news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
51,966 | New Land: 34,6 milliárdos álomszerződést kapott Rogán Antal kedvenc médiaügynöksége | 34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra - derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből. | 34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra - derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből.
Régi partnerekről van szó, hiszen például a 2018-2019-es időszakra is ezt a két társaságot választotta a Szerencsejáték Zrt., akkor 13,6 milliárd forintról szólt a szerződés.
A New Land Media 2013-ban alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat médiatervezésre és médiavásárlásra specializálódott ügynökségként működik. Cégünk a kommunikációs csatornákat minden ügyfél számára egyedi, hajszálpontos kutatási eredmények alapján tervezi és alkalmazza.
- vallja magáról a cég.
A Lounge Design 2004-ben alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat mára diverzifikált szolgáltatási portfólióval rendelkező, full service ügynökséggé bővült. Az ötletek megálmodásától azok megvalósításáig segíti Ügyfeleit, legyen szó kreatív anyagok tervezéséről, nyomdai, online anyagok, felületek készítéséről, reklámfilm kidolgozásáról és gyártásáról, komplex kampányok kivitelezéséről
- vallja magáról a másik cég.
A kormány kedvenc ügynökségeiről van szó. A kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. 2018 óta szinte konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított kormányzati kommunikáció legfontosabb üzeneteit az emberekhez. (Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. 2019-ben a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistája szerint 40,5 milliárd forintnyi megbízást kapott a kormánytól.) A New Land a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának. A Balásy-cég forgalma 2019-ben 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban.
Nagy a verseny
A Szerencsejáték Zrt. pedig egy monopolhelyzetben lévő állami cég. Tehát kommunikációs és marketing kampányoktól függetlenül csak ennél a cégnél lehet például legálisan lottózni. A koronavírus-járvány ellenére szárnyal is a társaság. Czepek Gábor vezérigazgatóval március elején készített interjút a Figyelő, amit az MTI szemlézett. Az interjúból pedig kiderült: a járvány kitörése súlyos nehézségeket okozott, hiszen a sportesemények elmaradása ellehetetlenítette a sportfogadási üzletágat, a lottó- és sorsjegy-értékesítését pedig a kijárási korlátozások nehezítették.
A visszaesést ugyanakkor a következő hónapokban sikerült ellensúlyozni, így 2020-ban az előző évi rekordot 6 százalékkal meghaladva 574 milliárd forintos árbevétellel zártak, és 190 milliárd forinttal a tiszta játékbevétel is megközelítette a csúcsot. A forgalom pedig Czepek Gábor vezérigazgató szerint idén 15 százalékkal bővülhet, vagyis meghaladhatja a 650 milliárd forintot, ezzel együtt pedig a tiszta játékbevétel is csúcsot dönthet. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/new-land-346-milliardos-alomszerzodest-kapott-rogan-antal-kedvenc-mediaugynoksege.html | https://web.archive.org/web/20230131100859/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/new-land-346-milliardos-alomszerzodest-kapott-rogan-antal-kedvenc-mediaugynoksege.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/new-land-346-milliardos-alomszerzodest-kapott-rogan-antal-kedvenc-mediaugynoksege | mfor.hu | hungarian-news | 2021-04-22 09:16:50 | [] | [
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,967 | Pörög a Matolcsy-biznisz: rejtélyes szállítmány érkezett a jegybank épületébe | A jegybankelnök fiának cégétől kerülhettek bútorok az édesapja által vezetett jegybank épületébe, de azt senki nem hajlandó elárulni, milyen úton és mennyiért. | Unyatyinszki György;
Magyar Nemzeti Bank;postapalota;bútorgyár;Matolcsy Ádám;
2021-04-22 06:00:00
Pörög a Matolcsy-biznisz: rejtélyes szállítmány érkezett a jegybank épületébe
A jegybankelnök fiának cégétől kerülhettek bútorok az édesapja által vezetett jegybank épületébe, de azt senki nem hajlandó elárulni, milyen úton és mennyiért.
A végéhez közeledik a fővárosi Széll Kálmán téren álló impozáns szecessziós épület, az egykori Postapalota felújítása, több jel is arra utal: elkezdődött az ingatlan bebútorozása. Nemrégiben ugyanis teherautók álltak be az udvarra, amelyekből bútorokat pakoltak le. A lapunk birtokába jutott fényképeken jól kivehető az egyik kocsin lévő felirat: a szállítmány a Balaton Bútor Kft.-től érkezhetett.
Azért pikáns, hogy pont ennek a cégnek a teherautója szállított a volt Postapalotába – jelenlegi nevén Buda Palotába –, mert a veszprémi székhelyű vállalkozás nem akárkié: 2015 óta Matolcsy Ádám érdekeltsége. Az épületet pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) birtokolja, amelynek vezetői pénztörténeti múzeumot és a gazdasági ismeretek megértését segítő modern látogatóközpontot álmodtak az egykori Moszkva térre. Mint közismert, a jegybank 2013 óta hivatalba lévő elnöke Matolcsy György, Matolcsy Ádám édesapja. A szállítás azért is furcsa, mert a bútorgyár ifjú tulajdonosa négy éve még határozottan azt mondta a fő kormánypárti napilapnak: „színre lépésemet követően próbáltunk odafigyelni arra, ne induljunk olyan közbeszerzésen, amely miatt támadható a Matolcsy név. Éppen azért nem koncentráltunk a belföldi piacra, termékeink nyolcvan százaléka exportra ment”.
Kérdéseinkre válaszolva Matolcsy Ádám nem cáfolta, hogy az ő bútoraik kerültek a Buda Palotába, de hangsúlyozta, tartja magát korábbi nyilatkozatához, hogy „a Balaton Bútor Kft. nem indul olyan közbeszerzésen, ahol a kiíró a Magyar Nemzeti Bank vagy annak bármilyen leányvállalata”. Igaz, azt is hozzátette: a gyár „partnerei közt is szerepel kereskedő, viszonteladó, aki tovább értékesítheti a termékeinket, de ennek utóéletét cégünk nem követi nyomon”. Ennek némileg ellentmond, hogy az udvarra a felirat szerint a Balaton Bútor autója állt be, s nehezen elképzelhető, hogy a saját teherkocsijaik mozgásáról a cégben nem tudnak.
Ami a közbeszerzéseket illeti, Matolcsynak formálisan akár igaza is lehet. A Széll Kálmán téri felújítási projektet ugyanis az MNB tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. fogja össze. Márpedig a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó állami tulajdonú cégnek minősítette korábban az MNB-Ingatlan jogelődjét. Az MNB-Ingatlan a kivitelezéssel a Raw Development Kft.-t bízta meg, amely a teljes külső és belső munkálatokat végzi és szervezi. A Népszavával az MNB-Ingatlan azt közölte: „nincs és nem is lehet ráhatása”, hogy a részfeladatokat kivel végezteti el az ingatlan – beleértve a Pénzmúzeum és Látogatóközpont – teljes bútorozását 2,484 milliárd forintért vállaló Raw Development.
A HVG korábban arról írt, hogy ez a cég rendszeres szereplője az MNB ingatlanfejlesztési projektjeinek, korábban százmilliós tételekben kapott hasonló megbízásokat, ez egészült ki tavaly az épp a Buda Palota mellett épülő új Széll Kálmán téri aluljáró közel egymilliárd forint értékű megépítésével. A Raw Development építette évekkel ezelőtt Matolcsy Ádám balatoni nyaralóját, illetve újította fel az akkoriban a használatában lévő fővárosi luxuslakást is. A cég 2013-ig Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltsége volt. | https://nepszava.hu/3117262_porog-a-matolcsy-biznisz-rejtelyes-szallitmany-erkezett-a-jegybank-epuletebe | https://web.archive.org/web/20230411112324/https://nepszava.hu/3117262_porog-a-matolcsy-biznisz-rejtelyes-szallitmany-erkezett-a-jegybank-epuletebe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/porog-a-matolcsy-biznisz-rejtelyes-szallitmany-erkezett-a-jegybank-epuletebe | Népszava | hungarian-news | 2021-04-22 10:20:51 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"MNB Ingatlan Kft.",
"Óbudai Egyetem",
"Raw Development Kft.",
"Testnevelési Egyetem"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"kereskedelem"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
51,968 | Orbán megkezdte a hatalom átmentését | Egy évvel a szoros küzdelmet ígérő választások előtt a kormány tetemes közvagyont szervez ki, például alapítványokba az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben. De bárhogy is alakul, ennyi volt? A következő kormányoknak nincs többé beleszólásuk a felsőoktatásba? És mi van a most átcsoportosított több száz értékes állami ingatlannal, azokkal mostantól örökké a Fidesz káderei rendelkezhetnek? Ellenzéki politikusok nem látják teljesen reménytelennek a helyzetet. | A parlament várhatóan jövő héten megszavazza azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig ellenszolgáltatás nélkül több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.
Állami funkciók kiszervezése
A törvény elfogadása után első körben 32 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kezdheti majd meg a működését, a részletes lista a parlament honlapjára feltöltött javaslat 19. oldalától böngészhető (pdf.). Az április 20-i állapot szerint ebben megtalálható volt minden olyan alapítvány, amely mostantól az említett besorolás alá kerül, ugyanakkor a helyzet dinamikusan változik, időközben kiderült, hogy a Terror Házát működtető alapítvány is vagyonkezelővé változik.
A bővülő alapítványi portfólió miatt nem tűnik elrugaszkodott gondolatnak, hogy a közel háromtucatnyi alapítvány csak a kezdet, és a választásokig jó néhány hasonló modellváltást láthatunk még.
Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet. (Bizarr helyzet, hogy miközben az állam 2010 után százmilliárdokért vásárolta vissza a Mol-részvényeket az oroszoktól, most ezt a csomagot ingyen odaadhatja egy alapítványnak, amivel a kormány formálisan minden kontrollt elveszít az olajcég felett.)
Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket.
Az alapítványi konstrukció lényege – túl azon, hogy egyenként 600 millió forintos közvagyonnal kezdhetik majd meg a működésüket –, hogy az az állami vagyon, amit a kormány odaad ezeknek az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz. A most megkapott állami vagyon felett a továbbiakban a mostani kormány által kinevezett kurátorok fognak gazdálkodni, akik megkapják az alapító jogokat, e rendelkezés visszavonhatóságát pedig megtiltja a törvény, miközben az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége is csak kétharmaddal lesz módosítható.
Ezzel párhuzamosan egy másik, az alapítványi konstrukciótól független, de az államot karcsúsító tendenciába illeszkedő törvényjavaslat is van az Országgyűlés előtt. A T/15709. számú előterjesztés – amelyről Schiffer András írt részletesen a 24.hu-n – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításáról szól. A jövőben ez az új hatóság felügyelné a dohánykereskedelmet, a szerencsejáték-piacot, a bírósági végrehajtást, a felszámolói névjegyzéket, valamint ellátna koncessziós feladatokat. Utóbbi miatt az új hatóság alatt működne majd a Koncessziós Tanács is.
Már a felsorolásból is látszik, hogy óriási pénzeket megmozgató iparágak szabályozása kerülne az új hatóság felügyelete alá, ráadásul ezen tevékenységek felügyelete az elmúlt évtizedekben a kormányzás igazságügyi, pénzügyi, gazdasági hatáskörébe tartozott. Ennek a szervezetnek az elnökét a Médiatanácshoz és az Energetikai Hivatalhoz hasonlóan a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
Rengeteg pénz kell a NER fenntartásához, pláne ellenzékből
Az alapítványi konstrukció létrehozásának és az új hatóság felállításának több oka is lehet, azonban nagyjából mindegyik ugyanabba az irányba mutat: a következő kormány – amennyiben ellenzéki – mozgásterének a csökkentése és a fideszes klientúra fenntartása.
Orbán Viktor lehetséges motivációjáról többen írtak már az utóbbi hetekben. A kommentárok szerint a jelenlegi vagyon- és hatalomátmentés előzménye a rendszerváltás idejéből ered, amikor a késő kádári technokrata elit sikeresen átmentette befolyását, és még évtizedekig fontos pozíciókat tudott megtartani. Ebből szűrte le állítólag azt a következtetést Kövér László a Fidesz első kormányzati ciklusa (1998–2002) után, hogy „kormányon voltunk, nem hatalmon”.
Ha ebből a logikából indulunk ki, akkor Orbán célja éppen az lehet, hogy ellenzékbe kerülve megnehezítse a következő kormány dolgát (ahogyan azt a szocialistákhoz köthető elit tette vele első miniszterelnöki ciklusa idején), valamint hogy sikeresen fenntartsa a hozzá és pártjához lojális hálózatát egy olyan időszakban is, amikor nagyrészt elzárulnak a NER-t életben tartó állami pénzcsapok.
A közalapítványok kuratóriumaiban vezető fideszes politikusok – akik jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be az államigazgatásban, miniszterek, államtitkárok – feladatokat és
legfőképpen milliós fizetést kapnak, így érdekeltek maradhatnak abban, hogy még ellenzékből is építsék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy legalábbis megpróbálják a víz felett tartani.
A kiépülő orbáni párhuzamos államra azért is szüksége lehet a Fidesznek, mert egy kormányváltás idején nyilvánvalóan tömegével fogják elhagyni pártkáderek az államigazgatást, ahogy történt ez például a 2019-es önkormányzati választások után is. Egy kormányváltás esetén az exodus lényegesen nagyobb lenne, a távozó tisztviselők NER-közelben tartása pedig komoly kihívás lehet a hatalom jelenlegi birtokosainak.
Elbizonytalaníthatja a kádereket
Az emberek megtartásához pénz kell, a NER működtetése igen költséges. Ott van például az Orbánhoz lojális több száz kiadványból álló médiaholding, amely még a végtelennek tűnő állami hirdetésdömping ellenére is milliárdos veszteséget termelt 2019-ben. A rendszer lényegesen áramvonalasított verziójának működtetéséhez (vö.: a dolgozói állomány legalább egy részének megtartása) jelentős és folyamatos külső forrásbevonásra van szükség, hiszen piaci alapon a Fidesz-közeli médiumok nagy része nem életképes.
A pénzügyi motiváció abban is tetten érhető, hogy például míg az állami egyetemekre vonatkozott a közbeszerzési kötelezettség, a modellváltó egyetemek már mentesülnek ez alól. Mivel kapásból több száz, sok esetben felújításra szoruló ingatlanról van, ezeket a munkákat a jövőben minimális transzparencia mellett is meg lehet majd oldani, ami egyrészt komoly korrupciós kockázatot jelent; másrészt, ha például egy NER-es építőipari cég egy esetleges kormányváltás után kiesik a központi pikszisből, akkor sem maradhatna teljesen megbízások nélkül.
Az esetleges cudar időkre készülő jelenlegi hatalom lépésének van egy bizonytalanságot szülő lélektani oldala is. Miközben a hívek és a klientúra számára megnyugtatónak is tűnhet, hogy az Orbán-kormány „bölcsen” előregondolkodik,
a vagyonátmentés éppen azt az üzenetet küldi, hogy 2022-ben nemcsak egy kétharmados többség nélkül felálló Fidesz-kabinet van benne a pakliban, hanem az is, hogy Orbán elveszíti a választásokat.
Már önmagában az esetleges vereségre való felkészülés is jelentősen roncsolhatja a korábban megkérdőjelezhetetlennek tűnő erős vezető karizmáját, és a kevésbé lojális NER-kádereket is arra késztetheti, hogy elkezdjenek B és C tervekben gondolkodni. Arról, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint miért szól ugyanannyi érv Orbán következő győzelme, mint veresége mellett, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Nem látják reménytelennek a helyzetet
A most zajló vagyonátmentéssel kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent a kormánytól független nyilvánosságban, hogy a tulajdonviszonyok átrendezésével egy következő kormány nem igazán fog tudni mit kezdeni. Több, a témával foglalkozó ellenzéki politikus erről azt mondta kérdésünkre, hogy vannak lehetséges megoldások az éppen kialakuló helyzetre.
Ami az egyetemeket illeti, Brenner Koloman szerint az alapítványi forma alapvetően nem ördögtől való dolog, a nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy a nagy, átfogó képzéssel rendelkező tudományegyetemek mind állami fenntartásúak, mert csak így tudnak átfogó kutatási és oktatási portfóliót fenntartani. A Jobbik oktatáspolitikusa szerint mivel az egyetemi szenátusok döntöttek arról, hogy átállnak az alapítványi működésre, reális szcenárió, hogy kormányváltás esetén, egy-két év múlva ugyanezek a szenátusok (látva a felmerülő problémákat) ugyanúgy kérhetik majd azt is, hogy kerüljenek ismét állami fenntartás alá, ahogy most az alapítványi fenntartás mellett szavaztak.
Ezen a ponton nyilván egy ütközőpontot jelenthetnek a döntő részben fideszes tagokkal feltöltött alapítványi kuratóriumok, amelyek lényegében szabadon hozzányúlhatnak a szenátusok mozgásteréhez, és egyes értelmezések szerint még a rektorválasztás jogát is elvehetik.
Kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha a kuratórium blokkolja az egyetemi autonómiát képviselő szenátus akaratát, vagy csorbítja az egyetem vezetésének jogait, akkor annak milyen politikai következményei lehetnek.
Ellenzéki politikusok szerint a felsőoktatás magánosításának jelenleg két igazán problémás pontja van. Az egyik, hogy a jelenlegi miniszter által kinevezett kuratórium gyakorlatilag életfogytiglanig meg tudja magát hosszabbítani. A másik, hogy az sem megy automatikusan, ha a szenátus vissza szeretné vinni az intézményt az állam fenntartása alá, hiszen ezt kétharmaddal kell megszavaznia a parlamentnek.
Bár a kuratóriumoknak elég széles jogkörük van az intézmények feletti rendelkezésre, a felsőoktatási törvény feles többséggel módosítható, ezen keresztül pedig viszonylag könnyű olyan törvényi garanciákban biztosítani a hallgatói és oktatói jogok érvényesülését – mondta a Telexnek Arató Gergely.
A DK-s politikus úgy látja, hogy egyébként a kormánynak most is lenne módja, hogy beavatkozzon egy kuratórium – például az SZFE esetében látott – diktatórikus hatalomgyakorlásába, azonban jelenleg nincsen szándék. Arató szerint egy kormányváltás esetén sokféle technika állhat rendelkezésre az egyetemi autonómia helyreállítása érdekében, de erről azért nem beszélt bővebben, mert nem szeretne tippeket adni a jelenlegi kormányzatnak.
Kétharmaddal sem vehető el valakinek a vagyona
Az általunk megkérdezett ellenzéki politikusok mind azt mondták, hogy egyrészt a jogászaik már vizsgálják a kialakult helyzetet, másrészt pedig, mivel állami vagyonról is van szó, kormányváltás esetén biztosak abban, hogy lesz felülvizsgálati lehetőségük. Abban is egyetértettek, hogy a vagyontárgyak esetében bonyolultabb a helyzet, mint a felsőoktatásnál.
Ellenzéki politikusok azt mondják, hogy lehetőleg kétharmaddal kellene megnyerni a választást (amit a választási rendszer miatt nem tartanak irreálisnak, a Fidesz is csekély szavazattöbbséggel szerzett kétharmados mandátumtöbbséget), mert akkor nagyobb mozgásterük lenne, de még kétharmaddal sem lehet elvenni valakinek a vagyonát. A megoldás kulcsa szerintük ott van, hogy állami feladatokat nem lehet lényegében magánintézményekbe kiszervezni, úgy, hogy közben továbbra is az állam finanszíroz, de nincsen felettük közösségi kontroll.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szerint például a közbeszerzési törvény hatályának kiterjesztése feles törvénnyel is megoldható, miközben az ellenzék nagyon elszánt az ügyben is, hogy a közvagyont képező Mol- és Richter-részvények felett is visszaszerezzék majd az állami felügyeletet. | https://telex.hu/belfold/2021/04/22/vagyonkezelo-alapitvany-kozvagyon-kozpenz-orban-viktor | https://web.archive.org/web/20230327195304/https://telex.hu/belfold/2021/04/22/vagyonkezelo-alapitvany-kozvagyon-kozpenz-orban-viktor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-megkezdte-a-hatalom-atmenteset | Telex | hungarian-news | 2021-04-22 10:34:50 | [] | [
"Alapítvány a kelet- és közép-európai kutatásért és képzésért",
"Fidesz",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"koncesszió",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,969 | Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt | Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette. A medencés luxusszálló kedvéért a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) is módosította a polgármester, de már egy újabb módosítás van napirenden: a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra. A polgármester támogatja, hogy a „kaotikus állapotú” kisnádast rendbe hozzák, a helyiek szerint viszont a háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs. A fás telekre évekig hordták az aszfaltot, a hatásvizsgálat szerint a „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni, azonban a beruházó azt állítja, elszállíttatja az építési hulladékot. | Márciusban számoltunk be arról, hogy a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít állami támogatással szállodát Tihanyban, ami jelentős természetpusztítással fog járni. Az egyik olvasónk ezután hívta fel a figyelmünket, hogy a félsziget déli részén egy másik hotel építése miatt, még nagyobb környezetpusztítás várható.
„A Tihany Révnél kezdődő mocsaras-lápos, Kenderföldek elnevezésű terület beépítéséről van szó, ahova 100–120 szobás szállodát, valamint több mint 20 lakóépületben 388 lakásos apartman komplexumot, medencéket és wellness központot képzelnek el. Szeretném megakadályozni, hogy itt hotel épüljön, ugyanis meg akarom őrizni ezt a lápot a mostani állapotában” – mondta lapunknak a helyi lakos.
Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki
A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét.
Az önkormányzaté volt az értékes terület. A Balaton-parti ingatlan 2018-ig az önkormányzat tulajdona volt, hosszú éveken keresztül szerették volna értékesíteni az úgynevezett Kenderföldeket, de nem találtak rá megfelelő vevőt. A könnyebb eladhatóság érdekében kezdődött el a Kenderföldek felaprózása: a 10,5 hektáros ingatlant a képviselő-testület megosztotta és annak felét, 5,4 hektárt igyekezett értékesíteni. Az önkormányzat 2018-ban beapportálta az ingatlant a Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szálloda Hasznosító Kft.-be, a telekért cserébe az önkormányzat többségi tulajdonosként szállt be a cégbe. „Megfelelő vevő híján ez volt az egyetlen esélyünk arra, hogy hasznosítani tudjuk a területet” – nyilatkozta 2018-ban Tósoki Imre fideszes polgármester. Tósoki Imre vezette önkormányzat egyébként akkoriban még „csak” egy 150 szobás szállodát vizionált, az ingatlan másik felét meghagyták volna pihenőparknak.
Az önkormányzat néhány hónap után kiszállt projektből
Kezdetben az ingatlant tulajdonló Félsziget Resort Kft.-ben többségi tulajdonos volt az önkormányzat, a cég másik részét a Félsziget Villapark Zrt. birtokolta. Az utóbbi cég tulajdonosa a tihanyi és a füredi Malackrumpli bisztrók tulajdonosa, Járosi Tamás volt. (Ő az a balatoni üzletember, aki tavaly rögtön a járvány kitörése után az állami tulajdonú Tihany Yacht Club kikötőjének megújítására és bővítésére 195 millió forint állami támogatást kapott, nagyjából egy hónappal később pedig otthagyta a kikötőt üzemeltető céget.)
A cégadatbázis szerint az önkormányzat 2018 végén, néhány hónap után kiszállt a projektből, kicsivel később Járosi Tamás is távozott.
A Félsziget Resort Kft. többségi tulajdonosa jelenleg az Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft. (51 %), a másik fél a Félsziget Villapark Zrt. maradt (49 %), immáron új tulajdonosokkal. Az ingatlan volt és jelenlegi tulajdonosi köréről készítettünk egy céghálót, hogy az könnyebben átlátható legyen.
Az Omega 99 Kft.-nek fele-fele arányban két milliárdos a tulajdonosa, Nyíri Viktor és Futó Péter György személyében. Futó Péter a Forbes 2020-as listája szerint a 29. leggazdagabb magyar, aki ingatlanfejlesztőként tett szert a vagyonára, a legismertebb érdekeltsége a Futureal-cégcsoport. A CORDIA a Futureal-csoport lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozó tagja. Dr. Nyíri Viktor szintén milliárdos üzletember, akit kockázati tőkebefektetőként tartanak nyilván.
Érdeklődtünk az önkormányzatnál, hogy mennyi pénzt kaptak a projekt elhagyásakor.
Tósoki Imre fideszes polgármester válaszából kiderült, hogy az ingatlant 746 millió forintért értékesítették.
A milliós összegből több felújítás valósult meg a városban, a vételár fele pedig a tartalékalapba került, ami jól jött a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben.
„Az önkormányzat – a jelenlegi, de már a korábbi is – korábban is megpróbálta értékesíteni ezt a területet, de az alacsony árajánlatok miatt ez nem sikerült. Több nyilvános, de sikertelen pályázat után ezért döntöttünk úgy, hogy az 1841/23 hrsz-ú területet apportáljuk egy ingatlanfejlesztő cégbe. Szándékunk azonban már akkor is az volt, hogy üzletrészünket értékesítjük, hiszen ebből a forrásból tudtunk pályázatainkhoz önerőt biztosítani. Akkoriban 720 millió forintra értékelték hivatalosan az ingatlant, ezen az értéken apportáltuk a terület. Üzletrészünket később 746 milli forintért értékesítettük.
Ennek az összegnek a feléből fedeztük az új Sportcsarnok, a Civilek háza megépítésének önrészét, az általános iskola energetikai fejlesztését, több utcában az útépítést, aszfaltozást, a Major utcában és a Völgy utcában a járda megépítését és néhány kisebb beruházást.
A vételár másik 50% -a a tartalékalapba került.
Most ez volt a nagy szerencsénk, mert a koronavírus-járvány miatt komoly veszteségeket szenvedtünk el. Köztudott, hogy Tihany a turizmusra van utalva, csak a turizmusból származó bevételekre építhetünk, itt nincsenek ipari parkok, üzemek. 2020-ban a tartalék ezen a nagyon nehéz időszakon segített át minket. Sajnos, az idén is hasonló problémával szembesülünk; idegenforgalmi adót nem szedhetünk, és még a parkolás sem indult el” – írta a polgármester a levelében.
Tósoki Imre arra kért minket, hogy a válaszokat változtatás nélkül közöljük.
Már a helyi építési szabályzatot is módosította a polgármester
Tósoki Imre idén februárban módosította a helyi építési szabályzatot a beruházás kedvéért. A telek (1841/23 helyrajziszámú terület) keleti része, ahová a hotelt tervezik (a térképen K-szk4) különösen kedvező beépíthetőségi feltételeket kapott. A legalább 70 százalékban szálláshely-rendeltetést tartalmazó épület esetében
a maximális beépíthetőséget 20 százalékról 30 százalékra ugrott, a minimális zöldfelület aránya pedig 55 százalékról 40 százalékra csökkent.
A telek nyugati részére vonatkozó szabályok (a térképen K-szk1), ahová az apartmanokat, az utakat és egy parkos részt tervezik, kevésbé drasztikusan módosultak, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lesz drasztikus a fakivágások mértéke. A módosítás után:
a minimális zöldfelület aránya 60 százalékról 55 százalékra csökkent,
a terepszint alatti maximális beépítettség a mélygarázs miatt 20 százalékról 30 százalékra ugrott,
a maximális beépíthetőség 20 százalék maradt.
Ha megnézzük a műholdfelvételeket, akkor látjuk, hogy a területet jelenleg zöld borítja. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ sem a beruházótól, sem az önkormányzattól, hogy nagyságrendileg mekkora fakivágás várható.
Sokszor elfeledkezünk arról, hogy nem csak az épületek miatt várható fakivágás, hanem a burkolt felületek miatt is, ami nem számít bele a beépíthetőségbe. Burkolt felületekből pedig bőven lesz a telken, a felszínre és a föld alá parkolókat is terveznek, ami szintén a zöldfelület csökkenésével jár.
A tervekben több mint félezer, 593 darab személygépkocsi parkoló szerepel, amelyből 339 darab mélygarázsban lesz elhelyezve. A négycsillagos wellness szállodához 1,5 darab (sic!) beltéri és két darab kültéri medencét is álmodtak.
A beruházás természetvédelmi szempontból „semleges” lesz
A fejlesztés jelenleg tervezési szakaszban van, a benyújtott környezeti hatásvizsgálat alapján előzetes vizsgálati eljárás indult. A környezeti hatásvizsgálat szerint az építést öt ütemre osztották, a szálloda és egy lakóépület az első ütemben, a tervezett átadás 2023-ban valósulna meg. A további ütemezés még kérdéses, a teljes befejezést 2030-ra tervezik. Az eredeti tervek szerint az apartmanok nagyon magasak, összesen öt szintesek (földszint + 3 emelet + penthouse szint) lennének.
A terület része a Balaton-Felvidéki Nemzeti Parknak, vagyis az országos jelentőségű védett területnek.
A terület más védettséget nem élvez, nem része a Natura 2000 hálózatnak.
A környezetvédelmi hatásvizsgálat megjegyzi, hogy maga a telek komoly természeti értékekkel rendelkezik – szinte közvetlen vízparti kapcsolattal –, melyek megfelelő megtartása és kiaknázása alapvető felelősség. A dokumentum készítője azonban arra a megállapításra jut, hogy a beruházás környezetre gyakorolt hatása „semleges”.
A hatásvizsgálatban vannak furcsaságok. Például, egy oldalon keresztül sorolják a védett madárfajokat, amiket észleltek a területen (145. oldal), majd pár oldallal lejjebb leírják, hogy „a beépítésre szánt területen védett faj nem található, így a beépítés a területre természetvédelmi szempontból SEMLEGES hatással bír” (152. oldal).
Egy másik furcsaságra is bukkantunk, mégpedig, hogy a Balatonból tervezik locsolni a füvet. Megkérdeztük a beruházót, aki azonban cáfolta, hogy a Balaton vizét használnák fel.
„A telek területét az elmúlt évtizedek alatt elvadult, invazív fajokat is tartalmazó növényzet nőtte be. A beruházás tervezése során külön figyelmet fordítunk a szükség szerinti fatelepítésre, és arra is, hogy a nagyobb, nem invazív facsoportokat megóvva helyezkedjenek el a jövőbeni épületek. A projekt üzemeltetésében majd a megújuló energiaforrásoknak is kiemelt szerepük lesz. Az ingatlan természetesen a városi vízhálózatra csatlakozik majd: a zöldterületek öntözését ezzel, valamint az összegyűjtött csapadék felhasználásával biztosítjuk” – írta a beruházó.
A szállások miatt a Kenderföld út felől jelentős autós forgalom várható, ami a törvényben rögzített határértéket is jócskán átlépi.
„Az üzemelés fázisában a tervezett létesítmény maximális forgalma a Kenderföld út (meglévő zsákutca) forgalmának zajkibocsátásánál nappal 8,4 dB(A) növekményt okoz az alapállapothoz képest, amely a gyakorlatban is jól észlelhető különbséget jelent, és ez a határértéket is túllépi” – olvasható a tanulmányban.
Veszélyes hulladék is lehet a telken
A környezeti hatásvizsgálat 2020-ban készült el, amihez a szakemberek kilátogattak a helyszínre. A beszámoló szerint a felmérés idején a terület egy része víz alatt állt (a vízmélység átlagosan 10–30 cm között volt). A beépítésre szánt területen a vízzel elöntöttséget meg kell szüntetni, ezért a beépítésre szánt területet körülbelül 1 méteres átlagvastagságban feltöltik.
A dokumentumból az is kiderül, hogyan tervezik feltölteni a területet. „Ez jelen esetben az ingatlan északnyugati részén lerakott, egyéb helyekről származó tereprendezésből lerakott köves talaj elsimítását, valamint a mélyebb térszíni helyzetben lévő területrészek feltöltését jelenti.”
A lapunkhoz eljutott fényképek alapján az északnyugati részen aszfalttörmelék került elhelyezésre,
a hatásvizsgálat szerint az északnyugati részen lévő „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni.
Mivel a környezeti hatásvizsgálat nem szól arról, hogy az aszfaltot el kell szállítani, és mivel az aszfalt az összetételétől függően lehet veszélyes hulladék, aggályok merültek fel.
„A szóban forgó telket nyílt tenderen elindulva vásároltuk meg. Tudunk arról, hogy a területen építési hulladék is található: ezt természetesen elszállíttatjuk, és csak a feltöltésre alkalmas földet fogjuk hasznosítani a jövőben” – ígéri a beruházó.
„Kaotikus állapotú” kisnádasra építenének utat
Közben a HÉSZ újabb módosítása van napirenden a településen, ugyanis a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni a fejlesztők, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra, ez a terület egy kapuként szolgálna.
A módosítási kérelem miatt az önkormányzat társadalmi egyeztetést indított.
A fejlesztők a kisnádas területét (1841/9 ingatlan) szeretnék revitalizálni és egy feltáró út segítségével bemutatni. Ennek érdekében pedig szükséges a természetközeli közkert-övezetben műtárgyak és utak kialakíthatóságát lehetővé tenni. Ezzel szeretnének lehetőséget teremteni a gyalogos megközelítésére.
„A kérdések között említett, Zkkt3 övezetbe sorolt szomszédos mocsaras terület nem a cégcsoportunké, hanem az önkormányzat tulajdona. Ezt a területet nem építjük be: a helyhatósággal egyetértésben itt rendezett, gondozott zöldterületet szeretnénk kialakítani” – írta a beruházó.
„Önkormányzati tulajdonú területről van szó. Az elképzelés összhangban áll a szabályozási terv módosításával, amelynek folyamata már elindult. Jelenleg a lakossági, civil egyeztetés zajlik, később a környezetvédelmi hatóságok döntik el, hogy támogatják-e a módosítási igényt. A kívánt módosítás célja, hogy lehetővé tegye a jelenleg kaotikus állapotú, közpark jellegű területeken a természetes élőhelyek visszaállításának elősegítését” – közölte az Átlátszóval az önkományzat.
„A tervezett szabályozás szerint a jövőben sem emelhető ezeken a területeken épület; csak pihenőterületi, sétány funkciókat szolgálhatnak. A Tihany 2030 projekt, amelynek elemeit tavaly állítottuk össze és a félsziget hosszú távú, koncepcionális fejlesztéseit határozza meg, tartalmazza a zöldterületek rehabilitációját, a félsziget humanizálását.
A Balaton partján például egy sétányt és tanösvényt alakítanánk ki, de sok, ma kissé elhanyagolt zöldterületen is helyreállítanánk az egészséges ökoszisztémát, élőhelyeket. A szabályozási terv törekvései összhangban állnak ezekkel a célokkal. A kenderföldi részekre vonatkozó felújítási terveket neves tájépítész iroda készíti – ez a garancia a zöldterületek minőségi megújítására” – írta lapunknak az önkormányzat.
Védett vagy nem védett?
A hotel tervei alapján a feltáró út a Balatonba vezetne, ehhez egy mólót is szeretnének építeni. A tervezett móló területén jelenleg a Vízpart rehabilitációs-tanulmányterv szerint másodosztályú, védett nádas van.
„A telek előtt elhelyezkedő nádas nem II. A, hanem IV. minősítésű, és bár nem védett, a stég kiépítése során csak minimális beavatkozásra kerül sor. Természetesen itt is mindenben a jogszabályoknak megfelelően járunk el” – írta a beruházó, aki csatolta a nádastérképet, amin ugyanez a hely negyedosztályú nádasként szerepel.
Nádastérkép dokumentumai – Tihany by atlatszo on Scribd
Kerestük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, hogy a két dokumentumban miért szerepel más besorolás alatt a nádas, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
A háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs
A Révbe Érünk Egyesület elnöke, Molnár György Sándor levelet küldött Bujdosó Judit tihanyi főépítész részére, amiben arra kérik, hogy ne módosuljon a kisnádas (1841/9 ingatlan) jelenlegi építési övezetbe való besorolása, és hogy a partnerségi egyeztetés lezárása előtt, veszélyhelyzet után tartsanak egy lakossági fórumot.
Az Egyesület 2021. márciusában azzal a céllal jött létre, hogy Tihany község Halásztelep, Kenderföld, Kopaszhegy és Cserhegy területének lakosai és nyaralói hatékonyabban léphessenek fel érdekeik érvényesítése érdekében az őket is érintő önkormányzati döntések kapcsán.
„Nagyon fontosnak látjuk, hogy a balatoni régióra nehezedő beruházói nyomás ellenére Tihany ne kövesse azon kevésbé szerencsés Balaton-parti települések szomorú példáját, amelyek különböző profithajhász beruházások következtében folyamatosan veszítik el természeti és építészeti értékeiket.
Tihany erre nem szorul rá” – olvasható a levélben.
Álláspontjuk szerint, ha az újonnan kialakítandó Zkkt4 helyrajzi számú építési övezet a jelenlegi kis nádas helyén megengedné az épületnek nem minősülő műtárgyak és utak kialakítását, akkor azok később, a szomszédos ingatlan 388 lakással tervezett beépítése miatt, előre most pontosan még nem látható célokra is felhasználhatóak lesznek.
Továbbá az egyesület szorgalmazza, hogy a szomszédos telek (1841/23 helyrajzi számú ingatlan) beépítése kapcsán egy új, független hatástanulmány készüljön, mert a jelenlegi dokumentummal kapcsolatban számos aggály merült fel.
Az üzemeltetés során várható hatásokat szerintük alábecsülték a környezeti hatásvizsgálatban, így például a környezeti hatásokat és forgalomnövekedés mértékét.
A polgármester azt ígéri, nincs több zöld áldozat
Tósoki Imre 15 éve igazgatja Tihany ügyeit. 2020 őszén egy gyűlésen a polgármester azt ígérte, hogy amíg ő vezeti a települést, addig a Kenderföldeken kívül más zöldterületeket nem áldoznak be a költségvetési egyensúly érdekében.
Bartus Sándor helyi képviselő ezen a gyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy a félsziget elérte kapacitásainak felső határát.
Az önkormányzatnak pedig nagy a felelőssége abban, hogy „Tihany Tihany maradhasson”.
A tihanyi önkormányzat 747 millió forintot kapott az ingatlanért, Bujdosó Judit főépítész ezen a találkozón azonban igyekezett hárítani a jelenlegi vezetés felelősségét: már legalább húsz éve beépíthető területként jelölték meg a Kenderföldeket, így ezt a szabályozást utólag visszafordítani nem lehet, mert az ingatlanfejlesztő óriási kártérítésre lenne jogosult.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
Rákérdeztünk a polgármesternél, hogy pontosan mit is jelent, hogy nem lesz több zöld áldozat.
„Amikor ezt mondtam, a Kenderföldi rész már közel 40 éve építési területnek volt kijelölve, tehát az építkezés nem új területet vesz el. Ahogy ígértem, ahhoz tartom magam: újabb zöldterületeket, közparkokat és külterületi zöldövezeteket nem minősítünk át építési területté” – nyilatkozta lapunknak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A tervezett hotel és apartmanok helye. Forrás: Google Earth | https://atlatszo.hu/2021/04/22/letarolnak-tihanyban-a-balaton-partot-egy-medences-luxusszallo-miatt/ | https://web.archive.org/web/20211115094556/https://atlatszo.hu/2021/04/22/letarolnak-tihanyban-a-balaton-partot-egy-medences-luxusszallo-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letarolnak-tihanyban-a-balaton-partot-egy-medences-luxusszallo-miatt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-22 12:39:59 | [
"Futó Péter",
"Járosi Tamás",
"Nyíri Viktor"
] | [
"Félsziget Resort Kft.",
"Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Tihany Önkormányzata"
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"engedély",
"környezetkárosítás",
"nemzeti park"
] | [] |
51,970 | Százmilliók ügyvédekre, tízmilliók a Hír TV-nek – így költ a vadászati kiállítást szervező cég | Nem fukarkodik a közpénzzel a vadászati kiállítás megrendezésére alapított Egy a Természettel Nonprofit Kft.: kifizetési listájukon ott találjuk a kormányközeli Hír TV-t, a NER egyik alapemberét, ahogy szoborra és filmkészítésre is nagy tételben költenek. Sőt, Mészáros Lőrinc bizalmasának szakácskönyvére is jut a közösből. | A 2021 szeptemberében startoló „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás összesen 67 milliárd forintot emészthet fel, ha a költségekbe beleszámoljuk a rendezvény fő helyszínéül szolgáló Hungexpo 50 milliárd forintos felújítását. Ha nem, a költségek akkor is csillagászatiak: a kiállítás kommunikációs és rendezvényszervezési költségei már biztosan több mint ötmilliárd forintot visznek el.
Pedig sokáig úgy tűnt, hogy a kiállítást félmilliárd forint alatt megússza az ország. A helikopteres vadászatáról is ismert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2016-ban jelentette be, hogy Magyarország ötven év elteltével újra vadászati világkiállítást szervez 2021-ben. Az anyagiakról csak egy évvel később, egy kormányhatározatból derültek ki részletek: a kormány öt évre elosztva összesen 387,5 millió forintot különített el az eseményre.
A büdzsét 2017-ben még csak 25 millió forinttal, majd 2019-ben már kétmilliárddal toldották meg.
Tavaly áprilisban – már a koronavírus-járvány idején – a kormány 1,67 milliárdot, júniusban 2,1 milliárd forint pluszt biztosított a rendezvénynek.
Tavaly júliusban Kovács Zoltán, a kiállítás előkészületeiért felelős kormánybiztos aztán már arról beszélt, hogy akár 10 milliárd forintot is elkölthetnek a szervezésre. Az államtitkár, volt kormányszóvivő nem aprózta el a várakozásokat: az eseménysorozatra legalább egymillió látogatóval számolnak.
Mire megy a rengeteg pénz?
Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. ötmillió forintot elérő vagy meghaladó szerződéseinek listája szerint nagyot szakít Győri és Sárhegyi Ügyvédi Társulás, ahogyan ábránkon is látható, a bő egyéves, határozott idejű megbízásokkal összesen 378,4 millió forinthoz jut. Ez még kiugróan magas, nettó 60 ezer forintos óradíjjal számolva is több, mint 6300 munkaóra.
A szervezőcéget hiába kérdeztük, hogy milyen szempontok alapján döntöttek az ügyvédi iroda mellett, illetve hogy a költségek láttán felmerült-e, hogy alkalmazottakkal lássák el a jogi teendőket, levelünkre nem érkezett válasz, így arra sem kaptunk magyarázatot, mi indokolja a százmilliós jogi költségeket.
A Győri és Sárhegyi Ügyvédi Társulás egyik névadója Sárhegyi Zoltán, aki a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja volt, a fia, Sárhegyi István pedig a részben állami űrtávközlési bizniszben kapott bizonyítási lehetőséget. A fiatal üzletember édesanyja, Bártfai Beatrix úgyszintén ügyvéd, és ugyancsak milliárdos állami megrendelések gyarapítják érdekeltségeit. Győri Tibor – a másik névadó Simicska Lajos után lett a Fidesz jogtanácsosa, a G-nap előtt a főoligarchával együtt építgették a MAHIR médiabirodalmat, egy időben a Miniszterelnökség államtitkári posztját is betöltötte. Habony Árpáddal is együttműködött, a Modern Media Group Kft.-n ügyködtek együtt, amely később a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz, azaz a kormányközeli médiabirodalomhoz került. Sárhegyiék milliárdos állami megbízásairól és a NER legmagasabb köreibe nyúló kapcsolatairól bővebben itt írtunk:
58,8 millió forint jutott az Országos Vadászati Védegylethez a Nimród című vadászújság kiadói jogaiért, 2019 augusztusa és 2021 vége között ugyanis az állami cég adja ki a vadászlapot. A Védegylet elnöke Semjén Zsolt, a lap főszerkesztője pedig Kovács Zoltán, a kiállítás kormányzati felelőse.
Milliós bérek, jól bejáratott emberek
Mi is beszámoltunk róla, hogy Vida József, a Takarékbank és TV2-tulajdonos főzős műsort indított egy akkor még Mészáros Lőrinchez, ma már a kormányközeli KESMA-hoz tartozó gasztronómiai portálon. Vida séftársa Segal Viktor, Sercegés és erdőzúgás című szakácskönyvük értékesítésére pedig nyolchónapos időszakra 15 millió forintot fizet az állami cég a Nemzeti Értéktár Zrt.-nek, aminek korábbi tulajdonosa éppen Vida egyik cége, az Arthur Bergmann Informatika Kft. volt.
Ugyancsak az említett szerződéslistán tüntetik fel a HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt.-t, amelynél a 2020. október 10. és 2021. december 31. közötti időszakra 31 millió forintot költenek műsoridő vásárlására. Két évre 64,8 millió forintot kap a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási feladatokra, de nekik ez szinte semmi százmilliós állami megbízásaik mellett.
Bő hét hónapra 88,9 millió forintos keretszerződést kapott a Film Positive Productions Kft., amelyet korábban a 444.hu Lajos Tamáshoz, az új SZFE kuratóriumi tagjához kötött, amikor kiderült, hogy a producer hat tévéfilmes és sorozatos pályázatára kapott állami támogatást. A megbízás tárgyánál csak annyit tüntettek fel, hogy filmkészítés.
A szerződéslistán ott találjuk Szőke Gábor Miklós Dantebirodalom Kft. nevű vállalkozását, ő 240 millió forintért készít egy hatalmas, 10 tonna szarvasagancsból készülő szobrot a kiállításra. Az összeget Kocsis-Cake Oliviónak, a Párbeszéd politikusának erősítették meg, mi hiába kérdeztük a céget. A művész NER-es megrendeléseiről bővebben itt olvashat.
Nem panaszkodhatnak a cég vezetői sem:
az ügyvezető igazgató Szűcs Veronika, aki ugyanezt a tisztséget töltötte be a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél is. Hogy kikhez csorgatták a Digitális Jólét Program milliárdjait, arról a 444.hu írt cikket.
A stratégiai igazgató Katona Andrásnak is van tapasztalata hatalmas közpénzekkel gazdálkodó cégnél, ő 2012 és 2015 között a Magyar Turisztikai Ügynökségnél kamatoztatta tudását.
A felügyelőbizottság elnöke Mancsiczky László debreceni ügyvéd. A Fidesz-tag Mancsiczky a közzététel szerint nem veszi fel tiszteletdíját, nem úgy, mint Regász Alajos, akinek neve Mancsiczkyéhez hasonlóan a Kartonpack Nyrt. állami irányítás alá vonásakor került elő. A Kartonpackot a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva tavaly áprilisban állami irányítás alá vonta, és a vezetőség leváltásával sem vacakolt sokáig. A hirtelen vezetői székbe ültetettek között volt a Kósa Lajos ügyvédjeként is megnyilvánuló Mancsiczky és az MFB Zrt.-nél, majd az állami tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt.-nél tevékenykedő Regász is. Ráadásul nem csak ők fordultak meg a vadászati kiállításos cégnél a Kartonpack-körből: tavaly februárig az ugyancsak MFB-s múlttal rendelkező Uszkay-Boiskó Sándor is ott ült a felügyelőbizottságban, ő tavaly április óta a kormány döntése alapján a Kartonpack Nyrt. igazgatósági elnöke és vezérigazgatója. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/22/vadaszati-kiallitas-ceg-koltes-szobor-ugyved/ | https://web.archive.org/web/20220707125726/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/22/vadaszati-kiallitas-ceg-koltes-szobor-ugyved/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliok-ugyvedekre-tizmilliok-a-hir-tv-nek-n-igy-kolt-a-vadaszati-kiallitast-szervezo-ceg | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-22 00:00:00 | [
"Bártfai Beatrix",
"Győri Tibor",
"Katona András",
"Kovács Zoltán (államtitkár)",
"Lajos Tamás",
"Mancsiczky László",
"Regász Alajos",
"Sárhegyi István",
"Sárhegyi Zoltán",
"Segal Viktor",
"Semjén Zsolt",
"Szőke Gábor Miklós",
"Szűcs Veronika",
"Uszkay-Boiskó Sándor"
] | [
"Arthur Bergmann Informatika Kft.",
"Dantebirodalom Kft.",
"Digitális Jólét Nonprofit Kft.",
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Film Positive Productions Kft.",
"Győri és Sárhegyi Ügyvédi Társulás",
"HírTV Zrt.",
"Nemzeti Értéktár Zrt.",
"Országos Vadászati Védegylet",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vadászat",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
51,971 | 3,4 milliárdos családbarát kampányt indít Novák Katalin | Ismét borsos áron hirdetik Magyarország családbarát voltát, a plakátkampányok lebonyolításáról ismertté vált Balásy Gyula cégei ezúttal egy 3,4 milliárd forintos (2,7 milliárd forint + áfa) keretszerződést kaptak a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. | Ismét borsos áron hirdetik Magyarország családbarát voltát, a plakátkampányok lebonyolításáról ismertté vált Balásy Gyula cégei ezúttal egy 3,4 milliárd forintos (2,7 milliárd forint + áfa) keretszerződést kaptak a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.
Az április elején aláírt szerződés (.pdf) szerint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. a „Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampány 2021” komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatait látja el „a Miniszterelnökség Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter részére.” A Miniszterelnökség vállalása szerint a keretösszeg 70 százalékát (1,92 milliárd forint + áfa) mindenképpen elköltik Balásynál, de ez 30 százalékkal (826,7 millió forint+áfa) bővíthető. A szerződés április 12-én vált hatályossá, a keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb 2021 december 31-ig, tehát maximum 253 napra jött létre. Ez azt jelenti, hogy ha Novákék egy forintot sem vesznek igénybe az opciós keretből,
a rendezvénysorozat és kommunikációs kampány naponta átlagosan 9,6 millió forintba kerül.
Ha a teljes opciós keretet felhasználják, akkor a napi átlagköltség 13,4 millióra forintra jön ki.
Eddig is milliárdok mentek az önfényezésre
2018-ban a kormány milliárdokat költött a Családok Évére, bár sok érintett vagy egyáltalán nem tudott a nekik dedikált évről, vagy csak hirdetések, a hidakon elhelyezett zászlók, hirdetések és rendezvényeken elhelyezett standok jutottak eszükbe a drága kezdeményezésről. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/22/csaladbarat-novak-balasy/ | https://web.archive.org/web/20230403013825/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/22/csaladbarat-novak-balasy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/34-milliardos-csaladbarat-kampanyt-indit-novak-katalin | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-22 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,972 | Közel 35 milliárd forintra drágult az új Néprajzi Múzeum építése | Az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont befejező munkáira kiírt tendert két NER-közeli cég, a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. párosa nyerte el nettó 2,8 milliárd forintért. A múzeumot eredetileg 26 milliárd forintért akarták megépíteni, de az összeg tavaly 32 milliárdra ugrott, a mostani drágulással pedig már közel 35 milliárd forintnál tart a beruházás. | Január első munkanapján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy az állami tulajdonú Városliget Zrt. a tavalyi év utolsó napján, 2021. december 31-én egy tender keretében három munkára is szerződést kötött a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt.-vel összesen nettó 3,9 milliárd forint értékben az új Néprajzi Múzeum épületével összefüggésben.
A közbeszerzés címe NEP kiegészítő munkák 2021 volt, és felhívás nélkül indult – nem is volt más jelentkező, csak a múzeum épületén már évek óta dolgozó ZÁÉV és Magyar Építő Zrt. párosa.
A két cég a szilveszteri szerződés értelmében nettó 3,9 milliárd forintért megvalósítja a Zoom kiállítást és az Interaktív tér kivitelezését, valamint a Megérkeztünk című nyitókiállítást, továbbá kialakítja a múzeum bérleményi területeit.
A tender első része az 545 m²-en megvalósuló Zoom kiállítás és a 626 m²-en megvalósuló Interaktív tér teljes körű kivitelezési feladatai, amelyet összesen nettó 1,17 milliárdért forintért vállaltak a cégek. A leírásból kiderülnek a munka részletei.
A Zoom kiállítás főbb munkálatai a falfelületeken 920 m²-t érintő egyedi nyomtatású tapétázás, több mint 20 folyóméter hosszúságú egyedi tervezésű beépített ülőbútor, nagyméretű (4 m x 14,5 m x 4,1 m) egyedi beépített vitrin kivitelezése, több egyedi tárgyhoz kapcsolódó totem installáció vitrinkiegészítéssel, beépített világítódobozok fali fotóinstallációval kiegészítve, néhány egyedi nagyméretű műtárgy installációja speciális acél tartószerkezet kialakítással, egy padló- és mennyezeti burkolatot is érintő beépített vitrininstalláció, valamint a műtárgyvilágítás kialakítása.
Az Interaktív tér egyszerre közösségi, múzeumpedagógiai és workshop tér. A funkciójának megfelelően a kivitelezési faladat részeként elsősorban építészeti, belsőépítészeti és ehhez kapcsolódó gyenge- és erősáramú szerelési feladatok kerültek meghatározásra, úgy mint válaszfalak építése, falfelületek előkészítése, festése, tapétázása, világítás kiépítése, valamint egyedi tervezésű rögzített térelemek kivitelezése.
A tender második része a 75 műtárgyat bemutató Megérkeztünk című nyitókiállítás teljes körű kivitelezési feladatai, amit nettó 840 millió forintért vállalt a Magyar Épító és a ZÁÉV. „A tárlat legfontosabb üzenete, hogy a Néprajzi Múzeumnak alapítása óta, azaz 150 év után most először nyílik lehetősége arra, hogy különleges gyűjteménye méltó, eleve számára tervezett és épített épületben, korszerű körülmények között nyerjen végleges elhelyezést” – olvasható a hirdetményben.
A tenderleírás szerint a kiállítás a -2. szint 1005 m² alapterületű időszaki kiállítóterében nyílik meg. A főbb munkák itt a kiállítótér meglévő falainak előkészítése, festése, grafikai elemekkel történő dekorálása, a központi beépített installáció kivitelezése, mely fém vázszerkezetre szerelt falpanelekből, a falpanelekbe süllyeszetett vitrinekből, valamint változatos kialakítású, interaktivitásra serkentő megoldásokból áll. A feladat része továbbá minden a kiállításhoz köthető erős- és gyengeáramú szerelési, kábelezési faladat elvégzése, valamint a műtárgyvilágítás kivitelezése.
A tender harmadik része a bérleményi területek kivitelezése, amit nettó 1,88 milliárd forintért vállalt a nyertes cégduó. Feladatuk lesz szakkönyvesbolt és coworking iroda (315,69 m²), ajándékbolt (178,47 m²), Foodcourt és Többcélú terem földszinti és pinceszinti technikai helyiségeinek kialakítása (összesen 1151,23 m²), földszinti kávézó (106,96 m²) és 1. emeleti kávézó (168,13 m² + 319 m² terasz) kialakítása. A hirdetményben szerepel, hogy a Néprajzi Múzeum kiviteli tervdokumentációja megkapta a BREEAM EXCELLENT minősítését, és a bérlemények kivitelezésénél a vonatkozó BREEAM előírásokat figyelembe kell venni.
Arról nincs szó, hogy mikorra kell befejezni a munkálatokat, de a Néprajzi Múzeum honlapján az olvasható, hogy a városligeti épület valamikor 2022 tavaszán nyitja meg majd a kapuit.
26 milliárdról indult a múzeumépítés
A kiállításokat és bérleményeket kivitelező két cég, a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. 2019-ben nyerte el az új Néprajzi Múzeum generálkivitelezési munkáira kiírt közbeszerzést nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg 2020-ban 6 milliárddal megugrott „előre nem látható körülmények” miatt.
2021-ben pedig a kivitelezők még nettó 2,8 milliárd forintot kaptak a múzeum befejező munkálataira, ugyanis meglepő módon – mint utólag kiderült – a 32 milliárdos (26+6) összegben nem volt benne például az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése. Ezekkel együtt közel 35 milliárd forintra drágult az építés, és ehhez az összeghez jön most hozzá a kiállítások és bérlemények 3,9 milliárdos költsége.
Közel 35 milliárd forintra drágult az új Néprajzi Múzeum építése | atlatszo.hu
A mostani hirdetmény szerint azonban a 32 milliárdos (26+6) összegben nem voltak benne a befejező munkálatok, amire most közel 3 milliárd forintot kapnak a NER-közeli cégek. A közbeszerzési dokumentumból kiderül, hogy hátravan még az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése.
Ha az eredeti szerződésben szereplő nettó 26 milliárd forintot kivonjuk a különböző pótmunkákkal elért 39 milliárdból, az pont 13 milliárd forint – ennyivel drágult a múzeumépítés. Ez az eredeti 26 milliárdos összegnek pont a fele, vagyis 50 százalékkal nőtt már a Néprajzi Múzeum építésének ára. Ráadásul még mindig nincs kész, tehát könnyen lehet, hogy a végére még többe fog kerülni.
Egyébként az építkezés előkészítése is rengeteg közpénzt emésztett fel: az épület tervezése (Napur Architect Építészeti Iroda Kft. és mások) 1,8 milliárd forintba került, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végezte 2,5 milliárd forintért.
Mészáros és Paár cégei kaszálnak
A Néprajzi Múzeum építését végző ZÁÉV Zrt. tulajdonosa a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő Zrt. pedig (közvetetten, más cégeken keresztül) Paár Attila tulajdonában van, aki Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársa.
Mindkét cég hosszú évek óta nyeri a közpénzes megbízásokat több milliárd forint értékben. Csak néhány példa: szekszárdi tudásközpont bő 5 milliárdért, szombathelyi fociakadémia 6 milliárdért, zalaegerszegi uszoda közel 9 milliárdért, a Puskás Aréna építése bruttó 190 milliárdért, a stadion környékének fejlesztése 8 milliárdért, a Nyugati pályaudvar felújítása közel 9 milliárdért.
A rengeteg megrendelés meglátszik a mérlegeken is: a ZÁÉV éves forgalma a 2016-os 15 milliárd forintról 2017-ben 35-re emelkedett, majd 70 milliárd forint fölé nőtt, és 2020-ban jelentős csökkenéssel is 52,7 milliárd lett. Adózott eredménye pedig abban az évben rekormagas, bő 7 milliárd forint lett. A Magyar Építő Zrt. szintén nem panaszkodhat: évi nettó árbevétele a 2016-os 9 milliárdról 24-re, majd közel 50 milliárdra ugrott, és a gyengébb 2020-as évben is 27 milliárd lett, amiből közel 2 milliárd volt a tiszta haszon.
2019-ben bemutattuk, hogy a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. is több olyan közpénzes beruházás kivitelezője volt, amelyek menet közben drágultak meg jelentősen.
Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/11/most-39-milliarddal-dragult-az-uj-neprajzi-muzeum-a-vegosszeg-mar-kozel-40-milliard/ | https://web.archive.org/web/20210917135025/https://blog.atlatszo.hu/2021/04/kozel-35-milliard-forintra-dragult-az-uj-neprajzi-muzeum-epitese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-35-milliard-forintra-dragult-az-uj-neprajzi-muzeum-epitese | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-22 13:34:21 | [] | [
"Magyar Építő Zrt.",
"Városliget Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
51,973 | Közel 4,6 milliárdért újítja fel Mészáros cége a Karolina útra költözött Sportkórház egy részét | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. végezheti a Testnevelési Egyetem miatt a Karolina útra költöző Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), ismertebb nevén Sportkórház első ütemének felújítását közel 4,6 milliárd forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő április 16-i számából. | A „Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fejlesztés I. ütem: „B” épület: új gyermeksürgősségi – baleseti – sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése” tárgyú beruházás generálkivitelezői feladataira írt ki közbeszerzési eljárást a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet áprilisban. A jelentkezőknek egy hónapjuk volt, hogy beadják ajánlataikat. Három cég pályázott, a nyertesek nevét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. és az Épkar Zrt. a tervezettnél drágábban: 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért végezheti el a munkát.
A kettős a SWIETELSKY Magyarország Kft.-t és a Laterex Építő Zrt.-t utasította maga mögé a versenyeljárás során. Ők még drágábban vállalták volna a feladatot: a Swietelsky nettó 32,2 milliárd forintos, a Laterex nettó 33,5 milliárdos ajánlatot tett. A projekt európai uniós alapokból finanszírozott (EFOP-2.2.1-VEKOP-16-2016-00001).
A nyertesek feladata lesz a „Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (Gyermekkórház) fejlesztés I. ütem: „B” épület: új gyermeksürgősségi – baleseti – sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése” tárgyú beruházás generálkivitelezői feladatainak ellátása. „A kivitelezés a Gyermekkórház és a környező városrész folyamatos rendeltetésszerű működésének biztosítása mellett, az épületre és a környezetre és a városrészre vonatkozó munkaszervezési, műszaki ütemezési előírások betartásával valósítandó meg” – olvasható a dokumentumban.
A felújítási beruházás alapparaméterei a következők:
pince, földszint, 7 emelet (tetőszinttel együtt): összesen 9 db használati szintű, új építésű egészségügyi ellátást szolgáló épület minden szakágra kiterjedő, rendeltetésszerű használatra alkalmas megépítése összesen 20 694 m² összes bruttó szintterülettel, összesen 16 731 m² nettó hasznos alapterülettel.
Az alagsorban kiszolgáló műszaki területek, gépészeti és villamossági központok létesülnek, a földszinten SBO és Trauma osztály lesz, CT, MRI, röntgen vizsgálókkal, elkülönítőkkel és kórtermekkel. Az első emeleten 8 db műtőt, valamint fekvőbeteg osztályokot építenek összesen 124 ággyal. A további szinteken: „2. em.: intenzív terápiás, 3. em.: traumatológiai, 4. emelet: sebészeti, 5. em.: fül- orr- gégészeti, 6. em.: urológiai osztályok. 6. emeleten központi sterilizáló, 7. emeleten lépcsőházi tetőkijárat építendő”.
A 7. emeleti tetőszinten Heliport (mentőhelikopter leszálló) is lesz komplett rámparendszerrel együtt 572,93 m² bruttó alapterülettel.
Az új épületet zártsorúan össze kell építeni és össze kell nyitni a meglévő „A” épülettel. A teljesítés véghatárideje a munkaterület átadásától számított 21 hónap.
A Heim Pál mellett több másik kórház is megújul. Az erről szóló határozat októberben jelent meg a Magyar Közlönyben. Akkor a Portfolio.hu azt írta, a kórházfelújítási program második üteméhez összesen 14,805 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.
Van mit a tejbe aprítani
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV gyakran kap nagy összegű állami megbízásokat. Ők építhetik fel például nettó 5,4 milliárd forintért a szekszárdi interaktív könyvtárat és levéltárat, de a zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is.
Szintén érintettek a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében, emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el. Sőt, a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek szintén a Magyar Építő Zrt.-vel együtt. Legutóbb a kaposvári 120 szobás, négycsillagos szálloda kapcsán írtunk róluk:
Mészárosék tizenöt évre kibérelték, majd közpénzből megépíthetik a superior hotelt | atlatszo.hu
A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 72,9 milliárd forint volt, a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, míg tavaly 52,7 milliárdos forgalom mellett 7,1 milliárdos adózott eredményt értek el.
Az Építő- és épületkarbantartó Zrt.-t (Épkar) sem kell azonban félteni. A cég szintén gyakran felbukkan a tendernyertesek között, néha éppen a ZÁÉV mellett. A zrt. többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból is részt vállalt. Emellett a dubaji világkiállításra készülő magyar pavilont a WHB Zrt.-vel alapított közösen alapított cégük építhette összesen 10,6 milliárdért. Szintén ők újíthatják fel a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért egy másik céggel közösen.
Közel 8 milliárd forintért építhet sportcsarnokot Rákosmentén a ZÁÉV és az Épkar | atlatszo.hu
A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét. A beruházás keretében a két cég egy multifunkciós sportcsarnokot épít meg mászófallal, valamint a közvetlenül hozzá kapcsolódó csapatöltözőkkel, raktárral, sportszertárakkal, továbbá kialakít egy fitnesz-zónát. A háromszintes csarnoképület tervezett hasznos alapterülete mintegy 7 727 négyzetméter lesz.
A jelenleg 181 főt foglalkoztató zrt.-nek 2016-ban 3,8 milliárdos éves forgalma volt, majd ez először 16 milliárdra, aztán 25,5 millárdra nőtt. 2019-ben ugyan csökkent kicsit a nettó árbevételük, 19,7 milliárdra, de az adózott eredményük még így is 2,8 millárd forintra rúgott. Tavaly 24,4 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd forintos adózott eredményt értek el.
A cég tulajdonosa a SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft., ami a Szeivolt-család tulajdonában van. Az Épkar Zrt. többségi részvényesének, Szeivolt Istvánnak a fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/23/tiz-milliarddal-dragabban-ujithatjak-fel-a-heim-pal-gyermekkorhazat-meszarosek/ | https://web.archive.org/web/20210917130617/https://blog.atlatszo.hu/2021/04/kozel-46-milliardert-ujitja-fel-meszaros-cege-a-karolina-utra-koltozott-sportkorhaz-egy-reszet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-46-milliardert-ujitja-fel-meszaros-cege-a-karolina-utra-koltozott-sportkorhaz-egy-reszet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-22 14:03:56 | [] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
51,974 | POKORNI ZOLTÁN STRATÉGIAI FŐTANÁCSADÓJÁTÓL VETTE 4 ÉVEN ÁT A BORT AZ I. KERÜLETI FIDESZES ÖNKORMÁNYZAT | 2016 és 2020 közt összesen 2.3 millió forint értékben vásárolt borokat a fideszes Nagy Gábor Tamás vezette I. kerületi Önkormányzat a Vörös és Fehér Kereskedőháztól. A cég 80 százalékban Béres István tulajdona – aki Pokorni Zoltán egyik legfontosabb embere, hivatalosan stratégiai főtanácsadó a XII. kerületi önkormányzatnál -, 20 százalékban pedig Nagy Gábor Tamás volt feleségéé, dr. Szilvágyi Anitáé.. | Béres István. Fotó: Magyarkonyhaonline.hu
Pokorni Zoltán tanácsadójának és az I. kerületi polgármester feleségének a cége, amitől az I. kerület vette a bort
A Vörös és Fehér Kereskedőház tulajdonosa a VINITIS-FUND Zrt. A VINITIS-FUND részvényei 80 százalékban Béres Istvánnál vannak, a maradék 20 százalék pedig a Coxinel Tanácsadó Kft.-é. Utóbbinak pedig mind ügyvezetője, mind tulajdonosa dr. Szilvágyi Anita, Nagy Gábor Tamás volt felesége. Nagy Gábor Tamás 21 éven át, 1998-tól 2019-ig volt az I. kerület fideszes polgármestere.
Opten.hu
Nem pusztán a kereskedőház tulajdonosa 80 százalékban Béres István.
A Vörös és Fehér Kereskedőház Béres István borászatainak borait árulja, amik vagy a Szent Gaál pincészetből jönnek vagy a Tokajicum Borházból. Persze ezekben is tulajdonos Nagy Gábor Tamás volt felesége is.
A Tokajicum Borház. Forrás.
Nagy Gábor Tamás túl sok éve
Nagy Gábor Tamás valószínűleg túl sokáig lehetett az I. kerület polgármestere, mert egy idő után már úgy érezte, neki mindent szabad. Feleségének és szüleinek rendkívül olcsó bérlakást intézett.
A Coxinel Tanácsadó Kft.-t, amin keresztül tulajdonos Szilvágyi Anita Béres István cégében, 2020 júniusa előtt Forensis Consultum Szolgáltató Kft.-nek hívták. A cég székhelye egy I. kerület, Pala utca 8. alatti lakás volt 2020 júliusáig, amit a cég az I. kerületi önkormányzattól bérel 500 forintos m2 áron a 2017-es adatok alapján.
Fotó: hvg
Ám igaziból az akkori fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás szülei laknak benne, amit különösebben nem is titkolnak.
Fotó: hvg
Nagy Gábor Tamás volt felesége pedig – a cége által bérelt Pala utcai, önkormányzati lakás mellett – a Vár szívében, a Dísz téren jutott egy 158 négyzetméteres, állami lakáshoz havonta alig több mint 80 ezer forintért (2017).
A kerületi fontos ember
Béres István fontos ember a XII. kerületben. Hivatalosan tanácsadóként dolgozik a XII. kerületi önkormányzatnak. Megkérdeztük, mennyi a fizetése, de ebben a kerületben ha képviselő vagy, mindent csak 30 nap múlva tudhatsz meg, annyit viszont látni, hogy 2018-ban havi 1 millió körül keresett.
Pokorni Zoltánnal a kapcsolatuk hosszú időre nyúlik vissza. A polgármester minisztersége idején, illetve mellette dolgozott már az Oktatási Minisztériumban 20 éve is, majd követte őt a XII. kerületbe.
Bárkivel beszéltünk, aki kicsit jobban rálát a kerület gazdasági ügyeire, legyen az Pest megyei fideszes polgármester testvére, Fideszben csalódott KDNP-s, kerületben százmilliókat befektető ingatlanvállalkozó, oknyomozó újságírók vagy éppen egy nem túl távoli kerület fideszes “nagymenője”, ahogy ő mondja magáról, abban mindenki egyetértett, hogy Béres István intézi a XII. kerület gazdasági ügyeit, értsd beruházások, közbeszerzések, meg ami szokott lenni és ami ezekkel együtt jár. És most finoman fogalmaztunk.
Béres István, forrás: Facebook
Sokatmondó egy apróság, ami talán beszédes példa, hogy ki van egyáltalán minimálisan is képben a kerület gazdasági ügyeiben. Mikor a testületi ülésen Pokorni Zoltánt kérdeztük a Böszörményi úton felépítendő irodaházról, arról az egyelőre nem tudni hány milliárdba kerülő beruházásról, ami valószínűleg a kerület legnagyobb projektre lesz a következő években, ő Béres Istvánhoz fordult. Pedig a kérdésünk végtelenül egyszerű volt: tervezi-e magántőke bevonását is az önkormányzat az építkezésbe. Nem tervezi.
Béres István beruházási kormánybiztos volt Pokorni Zoltán Oktatási Minisztériumában. Távozásuk után feljelentés is történt tevékenysége miatt. Egész pontosan azért, mert egy trükkel összehozták, hogy a Multinova Kft., aminél Béres István a tulajdonosi jogokat gyakorolta, megkerülhesse a közbeszerzést, amikor szerződést kötött a Baucont Rt.-vel, amivel aztán nem járt jól az állam.
Népszabadság, 2003 szeptember 3. Ha ráklikkelsz, még el is tudod olvasni.
Napi Gazdaság 2004. március 4. A Baucont Rt. rekordbírsága kartellezés miatt fél évvel később egy másik ügyben. Ez is nagyobb lesz, ha ráklikkelsz.
Borvásárlás verseny nélkül
Gelencsér Feritől, az I. kerület momentumos alpolgármesterétől kértük el a listát, amin az I. kerület borbeszerzései szerepelnek a Vörös és Fehér Kereskedőháztól. Amiből látszik, összesen 25 db beszerzésről van szó, 2 330 961 forint értékben. Minden esetben az értékhatár alatt, amitől versenyeztetni kellett volna.
Klikk és látod! Forrás: I. kerületi Önkormányzat
Amikor megnéztem az I. kerület közbeszerzéseit, olyan volt, mintha a XII. kerületben lennék
Most kezdődő hosszú és végtelenül unalmas sorozatunkban igyekszünk majd megmutatni, hogy mekkora hatalmas verseny van a XII. kerületi közbeszerzéseken, ahol rendre ugyanazokat a cégek nyernek, olyan meghívásos közbeszerzéseken, amiken csak az önkormányzat által meghívott cégek vehetnek részt. Ez hagyján, de nagyon sok esetben olyan cégek “versenyeznek” egymás ellen, amiknek korábban ugyanaz volt a tulajdonosa vagy éppen a tulajdonosoknak közös cégeik voltak vagy a címeik egyeztek vagy valami egyéb tök nyilvánvaló kapcsolat van/volt köztük.
És hogy mi ennek a következménye, az elképesztő árak.
Nagyon érdekes lesz azt is látni, milyen sok esetben hívta meg az I. és a XII. kerület ugyanazokat a cégeket. Ezért szerettük volna első körben azt megmutatni, hogy mi lehetett ennek oka, hogy milyen gazdasági kapcsolat van az I. kerületi Fidesz és a XII. kerületi Fidesz között.
To be continued.. | https://ketfarkukutya.mkkp.party/2021/02/05/pokorni-zoltan-strategiai-fotanacsadojatol-vette-4-even-at-a-bort-az-i-keruleti-onkormanyzat/ | https://web.archive.org/web/20230306214453/https://ketfarkukutya.mkkp.party/2021/02/05/pokorni-zoltan-strategiai-fotanacsadojatol-vette-4-even-at-a-bort-az-i-keruleti-onkormanyzat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pokorni-zoltan-strategiai-fotanacsadojatol-vette-4-even-at-a-bort-az-i-keruleti-fideszes-onkormanyzat | MKKP | hungarian-news | 2021-02-05 15:40:00 | [
"Béres István",
"Nagy Gábor Tamás",
"Pokorni Zoltán",
"Szilvágyi Anita"
] | [
"Baucont Zrt.",
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)",
"VINITIS-FUND Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,975 | Mészáros Lőrinc tető alá hozza VIP borbárját a Bodrog partján | Mint megírtuk, a Bodrog mentén a Sárospatakra vezető út balján a hegyoldalba nyúló, a Mészáros kisgömböce által lenyelt Dereszla Pincészet található. Szemben, közvetlenül a Bodrogkisfaludba érő kanyarban a korábbi pálinkafőző területén hónapok óta építik az éttermet. | A napaelemek is felkerültek Mészáros Lőrinc Bodrogkeresztúron épülő VIP borbárjának tetőszerkezetére, ahogy a rézből készült ereszek is. A pincével már elkészültek. Terméskővel vették körbe az épületet, talajegyengető gépekkel rendezik környezetét, a parkoló építésével is haladnak. A belső építészeti munkák még bőven hátra vannak; állványzat foglalja el a teljes belső teret, a Bodrog kanyarulatára tekintő panorámát garantáló üvegfalak viszont stabilan állnak.
Az egyik építkezésen dolgozó munkás arra számít, május végén megnyithatják a Mészáros-cégmátrix legújabb vendéglátó egységét, közvetlenül a folyó partján. Az étterem a prémium minőséget fogja képviselni, amit az egyik ott söprögető munkás januárban úgy foglalt össze, 50 ezer forinttal ide nem lesz érdemes belépni.
Mint megírtuk, a Bodrog mentén a Sárospatakra vezető út balján a hegyoldalba nyúló, a Mészáros kisgömböce által lenyelt Dereszla Pincészet található. Szemben, közvetlenül a Bodrogkisfaludba érő kanyarban a korábbi pálinkafőző területén hónapok óta építik az éttermet.
Mészáros étvágya csillapíthatatlanak mutatkozott a Tokaj-hegyaljai borvidéken is. Bodrogkeresztúron két év alatt bekebelezte a legnagyobb bortermelőt, a Chateau Dereszla Borászatot 50 hektáros szőlőbirtokkal, borfeldolgozóval, pezsgőüzemmel. Vett hozzá pálinkafőzőt, Tarcalon pedig a vidék és Borsod megye top szállásadóját, az ötcsillagos Andrássy Rezidencia Wine and Spa Hotelt. Utóbbira két évvel később a miniszterelnök veje 800 milliós MFB-hitelből tette rá a kezét.
Bár a 600 éves Dereszla-pince a legnagyobb Bodrogkeresztúron egykilométeres hosszúságával és ötszintes mélységével, profilja nem a topkategóriás vendéglátás. Pincelátogatásra és borkóstolásra várják a betérőket, állandó konyhát és klasszikus éttermi komfortot eddig nem tudtak mellé tenni. Ez a hiány rövidesen megszűnik az étterem átadásával.
Mészáros kiváló üzleti érzékkel látott hozzá a beruházásához, éppen akkor, amikor Bodrogkeresztúron sínre került az Európai Unió és magyar állam által finanszírozott, pincészete forgalomnövekedését is serkentő érintő másfél milliárd forintos közterület-fejlesztés. Az EU szó szerint kikövezi az útját. Bodrogkeresztúr turisztikai attraktivitásának fejlesztése 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. Ennek keretében kerül sor a Dereszla Pincészet előtti közterület és a pincesori vigalmi negyed fejlesztésére: Mészáros borászatát gyalogos sétánnyal kötik össze a leendő kilátóponttal, a Hétvezér családbarát pihenőparkkal. A sétánynak köszönhetően közvetlen, kiépített kapcsolat jön létre a Bodrog-parttal is, ahol „lapátos” megállóhely készül egy úszó stéggel, továbbá egy mobiltöltő pontként funkcionáló új zenepavilon. A 2017-es kormánydöntés 1,2 milliárdos projektkeretet hagyott jóvá, amit aztán 300 millióval megtoldottak.
Bodrogkeresztúr polgármesterétől, Rozgonyi Istvántól annyit sikerült megtudnunk, hogy az uniós projekt kivitelezőjét már kiválasztották, a tender eredményhirdetése azonban még nem történt meg.
A bodrogkeresztúri létesítmény funkciójáról kérdeztük a Dereszla Pincészet ügyvezetőjét, Mészáros kisebbségi cégtársát, de kérdéseinkre több hét elteltével sem reagált. Kalocsai Lászlót többszöri telefonos megkereséssel sem sikerült elérnünk, folyamatosan házon kívül tartózkodott, visszahívást nem kaptunk.
A tokaji térségre a következő években is ömleszteni fogja a közpénzeket a kormányzat: a 150 milliárdos fejlesztési tervről ebben a cikkünkben írtunk részletesen tavaly novemberben: | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-teto-ala-hozza-vip-borbarjat-a-bodrog-partjan-237851 | https://web.archive.org/web/20220701131630/https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-teto-ala-hozza-vip-borbarjat-a-bodrog-partjan-237851 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-teto-ala-hozza-vip-borbarjat-a-bodrog-partjan | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-04-22 15:50:09 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Dereszla Bortermelő Kft."
] | [
"Bodrogkeresztúr",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,981 | 150 milliós támogatást kapott Havasi Balázs cége a Szerencsejáték Zrt.-től | A legtöbb zenésznek földbeállást hozott a járvány, nem így a zongorista, Havasi Balázs számára – írja a K-Monitor, miután észrevették, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványától, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME) kapott 50 milliós támogatás mellé kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től is. | A legtöbb zenésznek földbeállást hozott a járvány, nem így a zongorista, Havasi Balázs számára – írja a K-Monitor, miután észrevették, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványától, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME) kapott 50 milliós támogatás mellé kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től is. A Szerencsejáték Zrt. 2020. decemberi szponzorációs listáján a zongorista Symphonic Concert Management Kft. nevű cége kiugró összegű, 150 milliós támogatással szerepel, amit karácsony előtt néhány nappal ütöttek nyélbe.
A K-Monitor hozzátette, Havasi produkciója az elmúlt néhány évben – vagyis még a járvány előtt – a Külügytől összesen 450 milliós támogatást kapott. | https://444.hu/2021/04/23/150-millios-tamogatast-kapott-havasi-balazs-cege-a-szerencsejatek-zrt-tol | https://web.archive.org/web/20230208135859/https://444.hu/2021/04/23/150-millios-tamogatast-kapott-havasi-balazs-cege-a-szerencsejatek-zrt-tol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/150-millios-tamogatast-kapott-havasi-balazs-cege-a-szerencsejatek-zrt-tol | 444 | hungarian-news | 2021-04-23 00:00:00 | [
"Havasi Balázs"
] | [
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Symphonic Concert Management Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet"
] | [] |
51,985 | Nem áll meg a könyvpiaci terjeszkedésben a kormányzati agytröszt | A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány terveihez nem elég Libri-bevásárlás. | Megijedtek a politikusok, amikor ránéztek az alapjövedelem kísérleteire, pedig csak félreértették a számokat
gazdaság
2024.07.03. 10:359 perc
Eddig szinte mindenhol megbukott az alapjövedelem ötlete, miközben a közgazdászok állítják: csak egy kicsit kellene távlati célokban gondolkozni, hogy bevezessék a mindenkinek feltétel nélkül járó pénzt. Hatalmas előnyök sülhetnek ki ebből, csak meg kellene győzni a középosztályt, hogy nekik is jó volna hosszú távon, ha az adójukból a szegényeket is segítenék.
Paul Auster regénye a 2008-as hitelválság leghitelesebb amerikai krónikája
programajánló - kritika
2024.06.23. 16:003 perc
Az idén április 30-án elhunyt regényíró 2010-es műve a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. A Sunset Park a válság és az elidegenedés miatt szétdobált életek krónikája.
Egy új ragtapasszal az is megszólalhat, aki egyébként nem tud
tech
2024.07.14. 13:451 perc
Kémfilmek okoskütyüit idéző orvosi segédeszközt fejlesztenek a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói: egy többrétegű rugalmas ragtapasszal segítenék a beszéd- vagy hangképzési problémával küzdők megszólalását.
Bloomberg-összefoglaló: Az orbáni ingázó diplomácia dühíti az EU-t, és nehéz helyzetbe hozza a szövetségeseket
lapszemle
2024.07.09. 05:303 perc
Annak, hogy a magyar kormányfő gyors egymásutánban elment Moszkvába, majd Pekingbe, egy közös jellemzője volt: meglepte az ország nyugati szövetségeseit. Egyben felháborította őket, viszont erősíti a saját helyzetét.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás. | https://hvg.hu/360/202115_mcc_press_a_libribevasarlas_utan | https://web.archive.org/web/20220701163842/https://hvg.hu/360/202115_mcc_press_a_libribevasarlas_utan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-all-meg-a-konyvpiaci-terjeszkedesben-a-kormanyzati-agytroszt | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-15 12:00:00 | [] | [
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MCC Liber Invest Kft.",
"MCC Press Kft.",
"MCC Üzleti Ismeretek Műhelye"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"könyvkiadás",
"klientúra",
"kereskedelem",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
51,986 | Horror összegeket fizet a kormány a több ezer nem használt lélegeztetőgép tárolására | Havi nagyjából kilencvenmillió forintba kerül a kormány által tavaly felesleges mennyiségben összevásárolt lélegeztetőgépek raktározása | Egy szerencsétlen időzítés és a titkolózás miatt szólhatott ekkorát Rogán Antal újabb botránya. A minisztert eddig is igyekeztek eldugni a párton belül, de a HVG forrásai szerint nem nézik jó szemmel gyarapodását, még ha az papíron törvényes is.
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény. | https://hvg.hu/360/20210416_lelegeztetogep | https://web.archive.org/web/20230902150842/https://hvg.hu/360/20210416_lelegeztetogep | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horror-osszegeket-fizet-a-kormany-a-tobb-ezer-nem-hasznalt-lelegeztetogep-tarolasara | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-16 06:30:00 | [
"Rogán Antal",
"Rudas Gábor",
"Schimicsek Tibor"
] | [
"Banco-Invest Kft.",
"Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Carion Holding Zrt.",
"Fin-Invest 2000 Ingatlanforgalmazó kft.",
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)",
"Victoria Ingatlanhasznosító Kft."
