news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
52,296 | A járvány alatt a harmadával nőtt a leggazdagabb magyarok vagyona, Mészáros Lőrinc egy év alatt 185 milliárddal | Összesen 669 milliárd forinttal növelte a vagyonát Magyarország 10 leggazdagabb vállalkozója, miközben a koronavírus odavágott a világ gazdaságának. | 185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának – ezt hozta ki a 2020-as eredményekből a magyar vállalkozók vagyonosodását húsz éve vizsgáló Szakonyi Péter és csapata a 100 leggazdagabbat listázó kiadványban. Csányi egy évtizeden át vezette a toplistát megszakítás nélkül, Mészáros tempóját azonban nem tudta tartani azzal együtt sem, hogy az OTP-részvények már magukhoz tértek a pandémia okozta megrázkódtatásból.
Mészárosnak csak az Opus Global Nyrt. és a három bankból összeolvasztott Magyar Bankholding (Budapest Bank, MKB, Takarékbank) révén 260 milliárdra tehető a vagyona, építőipari érdekeltségei tavaly rekordokat döntögettek, és az is előnyére válik, hogy alkalmasint megmenekül veszteséges befektetéseitől. Az állami tulajdonú MVM például megszabadította a Mátrai Erőmű Zrt.-től, amely 42 milliárd forint veszteséggel csúfította volna a képet, ha a portfóliójában marad.
A leggazdagabb üzletemberek rangsora és becsült vagyona milliárd forintban, zárójelben a 2020-as vagyon:
Mészáros Lőrinc 455 (270)
Csányi Sándor 420 (310)
Gattyán György 305 (280)
Felcsuti Zsolt 246 (187)
Veres Tibor 230 (160)
Bige László 201 (112)
Széles Gábor 181 (170)
Szíjj László 177 (120)
Jellinek Dániel 170 (115)
Kasza Lajos 121 (113)
A top tíz szereplői az előző évhez képest nem változtak, csak a sorrend borult fel helyenként. Látványosan növekedett a két éllovason kívül Bige László műtrágyakirály vagyona, nemrég még arról cikkeztünk, hogy felére apadtak a javai, most azonban megint 200 milliárd forintnál tart a számláló. A pétisóra a járvány alatt is nagy kereslet mutatkozott, és közben a kriminalisztikai szál is halványult a milliárdos ügyében. A szolnoki üzemlerohanásra okot adó környezetkárosítás gyanújától, úgy tűnik, megszabadultak, ugyanakkor Bige vesztegetési ügyében a nyomozás még folyamatban van.
Összességében a tíz leggazdagabb magyar vállalkozó vagyona 669 milliárd forinttal nőtt egy év alatt.
Ez több, mint amennyi 2002-ben az első száz összesített vagyona volt: az akkori 632,4 milliárdhoz képest most 5586,7 milliárd összvagyont becsült Szakonyi stábja. Az első tíz pedig ennek csaknem felét mondhatja magáénak, Mészárostól Kasza Lajosig a vagyonokat összeadva 2506 milliárd forint jött ki.
Mészáros és a Magyar Bankholding húzta a milliárdosokat
Csak tavaly került fel a gazdaglistára Vida József, a TV2 megszerzésével, és mindjárt a 33. helyre, most a bankholding létrehozása még magasabbra, a 18. helyre röpítette. Vagyonát az egy évvel korábbinak csaknem a duplájára, 64,5 milliárd forintra teszik, miután ő rendelkezik a legnagyobb, 9,6 százalékos részesedéssel a 744 milliárd forint értékűre becsült holdingban. A 48 éves bankár a pénzügyek mellett bicskei birtokán lovakat tenyészt, két ebtenyésztő egyesületnek is az elnöke, és közben Ruzsa Magdival ír receptkönyvet – villantja fel szabadidős tevékenységeit a kiadvány.
Vida üzlettársa, Gál Miklós – aki nemrég még a Mészáros-féle Opus Global vezérigazgatói székében ült – ugyancsak a toplistára került, újoncként mindjárt az előkelő 32. helyre. A bankmonstrumban közvetett tulajdonrészét bő 6 százalékra, teljes vagyonát 41,5 milliárd forintra becsülik. Ezzel megelőzte Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét is, aki ingatlanbefektetései révén egy év alatt 3,2 milliárddal növelte a vagyonát, a 39 milliárd forint ezúttal a 37. helyre volt elég.
A százas listára Gállal együtt hét új milliárdos került fel. Közülük az építőiparban utazik Balázs Attila, aki az 57. helyre katapultált 27 milliárddal. A székelyföldről származó üzletemberhez köthető a Bayer Construct, amely olyan hatalmas állami beruházásokban vett már részt, mint a Puskás Stadion építése, és benne volt a balatonfűzfői lőporgyár kivitelezésében is. A vállalatcsoport az alapanyaggyártástól az üzemeltetésig a teljes vertikumot átfogja, az állami támogatással épült hatalmas térkőgyárukról korábban írtunk. A Viastein termékeit nem csak állami beruházásoknál használják előszeretettel, Mészáros Lőrinc hansági luxus vadászházához is ezeken a térköveken át vezet az út.
Balázstól alig leszakadva, 20,9 milliárd forinttal bekerült a leggazdagabbak közé Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz cégcsoport alapítója is. Ez a magyar biztosításközvetítő piac legnagyobb szereplője, a vállalkozásba 2018-ban szállt be Mészáros Lőrinc 50 százalék erejéig.
Szintén újonc Gödry Zoltán és Gregorics László, a balatonboglári vállalkozók 19,9 milliárddal a 75. helyre kerültek. Élőhalak kereskedelmétől indultak, de később a fagyasztott termékekre nyergeltek át, és most már jelentős élelmiszer-kereskedőnek számítanak.
Az alsóházban a feltörekvők és a kegyvesztettek
Nem tűnt el teljesen az elitklubból a 2015-ben kegyvesztetté vált Simicska Lajos és üzlettársa Nyerges Zsolt sem. Nyerges említésre érdemes magyarországi vállalkozása a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., ebből azonban nem következne 35 milliárdos vagyon. Szakonyiék azt írják, hogy Nyerges 2018-ban eladta vállalati befektetéseit, tőkéjét főként ingatlanokba fektette itthon és külföldön, Bécsben és Londonban vásárolt be. Az üzlettől visszavonuló Nyergesnél hátrébb végzett egy sor nagy név, például Hernádi Zsolt Mol-vezér, aki 27,5 milliárdnál tart. Ő is nagyot lépett tavaly óta: 9,2 milliárd forinttal gyarapodott.
Nyerges mögött végzett 26 milliárddal Jászai Gellért is, aki a 4iG Nyrt.-vel hasít az informatikai piacon. A cég a befutók között volt a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. által kiírt 15 milliárdos közbeszerzésen, ők építhetik ki a jegybanknak a teljes magyar készpénzforgalom logisztikai hátterét biztosító rendszert, és nyertek például a külügyi tárca kibervédelmi pályázatán. Emellett megállapodtak a Digi megvételéről, egy másik akvizíció révén pedig a műholdas távközlési meghatározó szolgáltatóvá válhat a cég. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/10/leggazdagabb-magyarok-meszaros-lorinc-csanyi-sandor/ | https://web.archive.org/web/20230418165955/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/10/leggazdagabb-magyarok-meszaros-lorinc-csanyi-sandor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jarvany-alatt-a-harmadaval-nott-a-leggazdagabb-magyarok-vagyona-meszaros-lorinc-egy-ev-alatt-185-milliarddal | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-10 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Csányi Sándor",
"Gál Miklós",
"Hernádi Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Sánta János",
"Simicska Lajos",
"Tiborcz István",
"Vida József"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Bayer Construct Zrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"DPMG Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt.",
"Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Országos Dohányboltellátó Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,297 | Letartóztatták Tóth Csabát és három társát, sok százmilliós áfacsalás a gyanú | Összesen 870 millió forintnyi áfa elcsalásával gyanúsítják őket. A gyanú szerint kimondottan az áfacsalásra optimalizálták céghálózatuk működtetését. | Egy hónapra, július 9-ig elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság annak a négy férfinak a letartóztatását, akiket többek között különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítanak – jelentette be a Fővárosi Törvényszék.
A közleményben ugyan nem szerepel a neve, de az egyik letartóztatott az a többek között futballmérkőzések és a Városligetben zajló építkezések biztosításáról ismert Tóth Csaba, akit hétfő hajnalban vettek őrizetbe.
A törvényszéki közlemény szerint a most letartóztatott gyanúsítottak
2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek abból a célból, hogy vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfafizetési kötelezettségek alól mentesüljenek.
A bűnszervezet tagjai jól elkülönített feladatkörökben – az I. rendű gyanúsított irányítása és utasításai alapján – működtek. Az eredményekről a terhelt rendszeres visszajelzést várt, a feladatok végrehajtásáról, illetve a bevételek, a kiadások és a munkabérek alakulásáról a társait rendszeresen elszámoltatta.
A rendelkezésre álló adatok alapján a terheltek a cselekményeikkel
az állami költségvetésnek több mint 870 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.
A törvényszék szerint a gyanút az adóbevallások, az adóhatósági alapadatok, a bankszámlaforgalmi adatok, a lefoglalások eredménye, illetve „leplezett eszközök alkalmazásával kinyert információk” támasztják alá.
A bíróság megalapozottnak találta az ügyészség letartóztatásukra vonatkozó indoklását, vagyis hogy ha szabadlábon hagynák őket, akkor megnehezítenék a bizonyítást, bűnt ismételnének, és azt is megállapította, hogy mindegyikük esetében alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a még ki nem hallgatott személyeket befolyásolnák, a még fel nem lelt tárgyi bizonyítási eszközöket elrejtenék, megsemmisítenék, továbbá két terhelt esetében – a korábbi elítéléseik miatt – tartani lehet attól is, hogy újabb bűncselekményeket követnének el.
Az I. rendű vádlottnál a szoros családi kötődés miatt a szökés, elrejtőzés veszélyét nem találták megalapozottnak, de attól még letartóztatták. A végzés nem végleges. | https://m.hvg.hu/itthon/20210609_toth_csaba_biztonsagi_ceg_letartoztatas_afacsalas | https://web.archive.org/web/20210609170758/https://m.hvg.hu/itthon/20210609_toth_csaba_biztonsagi_ceg_letartoztatas_afacsalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-toth-csabat-es-harom-tarsat-sok-szazmillios-afacsalas-a-gyanu | HVG | hungarian-news | 2021-06-09 18:10:00 | [
"Tóth Csaba (őrző-védő)"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"őrzés-védés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [] |
52,298 | Külföldön sem hagyja az út szélén kedvenc oligarcháit a Fidesz-kormány | Már nemcsak itthon terjeszkednek a kormányközeli magyar üzletemberek, hogy állami megrendelésekből felépített kártyaváraik egy választási vereség esetén ne azonnal omoljanak össze. | Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: demencia, nerport, eufóbia, nercisztikus, iskolabezárás.
A projektről és hasonlókról már évek óta szó van, a török partner jól ismert Magyarországon.
Állandó témái a nők választási lehetőségei, helyzetei, határátlépési cselekvései. A találóan kanadai Csehovnak, Ontario hercegnőjének is nevezett irodalmi Nobel-díjas Alice Munro teljes pályaművének megjelentetését a Park Könyvkiadó tavaly fejezte be. | https://m.hvg.hu/360/20210609_Ifju_hoditok | https://web.archive.org/web/20210620163704/https://m.hvg.hu/360/20210609_Ifju_hoditok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulfoldon-sem-hagyja-az-ut-szelen-kedvenc-oligarchait-a-fidesz-kormany | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-11 15:00:00 | [
"Habony Árpád",
"Mészáros Lőrinc",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szíjj László",
"Vida József"
] | [
"Arthur Bergmann Hungary Zrt.",
"Banimex",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Duna Tunneling Sverige",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"GED Africa Ltd",
"MÁV",
"Osijek Asfalt doo.",
"Prosperitati Alapítvány",
"Rail-Via International AD",
"WKS Duna Polska"
] | [
"Afrika",
"Bulgária",
"Egyiptom",
"Európa",
"Izland",
"Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire)",
"Lengyelország",
"Magyarország",
"Oroszország",
"Svédország",
"Szerbia",
"Szlovénia"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"diplomácia",
"vasút",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,299 | NER-ből és fizetésből élők: Tudjuk, ki mindenkinek hajlik maga felé a keze | Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik. | 2021.06.10. 05:00
2021.06.10. 06:13
Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik. | https://m.hvg.hu/360/202123__berek_akormany_kozeleben__fehergallerosok_es_melosok__felesegek_konyhapenze__nerbol_es_fizetesbol_elok | https://web.archive.org/web/20210618221038/https://m.hvg.hu/360/202123__berek_akormany_kozeleben__fehergallerosok_es_melosok__felesegek_konyhapenze__nerbol_es_fizetesbol_elok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-bol-es-fizetesbol-elok-tudjuk-ki-mindenkinek-hajlik-maga-fele-a-keze | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-10 07:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Balázs Attila",
"Garancsi István",
"Hiszem János",
"Jászai Gellért",
"Jellinek Dániel",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Győző ifj.",
"Orbán Viktor",
"Pintér Sándor",
"Szabó László (KKM)",
"Szeverényi Márk",
"Szíjj László",
"Tasnádi László",
"Tiborcz István",
"Várkonyi Andrea",
"Vida József"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Appenin",
"Atmedia Kft.",
"Balaton Bútor Kft.",
"BDPST Hotel Management Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Criterion Készpénzlogisztikai Kft.",
"Dolomit Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Pro Concept Kft.",
"Pro Concept Tanácsadó Kft.",
"RM International Kft.",
"RM International Zrt.",
"Steriflow Kft.",
"Takarékbank Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt.",
"Whitedog Media Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Azerbajdzsán",
"Ázsia",
"Európa",
"Kína",
"Magyarország",
"Szerbia"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"offshore",
"háttér",
"rokonok",
"informatika",
"egészségügy",
"támogatás",
"PR",
"átláthatóság",
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"őrzés-védés",
"vasút",
"covid-19",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"kereskedelem",
"hitelezés",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,300 | Milliárdos üzletet kötött a rendőrség egyik nagy beszállítójával Pintér Sándor felesége | A NER-ben a nőrokonokhoz és az exekhez is dől a pénz. Látható, hogy a belügyminiszter felesége különösen jól tájékozódik a biznisz világában. Mészáros Lőrinc új párjának új cége is hasít. | 2021.06.10. 09:00
2021.06.10. 12:47
A NER-ben a nőrokonokhoz és az exekhez is dől a pénz. Látható, hogy a belügyminiszter felesége különösen jól tájékozódik a biznisz világában. Mészáros Lőrinc új párjának új cége is hasít. | https://m.hvg.hu/360/202123_gyulik_ahozomany | https://web.archive.org/web/20210618215648/https://m.hvg.hu/360/202123_gyulik_ahozomany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-uzletet-kotott-a-rendorseg-egyik-nagy-beszallitojaval-pinter-sandor-felesege | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-10 11:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Emőri Gábor",
"Kelemen Beatrix Csilla",
"Pintér Sándor",
"Pintérné Eötvös Ildikó",
"Ráthonyi Zoltán",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata",
"Szijjártó Péter",
"Szijjártó-Nagy Szilvia",
"Vajna Tímea"
] | [
"Bécsi Kettő Irodaház Kft.",
"Belügyminisztérium (BM)",
"BUNO Vendéglátóipari Kft.",
"i-Cell Mobilsoft Zrt.",
"INGATLANOK 2006. HU KFT.",
"Interior Design Belsőépítészeti Kft.",
"Media Vivantis Zrt.",
"Top News Hungary Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"őrzés-védés",
"vendéglátás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,301 | Újabb fegyvert kapott Demeter Szilárd a kultúrharc folytatásához | Cégmetamorfózison megy át a Petőfi Kulturális Ügynökség, amelyet több tízmilliárd forint közpénzből építenek tovább. | Barátnőül egy 15 éves gyereklányt választ a világ leghíresebb férfija: így indul Sofia Coppola az 1960-as évek elején játszódó új filmje, a Priscilla, amely Elvis Presley feleségének szemszögéből mutatja be viharos házasságuk történetét. | https://hvg.hu/360/202122_petofi_kulturalis_ugynokseg_kormanybarat_birodalom | https://web.archive.org/web/20210812173844/https://hvg.hu/360/202122_petofi_kulturalis_ugynokseg_kormanybarat_birodalom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fegyvert-kapott-demeter-szilard-a-kulturharc-folytatasahoz | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-04 15:30:00 | [
"Demeter Szilárd",
"Lánchidi Csaba",
"Mihályi Erzsébet",
"Timár Alpár"
] | [
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.",
"Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,302 | Győrben megvásárolt egy szállodát az állami milliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium | A Rábától vették meg a Konferencia Hotelt, csaknem másfél milliárd forintért. | A Mathias Corvinus Collegium (MCC) győri központja lesz a Káptalandombon található Konferencia Hotel, amit 1,455 milliárd forintért vásároltak meg árverésen a Rába Járműipari Holding Nyrt.-től – derült ki az MCC szerdai sajtótájékoztatóján, amiről az MTI tudósított.
A Mathias Corvinus Collegiumot tavaly tavasszal minősítették 25 év után közvagyont kezelő szervezetté, azóta pedig gyorsan ömlik oda a pénz és az egyéb vagyontárgyak: többek közt megkapta az állam maradék, legalább 300 milliárdos MOL-, illetve Richter-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is. Nemrég arról számoltak be, hogy a patinás Aranybika szálló lesz a debreceni képzési központjuk, de Pécsen péládul az egykori Pécsi Nemzeti Casinót is megszerezték.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, illetve az MCC kuratóriumának az elnöke azt mondta a győri ingatlanról, hogy ott szeptembertől mintegy száz fiatal kapcsolódhat be az ingyenes tehetséggondozó képzésekbe.
Azt is elmondta az államtitkár, hogy minden városban, ahol jelen vannak, olyan épületet és központot keresnek, amely szimbolikus tere az adott városnak, másrészt valamilyen módon megújulásra, megmentésre szorul, így esett a választás a Konferencia Hotelre. Az épületet szeretnék rendbe hozni – mondta.
Szeptembertől Magyarországon 14, a Kárpát-medencében összesen 23 helyszínen lesznek elérhetők az MCC programjai több ezer diák számára az általános iskolától az egyetem végéig, de bizonyos programelemek ezeken túl is. Hosszú távon az a cél, hogy tízezer diák tartozzon egyidejűleg a MCC családjába – fogalmazott Orbán Balázs. | https://hvg.hu/gazdasag/20210602_gyor_szalloda_mathias_corvinus_collegium | https://web.archive.org/web/20220701163710/https://hvg.hu/gazdasag/20210602_gyor_szalloda_mathias_corvinus_collegium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyorben-megvasarolt-egy-szallodat-az-allami-milliardokkal-kitomott-mathias-corvinus-collegium | HVG | hungarian-news | 2021-06-02 16:29:00 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Rába Nyrt.",
"Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt."
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,303 | A NER nyitja újra a Dunakanyar emblematikus fürdőhelyét | Több ütemben, környezetvédelmi hatástanulmány nélkül újulhat meg a szebb napokat látott lepencei strand. Az állami milliárdokkal megtámogatott beruházó szerint nincs is ilyesmire szükség. | Nem kell már sokat várnia annak, aki szeretne ismét fürödni a termálvízre épült lepencei strandon, Visegrád határában. A lassan másfél évtizede bezárt, mára az enyészeté lett fürdő területén ugyanis hamarosan indulhat az újjáépítés, miután a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül adott zöld utat a munkának. Hiába van szó a legértékesebb európai természeti területek egyikéről, és hiába hívta fel a figyelmet a Duna-Ipoly Nemzeti Park, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó területen védett forrás is van, a hatóságot ez hidegen hagyta.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció több helyen is említi, hogy a termálmedencéből a vizet a Lepence-patakba tervezik vezetni. Márpedig egy 2017-es vizsgálat óta tudható, hogy a Lepence-patakban védett kövi rákok élnek. "A kövi rák a hidegebb vizeket részesíti előnyben, így termálvízzel hőszennyezett élőhely nem felel meg a számára" - tájékoztatja a nemzeti park a kormányhivatalt, majd úgy folytatja, azzal, hogy a strand termálvizét a patakba engedik, | https://m.hvg.hu/360/202121__lepencei_strand__kornyezetvedelem__dunakanyarfejlesztes__elpancsolt_milliardok | https://web.archive.org/web/20231219164550/https://m.hvg.hu/360/202121__lepencei_strand__kornyezetvedelem__dunakanyarfejlesztes__elpancsolt_milliardok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-nyitja-ujra-a-dunakanyar-emblematikus-furdohelyet | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-31 11:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel",
"Kante Awa",
"Matolcsy György",
"Nagy Róza",
"Szepesi Richárd",
"Tiborcz István",
"Vécsey Róbert"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Dreamland Holding Zrt.",
"Szepard Kft.",
"Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft."
] | [
"Pest megye",
"Visegrád"
] | [
"fürdő",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"önkormányzat",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,304 | A műgyűjtők buknak, Mészáros hasít az Andrássy úton | Hiába álmodott Kovács Gábor és Zelnik István magánmúzeumot az Andrássy útra, kudarcot vallottak. Zelnikről kiderült, hogy szélhámos, Kovács gyűjteménye szétesőfélben, a Kogart Galériának otthont adó ottani villájába a minap Mészáros Lőrinc egyik cége fészkelte be magát. | A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
2024 a választások éve. 50 országban több mint két milliárd ember fog szavazni idén. A pártok és a politikusok pedig, hát, olyanok, amilyenek. Litkai Gergely gyűjtésében kitér néhány fontosabb voksolásra. Megtudhatjuk, mely országok azok, ahol preventív jelleggel letartóztatták már a komplett ellenzéket. Oroszországban is nagy a tét: Putyin győz, vagy a többiek veszítenek? A gondos szakmai elemzés farvizén pedig megtudhatjuk azt is, hogy mit jelent a "droidok tikmokoznak" kifejezés, illetve miért nem lehet tanítani a Pitagorasz-tételt Indiában. | https://m.hvg.hu/360/202121__a_kogart_bukasa__aranyember_rezbol__amikor_aner_segit__minek_nevezzelek | https://web.archive.org/web/20231208051118/https://m.hvg.hu/360/202121__a_kogart_bukasa__aranyember_rezbol__amikor_aner_segit__minek_nevezzelek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mugyujtok-buknak-meszaros-hasit-az-andrassy-uton | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-01 07:00:00 | [
"Kovács Gábor",
"Mészáros Lőrinc",
"Szőcs Géza",
"Zelnik István"
] | [
"Kogart",
"Kovács Gábor Művészeti Alapítvány"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
52,305 | Mészáros Lőrinc tavaly 351 ezer forinttal gazdagodott percenként és félmilliárddal naponta | Kijött az új gazdaglista, mi pedig számolgattunk egy kicsit. | Megjelent a legújabb magyarországi gazdaglista, ez pedig sok érdekességet tartalmazott. A Szakonyi Péter szerkesztette A 100 Leggazdagabb kiadványból például kiderült, hogy Mészáros Lőrinc tavaly 185 milliárd forinttal gyarapította vagyonát, így már összességében 455 milliárd forintja van.
A felcsúti milliárdosnak még sosem volt ilyen jó éve, eddig a rekordot 2017-ről 2018-ra ugrotta, amikor 140 milliárd forinttal nőtt a vagyona. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kiadvány számításai szerint Orbán Viktor felcsúti jóbarátjának 2015-ben, vagyis abban az évben, amikor az előző Fidesz-nagyvállalkozó Simicska Lajossal nyíltan szakítottak, még csak 8,4 milliárdos vagyona volt.
De térjünk vissza a 185 milliárd forintos gyarapodásra.
Mindez azt is jelenti, hogy Mészáros Lőrinc naponta közel 507 millió forinttal gazdagodott, ami óránként 21,1 millió, percenként 351 ezer forintot, másodpercenként pedig 5866 forintot jelent.
Mindez azt is jelenti, hogy mire a cikk címétől ide eljutott a kedves olvasó, a felcsúti milliárdos „tavalyi árfolyamon” mintegy 240 ezer forintot keresett.
Mit is lehetne erre mondani? | https://hvg.hu/kkv/20210610_Meszaros_Lorinc_tavaly_351_ezer_forinttal_gazdagodott_percenkent_es_felmilliarddal_naponta | https://web.archive.org/web/20210618131848/https://hvg.hu/kkv/20210610_Meszaros_Lorinc_tavaly_351_ezer_forinttal_gazdagodott_percenkent_es_felmilliarddal_naponta | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-tavaly-351-ezer-forinttal-gazdagodott-percenkent-es-felmilliarddal-naponta | HVG | hungarian-news | 2021-06-10 08:58:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,306 | Kevesebb magyar korrupciós ügyet talált az OLAF, ezzel nagyot csökkent az uniós átlag is | Változatlanul Magyarországnak kell a legnagyobb arányban pénzt visszafizetnie az uniós költségvetésbe a csalások, összejátszások, korrupció miatt. | Az uniós pénzekkel történő visszaélés tavaly is bőven adott munkát az EU Csalásellenes Hivatalának (OLAF). Az összejátszások, összeférhetetlenségi helyzetek, közbeszerzési manipulációk és pénzmosás mellett a pandémia új csalásformákat is hozott.
A potenciális csalókat a világjárvány nem állította meg. 2020-ban a vírussal együtt új csalási lehetőségek jelentek meg, például a hamisított vagy kifogásolható minőségű termékek – arcmaszkok vagy kézfertőtlenítők – jövedelmező piaca, és mindez új kihívásokat jelentett az OLAF számára
- kommentálta a csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentés megállapításait Ville Itälä, az OLAF főigazgatója. A szervezet munkáját a következő számok jellemezték tavaly:
az OLAF 230 vizsgálatot zárt le és 375 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz
az OLAF 293,4 millió euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett ajánlást
az OLAF 290 új vizsgálatot indított az OLAF szakértői által végzett 1 098 előzetes elemzés után.
Magyarország továbbra is az OLAF munkájának egyik fő terepe, bár az adatok javuló tendeciát mutatnak. Ezzel együtt Magyarország változatlan toronymagasan őrzi vezető helyét a pénzügyi korrekciós listán, amely az unió strukturális és mezőgazdasági alapjainak kifizetéseire vonatkozik. 2016 és 2020 között a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót, ez 32 lezárt vizsgálatot jelent. (A 32 eset holtversenyben Romániával szintén a legmagasabb érték.) A visszafizetési kötelezettség az összes uniós forrás 1,46 százalékát érinti. Összehasonlításként: a korrekciós esetek száma uniós átlagban 0,29 százalék, a második Bulgária esetében 0,69 százalék. Nyolc olyan ország van, ahol ez 0 százalék. Tavaly egyébként a magyar adat még 4 százalék volt, a mostani csökkenés eredményeként jelentősen kisebb lett az uniós átlag is.
Ami a tavalyi évet illeti: nyolc magyar esetet zártak le, ebből négy ügyében kérték a magyar hatóságok eljárását. A nyolc eset a második, a négy pedig a negyedik legmagasabb érték az EU-ban.
2016 eleje és 2020 vége között az OLAF által javasolt ügyekben a magyar vádemelési ráta 67 százalék volt. | https://hvg.hu/eurologus/20210610_Kevesebb_magyar_korrupcios_ugyet_talalt_az_OLAF_ezzel_sokat_csokkent_az_unios_atlag_is | https://web.archive.org/web/20220427221033/https://hvg.hu/eurologus/20210610_Kevesebb_magyar_korrupcios_ugyet_talalt_az_OLAF_ezzel_sokat_csokkent_az_unios_atlag_is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kevesebb-magyar-korrupcios-ugyet-talalt-az-olaf-ezzel-nagyot-csokkent-az-unios-atlag-is | HVG | hungarian-news | 2021-06-10 13:07:00 | [] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"pénzmosás",
"átláthatóság",
"csalás",
"EU",
"antikorrupció",
"covid-19"
] | [] |
52,307 | Egy kicsit kevesebb került Mészároshoz a közösből, mint korábban gondolhattuk | Mészáros Lőrincék mégsem lapátolták ki a híres-hírhedt osztalékot a Mátrai Erőműből, a pénz bennragadt a céghálóban: az állami MVM-hez került. A brutális tavalyi veszteséget leginkább a szenes energiatermelés leállításának előre hozása indokolta. | Mészáros Lőrincék mégsem lapátolták ki a híres-hírhedt osztalékot a Mátrai Erőműből, a pénz bennragadt a céghálóban: az állami MVM-hez került. A brutális tavalyi veszteséget leginkább a szenes energiatermelés leállításának előre hozása indokolta.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen.
Most egyetlen Covid-gyógyszer látszik alkalmasnak a súlyos esetek megelőzésére, de idehaza nem lehet hozzájutni. Külföldön viszont megesik, hogy felhasználatlanul maradnak a raktárkészletek. | https://hvg.hu/360/202123__matrai_eromu__meszaros_lorinc_uzletel__klimasemlegesseg__leszerelesi_felar | https://web.archive.org/web/20230729093501/https://hvg.hu/360/202123__matrai_eromu__meszaros_lorinc_uzletel__klimasemlegesseg__leszerelesi_felar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-kicsit-kevesebb-kerult-meszaroshoz-a-kozosbol-mint-korabban-gondolhattuk | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-13 12:33:05 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Status Power Invest Kft."
] | [] | [
"energia",
"gazdálkodás",
"államosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"erőmű"
] | [] |
52,308 | Ennél értékesebb telket nehéz lett volna felajánlani Kínának | Még ha csak kommunikációs trükk is a kormány vasárnapi irányváltása Fudan-ügyben, az azért látszik: a témával és az arra rászervezett szombati tüntetéssel az ellenzék hosszú idő után tudta átvenni a politikai témameghatározást. A Fudan Egyetem ügye azonban nemcsak felsőoktatási, szuverenitási és eladósodási kérdés, hanem Budapest fejlődésének irányát is meghatározza: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, amely valóban páratlan adottságokkal rendelkezik. Ezt a telket a magyar állam közpénzből vásárolta vissza, hogy most juttatásként átadja a kínai egyetemet menedzselő alapítványnak. Míg a korábbi Diákváros-terv garantálta volna a kiemelkedően értékes Nagyvásártelep megmentését és a terület értékeit kiemelő hasznosítást, a kínaiak által diktált jövőről egyelőre csak sejtéseink lehetnek. Mutatjuk, mi a Fudan-vita tétje városfejlesztési szempontból. | Dalai Láma út (sic!), Szabad Hongkong út, Ujgur Mártírok útja (sic!), Hszie Si-kuang püspök út: a tervezett Fudan Egyetem körüli, a kínai kommunista vezetést bosszantó új utcanevekről valószínűleg már az is hallott, aki a Covid utáni nyarat kizárólag teraszon sörözéssel szeretné eltölteni. A múlt heti útavató messze nem csak azért lett hír, mert a négy utcanévtábla közül kettőt sikerült a magyar helyesírás szabályainak figyelembe vétele nélkül kihelyezni. A világsajtó ilyesmire aligha vetődne rá, most viszont még az is felfigyelt Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester punk-troll húzására (beszámolt róla a BBC, a The Guardian, a Politico, a Reuters és az AP), de meghallották a címzettek is: a kínai külügyi szóvivő sértődötten reagált a gesztusra.
A Fudan-ügyben szombaton tartott fővárosi összellenzéki tüntetés is mutatta, hogy a téma mára az egyik legforróbb politikai kérdés lett. Nem is maradt teljesen eredménytelen az ellenzéki akció: vasárnap Gulyás Gergely már arról beszélt, hogy a kormány támogatna egy népszavazást Fudan-ügyben. A kancelláriaminiszter szavait az ellenzék egyértelmű meghátrálásként értelmezte, s ha ez nem is biztos, a hirtelen irányváltás azért valóban jól látszik. S hogy miért nem biztos, hogy valóban totális hátraarcot látunk a kormány részéről? Nos, a belengetett népszavazás úgy másfél év múlva lenne, mire a kormány már mindent előkészített a projektben. A beruházást tehát eszük ágában nincs leállítani, most, még az elején megkérdezni az embereket, akarják-e azt – a választásokig viszont így kommunikációs szempontból mégiscsak jegelhetnék a saját szavazóik jelentékeny része által is elutasított Fudan-tervet.
Hogy mi a baj a kínai egyetem Magyarországra hozásával, arról többször írtunk már a Válasz Online-on, mindjárt az ügy kipattanásakor azt mondtuk, hogy olyan módon költene el a kormány a teljes magyar felsőoktatás egyévi támogatásának megfelelő összeget a Fudan budapesti megtelepedésére, ráadásul kínai hitelből, hogy ebből a pénzből több magyar egyetemet lehetne világszintre fejleszteni. Ha ehhez a forgatókönyvhöz hozzáadjuk a Budapest–Belgrád-vasútra felvett közel 500 milliárdos hitelt, máris ezermilliárd körüli kínai adósságnál tartunk: ez pedig kőkeményen szuverenitási kérdés, mivel évtizedekre kínai adósságcsapdába ejtheti az országot, hasonlóan ahhoz, ahogy egyes afrikai államok vagy Montenegró jártak a kínai hitelből megvalósuló fejlesztéseikkel. Mike Károly közgazdász aztán arról beszélt interjúnkban, hogy a Fudan egyfajta „eljegyzési gyűrű” Kínának, amellyel a kormány megpecsételi a tervezett szoros szövetséget, közben pedig külpolitikailag eltávolodik az Egyesült Államok vezette nyugati klubtól.
Ehhez képest Budapest térképén valószínűleg ma is kevesen tudják elhelyezni, hol van a Fudan/Diákváros-telek, és még kevesebben jártak arrafelé. A kínaiakat bosszantó utcaátnevezések előtt ezeket a közterületeket Hídépítő utcának és Helyi kikötő útnak nevezték, egyik sem cseng túl ismerősen. A Nagyvásártelep elnevezés már felidéz emlékeket, főként az idősebbekben. Pedig a Fudan-ügy, azon túl, hogy politikai, felsőoktatási, szuverenitási és államadóssági kérdés, meghatározza Budapest fejlődésének irányát is: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, amely valóban páratlan adottságokkal rendelkezik, de évtizedek óta rehabilitációra vár. Most arról lesz bővebben szó, hogy mi a Fudan-vita tétje városfejlesztési szempontból.
A Fudan számára a kormány által kijelölt területről jelenleg két törvényjavaslat ad tájékoztatást, amelyeket május 11-én nyújtott be Semjén Zsolt. A Fudan Hungary Alapítványról szóló javaslat szerint a kínai egyetemet ugyanúgy egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány működtetné, mint az elmúlt másfél évben kiszervezett magyar egyetemeket, és ez az alapítvány is jelentős ingatlanvagyont kap az államtól a működéséhez, teljesen ingyen. A négy telket a javaslat tételesen is felsorolja, eddig mindegyik állami tulajdon volt, vagyis a Fudant úgy hoznák létre, hogy önkormányzati tulajdonú területet (ez döntően az utakat jelenti) a projekt egyáltalán ne érintsen – ezzel is csökkentve az ellenzéki vezetésű IX. kerületi önkormányzat lehetőségeit az egyetemalapítás megakadályozására. A másik javaslat a Budapest Diákváros megvalósításáról szól, a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektnek minősíti, vagyis kivonja a normális hatósági ügymenet alól, és szintén felsorolja, hogy melyik öt állami ingatlan kerül az építtető ÉMI Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe. Térképen mindez így fest:
Arról a sávról van szó, amely a Ráckevei (Soroksári)-Duna mentén nyúlik el hosszan a folyóág és a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia vonala között. A körülbelül 40 hektáros területet északról a Csepelre vezető Kvassay Jenő út (és a Kvassay híd) határolja, délről pedig egy működő nyomda és más ipari létesítmények. Ha ma kisétálunk ide, jórészt teljesen elhagyatott, bozóttal ritkásan benőtt pusztaságot találunk. A valaha itt álló épületeket nagyrészt lebontották, két igazán látványos kivétellel: az egyik a Nagyvásártelep hatalmas, elhagyatott csarnoka, a másik a hozzá tartozó egykori irodaház üres, graffitivel borított kagylója. Mindkettő műemlék, akárcsak az a két terméskőből épült kapupillér, amelyek egykor a Ferencvárosi kikötő bejáratát jelezték. A két pillér között indul el délre az egykori Hídépítő utca macskaköves szalagja, ami a Duna-ágat követi. A kikötő nyoma a magas betonpart is, a pecások kedvelt helye. A Kvassay híd tövében, egy kisebb félszigeten a Készenléti Rendőrség Kisgéphajó és Rendészettechnikai Alosztályának telephelye található három egyszerű barakképületben, az út túloldalán pedig egy kerttel körülvett romos épületben valamilyen foglalt házas kommuna tanyázik. Más ezen kívül nem nagyon van, csak sitthalmok, üres épülethelyek és elvadult növényzet – vigasztalan, posztapokaliptikus látkép.
Csakhogy ez az első ránézésre nem túl vonzó terület Budapest egyik legértékesebb fejlesztési aranytartaléka és legzseniálisabb rozsdaövezete. Nem mi mondjuk: ezeket a kifejezéseket Fürjes Balázs államtitkár használta abban a cikkében, amelyben azt bizonygatta, hogy a Fudan ideköltöztetése összeegyeztethető a Diákváros tervével, és nem fognak sérülni a Budapesti Fejlesztési Központ által korábban kidolgozott, és mind a ferencvárosi önkormányzat, mind a főváros által támogatott rehabilitációs tervek. A cikk megjelenésének másnapján a kormány kivette Fürjes feladatai közül a Diákvárost, és Palkovics László innovációs minisztert nevezte ki a megvalósításért felelős kormánybiztossá, ami elég egyértelmű üzenet volt, hogy a kormány mégsem lelkesedik annyira az addigi tervekért, és a CEU, valamint az Akadémia ügyében kíméletlen végrehajtóként már bizonyított Palkovicstól várja, hogy tűzön-vízen át véghezvigye, ami a Fudan betelepítéséhez szükséges.
Ettől még Fürjesnek igaza volt, a terület tényleg zseniális,
azt is mondhatnánk, hogy ennél értékesebb ajándékot nehezen lehetett volna Budapesten találni Kína számára.
A főváros központja a rendszerváltás óta folyamatosan terjeszkedik dél felé a Duna mentén. A folyó menti egykori közlekedési és ipari területek átalakulása az 1990-es években a Millenniumi Városközpont első épületeinek felhúzásával kezdődött az egykori Dunapart Teherpályaudvar vágányai helyén, az ezredfordulón a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotájának felépítésével folytatódott, ezt a 2013-ban megnyitott Bálna követte a Közraktárak átalakításával, most pedig – a Millenniumi Városközpont utolsó üres telkeinek beépítése mellett – két óriásberuházással lép tovább: az egyik a jó NER-kapcsolatokkal rendelkező Adnan Polat török üzletember City Pearl városfejlesztése (amelynek érdekében a Vágóhíd történelmi épületegyüttesét is feláldozták), a másik pedig az épülő Atlétikai Stadion a volt VITUKI-telken. Utóbbit a választási kampányban még hevesen ellenezte mind Baranyi Krisztina, mind Karácsony Gergely, de a kormánynak kiegészítő szabadidős és zöldterületi fejlesztésekkel sikerült rávenni őket, hogy adják fel a tiltakozásukat.
Az Atlétikai Stadion a Kvassay út túloldalán emelkedik ki éppen a földből: a folyamat nyilvánvalóan a Nagyvásártelep körüli pusztasággal folytatódik. Ha ránézünk a város térképére, ez a terület városszerkezeti szempontból nagyjából ugyanott van, ahol a Kopaszi-gát Budán, márpedig a mellé is érdemes volt felhúzni egy hatalmas új városrészt (BudaPart) luxuslakásokkal meg Budapest első felhőkarcolóját, a Mol Campust. A Nagyvásártelep környékét pont ugyanazok a tényezők teszik vonzóvá: (1) nagyon közel van a város belsejéhez; (2) gyakorlatilag üres és szabadon fejleszthető; (3) a területe hatalmas és (4) közvetlenül a vízparton található, ami megsokszorozza az értékét. Ráadásul ez a víz a Nagyvásártelep telke esetében nem a kiszámíthatatlan, szélsőségesen ingadozó magasságú, áradásokkal fenyegető nagy Duna, hanem egy csendes, békés állóvíz, hiszen a zsilippel lezárt Soroksári-Duna gyakorlatilag tónak tekinthető. A túlparton ráadásul a csepeli Szigetcsúcs partmenti ligeterdeje nyújtja az érintetlen természeti táj illúzióját a város kellős közepén. Ezt a kivételesen jó fekvést érzékelteti annak a prezentációnak az egyik diája is, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített a Fudan-projektről:
A rajzon látszik, hogy az említetteken túl több jelentős fejlesztési elképzelés kapcsolódik ehhez a Déli Városkapunak elkeresztelt tágabb, összesen 135 hektáros területhez: a Galvani hídnak nevezett új Duna-híd terve, amely Csepelen át összekötné Dél-Budát és Dél-Pestet (és amely körül szintén politikai csata dúlt néhány hónapja a főváros és a kormány között), a Szigetcsúcsra tervezett közpark, amelyhez szintén kapcsolódnának sportlétesítmények (de némi ingatlanfejlesztés is) és a Soroksári-Duna két oldalának feltárása és rehabilitációja le egészen a Gubacsi hídig. Három új gyalogos és kerékpáros híd kapcsolná össze a Diákváros és az Atlétikai Stadion területét a Szigetcsúccsal, amitől ezek a ma még egymástól elvágott területek szervesen összeszövődő városrészekké fejlődnének. A Fudan Egyetem diákjai és oktatói a campusból a hidakon át egyenesen a csepeli parkba mehetnének sétálni, futni, teniszezni vagy tajcsizni. A Fudan nem magában állna tehát, hanem egy zöld, modern és vízközeli új városrész központi eleme lenne.
Mint ahogy a Diákváros is az lett volna, ha a kormány úgy dönt, hogy a magyar kollégisták számára teremti meg ezt a vonzó környezetet. A Déli Városkapu koncepciója ugyanis régóta készen állt, Budapest olimpiai pályázatának a hagyatéka, csak éppen a szívét cserélték ki egy majdnem mindenki számára váratlan húzással, amikor a Fudan Budapestre költözésének tervét bejelentették – bár a kormányzati kommunikáció szerint semmi különös nem történt, ugyanis 2019. december 19-én egy prezentáció már tartalmazta, hogy a Déli Városkapu program egyik eleme egy „zöld, emberközpontú egyetemváros” lesz. Mindössze a kínai jelzőt felejtették el akkor elétenni.
A kormányzati narratíva szerint a korábbi fejlesztési koncepcióhoz képest tehát most csupán annyi történik, hogy a területen belül átrendezik a tervezett funkciókat: míg korábban a magyar egyetemistáknak szánt kollégiumokat főként a Nagyvásártelep műemlék épületétől délre akarták elhelyezni, a Kvassay út menti északi részre pedig hotelt, irodákat, lakásokat, valamint szintén kollégiumokat építettek volna, most a kollégiumok kerülnek északra (8500 férőhellyel), a Fudan délre, középen pedig megmarad a közösségi térként újjáéledő Nagyvásártelep. A műemlék megújítására az előző ügygondnok, a Budapesti Fejlesztési Központ kiírt egy tervpályázatot, amit egy fiatal magyar építészcsapat, a BIVAK studio nyert meg egy szép és érzékeny tervvel – ez elvileg nem landol a kukában, mivel az eredményhirdetésre elment az új kormányzati felelős, Palkovics László, és a megszólalásából arra lehetett következtetni, hogy a korábbi koncepciónak ezt az elemét megtartják. Mérget azért erre sem vennénk, mivel a műemlék csarnok és az irodaház arra a területrészre esik, amit a Fudan Hungary Alapítvány fog megkapni ingyenes vagyonjuttatásként. Márpedig az alapítványt nem köti semmilyen korábbi kormányzati ígéret. Ha ők nem akarnak trendi diákcentrumot a csarnokba, akkor csak a műemléki védelem áll az értékes épület lebontásának útjában. Az pedig nem feltétlenül leküzdhetetlen akadály.
Palkovicsék szerint az átrendezésre, vagyis a kollégiumok felköltöztetésére a déli sávból azért volt szükség, mert az ellenzéki önkormányzatok ellenkezése miatt a Fudannak szüksége van a tisztán állami tulajdonú telkekre, de a kollégiumoknak szánt terület nem hogy nem csökken, de kicsit még nő is (16,2 hektárról 17,6 hektárra, miközben a Fudan 22,2 hektárt kap). Baranyi Krisztina ezt vitatja, az ő számításai szerint mindössze 6 hektár jut a magyar diákoknak, akik – ha az ígért férőhelyszámot komolyan vesszük – tornyokban fognak összezsúfolni, miközben a kínai egyetem kényelmesen, szellősen terpeszkedik majd. A kormányzati tervek egyelőre kidolgozatlanok, hiszen Palkovicsék csak most kezdik el a Fudan-projekt előkészítését, így a számokról folytatott vita is meglehetősen meddő, azt viszont már most lehet látni, hogy milyen preferenciát mutat a terület tervezett felosztása.
Ebből arra következtethetünk, hogy a kormány szerint a terület értékesebb, szebb részét kell a kínaiak számára biztosítani, a kevésbé vonzó részét pedig a magyar kollégistáknak.
Az vitathatatlan, hogy a terület déli része sokkal kellemesebb, mint az északi: az itt álló épületek a vízre és a túlparti parkra néznek majd, míg az északi rész távolabb esik a Dunától, és a zajos, forgalmas Kvassay út közelsége határozza meg. A tulajdonviszonyok sem magyarázzák, hogy miért nem a jobb telkeket kapja a Diákváros, hiszen ma még mindkét telekcsoport állami tulajdonú. Az is, amit a kollégiumoknak és az is, amit a Fudan Hungary Alapítványnak akarnak adni. Nehéz erre más megfejtést találni, mint hogy a kínai elitegyetem nem lett volna lenyűgözve a kopár, külvárosias északi résztől, ami az épülő stadionra, az OBI áruházra meg az autómosóra néz, ezért Palkovics igyekezett a kedvükben járni. Ha visszalapozunk az ominózus Fürjes-cikkhez, ami után egy nappal a kormány elvette az államtitkártól a feladatot, a mellékelt koncepcióterven láthatjuk, hogy ő még az északi sávba tette volna a Fudant, érintetlenül hagyva a tervezett Diákváros korábbi teljes területét. Ahhoz, hogy ez az ellentétére változzon, másik madam kellett.
Nem véletlen, hogy a korábbi koncepció, amely a kollégiumok mellett magántőke bevonásával, lakás- és irodaépítéssel, valamint egy jelentősebb új kulturális célú középülettel is számolt, az új városrész szívét délen képzelte el. Ezt a koncepciót egy 2018-ban, vagyis még a Tarlós-korszakban kiírt tervpályázat eredményeként a világhírű Snøhetta építésziroda innsbrucki stúdiója készítette. Ők a Soroksári-Duna kivételes adottságait kihasználva egy lagúnákkal átszőtt, víz köré épült városrészt képzeltek el. A mostani magas, kikötői jellegű rakodópart helyett a terület déli részét félszigetté alakították volna, és nyilvános, városi jellegű vízparti sétányokat alakítottak volna ki, a Nagyvásártelep előtt tágas folyóparti térrel. A területen 16 ezer ember lakott volna, köztük 12 ezer diák, és további 15 ezren dolgoztak volna itt: ez a terv nem egyszerűen egy kollégiumi negyedről szólt, hanem egy valódi városrész létrehozásáról, ahol sokféle funkció (oktatás, lakás, iroda, kultúra, sport) van jelen egyszerre.
Ebből most már ebben a formában nem lesz semmi, bár a koncepció bizonyos elemeit bizonyára át lehet menteni a Fudan campusába is, ha van erre szándék – a kínai elképzelésekből egyelőre semmi nem nyilvános. Legfeljebb azt a kérdést lehet ismét feltenni, hogy egy ilyen városléptékű beruházásnak, amely magyar közpénzből valósul meg, miért egy kínai egyetem a kedvezményezettje. A magyar egyetemistáknak szánt kollégiumokra épülő korábbi terv esetében ez nyilván nem vetődött fel.
Mint ahogy kérdés az is, mennyire erkölcsös elajándékozni egy alapítványnak egy telket, amit az állam közpénzből, közcélra vásárolt meg. Természetesen ez minden alapítványi vagyonjuttatás esetén jogos kérdés, de mivel ezúttal egy ténylegesen (ha jogilag nem is) külföldi kontroll alatt álló entitás a kedvezményezett, a helyzet mégsem ugyanaz, mint a hazai egyetemek vagyonkezelő alapítványainak juttatott ingatlanok esetében.
A Fudan/Diákváros telek csak a 20. századi urbanizáció eredményeként nyerte el jelenlegi formáját. A Soroksári-Duna és a vasút közti területsáv sokáig teljesen rendezetlen maradt, a Báránylegelőnek nevezett területen a 19. század utolsó harmadában kisebb-nagyobb ipartelepek és raktárak sorakoztak, köztük csontszéngyár, fűrészmalom és jégraktár. A folyópart kiépítetlen volt, a vasút sok helyen közvetlenül a víz mellett futott, mivel a Duna-ág a mainál jóval szélesebb volt. 1910 és 1926 között megépült a Kvassay-zsilip, ami elzárta a főágtól a mellékágat, és ezáltal árvízmentes, biztonságos viszonyokat teremtett. A zsilippel nagyjából egyidőben (1908-tól) kezdte el a főváros egy korszerű új kikötő tervezését is a Soroksári-Duna felső szakaszán, de ezek az elképzelések sokáig papíron maradtak. A munka 1919 márciusában, a kommunista diktatúra alatt kezdődött el, és a Tanácsköztársaság egyik legambíciózusabb (igaz, az előző időszaktól örökölt) közberuházása volt. A bukás után az építkezés is sokáig szünetelt, majd az 1920-as évek elején újraindult, akkoriban az állam a csepeli oldalon, a főváros a ferencvárosi oldalon dolgozott, végül mindkettő 1928-ra készült el. A Ferencvárosi kikötő feladata a főváros áruval (főként élelmiszerrel) való ellátása volt, évi 1-1,5 millió tonna átrakodására tervezték. A kikötő építése érdekében a Duna-ág jelentős részét feltöltötték, egykori szélességének majd’ felét elvesztette.
A kikötőépítés szerves folytatásaként jött létre a Nagyvásártelep, amelynek nagycsarnoka 1932-re készült el a korszak egyik jelentős modernista építésze, Münnich Aladár tervei szerint. A 247 méter hosszú, 42 méter széles, 17 méteres belmagasságú csarnok hajóit Európában elsőként Zeiss-Dywidag rendszerű vasbeton dongaboltozatokkal fedték (ennek a héjak vékonysága volt a különlegessége, a könnyű szerkezet mindössze hat centiméter vastag). Ez volt a korabeli Magyarország legnagyobb fedett tere, ami évtizedeken keresztül Budapest gyomraként szolgált. A szomszédos irodaépületben volt a csarnokfelügyelőség, a vörös téglás homlokzatot Ohmann Béla földművest, halászt, kertészt, illetve kofát ábrázoló, két és fél méter magas szobrai díszítették, és itt működött Magyarország első páternosztere. A telep közlekedését húsz vasúti vágány és egy villamos szárnyvonal szolgálta. Hogy milyen volt ez a létesítmény a fénykorában, amikor nyüzsgött az élet a vasbeton héjak alatt, megnézhetjük a Magyar Filmhíradó 1953-as felvételén.
Habár a csarnokot körülvevő raktárak, kisebb-nagyobb kiszolgáló épületek folyamatosan változtak, a Duna és a csarnok közé például egy hosszú hűtőház épült, de a Nagyvásártelep és a kikötő az 1980-as évekig lényegében változatlan formában működött. A vízi szállítás jelentősége azonban egyre csökkent, ezért a kikötőt 1984-ben bezárták. A Nagyvásártelepet viszont 1979 és 1983 között teljesen felújították, és 1985-ben a kései szocializmus sikervállalata, a Skála-Coop Rt. kapta meg. A rendszerváltás után a Skálával együtt került ki a közvagyonból magánkézbe, 2001-ben pedig kiszervezték egy külön kft-be, amivel már az eladását készítették elő. 2004-ben már üresen állt, amikor kimondták a műemléki védettségét, de még szinte tökéletesen ép volt, elszomorító látni az akkor készült fényképeken, hogy milyen jó állapotban hagyták sorsára.
A területet 2003-ban vásárolta meg a Gropius Zrt. nevű magyar építőipari cég, amely óriási új városrészt álmodott ide Duna City néven. Az egymilliárd eurósra tervezett fejlesztés 205 ezer négyzetméter irodát, 93 ezer négyzetméter kereskedelmi egységet és 2643 lakást tartalmazott volna, a beépítési koncepciót Erick van Egeraat holland sztárépítész tervezte – akármi is lesz a történet vége, szerencse, hogy ebből semmi nem valósult meg. A tulajdonos a Quaestor-csoporttal társult a projekt megvalósítására, de a következő években csak annyi történt, hogy a két védett épületen kívül mindent elbontottak. Ekkor alakult ki a mostani pusztaság. A fejlesztő a két műemlék közül csak a csarnokot szerette volna megőrizni, de az akkor még létező műemléki hatóság ellenállt a nyomásnak. A gazdasági világválság ellenére kisebb infrastruktúra-építési munkálatokkal végül belevágtak a beruházásba, de csőd lett a vége. A Gropius a földbe állt, 2011-ben pedig jelzálogjogot jegyeztek be a területre az MKB Bank számára.
A Duna City projektet a Quaestor próbálta – szavakban – életben tartani, majd eladni az akkoriban Magyarországon felbukkanó, nagy értékű ingatlanokat vásárló Gaith Pharaonnak, de vevő nem akadt, és a cégcsoport 2015-ben bekövetkezett összeomlása után végképp reménytelenné vált a megvalósítása: a Nagyvásártelep másfél évtizedes hányódásának az lett az egyetlen eredménye, hogy a lenyűgöző épület, az ország két háború közötti modernizációjának egyik jelképe teljesen tönkrement.
Közben azonban a terület, ami még mindig a Quaestor tulajdonában volt, bekerült a 2024-es budapesti olimpiai pályázatba, mégpedig a legfontosabb helyszínek egyikeként: itt lett volna az olimpiai falu (a szomszédos atlétikai stadionnal és a csepeli sportterületekkel együtt ez alkotta volna magát az olimpiai parkot a 2016 januárjában a fővárosi közgyűlés által elfogadott helyszínkiválasztási javaslat szerint). A hányódó telek így visszakerült az állam látókörébe, és a végszámolási eljárás alatt a kormány élt is a kínálkozó lehetőséggel: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2017-ben 18,2 milliárd forintért megvette a 32 hektáros területet.
Mire ez megtörtént, a 2024-es olimpia megrendezésétől már visszalépett a kormány, tartva attól, hogy a Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezése az olimpiai pályázat elkaszálására sikeres lesz. Ennek ellenére valószínű, hogy az elmúlt években futó tervezgetéseket még a későbbi olimpiai remények fűtötték, mivel a Diákváros az eredeti elképzelések szerint kompatibilis lett volna az olimpiai faluval (a sportolók szállásait akarták az olimpia után kollégiumként hasznosítani). Az olimpiai infrastruktúra előre megépítésének programjába illett bele az Atlétikai Stadion 2019-ben elindított építése is – csakhogy a 2032-es remények füstbe mentek, amikor idén februárban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság váratlanul bejelentette, hogy Brisbane-t részesíti előnyben, és célzott párbeszédet kezdeményez az ausztrál várossal.
Valószínűleg ezen a ponton dőlt el a Diákváros-projekt sorsa. A Fudan Magyarországra hozásának előtörténetét a Direkt36 derítette ki, a lap által megszerzett ITM-előterjesztés szerint először 2019 júliusában tárgyalt Wang Yi kínai külügyminiszter Palkoviccsal, Matolcsyval és Szijjártóval arról, hogy a Fudan campust hozna létre Budapesten, és az év második felében állapodott meg a kormány a kínai delegációval, hogy ezen a Duna-parti területen épülhet fel az egyetem. Ettől kezdve a kérdés már csak az lehetett, hogy elképzelhető-e a Fudant korlátok közé szorítani, hogy ne borítsa fel teljesen az összes addigi elképzelést. Amikor azonban a 2032-es budapesti olimpia terve is elbukott, a Diákváros menthetetlenné vált. Lehetséges persze, hogy a kormány olimpiai falu nélkül is hajlandó valamennyi kollégiumi férőhelyet felépíteni Budapesten, de ezt már nem a legértékesebb vízparti területen fogja megtenni: a közpénzből három évvel ezelőtt visszavásárolt terület javát a jelek szerint a kínai egyetem alapítványa kapja meg.
Nyitókép: a Diákváros korábbi látványterve dél felől (fotó: Snøhetta / Facebook)
#Fudan Egyetem#rozsdaövezet#urbanisztika | https://www.valaszonline.hu/2021/06/07/fudan-rozsdaovezet-budapest-vizpart-nagyvasartelep-kinai-befolyas-diakvaros/ | https://web.archive.org/web/20230930073142/https://www.valaszonline.hu/2021/06/07/fudan-rozsdaovezet-budapest-vizpart-nagyvasartelep-kinai-befolyas-diakvaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ennel-ertekesebb-telket-nehez-lett-volna-felajanlani-kinanak | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-06-13 22:54:41 | [] | [
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,309 | Somlai Bálint, a 31 éves vállalkozó, aki 54 milliárdért építheti újjá az MNB székházát | A Raw Development Kft. nevű cég újíthatja fel, a hamarosan 100 éves Magyar Nemzeti Bank székházát. Egy 54 milliárd forintos műemléki rekonstrukciós munkát laikusként nehéz értékelni, ami biztos: Somlai Bálint ugyanannak a szűk baráti körnek a tagja, mint Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia), és ahol sokan találják magukat remek MNB-közeli üzletekben. Az üzletembertől is megkérdeztük, hogy a méretes megbízásnak inkább baráti vagy inkább szakmai alapjai vannak. Cikkünkben a Raw Development Kft. és annak százszázalékos tulajdonosa, vagyis Somlai Bálint Fülöp bemutatására teszünk kísérletet. | 2021. június 1. – 08:25
A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 2020 szeptemberében – Fotó: Rostás Bianka / Telex
3208
A Raw Development Kft. nevű cég újíthatja fel, a hamarosan 100 éves Magyar Nemzeti Bank székházát. Egy 54 milliárd forintos műemléki rekonstrukciós munkát laikusként nehéz értékelni, ami biztos: Somlai Bálint ugyanannak a szűk baráti körnek a tagja, mint Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia), és ahol sokan találják magukat remek MNB-közeli üzletekben. Az üzletembertől is megkérdeztük, hogy a méretes megbízásnak inkább baráti vagy inkább szakmai alapjai vannak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy felújítja a székházát. A pletykákban már régóta hallható megbízást, és így a vélhetően már hónapok óta érlelt bejelentést itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy
„a műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, amit a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva, a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be.”
Cikkünkben a Raw Development Kft. és annak százszázalékos tulajdonosa, vagyis Somlai Bálint Fülöp bemutatására teszünk kísérletet.
Raw Development
Kerestük az MNB kommunikációs osztályát, illetve próbáltuk az interneten is ellenőrizni a céget, illetve referenciáit. Előbbi intézmény kommunikációs munkatársa segítséget ígért, de végül érdemben nem válaszolt. A cégnek nem találtuk meg a honlapját, de elértük a társaság tulajdonosát, Somlai Bálint Fülöpöt, aki elmondta, hogy
„cégünk honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, mert az előző honlapunk már nagyon elavult volt, ahogy elkészül, elküldöm a linket”.
Beszéltünk néhány szakmabelivel is, úgy tűnt, hogy az építőipar képviselői csalódottak, mert nem a Raw Development Kft. jutott volna elsőre eszükbe (másodikra sem), amely alkalmas lehet a következő évek legkomplexebb magasépítő-ipari feladatának végrehajtására (természetesen a Paks 2 vagy a Fudan is kiemelkedő feladata lesz a szektornak.)
Felsejlett bennünk, hogy esetleg a piacon kevésbé ismert, igaz, az MNB-nek és alapítványainak már régóta dolgozó cég inkább baráti és nem szakmai alapon jutott megbízásokhoz. Ilyen azért elképzelhető. Emlékezetes eset volt itthon, amikor a hazai külpolitikát ellepték a futsalos szakemberek, de annak azért csak milliós és nem milliárdos tétje volt.
Az MNB szerepe
Az MNB fontos, nagy tekintélyű szervezet, amelynek az árstabilitás megőrzése mellett a pénzügyi rendszer tisztasága feletti őrködés is kiemelten fontos feladata. Sehol sem jó, de itt talán különösen fájó, ha egy fiatal baráti társaság, ezer szálon kötődve az intézményhez és az elnök családjához, folyamatosan növeli üzleti befolyását, súlyát az MNB költéseiben.
„Ez azért elég hardcore, annyiféle verzió lehet egy építőipari szerepnél, konzorcium, több cég bejelentése, alvállalkozás, de ez annyira direkt, hogy meglepett”
– mondta egy építőipari vállalkozó.
Ezért is vettük fel a kapcsolatot Somlai Bálinttal, akit arra kértünk, hogy tegye tisztába a kapcsolatát az építőiparral. Rákérdeztünk a Raw Development történetére, méretére, referenciáira, kvalitásaira. Somlai Bálint írásban válaszolt a kérdéseinkre, elmondta, hogy
„a cégemnek jelenleg körülbelül 60 alkalmazottja van, főleg mérnökök és szakmai bonyolítók, működési modellünk pedig megbízásonként változik, van, ahol csak néhány alvállalkozóval dolgozunk, de van olyan megbízásunk ahol több mint száz alvállalkozói szerződést menedzselünk.”
Mindez azért lehet fontos, mert az építőipari érdeklődésünk nyomán, mi inkább a következő cégeket hallottuk emlegetni úgy, mint amelyek a mai hazai kínálatból képesek a komplex munka elvégzésére:
Market Építő,
Laki,
WHB,
Magyar Építő.
A szakma így inkább azt várja, hogy a generálkivitelező alatt majd ennek a körnek a munkatársai jelenhetnek meg az MNB-nél.
A baráti kör
Hagyjuk most egy pillanatra a szakmai szempontokat (mindjárt visszatérünk azokra) és mutassuk be a fiatal budai baráti társaságot! Egy baráti társaság sohasem zárt közösség, sokféle csápja lehet, de ahogy a barátaik elmesélték, leginkább Matolcsy Ádám, Száraz István, Pintér Máté, Somlai Bálint, illetve Dévényi Dániel tartoznak össze. Dévényi Dánielről, Dévényi Tibor tévés műsorvezető fiáról a későbbiekben már nem lesz szó, ő kisebbrészt, inkább csak vendéglátóipari résztulajdonosként kapcsolódik a csapathoz.
Mi most főleg Somlai Bálintra fókuszáltunk, de valamennyiükre jellemző, hogy
szinte kivétel nélkül rendkívül hirtelen robbantak be az üzleti életbe,
több cégük kapott uniós forrást,
több cégük a később csődbe ment bank, az NHB hitelével indult (ennek Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás volt a tulajdonosa), de szerencsére a vállalkozók idejében elhagyták a fizetésképtelenség felé sodródó minibankot,
és több cég kapcsolódik az MNB-hez és annak alapítványaihoz.
A Telex legutóbb a Culinaris megvétele és átalakítási tervei kapcsán említette őket.
A 4 fiú
Akinek így elsőre, név alapján nem ismerősek, a hazai üzletben itt lehet velük találkozni:
Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia elsősorban az Origo (vagyis a New Wave Media Group) és a Balaton Bútor tulajdonosaként ismert.
Száraz István többféle iparágban is megfordult. Korábban az MNB-alapítványok által intenzíven támogatott Vs.hu, illetve az Origo.hu tulajdonosaként médiapiaci szereplő is volt, utóbbi ugye már Matolcsy Ádámé. Nagyon sok szórakozóhelyben és étteremben is érdekelt, vagy volt érdekelt. Az MNB-vel ma is jó kapcsolatban van, mert a Frank Digital nevű cége jelentős összegért végez kommunikációs és pr-feladatokat a jegybanknak. De van italnagykereskedése és a társaság több tagjával övék a Hübris kézműves sörcég is.
Pintér Máté neve talán kevésbé forgott eddig, ő ingatlanokkal, apartmanokkal, gasztronómiával is foglalkozik, feleségével bárokban, éttermekben tulajdonos. Az Ybl Miklós tér 9.-ben, az egykor Vízházban működő Felix Étterem működtetése is a nevéhez kapcsolódik, az ingatlant az MNB-alapítványi pénzeket kezelő Optima Befektetés Zrt. tulajdonolja és újította fel.
Somlai Bálint Fülöp szintén Matolcsy Ádám barátja, korábban közvetlenül neki is dolgozott, mert Matolcsy Ádám médiacsoportjánál, az Origo-NWM TV üzletág-igazgatójaként nyilatkozott az Origónak. Az Opten találatai alapján más cégekben is volt érdekelt, az MT Beauty céget például ő adta el Matolcsy Tímeának, akinek ugyanaz a címe, mint Matolcsy Ádámnak (Budapest, 1011, Corvin tér 6.). De volt tulajdonos a kényszertörölt ESAG Hungaryban, illetve a Safe Depo nevű társaságban is, egy tihanyi (Kopaszhegyi Ház Projekt) történetről az Átlátszó is írt.
Érdekesség, hogy a Suhanj Alapítvány akcióján 100 ezer forintot futott össze, a környezete szerint valóban jószívű fiú, ekkor tíz százalékot, vagyis 10 ezer forintot éppen Matolcsy Ádám adományozott.
A munka
Mi is ez a hatalmas feladat? Az MNB közleménye arról tudósít, hogy a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a Szabadság téri székház teljes rekonstrukcióját. Az 1905-ben átadott épület az azóta eltelt évtizedek során elhasználódott és elavulttá vált.
„A rekonstrukció – amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy – folyamán az MNB zavartalanul ellátja feladatait, a Szabadság téri épület teljes állománya az átmeneti időszakban a Krisztina körút 55. szám alatti irodaházban folytatja munkáját.”
Na de akkor vissza az eredeti kérdésünkhöz: baráti vagy szakmai alapon lehet ilyen megbízást elnyerni?
Egymást inspirálta ez a sok tehetséges fiatal, és olyan remek vállalkozóvá avanzsáltak, hogy az MNB és alapítványai mindenféle feladattal, kommunikációval, étterem-üzemeltetéssel, műemlék-rekonstrukcióval rendre beléjük ütköznek, őket találják meg, vagy a logika fordított: a személyes ismeretség vezeti őket egyre méretesebb megbízásokhoz?
Talán nem túl meglepő módon, maga az érintett inkább az előbbire tippel, a versenytársak, a szűkebb és tágabb környezet inkább az utóbbira.
Somlai Tibor, az inspiráló édesapa
Somlai Bálint (akinek négy nővére van) maga mindenesetre így mesélte el számunkra az építőipari kötődését:
„Egészen fiatal koromban már mindenhol körülvett az építés, fejlesztés és értékteremtés. Édesapámnak köszönhetően nagyon sok műemléki és egyéb felújításba láttam bele, és ezért nem is volt sose kérdés számomra, hogy mivel fogok foglalkozni felnőttkoromban.”
Ide annyi magyarázat tartozik, hogy Somlai Bálint édesapja, Somlai Tibor maga is ismert és neves belsőépítész, szakkönyvek szerzője, akinek vélhetően nagy öröm lehet, hogy fia már fiatalon túlnőtt rajta szakmailag, és az ország egyik legnagyobb műemlék-rekonstrukciós munkáját bízták rá.
Maga a fiatal üzletember erről szerényen így nyilatkozott:
„Nem célom édesapám túlnövése, sőt azt gondolom, hogy megtiszteltetés, hogy családunk hagyományát – az értékteremtést – tovább tudom vinni és ebben a szakmában dolgozhatok.”
Szakmai út
A tulajdonos több barátját, ismerősét is próbáltuk elérni, megkérdeztük, hogy mennyire követték Somlai Bálint korábbi üzleti pályáját.
Volt, aki felidézte, hogy
Bálint jó bulikat szervezett az Átrium moziban,
más valamilyen autós szolgáltatóra emlékezett,
volt, aki emlékezett az Origóhoz kapcsolódó tévére is.
volt, aki a menő tihanyi Plage 18 körként emlegette a fiatalokat, felidézve, hogy Somlai Bálint az esküvői buliját is itt tartotta.
Építőipari szakemberként nem emlegették.
Arra azonban a szakmabeliek sem vállalkoztak, hogy egy ilyen összetett munka műszaki igényeinek ismerete, valós körülményeinek megtekintése nélkül megbecsüljék a feladat piaci értékét.
„Egy műemléki munkánál nem lehet azt mondani, hogy drága vagy olcsó, bármennyit el lehet költeni. A dolog ott kezdődik, hogy a szakma 80 százaléka nem is vállal ilyet, rossz helyen van, Belváros, nehéz körülmények között kell dolgozni, a nap végén ide azért valami nagyon profinak is meg kell érkeznie”
– mondta az egyik versenytárs.
Maga az MNB a közleményében azért írt a kihívásról:
„Napjainkra a közel százéves épületen szemmel láthatóvá váltak az idő vasfoga által mart sebek, az épületgépészeti rendszerek üzembiztonsági szintje pedig az idő előrehaladtával sajnálatos módon egyre csökkent, dacára a folyamatos állapotfenntartó munkálatoknak. Mind az elektromos energiát, mind a vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak, így az épület műszaki állapota egy átfogó felújítás nélkül az elkövetkező öt éven belül már komoly működési kockázatokat jelentene.”
Somlai és a Raw
Maga az üzletember éppen építőipari emlékeket mesélt el nekünk:
„Pályafutásomat a Wis Holdingnál kezdtem a Széll Kálmán téri felújítás egyik projektmenedzsereként, ekkor döntöttem el, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, de alapítás helyett egy már működő kis vállalatot tudtam megvásárolni kevés megbízással ugyan, de rendkívül értékes és tapasztalt csapattal.”
Az Optent segítségül híva, a következők látszanak erről a a már működő kis vállalkozásról:
A Raw Development céget 2014-ben alapították.
Mint a HVG egykori cikke írta, ez a cég mindig is az MNB alapítványaitól, illetve az MNB-től kapott munkákat.
Az alapító tulajdonos a Lakásépítő T.2-Invest Kft., amely korábban sokáig Szemerey Tamás, vagyis Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének a tulajdonában állt, majd Szemerey közeli munkatársai, tulajdonostársai vitték a céget. A Raw tulajdonosa később a Faberco Bt. lett, amelynek kültagja Schiff György, a Raw Development ügyvezetője, a BLASZ-bajnokságok aktív labdarúgója lett. Tőle vette át a céget Somlai, aki a Somlai Property Kft, majd a Somlai Invest Zrt. révén volt tulajdonos.
A társaság szépen gyarapodott, bár a megbízói kör nem volt igazán széles, ott mindig visszaköszönt az MNB és az említett baráti kör.
A cég forgalma évente duplázódott
2015: 99 millió forint
2016: 275 millió forint
2017: 497 millió forint
2018: 684 millió forint
2019: 1787 millió forint
Ki a cégvezető?
Mivel a társaságnak a képviselője is a tulajdonos, azt feltételeztük, hogy nincsen meghatározó cégvezető a társaságban, úgy tűnik, hogy nem tévedtünk. Somlai Bálint erről így nyilatkozott:
„A Raw Development Kft.-t én vezetem teljes munkaidőben. Mára az iparági tapasztalataink és az eddigi munkáink sikere meghozta a gyümölcsét, és már széles megrendelői körrel rendelkezünk, stabil növekedési pálya mellett. Ezeknek, illetve az egyedülálló műemlék-felújítási tapasztalatunknak is köszönhető, hogy a most elnyert Magyar Nemzeti Bank székházfelújítási megbízása cégünk történetének legnagyobb megbízatása lehet.”
Alpári örökség
A szakember így folytatta:
„Nagyon büszke vagyok rá, hogy a rendkívül értékes és ikonikus épület műemléki felújítását elnyertük, és bár egy nagyon komplex feladatról van szó, ahol sok alvállalkozó munkáját kell majd összefognunk, azt gondolom, hogy a kor kihívásaink megfelelő, Alpár Ignác eredeti terveit is tiszteletben tartó felújítás eredményeképp a jegybank székháza a következő jó pár évtizedben Budapest büszkeségé lesz majd. A székházfelújítási projekt azért is összetett, mert összefügg a Széll Kálmán téren levő Buda Palota munkáival, hiszen egy rendkívül kritikus műemléki felújítást kell összehangolni egy nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségi intézmény által támasztott technikai és biztonsági szempontokkal, ezért azt gondolom, hogy racionális döntés, ha mindkét projekt egy kézben fut össze.”
Annyit azért hozzátennénk, hogy a Buda Palota, akárcsak a Raw Development korábban ismertté vált megbízásai, így például a balatonakarattyai MÁV-üdülő helyére épülő MNB-konferenciaközpont vagy az Ybl–Hatvany villa a budai Várban szintén MNB-s megbízásnak tekinthető. Erről a 444.hu és a Népszabadság is cikkezett.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/06/01/somlai-balint-a-31-eves-vallalkozo-aki-54-milliardert-epitheti-ujja-az-mnb-szekhazat | https://web.archive.org/web/20221128104931/https://telex.hu/gazdasag/2021/06/01/somlai-balint-a-31-eves-vallalkozo-aki-54-milliardert-epitheti-ujja-az-mnb-szekhazat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/somlai-balint-a-31-eves-vallalkozo-aki-54-milliardert-epitheti-ujja-az-mnb-szekhazat | Telex | hungarian-news | 2021-06-01 10:38:00 | [
"Somlai Bálint Fülöp"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raw Development Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,310 | Egy elégedett terminátor – Palkovics László portréja | Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat. | Ez a cikk nem rövid, de megéri elolvasni a következők miatt:
Milyen Lamborghinije van Palkovics Lászlónak?
Ha a miniszter nem ideologizál, és nem szeret uszítani, akkor mi a legdurvább eszköze?
Kinek a virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával a Fudan Egyetem-projekttel?
Hogyan lehet megtanulni három nyelvet felsőfokon?
Hogy találta meg a Fidesz Palkovicsot, és ő hogy találta meg a közös hangot Orbánnal?
Mit szokott válaszolni a miniszter, ha politikailag kínos feladat teljesítésével bízzák meg?
Kinek a köreit nem akarja zavarni a kormányban, és mit tesz, ha a politika lenyomja a kezdeményezéseit?
Ennek a portrénak a megírásához Palkovics László sok kollégájával és pályatársával beszéltünk, körbenéztünk Pölöske környékén is. Próbáltuk elérni és megszólaltatni a minisztert is, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre.
Még pár éve is legendás volt a miniszterről a társaságában, hogy azzal kapcsolta ki magát a tudományos, akadémikus vagy éppen politikai ügyek közben, hogy felült a Lamborghini márkájú, ősrégi traktorára, és szántott. Gyönyörű környékről, varázslatos dimbes-dombos zalai környezetből érkezett, ahol májusban csodás színeket fest a sok repcemező. Az Egerszeg–Letenyei-dombságban járunk, a szomszéd falut, Búcsúszentlászlót Bödőcs Tibor tette ismertté, de a környék tele van mesés nevű, dimbes-dombos falvakkal, mint Alsónemesapáti, Alibánfa, Vöckönd vagy Kemendollár (nem, nem az amerikai fizetőeszközről nevezték el a települést, hanem Kemend és Ollár egyesült ilyen mókás néven).
A „Lacinak” ma már erdeje, szántója van errefelé, ő lett a környék legsikeresebb embere. Ipari karrierje révén már a politikai pályája előtt is anyagilag függetlenként élt. Megvolt a családi ház, a lakás, a motor, az autó, ami csak kellett. Egy anekdota szerint amikor először oktatási vonalon bekerült a politikába, számon is kérte a sajtó, hogy miként értheti meg valaki a tanárok anyagi gondjait, ha ő maga Lamborghinivel jár – Palkovicsot különösebben nem zavarta, hogy összemosták a traktorát és a luxusautó-márkát.
2019. május 2-án Orbán Viktor a Karmelitában tárgyalt Heinz Hermann Thielével, a Knorr-Bremse AG felügyelőbizottságának tiszteletbeli elnökével. A két hónapja elhunyt Thiele volt a multiviszonylatban kisebb családi cég vezető tulajdonosa, az egyik legfontosabb német iparbáró, aki halálakor 13 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb németek egyike volt.
