news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
52,189 | Fű alatt elvehették a Covid-eszközök beszerzését Szijjártótól | Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője. | Nem szereti magától nyilvánosságra hozni a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyébként kötelezően közzéteendő listáit. A Hírklikk először tavaly év elején kérte a tárcától, hogy hozza nyilvánosságra legalább azt a csekély adatmennyiséget, amit az üvegzseb törvény alapján ki kellene tennie a tárca honlapjára. Adatigénylésünk előtt teljesen hiányzott a kormányzati honlapról a külügy valamennyi szerződése. Az utolsót még Navracsics Tibor minisztersége idején publikálták, 2015-ben.
Az akkori szerződésekből kiderült, szívesen finanszírozza a külügyi tárca magyar zenészek külföldi koncertjeit. Például a kormány által agyontámogatott Havasi Symphonic Kft koncert Show-t rendezett a gdański Ergo Arénában, amihez 150 millió forintot adtak. (További részletek a tavaly februári cikkünkben.)
Tavaly novemberben pedig szintén az adatigénylésünk nyomán került ki az a szerződéslista, amiből kiderült, mely cégekkel kötött szerződést a Covid elleni védekezéshez a külügy. Végül magukat a szerződéseket is kénytelenek voltak idén februárban közzétenni. Ekkor derült ki, hogy tavaly decemberig 428 milliárd forintot költöttek el különféle eszközök, például lélegeztetőgépek és maszkok megvásárlására.
Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője.
A tavalyi költekezés-cunaminak egyébként sincs semmi nyoma, ilyen keveset vélhetően sosem költött időarányosan a minisztériium. Tavaly csak úgy röpködtek a 10 és 100 milliók kormányközeli cégeknek és szervezeteknek. Most viszont a legnagyobb tétel egy hat éves irodabérleti szerződés: a CANADA-SQUARE Kft. június 1-jétől 2026. június közepéig 578 millió 513 ezer 969 forintért szerződött Szijjártóékkal. Szintén majdnem félmilliárd forintért szerződött a kormány a kabinet kedvenc állami rendezvényszervezőjével, az Antenna Hungáriával. A közzétett lista szerint „Hungexpo bérleti díj és rendezvényszervezés” címén 498 millió 611 ezer 652 forintot számlázhatnak 2020 és 2021 decembere közt.
Nem hagyta az út szélén kedvenc sportolóit sem Szijjártó Péter minisztériuma. Erre az évre már 12 millió 142 ezer 944 forintot kap Gyurta Dániel, egykori olimpiai bajnok úszó, akinél a szerződési cím ez: „Sportdiplomáciai tevékenység folytatása.”. Hogy ez pontosan, miben nyilvánul meg, az nem világos, mivel néhány interjún kívül a legnagyobb dobása az volt, hogy az oltási kampány jegyében személyesen Merkely Béla SOTE-rektrotól kapta meg a Covid elleni védőoltását. Szintén maradt a külügy állományában Kökény Roland, a fideszes médiaholding zászlóshajójaként működő Tények hírigazgatója, Szalai Vivien exsportoló exférje. Ő 9,6 milliós megbízási szerződést tudhat magáénak, és ezen a címen fizet neki a tárca: „a Külgazdasági és Külügyminisztérium sportdiplomáciai tevékenységében való közreműködés, valamint a sportdiplomáciai márkaépítő tevékenység támogatása.”
Felbukkan a megbízási szerződéses munkatársak közt Hóvári János is, aki a Türk Tanács magyarországi irodavezetőjeként kap erre az évre csaknem 14 millió forintot, ami havi több mint 1 millió 108 ezer forintos juttatást jelent. A Türk Tanács egyébként egy tavaly novemberi 444 cikk szerint addig félmilliárd forintjába került az adófizetőknek, mert a kormány egy patinás villát bocsátott a szervezet rendelkezésére, illetve egy bérelt Medve utcai épületben is működnek irodáik.
A tízmilliós nagyságrendű tételek közül említésre érdemes még Patay Géza ügyvéd szerződése. A közbeszerzésekre szakosodott jogász ügyvédi irodájának állandó megbízói az állami szervezetek. Korábbi sajtóhírek szerint sikerének egyik titka az lehet, hogy irodájának egyik munkatársa nem más, mint Cser-Palkovics Tamás, a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András testvére. | https://hirklikk.hu/kozelet/fu-alatt-elvehettek-a-covid-eszkozok-beszerzeset-szijjartotol/381886 | https://web.archive.org/web/20210805194620/https://hirklikk.hu/kozelet/fu-alatt-elvehettek-a-covid-eszkozok-beszerzeset-szijjartotol/381886 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fu-alatt-elvehettek-a-covid-eszkozok-beszerzeset-szijjartotol | Hírklikk | hungarian-news | 2021-05-26 15:10:09 | [
"Gyurta Dániel",
"Hóvári János",
"Kökény Roland",
"Patay Géza"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"foglalkoztatás",
"juttatás",
"diplomácia",
"covid-19",
"klientúra"
] | [] |
52,190 | A járvány sem tépázta meg a TV2-t, közel 4 milliárdos nyereséget hozott össze tavaly | A tévés hirdetési piacról ugyan eltűnt 2 milliárd forint a járvány miatt, a TV2 azonban így is épp ennyivel tudta növelni a nyereségét. | Bár a teljes reklámpiacról közel hétmilliárd, a televíziós szegmensből pedig több mint kétmilliárd forint tűnt el a koronavírus-járvány okozta válság miatt, a TV2 Zrt. ilyen környezetben is képes volt több mint duplájára növelni profitját. Az ország egyik legnézettebb kereskedelmi adója mellett tucatnyi egyéb csatornát is magába foglaló csoport hivatalosan ugyan még nem tette közzé 2020-as beszámolóját, a vállalat tulajdonosai azonban már elfogadták azt. A közgyűlésről leadott cégbírósági iratokból pedig kiderül, hogy a 2020-as évet 3,9 milliárd forintos adózott eredménnyel zárták, amely jó 2 milliárddal haladja meg a korábbi évekhez képest szintén kiugróan jónak számító 2019-es nyereséget.
Az egyelőre nem látszik, hogy mindezt mekkora bevétel mellett sikerült elérni, de nem lenne meglepő, ha a TV2 a szűkülő piacon is képes lett volna növelni a forgalmát, és ez eredményezte volna a profit megugrását is. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai alapján a járvány miatt 2020-ban a hazai hirdetési médiatorta 3 százalékkal csökkent, és bár a televízió a jobban teljesítő szegmensek között volt, ám itt is visszaesést hozott az előző év.
Az MRSZ szerint azonban a hirdetők nem ugyanúgy reagáltak a kedvezőtlen gazdasági folyamatokra.
Miközben a versenypiaci ráfordítások majdnem 6 százalékkal csökkentek tavaly, addig az állami hirdetők jelentősen, bő 11 százalékkal többet költöttek a járvány évében, mint 2019-ben.
Ez utóbbiból pedig a TV2 elég sokat profitálhatott. A csoporthoz azóta ömlik látványosan az állami pénz, hogy Andy Vajna 2015-ben megvásárolta, és ez nem változott azt követően sem, hogy a cég először egy rejtélyes cinkotai nő tulajdonába, majd Andy Vajna halála után Mészáros Lőrinc üzleti környezetébe került.
A Média1 januárban azt írta, hogy a TV2 Zrt. listaáron 23,69 milliárd forintnyi állami reklámbevételre tehetett szert 2020-ban. Ez amellett, hogy közel nyolcszorosa a konkurens RTL hasonló bevételeinek, a TV2 2019-es teljesítményét is majdnem 5 milliárd forinttal haladhatja meg. | https://g7.hu/vallalat/20210525/a-jarvany-sem-tepazta-meg-a-tv2-t-kozel-4-milliardos-nyereseget-hozott-ossze-tavaly/ | https://web.archive.org/web/20230610173434/https://g7.hu/vallalat/20210525/a-jarvany-sem-tepazta-meg-a-tv2-t-kozel-4-milliardos-nyereseget-hozott-ossze-tavaly/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-sem-tepazta-meg-a-tv2-t-kozel-4-milliardos-nyereseget-hozott-ossze-tavaly | G7 | hungarian-news | 2021-05-25 15:32:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"TV2 (televízió)",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
52,191 | A Mészáros-csoport hamarosan a legnagyobb magyar céget is lehagyhatja létszámban | Tavaly még bő ötezer emberrel többet foglalkoztatott a Magyar Posta, mint a Mészáros-csoport, mostanra azonban ez a különbség sokat csökkent. | Továbbra is kizárólag a Magyar Posta foglalkoztat több embert Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál. Miközben azonban az állami vállalat jelentősen csökkentette alkalmazottai számát az elmúlt nagyjából másfél évben, a Mészáros-csoportnak dolgozók száma kismértékben emelkedett ebben az időszakban.
Még úgy is, hogy Mészáros Lőrinc időközben több vállalatán, köztük – az állammal szemben nagyon jó üzletet csinálva – a több mint kétezer embert foglalkoztató Mátrai Erőművön is túladott, szállodaipari cégétől pedig több száz embert küldtek el. A csoport tavaly az RTL-nek arról számolt be, hogy 2019-es záróadatok alapján a felcsúti milliárdosnak közvetlenül vagy közvetetten 323 cégben volt üzleti részesedése, most lapunknak azt írták, hogy a csoport 295 vállalatot foglal magába. A kevesebb cég ellenére azonban a 2019 végi 24829 munkavállalóval szemben jelenleg már több mint 25 ezer alkalmazottjuk van.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden negyedik embert utcára kellett rakni a vezető szállodákbólDurva leépítésben van a szektor, csak a Balatonnál bírták a válságot a hotelek a nyáron, de a tél hosszúnak ígérkezik.
A nagy részük pedig egészen biztosan Magyarországon, a csoporthoz tartozó cégek 95 százaléka ugyanis itteni bejegyzésű. A legtöbb embert a Magyar Bankholding Zrt.-nél alkalmazzák: tájékoztatásuk szerint az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék Csoportból összegyúrt szervezetnél közel 12 ezren dolgoznak. Emellett ezer fölötti munkavállalója van a Gallicoop Zrt.-nek és az elmúlt egy év közel ezer fős leépítése ellenére a Hunguest Hotelsnek is.
Vállalati szinten már 2019 végén is csak egy cég volt, amely több alkalmazottal rendelkezett, mint Mészárosék, méghozzá a Magyar Posta. Akkor a vállalatnak még jó ötezer emberrel több dolgozott, mostanra azonban ez a különbség jelentősen csökkent, miután az állami cég létszáma 2020 eleje óta több mint kétezer fővel esett.
Ha a tendencia folytatódik, akkor egy-két éven belül eljön az a pont, amikor nem lesz olyan magyar cég, amely több embert foglalkoztat itthon, mint Mészárosék. Különösen, hogy a felcsúti milliárdos vállalatainál szinte biztosan tovább nő majd az alkalmazottak száma. Amellett, hogy semmi jel nem utal a csoport terjeszkedésének lassulására, a Hunguest is biztosan bővíteni fogja létszámát, ha normalizálódik a turisztikai ágazat helyzete, illetve befejeződnek a több milliárdos állami támogatással megvalósuló szállodafejlesztéseik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacotAz Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBenne van a pakliban, hogy Mészáros Lőrincnek a versenypiacon is helyt kell állniaA Mészáros-csoport megvette az ország egyik legnagyobb ásványvíz- és PET-feldolgozó üzemét. Az e heti G7 Podcastban Jandó Zoltán cikksorozata alapján latolgattuk ennek a jelentőségét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLuxusjacht, letartóztatás és viszály, a magyar ásványvízkirály bukásának történeteEgy jól időzített üzleti döntésből hatalmas biznisz lett, majd összedőlt a kétes ügyletek, a konfliktusok és az elhibázott üzleti lépések miatt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a kormány besegít, Mészáros Lőrinc a PET-palackokon is hatalmasat kaszálhatAz egész országban egyedülálló műanyag-feldolgozót szerzett meg Mészáros Lőrinc. A kormányzat épp most dolgozik a piac szabályozásán, amivel nagyon jó helyzetbe hozhatja a milliárdost.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Pepsi gyártása lehet Mészáros Lőrinc nagy dobásaAz ásványvízen alig lehet nyerni, energiaitalban a Hellel kellene versenyezni, így valószínűleg az üdítőital-gyártás felé mozdulhat Mészáros Lőrinc új üzeme.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc lerohanhatná az ásványvízpiacot, de valószínűleg nem fogjaMire jó egy olcsón megszerzett ásványvízüzem a rendkívül nyomott magyar piacon? Lehet belőle például üdítőitalgyár. | https://g7.hu/vallalat/20210526/a-meszaros-csoport-hamarosan-a-legnagyobb-magyar-ceget-is-lehagyhatja-letszamban/ | https://web.archive.org/web/20221130072959/https://g7.hu/vallalat/20210526/a-meszaros-csoport-hamarosan-a-legnagyobb-magyar-ceget-is-lehagyhatja-letszamban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-csoport-hamarosan-a-legnagyobb-magyar-ceget-is-lehagyhatja-letszamban | G7 | hungarian-news | 2021-05-26 15:38:15 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"élelmiszeripar",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
52,192 | Változott a javaslat: az jár jól, akinek világörökségi részen van a bérlakása | Csak a főváros világörökségi részére vonatkozik majd a lakástörvény módosítása, ezt a tájékoztatást kapták a kormánypárti képviselők Kocsis Máté frakcióvezetőtől az Atv.hu fideszes forrásai szerint. A fideszes Böröcz László által beterjesztett javaslat általános vitája szerdán kezdődik a parlamentben.
„Minden módosítási javaslatot megfontolunk, és megpróbáljuk meggyőzni azokat, akiknek fenntartásaik vannak”
– mondta korábban Böröcz László az ATV Híradó megkeresésére. | Csak a főváros világörökségi részére vonatkozik majd a lakástörvény módosítása, ezt a tájékoztatást kapták a kormánypárti képviselők Kocsis Máté frakcióvezetőtől az Atv.hu fideszes forrásai szerint. A fideszes Böröcz László által beterjesztett javaslat általános vitája szerdán kezdődik a parlamentben.
„Minden módosítási javaslatot megfontolunk, és megpróbáljuk meggyőzni azokat, akiknek fenntartásaik vannak”
– mondta korábban Böröcz László az ATV Híradó megkeresésére.
Korábbi cikkünkből kiderült: több mint százezer önkormányzati (kisebb részben állami) tulajdonú bérlakás van ma Magyarországon. A törvényjavaslat kötelezővé tette volna az önkormányzatoknak, hogy nagyon kedvező áron eladják ezeket az ingatlanokat, ha a bérlők jelzik vételi szándékukat. Több ellenzéki városvezető is megszólalt az ügyben, attól tartva, hogy a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járhattak volna jól a változtatásokkal.
A módosítást fideszes politikusok is bírálták, többek között Cser-Palkovics András székesfehérvári és Dézsi Csaba András győri polgármester sem tartotta azt jó ötletnek.
A parlamentben szerdán szó lehet még a pártalapítványokat érintő változtatásokról és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról is. Az Országgyűlés csütörtökön fejezi be e heti ülését. | https://telex.hu/belfold/2021/05/26/lakastorveny-parlament-modositas-vasarlas-vilagorokseg-kormany-kocsis-mate | https://web.archive.org/web/20220528052839/https://telex.hu/belfold/2021/05/26/lakastorveny-parlament-modositas-vasarlas-vilagorokseg-kormany-kocsis-mate | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valtozott-a-javaslat-az-jar-jol-akinek-vilagoroksegi-reszen-van-a-berlakasa | Telex | hungarian-news | 2021-05-26 15:36:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
52,195 | Újabb többletmilliárdokat csoportosítanak Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez a kormánypártok | A kormány, illetve a Fidesz-KDNP halk törvénymódosításai révén az állami MVM és a német E.ON kárára csökkentik az idén a kormányfői jóbarát érdekkörébe került kelet-magyarországi energiahálózatok adóját. | korrupció;energia;közműadó;Mészáros Lőrinc;
2021-05-28 08:00:00
Újabb többletmilliárdokat csoportosítanak Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez a kormánypártok
A kormány, illetve a Fidesz-KDNP halk törvénymódosításai révén az állami MVM és a német E.ON kárára csökkentik az idén a kormányfői jóbarát érdekkörébe került kelet-magyarországi energiahálózatok adóját.
Újabb többletmilliárdokat csoportosítanak Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez a kormánypártok a közműadó-szabályok módosítása révén. A hangtalanul előkészített lépés kárvallottja nem az állami költségvetés - amely ragaszkodik eddigi adóbevételeihez -, hanem az állami MVM és a német E.ON.
A víziközművekhez hasonlóan egységes szint helyett sávosan állapítanák meg az áram- és gázvezetékhálózatok hossza után a közműcégek által fizetendő adót is – derül ki a parlament előtt fekvő, igen sokrétű energetikai módosítócsomaghoz az általános vita után a törvényalkotási bizottságban csütörtökön benyújtott és elfogadott kormánypárti módosító iratból.
Az Orbán-kormány 2012-ben – akkor még a rezsiharc hevében - vetett ki a közműcégekre vezetékeik hossza alapján országosan egységes adót. Ez összességében tízmilliárdos nagyságrendű kiadást okozott a – víz- és csatornahálózatok kivételével – akkor még többnyire külföldi hátterű közműveknek. Már akkor több – akár kormánypárti – megszólaló is bírálta a sarc egységességét. Hisz a ritkán lakott térségekben értelemszerűen kisebb bevételből hosszabb hálózatot kell működtetni. A felszólalók elsősorban a mindvégig közösségi – állami vagy önkormányzati – hátterű víziközművek védelmére keltek. Ugyanakkor a kormánynak egész tavalyig nem akaródzott ezen változtatni. Ám miután az önkormányzati választások során a nagyobb városok lakói az addigi fideszes vezetőket többnyire ellenzékiekre cserélték, a kabinet hirtelen átérezte a ritkábban lakott, jellemzően kormánypárti kézen maradt térségek víziközmű-szolgáltatóinak panaszát. A módosítás lényege, hogy míg az állam oldaláról nézve az adóbevétel szintje összességében nem módosul, a befizetők közötti arányok e szempont szerint változnak. A lépés a legkomolyabb érvágást „természetesen” a fővárosi vízműveknek okozta, amelynek közműadója - a sűrű beépítettség okán – 729 millióról 3,2 milliárdra ugrott.
Valamely ok folytán a kormányban pont most fogalmazódott meg ugyane elvek érvényesítése a gáz- és villamosenergia-iparban is. A törvényalkotási bizottságban tegnap elfogadott kormánypárti indítvány hasonlóképp beépítettség-arányos közműadó bevezetését indítványozza a hazai áram- és gázhálózatok esetében is. A törvényjavaslat április végi általános vitája során az MSZP-s Molnár Gyula hívta fel a figyelmet az eredeti tervezet ama furcsaságára, hogy míg a csomag indoklása már tartalmazza az áram- és gázhálózatok hossza után kivetett adó ilyetén módosítási szándékát, addig magában a törzsszövegben hasonló pontot akkor még nem leltek. Magyarán a kormány indoklásában már megelőlegezte a Fidesz-KDNP-s képviselők későbbi "ötletét". Ennek okait az előterjesztő nevében akkor felszólaló Steiner Attila illetékes államtitkár sem taglalta.
Megfigyelők sejtései szerint a kabinet a minél kisebb feltűnés érdekében így kívánja elkerülni, hogy a módosító pont a politikai viták gyújtópontjába kerüljön. Ennek pedig az a legvalószínűbb oka, hogy a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségei történetesen épp most vásárolták meg a - pont ritkábban lakott térségekben üzemelő – Tigáz nevű gáz-, illetve Titász nevű villamosenergia-hálózatot. Ráadásul az adóátrendezés legnagyobb kárvallottja a többi hálózatot időközben felvásárló állami MVM lehet. Igaz, egy németországi eszközcsere nyomán a fővárosi, vagyis a módosítás által szintén hátrányosan érintett Elmű-hálózat az E.ON-hoz került (amely a Titászt éppenséggel eladta Mészároséknak). Magyarán a lehető legcsendesebb módosítás révén a kormánypárt újabb milliárdokat csoportosít át az állam cégétől, illetve egy „multitól” Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez. | https://nepszava.hu/3121102_ujabb-tobbletmilliardokat-csoportositanak-meszaros-lorinc-erdekeltsegeihez-a-kormanypartok | https://web.archive.org/web/20211202102519/https://nepszava.hu/3121102_ujabb-tobbletmilliardokat-csoportositanak-meszaros-lorinc-erdekeltsegeihez-a-kormanypartok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-tobbletmilliardokat-csoportositanak-meszaros-lorinc-erdekeltsegeihez-a-kormanypartok | Népszava | hungarian-news | 2021-05-28 12:08:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt.",
"Titász Rt."
] | [] | [
"közmű",
"adó",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
52,197 | A NER-elit áll a tóparti természetromboló beruházások többsége mögött | Közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a Fertő tó partján tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. A Balaton környékén is sorra jelennek meg a vízpartot és a nádast károsító építkezések, Tatán hatalmas szállodát építene egy beruházó a tavon, ami évente vadludak ezreinek a találkozóhelyéül is szolgál. A Velencei-tónál a helyi önkormányzatok sorra minősítik át a vízparti telkeket a nagyobb beépíthetőség kedvéért. Mivel jogi úton szinte lehetetlen korlátokat állítani a tömött pénztárcával és jó kapcsolatokkal bíró befektetők építkezési kedvének, ezért környezetvédők és helyi lakosok több szervezete Nagy Tavak Koalíció néven összefogott a magyarországi nagy tavak környékén zajló pusztítás ellen. | Az elmúlt két évben annyi, a környezetet veszélyeztető beruházás indult el a Balaton, a Velencei-tó, a Tatai Öreg-tó és a Fertő tó környékén, hogy tavaly ősszel több civilszervezet összefogott és elindította a Nagy Tavak kampányt „Az Alaptörvény alapján védelem jár a tavaknak” címmel kiadott nyilatkozattal. Ebben az aláíró szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy számon kérhető garanciákkal biztosítsa, hogy nagy tavaink nem esnek áldozatul állami és magán beruházásoknak, amik a környezetvédők szerint
„kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak”.
Ezt a kampányt a Civil Kollégium Alapítvány kezdeményezésére létrejött Rendszerszint Országos Közösségszervező Műhely és több civilszervezet indította el. Az októberi közös nyilatkozatot támogatóként 75 szervezet írta alá, de mivel arra semmilyen válasz nem érkezett a döntéshozók részéről, a szervezet kezdeményezte a Nagy Tavak Koalíció megalakítását a lakossági és a természetvédelmi érdekeket sértő tóparti fejlesztések ellen.
A kezdeményezés 2021. március 22-én, a víz világnapján lépett a nyilvánosság elé, majd néhány napon belül országgyűlési határozati javaslatot adtak ki, amit az ellenzéki pártok támogatásával a Párbeszéd Magyarországért nyújtott be. A dokumentum az Alaptörvényre és nemzetközi egyezményekre hivatkozva szólítja fel a kormányt többek között arra, hogy
„számonkérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak”.
A NER-elit áll a tóparti természetromboló beruházások többsége mögött from atlatszo.hu on Vimeo.
Nincs információ a szankciókról
Több, a Balatont károsító beruházásról az Átlátszó is beszámolt a (itt, itt, itt és itt is). Azóta szerettük volna megtudni az illetékes környezeti hatóságoktól (Somogy Megyei Kormányhivatal, Zala Megyei Kormányhivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal), hogy hány és milyen ügyben történt elmarasztalás, bírságolás, esetleg feljelentés a Balatont és környékét érintő természetkárosító tevékenység miatt, s hogy mekkorák voltak az egyes esetekben kiszabott bírságok. A három hatóság közül csak a Veszprém megyei hivatal válaszolt, de tőlük is csak az információ egy részét kaptuk meg:
„2019. január 1-je óta összesen 95 esetben szabott ki természetvédelmi bírságot természetkárosító tevékenység miatt a Veszprém Megyei Kormányhivatal. A bírságok kiszabásának legfőbb oka az engedély nélküli nádirtás, fakivágás, cserjeirtás, a Balaton tómedrének feltöltése és védett természeti terület engedély nélküli átalakítása volt”.
Hivatalos adatok híján a sajtó és a civilszervezetek beszámolóira hagyatkozhattunk, amikor térképen jelöltük azokat a helyeket a Balatonnál, ahol „problémás” tervezett vagy megvalósult építési beruházások jelentek meg.
Rombolási helyszínek a Balaton körül
Közben úgy tűnik, a kormány is megelégelte a Balatonparti építési beruházások körül kialakuló egyre több botrányt: idén májustól váratlanul „a Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok” ellátására miniszteri biztost neveztek ki. Kérdéses persze, hogy mennyire fog tudni vagy akarni fellépni a jogszabály- és alkotmányellenes tervekkel szemben Szári Zsolt Balázs, aki az állami tulajdonú Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt vezérigazgatója. (Ez a cég a Balatontipp híroldal tavalyi cikke szerint tízezer köbméter követ rakott a Balatonba a Tihanyi-félszigetnél, haltelepítés miatt.)
Népszavazási kezdeményezés Tatán
A természeti környezetet veszélyeztető építkezések nem csak a Balatonnál és a Velencei-tónál terjednek, nincs biztonságban a Tatai Öreg-tó sem. Korábban az Átlátszó is beszámolt az oda tervezett szálloda építése miatti tiltakozásról, és az ügyben indított népszavazási kezdeményezésről. A jelenlegi szabályozás, a terület besorolása alapján nem építheti meg a tópartra tervezett szállodát a beruházó cég (Avalon). „Viszont a polgármester 2021 novemberében le akarja zárni Tata településrendezési tervének módosítását, megkerülve ezzel az egyik népszavazási kérdésünket, ami miatt hatalmas a felháborodás a város lakosságának körében” – tájékoztatta az Átlátszót a Tatai tavat védő civilek egyik csoportja, a Stop Avalon! Tata civil mozgalom vezetője.
Szalay Ildikó szerint, ha a településrendezési tervet a városvezetés módosítja, és ezzel újraírja a Helyi Építési Szabályzatot, akkor elhárítja az akadályt a beruházók elől. A helyiek az ügyben népszavazást is kezdeményeztek, de erre leghamarabb 2022 tavaszán kerülhet sor, bár a szükséges 4200 aláírás helyett már 6500 megvan. „Azonban ha a településrendezési terv módosításával a polgármester megkerüli a népszavazási kérdéseinket, akkor a népszavazási kezdeményezésünk értelmét veszítheti” – ismertette Szalay a tatai helyzetet.
Perelnek a Fertő tó beépítése miatt
Több mint egy éve igyekszik felhívni a figyelmet a Fertő tó Barátai Egyesület egy az Átlátszó által is bemutatott, és a közelmúltban a sajtóban részletesen ismertetett sokmilliárdos állami beruházás káros következményeire. A szervezet egyik alapítója Kun Zoltán természetvédelmi szakértő az Átlátszónak úgy fogalmazott:
„Számtalan jogszabállyal és rendelettel ütközik a Fertő tavi nagyberuházás is, ami – ha megvalósul – közel 13 hektár természetes zöldfelület (nádas és füves, fás rész) lebetonozását, térkövezést jelentené. Ott jelenleg a projekt vízjogi engedély által jóváhagyott munkálatai folynak (iszapkotrás, stb.), de a beruházásnak már megvannak a környezetvédelmi és építési engedélyei is.”
Az utóbbiakhoz Sopron megyei jogú város Helyi Építési Szabályzatát kétszer is (2017-ben és 2018-ban) módosítani kellett e beruházás érdekében úgy, hogy közvetlenül a tó partján is lehessen építkezni. Annak ellenére, hogy a vízpartok beépítését korlátozó kormányrendelet alapján a Fertő tónál 6 méteres sávban (a Balaton esetében ez 30 méter – a szerk.) csak vízgazdálkodással és rendészettel összefüggő építményeket lehet építeni.
A civilszervezet két hónappal ezelőtt a zöld ombudsmanhoz fordult, hogy kezdeményezze a természetromboló nagyberuházás alapját jelentő helyi építési szabályzat alkotmányossági vizsgálatát. Erre egy május 25-én közzétett figyelemfelhívásban reagált is országgyűlési biztoshelyettes, kifogásolva többek között, hogy „az építésügyi kiemelt beruházások esetén egyre tágabb körű felmentések érvényesülnek” és emlékeztetett arra is, hogy
„a beruházásokhoz fűződő magánérdekek tehát az Alaptörvény értékrendje és szabályai szerint nem írhatják felül a jelen és a jövő közérdekét érintő természetvédelmi érdekeket”.
Kun Zoltán tavaly januárban bejelentést tett az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságánál, mert szerinte jogszabályokba ütköző módon készült a környezeti hatástanulmány, amire a Fertő tavi építkezés engedélyei alapoztak. Szerinte
„a beruházó maga ismerte el, hogy kiemelt közérdek nem határozható meg a beruházással kapcsolatban, márpedig Natura 2000-es területen csak ilyen esetben lehetett volna a projektet engedélyezni környezetvédelmi szempontból. Kiemelten közérdekű projektnél lehet beavatkozni ilyen védettséggel bíró helyen, és jogszabály által meghatározott módon kell pótolni az elpusztításra kerülő természeti értéket (növényzet, stb)”.
Kun azt is kifogásolta a bejelentésében, hogy szerinte azért sem lehetett volna engedélyezni ezt az UNESCO világörökségi helyszínként és a Ramsari egyezmény alapján is védett területen tervezett beruházást, mert kiemelten védett növény- és állatfajokra is hatással van, és mert nem konzultáltak az osztrák féllel, ami pedig kötelező lett volna a vonatkozó európai környezetvédelmi direktíva szerint. Kun Zoltán úgy tudja, hogy a brüsszeli Főigazgatóság tavasszal megkereste a magyar kormányt az ügyben, s a magyar fél szeptemberben küldött erre választ. E levelezés megismerése érdekében megkerestük a brüsszeli Főigazgatóságot, a Miniszterelnökséget és az Agrárminisztériumot, de mostanáig nem kaptunk választ ezekre az e-mailekre.
A Fertő tavi beruházás miatt a Greenpeace Magyarország Egyesület nemrég beperelte a 5906-34/2018. sz. környezetvédelmi engedélyt kiadó Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt. A zöldszervezet a keresetben hosszan sorolja, hogy mely állatfajok élőhelyében tesz (és tett már) kárt a beruházás, ami szerintük szembemegy többek között
Magyarország Alaptörvényével,
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv.-nyel
a 275/2004. (X.8.) kormányrendelettel
a vizes élőhelyek védelméről szóló 83/2014. (III14.) kormányrendelettel
az 1993. évi XLII. törvénnyel a nemzetközi jelentőségű vadvizekről.
A Greenpeace azt kérte a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi engedély-módosítását, ami olyan megdöbbentő indoklásokat is tartalmaz, hogy
„azért nem kell foglalkozni a védett természeti értékek pusztulásával, mert az engedélyes a tevékenységével már úgyis eltávolította onnan ezeket”.
Azt pusztítják el, amiért odaköltöztek
Bár egy-egy beruházás leállítására – még ritkábban, utólagos elbontására: lásd pl. a budapesti II. kerületi Csipak-villa ügyében született döntést – időnként sor kerül, a környezetkárosító ügyekben ma Magyarországon a jogi megoldás nem jelent biztos és elég gyors védelmet, mondta az Átlátszónak a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA, Environmental Management and Law Association) igazgatója, dr. Kiss Csaba. Szerinte a nagy tavak látványos terhelés-növekedése részben „természetes” folyamat, az élővizek partjai mindig is vonzóak voltak az építési beruházások számára. Ráadásul a koronavírus-járvány alatt az emberek elviselhetőbb karantén-környezetre vágytak, felerősödött a „természetbe való visszatérés” igénye, az üzleti oldal pedig lecsapott erre a lehetőségre.
Az új épületek pedig sokszor brutálisan belerondítanak a partvonalba és az addig fölépült házakkal kialakult településképbe (pl. az alsóörsi Pelso Lakópark is egy ilyen beruházás, de a tihanyi nádas helyén tervezett ingatlanfejlesztés is ilyen lesz). Így elmondható, hogy jóllehet természetközeli helyekre vágynak az emberek, gyakran épp e területek természet-közelisége veszik el azáltal, hogy odaköltöznek.
„Míg néhány éve havi 1-2 bejelentés érkezett az egyesületünkhöz természetkárosító ügyekről, ma már szinte naponta kapunk egy-egy ilyen megkeresést, valószínűleg, mert több az ilyen beruházás és mostanra jobban észreveszik ezeket az emberek, elegük van az ilyen ügyekből. Sok a botrány a tavak körül, a legtöbb beruházót nem érdeklik az olyan »apróságok« , mint a partvonal megtartása például. Ha úgy látják jónak, minden skrupulus nélkül lebetonozzák a vízparti részeket is. Ráadásul tudni lehet, hogy nagyrészt a NER-elit van ezek mögött a beruházások mögött, s ők jó kapcsolatok révén felül tudják íratni a védett területekre vonatkozó szabályokat. Nincs ugyanis olyan egységes jogi védettsége például nagy tavainknak sem, ami kimondaná, hogy egyszerűen bizonyos szinten túl nem építhető be a partjuk. Annál is inkább rejtély, hogyan jöhetnek létre az új beépítések, mert pl. a Balaton-törvényt felváltó jogszabály kimondja: a Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
Ha pedig egy-egy önkormányzat próbál ellenállni a károsító beruházással szemben, akkor a rendszerbe épült befektetőnek van módja arra, hogy megkerülje, felülírassa a helyi vezetés döntését és a helyi szabályokat, mert erre vannak jogi lehetőségek. Tudomásom szerint ez történt volna Balatonvilágoson a nagy port felvert és végül a civil kampány és az óriási sajtóvisszhang miatt meghiúsult társasház építés esetében is. Ott ugyanis a képviselőtestület ellenállt a minden korábbinál nagyobb volumenű vízparti beépítést magába foglaló terveknek, de a tény, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt volt, lehetővé tette a sajátos beépítési szabályok kormány általi meghatározását és végül egy építési engedély kiadását.
Nincs egységes jogi védelem, így az olyan brutálisan nagy projektek, mint a Fertő tavi szállodaépítés is »észrevétlen« tudott maradni hosszabb ideig, s csak évekkel az engedély kiadása után derült ki. Nincs valódi társadalmi részvétel az ilyen ügyek engedélyezése kapcsán, pedig a természetbe ennyire nagy mértékben beavatkozó nagyprojektekről országos egyeztetést kellene tartani. A jog többnyire képtelen kezelni ezeket a helyzeteket. Azok, akik rosszat akarnak, pusztítanának, mindig egy lépéssel előttünk járnak, ezért a hozzánk forduló ügyfeleknek sajnos azt kell mondanunk rendszeresen, hogy mivel a bírósági eljárás nagyon lassú, a legtöbb esetben a jogi megoldás nem jelenti az adott ügy megoldását, hanem ennél hatékonyabb lehet a kampányok, akciók szervezése és az adott ügy megvitatása a sajtóban” – mondta az Átlátszónak dr. Kiss Csaba.
A „Nagy Tavak Koalíció” kezdeményezésére benyújtott, „Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről szóló határozati javaslat”-ot május 27-én ellenzéki javaslatra tárgyalta, de kormánypárti többséggel leszavazta a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága, így az nem kerülhet a plenáris ülés elé megvitatásra. Egyetlen kormánypárti képviselő, Bencsik János, Tata országgyűlési képviselője szavazott az ellenzékiekkel az ügyben.
Videó: Németh Dániel. Infografika: Szabó Krisztián. | https://atlatszo.hu/2021/05/27/a-ner-elit-all-a-toparti-termeszetrombolo-beruhazasok-tobbsege-mogott/ | https://web.archive.org/web/20230508052906/https://atlatszo.hu/2021/05/27/a-ner-elit-all-a-toparti-termeszetrombolo-beruhazasok-tobbsege-mogott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-elit-all-a-toparti-termeszetrombolo-beruhazasok-tobbsege-mogott-1 | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-27 00:00:00 | [] | [
"Balatoni Halgazdálkodási Zrt.",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Balaton",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Heves megye",
"Komárom-Esztergom megye",
"Sopron",
"Tata"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"klientúra",
"jogalkotás",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
52,198 | Nejlonszatyorban érkezett a kenőpénz: erre költötte millióit a vesztegetéssel megvádolt Boldog István | Nem volt túl elővigyázatos a hivatali vesztegetéssel vádolt fideszes parlamenti képviselő, Boldog István, aki a Blikk információi szerint örömében egyenesen Ausztriába szaladt bizalmasával méregdrága Hugo Boss-öltönyöket vásárolni abból a 20 millió forintos kenőpénzből, amelyet az ügyészség szerint 2019-ben kapott társaival az ügyben szintén megvádolt vállalkozótól, M. Róberttől, lezsírozott projektek ellentételezéséért. | Nem volt túl elővigyázatos a hivatali vesztegetéssel vádolt fideszes parlamenti képviselő, Boldog István, aki a Blikk információi szerint örömében egyenesen Ausztriába szaladt bizalmasával méregdrága Hugo Boss-öltönyöket vásárolni abból a 20 millió forintos kenőpénzből, amelyet az ügyészség szerint 2019-ben kapott társaival az ügyben szintén megvádolt vállalkozótól, M. Róberttől, lezsírozott projektek ellentételezéséért.
Az üzletember a pénzt nejlonszatyorban adta át egy közvetítőnek a budapesti Király utcában. A pénzfutár ezután K. Péternek adta át a milliókat, aki Boldog István elé vitte az összeget a Graphisoft Park egyik irodájába. Most a nyomozati anyagokból – amelyek jelentős része a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatási jegyzőkönyveiből áll – újabb részletek váltak világossá arról, hogy Boldog és társai hogyan osztották fel a pénzt és mire költöttek belőle.
Ismert, Boldog István és nyolc társa ellen tavaly emeltek vádat vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. Az ügyben több embert is letartóztattak, köztük a Boldog jobbkezének tartott Fehér Petrát. A nő, a büntetőeljárás másodrendű vádlottja, korábban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke volt. A lapunk birtokába jutott vádirat szerint a Boldoghoz köthető kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen manipulálta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek.
A két évvel ezelőtt bezsebelt 20 milliós kenőpénzről Boldog bizalmasa, K. Péter 2019-es kihallgatásán a következőket mondta. „Nem hangzott el konkrétan, hogy a nettó összegre vetített tíz százalék kinek jár, azonban Fehér Petra és az én számomra teljesen egyértelmű volt, hogy kettőnknek és Boldog Istvánnak” – szögezte le kihallgatóinak K. Péter, aki szerint eredetileg 30 millió forintban, a vállalkozónak megítélt összeg 10 százalékában egyeztek meg M. Róberttel, de abból csak 20 milliót kaptak meg.
A maradék 10 millióhoz végül azért nem jutottak hozzá, mert Hadházy Ákos független képviselő 2019-es októberi sajtótájékoztatója után egyértelművé vált: az ügyészség Boldog István ellen nyomoz.
Kapcsolódó: Lemondott Boldog István segítője
K. Péter a kihallgatásán azt is elmondta, ő, Fehér Petra és Boldog István egy irodában harmadolták el a pénzfutártól átvett 20 milliót, majd a beszélgetésekben „Barbi” álnéven emlegetett Fehér egy mosolygós smile-t küldött internetes üzenetben M. Róbertnek, jelezve a vállalkozónak, hogy megtörtént a kifizetés.
Döbbenetes, de az egyik lehallgatott telefonbeszélgetésből, ami Fehér Petra és K. Péter között zajlott, az derült ki: még az is szóba került, hogy a pénzt egyenesen Boldog Istvánhoz viszik a Parlamentbe vagy a Képviselői Irodaházba, ám erről végül letettek. | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/parlament-boldog-istvan-milliok-penz-oltony-kenopenz/x8hc0xp | https://web.archive.org/web/20221208221723/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/parlament-boldog-istvan-milliok-penz-oltony-kenopenz/x8hc0xp | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nejlonszatyorban-erkezett-a-kenopenz-erre-koltotte-millioit-a-vesztegetessel-megvadolt-boldog-istvan | Blikk | hungarian-news | 2021-05-28 11:06:09 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
52,199 | A járvány ellenére óriási profitot termelt Orbán barátjának online kasszán nagyra nőtt cége | A járvány miatt visszaeső bolti forgalom alig érintette meg a szinte már minden szektorban kötelezővé tett online kasszákon nagyra nőtt Mobil Adat Kft.-t. | A járvány miatt visszaeső bolti forgalom alig érintette meg a szinte már minden szektorban kötelezővé tett online kasszákon nagyra nőtt Mobil Adat Kft.-t. Az online pénztárgépek 2013 óta összeköttetésben vannak az adóhatósággal, a Mobil Adat ennek a piacnak a főszereplője. Az adatforgalom hatósági díjas (a Pénzügyminisztérium minden évben felülvizsgálja a havi díjat, de eddig egyszer sem csökkentette), ami évről évre óriási nyereséghez juttatta a céget. A tavalyi év sem sikerült nekik rosszul, ez látszik a most benyújtott beszámolóból. Aki pedig ennek igazán örülhet, az Garancsi István, a leggazdagabb magyarok egyike, Orbán Viktor jó barátja, aki két másik cégen keresztül 90 százalékos tulajdonosa a Mobil Adat Kft.-nek.
Tavaly 2,6 milliárd forint forgalmat produkált a mindösszesen tíz főt foglalkoztató vállalat. Ez nem rekord, de egymás után a harmadik év, amikor az árbevétel eléri a 2,6 milliárd forintot.
Ehhez 723 millió forintnyi adózott profit társul – vagyis az árbevétel-arányos nyereség közel 28 százalékos, továbbra is kiugróan magas.
A cégből a tulajdonosok 705 millió forintot kivesznek osztalékként, ennek 90 százaléka kerül tehát Garancsihoz két másik cégen keresztül. Az egyik ilyen cég a Mobil Adat Holding Kft., a másik pedig a Shoal Vagyonkezelő Kft. Mindkettő teljes egészében a székesfehérvári futballklub tulajdonosáé, aki arról is híres, hogy ő reptette a miniszterelnököt a csapat bulgáriai meccsére három éve.
A Mobil Adat Holding is szépen fialt tavaly, 408 millió forintos adózott profit csapódott le ott, ebből 290 millió forintot vesz ki osztalékként Garancsi. A Shoal Vagyonkezelőnél 152 millió forintos adózott nyereség jött össze, az mind eredménytartalékba kerül. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/garancsi-istvan-mobil-adat-kft-holding-2020-beszamolo-merleg-profit-online-penztargep-kassza/ | https://web.archive.org/web/20230328164310/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/garancsi-istvan-mobil-adat-kft-holding-2020-beszamolo-merleg-profit-online-penztargep-kassza/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-ellenere-oriasi-profitot-termelt-orban-baratjanak-online-kasszan-nagyra-nott-cege | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-28 00:00:00 | [
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [
"Mobil Adat Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"Shoal Vagyonkezelő Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,200 | 1 milliárdos veszteséget termelt tavaly a Mészáros család óriáscége | Az Opus Global mellett a Viresol Kft. sem tudott nyereséges lenni. 1 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el 2020-ra az Opus Global Nyrt. – derül ki a tavalyi mérlegekből. A Mészáros család egyik legfontosabb cége, amelynek Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Beatrix az elnöke, 6,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly, 2019-ben ez 7,9 milliárd forint volt. | 1 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el 2020-ra az Opus Global Nyrt. – derül ki a tavalyi mérlegekből. A Mészáros család egyik legfontosabb cége, amelynek Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Beatrix az elnöke, 6,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly, 2019-ben ez 7,9 milliárd forint volt.
A nettó árbevétele 609 millió forint volt, de pénzügyi eredmények segítségével sikerült az adózott eredményt 7 milliárd forint környékén tartani. A veszteség ellenére akár sikeresnek is mondhatják a 2020-as évet, hiszen az előző évhez képest közel félmilliárd forinttal tudták növelni a nettó árbevételt. A cég 2019-hez hasonlóan tavaly sem fizetett osztalékot a tagjainak.
Ugyancsak veszteséges volt a visontai keményítőgyárat működtető Viresol Kft., amelynek 51 százalékos tulajdonosa az Opus Global. A régió egyik legnagyobb kapacitású és legmodernebb búzafeldolgozó üzemének 33 milliárd forintos fejlesztését a kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta, számolt be annak idején a Forbes. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/opus-global-nyrt-viresol-kft-merlegek-2021/ | https://web.archive.org/web/20210528121049/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/opus-global-nyrt-viresol-kft-merlegek-2021/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/1-milliardos-veszteseget-termelt-tavaly-a-meszaros-csalad-oriascege | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-28 00:00:00 | [
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Opus Global Nyrt.",
"VIRESOL Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"klientúra"
] | [] |
52,201 | Bejött a 2Rule Mészároséknak: minden negyedik forint nyereséggé vált | 434 millió forint árbevételt könyvelt el Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos saját márkás sportruházati érdekeltsége, a Magyar Sportmárka Zrt. tavaly. | 434 millió forint árbevételt könyvelt el Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos saját márkás sportruházati érdekeltsége, a Magyar Sportmárka Zrt. tavaly.
A 2017 végén alapított társaság 2019-ben kilőtt, összességében több mint félmilliárdos forgalmat ért el, úgy festett, hogy az emberek elkezdtek 2Rule-ba öltözni, például a magyar kirakatteammel, a veszprémi kézilabdacsapattal is leszerződtek. Igaz, ehhez nem kellett messzire menni, Mészáros Lőrinc milliárdos üzlettársa, Szíjj László Duna Aszfalt Kft.-je a Telekom Veszprém fő tulajdonosa.
2020-ban ennél közel százmillióval kisebb volt a sportruházati cég forgalma, viszont a nyereség az ötszörösére, 108 millió forintra nőtt.
Ezek szerint 25 százalékos nyereségrátával dolgoztak tavaly a herceghalmi fellegvárban. Mindezt 6 fős gárdával érte el a cég: a mérlegbeszámolóban 5 teljes és 1 részmunkaidős szellemi foglalkozású dolgozót tüntettek fel. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/bejott-a-2rule-meszaroseknak-minden-negyedik-forint-nyeresegge-valt/ | https://web.archive.org/web/20220119054737/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/bejott-a-2rule-meszaroseknak-minden-negyedik-forint-nyeresegge-valt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bejott-a-2rule-meszaroseknak-minden-negyedik-forint-nyeresegge-valt | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-28 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Sportmárka Zrt."
] | [] | [
"sport",
"klientúra"
] | [] |
52,202 | A járvány lenullázta a turizmust, de a balatoni Mészáros-kempingek 200 milliós osztalékot fizettek | Úgy tűnik, hogy a járvány által a turizmusra mért csapás kevésbé viselte meg a Mészáros Lőrinc cégbirodalmában található szálláshely-üzemeltetőket. Az idegenforgalmi szektor általában veszteségesen működött, a Balatontourist Camping Kft. viszont friss mérlege szerint 150 millió forintos osztalékot fizetett ki a 2020-as eredmények alapján. | Úgy tűnik, hogy a járvány által a turizmusra mért csapás kevésbé viselte meg a Mészáros Lőrinc cégbirodalmában található szálláshely-üzemeltetőket. Az idegenforgalmi szektor általában veszteségesen működött, a Balatontourist Camping Kft. viszont friss mérlege szerint 150 millió forintos osztalékot fizetett ki a 2020-as eredmények alapján. A cég tavaly 58 millió forintos adózott eredményt ért el, 503 millió forintos nettó árbevétel mellett. Ugyan ez visszaesés a 2019-es számokhoz képest (83,7 milliós eredmény, 777 milliós bevétel), de figyelemre méltó teljesítmény, hogy még ilyen körülmények között is nyereséget tudott termelni a vállalkozás.
A Balatontourist Füred Club Camping Kft. ennél szerényebb, 25 millió forintos osztalék kifizetését határozta el, pedig a számok náluk sem rosszak, sőt. A cég az adózott eredményén tavaly még javítani is tudott 2019-hez képest: 57 millió forintot hozott össze, míg két éve ez 41,5 millió forint volt. Az árbevétel (716 millió forint) azonban kicsit gyengébb lett, mint egy évvel korábban (793 millió forint), de így is 700 millió forint felett maradt.
Ugyanekkora osztalékot fizetett ki a Balatontourist Kft. is, amely a társainál jóval alacsonyabb, 3,4 millió forintos adózott eredményt ért el. Ez azonban még mindig kiváló eredmény 2019-hez képest, amikor 284 millió forintos veszteséget könyvelt el. A sikerhez hozzájárulhatott, hogy 2020-ban 407 millió forintos nettó árbevételhez jutott, nagyjából annyihoz, mint 2019-ben. Ahogy az is, hogy az átlagosnál 25 százalékkal kevesebb kempingezőt valamelyest ellensúlyozni tudta az áfacsökkentés. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/balatontourist-camping-balatonfured-hunguest-hotels-merleg-2021/ | https://web.archive.org/web/20230320134322/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/balatontourist-camping-balatonfured-hunguest-hotels-merleg-2021/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-lenullazta-a-turizmust-de-a-balatoni-meszaros-kempingek-200-millios-osztalekot-fizettek | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-28 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Balatontourist Camping Kft.",
"Balatontourist Füred Club Camping Kft.",
"Balatontourist Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
52,203 | Úgy tűnik, egy Mészároshoz köthető cég 5,4 milliárdért építhet Tudásközpontot Szekszárdon | Megnyert egy nettó 5,4 milliárd forintos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., írja a Szekszárdi Hírek. | Megnyert egy nettó 5,4 milliárd forintos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., írja a Szekszárdi Hírek. Hivatalosan még nem hirdettek eredményt. A tendert egy Tudásközpontra írták ki, a tervek szerint 2023 nyarán nyitna meg. A könyvtár mellett levéltár, rendezvényterem és kávézó lenne az épületben.
A kivitelezésre kiírt tenderre három ajánlat érkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és az EB Hungary Invest Kft. egyformán nettó 5,7 milliárd forintért vállalta volna a munkát, így a ZÁÉV árajánlata volt a legalacsonyabb.
Az építkezéshez 4 milliárd forintot az állam ad, a Modern Városok Program keretében. | https://24.hu/belfold/2021/05/28/meszaros-lorinc-szekszard-tudaskozpont/ | https://web.archive.org/web/20220816102959/https://24.hu/belfold/2021/05/28/meszaros-lorinc-szekszard-tudaskozpont/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugy-tunik-egy-meszaroshoz-kotheto-ceg-54-milliardert-epithet-tudaskozpontot-szekszardon | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-28 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,204 | Megint milliárdos nyereséget termelt a dohánybiznisz Lázár holdudvarának | Minden eddigi rekordját megdöntötte a trafikhálózat ellátására egyedüliként felkent Országos Dohányboltellátó Zrt.: 741 milliárd forint árbevételt és 5,3 milliárd forint nyereséget ért el 2020-ban. Az állammal koncessziós szerződést kötött cég árbevétele az egy évvel korábbihoz képest 70 milliárddal nőtt, és egymilliárddal lett több az adózott profitja. | Minden eddigi rekordját megdöntötte a trafikhálózat ellátására egyedüliként felkent Országos Dohányboltellátó Zrt.: 741 milliárd forint árbevételt és 5,3 milliárd forint nyereséget ért el 2020-ban. Az állammal koncessziós szerződést kötött cég árbevétele az egy évvel korábbihoz képest 70 milliárddal nőtt, és egymilliárddal lett több az adózott profitja.
A nyereségből 5,05 milliárd profitkivétet hagytak jóvá a részvényesek, az 51 százalék erejéig részes Tabán Trafik Zrt. és a 49 százalékkal részesedő BAT Pécsi Dohánygyár Kft.
Most jelent meg a 2020-as mérlegbeszámoló és a közgyűlési határozat a cégbíróság adatbázisában, a jegyzőkönyi kivonatból azonban az derül ki, hogy az osztalékkifizetéssel nem vártak eddig, év közben előleget fizettek, a maradékot pedig még április során kivették a cégből. A 2,5 milliárd forintos előlegből 1, 875 milliárd jutott a Tabán Trafiknak, 625 millió volt a BAT része.
A 2015 óta működő dohányboltellátó monopólium évről évre termeli a milliárdokat, a megalapítása óta összesen mintegy 21 milliárd forint nyereséget hozott, és ennek a nagy részét, 19,5 milliárdot osztalék formájában ki is vette a két tulajdonos.
A Tabán Trafik Sánta János érdekeltsége, akit Lázár János hódmezővásárhelyi holdudvarához sorolnak. Lázár vezényelte le még kancelláriaminiszterként a dohánypiac újraszabályozását, a hódmezővásárhelyi vállalkozó pedig a Fidesz dohányipari jogszabályainak fő haszonélvezője, a trafikpályázat legnagyobb nyertese, aki Orbán Viktor hívó szavára segítette az új kormánysajtó kiépülését is, egy időre beszállt a később Magyar Nemzetté visszaalakított Magyar Idők kiadójába.
Sánta János és családja többi érdekeltsége is jól teljesített tavaly:
a Ventas Coffee Hungary Kft. adózott eredménye 1,953 milliárd forint volt, ez bő 600 millióval több, mint az egy évvel korábbi.
A Tabán Trafik 3,2 milliárd forint nyereséget mutatott ki adófizetés után, és az eredménytartalék bevetésével ennél is több, 3,775 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/dohanyboltellato-taban-trafik-profit-santa-janos/ | https://web.archive.org/web/20230423020828/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/dohanyboltellato-taban-trafik-profit-santa-janos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-milliardos-nyereseget-termelt-a-dohanybiznisz-lazar-holdudvaranak | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-28 00:00:00 | [
"Lázár János",
"Orbán Viktor",
"Sánta János"
] | [
"BAT Pécsi Dohánygyár Kft.",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Tabán Trafik Zrt.",
"Ventas Coffee Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"dohányipar",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Dohányboltellátó mutyi"
] |
52,205 | Mészáros Lőrinc V-Hídjának volt egy szerződéses partnere, hát megvette a 40 százalékát | A felcsúti milliárdos cégbirodalma rendkívül terebélyes, köztük több építőiparban tevékenykedő társasággal, amelyek egy részének az út- és vasútépítés a profiljába vág. A jól prosperáló társaságok azonban kevésnek bizonyultak, hiszen az elmúlt hetekben két cégben is meghatározó részesedést szerzett Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Az egyik társaság gyakorlatilag üzletfélnek is nevezhető. | Újabb érdekeltségekkel gyarapodott Mészáros Lőrinc cégbirodalma az elmúlt hónapokban - vettük észre a cégkivonatokban. A két cégben egy közös van: az építőipar területén tevékenykednek, azon belül is út-, valamint vasútépítéssel foglalkoznak. Pedig Mészáros Lőrinc érdekeltségében már eddig is voltak erre specializálódott társaságok, csak a példa kedvéért említhetjük az R-Kord Kft.-t, a V-Híd Zrt.-t vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjére létrehozott RM International Kft.-t.
A cégkivonatok tanúsága szerint március 12-én a pátyi székhelyű Vágányprofil Kft-ben, április 19-én pedig a deszki Csíkszék-Gép Kft.-ben szerzhett meghatározó tulajdoni hányadot.
A régebbi szerzemény, a Vágányprofil Kft. - mint nevéből sejthető - főtevékenységként vasútépítéssel foglalkozik, de mellette jogosult számos más építőipari tevékenység folytatására is. Mint például bontás, építési terület előkészítése, lakó- és nem lakóépület építése, vagy épp festés, villanszerelés, közúti áruszállítás. A cég 20 millió forintos törzstőkével rendelkezik, melynek 40 százalékát szerezte meg a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Vagyonkezelő Zrt. A cégbíróságra benyújtott papírok szerint a V-Híd két magánszemély, Koltai Gabriella és Tarsoly Lajos mellé szállt be.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége Koltai Gabriella tulajdonrészéből vásárolt be annak megosztása után, így az új tulajdonosi struktúra az alábbiak szerint tevődik össze:
Koltai Gabriellának van 50 százalékos,
a V-Hídnak 40,
Tarsoly Lajosnak pedig 10 százalékos részesedése van.
A Vágányprofil Kft. joggal nevezhető sikeres társaságnak, hiszen az elmúlt évek egyre jövedelmezőbbnek bizonyultak. Míg 2015-ben még csak 68 millió forint árbevételből csináltak 11,5 millió tiszta profitot, addig 2019-ben már 1,4 milliárdos árbevételt értek el, amiből a végén 109 millió forint tiszta nyereség maradt. A folyamatos növekedésen nincs is nagyot mit csodálkozni, ha ránézünk a Vágányprofil Kft. honlapjára. A bemutató részben ugyanis kiderül, a cég a Vasútépítők Kft. elsőszámú alvállalkozója, 2019-től kezdődően pedig éves keretszerződéssel is rendelkeznek a V-Híd Zrt.-vel, mely a cég főbb megbízói közé tartozik. Referenciák között számos nagyobb projektet felsorolnak, a teljesség igénye nélkül:
dolgoztak a Székesfehérvár vasúti csomópont korszerűsítésén,
Fonyód állomás építésén,
a Szentendrei HÉV Budakalász és Pomáz közötti szakasz felújításán,
és nevükhöz köthető
a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és Konferencia Központ burkolat építési munkái,
valamint a felcsúti Ifjúsági Sport Szálláshely burkolatépítési munkái is.
A V-Híd Zrt. másik új leánycégéről, a Csíkszék-Gép Kft.-ről már sokkal kevesebb információ található az interneten, ám az éves beszámolók alapján ezen cég gazdálkodására sem lehet nagy panasz. A Vágányprofilhoz hasonlóan itt sem egyedüli tulajdonos a V-Híd, a korábbi tulajdonos, György Imre 49 és 51 százalékos arányban osztotta meg a törzstőkét, utóbbi adta el a V-Hídnak. Vagyis itt többségi tulajdonos lett Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A 3 milliós törzstőkével rendelkező Csíkszék-gép Kft. fő tevékenysége út- és autópálya-építés, de emellett hulladékkezeléssel, veszélyes hulladék gyűjtésével, fakitermeléssel, kőmegmunkálással és akár saját tulajdonú ingatlan adásvételével is foglalkozhat.
Az elmúlt években stabilan néhány százmilliós bevételt könyvelhetett el a cég, amiből 20-80 millió forint közötti profit maradt adózás után. A tavalyi év azonban némiképp rendkívüli volt, mivel április 15-én 135 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a tulajdonos. Az erről meghozott döntés időpontja is pikáns, hiszen négy nappal később lett többségi tulajdonos a Kft.-ben a V-Híd Zrt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-v-hidjanak-volt-egy-szerzodeses-partnere-hat-megvette-a-40-szazalekat.html | https://web.archive.org/web/20220523111452/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-v-hidjanak-volt-egy-szerzodeses-partnere-hat-megvette-a-40-szazalekat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-v-hidjanak-volt-egy-szerzodeses-partnere-hat-megvette-a-40-szazalekat | mfor.hu | hungarian-news | 2021-05-30 13:46:38 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Csíkszék-Gép Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"Vágányprofil kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,206 | Tízmilliárdokat gondoz titokban az újabb NER-közeli vagyonkezelő | Ismert kormánykedvenc nagyvállalkozó áll az üzlet hátterében. | Kovács András Péter és Elek Péter megirigyelték a hálapénzellenes állami kampány félmilliárd közpénzből készült dalát. A "Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia" című kormányzati rapből ihletet merítve összeszedtek néhány Btk.-tényállást és - erős közszolgálati hangütéssel - megzenésítették azokat. Jövedékiadó-csalás, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, közveszéllyel fenyegetés - mind-mind örökzöld témái a gengszterrap műfajának. A felejthetetlen produkciót nyújtó két Péteren kívül Litkai Gergely is belekeveredik a rapcsatába, bár a végén már örült volna, ha inkább kimarad belőle. | https://hvg.hu/360/202121_kozepeuropa_alfa_vagyonkezelo_ujabb_penznyelo | https://web.archive.org/web/20210601193755/https://hvg.hu/360/202121_kozepeuropa_alfa_vagyonkezelo_ujabb_penznyelo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardokat-gondoz-titokban-az-ujabb-ner-kozeli-vagyonkezelo | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-30 08:30:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Száraz István",
"Valkó Mihály"
] | [
"Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
52,207 | Megint jutott közpénz Takaró Mihálynak | Az antiszemita írók és a Horthy-rendszer iránti rajongásáról ismert irodalomtörténésznek milliós összeget fizet ki az Emberi Erőforrás Minisztériuma | A lap adatigénylésben kérte ki a minisztérium szerződéseit, amelyet a tárca utoljára tavaly decemberben hozott nyilvánosságra. A Hírklikk a szerződéslistában megtalálta Raffay Ernő történészt, aki a Trianon Emlékév értékelése, a Trinanonra vonatkozó szakmai írások, online megjelenések elemzése címén kap január elsejétől december végéig havi 600 ezer forintot. Raffay ugyanilyen összeggel egyébként már 2019. óta szerepel az Emmi szerződéslistáján - írja a lap.
A 444 összeállítása szerint Raffay korábban olyan kijelentéseket tett, miszerint a zsidók ugyanolyan migránsként jelentek meg Magyarországon, mint most az iszlám migránsok, utóbbiakat pedig azért sem szabad beengedni, mert vannak tapasztalataink arról, hogy mi történt, amikor bejöttek a zsidók.
Raffay saját szavaival így zárt le egy hosszabb gondolatmenetet a zsidó migrációról: „bejött egy migráns csapat, fölszaporodott, és kitúrt bennünket a pozíciókból a tudományban, az iskolában, az akadémiában, az egyetemen, a bankvilágban, a földbirtokban, a szakmákban, íme a tanulság emberek”.