] | [
"Gödöllő",
"Pest megye"
] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
51,987 | Újabb 1,7 milliárd forintos közbeszerzést nyert Nemesi Pál kormánybiztos cége | Volt ennél kedvezőbb ajánlat is, de Nemesi cégének pályázata több pontot kapott, így végül ők újíthatják fel a Szegedi Tudományegyetem jogi karának épületét. | Újabb 1,7 milliárd forintos közbeszerzést nyert a gazdaságfejlesztési kormánybiztos cége, közölte az RTL Híradó. Nemesi Pál 2019-ben a Fidesz támogatásával Szeged polgármesteri címéért is indult Botka Lászlóval szemben. Tavaly ősszel Orbán Viktor nevezte ki kormánybiztossá. Most a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának otthont adó épület felújítására nyert tendert építési vállalkozása, a FERROÉP Zrt. A RTL Híradó riportja szerint volt ennél kedvezőbb ajánlat is a felújításra, de Nemesi cégének pályázata több pontot kapott, így végül ők nyertek.
Nemesi cége nem először nyert állami pályázaton. Szintén 1,7 milliárdos közbeszerzést nyertek tavaly decemberben, és a Szegedi Tudós Akadémia 1,9 milliárdos beruházását is ez a cég kezdte el, ez azonban félbemaradt, az állam ugyanis nem adott pénzt a megnövekedett költségekre.
A helyi DK szerint a kormány így fizeti ki Nemesi Pált politikai szerepvállalásáért cserébe. | https://hvg.hu/itthon/20210410_Ujabb_17_milliard_forintos_kozbeszerzest_nyert_Nemesi_Pal_kormanybiztos_cege | https://web.archive.org/web/20210507130318/https://hvg.hu/itthon/20210410_Ujabb_17_milliard_forintos_kozbeszerzest_nyert_Nemesi_Pal_kormanybiztos_cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-17-milliard-forintos-kozbeszerzest-nyert-nemesi-pal-kormanybiztos-cege | HVG | hungarian-news | 2021-04-10 19:27:00 | [
"Nemesi Pál"
] | [
"Ferroép Zrt.",
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
51,988 | Reagált a Szegedi Tudományegyetem arra, miért takaríttat az eddigi ár háromszorosáért | Az egyetem vezetése szerint a takarító céget a jogszabályok betartásával cserélték le, és a szerződött összegnél is a mindenkori piaci árakat vették figyelembe. Ha nem elírás, akkor az előző cégnél a 2009-es, a jelenleginél pedig a 2021-es árakat vették alapul. Az egyetem szerint politikai támadásról van szó, bár a sajtóban megjelenteket alig cáfolták. | Egy szegedi kormánypárti lapnak küldte el az üggyel kapcsolatos álláspontját a Szegedi Tudományegyetem, pusztán politikai támadásnak nevezik az egyetemi takarítás körül kirobbant botrányt, de a sajtóban megjelent állításokat alig cáfolják.
A 24.hu tárta fel, hogy a korábbi szerződés értékének háromszorosáért takaríttat a Szegedi Tudományegyetem, közbeszerzés kiírása nélkül, és azt is, hogy az egyetem közbeszerzési irodájának munkatársa a szerződés megkötésekor még a nagyobb összegért szerződött cég egyik tulajdonosa volt. A hvg.hu pedig a szóban forgó cég ügyvezetőjéről írta meg, hogy ő egy 2014-ben kormánypárti színekben versenyző szegedi politikus, aki jelenleg is ezekben a politikusi körökben forog. A 24.hu arról is írt, hogy a korábbi cég 2009 óta végzi az egyetemi intézmények takarítását, és ez idő alatt alig emelte a megbízó az árakat, sőt a megbízás értéke csökkent, inkább a takarítások számának, illetve az elvégzendő feladatok csökkentésével igyekeztek kompenzálni az eltelt tíz év alatti inflációt, időközbeni béremeléseket. Ez vezethetett oda, hogy a vállalkozás tönkrement.
Emiatt tavaly év végén kötött szerződést a Szegedi Tudományegyetem a Clean Star Complex Kft.-vel, a cég a szegedi egyetemmel már állt szerződéses viszonyban, akkor egy közel 50 millió forintos építési beruházásra kötöttek szerződést. A 24.hu szerezte meg az egyetem és a vállalkozó közötti szerződést, amelyből kiderül, hogy azt három hónapra kötötték, havi nettó 49 millió forint értékben, ami a háromszorosa annak az összegnek, amennyiért az előző végezte a feladatot a korábbi években. A Szegedi Tudományegyetem, bár letelt a januárban kötött szerződés hatálya, még nem írt ki közbeszerzést a takarításra, hanem meghosszabbította a három hónapra kötött szerződést. A 24.hu-nak a Trancparency International szakértője erősítette meg, hogy a szerződés értéke miatt közbeszerzést kellett volna kiírni.
Most az egyetem azt írta a szegedma.hu-nak, hogy a váratlan helyzetben, amikor az előző cég felmondta a szerződést, nyolc napjuk volt, hogy a takarításra megoldást találjanak, ezért három céget hívtak meg, közülük választották ki a Clean Star Complex Kft.-t, velük kötöttek 3 hónapra szerződést. Az árszabásról pedig azt közölték: "Szeretnénk leszögezni a tényt, hogy sem a korábbi, sem a mostani vállalkozói díj összege nem aránytalan, hanem megfelel a korábbi (2009-es) és a jelenlegi (2021-es) piaci feltételeknek." Ha nem elírás, akkor a fentieket úgy érthetjük, hogy a korábbi cég számára biztosított összeg a 2009-es piaci viszonyoknak felelt meg, itt nem fűznek magyarázatot ahhoz, hogy miért nem emelték meg a tíz év óta takarító vállalkozás megbízási díját.
Az egyetemi közbeszerzési iroda munkatársáról, akiről a 24.hu azt írta, hogy a cégben a szerződés megkötésekor még tulajdonos volt, az egyetem most azt közölte, hogy az eljárásban semmi szerepe nem volt, illetve azt, hogy csupán másfél százalékos tulajdonrésszel rendelkezett korábban abban, a jogszabályok szerint nem megállapítható az összeférhetetlenség. (Azt egyébként a 24.hu is írta, hogy januártól már megvált az egyetemi munkatárs a tulajdonrészétől.) | https://hvg.hu/kkv/20210414_Reagalt_a_Szegedi_Tudomanyegyetem_a_takaritasi_ugyre | https://web.archive.org/web/20210507140914/https://hvg.hu/kkv/20210414_Reagalt_a_Szegedi_Tudomanyegyetem_a_takaritasi_ugyre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/reagalt-a-szegedi-tudomanyegyetem-arra-miert-takarittat-az-eddigi-ar-haromszorosaert-1 | HVG | hungarian-news | 2021-04-14 09:32:00 | [] | [
"Clean Star Complex Kft.",
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"oktatás",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,989 | Felpörögtek a Paks II. körüli munkálatok, Mészáros gyerekei is lecsípik a részüket | 2020-ban összesen 12,5 milliárd forint értékben kötött tervezési keretmegállapodásokat a paksi bővítés kiegészítő beruházásaiért felelős állami cég, az egyikben a Mészáros gyerekek tervezőcége is benne van. | 2021 első negyedévében hét darab szerződést kötött összesen 502 millió forint értékben a Paks II. projekt kerítésen kívüli elemeiért felelős állami cég annak a 6,8 milliárd forintos tervezési keretmegállapodásnak a terhére, amit 2020. október elején írtak alá – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Mivel a szerződéseket a keretmegállapodáson belül kötötték, új versenyeztetés nem volt. A keretmegállapodásba az alábbi cégek kerültek be anno:
Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt.,
Fejér Tervező és Mérnökiroda Korlátolt Felelősségű Társaság,
Győrber Mérnöki és Szolgáltató Kft.
Ezek közül a Fejér Tervező és Mérnökiroda a Fejér-B.Á.L. Zrt. leánya, ami Mészáros Lőrinc három gyerekének cége.
A paksi bővítés kerítésen kívüli beruházásait (egyebek mellett az építkezésen majd részt vevő több ezer munkás elszállásolásához szükséges konténerváros felépítése és működtetése) egyébként a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. intézi. Az első negyedévben az alábbi konkrét feladatokra szerződtek ebben a keretmegállapodásban:
4000 fő elhelyezését biztosító moduláris szállásépületek – előkészítő szakasz tervezési feladatainak elvégzése.
Paksi Ipari Parkban építendő 2. számú ipari út északi és déli szakaszának építéséhez szükséges – előkészítő szakasz tervezési feladatainak elvégzése.
Magyar Közút Nonprofit Zrt. Paksi Mérnökség új telephelyének tervezési feladatainak elvégzése.
Közmű-genplan készítése.
Masterplan készítése.
Geodéziai felmérés készítése.
Villamosenergia-igény felmérése Paks város területén.
A PIP 2020 során nem egy, hanem három tervezési, tervellenőrzési keretmegállapodást kötött. A fenti 6,8 milliárdoson kívül van még egy nagy, 5,3 milliárdos mérnöki feladatokra a Főber Zrt.-vel és a Special Consult Kft.-vel. Ebben 2021 első negyedévében összesen 231 millió forint értékben kötöttek hét darab szerződést.
A két nagy keretmegállapodás mellett van egy kicsi, 561 milliós tervellenőrzési az Aqua Duplex Kft.-vel és az Aquincum Építész Stúdióval. Ebben az első negyedévben egy szerződést kötöttek 665 ezer forint értékben.
Indulnak a környező projektek, zajlik az engedélyezés
A PIP 2020 tavaszán látott neki tető alá hozni a keretmegállapodásokat a beruházásokhoz. A konténervároson kívül a PIP egyebek mellett irodaházat és logisztikai csarnokot is épít. A tervek szerint a munkásokat a Duna paksi oldalán külön e célra épített konténerparkban fogják elhelyezni, a kalocsai oldalon pedig egy felújított, jelenleg használaton kívüli laktanyában – mindkét létesítményt felszerelik üzletekkel, kikapcsolódási, sportolási lehetőségekkel.
Paks és Kalocsa között új Duna-hidat húznak föl, de ez várhatóan nem fog elkészülni az erőműberuházás kezdetéig, ezért első körben a konténervárosban kezdik majd elszállásolni a munkásokat.
Az Országgyűlés lehatárolta a három megye 99 településéből álló Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget (középpontjában Pakssal) és nevesítve beemelte az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióba.
Ami magát az erőműberuházást illeti, 2014-ben a kormány azt ígérte, hogy a két új blokk közül az első 2023-ban már termelni fog, de a mostani ütemezés szerint itt még nem tartunk. A beruházás 2014 után az Európai Bizottság vizsgálatai miatt csúszott, majd miután 2016-ban megkapta a projekt a brüsszeli engedélyt, a főkivitelező Roszatomra kellett évekig várni, hogy beadja a terveit. | https://hvg.hu/kkv/20210414_A_Meszaros_gyerekek_es_tarsaik_500_millio_forint_megrendelest_kaptak_a_Paks_2_korul | https://web.archive.org/web/20211001163916/https://hvg.hu/kkv/20210414_A_Meszaros_gyerekek_es_tarsaik_500_millio_forint_megrendelest_kaptak_a_Paks_2_korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felporogtek-a-paks-ii-koruli-munkalatok-meszaros-gyerekei-is-lecsipik-a-reszuket | HVG | hungarian-news | 2021-04-14 11:09:00 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"atom",
"EU",
"klientúra",
"erőmű"
] | [
"Paks II"
] |
51,990 | Az Európa Tanács egyetlen korrupcióellenes ajánlását hajtotta végre a kormány, azt is csak részben | Itt a GRECO új jelentése, ennek sem fog örülni a kormány. | Magyarország mindössze 5-öt teljesített az Európa Tanács korrupcióellenes intézményének 18 ajánlásából tavaly év végéig – derült ki a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (röviden: GRECO) csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentéséből.
A GRECO három területet – az országgyűlési képviselők, a bírók és az ügyészek munkáját – érintő korrupcióellenes ajánlásai közül 9-et egyáltalán nem hajtott végre Magyarország, további 4-et pedig csak részben. Ezzel az alacsony teljesítési aránnyal hazánk továbbra is azon 16 ország közé tartozik, amelyekkel szemben eljárás folyik a szervezetben – Magyarország esetében immár ötödik éve.
A tavaly publikált és a 2019-es évet elemző jelentéshez képest annyi változás történt, hogy
2020-ban részben végrehajtottak egy, a parlamenti képviselők munkáját átláthatóbbá és korrupciómentesebbé tévő ajánlást. A bírók és ügyészek tevékenységéhez kapcsolódó javaslatokból tavaly sem fogadott meg újabbakat az Orbán-kormány.
Az egy, részben végrehajtott ajánlás ellenére továbbra is a politikusokat érintő korrupció visszaszorítása a legkritikusabb pont Magyarország esetében: a 7 ajánlásból 5 továbbra sem valósult meg, ami 71 százalékos meg nem felelési arányt jelent. Ezen a téren csak Monaco, Andorra, Lengyelország és Ausztria ért el rosszabb eredményeket. Bár tény, hogy tavaly még Magyarország állt ennek a listának az élén 85,7 százalékos mutatóval a nem teljesítés miatt, ehhez képest az 5. hely javulásnak számít.
A bíróságok és az ügyészségek átláthatóbb működését vizsgáló mutatók tavalyhoz képest változatlanok maradtak: a bírákra vonatkozó 6 ajánlásnak fele, az ügyészekről szóló 5 pontból pedig mindössze egy valósult meg teljesen, egy pedig részben.
Magyarországon kívül 2020-ban a GRECO 15 ország ellen folytatott eljárás amiatt, hogy kiemelkedően kevés tanácsot ültettek át a gyakorlatba: Andorra, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Dánia, Németország, Luxemburg, Monaco, Moldova, Örményország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerbia és Törökország. A szervezet márciusi döntése értelmében azonban Portugália ellen megszüntették az eljárást, Belgiummal szemben pedig elindították.
Az Európai Uniótól független nemzetközi szervezet, az Európa Tanács égisze alá tartozó Korrupció Elleni Államok Csoportjának jelenleg 50 ország – 49 európai állam és az Amerikai Egyesült Államok – a tagja. A 2020-as jelentés 46 ország eredményeit teszi közzé, mivel ők járultak ehhez hozzá.
A GRECO tagállamai a vizsgálat során egymást értékelik: a nemzeti szakértőiből létrehozott értékelő csoportok többek között országlátogatások nyomán alakítják ki álláspontjukat a vizsgált ország korrupcióellenes intézkedéseiről.
Az eredményeket aztán a GRECO plenáris ülése vitatja meg, majd dönt az elkészült jelentésről, amely ajánlásokat is tartalmazhat a vizsgált tagállam jogalkotásának és gyakorlatainak fejlesztése érdekében. A tagállam a megadott határidő szerint jelentést tesz az ajánlásokkal kapcsolatos intézkedéseiről (erre épül a fentebb ismertetett teljesítési statisztika). Majd az ajánlás végrehajtását a GRECO elfogadja, illetve, ha a végrehajtás nem megfelelő, részben vagy egészben elutasítja. | https://hvg.hu/eurologus/20210415_GRECO_jelentes_2020_fel_ajanlas | https://web.archive.org/web/20210707125441/https://hvg.hu/eurologus/20210415_GRECO_jelentes_2020_fel_ajanlas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-europa-tanacs-egyetlen-korrupcioellenes-ajanlasat-hajtotta-vegre-a-kormany-azt-is-csak-reszben | HVG | hungarian-news | 2021-04-15 10:30:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"bíróság",
"belföld",
"ügyészség"
] | [] |
51,991 | A DIGI megvásárlása után tovább terjeszkedne a 4IG | Jászai Gellért szerint a 4IG a holdingosodás irányába indul el, és három pillére lesz: IT, távközlés és távközlési infrastruktúra, valamint az űripar és védelmi iparág. | A DIGI megvásárlása csak a kezdő lépés, a 4iG további akvizíciókat hajtana végre, pozícióit nemcsak a távközlésben, de az IT-ban, az űriparban és a kapcsolódó védelmi területeken is erősítené a vállalat – mondta a portfolio.hu-nak Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója és nagytulajdonosa.
A portálon hétfőn megjelent interjúban a vezérigazgató a DIGI-akvizíció finanszírozásáról azt mondta: arról határozott elképzeléseik vannak, de tőzsdei szabályok miatt ma erről még keveset mondhat.
Hozzátette: olyan egészséges finanszírozási struktúrában gondolkoznak, amelyben jelentős szerepük lehet a kötvényeknek, emellett különböző tőkebevonásban és a jelenlegi alacsony hazai és nemzetközi kamatkörnyezetben hitellel is számolnak. Ezekből az elemekből állítanak össze egy olyan finanszírozási struktúrát, amely mellett hosszú távú stratégiai céljaiknak megfelelően a csoport organikus növekedését is fenntarthatják, további akvizíciókat is megvalósíthatnak és osztalékot is tudnak fizetni a részvényeseiknek.
A csoport jövőbeni működéséről elmondta, hogy a folyamatban lévő és az előkészítés alatt álló akvizícióik felvetnek stratégiai kérdéseket, amelyek a „holdingosodás" irányába viszik a gondolkodásukat. Ebben a konstrukcióban tőzsdei cégként a 4iG egy olyan technológiai holding vállalat, amelynek működése három stratégiai pilléren nyugszik: IT, távközlés és távközlési infrastruktúra, valamint az űripar és védelmi iparág. „Tehát a fej továbbra is a 4iG, amely a stratégiai irányokat szabja meg, az egyes üzletágainkat pedig szolgáltatások szerinti vállalatcsoportokba szervezzük majd” – fogalmazott a portálnak a vezérigazgató.
A holding mindegyik eleme kapcsolódik az informatikához, és ezekben a tevékenységekben az összefüggés az adat, ami Jászai szerint a következő évtizedek legértékesebb eleme lesz. "Ha ebben a három iparágban erős pozíciókat tudunk kiépíteni, akkor azt lehet mondani, hogy az adatértéklánc egészét kontrolláljuk. Szerintünk ez a jövő, a három területben a közös pedig az adat, az informatika és a technológia” – mondta.
Az elmúlt hónapok lezárt akvizíciói közül a rövid távon is bevételt, profitot termelők közé sorolta a DTSM, az INNOByte, és az R&C vállalatvásárlásokat.
A külföldi terjeszkedési tervekről elmondta: az Antenna Hungariával nemzeti távközlési vállalatot építenek, amelyben nemzeti a tulajdon, a projekt pedig a magántőke és az állam együttműködésében valósulhat meg. Az elképzeléseik szerint a működési területük nem csak Magyarországra korlátozódik majd, hanem nemzetközi piacra is terveznek lépni. Elsősorban a Balkán, illetve a Nyugat-Balkán a fő célterületük. A távközlés mellett az IT terület további növekedésében is benne van a régiós kilépési lehetőség.
Kitért arra is, hogy várhatóan az idén is fizet majd osztalékot a társaság, az erről szóló végleges döntést a 4iG április végi közgyűlésének kell meghoznia.
Jászai Gellért szerint a 4iG részvények árfolyama alulértékelt. „Úgy gondolom, hogy a járványhelyzet enyhülésével a likviditás is visszatér majd a feltörekvő piacokra. Ezzel pedig meg fog jelenni az az érték az árfolyamban, amit az eddig bejelentett akvizíciók alapján mi is reálisnak gondolunk” – mondta. | https://hvg.hu/kkv/20210412_A_DIGI_megvasarlasa_utan_tovabb_terjeszkedne_a_4IG | https://web.archive.org/web/20211208180820/https://hvg.hu/kkv/20210412_A_DIGI_megvasarlasa_utan_tovabb_terjeszkedne_a_4IG | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-digi-megvasarlasa-utan-tovabb-terjeszkedne-a-4ig | HVG | hungarian-news | 2021-04-12 18:05:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"informatika",
"távközlés / telekommunikáció",
"tőzsde",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
51,992 | Petr Kellner halála adhat lökést a telekompiac fideszes bekebelezésének | A magyar kormány eddig csak egy lábát tudta betenni a Telenor ajtaján, a cseh többségi tulajdonos halála azonban új lehetőségeket nyithat. A piac tekintélyes hányada már így is a NER kezében van. | 2021.04.13. 11:00
2021.04.13. 14:33
A magyar kormány eddig csak egy lábát tudta betenni a Telenor ajtaján, a cseh többségi tulajdonos halála azonban új lehetőségeket nyithat. A piac tekintélyes hányada már így is a NER kezében van. | https://hvg.hu/360/202114__petr_kellner_hagyateka__fideszes_telekommunikacio__telenor__a_birodalom_orokosei | https://web.archive.org/web/20210508213833/https://hvg.hu/360/202114__petr_kellner_hagyateka__fideszes_telekommunikacio__telenor__a_birodalom_orokosei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/petr-kellner-halala-adhat-lokest-a-telekompiac-fideszes-bekebelezesenek | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-13 13:00:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Petr Kellner"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"CarpathiaSat Űrtávközlési Zrt.",
"Hungaro DigiTel Kft.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Telenor",
"Telenor Magyarország Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"informatika",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra"
] | [] |
51,993 | Petr Kellner halála adhat lökést a telekompiac fideszes bekebelezésének | A magyar kormány eddig csak egy lábát tudta betenni a Telenor ajtaján, a cseh többségi tulajdonos halála azonban új lehetőségeket nyithat. A piac tekintélyes hányada már így is a NER kezében van. | A Fidesz gazdasági holdudvara vagy a magyar állam számára is jelentős változásokkal járhat, hogy alaszkai helikopter-balesetben meghalt az egyik leggazdagabb közép-európai üzletember, a cseh Petr Kellner. A 4 ezermilliárd forint fölé taksált vagyonával a leggazdagabb magyarra, Mészáros Lőrincre nagyjából nyolc kört ráverő üzletembernek, illetve a szinte kizárólagos tulajdonában álló PPF-csoportnak ugyanis Magyarországon is vannak érdekeltségei.
A PPF, illetve egyik leánya, a Home Credit 6 millió eurós tőkeinjekcióval támogatta a Barion magyar fizetési szolgáltatót - ennek működésére azonban a PPF sorsa nem lesz hatással. A Mall.hu webáruházat is üzemeltető közép-európai Mall-csoport 40 százaléka a PPF-é, de mivel itt is csak kisebbségi tulajdonrészről van szó, vélhetően ezt a céget sem érintik különösebben a PPF-nél várható, akár jelentős változások. A magyarországi Kellner-cégek közül egyértelműen a Telenor távközlési vállalat a legfontosabb, amelyet 2018-ban vásárolt meg a PPF a norvég tulajdonosától a többi közép-európai Telenor-céggel együtt.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Konzum már a Telenor eladása előtt szemet vetett a cégre,
ezt Jászai Gellért elnök-vezérigazgató lényegében elismerte. A Konzum aztán a PPF-től is megvette volna a magyar mobiltársaságot, de ez végül nem történt meg. 25 százalékos részesedést szerzett viszont a Telenorban a magyar állam, pontosabban az általa birtokolt Antenna Hungária.
A viszonyok azonban ezzel nem konzerválódtak, a cseh sajtóban legalábbis 2020 közepén olyan találgatások láttak napvilágot, melyek szerint Kellnerék megválnának a Telenor-cégektől, egyrészt az új generációs 5G-fejlesztések jelentős költségei miatt, másrészt a csoport más tagjainak a járványválságban elszenvedett veszteségeit kompenzálandó. Az ottani sajtóértesülések szerint a PPF konkrét tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal és a kormányhoz közel álló cégekkel. Igaz, cseh elemzők az üzlet nyélbe ütésének nem sok esélyt adtak, és úgy tűnt, Kellner is komoly szereplő akart maradni a közép-európai távközlési piacon, a PPF határozottan cáfolta, hogy bármelyik közép-európai telekommunikációs érdekeltségének eladását fontolgatná. | https://hvg.hu/360/202114__petr_kellner_hagyateka__fideszes_telekommunikacio__telenor__a_birodalom_orokosei | https://web.archive.org/web/20210508213833/https://hvg.hu/360/202114__petr_kellner_hagyateka__fideszes_telekommunikacio__telenor__a_birodalom_orokosei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/petr-kellner-halala-adhat-lokest-a-telekompiac-fideszes-bekebelezesenek-1 | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-13 13:00:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Petr Kellner"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"CarpathiaSat Űrtávközlési Zrt.",
"Hungaro DigiTel Kft.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Telenor",
"Telenor Magyarország Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"informatika",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
51,994 | Rákay Philip Facebook-bejegyzéseit közel ötmillió forintból tolták meg egyetlen hónap alatt | Még egy év hátra van az országgyűlési választásig, úgyhogy még csak az előszelét kapjuk a kampánynak, de az már most látszik, hogy a kormányoldal kitüntetett csatatérként kezeli a Facebookot. | Még egy év hátra van az országgyűlési választásig, úgyhogy még csak az előszelét kapjuk a kampánynak, de az már most látszik, hogy a kormányoldal kitüntetett csatatérként kezeli a Facebookot. Mint ehhez a cikkünkhöz készült háttérbeszélgetésekből kiderült, ennek két kiváltó oka van:
az egyik, hogy Karácsony Gergely úgy verte meg Tarlós Istvánt 2019-ben, hogy nagyon aktívan kampányolt a közösségi médiában, míg a regnáló főpolgármesternek még Facebook-oldala sem volt,
a másik, hogy a fiatalabb korosztályok között nem áll olyan jól a Fidesz, mint a teljes választókorú népességben.
Kapcsolódó
NERfluenszerek versus Gyurcsánybot: politikai harc a közösségi médiában
A social media alapjaiban változtatta meg a politikát is. Háttéremberekkel interjúztunk, hogy megmutassuk, miként igyekeznek kiaknázni a közösségi médiát a pártok, ugyanis mindenki úgy gondolja, hogy ez lehet a döntő színtere a 2022-es országgyűlési választásnak.
A fideszes nyomulás egyik leglátványosabb jele a Megafon Központ tavaly nyári megalakulása volt. Ennek vezetését Kovács Istvánra bízták, ő az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A két szerep nem áll távolt egymástól: mint az Átlátszó feltárta, az Alapjogokért Központot bőkezűen finanszírozza a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kormányzati kommunikációért is felel, ennek megfelelően az alapjogok védelmezésénél sokkal nagyobb hangsúlyt kap működésükben, hogy a beszélő fejeik a média minden platformján népszerűsítsék a kormányt és annak elképzeléseit.
Mint a Megafon megalakulása után közzétett videóban Kovács elmondta, a központ célja, hogy „megtalálják és felerősítsék a nemzeti hangokat a neten”. A NER-es influenszerek kiképzésének eredménye még nem látszik, inkább már többé-kevésbé bejáratott jobboldaliakat futtatnak a Facebookon.
Mint a Facebook-reklámokat listázó oldalról kiderül, nem kevés pénzért, de azt nem tudni, hogy pontosan miből. A megafonosok a Magyar Nemzetnek azt állították, közpénzt nem kaptak, viszont már tavaly júniusban arról posztoltak, hogy másfél millió forint adományt gereblyéztek össze. Azóta is jól mehet a szekér, mert a Facebook-hirdetésekhez képest csillagászati összegeket kezdtek költeni néhány kiválasztottra.
Mint a 444 megírta, milliós összegből tolták meg Filep Dávidot, azaz „a kopaszt”, aki a Pesti TV-ről lehet ismerős a csatornát néző, nem túl népes közönségnek. A kopasz oszt nevű oldalán egy Jakab Pétert kifigurázó posztját összesen több mint 3 millió forintból népszerűsítették. Nagy szintlépés ez „a kopasznak”, mert korábban csak két bejegyzésére hirdettek, tízezres nagyságrendben.
Az eddigi legnagyobb Megafon-nyertes viszont Rákay Philip: rá már 4,8 millió forintot költöttek március 27-e óta.
A VIVA TV egykori műsorvezetője, a közmédia korábbi intendánsa videóiban azt bizonygatja, hogy oltásellenes a baloldal, ekézi Karácsonyt, Gyurcsány Ferencet és az uniós vakcinabeszerzést is. A néha posztonként is egymillió forintot meghaladó összegű hirdetésekkel 500 ezer és 1 millió közötti felhasználót értek el általában, de volt olyan is, ami egymilliónál is több felhasználó falán jelent meg. Szép teljesítmény ez ahhoz képest, hogy 60 ezren követik a tanácsadóként is hasító, a vári lakásával és Balaton-parti ingatlanszerzésével is a hírekbe kerülő Rákayt a Facebookon.
A Megafon Deák Dániel két posztját is megtolta: a kormánypárti XXI. Század Intézet vezető elemzőjére 900 ezer forintot költöttek, amivel 20-30-szor több emberhez ért el az üzenete, mint amennyien követik őt. Az ő üzenete mindkét esetben ugyanaz volt: a baloldal oltásellenes.
A negyedik befutó Bohár Dániel, aki ugyancsak a Pesti TV csapatát erősíti. Neki az arról szóló posztját erősítette fel a Megafon 400 ezer forinttal, hogy a CNN buktatta meg Donald Trumpot. Bohár ehhez azt is hozzáfűzte, hogy „a magát függetlennek hazudó ballibsi sajtó” ugyanúgy ferdít politikai megfontolásból, mint a CNN.
A Megafon utóbbi havi működése jól mutatja, hogy mekkora energiát és pénzt fog megmozgatni a Fidesz azért, hogy a közösségi médiában is hasonlóan dominálja az ellenzéket, mint a hagyományos felületeken. Erre pedig nem is kell külön kampányköltségeket elszámolni, ha vannak olyan készséges és nehezen ellenőrizhető forrásokból működő szervezetek, mint a Megafon.
A közösségi médiahirdetések pedig annál nagyobb hangsúlyt kaphatnak, minél jobban korlátozzák a politikusok, politikai tartalmak elérését a Facebookon, mint az állítólag egy „technikai hiba” hatására történt egy napra két hete Magyarországon is. A fideszes politikusok rögtön cenzúrát kiáltottak erre, azonban a Facebook-statisztikák azt mutatják, hogy pártállástól függetlenül zuhant be lényegében minden magyar politikusi oldal elérése.
Az ehhez hasonló korlátozás azonban csak az organikus elérésre igaz, hirdetésekkel át lehet törni az algoritmus által belőtt plafont. Magyarán ha így alakítják a Facebook-algoritmust, akkor az fog inkább eljutni a választókhoz, akinek több pénze van. A Megafon által indított hirdetési kampány pedig valószínűleg még csak kóstoló abból, hogy mennyire szórhatja majd tele kéretlen üzenetekkel is a választók falát az, akinek ez nem drága. | https://24.hu/kozelet/2021/04/23/megafon-kozpont-facebook-hirdetes-rakay-philip/ | https://web.archive.org/web/20230604170453/https://24.hu/kozelet/2021/04/23/megafon-kozpont-facebook-hirdetes-rakay-philip/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rakay-philip-facebook-bejegyzeseit-kozel-otmillio-forintbol-toltak-meg-egyetlen-honap-alatt | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-23 00:00:00 | [
"Bohár Dániel",
"Deák Dániel",
"Filep Dávid",
"Kovács István Gergely (Alapjogokért)",
"Rákay Philip",
"Rogán Antal"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"hirdetés"
] | [] |
51,995 | Csalás gyanúja miatt mondott fel a könyvvizsgáló a lélegeztetőgépeken kaszáló cégnél | Kilenc dolgozó, nyolcszáz lélegeztetőgép, és fejenként 1,2 milliárd forint bevétel: számokban az OTT-One Nyrt. tavalyi teljesítménye. Valami azonban gyanús lett a könyvvizsgálónak. | A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben felfüggesztette az OTT-One Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az indoklás szerint a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-i határidőre elfogadott mérlege legyen. A jegybank határozatában a befektetők számára lényeges információ közlését hiányolta, vagyis az indoklást, hogy miért lépett vissza a könyvvizsgáló.
Az MNB viszont pontosan tudta, miről van szó, szabálytalanság észlelésekor a könyvvizsgálónak a felügyelő szervezetet tájékoztatnia kell. A jegybankot ráadásul nem csak a könyvvizsgáló felmondása aggasztja, közleménye szerint átfogó vizsgálatot folytat, és már feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen. Hogy milyen gyanú miatt, arra cikkünk megírásáig nem küldött választ a nemzeti bank, de úgy tudjuk, ez nem a konkrét könyvvizsgálói esethez kapcsolódik.
A cég könyvvizsgálója a debreceni székhelyű REPORT & AUDIT Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft., közelebbről Gyapjas István, aki 2016 óta végezte a könyvvizsgálatot, és megkeresésünkkor a titoktartási nyilatkozatra hivatkozott, így nem volt hajlandó konkrétumot elárulni a szerződésfelmondás okáról. Pedig izgalmas cégről és időszakról van szó. Mint korábban megírtuk, a tavalyi nagy állami lélegeztetőgép-beszerzési biznisz egyik részese volt az OTT-One Nyrt. A külügyminisztériummal 4,7 milliárd forint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal 7,7 milliárd forintos szerződést kötött 500, illetve 300 lélegeztetőgépre, ezen kívül hárommillió maszk szállításának is van nyoma.
Ez alaposan megdobta a kis cég forgalmát: 2019-ben mindössze 2,8 milliárd volt az árbevétele, 2020-ban a harmadik negyedévben már 11 milliárd felett tartott. A végeredményt nem ismerjük, hiszen az éves beszámolót – amint a jegybanki intézkedésből kiderült – a könyvvizsgáló nem hagyta jóvá. Addig egyébként nem is kereskedhetnek ismét a részvényekkel, amíg fel nem mutatják az elfogadott mérleget.
Az OTT-One a jegybank határozatának egyik felét már teljesítette, közzétette, miért mondott fel a könyvvizsgáló. A kissé nyakatekert szöveg alapján
csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért.
A problémát elég nagynak ítélhette, egyes tételek eltérő értelmezése esetén a könyvvizsgáló a cégvezetéssel egyetértésre szokott jutni, ha néhány mérlegtétellel kapcsolatban ez nem sikerül, a jelentéséhez korlátozott véleményt fűzhet, ellenvéleményt is megfogalmazhat, jelezve, hogy fenntartással kezeli a szóban forgó részt. Ha nem hajlandó elvégezni a hitelesítést, az átfogó problémára utal.
Ezt erősíti a cég közleménye, amely idézi a könyvvizsgálót:
a gyanított csalás fennállhat, illetve az adott partnerrel egyéb gazdasági ügyletek is előfordultak és folyamatban van, így valószínűsíthető, hogy a csalás esete nem elszigetelt jelenség lehet.
A szakember illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztésről is ír véleményében.
Az OTT-One nem ért egyet könyvvizsgálóval, szerintük jogellenes a visszalépése, hiszen folyamatosan egyeztettek, magyarázatot adtak a felmerülő kérdésekre, és az igényelt dokumentumokat is rendelkezésére bocsátották. Ezért nem fogadták el elsőre a könyvvizsgáló visszalépését, de miután hiába szólították fel a szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére, rendkívüli felmondással megszüntették a könyvvizsgálóval fennálló jogviszonyt, mégpedig súlyos szerződésszegés miatt – derül ki a céges közlésből. A történetet ezzel nem tekintik lezártnak, bejelentést tettek a Pénzügyminisztérium illetékes osztályánál és jogi lépéseket helyeztek kilátásba a visszalépésével összefüggő károk megtérítése érdekében.
Hogy mennyire izgalmas cég az OTT-One, arról a G7 írt először összefoglalót, felsorolva kolumbiai, dubaji, amerikai, kongói és nigériai üzleteit a hadiipartól a streamelésig. A kínai üzletről már nekünk nyilatkoztak, azt állítva, hogy Csengtuban egy üzleti partnerük révén jutottak a lélegeztetőgép-beszerzési lehetőséghez, és a magyar állami megrendelők kaptak az ajánlatukon. Tavaly nyár óta annyiban nem változott a helyzet, hogy a cégnek szokatlan módon nincs meghatározó tulajdonosa, 100 százalék a közkézhányad, nincs olyan befektető, aki 5 százaléknál többet birtokolna a részvényekből.
A céghez a 24.hu kérdései megérkeztek, az automatikus válaszban három munkanap türelmet kértek, de ennek leteltével sem érkezett válasz azokra. Így nem tudhattuk meg, mikor teljesítették az összesen több mint 12 milliárd forint értékű lélegeztetőgépek szállítását a külügyminisztériumnak, illetve az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak. A háromnegyedéves beszámolóban annak van nyoma, hogy tavaly október elején hárommillió darab KN95 típusú védőmaszk leszállításáról kiállították a nettó 8,9 millió eurós végszámlát. Ötmilliárd forint körüli összeg szerepel Állami Egészségügyi Ellátó Központnak beszerzett lélegeztetőgépekre kifizetett előlegként, de az nem derül ki, hogy az év hátralevő részében lezárult-e az ügylet, az Országos Kórházi Főigazgatóság (amelybe azóta beolvadt az ÁEEK) cikkünk megírásáig nem válaszolt arra, miként zárultak a lélegeztetőgépes ügyleteik az OTT-One-nal. A külügyi tárca viszont jelezte, hogy az ötszáz lélegeztetőgép rendben megérkezett, a szerződésben megfelelően szállították le őket, „és a cég által kiállított végszámla értéke megfelel a közleményben szereplő összegnek.”
Az OTT-One egyébként a jelentés szerint „nagyon mozgalmas, érdekes és sikeres első kilenc hónapot zárt (…), sikeresen vészelte át a pandémia elsődleges negatív gazdasági hatásait”. Árbevétele az egészségügyi eszközök kereskedelme nélkül hasonló szintű, mint az előző év azonos időszakában – ismerik el a 2020 első háromnegyed évéről szóló beszámolóban. Január és szeptember között 11,165 milliárd forint árbevételt, és 40 milliós adózott eredményt ért el a vállalkozás. Az állomány létszáma 9 fő volt, így egy főre vetítve 1,278 milliárd forint volt a forgalom.
Az OTT-One 2020 szeptemberében a Foglalkoztatásbővítés ösztönzése pályázat keretében 41,9 millió forintot nyert el, októberben pedig az Értéklánc minőség fejlesztése az OTT-One Nyrt.-nél című pályázatát találták 310 millió forint vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek. A 689 millió forint összköltségű projekt keretében egy elektronikai eszközöket gyártó beültető (SMD) üzemet hoznak létre. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/23/csalas-gyanu-lelegeztetogep-konyvvizsgalo/ | https://web.archive.org/web/20231017083453/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/23/csalas-gyanu-lelegeztetogep-konyvvizsgalo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalas-gyanuja-miatt-mondott-fel-a-konyvvizsgalo-a-lelegeztetogepeken-kaszalo-cegnel | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-23 00:00:00 | [
"Martonicz Dániel"
] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OTT-ONE Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
51,996 | A kivételezettek kapják, a többiek egy éve várják a balatoni kempingtámogatást | Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy 2020 májusában 5 milliárd forint keretösszeggel írnak ki pályázatot a Balaton-parti kempingek fejlesztésére. A kempingek viszont azóta sem kaptak támogatást. | Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy 2020 májusában 5 milliárd forint keretösszeggel írnak ki pályázatot a Balaton-parti kempingek fejlesztésére. A kempingek viszont azóta sem kaptak támogatást, legalábbis nyilvános pályázat során, ugyanis
egyedi támogatásoknak köszönhetően már több százmillió forintot osztott ki az MTÜ kempingfejlesztésre.
Balatonfüred kormánypárti önkormányzata tavaly 1,2 milliárd forintot kapott a Mészáros Lőrincék által üzemeltetett tóparti kemping fejlesztésére. De ez még csak a kezdet, a városvezetés ugyanis összesen 3,2 milliárd forint egyedi támogatásból és valamivel több mint egymilliárdos önrészből építene konferenciatermet és mélygarázst, valamint „magasabb minőségű szálláshelyeket” a területre.
800 millió forintos egyedi támogatást kapott az FND Kemping Kft. is az évek óta zárva tartó fonyódi vízparti terület fejlesztésére. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a cég ügyvezetőjétől, Szépe Attilától szerettük volna megtudni, de nem reagált kérdéseinkre. Az FND Kft. tulajdonosa a Genesis Ingatlan Zrt., a Miskolcon bejegyzett Zemplén Rent Szolgáltató Kft. érdekeltsége, és a cégháló a kisvárdai Cinema-Hotel Zrt. hotelcégen keresztül a szlovák illetőségű Ilko Attilához vezet. A Genesist a cégadatok szerint tavaly június végéig Hevér Kristóf vezette, egyúttal ő volt a tulajdonos is, és úgy tudni, a kapcsolat teljesen azóta sem szűnt meg.
Hevért, a Fidelitas ózdi szervezetének korábbi elnökét sikerült elérnünk, de amikor rátértünk a fonyódi kemping kusza céghálójára és a kempingcéggel való kapcsolatára, megszakadt a vonal. Ezt követően próbáltuk még hívni, és SMS-t is küldtünk neki, de nem reagált, így a kisvárdai szálról sem tudtuk megkérdezni. A Genesis cégügyeit Rátky Miklós ügyvéd viszi, róla a Válaszonline írta meg, hogy a kisvárdi Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterrel jó kapcsolatot ápol. A fonyódi Napsugár Kemping fejlesztését is végző FND Kft. székhelye a Rátky-féle ügyvédi iroda, vezetője pedig sokáig az a Kiss Zsófia volt, aki a Rátky család központi érdekeltségeként jegyzett Meritron Zrt.-nél is igazgatósági tag volt.
De nem csak Balaton-parti kempingek kaptak egyedi támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, Gyomaendrőd önkormányzatának is jutott a Liget Gyógyfürdő és Kemping fejlesztésére 125 millió forint. Sőt, a határon túlra is jutott pénz: a tusnádfürdői Adventure Karavan SRL cégnek 40 millió forintot utaltak egy kemping építésére. A hvg.hu korábbi cikke szerint a támogatott cég a tusnádfürdői polgármester, Butyka Zsolt feleségének az érdekeltsége. A településvezető 2016-ig a tusnádi RMDSZ elnöki posztját is betöltötte, a legutóbbi, 2019-es Bálványosi Szabadegyetemen pedig az MTÜ sátrában tartott előadást az extrém sportokról.
Két tóparti kemping az idén nem nyit ki
Sok balatoni kemping is várja a támogatást, mint megtudtuk, az egyik tóparti táborhely tulajdonosa már többször írt is az MTÜ-nek a tavaly beharangozott pályázattal kapcsolatban. Érdemi választ viszont sosem kapott, csak átküldték neki a Kisfaludy-program honlapját azzal a javaslattal, hogy figyelje, mikor frissül az oldal. Tavaly az üzemeltető azt is jelezte, hogy egyedi támogatásnak is örülne kempingje fejlesztéséhez, de egyelőre ilyen, nyilvános pályázat nélküli pénzt sem kaptak.
Amikor a kormányközeli körök beszálltak a kempingbizniszbe, azt hittük, hogy komoly támogatást kapnak majd ezek a szálláshelyek. Most viszont már inkább olyan törekvést látok, hogy a kempingek területét szép lassan beépítik majd
– nyilatkozta név nélkül az üzemeltető.
Tény, hogy a balatoni kempingek száma rohamosan csökken, és úgy tudjuk, hogy az idén a vonyarcvashegyi kemping és a balatonakali naturista kemping sem fogad már vendégeket.
A Magyar Turisztikai Ügynökséget levélben kerestük a kempingtámogatásokkal kapcsolatban, de nem kaptunk választ kérdéseinkre. Januárban is rákérdeztünk már a pályázatra, akkor azt írták, hogy az 5 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiírás előkészítése folyamatban van. | https://24.hu/belfold/2021/04/24/balaton-kemping-tamogatas-mtu/ | https://web.archive.org/web/20230614165416/https://24.hu/belfold/2021/04/24/balaton-kemping-tamogatas-mtu/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kivetelezettek-kapjak-a-tobbiek-egy-eve-varjak-a-balatoni-kempingtamogatast | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-24 00:00:00 | [
"Butyka Zsolt",
"Guller Zoltán",
"Hevér Kristóf",
"Ilko Attila",
"Kiss Zsófia",
"Mészáros Lőrinc",
"Rátky Miklós",
"Seszták Miklós",
"Szépe Attila"
] | [
"Cinema-Hotel Zrt.",
"FND Kemping Kft.",
"Genesis Ingatlan Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Zemplén Rent Szolgáltató Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Békés megye",
"Gyomaendrőd",
"Veszprém megye"
] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"NER HOTEL"
] | [] |
51,997 | A Mészáros-csoport nyelvzsenije lett a Best FM új tulajdonosa | A rádió mögött álló tulajdonos személye mindig jól jelzi, hogy ki tartozik bele éppen Mészáros Lőrinc bizalmi körébe és ki pottyant ki onnan. Most Sakalj Ferenc, a magyar-horvát-kanadai bizalmi ember lépett előre. | Mészáros Lőrinc környezetében vannak állócsillagok (a szűk családi kör mellett Szíjj László, Vörös József, többé-kevésbé Vida József ilyen örökös bizalmi ember) és vannak olyanok, akik egy ideig nagyon magasan jegyzettek, de aztán eltávolodnak (Antal Kadosa, Csík Zoltán, Halmi Tamás, Jászai Gellért). És persze vannak olyanok, akik nagyon rövid ideig kapnak csak bizalmat. Például a csoport energetikai üzletágát rendre teljesen új arcok vezetik.
A rádiós változások
Mint az Mfor.hu írja, most a Mészáros Lőrinchez közeli, vagyis rendre az ismerősei által tulajdonolt Best FM kapott új tulajdonost, március közepétől Sakalj Ferenc, a Mészáros által szponzorált eszéki focicsapat igazgatósági elnöke váltja Halmi Tamást. Róla akkor írtunk részletesebben, amikor váratlanul kikerült az Opus Global Nyrt. vezetéséből.
A korábban Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Best FM műsorát Budapest mellett Székesfehérvár, Eger, Zalaegerszeg és Szolnok városában lehet elérni, de az Mfor.hu szerint az adás fogható Debrecenben és Nyíregyházán is. A hálózat koncepciójának az a lényege, hogy az abba bekapcsolt, korábban önálló adók átveszik a központi rádió adását.
Üzleti szempontból egyelőre nem olyan komoly a vállalkozás, a 2019-es számok alapján 28 millió forint árbevételt és 20 millió forint veszteséget ért el a Best Radio Kft.
Az új tulajdonos
Maga Sakalj Ferenc (vagy, ahogy mindenki hívja, „a Sakál Feri”) nagyon érdekes ember, őt korábban még az Indexnél mutattuk be részletesen.
Sakalj Ferenc ismerői szerint a Vajdaságból, Zenta környékéről származik, de a hivatalos lakcíme Edmontonban, vagyis Kanadában van. ahol állítólag sikeres üzletember volt, de azt még az őt közelebbről ismerők sem tudták pontosan, hogy milyen ágazatban vitézkedett.
Felívelését elsősorban nyelvtudásával magyarázták nekünk korábban. A Mészáros-csoport több képviselőjének is gondot okoz a külföldi üzletkötés, mert elég hiányos a nyelvtudásuk, de Sakalj Ferenc igazi jolly joker, ő ugyanis angolul, szerbül, horvátul és magyarul is remekül beszél.
Az ismeretség állítólag még egy ingatlanvásárlásig nyúlik vissza, és amikor Mészáros Lőrinc egyre többet vásárolt Horvátországban, legismertebb az eszéki focicsapathoz fűződő viszonya, Sakalj sokat segített neki, eleinte a fordításban, később már üzleti lépésekben is.
Azóta bizalmi ember, a belső körbe tartozó intéző, aki az eszéki ügyeket sokszor szinte egyedül vitte, de gyakran bukkan fel a Puskás Akadémiánál is.
Megbízatásai
A rádió előtt is például a Mirno More d.o.o. elnevezésű horvát Mészáros-érdekeltségnek ugyanúgy Sakalj lett a vezetője, mint ahogyan bekerült az eszéki focicsapat hivatalos vezetőségébe is. Itt Mészáros Lőrinc Ivan Mestrovic-csal, egy igazi világpolgárral dolgozott együtt.
Mestrovic sokáig Dubajban élt, ő volt az ötletgazdája a Magyar Postának versenyt támasztó City Mail általános postai jogosítványokkal bíró cégnek, amelybe aztán már Sakalj Ferenc is beszállt, de az Mfor úgy tudja, mára elhalt a vállalkozás.
Itthon a postacég mellett a Vasútautomatika Kft. egyszemélyes tulajdonosa is lett, amit szintén nehéz lett volna Mészáros Lőrinc hatásán kívül értelmezni. Az egykori Közgép vasúti részlegén felhízott kft. ugyanis ott vett részt biztonságtechnikai berendezéseivel a vasútépítéseken, ahol Mészáros cégei is munkát kaptak. | https://telex.hu/gazdasag/2021/04/25/a-meszaros-csoport-nyelvzsenije-lett-a-best-fm-uj-tulajdonosa | https://web.archive.org/web/20230404055651/https://telex.hu/gazdasag/2021/04/25/a-meszaros-csoport-nyelvzsenije-lett-a-best-fm-uj-tulajdonosa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-csoport-nyelvzsenije-lett-a-best-fm-uj-tulajdonosa | Telex | hungarian-news | 2021-04-25 18:39:29 | [
"Ferenc Sakalj",
"Halmi Tamás",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Best FM (rádió)",
"Vasútautomatika Kft."
] | [] | [
"média",
"klientúra"
] | [] |
51,998 | Nem adja ki az MTVA a félmilliárdos időjárás-jelentési szerződését | E-mailben feltett kérdéseinkre nem válaszoltak, majd miután közérdekű adatigényléssel akartuk kideríteni, hogy mi kerül közel félmilliárd forintba a közmédia időjárás-jelentésén, megtagadták a szerződés kiadását. | E-mailben feltett kérdéseinkre nem válaszoltak, majd miután közérdekűadat-igényléssel akartuk kideríteni, hogy mi kerül közel félmilliárd forintba a közmédia időjárás-jelentésén, megtagadták a szerződés kiadását.
Március végén írtunk a közmédia csatornáin látható új időjárás-jelentésről. A műsor március 15. óta új stúdióból jelentkezik, és annyira látványos változást hozott a külsőségekben, hogy az a nézők mellett az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) is feltűnt. Másnap ugyanis félreérthetetlen megjegyzéssel „szúrt oda” az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) újításának.
Azt írták, hogy „Az utóbbi időben más időjárási műsorszolgáltatók videoklipjeiben egyre inkább eluralkodnak a látványelemek. Olyannyira, hogy már szinte látványpékségben érzi magát az ember. Mi, az OMSZ meteorológusai viszont továbbra is a közérthetőségre törekszünk, látványban, szövegben egyaránt”.
Mint arról beszámoltunk, így fordulhatott elő az is, hogy március 17-én – Kincsem, a legendás magyar csodaló születésének napján – egy ló vágtatott az időjárást ismertető műsorvezető mellett a vizuális stúdióban. Ennek a Híradóban külön blokkot is szenteltek.
Az MTVA szerződései között találtunk egy megállapodást, amely alapján külső gyártásba adták az Időjárás-jelentés című műsort. A Pillango Entertainment Kft.-vel tavaly kötöttek szerződést, ennek értelmében 2020. augusztus 31-től az idei év végéig ez a cég gyártja a közmédiának a műsorszámot. A szerződés értéke közel félmilliárd forint, pontosan 489 309 090 forint. Ez azt jelenti, hogy a Pillango Entertainment Kft. havi 30,6 millió forintért gyártja az MTVA-nak az időjárás-jelentést.
Korábbi cikkünk megjelenése előtt megkerestük az MTVA-t. Többek között arról érdeklődtünk akkor, hogy miért volt szükség a változtatásra, miért költözött új stúdióba az időjárás-jelentés. Továbbá azt is kérdeztük, hogy az új stúdió a műsort gyártó céghez tartozik-e, vagy az MTVA tulajdona. Arról is érdeklődtünk, hogy pontosan milyen tevékenységek, szolgáltatások értendők a Pillango Entertainment Kft.-vel kötött szerződés alapján a gyártás fogalmába. De arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért nem az Országos Meteorológiai Szolgálat stúdiója és munkatársai készítik az időjárás-jelentést. Előző cikkünk március 30-i megjelenéséig azonban nem érkezett válasz, miként az azóta eltelt három hétben sem.
A külső gyártásba adott időjárás-jelentés látványvilága miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat félreérthetetlenül szúrt oda az MTVA-nak.
Időközben közérdekűadat-igénylést is benyújtottunk a 100 milliárd forintból gazdálkodó MTVA-nak, hogy megtudjuk: pontosan milyen szolgáltatás nyújtására vonatkozik a szerződés, illetve kiderüljön, miben nyújt mást, esetleg jobbat a külsős gyártó, mint például az állami Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az MTVA azonban megtagadta a szerződés kiadását. Döntésüket azzal indokolták, hogy az „MTVA és a Pillango Entartainment Kft.-vel az „Időjárásjelentés című műsor gyártása” tárgyú műsorgyártási szerződés alapadatait elektronikus formában már nyilvánosságra hozták. Mint írták, a szerződés üzleti titoknak minősül. Az MTVA úgy ítélte meg, hogy az üzleti titok közlése, illetve nyilvánosságra hozatala – a közzétételi listán szereplő adatokon túl – jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeiket sértené – írta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája. | https://hang.hu/belfold/2021/04/25/nem-adja-ki-az-mtva-a-felmilliardos-idojaras-jelentesi-szerzodeset/ | https://web.archive.org/web/20220929150853/https://hang.hu/belfold/nem-adja-ki-az-mtva-a-felmilliardos-idojaras-jelentesi-szerzodeset-126007 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-adja-ki-az-mtva-a-felmilliardos-idojaras-jelentesi-szerzodeset | Magyar Hang | hungarian-news | 2021-04-25 19:28:24 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Pillango Entertainment Kft."
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] | [] |
51,999 | Fűnapoztatót kap 189 millió forintért a Bozsik Stadion | Az utolsó simításokat végezhetik a Bozsik Arénán, de még mindig százmilliókat költenek a Honvéd újjáépített stadionjára: a Bozsik gyepe 189,2 millió forintért (149 millió forint + áfa) kap napoztató rendszert. | Az utolsó simításokat végezhetik a Bozsik Arénán, de még mindig százmilliókat költenek a Honvéd újjáépített stadionjára: a Bozsik gyepe 189,2 millió forintért (149 millió forint + áfa) kap napoztató rendszert. Bár a közbeszerzési dokumentumokban mindössze az általános „fotovoltaikus lámparendszer” megnevezést használják és egyetlen szót sem ejtenek a gyepről vagy a fűnövesztésről, valójában nem hagyományos világításról, hanem fűnapoztatásról van szó.
A Groupama Arénában például így néz ki a gyep napoztatása:
Egy ilyen rendszert kap a Bozsik is: a közbeszerzést kiíró Nemzeti Sportközpontok olyan „Hibrid Lighting Rig” rendszerre kért ajánlatokat, amely legalább 2041 négyzetmétert fed le, hibrid üzemmóddal működik, nyommentes gyepgumival és könnyített alumínium tartószerkezettel rendelkezik. A nyertes a budapesti E-Sports Management Kft. lett, amely honlapja szerint már több stadionból is kapott megrendeléseket:
Jelenleg a fókuszban elsősorban a stadionfejlesztések állnak. Részt vettünk a Groupama Aréna fejlesztésében, jelenleg a Puskás Stadion, Kaposvári Stadion, DVTK Stadion, Bozsik Stadion, Sóstói Videoton Stadion fejlesztésében működünk közre.
A gyep biztosan nagy becsben lesz tartva, ugyanis 28,4 millió (22,4 millió + áfa) forintért pályatakaró fóliarendszert is kap a Bozsik, ezt a megbízást a fóti Agrolánc Kereskedelmi Kft. nyerte el. Pályakarbantartó eszközökre sem sajnálják a pénzt, ezeket a Csányi Sándor, Magyarország második leggazdagabb emberének, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének cége, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. szállítja 100,3 millió ( 79 millió + áfa) forintért.
5 helyett 17 milliárd lett, maradhat?
2014-ben jelentették be, hogy egy évvel később elkezdődik a Bozsik-stadion rekonstrukciója, amely 2016-ra véget ér. Minimálisan sem sikerült tartani az ígéreteket, időben és anyagilag sem: bár a stadion helyén épülő komplexumra eredetileg 5 milliárd forintot szántak, több, mint kétszer ennyiért találtak kivitelezőket. A Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) kormányközeli kettőse 11,7 milliárd forintért vállalta el a megbízást, előbbi tulajdonosa Orbán Viktorral egy páholyból nézett meccset, utóbbié pedig jelenleg is üzleti kapcsolatban áll Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével. Paár Attiláról legutóbb a Pénzügyminisztérium épületének 55,4 milliárd forintos újabb beruházási ütemével kapcsolatban írtunk: | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/26/bozsik-stadion-fu-napozas/ | https://web.archive.org/web/20221202234055/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/26/bozsik-stadion-fu-napozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/funapoztatot-kap-189-millio-forintert-a-bozsik-stadion | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-26 00:00:00 | [
"Csányi Sándor"
] | [
"Agrolánc Kereskedelmi Kft.",
"Budapest Honvéd FC",
"E-Sports Management Kft.",
"KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"sport",
"stadion"
] | [] |
52,000 | A magyar vadászok hátán is csak púp Semjén Zsolt és Kovács Zoltán lázálma | Tényleg csak azért szervez sok milliárd forintból vadászati kiállítást Magyarország, mert néhány hatalmi pozícióban lévő figurának ez a hobbija, vagy fel lehet tölteni egy ilyen eseményt a kor elvárásainak megfelelő tartalommal? És ha fel lehet, akkor sikerül-e? | 2021. április 27. – 06:59
Illusztráció: szarvas / Telex
4365
„Egymás után fordulnak be az óriási kamionok az Albertirsai útra. Távoli országokból érkeznek a szállítmányok. Rohan az idő (...), augusztus 27-én megnyitja kapuit a vadászati világkiállítás. Négy esztendeje, hogy megkezdődtek az előkészületek a nagyszabású bemutatóra, s most már az utolsó simításoknál tartanak. (...) A rendezők egymillió látogatót várnak. Arra számítanak, hogy a világkiállításra 60-70 ezer külföldi látogató érkezik. A világkiállítás harmincöt napja alatt lovasversenyek, fogatbajnokság. természetfilm-fesztivál és tudományos konferenciák színhelye is lesz Budapest.”
Ez a leírás bár lassan aktuális is lehetne, nem az: fél évszázaddal ezelőtt, 1971-ben számolt be így a Népszabadság a budapesti vadászati világkiállítás előkészületeiről. A maga idejében hatalmas szám volt a ‘71-es vadászati expo, ebből a szempontból nem meglepő, hogy a magyar politikai elit hobbivadásztagjaiban felmerült az ötlet, hogy az 50 éves évfordulóra ismét világkiállítást rendezzen Magyarország a témában. Van azonban néhány – nem is olyan apró – probléma a koncepcióval:
Időközben sokat változott a világ, és nem úgy tűnik, mintha sikerülne az eseményt (ami nem is lesz hivatalos világkiállítás) kompatibilissé tenni a korhangulattal.
A vadászattal, vadgazdálkodással – ahogyan ma űzik – sok probléma van természetvédelmi szempontból, és a kiállítás inkább csak nevében tesz kísérletet ennek feloldására.
Ebben a formában még a hazai vadászok jó része sem tartja jó ötletnek a rendezést.
A szervezés eleve nem kezdődött el idejében, aztán a világjárvány is nyakunkba szakadt, ami tovább rontja a kilátásokat.
Az összes körülményt tekintetbe véve egy ilyen drága, kizárólag néhány hatalmi pozícióban lévő ember hobbijának látszó eseményt rendezni közpénzből a koronaválság közepén érzéketlennek tünteti fel a kormányt.
Ebben a cikkben igyekszünk körbejárni minden fontos kérdést, ami az őszi Egy a Természettel kiállítással kapcsolatban felmerülhet: mi volt a terv, mit érdemes tudni a vadászat átpolitizáltságáról, az ágazat aktuális helyzetéről és konfliktusairól, és hogyan viszonyul az egészhez a hazai vadásztársadalom. Az anyag elkészítéséhez számos vadásszal, vadászati, erdőgazdálkodási szakemberrel, a környezetvédelem különböző területein dolgozó forrással folytattunk háttérbeszélgetést a vadászat témájában; ők a hazai közállapotokra jellemző módon még egy látszólag a közélet forró pontjaitól ennyire távol eső témában sem vállalták, hogy névvel nyilatkozzanak, így pozíciójukat csak körbeírjuk.
Erős nosztalgia
Szép emlékek fűzik a magyar vadásztársadalmat az 1971-es vadászati világkiállításhoz, a területen mozgó beszélgetőpartnereink egybehangzóan állították, hogy a mai napig erős nosztalgia él az esemény iránt. A világkiállítás beszámolók szerint tényleg nagyot szólt nemzetközi szinten, de ehhez sok minden hozzájárult, ami a mai viszonyok között már nincs meg:
Magyarország a vasfüggöny mögötti országként izgalmas célpont volt a nyugati turistáknak;
52 ország képviseltette magát, ami önmagában is rengeteg különféle résztvevő jelenlétét garantálta, és ez a nagy nemzetközi jelenlét a magyarokat is lázba hozta.
Akkoriban még nem volt olyan egyszerű információhoz jutni arról, hol milyen a vadászati kultúra, melyik országban milyen lehetőségek vannak, így egy európai vagy amerikai vadász számára valódi értéke volt annak, hogy feltérképezheti például az afrikai standokat.
Maga a trófeavadászat társadalmi megítélése is nagyon más volt, mint ma, egy ilyen esemény kisebb természetvédelmi hangsúllyal is elment.
A világkiállítással a Kádár-rendszer bizonyítani akart kifelé, országimázs-építő szerepet szántak az eseménynek, ennek megfelelően nagyon komolyan vették a felkészülést.
Ezekből a tényezőkből ma már semmi nem áll, az idei őszre tervezett eseménynek tehát valami más fronton kellene nagyot gurítania, hogy tényleg egymillió látogatót vonzzon, ahogyan történt az 1971-ben, és amit a szervezésért felelős Kovács Zoltán kormánybiztos el szeretett volna érni.
De hogy mi lenne ez a más front, az a vadászati ágazatra és természetvédelemre rálátó forrásaink szerint egyelőre nem látszik, pedig a kiállítás, ami magyar elnevezése ellenére nem is világkiállítás lesz, már itt van a nyakunkon.
Mitől világ egy kiállítás?
A világkiállítás nem egy szubjektív kategória, amit szabadon rá lehet aggatni bármilyen rendezvényre: az expo plecsnit egy francia központú, 169 országot tömörítő nemzetközi szervezet, a Bureau International des Expositions (BIE) ítéli oda rendezvényeknek. Vannak általános világkiállítások (legutóbb Milánóban volt ilyen 2015-ben, erre készült a híres, sámándobot formázó magyar pavilon), és vannak egy-egy területre specifikus szakmai expók is. A 2021-es vadászati kiállításnak ezek között lehetne helye, csakhogy – 1971-es elődjével ellentétben – nincs: a BIE soron következő hivatalos rendezvényei között nem szerepel az Egy a Természettel. Sokatmondó, hogy a kiállítás nemzetközi közönségnek szánt honlapján nem is szerepel az expo kifejezés, a magyar nyelvű oldalon viszont világkiállításnak nevezik a rendezvényt. Megkérdeztük a BIE-t, próbált-e a magyar állam pályázni az előre meghatározott ügymenet szerint, hogy valóban világkiállítás lehessen a 2021-es, de egyelőre nem kaptunk választ.
Abban mindenesetre majdnem biztosak lehetünk, hogy a részt vevő országok terén nem számíthatunk túl nagy tülekedésre: Kovács Zoltán már a koronavírus-világjárvány kirobbanása előtt is csak annyit mondott, hogy „legalább egy tucat résztvevőre” számít, a pandémiás helyzet pedig minden bizonnyal nem hajtja a szervezők malmára a vizet. Hogy pontosan hány ország és szervezet jön végül, azt pár hónappal az esemény előtt már illene kommunikálni, de vadászati berkekben mozgó forrásaink szerint a kiállítók kilétét még most is „hétpecsétes titokként kezelik”.
Természetvédelem mint szépségtapasz
A tervezett vadászati (világ)kiállítással kapcsolatban sorra merülnek fel az aggályok már a kezdetek óta. Az utóbbi időben a szervezés valószínűsíthető csúszása és a költségek elszállása jött fel gyakran, de
a legalapvetőbb kérdés mégiscsak az: mivégre ez az egész felhajtás, mivel lehetne aktuálissá tenni 2021-ben egy ilyen programot.
Tényleg csak azért szervez sok milliárd forintból vadászati kiállítást Magyarország, mert néhány hatalmi pozícióban lévő figurának ez a hobbija, vagy fel lehet tölteni egy ilyen eseményt a kor elvárásainak megfelelő tartalommal? És ha fel lehet, akkor sikerül-e?
Erre a kérdésre született az a válasz, hogy a vadászati kiállítás koncepcióját újrabrandelik, bevonnak szegről-végről kapcsolódó területeket (kutyázás, horgászat) és már az esemény nevével is jelzik, hogy nem ám valami avítt trófeamutogatásról van szó, hanem egy fenntarthatóságot középpontba helyező programról. A készülő Egy a Természettel (One with Nature) kiállítás ugyanakkor a területen dolgozó beszélgetőpartnereink szerint a nevén túl csak nyomokban tartalmaz természetvédelmi fókuszt.
Ennek érvényesítése ott kezdődne, hogy a szervezésbe aktívan bevonják a természetvédelmi intézményrendszer csúcsszerveit jelentő nemzeti parkokat és a területen mozgó, jelentősebb civil szervezeteket, ám valódi bevonási kísérletet az érintettek nem tapasztalnak. A fenntarthatósági vonatkozás elégtelenségét kormányzati berkekből is érte finom kritika már bőven az után, hogy az Egy a Természettel koncepció megszületett: Lázár János (aki maga is vadászik) a Válaszonline-nak adott interjújában arról beszélt tavaly ősszel, hogy a kiállításhoz „semmi köze”, bár felkérték, hogy vállaljon szerepet a szervezésben, nem vállalta.
Ezt azzal indokolta, hogy manapság „olyan zöld szempontok kerülnek előtérbe, amelyek előtt érzése szerint a vadászatnak is meg kell hajtania magát”, és hogy szerinte „a rendezvény nem lehet csak trófeakiállítás”, de „ebben sokakkal vitája van”.
Magas pozícióban dolgozó természetvédelmi forrásunk szerint az elején a nemzeti parkoknak sok forrást ígértek a kiállítással összefüggésben, de eddig azt látják, hogy a pénzosztás furcsa logika mentén történik, és inkább az erdészeti cégek, nem pedig a nemzeti parkok részesülnek belőle. „Teljesen ad hoc módon alakul a szervezés, a pénzosztás módja pedig hátborzongató”, mondta forrásunk, aki külön kiemelte, mennyire kellemetlen szépségtapasz-szerep hárul a nemzeti parkokra a kiállítás kapcsán:
„állami intézményként ki van adva, hogy részt kell vennünk, az arcunkat kell adnunk hozzá, miközben minden területen dolgozó tudja, mekkora károkat okoz a vadászat természetvédelmi szempontból”.
Rengeteg a vad
A vadászat és természetvédelem viszonyával kapcsolatban sok félreértés él a köztudatban: attól, hogy a vadászat alapvetően állatok megölését jelenti, még egyáltalán nem szükségszerű, hogy káros legyen a helyi ökoszisztémákra. Sőt, azokban az országokban, ahonnan a nagyragadozók nagyrészt kipusztultak (Magyarország is ilyen), a vadászatnak fontos funkciója van a vadpopuláció kordában tartásában: természetes ellenség híján a vadállomány könnyen túlszaporodhat, ami mezőgazdasági és természetvédelmi szempontból is ártalmas. Vannak védett állatfajaink is, amelyek megmaradásában sokat segítenek a vadászok a rájuk utazó ragadozók, rablómadarak kilövésével, ilyen például a magyar természetvédelem egyik emblematikus faja, a túzok.
Idáig rendben is volna, csakhogy a vadásztársaságok fő bevétele pont nem a vadállomány rutinszerű ritkításából, hanem a bérvadászatból származik, és a két tevékenység egy szinten ellentétbe is kerül egymással. „A vadásztársaságok érdeke, hogy felduzzasszák és folyamatosan magasan tartsák az állományt, hiszen minél nagyobb a populáció, annál könnyebb a kliensek igényeit kielégíteni, és annál több a trófeás nagyvad, amelynek kilövéséért százezreket, milliókat is el lehet kérni” – foglalta össze a helyzetet egy vadászatban is jártas, terepen dolgozó természetvédelmi forrásunk. Azt is mondta, hogy
a nagyvadállomány a valóságban nagyobb lehet, mint ami a – szintén látványos növekedést mutató – hivatalos adatokból látszik,
hiszen a társaságoknak a szisztematikus alulbecslés áll érdekében, ugyanis ezzel lehet alacsonyan tartani a kilövési kvótákat (ez amellett, hogy munkát takarít meg, a vadpopuláció további növekedését is garantálja). Eközben a természetesen előforduló apróvadállomány viszont csökken, de ennek már nem a vadászathoz, hanem a nagyipari, monokultúrás mezőgazdasághoz van köze: az apróvadnak nem kedveznek a nagy táblák, a változatos élőhelyeket szereti.
Többektől hallottuk, hogy a vadásztársaságok túlzó mértékű vadetetéssel is hozzájárulnak a túlszaporodott nagyvadállomány fenntartásához, de az etetés szerepét illetően nincs konszenzus még természetvédelmi berkeken belül sem: vannak, akik szerint a bőséges élelmet biztosító mezőgazdaságnak vagy a klímaváltozás miatti enyhe teleknek hangsúlyosabb szerepük van abban, hogy ekkorára duzzadt a szarvas-, őz- vagy vaddisznó-populáció. A helyzet megítélése kettős: vadászati oldalról sokan büszkék az ország hatalmas vadállományára, Semjén Zsolt is gyakran beszél a világszínvonalú magyar vadgazdálkodásról, de a természetvédelmi szakemberek legalább 5-10-szeres túltartást szoktak emlegetni az élőhelyek valódi eltartóképességéhez, illetve az ideális egyensúlyi állapothoz képest.
Horthynak még megfelelt, ma már kevés
Az állomány évtizedek óta tartó növekedésével a társaságok és a bérvadászok jól járnak, a befolyó pénzmennyiség békeidőben növekszik: 2019/2020-ban (az utolsó évben, amin még nem látszik a járvány) a teljes ágazat elkönyvelt bevétele 30 milliárd forint volt, amiből 3,6 milliárd forint eredmény maradt a kiadások levonása után. Az egyenleg trendszerűen javult az elmúlt években, ami mutatja: komoly pénzügyi ösztönzők tolják a felé a társaságokat, hogy a hobbivadászatnak mostanában az elitre jellemző módját részesítsék előnyben. Milyen ez a mód? Gyors, eredményes, látványos és legfőképpen drága vadászat.
„A hobbivadász topmenedzser nem azért fizet, hogy napokat cserkeljen az erdőben, míg végül nem is biztos, hogy ki tudja lőni a kapitális bikát, vagy adott esetben végül ne is lőjön semmit. Ezeknek az embereknek nincs idejük több napot eltölteni egy vadászaton, egy hétvége alatt látványos eredményt várnak a pénzükért. Nem ritka, hogy egy este alatt 3-4 bőgőhelyet is végigjárnak a vadásszal, amíg nem tud a kedvére való és kellő számú vadat ejteni, ehhez viszont kell a nagy állomány”
– meséli egy terepen dolgozó forrásunk. Az apróvadnál ugyanez a szemlélet a tenyésztett, majd a vadászat előtt a területen százával kiszórt, egyébként a természetben életképtelen állatokban érhető tetten. A mennyiségi szempontok a terítékek átlagos méretének változásából is jól kiolvasható, az elejtett vadak száma nagyjából az állomány növekedésével párhuzamosan emelkedik, tehát pár évtized alatt a sokszorosára duzzadt. Példaként nézzük meg a gímszarvast (további adatok itt):
Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban csak az 1960-as évekig visszamenőleg látszanak a számok, de ha még korábbra megyünk vissza, még megdöbbentőbb a különbség. Egy 1927-es szakkönyvben (Lovassy Sándor: Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik) megtaláltuk az éves terítékek nagyságát állatfajra lebontva, és e szerint a vadászat egyik fénykorának számító Horthy-korszakban egy év alatt 9 ezer vaddisznót, 2 ezer dámszarvast, 27 ezer őzet és 11 ezer gímszarvast ejtettek el.
Az állomány- és terítéknövekedés minden esetben többszörös, miközben már akkoriban is vadaskertekben nevelték a vad jelentős részét, és a természetközeli élőhely azóta nem lett több, inkább kevesebb.
Ezzel párhuzamosan a vadászok száma is nőtt, de korántsem ilyen mértékben:
Vagyis egy-egy sportvadász is sokkal több vadat ejt el, mint korábban. Beszélgetőpartnerünk egy példával világította meg, milyen elvárásokat támaszt az iparszerű hobbivadászat:
„A mezőgazdasági múzeumban ki van állítva egy fénykép Horthy Miklós egy vadászatáról, kilenc vadász áll a teríték fölött, ami kilenc vaddisznóból áll. Ha ma ilyen történne egy vadásztársaságnál, hogy csak ennyit sikerül kilőniük a magas rangú vendégeknek, jó pár embernek nem kellene mennie másnap dolgozni.”
A crossmotornál nagyobb gond a muflon
Jól ment tehát a vadásztársaságok szekere, ameddig nem borított mindent a világjárvány, a gazdálkodók és a természetvédelmi szféra viszont már kevésbé látja diadalmenetnek a vadgazdálkodás felfutását. „Valaha ez egy melléküzemág volt az erdőgazdálkodás mellett, mint mondjuk a gyógynövénygyűjtés, most viszont önálló ágazat, ami fenn akarja tartani magát, és ennek sok a kárvallottja”, hallottuk. A gond elsősorban a nagyvadállomány növekedéséből származik: a nagytestű állatok csapatai rengeteg vadkárt okoznak a földeken, és erdőgazdálkodási, természetvédelmi munkák sikerét is veszélybe sodorják azzal, hogy lelegelik a fák hajtásait, nem hagyják felújulni az erdőket.
A nagyvadak patáikkal gyakran letapossák az olyan fokozottan védett élőhelyeket, mint a különösen érzékeny sziklagyepek – ráadásul ezt leginkább egy olyan fajra, a muflonra jellemző, ami nem is őshonos Magyarországon, hanem éppen a vadászat kedvéért telepítették be.
„Ez a magyar természetvédelem egyik legnagyobb problémája jelenleg. Lehet a crossmotorosokon siránkozni, de amit ők csinálnak, az eltörpül a vadkár mellett, és a vaddisznó ellen nem lehet büntetőeljárást indítani”
– mondta nekünk egy természetvédelmi szakember, aki sűrűn tapasztalja, hogy a vadászok hárítják a felelősségüket.
Az idegenhonos fajokkal kapcsolatban szintén gyakran nem értenek egyet a vadászati ágazat és a természetvédelem képviselői: rendszeres probléma, hogy vadászati céllal olyan fajok behozatala merül fel (vagy történik is meg), amelyek itthon kiszoríthatnak őshonosakat, tavaly például a vörös fogoly vadászati hasznosítását hagyták jóvá rendeleti úton.
A ragadozók kérdése is gyakori ütközőpont a természetvédelem és a vadászok között, aktivisták és szakemberek gyakran vádolják azzal a vadászokat, hogy a maguk területén irtják az éppen csak visszatelepülő nagyragadozókat. Egy civil szervezet munkatársától hallottuk, hogy bizonyítani nem tudják, de biztos információjuk van arról, hogy egy év alatt kilőttek 10 farkast a Zemplénben.
A vadászoknak a fent ismertetett dinamika miatt érdekükben áll a konkurenciát jelentő nagyragadozók irtása, az egyensúlyban lévő ökoszisztémákért dolgozó természetvédelemnek azonban ez érthető okokból nem tetszik. Egy vadász forrásunk szerint ugyanakkor nem ennyire éles a helyzet: „a vadásztársaságok csak gazdálkodni akarnak, ehhez tudni szeretnék, hogy egy farkasfalka jelenléte mennyit visz a többi vad ritkítása révén, és mennyit hoz azáltal, hogy például farkas is vadászhatóvá válik a területen”. Szerinte
a természetvédelem is hajlamos túlzásokba esni ezen a téren, „az aranysakált is eleinte védetté akarták nyilváníttatni, aztán most már irtani kell, mert komoly károkat okoz a haszonállat-állományban is”,
mondta. A jelentős károkozás a ragadozómadarakra nem jellemző, de alkalmanként sajnos ők is áldozatul esnek hivatásos vadászoknak, ha nem is szándékosan: a sasok, sólymok megtalálják és megeszik a rókák, rablómadarak ritkítására illegálisan kihelyezett, mérgezett csalikat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai minden évben tucatjával találnak emiatt elhullott példányokat.
A mérgezések elkövetését nehéz bárkire rábizonyítani, de abban a néhány esetben, amikor mégis sikerült (például a csapdák környékének bekamerázásával), többségében vadászatra jogosultak kerültek a hatóságok látókörébe – hallottuk több forrásunktól. „Tudjuk, hogy a problémás dolgokat egy kisebbség követi el, de a vadászok többsége túl elnéző velük szemben. Sokat lendítene a vadásztársadalom megítélésén, ha nagyobb lenne a belső kontroll, a tisztességes többség nem tűrné meg az ilyen viselkedést”.
A vadászati lobbi és a politika
Az „Egy a Természettel” kiállításszlogen tehát itthon messze nem állja meg a helyét, ha az illetékeseket kérdezzük, és az ellentétek nem csak a konkrét ütközőpontokon érhetők tetten. A vadászat és természetvédelem konfliktusa a két terület érdekérvényesítő képességében is megmutatkozik, ami rávilágít a probléma rendszerszintű jellegére. „Magyarországon a vadászati lobbi mindig erős volt, hiszen ez a kiváltságosok sportja, a köznép számára korlátozott a hozzáférés”, mondta egy nemzeti parkban dolgozó beszélgetőpartnerünk, aki így magyarázta a vadászat és a befolyás kapcsolatát:
„A vadászati jog a mai napig a földhöz kötődik, de mivel elaprózódott a birtokszerkezet, a földtulajdonosok a gyakorlatban nem tudják hasznosítani. Ezért bérbe kell adniuk a jogot és a területet a vadászatra jogosultnak. Itt tér vissza az, hogy a vadászat lényegileg mindig a kiváltságosoké marad, hiszen a vadásztársaságok olyan szervezetek, amelyek jelentős befolyással bírnak anyagi, politikai, társadalmi értelemben. A vadászterületet azok tudják bérbe venni, akik ehhez megfelelő befolyással és anyagi lehetőséggel bírnak.”
Szerinte ebből a tényből sok minden következik, így például egészen odáig hat, hogy végső soron a vadásztársadalom csak a töredékét téríti meg a vadak által a terményben okozott kárnak:
„Egyes vadász urak olyan pozícióban vannak, hogy nem tanácsos velük összeveszni, és a gazdák inkább nem is jelentik a vadkárt, hanem inkább kerítést húznak a földjük köré. A vadkerítések miatt Nyugat-Magyarország egy része már kerítés hátán kerítés, aki szokott kirándulni, az tapasztalhatja.”
A vadászok azzal árnyalták az elithobbiról szóló képet, hogy a vizsga letétele egy B kategóriás jogosítvány árából kihozható, egy pár napos fácánozás pedig nem drágább, mint egy wellnesshétvége. Bérvadászat formájában tehát egy átlag középosztálybelinek is űzhető sportról beszélünk, de a nagy biznisz persze nem ebben van. Aki pedig igazán komolyan venné a hobbit és a kapcsolatépítést, és belépne egy vadásztársaságba, annak sok százezres, de inkább többmilliós beugrókkal kell számolnia, ahogyan a különleges trófeás vadak elejtése is hasonlóan drága mulatság. Ennek megfelelően a vadászok között erősen felülreprezentált a gazdasági, politikai elit, amelynek tagjai a vadászatra nem csak sporttevékenységként, hanem kapcsolatépítésként is tekintenek.
Nem csoda tehát, hogy a vadászat minden politikai rendszer alatt nyeregben volt. A rendszerváltást követő két évtizedben sem kellett félteni a vadászokat, de az újabb Orbán-kormányok alatt még inkább kivételezettnek látszik az ágazat helyzete, miközben a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert eléggé megnyirbálták 2010 óta – ez szintén nem szolgáltat jó alapot a két terület együttműködéséhez.
A vadászlobbi erőre kapásának biztosan nem tett rosszat, hogy olyan befolyásos fideszesek és kormánytagok hobbija a vadászat, mint Semjén Zsolt, Kovács Zoltán vagy éppen Lázár János.
A vadásztársaságokat tömörítő Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke maga Semjén Zsolt, akinek vadász beszélgetőpartnereink szerint több dolgot köszönhet az ágazat. Az ő közbenjárásával egyszerűsödtek például a fegyvertartási szabályok, és a bizonyos helyekre bőkezűbben csordogáló állami támogatásokat is neki tudják be a legtöbben.
A Kittenberger–Kovács tengely
Ettől függetlenül a közösségben sokan nem boldogok attól, hogy ennyire „rátelepedett” a politika a vadászatra, és hogy emiatt az emberek egy része a rongyrázó neresekkel vagy a fideszességgel azonosítja a tevékenységet. „Csak nem gondolhatják komolyan az emberek, hogy a 67 ezer magyar vadász mind fideszes”, csattant fel egy forrásunk. Egy másik vadász arra kért minket, hogy cikkeinkben „ne mossuk össze őket a vadászatot hagyományosan kedvelő elittel”. („Minket, akik sokan gyerekkorunk óta cseperedtünk vadásszá, akiket az apjuk meg a nagyapjuk nevelt természetszerető, a vadat megbecsülő erdőkerülővé, és akik Fekete István, Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond könyvein nőttünk fel.”)
Néhány forrásunk azt is megjegyezte, hogy ez az átpolitizáltság azért nem jár annyi előnnyel, mint amit a kívülállók gondolnak – még anyagi vagy jogszabályalkotási szinten sem.
