orosházán végez. | https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/egykori-allami-csucsvezeto-volt-nejevel-erosodott-az-orban-rahel-baratnoje-vezette-ceg.html | https://web.archive.org/web/20210615165252/https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/egykori-allami-csucsvezeto-volt-nejevel-erosodott-az-orban-rahel-baratnoje-vezette-ceg.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egykori-allami-csucsvezeto-volt-nejevel-erosodott-az-orban-rahel-baratnoje-vezette-ceg | Privátbankár | hungarian-news | 2021-03-27 12:23:16 | [
"Dancsó József",
"Soós Ilona"
] | [
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
51,830 | A DK-s Lakos Imre vigaszdíja az újbudai önkormányzattól: 8 millió forint másfél hónap alatt | A XI. kerületi DK-s polgármester kabinetfőnökként alkalmazta volt SZDSZ-es párttársát, miután az nem került be a kéviselő-testületbe. | Másfél hónap alatt több mint nyolcmillió forintot keresett az ellenzéki vezetésű újbudai önkormányzaton az egykori SZDSZ-es, jelenleg DK-s Lakos Imre – írta a Sétáló Budapest Facebook-oldal. Lakos, aki Demokratikus Koalíció XI. kerületi alapszervezeti vezetője a párt listájának második helyén indult 2019-ben az önkormányzati választáson, de nem sikerült mandátumot szereznie a képviselő-testületben.
Végül komoly összeggel vigasztalódhatott: a náci tömeggyilkosokat előszeretettel emlegető
László Imre DK-s polgármester másfél hónapig kabinetvezetőként alkalmazta párttársát, amiért az nyolcmillió forintot keresett.
Emlékeztetnek, Lakos volt az a politikus, aki félmillió forintra beperelte Lengyel Domokost, a Sétáló Budapest kerületi polgármester-jelöltjét az alábbi megfogalmazásáért: „Célunk a parkolási maffia, a NER korrupt rendszere és a hasonlóképp korrupt, másodfokon elítélt Lakos Imre–Molnár Gyula-tandem mellett harmadik, civil utat kínálni a választóknak.”
„A közhatalmat soha nem gyakorló, 24 éves Lengyel Domokos bár egy tényszerűen igaz állítást írt, a volt SZDSZ-es politikusbűnöző sérelme szerint hiányolta a kétes harmadfokú felmentés történetét, ahol az MSZP alkotmánybíró-jelöltje (!) a nyilvánvaló elfogultság ellenére felmenthette őket a Kúrián” – olvasható a Sétáló Budapest posztjában.
Lengyel Domokost Schiffer András képviseli, Lakost pedig Gyurcsány Ferenc egykori ügyvédje, az ellenzéki önkormányzatoktól továbbra is milliós szerződéseket nyerő Czeglédy Csaba irodája; az első tárgyaláson Lakos Imre meg sem jelent. A kopaszi-gáti korrupciós ügy harmadrendű vádlottja, Zala László ügyvédi irodája pedig 4,2 millió forint értékben kapott megbízást tavaly novemberben Újbuda önkormányzatától – teszik hozzá.
Az összefonódásokat jól példázza, hogy
a DK-s politikus továbbra is többszázezres fizetést kap a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzattól
felügyelőbizottsági tagként.
„Keresztülnyomott egy korrupciós ügyet”
2019 decemberében Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, újbudai önkormányzati képviselő követelte Lakos eltávolítását a kabinetfőnöki pozícióból. Novák szerint Lakos Imre „keresztülnyomott az önkormányzat gazdasági bizottságán egy kisebb korrupciós ügyet”, és bejelentette, hogy pártja hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz az ügyben.
Emlékeztetett: a 24.hu másfél éve közölt cikket arról, hogy a hivatalos és a környékbeli árak feléért-harmadáért „juthat ingatlanhoz” egy cég, amelynek a DK politikusa, Élő Norbert a vezérigazgatója. Akkor ettől a szerződéstől a „média hatására” elálltak – mondta Novák Előd, hozzátéve: de „most Lakos Imre egyik első teendője volt keresztülnyomni ezt az ügyet a gazdasági bizottságon”.
Az ellenzéki politikus azt mondta: Lakos Imre, „az egykori SZDSZ-es politikusbűnöző” lett az ország ötödik legnagyobb önkormányzata, Újbuda második embere, miután László Imre, a kerület DK-s polgármestere kabinetvezetővé nevezte ki őt. | https://mandiner.hu/belfold/2021/02/dk-lakos-imre-ujbuda-demokratikus-koalicio-penz | https://web.archive.org/web/20211210154540/https://mandiner.hu/cikk/20210216_dk_lakos_imre_ujbuda_demokratikus_koalicio_penz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dk-s-lakos-imre-vigaszdija-az-ujbudai-onkormanyzattol-8-millio-forint-masfel-honap-alatt | Mandiner | hungarian-news | 2021-02-16 16:15:00 | [
"Lakos Imre"
] | [
"Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata (Újbuda)"
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [] |
51,831 | Gyanús metrópénzek a fideszes médiahátországot megalapozó befektetőnél | Egészen a Fidesz médiabirodalmának megalapozásáig vezetnek a BKV-Alstom korrupciós ügy szálai, de Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter, az Infocenter Média alapítója azt mondja, nem ismerte a cégbe a kezdetekkor befektető Defap vállalati hátterét, illetve nem ismerte a pénzeinek eredetét. | Négy magánszemély, két magyar, egy osztrák és egy amerikai állampolgár ül a vádlottak padjára abban a büntetőperben, amely azért indult, mert a gyanú szerint vesztegetőként érintettek voltak a BKV-Alstom korrupciós ügyben. A megvesztegetett személyek ugyanakkor egyelőre nem akadtak horogra a Magyarországon már 2011 óta tartó nyomozás során. A 24.hu egy mai cikkében beszámolt arról is, hogy a vád szerint csaknem 8,5 millió euró (mai árfolyamon átszámítva 2,8 milliárd forint) kenőpénz csúszott tanácsadó cégek közvetítésével az Alstomtól „az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyekhez”, vagyis olyanokhoz, akik elintézhették, hogy a BKV az Alstomtól rendeljen metrókocsikat.
A több tanácsadócég közül a dán Hansen Consulting Aps nevű vállalkozáson keresztül érkezhetett a BKV-hoz a legtöbb pénz, 5 millió euró – legalábbis a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal így tájékoztatta korábban az Indexet.
A 24.hu cikke szerint a Hansent a dán cégadatbázis szerint 2003 végén alapították koppenhágai székhellyel, tevékenysége fő területeként Ausztriát, Romániát és Magyarországot adta meg, tulajdonosa egy pénzügyi holdingtársaság, a Defap Enterprises Aps volt, amely befektetéseivel külföldi cégeket célzott meg. Ma már egyik cég sem aktív.
A Defap az Infocenter Média Zrt. befektetője volt
A történet azért érdekes, mivel a Defap Enterprises neve a magyar médiahatóság, az NMHH 2010-es országgyűlési beszámolójában is felbukkant (a cégháló a beszámoló 223. oldalán látható), a dán társaság ugyanis tulajdonos lett egy hirtelen felfutó magyarországi médiavállalkozásban, az Infocenter.hu Média Zrt.-ben. A cég a leányvállalatán, a Central Media Holding Aps-en keresztül szerzett 48 százalékos részesedést az Infocenterben.
Az Infocenterről azt érdemes tudni, hogy azt Fellegi Tamás, a 2010-ben megalakult második Orbán-kormány volt fejlesztési minisztere hozta létre 2009 júliusában. A cégbe az alapítása után szinte rögtön beszállt az említett Defap, és a céget néhány hónap leforgása után már jelentős médiatulajdonosként jegyezték. Az Infocenter megvette a Heti Válasz című hetilapot, egy ideig portfóliójában tudhatta a Lánchíd Rádiót, övé lett a Class FM, sőt később az Infocenter azt is bejelentette, hogy bevásárol az IKO Media Holdingba, amivel akkor az RTL Klubban is tulajdonrészt szerzett volna.
A 2009 júliusban alapított Infocenter nem sokkal később, már a nyár a végére bő 1 milliárd forint befektetésnél tartott, miután:
augusztus 26-án megvette a Heti Válasz Kft. 100 százalékos tulajdonrészét 830 millió forintos értéken,
szeptember 1-jén aláírta a Lánchíd Rádió Kft. 100 százalékos üzletrészeire az adásvételi szerződést 115 millió forintos értéken.
Fellegi és Orbán
A 24.hu szerint Fellegi, aki a Fidesz-alapító élcsapattal még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerkedett meg, Orbán Viktor miniszter teljes bizalmát élvezte. Ami az üzleti világot illeti, a Matáv, illetve az osztrák Kapsch alkalmazásában állt, saját cége, az Euroatlantic Rt. az első Orbán-kormány végóráiban összesen 750 millió forintos pr-megrendelést kapott.
Az Infocenter mérlegéből az derül ki, hogy a külföldi tulajdonos kölcsöne finanszírozta a bevásárlásokat.
Az addigi befektetéseihez fogható összeget, 3,3 millió euró (durván egymilliárd forint) kölcsönt mutatott ki a könyveiben, amit a külföldi tulajdonos, a Central Media Holding Aps nyújtott, neki adta el Fellegi 2009. augusztus 26-án az Infocenter-részvényeinek 48 százalékát.
Vagyis a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását a dán Defap finanszírozta.
Miután a Hansen neve is felmerült az Alstom kapcsán, és ismert, hogy a tanácsadócég dán tulajdonosa megegyezett az Infocenter befektetőjével, a 24.hu megkérdezte Fellegi Tamást,
hogyan került kapcsolatba a Defap Enterprises Aps-al, a végső tulajdonosok – Scott Macaw, Mathieu Pouletty, Jorgen Hansen, illetve Frederik Westenholz – melyikével került ismeretségbe a befektetést megelőzően,
tudomása szerint honnan származott a tőkéje üzleti partnerének, amit az Infocenter ügyleteibe fektetett,
mennyi pénzt bocsátott a Defap az Infocenter rendelkezésére médiavásárlásra,
milyen feltétellel szállt be az Infocenterbe a Defap? Mekkora hozamot várt el a befektetése után,
volt-e tudomása arról, hogy a Defap egyik leányvállalata a Hansen Consulting Aps? Kapcsolatba került-e ezzel a tanácsadócéggel,
megkereste-e az ügyészség az Alstom korrupciós ügye kapcsán.
Fellegi azt mondja, nem tudott a Defap hátteréről és a pénze eredetéről
A volt fejlesztési miniszter erre így válaszolt:
„Nem volt tudomásom sem a Defap vállalati struktúrájáról, sem a tőkéje és egyéb pénzügyi forrásai eredetéről. A Hansen Consultingról most Öntől hallottam először, az érintett céggel soha, semmilyen kapcsolatom sem volt.”
Miután a portál megkérte Fellegit, hogy a többi kérdésére is válaszoljon, a volt miniszter azzal hárított, hogy nem szeretne üzleti kérdésekre felelni, és az Alstom-üggyel kizárólag miniszterként foglalkozott.
A Hansenhez érkezett az Alstomtól a tanácsadói díj, így elméletileg semmi akadálya nem volt annak, hogy a pénz a tulajdonosánál, a Defapnál landoljon. Így vetődhet fel lap szerint, hogy a korrupciós pénzből juthatott akár a Fellegi által menedzselt fideszes médiabirodalom megalapozására is.
A 24.hu megkérdezte az ügyészséget, vizsgálták-e a Hansen-pénzek útját, megtalálták-e a korrupciós pénzek végállomását, magyarán, hogy Magyarországon hová mentek az eurók.
Az ügyészség válasz helyett átküldte a két korábbi sajtóközleményét a vádemelésről, továbbá azzal hárította el az érdeklődést hogy már átadták az ügyet a Fővárosi Törvényszéknek. A törvényszék szintén kitért a kérdések elől.
A cikk egyébként több más tanácsadócéget is említ, amelyek neve előkerült a különböző vizsgálatokban, illetve a hírekben, így a volt miniszterelnök Medgyessy Péter érdekeltsége, az osztrák Eurocontact GmbH és a Honfran Kft. neve is szerepelt korábban a hírekben. | https://media1.hu/2019/10/11/alstom-metropenzek-fideszes-mediabirodalom-dan-befektetoje/ | https://web.archive.org/web/20220705134140/https://media1.hu/2019/10/11/alstom-metropenzek-fideszes-mediabirodalom-dan-befektetoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-metropenzek-a-fideszes-mediahatorszagot-megalapozo-befektetonel | Media1 | hungarian-news | 2019-10-11 00:44:00 | [
"Fellegi Tamás"
] | [
"Alstom",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Defap Enterprises",
"EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft.",
"Eurocontact Kft.",
"Hansen Consulting Aps",
"Honfran Kft.",
"IKO",
"Infocenter Zrt."
] | [] | [
"média",
"vesztegetés",
"PR"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
51,832 | Zsíros szerződést hoztak az ünnepek a volt miniszternek | Érdekes állami megbízással gyarapodott Fellegi Tamás – a második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének – egyik vállalkozása az év végén. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis havi bruttó 4,6 millió forintért szerződött a Fellegi Tamás (rész)tulajdonában és vezetése alatt álló EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft.-vel. | Érdekes állami megbízással gyarapodott Fellegi Tamás – a második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének – egyik vállalkozása az év végén. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis havi bruttó 4,6 millió forintért szerződött a Fellegi Tamás (rész)tulajdonában és vezetése alatt álló EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft.-vel.
Lapunk információi szerint a volt miniszter cége 11 hónap alatt – 2021. november 30-áig – bruttó 51 millió forintért ad tanácsokat a tárcának. Ez azonban nem minden: Palkovics László minisztériuma olyan feladatra szerződött Fellegi kft.-jével, amelynek ügyei január 1-jétől már nem tartoznak az ITM-hez. Így feltétlenül kétségesnek tetszik, hogyan tudja elvégezni a cég a szerződésben rögzített feladatokat.
A birtokunkba került irat szerint az EuroAtlantic Kft. munkájára azért van szükség, mert az innovációs minisztérium fejlesztéspolitikai szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárságának olyan szakértőkre van szüksége, akik tanácsaikkal segítik a döntéshozatalt az uniós források felhasználásában. Az EuroAtlantic Kft. ráadásul versenytárs nélkül jutott a megrendeléshez, az ITM ugyanis közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül választotta ki a vállalkozást. Sőt, a tárca mástól árajánlatot sem kért. Ezt egyébként a tanácsadásra vonatkozó kivételeket tartalmazó jogszabályokkal magyarázta a minisztérium.
Ennél is érdekesebb azonban az elvégzendő feladat. Ahogy fentebb írtuk, az EuroAtlantic Kft.-vel európai uniós források felhasználásával összefüggő tanácsadásra szerződtek. A hivatkozott jogszabályokból azonban kiderült, hogy a tárca részéről 2020. december 23-án aláírt szerződés és melléklete is olyan jogszabályi pontokkal indokolja a megrendelést, amelyek azóta hatályukat vesztették. Tudniillik, az európai uniós források felhasználásának feladatköre az ITM-től a Gulyás Gergely miniszter által vezetett Miniszterelnökséghez került, az erről szóló kormányrendelet még december elején jelent meg. Az ITM tehát olyan feladatra szerződött 11 hónapra a Fellegi-céggel, amelyért január elsejétől már nem felel.
Ennek alapján megalapozottan vetődik fel a kérdés: milyen tevékenységre fizet ki a tárca 51 millió forintot a volt miniszter kft.-jének? További kérdés lehet az is, hogy mivel a tárca részéről Vartus Gergely fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár karácsony előtt egy nappal szignálta a szerződést – egy héttel azelőtt, hogy az ITM elveszítette volna az uniós források feletti jogkörét –, vajon mi motiválta az EuroAtlantic Kft.- vel kötött szerződést?
Többek között ezekre is rákérdeztünk Fellegi Tamásnak küldött megkeresésünkben. Az egykori miniszter érdeklődésünket megköszönve azt írta, hogy a kormány tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás a Miniszterelnökség feladata, ott érdeklődjünk. Természetesen a tárcának és az ITM-nek is – utóbbinak még az előző héten – elküldtük kérdéseinket, ám egyelőre nem válaszoltak.
Az EuroAtlantic Kft. egyébként korábban is dolgozott a kormánynak. 2016-ban ők kapták meg az azóta több milliárd forintos veszteséggel kimúló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. izraeli befektetési irodája működtetését havi 2,1 millió forintért.
Az cég tulajdonosi szerkezetén ugyan ebben az évben változtattak, de a vállalat részben továbbra is a Fellegi címére bejegyzett és szintén általa vezetett Willard Partners Zrt.-hez tartozik, a másik tulajdonos (Rocadura Kft.) pedig a Fellegi korábbi kabinetfőnökének tulajdonában áll. Az EuroAtlantic egyébként igen erős évet zárt 2019-ben. Az előző évi eredményéhez képest ugyanis megnégyszerezte az árbevételét.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-as megalakulásától 2020 végéig felelt az európai uniós források felhasználásáért. Mivel Palkovics László miniszter széles körű feladatkört vitt, és maga is mérnök, meglepetésként hatott, hogy a stratégiai fontosságú, az uniós források feladatkörét elvonták a tárcától. Az átmenetben alighanem fontos szerepe volt az ezen ügyek felügyeletével megbízott Ágostházy Szabolcs államtitkárnak – Gulyás Gergely miniszter korábbi kabinetfőnökének –, aki októberben került az ITM-be. Ám Ágostházy 3 hónap után ismét a Miniszterelnökségen találta magát az uniós forrásokkal együtt, mivel Orbán Viktor a felzárkóztatási pénzek kezelését a Miniszterelnökséghez rendelte. Ez is része a stratégiai irányzatokat kezelő ITM feladatkörei csökkentésének. Emlékezetes, a 444.hu szerint Palkovics László a hatáskörök megnyirbálása miatt az év végén benyújtotta a lemondását, de a portál szerint Orbán Viktor nem fogadta el. Sőt, a kormányfő sajtófőnöke akkor kacsának nevezte a tárcavezető lemondási szándékáról szóló hírt, miként Palkovics is cáfolta.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/5. számában jelent meg január 29-én. | https://hang.hu/belfold/2021/01/29/zsiros-szerzodest-hoztak-az-unnepek-a-volt-miniszternek/ | https://web.archive.org/web/20210225074147/https://hang.hu/belfold/2021/01/29/zsiros-szerzodest-hoztak-az-unnepek-a-volt-miniszternek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsiros-szerzodest-hoztak-az-unnepek-a-volt-miniszternek | Magyar Hang | hungarian-news | 2021-01-29 00:56:00 | [
"Fellegi Áron",
"Fellegi Tamás"
] | [
"EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Willard Partners Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [] |
51,833 | 43 millió forintot fizettek ki Gyurcsányék az egyik baloldali álhíroldalnak | Több mint 43 millió forintot fizet ki a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselőcsoportja közösségi médiás tanácsadásra egy tavaly októberben alapított cégnek - vettük észre a parlament hivatalos oldalán. Az Eagle Eye-Marketing Kft.-t az a Páva Zoltán vezeti, aki a felelős kiadója az egyik legismertebb baloldali propagandaoldalnak, az Ez a Lényegnek. | Több mint 43 millió forintot fizet ki a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselőcsoportja közösségi médiás tanácsadásra egy tavaly októberben alapított cégnek - vettük észre a parlament hivatalos oldalán. Az Eagle Eye-Marketing Kft.-t az a Páva Zoltán vezeti, aki a felelős kiadója az egyik legismertebb baloldali propagandaoldalnak, az Ez a Lényegnek.
A parlament.hu-ra feltöltött adatok szerint tavaly március 16-án a DK frakciója 43,1 millió forintért bízta meg "social media tanácsadással" a EagleEye-Marketing Kft-t.
Gyors felemelkedés
A fél évre, azaz év elejétől június 30-ig szóló megbízási szerződést a DK részéről Sebián-Petrovszki László pártigazgató írta alá. Az, hogy a nyertesnek a havi hétmillió forintért cserébe pontosan milyen szolgáltatás(oka)t kell nyújtania a Gyurcsány-párti képviselőknek, nem derül ki az Országgyűlés tájékoztatójából.
Az elérhető adatok szerint a közpénzmilliókkal támogatott, győztesként kihozott vállalkozás újonnan létrehozott cég, csak tavaly októberben jegyezték be őket undi székhelyükre. Közel sem véletlen a sikertörténet, hiszen a fő profilja szerint reklámügynökségben, PR-ban és kommunikációban utazó EagleEye ügyvezetője több szálon is kötődik a baloldalhoz.
Szocialista körök
Az 1979-es születésű Páva Zoltánnak már a családja is erősen baloldali: édesapja korábban a szocialisták országgyűlési képviselője (1994-2010) és komlói polgármestere (1998-2010) volt.