Az eseményről készült hivatalos MTI-fotón az látható, hogy Thiele és Orbán beszélgetnek, Palkovics László, illetve Lepsényi István volt államtitkár pedig áhítattal figyel. Korábban Palkovics és Lepsényi is a hazai Knorr-Bremse vezetői voltak. Előbbi kutatási igazgató, utóbbi 1995 és 2015 között a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója volt.
Ennél a képnél talán semmi nem írja le jobban Palkovics Lászlót, az 56 éves innovációs minisztert. A tárgyaláson a felek megbeszéléseket folytattak a magyar járműipar fejlesztéséről, többek között egy járműipari tesztpályáról, ami történetesen Zala megyében, azaz Palkovics szülőhazájában valósult meg. Palkovics igazi sikereit a Knorr-Bremsénél érte el, rengeteget dolgozott tesztpályákon, a cégnél Lepsényi volt a főnöke, de apa-fiúi közelségbe került a cég ikonikus vezetőjével, Thielével is, majd amikor a politikába váltott, Orbán Viktor feltétlen kiszolgálójává vált.
A híresen nagy munkabírású Palkovics a menedzseri világból a pragmatizmust, a hatékonyságot, a gyorsaságot is magával hozta. Minisztériumában szokták idézgetni híres mondását: „egy nap lehet 24 órát dolgozni, vagy akár egy kicsit többet is”. Palkovics rengeteg politikailag nehéz vagy akár kínos ügyet volt kénytelen kőkeményen, buldogmentalitással végigvinni: ilyen volt
a CEU kiűzése,
az MTA kutatóintézeteinek átalakítása,
az egyetemi modellváltás áterőltetése, amelyben a sikeresebb (Corvinus, agrár) és a nagyon kellemetlen (SZFE, Miskolc) történetek keveredtek,
a Fudan Egyetem, illetve az energiaügyek képviselete és a Mátrai Erőmű visszavétele, ami már nem is „kínos”, hanem több annál.
A hazai felsőoktatás vagy a hazai kutatóvilág természetesen nem volt tökéletes – mesélte egyik forrásunk. Ezer sebből vérzett a régi rendszer is, nem voltak nemzetközi kapcsolatok, kevéssé találkozott a magángazdaság és az oktatás igénye. Ismerői szerint Palkovics Lászlót nagyon érdekli az innováció. Őszintén hisz abban, hogy a magyar szürkeállomány nagyon erős, sok mindenben önálló sikerekre lehetünk képesek, de tudja, hogy sok területen Magyarország nem éllovas. Ehhez kellenek a nemzetközi együttműködések, össze kell kapcsolódni a legjobbakkal, mert úgyis ők vezetik majd be a nagy innovációkat, és itt is lehet magyar pozíciót fogni.
Palkovics társaságban, szabad idejében is szívesen beszél arról, hogy hol tart majd öt-tíz év múlva a világ. A nagy elődöket nem nagyon tiszteli. A gyorsan változó világban szerinte a régi intézményeket is „ki lehet hívni”, a temető tele van nélkülözhetetlen emberekkel, a könyvtárak meghaladott kutatásokkal, az idős kutatók, a megkövesedett intézetek, szaktekintélyek nem olyan érdekesek, mint a tehetség, a lendület, a megváltozott digitális tér kooperációs fejlesztései – mesélt egy ismerőse a gondolkodásáról.
Az aztán egy másik kérdés, hogy a Fidesz örökös taktikája, vagyis az erő az egyeztetések helyett mennyire kóser dolog. Egy bennfentes ezt így magyarázta a Telexnek: „a sok okoskodás veszélyes, mert elvesznek a célok, mindenki megindokolja, hogy az ő szelet tortáját miért kell békén hagyni”.
Palkovics állítólag azt tartja, hogy lehet őt támadni, csak azt kéri, hogy ez ne ab ovo politikai alapon történjen – mutassák be, hogy szakmailag miért rossz az, amit csinál. Voltak persze olyan lépések is, ahol világít, hogy nemcsak politikai, de szakmai alapon is indokolt a kritika, például ahogyan a magyar állam visszavásárolta Mészáros Lőrinctől az elavult és szennyező Mátrai Erőművet. „Meg lehet magyarázni, hogy ez Mager Andrea vagy az MVM vezetésének felelőssége, de adófizetői és zöld szempontból ennyire kártékony lépések nem jellemzőek a kormányzatra, és az energiaügy Palkovicshoz tartozott ekkor” – vélte egy kritikusa az üzleti életből.
Palkovics bírja a konfliktusokat, feltehetően ezért is bízzák meg gyakran ilyen feladatokkal. Nemrég újabb feladatot kapott: április 16-án kinevezték a kínai Fudan Egyetem és a Budapest Diákváros megvalósításáért felelős kormánybiztossá, de a sajtóban arról is írtak, hogy a Budapest Airport „visszaszerzése” is az ő feladata. A miniszter a Fudan Diákváros-projektbe importálásával Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Vitézy Dávid BFK-igazgató szépen gondozott virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával.
A főváros egyik legfontosabb és legnagyszabásúbb területfejlesztési projektje a Soroksári-Duna ferencvárosi és csepeli partjaira tervezett Déli Városkapu – Diákváros – Csepeli közpark egymással összefüggő fejlesztése volt. A Fürjes–Vitézy duó ennek megfelelően nagy feneket kerítve az ügynek, nemzetközi pályázatot írt ki a koncepcióra, amit a nyertes oslói Snøhetta építésziroda magas színvonalon, mindkét politikai oldal szakmai elismerése mellett el is készített.
Palkovics azonban a Magyar Nemzeti Bankkal közösen vitt keleti nyitás program keretében kinézte az értékes helyszínt (vagy legalábbis annak jelentősebb és legszebb részét) a kínai Fudan Egyetem számára. Fürjest – általános meglepetésre – fel is mentették a Diákváros-projekt felügyelésének feladata alól, a beruházást pedig átvette Palkovics. Új felelősként Palkovics pont az ellenkezőjét tette a Fudan elhelyezését tekintve, amit Fürjes bejelentett. Ezért a főváros és az érintett kerület vezetői már nem hisznek neki: népszavazással akadályoznák meg az átrajzolt egyetemi projektet. Érdekes volt látni, hogy miközben a Budapest–Belgrád vasútvonal még nem kavarta annyira fel a közvéleményt, addig a Fudant már méretesebb tiltakozás, utcaátnevezés, demonstráció kísérte.
Emlegették a miniszter nevét egy másik, korábban sztárolt vezérprojektnél is: a HÉV-fejlesztésnél is odavágott a MÁV–BFK-kommunikációban már szépen felépített 200 milliárdos járműcserének. A HÉV járműcseretender lefújása ugyan papíron Gulyás Gergely és Mager Andrea miniszterek neve alatt futott, de mindenki tudta, hogy a hazai vasúti járműgyártás fejlesztéséért felelős Palkovics mozgatta a szálakat – ráadásul úgy, hogy akarva-akaratlan az orosz érdekeknek kedvezett.
Jóval később, amikor a kormány nyelvvizsgához kötötte az egyetemi felvételit, Palkovics azt képviselte:
nem siránkozni, hanem tanulniuk kellene a diákoknak.
A nyelvtudás ugyanis szerinte nem drága nyelvtanfolyamokon szerezhető meg. Itt van például ő, aki úgy tanulta meg a nyelveket, hogy maga elé vette a szótárt és a nyelvtant, és bebiflázta, amit kell.
A mérnöki diploma megszerzése után a Műegyetemen maradt. Már nagyon fiatalon sikeres lett, ő volt a BME legfiatalabb tanszékvezetője, 1994 és 2002 között vezethette a Gépjárművek Tanszéket, elsősorban járműdinamikával, ilyen rendszerekkel, irányításelmélettel foglalkozott.
Meghatározó professzora volt Bokor József akadémikus, aki szerény, de nagyon szigorú, iskolateremtő tanár volt. Palkovics maga is kiváló matematikai képességekkel rendelkezett, hamarosan le is doktorált, ő ugyanakkor már csak életkoránál fogva is inkább egy laza, közvetlen környezetet teremtett maga körül. Egykori munkatársai közül van, aki pályája későbbi állomásain is mellette dolgozott, vagy dolgozik ma is.
Palkovics hamarosan az üzleti világban is kipróbálta magát. Amikor a német családi tulajdonban álló járműdinamikai cég, a Knorr-Bremse Magyarországra jött, 1995-ben egyetemi feladatainak megtartása mellett a céghez igazolt. Ezekben az években nagyon sokat dolgozott, rengeteg tudományos publikációt írt, de neki és csapatának több ipari szabadalma is volt. Egyszerre csinálta az elméleti (egyetemi) és a gyakorlati (ipari) feladatait.
Mozgó, dinamikus rendszerek – ez volt a fő szakterülete, a csapata matematikai egyenletekkel modellezett, felfüggesztések, kamionok borulása, stabilizálása volt a legnagyobb erőssége, vagyis mindenfajta intelligens fékrendszerekre alapuló dinamika. Az elméleti munka után a kamionokkal szimulációkat végeztek, elsősorban a kiskunlacházi reptéren dolgozott ilyenkor a csapat.
Közben az egyetemen a műszaki felsőoktatás problémái is érdekelték. Ekkor még különösen kevés volt a magyar műszaki egyetemeken a nemzetközi kapcsolat, és nehezen kooperált az ipar az egyetemekkel. A tanszékvezető és a német cégnél dolgozó kutatási vezető személye valamelyest ötvözte ezt. Később a Mercedes és a Knorr-Bremse jóvoltából indult egy sokkal célorientáltabb duális képzés a Kecskeméti Főiskolán, ahol Palkovics rektorhelyettes lett. A Knorr-Bremse kutatási vezetőjeként jól ismerte a már említett Thiele urat, a cég vezetőjét, aki állítólag „kiváló fiatalembernek” tartotta.
Ismerősei szerint nem volt erősebb ideológiai kötődése, de ahogy hallottuk, a műszaki világban nem is annyira téma ez, a közvetlen kutatótársak sem feltétlenül tudták, hogy a másik hova húz. Először talán Matolcsy György emlegette a nevét, volt, aki úgy emlékezett, hogy ő mutatta be a csapatnak a fiatal, tehetséges titánt, de hamar személyes viszony alakult ki közte és Orbán Viktor miniszterelnök között, Palkovics jól megértette magát a „Főnökkel”.
Amikor később a legközvetlenebb csapat tagja lett, már teljesen lojális katona volt, de továbbra sem elvakult, fideszes meggyőződésből cselekedett. A politikában is azt alkalmazta, amit az üzleti világban megtanult: az ő feladata nem a menedzsment döntéseinek felülbírálata, a morális kérdések feszegetése, hanem a végrehajtás.
Kevesen hitték volna a 2014-ben felsőoktatási államtitkárnak kinevezett mérnökről, hogy hét évvel később ő lesz az egyik legbefolyásosabb kormánytag. Palkovics szívós munkával, lépésről lépésre araszolt előre. Az egyik fontos ráosztott szerep a „Problémamegoldó” volt: a kormányzatban elakadt nagyprojekteket vette át és vitte végig. Lassan haladt és nem jól alakult a közoktatás államosítása Hoffmann Rózsa, majd Czunyiné Bertalan Judit alatt, Palkovics elintézte.
Felsőoktatási államtitkárból 2016-ban a hazai képzés teljes spektrumát felügyelő oktatási államtitkár lett, 2018-ban pedig saját minisztériumot kapott. De itt se állt meg, minisztériuma ezután még egymás után vett át területeket (szakképzés, egyetemek, K+F) Kásler Miklós meglehetősen lomha Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ahogy egy korábban még az Indexre írt cikkünkben forrásunk fogalmazott:
„Palkovics egyre többet szeretne, invazívan terjeszkedik.”
A terjeszkedés ellenére Palkovics mindvégig hűséges beosztottja maradt Orbán Viktornak. Azt mondják róla, erénye, hogy nincsenek a jelenlegi pozícióján túlmutató politikai ambíciói, nem exponálja magát. Ő nem akar miniszterelnök vagy nem akar általános politikai megmondóember lenni. Őt nem nagyon hallani a normalitás vagy a keresztény Európa megvédéséről szónokolni.
Palkovics egyszerre terminátor és egyszerre önmagával teljesen elégedett ember, legalábbis környezete szerint magával örökké békében levő ember. Nincsenek róla sztorik, pletykák, a kormányban csak „Palkovicsnak”, olykor „Palkónak” nevezik. „Normális”, nincs üldözési mániája, hagyja a kollégáit dolgozni, még akkor is, ha az olyan balhéba vezet, mint a Boros Anita által összerakott és alkotmányellenesnek bizonyuló hulladéktörvény.
Nem féltékeny más emberekre, és nem kapaszkodik a székébe, hiszen nem megélhetési politikus. Róla nem terjednek korrupciós utalások – bárcsak minden politikustársáról el lehetne ezt mondani!
Inkább technokrata beállítottságú. Nem a hatalmi logika alapján végzi a feladatát, hanem a hatékonyságot keresi. Az a fajta ember, aki tud és szeret dönteni, de semmilyen problémát nem okoz neki, ha az értelmes szakmai döntést felülírják politikai szempontok. Ő úgy érzi, hogy ha segített a döntést jól előkészíteni, akkor elvégezte feladatát, nem nagyon zavarja, ha aztán nem az ő akarata érvényesül. Legalábbis így írta le az egyik ismerőse a „kissé érzelemmentes” Palkovics működési mechanizmusát. „Neki a politikai elvárás egy teljesen elfogadható adottság, ugyanolyan, mint az, hogy a féktervezésnél csúszhat az aszfalt. Olyan megoldást kell kitalálni, amit ez a keretrendszer megenged.”
Ha ráosztják a feladatot, hogy reformálja meg a felsőoktatást, ebrudalja ki Magyarország egyik legmagasabb szintű, nemzetközileg is jegyzett képzését nyújtó egyetemét, alakítsa át az akadémiai kutatóintézeteket, szétverve ezzel évtizedes, évszázados múlttal rendelkező műhelyeket, vagy hozza ide a kommunista Kínából az amúgy a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményeként jegyzett Fudan Egyetemet, akkor ő nekiáll dolgozni. Ha a miniszterelnök ráosztja, hogy ő hagyja jóvá a külföldi cégek felvásárlásait, az ő válasza az, hogy „köszönöm miniszterelnök úr, vállalom”. Nincs visszakérdezés, nincs szakmai aggály. Ő megpróbálja letenni a javaslatokat, de tudja, hogy nem ő dönt, ahogy egy barátja mondta róla „ő csak egy miniszter, de nem politikus.”
A párton belül olyannak ismerik, aki tud és szeret hullámokat vetni, ami jó esetben változást hoz, elindíthat egy értelmes vitát, de lehet veszélyes is, ha túl nagy az a bizonyos hullám. Az ellenzéki vélemények szerint ez buldogmentalitás, a moralitás hiánya, a mindenen átgázoló Fidesz-hadjáratok végrehajtása, amely minden szektort, egyetemet, kutatót is csak úgy tud elképzelni Magyarországon, ha minden és mindenki közvetlenül a Fidesz-kormány jóvoltából működik, ha mindenki onnan eredeztetheti a munkahelyét.
Egy magas rangú fideszes harcostársa is kritizálja Palkovics politikai mozgását. „Palkovics nem rosszindulatú ember, de nem politikus, nem tud mit kezdeni a rábízott portfólióval, mert nem veszi figyelembe, hogy a közigazgatási döntések mindig társadalompolitikai következményekkel járnak. Ő a szakpolitikát érti, de a big picture-ben nem erős. Pedig minden politikának van makrociklusa, egy négyéves ciklusban eleinte jogszabályokat alkotunk, majd politikai termékeket generálunk. Ő ezt a lüktetést kevésbé ismeri, nem csodálom, ha vereségként éli meg az uniós pénzek elvételét, mert az tényleg kritika, vagyis vereség volt.”
Egyik forrásunk a kormányban rajta kívül Süli Jánost, a „paksi” minisztert és Nagy István agrárminisztert tekinti szellemi társnak, őket sem fogjuk hallani sorosozni, migránsozni, brüsszelezni. Arra ott vannak a fiatal harcosok, Varga Judit, Szijjártó Péter, Rogán Antal és Gulyás Gergely majd osztja eleget az ellenzéket és a külföldieket.
Egy másik ismerője így foglalta össze a szerepét: „Mit vársz egy akadémikustól? Azt, hogy viselkedjen úgy, mint egy úriember, akit a racionalitás vezet. Mit vársz egy politikustól? Feltétlen hűséget a politikai családhoz, és ha a hűség azt követeli, tökéletesen irracionális döntéseket és érveket.”
Palkovics László ilyen alapon mégiscsak egy politikus. Egy akadémikus politikus, aki mindkét szerepet jól hozza. E forrásunk szerint Palkovics még azt is elfogadta, hogy a kormányfő egy hadvezér, akinek a kulcseleme a hódítás. Mivel kifelé nem tud hódítani, így a magyar gazdaság, az oktatás, a kutatók meghódításában segít neki.
A keményen végigvitt ügyek mellett a miniszter néha akár gyengének is tűnhet. Van, amikor jól megrángatják, elvesznek tőle területeket, forrásokat, elzavarják az embereit az energiaügyből vagy az informatikából, máskor meg kap ilyeneket. A pragmatikus szemléletére jellemző például, hogy bár személyesen fontosnak tartja a tárcájához tartozó klímaügyeket, a kormányban nem lobbizott nagy erőkkel, hogy több forrást és nagyobb hangsúlyt kapjon a téma. Ezt több minisztériumi vezető is sérelmezte, mondván, remek dolgokat csinálnak, csak erről a kommunikációs kormányzás miatt nem tájékoztathatják a nyilvánosságot.
Ugyanakkor Palkovics zöld elköteleződését mutatta például, amikor 2019 nyarán bejelentette, hogy 2050-ig klímasemlegessé akarunk válni. Négy nappal később azonban Orbán az EU-ban megvétózta a közös 2050-es tervet. Elég ellentmondásos a helyzete, mert miközben érdekli a zöld téma, még azt a kevés zöld apparátust is teljesen szétszedték alóla, aminek köze lehetett a 2020 végi kormányon belüli konfliktusához.
Bár őhozzá tartozik az energiaügy, azért az energetika legizgalmasabb területeit (Paks 2, gázvezetékek, hosszú gázszerződések) nem bízza rá Orbán, arra ott van Süli és Szijjártó. Mivel nem tekinti magát energetikai szakembernek, az energetikai kérdések első körében nem is volt soha aktív, eddig mindig az a Kaderják Péter ment elöl, aki teljesen lojális volt ugyan a Fideszhez mint alapító, de nagyon szakmai szinten gondolkozott. Aki évtizedeken át volt kutató, tanácsadó, az már soha nem tagadja meg magát, ezért Kaderjákot igazán nem tudta se kiköpni, se lenyelni a politika. Palkovics ameddig tudta, védte, de olyan lobbierő állt fel ellene, hogy be kellett áldozni.
Palkovics nagyon tisztelte Kaderjákot, és megbízott benne. Jött helyette Steiner Attila, aki új ember, inkább az uniós forrásokhoz ért, de ebből az egész váltásból meglepő módon senkiben nem lett sértődés. Kaderják tanácsadó maradt, nem romlott meg a viszonya az őt megvédeni képtelen, gyenge miniszterrel, de maga az ITM-re testált új ember, Steiner is jól kijön Kaderjákkal, illetve Palkoviccsal is. Steiner nem is bolygatott meg semmit, ugyanazok a helyettes államtitkárai (közülük Botos Barbara és Kádár Andrea a legfontosabbak).
Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy bár Palkovics jóban van az energetikai iparág nagykutyáival, Hernádi Zsolttal, Homolya Róberttel, Kóbor Györggyel vagy Mager Andreával, ez a jó viszony nem elég arra, hogy mindig ugyanazt is gondolják. Ha pedig Orbán Viktor előtt van egy ilyen vita, Palkovics véleménye csak egy vélemény, nem sokkal erősebb, mint a többieké. Ha például az MVM, Paks, a Mol egyaránt lehurrogja, akkor nem tudja átvinni akaratát. Ha pedig a politika lenyomja, akkor annyit mond, hogy „oké, főnök, ahogy te akarod”.
Az ellenzéki politikai oldal szerint Palkovics olykor gyenge, máskor gumigerincű, nincs meg benne a kellő elkötelezettség a szakma felé. Hívei és barátai szerint Palkovics László egy nagyon sikeres, szuperintelligens ember, aki semmit nem változott személyes kapcsolataiban, és már rengetegszer bizonyított.
Az egyik politikai harcostársa szerint azzal is tisztában van, hogy ő nem topfideszes, rá nem kell úgy vigyázni. Tudja, hogy kikkel nem érdemes harcolni. Rogán Antalnak, Pintér Sándornak, Gulyás Gergelynek a saját hatókörüknél is szélesebb befolyásuk van, neki nincs. Ha Rogán más embereket lát szívesen az informatikában, akkor az ITM nem harcol, meghunyászkodik, nem védi meg például az úgynevezett Fauszt-birodalmat. Idén januárban elterjedt, hogy Palkovics 2020 decemberében benyújtotta felmondását, mert a miniszterelnök elkezdte visszavágni a jogosítványait. Nem tudni, mi igaz ebből. A kormány összezárt, álhírnek minősítette ezt az információt, és maga Palkovics is azt mondta a Telexnek, hogy nem akart lemondani.
Palkovics László megértette a kormányzat dinamikáját, elfogadta, hogy neki nem a főasztalnál van a helye. De vajon mi lehet ennek a pályának a folytatása? Ismerősei szerint ez egy nagyon nehéz kérdés, mert aligha fog visszamenni a céges világba. Nincsenek anyagi célkitűzései, nem akar helikoptert, jachtot venni. De már igazán kutatói, egyetemi ambíciói sincsenek. Ahogyan nem lát maga előtt további politikai karriercélokat sem, nem akar uniós képviselő lenni (korábban Németországban, illetve Kanadában már élt külföldön), nem akar miniszterelnök lenni.
Palkovics hamar elérte az eredményeit, talán hamarabb is, mint hogy kifulladt volna az aktivitása. Nagyon nem zavarja, ha vége lesz ennek az állomásnak, de ameddig dolgozni kell, mindent belead. Ha ráengedik egy újabb nagy átalakításra, az elégedett buldog örömmel veti rá magát a következő feladatra. | https://telex.hu/komplex/2021/06/09/palkovics-laszlo-portre-miniszter-fudan-egyetem-itm-ceu-mta-1 | https://web.archive.org/web/20221208162940/https://telex.hu/komplex/2021/06/09/palkovics-laszlo-portre-miniszter-fudan-egyetem-itm-ceu-mta-1 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-elegedett-terminator-n-palkovics-laszlo-portreja | Telex | hungarian-news | 2021-06-09 10:49:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Fudan Egyetem",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"tudomány",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa",
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,311 | Még Sára Botondnak is sok volt a fű alatti belvárosi önkormányzati ingatlaneladás | A közérdekű adatnyilvánosságra és a tisztességes eljárás követelményeire figyelmeztette a fideszes vezetésű V. kerületet a fővárosi kormányhivatal szintén fideszes vezetője. Sára Botond fővárosi kormányhivatal-vezető levélben szólította fel „adatpótlásra” a Belvárost, miután az – legalábbis a veszélyhelyzet idején a képviselő-testületi jogokat egymaga gyakorló Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester – önkormányzati tulajdonú iroda- és üzlethelyiségeket adott el, a megfelelő nyilvánosságot nem biztosítva az üzletnek.
Még tavaly novemberben írta meg a Telex, hogy összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat. Már akkor azt kezdeményezte a helyi ellenzéki képviselőcsoport, hogy az ingatlanokat hirdessék meg széles nyilvánosság számára elérhetően, ám a fideszes kerületvezetés ebbe nem ment bele. Kovács Alex kerületi ellenzéki frakcióvezető több levélben kifogásolta az eljárást, ám az MSZP-s politikus gyakorlatilag lepattant Szentgyörgyvölgyiről, valamint az eladások törvényességét felügyelő fővárosi kormányhivatalról is. | Sára Botond fővárosi kormányhivatal-vezető levélben szólította fel „adatpótlásra” a Belvárost, miután az – legalábbis a veszélyhelyzet idején a képviselő-testületi jogokat egymaga gyakorló Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester – önkormányzati tulajdonú iroda- és üzlethelyiségeket adott el, a megfelelő nyilvánosságot nem biztosítva az üzletnek.
Még tavaly novemberben írta meg a Telex, hogy összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat. Már akkor azt kezdeményezte a helyi ellenzéki képviselőcsoport, hogy az ingatlanokat hirdessék meg széles nyilvánosság számára elérhetően, ám a fideszes kerületvezetés ebbe nem ment bele. Kovács Alex kerületi ellenzéki frakcióvezető több levélben kifogásolta az eljárást, ám az MSZP-s politikus gyakorlatilag lepattant Szentgyörgyvölgyiről, valamint az eladások törvényességét felügyelő fővárosi kormányhivatalról is.
Most azonban a Belváros honlapján mégis megjelent az eladásról szóló határozatok „kiegészítése”, továbbá egy levél, amelyben Sára Botond hosszasan magyarázza el a nyílt önkormányzati pályázati eljárások törvényes menetét, egyúttal világossá téve:
nem voltak biztosítottak a szabályos eljárás feltételei a belvárosi eladás során.
Noha Sára Botond levele arra nem tér ki, arról már beszámoltunk, hogy a lebonyolítással megbízott Sándor Sz. Zsolt ügyvéd a szokásos, néhány tízezer forintos ár helyett 300 ezer forintért kínálta az érdeklődőknek a pályázati dokumentációt, a betekintésre pedig mindössze 5 napon át, akkor is 2-2 órás időintervallumot biztosított. Magyarán nagyon úgy tűnt, hogy az eladásra kínált ingatlanokról eleve csak egy bizonyos kör szerezhetett tudomást.
Ráadásul a veszélyhelyzet ideje alatt egyedül döntő Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester végül úgy hirdette ki az ingatlan-pályázati csomag eredményét, hogy abban sem biztosították a törvényben előírt adatnyilvánosságot, ráadásul – mint utóbb Karácsony Gergely főpolgármester februári leveléből kiderült – nem biztosíthatták megfelelően a fővárosi elővásárlási jog gyakorlásához szükséges feltételeket sem. Szentgyörgyvölgyi Péter egyszemélyi döntését követően ráadásul nem tette nyilvánossá azt sem, hogy valójában milyen vételáron és kik jutottak hozzá az értékes belvárosi ingatlanokhoz, ami már Sára Botondnak is sok volt.
A kormányhivatali vezető levele szerint zárt határozatok esetén is biztosítani kell az érdemi adatok nyilvánosságát akkor, ha azok az önkormányzati közvagyont érdemben érintő ügyeletekről szólnak. Így az, hogy a valós vételárról nem, csak a saját maga által felkért vagyonbecslő által megállapított forgalmi értékről adott tájékoztatást a belvárosi polgármester, törvénysértő volt, hiszen ha mindez nem szerepel a határozatban, azzal
„a szerződés tartalmát tulajdonképpen a polgármester és a másik szerződő fél állapítja meg, holott a polgármester mint a képviselő-testület törvényes képviselője e minőségében csak a szerződés aláírására lenne jogosult”
– írta Sára. A fideszes politikus arra figyelmeztette a szintén fideszes belvárosi polgármestert, hogy amennyiben nem pótolják az adatok közzétételét, az nemcsak az eladásról szóló határozatok jogszerűségét kérdőjelezheti meg, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárását is magával vonhatja. Mindezek nyomán Sélley Zoltán belvárosi jegyző (aki egyébként, mint az Sára leveléből szintén kiderül, szóban is egyeztetett a a törvénysértés „orvoslásáról” a kormányhivatali vezetővel) új határozatok elfogadására tett határozatot, amelyekből kiderült: | https://telex.hu/belfold/2021/05/19/meg-sara-botondnak-is-sok-volt-a-fu-alatti-belvarosi-onkormanyzati-ingatlan-eladas | https://web.archive.org/web/20221130124830/https://telex.hu/belfold/2021/05/19/meg-sara-botondnak-is-sok-volt-a-fu-alatti-belvarosi-onkormanyzati-ingatlan-eladas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-sara-botondnak-is-sok-volt-a-fu-alatti-belvarosi-onkormanyzati-ingatlaneladas | Telex | hungarian-news | 2021-05-19 11:15:00 | [
"Schadl György",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Castle Globe Kft.",
"Depona Port Kft.",
"Jumbo Log Kft.",
"Lövőház 2010 Kft.",
"Öko-pet Recycling Kft.",
"Optinvest Zrt.",
"Zemplénkő Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek",
"Völner-Schadl ügy"
] |
52,312 | Náluk csapódtak le az alacsonyan szálló Covid-beszerzési milliárdok | A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket).
A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ. | A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket).
A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.
Fourcardinal Tanácsadó Kft.
Ennek a cégnek a tavalyi számairól külön cikkben is beszámolt a sajtó, ők voltak ugyanis a Covid-biznisz jéghegyének csúcsa. A fontos NER-emberekhez sok szálon kötődő vállalkozás 17 milliárd forintos szerződést kötött például lélegeztetőgépek behozatalára, és az állami bizniszeknek meg is lett az eredménye: a Fourcardinal egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét, 49,5 milliárd forint folyt be hozzá. A cég összesen 1000 invazív lélegeztetőgépet szerzett be az államnak, tiszta nyereségük 2020-ban 15,9 milliárd forint volt (ez 513-szor nagyobb a 2019-esnél), amiből 15,4 milliárd forintot ki is fizettek osztalékként a tulajdonosok.
OTT-One Nyrt.
Ez az alapvetően online videóstreaminggel foglalkozó tőzsdei társaság már a nagy Covid-biznisz előtt is furcsa számokat produkált a G7 elemzése szerint, jelentős profitot mutatott ki ugyanis az alacsony nyereségrátával jellemezhető piacon. Aztán jött 2020, amikor is a cég több mint 12 milliárd forint értékben szállított az államnak lélegeztetőgépeket. Az OTT-One 2020-as átfogó eredményeit nem látjuk (ezzel összefüggésben a jegybank fel is függesztette a kereskedést a cég részvényeivel, ám azóta sem találnak könyvvizsgálót), de az árbevétel az állami megrendelések révén az előző évhez képest jelentősen nőtt az első három negyedévben (2019-nek ugyanebben az időszakában még csak 2,9 milliárd forint volt). Így alappal feltételezhető, hogy ez a cég sem járt rosszul.
Pro Concept Kft.
Ennek a cégnek, amely 79 millió euró értékben szállított lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket Magyarországra, egy olyan férfi, Hiszem János a tulajdonosa, akit az Átlátszó az „azeri guruló dollárok botrány” magyarországi kulcsfigurájaként azonosított. A cég árbevétele a friss beszámoló szerint 2019-ben 3,8 milliárd forint volt, ez 2020-ra 35,4 milliárdra szökkent. Az eredmény viszont megdöbbentő módon alig-alig nőtt ezzel párhuzamosan, mivel a beszámoló szerint az anyagjellegű és egyéb ráfordítások szinte teljes egészében felzabálták a profitot. Míg 2019-ben 2,9 milliárd, 2020-ban 3,1 milliárd forint volt a Pro Concept adózás előtti eredménye.
Medirex Zrt.
Ezzel a céggel 14,87 milliárd forint értékben szerződött az állam, az összeg fejében mindenféle egészségügyi beszerzést kellett végrehajtani (infúziós pumpák, maszkok stb.). A vállalkozás hátterében nyilvános adatok alapján nem látszik NER-es szál, ettől függetlenül nagy csípés volt nekik az állami szerződés, egy év alatt megtöbbszörözték árbevételüket. A 2019-es 5,46 milliárd után 2020-ban 21,26 milliárd lett ez a belföldi értékesítés bevétele (míg a teljes árbevétel 5,58 milliárd után 34,5 milliárd). Az adózás előtti eredmény pedig ennél nagyobb mértékben nőtt, 505 millió forintról 6,72 milliárd forintra.
TBÉSZ Távközlési és Biztosítóberendezési, Építő és Szolgáltató Zrt.
Lóki Géza – aki sikeresen került a közelébe már többféle politikai formációnak, munkái alapján a most kormányzónak is – cége 3,69 milliárd forint értékben hozhatott be maszkokat. Az állami üzlet meg is dobta szépen a bevételi oldalt, a 2019-es 2,36 milliárdról 5,91 milliárdra ment fel 2020-ra. A beszámoló szerint ugyanakkor a TBÉSZ sem tudott igazán profitálni ebből, a sok befolyó pénzt elvitték a ráfordítások, az adózás előtti eredmény szerény 7 millió forint lett, a tavalyinál is kevesebb.
Limitless Medical Kft.
A tavaly újonnan alapított, Bócsi Noémi tulajdonában álló cég rögtön nagyot kaszálhatott egy 2,19 milliárd forintos állami lélegeztetőgép-beszerzéssel. Bevételét ugyanakkor nem csak ez tornázta fel, hiszen a beszámoló szerint 6,54 milliárd forint lett, amiből 970 millió forint adózás előtti eredmény maradt fenn. A cég tulajdonosa korábban pickup-autóalkatrészekben utazott Pickup 4x4 Kft. nevű cégével, amit például a Balatonfüredi Yacht Klub vitorlásversenyének szponzorai között lehet megtalálni, ami a jachtklubok világából kiindulva alighanem jó kapcsolati hálót jelent.
Celitron Medical Technologies Kft.
Ez a cég kilóg a sorból annyiban, hogy saját gyártású lélegeztetőgépeket szállított az államnak, váci üzemükben ezer darabot készítettek erre a célra 29 millió euró értékben. Tavaly szeptemberre, amikor átvehette a gépeket a KKM, már halmokban álltak a tavaszi pánikszerű beszerzés keretében külföldről behozott lélegeztetőgépek raktárakban. A Celitron mindenesetre szépen feltornázta a bevételét, a 2019-es 1,06 milliárdról 10,46 milliárdra. Az eredmény is jócskán javult, míg egy évvel korábban -199 millió forint volt, 2020-ban már 2,6 milliárd maradt adózás előtt.
Endo-Plus-Service Kft.
A Mészáros Lőrinc-közeli szombathelyi focicsapat támogatójaként is szereplő cég 1,21 milliárd forintos keretösszegű szerződést kötött, orvosi műszerek üzembe helyezését vállalták. A vállalkozás árbevétele 2019-ről 2020-ra több mint a duplájára nőtt, 3,83 milliárd forint volt tavaly. Igaz, másokhoz hasonlóan itt sem látszik, hogy olyan nagyot tudott volna ebből a volumennövekedésből profitálni, az eredmény csak 237 millió forint lett a korábbi 127 millió forint után.
Sokan még be sem számoltak
A fenti szereplőkön kívül van még jó pár kisebb hal, akit most külön nem emeltünk ki, illetve néhány olyan társaság is, amelyek még nem adtak le beszámolót, noha a határidő június 1-jén lejárt. Köztük van többek között az 55 milliárdos Sinopharm-beszerzést intéző Duna Pharma Kft., melynek háttere ugyanaz a kör áll, amit a Fourcardinal mögött azonosítottak. A Válasz Online összegzése szerint egyébként ennél a körnél összesen 105 milliárdnyi állami munka landolt. | https://telex.hu/gazdasag/2021/06/06/covid-beszerzesek-biznisz-beszamolok-maszk-lelegeztetogep-vakcina-cegek | https://web.archive.org/web/20230204222215/https://telex.hu/gazdasag/2021/06/06/covid-beszerzesek-biznisz-beszamolok-maszk-lelegeztetogep-vakcina-cegek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/naluk-csapodtak-le-az-alacsonyan-szallo-covid-beszerzesi-milliardok | Telex | hungarian-news | 2021-06-06 11:24:00 | [
"Hiszem János",
"Lóki Géza"
] | [
"Celitron Kft.",
"Danubia Pharma Kft.",
"Endo Plus Kft.",
"Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Limitless Medical Kft.",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Pro Concept Kft.",
"SCA Medical Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,313 | Hatalmas „na, erre nem számítottam” a Mátrai Erőműnél: 42,7 milliárd forint a tavalyi veszteség | Az MVM továbbra is elkötelezett a működés fenntartása mellett, legalábbis 2021. december 31-ig – derült ki a beszámolóból. Lehetett tudni, hogy rosszak lesznek a számok, de erre azért talán tényleg senki nem számított. A fő ok az eszközök évek óta elhalasztott leértékelése.
Sokan régóta kritizálták, vagy legalábbis nézték hüledezve, hogy a magyar állam miért vásárolta meg az elavult, súlyosan szennyező Mátrai Erőmű széntüzelésű erőművet Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől.
Azt is lehetett tudni, hogy a cég finoman szólva sincsen jó állapotban, de azért az, hogy a most megjelent 2020-as beszámoló szerint a társaság a 2019. évi 5,9 milliárd forint veszteség után 42,7 milliárd forint veszteséget termelt, alighanem mindenkit meglepett. | Sokan régóta kritizálták, vagy legalábbis nézték hüledezve, hogy a magyar állam miért vásárolta meg az elavult, súlyosan szennyező Mátrai Erőmű széntüzelésű erőművet Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől.
Azt is lehetett tudni, hogy a cég finoman szólva sincsen jó állapotban, de azért az, hogy a most megjelent 2020-as beszámoló szerint a társaság a 2019. évi 5,9 milliárd forint veszteség után 42,7 milliárd forint veszteséget termelt, alighanem mindenkit meglepett.
Ez ráadásul már nem a „németeket”, nem a cseheket, nem Mészáros Lőrincéket, hanem – legnagyobb örömünkre – mindannyiunkat érint. Igaz, vélhetően nem a működéssel fokozódtak a bajok (a magas kvótaár azért még mindig nagy gond), hanem a hosszú évek óta elhalasztott leértékelések valósultak meg hirtelen, mert az MVM számviteli elveivel összehangolták a Mátrai könyveit, ahogy hallottuk, hatalmas veszekedések voltak a különböző rezsimek könyvvizsgálói között.
A Mátrai Erőmű forgalma eközben 77,6 milliárd forintról 76,4 milliárd forintra apadt, a nagy mínusz az egyéb ráfordításoknál és főleg az értékvesztésnél bukkan elő. A beszámoló mindenesetre deklarálta, hogy az MVM 2021. december 31-ig elkötelezett a működés további finanszírozása mellett.
Az egész olyan, mint a viccben, amikor a parasztbácsit befizetik egy sportrepülőzésre. A pilóta cifrázza nagyon, az öreg meg csak dünnyög,
„erre számítottam, erre is számítottam, na erre nem számítottam”.
Amikor pedig utólag megkérdezik, hogy mégis mire számított, és mire nem, csak annyit mond, hogy
„arra számítottam, hogy behúgyozok, arra is, hogy befosok, na de arra, hogy az egész még a nyakamba is ömlik.”
Maga az MVM-csoport azért az „elkészült a Mátrai Erőmű 2020. évi beszámolója” című kommünikéjében a veszteség konkrét mértékének leírása nélkül lelkesen értékelt.
Mint írják: | https://telex.hu/gazdasag/2021/06/01/hatalmas-na-erre-nem-szamitottam-a-matrai-eromunel-42-7-milliard-forint-a-tavalyi-veszteseg | https://web.archive.org/web/20230129182433/https://telex.hu/gazdasag/2021/06/01/hatalmas-na-erre-nem-szamitottam-a-matrai-eromunel-42-7-milliard-forint-a-tavalyi-veszteseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmas-bna-erre-nem-szamitottamr-a-matrai-eromunel-427-milliard-forint-a-tavalyi-veszteseg | Telex | hungarian-news | 2021-06-01 11:35:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"energia",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"erőmű"
] | [] |
52,314 | 200 milliárd forintot bízott valakikre az állami MFB, de titok, hogy ki a négy szerencsés nyertes | Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak. | Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókatMár ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnakMégis miről beszélünk?A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) többfordulós Krízis Tőkeprogramjának két fordulójáról, összesen 200 milliárd forint sorsáról szól ez a cikkGyakori panasza az a gazdasági újságíróknak, vagy a közös pénzügyeinket firtató politikusoknak, hogy nehéz mindenki számára érzékelhetővé tenni a nagy összegeket. Vagyis, ha például a Puskás Aréna 150 milliárd forintba került, az csak egy szép nagy szám. Talán, ha úgy fogalmazunk, hogy egy négytagú család 60 ezer forintot adott a közösbe erre a célra, akkor már plasztikusabbKis kerekítéssel ugyanis 10 millióan vagyunk, ami tehát 10 milliárd forint közpénzt igényel, arra minden magyar állampolgár (csecsemőtől, aggastyánig) ezer forintot áldozottAmi 150 milliárd forintba, a fenti példa tizenötszörösébe fáj, abba fejenként 15 ezer forintot tettünk. Hogy ez jó, vagy nem jó, az vita tárgya lehet, de a stadion elkészült (a városban mindenhonnan jól látható) és még azt is tudtuk, hogy ki építette, mert azt bejelentettékA következő sztori azonban arról szól, hogy az állam a stadionnál lényegesen nagyobb összeget bízott valakikre, de nem tette közzé, hogy kikre, és bár többfordulós egyeztetésben voltunk a bankkal, végül az lett a hivatalos válasz, hogy egyelőre nem tudják megválaszolni azt a nem túl bonyolult kérdést, hogy ki nyerte a pályázatokat. Olyan pályázatokat, amelyek 50 milliárd forintot bíznak egyedi tőkealapkezelőkreA nyertesekLelőjük a poént, hosszas nyomozással és a forrásokról lemaradt versenytársaktól hallott értesülések alapján azt gondoljuk, hogy a forrásokat vélhetően az az Equilor, az OTP-csoportba tartozó Portfolion,, illetve az egyaránt Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek és/vagy a Diófa alapkezelői kapták. Mi az, ami egy ilyen kutakodást segíthet?A Magyar Nemzeti Banknak vannak mindenféle kevésbé ismert, de teljesen nyilvános közzétételi rendszereiPéldául itt meg lehet nézni azt, hogy kik a közzétételre kötelezettek. Mint ilyeneknek, még a zártkörű, zártvégű magántőkealapoknak is legalább a neve kiderülVégül némi keresgélés után találtunk olyan frissen (márciusban-áprilisban engedélyt kapott) magántőkealapokat, mintUtóbbi alapkezelő, vagyis az Indotek esetén ez a legfrissebb magántőkealap, de viszonylag frissen bejegyzett alap még a Lindewitt nevű is, de azért nem gondoljuk, hogy a nagy állami forrást felhasználó alapnak egy kis német település lenne a névadójaA felsoroltakból az első biztos, a második majdnem biztos, a harmadik csak egy tipp. A Portfolion mindenesetre annyiban kiemelkedett transzparenciában, hogy gyakorlatilag megerősítette számunkra, hogy ebből a forrásból indította el ezt az új alapját, mások arra hivatkozva, hogy nem tudják mit lehet erről nyilvánossá tenni, gyakorlatilag elzárkóztak a beszélgetésektől (ígéreteket kaptunk arra, hogy a későbbiekben ez megvalósul)A magánbefektetői szálA pályázati kiírások alapján, illetve a nekünk súgók beszámolóiból úgy tudjuk, hogy az állami forráshoz legalább 30 százaléknyi magánforrást is be kellett tolni. Ez nem kevés, hiszen 15 milliárd forint befektethető tőke tényleg csak a legvagyonosabb hazai embereknél, vagy intézményeknél állhat rendelkezésreÁm, akinek van ilyen, annak érdemes lehet a 2021-2036-os programba belépni, mert állítólag nem szimmetrikus az ösztönző rendszer, vagyis, ha jól alakulnak a befektetések, akkor azzal a magánforrásokat adók többet nyernek. Volt, aki azt mesélte el nekünk, hogy a magánzsebek végül a minimális 15 milliárd forintnál jobban megnyíltak, állítólag a 71 milliárd forintos alapméret lett a jellemzőJogos cél, kétséges megvalósításA legújabbkori magyar gazdasági ügyek megítélésénél az a nehéz, hogy bármilyen is a megvalósítás, a cél mindig nehezen vitatható,Mindenki örül, ha rekordgyorsasággal szerzünk be maszkot, lélegeztetőgépet, vakcinát, a sietség miért ne indokolna némi felárat?Itt van a válság, most az egész világ segíti a krízisbe került cégeket, mi mért ne tennénk?Ne felejtsük el a járvány alatt sem a magyar tulajdon fontosságát, más talán nem alkalmaz protekcionista lépéseket?Ilyen és hasonló érvekkel magyarázhatók a túlárazott egészségügyi beszerzések, a nem transzparens támogatások, vagy éppen az Aegon-vétóA Krízis-sztoriNa de mi is ez az egész pályázat? Alighogy kirobbant a covid Európában, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Hiventures is gyorsan reagált és már tavaly áprilisban bejelentette, hogy sokféle programmal indul a cégek segítségére. Az Indexben ekkor így írtam errőlMár az első bejelentéseknél elhangzott, hogy Krízis Tőkealap néven nyílik egy új eszköz, amit akkor 150 milliárd forintosra taksáltak, és azt mondták az illetékesek, hogy ennek három célja lesz:restrukturálás,tranzakciós cél,gazdaságfejlesztésVagyis forrásban bízhatnak azok a cégek, amelyek a vírus hatására nehéz helyzetbe kerültek. Szintén támogatást remélhetnek azok is, akik a magyar tulajdonban tartást segítik, vagyis olyan belföldi vagy külföldi felvásárlási, illetve összeolvadási (M&A) tranzakciókat finanszíroznak, amelyben a felvásárló magyar és személye garanciát jelent a külföldi felvásárlási hullám ellen. Végül fókuszba kerültek azok is, akik olyan beruházásokhoz adnak tőkeági finanszírozást, amelyek most nem találnak a beruházási céljaikhoz bankhitelt. Ez így összességében jó tág keretet jelentett.A hirdetményekAztán tavaly ősztől meg is jelentek az MFB oldalán bizonyos hirdetmények, például ez, majd már az idén ez, amiből jól láthatóak a pályázat elbírálásának kritériumrendszerei, illetve az is, hogy az MFB előbb a 150 milliárd forintra három, majd az 50 milliárd forintra egy alapkezelőt tervezett kiválasztaniAz is olvasható, hogy a pályázatra nem vonatkoztak a közbeszerzés szabályai, a borítékbontás nem volt nyilvánosTeljes titkolózásJó pár tucat telefont megeresztettünk a témában, de az volt a legfurcsább, hogy a piacon ismert tőkealapkezelők nem indult el az eljáráson (bár biztosan volt „vesztes” alapkezelő, de mi a nyerteseken kívül csak olyanokkal beszéltünk, akik nem indultak, ennek változatos okaival találkoztunk: Ilyeneket hallottunk:Nem is hallottunk rólaMi most éppen nem fundraiser, hanem befektetési szakaszban vagyunkMás céljaink vannakNem gondoltuk volna, hogy nyerhetünkUgyanakkor azok, akik legalább hallottak arról, hogy lezárult a pályázat, rendre ugyanazokat a neveket visszhangozták, Equilor, Jellinek Dániel, PortfolionEz a felsorolás ugye egy személynevet és két cégnevet tartalmaz, de mivel így hallottuk és Jellinek Dániel érdekeltségébe több alapkezelő is tartozik, ezt eleinte nem tudtuk pontosabban megfogalmazni. Vélhetően arról van szó, hogy első körben nyert az Equilor, a Portfolion és Jellinek valamelyik alapkezelője, majd egy újabb körben nyert Jellinek második alapkezelője isJellinek Dániel – Fotó: IndotekA piacon mindenesetre azt hallani, hogy az OTP-s alapból főleg informatikai, a Jellinek-érdekeltségekből főleg ingatlanos, míg az equilorosból egészségügyi és informatikai cégekbe mehet forrásAki a titkos eljárást még leginkább védte előttünk, ő azt mondta, hogy nehéz volt megfelelni a szigorú feltételeknek, így vélhetően kevesen indulhattak el és a magánbefektetőknek is komoly döntést igényelt, hogy részt vesznek-e a projektben, mert ha az alapok buknak, azzal a magánbefektetők is rosszul járnakMit mondanak a győztesek?Természetesen próbáltuk elérni a pletykákban említett győzteseket, akik közül ugyan senki nem tagadta le kategorikusan, hogy nyert, de idézhető nyilatkozataink sincsenek, mert mindenki vagy a türelmünket kérte, vagy azt mondta, hogy nem tud nyilatkozni, esetleg azt, hogy minden megszólalást egyeztetni kell az MFB-vel. Vicces analógia, hogy a magánszférában boldog közleményben jelzik a cégek, ha elnyernek egy százmilliós megbízást, ám ha egy ilyen állami ügy van, akkor agyonhallgatnák az ötvenmilliárdos mandátumotMaga az MFB ugyan rögtön jelezte, hogy megkapta a kérdéseinket, amelyeket írásban, majd több ízben, többeknek telefonon is megerősítettünk, de végül az a válasz jött, hogy nincs válaszVagyis a magyar állami tulajdonban levő MFB nem tette közzé, hogy mely alapkezelőkre bízott 50-50 milliárd forintot, majd a közvetlen kérdésre sem válaszolta azt megKinek segít a forrás?Egyelőre elég vadregényes pletykákat hallottunk arról is, hogy milyen cégek kapják a gigantikus forrásokat. Az olvasók által elmesélt sztorikról, az állítólag már Seychelle-en ünneplő cégtulajdonosokról szóló vicces történetekről majd akkor tudunk beszámolni, ha a cégregiszter is megerősíti az információinkatNagyon reméljük, hogy a jövőben ugyanis transzparensebb lesz minden, és akkor majd már tény alapon számolhatunk be ezekről, mivel annyira friss minden, még túl sok tranzakció nem valósulhatott megA pályázat által elérhető cégek köréből nem sok mindenkit zárt ki amúgy a kiíró, csak azillegális tevékenységeket,a fegyverüzletet,a dohánykereskedelmet,a szerencsejátékot,a pornóipart,a radioaktív anyagok kereskedelmét,az azbeszt előállítókat legalábbis akkor, ha 20 százalékot meghalad a végtermék azbeszttartalma,illetve a kényszermunkát vagy káros gyermekmunkát alkalmazókatMindenki más aspirálhat pénzre, bár az is lehet, hogy az alapkezelők már rég tudják, hogy mire fog menni ez a pénz. | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/07/titkolja-az-mfb-hogy-kire-biz-negyszer-50-milliard-forintot | https://web.archive.org/web/20230328163329/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/07/titkolja-az-mfb-hogy-kire-biz-negyszer-50-milliard-forintot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/200-milliard-forintot-bizott-valakikre-az-allami-mfb-de-titok-hogy-ki-a-negy-szerencses-nyertes-1 | Telex | hungarian-news | 2021-05-07 11:49:00 | [
"Jellinek Dániel"
] | [
"Hiventures Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"hitelezés"
] | [] |
52,315 | A piacról élő ügynökségek már eltörpülnek a New Land mellett | Megnéztük a 10 legnagyobb bevétellel és nyereséggel bíró médiaügynökséget: az állami költést kezelő New Land Media mindkettőn az első helyen végzett, Balásy Gyula cégének egymagában van annyi bevétele és nyeresége, mint a maradék kilenc ügynökségnek összesen (amiből valójában a Media Dynamics szintén Balásyé). 2020-as cégmérlegekben turkáltunk, mutatjuk az eredményét. | 2021-ben a médiaipar különböző szegmenseinek pénzügyi eredményeit feldolgozó cikkek eljutottak arra a pontra, hogy csak nagy jóindulattal lehet áttekinthetőnek nevezni a grafikonjait. Ezeken idén már csak egy dolog szúrja ki az ember szemét: a kormányközeli médiacég (Mediaworks) vagy jelen esetben médiaügynökség (New Land Media) masszív túlhatalma, és a piac többi részéhez képest teljesen más dimenzióban mozgó pénzügyi lehetőségei. Mert hát nézzék a tavalyi 10 legnagyobb médiaügynökséget:
A szokásos bevétel az elmúlt 10 évben jószerivel sosem haladta meg a 15 milliárd forintot, és a Tóth Orsolya vezetésével futó Simicska-ügynökség, az I.M.G. sem tudott ezen a vörös vonalon átlépni, pedig akkor még egy ekkora összegen is felvonta az ember a szemöldökét. Nem finomkodott már annyit az apparátus, amikor az elmúlt 4 évben felfuttatták az állami médiaköltések legnagyobb részét kezelő New Land Mediát: 2015-ben 100 milliós, '16-ban 1,5 milliárdos, 2017-ben már 25 milliárdos céget faragtak belőle, az elmúlt 3 év szárnyalását pedig grafikonunkon mutatjuk be. A másik 9 ügynökség kínkeservvel tud összehozni annyi bevételt egy évben, amit a New Land egymaga.
De ha már szóba került az imént Tóth Orsolya neve, jegyezzük meg, hogy az ő ügyvezetésével a szintén Balásy Gyula tulajdonába tartozó kistesó-médiaügynökség is már 9,5 milliárd forintos bevételnél jár, miközben 2018-ban 151 millió forint forgalma volt még csak. A felfutás akkor jött el, amikor Balásy Gyula átvette a cég tulajdonát az alapítóktól: Tóth Orsolyától és Hantosi Bálinttól (aki a Mediameter vezetőjeként a rádiós hallgatottságmérésért is felel). Ebben az ügynökségben egyébként piaci ügyfelek vannak, az egyik első nagy fogásuk 2019 elején a Provident volt.
Tehát a 10 legnagyobb médiaügynökség közül kettőnek ugyanaz a tulajdonosa, és ez a két ügynökség együtt több pénzt kezel a piacon, mint a másik nyolc. A közpénzek eloszlását tekintve viszont még kiáltóbb a helyzet, ami nem csoda, hiszen a New Landen kívül erre más nem is jogosult, a piac legnagyobb szereplője így kvázi mindenféle kereskedelmi munkát nélkülözve hízhatott kisgömböccé.
A kereskedelmi ügyfeleknek dolgozó ügynökségek helyzete pedig olyan, amilyen minden cégé, amely a piacról vállal munkát: némileg hullámzó, és főleg a Covid miatt vészfékező hirdetők büdzsécsökkentése látszik a tavalyi éven.
Fontos megjegyezni, hogy az MMS Communications a Publicis Groupe-ot takarja, amely policyja eredményeként nem bontja szét kreatív- és médiaügynökségi tevékenységek szerint a bevételeit, így az esetükben a végeredmény kicsit csalóka, hiszen ebben már a Saatchi és a Leo Burnett teljesítménye is benne van – ugyanakkor feltételezzük, hogy a legtöbb átfolyó pénz a médiafoglalásokból ered.
A WPP-hez tartozó GroupM-ügynökségek közül a Wavemaker és a Mediacom enyhén csökkenő, míg a Mindshare enyhén növekvő bevételi tendenciát mutat. Az Omnicom-csoport két ügynöksége, az OMD és a PHD is valamelyest csökkent 2019-hez képest, míg az Interpublic ügynökségei közül a UM stagnált, az Initiative pedig valamelyest csökkent.
A nyereség jól fest
Viszont ezek a bevételcsökkenések egyáltalán nem minden esetben vezettek a nyereség eltűnéséhez.
A 10 legnagyobb nyereséggel bíró médiaügynökség nem teljesen fedi a legnagyobb árbevételű ügynökségeket, és nem is volt célunk egymást teljesen fedő grafikonokat készíteni: a piac legnagyobb szereplőit szeretnénk bemutatni. A cikk elején említett probléma itt aztán még szembetűnőbb: olyan arányban tudja a bevételt profittá varázsolni a New Land, hogy a többi szereplő nyeresége szó szerint eltörpül, és alig látható (még úgy is, hogy amúgy 2019-2020 között csökkent a profitjuk).
Az ugyanakkor látszik, hogy a piacról élő ügynökségek nyereségét nem vitte a Covid miatti gazdasági visszaesés, sőt, sok esetben még elég nagy mértékben sikerült is növelniük azt. | https://kreativ.hu/cikk/2020-mediaugynoksegek-penzugy | https://web.archive.org/web/20220527005231/https://kreativ.hu/cikk/2020-mediaugynoksegek-penzugy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-piacrol-elo-ugynoksegek-mar-eltorpulnek-a-new-land-mellett | Kreatív | hungarian-news | 2021-06-14 19:40:09 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Media Dynamics Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"PR",
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,316 | Állami közbeszerzés helyett egy magáncég dönthet arról, ki építhet autópályát | A Fidesz-közeli cégeknek kormányváltás esetén ellenzékben is lehetnek útépítési megrendeléseik. Furcsa önellentmondással indokolja a kormány, miért kell a magyarországi teljes gyorsforgalmiút-hálózatot magáncégeknek koncesszióba adni. A kabinet szerint az EU nem ad pénzt autópálya-építésre, de közben azt is írják, hogy az útdíjak bevételei fedezik az üzemeltetési és karbantartási költségeket. | A 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére, ha addig sikerül koncesszióba adni a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózatot.
Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben „ellenséges környezetben” kellene versenyeznie az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező.
Hétfőn jelent meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében. A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból, és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak.
A kiírás szerint a nyertesnek autópálya-mérnöki, beruházási-banki, építészeti-mérnöki és tervezési szolgáltatásokat kell nyújtania. Továbbá autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 km gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 km gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania.
„Az előzetes műszaki leírást és műszaki információkat a részvételi szakasz közbeszerzési dokumentuma tartalmazza azzal, hogy a teljeskörű műszaki leírás (műszaki + szakmai információk + elvárások/SLA) és a részletes szerződéses feltételek az ajánlattételi szakasz közbeszerzési dokumentumában kerülnek meghatározásra” – olvasható a dokumentumban.
„Ha erre az engedélyt is megkapja, akkor egy esetlegesen felálló új kormánynak már nem lesz beleszólása a gyorsforgalmi utak építésébe” – mondta a Szabad Európának egy, a közbeszerzési eljárást jogi szempontból értelmező forrás.
Más, a Szabad Európa által megkérdezett szakértő szerint nagyon nehéz értelmezni a közbeszerzési kiírást, mivel ilyen még nem volt Magyarországon, vagyis hogy az egész úthálózatot egyetlen koncessziós szerződésben adják oda egy vagy több magáncégnek.
„Arra Európában is van példa, hogy egyes utak vagy útszakaszok esetében magánkézbe adják az üzemeltetést, szakaszonkénti pályázati kiírásban, de az egész úthálózat esetében nem találkoztam még ilyen megoldással” – mondta a neve elhallgatását kérő szakértő.
Hogy mekkora pénzről van szó, azt jól jelzik az állami Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató számai (NÚSZ). A Szabad Európa áprilisban kapta meg közérdekű adatigénylésre az elmúlt tizenkét év adatait. E szerint 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti utolsó teljes évben nettó 66,5 milliárd (bruttó 82,5 milliárd) forintot hozott csak az e-matrica a cégnek. Ebben csak a személyszállító járművek vannak benne.
A 3,5 tonna össztömegű teherautók további bruttó 276,3 milliárd forintos bevételt generáltak. Ez utóbbiban azonban a főutakon megtett utak is benne vannak, amelyeket nem tartalmaz a koncessziós kiírás.
Az áthaladó forgalom folyamatosan növekszik, a trendet csak a tavalyi év törte meg. A koronavírus-járvány miatt a külföldi és belföldi személyautók, illetve turistabuszok forgalma csökkent elsősorban.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-nek azzal indokolta a lépést, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem a koronavírus-járvány miatt létrehozott Helyreállítási Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásai, sem a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus forrásai terhére „Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni”.
Az is írták, hogy a „gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíjbevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat”.
A két állításban ellentmondás van. Érthetetlen, hogy ha az útdíjbevétel fedezi a fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési költségeket, miért jelent gondot, hogy az EU nem támogatja a fejlesztéseket.
A 24.hu eközben arról ír, hogy a „nagyszabású ügylet eddig ismert részletei alapján nem zárják ki, hogy újabb kínai gigaprojektet készítenek elő”.
A lapnak nyilatkozó külföldi útépítő cég vezető szakembere szerint „ezt európai cég nem vállalja be”.
Kerestük a kormányszóvivőt és az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | https://www.szabadeuropa.hu/a/allami-kozbeszerzes-helyett-egy-maganceg-donthet-arrol-ki-epithet-autopalyat/31309123.html | https://web.archive.org/web/20211016141753/https://www.szabadeuropa.hu/a/allami-kozbeszerzes-helyett-egy-maganceg-donthet-arrol-ki-epithet-autopalyat/31309123.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-kozbeszerzes-helyett-egy-maganceg-donthet-arrol-ki-epithet-autopalyat | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-06-16 12:32:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"útépítés",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,317 | Ontja a nyereséget az autópályák üzemeltetése, Rogánék mégis szabadulnának tőle | 7-8 milliárd euróra (2500-2800 milliárd forint) becsülik útépítő körökben a kormánydöntéssel piacra dobott gyorsforgalmi úthálózat koncessziós értékét. | 7-8 milliárd euróra (2500-2800 milliárd forint) becsülik útépítő körökben a kormánydöntéssel piacra dobott gyorsforgalmi úthálózat koncessziós értékét.
Ezt európai cég nem vállalja be
– mondta az egyik nagy külföldi útépítő cég vezető szakembere, hangsúlyozva, hogy a becslés tisztességes árazásra vonatkozik.
Informátoraink szerint alaposan meglepte a szakmát a nemrég napvilágra került közbeszerzési kiírás, amelyben az ország teljes, csaknem 2000 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatának (1662 kilométernyi alaphálózat, és 381 kilométernyi kiegészítő hálózat) koncesszióba adásáról van szó. Az állam, azaz a Rogán Antal fennhatósága alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda harmincöt évre adná át az utakat az üzemeltetőnek, aki az üzemeltetést, a felújítást és a hálózat bővítését, új szakaszok tervezését-építését vállalja, ideértve a finanszírozást is.
A felhívásban nem részletezik, pontosan mekkora lenne a koncessziós díj, vagyis mekkora bevétellel számol a büdzsé. Miként egyelőre arról sem tudni, hogy a mérleg másik serpenyője hogyan néz ki, azaz az állam milyen formában, milyen ütemezéssel fizet: nem tudni, mennyi rendelkezésre állási és szolgáltatási díjat fizet majd. Egyelőre annyit közöltek a várható szaldóról, hogy „a koncessziós modell finanszírozása az államadósság érdemi növelése nélkül valósul meg. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíj bevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat”. Azt sem tudjuk, mekkora útdíjbevétellel kalkulálnak a jövőben, de 2020-ban matricaeladásból 53 milliárd, a teherjárművek útdíjából bő 220 milliárd forintot szedett be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Annyi biztos a kiírás alapján, hogy nem bontható részekre a feladat, és az ár a meghatározó a kiválasztásnál. Egyelőre csak tippelni tudnak a megkérdezett szakértők, hová kerülhet a koncessziós jog:
hazai vezető építőipari cégekből álló konzorciumhoz (köztük a piacvezető mélyépítő Duna Aszfalt Zrt.-vel és a Mészáros-birodalom építőcégeivel számolnak), így a jövőben ezek a vállalkozások építhetnék és kezelhetnék a gyorsforgalmi úthálózatot.
Ugyanakkor a nagyszabású ügylet eddig ismert részletei alapján nem zárják ki, hogy újabb kínai gigaprojektet készítenek elő.
A projekt mérete mindenesetre illik az utóbbi hónapok fejleményeihez, mint amilyen a felsőoktatás átszervezése kapcsán ezermilliárdos vagyonok alapítványokba csatornázása vagy a Fudan egyetem több mint 500 milliárd forintos terve volt.
Útépítő körökben jó fél éve közszájon forgott valamiféle ppp-konstrukció ötlete, azaz úgy tudták, hogy az Orbán-adminisztráció felmelegítené a köz- és a magánszféra együttműködésével történő beruházásokat, útépítéseket. Némi módosítással persze, hogy ne ismétlődjenek meg az előző évtizedek fiaskói. Konkrétumokig azonban nem jutottak, ezért robbant bombaként a koncesszióra kiírt közbeszerzés.
Ami az Antall-kormány idején alkalmazott koncessziót, majd a nagyjából ugyanazt jelentő, az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzása idején bevezetett ppp-konstrukciókat illeti, eddig nem igazán váltak be. A G7 úgy számolt, hogy ha négy szerződést, az M5- és M6-projektet
ppp-modell helyett úgy valósította volna meg a kormány, hogy maga vesz fel hitelt, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg.
A szerző számba vette az állam által a magánbefektetőnek évente kifizetett rendelkezésre állási díjakat és az üzemeltető cégek által évente termelt profitot, így hozta ki a mellbevágó eredményt. Az üzemeltető cégek pénzügyi kimutatásaiban azt találta, hogy a bevételek csaknem felét érte el az üzemi eredmény, összességében pedig azt állapította meg:
a magyar állam összesen 534 milliárd profitot enged át az említett két autópálya ppp-szerződéseivel a beruházó külföldi cégeknek a futamidő végéig.
A koncessziós közbeszerzés részleteiről érdeklődtünk a Rogán-minisztériumnál, de cikkünk leadásáig nem érkezett válasz. Így nem tudtuk meg,
mit terveznek a jelenleg hatályos autópálya-koncessziós szerződésekkel, mire hivatkozva mondják fel a megállapodásokat, ha kivásárolják a külföldi felet, milyen költséggel kalkulálnak;
mit jelent pontosan, hogy két uniós alapból, a helyreállítási, illetve a környezetvédelmi alap „keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni”;
mekkora rendelkezésre állási díjjal és mekkora koncessziós bevétellel számolnak, mire alapozzák, hogy a projekt nem növeli majd számottevően az államadósságot.
Ha reagálnak, frissítjük cikket. Mindenesetre hatalmas projekttel debütál a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely alá egyre több területet gyűrnek be. Korábban úgy tudtuk, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményének fő feladata a kaszinó-koncessziós szerződések megkötése lesz, de feladatköre egyre bővül. Május végére kiderült, hogy már a hulladékgazdálkodás is az irodához tartozik, és akkor csapták hozzá a csomaghoz az országos közutak és „műtárgyaik” létrehozása és működtetésével kapcsolatos közfeladatokat is. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/15/autopalya-koncesszio-rogan-antal/ | https://web.archive.org/web/20230428112608/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/15/autopalya-koncesszio-rogan-antal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ontja-a-nyereseget-az-autopalyak-uzemeltetese-roganek-megis-szabadulnanak-tole | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-15 00:00:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,318 | Vallomás: rossz minőségű lett egy kerékpárút, mert az arra szánt pénzből Boldogot is „jól kellett lakatni” | Névjegykártyára írva közölte azt Boldog István fideszes politikus asszisztense F. Petra és az országgyűlési képviselő táskás emberének mondott K. Péter, hogy tíz százalékot kell hozzáírni a TOP-os pályázatok költségekhez – legalábbi a Blikk információi szerint ilyen tartalmúvallomás is előkerült a politikus elleni bünetőügyben. | Lapunk újabb részletekről értesült a Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és nyolc társa, köztük a bizalmasának mondott F. Petra elleni nyomozásból. Így megtudtuk, hogy olyan vallomások is vannak boldog ellen, melyek szerint az egyik Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármesterénél járva F. Petra és a Boldog táskás emberének tartott K. Péter azt kérte, a tárgyalásra senki ne vigye be a szobába a mobiltelefonját.
A hamarosan induló tárgyalás nem lesz egyszerű, a vallomások szerint ugyanis vannak, akik a büntetőügyben azt állítják: Boldog István asszisztense az ominózusmobil-kikapcsolós esetkor nem sokat kertelt, hanem elmondta, hogy azért mentek oda, hogy az országgyűlési képviselő kampányához az önkormányzat által elnyert Terület- és Település-fejlesztési Operatív program (TOP) projektjeiből a pályázati összeg húsz százalékát visszakérjék a részükre. Miután a településvezető sokallta a húsz százalékot, K. Péter tíz százalékra szállította le a kért összeg mértékét.
Ismert, a kormánypárti politikus „asszisztensével” együtt vádlott, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint befolyásolták az uniós Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok eredményeit. Boldogon és F. Petrán kívül még hét vádlott van a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult ügyben. A politikus januárban egy vidéki televíziónak nyilatkozva a vádemelés után az ártatlanságát hangoztatta, illetve arról is beszélt, hogy ő pusztán egy csúnya politikai kampány áldozata, szerinte az ügyészség több emberrel is vádalkut kötött. F. Petra pedig – mint megírtuk – nem tartotta bűncselekménynek a lojális vállalkozók helyzetbe hozásét, hogy aztán ők támogassák a hatalmi kört.
10 százalék
Egy másik vallomás szerint egy másik találkozón, ahol F. Petra és K. Péter szintén jelen voltak, az egyik község alpolgármestere megkérdezte, hogy mennyit tegyenek hozzá a költségekhez. K. Péter erre egy névjegykártya hátuljára ráírta, hogy tíz százalék, majd megmutatta azt F. Petrának. Miután a nő ezt tudomásul vette, K. Péter a vizitkártyát átadta az alpolgármesternek. Boldog István bizalmasa azért feltette a kérdést, hogy ezt tudják-e teljesíteni, amire azt a megnyugtató választ kapta, hogy ezt már megbeszélték.
További információink szerint az egyik községben a kerékpárút nagyon silány lett, mivel már a polgármestert és Boldog Istvánt is „jóllakatták”, így az út megfelelő minőségű kivitelezésére nem maradt elég pénz, azaz a visszaosztás mértéke már jelentős problémát okozott. A nyomozás során többen elmondták az ügyészségen, hogy a polgármestereknek – mint a vádiratban is szerepel – a Boldog István és emberei által megjelölt cégeket kellett helyzetbe hozni és jelezték nekik, hogy ha nem így tesznek, akkor a pályázatok nem fognak nyerni.
Jó kérdés, mit lehet majd bizonyítani ebből a bíróságon, vagy tényleg Boldognak van igaza, és egy konspiráció áldozata.
Állítólag volt olyan településvezető, aki ellentmondott Boldogéknak, nem akart fizetni, de volt olyan is, aki azt üzente, hogy alázatosan nagyon köszön mindent és együttműködik velük.
A Központi Nyomozó Főügyészség részéről a nyomozás során furcsának találták azt, hogy 2017. április 21-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei közgyűlés zárt ülésén úgy döntöttek 42 milliárd forint összértékű 347 pályázat sorsáról, hogy a döntéshez szükséges előkészítő anyagok tanulmányozására a közgyűlés tagjainak csupán negyven percük volt. Az ügyészség ezzel kapcsolatban azt vitatta, hogy ennyi idő alatt nem biztos, hogy szakmailag megalapozott döntést tudtak hozni. | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/boldog-istvan-top-os-palyazatok-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-vademeles/jms1ppw | https://web.archive.org/web/20210619151904/https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/boldog-istvan-top-os-palyazatok-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-vademeles/jms1ppw | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vallomas-rossz-minosegu-lett-egy-kerekparut-mert-az-arra-szant-penzbol-boldogot-is-bjol-kellett-lakatnir | Blikk | hungarian-news | 2021-06-16 18:52:45 | [
"Boldog István",
"Fehér Petra"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"útépítés",
"EU",
"építőipar",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,319 | Czeglédy-ügy: meggondolta magát a bíróságon a koronatanú | Folytatódott a Kecskeméti Törvényszéken a Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás vádjával folyamatban lévő büntetőper, ahol minden korábbi vallomását visszavonta A. Zoltán, a Czeglédy-ügy kulcsfigurája a bíróságon tett vádlotti vallomásában, és elképesztő vádakkal illette első védőjét és a nyomozóhatóságokat. | A vád szerint az ügy strómanja, aki első, elkülönített büntetőperében beismerő vallomást tett, sőt, feltáró, terhelő vallomást Czeglédyre, most kijelentette: az ügyészség elvárásai szerint valótlan nyilatkozatot tett, mert féltette az életét, és azt éreztették vele, hogy akkor szabadulhat, ha együttműködik a hatósággal.
Állítása szerint az ügyészség azt ajánlotta, amennyiben ebben segít, jól jár és majd egyezséget fognak neki ajánlani. A. Zoltán még azt is hozzátette, hogy korábbi ügyvédje bizonyos értelemben a vádhatóság összekötője volt, aki a hamis vallomásokra biztatta.
A tárgyalás holnap Czeglédy Csaba meghallgatásával folytatódik, ami akár több tárgyalási napot is igénybe vehet. Mivel a kecskeméti bíróságon a korábbi tárgyalási napokon több vádlott is úgy nyilatkozott, hogy csupán Czeglédy Csaba vallomástételét követően kíván beszélni, ezért különösen nagy jelentősége lehet az évek óta húzódó perben az elsőrendű vádlott fellépésének. | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210616-czegledy-ugy-meggondolta-magat-a-birosagon-a-koronatanu | https://web.archive.org/web/20220702111216/https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210616-czegledy-ugy-meggondolta-magat-a-birosagon-a-koronatanu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/czegledy-ugy-meggondolta-magat-a-birosagon-a-koronatanu | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2021-06-16 21:16:11 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"strómanok",
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
52,320 | Milliárdokért munkát kapott az MTVA-tól a NER kedvenc IT-cége | 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be, hogy az Antenna Hungária Zrt.-vel és az Appsters Kft.-vel közös ajánlatát nyertesnek hirdették ki a a Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által kiírt „MTVA komplex médiatartalom kezelő és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztése” nevű közbeszerzési eljárásban. | A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be, hogy az Antenna Hungária Zrt.-vel és az Appsters Kft.-vel közös ajánlatát nyertesnek hirdették ki a a Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által kiírt „MTVA komplex médiatartalom kezelő és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztése” nevű közbeszerzési eljárásban.
A beszerzés célja az MTVA komplex webes médiatartalom kezelő és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztése, valamint annak folyamati, technológiai, architekturális és infrastrukturális megújítása 48 hónapos időtartamra. Az ajánlat értéke 4 milliárd 436 millió forint.
A 4iG-ben korábban Mészáros Lőrincnek is volt érdekeltsége, azonban 2020 nyarán Jászai Gellért teljesen kivásárolta Mészárost. Az utóbbi időben a 4iG hasított az állami tendereken, amelynek köszönhetően a társaság árbevétele jelentősen megnőtt. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/17/4ig-antenna-hungaria-appsters/ | https://web.archive.org/web/20210619173555/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/17/4ig-antenna-hungaria-appsters/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokert-munkat-kapott-az-mtva-tol-a-ner-kedvenc-it-cege | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-17 00:00:00 | [
"Bognár Botond",
"Bubla Áron",
"Jászai Gellért",
"Lozsádi Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Nyírő András"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Appsters Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"informatika",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,321 | 55 milliós kötbér lóg Damoklész kardjaként Újbuda felett | Az Ulászló utcai saroktelek ügyében jelezte az önkormányzat, hogy decemberig kell megegyeznie a volt ingatlantulaj MNV Zrt.-vel, különben fizetnie kell. Ha elkezdődik a terület közcélú hasznosítása addig, akkor megússzák ezt. | Nagy vitát kavart a főváros XI. kerületében, Újbudán, hogy a baloldali vezetés több önkormányzati tulajdonú ingatlan eladását fontolgatta. Az egyik frontvonal a helyi civilekkel az Ulászló utcai saroktelek lett, aminek fordulatos, több cikluson átívelő története most újabb részletekkel bővült. Dióhéjban eddig ez történt:
Már a Molnár Gyula vezette előző előtti szocialista önkormányzat is tervezte az egykori egészségügyi létesítmény eladását,
de végül a fideszes önkormányzat tette meg az első lépéseket Hoffmann Tamás polgármester idején: megegyeztek a terület harmadát birtokló állam képviselőjével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV)-vel, hogy az ingyen átadja ezt a hányadot, ha a kerület a köz számára hasznosítja a telket.
Építészeti tervek készültek, két, egymáshoz L-alakban kapcsolódó, négyemeletes társasház épült volna, a földszinten rendelővel.
Közben a DK-s László Imre lett a polgármester, és a járvány miatti pénzelvonásokra hivatkozva leporolták az ügyet: úgy volt, hogy eladják a telket, dacára annak, hogy az MNV elidegenítési tilalmat szabott ki rá. Ezt úgy próbálta a kerület kibekkelni, hogy felfüggeszteti e tilalmat az eladás és építkezés idejére, majd az átadás után csak a földszinti orvosi rendelőre rárakja.
A környékbeli civileknek a kezdettől nem tetszett az ötlet, főleg mivel az az ősfássá alakult, alig gondozott park szétzúzásával járt volna: petíciót indítottak, kérdésekkel bombázták az önkormányzatot, a médiához fordultak.
Végül a baloldali koalíció pártjai sorban álltak ki a terv mögül, a helyi Fidesz – annak ellenére, hogy anno ők indították el a projektet – szintén ellene volt, így a kerület visszatáncolt az eladástól.
Azóta várta mindenki mi lesz, főleg, hogy az MNV-vel kötött megállapodás előírja, hogy valami közhasznút építeni kell az ingatlanon. Még szerdán posztolt az újbudai önkormányzat a Facebook-oldalára a fejleményekkel kapcsolatban. A lényeg, hogy az év végéig van ideje az önkormányzatnak kitalálni, mi legyen a telekkel, különben fizetnie kell.
