news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
52,514 | A lélegeztetőbiznisz egyik haszonélvezője ismét az állammal üzletelt | Az orfűi akvaparkkal és egy pesti belvárosi irodaházzal lett gazdagabb Schimicsek Tibor, az a befektető, aki részt vett az állam által tömegesen felvásárolt lélegeztetőgépek raktározásában. | Ha egy férfi megszimatolja a női könnyek illatát, csökken az agresszivitása – állítják izraeli kutatók. Korábbi vizsgálatokból már ismert volt, hogy hasonló a helyzet a rágcsálóknál, a Weizmann Tudományos Intézet szakembereit viszont az érdekelte, miként érinti az emberek agresszióját az ilyesfajta illat.
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak. | https://hvg.hu/360/202129_a_lelegeztetobiznisz_haszna_lubickolnak_benne | https://web.archive.org/web/20220129083053/https://hvg.hu/360/202129_a_lelegeztetobiznisz_haszna_lubickolnak_benne | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lelegeztetobiznisz-egyik-haszonelvezoje-ismet-az-allammal-uzletelt | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-22 12:30:00 | [
"Rogán Antal",
"Schimicsek Tibor"
] | [
"Victoria Ingatlanhasznosító Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Budapest",
"Gödöllő",
"Orfű",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"egészségügy",
"támogatás",
"covid-19",
"klientúra"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései",
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
52,515 | Az időhúzás haszna: kétszer fizet a kaposvári önkormányzat a Deseda kemping terveiért | Sehol sem tart a Kaposvár szomszédságában található Deseda-tó kempingjének felújítása, de az önkormányzat három éven belül már kétszer is kifizette a beruházás teljes tervezési költségét ugyanannak a pécsi mérnöki irodának. | Hamarosan egy éve lesz, hogy megírtuk a Kaposvár melletti mesterséges tó partján álló Deseda kemping teljes felújításának, átépítésének korántsem szívderítő történetét. Bár a polgármester, Szita Károly nemrég felettébb optimista kijelentéseket tett a beruházással kapcsolatban, a tények újabb zavarokat sejtetnek:
három éven belül kétszer fizették ki a beruházás teljes tervezési költségét ugyanannak a pécsi mérnöki irodának.
Kaposvár weboldalán, az „Értékesítések és beszerzések” között nemrég jelent meg, hogy a H-BON Mérnöki Irodának „a kemping átfogó rekonstrukciója engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítéséért” 46,1 millió forintot fizet a város, miközben – szó szerint ugyanazért a feladatért – 2018-ban már egyszer, 37,4 milliós díjért ez megtörtént. A H-BON ezen kívül elnyert 18,4 milliót „Deseda kemping fejlesztés kivitelezés műszaki ellenőri feladatokra” is.
A végösszeg – közel 102 millió forint – kísértetiesen közel van ahhoz a 2016. december 15-én kiutalt 100 millióhoz, amely a Modern Városok Program keretében a kormány által kiadott, Kósa Lajos miniszter által aláírt támogatási szerződésben szerepel ezen a címen, s amely az 1.9 pont alapján csak tervezési és engedélyezési költségekre számolható el.
Ügyes húzás, mondhatnánk: miután az eredeti tervezési költség nem érte el az elkülönített összeg felét sem, kiadták újratervezésre, feltehetőleg azon a címen, hogy az eredeti beruházási ütemterv szerint már tavaly év közepén készen kellett volna lennie a kempingnek. Nota bene: a támogatási szerződés is lejárt 2020. június 30-án.
Ma már szinte „természetes”, hogy egy kapavágás sem történt még a területen, s a kivitelezés 2019-ben elindított közbeszerzési eljárása is elhalt 2020-ban, minden különösebb magyarázat nélkül. Emlékezetes, hogy a máig bizonytalan, akadozó megvalósításhoz képest viszont Kaposvár már 2018-ban szerződést kötött a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Balatontourist Camping Kft.-vel az üzemeltetésről.
Jóllehet az önkormányzatot megkérdeztük a késlekedés okairól, illetve hogy mi indokolta a kétszeri tervezést, egyelőre nem kaptunk választ.
Többször is újráztak
Nem ez az első eset, hogy többször fizet a Szita Károly vezette kaposvári önkormányzat – persze állami támogatásból – ugyanannak a beruházásnak az újra- és újratervezéséért. Ez történt például a Csiky Gergely Színház ZÁÉV által végzett kilencmilliárdos felújításánál, valamint a Kaposvári Közlekedési Központ 17 milliárdos építésekor is.
Az újratervezéseknek az említett két korábbi beruházás esetében részben a koncepció, részben a feltételek megváltozása lehetett az oka. Hozzátennénk: az érintett, Kaposvár város önkormányzata soha nem bíbelődött azzal, hogy bárkinek megindokolja a nagyságrendileg hat-hétszáz millió forintos kiadást.