Ifjabb Páva eleinte a politikában, majd a média és a kommunikáció világában találta meg számításait. A szocialista párt környékén mozgolódó, alig harmincéves fiatalembert Gyurcsány Ferenc az általa vezetett miniszterelnöki kabinet és az MSZP, valamint annak parlamenti frakciója közötti koordinációval bízta meg, jó eséllyel családi beágyazódása miatt. Páva egyébként 2005-ben az Európai Parlamentben is gyakornokoskodott.
Nemcsak a pártban, hanem az akkori kormányzatban is jók voltak a pozíciói, hiszen 2008 és 2010 között a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója volt. A média nyomására az intézmény hozzáférhetővé tette az ötmillió forint alatti és feletti 2008-as tanácsadói szerződéseit. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az ekkoriban az MSZP-közeli Generáció 2020 Egyesület elnökeként is tevékenykedő ifjabb Páva Zoltán a Medich-Technik Bt.-n keresztül 4,9 millió forintot kapott civil koordinációért. Mint a Pesti Srácok cikkében megjegyezte, az MPSP Consulting Kft.-n (aminek ügyvezetője volt) keresztül további 1,9 millió forint érkezett a bankszámlájára, a kettő együtt pedig akkoriban kitette egy kisebb lakás árát.
Ifjabb Páva a legutóbbi önkormányzati választás előtt tért vissza, nem is akárhogyan. Tavalyelőtt szeptemberben, közvetlenül az önkormányzati választás előtt Ez a Lényeg néven új internetes baloldali propagandalapot indított, ami leginkább durva, alpári stílusával hívta fel magára a figyelmet, és azzal hogy indításként milliókat költött facebookos hirdetésekre. Mint az impresszumból kiderül, kiadójuk az Oraculum 2020 Kft., aminek a tulajdonosa és ügyvezetője ifjabb Páva. A háttérember egyébként felelős kiadóként van feltüntetve az oldalon. | https://www.origo.hu/itthon/2021/03/dk-frakcio-megbizasi-szerzodes-eagle-eye-marketing-kft | https://web.archive.org/web/20230806165331/https://www.origo.hu/itthon/20210317-dk-frakcio-megbizasi-szerzodes-eagle-eye-marketing-kft.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/43-millio-forintot-fizettek-ki-gyurcsanyek-az-egyik-baloldali-alhiroldalnak | Origo | hungarian-news | 2021-03-17 01:26:00 | [
"Páva Zoltán"
] | [
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Eagle Eye-Marketing Kft.",
"Ez a Lényeg (újság)",
"Parlament"
] | [] | [
"média",
"kampányfinanszírozás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,834 | Forintok gurultak Rúzsa Magdi, Schmidt Mária, valamint fideszes politikusok fiainak közelébe | Milliókat fizet kommunikációs és ügyvédi tanácsokra eddig ismeretlen vagy Fideszhez köthető vállalkozásoknak a Miniszterelnökség. A kancellária második negyedéves szerződési listáján ott van többek közt Áder János alapítványa, a Schmidt Mária főigazgatóhoz köthető közalapítvány és Rúzsa Magdi menedzserének cége is. Milliárdok mentek egy új Duna-híd és egy budapesti csarnok építésének előkészítésére, a Puskás-kiállítás összeállítására és a Sóstó Hunguest Hotel építésére. | A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség közzétette a 2019. április-júniusi időszakra vonatkozó szerződéseinek listáit a kormány.hu oldalon. Ezek között vannak támogatási, megbízási és vállalkozási szerződések, illetve támogatói okiratok is.
A dokumentumokból kiderül, hogy az utolsó Habsburg-trónörökös, az egykori európai parlamenti képviselő és közíró Habsburg Ottó hagyatékának nagy részét kezelő alapítvány működésének támogatására 2019-ben is 400 millió forint jut. (Az alapítványt 2017-ben hozta létre a magyar kormány - a tulajdonosi jogok gyakorlója a kancelláriaminiszter - 100 millió forint kezdő vagyonnal, a szakmai feladatainak ellátására pedig 330 milliót adott; 2018-tól évi 400 milliós működési támogatást kaphat.)
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) a 2022-as férfi kézilabda Eb-re készülő új budapesti sport- és rendezvénycsarnok előkészítési feladataira 3,034 milliárdot kapott. Az állami beruházó a napokban - egy nagy árzuhanást követően - a Market Építő Zrt.-t hirdette ki a kivitelezésre lebonyolított közbeszerzésén nyertesként, nettó 78,7 milliárd forintos árajánlattal.
Az új fővárosi Duna-híd (a budai Galvani utca és pesti Illatos út vonalán) és a kapcsolódó közlekedési hálózat előkészítésére a KKBK-nak és a NIF Zrt.-nek 7 milliárd 667 millió forintot juttat a kormány.
Áder János köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 499 millió forint támogatást kapott. (A kormány tavaly októberi határozata szerint az alapítvány 2019-ben közel 1,5 milliárd forint költségvetési forrásban részesülhet, a 2020-as költségvetési törvényben pedig 1,2 milliárdos keretösszeg szerepel.)
Milliárdok a KKETTK-nak
A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) a rendszerváltozást ünneplő 30 éve szabadon emlékév programjainak előkészítésére és első szakaszának megvalósítására 471 milliót költhetett a 2019. második negyedéves szerződéses adatok szerint. (Az ünnepségsorozat teljes költségvetését három évre és 12 milliárd forintra tervezte a kormány.) Augusztus végén felmondott a KKETTK fenntartásában működő XXI. Század Intézet több munkatársa, köztük Lánczi Tamás igazgató, a távozásukat Schmidt Mária főigazgató, az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos az intézet honlapján közzétett közleményében váratlannak és puccsszerűnek minősítette. A munkatársak döntése Schmidt szerint kockáztatja az intézet tevékenységét, amely érinti az emlékév egyes programjainak megvalósulását is.
A közalapítvány a Nobel-díjas író Kertész Imre nevét viselő intézet 2019-es működésének és feladatának ellátására 650 millió forint támogatást kap. A KKETTK felel az új Puskás Ferenc stadionban a Puskás-kiállítási központ megvalósításáért is, erre 3,886 milliárd forint költségvetési pénzt költhet.
A szobakiadással és rendezvények lebonyolításával is foglalkozó fehérvárcsurgói Károlyi-kastély alapítványának is jutott költségvetési támogatás, a szakmai és művelődési programokra 60 millió forint.
Önkormányzatoknak is utaltak
Ahogy az elmúlt években többször, úgy most is nagyvonalú támogatást kapott Érd önkormányzata: 1,725 milliárdot nagy forgalmú városi közúti csomópontok átépítésére. Budafok-Tétény önkormányzata eddig burkolat nélküli utak burkolatának építésére 1,136 milliárdot költhet. Az adófizetők 2,892 milliárd forinttal támogatták Nyíregyháza négycsillagos szállodaépítését, a Sóstó fejlesztési program keretében. (A szálloda üzemeltetését az önkormányzat rá is bízta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt.-re). Miskolc önkormányzata az Okos város projektjei megvalósításához jut hozzá 2,415 milliárd forinthoz. Veszprém a Modern Városok Program keretében 762 millió forintot kap a Csermák Antal zeneiskola felújításához.
A határon túlra is jutott támogatás
A határon túli magyar szervezetek között - mások mellett - jelentős összegű támogatást kapott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (220 milliót működésre és 85 milliót lapok kiadására) és a vajdasági Agenda Polgári Egyesület (90 millió). A szegedi székhelyű Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Kft. 100 millió forintot kapott a Kárpát-medencei regionális fejlesztési programjára.
Korábbi adományozási leveleit módosította a Miniszterelnökség, így 145 millió forint adomány jut az otthonukból elüldözött iraki keresztényeket ellátó, az Erbíli Káld Katolikus Érsekség által alapított Szent József Kórház gyógyszerellátására, és 143 milliónyi az Asszír Keleti Egyház Erbíli Püspökség beruházásainak (papnevelő szeminárium, templomfelújítás) támogatására.
A 2019-es ghánai magyar fesztivál szervezésére 10 millió forintot kapott a 2017 decemberében bejegyzett Blackbird Kulturális Menedzsment Kft., amelynek társtulajdonosa a Céginfo.hu adatai szerint az Irie Maffia zenekarból is ismert Élő Márton zenész-producer.
A hazánkról alkotott nemzetközi képet kívánja javítani a Magyarország Barátai Alapítvány, amelynek ezúttal 100 millió forint "nemzetpolitikai célú támogatás" jutott. (Az alapítványt 2011-ben jegyezte be az azóta elhunyt Granasztói György történész, a kuratóriumának elnöke jelenleg Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, egyik tagja pedig Martonyi János volt külügyminiszter.)
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére 2012 novemberében létrehozott Tett és Védelem Alapítvány mintegy 525 millió forint állami támogatáshoz jutott az "Európai Tett és Védelem Liga" létrehozására Budapesten és Brüsszelben. (A kormány 2020-tól évi 500 millió forinttal dotálja a magyarországi zsidó civil szervet európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmét - írta az alapítvány tavaly novemberi közleményére hivatkozva a 168 Óra.)
Ahogy tavaly, úgy idén is megkapta a 150 millió forint költségvetési pénzt működésére az Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért nevű szervezet. Ennek nincs honlapja, a leggyakrabban a Lezsák Sándor által alapított Lakitelki Népfőiskolával közösen szervezett programjaival kerül be a hírekbe. (Közhasznúsági jelentése szerint tavaly egyebek mellett a kettős honfoglalás elméletét is kidolgozó László Gyula régész-történész emlékkiállítását támogatták, továbbá például A sátánizált Horthy, a Magyar történeti mondák katalógusa - 12 kötet -, a Forró vodkával teli bakancs - válogatás orosz újrealista kisprózából című könyvek megjelentetését.)
Tréningek az államtitkároknak
Az adófizetők pénzéből 6,4 millió forintot költöttek Varga Judit kommunikációs felkészítésére (még a Miniszterelnökség uniós kapcsolatokért felelős államtitkáraként, jelenleg ő az igazságügyi miniszter), míg az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósulásért felelős államtitkár Azbej Tristan kommunikációs tréningjeire 2,5 milliót. Az előbbi megbízásnak a kormányzati és egészségügyi kampányokat is lebonyolítót PlanB Magyarország Kft. örülhetett (ennek társadalmi kapcsolati igazgatója a LinkedIn profilja szerint Palatinus Woth Márton, aki Gulyás Gergellyel együtt alapította anno a Fidesz ifjúsági tagozatát, írta a 444.hu). Azbej Tristannak a 2018 októberében bejegyzett Clavis Consulting Kft. adott tanácsokat, ez - ahogy arról korábban az Átlátszó beszámolt - Törcsi Péter vállalkozása, aki a kormányzati szócsőként működő Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
A műsorgyártó Téglásy Márk 4,8 millió forintot kapott (plusz 250 ezer forint utazási költségtérítést) azért, hogy dokumentálja az Azbej Tristan üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár tevékenységét meghatározott helyszíneken és eseményeken.
Kommunikálni tudni kell
Petneházy Dávidnak pr-kommunikációs tanácsadásért legfeljebb bruttó 10,5 millió forintot fizetnek. Petneházy a Fidelitas Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei elnöke volt, a cégadatok szerint a Soroksári Hírlapot megjelentető Promotheus Agency Bt. beltagja és üzletvezetője. A társaságnak az előző évek nulla forintos árbevételét 2018-ban sikerült 110 millió forintra növelni, s elérni 59 milliós adózott eredményt. (Apja Petneházy Attila színész, az előző parlamenti ciklusban fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg az Emmi miniszteri biztosa.)
Szintén kommunikációs tanácsokat kérnek a debreceni székhelyű Independent Research Group Kft.-től, 9,1 millió forintért, a cég Beke Sándoré, aki sajtóhírek és közzétett szerződéses adatok szerint évek óta ad ilyen tanácsokat fideszes önkormányzati és parlamenti képviselőknek.
Elkél az ügyvédi segítség
A volt igazságügyi miniszter Trócsányi László nevével fémjelzett Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával 22,5 millió forint keretösszegű szerződése áll fenn a Miniszterelnökségnek. Répássy Róbert (aki 2018-ig fideszes parlamenti képviselő, 2015-ig igazságügyi államtitkár volt) ügyvédi irodájával 17,3 millióért kötöttek megállapodást jogi képviselet ellátására. A kancelláriának évek óta dolgozó Balsai Ügyvédi Irodának is jutott 400 ezer forint az áprilisi szerződéses adatok szerint (az iroda az egykor MDF-es, majd fideszes, jelenleg alkotmánybíró Balsai István fiáé, ifj. Balsai Istváné).
A Miniszterelnökség négymilliós megbízást adott közvélemény-kutatásra a kormánynak és állami szervezeteknek rendszeresen dolgozó - a Miniszerelnökség egykori jogi államtitkára, Győri Tibor cégének -, a Nézőpont Intézet Kutató és Elemző Nonprofit Kft.-nek.
Ünnepi fellépés Rúzsa Magditól
Rúzsa Magdi fellépéséért 1,7 milliót számlázhatott menedzserének cége, a Daisy-Kép Reklámstúdió Bt., az énekesnő és zenekara az idei március 15. alkalmából az állami kitüntetések átadási ünnepségén adott műsort - derül ki a dokumentumokból.
Hazafias nevelésnek is kell a reklám | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/miniszterelnokseg-szerzodes-schmidt-ruzsa-kezilabda-puskas-fidesz.691193.html | https://web.archive.org/web/20210119081933/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/miniszterelnokseg-szerzodes-schmidt-ruzsa-kezilabda-puskas-fidesz.691193.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/forintok-gurultak-ruzsa-magdi-schmidt-maria-valamint-fideszes-politikusok-fiainak-kozelebe | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-09-11 11:56:00 | [
"Beke Sándor",
"Gulyás Gergely",
"Palatinus Woth Márton",
"Petneházy Dávid",
"Téglásy Márk",
"Törcsi Péter"
] | [
"Alapítvány a kelet- és közép-európai kutatásért és képzésért",
"Clavis Consulting Kft.",
"Habsburg Ottó Alapítvány",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Independent Research Group Kft.",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány",
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Legend Hungary Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft",
"PlanB Magyarország Kft.",
"Promotheus Agency Bt."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"PR",
"klientúra"
] | [] |
51,835 | Rákay Philip tanácsai kereken 100 millió forint osztalékot értek | A Fidesz nagygyűlések egykori házigazdája ma már tanácsokat ad, amelyek úgy látszik, sokat érnek az ügyfeleknek. Rákay Philip most 100 millióval gyarapodott, és főleg a Balaton-felvidéken vásárol ingatlanokat. | Tavaly is nagyon jó tanácsokat adhatott Rákay Philip Norton Consulting Zrt. nevű cége, ugyanis a 2017-ben alapított vállalkozásból kereken 100 millió forint osztalékot vett ki az egykori tévés műsorvezető - derül ki a céges beszámolóból. Ugyanakkor az árbevétel és a profit volt már több is: 818 millió forint forgalomból 602 millió forint nyereség jött össze 2018-ban, tavaly pedig 616 millió forint bevételből 417 millió forint profit született.
Rákay Philip (Rákay Kálmán) 2011-ben lett az MTV M1 csatornájának intendánsa, és a Fidesz nagygyűlések házigazdája volt. Ma is jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal.
Hegymagason jártam a csodálatosan megújult Tarányi Présház 1780-ban Rákay Philip meghívására – írta közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter a nyáron.
A Norton Consulting a tulajdonosa a Tarányi Nonprofit Kft.-nek. Még a nyáron volt hír, hogy a badacsonytomaji Ranolder villa mellett a szomszédos Hegymagas egyik jellegzetes épületét, a Tarányi-présházat is megszerezte Rákay Philip cége. Az itt működő éttermet pedig a Tarányi Présház 1780 Kft. üzemelteti, ahol az ügyvezető az egykori tévés felesége, Wieber Orsolya lett.
Szintén a Norton Consulting a tulajdonosa a RANOLDER VILLA 1864 Kft.-nek, idén április óta. A Ranolder-villa korábban a miniszterelnök veje, Tiborcz István portfóliójának része volt, ugyanis a BDPST Zrt. banki követelésként vette meg a badacsonytomaji villát még 2017-ben. A négyezer négyzetméteres telken álló épületet egykor a veszprémi püspök használta nyaralóként.
Maga a Norton Consulting székhelye pedig tavaly március óta a budai Várban található, a Bécsi kapu téren. Azt pedig a 24.hu írta meg, hogy milyen körülmények között jutott önkormányzati lakáshoz Rákay Philip és családja a budai Várban. A cikk szerint a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese és felesége lakáscsere útján jutott hozzá egy 60 négyzetméteres, kétszobás ingatlanhoz a Bécsi kapu téren egy olyan műemlék épületben, amit néhány éve 70 millió forintból újított fel az I. kerületi önkormányzat.
A lakásért havonta 39 ezer forintot fizetnek. A kerülettől kikért szerződésekből pedig kiderült, hogy Rákayék a vári lakásért cserébe egy 24 négyzetméteres, földszinti, egyszobás lakást adtak a VIII. kerületi Kálvária téren. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rakay-philip-tanacsai-kereken-100-millio-forintot-ertek.html?fbclid=IwAR3_h9g1bVf650De8tuz9wvyWexiexTeQ0MN00uGazYfiu_45NlsoVC4KyU | https://web.archive.org/web/20230129185608/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rakay-philip-tanacsai-kereken-100-millio-forintot-ertek.html?fbclid=IwAR3_h9g1bVf650De8tuz9wvyWexiexTeQ0MN00uGazYfiu_45NlsoVC4KyU | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rakay-philip-tanacsai-kereken-100-millio-forint-osztalekot-ertek | mfor.hu | hungarian-news | 2020-10-27 15:21:00 | [
"Rákay Philip"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Norton Consulting Zrt.",
"Tarányi Nonprofit Kft."
] | [] | [
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"kastély",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,836 | Az Orbán-bányából viszik haza a legtöbb pénzt a piacon | Orbán Viktor apjának bányavállalata, a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon árbevétel és profit tekintetében is. A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is kiemelkedik versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak. | Orbán Viktor apjának bányavállalata, a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon árbevétel és profit tekintetében is. A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is emelkedik ki versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak.
Az osztalék azért lényeges szám, mert megmutatja, hogy mennyi pénzt visznek haza a tulajdonosok egy cég által termelt nyereségből. A Dolomit Kft. a legfrissebben hozzáférhető adatok szerint 2019-ben 1,8 milliárd forintot fizetett, ami a piaci átlag több mint tizenháromszorosa.
Az elemzésünk során a Dolomit Kft. osztalékát azoknak a vállalatoknak az osztalékával hasonlítottuk össze, amelyek főtevékenységükként ugyanazt a szakágazatot jelölték meg, mint az Orbán-cég (kőfejtés, gipsz és kréta bányászata). Jelenleg 70 ilyen cég működik a piacon.
Az általunk elemzett időszakban, 2015 és 2019 között a 70 cégből a Dolomittal együtt mindösszesen 23 olyan volt, amelyek mind az öt évet nyereséggel zárták. Arról a cég tulajdonosai határoznak, hogy az adott évi profitot milyen célra, milyen összegben használják fel: visszaforgatják-e a vállalkozásba, vagy osztalék formájában – részben vagy egészben – kifizetik a tulajdonosoknak.
A Dolomit Kft. osztalékából a tulajdonrészük arányában részesülnek a cég tulajdonosai. Így az 51,16%-os tulajdonrésszel rendelkező idősebb Orbán Győző minden évben az osztalékként kifizetett összeg több mint felére jogosult. Ez 2015-től 2019-ig több mint 4 milliárd 372 millió forintot jelentett Orbán Viktor édesapjának.
Az általunk vizsgált 70 cégnek csak a töredéke fizetett osztalékot az elmúlt években: 2015 óta minden évben maximum 11 olyan cég volt, ahol osztalék felvétele mellett döntöttek. Az Orbán Győző többségi tulajdonában lévő bányatársaság – amelyről cikksorozatban tártuk fel, hogy számos állami építkezéshez szállít építőanyagot – az elmúlt öt évben mindig a legjobban fizető vállalkozások között volt. Az osztalékfelvétele a következőképp alakult:
2015-ben csak a német-osztrák háttérrel rendelkező Basalt Középkő Kőbányák Kft. előzte meg.
2016-ban egy átmeneti visszaesést követően ugyan csak a negyedik helyen végzett három nemzetközi tulajdonú cég mögött, de még így is a Dolomit Kft. fizette a legnagyobb osztalékot a magyar hátterű cégek közül.
2017-ben a Dolomit Kft. adta a tulajdonosoknak az egész piac legmagasabb osztalékát.