Tárgyalásokat kezdeményez az önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel azért, hogy a lakók igényeit figyelembe véve kompromisszumos megoldás születhessen a Ulászló-Kökörcsin-Zsombolyai utcák által közrefogott saroktelek hasznosítását és a kivitelezését illetően. Bár hivatalos válasz még nem érkezett a megkeresésre, a jelenlegi információk szerint a vagyonkezelő 2021. december végéig ad határidőt az önkormányzatnak a hasznosítás elindítására. Ha addig nem teljesíti az általuk megfogalmazott kéréseket, 55 millió forintos kötbér megfizetésére kötelezi a kerületet.
Azt írják – bár ez két hónapja még elképzelhetetlen lett volna –: a kerület kiáll amellett, hogy „csak olyan átalakítás történjen a területen, ami biztosítja a telek növény- és állatvilágának megőrzését”, valamint hogy a civileket is bevonják mindenbe. Emiatt hamarosan újra leülnek a helybéliek képviselőivel tárgyalni. | https://24.hu/belfold/2021/06/17/55-millios-kotber-log-damoklesz-karjdakent-ujbuda-felett/ | https://web.archive.org/web/20230323134511/https://24.hu/belfold/2021/06/17/55-millios-kotber-log-damoklesz-karjdakent-ujbuda-felett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/55-millios-kotber-log-damoklesz-kardjakent-ujbuda-felett | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-17 00:00:00 | [
"Hoffmann Tamás",
"László Imre",
"Molnár Gyula"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,322 | HATÁRON TÚLI BEVÁSÁRLÓKÖRÚTON SZIJJÁRTÓÉK ÚJ KÖZALAPÍTVÁNYA | A járványhelyzettel foglalkozó ország háta mögött létrehoztak egy vagyonkezelői alapítványt, aminek azt a célt adták, hogy határon túli, Magyarország történelméhez kapcsolódó épületeket vásároljanak és újítsanak fel. Az épületek többnyire szállodákként fognak a későbbiekben működni, így valójában a NER határon túli turisztikai terjeszkedését szolgálja az alapítvány. | Nemes indokot választott a Külügyminisztérium a saját vagyonkezelő alapítványának, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KÉÖMA) létrehozására: a határon túli magyar épített örökség védelmét.
Árnyalja azonban az összképet, hogy van már hasonló célú szakmai szervezet, ami bizonyított már az évek során.
Ez pedig a Miniszterelnökség által több felújítási, műemlékvédelmi program kivitelezésével is megbízott Teleki László Alapítvány, ami 2016 és 2019 között több mint 160 felújítást végzett el a határon túl.
A KÉÖMA mégis több tízmilliárdos vagyont kapott az indulásra, és már most rendelkeznek három erdélyi, egy szlovéniai és egy horvátországi ingatlannal is.
Erős a gyanú, hogy a szomszédos országok turizmusa felé terjeszkedik NER,
hiszen mindegyik épület szálloda volt vagy lesz, esetleg már most is az.
Szakmaiság kontra párhuzamosságok
Tavaly júniusban, miközben a legtöbben a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszüntetésével voltak elfoglalva, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy törvényjavaslatot a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KÉÖMA) megalapításáról, illetve az alapítványnak nyújtandó vagyonról. Ebben szerepeltek a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. törzsrészvényei, illetve – mint azt később megtudtuk a Magyar Közlönyben kihirdetett 2009/2020. számú kormány határozatából – 600 millió forint az alapításhoz, további 6 milliárd pedig „alapítói adományként”. Mivel a Manevi Zrt. saját tőkéje – a nagylelkű állami támogatás révén – tavaly nyáron 10,5 milliárd forint volt, a Comitatus-Energia Zrt-é pedig 2019-ben 3 milliárd körül volt,
a KÉÖMA alsó hangon 20 milliárd forintos kerettel rajtolt el.
A Manevi Zrt. egy 1997-ben alapított vállalat, amelynek saját honlapja szerint „fő célja a nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával kapcsolatos műszaki vizsgálati, elemzési és szakértői feladatok ellátása volt”.Innen jön az elnevezés is: Manevi – Magyar Nemesfémvizsgáló.
2010-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, 2018 végétől pedig a Külügyminisztérium alá tartozott, innen került 2020-ban a külügy alapítványa alá. A Comitatus-Energia Zrt. 2011 óta működik, főtevékenysége az villamosenergia-termelés. Az első évben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat, majd 2012-től a magyar állam tulajdonában állt, végül idén márciusban a KÉÖMA tulajdonába került.
A parlamenti vitában a javaslat előadója Szijjártó Péter volt, aki „fontos nemzeti célra”, a kárpát-medencei épített örökség védelmére hivatkozva kérte a képviselők támogatását. Az ellenzék már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanilyen célkitűzéssel, sőt, ugyanilyen célra alkották 2015-ben a Miniszterelnökség által elindított Rómer Flóris-tervet, amit a Teleki László Alapítvány hajt végre.
A Teleki László Alapítvány számára 2019-ben a KÉÖMA induló vagyonának csak a töredéke, 2,4 milliárd forintnyi forrás állt rendelkezésre. Kaphatnák ők a forrásokat, nincs szükség párhuzamosságokra – szóltak a szakmai érvek. A Teleki László Alapítvány ráadásul eredményesen is végzi a munkáját: 2016 és 2019 között 160 határon túli helyszínen végeztek el örökségvédelmi munkákat, mindezt összesen 1,2 milliárdért, de az alapítvány ezen kívül is kapott támogatásokat egy-egy nagyobb projektre, mint például a borsi Rákóczi-kastély felújítására.
A két szervezet vezetőségének összehasonlítása talán közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük, mi szükség volt még egy alapítványra: a Teleki László Alapítványt Diószegi László történész-koreográfus vezeti, kuratóriumában pedig Entz Géza művészettörténész, Jeszenszky Géza történész, korábbi külügyminiszter, Káldi Gyula építész és Gerő András történész ülnek. Egyikük sem tekinthető pártkatonának – sőt, Jeszenszky többször fogalmazott meg kritikát az Orbán-kormánnyal szemben.
Ezzel szemben a KÉÖMA kuratóriumának elnöke Magyar Levente, a külügy államtitkára, Szijjártó helyettese,
a tagok pedig Jákli Gergely, az Eximbank vezérigazgatója, Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a külügy államtitkára, Kiss-Parciu Péter, a külügy határmenti gazdasággejlesztésért felelős helyettes államtitkára, illetve dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.
Utóbbi kinevezése még akár szakmailag is indokolható lenne, ha sajtóhírek alapján nem tudnánk, hogy a Nemzeti Kastélyprogramban és Nemzeti Várprogramban
2016 és 2020 között 20 kastélyt és 19 várat kellett volna felújítani, azonban ezek rekonstrukciója ebben az időszakban vagy el sem kezdődött, vagy nem fejeződött be,
cserébe több tízmilliárd forint ment már el a megkezdett felújításokra – többnyire uniós forrásokból.
Az alapítvánnyal jött a pénz
A Manevi vásárlásai még jóval az KÉÖMA előtt, 2017 decemberében kezdődtek, amikor megvették a Szatmárnémeti régi főterén álló, romos állapotú egykori Pannónia Szállót – az Átlátszó oknyomozása szerint 1,2 milliárdért. Ez sem segített az épületen: 2020 novemberében még mindig nem érkezett hír arról, hogy mikor kezdődhet meg a felújítás. Tavaly novemberi helyi sajtóértesülések szerint a Manevi még egy 500 százalékos büntető adóemelést is kapott a várostól az elmaradt beruházás miatt.
Idén azonban megindulni látszik a fejlesztés: a szatmárnémeti PresaSM arról ír, hogy a Manevi megkezdte a romeltakarítást és az építési engedély beszerzését.
A cél: újra luxusszállodaként működtetni a Pannóniát.
A MÁRAMAROSSZIGETI KORONA SZÁLLÓ. FOTÓ: GOOGLE MAPS.
Szintén turisztikai célja van a KÉÖMA két másik erdélyi projektjének: a máramarosszigeti Korona Szállóból négycsillagos hotelt terveznek kialakítani, ahogy harmadik erdélyi vásárlásuk, a nagykárolyi egykori polgármesteri hivatal épületéből is szálloda lesz.
A NAGYKÁROLYI ÉPÜLET. FOTÓ: GOOGLE MAPS.
Az erdélyi projektek közül a legfrissebb a zsibói Wesselényi-kastély 800 000 eurós (körülbelül 288 millió forintos) megvásárlása. Az itteni célok még nem ismertek, valószínűleg azért sem, mert a helyi megyei önkormányzat perelni akar, mondván, hogy elővásárlási joguk van, amit nem tartott tiszteletben az az új vevő, aki aztán egyből továbbadta a kastélyt a Manevi Zrt-nek.
A ZSIBÓI WESSELÉNYI-KASTÉLY MÉG 2012 AUGUSZTUSÁBAN. FOTÓ: GOOGLE MAPS.
Ezek valóban magyar történelmi kötődésű épületek, így valahol érthető a vásárlási láz, ellentétben például
a 2019 nyarán körülbelül 3 milliárd forintért megszerzett Terme Lendavával, ami egy 120 szobás hotelből, kempingből, apartmanfaluból és fejlesztési telekből álló komplexum
a szlovéniai Lendván. Az épületnek nincs magyar történelmi vonatkozása, ráadásul a G7 szerint a legnagyobb szlovén hotelvállalkozásnak sem sikerült nyereségesen üzemeltetnie. Kérdéses, hogy a magyar államnak miért sikerülne – már ha egyáltalán ez a cél.
Az eddigi utolsó vásárlás pedig a horvátországi Eszéken történt: ahogy arra a K-Monitor is felhívta a figyelmet, a Lorenza Jagera utca 2 szám alatti épület kerülhetett az alapítványhoz, legalábbis erről árulkodik, hogy
az épület négycsillagos szállodává alakítására tervezői pályázatot írt ki a Manevi.
AZ ESZÉKI ÉPÜLET. FOTÓ: GOOGLE MAPS.
Örökségvédelmi máz
A Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium alá tehát egy olyan célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány tartozik, amire a Miniszterelnökségnek már van partnere. Ezt az új alapítványt feltöltötték megbízható pártkatonákkal, majd
a nemzeti célra hivatkozva elkezdett határon túli épületeket vásárolni, hogy utána kulcsrakészre felújítsa a leendő üzemeltetőknek
– függetlenül attól, hogy azoknak van-e magyar történelmi kötődése vagy nincs.
Az ugyanis, hogy ki fogja üzemeltetni az új szállodákat, a lendvai termálfürdőt leszámítva sehol sem derül ki, sőt, az eszéki épület felújítása kapcsán külön kiemelték, hogy a hotelt az üzemeltető nevezheti majd el. Persze ha megnézzük, hogy milyen ütemben önti a pénzünket a turizmusba az állam, logikusnak tűnik, hogy
az egész örökségvédelmi szöveg csak máz, valójában a NER határon túli terjeszkedését szolgálja az alapítvány.
A szerző a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselőjelöltje Terézvárosban és Erzsébetvárosban, Budapest 5. OEVK-jában, és a párt KorrupcióVadász munkacsoportjának vezetője. | https://azonnali.hu/cikk/20210520_hataron-tuli-bevasarlokoruton-szijjartoek-uj-kozalapitvanya | https://web.archive.org/web/20220630050223/https://azonnali.hu/cikk/20210520_hataron-tuli-bevasarlokoruton-szijjartoek-uj-kozalapitvanya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hataron-tuli-bevasarlokoruton-szijjartoek-uj-kozalapitvanya | Azonnali | hungarian-news | 2021-06-17 22:10:00 | [] | [
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Manevi Zrt.",
"Teleki László Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,323 | Kína? NER? Államiból magánkézbe – ez állhat az autópályakoncesszió mögött | A héten derült ki, hogy a kormány közbeszerzést írt ki és 35 évre koncesszióba adná a magyarországi autópályahálózat üzemeltetését és fejlesztését. Arról, hogy mi lehet a gazdasági racionalitás egy ilyen döntés mögött, dr. Lukács Tibort, a Közbeszerzési Hatóság korábbi főtitkárát, közbeszerzési szakértőt kérdeztük, aki szerint több okból is szükség lesz a következő években az állami finanszírozás kiegészítésére. | A héten derült ki, hogy a kormány közbeszerzést írt ki és 35 évre koncesszióba adná a magyarországi autópályahálózat üzemeltetését és fejlesztését. Arról, hogy mi lehet a gazdasági racionalitás egy ilyen döntés mögött, dr. Lukács Tibort, a Közbeszerzési Hatóság korábbi főtitkárát, közbeszerzési szakértőt kérdeztük, aki szerint több okból is szükség lesz a következő években az állami finanszírozás kiegészítésére.
Miért történik mindez?
Jellemzően nagy bekerülési vagy fenntartási költségű és nagy létszámú vagy kapacitású felhasználóval érintett koncessziókat hoznak létre közbeszerzés keretében, ilyen például a szennyvízelvezető és kezelő rendszerek létrehozása, fenntartása vagy üzemeltetése, és ebbe a sorba illeszkedik az autópálya is.
Lukács Tibor azt mondja, alapesetben a koncesszió jogosultjához kerülnek át a tervezéssel és a kivitelezéssel, valamint a majdani üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok, felelősség és kockázat, amelyeket a hasznosításból eredő bevétel ellentételez.
Jelen esetben ez a bevétel az útdíjakat jelenti, amelyek a fejlesztések és az üzemeltetés vagy fenntartás elsődleges forrásait képezik. Ehhez hozzájönnek a – főként európai uniós – támogatások, legalábbis eddig lehetett ezekkel is számolni. A 2020-al záruló uniós fejlesztési ciklust követően azonban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozóan limitált lesz az elérhető támogatások mértéke, a hangsúlyok más területekre tevődnek át, így az állami finanszírozás kiegészítésére egyéb forrásokat kell találni. Továbbá
a járműipar elmúlt időszakban lezajlott ugrásszerű fejlődésével egyidejűleg egyre nagyobb igény mutatkozik a gyorsforgalmi úthálózat lényegesen magasabb színvonalú fejlesztésére és üzemeltetésére is,
amely a legmodernebb technológiák adaptálására, támogatására is alkalmas. Ezenkívül életképes alternatívára lesz majd szükség a kieső uniós források miatt a beruházások előfinanszírozásának megoldására is.
A közbeszerzési dokumentumok alapján is az látszik, hogy a gyorsforgalmi úthálózat a módosuló uniós támogatási prioritások miatt került fókuszba, mondja a szakértő. Mivel
2020 után a közlekedési infrastruktúrát érintő támogatáspolitika láthatóan a kötöttpályás hálózatokat preferálja, a gyorsforgalmi úthálózat hosszútávú, fenntartható fejlesztése a korábbiaktól eltérő finanszírozási modell kialakítását kívánta meg.
Erre lenne az elképzelés szerint egy lehetséges megoldás a koncesszióba adás.
A kínai szál – EU-n kívüli vállalatok is pályázhatnak?
A héten elindultak a találgatások a döntés hátteréről, a Népszava például azt írta, meglepte az építőipari szakmát a 35 éves koncesszió kiírása, ám a feltételeket (150 millió eurós saját tőke, nyereséges működés, és legalább 160 kilométer autópálya megépítése mint referencia) mintha a kilencedik leggazdagabb magyar cégére, a Szijj László-féle Duna Aszfalt Zrt.-re szabták volna, más vélemények szerint szóba kerülhet még valamelyik Mészáros-féle építőipari cég, ám ezek már nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek. Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor arról beszélt, „aligha van Magyarországon egy olyan cég, amely ilyen nagyságrendű feladatokat vállalni tudna”, így elindultak a spekulációk arról is, hogy kínai kézbe kerülhet az üzemeltetés.
Megkérdeztük Lukács Tibort, milyen keretekben pályázhatnak EU-n kívüli cégek egy ilyen kiírásra. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint az Európai Unió tagállamaiból származó vállalkozások korlátozások nélkül, a hazai versenyzőkkel egyenlő esélyekkel nyújthatnak be részvételre jelentkezést és ajánlatot, és velük egyenlő bánásmódban kell, hogy részesüljenek. Az unión kívüliek esetében pedig csak akkor érvényes ugyanez, ha van erre vonatkozó, kétoldalú megállapodás az érintett vállalkozás országa és Magyarország vagy az unió között. A verseny szélesítése érdekében az ajánlatkérő is dönthet úgy, hogy nem zárja ki az eljárásból azon országok ajánlattevőit, amelyekkel nincs kétoldalú megállapodás.
Sok vagy kevés a 35 éves időtartam?
Erre nehéz általánosságban válaszolni a szakértő szerint. A közbeszerzési eljárások eredményeképpen általában konkrét építmények valósulnak meg, vagy szolgáltatások kerülnek teljesítésre. Az ellenszolgáltatást a megrendelő kifizeti, a szerződés pedig lezárul.
A klasszikus közbeszerzési tárgyak (árubeszerzés, építés, szolgáltatás) esetében a szabályozás a lehető legrövidebb időtartamú szerződések megkötését preferálja, a minél gyakoribb és minél szélesebb körű verseny biztosítása érdekében, de a koncesszió teljesen más.
Itt ugyanis nagy értékű beruházásokról van szó, amelyek megtérülése nagyon sok tényezőtől függ, és akár évtizedekig is eltarthat. Jelen esetben majd a koncessziós szerződés feltételei lesznek meghatározóak, mind az elvárt eredmények, mind pedig az ellenszolgáltatás tekintetében, vélekedett Lukács Tibor.
Július elejéig lehet jelentkezni, ez nem túl rövid idő a felkészülésre?
Ezzel kapcsolatban Lukács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az esetben egy kétszakaszos eljárásról van szó, annak is az első, úgynevezett részvételi szakaszáról.
Ilyenkor „még csak” jelezni kell a későbbi ajánlattételi szándékot, konkrét ajánlat ebben a szakaszban nem kérhető és nem tehető.
Az érdemi ajánlat a következő, ajánlattételi szakaszban nyújtható majd be, akár több fordulóban is, ugyanis tárgyalások tartásának szándékát is jelezte az ajánlatkérő az indító felhívásban. A második szakaszban már csak az első, részvételi szakaszon sikeresen túljutott jelentkezők tehetnek konkrét ajánlatot. Mivel az első szakaszban lényegében egyfajta előminősítés történik, a majdani szerződés teljesítésére való pénzügyi és műszaki alkalmasságot már itt igazolni kell; az ennek keretében benyújtandó iratok esetében természetesen felmerülhet kérdésként, hogy elég-e a rendelkezésre álló idő.
Azt is tudni kell azonban, hogy a Kbt. meghatároz a jelentkezés benyújtására vonatkozóan minimális határidőt, amelynél rövidebb nem írható elő (ez 25 nap), és amelynek a jelen eljárást indító felhívás megfelel.
Minden esetben vizsgálni kell azonban, hogy pontosan milyen tartalmú, és formai követelményeknek megfelelő dokumentumokat kér be az ajánlatkérő, és azok ismeretében lehet abban a kérdésben állást foglalni, hogy elegendő-e az erre rendelkezésre álló határidő, vagy sem.
A jelen felhívásban a közbeszerzési eljárások esetében szokásosnak mondható iratokat (banki igazolások, referenciaigazolások, közjegyző által hitelesített nyilatkozat) kérik, és számos adatot az ajánlatkérő köteles ellenőrizni, közhiteles, ingyenes adatbázisokból. Mindezeket, valamint azt is figyelembe véve, hogy az eljárás – így a jelentkezések benyújtása, és a kommunikáció is – elektronikusan zajlik, az esélyegyenlőség alapelvét is szem előtt tartva
Ezzel együtt az ajánlatkérő meg is hosszabbíthatja a határidőt, ha szükségesnek látja: erre akár a jelentkezőktől érkező jelzések, kérdések nyomán is sor kerülhet. Ezenkívül a jelentkezők is kifogásolhatják a rendelkezésre álló idő rövidségét előzetes vitarendezés vagy jogorvoslati eljárás kezdeményezésével.
Borítókép: Unsplash // G-R Mottez | https://forbes.hu/uzlet/kormany-autopalya-koncesszio/ | https://web.archive.org/web/20230709194031/https://forbes.hu/uzlet/kormany-autopalya-koncesszio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kina-ner-allamibol-magankezbe-n-ez-allhat-az-autopalyakoncesszio-mogott | Forbes | hungarian-news | 2021-06-18 22:42:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,324 | Csévharasztra költözik a Happy End Kft. | A csévharaszti Harangláb presszó törzsközönsége nagy reményeket fűz ahhoz, hogy hamarosan a település határába költözik a Happy End Kft. A 123 hektáros, Csévharaszt és Inárcs között lévő egykori szovjet laktanyát a Dominium 64 Rt. nevű, a Wermer család érdekeltségi körébe tartozó cég vásárolta meg. Wermer András a miniszterelnök legfontosabb tanácsadója, a Happy End Kft. alapítója. Az óriási területen több mint nyolcvan épület található, van köztük három apartman, egy lovarda és egy nyomda is. A lovarda fejlesztésére 15 millió forint állami pénzt kapott a cég. | Hamarosan vidékre költözik a 4,2 milliárd forintos országimázskampány lebonyolításával megbízott, a Fidesz választási kampányát, illetve a kormányváltás óta állami ünnepségeket szervező Happy End Kft.: a reklámcég jövőbeni székhelye a Csévharaszt központjától körülbelül nyolc kilométernyire található volt szovjet katonai bázis lesz. Az objektumot csak földúton lehet megközelíteni, a több évtizedes vaskapun régi tábla hirdeti: az egész terület baleset- és életveszélyes, mint később megtudjuk azért, mert hetente találnak itt újabb és újabb fel nem robbant bombákat. A kapu másik tábláján az áll: belépés csak itt dolgozóknak!
A Dominium '64 Rt. és a 123 hektár
A laktanya a kormányváltás után, 1999-ben került a Wermer család érdekeltségi körébe. A 123 hektáros területen fekvő objektum kétharmada már most is a Margit körúton bejegyzett Dominium 64 Ingatlankezelő, -Forgalmazó és Szolgáltató Rt. tulajdonában van. Ennek fő tulajdonosa 1999 óta, a Washingtonban bejegyzett Go Ahead nevű cég, amely vállalkozás Wermer felesége, Lehmann Kira, illetve anyósa tulajdonában van. A cégben részvényes még Dani Károly budapesti lakos is.
A cég első vezérigazgatója néhány hónapig Wermerné volt. Őt Pekár Lajos követte a vezetői székben, jelenleg pedig Hegedűs Csaba igazgatja a vállalatot. Pekár Lajos exvezérigazgató sem a cég tevékenységéről, sem távozásának okairól nem kívánt nyilatkozni az Indexnek.
Apartman, lovarda, nyomda és egy kis támogatás
A bázis egyharmada egy jelenleg felszámolás alatt álló fatelep tulajdonát képezi, ám januártól már itt is a Dominium 64 Rt. lesz birtokon belül. Az objektumba még nem jelentkezett be a Fidesz kampánycége, így csak a Dominium 64 Rt. fizet iparűzési adót az érintett községeknek. A csévharaszti önkormányzat, mint építési hatóság a Wermer család lovardájára fennmaradási engedélyt adott, illetve jóváhagyta három apartman kialakítását, és egy épület nyomdává alakítását. A lovarda fejlesztésére tavaly a vidékfejlesztési tárca és a Gazdasági Minisztérium közös pályázatán 15 millió forintot szavaztak meg.
Csévharaszt is profitált
A csévharaszti Harangláb presszó törzsközönsége nagy reményeket fűz a Happy End Kft. községbe költözéséhez. A helyiek már így is sokat nyertek a Dominium 64 Rt. letelepedésével, mert a részvénytársaság az önkormányzattól vásárolta meg a laktanyát, a vételárból pedig új községházát, könyvtárat és tornatermet építettek. A helyiek úgy tudják, hogy rövidesen bővül a volt szovjet laktanyában épülő komplexum, állítólag szálloda is lesz a területen.
A titokzatos "spin doctor" A Fidesz belső viszonyait jól ismerők Wermer Andrást a miniszterelnök legfontosabb tanácsadójának tartják. Körösényi András Parlamentáris vagy "elnöki" kormányzás? című tanulmányában (amely egyébként a Fidesz-ellenesnek semmiképp sem nevezhető Századvég kiadónál jelent meg) Wermert a miniszterelnök "spin doctor" ászának nevezi.
A titokzatos háttérember alig-alig jelenik meg a nyilvánosság előtt, szinte sosem nyilatkozik (utoljára a Népszava készített vele interjút 1998-ban ). Annál gyakrabban találkozni a nevével ellenzéki interpellációkban vagy a Fidesz körüli gazdasági tevékenységek után kutakodó cikkekben.
Az eredetileg orvosi diplomával rendelkező reklámszakember 1993 körül tűnt föl a Fidesz környékén, de igazán fontos szerephez az 1994-es választási vereség után jutott, amikor a csalódott párt Wermer cégét, a Happy End Kft.-t bízta meg politikai marketingjének alakításával. A párt arculatát és kommunikációját teljesen megújító Wermer kétségtelenül az 1998-as választási győzelem egyik kulcsfigurája. Párton belüli, illetve a miniszterelnökre gyakorlolt személyes befolyása azóta megkérdőjelezhetetlen.
A Happy End Kft.-t 1991-ben alapította Wermer András és Káel Csaba, valamint egy svájci cég. (Káel később a Magyar Televíziónak bedolgozó, a miniszterelnök útifilmjeit készítő Ezüsthajó Kft. vezetőjeként, majd a kiemelt állami támogatással forgatott Bánk Bán operafilm rendezőjeként lett ismert.) Wermer és Káel 1996 óta nem tulajdonosai a cégnek, de a kapcsolat nem szakadt meg: a Happy End korábban a "Wermer-közeli" ingatlanba - az 1999 óta épülő 123 hektáros csévharaszti birtokra - költözik. | https://index.hu/belfold/happy1106/ | https://web.archive.org/web/20201021231811/https://index.hu/belfold/happy1106/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csevharasztra-koltozik-a-happy-end-kft | Index | hungarian-news | 2001-11-06 23:50:00 | [
"Lehmann Kira",
"Pekár Lajos",
"Wermer András"
] | [
"Dominium 64 Rt.",
"Fidesz",
"Gazdasági Minisztérium",
"Happy End Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"lósport",
"klientúra"
] | [
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
52,325 | Az Országimázs Központról | Az MSZP csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, a Népszabadságban megjelent, az Országimázs Központtal, illetve a Happy End Kft.-vel foglalkozó tényfeltáró újságcikk-sorozat alapján. Ezt Kovács László szocialista pártelnök jelentette be sajtótájékoztatóján. Elmondta: nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz, annak tanácsadó cégei, a kormány és annak egyes intézményei, tanácsadó cégei, valamint személyi, családi háttere között korrupciógyanús összefonódások vannak. | Az SZDSZ szerint a választások után parlamenti vizsgálóbizottság felállítására lesz szükség a Fidesz kampányában közreműködő cégek és a hozzájuk tartozó egyéb társaságok ügyei kapcsán, és át kell gondolni a büntetőjogi felelősség lehetőségét is. Magyar Bálint és Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivők a Fidesz választási kampányában közreműködő Happy End Kft. budapesti székháza előtt úgy fogalmaztak: a választások tisztasága megkérdőjeleződik azzal, amilyen kampányt folytat a Fidesz, illetve amilyen kampányt az Országimázs Központon keresztül a fideszes kampánycégek az adófizetők pénzéből folytatnak. (Napirend: 2002. március 22.)
Összefoglalás
Az Országimázs Központ muködését kritizáló érvek:
- perek, adatvédelmi biztosi vizsgálatok, az ellenzéki politikusok és a sajtó folyamatos érdeklodése is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a közvélemény megfelelő képet kapjon az adómilliárdok felhasználásáról
- az Ezüsthajó és a Happy End közösen 93,6 százalékát vitte el a 2000. évi országimázsra fordított keretnek
- nem megfelelő gondossággal jártak el a Happy End Kft.-vel kötött eseti szerzodések megkötésekor, valamint a teljesítések igazolásakor, hiszen a teljesítések igazolását a vizsgált pénzügyi kifizetések többségénél nem tudták dokumentumokkal alátámasztani
- sem az ÁSZ, sem a MeH ellenorzési foosztálya nem vizsgálhatta a közpénzek Happy Enden túli útját, mert az már magáncégek közti kapcsolat
- a közpénzek útjának átláthatatlanságát a cégek titoktartási kötelezettsége garantálja
- az agusztus 20.-ai tuzijátékmegvalósításának jogát 33 év után nem a balatonfuzfoi magyar cég, hanem egy amerikai vállalkozás adta, amely vállalkozás igazgatója Fogaras Anna, Wermer András feleségének édesanyja
- az Országimázs Központ a munkák - és a pénz - legnagyobb részét a Fidesz kampánycégére, a Happy End Kft.-re bízta, melynek korábbi tulajdonosai a Fidesz marketingstratégái - Wermer András, aki ma is a miniszterelnök tanácsadója és Káel Csaba - voltak
- Országimázs Központ tevékenysége Fideszes patyolatakció, mert a szervezet egyszerre folytat agymosást és pénzmosást
- a Gallup jó hírnevét veszélyezteti az Országimázs Központ hirdetése, melyben erosen szelektálva jelentették meg a megrendelt kutatási adatokat
- a Fidesz, annak tanácsadó cégei, a kormány és annak egyes intézményei, tanácsadó cégei, valamint személyi, családi háttere között korrupciógyanús összefonódások vannak
Az Országimázs Közpntot támogató érvek:
- felmelegítve csak a káposzta jó, ezért nem érthető, hogy a Népszabadság miért írta meg újra azt, ami nyílt titok
- megnyugtató, hogy az MSZP eloveszi a Happy Endet, mert ez biztos jele annak, hogy a Fidesz nyerésre áll a választásokon | https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=672 | https://web.archive.org/web/20210418063045/https://www.politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=672 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orszagimazs-kozpontrol | Political Capital | hungarian-news | 2002-03-28 23:56:00 | [
"Káel Csaba",
"Lehmann Kira",
"Tóth István Zoltán",
"Wermer András"
] | [
"Ezüsthajó Kft.",
"Happy End Kft.",
"Mert 2000 Rt.",
"Országimázs Központ",
"Well Done Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
52,326 | PeCsa-törmelék: falaznak a hatóságok a sittlerakó szabálytalan működéséhez Dunakeszin | Évek óta hever ugyanúgy a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontási anyaga, valamint más vegyes és fémhulladék egy dunakeszi lerakóban. Bár a telep tulajdonosát a környezetvédelmi hatóság többször is megbírságolta, a kormányhivatal újabb ötéves engedélyt adott ki számára évi félmillió tonna sitt gyűjtésére és hasznosítására. | Többször beszámoltunk már a Dunakeszi és Göd határában szabálytalanul működő hulladéklerakóról. Legutóbbi cikkünk megjelenése után kiderült: a Pest Megyei Kormányhivatal újabb engedélyt adott ki a hulladéktelep tulajdonosa és működtetője, a korábban már megbírságolt SA-HO Kft. számára. A közadatigényléssel kikért határozat szerint – melyet csak két hónapos késéssel, többszöri sürgetés után kaptunk meg – 2024-ig évi 550 ezer tonna inert hulladékot, azaz veszélyes anyagot nem tartalmazó bontási törmeléket szállíthatnak be és dolgozhatnak fel a lerakóban.
Tehetetlen a fideszes városvezetés a Dunakeszi szélén gyűlő sittheggyel szemben
Évek óta nem ad le jelentést a gyűjtött építési törmelékről a Dunakeszi határában lévő lerakó tulajdonosa. A telep szabálytalan működése miatt számos bejelentés érkezett a hatóságokhoz, az Érdi Járási Hivatal ennek ellenére újra engedélyezte a lerakó működését – tudtuk meg a város jegyzőjétől.
A telepen tehát a korábban engedélyezett mennyiség – évi 209 ezer tonna – közel háromszorosát gyűjtheti az a SA-HO Kft., amelynek működése miatt az elmúlt években több panasz és feljelentés is érkezett a hatóságokhoz.
Évek óta gyűlik a hulladék
Még 2017-ben számolt be a Népszava arról, hogy a Petőfi Csarnok – amelynek azbesztmentesítését nem végezték el szabályosan – bontási hulladékát erre a sitt-telepre hozták. A cikkíró a helyszínen apokaliptikus állapotokat tapasztalt: a telepen ugyanis nem csak az engedélyezett bontási törmeléket találta, de rengeteg fém, azbeszt tartalmú pala, elektromos eszköz, háztartási- és fahulladék is fellelhető volt. Közadatigénylésre megkaptuk a cikk nyomán indult hatósági eljárás dokumentumait, amelyekből kiderült: az ügyben feljelentés is született, ám ezt követően a hatóság egyetlen alkalommal ellenőrizte a telepet és csupán figyelmeztetésben részesítette a lerakó működtetőjét.
A helyzet azóta semmit sem változott: a 2019-ben és 2021-ben készült fotóink mutatják, hogy évek óta háborítatlanul hevernek itt a Petőfi Csarnok maradványai. Mellettük óriási fémtartályok, elektromos eszközök darabjai, valamint rengeteg fa-, műanyag- és egyéb szervetlen hulladék található. A felhagyott homokbányában működő, 80 ezer négyzetméteres, bekerítetlen telep északkeleti részén gyűlik ez a szeméthalom.
A telepnek ez a része egy gödi erdővel határos, bár az erdő gazdája már nem Göd, hanem Pest megye: a 80 hektáros erdőterület ugyanis a gödi különleges gazdasági övezet része lett. S mivel a lerakó melletti, az erdőn át a Samsung gödi gyárába vezető földutat 163 millió forintért murvával erősítették meg – erről egy korábbi cikkünkben írtunk –, az új úton közlekedők is „gyönyörködhetnek” a fák között emelkedő szeméthalmokban.
A lerakó bejárata mellett, az M2-es autóút Dunakeszi-révdűlői lehajtója közelében pedig tájsebként magasodik a feldolgozatlan sitt. Igaz, mivel az elmúlt években a növényzet jelentősen benőtte a hulladékot, csak közelről láthatók igazán jól a földből kiálló fémrudak vagy a különböző elektromos eszközök maradványai. A sitthegy mellett elsuhanó autósok azonban nemigen állnak meg nézelődni.
A bírságok ellenére is töretlen a bizalom
A telepen lévő állapotok miatt tett újabb panaszbejelentésre a környezetvédelmi hatóság 2018 decemberében azt a választ adta, hogy a lerakóban nem folyik engedély nélküli tevékenység és nincs ok hatósági intézkedésre. Csakhogy ez nem felelt meg a valóságnak: a Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint ugyanis 2018. december 10-én 400 ezer forint hulladékgazdálkodási bírsággal sújtották a céget.
Nem először egyébként: már 2011-ben 327 ezer forintos büntetést kapott a SA-HO Kft a „hulladékkezelés jogellenes folytatása” miatt. De 2016-ban is eljárást indított a hatóság, egy ellenőrzés során ugyanis fém-, fa- és műanyag hulladék is fellelhető volt a telepen. Akkor azonban megúszta a cég egy 20 ezer forintos bírsággal.
A telep tulajdonosa tehát a többszöri bírságolás ellenére 2019-ben újra bizalmat és engedélyt kapott a környezetvédelmi hatóságtól.
Ráadásul úgy, hogy akkor már három éve nem adta le a hulladékgazdálkodásról szóló kötelező éves összefoglalóját. A SA-HO Kft a 2016-os, 2017-es, 2018-as évekről szóló jelentését csak a hatóság által kirótt 100 ezer forintos büntetés után nyújtotta be – tudtuk meg egy újabb adatigénylés nyomán. A szóról szóra azonos három jelentés azt állítja, a cégnek sikerült mindhárom évben pontosan ugyanannyi engedélyezett mennyiségű anyagot begyűjtenie; természetesen fém, fa, azbeszttartalmú pala és más, a telepen egyébként fellelhető anyag nincs a felsorolásban. A semmitmondó éves jelentésekből a vízmonitoring-adatok is hiányoznak.
A vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvet szintén pótlólag nyújtotta be a cég; az ebben szereplő adatok szerint a felszín alatti vizek nem szennyeződtek. A jelentésekben ugyanakkor az is olvasható, hogy a cégnek kiadott rekultivációs engedély ellenére „a hulladéklerakó rekultivációja még nem kezdődött el”. A legújabb hatályos engedély szerint ezt a feladatot 2024-ig kell a SA-HO-nak végrehajtania.
Végrehajtás alatt áll
A piliscsabai székhelyű SA-HO Építőanyagipari és Szolgáltató Kft. 2016 óta Szűcs Gábor és Szűcs Gáborné tulajdonában van.
Az Opten cégadatbázis szerint a SA-HO ellen nyolc végrehajtást indított az adóhatóság, az utolsó jelenleg is zajlik.
A Szűcs-családnak több piliscsabai székhelyű fuvarozó cége is van: a Szűcs Fuvar Team Kft. szállította például a dunakeszi telephelyre a városligeti bontásból származó hulladékot. Szűcsékre azonban rájár a rúd: a Szűcs Fuvar Team ellen 23 végrehajtás indult, sőt, a bíróság az adótartozás miatt elrendelte a tagok vagyoni részesedésének lefoglalását.
A dunakeszi lerakó mostani állapota mindenesetre nem sok jóval biztat. Pedig a város önkormányzatának jegyzője, Molnár György egy korábbi levelében azt írta: a régóta problémás hulladéktelep ügyében a térség országgyűlési képviselőjének, Tuzson Bencének (FIDESZ) is a közbenjárását kérte. Tuzson képviselő azonban eddig nem intézkedett. Pedig egy minapi Facebook-bejegyzése szerint személyesen vett részt egy Göd külterületeit megtisztító szemétszedő akcióban. Dunakeszi határáig azonban ezek szerint még nem jutott el.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Petőfi Csarnok bontási hulladékát is erre a sitt-telepre hozták. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2021/06/07/pecsa-tormelek-falaznak-a-hatosagok-a-sittlerako-szabalytalan-mukodesehez-dunakeszin/ | https://web.archive.org/web/20230204214054/https://atlatszo.hu/2021/06/07/pecsa-tormelek-falaznak-a-hatosagok-a-sittlerako-szabalytalan-mukodesehez-dunakeszin/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pecsa-tormelek-falaznak-a-hatosagok-a-sittlerako-szabalytalan-mukodesehez-dunakeszin | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-07 00:00:00 | [] | [
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"SA-HO Kft."
] | [
"Dunakeszi",
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"hulladéküzlet",
"engedély",
"környezetkárosítás"
] | [] |
52,327 | Ferencvárosi focista és eltiltott cégvezetők rántanák össze Pócsmegyer klímavédelmi programját | Keretmegállapodást kötött egy céggel a pócsmegyeri polgármester, ám a Fradi II-ben játszó ifjú labdarúgó tulajdonolta Földemért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel nincs minden rendben. A cég honlapján szereplő egyik „kuratóriumi tag” és a kft. nevében eljáró férfi is el van tiltva a cégvezetéstől, a kft. nem nyújtotta be az áfa bevallást, és még egy honlapot sem sikerült saját tartalommal megtölteniük. | Rendkívüli testületi ülésen tárgyalta (1:43:20-tól) 2020 októberében Pócsmegyer önkormányzata, hogy megállapodást kössön-e a természeti adottságait, értékeit, hagyományait, arculatképét és a klímavédelmet figyelembe vevő közfeladat ellátásáról a Földemért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A cég állítólag ellenszolgáltatás nélkül végezné a feladatot, kapcsolati tőkéjét is felajánlva a településnek. Kérdés, miért lenne érdeke a 2020. május végén alapított, látszólag Pócsmegyerhez vagy Surányhoz egyáltalán nem kötődő cégnek, hogy önszorgalomból közfeladatot lásson el?
RENDKÍVÜLI Képviselő-testületi ülés – 2020.10.15. Pócsmegyer-Surány
2:35 – Bíró József képviselő eskütétele. 5:05 – Az SZMSZ módosítása: a Pénzügyi Bizottság 3 tagúra csökkent, tagjai dr. Szente Olivér (elnök), Kajos Lászlóné,…
Bár az ajánlat látszólag nem rossz, a Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Bizottság és más képviselők vizsgálata alapján (Mwajas Kriszta, dr. Szilvágyi Gábor, Bíró József) mégsem olyan szép a menyasszony – legalábbis ez derül ki a rendkívüli ülés felvételéből.
A Földemért Kft. azt vállalta, hogy ellátja az alábbi feladatokat: klímavédelem, környezettudatos életmód, szelektív hulladékgyűjtésre nevelés, kulturális tevékenység, képzés, ismertető előadások szervezése, kiadványok terjesztése. A rendezvények tematikája a „Klímaváltozás hatásai a társadalom szintjén hatékony élet és fenntarthatóság a 21. században”.
„Társaságunk vállalja, hogy az együttműködés keretein belül az Önkormányzattal egyeztetett tartalommal, témakörökben és időpontokban ellátja a rendezvények tervezési, szervezési, kivitelezési munkálatait. A rendezvényre előadót illetve lakossági információs anyagot biztosít. A rendezvényt az Önkormányzattal közösen, az Önkormányzat égisze alatt valósítja meg” – írták a megállapodásban. „A Társaság által végzett feladatok anyagi ellentételezéséhez szükséges források biztosítására – a konkrét támogatásra – a felek évenként kötnek egymással szerződést, amelyben a konkrétan elvégzendő feladatok és azok pénzbeli ellenértéke szerepelne.”
Focista cégvezető, kuratóriumi tag zűrös cégügyekkel
Ami biztosnak tűnik, hogy van egy frissen alapított cég, amelynek ügyvezetője a 20 éves Szabó Levente Géza, aki az MLSZ adatbankja szerint a Ferencvárosi TC II-ben játszik.
A cég honlapján olvasható információk szerint a kft. „fiatal ügyvezetője Szabó Levente Géza, kiterjedt kapcsolatrendszerrel és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkezik, korábban Németországban folytatta tanulmányait, szerzett gyakorlatot és lett elkötelezett híve a környezetvédelemnek és a klímatudatos életmódnak. A Földemért Nonprofit. Kft. egy 3 tagú szakemberekből álló kuratórium szakmai irányítása mellett végzi tevékenységét és igyekszik munkájával hozzájárulni a klímavédelmi folyamatokhoz.”
Honlapjuk alapján a kuratórium tagjai tavaly novemberig a következő személyek voltak:
Enyingi Tibor (bio- mezőgazdasági és gazdálkodási szakértő, feltaláló)
Schwarz Gábor (nemzetközi digitális üzletfejlesztési- és oktatási szakember, Kürt Akadémia, Metropolitan egyetem management szak)
Hauser Barbara – nemzetközi coach, tréner.
Utóbbi neve ma már nem szerepel a weboldalon.
Enyingi Tibor régi motoros a szakmában, több felszámolás alatt lévő cégben volt érintett, egyet kényszertöröltek, emiatt Enyingit 2023-ig eltiltották a cégvezetéstől. Ennél kellemetlenebb azonban, hogy egy biogáz erőmű meg nem épülése kapcsán lehet a nevével találkozni.
A gyanú szerint 497 millió forintos EU-s támogatást kapott a cége erőműre, ám az a mai napig nem üzemel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vizsgálatot is kezdeményezett az ügyben.
Hauserről és Schwarzról nem sokat lehet tudni. Előbbiről semmilyen beazonosításra alkalmas információ nem elérhető, Schwarzról viszont azt írták a képviselők, hogy „egyik intézmény sem tünteti fel az oktatói, szakértői tagjai között”. Ebben igazuk van, ám azt könnyű kideríteni, hogy Schwarz a Budapesti Gazdasági Egyetemre járt, valamint a Metropolitanre, és azóta is a szakmájában dolgozik mint tanácsadó.
Kevés a konkrétum
A Földemért Nonprofit Kft. tulajdonosa az orszagomert.hu és a hazamert.hu oldalaknak is, az azonban nem derül ki, mi lehet a „Tudással, tehetséggel, lojalitással!”, illetve a „Hazámért feltétel nélkül, hittel szeretettel!!!” felkiáltással megjelentetett felhívás az oldalukon.
A honlapok csak részben vannak feltöltve, de viszonylag sokat megtudhatunk a Lorem Ipsum szövegutánzatról. Pedig az oldalak mentorprogramot és pályázatokat is ígérnek, kérdés, hogy miből és kiknek él majd a lehetőség, különös tekintettel arra, hogy az oldal készítői egyelőre saját anyagokat sem bírtak összerakni arról, amit képviselnek.
Így fordulhatott elő, hogy a hulladéktudatosságról szóló rész Szabó Amanda Imola meteorológus munkája, aki egészen addig nem tudott anyaga felhasználásáról, míg ezt a pócsmegyeriek nem közölték vele. Csakúgy, mint ifj. Chikán Attila, akinek több elemezése is olvasható volt az oldalon. Miután a szerzők reklamáltak, átvett tartalomként tüntették fel a szövegeket.
A földemért.hu szerint mindenesetre a kft. többek között generálkivitelezéssel és a jól hangzó facility managementtel, azaz létesítmény üzemeltetéssel is foglalkozik. A referencialista hosszú, bár némileg általános.
Például feltüntetik a hulladékfeldolgozást, vagy a „Szelektív Hulladékgazdálkodás management” programot – jelentsen ez bármit is. De olyan referenciák is meg vannak adva, amelyekre rákeresve csak a cég oldalát dobja ki a kereső. Ilyen a Terrabrac biotrágya program vagy a Flavon Protein project, amelyről annyi információt lehet találni, hogy a tavaly alakult Flavon-Protein Biogáz és Fehérje Körforgásos Gazdálkodás Alapítvány gründolja, és amely alapítvány kuratóriumi elnöke Enyingi Tibor. Az alapítvány 2020 szeptembere óta NAV végrehajtás alatt áll.
A Földemért Kft. a cégadatbázis szerint tavaly májusban jött létre, de az egyfős cégnél már most negatív információt jelez a rendszer: nem nyújtották be az áfa bevallást.
A képviselő-testület végül elnapolta a döntést az együttműködésről, pont a megfogalmazódó fenntartások miatt, ám a polgármester 2020. december 8-án, saját hatáskörben a veszélyhelyzet adta lehetőséget kihasználva, aláírta a Közhasznúsági szerződést.
Mutyigyanús adásvétel
Ezzel egyidőben jelent meg a színen Kenyeres Péter, aki több szálon is kapcsolódik a történethez. Egyrészt ő jegyzi a közfeladat ellátásáról szóló megállapodást mint a Földemért Kft. meghatalmazott képviselője, másrészt egy ingatlanvásárlás kapcsán is felemerült a neve a közelmúltban.
Az önkormányzat ugyanis egy ideje árult egy Pócsmegyen található ingatlant: az úgynevezett Kollár-házat, 38,3 millió forintra értékelték. A pályázatra ketten jelentkeztek, az egyikük Kenyeres Barbara, akinek pályázatát Kenyeres Péter írta és adta be. A ház végül 41 millió forintért került Kenyeres Barbara nevére, pontosan egy millióval kínált többet, mint a másik jelentkező. Az ügymenetben azonban volt egy kis csavar.
A március 1-jén kelt előterjesztésből, amit a polgármester jegyez, kiderült, hogy határidőre két pályázat érkezett. Nagy Pál minden feltételnek megfelelt, minden adatot és nyilatkozatot leadott, a biztosítékot megfizette.
„Kenyeres Barbara pályázatát Kenyeres Péter Szabolcs írta és adta be, a lezárt borítékban a meghatalmazás a vételi ajánlat tételére nem volt benne, azonban a 2021. február 11-én kelt meghatalmazást utólag, február 25-én benyújtotta.
A pályázat a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelel, valamennyi szükséges adatot és nyilatkozatot tartalmaz, a pályázati biztosítékot a pályázó megfizette. Az ajánlott vételi ár 41 000 000 Ft (negyvenegymillió forint)” – szerepel az előterjesztésben.
Ennek értelmében Kenyeres Barbara lett az ingatlan tulajdonosa. Információink szerint Kenyeres Péter élettársa Szabó Levente Géza édesanyja. Kenyeres Péter 2021 decemberéig el van tiltva a cégvezetéstől.
Az ügyben szerettük volna megismerni a Földemért Kft., valamint Pócsmegyer-Surány polgármesterének, Németh Miklósnak az álláspontját is, megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig egyikük sem reagált.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Földemért.hu nyitóoldala. | https://atlatszo.hu/2021/06/08/ferencvarosi-focista-es-eltiltott-cegvezetok-rantanak-ossze-pocsmegyer-klimavedelmi-programjat/ | https://web.archive.org/web/20211025133409/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ferencvarosi-focista-es-eltiltott-cegvezetok-rantanak-ossze-pocsmegyer-klimavedelmi-programjat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ferencvarosi-focista-es-eltiltott-cegvezetok-rantanak-ossze-pocsmegyer-klimavedelmi-programjat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-08 00:00:00 | [] | [
"Földemért Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Pócsmegyer Település Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Pócsmegyer"
] | [
"környezetvédelem",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,328 | Egyelőre nem látszik a fedezete a 4,1 milliárdra drágult kaposvári biomassza-fűtőműnek | Több mint egy évtizede tervezik Kaposváron egy biomassza erőmű létesítését, de a kivitelezés csak nem akart összejönni. Most, amikor a szakma egyre kritikusabb az energiaforrással szemben, úgy tűnik, mégis megvalósulhat a beruházás. A korábbi, 1,2 milliárdos költség azonban mára 4,1 milliárdra nőtt, és a fedezet egyelőre sehol sem látszik. A kivitelező a Szabadics Zrt., amely jól ismert a közbeszerzések és a NER világában. | Számos kudarc, évtizedes, olykor reménytelennek tűnő hercehurca után – Szita Károly polgármester stílszerű szavaival élve – „felszállt a füst”, sikeres lett a közbeszerzési eljárás. Az áremelkedés viszont Guinness-rekord-gyanús: a 2017-es KEHOP-pályázatra kalkulált nettó 1,22 milliárd forintról 4,13 milliárdra kúsztak fel a költségek, miközben a műszaki tartalom ugyanaz maradt.
Könnyen lehet pedig, hogy kár is a gőzért: mire a „kaposváriak évtizedes álma a megvalósulás küszöbére érkezett”, a biomasszával mint megújuló energiaforrással szemben egyre szkeptikusabb a környezettudomány és a hivatalos európai álláspont. Éppen most, júniusban készül el az európai klímastratégia felülvizsgálata, amely már várhatóan figyelembe veszi az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2020 őszén kiadott ajánlását, és a WWF, a Természetvédelmi Világalap álláspontját, amely komoly megszorításokkal fogadja csak el megújuló energiának a biomasszát.
„A biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős az Európai Unióban, vagyis a teljes uniós karbonemisszió több mint tizede e forrásból származik. Miközben azonban a jelentés szerint a klímára és környezetre veszélyes, az EU klímapolitikai céljaival ellentétes tevékenységről van szó, az EU jelenlegi energiapolitikája ösztönzi az ilyen típusú biomassza égetését. Az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerveként működő Európai Bizottság mégsem az uniós szabályozás megváltoztatását javasolja, ehelyett nemzeti szintű korrekciós intézkedéseket tart kívánatosnak. (…) A magyar kormányzati energia- és klímastratégia a biomassza fűtési célú felhasználását közel tízszer annyival növelné 2030-ig, mint az összes többi megújulóét együttvéve” – írja a Portfolio.hu.
A kaposvári ellenzék egy részének is voltak aggályai a beruházással kapcsolatban: a fűtőművet a város északi peremére, a belvárost majdnem középen átszelő, természetes szélcsatornaként működő 67-es út mellé tervezték, az uralkodó észak-északnyugati szélirány így javarészt behordja majd a városba azt a 31 tonna nitrogén-oxidot, két és fél tonna port, amellyel a hivatalos projektadatlap szerint számolni lehet.
Az adatlap szerint évi 160 ezer tonna füstgáz képződik, a különbözet épp a kritikus szén-dioxid-tartalom: szó sincs tehát arról, hogy a fűtőmű-kibocsátás csökkenést jelentene a fosszilis energiahordozókkal szemben – mutattak rá a képviselők.
Évtizedes tervek
Miután Somogy erdőterülete az országban a második legnagyobb, közel kétszázezer hektár, Kaposvár önkormányzata már 2010 környékén is fontolgatta egy faaprítékkal üzemeltetett fűtőmű, illetve erőmű létesítését. 2009-es az első, az önkormányzat honlapján fellelhető dokumentum, egy szerződés, amely szerint a nagykanizsai „KBE Energiatermelő Kft.” megvásárolja az 5374/32 hrsz. ingatlant nettó 308 864 000 forintért, s kötelezi magát, hogy azon két éven belül, tehát 2011 szeptemberéig megvalósít egy villamos energiát termelő, biomasszával táplált erőművet.
Az első elképzelés tehát egy villamos erőmű volt, amelynek a hulladékhőjét használták volna a közeli lakótelepek fűtésére. A KBE Kft. azonban sem 2011-ig, sem később nem ejtett egy kapavágást sem a területen, viszont a Szita Károly vezette önkormányzatot a jelek szerint még fűtötte a remény, mert egy 2014 augusztusában kelt előterjesztés szerint az öt évig érvényes visszavásárlási jogot két évvel meghosszabbították.
Ebből a határidőből is sikerült kicsúszni, mert egy 2019-es előterjesztés arról tanúskodik, hogy csak 2017. év végén sikerült visszavásárolni a területet, s akkor is csupán az időközben tönkrement cég felszámolása során, árverésen. Ezzel közel egyidőben az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Kapos Holding kebelében működő Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. pályázatot nyújtott be a KEHOP uniós finanszírozású program terhére „Faapríték tüzelésű biomassza fűtőmű telepítése és távhőrendszerbe integrálása Kaposváron” címmel.
A pályázati adatlap szerint a projekt befejezési határideje 2019. szeptember 15. lett volna, miközben csak 2021. május végén, közel két év csúszással zárult le a közbeszerzés, két sikertelen forduló után. Ennek ellenére 2018-ban kifizettek 383 millió forintot, előlegként, miközben Kaposvár önkormányzata csak 2019 elején döntött arról, hogy tartós használatba adja a területet a saját cégének.
A város tehát évekig békésen ül a pénzen, s helyi fideszes politikusok és propagandistáik gyakran büszkélkednek azzal, hogy milyen ügyesen is forgatják ezeket az összegeket a kötvénypiacon…
1 helyett 4 milliárd
A 2017-es projektadatlap szövege és a Vagyonkezelő Zrt. honlapján található műszaki leírás szóról szóra megegyezik, s fő vonalaiban ugyanez olvasható ki a 2021-es, utolsó közbeszerzési információkból is: 15 MW teljesítmény, 20–24 ezer tonna faapríték az éves igény, 1900 méter távhővezetéket kellene kiépíteni a csatlakozáshoz.
Ám a 2017-es tervek szerint a beruházás összköltsége csupán nettó 1,22 milliárd forint lett volna, amelyből 60% azaz, 733 millió az uniós támogatás aránya. Tegyük hozzá: az Átlátszó írt tavaly a kecskeméti fűtőmű ügyéről, amely egy nagyobb teljesítményű objektum lenne, s a cikkben szó van egy Egerbe tervezett 12 MW-os fűtőműről, amely a kaposvárihoz hasonló nagyságrendű és 1,4 milliárdba kerülne. E kettő arányaiban, a nyilván jóval alacsonyabb, 2017-es árakkal együtt is összemérhető, az viszont már meghaladja az egyszerű halandó képzeletét, hogyan lesz ebből Kaposváron nettó négymilliárd-százharmincnyolcmillió forint, azaz 238 százalékos, más megfogalmazásban 3,37-szeres áremelkedés.
Közel másfél milliárdból terveztek Egerbe biomassza fűtőművet, de sosem térülne meg
Komoly vihart kavart helyben a kecskeméti biomassza fűtőműről szóló cikkünk. A beruházásra közel 8 milliárdot szánnak, miközben az Egerbe tervezett csak 1,4 milliárdba került volna, mégsem éri meg megépíteni.
Kérdés például, hogy nincs-e mindez összefüggésben azzal, hogy a nyertes Szabadics Zrt. (amely a becsült nettó 3,5 milliárdos összeghez képest nettó 4,1 milliárdos árajánlatot adott) manapság igencsak kedvelt lett NER-körökben: ők végezték például a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének energetikai felújítását, de övék volt a zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése is. A cég egyik vezetőjét, Szabadics Zoltánt a Válasz Online Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként említi, Áder János pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki.
Nem tudni, miből fizetik
További kérdés, hogy honnan lesz minderre pénz. Az eredeti 1,22 milliárdos beruházási költség negyven százalékát hitelből tervezte fedezni a kaposvári ingatlankezelő cég, s más nem is jöhet szóba, miután a Kapos Holdingba tömörült önkormányzati cégek jellemzően tőkehiányosak.
Most viszont nem ötszáz millióra, hanem hárommilliárdra lenne szükség, s nyilván a tulajdonos kaposvári önkormányzatnak sincs ennyi heverő tőkéje, miután a járványhelyzet, a parkolási díj és a tömegközlekedés támogatásának elvonása a kormánybarát Kaposvárt is megviselte.
Sejthetően kormánytámogatásra számítanak, ám ennek egyelőre semmi nyoma a hivatalos forrásokban, miközben a kivitelezési szerződést már meg is kötötték a Szabadics Zrt.-vel.
Persze elképzelhető, hogy csupán számunkra ilyen ellentmondásos a történet, ezért megkérdeztük a kaposvári önkormányzatot és a beruházó vagyonkezelő céget is arról, mi a magyarázata a világrekord-gyanús áremelkedésnek, és miből kívánják előteremteni a hiányzó hárommilliárdot – választ egyelőre nem kaptunk egyiküktől sem.
Nyitókép: Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Forrás: Szita Károly közéleti Facebook-oldala | https://atlatszo.hu/2021/06/08/egyelore-nem-latszik-a-fedezete-a-41-milliardra-dragult-kaposvari-biomassza-futomunek/ | https://web.archive.org/web/20210928215357/https://orszagszerte.atlatszo.hu/egyelore-nem-latszik-a-fedezete-a-41-milliardra-dragult-kaposvari-biomassza-futomunek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyelore-nem-latszik-a-fedezete-a-41-milliardra-dragult-kaposvari-biomassza-futomunek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-08 00:00:00 | [] | [
"Kaposvár Város Önkormányzata",
"Szabadics Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat",
"erőmű",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,329 | Mészáros Lőrinc cége és egy Strabag-leány 127 milliárdért újít fel 30 kilométernyi vasútvonalat | Nettó 127 milliárd forintból újul meg egy közel 30 kilométer hosszú vasúti szakasz Békéscsaba és Lőkösháza között, így fajlagos költség tekintetében ez lesz Magyarország legdrágább vasúti beruházása. A munkát a Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Építő Zrt. nyerte el. A vonalon három állomást korszerűsítenek, második vágány is épül, és a teljes villamos felsővezeték-hálózatot korszerűsítik. 2017-ben a kormány még csak nettó 79,4 milliárdot szánt a beruházásra. | A tender eredménye a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, amiről a Világgazdaság is beszámolt. A Békéscsaba-Lőkösháza szakasz felújítására szóló pályázatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki. A román határ melletti vasútállomás a vonal utolsó magyarországi állomása és vasúti határátkelőhelye. A leírás szerint a szakasz az úgynevezett TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) törzshálózati vonalának a része, azon belül az utolsó egyvágányú szakasz Magyarországon.
A munkát nettó 126,8 milliárd forintért nyerte el az osztrák gyökerű Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Építő Zrt.
A konzorcium bő 10 milliárd forinttal drágábban vállalta el a munkát az eredetileg becsült összegnél, ami 116,7 milliárd forint volt.
Egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül
A leírás szerint a munka része közel 30 kilométer hosszon a meglévő vasúti pálya korszerűsítése, második vágány építése (összesen 75 kilométernyi vágányt érint a beruházás, ami megdobja a költségeket), továbbá biztosítóberendezési és távközlési munkák kivitelezése. A fejlesztésnek köszönhetően a sebesség 100 km/óráról (ami jelenleg helyenként még ennél is kevesebb) 160 km/órára nő.
A 29 kilométer hosszú szakaszon egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül, így az ország történetének legdrágább vasútvonala lesz kilométerenként.
A rekordot e tekintetben mindezidáig szintén egy Mészáros Lőrinc-cég vitte, hiszen a V-Híd Zrt. közel 55 milliárdért épített egykor vasutat a BMW-gyárhoz. A G7 szúrta ki, hogy ott 15 kilométerre jutott 55 milliárd, azaz kilométerenként 3,6 milliárd forint. Ott is voltak drágító tényezők, például a kétnyomúsítás miatt ténylegesen ennél jóval több vágány épült. A Heti Válasz 2018-ban egy részletes cikkben kielemezte, hogyan kúsznak fel a vasútépítési költségek évről évre a közpénzégetés tranzakciói során. A projekteket nehéz összehasonlítani, a Szolnok–Szajol-felújítás például kilométerenként 3,29 milliárdba került, ám ez is különleges eset volt, ott ugyanis új hidat építettek a Tiszán.
Mészáros Lőrinc idén már 3,6 milliárd forintért épít egy kilométer vasutat
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. végezheti a Debrecen – Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első ütemét közel 55 milliárd forintért. Ez ugyan jóval több annál, amennyit a kormány előzetesen szánt a beruházásra, és ez lesz az ország történetének legdrágább vasútvonala, de megcsinálják. [featuredbox text=
2017-ben a Napi.hu írt arról, hogy akkor
a kormány szerint bruttó (!) százmilliárd forintba kerülne a Békéscsaba-Lökösháza közötti vasút felújítása.
A bruttó 100,5 milliárd forint nettó összege 79,4 milliárd, ehhez kért a kormány 63,3 milliárdot az uniótól. A mostani állás szerint nettó 126,8 milliárdba fog kerülni a beruházás, négy év alatt tehát közel 40 százalékkal nőtt az ára.
Vége a zötykölődésnek
A MÁV menetrendi keresője, az Elvira szerint Békéscsaba és Lőkösháza között 29 kilométer a leküzdendő távolság, amit jelenleg 27–40 perc alatt tesznek meg a vonatok.
A Világgazdaság emlékeztet arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a februári bukaresti látogatásakor beszélt arról, hogy „a román fél is végrehajtja a modernizációt (…) így Budapest és Bukarest között mind a személy-, mind a teherforgalomban a vasúti közlekedési idő jelentős mértékben le fog csökkenni”.
A projektszakaszon három állomást korszerűsítenek: a szabadkígyósi, a kétegyházi és a lőkösházi állomást.
(A békéscsabai állomást már korábban felújították.) A munkához tartozik többek között a teljes villamos felsővezeték-hálózat és energiaellátás korszerűsítése, illetve zajvédő fal építése 5,5 km hosszon. A beruházás része 55 centiméter magasságú állomási peronok létesítése, két darab aluljáró, liftek, perontetők építése, akadálymentesítés, térvilágítás kiépítése és utasforgalmi berendezések korszerűsítése.
Az eredményt már március végén feltöltötték az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe. Az ott elérhető dokumentumokból kiderül, hogy alvállalkozóként jut a munkából például a felcsúti R-Kord Építőipari Kft.-nek is, ami szintén Mészáros Lőrincé.
A nyílt eljárásra a nyertes konzorciumén kívül további két, drágább ajánlat érkezett be. Nettó 132,9 milliárd forinttal pályázott az SDD Konzorcium (amibe a Dömper Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Dobrastav Kft. tartozott) és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. is jelentkezett a munkára nettó 136,83 milliárd forintért. Legutóbb írtunk arról, hogy az még nem minden esetben jelent valódi versenyhelyzetet, ha a közbeszerzésen több cég is indul, ugyanis aki most veszít, majd legközelebb nyer, és ugyanilyen vastagon foghat a tolla.
A Strabag együtt dübörög Mészáros Lőrinccel
2018-ban a G7 írt arról, hogy az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítéseken. A Strabag részben azért is lehet nélkülözhetetlen szereplője a magyar útépítési piacnak, mert a szektor a rajta átözönlő uniós és állami százmilliárdok dacára eszközhiányos. A cég a felcsúti Puskás Akadémia lelkes támogatója.
Korábban írtunk arról, hogy a V-Híd Zrt. 2018-ban került Mészáros Lőrinc tulajdonába, és azóta szárnyal. 2016-ban a V-Híd éves nettó árbevétele 1,9 milliárd forint volt, 2017-ben már 23,8 milliárd, 2018-ban 46,9 milliárd, 2019-ben pedig 33,7 milliárd forint. Ennek megfelelően az adózott eredménye, vagyis a kitermelt haszon is szépen növekedett: a 2016-os 319 millióról 2017-ben 1,4 milliárdra nőtt, majd 2018-ban 5,3 milliárd, 2019-ben pedig 5,8 milliárd forint lett.
Közel 10 milliárd forint EU-s pénzből fejleszti Mészáros Lőrinc cége a bicskei vasútállomást
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt.
A V-Híd Zrt. rövid idő alatt fontos szereplője lett a magyar vasútépítési piacnak. Nemrég számoltunk be arról, hogy a cég közel 10 milliárd forint EU-s pénzből fejleszti a bicskei vasútállomást. 2020-ban írtunk arról, hogy a kft. építheti 45 milliárdért a szerb határig tartó szegedi vasutat. 2017-ben az R-Korddal közösen 69 milliárd helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, emellett a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik.
Alvállalkozóként pedig érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében is – ami Magyarország történetének legdrágább vasútvonala lesz összköltség tekintetében: 590 milliárd forintért épül, ráadásul kínai hitelből.
A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél
Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak. A CRE egyik tagja egyébként – mint ismert – a családfő vállalkozása, az RM International Zrt. | https://atlatszo.hu/2021/06/09/meszaros-lorinc-cege-es-egy-strabag-leany-127-milliardert-ujit-fel-30-kilometernyi-vasutvonalat/ | https://web.archive.org/web/20230905143517/https://orszagszerte.atlatszo.hu/meszaros-lorinc-cege-es-egy-strabag-leany-127-milliardert-ujit-fel-30-kilometernyi-vasutvonalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-cege-es-egy-strabag-leany-127-milliardert-ujit-fel-30-kilometernyi-vasutvonalat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-09 00:00:00 | [] | [
"Strabag Rail Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Békés megye",
"Békéscsaba",
"Lőkösháza"
] | [
"közbeszerzés",
"vasút"
] | [] |
52,330 | Nettó 7,2 milliárdba kerül a Lázár János felügyelte makói termál- és gyógyfürdőfejlesztés | Sokáig döcögve haladt a makói termál- és gyógyfürdő fejlesztésének megvalósítsa, azonban tavaly év végén Lázár Jánost nevezték ki a beruházás kormánybiztosává. A projekt ezután hirtelen beindult, lett pénz és paripa is, most pedig hivatalosan is nyertest hirdettek a kivitelezésre kiírt tenderben. A Fehérép Kft. végül egy mindössze 12 millió forinttal olcsóbb árajánlattal lett befutó a nettó 7,2 milliárdos közbeszerzésen, amelyre korábban 3,6 milliárd állt rendelkezésre. | A napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy a székesfehérvári Fehérép Építőipari és Kereskedelmi Fővállalkozó Kft. nyerte a makói termál- és gyógyfürdő fejlesztésére kiírt tendert. A cég 7,2 milliárdért vállalta a kivitelezést.
A vállalkozó feladata lesz egy családi- és élményzóna építése Makovecz Imre tervei alapján, amelynek elemei többek között:
csúszdaérkező és élményelemes medence (nyak, derék, fenék masszázs) rész;
2 db karéjos medence;
galériában interaktív játszótér: Atlantis kalandzóna (1831,99 m²);
8 db szobor telepítése;
csúszdatorony: 3 db csúszda indítása, 12 m magasból (105,34 m²);
nyári öltözők (340 fős) fedett átjáróval a csúszdatoronyhoz;
tetőn napozó terasszal (1011,64 m²);
motoros árnyékolók a napozóteraszon;
wireless és töltő pontok a nyári öltözőben;
beléptetőrendszer;
átkötő torony a nyári bejáratnál: lifttel a majdani Teleki utcai szállodákhoz;
ivókút a nyári bejáratnál;
külső termálmedence 220 m²;
medencebár konyhatechnológiával;
lombhullató fák és cserjék telepítése;
vízbázis bővítése.
A Fehérép a munkálatokhoz alvállalkozókat is be akar vonni, az alkalmasságot a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt., valamint a Lászlóvill Kft. igazolta.
Csak 3,6 milliárdjuk volt a fejlesztésre
A Makovecz-fürdőt három részletben tervezték bővíteni – erről 2018-ben beszélt a város fideszes polgármestere. Farkas Éva Erzsébet a makohirado.hu tudósítása szerint azt mondta, hogy „a kormány három részletben adja a fürdő Makovecz Imre tervei alapján való bővítésére a 9,5 milliárdot Makónak”: 2018-ban közel 2 milliárdot, 2019-ben 4,7 milliárdot, míg 2020-ban 2,8 milliárdot. 2019-ben a magyarepitok.hu írta meg, hogy elkészültek a tervek, „a beruházás pedig 2020 végére fejeződik be”.
A közbeszerzést 2019 augusztusában tették közzé, majd egy évvel később eredményt is hirdettek. Pontosabban azt, hogy nincs eredmény. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint hárman pályáztak: a Fehérép Kft., a stadionépítésekről ismert – Orbán Viktor vejének volt üzlettársa tulajdonában álló – West Hungaria Bau Kft., valamint a szegedi Dél-Konstrukt Kft.
A Fehérép 7,1 milliárd, a WHB pedig 7,7 milliárd forintos ajánlatot adott. A Dél-Konstruktról annyit írtak, hogy az „ajánlattevő figyelemmel arra, hogy ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával, így az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyta Ajánlatkérő”.
A dokumentumból az is kiderült, hogy önkormányzatnak
„a rendelkezésre álló fedezete 3 659 507 874 forint”, amelynek összege „nem elegendő a szerződés megkötéséhez”.
Így akkor végül senkivel sem állapodtak meg a beruházás kivitelezésére.
Túl olcsó volt a drága ajánlat
Az egy évig tartó közbeszerzésnek voltak további érdekes pontjai is. A Dél-Konstrukt Kft. vitarendezési kérelméből kiderül, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat túl alacsonynak tartotta a szegedi cég ajánlatát.
„Tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában a nyilvánosan elérhető önkormányzati előterjesztés alapján a közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 3 659 507 874 Ft, Ajánlati árunk pedig ezt meghaladóan nettó: 4 357 814 321 Ft. A bontási jegyzőkönyv sem a becsült érték, sem a rendelkezésre álló keret vonatkozásában nem tartalmaz adatot. Az aránytalanul alacsony vállalás így esetünkben nem állhat fenn – a nyilvánosan elérhető becsült értéken alapulva –, ha maga az ajánlatkérő is a mi vállalásunknál alacsonyabb összegben határozta meg a becsült értéket.”
Vagyis annak ellenére, hogy a Dél-Konstrukt Kft. a rendelkezésre álló összegnél 600 millió forinttal drágább ajánlatot adott, az önkormányzat szerint ez túl alacsony volt.
Az viszont nem derült ki, mire alapozva írta ezt az önkormányzat. „Az sem tisztázott továbbá, hogy mi az a mérce, melyhez viszonyítva Ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak találja az ajánlati árunkat” – írta akkor a Dél-Konstrukt.
Félmilliárddal meghaladta az árajánlat a fürdőre szánt összeget, mégis túl olcsónak találták
Kicsivel több mint 4 milliárd forintos ajánlatot adott a makói fürdő bővítésre a szegedi Dél-Konstrukt, de nem lett nyertes, arra hivatkozva, hogy az ár túl alacsony – bár az önkormányzatnak a beruházásra csak 3,7 milliárd forintja van. Új közbeszerzést írta ki, ahová csak azokat a pályázókat hívták meg, akik első körben 7 milliárd fölötti ajánlatokat adtak.
A vita végül azzal zárult, hogy az önkormányzat kimondta: a Dél-Konstrukt kérelme „vitathatatlanul elkésettnek tekinthető, így arra Ajánlatkérő jogszabályi felhatalmazás hiányában érdemi választ nem ad”. Vagyis a fideszes önkormányzatnak nem kellett megindokolnia, miért nem tetszett neki a Dél-Konstrukt ajánlata.
Ezek után feltételes, közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzést indítottak, ahová csak az elkaszált közbeszerzésen 7 milliárd fölötti ajánlatot adó cégeket hívták meg. A döntést azzal indokolták, hogy csak a WHB és a Fehérép adott be érvényes ajánlatot a korábbi közbeszerzésen. Az új kiírásban az „Ajánlatkérő azt a tájékoztatást adta, hogy jelen eljárás becsült értéke (nettó értékben): 7 295 545 078 HUF”.
Ezek után a Fehérép 7 123 390 357 forintos, míg a WHB (először 7,6, majd) 7 135 756 162 forintos ajánlatot adott.
Vagyis mindössze 12 millió forint különbség döntött a nettó 7,2 milliárdos tenderben.
A nyertes Fehérép Kft.-vel végül nettó 7 279 135 637 forint értékben kötött szerződést a makói önkormányzat.
Lázár János színre lép
Tavaly év végén derült ki, hogy Lázár János lett a Hagymatikum fejlesztésének kormánybiztosa. A december 29-én megjelent Magyar Közlönyben lévő kormányhatározat szerint ezentúl a térség országgyűlési képviselőjének feladata lesz az, hogy koordinálja a beruházás felújítási munkálatainak végrehajtását. Ezért nem is volt meglepő, hogy a látványterveket éppen Lázár János mutatta be február végén a Facebook-oldalán.
A kormánybiztos akkor azt írta, a Makovecz-fürdő továbbfejlesztése utolsó szakaszába érkezett, mivel
megvan a kivitelező.
„Már csak pénz kell.
Az a dolgom, hogy a makóiaknak több mint 9 milliárdot szerezzek. Ezen fogok dolgozni!” – írta Lázár János.
A munka jól sikerülhetett, ugyanis hamarosan a kormány bejelentette, biztosítja a szükséges forrásokat. A Kormány 1163/2021. (IV. 7.) Korm. határozata az április 7-i Magyar Közlönyben jelent meg. Eszerint a Makói Városi Termál- és Gyógyfürdő (Hagymatikum) fejlesztésének megvalósításával kapcsolatban a „Kormány a Beruházás megvalósításának felelőseként az emberi erőforrások miniszterét jelöli ki” és „felhívja a pénzügyminisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére gondoskodjon a Beruházás megvalósításához szükséges források biztosításáról”.
A munkálatok egyébként már május végén megkezdődtek a területen, amikor Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere jelképesen átadta a munkaterületet a Teleki utcában a Fehérép Kft. ügyvezető igazgatójának, Sipos Tamásnak.
Katus Eszter – Segesvári Csaba
Nyitókép: Lázár János és Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere (jobbra). Forrás: Lázár János Facebook oldala | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/06/15/netto-72-milliardba-kerul-a-lazar-janos-felugyelte-makoi-termal-es-gyogyfurdofejlesztes/ | https://web.archive.org/web/20210730135821/https://orszagszerte.atlatszo.hu/netto-72-milliardba-kerul-a-lazar-janos-felugyelte-makoi-termal-es-gyogyfurdofejlesztes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/netto-72-milliardba-kerul-a-lazar-janos-felugyelte-makoi-termal-es-gyogyfurdofejlesztes | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-15 00:00:00 | [] | [
"Fehérép Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Makó"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő",
"önkormányzat"
] | [] |
52,332 | Visszajöhetnek a koncessziós sztrádaépítések Magyarországon, Rogán Antal felel majd értük | A mai napon kerül kihirdetésre a kormány döntése a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának új, koncessziós modelljéről
– még szerdán adott ki egy közleményt ezzel a felütéssel a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A „kihirdetésből” végül az valóban megvalósult, hogy a szerdai Magyar Közlönyben (pdf-ben itt olvashatja) megjelent az egyes koncessziós tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 279/2021. számú kormányrendelet, amelynek 7. paragrafusa két pontban kiegészítette egy tavalyi, szintén a koncesszióköteles tevékenységekkel kapcsolatos rendeletének mellékletét.
Eszerint felkerült a miniszterelnöki kabinetfőnök felügyelete alatt, a kabinetiroda háttérintézményeként működő Nemzeti Koncessziós Iroda bevonásával ellátott, koncesszióköteles tevékenységek listájára a
a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat, valamint
az országos közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése. | A mai napon kerül kihirdetésre a kormány döntése a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának új, koncessziós modelljéről
– még szerdán adott ki egy közleményt ezzel a felütéssel a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A „kihirdetésből” végül az valóban megvalósult, hogy a szerdai Magyar Közlönyben (pdf-ben itt olvashatja) megjelent az egyes koncessziós tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 279/2021. számú kormányrendelet, amelynek 7. paragrafusa két pontban kiegészítette egy tavalyi, szintén a koncesszióköteles tevékenységekkel kapcsolatos rendeletének mellékletét.