„Raffay Ernő elismert történész. Nem kell egy történésznek minden mondatával feltétlenül azonosulni ahhoz, hogy egy életműre azt tudjuk mondani, hogy kitüntetést érdemel” – közölte a Kormányinfón szintén a 444 kérdésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Az Emmi szerződéslistáján fent van még:
- Bagdy Gábor korábbi kereszténydemokrata főpolgármester-helyettes, ő szakértői tanácsadásért havi 800 ezer forintot kap
- Varga István ügyvéd, a fideszes lapokat kiadó KESMA alapítvány volt kuratóriumi elnöke, ő havi 750 ezer forintért ad jogi természetű tanácsokat
- Eszenyi Enikő cége, az AHA2 Művészeti Kft, amely havi 500 ezer forintért dolgozott az EMMI-nek
A legnagyobb összegű szerződést idén áprilisig a Magyar Antidopping Csoport közhasznú Kft-vel kötötte a tárca, ők az idei doppingellenőrzésekre 514 millió forintot fordíthatnak. | https://hvg.hu/itthon/20210530_Megint_jutott_kozpenz_Takaro_Mihalynak | https://web.archive.org/web/20210601200912/https://hvg.hu/itthon/20210530_Megint_jutott_kozpenz_Takaro_Mihalynak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-jutott-kozpenz-takaro-mihalynak | HVG | hungarian-news | 2021-05-30 10:06:00 | [
"Bagdy Gábor",
"Raffay Ernő",
"Takaró Mihály Károly",
"Varga István (ügyvéd)"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"történelem",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,208 | Békelángot vittek Orbánnak, kórházat és milliárdokat kaptak a görögkatolikusok | Júliustól a görögkatolikusok fenntartásába kerül a sok milliárdból kistafírozott Felső-szabolcsi Kórház. Ahogy Kisvárdán semmi, ez sem független a Fidesz exminiszter képviselőjétől, Seszták Miklóstól. | 2021.05.28. 04:30
2021.05.28. 07:17
Júliustól a görögkatolikusok fenntartásába kerül a sok milliárdból kistafírozott Felső-szabolcsi Kórház. Ahogy Kisvárdán semmi, ez sem független a Fidesz exminiszter képviselőjétől, Seszták Miklóstól.
Miért nem ígérkezik gyors folyamatnak a környezetszennyező hagyományos autók leváltása?
élhető környezet
2024.01.27. 12:156 perc | https://hvg.hu/360/202121__gorogkatolikusok_azegeszsegugyben__megint_sesztak__ukran_paciensek__gyogyits_meg_minket | https://web.archive.org/web/20210601184024/https://hvg.hu/360/202121__gorogkatolikusok_azegeszsegugyben__megint_sesztak__ukran_paciensek__gyogyits_meg_minket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bekelangot-vittek-orbannak-korhazat-es-milliardokat-kaptak-a-gorogkatolikusok | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-28 06:30:00 | [
"Seszták István",
"Seszták Miklós"
] | [
"Felső-szabolcsi Kórház",
"Fidesz",
"Magyarországi Görögkatolikus Egyház",
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)"
] | [
"Európa",
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Ukrajna"
] | [
"háttér",
"egyház",
"egészségügy",
"támogatás",
"egészségturizmus",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,210 | A rogáni idők belvárosi ingatlankiárusításának ásza vette meg a Rogánné falujában álló kastélyt | Rogán Antal új feleségének falujában, Dédestapolcsányon az a vállalkozó vásárolhatta meg a műemlék kastélyt, aki anno több V. kerületi ingatlanhoz kedvezményes áron jutott hozzá Rogán Antal polgármesterkedése idején. A falubeliek már mindenhol Rogánt látnak, mióta az ezer hold földet nem vásárolta meg a propagandaminiszter családja. | „Tóni megvette a dédesi kastélyt” – ez a legmenőbb beszédtéma ma Dédestapolcsányon és néhány szomszédos településen, amelyek vidékén, a Bükkalján Rogán Antal ifjú feleségének rokonai/barátai/ismerősei nem vásároltak meg ezer hektárnyi földet tavaly 1,6 milliárd forintért. A kastély új gazdájáról terjedő szóbeszédet nem csak a kútba esett földügylet alapozza meg, hanem az is, hogy a propagandaminiszter ifjú felesége, Obrusánszki Barbara, azóta már Rogán Barbara Dédestapolcsányba való, ahol családja jelenleg is jelentős házfelújítást végez.
Utánajártunk a szóbeszédnek: a lapunk birtokába került dokumentumok alapján nem fedi a valóságot, Rogán Antal neve ugyanis nem került a Serényi-kastély tulajdoni lapjára.
Az új tulajdonos egy V. kerületi ügyvéd-üzletember, aki Rogán polgármesterkedése idején számos belvárosi önkormányzati ingatlanhoz jutott kedvező áron.
A műemléki státuszú dédestapolcsányi Serényi-kastélyt a Serényi grófok építtették 1898 és 1903 között eklektikus stílusban. A grófi nyaralót utolsóként gróf Serényi Ödön lakta, később pedagógusüdülő, majd szociális otthon lett. Az 5 ezer négyeztméter alapterületű kétszintes épületet a földhivatal így is tartja nyilván, kivett szociális otthonként. Tekintélyes hozzáadott értéket képvisel a kastélyt övező közel 5 hektáros park, a pazar panoráma a Bükkre, a dédesi várra és az arra húzódó völgyre, nem beszélve az ingatlan területén található sziklákban megbúvó kis barlangokról és a kastélyhoz vezető gesztenyesorról.
A kastélynak a rendszerváltás óta több tulajdonosa volt: 1991-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonelemeként kezdte, 2007-től az alsózsolcai Csavar és Húzottárú Zrt.-é lett, 2014-ben egy nyíregyházi magánszemély birtokába került. Az illető előnyös üzletet hozott össze a felújításra szoruló épülettel, csupán néhány tízmillió forintért jutott hozzá, a CIB-nek viszont 850 millió forintot is megért, ekkora összegű jelzálogjogot jegyeztek be a kastélyra, ami 2015 novemberig érvényben maradt. Legutóbb két hete cserélt gazdát az ingatlan: 2021. május 13-án jegyezték be a Dunai Fedélzet Vagyonezelő Zrt. (DF) tulajdonjogi kérelmét a földhivatalban.
Egykor grófi nyaraló volt a dédestapolcsányi kastély
Az ingatlan-bérbeadásra és szálláshely szolgáltatásra alapított céget mindössze egy éve jegyezték be az V. kerületben, ügyvezetője Moór Sándor. A céginformációs rendszer szerint ő a részvények egyszemélyes tulajdonosa, amit Moór cáfolt megkeresésünkre. Ezen kívül egy üzleti tevékenysége ismert: a szintén a belvárosban üzemelő Winestore Kft.-nek 2019. februárban lett vezető tisztségviselője, az adásvétel előtt egy hónappal, idén áprilisban vált meg e tisztségétől. Ez a cég már beszédesebb: alapítója a belvárosi Le Roy éttermeket működtető Lefkovics György, akinek a lánya követte Moórt a Winestore egyik vezetői székében. A vendéglátós nevéhez fűződik a Le Roy. Co. Kft. megalapítása 1997-ben egy magánszeméllyel és azzal a Borzován Jánossal, aki 2000-2010 között a belvárosi önkormányzat legkedveltebb építési vállalkozójává nőtte ki magát. Az Átlátszó gyűjtése szerint 2006-2009 között Borzován akkori építőipari cége 728 millió forint értékű ingatlanfelújítási megbízást kapott a Rogán vezette belvárosi önkormányzattól, díszburkolatfelújításra 140 milliós megbízást, és fővállalkozója volt az OLAF által elmeszelt Budapest Szíve projektnek. Borzován a Le Roy Kft.-t 1998-ban elhagyta, helyére egy másik vendéglátós, Sztanó Tamás került, aki azóta is társtulajdonos a Le Roy. Co. Kft.-ben.
A Le Roy. Co. Kft. szerepe nem mellékes a kastély adásvételében. Az Október 6. utcában olasz éttermet működtető társaság ugyanis közel két éve kizárólagos vevőjelöltje az épületnek. Még 2019 augusztusában szerzett vételi jogot rá, amellyel azonban nem élt, előbb 2020 márciusig, majd 2021 májusig meghosszabbították. Végül ismeretlen okból lemondtak a kastélyról a Dunai Fedélzet javára. A történtek alapján feltételezhető a Le Roy. Co. Kft. és a Dunai Fedélzet közötti kooperáció, hogy bebiztosítsák, a kastély ne jusson illetéktelen kézre. Ez annál is inkább valószínű, mivel kapcsolat van a két cég között: a Le Roy étterme és a vevő, Moór által vezetett Weinstore Kft. azonos címen található az Október 6. utcában. Lefkovics és Sztanó jelenleg is tulajdonosai a Winestore-nak, ahol Moór dolgozott, és a Le Roynak. Szerettük volna megtudni a Le Roy tulajdonosaitól a kastélyvásárlástól való elállásuk pontos okát, de nem reagáltak kérdéseinkre.
A DF belvárosi székhelye szintén felidézi azokat az időket, amikor Rogán irányította a kerületet, 2006 és 2014 között. Ekkor értékesítették tömegesen az V. kerületi önkormányzati ingatlanvagyont, 2008 és 2013 között összesen 277 nem lakás célú ingatlant adtak el pályáztatás nélkül. Mint tényfeltáró riportunkban megírtuk, az egyik kedvezményezett, a kiárusítás egyik legnagyobb ásza az OS17 Ingatlanforgalmazó Kft. volt, amely minimum hét ingatlant kebelezett be közel félmilliárd forintért 30 százalékos árengedménnyel. Vettek önkormányzati ingatlanokat a Zrínyi utcában, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Hercegprímás utcában, a Károly körúton és a Királyi Pál utcában is. A Hercegprímás utcában egy 706 négyzetméteres helyiséghez 125 millió forintért jutottak hozzá úgy, hogy a kerületi önkormányzat 33 millió forint kedvezményt adott. A Károly körúton 189,7 millió forintért lett az övék egy 865 négyzetméteres üzlethelyiség 2010-ben, feltűnően szerény, 219 ezer forintos négyzetméter áron.
Az OS17 egyik tulajdonosi szálát Habony Árpád ukrán üzletember ismerőséig fejtette vissza az Index, a másik szál ennél egyértelműbb volt. 2010-ben a cégbe betársult Fintha-Nagy Ádám, a Concordia- és Kulcsár Attila-perek egyik ügyvéd szereplője. Fintha-Nagynak közvetlen kapcsolata lehetett az önkormányzathoz, számolt be róla az Átlátszó, mivel a 2000-es évek közepén a belvárosi jegyző Sélley Zoltánal együtt volt tagja egy magánnyomozó vállalkozás felügyelő-bizottságának. Az OS17 V. kerületi önkormányzattól vásárolt ingatlanjainak egy része a Fundus Vagyonkezelő Zrt.-nél kötött ki, amely szintén Fintha-Nagy tulajdona. Fintha-Nagy egyébként nemcsak Rogán, hanem a miniszterelnök veje, Tiborcz István egyik szállodás érdekeltségébe is beverekedte magát, amely balatoni hoteleket vett meg, erről a Heti Válasz adott hírt. Három éve bennfentes tőzsdei kereskedés miatt vele szemben folyó perről tudósítottak a Fővárosi Törvényszékről, ahol nem tudta felsorolni ingatlanjait, ezért nem nyilatkozott vagyoni helyzetéről. (A vád szerint Fintha-Nagy rendelkezésére álló információkkal bennfentes tőzsdei ügyletet kötött 2015 februárjában a Kartonpack-részvények mintegy 30 százalékára, amiket 91 millió forintért vett, majd a részvényekkel 300 millió forinttal gazdagodott.) Mindezt azért idéztük fel, mert a Fundus Vagyonkezelő és a Serényi-kastélyt megvásárló Dunai Fedélzet Vagyonkezelő egy lakásban működik a Szervita tér 3. II. emeletén.
Hogy a kastélyvásárlás mögött valójában Fintha-Nagy Ádám áll, azt a Narancs.hu megkeresésére közölte Moór Sándor, amikor arról érdeklődtünk, miből volt pénze az ingatlanra. Önerőből erre kevésnek tűnt jegyzett tőkéje, az 5 millió forint értékben kibocsátott, egyenként 1 millió forintos részvény, az épületért ugyanis már 2015. januárban 135 millió forintért kerestek vevőt, az újabb értékesítés előtt 200 millió forintért.
„Az ingatlanvásárlás pénzügyi fedezetét a Dunai Fedélzet Zrt. végső tulajdonosa, Dr. Fintha Nagy Ádám biztosította, a vásárláshoz sem bankhitel, sem pályázati forrást nem vett igénybe a vállalkozás”
– tudatta a DF ügyvezető-tulajdonosa, aki a vételárat nem árulta el. Mint megtudtuk, a tulajdonos személyesen és/vagy cégcsoportja biztosítja majd a szükséges felújítási forrás pénzügyi fedezetét. Azt viszont hiába tudakoltuk, mi a szándéka a kastéllyal, erre nem érkezett értékelhető válasz. „A Dunai Fedélzet Zrt.-nek jelenleg még nincs végleges üzleti elképzelése az ingatlan jövőbeni funkciójára, több lehetséges opciót vizsgálunk” - közölték.
Azt Moór is megerősítette, hogy a kastélyt csak azt követően lehetett megvásárolni, hogy Le Roy. Co. Kft. vételi joga már nem állt fent. „A Leroy Kft. vételi joga joggyakorlás hiányában lejárt, így az ingatlan bárki által szabadon megvásárolható volt.” Azt is elismerte, hogy nem volt ismeretlen számára a kastélyra korábban vételi jogot szerzett társaság: „korábban 2018-ban volt munkakapcsolatom a Leroy. Co. Kft.-vel, jelenleg a Dunai Fedélzet Zrt.-t vezetem”.
A dédestapolcsányi Serényi-kastély
Úgy tudjuk, a kastély felújítását hamarosan megkezdi egy szentendrei cég, amely nem kis létszámú gárdával érkezik, a munkások számára javában keresik a környéken kiadó házakat. Dédestapolcsányban az már nem beszédtéma, hogy szálloda fog nyílni a kastélyban, amelynek felújítási költségét több száz millió forintra becsülik. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-rogani-idok-belvarosi-ingatlankiarusitasanak-asza-vette-meg-a-roganne-falujaban-allo-kastelyt-238887?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=Iw | https://web.archive.org/web/20240102214710/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-rogani-idok-belvarosi-ingatlankiarusitasanak-asza-vette-meg-a-roganne-falujaban-allo-kastelyt-238887 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rogani-idok-belvarosi-ingatlankiarusitasanak-asza-vette-meg-a-roganne-falujaban-allo-kastelyt-1 | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-05-31 09:25:39 | [
"Borzován János",
"Fintha-Nagy Ádám",
"Lefkovics György",
"Moór Sándor",
"Sélley Zoltán"
] | [
"Dunai Fedélzet Vagyonkezelő Zrt.",
"Le Roy. Co. Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"klientúra",
"kastély"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
52,211 | A Lázár János felügyelte Ménesbirtok közel félmilliárdos veszteségről 30 millió forint nyereségre fordult | A több tízmilliárd forint közpénzzel kitömött állami mintagazdaság a járványos 2020-as évet 30 millió forint adózott nyereséggel zárta. | Négy év alatt 44 milliárd forintot tolt bele az állam a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-be, amelynek részvényei május elsejével a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerültek, bár a szervezet megalakulása, alapítói okiratának tartalma még nem ismertek.
Az állam 2016 novemberében vette át a mezőgazdasági céget, az első két évben százmilliós nyereséggel működött, 2017-ben 880 millió, 2018-ban 413 millió forint adózott eredménnyel zárták az évet. Ezek az eredmények romlottak jelentősen, 2019-re az adózott eredménye 18 millió forintra apadt az 5 milliárdos árbevétel mellett. Tavalyelőtt a konszolidált beszámolójuk szerint még rosszabb volt az eredményük, a leányvállalatokkal együtt 483 millió forint mínuszt termelt az állami társaság.
2019-ben vásárolta meg az állami agrárcég a francia tulajdonostól a vetőmag-feldolgozót, és indította el a létesítménygazdálkodási cégének felszámolását, ez utóbbi az idei év elején lezárult.
A 2020-as évet így jobb eredményekkel zárta az állami tangazdaság a leányvállalataival összevont beszámoló szerint is, itt 30 millió forint adózott eredményt értek el. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. az előbbi tulajdonában álló cégek nélkül félmilliárd forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet.
Az állami mintagazdaság a vetőmagüzem megvásárlására közel 10 milliárd forint közpénzt költhetett, míg 5500 hektár terület öntözésének korszerűsítésére 8,5 milliárd forintot kapott a cég. Kovács Norbert vezérigazgató több lapnak adott interjúban elmondta, hogy a teljesen robottechnikára átállt tehenészeti fejlesztés is sínen van, de a precíziós gazdálkodás más területein is mintagazdaság lesz a mezőhegyesi állami cég. A tavalyi évről szóló beszámolóban a turisztikai és oktatási fejlesztésekről nem esik szó, pedig már kiírták a közbeszerzéseket a sportcsarnok, a kollégium fejlesztésére, a Hangai fogadó felújítására és sínen van a Nónius Hotel felújítása is, ez utóbbira a Turisztikai Ügynökségtől kapott a társaság 800 millió forintot. | https://hvg.hu/kkv/20210528_A_Lazar_Janos_felugyelte_Menesbirtok_kozel_felmilliardos_vesztesegrol_30_millio_forint_nyeresegre_fordult | https://web.archive.org/web/20210601165831/https://hvg.hu/kkv/20210528_A_Lazar_Janos_felugyelte_Menesbirtok_kozel_felmilliardos_vesztesegrol_30_millio_forint_nyeresegre_fordult | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lazar-janos-felugyelte-menesbirtok-kozel-felmilliardos-vesztesegrol-30-millio-forint-nyeresegre-fordult | HVG | hungarian-news | 2021-05-28 12:31:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"sport",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"tőzsde",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,212 | Az MNB alapítványához kerül a Budapesti Metropolitan Egyetem | Az új tulajdonos a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., aminek befektetője az Optima Befektetési Zrt. Az egyetem rektora szerint a befektető akadémiai és ideológiai függetlenséget garantál. | Az új tulajdonos a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., aminek befektetője az Optima Befektetési Zrt. Az egyetem rektora szerint a befektető akadémiai és ideológiai függetlenséget garantál.
Pénteken, a hallgatóknak küldött levelében jelentette be a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora, hogy tulajdonost vált az egyetem. Bachmann Bálint levelében azt írja, hogy a "METU új tulajdonosa a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., melynek befektetője az Optima Befektetési Zrt., így hazai kézbe kerül egyetemünk".
Az Optimát a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben indított Pallas Athéné alapítványok hozták létre. A Kreatív.hu információi szerint a bejelentéskor az intézmény oktatóinak külön hangsúlyozták, hogy "megmarad az akadémiai függetlenségük".
Bachmann levele szerint az Optima célja, "hogy befektetési stratégiájának megfelelően elősegítse az intézmény további fejlődését és nemzetközi jelentőségű felsőoktatási intézménnyé tegye az egyetemet". A rektor külön kiemeli, hogy a befektető egyetért az egyetem autonóm mivoltával, valamint annak alapértékeivel, az oktatás, kutatás, valamint a művészeti tevékenység szabadságával. "A továbbiakban is garantálja az akadémiai és ideológiai függetlenséget az oktatásban" – tette hozzá.
A tulajdonosváltás ugyanakkor nem érinti az egyetem jelenlegi hallgatóit és az intézmény vezetőségét sem, a posztján marad Bachmann és Tóth Ágnes elnök-vezérigazgató is.
Bachmann a hallgatóknak küldött levele: | https://hvg.hu/gazdasag/20210528_MNB_METU_uj_tulajdonos | https://web.archive.org/web/20210601190337/https://hvg.hu/gazdasag/20210528_MNB_METU_uj_tulajdonos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mnb-alapitvanyahoz-kerul-a-budapesti-metropolitan-egyetem | HVG | hungarian-news | 2021-05-28 18:00:00 | [] | [
"Budapesti Metropolitan Egyetem",
"Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"tudomány",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,213 | Nem jött be a thai masszázs, az állami Covid-tesztekből viszont milliárdokat kaszáltak | A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben. | 2021.05.27. 04:30
2021.05.27. 06:10
A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben. | https://hvg.hu/360/202121__haszon_ajarvanybol__allami_beszerzesek__haverok_vagy_ugyesek__felepulnek_acovidbol | https://web.archive.org/web/20210531104249/https://hvg.hu/360/202121__haszon_ajarvanybol__allami_beszerzesek__haverok_vagy_ugyesek__felepulnek_acovidbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-jott-be-a-thai-masszazs-az-allami-covid-tesztekbol-viszont-milliardokat-kaszaltak | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-27 06:30:00 | [
"Kékessy Dezső",
"Kruppa Zsolt András",
"Kupper András (Fidesz)",
"Kupper András (parkolás)",
"Lévai Anikó",
"Martos Dániel",
"Nagy Lajos György",
"Pintér Sándor",
"Rákosfalvy Zoltán",
"Tasnádi László"
] | [
"CheBio Fejlesztő Kft.",
"Diagnosticum Zrt.",
"Fibre Medical Kft.",
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Minerva Tanácsadó Kft.",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)",
"Q-TRON Zrt.",
"Rayrai Thai Massage Szolgáltató Kft.",
"S.P.I.N. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Steriflow Kft."
] | [] | [
"háttér",
"parkolás",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"építőipar",
"őrzés-védés",
"covid-19",
"klientúra",
"kereskedelem",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,214 | Kamu számlák, valódi tízmilliárdok, kormánybarát haszonlesők – a lélegeztetőgép-biznisz háttere | Kis profilváltás, nagy profit. A járványban gyakori, hogy korábban mással foglalkozó, ám a tűzhöz közeli cégek hirtelen gigászi állami megbízásokat kapnak egészségügyi eszközök beszerzésére. | 2021.05.27. 08:00
2021.05.27. 08:58
Kis profilváltás, nagy profit. A járványban gyakori, hogy korábban mással foglalkozó, ám a tűzhöz közeli cégek hirtelen gigászi állami megbízásokat kapnak egészségügyi eszközök beszerzésére.
Budapest NER-port: Orbánnak személyesen fontos, a haveroknak nagy üzlet lehet a repülőtér megszerzése
2024.01.18. 05:306 perc
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
Radar360: Taylor Swift történelmet írt
2024.02.05. 07:001 perc | https://hvg.hu/360/202121_kinek_akontojara | https://web.archive.org/web/20230625232632/https://hvg.hu/360/202121_kinek_akontojara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kamu-szamlak-valodi-tizmilliardok-kormanybarat-haszonlesok-n-a-lelegeztetogep-biznisz-hattere | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-27 10:00:00 | [
"Hiszem János",
"Martonicz Dániel",
"Rahói Zsuzsanna",
"Szabó László (KKM)",
"Szegi Ildikó",
"Szeverényi Ivonn Ildikó",
"Szeverényi Márk",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT)",
"Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"CECZ Közép-Európai Kft.",
"Danubia Pharma Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Fővárosi Főügyészség",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)",
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Pannon Cargo & Sped Kft.",
"Pro Concept Kft.",
"TMT Technics Kft.",
"Webtown-Informatika Kft."
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"informatika",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"tőzsde",
"kereskedelem",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,215 | Orbán tízmilliárdokért fejlesztett mRNS-ei célba értek | A maga módján a kormány is használ hírvivőket, amelyek ha nem is örökletes genetikai információkat közvetítenek, de Orbánék szándékai szerint képesek a tudat módosítására. Legalábbis ezt bizonyította az elmúlt egy év kommunikációs pénzszórása. | A maga módján a kormány is használ hírvivőket, amelyek ha nem is örökletes genetikai információkat közvetítenek, de Orbánék szándékai szerint képesek a tudat módosítására. Legalábbis ezt bizonyította az elmúlt egy év kommunikációs pénzszórása.
A jelek szerint a Fideszre nyit az ország. Komoly törésvonalak alakultak ki a városi és vidéki szavazók preferenciái között, de nagyon máshogy szavaznak az idősek és a fiatalok is. | https://hvg.hu/360/202121_orban_mrnsei | https://web.archive.org/web/20210531120643/https://hvg.hu/360/202121_orban_mrnsei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-tizmilliardokert-fejlesztett-mrns-ei-celba-ertek | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-27 11:15:00 | [
"Balásy Gyula",
"Horváth László",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Vida József"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Magno Studio Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Miller Industries",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media Kft.",
"Publimont Kft.",
"Radio Plus Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"egészségügy",
"PR",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
52,216 | 30 ezres havi díjért kiadta, majd 20 ezres óradíjért visszabérelte konditermét egy pécsi önkormányzati cég | Hűtlen kezelés miatt indult eljárás az ügyben. | Havonta 30 ezer forintért adott ki egy konditermet a pécsi önkormányzat egykori sportcége, aztán ugyanazt az edzőtermet óránként 20 ezer forintért bérelte vissza úgynevezett TAO-pénzből - hangzik el az RTL Klub Híradó riportjában, a terembérléssel kapcsolatban készült anyagukban.
Mindez még az előző, fideszes városvezetés idején történt és az önkormányzati cégek mostani átvilágításakor derült ki. A terem az ellenőrzés szerint akár 23 millió forintot is termelhetett.
Az ellenőrzést végző ügyvéd szerint az önkormányzat a három év alatt csaknem 3 millió forintot fizetett is a saját, bérbe adott termének használatáért, miközben a bérlőtől mindössze egymilliót kértek. Hűtlen kezelés miatt indult eljárás és elrendelték a nyomozást az ügyben.
A címkép illusztráció. | https://hvg.hu/gazdasag/20210523_visszaberelt_konditerem_Pecs | https://web.archive.org/web/20211005141111/https://hvg.hu/gazdasag/20210523_visszaberelt_konditerem_Pecs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-ezres-havi-dijert-kiadta-majd-20-ezres-oradijert-visszaberelte-konditermet-egy-pecsi-onkormanyzati-ceg | HVG | hungarian-news | 2021-05-23 19:22:00 | [] | [
"Fidesz",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,217 | Fertő tavi beruházás: a természeti kincsek védelmére figyelmeztet a zöldombudsman | Figyelemfelhívásában a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét és az elharapódzó kiemelt beruházásokat is említi. | A Mérce szúrta ki, hogy figyelemfelhívást adott ki az ombudsmani hivatal részeként működő jövő nemzedékek szószólja, Dr. Bándi Gyula a Fertő tavat érintő szállodaberuházás kapcsán.
Azt írja, bár az alapvető jogok biztosáról szóló törvény „kizárja a biztos vizsgálati lehetőségét olyan kérdésben, amelyben a határozat ellen közigazgatási per indult”, a jövő nemzedékek szószólja úgy véli, „mindenképpen indokolt egy figyelemfelhívásban összegezni a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében az Alaptörvényből eredő alapjogi kereteket”.
Felhívásában a zöldombudsman megjegyzi, hogy a hazai szabályozásban az építésügyi kiemelt beruházások esetén egyre tágabb körű felmentések érvényesülnek a helyi településrendezési szabályok alól. Hozzáteszi azonban, hogy a környezet és természet jogszabályokkal garantált védelmi szintjét a hatóság egyedi döntése sem ronthatja le. Megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény kontextusában is hangsúlyozta már: a természeti kincsek esetén
nem lehet a földhasználat jogával rendelkező személy kizárólagos saját vállalkozási érdekének tekinteni a természeti kincsekkel történő gazdálkodást.
Azt is hangsúlyozza, hogy a beruházásokhoz fűződő magánérdekek „az Alaptörvény értékrendje és szabályai szerint nem írhatják felül a jelen és a jövő közérdekét érintő természetvédelmi érdekeket”.
A Fertő tónál állami pénzből épülnek kikötők, apartmanok, sportpályák. A tervek között szálloda és parkoló is szerepel. Civilek korábban már többször tiltakoztak a beruházás ellen, a Greenpeace pedig bírósághoz fordult. | https://hvg.hu/gazdasag/20210526_Ferto_tavi_beruhazas_a_termeszeti_kincsek_vedelmere_figyelmeztet_a_zoldombudsman | https://web.archive.org/web/20220524110214/https://hvg.hu/gazdasag/20210526_Ferto_tavi_beruhazas_a_termeszeti_kincsek_vedelmere_figyelmeztet_a_zoldombudsman | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ferto-tavi-beruhazas-a-termeszeti-kincsek-vedelmere-figyelmeztet-a-zoldombudsman | HVG | hungarian-news | 2021-05-26 16:56:00 | [] | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"jogalkotás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
52,218 | Elkaszálták a nagy tavak védelmében beadott határozati javaslatot | Nem szavaznak a képviselők arról, hogy a vízparti fejlesztések ne menjenek szembe a természeti és a közösségi érdekekkel. | Elkaszálták a nagy tavak védelmében beadott határozati javaslatot
Nem szavaznak a képviselők arról, hogy a vízparti fejlesztések ne menjenek szembe a természeti és a közösségi érdekekkel.
A hat, Magyarország nagy tavainak védelmére szerveződött csoportból álló Nagy Tavak Koalíció 2021 márciusában országgyűlési határozati javaslatot alkotott meg a tavak védelmére. A javaslatot Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa terjesztette változtatás nélkül a parlament elé. A Fenntartható fejlődés bizottság csütörtökön tárgyalta, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze-e, végül az a döntés született, hogy nem kerülhet a honatyák elé.
Nagyon elszomorít a mai szavazás eredménye, ami azt mutatja, hogy a jelenlévő országgyűlési képviselők többsége sajnos nem tekinti fontosnak vizes élőhelyeink védelmét, és nem látják, hogy a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy tavaink beépítése folytatódjon, és természetességük tovább csökkenjen”
– mondta a szavazást követő sajtótájékoztatón Kun Zoltán, természetvédelmi szakértő, a Fertő Tó Barátai Egyesület tagja.
„Ne ringassa senki magát abba a hitbe, hogy az ő életére mindezek nem lesznek hatással. Mindannyiunkat, gyerekeinket, unokáinkat is érinteni fogja, ha hagyjuk, hogy a táplálékunkat, tiszta vizeinket, levegőnket biztosító élővilágot, kevesek gazdagodását szolgáló beruházásokkal örökre tönkretegyék” – jelentette ki Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország Egyesület szakértője.
Jelezték, a Nagy Tavak Koalíció a döntés ellenére tovább harcol. Szeretnék elérni, hogy a magyarországi vízparti fejlesztéseknél a természeti és a közösségi szempontokat helyeznék a döntéshozók előtérbe, és ezek a beruházások a jövő nemzedékek előtt is vállalhatóak lesznek. Emlékeztettek, hogy az utóbbi időben gombamód szaporodnak a tavainkat, tópartjainkat érintő, az ottani ökoszisztémát károsító magán-, önkormányzati és állami beruházások.
Még kevesebb maradhat az önkormányzatok önállóságából, még erősebb lesz az állam
Rendelettel semmisítheti meg a kormány az önkormányzatok településfejlesztési terveit. A hivatkozási alap, nem túl sok fantáziával, a tömeges migráció.
2021. május. 07. 11:10 Balla Györgyi Gazdaság
Világörökségi területet veszélyeztethet egy újabb beruházás a Fertő tónál
Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. A megoldást, amelynek a tervezéséről ma hirdetnek eredményt, ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak.
2021. május. 26. 16:56 hvg.hu Gazdaság
Fertő tavi beruházás: a természeti kincsek védelmére figyelmeztet a zöldombudsman
Figyelemfelhívásában a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét és az elharapódzó kiemelt beruházásokat is említi. | https://hvg.hu/kkv/20210527_nagy_tavak_vedelme_hatarozati_javaslat_parlament | https://web.archive.org/web/20210601164253/https://hvg.hu/kkv/20210527_nagy_tavak_vedelme_hatarozati_javaslat_parlament | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkaszaltak-a-nagy-tavak-vedelmeben-beadott-hatarozati-javaslatot | HVG | hungarian-news | 2021-05-27 16:51:00 | [] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"privatizáció",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"klientúra",
"vízügy",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,219 | Közpénzből járja a világ luxushoteleit Antall József fia, az Orbán-rendszer nagy nyertese | Antall József néhai miniszterelnök kisebbik fia sokáig nehezen talált magának stabil egzisztenciát biztosító munkát. Az 1964-ben született Antall Péter a rendszerváltás éveiben sajtófotósként dolgozott, és csak 40 évesen szerzett diplomát. Évekig munkanélküli volt, majd apja pártja, az MDF révén kapott állást, előbb Dávid Ibolya miniszter titkárságán, később pedig a párt alapítványánál. | Antall József néhai miniszterelnök kisebbik fia sokáig nehezen talált magának stabil egzisztenciát biztosító munkát. Az 1964-ben született Antall Péter a rendszerváltás éveiben sajtófotósként dolgozott, és csak 40 évesen szerzett diplomát. Évekig munkanélküli volt, majd apja pártja, az MDF révén kapott állást, előbb Dávid Ibolya miniszter titkárságán, később pedig a párt alapítványánál.
Az elmúlt tíz évben azonban nagyot változott vele a világ. Ő vezeti az Antall József Tudásközpont (AJTK) nevű alapítványt, amelyet eddig több mint négymilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből.
A Direkt36 számos belső dokumentumot szerzett meg a Tudásközpont pénzügyeiről, és interjúkat készítettünk tíz, a szervezet működését közelről ismerő forrással. Ezek segítségével többek között a következőket derítettük ki:
Antall Péter juttatásai a Tudásközpontnál eltöltött időszakban meredeken emelkedtek: míg 2013-ban még havi átlag 719 ezer forintot keresett, addig 2019-ben – ekkori a legutolsó ismert juttatása – már havi átlagban bruttó 4,6 milliót kapott.
Az AJTK egyfajta családi üzletként is működik Antall Péter számára. A felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel.
A járvány előtt évi 15-20 külföldi utazást bonyolított Antall Péter a kollégáival, és ezeken rendszerint pazar hotelekben szálltak meg, például az ausztráliai Ayers-szikla, az isztambuli Hagia Szophia, a New York-i Central Park vagy éppen a washingtoni Fehér Ház közvetlen közelében. 2019-ben az USA legmagasabb felhőkarcolói közül kettőben is megszálltak az AJTK utazó delegációi.
Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el. A Direkt36 által megszerzett belső iratokból kiderül, hogy időnként közpénzből számolták el olyan kirándulások költségeit is, amelyek nem voltak részei a hivatalos programnak.
Több százezer forintot költöttek Samsonite bőröndökre, és alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként.
Antall Pétert és AJTK-s rendezvényeket népszerűsítő PR-cikkekért legalább 20 millió forintot fizettek.
6,5 milliót fizettek egy tanulmányért egy olyan cégnek, amely korábban egy falusi turkálót üzemeltetett, egyik volt tulajdonosa pedig ma egy benzinkút alkalmazottja.
Az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürült. Az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Ez 2021-ben is megtörtént.
Miközben az alapítvány 2016-ban olyan nehéz helyzetben volt, hogy folyószámlahitelből fizette a béreket is, egy háromfős delegáció skandináv körútra ment, amelynek során útba ejtettek egy festői fjordot is.
A kiadások 2018-ra annyira megszaladtak, hogy a kormánynak az éves támogatáson túl további 250 millióval kellett megtámogatnia a szervezetet. Papíron egy másik kormánypárti alapítvány adta a pénzt, költségvetési támogatást ugyanis tilos adósságkezelésre fordítani.
A Direkt36 nem talált arra utaló információt, hogy a kormány kifogásolta volna az alapítvány gazdálkodását. Pedig az általunk megszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy a működési támogatást nyújtó Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen ellenőrizték az elszámolt költségeket és számlákat formai szempontból. Miután az alapítvány egyik kuratóriumi elnöke a „polgári jóízlés” szempontjából kritizálta a költéseket, távoznia kellett.
A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdéseire most úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és közelről követheted majd a tényfeltárást!
Az AJTK a luxushotelekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a szállások kiválasztásakor protokolláris és biztonsági szempontokat is figyelembe vettek, és állították, hogy bizonyos költések adminisztrációs hiba miatt jelentek meg a birtokunkba került dokumentumokban. Az alapítvány szerint nem összeférhetetlen az, hogy családtagokat alkalmaznak a Tudásközpontnál. Számos kérdésre – például amelyek Antall Péter fizetéséről vagy a szervezet eladósodásáról szóltak - nem reagáltak.
Az apai örökség
Antall Péter sokat köszönhet a családnevének, elsősorban miniszterelnök apja, Antall József nimbuszának. Pedig sok konfliktusuk volt. Antall Péternek komoly tanulási nehézségei voltak, és érettségi után nem tudott diplomát szerezni, ami kiváltotta apja haragját. Egy interjúban később elmesélte, hogy egyszer levelet kapott az apjától, amelynek az volt a fő mondanivalója, hogy "egész életemben frusztrált és boldogtalan ember leszek, ha nem szerzek felsőfokú végzettséget".
A diplomaszerzés azonban sokáig váratott magára. Antall Péter a rendszerváltás éveiben fotóriporterként dolgozott, de sokat volt munkanélküli is. Ebben a helyzetben is a családi kapcsolatok segítettek neki. Később ő maga mesélte el egy interjúban, hogy a kilencvenes évek végén egyszer az édesanyja egy találkozón elpanaszolta Jacques Chirac akkori francia elnöknek, hogy a fiának másfél éve nincs munkája. „Két nappal később egyszer csak megszólal a telefon, és Göncz Árpád köztársasági elnök szól bele a kagylóba, hogy ő most hallja Jacques Chiractól, hogy a Péternek nincs munkája itthon, és hogy ő miben segíthet” – emlékezett vissza Antall Péter, hozzátéve, hogy a hívás után „megoldódott rögtön a dolog”, bár azt nem részletezte, hogy pontosan milyen munkát kapott.
Az ezredfordulón az MDF-es Dávid Ibolya vezette Igazságügyi Minisztérium miniszteri titkárságán kapott munkát, majd 2004-től az MDF pártalapítványánál dolgozott, és ebben az időben kommunikáció szakos diplomát szerzett.
A karrierje azonban az után kapott igazi lendületet, hogy 2009-ben létrejött az Antall József Tudásközpont. Bár az alapító hivatalosan a néhai miniszterelnök özvegye volt, a szervezet szerint a Tudásközpont „megálmodója és felépítője” Antall Péter volt. Az elmúlt évtizedben az AJTK egyike lett azoknak a kormányközeli intézeteknek, amelyek szinte kizárólag központi költségvetési támogatásból élnek, elsősorban a Miniszterelnökségtől kapott pénzből. Az előbb Lázár János, majd Gulyás Gergely vezette minisztérium évről évre dinamikusan növelte az AJTK-nak juttatott összeget. Míg a 2010-es évek elején még csak évi néhány tízmilliós központi költségvetési támogatás jutott a szervezetnek, 2019-ben már 848,5 millió forintnál tartottak.
Az AJTK kuratóriumában és tiszteletbeli elnökségében sorjáznak a rektorok, volt akadémiai elnökök és a nemzetközi politika híres alakjai, budapesti, brüsszeli és győri irodáiban 40-50 ember dolgozik. A kuratórium elnöke jelenleg Nógrádi György, aki a kormánypárti sajtóban rendszerint biztonságpolitikai szakértőként szokott szerepelni, bár az Index egy korábbi cikke szerint tudományos tevékenységet nem végez, inkább médiaszereplései vannak.
Az AJTK konferenciákat szervez, ösztöndíjat ad, kutatói tanulmányköteteket írnak vagy fordítanak. Eddig – saját összesítésük szerint – összesen 103 konferenciát, 189 előadást vagy panelbeszélgetést és 112 tehetséggondozási és innovációs programot szerveztek meg, 49 kiadványt fordítottak le és 25 saját könyvet adtak ki.
Utazások luxuskivitelben
A Tudásközpont vezetése gyakran utazik külföldre is – rendszerint kifejezetten fényűző körülmények között. 2019 novemberében például Antall Péter és három munkatársa 23 napos kapcsolatépítő útra ment Ausztráliába és Szingapúrba, többek között azért, hogy egy „Magyar emlékek Ausztráliában” című jövőbeli kiadványt készítsenek elő (a kötet még nem készült el, az AJTK szerint a késés oka a világjárvány). Az AJTK Facebook-oldalán megjelent hivatalos fotókon a delegáció tagjai ausztrál tárgyalópartnereik oldalán mosolyognak. “Kiemelten gazdag és gyümölcsöző találkozók”, „ígéretes eszmecserék” zajlottak, megvizsgálták a „jövőbeni együttműködés lehetséges módjait” Perthben, Canberrában és Sydneyben.
Csakhogy Antall és munkatársai ennél jóval több helyen jártak. Az Antall saját Facebook-oldalára feltöltött képek alapján ellátogattak az ezektől a városoktól távoli Kurandába, ahol az esőerdők élővilágával és az őslakosok rituális táncbemutatójával ismerkedtek. Elutaztak a kontinens közepén fekvő világhírű természeti képződményhez, az Ayers-sziklához és beutazták a környező Yulara nemzeti parkot.
Az AJTK saját beszámolói szerint az utazásnak ezt a részét is részben közpénzből fizették. A Miniszterelnökség számára készített beszámolóban leírták, hogy az Ayers-szikla mellett fekvő Desert Gardens Hotelben 477 ezer forintért szálltak meg négyen, és elszámolták a 3500 forintos minibár-fogyasztást is. Egy helyi turisztikai oldal szerint a Desert Gardens az egyetlen szálloda, amelynek szobáiból kilátás nyílik az Ayers-sziklára. Vannak a környéken olcsóbb hotelek is, például az Outback Pioneer Lodge, amely jelenleg közel feleannyiért kínál szobákat, mint a Desert Gardens.
Az AJTK erről a Direkt36 kérdéseire azt írta, hogy “az országon belül partneri javaslatra tekintett meg a delegáció nevezetességet”. Szerintük a látogatás szükséges volt a készülő könyvükhöz, de erre nem adtak egyértelmű magyarázatot.
Antall és kollégái a körutazás más állomásain is magas árkategóriájú hotelekben szálltak meg. Sydney-ben például a város központjában található Hilton Sydney-t választották, ahol 1,15 milliót fizettek. Az előkelő hoteljeiről ismert Hilton-lánc szállodáiban szálltak meg más városokban is, Szingapúrban pedig az ötcsillagos Marina Mandarinra esett a választásuk.
A térképen az AJTK utazásait tüntettük fel, amelyeken Antall Péter és kollégái vettek részt
Felkapott szállodákban laktak Antallék két 2019-es amerikai utazásukon is. Májusban Los Angelesben az amerikai nyugati part legmagasabb felhőkarcolójában, a Wilshire Grand Towerben levő Intercontinental Hotel szobáiban szálltak meg. Antall Péter el is büszkélkedett a szállás fekvésével az ismerőseinek: feltöltött a Facebookra egy fotót, amelyen látszik, hogy a szomszédos felhőkarcoló, a Figuera Tower tetejére is rálátni az ablakból.
Az AJTK szerint ezt a szállást amerikai partnerszervezetük foglalta nekik és a költségek nagy részét is ők állták – így magyar adófizetői pénzből csak 276 ezer forintot költöttek a felhőkarcolóra. Az utazáson öten vettek részt, köztük Antall Péter mellett a felesége, Antall-Horváth Veronika és az ő ikertestvére. A város bejárásához egy GMC márkájú felsőkategóriás városi terepjáróját béreltek ki.
Bár az út hivatalos programjai május 29-én véget értek, az Antall-házaspár tovább maradt az USA-ban. Ellátogattak például Las Vegasba és a Grand Canyonba is, ahol helikopter-túrát tettek. Ez utóbbi költségét állításuk szerint maguk fizették, de a San Franciscóban és New Yorkban kivett szállásukat az adófizetők pénzéből állták. San Franciscóban a házaspár szállásköltsége 361 ezer forint volt, a New York-i Soho egyik luxushotelében pedig 655 ezer.
Antall Péter a Facebookra posztolt ezekben a napokban, június 3-án például San Franciscóban készült fotóihoz ezt írta: „San Francisco utolsó nap! Irány Las Vegas! Ha egy Rolls lesz az igazgatói autó, akkor nyertünk!”
Az AJTK azzal magyarázta ezeket az extra szállásköltségeket, hogy San Franciscóban és New Yorkban is a helyi magyar konzulokkal egyeztettek egy konferencia szervezéséről és a helyi magyarsággal való lehetséges együttműködésről.
A második amerikai úton, szeptemberben az Antall-házaspár és munkatársaik megint egy felhőkarcolót választottak szállásnak: Chicagóban az akkori amerikai elnök, Donald Trump nevét viselő Trump International Hotel & Towerben szálltak meg összesen 1 117 000 forintért. Ez a honlapja szerint a negyedik legmagasabb felhőkarcoló az egész Egyesült Államokban, és ugyanaz tervezte, mint a dubaji Burdzs Kalifát. (Nem először szálltak meg itt: a Direkt36 birtokába került 2017-es kimutatás szerint abban az évben is ugyanebben a felhőkarcolóban vettek ki szobát.)
A belső iratok alapján Antallék kifejezetten kedvelik a turistalátványosságokhoz közeli hoteleket: megszálltak például az ötcsillagos isztambuli Sura Hagia Sophia Hotelben (amely a Sultanahmet negyedben van, egy saroknyira az Hagia Szophiától, a Kék Mecsettől és a szultáni palotától), a washingtoni Fehér Háztól sétatávolságra fekvő JW Marriottban, a New York-i Central Park sarkán álló 1 Hotel Central Parkban vagy a párizsi Diadalív és a Champs Élysées mellett levő négycsillagos Warwick hotelben.
2017-ben 22, 2018-ban és 2019-ben 15-15 külföldi munkautat bonyolított az AJTK az éves szakmai beszámolói szerint (2020-ban a járvány miatt feltehetően elmaradtak a munkautak, de az erre az évre vonatkozó beszámolók egyelőre nem elérhetők). A legtöbb célpont európai, de több mint tucatnyi utazást tettek Európán kívül is.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy ezeknek az utazásoknak mennyi haszna van az AJTK számára. Egy, a Tudásközpont ügyeit jól ismerő forrás szerint az utak legnagyobb része Skype-on keresztül is megoldható lenne, konkrét eredményük pedig kevés van. Amikor az AJTK a Miniszterelnökségnek számol be ezeknek a „kapcsolatépítő utaknak” az eredményéről, akkor sokszor azt írják, hogy tárgyalópartnereikkel a további együttműködésről egyeztettek, például a gyakornoki programjukban vagy valamelyik konferenciájukon való részvételről.
Az utakat az is drágította, hogy Antall Péter általában más dolgozókkal együtt utazik. Antall azért sem tud egyedül utazni, mert nincs jogosítványa, ezért az utazások idejére bérelt autókat általában a vele utazó személyi asszisztensnek kell vezetnie. Az igazgató – annak ellenére, hogy az AJTK kezdettől a külpolitikai témákra fókuszál – nem beszél idegen nyelven, ezért az asszisztensnek tolmácsolnia is kell.
A nyelvi nehézségekkel Antall időnként viccelődik is, például egy 2014-es konferenciának a megnyitó beszédében, amikor a tolmácshoz fordulva azt mondta: "Kísérletezhetnék az angol nyelvvel, de mind a kettőnknek jobb, ha nem teszem." Az AJTK erről azt írta, Antall Péter „jól érti az angol nyelvet, a külpolitikai folyamatokat kiválóan érti és ő alakítja ki az AJTK külpolitikai stratégiáját”.
Az AJTK az utazásokról általánosságban azt írta, hogy azok szervezése során mindig a „beszerzési és gazdálkodási szabályzatnak megfelelően” jártak el. Az AJTK „a delegációk szállásának kiválasztásánál, a programok szervezésénél figyelembe vette a diplomáciai találkozók szigorú protokolláris szabályait és szokásait, valamint a biztonságos környezetet is”. Bár a Direkt36 birtokába került iratokból az derül ki, hogy a Tudásközpont számos utazás költségeit elszámolta például a finanszírozó Miniszterelnökség felé, az alapítvány szerint többször előfordult, hogy a szállásfoglalást a meghívó partnerintézmény intézte és fizette. Kérdésünkre azonban nem részletezték, hogy pontosan milyen esetekben fordult ez elő.
Stratégiai tanulmány egy turkálós cégtől
Nemcsak a luxushotelekre költött pénz vet fel kérdéseket az AJTK kiadásai közül. A birtokunkba került számla-listákban, bankszámla-kivonatokban és egyéb belső dokumentumokban egy sor más szokatlan költés szerepel.
A Tudásközpont 2017-ben kötött szerződést például egy CN-Trend Bt. nevű zavaros hátterű céggel: 6,5 millió forintot fizettek „A Tudásközpont hosszútávú stratégiája” című tanulmány elkészítéséért. (A tanulmányt azonban kérésünkre nem adta ki az AJTK arra hivatkozva, hogy annak tartalma üzleti titok.)
A CN-Trend Bt. korábban egy turkálót működtetett Fejér megye egyik falujában, és sokáig semmilyen bevételt nem termelt. 2016-ban aztán hirtelen 519 millió forint folyt be, a következő évben – amikor az AJTK is szerződött a céggel – pedig még ennél is több: 1 milliárd 18 millió forint. 2018-tól azonban ismét nulla forint bevétele volt, a NAV később végrehajtást indított ellene és a tulajdonosok végül eladták a bt.-t, amely azóta nevet is változtatott.
A Direkt36 elérte ugyanakkor a bt. egyik korábbi tulajdonosát, aki ma egy vidéki benzinkúton dolgozik alkalmazottként. A férfi azt mondta, nem emlékszik a 6,5 milliós szerződésre vagy a Tudásközpontra, de kijelentette, hogy tanulmányt nem írtak soha. A férfi arra tippelt, hogy valami olyan ügyről lehetett szó, amely egy lapkiadóhoz kapcsolódik, amelynek akkoriban „háttérdolgokat” csináltak, például „alternatív terjesztést, nyomdai előkészítést, grafikusok felkutatását”.
A férfi által említett kiadvány a Presztízs Magazin, amelyet a Pentacool Kft. nevű cég ad ki. A Pentacool Kft. szerződött marketing kommunikációs partnere az AJTK-nak, a Tudásközpont többször is utalt a kiadónak nagyobb összegeket. 2017 márciusában például 10,8 millió forintot utaltak a kiadónak, és a Miniszterelnökség felé ezt a kiadást „Presztízs magazin megjelenés – előleg” címen számolták el. Cserébe három PR-cikk jelent meg a Pentacool-hoz tartozó kiadványokban, amelyek az AJTK által szervezett Dunai Regatta evezősversenyt népszerűsítették.
A Presztízs Magazinban jelent meg 2020 októberében egy PR-interjú is Antall Péterrel. Csisztu Zsuzsa írta és a címe az volt: „Apám halála után engem a sajtóban elfűrészeltek”. Ez egy háromrészes sorozat első darabja volt, amelyek a kiadó tulajdonosa, Nagy György szerint „a Tudásközpont tevékenységébe, az Antalli örökség ápolásába, a rendszerváltás utáni politikai kulisszatitkokba engedtek bepillantást”. Az árukról csak annyit mondott el, hogy azok a listaárnál 20-25 százalékkal olcsóbbak voltak.
A Presztízs Magazin bár újságárusoknál is kapható, elsősorban ingyenesen terjesztik szállodákban, kulturális intézményekben, de a PR-cikkek megrendelői maguk is osztogathatják azt a saját üzleti partnereiknek. A Direkt36 kérdésére a lapcsalád tulajdonosa azt írta, több tízezer példányban jelennek meg havonta.
Összehasonlításként: a havi 16 ezer példányban megjelenő és ezzel az egyik legnépszerűbbnek számító üzleti magazinban, a Forbes-ban egy egész oldalas PR-cikk átlagos ára 2,2-2,75 millió forint plusz áfa. 8-10 milliós nagyságrendben a megrendelők csak sokoldalas mellékletekért fizetnek a Forbes-nak.
A Presztízs Magazinnak és a CN-Trend Bt.-nek kifizetett összegek mellett más figyelemre méltó tételek is voltak az AJTK kiadásaiban a Direkt36 birtokába került számlák és egyéb belső iratok szerint.
Alapítványi számláról fizettek például egy 2700 forintos Yves Rocher krémet, de 2800 forintot elszámoltak SPAR Dunakavics cukorkára is. 2014-ben 50 ezer forintért vásároltak alapítványi bankkártyával a Gant ruhaüzletben, valamint 74 ezer forintot a Nerbag Kft.-nél is elköltöttek, amely akkoriban a MOM Parkban működtetett olasz bőrtáska és -cipőboltot.
Több mint 320 ezer forintot költöttek Samsonite márkájú bőröndökre, és az alapítvány vásárolt két professzionális fényképezőgépet is (a Tudásközpont ezekről nem árult el részleteket, de az alapítványt ismerő források szerint ezek milliós értékű Leica gépek voltak). Közpénzből fizettek két magánkórházi kezelést is 2019-ben a Dr. Rose Magánkórházban előbb 139 500, majd további 1 300 000 forintért.
Mindemelett egy forrás beszámolója szerint Antall Péter egyszer vásárolt egy ágyúgolyót levélnehezéknek.
Ezekről a tételekről számos kérdést feltettünk az alapítványnak, de a többségükre nem válaszoltak. A Dunakavicsról közölték, hogy az „promóciós” költség volt, mert a korábban az AJTK által szervezett Dunai Regatta evezős verseny „a Dunakavics nevű cukorkákat használta a népszerűsítéshez”. Emellett általánosságban írtak annyit, hogy „több fogyasztási termék esetén téves bankkártya használatról volt szó, ezek a tételek befizetésre kerültek az alapítvány kasszájába”.Azt nem részletezték, hogy ezek mik voltak.
Családi alapítvány
2013 és 2019 között a magyar átlagkereset alig 60 százalékkal emelkedett, Antall Péter azonban ennél jóval nagyobb növekedésnek örülhetett ugyanebben az időszakban.
Az ő bruttó juttatása mintegy 650 százalékkal növekedett, tehát több mint a hatszorosára emelkedett az AJTK éves beszámolói szerint (amelyből a 2019-es a jelenleg elérhető legfrissebb). Míg 2013-ban még egy hónapra számítva átlagosan bruttó 719 ezer forintot keresett, addig hat évvel később már átlagosan 4,6 millió forintot kapott havonta.
Emellett Antall Péter szűkebb családi köréből mások is kapnak fizetést a Tudásközponttól. A felesége, Antall-Horváth Veronika például a szervezet igazgató-helyetteseként dolgozik, bár jelenleg gyeden van, így nem kap fizetést. A feleség már a házasság előtt is a Tudásközpontnál dolgozott, és az esküvő után három évvel lett igazgató-helyettes.
Antall-Horváth Veronikának emellett két cége is szerződésben áll a Tudásközponttal. Az egyik a Motive Informatikai Bt., amelyben Antall-Horváth Veronika mellett a legközelebbi családtagjai a tulajdonosok, köztük a testvére, Pálfa község korábbi polgármestere, Horváth Imre is. A másik cég a RAZ Consulting Bt., amelynek eredetileg egy Rácz Zoltán nevű ügyvéd volt az egyik alapítója Rácz Zoltán ügyvédi irodája közben az AJTK jogi szolgáltatásokra szerződött partnere is.
Az AJTK sem a RAZ Consulting, sem a Motive esetében nem árulta el, mennyit fizettek ki nekik eddig, arra hivatkozva, hogy a szerződések még élnek. Később arra hivatkoztak, hogy a RAZ Consulting Bt. munkáját nem közpénzből fizették ki, ezért nem nyilvános, hogy mennyiért dolgoztak. A Tudásközpont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Antall-Horváth Veronika nem vezetője egyik cégnek sem, a Motive Bt.-ben kültag és sosem vett ki belőle osztalékot, de „a további félreértések és alaptalan spekulációk elkerülése végett megkezdte kilépését a Bt.-ből”.
Antall-Horváth Veronikának emellett az ikertestvére is az AJTK-nál dolgozik, a felügyelőbizottság elnöke pedig Antall Pál, az igazgató rokona. Az AJTK szerint mivel magánalapítványként működnek, nem összeférhetetlen, hogy a családtagok munkavállalói az alapítványnak, ráadásul „a család érti és kívánja ápolni a leginkább” Antall József örökségét.
Az Antall-házaspár most már a korábbinál is szorosabb kontroll alatt tartja a szervezetet. A Tudásközpont mögött álló alapítványban az alapítói jogok kikerültek Antall József özvegyének, Antall Péter anyjának a kezéből. Ezeket a jogokat a MAAC Kft. nevű cég vette át, amely Antall Péter és felesége közös tulajdonában áll. Így Antall Péter már nem csupán igazgatóként irányítja a szervezetet, hanem például ő választhatja és nevezheti ki a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjait is.
Antall Péter jövedelmi helyzetének javulására utal az is, hogy feleségével tavaly új lakásba költöztek: egy pesthidegkúti lakópark egy 225 négyzetméteres ingatlanát vásárolták meg. Ez egy kerítéssel körbekerített, portaszolgálattal őrzött lakópark. A 225 négyzetméteres, négy plusz két félszobás lakás egyik korábbi tulajdonosa Schmitt Pál egykori köztársasági elnök volt. Az Antall-házaspár tavaly februárban lett a lakás tulajdonosa, a tulajdoni lapra 90 millió forintos jelzálogot is bejegyeztek.
Az Ingatlan.com-on jelenleg a környékbeli utcákban eladásra kínált lakások négyzetméterára 650 ezer és 1,1 millió forint között mozog. Az AJTK az erre vonatkozó kérdésünkre azt írta, egy több mint 20 éves használt ingatlanról van szó, amelyet saját forrásból, részben örökségből és hitelből fizettek ki.
Fizetések folyószámlahitelből
Bár Antall Péter anyagi körülményei láthatóan javultak a Tudásközpont élén eltöltött évek alatt, a szervezetről ez már nem mondható el.
Hiába kapott az AJTK a kormánytól minden évben egyre több pénzt, az alapítvány így is gyakran túlköltekezett és egyszerűen kifogyott a pénzből. Több évben is előfordult, hogy a munkatársak bérét képtelenek voltak időben kifizetni – erről több forrás is beszámolt a Direkt36-nak. Volt, hogy heteket, máskor hónapokat késtek a bérek. Antall Pétert egy forrás szerint megviselte a dolog. A legtöbbször arra hivatkozott, hogy a kormánytól az ígért támogatás még nem érkezett meg, ezért nem tud fizetni az AJTK.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint már 2015 végén mínuszban volt az alapítvány egyik számlája: a rajta lévő 60 milliós hitelkeretet teljesen kimerítették és a NAV felé fennálló 9,8 milliós tartozásukat sem tudták kifizetni. Az októberi munkabéreket egy bankszámlakivonat szerint csak karácsony előtt egy nappal utalták. A helyzet 2016-ban már annyira rossz volt, hogy szeptember elsején újabb bankszámlát nyitott az AJTK, ezúttal már 200 millió forintos hitelkerettel. Másnap már mínusz 108 milliónál jártak. A esedékes és a következő havi munkabéreket is ebből hitelből fizették.
Az anyagi nehézségek nem akadályozták meg az AJTK vezetését a költséges külföldi utak folytatásában. Ennek az évnek a szeptemberében Antall Péter, az asszisztense és Nógrádi György kuratóriumi elnök kilencnapos skandináv útra indult kapcsolatépítés céljából. A bankszámla-kivonatok részletesen megmutatják, hogyan költötték a pénzt.
A stockholmi Hertz-nél béreltek autót 477 ezer forintért (a jelenlegi árlista szerint ennek ötödéért is lehet már személyautót bérelni a stockholmi Hertznél kilenc napra) és összesen 321 ezer forint értékben vettek fel készpénzt az AJTK bankkártyájáról. Az oslói Grand Hotelben – amely híres arról, hogy ott tartják minden évben a Nobel Békedíj átadó ünnepségét – szállást fizettek összesen 713 ezer forintért, de feltehetően Bergenben is megszálltak, mert a First Hotel Marin nevű belvárosi szállodában elköltöttek 138 ezer forintot. A delegáció arra is szakított időt, hogy megnézze az ország egyik leglátogatottabb turistacélpontját: 41 ezer forintot elköltöttek ugyanis a Flamsbrygga Hotelben, amely egy fjord csúcsánál, festői hegyek lábánál helyezkedik el.
A Direkt36 kérdésére az AJTK azt írta, hogy Stockholmban és Oslóban összesen hat találkozót bonyolítottak különféle külpolitikai intézetek képviselőivel és két magyar nagykövettel. Arról nem közöltek részleteket, hogy az Oslótól 300 kilométerre fekvő fjordnál és Bergenben végeztek-e bármilyen közhasznú tevékenységet.
Az alapítvány pénzügyi zavarai a későbbi években is folytatódtak. 2018 elején különösen kétségbeejtővé vált a helyzet, a kötelezettségállomány ugyanis már 452 millió forintra hízott. Ebben „járulékok, bérek, szállítói tartozások, folyószámlahitel és visszafizetési kötelezettségek szerepelnek” az azévi beszámoló szerint.
Ebben az évben a Miniszterelnökség 651, az EMMI további 81 millió forinttal támogatta az AJTK-t, de a likviditási problémák miatt ez sem volt elég. Októberben végül kerülőúton juttatott további 250 milliót a kormány az AJTK-nak, de ezúttal nem a Miniszterelnökség, hanem a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda intézte az ügyet.