2018-ban második lett a francia Colas csoport egy magyarországi leányvállalata mögött.
2019-ben pedig ismét a piac legnagyobb osztalékát fizette.
Az elmúlt öt évben a Dolomit Kft. a profitot egyszer sem forgatta vissza a cégbe, hanem teljes egészében kifizette osztalékként a tulajdonosoknak.
Az Orbán-bányán kívül csak egyetlen társaság, a német-osztrák hátterű Basalt Középkő Kőbányák Kft. fizette ki ilyen magas arányban a nyereséget. A többi konkurens bányacég, ha fizetett is osztalékot, erre csak a profitja egy részét használta, a többit pedig eredménytartalékba helyezte, amelyből a cég későbbi fejlesztéseit és kiadásait fedezhetik.
Fontos neked a független tényfeltáró újságírás? Támogasd a Direkt36-ot!
„Ha valaki tartalékolás helyett a teljes profitot kifizeti osztalékként, az arra enged következtetni, hogy a cég jövőjét illetően vagy nem lát további fejlesztési lehetőséget, vagy nem érzi szükségét egy biztonsági összeg felhalmozásának, ami később segítheti a cég fennmaradását” – mondta egy építőipari forrás. Hozzátette, hogy ilyen tartalékra egyébként nagy szükség lehet, hiszen „sosem láthatjuk előre, mikor szakad a nyakunkba egy világjárvány, ami megdöntheti a gazdaságot.”
Még nyereségesebb, mint korábban
A Dolomit Kft. az elmúlt években mind árbevétel, mind profit tekintetében a legsikeresebb bányavállalatok között volt, 2018-ra pedig a teljes konkurenciát lekörözte egy fontos tekintetben: a piacvezető bányacégek közül Orbán cége érte el a legmagasabb árbevétel-arányos nyereségrátát. Ez a nyereségráta (más néven profitráta) azt mutatja meg, hogy a céghez befolyó pénzből mennyi marad a tulajdonosoknál.
2018-ban a Dolomit Kft. 41,3%-os profitrátát ért el, amely nemcsak a cég történetében, hanem a teljes piacon kiemelkedő volt (több mint duplája az akkori 18,8 százalékos piaci átlagnak). Bár 2019-ben a Dolomit Kft. árbevétele és nyeresége is visszaesett kissé (4 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárdos eredményt ért el), a profitráta tovább emelkedett, majdnem 45 százalékra, amely csaknem háromszorosa a piaci átlagnak.
Egy bányavállalat tulajdonosa szerint a kiemelkedő profitráta a normális piaci működés velejárója is lehet. „A kő nem egy homogén anyag, amire azt lehet mondani, hogy minden egyes bányából ugyanazt termelik ki. A kő minősége, az anyagfeldolgozás modernizáltsága, a gépesítés mind meghatározza a profitrátát, de ha valakinek jó köve van egy olyan régióban, ahol kereslet is van rá, ott drágán adják.”
Egy másik építőipari forrás szerint azonban más oka van az árkülönbségnek. Amíg 2010 előtt az volt a jellemző, hogy a legolcsóbb ajánlattól maximum 3-5 százalékkal tértek el a megrendelők, addig „mostanra ez az eltérés már a 30-50 százalékot is elérheti. Persze ez csak a speciális, VIP beszállítók árai vonatkozik.” – mondta a forrás.
Az Orbán Győző többségi tulajdonában álló bánya annak ellenére szerepel rendszeresen jelentős állami beruházásokban, hogy a konkurenciánál jóval drágábban - esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron - ajánlja az építőanyagait.
A Dolomit Kft. nem válaszolt az arra vonatkozó kérdéseinkre, hogy minek köszönhető a cég kiemelkedő teljesítménye. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig ismét ugyanazt a választ küldte el, mint a korábbi, az Orbán család cégeit érintő kérdéseinkre: „A miniszterelnök nem foglalkozik üzleti kérdésekkel.”
Matyasovszki Fanni a Direkt36 gyakornoki programjának keretében írta a cikket. | https://444.hu/2021/03/29/az-orban-banyabol-viszik-haza-a-legtobb-penzt-a-piacon | https://web.archive.org/web/20230206130859/https://444.hu/2021/03/29/az-orban-banyabol-viszik-haza-a-legtobb-penzt-a-piacon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-banyabol-viszik-haza-a-legtobb-penzt-a-piacon | 444 | hungarian-news | 2021-03-29 00:00:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"bányászat"
] | [] |
51,837 | Nem személyesen a Tiborcz-kör milliárdosa csinál üzletet a magyar vérből | Az 55. leggazdagabb magyar zokon vette, hogy összefüggésbe hozták egy építőipari vállalat által alapított vérplazma céggel. A West Hungária Bau tulajdonosa, Paár Attila levélben írta meg, hogy ez nem az ő biznisze. És tényleg nem, hanem egy luxemburgi adótanácsadóé, aki évtizede alapítja szorgalmasan Paár cégbirodalmához a külföldi strómancégeket. | Építőiparral foglalkozom, nem vérplazmával!
– írta felháborodva a 24.hu-nak Paár Attila, a West Hungária Bau cégcsoport tulajdonosa. Az 55. leggazdagabb magyar azért fakadt ki, mert szerinte nevét alaptalanul hoztuk összefüggésbe egy, a hazai vérplazmapiacot felforgató új vállalkozással.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma röviddel azután, hogy a tavaly indított cég megjelent a vérplazmaüzletben, drasztikusan átalakította a piacot. A tárca rendeletileg 3500 forintban korlátozta donoroknak fizethető térítés legmagasabb összegét. A vérplazmáért addig 7-8 ezer forintot kaphattak a többnyire kispénzű donorok, de alkalmanként az összeg akár nagyobb is lehetett, hiszen a cégek versenyeztek a donorokért. De csak az év elejéig.
A piacon a közelmúltban feltűnt céget, a Plasma Expert Kft.-t nem egy egészségügyi nagyvállalat, hanem a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. alapította.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke március elején beszélt arról, hogy a piaci versenyt korlátozó rendelet azért születhetett meg, mert a FÉSZ mögött a miniszterelnök veje, Tiborcz István körül kialakult üzleti kör egyik fontos tagja, Paár Attila áll. Ezt a többi között arra alapozta, hogy a Plasma Expert alapításakor éppen Tiborcz egykori cégétől, a LED-es közvilágításban utazó Eliostól érkezett az ügyvezető. Az Eliost Paár a West Hungária Bau (WHB) Kft.-n keresztül vásárolta meg Orbán Viktor vejétől.
Paár a 24.hu-nak küldött levelében azt hangoztatta, hogy a cégvezető személye alapján nem lehet levonni azt a következtetést, hogy neki köze lenne a vérplazmás céghez, hiszen azt nem a West Hungária Bau, hanem a FÉSZ alapította.
Azt ugyanakkor elismeri, hogy a FÉSZ és a WHB az elmúlt években több, milliárdos nagyságrendű pályázatot nyert el közös konzorciumukkal, és ilyenkor a tárgyalásokon ő képviselte a cégeket. Az építőipari munkákkal magyarázta azt is, hogy a FÉSZ tulajdonosai és vezetősége úgy döntöttek, hogy fióktelepet/irodát létesítenek abban az irodaházban, amelyben a WHB működik. De állítja: „ezeket az együttműködéseket leszámítva a WHB-nak nincs semmilyen tudomása és ráhatása a FÉSZ Zrt. egyéb üzleti ügyeire”.
A FÉSZ Zrt. többségi tulajdonosa az Excidit Befektetési Kft., melynek tulajdonosa egy magánszemély, aki nem én vagyok.
– írta Paár.
Paár állítását a cégadatbázis is igazolja: a 2015-ben 7 milliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolító FÉSZ többségi tulajdonosa valóban nem ő, hanem a luxemburgi illetőségű Kacsóh Gábor. A “német üzletemberként” beharangozott Kacsóh 2012-ben lett a frissen alapított Excidit (korábbi nevén a Leblanc Lavine) Kft.-n keresztül a FÉSZ-részvények többségének birtokosa.
A cégadatbázisból azonban az is kiolvasható, hogy Kacsóh korántsem ebben a pozíciójában tűnt fel először a WHB közelében, sőt, valójában régi és szövevényes üzleti kapcsolatban áll Paár Attilával.
Kacsóh Gábor hosszú ideje luxemburgi cégekkel működik közre Paár magyar vállalkozásainak működtetésében. Ő volt például a vezető tisztségviselője annak a Hungaria Baukonzepte A.G.-nek, amely többségi tulajdonosa a milliárdos cégcsoportjához tartozó WHB Építő Kft-nek. (A WHB Építő volt az egyik közreműködője a Duna-parti Bálna építésének.)
A Paár vezette IBC Ingatlankezelő Kft. egy hasonló névre keresztelt luxemburgi vállalkozás kezében van közel tíz éve. Ezt szintén Kacsóh hozta létre. De Kacsóh Gábor volt a vezetője a 2012-ben megszüntetett City Györ Luxembourg S.A.-nak is, amely a Győr belvárosában épített Arrabona Parkolóházat kezelő magyar céget birtokolta, miközben ténylegesen Paár Attila kezében volt az irányítás.
Ha Kacsóh valódi szerepkörével kapcsolatban továbbra is kétségek merülnének fel, érdemes megnézni szakmai önéletrajzát, amelyet a szintén luxemburgi Deynecourt cég oldalán tett közzé. A különféle legális megtakarítási lehetőségeket ajánló vállalkozás magán- és társasági vagyonokkal foglalkozó jogászként és adótanácsadóként mutatja be a férfit. Az ajánlás szerint Kacsóh különösen a közép-kelet-európai régióban rendelkezik nagy tapasztalatokkal az ingatlanberuházások terén, és specialitása a beruházások kivezetése.
A belső burkoló végzettségű Paár Attila 1997-ben indította útjára a West Hungária Baut, amely máig a körülötte kialakult cégbirodalom zászlóshajója. A felfutásban nagy szerepet játszottak a győri fideszes városvezetés megrendelései, de az üzlet igazán elmúlt 6-7 évben indult be számos olyan nagy állami építkezésnek köszönhetően, mint a Tüskecsarnok vagy a Várkert Bazár. Paár 2009-ben került fel a leggazdagabb magyarok listájára, és tavaly a 14,5 milliárd forintos vagyonával már az 55. helyre emelkedett. | https://24.hu/belfold/2017/03/23/nem-szemelyesen-a-tiborcz-kor-milliardosa-csinal-uzletet-a-magyar-verbol/ | https://web.archive.org/web/20230130010127/https://24.hu/belfold/2017/03/23/nem-szemelyesen-a-tiborcz-kor-milliardosa-csinal-uzletet-a-magyar-verbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-szemelyesen-a-tiborcz-kor-milliardosa-csinal-uzletet-a-magyar-verbol | 24.hu | hungarian-news | 2017-03-23 12:45:00 | [
"Kacsóh Gábor",
"Paár Attila"
] | [
"City Győr Luxemburg SA",
"Excidit Kft.",
"FÉSZ Építő Zrt.",
"Plasma Expert Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
51,838 | Százmilliárdokat adott a kormány a NER elitképzőjének, már látszik, hogy hová folyik tovább a pénz | A plakátkampányos Balásy Gyula legalább 1,4 milliárdot szakít, de százmilliók mennek utazásra is. Közben épül az ingatlan- és a cégbirodalom is a Mathias Corvinus Collegium körül. | Februárban mutattuk be, hogyan jutott több száz milliárdos vagyonhoz a kormányközeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amely Kárpát-medence-szerte nyújt az oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. A kormánypárti képviselők tavaly megszavazták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatát, és odaajándékozták a Richter- és Mol-részvények 10 százalékát az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnak (szeptember óta Mathias Corvinus Collegium Alapítvány), valamint a kollégium által használt gellérthegyi ingatlant is. A részvények értéke nagyságrendileg 280 milliárd forint körül van, az éves hozam 7-8 milliárd forint környékén várható. Összehasonlításképp: a részvénypakett becsült értéke nagyságrendileg annyi, amennyit az állam idén rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra (283 milliárd forint) vagy a munkanélküliek segélyezésére (álláskeresési járadékra) és a közmunka-programokra összesen szán (273 milliárd forint).
Ősszel a kormánytöbbség vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi (a vitorláskikötőt és a hozzá tartozó épületeket), valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt is ingyen adott át a szervezetnek. (A vagyonátadás érdekessége, hogy az MCC mögött álló alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, aki a bőkezű állami ajándék átadója és átvevője egy személyben.) A kormány azonban még erre is rá tudott tenni egy lapáttal: karácsony előtt nem sokkal csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak a gazdaságvédelmi alapból.
Mire megy a pénz?
Mostanra kezd körvonalazódni, hogy merre folyik tovább a közösből kapott pénz: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány február közepén kétmilliárd forintos keretszerződést kötött Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel „komplex kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatások” elvégzésére. A nettó kétmilliárdos keretösszeg kimerítéséig vagy legfeljebb 2022 végéig érvényes megállapodás 600 millió forint plusz áfa opciót tartalmaz, így egyelőre annyi biztos, hogy
a kormányközeli elitképző nettó 1,4 milliárd forintot biztosan elkölt a kormány plakátkampányait is levezénylő Balásy cégeinél.
Kérdésünkre az MCC azt közölte: „a közbeszerzést követően megkötött kommunikációs szerződés a leghatékonyabb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy az MCC sokrétű, a Kárpát-medencét lefedő, több korosztályt érintő kommunikációs, PR és rendezvényszervezői tevékenységét lefedje”.
Hogy pontosan milyen rendezvényekkel és milyen kommunikációs kampányokkal számolnak a jövőben, ami indokolja a hatalmas megbízást, arra nem kaptunk egyértelmű választ. Elküldték viszont egy Facebook-videó linkjét, amelyben az MCC-Mindset Pszichológia Iskola diákja beszélget Sterczer Hildával, a Hópárduc Alapítvány alapítójával „hegymászásról, érzelmi és fizikai mélységekről, magasságokról”. Levelünk elküldésekor ez volt a legfrissebb, a megbízás keretében lebonyolított esemény. A videón 2400 megtekintést mutat a a közösségi oldal, ez túlszárnyalja a többi, ezt követő közvetítés nézettségét, amelyek jellemzően 300 fős közönséget vonzottak. Az MCC figyelmünkbe ajánlotta honlapját, hogy itt nézzünk szét az aktuális rendezvényeik ügyében, de nem lettünk okosabbak abban a kérdésben, hogy mire megy el legalább 1,4 milliárd forint a jövő év végéig.
Arról is megkérdeztük a tehetséggondozó szervezetet, hogy miért kell 10 hónapra nettó 21,1 millió forintért bérelni autókat a Mercarius Flottakezelőtől. Az orosz befolyás alá került cégről korábban a paksi atomerőmű-bővítés kapcsán írtunk. Az MCC válasza szerint számos vidéki és határom túli helyszínen vannak jelen, ahol programokat szerveznek, oktatási tevékenységet folytatnak, szervezeti teendőket szükséges intézni. „Vezetők, kapcsolattartók, operatív feladatot ellátó kollégák ebből kifolyólag többet kell, hogy utazzanak ezekre a helyszínekre munkavégzés céljából. Emiatt volt szükség autók bérlésére. Az MCC az ár-érték arány tekintetében legkedvezőbb ajánlatot kiválasztva, Seat Leon és Tarraco típusú, középkategóriás járműveket bérel, a szerződéses partner által felkínált alapfelszereltséggel”. Mindez valóban eltörpül az utazásszervezési költségek mellett, az alapítvány márciusban nettó 500 millió forintos keretszerződést kötött az állami megbízásokkal szépen ellátott Mauri Utazási Kft.-vel belföldi és külföldi utak szervezésére.
Pontos összeg nem ismert, de vélhetően jelentős summa megy el a Feneketlen-tónál található négycsillagos, 355 szobás Flamenco Hotel bérletére is, amely legalább négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként. Az MCC budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49-53. szám alatt található, ezt az egykoron a Munkásőrség, majd az Országos Rendőr-főkapitányság székházául szolgáló épületet ugyancsak ingyen kapták meg tavaly. A kollégium korábbi indoklása szerint azonban a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához. Ezért 2025-re új épületet húznak fel a Gellérthegyre, amelynek tervpályázatát már kiírták.
Az MCC honlapján szemlézett interjú szerint már biztos, hogy megveszik a műemléki védettségű, rendkívül rossz állapotban lévő miskolci Avas szálló épületét, így az ajándékba kapott dunántúli ingatlanok után Kelet-Magyarországon is új bázist építenek ki.
Épül a cégbirodalom, és már az alaptörvény is védi
Ilyen tőkével (és a gazdaságvédelmi alapból érkező 100 milliárddal a zsebben) talán nem meglepő, hogy az MCC nagy erőkkel fogott bele üzleti birodalma kiépítésébe. December 22-én rögtön öt céget alapított. Mind az öt saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik. Nemrég derült ki, hogy az MCC lett a Libri-Bookline könyvkiadási és kereskedelmi óriás kisebbségi tulajdonosa, a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentés után két nappal már ki is állította a hatósági bizonyítványt a fúzióról. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/29/mathias-corvinus-collegium-mcc-balasy-gyula-kommunikacio/ | https://web.archive.org/web/20231214194349/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/29/mathias-corvinus-collegium-mcc-balasy-gyula-kommunikacio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliardokat-adott-a-kormany-a-ner-elitkepzojenek-mar-latszik-hogy-hova-folyik-tovabb-a-penz | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-29 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Orbán Balázs",
"Semjén Zsolt"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Mauri Utazási Kft.",
"Mercarius Flottakezelő Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Tihanyi Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,839 | A külügy állítja, nem vettek a problémás maszkokból. De akkor miért szerződtek rá? | Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a külügy tavaly problémás FFP2 maszkok szállítására szerződött. A minisztérium és a beszállító most azt állítja: végül nem szállítottak a konkrét típusból. Ez ismereteink szerint akár lehetséges is lenne, ugyanakkor nem változtat azon a tényen, hogy a külügyminisztérium által aláírt szerződésben ez a maszk szerepel. | Szerdai cikkünkben arról írtunk: a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tavaly szerződött egy magyar céggel, hogy rajtuk keresztül egy olyan a kínai gyártótól származó FFP2 maszkokat fog vásárolni, amelynek a termékével kapcsolatban világszerte számos probléma merült fel.
Ahogy akkor is jeleztük, a szerződésben nem szerepelt, hogy ettől a gyártótól konkrétan hány maszkot kell hoznia a beszállítónak. Az szerepelt benne, hogy a szóban forgó Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. egyike annak a három gyártónak, amelyeknek a termékeiből összesen 7,8 millió darab maszkot vásárol a külügy. (Ez látható címlapképünkön, valamint lentebb is).
Ezt megelőzően, hétfőn, emailben kérdeztük a KKM-et, a beszállító Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-t és a Országos Kórházi Főigazgatóságot is egyebek mellett arról, hogy végül pontosan hány darabot szállítottak ezekből a maszkokból. A kérdésekre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Azt mondják, nem szállítottak. Akkor miért szerződtek?
Csütörtökön a KKM közleményt adott ki, melyet az Átlátszóhoz nem juttatott el, így azt csak az állami hírügynökség által kivonatolt formájában ismerjük. Az MTI úgy idézi a közleményt: „a KKM kiemelte ugyanakkor, hogy a nem megfelelő terméket kínáló céggel megállapodás nem született, tehát ettől a cégtől maszkot nem vásároltak”.
A beszállító Gyömrői-Sarok Projekt Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Vu Quoy Duong cikkünk megjelenése után emailben azt írta: az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. FFP2-esnek mondott maszkjából a Gyömrői Sarok Projekt Kft. „nem szerzett be, és nem szállított egyetlen darabot sem”. Vu urat viszontválaszunkban arra kértük: biztosítson lehetőséget olyan okirati bizonyíték megtekintésére, ami alátámasztja ezt az állítást. Erre a kérésünkre még várjuk a választ.
A KKM és a Gyömrői-Sarok megnyilatkozásaiból azt lehet kihámozni: a kérdéses típusból végül egy darabot sem szállítottak.
Ez ismereteink szerint akár igaz is lehet. Semmilyen információnk sincsen sem nekünk, sem a magyar nyilvánosságnak több mint egy évvel a koronavírus-járvány magyar megjelenése után arról, hogy konkrétan hány darab és milyen maszkot szállítottak le a kormányzati megrendelések következtében.
Azt azonban sem a beszállító, sem a minisztérium kijelentései nem magyarázzák meg, hogy miért szerződtek ennek a típusnak a szállítására, és hogy miért szerepel ez a maszk a szerződésben, ha aztán nem szállítottak belőle, továbbá hogy milyen maszkot szállítottak, ha nem a szerződésben szereplő típust.