Sokan elégedetlenek például azzal, ahogyan az új vadgazdálkodási tájegységeket kialakították. Ennek szükségességét azzal magyarázta a politika, hogy a a vadgazdálkodás szempontjából jobb, ha kisebb, homogén egységekre van osztva a terület, de bekerült egy sokakat hátrányosan érintő elem a törvénybe: e szerint a vadásztársaság határa nem terjedhet túl a tájegység határán, miközben az újonnan kialakított tájegységi határok vadásztársasági határokat vágtak ketté. Így a pórul járt társaságok működése ellehetetlenült az új haszonbérleti ciklusban. „Ezeket valószínűleg felszívták más társaságok. Vadászkörökben azt gyanítjuk, hogy kifejezetten az lehetett az újraosztás célja, hogy ez megtörténhessen, és a jobban fekvő társaságok területe nagyobbra nőhessen” – mondták erről nekünk.
Egy másik vadász arról panaszkodott, hogy a társaságok egy része a tönk szélén billeg, mivel a járvány miatt a bevételek visszaestek, de a vadkárt ugyanúgy meg kell téríteni: „mi, akik az érdemi munkát végezzük odakint, szenvedélyből, épp súlyos pénzügyi gondokkal küzdünk”.
Az is ellenérzést vált ki a régi vadászokból, hogy a sportot rövidebb ideje, hobbiként űző politikusok „pár év után elhiszik magukról, hogy mindenhez értenek, szakmai kérdésekbe is bele akarnak szólni”.
Arról is többen panaszkodtak, hogy amióta Kovács vezeti, a Nimródban tovább gyengült az amúgy sem túl erős koncepció, a szerkesztőség lecserélődött, nincsenek releváns szakmai viták, öncenzúra működik (például kényes témaként hónapokig nem mertek foglalkozni az afrikai sertéspestis terjedésével, amikor az már bőven téma volt itthon).
A vadászok sem akarják
Ennyiből talán már világos, hogy miért sántít nagyon a magyar helyzetben a kiállításra húzott Egy a Természettel koncepció, de ettől még a vadászok körében lehetne népszerű a rendezvény ötlete. Erre azonban háttérbeszélgetéseink és egyéb hozzánk befutó vélemények alapján nem mernénk megesküdni. Forrásaink mind hasonló aggályokat említettek a kiállítás kapcsán: többen Lázár János kritikáját osztották, miszerint a sima vadászati kiállítás felett egyszerűen eljárt az idő, és a hangzatos szlogenek ellenére nem látják garantálva, hogy az esemény sikeresen megugorja a kor elvárásait.
Semjén Zsolték rendszeresen emlegetik a külföldi vadászok bevonzását és általában a turizmus újraindítását is az esemény kapcsán, de forrásaink ezzel kapcsolatban is szkeptikusak voltak: laikus turista nem fog Budapestre jönni egy ilyen eseményre, külföldi vadász pedig jön elég így is, amikor épp nincs koronavírus, mondták, a bevételek nagyjából egyenlő arányban oszlanak meg a kül- és belföldi vadászok között (itt a 17. oldalon látható). „A '71-es kiállításnál ez egy fontos szempont volt, mert a Kádár-rendszer ebből a forrásból is tudott valutához jutni, de ma ez már nem probléma”, mondták.
Volt, aki a szervezést is belengő nepotizmusra panaszkodott: „Bors Richárd, aki egy vadászceleb, leginkább a vadászati szépirodalom terén alkotott, de felsőfokú végzettsége nincs, idegen nyelvet nem beszél, ma már a Nimródnál főszerkesztő-helyettes és a világkiállítás szakmai igazgatója. Azt mondják, neki azért vitte fel az isten a dolgát, mert Jenik Péter osztálytársa volt, aki Semjén Zsolt kabinetfőnöke.” Egy vadász arról írt a Telexnek:
„A Magyarországon tevékenykedő, a magyar vadgazdálkodást önerőből működtető több mint 60 000 egyszerű magyar vadász nem akarta ezt a világkiállítást. Megkockáztatom, hogy a vadászok érdekvédelmi szervezete, vagyis az Országos Magyar Vadászkamara sem, bár ezt bizton nem állíthatom. Ez a kiállítás a vadászathoz szintén közel álló, vezető politikusok ötlete volt, akik minden követ megmozgattak ahhoz, hogy megvalósítsák, még egy nagy elérésű, 120 éves magazint is einstandoltak hozzá.”
Eleinte egyébként sokan még lelkesek voltak, amikor 2016-ban felmerült a kiállítás ötlete, az idősebbek közül sokak lelki szemei előtt megjelent a ‘71-es rendezvény sikere. De aztán ahogy múlt az idő, egyre inkább látszott, hogy ez valami másról fog szólni, ráadásul a szervezési oldalon is kiütközött a dilettantizmus, állították nekünk többen.
Nemrég az Átlátszó foglalkozott azzal, hogy látszólag jelentős csúszásban van a kiállítás infrastrukturális része, ezzel kapcsolatban Kovács Zoltánék persze azt kommunikálták, hogy már célegyenesben járnak, és az esemény mindenképp meg lesz tartva. Ám ha az épületekről a tartalom felé nézünk, akkor is egyre nagyobb kihívásnak látszik, hogy idejére meglegyen minden. „Ha elindul 2016-ban a szervezés, akkor lehetett volna belőle valami, de sokáig csak téblábolás volt. Most itt vagyunk lassan öt hónapra a kiállítástól, és azt sem tudjuk, gyűjtik-e valahol a kiállítandó tárgyakat, vagy hogy folyik-e az ezekkel kapcsolatos ügyintézés” – mondta egy a vadászati intézményrendszerben magas pozíciót betöltő forrásunk arra utalva, hogy a külföldről behozott trófeák könnyen nemzetközi egyezmények hatálya alá eshetnek, ahol több hónapos ügyintézéssel kell számolni.
Egy másik vadász arról beszélt, senki ne gondolja, hogy ők nem tudják, milyen rossz üzenete van a kiállítás egyre vaskosabbra dagadó költségvetésének a jelenlegi gazdasági válságban.
Az elszabaduló költségekről mi is számos alkalommal beszámoltunk, ezért ezekről részletesen itt nem írunk, de a lényeg: az esemény rendezvényszervezési és kommunikációs költségei összesítések szerint már biztosan több mint ötmilliárd forintot visznek el (a végösszeg Kovács Zoltán tavalyi bejelentése nyomán 10 milliárdig is felmehet), és jelentős részben kormányközeli cégekhez vándorolnak, de részben emiatt újítják fel a Hungexpót is 55 milliárdból. A kedélyeket tovább borzolják olyan kisebb, de szimbolikus tételek, mint a szobrok és a tíztonnányi szarvasagancsból épülő kapu 240 millió forintért. Ha már ennyit elkölt a vadászatra a magyar állam, akkor azt okosabban is tehetné, vélekednek sokan:
Újra lehetne gondolni például a vadásztársaságok rendszerét, mert a mai forma egyre kevésbé tűnik alkalmasnak arra, hogy megfeleljen az olyan új kihívásoknak, mint a sertéspestis kezelése.
Lehetne támogatni a járvány miatt pénzügyi bajba került társaságokat.
Gondoskodni lehetne az utánpótlás-nevelésről, ugyanis elöregedőben van a vadásztársadalom.
Vagy éppen erősíteni lehetne a kapcsolatot, ösztönözni a gyümölcsözőbb együttműködést a természetvédelmi vagy akár a mezőgazdasági területtel, ahol a vadászokra sok hasznos szerep hárulhatna optimális esetben.
A vadásztársadalom növekvő része attól tart, hogy a szerintük is joggal kritizálható, manapság folyamatos politikai támadások kereszttüzében álló Egy a Természettel kiállítás rájuk ég, velük azonosítják majd. Egy a rendezvénnyel eleinte még szimpatizáló forrásunk a sokasodó negatívumok miatt úgy fogalmazott: sokan már annak örülnének jobban, ha az egész inkább elmaradna a járványhelyzetre hivatkozva. „Semmi nem úgy alakult az esemény körül, ahogyan kellett volna, és tartunk tőle, hogy lebőgés lesz a vége, miközben még a vadászokkal szembeni indulatokat is gerjeszti a társadalomban.”
Ehhez a cikkhez természetesen szerettük volna megszólaltatni a vadászat terén leginkább érdekelt kormánytagokat, különösen Kovács Zoltánt, vagy más fontos pozíciót betöltő személyt a kiállítást szervező irodától. Megkeresésünkre azonban sehonnan nem kaptunk választ, holott Semjén Zsolt például a Telexnek korábban külön is jelezte, hogy nagyon szívesen beszélne a vadászati kiállításról.
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2021/04/27/vadaszati-vilagkiallitas-vadaszat-termeszetvedelem-egy-a-termeszettel | https://web.archive.org/web/20230208063423/https://telex.hu/belfold/2021/04/27/vadaszati-vilagkiallitas-vadaszat-termeszetvedelem-egy-a-termeszettel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-vadaszok-hatan-is-csak-pup-semjen-zsolt-es-kovacs-zoltan-lazalma | Telex | hungarian-news | 2021-04-27 09:33:00 | [
"Kovács Zoltán (államtitkár)",
"Semjén Zsolt"
] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft."
] | [] | [
"vadászat",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
52,001 | Bortrezort, szivarszobát, mozitermet terveznek Tiborcz István cégének budavári luxusingatlanjába | Már a nyáron megkezdődhetnek a felújítási munkálatok azon a műemléképületen, amit Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje vásárolt meg a budai Várban 2019-ben. | Már a nyáron megkezdődhetnek a felújítási munkálatok azon a műemléképületen, amit Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje vásárolt meg a budai Várban 2019-ben. A 24.hu értesülései szerint a Fortuna utcai ingatlant nagyszabású beruházás keretében alakítanák luxus színvonalú családi házzá. A birtokunkba került tervek alapján a Karmelita-kolostortól mindössze néhány száz méterre fekvő ingatlan területét némileg megnövelnék, így három szinten több mint nettó 800 négyzetméternyi tér szolgálná a lakók kényelmét.
Bár az építkezés során a ház utcafronti homlokzatát az 1958-as állapotába kívánják visszaállítani, a belső tereket modern, részint luxusformában tervezik kialakítani.
Az elképzelések szerint látványos borospincét, ezen belül egy üvegfallal elválasztott, külön temperált bortrezort, valamint szivar- és moziszobát is kialakítanának a házban.
A teljes körű felújítás részeként létrehoznának a házban egy 67 négyzetméteres nappalit. Az átalakítás során több teraszt is építenének, továbbá belső fűszerkertet is telepítenének.
A tervek szerint a felújítások becsült költsége – feltehetően berendezés nélkül – meghaladja a 115 millió forintot.
Az ingatlant 2019 májusában vásárolta meg az IBC Real Estate Kft., ami Tiborcz István érdekeltsége. A vételár 370 millió forint volt. Ezt onnan lehet tudni, hogy a Budavári Önkormányzatnak a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében elővásárlási joga volt rá, amiről szélsebesen le is mondott azután, hogy Tiborcz István jelezte a vételi szándékát az ingatlanra. Az akkor még fideszes többségű, Nagy Gábor Tamás polgármester által irányított képviselő-testület mindössze egy hét leforgása alatt döntött az ügyben.
A tervek a Momentumhoz is eljutottak. Gelencsér Ferenc, a párt I. kerületi alpolgármestere a korábbi jegyző leveléből idézett, ami az elővásárlási jogról történő lemondás előkészítéséről szólt. Ebből a politikus szerint kiderült, hogy a korábbi fideszes önkormányzat magát összetörve állt el az adásvétel útjából.
Az IBC Real Estate Kft. azóta megjelent 2019-es pénzügyi beszámolójából az olvasható ki, a társaságnak éppen 370 millió forint, hosszú lejáratú kötelezettsége keletkezett abban az évben, tehát a vételárat feltehetően hitelből finanszírozták.
A felújítási tervek ismeretében megkerestük kérdéseinkkel Tiborcz Istvánt, akitől az átalakítás részletei mellett többek közt arról érdeklődtünk, milyen szándékai vannak az ingatlannal. Erre a BDPST Group (Tiborcz érdekeltsége) válaszolt: | https://24.hu/kozelet/2021/04/27/tiborcz-istvan-orban-viktor-budai-var-luxus-haz-muemlek-fortuna-utca-boros-pince-szivarszoba/ | https://web.archive.org/web/20231017084438/https://24.hu/kozelet/2021/04/27/tiborcz-istvan-orban-viktor-budai-var-luxus-haz-muemlek-fortuna-utca-boros-pince-szivarszoba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bortrezort-szivarszobat-mozitermet-terveznek-tiborcz-istvan-cegenek-budavari-luxusingatlanjaba | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-27 00:00:00 | [
"Nagy Gábor Tamás",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"IBC Real Estate Kft."
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,002 | A volt fideszes polgármester megkötötte, a jelenlegi felbontotta a felújítási szerződéseket Keszthelyen | Két beruházás szerződését már felmondta, egy másikét pedig a napokban bontja fel Keszthely fideszes városvezetése, miután az összesen több mint másfél milliárd forintos projektek alig haladnak. | Két beruházás szerződését már felmondta, egy másikét pedig a napokban bontja fel Keszthely fideszes városvezetése, miután az összesen több mint másfél milliárd forintos projektek alig haladnak.
A település korábbi kormánypárti polgármestere, Ruzsics Ferenc által vezetett képviselő-testület egy akkor még budapesti, ma már keszthelyi székhelyű céget, az InvestMondi-System Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízta meg, hogy több mint egymilliárd forint uniós pénzből újítsa fel az egyik helyi óvodát, a városi strandot és a Reischl sörházat. Ez utóbbi a legnagyobb projekt, az önkormányzat európai uniós forrásoknak köszönhetően 850 millió forintból újítja fel a műemlékvédelem alatt álló épületet, ahol a tervek szerint kézműves sörfőzde, sörterasz és szövetkezeti bolt is lesz. A projektet elvileg 2020 végén fejezték volna be.
Fontos kiemelni, hogy az InvestMondi-System Kft. minden esetben a legolcsóbb ajánlatot adta, ám a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) bejegyzésében arról ír, hogy ellenzéki képviselők már 2019-ben felhívták a városvezetők figyelmét arra: az InvestMondi-System Kft. ügyvezetője és tulajdonosa egy felszámolás alatt álló, hasonló nevű és tevékenységű cégben is érdekelt, illetve a KÉVE irreálisan alacsonynak tartotta a vállalási árat is.
A kivitelezések végül alaposan megcsúsztak, ezért, ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, az OLAF – egy bejelentés alapján – mindhárom projekttel kapcsolatban előzetes vizsgálati eljárást indított, a rendőrség pedig már az új fideszes városvezetés feljelentése alapján kezdett nyomozni a sörház és az óvoda felújítása ügyében.
Az önkormányzat oldalán elérhető dokumentum szerint a kivitelező a csúszást a pótmunkákkal és likviditási gondokkal magyarázta, valamint azzal, hogy „az OTP befagyasztotta szabad hitelkeretüket”. Ám március végi levelük szerint pénzügyi problémáik nagy részét megoldották és az alvállalkozók felé „intenzíven rendezni tudják/rendezik az elmaradt teljesítéseket”. Majd kijelentették, hogy készen állnak a sörház befejezésére, még úgy is, hogy állításuk szerint „álhírekkel, szóbeszédekkel, nyilatkozatokkal” tarkított környezetben kell teljesíteniük. De készek vagyunk rá – írta a cég ügyvezetője, Kamondi-Lukács Mónika, aki márciusban azért nem nyilatkozott a 24.hu-nak, mert állítása szerint férje Kamondi-Lukács Csaba intézi a cég összes ügyét.
Mindenesetre a levele nem hatotta meg az önkormányzatot, amely felbontotta a szerződést a kivitelezővel. Mint az önkormányzati előterjesztésben írják, a kivitelező nem tartotta be sem az e-építési napló folyamatos vezetésére vonatkozó kötelezettségeit, sem az ütemterveket, de arra is kitérnek az előterjesztésben, hogy csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt az önkormányzat feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a sörház ügyében. A Zala Megyei Kormányhivatal áprilisban állapította meg, hogy Kamondi-Lukács Csaba nem megfelelő jogosultsággal rendelkező műszaki vezető, a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett kamarai névjegyzéki nyilvántartásban nem szerepel ilyen nevű műszaki vezető. Végül az államkincstárral történt egyeztetés után a korábban benyújtott kifizetési kérelmeket visszavonják, az önkormányzat pedig a szerződés felbontása után átveszi a munkaterületet, és felkeresnek egy műszaki szakértőt, „a projekt státuszának megállapítása céljából”. | https://24.hu/belfold/2021/04/26/keszthely-reischl-sorhaz-unios-tamogatas-nagy-balint/ | https://web.archive.org/web/20230920102153/https://24.hu/belfold/2021/04/26/keszthely-reischl-sorhaz-unios-tamogatas-nagy-balint/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-volt-fideszes-polgarmester-megkototte-a-jelenlegi-felbontotta-a-felujitasi-szerzodeseket-keszthelyen | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-26 00:00:00 | [
"Kamondi-Lukács Csaba",
"Kamondi-Lukács Mónika",
"Ruzsics Ferenc"
] | [
"Investmondi-System Kft."
] | [
"Keszthely",
"Zala megye"
] | [
"EU",
"építőipar",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,003 | Kikértük a kórházi adatokat, 15 nap után vártak még egy hónapot, aztán elküldték a honlapot | Mivel az operatív törzs csak nagyon alapvető adatokat közöl a járványról, azokat is áttekinthetetlen formában, közérdekű adatigényléssel próbáltunk információt szerezni az Országos Kórházi Főigazgatóságtól. Ahogy korábban más állami szervekről, róluk is lepattantunk. | Mivel az operatív törzs csak nagyon alapvető adatokat közöl a járványról, azokat is áttekinthetetlen formában, közérdekű adatigényléssel próbáltunk információt szerezni az Országos Kórházi Főigazgatóságtól. Ahogy korábban más állami szervekről, róluk is lepattantunk.
Csupa olyasmit kértünk, amiket akár maguktól is közzétehetnének. Ezek az adatok segíthetnének tisztábban látni, milyen hatással van a járvány a kórházakra, milyen eredménnyel kezelték a második hullámot és a harmadik hullám felfutó szakaszát. (A kérdéseket március 8-án küldtük el, amikor még messze voltunk a csúcstól.)
Kíváncsiak voltunk például, hogy szeptembertől márciusig mennyi koronavírusos beteget ápoltak intenzív osztályon. Ezt az adatot csak külön kérésre árulják el néha a kormányinfón, így legfeljebb egy-egy napról vannak adataink. A napi közleményekben csak a kórházban levő fertőzöttek és a lélegeztetőn levők száma szerepel. Egyik sem egyezik meg az intenzíven levők számával, pedig ezt nagyon fontos lenne ismernünk ahhoz, hogy folyamatosan lássuk, mennyivel lépi túl a betegek száma az intenzíves kapacitást. A harmadik hullám csúcsán egyértelműen feszegettük, sőt a rendelkezésre álló információk alapján át is léptük ezt a határt, de adatok híján nem lehet erről átfogó képünk.
Szerettük volna megtudni azt is, mennyien halnak meg az intenzívre felvett betegek közül, és mennyien azok közül, akiket „sima” covid-osztályokon ápolnak. Kérdeztünk az ápoló-beteg arányról, ami kulcsfontosságú a betegek túlélési esélye szempontjából, és szerettük volna megismerni a kórházankénti adatokat is.
Tizenöt nap elteltével a főigazgatóság 45 nappal meghosszabbította a válaszadás határidejét, amire a veszélyhelyzeti szabályok miatt van lehetősége. Ahogy az utóbbi hónapokban láttuk, a hivatalok rendszeresen élnek is ezzel. A Népegészségügyi Központ munkatársai arra hivatkozva küldték el Hadházy Ákos képviselőt, hogy ha tartanák az eredeti, 15 napos határidőt, az veszélyeztetné a feladatellátást. Müller Cecília le is teremtette őket, miért nem találnak ki jobb szöveget.
A főigazgatóság már nem is bajlódott indoklással, egyszerűen közölte, hogy 45 nap múlva fog válaszolni. Végül hétfőn küldtek egy újabb levelet:
„Hivatkozással a 2021. márc. 08. napján benyújtott közérdekű adatkérésére, kérem, hogy az adatok tekintetében keresse fel a www.koronavirus.gov.hu weboldalt.”Vagyis elküldték az operatív törzs honlapjának linkjét, amin egyetlen általunk kért adat sem elérhető. Ez az a honlap, ahol nap mint nap szövegtengerben teszik közzé az adatokat, és az elmúlt egy évben még egy grafikont sem készítettek belőlük.
A kormány ennek ellenére büszke az adatszolgáltatásra. Gulyás Gergely miniszter novemberben azt mondta, „a kormány a kezdet kezdetétől azt tartotta fontosnak hogy alaposan, napi rendszerességgel őszinte adatokat közöljünk. (...) Összességében szerintem büszkén mondhatjuk, hogy a magyar adatszolgáltatási rendszer, összehasonlítva Európa többi államának adatszolgáltatási rendszerével, a legnaprakészebbek közé tartozik.” | https://444.hu/2021/04/27/kikertuk-a-korhazi-adatokat-15-nap-utan-vartak-meg-egy-honapot-aztan-elkuldtek-a-honlapot-ami-semmire-nem-ad-valaszt | https://web.archive.org/web/20230324004144/https://444.hu/2021/04/27/kikertuk-a-korhazi-adatokat-15-nap-utan-vartak-meg-egy-honapot-aztan-elkuldtek-a-honlapot-ami-semmire-nem-ad-valaszt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kikertuk-a-korhazi-adatokat-15-nap-utan-vartak-meg-egy-honapot-aztan-elkuldtek-a-honlapot | 444 | hungarian-news | 2021-04-27 00:00:00 | [] | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)"
] | [] | [
"covid-19",
"adatigénylés"
] | [] |
52,005 | Megszavazta a parlament, hogy alapítványokba szervezzék ki a közvagyont | Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket. | Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket.
Összesen 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, de ezen kívül az állam értékes ingatlanokat és részvénycsomagokat is átadott. Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjait a kormány ezután nevezi ki, de az eddigi gyakorlatból látszik, hogy ezeket általában miniszterekkel, fideszes képviselőkkel vagy megbízható káderekkel töltik fel. Később pedig az alapítói jogok is átszállnak az alapítványra, így az új tagokat már ők választhatják meg. Az Alaptörvényt pedig decemberben direkt úgy módosították, hogy az alapítványi rendszerhez csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni. Ráadásul a nekik juttatott vagyon vagy támogatás sem számít már közpénznek. Az egyetemek átszervezésébe pénteken az Európai Bizottság is belekötött, amikor Orbán a pénzek elosztásáról tárgyalt.
A kiszervezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az intézményekkel ezután az adófizetőknek ne lenne dolga, hiszen csak egy részük kapott részvénycsomagokat a működéshez. A többieket továbbra is az államnak kell finanszíroznia. A törvény szerint ezek a költségvetés tervezésekor előresorolt tényezőnek számítanak. Ahogy erről korábban Magyari Péter kollégánk írt: „A fideszesek leépítik az államot, félelmükben, hogy elveszthetik az irányítását. Ezzel megőrizhetnek hatalmi pozíciókat, de végső soron a magyar államot gyengítik meg, és a demokratikus ellenőrzés lehetőségét csorbítják.”
Nem marad vidéken állami egyetem
A keddi szavazással a szegedi egyetem a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány fenntartásába került, pedig tavaly nyáron Palkovics László még arról beszélt, hogy a vidéki egyetemek állami fenntartásban maradnak. Mivel az egyetem polgárai itt sem kaptak valódi garanciákat arra, milyen jogaik maradnak a modellváltás után, a döntés nagy feszültségeket keltett az intézményen belül, még a januári szavazás is káoszba fulladt. A fenntartói jogokkal együtt a közalapítvány az egyetem ingatlanjait is ingyen megkapja.
A Pécsi Tudományegyetem pedig az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványhoz került. Itt már az is kiderült, hogy mire számíthatnak, hiszen a kormány Szili Katalint szánná az egyik kuratóriumi tagnak mint nem kormánypárti embert, csakhogy a volt szocialista házelnök az elmúlt 11 évben olyan intenzitással idomult a NER-hez, hogy ma már miniszterelnöki megbízottként dolgozik. A szegedihez hasonlóan a pécsi egyetemen is érdemi garanciák nélkül kellett rábólintaniuk a modellváltásra. A két egyetem helyzetéről nemrég riportot is forgattunk:
Az öt karral működő egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogait az állam az Egri Főegyházmegyének adja át „a hitéleti, szociális, oktatási és kulturális feladatainak elősegítése érdekében”. A HVG úgy tudja, Palkovics László tavaly ősszel üzente meg az egri érseknek, hogy vegye át a helyi egyetemet, de az egyházban tartottak attól, hogy az SZFE-hez hasonló botrány robban ki. Az intézményben megszavazták a fenntartóváltást, mivel attól féltek, hogy máskülönben beolvasztanák őket a miskolci egyetembe. Ugyanakkor a tanárok kérték, hogy az alapító okiratba kerüljön be a lelkiismereti és tanszabadság tiszteletben tartása, és hagyják változatlanul a szenátus jogköreit.
A törvény megszavazásával idén augusztus 1-jétől az egyetemhez tartozó gyakorlóiskolát és a gazdasági társaságokat is megkapja jogutódként a létrejövő Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Az egyház összesen 34 ingatlant kap, amik között vannak iskolai épületek, kollégiumok, apartmanok, egy parádi tábor és egy sporttelep is.
Elfogadták azt is, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem is alapítványi fenntartásba kerüljön. Ehhez az intézmény ingatlanjait is átadja az állam. Szintén egy alapítványra bízták a Dunaújvárosi Egyetemet is az ingatlanjaival együtt, de ugyanígy járt a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Testnevelési Egyetem is. Ugyanakkor a Semmelweis Egyetemet megkapó alapítvány az ingatlanvagyon mellé 9 777 658 darab Richter-részvényt is kapott.
A sárospataki főiskola idén augusztusban válik önálló egyetemmé Tokaj-Hegyalja Egyetem néven, miután leválik az egri Eszterházy Károly Egyetemről, és az állam máris egy alapítványnak adta. Ráadásul a közalapítvány az ingatlanok mellé megkapja az állami Grand Tokaj Zrt. részvényeit is. Az eddigi nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy a turisztikai és borászati képzést erősítik meg.
A mostani szavazás után csak öt állami egyetem marad: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.
Szabad a pálya a politikai kinevezetteknek
Az egyetemek átadásán kívül megszavaztak egy olyan salátatörvényt is, ami lehetővé teszi, hogy a hivatalban lévő polgármesterek is kaphassanak fizetést az egyetemek fölé ültetett alapítványoktól. Ez különösen jól jöhet Kecskemét fideszes polgármesterének, Szemereyné Pataki Klaudiának, akit már beültettek a Neumann János Egyetem fölé helyezett alapítvány felügyelő bizottságába, amiért a polgármesteri fizetése mellé 1,6 millió forintot kaphat havonta.
A kecskeméti polgármesteren kívül Győr fideszes polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást is beültették a Széchenyi Egyetemet irányító kuratóriumba, Miskolc ellenzéki polgármesterét, Veres Pált pedig a Miskolci Egyetem fölé helyezett kuratóriumba hívta meg Varga Judit. Az egyetemek átadásáról szóló vitákban a kormánypártiak előszeretettel mutogattak Veres kinevezésére, amivel azt próbálták igazolni, hogy nem csak fideszesek kerülhetnek a kuratóriumokba.
Ugyanezzel a törvénnyel újabb ingatlanhoz jutott a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány (ahol Szijjártó Péter is kuratóriumi tag): megkapott egy kiürített kórházépületet a Zrínyi utcában. A korábban már alapítványosított Miskolci Egyetem alapítványa pedig megkapta az államtól a Csanyik-völgyben található volt tüdőszanatórium épületét, valamint az Ózdi Acélművek 20 százalékos részesedését. A Vidnyánszky-féle Színház- és Filmművészetért Alapítvány most az Uránia mozi 15 millió forintos állami részesedésével gazdagodik, a Millenáris Alapítvány pedig a Thália Színház ingatlanjait és 4 millió forintos üzletrészét szerezte meg.
Ugyanakkor a módosítás miatt mostantól a vagyonkezelő alapítványokra is vonatkozik a közbeszerzési kötelezettség.
Részvények, birtokok, paloták
Létrehozták a Hauszmann Alapítványt, ami Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával foglalkozik, és amihez egy emlékházat és tudásközpontot is alapítanának. A vagyonkezelő alapítvány erre 10 különböző helyrajzi számon lévő, szentendrei ingatlant kap az államtól.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát a Makovecz Campus Alapítvány kapta meg, ami a javaslat szerint „a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzések fejlesztése, a továbbképzéseken résztvevők támogatása, a piliscsabai egykori egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudatot és összetartozást erősítő, értékmegőrző, tudományos és társadalmi feladatok” ellátásával foglalkozik, majd. A törvény szerint a Makovecz-épület egy tudásközpontként működne tovább, ahol oktatási és tehetséggondozási feladatokat látnának el, és működésével erősítené és fokozatosan bővítené a humán tudományterületet.
Az állam maradék MOL-részvényeit (42 977 996 darab) is egy külön alapítványba szervezték ki. A Mol-Új Európa Alapítvány célja elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ezzel a közalapítvány gyakorlatilag átveszi a MOL támogatási rendszerét.
A jelenleg Lázár János irányítása alatt álló Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány vagyonkezelésébe adja az állam. Valamit az állami tulajdonú területek mellé a közalapítvány indulótőkeként megkapja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is.
Létrejön a Magyar Kultúráért Alapítvány is, ami tulajdonképpen a Demeter Szilárd köré szervezett intézmények ingatlanvagyonát kapja meg. Így az alapítványhoz került a Petőfi Irodalmi Ügynökség, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft is, amikkel együtt jár a a Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget déli része, a Bem rakpartra néző Andrássy-palota, a zsennyei, szentendrei, mártélyi, galyatetői, kecskeméti és hódmezővásárhelyi alkotóház, a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelep és a Hódmezővásárhelyi Művésztelep.
Szerencsejáték, dohánykereskedelem, végrehajtók, felszámolók
Létrehozták a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságot is. Bár ez a törvény nem közvetlen vagyonátadásról szól, de itt is tetten érhető az a logika, ami szerint a mostani kormány kinevezettjei bőven a cikluson átnyúlóan ellenőrizhetnének bizonyos állami feladatokat. Októbertől ez a hatóság foglalkozik:
a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával;
az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával;
a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
a felszámolók felügyeletével, hatósági ellenőrzésével és szabályozásával.
Ezen felül pedig az állam nevében megköti a koncessziós szerződéseket.
Az elnöki vagy az elnökhelyettesi posztokra még csak pályázatot sem kell kiírni. A felügyeleti hatóság központi költségvetési szervként működik majd, aminek a vezetőjét Orbán Viktor 9 évre nevezheti ki. Ha ez lejár, egyszer újra kinevezhető. A négy elnökhelyettest szintén az elnök választja maga mellé kilenc évre. A hatóság elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg. | https://444.hu/2021/04/27/megszavazta-a-parlament-hogy-alapitvanyokba-szervezzek-ki-a-kozvagyont | https://web.archive.org/web/20230726065308/https://444.hu/2021/04/27/megszavazta-a-parlament-hogy-alapitvanyokba-szervezzek-ki-a-kozvagyont | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszavazta-a-parlament-hogy-alapitvanyokba-szervezzek-ki-a-kozvagyont | 444 | hungarian-news | 2021-04-27 12:26:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"klientúra",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,007 | A hatvanpusztai Orbán-majorsághoz fogható méretű birtok épül Balatonhenyén | Mint a kis gömböc, egyre csak hízik az a hatalmas balatonhenyei birtok, amiről először egy éve mutattunk drónfelvételeket. A mostanra Orbán Győző hatvanpusztai majorságát megközelítő méretű beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán kezdte el 2019-ben, majd nem sokkal később tovább is adta rokonainak és kormány-közeli ismeretségi körének. A terület most egy olyan tőkealap tulajdonában van, aminek kezelője Tiborcz István egy barátjának a cége. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő segítségével pilótával ellátott kisrepülőgépről fotóztuk a tájvédelmi körzetben fekvő, mostanra közel 20 ezer négyzetméteres birtokot. | A közelmúltban Varga Judit igazságügyminiszter és családjának CSOK-támogatásból is épült nyaralója kapcsán is ismertté vált településen, Balatonhenyén a helyi házakhoz, nyaralókhoz képest kiugróan nagyméretű ingatlanprojektet nem nehéz megtalálni. Tavaly ilyenkor számoltunk be arról, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint „ez a történet a NER-es feudalizmusról szól, kastéllyal, tiszttartó házzal, külön fürdővel, mulatóházzal”.
Ezer négyzetméteres kastély épül a világörökség-várományos természetvédelmi területen
„Ez a történet a NER-es feudalizmusról szól, kastéllyal, tiszttartó házzal, külön fürdővel, mulatóházzal” – így foglalta össze Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az általa Korrupcióinfó címmel rendezett heti sajtótájékoztató-sorozat legújabb bejelentését, melynek helyszínére az Átlátszó stábja is elkísérte a képviselőt egy drónnal és egy kamerával.
A korábbi cikkünkben bemutatott birtok azóta az eredeti, több telekből összevont, 8992 ezer négyzetméteres területből szomszédos telkek odacsatolásával majdnem kétszeresére bővült. Az építéshatósági online adatbázis szerint a területen főépület (739,06 m2), nyári-lak (107,38 m2) és fürdőépület (170,48 m2) is készül, és idén az épületek további bővítésére kért engedélyt a tulajdonos a Veszprém Megyei Kormányhivataltól.
A balatonhenyei ingatlan jelenlegi tulajdonosa, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. egy évvel ezelőtt még csak mint a beruházás eredeti tulajdonosát, Guller Zoltánt a sógorán keresztül a birtok következő tulajdonosához, Ruff Zoltánhoz kapcsoló szálként tűnt fel. A kft egy budai, XII. kerületi címre (Apor Vilmos tér 11-12.) van bejegyezve, de amikor telefonon kerestük a céget az irodaház központi számán, ott nem tudtak róluk. Tavalyi cikkünkben részletesen írtunk a telek és a beruházás – akkori – tulajdoni viszonyairól. A cég ügyvezetője Guller sógora, Dippold Miklós.
Tavalyi cikkünkben így ismertettük az akkori tulajdoni viszonyokat a birtok kapcsán:
A tulajdonosa ősz óta már nem Guller, hanem a Mészáros Beatrix médiacégét (Media Vivantis Műsorszolgáltató Zrt.) vezető Ruff Zoltán. Ő korábban az Erzsébet utalványokról ismert, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által tulajdonolt, 2017-ben felszámolt Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője is volt, de megfordult a Hír TV-nél és az ECHO TV vezetőségében is.
Ruff Zoltánról azt is tudni lehet, hogy 2002–2004 között a NEO MET Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft. egyik vezetője volt. Ez a cég akkoriban Simicska Lajosé volt, később Nyerges Zsolthoz, s végül Mészáros Lőrinc kezébe került. Ruff és Guller több szálon is köthető egymáshoz: például Guller feleségének testvére, Dippold Miklós szerepelt a Guller, majd Ruff által tulajdonolt balatonhenyei telek közelmúltbeli tulajdonosai között.
Dippold az ügyvezetője egy Ruff Zoltán tulajdonában lévő cégnek, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft-nek, illetve az ügyvezetője még egy olyan cégnek is, melynek tulajdonosa az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője, Horváth Péter. Dippold és Horváth társtulajdonosok a Dunazug Vagyonkezelő Zrt.-ben.
Azóta Ruff Zoltán az akkor még általa tulajdonolt Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.-be apportálta a birtokot, majd a kft – és így a balatonhenyei beruházás is – a Közép-Európai V. Magántőkealap tulajdona lett. Ennek tulajdonosi háttere nem nyilvános adat, csak annyit lehet tudni a cégbírósági adatokból, hogy az alap kezelőjének (Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.) vezetője és felerészben tulajdonosa a Tiborcz István barátjaként ismert Szécsényi Bálint.
Az alapkezelő ugyanarra a címre (Budapest, Pasaréti út 122-124.) van bejegyezve, mint az ismert Tiborcz-érdekeltség, a BDPST Zrt. Ez a pasaréti úti irodaház a székhelye a Közép-Európai V. Magántőkealap másik, decemberben létrehozott cégének, a PSRT 122 Holding Zrt.-nek is. Ennek a cégnek is Szécsényi Bálint az ügyvezetője. Ez a címe továbbá az Equilor Zrt.-nek és több hozzájuk kapcsolódó cégnek, valamint több Tiborcz-érdekeltségnek is. A hvg többek között azt írta erről az irodaházról, hogy annak „nagy részét ma Tiborcz István és barátai, üzlettársai bérlik”. Tiborcz és Szécsényi üzleti kapcsolatait a Válaszonline cikke részletezte.
Hogy ebből a baráti és rokoni körből kié a balatonhenyei ingatlan, egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy a faluban nemcsak az építkezés közvetlen szomszédságában fekvő telkekkel bővült, hanem ez a projekt szinte „zsebre teszi” az egész, száz főnél alig több lakosú települést.
Januári látogatásunkkor láttuk, hogy a birtokhoz vezető utat és az azon közlekedőket, mint egy magánúton, egy ott parkoló autóból felügyelték, az út melletti területeken pedig a hatalmas építkezéshez használt építőanyagot tárolják. Az ingatlan bővítése kapcsán érdekes részlet még, hogy a birtokon belül egyes telkek tulajdoni lapján más, de a beruházáshoz kapcsolódó tulajdonosok szerepelnek. Köztük a kivitelező cég, a budajenői Maros 35′ Építőipari Bt. tulajdonosa és a birtokot jelenleg tulajdonló cég (Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.) alapítását ellenjegyző ügyvéd is.
A száz főnél alig több lakosú település a Káli-medence Tájvédelmi Körzet és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, a beruházás Natura 2000-es védettségű területekkel van körülvéve, egy szakaszon az építkezéshez használt út a védett területbe bele is lóg.
Ottjártunkkor éppen nem folyt munka az építkezésen, amire egyik forrásunktól kaptunk egy lehetséges magyarázatot: szerinte az építkezésen Romániából érkező munkások dolgoznak, akik a vírushelyzet miatt nem tudtak átjönni a határon. E forrásunk szerint a vendégmunkásokat az önkormányzat épületének emeletén korábban turisták számára kialakított helyiségekben szállásolták el. A helyi önkormányzatot most is hiába kerestük a szálláshely bérletére vonatkozó kérdéseinkkel, de a szálláshely kiadásáért felelős ügyintéző végül telefonon megerősítette, hogy valóban építőmunkásoknak adták ki az ingatlant.
Erre az önkormányzati tulajdonú szálláshelyre kapott a település 2020 nyarán 6 millió forintos önkormányzati szálláshely fejlesztési támogatást a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében. Ezt a programot a cikkünkben tárgyalt birtok első tulajdonosa és a beruházás elindítója, Guller Zoltán által vezetett Magyar Turisztikai Ügynökség felügyeli.
Az építkezés kivitelezője, a budajenői székhelyű Maros 35′ Építőipari Bt. vezetője telefonos megkeresésünkkor annyit mondott, hogy év végére tervezik befejezni az építkezést. Rajtuk keresztül szerettük volna feltenni a kérdéseinket a beruházás tulajdonosának is, de erre nem kaptunk lehetőséget. Az e-mailben feltett kérdéseinkre a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője sem válaszolt.
Fotók: Németh Dániel. Köszönet Hadházy Ákosnak a légi fotók készítéséhez nyújtott segítségéért. | https://atlatszo.hu/2021/03/17/a-hatvanpusztai-orban-majorsaghoz-foghato-meretu-birtok-epul-balatonhenyen/ | https://web.archive.org/web/20210928192713/https://atlatszo.hu/2021/03/17/a-hatvanpusztai-orban-majorsaghoz-foghato-meretu-birtok-epul-balatonhenyen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hatvanpusztai-orban-majorsaghoz-foghato-meretu-birtok-epul-balatonhenyen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-03-17 22:04:00 | [
"Dippold Miklós",
"Guller Zoltán",
"Horváth Péter (Kisfaludy)",
"Ruff Zoltán",
"Szécsényi Bálint"
] | [
"Equilor Befektetési Zrt.",
"Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.",
"Közép-Európai V. Magántőkealap"
] | [
"Balatonhenye",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőkealap"
] | [] |
52,008 | Egymás ellen versenyzett Mészáros Lőrinc és a veje | Érdekes családi vetélkedés bontakozott ki a több mint 50 milliárd forintból épített állami autó-tesztpályát kezelő Autóipari Próbapálya Zala Kft. egyik közbeszerzése körül, amelyben irodaszárny kivitelezésére kerestek céget. | Érdekes családi vetélkedés bontakozott ki a több mint 50 milliárd forintból épített állami autó-tesztpályát kezelő Autóipari Próbapálya Zala Kft. egyik közbeszerzése körül, amelyben irodaszárny kivitelezésére kerestek céget. Nem egy teljesen új épületről, hanem egy meglévő ingatlan átalakításáról van szó.
A megbízásért versenybe szállt
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos, miniszterelnöki barát egyik legnagyobb cége, a ZÁÉV Zrt.
a Mészáros Lőrinc vejeként is ismert Homlok Zsolt érdekeltsége, a Homlok Zrt.
a zalaegerszegi Homeland Kft. és
a budapesti EB Hungary Invest Kft..
A megbízást végül nettó 379,8 millió forintos ajánlattal a Homlok Építő Zrt. nyerte el az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint.
Homlok Zsolt 2017-ben vette feleségül a felcsúti multimilliárdos kisebbik leányát, Mészáros Ágnest, aki ma már a Homlok-Mészáros Ágnes nevet használja. A házaspár a Properitus Vagyonkezelő Kft.-n keresztül birtokolja a Homlok Építő Zrt. többségi tulajdonrészét. Az irodaépítésre szintén jelentkező ZÁÉV Zrt. a Pannon Speed Pro Zrt.-n keresztül a Mészáros család vagyonkezelő cégének, a Talentis Group Zrt.-nek a tulajdonában van, utóbbiban pedig Homlok-Mészáros Ágnes igazgatósági tag. Leegyszerűsítve: Homlok-Mészáros Ágnes férjével közös cégével és családi érdekeltségével is nekifutott a közbeszerzésnek.
Apró érdekesség, hogy a megbízáshoz szükséges biztosításhoz az alkuszi munkát is egy Mészáros-érdekeltség, a HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. végezte. A HUNInsurance Kft.-ben tavaly vásárolt stratégiai tulajdonrészt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hungarikum Alkusz Kft., tulajdonképpen Mészárosék megvették a konkurenciát.
Nem ez az első alkalom, hogy Mészárosék családilag, különböző érdekeltségeikkel repülnek rá egy közpénzes megbízásra:
A Homlok Zrt., amelyben az Opten szerint Homlok Tibor a kisebbségi tulajdonos, szép eredményeket tudhat magáénak: 2019-et 4,8 milliárd forintos forgalom mellett 482,7 millió forintos adózott eredménnyel zárták, ebből 250 millió forintot vettek ki osztalékként. Éppen annyit, mint egy évvel korábban. Ennél azonban sokkal nagyobb számokat produkál Homlok Zsolt másik érdekeltsége, a milliárdos állami megrendelésekkel kitömött Vasútvillamosító Kft., aminek eredményeiről már nem lehet konkrétumokat közölni, ugyanis tulajdonosi szálai egészen Svájcig nyúlnak. Egyelőre annyi látszik, hogy három év alatt 6,6 milliárd forint nyereséget hozott össze Homlok Zsolt érdekeltsége és eddig 4,4 milliárd forint osztalékkivétnek van nyoma. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat: | https://24.hu/kozelet/2021/04/27/homlok-zsolt-meszaros-tesztpalya/ | https://web.archive.org/web/20220809084453/https://24.hu/kozelet/2021/04/27/homlok-zsolt-meszaros-tesztpalya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymas-ellen-versenyzett-meszaros-lorinc-es-a-veje | 24.hu | hungarian-news | 2021-04-27 00:00:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Autóipari Próbapálya Zala Kft.",
"Homlok Zrt.",
"Hungarikum Alkusz Kft.",
"HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft.",
"Pannon Speed Pro Zrt.",
"Properitus Vagyonkezelő Kft.",
"Talentis Group Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Zala megye"
] | [
"építőipar",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,009 | 150 milliós támogatást kaptak állatjólétre, mégis állatkínzás miatt nyomoz a rendőrség | Soványnak tűnő tehenekre, elhullott állatokra bukkantak az állatvédők egy kiskunlacházi marhatelepen. A rendőrség vizsgálatot indított, a tulajdonos hallgat. Pedig a telepet működtető cég öt év alatt összesen 843 millió forint állami támogatásban részesült, 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében. | Április 11-én vasárnap az Ebsegély állatvédő egyesület kért segítséget a Facebook-oldalán egy Kiskunlacházi tanya kapcsán, ahol ahogy ők fogalmaztak: „rengeteg csontsovány tehén és borjú. Sok elhullott állattetem” volt.
A Holstein-fríz fajtájú tehenekre a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén bukkantak. A rendőrség és a hatósági állatorvos is a helyszínen ellenőrizte a bejelentést. Információink szerint a kft. mindkét telepét ellenőrizték a hatóság emberei.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint állatkínzás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen.
Az Ebsegélynek besegítő Országos állatvédőrség arról írt, hogy „volt egy kis közjáték, mert három férfi gyorsan szeretett volna a tetemekkel teli autóval elsuhanni, de nem jött össze nekik. Köszönjük a Ráckevei Rendőrök munkáját!”. Ezt a kijelentést viszont a rendőrség cáfolta, mint fogalmaztak: „a tetemek eltüntetésére utaló adat/információ az eljárás során nem merült fel”. Azt viszont megerősítették, hogy hét elhullott állatot találtak a rendőrök, amelyek elszállítására az intézkedések megtörténtek. Az élő állatok végül maradtak a helyükön, a vizsgálat pedig elindult az ügyben.
Az 1991-ben alapított cégnek, amelynek számos tulajdonosa van, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztése a főtevékenysége.
Jól tejelnek a tehenek
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a szarvasmarhatartáshoz számos állami támogatás kapcsolódik – nincs ez máshogy a 2019-ben 470 milliós árbevételű Fríz-farm esetében sem.
A cég öt év alatt összesen 843 603 709 Ft állami támogatásban részesült. 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében.
Emellett a Magyar Államkincstár honlapjáról kiderül, hogy a cég többek közt kapott pénzt:
Válságkezelő Program – tejhasznú tehéntartás átmeneti támogatása;
Termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatása;
Pénzügyi fegyelem visszatérítése;
Területalapú támogatás;
Húsmarhatartás támogatás – 2007-től elválasztott;
Nemzeti tejtámogatás jogcímen.
Bár szerettük volna megtudni, mi a tulajdonos álláspontja a történtekről, érdeklődésünkre ránk csapta a telefont, így nem derült ki, hogy miért tűnnek soványnak a tehenek és borjak, miért hever hét tetem a gazdaságban, valamint sor került-e az állatvédők által említett „menekülésre”.
Fajtajelleg, hogy kilátszanak a bordák
Hasonlóképpen nem akart nyilatkozni nekünk az ügyben eljáró hatósági állatorvos Szelényi Zoltán se, akitől azt szerettük volna megtudni, vajon soványak-e a tehenek. Ezt azért nehéz első pillantásra eldönteni, mert a húsmarhákkal ellentétben a Holstein-fríz egy kifejezetten csontos, szinte szögletes marhaféle, ami esetében fajtajelleg, hogy a bordák kilátszanak. A leírás szerint „a fajta ideális küllemmel rendelkezik (finom, nemes tejelő jelleg, hosszú és mély, viszonylag lapos mellkas, terjedelmes has, szikár, vékony csontozat, terjedelmes ideális teknő alakú tőgy)”.
Holstein-fríz szarvasmarha fajtabemutató, OMÉK 2017., v170924-6-034
Holstein-fríz szarvasmarha fajtabemutató. Szarvasmarha, szarvasmarhák, állat, állatok, háziállat, háziállatok a kiállításon. 78. Országos Mezőgazdasági és Él…
A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületét is megkerestük, hogy hány állatkínzási esetről tudnak tagjaik között, illetve van-e erről bármiféle statisztikájuk. Az hamar kiderült, a Holstein-fríz nagyon érzékeny állat, és ha nem megfelelő gondozást kap, nem tejel, ez pedig a nagyüzemi állattartásban a legrosszabb, ami egy állattal történhet. Tájékoztatásuk szerint tagjaik közt az elmúlt években nem történt állatkínzási eset, pont amiatt, hogy gazdálkodóként legfőbb céljuk az állatok jóltartása, pont a bevételek maximálizálásának céljából.
A Bűnügyi Statisztikai Rendszerből kiderül, hogy 2013–2018 között 34 esetben indult eljárás állatkínzás miatt szarvasmarhákra vonatkoztatva. Összehasonlításképp: kutyák esetében 1881 regisztrált bűncselekményt tartanak számon.
Nyitókép: Holstein-fríz fajtájú tehenek a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén. Forrás: Ebsegély/Facebook | https://atlatszo.hu/2021/04/20/150-millios-tamogatast-kaptak-allatjoletre-megis-allatkinzas-miatt-nyomoz-a-rendorseg/ | https://web.archive.org/web/20210917091653/https://orszagszerte.atlatszo.hu/150-millios-tamogatast-kaptak-allatjoletre-megis-allatkinzas-miatt-nyomoz-a-rendorseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/150-millios-tamogatast-kaptak-allatjoletre-megis-allatkinzas-miatt-nyomoz-a-rendorseg | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-04-20 00:00:00 | [] | [
"Farm-Fríz Kft."
] | [
"Kiskunlacháza",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,010 | KÖZÖS BEADVÁNNYAL FORDUL A HATPÁRTI ELLENZÉK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ AZ ALAPÍTVÁNYOSÍTÁS ÜGYÉBEN | Beadványban kérik, hogy a testület semmisítse meg az április 27-én elfogadott közvagyonátmentő alapítványi törvényt. A hat ellenzéki párt szerint meg kell állítani az ország kifosztását, ezermilliárdos közvagyonról van szó. | Ezt közölte az Azonnali érdeklődésére az MSZP, a DK és az LMP sajtóosztálya április 28-án délután. Az egységes szövegű, rövid közlemény szerint április 27-i, közös sajtótájékoztatójukon az összellenzék képviselői már leszögezték, „ígéretet tesznek arra, hogy a haveroknak kijátszott nemzeti vagyont a 2022-es kormányváltást követően visszaszerzik és visszaadják a magyar embereknek”.
Az Országgyűlésben a Fidesz-KDNP-s kétharmados többség és független képviselők – Volner János és Fülöp Erik volt jobbikos és mi hazánkos politikusok –, illetve Ritter Imre német nemzetiségi szószóló szavazatával átment az a sarkalatos törvény, amely mintegy 1000 milliárd forintos közvagyont utal a pár éve létrehozott, vagyonkezelő közalapítványi formájában, kormánypárti befolyású kuratóriumok alatt működő testületek tulajdonába.
Az alapítványi vagyont számos állami tulajdonban lévő épület, kastély, drága bérház, közparkok, és a MOL Nyrt., illetve a Richter eddig állami tulajdonban lévő részvénycsomagjai fogják gazdagítani.
Az Azonnalinak korábban interjút is adó, a kormány korlátlan járványügyi felhatalmazását alkotmányos alapon kritizáló Karsai Dániel ügyvéd-alkotmányjogász még április 28-án reggel, Facebook-oldalán vetette fel: ugyan „illúziói nincsenek” de reméli, az ellenzéki parlamenti képviselők azért indítványozni fogják az Alkotmánybíróságnál, hogy a most elfogadott törvényt az semmisítse meg.
Az ügyvéd úgy fogalmazott: „amíg a siker esélye nem nulla, és nincs más jogi lehetőség, azt kell csinálni, amit lehet. Ezt meg lehet. Ja, meg kifogásokat keresni, az is lehet, de az nem érdekel, amit egy szavazattal vagy annak hiányával még ki fogok tudni fejezni egy év múlva.”
Hozzátette, a bíróság döntésétől függően ennek az is haszna lehet, hogy amennyiben a törvényt elutasítják, úgy az Alkotmánybíróság szerepéről is „lehull a lepel” az ügy kapcsán.
Arról, hogy miért nem vált ki nagy felháborodást a közvagyon alapítványokba való kiszervezése, Szűcs Donát véleménycikkét itt olvashatjátok. | https://azonnali.hu/cikk/20210428_kozos-beadvannyal-fordul-a-hatparti-ellenzek-az-alkotmanybirosaghoz-az-alapitvanyositas-ugyeben | https://web.archive.org/web/20210619160509/https://azonnali.hu/cikk/20210428_kozos-beadvannyal-fordul-a-hatparti-ellenzek-az-alkotmanybirosaghoz-az-alapitvanyositas-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozos-beadvannyal-fordul-a-hatparti-ellenzek-az-alkotmanybirosaghoz-az-alapitvanyositas-ugyeben | Azonnali | hungarian-news | 2021-04-28 15:45:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,013 | Felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek két férfit, akik ajánlóíveket hamisítottak a 2018-as választáson | A választás rendje elleni bűntette, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be hat elkövetővel szemben. Közülük két férfi a négy nő segítségével, hamis ajánlóívekkel került fel két különböző párt országgyűlési képviselőjelölt listájára, és jogosulatlanul vette igénybe az egymillió forint összegű állami támogatást, olvasható az Ügyészség közleményében. | A választás rendje elleni bűntette, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be hat elkövetővel szemben. Közülük két férfi a négy nő segítségével, hamis ajánlóívekkel került fel két különböző párt országgyűlési képviselőjelölt listájára, és jogosulatlanul vette igénybe az egymillió forint összegű állami támogatást, olvasható az Ügyészség közleményében.
A két férfi az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a Komárom-Esztergom Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben országgyűlési képviselőjelöltként szeretett volna indulni. A két férfi azonban nem tudta a kellő számú ötszáz ajánlást összegyűjteni, ezért a négy nő segítségével olyan ajánlóíveket adott le, melyen olyan állampolgárok adatai és aláírásai is szerepeltek, akik nem adtak ajánlást a jelölteknek. Az ily módon meghamisított ajánlóíveket vagy maga a jelölt, vagy egy általa felkért személy írta alá aláírásgyűjtőként. A két férfi így jogosulatlanul kapta meg az egymillió forint összegű állami támogatást.
Az ügyészség indítványozta, hogy a Tatabányai Törvényszék a két férfival szemben felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, három nővel szemben pénzbüntetést szabjon ki, egyik nőt pedig bocsássa próbára. | https://444.hu/2021/04/30/felfuggesztett-szabadsagvesztesre-iteltek-ket-ferfit-akik-ajanloiveket-hamisitottak-a-2018-as-orszaggyulesi-valasztason | https://web.archive.org/web/20211206181709/https://444.hu/2021/04/30/felfuggesztett-szabadsagvesztesre-iteltek-ket-ferfit-akik-ajanloiveket-hamisitottak-a-2018-as-orszaggyulesi-valasztason | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-szabadsagvesztesre-iteltek-ket-ferfit-akik-ajanloiveket-hamisitottak-a-2018-as-valasztason | 444 | hungarian-news | 2021-04-30 00:00:00 | [] | [] | [
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
52,015 | Pénzszállítók egyesülnek: három csapat volt, a NER 1, a NER 2 és a NER 3, ketten maradnak | Garancsi István cége vásárolhatja fel a háromszereplős pénzszállító piac legkisebb cégét, a Trezexet. A Gazdasági Versenyhivatal nem fogja vizsgálni ezt a felvásárlást. Mókás esettanulmány a legújabb kori hazai gazdaságból. | Magyarországon nem a gyeplabda a legnépszerűbb sport. Magam azonban lelkes Népsport-, majd Nemzeti Sport-olvasóként olykor ránéztem a bajnokság állására. Olyan csapatok viaskodtak a bajnoki címért, mint az Építők 1 és az Építők 2, vagy később a Rosco 1 és a Rosco 2.
A hazai készpénzlogisztika is egy olyan liga, ahol túl sokan nem indultak el a bajnokságban. Volt a NER 1, a NER 2 és a NER 3 csapat, hamarosan pedig már csak a NER 1 és a NER 2 marad, akik pedig a harmadik csapatban gyephokiztak, jó esetben helyet kapnak az első csapatban.
Mindez kicsit szakszerűbben úgy szól, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a kormány 213/2021. (IV. 29.) rendelete, amely alapján
nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette azt, hogy a Trezex Zrt. részvényeinek 100 százalékát megvegye a Criterion Készpénzlogisztikai Kft.
Mindezt a rendelet a készpénzlogisztikai szolgáltatások biztonságával és a munkahelyek megőrzésével indokolja. Ha pedig az összefonódás nemzetstratégiai jelentőségű, akkor a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) nem kell vizsgálnia.
Ha a GVH vizsgálta volna a dealt, könnyen lehet, hogy megakadt volna a szem a tranzakción, mert egy párszereplős piac szűkül tovább.
A készpénzlogisztikai ágazat nagyon viccesen alakult az elmúlt években. A magyar gazdaság gyakran leírható azzal a képzeletbeli jelenettel, amikor a vadnyugati kocsmában az egymással versengő, haragban levő felek kiteszik a kocsmaasztalra a fegyvereiket, kinek van bowie-kése, coltja, winchester-puskája, és kinél van az ezüstcsövű. Na nézzük ebben az ágazatban az arzenált:
A piacvezető Criterion 1156 főt foglalkoztató társaság, 2019-ben 10,9 milliárd forintos forgalommal és 1,2 milliárdos nyereséggel, a tulajdonos pedig Garancsi István.
Az MPT-nek 500 főnyi munkavállalója van, 2019-ben 8,5 milliárdos forgalmú, 147 milliós nyereségű cég, de a magyar állam is a tulajdonosa és a Magyar Bankholding is fontos gazdája.
A Trezexnek csak 194 alkalmazottja van, 1,7 milliárdos forgalma és 210 milliós vesztesége, ez is 2019-es adat), Kárpáti Balázs magánszemély mellett az Exim Exportösztönző Magántőkealap, vagyis ismét csak a magyar állam pénze bukkan fel, amit Gubicza Ágostonék alapkezelője kezel.
Az iparági pletykák szerint a kicsi Trezexnek nem tett jót a Covid sem, mert az ügyfelei gyorsbüfék, benzinkutak, kiskereskedelmi egységek, ahol a szegmens nem bővült. Az új tulajdonosai, vagyis Gubiczáék fejlesztették ugyan az eszközparkot, de azért áttörést nem értek el, a cég nem tűnt egy aranybányának, annyi maradt, hogy talán el lehet a másik kettő közül valakinek adni.
Ahogy hallottuk, a deal piaci alapon nem lenne kiugró értékű, mert ebben az ágazatban nagyon sokat nem ér az eszközpark, inkább csak az ügyfelek, de elég sok a rövid távú és így bizonytalan jövőjű megállapodás. Ettől persze majd lehet, hogy úgy állítják be a csúszkát, hogy az lesz az érdek, hogy magas legyen az ár.
A készpénzlogisztika amúgy egy olyan piac, ahol kell egy nagy ügyfél, arra lehet ráépíteni a többieket. A Criterionnak (az egykori Group 4 cégnek) ilyen az OTP, az MPP-nek a Magyar Posta.
A Trezex sorsát az fordíthatta volna termőre, ha a készülő nagy bankholdingban labdába tudnak rúgni. Nem volt ugyan teljesen esélytelen, mert az MKB-nak dolgoztak korábban, a Budapest Bankban pedig ott dolgozik Puskás András, Rogán Antal régi harcostársa. Volt olyan remény, hogy a Rogánnal szintén jó kapcsolatban áll Gubiczáék talán ide bekerülhetnek.
Mára ez a remény szertefoszlani látszik, hiszen ha közös cég lesz a bankholding, akkor vélhetően majd a saját tulajdonában levő pénzszállító céggel fog dolgozni. | https://telex.hu/gazdasag/2021/04/30/penzszallitok-egyesulnek-harom-csapat-volt-a-ner-1-a-ner-2-es-a-ner-3-ketten-maradnak | https://web.archive.org/web/20220121045015/https://telex.hu/gazdasag/2021/04/30/penzszallitok-egyesulnek-harom-csapat-volt-a-ner-1-a-ner-2-es-a-ner-3-ketten-maradnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzszallitok-egyesulnek-harom-csapat-volt-a-ner-1-a-ner-2-es-a-ner-3-ketten-maradnak | Telex | hungarian-news | 2021-04-30 18:28:44 | [
"Garancsi István"
] | [
"Criterion Készpénzlogisztikai Kft.",
"TrezEx Hungária Zrt."
] | [] | [
"őrzés-védés",
"klientúra",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,016 | Megtaláltuk Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea leendő otthonát | Egy névtelenséget kérő forrás a napokban jelezte nekünk, hogy úgy tudja, a Svábhegyre, az említett házba költözik majd Mészáros és Várkonyi. A tipp ezúttal jó volt: a négy lakás a tulajdoni lapok szerint korábban is egy kézben volt, és tavaly novemberben egyszerre cseréltek gazdát, a vevő pedig az Art-Com Kft., melynek tulajdonosa az EKHO magántőkealap. A magántőkealapok jellegzetessége, hogy nem lehet a színfalak mögé látni, nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem derül ki, kiknek a vagyonával sáfárkodnak. De az őket kezelő cégekre ez már nem igaz: a az EKHO esetében is látszik, hogy a kezelője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. | A XII. kerületi Széchenyi-kilátó melletti utcákból a budai hegyek egyik legszebb panorámája nyílik a városra. A környéken (amely Budapest egyik legdrágábbja) sok régi, patinás villaépület és újabb luxusingatlan is áll.
Az egyik, a kétezres évek stílusában épült házat jelenleg kívül-belül tatarozzák, egy jókora verandaféleség épül hozzá, ottjártunkkor is nagy volt a sürgés-forgás. Az ingatlan kertjében egy kisebb tó található, magában a házban a tulajdoni lapok tanúsága szerint négy lakás van, együtt közel 500 négyzetméteresek, és hatalmas teraszok is tartoznak hozzájuk. A házhoz az egyik oldalról ugyan elég közel van a szomszéd ahhoz, hogy teljesen elzártnak lehessen nevezni, a másik oldalán fekvő telek viszont teljesen üres. (A házról nem teszünk közzé képeket, és a címet sem írjuk le a leendő lakók személyiségi jogainak tiszteletben tartása miatt.)
Információink szerint a házat Mészáros Lőrincnek és Várkonyi Andreának újítják fel, ide költöznek majd.
Magántőkealapba rejtették ezt is
Az elmúlt hónapokban kevés dolog tartotta annyira lázban a jól informált magyarokat, mint Mészáros Lőrinc magánéletének alakulása és az új kapcsolat gazdasági vonatkozásai. Ennek megfelelően sorozatosan futottak be információk a Telexhez arról, vajon hol kezd új életet Budapesten belül Magyarország leggazdagabb embere és új párja, Várkonyi Andrea.
Egy névtelenséget kérő forrás a napokban jelezte nekünk, hogy úgy tudja, a Svábhegyre, az említett házba költözik majd Mészáros és Várkonyi. A tipp ezúttal jó volt: a ház négy lakása a tulajdoni lapok szerint korábban is egy kézben volt, és tavaly novemberben egyszerre cseréltek gazdát, a vevő pedig az Art-Com Kft., melynek tulajdonosa az EKHO magántőkealap. A magántőkealapok jellegzetessége, hogy nem lehet a színfalak mögé látni, nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem derül ki, kiknek a vagyonával sáfárkodnak. De az őket kezelő cégekre ez már nem igaz: az EKHO esetében is látszik, hogy a kezelője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
A tavaly év vége óta tulajdonos Art-Com Kft. főtevékenysége egyébként ingatlanok kezelése, tehát éppenséggel üzleti hasznosításra is vásárolhatták volna a Széchenyi-hegyi házat. Ugyanakkor a novemberi házvásárlás időben klappol ahhoz az információhoz, hogy maguk Mészárosék költözhetnek majd ide, és a helyszínen járva is úgy tűnt, hogy a környék, az épület leginkább lakhatási célokra alkalmas.
Jól jött az ügyvédi felszólítás
A kivitelező brigád egyik tagjánál az utcán érdeklődtünk, tud-e arról, hogy Mészárosék érdekeltségébe került az ingatlan, amin dolgoznak, vagy hogy ők költöznének ide, de azt felelte, „nem nyilatkozhatok”. Egy perccel később kijött a kapu elé egy biztonsági őr, aki addig nézett minket marcona arckifejezéssel, míg be nem szálltunk az autóba.
Hogy tényleg a cikkben tárgyalt ház lesz-e Mészárosék új otthona, arról elküldtük kérdéseinket az EKHO Magántőkealapot kezelő Status Capital Zrt.-nek. A cég válaszában közölte, hogy kérdésünk „a magántőkealapok gazdálkodási körébe tartozó adatokra irányul, amely tárgykör üzleti titoknak minősül, így arról nem áll módjukban információt adni”.
Kaptunk viszont egy érdekesebb levelet néhány órával az alapkezelő válasza előtt, egy ügyvédi felszólítást Várkonyi Andrea jogi képviselőjétől. Ebben felhívták a figyelmünket arra, milyen jogszabályokat kell betartanunk, ha Várkonyi és Mészáros jövőbeli lakóhelyével foglalkozunk, de
eközben indirekt módon elismerték azt is, hogy valóban ide fog költözni az ország legvagyonosabb párja.
A levélben ugyanis az szerepelt: tudomásukra jutott, hogy Várkonyi jövőbeli otthonáról gyűjtünk információkat és fényképezzük azt.
A ház kalandos háttere
A XII. kerület luxusházainak tulajdoni lapját böngészve gyakran találkozhatunk válogatott körökkel, ezzel szembesültünk a szóban forgó ház esetében is. A kétezres években épült ingatlan tulajdonosa eredetileg a Silk-Bau Kft. volt, melynek nevére keresve izgalmas háttér sejlik fel: a cég egy ukrán milliárdos maffiózó, Aleksander Angert (akiről a Paradise Papers offshore-szivárogtatás kapcsán lehetett olvasni), szárnysegédje, Nyikolaj Fomicsev és egy bizonyos Cs. Györgyné tulajdona volt.
A Silk-Bau ma már végelszámolás alatt áll, a széchenyihegyi házat az eljárás keretében elárverezték 2016-ban, az irányár 790 millió forint volt. Az új tulajdonos a korábban szállítmányozással foglalkozó zalaegerszegi vállalkozó, Éder Zoltán lett, majd részint egy liechtensteini bejegyzésű, szintén szállítmányozásban utazó cég. Éderrel kapcsolatban tavalyi hír, hogy ő lett a hévízi Hotel Aquamarin tulajdonosa. A ház lakásai aztán 2020-ban a Pannon Sz Kft.-hez kerültek, ami viszont a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoporthoz tartozik, és ezután jött a sorban az Art-Com (vagyis az EKHO Magántőkealap). A 444 információi szerint a házat 1,14 milliárd forintért kínálták eladásra tavaly ősszel.
Mészáros Lőrinc és előző felesége, Mészáros Beatrix, aki korábban jelentős szerepköröket töltött be a cégbirodalomban, tavaly váltak el. Az ország leggazdagabb embere és Várkonyi Andrea egykori tévés kapcsolatáról tavaly nyár végén röppentek fel az első pletykák. A következő hónapok folyamán elég sok jel utalt már arra, hogy együtt lehetnek, például Várkonyi Whitedog Kft. nevű – az utóbbi időben szárnyaló – médiavállalkozása egy Mészáros érdekeltségébe tartozó ingatlanba költözött, illetve a volt műsorvezető többször mutatkozott feltűnően drága ékszerekben. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig március 15. után arról posztolt, hogy a nemzeti ünnep hosszú hétvégéjét Dubajban töltötte Mészáros Lőrinc és új párja, bár ezt hivatalosan nem ismerték el. | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/01/meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-szechenyihegyi-haza | https://web.archive.org/web/20231209125547/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/01/meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-szechenyihegyi-haza | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtalaltuk-meszaros-lorinc-es-varkonyi-andrea-leendo-otthonat | Telex | hungarian-news | 2021-05-01 10:15:42 | [
"Éder Zoltán",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Várkonyi Andrea"
] | [
"Art-Com Kft.",
"EKHO Magántőkealap",
"Pannon Sz Kft.",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Whitedog Media Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőkealap"
] | [] |
52,017 | Az adatvédelmi hatóság bírálja az Alaptörvény új közpénz fogalmát | "A közérdekű adatok mellett a közérdekből nyilvános adatok fogalmának az Alaptörvénybe iktatásával már törvényi szinten rendezhető lenne az is, hogy pontosan mely adatkörök, adattípusok tekintetében kötelező a nyilvánosság biztosítása." Ez szerintük javítaná a piaci körülmények között működő állami tulajdonú cégek versenyképességét - tiszta és egyértelmű helyzetet teremtve a jogalkalmazók számára a jogosultságok és kötelezettségek terén egyaránt.
"A NAIH változatlanul fenntartja és a továbbiakban is alkalmazni fogja korábbi, a közpénz-felhasználás nyilvánosságával kapcsolatos állásfoglalásait" - olvasható a hivatal 2020-as, több mint kétszáz oldalas beszámolójában. | Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés még decemberben fogadta el az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely változtatásai közül a legnagyobb visszhangot egyértelműen a családdefiníció megfogalmazása, vagyis hogy "az anya nő, az apa férfi" jelentette.
Ugyanakkor a 134 igen, 45 nem szavazattal elfogadott alaptörvény-módosításban a közpénz fogalmát is módosította a kormányzat, amelynek értelmében az állami vállalatok és az állami alapítványok gazdálkodása nem minősül közpénzkezelésnek. A Transparency International ügyvivő igazgatója szerint ez a módosítás újabb korrupciós kockázatokat jelent.
A pontos definíció így hangzik: ”közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. A közpénz fogalmának alkotmányban történő rögzítésével az indoklás szerint az volt a cél, hogy egységes gyakorlatot alakítsanak ki az alkotmányos szerveknél. "A javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz felhasználás garanciája. A közpénzfogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed" - olvasható a hivatalos indoklásban.
Csakhogy a Péterfalvi Attila által vezetett Adatvédelmi Hivatal álláspontja szerint az új definíció az orvosolni kívánt jogértelmezési hiányosságokat, következetlenségeket nemhogy megszüntetni nem lesz képes, hanem újabb jogértelmezési zavarokhoz vezethet - derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által a napokban kiadott 2020-as beszámolójából.
Ebben azt is kiemelik, hogy a kormányzat nem folytatott konzultációt a hivatallal a közpénz fogalmának módosításáról, ekkor ugyanis felhívták volna a figyelmet a hiányosságokra.
Az adatvédelmi hatóság szerint helyesebb lenne a közpénzből, állami vagyonból történő részesedés esetén a jogalkotásban is egyfajta differenciálást alkalmazni.
"A közérdekű adatok mellett a közérdekből nyilvános adatok fogalmának az Alaptörvénybe iktatásával már törvényi szinten rendezhető lenne az is, hogy pontosan mely adatkörök, adattípusok tekintetében kötelező a nyilvánosság biztosítása." Ez szerintük javítaná a piaci körülmények között működő állami tulajdonú cégek versenyképességét - tiszta és egyértelmű helyzetet teremtve a jogalkalmazók számára a jogosultságok és kötelezettségek terén egyaránt.
"A NAIH változatlanul fenntartja és a továbbiakban is alkalmazni fogja korábbi, a közpénz-felhasználás nyilvánosságával kapcsolatos állásfoglalásait" - olvasható a hivatal 2020-as, több mint kétszáz oldalas beszámolójában.
(Kiemelt kép: Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke 2017. október 20-án. Fotó: MTI | Bruzák Noémi) | https://168.hu/itthon/az-adatvedelmi-hatosag-biralja-az-alaptorveny-uj-kozpenz-fogalmat-202778 | https://web.archive.org/web/20220523054052/https://168.hu/itthon/az-adatvedelmi-hatosag-biralja-az-alaptorveny-uj-kozpenz-fogalmat-202778 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-adatvedelmi-hatosag-biralja-az-alaptorveny-uj-kozpenz-fogalmat | 168 óra | hungarian-news | 2021-04-13 22:17:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"jogalkotás"
] | [] |
52,018 | Szép csendben lezártak egy vizsgálatot, amiben a MÁV elnöke és Tiborcz István egykori cége is érintett volt | Csaknem két éve, 2018. június 29-én megszüntette a nyomozást a NAV a Provital Zrt. közbeszerzési tanácsadó cég ellen, amelynek ügyeit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálta, és amely szerepet játszott Tiborcz István miniszterelnöki vej egykori cége, a közvilágítási piacon taroló Elios pályázatainak előkészítésében is. | Csaknem két éve, 2018. június 29-én megszüntette a nyomozást a NAV a Provital Zrt. közbeszerzési tanácsadó cég ellen, amelynek ügyeit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálta, és amely szerepet játszott Tiborcz István miniszterelnöki vej egykori cége, a közvilágítási piacon taroló Elios pályázatainak előkészítésében is.
Az, hogy a NAV már nem nyomoz a Fidesz hatalomra kerülése után rengeteg önkormányzati tender és országos projekt előkészítésében közreműködő cég ügyében, csak most, Hadházy Ákos kérdésére derült ki, a NAV magától korábban nem közölte, hogy már csaknem két éve lezárta az OLAF feljelentése alapján indult nyomozást, mert saját vizsgálatai alapján bűncselekmény nem volt megállapítható.
A Provitalban egykor érdekeltsége volt Homolya Róbert jelenlegi MÁV-elnöknek, egykori miniszterelnökségi államtitkárnak is, aki még akkor is alvállalkozóként dolgozott a Provital projektjein, amikor már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, vagyis az ezeket a projekteket felügyelő állami csúcsszerv egyik vezetője volt. | https://444.hu/2021/05/03/szep-csendben-lezartak-egy-vizsgalatot-amiben-a-mav-elnoke-es-tiborcz-istvan-egykori-cege-is-erintett-volt | https://web.archive.org/web/20220706033439/https://444.hu/2021/05/03/szep-csendben-lezartak-egy-vizsgalatot-amiben-a-mav-elnoke-es-tiborcz-istvan-egykori-cege-is-erintett-volt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szep-csendben-lezartak-egy-vizsgalatot-amiben-a-mav-elnoke-es-tiborcz-istvan-egykori-cege-is-erintett-volt | 444 | hungarian-news | 2021-05-03 00:00:00 | [
"Homolya Róbert",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Provital Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
52,020 | Hamarosan a teljes felsőoktatásban kiépül a pártállami rendszer | Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER. | A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből. | https://hvg.hu/360/202115__egyetemi_modellvaltas__kormanyparti_kuratorok__valtolaz | https://web.archive.org/web/20210516191819/https://hvg.hu/360/202115__egyetemi_modellvaltas__kormanyparti_kuratorok__valtolaz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamarosan-a-teljes-felsooktatasban-kiepul-a-partallami-rendszer | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-20 13:00:00 | [] | [
"Állatorvostudományi Egyetem",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Budapesti Gazdasági Egyetem",
"Budapesti Metropolitan Egyetem",
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"Debreceni Egyetem",
"Debreceni Református Hittudományi Egyetem",
"Dunaújvárosi Egyetem",
"Edutus Egyetem",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)",
"Eszterházy Károly Egyetem",
"Evangélikus Hittudományi Egyetem",
"Fidesz",
"Gál Ferenc Egyetem",
"Károli Gáspár Református Egyetem",
"Kodolányi János Egyetem",
"Kodolányi János Főiskola",
"Közép-európai Egyetem (CEU)",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem",
"Magyar Evangélikus Egyház",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyar Táncművészeti Egyetem",
"Miskolci Egyetem",
"Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem)",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)",
"Neumann János Egyetem",
"Nyíregyházi Egyetem",
"Óbudai Egyetem",
"Pannon Egyetem",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem",
"Pécsi Tudományegyetem (PTE)",
"Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.",
"Semmelweis Egyetem (SE/SOTE)",
"Soproni Egyetem",
"Széchenyi István Egyetem",
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem",
"Testnevelési Egyetem",
"Tokaj-Hegyalja Egyetem"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baranya megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Csongrád megye",
"Debrecen",
"Dunaújváros",
"Eger",
"Fejér megye",
"Gödöllő",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Heves megye",
"Kecskemét",
"Komárom-Esztergom megye",
"Miskolc",
"Nyíregyháza",
"Pécs",
"Pest megye",
"Sárospatak",
"Sopron",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szeged",
"Székesfehérvár",
"Tatabánya",
"Veszprém",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"egyház",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"lobbi",
"EU",
"tőzsde",
"klientúra",
"tudomány",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,021 | Mészáros érdekeltségébe kerültek a szarvasi kávéfőzőgyár Andrássy úti ingatlanjai | Az Andrássy út 57-ben 220 négyzetméternyi ingatlanoz jutott hozzá egy vagyonkezelő cég, amelynek tulajdonosa a Mészáros-közeli Konzum PE magántőkealap. Nem messze innen egy palota is az övék, a szomszédban pedig Mészáros tőzsdei cége működik. | A város egyik kiemelt pontján, az Andrássy út 57.-ben működött a Szarvasi kávéfőző mintaboltja.
"Végleg bezárt"
– ma már ha valaki rákeres a Google-ben, egyértelműen kiderülhet számára, hogy ide hiába is indul el nézelődni. Kivéve, ha az a valaki Mészáros Lőrinc, neki ugyanis nem kell tartania attól, hogy nem engedik be. Idén januárban ugyanis egy hozzá közelálló vagyonkezelő cég (Konzum B32 Kft.) szerezte meg az ingatlant, három másikkal együtt.
Információink szerint a cég két első emeleti, és két földszinti ingatlanhoz jutott hozzá, amit a tulajdoni lapok is megerősítenek.
Egy 67 és egy 55 négyzetméteres négyzetméteres raktárról
Egy 70 négyzetméteres üzlethelyiségről
És egy 28 négyzetméteres lakásról van szó.
Az ingatlanokat a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. kezelte, tavaly egy árverésen keltek el, 105 millió forintért. Ugyanennyi volt a kikiáltási áruk is. Az árverésre egyébként azért került sor, mert a Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt.-t felszámolják.
Az árverés tavaly júliusban zárult, Mészárosék idén januárban kerültek fel a tulajdoni lapra. Azt nem tudjuk, hogy eleve ők licitáltak-e, mindenesetre a tulajdoni lapok szerint a Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt.-től rögtön hozzájuk kerültek az ingatlanok.
Az árverési hirdetményben a helyiségek állapotát egyébként "átlagosnak" írták le. A fotók alapján valóban azok.
Mészárosnak nem ez az egyetlen ingatlan-érdekeltsége a környéken, a szomszédban, az Andrássy út 59.-ben működik az Opus Global, amely Mészáros tőzsdei érdekeltsége, nem messze innen emellett egy villa is hozzá köthető.
Az Andrássy 105-ről van szó, amely korábbi hírek szerint az A105 Realty Project Kft.-é. Ennek a cégnek az egyik tulajdonosa a Mészáros-féle Konzum PE magántőkealap. (Azért írjuk, hogy Mészáros-féle, mert bár a tőkealapok sajátossága, hogy nem tudni, ki a tulajdonos, korábban Mészáros közölte, a tőkealap részben az övé.)
Az Andrássy út 57.-ben pedig ugyanazt látjuk megvalósulni, mint az Andrássy 105.-ben: a tulajdoni lapok szerint a helyiségek a Konzum B32 nevű társasághoz kerültek, ennek tulajdonosa pedig ugyanúgy a Konzum PE magántőkealap.
Korábbi cikkünkből kiderül, az igencsak jó helyen lévő ingatlanegyüttestől már 2019-ben meg akartak válni, ekkor már a cég felszámolója ki is tűzte az árverés időpontját, de az állami felszámoló gyorsan érvénytelenítette azt. | https://hvg.hu/ingatlan/20210421_Meszaros_erdekeltsegebe_kerultek_a_Szarvasi_kavefozo_Andrassy_uti_ingatlanai | https://web.archive.org/web/20210930214203/https://hvg.hu/ingatlan/20210421_Meszaros_erdekeltsegebe_kerultek_a_Szarvasi_kavefozo_Andrassy_uti_ingatlanai | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-erdekeltsegebe-kerultek-a-szarvasi-kavefozogyar-andrassy-uti-ingatlanjai | HVG | hungarian-news | 2021-04-21 13:54:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Konzum B32 Kft.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Opus Global Nyrt.",
"Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Budapest",
"Szarvas"
] | [
"ingatlan",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,022 | Schmidt Mária közalapítványa is vagyonkezelővé alakul | Az új szervezethez a következő kormányok sem nyúlhatnak hozzá. | Egy új törvényjavaslat szerint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakítják a Schmidt Mária történész által vezetett, egyebek közt a Terror Házát működtető jelenlegi Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt. A kétharmados törvénnyel létrehozandó új szervezethez a következő kormányok se tudnak hozzányúlni.
Az alapító a kormány nevében Gulyás Gergely miniszter lesz, de utána ő is elveszíti a befolyását, mert mint az összes mostanában tárgyalt egyetemi vagy például a Mollal közös alapítványnál, itt is gondoskodni kell arról az alapító okiratban, hogy „az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre”.
Vagyis a jövőben az Országgyűlés sem teheti meg azt, amit 2002-ben megtett: csaknem felére csökkentette a Terror Háza Múzeum költségvetését. Igaz, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök a parlament akaratával szembeszegülve, a kormány tartalékából odaadta az elvett pénzt. 2010 óta ilyen veszély nem fenyegetett. A kormányzati megbízásokkal is elhalmozott Schmidt Mária intézményei jelentős állami támogatásokhoz jutottak, tavaly pedig ingyen megkapták azokat az épületeket, amelyekben működnek.
Most tehát Gulyás Gergely feltehetőleg kinevezi a történésznőt – vagy ha ő operatív vezető akar maradni, akkor azt, akit ő kíván – a kuratórium élére, és ettől kezdve zavartalan lehet – ahogy az indoklás írja – „a közép- és kelet-európai történeti, politikai és társadalmi kutatásokkal, ezen belül különösen a kommunizmus és a kelet-közép-európai diktatúrák XX. századi történetének feltárásával és bemutatásával kapcsolatos közfeladatok folyamatos ellátása”. Ugyancsak az indoklás szerint ez „a mindenkori pártpolitikai viszonyokon felülemelkedő”, alapvető fontosságú ügy, amelynek „támogatása a mindenkori kormány széles körű társadalmi elváráson nyugvó, meghatározó feladata”.