Eszerint felkerült a miniszterelnöki kabinetfőnök felügyelete alatt, a kabinetiroda háttérintézményeként működő Nemzeti Koncessziós Iroda bevonásával ellátott, koncesszióköteles tevékenységek listájára a
a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat, valamint
az országos közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése.
A már említett szerdai kormányzati közlemény szerint a rendeletre azért volt szükség, mert „az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem az RRF, sem az MMF keretéből nem tudunk önállóan autópályát építeni”. Emiatt a kormány „más európai országokhoz hasonlóan” úgy határozott a közlemény szerint, hogy „Magyarország is koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya felújításokat. A döntés hozzájárul a gyors és hatékony eljárásrendhez, amellyel mielőbb megvalósulhatnak az autópálya fejlesztések” (a közleményben, mint látszik, egyszerre beszélnek fejlesztésről és felújításról és üzemeltetésről).
Arról, hogy a gyorsforgalmi úthálózatról szóló fejlesztési modell a gyakorlatban pontosan mit is jelent, se a közlemény, se a már említett rendelet nem árul el többet. A csütörtökön hatályba is lépett jogszabályból az derül ki, hogy a miniszterelnök kabinetfőnökének – aki jelenleg Rogán Antal – a feladata az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében, hogy a kormányrendeletben közzétett kormánydöntés esetén ellássa a koncesszióról szóló törvény szerint „a pályázat kiírására (koncessziós beszerzési eljárás lefolytatására), elbírálására (a koncessziós beszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalára)”, illetve a koncessziós eljárás egyéb folyamataira vonatkozó feladatokat, és ő az, aki „megköti a koncessziós szerződést (koncessziót)”. A szakmai munkát a rendelet szerint a Nemzeti Koncessziós Irodának kell elvégeznie, ami a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézménye, vezetője pedig novemberben Rogán korábbi helyettes államtitkára, Csonka Ernő lett (az iroda korábbi feladata értelmében többek között a trafikok vagy kaszinók koncessziójáról szóló döntési folyamatokban vett részt).
A megjelent rendelet és a kormányzati tájékoztatás számos kérdést vet fel. Ezek mind nyitva maradtak azután is, hogy kérdéseket küldtünk a Nemzeti Koncessziós Irodának, illetve az állami sztrádaberuházó NIF Zrt.-nek, ugyanis hiába kértük, hogy segítsék a gyakorlatban értelmezni a változást, választ egyik helyről sem kaptunk. Kérdés, hogy koncesszióba csak ezután épülő sztrádákat adnak-e, vagy a meglévő üzemeltetésére-felújítására is kiírnak-e majd koncessziót. Kérdés az is, hogy a mostani egységes e-matricás és e-útdíjas rendszerbe hogyan lehet besimítani egy koncessziós útépítést – mindjárt látnak két példát arra, hogy akár matricás, akár külön fizetőkapus rendszerrel is lehet ezt nagyon rosszul, drágán is csinálni.
Kérdés az is igazából, hogy hol van még jelentősebb gyorsforgalmi útfejlesztés, amire koncessziós kiírás kellhet. A hányatott sorsú M8-ast leszámítva az M0-s északi-nyugati bezárása, illetve az M2-es Vác-szlovák határ közötti szakasza lehet ilyen, de ez utóbbiak részei úgynevezett páneurópai korridoroknak (előbbi több kelet-nyugati tranzitutat rövidíthet le, utóbbi a Balti-tenger és az Adria térségének összekötését szolgáló 5-6-os folyosó része), így azokra akár uniós támogatást is lehetne szerezni. És kérdés persze épp ennek kapcsán az is, hogy a közleményben lévő rejtélyes „uniós tárgyalások eredménye” kitétel mire vonatkozik, arra-e, hogy az EU mindinkább kivonul a nem európai korridorok fejlesztéséből, vagy arra, hogy a magyar kormány jelentős uniós pénzekről mondott le ezeken a tárgyalásokon. Választ ezek közül a kérdések közül egyre sem kaptunk.
A koncessziós útépítések, ahogy korábban említettük, korántsem ismeretlenek Magyarországon – ahogy a világ számos országában elterjedtek, hiszen így nem egy összegben terheli a költségvetés egy-egy jelentősebb infrastrukturális beruházás –, bár a hazai tapasztalatok nem voltak túl kedvezőek. Igaz, ennek nem önmagában a konstrukció az oka, sokkal inkább a konkrét megállapodások voltak azok: a magyar állam számára nagyon költséges módon épült és működött két autópálya is. | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/27/koncesszios-utepites-gyorsforgalmi-utak-hulladekgazdalkodas-rendelet | https://web.archive.org/web/20230127010252/https://telex.hu/gazdasag/2021/05/27/koncesszios-utepites-gyorsforgalmi-utak-hulladekgazdalkodas-rendelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszajohetnek-a-koncesszios-sztradaepitesek-magyarorszagon-rogan-antal-felel-majd-ertuk | Telex | hungarian-news | 2021-05-27 13:29:00 | [
"Csonka Ernő",
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"autópálya",
"hulladéküzlet",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"koncesszió"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,333 | Korrupció miatt vettek őrizetbe egy rendőrségi gazdasági vezetőt | Korrupció megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették a rendőrség egyik gazdasági vezetőjét, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége 2021 áprilisában írt ki közbeszerzési pályázatot egy ingatlan felújítására, közel 300 millió forint értékben.
A gyanú szerint a gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes – aki a közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának a titkára is volt – már az eljárás előkészítése alatt megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el. | Korrupció megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették a rendőrség egyik gazdasági vezetőjét, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége 2021 áprilisában írt ki közbeszerzési pályázatot egy ingatlan felújítására, közel 300 millió forint értékben.
A gyanú szerint a gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes – aki a közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának a titkára is volt – már az eljárás előkészítése alatt megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.
A két gyanúsított a pályázatra olyan további vállalkozásokat is felhívott ajánlattételre, amik ténylegesen nem akarták elvégezni az ingatlan felújítását, ezért aztán – egyeztetve a későbbi nyertes céggel – magasabb összegű ajánlatokat nyújtottak be. Mivel így az a cég adta be a legjobb ajánlatot, amelyikkel előre megegyeztek, a bírálóbizottság ezt a céget javasolta befutónak, a döntésre jogosult gazdasági vezető pedig őt nevezte meg a pályázat nyertesének.
A vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a nyomozó főügyészség a héten tíz helyszínen, három személyt érintően végzett összehangolt nyomozati cselekményeket, ebben hatvan ügyész és rendőr vett részt, írja közleményében az ügyészség.
Vesztegetés elfogadása és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki a két rendőrségi vezetőt, míg a vállalkozót vesztegetés bűntette miatt. A vállalkozó és az osztályvezető helyettes beismerő vallomást tett, míg a gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt.
Az ügyészség indítványozta az őrizetben lévő hivatásos állományú gazdasági vezető letartóztatását, erről pénteken dönt a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa. | https://telex.hu/belfold/2021/06/18/korrupcio-rendor-orizetbe-vetel-nyomozas | https://web.archive.org/web/20211027004051/https://telex.hu/belfold/2021/06/18/korrupcio-rendor-orizetbe-vetel-nyomozas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-miatt-vettek-orizetbe-egy-rendorsegi-gazdasagi-vezetot | Telex | hungarian-news | 2021-06-18 13:49:00 | [] | [
"Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ"
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"vesztegetés"
] | [] |
52,334 | Még nem jutottak el gyanúsítottig a Gődény pártja körüli költségvetési csalás nyomozásában | Nem jutott el gyanúsított kihallgatásáig a nyomozás, amely a főleg a koronavírus-járvány veszélyességének tagadásával ismertté vált Gődény György rövid életű pártja körül folyik költségvetési csalás gyanújával. Gődény Közös Nevező 2018 nevű pártja a 2018-as parlamenti választásokra kapott kampánypénzt a költségvetésből, ám azzal nem számolt el, noha a párt a törvényben előírt minimális eredmény alatt maradt, így vissza kellett volna fizetnie a támogatást.
A Közös Nevező 2018 ügye nem egyedülálló, eddig összesen 47 büntetőeljárás indult a 2018-as országgyűlési választásokon indult kamupártok miatt. Költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és magánokirat-hamisítás körében nyomoztak, az év elején tíz büntetőeljárás iratait már vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek. | Nem jutott el gyanúsított kihallgatásáig a nyomozás, amely a főleg a koronavírus-járvány veszélyességének tagadásával ismertté vált Gődény György rövid életű pártja körül folyik költségvetési csalás gyanújával. Gődény Közös Nevező 2018 nevű pártja a 2018-as parlamenti választásokra kapott kampánypénzt a költségvetésből, ám azzal nem számolt el, noha a párt a törvényben előírt minimális eredmény alatt maradt, így vissza kellett volna fizetnie a támogatást.
Hogy a nyomozás eddig érdemben sehová sem jutott, az a Szabó Tímea képviselő kérdésére – „Mennyi támogatás visszaszerzése várható a Gődény-féle párttól?” – adott válaszból derült ki, amelyet a legfőbb ügyész küldött meg a Párbeszéd politikusának. Polt Péter egy három éve életbe lépett szabályra hivatkozva elmondta, hogy a nyomozás felderítési szakaszában az ügyészségnek csupán felügyeleti jogköre van, irányítási jogot csak akkor kap az ügyben, ha az vizsgálati szakaszba kerül, aminek előfeltétele a gyanúsítotti kihallgatás.
A Közös Nevező 2018 ügye nem egyedülálló, eddig összesen 47 büntetőeljárás indult a 2018-as országgyűlési választásokon indult kamupártok miatt. Költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és magánokirat-hamisítás körében nyomoztak, az év elején tíz büntetőeljárás iratait már vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek.
2013-ban vezették be a pártok kampányának állami támogatását, az indulás után akár több százmillió forintos összeghez juthattak. Az egyszerű forgatókönyv általában a következő:
A választás előtt pár hónappal pártot alapítanak, hogy felvegyék a jelöltállítás után automatikusan járó állami támogatást. Ezt megkönnyíti az, hogy a kopogtató cédulák helyett aláírásokat kell gyűjteni, ráadásul egy választópolgár bármennyi pártot támogathat, így a kamupártok gyakran más pártoknak adott aláírásokat és adatokat használtak fel a jelöltállításhoz és a vele járó kampánypénz felvételéhez.
A választás után pedig nem fizetik vissza az Államkincstárnak a pénzt, és gyakorlatilag elérhetetlenné válnak. A pártokat semmilyen előírás nem kötelezi arra, hogy komolyan vehető kampányelszámolást készítsenek, és azt nyilvánosságra hozzák.
A Fidesz által megszavazott törvény révén milliárdos tételben folyt el költségvetési pénz, ám csak a töredékét hajtották be, a kamupártok többségénél a hatóságok inkább lemondtak a pénz visszaszerzéséről, és futni hagyták a költségvetési pénz lecsapolására létrehozott kérészéletű pártok alapítóit. | https://telex.hu/belfold/2021/06/18/meg-nem-jutottak-el-gyanusitottig-a-godeny-partja-koruli-koltsegvetesi-csalas-nyomozasaban | https://web.archive.org/web/20221207042055/https://telex.hu/belfold/2021/06/18/meg-nem-jutottak-el-gyanusitottig-a-godeny-partja-koruli-koltsegvetesi-csalas-nyomozasaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-nem-jutottak-el-gyanusitottig-a-godeny-partja-koruli-koltsegvetesi-csalas-nyomozasaban | Telex | hungarian-news | 2021-06-18 13:54:00 | [
"Gődény György"
] | [
"Közös Nevező Párt"
] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
52,335 | Miniszterek, államtitkárok jöttek, hogy elmondják, kinek kell nyernie a pályázatokon | Meglepődne, ha megnyerné a miniszterelnök-jelölti előválasztást, és nagyobb esélyt lát egyéniben Kósa Lajos legyőzésére.
Ha 2022-ben nem tud önálló frakciót alakítani az Új Világ Néppárt, akkor a Momentum és a Jobbik frakciója áll hozzá a legközelebb.
Látott már ötvenhez közeli fideszes képviselőt hisztérikusan sírni, amikor kiderült, hogy nem jut be a parlamentbe.
A Fidesznek annyi köze van a keresztény ideológiához, mint neki a buddhizmushoz.
Amikor az Innovációs Hivatalt vezette, miniszterek és államtitkárok jelentek meg az irodájában, hogy elmondják, mely pályázatokat kellene előnyben részesítenie.
2018-ban több ajánlatot is kapott Orbántól, de nem élt ezekkel.
A konzervatív értelmiségiek között jelentős elégedetlenséget tapasztal, de szerinte nagyobb a félelem, mint a változás igénye.
Interjú Pálinkás Józseffel, az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltjével. | Meglepődne, ha megnyerné a miniszterelnök-jelölti előválasztást, és nagyobb esélyt lát egyéniben Kósa Lajos legyőzésére.
Ha 2022-ben nem tud önálló frakciót alakítani az Új Világ Néppárt, akkor a Momentum és a Jobbik frakciója áll hozzá a legközelebb.
Látott már ötvenhez közeli fideszes képviselőt hisztérikusan sírni, amikor kiderült, hogy nem jut be a parlamentbe.
A Fidesznek annyi köze van a keresztény ideológiához, mint neki a buddhizmushoz.
Amikor az Innovációs Hivatalt vezette, miniszterek és államtitkárok jelentek meg az irodájában, hogy elmondják, mely pályázatokat kellene előnyben részesítenie.
2018-ban több ajánlatot is kapott Orbántól, de nem élt ezekkel.
A konzervatív értelmiségiek között jelentős elégedetlenséget tapasztal, de szerinte nagyobb a félelem, mint a változás igénye.
Interjú Pálinkás Józseffel, az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltjével.
A politikusi oldalának 1800 lájkja van Facebookon, eléggé le van maradva a többi miniszterelnök-jelölthöz képest, és egyelőre a pártja mögött sem látszanak tömegek. Meglepődne, ha nyerne az ellenzéki előválasztáson?
Igen, meglepne. A pillanatnyi állás szerint nem én vagyok a legnépszerűbb, de még van idő, most jön a kampány, amivel lehet változtatni rajta. Kiderül majd, hogy ez egy népszerűségi vagy inkább alkalmassági verseny-e.
Ha nem az előválasztási győzelem, akkor mi az ön reális célja?
Nem mondtam, hogy nem a győzelem a cél, az én indulásomnak van egyfajta szimbolikus értelme is, hiszen a jelöltek nagy része – ha muszáj ezt a jobb- és baloldali megkülönböztetést tenni – leginkább a baloldalhoz tartozik, és könnyű is rásütni az egészre, hogy ez a választás igazából csak egy jobb- és baloldal közötti küzdelem. Ehhez képest szerintem arról van szó, hogy az országban létrejött egy olyan politikai berendezkedés, amely egy rettenetesen szétszakított társadalmat preferál, szemben azzal, hogy legyen egy széles középréteg. Én most azt látom, hogy ez a középréteg szűkül, de nem úgy, hogy a gazdagok száma növekszik, hanem hogy egyre több lesz a szegény ember.
Vállalna valamilyen szerepet egy ellenzéki kormányban?
Nehéz kérdés. Voltam már miniszter. Nem zárom ki, de nem ambicionálnám, hogy a miniszterelnökségen kívül még egyszer kormányban szerepet vállaljak.
Lassan hetvenéves lesz, békés nyugdíjas éveket is élhetne, most mégis beszáll a politikába. Személyes felelősséget érez a NER miatt?
Én nem a NER-t, hanem a Fideszt támogattam. 1998 és 2002 között tagja voltam a kormánynak, majd kétségtelenül segítettem a Fideszt, pontosabban Orbán Viktort 2002 és 2005 között, hogy a Fidesz egy valódi néppárt legyen. A NER létrejöttében nekem már nem volt szerepem, 2008-ban kiléptem a politikából, és 2014-ig életem egyik legjobb munkáját végeztem az Akadémia elnökeként. Eközben nekem a NER-hez legfeljebb annyi viszonyom volt, hogy időnként beszélgettem a miniszterelnökkel. Természetesen láttam, érzékeltem, hogy mi folyik, néha el is mondtam a véleményemet, főképp, ha megkérdezték. Lelkiismeret-furdalásom nincs, de nem szeretném, ha ez a rendszer még sokáig folytatódna.
Minek kellett ahhoz történnie, hogy Orbán Viktor egykori miniszteréből és harcostársából később Orbán kritikusa és kihívója legyen?
Ehhez Orbán Viktornak nagyot kellett változnia 2002 és 2021 között. A folyamat 2010-től olyan mértékben felgyorsult, és még pillanatnyilag is olyan mértékben romlik, hogy úgy gondoltam, nekem is szólnom kell. Azoknak, akik a Fideszt 1996–98 után támogatták, és még ma is támogatják, meg kell érezniük, hogy ez már nem az, amit akkor támogattak, a király meztelen. Van Magyarországon sok ezer ember, aki figyel a szavamra, akkor is, ha nem produkálok sok ezer lájkot a Facebookon.
Mikor, hol romlott el Orbán Viktor az ön szemében?
Folyamatosan romlott, párhuzamosan azzal, ahogy nőtt a ma már korlátlannak számító hatalma. Most olyan politikát folytat, amelyet nem hogy elfogadni nem tudok, de nem is értek igazán. Például miért kell a magyar közéletet felhergelni olyanokkal, hogy a magyar adófizetők terhére Magyarországra hoz egy kínai egyetemet. Felfoghatatlan, amikor egy politikus azt hiszi, hogy mindent is megcsinálhat.
Ha folyamatosan romlott Orbán, akkor mi lehet az oka, hogy közben sokan kitartanak mellette, a szavazókon kívül a politikustársai is, akikkel akár évtizedek óta együtt dolgozik. Ők nem látják ezt a romlást?
Roppant egyszerű, hogy miért tartanak ki Orbán mellett a politikustársai: az egzisztenciájuk függ tőle. Amikor 2002-ben a Fidesz elveszítette a választást, akkor fogtam a táskámat, személyes irataimat, visszamentem az egyetemi dolgozószobámba, és tanítottam tovább. Rogán Antal vagy Kósa Lajos el is éldegélhetne valamelyik kastélyában, de egyébként mit csinálhatnának? Legtöbbjüknek nincs semmilyen előzetes teljesítménye, tapasztalata.
Másrészt láttam én már ötvenhez közeli fideszes képviselőt hisztérikusan sírni, amikor nem jutott be a parlamentbe, mert akkor jött rá, hogy te jó isten, mit fog csinálni.
Ki volt az?
Nem mondom el, de már nem aktív politikus.
A Momentum vagy a Jobbik frakciója
Ön kereste meg a hat pártot, vagy ők keresték meg önt, hogy csatlakozzon be az előválasztásba?
Mi kerestünk meg több pártot a hatból. Az is nyílt titok, hogy az én elképzelésem egy kétlistát indulás volt a Fidesz listájával szemben: egy markánsan baloldali és egy jobbközépre húzó lista. Ma nincs markáns jobboldali párt Magyarországon, a Fidesz egy teljesen ideológia nélküli párt. A Fidesz politikai termékeket ad el, legyártja azt, amire épp szükség van. Amikor a polgári Magyarország volt a politikai termék, akkor azt adta el, most a kereszténydemokráciát, de a Fidesznek a keresztény ideológiához körülbelül annyi köze van, mint nekem a buddhizmushoz.
Hajdú-Bihar megye 1-es választókerületében is elindul egyéniben. Ha megnyeri az ellenzéki előválasztást, akkor valószínűleg Kósa Lajos ellen fog indulni. Melyikre lát nagyobb esélyt: Kósa legyőzésére, vagy a miniszterelnökségre?
A debreceni nyerésre. De legyünk reálisak: a miniszterelnök-jelölti előválasztáson a pártok támogatottsága jelentősen meghatározza a jelöltek támogatottságát, így ez tulajdonképpen nem az egyének, hanem a pártok versenye. Az én ismertségem valószínűleg nem elég ahhoz, hogy megnyerjem az előválasztást.
Melyik ellenzéki frakcióba fog beülni, ha nem tudnak saját frakciót alakítani?
Hozzám legközelebb a Momentum vagy a Jobbik frakciója áll. Az egyiket meg fogom nevezni.
Miért van szükség egyáltalán az Új Világ Néppártra? Ha az előválasztás után végül úgyis csatlakoznak az összefogott ellenzékhez, és vagy hétpárti összefogás lesz belőle, vagy minden induló valamelyik frakcióhoz csatlakozik majd.
Ennek a pártnak a sorsa eldől a 2022-es választáson. Ha nem tud frakciót alakítani, akkor feltehetően az történik vele, mint más pártkezdeményekkel: megszűnik. Én biztos nem fogok fenntartani egy mikropártot, annak sok értelmét nem látom. Amikor elkezdtük szervezni a pártot, akkor még más választási szabályok voltak. Huszonhét körzetben elindulva fel lehetett volna építeni egy olyan jobbközép polgári pártot, amely elnyert volna szavazatokat a Fidesztől.
Hány tagjuk van?
Száz-valamennyi.
És ki finanszírozza?
Mi finanszírozzuk magunkat. Néhány százezer forintos támogatónk van, olyan nincs, aki több millióval támogatna.
A pártalapítás után úgy nyilatkozott, az a céljuk, hogy december–január környékére látszódjanak a politikai palettán. Mennyire elégedett az eddigi pártépítés teljesítményével?
Egy gyenge négyest adnék rá. Huszonöt-harminc jelöltet tudunk állítani, a szimpatizánsok száma nagyobb, mint a párttagok száma, miközben ma Magyarországon az emberek nem nagyon akarnak egy pártba belépni.
A miniszter előveszi a papírt
Az első Orbán-kormányban még oktatási miniszter volt, majd fideszes ellenzéki képviselő. 2014-ben előbb kormánybiztosként szervezte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felállítását, aztán 2018-ig vezette is. Azóta többször bírálta Orbánt és a kormány politikáját. Mikor ábrándult ki, mi volt az a pont, amikor ráeszmélt, hogy nem tud már azonosulni a kormányzati iránnyal?
Ezt nem lehet egy konkrét eseményhez kötni; szembekerültem azzal a kormányzási móddal, amit a Fidesz 2010 óta csinál. 2010 előtt is voltak olyan dolgok, amelyek stílusukban nem tetszettek, de nem volt olyan, amire azt mondtam, hogy elfogadhatatlan. 2002–2010 között Orbán megérezte, hogy ahhoz, hogy a választást meg lehessen nyerni, le kell egyszerűsíteni a mondanivalót. Akkor elindult egy olyan populista irányba, amit én már nem éreztem igazán magaménak, de megértettem, hogy ez kell a győzelemhez.
A „haza nem lehet ellenzékben” szlogen butaság volt, de az ember az ilyen szamárságokat egy ideig hallgatja, tűri, és azt mondja, jó, hát ez biztosan a politikai kommunikáció része.
Azt mondja, hogy 2010 óta lát elfogadhatatlan dolgokat a Fideszben. Hogy lehet mégis, hogy csak az utóbbi pár évben bírálja ezt nyilvánosan?
Az Akadémia elnökének nem feladata, hogy politikába beleszóljon, és felelőssége is, hogy a saját politikai nézeteivel ne kezdjen háborúzni a kormánnyal.
2009-ben, az MTA elnökeként a Budapesti Műszaki Egyetem tanévnyitóján mondott olyanokat, hogy „ma Önök egy nem jól működő országban kezdik meg a 2009/2010-es tanévet”, „Magyarországnak erkölcsi, szellemi, lelki megújulásra van szüksége”, és bírálta a kormány oktatáspolitikáját is. A Gyurcsány-kormányról az MTA elnöki székéből is lehet véleményt nyilvánítani?
Bíráltam őket, mert rossz oktatáspolitikát folytattak.
Ez ellentmond annak, amit az előbb mondott, hogy az Akadémia elnöke ilyet nem tehet.
Igen, mindenki hibázik. Tanévnyitó volt, azt mondtam el, amit gondoltam. Ezek szerint nem mindenben ragaszkodtam a fenti elvhez. Az Akadémia elnökeként valószínűleg más oktatás- vagy tudománypolitikai kérdésben is mondtam olyat, ami politikai nyilatkozat volt. Van, amikor az ember megszegi a szabályokat. De sok más ilyen nyilatkozatot nem tud mondani. 2009-ben rossznak éreztem a felsőoktatás-politikát Magyarországon. Most még rosszabbnak érzem.
Ha már 2010 után látta, hogy Orbán folyamatosan romlik, miért vállalta el egy kormányzati hivatal vezetését?
2014-ben arra kértek, hogy hozzam létre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, akkor azt az ígéretet kaptam, hogy ebbe nem lesz politikai beleszólás. Nem is volt egyetlen olyan eset sem, amikor politikai nyomásra döntés született volna, de 2015 és 2018 között volt politikai nyomás.
Hogy nézett ki ez a politikai nyomás? Mentek Simicska Lajos vagy Mészáros Lőrinc emberei, és megmondták, hogy kiknek kell nyerniük a pályázatokon?
Nagyon sok kormányzati ember keresett meg azzal, hogy nyúljak bele a pályázati rendszerbe. De úgy alakítottuk ki a szisztémát, hogy abba az elnök nem tudott jogszerűen belenyúlni.
Kik voltak ezek a kormányzati emberek?
Mivel nem tudom bizonyítani, senkit nem fogok megnevezni. Több miniszter, több államtitkár, több helyettes államtitkár jelent meg az én irodámban, hosszabb-rövidebb listákkal, mely pályázatokat kellene előnyben részesíteni.
Hogy néz ki egy ilyen beszélgetés? Ül az irodájában, van egy egyeztetett találkozó, tegyük fel, hogy az akkori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós beül önhöz egy listával, és átnyújtja, hogy azoknak kéne nyernie, ön meg azt mondja, hogy ez nem fog menni?
Igen, így működik.
Eljön, nyilván elkezdünk beszélgetni, hogy milyen az időjárás, hogy vannak a gyerekei, előveszi a papírt, és azt mondja, ez a pályázó megkereste őt, és azt szeretné, hogy ők nyerjenek.
De volt olyan is, amikor valaki azt állította, hogy a miniszterelnök kívánságát tolmácsolta. Ezeknek az embereknek én mindig azt mondtam, hogy ha valamit nagyon szeretne a miniszterelnök, szólni fog nekem. Nem szólt.
Miért akarja Orbán Viktor, hogy valaki nyerjen egy pályázaton?
Jó kérdés, tudnék is rá okot mondani, de nem fogok találgatni.
Mikor volt ilyen?
2016-ban keresett meg egy államtitkár ilyen kéréssel.
Emlékszik a pályázatra?
Emlékszem.
Melyik volt az?
Nem mondom el, de annyira abszurd volt az egész, hogy természetesen emlékszem rá.
És az nyert végül, akinek kellett?
Amikor visszautasította ezt az államtitkárt, akkor ő mit reagált erre?
Nem mondanám, hogy fenyegetőzött, de azt érzékeltette, hogy lesz majd itt ejnye-bejnye. Nem lett.
A félelem és a változás igénye
Az ilyen visszautasítások hozzájárulhattak ahhoz, hogy kitették önt a hivatalból?
Feltehetően. Mostani fejemmel gondolkodva, 2014-ben függetlenebbé tettem volna a hivatalt a kormánytól, tartozhatott volna a parlament alá is. Nem így jött létre, hanem egy független kormányhivatalként, amelyet Lázár János miniszter felügyelt. A miniszter felügyeleti joga arra nem terjedt ki, hogy utasítsa a hivatal vezetőjét, mit hogyan csináljon. Amikor a 2018-as választások után felállt az új minisztériumi struktúra, nyilvánvalóvá vált, hogy az új minisztériumi struktúrában ez nem kormányhivatal lesz, hanem országos hivatal, aminek a vezetője felett nagyobb lesz a miniszteri kontroll, én pedig nem kívántam olyan hivatalban dolgozni, ahol a miniszter politikai utasításokat adhat.
De nem ön mondott le a hivatal éléről, hanem kirúgták.
Az volt a kérés, hogy lemondok vagy felmentenek. Mondtam, hogy mentsenek föl, mert nincs okom lemondani. De azt is kijelentettem, hogy nem tudok együtt dolgozni a miniszter úrral.
Hogyan értékelte, amikor még az elnöksége alatt a kormánymédia az Orbán-ellenes tudományos elit magyar hangjának nevezte? Üzenetként, vagy csak a kormánysajtó túlmozgásaként?
Általánosan elterjedt felfogás, hogy mindent a miniszterelnök irányít. Kétségtelen, úgy alakította a rendszert, hogy mindenbe bele tud szólni, ha akar. De nem hiszem el, hogy mindenbe bele is szól, mert ez fizikai képtelenség. Hogy azt a cikket ki rendelte meg, nem tudom, de valaki ezt nyilván megrendelte, mert ilyet maguktól nem találnak ki. De nem érdekelt különösebben, mert a 2018-as választások előtt számomra nyilvánvaló volt, hogy ennek vége van. Akkorra már látszott, hogy a fejlesztések területén másak az elképzelések, mint amiket felvázoltam.
Milyen a személyes kapcsolata Orbánnal?
2018 júniusa óta nem beszéltünk egymással.
Milyen volt az utolsó beszélgetés?
Érdekes.
Aztán arról beszélgettünk, mi lesz a továbbiakban, voltak ajánlatok, én mondtam, hogy elmegyek, nem szeretnék élni ezekkel az ajánlatokkal. Sokszor elmondtam neki az évek során, hogy mi nem tetszik. Kisebbségben voltam ezzel, igen kevesen voltak, akik valamilyen kérdésben ellentmondtak neki. Volt néhány dolog, amiben hallgatott rám, de inkább nem.
Van olyan aktív fideszes politikus, akivel még tart valamilyen kapcsolatot?
Aktív kormánytaggal nincs kapcsolatom. Nem is nagyon találkoztam fideszes politikussal 2018 óta.
Legalább 2010 óta téma, hogy a konzervatív értelmiségnek problémája van a Fidesszel. Néha felbukkan egy-egy nyilatkozat, de valahogy ez az elégedetlenség soha nem manifesztálódik. Nem lehet, hogy a konzervatív értelmiség kritikája a Fidesszel szemben csak egy mítosz?
Nem, ez létezik, tapasztalatból tudom, hogy van egy jelentős elégedetlenség, de nem tud manifesztálódni, mert a szereplők nem akarnak belépni a politikába. Az Új Világ Néppártnál is van számos olyan konzervatív értelmiségi, aki támogatja, akár pénzzel is, de nem hajlandó névvel csatlakozni, belépni a politikába, mert félti az egzisztenciáját, fél a következményektől. Bizonyos morális és intellektuális szint fölött az emberek nem akarnak beszállni a politikába, azért is ilyen ma a politika színvonala.
Végső soron ez azt eredményezi, hogy szeretnék, ha változás lenne, de nem hajlandók tenni érte.
Nagyobb a félelem, mint a változás igénye. Nem látják azt, hogy ez megvalósulhat, és nem akarnak belemenni egy négyéves kilátástalan küzdelembe. Ezt valahol megértem, de én úgy voltam vele, hogy ezt a négyéves küzdelmet még végigcsinálom. Valóban élhetnék nyugodtan a hobbimnak vagy a munkámnak, de én úgy döntöttem, hogy élére állok ennek a kísérletnek. Ha megérem, akkor 2022-ben hetvenéves leszek. Azt viszont már nem gondolom, hogy 76-78 évesen még a politikában kell lennie valakinek. | https://telex.hu/belfold/2021/06/18/palinkas-jozsef-interju-uj-vilag-neppart-fidesz-orban-viktor | https://web.archive.org/web/20221209191100/https://telex.hu/belfold/2021/06/18/palinkas-jozsef-interju-uj-vilag-neppart-fidesz-orban-viktor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miniszterek-allamtitkarok-jottek-hogy-elmondjak-kinek-kell-nyernie-a-palyazatokon | Telex | hungarian-news | 2021-06-18 13:59:00 | [] | [
"Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)"
] | [] | [
"pályázat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
52,337 | Visszakaphatja Józsefváros a pályáztatás nélküli közétkeztetésért kirótt 50 milliós bírság összegét | Jogtalanul büntette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság 50 millió forintra az önkormányzatot egy évvel ezelőtt, mert pályáztatás nélkül bízott meg egy céget átmeneti közétkeztetési feladatok ellátásával – írja az önkormányzat lapunknak küldött közleményében a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján. A döntőbizottság szerint az értelmezés rossz, nem jogtalanul büntettek, és az ítélet másik részére rámutatva közölte: a hat feltárt jogsértés megállt a bíróság előtt is.
Hozzáteszik: az önkormányzat vissza fogja kapni a befizetett 50 millió forintos bírságot. A döntés megsemmisítette a 2020. május 26-án létrejött szerződés semmisségét megállapító döntőbizottsági rendelkezést is.
Frissítés: A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint nem volt jogtalan a bírság
Valótlan, hogy jogtalanul bírságolta meg a józsefvárosi önkormányzatot a Közbeszerzési Döntőbizottság, áll a testület lapunkhoz eljuttatott közleményében. | Jogtalanul büntette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság 50 millió forintra az önkormányzatot egy évvel ezelőtt, mert pályáztatás nélkül bízott meg egy céget átmeneti közétkeztetési feladatok ellátásával – írja az önkormányzat lapunknak küldött közleményében a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján. A döntőbizottság szerint az értelmezés rossz, nem jogtalanul büntettek, és az ítélet másik részére rámutatva közölte: a hat feltárt jogsértés megállt a bíróság előtt is.
Hozzáteszik: az önkormányzat vissza fogja kapni a befizetett 50 millió forintos bírságot. A döntés megsemmisítette a 2020. május 26-án létrejött szerződés semmisségét megállapító döntőbizottsági rendelkezést is.
A bíróság megállapította: „…a szociálisan rászorultak, illetve az életkorukból adódóan veszélyeztetett réteg biztonságos, a járvány terjedését megakadályozó módon történő étkeztetése éppen úgy kiemelkedően fontos közérdek, mint a hivatkozott beszerzés tárgya…”.
A Közbeszerzési Döntőbizottság által 2020. június végén kifogásolt, pályáztatás nélküli megbízás előzménye az volt, hogy a Józsefváros korábbi, fideszes vezetése által megbízott cég szerződését felbontották – az új, Pikó András polgármester vezette önkormányzat szerint ugyanis az drága is volt, és az érvényessége is megkérdőjelezhető volt.
Az önkormányzat mostani közleménye úgy fogalmaz: a korábbi fideszes kerületvezetés túlárazott közétkeztetési szerződése alapján 2015 és 2019 a főváros egyik legdrágább és legrosszabb minőségű szolgáltatása működött a 8. kerületben.
Az új közbeszerzési eljárás lezárásáig is szükség volt azonban egy átmeneti időre a közétkeztetési szolgáltatásra, ezért bízták meg Pikóék pályáztatás nélkül az Eurest Kft.-t.
A józsefvárosi Fidesz a pályáztatás nélküli szerződés ügyében a Közbeszerzési Hatósághoz fordult 2020 májusában. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig júniusban megsemmisítette a kerület döntését, és pénzbüntetést szabott ki. Az önkormányzat a döntést megtámadta a bíróságon, ennek végeredménye lett a mostani jogerős bírósági döntés.
Frissítés: A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint nem volt jogtalan a bírság
Valótlan, hogy jogtalanul bírságolta meg a józsefvárosi önkormányzatot a Közbeszerzési Döntőbizottság, áll a testület lapunkhoz eljuttatott közleményében. A Fővárosi Törvényszék nem vitatta a Döntőbizottság által korábban megállapított, a közbeszerzési törvénybe ütköző hat jogsértés meglétét, új eljárás lefolytatására csak a bírság mértéke és a szerződés semmissége tekintetében kötelezi a Döntőbizottságot az ítélet – ráadásul a bíróság az ügy folytatásaként kiírt nyílt eljárással kapcsolatos keresetet elutasította.
Mindezek alapján a józsefvárosi önkormányzat mindegyik, közétkeztetési tárgyú eljárása a bíróság jogerős ítéletben is kimondottan törvényellenes volt. Az önkormányzat az ítéletek alapján köteles megtéríteni a Közbeszerzési Döntőbizottság perköltségeit is.
A Fővárosi Törvényszék az önkormányzat keresetét érdemben elutasította, és a Döntőbizottság jogsértést megállapító döntését törvényesnek minősítette. A Törvényszék csak és kizárólag az önkormányzat terhére kiszabott bírság és a szerződés semmisségét megállapító rendelkezés tekintetében rendelt el új eljárást az első, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ügyében. Az új eljárást a Döntőbizottság a mai napon megindította, az erre vonatkozó adatokat a honlapon közzétette.
Sajnálatos módon arról nem számolt be az önkormányzat, hogy a nyílt eljárással kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék teljes egészében elutasította, a megállapított jogsértéseket és jogkövetkezményeket is törvényesnek ítélte, tehát az Önkormányzat ez ügyben pervesztes lett, áll a közleményben. | https://telex.hu/belfold/2021/06/17/visszakapja-jozsefvaros-a-palyaztatas-nelkuli-kozetkeztetesert-miatt-kirott-50-millios-birsag-osszeget | https://web.archive.org/web/20221128124458/https://telex.hu/belfold/2021/06/17/visszakapja-jozsefvaros-a-palyaztatas-nelkuli-kozetkeztetesert-miatt-kirott-50-millios-birsag-osszeget | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszakaphatja-jozsefvaros-a-palyaztatas-nelkuli-kozetkeztetesert-kirott-50-millios-birsag-osszeget-1 | Telex | hungarian-news | 2021-06-17 14:03:00 | [] | [
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [] | [
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"bírság",
"közétkeztetés"
] | [] |
52,338 | Feljelentettek egy sportorvost, aki 40 ezer forint kenőpénzért állított ki vizsgálatok nélkül versenyengedélyt | Korrupt sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), az orvos a gyanú szerint olyan sportolóknak is adott ki versenyengedélyt, akiket meg sem vizsgált – közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az MTI-vel. Az NVSZ azt írta, hogy egy vidéken rendelő sportorvos rövid idő alatt feltűnően sok vizsgálatot végzett, ezért felmerült a lehetősége, hogy tényleges vizsgálat, vagy a sportolók személyes jelenléte nélkül állíthatott ki versenyengedélyeket. | Korrupt sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), az orvos a gyanú szerint olyan sportolóknak is adott ki versenyengedélyt, akiket meg sem vizsgált – közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az MTI-vel.
Az NVSZ azt írta, hogy egy vidéken rendelő sportorvos rövid idő alatt feltűnően sok vizsgálatot végzett, ezért felmerült a lehetősége, hogy tényleges vizsgálat, vagy a sportolók személyes jelenléte nélkül állíthatott ki versenyengedélyeket.
Az ellenőrzött orvos végezte az ellátási területéhez tartozó verseny- és amatőr sportolók, válogatott kerettagok, olimpikonok alkalmassági, időszakos ellenőrző- és terhelhetőségi állapot vizsgálatát, és döntési joga volt a sportolók alkalmasságának, versenyeztethetőségének elbírálásában.
Az NVSZ megbízhatósági vizsgálata megállapította, hogy az orvos hét olyan ember részére adott ki versenyengedélyt, aki a vizsgálaton meg sem jelent, és tőlük összesen 40 ezer forintot fogadott el. Ezért ellene az NVSZ – vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságon.
Ha a bíróság megállapítja a sportorvos bűnösségét, akár öt év szabadságvesztéssel is büntethető.
A Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül februárban állították fel azt a főosztályt, ami az egészségügyi alkalmazottakat ellenőrizheti, hogy fogadnak-e el hálapénzt a betegeiktől. A szervezet az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatokkal is megpróbálhatja csőbe húzni a korrupt orvosokat. Hogy milyen módszerekkel élhetnek, arról ebben a cikkben írtunk. | https://telex.hu/belfold/2021/06/20/korrupt-sportorvos-nvsz-versenyengedely-vizsgalat-nelkul-olimpikon-vesztegetes | https://web.archive.org/web/20221204230610/https://telex.hu/belfold/2021/06/20/korrupt-sportorvos-nvsz-versenyengedely-vizsgalat-nelkul-olimpikon-vesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentettek-egy-sportorvost-aki-40-ezer-forint-kenopenzert-allitott-ki-vizsgalatok-nelkul-versenyengedelyt | Telex | hungarian-news | 2021-06-20 14:09:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"antikorrupció",
"hálapénz",
"NVSZ-vizsgálat"
] | [] |
52,341 | A bizalmatlanság és a korrupció ördögi köre alakult ki Magyarországon | A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót. | A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
Rákérdeztek arra is, hogyan változott a korrupció szintje. A magyar megkérdezettek 40 százaléka a korrupció növekedését érzékelte az elmúlt időszakban, 30 százalék szerint ugyanakkora maradt. (13 százalék nem tudja.) A megkérdezettek 53 százaléka úgy véli, nem hatékony a kormány fellépése ebben az ügyben, a lakosság több mint fele tehát úgy gondolja, hogy a kormány nem kezeli a helyén a problémát – mondta az eredmények ismertetésekor Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
A magyar megkérdezettek 45 százaléka szerint a kormány átláthatóan működött a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekben. 39 százalék mondta azt, hogy a kormány nem volt transzparens ezen a téren. Martin József szerint ebből jól látszik a társadalom megosztottsága. Úgy véli, főleg a turisztikai támogatások átláthatatlan és nem normatív kezelése volt igen korrupciógyanús ebben az időszakban.
Az állam működésével kapcsolatos egyes területek korrupciós kitettségénél fontos tendencia, hogy a rendőrséget egyre kevésbé tartják korruptnak a magyarok. Ezen a területen csak a megkérdezettek 13 százaléka tartja jelentős problémának a korrupciót, és Martin József szerint évek óta csökken a tendencia, a magyarok egyre kevésbé látják súlyosnak a problémát. Ehhez képest a parlamenti képviselőket és üzleti vezetőket továbbra is többen gondolják korruptnak.
A válaszadók személyes tapasztalataival kapcsolatban érdekes, hogy 18 százalékuk mondta azt, hogy már fizetett hálapénzt, bár Martin szerint ennél valószínűleg több emberről lehet szó, nagy lehet a látencia ezen a területen. De ez a 18 százalék is kiugróan magas adat EU-s összehasonlításban.
Összességében nálunk a válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy már ajánlott fel kenőpénzt, ajándékot vagy szívességet valamely szolgáltatásért cserébe. Ezzel jóval az uniós átlag (7 százalék) felett vagyunk, csak Litvániában, Bulgáriában és Romániában magasabb pár százalékkal azok aránya, akik azt mondták, előfordult már, hogy megvesztegettek valakit.
A megkérdezett magyarok közel fele fél a korrupciós bejelentés lehetséges negatív következményeitől
A korrupcióval szembeni fellépést illetően a felmérés eredményeiből alapvetően az alábbi következtetéseket vonta le a Transparency:
A magyarok fele nem bízik a kormányban.
A magyarok közel fele fél a korrupciós bejelentés lehetséges negatív következményeitől.
A lakosság több mint fele úgy érzékeli, hogy az államot egy szűk kör érdekei ejtették foglyul.
A megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, félnie kell, ha korrupciós esetet jelent, 33 százalék szerint viszont ettől nem kell félni Magyarországon. A 48 százalék magas szám, ez még néhány éve is alacsonyabb volt – mondta Martin. Az állam „foglyul ejtése” alatt a TI azt érti, hogy a válaszadók jelentős része szerint a magyar kormányt elsősorban nem a közjó, hanem egyes szereplők magánérdeke vezérli.
A Transparency szerint a közintézményekbe vetett bizalmat és a bejelentők védelmére vonatkozó garanciákat is erősíteni kell ahhoz, hogy a bejelentési hajlandóság érdemben javuljon.
A szervezet szerint a felmérés eredményeiből egyebek mellett az a következtetés vonható le, hogy
Magyarországon a bizalmatlanság és a korrupció ördögi köre alakult ki,
amely állapot a szabálykerülés, korrupció – apátia – bizalmatlanság – megosztottság fogalmai köré épül. Martin József beszélt arról, hogy korábbi kutatásokból jól látszik, nagyon sokan szemet hunynak a „saját oldalukon” lévő korrupt emberekkel kapcsolatban, míg a velük szembenállókkal sokkal kritikusabbak. Ha mindenki felmenti a saját oldalán lévő korrupt embereket, akkor tulajdonképpen össztársadalmi felmentés történik – mondta a szervezet vezetője.
Szintén korábbi felmérésekből látszik, hogy Magyarországon az emberek kétharmada tolerálja a korrupciót, vagyis nagy az apátia (közöny, érdektelenség) a témával szemben. Ezzel a kétharmados aránnyal az EU-ban nálunk a legnagyobb a korrupció toleranciaindexe, vagyis itt a legelfogadóbbak az emberek a korrupcióval. A Transparency szerint a kiút az átláthatóságon át vezet, az állami intézményeknek befogadóbban kellene működniük, a közjót kellene szolgálniuk, nem pedig magánérdekeket. | https://telex.hu/gazdasag/2021/06/15/mit-gondol-a-magyar-tarsadalom-a-korrupciorol | https://web.archive.org/web/20220927045524/https://telex.hu/gazdasag/2021/06/15/mit-gondol-a-magyar-tarsadalom-a-korrupciorol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bizalmatlansag-es-a-korrupcio-ordogi-kore-alakult-ki-magyarorszagon | Telex | hungarian-news | 2021-06-15 15:32:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"vesztegetés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"hálapénz",
"ajándék"
] | [] |
52,342 | Törvénysértőn kezdik Karácsonyék a fővárosi közműcégek összevonását | Mészáros János, az FKF Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese és a Főtáv Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese is egy személyben | M. Kovács Róbert
2021.06.24. 06:18
Ugyanazt a személyt, Mészáros Jánost alkalmazza a főváros két közműcége is vezérigazgató-helyettesként. Karácsony korábban azt ígérte, hogy költségcsökkentési céllal, a berlini Staatwerke mintájára összevonják a fővárosi közműszolgáltatókat, az összeolvasztás megszervezésében is részt vevő Mészáros János ugyanakkor a Főtávtól és az FKF Zrt.-től is fizetést kap.
Ismét kiderült, hogy Karácsony Gergely főpolgármester korábbi választási ígéretei nem sokat érnek. A fővárosi vezetésért kampányoló baloldali politikus azt ígérte a választóknak, hogy egy közös fővárosi közműszolgáltató létrehozásával csökkenti majd ezeknek a vállalatoknak a költségeit. Ugyanakkor Karácsony megválasztása óta nemhogy csökkent volna, de emelkedett – például – a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. bértömege: miközben munkatársakat bocsátottak el, az idei első negyedévben csaknem 350 millió forinttal többet fordítottak bérkifizetésekre, mint a Tarlós István főpolgármesteri ciklusának végét jelentő 2019. harmadik negyedévben.
Azt nem tudni, vajon látszatintézkedésnek szánta-e a főváros, hogy a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) és az FKF hasonló posztjára is ugyanazt a személyt nevezte ki, de azt erősen titkolják, hogy a Főtávnál gazdasági vezérigazgató-helyettesként és az FKF Zrt.-nél stratégiai vezérigazgató-helyettesként is dolgozó Mészáros János mennyi pénzt keres összesen a két pozíció betöltésével. Bár az FKF-nál az „üvegzsebtörvénynek” megfelelően közlik, hogy az egykori elműs controlling igazgató 1,3 millió forintos havi bérezés fejében, továbbá az éves bér legfeljebb negyven százalékáig adható prémiumért, valamint évi 513 ezer forintos kafetériajuttatásért dolgozik, a Főtáv weboldalán csak a tavalyi adatok találhatók meg, amelyekből az derül ki, hogy a korábban is ott dolgozó másik vezérigazgató-helyettes, Orbán Tibor díjazása szintén havi 1,3 millió forint plusz évi 500 ezer forint értékű kafetéria.
Az ügy tisztázása érdekében hétfőn kérdésekkel fordultunk a két közműszolgáltatót tulajdonló fővárosi önkormányzathoz, azután érdeklődtünk, hogy:
– Mészáros János, az FKF Zrt.-nél feltüntetett 1,3 millió forintos havi bérezése mellett milyen bérjellegű és béren kívüli juttatásokban részesül a Főtáv Zrt.-nél végzett munkája ellentételezéseként?
– Mészáros János mindkét céghez történő kinevezése nem ütközik-e a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
rendelkezéseivel?
– Ki javasolta és ki engedélyezte Mészáros János vezetői kinevezését mindkét posztra?
– Ha a kinevezés veszélyhelyzeti időszakban történt, akkor azt Karácsony Gergely főpolgármester hagyta-e jóvá?
– Miért nem szerepel a Főtáv Zrt. honlapján szereplő különös közzétételi lista elemei között Mészáros János díjazása?
Kérdéseinkre mindmáig nem kaptunk választ. Ugyanakkor lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta, hogy a fent idézett törvény szerint egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban. Így ha Mészáros János mindkét közműcégnél díjazásban részesül, az sérti a törvényi rendelkezést, mivel az FKF Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese és a Főtáv Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese vezető állású munkavállalónak minősül.
Bár a tulajdonos, a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat nem válaszolt kérdéseinkre, az sem lehetne mentség a kettős foglalkoztatásra, ha Mészáros a Főtávnál nem venne fel fizetést, mivel a munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak munkabért fizetni. Sőt: a jogi szakértő arra is rámutatott, hogy már az is önmagában törvénysértő, hogy a Főtáv honlapján a cég vezetői között egyértelműen megnevezik Mészáros Jánost, a vezetői béreket felsoroló különös közzétételi listán viszont nem tüntetik fel a gazdasági vezérigazgató-helyettes bérezését.
Cikkünk megjelenését követő napon megérkeztek a Fővárosi Önkormányzatnak feltett kérdéseinkre adott válaszok, amelyekhez az FKF Zrt. több pontosító megjegyzést csatolt. Ezekből az derül ki, hogy a két fővárosi közmű cégnél is vezérigazgató-helyettesi posztra kinevezett Mészáros János nem vezető tisztségviselő egyik társaságnál sem (nem vezérigazgató vagy ügyvezető), így kinevezése nem ütközik a 2009. évi CXXII. tv rendelkezéseibe. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a Budapesti Távhőszolgáltatónál (Főtáv) nem titkolják a gazdasági vezérigazgató-helyettes bérezését, az adat a szokásos honlapfrissítési ütemben május 21-én közzétételre került – amely szerint Mészáros János az alábbi bérezésben, illetve béren kívüli juttatásokban részesül, így a közmű cég nem követett el törvénysértést. Hozzáteszik: a Főtáv több, mint 1 millió forint munkabért takarít meg havonta a vezérigazgató-helyettes bérezésével a korábbi helyzethez képest.
Ifj Lomniczi Zoltán
főtáv zrt.
Karácsony Gergely főpolgármester
Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. | https://magyarnemzet.hu/belfold/torvenysertoen-kezdik-karacsonyek-a-fovarosi-kozmucegek-osszevonasat-9983996/ | https://web.archive.org/web/20210804225753/https://magyarnemzet.hu/belfold/torvenysertoen-kezdik-karacsonyek-a-fovarosi-kozmucegek-osszevonasat-9983996/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenyserton-kezdik-karacsonyek-a-fovarosi-kozmucegek-osszevonasat | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-06-24 00:00:00 | [
"Mészáros János (FKF)"
] | [
"Főtáv Zrt.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"összeférhetetlenség",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
52,343 | Bűnrészességgel, bizonyítékok eltüntetésével vádolják Aján Tamást | Lezárult a Nemzetközi Tesztelő Ügynökség vizsgálata a súlyemelők doppingbotrányát illetően. Az ügynökség a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyik szervezete. | Lezárult a Nemzetközi Tesztelő Ügynökség vizsgálata a súlyemelők doppingbotrányát illetően. Az ügynökség a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyik szervezete.
Arra jutottak, hogy nagyon súlyos visszaélések történtek a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnél (IWF), amelynek elnöke a csalások idején Aján Tamás, magyar sportdiplomata volt. Aján már tavaly tavasszal lemondott a szervezet vezetéséről.
A NOB ügynökségének munkatársai megállapították, hogy 29 esetben simították el doppingoló súlyemelők ügyét a szövetségnél. Hanyagság, de szándékos leplezés is előfordult, áll a jelentésben.
A súlyemelők új vezetése megdöbbentőnek találta a jelentést, és az új elnök árulónak minősítette az elődjét.
A NOB-nál most vizsgálják, hogy indítható-e jogi eljárás Aján Tamás és a volt kollégái ellen, és szankcionálható-e az IWF 82 éves ex-elnöke.
Aján Tamás 2000 és 2020 között irányította az IWF-t. (MTI) | https://444.hu/2021/06/24/bunreszesseggel-bizonyitekok-eltuntetesevel-vadoljak-ajan-tamast | https://web.archive.org/web/20230905151747/https://444.hu/2021/06/24/bunreszesseggel-bizonyitekok-eltuntetesevel-vadoljak-ajan-tamast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunreszesseggel-bizonyitekok-eltuntetesevel-vadoljak-ajan-tamast | 444 | hungarian-news | 2021-06-24 00:00:00 | [
"Aján Tamás"
] | [
"Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF)"
] | [] | [
"sport",
"diplomácia"
] | [] |
52,344 | A magyar állam állja Mészáros montenegrói szállodafejlesztésének felét | A Mészáros-birodalmat összefogó Opus Global közölte az örömhírt, hogy 1,025 milliárd forint külpiaci növekedési támogatást nyert a Hunguest Hotels Zrt. és leányvállalata, a Hunguest Hotels Montenegro Doo. a montenegrói Hunguest Hotel Sun Resort szálloda fejlesztésére. | 2021 június 24., 16:01
A Mészáros-birodalmat összefogó Opus Global közölte az örömhírt, hogy
1,025 milliárd forint külpiaci növekedési támogatást nyert a Hunguest Hotels Zrt. és leányvállalata, a Hunguest Hotels Montenegro Doo. a montenegrói Hunguest Hotel Sun Resort szálloda fejlesztésére.
A vissza nem térítendő támogatás a Herceg Noviban található hotel renoválásának felét teszi ki, a fejlesztés során a szálloda teljes körű gépészeti és belsőépítészeti felújításon és energetikai korszerűsítésen esik át. | https://444.hu/2021/06/24/a-magyar-allam-allja-meszaros-montenegroi-szallodafejlesztesenek-felet | https://web.archive.org/web/20230206185115/https://444.hu/2021/06/24/a-magyar-allam-allja-meszaros-montenegroi-szallodafejlesztesenek-felet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-allam-allja-meszaros-montenegroi-szallodafejlesztesenek-felet | 444 | hungarian-news | 2021-06-24 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Európa",
"Montenegró"
] | [
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
52,345 | A Duna Aszfalt elemzi az állami autópálya-koncesszió kiírásának részleteit | Egyelőre nem döntött a Duna Aszfalt arról, hogy részt vesznek-e az európai közbeszerzési értesítőben megjelent állami pályázatom, ami koncesszióba adna egy jelentős mennyiségű hazai autópályát, közölte a cég a magyarepitok.hu megkeresésére. | Egyelőre nem döntött a Duna Aszfalt arról, hogy részt vesznek-e az európai közbeszerzési értesítőben megjelent állami pályázatom, ami koncesszióba adna egy jelentős mennyiségű hazai autópályát, közölte a cég a magyarepitok.hu megkeresésére.
Dr. Ónodi Barna szóvivő arról beszélt, a Duna cégcsoport jelenleg is egy jelentős méretű koncessziós szerződés végrehajtásán dolgozik Afrika egyik legjelentősebb infrastrukturális fejlesztésében, így az elmúlt időszakban megfelelő ismeretet és kellő szakmai gyakorlatot szerzett azokról a nehézségekről, amelyek egy ilyen bonyolult folyamat során felmerülhetnek.
Szakértőink jelenleg is elemzik a hazai felhívás részleteit, amely vizsgálatot követően tudunk arról dönteni, hogy az előminősítésnek megfelelő kiírásban részt fogunk-e venni. Ha a részvétel mellett döntünk, akkor az előminősítő dokumentáció beadásának a határideje: 2021. július 6.
Azt is hozzátette, a Duna Aszfalt kapcsán a lakosság az elmúlt évtizedekben azt tapasztalhatta, hogy a munkákat határidőre, a kívánt jó minőségben, a szerződés szerinti áron végezték el.
Ezért a szakértőink számára jelenleg az az eldöntendő kérdés, hogy a koncesszióval járó rendkívüli kockázatokra felkészülve, a jövőben is a hazai lakosság biztos útszolgáltatói tudunk-e maradni | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/16/allami-autopalya-koncesszio-duna-aszfalt/ | https://web.archive.org/web/20220414070446/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/16/allami-autopalya-koncesszio-duna-aszfalt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-duna-aszfalt-elemzi-az-allami-autopalya-koncesszio-kiirasanak-reszleteit | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-16 00:00:00 | [
"Ónodi Barna",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"útépítés",
"építőipar",
"koncesszió"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,346 | Ennyit adózott tavaly Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Rogán Antal | Felkerültek a kormány honlapjára a miniszterek és államtitkárok „adóbevallásai”, ezek szerint a legtöbb személyi jövedelemadót (szja) befizető – a legnagyobb jövedelmet összeszedő – miniszter Rogán Antal. | Felkerültek a kormány honlapjára a miniszterek és államtitkárok „adóbevallásai”, ezek szerint a legtöbb személyi jövedelemadót (szja) befizető – a legnagyobb jövedelmet összeszedő – miniszter Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője 2020-ra vonatkozó vagyonnyilatkozata szerint 157 millió forintot kapott a Mobilsign Kft.-től találmány-hasznosítási díj címen, erre jött rá miniszteri fizetése, összevont adóalapja így elérte a 194,5 millió forintot, és 29,1 millió forint szja-val járult hozzá az államkasszához.
Az szja-befizetések ezüstérmese Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki 10,9 millió forint jövedelemadót rótt le, adókedvezményt Rogánhoz hasonlóan ő sem használt fel. Mögöttük Nagy István agrárminiszter, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter következik 5,5 millió forintos szja-befizetéseikkel.
Talán egy félnapi jachtozásra lenne elég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter befizetett személyijövedem-adója: ötmilliós közterhét 480 ezer forint adókedvezménnyel csökkentette.
Orbán Viktor miniszterelnököt saját szavai szerint megviselte a koronavírus éve, noha a fizetése emelkedett. Összevont adóalapja 28,7 millió forint, ezután 4,3 millió forintot fizetett be, kedvezményt nem vett igénybe. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/21/orban-szijjarto-rogan-ado/ | https://web.archive.org/web/20230328164635/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/21/orban-szijjarto-rogan-ado/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ennyit-adozott-tavaly-orban-viktor-szijjarto-peter-es-rogan-antal | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-21 00:00:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Nagy István (Fidesz)",
"Novák Katalin",
"Orbán Viktor",
"Rogán Antal",
"Semjén Zsolt",
"Süli János",
"Szijjártó Péter",
"Varga Mihály"
] | [
"MobilSign Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"adó"
] | [] |
52,347 | Svájci adóparadicsomba vezetnek a szálak a Nyugati pályaudvar új megbízásánál | Egy éve kezdődött el a Nyugati pályaudvar felújítása és aki csak rápillantott az épületre, azonnal értesülhetett róla, hogy ki végzi a munkát: a takarófóliák és molinók hónapokig a Magyar Építő Zrt. nevét hirdették. | Egy éve kezdődött el a Nyugati pályaudvar felújítása és aki csak rápillantott az épületre, azonnal értesülhetett róla, hogy ki végzi a munkát: a takarófóliák és molinók hónapokig a Magyar Építő Zrt. nevét hirdették. De nemcsak a győri milliárdos, Paár Attila érdekkörébe tartozó cég dolgozik a Nyugati pályaudvaron, a munkálatokból kiveszik a részüket más NER-társaságok is, így Mészáros Lőrincék cége, valamint a felcsúti főmilliárdos vejének, Homlok Zsoltnak az érdekeltsége.
A pályaudvar tetejének és homlokzati üvegfalainak felújítására kiírt tendert 8,99 milliárd forintért vitte el a Magyar Építő Zrt., méghozzá a Mészáros-család cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. elől. Az Átlátszó szerint a munkát a becsült ár négyszereséért sikerült megcsípnie az ilyen-olyan NER-es cégek mellett gyakran felbukkanó Magyar Építőnek.
Bár Mészárosék családi cége lecsúszott a legnagyobb falatról, nem kellett sokáig búslakodniuk.
A MÁV márciusban nettó 464,6 millió forintért szerződött az R-Kord Kft.-vel a pályaudvar kültéri és beltéri elemeinek felújítására. Ez a cég a Mészáros-féle tőzsdei mamut, az Opus Nyrt. közvetett tulajdonában áll. Az R-Kordon kívül csak a budaörsi Termini Rail Kft. adott be ajánlatot, az a cég, amelyik korábban, egy másik projektben kapacitásnyújtó szervezetként segítette az R-Kordot egy 375 milliós MÁV-os munka elnyeréséhez.
Júniusban pedig a titokzatos tulajdonosi hátterű, Homlok Zsolthoz köthető Vasútvillamosító Kft. vitte el a felsővezetéki munkákra kiírt közbeszerzést nettó 798,7 millió forintért. A Vasútvillen kívül csak a tököli Dunagép Zrt. jelentkezett be a munkára, de ők sem ismeretlen szereplők, lásd keretes írásunkat.
A Vasútvill. Kft. bár első látásra magyar cégnek tűnik, tulajdonosa valójában a cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o., amelynek ügyvezetője (korábban pedig résztulajdonosa) Homlok Zsolt. A tulajdonosi szálak elvarrását nehezíti, hogy a cseh cég a hasonló nevű, a kedvező adózásáról és korlátozott cégnyilvánosságáról ismert svájci Zug kantonba bejegyzett Rafinanz Promotion AG tulajdonába került. A svájci adóparadicsom nem csak kisebb adókat, hanem jótékony homályt is biztosít, így hogy kihez vagy kiknek folynak a Vasútvill közbeszerzéseken is szerzett milliárdjai, nem tudjuk. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/22/svajci-adoparadicsomba-vezetnek-a-szalak-a-nyugati-palyaudvar-uj-megbizasanal/ | https://web.archive.org/web/20210924145700/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/22/svajci-adoparadicsomba-vezetnek-a-szalak-a-nyugati-palyaudvar-uj-megbizasanal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/svajci-adoparadicsomba-vezetnek-a-szalak-a-nyugati-palyaudvar-uj-megbizasanal | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-22 00:00:00 | [
"Benkovics Antal",
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Semjén Zsolt"
] | [
"Dunagép Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"R-Kord Kft.",
"Termini-Rail Kft.",
"Vasútvillamosító Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,348 | 13,4 milliárdért táboroztatják a gyerekeket az ajándékba kapott, állami pénzből felújított ingatlanokban | Több mint 355 ezer fiatal táboroztatásával számol a 2021–2024-es szezonokban a tízmilliárdokkal megtámogatott Erzsébet Alapítvány. A saját cége vitte el az alapítvány közbeszerzését, más ajánlattevő nem volt. Nem véletlenül. | Bruttó 13,4 milliárd forintos ajánlati árral nyerte el a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (Erzsébet Alapítvány) közbeszerzését a saját cége, az Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Szolgáltató Kft. Az eljárás formálisan nyílt volt, de más nem tett ajánlatot a hatalmas munkára, a 2021–2024-es szezonokban összesen 355 178 fő (plusz 43 648 segítő, munkavállaló) táboroztatására. A szerződésben 30 százalékos opció, azaz lehetséges rendelés is szerepel.
A lebonyolítás (szállás, étkeztetés, programszervezés) tehát 2024-ig annál a cégnél marad, amelynek korábbi vezetőjéről, Hornyák Tiborról a 24.hu derítette ki, hogy napi 110 ezer forintért bérelt úszómedencés házat a Zánkával szomszédos Monoszlón úgy, hogy a táborban saját lakóépületet használhatott volna. Hornyák Tibor nem esett keményre: jelenleg is az Erzsébet Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az Erzsébet Táborok Kft. árajánlata szerint a legnagyobb összeget a szállásért számlázhat, csak a nyári turnusokra több mint bruttó 6,5 milliárd forintot. Az árajánlatban bemutatják a tavaszi és őszi, valamint a családi Erzsébet-táborok, a családi-karácsonyi táborok és az Erzsébet Karácsonyok várható költségeit is. Eszerint a rendezvényekhez kapcsolódó szálláshely-szolgáltatás bruttó 10 milliárd 365 millió forinttal gazdagítja a céget.
Mivel a közbeszerzésben kikötötték, hogy az ajánlattevőknek legfeljebb két, közvetlenül a Balaton-parton elhelyezkedő táborhelyen kell megszervezniük a táborokat úgy, hogy a legalább ifjúsági szállás besorolású helyszínen/helyszíneken 4528 fő egyidejű elhelyezése biztosított legyen, nem volt kérdéses, hogy ki lesz a befutó.
Az állami ifjúsági táboroztatást ugyanis 2016-ban adta egyházi kézbe a kormány: Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontját, a 17 milliárd forint értékű Zánkai Gyermektábort és a kisebb, fonyódligeti tábort az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Közalapítványnak ajándékozták. Utóbbi a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón keresztül a nyíltan fideszes Kiss-Rigó László püspök vezette, állami pénzből felépített stadionnal is rendelkező Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozik. A szolgáltató, illetve az egyházmegye mára egy másik állami kiszervezés kulcsszereplője is, erről keretes írásunkban olvashat.
Az Erzsébet Alapítványt 2012-ben az egykori SZOT-üdülőket kezelő Hunguest Vagyonkezelő Zrt. hozta létre, 2016-ban az alapítói jogok azonban a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz kerültek, a váltás után két hónappal pedig a tízmilliárdos állami ajándék is megérkezett. A Vasárnapi Hírek szerint az ajándékozás olyan rohamtempóban történt, hogy az alapítvány még meg sem kapta a közhasznúsági státuszt, amikor az Országgyűlés már ráruházta a balatoni táborok tulajdonjogát, pedig ez feltétele lett volna az ingyenes és illetékmentes átadásnak. Hogy a tulajdonjog átruházására mi szükség volt, az az elfogadott törvénymódosítás indoklásából sem derült ki, abban mindössze arra tértek ki, hogy a jövőben költségvetési forrásokból az alapítvány látja el az Erzsébet-programon belül a gyermek- és ifjúsági táborok szervezését és az ezekkel kapcsolatos feladatokat. Az alapítvány kuratóriumában ekkor már több kormánypárti vagy a NER holdudvarához köthető személy is felbukkant:
Az alapításkori elnök Vagács István Gábor, a nemzetgazdasági tárca korábbi főosztályvezetője, míg alelnöke, Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás fideszes politikus korábbi felesége volt.
A kuratóriumba beválasztották Zakar Pétert, a Csongrád Megyei Közgyűlés korábbi alelnökét, Bábiné Szottfried Gabriellát, Sződliget korábbi fideszes polgármesterét, volt országgyűlési képviselőt. Vagács István és Deutsch-Für Ágnes már nem segíti a munkájukat.
Az alapítvány 2020-ra vonatkozó beszámolója szerint tavaly 113,5 millió forintot költöttek a vezetőkre (92,4 milliót a kuratóriumra, 19,3 milliót a felügyelőbizottságra.) Ebből a dokumentumból derült ki az is, hogy az alapítvány összesen 4,1 milliárd forintot tart állampapírban.
Az alapítvány nem csak ingatlanvagyont, hanem egy különleges kitételt is kapott 2016-ban: a megszerzés után 15 évvel azt tehetnek a táborokkal, amit akarnak, akár el is adhatják az ingyen kapott, majd közpénz-tízmilliárdokért rendbe tett területeket. 2017-ben ugyanis a kormány megfejelte a tízmilliárdos ajándékot, és úgy döntött, hogy az állam összesen 26 milliárd forintot költ a már nem állami kézben lévő táborok felújítására. Ebből 21,58 milliárd forintnyi megbízás Mészárosék Lőrinc érdekeltségeihez érkezett, a Magyar Hang szerint pedig a zánkai tábor felújítása a stadionokhoz mérhető ütemben drágul.
Nem lett volna teljes a konstrukció, ha az Erzsébet Alapítvány az ingyen ingatlanok és a tízmilliárdos felújítási összegek mellé nem kap forrást a táboroztatási tevékenységre is. A költségvetési milliárdok mellé az alapítvány az uniós EFOP-programból 13,5 milliárd forintot nyert arra, hogy
még több módon és még több hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő tanuló számára váljanak elérhetővé az Erzsébet Táborok programjai.
Az összeg 75 százalékát az Európai Unió adta, a mostani közbeszerzés egy részét is ebből finanszírozzák.
2012-ben ugyan született egy törvény az Erzsébet-táborokról, tavaly azonban az Országgyűlés egy egészen újat fogadott el, a Semjén Zsolt és Kásler Miklós által benyújtott Erzsébet-törvényben átalakították a finanszírozás ütemezését, és rendezték a fonyódi strand ügyét is. A 2016-os ajándékozáskor az alapítványnak vállalnia kellett, hogy a fonyódi önkormányzati tulajdonú szabadstrand megközelítését és rendeltetésszerű használatát nem fogja megakadályozni, a hvg.hu szerint a tavalyi törvény értelmében a 2012-es rendelkezés hatályát vesztette. Nem csak itt szabadultak meg a régi törzsközönségtől: az alapítvány a zánkai táborral együtt a forgalmas zánkai kikötőt is megkapta, ahonnan 2019-ben, röviddel az átadás után ki is tiltották a hajósokat. Ahogyan nem volt maradása a zánkai tábor területén 28 éven át ott működő Egry József Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumnak sem: az intézményt az ajándékozás után, a tábor közpénzes megújítása előtt bezárták. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/23/erzsebet-tabor-ara-alapitvany-kiszervezes/ | https://web.archive.org/web/20230209002107/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/23/erzsebet-tabor-ara-alapitvany-kiszervezes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/134-milliardert-taboroztatjak-a-gyerekeket-az-ajandekba-kapott-allami-penzbol-felujitott-ingatlanokban | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-23 00:00:00 | [
"Bábiné Szottfried Gabriella",
"Deutsch-Für Ágnes Sarolta",
"Hornyák Tibor",
"Kásler Miklós",
"Kiss-Rigó László",
"Kothencz János",
"Mészáros Lőrinc",
"Semjén Zsolt",
"Vagács István Gábor",
"Zakar Péter Mihály"
] | [
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány",
"Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Kft.",
"Hunguest Vagyonkezelő Zrt.",
"Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgálat"
] | [] | [
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,350 | Új földesúr költözhet Rogánné falujába | Dédestapolcsányba a budapesti belvárosban jól menő vállalkozóknak köszönhetően tér vissza a feudalizmus. Miután a Rogán Antal belvárosi polgármesterkedése idején számos önkormányzati ingatlanhoz kedvezményes áron jutott vállalkozó megvette a kastélyt, a környező földeket egy másik belvárosi vállalkozó vásárolta fel. Céljuk a restauráció: a Serényi grófok nyári lakának felújítása és a hozzátartozó történeti birtoktest visszaállítása. | Dédestapolcsányban az utóbbi hónapokban fokozódó érdeklődést mutatnak a helyi ingatlanok iránt az V. kerületben működő menő vállalkozók. Mint megírtuk, májusban a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélyát vette meg a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal a Dunai Fedélzet Zrt. A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek új felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke, hanem egy olyan üzletember, aki félmilliárd forintért jutott önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A Dunai Fedélzet Zrt. mögött Fintha-Nagy Ádám áll, közölte kérdésünkre a cég ügyvezetője, ami meglepetést nem okozott, ugyanis a Dunai Fedélzet Zrt. ugyanabban a lakásba jegyezték be, mint Fintha-Nagy ingatlanos cégét, amely több belvárosi önkormányzati ingatlannal gazdagodott.
Ahhoz, hogy a dédestapolcsányi kastély Fintha-Nagy Ádámhoz kerüljön, elévülhetetlen érdemet szerzett a Le Roy. Co. Kft., amely az V. kerületben, a Bazilika környékén működtet éttermet. A Le Roy Kft. 2019 augusztusától 2020. decemberig tartotta a kezét a kastélyon úgy, hogy arra vételi jogot szerzett, amivel nem élt, ennek köszönhetően azonban más addig nem tudta megvásárolni. A fordulat idén májusban következett be: ekkorra a vendéglátós cég lemondott szándékáról, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádám cégének. Ennek okáról kérdeztük a Le Roy társtulajdonos ügyvezetőjét, Sztanó Tamást, de nem reagált megkeresésünkre.
A kastély adásvételében a Le Roy és a Dunai Fedélzet közötti együttműködésre több tényező is utal. A Dunai Fedélzet ügyvezetője Sztanó másik érdekeltségének, a Winestore Kft.-nek is ügyvezetője volt, a Le Roy-jal való munkakapcsolatát maga is elismerte. Ennél inkább megerősíti a kastély megszerzésében való együttműködésüket az a fejlemény, hogy
Sztanó nem lépett le a színről a kastély eladása után, ugyanis ez nem volt szándéka.
Egy héttel az előtt, hogy a földhivatalba beérkezett Fintha-Nagy cégének a kastély tulajdonjogi változás bejegyzési kérelme, 12 földterületet vásárolt Dédestapolcsányban az épület körül:
4 millió forintért 1,3 hektárnyi 4. osztályú erdő besorolású termőföldet,
3 millió forintért 10 ezer négyzetméter legelőt,
800 ezer forintért 2860 négyzetméter szántót,
3,4 millió forintért 1,4 hektár szántót,
1,6 millió forintért 5500 négyeztméter szántót,
140 ezer forintért 468 négyzetméter szántót,
35 ezer forintért 118 négyzetméter legelőt,
20 ezer forintért 96 négyzetméter legelőt,
70 ezer forintért 257 négyzetméter legelőt,
98 ezer forintért 327 négyzetméter legelőt,
509 ezer forintért 1700 négyzetméter legelőt,
56 ezer forintért 186 négyzetméter legelőt.
Ezt követően, cikkünk megjelenése után, június 2-án egy másik magánszemélytől további 9993 négyzetméter alapterületű, I. osztályú legelő besorolású termőföldet vett még.
Így 17 millió forintból 5,8 hektár földet gazdája lett Dédestapolcsányban a kastély vonzásában.
Bár Sztanó 34 jelenlegi, illetve korábbi gazdasági vállalkozást jelentő portfoliója a vendéglátásra fókuszál, ez azonban nem jelenti azt, hogy idegenkedne más iparágakban is szerepet vállalni, hasonlóan a mezőgazdasághoz. Nyolc évvel ezelőtt például, 2013 nyarán Belénessy Csabával szállt be egy évre a már felszámolás alatt álló C. E. T. Productions Kft.-be. Belénessy a Fidesz-kormány elismert, kipróbált közmédiás guruja, tavaly nyáron az Magyar Távirati Iroda éléről igazolt át Mészáros Lőrinc céggyűjteményébe tartozó Mediaworks tartalomfejlesztési igazgatói székébe.
Sztanó Dédestapolcsányban vásárolt földjeinek van egy összekötő eleme: mind a Serényi-kastélyhoz kapcsolódnak. Az adásvételi szerződésekben a vevőről szóló részben külön pontban hívták fel a figyelmet a vételár megállapításának e rendkívüli körülményére. Arra, hogy Sztanó egy gazdasági társaság résztulajdonosaként (a Le Roy. Co. Kft. révén) vételi joggal rendelkezik a kastélyra:
„Vevő szándéka, hogy a kastélyt felújítsa, és az ingatlannal egy integrált, fenntartható, és a helyi viszonyokat figyelembe vevő, és azok közé szervesen illeszkedő, életképes, a kastélyhoz tartozó korábbi történeti birtoktest legalább részbeni visszaállításával létrejövő komplex mezőgazdasági egységet hozzon létre.”
Ennek érdekében Sztanó – olvasható az egyik adásvételi szerződésben – „a kastély közelében egyéb termőföldek vonatkozásában is szerződéseket kötött”. Azt a földek adásvételi szerződésébe nem jegyezték le, mekkora birtoktestet akarnak visszaállítani Dédestapolcsányban a Serényiek hajdani földjein, akik 1656-ban kaptak báró címet. Azokban az időkben ugyanis már nem csak magyar, de morvaországi földekkel is bírtak annak köszönhetően, hogy Serényi Gábor udvari tanácsosként és Morvaország kapitányaként több uradalmat megszerzett.