A felek közt 2020. március 31-én kötött szálítási keretszerződésben az szerepel: „jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi az alábbi melléklet: 1. Számú Melléklet: Szolgáltató Ajánlata”.
Az Ouleok cég ebben az 1. számú mellékletben tűnt fel a szerződés legelső módosításában 2020 áprilisában. A szerződés szövege az alábbit tartalmazta: „Megrendelő [a KKM] megbízza Szolgáltatót [a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-t], hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletét képező megrendelése alapján a COVID-19 járvány megfékezéséhez szükséges egyes eszközöket részére beszerezze”.
A szerződés tartalmát ezután még kétszer módosították. Az ismert legutolsó állapot a 3. számú módosítás után alakult ki. De ebben a verzióban is szerepel a szállítandó áruk listája, köztük az Ouleok maszkjának megnevezésével. Rögtön ezután a melléklet után szignálta a papírt a KKM nevében Balog Csaba közigazgatási államtitkár, május 21-én.
Ahogy korábbi cikkünkben említettük: a belga hatóságok az ezt megelőző, áprilisi közleményükben tették feketelistára a gyártó maszkját.
Címlapkép: a szerződés idevágó részlete | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/26/a-kulugy-allitja-nem-vettek-a-problemas-maszkokbol-de-akkor-miert-szerzodtek-ra/ | https://web.archive.org/web/20230212051817/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/26/a-kulugy-allitja-nem-vettek-a-problemas-maszkokbol-de-akkor-miert-szerzodtek-ra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kulugy-allitja-nem-vettek-a-problemas-maszkokbol-de-akkor-miert-szerzodtek-ra | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-29 16:05:00 | [
"Vu Quy Duong"
] | [
"Gyömrői-Sarok Projekt Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"dezinformáció",
"covid-19",
"kereskedelem"
] | [] |
51,840 | A GVH rábólintott, hogy az Opus vegye meg a Tigázt | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem talált kivetnivalót Mészáros Lőrinc cégének újabb nagybevásárlásában, így az Opus Global Nyrt. Hivatalosan sem korlátozza az energiaszektroban a versenyt azáltal, hogy megvette a Tigáz egészét. | A GVH honlapján közzétett döntés szerint “vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn”. Mint azt korábban megírtuk: a gázipari infrastruktúrát kezelő Tigázból, addigi többségi tulajdonos MET kiszáll, és gyakorlatilag napelemparkot kapott az üzletkötésért cserébe.
A részvényátruházással létrejött üzletről március elején a közleményt kiadó Opus Dzsubák Attila Zsolt vezérigazgatót idézve közölte, hogy a Tigáz az eszközportfóliójuk "értékes eleme lesz, amely kiszámítható, stabil bevételt biztosítva, jelentős mértékben járul hozzá cégcsoportunk eredménytermelő képességéhez". Akkor úgy látták, hogy a tranzakció március 31-éig lezárulhat.
Az eladó MET, mely olyan megállapodást kötött, melynek értelmében a Buzsák községen működő, 77 MWp teljesítményű napelemparkot veszi meg az Opustól, az adásvétel bejelentésével egyidőben interjúban magyarázta el a döntését. A Növekedés.hu-n megjelent cikkben Lehőcz Balázs, a MET eszközmenedzsmenti vezetője azt nyilatkozta, hogy bár eredetileg egy nagy energetikai infrastuktúra-portfólióban gondolkoztak, ma már a MET elsősorban a megújuló energiaforrások felé nyit.
A Tigáz az észak-kelet magyarországi régió egyik nagy földgáz elosztói tevékenységet végző cége, mintegy 33 ezer kilométeres gázvezeték hálózattal rendelkezik. A társaság 2019-es, hitelesített üzemi eredménye 6,7 milliárd forint volt (32 milliárd forintos árbevétel mellett), a nyeresége pedig elérte a 2,3 milliárd forintot. Az Opus a Tigázt az Opus Energyn keresztül fogja tulajdonolni, amelynek része a tavaly megvásárolt Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Is. A két infrastruktúra céggel az adásvételek lezárását követően az Opus Global NyRt. a magyar energiapiac meghatározó szereplőjévé válik. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/versenyhivatal-met-opus-tigaz-gvh.726058.html | https://web.archive.org/web/20220630102440/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/versenyhivatal-met-opus-tigaz-gvh.726058.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gvh-rabolintott-hogy-az-opus-vegye-meg-a-tigazt | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-03-29 16:11:00 | [] | [
"MET Holding AG",
"MET Magyarország Zrt.",
"Opus Energy Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt.",
"Tiszántúli Áramhálózati Zrt."
] | [] | [
"energia",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
51,841 | Az állam sorban veszi el a kisebb cégek üzleteit és adja oda a kiválasztott nagyoknak | Állami kommunikáció, közbeszerzési tanácsadás, kórházi takarítás, szervezetfejlesztés, munkaerő-közvetítés, vagyonvédelem – az állam mind több ágazatban ír ki hatalmas központi tendereket. Ezeken a kisebb magyar cégek nem tudnak elindulni, legjobb esetben is csak a kiválasztottak alvállalkozói lehetnek. | Ha egyszerűen meg szeretnénk jegyezni, hogy mekkora Magyarország gazdasági teljesítménye, érdemes úgy kalkulálni, hogy
az éves magyar GDP nagyjából 160 milliárd dollár, vagyis kerekítve úgy 50 ezer milliárd forint.
Ha ehhez az összeghez viszonyítjuk azokat a 30−300 milliárd forintos, bizonyos esetekben akár 1000 milliárd forintos nagy pályázatokat és közbeszerzéseket, amelyeket a kormányzat mostanában elindított, sőt, sok esetben már le is zárt, nem túlzás azt állítani, hogy már a magyar gazdaság 2-3 százalékát érintik ezek a gigatenderek.
Azért nem többet, mert jellemzően az egyes szektorokat átalakító központosítások hosszabb időszakra, vagyis 2−4 évre írják újra a viszonyokat, így a szummájukat nem egy év GDP-jével érdemes arányosítani.
Szűkül a verseny
Elvileg egy ilyen nagy központosító állami program lehetne értelmes. Abban ugyanis van ráció, ha nem kell a kormányzat egyes alágazatainak, minisztériumoknak, kórházaknak, börtönöknek, a kisebb állami cégeknek az izolált feladatokra külön közbeszerzéseket lebonyolítaniuk, hanem egy nagy közös közbeszerzés után egyszerűbben tudnának szerződni. Vagyis segítség és költségmegtakarítás is lehetne a centrumban kiválasztott őrző-védő, takarító, pályázatíró vagy közbeszerzési tanácsadó.
Ám nem ez történik. Hanem az egyes szolgáltatások 50−100, akár 1000 kisebb magyar céget is felvonultató piacáról mindenki kiszorul, és miközben egy szeparált munkaerő-közvetítési vagy éjjeliőri feladatra akár 10-15 cég is pályázhatna, a nagy központi tenderekre csak
2-3 szereplő képes jelentkezni,
abból is kizárnak 1-2 indulót,
és végül az intézmények már jellemzően 1-2 kiválasztott mamut közül választhatnak csak.
A törvény papíron kkv-párti
Törvényi szövegeket idézgetni, olvasgatni nem éppen a legjobb szórakozás, ráadásul egy nagyon cirkalmas mondatot citálunk, de mégsem álljuk meg, hiszen a hazai közbeszerzési törvény első mondata kifejezetten megemlékezik a kkv-k segítéséről. Így hangzik:
„Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának, valamint a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseinek elősegítése céljával – összhangban a közbeszerzések terén Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió irányelveivel – a következő törvényt alkotja:”
Miért szúr ki mégis a kormány a kisvállalkozásokkal?
Egy óriási tenderen tényleg nehéz egy kisebb magyar cégnek elindulnia. Kevés olyan cég van, amelyik képes azt vállalni, hogy mostantól ő véd minden minisztériumot, ő takarít minden kórházban vagy ő közvetít munkaerőt minden nagy kormányzati megrendelőnek.
Ám a közbeszerzési szakma emlékeztet rá: a törvény külön javasolja, hogy ilyenkor a kisebb cégeket részfeladatokra „engedje be” a kiíró. Forrásaink úgy vélik, hogy az intézkedéssorozat fő célja az, hogy a jelenlegi bizalmi kör egy esetleges politikai változás után is be legyen biztosítva, több tízmilliárdos szerződésekkel rendelkezzen.
Egy pillanatra rögzítsünk egy pár tevékenységet, ahol már végigsöpört ez a központosítási hullám:
Kommunikáció, újabban kibővítve a rendezvényszervezéssel is,
vagyonvédelem, takarítás,
informatika (itt azért nem olyan bántó a folyamat, mert a többi ágazattal ellentétben elég sok szereplő maradt pályán a különböző konzorciumokban),
közbeszerzési tanácsadás (ezt végül visszavonták)
szervezetfejlesztés, munkaerő-közvetítés,
megfelelési tanácsadói feladatok (amely részben pont a korrupció ellen védené a szervezeteket).
Ezek közül például az azóta visszavont 45 milliárd forintos közbeszerzés-központosítással itt, a 300 milliárd forintos kórháztakarítással itt foglalkoztunk, a rendezvénytechnikai piac átalakulásáról pedig itt írtunk.
Ahogy beszélgetünk a szakemberekkel, minőségi, méretgazdaságossági és biztonsági kérdéseket is emlegetnek a központosítás lehetséges magyarázataként.
„Nem lehet a választások előtt, a koronavírus idején megtenni a magyarokkal azt, hogy nem sztenderdizált az egészségügyi intézmények higiéniája”
„Minősített adatokhoz juthat hozzá az a cég, amelyik a minisztériumokban takarít vagy lát el biztonsági feladatokat, ide csak nagyon megbízható cég kerülhet.”
Igaz, kontraérvként megemlíthető, hogy lehet külön nemzetbiztonságilag érzékeny tendereket is kiírni.
Ez bizonyára igaz, de amikor a csip-csup kommunikációs, rendezvényszervezési vagy éppen vagyonvédelmi feladatokat is csak központi jóváhagyással lehet beszerezni, az nevetséges helyzetekhez vagy intézményesített korrupcióhoz vezethet. Ennek eredménye az, hogy a kommunikációs feladat alá tartozó névjegykészítés helyett A4-es papírról kér számlát a kisebb állami cég, vagy csip-csup alkudozás indul el, hogy ezt a feladatot szeretnénk saját hatáskörben intézni, kérlek, engedjétek meg – erre ugyanis általában engedélyt adhat a központi hivatal.
Kik irányítják ezt az egészet?
Többféle hivatal említhető, amelynek feladata van ebben a nagy központosításban.
1. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH), „amelynek az a célja, hogy összhangba hozza a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy intézmények, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok kommunikációs és szervezetfejlesztési tevékenységét.”
2. A Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt. (Az informatikai beszerzések központja).
3. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amely „a kormányzati intézmények működtetéséhez kötődő egyes feladatok integrált ellátásával járul hozzá a hatékony és költségkímélő kormányzati tevékenységhez.”
Mindez a gyakorlatban
Nézzük meg a 2014. október 29-én megalakított NKOH példáján, hogy ez a tevékenység miként fest a gyakorlatban. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről külön kormányrendelet, a 160/2020-as szól.
Az NKOH története onnan lehet ismerős, hogy ez a hivatal írja ki mindig azokat a központi kommunikációs feladatokról szóló tendereket, amelyek révén először egy 25 milliárdos keretszerződést nyert el pár társaság, majd egyre többet és többet költött az állam, mostanában elsősorban Balásy Gyula cégein (Lounge, New Land Media) keresztül ilyen feladatokra.
A G7 remek cikkben foglalta össze ennek a fejlődését, jól láthatók az ezzel kapcsolatos eszméletlen költések (évente mintegy 45 milliárd forint).
Más az uniós és a nemzeti finanszírozás
Ez a „keret” csak olyan célokra használható, ahol nincs uniós, csak nemzeti forrás, az uniós szűrőkön aligha ment volna át ez a pályázat a versenykorlátozó feltételek miatt.
Nem mélyedünk ebbe most bele, csak egyetlen szubjektív megjegyzés: az államnak természetesen lehetnek az állampolgároknak szóló tájékoztatási feladatai, de az biztos, hogy az adófizetők pénzével egy politikai család propagandaüzeneteit sugározni Brüsszelről, Sorosról, menekültekről nem „európai” működés.
Ez persze nem mehetne logikailag sem uniós forrásból, a lezsírozott keretszerződésekből viszont így nehéz olyan kommunikációs feladatokra uniós forrást szerezni, amelyek amúgy kapnának (például egy EU-finanszírozott gazdaságfejlesztési program kampánya, kapcsolódó rendezvényei).
A hivatal mindenesetre az alá tartozó intézmények kommunikációs költéseit, majd egy újabb fordulattal immár a rendezvényszervezési költéseit is kontrollálja.
Az elnök dönt
A hivatal eléggé arctalan, mindent Lenkei Mirtill elnök neve fémjelez.
„Ha valamire költeni szeretnél, akár egy molinóra, akkor bejelented, hogy szeretnéd beszerezni, a hivatal elnöke pedig dönt arról, hogy ezt engedélyezi neked, vagyis nagyobb beszerzésnél bonyolíts le egy közbeszerzést, kisebb értékhatárnál pedig kérjél három ajánlatot, vagy magához vonja”
– hallottuk.
Nincsenek objektív döntési kritériumok, az elnök önkényesen dönt, és a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ennek a következménye az, hogy a gyakorlatban az intézmények az NKOH-nál előszobáznak, alkudoznak, háttéralkukat kötnek, próbálják a működőképességüket fenntartani, az uniós forrásokat megőrizni, mert az NKOH immár nemcsak a központi közigazgatást és az alá tartozó intézményeket kontrollálja, hanem minden olyan kiemelt kommunikációs feladatot be kell neki jelenteni, amiben van legalább 15 millió forint nemzeti vagy uniós forrásból finanszírozott tájékoztatási elem.
Ezzel az önkormányzatok is bekerülhetnek a kontroll alá, például az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) látható, hogy az NKOH által indított eljárások közül a legfrissebb az, amelyben a DRV regionális vízcég szemléletformálásra kapott támogatást, az NKOH ezt is maga intézi.
A szemünk előtt zajlik minden
Az összes ilyen közbeszerzésnek a különlegessége, hogy minden az adófizetők szeme előtt zajlik. Az említett EKR-ben minden lépés teljesen jól nyomon követhető, fent vannak a kiírások, a kizárások és azok indoklásai, de senki nem állítja meg azt, ami történik.
Megnézhetjük, hogy miért nem kell versenyezni a dubaji világkiállítás kommunikációs feladataira? (Emlékezhetünk: a vizes-vb költségei is azzal szálltak el döbbenetes mértékben, hogy különleges engedéllyel a szervezők hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat folytathattak, ahol elegendő volt a nyílt verseny kizárásával egy céget meghívni.)
Meg lehet találni a megindított eljárásokat, még a nyertesekkel kötött szerződések is fent vannak („közzétett szerződések” fül), rákereshetünk, hogy mely cégek mennyit nyertek („szerződő felek”), össze lehet szedegetni, hogy a Mészáros és Mészáros Kft., a New Land Media Kft. vagy a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. hány esetben győzedelmeskedett.
Az unió pedig csak próbálkozik a jogállamiság jól elkenhető fogalmával kordában tartani Magyarországot, de azokkal szemben tehetetlen, akik az unió pályázati rendszerét – a maguk módján komoly szellemi teljesítménnyel – meghekkelik.
A szervezetfejlesztés
Az NKOH most egy újabb döbbenetes mértékű területet kontrollálhat. Az említett kormányzati kör szervezetfejlesztési, toborzási, munkaerő-kölcsönzési feladatait kapta meg. Ez egy évi nettó 30 milliárd forintos keretszerződés, amelyre csak két ajánlat érkezett (elképzelhetjük, hogy egy 50 milliós ilyen feladatra hány tanácsadó jelentkezne).
Az egyiket közös ajánlattevőként a p2m Consulting Kft. és a p2m Informatika Kft. nyújtotta be, a másikat a Consact Kft. – utóbbinak érvénytelen lett az ajánlata.
A pályázat részleteivel az Átlátszó foglalkozott, de a nyilvános dokumentumokból is elérhető, hogy a p2m Informatika Szabad Tamás cége, 2 fő munkavállalója van az Opten szerint, 2019-es forgalma 124 millió forint volt, a szintén 2 főt alkalmazó p2m Consulting Patonai Ágnes és Szabad Tamás cége, 2019-ben 69 millió forint volt a forgalma. A cég honlapján azonban sok referencia és sok kolléga látható, vagyis azért a cég alighanem nagyobb, mint egy 2 fős mikrocég.
Szabad Tamás korábban Balásy Gyula Lounge nevű cégében volt beltag. A referenciafeltételek igazolásában a Teqtos Kft. segített, ennek a cégnek már jóval nagyobb az árbevétele.
Megfelelőség
Az állam központosítja a megfelelőségi tanácsadást is, aminek a fő feladata a korrupció megelőzése és kiszűrése, a whistleblowing bejelentőrendszer működtetése, vagyis az adott szervezet egyfajta „élő lelkiismeretének” a kialakítása. Január 1-től minden 1,2 milliárd forint feletti árbevételű állami cégnél kötelező ilyen tanácsadó alkalmazása, és ha ezt nem saját dolgozóval oldják meg, akkor csak az NKOH-n keresztül, az általa egyedüli nyertesként kihozott cég láthatja el ezt a feladatot. Vagyis: egy „ilyen” közbeszerzésen kiválasztott szolgáltató hivatott őrködni az állami cégek korrupciómentessége felett, elég kafkai helyzet.
A többiek bedolgozhatnak
Vajon ilyen kicsi cégek, mint a p2m-társaságok, alkalmasak lehetnek a 30 milliárdos, összetett munkára? Aligha, de mégis ez a modell. A többiek is kaphatnak majd talán munkát, a győztes esetleg bevonhatja a piaci cégeket a feladatokra, de az állami feladatokra ebben az ágazatban is minden magyar kkv csak a p2m-cégek előszobáján keresztül juthat el.
Korábban említettük már az NKOH feladatairól szóló kormányrendeletet, hogy szervezetfejlesztés címén mi mindent kapott a tendergyőztes, azt a rendelet 2. melléklete részletezi.
A szerződés értéke nettó 30 milliárd, bruttó 38,1 milliárd forint, és ahogy korábban is említettük, az EKR oldalán minden részlet, még a szerződés is megismerhető.
A kórházak takarításának 300 milliárd forintos keretszerződését a B+N Referencia Kft. nyerte el, a 48 milliárd forintos vagyonvédelmi keretben a Civil Biztonsági Szolgálat, az Univerz és a Valton-Sec kapott megkerülhetetlen szerepet. Erről a 24.hu cikkében olvashat.
Vajon melyik ágazat lesz a következő, ahol beindulhat a jól ismert játék a székekkel és a zenével? Amíg tart a játék, kicsit lehet helyezkedni, lobbizni, de ha elhallgat a zene, úgyis csak egyvalaki ülhet bele a sütibe. | https://telex.hu/gazdasag/2021/03/30/forditott-robin-hood-a-magyar-allam-a-nagyoknak-adja-a-kkv-k-uzleteit | https://web.archive.org/web/20220808202142/https://telex.hu/gazdasag/2021/03/30/forditott-robin-hood-a-magyar-allam-a-nagyoknak-adja-a-kkv-k-uzleteit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-sorban-veszi-el-a-kisebb-cegek-uzleteit-es-adja-oda-a-kivalasztott-nagyoknak | Telex | hungarian-news | 2021-03-30 09:30:49 | [
"Balásy Gyula",
"Patonai Ágnes",
"Szabad Tamás"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"p2m Informatika Kft.",
"Univerz Biztonsági Szolgáltató Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell",
"PR",
"hirdetés",
"tanácsadás",
"őrzés-védés",
"jogalkotás"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
51,842 | Bige László valahogy „belekényszerült”, hogy százmilliókat adjon a Fradinak | Különleges interjút adott le a Partizán hétfő este: Gulyás Márton az egyik leggazdagabb magyar vállalkozót kereste fel nyíregyházi otthonában, ahol házi őrizetben van. A műtrágyagyártásból fölépített több százmilliárdos Bige-birodalomra évekkel ezelőtt rászálltak a hatóságok: a NAV, a rendőrség és a katasztrófavédelem is rendszeresen razziázott gyáraiban, közben magánvádak alapján is büntetőügyek indultak az üzletember ellen. | Különleges interjút adott le a Partizán hétfő este: Gulyás Márton az egyik leggazdagabb magyar vállalkozót kereste fel nyíregyházi otthonában, ahol házi őrizetben van. A műtrágyagyártásból fölépített több százmilliárdos Bige-birodalomra évekkel ezelőtt rászálltak a hatóságok: a NAV, a rendőrség és a katasztrófavédelem is rendszeresen razziázott gyáraiban, közben magánvádak alapján is büntetőügyek indultak az üzletember ellen.