Ezért – biztos, ami biztos – a jövendő, alapvető feladatként esetleg mást meghatározó kormányok ne tudjanak beleszólni a dologba. | https://hvg.hu/itthon/20210421_Schmidt_Mariat_alapitvany_vagyonkezelo | https://web.archive.org/web/20210509174010/https://hvg.hu/itthon/20210421_Schmidt_Mariat_alapitvany_vagyonkezelo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schmidt-maria-kozalapitvanya-is-vagyonkezelove-alakul | HVG | hungarian-news | 2021-04-21 14:49:00 | [
"Schmidt Mária"
] | [
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány"
] | [] | [
"klientúra",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,023 | Ismeretlen karitatív szervezet kapja meg a korábbi eszközkezelő után megmaradt állami bérlakásokat | A jövő évtől az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. lesz a lakások kezelője és bérbeadója. El is adhatja őket. | A Nemzeti Eszközkezelőt a kormány 2011-ben hozta létre elsősorban a bedőlt deviza-ingatlanhitelesek megmentésére: felajánlhatták lakásukat az eszközkezelőnek, amit az megvett, a volt tulajdonosok bérlőként bent maradhattak a lakásukban. Később a lakásokat kedvező feltételek mellett visszavásárolhatták, amivel a többség élt is.
Az eszközkezelőt ezután tavaly megszüntették, a bérletként megmaradt lakások a Nemzeti Vagyonkezelő egyik cégéhez kerültek.
Ezeket kapja meg most ingyen az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. A Mager Andrea tárca nélküli miniszter által jegyzett törvényjavaslat címe szerint „egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról” szól, de a szövegben egyedül az említett kft. szerepel. A tulajdonba kapott lakásokat eladhatja, de a bevételt lakásgazdálkodásra és az ingatlanállomány fejlesztésére kell fordítania. Két évig nem határozhat meg a mostani lakásbérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket. Fontos kitétel, hogy a lakások nem tartoznak a cég csődvagyonába.
Munkájáért – beleértve a bérlőkért végzett szociális, segítő-szolgáltató tevékenységet és a Nemzeti Eszközkezelő Program részletvételi konstrukciójának lebonyolítói, követeléskezelői feladatainak ellátását – a kft.-t „közszolgáltatási szerződésben foglalt költségtérítés illeti meg”. Tehát azon túl, hogy ingyen kapja meg a tulajdont, az állam még fizet is neki.
A törvényjavaslat szövegéből és indoklásából nem derül ki, hogy mi ez az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. A miniszter egy szót sem ír arról, hogy ki a tulajdonosa és az ügyvezetője, mekkora a törzstőkéje, és mivel foglalkozik most. Sem az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartása, sem a Civil Információs Portál nem ismer ilyen társaságot.
Az sem olvasható az előterjesztésben, hogy hány lakást milyen értékben adnak oda ingyen az állami vagyonból az ismeretlen kft.-nek. Korábban megjelent egy olyan adat, hogy az eszközkezelő „örökségeként” 4600 bérlakás maradt állami tulajdonban. Ami viszont egyértelmű: „az átadás-átvételi eljárás lefolytatásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter 2021. december 31. napjáig gondoskodik". | https://hvg.hu/ingatlan/20210421_Karitativ_szervezet_eszkozkezelo_allami_berlakas | https://web.archive.org/web/20210518122139/https://hvg.hu/ingatlan/20210421_Karitativ_szervezet_eszkozkezelo_allami_berlakas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismeretlen-karitativ-szervezet-kapja-meg-a-korabbi-eszkozkezelo-utan-megmaradt-allami-berlakasokat | HVG | hungarian-news | 2021-04-21 15:23:00 | [
"Mager Andrea"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Eszközkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"átláthatóság",
"hitelezés",
"jogalkotás"
] | [] |
52,024 | Az Aegon is valamelyik havernál landolhat, a kérdés csak az, mikor és hogyan | Megakadályozta a kormány az Aegon biztosító eladását. Minimum gyanús, hogy tette ezt egy olyan szabály alapján, amelyet egy nappal a tranzakció bejelentése előtt hozott. | 2021.04.19. 05:00
2021.04.19. 09:01
Megakadályozta a kormány az Aegon biztosító eladását. Minimum gyanús, hogy tette ezt egy olyan szabály alapján, amelyet egy nappal a tranzakció bejelentése előtt hozott. | https://hvg.hu/360/202115__aegon__miniszteri_veto__atjatszasi_technika__bebiztositva | https://web.archive.org/web/20211101093510/https://hvg.hu/360/202115__aegon__miniszteri_veto__atjatszasi_technika__bebiztositva | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-aegon-is-valamelyik-havernal-landolhat-a-kerdes-csak-az-mikor-es-hogyan | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-19 07:00:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"engedély",
"covid-19",
"biztosítók/biztosítás",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,025 | Kiüresítik a tájat az európai mezőgazdasági támogatások – Mit lehet tenni? | A TERÜLETALAPÚ PÉNZEKKEL SOKSZOR NEM A FÖLDET MŰVELŐ GAZDÁLKODÓK, HANEM A BEFEKTETŐK JÁRNAK JÓL, AKIK HASZONBÉRBEADÁS CÉLJÁBÓL VÁSÁROLNAK FEL MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEKET. | Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
Az európai integráció kezdetekor az alapító atyák, valamint Európa közös agrárpolitikájának kigondolóit két fontos cél vezérelte: Európa élelmiszertermelésének hatékonyságát növelve a kontinens önellátó legyen, valamint mindez az európai kis- és közepes gazdaságokra épülve valósuljon meg. Az elmúlt bő 60 év alapján azonban az látszik: az előbbi cél megvalósult... | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20210503/kiuresitik-a-tajat-az-europai-mezogazdasagi-tamogatasok-mit-lehet-tenni-481182 | https://web.archive.org/web/20221002232025/https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20210503/kiuresitik-a-tajat-az-europai-mezogazdasagi-tamogatasok-mit-lehet-tenni-481182 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiuresitik-a-tajat-az-europai-mezogazdasagi-tamogatasok-n-mit-lehet-tenni | Portfolio | hungarian-news | 2021-05-03 15:28:07 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU"
] | [] |
52,026 | L. Simon László gigamúzeumot épít – Kiszervezik a Seuso-kincset is? | Elsősorban saját politikai túléléséről szól L. Simon múzeum-összevonási biztosi kinevezése, de felsejlik mögötte a Fidesz választási vereség utáni átmentési kísérlete is. | olvasási idő
7 perc
megjelent
2021.04.28. 15:00
Elsősorban saját politikai túléléséről szól L. Simon múzeum-összevonási biztosi kinevezése, de felsejlik mögötte a Fidesz választási vereség utáni átmentési kísérlete is.
"Meglepetésként ért mindenkit, soha nem merült fel korábban, mert nincs is értelme" - kommentálják szinte egybehangzóan és persze névtelenül a magyar múzeumi és régészeti szakma legfontosabb szereplői, hogy újdonsült miniszteri biztosként L. Simon László "előkészíti a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) összevonását, megvizsgálja további muzeális intézmények, különösen az Iparművészeti Múzeum Nemzeti Múzeumba történő integrálásának lehetőségét". Bár a két múzeum egykor valóban a Nemzetiből vált ki, profiluknak ma már nem sok köze van egymáshoz.
Marie Skłodowska-Curie folyamatos életveszélyben dolgozott felfedezésein, de erről mit sem tudott
instant tudomány
2024.07.04. 17:3013 perc
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | https://hvg.hu/360/20210427_Visszater_o | https://web.archive.org/web/20210625190948/https://hvg.hu/360/20210427_Visszater_o | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/l-simon-laszlo-gigamuzeumot-epit-n-kiszervezik-a-seuso-kincset-is | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-28 17:00:00 | [
"L. Simon László"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Iparművészeti Múzeum",
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Magyar Természettudományi Múzeum",
"Várkapitányság Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,028 | Orbán áthelyezi a súlypontot: az orosz botrányok miatt Kínának árulja ki az országot | Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot. | A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat. | https://hvg.hu/360/202116__orban_kinapolitikaja__pekingnek_szeretettel__sundamfudan__igy_noveld_asarkanyodat | https://web.archive.org/web/20210509220043/https://hvg.hu/360/202116__orban_kinapolitikaja__pekingnek_szeretettel__sundamfudan__igy_noveld_asarkanyodat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-athelyezi-a-sulypontot-az-orosz-botranyok-miatt-kinanak-arulja-ki-az-orszagot-1 | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-22 11:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fudan Egyetem",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Ázsia",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Európa",
"Kína",
"Magyarország",
"Németország",
"Oroszország"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"atom",
"gazdálkodás",
"EU",
"diplomácia",
"közlekedés",
"hitelezés"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
52,029 | Magyar kormányzati nyomást sérelmez a Budapest Airport tulajdonosa | A főrészvényes azt kifogásolja, hogy noha egy éve elutasították a hatalom ajánlatát, azóta is azt érzékelik, hogy érdekeltségük eladását kívánják tőlük. A vevők pedig Fidesz-közeli cégek, illetve magánszemélyek lennének. | olvasási idő
2 perc
megjelent
2021.04.23. 17:30
A főrészvényes azt kifogásolja, hogy noha egy éve elutasították a hatalom ajánlatát, azóta is azt érzékelik, hogy érdekeltségük eladását kívánják tőlük. A vevők pedig Fidesz-közeli cégek, illetve magánszemélyek lennének. | https://hvg.hu/360/20210423_A_magyar_kormany_nem_hagyja_beken_a_Budapest_Airportot | https://web.archive.org/web/20210712073823/https://hvg.hu/360/20210423_A_magyar_kormany_nem_hagyja_beken_a_Budapest_Airportot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/magyar-kormanyzati-nyomast-serelmez-a-budapest-airport-tulajdonosa | HVG360 | world-news | 2021-04-23 19:30:00 | [] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"zsarolás",
"diplomácia",
"covid-19",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,030 | A Fidesz nem szavazta meg a rokonok kizárását a hódmezővásárhelyi közbeszerzésekből | A Fidesz nem szavazta meg a rokonok kizárását a hódmezővásárhelyi közbeszerzésekből | A hódmezővásárhelyi Fidesz nem szavazta meg a rokonok kizárását az önkormányzati közbeszerzésekből – adta hírül Márki-Zay Péter, a város polgármestere.
Az ügy előzménye, hogy Márki-Zay a Partizánnak adott interjúban elmondta: egy tavaly decemberi közbeszerzést a sógornője férje, Fonay Tibor cége nyerte el, mert ők adták a legjobb ajánlatot, bár saját bevallása szerint nem örült ennek, és kifejezetten kérte a rokonát, hogy álljon el a pályázattól. Ezt nem sikerült elérnie, a szabályozás szerint pedig nem tagadhatta meg a szerződés aláírását, mivel az önkormányzat anyagi érdeke is az, hogy a legkedvezőbb ajánlatot nyújtó céggel kössön szerződést.
A polgármester később bejelentette, hogy változtatna ezen a helyzeten, és péntekre véleményező közgyűlést hívott össze, hogy módosítsák a város közbeszerzési rendeletét. Az új szabályozás szerint nem fordulhatott volna elő, hogy a polgármester rokona kap önkormányzati megbízást.
„A Fidesz helyben ugyan támadta a polgármester rokonának nyílt versenyben, nagy árkülönbséggel elnyert kisösszegű tervezési munkáját, mégsem volt hajlandó részt venni a javaslat vitáján, így előzetes nyilatkozatukkal szembemenve megfutamodtak a szavazástól. A közgyűlésen Márki-Zay Péter hosszasan sorolta a Fidesz helyi és országos, Orbán Viktor vejéhez, apjához, Lázár János családjához kötődő túlárazott, irányított, feltűnően korrupciógyanús pályázatokat” – olvasható a polgármesteri hivatal közleményében.
A javaslat vitáját elnapolták, ugyanis Márki-Zay a Fidesz meghallgatása nélkül nem akart döntést hozni ebben a kérdésben. „Az ország legszigorúbb korrupcióellenes szabályzatát terjesztettük ma a közgyűlés elé, de a Fidesz megfutamodott: nem merték megszavazni, hiszen ezzel Orbánt és Tiborczot, Lázárt és rokonait, saját magukat is el kellett volna ítélniük” – írta a polgármester a közösségi oldalán.
A hódmezővásárhelyi Fidesz annyival reagált, nem vesznek részt „Márki-Zay Péter ócska színjátékában”, és szerintük a polgármester a közgyűléssel csak azt akarja elfedni, hogy saját sógorának adott többmilliós önkormányzati megbízást.
Szerintük a polgármester azzal bizonyíthatná, hogy komolyan gondolja a korrupció elleni fellépést, ha visszavonná a sógorának adott közbeszerzést. „Ha esetleg erre nem találna megfelelő jogi lehetőséget, azt javasoljuk, hogy a közbeszerzés lezsírozásához hasonlóan, a vasárnapi ebéd mellett beszélje meg a sógorral, hogy lépjen vissza” – közölték. | https://hvg.hu/gazdasag/20210423_fidesz_hodmezovasarhely_marki_zay_peter | https://web.archive.org/web/20210507131823/https://hvg.hu/gazdasag/20210423_fidesz_hodmezovasarhely_marki_zay_peter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-nem-szavazta-meg-a-rokonok-kizarasat-a-hodmezovasarhelyi-kozbeszerzesekbol | HVG | hungarian-news | 2021-04-23 15:11:00 | [
"Fonay Tibor",
"Lázár János",
"Márki-Zay Péter",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,031 | Egyetemi alapítványhoz szervezték ki az állami zöldségkutató intézetet | A kuratóriumban ott van Csányi Sándor, aki a mezőgazdaságban is nagypályás szereplő. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.04.25. 06:30 | https://hvg.hu/360/202116_zoldsegtermesztesi_kutatointezet_alapitvanyi_vagyon | https://web.archive.org/web/20210624184505/https://hvg.hu/360/202116_zoldsegtermesztesi_kutatointezet_alapitvanyi_vagyon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyetemi-alapitvanyhoz-szerveztek-ki-az-allami-zoldsegkutato-intezetet | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-25 08:30:00 | [] | [
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem",
"ZKI Zöldségtermesztési Kutatóintézet Zrt."
] | [
"Gödöllő",
"Pest megye"
] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,032 | Azt írta, hogy durván túlárazták az útjavítást, mire a polgármester letiltatta a Facebookról | Két éve beszakadt az út Pátyon a Burgondia utcában. A keskeny utcácskában keletkezett lyuk miatt részben leállt a közlekedés, és hetekig nem működött a szemétszállítás. A kényelmetlen helyzetbe került lakók várták, hogy az önkormányzat elindítsa a javítást, egy hónap után még egy kis utcabált is összehoztak, hogy felhívják a figyelmet a problémára. | Két éve beszakadt az út Pátyon a Burgondia utcában. A keskeny utcácskában keletkezett lyuk miatt részben leállt a közlekedés, és hetekig nem működött a szemétszállítás. A kényelmetlen helyzetbe került lakók várták, hogy az önkormányzat elindítsa a javítást, egy hónap után még egy kis utcabált is összehoztak, hogy felhívják a figyelmet a problémára. Ennek ellenére további hetekbe telt, mire elindult a munka.
Csakhogy az igazi konfliktus akkor alakult ki, amikor végre elkészült a beomlott pincejárat feltöltése.
A Székely László polgármester vezette pátyi önkormányzat a napokban letiltatta a Facebookon azt a Pátyi kör elnevezésű csoportot, amely egy nagyobb lélegzetű anyagban feldolgozta, majd közre adta, hogy mire és mennyit költöttek a Burgondia utcai lyuk betömésekor. A néhány hónap alatt 250-es taglétszámúra növekedett csoportot egyszerű húzással, a Páty név engedély nélküli használatára hivatkozva torpedózta meg a fideszes településvezetés.
Természetesen mindenkinek joga van csoportot létrehozni, de azt nem hagyjuk, hogy egy politikai indíttatású álcivil csoport Páty nevét használja az önkormányzatot lejáratni kívánó tevékenységéhez, illetve félrevezető megállapításai terjesztéséhez
– írta a 24.hu-nak az önkormányzat. Azt is közölték, hogy a faluban már régóta működik több olyan Facebook-csoport, amely a település nevét használja, de önkormányzat most először élt a törvény adta jogával, és kérte a közösségi oldaltól az egyik megszüntetését.
A Facebook-csoport létrehozója, Futó Gábor szerint viszont fontos szerepet töltött be, és tölthetett volna be a jövőben is az év elején létrehozott csoport. A tagság több olyan kérdéssel is foglalkozott, amelyek közvetlenül érintik a pátyiak életét, így például a helyi, leromlott állapotú kastély épületének hasznosítási lehetőségeivel, de a Páty és a főváros közötti tömegközlekedéssel kapcsolatban is kidolgoztak egy javaslatot. Futó Gábor szerint a Pest megyei településen egyre kevésbé valósul meg a közösségi érdekek képviselete, a mostani testület kifejezetten elzárja a valós információkat a lakosok elől.
Egyszerűen megelégeltem, hogy mindent az egyéni érdekek szerint alakítanak, és hogy minden elindított projekt bűzlik
– mondta Futó, aki szerint csupán a testület egyetlen független képviselője próbálkozik azzal, hogy részletesebb információkat közöljön a településvezetés döntéseiről, ezért azonban a fideszes többség igyekszik is őt mindenből kihagyni, még az új bölcsőde bejárására sem hívták meg.
Tény viszont, hogy a Facebookról eltüntetett Pátyi kör számításai, amely szerint a Burgondia utca javítását nagyjából tízszeresen túlárazták, nagyon felbőszítették a polgármestert és csapatát. (Az útjavításról készült dolgozatukat jelenleg itt olvashatja.)
Futó szerint már a munkálatokat előkészítő anyagba is lehetetlen méretek kerültek az utca alatt húzódó régi pincejáratról. A megbízott szakértő ugyanis egy 65 négyzetméteres, lakásnyi alapterületű és 3,5 méteres belmagasságú, föld alatti helyiségről írt az önkormányzat számára készült véleményében, holott a helyszínen készült fotók bizonyítják: nagyjából két méter széles, alig embermagasságú járatot tártak fel a beszakadt lyuk alatt. A szakértő kalkulációi alapján 241 köbméter beton kellett a pince betöméséhez, Futóék szerint viszont csupán 29 köbméter lehetett a valós szükséglet.
A munkákért végül éppen a közbeszerzési határ alatti, 24,9 milliós összeget fizettek ki, amit az eredeti tervek szerint 90 százalékban az állami vis maior alapból származó támogatással egyenlített volna ki az önkormányzat. A magas összeg azonban nem ment át Belügyminisztérium szűrőjén, és a tárca a várt 22,5 millió helyett csak 13,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a gödör feltöltésére.
A Pátyi kör az összefoglalóban idéz egy név nélkül megszólaló helyi vállalkozót is, aki – miután végig követte a kivitelezést – arra jutott, hogy az elvégzett munka értéke a beépített anyagokkal együtt bruttó 1,5–1,6 millió forint, a teljes beruházás a műszaki szakértői és a műszaki ellenőri díjjal kiegészítve pedig maximum 2,5 millió forintos összköltségű lehetetett.
Szóval így kell tízszeres áron elszámolni egy, a pátyi önkormányzat által megrendelt, közpénzből megvalósult útjavítást
– írták. Futó Gábor az ügyben rendőrségi feljelentést is tett, amit azonban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság április elején elutasított azzal, hogy a leírtak nem minősülnek bűncselekménynek. Úgy tűnik, a nyomozás mégis elindulhat, mert miután Futó panaszt nyújtott be, a Budaörsi Járási Ügyészség úgy döntött, a többszörös túlárazás gyanúját mégiscsak ki kell vizsgálni, ezért hatályon kívül helyezte a feljelentést elutasító határozatot.
Páty község önkormányzata az útfelújítás kapcsán mindenben az előírtaknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el. A polgármester úr pedig az üggyel kapcsolatban kizárólag a képviselő-testületének határozatait hajtotta végre, legyen szó a pályázaton való indulásról vagy a kivitelező kiválasztásáról | https://24.hu/belfold/2021/05/02/megirta-durvan-tularaztak-utjavitas-polgarmester-paty-letiltatta-facebookrol/ | https://web.archive.org/web/20210618183640/https://24.hu/belfold/2021/05/02/megirta-durvan-tularaztak-utjavitas-polgarmester-paty-letiltatta-facebookrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azt-irta-hogy-durvan-tularaztak-az-utjavitast-mire-a-polgarmester-letiltatta-a-facebookrol | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-02 00:00:00 | [
"Székely László"
] | [] | [
"Páty",
"Pest megye"
] | [
"útépítés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,033 | Kiemelt fontosságú rendezvénnyé nyilvánították a vadászati világkiállítást és az Eucharisztikus Kongresszust | Mindkét esemény szeptemberben lesz. | A kormány úgy határozott a Magyar Közlöny szerdai száma alapján, hogy kiemelt fontosságú rendezvénynek minősül az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, valamint az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás.
Mindkét rendezvényt idén szeptemberben tartják, előbbi szeptember 5–12., utóbbit szeptember 25. és október 14. közt. Az események Budapesten lesznek, a kongresszus miatt még Ferenc pápa is Magyarországra jön.
A két rendezvény kormányzati feladatainak szakmai koordinációjával Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár foglalkozik, kormánybiztosként. | https://hvg.hu/itthon/20210429_eucharisztikus_kongresszus_vadaszati_vilagkiallitas | https://web.archive.org/web/20221011100440/https://hvg.hu/itthon/20210429_eucharisztikus_kongresszus_vadaszati_vilagkiallitas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiemelt-fontossagu-rendezvennye-nyilvanitottak-a-vadaszati-vilagkiallitast-es-az-eucharisztikus-kongresszust | HVG | hungarian-news | 2021-04-29 07:27:00 | [
"Kovács Zoltán (államtitkár)",
"Semjén Zsolt"
] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus"
] | [
"Budapest"
] | [
"vadászat",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
52,034 | Felszámolják a sokmilliárdos állami támogatással felpumpált céget | Három és fél évvel az után, hogy bő hétmilliárd forintos állami támogatást ítéltek meg a Hírös-Vitál Zrt.-nek, a bíróság most kimondta a cég fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. | Három és fél évvel az után, hogy bő hétmilliárd forintos állami támogatást ítéltek meg a Hírös-Vitál Zrt.-nek, a bíróság most kimondta a cég fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását.
Azzal a tervvel alapította a céget Bajáki Ede néhány évvel korábban, és erre a célra sikerült a többmilliárdos dotációt behúznia, hogy az ország egyik legnagyobb élelmiszerfeldolgozóját építi a Kecskemét melletti Kerekegyházán. Az állam mellé a Piarista Rend Magyarországi Tartománya, illetve az ő pénzüket is forgató PBG FMC Kockázati Tőkealap is beszállt a projektbe, most pedig mindenki futhat a pénze után. A milliárd forintokból közel egytucatnyi raktárépület nőtt ki a homokból, ásványvízpalackozó és élelmiszerfeldolgozó berendezések is kerültek a telepre. Vélhetően ezek a raktárépületek mozgathatják meg a fantáziáját annak, aki a romokból akar olcsón hozzájutni vagyonelemekhez.
Mindenesetre sok károsult van. Az adóhivatal két büntetőjogi intézkedést is indított tavaly, az elsíbolt adót szeretné behajtani az adóhivatal. Indult még 20 végrehajtás is a céggel szemben az elmúlt két évben, az Opten adatbázisa szerint szinte mindegyik fut még. A cég tartozása, kötelezettségállománya a legutóbbi nyilvános, 2018-as beszámoló alapján 13,7 milliárd forint volt. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/03/felszamolas-hiros-vital-bajaki-ede-kerekegyhaza-gladiolus-piarista-allami-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20231011035608/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/03/felszamolas-hiros-vital-bajaki-ede-kerekegyhaza-gladiolus-piarista-allami-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszamoljak-a-sokmilliardos-allami-tamogatassal-felpumpalt-ceget | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-03 00:00:00 | [
"Bajáki Ede"
] | [
"Hírös Vitál Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"PBG FMC Kockázati Tőkealap"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kerekegyháza"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"tőkealap"
] | [] |
52,035 | OLAF-vizsgálat és házkutatás után hirtelen vége lett a vizsgálatnak a kétszer kifizetett tanácsadó cégnél | A magyar hatóságok röviddel a 2018-as parlamenti választás után megszüntették a Mészáros Lőrinc érdekeltségű cégek fontos pozícióit betöltő Antal Kadosa tulajdonában lévő Provital közbeszerzési tanácsadó cég elleni, és Tiborcz István egykori cégét is érintő nyomozást. | A magyar hatóságok röviddel a 2018-as parlamenti választás után megszüntették a Mészáros Lőrinc érdekeltségű cégek fontos pozícióit betöltő Antal Kadosa tulajdonában lévő Provital közbeszerzési tanácsadó cég elleni, és Tiborcz István egykori cégét is érintő nyomozást. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával indított eljárás befejezéséről annak idején nem adtak hírt a hatóságok, arra csak most, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának leveléből derült fény.
A Provital Zrt. és jogelődje, a Pro-Vital 2000 Kft. voltak egykoron a fideszes közbeszerzési piac királyai. Rengeteg önkormányzati tender és nagy országos projekt előkészítésében működött közre a cég, amelynek felfuttatása leginkább Homolya Róbert volt miniszterelnökségi államtitkár (jelenlegi MÁV-elnök) nevéhez köthető.
A Provital tevékenységére az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is felfigyelt. Az uniós hivatalnokok már 2012-ben helyszíni ellenőrzést tartottak a cég irodáiban.
Homolya Róbert a Provital részvénytársággá alakítása előtt kiszállt a milliárdos tendereket is intéző cégből, de más vállalkozásokon keresztül alvállalkozóként továbbra is bent maradt egyes projektekben akkor is, amikor már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, azaz a hazai uniós pénzelosztás csúcsszervezetének egyik vezetője volt. Az OLAF számára azonban még nyomósabb okot szolgáltatott a vizsgálatra az, hogy a Provital egyes önkormányzatoknál kétszer fizettethette ki a közreműködését.
Hadházy Ákos 2014-ben számolt be Szekszárd esetéről. Az akkor még LMP-s politikus a város által kötött szerződésekkel bizonyította, hogy duplán fizettek a cég szolgáltatásaiért. Az önkormányzat 2010 után minden évben megbízta a Provitalt a közbeszerzési eljárások teljes körű intézésével. Az átalánydíj mellett azonban az egyes EU-s projekteknél még egyszer megbízták a céget a közbeszerzés lebonyolításával. Hadházy szerint arra sem vették a fáradtságot, hogy az új szerződésekbe más tartalmat írjanak bele, szóról szóra emelték át az éves szerződésben feltüntetett feladatokat. A képviselő állította, faék egyszerűségű csalásról van szó, és a cég szerződésenként mintegy ötmillió forinttal károsította meg az EU-t. Annak kiderítését, hogy hány városban hány ilyen duplaszerződés született, a politikus a hatóságoktól várta, ezért 2014 augusztusában rendőrségi feljelentést tett. Közben az OLAF is intézkedést kért csalás gyanúja miatt az ügyészségtől azzal, hogy indokoltnak tartaná 75 millió forint támogatás visszafizetését.
A Provitalról a 24.hu is megírta, hogy az Orbán-kormány alatt ez a cég volt például az összesen 420 milliárd forintos víziközmű-projekthez kapcsolódó ötmilliárdos tanácsadótender egyik nyertese. És kapott megbízást a felcsúti kisvasút projektmenedzsmentjére, illetve elkészítette az FTC-stadion közbeszerzési dokumentációját is. Homolya Róbert ügyeiben 2010-től kutakodott az OLAF, a csalás elleni szervezet összeférhetetlen szerepvállalás miatt 3,3 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését javasolta.
Az önkormányzati dupla kifizetések ügyében az OLAF főigazgatójának jelzése alapján Magyarországon először a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kapott megbízást a nyomozás lefolytatására. Később az ügy átkerült az adóhatósághoz.
Polt Péter legfőbb ügyész 2018 elején árulta el, hogy a Provital Zrt. és a különböző települési önkormányzatok közötti tanácsadó szerződések vizsgálatát az NAV Bűnügyi Főigazgatósága végzi. A főügyész egy másik válaszában azt is közölte, hogy ugyanerre az ügyszámra egyesítették a miniszterelnök veje, Tiborcz István korábbi cége, az Elios Innovatív Zrt. által elnyert szekszárdi közvilágítási közbeszerzés vizsgálatát is, mely szintén a Nemzeti Nyomozó Irodáról szállt át a NAV-ra.
Hadházy Ákos kérdésére a NAV most azt közölte, hogy a nyomozás során nagyszámú tanúkihallgatásra, házkutatásra és lefoglalásra került sor, és a beszerzett bizonyítékok elemzése után sikerült is tisztázni a tényállást. Ez alapján 2018. június 29-én, vagyis már csaknem három éve a NAV megszüntette a nyomozást tekintettel arra, hogy bűncselekmény nem volt megállapítható.
Érdemes megjegyezni, hogy az Eliost érintő NAV-vizsgálat a cég tendergyőzelmeinek előkészítéséről szólt. A miniszerelnök vejének első milliárdjait meghozó vállalkozás tevékenységét – szintén az OLAF ajánlása alapján – az NNI vizsgálta. Ezt a nyomozást is megszüntették, csakhogy a NAV-val ellentétben az Országos Rendőr-főkapitányság 2018 novemberében be is jelentette, hogy nem találtak bűncselekményre utaló nyomokat.
Kiemelt képünkön Homolya Róbert és Tiborcz István látható. | https://24.hu/belfold/2021/05/03/antal-kadosa-provital-nav-olaf-homolya-robert/ | https://web.archive.org/web/20220524152645/https://24.hu/belfold/2021/05/03/antal-kadosa-provital-nav-olaf-homolya-robert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaf-vizsgalat-es-hazkutatas-utan-hirtelen-vege-lett-a-vizsgalatnak-a-ketszer-kifizetett-tanacsado-cegnel | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-03 00:00:00 | [
"dr. Antal Kadosa Adorján",
"Homolya Róbert",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)",
"Pro Vital Zrt.",
"Provital Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"tanácsadás",
"EU",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,036 | Most betonozta be a kormány a szellemi és kulturális hátországát | A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek. | Most betonozta be a kormány a szellemi és kulturális hátországát
A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
Most került pont a pár hét alatt, rohamtempóban levezényelt egyetemi modellváltásokra: a keddi szavazással 11 felsőoktatási intézmény került alapítványi fenntartásba. Létrejött
a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány;
a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány;
a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány;
a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem);
a Testnevelési Egyetemért Alapítvány;
a Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (Pécsi Tudományegyetem);
a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány;
a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány (ezzel az egykori sárospataki főiskola lesz önálló);
a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány;
a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
és a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány.
Az Eszterházy Károly egyetem pedig egyházi fenntartásba került. Ezzel csak az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi, a Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia maradt állami, legalábbis a pillanatnyi állás szerint.
Noha a hivatalos kommunikáció szerint az egyetemek maguk kérték a fenntartóváltást, az orvosképzést is végző intézményeknél úgy tűnt, valójában belehajszolták őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. A legtöbb helyen mindez csöndben végbement, Pécsen és Szegeden volt érezhető, de teljesen hatástalan ellenállás.
Orbán Viktor miniszterelnök 1500 milliárdos fejlesztéssel kecsegtetett, Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszer pedig azzal érvelt,
a történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek.
Kérdés, hogy ebből mi marad: a kormány a pénzt az uniós helyreállítási alapból teremtette volna elő, azonban időközben kiderült, a lehetséges 6000 milliárd forint kevesebb mint felére tart igényt a kormány (a hitelből nem, csak a vissza nem térítendő támogatásól kér), és a 444.hu úgy tudja, a szűkített tervben leginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vesz el a kormány. A lap szerint számítani lehetett arra, hogy az Európai Bizottság beleköt majd az egyetemek privatizációjába, viszont ha erre a területre kevesebb pénz megy, máris megúsznak egy politikai szempontból érzékeny vitát.
Attól még az ITM másik "ígérete", a modellváltás fő célja még megvalósulhat, miszerint
a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer jöhet létre.
Ezt a rendszert már próbálgatják a Corvinuson, nem mindenki legnagyobb megelégedésére.
Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál
Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.
Az egyetemek átalakítása csak egy szelet: a parlamentben ma döntöttek öt, legalább 600 milliárdos vagyonnal felturbózott vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról is, amelyek – az ITM megfogalmazása szerint – főként kulturális, képzési, kutatási és tehetséggondozási feladatokat "vállalhatnának át" az államtól.
A Hauszmann Alapítvány
deklarált célja a Budapest mai arculatának kialakításában óriási szerepet játszó építész, Hauszmann Alajos műveinek gondozásának támogatása. Ez azonban azzal is járhat, hogy a Hauszmann-terv keretében épített, köztulajdonban levő ingatlanokat megszerezheti az alapítvány.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz
kerül a mezőhegyesi Ménesbirtok, melynek kormánybiztosa, a fideszes Lázár János azzal érvelt, az alapítványi formára, illetve a vagyonátadásra azért van szükség, hogy többé ne merüljön fel a privatizáció. Az szerint viszont éppen ez történik, csak éppen az államtól "privatizálják ki" a területet.
A Magyar Kultúráért Alapítvány
nevelési-oktatási, kulturális tevékenységeket finanszíroz, ugyanakkor a törvényjavaslat szerint kreatívipari innovációk létrejöttét is támogatja. És a Hauszmann Alapítványhoz hasonlóan sok tízmilliárdos ingatlanvagyonra tehet szert a Demeter Szilárdhoz köthető szervezet.
A Makovecz Campus Alapítvánnyal
létrejött a "Nemzeti tudáspark" Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára létrehozott campuson. Az alapítvány a többi között tehetséggondozási programot működtet, és erősíti a nemzeti identitástudatot és összetartozást. Az alapító Gulyás Gergely miniszter, aki kinevezi a kuratórium elnökét és tagjait, akiket a továbbiakban senki nem mozdíthat el, mert az alapító okiratban a javaslat szerint – az egyetemi és más hasonló intézményekhez hasonlóan – „gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre”.
A Mol-Új Európa Alapítvány
kilóg a sorból, ez alapvetően a Mol Nyrt. CSR-tevékenységét, elsősorban kulturális, sport-, tudományos vagy más célú szponzorációit fogja össze. Az alapítvány eddig is létezett, az újdonság az, hogy az állam beletette a Molban megmaradt 10 százalékos részvénycsomagját, az alapítvány így annak osztalékbevételéből gazdálkodhat. Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója nemrég arról beszélt, az alapítvány alapszabályában fektetik le azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy korlátozott legyen az állam beleszólása a döntéshozatalba.
Bár a kormány rendre a nemes célokat hangoztatja, valójában a szellemi és kulturális hatalmának bebetonozása folyik, hiszen az Alaptörvényben is rögzítették, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos (vagyis kétharmados) törvény rendelkezik. Van ugyanakkor még egy kétségbe vonható pont: a törvény arról is rendelkezik, hogy a közpénz pedig az állam bevétele, kiadása és követelése, vagyis az alapítványi vagyon kikerül ebből a körből.
Ebből egyes értelmezések szerint az tűnik ki, hogy a Fidesz tart a kormányváltástól, vagy legalábbis a kétharmados többségének elvesztésétől, erre felkészülve kezdeményezte a vagyon "kiszervezését". A kuratóriumokba ugyanis jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges kormányváltás után is ott maradnak.
További részleteket itt olvashat:
Ha az ellenzék hatalomra jut, jogállami forradalom nélkül legfeljebb biciklisávokat festhet
Az ellenzék esetleges választási győzelme nem jelenti azt, hogy valóban kormányozhat, mert az Orbán-kormány már nemcsak a vagyont menti ki, hanem az államot is: kiskirályok feudális anarchiájára készül. Mutatjuk, hogyan. | https://hvg.hu/itthon/20210427_alapitvanyok_szavazas_orszaggyules_egyetemek | https://web.archive.org/web/20230326113631/https://hvg.hu/itthon/20210427_alapitvanyok_szavazas_orszaggyules_egyetemek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-betonozta-be-a-kormany-a-szellemi-es-kulturalis-hatorszagat | HVG | hungarian-news | 2021-04-27 12:21:00 | [] | [
"Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány",
"Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány",
"Eszterházy Károly Egyetem",
"Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány",
"Hauszmann Alapítvány",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány",
"Makovecz Campus Alapítvány",
"Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Mol-Új Európa Alapítvány",
"Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem)",
"Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem",
"Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány",
"Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány",
"Testnevelési Egyetemért Alapítvány",
"Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány",
"Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (Pécsi Tudományegyetem)"
] | [
"Baranya megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Csongrád megye",
"Debrecen",
"Dunaújváros",
"Eger",
"Fejér megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Heves megye",
"Nyíregyháza",
"Pécs",
"Pest megye",
"Piliscsaba",
"Sárospatak",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szeged"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"oktatás",
"háttér",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"tudomány",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,037 | Mi történhetett a bevételét meghétszerező magyar csodacégnél, amelyet feljelentett a jegybank? | Munkatársanként 1,2 milliárd forintos árbevétel, állami milliárdok, uniós támogatások, majd egy büntetőfeljelentés az MNB-től. | Két éve írtunk az OTT-ONE Nyrt.-ről a G7-en, miután a társaság növekedése és bejelentései furcsának tűntek. Egy alapvetően online videó streaminggel foglalkozó társaságról volt szó, amelyik igen jelentős profitot mutatott ki az erős versennyel és alacsony nyereségrátával jellemezhető piacon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy kis magyar cég, amely minden divatos dologhoz értKolumbiai hadsereg, kongói kórházak, vénaszkenner, blokklánc. Valójában szolgáltatásokat értékesít tovább a pesti tőzsdén forgó OTT-One Nyrt., mégis 54 évnyi profitra értékelik a befektetők.
A cég részvényeivel való kereskedést felfüggesztette a Budapesti Értéktőzsdén az MNB április 15-én. A tőzsdefelügyeletért is felelős jegybank emellett büntetőfeljelentést is tett. Az okokról keveset tudni (a vállalat nem válaszolt kérdéseinkre), de a leglényegesebb körülmények az alábbiak lehetnek, amiket a cikkben részletesen is bemutatunk:
Az OTT-ONE egzotikus, távoli országokba értékesített bejelentései szerint olyan szoftvereket, licenceket, amiknek megléte és átadása nehezen ellenőrizhető nyilvános forrásokból.
A növekvő árbevétel jelentős részét nem fizették meg a vevők.
Az állam 2020-ban legalább 13,2 milliárd forint megrendelést adott le és támogatást ítélt meg a cégnek.
Nehezen látható üzleti modell
Az OTT-ONE Nyrt. (ejtsd: ott-van) minden munkatársára több üzletág jutott kis túlzással, hiszen az utolsó adatok szerint 10 fős cég többtucatnyi területen, országban adott hírt szerződésről, fejlesztésről informatikai területen. Egy jellemző példa, hogy 2020 októberében arról számoltak be, hogy egymillió euró értékben értékesítettek egy online oktatási licencet, de a cég honlapján gyakorlatilag semmit nem lehet megtudni arról, hogy milyen megoldásuk van, vagy éppen ki a vevő és melyik országból. Ez egy tőzsdei cégnél igazán furcsa, az informatikai piacon bevett, hogy a szoftverről legalább képernyőképek vagy egy rövid technikai leírás elérhető.
Ám nemcsak a termékről, a vevőről sem derül ki semmi érdemi, és ez más esetekben is így van – szintén egy oktatási rendszer értékesítés kapcsán jelent meg az a tájékoztatás, hogy egy horvát partner 400 ezer eurót fizetett a digitális platformért. A vevő neve, a rendszer részletei azonban nem ismertek.
A cég az Egyesült Arab Emirátusoktól Kolumbián át Kongóig jelentett be olyan projekteket és együttműködéseket korábban, amelyek nagyon felkapott témákban születtek, mint a blokklánc vagy a big data, mesterséges intelligencia, vagy éppen újabban az online oktatás. A közös az volt bennük, hogy nem látszott, hogy ezekben bármilyen érdemi tapasztalata lenne a 2019-ben 16 fős cégnek. Ilyen összetett informatikai megoldásokat sokkal nagyobb cégek is évekig fejlesztenek, az OTT-ONE azonban villámgyorsan tudott egy-egy új területen megjelenni.
2019-re már 2,86 milliárd forint árbevételt értek el – a 2020-as adatokat viszont még nem ismerhetjük, mert a cég könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és azt nem készíthette el.*Az éves beszámoló leadásának általánosságban május vége a határideje, de a tőzsdei cégek valamivel korábban, előre meghatározott időpontban szokták nyilvánosságra hozni eredményeiket. Erre hivatkozva pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) április 16-án felfüggesztette a cég papírjainak kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).
Ez még egy akár napok alatt javítható adminisztrációs feladat is lehetne, hiszen új könyvvizsgáló auditálhatná az éves jelentést. Ritkán fordul elő azonban, hogy egy könyvvizsgáló felmondja a szerződést egy beszámoló auditálása közben. Olyan esetben jellemző ez, ha a könyvvizsgáló számára vállalhatatlan és elfogadhatatlan könyvelési tételeket talál.
Az MNB közleményéből nem derülnek ki részletek, hogy mi is lehetett a felmondás hátterében. Azt azonban, hogy nem kisebb adminisztrációs hiba állhat a háttérben, jól szemlélteti a közlemény alábbi mondata:
Az MNB a már beszerzett információk elemzését követően – a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek eleget téve – az OTT-ONE Nyrt. tevékenységével összefüggésben feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
A társaság elképesztően gyors növekedést tudott az elmúlt években maga mögött, a 2019-es 2,86 milliárd forintos forgalom mellett elért 247 millió forintos üzemi eredmény ráadásul igen magas profitárát is jelent.
2020-ban pedig egyenesen kilőtt az árbevétel, az első háromnegyed évben 11,2 milliárd forint bevétele volt a társaságnak. Ez régiós szinten is kiemelkedő, hiszen
2020 első háromnegyed évében meghétszerezték az árbevételüket az előző évi hasonló időszakhoz képest.
Ezzel a 613 százalékos eredménnyel a Deloitte régiós leggyorsabban növekvő technológiai cégeit rangsoroló Fast 50 Central Europe ranglistáján a 41. helyre tudott volna felférni az OTT-ONE.
Adódik a kérdés, hogy hol lehet akkor a probléma? Ami igazán világraszóló: ebben az időszakban 1,2 milliárd forint árbevétel jutott minden munkavállalóra. Az is igen nehezen érthető, hogy a munkatársak létszámának csökkenése hogyan járhat együtt a kirobbanó árbevétel-növekedéssel.
Befolyt vagy lekönyvelt árbevétel?
A gyors növekedést mutató árbevétel mellett párhuzamosan nőtt a vevői követelés értéke is a cégnél. Magyarán a cég ugyan egyre több számlát állított ki negyedévről negyedévre, de ebből nem igazán jöttek be a bevételek.
Ennek lehet piaci oka, például az új vevőknek nagyon hosszú fizetési határidőket adtak, vagy a partnereik átmeneti fizetési nehézségbe ütköztek. Ahogy a Wirecard esetében azonban az egész világ megismerte, ez tőzsdei cégek buborékfújásának is egy lehetséges módja lehet: valós árbevétel nélkül, csak a lekönyvelt bevétel nő.
Az OTT-ONE esetében az árbevétel és a vevői követelés is gyorsan nőtt, 2019 harmadik negyedévéig eléggé párhuzamosan. Az év utolsó negyedévében azonban fordulat történt, 2019 egészében már csak a teljes év árbevételének kevesebb mint felét tették ki a követelések. Igazság szerint azonban ez is igen nagy összeg, ez azt jelenti, hogy a lekönyvelt (azaz ténylegesen befolyt) éves árbevétellel azonos nagyságrendű összegnél várták, hogy elutalják nekik.
A követelések szintje pedig 2018-tól, az árbevétel gyorsabb növekedése óta folyamatosan nagyon magas volt az árbevételhez mérve. Ami nem látszik a beszámolókból, hogy ezeket a követeléseket végül kifizették a vevők, vagy egy idő után kivezették a könyvekből. Az is jelentősen rontotta az üzleti eredményt már 2020 első felében, hogy 167 millió forint értékben kellett leírni terven felüli értékcsökkenést licencek és egyéb immateriális javak után, amit a társaságnál aktiváltak.
Bár a cég igen sok egzotikus országban létrejött üzletről és egyre újabb területekről számolt be, a profitból ezek nem sokat adtak. Az egyedi szoftvermegrendelések egymilliárd forintos árbevétel mellett 69 milliós eredményt adtak az utolsó, 2019-es éves beszámoló szerint. A videotartalom és kiszolgálás 500 millió forintos árbevétele 101 milliós profitot ért, az igazán sok bevételt és profitot a biztonságtechnika hozta: 1,3 milliárdos bevételt és 333 milliós profitot. Az egyéb területek és a fel nem osztható költségek 255 milliós kiadást jelentettek. Az informatikai biztonsági megoldásokról – hogy ezek mit is takarnak – azonban sem az éves, sem a negyedéves jelentések, sem a cég honlapja nem árul el semmilyen kézzelfogható részletet.
Állami hátszéllel
Az árbevétel a tavalyi első kilenc hónapban szinte teljes egészében az államtól jött, mégpedig a koronavírus-járvány kapcsán kapott megbízásokból:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium március 26-án írt alá szerződést a céggel 500 lélegeztetőgép megvásárlására, amit június 23-án szállítottak le 4,7 milliárd forint értékben.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) április 23-án írtak alá 300 lélegeztetőgép leszállítására szerződést, aminek a teljesítését 2021. január 28-án igazolták le. Az ügylet értéke körülbelül 4,5 milliárd forint volt.
2020. októberében 3 millió maszkra is szerződtek az ÁEKK-val, A 2020 második negyedéves beszámoló szerint az ÁEEK-ügyletek összesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, így erre 3,2 milliárd forint juthatott. Ezzel megegyezik a cég 2020 harmadik negyedéves beszámolója, ahol 8,9 millió euró szerepel a tételre, amit októberben fizetettek ki.
Az OTT-ONE tehát 2020-ban 12,4 milliárd forint értékben szerződött a magyar állammal lélegeztetőgépekre, de 100 ezer maszkot az állami útépítési munkákkal jól ellátott Duna Aszfalt Kft.-nek is szállítottak 2020 áprilisában. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a 2020. első háromnegyed éves árbevétel mekkora részét tette ki az állami megbízás, de mivel a KKM megrendelése teljes mértékben teljesült, már csak ez önmagában a teljes árbevétel 42 százalékát tette ki.
Mivel az ÁEEK honlapján, a közbeszerzési dokumentumokat tartalmazó portálokon nem lehet a szerződést elérni, nem ismert az ütemezés. De feltehetően nem egyszerre adták át a lélegeztetőgépeket, és a maszkok leszállítására is sor került. Annyit azonban tudni lehetett, hogy az összesen 7,7 milliárd forintos szerződést előre fizette ki az állam.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbeNem tudni, kik az OTT-One Nyrt. tulajdonosai. De amióta szerződtek a Külügyminisztériummal, a részvények a háromszorosára emelkedtek.
Mivel június végén 7,7 milliárdos beszállítóknak fizetett előleg szerepelt a cég könyveiben, ami szeptember végére 5 milliárdra csökkent, szinte biztosan erről a szerződésről lehet szó. Bár a pénzt előre megkapták, árbevételként csak a leszállítás után jelenhet meg ez a cég könyveiben.
Ezek alapján feltehetően 2,7 milliárdnyi kínai áru érkezhetett meg a harmadik negyedév végéig – ennyivel csökkent a szállítóknak fizetett előleg. Ha ez befolyt árbevételként is, akkor az állami megbízások 7,4 milliárdos bevétele*4,7 milliárd a KKM-től, 2,7 milliárd az ÁEEK-tól mellett 3,8 milliárd egyéb árbevétele lehetett az OTT-ONE-nak szeptember végéig.
Ez is jelentős növekedés, 2019-ben 2,9 milliárd forint árbevétele volt a cégnek az első három negyedévben. Azonban ha a nem állami bevételhez hasonlítjuk az 1,6 milliárd forintos kinnlévőséget, még mindig nagyon sok olyan kiszámlázott tétel van, amit nem fizettek ki a vevők – pedig ekkor messze nem volt olyan gyors a növekedés a cégnél, mint a korábbi években.
EU támogatással gyorsítva
A növekedést 2020-ban jelentős uniós támogatás is segítette. Négy projektre összesen 856 millió forintos támogatást kapott a cég. Ebben igen sokszínű témák jelennek meg, a smart city és a kamerás tárgyfelismerés mellett például az értékláncfejlesztés is.
A projektekre legalább 273 millió forintot előlegként ki is fizettek a pályázati adatbázis alapján, már 2020 őszéig. Ezek az összegek a számviteli szabályok szerint nem az árbevételben, hanem az egyéb bevételek során kell, hogy jelentkezzenek, de ezt nem lehetett a beszámolóból kiolvasni.
A foglalkoztatásbővítés azonban nem lehetett túl sikeres, mivel a 2020 szeptemberében elnyert projekt idején még 12 fős állomány 2021 januárjára 10 főre apadt.
Árszakadás
Az OTT-ONE tőzsdei kereskedése is érdekes. Ahogy az alábbi ábrán látható, a tőzsdei felfüggesztést megelőzően viszonylag intenzív kereskedés zajlott a cég papírjaival: áprilisban 15 nap alatt annyi részvény cserélt gazdát, mint előtte 27 nap alatt.
A 900 ezer részvény adás-vétele a 35,6 millió tőzsdén forgalmazott részvényhez képest így sem óriási, hiszen azok az összes részvény 2,5 százalékát teszik ki, ám mégis kevés olyan aktív nap volt az elmúlt években, mint az MNB-felfüggesztés előtti. Az árfolyam csökkenése pedig arra enged következtetni, hogy sok részvényt adhattak el áprilisban.
Kérdés, hogy a cég hogyan tudja az MNB lépéseit követően a tevékenységét folytatni, és hogy az állami sok milliárdos megbízások haszna elér-e a részvényesekhez is – hiszen az állami milliárdok ellenére a profit a 2020-as év első háromnegyed évében alig 1,8 százalékra töpörödött.
A BÉT aktuális kimutatása szerint nincsen jelentősebb tulajdonos kezében nagyobb részvénycsomag, mivel egyetlen 5 százalék feletti tulajdonos sem ismert. Korábbi cikkünk írásakor a két jelentősebb tulajdonos még az iSRV Szolgáltató Zrt. (10,54 százalék) és Tűzkő Nándor (6,27 százalék) volt. Tűzkő Nándor nőgyógyász, és több vállalkozásban volt érdekeltsége, az iSRV pedig egy informatikai vállalkozás, ügyvezetője és tulajdonosa Kósa Gábor, aki több vállalkozást is indított már, 2008 és 2012 között a felnőttfilmek streamelésével foglalkozó LUXx Video Kft. ügyvezetője is volt, de több informatikai vállalkozásban is érdekelt.
A cég árazása kapcsán már 2019-ben felvetettük, hogy nem tűnik megalapozottnak: akkor 7,4 milliárd forintra értékelték a céget, ami 54 éves profitnak felelt meg. A cég növekedése ellenére a részvényérték nem nőtt igazán az elmúlt években, így már „csak” 27 éves profitra értékelték a céget az utolsó, április 15-i kereskedési napon. | https://g7.hu/vallalat/20210423/mi-tortenhetett-a-bevetelet-meghetszerezo-magyar-csodacegnel-amelyet-feljelentett-a-jegybank/ | https://web.archive.org/web/20221203000427/https://g7.hu/vallalat/20210423/mi-tortenhetett-a-bevetelet-meghetszerezo-magyar-csodacegnel-amelyet-feljelentett-a-jegybank/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-tortenhetett-a-bevetelet-meghetszerezo-magyar-csodacegnel-amelyet-feljelentett-a-jegybank | G7 | hungarian-news | 2021-04-23 18:18:00 | [
"Tűzkő Nándor"
] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"OTT-ONE Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"covid-19",
"tőzsde",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,038 | Vagy pihekönnyű, vagy hihetetlenül drága lélegeztetőgépeket vettünk | A teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek. | Románia kivételével sehol nem pörgött fel annyira az Európai Unióban a koronavírus-járvány kezelésében fontos termékek külkereskedelme, mint Magyarországon. Az uniós statisztikai hivatalként működő Eurostat már külön adatokat közöl az ilyen termékekről, ebből pedig az derül ki, hogy hazánk 2020-ban kétharmadával növelte az EU-n kívüli beszerzéseket, miközben a teljes unióban átlagosan csak 10 százalék volt a bővülés.
Persze a különbségeknek rengeteg magyarázata lehet kezdve attól, hogy az egyes országokban nagyon eltérő az ilyen termékeknél meglévő helyi gyártókapacitás (és így az importigény), egészen addig, hogy a beszerzések jelentős részére nem is csak a járvány miatt került sor. Orvosi berendezéseket és egyéb eszközöket ugyanis nem csak a koronavírus-járvány miatt vásároltak az egyes országok, ahogy vélhetően fertőtlenítőszereket és védőruházatot sem*Még ha a növekedésben biztosan komoly szerepe volt is a járványnak..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.
Pont Magyarország esetében azonban elég egyértelműen látszik, hogy a növekedést főleg a pandémia miatti vásárlások hajtották. A teljes növekmény 40 százaléka például az oxigénterápiás berendezések beszerzésének, tehát lényegében a lélegeztetőgép-vásárlásoknak az eredménye. Ilyenekre Magyarország tizenkétszer annyit költött tavaly, mint 2019-ben, amihez még csak hasonló mértékű ugrást sem lehetett látni sehol Európában*Pedig már az összehasonlítási alapként használt 2019-ben is jóval magasabb volt itthon az ilyen termékek importja, mint a korábbi években.. A sorban utánunk következő Máltán négy és félszeres, Romániában négyszeres volt a növekedés.
Az Eurostat adataiból pedig az is kiderül, hogy más országokhoz képes nagyjából milyen áron érkeztek az ilyen berendezések Magyarországra. A külkereskedelmi adatokat ugyanis – ahogy erről korábban a Direkt36 is írt – nemcsak értékben, hanem súlyban is rögzítik. Így ki lehet számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép. Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz, a németekének 14-szerese. Azaz vagy rendkívül könnyű, vagy iszonyatosan drága lélegeztetőgépeket vettünk*Ezek az adatok nem az oxigénterápiás eszközökre, hanem annál már egy szűkebb, az „ózon-, oxigén és aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati lélegeztetőkészülék” néven futó kategóriára vonatkoznak. Bár a kategóriába elvileg a gépek mellett az alkatrészek is beleszámítanak, egyrészt ezek vélhetően nem torzítanak sokat, másrészt a torzítás, ha van – mivel Magyarország teljes gépeket vett – ellentétes irányú kellene, hogy legyen..
A lélegeztetőgépeké mellett a tesztek és diagnosztikai reagensek, illetve az orvosi berendezések EU-n kívülről érkező importja is jelentősen nőtt tavaly Magyarországon más uniós tagállamokhoz képest. A védőruházatról azonban ugyanez már nem mondható el, pedig a kesztyűk és a maszkok jelentős részét is a Távol-Keleten gyártják.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszünk még 465 lélegeztetőgépet, de ezeket már az EU számáraTavaly erre a tenderre is négyszer magasabb árajánlat érkezett, de azt nem fizették ki. A külügy közbeszerzés nélküli vásárlásai még drágábbak voltak. | https://g7.hu/adat/20210417/vagy-pihekonnyu-vagy-hihetetlenul-draga-lelegeztetogepeket-vettunk/ | https://web.archive.org/web/20220526180731/https://g7.hu/adat/20210417/vagy-pihekonnyu-vagy-hihetetlenul-draga-lelegeztetogepeket-vettunk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagy-pihekonnyu-vagy-hihetetlenul-draga-lelegeztetogepeket-vettunk | G7 | hungarian-news | 2021-04-17 10:51:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"kereskedelem",
"infografika"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,039 | Két állam közt a pad alatt a szatmári Pannónia szálló | Két éve vette meg egy magyar állami cég a volt Pannónia szálló épületét. Szatmárnémeti főterének egykori ékköve ugyanolyan gyászos állapotban van, mint azelőtt, és nem úgy tűnik, hogy a felújítás hamarosan elkezdődne. | Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép
Frissítés 2020. 06. 10., 18:00: A szecesszió világnapján érkezett a hír, hogy a magyar állam létre akarja hozni a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt. Az alapítvány feladata a „kulturális, történelmi, művészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek” megőrzése lesz. Ehhez megkap két állami céget, amelyek közül az egyik a szatmárnémeti volt Pannonia szálló szecessziós épületét 2017-ben megvásároló MANEVI Zrt. A másik cég a Comitatus-Energia Beruházási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amely már képes bevételt termelni a létrehozandó alapítványnak, ugyanis tavaly megvásárolt egy, a szlovéniai Lendván működő turisztikai komplexumot, írja az Index.
Frissítés 18:53, 04.02.2020: válaszolt kérdéseinkre a Manevi Zrt. képviseletében dr. Kővári Dénes vezérigazgató. A válaszok alább olvashatóak, az elválasztó vonal alatt pedig az eredeti cikkünk.
Hol tart jelenleg az épület felújítása?
Az épület felújítása jelenleg előkészítő fázisban van.
Nem világos számomra, milyen állagmegőrzési munkálatokat végeztek az épületen, tudnák ezt részletezni?
Egyelőre kisebb, műemlékvédelmi hatósági engedélyt nem igénylő állagmegóvási munkálatok végzése történt meg.
Milyen rendeltetést szánnak a felújított épületnek?
A hasznosítás tekintetében a végleges döntés kidolgozása zajlik.
Várhatóan mennyibe kerül majd az épület felújítása, és mikorra készülhet el?
Az épület hasznosításáról, valamint felújításának költségeiről csak a tervek és a megvalósítási költségvetés elfogadása után tudunk információt adni.
_______________
Sokan lelkesedéssel fogadták a hírt, miszerint 2017 decemberében egy magyar állami cég, a Manevi Zrt. megvásárolta azt a céget, amely a Pannónia szállót birtokolja.
A Szatmárnémeti főterén álló egykori szálloda már akkor is rossz állapotban volt, lévén, hogy korábbi tulajdonosának, egy botrányairól elhíresült helyi vállalkozónak nem volt pénze felújítani az A kategóriás műemlék-épületet.
A magyar állam megjelenése azért volt jó hír, mert így reménykedni lehetett abban, hogy a felújításhoz szükséges anyagiakon túl az új tulajdonos szívén viseli majd a város egykori virágzásának szimbólumát, az erdélyi szecesszió egyik legszebb épületét: megfelelő szakértelemmel újítja fel és működteti majd az ingatlant.
Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
Hallgatásba burkolózik a tulajdonos
A tranzakció hírének pozitív fogadtatása ellenére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójába tartozó Manevi Zrt. hallgatásba burkolózott. Nemcsak hogy nem adta ki az adásvételi szerződést, de semmilyen sajtómegkeresésre nem válaszol azóta sem. A honlapján megadott e-mail címre elküldött kérdéseinkre sem érkezett válasz.
Az egyedüli jel, ami valamilyen mozgásra utal, az az, hogy a Manevi Zrt. 2018-as üzleti beszámolója szerint nettó 75 millió forintot (227 ezer EUR) költött „komplex tanulmánykészítésre”, ami vélhetően valamilyen, az ingatlan felújításával kapcsolatos tanulmány. A 2019-es beszámoló még nem érhető el.
Az egykori hotelt birtokló romániai cég, a Dacia SRL cégadatbázisban megadott telefonszámai nem működnek, honlapja sem él.
Hivatalos kommunikáció hiányában másod-harmadkézből származó információk, találgatások röppennek fel időnként a helyi sajtóban arról, hogy mikör kezdődik a várva várt felújítás. Egyáltalán: végeznek-e állagmegőrzési munkálatokat? Ugyanis az épületbe már régóta szivárog az esővíz, amely valószínűleg óriási pusztítást végez.
Gondoskodásra nem sok jel utal
A leromlott állapotú épület látszólag gazdátlanul áll: külső szemlélő számára az egyedüli változás, hogy a földszinti, nagyméretű ablakokat OSB-lapokkal fedte be egy munkáscsapat, az emeleti ablakok azonban továbbra is tárva-nyitva, a tetőn a kékes színű, eozin mázas eljárással készült Zsolnay-cserepek hiányosak. Egyes helyeken az üvegtáblákat műanyagfóliával pótolták, azonban ezek is rendre beszakadtak.
2019 december közepén jártunk a helyszínen, akkor még hevenyészett korlátok – a térkövekből görbén kiálló vasrudak és rozsdás drótok – védték a járókelőket az épület homlokzatáról időnként leváló törmelékektől, a bejárati ajtón pedig jókora lakat lógott.
Látogatásunk óta fejlemény, hogy a tulajdonos felállványozta az épület homlokzatát, miután erre a Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság kötelezte.
„Akármilyen furcsának tűnik, de a Manevi Zrt. csak tavaly novemberben tudott bejutni az épületbe, mivel a volt tulajdonos, Vasile Ţânţaş elvesztette az épület kulcsait” – vázolta a helyzetet az Átlátszó Erdélynek Zamfir Danciu, a Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vezetője, azon kevesek egyike, aki rendszeresen találkozik a Manevi Zrt. képviselőivel.
Danciu elmondta, az utóbbi időben havonta legalább egyszer bejárta a tulajdonosokkal együtt az ingatlant, akik „nagyon nyitottak és együttműködőek”. Sikerült kiszivattyúzni a felgyűlt esővizet, illetve a további beázásokat igyekeznek megakadályozni, az ablakokat pedig azért nem zárják be, mert így igyekeznek megfelelő szellőzést biztosítani az épületben.
Nem kis fába vágta fejszéjét a Manevi Zrt.
A Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vezetője úgy tudja, az új tulajdonos az eredeti rendeltetésnek megfelelően szándékozik felújítani az épületet, és jelenleg a tervek elkészítésére szándékoznak közbeszerzést kiírni.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem kis projekt a múlt századi épületet úgy felújítani, hogy egyaránt megfeleljen a szigorú műemlékvédelmi előírásoknak, valamint egy modern hotel működését szabályozó törvényeknek.
Számtalan olyan részletkérdés van, melyben a műemlékes szemlélet homlokegyenest ellenkezik például a tűzvédelmi előírásokkal. Az egyik apróság a bejárati ajtó, amely eredetileg befele nyílt, tűzvédelmi engedélyt viszont csak kifele nyílóra adnak. Mivel a romániai hatóságok nem a rugalmasságukról híresek, ezek feloldása nem lesz sem könnyű, sem pedig olcsó.
Ha el is készül a régi-új Pannónia hotel, nagy kérdés, hogy sikerül-e majd nyereségesen üzemeltetni egy olyan városban, ahol számos hotel működik.
Nyitókép: A Pannónia (később Dacia) hotel homlokzata. Fotó: Sipos Zoltán
Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép | https://atlatszo.ro/oroksegvedelem/ket-allam-kozt-a-pad-alatt-a-szatmari-pannonia-szallo-update-valaszolt-a-tulajdonos/ | https://web.archive.org/web/20230329164842/https://atlatszo.ro/oroksegvedelem/ket-allam-kozt-a-pad-alatt-a-szatmari-pannonia-szallo-update-valaszolt-a-tulajdonos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-allam-kozt-a-pad-alatt-a-szatmari-pannonia-szallo | atlatszo.hu | hungarian-news | 2020-06-01 12:50:00 | [] | [
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Manevi Zrt."
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"támogatás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,040 | Az utolsó fillérig megnéztük, mire mennek a kormány sportra költött milliárdjai | Több nagy rendezvényt és fideszes politikusok által vezetett sportszövetségeket is milliárdokkal támogatnak, és ugyan nem keveset költenek utánpótlásra, nem lehet nyomon követni, az oda szánt pénz hova kerül. Eközben néhány kiadásnál még azt is meghatározzák, hogy a kettővel ezutáni kormány pénzügyminisztere hogyan tervezze majd a 2027-es költségvetést. | Az utolsó fillérig megnéztük, mire mennek a kormány sportra költött milliárdjai
Több nagy rendezvényt és fideszes politikusok által vezetett sportszövetségeket is milliárdokkal támogatnak, és ugyan nem keveset költenek utánpótlásra, nem lehet nyomon követni, az oda szánt pénz hova kerül. Eközben néhány kiadásnál még azt is meghatározzák, hogy a kettővel ezutáni kormány pénzügyminisztere hogyan tervezze majd a 2027-es költségvetést.
Közel háromszáz-milliárd forintot csoportosított át a kormány a sportra a válság kezdete óta, és még egyszer ugyanennyi pénz sportcélú elköltéséről rendelkeztek előre a következő évek költségvetéseiből. Az nem meglepetés, hogy a sport kiemelt jelentőségű a kormány számára – de érdemes megnézni, azon belül pontosan mi is a pénz célja. A számokat egymás mellé téve azt látjuk: az összeg majdnem kétharmada stadionok és sportcsarnokok építésére megy el. Néhány nagy sporteseményt is milliárdokkal löknek meg, miközben a gyerekek sportolására szánt pénz a legnagyobb jóindulattal is csak az összeg nyolcada.
Kezdjük a végösszeggel! A kormány tavaly március 11-én rendelt el veszélyhelyzetet, azóta az összes pénz, amelyet a költségvetés rendeleti módosításaiban sportra csoportosítottak át, valamint amelynek a későbbi elköltéséről rendelkeztek:
582 472 993 513 forint.
Amikor márciusban az Mfor a sporttal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta, egy 289 milliárd forintos összegről írtak. Az ő cikkük és a mi számításunk közötti különbség fő oka az, hogy ők azt számolták ki, mennyi pénzt helyeztek át a 2020-as, illetve a 2021-es költségvetésben máshonnan sporthoz kapcsolódó célra, mi pedig azt is számításba vettük, amikor a miniszterelnök arról adott ki rendeletet, hogy akár az idei, akár a 2022-es vagy még későbbi év költségvetéséből bizonyos összeget valamilyen előre megadott sportcélra kell szánni. Márpedig, mint azt látni fogjuk, még a 2027-es költségvetésből is osztottak pénzt előre. És persze néhány tízmilliárd forint eltérést magyaráz a két cikk között eltelt egy hónap is.
Ha lebontjuk mindezt a fő felhasználási célok szerint, akkor a következőt látjuk:
Nézzük a legfontosabb tételenként mindezt!
Stadionok, sportcsarnokok – 362 milliárd forint
Első ránézésre is egyértelmű, hogy a pénz jelentős része építkezésekre megy el. Ennek a hatalmas összegnek a jelentős része egyetlen tétel: a Nemzeti Atlétikai Központ, vagyis a 2023-as atlétikai világbajnokság stadionjának 190 milliárd forintja.
Ennek a jelentős részét 2022-2023-ban kell majd elkölteni, és fontos hozzátenni, hogy ez egy keretösszeg, elképzelhető tehát, hogy ennél kevesebb lesz majd a végső érték. Persze nagyon nagy meglepetés lenne, ha egy ilyen rendezvény stadionjának költsége kisebb lenne végül a tervezéskor megadottnál, de a lehetőség elvileg adott. Hasonló a helyzet a harmadik legnagyobb tétellel, a nyíregyházi stadionnal is. (A táblázatunk lapozható, érdemes az első oldalnál tovább is lépni.)
A második legnagyobb tétel, az „egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatása” mutatja a sportra szánt pénzek elköltésének egyik legnagyobb problémáját: nyomonkövethetetlen, mire rakták félre ezt a pénzt. Ráadásul ez csak egy egyszeri 43 milliárdos tétel, ami a második helyre került, rögtön az első oldalon van még ugyanilyen elnevezéssel egy 4 milliárdos összeg, majd a következő oldalon még kettő, összesen 6,2 milliárd forint értékben. De ugyanígy többször megjelenik néhány százmillió forint a sportparkok építése címen, csak egy ponton derül ki, hogy ennek legalább egy része a Magyar Falu Program keretében valósul meg.
Az sem egyedi, hogy egy munka többször is drágul. Csak a tíz legdrágább egyszeri döntés között szerepel két olyan is, amikor a szegedi kézilabdacsarnokra adtak még pluszpénzt, de a tatabányai kézilabdacsarnok építése ugyanígy drágult menet közben. Jól látszik az is, hogy a nagy klubokkal is bőkezű az állam: a kispesti Bozsik Stadion építésére jutott 10 milliárd forint, a Ferencváros néhány éve átadott stadionjának korszerűsítésére 3 milliárd forintot szántak, az MTK létesítményfejlesztésére pedig 2,6 milliárd forintot szántak – utóbbi kettő azért kisebb tétel, mint a kisvárdai sportcsarnokra jutó 3,3 milliárd.
Utánpótlás-nevelés – 63,9 milliárd forint
Mielőtt ránézünk a táblázatra, azt hihetnénk, ezt a célt a legkönnyebb elfogadtatni a közvélemény kritikusabb részével, legalábbis nagyon szőrös szívűnek kell lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, fölösleges a gyerekek sportolására költeni. Ám ha megnézzük tételesen, mire ment el ez a pénz, máris látjuk, mi a komoly baj itt: az összegek jelentős részének felcímkézéséből semmi nem derül ki a célokról, a költségvetés módosításában vagy az egyéb kormányhatározatban gyakran csak annyi áll, hogy megkapja az illetékes minisztérium (általában az Emmi) a pénzt utánpótlás-nevelésre.
Rendezvények – 35 milliárd forint
Hosszasan lehet lapozgatni a táblázatot, milyen sporteseményekre szánt pénzt a kormány. Fontos kiemelni, hogy ez nem az építkezés, az egy külön tételként jelenik meg, hanem az összes többi, a rendezéshez kapcsolódó költség. (Egy módszertani megjegyzéssel tartozunk itt: sok esetben egy esemény megrendezésének jogáért dollárban vagy euróban kell fizetni, ezeket a mostani árfolyamon számoltuk át, természetesen ez időközben változhat.)
Külön említésre méltó a legnagyobb tétel. Olyanra sok példa volt, hogy 2022-es, 2023-as, vagy akár 2024-es kiadásokról is előre rendelkeztek, a 2027-es vizes vb kapcsán azonban még azt is határozatba írták, hogy a 2025-2027-es költségvetésekből 3,6, 9,1, illetve 7,05 millió dollárt kell majd kifizetni erre a célra.
Vagyis még a kettővel ez utáni kormány pénzügyminiszterének kezét is megkötik.
Persze egy határozattal majd az akkori kormánytagok átírhatják ezt, de mivel a nemzetközi szövetség, a FINA számára fizetendő díjról van szó, ez nem menne következmények nélkül.
Tornatermek, tanuszodák – 25,8 milliárd forint
Ez az az összeg, amelyből egész biztosan profitálhatnak az egyesületeken kívüli gyerekek is – és persze az építőipar. Ötvennél is több, nagyrészt néhány százmillió forintot tételről van itt szó. Gyakori kritika a kormánnyal szemben, hogy a legnagyobb, amúgy is gazdag egyesületeket támogatja pluszban, ez a rész jelenti a kivételt.
Egész más a helyzet, ha a kiadások listáján ez után következő, 10-21 milliárd forint közötti összegeket nézzük. Itt ugyanis azt látjuk:
21 milliárd forintot szántak az autó-motor sportra, ebből 20 milliárdot az autó-motor sporttal foglalkozó HUMDA Zrt.-re, a többi a Hungaroring Sport Zrt.-re.
14,3 milliárd forintot adtak a sportszövetségeknek. Ez a nem olimpiai sportágak támogatására szánt 40 millió forinton kívül négy nagy tételből áll össze: 6,64 milliárd a Magyar Kézilabda-szövetségé (amelynek Kocsis Máté az elnöke), 2,5 milliárd a teniszszövetségé (ahol Lázár János az elnök), 500 millió forint a korcsolyaszövetségé (ott pedig Kósa Lajos az elnök), a maradék 4,7 milliárd pedig a nem részletezett „sportágfejlesztési koncepciók megvalósítása” célra megy el.
10,8 milliárd forintot adott az állam a Nemzeti Sportközpontoknak, összesen 11 tételben, olyan nem körülhatárolt célokra, mint „Nemzeti Sportközpontok beruházásai” vagy „Nemzeti Sportközpontok dologi kiadásai”.
Összesen 10,5 milliárd forint ment el „kiemelt sportegyesületek működésének támogatása”, „kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fenntartásának és -üzemeltetésének támogatása”, valamint „kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatása” címen.
A kisebb tételek
Összesen 6,4 milliárd forintot csoportosítottak át a természetjárással kapcsolatos célokra. Ebből 6 milliárd forint a nem részletezett „aktív turisztikai fejlesztések” sor, 450 milliót pedig megkapott a Magyar Természetjáró Szövetség. A támogatott sportszövetségek közül ez az egyetlen, ahol nem egy fideszes politikus az elnök, de azért Garancsi Istvánt, a Market Zrt. és a Mol Fehérvár FC elnökét sem lehet azzal vádolni, hogy túlságosan távol állna a NER-től.
Az átláthatatlanság egyik csúcsa a fejlesztés sor. Az itt elköltött 6,1 milliárd forint olyan feladatokra ment el, mint „sportágfejlesztési koncepciók megvalósítása”, vagy épp „versenysport szakmai feladatok támogatása”.
Külön tétel az atlétika népszerűsítésére szánt 2,7 milliárd forint, 449 milliót pedig az olimpiai felkészülésre adtak oda.
És ez után következik végül 18 milliárd forint, amit nem lehetett egyik fenti kategóriába sem besorolni.
Az Országos Sportegészségügyi Intézet fejlesztése még világos tétel, ahogy az is, hogy milliárdokat adnak a Diósgyőrnek, százmilliókat az egri vízilabdacsapatnak, de itt jelenik meg az óvodai sport is. Hosszan sorakoznak viszont a „versenysport támogatása” célra átutalt, komoly magyarázat nélküli kiadások is.
De volt néhány olyan alkalom is, amikor nem pénzbeni támogatást kapott a sport a kormánytól.
Tavaly decemberben például Orbán Viktor a saját maga által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt kinevezte módszertani központtá, amely az ország fociakadémiáinak ad szakmai segítséget, ugyanez lett a kézilabdában a Nemzeti Kézilabda Akadémia, kosárlabdában pedig a Rátgéber Akadémia. Még 2020 áprilisában, a válságkezelés egyik első lépéseként pedig arról is döntött a kormány, hogy a járvány elleni védekezésre hivatkozva bármire önerő nélkül költhetnek a sportegyesületek tao-támogatást.
Nem közvetlen kifizetés, de közpénzt érint az a rendelet is, amely szentestén jelent meg: 100 milliárd forintban határozták meg a sportcélra 2021-ben elszámolható társaságiadó-támogatást, és további 35 milliárdban az építési célra fordítható tao-pénzek keretét. Nem karácsonyra, de bőkezű ajándékot kapott az FTC is az államtól: a Népligetben 78 milliárd forintból épülő kézilabdacsarnokot, ha túl leszünk a 2022-es Európa-bajnokságon, átadja majd a Ferencváros tulajdonába. | https://hvg.hu/gazdasag/20210504_sport_tamogatas_stadionok_sportcsarnok_koltsegvetes | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-utolso-fillerig-megneztuk-mire-mennek-a-kormany-sportra-koltott-milliardjai | HVG | hungarian-news | 2021-05-04 12:55:08 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [] |
52,041 | Megvan, mikor tartják a Boldog-ügy előkészítő ülését | Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az ügyben a Fővárosi Törvényszék kitűzte az előkészítő ülés időpontját, azonban a dátumról csak a későbbiekben tudunk felvilágosítást adni, mivel az idézések kézbesítése még folyamatban van” – válaszolta a Telex kérdésére a Fővárosi Törvényszék múlt szerdán. Azóta az ügy egyik vádlottjának védője, Dr. Novák Péter a Telexnek egy pontos dátumot is megerősített: június 30-án, reggel 8:30-kor tartják a Boldog-ügy előkészítő ülését a Fővárosi Törvényszéken. | „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az ügyben a Fővárosi Törvényszék kitűzte az előkészítő ülés időpontját, azonban a dátumról csak a későbbiekben tudunk felvilágosítást adni, mivel az idézések kézbesítése még folyamatban van” – válaszolta a Telex kérdésére a Fővárosi Törvényszék múlt szerdán. Azóta az ügy egyik vádlottjának védője, dr. Novák Péter a Telexnek egy pontos dátumot is megerősített:
június 30-án, reggel 8:30-kor tartják a Boldog-ügy előkészítő ülését a Fővárosi Törvényszéken.
Az elméletben előfordulhat, hogy egy ügyben több ilyet is tartanak, csoportokra szedve – különböző szakmai indokok alapján – a vádlottakat, ám mint a Fővárosi Törvényszéktől megtudtuk, ebben az ügyben a törvényszék egy előkészítő ülést tűzött ki, amelyre mindegyik vádlottat idézte.
Hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el, írtuk korábban, miután hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen.
A vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában húszmillió forintot kaptak.
Boldog István ügyét Hadházy Ákos robbantotta ki még 2019 végén. Nagy Szilárd volt fideszes kengyeli polgármester volt az, aki egy vádalku keretében elmondta a hatóságoknak, hogyan voltak előre leosztva Boldog körzetében az EU-s pályázatok. A jelek szerint nemcsak az volt leosztva előre, mikre pályázhatnak a települések, hanem az is, a közbeszerzéseken mely cégeket kell megbízni, és kinek mennyit kell visszaosztani.
Az ügyben több embert letartóztattak, köztük Boldog jobbkezét, a fideszes önkormányzati képviselő Fehér Petrát is. Fehér a törökszentmiklósi önkormányzatban és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlésben is képviselő volt, önkormányzati pozíciójáról aztán tavaly novemberben mondott le.
A koronatanú, Nagy Szilárd december 17-én egyórás videóinterjút adott, amelyben részletesen beszélt a rendszer működéséről. A T1 Tv pedig Boldog Istvánnal készített interjút, ahol a Nagy Szilárd által elmondottakra is rákérdeztek a képviselőnél; erről itt írtunk részletesebben.
Az utolsó cikk az üggyel kapcsolatban a pénz mozgásának részleteiről márciusban volt. Akkor a Blikk írt arról, hogy a lapnak a nyomozás egyik érintettje elmondta a visszaosztással kapcsolatban, hogy a pénz útját végig egy profi megfigyelő csapat követte. A lap azt írja, a vádiratot is megszerezték. A nejlonzacskóban utazó pénz, és a további részleteket itt tudja elolvasni.
Boldog januárban úgy fogalmazott: „Ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van. Hiszen, bár most majd el fogunk menni a bíróságra, és a bíróságon tárgyalás lesz, de tudjuk, a magyar bíróságok nem két nap alatt fogják megtárgyalni ezt az ügyet”. Hozzátette: | https://telex.hu/belfold/2021/05/04/kituztek-a-boldog-ugy-elokeszito-targyalasat | https://web.archive.org/web/20230204181025/https://telex.hu/belfold/2021/05/04/kituztek-a-boldog-ugy-elokeszito-targyalasat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvan-mikor-tartjak-a-boldog-ugy-elokeszito-uleset | Telex | hungarian-news | 2021-05-04 13:12:46 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra",
"Nagy Szilárd"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU"
] | [] |
52,042 | Mészáros Lőrincék egy másik luxusvillát is vettek tavaly ősszel a Hegyvidéken | Ez az új, „kettes számú” ingatlan A és B részre van osztva, Éder Zoltán mindkettőt a kétezres évek elején vásárolta egy év eltéréssel. Az 1943 négyzetméteres B telek a tulajdoni lap tanúsága szerint a mai napig az övé, az 1658 négyzetméteres A-t viszont tavaly ugyanazon a novemberi napon adta el a Mészáros-érdekeltség Art-Com Kft.-nek, amelyen a másik, széchenyihegyi ház is gazdát cserélt. A különbség a kettő között, hogy az utóbbinál Éder és az Art-Com között még tulajdonos volt egy liechtensteini szállítmányozócég, majd a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoport egyik leányvállalata. Édernek és az Indoteknek hivatalosan nincs semmi közük egymáshoz, de a két ingatlan adásvétele közel egy időben történhetett, mert a földhivatalba aztán egyszerre mentek be a bejegyzési kérelmek. | Nemrég a Telexen számoltunk be elsőként arról, hogy a jelek szerint megvan Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea új otthona a XII. kerületben. A széchenyihegyi házról szóló cikkünk után azonban kaptunk egy újabb tippet:
kiderült, hogy néhány utcával arrébb, Farkasvölgyben ugyanaz a Mészáros-cég ugyanakkor vásárolt még egy ingatlant, ami hivatalosan szintén lakóház.
A kettes számú ház környékét már nem kell bemutatni, a XII. kerület egyik magasabban fekvő villanegyedéről van szó, ahol gyakorlatilag kizárólag luxusházak sorjáznak az erdő szélén. A felső kategóriás ingatlanok négyzetméterára a hirdetésekben átlagosan 1,5 millió forint körül alakul, de van olyan, ami a 2 millió forintot is eléri.
A panoráma innen is hasonló, mint Mészárosék korábban bemutatott új házából, bár talán eggyel kevésbé exkluzív (nagyobb részt foglal el a látképből a gazdagréti lakótelep, mint a Duna és a pesti belváros). A szóban forgó ingatlan a kilencvenes években épült, de már nem igazán ismerhető fel az eredeti állapota, a manapság domináns korstílusnak megfelelően fehér-szürke, minimalista kockaházzá alakították nagy ablakokkal és teraszokkal.
A Telex figyelmét az utca egy lakója hívta fel arra, hogy a jelenleg is átalakítás alatt álló háznál gyakran fordulnak meg Mészárosék, „napi szinten ott vannak az építkezésen”, írta nekünk. Megnéztük az ingatlant a földhivatali nyilvántartásban, és azt találtuk, hogy
pontosan ugyanakkor és ugyanazzal a módszerrel került a Mészároshoz köthető tőkealap érdekeltségébe, mint a másik hegyvidéki luxusingatlan.
Ha az új tulajdonosok mindkét házba be akarnak ugrani egymás után megnézni, hogy áll a munka, nem kell nagy utat megtenniük, autóval öt perc a távolság a két helyszín között.