Az utolsó közismert Serényi gróf, Miklós 1939-ben a Nyilaskeresztes Párt színeiben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye országgyűlési képviselője, a párt "zsidótalanítási” osztályának vezetője volt. 1944 novemberében Szálasi Ferenc a Nyilaskeresztes Párt irodavezetőjévé nevezte ki. 1946-ban a Népbíróság elsőfokon halálra, másodfokon életfogytiglani börtönre ítélte. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, emigrált, Bostonban múzeumőrként dolgozott 1970-ben bekövetkezett haláláig.
A szerződésben a dédesi földek begyűjtését magyarázó bekezdésnek több lényeges vonatkozása van. A földvásárlási sorozat és a kastély megszerzése összetartozó, egymást erősítő elhatározott koncepció volt a vevők részéről, akik a történeti birtoktest visszaállításában együttműködtek. A fent idézett, ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum állítása ezzel kétségbe is vonja a Dunai Fedélzet képviselője lapunknak adott tájékoztatásának azt a részét, miszerint még nem tudják, mi lesz a kastély jövőbeni funkciója. A földvásárlói szerződések arra utalnak, hogy új földesúr költözhet a dédestapolcsányi kastélyba, aki a „a komplex mezőgazdasági egységet” létrehozza.
A kastély és a földek megvételének dátumaira is érdemes egy pillantást vetni. Sztanó a 2021. június 6-án aláírt 9993 négyzetméternyi földet megvásárló adásvételi szerződésében hivatkozik a kastélyra vonatkozó, rendelkezésére álló vételi jogra. Akkor, amikor ez már nem állt fent: a földhivatali nyilvántartás szerint ugyanis 2020. május 1-ig volt érvényben, véglegesen 2020 decemberében törölték. Vagyis a földszerződés aláírásakor olyan vételi jogra hivatkozott, aminek a határideje egy éve lejárt. Ugyanez a helyzet a másik két korábbi szerződéssel, amelyeket 2021. május 6-án írtak alá. Sőt, mivel 2021. május 13-án a földhivatal már befogadta a kastély tulajdonjogára vonatkozó bejegyzési kérelmet, a június 2-i földvásárláskor nem csak a vételi jog nem létezett, de már a kastély is elkelt, másé lett.
A kastély és a hozzá tartozó földesuradalom visszaállítására vonatkozó szándék és folyamat felépítettségét jelzi az tény is, hogy Sztanó földművesi státuszát 2019. augusztus 7-én vette nyilvántartásba a szentendrei járási földhivatal. Ez volt az első lépés, amire mindenképpen szükség volt, ahhoz, hogy Sztanó földtulajdonos lehessen. Második lépésben, bő három hét elteltével a Le Roy Kft. megszerezte a kastélyra vonatkozó vételi jogot. Harmadik lépésben Sztanó Le Roy Kft.-je elállt vételi szándékától, kvázi átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádámnak, majd következő lépésben hozzálátott körbevásárolni a földeket. Ezzel a restaurációs szándék beteljesedhet; Dédestapolcsányban, Rogán Antal feleségének falujában sikerül újrateremteni a földesurak világát.
(Címlapképünkön a dédestapolcsányi Serényi-kastély. Fotó: Narancs.hu) | https://magyarnarancs.hu/belpol/uj-foldesur-koltozhet-roganne-falujaba-a-kastely-utan-v-keruleti-vallalkozohoz-kerultek-a-kornyezo-foldek-is-239470?fbclid=IwAR2jMrzALFOsM24OBnM26Hl6gGSuKsrxTcJA8gOirqc | https://web.archive.org/web/20210919102358/https://magyarnarancs.hu/belpol/uj-foldesur-koltozhet-roganne-falujaba-a-kastely-utan-v-keruleti-vallalkozohoz-kerultek-a-kornyezo-foldek-is-239470?fbclid=IwAR2jMrzALFOsM24OBnM26Hl6gGSuKsrxTcJA8gOirqc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-foldesur-koltozhet-roganne-falujaba | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-06-27 12:53:34 | [
"Belénessy Csaba",
"Fintha-Nagy Ádám",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara",
"Sztanó Tamás"
] | [
"C. E. T. Productions Kft.",
"Dunai Fedélzet Vagyonkezelő Zrt.",
"Le Roy. Co. Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Dédestapolcsány"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"ügyvédek",
"strómanok",
"klientúra"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
52,351 | Hernádi Zsolt esztergomi luxusszállodájának vendégei ingyen mehetnek az önkormányzat élményfürdőjébe | Egyszerre nyit július 1-jén a Mol-vezér cégének esztergomi szállodája és az önkormányzati üzemeltetésű élményfürdő. A polgármester Hernádi Zsolt unokaöccse, a fürdőbe pedig nem kell kifizetniük a borsos napijegyet a szállóvendégeknek. | Nagy nap lesz július 1-je Esztergom életében, hiszen ekkor nyit ki a Hernádi Zsolt Mol-vezér cégének érdekeltségébe tartozó Grand Hotel Esztergom, valamint a mellette lévő Aquasziget élményfürdő is július 1-től várja a vendégeket.
Szállodánk szomszédságában áll a közkedvelt esztergomi Aquasziget Élményfürdő. A fürdő fedett élmény részlegből, kültéri strandból valamint wellness és beauty szekcióból áll. Szállóvendégeinknek INGYENES a belépés.
- olvasható a szálloda oldalán.
Tehát a szálloda vendégei ingyenes mehetnek a fürdőbe. A közpénz-milliárdokból is épült új luxusszálloda és a fürdő együttműködésének érdekessége, hogy a fürdő üzemeltetésére új céget alapított az esztergomi önkormányzat júniusban Gran Spa & Sport Kft. néven. Esztergom fideszes polgármesterét pedig Hernádi Ádámnak hívják, aki a milliárdos Hernádi Zsolt Mol-vezér unokaöccse. Az új cég felügyelőbizottságában helyet kapott Ligeti András polgármesteri kabinetfőnök és Heckel Zoltán fideszes önkormányzati képviselő is.
Korábban az Investor 2005 Kft. üzemeltette az élményfürdőt, de Hernádi Ádám polgármester tavaly nyáron megszüntette az önkormányzat és a cég közötti szerződést szeptember 30-i hatállyal. Sokat spórolhatnak a Grand Hotel vendégei, hiszen elég drága a fürdő. A felnőtt napijegy 3600 forint, a családi jegy pedig két felnőtt és egy gyerek esetében 7000 forint.
A kormány is a segítségére sietett a szállodának és a fürdőnek, hiszen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy 5,5 millió beoltott esetén védettségi igazolvány sem kell a szállodákban, éttermekben, fürdőkben és a strandokra. A beoltottak száma péntek reggel 5 millió 455 ezer volt, tehát jó esély mutatkozik arra, hogy a hotel és a fürdő július 1-i nyitásakor már nem kell védettségi igazolvány a belépéshez.
Fürdőnk csak védettségi igazolvánnyal látogatható. Minden 18. életévét betöltött vendégünknek be kell mutatnia a pénztáros kollégánknak a védettségi igazolványát, vagy az EESZT applikációjával igazolnia kell az oltottság tényét. Mindkét esetben fényképes igazolvánnyal igazolni kell a személyazonosságot. Ha érkezéskor nem áll rendelkezésére a védettségi igazolvány, vagy azt az érkező vendég nem adja át ellenőrzésre, illetve személyazonosságát igazolni nem tudja, sajnos nem biztosíthatjuk számára a belépést
- olvasható még a fürdő honlapján, de ez az 5,5 millió beoltott esetén már nem lesz aktuális.
Az új szállodáról lapunk írta meg, hogy talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték. A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége, a cég tavaly 310 millió forintos forgalom mellett 149 millió forintos nyereséggel zárt, amit a tulajdonosok számára osztalék formájában ki is fizetnek. | https://mfor.hu/cikkek/makro/hernadi-zsolt-esztergomi-luxusszallodajanak-vendegei-ingyen-mehetnek-az-onkormanyzat-elmenyfurdojebe.html | https://web.archive.org/web/20220813033609/https://mfor.hu/cikkek/makro/hernadi-zsolt-esztergomi-luxusszallodajanak-vendegei-ingyen-mehetnek-az-onkormanyzat-elmenyfurdojebe.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hernadi-zsolt-esztergomi-luxusszallodajanak-vendegei-ingyen-mehetnek-az-onkormanyzat-elmenyfurdojebe | mfor.hu | hungarian-news | 2021-06-27 14:33:17 | [
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"Esztergom Város Önkormányzata",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"fürdő",
"protekció",
"idegenforgalom",
"állami / önkormányzati vállalat",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,352 | Munkahelyteremtés helyett haveroknak mentek a milliárdok | Több szempontból is tanulságos az a gyorsan felfüggesztett pályázat, ahol a kiíró igazgatóhelyettesének üzlettársa, kormányközeli cégek és a leggazdagabb magyarok nyertek, akiknek nem ártott a járvány. Többen most vágnak bele az idegenforgalomba, vendéglátásba állami támogatással. | Munkaerő-bővítés volt a célja annak a pályázatnak, amelyet az OFA Nonprofit Kft. írt ki év elején. A pályázatot aztán idő előtt lezárták, pedig ki sem osztották a teljes, rendelkezésre álló összeget. A győztesek között ott van az OFA igazgatóhelyettesének üzlettársa, fideszes jelölt és önkormányzati képviselő, többen a leggazdagabb magyarok közül, de több Fidesz-közeliként számontartott vagy Kósa Lajossal jó kapcsolatot ápoló cég. A pályázaton tehát nem a Fidesz első vonalába tartozó cégek voltak a befutók, hanem az a másod-harmad vonal, amelynek megtartása különösen fontos a kormánypártnak. A pályázaton nyertes cégeket egyáltalán nem érintette rosszul a koronavírus-járvány, sőt. Több cég a pályázaton elnyert pénzből kezdene vendéglátó vagy idegenforgalmi tevékenységbe, ami beigazolja azokat a várakozásokat, hogy a segítség nélkül maradó, ezért a járvány miatt csődbe jutó éttermek, panziók helyére kormányközeli vállalkozók igyekeznek, állami segítséggel.
Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. február elsején írt ki pályázatot. Az Innovatív munkahelyek, képzett munkaerő biztosítása mikro-, kis- és középvállalkozásoknál címet viselő program célja, hogy a támogatott társaságok fejlesztésével több és képzett munkaerőt tudjanak alkalmazni. Az elosztani tervezett 4,7 milliárd forint forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, valamint a (koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott) Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap volt. Ahogy a nevükből is következik, e költségvetési alapok célja, hogy „biztosítsa a foglalkoztatási és képzési aktív eszközök működtetéséhez, a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz, a bérgarancia-támogatásokhoz szükséges pénzügyi forrást”.
A pályázat egy hónapig futott volna, ám két hét után felfüggesztették, és a pályázati dokumentáció is eltűnt az OFA honlapjáról. A Szabad Európához ekkor jutottak el olyan információk, hogy érdemes a pályázatra odafigyelni, mert várható, hogy Fidesz-közeli cégek fognak nyerni, amelyek nem pont a kiírásban megjelölt célra költik majd a pénzt. Egy kft. nevét is közölték velünk még az eredményhirdetés előtt – ez a cég valóban fent van a nyertesek listáján. Az OFA csak közérdekű adatigénylés után küldte meg ezt a listát és a nyertes pályázatok rövid leírását. Igen tanulságos lista, elsősorban a következők miatt:
Összesen 2,9 milliárd forintot osztottak szét a nyertesek között, messze elmaradva a 4,7 milliárdos keretösszegtől. Nem érthető tehát, hogy miért kellett gyorsan lezárni a pályázatot.
A 36 nyertes cég közül legalább 25-nél találtunk konkrét fideszes kötődést vagy egyéb furcsaságot. Ez a 25 cég nyerte el a támogatások nyolcvan százalékát, összesen mintegy 2,3 milliárd forintot.
A pályázaton nyertes cégek szinte mindegyike jobban teljesített 2020-ban, mint az azt megelőző években, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai tehát nem jelentkeztek náluk.
A nyertesek több mint egyharmada, 13 cég debreceni vagy hajdúszoboszlói kötődésű. Itt rendre felbukkant a volt polgármester, Kósa Lajos neve is.
További sajátossága a listának, hogy több vállalkozás is olyan tevékenységbe kezdene az elnyert pénzből, amivel korábban egyáltalán nem foglalkozott, ez a tevékenység többnyire a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás. Ez pedig arra utal, hogy beigazolódhatnak azok a félelmek, amelyek szerint a koronavírus-járvány miatt állami támogatás híján tönkrement vállalkozók helyére Fidesz-közeliek kerülhetnek, állami segítséggel.
A nyertesek között megtalálható:
a pályázatot kiíró és elbíráló OFA igazgatóhelyettesének, Mátyus Máténak az üzlettársa;
a furcsa közbeszerzéseket kiíró, majd egy hatalmas közbeszerzést egy Tiborcz- és egy Mészáros-érdekeltséggel közösen elnyerő Csendes Richárd;
az egyik leggazdagabb magyar, Herdon István;
az egyik leggazdagabb magyar család, az Ináncsy tagja, aki egy korábban kiszivárgott levél alapján „tett gesztusokat” a Fidesz felé;
a Törökországban is gazdagnak számító Özyer család egyik Magyarországon is terjeszkedő tagja;
több, trafikot üzemeltető vállalkozás;
számos Fidesz-közeliként számontartott társaság;
a Debreceni Egyetem HÖK-vezetésébe bekerülő, majd az egyetem alapítványba szervezését megszavazó Szikszai Tamás Géza;
fideszes önkormányzati képviselő;
Fidesz támogatta képviselőjelölt;
önkormányzati bizottság korábbi fideszes delegáltja;
a Kósa Lajos feleségét óbudai lakáshoz juttató építési vállalkozó családjának új cége;
olyan vállalkozó, aki két cégével is támogatáshoz jutott ezen a pályázaton.
Listánkban azokat a nyerteseket soroljuk fel részletesen, amelyeknél fideszes kötödést találtunk, vagy a pályázatban egyéb furcsaságot láttunk – például épp a pályázat kiírásakor bővítették tevékenységi körüket. A pályázatok rövid összefoglalói szó szerinti idézetek.
Rocket Science Kft.: 150 millió forint
A marketinggel és kommunikációval foglalkozó cég két főt foglalkoztat. Míg 2019-et még veszteséggel zárta a Rocket Science, addig 2020-at már 12 milliós profittal.
A Rocket Science a pályázat kiírásának idejében felvette tevékenységi körei közé a szállodai szolgáltatást, és el is nyert 150 millió forintot szálláshely kialakítására és energetikai korszerűsítésre. Ezzel egy időben – némileg ellentmondva az új befektetést célzó terveknek – a tulajdonos a korábbi eredménytartalék terhére kivett 85 millió forintot a cégből.
A tulajdonos egyébként az a Csendes Richárd, akinek egyik cége olyan közbeszerzés kiírásában működött közre, amely olyan részletes volt, hogy annak csak egyetlen beszerezni kívánt autó és beszállító felelt meg. Csendes cége aztán elnyert egy 480 millió forint keretösszegű közbeszerzést is – konzorciumban egy Tiborcz Istvánhoz és egy Mészáros Lőrinchez köthető céggel.
Dész-ker Zrt.: 150 millió forint
A Dész-ker tavalyi árbevétele négyszázmillió forint volt, az elnyert támogatásból pedig gépparkját újítaná meg, „amellyel megnövelnék a termelési kapacitást, és az új technológiák alkalmazásával versenyképesebbé is tennék”.
Debreceni forrásaink szerint a faipari cég beszállítóként részt vett az utóbbi évek legfontosabb debreceni építőipari beruházásaiban (Smart House, Párizsi Udvar, Péterfia Corner), ahol a beszállítók állítólag nem teljesen a politikától függetlenül kaptak munkát. A tulajdonos, Luczay Márk további mintegy tíz, főleg építőipari cégben érdekelt. Cégei közül többnek százmilliós nagyságrendű éves bevétele van, de többnek milliárd feletti. Luczay idén több új céget is alapított, egyikben tulajdonostársa Lénárt Szabolcs, akit szintén Fidesz-közeli építőipari nagyvállalkozóként tartanak számon helyi forrásaink.
Dipa Kft.: 150 millió forint
A debreceni ipari parkot működtető cég tavalyi bevétele meghaladta a 170 millió forintot. A munkaerőintenzitás-pályázaton elnyert 150 millió forintból „intelligens logisztikai rendszert kíván létrehozni”, amely segíti a raktározást, készletgazdálkodást. A társaság papíron kilenc főt foglalkoztat.
A Dipa az ipari ingatlanok építtetésével és bérbeadásával foglalkozó debreceni Xanga-csoport tagja, amelynek tulajdonosa az egyik leggazdagabb magyar. Herdon István 39,4 milliárd forintos vagyonával a 35. lett a száz leggazdagabb magyar listáján.
A cégcsoport 2010 után többször is kapott milliárdos állami támogatást, ennek megfelelően egy-egy fejlesztés átadásán nemritkán bukkannak fel kormánytagok vagy épp a volt polgármester, Kósa Lajos. A fideszes politikus 2013-ban „elképesztő sikernek” nevezte a Xanga által elvégzett munkát. Helyi forrásaink szerint a dicséret nem véletlen, mert Debrecenben úgy tartják, Herdon István kapcsolata kifejezetten jó Kósa Lajossal. A Xanga neve felmerült egy 2007-es ingatlanügyletben is, amelynek során a Kósa Lajos vezette önkormányzat 380 forintos négyzetméteráron adott el egy területet egy cégnek, amelyet aztán Xanga hatezer forintos négyzetméteráron adott tovább.
A Déli Ipari Parkot a fideszes önkormányzattal együttműködésben működteti a Xanga, amely 2011-ben átvette a debreceni reptér üzemeltetését is az önkormányzattól, amelyet utána a Wizz Air is használni kezdett. Amikor pedig komolyabb fejlesztésekre volt szükség, az önkormányzat 2018-ban egy forintért visszavásárolta a reptéri üzemeltető cég többségét, azóta pedig könnyebben érkeznek az állami fejlesztési források. A reptéri logisztikai park üzemeltetésének jogát 2011-ben nyerte el a Xanga 99 évre.
Fire Light Kft.: 150 millió forint
A szintén debreceni Fire Light öngyújtókat és dohányipari termékeket forgalmaz, és üzleti eredményeire nem volt hatással a koronavírus-járvány: a tavalyi 486 millió forintos profit harmincmillióval még meg is haladja a 2019-es nyereséget. Az elnyert 150 millió forintból jelenlegi tevékenységüket szeretnék bővíteni. A tulajdonos egyébként egy nemzeti dohányboltot is üzemeltet Debrecen belvárosában.
Szedit Kft.: 149 975 000 forint
Egy debreceni bioboltot üzemeltet a Szedit, amely nagyon jó évet zárt tavaly: a 153 millió forintos bevételt és a negyvenmillió forintos profitot úgy sikerült elérnie, hogy egy évvel korábban csak 7,6 millió forintos árbevétele és háromszázezer forint nyeresége volt.
A hivatalosan két alkalmazottal működő cég az elnyert 150 millió forintból „vendéglátási szektorban szándékozik tevékenykedni, ehhez a céljához kapcsolódik az ingatlanberuházás, valamint a pandémia időszakában felértékelődött házhoz szállítási szolgáltatás fejlesztése”.
Az Opten cégadatbázisban található személyes adatok szerint a tulajdonos volt (?) férje szintén nagyot nyert a pályázaton: a Vizsovi Kft. 143,3 milliót nyert.
Vizsovi Kft.: 143 296 000 forint
A debreceni telephelyekkel működő, vendéglátással foglalkozó Vizsovi bevételei sem estek vissza jelentősen a pandémia hatására, sikerült 230 millió feletti bevétellel és kilencmillió forint profittal zárni az évet. Az elnyert pénzből egy játszóházat vásárolnának meg.
A tulajdonos Vincze Zsolt két nemzeti dohányboltot is üzemeltet Debrecen belvárosában, emellett van másik vendéglátó és fémipari cége is, amelyekkel több közbeszerzést is elnyert az utóbbi években Debrecen önkormányzatától. Év végén pedig egy vagyonkezelő és egy baromfitenyésztő céget is alapított a Vizsovi tulajdonosa.
Stylus Építő: 149 400 000 forint
„Mi nem éreztünk jelentősebb megtorpanást a kivitelezési oldalon” – mondta a Stylus vezérigazgatója a Mediaworkshöz tartozó Veszprém megyei Naplónak idén februárban. Dobrosi Zsolt szavait a számok is alátámasztják: hétszázmillió forintot meghaladó bevétellel és 43 milliót meghaladó nyereséggel zárták 2020-at, részben a környékbeli településektől elnyert közbeszerzéseknek köszönhetően. Dobrosi több más építőipari cégben érdekelt, az elnyert 150 millió forintból pedig két új csarnoképületet húzna fel, ahol „lehetőség lesz acélszerkezetek gyártására és precíz összeszerelésére”.
American Legends Kft.: 124 064 000 forint
A cég tulajdonosa Görög Csaba, aki a helyi Fidesz támogatásával indult a 2016-os időközi választáson Hajdúszoboszlón. Görög akkor a Modern és Innovatív Hajdúszoboszlóért Egyesület tagjaként politizált, az egyesület jelöltjei közösen indultak a Fidesszel a 2019-es önkormányzati választásokon is. Görögnek közös cége is van az egyesülettel, amely az American Legends székhelyére van bejegyezve.
Görög egyébként arról ismert, hogy gyűjti a Harley-Davidsonokat, a Horthy Miklós flottájából származó motorra különösen büszke. Többször is beszélt arról, hogy gyűjteményéből egy Harley-múzeumot fog létrehozni, de ennek honlapja nem működik, és egyéb nyomát sem találtuk annak, hogy létezne a kiállítás. Motorok felújításával foglalkozik Görög Baggerbuilders nevű cége, amely 360 millió forintos árbevételt ért el tavaly, felülmúlva a korábbi évek eredményeit.
A pályázaton győztes, három főt foglalkoztató American Legends ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, és itt sem esett vissza a teljesítmény 2020-ban. A 34 milliós bevételre 25 millió forint nyereség jutott. Az elnyert 124 millió forintból „egy új, bérbe adható csarnokot kíván létrehozni”.
Betmen Trans Fuvarozó Kft.: 134 187 000 forint
A neve alapján fuvarozással, fő tevékenysége szerint tanácsadással foglalkozó, három főt foglalkoztató cég az elnyert pénzből „egy digitális szolgáltatóközpontot kíván létrehozni, amelyben azon cégeknek biztosítana szolgáltatásokat, amelyek a környéken nem tudják megoldani a képzési feladataikat”. A cég 2020-as üzleti adatai még nem ismertek.
A cég tulajdonosa Mucsányi Tamás, aki majdnem húsz másik társaságban is érdekelt, ezek nagy része építőipari projektcég. Ügyvezetője a Dreamclass Baunak is, amelynek rejtélyes londoni tulajdonosa, a Gevin Hill Limited a Wichmann-kocsma épületének megvásárlásakor került a sajtóba. Az ismeretlen tulajdonosi hátterű Gevin Hill Limited és az FLL Group közös cége vásárolta meg ugyanis a Wichmannt és a mellette lévő ingatlant. Az FLL Group ügyvezetője, Kassai Szilvia korábbi üzlettársa Bártfai Béla, aki Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter volt férje – írta meg a 168 Óra. A Népszava pedig arról számolt be, hogy Kassai tavaly augusztusig az orosz Gazprommal kereskedő Panrusgáz Zrt.-ben volt igazgatósági tag. Az FLL másik tulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek ügyvezetője, Tóth Gábor Szilárd, a Fidelitas tagja volt.
Mucsányi több üzleti szálon is kötődik a számos belvárosi éttermet működtető Lefkovics Györgyhöz, akinek V. kerületi terjeszkedését maga Rogán Antal is segítette.
BDS Consulting: 133 749 000 forint
A rejtélyes BDS tanácsadó cégről sok nyom nem található az interneten, nyert néhány közbeszerzést a csepeli önkormányzattól, ám a korábbi sikeres évek ellenére 2020-at veszteséggel zárta. A majdnem 134 milliót pedig a következőkre nyerte el: a „pályázó fejlesztési célja az elmúlt időszakban tapasztalható megváltozott munkaerőpiaci trendekhez és szokásokhoz illeszkedve kínál komplex megoldásokat innovatív eszközökkel”.
Forrás Építő: 112 856 000 forint
A hivatalosan három főt foglalkoztató, szintén hajdúszoboszlóiak tulajdonában lévő Forrás nevének megfelelően vízvezetékek építésével foglalkozik. Vagyis foglalkozott, mert idén februárban, a pályázat kiírásakor jelentősen kibővítette tevékenységi köreit, így az elnyert 113 milliót sem csövekbe fektetik: „a pályázó az ingatlanvásárlást követően teljes körű vendéglátóipari szolgáltatást fog tudni nyújtani. Sport-, kulturális, valamint egyéb szabadidős tevékenységeket szervez vendégei számára” – áll a pályázat leírásában.
Hajdú-tár: 104 406 000
A Hajdú-tár a debreceni Barna család birtokában van. A család jelentős építőipari vállalkozónak számít a térségben, családi cégük, a Mester-Építő számos közbeszerzést nyert el a városban. A család egy másik cége újíthatta fel a debreceni vásárcsarnokot, Kósa Lajos felesége pedig abban a házban jutott lakáshoz, amelyet egyanez a cég, a Mester-Nívó épített. Kósa felesége cserével jutott a lakáshoz, a lakáscseréből akkoriban botrány is kerekedett.
Maga a Hajdú-tár baromfitenyésztéssel foglalkozott, ám a 2019-es százmillió forintos bevétel tavaly nullára csökkent. A cég tulajdonosai idén februárban, a pályázat kiírásakor felvették tevékenységi körükbe a szálláshely-szolgáltatást, és a 105 milliót is arra költik, hogy „innovatív fejlesztésein keresztül hozzájáruljon a térség idegenforgalmi fejlődéséhez”. A cég jelenleg egy főt foglalkoztat.
DB Acél: 100 747 000 forint
A debreceni, betonacél elemekkel foglalkozó cég sem érezte meg a válságot, a 755 milliós bevételre 15 millió nyereség jutott. Az eredménytartalék terhére a tulajdonos összesen harmincmillió forintot vett ki aztán a cégből. Ennek ellenére az elnyert százmillió forintból telephelyét szeretné fejleszteni, és új eszközöket is vásárolna. Debreceni forrásaink arra is utaltak, hogy a cég olyan projektekben is kapott munkát, amelyekben csak a városvezetés felé elkötelezettként számontartott cégek vehettek részt.
A DB Acél tulajdonosának másik építőipari cége 39 milliós profitot termelt 2020-ban.
Future of Media: 96 454 000 forint
Az elvileg internetes szolgáltatásokat nyújtó cégnek nincs honlapja, alkalmazottja is csak egy, ám a tavalyi kétmilliós nyeresége meghaladja az egy évvel korábbit. A cég novemberben vette fel tevékenységi körei közé a szálláshely-szolgáltatást, aztán tavasszal elnyerte a 96 milliót egy környezettudatos „smart szállásszolgáltatási egység kialakítására”, és áprilisban már be is jegyeztek egy új telephelyet Zamárdiban, 170 méterre a Balaton partjától.
Kuantum Property: 71 millió forint
Az ingatlanos cég egy ipari területen építene logisztikai központot az elnyert pénzből. A listán szereplő cégek közül ez az egyetlen, amely komoly veszteséget írt le tavaly, 265 milliós mínusszal zárta az évet. A tulajdonos Hande Özyer, akinek családja komoly ingatlanpiaci pozíciókkal rendelkezik Magyarországon is. A család érdekeltségei újították fel a Matild-palotát a Ferenciek terén. Az Átlátszó felidézi, hogy a Köprü–Híd török-magyar magazin Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter barátjaként írt a 2018-ig az Erdoğan-párt (Igazság és Fejlődés) színeiben ankarai parlamenti képviselőséget is vállaló Hasan Özyerről. A lap azt is megírta, hogy a Kuantum szerezte meg a Centrál kávéház épületét 2018-ban.
Apartman 24: 60 334 000 forint
Az eredetileg ingatlankereskedelemmel foglalkozó cégnek már két éve nem volt bevétele, amikor január végén felvette tevékenységei közé a szálláshely-szolgáltatást. Pár hónappal később el is nyert hatvanmillió forintot, amelyet szálláshely létesítésére szeretne fordítani.
A tulajdonosok több más ingatlanos cégben is érdekeltek, egyikük, Kereszty Ágnes korábban a Fidesz delegáltja volt a szegedi önkormányzat pénzügyi bizottságában, ma pedig az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó szegedi Áldozatsegítő Központ koordinátora. A másik tulajdonos, Kerekes Péter pedig azzal került be a sajtóba, hogy miután távozott a szegedi Ingatlankezelő és Vagyonkezelő éléről, táppénzre ment, betegszabadsága egy részét pedig Thaiföldön töltötte.
Madura és Madura: 60 110 000 forint
A nyíregyházi Madura sem érezte meg a koronavírus hatásait, az építőipari cég növelni tudta bevételeit (1,6 milliárd) és profitját is (36 millió), de hasonlóan jól ment a tulajdonos Madura Csaba másik cége is (Euro Madura: 215 milliós profit). Helyi forrásaink szerint Madura közepes halnak számít, de elnyert megbízásaiból az látszik, hogy „be van kötve” a Fideszhez.
Az elnyert hatvanmillióból „ingatlanvásárlást és informatikai fejlesztést kíván megvalósítani”.
DE-EL Bau Kft.: 38 692 000 forint
Erdei-Ép: 15 093 000 forint
Mindkét cég tulajdonosa Erdei György, és mindkét cég növelni tudta a profitját 2020-ban. A DE-EL Bau 83 milliót, az Erdei-Ép 66 milliót termelt tulajdonosának. A DE-EL új irodát, parkolót, csarnokot és informatikai eszközöket vásárolna az elnyert pénzből, az Erdei-Ép pedig új telephely építésébe és termékfejlesztésbe fogna.
Priverno Kft.: 57 389 000 forint
Ez a cég idén januárban új tulajdonost, nevet és tevékenységi kört kapott, és egyből el is nyert 57 milliót „vendéglátóhely megvásárlására, átalakítására, majd újbóli üzembe helyezésére”.
Az új tulajdonos pedig nem akárki, hanem egy bizonyos Nudelman Dávid, akinek egészen idén januárig közös cége volt Mátyus Mátéval, aki a pályázatot kiíró és elbíráló OFA Nonprofit Kft. igazgatóhelyettese. Mielőtt az OFA-hoz került volna, Mátyus a Miniszterelnökségen dolgozott.
Fmarketing: 45 124 000 forint
A hajdúszoboszlói reklámcég ingatlanberuházásra, telephelyfejlesztésre nyerte el a 45 millió forintot. A cég egyik tulajdonosa Szikszai Tamás Géza, akit tavaly nyáron választottak meg a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzat egyik alelnökének. A nyáron megújuló HÖK küldöttgyűlése év elején aztán 70:0 arányban támogatta, hogy az egyetem alapítványi kézbe kerüljön.
Interstrip: 42 800 000 forint
A nyíregyházi autókereskedő cég tavaly 92 milliós bevételt és kétmilliós profitot könyvelt el, ami hatalmas ugrás a két évvel korábbi 130 ezres bevételhez képest. Az egy főt foglalkoztató társaság aztán idén februárban felvette tevékenységi körei közé a szépségápolást. El is nyerte a 43 millió forintot „szépségipari beruházásra”, aminek köszönhetően „a térségben egyedülálló rekreációs és szolgáltatóközpont valósul meg”.
Protokoll Szerviz: 38 460 000 forint
Az eddig mérnöki tevékenységgel foglalkozó kft. is 2021 nyarán bővítette tevékenységi köreit, így sikerrel nyert el 38 milliót, amiből bele tud vágni az idegenforgalomba. „A beruházás olyan komplex idegenforgalmi szolgáltatások ellátására teszi képessé a pályázót, amelyet a térségben található más piaci szereplők önmagukban nem látnak el.”
Ernőker Kft.: 21 816 000 forint
A gabonafélék kereskedelmével foglalkozó társaság tulajdonosa Ináncsy Ernő, aki egy kiszivárgott levél szerint „gesztusokat tett” a Fidesz felé, és ezért kapott trafikot Hajdúszoboszlón. Az Ináncsy egyébként az egyik leggazdagabb magyar család, jelentős pozíciókkal rendelkeznek az idegenforgalomban, és tavaly mintegy 380 millió forint állami támogatást kaptak szállodáik fejlesztésére.
Az elnyert 22 millióból az Ernőker üzletviteli és adótanácsadással bővítené szolgáltatásait.
Mezép-trade: 20 751 000 forint | https://www.szabadeuropa.hu/a/ofa-munkaero-palyazat-debrecen/31322530.html | https://web.archive.org/web/20230921182525/https://www.szabadeuropa.hu/a/ofa-munkaero-palyazat-debrecen/31322530.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/munkahelyteremtes-helyett-haveroknak-mentek-a-milliardok | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-06-27 19:47:00 | [
"Angyalossy Zsolt Dávid",
"Csendes Richárd",
"Görög Csaba",
"Herdon István",
"Inárcsy Ernő",
"Kerekes Péter",
"Kereszty Ágnes",
"Lefkovics György",
"Lénárt Szabolcs",
"Luczay Márk",
"Madura Csaba",
"Mátyus Máté",
"Mucsányi Tamás",
"Nudelman Dávid",
"Özyer család",
"Szikszai Tamás Géza",
"Vincze Zsolt"
] | [
"American Legends Kft.",
"BDS Consulting Kft.",
"Betmen Trans Fuvarozó Kft.",
"DB Acél Kft.",
"Dész-ker Zrt.",
"Dipa Kft.",
"Fire Light Kft.",
"Hajdú-tár Kft.",
"Kuantum Property Kft.",
"Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA)",
"Priverno Kft.",
"Rocket Science Kft.",
"Szedit Kft.",
"Vizsovi Kft.",
"Xanga Holding Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"pályázat",
"protekció",
"klientúra",
"hallgatói önkormányzat"
] | [
"Trafikmutyi"
] |
52,353 | Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán | A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon. | Ahhoz képest, hogy a magyar állam valaha volt egyik legnagyobb értékű közbeszerzése lehet a gyorsforgalmi utak koncesszióba adása, az ajánlattételi határidőt igen szűkre szabták: július 5-ig még egy hónap sem áll rendelkezésre a megjelenéstől számítva. Elképzelhető ezért, hogy ez a kiírás érvénytelen lesz, azonban lehetőséget ad a kormány számára a reakciók megszondázására, és ha nem lenne túl nagy ellenállás, jó eséllyel meg is valósíthatják. Erre utal, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal – ő alá tartozik a koncessziós folyamat – egy pénteki háttérbeszélgetésen azt mondta: a kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, és a szerződést is megkötik.
A szinte a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot 35 évre (várhatóan tehát 2057-ig) koncesszióba adó felhívás június 14-én jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben. Ez arról szól, hogy 1662 kilométer gyorsforgalmi út üzemeltetését és a jövőben tervezett utak építését egy vállalatra bíznák, amely ezért évente rendelkezésre állási díjat kapna, és ebből kellene kigazdálkodnia a fenntartás mellett az új utak építését is. Tehát a már most is hasonló rendszerben működtetett M5 és M6 autópályákon kívül minden más autópálya és autóút a csomagba kerülnie. (Az M5-ösön a jelenlegi koncessziós időszak 2029-ig tart, az M6-oson Érdtől Dunaújvárosig 2026-ig, azon túl 2038-ig. Rogán szavai szerint ezeket a dátumokat követően a mostani eljárás győztesének opciója lesz ezek bevonására a szerződésébe. Valószínűleg erre vonatkozik a kiírás 381 kilométeres opciós tétele.)
A szerződéses időszakban a nyertesnek 538 kilométeren fel kell újítania gyorsforgalmi utakat, bővítenie 273 kilométert kell, új útból pedig 272 kilométert kell építenie. Az utóbbi két kategóriába eső utak közül Rogán Antal többet is megnevezett, ezeket a csillagra kattintva lehet megnézni.*Új utak: az M8-as Székesfehérvár és Kecskemét között, az M81-es Székesfehérvár és Komárom között, az M3-as utolsó szakasza az ukrán határig.
Bővítés: hatsávúsítás az M1-esen, az M3-ason és az M7-esen.
A mai jellemző árakkal*A műszaki tartalom ismerete nélkül nehéz becsülni, de felújításnál 1 milliárd forint/km, bővítésnél 1,5 milliárd forint/km, új építésnél 4 milliárd forint / km értéket vettünk alapul. több mint 2000 milliárd forint építési megbízásról lehet szó. A konstrukció hatására a nyertes akár saját magának, akár alvállalkozóknak közbeszerzés nélkül és a nyilvánosság kizárása mellett tud ezermilliárdos nagyságrendű építőipari munkákat elosztani. Ezen felül az üzemeltetés értéke évente 20-30 milliárd forintot tehet ki, ennek középértékével számolva az jön ki, hogy
mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot közelítheti.
Összehasonlításként, ez nagyjából annyi, mint a magyar állam kilenc havi nyugdíjkiadása. Vagy szinte pontosan annyi, mint a 2010-ben államosított magánnyugdíjpénztári vagyon. (A 24.hu iparági forrásai alapján hasonló összegre, 2500-2800 milliárd forintra tette a koncesszió értékét.)
Nehéz szakmai érveket találni amellett, hogy miért lett fontos a sztrádahálózat koncesszióba adása. Ez akkor lehetne érthető, ha nem lenne elég forrás a gyorsforgalmi utak fenntartására és fejlesztésére – de nem ez a helyzet.
A bevételeket az állami Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. kezeli. 2020-ban a cég kimutatása szerint a személyautók után 55,5 milliárd útdíjat fizettek meg az autósok, a teherautók 278,3 milliárdot. Ennek összege 333,8 milliárd forint, ám a cég 2020-ra 300,7 milliárd forint árbevételt mutatott ki – az eltérés abból adódhat, hogy ténylegesen később folyhatnak be bevételek – az éves beszámolóban azonban nem adják megosztva a bevételeket.
A 2021-es költségvetés szerint az útdíjrendszer (a technológia) üzemeltetése évi 30 milliárd forintba kerül, tehát 270 milliárd forint a nettó bevétele a költségvetésnek.
A kiadások 2020-ban 134 milliárd forintot tettek ki. A közúthálózathoz kapcsolódó költségek legnagyobb kiadása a Magyar Közút állami támogatása volt, a közutak karbantartására 95,5 milliárd forint jutott.
Az útdíjbevételekből a fenntartás költségeit levonva 175 milliárd forint nyeresége keletkezik az államnak, amit fejlesztésekre költhet.
A közútfejlesztésre összesen 203,7 milliárd forintot szánnak a magyar költségvetésből idén, de ezen felül jelentős uniós támogatást is felhasználnak. A legtöbb projektet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) valósítja meg, ennek éves működése 5,7 milliárd forint – de gyorsforgalmi út mellett nagyon jelentős a vasúti fejlesztés, a közutak fejlesztése, de már Budapesten is több infrastruktúraprojektet ez a cég koordinál.
Kifejezetten a gyorsforgalmi projektekre nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit költöttek, de a közútépítésekre összesen 2019-ben 614, 2018-ban 440 milliárdot költöttek. Idénre 414 milliárd forint közútfejlesztési költséget várnak. Az előkészítés alatt álló közúti projektek értéke pedig ezer milliárd forint, ami a következő 4-5 évben esedékes.
A kormányzati érvelés lényegében akörül forog, hogy az államnak erre ilyen időtávon nincs saját forrása, uniós pénz már nincs, vagy alig van, a hitelfelvétellel pedig nem akarja növelni az államadósságot. Érdekes, de ilyesmiről csak ebben a kontextusban hallani, mert egyébként a kormányzati kommunikáció arról szól, hogy az újrainduló magyar gazdaság dübörög, lesz pénz pluszjuttatásokra, a költségvetési hiányt pedig nem kell gyorsan csökkenteni. Más esetekben pedig egyáltalán nem idegenkedik az állam a hitelfelvételtől, legyen szó Paks II-ről, a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszáról vagy éppen a Fudan egyetemről. (A jelek szerint jelenleg Matolcsy György jegybankelnök a gyors államadósságráta-csökkentés egyetlen döntéshozó pozícióban lévő híve.)
Az államadósság trükkös lenyomása egyébként pont abból a Gyurcsány-korszakból lehet ismerős, amelyet a jelenlegi kormány lépten-nyomon ostoroz, ebben a tekintetben teljes joggal. Pedig az alapképlet nagyon egyszerű: az állam mindig olcsóbban vehet fel hitelt, mint a szóba jöhető magáncégek, a kamatkülönbözetet pedig végső soron az adófizetőknek kell kiegyenlíteniük. (De ha tényleg az államadósság miatt aggódna a kormány, akkor Surányi György volt jegybankelnök felvázolt erre egy olyan megoldást, amihez nem kell magáncéget bevonni.)
A számokra visszatérve, azt nem lehet tudni, hogy kifejezetten a gyorsforgalmi utakra mennyit költ a Magyar Közút. Korábban ezt egy önálló állami cég, az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) végezte – 2013 novemberében vette át a feladatokat a Közút. Az utolsó önálló évében az ÁAK 70 milliárd forintos költséggel működött, amiben az útdíjrendszer üzemeltetése is benne volt.
A közutak fejlesztésére tehát évi 400-500 milliárd forintot költ az állam, azaz 200-300 milliárddal többet, mint ami az útdíjakból befolyik. Ennek azonban a nagyobb részét uniós forrásokból finanszírozzák. Így összességében az útdíjak már ma is fedezik az utak építésének és fenntartásának költségeit.
Márpedig ha magánkézbe adják a gyorsforgalmi utak fenntartását és fejlesztését, erősen kérdéses, hogyan lehet az uniós forrásokat bevonni. A még csak tervezetként létező, a 2021-2028-as időszakra vonatkozó IKOP Plusz fejlesztési tervek is azzal számolnak, hogy az állam részben uniós pénzből építi az utakat. (Az ugyanakkor igaz, hogy a várhatóan gyenge kihasználtság miatt erre nem mindegyiknél van esély. Ez azonban nem újdonság, az M44-es is ezért épül kizárólag hazai forrásból.)
A fenti számoknál pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a koncesszióba adással az állam egyáltalán nem mentesülne minden útfelújítási kiadás alól, hiszen a – rosszabb állapotban lévő – nem gyorsforgalmi hálózatot továbbra is a Magyar Közútnak kellene fenntartania. Kifejezetten a gyorsforgalmi hálózat állapotáról nem közöl statisztikát a Magyar Közút, de az azt is magába foglaló főhálózat sokkal jobb állapotban van, mint a mellékhálózat.
Vagyis összességében úgy nézne ki a dolog, hogy
az állam az úthálózat jobb műszaki állapotban lévő részének fenntartását adná magánkézbe, a rosszabbat viszont megtartaná magának.
Rogán Antal szerint a koncesszióba adás után az állam már az alsóbbrendű utak fejlesztésével tudna foglalkozni, ami szépen hangzik, de ez természetesen nem figyelem, hanem pénz kérdése. Erről pedig csak annyit mondott, hogy évente nem viszi majd el az összes útdíjbevételt a nyertesnek fizetendő rendelkezésre állási díj, ám nincs rá garancia, hogy az új rendszernek köszönhetően több pénz jut majd a nem gyorsforgalmi utak karbantartására.
Beszűkített verseny
A koncesszió részleteiről alig tudni valamit, mivel a kiírás egy vélhetően több ezer milliárd forintos koncessziós eljáráshoz mérten igencsak szűkszavú, alig 11 oldal.
Alapvetően két nagyon fontos feltétel van ahhoz, hogy valaki elindulhasson a tenderen:
A legutolsó lezárt üzleti évben 400 millió euró árbevételt kell elérnie.
A saját tőkéjének szintén a legutóbbi üzleti évben meg kell haladnia a 150 millió eurót.
Nehezíti a feltételek értelmezését, hogy az árbevételt nem a cég egészére kell vizsgálni, hanem a közbeszerzés tárgyát jelentő tevékenységre. Hivatalos megfogalmazásban: gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatai.
A fejlesztés az építésnek felel meg, az üzemeltetés és fenntartás lehet az útdíjak szedése, de a kátyúzás és a téli fenntartás is. Ha ezeket külön-külön is elfogadják, akkor már jobban lehet látni, ki lehet alkalmas.
A legnagyobb magyar építőipari cégek közül egyedül a Duna Aszfalt Zrt. felel meg mindkét kitételnek.
Ahogy az alábbi grafikonon látható, sem a Strabag Zrt., de még a Mészáros és Mészáros Kft. sem elég nagy ahhoz, hogy egyedül elinduljon.
A Duna Aszfalt Zrt.-ről sem tudhatjuk azonban biztosan, hogy egyedül megfelelne, hiszen a teljes árbevételének bár jelentős része a gyorsforgalmi utak építése, de nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora. Kerestük a céget, hogy véleményük szerint megfelelnek-e a kiírásnak, és a Magyar Építőknek adott nyilatkozatukat ajánlották figyelmünkbe, miszerint vizsgálják, hogy elindulnak-e. Mindez azért is érdekes fejlemény, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyetlen magyar cég sem felel meg a feltételeknek. Rogán Antal már megengedőbb volt, szerinte örülhetünk, ha magyar szereplő is labdába rúghat.
A Duna Aszfaltnak már van is tapasztalta a közös állami-magáncéges projektekkel (ppp): Afrikában épít egy fizetős utat, a kongói projektről a G7-en korábban már beszámoltunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAfrikai partnereket keres a 144 milliárdos útépítéshez a Duna AszfaltSzíjj László cége egy szerencsés rokoni kapcsolatnak is köszönhetően építkezhet a világ egyik legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban.
Az üzlethez a kiírás szerint legalább 50 milliárd forint kezdőtőkére lesz szükség, ezért is várják el a magas saját tőke összeget.
A műszaki feltételek nem túl korlátozóak, a három legnagyobb magyar építőipari vállalkozás ezeknek megfelel: az elmúlt 10 évből 160 kilométer 2×2 sávos gyorsforgalmi út engedélyezési terv elkészítése, és 120 kilométer lebonyolító mérnöki feladatait – ezt több hazai mérnökcég is tudja biztosítani bármilyen pályázó számára. A 100 kilométer útépítés is könnyen megoldható, de a 300 kilométer üzemeltetése már nehezebben beszerezhető – azonban ezt is tudja tucatnyi európai koncessziós társaság biztosítani.
Erre önmagában két, az M5-öst, illetve egy M6-szakaszt üzemeltető Strabag-érdekeltség nem felel meg, ugyanis ezek összesen 255 kilométert tesznek ki. Így Magyarországon csak az állami Magyar Közút felel meg ennek a kitételnek.
Az alkalmassági feltételeket a Duna Aszfalt a Magyar Közúttal és a hazai mérnökcégekkel közösen már meg tudná ugrani.
Felvetődött, hogy ilyen jelentős összeg nem csak magyar cégeknek lehet érdekes, akár egy újabb kínai részvételű projekt is lehet. Ez azonban szinte biztosan kizárható. Hasonló projektben Kína még nem vett részt, inkább projektek hitellel egybekötött megépítését szeretik vállalni, az üzemeltetést pedig igyekeznek elkerülni, ráadásul alapvetően semmilyen feltételnek nem felelnek meg az európai piacon szerzett referenciáik.
A tender iparági forrásaink szerint nemcsak a hazai, de a nemzetközi építőipari és ppp-ben érdekelt vállalkozásokat is meglepte, nincsen olyan nemzetközi szereplő, aki forrásaink szerint egyáltalán fontolgatná, hogy elindulna a tenderen.
Ha szeretne tehát az állam, a szükséges referenciákat tudja biztosítani a tenderen elinduláshoz egy magyar cég vagy konzorcium számára. Az pedig már a jelentkezők közötti megállapodás kérdése, hogy végül a valós üzemeltetésben is szerepet vállalnak-e később az állami vállalatok. A Magyar Közút bevonása több szempontból is előnyös lenne egy pályázó számára: a meglévő emberekkel és eszközökkel, beruházás nélkül tudnák az üzemeltetést végezni, míg egy építőipari cég a fejlesztésekért felelne.
Katasztrofális koncesszió
Európában nem példa nélküli egy teljes gyorsforgalmi úthálózat privatizálása. Olaszországban 1999-ben adták el az állami Autostrade per l’Italia S.p.A-t, amely szinte minden gyorsforgalmi út üzemeltetője és fejlesztője. Fő tulajdonosa a Benetton család, de már 12 százalékos részesdést vásárolt a kínai Selyemút Alap. A 2854 kilométer gyorsforgalmi hálózatot kezelő céget 9,3 milliárd euróra értékelték – ez 3250 milliárd forintnak felel meg.
Olaszországban azonban belátták, hogy nem volt jó ötlet a sztrádák magánkézbe adása: a genovai hídtragédia után eldöntötték, hogy visszaveszik állami kezelésbe a céget, és ez idén meg is történt. A többségi tulajdonos Benetton család jóváhagyta a cég 87 százalékának eladását.
Máshol nincs példa arra, hogy egy teljes hálózatot egy cég kezébe adjanak. Ausztriában az állami tulajdonban lévő ASFINAG koncesszió keretében végzi az osztrák gyorsforgalmi utak üzemeltetését. A cég több ppp projektet is kiírt, és Kelet-Ausztriában épültek így autóutak.
A ppp-s autópálya projektek szinte minden országban komoly kritikákat kaptak, és korrupció gyanúját vetettek fel. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is hosszas viták előzték meg a ppp projekteket, és néhány projekt után inkább elálltak ettől. A fő probléma pedig az, hogy a finanszírozó bankok, és különösen az Európai Befektetési Bank (EIB) lelkesen támogatja a projekteket, de a hatékonyságuk vizsgálata rendre elmarad, még kialakult rendszere sincs ezeknek.
A nemzetközi összehasonlítás más szempontból is érdekes lehet: a kormány indoklása szerint a következő évek fejlesztéseiknek forrását tudná a ppp-rendszer biztosítani. Csakhogy Magyarországon már így is igen sűrű a gyorsforgalmi úthálózat. Ahogy alábbi ábránkon látható, mind terület, mind lakosságarányosan kifejezetten sűrű a magyar sztrádahálózat.
A 32 európai országból, ahol van autópálya, Magyarország területarányosan a 13. helyen áll, lakosságarányosan pedig a 9. helyen. Magyarországon szeretik Ausztriát zsinórmértékül használni: a jóval gazdagabb, sokkal nagyobb nemzetközi forgalmat bonyolító országban kevesebb autópályával is jól működik.
Nem látni, hogy mi szükség lenne a már ma is az osztráknál sűrűbb hazai autópályahálózat jelentős bővítésére.
Ráadásul a magyar adatoknál azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy az egész EU-ban nálunk a harmadik legkisebb a motorizáció Lettország és Bulgária után. Ausztriában közel másfélszer annyi autó van lakosságarányosan, nálunk ezer főre 390 jut, míg nyugati szomszédunknál 569. A hazai motorizáltság természetesen idővel növekedhet, de összességében így is kevésbé kihasznált szakaszok épülnek majd a jelenlegi autópályákhoz képest, az M6-ost leszámítva.
Magyarországon már ma is számos olyan útfejlesztés zajlik, amikre a jelenlegi és a közeljövőben várható forgalom alapján nem lenne szükség, összességében társadalmi kárt okoz ezek megépítése – mint ennek a leglátványosabb példája az M6-os autópálya befejezése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Még egy további szempontból érthetetlen a koncesszióba adás terve – ha nem azt feltételezzük, hogy a valós cél a kormányzat számára kedves üzleti csoport bevételeinek bebetonozása egy generációnyi időre, amit persze a kormány visszautasít. A Fidesz kevés hosszú ideje konzekvens politikája volt a köz- és magánszféra együttműködésének (bevett rövidítéssel ppp) elutasítása – márpedig ez bizony a Fidesz politikusok által oly sokszor ostorozott hárombetűs betűszó, hiába kerüli kínosan a kormányzat a ppp kimondását és leírását. A Fidesz rendszeresen bírálta az MSZP-SZDSZ kormányokat a ppp-s sztrádaszerződések miatt. Ahogy korábban bemutattuk, ezt jogosan tették, hiszen az M5 és M6 szerződései közel háromezer milliárdos kárt okozhattak az országnak.
A 2010-es kormányváltás után a sztrádák szerződéseinek felülvizsgálatát ígérték, de mivel ezek jogilag igen jól körbebástyázott megállapodások, amiket a nemzetközi befektetésvédelmi szabályok is erősen védenek, feladták a próbálkozásokat. A felsőoktatási ppp-s konstrukciókat azonban folyamatosan vásárolták vissza, legutóbb 2020 decemberében 27 milliárd forintot különítettek el erre. (Pedig ezek a szerződések egyáltalán nem tűnnek előnytelennek az állam számára.)
Pedig egyértelmű volt erről Orbán Viktor véleménye 2010-ben:
Arról viszont nagyon nem szeretnek a fideszesek hallani, hogy a ppp projekteket az első Orbán-kormány találta ki és vezette be a magyar jogrendbe – a magyar államnak számításaink szerint a teljes időtartama alatt akár 168 milliárdos veszteséget okozó Művészetek Palotája projekttel. A konstrukció visszahozására már 2013-ban is volt kísérlet, de akkor ez elhalt.
Most koncessziónak nevezve a jelek szerint tényleg visszajön, nem mintha ez sokkal jobban csengő név lenne, hiszen 2010 óta a trafikok és a kaszinók esetében alkalmazott ilyen rendszert a kormányzat, és nagyon sok esetben Fidesz-közeli vállalkozók lettek a befutók. Ezek után különösen érdekes lesz figyelni, hogy – Rogán szavainak megfelelően – tényleg vállal-e kockázatot majd a győztes vállalkozó, vagy biztos profitot élvezhet 2057-ig. | https://g7.hu/kozelet/20210622/az-uthalozat-legjobb-reszet-passzolja-le-a-kormany-35-evre-a-tonkrement-utak-maradnak-az-allam-nyakan/ | https://web.archive.org/web/20230605072736/https://g7.hu/kozelet/20210622/az-uthalozat-legjobb-reszet-passzolja-le-a-kormany-35-evre-a-tonkrement-utak-maradnak-az-allam-nyakan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-uthalozat-legjobb-reszet-passzolja-le-a-kormany-35-evre-a-tonkrement-utak-maradnak-az-allam-nyakan | G7 | hungarian-news | 2021-06-22 10:25:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"útépítés",
"PPP",
"klientúra",
"koncesszió"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,354 | Úgy tűnik, valamelyik kormánykedvenc oligarcha viheti az autópálya-koncessziót | A kormány évtizedekre koncesszióba adja a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat kezelését és a belátható jövő összes nagy útfejlesztését. Ezeket pár ezermilliárd forintért a nyertesnek kell előfinanszíroznia. Az árfolyamkockázat miatt hazai befutó valószínű: Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László. | olvasási idő
6 perc
megjelent
2021.06.27. 09:00
A kormány évtizedekre koncesszióba adja a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat kezelését és a belátható jövő összes nagy útfejlesztését. Ezeket pár ezermilliárd forintért a nyertesnek kell előfinanszíroznia. Az árfolyamkockázat miatt hazai befutó valószínű: Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László. | https://hvg.hu/360/202125__autopalyak_kiszervezese__rogan_bonyolit__epitoipari_nagykutyak__utkereso_kiskodmon | https://web.archive.org/web/20220507140823/https://hvg.hu/360/202125__autopalyak_kiszervezese__rogan_bonyolit__epitoipari_nagykutyak__utkereso_kiskodmon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugy-tunik-valamelyik-kormanykedvenc-oligarcha-viheti-az-autopalya-koncessziot | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-27 11:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Szíjj László"
] | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"háttér",
"átláthatóság",
"útépítés",
"klientúra",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,355 | Rogán Antal az autópálya-koncesszióról: Tanultunk az elkövetett hibákból | Az M5-ös és az M6-os autópályák koncessziós szerződéseivel ellentétben a teljes gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és üzemeltetésére kötendő szerződés nagyrészt forintban lesz, így az államnak nem kell árfolyamkockázatot viselnie. Az útdíjakat továbbra is az állam szedi majd, továbbra is az infláció mértékével emelkednek. A kormány azt szeretné, ha a fenntartónak kevesebb éves díjat kellene majd fizetni, mint amennyi befolyik az útdíjakból – egyelőre kérdés, lesz-e olyan cég, aki ilyen feltételekkel elviszi a megbízást. | A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és fenntartására kötendő 35 éves koncessziós szerződés elszámolása túlnyomó részt forintban lesz – mondta el Rogán Antal, a koncessziós kiírásért felelős Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) felügyelő Kabinetirodát vezető miniszter a kiírásról tartott sajtótájékoztatón. Rogán Antal szerint ez nagy különbség az M5-ös és az M6-os autópályákra kötött konstrukciókkal, azok ugyanis euróban vannak. Így azok esetében az árfolyamkockázat az államot terheli, az új koncesszió esetében nagyrészt a koncesszort, a pályázat nyertesét fogja.
Az árfolyamkockázat azért merül fel, mert ebben a konstrukcióban az állam éves rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak a fenntartásért. Ha az elszámolás forintban történik, akkor az állam szempontjából mindegy, hogyan változik a forint euróhoz viszonyított árfolyama.
Ha azonban euróban van az elszámolás, és a forint gyengül az euróhoz képest, az államnak több forintot kell kifizetnie ugyanannyi euróban számolt kötelezettség teljesítéséhez.
Az új koncesszióra az NKI uniós közbeszerzést írt ki (az értékhatár miatt muszáj volt neki, de ez ebből a szempontból mellékes) – ha a nyertes külföldi szereplő lesz, aki nem forintban számol, a forint esetleges gyengülése számára fog kockázatot jelenteni. Ha hazai szereplő nyeri el a koncessziót, nem lesz jelentős árfolyamkockázat.
Rogán Antal tájékoztatása szerint a teljes gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását célzó kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, sőt még idén sor kerülhet a szerződéskötésre. Tíz év alatt jelentős fejlesztéseket kell majd végeznie, egyebek mellett bővítéseket az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályákon, az M3-as meghosszabbítását az országhatárig, illetve az M81-es hiányzó szakaszának megépítését.
A fejlesztéseket a koncesszornak kell finanszíroznia, illetve a teljes úthálózat fenntartását is 35 évig – cserébe 35 évig rendelkezésre állási díjat kap a magyar államtól.
Az útdíjakat továbbra is az állam fogja szedni, azok továbbra is a költségvetésbe folynak be,
mértékük pedig továbbra is az infláció mértékével fog emelkedni. A rendelkezésre állási díj ettől technikailag független állami kiadás lesz, amely szintén az infláció mértékével fog emelkedni.
Az NKI a konstrukciót úgy tervezi, hogy a befolyó útdíjak összege mindig valamivel magasabb lesz, mint a kifizetett rendelkezésre állási díj.
Egyelőre nem tudni, lesz-e olyan gazdasági szereplő, aki ilyen összegű díj fejében elviszi a koncessziót, vagy csak drágább ajánlatok érkeznek majd.
Rogán Antal szerint a most kiírt konstrukció összességében sokkal jobb, mint amilyen az M5-ösé és az M6-osé, a kockázatok nagy részét ugyanis a koncesszornak kell viselnie, nem az államnak, ráadásul a szerződéses feltételek is sokkal kedvezőbbek lesznek az állam számára – bár ezekről egyelőre nem beszélnek, illetve részben még ki sem alakultak, mivel még a közbeszerzés első, jelentkezési szakasza sem zárult le, nemhogy a tárgyalásos. A koncesszort terhelő sok kockázat ellenére a 35 évi biztos munka és díjbevétel kellőképpen vonzóvá teszik a szerződést a gazdasági szereplők számára – véli a miniszter.
A kormány azt már a kiíráshoz mellékelt közleményben kifejtette, hogy a magyar államnak azért előnyös ez a megoldás, mert így a fejlesztések költsége nem a magyar államháztartást fogja terhelni, és nem az államadósságot fogja növelni. Legalábbis nem azonnal. Ha úgy tetszik, az államnak nem kell relatíve rövid időn, tíz éven belül jelentős összegeket előteremtenie, cserébe 35 évre elnyújtva fizeti a rendelkezésre állási díjat. | https://hvg.hu/gazdasag/20210618_Rogan_Antal_az_autopalyakoncessziorol_Tanultunk_az_elkovetett_hibakbol | https://web.archive.org/web/20230601131539/https://hvg.hu/gazdasag/20210618_Rogan_Antal_az_autopalyakoncessziorol_Tanultunk_az_elkovetett_hibakbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antal-az-autopalya-koncessziorol-tanultunk-az-elkovetett-hibakbol | HVG | hungarian-news | 2021-06-18 14:38:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"háttér",
"átláthatóság",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,356 | Szerencselovagok járhatnak jól azzal, hogy ömlik a közpénz az egészségiparba | Két minisztérium is zsákszámra osztja a pénzt az elhanyagolt egészségipari fejlesztésekre. A 100 milliárd forintot meghaladó összeg hasznosulása viszont legalábbis kétséges. | "Az ágazat örül a támogatásnak, főként azért, mert a tényleges gyártók is kaptak valamennyit"
- ad iróniától sem mentes egészségipari hangulatjelentést Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Noha minden nemzetközi és igényes hazai elemzés extraprofitot termelő, innovatív és exportképes ágazatként azonosítja az egészségipart, hazai szereplői sok éve mostohagyermeknek érzik magukat. Itt ugyanis kormányzati ciklusokon átívelően csupán papíron - több különböző, egyebek mellett kutatás-fejlesztési, egészségügyi, turisztikai fejlesztési elgondolásban - szerepelt "perspektivikus nemzetgazdasági" ágazatként. Végül 2019 őszére az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, amit csaknem egy évvel később elfogadott a kormány, határozatban rögzítve és kiosztva a minisztériumoknak a megvalósítással kapcsolatos feladatokat. A kulcsszavak a gyógyszeripar, a hazai gyártás nemzetközi versenyképessége és az innováció voltak. Ugyanakkor több tárca is azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül az egészségügyi beszerzések gyakorlatát a betegbiztonság és a hazai gyártók érvényesülése érdekében.
Takarékosság ellen már beoltották a magyar vakcinagyár építőit
A jövőbelátó képesség nem hiányzott, az állami milliárdok is megvoltak, mégsem sikerült Debrecenben vakcinagyárat építeni, amely most segítené a védekezést.
A HVG információja szerint ez a néhány hetes határidővel meghirdetett vizsgálódás máig nem zárult le. A feladat ugyanis olyan összetett és érzékeny ügyeket érint, amelyek alapvetően befolyásolják az ágazat és az egész gazdaság működését.
"Olyan ez, mintha mi síbakancsban futnánk, a versenytárs meg edzőcipőben"
- jellemzi a hazai vállalkozások helyzetét az egyik gyártó képviselője. Arra utal, hogy az egészségügyi fogyóeszközök közbeszerzésénél szinte kizárólagos szempont a megvásárolni kívánt termék ára, a minőség erősen alárendelt szerepet játszik. Így az ázsiai forrásból beszerzett, műtét közben elszakadó kesztyű, a felvételkor széthasadó védőköpeny vagy az egészségkárosító PVC-lágyító adalékanyaggal készült infúziós szerelékek olcsóságával a közfinanszírozott egészségügyben nem vehetik fel a versenyt az akár többszörösébe kerülő, ám minőségi, magyarországi előállítású darabok. Hivatalos adatok szerint az egészségügyi termékek 18 százaléka hazai gyártmány, a többi import. Egyes nyugat-európai országokban éppen fordított a helyzet. | https://hvg.hu/360/202125__egeszsegipari_penzeso__illuzionistak__ujoncok__tokeinjekcio | https://web.archive.org/web/20210706231735/https://hvg.hu/360/202125__egeszsegipari_penzeso__illuzionistak__ujoncok__tokeinjekcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerencselovagok-jarhatnak-jol-azzal-hogy-omlik-a-kozpenz-az-egeszsegiparba | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-26 07:00:00 | [] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"egészségturizmus",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,357 | Saját lábon forgó palota – feltártuk a hatvanpusztai Orbán-uradalom titkait | Orbán Viktor azt reméli, a szerény körülmények közt élő miniszterelnök imázsával 2022-ben választást tud nyerni. Amilyen serényen dolgozik ezen a Fidesz kommunikációs stábja, úgy sürögnek az építőmunkások a kormányfő valódi arcát mutató hatvanpusztai birtokon. A főhercegi majorság – sokmilliárdos beruházást követően – a nyáron elnyeri végső formáját. | Orbán Viktor azt reméli, a szerény körülmények közt élő miniszterelnök imázsával 2022-ben választást tud nyerni. Amilyen serényen dolgozik ezen a Fidesz kommunikációs stábja, úgy sürögnek az építőmunkások a kormányfő valódi arcát mutató hatvanpusztai birtokon. A főhercegi majorság – sokmilliárdos beruházást követően – a nyáron elnyeri végső formáját.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: demencia, nerport, eufóbia, nercisztikus, iskolabezárás.
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak. | https://hvg.hu/360/202125__hatvanpusztai_epitkezes__azorban_csalad_alma__melygarazs_azugaron__sajat_labon_forgo_palota | https://web.archive.org/web/20231112013012/https://hvg.hu/360/202125__hatvanpusztai_epitkezes__azorban_csalad_alma__melygarazs_azugaron__sajat_labon_forgo_palota | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajat-labon-forgo-palota-n-feltartuk-a-hatvanpusztai-orban-uradalom-titkait | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-24 06:30:00 | [
"Lévai Anikó",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"CZG Kft."
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"építőipar"
] | [] |
52,358 | Bezárt múzeumokat és félbemaradt projekteket hagy a kultúrharc csataterén a kormány | Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom. | Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom. | https://hvg.hu/360/202125__kozgyujtemenyek__tartalom_helyett_forma__megalomania__muzeumi_ejszakak | https://web.archive.org/web/20211202013440/https://hvg.hu/360/202125__kozgyujtemenyek__tartalom_helyett_forma__megalomania__muzeumi_ejszakak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bezart-muzeumokat-es-felbemaradt-projekteket-hagy-a-kulturharc-csatateren-a-kormany | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-25 07:00:00 | [
"Baán László",
"Demeter Szilárd",
"Fekete György",
"L. Simon László",
"Szakács Árpád"
] | [
"Fidesz",
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Magyar Természettudományi Múzeum",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)",
"Néprajzi Múzeum",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Szépművészeti Múzeum"
] | [
"Budapest",
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"hanyagság",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"hatalomkoncentráció",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
52,359 | ÁSZ: Megbízhatatlanul gazdálkodott a Momentum és a Kutyapárt | Fekete-Győr Andráséknak 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük az Állami Számvevőszéknek. | Nem volt biztosított a Momentum Mozgalom gazdálkodásának törvényessége 2018-2019-ben, ezért a pártnak erősítenie kell a gazdálkodása törvényességét. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak szintén lépnie kell a törvényes gazdálkodás érdekében – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Nagy Imre felügyeleti vezető elmondása szerint a Momentum Mozgalom 2018-ban 553,5 millió forint, 2019-ben 44,3 millió forint költségvetési támogatásban részesült. A párt a 2018. évi pénzügyi kimutatásában 585,3 millió forint bevételt, valamint 596,4 millió forint kiadást, a 2019. évi pénzügyi kimutatásában 162,1 millió forint bevételt, valamint 171,9 millió forint kiadást számolt el.
Tehát 2018-ban 31,8 millió forint, 2019-ben pedig 117,8 millió forint nem a központi költségvetésből származó bevétele volt.
A párt a 2018-2019 közötti időszakban nem alakított ki szabályszerű könyvvezetési rendszert, és nem biztosította a könyvvezetésének törvényességét, ezáltal a párt nem támasztotta alá szabályszerű könyvvezetéssel a pénzügyi kimutatásaiban szereplő bevételi és kiadási adatokat – magyarázta Nagy Imre.
Az ÁSZ ezért kilenc javaslatot tett a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-ban 206,3 millió forint, 2019-ben 24,6 millió forint költségvetési támogatásban részesült. Az ÁSZ szerint a párt belső szabályozása és számviteli kereteinek kialakítása a 2018-2019. közötti időszakban szintén nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, így nem voltak bizotsítottak a törvényes gazdálkodás feltételei.
Nagy Imre szerint a nem szabályszerű könyvvezetés és gazdálkodás miatt sérült a közpénzek átláthatósága és a közélet tisztaságának Alaptörvényben meghatározott elve a pártnál, amelynek a 2018. és 2019. évekre elkészített pénzügyi kimutatásai nem mutattak megbízható és valós képet a gazdálkodásáról, bevételeiről és kiadásairól. | https://hvg.hu/gazdasag/20210625_ASZ_gazdalkodas_Momentum_Kutyapart | https://web.archive.org/web/20210705005856/https://hvg.hu/gazdasag/20210625_ASZ_gazdalkodas_Momentum_Kutyapart | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-megbizhatatlanul-gazdalkodott-a-momentum-es-a-kutyapart | HVG | hungarian-news | 2021-06-25 13:55:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP)",
"Momentum"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] | [] |
52,360 | Biztosítás – biztonság: Mészáros ebben az üzletágban is tovább nyomul | Magyarország leggazdagabb embere nagyot nem kockáztat, a biztosítási piacon is felerészt állami megbízásokból él. | A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Mi játszódik le a sportoló lelkében, ha például látja hosszú percekig mozdulatlanul feküdni csapattársát a pályán? Hogyan lehet feldolgozni és előnnyé kovácsolni a rossz kezdést egy Európa-bajnokságon, milyen hatással van egy sportolóra, milyen hatással lehet a vasárnapi győzelem a magyar válogatottra, ha továbbjut? Mit gondolhat most a skótok elleni meccs hőse, Csoboth Kevin, aki bő egy hónappal ezelőtt még kerettag sem volt a válogatottban? A kérdésekre Lénárt Ágota sportpszichológus segített válaszokat találni. | https://hvg.hu/360/202124_hunbond | https://web.archive.org/web/20231216212310/https://hvg.hu/360/202124_hunbond | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/biztositas-n-biztonsag-meszaros-ebben-az-uzletagban-is-tovabb-nyomul | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-18 15:00:00 | [
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"HUNBond Biztosításközvetítő Kft.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,361 | Elsöpri Aliga elvarázsolt világát a NER-közeli óriásfejlesztés | Idén tavasszal véget ért a Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információkat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges múltú területet. Az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák. Aliga kivételesen izgalmas és fontos helyszíne volt a 20. századi magyar történelemnek, nemcsak a szocializmus, hanem az azt megelőző korszakok miatt is: kevesen tudják, hogy a löszfal tövében már Rákosi és Kádár előtt is az ország egyik legkülönlegesebb üdülőhelye rejtőzött. Ahogy annyi mást, végül ezt sem sikerül az utókornak megőrizni. | Idén tavasszal véget ért a hosszúra nyúlt átmeneti állapot a Club Aliga történetében, ami a rendszerváltással kezdődött. A pontot a NER teszi ki a pártüdülő történetének végére: a kormányzati támogatással, kiemelt projektként megvalósuló óriásfejlesztés a régi épületek nagy részének bontásával elkezdődött. Club Aliga különös hely volt az elmúlt évtizedekben, a Balaton legjobban őrzött titka, ahol a magaspart árnyékában, az egyre jobban elburjánzó növényzet és az egyre málladozóbb épületek közt megállt, vagy legalábbis lelassult az idő. Érezni lehetett még a szocializmus levegőjét, ha nem is a maga valójában, de mégis csak izgalmas időutazást kínálva egy olyan világba, ami mára szinte nyom nélkül eltűnt mindenhol. Ez a hangulat még idén is átélhető az egykori Elnöki villa oszlopos tornácán állva, vagy az Étterem/Konferenciaközpont földszinti termében, ahol tépett vörös függönyöket cibál a szél, vagy a fedett kertmozi sárga széksorai közt – de ezek már csak az utolsó szigetek a bontás tengerében. Aliga elvarázsolt retró világát, amit szerencsére sok blogbejegyzés, cikk, videó és fotósorozat megörökített, eddig sem valamiféle tudatos döntés tartotta fenn, hanem a régóta tervezett turisztikai fejlesztés folyamatos csúszása. Most már azonban, hogy a NER tőkeereje megérkezett, az átalakulás nem csúszik tovább.
Balatonaliga – ezt az egyet mindenki tudja, az is, aki soha nem járt itt – pártüdülő volt a szocializmus évtizedeiben. Olyan hely, ahova mezei halandó nem nagyon tehette be a lábát, legfeljebb kiszolgáló személyzetként, mivel a pártvezetők számára fenntartott részt szigorúan őrizték. A terület adottságai egészen kivételesek, és különösen alkalmassá tették erre a szerepre, mivel a tó keleti partját övező magaspart ezen a részen a legmagasabb, szinte teljesen elrejti a kíváncsi tekintetek elől a tövében megbújó keskeny zöldsávot. Ezt a sávot fentről, a vasútállomástól csak egy szerpentines úton át lehet megközelíteni, a parton végigfutó utca, a Zrínyi út pedig kapuval volt lezárva mind Balatonvilágos, mind Balatonakarattya felől. A pártüdülő egyben meg is szakította ezt az utat, évtizedekre elrekesztve egymástól a szomszédos üdülőtelepeket. Ez a védett és rejtett fekvés még egy kedvező adottsággal egészül ki: a Balatonnak ez a pontja esik a legközelebb Budapesthez az M7-es autópályán érkezve. Ugyanezek a tulajdonságok teszik a területet különösen alkalmassá egy turisztikai luxusfejlesztés számára is, és érdekes módon a kommunisták érkezése előtt is ez volt vele a terv. A pártüdülőt az 1940-es években a „magyar Monte Carlo” álma előzte meg.
Hogy most milyen álom vezéreli az előző történeti rétegeket leradírozó fejlesztőket, arról egyelőre keveset tudni. Küldtünk egy részletes kérdéssort a tulajdonos Appeninn Nyrt.-nek, amire kaptunk egy hosszú, de valójában a kérdések jelentős részét nyitva hagyó választ. A cég nyilvános kommunikációja szintén csak bizonyos témákat érint, úgyhogy a jövőt illetően a kirakósnak egyelőre legfeljebb néhány darabját ismerjük. Azt viszont érdemes felidézni, hogy jutott el a terület a rendszerváltástól idáig.
1990 elején az egykori MSZMP-ingatlanvagyon nagy része, köztük a Pártüdülő a Minisztertanács Hivatalának felügyelete alá került. Májusban először engedték be a sajtót az addig szigorúan elzárt területre, a Fejér Megyei Hírlap még a Kádár-villa teljesen érintetlen társalgóját is megörökítette egy fotón. Akkor még a pártelit számára fenntartott szocialista luxus jellemezte a területet:
„Mint Bondár József igazgató elmondta, az üdülő 52 hektáron, 2,4 kilométer hosszúságú partszakasz mentén fekszik; 84 különböző épület található a területén, amelyekben 202 szoba szolgál jelenleg szállodai célokat. Mindehhez egy sor kiszolgáló létesítmény járul: éttermek, presszók, tanácskozótermek, teniszpályák, kertmozi, fedett uszoda, orvosirendelő, óvoda, bölcsőde, de még saját virágkertészete is van az üdülőnek. Mindössze hat-hét hektárnyi a példásan gondozott park, a többi a löszfalig felkúszó, érintetlen vadon. 13 kertész tartja rendben a pázsitot, amelynek öntözéséhez saját vízkiemelője van az üdülőnek.”
A rendszerváltás Balatonvilágos számára is alapvető változást jelentett: 1992-ben a helyiek demonstratív módon átvonultak a lezárt parti úton, és őszre elérték, hogy a kapuk megnyíljanak, idővel pedig azt is kiharcolták, hogy a pártüdülő strandjából szabadstrand legyen. Ez azért is lényeges, mert Balatonvilágos (és a hozzá tartozó Balatonaliga) nagyon furcsa fekvésű település. Egyik fele a magaspart tetején helyezkedik el, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tóra, a másik fele pedig lent a parti sávon. A két részt nemcsak a nagy szintkülönbség, de a vasút is elvágja egymástól. Maga a víz több kilométer hosszan teljesen megközelíthetetlen, mert a magánházak kiérnek a tóig, nem jutott hely sem parti sétánynak, sem strandoknak. Balatonvilágos jelentős része számára a Club Aliga jelenti azt a területet, ahol a Balatonhoz egyáltalán hozzáférhetnek: a községnek így óriási lehetőséget kínált a Pártüdülő megnyitása, és az elmúlt harminc évben mindvégig azért küzdöttek, hogy ne alakuljon olyan helyzet, amikor kapukat újra bezárják.
Ez az aggodalom most is meghatározza az önkormányzat mozgásterét: Balatonvilágos számára a strand létkérdés, minden másban nagy engedményeket tud tenni, ha ezt megtarthatja.