A Deseda kemping esetében pedig vélhetően arról van szó, hogy a megítélt összeg a több éves totojázás során – figyelembe véve az építőipari árak szédítő emelkedését – elolvadt: egyszerűen nem elég a 2016-os elképzelésekre.
Nemrég találkozhattunk – szintén Kaposváron – az időhúzás mesébe illő következményével: a város szélére tervezett biohulladék-fűtőmű 1,22 milliárdról 4,13 milliárdra drágult a semmittevés röpke néhány éve alatt. A beruházó városi cég közérdekű adatigénylésünkre adott válasza szerint a fedezetül szolgáló állami támogatás még nincs meg, kivitelező viszont már van, méghozzá a mostanában kormányzati megbízásokkal igencsak jól ellátott Szabadics Zrt.
Egyelőre nem látszik a fedezete a 4,1 milliárdra drágult kaposvári biomassza-fűtőműnek
Több mint egy évtizede tervezik Kaposváron egy biomassza erőmű létesítését, de a kivitelezés csak nem akart összejönni. Most, amikor a szakma egyre kritikusabb az energiaforrással szemben, úgy tűnik, mégis megvalósulhat a beruházás. A korábbi, 1,2 milliárdos költség azonban mára 4,1 milliárdra nőtt, és a fedezet egyelőre sehol sem látszik.
A kemping esetében – miután Szita Károly említett tájékoztatójában kétmilliárdos összegről beszélt – úgy tűnik, nem lesz „csodálatos kormányzati pénzszaporítás”, és az évek alatt szűkösnek bizonyuló büdzsé miatt van szükség az újratervezésre.
Ám az általunk megkérdezett, gyakorló építészek szerint nehezen képzelhető el, hogy egy tervdokumentáció költségcsökkentő átfazonírozása jóval többe kerüljön, mint az eredeti: legfeljebb 15-20 százalékos drágulásról lehet szó. Kérdés, hogy lehet-e ezek után még négycsillagos az objektum, s persze az is, hogy a több mint kétmilliárdos beruházási összeg állampapírban való pihentetéséért kapott százmilliókat miért folyó kiadásaira, s nem fejlesztésre fordítja az önkormányzat.
Nyitókép: Sorsára hagyott autó a Deseda kemping egyik épületében (fotó: Huszka Imre, Átlátszó) | https://atlatszo.hu/2021/07/16/az-idohuzas-haszna-ketszer-fizet-a-kaposvari-onkormanyzat-a-deseda-kemping-terveiert/ | https://web.archive.org/web/20210730143753/https://orszagszerte.atlatszo.hu/az-idohuzas-haszna-ketszer-fizet-a-kaposvari-onkormanyzat-a-deseda-kemping-terveiert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-idohuzas-haszna-ketszer-fizet-a-kaposvari-onkormanyzat-a-deseda-kemping-terveiert | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-16 00:00:00 | [] | [
"Kaposvár Város Önkormányzata"
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"támogatás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,516 | Gyalázkodva kért elnézést a büdöskommunistázó fideszes politikus, de az ügyben indult eljárás még tart | Továbbra is a NAV látókörében maradt Bács István érdi fideszes politikus, aki gyalázkodásaival és ellentmondásos cégügyével verekedte be magát az országos sajtóba. A NAV nyomozói által elrendelt feljelentés-kiegészítés határideje június 11-én lejárt, ennek ellenére továbbra is folyamatban van egy NAV-eljárás – legalábbis erre utaló információt kapott az Átlátszó az adóhatóságtól. | A büdöskommunistázás után lealjasozta az Átlátszó munkatársát, pontosabban annak „eljárását” Érd fideszes, egykori alpolgármestere. Bács István korábban azért nevezte büdös kommunistának lapunk munkatársát, mert cége tagi kölcsön-ügyleteiről kérdést tett fel neki.
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus
Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be…
A 2019. októberében kompenzációs listáról a képviselő-testületbe bejutott Bács az Átlátszónak nem válaszolt, de pár nappal a cikk megjelenése után mégis kísérletet tett arra, hogy az országos sajtót megjárt ügyben felvetődött kérdésekre választ adjon. Ez remek alkalmat adott neki, hogy a Facebookon leírja:
„Való igaz, Kis kihozott a sodromból a sokadszori tisztességtelen, aljas eljárásával. Én kérek elnézést!”
Az erős kijelentéseiről és gyalázkodásairól már korábban országosan hírhedtté vált Bács István érdi fideszes politikus ellentmondásos megítélésű cégügye miatt Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez az Átlátszó cikkének megjelenése után.