Aki olvasta az előző cikkünket, már a kerítésre tűzött tábla alapján gyanút foghat, hogy a két épületnek köze lehet egymáshoz, ezen ugyanis fel van tüntetve beruházóként az az Éder Zoltán, aki a másik ház tulajdonosi körében már felbukkant.
A zalaegerszegi Éder – aki alapvetően szállítmányozásban utazik – tavaly azzal került be a hírekbe, hogy ő lett a hévízi Hotel Aquamarin tulajdonosa. Egyes erről szóló cikkekben ezt úgy tálalták, hogy Mészáros riválist kapott Hévízen, ám az ingatlanbizniszek inkább arra utalnak, hogy a két fél között valamiféle üzleti nexus lehet. Éder viszonylag új szereplő az ingatlanpiacon, de korábban volt közös cége a Horn-kormány volt titkosszolgálati miniszterével, Nikolits Istvánnal is (Zamárdi Lakeside Investment Kft., Éder ebből már kiszállt). A vállalkozó több mint harmincéves fuvarozóbirodalma jelentős, járműflottájában 2017-ben a Közlekedésvilág magazin cikke alapján közel háromszáz nyerges szerelvény dolgozott.
Ez az új, „kettes számú” ingatlan A és B részre van osztva, Éder Zoltán mindkettőt a kétezres évek elején vásárolta egy év eltéréssel. Az 1943 négyzetméteres B telek a tulajdoni lap tanúsága szerint a mai napig az övé, az 1658 négyzetméteres A-t viszont tavaly ugyanazon a novemberi napon adta el a Mészáros-érdekeltség Art-Com Kft.-nek, amelyen a másik, széchenyihegyi ház is gazdát cserélt. A különbség a kettő között, hogy az utóbbinál Éder és az Art-Com között még tulajdonos volt egy liechtensteini szállítmányozócég, majd a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoport egyik leányvállalata. Édernek és az Indoteknek hivatalosan nincs semmi közük egymáshoz, de a két ingatlan adásvétele közel egy időben történhetett, mert a földhivatalba aztán egyszerre mentek be a bejegyzési kérelmek.
Az Art-Com Kft. a nemzeti tőkésosztály körében pár éve divatba jött módon kapcsolódik a volt felcsúti polgármesterhez: tulajdonosa az EKHO Magántőkealap, melynek nagyságáról, szerkezetéről a lényegéből fakadóan nyilvános információk nem érhetők el, de az látszik, hogy Mészáros Lőrinc cége, a Status Capital Zrt. kezeli. Érdekes kérdés, hogy miért rejti Mészáros – akiről köztudomású, hogy ő a leggazdagabb magyar – még a magánházait is ebbe az átláthatatlan konstrukcióba. | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/04/meszaros-varkonyi-meg-egy-haz-a-xii-keruletben | https://web.archive.org/web/20231209205608/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/04/meszaros-varkonyi-meg-egy-haz-a-xii-keruletben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincek-egy-masik-luxusvillat-is-vettek-tavaly-osszel-a-hegyvideken | Telex | hungarian-news | 2021-05-04 13:59:17 | [
"Éder Zoltán",
"Jellinek Dániel"
] | [
"Art-Com Kft.",
"EKHO Magántőkealap",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
52,043 | Máramarosszigeti szállodát újíttat fel a Manevi Zrt. | Miután a kormány elvette a Manevi Zrt.-től a tőkeemelésére juttatott 5 milliárd forintot, a cég közbeszerzést írt ki a Romániában lévő máramarosszigeti Korona Szálló felújításának a tervezésére. | A nyílt tenderfelhívást, az ajánlatkérő Manevi Zrt. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
A majdani nyertes feladata a Máramarossziget, Szabadságtér 8. szám alatt található, volt Korona szálló műemléki rekonstrukciójának a tervezése, amely magában foglalja az építési engedélyezési tervek elkészítését, engedélyeztetését, továbbá az építési-beruházás megindításához szükséges kivitelezési tervdokumentáció teljes körű elkészítése, valamint a tervezői művezetést is. A tervezési idő 36 hónap.
Az ajánlatkérő gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelményeket nem írt elő az ajánlattevőkre.
Az ajánlattételi határidő január 18. Az értékelésnél egyedül az ár számít. | https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/maramarosszigeti-szallodat-ujittat-fel-a-manevi-zrt.719698.html | https://web.archive.org/web/20240127184425/https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/maramarosszigeti-szallodat-ujittat-fel-a-manevi-zrt.719698.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maramarosszigeti-szallodat-ujittat-fel-a-manevi-zrt | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2020-12-16 13:52:00 | [] | [
"Manevi Zrt."
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
52,044 | Kiváltságos kádergyerekek elitklubjaként indult Orbán Gáspár agyontámogatott szakkollégiuma | A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként. | Pest ősi városmagjának, a nagybetűs Belvárosnak déli részén járunk egy borongós téli délutánon. Errefelé zárta le egykor a – ma shoppingolós korzóként működő – Váci utcát a városfali Belgrádi kapu, és ezen a környéken telepedtek meg egykor a – valaha a főváros polgárságának mintegy negyedét kitevő – pesti szerbek is. Amikor befordulunk a Szerb utcába, a Joghallgatók Önképző Szervezet (JÖSZ) szakkollégium a hármas szám alatt álló épülete előtt éppen egy öltönyös férfi száll be egy Audiba. A szakkollégiumról korábban már írtunk: az Orbán Gáspár nevéhez fűződő egykori diákszervezet tagjai úgy lakhatnak az ELTE állami tulajdonnak számító épületében, hogy a felújítás és az üzemeltetés költségeit is közpénzből támogatják.
Közpénzből csináltak exkluzív bentlakásos kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak
Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt.
Bent sürgés-forgás. Az épület földszintje nyitott a nyilvánosság előtt, az emeletre tartó lépcsőt beléptetőszerkezet zárja el. A bejárati ajtón belépve balra találni az elegáns kávézót, jobbra egy irodahelyiség (a gravírozott névtáblákkal ellátott ajtók félig nyitva, mögöttük a padlón szétdobált iratok, borítékok hevernek), illetve a mosdóhoz vezető folyosó. A korridort a JÖSZ lassan nyolcéves történetének főbb mérföldköveit bemutató plakátok díszítik. A kávézó enteriőrje kellemes; kár, hogy a korlátozások miatt mindössze elvitelre kérhetjük az italt. Úgy mondják, sok látnivaló ezen túl nincsen.
Miután tavaly decemberben írtunk a szakkollégiumról, a JÖSZ sértődött közleményben reklamált a szerintük „lejárató cikk” ellen. Nagy Dániel, a JÖSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke ezután azt nyilatkozta a Telexnek: Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia csak egy a 25 alumni – azaz már végzett öregdiák-tag – közül, felelős tisztséget nem visel, nincs befolyással a finanszírozásra.
Sajnálatos módon a valóság cáfolni látszik Nagy Dániel állításait. A mosdóból visszafelé félúton, az egyik JÖSZ-dicsőségtábláról Orbán Gáspár képmása mosolyog a szemlélődőre. A plakát a JÖSZ Egyesület 2016-os bejegyzését ünnepli. Az ismeretlen fotós az egyesületi alapszabályról szóló 2015. márciusi szavazást örökítette meg.
A kép középpontjában, az asztalfőn ülő Orbán Gáspár éppen lapoz; a körülötte helyet foglaló joghallgatók illedelmesen szavazásra emelik a kezüket. Számunkra úgy tűnik, ezen a képen Orbán Gáspár nem mindössze egy tag a sok közül, hanem a legeslegfontosabb.
A kávé finom, cukrot nem is kérünk bele; egészen a Kálvin térig szürcsölgetjük.
Alapozó kurzus
A diákszervezetnek juttatott állami pénzt sehol sem verték nagydobra: a kollégiumi támogatás tényéről a pénzosztó alapítványnak beadott közérdekű adatigénylésre kapott válaszból, még tavaly szereztünk tudomást. Azóta további adatigényléseket adtunk be az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE), a bíróságon nyilvánosan hozzáférhető szervezeti iratokat néztünk át és megpróbáltunk megkérdezni minél több embert is, akinek a JÖSZ-re közeli rálátása lehet valamilyen aspektusból (a JÖSZ jelenlegi, „mezei” tagságából, bár szerettük volna, sajnos, senkit sem sikerült szóra bírnunk). „Külsős” forrásaink mindannyian nevük elhallgatását kérték a lehetséges retorzióktól tartva.
A Joghallgatók Önképző Szervezetével, azaz a JÖSZ-szel kapcsolatban azt érdemes leginkább szem előtt tartani, hogy ez a betűszó több mindent jelölhet: baráti társaságot, diákszervezetet, szakkollégiumot és szakkollégistákat, jogi személyiséggel rendelkező egyesületet, alapítványt, valamint kft.-t egyaránt.
Így például, míg a JÖSZ Egyesület jelenlegi és végzett joghallgatók 120 fős tagságával rendelkezik, a JÖSZ Alapítványnak mindössze egy alapítója van: Orbán Gáspár. Ezzel az alapítvánnyal szerződött eredetileg az ELTE a Szerb utca 3. alatti épület bérbeadásáról és ez az alapítvány kapta a 61,5 millió közforintot is a felújítás és az üzemeltetés költségeire. A szakkollégium fenntartója az Oktatási Hivatal táblázata szerint a JÖSZ Alapítvány.
Az alapítványt a szokásos módon kuratórium vezeti, amelynek tagjait az alapító nevezheti ki és válthatja le, vagyis a legnagyobb hatalmú ember a történetben Orbán Gáspár.
A legjobb cél
A JÖSZ eredetileg Orbán Gáspár baráti társaságának önképzőköreként indult, miután az akkor elsőéves joghallgató Orbán-fiú rövid tagság után kilépett az egykori Fidesz-keltető Bibó István Szakkollégiumból. 2012 februárjában az új társaságot diákszervezetként ismerte el az egyetem. A jogászhallgatókhoz nyilván társuk kapcsolati hálójának köszönhetően csúcspolitikusok is ellátogattak: ebben az évben előadást tartott nekik Szájer József, aki akkoriban a kormánypárt első számú brüsszeli arca volt.
„A JÖSZ beszélgetéseket, vitákat szervezett: Gáspár egyik egyetemista társa mesélte, nagyon megmaradt benne, hogy azon tanakodtak, kit hívhatnának meg egy rendezvényre, mire Gáspár bedobta, hogy Lázár Jánost. Néhány telefon és egy kis győzködés után meg is jelent a miniszter, és vitatkozott az egyetemen Paks II-ről Jávor Benedekkel, a Párbeszéd EP-képviselőjével” — írta korábban a 24.hu. De volt ekkortájt Bayer Zsolt és Puzsér Róbert részvételével JÖSZ-szervezésű megmondóemberi-vita is az ELTE előadójában.
2014 tavaszán a diákszervezet kapott egy szobát az egyetem egyik épületében. A felújításra borkóstolóval összekötött adománygyűjtő estet tartottak — a képek alapján valószínűleg a jogi kar épületében —, ahol fellépett Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, valamint Bretz Gábor Liszt Ferenc-díjas operaénekes, továbbá Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész is.
Ebben az évben hangzott el az is Giró-Szász Áron, a JÖSZ egyik alapító tagjának és tisztségviselőjének szájából:
„A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben”.
Giró-Szászról azért írtunk nemrégiben, mert ő áll amögött az Axióma nevű online videócsatorna mögött, amely ismeretlen forrásból készít közéleti adásokat, így azt a kisebb botrányt kavaró videót is, amelyben Novák Katalin családügyi miniszter mond emancipációellenes monológot.
A ma 28 éves férfit 2019 októberében nevezte ki miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. „Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása” — írja róla a kormányzati honlap. Giró-Szász apja a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.
Giró-Szász Áron személyesen is jó barátságban lehetett a miniszterelnök fiával, legalábbis erről tanúskodik egy Facebookról már törölt, de itt elérhető frissdiplomás-szelfi.
A szakkollégiumi létet célul kitűző idézet idején alig 22 éves Giró-Szász kétségkívül mert nagyot álmodni. Annyira nagyot, hogy felvetődik a kérdés: vajon mennyi esélye van Magyarországon egyetemi hallgatók egy kis csoportjának arra, hogy a nulláról indulva csupa támogató jószándékkal találkozzanak mindenhol és néhány év alatt összerakjanak egy fullos szakkollégiumot?
És vajon más-e ennek az esélynek a mértéke akkor, ha az egyik alapító a miniszterelnök fia?
Akiknek nem sikerült saját lábra állni
Magyarországon komoly hagyományai vannak a szakkollégiumi mozgalomnak, ahol a hallgatók gyakran bentlakással ötvözve extra önszervezési és tanulmányi feladatokat is magukra vállalnak. Ma cirka 170 ilyen szerveződést tartanak nyilván. Ez egy magas szám, de mögötte nem annyira a hallgatók, mint inkább az intézmények törekvései állnak: a legtöbb egyetem vagy főiskola mindenképpen szeretne magának egy szakkolit.
A mezőnyben az időközben a szakkollégiumi minősítést elnyert JÖSZ gyakorlatilag egyedülállónak számít azzal, hogy az egyetemi struktúrának nem alárendelt, civil szervezet a szakkollégium fenntartója. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai szerint a JÖSZ-ön kívül alig két olyan szakkollégium van, aminek nincsen felsőoktatási anyaintézménye, és ebből is az egyik a nyilvánvalóan más kategóriába tartozó, az országos szlovák nemzetiségi önkormányzat által működtetett Budapesti Szlovák Szakkollégium.
Orbán Gáspárék csapatával tehát érdemben egyedül az ELTE bölcsészkarán 2011-ben oktatók és hallgatók részvételével megalapított, de magánalapítványi fenntartású Mérei Ferenc Szakkollégium mutat párhuzamot. De a Szerb utcai épületre közpénztízmilliókat költő JÖSZ-szel szemben az ELTE művészetelméleti és médiakutatási intézetének környékéről verbuválódó Méreinek egészen más sors jutott. Ők évente néhány százezer, esetleg pármillió forint innen-onnan összeszedett bevételből gazdálkodtak.
„A szemináriumokat ugyanabban a nagypolgári méretű lakásban tartottuk, ahol bentlakó szakkollégistaként többen amúgy életvitelszerűen éltek” — mesélte az Átlátszónak egy korábbi méreis szakkollégista, aki hozzátette, ELTE-s tanulmányai alatt a méreisek saját kurzusaitól kapta a legtöbbet: „év végén ott álltunk, hogy nincs semmi pénzünk, és köszönetképpen legfeljebb arra tudunk összedobni, hogy süssünk az óraadóinknak egy tortát”.
A JÖSZ-höz hasonlóan magánalapítványi fenntartású Mérei környékén úgy emlékeznek, az ELTE semmilyen formában nem támogatta őket. „Hiába könyörögtünk, hogy tanóra után, mondjuk, egy teremben lehessen szakkollégiumot csinálni” — mondta egy forrásunk. A Mérei Ferenc Szakkollégium működése fix pénzügyi háttér, ingatlan és egyetemi támogatás híján az elmúlt évek során elsorvadt, mára pedig gyakorlatilag megszűnt.
Vagyis a magyar szakkollégiumok világában példa nélküli az, hogy hallgatói társaságként a JÖSZ az elmúlt évtizedben, nem-egyetemi fenntartóval a háta mögött szakkollégiumi minősítést tudott szerezni, ma pedig stabil pénzügyi háttérrel, biztos helyen lakhat az egyetem épületében.
„Egy építő jellegű kritikát szeretne megfogalmazni”
Orbán Gáspár neve nem található meg a JÖSZ Egyesület volt tisztségviselőinek listáján. Számos részlet azonban arra utal, hogy a valóságban központi szerepet vitt a csoportosulásban.
Az egyetemi diákszervként induló JÖSZ jogi személyiséggel rendelkező egyesületként történő bejegyeztetése 2015-2016 során történt meg: a 2015 szeptemberében beküldött iratokat a bíróság hiánypótlásra visszadobta, és a következő évben beérkező, megismételt alapító közgyűlés dokumentumai már megfelelőek voltak.
A bíróságon 2015. márciusi iratot nem találtunk az egyesület aktájában. Így az sem határozható meg pontosan, hogy milyen alkalomból és miképpen került Orbán Gáspár az asztaltársaság és a kompozíció főhelyére a felirata szerint 2015. márciusi, Szavazás az Alapszabályról című képen, amit a Szerb utca 3.-ban láttunk. Az ezt firtató kérdésünkre a JÖSZ-től ezt a választ kaptuk:
„Orbán Gáspár az adott beszélgetés levezetője volt”.
Érdekes még az iratokat a bíróságnak beküldő Jankovszki Eszter személye. A ma 29 éves nő apja Jankovszki Zoltán fideszes képviselő Bács-Kiskun megye önkormányzatában, Esztert pedig pletykák szerint személyes ismeretség fűzi Orbán Gáspárhoz. 2018-ban az úgytudjuk.hu számolt be arról a kiskunfélegyházi szóbeszédről, hogy a miniszterelnök fia és a Jankovszki lány között házasság készülődik.
A Jankovszki apuka akkor a következőket nyilatkozta:
„Nem lesz esküvő, már abból kifolyólag sem, hogy a lányom és Gáspár nem alkot egy párt, még csak nem is járnak. Valaki kitalálta ezt az esküvőt és azóta terjed a híre a városban. De mondom még egyszer, nem lesz menyegző.” Ismeretes, hogy végül tényleg nem került sor félegyházi Orbán-lagzira.
Miközben a 2015-ös, sikertelen bejegyzés teljes iratpakkja nem megismerhető, a nyilvános részletekből kiderül, hogy eredetileg Jankovszki lett volna a JÖSZ Egyesület elnöke. Azonban a 2016-os, megismételt alakuló közgyűlésen végül Orbán Gáspárhoz hasonlóan ő sem vállalt tisztséget.
A JÖSZ toborzóvideóin megjelenő képsorokon Gáspár többször tűnik fel prominens helyen. Két alkalommal egy nagyelőadós beszélgetések alatt felvett anyagból összevágott 2015-ös videóban tűnik fel.
A felvételeken a férfi a tömött padsorok között intézkedik, illetve az első sor és az előadói pulpitus között állva megbeszél valamit három társával, köztük Sárhegyi Istvánnal (róla bővebben később).
Egy 2016-os bemutatkozó videóban egy közgyűlési jellegűnek tűnő összejövetelen látható egy pillanatra a férfi. A kompozíció hasonlatos a 2015-ös fotográfiához: a központban lévő három személy közül éppen Orbán Gáspár beszél, miközben megigazítja a szemüvegét.
Ezekből a részletekből látszik, hogy a szervezet mindennapi működésében is központi szerepet vállaló alakjáról beszélünk, akit a társai és a videók készítői is ilyeténképpen kezeltek.
A JÖSZ Egyesület 2017-es közgyűlésének iratcsomagjában találni egy érdekes dokumentumot. A jegyzőkönyv szerint Orbán Gáspár jelentkezett az elnöki tisztségre, amelyért rajta kívül egyetlenegy ember indult. Gáspár azonban végül nem mérette meg magát: a visszavont jelölést úgy hasznosította, hogy általános iránymutatásokkal szolgált a másik jelöltnek.
„Orbán Gáspár elmondja, hogy nem egy programismertetőt szeretne tartani, hanem egy építő jellegű kritikát szándékozik megfogalmazni, hogy a leendő elnök a lehető legjobban tudja majd a tisztségét betölteni. Orbán Gáspár visszavonja jelentkezését az elnöki posztra”.
A jegyzetből kiérthető: a férfi ekkor az elnökjelölési folyamat kreatív használatával érzékeltette, hogy informálisan az elnöknél is fontosabb valaki a JÖSZ háza táján.
Orbán Gáspár a következő évben elvégezte a jogi kart, és a nevével többet nem találkozunk az egyesület iratai között. Ezt követően leginkább a Felház nevű karizmatikus vallási mozgalmával foglalkozott, de a közösségi médiában a JÖSZ-ről is rendszeresen posztolt. Sajtóhírek szerint Orbán Gáspár tavalyelőtt letette az esküt és hivatásos katonává vált, majd röviddel ezután a sandhursti katonai akadémia képzésén vett részt. Azt nem lehet tudni, hogy ki állta a kurzus 40 millió forint körülire becsült árát.
Majd 2018-ban, ötszázezer forinttal megalapította a JÖSZ Alapítványt. Amint korábbi cikkünkben írtuk, ez az alapítvány kapott 2019-ben 61,5 millió közforintot a kollégium működtetésére. Eredetileg a JÖSZ Alapítvánnyal szerződött az ELTE is a Szerb u. 3. bérletére.
Ezek a jelek mind arra utalnak: a kezdetektől mind a mai napig Orbán Gáspár egy nagyon fontos, hacsak nem a legfontosabb valaki a JÖSZ környékén.
Szerettük volna őt megszólaltatni ehhez a cikkhez, de az általa alapított alapítvány vezetői kérésünk ellenére nem árulták el, hogy milyen módon tudnánk neki kérdéseket feltenni.
A szervezetrendszer érdeke
„Rendelkezik egy szakkoli minden külsőségével, de közben nem úgy működik” — mondta egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunk, aki szerint a JÖSZ-ben „a diákönkormányzatiság meglehetősen korlátozott, holott ez a szakkollégium mint intézménytípus egyik alapvetése”.
Konkrétan a szakkollégiumi működés jellegéről nincsen sok információnk, ugyanis a kötelező szervezeti és működési szabályzatot és létesítő okiratot sehol sem lehet megtalálni. Kérdésünkre azt a választ kaptuk a JÖSZ-től, hogy ezek egyelőre „nem nyilvános dokumentumok”.
A JÖSZ egész szervezetrendszerének felépítése azonban láthatóan nem a diákönkormányzatiság irányába mutat. A magyar szakkollégiumokat vizsgáló kutatások a gyakorlati szervezeti működés szerint háromféle modellt azonosítanak:
a francia mintára kialakított kisegyetemi jellegűt, ahol az egyetem oktatói keresik pluszfoglalkozásokra a legjobb tanítványokat (ilyen például az Eötvös Collegium),
a hallgatói diákönkormányzatiságot fő szervező elvként alkalmazó, egyesületinek nevezett típust (ilyen a közgázos Rajk László vagy az ELTE Bibó István Szakkollégium),
a gyakorlatban a JÖSZ szervezetrendszerének jelenlegi felépítése leginkább a harmadikra, a fenntartói működési típusra hajaz.
„A fenntartói típus esetében rendkívül fontos, hogy az alapító rendelkezésére áll egy olyan erőforrás, amelyet szervezeti céljainak megfelelően akar felhasználni. Ez az erőforrás elsődlegesen egy kollégiumi elhelyezés biztosítására alkalmas épülethez és/vagy a kialakításához szükséges anyagi forrás” – írta 2012-ben az Oktatási Hivatal jogelődjének felsőoktatási szakfolyóirata.
Ennél a típusnál a fenntartó és kinevezettjei biztosítják, hogy a fenntartó hosszútávú céljai ne vesszenek el a hallgatók folyamatosan cserélődő generációi között. Fenntartói típusú szakkollégiumokat értelemszerűen a legritkább esetben hoznak létre hallgatók és frissdiplomások: inkább olyan oktatási, egyházi intézmények kezdeményezik, akiknek nagy vagyonuk és speciális céljai vannak (például az, hogy kimondottan keresztény értelmiségieket neveljenek).
A JÖSZ specialitása, hogy a fenntartói modell formálisan egyesületiként induló keretek mellett alakult ki.
Most úgy néz ki a felállás, hogy a szakkollégium tagjai mindannyian tagjai a JÖSZ Egyesületnek is, de a nagy pénz az egyesülethez formálisan sehogy sem kapcsolódó JÖSZ Alapítványon keresztül érkezett a történetbe. A szakkollégium tagjai tehát szavazhatnak, mondjuk, arról, hogy ki legyen a szeretetszolgálati alelnök az egyesületben, de például az ELTE-vel kötött bérleti szerződés ügyében nincsenek döntési pozícióban.
A JÖSZ környékén különös figyelmet fordítanak az Egyesület és az Alapítvány közti különbségek eltakarására. Így például hiába küldtünk mindkét szervezet vezetőinek külön-külön kérdéseket, válaszként mégis egyetlen, közös dokumentumot kaptunk, „JÖSZ” aláírással, ami sajnos, lehetetlenné teszi a válaszoló személy azonosítását.
A válasz szerint: „az Egyesület, az Alapítvány, a Szakkollégium mind a JÖSZ szervezetrendszerének szervezeti egységei, különböző funkciókkal, de közös célokkal. Döntéseinket az egész szervezetrendszer érdekét szem előtt tartva, együttműködve hozzuk meg”.
„A JÖSZ Alapítvány és a JÖSZ Egyesület két, egymástól független jogi személy, egyik szervezeti egység sem befolyásolhatja a másikat, azonban tekintettel arra, hogy a JÖSZ egy közösség és céljai megegyeznek, így az Alapítvány és az Egyesület együttműködnek.”
Számunkra máshogy tűnik: az egyesület működését érintő, a bíróságon hozzáférhető, nyilvános dokumentumokból egyfajta irányított demokrácia képe rajzolódik ki, ahol tehetséges jogászok közvetítik a tagságnak a fejük felett megszületett döntéseket, miközben a pénzcsap fölötti uralmat szervezeti falak választják el a demokratikus szavazgatósditól.
Rejtetten csatornázott közpénzek A JÖSZ Alapítványba érkező 61,5 millió forintos támogatás eredeti forrása a propagandaminisztérium, azaz a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda volt, amely az elmúlt években 10 milliárd forintnál is több pénzt adott egy kevéssé ismert szervezetnek, a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA). A BLA aztán ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét szintén támogatásként továbbította más szervezeteknek, például Orbán Gáspár alapítványának is. Ilyen támogatásokból kapott az elmúlt két évben közel egymilliárd forintot az Alapjogokért Központ nevű, a kormánnyal baráti viszont ápoló úgynevezett jogi elemző- és kutatóintézet is. Innen jutott 5,7 millió forint a Fidesz- és oroszbarát mémeket posztoló Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére is.
Rajta ifjak, útra fel!
A szervezetek közti átjárást az biztosítja, hogy kulcspozíciókat az alapítványban és az egyesületben is egykori JÖSZ-tagok töltenek be. Például az alapítvány kuratóriumába Orbán Gáspár alapító egytől-egyig régi JÖSZ-ös arcokat nevezett ki, elnöknek Nagy Dánielt. Az egyesület régebbi papírjait böngészve lehet találkozni Nagy Dániel nevével a legelső felügyelőbizottság háromfős névsorán is. A lista illusztris: Nagy mellett Giró-Szász Áront és Sárhegyi Istvánt tartalmazza.
Sárhegyi Istvánról a Szabad Európa írt nemrég portrécikket. A jogász családból jövő 27 éves férfi édesapja évekig a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja volt, édesanyja pedig Habony Árpád első médiacégeinek megalapításában segédkezett. Sárhegyi a New Space Industries Zrt. nevű cégén keresztül öt százalékkal részesedik a CarpathiaSat Zrt.-ben, amely kormányzati hátszéllel szeretne magyar kereskedelmi műholdat juttatni az űrbe.
Egy, a diákszervezet kispályás labdarúgócsapatának tűnő csoportosulást megörökítő fotón feltűnik Sárhegyi István (alsó sor, balra), Orbán Gáspár (alsó sor, jobbról a második) és Giró-Szász Áron (alsó sor, jobboldalt) is.
Sárhegyit és Giró-Szászt külön összeköti, hogy egyetemi éveik alatt mindketten aktívak voltak a jogi kar hallgatói önkormányzatának környékén (azóta pedig az Axiómánál is). Giró-Szász 2015–2018 között az elnöki posztot is betöltötte az ELTE ÁJK HÖK-ben, ami egy egyetemi hallgató számára elérhető legmagasabb, az egyetemi vezetéshez legközelebb lévő pozíció.
Már említettük, hogy Giró-Szász 2014-ben mondta a szervezet egy reklámvideójában: „A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben”.
A szakkollégiumi elismerésre végül csak öt évvel később, 2019-ben került sor: az Oktatási Hivatal ebben az évben vette fel a JÖSZ-t a szakkollégiumok sorába. A visszamenőleges hatályú rendelkezés szerint a szakkollégiumi létezést ugyanakkor már az egyesület első érvényes, 2016-os megalakulásától kezdve kell számolni.
Így az alapító csapat is elmondhatja magáról: szakkolisok voltak. Annak ellenére, hogy közülük sokan már 2017-18-ra végeztek tanulmányaikkal a jogi karon. Orbán Gáspár is 2018-ban adta le a szakdolgozatát.
A végzett hallgatók alumni tagként részesei maradhatnak a csapatnak, Orbán Gáspár, Sárhegyi István és Giró-Szász Áron is a JÖSZ alumni közösségének tagjai. Úgy hírlik, a háromemeletes szakkollégiumban szokatlan nagy arányú lakrészt, egy egész szintet tartanak fenn kizárólag bentlakó öregdiákoknak.
A JÖSZ Alapítvány közleménye szerint „alumni tagjaink számára hat szoba van fenntartva az épületben”.
Igazgatási megoldások
Amikor az alapítók elkezdtek sorra lediplomázni, egy olyan fontos tisztséget is létrehoztak, amit csak már diplomás ex-JÖSZ-ös tölthet be az egyesületben. 2018-ban a JÖSZ Egyesület alapszabályának módosításával új vezetői pozíciót kreáltak a diákszervezetben. Az ekkor létrejött igazgatói poszt több szempontból is kivételes jellegű a legtöbb egyesületi tisztséghez képest:
a JÖSZ igazgatója nem lehet hallgató, csak már lediplomázott ex-JÖSZ-öst lehet megválasztani
az igazgató önállóan képviselheti az egyesületet
az igazgatót az összes többi tisztségviselőhöz képest sokkal nehezebb feltételek mellett lehet visszahívni.
A pozícióra egyedül Sárhegyi István pályázott, ő lett a JÖSZ első igazgatója.
Az egyesületi dokumentumokból nyilvánvaló, hogy már amikor – versenytárs nélkül – jelentkezett a pozícióra, Sárhegyi volt az összekötő a szintén 2018 elején frissiben megalapított JÖSZ Alapítvány, azaz Orbán Gáspár környezete és az egyesület között.
„Alapítvány: beadtuk a létesítő okiratot” – a jelentkezésekor tartott meghallgatásán így referált az egyesület közgyűlésének Sárhegyi. Tőle mint az alapítvány felé kontaktokkal rendelkező igazgatójelölttől érdeklődte meg azt is az egyik tag, hogy lehet-e már tudni, hogy kik lesznek a JÖSZ terveinek finanszírozói.
Egy másik idézet sajátos fényben tünteti fel az egyesület és az alapítvány pénzügyi kapcsolatainak természetét: „Kell kreativitás. Lesz alapítvány, melynek pénzügyeit intézni kell” – mondta Sárhegyi közvetlenül önnön megválasztása után a pénzügyi alelnökségért induló egyesületi tagnak.
A következő, 2018. áprilisi közgyűlést forró időszakban tartották: májusra volt meghirdetve az I. JÖSZ Konferencia, ahol a hallgatók előadásain túl a szervezet különböző szponzorai és partnerei is megjelentek. Ilyen szponzor volt például a Budapesti Közjegyzői Kamara, vagy a diákszerv igazgatójának apjához tartozó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.
Sárhegyi azonban elégedetlen volt a JÖSZ-tagsággal. Úgy érezte, sokan nem dolgoznak eleget a konferencia szervezésén, sőt, a tagdíjat sem fizetik rendesen. Az igazgató tömeges kizárásokat helyezett kilátásba, és azt is közölte, hogy
„nem baj, ha sok embert ki kell zárni. Majd feltöltjük a JÖSZ-t máshonnan”.
Sárhegyi itt feltehetően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira gondolt, ma már ugyanis innen is be lehet jutni a szakkollégiumba.
Noha nem tudunk arról, hogy a tömeges kizárások végbementek volna, a hallgatói önszerveződés illúziójának legkésőbb ekkor vége kellett szakadnia. Sárhegyi azt ígérte, az „új tagoknak más lesz, hogy az igazgató jobban rájuk fog fókuszálni, folyamatos monitoring, szigorúbb rendszer”.
„Nem szerették, mert akarnok volt” – mondta Sárhegyiről egy, az egyetem jogi karának dolgaira rálátó forrásunk. Szerinte leginkább az ambíciózus űrjogász hagyta rajta a keze nyomát a szervezeten, amelynek mindennapi életében Orbán Gáspár – több forrásunk egybehangzó benyomása szerint – hosszú évek óta nem vállalt látványos szerepet. Eszerint az értelmezés szerint Sárhegyinek volt a legfontosabb az egész diákszervezetesdi, Orbán Gáspárra pedig leginkább azért volt szükség, mert a miniszterelnök fiának neve előtt minden ajtó megnyílik.
„Nagyon erős a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda keze ebben az egészben, pénzeket is hajlandó rákölteni, mert azt gondolja, hogy le tudja fölözni az ELTE jogászainak a krémjét” – mondta az illető.
Sárhegyit is szerettük volna megszólaltatni. Válaszában azt írta: „a hivatkozott ügyben és szervezettel kapcsolatosan nem minősülök közszereplőnek. A Joghallgatók Önképző Szervezet Egyesülete magánszemélyek kezdeményezésére létrejött civil szervezet, amelynek tevékenysége, különös tekintettel annak belső ügyei nem minősülnek közügynek. Egyetemi hallgatóként vagy a JÖSZ igazgatójaként végzett tevékenységemről nem kívánok beszámolni a nagy nyilvánosság számára”.
Az igazgatói székben Sárhegyit 2020-ban Takács Enikő váltotta, akit korábban Sárhegyi szemelt ki és vett maga mellé helyettesnek. A JÖSZ egyesületi honlapján a tisztségviselőket felsoroló listában igazgatóként ma is az ő neve szerepel a legelső helyen.
Korlátozott diákönkormányzatiság
A JÖSZ ma sem „működik minden tekintetben szakkollégiumként” – mondta egy, több ELTE-s szakkollégium jelenlegi működésére rálátó forrásunk – „legalábbis a diákönkormányzatiság nem teljesen úgy működik, ahogy annak kéne (…) kérdés, hogy a hallgatók szavának valójában mekkora súlya van”.
Egyetemi pletykák szerint az egyesület korábbi elnöke többször is megpróbálta befolyásolni a tisztségviselők választását, a leköszönésekor a közgyűlés előtt például megnevezte, hogy kit szeretne az utódjául látni. Ezt a pletykát a szűkszavú közgyűlési jegyzőkönyv alapján sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudjuk.
A jegyzőkönyvek azonban alátámasztják az igazságtartalmát egy másik egyetemi pletykának, miszerint a JÖSZ-ös hallgatók közösségének nem sok beleszólása volt a szakkollégium épületének kialakításába.
Egy 2020-as közgyűlésen a JÖSZ Egyesület több tagja is hosszan kérdezősködött a szakkollégiumi épület kialakítása közben tapasztalt kellemetlenségekről a JÖSZ Alapítvány jelenlévő kurátorától. Különösen a kávézó szúrta néhány szakkollégista szemét. Később a JÖSZ egyik tagja úgy mesélte a kari újságnak, hogy „nem a jelenlegi tagság, hanem a JÖSZ alapítóinak álma volt, hogy létrehozzanak egy [saját kávézót]”.
„Hamarosan megkezdődik a kávéház felújítása, ezzel elveszik a kollégisták közös tereit, ez miért élvez prioritást?” – kérdezte az egyik, azóta egyébként egyesületi elnöknek választott tag a tavalyi közgyűlésen. A kurátor erre azt mondta, hogy „fontos, hogy lássátok, a kávéház van alárendelve a kollégiumnak és nem fordítva”.
A kurátor legalábbis nem bontotta ki az igazság minden részletét, ugyanis ekkor már a kávéházat működtető cég bérelte a szakkollégium épületét az ELTE-től.
Kivételes bánásmód
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az állami vagyon körébe, az ELTE kezelésébe tartozó Szerb utca 3. alatti ingatlan korábban Peregrinus néven vendégprofesszorokat elszállásoló hotelként működött. Később, a Bibó István szakkollégium épületfelújításának ideje alatt átmenetileg a bibósok húzták itt meg magukat, ezután került képbe a JÖSZ.
Az ELTE 2019-ben kötött szerződést a JÖSZ Alapítvánnyal arról, hogy bérbeadják nekik a Szerb utcai épületet havi nettó 2 millió 610 ezer forintos bérleti díjért. Egy 2020-as módosítás szerint azonban az alapítvány helyére belépett a kávéházat üzemeltető JÖSZ Szolgáltató Kft.
Nem teljesen érthető, hogy mi szükség volt erre a helycserére, ugyanis a kft. az alapítvány tulajdonában van. De legalábbis furcsa volna, ha kávézós cégre is vonatkozna az eredeti szerződés előzményében foglalt állítás: miszerint is a szerződő fél célkitűzése az ELTE valamennyi hallgatója számára a lehető legmagasabb szintű fejlődési lehetőség biztosítása.
A preambulumban foglalt másik állítást (miszerint az épület bérbeadása azért jó az ELTE-nek, mert a „JÖSZ Alapítvány az ELTE jogász hallgatói számára kollégiumi elhelyezést biztosít”) is kikezdte az idő: a szakkollégiumba már pázmányos joghallgatók is bejuthatnak, az pedig kérdéses, hogy az ő támogatásuk mennyire lehet célja a konkurens egyetemnek.
Úgy tudni egyébként, hogy pázmányos hallgatók bevonása a Bibó szakkolinál is felmerült, ám ott ezt az ötletet az egyetemi vezetés retorziójától tartva elvetették. A JÖSZ-nek ugyanebből nem volt problémája.
Egyetemi forrásaink legalábbis különösnek tartják, ahogy az ELTE asszisztál a Szerb utcai épületének kiszervezéséhez. A JÖSZ ugyanis nem egyetemi fenntartású szakkollégium annak ellenére, hogy egészen a közelmúltig csak az ELTE hallgatói vettek benne részt. „A kancellária sokkal nagyobb mozgásteret enged nekik, mint az ELTE-s szervezeteknek, adott esetben úgy is, hogy az az ELTE-t kellemetlen helyzetbe hozza” – mondta egy szakkollégiumi ügyekkel képben lévő forrásunk.
Egy másik forrásunk szerint „az ELTE szakkollégiumi modellje amúgy az, hogy saját intézményei a szakkollégiumai”. Az egyetemnek van hivatalos szakkollégiumi stratégiája is, ami megállapítja, hogy az egyetem saját fenntartású ilyen intézményei önmagukban is lefedik a teljes oktatási spektrumot és nagy értéket képviselnek. A működésük legnagyobb gátja több esetben éppen az, hogy miközben az „önálló szakkollégiumi tér (…) a szakkollégiumként történő működés alapvető feltétele”, a gyakorlatban az ötből három szakkollégiumnak nincsen saját épülete. Ezek a Nándorfejérvári úti általános kollégium egy-egy ficakjában működnek „folyosó-szakkoliként”.
A Szerb utcai épületet mégsem az ágrólszakadt saját szervezeteknek, hanem egy külső fenntartású intézmény céljaira adta oda az ELTE.
Az épület kihasználhatóságáról forrásaink véleménye eltérő. Egyikük szerint szakkoli-épületként „nem egy nagy durranás”, egy másik szerint „nagyon jól hasznosítható”. Bentlakási vonatkozásban pedig „nagyon pakk”, vagyis „nagyon jó, olyan, hogy laknád”.
Az ELTE és a JÖSZ Egyesület 2019 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek „az Állami- és Jogtudományi Kar dékánjának támogatásával”. Eszerint az egyetem szakmai és stratégiai segítséget nyújt a szakkollégiumi bejegyeztetéshez és ahhoz, hogy a szervezet minél szélesebb körben tudjon megszólítani joghallgatókat, így például ahhoz, hogy a Neptunban reklámozzák a JÖSZ-programokat. Az egyesület szívességi használatba az egyetem egyik gazdasági irodáját is megkapta.
Egy ilyen megállapodás az egyetlen erős törvényi feltétele annak, hogy az Oktatási Hivatal végrehajtsa egy nem egyetemi fenntartású szakkollégium formális bejegyzését. Érdemes megjegyezni, hogy a cikkünk elején felemlegetett, szintén ELTE-kötődésű Mérei Ferenc Szakkollégium hiába próbált ilyen papírért kilincselni az egyetemvezetésnél. Ők csak azért tudták elérni a bejegyzésüket, mert a kalocsai Tomori Pál Főiskola megszánta őket és kötött velük egy megállapodást.
Úgy tudni, a hivatalos szakkollégiumi bejegyzést követően röviddel felerősödött a JÖSZ-ösök nyomulása, akik már korábban is szerettek volna egy egyetemi ingatlant: ezt végül a 2019. októberi helyiségbérleti szerződés biztosította. Egyik forrásunk arról beszélt:
a Szerb utcai épület „az ELTE egyik legértékesebb ingatlanja”, amit „teljesen átláthatatlan módon” kapott meg a JÖSZ, „biztosan piaci áron alul”.
Kérdéseinkre az ELTE azt írta: „a JÖSZ elhelyezésével járó ráfordítások elenyészőek a többi szakkollégium elhelyezését szolgáló ingatlanokra fordított egyetemi beruházásokhoz képest”. Kiemelték azt is, hogy a JÖSZ-től most évente 31 millió forint bérleti díjat kapnak, ami kétségtelenül szép összeg – kár, hogy legalábbis nagy részét közpénzből fedezik.
A JÖSZ Alapítvánnyal kötött helyiségbérleti szerződés, valamint annak módosítása – amelyben a JÖSZ Szolgáltató Kft. lépett be az alapítvány helyére – további érdekességet is tartalmaz. Egy korábbi, a témában született nyilvános adatigénylésre adott válaszában az ELTE azt írta: „az egyetem az épületfenntartás költségeinek teljeskörű átterhelésével biztosítja a JÖSZ számára a Szerb u. 3. alatti ingatlant kollégiumi működés céljára az ELTE mindenkori kollégiumi szabályrendszeréhez hasonlóan. A JÖSZ a fenntartás-üzemeltetés megtérítésén túl az épületet saját költségén újította fel, annak berendezéseit is beleértve, továbbá kávéházat is saját költségén épített ki, és az így keletkezett vagyongyarapodást az Egyetemnek átadta, az állami vagyon-nyilvántartás azt tartalmazza”.
Az iratokból azonban kiderül, hogy ez így nem teljesen igaz. A kávéház kialakítására ugyanis először az ELTE adott 5 millió forintot, bár azt később a felújítás többi értékével együtt adományként (összesen 19 millió forintos értékben) visszakapta a JÖSZ-től – amire a forrás, persze, a BLA-n keresztül csatornázott közpénz volt. Az ELTE válaszában azt írta: „a kávézó kialakításának támogatása tehát az ELTE részéről éppen, hogy nem kiadásként, hanem értéknövelő beruházásként értékelendő.”
Rongyrázásra is jut a haveri szervezetnek
Csak sejteni lehet, hogy egyáltalán miért jutott a Miniszterelnöki Kabinetirodától (a BLA-n keresztül) érkező közpénz a JÖSZ céljaira, hiszen a Rogán Antal alá tartozó intézmény éppen nem oktatással, hanem kormányzati kommunikációval foglalkozik. A magyarázat Orbán Gáspár személye mellett a JÖSZ szellemiségében keresendő.
„Vállaltan jobboldali közeg” – mondta egy forrásunk. Egy másik beszélgetőpartnerünk szerint noha „vannak [a JÖSZ-ben] hótt normális arcok is”, a többség erősen konzervatív politikai, netán vallási értelemben. „Nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (…) Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt.”
Többek figyelmét felkeltette, hogy miközben a Bibó István Szakkollégium szervezetileg kiállt tavaly ősszel a kormányzati felsőoktatási átalakítási tervek ellen egyetemfoglalással tiltakozó Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatói mellett, a JÖSZ semmilyen hasonló lépést nem tett.
Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a JÖSZ felépítésében a Fidesz intézményekkel szemben vitt szokásos stratégiája figyelhető meg: „szétveri, vagy párhuzamos intézményt épít ki”. A JÖSZ annak a Bibó Szakkollégiumnak volna a párhuzamosa, ami „fideszes körökben liberális társaságként van elkönyvelve”.
Miután a Fidesz alapítói körének magja egykori bibós joghallgatókból áll, a politikai rendszer káderutánpótlását remélnék biztosítani egy kiskedvenc, kormányközeli, jogi szakkollégium által. „Pár éve a Forster Vadászkastélyban volt a JÖSZ nyári egyeteme. Ment az iszonyat rongyrázás meg fancyzés, a Bibónak ugyanabban az évben a lepukkant velencei ifitáborban volt az elvonulása. Na, ez sokatmondó” – jelezte ez a forrásunk.
Korábbi cikkünkben már említettük, hogy erre a nyári egyetemre egyebek mellett a Miniszterelnökségtől érkezett 3,3 millió forintos adomány. Idén pedig a JÖSZ Alapítvány kétmilliós támogatást nyert el a működése támogatására a Bethlen Gábor Alapkezelőtől.
Forrásaink azt nem vitatták, hogy a JÖSZ-ben komoly szakmai munka folyik, így például az, hogy Sárhegyinek köszönhetően tudnak űrjogi képzéseket tartani, „az nagyon menő, űrjogászból másfél van az egész országban”, bár ezt több forrásunk azzal egészítette ki, hogy a JÖSZ a manapság trendi jogterületekre igyekszik összpontosítani.
Egyikük arra is felhívta a figyelmünket, hogy a JÖSZ üstökösszerű felemelkedésének megágyazó közpénztízmilliók és az egyetemvezetésnek a Szerb utcai épület bérbeadásában megmutatkozó szimpátiája annak minden visszássága ellenére közel sincs egy ligában azokkal a százmilliárdokkal, amiket a szakkollégiumi rendszerhez hasonlóan szintén tehetséggondozásban utazó Matthias Corvinus Collegiumot működtető, a BLA-hoz hasonlóan közérdekű vagyonkezelővé minősített alapítvány kapott:
„Az MCC-nek a szarrá pénzelésével most már megvan a kiválasztott tehetséggondozó intézmény, ez fogja elsorvasztani az összes többit”.
Címlapkép-grafika: Jeney Flóra | https://atlatszo.hu/2021/05/04/kivaltsagos-kadergyerekek-elitklubjakent-indult-orban-gaspar-agyontamogatott-szakkollegiuma/ | https://web.archive.org/web/20231214194345/https://atlatszo.hu/2021/05/04/kivaltsagos-kadergyerekek-elitklubjakent-indult-orban-gaspar-agyontamogatott-szakkollegiuma/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kivaltsagos-kadergyerekek-elitklubjakent-indult-orban-gaspar-agyontamogatott-szakkollegiuma | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-04 14:52:47 | [
"Orbán Gáspár"
] | [
"Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)",
"Joghallgatók Önképző Szervezete"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"rokonok",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
52,045 | Újabb megbízást kapott a Városligetben a WHB: 1,97 milliárdból építi tovább a Promenádot | További építési munkálatokkal folytatódik a Liget-projekt: ezúttal a városligeti Promenád két szakaszának kialakítására kerül sor. A Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok előtti sétány kivitelezéséért a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. (WHB) felel közel 2 milliárd forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő április 30-i számából | Az állami tulajdonú Városliget Zrt. 2020 őszén írt ki közbeszerzést a Promenád középső és befejező szakaszának megépítésére, amelyet az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyert meg. A munkálatok a Néprajzi Múzeumot körbeölelő sétányt és a Műcsarnok előtti burkolatot érintik.
A tenderdokumentáció szerint az új gyalogos sétány a Néprajzi Múzeum mellett húzódó sétaút (a Promenád középső szakasza) a Dózsa György út mentén 40 méter széles sávban, az egykori Felvonulási tér korábban parkolóként használt területén épül meg és az Ötvenhatosok terét is magában foglalja. Az emlékmű azonban már nem lesz része az építési területnek. A Promenád befejező szakasza a Műcsarnok előtt épül meg, amely az Ajtósi Dürer Sor és a Hősök tere közötti fasor összekötő elemeként szolgál majd.
A leírásból kiderül, hogy a Promenád alapterülete összességében 15 ezer m². A sétány jelenleg kialakításra kerülő szakaszai 7 344 m² természetes kőburkolatot kapnak, a zöldterület nagysága 5 705 m² lesz. A munkálatok a füvesítést, szegély- és burkolatépítést, utcabútorok (padok, hulladéktárolók) elhelyezését, valamint 110 lombos fa- és örökzöld ültetését is magukban foglalják.
A sétány középső és befejező szakaszának elkészítése nettó 1,97 milliárd forintból valósulhat meg, ami 74 millióval több, mint az eredetileg becsült összérték.
A gyalogos sétány első, a Múzeum mélygarázs fölött elterülő szakaszát 2020 decemberében adták át a nagyközönségnek.
Nem volt verseny a tenderen
A nyílt eljárás eredménye nem volt kérdéses, hiszen mindössze egyetlen ajánlat érkezett be. A sétány Néprajzi Múzeum és Műcsarnok előtti szakaszának kivitelezéséért így a közbeszerzések egyik állandó szereplője és gyakori nyertese, a WHB felelhet.
A cég többségi tulajdonosa Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben pedig 61,6 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd forint volt. A WHB sikereiről nemrég részletesen is beszámoltunk cikkünkben:
Nem ez az első eset, hogy a WHB a Városligetben építkezik: ők végezték a Dózsa György úti mélygarázs generálkivitelezését is 7,6 milliárd forintért. De számos más állami megbízást is nyertek az elmúlt években: ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen és a Dubaji Világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek. Emellett a Bozsik stadion és a kiskunhalasi járványkórház építése és – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújítása is a WHB nevéhez fűződik.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Városligeti Promenád első szakasza a Múzeum Mélygarázs felett. Forrás: ligetbudapest.hu | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/04/ujabb-megbizast-kapott-a-varosligetben-a-whb-197-milliardbol-epiti-tovabb-a-promenadot/ | https://web.archive.org/web/20210504130635/https://blog.atlatszo.hu/2021/05/ujabb-megbizast-kapott-a-varosligetben-a-whb-197-milliardbol-epiti-tovabb-a-promenadot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-megbizast-kapott-a-varosligetben-a-whb-197-milliardbol-epiti-tovabb-a-promenadot | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-02 15:11:00 | [
"Paár Attila"
] | [
"Városliget Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
52,046 | Rákay Philip egy 47 milliós luxusterepjáróban ült, amikor „rátámadt” az Átlátszó stábja | Rákay Philip egy Mercedes-Benz G 500-as terepjárót vezetett, amikor az Átlátszó az egykori műsorvezető lópalotájának helyszínén forgatott. Az autó jelenlegi listaára 47 870 000 forint. Több NER-lovag is hajtott már Mercedes G-osztályt, egy autós újságírót kérdeztünk meg arról, hogy mit tud ez az autó, ami miatt ennyire népszerű lett. | Az Átlátszó nemrég Rákay Philip lópalotájának a helyszínén forgatott, amikor az egykori műsorvezető begördült a terepjárójával. Rákay Philip meg is állt egy pillanatra, az Átlátszó újságírója pedig megpróbált neki néhány kérdést feltenni, sikertelenül.
Kérdésekkel provokált az újságíró – Rákay Philip találkozása az Átlátszóval
Az Átlátszó az egykori műsorvezető lópalotájának helyszínén forgatott, ami nem nyerte el a kormányközeli médiaszemélyiség tetszését. Közösségi oldalán baloldali összeesküvést és lejáratókampányt vizionált, megpróbáltatásait – luxusterepjárójával lassítania kellett – a helyszínen interjúalanyként tartózkodó országgyűlési képviselőnek tudta be.
Rákay Philip egy Mercedes-Benz G 500-as terepjárót vezetett, a kicsivel több mint egy éve vásárolt autót 2019-ben gyártották. A G 500 jelenlegi listaára 47 870 000 Ft, megkerestük Sturcz Antalt, a Totalcar újságíróját, hogy mit tud az autó ennyi pénzért és miért vonzza ennyire a vevőket.
A G-vásárlók 95%-a sosem megy terepre
A G-osztály elnevezés a terepjáró német megfelelőjéből származik (Gelandewagen), ez a modell elkülönül a városi terepjáróktól, ezt valódi terepezésre szánják. Fontos mechanikai különbségek is vannak az igazi és a hobbiterepjárók között. A G-osztály terepjáróinak egy nehéz, merev, úgynevezett létra alváza van, ezzel szemben a városi terepjáróknak, csakúgy, mint a legtöbb személygépkocsinak, önhordó karosszériája van – mondja Sturcz Antal, autós újságíró.
A G 500 terepen nagyon jól teljesít, a vásárlók azonban nem igazán hagyják el az aszfaltot huzamosabb ideig vele.
„Ezt az autót egy divattárgyként kezelik, miközben műszakilag egy G-osztály még mindig az egyik legjobb terepjáró a világon. Viszont azt maga a gyár értékesítője mondta, hogy a G-vásárlók 95%-a SOSEM megy terepre. A merev tengely pedig, ami terepen egy rohadt jó dolog, utcán kifejezetten kellemetlen”
– mondja az autós újságíró.
40 év alatt legendává érett terepjáró
Sturcz Antal kiemeli, hogy a G-osztályt katonai célokra kezdték gyártani az utolsó iráni sah megbízásából, a mai napig 44 ország hadserege használja a katonai verziót. A civil lakosság számára 1979 óta érhető el az autó. Kézzel szerelik össze, az autó összerakása így a szokásos 20-30 óra helyett, 140 órát vesz igénybe.
„Pár éve modernizálták az autót, mert komolyan kritizálták, hogy a robosztus méretei ellenére mennyire szűk volt az autó belseje. Előre hagyományos futóművet kapott, nem merevtengelyeset, így valamivel kényelmesebb lett a hétköznapi használat során.”
A guruló kocka 422 lóerős V8-as motorjával nagyon jól gyorsul, azonban mivel a terepjáró nehéz és nagy a légellenállása, nem megy úgy, mint egy hagyományos, például szedán, vagy kombi Mercedes.
„Sosem lesz elég kényelmes, sosem fog olyan jól menni, mintha ugyanezt a motort egy normál autóba rakod, ellenben iszonyat drága. 47 millióból az S-osztályt is meg lehet venni, ennek az alapára 35 millió forint, mellesleg ez a márka mindenkori csúcsmodellje.”
Az autós újságíró arra is felhívja a figyelmet, hogy összehasonlításkor nem nagyon kell nézni a terepképességeket, mert szinte senki nem használja arra. A G-osztály terepen nagyon jó, azonban mint személyautó, ahogy használják, nem különösebben, egy murvás utat pedig még egy Opel Corsa is leküzd.
Mercedes G-Class OFF-ROAD Test Drive
2016-2018 Mercedes-Benz G500 with powerful 4.0-litre V8 biturbo engine. The 8-cylinder powerplant in the G500 can point to an exclusive heritage. It is based…
Sturcz Antal szerint, ami miatt ennyire függenek ettől az autótól a vevők, az a feeling.
„Beleülsz és érzed, hogy irgalmatlan nagy darab vasak vannak alattad, az autó saját tömege 2,5 tonna. Egy nagyon robosztus gépben ülsz, a legtöbb autó felett átnézel. Amikor gázt adsz neki, és elkezd az a hatalmas motor lüktetni, és elkezded izomból tolni, akkor az egy igen masszív uralkodás-érzetet ad. Elképesztő nyomatéka van, 610 Nm, minden porcikája olyan, hogy azt érzed, elpusztít egy kisbolygót.”
Az újságíró szerint nem véletlen, hogy Moszkvában és az arab országokban rengeteg terepjárót ad el a Mercedes.
Üzemanyagfogyasztás szempontjából pedig valóban a Föld bolygó arcon csapása ez az autó. A beszámolója szerint terepen akármennyit tud fogyasztani a G 500, ilyenkor nem véletlenül üzemórában szokták megadni a fogyasztásokat. „Terepeztem ilyennel, 30 literig van skálázva a fogyasztásmérő, akkor az kiakadt, a tesztek szerint az autó városi fogyasztása felkúszik egészen 22 literre.”
Ez egy luxusautó, kijelző van a fejtámlában, finom bőrbe varrják az egészet, vezetéstámogatók, kényelmi extrák tömkelege rendelhető, azonban még mindig az a kőkemény technika van a kocsi alatt, amit a hadseregnek találtak ki. Sturcz Antal szerint technikatörténeti és autótörténeti szempontból ez egy különleges autó.
Több NER-lovag is hajtott már Mercedes G-osztályt
2016-ban a Magyar Narancs egy Mercedes G-osztály terepjáróval fotózta le Mészáros Lőrincet, aki utasként szállt be a luxusautóba. Az RTL klub viszont a vezetőülésből kipattanva örökítette meg a volt felcsúti polgármestert.
Az Átlátszó olvasója fotózta le 2019-ben, hogy Tiborcz István, a kormányfő veje német rendszámú Mercedes-AMG G63 terepjáróval közlekedik. Tiborcz István autója egy sportmodell, a terepjárót 4 literes, 585 lóerős V8-as biturbó benzinmotor hajtja, amely 4,5 másodperc alatt gyorsítja 100 kilométer per órás sebességre a közel 2,5 tonnás járművet. A kockaterepjáróról megírtuk, hogy alapára mintegy 160 ezer euró (50 millió forint), az autó jelenlegi listaára 64 millió forint.
Tiborcz István 50 milliós, német rendszámos Mercedes-AMG G63 terepjáróval közlekedik
Olvasónk március végén fotózta le a miniszterelnök vejét egy Mercedes G-osztályos terepjáróban Budapesten. A képeken látható Mercedes-AMG G63 első példányait tavaly júniusban dobták piacra, alapára mintegy 160 ezer euró (50 millió forint).
Sturcz Antal szerint az AMG a világ egyik legértelmetlenebb autója. A sportautó és a terepjáró felépítése a lehető legtávolabb áll egymástól. „Az egyik lapos, pici és könnyű, a másik magas, robosztus és nehéz. Az AMG-vel lehet pokolian menni, én próbáltam ilyet, de ez inkább csak egy egopumpa. Az egyik kollégám fogalmazta ezt jól meg: olyan, mint amikor rászeded a kaviárt a rántott húsra. Nem lesz jó, de annyira gazdag vagy, hogy megteheted. Ennek ellenére minden második eladott G-osztály AMG kivitel.”
Csillagászati összegekért tolja a Megafon Rákay-t
Rákay Philip előbb az M1 és az M2 intendánsa, majd az MTV vezérigazgató-helyettese volt, négy és fél évig dolgozott az állami médiában, a Fidesz-nagygyűlések rendszeres házigazdája volt.
Alig két hónapos volt a Megafon Központ, máris került bele valahonnan 56 millió forint
Már tavaly 56 millió forinthoz jutott az akkor frissen bejegyzett, kormánypárti internethuszárokat képző Megafon Központ. A pénz forrása ismeretlen. A Megafont vezető Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ az elmúlt években közel egymilliárd forintot kapott egy alapítványon keresztül. A pénzek feladója ez esetben jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.
Rákay facebookos reklámozására április eleje óta közel ötmillió forintot sikerült költeni, a hirdetéseit a Megafon nevű, bevallottan kampányközpont állja. A „jobboldal hangját a Facebookon felerősíteni kívánó” Megafon élén az a Kovács István áll, akinek másik munkahelye az állami százmilliókkal megtámogatott Alapjogokért Központ. Az Átlátszó tárta fel, hogy az Alapjogokért Központot bőkezűen finanszírozza a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Az Átlátszó az állampopulizmus és a baloldali populizmus szorításában elmagányosodott szerkesztője, Hont András minden alkalmat megragad konzervatív-liberális nézetei terjesztésére, ezért mi is jelentkeztünk a Megafonhoz, hogy erősítsék fel a hangunkat a politikai jobboldalon.
Címlapkép: Rákay Philip találkozása az Átlátszóval 2021 áprilisában. Fotó: Átlátszó | https://atlatszo.hu/2021/05/03/rakay-philip-egy-47-millios-luxusterepjaroban-ult-amikor-ratamadt-az-atlatszo-stabja/ | https://web.archive.org/web/20210503142350/https://atlatszo.hu/2021/05/03/rakay-philip-egy-47-millios-luxusterepjaroban-ult-amikor-ratamadt-az-atlatszo-stabja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rakay-philip-egy-47-millios-luxusterepjaroban-ult-amikor-bratamadtr-az-atlatszo-stabja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-03 15:15:00 | [
"Rákay Philip"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,047 | 45 napot vártunk rá, hogy ne árulják el Müller Cecíliáék, miért kellett közvetítőn keresztül venni a Sinopharmot | Mivel a Szputnyik V esetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közvetlenül szerződött az eladó orosz állami ügynökséggel, felvetődött a kérdés, miért nem ugyanígy történt a Sinopharm beszerzése is. Meg szerettük volna tudni, mi szükség volt a Danubia Pharma plusz költséget jelentő bevonására, és mi alapján választották ki a munkára a céget, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az NNK-nak. | A magyar kormány az oltási program felgyorsítása érdekében az uniós vakcinabeszerzési körön felül is vásárolt oltóanyagot: Oroszországból 2 millió adag Szputnyik V-t és Kínából 5 millió adag Sinopharmot.
A keleti vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket márciusban hozták nyilvánosságra. Ekkor mi is átnéztük őket, és megállapítottuk, hogy az orosz beszerzésnél megmutatkozik az eladói oldal erőfölénye, a kínainál pedig beiktattak a folyamatba egy zűrös hátterű közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft.-t. A társaság a vakcina fejenként beadott két adagját bruttó 63 eurós áron adja a magyar államnak, de hogy ők mennyiért szerzik be a kínai forgalmazótól, azt nem tudjuk megbecsülni (sajtóinformációk szerint vevőtől függően 18 és 72 dollár között bárhogy alakulhat egy dózis ára a Sinopharmból). A szerződés összértéke mindenesetre 150 millió euró (közel 55 milliárd forint), amiben már benne van a Danubia Pharma – ki tudja, mekkora – profitja is.
Mivel a Szputnyik V esetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közvetlenül szerződött az eladó orosz állami ügynökséggel, felvetődött a kérdés, miért nem ugyanígy történt a Sinopharm beszerzése is. Meg szerettük volna tudni, mi szükség volt a Danubia Pharma pluszköltséget jelentő bevonására, és mi alapján választották ki a munkára a céget, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az NNK-nak. Ebben azt kértük, adják ki nekünk:
Annak indoklását, hogy miért volt szükség a Sinopharm vakcinák beszerzéséhez egy magántulajdonú közvetítőcég bevonására;
A Sinopharm-vakcina beszerzési munkájára kiírt pályázati vagy egyéb eljárás folyamatának részleteit: Hogyan jelentkezhettek cégek erre a munkára? Milyen módon volt meghirdetve a releváns piaci szereplők között a lehetőség? Milyen szempontrendszer alapján szerződött végül az NNK a Danubia Pharma Kft.-vel a Sinopharm-vakcinák beszerzésére?
A Danubia Pharma Kft. konzorciumi partnereinek a nevét (a nyilvánosságra hozott szerződés szerint ugyanis az Eladó konzorciumi tagként jár el).
A közadatigénylések világa sohasem volt túl szívderítő, az állami szervek zöme élni szokott azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy 15 helyett csak 30 nap után kelljen elküldenie a kért információkat. Így ha az ember kérdez valami aktuálisat, akkor általában csak egy hónap múlva kap rá választ, amikor már jóval kevesebb embert érdekel az ügy. A járvány óta a helyzet tovább romlott, ugyanis az adatgazdák most már 45 napra is kitolhatják a válaszadási határidőt arra való hivatkozással, hogy a pandémia miatt elsőbbséget élveznek más közfeladatok. Tapasztalataink szerint ezzel a lehetőséggel előszeretettel élnek az állami szervek, így történt a mostani esetben is: adatigénylésünk határidejét 45 napra módosították, a válasz hétfőn érkezett meg Müller Cecíliától.
A kurta levélben foglaltakat nehéz lenne érdemi válasznak nevezni. Az országos tisztifőorvos közölte, hogy az első kérdésünk „nem közérdekű adat megismerésére irányul”. Az tehát, hogy miért volt szükség egyáltalán a Danubia Pharmára, az NNK szerint nem tartozik a cechet álló magyar társadalomra, hiába fizeti minden adófizető a cég hasznát.
A második kérdéscsokrunkra, ami a kiírt pályázati vagy egyéb folyamat részletire irányult, Müller Cecíliáék azt reagálták, hogy a válaszokat megtalálom a vakcinaszerződésben. A szerződés vonatkozó része azonban csak annyit állít, hogy az NNK egyedi mentességet kapott a közbeszerzés lefolytatása alól ebben az esetben:
Idáig rendben, de ezen túlmenően semmi nem derül ki arról, hogy ha nem közbeszerzéssel, akkor mégis milyen módon döntötték el, ki kapja a munkát, hogyan lehetett jelentkezni, tudhattak-e a szóba jöhető cégek erről a lehetőségről.
A harmadik, konzorciumi partnerre vonatkozó kérdésre pedig annyit írtak, hogy az NNK csak a Danubia Pharmával szerződött, nincs tudomásuk konzorciumi parnerről, hiába szerepel a szerződésben, hogy a cég egy konzorcium tagjaként jár el.
Mindez azért különösen érdekes, mert a Danubia Pharma bevonása a vakcinabeszerzésbe az elképzelhető leggyanúsabb. A cég különös hátterével és a tulajok vélhető kapcsolódásával az eltúlzott mértékű, ugyancsak kínai lélegeztetőgép-beszerzéshez több lap részletesen foglalkozott. Az NNK-ban ennek ellenére nem gondolják úgy, hogy meg kellene magyarázniuk a nyilvánosságnak, miért vontak be külsős céget, és ha már így tettek, miért épp ezt a céget találták meg a munkával – de legalább 45 napot várattak minket arra, hogy ezt 8 sorban a tudomásunkra hozzák. | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/04/kinai-vakcina-sinopharm-beszerzes-danubia-pharma-kozerdeku-adatigenyles-muller-cecilia-nnk | https://web.archive.org/web/20221130142900/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/04/kinai-vakcina-sinopharm-beszerzes-danubia-pharma-kozerdeku-adatigenyles-muller-cecilia-nnk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/45-napot-vartunk-ra-hogy-ne-aruljak-el-muller-ceciliaek-miert-kellett-kozvetiton-keresztul-venni-a-sinopharmot | Telex | hungarian-news | 2021-05-04 15:54:02 | [
"Gergely Csaba",
"Lachmann Norbert",
"Szeverényi Márk",
"Tuza Máté"
] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"gyógyszeripar",
"kereskedelem",
"adatigénylés"
] | [] |
52,048 | Ha a vád megáll, érthetetlen, hogyan vert át mindenkit a csengeri örökösnő | A tárgyalás második napján sem tisztult a kép a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária ügyében. A csalással vádolt asszony szerint van örökség, de ha nincs, akkor ő is áldozat. Az biztos, hogy éveken át kapott hivatalosnak látszó papírokat, amelyekről éveken át nem mondta sem ügyvéd, sem a rajta keresztül bevont Kósa Lajos, hogy azok valótlanok lennének. Az előzetesben lévő nő továbbra is hisz az örökségben, amelyből állítólag ötmilliárd forint egy időre a számláján is megfordult, de a kivonatok eltűntek. Ahogyan a nyomozati iratokból azok a papírok is, amelyek a csalás vádjával kapcsolatban még 2015-ben születtek, amikor bűncselekmény hiányában az ügy egyszer már lezárult. | 2021. május 4. – 16:10
A csengeri örökösnőként elhíresült P. Mária vallomástétele a Mátészalkai Járásbíróságon 2021. április 28-án – Fotó: Huszti István / Telex
1652
A tárgyalás második napján sem tisztult a kép a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária ügyében. A csalással vádolt asszony szerint van örökség, de ha nincs, akkor ő is áldozat. Az biztos, hogy éveken át kapott hivatalosnak látszó papírokat, amelyekről éveken át nem mondta sem ügyvéd, sem a rajta keresztül bevont Kósa Lajos, hogy azok valótlanok lennének. Az előzetesben lévő nő továbbra is hisz az örökségben, amelyből állítólag ötmilliárd forint egy időre a számláján is megfordult, de a kivonatok eltűntek. Ahogyan a nyomozati iratokból azok a papírok is, amelyek a csalás vádjával kapcsolatban még 2015-ben születtek, amikor bűncselekmény hiányában az ügy egyszer már lezárult.
Minél több minden hangzik el a perben, annál kuszább a történet, de a csengeri örökösnőként ismertté vált asszony elmondása alapján a következő történt (a per első napjáról itt olvashat bővebben):
2008-ban a csengeri önkormányzatnak címeztek egy levelet Svájcból, amely szerint P. Mária (akkor még Sz. Gáborné, született M. Mária) 1300 milliárd forintnak megfelelő örökséghez jutott apja révén.
Közben kiderült, hogy a vér szerinti apa nem az, akit P. Mária annak hitt, hanem egy másik férfi, aki svájci és németországi befektetések révén tett szert a hatalmas vagyonra.
P. Mária ügyvédhez fordult, aki összehozta őt egy közvetítő révén Kósa Lajossal. A Fidesz fontos embere, akkori debreceni polgármester, felajánlotta a segítségét a vagyon megszerzéséhez. Svájci bankban is voltak együtt.
Egyszer ötmilliárd forintnyi euró is megjelent az Erste Bankban nyitott számláján, ebből 1-2 százmilliót le is vett, de aztán a pénzt visszavette a Deutsche Bank. Ennek egyik bankban sincsen nyoma, amit P. Mária sem ért.
Csaknem kilenc éven át zajlott az ügy, anélkül, hogy bárkinek jogi fenntartásai lettek volna: Kósa Lajos mellett miniszteri tanácsadóként bemutatkozó emberek és a magyar Korcsolyaszövetség elnöke is közreműködött a vagyon megszerzésében.
Az asszonynak adminisztrációs költségei is voltak az örökség miatt svájci, magyar ügyvédek felé és az állítólag neki járó ingatlanok fenntartására. Ehhez kapott ismerősöktől pénzt, bár ő külön nem kérte.
Az ügyészség szerint a következő történt:
P. Mária tudta, hogy nincsen örökség, de ennek ígéretével összesen 780 millió forintot kért ismerősöktől, megkárosítva őket.
Azt a nyomozóknak tett vallomásában maga Kósa Lajos is elismerte, hogy járt P. Máriával svájci privátbankban, és azt is, hogy vannak olyan, közjegyzőnél hitelesített iratok, amelyek alapján ajándékot fogadott volna el az asszonytól, amennyiben valóban hozzájutna az ötmilliárd eurós örökséghez – amire azonban nem került sor. Kósa rendelkezési jogot kapott volna a vagyon felett is, hogy segítse azt jól felhasználni, államkötvények vásárlásával és magyarországi munkahelyteremtést biztosító beruházással. P. Mária szerint Kósa ehhez őt az akkor az FHB-t birtokló Spéder Zoltánhoz is elvitte, akinek bankjában számlát nyitottak, amelyhez Kósa is hozzáférhetett volna. „A bankkártyám is Kósa Lajosnál volt” – mondta erről a tárgyalás első napján az 57 éves csengeri asszony.
„Nem vagyok buta, de nem vagyok jártas a jogban. Négy éve még sms-t írni sem tudtam”
– mondta a keddi tárgyalási napon a csaknem két éve előzetes letartóztatásban lévő nő, aki saját elmondása szerint 2008-ban még uborkát termesztett Csengeren, amikor elérte őt a hivatalos levél az örökségről. Ha az a vagyon valójában nincs, akkor őt is átverték, állítja, ő szándékosan biztosan nem tévesztett meg senkit, akiknek kárára a vád szerint 780 milliós csalást követett el, pénzt csikarva ki tőlük a busás megtérülés hamis ígéretével. Az asszony továbbra is bízik abban, hogy az örökség valós, amit ha ő esetleg életében már nem kaphat meg, gyerekei és unokái talán igen.
Túl sok ember mozgott az ügy körül
Bár az ügy egyetlen vádlottja P. Mária, egyelőre nem látszik, hogy a nyelveket nem beszélő asszony hogyan tudta megteremteni a milliárdos vagyon illúzióját, hogyan jutott jogi tartalmú, német és francia nyelvű levelekhez, és hogy miért foglalkoztak vele német és svájci ügyvédek, miért fogadták az UBS bankban és a svájci Saffra privátbankban, ahová az a Kósa Lajos is elkísérte, aki ma már csalásért büntetett szélhámosnak nevezi az asszonyt. Ha ez igaz, nem világos, mivel tartotta fenn az egykor polgármesteri, Fidesz-frakcióvezetői, majd tárca nélküli miniszteri posztot is betöltő politikus érdeklődését P. Mária több mint hat éven át.
Kósa – aki a DK-t sejti a csengeri nő vallomása mögött – tagadja, hogy bármit kapott volna az asszonytól, és azt is, hogy bárhová utazott volna vele. Ez technikailag igaz, hiszen nem maga az utazás az állítás, hanem az, hogy Svájcban találkoztak, amit a nyomozóknak adott nyilatkozatában Kósa elismert. A bíróság előtt a fideszes politikus egyelőre nem jelent meg, a védelem által kért meghallgatásáról a bíróság később dönt.
Családjával és egy olimpiai bajnokkal közösen is volt Kósa olyan csengeri rendezvényen, amelyet P. Mária finanszírozott – az asszony elmondása szerint néha jöttek Németországból futár útján készpénzben nagyobb összegek, amelyeket egy bevásárlóközpont pénzváltójában váltott forintra.
Ötmilliárd forint a számlán
P. Mária eddigi nyilatkozataihoz képest új elem, hogy állítása szerint a számláján egy időre ötmilliárd forintnyi euró jelent meg, amit a Deutsche Bank végül visszavont, mondván, egyelőre nem volt jogszerű az átutalása. Ennek azonban nincsen nyoma, a nyomozati anyagban sincsen benne, pedig ennek igazolása kulcsfontosságú lenne.
Ebből azonban egy-kétszázmilliót P. Mária levett, 50 milliót adott is belőle egy segítőjének még 2009-ben. A hagyatékkal kapcsolatos papírokban segédkező ügyvéd azután hozta őt össze a fideszes vonallal, amikor a pénzt visszavonta a bank, állítja.
De P. Mária szerint nemcsak ezek az iratok hiányoznak, hanem azok a 2015-ös tanúvallomások is, amelyek abban az ügyben keletkeztek, amely szintén csalás vádjával indult, végül azonban bűncselekmény hiányában lezárult. Ezek az iratok akkor semmisültek meg, amikor a Nemzeti Nyomozóiroda korábbi, Aradi utcai épülete beázott. P. Mária ügyvédje szerint igazolható, hogy ezek a tanúvallomások egyszer valóban megvoltak, majd eltűntek, ám megsemmisülésük miatt nem derül ki, hogy pontosan mi volt bennük. P. Mária szerint minden eltűnik, ami legalább azt igazolná, hogy ő jóhiszemű volt, és valóban hitt az örökségben.
Azzal is érvel, hogy ha pozíciói ellenére Kósa sem tudta eldönteni, hogy valós-e az örökség, neki honnan kellene tudnia. Ha nincs örökség, ő éppúgy megtévesztett áldozat, mint mindenki más. Egyébként is sokaknak adott ő maga is pénzt azok közül, akik ma – a rendőrség megkeresésére – sértettnek mondják magukat. Van közöttük rendőr, orvos, ügyvéd. Kósa nem, mert ő nem adott pénzt.
„Miért fogadták el a nagy ajándékok ígéretét? Miért akarta Kósa kezelni a vagyont Magyarországon és külföldön, ha azt mondja, hogy tudta, hogy nincsen? Miért járt annyit Csengerre, hozzánk is, ballagásra, születésnapra és sorolhatnám. Miért nem járt korábban Csengerbe ennyit?” – kérdezte a nyíregyházi bv-intézetből online bejelentkező P. Mária.
A 2013-as februári bálba is elment Kósa a feleségével, gyerekével, egy olimpiai bajnoknővel és Orendi Mihállyal, aki összehozta őt Kósával. „Minden költséget mi álltunk, soha semmit sem fizetett egyikőjük sem, nemhogy ajándékot, adományt adtak volna, ásványvizet se vettek maguknak. Az ő nevükben is én fizettem az iskolának. Én adtam át a meghívót, az iskola nekik küldött köszönőlevelet az adományokért”
– emlékezett vissza P. Mária, aki azt mondta, az örökségből egy német alapítványon keresztül kapott pénzt, amit a helyi iskolára, kollégiumra fordított, és egy Makovecz-szoborra. Az összeg ötmillió forint felett volt, bár az alap egy idő után megszűnt, így az adomány egy részét P. Mária más forrásból pótolta – részben a néha euróval megjelenő futár révén.
Német miniszterek a csengeri asszonnyal
A történetnek csak furcsa részei vannak, de a legváratlanabb bennük az az állítás, amely szerint P. Máriával együtt megjelent egy budapesti közjegyzőirodában a 2016-ban elhunyt német külügyminiszter, Guido Westerwelle és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter – jelenleg a Bundestag elnöke. Mindketten még miniszteri pozíciójuk idején jöttek állítólag Budapestre, hogy egy közjegyzői irat aláírásánál jelen legyenek.
A védelem nem kereste meg Schäublét, akinek lánya is tartotta a kapcsolatot az örökösnővel – legalábbis P. Mária elmondása szerint. Szerinte mind Anna Schäuble, mind az apja beszél magyarul. P. Mária ügyvédje, Helmeczy László szerint az ügyészségnek kellene megkeresnie az érintetteket, ha úgy vélik, ez az állítás nem igaz.
Az ügyészség megkeresésünkre azt írta, „a nyomozás során a gyanúsított többször hivatkozott Wolfgang Schäuble és Guido Westerwelle német politikusokra. Ezek a politikusok ugyanakkor soha semmilyen közjegyzői okiratot nem írtak alá a gyanúsított részére, nevük kizárólag olyan levelekben szerepel, amelyeken nincs aláírás, éppen ezért a valódiságuk is kérdéses. A fentiekre tekintettel nem volt szükség arra, hogy az említett két politikust tanúként hallgassák ki az ügyben.”
Egy másik ügyvéd szabadlábat ígért Kósáért cserébe
Az ügyészség szerint fennáll a szökés veszélye, így a csengeri örökösnő három éve bizonyos fokú őrizetben, 23 hónapja bv-intézetben van. Egy időben P. Mária ügyvédet váltott. Mint a tárgyaláson elmondta, az előző ügyvédje azt javasolta, hogy vonja vissza a Kósára vonatkozó vallomását, és akkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végéig. Ezt megtette az asszony, az ígéretet azonban nem sikerült beváltania.
Frissítés!
Cikkünkben korábban névhasonlóság miatt tévedésből valótlanul állítottuk, hogy P. Mária egy időben Helmeczy László helyett Hauser Tibort bízta meg. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Hauser Tibor ügyvéd soha nem látta el P. Mária védelmét. Hauser Tibor így nem javasolta P. Máriának a vallomása visszavonását, és nem tett ígéretet neki, hogy ekkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végig. A valóság ugyanis az, hogy Hauser Tibor P. Máriát nem ismeri és vele megbízási kapcsolatban soha nem állt. A tévedésért minden olvasónk és különösen Hauser Tibor elnézését kérjük.
A csengeri örökösnő azt is mondta, hogy nem a mostani ügyvédje, Helmeczy László indíttatására vallott Kósára. Helmeczyről tudni kell, hogy a Fidesz tagja, sőt, 1997–1999 között a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. A Fideszből 2001-ben lépett ki. Kósa a DK politikusának mondta. Az ügyvéd ugyanis a Fidesszel való szakítása után – miközben elmondása szerint sok vitája volt Kósával az M3 nyomvonala körül – a Centrum Párt alapító tagja volt, 2014-ben az Együtt–PM jelöltje lett, most pedig az előválasztáson a DK egyik jelöltjeként indul. Az azonban szerinte eleve nem lehet igaz, hogy az ő indíttatására vallott volna P. Mária Kósára, ugyanis ez már Svájcban megtörtént, amikor Helmeczy még nem volt ügyvédje. (Svájcban 2018-ban tett vallomást P. Mária, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene a magyar hatóság.)
Amennyiben a hagyaték valójában nem létezik, nem világos, ki vagy kik állhatnak mögötte, de az bizonyos, hogy nagyon sokan forgolódtak körülötte, és meglepően sokáig ahhoz képest, hogy most egyszerűen szélhámosnak nevezik az asszonyt.
P. Mária elmondása szerint jelenleg névházasságban él egy vállalkozóval, akitől az örökségből meg kívánta venni a csődbe ment Pólus Hotelt. A férfinak így bizonyosan nem kell bíróság előtt vallomást tennie. A kérdéseket az is súlyosbítja, hogy P. Mária első férje, Sz. Gábor az örökség körüli botrány kirobbanásakor – miután gondoskodott néhány irat nyilvánosságra hozataláról – öngyilkos lett. Egy évvel később meghalt P. Mária egyik fia is. Hivatalosan itt is öngyilkosságot állapítottak meg.
– kérdezte vallomásában P. Mária.
A tervekkel ellentétben, a per elhúzódása miatt, kedden nem került sor az első tanúk meghallgatására és az ügyészi kérdésekre sem, folytatás május 18-án várható.
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2021/05/04/csengeri-orokosno-kosa-lajos-targyalas | https://web.archive.org/web/20221209130039/https://telex.hu/belfold/2021/05/04/csengeri-orokosno-kosa-lajos-targyalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-a-vad-megall-erthetetlen-hogyan-vert-at-mindenkit-a-csengeri-orokosno | Telex | hungarian-news | 2021-05-04 17:04:41 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [] | [] | [
"csalás"
] | [] |
52,049 | Erdélyi milliárdos vette meg 900 millió forintért a MÚOSZ tihanyi üdülőjét és strandját | Az értékes Balaton-parti ingatlanokra hárman is licitáltak, de 900 milliós ajánlattal a Mudura Sándorhoz köthető DT. Invest Kft. lett a nyertes. Az újságíró-strand mellett épül, jelentős állami támogatással, a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája, a CD Service Kft. azonban alulmaradt a liciten. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint az üdülő évek óta veszteséges volt. | A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) eladta tihanyi újságíró-üdülőjét. 2021. január 9-én a küldöttgyűlés mintegy kilencórás vita után döntött az üdülő értékesítéséről. A testület 21 igen, 13 nem és 4 tartózkodó szavazattal meghozott határozata alapján a szövetség a liciten a legmagasabb ajánlatot adó pályázóval kötött szerződést – olvasható a MÚOSZ oldalán. A licitről a media1.hu is beszámolt.