A szerkesztett videó mellett a beszélgetés teljes, háromórás hangfelvételét is meg lehet hallgatni, utóbbi alapján válogattuk ki Bige legerősebb kijelentéseit témakörök szerint. A vállalkozó egy ponton említi, hogy épp azért szerepel ezen a felületen, mert itt van lehetősége hosszan, részletesen kifejteni a véleményét, de még 190 perc is kevésnek bizonyul az elmúlt 30 év bonyolult üzleti, politikai és büntetőügyeinek tisztázására. Ezek közül még a fontosabbakat se könnyű pár bekezdésben jól összefoglalni, Bige számos történetét pedig nehéz ellenőrizni. Mégis fontos ismertetni néhány állítását, hiszen nemcsak a nemzetközi gazdasági hírekben kezdett el szerepelni, hanem a kormányzati kommunikációban is, ahol „vörösbáróként” és kormánydöntésre készülő „új Simicskaként” kezelik.
Bige állításaira igyekeztem reagáltatni a fontosabb szereplőket, Csányi Sándort, Kubatov Gábort és Semjén Zsolt, felemás eredménnyel.
Ellentmondásos kommunikáció
A legvagyonosabbak listáján régóta szereplő Bige ellen az elmúlt években több hatósági eljárás indult. A legutóbbi hírek szerint januárban bűnügyi felügyeletét rendelte el a bíróság, így a vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel gyanúsított milliárdos
áprilisig csak engedéllyel hagyhatja el tartózkodási helyét, és nyomkövetőt köteles viselni. Ez nem szokványos interjúhelyzet, Bige pedig nem gyakorlott nyilatkozó.
Az ellene folyó eljárások gyors áttekintésére irányuló bevezető kérdésbe rögtön bele is bonyolódik, később viszont feloldódik, sztorizgat, és elmesél olyasmiket, amiket egy szint fölött már nem szokás kamerába mondani. Szóba kerül erdélyi fiatalsága, a társadalmi egyenlőtlenségek és a jótékonykodás, vázlatos gazdaságpolitikai elképzelései és biciklizései a boltba. Elmondja, miért tartja perverziónak, ha valakinek testőre van, és miért „nem szeret gazdag ember lenni egy szegény országban”. Magát „józan parasztként” írja le, de bevallja, hogy „szórakozásból” szokott „határidős devizaügyleteket” folytatni, többmilliárdos tételben, és ezeken néha nagyot bukik, néha nagyot nyer.
Vadászat és politika
Gulyás ezután, ügyes húzással, a vadászatról kezdi kérdezni, mesélteti lakberendezésről és trófeákról, hogy aztán a könnyed csevej átcsapjon Bige politikai kapcsolatainak feltárásába. Mert ugyan szereti politikailag független szereplőnek mutatni magát, egy 2004-es történet rávilágított, hogy sok kapcsolata van mindkét oldalon.
A „lónyai disznózáson” annak idején öt baloldali és négy jobboldali országgyűlési képviselő vett részt, köztük a korrupció szimbólumává vált Hagyó Miklós és a drága vadászataival később „hírnevet szerzett” Semjén Zsolt.
Bige most lényegében azt állítja, hogy a politikusokkal együtt vezette félre a közvéleményt.
Annak idején ugyanis az volt a hivatalos mondás, hogy a fejenként uszkve egymilliós költséget Bige állta mint vendéglátó. A vállalkozó szerint ez azonban csak utólagos fedősztori volt, ő egyszerű vendégként érkezett, de amikor kipattant a botrány, hogy itt a politikusok drága vadászatokra járnak, őt „kérték meg”, hogy vegye a nevére az egészet, és fizessen. „Nem nagyon köszönték meg, de nem is tartottam rá igényt.”
Megkérdeztem Semjén Zsoltot,
hogy mi igaz ebből, és elfogadná-e ma is Bige László ajándékát, illetve hogy gyakran kapnak-e politikusok nagy értékű vadászatokat. A miniszterelnök-helyettes semmit nem válaszolt kedd reggel óta.
Üzlet és politika
Gulyás hiába firtatta, miért fizette ki Bige befolyásos politikusok vadászatát. A vadászó társaság névsorát közlő HVG-nek azért volt ötlete anno: a hazai nitrogéngyártás helyzete nagyban függött a műtrágyára kivetett pótvámoktól, és az azt megszavazó képviselőktől.
„Soha nem voltam egyik pártnak sem a kedvence, sem a kedvezményezettje” – jelenti ki Bige, de történeteiben újra és újra felbukkannak fideszes és szocialista miniszterek, például Veres János és Lázár János, az interjú vége felé pedig elejti, hogy korábban több helyi politikus kampányát támogatta („nincs hozzá senkinek semmi köze, az adózott pénzemmel azt csinálok, amit akarok”).
Egy ponton a milliárdos meglepően nyíltan beszél arról, hogy „belekényszerült” a Fradi finanszírozásába 2010 után:
néhány éven át „pár száz millióval” támogatta a Fradit, amelynek elnökével, a fideszes pártigazgató Kubatov Gáborral néha elment kávézni.
Az alábbi párbeszéd zajlik Gulyás és Bige között:
– Ez védelmi pénz volt?
– Nem, ez egy deal volt.
– Mire volt deal?
– Nem mondom meg. Végül rosszul jöttem ki belőle.
Rögtön ezután elmeséli a „személyre szabott adónem” történetét: az SZDSZ-es Kóka János minisztersége – és az elhíresült nagykoalíciós vadászat – idején drágult a Bigééknek alapvető fontosságú földgáz behozatala, de ezt az adót „sikerült eltöröltetni” először a baloldali, majd az újabb bevezetés után a Fidesz-kormány alatt is. Ekkor fizetett Bige a Fradinak saját bevallása szerint, de aztán a kormány többszörösére emelt összeggel visszahozta az adót. „Utána nem fizettünk a Fradinak és néhány cégnek” – zárul Bige története.
Megkérdeztem Kubatov Gábort,
igaz-e, hogy kötött ilyen célú megállapodást Bige Lászlóval, hogy a milliárdos nagy összegekkel támogatta az FTC-t, illetve hogy személyesen többször találkoztak? A pártigazgató nekem nem válaszolt, viszont a Facebookján antiszemitizmussal vádolta meg a 444-et, és felrótta, hogy hajnali 3-kor küldtem neki az emailt. Bige szokatlanul nyílt, közvetlen vádjaira viszont semmit nem reagált se ott, se más, számára megfelelő fórumon.
Csányi és a mondat
Bige elárulta, hogy a Tiszamenti Vegyiművek 1996-os privatizálása előtt a postabankos Pricz Gáborral tárgyalta le a hitelt, és Horn Gyula miniszterelnöknek is írt levelet ismeretlen nyíregyházi vállalkozóként. Aztán a cég privatizálásának finanszírozásába végül az OTP szállt be, megnyerték a pályázatot, és onnantól kezdve sorsuk többszörösen összefonódott vadásztársával, Csányi Sándorral.
„Sándor jó srác volt, jó volt egy levegőt szívni vele. Együtt voltunk nagyon sokat. Jó ember volt” – ismételgeti Bige, végig szigorúan múlt időben.
Kapcsolatuknak kiterjedt szakirodalma van. Az OTP-vezér már 2014-ben, Orbán Viktor jelenlétében „útonállónak” nevezte agráripari vetélytársát, Bige pedig 2019 óta nyíltan állítja, hogy Csányi áll az ellene folyó hatósági eljárások mögött. Ezt a bankvezér tagadja.
Bige egy ponton kerek-perec kijelenti: „nem akar válaszolni” rá, ki lehetett az ellene folyó eljárások felbujtója, ha nem Csányi. De azért nem nehéz kisilabizálni, és később Bige is egyértelművé teszi, hogy „Csányi emberei” a felelősek. Mostani elmesélése szerint úgy váltak el az útjaik, hogy valójában „soha nem vesztek össze”. Csányinak volt „egyetlen mondata” 2008 karácsonya előtt, ami Bigének „nem tetszett”, és amitől minden megváltozott. Bige nem árulja el, hogyan hangzott ez a mondat, de miután „szicíliai módszereket” emleget, annyit hozzátesz:
„olyasmit idézett, ahogy ők eljártak sok mindenkivel szemben, és én ezt nem akartam”.
Gulyás logikus kérdésére, hogy akkor megfenyegette-e Csányi, azt válaszolja: „Dehogyis, hát a Csányi úriember volt, meg mi ahhoz túl jó viszonyban voltunk.” Mindenesetre az ominózus mondat elhangzása után nem kereste januárban, pedig addig hetente találkoztak. Februárban aztán az OTP sorban felmondta az összes hitelét, ami után már ő nem akart beszélni Csányival.
Megkérdeztem az OTP-t,
mit szólnak ehhez, konkrétabban meg azt, hogy amikor a bank 2008-ban kivonta a Péti Nitrogénművekből a 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást, annak hátterében a két cégvezető közötti személyes konfliktus állt-e. Illetve hogy tárgyalt-e Csányi Sándor kormánytagokkal Bige Lászlóról. Az OTP válasza:
„Az Ön által említett ügyben az OTP Bank 9 évvel ezelőtt jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szemben azt a több mint 25 milliárd Ft összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen. Az OTP Bank számos alkalommal írásban kérte a Nitrogénművek Zrt-t, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy az OTP Bank a fenti perrel, illetve az ahhoz vezető előzményekkel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a téma iránt érdeklődő újságírókkal. Amíg ezt a hozzájárulást a Nitrogénművek nem adja meg, az OTP Bank nem tud és nem is szándékozik foglalkozni a témával.”
Maffia és módszer
Bige azt mondja, a 2008-as incidens óta készül rá, hogy valami történik vele. „Már ezelőtt 12-13 évvel tudtam, hogy mit akarnak. Nagyon tudatos voltam, ezért nem tudnak megfogni. Nekem még céges hitelkártyám sincs, a saját pénzemből fizetek.”
„Vadásznak rám távcsöves puskával. Megfigyelnek, környezettanulmányokat csinálnak rólam, a telefonomat folyamatosan lehallgatják tizenpár éve.”
Gulyás kérdésére elmondja, hogy a NER tőkései – akik cégeinek szerinte híre-hamva nem marad hosszú távon – nem akarták kivásárolni a birodalmából: „pénzért nem hiszem, hogy meg szeretnék venni, mert túl nagy érték. Ha tönkre eszik és ingyen elviszik, azt lehet.” Bige szerint most ezzel próbálkoznak igen nagy intenzitással, le akarják nyomni a cégei árát, hogy aztán megvegyék azokat.
Ebbe „be van vonva a teljes állami infrastruktúra: ügyészség, rendőrség, katasztrófavédelmi hivatal, kormányhivatal, versenyhivatal, adóhivatal. Minden eszköz csatasorba van állítva.”
- Bocsánat, Bige úr, most azt állítja, hogy a kormányzat maffiaszerűen működteti az állami apparátust?
- Nem állítok semmit. Ezek a tények.
Bigéhez állítása szerint kétszer is érkezett üzenet magas kormányzati körökből:
„Mondták nekem egyszer, hogy szabad elvonulást kapok, de ha nem szedem a sátorfámat Magyarországról, akkor be fognak csukni. Ezt nem vettem komolyan”
Azt nem akarja elmondani, ki közvetítette kinek az üzenetét, mert nem tudná bizonyítani.
Béke és bosszú
Az interjúban szóba kerül persze a nagy közvélemény-kutatás, amelyet Bige rendelt, és amelyre sokan felkapták a fejüket. Gulyás szerint az ellenzéki oldalon most egyesek azt várják, hogy nagyobb pénzekkel segítheti a 2022-es kampányt, amolyan második Simicskaként. Ezt a párhuzamot visszautasítja, hiszen nem volt soha pártpénztáros, és nem ment le olyan mélyre, mint Simicska, meg ő nem is politikus, és alapvetően azt szeretné, ha „békén hagynák”.
De azért elenged egy olyan sejtetést, amilyenhez hasonló a 2018-as választások előtt többször elhangzott:
Egy másik ponton arról beszél, hogy ami vele történik, az elsősorban a családját viseli meg, és ezt nem fogja elfelejteni. „Ezt nem fogom hálátlanul így hagyni. Elég súlyos, de ne kérdezzen vissza rá, mert nem fogok válaszolni. Ennek meglesznek a következményei.”
- Ha nem lesz kormányváltás, akkor az Ön üzleti karrierjének befellegzett?
- Nem.
Mondja ezt Bige László, annak ellenére, hogy szerinte az ügyében Orbán már meghozta a döntést, és „a hatalom elég egyértelműen fogalmazott”. | https://444.hu/2021/03/30/bige-laszlo-valahogy-belekenyszerult-hogy-szazmilliokat-adjon-a-fradinak | https://web.archive.org/web/20230610070608/https://444.hu/2021/03/30/bige-laszlo-valahogy-belekenyszerult-hogy-szazmilliokat-adjon-a-fradinak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bige-laszlo-valahogy-bbelekenyszerultr-hogy-szazmilliokat-adjon-a-fradinak | 444 | hungarian-news | 2021-03-30 00:00:00 | [
"Bige László",
"Csányi Sándor",
"Hagyó Miklós",
"Kubatov Gábor",
"Semjén Zsolt"
] | [] | [] | [
"privatizáció",
"háttér",
"vesztegetés",
"sport",
"vadászat",
"ajándék",
"klientúra",
"közigazgatás",
"jogalkotás"
] | [] |
51,843 | A járványválság sem tudta megakasztani a felcsúti foci szédületes gyarapodását | A felcsúti futballakadémia tulajdonosa, az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA), illetve az akadémia profi csapatát üzemeltető Puskás FC Kft. közzétette a 2020-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját. | A felcsúti futballakadémia tulajdonosa, az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA), illetve az akadémia profi csapatát üzemeltető Puskás FC Kft. közzétette a 2020-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját.
A számok alapján a felcsúti labdarúgás a világjárvány okozta kedvezőtlen gazdasági környezetben is sikeresen megőriznie, sőt tovább növelte anyagi stabilitását.
A FUNA 3,85 milliárd forintos eredménnyel zárta az évet, a saját tőkéje pedig 32,93 milliárd forintra gyarapodott.
Mindez jelentős részben annak köszönhető, hogy Orbán alapítványa annyi pénzt kapott az államtól 2020-ban, mint még soha.
Tavaly összesen 7,5 milliárd forint közpénzt költöttünk a miniszterelnöki fociakadémiára, vagyis átlagban mintegy napi 21 millió forintot fordított az ország az intézmény boldogulására.
Bár a beszámoló nem részletezi a pénz pontos forrását, a 7,5 milliárd forint alapvetően két csatornán érkezett Felcsútra, a tao-támogatáson, illetve az akkreditált nemzeti sportakadémiák éves támogatásán keresztül.
A felcsútiak bevételeit a magyar gazdaság szereplői ezen felül még kiegészítették további 1,67 milliárd forinttal, ami első pillantásra talán soknak tűnik, de felcsúti léptékkel mérve valójában katasztrófálisan kevés. Céges adományokból legutóbb 2012-ben került ennél kevesebb a kasszába, ami nyilván a járvány hatása. Az alapítvány különleges szerencséje, hogy amit az élet elvett, azt valahogy mégiscsak sikerült a sorstól állami támogatás formájában visszakapni.
A miniszterelnök alapítványa így tehát összesen 9,2 milliárd forint támogatási bevételhez jutott a tavalyi évben közpénzből, illetve céges adományokból. A FUNA kiadásai ezzel szemben 5,35 milliárd forintot tettek ki, ebből 2,45 milliárd forint anyagjellegű ráfordítás volt, míg a bérköltség az egyéb személyi jellegű kifizetésekkel együtt 1,39 milliárdot tett ki.
Ezen felül volt még 415 millió forint egyéb kiadás, illetve leírásra került 1 milliárd forint értékcsökkenésként.
A több lábon álló felcsúti futballbirodalom a prosperáló alapítványon túl a profi csapata gazdasági erejére is támaszkodhat, amit a tulajdonában álló Puskás FC Kft. üzemeltet.
Hogy ne kelljen izgulni, gyorsan eláruljuk: a cég fergeteges évet zárt, rekordnagyságú bevétellel. A Puskás FC Kft. 4,29 milliárd forintot kaszált belföldi értékesítés címén, ami örök rekord a csapat történetében. Hogy legyen mihez viszonyítani a felcsúti focicsapat árbevételét: a Fradi 2019-ben mintegy félmilliárd forinttal kevesebbhez jutott ugyanebből a forrásból, noha bejutott az Európa-liga csoportkörébe. (A Puskás Akadémia története során először, tavalyi NBI-es bronzéremnek köszönhetően eljutott a nemzetközi porondra, a selejtezőben kiesett.) Ehhez járult még 140 millió forint egyéb bevétel is, nem részletezett forrásból.
A FUNA és a Puskás FC Kft. együttes teljesítményének köszönhetően tehát a Felcsút az elmúlt évben összesen 13,6 milliárd forint bevételre tett szert állami támogatásból, céges adományokból, illetve a profi csapathoz befolyt összegekből. Mindössze egyetlen évben érkezett több pénz a faluba focira (2018: 17 milliárd forint), közpénz pedig még soha. | https://foci.444.hu/2021/03/31/a-jarvanyvalsag-sem-tudta-megakasztani-a-felcsuti-foci-szeduletes-gyarapodasat | https://web.archive.org/web/20210422223716/https://foci.444.hu/2021/03/31/a-jarvanyvalsag-sem-tudta-megakasztani-a-felcsuti-foci-szeduletes-gyarapodasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvanyvalsag-sem-tudta-megakasztani-a-felcsuti-foci-szeduletes-gyarapodasat | 444 | hungarian-news | 2021-03-31 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Puskás Futball Club Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"sport",
"adó"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
51,844 | Pintér Sándor emberei a kórházak takarításán is busás haszonra tehetnek szert | Egyetlen, Pintér Sándor belügyminiszter elvárásait teljesíteni képes cég nyerte el az ország csaknem összes kórházának takarítására kiírt 300 milliárd forintos tendert. | Orbán Viktor eddigi kormányainak egyetlen állandó tagja van: Pintér Sándor, aki ráadásul bármilyen területen bevethető és lojalitása megkérdőjelezhetetlen. A mindenügyi miniszter legutóbb az egészségügyi rendszer átszervezésénél bukkant fel mint megoldóember.
A belügyminiszterhez sorolt üzleti körök már így is leuraltak egyes területeket, megrendeléseik pedig tovább híznak a biztonsági piacon. Nemrég az egészségügyi szektor is felkeltette a Tasnádi László, volt belügyi államtitkár nevével fémjelzett kör figyelmét – épp akkor, amikor Pintér alá került a terület.
Orbán Viktor a belügyminiszterre bízta az egészségügyet a járványban, Pintér Sándor pedig katonai parancsrendszert vezetett be, régi belügyeseket állítva a kulcspozíciókba.
A Föld lakóinak negyede választhat az idén demokraták, populisták és autokraták közül. A Vatikánban rendkívüli döntések születhetnek a nőkről és a melegekről. Nagy sporteseményekből nem lesz hiány, jelentős évfordulókat ünnepelnek, újabb űrprogramok indulnak. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját. | https://hvg.hu/360/202112__korhazi_takaritas__gigatender__kozpontositas__rendnek_lenni_kell | https://web.archive.org/web/20211119143432/https://hvg.hu/360/202112__korhazi_takaritas__gigatender__kozpontositas__rendnek_lenni_kell | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-emberei-a-korhazak-takaritasan-is-busas-haszonra-tehetnek-szert | HVG360 | hungarian-news | 2021-03-26 11:00:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Pintér Sándor",
"Rogán Antal",
"Simicska Lajos",
"Tasnádi László",
"Tombor András"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Bv. Holding Kft.",
"Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér",
"MÁV",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"PFM Zrt.",
"Referencia Mosodák Zrt.",
"Volánbusz Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"háttér",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,845 | Offshore cégek is felbukkannak a lélegeztetőgép- és vakcinaszerződések főszereplői mögötti céghálóban | Két nőgyógyász és egy gyógyszerész alkotja azt az évek óta együtt dolgozó triót, akik közül ketten dokumentáltan igen közeli kapcsolatban vannak, illetve voltak a járványkezeléssel összefüggésben több mint 100 milliárd forint értékű szerződéseket elnyerő cégekkel. A trió céghálója körül egy időben több offshore cég tűnt fel, van köztük belize-i és vanuatui társaság is. | Offshore cégek is felbukkannak a lélegeztetőgép- és vakcinaszerződések főszereplői mögötti céghálóban
Két nőgyógyász és egy gyógyszerész alkotja azt az évek óta együtt dolgozó triót, akik közül ketten dokumentáltan igen közeli kapcsolatban vannak, illetve voltak a járványkezeléssel összefüggésben több mint 100 milliárd forint értékű szerződéseket elnyerő cégekkel. A trió céghálója körül egy időben több offshore cég tűnt fel, van köztük belize-i és vanuatui társaság is.