Érd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket
Érd fideszes alpolgármestere, Bács István szintet lépett. A csürhézéssel már nem az ellenzéki politikusokat, hanem azok választóit gyalázza.
Vadai szerint nem az a legfontosabb, hogy Bács lebüdöskommunistázta az Átlátszó munkatársát. Ezután hosszan idézte a cikkből azokat a részleteket, amelyek szerint Bács a cégének 2019-ben előbb 38 millió forintot tagi kölcsönt nyújtott, amelynek összege 2020-ra már 71,5 millió forintra emelkedett. A politikus idézte azokat a részleteket is, amelyek szerint Bács a beszámolót egyebek mellett az Aequivalentia Kft. külföldi üzleti kapcsolata miatt is adta le az általánosan elfogadott május végi dátumhoz képes korábban, már márciusban.
Vadai, aki a parlament honvédelmi bizottságának alelnöke, és ipari mennyiségben ontja a legfőbb ügyésznek írt írásbeli kérdéseit, azt is idézi a cikkből, hogy a tagi kölcsönöket Bács nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban.
Folyamatban van az ügy
Polt legfőbb ügyész Vadai kérdéseit – mint korábban oly gyakran – feljelentésként értékelte. A képviselő beadványa így csakhamar a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságánál kötött ki. Itt a feljelentés kiegészítését rendelték el, annak határidejét pedig június 11-ben határozták meg. Június 11-e után az adóhatóság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy folyamatban lévő eljárásról nem adnak tájékoztatást.
Július 10-én újabb levélben ezt írtuk a NAV-nak: „folyamatban van-e még az előző levelükben jelzett eljárás, ha igen – a ténybeli részletektől eltekintve –, az a büntetőeljárási törvény vagy adózási, adóigazgatási jogszabályok alaki rendelkezései alapján folyik?” Erre a válasz ismét ugyanaz volt: „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”.
Ebből pedig az következik, hogy a NAV – közelebbről meg nem határozható – eljárást folytat Bács tagi kölcsönével összefüggésben.
Bács korábban – ahelyett, hogy válaszolt volna az Átlátszó kérdéseire – a cikk megjelenése után zavaros magyarázkodásba kezdett és aljasnak nevezte az újságíró eljárását. Bács néhány, balladai homályba vesző kijelentése kifejezetten félrevezető.
Bács a szokásos fideszes kommunikációs trükköt alkalmazta: a pártfunkcionárius nem válaszol az újságíró kérdésére, aztán pedig gyalázni kezdi az újságírót. Ezt a megoldást Bács korábbi főnöke, T. Mészáros András is alkalmazta: amikor az Átlátszó rákérdezett, hogy miért felejtett ki 3,4 millió forintot a vagyonnyilatkozatából, akkor nem válaszolt, aztán a cikk megjelenése után reagált a cikkre, és lealjasozta az Átlátszó újságíróját.
Bács azt írja, hogy „feketén-fehéren benne van a mostani, belinkelt vagyonnyilakozatomban minden”. Ez azonban nem igaz. A tagi kölcsön egyik vagyonnyilatkozatban sem szerepel. (A vagyonnyilatkozatok itt, itt, itt és itt megtekinthetők.)
Teljesen egyértelmű, hogy a tagi kölcsönt hol kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatban. Ez a II/8. b) ponttal jelölt rovat, amely „a mindenkori képviselői alapdíj háromszorosát meghaladó (…) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés” összegére kérdez rá. Bács valamivel több mint 70 millió forintot adott kölcsön a saját cégének, az Aequivalentia tehát ekkora összeggel tartozik a saját tulajdonosának. Egyértelmű, hogy a pénzkövetelésre vonatkozó közérdekből nyilvános adatnak a II/8. b) lenne a helye.
Bánki Erik, Bács párttársa, a parlamenti gazdasági bizottságának elnöke itt, a II/8. b) pontnál tüntette fel évente a tagi kölcsöneit. (A parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataira részben más szabályok vonatkoznak, mint az önkormányzati képviselőkre, ám a bevallási íveken ez a rovat – és annak jogértelmezési-alkalmazási háttere – azonos.)
„2019-ben lett a cégnek 38 millió tagi kölcsöne. Ennek forrása a 2020-as vagyonnyilatkozatokból (saját és feleségem) látszik”
– írja továbbá Bács.
A vagyonnyilatkozatokban nem látszik a 38 milliós tagi kölcsön forrása. Hosszadalmas számításokat kell végezni, meg kell találni például az önkormányzat döntését Bács alpolgármesteri jövedelméről (amely nem látszik a vagyonnyilatkozataiban), hogy fogalmat alkothassunk a fideszes pártkatona jövedelmi helyzetéről.
A feleség vagyonnyilatkozatából pedig egyáltalán semmi nem látszik – az ugyanis nem nyilvános.