A liciten a DT. Invest Kft. tette a legmagasabb ajánlatot, ami 900 millió forint volt (az üdülőre, azaz a 612 hrsz. alatti ingatlanra eső vételár: 625 millió Ft, a strandra, azaz a 570/1 hrsz. alatti ingatlanra eső vételár: 275 millió Ft volt). A liciten indult még a CD Service Kft., a cég 885 millió forintot ajánlott. A CD Service Kft. végső tulajdonosai: a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi István, Csányi Sándor OTP-elnök és Hernádi Zsolt MOL-főnök. A strandot korábban bérlő, Vitorlázó Gyermekekért Egyesület pedig 880 millió forintos ajánlatot tett.
A helyi forrásunk szerint a CD számára azért lehetett fontos az ingatlan, mert nemcsak a strand, de a már meglévő bejárat is jól jött volna a kastélyszálló számára.
Az újságíró-strand mellett épül jelentős állami támogatással a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája. A három magyar milliárdos 8,6 milliárd forint támogatást kapott, az értékes Balaton-parti telken felújítják a kastélyszállót, egy új hotelt és több szállásépületet húznak fel.
Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki
A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét.
Erdélyi milliárdos cége nyert
A cégadatbázis szerint a DT. Invest Kft.-t 2000-ben alapították, a cég székhelye Budapesten van, a fióktelepe pedig Szolnokon. A kft. Mudura Sándor tulajdona a budapesti Crown Holding Kft.-n keresztül.
A család a kilencvenes években azt követően vált ismertté Romániában, hogy idősebb Mudura Sándor elsőként kezdte értékesíteni hazai piacon a Ferrero termékeit. Idősebb Mudura Sándor neve a Kulcsár-ügy kapcsán is felbukkant. 2019-ben a Mudura család vagyona felfért a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára, ahol az 55. helyet foglalták el. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését.
A CD jelezte, hogy levágják a MÚOSZ-t a közművekről
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke az egyik posztjában azt írta, hogy „2019 kora tavaszán, amikor még szó sem volt eladásról, jött el hozzánk a CD két vezetője, hogy jelezzék: le fognak vágni minket a közművekről. Én erről azonnal beszámoltam a küldöttgyűlésnek, jelezve a kockázatot. Az összes többi vevőjelölt is tárgyalt a közműproblémáról a CD-vel is, meg velünk is”.
Megkérdeztük az elnököt, hogy ez a bejelentés szerinte tekinthető-e nyomásgyakorlásnak, annak fényében, hogy a szomszéd később indult az árverésen.
„Nem érzékeltük nyomásgyakorlásnak. Akkor az eladás még csak egy nagyon távoli lehetőség volt, abban a szezonban még nyitva volt az üdülő.
Ha nyomást akartak volna gyakorolni ránk, akkor ellehetetleníthették volna a 2019-es szezonunkat.
Mi erről a kilátásról az összes pályázót tárgyszerűen tájékoztattuk, a részletes kiírásban és a szerződéstervezetekben is szerepelt. Tudjuk, hogy a vevőjelöltek maguk is tájékozódtak róla a CD-nél. Ez egy olyan körülmény volt, amellyel számolni kellett, de nem ez volt a meghatározó. A liciten valóban a CD is részt vett, de egy ponton túl nem licitált (előre jelezték, hogy így lesz, csak egy bizonyos határig érdekli őket)” – mondta Hargitai Miklós.
Kerestük a két érintett céget (a DT. Invest Kft.-t és a CDHT Hotel Projekt Kft.-t), hogy a jövőben terveznek-e valamilyen együttműködést és hogy sikerült-e rendbetenniük a közműproblémát. Szerettük volna megtudni, hogy mi a terve Mudura Sándor cégének a stranddal, de a kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt
Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette.
Mindig veszteséges volt
Az üdülő eladása igencsak megosztotta a MÚOSZ testületét. A vita után Keleti Éva tiszteletbeli elnök, Gönczi Mária alelnök, valamint Danó Anna és Kleer László elnökségi tagok lemondtak elnökségi tisztségükről – tagsági viszonyukat, küldötti mandátumukat ugyanakkor Danó Anna kivételével megtartották. Danó Anna a lemondó levelében azt írta, „alapvetően nem értek egyet az üdülő eladásával. Azt gondolom, hogy egy súlyos gazdasági krízis közepén megszabadulni egy, az értékét megőrző, sőt, növeli képes vagyontárgytól, több mint hiba”. A levél itt olvasható.
Hargitai Miklós lapunknak elmondta, hogy az üdülő a MÚOSZ-tagság egy része számára érzelmi kérdés – vannak, akik családok generációi óta oda járnak nyaralni –, másoknak gazdasági ügy vagy éppen teljességgel érdektelen.
Hargitai szerint a tihanyi üdülőt az elmúlt évek átlagában a tagok 3-5%-a vette igénybe, miközben a fenntartását a teljes tagság finanszírozta a tagdíjakból.
Az elnök azt is kihangsúlyozta, hogy a tihanyi üdülő történetének a 2018-as nyár volt a csúcsszezonja a kihasználtságot (és a bevételt) tekintve, de az üdülő abban az évben is veszteséges volt, vagyis a szükséges ráfordításokat és az amortizációt a bevétel nem tudta ellensúlyozni.
Hargitai szerint ez így volt minden korábbi évben is, az üdülő sosem termelt annyi bevételt, hogy abból például felújítási alapot lehetett volna képezni, könyvelési értelemben mindig veszteséges volt.
„Hogy Tihany veszteséges, és ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell, az minden évben szerepel az éves beszámolóhoz csatolt ellenőrző bizottsági jelentésben. A küldöttgyűlésen – amelynek az ingatlannal kapcsolatos döntések a kizárólagos jogkörébe tartoznak – az az álláspont került többségbe, hogy ezt a terhet nem tudjuk tovább vállalni.
Négy év alatt többféle működtetési formát kipróbáltunk, pl. a Booking.com-on keresztüli foglalást is, amelynek következtében 90% fölé ment a foglalás. Ezt az üdülőt ennyi szobával, az ingatlan jellegéből adódó magas költségekkel (nagyon drága a téli temperáló fűtés, mozog a talaj, repednek a falak, a vezetékek stb.) nem lehet gazdaságosan üzemeltetni ”– mondta a MÚOSZ elnöke.
A helyszín piaci értékét ugyanakkor jól érzékelteti, hogy Tihanyban már a vízparttal nem rendelkező zártkerti részen is rengeteg mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót és víztározóként engedélyezett úszómedencét építenek, amiről tavaly drónfelvétellel is beszámoltunk.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A MÚOSZ volt strandja a Balaton-parton. (Fotó: MÚOSZ/muosz.hu) | https://atlatszo.hu/2021/05/04/erdelyi-milliardos-vette-meg-900-millio-forintert-a-muosz-tihanyi-udulojet-es-strandjat/ | https://web.archive.org/web/20211020234429/https://orszagszerte.atlatszo.hu/erdelyi-milliardos-vette-meg-900-millio-forintert-a-muosz-tihanyi-udulojet-es-strandjat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdelyi-milliardos-vette-meg-900-millio-forintert-a-muosz-tihanyi-udulojet-es-strandjat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-04 17:06:00 | [
"Mudura Alexandru"
] | [
"CD Service Kft.",
"Crown Holding Kft.",
"DT. Invest Kft.",
"Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ)"
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
52,050 | Az építési szabályokat áthágva építettek volna társasházat kormányközeli körök a Balaton partján | A Miniszterelnökség megsemmisítette az építési engedélyüket, a veszély azonban nem hárult el teljesen. | Márciusban már beszámoltunk az aligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában építeni vágyott, kilencvenkét lakásos társasház-óriás tervéről, ami a kormánytól kapott, nemzetgazdasági szempontból való kiemelésnek köszönhetően erősen túlépített, a partszakasz képét döntően befolyásoló monstrumként valósulhatott volna meg.
Az önkormányzat által a területen meghatározott maximális épületmagasság több mint kétszeresét (8 helyett 16,5 méter), jóval nagyobb beépítési arányt, illetve
a kötelezően megtartandó parti sétány, illetve a közhasználatú strand megszüntetését mutató tervek zöld utat kaptak a Somogy Megyei Kormányhivataltól, így félő volt, hogy a munkák már idén megindulhatnak, megállításukra pedig nincs semmi esély.
Másfél héttel később a kormány azonban meghátrált: törölték a telekre kiszabott, engedékeny szabályokat, március 26-án pedig a Miniszterelnökség megsemmisítette az építési engedélyt, melynek fenntartását a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály sem támogatta.
Az ügyről most újabb részletek derültek ki – tudtuk meg a környéken élő lakók egyikétől, illetve az őket képviselő Dr. Bihary Tibortól, a Bihary, Balassa & Partners ügyvédi iroda vezetőjétől.
Miután a Miniszterelnökség megsemmisítette az építési engedélyt, az építésügyi hatóság kénytelen megismételni az eljárást, hiszen a korábbi folyamatot lezáró határozat helyett feltétlenül hoznia kell egy másikat.
A Kormányhivatal ezt követően elismerte,
hogy az környező utcák tizenöt ingatlantulajdonosának is van joga az iratokba való betekintésre,pedig korábban még azon az állásponton voltak, hogy a fejlesztéssel egyedüliként határos telek a Balaton medre, így mindössze a vízügyi hatóságnak van joga megismerni a részleteket.
Bihary állítása szerint ez azonban még nem jelentette azt, hogy a hatóság azonnal segítőkésszé is vált volna: nem, vagy csak megkésve válaszolt, nem volt hajlandó elektronikus hozzáférést biztosítani, a személyes iratbetekintésről pedig kiderült, hogy a vírushelyzet miatt nem megoldható.A fejlesztés közvetlen környezetében élők így hiába kértek időpontot az erre kijelölt ügyintézőtől (aki sem időpontot, sem tájékoztatást nem adott a megváltozott szabályokról), és hiába utaztak el az illetékes Kaposvári Kormányhivatal épületéhez, a kapun már nem léphettek át.
Végül több részletben ugyan, de hozzáfértek az engedélyezési tervdokumentációhoz, aminek tanulmányozása után beadvánnyal fordultak a hatósághoz. Ennek főbb pontjai a következők:
a projektet kiemelt jelentőségű beruházássá emelő kormányrendelet szerint a telken szállodafejlesztésnek kellene zajlania, ehelyett azonban az építtető egy 92 lakásos társasházra szerzett engedélyt, ami a kiemelés által adott tágabb határok közt jöhetett volna létre – ennek azonban nincs jogalapja, hiszen az építtetőnek és a hatóságnak is a helyi szabályzathoz kellett volna tartania magát
az építtető túllépte a kormányrendelet által lehetővé tett maximális beépíthetőséget, ezt pedig a Miniszterelnökség az építési engedélyt megsemmisítő határozata is megállapította
a parkolóhelyek száma sem stimmel: az épületben a tervdokumentáció szerint csak egy 20 négyzetméteres zárt térben kaptak volna helyet asztalok, így mindössze négy (!) parkolóhelyre lett volna szükség. A látványtervek vizsgálatával fény derült arra, hogy az asztalok jóval nagyobb területet foglalnának el, így hatvannégy autó parkolását kellene lehetővé tenni, amiknek a jelenlegi tervek szerint csak a környező szűk utcákban jutna hely
a tűzvédelmi hatóság komoly, gyakorlatilag egy teljes épületszint újratervezését igénylő hibát talált a tervekben, megelégedtek azonban azzal, hogy az építtető a kivitelezés során gondoskodik majd ennek megoldásáról
a tervdokumentáció nem foglalkozik a felszín alatti vizekkel, pedig a magas löszfalon átszivárgó víz elvezetése, lletve a talajvízszint kezelése fontos probléma, hiszen a jelenlegi tervek miatt az új épület, illetve a környéken élők otthonainak falai is vizesedni kezdenének
a tervdokumentáció nem tartalmazza a kötelezően elkészítendő benapozási tervet, pedig a túlméretezett épület árnyékot vetne a közvetlen környezetében lévő családi házakra
A dokumentumtól a környező telektulajdonosok azt remélik, hogy segít abban, hogy az építési hatóság elutasítsa a kérelmet, így
az építtető rákényszerül majd arra, hogy a helyi építési szabályzat által megszabott határok betartásával, környezetébe illő épületet tervezzen.
Kérdéseinkkel megkerestük az ingatlan tulajdonosát, az Archibald Kft.-t, ám eddig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Amennyiben kérdéseinkre választ kapnánk, azokkal frissítjük a cikket. | https://24.hu/kultura/2021/05/03/balatonvilagos-tarsashaz-kormanyhivatal-archibald-ingatlanhasznosito-bihary-tibor/ | https://web.archive.org/web/20221003104936/https://24.hu/kultura/2021/05/03/balatonvilagos-tarsashaz-kormanyhivatal-archibald-ingatlanhasznosito-bihary-tibor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-epitesi-szabalyokat-athagva-epitettek-volna-tarsashazat-kormanykozeli-korok-a-balaton-partjan | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-03 00:00:00 | [
"Bártfai Beatrix",
"Győri András",
"Győri Attila",
"Győri Tibor",
"Rábely Balázs",
"Sárhegyi István",
"Sárhegyi Zoltán"
] | [
"Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő Sport Kft.",
"Győri Tibor Ügyvédi Iroda",
"Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda",
"Zétavár Szabadidő Sport és Ingatlanhasznosító Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,051 | Seres Máriáék kamupártjában ipari mennyiségben hamisítottak, és zacskóból osztották a pénzt | Gulyás Márton és a Partizán újabb, négyrészes dokumentumfilmet készített a magyar rablópártokról és a voksbizniszről. Ezek a részek hamarosan láthatóak lesznek, de a 24.hu előzetesen megtekinthette őket, és ez alapján mondjuk: nem érdemes kihagyni ezt a megdöbbentő és súlyos tényfeltáró anyagot, amely főleg arccal, névvel vállalt vallomásokra támaszkodik. | Gulyás Márton és a Partizán újabb, négyrészes dokumentumfilmet készített a magyar rablópártokról és a voksbizniszről. Ezek a részek hamarosan láthatóak lesznek, de a 24.hu előzetesen megtekinthette őket, és ez alapján mondjuk: nem érdemes kihagyni ezt a megdöbbentő és súlyos tényfeltáró anyagot, amely főleg arccal, névvel vállalt vallomásokra támaszkodik.
Kikről van szó?
Rabló-, vagy megengedőbb nevükön kamupártoknak nevezik azokat a szervezeteket, amelyek csak azért jönnek létre, hogy az államháztartást minél jobban lehúzzák a választásra jogosult jelöltek és pártok amúgy törvényes támogatását kihasználva. Ezért cserébe csak különböző kamu-, és hamisított áligazolásokat kell „kiállítani”, és ez a minimális szűrőrendszerrel ellátott pénzszerzési lehetőség pedig lassan egy évtizede csalók és szélhámosok széles körét vonzotta. Köztük is kiemelkedő szereplők lettek Seres Mária és férje, Stekler Ottó, akiknek tevékenységével Gulyásék ezúttal az első két részben foglalkoznak, a második kettőben pedig a magyar-ukrán határmenti voksturizmusról látunk lesújtó riportot.
Előzményként érdemes felidézni, hogy a múlt nyáron vádat emeltek Seres és férje ellen. Az eljáró ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolta meg 2020 júliusában a házaspárt, és velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A vád szerint Seresék és bűntársaik összesen 117 millió forintot tulajdonítottak el a 2014-es kampányra kapott állami támogatásból. Megjegyzendő, hogy eddig csak előzetes tárgyalásokat tartottak az ügyben.
A Partizán két évvel ezelőtt már forgatott Seresék kiterjedt tevékenységéről. Seres Mária és férje, Stekler Ottó – írtuk akkor – „az elmúlt két választás során kétmilliárd forintnál is több állami támogatást tüntethetett el nyom nélkül a hozzájuk kötődő hat különböző kamupárton keresztül. Ezek a pártok semmilyen tevékenységet nem végeznek, valahogy mégis mindig össze tudták szedni az aláírásokat az induláshoz. A megfejtés Gulyásék szerint ott van, hogy Seres nem semmisítette meg a 2006-os népszavazás aláírásait, hanem azóta is azokat használja a kamupártok regisztrációjához.”
Pénzosztás hátul
A mostani új film olyan forrásokkal készített interjúkat, akik részt vettek Seresék SMS nevű kamupártjának 2014-es kampányában (jelöltként, vagy háttéremberként), és az ott tapasztaltakról számolnak be. Többek közt
zacskóból történő pénzosztásról,
az állami támogatás „okosba történő” eltankolásáról,
és főleg aláírás-hamisításról.
Mindenki egyesével bevonulhatott egy hátsó irodába, ahol sparos papírzacskóból, aki lemondott a kampánytámogatásról, az mindenki kapott 500 ezer forint készpénzt a kampányának a fedezésére
– mondja a film egyik forrása, amiből az következik, hogy Stekler Ottóék a maradék félmilliót (egy jelölt ugyanis egymilliót kap a törvény szerint) megtartották. Elhangzott az is, hogy a kampányanyagokat egy kijelölt cégtől kellett megrendelni, de a riportban megszólalók szerint erről nem kaptak számlát.
A különböző aláírás-hamisítási tevékenységről is részletesen beszámol a film. Többen beszélnek arról, hogy a Seres-párthoz köthető VIII. kerületi ingatlanban volt, hogy egytucat ember „írogatta” (azaz másolta) az induláshoz szükséges ajánlóíveket, a megszólalók közül többen elismerik, hogy ők maguk is csináltak ilyet.
Az utolsó napon, amikor le kellett adni, akkor Stekler Ottó maga is irkálta át ezeket a lapokat, hogy meglegyen annyi
– mondja egy forrás.
Elhangzik az is:
Beszéltünk is egymást közt, hogy mi ezért éveket kaphatunk, meg hogy ez mekkora hamisítás.
Erre azonban az volt a válasz, hogy nyugodjunk meg, megvannak erre az Ottó kapcsolatai, senki nem ütheti meg a bokáját.
Szövevényes cégbirodalom
A nyilatkozók elbeszéléséből az derül ki, hogy azokból az adatbázisokból dolgoztak, amelyeket korábbi választások során Seres Mária felhasznált, de az SMS párt ajánlóíveit pénzért értékesítették a párt aktivistái, vagy a párt vezetősége más pártok aktivitási számára – derül ki a Partizán friss anyagából.
Seresék körül egy szövevényes cégbirodalom is feltűnik, (ezt is részletesen bemutatja a Partizán), és beszédes az a személyi kapcsolatrendszer is, amely szintén bemutatásra kerül Steklerék kapcsán. Tomcat, Szepessy Zsolt, korábbi monoki polgármester, a kamupártok környékén szintén föltűnő Gödény György, de a volt MSZP-s képviselő Zuschlag János is megjelenik. Utóbbival kapcsolatban az a legérdekesebb mozzanat, hogy a filmben bemutatnak egy lehallgatási jegyzőkönyvet, amiben a kamupárt-ügyben újra mozgolódó, beazonosítható Zuschlag azt mondja 2018-ban:
Én ráírtam a négy évvel ezelőtti kapcsolatomra, aki a Rogán ügyvédje, de nem válaszolt.
Hogy pontosan ki volt ez a személy, az nem derül ki, a nyomozati jegyzőkönyvben azonban ez a közlés szerepel.
A Partizán az újabb rablópártos dokumentumfilmjének prológját tegnap már közzétette. | https://24.hu/belfold/2021/05/04/seres-maria-rablopart-hamisitas-csalas-partizan-fidesz-rogan/ | https://web.archive.org/web/20230606093421/https://24.hu/belfold/2021/05/04/seres-maria-rablopart-hamisitas-csalas-partizan-fidesz-rogan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/seres-mariaek-kamupartjaban-ipari-mennyisegben-hamisitottak-es-zacskobol-osztottak-a-penzt | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-04 00:00:00 | [
"Gődény György",
"Seres Mária",
"Stekler Ottó",
"Szepessy Zsolt László",
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,052 | Újra megbüntették a trükköző önkormányzatot, amely nem hagyta annyiban a bírságot | Budafok-Tétényben az útfelújítási projekt legnagyobb részét a városfejlesztési iroda vezetője volt cégtársának (egyúttal rokonának) a cége kapta. | Bő másfél éve, hogy felfigyeltünk egy 1,1 milliárd forintos egybeesésre. Budapest XXII. kerülete, Budafok-Tétény önkormányzata úgy halmozta el útépítési projektekkel a Nova Bau Hungary Kft.-t, hogy az önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodájának vezetője és a nyertes cég ügyvezető-tulajdonosa régóta közelről ismerik egymást, több éven át cégtársak voltak, ráadásul rokoni kapcsolatban is állnak (a cégtulajdonos, Novák Zoltán Nándor az irodavezető, Wohner Zsolt felesége testvérének a fia). Az önkormányzat a 2019 őszi választások előtt beindított projektben ráadásul egy trükköt is bevetett, részekre bontotta a közel 40 útszakaszt érintő építkezési programot, így pedig egyenként nem érte el az építkezési projektek becsült értéke a 300 millió forintot, ezzel pedig lehetővé vált, hogy ne indulhasson bárki a versenyben, hanem csak kiválasztott cégeket hívjanak meg. Ez után nyerte el a legnagyobb összegben a munkákat a Nova Bau Hungary Kft.
A cég életében ez hatalmas megbízásnak számít, nem is csoda, hogy a 2019-es évet rekorddal zárta, a másfél milliárd forintos forgalomhoz közel 230 millió forintos adózott eredmény társult. Ebből 180 millió forintot ki is szedett osztalékként a cégtulajdonos. Tavaly pedig történetének második legjobb évét zárta a vállalat, bő 600 milliós árbevétel mellett 140 milliós profit jött össze. Ebből pedig 130 millió forintot vesz ki osztalékként Novák.
Cikkünk megjelenése után a Transparency International a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, a folyamat végén aztán a Közbeszerzési Döntőbizottság is talált hibát az eljárásban. Határozatuk szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy
figyelmen kívül hagyta a közpénzekkel való felelős gazdálkodás egyik alapvető rendelkezésének számító részekre bontás tilalmát, és az ezzel szoros összefüggésben álló egybeszámítási kötelezettséget.
Ezért 3 millió forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra. (A cégre nem.)
A fideszes polgármester, Karsay Ferenc vezette önkormányzat nem nyugodott bele a büntetésbe, fellebbezett, a bíróság pedig új eljárás lefolytatására utasította a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Karsay a Facebook-oldalán is felemlegette, hogy korábban ellenzéki sivalkodás zajlott az ügyben.
Csakhogy a megismételt eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság újra megbüntette az önkormányzatot, lényegében hasonló indoklással, mint az első eljárásban. Igaz, ezúttal 2 millió forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra.
Megkerestük a városvezetést, elfogadja-e a határozatot, azt válaszolták, ezt a döntést sem hagyják annyiban, ám a bíróság még nem hozott ítéletet.
Mindenesetre az önkormányzatot nemrég egy másik közbeszerzésnél is megbüntették. 2020 őszén írt ki pályázatot a kerület, hogy a polgármesteri hivatalba és más önkormányzati intézményekhez recepcióst, portást találjanak. A nyertesként kihirdetett cég ajánlatát azonban a második legjobb ajánlatot benyújtó vállalkozás megtámadta, az önkormányzat pedig elfogadta az érvelést, mondván, a nyertesként kihozott cég pályázata mégis érvénytelen. Ezután a harmadik legjobb pályázatot benyújtó cég is panaszt nyújtott be, mivel szerintük az újonnan befutott cég pályázata sem megfelelő. Az önkormányzat elutasította a panaszt, de ez az ügy is a közbeszerzési hatóság elé került. A döntőbizottság helyt adott a panasznak, és megállapította, hogy az önkormányzat nem megfelelően vizsgálta meg az ajánlatokat, és ezzel megsértette a közbeszerzési törvényt. A mulasztás miatt 2 millió forint bírságra, továbbá 438 ezer forint eljárási költség megfizetésére kötelezte az önkormányzatot – olvasható a kerületi ellenzék Facebook-bejegyzésében. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/05/budafok-teteny-onkormanyzat-kozbeszerzes-birsag-buntetes-utepites-nova-bau-wohner-zsolt-karsay-ferenc-toth-endre/ | https://web.archive.org/web/20210819055426/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/05/budafok-teteny-onkormanyzat-kozbeszerzes-birsag-buntetes-utepites-nova-bau-wohner-zsolt-karsay-ferenc-toth-endre/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-megbuntettek-a-trukkozo-onkormanyzatot-amely-nem-hagyta-annyiban-a-birsagot | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-05 00:00:00 | [
"Karsay Ferenc",
"Novák Zoltán Nándor",
"Wohner Zsolt"
] | [
"Nova Bau Hungary Kft."
] | [
"Bp. XXII. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,053 | Együttműködik a GVH és a Miniszterelnökség a közbeszerzési kartellek feltárása érdekében | Együttműködési megállapodást írt alá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Miniszterelnökség annak érdekében, hogy a két szervezet még hatékonyabban léphessen fel a közbeszerzési kartellekkel szemben. | Együttműködési megállapodást írt alá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Miniszterelnökség annak érdekében, hogy a két szervezet még hatékonyabban léphessen fel a közbeszerzési kartellekkel szemben.
Mint írják, a nemrég aláírt együttműködési megállapodás célja, hogy a szervezetek között még hatékonyabb szakmai együttműködés jöjjön létre a közbeszerzések tisztaságának biztosítása érdekében. Az együttműködés alapján a Miniszterelnökség rendszeresen tájékoztatja a Versenyhivatalt, ha közbeszerzési ellenőrzései során versenykorlátozásra utaló jeleket észlel, a versenyhatóság pedig kivizsgálja a minisztériumtól kapott jelzéseket. A Miniszterelnökség a megállapodás alapján biztosítja, hogy a versenyhatóság kérése esetén hozzáférjen a kartellgyanúk felderítéséhez szükséges adatokhoz a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások lebonyolítására szolgáló, általa felügyelt Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből.
A GVH emellett a kartellek felderítésével foglalkozó szakembereinek előadásaival segíti a minisztérium közbeszerzési felügyeletért és ellenőrzésekért felelős szervezeti egységének munkatársait a kartellezésre utaló jelek felismerésében. | https://444.hu/2021/05/05/egyuttmukodik-a-gvh-es-a-miniszterelnokseg-a-kozbeszerzesi-kartellek-feltarasa-erdekeben | https://web.archive.org/web/20210923084336/https://444.hu/2021/05/05/egyuttmukodik-a-gvh-es-a-miniszterelnokseg-a-kozbeszerzesi-kartellek-feltarasa-erdekeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyuttmukodik-a-gvh-es-a-miniszterelnokseg-a-kozbeszerzesi-kartellek-feltarasa-erdekeben | 444 | hungarian-news | 2021-05-05 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"közigazgatás"
] | [] |
52,055 | Több száz milliárddal megterheli az idei költségvetést a Fudan Egyetem | Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter AZONNAL TEREMTSEN ELŐ 400 MILLIÁRD FORINTOT A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára.
Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter
az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára.
Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Az említett kormányhatározatból egyébként az is kiderül, hogy a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztost bízzák meg a projekt felügyeletével. A közelmúltban maga Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt arról az Indexnek, hogy ebbéli kormánybiztosi minőségében milyen feladatai és tervei vannak a kínai egyetemet illetően.
A friss kormányhatározat előírja a miniszter számára, hogy azonnal intézkedjen „a Budapest Diákváros projekt felelősének személyében történt személyi változáshoz igazodó jogutódlás jogszabályi feltételeinek megteremtése érdekében”. Erre vélhetően azért van szükség, mert az új társaság vezetője nem a kormánybiztosi pozícióval megbízott miniszter lesz.
A határozat kitér arra is, hogy a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos, azaz Fürjes Balázs Palkovics László bevonásával gondoskodjon a Budapest Diákváros projekthez kapcsolódó jogok és kötelezettségek, valamint a jelenleg elérhető tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek átadásáról. A Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, az új Csepeli Közpark, a Dunai Evezősközpont fejlesztését, valamint az ezekhez kapcsolódó városfejlesztési feladatokat, így az új Duna-híd, a kapcsolódó Fehérvári–Gyömrői út közti közlekedési projekteket, továbbá a H6 és H7 HÉV-vonalak fejlesztését nem érinti a változás. Ezeket továbbra is Fürjes Balázs és Gulyás Gergely felügyeli.
Kérdéseinkkel megkerestük az innovációs tárcát is, amint tisztázzák a részleteket, frissítjük cikkünket.
A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy Palkovics László és Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladata lesz megalapítani 5 milló forintos jegyzett tőkével és mintegy 395 millió forintos tőketartalékkal a Budapest Diákváros projekt előkészítéséért és megvalósításáért felelős állami vállalatot, amint a pénzügyminiszter biztosítja az ehhez szükséges forrást.
Az új cég dolgát azzal is megkönnyíti az állam, hogy mentesíti az állami magasépítési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntés-előkészítési eljárásrend szabályai alól.
Ugyancsak fontos a határozat azon pontja is, amely leszögezi, hogy a kormány is egyetért azzal, hogy a Déli Városkapu Fejlesztési Program, a Budapesti Diákváros és a Fudan Hungary Egyetem létesítéséhez szükséges fejlesztési területeket kizárólag állami tulajdonú területeken jelöljék ki.
(Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapest Diákváros – Nagyvásártelep és környezete nemzetközi építészeti tervpályázat eredményhirdetésén Budapesten, a Nagyvásártelepen 2021. április 27-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2021/05/05/tobb-szazmilliarddal-megterheli-az-idei-koltsegvetest-a-fudan-egyetem/ | https://web.archive.org/web/20231215071311/https://index.hu/gazdasag/2021/05/05/tobb-szazmilliarddal-megterheli-az-idei-koltsegvetest-a-fudan-egyetem/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szaz-milliarddal-megterheli-az-idei-koltsegvetest-a-fudan-egyetem | Index | hungarian-news | 2021-05-05 16:19:00 | [] | [
"Fudan Egyetem",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"jogalkotás"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
52,056 | Akit csak verbális jobbegyenesnek hívnak a Fideszben | A szakközép után bakter volt egy apró vidéki állomáson, aztán a rendszerváltás környékén megismerkedett a Fidesszel. Öltönyt húzott, és egy váltással falusi polgármester lett belőle. Húsz évig vezette Kétpót, amikor le kellett mondania a posztjáról, hogy országgyűlési képviselő maradhasson. A még szélsőséges Jobbikkal jóban volt, Vonát struccpörkölttel várta a fesztiválján, ahol a magyargárdások voltak a biztonságiak. Nehezen viseli, hogy nem fideszes vezetésű már a faluja, ahol egykori álmát sem adta fel: Horthy-szobrot állítani a Horthy Miklósról elnevezett utcában. Alternatív történelmi előadások, Szent Korona-tan, Turul nemzetség: ezek alakították a világnézetét, és bár a halálbüntetés vagy kémiai kasztrálás bevezetésének követelése miatt is felfigyeltek rá, végül a büntetőügye tette országosan igazán ismertté. Hivatali vesztegetés elfogadásával, pályázatok befolyásolásával vádolják, tárgyalása június végén indul. Portré Boldog Istvánról. | „Hogy lehet valaki ekkora ökör?” – így elégedetlenkedett nekünk Boldog István egyik volt középiskolai tanára, miután megtudta, hogy egykori diákja ellen hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt tavaly decemberben vádat emeltek, az ügyészség pedig hat évet kért rá. Az ügy kirobbanásáig a politikus nem tartozott az országosan túl ismert fideszes országgyűlési képviselők közé. Egy-egy megbotránkoztató parlamenti felszólalása után néha cikkeztek róla, de alapvetően az ismertsége főleg Jász-Nagykun-Szolnok megyére korlátozódott. Most viszont az ügyében induló tárgyalása miatt országosan ismertté válhat.
A portréhoz több olyan emberrel is beszéltünk, aki ismeri vagy korábban kapcsolatba került vele, de egyikük sem vállalta a nevét. Boldog Istvánt is megkerestük telefonon, ő azt kérte, hogy kérdéseinket levélben küldjük el, amikre pár órán belül aztán válaszolt is.
Nem lett szakbarbár
Boldog István 1966 novemberében született Törökszentmiklóson. Szülei elváltak, anyjával Kétpóra költözött, ahol a hetvenes évek környékén körülbelül kétezren laktak. Saját elmondása szerint apja 1956-ban Pécsnél harcolt a szovjet csapatok ellen. November környékén apja a megmaradt bajtársaival disszidálni készült, végül a határon visszafordult. Rövid időre börtönbe is került, majd a téesznél dolgozott. Boldog a Telexnek azt írta, az apja őt mindig arra nevelte, hogy ki kell állni a nemzet függetlenségéért és a kommunista diktatúrát meg kell dönteni. Amikor általános iskolásként azért lázadt, mert nem akart oroszul tanulni, felpofozták, mondta máshol. Apja múltja aztán nagyban meghatározta, Boldog hogy gondolkodik a magyarságról, nemzetről.
Volt kisdobos, úttörő, és tagja volt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ) is. Ezeket úgy magyarázta, „abban az időszakban kötelező volt egy diáknak belépni, ha előre akart jutni a tanulmányaiban, de az a szellem mindig megvolt bennem, hogy miért vannak itt a szovjetek”.
1985-ben érettségizett mezőgazdasági gépszerelőként a mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskolában (ma már Mezőtúri Református Kollégium). Volt tanára erre az időszakra úgy emlékezett vissza, Boldog jó diák volt, fegyelmezett, de közepes teljesítményű, társai közül nem emelkedett ki, viszont „talpraesetten csinálta a dolgát. Szépen beszélt, jó kiejtéssel, véleményt tudott formálni”, mondta a Telexnek. Nagy baráti társasága nem volt, de haverkodott Rácz Erikkel, azaz a későbbi Mr. Rickkel, a kilencvenes évek egyik gagyipop előadójával, Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár apjával. Boldognak jó kapcsolata volt a gyakorlati órák tanáraival. Volt, hogy szakmai vetélkedőn is részt vett, aminek volt elméleti meg gyakorlati része. Utóbbiban egyszerűen szántania kellett, bár volt tanára szerint itt sem teljesített „kiemelkedően”. Azon nem lepődött meg, hogy Boldogból végül politikus lett, mert bár akkoriban szakközépiskola voltak, „nem szakbarbárokat képeztünk”, a diákok erősen érdeklődtek a humán tárgyak iránt. Boldog egyébként azóta is visszajár a szalagavatókra.
Vonzotta a fiatalos lendület
Érettségi után aztán a Kétpóhoz tartozó pusztapói vonatállomásra került, váltókezelő, vagyis bakter lett belőle, utána pedig katona. Alig fél évvel a Fidesz megalakulása után, 1988 őszén huszonkét évesen és még katonaként jelentkezett hozzájuk, legalábbis feliratkozott egy listára a nagymarosi tüntetésen, de ezzel nem jutott be közéjük. Végül a leszerelése után, 1989-ben jelentkezett a szolnoki csoportba, írta a Telexnek. A Fideszbe lényegében az apja tanításai miatt jelentkezett, és mert „én úgy láttam, hogy a Fidesz fiatalos lendülete azt képviseli, amit én is”.
A Fidesz kezdetben magát liberálisnak, radikálisnak és alternatívnak határozta meg, Boldog szerint viszont ő nem foglalkozott „azzal a résszel, hogy liberális vagy más gondolkodás van. Egyszerűen egy kommunistaellenes párt volt, ami a fiatalos lendületével próbált tenni az akkori rendszer ellen, és a nemzet jövőjét kívánta szolgálni. Én akkor is nemzeti radikális, antikommunista ember voltam” – írta. 1990-ben alapított is egy fideszes csoportot otthonában, Kétpón.
Két évvel később már képviselő az önkormányzatban, 1994-ben, huszonnyolc évesen pedig a falu polgármestere lett, a szavazatok 45 százalékával. Egy idősebb helybéli nő például azért szavazott rá akkor, mert úgy gondolta, egy „fiatal, agilis” polgármestertől fejlődhet a falu. A helyiek arról beszéltek a Telexnek, hogy Boldog összefogta a fiatalokat, bulikat, diszkókat, koncerteket vagy akár disznóvágásokat szervezett nekik. Olyan is volt, hogy a fővárosba vitte őket tüntetésekre.
Többen mondták, hogy szívesen segített azoknak, akikkel jóban volt, ha bármilyen kéréssel hozzá fordultak, de néhány helyi arra is panaszkodott a Telexnek, hogy valójában a kezdetektől nem számítottak neki a kétpóiak, csak a saját bizalmi köre. Egy idő után sokan kikoptak Boldog eseményeiről, és csak a szűkebb köre járt ezekre. Ekkoriban még az első feleségével élt, akitől egy fia született, és aki a helyiek szerint jó hatással volt Boldogra.
Boldog látszólag fokozatosan lépegetett előre a ranglétrán. Hivatalos életrajza szerint 1998-ban a Jász-Nagykun-Megyei Önkormányzat képviselője lett tizenkét évre, két évig elnöke volt a kistérségi társulásnak, 2007-ben a Fidesz falusi tagozatának elnöke is lett, közben Kétpón újra meg újra megválasztották polgármesternek.
A kétpóiak szerint néha volt, hogy a falugyűlés közepén felugrott, hogy neki most fociedzésre kell mennie. Boldogról köztudott, hogy nagy focirajongó, máig aktívan focizik a kétpói csapatban és a parlamenti válogatottban is. Egy fociképességeire rálátó forrásunk szerint Boldog „egyébként szerény képességű focista volt, egy igazi lelkes, sokat brusztoló, jó fizikumú falusi favágónak mondanám”.
Időközben újraházasodott, és felhúzott egy házat, közvetlenül a polgármesteri hivatal mellett. Azóta is itt él második feleségével, és közös fiukkal, az előző házasságából született nagyobbik gyereke nem él velük.
Bomberdzseki és turul
A fideszes Boldog a 2000-es évek elején személyesen is kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a környékbeli MIÉP-es, később jobbikos politikusokkal. Többek szerint stílusa, habitusa, a számára fontos külsőségek miatt nagyon sok szélsőségesebb szavazója is volt, és 2010-ben sok radikálisabb szavazót is maga mellé tudott állítani. „A sujtásos, atillás, bomberdzsekis, turulos dolog nála nem máz, nem szerep, halál komolyan gondolja, és ezekkel már önmagában vonzott olyan szavazókat is, akik hagyományosan nem Fidesz-szavazók voltak” – mondja egy forrásunk. Mások hozzátették, ebben az időszakban – 2010 előtt – Boldog olyan koszorúzós eseményeken, rendezvényeken is részt vett MIÉP-es, jobbikos politikusokkal, aktivistákkal, ahová mainstream fideszes biztosan nem ment volna el. És mint saját Facebook-posztjából is láthattuk, a vállaltan szélsőjobbos betyárseregesekkel is simán lejattolt, ha a környéken nyomtak fekve, de a falujába szervezett betyárételfőző fesztiválon is vállalta fideszes országgyűlési képviselőként, hogy a Magyar Gárda látja el hivatalosan az őrző-védő szolgálatot.
A frissen alakult Jobbikkal és annak vezetőségével is kifejezetten jó viszonyt ápolt. Egy jobbikos beszélgetőtársunk azt mondta, fel is merült a Jobbik vezetésében egy időben komolyabban, hogy Boldog Istvánt behúzzák a pártba.
Nem véletlen: Boldog az elsők között vette át fideszes polgármesterként a Jobbik által minden településnek ajándékba felajánlott árpádsávos zászlót 2007-ben. Miután a Jobbik „Árpád-napi” vonulásos demonstrációt tartott a várban, azt követelve, hogy a turulmadarat, a Szent Koronát és az árpádsávos zászlót vegyék törvényi védelem alá, a párt bejelentette, hogy azoknak a polgármestereknek, akik részéről erre van fogadókészség, ajándékba visznek egy-egy árpádsávos zászlót. Boldogban volt, és személyesen Vona Gábortól, a Jobbik akkori elnökétől vette át azt Kétpón, a színpadon, a betyárételfőző fesztiválon a színpadon. Az átadás a hivatalos programban is szerepelt mint fő attrakció, közvetlenül a fesztivált záró Kárpátia-koncert előtt. (Volt egyébként, ahol a testület arra kényszerítette a polgármestert, hogy adja vissza a zászlót a Jobbiknak, lásd Orosházán.)
Hogy tényleg felmerült-e a Jobbikban Boldog esetleges leigazolása, erről Vona Gábort is megkérdeztük. Vona a Telexnek azt mondta, egyáltalán nem zárja ki, hogy volt ilyen beszélgetés. Azt is megerősítette, hogy Boldog a 2010 előtti radikálisabb Jobbikkal kifejezetten szimpatizált, de „nem mi kerestük meg, hanem ő talált meg bennünket”. Sőt, példaként említette a saját emlékét, amikor Boldog személyesen hívta meg a kétpói fesztiváljára, és ott struccpörkölttel vendégelte meg mint VIP-vendéget. Ezután nem sokkal viszont megromlott Boldog viszonya a jobbikosokkal, és Vona szerint Boldog a parlamentben már kifejezetten azok közé a fideszes képviselők közé tartozott, akivel a kölcsönös tisztelet sem ment.
Boldog Istvánt is megkérdeztük erről, azt írta, soha nem merült fel benne, hogy csatlakozzon a Jobbikhoz. „Én minden nemzeti gondolkodású emberrel jó viszonyban voltam és vagyok a mai napig, aki a nemzetben, a nemzet felemelkedésében gondolkodik. A radikális gondolkodású emberek véleménye is számít, és lehet belőle tanulni. Anno a Jobbik is ilyen volt, de nem volt téma soha, hogy csatlakozzak hozzájuk. Igen, jóban voltam velük, de kimutatták a foga fehérjüket, és ma már Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat. Ez felháborító. Én maradtam olyan, amilyen voltam, a nemzetért küzdő, a nemzetben gondolkodó, jobboldali, olykor radikális politikus” – írta válaszában.
Amiben jobb- és baloldali forrásaink is egyetértettek, hogy Boldog számára a baloldal nagyjából egyenlő a kommunistával. A baloldali emberekkel szemben nagyon zárt, aki másképp gondolkodik, azokkal kategorikus. „Nem sok emberi kapcsolata volt a baloldaliakkal, de talán még beszélő viszonyban sincs velük, szerinte kommunista mind” – mondta egy ismerője.
Boldognak volt egy emlékezetes október 23-i ünnepi beszéde Mezőtúron, ami után helyben még azt is felvetette néhány képviselő, hogy ne mondhasson aktív képviselő a jövőben ünnepi beszédet a városi megemlékezésen, ezt végül azonban elvetették. Boldog itt arról beszélt, hogy a szüleink és őseink, Szent István álma is ugyanaz volt: egy szabad, független, nagy Magyarország, majd úgy folytatta: „nem voltak benne ebben az álomban a kommunista, szocialista hazaárulók, gyilkosok. Sem Kun Béla, sem Rákosi Mátyás, sem Kádár János, sem Gyurcsány Ferenc. Nem tévedés, amit mondtam. Ők mindannyian egy eszme, egy elv, egy cselekedet, egy párt fiai. Mert ne feledjük: a kommunista el nem vész, csak átalakul”, majd kicsivel később megtoldotta: „Rákosi és elvtársai a földjét és az életét vette el az embereknek, Gyurcsány és bandája a nyugdíját, a fizetését és az ifjúság jövőjét”.
Beszéde végén pedig azt mondta: „nincs bocsánat 2006. október 23-ért, a forradalom ötvenedik évfordulójának meggyalázásáért. Mi, magyar emberek nem felejtjük el ezeket a bűnöket, és bíróság elé kell állítani a bűnösöket. Édesapámra 1956-ban lőttek, rám és családomra 50 év múlva Budapesten, miközben a hősökre emlékeztünk. Meggyalázták a forradalom emlékét. Soha nem lehet megbocsátani.”
Szent Korona-tan, történelmi alkotmány, Turul nemzetség
Boldog világnézetére többek szerint erősen hatottak az úgynevezett MAG-előadások is. A MAG szó a Mintaként Alkalmazott Gondviselés nevet rövidíti, az alapítók célja pedig a magyarság szellemi erőinek összegyűjtése és egyben tartása mellett az volt, hogy a közösségek felkészüljenek az önellátó életre, a természettel összhangban éljenek, elsajátítsák a népi gyógyászatot, közelebbi kapcsolatba kerüljenek az anyafölddel, a természettel. Az alapító Géczy Gábor idén év elején halt meg.
Ezeken a mezőtúri rendezvényeken többek között az a Papp Gábor tartott előadást a szkíta–hun–avar–magyar folyamatosságról, a szkíta erkölcsről, aki miatt a katolikus egyház 2009-ben figyelmeztetett, hogy az „ősmagyar szinkretizmus” hirdetői megtévesztik a katolikus híveket, Jézus nem volt pártus herceg, és a püspöki kar azt is károsnak tartotta, hogy ilyen szinten élesztik újra „a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeit”. Mellette Szántai Lajos alternatív történelmi világmegfejtő vagy éppen Varga Tibor tartott előadást, például a Szent Korona-tanról.
„Új életfelfogás, alternatív történelmi előadások, Szent Korona-tan, történelmi alkotmány, Turul nemzetség” – foglalja össze beszélgetőtársunk, mikről is szóltak ezek az előadások. Boldog szinte az összes előadáson ott volt, többek szerint az a fajta nemzettudatot, amit azóta is hangoztat, részben itt szedte magára..
Természetesen erről is megkérdeztük Boldog Istvánt, aki azt írta nekünk: „Meghatározó élmény volt az életemben mint vidéki embernek. Az ott felvetett témák mind arról szóltak, hogy mi, magyarok, hogy tudnánk még természetközelibben élni. Ezeken az előadásokon nem csak erről volt szó, hanem a nemzetünk múltjáról, jövőjéről, küldetéséről is. Ez meghatározó volt az én és a családom életében, hiszen a feleségemmel együtt jártunk az előadásokra. Ma is szívesen nézem meg ezen előadásokat az interneten. A fiamat is úgy nevelem, hogy nézze meg ezeket a videókat, mert rengeteget tanulhat belőlük. Ez indított el abban, hogy íjászkodok, csatlakoztam a baranta mozgalomhoz, és itt ismerkedtem meg többek között Vukics Ferenc barátommal.” A Baranta Szövetség egyébként az ezredforduló táján kitalált „hagyományos magyar” harcművészetek szervezete.
Boldog emellett része volt a 2008-ban alakult és szintén Vukicshoz köthető Magyarok Szövetsége Mozgalom törökszentmiklósi csoportjának. A szövetség célként fogalmazta meg például a magyarok nemzetegyesítését, a népi hagyományokra épülő oktatást. Egy erre az időszakára rálátó forrásunk szerint Boldog „gyors és segítőkész volt, és igyekezett mindent megtenni, hogy a szövetség előre lépjen”. A szövetség szervezte a Magyarok Országos Gyűlését, a szervezésben Boldog is aktívan részt vett.
„Ez egy olyan szervezet volt, akik összefogták a nemzetben gondolkodókat. Amikor a Baranta Szövetség meg tudta szervezni, mindig részt vettem rajta. Hagyományőrzőként a bemutatókon is szerepeltem a kisfiammal. A III. Jászkun Szalát Kétpón rendeztük meg, akkor állítottuk a település hármas dombjára a ma is álló kettős keresztet” – írta erről a Telexnek.
A település hármas dombja egyébként az úgynevezett Történelmi Magyarország Emlékparkban van, a parkot pedig Boldog elmondása szerint azért pont ott hozták létre, mert egy szibériai tuva sámán azt mondta neki, az egy szent hely. A parkot a kettős kereszttel, jurtákkal, a hét vezérrel és Attila-szoborral együtt Kövér László házelnök és egy sámán adta át 2015-ben.
A Magyarok Szövetségének álláspontja szerint egyébként Magyarország akkor válik legitim állammá, amikor népszavazással fogadják el az új alkotmányt. Azóta lett új alkotmány, de azt csak az országgyűlés kormánypárti kétharmada szavazta meg, ezért megkérdeztük Boldogot, javasolta-e a Fideszben a szövetség ötletét. Azt válaszolta, „nem volt értelme javasolni, mert az akkori parlamentben hatalmas felhatalmazása volt a kormánypártnak, és elmondtuk a választások előtt, hogy ha megfelelő támogatottságunk lesz, akkor létrehozzuk, megalkotjuk az új Alaptörvényt”. Azt is írta, az Alaptörvény létrehozásában ő is részt vett, és büszke arra, hogy ő javasolta belé azt, hogy a magyar embereknek alapvető joga legyen az önvédelem.
A nagyobb mellény
Aztán eljött az a pozíció, ami többek szerint száznyolcvan fokos fordulatot hozott Boldog viselkedésében: 2010-ben országgyűlési képviselő lett a megye 6-os egyéni választókerületében. Boldog 2010-es indulásának előzménye röviden: 1998-ban a fideszes Búsi Lajos szerzett mandátumot a térségben, akit 2002-ben is elindítottak ugyan, de kikapott az MSZP-s indulótól. 2006-ban már másik jelölttel próbálkozott a Fidesz, akinek kampányában Boldog már aktívan részt vett, de így sem sikerült behúzniuk a választást. Majd jött 2010, amikor a Fidesz egy harmadik jelölttel is bepróbálkozott: ez lett Boldog.
Hogy kinek az ötlete volt, hogy ő legyen a jelölt, arra Boldog csak annyit írt nekünk: „felkértek, és azt gondolom, hogy azért támogatott a tagság, mert ismertek. Egy nemzetben gondolkodó, őszinte, nyílt ember voltam és vagyok a mai napig, aki megharcol a választókerület minden egyes emberéért, az itt élőkért.” Hogy miért Boldogot indította a Fidesz ekkor, arról a 24.hu cikkében úgy gondolkodott, hogy a kétezres években a Fidesz keményen ráfeküdt a kistérségi, falusi szavazókra, és a Boldoghoz hasonló „nem értelmiségi karakter jobban tudott érvényesülni az átalakuló pártban 2010-ben, mint 1998-ban”.
A 2010-es kampányt keményen végigdolgozta Boldog, és bár akkor a választók nagyon sok helyen nem is jelöltre, sokkal inkább pártra vagy még inkább a baloldal ellen szavaztak, azért Boldog nem bízta a véletlenre. Látványosan sokat költöttek a kampányra, és ennek egy részét ráadásul – mint az Átlátszó részletes cikkéből kiderült – sokszor települési önkormányzatok fizették. Rendkívül szervezett kampány volt, és miközben a baloldali jelöltek fórumain megküzdöttek, hogy az emberek egyáltalán elmenjenek, aközben Boldog fórumai mindig tömve voltak. Az érdeklődés mellett persze okos szervezés is volt, az első két-három sort például mindig a választókerületi fideszes vezetők, polgármesterek, helyi vezetők adták.
Boldog a 2010-es kampányban rendszeresen eljárt a Jobbik helyi fórumaira is személyesen. Akik részt vettek ilyenen, úgy emlékeznek, Boldog beült az első sorok egyikébe, és a fórum azon részén, ahol a közönség is kérdezhetett, megszólalhatott, ő rendszeresen felállt, a közönség felé fordult, és elmondta, hogy ki ő, hogy a Fidesz jelöltje, és hogy miben gondol mást az elhangzottakról. Volt, hogy a meghívott jobbikos vendég vagy a közönségben ülők tettek megjegyzést, hogy azért mégsem egy fideszesért jöttek a jobbikos fórumra, de Boldog ezekbe beleállt, nem jött zavarba.
Mindezeknek meg is lett az eredménye, a fideszes politikus 56 százalékkal behúzta a választókerületet.
Boldog – ahogy általában a Fideszre jellemző, talán éppen központi utasításra is – nem vállal nyilvános vitákat kihívóival. Utoljára 2010-ben történt ilyen, amikor Mezőtúron a szocialista, a jobbikos és LMP-s jelölttel ült be egy stúdióba vitázni. 2014-ben már például a szocialista Rózsa Endre vitára hívását azzal utasította vissza, hogy majd akkor, ha az MSZP tisztázza a Simon-ügyet, de szemtől szemben a jobbikos Csányi Tamással sem vállalt helyi vitát később.
Bár volt beszélgetőtársunk, aki szerint Boldogban mindig is volt egyfajta kisebbrendűségi érzés, akár a politikai mezőnyben is amiatt, hogy ő nem az értelmiségi politikusok közé tartozik, és szerintük ez is benne lehet abban, hogy nem igazán mert vitákat vállalni kihívóival. De azt még ők is hozzátették, hogy sokszor csalóka a kép, hogy egy „buta bakter lenne”: rendkívül felkészült tud lenni, és nagyon határozott, ha számára fontos dologról van szó.
Ismerőivel beszélgetve közben egy olyan ember képe rajzolódik ki, akinek személyisége, viselkedése a nagyobb, fontosabb országgyűlési képviselőséggel nagyban megváltozott, hiszen már nem csak egy nyolcszáz fős település polgármestere volt. Egyikük szerint „miután országgyűlési képviselő lett, hirtelen megváltozott. Nem volt már az a közvetlen megjelenése, mint addig, másként köszönt vissza, másként állt le beszélgetni. Az egész személyiségében száznyolcvan fokos változás lett, mintha lovat ültettek volna alá.” A kétpóiak szerint „ahogy nőtt a hatalma, úgy egyre jobban fitogtatta az erejét”, „csak akkor ismerte meg az embereket, meg volt velük kedves, amikor jöttek a választások”, valamint „addig nincs baj, amíg nem mondanak neki ellent, aztán ha igen, akkor kezdődnek a támadások, az ellenségeskedés”.
Egy őt ismerő megszólalónk szerint Boldog „cselekvés előtt nem mérlegel, vad tulok módjára letarol mindent, ezzel babérokat is szerez. Rafinált, minden hájjal megkent, de a Fidesz elvárásainak megfelelően rátermett ember, akinél a selyemzsinóros hűség sokkal fontosabb, mint az intelligencia.” Egy másik forrásunk, aki régről ismeri Boldogot, azt is mondta, „egy valamit nem lehet tőle elvitatni: iszonyúan céltudatos, ez veleszületett dolog. El tudja hitetni magáról, hogy ő a legjobb ember arra az aktuális feladatra. Ez egy olyat tulajdonság, ami ha erkölcsi tartással párosul, nagyon jó tud lenni, ha hiányzik, anélkül veszélyes.”
Abban egy vele többször együtt dolgozó forrásunk is egyetért, hogy Boldog a választókerülete érdekeit az országgyűlésben is képviseli, akkor is, ha egy helyi beruházás nem országos érdekű. Emellett viszont gyakran kritizálja azoknak a választókerületi településeknek a beruházásait, amelyeknek nem fideszes a vezetésük, személyesen jár ki a munkaterületekre, hogy meggyőződjön arról, minden úgy megy-e, ahogy az neki tetszik.
Nem lehet nem írni néhány mondatot Boldog István igazi büszkeségéről, a falunapból kinövő Alföldi Betyárétel Főző Fesztiváljáról, aminek elmaradását hosszú évek után először 2019 végén jelentette be Boldog, miután a településen nem az általa támogatott fideszes indulót választották meg polgármesternek. Ahogyan ő fogalmaz ebben a videóban: „mert Kétpó község lakosságának többsége úgy döntött, hogy ők nem szeretnék, ha ez a fesztivál itt megrendezésre kerülne”. A háromnapos fesztiválon minden gyermekjáték ingyenesen volt használható, ahogy minden koncert is ingyenes. A fellépők pedig nem a legolcsóbbak: az Irigy Hónaljmirigytől a Kárpátián át az Edda is visszatérő vendég volt. Boldog betyárruhában, lóról szokta megnyitni a fesztivált, nemegyszer ő maga volt a produkció napközben, ahogy megkorbácsolják vagy bilincsbe verik a jóságos betyárt, de ha úgy alakul, a színpadon együtt tombol Pataky Attilával:
Harcol a radikális ötleteiért
Boldog országgyűlési képviselőként többször felhívta magára a figyelmet, leginkább radikális ötleteivel, kiállásaival. Már a 2015-ös menekültválság idején is azok közé a fideszes képviselők közé tartozott, akik a leglelkesebben és leghangosabban képviselték a menekültellenes narratívát. Georg Spöttlét például azzal hirdette meg egy mezőtúri fórumra, hogy kiderülhet, hány menekültnek álcázott terrorista jöhet Mezőtúrra. Ahogy a Pride ellen is többször felszólalt: törvényjavaslatot is benyújtott arról, hogy tiltsák be azt, de ez még a Fideszen sem ment át.
Nem tudjuk pontosan, mit iszik a fideszes képviselő, de Heinekent és Coca-Colát biztosan nem: a Heinekent akkor bojkottálta, amikor a cégnek konfliktusa lett a Csíki sörrel, a Coca-Colát pedig akkor engedte el, amikor a cég reklámban állt ki az azonos nemű párok mellett. Megkérdeztük, tartja-e még ezekhez magát, mire azt válaszolta:
„Természetesen. Ez egy életre szól.”
A halálbüntetést is visszaállítaná, de kedvenc témái közé tartozik még a kémiai kasztrálás is: hosszú ideje lobbizik amellett, hogy a pedofilokat, szexuális bűnözőket kasztrálni kellene. Megkérdeztük, az ilyen témák miatt voltak-e már konfliktusai a Fideszen belül, mire Boldog azt válaszolta:
„én mindig azt mondom, amit a saját érzésem, a saját gondolatvilágom diktál. Önálló ember vagyok, nincs szükségem arra, hogy valaki meghatározza a gondolatvilágom. Egy párt tagja vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem mondhatom el, hogy a Pride megrendezése nem egy főutcára való, és
mindig el fogom mondani, hogy támogatom a pedofilok kémiai kasztrálását, vagy éppen azt, hogy börtönbe csukatnám azokat, akik nemzeti jelképeinket megrongálják.
Nem ért emiatt semmilyen atrocitás a pártban, nem volt konfliktusom. De megharcolok ezekért a javaslatokért, mert nagy a támogatottságuk, és én ebben hiszek.”
Boldogot – talán éppen ezek miatt – a Fideszben csak „verbális jobbegyenesnek” hívják, amit maga Kocsis Máté árult el a párt 2017-es kongresszusán, miközben felkonferálta a felszólaló képviselőt. Boldog erről azt írta nekünk: „nagyon tetszett ez a megnevezés. Jót kacagtam rajta. Igen, a szívemen viselem a magyar vidék, a falvak sorsát, és sokat küzdök azért, hogy tovább fejlesszük ezen településeket, hiszen az ott élők is nagyon fontosak az ország életében. Büszke vagyok arra, hogy én is egy kistelepülésről kerültem be az Országgyűlésbe.”
Boldog egyébként a kevésbé radikális témákat is teljes erőbedobással képviseli: 2013-ban, miután útügyi biztosnak nevezték ki, Mezőtúron egy kamionok által kijárt gödörben fekve tartott sajtótájékoztatót az utak állapotáról. Így:
Elszabadult a pokol a faluban
Több ismerője szerint Boldog képtelen elengedni a hatalmat, vannak, akik egyenesen a bosszúálló jelzőt is használták rá. És hát az kétségtelen, hogy vállaltan jelzi, hogyha – szerinte – valaki elárulta, akkor az olyan elbánásban is részesül. A legjobb példa erre a saját faluja, Kétpó.
2014-ben ugyanis kénytelen volt lemondani a polgármesteri posztról azért, hogy országgyűlési képviselő maradhasson. Helyette ezért egy másik fideszes indult, aki mellett Boldog erősen kampányolt. Ő volt Keresztes Péter, aki aztán meg is nyerte a választást, de néhány helyi szerint ennek ellenére a következő öt évben is „Boldog volt a polgármester”, Keresztes pedig „egy bábfigura, aki semmire nem tudta a választ”.
Ezekben az években Boldog Kétpóra álmodott egy Horthy utcát, arra meg egy Horthy Miklós-szobrot, de ezt annyira ellenezték a lakosok, hogy végül az ötletet elvetette. Minderről azt írta a Telexnek, hogy „azért nem valósult meg, mert nem én voltam a polgármester 2014 után. Addig nem sikerült megvalósítani. Így ez nem sikerült, de a mai napig szeretném. Nagy tisztelője vagyok kormányzó úrnak, nagyon jó lenne, ha lenne egy emlékműve a településen, vagy éppen utcát neveznénk el róla. Nincs befolyásom a testület munkájára, nem az a feladatom, hogy csak egy település dolgaival foglalkozzak, hanem azzal a huszonhárom településsel, azokkal az emberekkel, akik itt élnek. Őket kell képviselnem.”
Az első pofont aztán 2018-ban kapta, amikor megnyerte ugyan az országgyűlési választást, ám a saját falujában kevesebb szavazatot kapott, mint a jobbikos kihívója. A helyiek szerint „ott már kezdődött a cirkusz”. Boldog erről azt írta nekünk: „nem esett jól, de a választást megnyertem, és büszke vagyok rá, hogy a választók bizalmát kiérdemelve harmadszor is megválasztottak. Most is nagyon hálás vagyok az itt élőknek ezért a bizalomért.”
Aztán elérkezett Boldog igazi csapása. A 2019-es önkormányzati választások kampányában állítólag azzal fenyegetőzött, ha nem az ő jelöltje, a fideszes színekben induló Keresztes nyer, akkor leveszi a kezét a faluról. Boldog maga, saját kezűleg vitte házról házra a nagy ellenfél, a független, de korábbi fideszes alpolgármester Virágné Lukács Gabriella lejáratására szánt szórólapot, erről a helyiek is beszéltek a Telexnek. Erről Boldog egy kommentben maga írta azt, hogy ez nem lejáratás, és teljesen érthető, ha az őt elárulóval úgy bánik, ahogy. A választást 53 százalékkal Virágné nyerte, Boldog jelöltje pedig alulmaradt. „Így döntöttek a lakosok. Más jövőt szántak Kétpónak. Hogy ez jó lesz-e, arra majd választ kapunk 2024-ben” – írta erről Boldog a Telexnek.
A helyiek szerint a vereség után „elszabadult a pokol a faluban”. Állításuk szerint Boldog az új, nem fideszes faluvezetés minden lépésébe beleköt, még az olyan apróságokba is, ha a falut járva az út mentén talál egy kis gyomot. „Mint egy kiskirály, úgy viselkedik. Az a szentírás, amit ő mond” – jellemezte őt egy idősebb lakos. A falu jótékonysági bálján rendre Boldog és a köre nyeri a tombolákat, a 2019-es választások óta pedig két karácsony és két Mikulás van Kétpón: az egyik az önkormányzaté, a másikat meg Boldog és a köre tartja.
A választások óta eltelt másfél év, de Boldog a kétpóiak szerint azóta sem tette túl magát a vereségen. A falu polgármestere, Virágné azt mondta a Telexnek, a fideszes képviselő még 2020 nyarán is bement pár napon keresztül a hivatalba, csak azért, hogy a faliújságot nézegesse. A helyiek szerint pedig Boldog a mai napig minden reggel körbejárja a falut, és lefotózza, ami nem tetszik neki. Ha pedig olyan ember köszön rá az utcán, aki nem szimpatikus neki,
válaszul csak fütyülget vagy indiánszökdelésben megy el mellette.
Boldog emellett aktívan visz egy kétpói zárt Facebook-csoportot is, ahova ő maga is napi szinten posztol, kommentel, és egyben a csoport adminja is. Tehát az országgyűlési képviselő fenntart egy Facebook-csoportot a településen, ő dönti el, hogy kit enged be abba, és ebben a zárt csoportban ír napi szinten arról, hogy a település jelenlegi vezetése mit ront el, mit kellene másképp csinálni. Azaz a képviselő a problémákat csak egy zárt, neki tetsző csoportban osztja meg, a többieket kizárva.
Megkérdeztük, nem gondolja-e, hogy ez kifejezetten megosztó dolog, és csak a szembenállást erősíti. Boldog válaszában azt írta, a csoportot nem ő hozta létre, ő csak egy adminisztrátora annak. De aktívan részt vesz benne, mert Kétpón él ő is és a családja is, és a jövőjét is ott képzeli el. „Ami a faluban történik, mint helyi lakost, engem is érint. Tudomásom szerint mindenkit felvesznek, aki kétpói lakos, és el is mondhatja a véleményét, ha betartja a szabályokat. A megosztó inkább az, hogy országos médiumokban hazugságokat mondanak rólam vagy a település egykori vezetőjéről. A polgármester szerint például az a felháborító, hogy a hivatal mellett van a házam. A 90-es évek óta ott lakom. Miért költöznék el? Na, ez a megosztó inkább” – írta.
A polgármester az utóbbit másként látja. A Telexnek arról beszélt, Boldoggal az a baj, hogy rendszeresen az önkormányzat területén jár át a saját házához, ezért aztán elkezdtek felhúzni egy kerítést. Boldognak ez nem tetszett, zajlik is ebben most egy bírósági per.
Mindemellett Boldog a saját hivatalos Facebook-oldalán a koronavírus-járvány alatt is követi az utóbbi idők fideszes trendjét: napról napra posztolja, mit főz és hogyan, miből és mennyit, meg azt, mennyire éli otthon a karantént, vagy épp egy autós képet tölt fel, hogy épp Budapestre tart, hogy újra a Pride betiltásáról beszéljen.
Az ellenem felhozott vádak nem igazak
Boldog István ügyének tárgyalása június 30-án kezdődik. Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen. A vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”.
A Központi Nyomozó Főügyészség hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és hatmillió forint értékű vagyonelkobzást kér a fideszes parlamenti képviselőre, valamint a közügyektől is eltiltanák öt évre. Boldog a Telexnek azt írta, nem romlott meg a Fidesszel vagy Orbán Viktorral a kapcsolata az ügye miatt, és hozzátette: | https://telex.hu/belfold/2021/05/05/boldog-istvan-fidesz-ketpo-polgarmester-portre | https://web.archive.org/web/20230205212139/https://telex.hu/belfold/2021/05/05/boldog-istvan-fidesz-ketpo-polgarmester-portre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akit-csak-verbalis-jobbegyenesnek-hivnak-a-fideszben | Telex | hungarian-news | 2021-05-05 18:18:00 | [
"Boldog István"
] | [
"Fidesz",
"Kétpó Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kétpó"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
52,057 | Állami megbízásokon hízó szoftvercégek fúziója készül | A kormánykedvenc i-Cell Mobilsoft Zrt. bevásárolta magát a CompuTrendbe, amely az államigazgatásnak, például az Államkincstárnak gazdálkodási szoftverprogramokat szállít – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján közzétett tájékoztatóból. | Narendra Modi rengeteg pénzzel támogatta és maga avatta fel az ajódhjai új Ráma-templomot, amely hindu szent helyen, ám egy harminc évvel ezelőtt lerombolt mecset helyén épült. A hindu nacionalista kormány politikája új vallási reneszánsz kialakulását segíti, ami a 200 milliós muszlim kisebbség elleni érzelmeket korbácsolhat fel az idei választások előtt.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez. | https://hvg.hu/360/202117_computrend_kesz_kincsestar | https://web.archive.org/web/20210515152425/https://hvg.hu/360/202117_computrend_kesz_kincsestar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-megbizasokon-hizo-szoftvercegek-fuzioja-keszul | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-04 10:20:00 | [] | [
"CompuTrend Kft.",
"i-Cell Mobilsoft Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"informatika",
"klientúra",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,058 | Magukat minősítik | Az előbbi alapítvány elsősorban a szálloda- és vendéglátóipar vállalkozóit képviseli, kuratóriumi elnöke, Princzinger Péter 2017-ben az akkor újonnan felállt MTÜ-től igazolt át, de a testület tagjai között van az MTÜ vezérigazgató-helyettese, Könnyid László is. Kuratóriumi tag Somlyai Zoltán, aki a Kempinski Hotel vezetője volt, amikor Orbán Ráhel ott dolgozott, most pedig Tiborcz István szállodamenedzsmentjének vezetője. Korábban ugyancsak a Kempinski csapatát erősítette Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke. A kuratóriumban ott ül Vitézy Dávid is, aki – ha nem is vérrokon – a kormányfő tágabb családjának tagja. | Magukatminősítik
Mire felébred Csipkerózsika-álmából a turizmus, már a kormányhoz közel álló szereplők mondhatnak ítéletet ágazati versenytársaikról. A HVG megszerezte a Magyar Turisztikai Ügynökség megújuló stratégiáját, amely új védjegyrendszer bevezetésével számol, és nem utolsósorban egy ordas hibát is megpróbál korrigálni. | https://hvg.hu/360/hetilap360/2021/18/20211803fokusz1 | https://web.archive.org/web/20231113053513/https://hvg.hu/360/hetilap360/2021/18/20211803fokusz1 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magukat-minositik | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-06 10:26:33 | [
"Balásy Gyula",
"Dolina Tamás",
"Fiák Krisztina",
"Lobenwein Norbert",
"Oszkó-Jakab Natália",
"Somlyai Zoltán",
"Szabó László (MTT)",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Magyar Turisztikai Program Alapítvány",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Visual Europe Group Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"NER HOTEL",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,059 | Hóágyúval verébre | izet is fakasztana a Kékesen, ha tehetné, csak már indulnának a fejlesztések választókerületének legfontosabb turisztikai attrakciójánál. Pedig nem is a fideszes képviselőt, Horváth Lászlót hívják a környékbeliek „a hegy urának”, hanem Dobróka Tamást, Heves megye egyik legjelentősebb vállalkozóját, az immár budapesti székhelyű, de abasári–gyöngyösi gyökerű He-Do Kft. tulajdonosát. Dobróka és cége több évtizede a kékestetői sícentrum üzemeltetője, ami önmagában valóban nem egy főnyeremény, hiszen az ezerméteres magasság soha nem volt az örök hó határa fölött, hát még a globális felmelegedés idején. Heteken belül mégis egy olyan előterjesztést szándékoznak bevinni a kormány elé, amely móresre tanítaná a fukar természetet, és akkor is lehetővé tenné a hegyoldal lejtőinek behavazását, ha az egész vidéket messze elkerülik a felhők. Bár környezetvédelmi szempontból ezzel ellentétes ajánlások születtek, a kabinos felvonóval megerősített, négy évszakos turisztikai szezon nemcsak a hegy urának, hanem a Mátra többi haszonélvezőjének, köztük Mészáros Lőrincnek is kedvezne. | Vizet is fakasztana a Kékesen, ha tehetné, csak már indulnának a fejlesztések választókerületének legfontosabb turisztikai attrakciójánál. Pedig nem is a fideszes képviselőt, Horváth Lászlót hívják a környékbeliek „a hegy urának”, hanem Dobróka Tamást, Heves megye egyik legjelentősebb vállalkozóját, az immár budapesti székhelyű, de abasári–gyöngyösi gyökerű He-Do Kft. tulajdonosát. Dobróka és cége több évtizede a kékestetői sícentrum üzemeltetője, ami önmagában valóban nem egy főnyeremény, hiszen az ezerméteres magasság soha nem volt az örök hó határa fölött, hát még a globális felmelegedés idején. Heteken belül mégis egy olyan előterjesztést szándékoznak bevinni a kormány elé, amely móresre tanítaná a fukar természetet, és akkor is lehetővé tenné a hegyoldal lejtőinek behavazását, ha az egész vidéket messze elkerülik a felhők. Bár környezetvédelmi szempontból ezzel ellentétes ajánlások születtek, a kabinos felvonóval megerősített, négy évszakos turisztikai szezon nemcsak a hegy urának, hanem a Mátra többi haszonélvezőjének, köztük Mészáros Lőrincnek is kedvezne. | https://hvg.hu/360/hetilap360/2021/18/20211803fokusz2 | https://web.archive.org/web/20231219074830/https://hvg.hu/360/hetilap360/2021/18/20211803fokusz2 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hoagyuval-verebre | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-06 10:40:32 | [
"Dobróka Tamás",
"Hegedűs Renáta",
"Hoffmann Henrik",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"HE-DO Kft.",
"Hotel Ózon Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt."
] | [
"Gyöngyös",
"Heves megye"
] | [
"média",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,060 | Munkaerőt is kölcsönöz a kormánykedvenc biztonsági cég tulajdonosa | A valtonos Varga Lajos a Tiborcz István–Orbán Ráhel házaspár egyik kedvenc helyét, a Fröccsteraszt üzemeltető cégével szállt be az üzletbe. | 2021.05.03. 08:00
A valtonos Varga Lajos a Tiborcz István–Orbán Ráhel házaspár egyik kedvenc helyét, a Fröccsteraszt üzemeltető cégével szállt be az üzletbe.
Az elmúlt száz év egyik legfontosabb amerikai festője megmutatta az ezerarcú gonoszt – láttuk 2023 egyik csúcskiállítását
2024.01.31. 15:309 perc | https://hvg.hu/360/202117_nebulomelo_biztonsagiak_diakmunkaban | https://web.archive.org/web/20210515215041/https://hvg.hu/360/202117_nebulomelo_biztonsagiak_diakmunkaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/munkaerot-is-kolcsonoz-a-kormanykedvenc-biztonsagi-ceg-tulajdonosa | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-06 11:04:23 | [
"Varga Lajos"
] | [
"Nebuló-Meló Diákmunka Szervező Kft.",
"Stu-Sza Kft.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"klientúra",
"munkaerő-kölcsönzés"
] | [] |
52,061 | A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános | Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésre. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános. | „A mai napon országosan tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyát avatták fel, melyek közös átadórendezvényét Veszprémben tartották. A közel 3 000 új hely megteremtésével a kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot” –írta a Magyar Építők 2020. július 13-án.
A portál idézte a büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleményét is, amely szerint „Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasak a ma átadott új intézeti épületszárnyak. Az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét 100 százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült”.
Egy képviselői beszámoló szerint ugyanez elhangzott a honvédelmi és rendészeti bizottság éves (2020-as) meghallgatásán is: az elkészült konténerbörtönöknek köszönhetően sikerült elég új férőhelyet kialakítani és ezzel lezárult a börtönzsúfoltság felszámolására indított program.
Ez viszont azt jelenti, hogy a közeljövőben már biztosan nem épül meg az a nyolc új börtön, amelyekkel munkahelyek százait ígérték a beruházásra jelentkező településeknek.
Eredetileg ugyanis Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték.
Hogy öt év alatt hogyan jutottunk el az összesen 103 milliárd forintos összegű, zsúfoltságcsökkentő beruházásoktól a könnyűszerkezetes épületbővítésig, arra a Belügyminisztériumtól próbáltunk választ kapni.
Épült, csak nem az és nem oda
2020 októberében közérdekű adatigényléssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, amelyben arról érdeklődtünk:
Pontosan mikor és mely törvényben/kormányhatározatban döntöttek arról, hogy a magyarországi börtönök férőhelyeit bővíteni fogják? Mi volt a határozat pontos szövege?
2017-ben döntés született arról, hogy 2018 nyaráig nyolc új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason ezer, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz-ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. Miért vetették el (végleg) ezeket a helyszíneket?
Ezek a beruházások összesen 4500 új férőhelyet jelentettek volna, míg most ennek csak a fele készült el. Mi ennek az oka?
Milyen adatok alapján jutottak arra a következtetésre, hogy fele annyi új férőhellyel is megszűntnek lehet nyilvánítani a zsúfoltságot?
Az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozat szerint: 2016. évben 1243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint állt rendelkezésre a Belügyminisztérium részére „büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források címén”. Pontosan mire fordították ezeket az összegeket? Szükség volt további összegre a zsúfoltság megszüntetésére? Ha igen, mennyi és milyen forrásból lett biztosítva?
Az új börtönök építésével érintett településeknek (ld. Ózd, Komló stb.) fejenként több száz új munkahelyet ígértek, erőteljes toborzás folyt. Hányan jelentkeztek és hányan nyertek felvételt a képzésekre, ezekből mennyi szerelt le és mennyi dolgozik jelenleg a bv-intézetekben?
Mekkora összeget fordítottak a toborzásra?
Mi lesz az új börtönök helyéül kijelölt és az államnak átadott területek sorsa? Visszakapják az önkormányzatok? Ha nem, mihez kezd velük az állam?
A tervezett új börtönök megépülnek valahol/valamikor, vagy tényleg lezártnak tekintik a férőhely bővítési programot?
Jelenleg hány százalékos a bv-intézetek kihasználtsága?
A Belügyminisztérium az első kérdésünkre válaszként egy 2016-os kormányrendeletet jelölt meg, amely szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.
A leírásban ma már csak Békés, Csenger, Heves, Komádi, Komló és Berettyóújfalu neve szerepel, pontos részletek és határidők azonban nem.
A következő hivatkozott határozat 2018-as: ebben az áll, hogy a Kormány egyetért azzal, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Kiskunhalasi Telephelye területén új büntetés-végrehajtási intézet kerüljön kialakításra; a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központja Berettyóújfalu területén kerüljön kialakításra; valamint, hogy az 1. és 2. pontban foglalt feladatok végrehajtása a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források biztosításáról szóló 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott forrás terhére kerüljön biztosításra.
Az idézett kormányhatározat szerint: 1 243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint rendelkezésre állásáról kell gondoskodnia a Belügyminisztériumnak, plusz a 2016-2019. években a 2. pontban meghatározott keretösszegek erejéig intézkednie kell a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítésével kapcsolatos fejlesztések megvalósításához szükséges kötelezettségvállalások megtételére.
A 268/2016-os rendeletet 2019-ben módosították: a beruházások építési műszaki ellenőre, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység biztosítója, valamint beruházás-lebonyolítója kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. lett. Egyúttal hatályát vesztette a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d), g) és h) pontja.
A következő döntés a 1296/2019. (V. 27.) Korm. határozat, amely alapján
a férőhely-bővítéssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítási ütemét 2021. év végéig meghosszabbítják és további forrásokat biztosítanak a fejlesztésekre.
Erről akkor a Népszava is írt: „2020-ban több mint 21 és félmilliárd, 2021-ben további 7 és félmilliárd, majd 2022-ben 4 és félmilliárd forintot fordít az állam börtönépítésekre, de az idei évre tervezett ilyen célú kiadások egy részét bérekre és járulékokra fordítják”.
Az 1070/2020. (III. 5.) Korm. határozatban azonban már egyetlen korábbi helyszín sem szerepel. A határozat szövege szerint: a kormány egyetért
az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön,
a Szegedi Fegyház és Börtön,
a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
területén a fogvatartottak átmeneti elhelyezését biztosító férőhelyek kialakítására irányuló elképzeléssel.
Férőhely-bővítés 10 helyszínen
A határozat emellett felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti feladatok végrehajtásához szükséges forrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 5. Büntetés-végrehajtási cím javára legfeljebb 29 890 000 000 forint összegben, illetve egyszeri forrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet javára legfeljebb 110 000 000 forint összegben.
Végül a 34/2020. (III. 5.) Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a fogvatartottak átmeneti elhelyezésének biztosítása érdekében a Harta, Szirmabesenyő, Kiskunhalas, Baracska, Dunaújváros, Sopron, Algyő, Tiszalök és Tököl külterületén, valamint a Veszprém belterületén található Büntetés-végrehajtási Intézetek könnyűszerkezetes épületegyüttesek telepítésével megvalósuló bővítésével kapcsolatos hatósági ügyeket.
A 2016-ban meghatározott helyszínek végleg eltűntek a tervek közül.
Nem nyilvános
A 2., 3., 4., és 5. kérdésünkkel kapcsolatban azonban már nem volt ilyen közlékeny a Belügyminisztérium. Ezekben arra szerettünk volna választ kapni:
miért vetették el az első körben meghatározott helyszíneket,
a tervezett 4500 új férőhellyel szemben miért csak a fele készült el,
pontosan mire fordították az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott összegeket.
A Belügyminisztérium szerint a válaszokat biztosító dokumentumot az Infotv. 27 (6) bekezdése alapján
Nem nyilvános! kezelési utasítással látták el, amely további jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, így a fentiek alapján az adatok megismerése a keletkezéstől számított 10 évig korlátozott.
A 6., 7., 8. és 10. kérdéssel kapcsolatban a minisztérium nem tekintette magát adatközlőnek, míg a 9. kérdésre azt írták, a 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet jelenleg is hatályos. Vagyis az elvi lehetőség még adott, hogy a tervezett új börtönök egyszer megépülnek valamikor.
Érvénytelen közbeszerzések
A Belügyminisztérium válaszaiból nem derült ki, miért döntött a kormány az intézménybővítés mellett az új létesítmények építése helyett, de több jel is arra utal, hogy egyrészt alulbecsülték ezek építési és fenntartási költségeit, másrészt nem volt biztosítható a szükséges munkaerő.
A Magyar Nemzet 2017 szeptemberében írta meg, hogy „eredményesen lezárult a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) által nyolc új börtön építésére kiírt megismételt közbeszerzés”. A BVOP a lap kérdésére elmondta, a beérkezett pályázati anyagok elbírálás alatt állnak, zajlanak a tárgyalások az érintett felekkel. A (lehetséges) kivitelezők nevét azonban nem árulták el.
2018 februárjában az is kiderült, hogy miért: a Közbeszerzési Értesítőben ugyanis megjelent, hogy
„a legkedvezőbb ajánlatban megajánlott ellenérték meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékét, ezért az eljárás fedezet hiánya okán eredménytelen”.
Vagyis ugyanaz történt, mint első alkalommal: a tervezett 3,9 milliárd forintot meghaladó árajánlatok érkeztek. A pályázatra akkor az UNÉP Universal Építőipari Zrt., a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a PENTA INDUSTRY Kft. és az MHM Product Kft. párosa, az ÉPKAR Zrt. és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. közösen, a SWIETELSKY Építő Kft., a ZÁÉV Építőipari Zrt., a LATEREX Építő Zrt. és Grabarics Kft. együtt, illetve a MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. jelentkezett.
A BVOP tehát kétszer is nekifutott a közbeszerzésnek, ám mind a kétszer sikertelenül. Miután ezek az eljárások kudarcba fulladtak, elterjedt, hogy a BVOP maga hozna létre egy céget, amellyel „házon belül” megoldanák a többmilliárdos beruházásokat. Ezt azonban senki sem erősítette meg.
Bár a BVOP még egy éve is azt írta a 444 megkeresésére, hogy 2020 első negyedévében leteszik a csengeri börtön alapkövét, a többi börtön esetében pedig zajlik a tervezés, a valóságban ennek semmi nyoma nincs a mai napig.
Felszereltek, leszereltek
Mivel évekig nem történt látványos előrelépés az ügyben, a projekt kapcsán kiképzett munkavállalók jelentős része leszerelt.