Ez úgy történt, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA), egy másik kormányközeli szervezetnek adott pénzt arra, hogy azt rögtön továbbadja, „továbbított támogatás” formájában, „tudományos műhelyeknek”. Így kapta meg a negyedmilliárdot az AJTK azzal, hogy az „működési kiadásokra” is fordíthatja.
A BLA iratai között megtalálható egyik dokumentumból az is kiderül, miért így intézték az ügyet. Ebben az iratban az AJTK – Nógrádi György kuratóriumi elnök aláírásával – azzal magyarázza a helyzetet, hogy mivel a közvetlenül a kormánytól kapott pénzt nem lehet adósságrendezésre fordítani, a „felvett likviditási hitel visszafizetése csak egyéb támogatásból oldható meg.” A hitelkonszolidáció a BLA mint közvetítő bevonásával így technikailag nem kormányzati forrásból történt, valójában azonban igen, és végső soron itt is az adófizetők pénzét költötték el.
Ezzel azonban még mindig nem ért véget az AJTK pénzügyi zavarainak története. A bérek kifizetése 2021 elején, februárban ismét több hetet csúszott. A Direkt36 több forrása szerint ráadásul leépítés is kezdődött, előbb öt embert, majd további kettőt küldtek el. Az indoklás az volt, hogy az alapítvány kuratóriuma költségcsökkentést kért.
A Tudásközpont eladósodásával és az adósságcsapdából való kikecmergésével kapcsolatos kérdéseinkre sem az AJTK, sem a Batthyány Lajos Alapítvány, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált.
Nincs jele annak, hogy a kormány részéről bármikor is kifogásolták volna az AJTK gazdálkodását. Pedig a szervezetnek évről évre rendkívül részletes pénzügyi beszámolót kell leadnia a kapott támogatások felhasználásáról. Számos, a Direkt36-hoz eljutott dokumentum utal arra, hogy a Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen átnézték a számlákat és táblázatokat. Sokszor kértek hiánypótlást, korrekciót, például hiányzó teljesítési igazolásokat kértek vagy javíttatták a kiküldetési papírokat. Máskor szóltak, hogy egy-egy feltüntetett összeg nem bruttó, hanem nettó, sőt, egy alkalommal arra figyelmeztettek, hogy egy helyen 3 forint eltérést találtak. Ezek azonban elsősorban formai hibák voltak. A költések indokoltságát – legalábbis ezek a visszajelzések – nem vitatták.
Pedig a kormány kapott jelzést arról, hogy nem minden stimmel a Tudásközponttal. Ez 2016 végén történt, miután december 1-jén több új tag is bekerült az AJTK kuratóriumába, köztük a később a Miniszterelnökség élére kerülő Gulyás Gergely. A testület elnöke Becsey Zsolt korábbi külgazdasági államtitkár lett, de csak egészen rövid időre. Az AJTK irataiból kiderül, hogy négy hónappal később, 2017. április 7-én Becseyt egy alapítói döntéssel visszahívták a kuratóriumból.
A hirtelen váltás mögött az állt, hogy Becsey – akit kuratóriumi elnökként büntetőjogi felelősség terhelt azért, hogy az ügyek rendben menjenek a szervezetnél – a megválasztása után átnézte az alapítvány iratait, a gazdálkodását, nem csak jogilag, hanem – egy, az eseményeket ismerő forrás szerint - a „polgári jóízlés szempontjából” is, és az aggályait jelezte a finanszírozó, vagyis a Miniszterelnökség felé. Becsey megbízatása ez után szűnt meg. Becsey a Direkt36-nak nem akart nyilatkozni a történtekről, csak annyit mondott, hogy azóta nincs kapcsolata az alapítvánnyal, amely egyébként szerinte hiánypótló tevékenységet végez.
Az AJTK gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseinkre a Miniszterelnökség reagált a kormány részéről. Eszerint Antall József politikai örökségének ápolása kiemelten fontos a magyar állam számára, és a kormány azért támogatja a Tudásközpontot, mert egyetért annak fő céljaival. A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy Gulyás Gergely 2017-ben csupán kilenc hónapig volt a kuratórium tagja, és a tisztségért nem kapott díjazást.
Azt is megerősítették, hogy „szigorúan vizsgálják a pénzügyi és számviteli szabályok érvényesülését” a támogatott szervezeteknél, és az AJTK éves beszámolói megfeleltek ezeknek a jogszabályoknak. Ugyanakkor a „jó gazda gondosságával” kell eljárni a támogatások felhasználása során, „ez azért is rendkívül fontos, mert Antall József miniszterelnök politikai hagyatékának fontos része az önzetlen és önfeláldozó közszolgálat, amely a közpénzek gondos felhasználását is magába foglalja”. A Miniszterelnökség ezért vizsgálatot indít, „hogy az Antall József Tudásközpont számára biztosított állami forrásokat a szervezet hatékonyan és az alapítvány céljához méltó módon használta-e fel”, és a vizsgálatot követően döntenek majd az AJTK jövőbeni támogatásáról. (Az AJTK-nál rákérdeztünk erre, de nem kívántak reagálni a minisztériumi vizsgálódás hírére.)
Fontos neked az ilyen ügyek feltárása? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
A Direkt36 legtöbb konkrét kérdésére ugyanakkor nem válaszolt a Miniszterelnökség. Például, hogy mi indokolta az AJTK éves támogatásának folyamatos növelését, mennyire látott bele a Tudásközpont pénzügyeibe kuratóriumi tagként Gulyás Gergely, és hogyan reagált a Miniszterelnökség, amikor Becsey Zsolt kuratóriumi elnökként jelezte aggályait az AJTK költekezésével kapcsolatban. Sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált arra sem, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy az AJTK több százmilliós adósságot halmozott fel és végső soron közpénzből húzták ki az adósságcsapdából a szervezetet.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. A címlapi képet Murányi János készítette. | https://444.hu/2021/05/31/kozpenzbol-jarja-a-vilag-luxushoteleit-antall-jozsef-fia-az-orban-rendszer-nagy-nyertese | https://web.archive.org/web/20231025135122/https://444.hu/2021/05/31/kozpenzbol-jarja-a-vilag-luxushoteleit-antall-jozsef-fia-az-orban-rendszer-nagy-nyertese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-jarja-a-vilag-luxushoteleit-antall-jozsef-fia-az-orban-rendszer-nagy-nyertese | 444 | hungarian-news | 2021-05-31 00:00:00 | [
"Antall Pál",
"Antall Péter",
"Antall-Horváth Veronika"
] | [
"Antall József Tudásközpont Alapítvány",
"CN-Trend Bt.",
"Miniszterelnökség",
"Motive Informatikai Bt.",
"RAZ Consulting Bt."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"utazás",
"tanulmányírás"
] | [
"Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései"
] |
52,220 | Milliókért ad tanácsot az EMMI-nek Takaró Mihály és Raffay Ernő | A Hírklikk kikérte az EMMI-től az 5 millió forintot meghaladó szerződések listáját, és ennek alapján talált néhány érdekességet a megbízások közt. | A Hírklikk kikérte az EMMI-től az 5 millió forintot meghaladó szerződések listáját, és ennek alapján talált néhány érdekességet a megbízások közt.
Raffay Ernő történész a Trianon Emlékév értékelése, a Trinanonra vonatkozó szakmai írások, online megjelenések elemzése címén kap január elsejétől december végéig havi 600, vagyis összesen 12 hónap alatt 7,2 millió forintot.
Takaró Mihály irodalomtörténész havi 1 millió 123 ezer 596 forintért ad szintén januártól decemberig tanácsokat az emberi erőforrások miniszterének.
Bagdy Gábor korábbi kereszténydemokrata főpolgármester-helyettes is dolgozhat az EMMI-nek, ő szakértői tanácsadásért havi 800 ezer forintot keres, megbízása idén áprilisban kezdődött és december végéig tart
Eszenyi Enikő cége, az AHA2 Művészeti Kft idén február 15 és április 30. közt dolgozott Kásleréknek havi 500 ezer forintért. | https://24.hu/belfold/2021/05/30/emmi-kasler-tanacs-takaro-raffay-eszenyi/ | https://web.archive.org/web/20221128054516/https://24.hu/belfold/2021/05/30/emmi-kasler-tanacs-takaro-raffay-eszenyi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliokert-ad-tanacsot-az-emmi-nek-takaro-mihaly-es-raffay-erno | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-30 00:00:00 | [
"Bagdy Gábor",
"Eszenyi Enikő",
"Raffay Ernő",
"Takaró Mihály"
] | [
"AHA2 Művészeti Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"tanácsadás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,221 | Mészáros Lőrinc öccse is bankot robbantott cégbirodalmával | Összesen 693 millió forint osztalékkifizetést szavaztak meg Mészáros János három nagy cége, a Pegazus Trade Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Híd-Tám Kft. tavalyi nyereségéből. Mészáros Lőrinc öccse az elmúlt években egyre komolyabb állami megbízásokat kapott és céges érdekeltségei is szépen gyarapodtak, számban is. | Összesen 693 millió forint osztalékkifizetést szavaztak meg Mészáros János három nagy cége, a Pegazus Trade Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Híd-Tám Kft. tavalyi nyereségéből. Mészáros Lőrinc öccse az elmúlt években egyre komolyabb állami megbízásokat kapott és céges érdekeltségei is szépen gyarapodtak, számban is. Cikkünk írásáig csak az említett legnagyobb cégek, illetve a mezőgazdasági Agro-Felcsút Kft. adták le mérlegeiket, az üzletember kisebb vállalkozásai – például a macimézes csomogaló Nektárplast Kft. vagy a mérnöki tanácsadó Adept Enviro Kft. – még adósak az éves elszámolásukkal. A négy nagy cég tavaly együttesen
14,3 milliárd forintos forgalmat csinált, durván 800 millió forinttal többet, mint 2019-ben. Adózott eredményük tavaly szerényebb, 1023 millió forint volt, szemben a 2019-es 1,2 milliárd forinttal. Ugyanakkor több pénzt vettek ki a cégekből: az osztalék 43 millió forinttal 693 millióra nőtt.
Legutóbb akkor írtunk Mészáros Jánosról, amikor kiderült, hogy egyik legnagyobb cége, a Híd-Tám Kft. nettó 2 milliárd 569 millió forintért vállalta el a Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújításának mélyépítési munkáit. A megbízásért nem akármilyen roham volt, Mészárosnak Jánosnak bátyja (Mészáros Lőrinc) vejével és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter apjának egykori cégével is meg kellett mérkőznie. Tavaly ráadásul ez már a második olyan kisvasutas közpénzes megbízás volt, amit Mészáros Jánosék csíptek meg, az első, 1,1 munkáról januárban számoltunk be. A Híd Tám Kft. tavaly 5,5 milliárd forintos nettó értékesítés mellett 293,2 millió forint adózott eredményt ért el. A tavalyi haszon csaknem egésze, 293 millió forint osztalékként végzi Mészáros János zsebében, kifizetéséről a cég likviditási helyzetének megfelelően intézkednek (ahogyan a Pegazus Trade Kft. és a Herceghalom Interat Zrt. esetében is). | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/meszaros-janos-cegek-merleg-osztalek-felcsut/ | https://web.archive.org/web/20220718060843/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/meszaros-janos-cegek-merleg-osztalek-felcsut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-occse-is-bankot-robbantott-cegbirodalmaval | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-31 00:00:00 | [
"Mészáros János",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Agro-Felcsút Kft.",
"Herceghalom Interat Zrt.",
"Híd-Tám Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,222 | A NER világszabadalma: alpári bulvár állami pénzből | A világ nagyot fordult a 2010 előtti, de még a 2016-os idézet óta is: a „legforróbb sztártitkok” szlogen alatt futó bulvárlap, a HOT! például ma már a fideszes kötődésű Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezében van, Várkonyi Andrea itt jelenti be eljegyzését Mészáros Lőrinccel, Orbán Viktor pedig személyesen köszönti a lap főszerkesztőjét, Kelemen Krisztát a Karmelita kolostorba szervezett zártkörű partin. A kormánypárti sajtótömb már egyáltalán nem fél a bulvártól: a KESMA összesen nyolc darab online vagy nyomtatott bulvárterméket tart el (Ripost és Ripost.hu, Bors és BorsOnline, HOT!, Life, She.hu és ide sorolható a City7 is), de tele vannak „könnyed” tartalmakkal az online megyei lapok és az Origo is. A Mediaworksben van külön „bulvár és magazin divízió” is, Ómolnár Miklós Ripost-főszerkesztő vezetésével. | „Vajon milyen feladat hárul az országmentő erkölcsszolgáltatásban a bulvár bűzhödt mocsarából még valamelyest kilátszó médiára? Nem volna itt az ideje kampányt indítanunk a kimondott és leírt szó hiteléért, fellázadni a kollektív agymosás ellen?” (Csontos János, Magyar Nemzet, 2004.) „Ha a konzervatív újságíró mégis fél valamitől, akkor a középszerűségtől és a bulvártól.” (Bayer Zsolt, Magyar Hírlap, 2016. január) „Hogy kié ez a másik Magyarország? Hát a celebeké. […] A »legforróbb« sztártitkok. A »legféltettebb« sztártikok. Nincs olyan bulvár hetilap, amelynek címlapja nem kínál ilyen és ehhez hasonló olvasmányokat. Édes jó Istenem…” (Seszták Ágnes, Magyar Nemzet, 2008.)
A világ nagyot fordult a 2010 előtti, de még a 2016-os idézet óta is: a „legforróbb sztártitkok” szlogen alatt futó bulvárlap, a HOT! például ma már a fideszes kötődésű Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezében van, Várkonyi Andrea itt jelenti be eljegyzését Mészáros Lőrinccel, Orbán Viktor pedig személyesen köszönti a lap főszerkesztőjét, Kelemen Krisztát a Karmelita kolostorba szervezett zártkörű partin. A kormánypárti sajtótömb már egyáltalán nem fél a bulvártól: a KESMA összesen nyolc darab online vagy nyomtatott bulvárterméket tart el (Ripost és Ripost.hu, Bors és BorsOnline, HOT!, Life, She.hu és ide sorolható a City7 is), de tele vannak „könnyed” tartalmakkal az online megyei lapok és az Origo is. A Mediaworksben van külön „bulvár és magazin divízió” is, Ómolnár Miklós Ripost-főszerkesztő vezetésével.
A kormányzati bulvár háza táján az utóbbi hónapokban több fontos változás is történt:
• 2020 szeptemberében megszűnt a Lokál című ingyenes napilap, helyére a konszolidáltabb(nak tűnő) Metropol lépett;
• idén márciusban több vidéki városban is elindult a City7 című ingyenes hetilap, mely tördelésében, hangvételében, minőségében ugyanaz, mint korábban a Lokál volt;
• februárban megszűnt a napi Ripost, helyére a heti Ripost lépett, a korábbiaknál több politikával és provokatívabb címlapokkal;
• új dizájnt kapott és bulvárban erősített az Origo;
• „megizmosodott” a Bors közéleti része, ezzel párhuzamosan január végén felmondott a főszerkesztő és több újságíró.
Médiás beszélgetéseink alapján a választások előtt szükséges „struktúramenedzselés” dandárja ebben a szegmensben is véget ért. A változásoknak minden esetben politikai oka volt, és minden egyes lépés azt bizonyítja, hogy a Fidesz által korábban – kulturális értelemben – hulladéknak tekintett bulvár 2021-ben már nem ellenség, hanem erőforrás.
Ennek legjobb példája a City7: a március végén útnak indított nagy példányszámú, ingyenes lapot olyan városokban terjesztik, ahol a Fidesz jelöltje kikapott a 2019-es önkormányzati választáson. Így van City7 többek között Miskolcon, Egerben, Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen és Szombathelyen, de nincs például Debrecenben vagy Győrben. A hetente az utcán szórt és a postaládákba dobott City7 minden városban nagyjából ugyanúgy néz ki: az első oldalak a helyi közéletről szólnak, a kormányt erősen támogató üzenetekkel, majd néhány oldal bulvár, részben a Borsból, a HOT! magazinból és más Mediaworks-kiadványokból idézve – itt Király Linda, Mádai Vivien, Korda György és a többi szokásos bulvárhős életéről tájékozódhatnak az olvasók. Majd ismét helyi ügyek és sport, összesem 5-6 oldalon. A City7-lapcsaládot a KESMA zászlóshajója, a Mediaworks adja ki, főszerkesztője Pósa Árpád, aki korábban a HírTV.hu-nál és a Magyar Nemzetnél töltött be vezető pozíciót, húsz évvel ezelőtt pedig a Playboy főszerkesztője volt. A városi mutációkban megjelenő tartalmakért helyi szerkesztők felelnek. Az átlagos City7 így néz ki:
Tördelésre és szólásmódra is pontosan olyan, mint korábban a „napi bulvár, ingyen” szlogennel terjesztett Lokál volt. (A City7-nek nincs netes kiadása, de az egyes lapszámok a megyei portálokon visszaolvashatók, például itt, itt vagy itt.) A lapban nyoma sincs a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak, a „Helyi sztori” rovatot minden városban leplezetlen kormánypropaganda tölti meg. Az egri kiadványban a szerkesztők még arra is ügyeltek, hogy a Tündérszépek rovat a megfelelő helyre kerüljön:
A Tündérszépek és a 4-6 oldalnyi Szandi-, Kulcsár Edina- és Détár Enikő-hír és a többi bulvártartalom persze csak a vivőanyag, a kiadvány lényegét tekintve politikai revolverlap, amivel a hatalmi gépezet a „lakótelepek népét” próbálja lebeszélni az ellenzékről és megerősíteni a helyi Fidesz-jelöltet. Minden bizonnyal megpróbálnak majd hatni az ellenzéki előválasztásra is, de igazán komoly szerepe jövő tavasszal lesz, amikor
itt jelenhetnek meg a kampánystábban legyártott karaktergyilkos üzenetek. Vagyis a City7 nem sajtó-, hanem kampánytermék, akkor is, ha formailag nem a pártközpont jelenteti meg.
A Mediaworks egyre inkább így használja a Bors című online- és napilapot is, melyben az utóbbi évben megszaporodtak a direkt kormányüzenetek, mint ez:
A főszerkesztő, Kovács Vince a Media1 értesülései szerint politikai okból távozott idén januárban. Ezt a mi háttérbeszélgetéseink is megerősítik. A Vajna-korszakban, 2017 körül a szerkesztőség még alig találkozott politikai elvárásokkal, a KESMA-átvétel után azonban egyre többször nyúltak bele kívülről a munkájukba – persze csak a közéleti üzeneteket kellett „irányba tenni”, a celebfolyam és a dinnyecicik maradtak. Úgy tudjuk, ma már a Borsnál is Ómolnár Miklós bulvárfőnök fújja a passzátszelet, ez pedig sok lehetett a felmondott főszerkesztőnek és a nyomában távozott két másik kollégának. Beszédes, hogy január óta nem is neveztek ki új vezetőt a szerkesztőség élére; az impresszumban csak főszerkesztő-helyettesek szerepelnek. És persze a Mediaworks illetékesei.
Ómolnár márciusban saját Youtube-csatornával jelentkezett, melynek Brüsszelt leleplező „exkluzív” anyagát kötelező volt átvenni a Ripost mellett a Borsnál is. A Hazudott Brüsszel a vakcina-szerződésekről? Ómolnár Miklós megszerezte a dokumentumokat című hír aztán körbement a teljes KESMA-sajtón. A BorsOnline politika rovata már semmi másról sem szól, csak a direkt kormányzati üzenetek akadálytalan továbbításáról. Így fordulhat elő, hogy a bulvárlap cikkajánló algoritmusa egymás mellé dobja az Orbán Viktor brüsszeli harcait dokumentáló híreket és az olyan címeket, mint hogy Dobjon el mindent! A gigamellű Demi Rose is regisztrált a legnagyobb pornóoldalra, A férjes asszonyok réme – a dögös MILF büszke arra, hogy csak házas pasikkal hempereg – 18+ vagy Megér ez a test ennyiért egy estet? – 18+ Fotók. Mindez a „konzervatív”, „keresztény” sajtóholding nagyobb dicsőségére. (A preambuluma szerint jobboldali értékekre felesküdött Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának tagjai Szánthó Miklós Alapjogokért Központ-igazgató, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és Hegedűs Zoltán.)
A bulvárdivízió-vezetőtől tavaly novemberben megkérdezte Jeszenszky Zsolt a PestiTV műsorában: létezik-e jobboldali bulvár, illetve egyáltalán kell-e, hogy a bulvárnak bármilyen politikai vonatkozása legyen? Ómolnár így válaszolt: „A bulvár, az szerintem a dolgok tömörítése. Borzasztó bonyolult, nehezen követhető világban élünk, áradnak ránk az információk. A bulvár pedig megpróbál tömöríteni, megpróbálja a dolgok lényegét megfogalmazni.” Ezt követően világossá tette, szerinte nem ciki Győzike és Kiszel Tünde életét dokumentálni, hiszen ezeknek a figuráknak „spirituális ereje” van.
Saját lapjába azonban a jelek szerint nem jutott elegendő spirituális erő, hiszen tavaly augusztusban először összement, idén februárban pedig napilapból hetilappá alakult a Ripost. Mely ma már tényleg olyan, mintha a Móricka magazint házasították volna az inverz Nyugati Fénnyel: szerző nélküli lejárató cikkek a lehető legigénytelenebb karikatúrákkal, majd felöntve fideszes politikusokról szóló színes propagandariportokkal. És persze mindemellett a kötelező celebmelléklet. A jól azonosíthatóság kedvéért a hetilapos átalakulás óta a bulvárlap fejlécre írt szlogenje így hangzik: „HAJRÁ, MAGYAROK!”
A Ripost fokozatos összehúzódása a bukás beismerése. Információink szerint a lapot néhány ezer példányban tudják értékesíteni (hivatalos audit nincs), és az online látogatottságot sem a politikailag fontos anyagok húzzák, hanem a Centikre a beteljesülő vágytól – nagyra nyitja a száját az álommellű szépség-típusú, legalpáribb címek. Az obszcén címadás kényszerpálya is, ha egyszer nincs elég aktuális sztori. Márpedig a bulvár halála, ha már klasszikus értelemben bulvárként sem viselkedhet: se a Ripost, se a Bors nem írt például Rogán Antal új házasságáról, és szordínósan dokumentálják Mészáros Lőrinc válását és eljegyzését Várkonyi Andreával. A briteknél a bulvár péládul alighanem hónapokig vesézte volna az ország leggazdagabb emberének egy celebbel kötött házasságát, annak minden részletét, különös tekintettel az anyagiakra.
Utóbbi fejleményt – miután kommentfalakon már hetek óta írtak róla, cikkekben pedig erősen célozgattak rá – a Mediaworks központi celeblapja, a HOT! jelentette be április 21-én, méghozzá címlapon. A legforróbb sztártitkot nyilván nem lehetett volna a végtelenségig titokban tartani, az „ifjú pár” így – a Blikk, a Story vagy más, körön kívüli felület helyett – a rendszer egyik lapját használta a bejelentésre. Ettől a HOT! nem lett politikusabb, és valószínűleg meg is hagyják semleges celebmagazinnak a kampány alatt is, de ehhez hasonló közleményekre jó lehet.
A KESMA ékköve – már ami az olvasói elérést illeti – az Origo, és itt fejlesztették tökélyre a bulvár és a politika (pontosabban: a bulvár és bármi más) vegyítését is. A címlapon a Napi balfék – Karácsony Gergely keresi a szakdolgozatát is! című, természetesen szerző nélküli anyagtól csupán két görgetésnyire olvasható a Tökéletes fenekét az olasz dombokhoz hasonlítja a szexi magyar futballistafeleség – fotó cím, mely besorolás szerint nem bulvár, hanem Sport Bulvár. Vagyis a kormányzati és állami céges hirdetésekkel szépen kitömött Origón külön címke alatt gyűjtik a női sportolókról és férfi sportolók feleségeiről szóló, hasonló színvonalú anyagokat. A szerkesztők gondosan ügyelnek arra, hogy a pornó kifejezés lehetőleg mindig le legyen írva a címlapon, a Karácsony Gergelyt támadó cikkek környezetében most például a Latexben mutogatta magát Monique Covet magyar pornósztár – fotó címmel fokozzák az olvasói figyelmet. A pornó amúgy is állandó kellék a KESMA-világban; mint korábban megírtuk, az Origo alá tagozva működik a Videa, melynek „Felnőtt” csatornája az ország egyik legnagyobb pornómegosztója. Sőt: mióta a közelmúltban az Indavideóról letiltották és visszamenőleg is törölték a 18+ tartalmakat, az Origo-féle Videa lehet a legnagyobb magyar tulajdonú ingyenes pornómegosztó.
Szűk egy évvel a választás előtt tehát bevetésre készen áll a kormányzati bulvárarzenál, melynek – KESMA-n kívüli – tévés lába a TV2, a megszokott celebműsorokkal, ahol egy Hollik István-interjú után még Steiner Kristóf és meleg párja is elfér egy vegán sajtrecept erejéig. A médiagépezet paradoxona, hogy hatékonysága elemenként jelentősen csökkent – a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség számai alapján zuhant a Bors és a HOT! is –, de együtt, politikailag egy irányba állítva még mindig óriási elérést biztosít.
Ennek azonban ára van: a KESMA-ölbe tartozó Mediaworks Zrt. 2019-ben jelentős, 1,44 milliárdos veszteséget hozott össze, dacára a náluk landolt csillagászati összegű állami hirdetésnek. Az auditált olvasottságot felmutatni nem tudó Ripost például egészen bizonyosan nem él meg a piacról, a nyomtatott változatban mást nem is találtunk, csak más Mediaworks-termékeket promotáló barterhirdetéseket, a Ripost.hu-n viszont kifejezetten sok a kormányzati- és a Szerencsejáték Zrt.-hirdetés. Vagyis a kormányzati sajtóholding új minőséget hozott létre: az alpáribbnál alpáribb címeket jórészt állami pénzből gyártó bulvársajtót.
#bulvár#KESMA#média | https://www.valaszonline.hu/2021/05/31/ripost-bors-city7-kesma-bulvar/ | https://web.archive.org/web/20231113092407/https://www.valaszonline.hu/2021/05/31/ripost-bors-city7-kesma-bulvar/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-vilagszabadalma-alpari-bulvar-allami-penzbol | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-05-31 12:43:47 | [
"Ómolnár Miklós"
] | [
"Bors magazin",
"City7 (újság)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lokál (újság)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Origo Zrt.",
"Ripost Média Kft."
] | [] | [
"média",
"PR",
"hirdetés",
"dezinformáció"
] | [] |
52,223 | Ezermilliárdos közvagyon, százezer ingatlan kiárusítását jelentheti a lakástörvény módosítása | A lakástörvény módosítását célzó törvényjavaslat gyakorlatilag a szociális alapú lakásbérlés végét jelentheti. A törvény módosításával ugyanis az alig egy-két éve önkormányzati bérlakásban élők is igen kedvezményes áron vásárolhatnák meg az általuk bérelt ingatlant, anélkül, hogy az önkormányzatoknak lenne beleszólása. 2019-es adatok szerint több mint százezer lakás, közel ezermilliárdos vagyon lehet érintett. Megkérdeztük a legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatokat, hogy pontosan mekkora összeg forog kockán. | Korábbi hírek szerint eredetileg elsősorban az I. kerületi lakosokat érintette volna az a törvénymódosítás, amely szerint kedvezményes áron vehetik meg az önkormányzattól műemléki védettség alatt álló lakást bérlők az ingatlant. A törvényjavaslatot május 11-én késő este nyújtotta be Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő.
A tervezet szerint a lakás megvásárlására minden olyan bérlő jogosult lehet, aki legalább 2020. december 31. óta lakik állami vagy önkormányzati tulajdonú lakásban – vagyis akár fél éves bérleti szerződés is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki vásárlási szándékkal álljon elő. A bérlők a forgalmi érték 15–30%-áért vásárolhatják meg a lakást, a pontos ár attól függ, hogy milyen régóta lakik valaki az ingatlanban.
Ha viszont valaki úgy dönt, hogy egy összegben fizeti ki a vételárat, akkor mindössze 70%-os árral kell számolnia, így aki elég régóta lakik az adott ingatlanban, akár 10,5%-os áron is megszerezheti azt.
Konkrét példával illusztrálva: a 24. hu számolta ki, hogy a főváros egyik legdrágább kerületében egy 50 millió forint forgalmi értékű lakást akár 5,25 millióért is megvásárolhat az a bérlő, aki legalább 15 éve lakik az ingatlanban. Eladási tilalom hiányában azonban a lakásokat akár már a megvásárlást követően piaci áron lehetne értékesíteni.
Azokat a lakásokat azonban nem lehetne megvásárolni, amelyek átalakításra, felújításra vagy bontásra kijelölt épületben vannak, de többek között a szociális alapon történő bérbeadás céljából épített lakásokra, a vállalati és szolgálati ingatlanokra sem vonatkozna a vételi jog.
A fővárosi aljegyző havi 52 ezer forintért bérel tetőtéri lakást a Budavári Önkormányzattól
Bárdonné dr. Benda Mónika 2015-ben kért és kapott szolgálati bérlakást az I. kerületben. A piaci ár három-négyszerese az aljegyző által fizetett bérleti díjnak.
A javaslat benyújtását Böröcz azzal indokolta, hogy szem előtt tartják, hogy a „magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont”, az új szabály ugyanis megteremti a lehetőséget arra, hogy „azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük”.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága május 17-én úgy döntött, hogy parlamenti vitára bocsátható a javaslat.
Több mint százezer ingatlan érintett
A KSH 2019-es adatai alapján nagyjából 105 ezer ingatlan van az önkormányzat tulajdonában, a teljes lakásállomány (4,5 millió) csupán 2,6%-a. Nyugat-Európában ez az arány jóval magasabb, általában az ingatlanállomány negyede-ötöde közcélú üzemeltetésben van.
A magyar fővárosnál alig nagyobb Bécsben például 220 ezer lakás van a város tulajdonában, míg itthon ez a szám csupán 38 ezerre tehető.
További probléma, hogy a lakások száma folyamatosan csökken: a 2000-es évek elején például még több mint 176 ezer volt az önkormányzat ingatlanvagyona. Sok esetben pedig már így is többszörös a túljelentkezés: az önkormányzati lakások alacsony száma miatt, és mert bérlakások főleg a fővárosban, illetve a népesebb megyeszékhelyeken vannak, egyes helyeken akár évekig tartó várakozás is előfordulhat.
Az önkormányzati lakásállománnyal nemrég mi is részletesen foglalkoztunk cikkeinkben. Először a fővárosi lakáshelyzetet vizsgáltuk meg 2020. első féléves adatai alapján, és azt találtuk, hogy minden 10. ingatlan kihasználatlanul áll a kerületekben:
Az önkormányzati lakások közel tíz százaléka üresen áll a fővárosban, a legtöbb a 8. kerületben
Magyarországon egyre súlyosabb problémát jelent a lakhatási válság, felmérések szerint jelenleg körülbelül 2 millió ember él lakhatási szegénységben, ezzel egy időben ugyanakkor az önkormányzati lakások 9,7%-a kihasználatlan. Megnéztük, hogyan változott az elmúlt évek során az önkormányzati lakásállomány a fővárosban, és hogyan gazdálkodnak a kerületek a lakásaikkal.
Budapesttől távolodva sem sokkal jobb a helyzet, sőt: a megyeszékhelyeken az ingatlanok több mint 11%-a áll üresen:
Az önkormányzati lakások több mint 11 százaléka a megyeszékhelyeken is kihasználatlan
A lakhatási válság kapcsán legtöbbször a fővárosi lakáshelyzet kerül szóba, pedig a vidéki városokban is előfordul, hogy éveket kell várni egy-egy önkormányzati ingatlanra. Ezúttal a megyeszékhelyek önkormányzati lakásállományát vizsgáltuk meg, a kapott adatokból pedig kiderült, hogy egyáltalán nem jobb a helyzet, mint Budapesten, sőt: az üresen álló ingatlanok száma a megyeszékhelyeken is meghaladja a 3400-at.
Ezermilliárdos vagyon a tét
A lakásállomány csökkenése ellenére az önkormányzatok jelentős bevételre tehetnek szert a bérlakásokból. A tavalyi évben például a lakbérből befolyt összeg meghaladta a 20,3 milliárdot. A korábbi évek során ennek összege jóval alacsonyabb, 17-18 milliárd körül volt, a teljes bérbevétel azonban a 40 milliárdot is meghaladta.
A KSH adatai szerint a 105 174 ingatlanból 2019-ben 84 237-et adtak ki az önkormányzatok (ennek nagyjából felét, 45 ezret szociális alapon), azaz a teljes lakásállomány 80%-a van jelenleg is hasznosítás alatt. A lakások átlagos alapterülete 49,3 m².
A mostani lakásárakkal számolva valószínűsíthető, hogy a jelenleg kiadott lakások nagy részét értékesíthetik. 2019-ben az eladási ár 172,9 ezer forint volt négyzetméterenként, a forgalmi érték 221,5 ezer volt. Összehasonlításképp: ugyanezen értékek tíz éve, 2009-ben 77,5 ezerre és 156,4 ezerre voltak tehetők.
Mindez azt jelenti, hogy 2019-es átlagáron számolva akár több ezermilliárdos közvagyon töredékáron történő kiárusítását tenné lehetővé a törvényjavaslat.
Ez átlagos méretű, átlag forgalmi értékkel számolt lakásokkal számolva egészen pontosan 919,8 milliárd forintot jelent. Ha ezeket a lakásokat 30%-os eladási áron értékesítenék, akkor 275 milliárd forintra tennének szert, ha az elérhető legalacsonyabb, 10,5%-os áron kellene megválniuk az önkormányzatoknak a tulajdonuktól, akkor csupán 96,5 milliárd kerülne vissza a települések kasszájába. Vagyis több százmilliárdos veszteségről beszélhetünk.
Legrosszabbul a 13. kerület járhat
Az önkormányzati lakásállomány nagy része (4,5%) a fővárosban, illetve a nagyobb vidéki városokban, megyeszékhelyeken található. A 13. és a 8. kerület mellett leginkább Miskolc és Győr lehet érintett, több mint 4 ezer önkormányzat lakással.
E-mailben megkerestük a legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatokat, hogy arról érdeklődjünk: átlagosan mennyiért kelnek el az önkormányzati lakások, és összesen mekkora vagyon foroghat kockán, amennyiben Böröcz javaslatának megfelelően módosítják a lakástörvényt.
A leginkább érintett, közel 5800 lakást birtokló 13. kerület arról tájékoztatott bennünket, hogy az árak a lakás állapotától függően 500 ezer – 1 millió forint között mozognak négyzetméterenként, azonban nem rendelkeznek a lakásállományra vonatkozó értékbecsléssel. Hozzátették azt is, hogy a lakások átlagos mérete 40-50 m², így számításaink szerint nagyjából 250 ezer négyzetméternyi terület lehet érintett.
A teljes XIII. kerületi bérlakásállomány értéke pedig 170 milliárd forint körül lehet, a vagyonvesztés meghaladhatja akár a 100 milliárdot is.
A 8. kerületben is hasonló a helyzet. Pikó András, Józsefváros polgármestere a Mércén írt arról, hogy a kerület jelenleg a forgalmi érték 85%-áért adja el a bérlőknek az önkormányzati lakásokat, ezt változtatná 15% körüli értékre a mostani törvényjavaslat, ami 25 milliárdos vagyonvesztést jelent. Az önkormányzati lakások átlagosan 450 és 700 ezer forint közti négyzetméteráron kelnek el, 600 ezer forintos átlagárral ez Józsefváros esetében 90 milliárdos vagyonelem – mondta el a polgármester a 24. hu-nak.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere válaszában kifejtette, hogy az első áttekintések után az értékesítésekkel érintett lakások száma 1875-re tehető, melyek alapterülete összesen 92.000 m². A kerületben piaci alapon értékesített ingatlanok forgalmi árával számolva az elidegenítéssel érintett lakásállomány értéke körülbelül 79 milliárd forintot tesz ki. A veszteség több mint 50 milliárd lehet.
A 9. kerületi önkormányzat arról tájékoztatott bennünket, hogy pontos összeget sajnos nem tudnak mondani, mivel nagyon nagy különbségek vannak a lakások állapotai között. Azonban előreláthatóan a 3 ezer lakásukból 700-at érinthet a javaslat. Jelenleg egyébként a kerületben a lakások értékesítésével kapcsolatban fontos kritérium, hogy csak azok a bérlők vásárolhatnak ingatlant, akik minimum 10 éve laknak az adott helyen.
A megyeszékhelyek közül Miskolc rendelkezik a legtöbb önkormányzati ingatlannal: tőlük azt a választ kaptuk, hogy az eladási árat jelentősen befolyásolja az elhelyezkedés, a műszaki állapot és az épület felújítottsági szintje, de átlagosan 200.000–220.000 forint körül mozog a négyzetméterár. A jelenleg bérbeadott lakások értéke 35 milliárdra tehető. Mindez azt jelenti, hogy akár 30 milliárdos vagyont is veszíthetne az önkormányzat.
Megkérdeztük a győri önkormányzatot is az ingatlanvagyonról és annak értékéről, de meglehetősen szűkszavú választ kaptunk. Levelükben arról tájékoztattak, hogy „a 2020. és 2021. évben nem került sor önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítésére”.
A debreceni polgármesteri hivatal sajtóosztálya érdeklődésünkre közölte, hogy 2016-ban a város vezetése úgy döntött, hogy leállítja a tömeges értékesítéseket, azóta csak meghatározott feltételekkel, egyedi döntés alapján értékesítik az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat. Megtudtuk azt is, hogy az utolsó lakáseladásra 2020. február 12-én került sor, a négyzetméterár ekkor 335,8 ezer forint volt. A lakásállomány kalkulált forgalmi értéke több mint 30 milliárd forintra rúg.
Bár az önkormányzati lakások eladási ára általában alacsonyabb, mint a piaci alapon értékesített ingatlanoké, érdemes egy pillantást vetni arra is, hogyan alakulnak a piaci alapon értékesített ingatlanok négyzetméterárai a fővárosi kerületekben, illetve a nagyobb vidéki városokban. A budapesti ingatlanok vásárlásakor kell leginkább a zsebünkbe nyúlnunk, itt 9 olyan kerületet is találunk, ahol négyzetméterenként 800 ezernél többet kell fizetni lakásvásárláskor. A fővárost Debrecen, Győr és Szombathely követi.
Több szakmai szervezet és polgármester tiltakozik
A fideszes törvényjavaslat ellen több szakmai szervezet is felemelte a hangját. „Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány” – olvasható a 25 szervezet által aláírt tiltakozásban. A szakmai szervezetek többek között a már egyébként is súlyos problémákat okozó lakhatási válság elmélyülésétől, illetve a lakásmaffia újraéledésétől tartanak.
Hasonlóan látják a helyzetet az ellenzéki polgármesterek is. A törvényjavaslat benyújtását követően sorra jelentek meg a polgármesterek Facebook-bejegyzései, amelyekben egyöntetűen elítélik a lakásvagyon kiárusítását. Pikó András 8. kerületi polgármester az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntéséről ír.
A legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező, az elmúlt 20 évben összesen 632 lakást építő 13. kerületet vezető MSZP-s Tóth József úgy fogalmazott, hogy „a »csókosok« lakáshoz jutása érdekében feláldozzák az egész önkormányzati bérlakásszektort”, a törvény elfogadása pedig az önkormányzati bérlakásszektor megszűnéséhez vezethet. Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen arról beszélt, hogy az ellenzéki polgármesterekkel közösen minden törvényes módon igyekeznek fellépni a törvényjavaslat ellen.
De kormánypárti politikusok is kifejezték ellenérzésüket a Böröcz nevével fémjelzett törvényjavaslattal kapcsolatban. Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere például nemes egyszerűséggel így fogalmazott nyílt levelében: „Javaslatod, megítélésem szerint marhaság!” Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András ennél visszafogottabban szavakat használt, ám azt ő is leszögezte, hogy a lakástörvény jelenlegi formájában benyújtott módosítása nem jó. Facebook-bejegyzésében továbbá arról írt, hogy a határozatlan időre kötött szerződések esetében a javaslat megfontolandó lehet. | https://atlatszo.hu/2021/05/31/ezermilliardos-kozvagyon-szazezer-ingatlan-kiarusitasat-jelentheti-a-lakastorveny-modositasa/ | https://web.archive.org/web/20210925084030/https://atlatszo.hu/2021/05/31/ezermilliardos-kozvagyon-szazezer-ingatlan-kiarusitasat-jelentheti-a-lakastorveny-modositasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezermilliardos-kozvagyon-szazezer-ingatlan-kiarusitasat-jelentheti-a-lakastorveny-modositasa | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-31 12:07:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,224 | Garancsiék 8,3 milliárd forintot vesznek ki a volt Vajna-kaszinókból | A néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinója megsínylette a pandémiát, de a Las Vegas Casino Zrt. így is 8,3 milliárd forint osztalékot fialt az új tulajdonosnak, a Garinvest Projekt Zrt.-nek. Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége tavaly tavasszal vette át a Vajna-féle kaszinóbizniszt. | A néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinója megsínylette a pandémiát, de a Las Vegas Casino Zrt. így is 8,3 milliárd forint osztalékot fialt az új tulajdonosnak, a Garinvest Projekt Zrt.-nek. Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége tavaly tavasszal vette át a Vajna-féle kaszinóbizniszt. 2019-ben rekordokat döntött a Las Vegas Casino, akkor csaknem 15 milliárd osztalékot utaltak tovább Luxemburgba.
2020-ban maga a koncessziós joggal rendelkező, bevételt jogdíjból és menedzsmentdíjból hozó Las Vegas Casino Zrt. 682 millió forint nyereséget hozott. Ehhez csaptak hozzá 7,6 milliárdot, a másik két leánycég, az LVC Diamond Kft. valamint a Bár-Co-2 Kft. osztalékát.
Az öt kaszinót működtető LVC Diamond Kft. 26,2 milliárd forint árbevételt produkált tavaly, ami 6,5 milliárddal gyengébb az egy évvel korábbi forgalomnál. Az adózott eredmény ugyancsak szerényebb lett, tavaly 7,6 milliárd forint nyereséget mutattak ki, míg egy évvel korábban 11,7 milliárd volt a profit.
A társaság értékelése szerint
működésére, pénzügyi- és likviditási helyzetére… a járvány okozta intézkedések jelentős, de nem kritikus hatással vannak.
A kaszinók pandémiára tekintettel csupán néhány hétig, 2020. március 29 – május 17. között voltak zárva. Ez és a covid második hulláma jelentősen csökkentette az árbevételt, ezt azonban az online kaszinó bevételek emelkedése némileg kompenzálta – áll a cég beszámolójában. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/garancsi-83-milliard-forint-osztalek-vajna-kaszinok/ | https://web.archive.org/web/20230422000525/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/garancsi-83-milliard-forint-osztalek-vajna-kaszinok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/garancsiek-83-milliard-forintot-vesznek-ki-a-volt-vajna-kaszinokbol | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-31 00:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Bár-Co-2 Kft.",
"Garinvest Zrt.",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"LVC Diamond Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
52,225 | Kedvezményes állami hitelt kaptak Garancsiék a kaszinóbizniszhez | 19,5 milliárd forintba kerülhetett a néhai Andy Vajna játéktermeinek megszerzése. A jegybanki hitel mellé Hongkongból is érkezett pénz. | Hivatalosan tavaly április végén vette át a néhai Andy Vajna öt budapesti kaszinóját a Garinvest Projekt Zrt., amely Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége. Ez a cég lett a tulajdonosa a kaszinókoncessziókat birtokló Las Vegas Casino Zrt. részvényeinek, miután az egykori Vajna-birodalom offshore hálózatához tartozó luxemburgi székhelyű Las Vegas Casino s.á.r.l. helyébe lépett. Valójában az adásvételről már jóval korábban aláírták a szerződést – derül ki a cégbírósági dokumentumokból.
Az új tulajt 2019 novemberében alapította a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi, aki 60 százalékban részes a Garinvest Zrt.-n keresztül, valamint Habony Árpád bajtársa, az egykori londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, aki 40 százalékot jegyez a London Capital Zrt.-n keresztül.
A kaszinóbiznisz volt Vajna céghálójának nyerőautomatája, üzembiztosan szállította az évi 12 milliárd forint körüli tiszta nyereséget. Ezt rendre ki is vették Vajna idejében a cégből, a 2019-es év után például a Las Vegas Casino Zrt. 11,3 milliárd forint adózott profitot jelentett, és rekordméretű, csaknem 15 milliárd forint osztalékkivétről döntött a luxemburgi anyacég.
A milliárdok útját Luxemburgig, a Las Vegas Casino s.á.r.l. offshore anyacégig követhettük, az alapítói határozatokból csak ennyi látszott. Valójában nem feltétlenül itt landolt a pénz, legalábbis Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter a kaszinók tényleges tulajdonosát feszegető kérdésünkre 2019 decemberében egy nyolctagú hálót küldött válaszul: ebben voltak magyar cégek, két luxemburgi és egy delaware-i offshore cég, a végpontja pedig az özvegy, Vajna Tímea (az AV Perfect Kft. nevű cégen keresztül).
Az örökség körüli homály miatt érdeklődtünk 2019 végén, kié hivatalosan a milliárdokat fialó kaszinóüzlet. Annál is inkább, mert a Las Vegas Zrt.-ből negyedévente vették ki a nyereséget osztalékelőleg formájában, a jelek szerint Vajna 2019. január 20-ai halála után is, közben pedig az özvegy arról panaszkodott, hogy nem fér hozzá az örökségéhez, szűkösen kénytelen élni, bevétele havi 12500 eurós apanázs, ennyit kap az egyik volt Vajna-cégben betöltött ügyvezető posztért. Szeptemberben a hagyatéki végzésből kiderült, hogy az AV Perfect Kft. Vajna Tímeáé lett, ami 123 millió dollár, azaz közel 40 milliárd forint vagyont jelent, és a miniszteri válasz alapján ez a cég rendelkezett közvetetten a Las Vegas Casino Zrt. többségi részével.
A kaszinós tulajdonosi lánc azonban szűk két héttel később, 2019 karácsonykor már nem volt igaz – ez olvasható ki a cégbíróságra leadott dokumentumokból.
Bár csak tavaly májusban hozta nyilvánosságra a Gazdasági Versenyhivatal, hogy tulajdonosváltás történt a Las Vegas Casino Zrt.-ben, valójában hónapokkal korábban megállapodtak az üzletről, 2019. december 23-án kötött adásvételi szerződést a Garinvest Projekt Zrt. és a Vajna-féle kaszinóvállalkozás luxemburgi anyacége, a Las Vegas Casono s.á.r.l. A megállapodásban az szerepelt, hogy a részvények tulajdonjoga „meghatározott előfeltételek teljesítésülését követően” 2020. április 30-ával száll át az új tulajra, Garancsiék cégére. Az előfeltételeket nem részletezték, de bizonyára teljesültek, mert a cégbíróság bejegyezte tulajdonosváltozást a megadott határnappal.
Habár állami koncessziós jogról van szó, a tulajdonoscseréről az állami kommunikációs gépezet nem közölt semmit, és a vételárról sem szivárgott ki információ. Piaci hírek arról szóltak, hogy Andy Vajna üzlettársa, Samuel Russell Falconello 60 millió euró körüli árat szeretett volna elérni. A Garinvest Projekt Zrt. mérlegében ha nem is éppen ekkora, de hasonló összeg szerepel: 19,452 milliárd forintot tüntettek fel befektetett pénzügyi eszközként, ami a Las Vegas Casino Zrt. 100 százalékos üzletrészét takarja. A szabályok szerint bekerülési értéken kell szerepeltetni a befektetést, ezek szerint közel 20 milliárd forintba került a kaszinóbiznisz átvétele.
Az is felsejlik a kaszinós projektcég mérlegéből, hogyan finanszírozzák az üzletet. Az összesen 19,987 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettségből
10,5 milliárd forint növekedési hitel,
9,487 milliárd kapcsolt vállalkozásoktól kapott kölcsön.
Ezek szerint részben a jegybank kedvezményes hitelprogramjából, a kkv-k segítésére, gazdaságélénkítésre feltalált NHP-ból fizethetik a kaszinók törlesztőrészleteit, részben a Garancsi-Szalay-Bobrovniczky duó cégeitől érkezik rá a kölcsönpénz.
Az NHP nyoma meg is található a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, a szerint a Takarékbank közvetítésével 7 milliárd, a Gránitbank beiktatásával 3,5 milliárd forinthoz jutott a Garinvest Projekt Zrt.
A kaszinóbizniszhez szükséges kölcsön másik fele a Garinvest Projekt tulajdonosainak a mérlegében lelhető meg: Szalay-Bobrovniczky London Capital Zrt.-je 3,2 milliárd forintot, Garancsi Garinvestje pedig 6,2 milliárd forintnyi euróhitelt tüntetett fel. Utóbbinak volt miből kölcsönadnia, 2019-ben ugyanis majdnem ennyi, 6,147 milliárd forint osztalék érkezett hozzá kapcsolt vállalkozástól. Úgy tűnik, ezt hitelezte azután tovább másik leányának, a Garinvest Projekt Zrt.-nek.
Elég messzire nyúlnak a szálak, a cégpapírok alapján a bő 6 milliárd forint osztalékot befizető leánycég a Rockway Investment Ltd. lehetett, mely Hongkongban van bejegyezve.
A kaszinóbizniszbe befektető két cég az első évben nyereségesen működött, a Garinvesthez az említett hongkongi leányától 2019 után 2020-ban is érkezett osztalék, bő 1,3 milliárd forintnyi, ám Garancsi megelégedett 100 millió forint osztalék kifizetésével. Szalay-Bobrovniczky más osztalékpolitikát folytat, a London Capital 24,23 millió forint adózott eredményéből 24,069 millió kifizetéséről döntött. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/garancsi-istvan-kaszino-las-vegas-allami-hitel-andy-vajna/ | https://web.archive.org/web/20230201030045/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/garancsi-istvan-kaszino-las-vegas-allami-hitel-andy-vajna/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kedvezmenyes-allami-hitelt-kaptak-garancsiek-a-kaszinobizniszhez | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-31 00:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Mager Andrea",
"Samuel Russell Falconello",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Vajna Tímea"
] | [
"AV Perfect Kft.",
"Garinvest Zrt.",
"Gránit Bank",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"London Capital Zrt.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,226 | El kell bontani a Csipak-villát a Hármashatár-hegyről | Kilencven napot kapott az építtető a bontásra. | Bontásra kötelezték a Hármashatár-hegyi Csipak-villát – közölte Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a Facebookon. Tordai a kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálynak határozatához közérdekű adatigénylésen keresztül jutott hozzá. Eszerint az építtetőnek kell elbontani a lakóépületet, „a hozzá kapcsolódóan egy szerkezeti egységként felépített gépjármű-tárolót és terepszint alatti építményeket" a határozat véglegessé válásától számított 90 napon belül.
A belvárosi Fashion street projektet jegyző Csipak Péter ingatlanos nagyvállalkozó Hármashatár-hegyi házépítéséből 2011-ben kerekedett botrány, amikor az Index kiderítette, hogy az impozáns házhoz tartozó, körbekerített telek kétezer négyzetméterrel nagyobb a telekkönyvben szereplő méreténél, és belelóg a természetvédelmi körzetbe.
A jobb kilátás érdekében a házat az engedélyezett tervektől eltérően húsz méterrel eltolva a hegyoldalon feljebb helyezték el. Csipak kibővíttette a lakóépületet is egészen az ingatlanhatárig, továbbá az oldalához terveztetett egy hatállásos mélygarázst, ahhoz egy bekötőutat és a melléképület alá pedig további kiszolgáló létesítményeket. | https://hvg.hu/ingatlan/20210519_csipak_villa_harmashatar_hegy_bontas | https://web.archive.org/web/20210519171424/https://hvg.hu/ingatlan/20210519_csipak_villa_harmashatar_hegy_bontas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/el-kell-bontani-a-csipak-villat-a-harmashatar-hegyrol | HVG | hungarian-news | 2021-05-19 16:11:00 | [
"Csipak Péter"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"környezetkárosítás"
] | [
"Csipak-villa"
] |
52,227 | Szeretettel Kínának: a kormány trükközéssel szerez földet a Fudan Egyetemnek | A hitelt és a munkásokat Peking intézi, a tanárok tízszer annyit kereshetnek, mint az ELTE-n, az állam által fizetett oktatásról nincs szó, a tandíjat viszont nem a magyar pénztárcákhoz szabják. | 2021.05.19. 13:00
2021.05.19. 13:04
A hitelt és a munkásokat Peking intézi, a tanárok tízszer annyit kereshetnek, mint az ELTE-n, az állam által fizetett oktatásról nincs szó, a tandíjat viszont nem a magyar pénztárcákhoz szabják. | https://hvg.hu/360/20210519_Kinanak_szeretettel | https://web.archive.org/web/20210519135933/https://hvg.hu/360/20210519_Kinanak_szeretettel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeretettel-kinanak-a-kormany-trukkozessel-szerez-foldet-a-fudan-egyetemnek | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-19 15:00:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Fudan Egyetem"
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"diplomácia",
"jogalkotás"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
52,228 | Budapest megvehette volna, de elkótyavetyélte az ingatlanokat a fideszes polgármester | Karácsony Gergely intelme ellenére Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter újabb öt ingatlant adott el a főváros elővételi jogát figyelmen kívül hagyva. A vevők között a kormányfőhöz közelálló üzletember is van. | olvasási idő
3 perc
megjelent
2021.05.20. 13:00
Karácsony Gergely intelme ellenére Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter újabb öt ingatlant adott el a főváros elővételi jogát figyelmen kívül hagyva. A vevők között a kormányfőhöz közelálló üzletember is van. | https://hvg.hu/360/20210520_Hiaba_figyelmeztetett_Karacsony_a_belvarosi_kotyavetye_miatt | https://web.archive.org/web/20210520140030/https://hvg.hu/360/20210520_Hiaba_figyelmeztetett_Karacsony_a_belvarosi_kotyavetye_miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-megvehette-volna-de-elkotyavetyelte-az-ingatlanokat-a-fideszes-polgarmester | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-20 15:00:00 | [
"Dobos Máté",
"Schadl György",
"Simala Zoltán",
"Szentgyörgyvölgyi Péter",
"Toldi Miklós",
"Zámbó Zsolt"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Castle Globe Kft.",
"Depona Port Kft.",
"Lövőház 2010 Kft.",
"Optinvest Zrt.",
"Zemplénkő Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"parkfenntartás - zöldterület kezelés"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek",
"Völner-Schadl ügy"
] |
52,229 | Ilyen a boksz: Mészárosék is beindítják a pofonofont | A százmilliárdos által gründolt alapítvány eddig a határon túlra koncentrált, most a fociról elhíresült Felcsúton indít ökölvívóklubot. | Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja. | https://hvg.hu/360/202120_felcsuti_okolvivo_sportklub_meszaros_fohadiszallasan | https://web.archive.org/web/20210521232724/https://hvg.hu/360/202120_felcsuti_okolvivo_sportklub_meszaros_fohadiszallasan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ilyen-a-boksz-meszarosek-is-beinditjak-a-pofonofont | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-21 10:00:00 | [
"Darvas Csaba",
"Mészáros Lőrinc",
"Vörös József"
] | [
"Alapítvány a Kárpát-medence Sportjáért",
"Erdélyi Godako Ökölvívó Sportklub",
"Felcsúti Ökölvívó Sportklub Nonprofit Kft."
] | [
"Ausztria",
"Bosznia és Hercegovina",
"Csehország",
"Európa",
"Horvátország",
"Magyarország",
"Románia",
"Szerbia",
"Szlovákia",
"Szlovénia",
"Ukrajna"
] | [
"háttér",
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,230 | A gazdagok lakást kaphatnak, a többi bérlő örüljön, ha tető marad a feje felett | Kevés jómódú érdekében a szociális gondokkal küzdő többség lakhatási esélyeit rontaná a kormány – most az önkormányzati bérlakásokat vinnék a közösből. | A klasszikus értelemben vett művészvilág hivatalosan nem akart róla tudomást venni, így nem a színházakban halmozott sikert sikerre, hanem a korszak szürkezónájának tekinthető orfeumokban és cirkuszokban. Annyira hiteles volt az előadása, hogy a nők attól féltek, hogy nem is imitátor, hanem a valóságban is nő, miközben akadtak férfiak, akik meg éppen ebben reménykedtek. | https://hvg.hu/360/202120__berlakasok__kenyszerertekesites__lakhatasi_szegenyseg__elveteli_szandek | https://web.archive.org/web/20210522105716/https://hvg.hu/360/202120__berlakasok__kenyszerertekesites__lakhatasi_szegenyseg__elveteli_szandek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gazdagok-lakast-kaphatnak-a-tobbi-berlo-oruljon-ha-teto-marad-a-feje-felett | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-22 11:00:00 | [
"Böröcz László"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
52,231 | Várkonyi Andrea tízmilliókat vett ki néhány hónapja működő cégéből | Leadta mérlegét a dr. Várkonyi Andrea többségi tulajdában lévő cég, a Whitedog Media Kft., amelyet Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos menyasszonya Gergely Judittal közösen birtokol. | Leadta mérlegét a dr. Várkonyi Andrea többségi tulajdában lévő cég, a Whitedog Media Kft., amelyet Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos menyasszonya Gergely Judittal közösen birtokol.
A műsorvezetőnő tavaly augusztusban hagyta ott Mészáros Lőrinc akkor válófélben lévő feleségének csatornáját, a Life TV-t, és saját vállalkozást indított, amely néhány hetesen már egy Mészáros Lőrinchez köthető Andrássy úti palotába költözött. Elsőként írtuk meg, hogy a Mészáros Csoport a Whitedog Media Kft.-re bízta társadalmi felelősségvállalási programjának marketingfeladatait. A cég többi megrendeléséről nincsenek információk, mindenesetre induló vállalkozáshoz képest a Whitedog Media repülőrajtot vett:
négy hónap alatt 127 millió forint nettó bevételt és 52,8 millió forint adózott eredményt sikerült elérni. A nyereségből Várkonyi Andreának 35 millió 250 ezer forint osztalék jutott, míg üzlettársa a tavalyi év után 11 millió 750 ezer forint osztaléknak örülhet. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-millio-ceg-whitedog/ | https://web.archive.org/web/20220928040516/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-millio-ceg-whitedog/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varkonyi-andrea-tizmilliokat-vett-ki-nehany-honapja-mukodo-cegebol | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-31 00:00:00 | [
"Gergely Judit",
"Mészáros Lőrinc",
"Várkonyi Andrea"
] | [
"Whitedog Media Kft."
] | [] | [
"média",
"klientúra"
] | [] |
52,232 | Több száz millió forintos ingatlannal gyarapodott Matolcsy György kisebb fiának cége | Közel 700 millió forinttal nőtt meg tavaly a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában levő ingatlanok (és hozzá kapcsolódó vagyoni jogok) értéke – ez látszik a cég beszámolójában. | Közel 700 millió forinttal nőtt meg tavaly a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában levő ingatlanok (és hozzá kapcsolódó vagyoni jogok) értéke – ez látszik a cég beszámolójában. Nem arról van szó, hogy az amúgy főtevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvételében utazó cég addigi ingatlanai hirtelen több mint a kétszeresüket érnék (2019 végén 540 millió forintot mutatott ki ezen a soron a vállalkozás, 2020 végén pedig 1 milliárd 236 millió forintot), mivel ezzel párhuzamosan a kötelezettségállománya is hasonló összeggel nőtt. Főként a rövid lejáratú kötelezettségállományról van szó, vagyis nagyrészt rövid lejáratú kölcsönt vett fel a cég, hogy több száz millió forinttal gyarapítsa ingatlanvagyonát.
Hogy miért érdekes ez? Mert a cég Matolcsy György jegybankelnök kisebbik, az üzleti életben aktívabb fiáé, Matolcsy Ádámé, és ez a cég vásárolt meg négy évvel ezelőtt egy villát 350 millió forint körüli áron, majd abban a jegybankelnök lakott. Az impozáns ingatlan megvásárlása és az, hogy ott lakik az MNB elnöke, rejtve maradt volna, ha nem derítjük ki három éve.
A Magyar Stratégiai Zrt. ezt leszámítva – önmagához képest – elég lagymatag évet zárt. A 103 millió forintos forgalomnál az azt megelőző négy évből háromban is volt sokkal jobb, az 58 millió forintos adózott nyereség sem kimagasló, Matolcsy Ádám most nem vett ki pénzt ebből a cégéből.
De van neki még egy izgalmas érdekeltsége, a Balaton Bútor Zrt., annak 80 százalékos tulajdonosa. Nem is a cég árbevétele az igazán érdekfeszítő (az 1,6 milliárd forintos forgalom átlagosnak mondható, a 18 milliós adózott profitnál többször volt jóval magasabb is), hanem az, hogy legalább öt, uniós vagy magyar pályázaton nyertek. A kiegészítő melléklet nyitott összegű támogatásokat részletező táblázatában 2019 végén még csak kettő pályázat szerepelt, kis híján 160 millió forintos összeggel, a 2020 végi állapot szerint azonban már öt, azok összértéke csaknem 470 millió forint.
Az idei év nagy megbízásokkal ajándékozhatja meg a Balaton Bútort. Tavaly év végén derült ki, hogy ezzel a céggel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre. Az állam 20 milliárd forintot tervez költeni, és a Balaton Bútor mellett még öt céggel kötöttek keretszerződést. Amikor valamely állami intézménynek az idei és a következő két évben bútorra lesz szüksége, akkor már csak ezt a hat céget versenyeztetik egymással. És a Balaton Bútor szállít bútorokat a jegybank ingatlanbefektető cége által felújított Postapalotába is.