Az egyik példány az önkormányzat páncélszekrényben hever zárt borítékban. Látszik a másik példány, ha Bács kihúzza a kredencfiókot, és megnézi otthon – ha ugyan otthon tartják. De más, rajtuk kívül egyelőre nem láthatja. De az sem világos, hogy a feleség vagyonnyilatkozatában minek kellene látszania? Pénzt adott az asszony a tagi kölcsönre? Ha igen, milyen jogcímen: ajándék, kölcsön? Megkérdeztük Bácsot, nem válaszolt.
A tagi kölcsön gyakorta alkalmazott eszköz a cégek forráshiányának enyhítésére. Annyi történik röviden, hogy a tulajdonos kölcsönad a cégének. Az előírások pontos betartása ebben az esetben is megnyugtathatja például a feltűnően nagy összegű tagi kölcsön miatt a pénzforrás után kutakodó adóellenőrt.
Bács ezután így folytatja: „2020-ban újabb tagi kölcsön, ami szintén látszik (eladtuk a közös lakásunkat 2020-ban, ami bőven fedezte)”. Nem látszik ebben az esetben sem a tagi kölcsön. Annyi látszik, hogy az új nyilatkozatban már nem szerepel az 54 négyzetméteres százhalombattai lakás egyketted tulajdoni illetősége. Az, hogy már nem szerepel vagyonnyilatkozatban a lakás tulajdonjoga, abból nem következik egyenesen, hogy a lakást eladták. Lehet, hogy elajándékozták. Lehet, hogy a lakás megsemmisült.
Az utolsó fillérig el kell számolni
Egy vagyonnyilatkozat sohasem lehet talányos. A képviselőknek nem a rejtvénykedvelő újságírók kíváncsiságának csillapítására kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A bevallások első számú címzettje az állampolgár, aki adó formájában a saját pénzét adja oda a politikusnak. Ezért a politikusnak nyilvánosan, egyértelműen és könnyen áttekinthetően az utolsó fillérig el kell számolnia a vagyoni és jövedelmi helyzetével.
Bács a jelek szerint nem osztja ezt az álláspontot. Aki a vagyonnyilatkozata iránt érdeklődik, az kommunista. Aki pedig rá is kérdez a feltűnően nagy összegű tagi kölcsönökre, az büdös kommunista.
Bácsot három email-címén (köztük cégének hivatalos elérhetőségén) és a Facebookon kerestük. Kérdéseink mellett kértük, hogy hozzák nyilvánosságra a feleség vagyonnyilatkozatát vagy annak a tagi kölcsön forrását bizonyító részét. Választ nem kaptunk.
Fotó: A politikus megrongált plakátja a 2019-es választás kampányában (forrás: Bács István közéleti Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/2021/07/20/gyalazkodva-kert-elnezest-a-budoskommunistazo-fideszes-politikus-de-az-ugyben-indult-eljaras-meg-tart/ | https://web.archive.org/web/20211017131826/https://orszagszerte.atlatszo.hu/gyalazkodva-kert-elnezest-a-budoskommunistazo-fideszes-politikus-de-az-ugyben-indult-eljaras-meg-tart/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyalazkodva-kert-elnezest-a-budoskommunistazo-fideszes-politikus-de-az-ugyben-indult-eljaras-meg-tart | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-20 00:00:00 | [
"Bács István"
] | [] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"adatigénylés"
] | [] |
52,517 | Bérre ment el a mórahalmi Ezer Év Parkra kapott fejlesztési pénz jelentős része | „Az új arculattal rendelkező, a Kárpát-medence jellegzetes építményeit bemutató interaktív bemutatóhely arra készül, hogy néhány héten belül fogadhassa látogatóit. Ennek előzményeként a főépület alatti pinceszint is megújult, ahol múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak majd. A foglalkoztató tér és a »mini mozi« kiváló lehetőséget nyújt majd rendhagyó történelem, magyar vagy művészettörténeti órák megtartására. Mindezt kiegészítik a park látnivalói, ahol kellemes környezetben, kültéren használható tabletek segítségével akár önállóan is végig járhatunk majd egy-egy témautat, vagy az egész gyűjteményt”– így számolt be a mórahalmi önkormányzati tévé az Ezer Év Park fejlesztéseiről.
Az Ezer Év Parkja (korábban Mini Hungary Park) egy mórahalmi makettpark. A szabadtéri kiállítóhely kéthektáros területen a történelmi Magyarország építészeti szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában.