Több mint 100 milliárd forint. Összességében ekkora értékben rendelt két cégtől védőfelszereléseket, lélegeztetőgépeket és vakcinákat a kormány. Mint azt a hvg360 megírta, a két érintett társaság közül az egyik a Fourcardinal Tanácsadó, a másik a Danubia Pharma, előbbi intézte a védőfelszereléseket és a gépeket, utóbbi pedig az oltóanyagot.
Bár egy ekkora beszerzésnél illene legalább nagyjából közölni, hogy kik a végső haszonélvezői, a nyilvánosan elérhető adatok egyáltalán nem visznek közelebb a megoldáshoz. A Fourcardinal Tanácsadó mögötti cégháló végén két ügyvéd van, a Danubia Pharma tulajdonosairól pedig még az érintett társaság vezérigazgatója is csak annyit árult el az Indexnek: “magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”.
Ettől függetlenül a két cég jelenét és múltját vizsgálva egy dolog kijelenthető: bár a mostani struktúra alapján nincs közük egymáshoz, a két társaság mögötti hálóban feltűnő emberek korábban igen közeli kapcsolatban álltak, számos közös ügyletet bonyolítottak együtt.
Szeverényi Márkról és Lachmann Norbertről van szó.
Előbbi a Fourcardinal Tanácsadó mögötti cég (SRF Silk Road) egyik vezérigazgatója, utóbbi pedig a Danubia Pharma tulajdonosa volt, tulajdonrészét pedig néhány héttel azelőtt adta át, hogy a céggel aláírták volna az 55 milliárd forintról szóló vakcinaszerződést.
A Fourcardinal Tanácsadóról eddig csak annyit lehetett tudni, hogy 17 milliárd forint értékben hozott be lélegeztetőgépeket – ezer darabot, Kínából. Ám nem ez volt az egyetlen szerződése. Először Ujhelyi István Facebook-posztjában szerepelt, hogy a cégtől több mint 80 ezer "egyéb védőfelszerelést" is rendelt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), közérdekű adatigénylésünkre pedig nemrég ki is adták, hogy pontosan miről van szó. Így derült ki (továbbá a Válasz Online vonatkozó cikkéből, amely előző héten jelent meg), hogy a KKM a kérdéses védőfelszerelésekért (infúziós pumpákért, monitorokért) további 104 millió dollárt, tehát durván 32 milliárd forintot fizetett a Fourcardinal Tanácsadónak, amivel együtt a cég megrendelés-állománya már közelíti az 50 milliárd forintot. (A két szerződést erről a linkről tölthetik le.) Ehhez jön hozzá az 55 milliárd forintos, Danubia Pharma-s vakcinaszerződés, ami 5 millió kínai oltóanyag behozataláról szól, vakcinánként 30 eurós áron.
Visszatérve főszereplőinkre. Egyikük tehát Szeverényi Márk, aki úgy kerül a képbe, hogy ő kapta meg a Fourcardinal Tanácsadó egyik tulajdonosának, az SRF Silk Road Zrt.-nek az egyik vezetői posztját. Bár ez önmagában még nem predesztinálná arra, hogy kulcsfiguraként emlegessük, a Válasz Online feltárta, hogy míg a tulajdonosként “előbújó” ügyvédeknek nem, addig Szeverényinek kiváló kapcsolatai lehetnek a kormánnyal: testvére, Szeverényi Ivonn tavaly szeptemberben kapott rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezést a külügyminiszter kezdeményezésére, az ő férje pedig Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója, aki diplomáciai karrierje előtt a Teva gyógyszergyár magyarországi leányvállalatát vezette.
A cégcsoport a másik vonalon a miniszterelnök főtanácsadójaként ismert Rahói Zsuzsanna köréig vezet: a Fourcardinal Tanácsadó első ügyvezetője Szegi Ildikó volt, aki civilben Rahói alapítványának kurátora, az egyik tulajdonos pedig jelenleg is Szegi Ildikó lánya.
Másik főszereplőnk, Lachmann Norbert pedig ugyanazért tűnik kulcsfigurának, mint Szeverényi: a Danubia Pharma mögötti cég tulajdonosai az ügylet mértékéhez képest kispályásoknak tűnnek, nem túl életszerű legalábbis, hogy az a Gergely Csaba járta ki az 55 milliárdos beszerzést, aki a Direkt36 szerint jelenleg a Zuglói Piranhák nevű amatőr hokicsapat edzője.
Lachmann és Szeverényi ezzel szemben már hosszú-hosszú évek óta benne van a gyógyszeriparban, sőt sokáig együtt építgették karrierjüket. Pontosabban nemcsak ők ketten, velük együtt mozgott egy bizonyos Vámosi Béla is. Szeverényi üzleti karrierjét vele, tehát Vámosival kezdte, Lachmannal csak később találták meg egymást.
Szeverényi eredetileg nőgyógyász, több forrásunk szerint Debrecenben végzett, és ott ismerte meg a szintén nőgyógyász Vámosi Bélát.
Első közös cégeiket 2004-ben alakították meg, az egyik a fő tevékenységét illetően egy közvélemény-kutató társaság volt, a másik pedig egy gyógyszerkereskedő cég – végül az utóbbit úton maradtak, a szakmában ma már mindkettőjüket gyógyszerkereskedőként tartják számon.
Legismertebb vállalkozásuk a Q Pharma, ami egy gyógyszerkereskedelmi cég, termékei között megtalálhatóak gombás fertőzések kezelésével kapcsolatos készítmények, magzatvédő multivitaminok, és egyéb nőgyógyászati fertőzések elleni gyógyszerek. “Ez egy, a mai napig fennálló, rendes gyógyszercég, vannak gyógyszerei, vannak orvoslátogatóik, minden” – fogalmazott egy forrásunk.
Hivatalosan itt, tehát a Q Pharmába találkozott össze először Lachmann és Szeverényi–Vámosi páros. A cég 2012-től Lachmann nevén volt, 2013-ban jelentek meg benne Szeverényiék. Akkor egyébként úgy volt, hogy tulajdonrészük lesz a társaságban, ám néhány hónappal később visszavonták az erről szóló határozatot.
Ha akkor ebben nem is, a Q Pharma Nutrition nevű társaságban viszont ugyanebben az időszakban összetalálkoztak. Egy forrásunk szerint ennek a cégnek az lett volna az a célja, hogy egy tápszergyárat csináljon, ám ez nem jött össze, a projekt leállt. A kapcsolat viszont megmaradt és Szeverényiék később (2017-ben) Lachmann mellett tulajdonosként jelentek meg a Q Pharma Investben is, ami a Q Pharma anyavállalata lett.
Bár a kapcsolatuk hosszú ideje tart, a közelmúltban mégis úgy döntöttek, elválnak útjaik. Hogy miért, azt nem tudni, a dátum viszont több mint érdekes: utolsó közös érdekeltségükből, a Q Pharma Investből Lachmann február 19-én távozott, nem sokkal az előtt, hogy Gulyás Gergely közölte volna, mely céggel kötötték meg a kínai vakcinákról szóló szerződést.
A trió céghálója így néz ki:
Bár ez alapján akár soványkának is tűnhet a köztük lévő céges kapcsolat, mélyebbre nézve kiderül, hogy a háló ennél jóval kiterjedtebb, ráadásul abban nemcsak magyar társaságok, hanem egy időben, főként a 2007–2013-ig tartó időszakban különböző offshore érdekeltségek is szerepet kaptak.
A hálóban kékkel, zölddel és lilával jelöltük a külföldi cégeket. Van köztük angliai, floridai, és több offshore társaság is. (Offshore abban az értelemben, hogy a valódi tulajdonosai nem láthatók).
Belize-i társaságot például összesen hármat találtunk. Az egyik a Q Pharmához köthető, a Bulferetti Finance szerepel a papírokban mint az egyik alapító (2009–2012). Ebben az időszakban az ügyvezető Lachmann Norbert volt. A másik két cég pedig a Value Kft. alapítója volt (2007). A Value-ban ekkoriban Szeverényi volt az ügyvezető, és az is a mai napig, az egyik belizei-i társaságot pedig Vámosi Béla képviselte kézbesítési megbízottként.
De ott van a Batavia is, ami a Danubia Pharma alapító-tulajdonosa volt (2009–2013), egyben fellelhető a Pannon Logistic Kft. végső tulajdonosai között is. Ezt 2011-ben a Q Research nevű brit cég alapította meg, amelynek ekkor dokumentáltan ugyanez a vanuatui cég volt az egyetlen részvényese. Lachmann Norbert a két társaságnál, tehát a Danubia Pharmánál és a Pannon Logisticnél is ügyvezető volt ebben az időszakban.
A panamai Siam Consultance pedig egyrészt jelenleg ott van a Q Pharma egyik alapítójának papírjai között (Lenntie LLC, 2009–2012), de ugyanezt a panamai társaságot, tehát a Siam Consultance-t találtuk meg “managerként” a Szeverényi–Vámosi duó érdekeltségeinél korábban meg-megjelenő oregoni cégnél is (Telford Consulting).
A külföldre bejegyzett vállalatok többsége ugyanakkor már vagy nem üzemel, vagy már a magyar cégekben nincs jelen – ezeket tehát maguk mögött hagyták a főszereplők, ahogy tulajdonképpen papíron egymást is, sőt Lachmann az egész vakcinaüzletet. Legalábbis elméletben. A Danubia Pharma tulajdonosának ügyvezetője ugyanis azt mondta, bár Lachmannak nincs semmilyen kapcsolata a Danubiával, ez nem jelenti azt, hogy a cégeik a jövőben ne működhetnének együtt.
A kormány mindenesetre már bejelentette, hogy hamarosan újabb vakcinaszállítmány érkezik Kínából, bár még nem kötötték meg a szerződéseket. Hamarosan kiderül tehát, hogy azok behozatalával kit, illetve kiket bíztak meg, már ha ugyanúgy nyilvánosságra hozzák azokat a szerződéseket, mint tették azt a kínai vakcinára vonatkozó megállapodással.
A cikk elkészítésében közreműködött Szőke Dániel. | https://hvg.hu/gazdasag/20210329_lelegeztetogep_vakcinaszerzodes_offshore | https://web.archive.org/web/20230902145339/https://hvg.hu/gazdasag/20210329_lelegeztetogep_vakcinaszerzodes_offshore | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/offshore-cegek-is-felbukkannak-a-lelegeztetogep-es-vakcinaszerzodesek-foszereploi-mogotti-ceghaloban | HVG | hungarian-news | 2021-03-29 14:01:00 | [
"Lachmann Norbert",
"Rahói Zsuzsanna",
"Szeverényi Márk",
"Vámosi Béla"
] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Pannon Logistic & Management Kft.",
"Pannon Logistic Kft.",
"Q Pharma Invest Zrt.",
"Q Pharma Kft.",
"Qpharma Nutrition Kft.",
"S.A.",
"SIAM CONSULTANCE PARTNERS",
"Telford Consulting"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,846 | Rendet vágunk az orosz vakcina kusza számaiban | Hány orosz vakcina jött? És ez hány főnek elég? Miért olyan nehezen érthetők ezek az alapvetően elég egyszerű számok? Elmagyarázzuk, és a cikk második felében azt is bemutatjuk, hogy a kormány hogyan idomítja a politikai céljaihoz a nyugati és keleti vakcinák sajátosan eltérő tálalását. | 2021. április 1. – 07:17
Katonák szállítják a Szputnyik V újonnan érkezett, koronavírus elleni oltóanyagát tartalmazó dobozokat a nyíregyházi Központi Laboratóriumba 2021. március 9-én – Fotó: Balázs Attila / MTI
1194
Hány orosz vakcina jött? És ez hány főnek elég? Miért olyan nehezen érthetők ezek az alapvetően elég egyszerű számok? Elmagyarázzuk, és a cikk második felében azt is bemutatjuk, hogy a kormány hogyan idomítja a politikai céljaihoz a nyugati és keleti vakcinák sajátosan eltérő tálalását.
Az operatív törzs néhány naponta közzétesz egy táblázatot a honlapján a Magyarországra érkezett vakcinák mennyiségéről. Ebben gyártónként követhető, hogy miből mennyit rendeltünk, ebből hány adag jött már meg, és az hány főre elég.
Ez utóbbit a legtöbb esetben pofonegyszerű kiszámolni: a Janssen – április 19-től érkező – vakcinájából elég egy adag, tehát ahány jön belőle, annyi embernek elég. A többi vakcinából pedig kettő kell fejenként, ezért a beérkezett adagokat leosztják kettővel, és meg is van, hány főre elegendő.
Az orosz Szputnyik V számainál azonban ez sehogy sem jön ki, és a számok változása láttán sokan hetek óta csak a fejüket vakargatják.
Ezt egyrészt azért tudjuk, mert a számok előtt értetlenül álló olvasók levelei tömegével érkeznek hozzánk, másrészt mi magunk is jó ideje próbálunk értelmes magyarázatot találni arra, mi történik az orosz vakcina számaival.
Mindez azért probléma, mert ez a mágikus táblázat a nagy betűs Tájékoztatás a vakcinák mennyiségéről, amolyan biblia azoknak, akik még próbálják követni a fürkésző-portyázó magyar vakcinabeszerzéseket. Ha az ebben olvasható számok nem világosak, akkor semmilyen fogódzónk nem marad arról, mikor, mivel mennyit lehetne oltani.
Ebben a cikkben először kibogozzuk az összegabalyodott hivatalos számokat az eddig érkezett Szputnyik V-szállítmányokról, majd bemutatjuk, hogyan igazítja a kormány a saját kommunikációs céljaihoz a vakcinákról szóló központi híradásokat.
Máshogy kell számolni vele
A Szputnyik V számolását két dolog bonyolítja:
Ez az egyetlen vakcina, amelynek az első és a második adagja különböző, és nem lehet bármelyiket bármikor beadni. Ebből adódóan nem lehet simán kettővel osztani, figyelembe kell venni, hogy a kettő közül melyik típusú oltóanyagról van szó. Ráadásul az első és második adagok nem párban, hanem leginkább összevissza érkeznek, hol csak az egyik, hol mindkettőből valamennyi, de akkor sem feltétlenül ugyanannyi.
A másik nehezítő tényező, hogy az uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinák nem mehetnek az országhatár átlépése után rögtön az oltópontokra vagy a háziorvosokhoz, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) előbb be kell vizsgálnia őket a felhasználásuk előtt.
Hogy az élet még kevésbé legyen egyszerű, látni fogjuk, hogy ezt a második szempontot csak szórványosan vették figyelembe az adatközlésnél: néha megvárták az NNK-engedélyt az újabb adagok beírásával, máskor pedig nem. Ebben a jelek szerint március közepén történt egy szemléletváltás, onnantól rögtön bekerült minden a táblázatba, míg addig jellemzően csak némi időeltolódással.
Kezdjük rögtön a lényeggel, hogy ne áruljunk zsákbamacskát:
A Szputnyik V-hez a táblázatba, a megérkezett mennyiség első, „Adag” nevű oszlopába mindegyik adag bekerül, amely már megérkezett az országba, azaz az első és a második oltásra valók is.
A második, „Fő” nevű oszlopba csak az első oltásra való adagok kerülnek be, és eleinte ezekből is csak azok, amelyek már felhasználhatók – bár ez utóbbi szempont betartása elég rapszodikus, és a jelek szerint idővel érvényét is vesztette.
Ez a számolási mód még érthető is: hiába van több második adagunk, csak annyi ember oltását lehet megkezdeni, ahány első körös vakcina érkezett.
Most pedig vegyük sorra időrendben az eseményeket: a beérkezett szállítmányokat és a bekerülésüket abba a bizonyos táblázatba. Előre is elnézést kérünk, mert kicsit bonyolult lesz, de tanulságos betekintést enged az állami fogaskerekek közé.
Itt a Szputnyik, hol a Szputnyik
Időrendben fogjuk sorra venni, mikor hány adag érkezett, és ezekből melyik mikor és hova került be az emberek tájékoztatására szolgáló táblázatba, és miért pont akkor.
Az első szállítmány december 29-én érkezett, 3+3 ezer első és második adaggal. Ezekből kétszáz-kétszáz adag menet közben valahogy elkopott, úgyhogy az összesítésbe 2,8+2,8 ezer adag került be később.
A második szállítmány február 2-án érkezett, 20+20 ezer adag.
A harmadik szállítmány február 22-én ért ide, 100 ezer első adaggal (a második oltáshoz szükséges adagok ezúttal nem jöttek).
Ezen a ponton, február 23-án adta ki az operatív törzs az első táblázatot, mutatjuk a két számunkra most érdekes rubrikáját, illetve az oda bekerült számok alatt azt is, hogy hogyan jöttek össze:
145 600122 800az eddig érkezett összes első+második adag: 2,8+2,8+20+20+100 ezeraz eddigi összes első adag: 2,8+20+100 ezer
Eddig világos, minden megérkezett adag bekerült a helyére. Innentől kezd összekuszálódni a dolog.
A negyedik szállítmány március 4-én érkezett: 180+100 ezer adag.
A következő táblázat már két nappal korábban, március 2-án került ki, mégis, már ebbe beírták az akkor még csak bejelentett, de az országba nem beérkezett vakcinák egy részét is:
325 600122 800+180 ezer első adag-
A 180 ezer első adag itt még csak az első oszlopba került be, és látni fogjuk, hogy a másodikban majd az NNK-engedély után fog megjelenni. Ez azért furcsa, mert az eggyel korábbi szállítmánnyal, február 22-én érkezett 100 ezer első adagról ugyanitt, a táblázat fölötti szövegben azt írják, „100 ezer már múlt héten beérkezett oltóanyag jelenleg is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felszabadítására vár”, ezek mégis már akkor bekerültek a statisztikába.
Ezen a ponton fel kell jegyeznünk azt is, hogy az ugyanekkor, március 4-én érkezett 100 ezer második körös vakcina az első rubrikába sem került még be. Ezeket a homokszemeket az juttathatta a gépezetbe, hogy már napokkal a szállítmány beérkezése előtt írták be, hogy a szállítmány beérkezett, és mintha ez magát az operatív törzset vagy legalábbis az adatrögzítőket is megzavarta volna.
Ez az anomália aztán továbböröklődött a következő, március 4-i táblázatba is, ahol maradtak ugyanazok a számok:
325 600122 800--
A február 22-i 100 ezer első adagról – amely már rég bekerült a táblázatba – ekkor ezt írták: „[...] jövő héten megkezdődhet az oltás a múlt héten érkezett 100 ezer oltóanyaggal is, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadta az engedélyt az alkalmazására. Ma megérkezett az újabb orosz vakcina-szállítmány is, ezzel még nem kezdődik meg az oltás, amíg az NNK nem engedélyezi alkalmazását” – tették hozzá a táblázatba ekkor még csak félig bekerült adagokról.
Március 9-én érkezett a következő táblázat, ebben is maradtak változatlanul a számok:
325 600122 800--
Itt a március 4-i 100 ezer második adagról – amelyek még sehova nem kerültek be – ezt írták: „[...] ezen a héten megkezdődhet az oltás a múlt héten érkezett 100 ezer oltóanyaggal is, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadta az engedélyt az alkalmazására.”
És valóban, a következő táblázat még azon a héten – március 11-én – meg is érkezett, és abban már benne volt az NNK engedélyét frissen megkapó, addig jelöletlen 100 ezer második adag:
425 600122 800+100 ezer második adag-
A 180 ezer első adag, amelyet az összes beérkezett adag első oszlopába már korábban beírtak, itt még mindig nem került be a második oszlopba, feltehetően ezért: „[...] a legutóbb érkezett 180 ezer adag első dózisú vakcinával akkor kezdődhet meg az oltás, ha arra a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadja az engedélyt”.
Ez az utolsó hiányzó adminisztrációs lépés a következő táblázatban, március 17-én történt meg, amikor bekerült a második rubrikába az a bizonyos 180 ezer, eddig vizsgált első adag:
425 600302 800-+180 ezer első adag
Mint írták is, „[...] a legutóbb érkezett 180 ezer adag első dózisú vakcina alkalmazását a Nemzeti Népegészségügyi Központ(NNK) hétfőn engedélyezte, és a következő napokban szállítják ki a kórházi oltópontokra”.
Ezen a ponton állt helyre a világ rendje: minden első+második adag bekerült az első oszlopba, és minden első adag a második oszlopba.
Talán az adatrögzítők is beláthatták, hogy ez a módszertan elég nehezen következő, mert ezen a ponton mintha szemléletváltás történt volna: a továbbiakban már nem várták meg az adatrögzítéssel az NNK engedélyét, az újonnan érkezett adagok a megérkezésük után rögtön bekerültek a második rubrikába is. Ebből kifolyólag sokkal simábbá vált az adatok nyomon követése.