Rekordév a másik Matolcsy-fiúnál
A másik Matolcsy-fiú, – a testvérétől négy éve alig pár száz méterre szintén villát vásároló – Máté sem panaszkodhat. A Mém Műhely Kft. 153 millió forintos forgalmával rekordévet zárt – járvány ide vagy oda –, és az ebből tisztán, adózás után megmaradt 99 millió forintból 82,5 millió forintot osztalékként kivesz Matolcsy Máté.
Kiemelt kép: Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám egy XII. kerületi ingatlan bejáratánál 2020. 11. 25-én | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/matolcsy-gyorgy-adam-mate-ingatlan-magyar-strategiai-zrt-mem-muhely-merleg-nyereseg-beszamolo/ | https://web.archive.org/web/20231004162102/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/matolcsy-gyorgy-adam-mate-ingatlan-magyar-strategiai-zrt-mem-muhely-merleg-nyereseg-beszamolo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szaz-millio-forintos-ingatlannal-gyarapodott-matolcsy-gyorgy-kisebb-fianak-cege | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Matolcsy Máté Huba"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"Mém Műhely"
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"klientúra"
] | [] |
52,233 | Több mint félmilliárdot visz haza médiacégéből Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília | Sikeres üzleti évet zárt Sarka Katalin és Rogán-Gaál Cecília közös cége, a 2018-ban alapított Top News Hungary Kft., amely 2019-ben Kasza Tibor előadó érdekeltségétől vette át a Top World News nevű bulvároldalt. A cég tavaly 679,8 millió forintos forgalmat bonyolított. | Sikeres üzleti évet zárt Sarka Katalin és Rogán-Gaál Cecília közös cége, a 2018-ban alapított Top News Hungary Kft., amely 2019-ben Kasza Tibor előadó érdekeltségétől vette át a Top World News nevű bulvároldalt. A cég tavaly 679,8 millió forintos forgalmat bonyolított, adózott eredményük 571,4 millió forint, tehát
a forgalom több mint 84 százaléka profittá vált. Ebből az üzletasszonyok bőkezűen jutalmazhatták önmagukat, az adózott eredményből összesen 560,1 millió forint osztalékot szavaztak meg.
2019-ben a cég 246,7 millió forintos nettó értékesítés mellett 151 milliós adózott eredményt hozott össze, ehhez képest 2020-ban két és félszeresére, illetve több mint három és félszeresére nőtt a teljesítmény. A kiugró növekedés úgy következett be, hogy az Opten szerint a médiavállalkozás tavaly három, az év végén pedig öt főt foglalkoztatott.
A cég 20 százalékos üzletrésze Sarka Katalin bulvárszereplő-üzletasszonyé, a többségi tulajdonrészt pedig Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal miniszterelnökséget vezető miniszter volt felesége jegyzi. A cég ügyvezetője Sudár-Horváth Lívia, a femcafe.hu ügyvezető igazgatója.
A Femcafe kiadója a Netrise Hungary Kft., amelynek tulajdonosa Bessenyei István, hivatalosan Sarka Katalinnal a kedvező adózásáról ismert Luxemburgban élő üzletember. Ez a cég cikkünk írásakor még nem adta le a mérlegét, ahogyan a Sarka Katalin és Rogán-Gaál Cecília ismertebb és vélhetően nagyobb cége, a Nakama & Partners Kft. sem.
Bessenyei rejtőzködő alkatnak tűnik: az interneten nincsen róla nyilvánosan elérhető fotó. Az üzletember 2008-ig az akkor még az RTL Magyarország vezérigazgatójaként dolgozó Dirk Gerkens tanácsadója volt, ma pedig a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton kisebbségi tulajdonosaként ismert. Bessenyei neve gyakran bukkan fel Rogánéké mellett: | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/sarka-kata-rogan-cecilia-top-world-news/ | https://web.archive.org/web/20230321103856/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/sarka-kata-rogan-cecilia-top-world-news/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-felmilliardot-visz-haza-mediacegebol-sarka-kata-es-rogan-gaal-cecilia | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata",
"Sudár-Horváth Lívia"
] | [
"Netrise Hungary Kft.",
"Top News Hungary Kft."
] | [] | [
"média"
] | [] |
52,234 | Még kevesebb maradhat az önkormányzatok önállóságából, még erősebb lesz az állam | Rendelettel semmisítheti meg a kormány az önkormányzatok településfejlesztési terveit. A hivatkozási alap, nem túl sok fantáziával, a tömeges migráció. | A Balaton körül folyamatosan új beépítési tervekről hallani, a Velencei-tónál folyik a területek átminősítése, a Fertőn területrendezés címén indult meg a rombolás, a tataiak pedig a sikeresnek tűnő népszavazási kezdeményezésük ellenére sem tudhatják biztonságban az Öreg-tó partját. Ebből lett elegük a négy nagy tavat védő civileknek, és Nagy Tavak Koalíció néven összefogtak. "A legfontosabb, hogy megmutassuk: ezek nem egyedi, elkülönült esetek" - mondja Németh Krisztina, a koalíció egyik tagja, a Rendszerszint - Országos Közösségszervező Műhely munkatársa, hozzátéve: hiába állnak más-más körök a beruházások mögött,
mindenütt a rövid távú gazdasági érdekek számítanak.
Szerintük ha nem lesz változás, és az építkezések a jelenlegi tempóban indulnak meg az ország különböző pontjain, rengeteg természeti és kulturális kincs vész oda.
Balatonvilágoson, a volt úttörőtábor helyén például csak a szerencsén és a civilek kitartó munkáján múlt, hogy végül megsemmisítették a vízpartra tervezett hétszintes, 92 lakásos társasház építési engedélyét. Bukovszky András helyi képviselő az Aligai Fürdőegyesület vezetőjeként küzd azért is, hogy a Club Aliga nemzetgazdaságilag kiemelt státusza megszűnjön, és a beruházó Appeninn Vagyonkezelő Holding építkezésével ne vegye el a partot a helyiektől. | https://hvg.hu/360/202114__onkormanyzatisag__nagy_tavak_koalicio__ertekmentes__varoskeptelenseg | https://web.archive.org/web/20210507132014/https://hvg.hu/360/202114__onkormanyzatisag__nagy_tavak_koalicio__ertekmentes__varoskeptelenseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-kevesebb-maradhat-az-onkormanyzatok-onallosagabol-meg-erosebb-lesz-az-allam | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-09 12:02:00 | [] | [
"Appeninn Vagyonkezelő Holding",
"Club Aliga"
] | [
"Budapest",
"Érd",
"Fejér megye",
"Fertőrákos",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Komárom-Esztergom megye",
"Pest megye",
"Szombathely",
"Tata",
"Vas megye",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"háttér",
"civilek",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"klientúra",
"vízügy",
"hatalomkoncentráció",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
52,235 | Százmilliókat vesz ki tanácsadócégéből Rákay Philip | 200 millió forint osztalékot vesz ki Norton Consulting Kft. nevű tanácsadócégéből a Fidesz-gyűlések egykori házigazdája, Rákay Philip. | 200 millió forint osztalékot vesz ki Norton Consulting Kft. nevű tanácsadócégéből a Fidesz-gyűlések egykori házigazdája, Rákay Philip. A 2017-ben alapított cégből tavaly Rákay 100 millió forint osztalékot vett ki, jóllehet az megelőző két évben még nagyobb volt a profit: 2018-ban 818 millió forintos forgalomból 602 millió forint nyereség jött össze, 2019-ben 616 millió bevételre 417 millió forintos nyereség jutott. A 2020-as évben a nettó árbevétel 540,3 millió forint volt, az adózott eredmény pedig 392,4 millió: a csökkenő bevétel és profit ellenére a közmédia egykori intendánsa – aki a Lázár János-féle Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-ben is igazgatósági tag – egyre több osztalékot szavaz meg magának.
Az újabban kormánypárti ellen-Partizánnal a hírekbe kerülő Rákay aktív az ingatlanüzletben is. A Norton Consulting a tulajdonosa annak a Tarányi Nonprofit Kft.-nek, melyről tavaly derült ki, hogy megszerezte Hegymagas ismert épületét, a Szent György-hegyen álló Tarányi-présházat. Ez a cég a tulajdonosa a Ranolder Villa 1864 Kft.-nek is: a Ranolder-villa korábban Tiborcz István portfóliójának része volt. A négyezer négyzetméteres telken álló épület egykor a veszprémi püspök nyaralója volt. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/rakay-philip-tanacsado/ | https://web.archive.org/web/20221208102608/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/rakay-philip-tanacsado/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliokat-vesz-ki-tanacsadocegebol-rakay-philip | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [
"Rákay Philip"
] | [
"Norton Consulting Zrt.",
"Ranolder Villa 1864 Kft.",
"Tarányi Nonprofit Kft."
] | [] | [
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [] |
52,236 | Negyedmilliárd forint folyt be magánszemélyektől a kormánypárti Megafon Központba | Tavaly nyári indulása után 251 187 348 forint működési támogatást kapott magánszemélyektől a NER-es influenszerek kiképzésére létrehozott kormánypárti Megafon Központ – derült ki a szervezetet működtető társaság pénzügyi beszámolójának mellékletéből. | Tavaly nyári indulása után 251 187 348 forint működési támogatást kapott magánszemélyektől a NER-es influenszerek kiképzésére létrehozott kormánypárti Megafon Központ – derült ki a szervezetet működtető társaság pénzügyi beszámolójának mellékletéből.
A Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a beérkezett több mint negyedmilliárd forintból csaknem 140 millió forintot számolt el tavaly. Az elköltött pénzből 16,8 millió forint sorsát nevesítik, ennyit költöttek közösségimédia-képzésükre. Személyi jellegű kifizetésre csaknem 37 millió forintot fizettek, ami busás jövedelemre utal, ha figyelembe vesszük, hogy a beszámoló fél éves időszakot ölel fel, és a társaságnak csak két alkalmazottja van. 75 millió forintot anyagi jellegű ráfordításként könyveltek el, azt nem tudni, hogy ez pontosan mit takar.
Azt viszont tudni lehet, hogy a Megafon jelentős összegeket költ fideszes „véleményvezérek” futtatására a közösségi médiában. A szervezet április végén és májusban összesen 19,3 millió forintért hirdetett, ebből csak Rákay Philip posztjait 9,4 millió forinttal tolták meg. A támogatottak közt van még Bohár Dániel, kormánypárti Pesti TV munkatársa, Deák Dániel jobboldali elemző, Filep Dávid, „a kopasz”, aki szintén a Pesti TV-ből lehet ismerős, valamint Bayer Zsolt kormánypárti publicista, a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa is.
A Megafon Központot Kovács István vezeti, aki egyben az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A két szerep egyébként nem áll távol egymástól, mint az Átlátszó feltárta, az Alapjogokért Központot bőkezűen finanszírozza a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kormányzati kommunikációért is felel, ennek megfelelően az alapjogok védelmezésénél sokkal nagyobb hangsúlyt kap működésükben, hogy a média minden platformján népszerűsítsék a kormányt és annak elképzeléseit.
Kovács István a Megafon létrehozásakor a Mandinernek azt nyilatkozta:
Az induláshoz, a weboldal fejlesztéséhez némi kezdő tőkére szükségünk volt. Ezt úgy oldottuk meg, hogy én megkerestem néhány konzervatív üzletembert, és megkértem őket arra, hogy támogassák az indulásunkat. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/megafon-kozpont-kovacs-istvan-alapjogokert-kopont-tamogatas-maganszemely-rakay-philip-bayer-zsolt-rogan-antal/ | https://web.archive.org/web/20220617121812/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/megafon-kozpont-kovacs-istvan-alapjogokert-kopont-tamogatas-maganszemely-rakay-philip-bayer-zsolt-rogan-antal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyedmilliard-forint-folyt-be-maganszemelyektol-a-kormanyparti-megafon-kozpontba | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [
"Bayer Zsolt",
"Bohár Dániel",
"Deák Dániel",
"Filep Dávid",
"Kovács István Gergely (Alapjogokért)",
"Rákay Philip"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"média",
"klientúra"
] | [] |
52,237 | Nagyon kell a ferihegyi reptér a kormánynak, Brüsszellel is bajszot akaszt érte | Tűzzel-vassal visszaállamosítaná a Budapest Airportor Orbán Viktor kormánya, csakhogy ez annyiba kerülne, amennyit még a NER oligarchái sem varázsolhatnak elő. Kapóra jöhet persze egy újabb kínai hitel. | 2021.05.22. 05:00
Tűzzel-vassal visszaállamosítaná a Budapest Airportor Orbán Viktor kormánya, csakhogy ez annyiba kerülne, amennyit még a NER oligarchái sem varázsolhatnak elő. Kapóra jöhet persze egy újabb kínai hitel. | https://hvg.hu/360/202120__budapest_airport__nyomasgyakorlas__csuszo_gyorsvasut__repulorajt | https://web.archive.org/web/20220729064628/https://hvg.hu/360/202120__budapest_airport__nyomasgyakorlas__csuszo_gyorsvasut__repulorajt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyon-kell-a-ferihegyi-repter-a-kormanynak-brusszellel-is-bajszot-akaszt-erte | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-22 07:00:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Orbán Viktor"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Miniszterelnökség",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Ázsia",
"Budapest",
"Kína",
"Magyarország"
] | [
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"repülőtér / légügy",
"tőzsde",
"koncesszió",
"hitelezés",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,238 | 4208 millió forint osztalékot termeltek a kormánypropagandás cégek Balásy Gyulának | Rekordot döntött Balásy Gyula a kormánypropagandát kommunikáló cégeivel: a New Land Media Kft.-je tavaly 70 milliárd 428 millió forintos nettó értékesítés mellett 3 milliárd 93 millió forintos adózott eredményt tett le a asztalra, a Lounge Design Kft. pedig 10 milliárd 83 milliós bevétel mellett 1 milliárd 433 millió forintos nyereséget hozott össze. | Rekordot döntött Balásy Gyula a kormánypropagandát kommunikáló cégeivel: a New Land Media Kft.-je tavaly 70 milliárd 428 millió forintos nettó értékesítés mellett 3 milliárd 93 millió forintos adózott eredményt tett le a asztalra, a Lounge Design Kft. pedig 10 milliárd 83 milliós bevétel mellett 1 milliárd 433 millió forintos nyereséget hozott össze.
Balásy összesen 4 milliárd 208 millió forintot vesz ki cégeiből, ezeket az idei évben fizetik ki. Az üzletember a New Land Media Kft.-ben 2 milliárd 282 millió forint, a Lounge Design Kft.-ben pedig 1 milliárd 926 millió forint osztalékot szavazott meg magának. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/balasy-gyula-cegei-kormanypropaganda-milliard/ | https://web.archive.org/web/20221204062250/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/balasy-gyula-cegei-kormanypropaganda-milliard/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4208-millio-forint-osztalekot-termeltek-a-kormanypropagandas-cegek-balasy-gyulanak | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,239 | Élményösvény, látogatóközpont, borteraszok – állami pénzből építik ki a Légli-birodalmat | A Magyar Turisztikai Ügynökség ezúttal Balatonboglár önkormányzatának adott egyedi támogatást. A település négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt – mind a négy cég a Légli család vállalkozása. | Látogatóközpont, kilátó és borteraszok is épülnek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által biztosított egyedi támogatásból a Balatonboglártól délre, 3 kilométerre található Szőlőskislakon. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a terület a Légli testvérek birodalma.
Légli Géza, az ország egyik meghatározó borásza közel 20 hektáron gazdálkodik itt, és van három kiadó apartmanja is. Így ír a környékről: „Valamikor lakott település volt, ahol az egykori több száz házból már csak pár áll, kissé megrogyva várva sorsuk jobbra fordulását.”
Légli Ottó a Borászok borásza díj és az Év Bortermelője díj korábbi nyertese. Elnöke a Szőlőskislaki Részönkormányzatnak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, tagja a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának, a Fidesz-KDNP boglári önkormányzati képviselője.
A harmadik testvér, Légli Attila keramikus, a szőlőskislaki Légli Kerámia Manufaktúra alapítója.
Habár az MTÜ oldalán nyoma sincs az állami támogatásnak, Mészáros Miklós, Balatonboglár fideszes polgármestere bejelentette a Facebookon, hogy az állami turisztikai ügynökség közel 800 millió forintos hozzájárulásával turisztikai attrakció épül a János-hegyen. Nem sokkal később egy videóban is beszélt a tervekről:
Balatonboglár hátországában, Kislakon egy igazi szőlőhegy lesz bemutatva, úgy, hogy megmarad a táj érintetlensége, a turisták mégis látogathatják.
A tájékoztatóból kiderült az is, hogy a támogatásból utakat építenek, villamosítanak, valamint egy látogatóközpontot is felhúznak, a konzorciumi partnerek segítségével pedig borteraszokat nyitnak. Egy tavaly év végi polgármesteri határozatból tudható, hogy
négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt az önkormányzat, és mind a négy a Légli család cége.
A Jankovich Major Kft. és a LÉGLI Szőlő- és Bortermelő Kft. Légli Ottó érdekeltsége,
a Kislaki Bormanufaktúra Szőlő és Bortermelő Kft.-nek Légli Géza az ügyvezetője,
a Légli Kerámiagyártó és Forgalmazó Kft. pedig Légli Géza és Légli Attila vállalkozása.
Az első tervek alapján a Jankovich Major Kft. helyett a Konyári Pince lett volna az egyik konzorciumi tag. A határozatban azonban az olvasható, hogy a Dél-Balaton másik ismert borászata „végül konzorciumi partnerként nem vesz részt a projektben”. Konyári Dániel arra a kérdésünkre, hogy miért szállt ki, csak annyit mondott, hogy nekik nem ez a rész a fő területük.
Az önkormányzat által készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányban egyébként többször hivatkoztak „a két húzónév összefogására”, azaz a Légli és a Konyári brand „vonzerejére”.
A projekt célját így határozták meg az önkormányzati tanulmányban: „egy borturisztikai élményösvény kialakítása a balatonboglári János-hegyen, egységes arculattal rendelkező borteraszok, kóstolóterek, kerékpáros állomás és szervízpont kialakításával, rendezvények megtartásához megfelelő infrastrukturális háttér létrehozásával”. A beruházás fontosságát a többi között azzal indokolták, hogy „a borvidék és a (…) terület jelenleg alulteljesít”.
A több mint száz oldalas tanulmányban írnak az ország egyik legismertebb borászati cégéről, a balatonboglári BB-ről is, de nem tüntetik fel túl jó színben, mondván, annak köszönhetően „a borvidék megítélése meglehetősen vegyes, a minőségi borfogyasztóban rossz asszociációkat kelt, ami a borvidékre is rányomja/rányomta a bélyegét.” Ugyanakkor ma már nemcsak a BB-vel azonosítják a borvidéket, hanem többek között Légliék pincészetével.
A tervek szerint négy borteraszt alakítottak volna ki, kettő Konyári Dániel, egy-egy pedig Légli Ottó és Légli Géza tulajdona lett volna. Miután Konyári kiszállt, érdeklődtünk a polgármesternél, hogy mit jelent ez a változás a projektre nézve. Mészáros Miklós cikkünk megjelenésééig nem válaszolt a kérdéseinkre, ám Légli Ottóval a Kossuth Rádió május 19-ei Hajnaltáj című műsorában beszéltek a 2023-ra megvalósuló tervekről, bár azt nem említették, hogy azok megvalósítására a pénz az MTÜ-től érkezik.
Légli Ottó arról beszélt, hogy a beruházás több fontos célt szolgál, például hogy a gazdák „egyáltalán meg tudják közelíteni a munkahelyüket, konkrétan a szőlőjüket”. Kiderült az is, hogy „pormentes út” épül, valamint hogy „körülbelül 30 ingatlan élt az áramigénylés lehetőségével”. Forrásunk szerint egyébként az ingatlanok jelentős része Légliék tulajdona.
Jóval többen indultunk, eredetileg 15 gazda gondolkozott ezen, de végül is öt állomás lesz, alapvetően a szőlőhegyre alapozva, a borkultúrára, a helyi értékekre
– összegzett Légli.
2020 elején birtokunkba került egy dokumentum, amelyből kiderült, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több száz millió forintos támogatásokat. Ebben szerepelt a „János-hegy turisztikai attraktivitásának fejlesztése” is, amire 745 millió forintot kért a balatonboglári önkormányzat. A polgármester közelmúltbeli bejegyzéséből derült ki, hogy az MTÜ megítélte a támogatást a városnak, noha ennek az ügynökség alá tartozó Kisfaludy-program oldalán nincs nyoma. Ott továbbra is csak a 2020-ban lezárt pályázatok láthatók.
A fideszes vezetésű Balatonboglár egyébként már több mint egymilliárd forint egyedi támogatásban részesült, miután korábban
383 milliót forintot nyert a Várdombi Magasösvény fejlesztésére, amit egyelőre meg sem építhetnek, mert a bíróság kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni.
A Gömbkilátó környezetének fejlesztésére 81 millió forint egyedi támogatást kaptak, de Csiszár Szilárd helyi vállalkozó, a Gömbkilátó üzemeltetője a saját cégével is pályázott magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot a turisztikai ügynökségtől. | https://24.hu/kozelet/2021/06/01/balatonboglar-meszaros-miklos-legli-geza-legli-otto-magyar-turisztikai-ugynokseg-egyedi-tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20230121054942/https://24.hu/kozelet/2021/06/01/balatonboglar-meszaros-miklos-legli-geza-legli-otto-magyar-turisztikai-ugynokseg-egyedi-tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmenyosveny-latogatokozpont-borteraszok-n-allami-penzbol-epitik-ki-a-legli-birodalmat | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [
"Csiszár Szilárd",
"Guller Zoltán",
"Légli Attila",
"Légli Géza",
"Légli Ottó",
"Mészáros Miklós (Balatonboglár)"
] | [
"Fő-fogás Kft.",
"Jankovich Major Kft.",
"Kislaki Bormanufaktúra Szőlő és Bortermelő Kft.",
"Légli Kerámiagyártó és Forgalmazó Kft.",
"LÉGLI Szőlő- és Bortermelő Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Balatonboglár",
"Somogy megye"
] | [
"szőlő - borászat",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,240 | Szijjártó Péter felesége 285 milliót keresett cége első teljes üzleti évében | Sejthető volt, hogy jól teljesít Szijjártó-Nagy Szilvia Interior Design Kft. nevű cége, mivel a vállalkozás indulása után 9 hónappal már egy Porsche Cayenne-t lízingelt. | Sejthető volt, hogy jól teljesít Szijjártó-Nagy Szilvia Interior Design Kft. nevű cége, mivel a vállalkozás indulása után 9 hónappal már egy Porsche Cayenne-t lízingelt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége 2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe és bár a vállalkozás honlapja még mindig nem üzemel, a megrendelők megtalálják a céget:
2020-at az Interior Design Kft. 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétellel és 294,2 millió forint adózott eredménnyel zárta. Az üzletasszony a haszon csaknem egészét, 285 millió forintot osztalékként vesz ki cégéből, amely működése első teljes évében átlagosan havi csaknem 110 millió forintos bevételt és havi 24,5 millió forintos nyereséget termelt. Ez annak fényében is impresszív eredmény, hogy az Interior Design Kft. lendületesen indult: a 2019 júniusi megalapítását követő alig több mint fél év alatt 229 millió forint árbevételt és bő 70 millió forintos nyereséget ért el, amelyből tavaly 68 millió forint osztalékot vett ki Szijjártó-Nagy Szilvia. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/szijjarto-peter-felesege-szijjarto-nagy-szilvia-ceg-285-millio/ | https://web.archive.org/web/20220615212958/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/szijjarto-peter-felesege-szijjarto-nagy-szilvia-ceg-285-millio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-felesege-285-milliot-keresett-cege-elso-teljes-uzleti-eveben | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [
"Szijjártó-Nagy Szilvia"
] | [
"Interior Design Belsőépítészeti Kft."
] | [] | [] | [] |
52,241 | 1,1 milliárdos osztalékot vettek ki Orbán apjának az állami építkezésekre is szállító cégéből | 1 milliárd 136 millió forint osztalékot vesznek ki a Dolomit Kőbányászati Kft.-ből a tavalyi év eredményei után – derül ki a cég frissen leadott mérlegéből. A Dolomit Kft. Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek az érdekeltsége, az üzletember tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot. | 1 milliárd 136 millió forint osztalékot vesznek ki a Dolomit Kőbányászati Kft.-ből a tavalyi év eredményei után – derül ki a cég frissen leadott mérlegéből. A Dolomit Kft. Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek az érdekeltsége, az üzletember tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot. A Dolomit Kft. a 2020-as évet 3 milliárd 513 millió forintos árbevétellel és 1 milliárd 136 millió forintos adózott eredménnyel zárta. A 2019-es év sem alakult rosszul a Dolomitnak, akkor 4 milliárdos forgalom mellett 1,8 milliárd forint adózott eredményt hoztak össze, amit ki is vettek a cégből osztalékként.
Tavaly szeptemberben írta meg a Direkt36, hogy dokumentumok tanúsága szerint a gánti bányacégtől vásároltak építőanyagot az egyik legdrágább állami útépítéshez, az M4-es munkálataihoz. A Dolomit Kft. gánti bányájából szállítottak zúzott követ az útépítéshez, többek közt ebből a kőből készült az M4-es aszfaltkeveréke, az út padkája és a leállósáv is. A dokumentumok szerint
Orbán Győző gánti bányacégétől, a Dolomit Kőbányászati Kft.-től rendeltek építőanyagokat az Abony-Fegyvernek szakaszhoz, majd miután itt leállították a munkát, az M4-es más szakaszain kezdett dolgozni a cég.
Az Orbán cég építőanyagait szállították az Üllő–Albertirsa, és az Albertirsa–Cegléd közötti szakaszra (az előbbit 52,1 milliárd forintból az Euroaszfalt és a Duna Aszfalt konzorciuma, az utóbbit pedig 20,5 milliárd forintból a Colas csoport építette). | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/orban-gyozo-ceg-dolomit-milliard-gant/ | https://web.archive.org/web/20220610123550/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/orban-gyozo-ceg-dolomit-milliard-gant/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/11-milliardos-osztalekot-vettek-ki-orban-apjanak-az-allami-epitkezesekre-is-szallito-cegebol | 24.hu | hungarian-news | 2021-05-31 00:00:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,242 | 15 milliárdos osztalékot hozott a lélegeztetőgép-biznisz a legnagyobb magyar beszerzőnek | Egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét az a magyar cég, mellyel a Külügyminisztérium a legnagyobb összegű szerződést kötötte lélegeztetőgépek beszerzésére a koronavírus-járvány első hulláma idején. A Fourcardinal Tanácsadó Kft. a megbízásnak köszönhetően milliárdos osztalékot tudott fizetni a tulajdonosainak. | A koronavírus-járvány hazai megjelenését követően nem telt el túl sok idő, amíg felismerte a kormány a külföldi aggasztó példákat látva, hogy fel kell töltenie a magyar készleteket lélegeztetőgépekből. A lépés abból a szempontból logikus és magától értetődő volt, hogy a legrosszabbra is fel kellett készülni, és az is borítékolható volt, hogy a vírus pandémiává fejlődése miatt világszerte nagy kereslet lesz az életmentő készülékekre. A döntés folyományaként aztán ma mintegy 16 000 készülék porosodik a raktárakban, annak csupán töredékére, kevesebb mint 1600-ra volt összesen szükség a járvány legkritikusabb időszakában is. A beszerzett mennyiség vitatott volt, ráadásul a külügy nagyon sokáig titkolta is a részleteket: ugyanúgy az egyes szerződések értékét, mint a megbízott cégek nevét.
Az imént felsorolt 10 cég közül a fele határidőre, május 31-ig leadta az éves beszámolóját, a dokumentumokból pedig kiderül, mennyire pörgette fel a korábbi üzletmenetet a kormányzati megbízás. Annyit előre elárulunk, ritkán látni ilyen bődületes növekedési ütemet. De kezdjük is rögtön a vélhetően legnagyobb nyertesse, a Fourcardinal Kft.-vel.
Értékesítési árbevételként tavaly az előző évinél 216-szor (!!!) többet könyveltek el, 229 millió forint után 49,5 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.
Igaz, ezzel párhuzamosan a ráfordítások is jókora növekedést mutattak, hiszen anyagjellegűként 31,9 milliárd forintot számoltak el a korábbi 63,5 millió forint után. Ezen belül a legnagyobb tétel az eladott áruk beszerzési értéke volt, mely 31,1 milliárdot tett ki.
Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a kormányzati megbízás a dolgozói létszám bővítését igényelte, az átlagos statisztikai létszám ugyanis 5 főről 7-re emelkedett, a személyi jellegű ráfordítások ennek révén 28,6 millióról 78,7-re nőttek. A bérköltségből kiindulva szépen emelkedhetett az átlagfizetés tavaly, hiszen a
2019-es 356 ezer forintról 751 ezerre ugrott tavaly.
A bevételek és ráfordítások eredményeként már üzemi szinten is hatalmasat nőtt a Fourcardinal nyeresége, kicsivel több mint 17 milliárdot mutattak ki az előző évi majdnem 47 millió után.
A pénzügyi műveleteken elért eredmény és az adófizetési kötelezettség elszámolása után 15,9 milliárd forint tiszta nyereség marad év végén szemben a 2019-es 31,2 millió forinttal. A növekedés mértékére nehéz ebben az esetben is visszafogott jelzőket találni, hiszen tavaly 513-szor (!!!) nagyobb profitot termelt a cég, mint egy évvel előtte.
Ebből bőven futotta osztalékra is, 15,4 milliárd forint kifizetéséről döntöttek a tulajdonosok, Nagy Beatrix, valamint a Silk Road Fund Zrt. Előbbi a törzstőke 90 százalékát jegyzi, utóbbi a maradék 10-et. Ez alapján a kifizetett osztalék döntő része, 13,8 milliárd forint egyetlen magánszemélyhez került.
Róla egyébként azt írta a VálaszOnline, hogy a 2014-ben alapított Fourcardinal első ügyvezetője Szegi Ildikó volt, az ő lánya Nagy Beatrix. Szegi Ildikót Rahói Zsuzsanna "egyik bejáratott civil kapcsolataként" említi a lap, Rahói pedig Orbán Viktor főtanácsadója, aki a jelentősebb külföldi tárgyalásokon rendre ott ül a kormánydelegációban.
Szegi Ildikónak egyébként van egy fia is, mint arra felhívták a figyelmet, Nagy Hunor Szilárd, akinek nevéhez kötődik a Szegi Medical Center Kft. A céggel szintén leszerződött a külügy lélegeztetőgépek beszerzésére, a kontraktus értéke közel 400 millió forint volt. Ez a cég azonban cikkünk írásakor még nem tette közzé az éves beszámolóját.
A lélegeztetőgépek beszerzésében résztvevő magyar cégek tulajdonosi hátteréről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Felmondták a szerződést, de újra megállapodtak
Több mint 25 milliárd forintos megbízást kapott a Külügyminisztériumtól a Pro Concept Kft. A március 25-én kötött szerződést azonban felmondta a tárca, de később, június 7-én újra megállapodás született. Hogy ez mennyiben hatott a cég tavalyi beszámolójára, azt nem lehet biztosan tudni, de látszólag a korábbinál tízszer nagyobb, 35 milliárdos árbevétel nem segített a profit növelésében. Csupán alig 200 millióval több a realizált 2,8 milliárd forint a 2019-esnél. Ebből végül 2,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonos, akiről korábban az Átlátszó számolt be.
2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, történetesen pont akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, amelynek magyarországi kézbesítési megbízottja a Pro Concept többségi tulajdonosa, Hiszem János volt.
GVH-bírságot kapott a cég, mellyel szerződött a külügy
A Fourcardinal mellett van még egy gazdasági tevékenységéről beszámoló cég, mely milliárdos osztalékot fizethetett ki a tulajdonosoknak. Ez a Medirex Zrt., mely 5 magánszemély tulajdonában van. A cég szerényebb, de nem elhanyagolható növekedést mutatott 2020-ban. Árbevétele 5,5 milliárd forintról 34,5 milliárdra ugrott, mely szinte teljes egészében áruértékesítésből származott. Földrajzi megosztást illetően jelentős külföldi értékesítésük is volt, hiszen 21,2 milliárd érkezett csak belföldről, a maradék exportértékesítésnek köszönhető.
Ezzel szemben a kiadások - főként az anyagjellegűek - nőttek nagyot az eladott áruk beszerzési értékének emelkedése miatt. A kiegészítő mellékletből is kiderült, az árueladásból származó 34,2 milliárd forintos bevétellel szemben az eladott áruk beszerzési értéke 26 milliárd forint volt, vagyis az árueladás bruttó fedezete meghaladja a 8 milliárd forintot. Ez a bevétel arányában 23,96 százalékot jelent, míg egy évvel korábban ugyanez az arány 18,9 százalék volt. Az viszont téves gondolat, hogy a fedezettség emelkedése a 2020-as év speciális mivoltának köszönhető, hiszen 2018-ban - járvány és kormányzati külön megbízás nélkül - 24,87 százalékos arányt jelentett.
A Medirex dolgozói létszáma három fővel 29-re emelkedett tavaly, a bérköltség pedig 144,5 millióról 180,2-re. Az átlagbér is nőtt 2020-ban, 415 ezer forint havi bruttóról 577 ezerre.
Mindezek eredményeként üzemi szinten a korábbi 523 milliós nyereség 6,7 milliárdra duzzadt, amiből a pénzügyi eredmény és az adófizetés után 6,1 milliárdos tiszta nyereség maradt.
A cég tulajdonosai azonban a jelek szerint a jövőre is gondolnak, mivel a profit nagy részét bent hagyták a cégben, abból "csupán" 2 milliárd forintot fizettek ki osztalékként. Az öt tulajdonos közül egynek 4 százalékos tulajdonrésze van, a többiek egyaránt 24-24 százalékkal rendelkeznek. Vagyis négy tulajdonos 480 millió forintot, egy pedig 80 millióhoz juthat hozzá.
Az eredménybeszámoló mellett a cég kiegészítő mellékletéből kiderül még egy érdekesség, ami miatt egészen pikánsá válik a kormányzati megbízás ténye. A Külügyminisztérium ezek szerint ugyanis egy olyan társasággal is leszerződött, mely megsértette a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmát néhány évvel korábban. Mint írják,
a Gazdasági Versenyhivatal 2019. december 19-én kelt, 2020. január 06-án kézhez vett határozatában, a társaságot 162,624 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, 2015 évi jogsértés - "gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának megsértése" - miatt. A társaság fellebbezést nyújtott be, döntés mérlegkészítésig nem született."
Van, ahol nem profitáltak közvetlenül a tulajdonosok a bizniszből, vagy legalábbis nem most...
Még két társaság adta le a külügy szerződéses partnerei közül a 2020. évi beszámolóját, az egészen friss alapítású Limitless Medical Kft., illetve az SCA Medical Center Kft. Előbbivel 2,3, az SCA-val pedig 1,9 milliárd forint értékű szerződést kötött a kormány lélegeztető-gépek beszerzésére, ám utóbbinál ennek a nagy megbízásnak nyoma sincs a leadott dokumentumokban.
Mindössze ugyanis 1,1 millió forint árbevételről számoltak be, melyből a végén 47 ezer forint nyereség maradt.
A Limitless Medical első üzleti évét azonban jókora forgalommal zárhatta. 6,7 milliárd forint folyt be a kasszába, ebből 172 millió forint ráadásul exportértékesítésnek köszönhető. Az eladott áruk beszerzési értéke 5,4 milliárd forint volt, vagyis a bruttó fedezettsége az árueladásnak 24,07 százalékos volt. Alkalmazott hiányában egy forint személyi jellegű ráfordítás nem keletkezett, így üzemi szinten 928 millió forint nyereséget mutattak ki. Ezt némileg növelte a pénzügyi műveleteken elért nyereség, adófizetési kötelezettség azonban nem keletkezett, így 970 millió forint tiszta profittal zárta a cég 2020-at. Osztalékfizetés nem történt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/15-milliardos-osztalekot-hozott-a-lelegeztetogep-biznisz-a-legnagyobb-magyar-beszerzonek.html | https://web.archive.org/web/20230205131738/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/15-milliardos-osztalekot-hozott-a-lelegeztetogep-biznisz-a-legnagyobb-magyar-beszerzonek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/15-milliardos-osztalekot-hozott-a-lelegeztetogep-biznisz-a-legnagyobb-magyar-beszerzonek | mfor.hu | hungarian-news | 2021-06-01 23:44:54 | [
"Hiszem János",
"Nagy Beatrix",
"Nagy Hunor Szilárd",
"Rahói Zsuzsanna",
"Szegi Ildikó"
] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Limitless Medical Kft.",
"Medirex Zrt.",
"Pro Concept Kft.",
"SCA Medical Center Kft.",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt.",
"Szegi Medical Kft.",
"Velasco International"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [] |
52,243 | Közel félmilliárdot szedtek ki a DatAdatból Bajnaiék | Gigászi osztalékelőleget fizetett ki a Dessewffy Tiborhoz és Ficsor Ádámhoz is köthető cég a taggyűlési jegyzőkönyv alapján. A csatasorba állított cégek közül a legfontosabb a DatAdat Professional Kft., amelynek ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Emellett felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, egykori MSZP-s kommunikációs stratéga, a megszűnt Bajnai-párt, az Együtt alapítója. | A DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaság taggyűlési jegyzőkönyvéből kiderül, hogy 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465 367 471 forint volt.
Választási adatbázist építenek Gyurcsány Ferenc és Bajnai emberei
Mint arról korábban írtunk, a 2022-es választásokra készülve a két exminiszterelnökhöz köthető cégháló óriási választói adatbázis építésén dolgozik, amelynek segítségével nagymértékben befolyásolhatják a szavazók viselkedését.
A csatasorba állított cégek közül a legfontosabb a DatAdat Professional Kft., amelynek ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Emellett felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, egykori MSZP-s kommunikációs stratéga, a megszűnt Bajnai-párt, az Együtt alapítója.
A DatAdat bemutatkozása alapján a 2016-ban alapított cég főtevékenysége az adatalapú marketingtanácsadás, kutatás és adatszolgáltatás.
A cég egyik tulajdonosa maga Bajnai Gordon, de tulajdonrésszel rendelkezik Gyurcsány egykori bizalmasa, az ELTE TÁTK oktatója, Dessewffy Tibor is,
akinek egyetemi kutatásai feltűnően összecsengenek a vállalkozás profiljával, hiszen ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője is. Dessewffy egyéb érdekeltségeiről itt és itt számoltunk be korábban.
Az ügyvezető Ficsor bemutatása szerint a cég „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. Ficsor március végén cikket írt a Campaigns and Elections amerikai szakportálra is, a Facebook jövőbeli változásainak politikai kampányokra gyakorolt hatásairól.
Közel félmilliárdot szedtek ki a DatAdatból Bajnaiék 2020-ban
A DatAdat Professional Kft. taggyűlési jegyzőkönyvéből kiderül, hogy
a 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465 367 471 forint volt.
A dokumentum szerint a cég 2020. pénzügyi év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka összesen 458 766 200 forintra rúgott, erre való tekintettel további osztalék kifizetésére nem került sor.
A dokumentumnak mindez szó szerint így szerepel:
„„A Taggyűlés ezennel megállapítja, hogy (i) a 2020. pénzügyi év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összesen 458 766 200 HUF, (ii) 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465367471 HUF, (iii) a tőketartalék nyújt fedezetet a 6 601 271 HUF összegű különbözetre; melyre tekintettel a taggyűlés egyhangúlag elfogadja, hogy további osztalék kifizetésére nem kerül sor.”
A DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaság taggyűlési jegyzőkönyvét az alábbiakban tekintheti meg:
Nyitóképen: Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. Fotó: MTI / Illyés Tibor | https://mandiner.hu/cikk/20210602_kozel_felmilliardot_szedtek_ki_a_datadatbol_bajnaiek | https://web.archive.org/web/20220705042314/https://mandiner.hu/cikk/20210602_kozel_felmilliardot_szedtek_ki_a_datadatbol_bajnaiek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-felmilliardot-szedtek-ki-a-datadatbol-bajnaiek | Mandiner | hungarian-news | 2021-06-02 14:08:55 | [
"Bajnai Gordon",
"Ficsor Ádám"
] | [
"DatAdat Professional Kft."
] | [] | [
"informatika",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"választások - népszavazás",
"adatgyűjtés"
] | [] |
52,244 | Több mint 42 milliárdos veszteséget termelt a Mátrai Erőmű, mióta az állam megvette Mészáros Lőrinctől | A magyar állam 2019 végén vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinc alapkezelőjétől. Az csak később derült ki, hogy a magyar állam hatalmasat bukott, Mészáros Lőrinc és cseh partnerei pedig jót kerestek rajta. | A magyar állam 2019 végén vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinc alapkezelőjétől. Az csak később derült ki, hogy a magyar állam hatalmasat bukott, Mészáros Lőrinc és cseh partnerei pedig jót kerestek rajta.
Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erőmű 73 százalékát 5,9 milliárd forintért. De a magyar államnak ekkoriban valamiért nem kellett ennyiért, majd nem sokkal később már 17,4 milliárdért vehették meg Mészároséktól úgy, hogy addigra a tulajdonosok minden tartalékot kivettek belőle. (2018-ban a tulajdonosok 11,2 milliárdos osztalékot vettek ki az eredménytartalék terhére). Közben az elavult erőmű teljesen eladósodott, végül további 57,7 milliárdot, azaz összesen 75,14 milliárdot kellett költenie rá az államnak. Ugyanakkor a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény.
A Telex most megnézte az erőmű 2020-as beszámolóját, ami szerint a társaság a 2019. évi 5,9 milliárd forint veszteség után
tavaly 42,7 milliárd forint veszteséget termelt.
És mindezt már kizárólag a magyar adófizetőknek kell benyelniük.
A beszámoló szerint a Mátrai Erőmű forgalma eközben 77,6 milliárd forintról 76,4 milliárd forintra apadt. Ugyanakkor a nem túl rózsás kilátások ellenére az állami MVM kijelentette, hogy 2021. december 31i-g elkötelezett a működés további finanszírozása mellett. | https://444.hu/2021/06/01/tobb-mint-42-milliardos-veszteseget-termelt-a-matrai-eromu-miota-az-allam-megvette-meszaros-lorinctol | https://web.archive.org/web/20231111083521/https://444.hu/2021/06/01/tobb-mint-42-milliardos-veszteseget-termelt-a-matrai-eromu-miota-az-allam-megvette-meszaros-lorinctol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-42-milliardos-veszteseget-termelt-a-matrai-eromu-miota-az-allam-megvette-meszaros-lorinctol | 444 | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [] | [
"energia",
"gazdálkodás",
"erőmű"
] | [] |
52,245 | Közel 16 milliárdos osztalékot fizetett az ős Mészáros-cég | Nagyon jól sikerült a 2020-as év a Mészáros és Mészáros Kft.-nek, tavaly ugyanis 15,5 milliárd forintos adózott eredményt értek el. Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos egyik legrégibb cége 113 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhet, ami számottevő emelkedés a 2019-es, 87 milliárdos forgalomhoz képest. | Nagyon jól sikerült a 2020-as év a Mészáros és Mészáros Kft.-nek, tavaly ugyanis 15,5 milliárd forintos adózott eredményt értek el. Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos egyik legrégibb cége 113 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhet, ami számottevő emelkedés a 2019-es, 87 milliárdos forgalomhoz képest.
A nyereséget az utolsó fillérig kiveszik, és még az eredménytartalékból is megtoldják, így összesen 15,7 milliárd forint osztalékot fizetnek ki a tagoknak.
A Fejér B.Á.L., amelyben Mészáros gyerekei – Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc egyaránt 170 szavazattal rendelkeznek, míg édesapjuk 60 szavazattal –, viszonylag szerényebb, 2 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött. A vállalkozás 4,3 milliárd forintos adózott eredményre tett szert tavaly, a nettó árbevétele pedig 44,5 milliárd forint volt, ami közel 27 milliárd forintos növekedés 2019-hez képest.
A Mészáros-féle agrárérdekeltségeket kezdetben összefogó Búzakalász 66 Kft.-nél, de az Aranykorona Zrt.-nél sem lehetett panasz a nettó árbevételre. Előbbi 1,3 milliárd forintról számolt be, igaz, ez 300 millió forinttal kevesebb, mint 2019-ben. Utóbbi 2,2 milliárd forintos árbevételt könyvelt el 10,9 millió forint adózott eredmény mellett. A Búzakalász adózott eredménye 15 millió forint volt, ezt teljes egészében betették az eredménytartalékba és nem fizettek osztalékot. Az Aranykorona viszont fizetett 10 millió forint osztalékot, és nagyjából ugyanekkora összeget betett az eredménytartalékba is.
Mindkét cég – a Mészáros-birodalom többi mezőgazdasági érdekeltségével együtt – a Talentis Agro Zrt. alá tartozik, amelyben 99,42 százalékos tulajdonos Mészáros Lőrinc, és 0,48 százalékos a Talentis Group. A 22 leányvállalattal rendelkező Talentis Agro nem fizetett osztalékot, annak ellenére, hogy 1,2 milliárdos nettó árbevétele 461 millióval volt több a 2019-es adatnál. Így az 542 millió forintos adózott eredményt egy az egyben betették az eredménytartalékba.
A befektetéseket összefogó Talentis Group, amelynek egyetlen részvényese Mészáros, 6,6 milliárd forintos adózott eredményről adott számot, amit szintén az eredménytartalékba helyeztek. Osztalékot nem fizetett.
A Mészáros-birodalom vasútépítő cége, az R-Kord ugyancsak nem panaszkodhat 2020-ra, tekintettel arra, hogy 3,3 milliárd forintos adózott eredménye keletkezett, 35,4 milliárd forint árbevétel mellett, ez a társaság azonban nem fukarkodott:
egy áprilisi döntés értelmében 3 és fél milliárd forintot kifizettek osztalékként. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/klasszikus-meszaros-cegek-merleg-2021/ | https://web.archive.org/web/20220810145523/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/klasszikus-meszaros-cegek-merleg-2021/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-16-milliardos-osztalekot-fizetett-az-os-meszaros-ceg | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-02 00:00:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Aranykorona Zrt.",
"Búzakalász 66 Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [] | [
"mezőgazdaság",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
52,246 | Tízmilliós bevételt könyvelt el a börtönre ítélt, de még mindig szabadlábon lévő egykori polgármester cége | Csaknem tízmillió forint bevételt és szerény, félmilliós profitot könyvelt el tavaly a VMSEVEN Kft., ami Veres Margit, volt balmazújvárosi polgármester tulajdonában áll. | Csaknem tízmillió forint bevételt és szerény, félmilliós profitot könyvelt el tavaly a VMSEVEN Kft., ami Veres Margit, volt balmazújvárosi polgármester tulajdonában áll. Verest 2018 áprilisában 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla hivatali vesztegetés elfogadása miatt, ám az egykori városvezető három éve nem vonult börtönbe, mert kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnökhöz, amelynek elbírálását szabadlábon várhatja ki.
A VMSEVEN Kft.-t 2018 októberében alapította a volt polgármester, vagyis néhány hónappal azután, hogy jogerősen szabadságvesztésre ítélte őt a bíróság. A társaságnak mindössze egy alkalmazottja van, ügyvezetője Veres Margit 21 éves lánya. Azt nem tudni, hogy a főtevékenységként üzletviteli és egyéb tanácsadással foglalkozó cégnek honnan vannak megbízásai, de tavaly és tavalyelőtt is nagyjából tízmillió forintos bevétele volt.
Gazdasági tevékenysége mellett Veres Margit nyilvános eseményeken is aktívan részt vesz, amíg várakozik Áder János államfő döntésére. 2019 karácsonya előtt a korábbi polgármester a hajdúnánási városbálon mulatott többek közt Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, Jakab István MAGOSZ-elnök és Szolláth Tibor fideszes hajdúnánási polgármester társaságában. Korábban pedig Romániában, Csíkszentdomokoson tűnt fel, ahol a magyar országgyűlés csapata és a székelyföldi önkormányzati képviselők barátságos labdarúgó-mérkőzését tartották. Az állami televízió tudósításában az volt látható, hogy miközben Kövér László házelnök a csatornának nyilatkozik, Veres Margit a háttérben a résztvevőkkel cseveg.
Miután Veres Margit elítélése óta több mint három év eltelt, megkerestük ügyvédjét, Rácsai Lajost, aki elmondta, semmilyen értesítést nem kaptak az ügyfele ügyében sem a Köztársasági Elnöki Hivataltól, sem pedig az Igazságügyi Minisztériumtól. Előbbinek is elküldtük a kérdéseinket arról, hogy három év elteltével miért nem bírálja el az ügyet a köztársasági elnök, illetve mikorra várható a döntése. A hivataltól mindössze annyit válaszoltak: | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/veres-margit-balmazujvaros-vesztegetes-itelet-borton-ader-janos-kegyelem/ | https://web.archive.org/web/20221231110541/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/veres-margit-balmazujvaros-vesztegetes-itelet-borton-ader-janos-kegyelem/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmillios-bevetelt-konyvelt-el-a-bortonre-itelt-de-meg-mindig-szabadlabon-levo-egykori-polgarmester-cege | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-02 00:00:00 | [
"Veres Margit"
] | [
"VMSEVEN Kft."
] | [] | [
"vesztegetés"
] | [] |
52,247 | 15 milliárd forintos osztalékot hozott a lélegeztetőgép-biznisz az egyik beszerző cég tulajdonosainak | a lélegeztetőgépek vásárlásában közvetítő cégek elképesztően jól kerestek az üzleten, a legtöbb gép leszállítására szerződött cég például 216-szorosára növelte az árbevételét egyetlen év alatt. | Mint az ismert tény, a magyar kormány nagyon, de tényleg nagyon sok lélegeztetőgépet vett a koronavírus-járvány alatt, jóval többet, mint amennyihez egyáltalán lenne azt üzemeltetni képes szakember a magyar kórházakban. Ahogy a Direkt 36 írta annak idején, a magyar kormány 300 milliárd forintot költött, hogy vegyen 16 ezer lélegeztetőgépet, ráadásul ötször-tízszer olyan drágán, mint amennyiért más országok hozzájutottak a gépekhez. Azóta a gépek egy részét a kormány elajándékozta ide-oda, egy része pedig egy raktárban ül, a tárolásukért nagyjából havi 90 millió forintot kell fizetnie a kormánynak. Összességében tehát talán elmondható, hogy nem volt annyira jó biznisz ez a beszerzés. Legalábbis az adófizetőknek. Az Mfor.hu cikke alapján viszont
a lélegeztetőgépek vásárlásában közvetítő cégek elképesztően jól kerestek az üzleten, a legtöbb gép leszállítására szerződött cég például 216-szorosára növelte az árbevételét egyetlen év alatt.
A portál összeszedte, hogyan teljesítettek a pénzügyi beszámolóik szerint azok a cégek, amelyekkel a lélegeztetőgépek vásárlására szerződést kötött a kormány. A 22 cég közül 10 adta le a május végi határidőre a 2020-as éves jelentését. Köztük a Fourcardinal Tanácsadó Kft., amellyel a legnagyobb összegű szerződést kötötte a kormány, 1000 lélegeztető megvásárlásáért összesen 48,1 millió eurót fizetett a cégnek a külügy. A lélegeztetőgépes szerződésekről itt írtunk részletesebben. | https://444.hu/2021/06/02/15-milliard-forintos-osztalekot-hozott-a-lelegeztetogep-biznisz-az-egyik-beszerzo-ceg-tulajdonosainak | https://web.archive.org/web/20230531001107/https://444.hu/2021/06/02/15-milliard-forintos-osztalekot-hozott-a-lelegeztetogep-biznisz-az-egyik-beszerzo-ceg-tulajdonosainak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/15-milliard-forintos-osztalekot-hozott-a-lelegeztetogep-biznisz-az-egyik-beszerzo-ceg-tulajdonosainak | 444 | hungarian-news | 2021-06-02 00:00:00 | [
"Nagy Beatrix",
"Rahói Zsuzsanna"
] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"klientúra"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,249 | Őrült profit: 16 milliárdot nyert a Covidon a NER kedvenc „járványcége” | Idén tavasszal egyértelmű (majd még egyértelműbb) kapcsolatot találtunk a kínai vakcinákat Magyarországra bejuttató titokzatos cég, a Danubia Pharma Kft., valamint a lapunk által már korábban „körberajzolt”, Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedő, a Fourcardinal Kft. között. Ez az érdekcsoport az oltások és életmentő eszközök mellett egy gigantikus orvosi pakkot is eladott az államnak – így összesen már 105 milliárd forintos Covid-bevételnél tart. Vagyis vitathatatlanul ez a csapat a NER központi „járványegysége” – a többi fürkész és portyázó ennél jóval szerényebb mértékben vehetett részt beszállítóként a védekezési feladatokban.
A fenti 105 milliárdos bevételből 55 milliárd csak idén realizálódott a Sinopharm-vakcinákat beutaztató Danubia Pharmánál – hogy mindebből mennyit csippentettek le profit gyanánt a társaság tulajdonosai, egyelőre nem tudhatjuk, hiszen a 2021-es teljes évről szóló mérlegeket csak jövőre, a 2022-es választások után ismerheti meg a nagyérdemű. Azt ugyanakkor már látjuk, hogy 2020-ban 49,5 milliárdnyi bevétel landolt a Fourcardinalnál; az összeg tetemes hányada kínai lélegeztetőgépek és más orvosi eszközök (betegmonitorok, infúziós pumpák) eladásából származott – a vevő pedig a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium volt. A tavaly mindössze hét alkalmazottal „zakatoló” kereskedőcég nem szerénykedett: a május 31-én leadott éves pénzügyi beszámoló szerint a magyar államnak közel 50 milliárd forintért eladott kínai portéka valós beszerzési értéke legfeljebb 31 milliárd forintra rúgott, és a Fourcardinal tiszta (adózott) eredményként majd’ 16 milliárdot tudott felmutatni. (Összhasonlításul: a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. tavalyi haszna 15,5 milliárd lett.) Ez tehát a Fourcardinal esetében 32 százalékos profitrátát jelent – amely szinte példa nélküli az egészségiparban. Pláne, hogy a társaság tulajdonosai annyira a „mának élnek”, hogy
közel 15,5 milliárdot osztalékként ki is emeltek a hirtelen naggyá nőtt vállalkozásukból.
A Fourcardinal Kft. eredetileg külföldi kereskedőházakat üzemeltetett az Orbán-kormány megbízásából. A társaság ezer szállal kötődik a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához – olyannyira, hogy a testvére volt a vállalkozás ügyvezetője. Rahói nevét talán kevesen ismerik, arcával azonban minden hírfogyasztó találkozhatott már. Rendre ott ül a kormánydelegációban Orbán Viktor jelentősebb külföldi útjain, és sajtófotók sokasága bizonyítja, hogy a főtanácsadó nemcsak államilag kapcsolódik az ország első számú családjához; „fusiban” Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti magántárgyalásaihoz is asszisztálgat.
A járvány kezdete után hirtelen átalakult a Fourcardinal Kft. tulajdonosi szerkezete. Rahói baráti köre meghatározó pozícióban maradt a cégben, de beszivárgott mellé két strómangyanús ügyvéd: Veréb Balázs, aki „civilben” egy lassan másfél évtizedre visszanyúló vesztegetési bűnügy vádlottja, valamint Vámosi-Nagy Zsolt. Hogy pontosan kik bújnak meg a két jogász mögött, máig nem tudhatjuk, ám miként a témában született második cikkünkben bemutattuk: valójában egy Szeverényi Márk nevű gyógyszerkereskedő mozgatja a szálakat. Az ő sógora pedig nem más, mint Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, jelenleg a kormánypárti sajtótermékeket kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója – illetve az állam delegáltja a Richter igazgatóságában. Szabó egyébként az ázsiai egészségbizniszről 2010-ben már élő tapasztalatokat szerzett, hiszen ő volt az Eli Lilly and Company nevű amerikai gyógyszeripari cég kínai leányvállalatának elnökhelyettese.
Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Csi Ta-jü kínai nagykövet társaságában fogadja a Magyarországra eddig érkezett hatszázezer adagnyi Sinopharm-vakcinaszállítmányt a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. április 24-én. (fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás)
#koronavírus#korrupció#NER#Rahói Zsuzsanna#Sinopharm#Szijjártó Péter | https://www.valaszonline.hu/2021/06/02/orult-profit-16-milliardot-nyert-a-covidon-a-ner-kedvenc-jarvanycege/ | https://web.archive.org/web/20230902004059/https://www.valaszonline.hu/2021/06/02/orult-profit-16-milliardot-nyert-a-covidon-a-ner-kedvenc-jarvanycege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orult-profit-16-milliardot-nyert-a-covidon-a-ner-kedvenc-bjarvanyceger | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-06-02 00:00:00 | [
"Rahói Zsuzsanna",
"Szabó László (KKM)",
"Szeverényi Márk",
"Vámosi-Nagy Zsolt",
"Veréb Balázs"
] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Magyarország"
] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"kereskedelem"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
|
52,250 | Titkolja az állami egészségügyi ellátó, mi lett a külügy által átadott 16 ezer lélegeztetőgéppel | Tavaly novemberben még elárulta Hadházy Ákosnak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, hogy mennyi lélegeztetőgép került kórházakba. Most viszont hiába kértük közadatigénylésben, hogy mi lett a külügyminisztérium által átadott 16 ezer gép sorsa. | 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt a magyar kormány közel 300 milliárd forintért a koronavírus első hullámában. A beszerzés körülményeiről a 444.hu írt hosszan. A tavaly augusztusi cikk a Külügyminisztérium által kiadott adatokra támaszkodva azt írta, „2020. március 25-én a legnagyobb beszállítóval, a maláj GR Technologies-zal kötött első keretszerződés 5000 lélegeztető leszállításáról. Másnap megállapodik a külügy az első 800 darabról 73 500 dolláros áron, de már 6400 darabot emlegetve. Többszöri módosítást után végül május 21-én 6258 darab lélegeztetőről írnak alá szerződést, magasabb, 79 500 dolláros átlagáron. A teljes üzlet 559,6 millió dollár, vagyis 178 milliárd forint.”
Ez volt a legnagyobb tétel. „A második legnagyobb szerződését a szlovák Profound nevű céggel kötötte a külügy. Abból a VG 70-esből, aminek a darabját a belga Medline 35 ezer euróért adta, a szlovákokkal dupla ennyiért, 78 ezer euró/db áron szerződtünk. Ha már drága volt, legalább sokat is rendeltünk, összesen ezer darabot. Ezt a megállapodást végül módosították két hónappal később, június 17-én. Mégsem vettünk ezer darabot a VG 70-esből, csak 300-at, helyette beértük a SH 300-asokkal, de abból 700 helyett 816-ot rendeltünk. Ezeket is kiemelkedő, 67 ezer euró/db áron számolták be a szlovákok. Így maradt a 78 millió eurós végösszeg.”
Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei
Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A gépek többsége már az első hullám lecsengése után érkezett meg. Megírtuk, hogy „az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban”. Ezeket a gépeket eredetileg 3 251 553 euró értékben a Semmelweis Egyetem (SE) közbeszerzésben vásárolta.
Csak egy részét használják
A 16 ezer gép sorsa azóta sem tisztázott. Az RTL Híradó januárban számolt be a kecskeméti kórház lélegeztetőgép-vásárlásáról, miután a baon.hu megírta: „két darab magas tudású, intenzív osztályos lélegeztetőgép megvásárlásában támogatta a Duna Aszfalt Zrt. a kecskeméti megyei kórházat, 17,2 millió forint értékben”.
Akkor a kereskedelmi csatorna a többi eszközre is rákérdezett. A külügyminisztérium az RTL Híradónak azt válaszolta,
„a KKM-től a beszerzést és az összeszerelést követően a lélegeztetőgépek – életmentésre tökéletesen alkalmas állapotban – az ÁEEK-hoz kerülnek, a felhasználásukról a szakemberek döntenek”.
Annyit azért lehetett tudni, hogy közel 1 000 gépet már kiosztottak. Az ÁEEK tavaly november végén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek a közadatigénylésére azt válaszolta, hogy – ezt a hvg.hu szemlézte – „mindössze 917-et szállított ki eddig az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) magyarországi kórházakba, további negyvenet pedig idősotthonokba és szociális intézményekbe”. Hadházy Ákos az Átlátszó kérésére most elküldte az ÁEEK-tól kapott tájékoztatást. A tavaly november 26-án kelt levélben a következők olvashatók.
„A TEVA Gyógyszertár Zrt. 2100 Gödöllő, Táncsis Mihály u. 32. szám alatti telephelyén található raktárban is kerülnek tárolásra lélegeztetőgépek. Emellett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) Egészségügyi Készletgazdálkodási Főigazgatósága által kezelt raktáraiban (általános tartalékkészlet) és a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft 1239 Budapest, BILK Európa u. 6. szám alatti raktáraiban is (2020.10.21. napjától indult a tárgyi eszközök beszállítása erre a telephelyre) kerülnek raktározásra lélegeztetőgépek.
A 2100 Gödöllő, Táncsis Mihály u. 32. szám alatti raktárakat ingyenes haszonkölcsön szerződés keretében bocsátotta rendelkezésre a TEVA Gyógyszertár Zrt. 2020.09.30. napjáig. (A szerződést mellékelten megküldjük.)