A mórahalmi látványosságról tavaly februárban írtuk meg, hogy 2017-ben árverezték el a közel 500 millió forint uniós támogatásból épült mórahalmi makettparkot, ami végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzathoz került. Alig egy évre rá a város 118 millió forintot nyert el „a Mini Hungary Park látogatóbarát fejlesztésére”. Az uniós támogatást az önkormányzati tulajdonú Móra Sport Kft. kapta. Az összesen 151 millió projekt szerződéseit ugyan kitette honlapjára az önkormányzat, a lényeges részletekért viszont közadatigénylést kellett benyújtanunk.
Becsődölt, az ügyészség elé került, de újra uniós pénzt kapott a Mini Hungary makettpark
2017-ben árverezték el a közel 500 millió forint uniós támogatásból épült mórahalmi makettparkot, ami végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzathoz…
A feltöltött szerződésekből az derült ki, hogy az önkormányzati cég a szintén önkormányzati tulajdonú Móraép Nkft.-vel végeztette el a pince utólagos szigetelését 14 millió forintért. Az, hogy ez hány négyzetméternyi munka, a műszaki leírásból sem derül ki, az viszont igen, hogy ezt a pénzt festésre is felhasználták. Szintén a Móraép végezte a szabadtéri munkákat.
A szerződés szerint 50 millió forint ment el a „műszaki tartalomban részletezett” feladatokra – ezt kértük ki közadatigénylésben.
Eszerint 1 000 méter vízhálózat épült, de ebből jutott „tavak teljes alaprajzi és szerkezeti átépítése (49m²), partvonal lépték szerinti kialakítása, átmeneti rézsűkkel (51 m²)”, valamint 375 köbméteres erdei iskola-domboldal kialakítására, és 90 köbméteres Amfiteátrum szabadtéri színház kialakítására. Az 50 millióból jutott még 2 100 méter szegély építésére homokba ágyazva, valamint 300 négyzetméter murva szórására, kézi erővel.
61 millió bérekre
Az önkormányzati cég az Átlátszó megkeresésére azt írta, „a pályázat egyik fő célkitűzése a társadalmi célú vállalkozások segítése, ezen belül is a foglalkoztatási potenciál erősítése, ezért a támogatás jelentős része a cégünkhöz felvett munkavállalók és a szakmai megvalósítók bérköltségét teszi ki több mint 61 millió Ft értékben. A felvett munkavállalók közül 7 fő hátrányos helyzetű személy, akikre cégünk 18 hónap időtartamban kapott 50 %-os pályázati támogatást és esetükben 9 hónap a továbbfoglalkoztatás”.
Gyenge minőség
Az egykori Mini Hungary Park nem csak ezért érdekes. Az önkormányzat – amit a fideszes Nógrádi Zoltán vezet –, miután töredékáron megvette a parkot, már arról beszélt, hogy a makettek rossz minőségűek, azokat fel kell újítani. A Délmagyarország 2017-ben azt írta, „folyamatosan újítják fel a mindössze két éve átadott mórahalmi Mini Hungary Park szabadtéri makettjeit. A milliós nagyságrendű beruházásra azután került sor, hogy májusban gazdát cserélt a park”. Valamint, hogy a korábbi beruházás „elején még látszott, hogy eleget tudtak rájuk költeni, a végére valószínűleg elfogyott a pénz, mert azok nagyon gyenge minőségben készültek, és egyszerűen nem bírták az időjárás viszontagságait”.
A sokmilliós beruházásról az uniós támogatást elnyert Móra Sport Kft.-t kérdeztük, de ők állítják, ebből a pénzből makettekre nem költöttek. Az önkormányzatot is kérdeztük, de nem válaszoltak.
Költségvetési csalás gyanúja
A Dlusztus Imre álmodta Mini Hungary Parkról megírtuk, hogy költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség öt férfi ellen, akik 2011 és 2014 között Mórahalmon, uniós és magyar költségvetési forrásokból megvalósítandó makettpark építésére több mint félmilliárd forint támogatást vettek jogosulatlanul igénybe. Mindezt azután, hogy a park 2015 márciusában meg is nyitott. A Szerencsejáték Zrt. promóciós videót is készített a parkról, amit az uniós beruházásokat felügyelő Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is meglátogatott.
L. Simon László azt írta a birtokunkban lévő fejléces levélben: „szívből gratulálok, hiszen tudom, sok energiát fektetett a létesítmény megvalósításába. Úgy gondolom, az eredmény lenyűgöző lett”. Írta ezt annak ellenére, hogy 2015. február másodikán a DARFÜ elállt a támogatási szerződéstől, és a társaságot visszafizetésre kötelezte.
L. Simon lenyűgözőnek nevezte a mórahalmi Mini Hungary-t, mégis visszavonták a támogatást
A napokban vádat emeltek a mórahalmi Mini Hungary Park megálmodója és kivitelezői ellen: az ügyészség szerint költségvetési csalást követtek el….