A terület 1990 után állami kézben maradt, de elvesztette korábbi funkcióját, Club Aliga néven piaci alapon kellett működnie, bevételt a szálláskiadás, a vendéglátás, a rendezvények és a kikötő jelentett. Az elegánsabb villákat (köztük a Kádár-villát) idővel lezárták, mivel ezeket nem tudták hasznosítani. És természetesen mindig napirenden volt a privatizáció, hiszen látni lehetett, hogy óriási értékről van szó, amit egyben vagy darabokban is jól el lehetne adni. Balatonvilágos érthető módon rettegett ettől, de nem volt elég érdekérvényesítő képessége ahhoz, hogy megszerezze legalább az utakat és a strandot az államtól, pedig időnként még perre is ment a tópartjáért. 1995-ben a Club Aliga a társadalombiztosítási önkormányzathoz került vagyonjuttatásként, majd az egészségügyi tárca továbbképző központja lett, és a 2000-es években már a lepusztultságáról, elhanyagoltságáról cikkeztek. 2004-ben az állam árulni kezdte, és végül 2007-ben 5,5 milliárd forintért megvette a Pro-Mot nevű izraeli ingatlanfejlesztő cég.
A Pro-Mot megpróbált békét kötni a területért kezdettől fogva elszántan harcoló Balatonaliga Üdülőközössége Egyesülettel és az önkormányzattal, lépcsőt vágott a lakosoknak a löszfalba, nyitva tartotta a kapukat, nagyvonalú ígéreteket tett, és 2013 végén településrendezési szerződést is kötött Balatonvilágossal. Az önkormányzat részben lemondott a korábban neki szánt területekről, és olyan helyi építési szabályzatot fogadott el, amelybe mindkét fél szempontjait beépítették. A Pro-Mot tervei egyébként teljesen őrültek voltak. Olyan megalomániás ingatlanfejlesztést álmodtak a tópartra, amilyenre elég sok példa volt a 2008-as gazdasági világválság előtti időszakban (például az Álomsziget nevű projekt Budapesten az Óbudai-szigeten, amely szintén soha nem valósult meg). Balatonaligán 15 év alatt 75 milliárd forintot akartak elkölteni. Ebből a 2012-es videóból kiderül, hogyan: egy fél Siófoknyi új városrészt akartak felhúzni az omlásra hajlamos löszfal tetején, toronyházakkal, a löszfalat pedig kibetonozták volna, hogy ne szakadjon le a súlytól, a mélyébe rejtve a mélygarázsokat (meg a látványterv alapján egy földalatti disztópiás bunkerdiszkóban táncoló embereket is).
Természetesen ebből aztán nem lett semmi, a Club Aliga békésen szendergett tovább, nyáron megteltek nyaralókkal a retro szállodák, a villák málladoztak, a világosiak ingyen strandoltak, az egykor az Utasellátó Vállalat által fenntartott parti büfésorból pedig hangulatos strandétkezde lett Aligha Kert néven. Közben csendben megérkezett a NER: 2018-ban az akkor Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Appeninn Holding megvette a Pro-Mot Kft.-t és ezzel együtt a volt Pártüdülőt is (a tulajdonosi viszonyok egyébként elég bonyolultak, mert a terület egy részére a Pro-Motnak csak tartós vagyonkezelői joga volt, az utak pedig közútnak minősültek). Tiborcz tavaly májusban kiszállt a cégből, és az Appeninnben lévő üzletrészét eladta a 21 pláza, valamint több ismert hotel fölött rendelkező Jellinek Dánielnek (vele ekkor interjút is készítettünk a Válasz Online-on), a Mészáros-féle részvénycsomagot pedig már korábban megszerezte az eddig viszonylag ismeretlen Balázs Attila (vele ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen). Jelenleg ők az Appeninn meghatározó tulajdonosai, de a NER-közeli turisztikai fejlesztéseket összegyűjtő cikkünkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy Hamar Endre ügyvéden keresztül továbbra is megvan a kapcsolat a miniszterelnöki vő felé.
És megvan az állami támogatás is az összesen 8,35 milliárdos fejlesztéshez, hiszen egy 2020. augusztus 7-én megjelent kormányhatározat nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítette a Club Aliga fejlesztését, és ezzel kivonta a szokásos hatósági eljárások, valamint a településrendezési eszközök előírásai alól. A rendelet nagyon részletesen, helyrajzi számra lebontva szabályozza, hogy milyen új telekosztás és beépítési szabályok vonatkoznak a területre (vagyis tulajdonképpen megszüntette Balatonvilágos ezzel kapcsolatos korábbi korlátozásait). Az új szabályozás néhány sarkalatos pontja:
az egykori villasor (294-es hrsz) területe 800 nm2-es telkekre osztható fel, és azokon nyaralók építhetők, a nyaralók előtt pedig nem kell (nem lehet) parti sétányt kialakítani, vagyis ezek a telkek a legrosszabb balatonvilágosi hagyomány szerint kiérnek majd a vízig;
a jelenleg döntően zöldterülettel borított 292 hrsz-nél, valamint a levezető út melletti 302 hrsz-nél 80%-os beépítettség lehetséges, és ezek is felparcellázhatók;
a kikötőnél található 295/7-es telek közterületi jellegét nem kell fenntartani;
a terület déli részén, a mai szálloda körül (295/14 és /16) elég 50%-os zöldfelület és akármennyi épület elhelyezhető;
a mostani uszoda előtt (295/5) sem lehet parti sétány.
Mindez csak néhány különösen feltűnő elem a rendelkezések közül, amelyek összességében mind abba az irányba mutatnak, hogy a jelenleg csak nagyon szellősen beépített, rengeteg zöldterülettel rendelkező, és keresztbe kasul szabadon bejárható terület rendkívül sűrűn beépüljön, több részre szabdalódjon, és a jelenleg teljes hosszában szabadon végigsétálható tópart megközelíthetősége a strand és a kikötő előtti szakaszra korlátozódjon.
A balatonvilágosi önkormányzat keményen beleállt a szomszédos egykori úttörőtábor helyére tervezett társasházmonstrum elleni küzdelembe (és talán sikerült is elhárítania ezt próbálkozást), a Club Aliga ügyében viszont jóval óvatosabb. Februárban Takács Károly polgármester a helyi lapban arról tájékoztatta a lakosokat, hogy a kiemelő rendelet nagyon nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatot, ennek ellenére szeptemberben sikerült tárgyalóasztalhoz ülniük az Appeninn képviselőivel, de a cég feltételül szabta egy ún. bennfentes nyilatkozat aláírását, ezért nem tudnak a részletekről beszámolni. A céljuk viszont nem az ellenségeskedés, hanem a megegyezés, hogy minél nagyobb szabad parthoz juttassák a községet. Az előzményekből és az egyébként érthető prioritásokból, valamint a teljes jogi kiszolgáltatottságból is következik, hogy az önkormányzat végül a szabadstrand és az út átjárhatóságát hozhatja el sikerként ebből a folyamatból, egyéb szempontokkal (zöldterület, beépítés, védett épületek) nem nagyon törődhetnek.
A helyi civil ellenállást szervező Aliga Fürdőegyesület viszont május 6-án arra hívta fel a figyelmet, hogy a 294-es telek már említett új szabályozása 540 méternyi de facto létező parti sétány megszűnésével jár, mivel a 15 újonnan kimért telek az uszoda és az akarattyai kerítés között leér a vízpartig. Ha ezek a telkek elkelnek, és luxusvillák épülnek rajtuk, az aligaiak legfeljebb a kerítésen át nézhetik itt a Balatont. Mindez még a Kádár-szigetet is megközelíthetetlenné teszi. Az Apennin felé kompromisszumokra hajló polgármester és az egyesület között már februárban súlyosan meg is romlott a viszony, és a civilek azóta is arról panaszkodnak, hogy nem kapnak érdemi tájékoztatást (mi sem kaptunk egyébként Takács Károly polgármestertől, aki többszörös telefonos megkeresés után írásban elküldött kérdéseinkre nem reagált).
Hogy itt parcellázás készül, azt közvetve az Appeninn is elismerte abban a tavaly februárban kiadott közleményében, amelyben beszámolt a bontási munkák kezdetéről: „Az üdülőterület északi részén, az úgynevezett Aliga2 részterületen több, régóta elhanyagolt, védettséget nem élvező, és esetenként balesetveszélyes, korábban elzárt épület lebontása, valamint a körülöttük lévő elburjánzott növényzet rendbetétele is megindult. A fejlesztés ezen szakasza olyan vonzó építési telkek kialakítását célozza, amelyeknek az értékesítése segíti a teljes komplexum átfogó felújításának finanszírozását.”
Vagyis a sétánymentesített, vízparti telkeket tényleg el fogják adni, azzal az érvvel viszont nehéz azonosulni, hogy minderre azért van szükség, hogy a többi terület megújítását finanszírozzák, az Appeninn ugyanis elég komoly támogatásokat nyert el ehhez, vagyis fejlesztéseit közpénzből valósíthatja meg. Tavaly a cég indult a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. szállodafejlesztési pályázatán, és 7,35 milliárd forint támogatást kapott az aligai helyszínre, idén tavasszal pedig 1,3 milliárd forintot nyert el ugyancsak Kisfaludy-pályázaton, hogy új települési főteret és multifunkcionális rendezvényhelyszínt építsen a területen. Közel egymilliárd forintot pedig a kikötő fejlesztésére nyertek el áprilisban. Forrás tehát éppenséggel van a tervek megvalósítására parcellázás nélkül is.
Az Appeninn kérdéseinkre írt válaszában ezekről a nyilvános támogatást kapott elemekről beszél részletesebben. A balatonvilágosiakat leginkább érintő strandkérdésről azt mondják: „A fejlesztőnek nincs, és nem is volt szándékában elzárni a fürdőzők elől a strandot. Minden ezzel kapcsolatos híresztelés csupán hangulatkeltés. A helyi lakosok és nyaralótulajdonosok változatlan feltételek mellett térítésmenetesen látogathatják a strandot. […] Az újjáépített strandon a meglévő értékes faállomány megtartásával, szükség esetén újra telepítésével megőrizzük a balatoni régió zöld dominanciáját. Társaságunk strandfejlesztéseiben olyan vízparti rekreációs parkokat hozunk létre, amelyekben a vízi és szárazföldi szabadtéri sportoké, a gasztronómiáé és a kulturális élményeké a főszerep. Nem egyszerű pázsitos strandok jönnek létre, hanem családi, minden generáció számára megfelelő programokat, élményeket biztosító park” – írták.
Az Appeninn szerint a kiemelt minősítéssel járó nagyobb mozgástér ellenére a fejlesztés fő célja az értékteremtés, és javítani szeretnék a helyi közösség életminőségét, ezért is vállalták egy új közösségi agóra kialakítását, amely „a település főtereként funkcionálhat, köztéri bútorzatával, gondozott kertjével, kereskedelmi és vendéglátó egységeivel. A másik közösségi funkciót betöltő attrakció egy multifunkcionális rendezvényhelyszín kialakítása, amely nem csak filmvetítéseknek, színházi előadásoknak és koncerteknek, de helyi ünnepségeknek is helyszínül szolgálhat majd.” A kikötő mérete 213 hajóhelyresre bővül (190-ről), parkoló épül mellé, és a későbbiekben menetrendszerinti járatok fogadására is alkalmas lesz. A jelenlegi, vonzerejüket elvesztett szálláshelyek helyett „a területen több, különböző célcsoport részére igényekre szabottan, jellegében más, külső jegyeiben azonban azonos szálláshelyeket” kívánnak kialakítani. Konkrét látványterveket vagy masterplant bemutatni egyelőre nem akartak.
Mindebből és amiről a válasz hallgat (összességében hogyan alakul a zöldfelületi mutató, lesz-e parcellázás a villasor helyén, mi lesz a történeti értékű épületekkel) nagyjából azért kiolvasható egy olyan átalakulás, ami Balatonvilágost megnyeri a strand és a kikötő fejlesztésével meg valami főtérfélével (a község központja történetileg nem itt van, ezért ez nehezen értelmezhető, de a fejlesztő érdekeivel egybevág a létrehozása), erre a cég állami támogatásokat fordít, a terület többi részén pedig az új szabályozás megnyitja a kaput az olyan jellegű intenzív fejlesztés előtt, mint ami manapság a Balatonnál, a Velencei-tónál, sőt még a Fertőnél is egyre gyakoribb, és amit sokan rendkívül kártékonynak tartanak, például a civil szervezetekből idén tavasszal megalakult Nagy Tavak Koalíció, vagy éppen a tó körbebetonozása ellen szavát felemelő Jordán Ferenc rendszerökológus.
Az Appeninn a lebontott épületek kapcsán leromlott állapotukat, életveszélyességüket hangsúlyozza, amit a még álló történeti értékű épületekről is el lehetne mondani, de a Club Aliga területén található építészeti értékek sokkal változatosabbak és sokszínűbbek annál, hogy ennyivel napirendre lehetne térni az eltűnésük fölött. Több kiváló tanulmány is született a témáról az elmúlt az években, például a korábbi építési szabályzathoz készült értékvizsgálat, Hurták Gabriella Egy elveszett világ című írása és Walton Eszter 2017-ben készült fényképes beszámolója, ami ma már történeti értékű, mivel az utolsó pillanatokban örökített meg sok eltűnt épületet. A szakirodalomban időnként előforduló „aligai skanzen” kifejezés találóan utal arra, hogy olyan volt ez a terület, mintha a 20. századi balatoni építészet teljes minden jellegzetes példáját egy helyen gyűjtötték volna össze. A legjobbak egy részét a balatonvilágosi önkormányzat helyi védelem alá vonta, és vélhetően ennek köszönhető, hogy egyelőre nem mindent bontottak el, de szinte mindegyik ház rossz állapotú, és annyira nem látszik rajtuk semmi gondoskodás, hogy nagy optimizmusra van szükség ahhoz, hogy a sorsuk jobbra fordulásában reménykedjünk. Az aligai skanzen a maga egészében, ahogyan igazán érdemes lett volna megtartani, már nem létezik.
Ami odaveszett
A legnagyobb veszteség Aliga 2 villasora, aminek egykor a Kádár-villa szerves részét alkotta, és amely terület északi részén található Elnöki villától az uszodáig húzódott a belső feltáró út és a tópart között. Ezt a részt a pártelit számára tartották fenn, és belső kerítés választotta el a déli Aliga 1 komplexumtól, ahol az egyszerűbb pártfunkcionáriusok nyaralhattak. A villák nagyjából egységes koncepció szerint épültek az 1970-es években, kései szocialista modern stílusban, egy korábbi, polgári villasor helyére, aminek épületeit lebontották (a szocializmus első szakaszában még ezeket a régi villákat használta a pártvezetés).
A II-III-as villa inkább társas ikerüdülő volt, a IV-es villa volt Kádáré, az V. villa és a két oldalán felépült, egyforma V-a és VI. villák nagyon szép komplexumot alkottak, terméskő oldalfalakkal, lebegő vasbeton lépcsőkkel és betonlamellákkal. A középső ház emeletes volt, a két szélső földszintes. „A közvetlenül a Balaton partján álló két épület teljesen nyitott a tó felé, azonban a köréjük telepített növényzet – a kilátás megszüntetése nélkül – egyfajta intimitást biztosít a nyaralóknak. Ezt a fajta érzékeny környezeti szituációt, a kint/bent, nyitott/védett terek átmenetiségét a betonlamellák szépen átvezetik a homlokzatokra, a padló „lebegtetése” pedig még finomabbá, megfoghatatlanabbá teszik az épület és a természeti környezet határát” – írta róluk Hurták Gabriella.
A VII. és a VIII. villa átépített polgári nyaraló volt a 20. század elejéről, az első szép art déco domborművek díszítették. A IX. és a X. villa egyszerű bungalók voltak, ezek nem képviseltek értéket. A lebontott raktárakra, kiszolgáló épületekre, a mosodára és a Sportszállóra ugyanez igaz.
A fenti kép Kádárt az V-a villa teraszán örökítette meg, vagyis nem a saját nyaralójában, hanem annál az épületnél, ahol általában Aczél György nyaralt, aki rendszeresen át is járt sakkozni Kádárékhoz. Az aligai Pártüdülő fénykoráról egyelőre meglepően kevés képet publikáltak, és a korabeli sajtóban sem jelentek meg ilyenek, ezért a fotó különösen érdekes.
A másik nagy veszteség az I. és II. szálló, amelyek már Aliga 1 területére esnek. Ez a két egyforma, szimmetrikus épület Csongor és Tünde Szálloda néven épült 1943-44-ben, az magyar modern (Bauhaus) építészet jelentős mestereinek számító Olgyay fivérek tervei szerint. A balatonaligai nyaralótelep kiépítése csak a 20. század elején kezdődött meg, amikor polgári magánvillák és két kisebb szálloda (a Rákóczi és a Terézia Szálloda) épült a partsávon. 1943-ban a Balatonaliga Fürdő- és Gazdasági Rt. Olgyay Aladárral és Olgyay Viktorral egységes koncepció szerinti a beépítési tervet készíttetett a területre (ez természetesen még adottságként kezelte a magánvillák létét). A magyar Monte-Carlónak nevezett koncepció a Balaton legelegánsabb, mondén üdülőhelyét akarta létrehozni Aligán, amiből a háború előtt csak a Csongor és Tünde ikerszállók és a kikötő készült el (Balatonaligán még 1944-ben, a front átvonulása előtt is javában folyt az újabb szállodák építése).
A Csongor és Tünde Szállót a pártelit villái mellett látva egykor érzékelhető volt a balatoni építészet rendszereken átívelő folyamatossága: a terméskő harántfalak, a fekvő téglalap formájú nyílások és a megemelt teraszokra felvezető lépcsők a húsz év különbség ellenére ugyanahhoz az esztétikai világhoz tartoztak. A szállodákon a szocializmus keveset változtatott, csak az erkélykorlátokat és a nyílászárókat cserélték ki. A szállodák a belső főúton álltak, ezért az egész üdülőtelep képét meghatározták, és valójában rossz állapotban sem voltak, néhány éve még vendégeket fogadtak.
Ami még megvan
A telepen legutóbbi látogatásunkkor még állt az elhagyatott uszoda és a paneles szerkezetű III. szálló épülete, amelyek nem képviselnek különösebb értéket, és megvolt az izgalmas betonszerkezetű fedett kertmozi. Működik az 1960-as évekből származó, a korabeli balatoni építészet legjobb darabjaival (például a tihanyi hajóállomás vagy a tihanyi és a szántódi rév épületeivel) párhuzamba állítható büfésor is, amelyet azonban a főtér-tervek szinte biztosan elsodornak. Aliga 1 területén fennmaradt három polgári villa is a 20. század elejéről: a Szász-villa a budai hegyvidék nyaralóira jellemző svájci stílusban épült favázas, lombfűrészdíszes verandával 1906-ban (az építtető Szász-család több tagja fontos szerepet játszott a magyar kultúrtörténetben), a Bíró-villa ugyanehhez a korszakhoz és stílushoz tartozik, Kmetty Károlyné egykori villája viszont egészen impozáns, emeletes téglaépület, erkéllyel és díszbádogozású toronysisakkal. Az első két ház nagyon rossz állapotú, a Kmetty-villa egyáltalán nem leromlott, bár kissé át lett alakítva. Ugyancsak megvan a fürdőtelep 1940-ben épült, terméskő temploma, ezt a szocializmus alatt üzemi célra használták, de ma ismét temlomként szolgál, és valószínűleg ez a tervezett fejlesztést is átvészeli.
A három legnagyobb érték a területen a Kádár-villa, az Elnöki villa és az ún. Községház (vagy étterem és konferenciaterem). Ezek közül a bedeszkázott ablakú Elnöki villa (népszerű nevén Castro-villa) van legjobb állapotban. A zöld dombocska tetején épült, a Balatonra csodálatos kilátást nyújtó ház első ránézésre régi klasszicista kúriának tűnik, pedig valójában szocreál. Sőt, ez az igazi szocreál: a Rákosi-korszak egyetlen reprezentatív állami épülete Balatonaligán. Néhány évvel azután épült, hogy Rákosi államosíttatta az aligai partszakaszt, Zöldy Emil tervei szerint. Alapvetően az Aligán nyaraló magasrangú külföldi vendégek vendégháza volt, ahol olyan hírességek fordultak meg, mint Fidel Castro, Erich Honecker, Ho Si Minh, Hruscsov, Brezsenyev és Jurij Gagarin.
A IV. számú Kádár-villa állapotának leromlása jól nyomon követhető a magyar sajtóban megjelent fotósorozatokon, a legelső 1990-es felvételtől az Index 2014-es fotósorozatán át egészen a mi mostani képeinkig, amik valószínűleg az utolsó fázist jelentik:
Kívülről nézve az épület még nagyjából megvan, bár a graffiti, a törött ablakok és az elburjánzott növényzet miatt egykori eleganciája már alig érzékelhető. Bent azonban már hiába keresnénk a 2014-ben még látott, igaz már erősen rohadozó bútorokat, a berendezés mostanra teljesen elpusztult. És a valaha nagyon színvonalas belsőépítészetből is alig maradt valami, az álmennyezetet leszaggatták, a karakteres fa térelválasztó elem már a földön hever darabokban. A ház elvileg helyi védelem alatt áll, de nyilvánvaló, hogy ez eddig sem óvta meg semmitől.
A fenti képen látszik, hogy a villákon előszeretettel alkalmazott balatoni kő motívuma valaha a beltérben is megjelent a szinte fedett teraszra emlékeztető, napfényes, nagy üvegfelületekkel a kert és a tó felé megnyíló nappali egyik falán (amit a jelek szerint valamikor átalakítottak).
A parketta még megvan, de a fa térelválasztót már kidöntötték. A belső tér tágassága, tiszta szerkesztése még ma is jól érzékelhető. Ez a ház, amit ilyen kíméletlenül a sorsára hagytak, nemcsak a magyar közelmúlt történelmének fontos helyszíne, hanem egyben az 1970-es évek hazai építészetének talán országos szinten is legszebb darabja. Az Általános Épület Tervező Vállalat tervezője, Ács Tamás itt a presztízsmegbízásnak köszönhetően nem a korszakban szokásos kompromisszumokkal dogozhatott, hanem olyan elegáns villát alkotott, amely a korabeli Amerikában is megállta volna a helyét.
Mindez egyáltalán nem tükrözte Kádár személyes ízlését, aki korának és neveltetésének megfelelően a kispolgári neobarokkot tartotta ideális környezetnek. A villát 1974-ben meglepetésként kapta: amikor azon a nyáron megérkezett, a megszokott régi villa helyett, ahol a nyarakat töltötte, ez az elegáns, tágas, levegős, minimalista ház fogadta. Állítólag egyáltalán nem volt tőle elragadtatva, bár Aligát és a Balatont szerette, az épület modern esztétikájával soha nem tudott egészen megbarátkozni.
A Pártüdülő korszak legjobb építészeti alkotásai, mint a IV-es, V-ös, V-a és VI-os villák egyértelműen a két háború közötti modernizmus örökségét folytatták, aminek a Csongor és Tünde Szállodák mellett az ún. Községház volt a másik csúcsdarabja. Ez látható a cikk nyitóképén, itt pedig közelebbről az első emeleti terasza:
Az épület állapota hasonlóan tragikus, mint a Kádár-villáé, de egykori szépsége számos belső részletén felfedezhető. A teraszok mellett a lépcsőház is igazi Bauhaus eleganciát őriz, de izgalmas az épségben megmaradt eredeti étellift is. A Községházat szintén az Olgyay-fivérek tervezték, bár az eredeti beépítési koncepcióban még egy másik épület szerepelt. Felépítésére vélhetően már csak közvetlenül a háború után került sor, de még az államosítás előtt, a fürdőtelep fejlesztése ugyanis a front átvonulása után még újra tudott indulni.
„Olgyayék épülete a racionalitáson túl magán hordozza a 30-as évek modernjének finom eleganciáját. Ez a homlokzat diszkréten megmozdított tömegelemeinek könnyedségében, a nyílászáró-osztás játékosságában, a filigrán fém üvegtartó szerkezetekben, a karcsú beton/műkő tartóoszlopokban, valamint a lépcsőkorlátoktól a burkolatokig minden részletében végiggondolt, egyszerű és harmonikus designban nyilvánul meg” – méltatja a házat Hurták Gabriella.
A Községház a magyar modernizmus kiemelkedő darabjai közé tartozik, már rég műemléknek kellene lennie, mint ahogy időben legközelebbi társai, az Erzsébet téri buszpályaudvar és a Dózsa György úti MÉMOSZ-székház is az, és mindkettő gondos felújítást kapott. Nyilvánvaló, hogy az aligai Olgyay-épület azért nem kapott hasonló védelmet, mert elszigeteltsége miatt sokáig nem is került a szakma látókörébe, kimaradt a korszak építészetét feldolgozó munkákból.
A szocializmus idején a Községházat étteremnek és konferenciateremnek használták, ami némi belső átépítéssel járt. De volt itt mozi is, ahol a Pártüdülőben nyaraló funkcionáriusok számára tartottak filmvetítéseket, a berendezés darabjai még ma is láthatók a vetítőterem belső erkélyen darabokra zúzva. A tetőteraszról lenyűgöző kilátás nyílik a Balatonra, itt állva válik érthetővé, milyen zseniális a ház telepítése, mivel az enyhe magaslat pont annyira emeli meg, hogy át lehessen látni a fák koronája fölött a tóra, miközben az épület nem uralkodik a környezetén, szépen belesimul a természeti tájba.
Hogy ez a harmónia ihletőként hat-e majd a fejlesztésen ma még titokban dolgozó tervezőkre, hamarosan kiderül, mert a mostani tempóban haladva nem lenne meglepő, ha a bontások után hamarosan az építkezések is elindulnának. Bár Club Aligáról ma mindenkinek Kádár jut eszébe, a telep igazi öröksége ennél sokkal összetettebb és gazdagabb – a hely szépségéhez méltó jövőt inkább Olgyayék és Ács Tamás hagyatékára lehetne felépíteni.
Nyitókép: Az 1946-ban épült községház modernista épülete (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
#Appeninn#Balaton#Balatonaliga#Bauhaus#örökségvédelem#szocializmus | https://www.valaszonline.hu/2021/06/25/club-aliga-balaton-balatonvilagos-ner-kozeli-oriasfejlesztes-szocializmus-kadar-villa/?fbclid=IwAR1U0pvq7QGD98p2G-4pGeHzc7vQt8BiPf5X2l9sQR8Rasl_ol4W8GLqbuU | https://web.archive.org/web/20220525010823/https://www.valaszonline.hu/2021/06/25/club-aliga-balaton-balatonvilagos-ner-kozeli-oriasfejlesztes-szocializmus-kadar-villa/?fbclid=IwAR1U0pvq7QGD98p2G-4pGeHzc7vQt8BiPf5X2l9sQR8Rasl_ol4W8GLqbuU | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elsopri-aliga-elvarazsolt-vilagat-a-ner-kozeli-oriasfejlesztes | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-06-28 19:14:00 | [
"Balázs Attila",
"Hamar Endre (Dr.)",
"Jellinek Dániel"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Club Aliga",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás",
"Kisfaludy-program"
] |
52,362 | Irracionalitás a NER-ben: többet ér a focicsapat a válság idején | az NBI-es gárda fele - 5 csapat - növelni tudta az árbevételeit minden korlátozó intézkedés és válság ellenére. 4 csapat esetében pedig a szponzori, hirdetési bevételek olykor igen látványos mértékű megugrásáról számoltak be a klubok. | Az NBI-ben szereplő focicsapatok éves beszámolói ezúttal nemcsak a megszokott tényezők miatt voltak érdekesek, mint például a kifizetett bérköltségek, értékesítési bevételek és egyéb - támogatásokat magukba foglaló - bevételek nagysága. Most nagy kérdés volt, hogy a koronavírus-járvány miatt meghozott korlátozó intézkedések mennyire tettek keresztbe a cégek gazdálkodásának. A zárt kapus meccsek több tétel révén is érzékenyen érinthetik a pénzügyeket: kieső jegybevételek, visszavágott szponzori pénzek, meccsek hiányában visszaeső kereskedelmi bevételek.
A közzétett mérlegek és eredménybeszámolók némiképp váratlan folyamatról árulkodnak bizonyos klubok esetében. Ha a két feljutó csapatot nem számoljuk bele, akkor
az NBI-es gárda fele - 5 csapat - növelni tudta az árbevételeit minden korlátozó intézkedés és válság ellenére. 4 csapat esetében pedig a szponzori, hirdetési bevételek olykor igen látványos mértékű megugrásáról számoltak be a klubok.
Persze az értékesítési árbevételek emelkedése nem feltétlenül logikátlan a jelen helyzetben, főleg akkor nem, ha ismerjük a magyar élvonalbeli csapatok bevételi forrásait és összetételét. A bevételeken belül a jegy- és bérletbevételek átlagosan nagyjából 2 százalék körüli arányt képviselnek, tehát önmagában az, hogy nem lehettek nézők a lelátókon, kisebb pénzügyi kiesést eredményezhettek. A költségvetést ez a tétel nem fogja bedönteni. Másrészt jelen körülmények között is pörgött az átigazolási piac, vagyis játékosértékesítésből akár a korábbinál nagyobb bevételre is szert tehettek a csapatok, ami az össz értékesítési bevétel növekedését is eredményezhette. Erre példaként említhető a Mezőkövesd-Zsóry, a gazdasági társaság 2019-ben 4 millió forinthoz jutott ennek köszönhetően, míg tavaly az összeg többszörösét, 58 milliót könyveltek el erre a sorra.
A szponzori bevételek: teljesen irracionális, ami történt
Az NBI 12 csapata közül 9 közölt a kiegészítő mellékletében részletes bevételi adatokat, ők összesen 11,2 milliárd forintot számolhattak el 2020-ban szponzori, hirdetési bevételként. Ez az általuk elkönyvelt összes értékesítési bevételnek (20,5 milliárd forintnak) a több mint fele, 55 százaléka.
Ebből az arányból kiindulva a vállalkozások támogatási döntései nagyban képesek befolyásolni a klubok gazdálkodását, annak stabilitását. Már csak abból kifolyólag is, mert az ilyen típusú bevételek, illetve egy cég kiadásai rendkívül érzékenyen reagálnak a gazdaság állapotára, válságára. Ezért is tűnik irracionálisnak az, hogy négy csapat esetében 2020-ban emelkedtek a szponzori, hirdetési bevételek.
Az MTK, a Mezőkövesd, a Honvéd és a Kisvárda esetében alakulnak furcsán a számok. Jól látható, az MTK és a Honvéd ilyen típusú bevételei kiugró mértékben növekedtek a koronavírus-járvánnyal terhelt év során.
Hogy értsük miről is van szó. A támogató cégek döntéshozói úgy gondolták, hogy a koronavírus-járvány, a zártkapus, nézők nélküli meccsek idején a korábbinál nagyobb marketingértéke van az említett csapatoknak. Mindezt úgy, hogy másik oldalról nézve a vállalkozásokra pont az jellemző, hogy bizonytalan gazdasági helyzetben a tartalékolás jegyében elsőként vágják vissza a marketintjellegű költéseket. Ezen spórolnak. Kivéve a Honvéd, a Kisvárda, a Mezőkövesd és az MTK támogatóit. Ők láthatóan egy különutas gondolatmenetet követnek.
Összefogott a helyi NER-bázis
Honvéd: okoskerítés-építők
A négy csapatban egy dolog közös: erős kötődésük van a kormánypártokhoz, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. A Honvéd focicsapata 2019 tavaszán került új tulajdonoshoz, a Metalcom csoporthoz tartozó Reditus Equity vette meg a Honvéd Futball Club Kft. 100 százalékát. A vevő cég tulajdonosa pedig egy fideszes politikus, Bozó Zoltán, aki 2014-ben a Fidesz szentesi polgármesterjelöltje volt. Cége leginkább arról ismert, hogy ők üzemeltetik a déli határon épített kerítést, öt év alatt 6,5 milliárd forintért és korábban nagyrészt a jelzőrendszerrel ellátott okoskerítés építésében is részt vettek.
A csapat támogatói ugyanakkor nem hagyományosan vett NER-figurák. Az OTP Bank, a Honvédelmi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett olyan piaci cégeket találni a hivatalos támogatók listáján, mint a Macron, az Endoplus Service, a Raditec, a Trend-M és az LV-Sport.
Kisvárda: Seszták Miklós birodalma
A Kisvárda focicsapatát talán nem szükséges külön bemutatni, a klub csillaga akkor kezdett szárnyalni és látványos fejlődésnek indulni, amikor a város országgyűlési képviselője, Seszták Miklós töltötte be a nemzeti fejlesztési miniszteri posztot. A 16 ezres város fociklubjának sikerült megtalálni a helyét a teljesen újjászervezett labdarúgáson belül. Az ukrán határhoz való közelsége miatt kiváló helyszín a határon túli foci, utánpótlás-nevelés megvalósításához, a kapcsolatok erősítéséhez. Ennek jegyében már nemcsak új stadion, de államilag elismert státuszú sportakadémia lett a kisvárdai - bár utóbbi indokoltságát a szakmai minősítés (belga Double Pass) egyáltalán nem támasztja alá.
A focicsapat mögött kiemelt támogatóként áll a helyi MasterGood, de a listán szerepel még egy budapesti belvárosi szálloda, a City Hotel Mátyás is. Az üzemeltető cég ügyvezetője pedig nem más, mint egy kisvárdai ügyvéd, aki egykor az Antall-kormányban is szerepet vállalt. Jó kapcsolatokkal rendelkezik helyi szinten is az ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedésével foglalkozó cég, a Háda tulajdonosi köre. A hírekbe két jelentős, egymással összefüggő esemény miatt került be a társaság. Az Átlátszó írásai alapján még 2015-ben a Háda-cégcsoport 338 millió forint uniós támogatást kapott munkahelyteremtésre, de a projekt indulásának tervezett időpontjában 130 fővel kevesebben dolgoztak a cégnél. Eközben a „cégcsoport” a saját telkén ebből a pénzből megépített egy modern üzemcsarnokot.
Sportparkok építésében jeleskedik az a cég, mely a szertarsport néven megtalálható webshop mögött áll. A Kisvárda támogatója a webshop, melynek egyedüli tulajdonosa a KATKER 2005 Kft.
Nem túl rég csatlakozhatott a támogatók köréhez a He-do Útépítő Kft., melynek egyik végső tulajdonosa Heves megye egyik legjelentősebb vállalkozója, Dobróka Tamás. Több évtizede ő a kékestetői sícentrum üzemeltetője, emellett több útépítésre kiírt állami közbeszerzésen is jól szerepelt már. A He-do 2020-ban 15,8 milliárd forintos árbevétel mellett 1,6 milliárdos nyereséget termelt, ebből 1 milliárd forint osztalék kifizetéséről is határoztak.
Mezőkövesd: NER, csak kicsiben
Mezőkövesden a főszereplő Tállai András, egykori NAV-elnök, aki jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkára. A matyóföldi csapat látszólag sikeresen tudja maga mögé állítani a környékbeli vállalkozásokat amellett, hogy az önkormányzat is több cégen keresztül támogató. A város mellett a Zsóry Gyógyfürdő, a Mezőkövesdi Média Kft. és a városgazdálkodásért felelős cég, a Mezőkövesdi VG Zrt. is szerepel a támogatók sorában, de lévén, hogy az önkormányzat is tulajdonos a focicsapatnál, nem meglepő, hogy a városvezetéshez tartozó társaságok támogatókként jelennek meg. Az azonban nem egyértelmű, hogy ezek a társaságok anyagilag járulnak-e hozzá a csapat gazdálkodásához, vagy más jellegű szolgáltatások biztosításával segítik a sikerek elérését.
A magántulajdonban lévő cégek között több érdekes is feltűnik a támogatók listáján. Az egyik kiemelt támogató a Téglás Trans Kft., melynek tulajdonosa Nyíri Sándor. Nyíri 2016-ban Tállai Andrással együtt került be a Magyar Labdarúgó Szövetség NB I Bizottságába. A Téglás Trans a régióban több közbeszerzési eljáráson is sikeresen szerepelt, sőt, 2018-ban 73 milliós megbízást nyert el a Tállai elnöklése alatt működő sportegyesülettől.
Mezőkövesd legnagyobb vállalkozásaként számon tartott Szilvási Építő Kft. sem marad le a csapat támogatói listájáról. A cég számos nagyértékű közbeszerzési eljárást nyert el a városban és a környéken is, emellett uniós támogatásokból is le tudott csippenteni magának egy kisebb darabot.
Harmadik neves cég a matyóföldi csapat mögött a Cronus Kft., melyet korábban Simicska-közelinek tartottak. A G-nap látszólag érzékenyen érintette Kosik János cégét, hiszen 2014 óta egyetlen közbeszerzést tudott megnyerni, holott előtte több esetben is kapott munkákat például a ma már állami tulajdonban lévő Mátrai Erőmű Zrt.-től. Bár mintha az elmúlt években háttérbe került volna Kosik János cége, 2016-ban mégis kiemelt támogatóként állt be a mezőkövesdi csapat mögé. Vélhetően nem pusztán a sport iránti szeretettől vezérelve. Azóta két közbeszerzésen tudott győzni: egyet Bükkábrány önkormányzatától (Tállai választókerületéhez tartozik), egyet pedig a Mátrai Erőmű Zrt.-től.
Folytatva a sort, a szintén szponzor Kovács Vegyesipari Kft. pár éve egyedi kormánydöntés alapján 1 milliárd forintot kapott a magyar államtól a kovácsolási kapacitás bővítésére, aminek köszönhetően 60 új munkahely jött létre. Nem ez volt azonban az első alkalom, hogy állami forrásból érkező támogatásban részesültek. 2017-ben 300 millió forintot kaptak a Nagyvállalati Beruházási Programból, 2011-es csarnokfejlesztésükhöz 99,9 millió vissza nem térítendő támogatást nyertek el a kormánytól, egy 2013-as jelentés szerint pedig munkahely-teremtésre uniós forrásból 554,5 millió forintnyi támogatást kaptak 2007-213 között.
MTK: cégbirodalom áll mögötte
És végül az MTK. A klub tulajdonosi köre 2019-ben alakult át, az addig inkább háttérben maradó üzletember és az MTK futballklub eddigi társtulajdonosa, a Profólió cégcsoport tulajdonosa, Zakor Sándor vette át az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. kizárólagos irányítását. Zakor Sándor számos érdekeltséggel rendelkezik, mint például a Brightly reklámügynökség, a Prohumán munkaerőkölcsönző, a Protocall call-center, melyek mind be is álltak szponzorként a csapat mögé. Zakor munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégével egyébként 2020 májusában írt alá együttműködést Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter. Rajtuk kívül a listán szerepel még a Konica Minolta, a Prevital vagy a Raditec.
A tavalyi koronavírussal terhelt évben tehát több cég is a piaci logikával ellentétesen gondolkozott a nyilvánosságra került gazdálkodási adatok alapján. Erre az ellentmondásra pedig nem lehet más magyarázat, minthogy a NER most mutatta meg igazi "erejét", létének értelmét. Bár eddig is megfigyelhető volt a hazai bajnokság és a gazdálkodás átpolitizálódása, melynek során üzleti érdekek mentén döntenek a TAO-támogatásokról vagy épp a szponzorációról, most egyes esetekben még fontosabbá vált a jó kapcsolatba vetett hit anyagi kinyilvánítása is. Nehezen találni más indokot arra, miért vonzóbb a zártkapus, nézők nélküli meccs és válság idején növelni a marketingbüdzsét. A végére pedig marad a non plus ultra: a másodosztályban játszó Vasas több mint 400 milliós szponzori bevételt könyvelt el tavaly, úgy, hogy az NBII-ben végig sem játszották a bajnokságot. Ez az összeg még NBI-es szinten is kimagasló. A klub többségi tulajdonosa Nagy György, akit az OPT vezetői köréhez közel álló vállalkozónak tartanak. A csapat mögött álló szponzorok zöme valamely másik érdekeltsége és vállalkozása. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ner-foci-koronavirus-valsag-zartkapus-meccs-szponzor-tamogatas-szazmilliok-irracionalis.html | https://web.archive.org/web/20220630071908/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ner-foci-koronavirus-valsag-zartkapus-meccs-szponzor-tamogatas-szazmilliok-irracionalis.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/irracionalitas-a-ner-ben-tobbet-er-a-focicsapat-a-valsag-idejen | mfor.hu | hungarian-news | 2021-06-28 21:26:00 | [
"Bozó Zoltán"
] | [
"Budapest Honvéd FC",
"Cronus Kft.",
"HE-DO Kft.",
"Kovács Vegyesipari Kft.",
"Master Good Termelő és Kereskedelmi Kft.",
"Mezőkövesd Zsóry FC Kft.",
"Reditus Equity Zrt.",
"Szilvási Építő Kft.",
"Téglás Trans Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"hirdetés",
"sport",
"klientúra",
"stadion"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,363 | Tízmilliókat szánt állatpreparátumokra és 1372 milliót kommunikált el tavaly a vadászati kiállítást szervező cég | Bár csak idén szeptemberben startol el az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, a rendezvény mögött álló cég tavaly sem sajnálta a közpénzt a reklámra: beszámolójuk szerint 2020-ban 1 milliárd 372 millió forintot költöttek kommunikációra és megjelenésre. | Bár csak idén szeptemberben startol el az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, a rendezvény mögött álló cég tavaly sem sajnálta a közpénzt a reklámra: beszámolójuk szerint 2020-ban 1 milliárd 372 millió forintot költöttek kommunikációra és megjelenésre. A cég tavaly csaknem 7 milliárd forint támogatást kapott, összesen 5 milliárd 248 millió forintot költött el, azaz durván minden negyedik forint reklámra ment el.
Hogy nagyrészt kihez, az nem nagy meglepetés: a kormány sokmilliárdos plakátkampányait is vivő Balásy Gyula érdekeltségeihez. A beszámoló szerint tavaly 30,7 millió forintot számoltak el a kiállításra készülő állatpreparátumokra, ezt alátámasztja a cég közzétételi listája is: 2019 áprilisa és 2021 áprilisa között összesen 49,5 millió forintnyi megbízást adtak Horváth Helga preparátornak.
Az állami kiállításszervezőnél megugrottak a bérköltségek és a létszám is: míg 2019-ben az átlagos állományi létszán 15 fő volt, a múlt év utolsó napján már 49 embert foglalkoztattak. A mérleg említést tesz három felügyelőbizottsági tagról is, egyiküket, Kovács Zoltán feleségének egykori üzlettársát éppen nemrégiben mutattuk be. Orbán Viktor 2018 végén nevezte ki a 2021-es vadászati világkiállítás kormánybiztosává az egykori kormányszóvivőt, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt. A kiállítás lebonyolításáért felelős cégben már alapításkor felügyelőbizottsági helyet és havi bruttó 250 ezer forintos apanázst kapott Kovács Róbert, a fideszes politikus feleségének akkori üzlettársa. Mára a korábban ugyancsak fideszes politikusként jegyzett Szikora Linda teljesen átvette a céget Kovács Róberttől, erről bővebben itt olvashat.
A felügyelőbizottságra tavaly a járulékokkal együtt összesen 13,3 millió forintot költöttek, az ügyvezetés 49,3 millió forintot vitt el.
A cég feladatait szakmai partnerszervezetekkel valósítja meg, nekik összesen 2 milliárd 96 millió forint támogatást juttattak (54 szervezetnek, 71 támogatási szerződés keretében). Hogy pontosan ki, mennyi pénzt kapott, arra vonatkozó információt a társaság honlapján nem találtunk, tőlük pedig hiába kértünk segítséget, nem érkezett válasz megkeresésünkre. A társaság mérlegéből annyi silabizálható ki, hogy
28 támogatási szerződés keretében összesen 226 millió forint támogatást kapott az Országos Magyar Vadászkamara és megyei szervezetei.
15 támogatási szerződést kötöttek erdőgazdaságokkal, összesen 102,2 millió forint értékben.
Egyetlen nemzeti park kapott pénzt tőlük, 6,6 millió forintot.
27 támogatási szerződés jött létre egyéb szervezetekkel (múzeumok, szakmai egyesületek, egyéb szervezetek). Az általuk felhasznált támogatás összesen 1 milliárd 761 millió forint.
A beszámoló szerint a szervezetek a támogatásból mintegy száz eseményt, rendezvényt valósítottak meg, tételes felsorolást a költségekkel azonban nem találtunk. Kiemelik viszont azt a 480 millió forintos támogatást, amelyet az idei Négyesfogathajtó és Lovastorna Európa-bajokság akadálypályájának megépítésére kaptak. Az Eb-t a Lovassport Szövetséggel együtt valósítja meg az állami cég.
A cég tavaly 6 milliárd 960 millió forint közpénzes támogatást kapott (ebből 480 millió forintot a már említett Négyesfogathajtó Eb előkészítésére), ebből 1 milliárd 711 millió forintot az idén használnak fel. Mozgásterük azonban ennél jóval nagyobb, hiszen májusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium több mint 6 milliárd forintot adott a kiállítás és felvezető eseményeinek szervezésére. A RTL Klub számításai szerint csak ez az összeg több mint amennyit a külföldi vadászok egy évben Magyarországon hagynak. Ennek ellenére a helikopteres rénszarvasvadászatáról is ismert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a kiállítás jó befektetés. Kovács Zoltán pedig egyenesen egymillió látogatót vár. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/25/vadaszati-kiallitas-allatpreparatum-kommunikacio/ | https://web.archive.org/web/20210919042425/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/25/vadaszati-kiallitas-allatpreparatum-kommunikacio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokat-szant-allatpreparatumokra-es-1372-milliot-kommunikalt-el-tavaly-a-vadaszati-kiallitast-szervezo-ceg | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-25 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Horváth Helga",
"Kovács Róbert",
"Kovács Zoltán (államtitkár)",
"Semjén Zsolt",
"Szikora Linda"
] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,364 | Félmilliárdos nyereség az alapítványba kiszervezett Lázár János-féle ménesbirtokon | Április 27-én szavazta meg a parlament kormánypárti többsége, hogy 12 állami egyetem alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerül, de egyebek mellett még birtokokat is kiszerveztek. Például a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (az alapítvány még nincs bejegyezve) vagyonkezelésébe adta az állam. Valamit az állami tulajdonú területek mellé az alapítvány indulótőkeként megkapta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is. Megnéztük a társaság 2020-as eredményét, és összességében egy alaposan feltőkésített cég vesztette el közvagyon jellegét.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka
- szól a társaság bemutatkozása.
Az állam által 2016-ban 2,1 milliárdért forintért felvásárolt ménesbirtok 2019-ben 4,9 milliárd forint árbevételt ért el, 2020-ban viszont 7,6 milliárd forintra ugrott a forgalom, ami az utóbbi évek rekordja. Ez mintegy félmilliárd forinttal meghaladta a tervezett bevételt, hiszen csak 7,1 milliárd forinttal kalkuláltak. A profit is több lett a vártnál: 247,3 millió forint helyett 555,4 millió forint. A legnagyobb bevételi forrás a vetőmag-előállítás 4,7 milliárd forinttal, de növénytermesztésből és állattenyésztésből is meghaladja az egymilliárd forintot az éves forgalom.
Az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Társaság számára, hogy egyrészt pótolja az elmúlt évtizedek gazdálkodása alatt elmaradt, egyébként szükségszerű beruházásokat, biztosítsa a mezőhegyesi szakmai oktatás megfelelő körülményeit a térség megváltozott munkaerő piaci igényeihez igazodva, valamint újból megteremtse a tradicionális mezőhegyesi lótenyésztés infrastrukturális alapjait
- olvasható a céges beszámolóban.
Tehát az elmúlt években valósággal dőlt a közpénz a Mezőhegyesi Ménesbirtokra, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál. A cég saját tőkéje jelenleg 38,1 milliárd forint. Legutóbb még tavaly december végén kaptak 9,3 milliárd forintos tőkemelést, amiből új kollégium, valamint a C típusú tornacsarnok építése és a vetőmagüzem felújítása valósul majd meg.
A kollégium felújítása és bővítése a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően ugyancsak 2021 második negyedévében veheti kezdetét. A férőhelyek számát 150 főre emeljük, minden szobához tartozni fog külön vizesblokk (tusoló, WC). A háromszintes, jelentős mértékben megnövelt alapterületű épület modern berendezésével és bútorzatával a szállodák kényelmét idézi. A kollégiumot napelemes rendszerrel szereljük fel és talajszondás hőszivattyúval hűtjük-fűtjük majd.
- írta a beruházásról Tarkó Gábor, a Ménesbirtok iskolájának igazgatója.
Tehát összességében a kormány az elmúlt években tízmilliárdokat adott a cégnek, majd idén áprilisban a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány számára adta át. A magyarnarancs.hu cikke szerint az alapítvány és kuratóriuma körül nagy a csend, a más esetekben igen aktívnak mutatkozó Lázár Jánosnak nem volt ezzel összefüggésben semmilyen bejelentése. Pedig aligha kérdéses, hogy ki lesz a kuratórium elnöke. Lapunknak adott korábbi interjúban azonban a kormánybiztos elmondta: a mezőhegyesi részvények is bekerülnek egy alapítványba.
A mindenkori kormány nem tudja majd eladni a mezőhegyesi részvényeket vagy a mezőhegyesi földeket, hiszen ami bekerül az alapítványba, az elidegenítési és terhelési tilalom alá kerül: védett lesz
- fogalmazott Lázár János április közepén. Hozzátette: Magyarország egyik legnagyobb vetőmag-termesztője a birtok, képesek lennének az egész országot ellátni kukorica vetőmaggal. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/felmilliardos-nyereseg-az-alapitvanyba-kiszervezett-lazar-janos-fele-menesbirtokon.html | https://web.archive.org/web/20230530173051/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/felmilliardos-nyereseg-az-alapitvanyba-kiszervezett-lazar-janos-fele-menesbirtokon.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/felmilliardos-nyereseg-az-alapitvanyba-kiszervezett-lazar-janos-fele-menesbirtokon | mfor.hu | world-news | 2021-06-28 23:00:25 | [
"Lázár János"
] | [
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány"
] | [] | [
"mezőgazdaság",
"gazdálkodás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
|
52,365 | Közpénzzel turbózza fel a profitot és az osztalékot az Orbán család | Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta hatalmasat nőttek a kormányfő édesapjának és testvéreinek cégei, és bár ezt sokáig titkolni próbálták, a fejlődés forrásai részben állami megrendelések. | Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba. | https://hvg.hu/360/202125_kozpenzzel_porgetett_osztalek | https://web.archive.org/web/20210703005556/https://hvg.hu/360/202125_kozpenzzel_porgetett_osztalek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzzel-turbozza-fel-a-profitot-es-az-osztalekot-az-orban-csalad | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-24 11:00:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Orbán Áron",
"Orbán Győző",
"Orbán Győző ifj.",
"Orbán Viktor",
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Dolomit Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Gánt Kő Kft.",
"Nehéz Kő Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Gánt"
] | [
"autópálya",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
52,366 | Szakmai befektető érkezett az állami milliárdokat kapó alapítvány cégéhez | A vendéglátóiparban jártas üzletember társult be a konzervatív tudósokat tömörítő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) által néhány hónapja indított Hatvany Kávéház és Szalon Kft.-be. | 2021.06.21. 13:00
A vendéglátóiparban jártas üzletember társult be a konzervatív tudósokat tömörítő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) által néhány hónapja indított Hatvany Kávéház és Szalon Kft.-be.
A brit jogállam világraszóló botránya: ártatlanok százait ítélték el egy szoftverhiba miatt
tech
2024.01.11. 16:304 perc | https://hvg.hu/360/202124_hatvany_kavehaz | https://web.archive.org/web/20231221150652/https://hvg.hu/360/202124_hatvany_kavehaz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szakmai-befekteto-erkezett-az-allami-milliardokat-kapo-alapitvany-cegehez | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-21 15:00:00 | [
"Bottyán István",
"Szalai Zoltán"
] | [
"Apriori Cultura Nonprofit Zrt.",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Hatvany Kávéház és Szalon Kft.",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Kárpáti Gasztronómia Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"média",
"támogatás",
"PR",
"vendéglátás",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
52,367 | Durva túlárazást sejtenek egy Duna-parti beruházásnál | Ercsi 250 milliót kapott fejlesztésekre, nem sok minden valósult meg az eredeti ötletekből. Hadházy Ákos feljelentést tesz. | Eredetileg új kikötőt, strandot, büfét, ajándékboltot ígértek Ercsiben, némi térkő, padok, egy szalonnasütő és összesen 48 darab lámpatest lett a 250 millió forintos fejlesztésből – hangzik el az RTL Klub riportjában.
Győri Máté, Ercsi korábbi polgármestere szerint csak az lát mindebbe lopást és csalást, akinek most éppen ez az érdeke. Azzal magyarázta a furcsaságokat, hogy az árak emelkedése miatt több fejlesztést is a beruházás második ütemére kellett áttenniük. Azt azonban már nem tudták megvalósítani, mert „közbeszólt” a választás – mondja a volt polgármester.
A jelenlegi vezető, Szabó Tamás szerint viszont neki alig van mozgástere, mire átvette az ügyeket, a projekt 94 százalékban kész volt.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az Európai Unió csalás elleni hivatalához fordul, és a magyar rendőrségen is feljelentést tesz az ügyben. | https://hvg.hu/gazdasag/20210620_Durva_tularazast_sejtenek_egy_Dunaparti_beruhazasnal | https://web.archive.org/web/20210621181653/https://hvg.hu/gazdasag/20210620_Durva_tularazast_sejtenek_egy_Dunaparti_beruhazasnal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/durva-tularazast-sejtenek-egy-duna-parti-beruhazasnal | HVG | hungarian-news | 2021-06-20 20:29:00 | [
"Győri Máté"
] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)"
] | [
"Ercsi",
"Fejér megye"
] | [
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,368 | Tovább építkezik a belügyminiszter családja az ingatlanpiacon | Újabb cégek alapításával igyekeznek tartani a lépést az ingatlanpiacon Pintér Sándor felesége és lányai. | Elhunyt Benedek Miklós színész, rendező. Egy 68 éves magyar síelő is életét vesztette január nyolcadikán Ausztriában, de nem csak őt érte baleset: Tirolban egy felvonó szakadt le, ott négyen sérültek meg súlyosan. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Bűntény, amit Magyarországon többgenerációnyi filmes ellen elkövetnek – mondja Prikler Mátyás pozsonyi rendező, akinek Hatalom című filmjét a napokban mutatják be a magyar mozik, és aki producerként jó néhány magyar film megszületését segítette. | https://hvg.hu/360/202124_utile_opus_csaladi_ingatlancegek | https://web.archive.org/web/20231130130944/https://hvg.hu/360/202124_utile_opus_csaladi_ingatlancegek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-epitkezik-a-belugyminiszter-csaladja-az-ingatlanpiacon | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-17 14:00:00 | [
"Emőri Gábor",
"Pintér Hajnalka",
"Pintér Sándor",
"Pintérné Eötvös Ildikó"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"i-Cell Mobilsoft Zrt.",
"Immobil 2000 Kft.",
"Jász-Ház Szalon Kft.",
"Rendőrség",
"SPLC-C Kft.",
"Utile Opus Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,369 | Vizsgálja a kormányzat Antall Péter tízmilliós utazásait | Kormányzati vizsgálat indul az Antall József Tudásközpont gazdálkodásának ellenőrzésére, többek között az intézményt vezető Antall Péter tízmilliós utazásai miatt is – közölte ellenzéki felvetésre a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. | A Miniszterelnökség az állami támogatások felhasználásának törvényességét és célszerűségét ellenőrizné abban a vizsgálatban, melyet a kancelláriaminisztérium Ungár Péter LMP-s politikus jelzésére az Antall Péter által vezetett Antall József Tudásközpontnál (AJTK) indít.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő “Mi folyik az AJTK-nál?” címmel adott be írásbeli kérdést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Ungár ebben emlékeztetett azokra a sajtóhírekre, miszerint “a milliárdos kormányzati támogatásokból működő Antall József Tudásközpont alapítványi vezetése és menedzsmentje közpénzből járja a világ luxusszállodáit, elszámolja a magáncélú utazásait és luxuskiadásait, színlelt szerződéseket számol el a Miniszterelnökség felé.” Hozzátette, hogy “a Tudásközpontnál rendszeresek a munkavállalói bérelmaradások, pedig úgy tűnik több milliós PR-cikkekre, magánkórházi ellátásra, fényképezőgépekre, stb. is van közpénzforrás.”
Ungár a Direkt36 cikkére utalt. Ez alapján a hvg.hu is írt róla, hogy eddig több mint 4 milliárd forint közpénzzel támogatta az Orbán-kormány a szervezetet, melyet a havi több mint bruttó 4 millió forintot kereső Antall Péter – a néhai miniszterelnök, Antall József fia – vezet. Az intézetnél dolgozik Antall felesége és annak ikertestvére, és a feleség két vállalkozása is szerződésben áll az AJTK-val. A Direkt36 birtokába került iratok és számlák szerint a járvány előtt évi 15–20 külföldi utazást bonyolított Antall a kollégáival, ezekre több tízmillió forintot költöttek. Azt is írták:
a kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürül, az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak a fizetésükre. | https://hvg.hu/itthon/20210616_Antall_Jozsef_Tudaskozpont_gazdalkodas_torvenyesseg_Miniszterelnokseg | https://web.archive.org/web/20220404075136/https://hvg.hu/itthon/20210616_Antall_Jozsef_Tudaskozpont_gazdalkodas_torvenyesseg_Miniszterelnokseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalja-a-kormanyzat-antall-peter-tizmillios-utazasait | HVG | hungarian-news | 2021-06-16 10:52:00 | [
"Antall Péter",
"Antall-Horváth Veronika"
] | [
"Antall József Tudásközpont Alapítvány",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"utazás"
] | [
"Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései"
] |
52,370 | Nem bírták kizárni a fegyverbizniszből az OTP-vezető cégét, ezért a kormány megvette | Annak ellenére, hogy árkartell miatt a vizsgálat indult ellene, kiváló évet zárt tavaly a Milipol Zrt. A fegyveres testületek kedvenc beszállítója 8,8 milliárd forintos éves forgalom mellett rekordösszegű, közel 2,2 milliárdos nyereséget könyvelt el. | Annak ellenére, hogy árkartell miatt a vizsgálat indult ellene, kiváló évet zárt tavaly a Milipol Zrt. A fegyveres testületek kedvenc beszállítója 8,8 milliárd forintos éves forgalom mellett rekordösszegű, közel 2,2 milliárdos nyereséget könyvelt el. A cég főtulajdonosa, Ecsedi Ferenc – az OTP Bank egyik fontos embere, Csányi Sándor régi bizalmasa, aki 2017 végén szerezte meg a részvények többségét – és az amerikai lakhellyel is rendelkező Székely Herbert, az 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János egykori tanácsadója mégis úgy döntött, ideje eladni az aranytojást tojó tyúkot.
A Milipol volt az a cég, amelyet a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) tavaly nyáron megpróbált kizáratni a Magyar Honvédség kétmilliárd forintos lőszerbeszerzéséből. A 24.hu írta meg, hogy az ügyben kartellgyanú miatt versenyhivatali eljárás indult, ám végül a cég mégis elnyerte a megbízást, 40 millió darab parabellum lőszer leszállítását, ami aztán jelentősen megdobta a forgalmát.
Információink szerint a kormány döntése nyomán az állam az elmúlt hetekben kivásárolta a cég két tulajdonosát. A Milipolt a Techimpex Kft. nevű állami cég vette meg.
Közvetítőként voltak jelen a piacon, és nélkülük nem egy, nem két, hanem legalább harminc gyártóhoz nem lehetett hozzáférni. Az állam minden eszközével próbálta megkerülni a Milipolt, de ez nem sikerült. El kell ismernünk, hogy a tulajdonosok jó céget raktak össze, amely ezentúl az államnak dolgozik
– mondta lapunknak az ügyletről Maróth Gáspár kormánybiztos. A VBÜ vezetője a pontos vételárat nem árulta el, csak annyit mondott, hogy a cég két, két és fél év alatt termelheti ki az árát.
A cégvásárlást intéző Techimpex sem marad változatlan, a most a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. alá tartozó vállalatból egy újabb ügynökséget hoznak létre. A Védelmi Export Ügynökség (VEX) kikerül a HM EI Zrt. alól, a tervek szerint a nemzetközi és kormányközi fegyver- és hadiipari kereskedelemben kap feladatot.
2020 januárjában egy törvénymódosítással a Honvédelmi Minisztériumtól az állami vagyonért felelős miniszterhez, Mager Andreához helyezték át a négy legnagyobb honvédségi cég tulajdonosi jogait. E jogok most – a HM EI Zrt. kivételével – az innovációs és technológiai miniszterhez vándorolnak. Palkovics László vezetésével egyetlen holdingban, a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-ben (NVII) vonják össze az állam HM-céges portfólióját: a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt.-t, a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt.-t, és a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.t. Az új cég az Opten adatai szerint áprilisban alakult meg, és egyelőre még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányítása alá tartozik.
Az NVII-ben Palkovics keze alatt működik majd a magyar állam és a német Rheinmetall közös beruházásában Zalaegerszegen épülő harcjárműgyár, valamint az Airbus magyarországi érdekeltsége, és bekerül a holdingba az alaptevékenységként polgári feladatokkal foglalkozó, honvédelmi szempontból határterületnek számító Aeroplex, HungaroControl és Rába Holding is.
Maróth Gáspár szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyors döntéseket igénylő és több kockázattal járó hadiiparban az állam rossz tulajdonos, mert „defenzív üzletpolitikával nem lehet sikert elérni a piacon”. Ezért a cél az, hogy a nemzetközi piaci szférából verbuvált menedzsment vegye át a vezetést,
az állam pedig pénzügyi befektetőként jelenjen meg ezen a területen. | https://24.hu/belfold/2021/06/29/honvedseg-hadiipar-atszervezes-milipol-zrt-maroth-gaspar/ | https://web.archive.org/web/20230430031649/https://24.hu/belfold/2021/06/29/honvedseg-hadiipar-atszervezes-milipol-zrt-maroth-gaspar/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-birtak-kizarni-a-fegyverbizniszbol-az-otp-vezeto-ceget-ezert-a-kormany-megvette | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-29 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Ecsedi Ferenc",
"Mager Andrea",
"Maróth Gáspár",
"Palkovics László",
"Székely Herbert"
] | [
"HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt.",
"HM Arzenál Zrt.",
"HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.",
"HM EI Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Milipol Zrt.",
"Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.",
"Techimpex Kft.",
"Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) Zrt."
] | [] | [
"állami / önkormányzati vállalat",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
52,371 | Kontroll alá helyezték a Dunaferrt | Több egymástól független forrásból is úgy értesült a 24.hu, hogy kontroll alá helyezték a huzamosabb ideje komoly fizetési problémákkal küzdő, a törvényes működés feltételeinek meg nem felelő dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt.-t. Információink szerint péntek óta vannak kint a dunaújvárosi vasműnél az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) emberei. | Több egymástól független forrásból is úgy értesült a 24.hu, hogy kontroll alá helyezték a huzamosabb ideje komoly fizetési problémákkal küzdő, a törvényes működés feltételeinek meg nem felelő dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt.-t. Információink szerint péntek óta vannak kint a dunaújvárosi vasműnél az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) emberei. Ez a cég eddig a kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánított gazdálkodó szervezetek felszámolójaként volt ismert, a pandémia alatt azonban bővült az állami kft. hatásköre: reorganizációs eljárást vezényelhet le, vagyis csőd, illetve felszámolás helyett a működőképesség helyreállítását oldja meg, ha életképes az adott cég.
Nem tudjuk, az NRN megjelenésére utalt-e a magát legfőbb-, általános vezérigazgató-helyettesként hívó Evgeny Tankhilevics június 25-i, a dolgozók megnyugtatására szánt levelében, mindenesetre így fogalmazott:
Minden művelet szigorú kontroll alatt áll.
Egyik forrásunk szerint már arról is az NRN közreműködésével döntöttek, hogy június 25-én kifizették a június 10-én aktuális bérek hátralévő részét, illetve információink szerint a cég számláit megfigyelés/zárolás alá helyezték, és vagyonfelügyelő érkezett. Úgy tudjuk, az NRN azért avatkozott be, hogy a Dunaferr ne kerüljön csőd vagy felszámolási eljárás alá.
A Dunaferrt megkérdeztük a fejleményekről, de sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandók, hogy az NRN a helyszínen lenne. A vasmű hivatalos sajtóügynöksége annyit írt csak, hogy a Dunaferr jelenleg nem tud nyilatkozni a kérdésben. Ez valószínűleg nem véletlen, a reorganizációs eljárás ugyanis főszabály szerint nem nyilvános. Azért hozták ezt a szabályt, hogy a vállalkozás fizetési nehézségével kapcsolatos információk – melyek üzleti titkot képeznek – ne terjedjenek el széles körben, hiszen ez jelentősen ronthatná a vállalkozás piaci megítélését és akár tényleges fizetésképtelenségéhez is vezethetne. Ezért van az is, hogy a reorganizáció elrendeléséről szóló végzést nem kell közzétenni a Cégközlönyben, a reorganizációval kapcsolatos adatok pedig nem nyilvánosak.
Azért megkerestük az állami reorganizációs céget, tőlük még várjuk a választ, pontosan mit is csinálnak a Dunaferrnél.
Az NRN segíthet elkerülni a csődöt
Honlapján azt írja az NRN, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában jelölik ki őket vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagy rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként. A cégbírósági iratok szerint azonban cikkünk írásáig a Dunaferr nem állt felszámolási vagy csődeljárás alatt, bár fizetőképességével akadtak gondok, ezt jelzi, hogy több végrehajtást indítottak a hitelezők az Opten adatbázisa szerint az utóbbi napokban is.
Mivel nincs nyoma csőd vagy felszámolási eljárásnak, más oka lehet az NRN látogatásának. A már említett új típusú reorganizációs eljárás lehet folyamatban a dunaújvárosi vasműben, amit egy április kormányrendelet tett lehetővé, és aminek a levezénylése ugyancsak az állami kft reszortja. Első lépésben a cég életképességét kell megvizsgálni, magyarul azt, hogy megmenthető-e, és a reorganizációs terv alapján működőképessé tehető-e a Dunaferr. A reorganizációs eljárás gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, melynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel a továbbműködés biztosítása. A rendelet szerint reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet. Ez olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják, vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ez az eddigiek alapján igaz lehet a Dunaferre is.
Ugyanakkor van a reorganizációnak néhány feltétele, amit a vasműnél nem egyszerű teljesíteni. A rendelet alapján kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. Mint korábban megírtuk, nincsenek legitim vezető tisztségviselői a Dunaferrnek, érvényes közgyűlést sem sikerült összehozni a tulajdonosi ellentétek miatt. Kizáró ok továbbá, ha a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számviteli törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre. Azt is megírtuk, hogy a Dunaferr mérlegbeszámolói durván csúsznak, az Igazságügyminisztérium adatbázisában cikkünk írásakor még csak a 2018-as évről szóló beszámoló szerepelt.
Mindenesetre a reorganizációs eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozás újra fizetőképessé váljon és ehhez kapcsolódóan a működése folyamatosan biztosítva legyen. Az eljárásnak nem célja az adós kivezetése a piacról, vagyis a jogutód nélküli megszűntetés. Ez jó hír lehet mindazoknak, akik a cég jövőjéért aggódnak. Így a munkavállalóknak is.
Ajánljuk még áprilisi, a helyszínen készült riportunkat: | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/29/dunaferr-kontroll-ala-helyeztek-reorganizacio/ | https://web.archive.org/web/20220310000403/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/29/dunaferr-kontroll-ala-helyeztek-reorganizacio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kontroll-ala-helyeztek-a-dunaferrt | 24.hu | hungarian-news | 2021-06-29 00:00:00 | [
"Evgeny Tankhilevics"
] | [
"ISD Dunaferr Zrt.",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft."
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [] | [] |
52,372 | Félmilliós tiszteletdíj mellé jelképes összegért kaphat önkormányzati lakást a momentumos képviselő | Szép példája a szocialisták és a Momentum összeborulásának Kisné Szivcsovics Nikolett, aki 540 ezres tiszteletdíja mellett egy 50 négyzetméteres önkormányzati bérlakás bérlője lehet, szociális alapon – vagyis álomfizetés mellé álomáron jár a lakás is a zuglói baloldali politikusoknak.tumos képviselő
Zuglóban a Momentum az igazság bajnokának szerepkörében tetszeleg: Fekete-Győrék ráeresztették a választókörzetben Hadházy Ákost Tóth Csabára, hogy ássa elő a helyi szocialista kiskirály sötét ügyeit, alapjaiban bolygatva meg az erőviszonyokat a hírhedt kifizetőhelyként üzemelő kerületben. Legalábbis látszólag. A valóság ugyanis az, hogy a Hadházy–Tóth cicaharc árnyékában a helyi szocialisták és momentumosok köszönik szépen, nagyon is jól kijönnek egymással. Olyannyira, hogy az egyik szegény “rászoruló”, csupán havi 540 ezer forintos tiszteletdíjból tengődő momentumos képviselőnek Horváth Csaba a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel juttat méltányossági alapon önkormányzati bérlakást. Miközben a kevésbé kiváltságos kerületi lakosok számára 30 százalékkal emelte Horváth Csaba a bérlakások havidíját a járványhelyzet ideje alatt.
Pofátlan ingatlanüggyel rántják le a balosok a leplet Hadházy és Tóth Csaba kamuelőválasztási cicaharcáról Zuglóban. Miközben a kirakatban azt látjuk, hogy Hadházy elszámoltatással és Tóth ügyeskedéseinek előásásával fenyegetőzik, a szocialisták pedig a Momentumot árulózzák, a háttérben arcátlan kifizetések zajlanak a két párt emberei között. Szép példája a szocialisták és a Momentum összeborulásának Kisné Szivcsovics Nikolett, aki 540 ezres tiszteletdíja mellett egy 50 négyzetméteres önkormányzati bérlakás bérlője lehet, szociális alapon – vagyis álomfizetés mellé álomáron jár a lakás is a zuglói baloldali politikusoknak. Hogy mindehhez hogy jön Horváth Csaba? Nos úgy, hogy ő volt az, aki a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel határozott arról, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett szociális lakást kapjon. | Ingatlanmutyi Zuglóban? – Félmilliós tiszteletdíj mellé jelképes összegért kaphat önkormányzati lakást a momentumos képviselő
2021. június 26. napján megjelent című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett egy 50 nm-es önkormányzati lakás bérlője lehet szociális alapon, jelképes összegért. Ezzel szemben a valóság az, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett nem szociális alapon, hanem piaci feltételekkel köthet szerződést az 50 nm-es lakás tárgyában, amelynek megfelelően a zuglói önkormányzat 45/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelete alapján 1 nm-ért a rendeletben meghatározott legmagasabb bérleti díjat köteles fizetni, 1.832 Ft/nm-t, míg a szociális alapú lakás bérleti díja 458 Ft/nm lenne. Ugyanebben a cikkben azt a valós tényt, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett egy 50 nm-es önkormányzati bérleti szerződésnek megkötésére kapott lehetőséget, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy az ügylet az MSZP és a Momentum közötti, háttérben zajló állítólagos kifizetések része lenne. A hamis színben feltüntetést azáltal valósítottuk meg, hogy a cikkben a »jelképes összegért«, az »álomáron« jelzők használatával úgy tüntettük fel, mintha jelentős kedvezményt kapott volna a piaci árhoz képest Kisné Szivcsovics Nikolett, pedig semmilyen kedvezményt nem kapott, és emellett elhallgattuk azt, hogy a képviselő-testület által megtárgyalt és támogatott határozati javaslat alapján született meg a polgármesteri döntés, tehát nem a »háttérben«..
Zuglóban a Momentum az igazság bajnokának szerepkörében tetszeleg: Fekete-Győrék ráeresztették a választókörzetben Hadházy Ákost Tóth Csabára, hogy ássa elő a helyi szocialista kiskirály sötét ügyeit, alapjaiban bolygatva meg az erőviszonyokat a hírhedt kifizetőhelyként üzemelő kerületben. Legalábbis látszólag. A valóság ugyanis az, hogy a Hadházy–Tóth cicaharc árnyékában a helyi szocialisták és momentumosok köszönik szépen, nagyon is jól kijönnek egymással. Olyannyira, hogy az egyik szegény “rászoruló”, csupán havi 540 ezer forintos tiszteletdíjból tengődő momentumos képviselőnek Horváth Csaba a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel juttat méltányossági alapon önkormányzati bérlakást. Miközben a kevésbé kiváltságos kerületi lakosok számára 30 százalékkal emelte Horváth Csaba a bérlakások havidíját a járványhelyzet ideje alatt.
Pofátlan ingatlanüggyel rántják le a balosok a leplet Hadházy és Tóth Csaba kamuelőválasztási cicaharcáról Zuglóban. Miközben a kirakatban azt látjuk, hogy Hadházy elszámoltatással és Tóth ügyeskedéseinek előásásával fenyegetőzik, a szocialisták pedig a Momentumot árulózzák, a háttérben arcátlan kifizetések zajlanak a két párt emberei között. Szép példája a szocialisták és a Momentum összeborulásának Kisné Szivcsovics Nikolett, aki 540 ezres tiszteletdíja mellett egy 50 négyzetméteres önkormányzati bérlakás bérlője lehet, szociális alapon – vagyis álomfizetés mellé álomáron jár a lakás is a zuglói baloldali politikusoknak.
Hogy mindehhez hogy jön Horváth Csaba? Nos úgy, hogy ő volt az, aki a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel határozott arról, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett szociális lakást kapjon. Mindez pedig különösen pikáns a Hadházy–Tóth csörte árnyékában. Már csak azért is, mert Zuglóban szintén a veszélyhelyzet ideje alatt mindenki másnak nehezebbé vált a lakhatás, Horváth ugyanis bemutatót tartott szocialista érzékenységből és válságkezelésből is, és 30 százalékkal megemelte az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díját.
Az antikorrupciós messiás, Hadházy tehát foghatja a fejét, hiszen sajátjai között is ideje körbenézni. Emellett azonban egy másik momentumos nimbuszt, a szociális érzékenységről szőtt legendáriumot is alaposan lerombolta Kisné Szivcsovics Nikolett. A kerületben ugyanis közismerten katasztrofális az önkormányzati bérlakások helyzete. A Karácsony-érában Zuglóban száz új önkormányzati bérlakás megépítését és ötven felújítását tervezték, ezzel szemben egy sem épült, ráadásul a felújítások is akadoznak. A kerületben rengeteg igény lenne méltányossági alapú és “standard” bérlakásra is, azonban ebből nincs elég, amelyek pedig vannak, gyakran siralmas állapotban vannak.
Ilyen körülmények között pedig különösen visszatetsző, hogy az álomfizetésből “kuporgó” politikus jelképes összegért, “méltányossági” alapon kaphat bérlakást. Arról nem is beszélve, hogy mennyire tisztakezű és átlátható dolog, ha a kerületi vezetés a velük szövetségben álló politikusoknak osztogatják szét jelképes összegért az önkormányzati ingatlanvagyont.
Részletek a Pesti Riporter péntek esti adásában.
Iskolában a mudi megalázóan gyorsabban tanul, mint a "szokásos" munkakutyák, a lényegesen kisebb mosóerejű dobermannok és hatósugarú német juhászok. Élénk vérmérséklete ellenére nagyon szófogadó, lakásban is ideális társ, a maga tízkilós testtömegével keveset eszik, de ha megtanítjuk rá, megfogja a postást. | https://pestisracok.hu/ingatlanmutyi-zugloban-felmillios-tiszteletdij-melle-jelkepes-osszegert-kaphat-onkormanyzati-lakast-a-momentumos-kepviselo/ | https://web.archive.org/web/20210923204606/https://pestisracok.hu/ingatlanmutyi-zugloban-felmillios-tiszteletdij-melle-jelkepes-osszegert-kaphat-onkormanyzati-lakast-a-momentumos-kepviselo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmillios-tiszteletdij-melle-jelkepes-osszegert-kaphat-onkormanyzati-lakast-a-momentumos-kepviselo | pestisracok.hu | hungarian-news | 2021-06-30 16:40:37 | [
"Horváth Csaba",
"Kisné Szivcsovics Nikolett"
] | [
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)"
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"protekció",
"önkormányzat"
] | [] |
52,373 | Hernádi Zsolt szállodavendégei ingyen használhatják az esztergomi önkormányzat fürdőjét | Jó hír az esztergomi nyaralást tervezőknek, hogy amennyiben Hernádi Zsolt szállodájában, a Grand Hotel Esztergomban szállnak meg, az Aquasziget önkormányzati tulajdonban lévő élményfürdő használatáért már nem is kell fizetniük. | Jó hír az esztergomi nyaralást tervezőknek, hogy amennyiben Hernádi Zsolt szállodájában, a Grand Hotel Esztergomban szállnak meg, az Aquasziget önkormányzati tulajdonban lévő élményfürdő használatáért már nem is kell fizetniük.