5 318 db lélegeztetőgépet tárolunk jelenleg a gödöllői raktárakban. A kiszállítás mennyiségére vonatkozó, összesítő táblázatot mellékelten megküldjük.
Azok a lélegeztetőgépek, melyek eddig nem kerültek kiosztásra a koronavírus elleni védekezéshez, a gödöllői raktárban kerülnek tárolásra a továbbiakban is, a tárolt mennyiség függ a pandémiás helyzettől, azonban becslésekbe nem szeretnénk bocsátkozni.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium az ÁEEK részére adott át eszközöket az általa koordinált beszerzésekből, eddig összesen 7 344 db lélegeztetőgép átvételére került sor.”
A lélegeztetőgép személyzet nélkül semmit sem ér, mondja egy covidos betegeket kezelő orvos
A koronavírus miatt közel ezer ember tartózkodik jelenleg kórházban, akik közül több mint ötvenen vannak lélegeztetőgépen. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvost kérdeztük meg arról, hogy mi vár a legsúlyosabb állapotú koronavírusos betegekre az intenzív osztályon. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával!
Perelni fogunk az adatokért
Hogy pontosan mi lett a többivel, arról kérdeztük most az Állami Egészségügyi Ellátó Központot. Közadatigénylésben érdeklődtünk, „hogy pontosan mikor és mennyi gépet adott át a minisztérium az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, azok pontos típusával. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz került gépekből mikor, mennyi és milyen típus került, mely hazai intézményekhez? Mennyi gép és hova került exportra? Mennyi gép és hol van tárolva – az milyen szerződések alapján, milyen összegért?”
Utóbbi kérdésre részben választ adott azóta a HVG, amely szerint Gödöllőn, a Teva – azóta kétszer gazdát cserélt ––telephelyén szeptemberig ingyen tárolták a lélegeztetőgépeket, azóta viszont fizetni kell érte. A lap számításai szerint
„havi 90 millió forintba kerül a tízezernyi fölöslegesen felvásárolt lélegeztetőgép tárolása” a gödöllői raktárban.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a közadatigénylésünkre 15 nap után a már jól ismert választ küldte: a válaszadás határidejét 45 nappal meghosszabbították. Ez is lejárt április 20-án. Azóta sem kaptunk választ. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk, hogy mégis mi lett a 16 ezer géppel, amit állításuk szerint átadtak az ÁEEK-nak, de onnan sem kaptunk választ. Mivel az ÁEEK törvénysértő módon titkolja az adatokat, újabb adatigénylés után közadatpert indítunk.
Nyitókép: Lélegeztetett páciens Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án. Fotó: Balázs Attila/MTI | https://atlatszo.hu/2021/05/27/titkolja-az-allami-egeszsegugyi-ellato-mi-lett-a-kulugy-altal-atadott-16-ezer-lelegeztetogeppel/ | https://web.archive.org/web/20210924100225/https://orszagszerte.atlatszo.hu/titkolja-az-allami-egeszsegugyi-ellato-mi-lett-a-kulugy-altal-atadott-16-ezer-lelegeztetogeppel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolja-az-allami-egeszsegugyi-ellato-mi-lett-a-kulugy-altal-atadott-16-ezer-lelegeztetogeppel | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-27 00:00:00 | [] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Magyarország"
] | [
"lélegeztetőgép",
"adatigénylés"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,251 | Tudásközpont: 5,4 milliárdos tendert húzott be Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je Szekszárdon | Bár az eredményt hivatalosan még nem hirdették ki, a helyi sajtóban már megjelent, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV építheti fel nettó 5,4 milliárd forintért a szekszárdi interaktív könyvtárat és levéltárat. A beruházáshoz az állam több milliárd forint támogatást biztosít a Modern Városok Program keretében. A ZÁÉV-nek nem ez az első megbízása a Tolna megyei városban. | Elsőként a Szekszárdi Hírek írta meg április végén, hogy a 2020. november és 2021. február között lefolytatott közbeszerzési eljárást a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte, így ez a cég építheti fel a szekszárdi Tudásközpontot a volt laktanya területén.
„Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Modern Városok Program keretében kezdeményezte az új interaktív könyvtár és levéltár kialakítását.
Kormányzati forrásból eddig több mint 4 milliárd forint támogatást biztosítottak a beruházáshoz.
Az Önkormányzat a beruházás előkészítését, tervezését 2017-ben elindította. A beruházás állami tulajdonú ingatlanon valósul meg. A megvalósítást a Beruházási Ügynökség végzi” – írta a portál.
Bár a döntés már februárban megszületett, az ekr.gov.hu-n még nincs fent a kivitelezővel kötött szerződés, ahogy a közbeszerzési értesítőben sem jelent meg az eredmény, és a BMSK márciusban frissült szerződéslistájában sem található.
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint mindenesetre egy olyan teljeskörűen akadálymentesített, többfunkciós „L” alakú építmény létrehozása a cél, amelynek központi aulájából (tudástárszerűen) mind a felnőtt könyvtár, mind a levéltár funkció elérhető lesz. Az aulához kapcsolódna ruhatár, kávéház, szociális blokk, egy legalább 200 fő befogadására alkalmas rendezvényterem, illetve a gyermekkönyvtárat is innen lehetne megközelíteni. Az ingatlanon emellett 62 db felszíni parkoló és 30 db kerékpártároló létesülne.
Mészáros Lőrincék cége a befutó
A létesítmény kivitelezésére kiírt tenderre 3 ajánlat érkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és az EB Hungary Invest Kft. egyformán nettó 5,7 milliárd forintért vállalta volna a munkát, míg a ZÁÉV Zrt. nettó 5,4 milliárdos ajánlatot tett. Utóbbi, vagyis a legalacsonyabb árat adó cég lett a győztes.
A Szekszárdi Hírek szerint a bruttó 7 milliárd 300 millió forintos „beruházás megvalósításához szükséges többlettámogatás a Kormány döntését követően biztosítható”.
A teljesítési idő 600 nap, a munkálatok a tervek szerint 2023-ban fejeződnek be. „A szükséges eszközbeszerzések, próbaüzemek, valamint a költözést követően az új szekszárdi tudásközpont – a jelenlegi ütemezés szerint – 2023 nyarán megnyílhat” – olvasható a portálon.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV már korábban is dolgozott a Tolna megyei városban. Ők végezték többek között Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztését nettó 34,5 millió forintért, a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítését 349 millió forintért, de dolgoztak az Illyés Gyula Főiskola épületén is.
Persze a ZÁÉV nemcsak Szekszárdon, de országszerte népszerű: a cég sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. A zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is, de a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében is szerepet vállalt. Emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el, és a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek a Magyar Építő Zrt.-vel együtt.
A cég értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 72 milliárd, 2019-ben pedig 72,9 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, az azt megelőző évben pedig 5,6 milliárd forint volt.
Nyitókép: A szekszárdi Tudásközpont látványterve. (Forrás: Ács Rezső polgármester Facebook-oldala) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2021/05/28/tudaskozpont-54-milliardos-tendert-huzott-be-meszaros-lorincek-zaev-je-szekszardon/ | https://web.archive.org/web/20211027113401/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tudaskozpont-54-milliardos-tendert-huzott-be-meszaros-lorincek-zaev-je-szekszardon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tudaskozpont-54-milliardos-tendert-huzott-be-meszaros-lorincek-zaev-je-szekszardon | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-05-28 00:00:00 | [] | [
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
52,252 | Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint. Itthon 3 288 gépet osztottak ki, de jutott belőlük Csehországba és a Vajdaságba is. | Alighogy megjelent cikkünk, miszerint „Titkolja az állami egészségügyi ellátó, mi lett a külügy által átadott 16 ezer lélegeztetőgéppel” (amiben megírtuk, hogy március 6-án kértünk először adatokat arról, mi lett az első hullámban vásárolt mintegy 300 milliárd forintnyi lélegeztetőgép sorsa), az újabb közadatigénylésünkre mindössze 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
Az ÁEEK szerint több gépet más országoknak adtunk át:
A hazai egészségügyi intézményekbe 3 288 készülék került, amelyek listája ide kattintva elérhető.
Konkrét kérdéseinkre is válaszoltak:
a gödöllői raktárban 3125 darab, míg a szigetszentmiklósi raktárban 9909 darab készüléket tárolnak.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint „a két helyszínen lévő raktárak bérelt raktárak, a bérleti, üzemeltetési szerződések az Operatív Törzs engedélye alapján kerültek megkötésre. A Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap (iktatási sz.: ÁEEK/60852-119/2020, korábbi tulajdonos: VICTORIA Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság) kezelésében lévő gödöllői raktárban, illetve a Waberer’s-Szemerey Kft. (iktatási sz.: ÁEEK/15417-351/2020) kezelésében lévő szigetszentmiklósi raktárban kerülnek tárolásra az orvosi eszközök”.
Számításaik szerint
„a lélegeztetőgépre jutó nettó tárolási költség havonta mindösszesen, a két raktár tekintetében: kb. 15 M forint
(a készletek változása esetén módosul, csak az igénybe vett területért kell fizetni)”.
A hvg.hu korábban havi 90 millió forintra becsülte a raktározás költségeit. A Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alapról pedig megírta, hogy az a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. érdekeltsége. A Carion-csoport neve egyebek mellett a 2016-os nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény idejéből lehet ismerős, a törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal ugyanis egyértelműen rájuk szabta a lakáslottóként elhíresült konstrukció szervezésének feltételeit.
Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei
Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Nyitókép: Ápoló dolgozik egy koronavírussal fertőzött beteg mellett a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID- részlegén, az intenzív osztályon 2020. április 24-én. MTI/Kovács Tamás | https://atlatszo.hu/2021/06/01/megtudtuk-mi-lett-a-16-ezer-lelegeztetogep-sorsa-fokent-raktarban-allnak-de-jutott-kulfoldre-is/ | https://web.archive.org/web/20211103083230/https://orszagszerte.atlatszo.hu/megtudtuk-mi-lett-a-16-ezer-lelegeztetogep-sorsa-fokent-raktarban-allnak-de-jutott-kulfoldre-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtudtuk-mi-lett-a-16-ezer-lelegeztetogep-sorsa-fokent-raktarban-allnak-de-jutott-kulfoldre-is | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-01 00:00:00 | [] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)"
] | [
"Magyarország"
] | [
"lélegeztetőgép",
"adatigénylés"
] | [] |
52,253 | Komlói költségvetési csalás: Polt Péter szerint politikai szereplő és uniós beruházás nem érintett | Hadházy Ákos írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez május 17-én azt tudakolva, hogy „mi történt Komlón”. A független országgyűlési képviselő azt írta, egy komlói helyi hírportál adott hírt arról, hogy őrizetbe vettek egy helyi nagyvállalkozót költségvetési csalás gyanújával.
Az eset jelentőségét az adja, hogy – ahogy azt lapunk megírta – több mint 3 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el Komlón az elmúlt öt évben az a cég, amelynek korábbi tulajdonos-ügyvezetőjét előállították. A „komlói Mészáros Lőrinc”-ként emlegetett vállalkozó szinte minden nagyberuházásban érintett volt cégeivel a városban, ezért felmerült a lehetőség, hogy bajba kerülnek azok a jelenleg is futó projektek, amelyekben az ő (volt) cége(i) a kivitelező(k).
Hadházy éppen ezért arra szeretett volna választ kapni, hogy:
meg tudja-e erősíteni a legfőbb ügyész a fenti információt;
mely nyomozó szerv járt el, illetőleg folytat nyomozást az ügyben;
az őrizetbevétel előtt a NAV bűnügyi szerve vagy bármely más nyomozóhatóság tartott-e
házkutatást a vállalkozónál vagy esetlegesen valamelyik helyi (komlói) önkormányzati szervnél,
intézménynél vagy önkormányzati cégnél;
mi a büntetőeljárás tárgya, illetve minek a gyanúja alapján folyik az eljárás;
a büntetőeljárással érintett cselekmény (az elkövetői magatartás) érint-e olyan beruházást, illetőleg
projektet, amely részben vagy egészben uniós támogatásból valósult meg? Ha igen, hány uniós
projektet érint a nyomozás;
és hogy érintett-e a büntetőügyben választott önkormányzati vagy parlamenti képviselő/ tisztségviselő.
Polt Péter válasza június másodikán megérkezett – számolt be róla a képviselő Facebook-oldalán.
A dokumentum szerint az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága 273/2018 bü. szám alatt folytat nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.
A nyomozás eredményeként május 11-én összehangolt, 16 helyszínt érintő eljárási cselekmények keretében a nyomozó hatóság kutatást tartott több komlói cég székhelyén. Az ügyben eddig összesen 10 embert hallgattak ki, akik közül négyen letartóztatásban, hatan szabadlábon védekeznek.
Polt szerint azonban „önkormányzati szervnél, intézménynél, illetve önkormányzati cégnél sem vagyont érintő kényszerintézkedés, sem más eljárási cselekmény foganatosítására nem került sor”.
A főügyész emellett úgy tudja, a büntetőeljárás nem érint egyetlen olyan beruházást vagy projektet, amely részben vagy egészben uniós támogatásból valósult volna meg, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján az ügyben nem érintett önkormányzati vagy parlamenti képviselő, illetve tisztségviselő sem.
Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, Polics József, Komló polgármestere (Fidesz-KDNP) közleményt adott ki, amelyben a cég jelenlegi ügyvezetőjének tájékoztatója is megjelent. Eszerint a szerződésekhez kapcsolódó ütemtervek és véghatáridők betartása „nem kockázatos, a cég rendelkezésére állnak részben azok az anyagi források, továbbá mind a tárgyi, mind a humán erőforrás, mely szükséges a beruházások szerződés szerinti teljesítéséhez”.
Polics József hangsúlyozta,
a jelenlegi hatósági intézkedések nincsenek hatással a folyamatban lévő beruházásokra,
a fejlesztési források rendelkezésre állnak, és ha szükséges, akkor akár a szerződések módosításával is biztosítani fogják a projektben dolgozók kifizetését és a zavartalan munkavégzést.
Hadházy Ákosnak a volt ügyvezető fiát sikerült elérnie, aki a képviselő szerint megerősítette, valóban zajlik vizsgálat a cég ellen, de bíznak az ügy megnyugtató lezárásában, és a cég továbbra is működik.
Nyitókép: Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. MTI/Illyés Tibor | https://atlatszo.hu/2021/06/03/komloi-koltsegvetesi-csalas-polt-peter-szerint-politikai-szereplo-es-unios-beruhazas-nem-erintett/ | https://web.archive.org/web/20210928220924/https://orszagszerte.atlatszo.hu/komloi-koltsegvetesi-csalas-polt-peter-szerint-politikai-szereplo-es-unios-beruhazas-nem-erintett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/komloi-koltsegvetesi-csalas-polt-peter-szerint-politikai-szereplo-es-unios-beruhazas-nem-erintett | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-03 00:00:00 | [] | [] | [
"Baranya megye",
"Komló"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
52,254 | Egy 30 cégből álló bűnszervezet 3 milliárd forint adót csalt el | A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványozta, hogy rendeljék el annak az öt személynek a letartóztatását, akik 30 gazdasági társaságból álló bűnszervezetet működtettek és 3 milliárdos kárt okoztak az államnak, olvasható az ügyészség honlapján. | A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványozta, hogy rendeljék el annak az öt személynek a letartóztatását, akik 30 gazdasági társaságból álló bűnszervezetet működtettek, és 3 milliárdos kárt okoztak az államnak, olvasható az ügyészség honlapján.
A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak 2016. évtől kezdődően hoztak létre egy több mint harminc gazdasági társaságból álló, többszintes bűnszervezetet. A szervezet célja őrző-védő szolgáltatások nyújtása a megrendelők felé és ennek keretében a vonatkozó közterhek, így az általános forgalmi adó és az alkalmazottak utáni járulékok meg nem fizetése volt. A számlázási lánc alsó szintjén álló gazdasági társaságok sem az adó, sem a járulékok vonatkozásában bevallásokat nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor befizetésük nem volt az állami költségvetés felé. Mindezeken túlmenően a gazdasági társaságokat folyamatosan hozták létre, szüntették meg vagy fantomizálták egy ügyvéd segítségével.
A nyomozás során kiderült az is, hogy a bűnszervezet vezetőjének irányítása alatt állt valamennyi, az őrző-védő szolgáltatásban érintett gazdasági társaság még akkor is, ha a cégjegyzék szerint a vezetők mások voltak. A strómanokat hátrányos helyzetű személyek közül választották ki, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében névlegesen vettek részt a cégalapításban, azt követően azonban mind a cégeket, mind a cégek bankszámlái feletti és egyéb rendelkezési jogokat átadták a bűnszervezet vezetői részére.
A keddi napon a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Vizsgálati Osztálya által szervezett, összehangolt akcióban több helyszínen kutatásokat tartottak, eszközöket foglaltak le, valamint 5 személyt őrizetbe vettek. Az őrizetbe vett gyanúsítottak között volt a bűnszervezet vezetője, továbbá könyvelője, adminisztrációs ügyintézője és a színlelt könyvelés végzője, a strómanok és a vezetésükkel érintett cégek biztosítója, a cégeket alapító ügyvéd, valamint a pénzeket elosztó személy is.
A bűnszervezet általános forgalmi adó adónemben működése alatt az állami költségvetésnek 1,6 milliárd, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok vonatkozásában 1,7 milliárd vagyoni hátrányt okozott.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárásban a főügyészség öt személy letartóztatásának egy hónapra történő elrendelését indítványozta a nyomozási bíró felé. A főügyészség álláspontja szerint valamennyi terhelt vonatkozásában fennáll a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsításának, valamint a bűnismétlésnek a veszélye. | https://444.hu/2021/06/03/egy-30-cegbol-allo-bunszervezet-3-milliard-forint-adot-csalt-el | https://web.archive.org/web/20230905151508/https://444.hu/2021/06/03/egy-30-cegbol-allo-bunszervezet-3-milliard-forint-adot-csalt-el | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-30-cegbol-allo-bunszervezet-3-milliard-forint-adot-csalt-el | 444 | hungarian-news | 2021-06-03 00:00:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"őrzés-védés",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
52,255 | Nagyot szakítottak a lélegeztetőgépeket beszerző cégek | Nagyon sok pénzt hozott a konyhára a koronavírus-járvány azoknak a cégeknek, amelyek a magyar kormány megbízásából lélegeztetőgépeket szereztek be az első hullám idején. Ezen cégek egy részének korábban semmi köze nem volt az orvosi berendezésekhez, találunk köztük főtevékenységként tanácsadással vagy optikai eszköz gyártásával foglalkozó vállalkozást is, melyek gyorsan rástartoltak a feladatra, és sokat is kerestek vele. | Nagyon sok pénzt hozott a konyhára a koronavírus-járvány azoknak a cégeknek, amelyek a magyar kormány megbízásából lélegeztetőgépeket szereztek be az első hullám idején. Ezen cégek egy részének korábban semmi köze nem volt az orvosi berendezésekhez, találunk köztük főtevékenységként tanácsadással vagy optikai eszköz gyártásával foglalkozó vállalkozást is, melyek gyorsan rástartoltak a feladatra, és sokat is kerestek vele.
A lélegeztetőgépek beszerzésében élen járó tíz cég összesen 28,3 milliárd forint tiszta, adózás utáni nyereséget ért el tavaly, derül ki a céges beszámolókból. A tulajdonosok pedig ennek a nagy részét ki is szedik a vállalkozásból: kis híján 20 milliárd forint osztalék kivételéről döntöttek.
Pontosabban nem is a 10 legnagyobb vállalkozás hozott össze ennyi nyereséget, hanem csak hét az első tízből. Háromnak ugyanis nem ismerjük a számait, mert nem adták be a május 31-i törvényi határidőig a beszámolójukat. Erre volt lehetőségük, de kérvényezniük kellett, és egyedileg bírálta el igényüket a hatóság.
Így nem tudhatjuk, hogy a legtöbb, azaz több mint 1200 darab lélegeztetőgép beszerzésével megbízott cég, a TMT Technics Kft. hogyan muzsikált. A cégnek az egyik tulajdonosa Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke. A cég korábban azzal is bekerült a hírekbe, hogy tavaly megvette Kínától azt a maszkgyártó céget, amelyiket a sátoraljaújhelyi börtönben állítottak fel, és a beígért kapacitásának csak a töredékét gyártotta le Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejegyzése szerint. A rendőrség mindenesetre januárban közölte, hogy nem nyomoz a nem két fillérért vásárolt kínai maszkgyártó gépsor ügyében, aztán májusban mégis az derült ki, hogy hűtlen kezelés gyanúja merült fel.
Ugyancsak nem adta le a beszámolóját a 4. és a 6. legnagyobb megrendeléssel rendelkező cég, az Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft., valamint az OTT-One Nyrt. Utóbbinál nagy a zűr, nemrég írtunk is róla, hogy a cég könyvvizsgálója csalás gyanúja miatt felmondott.
Az elérhető mérlegek alapján a legtöbb pénz a Fourcardinal Tanácsadó Kft. tulajdonosainak a markát ütötte. Az mfor.hu szúrta ki, hogy a 15,9 milliárd forintos adózott nyereség zömét, 15,4 milliárd forintot kivesznek a tulajdonosok. A fő tulajdonos Nagy Beatrix, ő a 2014-ben alapított Fourcardinal első ügyvezetőjének, Szegi Ildikónak a lánya. Szegi Ildikót a Válasz Online Rahói Zsuzsanna „egyik bejáratott civil kapcsolataként” említi, Rahói pedig Orbán Viktor főtanácsadója, aki a jelentősebb külföldi tárgyalásokon rendre ott ül a kormánydelegációban, írta a portál.
Milliárdos nagyságrendű osztalékot vesznek ki a tulajdonosok még a Pro Concept Tanácsadó Kft.-ből és a Medirex Zrt.-ből is. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/lelegeztetogep-beszerzes-merleg-2021-koronavirus-nyereseg-profit/ | https://web.archive.org/web/20230406113741/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/lelegeztetogep-beszerzes-merleg-2021-koronavirus-nyereseg-profit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyot-szakitottak-a-lelegeztetogepeket-beszerzo-cegek | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-02 00:00:00 | [
"Nagy Beatrix",
"Rahói Zsuzsanna",
"Szegi Ildikó",
"Tóth László"
] | [
"Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Medirex Zrt.",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Pro Concept Tanácsadó Kft.",
"TMT Technics Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,256 | Korrupció a Nemzeti Örökség Intézetében Fű, fa, virág, félmilliárd | 500 millió forintot szipkázhattak ki a Nemzeti Örökség Intézetéből; a főigazgató távozott, és Boross Péter korábbi miniszterelnök is lemondott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöki tisztségéről. Az intézet dolgozóit egy kormányrendelet értelmében nem vonják ún. megbízhatósági vizsgálat alá. | „A Miniszterelnökség március 22-én értesült arról, hogy a tárca háttérintézményeként működő Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) működésével kapcsolatban költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás. Az intézet főigazgatója, Radnainé dr. Fogarasi Katalin másnap közös megegyezéssel – minden juttatás nélkül – távozott a NÖRI éléről. A Miniszterelnökség elfogadhatatlannak tartja a közpénzekkel való bármilyen típusú visszaélést, ezért a tárca együttműködik a hatóságokkal” – közölte megkeresésünkre a minisztérium.
A Pécsi Járásbíróság április 19-én rendelte el négy gyanúsított letartóztatását. A bíróság közleménye szerint egy cég 2017-ben és 2019-ben közbeszerzésen elnyerte két budapesti temető fenntartási, karbantartási munkálatait. Az eljárás kiírója egy „központi költségvetési szerv” volt, és a tendert gyakorlatilag csak az elsőrendű gyanúsított kft.-je nyerhette meg. Az elnyert 2,4 milliárd forintból több mint 518 milliót aztán fiktív alvállalkozó cégek „bevonásával” nyúltak le 2019 decembere és 2020 decembere között.
Megbízott és megbízó
Hadházy Ákos április 21-én a Facebookon arról írt, hogy a NÖRI-ből rendőrök vittek el több, vezető beosztású munkatársat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt. Az országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, aki írásbeli válaszában megerősítette, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomozást folytat az ügyben. Kilenc személyt gyanúsítottként hallgattak ki.
A közbeszerzési értesítőből könnyen visszakövethető, hogy kik a gyanúsítottak. A NÖRI többször is megbízta karbantartási és fenntartási munkákkal a ForLanaFlow Kft.-t, amelynek az ügyvezetője Cs. Anikó.
A céginformációs adatbázis szerint a társaság fő tevékenysége a zöldterület-kezelés, adózott eredménye 2015 és 2019 között majd’ harmincszorosára nőtt (1,5 millióról 45 millióra), nettó árbevétele pedig a 2015-ös 58 millióról a 2018-as csúcsévben csaknem 1,2 milliárdra. Ennek ellenére a cég weboldala „fejlesztés alatt” áll, Facebook-oldalára 2018-ban posztoltak utoljára, naprakész információ tehát nincs róla. A közösségi oldalon található névjegye szerint a cég 2002 óta van jelen a piacon: „15 éves tapasztalattal rendelkezünk kerttervezés-fenntartás, tájépítés, valamint beltéri növénygondozás területén”. A „referenciaképek” némelyike a Fiumei úti sírkertben és a Rákoskeresztúri új köztemetőben készült – mindkét intézmény a NÖRI kezelése alá tartozik. Az oldalon látható még egy magánkertről készült stock fotó, illetve a Nyugati pályaudvar melletti Eiffel teret is megörökítették; a parkot 2017-ben az Eiffel Irodaház projekt keretén belül a Convergence ingatlanfejlesztő újította fel, de arról nem találtunk információt, hogy ehhez a ForLanaFlow-nak köze lett volna.
A Közbeszerzési Hatóság oldalaiból sem sok minden derül ki a cégről. A ForLanaFlow csak olyan pályázaton nyert, amelyet a NÖRI hirdetett meg; az első győztes közbeszerzést 2016-ban húzta be a kft. A cég több NÖRI-tendert egy profi társasággal, a Reneszánsz Kőfaragó Kft.-vel közösen nyert el.
A NÖRI egyebek mellett temető- és sírgondozási, parkfenntartási munkákra és a sorfák kezelésére szerződött a ForLanaFlow-val. Vélhetően ilyen feladatokkal bízott meg a cég fiktív alvállalkozókat, amelyekről viszont nem érhető el nyilvános információ. A 24.hu korábban megkereste a ForLanaFlow-t; Novák Péter, a cégvezető ügyvédje megerősítette, hogy ügyfelével márciusban közölték a gyanúsítást – Cs. Anikó jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, szabadlábon védekezik. A NÖRI megkeresésünkre közölte, az intézet műszaki igazgatója, Sz. István és helyettese már nem áll a szerv alkalmazásában, ami indirekt beismerése annak, hogy a NAV őket gyanúsította meg másod-, illetve harmadrendűként. | https://magyarnarancs.hu/belpol/fu-fa-virag-felmilliard-238954 | https://web.archive.org/web/20220925212536/https://magyarnarancs.hu/belpol/fu-fa-virag-felmilliard-238954 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-a-nemzeti-orokseg-intezeteben-fu-fa-virag-felmilliard | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-06-05 13:14:14 | [
"Radnainé dr. Fogarasi Katalin"
] | [
"ForLanaFlow Kft.",
"Nemzeti Örökség Intézete"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"műemlékvédelem",
"üzemeltetés"
] | [] |
52,257 | A kormány megcsinálta a legújabb vagyonkezelő alapítványt | A Makovecz Campus Alapítvány létrehozását még áprilisban szavazták meg, annak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként való létrehozását. Az alapítói jogok gyakorlását Orbán Viktor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kezébe teszi.
Az új alapítvány megkapja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát, itt a kormány korábbi javaslata szerint "nemzeti tudáspark" lesz, ahol a magyar humán- és élettudományok fejlesztése, a Collegium Professorum Hungarorum és a Piliscsabai Collegium létrehozása, tehetséggondozási program működtetése, a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzés lesz a feladat, illetve az egykori katolikus egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése. | A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, mely egy újabb vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról határoz. A Makovecz Campus Alapítvány névre hallgató új alapítványt még az április végi monstre közvagyon-kiszervezős akcióban szavazta meg a parlament, a mostani dokumentum pedig kimondja annak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként való létrehozását. Az alapítói jogok gyakorlását Orbán Viktor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kezébe teszi.
Az új alapítvány megkapja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát, itt a kormány korábbi javaslata szerint "nemzeti tudáspark" lesz, ahol a magyar humán- és élettudományok fejlesztése, a Collegium Professorum Hungarorum és a Piliscsabai Collegium létrehozása, tehetséggondozási program működtetése, a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzés lesz a feladat, illetve az egykori katolikus egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése. | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-kormany-megcsinalta-a-legujabb-vagyonkezelo-alapitvanyt.html | https://web.archive.org/web/20220706135403/https://mfor.hu/cikkek/makro/a-kormany-megcsinalta-a-legujabb-vagyonkezelo-alapitvanyt.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-megcsinalta-a-legujabb-vagyonkezelo-alapitvanyt | mfor.hu | hungarian-news | 2021-06-04 20:42:00 | [
"Gulyás Gergely"
] | [
"Collegium Professorum Hungarorum",
"Makovecz Campus Alapítvány",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"juttatás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,258 | Dunakeszi polgármesterének hivatala hagyta jóvá, hogy társasházat építhessen a saját cége | A már a Dióssi Csaba vezette önkormányzat engedélyezte a polgármester saját családi cégének a társasháza felépítését, amelytől később a CSOK-kal lakásokat is vett. A cégadatokból Tuzson Bencéhez, a térség országgyűlési képviselőjéhez is eljutottunk. | Már polgármester volt Dióssi Csaba, amikor Dunakeszi önkormányzata jóváhagyta az akkori cége, a Turan Bt. tíz lakásos társasházra vonatkozó építkezését, amely ingatlanba később ő, a gyerekei és az édesapja is beköltöztek – értesült a Narancs.hu.
A közelmúltban írtuk meg, hogy Dióssi a saját családi cégétől vett lakásokat, amelyhez a CSOK-ot is felvette. Ezt úgy valósította meg, hogy először megépíttette a Turan Bt.-vel a társasházat, amelynek vezető tisztségviselői feladatait 2016-ig ellátta, majd kiszállt a cégből, és felvette a családi otthonteremtési kedvezményt az egyik lakásra. A cég ügyvezetője jelenleg a polgármester 24 éves fia, és a társasház 5 lakása Dióssi Csaba, további 5 lakás pedig az édesapja tulajdonában van.
A napokban újabb információk jutottak a Narancs.hu birtokába az építkezéssel kapcsolatban, így például a 10 lakásos társasház építési engedélyezési terve is a birtokunkba került: a dokumentum 2011 szeptemberében készült el, és 2012 januárjában Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala engedélyezte az építkezést.
Csakhogy ekkor Dióssi Csaba a város polgármestere, valamint országgyűlési képviselő is volt, tehát az a hivatal hagyta jóvá az általa vezetett cég építkezését, amely felett egyébként ő diszponált.
Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat 2020 márciusáig az önkormányzatok jegyzői látták el, azt követően a kormányhivatalokra szállt át ez a hatáskör. Viszont az akkor még hatályban lévő közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerint hatósági ügy elintézésében nem vehetett részt az a személy, akitől nem várható el annak tárgyilagos megítélése. Továbbá a jegyző mint hatóság nem vehetett részt olyan ügyben, amelyben a polgármester az ellenérdekű ügyfél.
Megkerestük a város jegyzőjét, aki kérdéseinkre azt válaszolta, hogy
„a Turan Bt. által még 2011-ben kezdeményezett építésengedélyezési eljárás – az akkor hatályos közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény 42 § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel – szabályosan került lefolytatásra, összeférhetetlenség nem állt fenn”.
A Molnár György által is citált, eredetileg 2004-ben elfogadott közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény 42. paragrafusa az eljárásokból való kizárásokról rendelkezett, az ötödik bekezdésben pedig az szerepelt egy 2008-ban elfogadott módosítás szerint, hogy „a jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, a foglalkoztató önkormányzat társulása vagy az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal”.
(Ez a bekezdés 2013-tól kezdve némileg módosult, illetve a törvényt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2016-ban felváltotta, ami ebben a témában egyébként hasonlóan rendelkezik).
Tagi kölcsönök, lakótelepi lakás, egy újabb cég
Legutóbbi cikkünk megírása során nagy kérdés volt, hogy a beruházást mennyiből és miből finanszírozta a Turan Bt., valamint Dióssi Csaba. A polgármester a Dunakeszi Postnak azt mondta, hogy részben az édesapja budai lakásának eladásából fedezték a költségeket, és amúgy is régóta készültek az építkezésre, „lényegében másfél évtized előzte meg a projekt megvalósítását”.
Az online céginformációs adatbázis szerint Dióssi Csaba édesapjának a lakcíme azelőtt, hogy az új társasházba költözött volna, egy újbudai harmadik emeleti lakás volt, amely a Google Maps utcakép-kereső tanúsága szerint egy panelházban található.
Dióssi Csaba édesapjának korábbi lakóhelye
Fotó: Screenshot/ Google Maps
Továbbá a Turan Bt. éves beszámolóihoz leadott kiegészítő mellékletekből az derült ki, hogy a társaság tagi kölcsönből finanszírozta a tíz lakásos társasház építését: a 2012-es, a 2013-as és a 2014-es évre vonatkozóan 47,5, és 55,5, valamint 60,5 millió forintnyi ezzel kapcsolatos tagi kölcsön van feltüntetve, a 2015-ös évre vonatkozó dokumentumban pedig a 10 lakásos társasház építési költségeként 90,3 millió forint szerepel.
Nem mellesleg a társaság 2017 májusában készült, egy évvel korábbra, tehát a 2016-os évre vonatkozó beszámolójának kiegészítésében – amelyben már nem szerepel a tíz lakásos társasház – a polgármester még vezető tisztségviselőnek van feltüntetve, miközben a céginformációs adatbázis adatai szerint 2016 augusztusától Dióssi Csaba fia a társaság ügyvezetője. Tehát amikor a kiegészítés készült, akkor már nem Dióssi vezette a céget hivatalosan, de mégis ő van feltüntetve erre a tisztségre a dokumentumban, a vezetőváltást pedig nem jelölik benne.
Dióssi Csaba 2011 és 2014 között országgyűlési képviselő volt, ekkor egy honatya a ciklus végéig 232 ezer forintot keresett, amikor is megemelték a fizetésüket 750 ezer forintra. A polgármesteri fizetése havi bruttó 545 ezer forint volt, 2014 után viszont már nem volt képviselő. Ugyanakkor a 2011-ben leadott parlamenti vagyonnyilatkozata szerint Dióssi egy bizonyos Ba-Di Bt.-nek volt a munkatársa, amely társaság székhelye megegyezett az édesapja „budai lakásának” címével. Ettől a cégtől eseti alapon 1 millió forint jövedelme származott a tárgyévben, viszont a vállalkozás végelszámolás alatt van, így bővebb információ nem áll róla rendelkezésre.
Háttérben meghúzódó Tuzson-szál
A céginformációs adatbázisban észrevettük azt is, hogy a Turan Bt. elektronikus elérhetőségének egy bizonyos office [at] b-t [dot] hu cím van megadva. Márpedig ez a cím a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda elérhetősége, amelyet „leánykori nevén” Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodának hívtak. Ugyanis az iroda 2014-ig Tuzson Bence, a térség jelenlegi országgyűlési képviselőjének nevét viselte, aki 2014-ben lépett ki a cégből összeférhetetlenség miatt, erről egy akkori Index-interjúban is beszélt.
Tuzson akkor azt mondta, hogy „amikor Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere úgy döntött, hogy az új ciklusban már nem indul a körzet országgyűlési képviselői posztjáért, megkerestek. Az iroda sokat dolgozott az önkormányzatnak, majd az önkormányzaton keresztül még sokaknak, így viszonylagos ismertségre tettem szert a környéken. Orbán Viktor miniszterelnök úr pedig támogatásáról biztosította az ötletet, így aztán elvállaltam.” (Tuzson egyébként egészen a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodáig jutott el, ugyanis 2020 óta kormányzati államtitkári pozíciót tölt be).
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszél a hálaadó istentiszteleten a csömöri református templomban 2020. október 31-én. A templom felépüléséért tartott istentiszteleten részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
2016-ban egy magánszemély közérdekű adatigényléssel fordult az önkormányzathoz, amelyből kiderült, hogy 2010 feburárja és 2016 márciusa között a város bruttó 40 millió forintot számolt el az irodának jogi tanácsadás és ügyvédi munkadíj címén. Továbbá Varga Zoltán Péter, a Jobbik helyi önkormányzati képviselője első cikkünk megjelenése után utánanézett a Turan Bt. ügyeinek: a Facebook-posztjában arról írt, hogy a családi céget, amely a társasházat építette, Dióssi Csaba 2016-ban ajándékozta a fiának, az ajándékozási szerződést pedig „Tuzson Bence korábbi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda jegyezte ellen, a cégmódosítást is a várost is képviselő ügyvédi iroda adta be a cégbíróságra”.
A jobbikos politikus egyébként ismeretlen tettes ellen költségvetésnek vélhetően jelentős vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést.
Megkerestünk több hatóságot is, köztük a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is, de jelenlegi információink szerint eddig nem indult nyomozás. A Biczi és Turi ügyvédi irodának is küldtünk kérdéseket, ugyanis érdekelt minket, hogy milyen kapcsolat van a Turan Bt., valamint Tuzson Bence korábbi irodája között: megkeresésünkre azt válaszolták, hogy az ügyvédi törvény ügyvédi titokra vonatkozó rendelkezései szerint nem adható ki információ arról, hogy kiket és milyen ügyben képviselnek és képviseltek. Dióssi Csabának is küldtünk kérdéseket, ugyanis szeretnénk megtudni egyebek mellett, hogy miért Dunakeszi önkormányzata engedélyezte a polgármester építkezését és mi a tagi kölcsönöknek a forrása, tőle cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | https://magyarnarancs.hu/belpol/dunakeszi-polgarmesterenek-hivatala-hagyta-jova-hogy-tarsashazat-epithessen-a-sajat-cege-238997 | https://web.archive.org/web/20230602143927/https://magyarnarancs.hu/belpol/dunakeszi-polgarmesterenek-hivatala-hagyta-jova-hogy-tarsashazat-epithessen-a-sajat-cege-238997 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dunakeszi-polgarmesterenek-hivatala-hagyta-jova-hogy-tarsashazat-epithessen-a-sajat-cege | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-06-06 22:41:12 | [
"Dióssi Csaba",
"Tuzson Bence"
] | [
"Ba-Di Bt.",
"Biczi és Turi Ügyvédi Iroda",
"Dunakeszi Város Önkormányzata",
"Turan Bt."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"engedély",
"önkormányzat",
"közigazgatás",
"jegyző"
] | [] |
52,259 | 600 milliós támogatást kapott a fideszesek kedvenc kávézóját üzemeltető cég | A 3,5 milliárdos kormányzati juttatás tételei közül az Alapjogokért Központ - és az azt működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. - támogatása nem újdonság, van mellette azonban egy tökéletesen ismeretlen kft is: az Apriori Cultura. | Tanulságos olvasmány a Batthyány Lajos Alapítvány éves beszámolója, amelyre a K-Monitor hívta fel a figyelmet. A korrucióellenes szervezet azt írta:
„Az élet körforgása: a Rogán-féle Kabinetiroda több, mint 3 milliárdot ad egy Alapítványnak, akik aztán továbbosztanak több, mint 700 milliót az Alapjogokért Központ mögött álló Kft.-nek. Akik aztán elmondják a TV-ben, hogy mennyire jó munkát végez a Kormány. Mindezt az adónkból.”
A 3,5 milliárdos kormányzati juttatás tételei közül az Alapjogokért Központ - és az azt működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. - támogatása nem újdonság, van mellette azonban egy tökéletesen ismeretlen kft is: az Apriori Cultura.
Ennek tulajdonosa-ügyvezetője a cégjegyzék szerint Szalai Zoltán, a többszáz milliárd forintnyi közpénzt magába olvasztó, elképesztő ingatlanbirodalmat építő Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. Az MCC-ra zúduló, elapadhatatlannak tűnő pénzesőhöz képest nem nagy tétel, de
egy kávézó támogatására meglehetősen nagyvonalú a Batthyány Alapítvány által kiutalt 600 millió forint.
Persze igen könnyen elképzelhető, hogy máshova is jutott az Apriori Culturának kiutalt támogatásból, de a cég egyetlen látható tevékenysége a Scruton nevű belvárosi kávézó és „közösség”.
Ami arról nevezetes, hogy rendszeresen szolgál díszletként különböző kormánypárti médiumok műsoraihoz, illetve hogy
a magyar kormány arcai gyakorlatilag influenszerként reklámozzák a helyet.
Rácz Zsófia helyettes államtitkár például ezt írta az Instán a fotó mellé még tavaly:
A @scruton_wearetheplace lesz az egyik törzshelyem, ez már biztos. | https://444.hu/2021/06/05/600-millios-tamogatast-kapott-a-fideszesek-kedvenc-kavezojat-uzemelteto-ceg | https://web.archive.org/web/20230321042941/https://444.hu/2021/06/05/600-millios-tamogatast-kapott-a-fideszesek-kedvenc-kavezojat-uzemelteto-ceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/600-millios-tamogatast-kapott-a-fideszesek-kedvenc-kavezojat-uzemelteto-ceg | 444 | hungarian-news | 2021-06-05 00:00:00 | [
"Szalai Zoltán"
] | [
"Apriori Cultura Nonprofit Zrt.",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"vendéglátás",
"klientúra"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
52,260 | Mégis üzlet az egészség: az állami MVM építi Mészáros Lőrinc magánbiztosítóját | Már napi 30 forintért is kínál magánegészségügyi szolgáltatást Mészáros Lőrinc biztosítója. Mi ebben az érdekes? Hogy a 100 százalékban állami tulajdonú MVM hálózatán keresztül teszi ezt. A CIG Pannónia esete a gáz- és villanyszámlánkkal. | Cseng a telefon, a szám ismeretlen, a női hang ügynökös hangszínnel és tempóban mondja, hogy ő az MVM biztosítótól van, rögtön fel is teszi „el nem döntendő” kérdését, amire kizárólag igenlő választ vár:
– Ön is elégedetlen az állami egészségüggyel?
Az ügyfél lassan rakja össze, hogy MVM = Magyar Villamos Művek = gáz és/vagy villany, de most nem fűtés- és áramszámláról, hanem biztosításról lesz szó. És egy állami cég megbízottja kérdezi tőle: elégedetlen-e az állami egészségüggyel? Az állami cég árulja a termékét egy állami ágazat hibáira hivatkozva?
Pontosan. Vagyis: majdnem pontosan.
Az ügynök kihasználja, hogy a hívott fél nem csapta le rögtön a telefont, és olyanokat mond, hogy mindössze napi 30-120 forintért juthat gyors egészségügyi szolgáltatáshoz, amelynek díját a gáz- vagy a villanyszámlájával fizetheti be. Az ember egyre zavarodottabb, mert neki úgy rémlik, az állam közel tíz éve arra hivatkozva államosította az addig zömmel önkormányzati kézben levő egészségügyet, hogy ettől kezdve minden jobb lesz. Az állami egészségügyben dolgozó orvosokat pedig éppen mostanság kényszerítette választásra: vagy aláírják a szolgálati jogviszonyt, vagyis vállalják a tisztán állami egészségügyi szolgálatot, vagy mehetnek Isten hírével. Ha maradnak, azzal azt is aláírják, hogy lehallgathatják a telefonjukat, megfigyeltethetik őket. Mindezt arra hivatkozva, hogy az állami egészségügy ennyire fontos, a tisztasága nemzeti érdek, mivel ez a jobb, a legmegfelelőbb forma.
Most pedig egy állami cég magánbiztosítást kínál az állami egészségüggyel kapcsolatos elégedetlenségre alapozva, az állam hálózatát használva? Igen, erről van szó.
Emberünk gyorsan írásos ajánlatot kér az ügynöktől, és rápillant a telefonja kijelzőjén látható telefonszámra, de a hölgy közli, hogy nincs szükség írásos ajánlatra, és ő nem is küld olyat. Hiszen már szerződéses kapcsolatban állnak, ott a villany és/vagy a gáz, ezért azonnal, telefonon megköthető a biztosítás. Csak feleljen a kérdéseire, és havi 1000 vagy 3500 körüli forintért (amelyiket választja) övé lesz minden előny. (Vagy egy kicsit többért még annál is több.)
Nem szerződnek, mert okos ember szereti papíron is látni, amire elkötelezi magát. Viszont a dolog nem hagyja nyugodni, előkeresi a telefonjából a számot, de akárhányszor hívja később, mindig foglaltnak bizonyul.
Az MVM honlapján viszont tényleg ott van az MVM biztosítás több csomagba rendezve. Nagyjából olyan, mint a többi hazai magán-egészségbiztosítás: azt kínálja, amiben a magyar állami egészségügy gyenge, vagyis gyorsaságot és egy telefonon bármikor elérhető dokit, aki felméri a tünetek alapján, mekkora a baj, és elküldi a magánbiztosítottat a megfelelő magánszolgáltatóhoz. (Amit a magasabb díjcsomagok kivételével azután készpénzben kifizethet.) Emellett ott van csalogatóként az egymillió forintos évi CT, MR vagy PET-CT keret, vagyis az azonnal elérhető csúcs képalkotó diagnosztika, amelyre az állami egészségügyben, ugye, várni kell.
Nem az a lényeg persze, hogy az MVM egy call centerrel megerősített magánbiztosítást kínál, mert ilyenből sok van a piacon, hanem az, hogy a biztosítást összeépítik az energiaszámlával. Máshogy fogalmazva: az ügyfél egy villanyszámlával összefűzött Mészáros Lőrincnél vásárol be magának.
Az MVM ugyanis nem egy klasszikus biztosító: ezt a feladatot partnerként a CIG Pannónia látja el számára. A CIG Pannónia legnagyobb tulajdonosa pedig 2020 decembere óta a Mészáros Lőrinchez és Keszthelyi Erikhez köthető Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. A CIG Pannóniát állami megrendelésekkel hizlalják, ám az állam nemcsak közpénzt költ a felcsúti kegyenc cégénél, hanem az MVM mint állami cég saját magánszemély partnereinek is ajánlja a Mészáros-biztosítót.
Ráadásul ez csábító lehet az ügyfélnek is, mert nincs újabb undok csekk, újabb átutalandó, intézendő nyűg az ember hátán. A díjbekérő a következő energiaszámlával együtt érkezik, pontosabban annak részeként. A telefonon szerződő ügyfél észre sem veszi, hogy az ügyletben jelen van még valaki az MVM-en és rajta kívül.
Pedig van, és ezt a cég nagyon is észreveszi. Az MVM kvázi monopolhelyzetű vállalat (sokat kell variálni, hogy valaki más területi szolgáltatóhoz szerződjön), hazánk negyedik legnagyobb vállalatcsoportja, amely 100 százalékban állami tulajdonban van. Több mint hatmillió lakossági és vállalati ügyféle van, partnerségre lépni vele nagyszerű üzleti lehetőség. Ám hiába kérdeztük az MVM-et, hogyan választották ki a CIG Pannóniát. Nyilvános tendert hirdettek? Meghívásos versenytárgyalás volt? Mert azt azért mégsem feltételezhetjük, hogy CIG Pannóniáék hatmillió potenciális állami ügyféllel csak úgy pacsira kerülhetnek kapcsolatba. Arra sem kaptunk választ, hogy az áram- vagy a gázszerződés mely pontja teszi lehetővé, hogy az energiaszolgáltatásra szerződött ügyfél telefonszámát biztosítási ügynökök használhassák. És egyáltalán: ki hívogatja az áram- és gázfogyasztókat? Az MVM, a Mészáros-biztosító vagy valaki más? Amikor korábban a Népszavának sem mondtak érdemlegeset, az ellenzéki Tóth Bertalan kérdésére Fónagy János nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterhelyettes azt a kreatív választ adta, hogy az állami cég „így segíti az ügyfelek magánszolgáltatások során felmerülő kiadásainak csökkentését”.
Maga a csomag egyébként az orvosközvetítésen alapul, lényegében olyan, mintha az utazásokból ismert Booking.com-ot egyesítenénk egy sürgősségi osztály triázsával (a betegségeket súlyosságuk alapján való osztályozással). Csak itt nem szálláshelyeket, hanem magánorvosokat, -klinikákat kínálnak, és nem az ügyfél válogat, hanem egy erre kiképzett egészségügyi személy köti össze a megfelelő dokival.
Mészárosék csak a biztosítást nyújtják, a szolgáltatást magát egy amerikai központú multinacionális cég magyar leányvállalata, a Teladoc Hungary Kft. adja, nemcsak az MVM–CIG Pannóniáéknak, hanem több másik hazai biztosítótársaságnak is. A nemzetköziség előnye, hogy – megfelelő díjcsomag esetén – másodkonzultációra is lehetőség van. Ennek lényege: ha például a kezelőorvos gyógyíthatatlannak talál egy beteget (lábat, fogat stb.), akkor egy másik szakértő véleményét is ki lehet kérni az ügyben, mert könnyen lehet, hogy mégis van olyan új technológia, műtéti vagy diagnosztikai megoldás, új gyógyszer, amely gyógyíthatóvá teszi a bajt. Elvileg erre hazai szakértővel a magyar egészségügyi törvény is lehetőséget nyújt, de ez a lehetőség több mint húsz éve inkább csak papíron létezik. Az egy főre jutó magyar egészségügyi kiadás a V4-ek között a legalacsonyabb, mindenre nem telik belőle.
A szolgáltatás lényege tehát, hogy az állami egészségüggyel elégedetlen beteget egy állami cég összekösse egy magánbiztosítóval. Vagyis köztulajdonban levő hálózatot (az MVM ügyfélkörét és számlázási rendszerét) használják egy magáncég építésére. Amely, mint láttuk, épp Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében van.
A magánegészségügy a betegek elégedetlenségére épül, ez az egyik legfontosabb szerepe a világon mindenütt. Megmutatja, melyek az állami/társadalombiztosítási egészségügy gyenge pontjai. Mert ha valaki nem csúcs-csúcsmilliárdos, és nem plasztikai műtétre vár (amit a kötelező biztosítók nem finanszíroznak), miért fizetne azért külön, amit már a havi járulékával megvásárolt magának, ha az jól működik? Nyilván azért fizet, hogy elkerülje a lassú, rossz minőségű ellátást, az udvariatlan modort vagy olyan modern technológiához jusson, amelyet az állam (még) nem vásárolt meg.
A magyar helyzet azért pikáns, mert egy állami szereplő olyan ágazat termékeit kínálja (a magánegészségügyét), amelyet egyébként az állam ott üt és vág, ahol csak ér.
Megszüntette a béren kívüli juttatásként a munkahelyek által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítás adózási előnyét. Kiszorítják az állammal szerződött és tb-finanszírozott diagnosztikai egységeket az állami kórházakból, nem kötnek velük újabb szerződést, mert uniós támogatásból nélkülük is be tudják szerezni a nagy értékű berendezéseket. (Más kérdés, hogy ezzel csak megerősítették a legnagyobb kiszorított, az Affidea Magyarország Kft. piaci pozícióit, mert hiába lett több állami CT, MR, PET CT, ha nem nőtt jelentősen az állami finanszírozás. Így a kereslet még nőtt is.)Felvásárolják a magán nőgyógyászati terület hightechjének számító meddőségi klinikákat. A nagyokkal ez már korábban megtörtént, piaci áron vették meg a cégeiket. (Azóta sem láttunk adatokat, hogyan alakult a lombikbébi programból született gyermekek száma.) Most egy szakmailag és alkotmányosan is erősen aggályos salátatörvény alapján állami monopóliummá teszik az eddig még privátban végzett fizetős lombikbébi-beavatkozásokat. A kisebb, egészségbiztosítási finanszírozással nem rendelkező magáncentrumokat (vagy ezt a tevékenységüket) államosítják (elkommunizálják) a tervezet szerint minimális ellentételezéssel. (Illetve a háttérben folyó különalkukkal.)Megtiltják az állami egészségügy dolgozóinak, hogy másodállást vállaljanak magánegészségügyi intézményekben. Vagyis választás elé állítják a doktorokat és a nővéreket, hogy csak az állami vagy csak a magánszektorban dolgozzanak, megszűnik a korábbi keveredés (legalábbis macerás munkáltatói engedélyhez kötött). A módszer ugyan menedzsment-szempontból primitív, mert nem tartalmaz jelentős minőségi vagy mennyiségi ösztönzőt az államiban maradóknak, de laikusok számára remekül kommunikálható. És ott van még a Fidesz-többséget megalapozó 2008-as népszavazási kampány szlogenje: „Az egészségügy nem üzlet”, holott jól látszik, hogy az állam nagyon is jó magánüzletet lát benne, ráadásul egy állami cégen keresztül. A közkórházakból kiszorított multiktól szerepazonos, ha gyorsaságot ígérnek a hosszú és lassan apadó állami várólistákkal szemben, ugyanez viszont finoman szólva is visszás az állami megrendelésen zsírosodóktól, az állam hálózatát magáncégeknek kiajánlóktól. Még akkor is, ha nem minden ügynökük kezd olyan felütéssel, mint a cikkünk elején idézett. (Bár egy profi társaságnál az ügynökök spontánnak látszó szavait is gondosan megtervezik.)
Szerettük volna tisztázni az MVM-nél az ügylet részleteit, ám a cégtől egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ. Ahogy évtizedek óta nincs válasz arra sem: miért nem lehet az ilyen, MVM–CIG által kínált alapszolgáltatásokat a kötelező biztosításon belül nyújtani? Miért nincs állami betegútszervezés? Miért nem létezik egy telefonszám, amelyet éjjel-nappal hívhatnának tanácsért a biztosítottak és ahol megmondanák, milyen bajjal kit érdemes felkeresniük? Ha ezt egy magáncég napi 24 órában havi ezer forintból meg tudja oldani – sok más mellett –, miért nem képes erre az állam, holott a kötelező egészségbiztosításért minimum havi nyolcezer forintot kell fizetni?
Válaszok tehát nincsenek. Ami tény: az egyik legnagyobb magyar állami vállalat ügyfeleit hívogatják ma a cég nevében, arról győzködve az MVM-mel egyébként csupán a villanyszámla-fizetés miatt kapcsolatban lévő polgárt, hogy mivel rossz az állami egészségügy, kössön privát egészségbiztosítást – nem mellesleg Mészáros Lőrinc érdekeltségénél.
Nyitókép-illusztráció: Válasz Online/Vörös Szabolcs
#biztosító#egészségügy#Mészáros Lőrinc | https://www.valaszonline.hu/2021/06/08/meszaros-lorinc-mvm-egeszsegugy-biztositas-sztori/ | https://web.archive.org/web/20231207142959/https://www.valaszonline.hu/2021/06/08/meszaros-lorinc-mvm-egeszsegugy-biztositas-sztori/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megis-uzlet-az-egeszseg-az-allami-mvm-epiti-meszaros-lorinc-maganbiztositojat | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-06-08 09:58:00 | [
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Affidea Magyarország Kft.",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"hirdetés",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
52,261 | Kisajtolna még pár milliót az állami botránycégből a körözött volt gazdasági igazgató köre | Négy cég is pereli a 2017-es vizes vb-t szervező céget, ebből kettő köthető a vállalat korábbi gazdasági igazgatójához, aki ellen hat elfogatóparancs van érvényben. | Ha valaki azt hitte, hogy így négy év elteltével már nem lesznek érthetetlen fejlemények a 2017-es budapesti vizes világbajnokság körül, sajnos tévedett. Az eseményt szervező Bp2017 Kft. nemrégiben tette közzé a 2020-as évről, vagyis annak végéről szóló beszámolóját, amelyből kiderül, hogy az állami tízmilliárdokkal kitömött cég ellen négy per is folyamatban van, vagy várható különböző tartozások miatt. A négy eljárásból kettőt ráadásul olyan vállalkozások indítottak, amelyek a Bp2017 Kft. egykori gazdasági igazgatójához, Balogh Sándorhoz kötődnek.
Baloghról – aki az akkori fejlesztési miniszternek bizalmasa, a nemzeti vagyonért felelős jelenlegi miniszternek pedig egykor a férje volt – a vb óta kiderült, hogy a gyanú szerint nagyüzemben csalta az adót, és ügyében hivatali vesztegetés elfogadása miatt is nyomozás indult. Mivel emiatt hat elfogatóparancsot is kiadtak vele szemben, külföldre menekült, üzleti köre azonban azóta is aktív Magyarországon.
A botrányok egyik kulcsszereplője
A sportszakmai szempontból sikeres 2017-es hazai vizes világbajnokság minden más tekintetben kifejezetten botrányosra sikerült. A szervezést már a kezdetektől korrupciógyanús ügyek kísérték, az eseményért felelős miniszter azóta megbukott, a történet több fontos szereplője ellen is rendőrségi vagy bírósági eljárás folyik. Legutóbbi cikkünkben a világbajnokság főbb botrányait így foglaltuk össze:
A vb előtt és után hónapokig attól volt hangos a sajtó, hogyan szálltak el az eredeti többszörösére a költségek, és hogyan drágult naponta tíz-százmilliókkal az esemény.
Már akkor látszott, hogy a pénz jelentős része kormányközeli vállalkozóknál landolt.
Az esemény népszerűsítésére milliárdokat költöttek el a Fidesznél akkor még jól fekvő Kuna Tibor cégbirodalmánál, de ebből semmi nem jutott országimázs-építésre, ami még a cég környékén és felsőbb politikai körökben is konfliktusokhoz vezetett.
Ebből a botrányból is kiemelkedik az az elvileg 3 perces „utókommunikációs” film, amelyet a piacihoz képest durván százszoros áron, 230 millió forintért gyártott le szintén Kuna Tibor cége.
Kuna Tibornak azóta áfacsalás miatt bíróság elé kellett állnia, cégbirodalma pedig összeomlott.
A szervezők az eseménnyel kapcsolatos szállodai foglalásokat is elrontották, emiatt a vb konkrétan visszavetette a budapesti turizmust.
A Bp2017 Kft. fizetni sem akart a hoteleknek, amelyek közül több végül engedett a nyomásnak.
A szállodákkal ezt a vállalat pénzügyi igazgatója, Balogh Sándor tárgyalta le, akiről kiderítettük, hogy részben egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Mager Andrea lakásán működtetett egy az államot százmilliókkal megkárosító céghálót.
Balogh Sándor ellen azóta hat elfogatóparancsot adott ki a rendőrség, több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják, de ő külföldre menekült.
Időközben az is kiderült, hogy Balogh Sándor az ismerőseinek és saját érdekeltségeinek is játszott át közpénzt a Bp2017 gazdasági vezetőjeként.
Ahogy az is, hogy a vb-ért felelős miniszter, az azóta a kormányból eltávolított*A ciklus végéig a helyén maradt, de a 2018-as kormányalakításkor már nem kapott miniszteri posztot. Seszták Miklós köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől.
A történet egyik kulcsszereplője tehát egyértelműen Balogh Sándor, aki a vb idején már jó néhány kétes ügyleten túl volt. Három éve cikksorozatban mutattuk be, hogyan jutott magas állami beosztásba annak ellenére, hogy a kilencvenes évek közepe óta bedöntött, és sokszor százmilliós adótartozást hátra hagyó vállalkozások kísérték az ő és testvére „pályafutását” is.
Balogh Sándor lényegében leplezetlenül alakította ki a nehezen átlátható cégbirodalmát, a vállalkozásokat jellemzően nem felkutathatatlan strómanokra írva, hanem azok a saját vagy legközelebbi hozzátartozói, szerettei nevén működtek. Az üzletember szoros kapcsolatban állt öt nővel, egy testvérpárral és egy testvértrióval. Mindannyian a cégháló több tucat vállalkozásában voltak érdekeltek, közülük hárman is szerepelnek vagy szerepeltek a NAV adóslistáján.
A jelenségről Balogh Sándor is nyíltan beszélt korábban egy interjúban, „Balogh Family”-nek nevezve a cégbirodalmat.
Úgy indul, hogy először a családdal dolgozol, aztán egyre szaporodik a família, nekem pedig foglalkoznom kell önérdekből is folyamatosan a család előrehaladásával
Balogh pedig a Bp2017 Kft. gazdasági igazgatójaként sem feledkezett meg a családról. Több közeli ismerőse*Az ő megfogalmazásában valószínűleg a Balogh Family tagjai. szerepelt az állami vállalat fizetési listáján, és számos olyan vállalkozás is kapott megbízást a szervezőcégtől, amelyek szintén hozzá, illetve a Balogh Familyhez kötődnek.
Számlatartozás és bérleti díj
Ezek közül az egyik, a GloboFood Kft. is perli most a Bp2017-t egy közel 6 millió forintos számlatartozás miatt*Érdekes módon ez a cég nem szerepelt azon a Bp2017 Kft. által – elveszített perek sora után – kiadott listán, amelyen elvileg a 2017. december 21-ig kötött megbízási szerződéseit sorolta fel a cég, így lehet, hogy a tartozás ezt követően keletkezett.. Előbbi vállalat a vb ideje alatt konkrétan Balogh Sándor és a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Mager Andrea közös gyermekének tulajdonában volt, és ez 2018 májusáig nem is változott. A cégbíróság csak röviddel azt követően jegyezte be az új – szintén Balogh-közeli – tulajdonost, hogy a GloboFood egy furcsa hitelügyletéről hosszabb cikkben is beszámoltunk. A cég azóta többször is tulajdonost váltott, de végig olyan emberek irányítása alatt maradt, akik köthetők Balogh Sándorhoz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A hatmillió forint a cég méretéhez képest kifejezetten jelentős összegnek számít. A GloboFood ugyanis a 2015 és 2017 közötti három évben összesen 12 millió forint forgalmat hozott össze, 2018-ban és 2019-ben pedig hajszál pontosan 24-24 millió forint volt az árbevétele. Mindehhez 2016 vége és 2020 eleje között egyetlen alkalmazottra sem volt szüksége a társaságnak*Jelenleg már hét embert foglalkoztat a cég, amelynél tavaly ősz óta hat ember került állományba..