A következő, március 19-i táblázatig nem történt változás, maradtak is a számok:
425 600302 800--
Az ötödik szállítmány március 21-én érkezett az országban, 250 ezer első adaggal.
A hatodik szállítmány március 23-án követte, ekkor 180 ezer második adag jött.
És az aznap kiadott táblázatba már mindkettő szállítmány annak rendje és módja szerint rögtön be is került:
855 600552 800+250 első és 180 második adag+250 első adag
„Az orosz vakcinából vasárnap is érkezett 250 ezer adag első oltásra alkalmazható dózis, amellyel a szükséges hatósági vizsgálatok után kezdődhet meg az oltás” – írták, kimondatlanul is világossá téve, hogy az adatrögzítéssel a továbbiakban már nem várják meg a hatósági vizsgálatot.
A március 26-i táblázat változatlan számokat közölt:
855 600552 800--
„A legutóbbi szállítmány még hatósági vizsgálat alatt áll” – tették hozzá, de ezen a ponton ez a számolást már nem zavarja. Az más kérdés, hogy használni ezek szerint még nem lehetett ezeket a már lekönyvelt adagokat.
A hetedik, eddig utolsó szállítmány március 30-án futott be, 250 ezer első adaggal.
Az aznap kiadott, jelenlegi legfrissebb táblázatba pedig rögtön be is került az új tétel:
1 105 600802 800+250 ezer első+250 ezer első
„A ma érkező Szputnyik-szállítmányt az eddig megszokott rend szerint először hatósági vizsgálat alá helyezik, és csak akkor kezdődhet meg vele az oltás, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) »felszabadítja«️ azt” – írták.
Mindezt természetesen nem a mi dolgunk lenne megfejteni, mint valami keresztrejtvényt, hiszen alapvető és meglehetősen fontos információkról van szó. Miközben azonban Orbán Viktor miniszterelnök és legutóbb például Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az operatív törzs mindenről megfelelően tájékoztat, ezeket a számokat nemcsak maguktól nem tették érthetővé, de az ezzel kapcsolatos kérdésekre sem válaszolnak.
Keletre billen a mérleg
Nemcsak az a gond a hivatalos információk kútfőjeként működő koronavirus.gov.hu-val, hogy rapszodikusan és olykor érthetetlenül tálalva közöl adatokat. Az egész adatközlés legalább annyira a kormány propagandaeszközeként funkcionál, mint amennyire tájékoztat.
Jó példa erre az orosz és az uniós vakcinaszállítmányok tálalása közötti különbség, amely a zökkenőmentesen belesimul a kormány brüsszelezős kommunikációjába. Az orosz és a kínai vakcinaszállítmányokról rendszeresen külön bejegyzésben számolnak be – sőt gyakran arról is, hogy majd jönni fognak, illetve épp jönnek –, miközben az uniós beszerzésből érkező vakcinákról, köztük a jelenleg is a magyar oltási programban magasan legtöbbször beadott Pfizer–BioNTech-vakcina szállítmányairól ilyet elvétve találni, ezekről csak az összefoglalókban vagy a sajtótájékoztatókon ejtenek el egy-egy mondatot. Olyan se nagyon fordult még elő, hogy egy uniós keretből érkező vakcina előbb jelenjen meg a táblázatban, mint ahogy beérkezett volna.
Az operatív törzs oldalán nincs kereső, de végignéztük a magyarországi oltási program elindulása – 2020. december 26. – óta született bejegyzések mind a 77 oldalát. Ez 920 bejegyzés, ebből a Pfizer-BioNTech vakcinájának érkezéséről 7 bejegyzés szólt így-úgy:
átlépte a magyar határt – december 26.
következő héten újabb szállítmány várható – december 30.
kétféle vakcina érkezik (ez kis jóindulattal sorolható ide, mert az egyik érkező vakcina a Pfizer-BioNTeché) – január 11.
ugyanerről egy hír másnap – január 12.
megérkeztek a szállítmányok a kórházi oltópontokra – január 12.
Müller Cecília országos tisztifőorvos beszélt arról, hány embert lehet beoltani a legutóbbi szállítmányból – január 12.
újabb szállítmány érkezett – február 9.
Ezzel szemben a Szputnyik V érkezéséről és felhasználásáról már a bejegyzések címéből is 15 alkalommal értesülhettünk:
hatezer adag jött – december 29.
Szijjártó Péter: megérkezett az első szállítmány (az első itt arra utal, hogy a decemberi mintaszállítmány nem vált a kánon részévé) – február 2.
Müller Cecília: megérkezett az első szállítmány – február 2.
befejeződött az NNK-vizsgálat, lehet oltani az orosz vakcinával – február 7.
megkezdődött vele az oltás – február 12.
beoltották vele Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát – február 18.
Szijjártó: útnak indult százezer adag – február 19.
kedvező a fogadtatása vidéken – február 20.
Szijjártó: megérkezett a százezer adag – február 22.
Szijjártó: rövidesen elindul az eddigi legnagyobb szállítmány – február 28.
Szijjártó: megérkezett a 280 ezer adag – március 4.
Szijjártó: a következő ütemben 480 ezer adag jön majd – március 15.
Szijjártó: 250 ezer adag fog érkezni – március 21.
Szijjártó: a kínai és orosz vakcinák nagyban segítik az oltás felgyorsítását – március 21.
Szijjártó: érkezett 250 ezer adag – március 31.
(És ebben a szerződéstervezet megérkezéséről vagy a szerződés megkötéséről szóló első és második hír még nincs is benne.)
Érdekesség, hogy épp fordítottak az arányok: 7 hír érkezett a Pfizer-BioNTech vakcinájáról, illetve 15 hír a Szputnyik V-ről, miközben előbbiből 15-ször jött szállítmány, utóbbiból pedig a decemberi hatezres adagos ízelítővel együtt 7-szer.
Onnantól az előbbiek már nem voltak olyan érdekesek: a Pfizernek februárban már csak egy külön hírt szenteltek, 9-én, és azóta nem is tettek közzé ilyen bejegyzést. A Szputnyik V-ről pedig a decemberi kivételt leszámítva február 2-ától kezdtek áramolni a kifejezetten ennek a vakcinának dedikált bejegyzések.
Pedig nem arról van szó, hogy ebből ne jönne azóta is jelentős mennyiség: a legutóbbi hivatalos összesítés szerint a Pfizer-BioNTech vakcinájából eddig 1 465 215 adag érkezett már, míg a Szputnyik V-ből 1 105 600. Összességében is fontosabb szerepet játszik a Pfizer-BioNTech vakcinája a magyar oltási programban: a kormány ebből összesen 10,87 milliót rendelt, míg a Szputnyik V-ből 2 milliót. Ráadásul a Pfizer minimálisan még túl is teljesítette az első negyedéves uniós szállítási kötelezettségét, míg a Szputnyik V forgalmazója rendszeresen és jelentősen csúszik (akárcsak az AstraZeneca, csak utóbbiról a kormány sokkal lelkesebben kommunikál is).
Jó vakcina, rossz kommunikáció
Szintén furcsa, hogy a kormány más adatokat közöl az orosz és a kínai vakcinák beérkezett mennyiségéről a fenti táblázatokban, mint amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felé lejelent. Az ECDC összesítéseiben rendre kevesebb szerepel ezekből a vakcinákból, mint amennyi a kormány hazai adatközlése szerint megérkezett.
Bár erről is kérdeztük már a kormányt, nem válaszoltak, így nem világos, hogy mi indokolja ezt a különbséget a magyarul közzétett és az ECDC-nek jelentett adatok között. Annyi mindenesetre látszik, hogy a hazai tájékoztatásra szánt táblázatban a megrendelt/megérkezett mennyiségek vannak feltüntetve, így itt jól mutat a megérkezett keleti vakcinák magas százaléka. Az ECDC összesítésében azonban látszik a beérkezett adagok felhasználási hatékonysága is, így itt kevésbé nézne ki jól a nagyobb mennyiség.
Mindez természetesen nem arról szól, hogy az orosz vakcina ne lenne jó, vagy hogy ne lehetne a kormány részéről jó döntés alternatív forrásokból is vakcinát rendelni.
Bár a Szputnyik V engedélyezésekor a harmadik fázisú – azaz a több tízezer emberrel végzett – klinikai tesztjeinek az eredménye még nem volt ismert, ezért a döntés sok kritikát kapott, és a gyógyszerhatóság külső szakértői is ellenezték, később a fejlesztő közzétette a kutatási eredményeket, amelyekből mindannyiunk nagy szerencséjére egy hatásos és biztonságos vakcina képe bontakozott ki, amellyel nyugodtan lehet tömegesen oltani. Ez azonban teljesen független nemcsak az engedélyezés körülményeitől, de attól a kérdéstől is, hogy a Szputnyik V beszerzését hogyan használja fel a politikai és kommunikációs céljaira a kormány.
Partnereinktől | https://telex.hu/koronavirus/2021/04/01/szputnyik-v-orosz-vakcina-oltas-szallitmanyok-adagok-mennyiseg-hany-fonek-eleg-adatok-szamok | https://web.archive.org/web/20221130135618/https://telex.hu/koronavirus/2021/04/01/szputnyik-v-orosz-vakcina-oltas-szallitmanyok-adagok-mennyiseg-hany-fonek-eleg-adatok-szamok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendet-vagunk-az-orosz-vakcina-kusza-szamaiban | Telex | hungarian-news | 2021-04-01 10:42:55 | [] | [] | [] | [
"dezinformáció",
"covid-19"
] | [] |
51,847 | A magyar járványügyi tájékoztatóoldalnál nincsen szűkszavúbb a régióban | Megnéztük, hogy a régió országainak hivatalos járványügyi tájékoztató weboldala mennyire informatív és pontosan milyen adatokat tartalmaz. Hazánk a 14 országra kiterjedő vizsgálatból nem jött ki túl pozitívan, ugyanis az látható, hogy a magyar kormány portálja osztja meg a legkevesebb adatot az állampolgáraival. Eközben a kormány szerint semmi gond nincs az adatközléssel: Gulyás Gergely január közepén arról beszélt, hogy Magyarország a legszigorúbb mércének is megfelelt. | Járványtájékoztató weboldalát a legtöbb ország a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos, naprakész információk átadására, adatközlésre, valamint a a különféle kormányzati intézkedések bejelentésére használja. Itt adják közre továbbá a különböző interaktív grafikonokat és térképeket, melyek a fertőzésszámok alakulását mutatják be.
Az általunk vizsgált 14 ország közül viszont Magyarország kivételt képez. Hazánkban a kormány a járvánnyal kapcsolatos adatokkal, azok minőségével a kezdetektől fogva hadilábon áll, több esetben derült ki utólag, hogy valami nem stimmelt a közölt adatokkal, például a vakcinák számával vagy az elhunytakkal.
Ezzel ellentétben a magyar honlapról összesen annyi pozitívumot mondhatunk el, hogy vannak területi adatok, angol nyelvű honlap és mobilalkalmazás.
Vagyis az látható, hogy amíg a legtöbb országban a kormány jóvoltából vagy támogatásával létrehozott oldalak rendre megosztanak grafikonokat, térképeket és letölthető, idősoros adatokat, addig a magyar lakosság kénytelen más források után nézni, ha a járványról szeretne tájékozódni.
A koronavírussal kapcsolatos, hivatalosan elérhető adatokat az Átlátszó Koronamonitorja tette közzé elsőként részletesen, kereshető formában, és azóta is minden nap frissíti.
KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről
Készítettünk egy összetett interaktív szimulációt is, amellyel a paramétereket szabadon állítva modellezhetünk különféle lefolyási forgatókönyveket. A grafikon egy bonyolultabb, úgynevezett több állású SEIR matematikai modellt vesz alapul, továbbá kalkulál a reprodukciós ráta (R0=) csökkenésével is (lásd bővebben a modell leírásánál). A grafikon alapesetben az épp aktuális előrejelzést mutatja a tudott adatok alapján kalkulálva.
Emellett a 444-nek is van adatközlő oldala.
A közvetlen szomszédunkban, Romániában a hivatalos oldal mellett pedig két másik, rendszeresen frissülő koronamonitor is van: az Erdélyi koronamonitor, illetve egy, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem jóvoltából készült tájékoztatóoldal. Míg nálunk az adatok hozzáférhetetlensége okoz problémát, a románoknál a túlzott transzparencia miatt tört ki botrány, amennyiben a belügy szerint nemzetbiztonsági érdekeket sért az oltópontok és tesztközpontok pontos címének nyilvánosságra kerülése.
A magyar adatközlés hiányosságát jelzi az is, hogy a településszintű adatok megjelenésére egy évet kellett várni és aztán sem a hivatalos tájékoztatóoldalon jelentek meg, hanem a K-Monitor adatigénylésének köszönhetően. További probléma, hogy a fertőzöttségi adatok közül csak a fertőzöttek száma érhető el megyénként, március óta változatlan módon, egy naponta frissített, elemzésre teljesen alkalmatlan png fájlban. A további adatok (mint például az aktív fertőzöttek, gyógyultak, elhunytak, vagy éppen az oltások száma) csak országos formában láthatóak, így nem árulnak el túl sok érdemi információt az érdeklődőknek.
A koronavirus.gov.hu adatközlése azonban nem csak szűkszavúsága és a transzparencia hiánya miatt nevezhető problémásnak. A legtöbb ország a járványügyi tájékoztatóoldalt arra használja, amire a neve is utal, tehát a járvánnyal kapcsolatos adatokat, információkat oszt meg átlátható módon, funkcionális, könnyen értelmezhető diagramokkal.
Arra azonban rajtunk kívül nincs máshol példa, hogy az eredetileg járványügyi tájékoztatás céljából létrejött honlapot propagandafelületként használja a kormány saját narratívái terjesztésére. Novemberi cikkünkben vizsgáltuk az oldalon elérhető bejegyzéseket ebből a szempontból, és az derült ki, hogy Soros György, egy kis brüsszelezés és a vírushelyzettel egyáltalán nem összefüggő vélt vagy valós sikerek is gyakran megjelennek a felületen:
A járványügyi kormányzati tájékoztatás minden hatodik bejegyzése propaganda
November 13-ig kigyűjtöttük a kormány hivatalos tájékoztatóoldalának összes bejegyzését és ezeket elemeztük. Szijjártó Péterrel lehetett a legtöbbször találkozni. A legtöbb ország a járványtájékoztató oldalát – nem meglepő módon – a járvánnyal kapcsolatos adatok, grafikonok és térképek közlésére, továbbá a különféle kormányzati intézkedések bejelentésére használja.
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
Címlapkép: Az európai járványügyi tájékoztatóoldalak összehasonlítása. Az adatvizualizációt Szabó Krisztián készítette. | https://atlatszo.hu/adat/2021/03/24/a-magyar-jarvanyugyi-tajekoztato-oldalnal-csak-a-szerb-szukszavubb-a-regioban/ | https://web.archive.org/web/20231207154430/https://atlatszo.hu/adat/2021/03/24/a-magyar-jarvanyugyi-tajekoztato-oldalnal-csak-a-szerb-szukszavubb-a-regioban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-jarvanyugyi-tajekoztatooldalnal-nincsen-szukszavubb-a-regioban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-24 10:57:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"dezinformáció",
"covid-19",
"infografika"
] | [] |
51,848 | 2 milliárdért építenek kiállítást a Magyar Zene Házában, ami még kész sincs | A Városliget Zrt. tavaly augusztusban írt ki közbeszerzést a Magyar Zene Háza állandó kiállításának kivitelezésére. A tendert a Paár Attila résztulajdonában lévő Magyar Építő Zrt. nyerte nettó 2,1 milliárd forintos ajánlattal. Ez a cég végzi a Magyar Zene Háza kivitelezését is, de az épület még kész sincs, csak decemberben fogják átadni a tervek szerint. A nettó 17,5 milliárdos építési költség már 23 milliárdra drágult 2018 óta, és ehhez jön most még 2 a kiállításra. | Az állami tulajdonú Városliget Zrt. 2017-ben írt ki közbeszerzést a budapesti Városligetben építendő Magyar Zene Háza generálkivitelezési munkálataira. A tendert 2018-ban három jelentkező közül a Magyar Építő Zrt. nyerte nettó 17,5 milliárd forintos ajánlattal. Ez az ár azonban először 19 milliárdra, majd 23 milliárdra drágult. Az épület terveinek ára szintén emelkedett az idők során: a japán Sou Fujimoto eredetileg nettó 740 millióért vállalta a feladatot, ám később nettó 1 milliárd forintra nőttek a tervezési költségek.
Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben
Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
A Városliget Zrt. honlapja szerint a Magyar Zene Háza „a zene nagyszerűségének hírnöke és fóruma lesz”, ahol kiállítások, koncertek és zenepedagógiai foglalkozások is várják az érdeklődőket. A megnyitó azonban még odébb van: az intézmény honlapja szerint az épület egyelőre csak szerkezetkész állapotban van, a Városliget Zrt. weboldala szerint pedig 2021 végén lesz használható.
Van viszont már egy külön cég az intézmény működtetésére: a Városliget Zrt. ugyanis 2020. augusztusában létrehozta a Magyar Zene Háza Nonprofit Kft.-t, amelynek ügyvezetője Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia korábbi rektora, egykori kormánybiztos.
2020. november 11-én a Városliget Zrt. és leánycége közbeszerzést írt ki a Magyar Zene Háza állandó kiállításának kivitelezésére. Csupán 14 napig, 2020. november 25-ig várták az ajánlatokat, mert a közbeszerzési eljárás nem nyílt, hanem gyorsított és tárgyalásos volt. Ezt azzal indokolták, hogy az épület kivitelezésének végső határideje 2021 decembere és addigra a kiállításnak is el kell készülnie.
Néhány napja jelent meg a tender eredménye:
A kiállítás kivitelezését a Magyar Építő Zrt. fogja elvégezni nettó 2,1 milliárd forintért.
Ajánlatában alvállalkozónak jelölte meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-t, és a New Edge Kft.-t, amely Benkóczy Péter és két kis cég tulajdonában van.
A leírás szerint a kiállítótér a Magyar Zene Házának -2. szintjén helyezkedik majd el és 1.000 négyzetméter lesz az alapterülete. A kivitelezési munkákba „az építőmesteri és szakipari munkákon túl egyedi installációk gyártása, audiovizuális technika kialakítása, speciális hangrendszer megvalósítása, film- és videótartalmak gyártása, valamint további szakági munkák (épületautomatika, biztonságtechnika, erősáram, tűzjelző, világítástechnika, vízellátás-csatornázás, szellőzés-légtechnika, sprinkler) tartoznak”.
Ez a cég sokadik állami megbízása
A Magyar Zene Házának építését nettó 23 milliárd forintért, a benne lévő kiállítás kivitelezését pedig nettó 2,1 milliárdért végző Magyar Építő Zrt. régi ismerős az állami beruházásoknál. A cég a Kőrösaszfalt Zrt.-n keresztül a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Szeivolt-család érdekeltségébe tartozó Épkar Zrt. tulajdonában van. A szintén rengeteg közbeszerzést nyerő WHB pedig Paár Attiláé, aki pár éve megvette a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét az Elios-ban, amikor annak közvilágítási projektjeiben nyomozni kezdett az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF.
A Magyar Építő Zrt. az elmúlt években több nagy állami beruházáson dolgozott, például a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója (8 milliárd forint), a Puskás Aréna konzorciumban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel (150–190 milliárd forint), a szintén a Városligetben épülő Néprajzi Múzeum generálkivitelezése konzorciumban a ZÁÉV-vel (35 milliárd forint), a kaposvári uszoda konzorciumban a Fertődi Építő Zrt.-vel (4,95 milliárd forint), a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása (8,9 milliárd forint). A cég egyik legfrissebb projektje a kőbányai gigacsarnok építése 46 milliárdért a ZÁÉV-val és a Közgéppel közösen.
46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak
Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép.
Valószínűleg a rengeteg állami megbízásnak is köszönhető, hogy a Magyar Építő Zrt. kiemelkedő pénzügyi eredményeket produkált az elmúlt néhány évben. Nettó árbevétele ugyanis 2016-ban 4,8 milliárd forint, 2017-ben már 9,8 milliárd, 2018-ban 24,4 milliárd, 2019-ben 49 milliárd, 2019-ben pedig 46 milliárd forint lett. Vagyis négy év alatt megtízszerezte a forgalmát. Adózott eredménye ugyanebben az időszakban szintén szépen növekedett: a 2016-os 224 millió forintról 2017-ben 429 millióra, 2018-ban 1,2 milliárdra, 2018-ban 3,6 milliárdra emelkedett, majd 2019-ben némileg visszesve 2,6 milliárd lett.