Erről a Magyar Hang írt 2018 nyarán. „A nagy börtönépítési láz miatt beiskolázott összesen 667 – főként felügyelőnek jelentkező – munkavállaló 41 százaléka már leszerelt, közülük mindössze 393-an dolgoznak ma is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kötelékében” – olvasható a cikkben.
A lap ezzel kapcsolatos közérdekűadat-igénylésére a BVOP válaszolt. Ebből többek között az is kiderült, hogy a 667 beiskolázott közé a legalkalmasabbak kerültek; 6 700 jelentkező közül választották ki őket.
Egy dolgozó kitanítása személyenként 184 ezer forintba került, vagyis csak a leszereltek képzésére 50 millió forintot költött az állam.
Akik végül maradtak a BVOP-nál, azoknak sincs sok örömük a munkában – legalábbis a Magyar Hangnak nyilatkozók szerint. Ők ugyanis vagy vállalták az áthelyezést valamelyik, a lakóhelyüktől távol eső „bévé-intézetbe”, vagy ingázhatnak minden nap a munkahelyük és az otthonuk között órákon keresztül.
Pedig a toborzásnál még minden meseszerűnek tűnt. Az új börtönökbe bárki jelentkezhetett, aki betöltötte a 18. életévét, magyar állampolgársággal, érettségivel és büntetlen előélettel bírt. Azoknak, akik megfelelnek a fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgán, majd elvégzik a képzést, minimum havi bruttó 220 ezres kezdő fizetést, cafeteriát, lakhatási, utazási és szociális támogatást, valamint kedvezményes üdülési és mobiltelefon-használati lehetőséget, illetve szakmai előrelépési lehetőséget is ígértek.
A jól csengő ajánlat sokakat érdekelt. Csak a komlói börtön kétszázötven álláshelyére több mint háromszoros volt a túljelentkezés, egészen pontosan 821-en adták be az önéletrajzukat.
Sokan a meglévő munkahelyükön mondtak fel abban a reményben, hogy a lakóhelyükhöz közel dolgozhatnak majd.
A Magyar Narancsnak nyilatkozó komlói családapa azt mondta, miutén elvégezte a több hónapos kiképzést, válaszút elé érkezett. Mivel Komlón nem épült a börtön, az ország másik végébe küldték volna dolgozni. Ő azonban éppen azért hagyott fel a korábbi hetelős, külföldi munkájával, hogy a családja mellett lehessen. Ezért inkább leszerelt és egy közeli városban vállalt gyári munkát.
Öt éve várnak
Amikor a börtönprogramot meghirdette a kormány, negyven település jelentkezett, hogy szívesen befogadná az új létesítményeket – főként az új munkahelyek és a várható infrastrukturális fejlesztések miatt. Közülük 2017-ben nyolcat választottak ki, ahol az akkori ígéretek szerint 2018 nyaráig új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül majd. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön lett volna. 2018 októberében Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét törölték a programból.
A többi településen azonban még sokáig bizakodtak. Így például Komlón is, ahol korábban helyi szavazást is tartottak arról, épüljön-e börtön a településen vagy sem. A helyszín ugyanis nem volt túl szerencsés: egy lakótelep és egy családi házas övezet közé tervezték a létesítményt. A munkahelyek miatt azonban a szavazók nagyobb része mégis támogatta a beruházást. Ők valószínűleg csalódottak, hiszen még tavaly is arról volt szó a baranyai városban, hogy megépül a börtön.
2019 májusában zajlott le ugyanis a büntetés-végrehajtási intézetnek helyet adó telek hivatalos átadás-átvétele a komlói önkormányzat és az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között, amit 2019 szeptemberében lakossági fórum követett. Az eseményre készített véleményezési dokumentációban már a börtön látványterve is szerepelt. Nem sokkal később jogerőssé vált az intézet építési engedélye is.
Vagyis a város még úgy fordult rá a 2020-as évre, hogy legkésőbb 2021 decemberéig elkészül a létesítmény. Komlón azonban cikkünk megjelenéséig egy kapavágás sem történt. Pedig a területet már előkészítette az önkormányzat: út, szennyvíz- és villamoshálózat is épült.
Polics József polgármester (Fidesz-KDNP) az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy a bv-intézet létesítésének reményében jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre a környéken, bruttó 296 696 837 forint értékben. Ezt az összeget uniós pályázaton nyerte az önkormányzat. Egyelőre azonban nem tudják, mi lesz a terület sorsa.
„A büntetés-végrehajtási intézet vonatkozásában folyamatos kapcsolatot tartunk mind a Belügyminisztériummal, mind a BVOP-val.
Hivatalos, egyértelmű tájékoztatást egyelőre nem kaptunk arra vonatkozólag, hogy az intézmény létesítése megtörténik, vagy arra nem kerülhet sor”
– fogalmazott Polics József.
„A területet a Magyar Állam átvette büntetés-végrehajtási intézet építése céljából. Amennyiben bármilyen okból meghiúsulna az intézet létrehozása, úgy a területet önkormányzatunk visszakapja a Magyar Államtól” – tette hozzá.
A polgármester hangsúlyozta, a beruházás elmaradása alapvetően hátrányosan érinti rövid távon a települést, hiszen 250 munkahely létesítéséről szólt az eredeti pályázat, ami azt is biztosította volna, hogy viszonylag magas jövedelemmel rendelkező, kvalifikált szakemberek telepedjenek le városban. Persze börtön nélkül is elérhetik ugyanezt a célt „egyéb munkahelyteremtő fejlesztéshez kapcsolódóan”, de valószínűleg hosszabb távon, csak évek múlva.
„Amennyiben a bv-intézet létesítésére nem kerül sor, és a területek tulajdonjogát visszakapjuk, úgy jelentősebb kereskedelmi/szolgáltató vagy könnyűipari beruházásra is alkalmas, értékes területet létesítettünk uniós támogatással, ahol lehetőségünk nyílik munkahelyteremtő beruházások megvalósítására” – mutatott rá Polics József.
Hasonló, de mégsem teljesen ugyanez a helyzet Hevesen. Az önkormányzaton kérdésünkre elmondták, a város nem kapott tájékoztatást hevesi bv-intézettel kapcsolatban. Ugyanakkor közművesítésre ők saját forrásból költöttek 25 066 471 forintot.
A többi érintett településtől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ megkeresésünkre.
NER-cégek a kivitelezők
Hogy pontosan mi lett a tervezett több mint 100 milliárdos összeggel, nem tudni, a bővítés ugyanis a híradások szerint 30 milliárd forintba került. (Azzal, hogy ezek a konténerbörtönök mennyire jelentenek jó megoldást, a Magyar Helsinki Bizottság foglalkozott.)
Közadatigényléssel kértük ki a BVOP-től a könnyűszerkezetes épületek kivitelezői szerződéseit. A március 18-án feltett kérdéseinkre május 4-én kaptunk választ.
A csatolt szerződések szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel nettó 5,2 milliárdos, míg a Paár Attilához köthető WHB Kft.-vel nettó 10,1 milliárdos szerződést kötött a BVOP.
A ZÁÉV-nek 880, míg a WHB-nek 1870 férőhely kialakítását kellett megoldania 2020. június 30-ig.
A ZÁÉV feladata volt Baracskán és Veszprémben 330-330, Pálhalmán és Sopronkőhidán 110-110 férőhely létrehozása, a WHB pedig Szirmabesenyőn 550, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Tökölön 220, Állampusztán és Nagyfán pedig 110-110 férőhelyes bővítésre kapott megbízást.
Mindkét cég jól ismert a piacon, az Átlátszó is számos alkalommal beszámolt a sikereikről.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság szinte minden nagyobb állami beruházásban érintett, most többek között a 46 milliárdért épülő kőbányai gigasportcsarnok munkálataiban vesznek részt.
46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak
Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép.
A West Hungária Bau Kft. (WHB) cég értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 41. leggazdagabb embere, Tiborcz István egykori üzlettársa, Paár Attila. A cég épp a napokban kapott egy újabb nagy összegű állami megbízást: a Városligetben 1,97 milliárdból építheti tovább a Promenádot.
Közreműködött: Zimre Zsuzsa. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Baracskán, Veszprémben 330, Kiskunhalason, Tiszalökön 440, Miskolcon 550 fő fogvatartott befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, melyeket 2020. július 13-án a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben adott át Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: bv.gov.hu | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/05/06/a-kontenerbortonokkel-a-ner-cegek-milliardokat-kerestek-de-a-teljes-koltseg-10-evig-nem-nyilvanos/ | https://web.archive.org/web/20230513110330/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/05/06/a-kontenerbortonokkel-a-ner-cegek-milliardokat-kerestek-de-a-teljes-koltseg-10-evig-nem-nyilvanos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kontenerbortonokkel-a-ner-cegek-milliardokat-kerestek-de-a-teljes-koltseg-10-evig-nem-nyilvanos | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-06 11:07:00 | [] | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,062 | Tovább épül Orbánék árnyékbirodalma | A CDI-t adófizetői pénzből is remélik fenntartani, meg lehetséges adományokból, tagdíjakból és nemzetközi projektekre kapott támogatásokból. A 20-30 munkatársat foglalkoztató kutatóintézetnek már ki is nézték a székhelyét, amely Sólyom László egykori rezidenciája lenne a budapesti Széchenyi-hegyen. | Fidesz;Orbán Viktor;
2021-05-06 06:40:00
Tovább épül Orbánék árnyékbirodalma
Kereszténydemokrata Intézet néven új agytrösztöt gründöl a Fidesz – értesült a Népszava. Az új szervezet fenntartásánál kormányzati megrendelésekkel is számolnak.
Az intézmény célja hivatalosan a párt nemzetközi szerepének és megjelenésének az erősítése, valamint a kereszténydemokrata értékek népszerűsítése. Az elképzelések szerint az angol rövidítése miatt CDI néven futó és alapítványi formában működő kutatóintézet széleskörű kapcsolatokat ápolna a hasonszőrű szervezetekkel, pártokkal és mozgalmakkal Európában és szerte a világon. Létrehozásának ötlete nyilván összefügg azzal, hogy a Fidesz márciusban kilépett az Európai Néppártból (EPP) és együttműködő partnerekre vadászik, többek között a Kereszténydemokrata Internacionáléban. Az ernyőszervezetnek Orbán Viktor az egyik alelnöke, és tagja egyébként az Európai Néppárt is. A magyar kormánypárt számára elsősorban olyan szövetségesek jöhetnek szóba, akik osztják ultrakonzervatív nézeteit és az EPP-ből való távozása után hajlandók egy platformot alkotni vele. A Kereszténydemokrata Intézet a Fidesz által összeverbuvált nacionalista, populista szövetség egyik politikai, ideológiai támasza és gyűjtőpontja lehet. Orbánék hasonló szerepet szánnak a Polgári Magyarországért Alapítvány nemrégiben kialakított brüsszeli irodájának is.
A CDI-t adófizetői pénzből is remélik fenntartani, meg lehetséges adományokból, tagdíjakból és nemzetközi projektekre kapott támogatásokból. A 20-30 munkatársat foglalkoztató kutatóintézetnek már ki is nézték a székhelyét, amely Sólyom László egykori rezidenciája lenne a budapesti Széchenyi-hegyen.
Az intézmény vezetőségébe és munkatársi gárdájába a Fidesz szeretne megnyerni neves magyar és külföldi konzervatív politikusokat, szakértőket. Úgy tudjuk, hogy néppárti politikusok is szóba kerültek, akik szimpatizálnak az Orbán-rendszerrel, például az egykori uniós biztosból lett lobbista, a német Günther Oettinger vagy a bajor ex-kormányfő, Edmund Stoiber is tagja lehet az irányító testületnek. A külföldi jelöltek között van Stephen Harper volt kanadai kormányfő is. A CDI nemzetközi fejének a Matteo Salvini vezette olasz Liga külügyi kapcsolatainak irányítóját, Lorenzo Fontanát szánják, akivel nemrégiben Novák Katalin családügyi miniszter, a Fidesz külügyi titkárságának vezetője tárgyalt a pártközi együttműködésről. A magyar társelnök a KDNP-s Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke, a Magyar Államkincstár nemrégiben távozott elnöke lehet.
A CDI székhelyének kiszemelt Rege úti ingatlant láthatóan már régóta nem használják: a parkoló kapuját lezáró lánc már berozsdált, a kerítésnél hatalmas falevél-kupacokat fújt össze a szél, bent a kertben pedig háborítatlanul nő a gyom. Csengetésünkre senki sem jött ki, ami a környéken lakók szerint nem meglepő: jó ideje nem látni már mozgást a villa körül. Tulajdoni lapja szerint a villa 1976-ban lett a magyar államé, majd 1993-tól az Alkotmánybíróságé. Az épületben a mindenkori Alkotmánybíróság vezetője lakott. A villa 2016-ban került az Alkotmánybíróságtól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. A vagyonkezelő nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy eladták-e, bérbe adták-e az ingatlant, vagy terveznek-e ilyen lépéseket. | https://nepszava.hu/3118733_tovabb-epul-orbanek-arnyekbirodalma | https://web.archive.org/web/20211028211545/https://nepszava.hu/3118733_tovabb-epul-orbanek-arnyekbirodalma | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-epul-orbanek-arnyekbirodalma | Népszava | hungarian-news | 2021-05-06 11:27:38 | [] | [
"Kereszténydemokrata Intézet"
] | [] | [
"ingatlan",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,063 | Hernádi Zsolt: A Mol nem politizál, csak az állammal együtt építkezik | A Mol elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában azt mondta, szerinte nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a cég és a magyar állam is egy alapítványba pakolta a Mol-részvényeit. A büntetőügye júliusban folytatódik, abban bízik, hogy szüksége lesz még az útlevelére. Kérdeztük arról is, nem összeférhetetlen-e, hogy a Mol a Kopaszi-gátra költözött, miközben ő a területet fejlesztő cég magánbefektetője, és hogy az elmúlt hónapokban ultizott-e a miniszterelnökkel. | Április 28-án beszélgetünk, az Országgyűlés éppen tegnap fogadta el 16 új alapítvány létrehozását, a vagyongazdálkodási törvény módosítását. Az „alapítványosdi” a Mol Nyrt.-t is érinti, amely eladósodott vállalatként…
Eladósodott vállalatként? Teljesen egészséges pénzügyi helyzettel rendelkező cég vagyunk, amely optimálisan ötvözi a saját tőke és az idegen tőke előnyeit. Nézze csak meg más nagyvállalatok mérlegszerkezetét, a világtörténelem egyik legalacsonyabb hitelkamattal bíró időszakában kifejezetten erőssé tesz minket a jelenlegi mértékű eladósodottság. Mindez a tavalyi nehéz év és az azerbajdzsáni óriási bevásárlás ellenére.
Nem pejoratív értelemben akartam az adósságot említeni, hanem arra gondoltam, hogy a Mol Nyrt.-nek vannak adósságai, mégis mintegy 100 milliárd forintos vagyonelemet, 5,4 százaléknyi Mol-részvényt adott át ingyen egy alapítványnak. Ennek mi volt az üzleti racionalitása?
Ingyen nem adunk semmit. Az új alapítványi struktúrát ennél komplexebb megközelítésben értékelném: ennek egyik része a részvénytranszfer, de figyelembe kell venni a várható előnyöket is, többek között, hogy az évek során jelentősen csökkenteni fogjuk a közvetlen támogatási és szponzorációs kiadásainkat, ezáltal pedig javítjuk az eredményességünket is. Ezek a részvények jelenleg a Mol birtokában vannak, be lehetne például őket vonni, de attól semmit sem csökkenne sem a hitelállományunk, sem a kiadásaink.
Ez igaz, de ha eladják a piacon a részvényeket, akkor a befolyt vételárat hiteltörlesztésre fordíthatták volna.
Annak sok részvényes egyáltalán nem örült volna. Mert ha akár mi, akár a magyar állam 5,4 százaléknyi papírt kidob a piacra, annak érdemi részvényárcsökkentő hatása lett volna. Az állam is dönthetett volna úgy, hogy eladja a papírokat és egy adott célra fordítja a bevételeket, vagy ehhez képest mondhatta azt, hogy közérdekű alapítványoknak rendeli a vagyont magát, hogy mostantól éljenek a pakett hozamából hosszabb távon.
Utóbbit választotta.
Jelenleg két ilyen alapítvány van a tulajdonosaink között, az MCC és a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartására szolgáló alapítványok. Az alapítványi részvényesek osztalékelvárásai érdemben nem különböznek az intézményi vagy kisrészvényesektől. A legtöbb szereplő osztalékot remél majd, és folyamatosan arra ösztönzi a Mol vezetését, hogy minél jobban teljesítsen és minél több pénzt juttasson vissza nekik, hiszen ők majd ebből élnek. Ettől függetlenül természetesen továbbra is az igazgatóság fog osztalékjavaslatot tenni, ő látja, hogy mi fizethető ki, mit érdemes tartalékolni a beruházásokra.
Akkor akár nekem is adhatták volna a 100 milliárd forintnyi papírt, és megígérem, hogy majd én is verem az asztalt a magas osztalékért. Üzleti oldalról nézve az alapítvány annyival tud többet nálam, hogy a jövőben levesz némi szponzorálási, támogatási terhet a Molról. De ez mindenképpen egy szokatlan konstrukció. Nem kellett volna ezt jobban bemutatni a tulajdonosoknak? Például pontosan megmondani, hogy az alapítvány mitől mentesíti a jövőben a Molt?
Be fogjuk mutatni, de mindent a maga idejében. A törvényeket is csak most fogadta el az Országgyűlés, a következő lépések pedig az új alapítvány létrehozása, a kuratórium megalakulása és működési program megírása. Mindig is transzparensen kommunikáltunk a befektetők felé, ezen nem változtatunk.
Akkor nem a jövőről, hanem a múltról kérdezem. Kinek az ötlete volt az alapítvány? Hernádi Zsolt felhívta Orbán Viktort, hogy hasznos lenne egy ilyen alapítvány, vagy Orbán Viktor hívta fel Hernádi Zsoltot, hogy adjátok már ide a részvényeiteket?
Sok beszélgetés volt erről, úgy általában az alapítványi működésről. A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány volt az első olyan struktúra, ami átvett egy funkciót az államtól. Korai még az értékelés, de az szerintem sikeres volt. A számok legalábbis ezt mutatják: 30 százalékkal több felvételiző jelölte meg az első helyen az egyetemet. Egyébként nem csak miniszterelnök úrral, de miniszterekkel és akadémiai emberekkel is beszélgettünk arról, hogy mi az előnye és mi a hátránya egy ilyen struktúrának.
A „sokat beszélgettünk” jó válasz, de azért persze meg is kerüli a kérdést. Nem definiálható ennél konkrétabban, hogy honnan indult az ötlet? Az államtól vagy a Moltól?
Közös ötlet volt. Az állam gondolkodásában ott voltak az alapítványok, a miénkben pedig az, hogy az új stratégiánkkal együtt meg kell újítani támogatási politikánkat is, hogy hosszú távon fenntartható pályára tegyük. A kettő találkozott. Egyébként stratégia modelljeink és döntéseink során 10-15 éves beruházási programokban és trendekben számolunk, ahogy azt az iparág is megköveteli tőlünk. Ezt kell jól összhangba hozni a jogos, de rövid távú osztalékelvárásokkal.
Folytatnám a rövid táv és a hosszú táv megkülönböztetésének fontosságát. Rövid távon Magyarországon most csak a Fidesz van meg a NER, de hosszú távon lehet, hogy már nem csak ők vannak. Az nem okoz hosszabb távon súrlódást, ha a mostani kurzus emberei bekerülnek mindenfajta kuratóriumba és pozícióba, majd jön egy váltás és egy másik rezsim, és a Molnak továbbra is olyan tulajdonosai vannak, amelyek a regnáló politikai oldalnak már ellenfelei?
Hiszek abban, hogy vannak jó dolgok, amiért harcolni érdemes, és vannak olyanok, amik ellen küzdeni kell. A Mol nem politizál, kormányoktól függetlenül teljesítünk – szerintem jól. A saját utunkat megtalálva megyünk. Ha nem így tennénk és kurzusok vélt vagy valós elvárásainak akarnánk megfelelni, már rég elvesztünk volna. A politikamentesség nem egyenlő azonban az értékmentességgel. És ha a saját értékrendünket követjük, előbb-utóbb mindenki belátja, hogy hosszú távon a helyes úton járunk. Saját magamra lefordítva: 1992 óta vagyok folyamatosan vezető, nekem akkor ki felé kell elszámolnom? Antall József idején lettem a K&H vezérhelyettese, majd Boross Péter alatt a Takarékbank vezetője, jött a Horn-kormány, a Takarékbank állami tulajdonban volt, de én maradtam a helyemen, majd jött egy privatizáció és a német tulajdonos, de én továbbra is vezérigazgató maradtam. 21 éve vezetem a Molt, ezalatt is sokféle kormány volt. De úgy gondolom, én ugyanazon értékrend szerint éltem végig.
A személye folytonosságot jelent, de a változó összetételű felügyelőbizottság gyakran igazodott, kötődött a politikai oldalakhoz, nem sorolom a neveket, de a Mol mindvégig kooperált a mindenkori hatalommal.
Nemcsak kooperált, többet is tett annál, együtt építette velük a mi közös gazdaságunkat. Az ország GDP-jének a 2 százalékát mi adjuk, ellátás-biztonsági szerepünk is van, nem tehettük meg, hogy ne keressük az együttműködés lehetőségeit, különben nem tudtunk volna olyan stratégiai projektekben részt venni, mint egy nagy gáztároló vagy egy fontos gázvezeték. A jövőben pedig az együttműködés talán még fontosabb lesz, hiszen a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a dekarbonizáció közös céljaink, legyen szó államról, nagyvállalatról vagy helyi közösségekről. Ez külön-külön egyszerűen nem kivitelezhető. Szerintem felelősen csak így szabad gondolkodni.
Én ezt értem, és teljesen el is fogadom. Viszont éppen ezért kérdezem, hogy amennyiben a Mol közgyűlését majd három „jobbos” alapítvány dominálja, akkor ez a közgyűlés meg fogja majd választani azokat a képviselőket, akik a baloldali hatalommal segítenek együttműködni? Vagy pont hogy blokkolják a kooperációt?
Én sokkal jobban bíznék az emberi rációban. Az említett alapítványok azért dolgoznak, hogy fenntartsanak valamit. Ezt akkor tudják megtenni, ha van bevételük, és az az érdekük, hogy a Mol vagy a Richter Gedeon jól működjön. Komoly emberekről lesz szó. Az igazgatóságban nem ideológiai döntéseket fognak hozni, hanem azt nézik, mi a jó a cégnek.
Nem kétlem, hogy komoly emberekről beszélünk, de amikor a magyar állam IMF-hitelből visszavette a Mol ötödét az oroszoktól, akkor úgy tűnt, hogy stratégiai szempontból az a fontos, hogy az állam tulajdonos legyen. Az állam már nem tulajdonos, elég garancia a „komoly emberek”?
Az állami tulajdonszerzés fő mozgatórugója az volt, hogy megvédje a céget az ellenséges felvásárlástól, s ezzel helyi kézben tartsa az ország és a régió ellátásbiztonságát. Akkor még elevenen éltek az OMV, majd a Szurgut támadásai. És miért volt ez fontos? Két szót mondok: ellátásbiztonság, szuverenitás. Az új tulajdonosi struktúra ebben nem hozott változást.
A felvásárlás elleni harcban talán valóban erős a jelenlegi pozíció, mert van egy 30 százalékos blokk, ami véd az ellenséges felvásárlás ellen. De mi van, ha egyszer jön egy nagyon gáláns vevő és ajánlatot tesz az alapítványoknak. Akkor ezek az alapítványok akár el is adhatják a papírokat.
A Mol – Új Európa Alapítvány működési szabályai szerint hosszú távú szemlélet alapján köteles a kuratórium a rá bízott részvényvagyon értékét megőrizni. Azaz csak akkor adhat el belőle, ha céljainak végrehajtásához egyszerűen nincs más pénzügyi fedezete. Ebbe tehát nem fér bele az, hogy kizárólag üzleti alapon kereskedjen a rá bízott részvényekkel.
Említette, hogy sok minden kialakulóban van még. De azért arról már van döntés, hogy kikből áll a kuratórium? Hány tagot delegál a Mol, hányat az állam?
Induláskor kettőt-kettőt, az ötödiket pedig ez a négy fő választja.
Milyen támogatásokat vesz át a Moltól a Mol – Új Európa Alapítvány? A Vidi focistáinak a mezén most az van, hogy Mol, jövőre az lesz, hogy „Új Európa”?
Ezt azért nem tartom valószínűnek, de bizonyos és jelentős élsportot támogató tevékenységet biztos át fog venni.
Akkor a Vidi támogatása marad a Molnál?
A józan ész szabályai lesznek érvényesek. A focicsapat például egy brandet is visz, itt tehát más megfontolásokat is figyelembe kell venni.
Nemrég kellő öniróniával azt hallottam öntől, hogy a Mol tevékenysége nem ismer határokat, csak az elnöknek a tevékenysége szorul határok közé. Egy nemzetközi csoportnak bőven van külföldi CSR-tevékenysége is, például a szlovák Slovnaft vagy a horvát INA támogatásai. De megint felmerül a kérdés, hogy mi köze a magyar államnak a szlovák vagy horvát CSR-hoz, ez nagyon távolinak tűnik a magyar céloktól, erre miért adta oda a részvényeit?
Azt fontos hangsúlyozni, hogy az új alapítvány nemcsak a Mol tevékenységét veszi át. Pályázatok lesznek, és a támogatásokról az öt kuratóriumi tag fog dönteni. Ráadásul az új alapítványnak potenciálian több forrás áll majd a rendelkezésére, hogy a Mol céljaival összhangban lévő tevékenységeket támogasson. Korainak érzem még a részletek tisztázását. A magyar államnak amúgy lehet külföldi kulturális missziója, például ha a Muzsikás együttes külföldi iskolai programba fog, de akár a sepsiszentgyörgyi Sepsi vagy a dunaszerdahelyi DAC focicsapatának, utánpótlásképzésének a támogatása is ilyen lehet. Itt találkozik a Mol és a magyar nemzetpolitika célja. És ez így helyes.
Igen, de ezeknek van magyar vonatkozása, de ha az INA például támogatta a horvát fociválogatottat, majd ezt a tevékenységet átveszi a magyar állam által alapított alapítvány, akkor majd nem csak Luka Modrićékra, de az államra is dühösek lehetünk, ha Horvátország 2-0-ra elveri Magyarországot.
Biztosan marad saját támogatása a Molnak, a Slovnaftnak, az INA-nak, ami nem az alapítványon keresztül fog zajlani, de még Pakisztánban is fogunk iskolát építeni, ezekben vélhetően nem lesz szerepe az alapítványnak.
Miként látja ezt az egész nagy alapítványi rohamot? Értelmes feladat-kiszervezés, vagy állami vagyonkimentés? Ennél a folyamatnál szerintem most nincs nagyobb és fontosabb történés a gazdaságban.
Szerintem a zöld program, a karbonmentesítés vagy a hulladékgazdálkodásról szóló törvénycsomag sokkal nagyobb lépés. Életünk és jövőnk alapjait határozza majd meg. Óriási erőfeszítést tesz ebben most az ország, és mindenki átérzi a felelősség súlyát. Egyelőre ezt még kevesen értik, és kisebb is a hangzavar. Az alapítványok megítélésénél azonban a hangerő is számít, az összes érintett felsőoktatási intézmény közül éppen a legkisebbnél, az SZFE-nél volt a legnagyobb a hangzavar. Nemzetgazdasági hatását tekintve egyébként kiemelten fontos a Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE is, ezek most nem kerültek alapítványi tulajdonba. A Corvinuson is volt eleinte értetlenkedés, de mára teljesen elfogadottá vált a modellváltás szükségessége és az új irány, amit az egyetem követ. Ez pedig leegyszerűsítve az értékekről, diákokról és a versenyképességről szól.
Összevetette a Corvinust és az SZFE-t. Nem tartom magam a téma szakértőjének, de erős érzéseim vannak erről. Úgy gondolom, hogy a gazdasági képzésnél egy jobb finanszírozás, a több lehetőség mindenkinek vonzó lehet. Ugyanakkor az SZFE történeténél én végig azt éreztem, hogy egy szabad művészeti közösségre és műhelyre az állam erőszakosan ráerőltetett egy kurzusszemléletű, kellemetlen akciót, amit én egy nagyon szomorú történetnek gondolok. Az SZFE új vezetésében is szerepet kaptak molos vezetők, Bacsa György és Világi Oszkár. Nem bánták meg, hogy ebben a nagyon kínos történetben molosok is részt vettek?
Javaslom, hogy beszéljen velük, ezt ők tudják.
De ez a Mol egészére kihat.
Minden vezetőnek minden pozícióban úgy kell felelősen eljárnia, hogy az ottani kihívásoknak feleljen meg. Az SZFE-vel kapcsolatban a Molnak tényleg semmilyen érdeke nincsen, azt hiszem, ez nyilvánvaló. Ha azért volt rájuk szükség, mert felkészült menedzserek, akkor arra kell figyelniük, ami ott volt a feladatuk. És biztos vagyok benne, hogy ebben legitimációjuk megkérdőjelezhetetlen. Egy kuratóriumi tagnak kötelessége az alapítvány céljainak és csak annak alárendelni tevékenységét. Nincs ez másképp a Corvinusnál sem. Ezt kell tanulmányozni, és ez alapján kell megítélni cselekvésüket.
Azért egy ilyen szerepvállalást előzetesen egyeztetni kell önnel?
Igen, ez egy jóváhagyásos szerepvállalás volt. Az SZFE-ről pró és kontra is van véleményem, de mivel tényleg nagyon korlátozott a tudásom, ehhez tényleg az érintettek megkérdezését ajánlom, akik biztosan szívesen leülnek átbeszélni a történteket. Mi menedzserek vagyunk, a vezetéshez értünk. Amikor a Corvinus vezetésébe mentem, én sem azért vállaltam, mert az ország legjobb közgazdászának tartom magam, valójában 30 éve elhagytam a szakmát, azóta nem közgazdász, hanem vezető vagyok, embereket, stratégiákat hangolok össze.
Ugorjunk vissza a támogatások kapcsán már említett Horvátországba! Hogy állnak a bírósági ügyei?
2019. december 29-én született meg az elsőfokú döntés. A bíróság Ivo Sanadert és engem is elmarasztalt, ami ellen természetesen azonnal részletes fellebbezést nyújtottunk be a Horvát Legfelsőbb Bírósághoz. Éppen ma reggel tűzte ki a bíróság a tárgyalási napokat, július 6-án és 7-én lesz másodfokon az ügy. Ennyi történt, zajlik a jogi folyamat.
Ha ez a bíróság is elmarasztalja, egész életében Magyarországon marad?
Biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb az igazság győz. Ha nem Horvátországban, akkor majd a nemzetközi színtereken, ahol egyébként minden jogi ütközetet megnyertünk. Szóval nem kell engem félteni, és az útlevelem sem fog porosodni,
Olyat is hallottam, hogy Európába egy európai elfogatóparancs miatt most nehezebb utaznia, mint a tengerentúlra. Akkor, gondolom, most ön a legnagyobb hazai szurkolója annak, hogy minél több légijárat induljon Budapestről távoli országokba.
Az utazás számomra nem létfontosságú. A Duna, az Alföld és a hazai hegyek nekem bőven elég élményt nyújtanak. A kedvenc biciklizőhelyem most a Bereg, gyönyörű utak, templomok találhatók ott, a törökök nem foglalták el, ahogy egyébként Dunaszerdahely is érintetlen maradt, mert a mocsaras helyeket elkerülték.
Horvátország már elég régen jelezte, hogy szeretné visszavenni az INA-t a Moltól, van erre reális esély?
Azt csak ők tudnák megmondani, milyen árat tudnak adni, és az egyezik-e a mi elvárásunkkal.
Akkor még nem is adtak ajánlatot?
Adtak egy ajánlatot, ami alapján elindult a párbeszéd. Én tényleg elfogadom azt, hogy ez egy stratégiai iparág, az állam dönthet úgy, hogy eladja a meghatározó cégét, és dönthet úgy, hogy visszaveszi. A horvát állam 2003-ban az eladás mellett döntött, és felvázolt egy privatizációs térképet. Elindultunk, megnyertük a pályázatot, elkezdtünk dolgozni. Ebben az időszakban a horvát kormány irányított, nekünk amolyan passzív kontrollunk volt, vagyis bizonyos kérdésekben vétózni tudtunk. Amikor 2008-ban jött a nagy válság, pénzügyileg ellehetetlenült az INA, mi azt ajánlottuk, hogy segítünk, hozunk még pénzt, menedzsmentkapacitást, de csak akkor, ha átvehetjük az irányítást. Ezt a horvátok elfogadták, miénk lett az irányítás, és a horvát államé a passzív kontroll.
Igen, de ezt látványosan megbánta a horvát állam.
Utólag lehet azt mondani, hogy később milyen jó lett a cég, de minden döntést csak abban a feltételrendszerben érdemes értelmezni, ahogyan és amikor született. Most ugye úgy döntött Horvátország, hogy megint államosítana, vagy szebb kifejezéssel, nacionalizálna, de minket nem érhet kár abból, hogy egy egyáltalán nem ellenséges akció keretében elmentünk a meghívásos pályázatra. Most nem beszélek a ráfordított menedzsmentidőről vagy az én személyes fájdalmaimról, csak a betett pénzről, azt vissza szeretnénk kapni, azt ki kell nekünk fizetni.
Az INA működtetésére mennyire nyomja rá ez a helyzet a bélyegét? Lehet úgy fejleszteni, hogy közben mindig ott az esély, hogy egy év múlva már úgysem a miénk a cég?
Abszolút. Akár 25, 50, vagy 100 százalékos tulajdonosok vagyunk, akkor sem lehet azt mondani az embereinknek, hogy most ne figyelj oda annyira, hozzál kevésbé jó döntéseket. Mindig, mindenkinek úgy kell dolgoznia, mintha örökre a Molé maradna a cég.
Azt szokták mondani, hogy akkor kell eladni egy cég részvényeit, amikor új székházba költözik. A Mol erre készül, és lám, soha nem látott alacsony olajár és gyenge olajkereslet köszöntött be tavaly. Természetesen nem a Mol tehet a Covidról, de azért alapvetően is változik a fosszilis cégek megítélése. Az európai policy bankok, a befektetők, a civilek is kezdenek úgy nézni a szektorra, mint a gyilkosokra. Mi az a víziójuk, amellyel a Molnál ilyen körülmények mellett is fennmaradhat a növekedés?
Persze, és csak csendben mondom, hogy az olajár közben visszamászott, és a nekünk legalább olyan fontos petrolkémiai marzsok rekordmagasan vannak. Van az a mondás: akinek a halálhírék keltik, az örökké él. Az olajipar a jelenlegi formában talán nem él örökké, de a megfelelő transzformáció után még sok növekedési évtized van benne. A következő 10-15 évben még a fosszilis tevékenységünk, beleértve a műanyagot is, fogja hozni a növekedést. De persze át kell alakulni, újra meg újra. Ugye egyelőre a jelenlegi tevékenységünk a meghatározó, de folyamatosan készülünk a hosszú távú kihívásokra, ahogy ezt tettük az elmúlt 20 évben mindig.
61 éves vagyok, 21 éve vezetem a Molt, de nekem úgy kell dolgoznom, mintha örökké én vezetném a céget. A székházdöntés és a stratégiafrissítés is ilyen szemléletben született. Komolyan veszem a jövőt és a Mol karbonsemlegességi céljait. És nem csak azért, hogy 30 év múlva is legyen egy ilyen erős vállalata Magyarországnak. A szabályozási környezet és az üzleti kilátások is a zöld fordulatot irányozzák elő, de a számok mögött ott a felelősségtudat is. Mi mindig előre gondolkodunk. Évekkel ezelőtt kiléptünk a hagyományos olajipari keretek közül, a stratégiafrissítéssel pedig nagyobb sebességre kapcsoltunk. Átalakítjuk a működésünket, és új területeket hódítunk meg. Ehhez mindenféle apró alkotóelemet kell egymásra pakolni, ilyen a Mol Bubi, a Mol Limo, természetesen nem ezek a Mol-sztori központi elemei, de fontos alkotóelemek. A kis, de látványos lépések hihetővé teszik, hogy komolyan dolgozunk a nagy változtatásokon.
És mik a nagyobbak?
Például a körforgásos gazdaság. Ez az egész úgy indult, hogy jöttek a műanyagipari ügyfeleink, és ezt kérdezték, hogy mennyi recirkulált anyagot hasznosítunk. Megkövetelték tőlünk az újrahasznosított anyagokat. De azt nehéz elérni, mert Magyarországon rossz a hulladékgazdálkodás, egy évtizede nem volt érdemi kampány a szelektív hulladékhasznosítás mellett, és sorolhatnánk a múltból örökölt problémákat. Aztán technológiára is szükségünk volt, megvettünk két kisebb német céget. Ez így fejlődik, épül fel elemenként. Az is fontos eleme a körforgásos gazdaságnak, hogy ne gyártsunk annyi hulladékot, ehhez tartós műanyagok kellenek. Mert a műanyagot szeretjük, mindenhol használjuk, csak akkor nem, amikor hulladék lesz belőle. Ha előre nézünk, látjuk, hogy az új jogszabályi feltételek gyökeresen átalakítják a teljes hulladékfeldolgozási piacot. És így van esélyünk, hogy az ország és azon belül a Mol ne csak felzárkózzon, hanem piacvezető legyen. A poliolüzemünk, vagyis az egyik legnagyobb most zajló fejlesztésünk ezt a célozza meg. Fontos, hogy a finomítóink mindenkinél hatékonyabbak legyenek. 2030-ra 1,8 millió tonnával kevesebb üzemanyagot szeretnénk gyártani, de a cél az, hogy a petrolkémiai igényeknek megfelelően mégis teljes kapacitással menjenek a finomítók.
Akkor 10 év múlva a Mol leginkább a finomítói alapú petrolkémiára fókuszál?
Sok lábon fogunk állni. Az egyik ez lesz, a másik a fogyasztói szolgáltatások, vagyis az, hogy mindenhol ott vagyunk. Hatalmas töltőállomás-hálózatunk van, három országban mi vagyunk a piacvezetők, de további öt országban is dobogósak vagyunk, ezt kell kihasználni. Tavaly már félmilliárd euró volt a nyeresége a különböző lakossági szolgáltatásoknak, amikor a Molhoz érkeztem, a retail még nyűg és veszteség volt. Most másodpercenként két kávét adunk el, ezzel elmondhatjuk, hogy a miénk a legnagyobb kávézólánc a régióban.
Egy többé-kevésbé már megerősített pletyka szerint a Mol a budapesti reptér potenciális vevői közé is bekerült. Elsőre talán nem tűnik annyira kapcsolódó üzletágnak a reptér-üzemeltetés, igaz, azt is értem, hogy a légi közlekedésben lehet eladni a kerozint.
Tavaly azért nem annyira. Ritkán látok olyan jelentéseket, hogy egy üzletágunk teljesítménye a bázishoz képest 95 százalékkal csökkent, tavaly a kerozinértékesítésnél volt ilyen.
Szóval, tényleg vizsgálják a repteret?
Nézzük. Jó nagy befektetés lenne, de mindent meg kell vizsgálni, ami a fosszilis lábunkat majd helyettesíteni tudja.
Említette, hogy a Kopaszi-gáton épülő székház már nem feltétlenül a saját vezetői időszakára készül. Ugyanakkor a Kopaszi-gát, mint terület, fejlesztésébe személyesen is beszállt. Amikor ezt olvastam, elsőre azt gondoltam, hogy ez egy erősen összeférhetetlen helyzet, de aztán hallottam, hogy a Mol nem ettől a cégtől bérel, hanem a Mol fejlesztési területe már a Molé. Azért nincs ebben mégis egyfajta szerepkeveredés? Hiszen a terület értékét azért a jövőben is meghatározza, hogy mit csinál a szomszédban a Mol.
A Mol 2017-ben vette meg a saját területét. Mindenkinek, aki azóta bármit vásárol a területen, annak érték, hogy a Mol ott lesz, ezzel mindenki kalkulálhatott. Nekem is van már ott egy lakásom, aminek folyamatosan nő az értéke. Aki az elsők között hisz egy területben, az általában még olcsón vesz, a későbbi belépők már drágábban.
Miért vette a lakást? Közel legyen a céghez?
Hittem a fejlesztésben. Vettem egy lakást, és azóta is verem a fejemet a falba, miért nem vettem többet.
Ilyenkor saját forrásból vásárol, vagy hitelt vett fel rá?
Vegyesen, volt benne saját pénzem is, de ezen azért bőven van hitel.
Több, jelentős állami forrásokkal megtámogatott szállodai projektbe is belefogott, a fővárosban az Andrássy úton, Tihanyban, Esztergomban.
Azokon is van hitel. Esztergomban éveken át néztem egy torzót, egy betonvas vázat, ami nagyon zavart.
Több olyan befektető kellene, aki ha meglát valahol egy ronda grundot vagy egy kátyút, rögtön rá tud fejleszteni egy szállodát.
Remélem, mások is gondolkodnak így, de azért ez a szülővárosom közepén volt. Én a mai napig, ha azt mondom, megyek haza, akkor Esztergomra gondolok. Ami a támogatásokat illeti, meghirdették a Kisfaludy programot, éltem a szabályok által megengedett lehetőségekkel. A vidéki szállodaprojektek egyébként még a támogatással együtt sem aranybányák, 12-13 éves megtérüléssel lehet csak kalkulálni. A vidéki szállodákról azt szokták mondani, hogy mindig csak a második körös befektetőnek térülnek meg, az elsőnek még nem.
Magyarul piaci alapon nincs értelme az ilyen befektetéseknek?
Működtetni már lehet őket piaci alapon, de támogatás nélkül a befektetés tőkeköltsége általában nem tud megtérülni, Magyarországon legfeljebb 2-3 szerencsés helyen, De ez máshol is így van, Ausztriában is tartományi és állami támogatás van az ilyen projektekre, mert ha elkészül az infrastruktúra, az mindenkinek jó, mert majd vonzza a vendégeket.
És a fővárosban jobb a megtérülés?
Budapest más, alapesetben sokkal jobb, csak éppen a Covid idején szörnyű volt. Tavaly nyáron a vidéki szállodák szinte telt házzal mentek folyamatosan, a főváros pedig kongott az ürességtől. A főváros nem vonzotta a belföldi turistákat, nem voltak attrakciók, és azért Budapest nem olcsó.
Fociidényben sokat látni a különböző meccsek páholyaiban a gazdasági elit tagjait Orbán Viktor miniszterelnökkel. A Covid idején hogyan tartották egymással a kapcsolatot?
A Covid mindenkinek ugyanolyan korlátozó volt, vagyis mi leginkább digitálisan tartottunk kapcsolatot.
Orbán Viktorral lehet videochatelni?
Vele inkább telefonon lehet beszélni. A miniszterelnököt és minket is gyakran teszteltek, így óvatosan már voltak személyes találkozóink is, többnyire szabadtéren vagy nyitott ablakok mellett.
Szabadtéri ultipartik?
Ilyenek most nem voltak, laza, beszélgetős programom nem nagyon volt az elmúlt négy hónapban. És ezek, mint mindenkinek, nekem is nagyon hiányoznak. | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/06/hernadi-zsolt-a-mol-nem-politizal-csak-az-allammal-egyutt-epitkezik | https://web.archive.org/web/20230704123922/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/06/hernadi-zsolt-a-mol-nem-politizal-csak-az-allammal-egyutt-epitkezik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hernadi-zsolt-a-mol-nem-politizal-csak-az-allammal-egyutt-epitkezik | Telex | hungarian-news | 2021-05-06 11:30:22 | [
"Hernádi Zsolt"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Fehérvár FC",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Mol-Új Európa Alapítvány"
] | [] | [
"háttér",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,064 | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű lett a Groupama Aréna korszerűsítése | A 3 milliárd forintos fejlesztési projekt tartalmazza a komplex pályafelújítást és gépbeszerzést, a kamerarendszer bővítését, a raktár, iroda, catering, múzeum felületbővítés, az informatikai és megjelenítő eszközök és a pályavilágítás fejlesztését. | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánították a Groupama Aréna fejlesztését – derült ki a kedd este megjelent kormányrendeletből.
Ezzel jelentősen egyszerűsödik a különböző hatósági engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárás lefolytatása is. Nem kell például építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásra sincs szükség.
Bár a stadion nevét valamilyen oknál fogva nem nevezik meg a rendeletben, a helyrajzi szám alapján (38293/78) egyértelműen azonosítható, hogy a Fradi stadionjáról, a Groupama Arénáról van szó. Az új stadiont hét éve adták át, 14,7 milliárd forintba került a beruházás, amit teljes mértékben az állam finanszírozott.
Tavaly karácsonykor a kormány már adott hárommilliárd forintot a stadion fejlesztésére.
Akkor se jelölték meg a rendeletben, hogy pontosan miért van szükség erre tetemes összegre.
Informatikai fejlesztésekre, pályafelújításra költik a pénzt
Frissítés 9:30-kor: December végén aztán a Ferencváros sajtóosztálya azt válaszolta a 24.hu kérdésére, hogy „ez a pénz nem állami támogatás a Ferencvárosnak, hanem azt az állam a saját ingatlanjának karbantartására és fejlesztésére költi, ennek az összberuházásnak az értéke nettó 2.362.204.650 forint.”
Azt is írták, hogy a Ferencváros vagyonkezelője és használója a stadionnak, amiért az elmúlt évben 660 millió forint vagyonkezelési díjat fizetettek az államnak. Válaszuk szerint tavalyi BL- és a tavalyelőtti EL-csoportkör szereplésük járulékaiból másfél-két milliárd forint folyt be az államkasszába, így szerintük kijelenthető, hogy a stadionra költött pénzt az FTC meg is kereste vagy befizette más csatornákon az államnak. A klub szerint a nemzetközi kupaszereplés miatt magasabb infrastrukturális elvárások vonatkoznak rájuk, bizonyos esetben az UEFA is előír ilyen kötelezettségeket.
A 3 milliárd forintos fejlesztési projekt tartalmazza a komplex pályafelújítást és gépbeszerzést, a kamerarendszer bővítését, a raktár, iroda, catering, múzeum felületbővítés, az informatikai és megjelenítő eszközök és a pályavilágítás fejlesztését.
Az FTC az írta, a gyep kezelése nem csak felületi gondozást jelent, a felső réteg lecserélése a mediterrán országokban évente egyszer, az északi országokban kétszer-háromszor is megtörténik egy szezon alatt. A rétegrend, talajszerkezet felfrissítésére 4-5 évente szükség van.
A legköltségesebb rész a válaszuk szerint az informatikai és megjelenítő eszközök fejlesztése lesz, az indoklás szerint a nyolc évvel korábban elérhető technológiák elavultak, fejlesztésre és bővítésre szorulnak. „Ahogy egy nyolc évvel ezelőtti mobiltelefon ma már képtelen lenne futtatni új operációs rendszereket és appokat, úgy a stadion rendszerszintű informatikához köthető szolgáltatásainak is követniük kell a kor követelményeit. A stadionban lévő megjelenítő eszközök pixel távolsága például már nem éri el az UEFA által előírt szabályokat, így a több mint hatéves eszközök lecserélése nemcsak indokolt, hanem követelmény, ha a stadion továbbra is nemzetközi mérkőzések szervezését akarja hatékonyan lebonyolítani” – fogalmaztak a 24.hu-nak.
Írásban kerestük a Fradi és a fővárosi kormányhivatal sajtóosztályát, hogy miért van szükség a mostani rendeletre. Utóbbinak azért van szerepe, mert a rendelet szerint a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, Sára Botond látja el a beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációját. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | https://telex.hu/belfold/2021/05/05/groupama-arena-nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-jelentosegu-korszerusites | https://web.archive.org/web/20220628151057/https://telex.hu/belfold/2021/05/05/groupama-arena-nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-jelentosegu-korszerusites | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-jelentosegu-lett-a-groupama-arena-korszerusitese | Telex | hungarian-news | 2021-05-06 11:36:00 | [] | [
"FTC Labdarúgó Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"jogalkotás",
"stadion",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
52,065 | Alapítványi kiszervezés: Tokaj is elvesztette közvagyon jellegét | Alapítványi fenntartású lesz a sárospataki egyetem is, ahol Stumpf István kormánybiztos lett a kuratóriumi elnök. Az alapítványi vagyont gazdagítja az eddig állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. is, amely a borvidék legnagyobb felvásárlója, de évek óta masszívan veszteséges. | Április 27-én szavazta meg a parlament kormánypárti többsége, hogy 12 állami egyetem alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerül. Ezek egyike az egri Eszterházy Károly Egyetemből kiváló Sárospataki Comenius Campus, amely augusztus 1-től Tokaj-Hegyalja Egyetem nevet visel majd. Eddig is kormányzati gyakorlat volt, hogy az új egyetemi alapítványoknak az állam ingyenesen vagyont juttat - például a Corvinus 10-10 százalék Richter- és Mol-részvényt kapott -, de a sárospataki egyetem esetében szintlépés történt.
Az egyetemi alapítvány ugyanis egy az egyben megkapta a Grand Tokaj Zrt. összes részvényét, tehát egy komplett állami cég tulajdonosa lett.
Az 1. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló részesedéseket (a továbbiakban: részvények) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. év után járó osztalékra jogosult.
- áll az elfogadott törvényben. Az 1. mellékletben pedig a Grand Tokaj Zrt. 400 694 darab részvénye szerepel. Ennél nincs is több. A Grand Tokaj eddig 100 százalékban állami tulajdonban volt, a tulajdonosi jogok gyakorlója pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ennek lett vége, hiszen az új tulajdonos a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Stumpf István (a volt miniszter sárospataki kötődésű) lesz, aki egyben a modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos is. Orbán Viktor kormányfő április 30-i rádiós interjújában úgy fogalmazott: nem tud jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember.
Az alapítvány az állam által ingyenesen juttatott vagyonnal szabadon gazdálkodhat, azt akár el is adhatja. Ez azért lehet fontos, mert az új sárospataki egyetem pénzügyi helyzete egyelőre aligha lesz túl stabil, ha a Grand Tokaj osztalékából akarna megélni. A szőlőfeldolgozó és borászati állami cég ugyanis az elmúlt években rendületlenül nyelte az állami milliárdokat és 2020-ban is veszteséggel zárt.
Hatalmas erőfeszítéssel is csak veszteség
A társaság 2019-ben 2,7 milliárd forintos forgalom (a belföldi értékesítésből 1,4 milliárd, míg az exportból 1,3 milliárd forint bevétel származott) mellett 950 millió forintos mínuszt hozott össze a 2018-as 563 millió forintos negatív eredménye után. Folyamatosan veszteséges: 2017-ben is 1,2 milliárd, 2016 pedig 3,8 milliárdos mínuszt termelt. Ennek ellenére stratégiai fontosságú: a Tokaji Borvidék legnagyobb felvásárlója és bortermelője, az eddig állami tulajdonban lévő vállalat a térség teljes bortermelésének mintegy 35 százalékát adja és 1000 hektárnyi termőterületről több mint 1000 kistermelőtől vásárolja fel a szőlőt.
Tavaly pedig 2,6 milliárd forint árbevételt ért el ötmillió palack eladása mellett, de a mérleg szerinti eredménye a korábbi jelentős beruházások miatt még továbbra is negatív lett: -706 millió forint. Goreczky Gergely, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója lapunk megkeresésére elmondta: ez hatalmas erőfeszítés volt, és évek óta javuló tendenciát lehet látni a cégnél. Ami szerinte fontos, hogy 2018 óta a társaságnak nincs szüksége tulajdonosi forrásra sem a működéshez, sem a felvásárláshoz.
Korábban volt: a Grand Tokaj Zrt. 2017-ben 2,3 milliárd forintos tőkeemelést kapott, miközben a korábbi években 4,5 milliárd forintnyi tulajdonosi hitelt is felvett. Így az állami tőkejuttatás révén javította az eladósodottsági mutatóit.
A tulajdonosváltás érdemben nem kell, hogy befolyásolja a cég működését és piaci alapon végzett tevékenységét. A döntéshozási mechanizmusokban és természetesen a felügyeleti/kontroll funkciókban várható majd változás, illetve a képzési helyszínként lesz nagyobb szerepe a társaságnak. Optimistán és várakozással tekintünk az új feladatok és a közös munka elé a kuratóriummal
- válaszolta lapunknak Goreczky Gergely. A Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója elmondta: a 2020-as üzleti év minden szempontból kihívásokkal teli volt a teljes borágazat, a tokaji borászatok és a Grand Tokaj számára is. A koronavírus-járvány hatására bekövetkezett változások ugyanis szerinte nem segítették a minőségi borfogyasztást, a HORECA-szektor gyakorlatilag leállt, fesztiválokat és borkóstolókat nem lehetett rendezni, illetve a többlet-borkínálat növekedéséből adódóan a borok ára is csökkent.
Ezek mellett a rezsiköltségek, a bérek emelkedtek, a csomagolóanyag-árak pedig drasztikusan nőttek. Sok ágazathoz hasonlóan a borászatban is csökkent az eredményesség - fogalmazott Goreczky Gergely. Azt reméli, hogy a 2021-ben - már kedvezőbb piaci feltételek között - javítani tudnak az eredményességen, immár az átalakuló felügyeleti struktúrában.
Nemzetközi célok
Sárospatak fideszes polgármestere is örül a változásnak. Aros János lapunknak elmondta: régi álmuk válhat valóra az új, önálló egyetem létrejöttével, mely nemcsak Sárospataknak, hanem az egész térségnek adhat új lendületet. Hiszen az egykori Comenius Tanítóképző Főiskola évszázados szellemi és infrastrukturális örökségén létrejövő új intézmény létrehozói nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy olyan szereplőt helyezzenek a magyar felsőoktatás térképére, amely nemzetközileg is meg tudja méretni magát.
Egy Kárpát-medencei és nemzetközi kapcsolatrendszert zászlajára tűző felsőoktatási központ jön tehát létre, amely a képzések mellett a borászat, az idegenforgalom, a pedagógusképzés és a kulturális örökség kezelésének egyik tudományos háttérbázisa is lesz a térségben. Ez az intézmény biztosítja majd az utóbbi évtizedekben nehéz időszakot átélt térség gazdasági és szellemi felzárkózásának szellemi hátterét.
- válaszolta lapunknak Aros János. A fideszes polgármester elmondta: az elfogadott törvény a működőképességhez szükséges javakat is meghatározza. Az egyetemhez kerül a Grand Tokaj Zrt. részvénycsomagja mellett a tarcali borászati kutató és az egykori Borostyán Szálloda épülete is Sárospatakon, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van, és újra hotelfunkciót szánnak neki. Mindezek alapján tehát üdvözlik a kormány döntését és az egyetem létrejöttét. Így van ezzel Hörcsik Richárd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye fideszes országgyűlési képviselője is, aki a Tiszáninneni és Tiszántúli Református Egyházkerület rádiójában elmondta: "ez nem valamiféle kiprivatizálását jelenti a nemzeti vagyonnak".
Ebben a videónkban magyaráztuk el, hogy milliárdos közbeszerzések is motiválhatják a kormányt a felsőoktatás alapítványi átalakításában. Megnéztük, hogy a tolcsvai székhelyű Grand Tokaj Zrt. utolsó közbeszerzése miről szólt és ki nyerte. Április 12-én hirdettek győztest a tolcsvai Rákóczi Kastély felújítására: a Grand Tokaj 187,4 millió forintos ajánlattal a Polgári Építőipari Kft.-t hozta ki győztesnek. A cég a tolcsvai általános iskolát is felújíthatja, valamint ifjabb Hörcsik Richárdnak a Tokaj-Portius Borházát is ez a cég építette Sárospatakon, amit részben a 160 millió forintnyi uniós pénzből finanszírozott a képviselő fia. | https://mfor.hu/cikkek/makro/alapitvanyi-kiszervezes-tokaj-is-elvesztette-kozpenz-jelleget.html | https://web.archive.org/web/20230205145118/https://mfor.hu/cikkek/makro/alapitvanyi-kiszervezes-tokaj-is-elvesztette-kozpenz-jelleget.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alapitvanyi-kiszervezes-tokaj-is-elvesztette-kozvagyon-jelleget | mfor.hu | hungarian-news | 2021-05-06 11:44:00 | [
"Hörcsik Richárd"
] | [
"Grand Tokaj Zrt.",
"Polgári Építőipari Kft.",
"Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Tokaj"
] | [
"oktatás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,066 | Megvásárolta a Hotel Aranybikát, Debrecen ikonikus szállodáját az MCC, teljeskörű felújítást ígérnek | Hiába kérdeztük, nem árulták el a vételárat. Először az épület új szárnyát építik át, a régi szárny munkálatai csak utána kezdődhetnek. A szállodai szolgáltatást akkor fogják újraindítani, ha már a régi szárnyat is felújították. Határidők nem hangoztak el a sajtótájékoztatón. | Május 6-án a Facebook-oldalán tartott sajtótájékoztatón jelentette be a jelentős állami pénzekkel megtámogatott Mathias Corvinus Collegium (MCC), hogy megvásárolták a debreceni Hotel Aranybikát Boros József milliárdostól. Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, az MCC Alapítvány kuratóriumának elnöke az eseményen arról beszélt, a szálloda lesz a tehetséggondozó központ új debreceni főhadiszállása, ahol az általános iskolától az egyetemig tart majd a képzés. Bejelentette, hogy az új, a szocializmus idején épült szárnyat jelentősen megújítanák, hosszútávon ott rendeznék be a programjukban részt vevő diákok kollégiumát, és ott zajlana az oktatás is. „Ígérjük, hogy jó gazdái leszünk az Aranybika szállodájának, és vissza fogjuk adni régi hírnevét” – mondta.
A konzervatív-keresztény értékválasztásnak örvend a polgármester
Papp László (Fidesz) polgármester a tájékoztatón elmondta, üdvözli és köszöni, hogy az MCC az Aranybikában konzervatív-keresztény értékválasztás mentén gondoskodik a tehetséggondozásról. A polgármester szerint az épület mostantól a város oktatási életének fontos bázisa lesz, miközben szállodai szolgáltatásai terén is a régi fényében pompázhat majd az Aranybika. Papp bejelentette, hogy tovább akarják erősíteni Debrecen oktatásban betöltött regionális szerepét, az önkormányzat perspektívát akar nyújtani a tehetségeknek, itt akarja tartani őket a városban.
Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, aki tizenhat éven át volt Debrecen polgármestere, „méltánytalan sorsúnak” nevezte a Hotel Aranybikát, hiszen már eleve nem sikerült Hajós Alfréd tervének megfelelően befejezni a szállodát, a szocializmus idején egy „tájsebet” ejtettek az új szárny építésével. Kósa megígérte: mindent megtesz azért, hogy jelentős mértékű kormányzati támogatással „belvárosi rendszerváltást” hajtsanak végre az Aranybika és környezetének felújításával. A képviselő szerint még vita van arról, hogy el kell-e bontani az új szárnyat, vagy csak átépítésre van szükség. „Itt minden van az égegyadta világon a rosszul szigetelt, és azóta a födémet szétáztató harmadik emeleti fürdőtől kezdve az egyébként szállodának épült szobákból átalakított kollégiumig bezárólag nagyon vegyes a kép” – sorolta Kósa.
Zászlóshajó kormányzati szereplőkkel
Bognár István korábbi DEHÖK-elnök, az MCC regionális képviselet-vezetője a tájékoztatón elmondta: az épületben tízéves kortól a fiatal felnőttekig foglalkoznak majd tehetséggondozással. Az általános iskolások számára a jelentkezési határidő augusztus 30. A középiskolásoknak szóló programban e-learning alapú képzést nyújtanak, amelyet kiegészítenek többek között a tehetségtáborok, a tanulmányutak és az angol és német nyelvi kurzusok, általános készség- és képességfejlesztő kurzusok. A középiskolások számára a jelentkezési határidő június 13. Az idén érettségiző, a Debreceni Egyetemre felvett diákok június 25-ig jelentkezhetnek az MCC képzésére, amit Bognár a tehetséggondozó zászlóshajójának nevezett. Az elmondása szerint neves külföldi előadók, kormányzati szereplők tartanak majd nekik előadásokat, ösztöndíjakban részesülhetnek. Ők az Aranybikában kapnak kollégiumi szállást.
Üzleti titok
Megkérdeztük, hogy mennyiért vásárolta meg az MCC a Hotel Aranybikát, azonban Orbán Balázs elmondása szerint ez a korábbi tulajdonossal való megállapodás alapján üzleti titok. Az államtitkár annyit árult el, hogy „korrekt megállapodás született”.
A Debreciner kérdésére válaszolva Orbán elmondta, hogy az adásvételi szerződés után indul meg a felújítás tervezése. Többszakaszos felújításban gondolkodnak, a régi szecessziós szárnyat jelenlegi formájában még alkalmasnak tartják az oktatási tevékenység megkezdésére, ezért először az új szárny felújítási koncepciójának kidolgozását indítják el. Ha az ottani munkálatokat befejezték, az oktatás átköltözik oda. Ekkor tudják majd megkezdeni a régi szárny felújítását. Az MCC az átalakításokat saját forrásból szeretné megvalósítani.
Közösen is hasznosíthatnák a Bartók termet
Szintén a Debreciner kérdésére válaszolva mondta el Papp László polgármester, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Bartók teremmel kapcsolatban egyelőre csak kezdetleges egyeztetések voltak az MCC-vel, de szívesen gondolkodnak közös hasznosításban. Szerinte a felújítás pénzügyi részével kapcsolatban számos kérdőjel van még, de elidegenítési tárgyalások nem zajlottak, a város pedig abban érdekelt, hogy ez a terem is megújuljon. Orbán Balázs kuratóriumi elnök ehhez hozzátette: elkötelezettek a terem felújításában, igyekeznek ehhez támogatókat találni. Az Aranybika üzlethelyiségeivel kapcsolatban az államtitkár azt is elmondta, hogy a jelenlegi konstrukciókat át fogják tekinteni, de az biztos, hogy szeretnék, ha kávézó és könyvesbolt működne az épületben.
Orbán Balázs egy újságírói kérdésre elmondta: a régi szárnyat egyelőre a kollégisták fogják használni, majd csak az ő új szárnyba költözésük, és a régi szárny felújítását követően indulhat újra a szállodai szolgáltatás. Ezzel kapcsolatban nem hangzott el semmiféle határidő.
Már 2013-ban is teljeskörű felújítást ígértek
Április 27-én írtunk arról, hogy információink szerint az MCC már nem csupán érdeklődik a Hotel Aranybika épülete iránt, hanem már meg is egyezett a szálloda eddigi tulajdonosával, a debreceni milliárdos Boros Józseffel, továbbá közel állnak a megegyezéshez az épülethez tartozó lakások tulajdonosaival is. Boros egy 2013-as sajtótájékoztatón még azt ígérte: a két évvel későbbi centenáriumára teljeskörűen felújíttatja Debrecen patinás, de addigra sok szempontból leromlott állapotú szállodáját. Pajna Zoltán (Fidesz) akkori alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés jelenlegi elnöke ugyanekkor arról beszélt, hogy Debrecen önkormányzata a milliárdossal együtt fog európai uniós forrásokra pályázni a felújítás költségeinek fedezésére.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő akkor még polgármesterként 2010-ben egy kormány által szervezett turisztikai konferencián az önkormányzati média beszámolója szerint azt mondta: „Az Aranybikát nem szabad veszni hagyni! Mindent megteszek annak érdekében, hogy a kormány segítségével azzá varázsoljuk, ami eredetileg is, Debrecen idegenforgalmi szimbólumává.”
Ha szeretnél hozzászólni, megteheted a Debreciner közösségi oldalán. Várjuk a véleményedet! | https://www.debreciner.hu/cikk/5634_megvasarolta_a_hotel_aranybikat_debrecen_ikonikus_az | https://web.archive.org/web/20221208083019/https://www.debreciner.hu/cikk/5634_megvasarolta_a_hotel_aranybikat_debrecen_ikonikus_az | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvasarolta-a-hotel-aranybikat-debrecen-ikonikus-szallodajat-az-mcc-teljeskoru-felujitast-igernek | Debreciner | hungarian-news | 2021-05-06 16:57:21 | [
"Boros József"
] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,067 | Vallott az új óriásalapítvány: 501 milliárdos állami vagyont kapott, elkötött 1,6 milliárdot | A kormány részvételével jött létre az egyik leggazdagabb új, közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amely 501 milliárd forintnyi állami vagyon kapott. A tehetséggondozásra létrehozott alapítványtól a Transparency International Magyarország kikérte az alapító okiratát és az eddig megkötött szerződéseit - ezekből kiderült, hogy az elmúlt évben 1,6 milliárdot költöttek el szállodákra, tanácsadásra, informatikára és kommunikációra. | A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) egyike az állam által újonnan létrehozott 32 közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványnak (ezekből 21 egyetemfenntartó is lesz), amelyek a múlt héten elfogadott törvény alapján több ezer milliárd forint értékben kaptak közvagyont "ajándékba".
Közülük az egyik leggazdagabb a tehetséggondozásra - határon kívül és belül ösztöndíjak osztására, oktatásra, továbbképzésre, a nemzeti értékek és érdekek iránt elkötelezett magyar közélet támogatására - létrehozott MCC Alapítvány, amelynek alapítója Tombor Balázs, akihez a közelmúltban csatlakozott a magyar kormány is. A kormány korábbi döntéseivel már mintegy 500 milliárdos vagyont adott át az MCC-nek, a Transparency International (TI) Magyarország pedig most arra volt kíváncsi, hogy mire költöttek ebből a jelentős vagyonból. A korrupció visszaszorítása és a közpénzek átlátható felhasználása érdekében tevékenykedő civil szervezet ezért közérdekűadat-igénylést nyújtott be az alapítványhoz: kikérték az aktuális alapító okiratot és a megkötött szerződések listáját.
Az MCC Alapítvány pozitív meglepetést okozott a TI Magyarországnak azzal, hogy gyorsan, bírósági eljárás nélkül is teljesítette a kérést. "Legnagyobb meglepetésünkre 15 napon belül minden adatot megkaptunk. Ilyen szinte még sosem fordult elő, pedig száznál több közérdekűadat-igénylési eljárás van már a hátunk mögött" - írja blogbejegyzésében Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője.
367 milliárd részvényben, 131 milliárd készpénz és közel 3 milliárdnyi ingatlan
"Az MCC Alapítvány alapító okirata megerősítette azt, amit már eddig is tudtunk: az MCC Alapítvány hihetetlenül gazdag. A vagyona 501 192 066 146 forint. Mindezt nekünk, magyar polgároknak köszönhetik, hiszen a mi pénzünkből kaptak 265 milliárd forintot érő, állami Mol-részvényeket, amit 100 milliárd forintos Richter-pakett tetéz, de a Gellérthegyen található székházuk is közel 2 milliárd forintot kostál" - írja a TI jogi vezetője. (A székház az I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., a Somlói út 49-53. és az Alsóhegy utca 10-13. szám alatt található, az ingatlanegyüttes nyilvántartási értéke az alapító okirat szerint 1,994 milliárd forint.)
"Ehhez jön még 131 milliárd forint pénzbeli vagyoni juttatás, vagyis készpénz, szintén az államtól. Desszert gyanánt pedig ott van mintegy tucatnyi balatoni és dunántúli ingatlan, ezek együttesen nem érnek egymilliárdot" - írja Ligeti Miklós. Az átadott vidéki ingatlanok között van révfülöpi vitorláskikötő és üdülő, az egykori pécsi tiszti kaszinó épülete, volt szombathelyi leánykollégium, zalaegerszegi városháza és szekszárdi kereskedelmi épület is.
Eddig 1,6 milliárdot elköltöttek
Az MCC Alapítvány az elmúlt egy évben nagyjából 1,6 milliárd forintot költött, ez derül ki abból a 66 tételt tartalmazó szerződéslistából, amit szintén megkapott a TI Magyarország. A kép azonban nem teljes, kisebb tételek hiányoznak, például nem derül ki a VE 2000 Invest Kft. vételára, és homályban maradt, hogy pontosan mi lett a gigászi részvénycsomag és a szintén hatalmas készpénzvagyon sorsa. Ennek tisztázása érdekében a TI Magyarország újabb adatkérést nyújtott be - írta posztjában a korrupcióellenes szervezet jogi vezetője.
Az alapítvány választott tisztviselőinek tiszteletdíja havi 399 ezer és 1,275 millió forint között alakult, a munkabére a főigazgató Szalai Zoltánnak a legmagasabb, havi 1,877 millió forint. (A kuratóriumi elnök Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára ugyanakkor nem kapott tiszteletdíjat).
A közzétett szerződéses adatok szerint szállodákra összesen 758 millió forintot fordított eddig az MCC: a budapesti Hotel Flamenco bérletéért évi 400 millió forintot fizetnek a Danubius Zrt.-nek (négy évre szerződtek), a miskolci Avas Szállót pedig 360 millió forintért vették meg Miskolc Holding Zrt.-től.
A 99999 Informatika Kft.-vel informatikai beszerzésekre szerződtek összesen 250 millió forintért.
Laptopokat a PC Trade Systems Kft.-től vásároltak, közel 50 millió forintért.
Közbeszerzési tanácsadásra az ENYD - Első Nyugat Dunántúli Közbeszerzési Tanácsadó Kft.-vel állapodtak meg, egy évre 68 millió forint keretösszegben.
A tatabányai székhelyű, Böszörményi-Nagy Gergely résztulajdonában lévő Design Terminál Nonprofit Kft.-vel tehetséggondozási workshopra szerződtek, összesen 10,6 millió forintért.
A kormányzati kommunikációs kampányokat intéző Balásy Gyula-cégekkel, a Lounge Design Kft.-vel és New Land Média Kft.-vel kétmilliárdos keretszerződést kötöttek idén februárban kommunikációs szolgáltatásokra, ebből eddig 30 milliót hívtak le (a keretszerződés a keretösszeg kimerüléséig, legfeljebb 2022 végéig hatályos).
Szintén kommunikációs szolgáltatásokat vettek igénybe hét hónapra hétmillió forintért a pilisszentiváni BRD Communications Kft.-vel, a cég tulajdonosa Bráder Éva fordító.
Nyomdai munkára egy főtevékenységként szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó céggel szerződtek, a Gyer-Med Egészségügyi és Szolgáltató Bt.-vel, négy megállapodással, összesen 13 millió forint értékben.
Filmkészítésre 56 millióért szerződtek a volt tévés műsorvezető és riporter Hegyi Nóra (cégadatokban Kovács Nóra) Kolibri Pictures Kft. nevű cégével.
Üzletviteli tanácsadást vettek igénybe a p2m Consulting Kft.-től, egy hónapra 9,9 millióért (a cég résztvevője a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 30 milliárdos, állami intézmények szervezetfejlesztésére kiírt tenderének is).
Jogi szolgáltatásra három jogi szolgáltatóval (ezeket nem nevezték meg) is szerződtek: egy határozatlan idejű szerződéssel évi 15,6 millióért; jogi átvilágításra a feladat elvégzéséig 26,1 millióért; ügyvédi munkára egy évre hatmillió forint plusz 5000 forint/db/szerződés áron. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mcc-alapitvany-kozpenz-reszveny-ingatlan-501-milliard-balaton-szerzodes.728539.html | https://web.archive.org/web/20220727110917/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mcc-alapitvany-kozpenz-reszveny-ingatlan-501-milliard-balaton-szerzodes.728539.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vallott-az-uj-oriasalapitvany-501-milliardos-allami-vagyont-kapott-elkotott-16-milliardot | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-05-06 17:27:14 | [] | [
"Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,068 | Grúz kényszerpályán a BKV | Hiába ellenzéki a városvezetés, a közlekedési cége újabb hét évvel meghosszabbította Habony Árpád barátjának bérleti szerződését a metróban lévő pékségekre. 2034-ig maradhatnak. | Budapest;BKV;metró;
2021-05-07 06:20:00
Grúz kényszerpályán a BKV
Hiába ellenzéki a városvezetés, a közlekedési cége újabb hét évvel meghosszabbította Habony Árpád barátjának bérleti szerződését a metróban lévő pékségekre. 2034-ig maradhatnak.
A hármas metróvonal rekonstrukciójának idejére összesen 700 millió forintot kellett volna fizetnie a BKV-nak készenléti díj címén a grúz-izraeli üzletember, Michael Gagel cégének. Helyette inkább szerződést hosszabbítanak. A közlekedési cég menedzsmentje szerint jó üzletet kötöttek, az igazgatóság már nem egyhangú, de a többség végül hozzájárult a módosításhoz.
Az M2-es és az M3-as metróvonalon összesen húsz - 20 és 130 négyzetméter közötti – üzlethelyiségre kötött határozott idejű bérleti szerződést a főváros közlekedési cégével a Princess pékséget üzemeltető ISAR Kft. Az 1996-ban és 2003-ban aláírt kontraktusokban a BKV vállalta, hogy a 30 napot meghaladó kényszerszünet idejére cserehelyiséget ajánl fel, miközben ennyivel a futamidő is meghosszabbodik, valamint készenléti díjat is fizet az ISAR Kft-nek: ez 30-90 napos leállásnál a bérleti díj nyolcszorosa, 90 nap után a kilencszerese.
A bérleti díj az 1996-ban aláírt szerződésben szereplő bérlemények estében mérettől, elhelyezkedéstől függetlenül egyenként 927 euró volt havonta, míg a 2003-as megállapodásban szereplő üzlethelyiségeknél 1463 euró inflációkövetés nélkül.
Az M2 rekonstrukciója miatt nettó 40 millió forintot fizetett ki a BKV, míg az M3 esetében nettó 700 millió forintra kerekedett volna a készenléti díj – válaszolta a Népszava kérdésére a BKV, amely rögtön azt is hozzátette: „a módosítás következtében a fizetési kötelezettség a felére, vagy még annál is nagyobb mértékben csökken, miközben az ISAR által fizetendő bérleti díj akár 200 millió forinttal is nő az elkövetkező időszakban”. Igaz, ehhez 7 évvel meghosszabbították a 2027-ben lejáró szerződések futamidejét.
A BKV közlése szerint az ISAR az elmúlt két évtized alatt összesen 2 milliárd forint bérleti díjat fizetett. (Ebből lejön az üzlethelyiségek kialakításának 300 milliós bekerülési költsége, valamint a kifizetett készenléti díj.) Az éves bérleti díj a 20 üzlet után jelenleg nettó 100 millió forint. A frekventált helyen lévő, nagy forgalmú pékségek 2018-2019-ben évi 3 milliárdos nettó árbevételt termeltek.
A kontraktusokat az elmúlt években többször módosították, nem túl szerencsésen. Egy korábbi belső vizsgálat szerint a BKV több olyan kötelezettséget is vállalt a szerződésekben, amelyeknél bűncselekmény gyanúja merült fel. A Fővárosi Főügyészség azonban elutasította a korábban tett feljelentést, a munkajogi felelősség pedig 3 év után elévült.
A BKV most azzal indokolta lapunknak az újabb hosszabbítást eredményező módosítást, hogy a 2027-ig fennálló bérleti jogviszony miatt nem voltak pályáztathatóak az üzletek. A szerződés egyoldalú megszüntetésére pedig több jogi szakvélemény szerint sem volt lehetőség, miközben az abban foglalt rendelkezések miatt fizetendő készenléti díj sok száz millióra rúgott. A BKV a fentiek okán felmondás helyett alkudozásba kezdett, amelynek végeredményeként megszületett a Princess pékséget 2034-ig bebetonozó szerződésmódosítás. | https://nepszava.hu/3118860_gruz-kenyszerpalyan-a-bkv | https://web.archive.org/web/20220527063425/https://nepszava.hu/3118860_gruz-kenyszerpalyan-a-bkv | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gruz-kenyszerpalyan-a-bkv | Népszava | hungarian-news | 2021-05-07 15:03:19 | [
"Habony Árpád",
"Michael Gagel"
] | [
"Apium Media Holding Ltd.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Isar 2000",
"VPP Project Kft."
] | [] | [
"vendéglátás",
"kereskedelem",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,069 | 5 hónap alatt 28 milliárdot költött Rogán a kormány kommunikációjára | 28 milliárd forintba kerültek a kormány hirdetései decembertől áprilisig, derítette ki a K-Monitor. A New Land Média, vagyis Balásy Gyula cége kapta ezúttal is a kormánypropaganda előállítására szóló megbízást, már 2019-ben is 70 milliárd forintnyi közpénz landolt nála. A Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis a Rogán Antal által kötött szerződéseket is a lap hozta nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy
A Magyar Turisztikai Ügynökség 10,86 milliárd forintból működik idén
A Kommentár Alapítvány éves működési költsége 300 millió
A Kommentár ingatlanaira is közel 3 milliárdot juttattak
A Batthány Lajos Alapítvány tavaly december végén 3,4 milliárdot kapott, idén április hatodikáig 279860000 járt nekik, hogy elérje az alapító okiratban meghatározott célokat. | 28 milliárd forintba kerültek a kormány hirdetései decembertől áprilisig, derítette ki a K-Monitor. A New Land Média, vagyis Balásy Gyula cége kapta ezúttal is a kormánypropaganda előállítására szóló megbízást, már 2019-ben is 70 milliárd forintnyi közpénz landolt nála. A Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis a Rogán Antal által kötött szerződéseket is a lap hozta nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy
A Magyar Turisztikai Ügynökség 10,86 milliárd forintból működik idén
A Kommentár Alapítvány éves működési költsége 300 millió
A Kommentár ingatlanaira is közel 3 milliárdot juttattak
A Batthány Lajos Alapítvány tavaly december végén 3,4 milliárdot kapott, idén április hatodikáig 279860000 járt nekik, hogy elérje az alapító okiratban meghatározott célokat.
Kistelepülések, mint Szügy, Bodrogolaszi, Demjén, Gyöngyössolymos tízmilliós tételeket kaptak infrastruktúra fejlesztésére.
A Kommentár Alapítvány adja ki a Kommentár című lapot, ami negyedévente jelenik meg, aminek főszerkesztője Békés Márton, aki a Terror Háza kutatási igazgatója is. A Kommentár szerkesztője L. Simon László és Szalai Zoltán, a szerkesztőbizottságban benne van Lánczi András is. | https://telex.hu/belfold/2021/05/09/rogan-antal-miniszterelnoki-kabinetiroda-milliardok-szerzodesek | https://web.archive.org/web/20221209183726/https://telex.hu/belfold/2021/05/09/rogan-antal-miniszterelnoki-kabinetiroda-milliardok-szerzodesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/5-honap-alatt-28-milliardot-koltott-rogan-a-kormany-kommunikaciojara | Telex | hungarian-news | 2021-05-09 14:05:00 | [] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Kommentár Alapítvány",
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai",
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
52,070 | 425 lélegeztetőt adtak ajándékba | Több mint 400 lélegeztetőgépet ajándékozott el eddig a kormány abból a 16 ezerből, amelyet a járvány első hulláma alatt vásároltak. Az RTL Híradó összesítése szerint ez azt jelentheti, hogy a 300 milliárd forint közpénzből beszerzett gépek közül nagyjából 8 milliárd forint értékűt adott át a kormány ingyen más országoknak. Eladni még mindig nem sikerült egyetlen egyet sem. | https://rtl.hu/rtlklub/hirek/425-lelegeztetot-adtak-ajandekba-koronavirus-egeszsegugy | https://web.archive.org/web/20230724074359/https://rtl.hu/rtlklub/hirek/425-lelegeztetot-adtak-ajandekba-koronavirus-egeszsegugy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/425-lelegeztetot-adtak-ajandekba | RTL Klub | hungarian-news | 2021-05-10 14:12:33 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
|
52,071 | 200 milliárd forintot bízott valakikre az állami MFB, de titok, hogy ki a négy szerencsés nyertes | Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. | 2021. május 7. – 20:02
Cégtábla a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. épületének falán az V. kerület Nádor u. 31-ben Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi
1569
Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt.
Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
Mégis miről beszélünk?
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) többfordulós Krízis Tőkeprogramjának két fordulójáról, összesen 200 milliárd forint sorsáról szól ez a cikk.
Gyakori panasza az a gazdasági újságíróknak, vagy a közös pénzügyeinket firtató politikusoknak, hogy nehéz mindenki számára érzékelhetővé tenni a nagy összegeket. Vagyis, ha például a Puskás Aréna 150 milliárd forintba került, az csak egy szép nagy szám. Talán, ha úgy fogalmazunk, hogy egy négytagú család 60 ezer forintot adott a közösbe erre a célra, akkor már plasztikusabb.
Kis kerekítéssel ugyanis 10 millióan vagyunk, ami tehát 10 milliárd forint közpénzt igényel, arra minden magyar állampolgár (csecsemőtől, aggastyánig) ezer forintot áldozott.
Ami 150 milliárd forintba, a fenti példa tizenötszörösébe fáj, abba fejenként 15 ezer forintot tettünk. Hogy ez jó, vagy nem jó, az vita tárgya lehet, de a stadion elkészült (a városban mindenhonnan jól látható) és még azt is tudtuk, hogy ki építette, mert azt bejelentették.
A következő sztori azonban arról szól, hogy az állam a stadionnál lényegesen nagyobb összeget bízott valakikre, de nem tette közzé, hogy kikre, és bár többfordulós egyeztetésben voltunk a bankkal, végül az lett a hivatalos válasz, hogy egyelőre nem tudják megválaszolni azt a nem túl bonyolult kérdést, hogy ki nyerte a pályázatokat. Olyan pályázatokat, amelyek 50 milliárd forintot bíznak egyedi tőkealapkezelőkre.
A nyertesek
Lelőjük a poént, hosszas nyomozással és a forrásokról lemaradt versenytársaktól hallott értesülések alapján azt gondoljuk, hogy a forrásokat vélhetően az az Equilor, az OTP-csoportba tartozó Portfolion,, illetve az egyaránt Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek és/vagy a Diófa alapkezelői kapták. Mi az, ami egy ilyen kutakodást segíthet?
A Magyar Nemzeti Banknak vannak mindenféle kevésbé ismert, de teljesen nyilvános közzétételi rendszerei.
Például itt meg lehet nézni azt, hogy kik a közzétételre kötelezettek. Mint ilyeneknek, még a zártkörű, zártvégű magántőkealapoknak is legalább a neve kiderül.