A GloboFoodnál kicsit magasabb összeget, durván 7 millió forintot vár a Bp2017 Kft.-től a Miskolci Likőrgyár Zrt. is. A vállalat hivatalosan bérleti díj megfizetése miatt perel, de azt nem kívánták elárulni, hogy pontosan mit bérelt tőlük a vizes vb-t szervező cég. Kérdésünkre mindössze annyit írtak, hogy
folyamatban lévő peres eljárásainkról nem kívánjuk tájékoztatni a sajtót, tekintettel arra, hogy magáncég vagyunk, ilyen tájékoztatási kötelezettségünk nincsen.
A Miskolci Likőrgyár hivatalosan soha nem volt Balogh Sándor tulajdona, sőt még csak hozzá köthető emberek sem tűntek fel a részvényesek között vagy a cégvezetésben. Az üzleti kör ismerői mégis már évekkel ezelőtt Balogh érdekeltségeként beszéltek nekünk a vállalatról, és a kapcsolatra valóban sok jel utalt már akkor is*Például a cégbírósági ügyeket egy a Balogh családhoz köthető ügyvéd intézte, a vállalathoz köthető iratokon tanúként feltűnt a Balogh Sándorral nagyon közeli kapcsolatban álló öt nő egyikének neve, Balogh rendszeresen osztott meg a likőrgyárat érintő posztokat..
A likőrgyár aztán idén februárban tulajdonost váltott: több cégen keresztül egy Békés megyei kisvárosban élő, a húszas éveiben járó nő vette meg. Az egyik vállalat, amelyen keresztül a gyárat megszerezte, nem sokkal korábban került hozzá ötmillió forintért, és az adásvételi szerződést két, egyértelműen Balogh Sándorhoz köthető nő írta alá tanúként. Az egyik tanú az az F. Zsuzsanna volt, aki a Balogh-gal szoros kapcsolatban álló nővérek egyike, és aki a Bp2017 Kft.-nek is milliókért dolgozott. „Személyi asszisztensi feladatokra” havi 500 ezer forintot kapott, így szűk másfél év alatt nyolcmillió forinthoz jutott. F. Zsuzsanna egyébként korábban el volt tiltva a cégvezetéstől, miután több mint húsz olyan vállalatnál töltött be pozíciókat, amelyek felszámolás vagy kényszertörlés alá kerültek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtőlSeszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött.
A likőrgyárat kérdeztük a tulajdonosváltásról, de mindössze annyit írtak, hogy a társaságukra vonatkozó cégbírósági adatok nyilvánosak, bejegyzett részvénytársaságként mindenben eleget tesznek a cégnyilvánosság követelményeinek.
Balogh írhatta alá
A világbajnokság több mint százmilliárdos költségéhez vagy a Bp2017 Kft.-vel szintén jogvitában álló Antenna Hungária 2,4 milliárdos követeléséhez képest látszólag nem sok az a szűk 13 millió forint, amit a két vállalat behajtana a vizes vb-t szervező cégen. A világbajnokság körüli visszásságokra azonban így is elég jól rámutat, hogy az adócsalással gyanúsított, körözött egykori gazdasági igazgató köre sajtolna még ki milliókat abból a cégből, amelynek már évek óta nem is kellene működnie, de azóta is csak emészti a közpénzt.
Kérdéseinkkel megkerestük az érintett vállalatokat, de a Miskolci Likőrgyár Zrt. a már idézet néhány mondaton kívül mást nem írt, a Bp2017 Kft. és a GloboFood pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre. Így arra sem kaptunk választ, hogy pontosan milyen teljesítés alapján követelnek még milliókat a szervezőcégtől, milyen szakaszban vannak a jogi eljárások, és azt sem tudtuk meg, hogy a Bp2017 részéről ki írta alá az érintett cégekkel kötött megállapodásokat. Mindenesetre a korábbi szervezeti és működési szabályzat szerint a szerződéseket és a kapcsolódó kifizetéseket a gazdasági igazgatónak, tehát Balogh Sándornak kellett jóváhagynia. | https://g7.hu/kozelet/20210527/kisajtolna-meg-par-milliot-az-allami-botranycegbol-a-korozott-volt-gazdasagi-igazgato-kore/ | https://web.archive.org/web/20230131230241/https://g7.hu/kozelet/20210527/kisajtolna-meg-par-milliot-az-allami-botranycegbol-a-korozott-volt-gazdasagi-igazgato-kore/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisajtolna-meg-par-milliot-az-allami-botranycegbol-a-korozott-volt-gazdasagi-igazgato-kore | G7 | hungarian-news | 2021-05-27 10:07:00 | [
"Balogh Sándor",
"Kuna Tibor",
"Mager Andrea"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Globofood Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"vesztegetés",
"hirdetés",
"sport",
"rendezvényszervezés"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
52,262 | Egy ábrán a NER üzleti működése | Egy csoport, amelynek bevétele az állami megrendeléseknek köszönhetően hat év alatt hatezerszeresére nőtt, majd négy év alatt 3 százalékára csökkent. | Közzétette 2020-as beszámolóját Csetényi Csaba és Krskó Tibor ügynökségi birodalmának sokáig két legmeghatározóbb tagja, a Network 360 Kft. és Affiliate Network Kft. Ha valakinek sem a cégek, sem tulajdonosok neve nem mond sokat, ne legyen meglepve: egy olyan, néhány évvel ezelőttig kormányközelinek számító birodalomról van szó, amely nagyon rövid idő alatt nőtt hatalmasra, majd néhány év után a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" egyszerűen kivetette magából. Ennek következményei pedig épp a ma reggel közzétett beszámolóval lettek teljesen egyértelműek, a csoport története pedig éppen ezért tökéletesen bemutatja a NER üzleti rendszerének működését.
Akinek csak ártott, hogy Rogán szomszédja
Csetényi Csabát sikerei idején a médiában a "Rogán Antal szomszédja" eposzi jelzővel emlegették. Bár egy interjúban azt nyilatkozta: neki kifejezetten rosszat tesz, hogy a miniszter mellett lakik, ennek ellenére cégcsoportja az első pillanattól bekerült abba a szűk körbe, amelyen keresztül az állami intézmények tízmilliárdokat költöttek el kommunikációra. A legtöbb pénz pedig épp Rogán Antal minisztériumától érkezett.
A kormány 2014-ben találta ki, hogy központosítja az állami kommunikációt. A hivatalos indoklás szerint spórolási céllal létrehozták a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), és ettől kezdve (szinte) minden állami kommunikáció ezen keresztül zajlott. Méghozzá úgy, hogy az NKOH kiírt egy hatalmas, már első körben is 25 milliárdos tendert, amelyen kiválasztott három piaci szereplőt, és a jövőben – amíg el nem fogyott a 25 milliárd – a konkrét megbízásokon már csak ez a három szereplő osztozhatott. Az első, 2015-ben kiírt gigatenderen pedig a Network 360 – Affiliate duó lett az egyik befutó*Egészen pontosan a Network 360 akkor még HG 360 Kft. néven futott..
Csetényiékhez ekkor kezdett el ömleni a pénz. Ők csinálták az első plakátkampányt Rogán Antal minisztériumának, és alig több mint egy év alatt az első 25 milliárdos keret több mint fele hozzájuk került. A Network 360 – Affiliate együttes árbevétele a 2010-es 2,3, majd a 2011-es nagyjából 21 millió forintról 2016-ra 13 milliárd közelébe emelkedett.
Ez hat év alatt majdnem hatezerszeres ugrás.
Amikor az első 25 milliárd forint elfogyott, az NKOH újabb gigatendert írt ki. Csetényiék ugyan ebbe is bekerültek még, ám nem sokkal később már arról beszéltek a piacon, hogy a korábban a Rogán-Habony körrel kifejezetten jó viszonyt ápoló vállalkozó kiesett a pikszisből, méghozzá a Magyar Nemzet egy 2017-es cikke szerint elszámolási viták miatt.
Kivetette a NER
A csoport cégei, amelyek korábban taroltak, egyre kevesebb megrendeléshez jutottak, helyüket átvette a vállaltan Fidesz-szimpatizáns Balásy Gyula birodalma. Csetényiék cégei a következő másfél évben állami kommunikációra költött közel 70 milliárd forintból már csak durván 2,7 milliárdot tudtak behúzni. Azaz míg korábban a megrendelések nagyobbik fele náluk landolt, ebben az időszakban már csak összes költés 4 százaléka került a csoport cégeihez.
A végső csapás pedig csak ezután következett. A harmadik gigatenderből ugyanis egyszerűen kizárták Csetényiéket, méghozzá azért, mert Közbeszerzési Hatóság épp a korábbi kommunikációs szerződés megszegése miatt eltiltotta (pdf) őket mindenféle állami tendereken való részvételtől. Bár az eltiltás nem tartott sokáig, arra épp elég volt, hogy Csetényiék kikerüljenek az NKOH-s körből.
A csoport árbevétele pedig ezt követően ugyanolyan gyorsan omlott össze, ahogyan korábban felfutott. A ma reggel közzétett beszámolók szerint 2020-ban már csak 390 millió forintnyi bevételt hoztak össze, ami alig 3 százaléka a négy évvel korábbi csúcsnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az államBár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárd még kellett, hogy mindenki értesüljön a 13. havi nyugdíjrólRogán Antal minisztériuma eddig 93 milliárd forintot költött a kék hátterű és Soros György arcképével díszített plakátokról elhíresült kampányokra.
Közélet Vállalat Balásy Gyula Csetényi Csaba NKOH Rogán Antal Olvasson tovább a kategóriában | https://g7.hu/kozelet/20210528/egy-abran-a-ner-uzleti-mukodese/ | https://web.archive.org/web/20220527002656/https://g7.hu/kozelet/20210528/egy-abran-a-ner-uzleti-mukodese/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-abran-a-ner-uzleti-mukodese | G7 | hungarian-news | 2021-05-28 10:14:00 | [
"Balásy Gyula",
"Csetényi Csaba",
"Krskó Tibor",
"Rogán Antal"
] | [
"Affiliate Network Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Network 360 Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
52,263 | Simicska Lajos szelleme visszatért, tényleg rehabilitálják a Közgépet | Simicska Lajos idején lenullázták a 2010-es évek elejének pénzszivattyúját, most azonban, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok eltűnt a képből, ismét hasít a Közgép. | Háromévnyi tetszhalott állapot után újra életjeleket mutat a Simicska-birodalom egykori zászlóshajója, a Közgép Zrt. A vállalat 2020-ban 12 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, ami ugyan még mindig messze van a 2010-es évek elején mutatott teljesítménytől, de így is több mint tízszerese az elmúlt esztendők forgalmának. A nyereség ugyan továbbra is visszafogott volt – legalábbis a pénzszivattyús évekhez képest -, de időközben annyit változtak az erőviszonyok, hogy már nem is a Közgépnél kell, hogy lecsapódjon a profit.
A 2010-es választásokat követő első ciklusban a Közgép a Fidesz gazdasági háttérországának legfontosabb eleme volt. Bár ezt hivatalosan sokáig nem lehetett tudni, de a cég Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott, és ezekben az években százmilliárdos nagyságrendben nyert el építőipari megbízásokat az államtól. A társaság 2010 és 2015 között majdnem 440 milliárdnyi bevételt és 35 milliárdos adózott eredményt hozott össze. Utóbbiból majdnem 30 milliárdot ki is vett a tulajdonos.
A vállalat diadalmenete azonban az egyik pillanatról a másikra véget ért, amikor 2015-ben Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszett.
A Közgép ettől kezdve egyáltalán nem jutott állami megbízásokhoz, és bár a korábban elnyert munkák egy ideig még kitartottak, a cég 2016-2017-re a korábbi mérete töredékére zsugorodott. A korábban 100 milliárd feletti árbevétel az 1 százalékára csökkent, a tízmilliárdos profitból pedig néhány 10 millió maradt.
A helyzet akkor változott ismét, amikor a 2018-as választások környékén az addig a Fidesz ellen küzdő Simicska Lajos kapitulált. A választások után az egykori Fidesz-pénztárnok még kisöpörte a vállalatot, kivett belőle több mint 8 milliárd forintot, majd a többi érdekeltségével együtt a Közgépet is eladta. Ahogy birodalma nagy része, ez is Mészáros Lőrinc üzleti környezetében kötött ki: a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa és barátja, a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László szerezte meg.
A nagy összeveszés után lényegében munkát sem kapó cég pedig ezzel visszakerült a térképre. Az épp a Közgép bukását követően felemelkedő kormányközeli építőipari óriások először csak arra használták, hogy az állami megbízásokhoz referenciát biztosítson, ám tavaly végül önállóan is behúzott egy hatalmas munkát a Közgép.
A vállalat több mint 43 milliárd forintért építheti a M44 gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszát.
Mivel az építkezés már tavaly megkezdődött, ennek a projektek komoly szerepe lehetett a Közgép árbevételének megugrásában. A következő három évben pedig még biztosan számíthat pénzre a beruházásból a cég, hiszen a teljesítési határidő 48 hónap, azaz a munkák valamikor 2024-ben fejeződhetnek be.
A nyereség azonban egyáltalán nem biztos, hogy a Közgépnél csapódik majd le. A vállalat ugyanis időközben saját funkcionális utóda, a kormány új kedvenc autópálya-építőjének számító Duna Aszfalt leányvállalata lett*A Duna Aszfalt Szíjj László cége.. A két cég pedig gyakran közösen indul közbeszerzéseken, a Duna Aszfalt az M44-es fejlesztésénél is alvállalkozóként tűnt fel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos pénzgyára adja a referenciát MészároséknakA székesfehérvári félkész gyalogos felüljárót három éve nem sikerül befejezni. Talán majd most, miután még jobban elszállt a költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövétMészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójakánt tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik. | https://g7.hu/kozelet/20210528/simicska-lajos-szelleme-visszatert-tenyleg-rehabilitaljak-a-kozgepet/ | https://web.archive.org/web/20230322231810/https://g7.hu/kozelet/20210528/simicska-lajos-szelleme-visszatert-tenyleg-rehabilitaljak-a-kozgepet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-lajos-szelleme-visszatert-tenyleg-rehabilitaljak-a-kozgepet | G7 | hungarian-news | 2021-05-28 10:22:00 | [
"Simicska Lajos",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Közgép Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Lakitelek"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"útépítés",
"klientúra",
"infografika"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
52,264 | Miközben Szijjártó a jachtján ült, a cége napi 70 milliót kaszált | A járvány sem vetette vissza a kormány kedvenc autópálya-építő cégének teljesítményét: a Duna Aszfalt 2020-ban is megdöntötte a magyar építőipar minden korábbi rekordját. | A járvány sem vetette vissza a kormány kedvenc autópálya-építő cégének teljesítményét: a Duna Aszfalt 2020-ban is megdöntötte minden korábbi rekordját. A tavaly Szijjártó Péter jachtoztatásával a hírekbe kerülő Szíjj László cége a teljes évben 175 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, amihez ismét ágazati szinten is kiugró nyereséghányad társult. A forgalom 15 százaléka maradt meg profitnak, így az adózott eredmény a 26 milliárd forintot is meghaladta. Ez naponta több mint 70 millió forintot jelent.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a Duna Aszfaltnak jó esélye van az újabb rekordévre, mivel a társaság az első kilenc hónapjáról már december közepén beszámolt. A korábban kft.-ként működő céget ugyanis Szíjj László év közben egyszemélyes zrt.-vé alakította, a váltás miatt pedig leadtak egy beszámolót a 2020-as év első kilenc hónapjáról is.
A január és szeptember közötti időszak pedig már elég jól előrevetítette az újabb rekordévet, elégnek tűnt hozzá, ha a társaság az utolsó negyedévben nagyjából azt hozza, mint az első kilenc hónapban. A Duna Aszfalt pedig szinte ugyanazt hozta: október és december között az árbevétel és az adózott nyereség is majdnem pontosan az egyharmada volt az első három negyedévben mértnek.
Persze az egyenletes teljesítmény annyiban nem meglepő, hogy a cég elég jól el van látva állami munkákkal.
A Duna Aszfalt 2018 eleje óta önállóan is több mint 460 milliárdnyi közbeszerzést nyert el,
azoknak a tendereknek az összértéke pedig, amelyeken más – jellemzően szintén kormányközeli – vállalatokkal közösen futott be, közel 570 milliárd forint. Mindez azt is előre vetíti, hogy a társaságnak a következő években sem kell komoly visszaeséstől tartania.
A Duna Aszfalt egyébként egyértelműen a 2010-es évek és különösen a Simicska-Orbán háború nagy nyertese. A társaság ugyan már a 11 évvel ezelőtti kormányváltás idején sem volt kicsi, akkor is évi 17 milliárd körüli árbevételt ért el, ám robbanásszerűen csak ezt, illetve a G-napot követően kezdett el gyarapodni. Miután 2014-2015-ben a miniszterelnök és a Fidesz gazdasági hátországát irányító Simicska Lajos összeveszett, az állami útépítési tendereken addig taroló Közgép lekerült a térképről, és a sztrádaprojektek új sztárja a Duna Aszfalt lett. Ebben azóta annyi változott, hogy Simicska időközben kapitulált, érdekeltségeitől szinte kivétel nélkül megvált, a Közgép pedig épp Szíjj Lászlóhoz került. Simicska birodalmának építőipari zászlóshajója az új tulajdonosánál pedig tavaly már ismét életjeleket mutatott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos szelleme visszatért, tényleg rehabilitálják a KözgépetSimicska Lajos idején lenullázták a 2010-es évek elejének pénzszivattyúját, most azonban, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok eltűnt a képből, ismét hasít a Közgép.
A Duna Aszfalt felfutása nem is az árbevételen látszik igazán, hiszen a forgalom összességében látványosan nőtt ugyan, de azért hullámzó volt 2014 után is. A nyereség azonban tartósan rendkívül magas szintre állt be. A 2010-es évek fordulóján még csak 400-500 milliós profittal működő cég 2015 óta minden esztendőben 10 milliárd feletti adózott eredmény ért el. Az előző hét év összesített nyeresége pedig majdnem 120 milliárd forint volt.
Ennek egy elég jelentős részét a cégben hagyta Szíjj László, de amit kivett, abból is elég sok jacht kijönne. A Duna Aszfalt ezúttal négy hónapon belül 7 milliárd forintnyi osztalékot fizetett: ötöt karácsony előtt az első kilenc hónap profitjából, kettőt pedig tavasszal az utolsó három hónap után. 2010 óta összesen pedig már majdnem 55 milliárdot vett ki a cégből a tulajdonos.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg. | https://g7.hu/vallalat/20210529/mikozben-szijjarto-a-jachtjan-ult-a-cege-napi-70-milliot-kaszalt/ | https://web.archive.org/web/20230605072906/https://g7.hu/vallalat/20210529/mikozben-szijjarto-a-jachtjan-ult-a-cege-napi-70-milliot-kaszalt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mikozben-szijjarto-a-jachtjan-ult-a-cege-napi-70-milliot-kaszalt | G7 | hungarian-news | 2021-05-29 10:28:00 | [
"Szíjj László",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,265 | Milliárdokat hoztak kormányközeli tulajdonosaiknak a járványban is nyitva tartó kaszinók | A játékasztal-bevételek nagyot estek, de a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés, az online bevételek pedig még emelkedni is tudtak. | Bár a hazai kaszinók 2020-as üzleti teljesítményén is meglátszott a pandémia hatása, az eddig közzétett beszámolók szerint ezeket a cégeket messze nem érintette olyan súlyosan a járvány, mint a vendéglátás más szegmenseit. Persze ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a kormányközeli tulajdonban lévő kaszinók még akkor is nyitva tarthattak, amikor minden más szórakozási lehetőséget megszüntettek a koronavírus-járvány miatt, ráadásul az online szolgáltatásokból származó bevételeiket még növelni is tudták.
Járványban is jól ment
A budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban. Így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította. Ez pedig már Andy Vajna halála előtt is 20 milliárd fölötti tiszta profitot jelentett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a jelenlegi kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Első ránézésre a tulajdonszerzés időzítése nem volt tökéletes, hiszen a koronavírus-járvány épp a vendéglátóipart és a szórakozóhelyeket viselte meg leginkább a kényszerű zárás miatt, de Garancsinak és Szalay-Bobrovniczkynak még ilyen év után is 8,3 milliárd forint osztalékot hozott a biznisz.
Az öt fővárosi kaszinót működtető cég persze megérezte a válságot, de ahogy az LVC Diamond Kft. beszámolójában fogalmaztak:
a társaság működésére … a járvány okozta intézkedések jelentős, de nem kritikus hatással vannak.
Ebben komoly szerepe volt, hogy a kaszinóknak csak tavaly tavasszal, az első hullám idején kellett bezárniuk, nagyjából másfél hónapra. A sokkal súlyosabb második hullám idején – igaz korlátozott nyitva tartással – de végig működhettek akkor is, amikor étterembe, moziba, színházba, fitneszterembe, sőt állatkertbe sem lehetett már járni.
A cég forgalmának nagyjából 20 százalékos visszaesése így, ha nem is jelentéktelen, de nem mérhető a teljes zárral sújtott fővárosi szórakozóhelyekéhez. A beszámoló szerint egyébként főleg az úgynevezett játékasztal bevételek csappantak meg, a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés. Az online bevételek pedig még emelkedtek is, ami részben kompenzálta a hagyományos kaszinóknál tapasztalat visszaesést.
Az igazán nagy siker azonban nem ez, hanem hogy még ilyen körülmények között is sikerült összehozni 7,6 milliárd forint nyereséget. Ráadásul a csoport másik két cége is termelt még profitot, ennek köszönhető, hogy a tulajdonosok végül ennél is többet, 8,3 milliárd forint osztalékot vehettek fel.
Sopronban elmaradtak az osztrákok
Garancsi Istvánnak ráadásul nem csak a fővárosi, hanem a soproni kaszinó is szépen hozott nyereséget. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló üzletember több cégen keresztül 2017 óta az ottani egységben is 45 százalékos tulajdonos. Sopronban kicsit kedvezőtlenebb volt a helyzet, mert békeidőben főleg az osztrák vendégekre építenek, márpedig a járványban ők nem nagyon jöhettek. A beszámoló szerint
az Ausztriából érkező látogatók normál esetben az összlátogatói létszám 60 százalékát teszik ki, a vírus veszélyhelyzet alatt ez 15-20 százalékra csökkent.
Ennek eredményeként a látogatók száma alig haladta meg az egy évvel korábbi felét, akik viszont jöttek, azok többet költöttek, így a játékbevétel ennél kisebb mértékben esett vissza. Az így összehozott 3 milliárdos árbevételből 658 millió forint megmaradt profitnak. A kaszinót működtető céget birtokló vállalat azonban ezúttal nem fizetett osztalékot. | https://g7.hu/vallalat/20210531/milliardokat-hoztak-kormanykozeli-tulajdonosaiknak-a-jarvanyban-is-nyitva-tarto-kaszinok/ | https://web.archive.org/web/20220527220505/https://g7.hu/vallalat/20210531/milliardokat-hoztak-kormanykozeli-tulajdonosaiknak-a-jarvanyban-is-nyitva-tarto-kaszinok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokat-hoztak-kormanykozeli-tulajdonosaiknak-a-jarvanyban-is-nyitva-tarto-kaszinok | G7 | hungarian-news | 2021-05-31 10:33:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"LVC Diamond Kft."
] | [] | [
"protekció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"covid-19",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
52,266 | A járvány alatt is milliárdokat lehetett keresni a kormánypropagandával | Rogán Antal minisztériuma a pandémia kezdete óta több mint 50 milliárd forintért üzent a lakosságnak, ennek pedig ezúttal is Balásy Gyula cégei voltak a haszonélvezői. | Bár a koronavírus-járvány komolyan megviselte a reklámszektort is, az állami kommunikáció kizárólagos haszonélvezője, Balásy Gyula ezúttal is milliárdokat vett ki közpénzzel kitömött cégeiből. A vállaltan Fidesz-szimpatizáns vállalkozó cégcsoportjának két legfontosabb vállalata, a New Land Media és a Lounge Design a bevételeit még növelni is tudta, eredményességük pedig némileg ugyan csökkent, ám így is jelentős osztalékjövedelmet termeltek a tulajdonosuknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
Ötvenmilliárd Rogán Antalról
Balásy csoportja lassan három éve tulajdonképpen monopóliumként uralja az állami hirdetési piacot. A kormány által megalkotott jelenlegi rendszerben lényegében csak ezen keresztül lehet elkölteni az állami reklámpénzeket.
Korábban is írtunk róla, hogy valószínűleg még a NER-en belül is példa nélküli az, amilyen ütemben a New Land – Lounge Design kettős növekedni tudott az elmúlt években. Ehhez persze az is kellett, hogy a szintén kormányközeli konkurensek különböző okokból eltűnjenek a térképről. Néhány évvel ezelőtt Balásy ügynökségei még a Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba, és a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor cégeivel versenyeztek, mostanra azonban egyedül maradtak. Miután kiesett a pikszisből, Csetényi cégbirodalma kártyavárként omlott össze, Kuna pedig ennél is rosszabbul járt: vállalatai már más tulajdonában vannak, neki pedig áfacsalás miatt bíróság elé kellett állnia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy ábrán a NER üzleti működéseEgy csoport, amelynek bevétele az állami megrendeléseknek köszönhetően hat év alatt hatezerszeresére nőtt, majd négy év alatt 3 százalékára csökkent.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét éve csúcson volt, most teljessé vált a NER-csillag bukásaEladta a két éve még állami milliárdokkal kitömött ügynökségeit Kuna Tibor. A vállalkozó két miniszterrel is jóban volt, most nyomoznak ellene.
Az állami hirdetési piacon magára maradt Balásyt így elöntötték a megrendelések. A New Land – Lounge Design duó 2017 óta több tízmilliárdos nagyságrendű megállapodást is kötött az erre hivatott állami szervezettel. A legutóbbi szerződés szerint a különböző állami intézmények 2019 és legkésőbb 2022 között 150 milliárd forintot költhetnek el rajtuk keresztül hirdetésekre.
A legnagyobb megrendelőjük Rogán Antal minisztériuma, amely már több mint két tucat megbízást adott, hogy a kormány fontosabb üzeneteit eljuttassák a választókhoz, többek között a jól ismert kék hátterű plakátokon. Csak 2020-ban a pandémia idején 33 milliárd forint értékben szerződtek Balásy cégeivel ilyen kampányokra, amit az idén eddig további 19 milliárd forint megbízás követett.
A piacon is elindultak
A két cég, amely 2013-ban még alig több mint 200 milliós árbevételt ért el, hat évvel később már közel 80 milliárdos forgalommal büszkélkedhetett, tavaly pedig a járvány ellenére is sikerült még rápakolni jó egymilliárd forintot.
A bevételből elég sok a nyereség soron is rendre megmaradt, és ez még úgy is igaz, hogy ezúttal a New Land 2019-esnél alacsonyabb profitja miatt csökkent a csoport jövedelmezősége. A két cég együttesen azonban még így is több mint 4,5 milliárdnyi adózott eredményt hozott össze, és közel ennyit Balásy ki is vett osztalékként.*A New Landben a nyereség nagyjából harmadát bent hagyta, a Lounge Designt azonban lényegében teljesen kipucolta: ez a vállalat még a korábbi években felhalmozott nyereség nagy részét is kifizette osztalékként.
Az állami tízmilliárdok által megteremtett bázisról kiindulva az elmúlt években már a versenyszférában is elkezdett terjeszkedni Balásy Gyula cégbirodalma. A piacon évek óta beszélnek arról, hogy több kifejezetten nagy hirdetőt is sikerült magához csábítania. A vállalkozó által 2018-ban megszerzett ilyen ügyfelek kiszolgálásra koncentráló
Media Dynamics Kft. például 2020-ban már közel 9,4 milliárdos árbevételt ért el úgy, hogy Balásy érkezése előtt 2017-ben a 90 millió forint sem volt a forgalma.
A cég tavaly 440 millió forint adózott profitot is termelt, ám ezt Balásy nem vette fel osztalékként.
Volt azonban több más cég, ahonnan felvette. A Lounge Communication Kft. – amely csak 50 százalékban van a tulajdonában – közel 115 millió forintot hozott neki. Az igazán nagy sikersztori azonban egész biztosan a Dashboard Solutions Kft-é. A hivatalosan vezetési tanácsadással foglalkozó társaságot, amelynek 75 százalékát tartja a kezében Balásy Gyula, alig egy héttel a tavaly márciusi első lezárások bejelentése után alapították, de 180 millió forintnyi bevételéből így is 112 milliós nyereséget termelt, amit a tulajdonosok meg is kaptak. | https://g7.hu/vallalat/20210601/a-jarvany-alatt-is-milliardokat-lehetett-keresni-a-kormanypropagandaval/ | https://web.archive.org/web/20230131231017/https://g7.hu/vallalat/20210601/a-jarvany-alatt-is-milliardokat-lehetett-keresni-a-kormanypropagandaval/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-alatt-is-milliardokat-lehetett-keresni-a-kormanypropagandaval | G7 | hungarian-news | 2021-06-01 10:39:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Media Dynamics Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"covid-19",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
52,267 | Az állam 43 milliárdos veszteséget vállalt át Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőmű megvásárlásával | A 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt tavalyra az állami MVM új erőművének vesztesége. | A 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt a Mátrai Erőmű Zrt. vesztesége – derül ki a cég nemrég közzétett beszámolójából.
A cég masszív vesztesége jelentős mértékben a kiadásainak növekedéséből származott. Árbevétele nem csökkent ugyanis jelentősen, 2020-ban 76,4 milliárd forint volt, ami csak kicsivel több mint egymilliárd forinttal kevesebb a 2019-es szintnél (77,6 milliárd forint), miközben ráadásul az egyéb bevételei több mint 5 milliárd forinttal 10,4 milliárd forintra nőttek.
A cég kiadásai közül az anyagjellegű (működéshez szükséges) és a személyi jellegű ráfordítások (tehát az alkalmazottak béreivel kapcsolatos kiadások – bérköltség, járulék, egyéb kifizetések) egy kicsit még csökkentek is, így nem ezek járultak hozzá a nagy veszteséghez.
A beszámoló alapján feltűnő viszont a cég egyéb kiadásainak megugrása: ebben a kategóriában a kiadások csaknem 39 milliárd forinttal 60,9 milliárd forintra nőttek. Ezen belül is két tétel megugrása járult hozzá a kiadások elszállásához (kisebb részben pedig a CO2-kvóták kevesebb mint 1 milliárd forintos pluszköltsége járult hozzá a veszteséghez).
A cég vagyontárgyainak egy részét újraértékelték, és ebből az derült ki, hogy a cég vagyona 25,6 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly. Egész konkrétan az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 7,5, a műszaki berendezések, gépek, járművek 17,6 milliárd forinttal érnek kevesebbet, mint amilyen értéken tavaly nyilvántartották őket.
A cég felülvizsgálta a bánya bezárásával és környezetvédelmi kötelezettségeivel együtt járó jövőbeli költségeit is, és több tételt is drágábbnak ítélt meg, amire 12 milliárd forintot tett félre*Ekkora céltartalékot képzett..
A bánya bezárására képzett céltartalék emelkedett (6,8 milliárd forinttal), környezetvédelmi kötelezettségekre 2,5 milliárd, CO2-kvótára 800 millió forintot tettek félre, miközben új elemként jelent meg a munkavállalók számára a kollektív szerződésben illetve a Munka Törvénykönyvében előírtakon túli juttatásokra 2,5 milliárd forint félretett pénz.
Sikerült ugyanakkor felszabadítaniuk közel 5 milliárd forintot, amit a korábbi években tettek félre az erőmű lebontására. Utóbbi vélhetően annak köszönhető, hogy a jelenlegi tervek szerint – amelyeket még tavaly Orbán Viktor ismertetett – a Mátrai Erőmű megmarad, csak a jövőben szén helyet gázt használ majd.
Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) 2020 elején vásárolta meg az erőmű többségi részesedését Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. Ahogy arról a témával foglalkozó részletesebb cikkünkben írtunk, a korábbi külföldi részvényes, akitől Mészárosék 2018-ban megvásárolták a céget, már régebben elkezdett félretenni a létesítmény rendkívül költséges modernizációjára.
A nagyobb veszteséget okozó tartalékolásra most azért is volt szükség, mert 2018-ban már a Mészárosék tulajdonában álló cég közgyűlése döntött úgy, hogy a veszteséges működés ellenére 11,2 milliárd forint osztalékot fizet a tulajdonosoknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerültOrbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt. | https://g7.hu/vallalat/20210601/az-allam-43-milliardos-veszteseget-vallalt-at-meszaros-lorinctol-a-matrai-eromu-megvasarlasaval/ | https://web.archive.org/web/20230423150144/https://g7.hu/vallalat/20210601/az-allam-43-milliardos-veszteseget-vallalt-at-meszaros-lorinctol-a-matrai-eromu-megvasarlasaval/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-43-milliardos-veszteseget-vallalt-at-meszaros-lorinctol-a-matrai-eromu-megvasarlasaval | G7 | hungarian-news | 2021-06-01 10:43:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű"
] | [
"Mátrai Erőmű visszavásárlása"
] |
52,268 | Százmilliókkal gazdagította a járvány a vírusszkeptikus Dr. Lenkeit, nagyot szakítottak Dr. Gődénnyel is | Dr. Lenkei vitaminüzlete annyira felfutott az általa átverésnek tartott járvány során, hogy 400 millió forint osztalékot vehet fel cégeiből. | A magyarországi járványkezelés egyik sajátos eszköze volt, hogy a kórházak valós helyzetét igyekeztek elzárni a nyilvánosságtól. Az orvosok, kórházi dolgozók elvétve szólalhattak meg nyilvánosan, a lakosság így nem kaphatott valós képet a kórházban dolgozók erőfeszítéseiről és munkakörülményeiről.
Az egészségügyi dolgozók erőn felüli munkájával szemben nagyobb publicitást kaptak a járványszkeptikus orvos-celebek. A koronavírus-járványt bagatellizáló, összeesküvés-elméleteket propagáló Lenkei Gábort vagy Gődény Györgyöt százezrek követhették a közösségi oldalakon, és a korlátozott oltási hajlandóságban is szerepük lehet.
Nemcsak a láthatóságban van éles különbség a járványszkeptikus véleményvezérek és a kórházi dolgozók között. Amellett, hogy az ápolók a járvány alatt kerültek alacsonyabb jogi státuszba – megfosztották őket például közalkalmazotti jogviszonyuktól -, sokaknak a fizetése is csökkent.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?Hosszú távon a magyar betegek érdeke is az, hogy az egészségügyi reformból kihagyott ápolók összefogjanak a helyzetük javításáért - Szabó Imrével és Fabók Bálinttal erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.
Velük szemben az orvos-celebek tevékenysége milliárdos forgalomnövekedést generált. Közéjük tartozik Lenkei Gábor, aki a járvány tavalyi megjelenésekor többek között azt mondta több mint kétszázezer követőjének a Facebookon, hogy “belefeküdhetek egy kád koronavírusba, akkor sem lesz semmi bajom”. A tízezerszámra megosztott posztjaiban az állt, hogy csak a média hazugsága, hogy a vírusok veszélyesek. Szerinte a nagy dózisban felvett különböző vitaminok simán megvédenek a vírustól.
Dr. Lenkeinek anyagi érdeke is fűződik az ilyen állításokhoz, ugyanis egy vitaminokat forgalmazó cégcsoport tulajdonosa. A cégcsoport forgalma a járvány előtt is jelentős volt, jobbára meghaladta az évi kétmilliárd forintot. Tavaly azonban jelentősen, mintegy 60 százalékkal nőtt a Lenkei-érdekeltségek forgalma, összesen közel 3,5 milliárd forint árbevételt értek el.
A cégcsoport profitja ennél is nagyobb mértékben, több mint 2,5-szeresére nőtt. 2019-ben a 147 millió forintos összesített profit után tavaly 387 millió forint nyereséget értek el Lenkei érdekeltségei, és mintegy 400 millió forint osztalékot vett fel belőlük a tulajdonos.
Lenkei nyilvános megszólalásaiban “koronavírus-átverésként” hivatkozott a világjárványra, a koronavírust “aktuális celebnek” nevezve. Ezzel szemben egyik céges beszámolójában egyenesen a “Covid-19 koronavírus világjárványt” nevezik meg az üzlet felfutása mögött.
Termékeink iránt megnőtt a kereslet, így jelentősen nőtt az árbevételünk, ezzel kapcsolatban az eladott áruk beszerzési értéke is jelentősen emelkedett
– írták a világjárvány hatásáról.
Lenkei Facebook oldalát szeptemberben elérhetetlenné tette a Facebook, de Youtube csatornája továbbra is működik. Ezzel együtt nemcsak Lenkei járványügyi állításai problémásak, hanem bizonyítottan a vitaminjai is azok voltak.
Az ÁNTSZ 2008-ban 18 Lenkei-féle vitaminterméket tiltott be egészségkárosító hatásuk miatt (az egyik bevizsgált készítményében lévő B és E vitamin szintje hétszeresen lépte át az engedélyezettet). Mivel Lenkeiék továbbra is forgalmazták ezeket a szereket, a GVH több alkalommal is megbírságolta, több mint 100 millió forint értékben. Lenkeit kerestem cégén keresztül, de nem reagált.
Egy másik ismert vírusszkeptikus, Gődény György szerepvállalása is milliárdos árbevétel-növekedéshez segített egy étrend-kiegészítőket forgalmazó céget. Gődény a Partizán által feltárt, az államot százmilliókkal megkárosító kamupárt-üzlet egyik főszereplője volt.
A Partizán videója Gődény György és a Nutriversum reklámjairól.
Gődény később a Nutriversum nevű, étrendkiegészítő- és vitaminüzletben utazó cég szakértőjeként és reklámarcaként tűnt fel, több százezres, akár milliós nézettségű YouTube-videókban. A Nutriversum árbevétele a járvány előtti évben, 2019-ben 600 millió forint volt, tavaly azonban közel háromszorosára, 1,77 milliárd forintra nőtt (94 milliós adózott eredmény mellett).
A Nutriversum Gődény szereplésével készült reklámjai miatt ősszel indított vizsgálatot a GVH, mivel azok alkalmasak lehetnek a fogyasztók megtévesztésére (a videók már nem elérhetőek a YouTube-on). A Nutriversum többségi tulajdonosa a leginkább kakaóporairól ismert Bedeco. | https://g7.hu/kozelet/20210602/szazmilliokkal-gazdagitotta-a-jarvany-a-virusszkeptikus-dr-lenkeit-nagyot-szakitott-dr-godeny-is/ | https://web.archive.org/web/20230529212047/https://g7.hu/kozelet/20210602/szazmilliokkal-gazdagitotta-a-jarvany-a-virusszkeptikus-dr-lenkeit-nagyot-szakitott-dr-godeny-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliokkal-gazdagitotta-a-jarvany-a-virusszkeptikus-dr-lenkeit-nagyot-szakitottak-dr-godennyel-is | G7 | hungarian-news | 2021-06-02 10:48:00 | [
"Gődény György"
] | [] | [] | [
"egészségügy",
"gyógyszeripar",
"dezinformáció",
"covid-19"
] | [] |
52,269 | Hét év alatt 15 milliárd forintot keresett az Orbán-család, nem bérből és fizetésből | A 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból. | Jó időzítéssel sikerült – vélhetőnek viccesnek szánt – megjegyzést tennie saját jövedelmi helyzetére Orbán Viktornak. A kormányfő múlt pénteken a Kossuth Rádiónak adott szokásos heti interjújában úgy fogalmazott:
Újra kell indítani a gazdaságot. Mert azért megviselt bennünket. Nemcsak a vállalkozásokat, hanem bennünket munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom, szóval bennünket is megviselt ez a járvány.
Bérből és fizetésből valóban nem keresett kiugróan sokat a miniszterelnök, de a családi jövedelemnek vannak más forrásai is, Orbán Viktor mondatai például csak néhány órával azelőtt hangzottak el, hogy kiderült: Tiborcz István, a miniszterelnök veje 1,2 milliárd forintnyi osztalékot vett ki legfontosabb vállalatából. Hétfőn pedig Orbán Viktor édesapjának cégei is beszámoltak 2020-as teljesítményükről: Orbán Győzőnek ebben az évben nagyjából 580 millió forintos céges jövedelem jutott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Egyszer csak megjött az étvágy
Ahogy arról korábban is írtunk már: a kormányfő családja csak az elmúlt években kezdett komolyabb összegeket keresni vállalkozásaival. A 2014-et megelőző években nem is termeltek annyi nyereséget ezek a cégek, mint mostanában, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy amit hoztak, annak még a jelentős részét is a vállalatokban hagyták. A család*főleg a kormányfő édesapja, de nem kizárólag, mert a cégeket családon belül adták-vették, így a miniszterelnök édesanyjának és testvéreinek is volt részesedése különböző vállalatokban egy időben. néhány tízmillió forinthoz minden évben hozzájutott így, de a 100 millió körüli osztalék elég ritkán jött csak össze.
Hét évvel ezelőtt azonban valami megváltozott, és a 2014-es választások után elkezdték kivenni a vállalkozásaikból a korábban felhalmozott nyereséget, illetve az időközben megugró aktuális profitot is. Orbán Viktor szüleinek és testvéreinek ugyan nagyjából egy tucat cégben volt érdekeltsége az idők folyamán, ezek közül azonban csak három lett fejőstehén: a Dolomit Kőbányászati, a Gánt Kő és a Nehéz Kő Kft-k.
Ebből a három cégből a korábbi évi néhány 10 millió forint után 2014 óta több mint 7,4 milliárd forintot vettek ki Orbánék.
Ráadásul ezt az összeget az idén tavasszal további 750 millióval fejelték meg, amikor az egyik cégükön túladtak. A Nehéz Kő Kft-t egy Orbánékkal már korábban is üzletelő vállalkozó vette meg, aki – legalábbis a szerződés szerint – március végéig ki is fizette a vételárat.
Jól fizet a kőfejtés
A jelentős osztalékkifizetéseket biztosító nyereség egy része biztosan állami, illetve uniós forrásból finanszírozott megrendelésekből származott (tulajdonképpen csak ez a közpénzekhez köthető közvetett érintettség, és a közbeszerzések körüli általánosnak mondható korrupciós kockázat indokolja, hogy a miniszterelnök családtagjainak jövedelmét egyáltalán vizsgáljuk).
A Direkt36 több írásban tárta fel, hogy közvetve hogyan jutottak állami pénzhez ezek a cégek. Mások mellett a dél-balatoni vasútfelújításon, a vértesi erőmű környezetének helyreállításán és több budapesti illetve Pest megyei csatornaépítésen is feltűntek a társaságok.
Az Orbán-cégek közül a legnagyobb a Dolomit Kft., és ez az állami tendereken taroló építőipari vállalatokhoz hasonlóan ágazati összevetésben is kifejezetten nagy nyereséggel működik. Összesen 13 olyan kőbányászattal foglalkozó társaság van Magyarországon, amelynek forgalma meghaladja az évi egymilliárd forintot, és bár ezek közül egy kivételével az elmúlt években mindegyik masszívan nyereséges volt, Orbán Győző cége még ebből a körből is kiemelkedik.
A Dolomit Kft-nek minden alkalmazottja két-háromszor akkora profitot termel, mint az ágazat legnagyobb cégei,
és a vállalat árbevételarányos nyeresége is jóval az iparági átlag felett van. Az elmúlt időszakban volt olyan év, amikor a teljes forgalom majdnem fele megmaradt nyereségnek.
Berobbant Tiborcz István
Orbán Viktor szülei és testvérei nagyjából akkor hagytak fel cégügyeikben a korábbi viszonylagos óvatoskodással, amikor Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzletei körül elkezdett forrni a levegő. Tiborcz üzleti pályája azt követően kezdett meredeken felfelé ívelni, hogy 2013-ban összeházasodott a kormányfő lányával. Már 2015-ben százmilliós nagyságrendű osztalékot vett ki egy cégéből, és ezzel párhuzamosan jött az Elios sztori is, amelynek a végén 3 milliárd forint körüli összegért adhatta el a botrányos közvilágítási tendereken felhizlalt cégét.
Tiborcz egy ideig még ezután is próbált árnyékban maradni, a mostanra milliárdos vagyont felhalmozó BDPST Zrt-nél például eleinte csak egy banki befizetés utalt arra, hogy köze lehet a céghez. Az elmúlt években azonban már ő is felhagyott az óvatoskodással: a BDPST-nek mostanra ő az egyetlen tulajdonosa, a vállalat pedig az elmúlt két évben 3,5 milliárd forint osztalékot fizetett neki.
Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy
Orbán Viktor rokonsága az elérhető adatok alapján csak az elmúlt nagyjából hét évben igazolhatóan bő 15 milliárd forint bevételhez jutott cégeladásokból, vagy a vállalatoktól felvett nyereségből.
Ebből valamivel több mint 8 milliárd gazdagította a miniszterelnök szüleit és testvéreit, durván hétmilliárd pedig a kormányfő vejét.
Ez azonban egészen biztosan nem minden. Orbán Viktor testvére például már 2017-ben eladott egy céget ugyanannak a vállalkozónak, aki most*Közvetve, épp a korábban megvett cégen keresztül a miniszterelnök apjától megvette a Nehéz Kő kft-t. Emellett a család kisebb cégei is rendre nyereségesek, bár az elmúlt évek milliárdos kifizetéseihez képest elhanyagolható profitot termelnek. | https://g7.hu/kozelet/20210604/het-ev-alatt-15-milliard-forintot-keresett-az-orban-csalad-nem-berbol-es-fizetesbol/ | https://web.archive.org/web/20230203073159/https://g7.hu/kozelet/20210604/het-ev-alatt-15-milliard-forintot-keresett-az-orban-csalad-nem-berbol-es-fizetesbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/het-ev-alatt-15-milliard-forintot-keresett-az-orban-csalad-nem-berbol-es-fizetesbol | G7 | hungarian-news | 2021-06-04 10:54:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Dolomit Kft.",
"Gánt Kő Kft.",
"Nehéz Kő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"építőipar",
"klientúra",
"infografika"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
52,270 | Eltűnik a közpénz, a polgármesterek a helyükön maradnak, az ellenőrzés meg semmit sem ér | Egészen elképesztő képet fest az EU-s pályázatok ellenőrzésének hiányáról egy, a méhkeréki polgármester, Tát Margit (Fidesz-KDNP) vádlotti főszereplésével lezajlott per. A bűnösség kimondása és a felfüggesztett börtönbüntetés ellenére a büntetett előélet ítéletben szereplő mellőzése pedig minimum vitára ingerlő. | Ha nincs az európai uniós pályázatoknál az az előírás, hogy a projekt lezárását a térségi lapban fizetett hirdetésként közzé kell tenni, ha nincs néhány tisztességes ember, aki ki meri mondani, hogy itt a hangzatos sikerpropaganda ellenére valójában nem történt semmi, s ha nincs a Juhász Péter vezette Igazmondó Alapítvány, akkor semmi sem derült volna ki. Pedig az események vége, hogy itt igenis egy elképesztő történettel állunk szemben, amelyben minden azt a látszatot szolgálta, hogy papíron úgy tűnjék, mintha a projekt sikeresen megvalósult volna.
Miközben erről szó sincs. „Bűnmegelőzési program a méhkeréki általános iskolában” címmel nyert 31 milliós EU-projektet a helyi önkormányzat. Hogy a programnak ténylegesen mennyi értelme lett volna akkor, ha megvalósult volna, sokat elmond, hogy ebben a kis Békés megyei, viszonylag jómódú községben gyakorlatilag ismeretlen fogalom a gyerek- és ifjúkori bűnözés. Azaz ha minden rendben lett volna a projekttel, akkor is feleslegesen költötték volna el a svéd, a holland, a német és a francia adófizetők pénzét.
Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, a büntetőper főszereplője
Fotó: Tát Margit/Facebook
A meg nem valósult program és az elnyert EU-támogatás ismeretlen célra történt felhasználása miatt büntetőper kerekedett a méhkeréki történetből. A per során egészen riasztó kép tárult az érdeklődő elé arról, hogyan folyik, folyhat az országban a Brüsszelből érkező fejlesztési és a támogatási pénzek felhasználásának ellenőrzése.
Ne legyen kétségünk: amit ebben az ügyben láttunk, csak a jéghegy csúcsát jelentheti. A hosszúra nyúlt büntetőperben a bíróság tanúként hallgatta meg az Emberi Erőforrás Minisztériuma (Emmi) ellenőrzési főosztályának azon munkatársát, aki a méhkeréki program helyszíni, majd rendkívüli ellenőrzését végezte. Szavaikból kiderült, az ellenőrzés leginkább formális volt. Csak dokumentumokat, papírokat, kimutatásokat, programbeszámolókat láttak, de a tényleges teljesítésről nem volt képük. A bíró kérdésére az Emmi egykori ellenőre elmondta, a papírokból nem tűnhetett fel, hogy 85 gyerek és 3 tanár hogyan táborozhatott egy különben 35 főt befogadó szálláshelyen, mert a táborhelyről nincs semmi információja az ellenőröknek. Különös fénytörést ad mindennek, hogy a pályázat által jelzett időpontban a kérdéses szálláshelyen egyetlen vendég sem volt.
Hiányos az ellenőrzési mechanizmus, mégsem történik semmi
Világossá vált, hogy a helyszíni ellenőrzés bár a helyszínen történik, de a valós helyzet felmérésére sem lehetőség, sem esély nincs és nem is volt. Ahogy az ellenőr a bíróság előtt fogalmazott: „Papíron minden rendben volt.” A visszásságokat jelző bejelentés utáni rendkívüli ellenőrzésben nem volt semmi rendkívüli. Csupán újra végignézték azt a dokumentációt, amelyet már egyszer teljesen rendben lévőnek találtak. Hajlok rá, nem egészen véletlen, hogy az „ellenőrzés” protokollja ilyen nagyvonalú. Közpénzről van szó, ráadásul nem is magyar adófizetők pénzéről, amelynek valós felhasználása, s ekként ellenőrzése – úgy fest – nem tartozik a magyar irányító hatóság és a minisztériumok fő feladatai közé. Jobb nem belegondolni, ha egy kis, 31 millió forintos méhkeréki általános iskolai projekt ellenőrzése ilyen elképesztően hiányos, akkor mi van a többi EU-s pályázattal? Mi a helyzet a több száz milliós vagy több tíz milliárdos beruházásokkal?
Óriási ellentmondás, ha a helyszíni és rendkívüli ellenőrzés mindent rendben talált a méhkeréki bűnmegelőzési program kapcsán, akkor hogyan kerekedett az ügyből büntetőeljárás, hogyan született vádirat, miképpen kerülhettek nyolcan a vádlottak padjára, s hogyan mondhatta első fokú ítéletében mindannyiukat bűnösnek a Gyulai Járásbíróság.
Lesz-e konkrét következménye az ügy kapcsán, hogy az ellenőrzés és a büntetőper egymást tökéletesen kizáró eredményre jutott?
A magyar kormányzat az irányítóhatóságokon keresztül épp ezen ügy nyomán felméri-e, hogy az ellenőrzési mechanizmus elképesztő hiányosságokat mutat? Félek, mindkét kérdésre végül is nemleges válasz születik. Egészen pontosan úgy, hogy nem történik semmi. A válasz ugyanis az lehetett volna, hogy Magyarország is csatlakozik az Európai Ügyészséghez, de úgy fest, e témakörökben nem érdeke a hatalomnak a tisztánlátás.
Másokat is bűnbe vitt
A méhkeréki EU-s projekt és ennek következményeként induló büntetőper más kérdéseket is felvet. „Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – állt a vádiratban. A perben kiderült, hogy ez piciny eltérésekkel így is történt. Mindezt Tát Margit választott, polgármesteri tisztségében, közfeladatot ellátva követte el, miközben élvezte a választók bizalmát. A Gyulai Járásbíróság azt is kimondta, hogy az összes, a vádlottak padján ülő embert ő szervezte be, vagy ha úgy tetszik, ő vitte őket bűnbe.
Hogy ezek után az ítéletben a bűnösség kimondása, a felfüggesztett börtönbüntetés, a tetemes pénzbírság és ennél kisebb értékű vagyonelkobzás mellett miért biztosítja a bíróság az előzetes mentesítés intézményét, azaz, hogy a büntetett előélet hátrányai alól mentesítse a közszereplőt, rejtély. A legvisszafogottabb értékelés szerint is felemás döntés született. A perbeszédek nyomán kialakult polémiában maga az ügyész fogalmazott úgy: éppen, hogy súlyosbító körülmény, hogy a vádlott mindezt polgármesteri megbíztatását felhasználva követte el. Ezzel az érveléssel aligha lehet vitatkozni. Igaz, az ügyészség fellebbezésében éppen ezt az előzetes mentesítést támadta meg, így a másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék dönthet majd másként.
Közéleti dagonya
Nem is olyan régen volt egy hasonló eset a Méhkerékkel szomszédos Sarkadon, ahol az akkor alpolgármester, mára polgármester, Mokán István (Fidesz-KDNP) volt a hunyó. Egy névtelen feljelentés alapján a Békés Megyei Főügyészség még 2012-ben nyomozást indított egy olyan ügyben, amelyben Mokán is érintett volt. Élettársa – aki a sarkadi polgármesteri hivatalban dolgozott – 2007. október 1-jétől 2011 márciusáig összesen több mint 200 ezer forint normatív lakásfenntartási támogatásban részesült, 2010. október 1-jétől egy év időtartamra pedig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot is megállapított az első házasságából született gyerekére az önkormányzat. Az indoklás szerint a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a kérelmező egyedülálló, és a családban a havi egy főre jutó nettó jövedelem nem érte el a 39 ezer 900 forintot.
Pedig Sarkadon sokan tudták: jó ideje közös háztartásban él Mokánnal, és az széles körben ismert volt, hogy az akkor még alpolgármester Mokán havi illetménye közel bruttó félmillió forint volt. A nyomozás kiderítette: a támogatás és a kedvezmény jogtalan kiutalásában az alpolgármester is közreműködött. Ezért első fokon 2, jogerősen pedig 3 millió forint pénzbírsággal sújtották a vétkes városvezetőt. De az ítélet nem foglalkozott azzal: ez a legtisztább esete volt annak, hogy valaki választott tisztségét használta fel a közpénz lenyúlására. Ráadásul a vele egy háztartásban élő párjának.
Ha van, ami a közmegbízatással teljes mértékben ellentétes és összeegyeztethetetlen, akkor ez az.
Ám az akkori ítélet a pénzbírságon kívül egyebet nem rendelt el. Így nem tiltotta el sem a közügyektől, sem a polgármesteri cím gyakorlásától Mokán Istvánt, és büntetett előéletű sem lett. Ezt követően az alpolgármester egykori mentora, a polgármester hátára felmászva városvezető lett. Még lett volna egy lehetőség arra, hogy a lebukott városvezetőt menesszék. A jogerős, bűnösséget kimondó ítélet után a képviselő-testület méltatlansági eljárást kezdeményezhetett volna Mokán ellen. Ám ehhez nem csak a szükséges többség hiányzott, hanem az az egyetlen képviselő is, aki már csak erkölcsi és etikai szempontból felvetette volna ennek az eljárásának az elvi lehetőségét. Sőt, ilyen múlttal nem is olyan régen a Fidesz-KDNP Békés megyei választmánya alelnökévé választották a sarkadi polgármestert.
Azaz a megfelelő ember a megfelelő helyre került. A legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáson a 10 ezernél nagyobb létszámú honi települések közül Sarkad volt az egyetlen, ahol a regnáló polgármester, Mokán István úgy indult újra a „választáson”, hogy nem akadt egyetlen kihívója sem. Mit sem számított a közpénz lenyúlása, a bűnösség kimondása és a pénzbírságként kirótt büntetés.
Ha van közéleti posványunk, akkor egyebek között ezért is dagonyázunk benne.
(Címlapképünkön: Tát Margit, Méhkerék polgármestere. Forrás: Tát Margit Facebook) | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/eltunik-a-kozpenz-a-polgarmesterek-a-helyukon-maradnak-az-ellenorzes-meg-semmit-sem-er-239079?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR | https://web.archive.org/web/20231213113911/https://magyarnarancs.hu/publicisztika/eltunik-a-kozpenz-a-polgarmesterek-a-helyukon-maradnak-az-ellenorzes-meg-semmit-sem-er-239079 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunik-a-kozpenz-a-polgarmesterek-a-helyukon-maradnak-az-ellenorzes-meg-semmit-sem-er | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-06-08 11:21:00 | [
"Tát Margit"
] | [
"Méhkerék Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Méhkerék"
] | [
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"közigazgatás hallgatása"
] | [] |
52,271 | Hatszázmilliós per, leszerelt ajtók és kerítésre dőlt fa lett a sorsa a tíz éve még virágzó kastélynak | Szimbolikus, ahogyan néhány hete megadta magát, és a kerítést áttörve a falun átvezető szigetközi útra dőlt a hédervári kastély egyik fája, óriási szerencsére nem esett senki fejére. A kastély sorsát perek kísérik, most épp egy 600 milliós, miközben évek óta bezárva vár felújításra, látogatókra, alkotókra, rendezvényekre. Tulajdonosát néhány hete a Demeter Szilárdhoz köthető alapítványba tolták. | Pár mondat erejéig tekerjük vissza az időkereket: a kastély legrégebbi épületrésze a 13. századig vezethető vissza, története később összeforrt a Héderváry családéval, ám 1945 után a földreformmal együtt megfosztották a grófi dinasztiát a javaiktól, és itt népi kollégiumot, általános iskolát működtettek.
„Több mint egy évtizeddel ezelőtt gróf Khuen Héderváry kastélya még komoran, barátságtalanul terpeszkedett a községben. Hangos csak akkor volt, ha a földesurak a városi élet után a vidéket választották pihenőhelyül. A cselédember pedig messzire elkerülte a kastélyt. Félt. Félt a kastély fekete árnyékától, mert sohasem tudta, mit hoz a holnap. Ma vidám gyermekek, iskolások és óvodások csilingelő kacagásaitól hangos az épület és környéke. Az új birtokosoké a szó, élvezik a tulajdonjogot” – írta a szocialista „megoldást” dicsőítő stílusban még 1957-ben a megyei napilap. Az idősebb falubeliek ma is emlegetik, ahogy a bordásfalon lógva, lábemelgetés közben látták a mennyezeten lévő freskókat.
Grófi lakosztályok, ötven perzsaszőnyeg
1983-ban új, a kastélyhoz jobban illő funkciót kapott: alkotóházként működhetett a művészek nyugat-magyarországi központjaként. Hat évvel később fel is újították, majd a kilencvenes években a tulajdonos, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány egy budapesti bérlőnek adta, s hotelként üzemelt. 2000 végén azonban összeveszett bérlő és bérbeadó, utóbbi szerint nem tett eleget kötelezettségeinek az üzemeltető, így még végrehajtást is indított ellenük. A műemlék épület üresen maradt, a bejáratra lakat került egészen 2004-ig – pedig már 2002-ben új bérlője lett, a felújítás azonban elhúzódott.
Az új bérlő Bartha Sándor lett, aki Svájcban mérnök-közgazdász diplomát szerzett, és egy svájci cégcsoport magyarországi leányvállalatának vezetője. Büszke volt rá, hogy saját forrásból újították fel a kastélyt (igaz, a kivitelezők egy része akkoriban panaszkodott, hogy nehezen jutott hozzá járandóságához): szerette a népzenét, komolyzenei hangversenyekkel működő kastélyszállót álmodott ide egyedi, grófi lakosztályokkal, ötven perzsaszőnyeggel, háromszáz bronzcsillárral, angolparkkal és várpincével.
Schmitt Pál, sztáresküvők
A 2004. márciusi megnyitón Schmitt Pál (akkor a Fidesz EP-listavezetője) is részt vett, de itt volt Galambos Lajos és Soltész Rezső is, valamint a kanadai magyar konzul. A kezdeti nehézségek után a forgalom is beindult, „ráálltak” az esküvőkre is, itt kelt egybe a műsorvezető Czippán Anett és párja, Rendes Zoltán, majd a magyar válogatott azóta fiatalon elhunyt futballkapusa, Fülöp Márton is. Sőt, ha a közelben koncertezett, a világhírű Simply Red együttes énekese, Mick Hucknall is Héderváron szállt meg.
2011-ben az akkori tulajdonosnál, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnál számvevőszéki vizsgálat indult, amely megállapította egyéb állítólagos hiányosságok mellett, hogy túl alacsony áron adták ki az ingatlant. A Nemzeti Kulturális Alap feljelentést is tett. Erre Bartha azonban azt mondja, hogy a bérleti díj még úgy sem volt kevés, hogy több százmilliót költött a műemlék épületre. Ezután a közalapítvány jogutóddal átalakult, utódja, egyben az ingatlan új tulajdonosa a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft (MANK) lett.