A büntetőügy már bírósági szakban jár, a magyarnarancs.hu írta legutóbb, hogy az egykori alapító állította, hogy a makettek jó minőségűek voltak. Amíg az ő cége működtette a parkot, télire betekerték több réteg fóliával a maketteket úgy, hogy víz ne érje. Szerinte a későbbi üzemeltető nem vigyázott megfelelően a látványosságokra, így a csapadék bejutott a résekbe, és a fagy tönkretette a maketteket.
Felidézték hogy, Nógrádi Zoltán polgármester szerint „több tízmillió forintot” költöttek arra, hogy rendbehozzák és újból meg lehessen nyitni. A park egyébként jó ötletnek bizonyult, és vannak is látogatói, de a makettek állapota gyorsan romlott.
„Mai fejemmel, ha tudtam volna, hogy ez lesz belőle, hogy az ötletgazda engem zaklat a leveleivel, az ellenzéki sajtó bennünket próbál összefüggésbe hozni a büntetőeljárással, egy bebukott projekttel, inkább hagynám, hogy rohadjon szét ott, ahol van”
– mondta a mórahalmi polgármester a Pesti Srácoknak.
A vád szerint nem megfelelő minőségben készültek el a makettek, így érhetetlen, hogy az önkormányzat miért titkolja, mire és hogyan költött saját állítása szerint meglehetősen sok pénzt. Merthogy az uniós támogatás nem erre ment, az jól látszik.
Nyitókép: Részlet a Szerencsejáték Zrt. promóciós videójából (forrás: Youtube) | https://atlatszo.hu/2021/07/21/berre-ment-el-a-morahalmi-ezer-ev-parkra-kapott-fejlesztesi-penz-jelentos-resze/ | https://web.archive.org/web/20211020223615/https://orszagszerte.atlatszo.hu/berre-ment-el-a-morahalmi-ezer-ev-parkra-kapott-fejlesztesi-penz-jelentos-resze/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/berre-ment-el-a-morahalmi-ezer-ev-parkra-kapott-fejlesztesi-penz-jelentos-resze | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-21 00:00:00 | [] | [
"Mórahalom Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Mórahalom"
] | [
"támogatás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
|
52,518 | Engedély nélkül túrták le a domboldalt egy focipálya miatt | Januárban írt arról az Átlátszó, hogy Biatorbágyon elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát létesítsenek. A pályát az önkormányzat építtette a Magyar Labdarúgó Szövetség Országos Pályaépítés Programján keresztül, a focipálya a helyi sportegyesület, a Viadukt SE számára készült.
A focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély: januárban megerősítette lapunknak Tarjáni István, Biatorbágy polgármestere, hogy a pálya építésével összefüggő munkák nem voltak engedélykötelesek. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő azonban ezt másképp látja, még decemberben tett feljelentést környezetkárosítás miatt.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon | atlatszo.hu
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
„Egészen arcátlan érveléssel utasította el a panaszomat a Budaörsi Járási Ügyészség a biatorbágyi Madár-forrás tőszomszédságába tervezett műfüves focipálya ügyében. Itt már lassan tényleg senkinek sincs »jobb szövege« semmire (…) Fotókkal bizonyítottam, hogy miközben az 1 méternél nagyobb terepszint-változtatáshoz építési engedély kellett volna, itt kb. 5 méter mélyen túrták le a hegyoldalt és az önkormányzatnak semmiféle engedélye nem volt, környezeti hatásvizsgálat pedig már csak a dózerolás után történt. A rendőrség áprilisban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, ami ellen panaszt nyújtottam be. Az ügyészség ezt utasította el és azzal az érveléssel jött, hogy nem vagyok »sértettnek tekinthető«, jogaimat a környezetkárosítás csak »áttételesen veszélyeztethette volna, nem közvetlenül«, így nem is élhetek panasszal az eljárás megszüntetése ellen” – tette közzé a képviselő a Facebook-oldalán.
A képviselő a posztjában leírja, hogy a rendőrség a környezetkárosítási ügyeket egyszerűen nem veszi komolyan, mintha nem valódi értékek elpusztításáról lenne szó.
„A rendőrség környezetkárosítási ügyekben való látványosan hanyag eljárása és tehetetlensége ugyanis rendszerszintű probléma”
– írja Szél Bernadett, aki a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek is jelezte az ügyet. Dr. Bándi Gyula egy Szélnek elküldött korábbi levelében elmondta, hogy „több esetben merültek fel a természetkárosítás (környezetkárosítás) büntetőjogi megítélésével összefüggő problémák, kérdések. Emiatt a jövő nemzedékek védelmét ellátó biztoshelyettesként e kérdéskörrel a közeljövőben kiemelten kívánok foglalkozni, azzal kapcsolatban szakmai egyeztetéseket kezdeményeztem”.