Végül némi keresgélés után találtunk olyan frissen (márciusban-áprilisban engedélyt kapott) magántőkealapokat, mint
a Portfolion Partner Magántőkealap
az Equilor I. Magántőkealap
illetve az Indotek Alpha Ventures Magántőkealap
Utóbbi alapkezelő, vagyis az Indotek esetén ez a legfrissebb magántőkealap, de viszonylag frissen bejegyzett alap még a Lindewitt nevű is, de azért nem gondoljuk, hogy a nagy állami forrást felhasználó alapnak egy kis német település lenne a névadója.
A felsoroltakból az első biztos, a második majdnem biztos, a harmadik csak egy tipp. A Portfolion mindenesetre annyiban kiemelkedett transzparenciában, hogy gyakorlatilag megerősítette számunkra, hogy ebből a forrásból indította el ezt az új alapját, mások arra hivatkozva, hogy nem tudják mit lehet erről nyilvánossá tenni, gyakorlatilag elzárkóztak a beszélgetésektől (ígéreteket kaptunk arra, hogy a későbbiekben ez megvalósul).
A magánbefektetői szál
A pályázati kiírások alapján, illetve a nekünk súgók beszámolóiból úgy tudjuk, hogy az állami forráshoz legalább 30 százaléknyi magánforrást is be kellett tolni. Ez nem kevés, hiszen 15 milliárd forint befektethető tőke tényleg csak a legvagyonosabb hazai embereknél, vagy intézményeknél állhat rendelkezésre.
Ám, akinek van ilyen, annak érdemes lehet a 2021-2036-os programba belépni, mert állítólag nem szimmetrikus az ösztönző rendszer, vagyis, ha jól alakulnak a befektetések, akkor azzal a magánforrásokat adók többet nyernek. Volt, aki azt mesélte el nekünk, hogy a magánzsebek végül a minimális 15 milliárd forintnál jobban megnyíltak, állítólag a 71 milliárd forintos alapméret lett a jellemző.
Jogos cél, kétséges megvalósítás
A legújabbkori magyar gazdasági ügyek megítélésénél az a nehéz, hogy bármilyen is a megvalósítás, a cél mindig nehezen vitatható,
Mindenki örül, ha rekordgyorsasággal szerzünk be maszkot, lélegeztetőgépet, vakcinát, a sietség miért ne indokolna némi felárat?
Itt van a válság, most az egész világ segíti a krízisbe került cégeket, mi mért ne tennénk?
Ne felejtsük el a járvány alatt sem a magyar tulajdon fontosságát, más talán nem alkalmaz protekcionista lépéseket?
Ilyen és hasonló érvekkel magyarázhatók a túlárazott egészségügyi beszerzések, a nem transzparens támogatások, vagy éppen az Aegon-vétó.
A Krízis-sztori
Na de mi is ez az egész pályázat? Alighogy kirobbant a covid Európában, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Hiventures is gyorsan reagált és már tavaly áprilisban bejelentette, hogy sokféle programmal indul a cégek segítségére. Az Indexben ekkor így írtam erről.
Már az első bejelentéseknél elhangzott, hogy Krízis Tőkealap néven nyílik egy új eszköz, amit akkor 150 milliárd forintosra taksáltak, és azt mondták az illetékesek, hogy ennek három célja lesz:
restrukturálás,
tranzakciós cél,
gazdaságfejlesztés.
Vagyis forrásban bízhatnak azok a cégek, amelyek a vírus hatására nehéz helyzetbe kerültek. Szintén támogatást remélhetnek azok is, akik a magyar tulajdonban tartást segítik, vagyis olyan belföldi vagy külföldi felvásárlási, illetve összeolvadási (M&A) tranzakciókat finanszíroznak, amelyben a felvásárló magyar és személye garanciát jelent a külföldi felvásárlási hullám ellen. Végül fókuszba kerültek azok is, akik olyan beruházásokhoz adnak tőkeági finanszírozást, amelyek most nem találnak a beruházási céljaikhoz bankhitelt. Ez így összességében jó tág keretet jelentett..
A hirdetmények
Aztán tavaly ősztől meg is jelentek az MFB oldalán bizonyos hirdetmények, például ez, majd már az idén ez, amiből jól láthatóak a pályázat elbírálásának kritériumrendszerei, illetve az is, hogy az MFB előbb a 150 milliárd forintra három, majd az 50 milliárd forintra egy alapkezelőt tervezett kiválasztani.
Az is olvasható, hogy a pályázatra nem vonatkoztak a közbeszerzés szabályai, a borítékbontás nem volt nyilvános.
Teljes titkolózás
Jó pár tucat telefont megeresztettünk a témában, de az volt a legfurcsább, hogy a piacon ismert tőkealapkezelők nem indult el az eljáráson (bár biztosan volt „vesztes” alapkezelő, de mi a nyerteseken kívül csak olyanokkal beszéltünk, akik nem indultak, ennek változatos okaival találkoztunk: Ilyeneket hallottunk:
Nem is hallottunk róla.
Mi most éppen nem fundraiser, hanem befektetési szakaszban vagyunk.
Más céljaink vannak.
Nem gondoltuk volna, hogy nyerhetünk.
Ugyanakkor azok, akik legalább hallottak arról, hogy lezárult a pályázat, rendre ugyanazokat a neveket visszhangozták, Equilor, Jellinek Dániel, Portfolion.
Ez a felsorolás ugye egy személynevet és két cégnevet tartalmaz, de mivel így hallottuk és Jellinek Dániel érdekeltségébe több alapkezelő is tartozik, ezt eleinte nem tudtuk pontosabban megfogalmazni. Vélhetően arról van szó, hogy első körben nyert az Equilor, a Portfolion és Jellinek valamelyik alapkezelője, majd egy újabb körben nyert Jellinek második alapkezelője is.
A piacon mindenesetre azt hallani, hogy az OTP-s alapból főleg informatikai, a Jellinek-érdekeltségekből főleg ingatlanos, míg az equilorosból egészségügyi és informatikai cégekbe mehet forrás.
Aki a titkos eljárást még leginkább védte előttünk, ő azt mondta, hogy nehéz volt megfelelni a szigorú feltételeknek, így vélhetően kevesen indulhattak el és a magánbefektetőknek is komoly döntést igényelt, hogy részt vesznek-e a projektben, mert ha az alapok buknak, azzal a magánbefektetők is rosszul járnak.
Mit mondanak a győztesek?
Természetesen próbáltuk elérni a pletykákban említett győzteseket, akik közül ugyan senki nem tagadta le kategorikusan, hogy nyert, de idézhető nyilatkozataink sincsenek, mert mindenki vagy a türelmünket kérte, vagy azt mondta, hogy nem tud nyilatkozni, esetleg azt, hogy minden megszólalást egyeztetni kell az MFB-vel. Vicces analógia, hogy a magánszférában boldog közleményben jelzik a cégek, ha elnyernek egy százmilliós megbízást, ám ha egy ilyen állami ügy van, akkor agyonhallgatnák az ötvenmilliárdos mandátumot.
Maga az MFB ugyan rögtön jelezte, hogy megkapta a kérdéseinket, amelyeket írásban, majd több ízben, többeknek telefonon is megerősítettünk, de végül az a válasz jött, hogy nincs válasz.
Vagyis a magyar állami tulajdonban levő MFB nem tette közzé, hogy mely alapkezelőkre bízott 50-50 milliárd forintot, majd a közvetlen kérdésre sem válaszolta azt meg.
Kinek segít a forrás?
Egyelőre elég vadregényes pletykákat hallottunk arról is, hogy milyen cégek kapják a gigantikus forrásokat. Az olvasók által elmesélt sztorikról, az állítólag már Seychelle-en ünneplő cégtulajdonosokról szóló vicces történetekről majd akkor tudunk beszámolni, ha a cégregiszter is megerősíti az információinkat.
Nagyon reméljük, hogy a jövőben ugyanis transzparensebb lesz minden, és akkor majd már tény alapon számolhatunk be ezekről, mivel annyira friss minden, még túl sok tranzakció nem valósulhatott meg.
A pályázat által elérhető cégek köréből nem sok mindenkit zárt ki amúgy a kiíró, csak az
illegális tevékenységeket,
a fegyverüzletet,
a dohánykereskedelmet,
a szerencsejátékot,
a pornóipart,
a radioaktív anyagok kereskedelmét,
az azbeszt előállítókat legalábbis akkor, ha 20 százalékot meghalad a végtermék azbeszttartalma,
illetve a kényszermunkát vagy káros gyermekmunkát alkalmazókat.
Mindenki más aspirálhat pénzre, bár az is lehet, hogy az alapkezelők már rég tudják, hogy mire fog menni ez a pénz.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/07/titkolja-az-mfb-hogy-kire-biz-negyszer-50-milliard-forintot | https://web.archive.org/web/20230328163329/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/07/titkolja-az-mfb-hogy-kire-biz-negyszer-50-milliard-forintot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/200-milliard-forintot-bizott-valakikre-az-allami-mfb-de-titok-hogy-ki-a-negy-szerencses-nyertes | Telex | hungarian-news | 2021-05-07 14:17:00 | [
"Jellinek Dániel"
] | [
"Diófa Alapkezelő Zrt.",
"Equilor Befektetési Zrt.",
"Hiventures Zrt.",
"Indotek Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"PortfoLion Capital Partners"
] | [] | [
"átláthatóság",
"hitelezés",
"tőkealap"
] | [] |
52,072 | Tényleg szétszedhetik az Agrárminisztérium műemlék épületét, lefokozták a védettségét | A szakmai tiltakozás sem tudta megmenteni a budapesti Kossuth tér legrégebbi és védett épületét: egy május 6-tól hatályos rendelet végleg szabad utat ad az Agrárminisztérium radikális átalakításához. Szakmai forrásunk szerint ez alapján akár az eredeti ablakkeretek és a díszkapuk is kidobhatók most már. Sokak szerint ez az ügy is azt bizonyítja, hogy a NER nemzetközi trendekkel szembemenő „műemlékpolitikája” szakmai érvekről tudomást sem véve gázol át az épített örökségünk jelentős részén és alakítja azt át a saját kedve szerint. | A 4/2021. (IV. 28.) MvM rendelet több műemlékvédelmi ügyről rendelkezik, köztük az Agrárminisztérium épületének sokak által hónapok óta vitatott átalakításáról is. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Parlamenttel szemközti védett műemléket a tervek szerint legalább felerészben lebonthatják, mélygarázst építenek alá és egy, a bevásárló-központokra jellemző „passzázst” nyitnak benne.
Egy szakmai forrásunk akkor úgy fogalmazott: „érthetetlen, hogy egyáltalán felmerül, hogy egy mélygarázs előnyt élvezzen az 1950 óta a legmagasabb szintű, ún. I. kategóriás védettség alatt álló műemlékkel szemben”. Beszámoltunk arról is hogy az átalakítás ellen közleményben tiltakozott több elismert szakmai szervezet: a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE), a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az MTA Művészettörténeti Bizottsága és az ÓVÁS Egyesület.
Ezúttal maga a kormány készül műemlék-rombolásra, kibelezik az agrárminisztériumot
Úgy tűnik, nem érdemli meg a Kossuth tér legrégebbi és védett épülete, hogy megmaradhasson. December óta tudni lehet, hogy radikális átépítés vár a Parlamenttel szemközti Agrárminisztérium műemlék épületére, és egy januártól hatályos jogszabály jóvoltából most az utolsó akadály is elhárult az épület sokak szerint műemlékrombolással egyenértékű átalakítása elől.
Részleteztük azt is, hogy annak bizonyítására, hogy az Agrárminisztérium javának eldózerolása szakmai szempontból is igazolható, a kormány 2018-ban készíttetett egy ún. értékleltárt, hogy az rögzítse, melyek a mindenképp megőrzendő értékek a műemlékben. Mivel a szakmai dokumentum készítői nem voltak kaphatóak arra, hogy törvényellenesen bonthatóként tüntessék fel az értékes épületrészeket, a megrendelők 2020-ban „felülíratták” a 2018-ban készített korábbi dokumentumot. Az új változat kimondta, hogy amit a kormány akar, az szakmailag is jó.
A farok csóválja a kutyát
Nem szakmai szemmel nézve azt mondhatnánk a mostani rendeletről, hogy mivel többek között az épület védendő részeit is sorolja, esetleg a korábbinál nagyobb védettséget biztosít ezeknek. Csakhogy erről szó sincs – nyilatkozta az Átlátszónak Klaniczay Péter építész, műemléki szakmérnök, aki szerint „ez tulajdonképpen arra jó, hogy ne arról szóljon, amiről kéne, vagyis hogy a védendő épület minden értékes részlete védett, a maga saját és eredeti építőanyagával együtt védett”.
Forrásunk az ügyről így fogalmazott:
„Az Agrárminisztérium korábban egy VK (városképi) minősítésű épület volt, majd a kategóriák egységesítésével a 90-es években műemlék minősítést kapott, amit néhány éve műemlék II. kategóriára változtattak. Ezt követte előbb törvényileg a »védett műemlék« (mint alacsonyabb fokozat) a tavalyi törvénnyel, ahol kimondták, hogy a végleges nyilvántartáshoz ezek értékeit egyenként kell részletezni.
Jól látszik, hogy a lózungok mellett miről van szó: ami konkrétan nincs benne a rendeletben, az nem érték, azt fizikailag nem kötelező megtartani. Vagyis egy ugyanilyen, a térre néző tömegű és hasonló tetőformájú épület lesz, három udvarral, a lépcsőházakkal, a térre néző teremsorral, és mivel egyetlen nyílászáró sincs kiemelve a rendeletben, ezért azok mind, vélhetően a díszkapukkal együtt »repülnek«.
Tehát a rendeletet tulajdonképpen a már engedélyezett tervhez igazították. Vagyis a farok csóválja a kutyát.
Ráadásul a KNEB (Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság) hatáskörébe utalták tavaly egy szerény módosítással az épület megmaradó részén történő olyan kisebb igazításokat (átjáró átalakítása, boltozatának áttörése stb.), amit ők tartanak jónak – már ha értenének is hozzá. Szóval ez az egész egy remekül felépített konspiratív állami akció minden szakmai konszenzus nélkül. A miniszter közvetlen kötelékébe tartozó néhány tucat ember, pedig minden nap kanosszát jár, hogy hogyan sasszézzon a szakmai tisztesség és az állásvesztés réme között. Vélhetően hasonló dolog lesz a Citadellával, hiszen normális körülmények között nem lehetne csak úgy össze-vissza bontogatni az eredeti külső falakat, az erőd jelleg legfőbb meghatározóját.”
Lefokozták az épület védettségét
Az Egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról címet viselő, április végén megjelent új rendelet így fogalmaz:
„3. § (1) Az 1620-24/1951. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Budapest V. kerület, 24891 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15376 törzsszámon és 510 azonosító számon nyilvántartott Földművelésügyi Minisztérium épületének helyet adó ingatlan műemléki védettségét fenntartom, valamint az épület műemléki kategóriába sorolását védett műemlékre módosítom.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a Kossuth Lajos téren képviselt szimbolikája és építése óta tartó folyamatos mezőgazdasági minisztériumi épületként történő használata,
b) a Kossuth Lajos tér részeként a városszövetben elfoglalt helye, monumentalitása, a három belső udvar és az azokat körülölelő szárnyak alkotta geometriával beépített tömege, tagolása, aránya; lépcsőtornyokkal tagolt, részben megmaradt építéskori tetőformája, a Kossuth Lajos tér felőli árkádsora,
c) a Kossuth Lajos téri térfal részeként a historizmus formajegyeit viselő egységes arculatú homlokzati kialakítás és a homlokzatok műformái a Kossuth Lajos téri fő- és a tér közvetlen látványában szerepet játszó oldalhomlokzatokra vonatkozóan,
d) épületrész tekintetében a Kossuth Lajos téri szárny reprezentatív terei, előcsarnok és a két díszlépcsőház.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.”
Mindez annyit jelent, hogy az Agrárminisztérium épületét kiemelten védett műemlékből „védett műemléki” kategóriába sorolták át, azaz lefokozták.
Ezúttal tehát nem került sor védelem-megszüntetésre, mint például a Radetzky-laktanya ügyében. Ugyanakkor ez az átsorolás (visszafokozás) a műemlékes szakma szerint éppúgy jogellenes és megalapozatlan, mint a védettség-megszüntetési gyakorlat.
Mivel a kiemelten védett műemlék esetében nem lenne magyarázható, miért bontják le a műemléket félig, amikor mindenre kiterjed a védettség, ezért sorolták át „sima” védett műemlékké, amelynél már behatárolható, mire is terjed ki a védettség konkrétan. Így az épület bontásra szánt felét ki lehet hagyni a védett elemek (az ún. nevesített műemléki értékek) köréből, pedig ezek ugyanolyan értékesek.
Forrásaink szerint „a kormány ezzel csinál magának felhatalmazást arra, amit tenni akar, így próbál az önkényes és teljesen jogellenes bontásnak jogszerű látszatot adni”.
Fotók: Németh Dániel | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/10/tenyleg-szetszedhetik-az-agrarminiszterium-muemlek-epuletet-lefokoztak-a-vedettseget/#:~:text=T%C3%A9nyleg%20sz%C3%A9tszedhetik%20az%20Agr%C3%A1rminiszt%C3%A9rium | https://web.archive.org/web/20230127014035/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/10/tenyleg-szetszedhetik-az-agrarminiszterium-muemlek-epuletet-lefokoztak-a-vedettseget/#:~:text=T%C3%A9nyleg%20sz%C3%A9tszedhetik%20az%20Agr%C3%A1rminiszt%C3%A9rium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-szetszedhetik-az-agrarminiszterium-muemlek-epuletet-lefokoztak-a-vedettseget | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-10 14:31:00 | [] | [
"Agrárminisztérium"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"műemlékvédelem",
"engedély"
] | [] |
52,073 | Nem mondja meg az MNB cége, hogy hol tartja a milliárdokért vásárolt műalkotásokat | Közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy milyen alkotásokat vásárolt 2020 januárja óta. A cég által kiadott lista szerint jóval több képről és pénzről van szó, mint amennyiről tájékoztatás jelent meg eddig a közbeszerzési értesítőben. A kft. adatközlése szerint összesen 730 műalkotást vettek eddig közel 5 milliárd forintért. Azt azonban nem árulták el kérdésünkre, hogy hol tárolják a műalkotásokat, csupán annyit közölt az ügyvezető, hogy vigyáznak rájuk. | Tavaly ősz elején írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank addig a nyilvánosság előtt kvázi ismeretlen cége, az MNB-Ingatlan Kft. műalkotásokat vásárolt.
Nem is keveset: az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatás szerint az MNB leányvállalata Bak Imre (1939-) Munkácsy- és Kossuth-díjas festő 17 darab alkotását vette meg 165,3 millió forintért 2020 augusztusában. Ezt követően sorra jelentek meg a jegybanki cég műtárgybeszerzéseiről szóló hivatalos tájékoztatások.
Az MNB-Ingatlan Kft. tavaly szeptemberben megvette Lakner László 18 alkotását 148 millióért, októberben Rippl-Rónai József Lengyel Menyhért-portréját, Frey Krisztián 29 festményét és Korniss Dezső 4 alkotását összesen 739 millió forintért.
November elején Maurer Dóra 17 alkotását 233 millióért, november közepén Konok Tamás 42 alkotását 109,4 millió forintért, november végén Reigl Judit négy művét 178,5 millióért és Walter Crane Európa elrablása című festményét 240 millió forintért, decemberben pedig Bortnyik Sándor egy műalkotását szerezték meg 288 millió forintért.
Keserü Ilona öt festményét is megvette az MNB cége 135 millióért
Az MNB-Ingatlan Kft. tavaly kezdett festményeket vásárolni és nemrég tovább bővült a cég gyűjteménye: Keserü Ilona (1933-) Kossuth-díjas festőművész öt alkotását 135 millió forintért vásárolták meg február végén dr. Antal Péter műgyűjtőtől. Ezzel együtt már 2,9 milliárd forint közpénzt költött festményekre az MNB cége tavaly augusztus óta.
A beszerzések 2021-ben is folytatódtak: idén januárban Molnár Vera 14 alkotását vette meg az MNB-leány 107,8 millió forintért, márciusban Hantai Simon 3 és Reigl Judit 4 művét vásárolta meg a cég együttesen 558 millió forintért, áprilisban pedig Keserü Ilona öt festményét vették meg 135 millió forintért. Akkor – a fentebb felsorolt közbeszerzési tájékoztatásokat alapul véve – azt írtuk, hogy 2020. augusztus óta 2,9 milliárd forintot költött műalkotásokra a Nemzeti Bank cége.
Nem mondják meg, hol vannak a műtárgyak
Tavaly júliusban a mutargy.com-on megjelent egy cikk, amely szerint az MNB-Ingatlan Kft. célja egy kortárs művészeti gyűjtemény létrehozása, illetve a vásárlásokkal példát akarnak mutatni más potenciális mecénások számára.
Szeptemberben a Népszava megkérdezte a Nemzeti Bankot, hogy ezt a gyűjteményt a nagyközönség is láthatja-e majd, de a lap érdeklődésére azt közölte az MNB, hogy
„a megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára”.
2021. április 20-án közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től a 2020. január 1. és 2021. április 20. között vásárolt műalkotások listáját azok vételárával és tárolási helyével együtt.
Számos más állami céggel/szervvel ellentétben a cég nem hosszabbította a vírushelyzetre hivatkozva 45 napra a válaszadási határidőt, hanem 10 nap múlva, április 30-án reagált a megkeresésünkre.
Egy táblázatban mellékelték a megvásárolt műalkotások listáját, de azok tárolási helyét nem mondták meg. Azt sem közölték, hogy miért nem mondják meg.
Az alkotások tárolásával kapcsolatban csupán a következőket írta Bozó Péter ügyvezető: „Továbbá tájékoztatom, hogy az MNB-Ingatlan Kft. a beszerzett műalkotásokat, – a végső helyükre történő elhelyezésig – olyan, tárolási helyen őrzi, amely maradéktalanul megfelel a műalkotások megfelelő dokumentálásához, állagának megóvásához, fizikai biztosításához kapcsolódó feltételeknek. A tulajdonos – társadalmi felelősségvállalására is figyelemmel – a festmények tárolása és végső elhelyezése során nagy hangsúlyt fordít a műalkotások művészeti értékének megőrzésére”.
Azt viszont nem közölte Bozó, hogy miért nem teljesítette az adatigénylésünk erre vonatkozó részét, vagyis milyen indokkal nem mondja meg, hol vannak a cég által közpénzből megvett képek.
730 tétel bruttó 4,8 milliárd forintért
Összesen 20 oldalas a lista, amiben az MNB-Ingatlan Kft. az általa 2020 januárja óta vásárolt műalkotásokat sorolja fel. A húszból egy oldal üres, tehát összesen 19 oldalon sorakoznak a tárgyak az alkotók neve szerinti abc-sorrendben.
Ez már önmagában is sok, de gyors és pontos munkára a dokumentum egyáltalán nem alkalmas, ugyanis állami cégektől/szervektől megszokott módon egy szkennelt pdf-ről van szó. Ezt nem kis munka volt kereshető és szerkeszthető formátumú táblázattá alakítani, amiből már könnyű kinyerni az adatokat.
MNB Ingatlan Kft.mutargylista20210430 by atlatszo on Scribd
A táblázatban összesen 730 tétel szerepel, azonban némelyik több részből áll (pl. Major Kamill Vízözön című sorozata 6 darabból), így összesen 794 darab alkotásról van szó. A továbbiakban a tételekkel számolunk, mert azokat vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft., nem az egyes darabokat külön.
A 730 tétel vételára bruttó 4,84 milliárd forint volt. Ez nettó 3,8 milliárd forint, vagyis közel 1 milliárddal több annál, amiről eddig a közbeszerzési értesítő alapján beszámoltunk.
Valami azonban nem stimmel az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott táblázattal, mert bár bruttó vételárat tüntettek fel az összegeknél a fejlécben, egyes alkotásoknál a közbeszerzési értesítőben megjelent nettó árak szerepelnek bruttóként.
Ilyen például Walter Crane Európa elrablása című festménye, ami nettó 240 milliós áron szerepelt az értesítőben, a táblázatban azonban ez az összeg már bruttóként áll mellette. Ugyanez a helyzet Keserü Ilona idén megvett öt festményével, amelyekért a közbeszerzési dokumentum szerint nettó 135 millió forintot fizetett ki Antal Péter műgyűjtőnek az MNB-Ingatlan Kft., de a közadatigénylésünkre kiadott táblázatban már bruttóként tüntették fel ezt az összeget.
A lista szerint a Nemzeti Bank leánycége a legtöbb pénzt Korniss Dezső alkotásaira költötte: a festő 17 művéért összesen 706 millió forintot fizettek. Direkt nem írtam, hogy nettóban vagy bruttóban, mert ez az MNB-Ingatlan Kft. adatszolgáltatása alapján sajnos nem egyértelmű.
Az egy műalkotásra kiadott legnagyobb összeg 286 millió forint volt, amelyet Bortnyik Sándor Kossuth-díjas festő Mértani formák a térben című alkotására költött a jegybank cége. A legtöbbet pedig Gross Arnold műveiből vettek: a Kossuth-díjas grafikus alkotásaiból összesen 100 tételt vásároltak.
Sok tétel nem szerepel a közbeszerzési értesítőben
Az eddigi cikkeinkben szereplő számok (nettó 2,9 milliárd) és a táblázatban olvasható összeg (bruttó 4,8 milliárd) közötti eltérés egyik oka az, hogy egy megjelent hirdetményt sajnos nem szúrtunk ki tavaly, csak augusztus óta követjük figyelemmel az MNB-Ingatlan Kft. festményvásárlásait. A lista egyik jelentős tétele, Fajó János 45 alkotásának beszerzése nettó 350 millió forintért pedig már 2020 márciusában megjelent a közbeszerzési értesítőben.
Viszont első ránézésre is több olyan művész szerepel a táblázatban, akinek neve nem ismerős a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményekből. Az alkotók nevére egyesével rákeresve kiderül, hogy az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott táblázatban lévő vásárlások közül sokról tényleg nem jelent meg hivatalos tájékoztatás.
A listán szerepel, de a közbeszerzési adatbázisban nem:
Almásy Aladár grafikus/festő 44 alkotás, 52 millió forint
Bullás József festő 20 alkotás, 32 millió forint
Csáki Róbert festő 36 alkotás, 84,5 millió forint
Csató József festő 12 alkotás, 16 millió forint
Egry József festő 1 alkotás, 40 millió forint
Ernszt András festő 22 alkotás, 17 millió forint
Ferenczy Károly festő 1 alkotás, 20 millió forint
Gellér B. István képzőművész 27 alkotás, 66 millió forint
Gross Arnold grafikus 100 alkotás, 30 millió forint
Hajdú Kinga festő 8 alkotás, 11,9 millió forint
Hencze Tamás festő 26 alkotás, 96,4 millió forint
Jovánovics György szobrász 3 alkotás, 3,9 millió forint
Jovanovics Tamás festő 6 alkotás, 12,2 millió forint
Kmetty János festő 1 alkotás, 15 millió forint
Kóródi Zsuzsanna üvegművész 20 alkotás, 40 millió forint
Lantos Ferenc festő 27 alkotás, 47,5 millió forint
Major Kamill festő 30 alkotás, 103 millió forint
Nádler István festő 13 alkotás 80 millió forint
Nemes Márton festő 12 alkotás 22,7 millió forint
Polgár Rózsa textilművész 5 alkotás, 41 millió forint
Somody Péter festő 18 alkotás, 22,8 millió forint
Szabados Árpád festő 40 alkotás, 48 millió forint
Szinyova Gergő festő 20 alkotás, 29 millió forint
Szirtes János képzőművész 12 alkotás, 15 millió forint
Szőnyi István festő 1 alkotás, 40 millió forint
További érdekesség, hogy az MNB cége a közbeszerzési értesítő szerint Keserü Ilonának csupán 5 alkotását vásárolta meg idén februárban, a táblázatuk szerint azonban tavaly júliusban már vettek 7 Keserü-képet 120,5 millió forintért.
Hasonló a helyzet Korniss Dezsővel is: a közbeszerzési értesítőben csak a művész 4 festményének megvásárlása jelent meg, az MNB-Ingatlan Kft. táblázata szerint azonban további 13-at is vettek 246 millió forintért.
Összesen tehát 347 tétel 903,4 millió forint értékű beszerzéséről nem számolt be az MNB-Ingatlan Kft. a közbeszerzési értesítőben, csak az adatigénylésünkből derültek ki ezek a vásárlások.
Szeretjük egyébként a művészeti témákat: 2016-ban másfél év pereskedés után számoltunk be arról, hogy a Szépművészeti Múzeum 10 értékes, összesen 292,5 millió forint értékű antik festményt adott kölcsön képenként havi 15 ezer forintért a TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cégének, amely a műalkotásokat abban az V. kerületi lakásban tárolta, ahol gyakran feltűnt Habony Árpád és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérelt az ötödik kerületi önkormányzattól.
A bíróság jogerős döntése nyomán a Szépművészeti Múzeum végre kiadta az Átlátszónak a sokáig titkolt adatot, hogy hol is tárolta a múzeumból kölcsönzött nagy értékű műkincseket az Andy Vajna-féle TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cége. az V. kerületi lakásban, ahol gyakran feltűnik Habony Árpád, és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérel az ötödik kerületi önkormányzattól. Másfél évig pereskedtünk a Szépművészeti Múzeummal a címért.
Adatkonvertálás és vizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: az MNB-Ingatlan Kft. által megvásárolt négy alkotás (Bak Imre: Ön-arc-kép I., Molnár Vera: Electra, Judit Reigl: Outburst, Lakner László: Cím nélkül – Kreisen) | https://atlatszo.hu/2021/05/10/nem-mondja-meg-az-mnb-cege-hogy-hol-tartja-a-milliardokert-vasarolt-mualkotasokat/ | https://web.archive.org/web/20220706211844/https://atlatszo.hu/2021/05/10/nem-mondja-meg-az-mnb-cege-hogy-hol-tartja-a-milliardokert-vasarolt-mualkotasokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-mondja-meg-az-mnb-cege-hogy-hol-tartja-a-milliardokert-vasarolt-mualkotasokat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-10 14:39:19 | [] | [
"MNB Ingatlan Kft."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"adatigénylés"
] | [] |
52,074 | Milliárdos lett Rogán Cecília békásmegyeri panelba bejelentett üzleti partnere | A Magno Studio Kft. a semmiből érkezett meg a kormányközeli üzletek közelébe. A társaság 2016-ban még csak 30 millió forintos nyereséget termelt, tavaly már több mint 1 milliárd forintot. | Nemhogy haladékot nem kért beszámolója leadására, de idő előtt közölte 2020-es számait a Magno Studio Kft. Ezekből kiderül, hogy a tulajdonos, Horváth László a válság évében milliárdossá lépett elő.
A Magno Studio Kft. egy papíron 4 főt foglalkoztató cég. Először úgy került be a hírekbe, hogy az Átlátszó megírta, ők is részesülnek a propagandaköltségekből. A Stop Soros kampányból például a lap szerint majdnem 700 millió forintot kaptak, a 2018-as választás előtt pedig csaknem 4 milliárd forintot.
A cégről ezután sokan próbáltak részleteket kideríteni, jórészt sikertelenül. Annyit sikerült megtudni róla, hogy a tulajdonosa egy bizonyos Horváth László, aki egy békásmegyeri panelba van bejelentve. Egy másik fontos információ pedig a hvg.hu adatkérése nyomán derült ki. Lapunk a Rogán Cecíliához köthető fitneszrendezvények után érdeklődött az egyik állami szponzornál, az MVM-nél, amely el is küldte a vonatkozó szerződéseket. Ebből látszott, hogy a rendezvényekre szánt szponzorpénzt nem Rogán Cecíliáék cége kapta, hanem szervezőként a Magno Studió Kft. A Magno Studio Kft. szervezte tehát a Rogán Cecília-féle fitneszrendezvényeket.
Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azt nem tudni, az viszont tény, hogy a cég a semmiből érkezett meg a propagandapénzekhez, utána nem sokkal pedig az derült ki róla, hogy a propagandaminiszter – ma már csak volt – feleségének rendezvényei is éppen őket kérték fel egy igen fontos feladatra.
Hogy miért épp a Magno Studio Kft.-t választották partnernek, Rogán Antal azt mondta, a magyar kormány összes kampányát egy ügynökség szervezi, akik szabadon választhatják meg, hogy milyen alvállalkozókkal dolgoznak. Azt is hozzátette, ő még sosem járt a cégnél, azt pedig a kérdéses ügynökség tudja megmondani, miért pont ez a céget foglalkoztatják.
Ez azóta sem derült ki, az viszont igen, hogy a Magno Studio Kft. szárnyalása tovább folytatódott a válság évében, sőt, tavaly rekorderedményt ért el: a 2019-es 170 milliós nyereség 2020-ban 1,142 milliárd forintra duzzadt. A pénzt Horváth úgy, ahogy volt, fel is vette osztalékként. Egészen pontosan 1,14 milliárd forintot.
Íme a cég elmúlt évekbeli fejlődése:
Ahogy a számokból látható, a cég 2016-ban még mindössze 30 millió forint profitot termelt, ez lett több mint 1 milliárd forint 2020-ban. Ez 37,5-szeres emelkedést jelent. A bevétel hasonlóan kilőtt, a 2016-os 2,5 milliárd forintból 2020-ban 16,5 milliárd forintra.
A beszámolóban kitérnek a vírushelyzetre is, erről a cég azt írja: "A Covid–19 koronavírus-világjárvány okozta helyzet a Magno Studio Kft. gazdálkodására is hatást gyakorol, de az a gazdálkodás folytatásával kapcsolatban lényeges ismert bizonytalanságot nem jelent." | https://hvg.hu/kkv/20210511_magno_studio_beszamolo | https://web.archive.org/web/20220520063213/https://hvg.hu/kkv/20210511_magno_studio_beszamolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-lett-rogan-cecilia-bekasmegyeri-panelba-bejelentett-uzleti-partnere | HVG | hungarian-news | 2021-05-11 12:01:58 | [
"Horváth László",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília"
] | [
"Magno Studio Kft."
] | [] | [
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,075 | Maguknak osztották az uniós pénzeket a Fidesz-közeli civilek Siófokon | A TOP-os pályázatok úgynevezett szoft fejezetében található CLLD-támogatások elnyeréséhez szükség van egy ernyőszervezetre helyi civil szervezetekből, helyi vállalkozókból, s abban a helyi önkormányzatnak is alapító tagnak kell lennie. Siófokon minden klappolt. Csakhogy – és erre nyilván az uniós kiírók nem gondoltak, mert arrafelé nem úgy gondolkodnak, mint a magyar ugaron – itt ezt úgy sikerült összerakni, hogy mindenki fideszes vagy »közeli« legyen: az alapítók, a bírálók, a nyertesek.” | Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. április 8-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
„A Fidesz az apróért is lehajol, nemcsak a százmilliókat és milliárdokat, hanem a tízmillió forintokat is igyekszik a hozzá közel állók zsebébe juttatni” – mondta a Narancsnak a 2019-es ügyet a parlamentben nyilvánosságra hozó jobbikos országgyűlési képviselő, Potocskáné Kőrösi Anita, az ellenzéki párt siófoki szervezetének alelnöke.
„Hogy hogyan lesz lenyúlás egy nemes célból – kezdte Potocskáné Kőrösi Anita, aki a 2018-as országgyűlési képviselővé választása előtt a város alpolgármestere volt –, erre jó példa a siófoki civilpénz-osztás, amely nyilván nem egyedi jelenség az országban. Az Európai Unióban, ha közösségfejlesztésről van szó, bevett gyakorlat, hogy azokról a pályázati támogatásokról, amelyeket civil szervezeteknek szánnak, helyben döntenek. Magyarországon azonban, a NER-ben ezt is »meghekkelik«: a pályázati pénz végül ebben az esetben is fideszes oligarchák zsebében köt ki. A TOP-os pályázatok úgynevezett szoft fejezetében található CLLD-támogatások elnyeréséhez szükség van egy ernyőszervezetre helyi civil szervezetekből, helyi vállalkozókból, s abban a helyi önkormányzatnak is alapító tagnak kell lennie. Siófokon minden klappolt. Csakhogy – és erre nyilván az uniós kiírók nem gondoltak, mert arrafelé nem úgy gondolkodnak, mint a magyar ugaron – itt ezt
úgy sikerült összerakni, hogy mindenki fideszes vagy »közeli« legyen: az alapítók, a bírálók, a nyertesek.”
Potocskáné alpolgármestersége idején létrehoztak egy civil-kerekasztalt a városban aktívan tevékenykedő civil szervezetek részvételével. E kerekasztalt aztán egyetlen alkalommal sem tájékoztatta a több százmillió forintnyi uniós forrás lehívására létrejött Siófok Holnap Egyesület arról, hogy nemcsak a városi önkormányzat által évente egyszer kiírt civiltámogatási alapra pályázhatnak, hanem erre az uniós forrásra is.
Míg a város 2019-ben 18, tavaly 15 millió forintos támogatási alapot hirdetett meg, addig a Siófok Holnap Egyesület csak 2019-ben három körben összesen 70 millió forintnyi uniós pénzt tudott szétosztani; továbbá míg a városi civil alapra 51 egyesület vagy alapítvány adott be kérelmet, a 70 millió forint csupán tucatnyi egyesület között oszlott meg.
„Azért szólaltam fel a parlamentben, hogy felhívjam a hazai, de akár az uniós közvélemény figyelmét is arra, hogy a Fidesz-közeliek ezt a pénzt is lenyúlják azok elől, akiknek eredetileg szánták az uniós kiírók. Keresem a lehetőségét annak, hogy erre a gyakorlatra az uniós támogatások felhasználását ellenőrző szervek is felfigyeljenek” – mondta lapunknak a jobbikos országgyűlési képviselő.
Mindenki közel van
„A CLLD (Community Led Local Development = közösségi irányítású helyi fejlesztés) – olvasható az egyesület honlapján – egy speciális, az Európai Unióban bevált módszertanra épülő városi közösségfejlesztési program. A program tervezését és megvalósítását egy városi civil, vállalkozó és önkormányzati szereplőkből álló, erre a célra létrehozott szervezet – a Siófok Holnap Egyesület – koordinálja. A program lényege, hogy közel 400 millió forintos támogatási keretet biztosít a város közösségi, kulturális és sportéletének élénkítésére. A program egyik legérdekesebb része az úgynevezett kulcsprojekt, amelyre a támogatási keret 40 százaléka használható fel, a fennmaradó összeggel kiegészítő városi közösségi programok támogathatók.”
Az egyesület 2016-ban alakult azzal a fő céllal, hogy épüljön új civil közösségi ház Siófokon a korábbi „teremmozi” épületének lebontása után. E beruházásra 135 millió forintot nyert a város ugyanazon a pályázaton, amelyen az ezzel együtt több év alatt kiosztható 400 milliós keretet is jóváhagyták. A tervek elkészültek – olvasható a város honlapján –, ám az építkezés nem kezdődött meg.
A 2019 októberében felállt új képviselő-testület a beruházás várható több százmilliós értéke miatt új helyszínt jelölt ki, mert úgy döntött, nem új épületet emel, hanem az egykori könyvtár épületét újítja fel a megítélt 135 millió forintból. Mindez a helyi civilek egyetértésével történt. A CLLD-program pénzeinek fennmaradó 60 százaléka azonban nem e beruházásra, hanem helyi egyesületek támogatására ment – ennek a 2019-es szétosztását bírálta az ellenzéki parlamenti képviselő is.
A Siófok Holnap bírálóbizottsága a 2019-es támogatásosztás idején a következő tagokból állt: Szajcz Adrián korábbi siófoki Fidesz-frakcióvezető, aki miután 2019 októberében alulmaradt siófoki körzetében a győztes Becsülettel Siófokért Egyesület jelöltjével szemben, a Somogy Megyei Önkormányzat alelnöke lett; Szalai István korábbi helyi Fidesz-elnök és korábbi önkormányzati képviselő; Takács Józsefné, a Foki-hegyi Egyesület delegáltja – ezen egyesület ügyvivője az imént említett Szalai István volt a kérdéses időszakban; Zsolnay Csaba nyomdaipari vállalkozó, aki a Fidesz képviselőjelöltje volt 2019 októberében, de ő is alulmaradt a választáson; Varga Tamás, az elhíresült Balaton-parti Petőfi sétányon érdekeltségekkel rendelkező vállalkozó, akit Siófokon szintén Fidesz-közelinek ismernek. Az egyesület elnöksége csaknem azonos volt a fenti névsorral.
A Narancs közérdekű adatigényléssel fordult a Siófok Holnap Egyesülethez, kérve egyebek között a pályázók és a támogatásban részesültek listáját. Az egyesület elnöke, Takács Józsefné minden kérdésünkre részletes választ adott.
Jókor, jó helyen
2019-ben három körben összesen valamivel több mint 70 millió forintot osztottak szét; a tucatnyi különböző nyertes közül négy a bírálóbizottság egyik tagjához, a korábbi városi Fidesz-elnökhöz, Szalai Istvánhoz köthető. A kormányközeli KESMA-sajtóbirodalomhoz tartozó Somogy megyei napilap 2019. év elején Szalait választotta az év emberének, amelynek nyomán Siófok város havilapja, a Siófoki Hírek egyebek között ezt írta róla: „Hosszú évek óta kiemelkedően aktív a civil életben Szalai István. Jelenleg a Siófoki Kosársuli és a Kiliti Pillangó Óvodáért Egyesület elnöke, a Balatonkiliti Református Egyházközség presbitere és a Foki-hegyi, valamint a Kikerics Egyesület ügyvivője.” Ezek közül csak a református egyházközség nem nyert támogatást – igaz, nem is indult a pályázaton. A négy, Szalaihoz köthető szervezetnek összesen 29 millió forintos támogatást jutott. (Lásd még A fő nyertes című keretes anyagunkat.)
Szalai István átveszi Az év somogyi embere díjat Lengyel Jánostól, a Somogyi Hírlap főszerkesztőjétől
Fotó: Witzmann Mihály Facebook-oldala
Pályázott és nyert egy olyan egyesület is (még ha csak 1 millió 45 ezer forintot is), amelyben érintett volt a Siófok Holnap egy másik tisztségviselője. Továbbá a vízi sportban érdekelt Patriot SE összesen 12,8 millió forinthoz jutott; e szervezet elnökének neve is felbukkan a Siófok Holnap tisztségviselőinek sorában. Ez így már csaknem 43 millió – a kiosztott 70 millióból.
A nyertes egyesületek előszeretettel jelölték meg céljukként az egészségmegőrzést, az egészséges életmód népszerűsítését, más a „környezeti fenntarthatóság fejlesztését”, vagy éppen a vízi sportok népszerűsítését tűzte ki, de olyan is akadt, amely a „húsos som fajtabejegyzéséhez”, vagy éppen zongorabeszerzéshez kért és kapott támogatást. Ahogyan Takács Józsefné írta, „az eddig benyújtott pályázatok közül egyet sem utasítottunk el, versenyhelyzet legnagyobb sajnálatunkra nem alakult ki”.
Azt is kérdeztük Takács Józsefnétől, miért élhettek ilyen kevesen a kecsegtető támogatási lehetőséggel, valamint hogy meghirdették-e széles körben a pályázati lehetőségeket? „Ez a program nem a civil szervezetek általános anyagi támogatását célozza – válaszolta az egyesületi elnök –, hanem a város sport-, illetve kulturális életét a stratégiában meghatározott célok szerint segítő projektek létrehozását. A program helyi közösségi fejlesztési stratégiáját mintegy fél év participatív tervezési folyamat előzte meg, amelynek során a város kulturális és sportéletének jelentősebb és aktívabb civil szervezeti szereplőivel személyesen konzultáltunk. A program célja az így kialakított stratégia végrehajtása, és nem a városi civil szervezetek általános anyagi támogatása.”
A nyertesek esetleges összeférhetetlenségéről ezt írta: „Az összeférhetetlen pályázatok nem tiltottak, mivel az önkormányzatok pályázhatnak a források 40 százalékát kitevő kulcsprojektre, illetve a döntőbizottsági munkára felkért aktív szervezetektől sem várható el, hogy kimaradjanak a program végrehajtásából. Ilyen esetben az érdekelt képviselők kimaradnak a kapcsolódó vitából és döntéshozatalból.” A válaszból megtudhattuk azt is, hogy a Siófok Holnap négyfős munkaszervezettel indult, 2021-ben hárman maradtak. A munkaszervezet vezetője havi bruttó 180 ezer, a kérelemkezelési referens 240 ezer, a pénzügyi ügyintéző 150 ezer forint megbízási díjat kap.
Észrevétlenül
A CLLD-forrásra amúgy elsőként még csak nem is a fideszesek figyeltek föl, hanem a Siófok Városért Egyesület aktivistái. E szervezet a járványidőszak előtt minden vasárnap ingyenes ételosztást szervezett a helybéli rászorulóknak, s tagjai közül többen is alapító tagjai annak a Becsülettel Siófokért Egyesületnek, amely a 2019. októberi önkormányzati választáson alaposan elverte a helyi Fideszt: színeiben Lengyel Róbert nyerte a polgármester-választást, s további hét képviselője került be a képviselő-testületbe a négy kormánypárti mellett.
„2016-ban a pályázati figyelőben fedeztük fel a CLLD-s pályázati lehetőséget – mondta a Narancsnak Havasi Gábor, a Siófok Városért Egyesület elnöke –, megkerestem több civil szervezeti vezetőt, majd amikor a pályázati lehetőség az akkor fideszes többségű városi képviselő-testület elé került, az Szajcz Adrián fideszes frakcióvezetőt jelölte ki témafelelősnek.
Több civil szervezet nevében jeleztük neki, szeretnénk részt venni az uniós pályázatra alakuló Siófok Holnap Egyesületben. Először azt válaszolta, hogy egyelőre nem lehet csatlakozni, később pedig a frakcióvezetőt már nem tudtuk elérni egyszer sem.
Vártunk, többek között arra, hogy a civil-kerekasztalon majd tájékoztatást kapunk, de hiába.”
Olyannyira nem tudtak semmiről, hogy Havasiék csak akkor fedezték fel az interneten a Siófok Holnap új weboldalát az időközben már kiosztott pályázati pénzekkel, amikor a civil háznak kerestek új helyszínt. Megtalálták a Siófok Holnap 2017 óta működő Facebook-oldalát is, amelynek jelen pillanatban is csupán 10 követője és kedvelője van egyetlen lájk vagy megosztás nélkül – mintha az észrevétlenség lenne a legfőbb cél. A 2016–2017-es előkészületek során még bevontak számos helyi civil szervezetet, különféle munkacsoportok alakultak, aztán abbamaradtak a tájékoztatók a régi honlapon. A városi civil-kerekasztali összejövetelek mindegyikén jelen volt Havasi Gábor, de az elmúlt évek során egyszer sem volt a civil-kerekasztal témája a Siófok Holnap-féle lehetőség.
A két veszélyhelyzet között, 2020 júliusában ült össze újra Siófokon a civil-kerekasztal: és ekkor szembesültek azzal a városi egyesületek képviselői, hogy míg a város az előző évi 18 milliós civiltámogatási keretét kénytelen volt 15 millióra csökkenteni, addig a Siófok Holnap Egyesület ennek majdnem az ötszörösét osztotta szét uniós támogatásból úgy, hogy arról csak nagyon kevesen tudtak.
A fő nyertes
Szalai István 2014 és 2019 között már nem volt önkormányzati képviselő – előtte két ciklusban ült a városi testületben a Fidesz színeiben –, de előbb részt vett az uniós támogatásra pályázó egyesületi ernyőszervezet 2016-os megalakításában két, általa képviselt civil szervezettel, majd bekerült az elnökségbe és a pályázatokat elbíráló bizottságba is.
Helyi forrásaink szerint 2019 elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz Szalait indítja a független Lengyel Róbert polgármester kihívójaként. Végül mégsem ő lett a jelölt, hanem Gruber Attila korábbi ausztráliai nagykövet. Szalai másodjára maradt le e lehetőségről, hiszen a 2014-es választások előtt is szóba került a neve polgármesterjelöltként, de aztán inkább az akkor már 20 éve regnáló Balázs Árpádot indította újra a Fidesz (vesztére, mert Balázs kétharmados vereséget szenvedett el Lengyeltől). Szalai rövid életű helyi Fidesz-elnökségének legemlékezetesebb epizódja az volt, hogy a 2014-es helyhatósági kampányban az általa és a helyi KDNP-elnök által jegyzett, Lengyel Róbertet lejárató kampányújságcikk miatt sérelemdíjat kellett fizetnie, és sajtóközleményekben elismerni, hogy „hivatkozott állításunk semmiféle bizonyítható valóságalappal nem rendelkezik”.
Siófoki forrásaink szerint 2019 elején, még a fideszes városházi többség idején a helyi civiltámogatás szétosztásakor szintén Szalai érdekeltségei jártak a legjobban: akkor 2,2 milliót vittek el a 18 millióból. Az új testületi többség idején, 2020-ban viszont már csak az átlagosnak mondható 100, illetve 155 ezer forint támogatáshoz jutottak a Szalai-féle szervezetek is.
Az érem másik oldala
A siófoki önkormányzat a 2019. októberi választások után a képviselő-testületből kikerülő fideszes Szajcz Adrián helyére Nagy Gábor alpolgármestert delegálta a Siófok Holnap Egyesületbe. Most is vannak futó civilpályázatok az egyesület honlapján, ezért megkerestük Nagy Gábort azzal, hogy az ő delegálásával garantált-e a pályázatok átláthatósága? Az alpolgármester szerint „a 2. körben, 2021 februárjában a civil szervezeteink kaptak értesítést a pályázati lehetőségekről. Arra két válasz érkezett. Az volt a véleményük, hogy bonyolult a pályázati kiírás, így nehéz a részvétel.” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/maguknak-osztottak-az-unios-penzeket-a-fidesz-kozeli-civilek-siofokon-238166 | https://web.archive.org/web/20230131202547/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/maguknak-osztottak-az-unios-penzeket-a-fidesz-kozeli-civilek-siofokon-238166 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maguknak-osztottak-az-unios-penzeket-a-fidesz-kozeli-civilek-siofokon | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-05-11 15:18:06 | [
"Szajcz Adrián",
"Szalai István",
"Varga Tamás (Siófok)",
"Zsolnay Csaba"
] | [
"Siófok Holnap Egyesület"
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"EU",
"klientúra"
] | [] |
52,076 | Közel 10 milliárd forint EU-s pénzből fejleszti Mészáros Lőrinc cége a bicskei vasútállomást | MEGOSZTÁS
Tumblr Twitter Email
SZERZŐ
ERDÉLYI KATALIN
2021. 05. 11.
Módosítás2021. 05. 11.
KAPCSOLÓDÓ
8,3 helyett 9,5 milliárd forintért dolgozik Budapesten Mészárosék vasútépítő cége
A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél
75 milliárdos vasútépítési tendert nyert Mészáros Lőrinc cége
Mészáros Lőrinc cége beszállt a konzorciumba, a kormány milliárdokkal emelte meg a dél-balatoni vasútvonal felújításának költségét
31 helyett 51 milliárdba fog kerülni a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal felújítása
ÁTLÁTSZÓ BLOG
Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba!
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és a Mészáros Lőrinc testvérének tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. is. | Tavaly augusztusban írt ki közbeszerzést az állami tulajdonban lévő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) azzal a címmel, hogy Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása, a pályaudvar és a közösségi közlekedés fejlesztése, kapcsolódó létesítményeik kivitelezése és tervezése.
Az ajánlattételi határidő 2020 októbere volt, de az eredmény csak most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Három cég, a V-Híd Zrt., a Strabag Építő Kft. és a Dömper Kft. pályázott a munkára, és közülük a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd kapta a megbízást.
A NIF előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a beruházást, amit a nyertes V-Híd Zrt. nettó 9,9 milliárd forintért fog elvégezni.
Ez volt a legkedvezőbb ajánlat, ugyanis az összegzés szerint a Strabag Építő Kft. nettó 10,7 milliárd forintért, a Dömper Kft. pedig nettó 11,1 milliárdért vállalta volna a megbízást.
A tender leírásából kiolvasható, hogy a munkálatok 29 hónapig, vagyis nagyjából 2,5 évig fognak tartani. A V-Híd Zrt. feladata elkészíteni a kiviteli terveket, emellett több út át- illetve kiépítése, 8 állásos busz- és 136 férőhelyes P+R-parkoló kialakítása, egy vasúti felüljáró felújítása, támfal építése, egy körforgalom létesítése, gyalogos- és kerékpárút építése, a vasúti gyalogos aluljáró meghosszabbítása, valamint közmű, közvilágítás és vasúti rakodórámpa kialakítása.
Az ajánlatok összegzéséből az is kiderül, hogy a feladatra való alkalmasságát igazolandó a V-Híd Zrt. a Mészáros és Mészáros Kft., a Duna Aszfalt Zrt. és a Híd-Tám Kft. erőforrásaira is támaszkodott, utóbbi kettő pedig alvállalkozóként közre is fog működni a kivitelezésben.
Az pedig a tender leírásában és a NIF honlapján is olvasható, hogy a bicskei vasútállomás fejlesztése az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretén belül és teljes egészében az Európai Uniótól érkező pénzből valósul meg. Vagyis a korábbi trend folytatódik: újabb uniós forrásokat kap Mészáros Lőrinc egyik cége.
Túlnyomórészt uniós forrásokból gazdagodtak Mészáros Lőrinc családi cégei az elmúlt hét évben
A közbeszerzési dokumentumok szerint Mészáros Lőrincék különböző cégei 2017 végéig összesen 476 milliárd forint értékű tendert nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint európai uniós forrás volt. Közben Orbán Viktor folyamatosan az EU ellen kampányolt, és többször nyilatkozta, hogy nem az uniós támogatások pörgetik a magyar gazdaságot.
Miniszteres gépavató
A bicskei tendert elnyerő V-Híd Zrt.-t 2015-ben alapította Bessenyei István, majd 2016 decemberétől Sárváry István kezében volt, akiről a Magyar Nemzet 2017-ben megírta, hogy L. Simon László volt kulturális államtitkárnak a bizalmasa. A cég 2018-ban került Mészáros Lőrinc tulajdonába, és ez meglátszik a forgalmán is.
2016-ban a V-Híd éves nettó árbevétele 1,9 milliárd forint volt, 2017-ben már 23,8 milliárd, 2018-ban 46,9 milliárd, 2019-ben pedig 33,7 milliárd forint. Ennek megfelelően az adózott eredménye, vagyis a kitermelt haszon is szépen növekedett: a 2016-os 319 millióról 2017-ben 1,4 milliárdra nőtt, majd 2018-ban 5,3 milliárd, 2019-ben pedig 5,8 milliárd forint lett. A 2020-as mérleget még nem tették közzé, de vélhetően tavaly sem volt okuk panaszra.
Szeptemberben például, a cég 5 éves születésnapi ünnepségén felavatták azt az újonnan vásárolt, 45 méter hosszú és 210 tonnás vasútépítő szerkezetet (SMD-80/UVP 2002-es vágányépítő és -átépítő géplánc), amelyből csak 3 van egész Európában. Az erről beszámoló Magyar Építők-cikk rögtön a bevezetőben leszögezi, hogy a V-Híd a jövőben rengeteg megbízást fog kapni.
„A vásárlással immár minden vasútépítési feladat ellátására képes magyar vállalat és társai a következő években csak Magyarországon ötezer milliárd forintnyi vasúti és közúti beruházást végezhetnek el” – olvasható a kormányközeli lap cikkében.
Állami megbízást persze eddig is bőségesen kapott a vállalkozás: az R-Korddal közösen például a tervezett 69 helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, de a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik. Alvállalkozóként szintén érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél. Októberben pedig beszámoltunk róla, hogy ez a cég építi a Lázár János által megálmodott Szeged-Szabadka gyorsvasút hazai szakaszát 45 milliárd forintért.
A tavaly szeptemberi debreceni gépavatón egyébként nem akárkik tették tiszteletüket: Mészáros Lőrinc cégtulajdonos mellett megjelent és beszédet mondott Szijjártó Péter külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, továbbá jelen volt Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő is.
Mészáros testvére és Szíjj László
A bicskei állomás munkálataiban alvállalkozóként dolgozó két cég is NER-közeli.
A Duna Aszfalt Zrt. tulajdonosa Szíjj László, akinek luxusjachtján tavaly nyáron Szijjártó Péter nyaralt az Adrián, nemrég pedig a korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is használt magánrepülővel ment Zürichbe. Szíjj az első Orbán-kormány idején kezdett közpénzből gazdagodni, és a Duna Aszfalt az elmúlt években sorra nyeri a közbeszerzéseket. 2019 márciusában a róla szóló portrécikkünkben részletesen bemutattuk, hogy Szíjj néhány év alatt a NER-hez kapcsolódó gazdasági birodalom egyik meghatározó tagja lett.
Tavaly összesítettük, hogy a Duna Aszfalt 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1 052 000 000 000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt.
A 2020 szeptemberében kft.-ből zrt.-vé alakult cég évi nettó árbevétele 2017-ben 75,6 milliárd forint, 2018-ban 129,5 milliárd, 2019-ben 157,4 milliárd forint, 2020-ban pedig szeptember végéig 132 milliárd forint lett. Az adózott eredményei is szépen nőttek: a 2016-os 11,1 milliárd forintos haszon 2017-ben és 2018-ban 18,5–18,7 milliárd, 2019-ben már 24,3 milliárd, 2020-ban pedig csak a szeptemberi cégformaváltásig 19,8 milliárd forint lett.
A Duna Aszfalt egyik legutóbbi gigantikus állami megbízása az új Duna-híd építése Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A megrendelő ebben az esetben is a NIF, ami a bicskei állomáshoz hasonlóan előzetesen jóval olcsóbbra becsülte a munkálatokat: a hídépítésnél „csak” 80 milliárdra számítottak.
Hivatalos: Szíjj László Duna Aszfaltja nettó 92 milliárd forintért építheti meg az új Duna-hidat
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cége tovább gyarapodhat egy újabb állami megbízásnak köszönhetően. A Duna Aszfalt építheti ugyanis az új Duna-hidat Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A NIF „csak” 80 milliárdra becsülte a költségeket.
A bicskei projekt másik alvállalkozója a Híd-Tám Kft., amelynek tulajdonosa 2016 tavasza óta Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. A cégnek jót tett a tulajdonosváltás: éves forgalma 2016-ban még csak 712 millió forint volt, 2017-ben viszont már 2,7 milliárd, 2018-ban 5,8 milliárd, 2019-ben pedig 4,2 milliárd forint lett. Az adózott eredménye is megsokszorozódott: a 2016-os 61 millió forintnyi haszon 2017-ben 252 millióra ugrott, majd 2018-ban kicsit visszaesett 221 millióra, de 2019-ben már 417,5 millió forint lett.
Ahogy az megszokott, a gazdasági sikerekhez jelentősen hozzájárulnak az állami megbízások a Híd-Tám esetében is. A cég többek között a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljárójának befejezésére kapott 2,4 milliárd forintot, de Bács-Kiskun megyében és a Balaton mellett is épített egy hidat. A cég részt vehet a Püspökladány és Ebes közötti vasúti szakasz 74,9 milliárdos felújításában, de alvállalkozóként a Budapest-Belgrád vasútvonalon is dolgoznak majd. Nemrég pedig arról írtunk, hogy a Híd-Tám 2,5 milliárdért fejlesztheti a Lillafüredi Állami Erdei Vasutat.
Mészáros Lőrinc testvérének cége 2,5 milliárdért fejlesztheti a Lillafüredi Állami Erdei Vasutat
Behúzta a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztésének kivitelezésére kiírt állami tendert a Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Mészáros János cége. Mészáros Lőrinc testvérének vállalkozása adta a legkedvezőbb ajánlatot, így a többi pályázatot érdemben nem is vizsgálták. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a beruházást.
A bicskei vasútállomásnál egyébként feltűnik egy harmadik Mészáros-cég is: az aluljáró tervezésére kiírt NIF-közbeszerzést a Kontúr Csoport Tervező Kft. és a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft. párosa nyerte el március elején nettó 170 millió forintért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kósa Lajos, Mészáros Lőrinc, Szijjártó Péter és Palkovics László a V-Híd Zrt. új gépének avatásán Debrecenben 2020. szeptember 18-án. (fotó: Szijjártó Péter/Facebook) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/11/kozel-10-milliard-forint-eu-s-penzbol-fejleszti-meszaros-lorinc-cege-a-bicskei-vasutallomast/ | https://web.archive.org/web/20221204082213/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/11/kozel-10-milliard-forint-eu-s-penzbol-fejleszti-meszaros-lorinc-cege-a-bicskei-vasutallomast/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-10-milliard-forint-eu-s-penzbol-fejleszti-meszaros-lorinc-cege-a-bicskei-vasutallomast | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-11 19:02:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Híd-Tám Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Bicske",
"Fejér megye"
] | [
"közbeszerzés",
"EU",
"közlekedés",
"klientúra"
] | [] |
52,077 | A rendőrség szerint legfeljebb etikai kérdés, hogy Matolcsy Ádám bútorgyárából kerülnek-e bútorok a Postapalotába | Az, hogy a Postapalota bútorozását a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségi körébe tartozó cég végzi el, esetlegesen etikai kérdéseket vethet fel, azonban ez nem indokolja büntetőjogi intézkedések megtételét, tájékoztatta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vadai Ágnes DK-s képviselőt. | Az, hogy a Postapalota bútorozását a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségi körébe tartozó cég végzi el, esetlegesen etikai kérdéseket vethet fel, azonban ez nem indokolja büntetőjogi intézkedések megtételét, tájékoztatta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vadai Ágnes DK-s képviselőt.
Korábban a Népszava írt arról, hogy a Matolcsy Ádám tulajdonában álló Balaton Bútor Kft. teherautója is felbukkant a felújítás alatt álló Postapalotánál, amiben pénztörténeti múzeumot és látogatóközpontot terveznek nyitni.
A lap szerint Vadai ezután Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, hogy törvényes-e egy ilyen beszerzés. Polt a kérdést feljelentésként értékelte, így jutottunk el ez NNI válaszáig.
Matolcsy Ádám korábban a Népszava megkeresésére nem tagadta, hogy az ő cégének bútorai kerülnének az épületbe, viszont kitartott korábbi ígérete mellett, miszerint nem indul a Nemzeti Bank által kiírt közbeszerzéseken.
Igaz, most nem is volt közbeszerzés. A felújítást az MNB tulajdonában lévő MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, aminek jogelődjéről megállapították, hogy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. | https://444.hu/2021/05/12/a-rendorseg-szerint-etikai-kerdes-hogy-matolcsy-adam-butorgyarabol-kerulnek-e-butorok-a-postapalotaba | https://web.archive.org/web/20230802045958/https://444.hu/2021/05/12/a-rendorseg-szerint-etikai-kerdes-hogy-matolcsy-adam-butorgyarabol-kerulnek-e-butorok-a-postapalotaba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-szerint-legfeljebb-etikai-kerdes-hogy-matolcsy-adam-butorgyarabol-kerulnek-e-butorok-a-postapalotaba | 444 | hungarian-news | 2021-05-12 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MNB Ingatlan Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok"
] | [] |
52,079 | Lezsírozta a szabálytalanul szállított körbálák útját a főtörzsőrmester, cserébe teherautót kért kölcsön | Az eset márciusban történt. Egy mezőgazdasági vállalkozó szabálytalanul, leengedett oldalfalakkal akart körbálát szállítani, ehhez kért segítséget egy rendőr ismerősétől. Szerette volna ellenőrzés és büntetés nélkül megúszni az utat. A főtörzsőrmester ezt meg is ígérte neki, cserébe azt kérte tőle, hogy adja kölcsön az egyik teherautóját, amivel tíz köbméter földet akart fuvarozni. A vállalkozó ebbe beleegyezett. | Korrupció miatt gyanúsítottként hallgattak ki három rendőrt Hajdú-Bihar megyében, írja a Központi Nyomozó Főügyészség.
Az eset márciusban történt. Egy mezőgazdasági vállalkozó szabálytalanul, leengedett oldalfalakkal akart körbálát szállítani, ehhez kért segítséget egy rendőr ismerősétől. Szerette volna ellenőrzés és büntetés nélkül megúszni az utat. A főtörzsőrmester ezt meg is ígérte neki, cserébe azt kérte tőle, hogy adja kölcsön az egyik teherautóját, amivel tíz köbméter földet akart fuvarozni. A vállalkozó ebbe beleegyezett.
A főtörzsőrmester a szállítás napján szolgálatot teljesítő járőrökkel megbeszélte, hogy a körbálákat szállító járművet nem fogják megállítani. Másnap megkapta az ígért teherautót, így mindenki jól járt.
Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult, az elfogási akcióban a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai is részt vettek. | https://telex.hu/belfold/2021/05/12/knyf-korrupcio-rendor-ugyeszseg-debrecen-szalmabala | https://web.archive.org/web/20220122200543/https://telex.hu/belfold/2021/05/12/knyf-korrupcio-rendor-ugyeszseg-debrecen-szalmabala | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lezsirozta-a-szabalytalanul-szallitott-korbalak-utjat-a-fotorzsormester-cserebe-teherautot-kert-kolcson | Telex | hungarian-news | 2021-05-12 12:01:20 | [] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság"
] | [] | [
"vesztegetés",
"antikorrupció"
] | [] |
52,080 | 1300 milliós villa kertjében tűntek fel Matolcsy fiának luxusautói | Matolcsy Ádám, az MNB elnök fia, szereti a luxust. Korábban a Porsche autóival keltett feltűnést, most pedig a Porsche autói keltenek feltűnést: egy 1300 millió forintért, egykoron még az MNB-s alapítványok által vásárolt villa kertjében. | https://www.youtube.com/watch?v=7tniWVUWsHg | https://web.archive.org/web/20220505101213/https://www.youtube.com/watch?v=7tniWVUWsHg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/1300-millios-villa-kertjeben-tuntek-fel-matolcsy-fianak-luxusautoi | Partizán | hungarian-news | 2021-04-12 12:09:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Száraz István"
] | [
"Seven House Ingatlanhasznosító Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"offshore",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
|
52,081 | Törvény a pártalapítványokról: Minden szentnek a keze | A parlamenti pártok hétfőn kivételes egyetértésben fogadták el a költségvetési támogatásra jogosult pártalapítványok felállításáról szóló új törvényt, és módosították a pártok gazdálkodásáról szóló jogszabályt is. A cél dicséretes: a politikai kultúra fejlesztése, a politikai háttérmunka és ismeretterjesztés színvonalának a javítása. Az évente mintegy egymilliárd forint kiosztásában tapasztalt négypárti konszenzust eközben némiképp beárnyékolja, hogy a pénzből csak az arról döntő pártok háttérintézményei részesülnek, ami a jelenlegi politikai erőviszonyok bebetonozódását segítheti elő. Nem oszlatja el viszont azt a gyanút, hogy e summát legalább részben párt- és kampányfinanszírozásra fordítják majd, hiszen az új alapítványok gazdálkodását - a pártokéhoz hasonlóan - az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, amely kellő jogi eszközök híján a kampányfinanszírozás visszásságainak felderítésében sem tud érdemi munkát végezni. | n "Minden olyan pénzre, ami politikatudományi és kutatási célokat szolgál, óriási szükség van, mert erre jut ma a pártoknál a legkevesebb energia" - foglalta össze a Narancsnak Török Gábor, hogy fenntartásai ellenére miért örül az új jogszabálynak. A politológus - aki 1998 és 2001 között a Szabad Demokraták Szövetsége számára készített háttéranyagokat - helyesebbnek tartaná, ha a közpénzből nem az egyértelműen a pártokhoz kapcsolódó szervezeteket, hanem független, meghatározott ideológiai irányokhoz, eszmerendszerekhez kötődő intézeteket, kutatóműhelyeket támogatnának. Elismerte ugyanakkor, hogy a pénz igazságos elosztása ez esetben is súlyos problémákat okozna. Török szerint az ördög a részletekben van: "Az egész pártalapítványosdinak akkor van csak értelme, ha mi, kutatók függetlenek tudunk maradni, ha nem az a cél, hogy a megrendelő szája íze szerinti anyagok szülessenek, vagy hogy csak a közvélemény-kutatásokat és a politikai marketinget finanszírozzák. Jusson a törvényjavaslatok véleményezésére, a nagy ideológiai háttéranyagok, politikai szakvélemények készítésére is."
Jelenleg ugyanis a legtöbb párt mellett a szakértőknek csak afféle páriasors jut: míg a kommunikátorokat a pártok kénytelenek jól megfizetni, a szakpolitika készítői, véleményezői néhány tízezer forintért dolgoznak eseti megbízásokkal. E felemás helyzet egyik következményeként az elmúlt években
a "párt közeli értelmiségiek"
munkáját (vagy rosszabb esetben lojalitását) a pártok a hatalomra kerülésüket követően a különböző "kifizetőhelyeken" állami megbízásokkal vagy éppen pozíciókkal honorálták. E párt közeli értelmiség munkamódszereit és kiválasztódását ezért remélhetőleg pozitívan befolyásolja, ha nem utólag kell majd a "kifizetőhelyeknél" kuncsorognia. Kialakulhat továbbá az a kívánatos rendszer, hogy a pártok programjai a kitűzött politikai célok és a választói igényfelmérések mellett komolyabb empirikus kutatásokon és szakpolitikai tanulmányokon alapuljanak; az utóbbi két pillér az általános pénzhiány miatt ugyanis az elmúlt években rendre hiányzott.
A politikatudománnyal foglalkozó nem állami kutatóintézeteknek a forráshiány miatt csak ritkán jutott megbízás, a pártok így a kormányzatban töltött idejüket igyekeztek arra is felhasználni, hogy minél több munkát, kutatást a közszféra intézményeivel végeztessenek el. Az új törvény egyik legpozitívabb hozadéka éppen az lehet, hogy a finanszírozás normatív jellege miatt gyengül a pártok függése a kormányzati apparátustól.
Ha Mádl Ferenc államfő a parlamenti pártok örvendetes konszenzusát látva enged a kérésüknek, és sürgősséggel kihirdeti a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon hozott új törvényt, a pártalapítványok a jogszabály értelmében már a július elsejével kezdődő harmadik negyedévre megkaphatják az ez évi apanázs arányos részét. Ha a bíróságok is partnerek lesznek az alapítványok gyors bejegyzésében, akkor már csak a civil szervezetek szomorkodhatnak halkan, ugyanis a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló döntés a nagy törvényhozási versenyfutásban őszre tolódott.
Joggal fanyalognak
viszont a kis pártok képviselői, köztük Kupa Mihály. Az Országgyűlés elnökének írt leveleiben kifogásolta, hogy a pártalapítványokról szóló törvény diszkriminálja a parlamenti küszöbön elbukó szervezeteket. A júliustól érvénybe lépő szabályok szerint az alapítvány akkor jogosult a támogatásra, ha az azt alapító parlamenti párt képviselői az Országgyűlésben legalább két egymást követő országgyűlési választást követően képviselőcsoportot alakítottak. "Miért csak a nagy pártok privilégiuma a politikai kultúra fejlesztése?" - tette fel a tudósítónak a nehezen megválaszolható kérdést a Centrum Párt első embere.
És valóban, nehéz lenne objektív érvekkel megindokolni, hogy az SZDSZ pártalapítványa miért kaphat mostantól évente mintegy 100 millió forintot, szemben a néhány ezer szavazattal kevesebbet kapott MIÉP nulla forintjával. A mandátumarányos finanszírozás értelmében a liberális pártéhoz hasonló összegből gazdálkodhat majd az MDF háttérintézménye is, míg a két nagy párt alapítványai nagyjából 400-400 millióból. A Narancs kérdésére Kupa Mihály elmondta: pártja jogi szakértői még vizsgálják egy esetleges alkotmánybírósági beadvány lehetőségét, azt azonban, hogy a parlamenti pártok kizárólag maguknak szavaztak meg pluszpénzt, legalábbis amorálisnak tartja. Ezért fontolóra vették, hogy a Centrum Párt a köztársasági elnöktől a kihirdetés előtt az előzetes normakontroll mérlegelését kérje.
A pártalapítványok finanszírozási rendszerének másik problémája az, hogy nem eszmei irányzatokhoz, hanem pártokhoz kötődik. Ez azt feltételezi, hogy a jelenlegi pártok a mögöttük álló ideológiák létező legjobb gyakorlati megvalósítói, képviselői, márpedig épelméjű elemző ilyen kijelentést a magyar politikai kultúra és a pártok ismeretében egyik jelentős vonulat tekintetében sem tehet. Nem osztja viszont teljes mértékben ezt az aggodalmat Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. "Az ideológiák nem teljesen képeződnek le az alapítványok által. A pártok mögötti eszmerendszereket kell megerősíteni. Ha a politikai kultúra fejlesztése, javítása a cél, akkor egy, a Fidesz által létrehozott kereszténydemokrata szellemiségű alapítvány munkájából a Kereszténydemokrata Néppárt is részesülhet, profitálhat."
Az új szabályozás tehát állandósítja az erőviszonyokat, további támogatást ad a már hatalomközelben lévő pártoknak, miközben (versenypozíciójuk gyengítésével) újabb akadályokat gördít a parlamenten kívüliek érvényesülése útjába. Márpedig mindez nem erősíti, hanem épp gyengíti a politikai váltógazdaságot, az eszmék és nézetek szabad terjedését, megmérettetését és leválthatóságát: elég, ha csak arra gondolunk, hogy a tragikus környezeti állapotú Magyarországon egy elkötelezett zöldpárt megerősödésének most tovább romlottak a politikai kilátásai.
Kupa Mihály szerint abban, hogy a parlamenti pártoknak ezúttal feltűnően maguk felé hajlott a keze, feltehetően szerepet játszott, hogy a tavalyi választási kampányok miatt megrendült a pénzügyi helyzetük, továbbá sürgetően hat rájuk a európai parlamenti választások közelsége is. Elismerte viszont, hogy a támogatás a kis pártoknál is elsősorban a pártépítést, az országos hálózat működtetését szolgálná. Kupa kijelentette: egymilliárd forintot a jelenlegi költségvetési takarékosság idején sokkal hasznosabb célokra is el lehetne költeni: "Kíváncsi vagyok, mennyit javul a politikai stílus a pluszpénzek hatására."
A fideszes jogászok által kidolgozott eredeti törvényjavaslat utóbb elfogadott módosításai közül az egyik legfontosabb az, hogy a támogatás mértéke és feltételei átkerültek az alapítványokról szóló törvényből a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvénybe. Ennek az a jelentősége, hogy bár a parlament a pártalapítványokról szóló törvényt is kétharmados támogatáshoz kötötte, és úgy is fogadta el, ezt a besorolást az Alkotmánybíróság a jövőben még megváltoztathatja. "A politikai verseny tisztasága megkívánja, hogy az alapítványokra vonatkozó alapvető szabályokat ne lehessen aktuálpolitikai érdekeknek megfelelően átszabni, ehhez pedig az szükséges, hogy azokat az Országgyűlés csak kétharmados többséggel módosíthassa" - érvelt az áthelyezés mellett expozéjában Hankó Faragó Miklós (SZDSZ). Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára érzékelte ugyanis, hogy akkori formájukban a törvényjavaslatok az Alkotmánybíróság 4/1993. határozata tükrében csak részben feleltek meg annak a követelménynek, hogy a politikai verseny tisztaságát biztosítsák. Kérdés persze, hogy melyik parlamenti párt volna annyira botor, hogy a kifejezetten neki kedvező szabályokat megváltoztassa.
Másik fontos módosítás volt, hogy a képviselők - előrelátó módon - az alapítványok magántámogatását is szabályozták. Eredetileg ugyanis bárki bármilyen formában befizethetett adományt, míg a végül elfogadott verzió szerint ötszázezer forintot elérő adományokat a támogatók csak átutalással, saját pénzforgalmi számlájukról eszközölhetnek, és azokat a pártalapítvány köteles nyilvánosságra hozni. Bár az összeghatáron lehetne vitatkozni, ez a rendelkezés valóban tisztább viszonyokat teremthet.
Dávid Gyula, a törvényjavaslatot benyújtó négypárti képviselőcsoport szocialista tagja lapunknak kijelentette: a mandátumarányos pénzelosztást igazságosnak tekinti, mert szerinte az tükrözi legjobban a választói akaratot. A kis pártok mellőzését nem tartja alkotmányellenesnek, ugyanis a pártalapítványok finanszírozása hasonló elvet követ, mint maguké a pártoké: ott szintén nagy a különbség az országgyűlési választásokon az egyszázalékos támogatottság alatt, illetve az öt százalék alatt maradó és az azt meghaladó pártok pénzeszközei között. Mint mondta, boldogan hozzájárult volna, hogy a kisebb pártok alapítványai is kapjanak pénzt, de a jelenleg rendelkezésre álló források szűkössége azt nem tette lehetővé. Dávid megerősítette Kupa véleményét, miszerint a kis pártok ilyen jellegű, várhatóan alacsony összegű támogatása esetén fokozottan fennáll a veszély, hogy a pénzt nem a törvényben meghatározott célra, hanem pártépítésre költik.
"Ha az alapítványok csupán a parlamenti pártok egyik pénztárcájaként működnek és nem azok ideológiai megújulásának célját szolgálják, akkor nincs sok értelme az új rendszernek" - mondja Török Gábor. A veszély pedig valós: nehezen lehetne ugyanis egy rendezvényről (főleg kampányidőszakban) megállapítani, hogy azt a pártkampány vagy a politikai kultúra terjesztése céljából rendezték-e. De ugyanez vonatkozhat a pártalapítványok által megrendelt kiadványokra, szóróanyagokra is. Az alapítványokkal szembeni szkepticizmust fokozza, hogy a közterhek fizetésén túlmenően az APEH ellenőrei nem vizsgálhatják majd a gazdálkodásokat (például azt hogy a kibocsátott számlák mögött áll-e valós jogügylet, teljesítés). A pártokhoz, vagyis a közhatalom gyakorlóihoz való közelségük miatt ugyanis a jogalkotó úgy rendelkezett: a pártokhoz hasonlóan ne a végrehajtó hatalomnak alárendelt hatóságok, hanem az Országgyűlésnek beszámoló Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja a működésüket.
Az MSZP-s Dávid Gyula szerint ezzel nincs semmi baj: az ÁSZ a vizsgálatokhoz felkérheti az adóhivatal és a társadalombiztosítás közreműködését, és így a vizsgálatok kellő mélységűek lehetnek. "Az ellenőrzésnek lehetnek hiányosságai. Igyekeztünk a törvényben világossá tenni, hogy a pénz ne legyen pártműködésre, kampányra fordítható. Ám mivel nehéz egy rendezvényről megítélni, hogy az milyen célt szolgál, a politikusokon is múlik, hogy megtartóztatják-e magukat" - fejtette ki álláspontját a Narancsnak a törvényjavaslatokat a Fidesz részéről jegyző Répássy Róbert.
Fontos ellenérv, hogy a pártok a számlaellenőrzés lehetőségeinek gyengítésével ne intézményesítsék házon belül
az áfacsalás lehetőségét
Annak idején például a Fidesz közeli vállalkozó Schlecht Csaba volt magánvállalkozásainak hátrahagyott köztartozásaiból a mai kormánykoalíció politikai tőkét kovácsolhatott. Az ÁSZ vizsgálatát törvényességi aggály esetén nem rendőrségi, hanem csak ügyészségi vizsgálat és bírósági eljárás követheti, ami egyrészt nagyon időigényes, másrészt a választók jogosan kifogásolhatják, hogy amiért a hatóságok őket vegzálhatják, azt a hatalom gyakorlói lényegében következmények nélkül megtehetik. Az is ésszerű elvárás, hogy azonos szabályozási kategóriába tartozó szervezetek, így az alapítványok között a törvény ne tegyen különbséget. Hankó Faragó Miklós parlamenti expozéjában hangot is adott azon óhajának, hogy a törvény ne korlátozza az APEH ellenőrzési jogosultságait a pártalapítványok háza táján, és egy, a kodifikátoroknak készült háttéranyagban az ÁSZ szakértői is ilyen irányú módosítást tartottak kívánatosnak - a sok helyen módosított törvényjavaslat gondozói azonban e ponton ellenálltak a változtatás igényének. | https://magyarnarancs.hu/belpol/torveny_a_partalapitvanyokrol_minden_szentnek_a_keze-61458 | https://web.archive.org/web/20150612120619/https://magyarnarancs.hu/belpol/torveny_a_partalapitvanyokrol_minden_szentnek_a_keze-61458 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torveny-a-partalapitvanyokrol-minden-szentnek-a-keze | Magyar Narancs | hungarian-news | 2003-06-26 12:30:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"jogalkotás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
52,082 | Passzolgatják egymást közt a nyomozó hatóságok a túlárazott maszkgyártó gép ügyét | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő még 2020 végén tett feljelentést a rendőrségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával, mert az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 200 millió forintnál is többet fizetett olyan maszkgyártó gépért, amit amúgy körülbelül 50 millióért árulnak máshol. Az állami központ egy közvetítő cégtől vásárolta meg az eredetileg Kínából behozott gépet. | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő még 2020 végén tett feljelentést a rendőrségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával, mert az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 200 millió forintnál is többet fizetett olyan maszkgyártó gépért, amit amúgy körülbelül 50 millióért árulnak máshol. Az állami központ egy közvetítő cégtől vásárolta meg az eredetileg Kínából behozott gépet.
A feljelentést a rendőrség első körben visszadobta, mondván az állami beszerzések árait nekik nem dolguk minősíteni. De mivel a feljelentésben szerepelt a költségvetési csalás gyanúja is, ezért a NAV nyomozóinak is átküldték a rendőrök az ügyet, mert ebben a tekintetben ott illetékesek nyomozni.
A NAV most arról értesítette Hadházyt, hogy alaposan kivizsgálták az ügyet, de a költségvetési csalás nem állja meg a helyét, mert az ÁEEK ugyan költségvetési finanszírozású, de végső soron nem az állam, hanem egy állami szerv volt a megrendelő, úgyhogy nem merülhet fel a költségvetési csalás. | https://444.hu/2021/05/13/passzolgatjak-egymast-kozt-a-nyomozo-hatosagok-a-tularazott-maszkgyarto-gep-ugyet | https://web.archive.org/web/20230131225237/https://444.hu/2021/05/13/passzolgatjak-egymast-kozt-a-nyomozo-hatosagok-a-tularazott-maszkgyarto-gep-ugyet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/passzolgatjak-egymast-kozt-a-nyomozo-hatosagok-a-tularazott-maszkgyarto-gep-ugyet | 444 | hungarian-news | 2021-05-13 00:00:00 | [] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"covid-19"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.