A pörgés 2012 végéig tartott, amikor lejárt a bérleti szerződés, a MANK pedig nem hosszabbította meg azt. A MANK az ezután történteket úgy kommentálta, hogy „az üzletember a bérleti időszak lejártát követően nem adta át a kastélyt jogos tulajdonosának, így az egykori alkotóház csak négy év bírósági pereskedése után, 2016. június 29-én kerülhetett újra a MANK-hoz”, ráadásul „a tulajdonos az átvételt követően sajnálattal vette tudomásul, hogy a neves Héderváry-kastélyt, amely több felújítási szakaszon esett át az elmúlt évtizedekben, most ismét romos állapotban találta. Egyelőre alkalmatlan arra, hogy használni lehessen, a vállalkozó a második emeleten még az ajtókat is leszerelte.
A kastélyhoz tartozó úgynevezett Kasznár-ház évek óta egy romhalmaz, a parkból pedig a több mint egy évtizedes hanyag kezelés következtében bozótos erdő vált. A MANK-nak többéves munkájába fog kerülni, hogy az épületet régi fényébe állítsa vissza, és hogy a kastély ismét a nyugat-magyarországi művészeti élet fontos központjává váljon” – vetítette előre az azóta is csak kezdeti stádiumban tartó folyamatot a honlapjukon Hóvári János akkori főigazgató.
Öt éve átadták a kulcsot, mégsem kezdődött kastélyfelújítás
Bartha Sándor szerint viszont ők olyan beruházásokat is megvalósítottak saját forrásból, melyekre nem is vállaltak kötelezettséget, s rengeteg be nem tervezett kiadásuk volt a kivitelezés során. A patinás épület bezárása senkinek sem volt jó, együttműködésre viszont már nem volt lehetőség – végül átadták a kulcsot 2016-ban.
Bár illett a zárba, a kastélyépület továbbra is zárva tart: miközben helyben arról suttogtak, biztosan valamelyik fontos ember vetett szemet a kastélyra, csak kisebb munkák történtek. A kormány 2017 októberében 66,5 millió forint szavazott meg a kastély és környezete felújítási munkáinak előkészítésére, miközben a kastélyhoz tartozó romos Kasznár-ház felújítása tényleg elkezdődött.
A persorozat azonban tovább folytatódott: a MANK 600 milliót követelt Bartháéktól kártérítés és elmaradt használati díj jogcímen a Győri Törvényszéken, miközben a volt bérlő szerint kártérítés épphogy neki járt volna.
Felújítás? Ugyan! Parkrendezés
2019 szeptemberében a MANK vezető munkatársain kívül megnézte a kastélyt Medvigy Mihály, a Miniszterelnökség beruházási ügynökségének, hivatalos nevén a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezérigazgatója, majd az MTI tavaly karácsonykor adta hírül: „az örökségvédelem és a nemzeti emlékezetpolitika megerősítésére szánt összegekből megkezdődhet például a hédervári kastély felújítása”. Rákérdeztünk hát a MANK-nál, mekkora összeg áll rendelkezésre, s ezt pontosan mire fordítják.
„A MANK Nonprofit Kft. részére az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosított 15 millió forint céltámogatást a hédervári kastélypark rendezésére. A munkálatok a szakértői állapotfelmérésnek és iránymutatásnak megfelelően a fák sebkezelésével, száraz ágak levágásával, a sövény és a virágágyak karbantartásával, a korhadt, életveszélyes fák kivágásával indultak, a parkok sétálóútjainak rendbetételével, valamint fák és bokrok telepítésével folytatódtak, majd ultrahangos favizsgálatokkal és a kastélykertet, a szigetet, illetve a patak túloldalát összekötő hidak építésével zárultak. A munkálatok négy ütemben valósultak meg 2021. február 15. és április 30. között. A felújítást követően a park ismét látogatható a közönség által.”
Tehát szó sincs kastélyfelújításról, csupán a kastélypark rendezéséről, ultrahangos favizsgálatról. Ami után pár héttel rádőlt a közútra az egyik fa.
Hatszázmilliónak csak töredéke
Azt is megkérdeztük, hogy hol tart az az ügy, miszerint a korábbi bérlőt beperelte a MANK, és mintegy 600 millió forint kártérítést követelt tőle a Győri Törvényszéken. „A Győri Törvényszék másodfokú, jogerős ítélete a MANK Nonprofit Kft. javára döntött a peres ügyben” – reagáltak.
Bartha Sándor, a korábbi bérlő szerint viszont a 600 millió forintnak csupán a töredékét ítélték meg a MANK-nak, ráadásul az ügy végérvényesen nem zárult le, azt a Kúriához vitték, mert „hibákat találtak az ítélet indoklásában”. Bartha Sándor a Telexnek úgy fogalmazott: „kilenc éve dugtak botot a küllők közé”, s egy működő kastélyt kellett bezárni, közel húsz alkalmazott veszítette el a munkáját, miközben addig önerőből ott 150 koncertet szerveztek. Arról nem is beszélve, hogy „az eltelt időszakban körülbelül 200 millió forintot fizettünk volna ki bérleti díjként”.
Néhány hete a MANK-ot – így azzal együtt a hédervári kastélyt is – megkapta a Magyar Kultúráért Alapítvány, mely a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz kötődik.
„Örömmel fogadnánk minden előrelépést a kastély sorsának ügyében, hiszen egy jól, felelős tulajdonossal működő kastély nemcsak a falu, hanem egész Szigetköz érdeke” – mondta a Telexnek Juhász József, Hédervár polgármestere. | https://telex.hu/belfold/2021/06/08/hedervari-kastely-per | https://web.archive.org/web/20230604162849/https://telex.hu/belfold/2021/06/08/hedervari-kastely-per | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatszazmillios-per-leszerelt-ajtok-es-keritesre-dolt-fa-lett-a-sorsa-a-tiz-eve-meg-viragzo-kastelynak | Telex | hungarian-news | 2021-06-08 00:31:00 | [
"Demeter Szilárd"
] | [
"Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Petőfi Irodalmi Múzeum"
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hanyagság",
"kultúra - művészet",
"kastély"
] | [] |
52,272 | Több százmilliós megbízást kapott az önkormányzattól az MSZP kecskeméti előválasztási jelöltjének cége | Az MSZP−Párbeszéd egyetlen kecskeméti jelöltje, Király József régi motoros a kecskeméti ellenzéki politikában, jelenleg önkormányzati képviselő a párt színeiben, és az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke – emellett viszont építési vállalkozó is, akiről némi utánajárással kideríthető, hogy rendszeresen értékes munkákat kap a város fideszes önkormányzatától. | Kecskemét mindkét választókerülete az ellenzéknek a nehezen (ha egyáltalán) nyerhető kategóriába tartozik, a Bács-Kiskun 1-es és 2-es körzetben is magabiztosan, 50%-os szavazati arány felett szokott nyerni a Fidesz jelöltje az országgyűlési választásokon.
Kecskeméten ennek megfelelően nem is látszik hatalmas tülekedés az ellenzéki előválasztás indulói között (nem úgy, mint a nyerhetőnek tűnő nagyvárosi, elsősorban budapesti körzetekben): az eddigi bejelentések alapján még csak a Momentumnak van Bács-Kiskun 1-ben és 2-ben is jelöltje, a DK és a Jobbik eddig az 1-ben, míg az MSZP−Párbeszéd csak Bács-Kiskun 2-ben állított jelöltet, és a hírek szerint utóbbi részről ez talán így is marad.
Az MSZP−Párbeszéd egyetlen kecskeméti jelöltje, Király József régi motoros a kecskeméti ellenzéki politikában, jelenleg önkormányzati képviselő a párt színeiben, és az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke – emellett viszont
építési vállalkozó is, akiről némi utánajárással kideríthető, hogy rendszeresen értékes munkákat kap a város fideszes önkormányzatától.
Király korábban indult már polgármesteri és országgyűlési képviselői címért is, minimális sikerrel: a 2010-es önkormányzati megmérettetésen 20-80 arányban kapott ki Zombor Gábortól (Fidesz), majd a 2018-as országgyűlési választáson 16,64 százalékot szerezve harmadik helyen futott be a győztes Zombor és a második helyezett Radics Tivadar (Jobbik) mögött.
Király József politikai pályája mellett vállalkozó is, több cégben van tulajdonosi érdekeltsége, közülük a legnagyobb a Free Line Kft. nevű építőipari vállalkozás, amelyet 1992-ben alapított édesapjával.
Erre a cégre azért figyelhettünk fel, mert az elmúlt években számos megrendelést kapott Kecskemét városától, amelynek önkormányzatát a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia vezeti 2014 óta polgármesterként.
Szemereyné a legutóbb azzal keltett feltűnést, hogy – a szintén fideszes székesfehérvári polgármesterrel, Cser-Palkovics Andrással egyetértve – közölte: a városnak nyugalomra, nem ellenzéki előválasztásra van szüksége.
A Free Line városi közbeszerzéses munkái az elmúlt időszakból az állami nyilvántartás szerint:
2018-ban elnyerte a Kertvárosi Általános Iskolája energetikai korszerűsítésének munkáját 72,9 millió forint plusz áfáért
2019-ben a Rudolf-laktanya veszélytelenítésére és az ottani szemét elhordására kapott megbízást a várostól, a két tételt együtt 10,7 millió forint plusz áfáért vállalta a cég
2020-ban a Margaréta buszforduló kiépítését bízták rá nettó 33,5 millió forintért
szintén tavaly egy sokkal nagyobb munkát is leakasztott a Free Line, a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola energetikai korszerűsítése című projekten dolgozhatnak 398,8 millió forintért.
Ezeknek a munkáknak az összértéke bruttóban számolva több mint 650 millió forint, ami bár nem kevés pénz, az építőiparban azért bőven találni olyan vállalatokat, amelyek életében nem is eget rengető összeg. A Free Line Kft. azonban nem ilyen, az Opten adatai alapján a cég éves árbevétele néhány százmillió forintot tesz ki az utóbbi években, elég komoly ingadozással: 2019-ben 142 millió forintos árbevétel mellett 2,3 millió forint adózás előtti eredményt, 2018-ban pedig 390 millió forintos bevétel mellett 4,3 millió forint eredményt könyveltek.
Tehát a tavalyi évben az önkormányzattól elnyert munkák összértéke meghaladja a megelőző két év árbevételeit.
Frissítés: Király József eközben az önkormányzaton belül a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elnöke is, vagyis a fejlesztési döntésekben is komolyabb szerepe van, mint egy mezei képviselőnek.
A magasépítési és műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkező Király a önéletrajzában azt írja a szakmájához való viszonyáról és cégéről: elkötelezett híve a hagyományok megőrzésének és a régi épületek, városrészek megtartásának és felújításának, a Free Line által szponzorált sportegyesületen keresztül pedig több száz fiatal sportolási lehetőségét biztosítja.
Király József kampánya online felületeken eddig nem annyira látványos: napi szinten megosztja a Facebookján a központi üzeneteket és az önkormányzati munkájához kapcsolódó infókat, illetve indulásának bejelentésekor készítettek egy közös videót Kunhalmi Ágnessel. Ebben egyebek mellett arról beszél, hogy nem elég egy összeszerelő-üzemet a városba hozni (Mercedes), hanem helyi hagyományokra támaszkodva (kertészeti kultúra) kell a gazdaságot fejleszteni, hiszen rengeteg lehetőség van a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban. A jövő évi választástól pedig azt reméli, hogy „a 30 évvel ezelőtti rendszerváltást újrafogalmazva egy teljesen más életet fogunk tudni újra együtt kezdeni”. A május elején feltöltött videó május végére 50 alatti nézőt szedett össze a YouTube-on.
Királynak azonban alacsony lángon égő kampány és kevéssé emlékezetes politikai teljesítmény mellett is jó esélye van megnyerni az előválasztást Bács-Kiskun 2-ben,
hiszen, ahogy azt már jeleztük, nem állnak sorba az erősebbnél erősebb érdeklődők a pozícióért. A Momentum jelöltje, Bodrozsán Alexandra 2018-ban is indult, és akkor 3 százalékot szerzett, a DK-nak bár elvileg mindenhol lesz jelöltje, ebben az evk-ban egyelőre nem nevezték meg, kicsoda, a Jobbikról pedig egyelőre nem tudjuk, tervez-e jelöltet állítani itt, esetleg csak beállna valaki mögé. A 2018-as adatokból kiindulva egyébként pont a Jobbik jelöltje lehetne helyben a legnépszerűbb nemfideszes erő, aki akár meg is nyerhetne egy előválasztást – kérdeztük a párt sajtóosztályát, mi a stratégiájuk ebben a körzetben az előválasztáson, lesz-e saját jelöltjük, esetleg egy másik pártét támogatják majd. A Jobbik válasza szerint a párt „mindenhol azt keresi, azt nézi, hogy ki lehet a legalkalmasabb kihívója a Fidesznek, és mindig ennek megfelelően támogat valakit az előválasztáson”, Bács-Kiskun megye 2-es körzetéről pedig még nem hozták meg a döntést. Az ellenzéki előválasztással kapcsolatos legfontosabb kérdésekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Megkerestük természetesen Király Józsefet és a Bács megyei MSZP-szervezetet is, náluk arról érdeklődtünk, hogy vélekednek róla, hogy a Free Line Kft.-nek olyan fontos ügyfele a kecskeméti önkormányzat, hogy a vállalkozás bevételeinek jelentős része származik az utóbbi években közpénzes, városházi megbízásokból. Arra is rákérdeztünk, hogy lehet-e hatással Király ellenzéki munkájára, szerepvállalására, hogy cége gyümölcsöző munkakapcsolatban áll a kormánypárti városvezetéssel. Király mindkét online fellelhető emailcímére írtunk, majd sms-ben is felhívtuk figyelmét a kérdéseinkre, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | https://telex.hu/belfold/2021/06/07/kiraly-jozsef-bacs-kiskun-2-kecskemeti-epitoipari-megrendelesek | https://web.archive.org/web/20221208104950/https://telex.hu/belfold/2021/06/07/kiraly-jozsef-bacs-kiskun-2-kecskemeti-epitoipari-megrendelesek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szazmillios-megbizasokat-kapott-az-onkormanyzattol-az-mszp-kecskemeti-elovalasztasi-jeloltjenek-cege | Telex | hungarian-news | 2021-06-07 01:13:00 | [
"Király József"
] | [] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"összeférhetetlenség",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
52,274 | Eddig szinte semmi sem valósult meg a fóti gyermekváros elköltöztetéséből | A kormány 2019-ben döntött úgy, hogy bezárják a fóti gyermekvárost (Károlyi István Gyermekközpont), a lakóit pedig az ország más intézményeibe költöztetik át. Ebből két év alatt szinte semmi sem valósult meg, „a kiürítés egyelőre ott tart, hogy az ingatlanon működő más, főleg oktatási intézmények távozóban vannak” – írja a Hvg360.
A hatvanhektáros területen több intézmény is működik. A gyermekváros három egysége: az egyikben a menekült gyerekek ellátását végzik, a másikban a speciális ellátást igénylőkét, a harmadikban pedig halmozottan hátrányos helyzetű és különleges ellátásra szoruló gyerekeket gondoznak. Ezenkívül van itt étterem, Waldorf- és református oktatási intézmény, valamint önkormányzati iskola is. „Miután felröppentek a hírek, hogy a menekült gyerekeket Aszódra, a különleges ellátásra szorulókat Budapestre, a speciális ellátást igénylőket pedig Kalocsára vinnék, egy ideig tagadtak, de mára kiderült, hogy tényleg ez volt a terv. Most azonban úgy áll a dolog, hogy nem visznek sehova senkit” – mondta a lapnak Vargha Nóra, a helyi önkormányzat független képviselője. | A kormány 2019-ben döntött úgy, hogy bezárják a fóti gyermekvárost (Károlyi István Gyermekközpont), a lakóit pedig az ország más intézményeibe költöztetik át. Ebből két év alatt szinte semmi sem valósult meg, „a kiürítés egyelőre ott tart, hogy az ingatlanon működő más, főleg oktatási intézmények távozóban vannak” – írja a Hvg360.
A hatvanhektáros területen több intézmény is működik. A gyermekváros három egysége: az egyikben a menekült gyerekek ellátását végzik, a másikban a speciális ellátást igénylőkét, a harmadikban pedig halmozottan hátrányos helyzetű és különleges ellátásra szoruló gyerekeket gondoznak. Ezenkívül van itt étterem, Waldorf- és református oktatási intézmény, valamint önkormányzati iskola is.
„Miután felröppentek a hírek, hogy a menekült gyerekeket Aszódra, a különleges ellátásra szorulókat Budapestre, a speciális ellátást igénylőket pedig Kalocsára vinnék, egy ideig tagadtak, de mára kiderült, hogy tényleg ez volt a terv. Most azonban úgy áll a dolog, hogy nem visznek sehova senkit” – mondta a lapnak Vargha Nóra, a helyi önkormányzat független képviselője. Hozzátette, arra a részlegre, ahol a speciális ellátást igénylőket gondozzák, már nem érkeznek új gyerek, pedig országszerte sorban állnak az ilyen helyekért.
A távozáshoz a waldorfos és a református intézmények állnak a legközelebb. A Waldorf-óvoda új épülete már megvan, „de be kéne fejezni, és ez egyelőre hátráltatja a folyamatot”. A tervek szerint a református gimnázium idén szeptembertől új épületbe költözött volna, „de még el sem indult az építkezés”. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) lovas terápiás központja viszont marad a gyermekváros területén. | https://telex.hu/belfold/2021/06/07/foti-gyermekvaros-koltoztetes-iskola-gimnazium | https://web.archive.org/web/20221206010130/https://telex.hu/belfold/2021/06/07/foti-gyermekvaros-koltoztetes-iskola-gimnazium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eddig-szinte-semmi-sem-valosult-meg-a-foti-gyermekvaros-elkoltoztetesebol-1 | Telex | hungarian-news | 2021-06-07 01:50:00 | [] | [] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"hanyagság",
"klientúra",
"kastély"
] | [] |
52,275 | Nem várta meg az állami beruházó, mit mond a bíróság, ledózerolta a Fertő tavi cölöpházakat | Egyik napról a másikra ledózerolta az állami beruházócég a még álló Fertő tavi mólókat és cölöpházakat, amelyek tulajdonosai az utolsó pillanatig küzdöttek az épületek megmaradásáért. A házak ügyében a tulajok képviselői több indítványt beadtak, mert szerintük az önköltségen, kártalanítás nélkül elrendelt bontásnak nem volt megfelelő jogalapja. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) ugyanakkor még azt sem várta meg, hogy a bíróság elbírálja azt a kérelmet, amely a házak megmaradását garantálta volna a kilátásba helyezett per végigfutásáig. Sőt, úgy néz ki, még a bontás összegét is rá fogják terhelni a tulajdonosokra. | A Fertő tónál zajló állami turisztikai nagyberuházást már a kezdetek óta sokan sérelmezik (elsősorban helyi civil szervezetek és környezetvédők, a Greenpeace nemrég pert is indított az ügyben), de az érintettek közül senki nem járt olyan rosszul, mint a helyi jellegzetességnek számító cölöpházak tulajdonosai. Ők azok, akiknek váltakozó hivatkozási alappal próbálta a kezdetektől bebizonyítani az építtető állami cég, hogy a házaiknak nincs helye többé a tavon – annak ellenére sem, hogy nem a beruházási területen helyezkednek el, így valójában érdekellentét sincs.
Az 1966 óta a partszakasz arculatához tartozó házak eltávolítása egy dolog; viszonylag gyakori, hogy egy állami nagyberuházásnak útjában áll valakinek a háza, telke, ilyenkor a beruházó általában megegyezik a tulajdonosokkal a kártalanításról, és az ingatlant kisajátítják. A cölöpházaknál azonban ilyesféle megegyezés fel sem merült: hiába vásárolták többen sokmilliós összegekért az épületek bérleti jogát, az állam még azt sem ismerte el, hogy ingatlanokról van szó, holott ingatlanadót kellett fizetni utánuk a korábbi években (az ügynek ezt a részét korábban itt jártuk körül).
Kártérítés helyett az állami azt mondta ki, hogy még a cölöpházak eltávolítása is a tulajok kötelessége a saját költségükön.
Néhányan beleálltak
A magántulajdonosok eleinte egységesen tiltakoztak a bontás ellen, a jogi képviseletüket ellátó ügyvédek szerint azonban fokozatosan ledarálta őket a hosszan húzódó, reménytelennek látszó eljárás. Akik bele akartak állni a jogérvényesítésbe, azok is nehezen találtak maguknak képviselőt; amikor az ügyvédek látták, ki áll a másik oldalon, visszadobták a felkérést, vagy olyan árat mondtak, ami gyakorlatilag egy visszautasítással ér fel, állítják a háztulajok.
Azoknak az ügyvédeknek, akik végül elvállalták az ügyet, már csak két magyar és két osztrák ügyfelük maradt, a többiek megadták magukat, beleegyeztek a bontásba – mondta Pusztai-Csató Adrienn, az SFTFN Zrt.-vel a mai napig hadakozó cölöpházasok ügyében szakértőként közreműködő beruházási jogász.
Ő és Stelli-Kis Sándor, az utolsó magyar cölöpházas család ügyvédje arról számoltak be a Telexnek, hogy az egész ügy folyamán időhúzásnak látszó gyakorlatokkal szembesülnek: miután a területen dolgozó munkások – fényképpel bizonyíthatóan – engedély nélkül behatoltak a házba, birtokvédelmi kérelmet adtak be, de ezt elutasította a soproni jegyző, az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez pedig hiánypótlást kért a bíróság, illetve jelen eljárásban szükségtelen nyilatkozat megtételére szólított fel.
Pedig ebben az ügyben minden nap számított, hiszen csak ezzel a végzéssel lehetett volna megtiltani a bontást arra az időre, amíg jogerős ítélet születik a tervezett perben.
Jött a markoló
A szerdán Brenner Koloman jobbikos országgyűlési képviselő által közzétett helyszíni fotók tanúsága szerint az időhúzásnak meg is lett az eredménye: megtörtént a bontás, mielőtt elbírálták volna a kérelmet.
Brennerék Ausztria felől behajózva tudtak egyáltalán felvételeket készíteni, a magyar oldalról már régen nem megközelíthető a helyszín, így a háztulajdonosok is csak innen értesültek a dózerolásról. „A bontással sajnos a tervezett jogi eljárásokat sem indulhatnak meg: birtokpert így már nem lehet indítani, hiszen a birtok tárgya megszűnt, és ugyanezért az ideiglenes intézkedés iránti kérelem is okafogyottá vált” – mondta Stelli-Kis Sándor, a magyar érintetteket képviselő ügyvéd (aki civilben egyébként a Pálinkás József nevével fémjelzett Új Világ Néppárt alapító tagja).
A megmaradt utolsó magyar tulajdonos Som család egyébként hajlandó lett volna jelentős költségek árán átköltöztetni máshová, a beruházási helyszíntől messzebb a mólót és a házat, ebbe azonban nem egyezett bele az SFTFN. Ekkor már azzal is megbékéltek volna, ha nem használhatják többé az épületet, de nem is bontják el azt, mivel a család érzelmileg kötődik hozzá: azt szerették volna elérni, hogy a ház maradjon meg emléknek és múzeumnak, mint a part egykori jellegzetessége, ha már a beruházásnak amúgy sincs útban.
Néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, pozitív fordulat állhat be az ügyben: az Som családot fogadta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője, majd továbbirányította őket Kárpáti Bélához, az SFTFN vezetőjéhez. Ezt a megegyezés irányába mutató jelnek vették, de csalódniuk kellett:
Kárpátiék közölték velük és jogi képviselőikkel, hogy ha nem hajlandók bontani, akkor majd ők fognak, a költségeket viszont rájuk terhelik.
Somék ekkor már csak azt próbálták elérni, hogy az állami cég legalább várja meg, hogy dönt a bíróság arról a kérelemről, amit azért nyújtottak be, hogy ne indulhasson el a bontás a perben születő végső ítélet előtt. A bontás után ugyanis már nem segítség az sem, ha ezzel a végzéssel netalán a javukra döntene a bíróság.
Kárpátiék ettől is elzárkóztak, de közben megkérték az ügyvédeket, hogy ne forduljanak a sajtóhoz. Arra a kérdésre, hogy mindehhez miért volt szükség személyes találkozóra, azt válaszolta a cég jogásza, hogy „ez csak a lepattintós része volt az ügynek” – elevenítette fel az eseményt Pusztai-Csató (aki jogi munkája mellett a Változtassunk Végre Valamin politikai think tank kabinetjének egyik alapítója).
Vitatható a bontás elrendelése
A cölöpházasok a két héttel ezelőtti találkozó után feszülten várták, mi lesz: nekiesnek-e az épületeknek, mielőtt még megszülethetne akár csak az azt kimondó végzés is, hogy a peres eljárás végigfutásáig maradjon minden a helyén. Ez a végzés, ha kijönne is a napokban (ahogyan arra a határidő lejárta miatt számítani lehet), az időközben lezajlott bontás miatt már eső után köpönyeg. Pedig a jogászok azt mondják, több fogódzót is találtak az ügyön, ami így álláspontjuk szerint korántsem lett volna reménytelen.
Az SFTFN egy 1999-es mederhasználati szerződéstől számítja a cölöpházasok jogviszonyának kezdetét Somék esetében, ebben pedig valóban az áll, hogy a jogviszony kártalanítás nélkül felmondható.
A családnak viszont megvan az eredeti, 1993-as szerződés, amellyel a mólóra vonatkozóan határozatlan időre szóló, kizárólagos bérleti jogot vásároltak 2 millió forintért.
Ebben a régebbi szerződésben még felépítmény építésére való jogosultságot is rögzítették, az ennek értelmében készült ház még bőven az 1999-es szerződés előtt kapott építési engedélyt. Álláspontjuk szerint tehát a későbbi dokumentumra hivatkozva jogszerűtlen volt a felmondás, és ha kártalanításnak nem is, de kártérítésnek mindenképpen járnia kell a család tulajdonát képező épület elbontása után. Stelli-Kisék álláspontja szerint egyébként már az is sántít, hogy az SFTFN kiindulópontjául szolgáló mederhasználati jogviszony ebben a formában felmondható lett volna. „Az 120/1999-es kormányrendelet a mederhasználat keletkezését egy mederhasználati megállapodáshoz köti, amit csak közigazgatási eljárás keretében, határozattal szüntethetett volna meg a vízügyi hatóság, nem sima felmondással, mint a bérleti jogot. A közigazgatási eljárásban pedig lehetett volna fellebbezni”, magyarázza Stelli-Kis.
A dózerolás után mindez már csak annyiban számíthat, hogy ha végül pert nyernek, Somékat kártalaníthatják, de az eredeti állapot már nem lesz visszaállítható.
A ház egyébként igen értékes vagyontárgynak számított, mielőtt még beindult volna a tónál a beruházás, 2018-ban egy osztrák vevő 120 millió forintos vételi ajánlatot tett rá – mondta a Telexnek Stelli-Kis Sándor.
Az, hogy jogi kikényszerítés nélkül semmilyen módon (akár peren kívül) nem szeretné kárpótolni az állam a cölöpházasokat, egyébként nehezen érthető: egy 32 milliárd forintos projekt esetében ez a néhány százmillió forint tényleg nem tűnik nagy tételnek, ráadásul a jogászok szerint
az állam is nagyot hibázott többekkel szemben akkor, amikor a 2017-es nagy tűzeset után (amelyben több móló leégett) még újra engedélyezte házak visszaépítését.
A terület fejlesztésére létrehozott SFTFN ekkor már be volt jegyezve, így ha kellőképpen előre tervezne az állam (ahogyan ez egy ekkora volumenű projekt esetében elvárható lenne), akkor annak tudatában, hogy végül úgyis bontani kell majd, nem engedték volna, hogy a mólók állandó bérlői hatalmas költségekbe verve magukat helyrehozzák a kárt, vagy mások akár tízmilliókért mólóbérleti jogot vásároljanak. Az előre tervezés hiányának végül minden érintett kárvallottjává vált, annak is bontania kellett, aki csak pár évvel korábban építkezett, aki pedig erre nem volt hajlandó, az jelen állás szerint egy vaskos számlára számíthat az állami cégtől a dózerolás fejében.
Kártérítésben reménykednek
Miután értesültünk a bontásról, kerestük emailben a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt. titkárságát kérdéseinkkel. Arról érdeklődtünk, hogy miért nem várták meg a bontással, hogy a bíróság legalább az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elbírálja, illetve hogy mekkora összeget fognak kiszámlázni a házak osztrák és magyar tulajdonosainak a munka fejében, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Stelli-Kis Sándort is kérdeztük, milyen jogi lépéseket terveznek ezek után. A cölöpház-tulajdonosok ügyvédje azt mondta, most már csak kártérítésért és sérelemdíjért próbálhatnak meg folyamodni, amit meg is fognak tenni: a kártérítési igényt arra alapozzák, hogy a mólón található felépítmény mégiscsak a Som család tulajdona volt, sérelemdíjra pedig azért számítanak, mert az ügyfelüket megfosztották a jogorvoslati joguktól azzal, hogy nem közigazgatási eljárás keretében szüntették meg a jogviszonyukat.
Másrészt ott van az a körülmény is, hogy a bíróság szerintük „indokolatlanul és alaptalanul” elhúzta az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálását, aminek a vége a bontás lett. „Ennek a típusú kérelemnek éppen az lenne a lényege, hogy gyorsan bírálják el, hiszen az aktuális állapot fenntartására irányul a jogi vita lezártáig. Ehhez képest olyan hiánypótlások kérésével húzták az időt, ami egy nemperes eljárásban szokatlan”, mondta Stelli-Kis. | https://telex.hu/belfold/2021/06/03/ferto-to-colophazak-bontas | https://web.archive.org/web/20230129152546/https://telex.hu/belfold/2021/06/03/ferto-to-colophazak-bontas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-varta-meg-az-allami-beruhazo-mit-mond-a-birosag-ledozerolta-a-ferto-tavi-colophazakat | Telex | hungarian-news | 2021-06-03 02:09:00 | [] | [
"Greenpeace",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"jogalkotás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
52,276 | Az UNESCO leállíttatná a Fertő tavi gigaberuházást | Minden napra jut egy újabb meglepő hír az állam Fertő tavi gigaberuházásával kapcsolatban: pénteken egy levél került nyilvánosságra, amelyben az UNESCO az építkezés azonnali felfüggesztését sürgeti. A Greenpeace által nyilvánosságra hozott levelet az ENSZ világörökségi szervezetének (UNESCO) igazgatója, Mechtild Rössler írta az UNESCO magyarországi nagykövetének, Túróczy Lászlónak, és áll benne, hogy a projekt a tervezett méretben és formában sértené a „Fertő / Neusiedlersee kulturális táj” autentikusságát és integritását. A levél idézi az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – UNESCO tanácsadója a Világörökség helyszíneivel kapcsolatban) nemzetközi testületének állásfoglalását is a projekttel kapcsolatban.
Eszerint vissza kell állítani a part eredeti állapotát – ha nem függesztik fel a beruházást, és cserélik az egész koncepciót valami sokkal visszafogottabbra, veszélybe kerülhet a terület Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolása. | Minden napra jut egy újabb meglepő hír az állam Fertő tavi gigaberuházásával kapcsolatban: pénteken egy levél került nyilvánosságra, amelyben az UNESCO az építkezés azonnali felfüggesztését sürgeti.
A Greenpeace által nyilvánosságra hozott levelet az ENSZ világörökségi szervezetének (UNESCO) igazgatója, Mechtild Rössler írta az UNESCO magyarországi nagykövetének, Túróczy Lászlónak, és áll benne, hogy a projekt a tervezett méretben és formában sértené a „Fertő / Neusiedlersee kulturális táj” autentikusságát és integritását. A levél idézi az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – UNESCO tanácsadója a Világörökség helyszíneivel kapcsolatban) nemzetközi testületének állásfoglalását is a projekttel kapcsolatban.
Eszerint vissza kell állítani a part eredeti állapotát – ha nem függesztik fel a beruházást, és cserélik az egész koncepciót valami sokkal visszafogottabbra, veszélybe kerülhet a terület Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolása.
„Nagyra értékelnénk, ha a mellékelt ICOMOS szakmai véleményt megosztaná az illetékes hatóságokkal megfontolásra, és folyamatosan tájékoztatná a Világörökségi Központot arról, hogy milyen módon veszik figyelembe ezeket az ajánlásokat” – írta még Rössler.
A levél érdekessége, hogy az ICOMOS-nak van magyarországi leágazása is, amelyet némileg késve bár, de bevontak a Fertő tavi beruházás véleményezésébe. A szervezet hivatalos állásfoglalása a februári ICOMOS-híradóban olvasható, és jóval finomabb véleményt fogalmaz meg, mint ami most jött a nemzetközi irányból (mivel a magyar ICOMOS inkább csak épített örökség szempontjából nézte a beruházást, abból pedig nemigen van a parton).
A magyar ICOMOS-hoz közeli forrásunk szerint a mostani levének és állásfoglalásnak nincs is köze a hazai lábhoz, nem ők lobbiztak az UNESCO-nál határozottabb fellépésért, hanem valaki más – ilyen szereplőből elég sok lehet, ugyanis a beruházás felbőszített több szereplőt a helyi és országos civil szervezetektől (pl. Fertő tó barátai, Nagy Tavak Koalíció) kezdve a környezetvédőkön át a most lebontott cölöpházak tulajdonosaiig. A magyar ICOMOS-osok, akik csak a projekt néhány elemének nagyságrendi csökkentését javasolták, egyébként nem is tudtak róla, hogy készül egy keményebb hangú felszólítás az UNESCO-tól a nemzetközi részleg véleménye alapján.
A 32 milliárdos turisztikai beruházás sokak szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO kulturális örökséghez tartozó helyszínen, ezért a kezdetektől sokan ellenzik. A korábban elhanyagolt, retro hangulatú, ugyanakkor természetközeli helyszínre egyebek mellett nagy méretű luxushotelt, parti apartmanházakat, ökoparkot, sportpályákat húznának fel. Természetvédelmi szakmai közegben az az uralkodó vélemény, hogy amekkora terhelést egy ilyen komplexum jelentene a tónak és partjának, azt még akkor sem lehet ökoturizmusnak nevezni, ha egyébként minden látogató tudatosan viselkedik. Kétséges az is, hogy mennyire lehet fenntartható (úgy anyagilag mint környezetileg) a szikes tó Balaton-szerű hasznosítása. A Fertő jelenleg sokkal inkább változatos vízi élőhely, mint nagyüzemi strand- és szabadidős létesítmény, nem véletlenül: a nádassal benőtt, iszapos közeg nem éppen ideális strandolásra. Az eredeti állapot felszámolásáért ugyan most meglehetős természetpusztítás árán megpróbál mindent megtenni a beruházó, de hogy a kezdeti áramvonalasítás után is így maradjon a terület, ahhoz állandóan kotorni kéne az iszapot, ami észak (Ausztria) felől vándorol felénk a tóban.
A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben, tehát az első Fidesz-kormány alatt vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A Fideszt azóta már látványosan kevésbé érdekli, hogy mi az UNESCO véleménye a kormányzati beruházásokról, vagy hogy ezek mennyire fenyegetik az egyes világörökségi besorolásokat. ICOMOS-közeli forrásunktól hallottuk, hogy bár elvileg ez előírás lenne a tagországoknak, a magyar kormány valahogy mindig „megfeledkezik” arról, hogy a szervezetet tájékoztatni kellene a világörökségi területeken tervezett beruházásokról.
A Fertő tónál is ez történt, bár a mostani levélig nem tűnt úgy, hogy ez bárkit is különösebben érdekelne a másik oldalon. Örökségvédelmi körökben ugyanakkor úgy tartják, hogy a Budapesten zajló, szintén egyeztetés nélküli, és világörökségi szempontrendszert gyakran figyelmen kívül hagyó nagyberuházások (pl. a Budai Vár építkezései) miatt amúgy is érik, hogy kirakják a fővárost az UNESCO-ból – nemrég már be is jelentették, hogy veszélyeztetett helyszínek listájára teszik Budapestet. Magyarország és az UNESCO elmérgesedő viszonyához adhat még egy löketet, ha a Fertő tavi beruházásnál is lesöprik az ajánlásokat. Hogy egy ilyen fenyegetés mennyire hatná meg a magyar kormányt, az kétséges, ugyanis gyakorlati „haszna” nincs az UNESCO-tagságnak, hacsak az nem, hogy az útikönyvekben világörökségként vannak feltüntetve egyes hazai célpontok, ami jelent egyfajta presztízst, és vonzhatja a turistákat.
Megkérdeztük a Magyar Turisztikai Ügynökséget és a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, figyelembe veszik-e akár a magyar ICOMOS enyhébb korrekcióra irányuló, akár az UNESCO és a nemzetközi ICOMOS drasztikusabb ajánlásait.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válaszolt kérdéseinkre. Ebben azt írták, hogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület pontos és részletes tájékoztatást kapott a projektről, és a tervek pontos ismeretében kijelentette, hogy „a fejlesztési területen nem található megőrzendő épített világörökségi érték, a beruházás során világörökségi szempontból meghatározó, védendő építészeti érték nem sérül.” Mindezt az ICOMOS Híradó, a Magyar Nemzeti Bizottság hivatalos közleményei között is leírta a szervezet.
A válaszban arra is kitérnek, hogy a térség épített világörökségi értékei közé védett épületek, tájházak, múzeumok tartoznak, a vízitelepen lévő 70-es – ’90-es években létrejött könnyűszerkezetes nádfedeles építmények viszont nem. A Miniszterelnökség szerint a Fertő Part fejlesztés léptékében összhangban van a tó körül található hasonló funkciójú helyszínekkel. Két dologban tér el ezektől: a természetközeli zöldterület aránya kimagasló (70 százalék), illetve a természetvédelmi oktató-bemutató központ prioritást élvez a beruházás során – utóbbit a Ramsari Bizottság és az ICOMOS is kiemelt az egyeztetések alatt
„A projekt az összes hazai és nemzetközi jogszabály által előírt engedéllyel rendelkezik, így a fejlesztés felfüggesztése nem indokolt.”
A válaszban ugyanakkor a Miniszterelnökség nem reagált érdemben a nemzetközi ICOMOS aggályaira, sem arra, hogy csökkentik-e a beruházás volumenét, amit a jóval óvatosabb álláspontot képviselő magyar ICOMOS is javasolt. | https://telex.hu/belfold/2021/06/04/ferto-to-unesco-icomos-vilagorokseg-projekt-leallitasa | https://web.archive.org/web/20230323103806/https://telex.hu/belfold/2021/06/04/ferto-to-unesco-icomos-vilagorokseg-projekt-leallitasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-unesco-leallittatna-a-ferto-tavi-gigaberuhazast | Telex | hungarian-news | 2021-06-04 02:16:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Miniszterelnökség",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"jogalkotás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
52,278 | Hat, kizárólag fideszes vezetésű kerületnek adott útépítési támogatást a kormány | Kizárólag kormánypárti vezetésű kerületeknek adott útfelújítási támogatást a kormány, derül ki a Magyar Közlöny keddi számából. | 2021 június 09., 07:07
Kizárólag kormánypárti vezetésű kerületeknek adott útfelújítási támogatást a kormány, derül ki a Magyar Közlöny keddi számából.
A "koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése kapcsán szükséges, fővárossal összefüggő intézkedésekről" című kormányhatározatban több mint 8 milliárd forintot osztottak ki aszfaltozásra.
A támogatási lista így fest:
89 millió forint - X. kerület,
2,3 milliárd forint - XVI. kerület,
2,8 milliárd forint - XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata
579 millió forint - XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata
2,3 milliárd forint - XXI. Kerület Csepel Önkormányzata
500 millió forint - XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzata. | https://444.hu/2021/06/09/hat-kizarolag-fideszes-vezetesu-keruletnek-adott-utepitesi-tamogatast-a-kormany | https://web.archive.org/web/20230206233628/https://444.hu/2021/06/09/hat-kizarolag-fideszes-vezetesu-keruletnek-adott-utepitesi-tamogatast-a-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hat-kizarolag-fideszes-vezetesu-keruletnek-adott-utepitesi-tamogatast-a-kormany | 444 | hungarian-news | 2021-06-09 00:00:00 | [] | [
"Fidesz"
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"útépítés",
"önkormányzat",
"covid-19",
"jogalkotás"
] | [] |
52,279 | 100%-os haszonkulccsal szállították a Covid-teszteket a kórházaknak | A Steriflow Kft.-ről eddig is lehetett tudni, hogy közel áll az állami megrendelőkhöz, de ez az eredmény magáért beszél. | 2021.06.05. 06:30
A Steriflow Kft.-ről eddig is lehetett tudni, hogy közel áll az állami megrendelőkhöz, de ez az eredmény magáért beszél.
Radar360: Lépéskényszerben az uniós vezetők, Orbán Viktor különösen
2024.01.08. 07:061 perc | https://hvg.hu/360/202122_steriflow_covidteszt_duplaaron | https://web.archive.org/web/20210605080105/https://hvg.hu/360/202122_steriflow_covidteszt_duplaaron | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/100-os-haszonkulccsal-szallitottak-a-covid-teszteket-a-korhazaknak | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-05 08:30:00 | [
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ)",
"Steriflow Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,280 | 848 milliós profitot termelt a Fidesz pártalapítványa, 8 milliós pluszban a szocialistáké | A legtöbb állami támogatást, mintegy 1,5 milliárdot a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kapta 2020-ban. A Fideszé mellett megnéztük a KDNP, az MSZP és a DK alapítványának tavalyi beszámolóját is. | Jelentős, csaknem 900 millió forintos pozitív szaldóval zárta a tavalyi évet a Fidesz pártalapítványa – derült ki a Hivatalos Értesítőben megjelent 2020-as beszámolóból. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány a 848 milliós adózott eredményét félretette, az összeg a saját tőkéjét növeli. A jelentős megtakarítást a pártalapítvány szintén nagy összegű bevétele tette lehetővé, hiszen 1,468 milliárd állami támogatást kapott, ez pedig az összes bevétele 93 százalékát tette ki.
A beszámoló szerint 2020-ban a bevétele kevesebb mint felét, 723 millió forintot költötte el az alapítvány. Ennek mintegy harmada (34,5 százalék) ment el a működésre és az összeg több mint felét tudták az alapítvány céljai szerinti tevékenységre fordítani. Utóbbi 371 millió forintból jutott hazai és határon túli alapítványok, szervezetek, egyesületek, valamint rendezvények, folyóiratok, könykiadás támogatására is. Tavaly elindult a felnőttképzési intézményként nyilvántartásba vett alapítvány közéleti kommunikációs képzése is, miközben folytatódott a gyakornoki programjuk is.
A 2020-as beszámolóban még nem látszik, mert csak 2021 végéig történik meg a kifizetés, de a HVG derítette ki, hogy jelentős ráfordítással külföldi terjeszkedésbe kezdett Brüsszelben a Fidesz pártalapítványa. Egy patinás, százéves ház egy teljes emeletéhez jutottak hozzá az unió főterének is nevezett Schuman téren. Az Európai Bizottság központi épületére, a Berlaymont-ra néző, összesen 506 négyzetméternyi irodaterületet 2,274 millió euróért, vagyis több mint 800 millió forintért szerezte meg az Alapítvány, de nem szokványos módon: nem az ingatlant vette meg, hanem azt a belga vállalkozást, amely abban tulajdonos volt.
A 2020-as beszámoló is említi az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az alapítvány 2018–2019. évi gazdálkodását érintő ellenőrzését, melyet időközben az ÁSZ le is zárt, és megállapította: a vizsgált időszakban a Polgári Magyarországért Alapítvány törvényesen gazdálkodott. A hvg.hu is írt róla, hogy a Fidesz pártalapítványa nemrég, áprilisban választott új elnököt: Kavecsánszki Ádám, az alapítvány 28 éves eddigi főigazgatója lett a januárban lemondott – május végén püspökké szentelt – Balog Zoltán utóda.
Benyújtotta mérlegét a kisebbik kormánypárt, a KDNP pártalapítványa is. A Barankovics István Alapítvány már csak tizedannyi, 149,7 milliós állami támogatást könyvelhetett el. Ebből működésre 20,6 milliót költöttek, további 47,5 millió jutott az alapítvány céljainak megvalósítására. Utóbbin belül a beszámoló szerint több “kereszténydemokrata szellemiségű” rendezvényt, kiadványt támogattak 5,6 millió forint értékben, továbbá az országos szervezet támogatására fordítottak 16,1 milliót, de jutott például 11 millió honlapfejlesztésre is. Az alapítvány mérlege a 2020-as évben 87 millió forintos pluszt mutatott.
A kormánypártokéhoz hasonlóan – a 2019-es 7 milliós mínusz után – pluszban tudta zárni a tavalyi évet az MSZP pártalapítványa. A Táncsics Mihály Alapítvány 2020-as beszámolójából kiderül, hogy 359,3 milliós költségvetési támogatást kapott, amit egy magánszemélytől kapott csekély, 24 ezer forintos támogatás egészített ki, az év zárása után az eredménye pedig végül minimális, 8 milliós megtakarítás volt. Az összesen 351 milliós kiadási oldalon olyan tételek szerepelnek a mérlegben, mint a 24,5 milliós munkabér-költség, illetve a vezető tisztségviselő (kuratóriumi elnök) részére kifizetett 10,8 milliós tiszteletdíj – utóbbihoz hasonló tételt sem a Fidesz, sem pedig a KDNP pártalapítványa nem tüntetett fel, ott a vezetők nem kaptak tiszteletdíjat.
A Táncsics Mihály Alapítványnak a szervezet céljainak megvalósítása 2020-ban összesen 321 millió forintjába került, ebből közvetlen támogatásokra 64,5 milliót költöttek. Utóbbi tételek között van például a párt Villányi úti konferenciaközpontjának 25 milliós támogatása, továbbá az MSZP-s tulajdonosi körben lévő Szociális Demokráciáért Intézet nevű társadalomkutató központot működtető cég támogatása 36 millióval, de szakszervezeti, érdekképviseleti szervezetek megsegítésére is jutott pénz. A beszámoló szerint az alapítvány az “eszmeiségével összhangban levő programok, képzések, rendezvények megvalósításához, kiadványok megjelentetéséhez” is hozzájárult.
Közzétette 2020-as beszámolóját a Demokratikus Koalíció (DK) pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány is. Eszerint tavaly 194,5 millió forint állami támogatáshoz jutottak, amit egy jelentősebb összegű, 500 ezer forintot meghaladó, magánszemélytől érkezett támogatás is kiegészített: Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter 525,6 ezer forintot fizetett be. A DK pártalapítványa mintegy 58,6 milliós pozitív szaldóval zárta az évet, miközben 139,9 millió forintot költött. Ebből dologi kiadásokra 101,4 millió forint, személyi jellegű kifizetésekre pedig 38,9 millió forint ment el. | https://hvg.hu/itthon/20210604_848_millios_pluszban_a_Fidesz_partalapitvanya_8_milliosban_a_szocialistake | https://web.archive.org/web/20210604133234/https://hvg.hu/itthon/20210604_848_millios_pluszban_a_Fidesz_partalapitvanya_8_milliosban_a_szocialistake | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/848-millios-profitot-termelt-a-fidesz-partalapitvanya-8-millios-pluszban-a-szocialistake | HVG | hungarian-news | 2021-06-04 13:00:00 | [] | [
"Barankovics István Alapítvány",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Fidesz",
"KDNP",
"MSZP",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Táncsics Mihály Alapítvány",
"Új Köztársaságért Alapítvány"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás"
] | [] |
52,281 | Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének | Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára. | Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára. | https://m.hvg.hu/360/202122__tenyleges_tulajdonosok__anyilvanossag_igenye__alibizes__sotet_oldal | https://web.archive.org/web/20210618095702/https://m.hvg.hu/360/202122__tenyleges_tulajdonosok__anyilvanossag_igenye__alibizes__sotet_oldal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magantokealapok-moge-bujnak-az-oligarchak-meg-brusszel-elol-is-elrejtoznenek | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-08 07:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Balatontourist Camping Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"offshore",
"átláthatóság",
"tőzsde",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
52,282 | Orbán pilótát váltott: Szalay-Bobrovniczky vehet cseh vadászgépgyárat | A magyar tőkések az Orbán-kormány jóvoltából eljutottak oda, hogy immár a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot. Ez Orbán Viktor állítása. A valóság egy cseh fegyverüzletből olvasható ki: a kormány eredetileg kiszemelt „tőkése” nem volt hitelképes, le kellett cserélni. Profit pedig csak akkor lesz, ha a magyar állam repülőt vesz a kiszemelt gyártól. | 2021.05.31. 04:30
2021.05.31. 07:16
A magyar tőkések az Orbán-kormány jóvoltából eljutottak oda, hogy immár a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot. Ez Orbán Viktor állítása. A valóság egy cseh fegyverüzletből olvasható ki: a kormány eredetileg kiszemelt „tőkése” nem volt hitelképes, le kellett cserélni. Profit pedig csak akkor lesz, ha a magyar állam repülőt vesz a kiszemelt gyártól. | https://hvg.hu/360/20210531_Orban_pilotat_valtott_SzalayBobrovniczky_vehet_cseh_vadaszgepgyarat | https://web.archive.org/web/20221011104036/https://hvg.hu/360/20210531_Orban_pilotat_valtott_SzalayBobrovniczky_vehet_cseh_vadaszgepgyarat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-pilotat-valtott-szalay-bobrovniczky-vehet-cseh-vadaszgepgyarat | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-31 06:30:00 | [
"Habony Árpád",
"Jiří Podpěra",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szentkirályi Alexandra",
"Tombor András",
"Világi Oszkár"
] | [
"Aero Vodochody",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MÁV",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Omnipol",
"Penta Investmens",
"Slovnaft",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Transmashholding Hungary Kft.",
"Transzmasholding"
] | [
"Afrika",
"Ázsia",
"Brazília",
"Csehország",
"Dél-Amerika",
"Egyiptom",
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország",
"Szenegál",
"Szlovákia",
"Vietnam"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"diplomácia",
"vasút",
"repülőtér / légügy",
"tőzsde",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"jármű / gépgyártás",
"koncesszió",
"hitelezés",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
52,283 | A kormányszóvivő férjének bejött az orosz-magyar vonatbiznisz | Jelentős magyar állami hátszéllel sikerült beindítani az orosz Transzmasholding és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös egyiptomi vasútikocsi-üzletét. Továbbra sem látszik, a kormányszóvivő férje mit tesz hozzá az üzlethez azon kívül, hogy jóban van a magyar kormánnyal. A biznisz már 2020-ban összehozott 8 milliárd forint nyereséget, szóval biztos képes lesz kitermelni a belé tett kölcsönöket és kedvezményeket. | 7,9 milliárd adózott nyereséget ért el 2020-ban a Transmashholding Hungary (TMH) Kft. – derül ki a cég beszámolójából. A vállalat tulajdonosa felerészben az orosz Transzmas-csoport (illetve annak Svájcban bejegyzett tagja, a TMH International AG), felerészben a Magyar Vagon Zrt. Utóbbi egyedüli tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. A Transzmas-csoport a magyarországi olvasóknak a 3-as metróról lehet ismerős, ugyanis a csoport egyik tagja, a Metrovagonmas szállította a vonalra az új/felújított kocsikat.
A tulajdonosok önmérsékletet tanúsítottak, a busás profitból egy forintot sem vettek ki, az egészet eredménytartalékba helyezték.
Igaz, a cég a nagy nyereség ellenére nem áll olyan fényesen. Van – vagy legalábbis a mérleg készítésekor, év végén volt – 68,7 milliárd forint kötelezettsége (ebből 47 milliárd vevőtől kapott előleg, 19 milliárd beszállítók felé fennálló kötelezettség), ami ráadásul meghaladta a forgóeszközök 65,4 milliárdos összegét. A forgóeszközök jelentős része egyébként készletekben és követelésekben volt. Magyarán
rossz esetben a cég nem lett volna képes fedezni a kötelezettségeit
– a beszámoló szerint a tulajdonosok tudatában vannak a helyzetnek, és „írásban biztosították a társaságot arról, hogy
a további működés fenntartásához szükséges pénzügyi erőforrásokat biztosítani fogják legalább az elkövetkező 12 hónapban.
A társaság jövőbeni finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásai a tulajdonosoknak rendelkezésre állnak”. Minden bizonnyal, a Transzmas-csoport a világ egyik legnagyobb közlekedési holdingja, pár tízmilliárd forint a könyveiben kerekítési hiba.
De minek van ott Szalay-Bobrovniczky Kristóf?
A források és a kötelezettségek méretéből és arányából is sejthető módon a TMH Kft. egy nagy üzlet kellős közepén van: a Transzmas-csoport tagjaként összesen 1300 vasúti kocsit szállít le Egyiptomnak. Az üzlet a cégnek 58 milliárd forint árbevételt hozott 2020-ban. A biznisz értéke összesen egymilliárd euró, a fedezetet a magyar és az orosz exportfinanszírozási bankok együtt biztosítják az egyiptomi félnek.
Magyarán a magyar és az orosz eximbankok adnak hitelt Egyiptomnak, amiből az vasúti kocsikat vesz egy orosz-magyar vegyesvállalkozástól, amiből annak már az első évben keletkezett 8 milliárd forint nyeresége. Az orosz magyar-vegyesvállalkozás magyar részről a kormányszóvivő férjét jelenti.
Az Egyiptomba szállított vasúti kocsikat részben a Dunakeszi Járműjavítóban szerelik össze. A Járműjavító 90 százalékos tulajdonrészét a magyar állam (a MÁV és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) 2020 tavaszán adta el a TMH Hungary Invest Zrt-nek. Ennek tulajdonosi köre megegyezik a TMH Kft.-ével: fele Szalay-Bobrovniczky Magyar Vagonjáé, fele a Transzmasé.
A korabeli bejelentés szerint a TMH Invest 12,5 milliárd forintot fizetett a Járműjavítóért, 2,7 milliárdot az üzletrészekért, 8,7 milliárdot a kapcsolódó ingatlanokért. A bevásárlást a cég a beszámoló tanúsága szerint hitelből finanszírozta. A mérlegében 6,5 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsönt, illetve 8 milliárd forint „kapcsolt vállalkozással szembeni” kötelezettséget tüntet fel.
Mivel testvércégének, a TMH Kft-nek van 8 milliárd forint tartósan adott kölcsöne „egyéb részesedési viszonyban álló” vállalkozásban,
a jelek szerint a Járműjavító megvásárlását részben az egyiptomi bizniszt bonyolító testvércég, vagyis tulajdonképpen maga az egyiptomi biznisz finanszírozta, finanszírozza.
A TMH Invest beszámolójában még az olvasható, hogy „hosszú lejáratra kapott kölcsönei között a MÁV Zrt-től vásárolt ingatlanok második vételárrészlete szerepel, melynek fizetési határideje 2022.02.28.” Ez arra utal, hogy
a MÁV (a magyar állam) nagyrészt részletfizetésre adta oda a Járműjavító-ingatlanokat.
Mindezt összeolvasva az a kép tárul fel, hogy a magyar eximbank az egyiptomi hitellel finanszírozza az egész bizniszt, a magyar állam rendkívül kedvezményes feltételekkel odaadta a Dunakeszi Járműjavítót a Transzmasnak. És Szalay-Bobrovniczky Magyar Vagonjának, amiről nem látszik, mit tesz hozzá ehhez az üzlethez azon kívül, hogy a magyar kormányhoz remekül bekötött Szalay-Bobrovniczky cége.
A vonatok után jöhetnek a repülők, a metró után a HÉV
Apropó, a HVG értesülései szerint Szalay-Bobrovniczky, illetve az általa gründolt Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. veheti meg a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárat. A gyár egy ideje új tulajdonost keres. A tőkeerős Penta csoport megelégelte a veszteségeket, és a repülőgépgyártással és -fejlesztéssel foglalkozó cégre végül talált is vevőt. Az elképzelés az volt, hogy a cseh fegyvergyáros Richard Hava cége, az Omnipol összeáll Tombor Andrással, akit Habony Árpád köréhez szoktak sorolni, és aki az alapítója volt az Orbán-kormány kedvenc elitképzőjének, a Mathias Corvinus Collegiumnak. Csakhogy a magyar üzletember nem tudta szállítani az üzlethez elegendő összeget.
Tombor helyett új partner után kellett nézni. A HVG információi szerint az üzlet így jutott a Habony-kör egy másik szereplőjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak. | https://hvg.hu/gazdasag/20210604_oroszmagyar_vonatbiznisz_transzmasholding_beszamolok | https://web.archive.org/web/20220917023619/https://hvg.hu/gazdasag/20210604_oroszmagyar_vonatbiznisz_transzmasholding_beszamolok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyszovivo-ferjenek-bejott-az-orosz-magyar-vonatbiznisz | HVG | hungarian-news | 2021-06-04 18:00:00 | [
"Habony Árpád",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szentkirályi Alexandra",
"Tombor András"
] | [
"Aero Vodochody",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MÁV",
"Metrowagonmas",
"TMH Hungary Invest Zrt.",
"Transmashholding Hungary Kft.",
"Transzmasholding"
] | [
"Afrika",
"Csehország",
"Egyiptom",
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"támogatás",
"diplomácia",
"közlekedés",
"vasút",
"repülőtér / légügy",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
52,284 | Felújítja a Bálnát az MTÜ | A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. vagyonkezelésében álló Bálna Budapest Kulturális és Kereskedelmi Központ felújítását a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. végezheti, nettó 2 milliárd 586 millió forintért. | A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyertesnek a héjszerkezetnél vissza kell bontania a szorítóprofilokat és körtányérokat, majd azok és környezetük megtisztítása után kell visszaépíteni az elemeket. Ezt követően 13 784 méter hosszban speciális kent szigeteléssel kell ellátni a profilokat. Másik feladat az épület díszkivilágításának kiépítése. A Bálna a héjszerkezethez kapcsolódóan 1061 darab RGB LED lámpát kap, míg a régi közraktár épületeknél 184 lámpa és 249 méter LED vonalvilágító adja a diszkivilágítást. A felújítás keretében - egyebek mellett - a III./B jelű épületben lesz új vizesblokk és megújul a kiállító- és a rendezvény terem is.
A nyertessel május 26-án kötött szerződést az MTÜ. Indult még a tenderen az EB Hungary Invest Kft. és az Aktuál Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft. is. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/felujitja-a-balnat-az-mtu.730561.html | https://web.archive.org/web/20230527070908/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/felujitja-a-balnat-az-mtu.730561.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felujitja-a-balnat-az-mtu | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-06-07 15:51:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"CET (Bálna)"
] |
52,285 | Bűncselekmény gyanújának hiányában nem nyomoz a NAV a felcsúti tao-támogatások ügyében | "A költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt, dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő által ismeretlen tettes ellen tett feljelentést - mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik - elutasítom" - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal frissen kézbesített határozatában. Vadai lapunk 2021. március 10-én megjelent, "A felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények között jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz" című cikke nyomán intézett írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek, amit ő feljelentésként értelmezett, és amit most a NAV elutasított. | "A költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt, dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő által ismeretlen tettes ellen tett feljelentést - mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik - elutasítom" - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal frissen kézbesített határozatában. Vadai lapunk 2021. március 10-én megjelent, "A felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények között jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz" című cikke nyomán intézett írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek, amit ő feljelentésként értelmezett, és amit most a NAV elutasított.
Cikkünkben azt az esetet írtuk meg, hogy az MLSZ 2020 márciusában utólag hagyta jóvá Orbán Viktor fociakadémiájának, hogy a 2017-19 évben benyújtott tao-programjára további 3,28 milliárd forint tao-támogatást használhasson fel.
A NAV birtokunkba került határozatában külön kiemelte, hogy "a feljelentő" - mármint a Polt Pétert írásban kérdező Vadai Ágnes - a "feljelentéséhez" - írásbeli kérdéséhez - "iratokat, adatokat nem bocsátott a nyomozó hatóság rendelkezésére, csupán a 444.hu weboldalon megjelent cikk alapján kérte az ügy kivizsgálását".
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság, Központi Nyomozó Főosztálya azonban nem volt rest, a határozat szerint "nyilvánosan elérhető adatbázisokból" adatokat szerzett be, ezek alapján pedig megállapította, hogy az MLSZ lefolytatta az eljárást, amit cikkünk szerint is lefolytatott. A határozatban még egy oldal terjedelemben ismertetik a cikkünkben is megfogalmazott állításokat, melyek alapján arra jutottak, hogy azok alapján nem történt költségvetési csalás. Vadai kérdése amúgy arra vonatkozott, hogy törvénysértés történt-e, ő nem fogalmazott meg konkrét tényállást, mivel nem is tett feljelentést. | https://444.hu/2021/06/09/buncselekmeny-gyanujanak-hianyaban-nem-nyomoz-a-nav-a-felcsuti-tao-tamogatasok-ugyeben | https://web.archive.org/web/20221209161834/https://444.hu/2021/06/09/buncselekmeny-gyanujanak-hianyaban-nem-nyomoz-a-nav-a-felcsuti-tao-tamogatasok-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buncselekmeny-gyanujanak-hianyaban-nem-nyomoz-a-nav-a-felcsuti-tao-tamogatasok-ugyeben | 444 | hungarian-news | 2021-06-09 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"sport",
"adó",
"nav-vizsgálat"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,286 | Lázár Jánosék kastélyos cégének nem ártott a koronavírus: tavaly könyvelte eddigi legnagyobb bevételét | Noha a koronavírus okozta válság elsősorban a vendéglátó és idegenforgalmi szektorra mért súlyos csapást tavaly, akadtak olyan vállalkozások, amelyek a korlátozások ellenére még növelni is tudták bevételeiket. Eddigi legjobb üzleti évét produkálta például az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített vadászkastélyt birtokolja. | Noha a koronavírus okozta válság elsősorban a vendéglátó és idegenforgalmi szektorra mért súlyos csapást tavaly, akadtak olyan vállalkozások, amelyek a korlátozások ellenére még növelni is tudták bevételeiket. Eddigi legjobb üzleti évét produkálta például az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített vadászkastélyt birtokolja. Arról a luxusingatlanról van szó, amit a volt kancelláriaminiszter és családja földjei vesznek körbe.