Másrészt Szél Bernadett iratmegismerést kezdeményezett az ügyben, habár a döntés ellen fellebbezni már nem lehet, de a nyomozást látni akarja.
„Ezt az eljárásmódot azért tartom teljesen elhibázottnak, mert az egy konkrét sértettel nem rendelkező, de a közérdeket számos esetben súlyosan sértő környezeti bűncselekmények esetén, ha a nyomozó hatóság egy rövid nyomozást követően megszünteti az eljárást, gyakorlatilag nem létezik (formálisan legalábbis semmiképpen sem) ügyészségi kontroll. Elég annyit mondani, hogy a feljelentő nem sértett, így a panasz nem jogosulttól származik” – hangsúlyozta.
A helyiek egyébként azért is aggódnak, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található, ex lege – azaz a törvény erejénél fogva – védett Madár-forrást. | https://atlatszo.hu/2021/07/21/engedely-nelkul-turtak-le-a-domboldalt-egy-focipalya-miatt-az-ugyeszseg-szerint-szel-bernadett-nem-elegge-sertett-az-ugyben/ | https://web.archive.org/web/20211020232321/https://orszagszerte.atlatszo.hu/engedely-nelkul-turtak-le-a-domboldalt-egy-focipalya-miatt-az-ugyeszseg-szerint-szel-bernadett-nem-elegge-sertett-az-ugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/engedely-nelkul-turtak-le-a-domboldalt-egy-focipalya-miatt | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-21 00:00:00 | [] | [
"Biatorbágy Önkormányzata"
] | [
"Biatorbágy",
"Pest megye"
] | [
"engedély",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat"
] | [] |
|
52,519 | Pegasus-ügy: Amit tudunk, és amit csak sejtünk | Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről. | Pegasus-ügy: Amit tudunk, és amit csak sejtünk
Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.
Vasárnap este világszerte összesen 17 szerkesztőség – Magyarországon a Telex.hu felületén a Direkt36 – egyszerre publikálta több hónapos nemzetközi nyomozásának eredményét, mely kiderítette: magyar célszemélyek ellen is használták az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A megfigyelt személyek között voltak független lapok újságírói, a kormány kritikusai, vagyonos üzletemberek és az ő szűkebb környezetük is.
A kutatás alapját egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá. A botrányban – melyet Edward Snowden volt hírszerző az évtized sztorijának nevezett – az újságírók néhány esetben konkrét bizonyítékokat találtak a lehallgatásra, más kérdésekre közvetett bizonyítékok álltak a rendelkezésükre. Ezeket próbáltuk ebben a cikkben összeszedni.
Amit tudunk és amit nem
A projekt által megszerzett listán több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából. Magyarországról több mint 300 célpontot találtak, köztük a Direkt36 a következő szereplőket azonosította be:
Négy újságírót, köztük a Direkt36 két munkatársát, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, Dercsényi Dávidot (a Hvg.hu korábbi újságíróját), valamint egy névtelenséget kérő negyedik újságírót.
Egy magyar fotóst, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki a Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosát.
Chikán Attila közgazdászprofesszort, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét.
Simicska Lajos egykori oligarcha fiát és egyik legközelebbi bizalmasát.
A CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
Hétfő délelőttre az is kiderült, hogy a kiszivárgott telefonszámok között ott szerepelt Bánáti János, az ügyvédi kamara elnökének, valamint Gémesi György gödöllői polgármester száma is.
Ahogy arra a cikk is felhívja a figyelmet: az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust és a telefonjukat fel is törték.
Több esetben a telefonok utólagos vizsgálata tényleg bizonyította, hogy behatoltak a programjával a készülékbe. Köztük volt Szabó András és Panyi Szabolcs készüléke is.
Néhány vizsgálatnál viszont azért nem volt ilyen eredmény, mert a feltételezett megfigyelés időpontja óta az érintettek már lecserélték a telefonjukat, és emiatt elvesztek adatok. Emellett a vizsgált telefonok között volt 15 Android-készülék is, amelyek az iPhone-okkal ellentétben nem tárolnak olyan információkat, amelyek alapján egyértelműen meg tudják állapítani a készülék feltörését - írták.
Fontos, hogy az adatokból nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a magyar kormány vetette be a programot, de rengeteg különálló körülmény utal erre. Ezek közül az egyik, hogy az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak a Pegasust, a cég pedig határozottan állítja, hogy csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat. Ezen kívül a célpontok személye is utal arra, hogy a magyar hatóságok választották ki őket, a telefonszámok között ugyanis a Direkt36 elítélt bűnözőket is talált, akik ellen a magyar hatóságok folytattak nyomozásokat, büntetőeljárásokat.