Jó hír ez Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának is, egyedül az adófizetőknek nem olyan jó hír, akik a turisztikai ügynökség Kisfaludy-pályázatain már eddig is 2,8 milliárd forinttal támogatták meg a szállodát üzemeltető Solva Property Kft.-t.
Július 1-én épp egyszerre nyitja meg kapuit a szálloda és az önkormányzati üzemeltetésű élményfürdő. Az önkormányzatot polgármesterként nem más, mint Hernádi Zsolt unokaöccse, Hernádi Ádám vezeti.
Hernádi Ádám pedig igen nagyvonalú nagybátyja vendégeivel: aki befizet Hernádi Zsolt szállodájába, 3600 forintos napijegyet úszhat meg az élményfürdőben, ahova a családi jegy egy gyerekkel 7000 forintba kerül.
Az élményfürdő üzemeltetésére, írja az mfor.hu, egyébként épp most alapított új céget az esztergomi önkormányzat Gran Spa & Sport Kft. néven, felügyelőbizottságában pedig helyet kapott Ligeti András polgármesteri kabinetfőnök és Heckel Zoltán fideszes önkormányzati képviselő.
Mivel a kormány által következő mérföldkőnek tekintett 5,5 milliós oltottsági szintet hamarosan eléri az ország, júliustól várhatóan védettségi igazolás nélkül is látogathatóak lesznek a fürdők. (mfor.hu) | https://444.hu/2021/06/27/hernadi-zsolt-szallodavendegei-ingyen-hasznalhatjak-az-esztergomi-onkormanyzat-furdojet | https://web.archive.org/web/20220926062609/https://444.hu/2021/06/27/hernadi-zsolt-szallodavendegei-ingyen-hasznalhatjak-az-esztergomi-onkormanyzat-furdojet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hernadi-zsolt-szallodavendegei-ingyen-hasznalhatjak-az-esztergomi-onkormanyzat-furdojet | 444 | hungarian-news | 2021-06-27 09:05:00 | [
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"Esztergom Város Önkormányzata",
"Gran Spa & Sport Kft.",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"rokonok",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [] |
52,374 | Benne volt a pályázatban, szóval kaput raktak a szolnoki betonfalra | Szolnokon az Ormos Imre parknál épült ez a kapu a betonfalra, írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Facebook oldalán, amit képekkel is illusztráltak. | Szolnokon az Ormos Imre parknál épült ez a kapu a betonfalra, írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Facebook oldalán, amit képekkel is illusztráltak.
A párt képviselői a kapunál összefutottak Lits Lászlóval, az NHSZ Szolnok Közhasznú Nonprofit Kft. vezetőjével, aki elmondta, hogy azért került a kapu a falra, mert az EU-s pályázatban eredetileg itt volt egy bejárat, de a lakóparkban élők úgy döntöttek, hogy nem szeretnének ide ajtót. A megoldás ezért az lett, hogy felrakták a kaput a falra, ami Lits szerint így már megfelel az EU-nak és a pályázatnak.
Hogy valami funkciót nyerjen a teljesen értelmetlen kapu, elnevezték lakatfalnak, az MKKP pedig ablakokkal és lábtörlővel is bővítette a koncepciót. | https://444.hu/2021/06/27/benne-volt-a-palyazatban-szoval-kaput-raktak-a-szolnoki-betonfalra | https://web.archive.org/web/20230918105706/https://444.hu/2021/06/27/benne-volt-a-palyazatban-szoval-kaput-raktak-a-szolnoki-betonfalra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/benne-volt-a-palyazatban-szoval-kaput-raktak-a-szolnoki-betonfalra | 444 | hungarian-news | 2021-06-27 09:08:00 | [] | [
"NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"gazdálkodás",
"EU"
] | [] |
52,375 | Hivatali vesztegetés miatt emeltek vádat a volt helyettes államtitkár ellen | Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárát, Nagy Jánost. A vádirat szerint a decemberben őrizetbe vett és menesztett Nagy tavaly nyáron egy vállalkozóval arról állapodott meg, hogy segíti "állami földterületek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében." | Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárát, Nagy Jánost. A vádirat szerint a decemberben őrizetbe vett és menesztett Nagy tavaly nyáron egy vállalkozóval arról állapodott meg, hogy
segíti "állami földterületek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében."
Ezért cserébe a helyettes államtitkár hozzájutott a cég 5%-os tulajdonrészéhez. Emellett Nagy és "egy közvetlen irányítása alá tartozó osztályvezető előzetesen abban állapodtak meg, hogy egy gazdasági társaság bevonásával – tanulmány elkészítésére irányuló pályázat kiírása révén – jogtalan előnyre tesznek szert." Lényegileg nyilvános tender nélkül írattak volna egy kiválasztott céggel tanulmányokat tízmilliókért. A szerződéskötésre végül nem került sor. Az ügyészség tájékoztatása szerint Nagy János 2020. december 1-től a lakás elhagyását engedélyhez kötött bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, amit a bíróság megszüntetett. | https://444.hu/2021/06/29/hivatali-vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-a-volt-helyettes-allamtitkar-ellen | https://web.archive.org/web/20220809161619/https://444.hu/2021/06/29/hivatali-vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-a-volt-helyettes-allamtitkar-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-a-volt-helyettes-allamtitkar-ellen | 444 | hungarian-news | 2021-06-29 00:00:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"mezőgazdaság",
"közigazgatás"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
52,376 | Zsarolás gyanúja miatt nyomoznak egy, a volt fideszes érdi polgármestert is érintő ügyben | Érdi ügyészek hivatalból nyomozást rendeltek el a T. Mészáros Andrást, a Fidesz érdi elnökét, volt polgármestert érintő feljelentés alapján. A feljelentésben pénzmosás, zsarolás és hivatali visszaélés is szerepel. A volt polgármester az ügy kirobbanásakor hazugságnak és rágalomnak nevezte a vádakat. A büntetőeljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja. | 2019 őszén megírtuk, hogy az elmúlt évek legnagyobb botrányát robbantotta ki Érden Szántó Erzsébet, az Érdi Sport Kft. eltávolított ügyvezetője, aki 2019. szeptember 16-án délelőtt nyilvánosságra hozott Facebook-posztjában minden eddiginél súlyosabb vádakkal illette a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros Andrást.
Pénzmosással, korrupcióval vádolja egy volt sportcégvezető az érdi polgármestert
A 2019-es önkormányzati kampány eddigi legkeményebb napját élte át a héten az érdi Fidesz. Egy volt érdi sportvezető minden eddiginél súlyosabb korrupciós vádakkal támadta a Pest megyei város polgármesterét a Facebookon.
Szántó többek között azt írta, „állására vonatkozó zsarolással” T. Mészáros arra kényszerítette 2017-ben, hogy az aláírjon három, egyenként egymillió forintról szóló támogatási nyilatkozatot az Összefogás Egyesület javára. Szerinte azért, hogy így mossanak tisztára korrupciós pénzeket. Szántó posztjában hangsúlyozta, egy fillért sem adott T. Mészárosnak, aki az Összefogás Egyesület elnöke is volt. Ez az egyesület a Fidesszel és a KDNP-vel T. Mészárosék jelölőszervezete volt a 2019-es őszi önkormányzati választáson. A 2017. évről szóló beszámoló szerint 18,2 millió forint támogatást kapott a szervezet.
A pénzmosásra utaló dokumentumokat Szántó nyilvánosságra is hozta.
Megkerestük akkor a polgármestert, hogy reagáljon a vádakra. T. Mészáros ugyan nem válaszolt, de közzétett egy Facebook-bejegyzést, amelyben azt írta, megjósolta, hogy megindul ellene „az érdi ellenzék vádaskodása. Így volt ez 2006 óta valamennyi választási kampányban, így nem csodálkozom, hogy a jóslat bevált, s menetrendszerűen megindult a feljelentések, rágalmazások, hazugságok áradata. (…) A megfelelő jogi lépéseket a megfelelő időben természetesen megteszem” – írta a posztban.
Hivatalból rendeltek el nyomozást
Megpróbáltuk kideríteni, mi lett a történet kimenetele. Érdeklődésünkre a Pest Megyei Főügyészség szóvivője, Nisóczi József Levente arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy az ügyet megszüntették, de ezzel még sincs vége az eljárásnak. Ugyanis „az Érdi Járási Ügyészség a nyomozó hatóságnak az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen benyújtott panaszt – mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő – elutasította, ugyanakkor
hivatalból elrendelte az eljárás folytatását az ügyben felmerült zsarolási cselekmény vonatkozásában, mivel álláspontja szerint azzal kapcsolatban további eljárási cselekmények elvégzésére van szükség.
Emellett a panaszos beadványát továbbította a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra is, az abban megjelölt más bűncselekménnyel kapcsolatos további intézkedések megtétele érdekében.”
Tehát a feljelentésben szereplő tényállításokat és az azokat alátámasztó bizonyítékokat az ügyészség úgy értékelte, hogy le kell folytatni a büntetőeljárást, amelynek jelenleg nincs gyanúsítottja. Az, hogy ügyészség hivatalból, vagy ahogy a büntetőjogászok mondják: ex officio rendelkezett, a feltételezett bűncselekmény kiemelt tárgyi súlyára utal.
A Btk. így rendelkezik a zsarolásról: 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
T. Mészáros Andrást kértük, reagáljon az Átlátszó értesüléseire, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt az e-mailünkre.
Más ügyek is előkerülhetnek
A nyomozások elrendelésére okot adó feljelentés az Átlátszó értesülései szerint más korrupciógyanús ügyeket is érint. Szántó felhánytorgatta például Bács István fideszes alpolgármester lakásbérleti ügyét.
Bács István az az érdi politikus, aki nemrég lebüdöskommunistázta az Átlátszó munkatársát, amiért kérdéseket tett fel a saját cégének nyújtott kirívóan nagy összegű tagi kölcsön ügyében.
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus
Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában.
Nyitókép: T. Mészáros András. Forrás: a politikus közéleti Facebook-oldala | https://atlatszo.hu/2021/06/23/zsarolas-gyanuja-miatt-nyomoznak-egy-a-volt-fideszes-erdi-polgarmestert-is-erinto-ugyben/ | https://web.archive.org/web/20210924095858/https://orszagszerte.atlatszo.hu/zsarolas-gyanuja-miatt-nyomoznak-egy-a-volt-fideszes-erdi-polgarmestert-is-erinto-ugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsarolas-gyanuja-miatt-nyomoznak-egy-a-volt-fideszes-erdi-polgarmestert-is-erinto-ugyben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-23 00:00:00 | [
"T. Mészáros András"
] | [
"Érdi Sport Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"hivatali visszaélés",
"pénzmosás",
"zsarolás"
] | [] |
52,377 | Védett madarak és középkori sírok szenvedik meg a veresegyházi városvezetés tóról szőtt álmait | Pénzt, madarakat, növényzetet és régészeti leleteket nem kímélve épül Veresegyházon egy víztározó már évek óta mezőgazdasági, horgász és rekreációs céllal. Az Álomhegyi-tározó kialakítása azonban lassan rémálommá válik a helyi természetvédők szerint. | 2012-ben döntött úgy Veresegyház örökös polgármestere, Pásztor Béla, hogy egy tavat hozzanak létre a település közelében, a három másik meglévő mellé. Az Álomhegyi-tározóhoz a vizet főként a közeli víztisztítóműből kifolyó vízből biztosították volna a tervek szerint. A GEOHIDRO Geotechnikai Kft. által 2013-ban elvégzett talajvizsgálat feltárta, hogy a terület altalaja iszapos, finom homokot és homokos, kavicsos iszapot, sovány és közepes agyagot tartalmaz. Ez utóbbi tekinthető vízzáró rétegnek. A tervezett tó megkapta a vízjogi engedélyt, és egyben 288 000 m³ föld kitermelésének lehetőségét a hatóságoktól.
A 14 hektáros vízfelület mederkotrását tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében a Verestransz Szállítási és Szolgáltató Kft. nyerte meg nettó 125 006 000 forintért. Ám a tónak azóta is hűlt helye.
Ennek oka, hogy a vízzáró réteg 6-7 méter mélyen helyezkedik el, a tó tervezett mélysége viszont mindössze 3-4, a vízműből érkező víz pedig elszivárog.
A KiMitTud.hu-n kikért adatokból kiderült, hogy megvalósíthatósági tanulmány soha nem készült. Eközben a földkitermelési engedélyt folyamatosan hosszabbítani kellett, mert a kotrás folyamatosan zajlik, az utolsó engedély 2022. augusztus 31-ig van érvényben. Az első ütemet követte a második: 2021 februárjában a Verestransz újabb lehetőséget kapott, bruttó 36 754 371 forintot fizet az önkormányzat mederkotrásért.
Bár a helyi környezetvédelmi szervezet, a Tavirózsa Egyesület folyamatosan jelentette a hatóságok számára az általuk visszásnak gondolt dolgokat a hatóságok számára, eddig rendszeresen „lepattantak”. Most tavasszal azonban valami úgy tűnik, megváltozott.
Jóllehet előírták, hogy a feltárás során régész szakértőnek kell jelen lennie, mivelhogy a területen egy középkori szarmata temető található, ezt nem sikerült abszolválni. A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztálya megállapította, hogy:
„a régészeti megfigyelés mellőzése nélkül végzett földmunkák során 4 régészeti lelőhely sérült, amelyek közül az egyik szinte teljesen megsemmisült.
Március 11-i helyszínelésünk során rögzítettük a mostani állapotokat”. Ennek következtében régészeti lelőhely pusztítás miatt örökségvédelmi bírság kiszabása szükséges a hatóság szerint.
Növényeket és állatokat veszélyeztettek
Ám az ügyben nem csak ők léptek. A Tavirózsa bejelentése nyomán a Pest Megyei Kormányhivatal megvizsgálta, történt-e növények vagy állatok veszélyeztetése. Megítélésük szerint igen.
„A Természetvédelmi Hatóság munkatársai 2021. június 10. napján előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartottak a tárgyi területen. A helyszíni bejárás során szemléztük az Álomhegyi-tó partját, ahol a gyurgyalag- és partifecsketelep található. A szemle során megállapítottuk, hogy a munkagépek az újonnan létesülő árvízcsúcs csökkentő tározó (kikotort meder) mentén dolgoztak és a helyszínen több nagy munkagép (földszállító teherautók, lánctalpas markolók) volt jelen. A korábban kihelyezett – a tározó menti partfalban fészkelő fokozottan védett gyurgyalagok és védett partifecskék költőtelepének figyelemfelhívása céljából kihelyezett figyelmeztető táblák – már nem voltak megtalálhatók a tározó mentén. A partfalak költési időszakban történő megközelítése nem megengedett a madarak költőhelyének háborítatlansága és biztonságos fészkelésük érdekében.”
„Tájékoztatom, hogy a füleskuvik (Otus scops) és a gyurgyalag (Merops apiaster) a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KOM rendelet 2. számú melléklete értelmében fokozottan védett madárfajok, természetvédelmi értékük egyedenként 100 000 Ft, a védett partifecske (Riparia riparia) természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 Ft” – olvasható a hatóság válaszában.
A döntés további részében azonnali hatállyal megtiltotta a növényzetirtást 2021. szeptember 1-ig.
A munkák leállításán túl természetvédelmi bírság kiszabása ügyében is eljárást indítottak.
Mindeközben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei által megfigyelt védett szürkegémek száma a területen a harmadára esett vissza, a nagy kócsagból pedig mindössze egy maradt. Mindkét madárfaj védett, a nagy kócsag fokozottan is.
De a halak sem jártak jobban. „Az üzemeltető DMRV adatai szerint a szennyvíztisztító 2020 augusztusa óta kapacitásán túlterhelt, a szűrőmembránok elöregedtek, így 30%-kal kisebb a hatásfokuk, a mechanikai szűrés pedig nem elég hatékony. Az illetékes DMRV és az önkormányzatok mégis csak most kaptak észbe, amikor a Tavirózsa Egyesület bejelentette a hatóságoknak az Álomhegyi-tározón történt tömeges halpusztulást” – írta a Tavirózsa egyesület elnöke egy Facebook-hozzászólásban arra, hogy mi okozhatott halpusztulást a tározóhoz kapcsolódó Öreg-tóban.
Egy március 2-án és 4-én vett mintákból származó vizsgálat szerint ugyanis – amelyet Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a NÉBIH végzett el – határértéket bőven meghaladó foszfor, ammónium-ion, coli-baktérium, enterococcus-baktérium és nitrit-ion jelenlétét mutatta ki a területen, amelyek okozhatnak halpusztulást.
Védettséget szeretnének
A polgármestert mindez nem rendítette meg, a veszélyhelyzet alatt saját hatáskörben döntve 3 milliárd forint hosszú lejáratú hitel felvételét kezdeményezte, melyet a K&H Bank biztosít. Ebben megjelölte, hogy az Álomhegyi-tározó gátépítésére 340 000 000 forintot szán.
Az elmúlt években nettó 304 551 840 forintot költöttek földmunkára, ebből 242 933 540 Ft ütötte a markát a Veresgép Kft.-nek, amely háromból három közbeszerzést nyert meg a tározó kapcsán. A veresegyházi cég a tavalyi évben 324 millió forint árbevételt ért el, 15 munkavállalóval rendelkezik.
A Tavirózsa Egyesület most petíciót indított, amellyel azt akarják elérni, hogy a madarak és növények érdekében védetté nyilvánítsák az Álomhegyi-tározót és környezetét.
Mint írják: „a területen 2011 és 2019 között az MME szakemberei 52 védett madárfaj 3 912 egyedét gyűrűzték meg. 2021 májusában ugyanakkor legalább tucatnyi védett madárfaj élőhelyét számolták fel a tározó tovább építése, illetve a fák- és cserjék kivágása, eldózerolása során. A fokozottan védett füleskuvik odúját 10 méterre közelítették meg a munkagépek”.
Szerettük volna megismerni Pásztor Béla polgármester álláspontját is az ügyben, de se ő, se a település jegyzője nem reagált az Átlátszó megkeresésére. Egy korábbi dokumentum szerint a víztározó kialakításának elsődleges célja „jelentős mennyiségű édesvíz-visszatartás a város területén, mezőgazdasági, horgász és rekreációs céllal”.
A helyi szabályozás szerint nem is működhetne a hangos zajjal járó vastelep Veresegyházon
Bár az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság nem javasolta az engedély megadását, és a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályzat sem tenné lehetővé, 10 éve megkezdte működését egy vastelep Veresegyházon, a lakóövezet mellett. A dinamikusan fejlődő, ezáltal egyre nagyobb zajjal és porral járó telep megkeseríti a közeli utcákban élő családok mindennapjait.
Nyitókép: A kotrás folyamatos a tó tervezett területén (fotó: Kerényi Zoltán) | https://atlatszo.hu/2021/07/01/vedett-madarak-es-kozepkori-sirok-szenvedik-meg-a-veresegyehazi-varosvezetes-torol-szott-almait/ | https://web.archive.org/web/20211017124436/https://orszagszerte.atlatszo.hu/vedett-madarak-es-kozepkori-sirok-szenvedik-meg-a-veresegyehazi-varosvezetes-torol-szott-almait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vedett-madarak-es-kozepkori-sirok-szenvedik-meg-a-veresegyhazi-varosvezetes-torol-szott-almait | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-01 00:00:00 | [] | [
"Veresegyház Város Önkormányzata",
"Veresgép Kft.",
"Verestransz Szállítási és Szolgáltató Kft."
] | [
"Pest megye",
"Veresegyház"
] | [
"környezetkárosítás",
"vízügy"
] | [] |
52,378 | Túl nagyot akart meríteni az uniós pénzesbödönből a közszolgálati egyetem | Kimásoltak uniós anyagokból részeket, és az így készült dokumentumokat is kifizettették volna az EU-val. Az ellenőri jelentés hosszan sorolja kormánytisztviselő-képzés csúcsintézményének túlárazásait és indokolatlan költéseit. | Vajon miért van szükség 350 ezer forintos csúcsmobilokra a magyar közigazgatás és az életpályaprogram fejlesztéséhez? Miként segíti a magyarországi közszolgálat-fejlesztést az olasz állam modern kori kihívásait taglaló kutatás és a köré szervezett konferencia, bőséges ebéddel? Mitől viszi előrébb a magyar államigazgatást az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése? Merthogy ezekre is költeni akart az Európai Unió pénzéből a magyar kormánytisztviselő-képzés csúcsintézménye, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), nem is keveset.
Még 2016-ban írtak ki két projektet:
A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése, valamint
A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
címmel. Ezeket egészében uniós programokból finanszírozták, bő 19 milliárd forintot szánt erre a Miniszterelnökség, a pénzt pedig dedikáltan az NKE használhatta fel. Az Európai Bizottság munkatársai azonban szagot fogtak, 2017 elején gyanús lett nekik, hogy durva túlárazásokat rejthet a két, a közszolgálati egyetem köré szervezett projekt. Ezekről a furcsaságokról lapunk cikksorozatban számolt be, ami miatt az NKE helyreigazítási pert indított, de veszített.
Hosszú huzavona kezdődött, és a 2018-as választásig nem is derült ki, hogy mi lett az Európai Bizottsággal való torzsalkodás eredménye. Az év őszén a Miniszterelnökség mindent rendben talált, a most lapunk birtokába került ellenőri végső jelentés viszont hosszan sorolja azokat a problémákat, indokolatlan költéseket, amikre a bizottsági munkatársak bukkantak. A dokumentum nem korlátozódik az NKE említett két projektjére, hanem a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program hét elemét öleli fel, a megállapítások, a kifogások zöme mégis az egyetem programjaival kapcsolatban jött elő. A bizottság és a magyar kormányzat közötti egyeztetések kiindulópontját ez a 2019-es dátumozású dokumentum képezi (a bizottság most adta ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek, a magyar kormány, hiába kértük, nem osztotta meg lapunkkal a problémákat részletesen felsoroló iratot), a tárgyalások pedig csak az idén zárultak le. A vége jókora pénzügyi korrekció, támogatáscsökkentés lett.
A magyar költségvetés helyett az EU-t fejték volna meg
A jelentés alapján több ponton
durva túlárazásokra mutattak rá az uniós ellenőrök.
Az NKE közel 12 milliárd forintot szeretett volna költeni a két projektben részt vevőkre, ennyire lőtték be a személyi jellegű költségeket, és ezt a Miniszterelnökség el is fogadta. A leadott tervekből és a dolgozók átlagos havi költségéből kiindulva „az NKE teljes személyzete (2015-ben 759 fő) kizárólag a projekt előkészítésén és végrehajtásán több mint négy évig dolgozna” – jelzi a lehetetlen helyzetet a dokumentum. (Az egyik projekt 2018 végéig, a másik 2020 közepéig tartott a megkötött szerződések alapján.) A bizottság ellenőrei mindezek alapján úgy vélték, hogy a személyi jellegű költségek túlzottak, nem állnak arányban a projektek tevékenységeivel és céljaival.
Nem világos, hogy az NKE e két projektre beosztott személyzete hogyan tudja az e projekttel nem összefüggő, rendes tevékenységeit végezni, feltételezve, hogy ezen alkalmazottaknak az egyetem általános tevékenységeivel kapcsolatosan voltak más feladataik is
A hihetetlenül nagyra belőtt létszám miatt a jelentés szerint „nagyon jelentős a kockázata annak, hogy az (NKE – a szerk.) általános egyetemi tevékenységeivel kapcsolatos, a projektek keretében nem elszámolható személyi jellegű költségekkel is megterhelték e projektek kiadásait.” Magyarán: a bőséges EU-s pénzt vélhetően arra is megpróbálta felhasználni a közszolgálati egyetem, hogy a dolgozói a projekt ideje alatt a projektekkel kapcsolatban nem levő egyetemi munkájukért nagyobb javadalmazást kapjanak. Vagyis a magyar költségvetés helyett az EU-t fejte volna meg az egyetem.
Vastagon fogott a ceruza a képzési anyagoknál is:
E-book és e-learning tanórákat akartak elszámoltatni, olyan sokat, „hogy minden egyes tanórára átlagosan 2,25 óra tananyagot terveztek, azaz a költségvetést 125 százalékkal túltervezték”.
Ezeken kívül írásbeli tananyagot is gyártatott az egyetem a projekt résztvevőivel, javarészt ottani tanárokkal. „Minden egyes tanórához 1,2 ív (kb. 24 oldal) tananyag kidolgozását tervezik. Figyelembe véve, hogy a képzések többsége jelentős e-learning komponenst is magában foglal (vagy teljes egészében abból áll), ez túlzottnak tűnik. Meg kell jegyezni, hogy az írásbeli tananyag mennyiségét hozzá kell adni a fent leírt e-learning komponensekhez (2,25 óra e-learning anyag + 24 oldalszöveg egy tanórához).”
A projekt-előkészítésnél is bepróbálkozott az egyetem a feladathoz nem kapcsolódó költségek elszámolásával. Javarészt az intézmény személyzete vett részt benne a rendes feladatai mellett, 15 hónapon át tartott, és 1 milliárd forintot akartak behúzni erre, főképp a projekt tervezésével foglalkozó megbeszéléseken való részvételből és a projektjavaslat előkészítéséből állt. A sok megbeszélés végén két megvalósíthatósági tanulmány (egyenként 148 oldal) készült, amelyeket felhasználtak a külön e „kiemelt projektek” céljából meghirdetett pályázati felhívások előkészítésében és a támogatási szerződésekben is. A megvalósíthatósági tanulmányok körülbelül 30 százaléka az előzményként szereplő projekteket, az informatikai fejlesztéseket és a kommunikációs tevékenységeket tárgyalja, ami megegyezik vagy majdnem azonos a két dokumentumban.
Az NKE arról tájékoztatta az ellenőröket, hogy az egyik projektnél 375 alkalmazott járult hozzá összesen 1560 hónapnyi munkaidőben az előkészítéshez, míg a másik projekt esetében ezek az adatok: 489 alkalmazott és 1126 hónap. Az előkészítő tevékenységek 2686 hónap munkát tettek szükségessé az NKE szerint, a személyzet egy része pedig mindkét projekt előkészítésében részt vett. Csak a kommunikációs tevékenység előkészítésére a két projektnél 11, illetve 13 hónapot terveztek elszámolni.
A megvalósíthatósági tanulmányok kommunikációról szóló részei a két projekt esetében 14 nagyon hasonló tartalmú, nagyrészt az uniós alapok kommunikációs iránymutatásaiból kimásolt, általános kommunikációs tevékenységeket leíró oldalból állnak. Az az állítás, hogy ez az előkészítés két évi (24 hónapi) munkát igényelt, nem tűnik indokoltnak.
Itt is megemlíti a dokumentum, hogy nem lehet, hogy annyi NKE-s dolgozó és olyan sokáig végezte volna az előkészítést, mint amennyit az egyetem állított, hiszen nekik még a projekttel össze nem függő rendes munkájukat is el kellett végezniük.
Ez messziről bűzlött, bárki láthatta volna, a magyar hatóságokat ez mégsem érdekelte. Oda is szúrt a bizottság a Miniszterelnökségnek. „Az irányító hatóság ellenőrzési tevékenységei a számítások, illetményelszámolások, munkaszerződések és a pénzügyi küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzésére korlátozódtak. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a projekt előkészítéséhez való tényleges hozzájárulás akár az egyének szintjén, akár a teljes alkalmazotti létszám szintjén ellenőrzésre került volna.”
Mindezek miatt az előkészítő tevékenységekkel összefüggő személyi jellegű költségek összegei nem reálisak és nem indokoltak, az előkészítési költségek jelentősen túlzóak, állapították meg a bizottsági ellenőrök.
Okostelefonok, légkondi, kutatóműhelyek tömkelege
A két projektnél a személyi kiadások mögött a másik nagy tétel az informatikai szolgáltatások és termékek beszerzése volt. Négymilliárd forintnál is többet szerettek volna erre költeni az uniós pénzből. Kifizettettek volna az EU-val a projektekhez nem szükséges, vagy a projekt keretei között el nem számolható (vagy csak részben elszámolható) árukat, szolgáltatásokat is.
Azt írja az uniós anyag, hogy „a megvásárolt felszerelés jelentős részét nemcsak a projekt célkitűzéseihez használják, hanem az általános tevékenységeihez is. Például léteznek olyan támogató szolgáltatások, amelyeket az egyetemen bárki használhat, nem kizárólag a projektben részt vevők. Úgy tűnik, hogy az IT felszerelés nagy részét az (NKE – a szerk.) informatikai infrastruktúrájának modernizálására és korszerűsítésére szánják, különösen az újonnan létrehozott kampuszon.” Példaként említi az anyag, hogy wifi-hálózatot építettek ki az NKE egyik kampuszán, és hogy a beszerzett asztali számítógépek többségét az egyetem rendes tevékenységet is végző személyzete fogja használni.
A két NKE-s projekt dedikált célja az volt, hogy képzéssel és a kapcsolódó kutatási tevékenységekkel támogassa a közigazgatásban dolgozók kompetenciafejlesztését. Ehhez azonban vajmi kevés köze van a piacon a vásárlás időpontjában gyakorlatilag a legdrágább, csúcsminőségű mobiltelefonoknak – márpedig legalább húsz iPhone 7 vagy 7+ készüléket szeretett volna venni az egyetem, akkori árfolyamon durván 350 ezer forintos darabonkénti áron. De venni kívántak 600 IP-telefont is, pedig arra sem lett volna szükség a projekthez, állapították meg az ellenőrök. Sőt a légkondicionálást és a kábelezést is EU-pénzből finanszírozták volna, holott arra a szabályok szerint nem lehetett volna költeni uniós forrásból.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a dokumentum 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható IT-s kiadási tételeket.
Kutatásokra lehetett pénzt nyerni – de nem akármilyen kutatásokat kívánt finanszírozni az EU, hanem csak olyanokat, amelyek a két projekt céljaival összhangban vannak, tehát segítenek fejleszteni a magyar közszolgáltatásokat. Eredetileg úgy volt, hogy 11 kutatás lesz, aztán megszaporodtak, a végére 164 kutatási tevékenység került be az elszámolandók listájára. A bizottság ellenőrei úgy vélték, hogy a kutatási javaslatok több mint 85 százaléka (164-ből 142) nem támogatható az operatív program alapján.
A kutatási témák többsége elméleti, a magyar közigazgatás vagy közszolgáltatások gyakorlati vagy potenciális javításához sem közvetve, sem közvetlenül nem kapcsolódik.
Szemléltetésképpen felsoroltak oda nem passzoló kutatási témát, amit a magyar fél ki szeretett volna fizettetni az EU-val:
Afrika a globalizált világban — lehetőségek és kihívások
Az államiság kérdései a Közel-Keleten
A radikális iszlamizmus hatása a kelet-afrikai államok stabilitására
Az olasz állam modern kori kihívásai (ez a Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke által vezetett kutatóműhely témája volt, Paczolayt az AB-elnökség után az Orbán-kormány hazánk római nagykövetének nevezte ki, majd utána a kormány javaslatára az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja lett)
Demokrácia, állam, politika: az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése a kortárs demokráciák válságának tükrében.
A kutatási témákhoz nemcsak kutatási anyagok tartoznak, hanem workshopok, konferenciák, ott cateringszolgáltatások, külföldi utazások. Közülük többet lehúzattak a listáról az ellenőrök, mondván, azok költsége nem elszámolható.
A kormányhivatalok dolgozóinak a megyei kormányhivatalok épületeiben tartottak képzést, az NKE mégis bérleti díjat fizetett. Vagyis kormányhivatalok felé csatornáztak uniós pénzt (az ellenőrzés időpontjáig 139 millió forint, az irányító hatóság által már jóváhagyott bérleti díjról szól a dokumentum). Ez teljesen indokolatlan volt, ezért nem elszámoltatható a jelentés szerint.
Milliárdos nagyságrendű pénzügyi korrekció
A dokumentumban az uniós ellenőrök a feltárt problémák miatt különböző mértékű támogatásmegvonásra tettek javaslatot. Volt, ahol azt várták el, hogy a teljes igényelt, de el nem számolható, a projekttel összefüggésben nem levő költséggel csökkentse az Irányító Hatóság az NKE támogatási összegét, volt, ahol 25, máshol 10 százalékos pénzügyi korrekciót láttak szükségesnek.
A Miniszterelnökség nem árulta el, hogy a – megfogalmazása szerint partnerség jegyében lezajlott, idén januárban véget ért – egyeztetések után mekkora is volt az átalánykorrekció, helyette azt hangsúlyozta, hogy forrásvesztés összességében nem történt, mert 110 százalékra tervezték ezt a pályázati keretet is, és ebből vonták le az el nem számolható tételeket.
A végső cech forintban mérve mégis milliárdos nagyságrendű lehetett. Az egyetem ugyanis azt válaszolta a 24.hu érdeklődésére, hogy „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban.” Abból kiindulva, hogy a két projekt keretösszege meghaladta a 19 milliárd forintot,
a 15 százalékos pénzügyi korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/02/kozszolgalati-egyetem-nke-unios-projekt-vizsgalat-ellenorzes-penzugyi-korrekcio-patyi-andras-hadhazy-akos/ | https://web.archive.org/web/20230324070940/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/02/kozszolgalati-egyetem-nke-unios-projekt-vizsgalat-ellenorzes-penzugyi-korrekcio-patyi-andras-hadhazy-akos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tul-nagyot-akart-meriteni-az-unios-penzesbodonbol-a-kozszolgalati-egyetem | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-02 00:00:00 | [
"Paczolay Péter",
"Patyi András"
] | [
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,379 | Árulja a fideszes önkormányzat a keszthelyi sörházat, amit uniós pénzből kezdtek el felújítani | 850 millió forint uniós forrásból tervezte felújítani Keszthely fideszes önkormányzata azt a műemlékvédelem alatt álló épületet, amelyben a tervek szerint kézműves sörfőzde, sörterasz és szövetkezeti bolt épült volna. A projektet elvileg 2020 végén fejezték volna be, de 2021 júniusára eljutottak oda, hogy az önkormányzat 601 millió forint induló vételárért elkezdte árulni a Reischl-féle sörházat. | 850 millió forint uniós forrásból tervezte felújítani Keszthely fideszes önkormányzata azt a műemlékvédelem alatt álló épületet, amelyben a tervek szerint kézműves sörfőzde, sörterasz és szövetkezeti bolt épült volna. A projektet elvileg 2020 végén fejezték volna be, de 2021 júniusára eljutottak oda, hogy az önkormányzat 601 millió forint induló vételárért elkezdte árulni a Reischl-féle sörházat – derül ki a város honlapján közzétett hirdetményből.
Nagy Bálint fideszes polgármestert levélben kérdeztük arról, hogy mennyi pénzt fizettek ki eddig a kivitelezőnek uniós pénzből, illetve hogy összesen mekkora összeget kell az önkormányzatnak visszafizetnie. Az önkormányzat válaszában csak annyit írt, hogy „a kérdéseket a legutóbbi nyilvános testületi ülésen megválaszoltuk, melyről a média be is számolt. Miután lezárul az értékesítési folyamat, természetesen ismételten tájékoztatjuk a nyilvánosságot, ahogyan eddig is, minden döntésünkről.”
A Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) önkormányzati képviselője Molnár Tibor valóban rákérdezett az uniós kifizetésekre a testületi ülésen. A polgármester viszont konkrétumokat neki sem árult el, csupán annyit mondott, hogy a projektnél visszafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak. Azt azért megjegyezte, hogy az önkormányzat eleget tud tenni a kötelezettségeinek. A KÉVE közérdekű adatigényléséből az derült ki, hogy a sörházzal kapcsolatban a kivitelezőnek 2021. január 20-ig 301 497 385 millió forintot fizettek ki. A fordított áfafizetési kötelezettség (az önkormányzat az áfát közvetlenül a NAV-nak fizeti be) miatt a bruttó összköltség 382 901 679 forint.
Mi vezetett az eladáshoz?
A korábbi kormánypárti polgármester, Ruzsics Ferenc vezette képviselő-testület az InvestMondi-System Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízta meg, hogy több mint egymilliárd forint uniós pénzből újítsa fel az egyik helyi óvodát, a városi strandot és a Reischl sörházat.
A kivitelezések alaposan megcsúsztak, ezért – ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk – az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF egy bejelentés alapján mindhárom projekttel kapcsolatban előzetes vizsgálati eljárást indított, a rendőrség pedig már a jelenlegi fideszes városvezetés és a KÉVE feljelentése alapján kezdett el nyomozni a sörház és az óvoda felújítása ügyében.
Az önkormányzat oldalán elérhető dokumentum szerint a kivitelező a csúszást a pótmunkákkal és likviditási gondokkal magyarázta, valamint azzal, hogy az OTP befagyasztotta szabad hitelkeretüket. Ám március végi tájékoztatásuk szerint a pénzügyi problémáik nagy részét megoldották, és „intenzíven rendezni tudják/rendezik az elmaradt teljesítéseket” az alvállalkozók felé, így kijelentették, hogy készen állnak a sörház befejezésére.
A cég ügyvezetője, Kamondi-Lukács Mónika levele nem hatotta meg az önkormányzatot, amely felbontotta a szerződést a kivitelezővel. A polgármester április végén még azt írta kérdésünkre a sörházzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat szándéka mielőbb befejezni a projektet. Úgy tűnik azonban, hogy a fideszes városvezetés letett ezen tervéről, így a tervezett 850 millió forintos felújítás helyett 601 millióért értékesítik az önkormányzat vagyonát.
Molnár Tibor a KÉVE képviselője szerint a pályázatot szinte ráírták a Veszprémi Érsekségre azzal, hogy a feltételek között szerepel a kulturális, oktatási és közösségi funkció. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Sörház szomszédságában működik a katolikus általános iskola. Molnár úgy látja, hogy az érsekség keszthelyi jelenléte egyre erősödik. Elmondta, hogy Udvardy György veszprémi érsek és Nagy Bálint polgármester nemrég írt alá szándéknyilatkozatot egy másik városi tulajdonú ingatlan, az úgynevezett Kiskastély megvételéről, ahol katolikus óvodát kívánnak létesíteni.
Alapvetően nem vagyok ellene az egyházi oktatás bővülésének, régóta méltatlan állapotú épületek újulhatnak meg, és a város jelenlegi anyagi helyzetében nincs is erre más lehetőség. Annak azonban politikai és bűnügyi felelőse kell hogy legyen, hogy Keszthely gyakorlatilag elveszíti egyik legértékesebb vagyonelemét, amely a kivitelező alaposabb kiválasztásával és ellenőrzésével, európai uniós forrásból, saját tulajdonként újulhatott volna meg, ráadásul a meghiúsult beruházás miatt visszafizetendő összegnek kamata is lesz.
– nyilatkozta Molnár a 24.hu-nak. | https://24.hu/belfold/2021/07/02/keszthely-reischl-sorhaz-onkormanyzat/ | https://web.archive.org/web/20221127083906/https://24.hu/belfold/2021/07/02/keszthely-reischl-sorhaz-onkormanyzat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arulja-a-fideszes-onkormanyzat-a-keszthelyi-sorhazat-amit-unios-penzbol-kezdtek-el-felujitani | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-02 00:00:00 | [
"Kamondi-Lukács Mónika",
"Nagy Bálint",
"Ruzsics Ferenc",
"Udvardy György"
] | [
"Investmondi-System Kft."
] | [
"Keszthely",
"Zala megye"
] | [
"ingatlan",
"EU",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,380 | A kormány 10 évre titkosította a sztrádakoncesszió háttérszámait | A Transparency International kikért néhány adatot, de a folyamat elakadt. | A Transparency International (TI) adatigényléssel fordult a Nemzeti Koncessziós Irodához (NKI), hogy megtudják: mi indokolja, hogy a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadja a hazai sztrádahálózat üzemeltetését. A hivatal azonban elutasította a kérést, mondván, hogy az döntés-előkészítő anyag, és emiatt szerintük 10 évig nem nyilvános.
A Népszava szerint a válasz alapján
csak tíz év múlva ismerhetné meg a közvélemény, milyen megfontolások mellett döntött a kormány a 35 éves koncesszió kiírásáról.
Nagy Gabriella a TI programvezetője a napilapnak azt mondta, fontolgatják, hogy az adatigénylésnek bírósági úton szerezzenek érvényt.
A sztrádakoncesszió jelentkezési határideje jövő hétfőn zárul, ezután új résztvevőt már nem fogadhat be a pályázatot kiíró Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI). A második, tárgyalásos szakaszban a jelentkezőkkel – már ha lesznek –, az iroda, illetve az azt felügyelő Rogán Antal vezette Miniszteri Kabinetiroda alkudozik, majd a tervek szerint a legjobb ajánlatot tevő céggel még az idén aláírnák a 35 éves szerződést.
Ha a koncesszió életbe lép, akkor a következő 35 évben a nyertes cég vagy konzorcium építhetné tovább és karbantarthatná a gyorsforgalmi úthálózatot Magyarországon, vagyis ezzel évtizedekre jelentősen szűkülne a verseny ezen a piacon.
A készülő sztrádakoncessziót az Orbán-kormány legsúlyosabb lenyúlási kísérletének nevezete korábban Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt. | https://hvg.hu/gazdasag/20210630_titkositas_sztrada_autopalya_koncesszio | https://web.archive.org/web/20221011100630/https://hvg.hu/gazdasag/20210630_titkositas_sztrada_autopalya_koncesszio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-10-evre-titkositotta-a-sztradakoncesszio-hatterszamait | HVG | hungarian-news | 2021-06-30 07:30:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"háttér",
"átláthatóság",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,381 | Orbán-barokk: Múlt épül a múlt eltörlésével | Hogy kinek a szellemi terméke Hatvanpuszta újjáélesztése, azt az építészeti stílusról, illetve a beruházó döntéseit vezető szándékról lehet leolvasni. Amit Alcsútdoboz határában láthatunk, azt nevezhetjük az Orbán-barokk egyik csúcsteljesítményének. | Hogy kinek a szellemi terméke Hatvanpuszta újjáélesztése, azt az építészeti stílusról, illetve a beruházó döntéseit vezető szándékról lehet leolvasni. Amit Alcsútdoboz határában láthatunk, azt nevezhetjük az Orbán-barokk egyik csúcsteljesítményének.
A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből. | https://hvg.hu/360/202126_az_orbanbarokk_dicso_mult_vasbetonbol | https://web.archive.org/web/20231112013014/https://hvg.hu/360/202126_az_orbanbarokk_dicso_mult_vasbetonbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-barokk-mult-epul-a-mult-eltorlesevel | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-02 11:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [
"Alcsútdoboz",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Fejér megye",
"Füzér"
] | [
"műemlékvédelem",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"kastély"
] | [] |
52,382 | Egy jókora napelempark és egy titokzatos befektető tűnt fel Tiborcz István környezetében | Az Innovolt nevű cégnek csak az egyik ágon ismertek a tulajdonosai. | Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba. | https://hvg.hu/360/202126_innovolt_napelemparkok_tiborcz_kornyezeteben | https://web.archive.org/web/20210701103115/https://hvg.hu/360/202126_innovolt_napelemparkok_tiborcz_kornyezeteben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-jokora-napelempark-es-egy-titokzatos-befekteto-tunt-fel-tiborcz-istvan-kornyezeteben | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-01 12:00:00 | [
"Adnan Polat",
"Baji Csaba",
"Figura Ferenc",
"Knyihár Krisztián",
"Sájer Gábor",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Eubility Group Kft.",
"Innovolt Kft.",
"Nexteen Zrt.",
"Sunthesis Project Kft.",
"Voyager Beta Kft.",
"Voyager Magántőkealap"
] | [
"Baranya megye"
] | [
"energia",
"támogatás",
"átláthatóság",
"állami/önkormányzati szerződések",
"napelem / megújulók"
] | [] |
52,383 | Átalakuló Aliga: "Csak a rombolást látjuk, meg a milliárdos támogatásokat, de arról nem beszél senki, mi épül" | Eddig közösen használt tereiket, sétányukat féltik a helyiek Aligán, ahol a fürdőegyesület és néhány képviselő szerint a beruházó csak úgy ad tájékoztatást a változtatásokról, ha a megbeszéléseken részt vevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Közben bontják a régi épületeket, és egy fesztivált is Aligára hoztak. A fejlesztő szerint hangulatkeltés, hogy lezárnák a strandot, a dózerolást viszont szükségesnek ítélték. | 2021.06.29. 04:30
2021.07.21. 14:06
Eddig közösen használt tereiket, sétányukat féltik a helyiek Aligán, ahol a fürdőegyesület és néhány képviselő szerint a beruházó csak úgy ad tájékoztatást a változtatásokról, ha a megbeszéléseken részt vevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Közben bontják a régi épületeket, és egy fesztivált is Aligára hoztak. A fejlesztő szerint hangulatkeltés, hogy lezárnák a strandot, a dózerolást viszont szükségesnek ítélték. | https://hvg.hu/360/20210629_Balaton_Club_Alliga_fejlesztes | https://web.archive.org/web/20220129111535/https://hvg.hu/360/20210629_Balaton_Club_Alliga_fejlesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atalakulo-aliga-csak-a-rombolast-latjuk-meg-a-milliardos-tamogatasokat-de-arrol-nem-beszel-senki-mi-epul | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-29 06:30:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Club Aliga"
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"átláthatóság",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"rendezvényszervezés",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,384 | Vádat emeltek az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkára ellen | A decemberben őrizetbe vett – azóta menesztett – tisztségviselő két ügyben is érintett az ügyészség szerint. | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt Nagy János, az Agrárminisztérium egykori földügyekért felelős helyettes államtitkára és társai ellen – derült ki az ügyészség közleményéből. A sajtóanyagba nem írták bele a politikus nevét, de az ügy körülményeiből kiderült, hogy róla van szó.
Az ügyészség Nagyot két rendbeli – egy esetben társtettesként megvalósított – előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.
A vádirat szerint 2020 nyarán egy mezőgazdasággal foglalkozó cégcsoportot képviselő vállalkozó és a helyettes államtitkár abban állapodtak meg, hogy az utóbbi segítséget nyújt a vállalkozónak. Nagy az ügyészség szerint azt vállalta, hogy a cégcsoport egy már létező és egy még csak tervezett mezőgazdasági cégét a szükséges állami földek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében támogatja.
A helyettes államtitkár mindezért – kérésének megfelelően – az új cég 5 százalékos tulajdonrészét szerezte meg.
Egy másik ügyről is beszámolt az ügyészség a közleményében. A helyettes államtitkár és egy osztályvezetője abban állapodtak meg, hogy valódi verseny nélkül, a Nagy által előre meghatározott nyertes cég helyett az osztályvezető készített volna el egy tanulmányt. A vállalkozónak kifizetendő tízmilliós összeget hármuk között osztották volna fel. A szerződést végül nem kötötték meg, mert a kiírt pályázatot visszavonták.
A volt helyettes államtitkár tavaly december óta a lakás elhagyását engedélyhez kötött bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt. A kényszerintézkedést a bíróság – védői indítványnak helyt adva – megszüntette, amely végzés ellen, a nyomozó ügyészség fellebbezést jelentett be.
A volt osztályvezető és a két vállalkozó szabadlábon védekeznek.
December elején jelentette be az ügyészség, hogy korrupció gyanújával indított nyomozást a vádhatóság két emberrel szemben, és az egyikük magas rangú minisztériumi tisztségviselő. Ezt követően az Agrárminisztérium nevesítette is a helyettes államtitkárt, aki az ügy érintettje, majd azt is közölték, hogy felmentik tisztsége alól. | https://hvg.hu/itthon/20210629_vademeles_helyettes_allamtitkar | https://web.archive.org/web/20231121122546/https://hvg.hu/itthon/20210629_vademeles_helyettes_allamtitkar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-az-agrarminiszterium-volt-helyettes-allamtitkara-ellen | HVG | hungarian-news | 2021-06-29 11:49:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [
"Agrárminisztérium"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"mezőgazdaság",
"közigazgatás",
"ügyészség"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
52,385 | Az utolsó nádfedeles cölöpházat is elbontották a Fertő tónál | Közben újabb nemzetközi szervezet kifogásolja a gigaberuházást, és kéri számon a hatástanulmányt. | A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére hivatott Ramsari Egyezmény nemzetközi titkársága arra kéri a magyar bizottságot, hogy juttasson el részére olyan anyagokat és tanulmányokat, amelyek segítségével felülvizsgálhatják a magyar testület korábbi véleményét a Fertő tavi beruházásról. A nemzetközi szervezetet a Greenpeace Magyarország kereste meg.
A környezetvédelmi szervezet közleményében azt írja, a Ramsari Egyezmény svájci központja a bekért információk alapján saját maga kívánja megítélni, hogy a Fertő tavi beruházás milyen hatással van a terület természeti értékeire. Korábban a magyar bizottság a 60 hektárra kiterjedő építkezést egy nemzeti park közepén, közvetlenül a tóparton helyénvalónak találta.
A Ramsari Egyezmény nemzetközi főtitkára 2019 szeptemberében levélben rákérdezett ugyan a beruházás veszélyeire, de akkor a hazai bizottság azt válaszolta, hogy az építkezés nem jelent majd jelentős változást az adott élőhelyen, nem veszélyezteti az ott meglévő természeti értékeket, sőt, összhangban van a nemzeti park helyreállítási tervével is.
Az azóta eltelt időszakban azonban egyértelművé vált, hogy a tó közvetlen partjára tervezett gigantikus méretű beruházás egyértelműen rombolja a természeti és tájképi értékeket. Erre az ENSZ kulturális és oktatási szervezete, az UNESCO Világörökség Központjának igazgatója is kitért levelében, amelyben a beruházás azonnali leállítását sürgette.
A svájci központ listát küldött az egyezmény magyarországi testületének, hogy miről szeretnének tájékoztatást kapni. A Ramsari Egyezmény nemzetközi főtitkársága olyan információkat kért be, amelyeknek szerepelnie kellene egy tisztességesen elvégzett előzetes hatástanulmányban. Rákérdeztek konkrét természetvédelmi intézkedésekre, tanulmányokra, kidolgozott természetvédelmi tervekre és statisztikai adatokra a tó és környékének a beruházással összefüggő terhelésével, a megnövekedett turizmus veszélyeivel kapcsolatban.
Mindeközben a Fertő tónál továbbra is dübörög a természetpusztító építkezés. Annak ellenére, hogy a tavon a jogszabályok alapján nem lehetne motorcsónakokkal közlekedni, a beruházó emberei lajstromszám nélküli robbanómotoros hajókkal viszik az anyagot az építkezéshez, és a vízen látható a hajókból származó olajszennyezés. Ezt egyébként a Fertő tó Barátai Mozgalomnak is sikerült megörökítenie, amikor a napokban beeveztek, hogy megnézzék a bontást.
Az utolsó nádfeles cölöpház bontásánál is ott voltak, és azt látták, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park részén, az UNESCO világörökségi helyszínén rohamtempóban folyik a táj rendezése, cölöpverő dolgozik megállás nélkül, a régi zöld, nádassal övezett területre rá sem ismerni. Félsziget tűnt el, kotorják, töltik fel a tómedret, teljesen átformálva azt.
A parton és a közelében a gépek zaján kívül nem hallani madarak hangját, fecskéket sem látni, valószínűleg átmenekültek a nyugodtabb ausztriai területekre
– mondja a hvg.hu-nak Pap Martin, a mozgalom tagja. | https://hvg.hu/gazdasag/20210629_Az_utolso_nadfedeles_colophazat_is_elbontottak_a_Ferto_tonal | https://web.archive.org/web/20221011100230/https://hvg.hu/gazdasag/20210629_Az_utolso_nadfedeles_colophazat_is_elbontottak_a_Ferto_tonal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-utolso-nadfedeles-colophazat-is-elbontottak-a-ferto-tonal | HVG | hungarian-news | 2021-06-29 13:13:00 | [] | [
"Greenpeace",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"sport",
"útépítés",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"NER HOTEL"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
52,386 | Költségvetési csalás miatt ítélték el Pécsvárad polgármesterét | Zádori Jánost mellett további öt embert ítéltek el, amiért az általuk képviselt társaságok nevében jogtalanul igényeltek és hívtak le uniós támogatásokat. Az ítélet nem jogerős. | Költségvetési csalás miatt ítélték el Pécsvárad polgármesterét
Zádori Jánost mellett további öt embert ítéltek el, amiért az általuk képviselt társaságok nevében jogtalanul igényeltek és hívtak le uniós támogatásokat. Az ítélet nem jogerős.
Négy és fél év börtönre, valamint több mint 200 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a Szekszárdi Törvényszék hétfőn, nem jogerősen bűnsegédként és társtettesként elkövetett költségvetési csalás miatt Pécsvárad független polgármesterét. Az ügyben az elsőrendű vádlott Zádori János mellett további öt embert ítéltek el.
A törvényszék a honlapján azt írta: a vádlottak gazdasági társaságok képviseletében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztésével jogtalanul igényeltek és hívtak le európai uniós és állami támogatásokat állattartó telepek, illetve technológiai berendezések korszerűsítésére, amivel 714 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Emellett fiktív számlák kibocsátásával több mint tízmillió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.
A tényállás szerint az ügy másodrendű vádlottja által képviselt MG Sziget Kft. 2012-ben és 2013-ban mintegy másfél milliárd forint támogatást nyert el az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól egy sellyei tojótyúktelep létrehozására. A baromfitelepen a pályázatban feltüntetett technológia helyett olcsóbbat építettek be, túlárazták a beruházást. Zádori János és az ügy hatodrendű vádlottja ehhez számlák kiállításával, szerződésekkel segítséget nyújtott.
A polgármestert azzal is vádolták, hogy az általa képviselt cég nevében 37 millió forintos fiktív szerződést kötött az ötödrendű vádlott által képviselt céggel a baromfiistállókban végzendő munkára.
A törvényszék sajtótitkára az MTI-vel azt közölte, hogy az elsőrendű vádlottat, Zádori Jánost társtettesként és bűnsegédként hamis magánokirat felhasználása és számvitel rendjének megsértése miatt is bűnösnek mondta ki a bíróság; a börtönbüntetés mellett 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte, 6 évre eltiltotta gazdasági szervezetek vezetésétől, és 239 584 578 forint vagyonelkobzással sújtotta. A bíróság a per másodrendű vádlottját többek között négy év tíz hónap, a hatodrendű vádlottat négy év börtönbüntetésre, és 238, illetve 239 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. Az ötödrendű vádlott büntetése két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetés, a harmad- és negyedrendű vádlott pénzbüntetést kapott. Az első- és másodrendű vádlott fellebbezett az ítélet ellen, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn annak tudomásul vételéhez.
Zádori János 2014 óta vezeti a Baranya megyei várost.
2021. június. 11. 06:30 Dezső András hvg360
"Mindenkit meglepett, amikor bevitték" – Tóth Csaba felemelkedése és zuhanása
Fiatalon a kilencvenes évek sztárgengsztere, a később meggyilkolt Szlávy Bulcsú mellett tűnt fel, évekkel később a focimeccsek biztosításának megkerülhetetlen figurája lett, napjainkra pedig nemcsak az ultrák, de a zsiványok körében is tekintélye van, mert sok ütőképes embert képes mozgósítani. A “problémamegoldó” Tóth Csabáról úgy hírlett, jó fideszes kapcsolatai vannak, így egyfajta védelmet élvez. Ám a sérthetetlenség mítosza egy pillanat alatt semmivé vált, amikor többedmagával együtt hétfőn a NAV kommandósai őrizetbe vették. A gyanú: bűnszervezetben elkövetett, 870 milliós költségvetési csalás. A biztonsági piacon ez már a sokadik jelzés fentről: senki sem érinthetetlen.
2021. június. 02. 14:17 hvg.hu Itthon
Jelentős költségvetési csalás miatt indítottak nyomozást, de a legfőbb ügyész szerint az ügynek nincs politikai érintettje
Az ügy részleteiről Hadházy Ákos kérdezte meg Polt Pétert. | https://hvg.hu/itthon/20210628_koltsegvetesi_csalas_pecsavarad | https://web.archive.org/web/20230924210255/https://hvg.hu/itthon/20210628_koltsegvetesi_csalas_pecsavarad | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltsegvetesi-csalas-miatt-iteltek-el-pecsvarad-polgarmesteret | HVG | hungarian-news | 2021-06-28 16:17:00 | [
"Zádori János"
] | [
"MG Sziget Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécsvárad"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"önkormányzat"
] | [] |
52,387 | Az önkormányzatok egérutat nyertek, de a lakhatási válság marad | Az állam az egyházakra testálja az egykori devizahitelesek egy csoportjának lakásügyét, miközben legszívesebben elherdálná azokat az ingatlanokat, amelyek a társadalom széles rétegeinek segítenek. | "Biztos vagyok benne, hogy végül győz a józan ész, és semmilyen furfangra nem kényszerülünk"
- írta töretlen optimizmussal a HVG önkormányzatoknak feltett körkérdésére Csach Gábor, Balassagyarmat kormánypárti polgármestere. Akkor még úgy tűnt, gyakorlatilag az összes olyan önkormányzati bérlakásra eladási kötelezettséget írt volna elő egy új törvény, amelyet 2021 előtt bérbe adtak.
Az indítvány azóta szelídült, s most úgy látszik, végül csak a világörökségi területeken lévő lakásokat érinti: több mint ezret a budai Várban és nagyjából nyolcvanat a pesti Andrássy úton. Pénz hiányában azonban furfangra mindenképp szükségük lesz az önkormányzatoknak, ha valóra akarnak váltani valamennyit a lakosság nagyjából 40 százalékát érintő lakhatási válság orvoslására kitalált koncepcióikból.
"Miért ne dönthetnénk a lakásainkról a továbbiakban is mi? Eddig is eladhattuk azokat, ha akartuk, ha indokolt volt" - fakad ki Misetics Bálint, Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója. "Tragédia" - fűzi hozzá Németh Ákos, a szombathelyi önkormányzat tanácsnoka. Szerinte a nagyobb kormánypárt ismét azt a bevált trükkjét dobja be, hogy indítványoz egy, még a sajátjait is sokkoló törvényjavaslatot, amiből aztán a politikai nyomás hatására visszavesz, így fogadtatva el azt, ami igazán fontos neki. Jelen esetben
azt intézi el, hogy egy kedvezményezett csoport juthasson hozzá töredék áron százmilliós vagy több száz milliós lakásokhoz.
Azok ugyanis, akik valóban rászorulnak az olcsó bérleti lehetőségre, harmad- vagy tizedáron sem lesznek képesek megvenni a lakásukat. Így aztán meglehetősen álságos az az indoklás, hogy ez a törvény azoknak nyújtana kompenzációt, akik kimaradtak az 1990-es évek lakásprivatizációjából.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere szerint ha már mindenképp születik egy ilyen törvény, csak azokat kellene "kompenzálni", akik legalább 1993-tól bérelnek önkormányzati lakást, és nincs tartozásuk. | https://hvg.hu/360/202123__berlakasterv__egyhazi_alap__lakhatasi_krizis__haritasi_technika | https://web.archive.org/web/20210707020521/https://hvg.hu/360/202123__berlakasterv__egyhazi_alap__lakhatasi_krizis__haritasi_technika | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-onkormanyzatok-egerutat-nyertek-de-a-lakhatasi-valsag-marad | HVG360 | hungarian-news | 2021-06-16 11:00:00 | [
"Böröcz László"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)",
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)",
"Fidesz"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
52,388 | A kormány rendszerváltásra készül a magyar utakon | Az összes autópályát, autóutat és gyorsutat kiszervezné a kormány 35 évre az M5-ös és M6-os autópályákról ismert ppp-konstrukcióban. A részleteket nem hozták nyilvánosságra. A koncessziók felelőse ráadásul ősztől egy új, kormánytól független hatóság lesz, amelynek vezetőjét még a mostani miniszterelnök nevezheti ki 9 évre. | A kormány rendszerváltásra készül a magyar utakon
Az összes autópályát, autóutat és gyorsutat kiszervezné a kormány 35 évre az M5-ös és M6-os autópályákról ismert ppp-konstrukcióban. A részleteket nem hozták nyilvánosságra. A koncessziók felelőse ráadásul ősztől egy új, kormánytól független hatóság lesz, amelynek vezetőjét még a mostani miniszterelnök nevezheti ki 9 évre.
Biztosan véletlenül, de a kormány, egész pontosan a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) épp a foci Európa-bajnoksághoz, illetve a homofób elemekkel telepakolt pedofiltörvény országgyűlési vitájához és szavazásához igazítva indította el az országos gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását célzó eljárást.
Így nem meglepő módon nem az útkoncesszió lett a legforróbb téma. Holott annak kellene lennie, de legalábbis egy foci-Eb-nél biztosan fontosabb, hogy a kormány épp az állami vagyon nem elhanyagolható szeletének kiszervezésére készül. Ráadásul nagyjából háromnegyed évvel az országgyűlési választások előtt.
Az ördög a részletekben lakozik
Miután a kormány létrehozta az NKI-t, majd az Országgyűlés megszavazta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felállítását (a hatóság ősszel kezd működni, egyebek mellett az NKI is alá fog tartozni) tudható volt, hogy új állami vagyonelemeket, tevékenységeket kívánnak kiadni koncesszióba. Természetesen felmerült, hogy ezek között autópálya-építések is lesznek, hiszen ilyesmire volt már példa a legújabb kori magyar történelemben. Az azonban meglepő, és nagy hatású fejlemény, hogy a kormány nemcsak új projekteket valósítana meg koncessziós keretben, hanem a létező, körülbelül 2000 kilométeres gyorsforgalmi úthálózat fenntartását kiadja egy piaci szereplőnek. Új fejlesztések megvalósításáért cserébe.
Ahogy a koncessziós kiíráshoz mellékelt közleményben írják, a gyorsforgalmi utak koncessziós üzemeltetésére akad bőven nemzetközi példa. Jelen állás szerint azonban
a magyar úthálózat néhány kivételtől eltekintve magyar állami fenntartásban van, a koncessziós eljárás után azonban az összes autópálya, autóút és gyorsút üzemeltetése magánkézbe kerül.
Ez hatalmas átalakítás, mondhatni rendszerváltás a hazai útfenntartásban.
Minthogy rendszerváltásról van szó, jó lenne tudni, hogyan fog kinézni az új rendszer. Az odáig rendben van, hogy nem kell népszavazást kiírni a dologról (ami azt illeti, nem is lehet, mert a kérdés a központi költségvetést érintené), de azért egy ekkora és ilyen jelentős vagyonelem esetében a közvélemény, az állampolgárok megérdemelnének legalább némi tájékoztatást. Azt azonban elég szűkmarkúan mérte a kormány, se a kiírásból, se a közleményből nem derül ki sok részlet, a közbeszerzési dokumentáció pedig nem nyilvános.
Nem tudni többek közt:
Hogyan nézne ki a finanszírozás?
Az állam fog díjakat fizetni a koncesszió nyertesének – mekkora lesz ezek mértéke?
A közlemény szerint az állam részéről felmerülő költségeket az állami útdíjbevétel fogja fedezni – de ki fogja eldönteni, mekkorák lesznek a jövőben a díjak, ki fogja beszedni őket, és mi lesz, ha mégsem fedezik a költségeket?
Mi lesz a NÚSZ-szal, amely jelenleg a díjbeszedési rendszereket működteti?
Milyen hatással lesz az állami utak fenntartásáért felelős Magyar Közútra, hogy a feladatai egy részét kiszervezik?
Hogyan fogja az állam ellenőrizni, hogy a koncesszió nyertese az elvárt minőségben, gyorsasággal stb. hajtja végre a fejlesztéseket és látja el a fenntartói feladatokat?
Milyen lehetőségei lesznek az államnak, ha szerződésszegést vélelmez?
És a koncesszió nyertesének?
Milyen feltételekkel lehet a koncessziós idő lejárta előtt felbontani a szerződést?
Amíg legalább a fenti kérdésekre nincs válasz, addig lehetetlen akár közelítőleg megmondani, a magyar államnak és a magyar adófizetőknek jó lehet-e ez a konstrukció.
Az államadósság kozmetikázására jó megoldás
Kérdés, hogy a kormány egyáltalán miért tartja jó ötletnek a teljes gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását. A hivatalos magyarázat annyi, hogy Magyarország várhatóan se a normál uniós költségvetés, se a járvány utáni helyreállítási alap forrásaiból nem tud majd „önállóan” autópályát építeni. Továbbá hogy a koncessziós szerkezetben a fejlesztések költsége nem az államadósságot növeli majd.
Vagyis az biztos, hogy a kormány ezzel a húzással az éves költségvetési hiányokat és az államadósságot kozmetikázza, hiszen az új fejlesztésekhez szükséges forrásokat egy gazdasági szereplőnek (a koncesszornak) kell előteremtenie – cserébe 35 évnyi üzemeltetést és az arra jutó díjbevételeket kapja. Ezek a pénzek persze évről évre hiányozni fognak a költségvetésből.
Lényegében alig történik más, mint hogy egy gazdasági társaság megelőlegezi az államnak a beruházások költségeit, amelyeket az évtizedek alatt törleszt vissza.
Hogy anyagilag a magyar államnak ez így jobban megéri-e majd, mintha magánál tartaná a fejlesztéseket és a fenntartást, azt a részletek ismerete nélkül megtippelni sem lehet.
A kiírás megjelenése után rögtön beindultak a találgatások, hogy ki lesz majd a koncesszió nyertese – Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője az Országgyűlésben Szíjj László Fidesz-közeli nagyvállalkozót tippelte.
Ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azzal ütötte el, hogy uniós, nyílt közbeszerzést írtak ki. Azt nem mondta, de nem tehettek másként: a beszerzés értékétől függ, közzé kell-e tenni az uniós közbeszerzési értesítőben, így a nagy értékű beszerzések esetében ez nem döntés kérdése.
Ha a ferihegyi reptér konstrukciója rossz, mi garantálja, hogy ez jó lesz?
A jelen és az elmúlt évtized tapasztalatai alapján szinte teljes biztonsággal kijelenthető, hogy az eljárás nyertese előre borítékolható – csak épp egyelőre nem tudjuk, milyen név van a borítékban. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a Fidesz-kormányok nézőpontjából vannak jó koncessziók és rossz koncessziók. Előbbiek kedvezményezettjei jellemzően kisebb vagy nagyobb tömegben a kormányhoz és a párthoz közel álló emberek. Utóbbiak kedvezményezettjei nem állnak közel a tűzhöz, cserébe a kormány tűzzel-vassal küzd e koncessziók fenntartása ellen.
A legjobb példa a (kormány szerint) rossz koncessziókra a ferihegyi reptér, amellyel kapcsolatban
Palkovics László miniszter, egyben a reptér visszaszerzéséért felelős kormánybiztos éppen csak nem mondta ki nyíltan, hogy az erőszakos visszaállamosítás, avagy némi eufemizmussal a „többségi állami tulajdon visszaállítása” sem kizárt.
Ez egyébként szó szerint napokkal az útkoncessziós eljárás kiírása előtt történt. Más szóval a kormány az egyik öklével épp visszaállamosítani készül egy kritikus közlekedésiinfrastruktúra-elemet, miközben a másik kezével koncesszióba adna egy másik kritikus közlekedésiinfrastruktúra-elemet. Állítólag teljesen nyílt, uniós közbeszerzési eljáráson, amit a kiírási feltételeknek megfelelő bármely gazdasági szereplő megnyerhet. Közben egyébként nem látszik, hogy a kormány akár a legcsekélyebb elégedetlenséget mutatná a kaszinókoncessziókkal vagy mondjuk a dohány nagy- és kiskereskedelmi koncessziókkal.
Minimum kétséges, a kormány valóban odaadná-e a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot bármely gazdasági szereplőnek, aki eleget kínál és képes teljesíteni néhány gazdasági-technikai feltételt.
Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a kormány a járvány leple alatt és a 2022-es választáshoz közeledve felpörgette az állami vagyon és az állami funkciók kiszervezését formálisan a mindenkori kormánytól független szereplőknek, gyakorlatilag a jelenlegi politikai vezetéshez közel álló embereknek. Előbbire az egyetemek alapítványokba szervezése a legjobb példa, utóbbira a fent említett Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely nemcsak az állami koncessziók ura lesz, de a bírósági végrehajtások és a vállalati csődeljárások, felszámolások csúcsszerve is.
Tordai Bence Párbeszéd-politikus ugyan azt ígérte, egy 2022-es kormányváltás után egy fillért nem fognak fizetni a Fidesz oligarcháinak, a létező koncessziós szerződések felbontása vagy módosítása nem olyan egyszerű dolog. Ahogy azt a jelenlegi kormány épp tapasztalja a ferihegyi reptér kapcsán. Ráadásul ősztől a koncessziós ügyek a kormánytól függetlenül működő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá fognak tartozni, amelynek vezetőjét még a mostani kormányfő nevezi ki – 9 évre.
A hazai tapasztalatok nem biztatóak
Mivel a kormány a közbeszerzési dokumentációt nem hozta nyilvánosságra, saccolni sem lehet, jó üzlet lesz-e az útkoncesszió. A történelmi előképek ugyanakkor nem biztatók – igaz, egyikhez sem volt köze a jelenlegi politikai vezetésnek.
Szocialista kormányok idején az M5 és az M6 autópályák egyes részei épültek koncessziós struktúrában – az angol rövidítés, a ppp az állam és a magánszektor közti együttműködésre utal. E konstrukciók alapjában úgy néznek ki, mint amire a kormány most a teljes gyorsforgalmi úthálózattal készül: a koncesszorok megépítették az autópályát, cserébe hosszú évtizedekre megkapták a fenntartási jogot, illetve a fenntartáshoz kapcsolódó bevételeket. Az M5 esetében egy, az M6 esetében három különböző koncesszorról van szó, akiknek a magyar állam mostanában összesen közel évi 120 milliárd forintot fizet.
Mind az M5-ös, mind az M6-os konstrukciókat számtalan kritika érte. Az M5-ösön az állam a közfelháborodás miatt konkrétan beavatkozásra kényszerült, a koncesszor ugyanis rendkívül magas díjat szedett, az állam bevásárolta magát, az útszakaszt pedig bevonták az állami útdíjrendszerbe.
A négy ppp-szerződésről a G7 készített alapos elemzést 2019-ben, arra jutottak, hogy
ha az M5 és M6 projekteket hitelből valósítja meg a kormány annak idején, akkor 2853 milliárd forintot lehetett volna megtakarítani.
Ez mind a mai napig hatalmas összeg, a 2022-es költségvetést a kormány 3,3 ezer milliárdos hiánnyal tervezte. Ez a tervezéskori várakozások szerint a hazai össztermék 5,9 százaléka, és csak azért lehet ilyen magas, mert az unió a járvány miatt eltekint a 3 százalékos hiányküszöb betartatásától. A miniszterelnök által választási fogás gyanánt a gyerekes munkavállalóknak belengetett szja-visszatérítés összköltsége szűk 600 milliárd forint lehet.
Az M5-össel és az M6-ossal kapcsolatos ppp-szerződések a mai napig nem nyilvánosak, így nem lehet tudni, pontosan miért lett ilyen rossz üzlet a magyar államnak a projektekből. Mivel a most meghirdetett teljes gyorsforgalmi-koncesszió szerződéstervezete sem nyilvános, azt sem lehet megmondani, az mitől lesz jobb, ugyanolyan vagy rosszabb amazoknál. | https://hvg.hu/gazdasag/20210616_autopalya_koncesszio_ppp | https://web.archive.org/web/20211219215629/https://hvg.hu/gazdasag/20210616_autopalya_koncesszio_ppp | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-rendszervaltasra-keszul-a-magyar-utakon | HVG | hungarian-news | 2021-06-16 16:00:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya",
"privatizáció",
"háttér",
"átláthatóság",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,389 | Újabb informatikai üzletből szakítana dohányt a trafikügyek egyik nyertese | Veszelovszki László a dohányiparon és az információtechnológián kívül más ágazatokban is jelen van. | Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba. | https://hvg.hu/360/202123_oneon_technologies_trafikprofit | https://web.archive.org/web/20210625120052/https://hvg.hu/360/202123_oneon_technologies_trafikprofit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-informatikai-uzletbol-szakitana-dohanyt-a-trafikugyek-egyik-nyertese | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-03 21:44:08 | [
"Lázár János",
"Sánta János",
"Veszelovszki László"
] | [
"Continental Dohányipari Zrt.",
"Oneon Technologies Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"informatika",
"belföld",
"klientúra",
"dohányipar",
"koncesszió"
] | [] |
52,390 | Szíjj Lászlónak bejött a hadiipar | A nyolcadik leggazdagabb magyar hadiipari vállalkozása sokmilliárdos céggé kerekedett. | Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba. | https://hvg.hu/360/202126_ht_division_szijjnak_bejott_ahadiipar | https://web.archive.org/web/20220622203928/https://hvg.hu/360/202126_ht_division_szijjnak_bejott_ahadiipar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijj-laszlonak-bejott-a-hadiipar | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-04 08:30:00 | [
"Adnan Polat",
"Habony Árpád",
"Suat Gökhan Karakus",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szíjj László"
] | [
"Aero Vodochody",
"HSC Aerojet Zrt.",
"HT Division Zrt.",
"Magyar Honvédség"
] | [
"Ázsia",
"Csehország",
"Európa",
"Magyarország",
"Törökország"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
52,393 | Szauna is lesz az Alapjogokért Központ 300 millióból átalakított új irodaházában | A Budakeszi úton, a Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak. Az Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft.-ről korábban kiderítettük, hogy szinte a teljes költségvetését az eredetileg a Miniszterelnöki Kabinetirodából származó közpénzekből finanszírozott támogatások biztosítják. | Rövidesen már az új irodaházuk saját szaunájában pihenhetik ki a jogi elemzés fáradalmait az Alapjogokért Központ munkatársai. Ez az a szervezet, ami a Fidesz álláspontját rendszeresen alátámasztó úgynevezett jogi és politikai elemzéseket készít, amit aztán az Alapjogokért Központ csapból is folyó kollégái a kormánnyal baráti és a közösségi médiában is terítenek.
A szervezet ugyanis költözni készül a jelenleg is exkluzív környezetben, a budai Várban található jelenlegi központjából. A kiszemelt új otthon a Budakeszi úton található, műemléki környezetben. Az épület két szomszédja a Türk Tanácsnak otthont adó Ybl-villa, valamint a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézetének neoklasszicista épülete.
A hatszintes épület irodaházi célú átalakítása jelenleg is folyamatban van. A vonatkozó közbeszerzési hirdetmény szerint a -2. szinten szaunát, fitnesztermet, könyvtárszobát alakítanak ki az elemzőknek. A -1. szinten konferenciaterem lesz, a földszinten elegáns lobby épül. „Az emelet a vezetői irodák szintje, ez a legnívósabb megjelenésű szint (…) a többi szinten elegáns, letisztult, de egyszerűbb belsőépítészeti megoldások megvalósítására kerül sor” – áll a hirdetményben.
Az opál üvegezésű belső üvegfalakon az Alapjogokért Központ logóját víztiszta, átlátszó módon fogják kialakítani.
A Budakeszi úti épület bontására, az átalakítás tervezéséhez szükséges feltárási feladatokra még tavaly decemberben írt ki közbeszerzést az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. Most júniusban a konkrét átalakítást érintő közbeszerzési eljárás győztesét hirdették ki. A két munkát egyaránt az Exedra Kivitelező, Tervező Kft. végzi.
A két közbeszerzés összértéke 299,4 millió forint.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. nem állami szerv. Azért köteles mégis közbeszerzési eljárás lefolytatására, mert a működésének a finanszírozása szinte kizárólag közpénzekből történik.
Tavaly derítettük ki, hogy az Alapjogokért Központ működéséhez szükséges pénzeket az elmúlt években elsősorban olyan támogatások biztosították, amelyeknek a forrása a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.
Az Alapjogokért Központ bevételeinek szerkezete
Az Átlátszó által megtekintett dokumentumok szerint a kabinetiroda adományként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) adta a pénzeket, de ez a kevéssé ismert alapítvány csak a pénzek továbbcsatornázására szolgált. Több általunk megismert támogatói szerződésben megnevezték a Jogállam és Igazságot a támogatási összegek végső kedvezményezettjeként. A támogatások 2018 és 2020 között összesen legalább 925 millió forintot tettek ki.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával.
Az Alapjogokért Központot működtető cég tavalyi beszámolója szerint 2020-ban minden korábbinál magasabb összeget, 1 milliárd 163 millió forintot bevételeztek támogatásként.