A főtevékenységként ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese Zrt. frissen megjelent pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy a társaság csaknem 80 millió forint bevételt ért el 2020-ban, az összeg felét, vagyis közel 40 millió forintot pedig nyereségként könyvelt el. Ez 20 millió forintos bevételnövekedés az egy évvel korábbihoz képest. A profitot a tulajdonosok – köztük a csaknem 23 százalékos résztulajdonos fideszes képviselő – nem vették ki a cégből, hanem eredménytartalékba helyezték.
Az ügyben megkerestük Lázár Jánost, főként arról érdeklődve, minek köszönhető, hogy a koronavírus miatti korlátozások ellenére ez volt a cég eddigi legjobb éve. A volt miniszter sajtósa erre azt írta:
A járványügyi intézkedések kevésbé érintették az ingatlanok bérbeadását, ezzel együtt szeretném kiemelni, hogy a Grosswiese Zrt. minden járványügyi korlátozásnak, jogszabálynak maradéktalanul eleget tett.
Hozzátette, hogy a Grosswiese Zrt. mint vagyonkezelő cég az ingatlan bérbeadása mellett egyéb gazdasági és pénzügyi tevékenységet is végez, más cégben is rendelkezik érdekeltséggel, amelyekből bevétele származik. Azt ugyanakkor nem tudni, melyik másik vállalkozásban érdekelt a társaság, ez ugyanis sem a cégadatbázisból, sem a Grosswiese Zrt. pénzügyi beszámolójából nem derül ki, és Lázárék sem árulták el.
Az viszont kiderült, hogy a vendégház kibérlése egy napra 500 ezer forintba kerül – nem számítva a fizetendő általános forgalmi adót. De azt továbbra sem bérelheti ki akárki. A politikus tájékoztatása szerint az ingatlan bérbeadása zárt körben zajlik, például vadászati turizmust szervező cégeken és vadásztársaságokon keresztül.
A vadászkastélyt birtokló cég tulajdonosi szerkezete meglehetősen homályos. A legutóbbi vagyonnyilatkozatában Lázár János azt írta, hogy a társaságot 22,92 százalékban birtokolja. Ugyanakkor az Opten céginformációs szolgálat tavaly aktualizált adatai szerint Kulik Jenő ügyvéd főrészvényesként több mint 99 százalékos tulajdonos. A két adat kizárja egymást. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/08/lazar-janos-fidesz-vadaszkastely-batida-grosswiese-zrt-nagyreti-vendeghaz/ | https://web.archive.org/web/20220404113538/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/08/lazar-janos-fidesz-vadaszkastely-batida-grosswiese-zrt-nagyreti-vendeghaz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janosek-kastelyos-cegenek-nem-artott-a-koronavirus-tavaly-konyvelte-eddigi-legnagyobb-bevetelet | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-08 00:00:00 | [
"Kulik Jenő Ervin",
"Lázár János"
] | [
"Grosswiese Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"vadászat",
"klientúra"
] | [] |
52,287 | Felépült a sivatag szélén egy magyar gyár, de Budapest kiszállt a keleti nyitás büszkeségéből | Szijjártó Péter az Afrikából induló migráció megfékezését a magyar gazdasági jelenlét növelésével orvosolná. A külügyminiszter járt abban az egyiptomi infúziógyárban is, amely az egyik legnagyobb magyar munkahelyteremtő projekt volt a térségben, de végül befuccsolt. | Magyarország afrikai gazdasági befektetéseinek növelését ígérte nemrég Szijjártó Péter az Európai Unió külügyminisztereinek jelenlétében tartott konferencián. A magyar diplomácia vezetője szerint azért van szükség a magyar jelenlét erősítésére, mert így a kontinens legsúlyosabb problémákkal küzdő térségében, a Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben is javítható a migráció és a terrorizmus elleni fellépés hatékonysága.
Szijjártó nem először érvel az Orbán-kormány külpolitikájában alaptételként kezelt migrációval az afrikai beruházások mellett. Az év elején két új fejlesztést is hasonlóan tálalt a sajtónak. Ugandában magyar költségvetési milliárdokból adtak át egy víztisztító berendezést és egy biometrikus adatokat feldolgozó központot, amiről a külügyminiszter azt mondta:
A mi álláspontunk egyértelmű: a migrációt csak úgy lehet megállítani, hogy a segítséget visszük oda, ahol a baj van, és így előzzük meg azt, hogy emberek milliói keljenek útra.
Csakhogy ott, ahol megrendül az állam stabilitása, és tényleg „baj van”, a befektetők számára is összehasonlíthatatlanul nagyobb a kockázat. Azokban a régiókban, ahol ingoványos a politikai helyzet, sokszor a befektetett pénzek, sőt akár az emberéletek is veszélybe kerülhetnek. A magyarországi vállalkozások az ilyen területeken nem is siettek belevágni komolyabb beruházásokba.
Azt, hogy az afrikai munkahelyteremtés nem olyan egyszerű, mint ahogy Szijjártó sugallja, annak az egyiptomi magyar gyárnak a sorsa is bizonyítja, amit évekig sikerprojektként mutattak be a magyar politikusok, aztán kifarolt belőle a külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Eximbank. A gyár, amely néhány száz ember számára biztos megélhetést nyújthatott volna, nem valamelyik háborús övezetben, hanem a kontinens egyik legprosperálóbb országában, Egyiptomban épült fel. Aztán jött az arab tavasz, több kormányváltás, és ez elég volt ahhoz, hogy a magyar külpiaci terjeszkedés támogatására hivatott pénzintézet kockázatosnak ítélje meg a cég jövőjét. A bank kivette a pénzét, a vegyesvállalat tevékenysége pedig még az előtt, hogy igazán beindulhatott volna, ellehetetlenült.
A DispoAmecor Arab Hungarian Medical Equipment Co. névre keresztelt egészségügyi szerelékgyártó vegyesvállalat Kairó közelében, a több mint félmillió lakosú Al Ashir min Ramadánban alakította ki központját. A debreceni Dispomedicor 60 százalék tulajdonrésszel rendelkezett a vállalkozásban, az egyiptomi félnek 40 százaléka volt. A cég egyszer használatos infúziós készülékeket szállított volna az egyiptomi piacra, de terveikben az is szerepelt, hogy Szaúd-Arábiába és Európába is exportálnak majd.
2009-ben az alapkőletételre Bajnai Gordon miniszterelnök utazott a sivatagi városba, majd a 2010-es kormányváltás után a Fidesz-kormány is felkarolta a beruházást. 2011-ben Orbán Viktor vágta át a nemzetiszínű szalagot az első épületátadón. Igaz, az egyiptomi látogatás inkább politikai szempontból lett mérföldkő. Orbán az elnökkel, Hoszni Mubarakkal folytatott megbeszélése után azt nyilatkozta, a közép-európaiak jobban megtalálják a hangot Egyiptomban az arabokkal, mint a nagy államok képviselői. Egy nappal később azonban kitörtek a zavargások, és kiderült, hogy ő volt az utolsó európai vendég, akit Mubarak az elmozdítása előtti órákban elnökként fogadhatott. Azon a héten több százan haltak meg országszerte az összecsapásokban.
Magyar politikus legközelebb két év múlva járt az üzemben. Szijjártó Péter akkor már kevésbé feszült helyzetben, egyiptomi miniszterek és bankárok előtt tarthatott beszédet. A miniszter a magyar kormány új stratégiája, a keleti nyitás egyik bizonyítékának nevezte a gyáralapítást, leszögezte, hogy mindkét kormány támogatja a beruházást, és Orbán látogatását felidézve sem fukarkodott a nagy szavakkal.
Az esemény új fejezetet nyitott a magyar-egyiptomi üzleti és befektetési kapcsolatokban
– mondta 2013 nyarán a gyárban tartott ünnepségen. A projektet később a magyar kormány közel-keleti kapcsolatépítésében is referenciaként emlegették.
Semjén Zsolt a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói képviseleti irodájának 2014-es átadóján szintén a keleti nyitás sikeréról beszélt. A miniszterelnök-helyettes szerint a DispoAmecor létrehozása megmutatta, hogy a két ország közösen milyen eredményeket tud elérni.
Miközben a politikusok dicsekedtek, a munkálatok nem úgy mentek, ahogy megálmodták. A gyár építése, majd a robotizált gyártósor leszállítása és összeszerelése az egyiptomi forradalom miatt több mint egy évet csúszott, és jelentősen megnövekedtek a költségek is. A vállalat felélte azt az egymillió eurót is, amit a gyártás megindítására, forgóeszközökre szántak a költségvetésben.
Nagy Antal, a cég magyar vezetője a 24.hu-nak azt mondta, az egyiptomi kormányváltások nyomán a mindenkori hatóság elvárásai folyamatosan és meglehetősen önkényesen változtak. Hatalmas extra kiadási tételt jelentett például a steril munkaterület biztosításához szükséges klímatechnikai berendezés külső elemének többszöri áthelyezése. Az egyik műszaki ellenőr az épület tetején lévő teherautónyi berendezés egyik oldalról a másik oldalra költöztetéséhez kötötte az engedélyek kiadását. Ám mire a munkálatok befejeződtek, a forradalom elsöpörte a kormányt, jó időre leálltak a hivatalok is. Az új ellenőr pedig később arra kötelezte a céget, hogy rakják vissza a légszűrőt az eredeti helyére.
Bár az elhúzódó hatósági eljárások ellenére sikerült megindítani a termelést, az Eximbank 2016-ban hátat fordított a projektnek, és bejelentette, hogy lehívja a beruházásra adott bankgaranciát.
A finanszírozási megállapodásban az Eximbank szerepe az volt, hogy biztosítsa a magyar orvosieszköz-gyártó technológia exportját. A külügy fennhatósága alá tartozó pénzintézet 5,5 millió eurós forrást biztosított a projekthez, ehhez azonban százszázalékos bankgaranciát kért az egyiptomi féltől.
Az egyiptomiak igyekeztek megmenteni a közös projektet. Az állami befektetési bank egyik vezetője Budapestre repült, hogy meggyőzze az azóta elhunyt Urbán Zoltán igazgatót, hogy ne hagyja cserben a vegyesvállalatot. Mohamed Ibrahim Abdelhadi azt javasolta, hogy üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz, alakítsák át a finanszírozást. A találkozó azonban zátonyra futott, az Eximbank folytatta a bankgarancia lehívását, és miután a közös pénzügyi háttér megszűnt, a cég sorsa is megpecsételődött. A 24.hu megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy megtudjuk, a kormányzat miért engedte el a projektet, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Érdemes megjegyezni, hogy nem ez volt az egyetlen probléma a keleti, majd a déli nyitás programjában. 2018-ban kiderült, hogy az évek óta hirdetett stratégia ellenére a magyar gazdasági kapcsolatok nemhogy számottevően erősödtek volna, hanem sok relációban visszaestek a korábbiakhoz képest.
Az egyiptomi fiaskóban a gyáralapítást levezénylő patinás debreceni cég is kivérzett. A Dispomedicor Zrt.-vel a 24.hu már több cikkben is foglalkozott, miután meglehetősen egyedi helyzetbe került a koronavírus-járvány alatt: | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/08/keleti-nyitas-egyiptom-gyar-dispomedicor-szijjarto-peter/ | https://web.archive.org/web/20221025231155/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/08/keleti-nyitas-egyiptom-gyar-dispomedicor-szijjarto-peter/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felepult-a-sivatag-szelen-egy-magyar-gyar-de-budapest-kiszallt-a-keleti-nyitas-buszkesegebol | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-08 00:00:00 | [
"Bajnai Gordon",
"Mohamed Ibrahim Abdelhadi",
"Nagy Antal",
"Orbán Viktor",
"Semjén Zsolt",
"Szijjártó Péter",
"Urbán Zoltán"
] | [
"DispoAmecor Arab Hungarian Medical Equipment Co.",
"Dispomedicor Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [] | [
"egészségügy",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,288 | A jegybankot 54 milliárdért felújító cég tulajdonosától vett Duna-parti luxuslakást Matolcsy menye | Matolcsy Ádám után a felesége, Matolcsy Tímea is üzleti babérokra tör: megvásárolt egy ingatlanos céget és vele egy luxuslakást annak a Somlai Bálintnak az érdekeltségétől, akinek másik vállalkozása 54 milliárd forintért újítja fel a Matolcsy György által elnökölt Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épületét. A XIII. kerületi panorámás ingatlanban korábban éppen Matolcsy Ádám és felesége lakott. | Matolcsy Tímea, a jegybankelnök Matolcsy György menye decemberben megvásárolta a saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó, mindössze bő két hónapja létező Somlai-Révész Property Kft.-t. Rögtön át is nevezte MT Beauty Kft.-re, a tevékenységei közé pedig több szépészeti kört is felvett, ami nem csoda: Matolcsy Ádám felesége az interneten fellelhető adatok szerint szempilla mesterstylistként és kozmetikusként aktív.
Az eladó Somlai Bálint Fülöp cége, a Somlai Invest Zrt. volt. Somlai egy másik érdekeltsége nemrég óriási megrendelést nyert el a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banktól: 54 milliárd forintért újítja fel az MNB Szabadság téri épületét. A megbízást a Raw Development Kft. kapta, a cég annak a Somlai Investnek a közvetlen tulajdona, amelytől Matolcsy Tímea az ingatlanos céget vette. Matolcsy Tímea azonban decemberben nemcsak egy kft.-t, hanem értékes ingatlanvagyont szerzett meg a 31 éves Somlai Bálinttól: a tavaly augusztusban bejegyzett vállalkozásban az üzletember bő egy hónappal az alapítás után a minimális, 3 millió forintos tőkét – két ingatlan és a bennük található ingóságok apportjával – 167 millió forintra emelte, majd két hónap múltán ezekkel együtt adta el a céget Matolcsy Tímeának.
Az említett két ingatlan a XIII. kerületben található Riverloft apartmanház egyik legnagyobb alapterületű, kétszintes, 231 négyzetméteres tetőtéri lakása, illetve a mélygarázsban található dupla parkoló. Mivel az Ingatlan.com-on egy a közelben található 125 négyzetméteres, ugyancsak tetőtéri lakást 250 millió forintért kínálnak parkolóhely nélkül, Somlai Bálintnál arról érdeklődtünk, van-e annak valamilyen különleges oka, hogy a helyi viszonyokhoz képest alacsonynak tűnő áron számították be a cég tőkéjébe az ingatlanokat. Az üzletember válasza szerint az ingatlant a nyilvántartott könyv szerinti értékén apportálták, „ahogy ez szabályos és szokványos”, de e fölötti áron értékesítette a céget, amiben egyébként nincs más tevékenység, csak az ingatlan.
Matolcsy Tímeát szintén megkerestük. A vételárral kapcsolatos kérdésünkre ugyan nem válaszolt, de azt elárulta, hogy a megvásárolt cég,
az MT Beauty Kft. szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni. Az ingatlant bérlővel együtt vásároltam, nem a családommal használjuk. Béreltük ezt a lakást évekkel ezelőtt, de körülbelül 3 éve elköltöztünk onnan.
Arról a lakásról van szó, amelyet a Népszabadság 2016. nyári értesülései szerint Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia, Matolcsy Tímea férje használt egy bőkezű nagybácsi jóvoltából. A nagylelkű rokon a Matolcsy György unokatestvéreként, illetve az állami milliárdokat használó, majd bedőlő Növekedési Hitelbank tulajdonosaként is ismert Szemerey Tamás volt, aki családi érdekeltségén, a Kaláris-Haris Üzletház Kft.-n keresztül vette meg az ingatlant, a földhivatali bejegyzés alapján 2014 októberében.
A Népszabadságnak az ifjabb Matolcsy 2016-ban azt állította, hogy nincs lakása a Riverloftban, ami annak ellenére igaz volt, hogy a lapnak a portaszolgálat megerősítette, a jegybankelnök fia ott él. A lakás ugyanis Szemereyék cégének a tulajdonában állt, most azonban – Somlai Bálint közbeiktatásával – csak megérkezett Matolcsy Ádámékhoz, a feleség cége révén.
Magánügy lehetne, hogy egy jómódú nagybácsi hogyan ajánlja fel az öt éve 200 millióra taksált ingatlanját egyik rokonának, illetve kinek adja el azt, történetünkben azonban minden érintettnek köze van a közpénzhez, főként a nemzeti bankéhoz. Bár mostanában kevesebb szó esik a jegybanki alapítványokról és Szemerey Tamás Növekedési Hitelbankjáról, az előbbi az egyik legfontosabb aktuális közéleti vitatémául szolgáló közérdekű vagyonkezelő alapítványok előképének tekinthető, az utóbbi bedőlése pedig a közpénzzel való gazdálkodás sötét oldalát mutatta meg.
A történet szereplőit pedig a rokoni, illetve baráti szálakon túl üzleti kapcsolatok is összekötik.
A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 2014-ben öt alapítványt hozott létre, amelyeknek 200 milliárd forintos vagyont juttattak az MNB devizatartalékának forintra váltásából. Az alapítványok milliárdos tételben vásároltak és újíttattak fel épületeket. 2016 áprilisában aztán az MNB-nek nem volt más választása, mint kiadni az alapítványok költéseit, így tudhatta meg a nyilvánosság, hogy hová folyt a közpénz. Kiderült az is, hogy az alapítványok százmilliós tételben támogatták a vs.hu hírportált, amelynek korábbi főszerkesztője – annak ellenére, hogy a kapcsolatot hivatalosan sohasem ismerték el – tulajdonosként hivatkozott Szemerey Tamásra. A lapot kiadó New Wave Media Kft.-t irányító Száraz István pedig Matolcsy Ádám legszűkebb baráti körébe tartozik. Száraz később megszerezte az ország egyik legnagyobb hírportálját, az Origót is, az ügylethez pedig éppen az MNB által szanált MKB Bank adott kölcsönt. 2017-ben aztán az egész médiaportfoliót megvásárolta a Matolcsy Ádám érdekeltségében lévő Magyar Stratégiai Zrt., a G7 cikke szerint egy Szlovákiába bejegyzett cégtől. Somlai Bálint – aki a Telex az üzletember személyes kapcsolatait is bemutató cikke szerint ugyancsak Matolcsy Ádám barátja – már ekkor képbe került, a New Wave Media Zrt. televíziós üzletág-igazgatójaként. (A teljes portfólió kevéssel később, 2018 őszén a kormánypárti médiaalapítvány része lett.)
A jegybanki pénzek, Szemerey, Matolcsy Ádám és Somlai Bálint kapcsolatában a vs.hu csak az egyik csomópont volt. A főváros legdrágább villájaként emlegetett Lónyay-Hatvany villát az MNB egyik alapítványa vette meg 2014-ben 3,4 milliárd forintért. A villa kivitelezésének projektmenedzsmenti munkáit 2016-ban a most a Szabadság téri MNB-épület 54 milliárdos felújításával megbízott Raw Development Kft. nyerte el. A cégnek akkor még nem Somlai volt a tulajdonosa, a Matolcsy-rokonsághoz kötötték olyan alapon, hogy Szemerey Tamás egy korábbi érdekeltsége alapította. Noha Szemereynek formálisan 2013 augusztusától nem volt köze a Raw Developmentet alapító céghez, az hozzá más cégekben kötődő magánszemélyeké lett, a megbízás nyilvánosságra kerülése előtt pár héttel pedig átvette az addigi ügyvezető érdekeltsége. 2018-ban aztán a Raw Development az akkor mindössze 28 éves Somlai Bálinthoz került. Akit nem csak az egykor Matolcsy Ádám érdekeltségébe tartozó médiaportfolió üzletágvezetőjeként lehet a jegybankelnök családjához kapcsolni.
Az Átlátszó 2017-ben nyomozta ki, hogy több belvárosi ingatlannal kapcsolatban is Matolcsy-közelbe vezetnek a szálak, Száraz István mellett éppen Somlain keresztül: 2016-ban került az üzletember közvetett tulajdonába egy 723 négyzetméter alapterületű, műemlék jellegű Klauzál utcai ingatlan, amelyre 2017 áprilisában már Szemerey Tamás Növekedési Hitelbankja jegyzett be 950 millió forintos jelzálogot. Somlai akkor azt nyilatkozta:
Az, hogy én a New Wave Media Televízió üzletágát vezetem (LifeTv, OzoneTv), semmilyen kapcsolatban nem áll sem a projekttel, sem az NHB Bankkal. Az, hogy rájuk esett a választásom, ami a finanszírozást illeti, kizárólag azért történt, mert ők biztosították számomra a legmegfelelőbb feltételeket.
A Raw Development kivitelezte egyébként Matolcsy Ádám örökpanorámás balatonfüredi mezőgazdasági melléképületét is, amelyet a felületes szemlélő luxusnyaralónak hihetne.
A jegybanki megbízások azóta is töretlenül érkeznek a Raw Developmenthez, hogy a cég Somlai tulajdonába került, ők bútorozzák be a Széll Kálmán téren álló impozáns szecessziós épületet, az egykori Postapalotát, amely a jegybank tulajdona, és amelybe a Népszava értesülései szerint Matolcsy Ádám érdekeltségétől, a Balaton Bútortól rendeltek berendezést.
A mindössze 3 millió forint jegyzett tőkéjű Raw Development Kft. 2019-ben ért el először milliárdos árbevételt, az Opten adatbázisa szerint 1,8 milliárd forintosat, majd 2020-ban már közel 16 milliárd forintnál tartott. A 770 százalékos forgalomnövekedéshez foghatóan nőtt a bankok bizalma a cég iránt: a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint 2020-ban két bank jelzálogjog-bejegyzésének is van nyoma, a Gránit Bank 4,3 milliárd forint, a MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pedig 21,8 milliárd forint erejéig jegyeztetett be jelzálogjogot. Az előbbi pénzintézet részben, az utóbbi teljes egészében állami tulajdonú.
Érdeklődtünk Somlai Bálinttól, mire szolgál a több mint 25 milliárd forint, van-e köze ennek az MNB székház 54 milliárd forintos felújításához, magyarán az MFB, a kormány bankja finanszírozza-e a renoválást. Kérdésünkre azt közölte: „a hitelnyilvántartásokban zálogként szereplő összegek mögött majdnem minden esetben bankgarancia termék van, ami minden építőipari cég működéséhez szükséges. Legtöbb esetben bankgaranciát kérnek cégünktől a megrendelőink jóteljesítési garanciaként vagy a teljesítések lehívásának garantálására, ezek keretösszegek, és akár több projektre is felhasználhatóak. A bankokat versenyeztetés útján választjuk ki” – a jelek szerint ezúttal két állami pénzintézet nyerte a versenyt.
A Raw Development építési projekteket szervező cég, az ilyen, gyakorlatilag fővállalkozóként működő vállalkozások összefogják a részmunkákat kivitelező bedolgozókat, és a teljes projektre a fővállalkozónak kell előteremtenie a bankgaranciát. A bankgarancia a kivitelező vagy a kivitelezőket összefogó társaság anyagi felelősségvállalását egészíti ki, a cég helyett a bank vállal garanciát, ha esetleg valamilyen pénzügyi követeléssel élne a megbízó. Arra, hogy a Raw Development mekkora saját óvadékösszeg mellé, milyen ügyletekre kapta a bankgaranciát, nincsen nyilvánosan elérhető információ. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/09/matolcsy-adam-matolcsy-timea-somlai-balint-mnb/ | https://web.archive.org/web/20230531034831/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/09/matolcsy-adam-matolcsy-timea-somlai-balint-mnb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jegybankot-54-milliardert-felujito-ceg-tulajdonosatol-vett-duna-parti-luxuslakast-matolcsy-menye | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-09 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Matolcsy Tímea",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Gránit Bank",
"Kaláris-Haris Üzletház Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"MT Beauty Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Raw Development Kft.",
"Somlai Invest Zrt.",
"Somlai-Révész Property Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,289 | Mészáros veje körül is potyognak a milliárdok, svájci adóparadicsomba is juthat belőlük | Nemcsak Mészáros Lőrinc, gyermekei, volt felesége, menyasszonya és öccse sikeres az üzleti életben, hanem veje, Homlok Zsolt is. Homlok 2017-ben vette feleségül Mészáros Ágnest, ebben az évben meglódult a hozzá köthető, pályakarbantartással és felsővezeték építéssel foglalkozó Vasútvill szekere, amelyből ekkor már 1,8 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el. | Nemcsak Mészáros Lőrinc, gyermekei, volt felesége, menyasszonya és öccse sikeres az üzleti életben, hanem veje, Homlok Zsolt is. Homlok 2017-ben vette feleségül Mészáros Ágnest, ebben az évben meglódult a hozzá köthető, pályakarbantartással és felsővezeték építéssel foglalkozó Vasútvill szekere, amelyből ekkor már 1,8 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
Homlok Zsolt a Vasútvill. Kft. látható tulajdonosai között nincs jelen, viszont 2019 júniusa óta felügyelőbizottsági tag a cégben Homlok-Mészáros Ágnes. A kacifántos fogalmazás oka az, hogy bár a Vasútvill egy ízig-vérig magyar cégnek tűnhet, tulajdonosa valójában egy prágai vállalkozás, amelyről elsőként írtuk meg, hogy részben Homlok Zsolt tulajdona. A prágai cég azóta Svájc egyik kedvező adózásáról és diszkrét cégadat-kezeléséről ismert kantonja, Zug felé mozdult. Ugyan a cseh cég ügyvezetője még mindig Mészáros veje, a tulajdonos már a svájci Rafinanz Promotion AG, amely internetes adatbázisok szerint egy olyan címen működik, ahol csaknem száz másik aktív vállalkozás székhelye van. Gyaníthatóan tehát székhelyszolgáltatóról lehet szó.
A Rafinanz Promotion AG székhelye egy plázában:
A Vasútvillhez a titokzatos tulajdonos ellenére jó ütemben érkeztek az állami megrendelések, bár azt, hogy ez kit gazdagít, a svájci adóparadicsom homálya fedi. A Vasútvill Kft. a tavalyi évre vonatkozó mérlege szerint 12 milliárd 388 millió forintos értékesítés mellett 1 milliárd 568 millió forintos adózott eredményt könyvelhettek el. Osztalékfizetésről nem szól a leadott mérleg, a kiegészítő mellékletben feltüntetettek szerint viszont
tavaly több mint 2 milliárd 211 millió forint osztalékot fizettek a megelőző év nyereségéből. Az adóparadicsom sajátosságai miatt azt nem tudjuk, hogy pontosan kinek.
A világot sújtó koronavírus-járvány és az azt kísérő gazdasági visszaesés ellenére nem muzsikált rosszul Homlokék családi cége, a Homlok Építő Zrt. sem, Míg 2019-et 4,8 milliárd forintos forgalom mellett 482,7 millió forintos adózott eredménnyel zárták, 2020-ban felülmúlták önmagukat, 7 milliárd 531 millió forintos nettó értékesítés mellett 687,8 millió forintos adózott eredményt könyvelhettek el. A profitból 300 millió forint osztalékot hagytak jóvá. Homlokék tavaly 250 millió forintot vettek ki osztalékként, éppen annyit, mint egy évvel korábban.
A Homlok Építő Zrt. tavaly decemberben szállt be a főtevékenysége szerint szaképítéssel foglalkozó Shop Assistant Kft.-be, majd idén februárban az egész céget megszerezték. Ez a cég tavaly 1 milliárd 269 millió forintos forgalom és 284,3 milliós nyereség mellett 100 millió forint osztalékról szóló döntést szignózott Homlok Zsolt.
Homlok Zsoltról legutóbb akkor írtunk, amikor kiderült, hogy egy közbeszerzésért apósával kellett megküzdenie: | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/09/meszaros-lorinc-homlok-zsolt-milliard-vasutvill/ | https://web.archive.org/web/20230907234452/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/09/meszaros-lorinc-homlok-zsolt-milliard-vasutvill/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-veje-korul-is-potyognak-a-milliardok-svajci-adoparadicsomba-is-juthat-beloluk | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-09 00:00:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Homlok Építő Zrt.",
"Rafinanz Promotion AG",
"Shop Assistant Kft.",
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [] | [
"offshore",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
52,290 | Milliárdokat keresett Sarka Kata férje a Femcaféval | 1 milliárd 622 millió forintos nettó értékesítés mellett 927 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2020-at a Femcafét kiadó Netrise Hungary Kft. A cég 2017 nyarán lett az utóbbi időben leginkább az egykori Rogán-házaspár – Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília – környékén emlegetett, illetve a miniszter volt feleségével jelenleg is üzlettársi kapcsolatban álló Sarka Kata férjeként is ismert Bessenyei Istváné. | 1 milliárd 622 millió forintos nettó értékesítés mellett 927 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2020-at a Femcafét kiadó Netrise Hungary Kft. A cég 2017 nyarán lett az utóbbi időben leginkább az egykori Rogán-házaspár – Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília – környékén emlegetett, illetve a miniszter volt feleségével jelenleg is üzlettársi kapcsolatban álló Sarka Kata férjeként is ismert Bessenyei Istváné. Hogy a tulajdonosváltás milyen változásokat eredményezett a cég eredményeiben, az az ábráról leolvasható:
Bessenyei érkezése szinte csodát tett a Femcaféval: a 2017-es 212,7 millió forintos bevétel 2018-ra 1 milliárd 492 millióra ugrott, a nyereség 295-szörösére, 768,4 millió forintra nőtt. Bessenyei a 2018-as év után 724,2 millió forintos osztalékot hagyott jóvá magának, majd egy évvel később a nagy menetelés folytatódott, ekkor az osztalék meghaladta 870 millió forintot. A koronavírus éve 2019-hez képest minimális csökkentést hozott a nettó értékesítésben, de a cég adózott eredménye még meg is ugrott: a Netrise Hungary Kft. forgalmának 57,1 százalékát könyvelhette el adózott eredményként, ez igazi bravúr, pedig magasan volt a léc, hiszen 2019-ben ez az arány 52,4 százalék volt.
Az eredményes év után Bessenyei István 970,6 millió forintos osztalékot hagyott jóvá magának, a Femcafe így megszerzése óta összesen 2522,1 millió forintnyi osztalékot termelt a titokzatos üzletembernek.
Bessenyei a kisebbségi tulajdonosa a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valtonnak, a cégből a tavalyi eredmények után 44 millió forint osztalék ütötte a markát, az Mfor.hu cikke szerint forintra annyi, mint egy évvel korábban.
Bessenyei Istvánról nincsen – legalábbis mi nem találtunk – nyilvánosan elérhető fotó az interneten, a médiában nem mutatkozik, céges dokumentumok szerint feleségével a kedvező adózásáról ismert Luxemburgban élnek. Korábbi cikkekből egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzletember képe bontakozik ki.
A milliárdos üzletember 2007 és 2018 között állandó, MSZP-s belépővel járhatott az Országházba, valamint a Képviselői Irodaházba, már az Orbán-kormány idején pedig Mesterházy Attila pártelnökkel együtt az MSZP küldöttjeként vett részt a világ szocialista pártjainak találkozóján, a Szocialista Internacionálén. 2008-ig az akkor még az RTL Magyarország vezérigazgatójaként dolgozó Dirk Gerkens tanácsadója volt, majd egyre-másra jelentek meg olyan hírek, amelyben valamilyen módon érintett volt Rogán Antal és második felesége, Rogán-Gaál Cecília: Bessenyei intézhette az akkor még házaspár helikopteres utazását Szabó Zsófia műsorvezető esküvőjére. Későbbi nejével, Sarka Katával 2015 decemberében alapították meg a Nakama & Partners Kft.-t, amelybe néhány hónap múlva beszállt – még miniszterfeleségként – Rogán-Gaál Cecília, Bessenyei azonban nagyjából ugyanekkor kiszállt. A Nakama & Partners Kft. most is a két üzletasszony tulajdonában van. Rogán-Gaál Cecília Bessenyeitől bérel egy, a XII. kerületi Felhő utcában található luxusvillát, éppen az üzletember szomszédságában. Bessenyei és Rogán volt felesége együtt vágtak bele a városmajori teniszbizniszbe: Bessenyei üzemeltetőként, Rogán-Gaál Cecília pedig felügyelőbizottsági tagként. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/07/sarka-kata-ferje-bessenyei-femcafe/ | https://web.archive.org/web/20231026150451/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/07/sarka-kata-ferje-bessenyei-femcafe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokat-keresett-sarka-kata-ferje-a-femcafeval | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-07 00:00:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata",
"Sudár-Horváth Lívia"
] | [
"Nakama & Partners Kft. (N&P)",
"Netrise Hungary Kft.",
"Top News Hungary Kft."
] | [] | [
"média",
"internet"
] | [] |
52,291 | Az építőipar megtorpant 2020-ban, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mégis örülhetett | 2020-ban 9,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, ezen belül az épületek építése 5,7 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 13,1 százalékkal volt kisebb az előző évinél – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal iparági jelentéséből. A mérlegek alapján a visszaesés ugyan érződött a nagyobb építőipari cégeknél is, de így is kimondottan sikeresen zárták az évet, a legnagyobb kormányközeli vállalkozások 43 milliárd forint osztalékot tudtak fizetni. | Minden rekordját megdöntötte a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, a Közgép bukása után piacvezetővé vált mélyépítő társaság: tavaly összesen 176 milliárd forint bevételt könyvelt el, ami 19 milliárddal több, mint a korábbi, 2019-es csúcs. Adózás után pedig 26 milliárdos nyereséget mutatott ki, ez is több, mint a valaha volt legjobb eredmény, az előző év 24,3 milliárd forintos profitja.
A mérleg alapján a jelentős iparági visszaesést nem érezte meg a Duna Aszfalt, sőt fennállása legjobb évét produkálta. Osztalékot is szépen fialt, a 100 százalékos tulajdonos Szíjj – aki tavaly azzal került be a hírekbe, hogy átengedte luxusjachtját Szijjártó Péter külügyminiszternek –
összesen 7 milliárd forintot vehet ki a nyereségből.
A Duna Aszfaltnak várhatóan a következő években sem lesz különösebb gondja, ugyanis csak a Magyar Közút által kiírt közbeszerzések keretében 2024-ig mintegy 270 milliárd forint értékben végezhet különféle munkákat.
A tiszakécskei cég tavaly év közben társasági formát váltott, szeptember végén kft.-ből zrt.-vé alakult, az indoklás szerint a korszerűbb holdingformát a versenyképesség érdekében választották. Kétségtelen, hogy a cégnek egyre szaporodnak a kül- és belföldi befektetései, legutóbb megjelent a portfóliójában egy mauritiusi cég is, a GED Africa Ltd., amely egy tervezett kongói hídépítéshez kapcsolódik, de akadnak a mélyépítéstől távol eső befektetései is, mint a veszprémi kézilabadacsapat vagy éppen a Tiszakécskei Labdarúgó Club Kft.
Garancsi István, a miniszterelnök kötélbarátjaként is emlegetett üzletember érdekeltsége hasonló bravúrt hajtott végre: érdekeltsége, a Market Építő Zrt. szintén minden idők legnagyobb profitját érte el, 17,4 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki 2020-ra, ami tízmilliárddal több, mint a megelőző évi eredmény. A csúcsprofitot úgy hozták össze, hogy a cég forgalma hajszállal visszaesett, a 2020-ban elért 183,5 milliárd forint bő 5 milliárddal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A magasépítésben verhetetlen, a fővárosban éppen új városrészt építő Market Zrt. tulajdonosai (a kisebbségi tulajdonrész Scheer Sándoré) 5,7 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek.
Korábban már beszámoltunk Mészáros Lőrinc egyik legrégebbi építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek a meneteléséről: az építőipar 9 százalékos mínuszához képest ez a társaság 29 százalékos növekedést produkált. 113 milliárd forint forgalmat ért el, ami 26 milliárd forinttal több a 2019-es teljesítménynél. A cég 15,5 milliárd forint nyereséget hozott adózás után, amit az utolsó fillérig ki is vesznek osztalékként, és még ki is egészítik 15,7 milliárdra az eredménytartalékból.
Az új szerzemény, a Mészáros család által 2019-ben felvásárolt ZÁÉV Zrt abban az esztendőben még 72 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhetett, ám ez tavaly megcsappant, 53 milliárd forint forgalmat hozott össze a cég. A profiton ugyanakkor nem látszott meg a jelentős a visszaesés, az adózott eredmény 7,1 milliárd forint volt, 300 millióval több mint 2019-ben. A szokottnál szerényebb forgalmú év nem akadályozta meg a cégvezetést abban, hogy a teljes profitot osztalékként kifizessék a budapesti atlétikai stadion építésében is részt vevő ZÁÉV részvényeseinek.
Ez utóbbi beruházásban ott van a Magyar Építő Zrt. is, mely a tavalyi eredmények alapján szerényebb, 1,5 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött. A WHB-csoport tagja tavaly 27,4 milliárd forintos árbevételre tett szert, 20 milliárddal kevesebbre, mint 2019-ben, az adózott eredménye pedig 1,8 milliárd forint volt.
És ha már Paár Attila győri nagyvállalkozó cégcsoportjánál járunk, érdemes egy pillantást vetni a WHB West Hungária Bau Kft. teljesítményére is, mely a ZÁÉV-et is verte tavaly a nettó árbevétel tekintetében, ez ugyanis a WHB-nál 77,3 milliárd forint volt. A WHB is rekordot döntött, 16 milliárd forintot vert rá egy évvel korábbi forgalmára, a nyereségét pedig majdnem megháromszorozta. A mérlegben 11,4 milliárdos adózott eredmény szerepel, a vállalat tagjai között ebből 5,675 milliárd forint osztalékot dobnak szét.
A hat, az állami megrendelésekből nagyokat harapó építőipari cég eredményeit átböngészve tehát azt találjuk, hogy
nem rendítette meg őket a járvány, együtt csaknem 43 milliárd forint profitot hoznak tulajdonosaiknak.
Kevésbé ismert név a Viastein Kft., pedig az utóbbi években olyan megbízásokat kapott, mint például a Puskás Ferenc Stadion térburkolati elemeinek tervezése és kivitelezése. Biharkeresztesen működtetik az ország legnagyobb térkőgyártó bázisát, amelynek a kapacitása évi 1,2 millió négyzetméter. A cég folyamatosan fejleszt, beruház, tavaly májusban 3,4 milliárd forintos állami támogatást kapott egy új vasbeton előgyártó üzem létrehozásához. 2020-as évet 32 millió forintos veszteséggel zárta, ami 390 millió forintos csökkenés a 2019-es adózott eredményhez képest. A mérlegben 2,8 milliárd forintos árbevételt tüntettek fel, ez 800 millió forinttal kevesebb, mint 2019-ben.
A Viastein Kft. Balázs Attila és Dicső László közös érdekeltsége, előbbi az egyre több és nagyobb állami beruházást elnyerő Bayer Construct Kft. elnök-vezérigazgatója, és Tiborcz Istvánnal is üzletelt. Éppen ezért jó lett volna tudni, hogy Bayer Construct hogyan teljesített tavaly, a cég mérlege azonban cikkünk írásakor még nem nyilvános.
A fenti eredmények kontextusba helyezését segíthet, ha újra elővesszük a KSH által idézett jelentést, amely szerint a tavaly tavasszal kirobbant koronavírus-járvány és a kifutó állami megrendelések miatt az építőipari szektor a korábbiaknál nehezebb évet zárt.
Az építőipar nemzetgazdasági súlya a bruttó hozzáadott érték alapján 2017 óta folyamatosan nőtt, 2019-ben már 5,6 százalék volt, ez azonban tavaly – a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékben – visszaesett 5,5 százalékra. Mindezek ellenére a szektor 2014 óta tartó bővülése nem állt meg: 2020-ban már kicsivel több mint 124 ezer céget tartottak nyilván, 9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Bár sokan kedvet kaptak a cégalapításhoz, hiszen 2020-ban 18 ezer építőipari cég alakult (az összes építőipari vállalkozás 14,4 százaléka), intő jel lehet, hogy tavaly csak a 250 fősnél nagyobb cégek tudták növelni a termelésüket.
Magasabb lett a foglalkoztatottság is: 2020-ban 157,1 ezren dolgoztak a legalább öt főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál, és főként a szellemi foglalkozásúak száma nőtt, 2019-hez képest 3,6 százalékkal. A teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete ugyan emelkedett, de még mindig 20 és fél százalékkal kisebb a nemzetgazdasági átlagnál. Akik azonban az út- és vasút, illetve a közműépítésben dolgoznak, a szektorra jellemző kereseteknél legalább 21, de akár 36 százalékkal is nagyobb összegre tehetnek szert.
A járvány hatása nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében is érződött. 2020-ban a 27-ből mindössze hat ország tudta növelni az építőipari termelés volumenét az előző évhez képest, és a visegrádi országokban mindenhol csökkent a termelés. A tagországok közül Németország és Franciaország építőipara tudta hozzátenni a legtöbbet az EU gazdaságához (27 százalék, illetve 16 százalék), a V4-ek részesedése 8,3 százalékos, Magyarországé pedig csak 1 százalékos volt. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/07/epitoipar-2020-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-duna-aszfalt-zaev-whb-merlegek/ | https://web.archive.org/web/20230328164048/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/07/epitoipar-2020-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-duna-aszfalt-zaev-whb-merlegek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-epitoipar-megtorpant-2020-ban-meszaros-lorinc-es-szijj-laszlo-megis-orulhetett | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-07 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Dicső László",
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Scheer Sándor",
"Szíjj László",
"Szijjártó Péter",
"Tiborcz István"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"GED Africa Ltd",
"Magyar Építő Zrt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Tiszakécskei Labdarúgó Club Kft.",
"Viastein Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"útépítés",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,292 | Lassú metrókocsik a mélyben - hol tart az "évtized korrupciós pere"? | Évek óta csordogál a "évtized korrupciós perének" is kikiáltott Alstom-ügy tárgyalása. A budapesti metróbeszerzésekhez kapcsolódó 8,4 millió eurós kenőpénz útját ugyan ma már jól látni, a gyanúsítottakból azonban eddig nem lettek elitéltek - és az ügymenetet látva egy darabig még nem is lesznek. | A másfél évtizeddel ezelőtt történt, több országot is behálózó vesztegetési ügy tárgyalása folyik a Budapesti Törvényszéken - a bizonyítási eljárás tegnap folytatódott. Ennek "főhőse" a budapesti metrószerelvények beszerzésének nyertese a francia Alstom cég, amely egy sor alvállalkozót alkalmazva tudta megszerezni az M2 és M4 metróvonalakon közlekedő szerelvények beszállításának lehetőségét.
Bár egy nagy-britanniai bíróság már felderítette a szövevényes ügy hátterét - és az ebben résztvevő cégek és magánszemélyek szerepét - a vesztegetési ügy itthon tovább folytatódik.
A keddi tárgyaláson a bizonyítás során a Honfran Kft. résztulajdonosát hallgatták ki. A cég, amely 2002-től 2009-ig állt kapcsolatban a francia céggel több magyarországi tenderen nyújtott "segítséget". A részben ma is külföldi tulajdonban levő Honfran a többi bevont vállalkozáshoz hasonlóan 0,5 százalékos sikerdíjért vett részt a metrótender előkészítésében. Amint az a tárgyaláson elhangzott 2006-2008 között összesen 1,2 millió eurós (340 millió forint) sikerdíjat tudtak leszámlázni az Alstomnak. Ez jócskán elmarad attól a 8,4 millió eurós összegtől, amit az Alstom két másik - külföldi - vállalkozásnak fizetett, bizonyíthatóan kenőpénzként.
Amint az már korábban kiderült az osztrák EuroContact Gmhb. 2,5 millió eurót a dán Hansen Aps pedig több mint 5 millió eurót kapott ilyen jogcímen. A tranzakcióba egy ponton bekapcsolódott a magyar AssistConsult Kft. is. A Medgyessy Péter volt miniszterelnök által alapított cég ma is közvetett módon hozzá köthető - az MP Europa Stratégiai Tanácsadó cég ugyanis résztulajdonosa az AssistConsultnak.
A budapesti per - amelynek elsőrendű vádlottja Zalman Shahbaz és a gyanúsítottak között további négy fő szerepel - tárgyalásán az Alstom magyarországi kapcsolatrendszerét igyekszik felderíteni. A Honfran résztulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdezték, hogy milyen politikai és gazdasági ráhatást tapasztalt a metrótender kiírása előtt és az értékelés során. Felvetődött például Elekes Márton neve, aki Lugosi Zoltán Honfran igazgató barátjának említett - ő egyébként a tendert elbíráló bizottság tagja is volt.
Lugosi Zoltán szerint
a pályázat során kiderült, hogy a legjobb pénzügyi ajánlatot az orosz Metrovagonmash és a kanadai Bombardier adta. Az Alstrom előnye viszont abban rejlett hogy magyar partnert a Ganz Transelektro céget is bevont - és ettől is reméltek kedvező elbírálást.
Az Alstom egy szingapúri "tapasztalatcserére" is meghívta a főváros és a BKV vezetőit, de azok ezt az utat nem vették igénybe - pontosabban csak az eredményhirdetést követően fogadták el az Alstom invitálását. (A francia cég a pályázat előtt franciaországi gyártóbázisán is vendégül látta a fővárosi szakembereket.)
A keddi tárgyaláson kiderült, hogy a Hofran által lebonyolított háttér megbeszélések egyik kulcskérdése a magyarországi Alstom cégek saját tőkéjének nagysága volt. Mivel ez nem teljesen felelt meg a tenderkiírásban rögzítetteknek, felvetődött, hogy a spanyolországi Alstom legyen a pályázó a metrókocsik szállítására.
Elekes Márton mellett Aczél Zoltán és Terner Géza szerepéről is szeretett volna többet megtudni a bíróság. Nem sok sikerrel, ugyanis róluk az ügyvezető nem árult el sokat. Aczél amúgy már nem szerepel a gyanúsítottak listáján. Terner szerepe viszont érdekes. Tavaly év végén ugyanis a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, megszünteti a büntetőeljárást ellene. A vád bűnsegédként elkövetett, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette volt. A 24. hu információi szerinti a vesztegetés passzív elkövetőit nem sikerült kideríteni, de a hatóságok úgy tudják, hozzájuk a pénz eljuttatását ő vállalta. A Hansentől érkező pénz 98,5 százalékát érdekeltségéhez, a Seychelles szigeteken bejegyzett Barrow's Enterprices Ltd.-nek utalták alvállalkozói szerződés alapján. Összesen 17,895 millió eurót utaltak át 2007 és 2010 között a Barrow's Szlovákiában vezetett bankszámláira - ezek más ügyleteket is takartak. Ebből 7,3 millió eurót vettek fel készpénzben, amit vélhetően továbbítottak. A bírósági végzés összegzése korábban ezt tartalmazta.
Az ügyben tapasztalható bizonytalanságot az erősítette, hogy vele kapcsolatban már hoztak bírósági döntést, és ugyanazon ügyben az Unió országaiban műkődő bíróságok már nem "ismételhetnek". A brit Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (Serious Fraud Office – SFO) még 2011-ben jogsegélykérelemmel fordult az osztrák korrupcióellenes ügyészséghez. Az SFO azt gyanította, hogy ők ketten 2005-től kenőpénzeket juttattak el magyar hivatalos személyekhez, és pártokhoz, hogy ezzel is segítsék az Alstom győzelmét a metrótenderen. Az osztrák hatóságok azonban háromévnyi nyomozás után sem találtak megfelelő bizonyítékot, így 2014-ben jogerősen megszüntették az eljárást. A kétszeres eljárás tilalma tehát megalapozottnak látszik. Hogy a magyar bíróság valóban kiengedi-e a perből vagy sem Ternert, az várhatóan néhány napon belül kiderül. A bécsi bíróság vele kapcsolatban korábban azt is megállapította, hogy a vád szerinti vesztegetés büntette legkésőbb 2015-ben elévült, ezért vesztegetés bűntette miatt ellene már nem folytatható nyomozati eljárás. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lassu-metrokocsik-a-melyben.html | https://web.archive.org/web/20230328164102/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lassu-metrokocsik-a-melyben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassu-metrokocsik-a-melyben-hol-tart-az-evtized-korrupcios-pere | mfor.hu | hungarian-news | 2021-06-10 11:37:35 | [
"Aczél Zoltán",
"Elekes Márton",
"Lugosi Zoltán",
"Terner Géza",
"Zalman Shahba"
] | [
"Alstom",
"AssistConsult Kft.",
"Barrow’s Enterprices Ltd.",
"Eurocontact Public Affairs GmbH",
"Honfran Kft."
] | [] | [
"vesztegetés",
"metró",
"közlekedés"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
52,293 | Elképesztő "fejlesztésre" bukkant Hadházy Ákos egy kis faluban | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő évek óta figyelemmel kíséri a hazai EU-s támogatásokat, és most egészen bizarr példákra bukkant a Nógrád megyei Béren. | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő évek óta figyelemmel kíséri a hazai EU-s támogatásokat, és most egészen bizarr példákra bukkant a Nógrád megyei Béren.
A 300 lelkes településen 20 millió forintos EU-s támogatásból akadálymentesített öltöző épült a focipályának nevezett rét mellé. Biztonságos úton gurulhatnak a kerekesszékesek az öltözőbe, hogy a mez felvétele után visszagurulhassanak futballozni. Más sportra ugyanis az öltöző melletti pálya nem alkalmas, még elvi szinten szinten sem.
Ilyen lett a felújított öltöző:
Ez pedig a pálya, amin átöltözés után játszani lehet:
Ugyanezen a településen gondoltak azokra a mozgáskorlátozottakra is, akik le akarnak parkolni az új 56-os emlékmű közelében. A parkolótól már csak néhány lépcső vezet a szoborhoz: | https://444.hu/2021/06/10/elkepeszto-fejlesztesre-bukkant-hadhazy-akos-egy-kis-faluban | https://web.archive.org/web/20230907051509/https://444.hu/2021/06/10/elkepeszto-fejlesztesre-bukkant-hadhazy-akos-egy-kis-faluban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkepeszto-fejlesztesre-bukkant-hadhazy-akos-egy-kis-faluban | 444 | hungarian-news | 2021-06-10 00:00:00 | [] | [] | [
"Bér",
"Nógrád megye"
] | [
"sport",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,294 | Megtudtuk, mi áll Boldog István asszisztensének, F. Petrának a vallomásában | A lojális vállalkozók helyzetbe hozása, hogy aztán támogassák a hatalmi kört, nem bűncselekmény Boldog István országgyűlési képviselő munkatársa, F. Petra szerint – értesült a Blikk az ügy további részleteiről. | Úgy tudjuk, több mint két hónap hallgatás után, 2020 februárjában írta meg több oldalas vallomását F. Petra a büntetés-végrehajtási intézetben a Központ Nyomozó Főügyészségnek. A nőt Boldog István fideszes országgyűlési képviselő jobbkezének tartották.
Ismert, a kormánypárti politikus „asszisztensével” együtt vádlott, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint befolyásolták az uniós Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok eredményeit. Boldogon és F. Petrán kívül még hét vádlott van a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult ügyben. A politikus januárban egy vidéki televíziónak nyilatkozva a vádemelés után az ártatlanságát hangoztatta, illetve arról is beszélt, hogy ő pusztán egy csúnya politikai kampány áldozata, szerinte az ügyészség több emberrel is vádalkut kötött.
Elhivatottság a politika iránt
F. Petra vallomásával kapcsolatban azt mondták lapunknak, hogy a nő fiatal kora óta politikai pályára készült. Hitt abban, hogy a Fidesz és a Fidelitas jót akar tenni és annak részeseként ő is így cselekedhet. Legalulról indult, 24 évesen szórólapokat osztogatott, plakátot ragasztott, majd az utcai kampánymunkától egyre közelebb került a hatalmi döntést hozó szintekhez. Ezáltal egyre jobban belelátott a politikai közeg valódi működésébe, abba, hogy milyen külső és belső hatalmi játszmák folynak, és különböző, olykor gazdasági érdekek ütköznek.
Ahogy egyre feljebb került, egyre jobban látta, hogy miként működik pártja helyi és országos szinten is, és mindezt álszent dolognak tartotta. Ám F. Petra elfogadta a játékszabályokat, mert tisztában volt azzal, hogy ha nem így járna el, akkor a rendszer kivetné magából. Helyzetéből adódóan tudta, hogy nagyon fontos érdek a hatalomhoz lojális vállalkozói réteg megteremtése országos és helyi szinten is. Szerinte a párton belül 2014-ben és 2015-ben minden erről szólt.
F. Petra természetesnek gondolta és nem tartotta bűncselekménynek, hogy a hatalmi kör vállalkozókat hoz helyzetbe, mivel azok adott esetben a politikai tevékenységhez, sőt az ahhoz szükséges források megteremtéséhez támogatás nyújthatnak. Ezzel együtt megjegyezte azt is, hogy ez nem arról szól, hogy a politikusok zsebét tömjék tele korrupciós pénzzel. Emiatt nem is értette, hogy a büntetőeljárásban mit akar az ügyészség felderíteni.
Boldog helyett rendezte a helyzetet, ha kellett
A nő azt állítja – osztották meg lapunkkal –, hogy nem vetette latba befolyását ezért, hogy Cserkeszőlőn milyen vállalkozók nyerjék meg a pályázatokat. Magát harmadrangú senkinek tartotta, akinek döntési jogosultsága nem volt. Ugyanakkor azt elismerte, közreműködött abban, hogy bizalmi vállalkozók végezzenek el közérdekű munkákat. De ez szerinte nem vesztegetés. A közbeszerzések intézésére megvoltak az emberek és csak akkor folyt bele a dolgokba, ha segíteni kellett a helyzet rendezésében, hiszen Boldogot mégse lehetett minden egyeztetésre odacitálni. Hogy miért is kellett volna a helyi projektekbe az országgyűlési képviselőt sűrűn bevonni, arra F. Petra nem tért ki.
Boldog István asszisztenseként neki egyébként az volt a dolga, hogy intézze a Fidesz és Boldog István politikai kampányát, hogy kommunikálja a párt célját. Emellett vitte a rá bízott Kö Ti Mente Egyesületet és gondoskodott arról, hogy Boldog István kampányának és az általa kiemelten kezelt Betyárétel Főző Fesztiválnak meglegyenek a forrásai.
F. Petra - úgy tudjuk - kitért a Graphisoft Parkban történt találkozóra is, és tagadta, hogy ott pénzátadás történt volna. Állítása szerint csak megbeszélésre gyűltek ott össze. Felvetette az ügyészségnek azt is, hogy ha valóban megfigyelték őket, akkor miért nem csaptak le rájuk a rendőrök kifelé jövet. A nő beszámolt az ügyészségnek arról is, hogy nincs jelentős vagyona, nem él nagy lábon, autót is hitelre vásárolt. A Rolex órája pedig egy értéktelen hamisítvány, amit azért szerzett be, hogy komolyan vegyék, és "ne tartsák kiscsajnak, aki Boldog kiskutyája."
Információink szerint a nő azt is megemlítette, hogy jóval az elfogása előtt tudtak arról, hogy nyomozás folyik több ügy miatt. Azt pedig Boldog Istvántól tudta meg, hogy lehallgatják a telefonjaikat. Az országgyűlési képviselő egyszer Budapestről azzal jött vissza, hogy a telefonba ne hívják őt főnöknek és kilépett a Viber-csoportból is. F. Petra kiemelte, hogy mindezek ellenére nem szökött el, és nem csak ekkor, hanem akkor sem, amikor Hadházy Ákos ellenzéki politikus nyilvánosságra hozta a KNYF által folytatott nyomozást és a sajtó azzal volt tele. | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/boldog-istvan-vesztegetes-aszisztens-f-petra/qkb726d | https://web.archive.org/web/20220818170617/https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/boldog-istvan-vesztegetes-aszisztens-f-petra/qkb726d | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtudtuk-mi-all-boldog-istvan-asszisztensenek-f-petranak-a-vallomasaban | Blikk | hungarian-news | 2021-06-11 14:11:27 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [
"Fidesz",
"Kö Ti Mente Egyesület"
] | [] | [
"pályázat",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
52,295 | Hatalmasat szakított az ajándékba kapott Richter-részvényekkel a NER elitképzője | Tavaly már 420 milliárdos vagyont kezelt a Mathias Corvinus Collegiumot működtető alapítvány, hála a kormány nagyvonalúságának. Hogy a pénz kikhez és hová kerül, arról nem kell tételesen számot adniuk. | A 72 millió forintos veszteségtől eltekintve remek évet zárt a kormányközeli elitképzőként emlegetett, a Kárpát-medencei fiatalok tehetséggondozására létrehozott Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány: saját tőkéje 68,6 millió forintról, 424 milliárd 30 millió forintra, tehát a vagyona több mint 2428 százalékkal nőtt. Sőt:
a nekik ajándékozott Richter Gedeon Nyrt. részvénypakettnek csak az osztalékából 1175 millió forint gazdagította a tehetséggondozókat.
A megtollasodás hátterében a kormány nagyvonalúsága áll. Tavaly ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatát elfogadva a fideszes kétharmad néhány tollvonással a Mathias Corvinus Collegium (ekkor még Tihanyi) Alapítványnak ajándékozta a MOL Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát, illetve több, állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogát is, később pedig az MCC-t 100 milliárd forint költségvetési támogatással is kistafírozták.
Az MCC mögött jelenleg egy olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvány áll, amilyenbe a többi között számos felsőoktatási intézményt és Schmidt Mária közalapítványát is kiszervezték.
A költéseikhez viszont – úgy tűnik – az adófizetőknek nincs sok közük: mivel az alapítványoknak juttatott vagyon vagy juttatás már nem számít közpénznek, nem vonatkozik rájuk a versenyt és az átláthatóságot is biztosító közbeszerzési kötelezettség, nagyobb költéseiket pedig – ellentétben például az állami cégekkel – nem kell feltüntetniük honlapjukon. Ezért az MCC pénzügyeiről is csak az alapítványi beszámolóból, illetve sajtóhírekből rajzolódik ki egy homályos kép. Bár a dokumentumból nem lehet kisilabizálni, hogy az alapítvány pontosan kiknek és mennyit fizet, az összegzett adatok szerint a 120 fős statisztikai létszám mellett bérköltségekre 1087 millió forint ment el, a vezető tisztségviselőkhöz pedig 54 millió került.
Az ajándékba kapott részvények értékét viszont jól mutatja ez a táblázat, eszerint a felajánlás időpontjában a két, korábban köztulajdonban lévő pakett összesen 289 milliárd 194 millió forintot ért.
E mellé összesen 130 milliárd 800 millió forintnyi vagyoni juttatás is érkezett. Milliárdos ajándék a felújítandó Somlói úti ingatlan is, amelyet 4040 millió forintos értéken tüntettek fel.
Ugyancsak az alapítványi beszámolóból összesítettük, hogy a százmilliárdos állami ajándék mellé 526,8 millió forint értékben még különböző támogatásokkal is besegített például az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a milliárdos állami támogatásokkal kitömött Batthyány Lajos Alapítvány.
Az MCC mögött álló alapítvány azonban ennél jelentősen gazdagabb: bár több vidéki, nagy presztízsű ingatlant már tavaly neki ajándékoztak, a tulajdonba vétel csak a beszámoló fordulónapja után történt meg, így azok egyelőre nem szerepelnek a könyveiben. Ilyen például
Pécsen egy lakóház, illetve az egykori Pécsi Nemzeti Casino és a Fegyveres Erők Klubjának épülete.
A révfülöpi kikötő és a hozzá tartozó kastély. A 444.hu számolt be róla, hogy a tehetséggondozó alapítvány nem engedélyezte a kikötő használatát a hajótulajdonosoknak.
Szekszárdon egy, 1930-ban sportszékháznak épült, aztán posztmodern stílusban átépített ingatlan, Zalaegerszegen a régi városháza épülete, Szombathelyen pedig az Állami Gyermekápolónő Iskola számára átépített, végül leánykollégiumként működő ingatlan.
A Népszava cikke szerint ezen ingatlanok könyv szerinti értéke 828,8 millió forint volt átadáskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásában. Ennél nagyobb falat lehet ezen ingatlanok felújítása, átalakítása. A lap Tóth Bertalannak, az MSZP társelnökének adatigénylése alapján számolt be arról, hogy tavaly augusztusban az MCC irányító testülete 36,3 milliárd forint állami juttatást fogadott el. A kormány ezt az összeget a járványhelyzet kárainak enyhítésére létrehozott gazdaságvédelmi alapból szakította ki, az MSZP-s politikus által megszerzett, az elköltésre vonatkozó koncepcióból viszont nem derül ki, hogy miként szolgálná közvetlenül az elsődleges célt, a tehetséggondozást. Az összegből a tervek szerint tavaly és idén mintegy 3,8 milliárd forint megy működési költségekre, míg nagyjából 32,6 milliárdból ingatlanfejlesztéseket menedzsel az MCC. Hivatalosan azért, hogy a tulajdonába adott állami épületeket alkalmassá tegye közfeladatai ellátására. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/11/mcc-alapitvany-reszveny-fidesz-elitkepzo/ | https://web.archive.org/web/20221011185015/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/11/mcc-alapitvany-reszveny-fidesz-elitkepzo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmasat-szakitott-az-ajandekba-kapott-richter-reszvenyekkel-a-ner-elitkepzoje | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-11 00:00:00 | [
"Semjén Zsolt"
] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt."
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.