A Magyar Zene Házában megvalósuló kiállítás kivitelezésére pályázott a Magyar Építő Zrt. mellett a szintén nem kevés közbeszerzést nyerő Fertődi Építő Zrt. is, ám az drágábban, nettó 2,27 milliárd forintért vállalta volna a munkát.
Címlapkép: A Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Háza 2021. február 26-án. Befejező szakaszához ért a decemberben megnyíló épület kivitelezése, ebből az alkalomból az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a padlóburkolat alá ezen a napon. (MTI/Balogh Zoltán) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/31/2-milliardert-epitenek-kiallitast-a-magyar-zene-hazaban-ami-meg-kesz-sincs/ | https://web.archive.org/web/20230403201139/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/31/2-milliardert-epitenek-kiallitast-a-magyar-zene-hazaban-ami-meg-kesz-sincs/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/2-milliardert-epitenek-kiallitast-a-magyar-zene-hazaban-ami-meg-kesz-sincs | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-01 11:00:00 | [
"Paár Attila"
] | [
"FÉSZ Építő Zrt.",
"Magyar Építő Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
51,849 | Top milliárdos bizalmasa vette át Tiborcz István egyik üzletét | Február 15-én eladta a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. azt a projektcéget, ami a ferencvárosi Lónyay utca 29. alatti ezer négyzetméteres műemléképületet birtokolja – derült ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. | Február 15-én eladta a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. azt a projektcéget, ami a ferencvárosi Lónyay utca 29. alatti ezer négyzetméteres műemléképületet birtokolja – derült ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
A Lónyay 29 Projekt Kft.-t és azzal együtt az eddig irodaházként működő ingatlant egy viszonylag frissen alapított társaság vásárolta meg. A főtevékenységként vagyonkezeléssel foglalkozó Drenthelm Holding Zrt.-t tavaly februárban hozták létre, tulajdonosa a 69 éves Mayer Erzsébet, aki a vezérigazgatója is volt a cégnek mindaddig, amíg az meg nem vásárolta a projektcéget. Az adásvétel után – február 15. óta – a fia, Kertai Zsolt vette át a zrt. vezetését, egyben ő lett a Lónyay 29 Projekt Kft. ügyvezetője is.
Kertai Zsolt neve nem ismeretlen, tavaly a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Appeninn Nyrt. egyik igazgatósági tagja lett, méghozzá a 11. leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel bizalmasaként. Említésre méltó, hogy éppen a Jellinek többségi tulajdonában álló Indotek Group vásárolta meg Tiborcz István, illetve a BDPST Zrt. 24 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Nyrt.-ben. Ez az a társaság, amelyből Orbán Viktor veje, valamint a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos szinte egyszerre szállt ki.
A Lónyay 29 Projekt Kft. 2019 nyarán vásárolta meg a patinás műemléképületet, és mivel az önkormányzatnak elővásárlási joga volt – amivel nem élt – tudható, hogy a vételár 725 millió forint plusz áfa volt. Nem sokkal azután, hogy Tiborcz BDPST Zrt.-je megszerezte a társaságot, az 500 millió forint hitelt vett fel a Gránit Banktól, azonban az épületen nem végeztek látványos rekonstrukciót.
Kertai Zsolt a 24.hu megkeresésére nem árulta el, hogy mennyiért szerezte meg édesanyja az összességében milliárdos értéket birtokló Lónyay 29 Projekt Kft.-t, és azt sem, hogy a Tiborcz Istvánék által felvett félmilliárd forint a társaság számláján maradt-e. Mint mondta, egyelőre azt sem tudja, mihez kezdenek az épülettel, többféle beruházás lehetősége is szóba kerülhet, egyelőre a lehetséges alternatívákat mérik föl. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/01/tiborcz-istvan-lonyay-utca-29-ferencvaros-granit-bank-kertai-zsolt-jellinek-daniel/ | https://web.archive.org/web/20220401080224/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/01/tiborcz-istvan-lonyay-utca-29-ferencvaros-granit-bank-kertai-zsolt-jellinek-daniel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/top-milliardos-bizalmasa-vette-at-tiborcz-istvan-egyik-uzletet | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-01 00:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Kertai Zsolt",
"Mayer Erzsébet",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Drenthelm Holding Zrt.",
"Indotek Zrt.",
"Lónyay 29 Projekt Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"klientúra"
] | [] |
51,850 | Hegyekben áll a lélegeztetőgép a raktárban, de még érkeznek újabbak | Van, aki támogatást bukna, ha a raktárban porosodó gépekből venne. Igaz, a darabár most sokkal olcsóbb, mint amikor a külügy fürkészei vették százával, ezrével a lélegeztetőket. | Magyarország világbajnok a lélegezetőgép-importban és a beszerzési árban is – ez már nyáron, a 444 cikkei nyomán világossá vált. 16 ezer gépet rendelt az állam központilag, ami durván a nyolcszorosa annak a mennyiségnek, aminek a működtetéséhez szakképzett személyzet áll rendelkezésre. A kikért szerződések alapján a bevásárlás összesen úgy 300 milliárd forintot vitt el. A G7 összesítése szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 26,7 milliárdot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig a június végéig megérkezett 12 ezer gépre 237,7 milliárdot költött el. Ami az egységárat illeti, a kórházellátó 10,8 milliós, a külügy 20 millió forint körüli darabáron szerződött.
Ugyanakkor egy sor cég jól keresett az üzlettel, ráadásul mindjárt a szerződés aláírása után, mert a vészhelyzetben előrefizetéssel ment az akció. A tőzsdén jegyzett OTT One Nyrt. például tavaly november végén azt jelenthette, hogy a 2020. január-szeptemberi árbevétele több mint 11,1 milliárd forintra, 2019 azonos időszakához képest a hatszorosára emelkedett. „Az árbevétel alakulásában jelentős faktorként jelent meg az idei év első felében előtérbe került, egészségügyi eszközökhöz kapcsolódó tevékenység” – utalt a vállalkozás az állammal kötött 12 milliárdos bizniszre.
A portyázó cégek által beszerzett rengeteg lélegeztetőgép nagy részét fel sem szerelték, raktárra volt szükség a tárolásukra további uniós és hazai közpénzből, és a kormány egyelőre túladni sem tud rajtuk, ezért jobb híján kisebb tételeket ajándékoz el, nemrég például Ugandát segítette meg. Az OTT One Nyrt.-vel egyébként márciusban szerződött a külügy ötszáz, áprilisban a kórházellátó több száz gépre, és a jelek szerint ezek sem kerültek rögtön a kórházakba. November végén azt közölte a cég, hogy „az év hátralévő időszakában tervezetten megtörténik az Állami Egészségügyi Ellátó Központ részére beszerzett, mintegy háromszáz darab lélegeztetőgép átadása, amelynek eredménye várhatóan még a 2020-as üzleti év során realizálódni fog”.
A világraszóló központi raktárkészlet ellenére nincs vége a lélegeztetőgépek szállításának, léteznek újabb, egyéni megrendelések is. Mint az uniós közbeszerzési értesítőből kiderült, március elején szerződött a Debreceni Egyetem négy darab lélegeztetőgép szállítására. Az üzletet a Hoge Systems Szolgáltató Kft. nyerte el, ez egyike azoknak a szerencsés cégeknek, amelyek a nagy állami fürkészésben is részt vehettek. Ezúttal azonban más volt az ár: a négy gépért összesen nettó 16,3 millió forintot fizetett az egyetem. Mint a hírt elsőként közlő napi.hu kiszámolta, ez azt jelenti, hogy negyedáron teljesítette a debreceni megrendelést a kft. az állami bevásárlás átlagához képest. A Hoge a G7 által közölt táblázatban egyébként a kórházellátó listáján kétszer 200 darab géppel szerepelt, a többséghez képest mérsékelt, 5,5 millió forintos egységárral.
Megkérdeztük az egyetemet, mi az oka annak, hogy az intézmény önállóan szerzett be lélegeztető készülékeket, milyen gyártmányú gépekről van szó, és felvetődött-e, hogy a kórházellátó vagy a külügyi tárca által felhalmozott központi készletből, az értékesítésre váró 16 ezer lélegeztetőből vásároljanak.
Mint megtudtuk, négy Maquet Critical Care AB gyártmányú SERVO-i típusú lélegeztető készülékről van szó, és a sajtóiroda válasza szerint ezeket a Debreceni Egyetem egy 2019-ben elbírált és megítélt támogatásból szerzi be. Azt is megmagyarázták, miért nem volt járható út a központi készletből történő beszerzés:
Az intézménynek a 2019-ben benyújtott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elfogadott szakmai tervben rögzített beszerzéseket szükséges megvalósítania, illetve a meghatározott célra megítélt támogatással kell elszámolnia. A külügyi tárca által beszerzett központi készletből nem számolható el támogatási forrás a Debreceni Egyetem részére.
A Közbeszerzési Értesítő idei eredményhirdetéseit böngészve egyébként nem a Debreceni Egyetem az egyetlen intézmény, amely mostanság lélegeztetőgépet szerez be. Február végén adott fel ajánlati felhívást például a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház egy darab gépre. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ pedig januárban szerződött Oxylog 3000 plus lélegeztetőgép megvételére. Az eredményhirdetés szerint a Dräger Medical Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a nyertes, amely az eredetileg 3,6 millió forintra becsült beszerzési árnál olcsóbban, 2,7 millióért vállalta a szállítást. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/31/lelegeztetogep-tamogatas-debreceni-egyetem/ | https://web.archive.org/web/20230323171842/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/31/lelegeztetogep-tamogatas-debreceni-egyetem/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hegyekben-all-a-lelegeztetogep-a-raktarban-de-meg-erkeznek-ujabbak | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-31 00:00:00 | [] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Hoge Systems Szolgáltató Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"OTT-ONE Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,851 | Már négy gyanúsítottat hallgattak ki a menesztett helyettes államtitkár korrupciós ügyében | Már négy gyanúsítottja van az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárának ügyében – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselőnek küldött meg. | Már négy gyanúsítottja van az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárának ügyében – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselőnek küldött meg.
December elején vették őrizetbe Nagy Jánost. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára és társa ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult akkor nyomozás.
A gyanú szerint 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.
Cserébe öt százalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. A Taby-Agro Kft-ben az államtitkáron kívül Bozsó Szilárd, Kőtelek ősszel lemondott önkormányzati képviselője, Veres Nándor, Nagykörű volt polgármestere és Wyszoczky Ferenc, törökszentmiklósi állatorvos, a helyi fociklub elnöke volt érdekelt.
Ez a cég vette meg az atkári majort, ahol Bozsó Szilárd egy másik mezőgazdasági vállalkozásával tervezett egy beruházást. Itt jött képbe Nagy János és az állami támogatás. Az ügyészség szerint az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt Bozsó cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett az állami támogatásból felépített beruházást kapták volna vissza, így az atkári telek értéke az ügyészség szerint elérhette volna az egymilliárd forintot.
Csakhogy a terv valahol elcsúszott, a rendőrség december elején lecsapott, és egy összehangolt akció során több helyszínen is házkutatást tartottak, például átkutatták Nagy minisztériumi irodáját és otthonát. Nagyot letartóztattak, házi őrizetbe vették, és menesztették a minisztériumi posztjáról.
A másik gyanúsított információink szerint Bozsó Szilárd, akit 2019 októberében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőtelek önkormányzati képviselőjének választották, ám tavaly novemberben munkahelyi elfoglaltáságra hivatkozva lemondott tisztségéről.
A nyomozás során az ügyészség okirati bizonyítékokat szerzett be, kutatásokat és motozásokat hajtott végre, valamint lefoglaltak elektronikus adatokat és adathordozókat. A vádelemlésről csak a tényállás teljes tisztázása után döntenek – írja Polt. Azt nem részletezte, hogy ki a másik két gyanúsított az ügyben. | https://telex.hu/belfold/2021/04/01/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-korrupcios-ugy-polt-peter-ugyeszseg-valasza | https://web.archive.org/web/20230207140908/https://telex.hu/belfold/2021/04/01/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-korrupcios-ugy-polt-peter-ugyeszseg-valasza | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-negy-gyanusitottat-hallgattak-ki-a-menesztett-helyettes-allamtitkar-korrupcios-ugyeben | Telex | hungarian-news | 2021-04-01 15:07:00 | [
"Bozsó Szilárd",
"Nagy János (Agrárminisztérium)",
"Veres Nándor",
"Wyszoczky Ferenc"
] | [
"Taby-Agro Kft."
] | [] | [
"vesztegetés",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"ügyészség"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
51,852 | Az állam a maradék Mol-részvényeit is egy vagyonkezelő alapítványnak adja át | A Mol Nyrt. és a magyar állam Mol-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre. A cél a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ám annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei. | Váratlan bejelentést tett április 1-én a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A cég és a magyar állam közös vagyonkezelő alapítványt hoz létre Mol-Új Európa Alapítvány néven. Az alapítvány a Mol-csoporttól veszi majd át annak támogatási rendszerét, vagyis a sportolók, művészek, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és helyi közösségek segítését (ez évente több milliárd forint, ennél pontosabban nem fogalmaz a közlemény).
Gyaníthatóan azért a Mol-csoportban is maradnak ilyen feladatok, elsőre nem tűnik túl valószínűnek, hogy a magyar állam beszállna például a horvát INA CSR-feladatainak menedzselésébe. Az alapítvány mindenesetre átfogó támogatási rendszert dolgoz ki, ami kitér a fent felsoroltakon túl a tehetséggondozásra, a környezetvédelemre, a nemzetközi kapcsolatok ápolására, kutatási és karitatív tevékenységekre is.
Na de miből?
A szép célokhoz vagyon is kell, ezért az állam és a Mol egyenlő arányban 43-43 millió Mol-részvényt ruháznak át az alapítvány vagyonaként. Azért ennyit, mert az államnak éppen ennyi volt, az állami pakett a társaság 5,24 százaléka volt. Egy ilyen „ajándék” az állam és a Mol részéről is közel 100 milliárd forintos. egészen pontosan 96,7 milliárd forint az április 1-i részvényárral.
A Mol részvények nem estek a bejelentés hírére, vagyis a részvényesek vélhetően nem úgy kalkuláltak, hogy a Moltól csak úgy elkerült egy 100 milliárdos vagyonelem.
A Mol-részvényesek oldaláról
Pedig a Mol oldaláról ez rövid távon tényleg azt jelenti, hogy 100 milliárd forintról lemond a cég, hiszen ezeket a részvényeket akár a piacon is értékesíthette volna (sőt az elmúlt hónapokban pengő forintokkal fizetett értük). Mégsem rossz az „üzlet”, mert a Mol jövőbeli terhektől szabadul meg, vagyis javítja majd a saját cashflowját, eredményét.
Eddig a Mol a saját részvényei után nem fizetett osztalékot, a támogatások pedig a cég cashflowját, eredményét rontották. Ha a jövőben már nem az eredményt rontja ez a donation, hanem osztalékból fizethető a többmilliárd forintos támogatás, akkor azt is lehet mondani, hogy jelenlegi alacsony kamatszint mellett ez az ajándékozás egy jó befektetés. (Egy feltételezett példával, a Mol lemond most 100 milliárd forintról, de minden évben 5 milliárd forinttal nagyobb lehet az eredménye.). Igaz a Mol-részvényeseknek azt el kell fogadniuk, hogy a jövőben több részre oszlik az osztaléktömeg, vagyis, ha mondjuk 100 forint osztalékra számítottak, az innen 95 forint lesz. Az alapítvány életében egy 100 forintos osztalék 8,6 milliárd forintos osztalékot eredményez, abból azért lehet támogatni.
Az állam és az adófizetők
A magyar állam pozíciója már sokkal megkérdőjelezhetőbb. Emlékszünk még az IMF-hitelre és a nyugdíjeinstandra? A magyar állam 2008-ban a pénzügyi krízis nyomán nagyon nehéz helyzetbe került, 2008-ban az EU és az IMF sietett a segítségünkre, nagy hitelt vettünk fel, de 2010-ben még így is annyira pénzszűkében volt az állam, hogy visszaterelte a magánnygdíjpénztári tagok zömét a tisztán állami rendszerbe, majd azt ígérte, hogy adósságcsökkentésre költi az így felszabaduló 3000 milliárd forintot.
Létre is hozta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, a pénz egy részét valóban adósságcsökkentésre fordította, de azért egyéb feladatok is voltak, például a költségvetésnek is voltak aktuális lyukai, és éppen ekkortájt támadta meg a Molt az orosz Szurgutnyeftyegáz. Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter végül 2011 májusában megállapodott az oroszokkal és 1,88 milliárd euróért megvette a Mol ötödét (az IMF-hitelt neveztük meg forrásnak). A régi történet felemlegetése csak azért fontos, mert az IMF-hitel később szitokszóvá vált, pezsgőt bontottunk, amikor megszabadultunk tőle, de a hitelből megvett több százmilliárdos vagyont (a Mol-részvényeket) azóta az állam olyan magánalapítványoknak osztotta szét, amely kikerült az adófizetői kontroll alól.
a Corvinust üzemeltető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
és majd a Mol-Új Európa Alapítványnál lesz 10,48 százalék, 85 955 992 részvény (ennek ugye csak a fele érkezett az államtól).
Jó célok
Természetesen azt ki-ki eldöntheti, hogy a közérdekű alapítványok a Corvinus, az MCC és a Mol eddigi támogatásai révén mennyire vállalnak át az államtól közérdekű feladatokat, vagyis fel lehet úgyis fogni, hogy ezeket a tevékenységeket részben az államnak kéne finanszíroznia, ha nem lennének alapítványok, de azért ekkora vagyonelem, 5-600 milliárd forint „kiszervezése” elég erős lépés.
A Mol közleménye szerint mindenesetre az alapítvány létrehozását az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat teszi lehetővé. Elfogadás esetén az alapítvány működése várhatóan az év második felében indulhat el.
Az alapítvány a Moltól jogilag független lesz, a kuratóriumban és az fb-ben az állam és a Mol emberei lesznek.
A felvásárlás ellen is véd
A részvénytranszfernek sokféle értelmezése lehet. A Mol az utóbbi időben tényleg elég sok pénzt költött a saját részvényeinek a felvásárlására.
A Molnak így már 7,4 százalék saját részvénye volt a transzfer előtt, ebből 5,2 százalékot ad át, vagyis körülbelül 2,2 százalék még marad nála. A Mol kontrollja tehát megszűnik, nem is kérhető vissza az alapítói vagyon.
Azt talán lehet mondani, hogy a Mol felvásárlása elleni kontroll javul, olyan papírok is szavazhatnak majd a jövőben a közgyűlésen, amelyek eddig nem (a saját részvények nem, az alapítványiak védhetik a felvásárlás ellen küzdő menedzsment pozícióját), de ez a védelmi arzenál eddig sem volt gyenge.
Kérdés persze, hogy az állam és a Mol-menedzsment viszonya örökké baráti marad-e. Ha például lenne egy kormányváltás, az új kormányzat csak nézhetne, neki már nem lenne beleszólása a cég életébe, ott a három alapítvány kontrollálna majd 30 százalékot.
A mai jó viszonyban tehát Hernádi Zsoltéknak megnyugtató lehet, hogy baráti kézben van 30 százalék, sőt az OTP-részesedésével 36 százalék. Amíg tehát barátság van és a Mol-menedzsment, az OTP-menedzsment, illetve a jelenlegi kormányzathoz is lojális alapítványi emberek együtt gondolkodnak, akkor ez egy védelem a jelenlegi struktúrának.
Ha egyszer majd ezek külön gondolkodnak, akkor vélhetően a mai kormányzat emberei a mai bejelentéssel erősebbek lettek a Mol-OTP vezetőség rovására.
Ha nem 2021-ben lennénk Magyarországon, ez az egész lépés jogos és pozitív lehetne, de az MNB-ből kiszervezett MNB-alapítványok és más alapítványi történetek miatt az is jogosan merül fel, hogy az állami vagyonelemek és feladatok alapítványokba történő kiszervezése nem csak a társadalmi kontroll teljes elvesztését jelenti-e? Illetve nem az ellen véd, hogy ami most még az államé volt, az egy esetleges kormányváltás után is a jelenlegi csapat kontrollja alatt maradjon? | https://telex.hu/gazdasag/2021/04/01/az-allam-minden-mol-reszvenyet-alapitvanyoknak-adja-at | https://web.archive.org/web/20230704123923/https://telex.hu/gazdasag/2021/04/01/az-allam-minden-mol-reszvenyet-alapitvanyoknak-adja-at | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-a-maradek-mol-reszvenyeit-is-egy-vagyonkezelo-alapitvanynak-adja-at | Telex | hungarian-news | 2021-04-01 15:10:20 | [] | [
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Mol-Új Európa Alapítvány",
"Tihanyi Alapítvány"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"tőzsde",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.