A címlapképen az átalakítás alatt álló Budakeszi úti épület látható, a képet Horn Gabriella (Átlátszó) készítette. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/24/szauna-is-lesz-az-alapjogokert-kozpont-300-milliobol-atalakitott-uj-irodahazaban/ | https://web.archive.org/web/20230526012055/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/24/szauna-is-lesz-az-alapjogokert-kozpont-300-milliobol-atalakitott-uj-irodahazaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szauna-is-lesz-az-alapjogokert-kozpont-300-milliobol-atalakitott-uj-irodahazaban-2 | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-24 11:24:00 | [] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Exedra Kivitelező Tervező Kft.",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
52,395 | Habony Árpád 160 milliós órája kenterbe veri Rákay Philip 47 milliós luxusterepjáróját | NER karórák, hobbik és vagyonosodás: Habony Árpád május végén profi legénységgel indult el egy olasz vitorlásversenyen. Az Index szúrta ki, hogy a négynapos The Nations League 2021 – Swan Tuscany Challenge-en bérelt hajóval versenyző egykori parlamenti vitrinőr mellett a magyar válogatott volt és jelenlegi tagja is a hajón volt a nevezési lista alapján, de ez sem volt elég a dobogós helyhez. Az is kiderült, hogy a hajó csak bérelt, ennek becsült összege egy hétre 3,2 millió forint körül mozog, a verseny teljes költsége pedig ezt jóval meghaladó összeg lehetett. De még ennél is sokkal izgalmasabb, hogy milyen karórát viselt Habony a csuklóján. Spoiler: igen drágát. | Az egyik fotón, amelyet a Nautor’s Swan, a ClubSwan 36-os hajótípust gyártó vállalat töltött fel a versenyről a nyilvános Facebook-oldalára, közelről látható Habony Árpád és a legénység egyik tagja. És itt kezdhet irigykedni Rákay Philip, már amennyiben kötődik a luxusórák piacához, mert az ő G 500-as Mercedese sehol nincs az órához képest.
Rákay Philip egy 47 milliós luxusterepjáróban ült, amikor „rátámadt” az Átlátszó stábja
Rákay Philip egy Mercedes-Benz G 500-as terepjárót vezetett, amikor az Átlátszó az egykori műsorvezető lópalotájának helyszínén forgatott. Az autó jelenlegi listaára 47 870 000 forint. Több NER-lovag is hajtott már Mercedes G-osztályt, egy autós újságírót kérdeztünk meg arról, hogy mit tud ez az autó, ami miatt ennyire népszerű lett.
A szponzorfotón ugyanis kivehető, hogy Habony egy Patek Philippe Nautilus típusú órával szállt tengerre. A luxusórák piacán túl drágának nem tekinthető karóra 80–150 millió forintért elérhető, már amennyiben hozzá lehet jutni. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ez vélhetően a 5976/1G-001 modell.
Bár Habony Árpád közeli fotója egy ideig elérhető volt a hajót gyártó Nautor’s Swan versenyről készült képei közt, később törölték, így jelenleg mindössze egy fotó lelhető fel a magyar hajóról és a legénységről.
De ha ez a Patek Philippe Nautilus 40. évfordulós variánsa, akkor Habonynak mélyebben kellett a zsebébe nyúlnia, és messzebbre utaznia, egyrészt mert akkor az ára 160 millió forint körül mozog, másrészt mert üzletben nem, csak kereskedőknél elérhető, és sokszor hosszú várólista van rá.
Ha ilyen órát szeretne, akkor New Yorkot vagy Hongkongot vegye célba – javasolják a luxusórák piacán otthonosan mozgó honfitársaink.
„Ha valaki már elköltött valahol egy nagyobb összeget euróban, akkor a kereskedők felajánlják, hogy beszerzik neki, de erre is várni kell. Most van olyan óra a piacon, amire itthon jelenleg 9 éves várólista van. Azt ne gondolja senki, hogy csak úgy bemegy egy óraboltba és megkapja. És bár drágának tűnik, ezek az órák még a tömeggyártású termékek között foglalnak helyet, az egyedileg gyártott órák piaca pár nullával feljebb kezdődik” – mondta el megkeresésünkre az egyik szakértő.
„A nautilus típus 1976 óta az elegáns sportórák megtestesítője” – írják a márka oldalán. Minden órarajongót megnyugtatunk, hogy ha a sportember a vízbe esett volna, akkor sem lett volna baja az éves naptárral és holdfázis kijelzéssel is ellátott órának, ugyanis 120 méterig vízálló. Az eredeti modell kéksége köszön vissza a számlapon, és természetesen zafírüveg védi a drága szerkezetet.
Nyilván az is előfordulhat, hogy Habony egy replikát, ne adj isten, hamisítványt visel a kezén, ezt az óra vizsgálata nélkül nem lehet kizárni, de életstílusa alapján feltételezhető, hogy inkább az eredetit viseli.
Nem Habony Árpád az egyetlen, aki szereti a drága órákat. Rogán Antal exfelesége, Cecília egy 13,7 milliós Rolexben feszített 2020 elején, míg az év végére egy másik feleségre, Barbarára került egy Audemars Piguet Royal Oak, utólagos gyémántberakással. Ez 17–20 milliós áron vásárolható meg, és kelendő lehet, mert Orbán Ráhel is ezt viselte, igaz, ő a Qubit becslése szerint csak a 14 milliós verzióját.
Rogán Antalról már 2013-ban elterjedt, hogy egy 3–5 milliósra becsült Hublot Biggel jár, és bár az Index egy egész videót szentelt a kérdésnek, akkor nem derült ki, mit hord a csuklóján. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/06/09/habony-arpad-160-millios-oraja-kenterbe-veri-rakay-philip-47-millios-luxusterepjarojat/ | https://web.archive.org/web/20231113080717/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/06/09/habony-arpad-160-millios-oraja-kenterbe-veri-rakay-philip-47-millios-luxusterepjarojat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-arpad-160-millios-oraja-kenterbe-veri-rakay-philip-47-millios-luxusterepjarojat-1 | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-10 15:07:00 | [
"Habony Árpád",
"Rákay Philip",
"Rogán Antal"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,396 | Mégsem építhet komposztáló üzemet Soltész Miklós államtitkár fiának cége Pátyon | Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás megvalósítását. Azt senki sem vitatja, hogy egy ilyen zöldhulladékot komposztáló üzem hasznos és fontos lett volna. A civil szervezet képviselője, aki a történetet elindította, azt kifogásolja, hogy az önkormányzat piaci áron alul adta el a telket, és szabálytalan szerződéseket kötött a reménybeli beruházóval. Bár a polgármester szerint egyetlen jogszabályt sem sértettek meg, mégis visszavonta saját határozatát az ügyben. | Feljelentéseket tett közvagyon elleni bűncselekmény kísérletének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója. Erre azért volt szükség, mert tavaly megkereste a pátyi önkormányzatot egy cég, hogy komposztáló üzemet szeretne építeni a faluban. Kapott is hozzá területet, engedélyt, és aláírták a szerződést is. Azóta eltelt másfél év, de még egy kapavágás sem történt. Miért fulladt kudarcba egy amúgy jó kezdeményezés?
Áron alul adták volna a telket
A cég, amely a komposztáló üzemet szerette volna építeni Pátyon, az M1 BIOKOMPOSZT Kft., amelynek résztulajdonos-ügyvezetője Soltész Áron. Aki nem más, mint Soltész Miklós KDNP-s politikus, miniszterelnökségi államtitkár fia.
Az 1 fős M1BIOKOMPOSZT Kft.-t tavaly alapították, és idén áprilisban vásárolta meg azt a 0109/46 helyrajzi számú pátyi telket, amely több mint 10 ezer négyzetméter alapterületű, szántó megnevezésű ingatlan. A területet az önkormányzat 24 millió forintért adta el Soltészéknak. És itt jön képbe Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója, aki már ezt is kifogásolandónak tartotta és szóvá tette. Mint Futó az Átlátszónak elmondta, véleménye szerint akkor alulbecsülték a terület értékét.
Az önkormányzat tavaly megvett két, ugyancsak átminősített, részben közműves 6000 m²-es telket (07/16. és 07/27. hrsz) több mint 3400 Ft-os négyzetméter áron (20-20 millió forintért), amire Somogyi Farkas Tamás alpolgármester 2021. év elején állítólag azt nyilatkozta, hogy kifejezetten jó áron sikerült a területhez jutni.
„A méretét tekintve tehát a komposztáló üzem telkének értéke valahol 34 millió Ft felett lehet a valóságban”
– mutatott rá Futó Gábor.
A civil aktivista kifogásolta ugyanakkor azt is, hogy a terület értékbecslését végző Várnai Tibor a piaci ár meghatározásánál nem vette figyelembe, hogy a telek már részben közművesített, és azt sem, hogy átminősítés alatt áll, tehát a szerződéses ingatlan értéke már nem a mezőgazdasági, hanem az átminősített területre vonatkozik (az átminősítés összes költségét az együttműködési megállapodás szerint az önkormányzat viseli). Ráadásul a szakértői anyagban földes úton való megközelítés áll, miközben már rég elkészült a Torbágyi útról vezető széles murvás út (önkormányzati beruházásban, több mint 15 millió Ft-ért).
„Az értékbecslő saját maga szerint is a tulajdoni lap lekérése nélkül (bemondott adatok alapján) készítette el a szakvéleményét, ami rendkívül súlyos szakmai szabálytalanság és felelőtlenség”
– magyarázta Futó. Várnai szerint így a terület értéke bruttó 22 200 000 Ft lett volna.
Nem láttak problémát
A komposztáló üzem azonban végül nem épült meg. Az okokat Kovács Ferenc, a pátyi önkormányzat egyetlen független képviselője mesélte el Futó Gábor blogjának, amely szerint a fő ok az volt, hogy az önkormányzat egy rendkívül előnytelen és jogilag aggályos szerződést, illetve megállapodást írt alá a komposztáló üzemet megépíteni szándékozó magáncéggel.
Mint Kovács Ferenc elmondta, a képviselők a döntéselőkészítéshez az anyagot (köztük a szerződéstervezeteket) az ügyet koordináló és felügyelő Somogyi Farkas Tamás alpolgármestertől csak az aláírás előtti napon kapták meg véleményezésre, ami egyébként bevett gyakorlat az önkormányzatnál.
A képviselők közül a független Kovács Ferenc volt az egyetlen, aki a véleményezésre szánt nagyon rövid határidőn belül hangot adott aggályainak, ellenezte a szerződések aláírását.
Többek között az alábbiakat írta képviselőtársainak: „véleményem szerint ez a konstrukció nem előnyös az önkormányzat számára, nem támogatom. Nyomatékosítom, hogy magát a komposztáló üzem létrehozását támogatom, de ezt a 2 szerződés-tervezetet nem. A szerződések nincsenek megfelelő módon előkészítve, az önkormányzat számára nem tartalmaz kellő garanciákat. Ez a szerződés a vevő érdekeinek megfelelően íródott.”
A képviselő aggályait, véleményét a döntéshozók közül azonban látszólag senki nem vette figyelembe. A fideszes képviselők a legnagyobb rendben találták a dolgot, azt mindannyian támogatták, így Székely László polgármester másnap, 2021. április 23-án aláírta az adásvételi előszerződést és az együttműködési megállapodást az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel, amivel súlyos, több 10 milliós kötelezettséget rótt az önkormányzatra – állítja a képviselő. „A szerződéseket a polgármester sietve, Dr. Hekman Tibor jegyző távollétében írta alá, ami már önmagában is rendkívül szokatlan lépés volt” – tette hozzá Kovács Ferenc.
Megkérdeztük Székely László polgármestert is, így történt-e, mire Páty első embere azt válaszolta, a jegyző szabadságon volt, Veres Erika aljegyzőről pedig elmondta, hogy „olyan esetekben, amikor a jegyző szabadságon van, ő ír alá helyette, ez egy bevett szokás”. Arra a polgármester arra nem adott választ, hogy az aljegyző nem tartotta-e aggályosnak a szerződést, illetve miért írta alá.
Jogszabálysértésre hivatkozva visszavonták a szerződést
Páty független képviselője arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen horderejű ügyekben a jegyző szerepvállalása megkerülhetetlen, hiszen neki, mint a hivatal vezetőjének kell garantálnia az ügylet törvényességét és jogszerűségét, a megfelelő eljárásrendet. Ehhez a teljes hivatali apparátus rendelkezésre áll, beleértve az önkormányzat ügyvédjét is.
„A szerződések előkészítéséhez és aláírásához a jegyzőn kívül még a saját ügyvéd közreműködését sem kérték, pedig az kötelező lett volna” – állította Futó Gábor, amire a polgármester kérdésünkre válaszolva azt mondta, hogy „a szerződéseket a beruházó és az önkormányzat ügyvédje közösen, folyamatos egyeztetés során készítették elő”.
A jegyző megerősítette, hogy az aláírt szerződéseket ő csak napokkal később, 2021. április 27-én látta, azok tartalmát előzetesen nem ismerte, az előkészítő tárgyalásokba őt Somogyi Farkas Tamás alpolgármester – aki egyébként az egész ügyletet az önkormányzat nevében lebonyolította – nem vonta be.
A jegyző a már aláírt okiratokban súlyos jogszabálysértéseket állapított meg, amelyről azonnal tájékoztatta a polgármestert és az ügyletet előkészítő alpolgármestert.
Pár nap múlva Hekman Tibor jegyző közbenjárására, valamint Kovács Ferenc képviselő újabb, képviselőtársaihoz intézett levelének hatására a polgármester jogszabálysértésre hivatkozva visszavonta a saját korábbi határozatát, amely felhatalmazta őt a szerződések megkötésére. A különleges jogrend miatt a testületnek akkor még nem volt hatásköre, a polgármester döntött minden kérdésben.
Székely László polgármester tehát saját felhatalmazását visszavonta, majd a jegyző előterjesztésére kezdeményezte a szerződések felbontását az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel.
Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója közérdekű adatigénylést nyújtott be az ügyben, és kikérte a dokumentumokat.
„A jegyző teljesen együttműködő volt, így a kért adatokat hamarosan meg is kaptam. A jegyző úr így teljesen korrekten járt el az ügyben, teljesítette az adatigénylést, a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátotta” – mondta Futó.
Soltész Miklós fia a háttérben
A megkapott anyagokból több érdekes dolog derült ki: elsőként mindjárt a szerződésben érintett cég kötődése. Ugyanis a 2020-ban a PVK Rákóczi úti telephelyére bejelentett, újonnan alapított M1 BIOKOMPOSZT Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa nem más, mint Soltész Áron, Soltész Miklós egyházügyi államtitkár fia.
A civilek kíváncsiak lettek volna arra, miért pont egy referenciákkal és zöldhulladék-feldolgozásban semmilyen tapasztalattal nem rendelkező cég, az M1 BIOKOMPOSZT Kft. kapott engedélyt.
Megkérdeztük a polgármestert, aki a következőt válaszolta. „A cég körülbelül egy évvel ezelőtt keresett meg minket, hogy komposztálót szeretnének építeni Pátyon az önkormányzattal együttműködve. A cég megszerezte a környezetvédelmi engedélyt és hajlandó volt a közel 350 milliós beruházás nagyobb részét felvállalni. (Egy ilyen beruházás jelenleg az önkormányzat számára túl költséges lenne, a Depónia pedig nem kíván működtetni ilyen telepet.)
Mivel eddig senki nem jelentkezett arra, hogy egy ilyen nagymértékű beruházást elvégezzen, nem is volt más választási lehetőségünk arra, hogy egy ilyen fontos beruházást megvalósítsunk.”
A civilek azt állítják, hogy a konstrukció szerint az M1 BIOKOMPOSZT Kft. jóval a piaci ár alatt megvette volna a komposztáló üzemnek szánt, jelenleg mezőgazdasági besorolású területet, majd azon az önkormányzat „értéknövelő beruházásokat” hajtott volna végre, azaz az adófizetők pénzéből a cég telkére részben megépítette volna a komposztálót.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a polgármester azt írta, nem adták volna áron alul, a szakértő egyértelműen leírta, hogy miért ér ennyit a telek.
„Fontos, hogy egy mezőgazdasági területet, amire lehet építeni, beépítésre nem szánt területté minősítettünk át, ami nem jelent értéknövekedést.
Az önkormányzat megítélésünk szerint nem veszített volna az üzleten, azt szeretnénk, hogy a komposztáló minél hamarabb, ugyanakkor a település számára minél kedvezőbb feltételekkel megépüljön. Ez volt a célunk és továbbra is ezen dolgozunk” – magyarázta Székely László.
„Jelenleg az önkormányzat 6–7 millió forintot költ a zöldhulladék kezelésre alkalmanként és ebben még nincs benne a felesleg elszállítása. Ha 10 éves viszonylatban nézzük, csak ez a tétel 60–70 millió forint, ha inflációval nem számolunk. Erre jött volna még rá a 7 000 tonna zöldhulladék lerakási lehetősége, ami szintén 70–90 millió forint értéket jelent. Mindezeken felül az önkormányzat költségvetésébe folyik be továbbá a cég IPA adója is, ami szintén milliós tétel évente. Továbbá a DAKÖV által üzemeltetett községi szennyvíztisztítóban keletkező és drágán elszállítandó iszapot is be tudná fogadni” – tette hozzá.
25 milliótól versenyeztetni kellett volna
Kovács Ferenc független képviselő rámutatott arra, hogy igencsak aggályos az is, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint a 25 millió Ft értéket meghaladó nemzeti vagyont (ide tartozik a komposztáló-üzem létesítésére kiválasztott önkormányzati telek is) eladni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
„Ezt a versenyeztetést, és az állam elővásárlási jogát akarhatták elkerülni azzal, hogy – valószínűleg összejátszva az értékbecslővel – a valóságosnál jóval kisebb telekértéket tüntettek fel piaci árként” – tette hozzá Futó Gábor, aki úgy véli, az összejátszás azért is valószínűsíthető, mivel az értékbecslő szakértői anyagában leírja, hogy április 10-én volt helyszíni bejáráson, ahol látnia kellett volna a murvázott utat és a közművek bekötését is.
Futó Gábor szerint
az ingatlan a szerződésbe végül a bűvös 25 milliós értékhatár alatt, bruttó 24 millió Ft-os áron került be, amivel kikerülték a versenyeztetési eljárást, így azt, hogy az önkormányzati telket a piacon meg kelljen hirdetni.
A valószínűsíthetően elcsalt érték csak az ingatlan vonatkozásában a szándékosan téves értékbecslés miatt legalább 10 millió Ft. Az M1 BIOKOMPOSZT Kft. által megvásárolt ingatlanon ugyanis az önkormányzat közel 94 millió Ft értékben vállalt úgynevezett értéknövelő beruházást.
Olcsóbban is kijönne
Az értéknövelő beruházás ellentételezése a megállapodás szerint 7 000 tonna zöldhulladék ingyenes lerakása lett volna, valamint a keret kimerülése után 10%-os állandó kedvezményt kapott volna az önkormányzat a lerakási díjból.
Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója megnézte azt is, arányban áll-e a beruházási összeg a lerakási keret teljes díjával. Gyűjtése szerint a jelenlegi lerakási díjak a hasonló komposztáló üzemekben (bruttó árak):
Budapest, FKF: 12 700 Ft/tonna
Szolnok, Újszászi úti telep: 10 325 Ft/tonna
Balatonfüred, ÉBH: 11 430 Ft/tonna
Debrecen, AKSD: 3 810 Ft/tonna.
„Ha egy egyezményes, átlagos, nem kiemelten drága területen megvalósított üzem bruttó 11 000 Ft-os lerakási díját számoljuk a fentiek alapján a Pátyi komposztáló üzem átvételi árának, akkor az önkormányzati átvételi ár a 10%-os kedvezménnyel 9 900 Ft lenne tonnánként. A 7000 tonnára vetítve ez bruttó 69 300 000 Ft” – magyarázta.
„Tehát az üzleten a falu jelen helyzet szerint bukott volna körülbelül 24,5 millió Ft-ot, az ingatlanon bukott 10 millión és az átminősítési eljárás valamennyi felmerülő költségén kívül.
Egy a beruházást a képviselőknek bemutató levélben az üzletet Soltész Áronnal szervező Somogyi Farkas Tamás alpolgármester a 7 000 tonna átvételére 130 millió Ft-os értéket jelölt meg, ami szerintem nem reális, kétszerese a piaci árnak” – hangsúlyozta Futó.
Volt a megállapodásnak még egy pontja, ami az önkormányzati költség-oldalt erősen növelte volna: egy útépítést is beígértek az M1 BIOKOMPOSZT Kft-nek a következő években a magán-komposztálóüzemhez, ráadásul ennek elkészültéig az önkormányzat saját költségén tartotta volna karban a meglévő murvás utat, ami Futó szerint súlyos milliókba került volna évente a települési költségvetésnek.
Bánhidi Emese – Márványi György | https://atlatszo.hu/2021/06/11/megsem-epithet-komposztalo-uzemet-soltesz-miklos-allamtitkar-fianak-cege-patyon/ | https://web.archive.org/web/20210925101736/https://atlatszo.hu/2021/06/11/megsem-epithet-komposztalo-uzemet-soltesz-miklos-allamtitkar-fianak-cege-patyon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/megsem-epithet-komposztalo-uzemet-soltesz-miklos-allamtitkar-fianak-cege-patyon | atlatszo.hu | world-news | 2021-06-11 15:26:00 | [
"Soltész Áron",
"Soltész Miklós"
] | [
"M1 Biokomposzt Kft."
] | [
"Páty",
"Pest megye"
] | [
"rokonok",
"civilek",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,397 | Zsidózó lapnak és liberális pártnak is juthat a magyar útépítések profitjából | Az MSZP-SZDSZ-kormányok idején Strabag- és Alstom-lobbista Aczél Zoltán Ausztriában liberális mecénás, Magyarországon útépítő, Szlovéniában a NER-szövetséges médiában hirdet. | Két, egymástól igen messze lévő világot sikerül Aczél Zoltánnak egyesítenie: a bécsi belvárosi székhelyű cégcsoportja Ausztriában gáláns művészeti, kulturális mecénásként jelenik meg, miközben bevételeinek jelentős része magyar közbeszerzésekből származik, Szlovéniában pedig a Fidesz-szövetséges SDS párt holdudvarába sorolható, a magyar NER-médiához hasonlóan Soros-összeesküvésekkel és migránsfélelemmel operáló médiában hirdet.
Ausztriában eddig nem sokan tudtak a magyarországi üzletről és a szlovéniai fellépésről. Amikor Aczél Zoltán kulturális központot és kávézót nyitott meg Alexander Zach nevű barátjával, üzlettársával, erről lelkesen számolt be a Die Presse című konzervatív lap – arról nem írva, hogy a nagystílűség forrása jó eséllyel nem kis részben az a pénz, amit – a Die Presse által egyébként korruptnak tartott – magyar közbeszerzéseken elnyert munkákkal keresnek meg.
Ezek a közbeszerzési sikerek azért is érdekesek, mert Aczélt Ausztriában liberális mecénásként ismerik, miközben Orbán Viktor megfogalmazásában a libernyákok nem éppen pozitív szereplők. Aczél és Zach az osztrák liberális közélet szereplője, a NEOS pártot az osztrák számvevőszék adatai szerint 2013 és 2017 között 161 ezer euróval, 2019-ben pedig 47,5 ezer euróval támogatta.
Ez osztrák léptékkel mérve sem kevés pénz, a párt második legnagyobb szponzorai ezzel – csak a Strabag alapítója előzi őket, aki a párt indulása óta 2 millió eurót utalt nekik. Ez a sorrend azért is érdekes, mert Aczél és Zach korábban a Strabag magyarországi lobbitevékenységén dolgozott. Kerestük a pártot, hogyan viszonyulnak egyik fő finanszírozójuk üzleti tevékenységéhez, de nem válaszoltak. Mindenesetre
közel 70 millió forint támogatást úgy adott az Aczél-Zach páros az osztrák liberálisoknak, hogy annak akár jelentős része magyar állami megbízásokból jöhetett.
Az alapítvány pénzügyei azonban más megvilágításba helyezik az önzetlenséget: a 2019-ig elérhető beszámolók tanúsága szerint 2016-os alapítása óta 15 millió forintot költött ösztöndíjakra az alapítvány, így nehéz átlátni, hogy mindez hogy lehetett elegendő a megjelölt sokszínű célokra. Aczél Zoltán márciusi megkeresésünkkor kiemelte, hogy az alapítás óta 31-en kaptak jogi, művészeti tanulmányi, alkotói ösztöndíjat.
Az alapító Aczél Zoltán 2,7 millió forintot biztosított, emellett 2018-ban érkezett egy 85 milliós adomány. 2019-ben az alapítványnak 154 millió forint pénzügyi bevétele volt, és
238 millió forintnyi eszköz felett rendelkezett, a 4 év során pedig 222 millió forint adózás előtti eredményt ért el.
Az egyéb pénzügyi bevételek feltehetően abból származnak, hogy az alapítvány a tulajdonosa a KHN Art Invest Kft.-nek, amelynek 2018-ban 206, 2019-ben 200 millió forint árbevétele volt, az adózott eredménye pedig 154, illetve 131 millió forint volt, amit osztalékként megkapott az alapítvány.
2020-ban a KHN Art Invest Kft. már csak 192 ezer forint árbevételt ért el, és 2,8 millió forint veszteséget hozott össze. A 2019 decemberében bejegyzett KHN Artspace Kft. – amely szintén az alapítvány tulajdona – azonban 200 millió forintos bevétel mellett 160 milliós adózott eredményt tudott elkönyvelni, amit osztalékként ki is fizetett az alapítványnak.
Tehát az alapítvány 2019-es 154 milliós bevétele a cégből jött, és 2020-ban is jóváhagytak további 131 millió forint osztalékot, majd idén további 160 millió forintot szavaztak meg neki.
Az említett kft-k a Nagydiófa utcában működő Kahán Art Space Budapest galériát működtetik. A galériák világában otthonosan mozgó forrásaink szerint a fenti számok egy része nehezen érhető, hiszen a galériák alapvetően jutalékból élnek, 50 százalék feletti nyereségesség már csak emiatt is nehezen elképzelhető. Forrásaink szerint a hasonló méretű galériák esetében a két cégnél (KHN Art Invest és Artspace) kimutatott 45-55 millió forintos éves költség megfelel a piaci viszonyoknak, viszont az árbevétel kiemelkedően magas. Ennek oka nem olvasható ki a vállalkozások beszámolóiból.
Az alapítványba tehát több százmillió forint osztalék és adomány érkezett, ami jóval jelentősebb összeg, mint az ösztöndíjakra 2019-ig kifizetett 15 millió forint. A galériától a nyereség az alapítványhoz kerül, ami az elérhető beszámolók szerint jövedelmeinek csak egy elhanyagolható részét fordítja ösztöndíjakra, ellenben nagyon jelentős vagyont kezel.
Megkeresésünkre Aczél Zoltán kiemelte, hogy az alapítványi és az üzleti tevékenységet nem keveri össze, a tulajdonában lévő vállalatok nem támogatták az alapítványt. Alapítóként nem szól bele az alapítvány működésébe, az a kuratórium feladata, az alapítvány tevékenysége után adókedvezményt nem is tudnának a támogatók igénybe venni.
További Strabag-szálak
Aczél Zoltán ugyanakkor feladatot vállal egy sokkal nagyobb magánalapítvány vezetésében:
a Strabag-alapító fia, Sebastian Haselsteiner magánalapítványának egyik vezetője.
A SEBA Privatstiftung működéséről azonban nem lehet gyakorlatilag semmit megtudni, hiszen Ausztriában ezt a magánalapítványi formát éppen azért hozták létre, hogy a nyilvánosságtól elzárva lehessen a vagyont tartani. A jogi forma lehetőséget ad a tehetősek számára a fizetendő adók csökkentésére vagy elkerülésére, hiszen így a nyereség után nem, vagy csak sokkal kevesebb adót kell fizetni.
Annyit sikerült megtudnunk, hogy a minimálisan előírt 70 millió eurós alaptőkével 2019. december 17-én alapított magánalapítvány tulajdonosa Sebastian Haselsteiner és felesége, illetve a családi alapítvány (Haselsteiner Familien-Privatstiftung).
Az ügyvezetést két ügyvéd mellett Aczél Zoltánra bízta a Strabag-alapító fia. Sebastian befutott befektetőnek számít Ausztriában, főként startupokba fektet. De a kulturális filantrópia sem áll távol az építész végzettségű férfitől, a bécsi Künstlerhaus felújítására 25 millió eurót adott. Sőt, fontos számára a közösségi innováció is – de az adófizetés fontosságáról és a transzparenciáról nem nyilatkozott.
Aczél Zoltán a Profil cikke szerint továbbra is a Strabag-alapító Hans Peter Haselsteiner bizalmasa. Olyannyira, hogy információik szerint a szélsőjobboldali politikus, Heinz-Christian Strache bukását hozó Ibiza-videót is felajánlották neki, hogy közvetítse Haselsteiner felé. A parlamenti meghallgatásán azt mondta Aczél Zoltán, hogy ő ezt elutasította. Az eset mindenesetre így is jól szemlélteti, hogy Aczél Zoltán Ausztriában a gazdasági-politikai elit fontos és kulturális szerepvállalásának köszönhetően elismert szereplője; nem okoz gondot neki, hogy otthon liberális és demokrata, miközben cégcsoportja a milliárdokat az illiberális ideológiát hirdető kormány által vezetett Magyarországon keresi meg, sok esetben állami tendereken.
Ez a cikk az Európai Unió Belső Biztonsági Alapjának (Internal Security Fund – Police) támogatásával jött létre. A cikk a szerzőjének álláspontját tükrözi, annak tartalmáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzínre lépett a NER és a Strabag közé besimult építőipari csodacég tulajdonosaA semmiből jött cég mesés szerencsével százmilliárdos közbeszerzéseket nyert, a nyereséget Bécsbe utalták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkImádják a magyar közbeszerzések sztárjai Mészáros Lőrinc horvát focicsapatátEgymást váltják a magyar, illetve Magyarországon is aktív építőipari cégek az eszéki focicsapat szponzorfalán, amióta Mészáros Lőrinc lett a tulajdonos. | https://g7.hu/kozelet/20210630/zsidozo-lapnak-es-liberalis-partnak-is-juthat-a-magyar-utepitesek-profitjabol/ | https://web.archive.org/web/20221204052615/https://g7.hu/kozelet/20210630/zsidozo-lapnak-es-liberalis-partnak-is-juthat-a-magyar-utepitesek-profitjabol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsidozo-lapnak-es-liberalis-partnak-is-juthat-a-magyar-utepitesek-profitjabol | G7 | hungarian-news | 2021-06-30 09:45:00 | [
"Aczél Zoltán",
"Zach Alexander"
] | [
"Belfry",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Eurocontact Kft.",
"Strabag"
] | [
"Ausztria",
"Európa",
"Magyarország",
"Szlovénia"
] | [
"közbeszerzés",
"média",
"hirdetés",
"útépítés",
"építőipar",
"kultúra - művészet",
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik"
] |
52,398 | Ifj. Mészáros most már a mezőgazdaságban is kaszálhat | Eddig is jelen volt, de immár megkerülhetetlen főszereplő lesz a Mészáros család az agráriumban. | A békési bíróságokon jogerősen pereket nyertek Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága ellen a helyi gazdák, de a felsőbb szintű fórumokon a milliárdosnak adtak igazat. A békési vadászok ügyvédje szerint önkényesen válogattak a jogszabályok között. | https://hvg.hu/360/202126_agrolink_ifjabb_meszaros_pozicioban | https://web.archive.org/web/20210706134819/https://hvg.hu/360/202126_agrolink_ifjabb_meszaros_pozicioban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ifj-meszaros-most-mar-a-mezogazdasagban-is-kaszalhat-uzlet- | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-06 12:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Kertész József Tamás"
] | [
"Agrolink Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Media Fundamentum Nonprofit Zrt.",
"Prime Property Magántőkealap",
"Takarékbank Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,399 | 1,4 milliárdos irodaházzal gazdagodott az Alapjogokért Központ, itt építik most a szaunát | Vonzzák a vagyont a kormányközeli jogi elemzők. Az Alapjogokért Központ kormányközeli szervezetet működtető céget tavaly jegyezték be tulajdonosként egy Budakeszi úti ingatlan tulajdoni lapjára. Az eladó vállalkozás beszámolójából kiolvasható, hogy 1,4 milliárd forint volt a hatszintes épület ellenértéke, amit az Alapjogokért Központ feltehetően jórészt közpénzből állhat. Korábban arról írtunk, hogy közbeszerzési eljárás keretében 300 millió forintért alakítják át az ingatlant: kerül bele szauna, fitneszterem is. | Ha Orbán Viktor kormányát a magyar szavazópolgárok jövőre leváltják, a rezsimet barátságos jogi elemzésekkel és tévéokoskodással támogató, közpénzből élő Alapjogokért Központ munkatársainak nem kell majd a kertek alatt elbujdokolniuk. A szervezetet működtető nonprofit cég ugyanis tavaly hatszintes ingatlant vásárolt az elegáns Budakeszi úton.
Szauna is lesz az Alapjogokért Központ 300 millióból átalakított új irodaházában
A Budakeszi úton, a Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak.
Korábban arról írtunk, hogy az épületen mintegy 300 millió forint értékben folynak munkálatok azért, hogy az készen álljon a jelenleg a várnegyedbeli Lovas úton működő jogi elemzőintézet beköltözésére. Az újdonság az, hogy maga az ingatlan is az Alapjogokért Központ mögött álló cég tulajdonába került a tavalyi év során.
Lekértük a tulajdoni lapot: ezen az látható, hogy 2020 szeptembere óta adásvétel jogcímén a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. a tulajdonosa az 1936 négyzetméteres ingatlannak. Az eladó cég beszámolójából kiolvasható, hogy az ingatlan értékesítéséből származó bevételének összege 1,4 milliárd forint volt. A Jogállam és Igazság tavalyi mérlege szerint pedig hasonló arányban nőtt a cég működésébe bevont tárgyi eszközök értéke.
Ez azt jelenti, hogy az Alapjogokért Központ korábban néhány százmillió forintos vagyona az 1,4 milliárdos ingatlannal, továbbá a 300 millió forint értékű felújítással gyarapszik.
A szervezetet működtető cég tulajdonosa Szánthó Miklós, aki egyben az Alapjogokért Központ igazgatója és a kormányközeli médiamonstrum, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke.
Az ingatlan eladója a milliárdos vállalkozó Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó Melicus Ingatlanhasznosító Kft. Lantos nem áll távol a NER-világtól, korábban a Heti Válasz tulajdonosaként fungált, és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságában is megfordult.
Szerettük volna megkérdezni a felújítással kapcsolatos közbeszerzési hirdetményben kapcsolattartóként megjelölt Törcsi Pétert, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját arról, hogy miből sikerült finanszírozni ezt a szép vásárlást. A telefonszámon ugyanakkor csak a férfi asszisztensét tudtuk elérni, a rajta keresztül átadott kérésünkre Törcsi azóta sem reagált.
Okkal feltételezhető, hogy a vásárlás pénzforrásának jelentős része közpénz.
Tavaly derítettük ki, hogy az Alapjogokért Központ működéséhez szükséges pénzeket az elmúlt években elsősorban olyan támogatások biztosították, amelyeknek a forrása a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Az Átlátszó által megtekintett dokumentumok szerint a kabinetiroda adományként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) adta a pénzeket, de ez a kevéssé ismert alapítvány csak a pénzek továbbcsatornázására szolgált. Több általunk megismert támogatói szerződésben megnevezték a Jogállam és Igazságot a támogatási összegek végső kedvezményezettjeként. A támogatások 2018 és 2020 között összesen legalább 925 millió forintot tettek ki.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával.
Az Alapjogokért Központot működtető cég tavalyi beszámolója szerint 2020-ban minden korábbinál magasabb összeget, 1 milliárd 163 millió forintot bevételeztek támogatásként.
A vonatkozó közbeszerzési hirdetmény szerint az 1,4 milliárd forintért megvásárolt hatszintes ingatlan -2. szintjén szaunát, fitnesztermet, könyvtárszobát alakítanak ki az elemzőknek. A -1. szinten konferenciaterem lesz, a földszinten elegáns lobby épül. „Az emelet a vezetői irodák szintje, ez a legnívósabb megjelenésű szint (…) a többi szinten elegáns, letisztult, de egyszerűbb belsőépítészeti megoldások megvalósítására kerül sor” – áll a hirdetményben.
Az opál üvegezésű belső üvegfalakon az Alapjogokért Központ logóját víztiszta, átlátszó módon fogják kialakítani. Az épület két szomszédja a Türk Tanácsnak otthont adó Ybl-villa, valamint a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézetének neoklasszicista épülete. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/30/14-milliardos-irodahazzal-gazdagodott-az-alapjogokert-kozpont-itt-epitik-most-a-szaunat/ | https://web.archive.org/web/20230526005950/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/30/14-milliardos-irodahazzal-gazdagodott-az-alapjogokert-kozpont-itt-epitik-most-a-szaunat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/14-milliardos-irodahazzal-gazdagodott-az-alapjogokert-kozpont-itt-epitik-most-a-szaunat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-30 11:30:00 | [
"Lantos Csaba",
"Szánthó Miklós"
] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
52,400 | Milliárdos támogatások mellett is pénzügyi mentőövre szorult az Antall József Tudásközpont | Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt. | Antall Péter és Nógrádi György, az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetőinek szívéről nagy kő gördült le 2018. október 1-én. Az egykori miniszterelnökről elnevezett alapítványi fenntartású think-tank akkor már évek óta egy jókora, több százmillió forintos lukat tologatott maga előtt a költségvetésében, a hiány pedig egyre nőtt.
Az AJTK 2017-ről szóló beszámolóját a könyvvizsgáló korlátozó záradékkal látta el. Ennek indoklásában a könyvvizsgáló kifejtette: fordulónapon az alapítvány rövid lejáratú kötelezettségei 363 millió forinttal haladták meg a forgóeszközöket. Ez azt vetítette előre, hogy az AJTK a 2018-as év folyamán gyakorlatilag becsődölhet. A könyvvizsgáló külön kiemelte azt is, hogy a beszámolóhoz tartozó, Nógrádi György által szignált „kiegészítő melléklet nem mutatja be megfelelően ezt a tényt”.
Számvevőszéki vizsgálat
Mindennek a tetejébe az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódni kezdett az AJTK háza táján a szervezethez 2015–2017 között került állami támogatások felhasználásának szabályszerűségével kapcsolatban. Az AJTK-t csak ezekben az években összesen 1,8 milliárd forintnyi közpénzzel támogatták, a számukra eddig juttatott teljes összeg a négymilliárdot is meghaladja. A támogatások oroszlánrészének feladója a Miniszterelnökség volt.
2018 augusztusának elején érkezett meg az ÁSZ felhívása az AJTK-hoz: szedjék össze és küldjék be az ellenőrzés megkezdéséhez szükséges anyagokat. A tényleges ellenőrzés megkezdéséről kiértesítő levelet majd csak később, 2018. október 11-én fogják megküldeni az alapítványnak.
Mentőövvel ért fel tehát, hogy még épp időben, 2018. október 1-én az AJTK a korábbi hiányok fedezésére szolgáló, szintén közpénzekből eredő támogatásról tudott megállapodni, ezúttal a Batthyány Lajos Alapítvánnyal (BLA). Az okiratot az AJTK részéről Nógrádi szignálta.
Az Átlátszó által megtekintett támogatói okirat melléklete szerint „az [AJTK] 2015. évi tevékenysége során önhibáján kívül hitelfelvételre kényszerült, amelyet a költségvetési támogatások speciális jellege miatt a működési támogatásokból visszafizetni nem lehet. 2016–2017 során a kuratórium olyan többletfeladatok vállalására kényszerült, melynek végül költségvetési támogatása nem került jóváhagyásra.”
Az AJTK 250 millió forintot kapott a BLA-tól a „fenti kötelezettségek visszafizetésére”.
A Direkt36 nemrégiben írt az AJTK és Antall Péter ügyeiről. A cikk szerint a néhai miniszterelnök kisebbik fia korábban ugyan nehezen talált munkát, az alapítvány létrehozása óta annak vezetőjeként nagyon magas fizetést húz, és mindenfelé utazgat a világban. Az alapítvány emellett egyfajta családi üzletként is működik: alkalmazzák Antall Péter feleségét és annak testvérét is, valamint a feleség két vállalkozása is szerződésben áll az AJTK-val.
A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdésére azt válaszolta, hogy vizsgálatot indít, „hogy az Antall József Tudásközpont számára biztosított állami forrásokat a szervezet hatékonyan és az alapítvány céljához méltó módon használta-e fel”, és a vizsgálatot követően döntenek majd az AJTK jövőbeni támogatásáról.
A Miniszterelnökség nem válaszolt arra kérdésre, hogy miért kellett egyáltalán az AJTK-nak több százmilliós hitelt felvennie.
Az alapítvány beszámolóiból viszont kiderül, hogy éppen azért került sor a hitelfelvételre, mert a Miniszterelnökség által biztosított százmilliók (feltehetően az elszámolásokkal kapcsolatos gondok miatt) csúszva érkeztek meg.
Az AJTK hitelfelvételének évéről, 2015-ről szóló beszámolóját a könyvvizsgáló figyelemfelhívó záradékkal látta el, amelyben azt írják: „a szervezet által kapott miniszterelnökségi támogatás elszámolása a beszámoló összeállításáig nem került elszámolásra a támogató által, így jelen beszámoló az esetleges elutasításból eredő visszafizetési kötelezettséget nem tartalmazza”.
2015-ben az AJTK 569 millió forint miniszterelnökségi támogatásról számolt be, amelynek teljes összege felhasználásra került. Az alapítvány adatszolgáltatása alapján az ÁSZ-jelentésből ugyanakkor kiolvasható: a valóságban az AJTK ebben az évben ennél az összegnél jelentősen kevesebb, mindössze 355 millió forint államháztartási forrású támogatást használt fel.
Az AJTK következő két évben született beszámolóiban rendre felbukkan, hogy a jelentős veszteség kialakulásának főbb okai azok, hogy az alapítványnak „székhelyet kellett változtatnia”, valamint a „2015. évi finanszírozási csúszások miatt áthúzódó költségek”.
Székhelyköltségek Az alapítványi beszámolóban a székhelyváltoztatás egyszeri költségét 52 millió forintban határozzák meg, de jelentősnek tartják az „üzleti alapokra helyezett áron” bérelt új iroda okozta működésiköltség-növekményt is. Az AJTK azóta újra költözött: ma a Kanada nagykövetségének is helyt adó Canada Square épületben található. A Külügyminisztériumtól macskaugrásnyira lévő, elegáns irodaházkomplexumban a Tudásközpont egy egész szintet foglal el.
Jelenlegi ismereteink alapján az sem elképzelhetetlen, hogy bizonyos, fixnek hitt támogatási összegeket az alapítvány mégsem kapott meg, vagy azokat vissza kellett fizetnie a Miniszterelnökségnek. Legalábbis erre utal az a cikkünk elején idézett mondat, amely szerint az AJTK olyan feladatokra „kényszerült, melynek végül költségvetési támogatása nem került jóváhagyásra”.
Udvari könyvvizsgáló a kutatóintézetnél
Az AJTK gazdálkodásának megbízhatóságáról szerény képet fest már az a tény is, hogy a könyvvizsgáló az alapítvány törvény szerint nyilvános beszámolóiról készített jelentéseit 2018-at megelőzően évről évre különféle speciális minősítésekkel látta el.
A 2014-ről szóló beszámoló könyvvizsgálói jelentésében (ismeretlen tartalmú) korlátozó záradék szerepelt, a 2015-ösben és a 2016-osban a miniszterelnökségi támogatásokkal kapcsolatos esetleges problémákra figyelmet felhívó minősítés került, a 2017-esben a cikkünk elején már említett korlátozó záradék volt olvasható.
Felmerül emellett egy érdekes kérdés: a könyvvizsgálatra egyébként nem kötelezett AJTK vajon miért alkalmazott egyáltalán könyvvizsgálót, és ha már vágyott egy ilyenre, akkor miért tartott ki a fentiek szerint rendszeresen akadékoskodó Sasvár-Kincs Kft. mellett? Különösen, hogy a szervezet dugdossa a bizonyítványát: az erről a négy évről szóló beszámolók mindegyikét a Sasvár-Kincs jelentése nélkül sikerült az AJTK honlapjára feltölteni.
A talány megfejtése vélhetően abban a tényben keresendő, hogy a Sasvár-Kincs, az AJTK könyveinek vizsgálatát személyesen végző cég főtulajdonosa és ügyvezetője Litvai Enikő a többségi tulajdonába tartozó másik cégén, az A-Geni Kft.-n keresztül éppenséggel a Miniszterelnökséghez kötődik.
Az egyébiránt az ÁSZ-nak is bedolgozó A-Genit 2014-ben éppen ellenőrzési feladatokkal: pénzügyi kimutatások átvilágításával bízta meg a Miniszterelnökség. Érdemes megjegyezni, hogy nagyjából ebben az időszakban kezdtek komolyabb állami támogatások érkezni az AJTK-hoz, ahol szintén ekkortájt tűnt fel az A-Geni: az alapítvány beszámolóihoz tartozó legelső könyvvizsgálói vélemény, amelyről tudomásunk van, szintén 2014-ből származik.
Megnőttek a pénzek „Sokkal kevésbé vicces a helyzet, ha már állami támogatásokkal kell elszámolni” – mondta az Átlátszónak az AJTK környékéről ekkoriban távozó, neve elhallgatását kérő személy. Az alapítvány vezetésére ebben az időszakban rálátással bírt illető azt mondta, 2012-13 környékén gyorsan nőtt nagyra a szervezet azoknak az állami pénzeknek köszönhetően, amikre „Antall Péter jó ütemérzékkel fordult rá”. Forrásunknak éppen a pénzekkel érkező politikai dimenzió nem tetszett: „más világ kezdődött”, amiben ő nem akart részt venni. Az AJTK-t Antall József özvegye alapította 2009-ben. Az alapítvány a kezdeti években a Corvinus Egyetemmel szoros együttműködésben működött, a kuratóriumot ennek megfelelően az alapító mellett egyetemi oktatók, tudományos emberek népesítették be. Ők a miniszterelnökségi pénzek érkeztével – egy kivétellel – távoztak a testületből: az egyetlen maradó kurátor a kérdéses tudományos háttérrel a Corvinuson is oktató, biztonságpolitikai szakértőként közismert Nógrádi György. A névlegesen igazgatóként fungáló Antall Péter mellett a kuratóriumot elnöklő Nógrádi a szervezet legfontosabb alakja.
Egy közbeszerzési hirdetmény alapján valószínűsíthető, hogy a Miniszterelnökségnek dolgozó Litvai-cégnek éppenséggel az AJTK-nak juttatott összegek elszámolásával kapcsolatban is voltak feladatai. Eszerint ugyanis az A-Geninek például az volt a dolga, hogy olyan bonyolult, működési támogatást is tartalmazó, egyedi alapon nyújtott támogatások pénzügyi elszámolását világítsa át, mint amilyenek ehhez az alapítványhoz is kerültek.
A cég 2015 óta rendszeresen nyer nagyjából ugyanilyen közbeszerzéseket, a legutóbbi szerződésüket tavaly 2021 júliusáig hosszabbították meg. A megbízások keretében szakmai tanácsadást nyújtanak a szerződések előkészítésénél és a „folyamatban felmerülő problémák megoldásánál”, heti rendszerességgel beszámolnak az aktualitásokról és személyesen is ott vannak a külső partnerekkel folytatott értekezleteken.
Az A-Geninek 2018-ban is érvényes megbízása volt a Miniszterelnökségtől, abban az évben, amikor Litvai Enikő könyvvizsgálóként arról írt az AJTK beszámolójáról szóló jelentésének korlátozó záradékában, hogy az alapítvány 138 millió forint veszteséggel zárta 2017-et, és az egy éven belüli lejáratú hitelei 363 millió forinttal haladták meg a likvid eszközeit.
„Ezen körülmények alapos kételyt támasztanak azt illetően, hogy az alapítvány képes lesz-e a vállalkozás folytatásának elvének megfelelően továbbműködni” – írta a könyvvizsgáló.
A 2018-as évben az AJTK mégis kapott 651 millió forint támogatást a Miniszterelnökségtől (valamint 250 millió forintot a BLA-tól és további, összesen 90 millió forint körüli összeget más minisztériumoktól, állami szervtől és önkormányzattól).
Elmarasztaló ÁSZ-jelentés
Már említettük, hogy a 2018-as évben egy ÁSZ-vizsgálatot is kapott a nyakába az AJTK. A számvevők olyan formai körülményeket vizsgáltak, mint a közpénzből kapott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítése. De az AJTK így is elhasalt. Az ÁSZ jelentése szerint
„az alapítványi gazdálkodás szabályozottsága 2017. évben nem volt szabályszerű”,
például azért, mert az éves költségvetését „nem úgy tervezte meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek”. A számvevők emellett az alapítvány számviteli szabályzatait is hiányosnak találták. Azt is megállapították, hogy Antallék éves beszámolási és közzétételi kötelezettségének teljesítése és a támogatások nyilvántartása sem volt szabályos a 2015–2017. évekre nézve.
Az ÁSZ-vizsgálat megállapításai cáfolni látszanak azt, amit a Miniszterelnökség most mond: hogy az AJTK beszámolói megfeleltek a jogszabályoknak. Ugyanakkor nehéz mérleget vonni a Miniszterelnökség – és tágabb értelemben véve a kormányzat – az AJTK ügyében eljárt kállai kettőséből.
Az ÁSZ-vizsgálatot megelőző időszakban több fontos kormányholdudvari ember távozott az alapítvány kuratóriumából, köztük a ma a Miniszterelnökséget miniszteri rangban vezető Gulyás Gergely, valamint Becsey Zsolt korábbi külgazdasági államtitkár. Becsey a Direkt36 szerint a„polgári jóízlés szempontjából” az AJTK gazdálkodását érintő bizonyos aggályokat már akkor jelzett a Miniszterelnökségnek.
Ugyanakkor a 2018-as kulimászból az AJTK-t 250 millió forinttal kirántó BLA finanszírozói feltűnése azt jelzi, hogy minden ÁSZ-vizsgálat és könyvvizsgálói akadékoskodás dacára világosan politikai érdek van a nemzetközi lobbitevékenységet végző, az antalli örökség brandjét Orbán Viktor szája íze szerint használó alapítvány működtetésére.
A Miniszterelnökségtől egyre érkező támogatási milliárdok is arra utalnak, hogy az AJTK-nak rendkívül nagyhatalmú patrónusa van a kormányfő környezetében. A polgári jóízlés frontja csak abban bízhat, hogy a most készülődő vizsgálat eredménye már ezt a patrónust is meggyőzi.
Cikkünk elkészítése során emailben kerestük a Miniszterelnökséget, az AJTK-t és Litvai Enikőt is, de a kézirat lezárásáig semmilyen választ nem kaptunk.
Politikai feketekassza A BLA az elmúlt öt évben tízmilliárd forintot is meghaladó támogatási pénzeket kapott a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától, aminek az oroszlánrészét aztán – szintén adományként – tovább is osztotta. A végső haszonhúzók között olyan politikai jellegű projektek szerepelnek, mint az Alapjogokért Központ, az angol nyelvű orbánista Remix hírszájt vagy a Patrióta Európa Mozgalom nevű Fidesz-barát facebookos mémszájt. | https://atlatszo.hu/2021/06/21/milliardos-tamogatasok-mellett-is-penzugyi-mentoovre-szorult-az-antall-jozsef-tudaskozpont/ | https://web.archive.org/web/20231214194348/https://atlatszo.hu/2021/06/21/milliardos-tamogatasok-mellett-is-penzugyi-mentoovre-szorult-az-antall-jozsef-tudaskozpont/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-tamogatasok-mellett-is-penzugyi-mentoovre-szorult-az-antall-jozsef-tudaskozpont | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-21 11:57:00 | [
"Antall Péter",
"Nógrádi György"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Antall József Tudásközpont Alapítvány",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"klientúra",
"tudomány"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai",
"Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései"
] |
52,401 | 90 nap kell Müller Cecíliának, hogy megmondja, milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról | Továbbra sem tudunk semmit arról, hogyan állnak az egyes települések a koronavírus elleni vakcina beadásával. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) legutóbbi, május eleji adatigénylésünk elutasítása után a járványhelyzetre hivatkozva arra is csak 90 napon belül válaszolna, hogy egyáltalán milyen formában gyűjtenek adatot az oltásokról. Mindezt annak ellenére, hogy két hete Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette, hogy véget ért a járvány harmadik hulláma. | Április végén írtunk arról, hogy március óta próbálunk adatot szerezni arra vonatkozóan, hogy pontosan hány oltást adtak be a fővárosi kerületekben, illetve a megyeszékhelyeken, azonban nem jártunk sikerrel. Nemhogy az adatokat nem kaptuk meg (az NNK és az Országos Kórházi Főigazgatóság is elutasította igénylésünket), de arról is ellentmondó információk érkeztek, hogy egyáltalán hová fordulhatunk, ha településszintű nyilvántartáshoz szeretnénk jutni.
Írtunk az önkormányzatoknak is, és néhány helyről azt a választ kaptuk, hogy a Kormányhivatalok illetékesek. Azonban a hozzájuk beadott adatigénylésünk sem járt sikerrel: a Kormányhivatalok azóta egytől egyig azt írták válaszlevelükben, hogy a kért adatok tekintetében nem minősülnek adatkezelőnek.
Se az NNK-nak, se a Kórházi Főigazgatóságnak nincs településszintű nyilvántartása az oltottakról
Ahogy közeledünk a 4 millió beoltotthoz, úgy válik egyre aktuálisabbá a kérdés, hogyan állnak az egyes városok a koronavírus elleni vakcina beadásával. Megfigyelhetőek-e különbségek a budapesti kerületek vagy a megyeszékhelyek között?
De más fejlemények is történtek azóta: az NNK május elején arról tájékoztatott bennünket, hogy nem az intézmények címe szerint tartják nyilván, hová mennyi vakcinát szállítottak ki.
Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy településszintű nyilvántartásuk tényleg nincs arról, hogyan áll a koronavírus elleni oltások beadása.
Ebből következik az is, hogy valamilyen formában léteznie kell az adatoknak, ezért nem sokkal az elutasítást követően, május 7-én válaszlevélben kérdeztük meg, hogy pontosan milyen bontásban tárolják az oltóanyagokra vonatkozó adatokat, milyen nyilvántartás áll rendelkezésükre.
Kétszer 45 nap hosszabbítás
A látszólag nem túl bonyolult kérdésre, aminek megválaszolása maximum pár percet venne igénybe, már csak 20 nappal később érkezett reakció, amikor is a Müller Cecília vezette NNK közölte, hogy 45 napra hosszabbítja a válaszadási határidőt.
Június 21-én pedig újabb levél érkezett, ami a járványra hivatkozva ismételten 45 nap haladékot kér a válaszadásra.
Eszerint tehát három hónapos várakozási idővel számolhatunk akkor is, ha csupán egy rövid kérdést teszünk fel, válaszul a kapott tájékoztatásra.
Mivel ennyit nem akartunk várni, az első 45 napos hosszabbítás után, május 10-én újabb adatigénylést adtunk be az NNK-hoz, amelyben intézményi bontásban kértünk információt a 2020. december 21. és 2021. április 30. között beadott oltásokról. Adatigénylésünkben arra is kitértünk, hogy az oltások számát az oltóanyagok típusa szerinti bontásban szeretnénk megkapni, feltüntetve, hogy mennyi volt ebből az első, illetve második dózis.
Az előzmények fényében nem meglepő, hogy ezt az igénylést is meghosszabbították 45 napra, amelynek határideje a napokban jár le. Kíváncsian várjuk, hogy megkapjuk-e a kért adatokat, vagy újabb 45 napos hosszabbítással kell számolnunk. Ha ugyanis ismét hosszabbítanának, akkor augusztus első heteiben juthatnánk hozzá az áprilisi adatokhoz az oltásokról.
Vége a harmadik hullámnak, de az NNK továbbra sem válaszol
A koronavírus-járvány elleni védekezésre való hivatkozás már csak azért is érdekes, mert Müller Cecília országos tisztifőorvos már két hete, június 8-án kijelentette az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján, hogy:
„Az oltásoknak köszönhetően véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon”.
Hasonló üzenetek jelentek meg a kormány Facebook-oldalán is az elmúlt hetek során:
Mostanában az új fertőzöttek és kórházban ápoltak száma folyamatosan csökken, és egyre kevesebb a vírus miatti halálozás is. Ennek ellenére június közepén mégis 2021. december 18-ig tolták ki a járványügyi készültségi időszak határidejét.
Ráadásul az NNK másik feladata, az oltásokkal kapcsolatos tennivalók sem indokolják a 90 napos hosszabbítást. A beadott oltások száma ugyanis jó ideje alig emelkedik. Március 31-én Orbán Viktor azt jósolta, hogy május végére, június elejére a 7 millió beadott első oltásig is el lehet jutni.
Ez azonban nem sikerült, és nem valószínű, hogy a közeljövőben reális cél lehet, hiszen az 5 millió beoltottat május 22-én értük el – vagyis ennyien voltak azok, akik legalább az egyik oltást megkapták –, az azóta eltelt közel egy hónap alatt ez a szám mindössze 400 ezerrel emelkedett.
Rendre a hosszabbítás lehetőségével élnek az állami szervek
Több alkalommal írtunk már arról, hogy miért problémás, hogy a járványhelyzet miatt akár háromszor annyi idejük is lehet az állami szerveknek a válaszadásra, mint máskor. A hosszabbításra a Magyar Közlönyben novemberben megjelent rendelet miatt van lehetősége az állami szerveknek.
Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelt határidő újabb másfél hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. A hosszabbítással pedig rendre élnek is az adatgazdák:
Szél Bernadettnek a szociális intézmények fertőzöttségi adatait több hónapnyi várakozás után küldte meg az NNK
a koronavírus járvány miatt pangó turizmus ellenére az MTÜ mégis hosszabbítást kért, mikor közérdekű adatigénylésben szerettük volna kikérni a béremelésre vonatkozó adatokat
a védettségi igazolvány szerződéseire is 90 napot kell várnunk a NISZ-től
legutóbb pedig a vadászati kiállításra forgatott film költségeit szerettük volna megtudni. Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. indoklása szerint azért nem adta ki időben a kért adatot, mert így „a Világkiállítás szervezési feladataira nem maradna elég ideje”.
A legemlékezetesebb ilyen eset Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőhöz köthető, aki februárban egy EU-s támogatású projekt szerződéseit szerette volna kikérni Müller Cecíliától. Az országos tisztifőorvos véletlenül Hadházyt is a címzettek között hagyta egy, a kollégáinak szóló levélben, amiben arról érdeklődött:
„Kedves Kollégák! Erre nincs egy jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen. Cili”
Az eset után Szél Bernadett feljelentést tett hivatali visszaélés gyanúja miatt, a rendőrség azonban a elutasította azt, véleményük szerint nem történt bűncselekmény.
Azóta az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet általánosan a járványra hivatkozva meghosszabbítani a határidőt, pontosan meg kell nevezni a késleltetés okát, vagyis magyarázatot kell adni arra, hogy közérdekű adatigénylés határidőn belüli teljesítése milyen plusz terhet jelentene az aktuális szerv számára.
Nemcsak mi nem tudunk adatokhoz jutni az oltásról
Pár napja a 444.hu is arról írt, hogy adatigénylésben szerették volna megtudni, hogy júniusig mennyien kaptak legalább egy adag vakcinát a különböző településeken.
Hozzátették azt is, hogyha nincs településszintű nyilvántartás, akkor az elérhető legrészletesebb (járási vagy megyei bontású) adatok is megfelelnek számukra. A lap hasonló választ kapott, mint mi:
azt írta az NNK, hogy az általuk kért bontásban nem rendelkeznek az adatokkal, azt azonban már nekik sem árulták el, hogy akkor milyen bontásban vannak meg.
Címlapkép: Vadnai Szabolcs/kormany.hu | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/23/90-nap-kell-muller-cecilianak-ahhoz-hogy-milyen-nyilvantartast-vezetnek-az-oltottakrol/ | https://web.archive.org/web/20230403201138/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/23/90-nap-kell-muller-cecilianak-ahhoz-hogy-milyen-nyilvantartast-vezetnek-az-oltottakrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/90-nap-kell-muller-cecilianak-hogy-megmondja-milyen-nyilvantartast-vezetnek-az-oltottakrol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-23 13:18:00 | [] | [
"Nemzeti Népegészségügyi Központ"
] | [] | [
"átláthatóság",
"covid-19",
"adatigénylés"
] | [] |
52,402 | Hadházy Ákos: luxus minigarzon árából lett nyilvános WC Soroksáron | Soroksár önkormányzata egy luxuslakás áráért, négyzetméterenként 1,1 millióért alakít ki egy nyilvános WC-t a HÉV-megállóban, ahol már amúgy is van egy kezdetleges mosdó, tehát a víz, szennyvíz bekötéseket nem kell kialakítani – állította Hadházy Ákos a szokásos heti Korrupcióinfó címmel tartott sajtótájékoztatóján. A független országgyűlési képviselő szerint a piaci árakhoz képest többszörösen túlárazott beruházásra került sor Budapest XXIII. kerületében. | A Hadházy által „hűtlen kezelésre emlékeztető túlárazással” megkötött megbízásnak minősített beruházásról szóló dokumentumokat Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának tagja, Koncz Róbert kérte ki az Átlátszó közadat-igénylő felületén, a KiMitTud-on keresztül. Koncz a kapott szerződésekben foglalt termékekre piaci ajánlatot is kért, és ezt összevetette a megbízásban foglalt árakkal.
Hadházy szerint Soroksáron régóta téma a Hősök terén egy nyilvános WC létesítése, s ennek többször neki is futott az önkormányzat. Egészen mostanáig, amikor a HÉV megálló épületének egy részét bérelték ki és alakítják át nyilvános WC-vé. 2018-ban elkészültek a tervek (akkor 20 500 000 Ft + ÁFA költséggel), de később ezt a tervezett költségbecslést félretették, és a ME-GOLD 2002 Kft-vel csináltattak egy újat. A végleges kivitelezési szerződés már 24 588 611 Ft + Áfa összegről készült (bruttó 31 227 536 Ft).
Hadházy az ügy kapcsán azt is kifogásolta, hogy a helyet ugyan át kell alakítani, de mivel korábban is volt már ott egy mosdóhelyiség, például a közműcsatlakozások már rendelkezésre állnak.
A megbízást az önkormányzattól egy olyan cég (Bolyky-Épker Kft.) nyerte, amelynek – akárcsak a kapcsolt vállalkozásként jelzett Demanding Build Kft.-nek – több szerződése is volt már a soroksári önkormányzattal. A közbeszerzés részleteit, árait Koncz Róbert elküldte néhány vállalkozónak, akik – Hadházy beszámolója szerint – egyértelműen túlárazottnak, illetve sok tételt teljesen feleslegesnek vagy ellenőrizhetetlennek tartottak. Néhány konkrét példa a túlárazásra:
Geberit selnova fali wc mélyöblítésű rimfree: 25 189 + ÁFA a neten itt, ezzel szemben az ajánlatban 45 200 + ÁFA
Geberit Selnova vizelde, hátsó bekötésű, hátsó kifolyású vizelde: 44 008 Ft + ÁFA a neten itt, ezzel szemben az ajánlatban 83 450 + ÁFA
Babapelenkázó: a mellékelt pdf-es ajánlat alapján 74 491,2 Ft + ÁFA, az ajánlatban 185 000 Ft
Szappanadagoló LOSDI: 4 370 Ft + ÁFA itt, az ajánlatban 7 800 Ft + ÁFA. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/24/hadhazy-akos-luxus-minigarzon-arabol-lett-nyilvanos-wc-soroksaron/ | https://web.archive.org/web/20221204082041/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/24/hadhazy-akos-luxus-minigarzon-arabol-lett-nyilvanos-wc-soroksaron/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-luxus-minigarzon-arabol-lett-nyilvanos-wc-soroksaron | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-24 13:24:00 | [] | [
"Bolyky-Épker Kft.",
"Budapest Főváros XXIII. kerület Önkormányzata (Soroksár)"
] | [
"Bp. XXIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"önkormányzat"
] | [] |
52,403 | Hulladékbiznisz: 690 millió forint uniós támogatás párolgott el, de az OLAF sem vizsgálja az ügyet | Nagy reményekkel futottak neki egy környezeti, energetikai, hulladékhasznosítási projekt megvalósításának az ArchEnerg klaszter keretében évekkel ezelőtt. A terveket az állam is támogatta uniós forrásból, azonban később szabálytalanságok miatt elálltak a szerződéstől. A már kifizetett összeg visszautalásáról letett a Pénzügyminisztérium, és az OLAF sem vizsgálja az esetet. Az ügy főszereplője, az Alletix Kft. ellen ugyanakkor áfacsalás miatt indult eljárás, amelyben azóta ítélet is született. | 2013-ban arról írt az Indsider blog, hogy akkor három éve dolgozott azon az ArchEnerg Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, hogy megoldást találjon a nyomtatott áramköri lapok és a használt sütőzsiradék lehető legteljesebb újrahasznosítására.
„Enyingen az Alletix Projekt Szervező Kft. lebonyolításában megvalósított kezdeményezés célja a laboratóriumi körülmények között működőképes technológiák ipari szintre emelése.
A 2010 júniusában indult projekt összértéke 980 millió forint, amelyből közel 483 millió forint volt az európai uniós támogatás”
– olvasható a blogon.
Makra Attila, az innovációs kezdemény koordinálásáért felelős Alletix Projekt Szervező Kft. ügyvezetője a projekttel kapcsolatban elmondta, kísérleteik célja az volt, hogy megnézzék, hogyan lehet a csatornák zsírfogójából kinyert anyagot megtisztítani, energetikai célokra felhasználni és ezzel párhuzamosan ártalmatlanítani. Megemlítette azt is, hogy igazi áttörést az Alletix projektjében az jelenti, hogy ipari méretben is garantálja a hulladékok hasznosítását. „Mindezt üzletileg is rentábilis költségek mellett tudjuk megtenni a jövőben” – mutatott rá Makra Attila.
Pár évvel korábban hasonlóan előremutató fejlesztésről beszélt Makra József, a RFV (Regionális Fejlesztési Vállalat) Nyrt. vezérigazgatója is, aki elmondta, a cég kísérleti termelést folytat saját fejlesztésű pirolizáló berendezésével, amely műanyaghulladékból fűtőolajat és pb minőségű gázt állít elő. A berendezések telepítését azonban hátráltatta, hogy nem lehetett tudni, a VPOP jövedéki terméknek minősíti-e az így készült olajat.
A két cégvezető között rokoni és üzleti kapcsolat is volt, de a szálak több más ponton is összeértek.
Cégcsoporton belül vándorolt a pénz
Miközben az Alletix képviselője a sajtónak nyilatkozott, a céget a cikk írásakor már két éve vizsgálta az adóhatóság. Költségvetési csalásra gyanakodtak, egészen pontosan fiktív számlázásra.
A NAV nyomozói 2013. december 21-én feljelentést tettek, akkor még ismeretlen tettes ellen: a gyanú szerint a fiktív számlázással a cég 27,9 millió forint kárt okozott. Vádat is emeltek két ügyvezető és az egyik számlát kibocsátó cég ügyvezetője ellen, 2020 őszén pedig megszületett a jogerős döntés – tudta meg az Átlátszó az egyik érintettől.
Az első és másodrendű vádlottak felfüggesztett börtönt kaptak.
Az Átlátszó megkapta a közel 7 éves ügy közel 1000 oldalas iratanyagát, vallomásokkal, nyomozói feljegyzésekkel együtt.
A NAV 2013-as feljelentése szerint az Alletix Projekt Kft. három kutatási-fejlesztési projekttel foglalkozott a vizsgált időszakban. Makra Dénes 2011 májusától volt ügyvezető, aki édesapja, Makra József felkérésére vállalta el ezt a tisztséget. Utóbbi az RFV Nyrt. egyik többségi tulajdonosa volt 2011. első negyedévig. Az RFV Nyrt. pedig tulajdonosa volt az Alletix Projekt Kf.t-nek. A feljelentésben az állt, hogy „a projekt finanszírozásához az önerőt valószínűleg Makra József magánszemélyként biztosítja, együttműködve a Raiffaisen Bank Zrt-vel”.
Az áfacsalás kapcsán tanúként kihallgatott Makra Dénes a nyomozati iratok szerint azt mondta, 2011 májusa előtt nem volt kapcsolatban a társasággal, a pályázatban nem vett részt. Makra József, az apa pedig azt vallotta – szintén tanúként – hogy 200 millió forintot adott a cégnek kölcsönként, ezt a saját számlájáról utalta át. Arról, hogy mi és miként történt a cégnél, nem tudott mit mondani a NAV nyomozójának. K. Kolos – aki az Energoffer Kft. tulajdonosa volt Makráékkal együtt, valamint később vádlott, azt vallotta, hogy a projekthez az Energoffer nyújtott kölcsönt, ami szintén Makra-érdekeltség. Vagyis cégcsoporton belül vándorolt a pénz.
A NAV szerint annak a K. Kolos projektvezetőnek az „ajánlására, tudomásával kerültek kiválasztásra az alvállalkozók, aki tulajdonosa volt a Momentous K+F Kft.-nek, továbbá az Energoffer Kft.-nél is tulajdonos volt, mely társaság tagja az Alletix Projekt Kft.-nek. Az ODB Mérnökiroda Kft. K. Kolos ajánlására lett az Alletix Projekt Kft. partnere.”
A cégek egymást között számláztak, „a K+F megvalósulását képező vegyészeti projekttermék értékeként 3 150 000 Ft (1 275 000 Ft és 1 875 000 Ft) bruttó érték szerepelt, ezzel szemben a továbbszámlázás következtében az adózó által befogadott számlákban már mintegy 140 millió forint bruttó értékű beszerzés szerepel, holott nevezett számlakibocsátók a speciális tevékenység ellátásához és a számla szerinti szolgáltatások nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, szaktudással nem rendelkeztek.
Az adózó számlakibocsátói a fellelt adatok alapján adóminimalizálással a fiktív számlakibocsátások következtében felmerülő adófizetési kötelezettségek elkerülésére törekedtek az általuk befogadott számlák alapján.
Az interneten, mindenki számára hozzáférhető adatok, technológiák és folyamatok felhasználásával látszattevékenység és látszateredmény alapján csak színlelten került sor K+F projekt-megvalósításra” – olvasható a NAV feljelentésében.
A NAV azt is leírta, hogy
„a számlakibocsátó társaságok nem rendelkeztek a szolgáltatásnyújtásról szóló számlák szerinti gazdasági esemény elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
sem a számlakibocsátó sem az adózó nem igazolta hitelt érdemlő adattal, hogy a számlákon szereplő felek között valósult meg az azokban feltüntetett szolgáltatás, azaz ezen számlák tekintetében a gazdasági esemény nem a számlán szereplő felek között ment végbe.”
Illusztris szereplők
A NAV az adócsalásos időszakban azt is vizsgálta, kik dolgoztak a cégnél.
A dokumentumok szerint az állami tulajdonú MAVIR egyik tisztségviselője is az Alletixnél dolgozott, ahogy Danka István Attila is, aki több kormányzati kötődéssel bír.
Danka a Linkedin profilja szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Kiemelt projektkoordinátora 2015 óta, 2011-ben az Alletix operatív igazgatója, valamint ebben az időszakban a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (Kopint-Datorg Zrt.) igazgatója.
„A követelés behajthatatlanná vált”
A kormányzati pályázati oldal táblázata szerint 2015-ben elálltak az Alletix támogatásától – a „szabálytalansággal érintett összeg” oszlopban 691 millió forint szerepel. Ez viszont több, mint amennyi támogatást megítéltek a projektre. A MAG Zrt. – az uniós pénzeket is koordináló, 2007-ben létrehozott Magyar Gazdaságfejlesztési Központ – a büntetőeljárásban azt állította,
482 millió forint volt a megítélt támogatás, amiből 2010 júliusában 193 millió, 2012 februárjában 62 millió forintot fizettek ki. A maradék 400 millióról nincs irat.
Éppen ezért a MAG Zrt. jogutódjához, a Pénzügyminisztériumhoz küldtünk közadatigénylést, hogy kiderüljön, mikor és mennyi pénz ment az Alletixhez, valamint hogy milyen lépéseket tettek a visszaszerzésre. A PM a járványhelyeztre hivatkozva először 45 napos türelmet kért, majd újabb 45 nappal hosszabbított. 2021. január 18-án beadott közadatigénylésünkre a törvényes határidő lejárta után válaszoltak.
Azt írták, „2014 decemberében a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) tájékoztatta az Alletix Projekt Szervező Kft.-t (a továbbiakban: Társaság), hogy a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően a GOP-1.2.1-09 kódszámú projektjénél
jogosulatlan támogatás felhasználása kapcsán szabálytalansági eljárást folytatott le, és ennek eredményeként a támogatási szerződéstől elállt, valamint tájékoztatta a Társaságot az elállás folytán fennálló követelése összegéről.
2015-ben a Fővárosi Törvényszék kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el a Társasággal szemben, amely során az NGM a jogszabályi előírások szerint bejelentette a követelését. A Társaságot az illetékes cégbíróság 2017. november 14. törölte a cégjegyzékből. Tekintettel arra, hogy a kényszertörlési eljárásban az NGM követelése nem térült meg, a követelés behajthatatlanná minősítésére került sor.”
Azt is megkérdeztük, hogy mire kapták a pénzt, erre viszont nem válaszoltak.
Az Átlászónak küldött információ szerint az OLAF nem foglalkozott immár a több százmillió forintnyi uniós támogatással, mivel az áfacsalás kapcsán ítélet született.
„Ezúton kívánjuk tájékoztatni, hogy az OLAF elutasította az ügyet a szubszidiaritás elve alapján, mivel a nemzeti hatóságok feltárták a csalás bűntettét és eljártak az ügyben”
Több vállalkozásuk is gallyra ment
Makráék neve nem először bukkan fel a sajtóban: egy másik ügy, az E-star Alternatív Nyrt. kapcsán szintén ismertek már. A Szabadföld 2012-es cikke összegezte, hogy „Soós Csaba a 2011-es Év Vállalkozója Díj büszke tulajdonosa, a kétezres években Makra József Lászlóval együtt négymillió forint tőkével alapította meg a Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Rt.-t. Vállalkozásuk rövid idő alatt hatalmasra nőtt: kis és közepes nagyságrendben vállaltak fűtéskorszerűsítést, karbantartást és hőszolgáltatást.
Az ügyfelek – általában önkormányzatok – arra szerződtek az RFV Nyrt.-vel (2011-től E-Star Alternatív Nyrt.), hogy az korszerűsíti a fűtést, azután a felújított berendezéseket működteti, ezért pedig az ügyfél hosszú éveken keresztül szolgáltatási díjat fizet. Az RFV 2007-ben kilépett a tőzsdére, és az egyik legdinamikusabban fejlődő vállalattá vált. Egyre több megrendelésük lett a magánszektorból, de külföldön is terjeszkedésbe kezdtek, a vállalat részvényeinek ára gyorsan növekedett. Időközben a vállalat neve E-star Nyrt. lett.”
A cég csillaga azonban hamar leáldozott. A magyarnarancs.hu 2012 őszén azt írta: „látványosan menetel a csőd felé az elsősorban fideszes önkormányzatokkal szerződő, fűtés- és közvilágítási korszerűsítést, megtakarítást ígérő E-Star Nyrt.
A társaság működését az önkormányzatok fokozódó elégedetlensége, ki nem fizetett közműszámlák és szerződésbontások kísérik”.
Az E-Start közel 10 milliárdos kötvénykibocsátását is sok kisbefektető bánta meg: a cég még abban az évben csődöt jelentett. Makráék emellett számos céget alapítottak, előszeretettel pályáztak állami forrásra. Ezek közül a legtöbbet már felszámolták.
Nincsenek válaszok
Minden, a cikkben megjelenő érintettnek hónapokkal ezelőtt küldtünk e-mailt, érdeklődtünk az Alletix projekt kifizetéseiről, saját szerepükről, valamint az uniós támogatás sorsáról. Ahogy a befektetőt is kerestük, hogy mi lett a sorsa a 200 millió forintjának. Egyik érintett sem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem.
A nyitókép illusztráció. Átlátszó fotó. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/06/02/hulladekbiznisz-690-millio-forint-unios-tamogatas-parolgott-el-de-az-olaf-sem-vizsgalja-az-ugyet/ | https://web.archive.org/web/20231223101543/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/06/02/hulladekbiznisz-690-millio-forint-unios-tamogatas-parolgott-el-de-az-olaf-sem-vizsgalja-az-ugyet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hulladekbiznisz-690-millio-forint-unios-tamogatas-parolgott-el-de-az-olaf-sem-vizsgalja-az-ugyet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-02 13:34:00 | [
"Danka István Attila",
"Makra Dénes",
"Makra József"
] | [
"Alletix Projekt Szervező Kft.",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"átláthatóság",
"csalás",
"hulladéküzlet",
"EU",
"adatigénylés"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.