Miért pont ők?
A cikkben megszólaló célpontok közül a legtöbben csak találgatni tudták, hogy miért pont őket hallgatták le a kémszoftverrel. Gyanúra ad okot, hogy Varga Zoltán, a Central Mediacsoport tulajdonosa például 2018. június 5-én, a választások után látott vendégül egy hétfős társaságot, akikkel közéleti témákról beszélgettek. A tényfeltáró újságírókhoz eljutott adatbázis szerint a találkozó mindegyik résztvevőjének telefonszámát kiválasztották célpontnak, a későbbi vizsgálatok pedig egyértelműen bebizonyították, hogy az egyik vendég telefonjába biztosan behatoltak, és hozzáfértek minden rajta lévő adathoz, méghozzá a találkozó előtt és után is.
Nem tiszta az sem, hogy pontosan miért törték fel Panyi Szabolcs és Szabó András telefonját, akiket 2019 tavasza és ősze között figyeltek meg, több alkalommal is betörve a telefonjukba. Panyi szerint a telefonjába először nem sokkal az után hatoltak be, hogy kérdéseket küldött két minisztériumnak egy készülő cikkhez. A megadott időben mindketten jártak az Egyesült Államokban is.
A hvg.hu volt újságírója, Dercsényi Dávid is csak gyanítani tudja, hogy akkor került a hatóságok célkeresztjébe, amikor több cikket is írt a magyar sajtóban Hasszán F.-ként emlegetett, terrorizmussal vádolt és később elítélt szír férfiról. A hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, nem ijedt meg, mert neki soha nem voltak olyan informátorai, akik lebukhatták volna emiatt. Az viszont megdöbbentette, hogy a családja is bekerült az ügybe, hiszen egy volt felesége által használt mobiltelefon is szerepel a listán.
Mit mond a kormány?
A projektben résztvevő újságírók minden ország érintett hatóságainak részletes kérdéssort küldtek, így a magyar kormánynak is. A Direkt36-nak küldött válaszban ennyit közöltek, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.
A Forbidden Stories oknyomozó csoport ehhez képest kapott még egy kis csemegét. A nekik küldött kormányzati válaszban ugyanis néhány kérdés is szerepelt: “Megkérdezte ugyanezeket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország kormányaitól? Ha igen, nekik mennyi ideig tartott válaszolni, és mit mondtak? Kapott segítséget a titkoszolgálatoktól, amikor megfogalmazta ezeket a kérdéseket?” – állt a válaszban.
Az üggyel kapcsolatban hétfő délelőtt először Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert kérdezték egy hétfői sajtótájékoztatón, aki csak annyit mondott, hogy semmilyen sajtóhíreszteléssel nem kíván foglalkozni. Délután végül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-es külügyminiszterek komáromi találkozóján újságírói kérdésre reagálva beszélt hosszabban a botrányról, tagadva, hogy arról bármit is tudna.
Szijjártó elmondta, hogy hétfő reggel megkérdezte a hozzá tartozó Információs Hivatal igazgatóját is, aki arról adott tájékoztatást, hogy az ügyben „semmifajta együttműködést nem folytattak sem izraeli sem más titkosszolgálatokkal, a szoftvert nem használják, arra vonatkozólag semmiféle megállapodást nem kötöttek”.
A tárcavezető megkérte az IH főigazgatóját, tekintse át az ügyet, hogy milyen titkosszolgálati érdekek állhatnak az információk mögött, hogy megtörténtek-e a szóban forgó esetek, és ha igen, kinek az utasítására, érdekében, vagy ha nem, akkor milyen titkosszolgálatok együttműködésében került sor erre az akcióra.
A világsajtót bejáró hír egyébként nagyon sokáig nem ütötte meg a Magyar Távirati Iroda és a kormánysajtó ingerküszöbét, az MTI-be csak a Demokratikus Koalíció közleménye került be a témáról. A feladat végül a Magyar Nemzetnek jutott, akik egy titkosszolgálati szakértőt szólaltattak meg, igaz ő "semmiféle hírt nem lát" a megjelent cikkekben. A lap természetesen azt is leleplezte, hogy az egész ügy mögött Soros György áll. Azóta az is kiderült, hogy amikor a Le Monde újságírója Varga Judittal készült interjújában azt kérdezte az igazságügyi minisztertől, hogy ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy ellenfelet, elfogadná-e, pár nappal később a kérdést és a választ is töröltette az interjúból.
Megszólalt viszont Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki azt mondta, amennyiben valóban ez történt, teljességgel elfogadhatatlan kémprogramot használni újságírók ellen. Hasonlóképpen reagált a hírre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is.
Magyarországon a testület ellenzéki tagjai– Stummer János elnök, Molnár Zsolt és Ungár Péter – rendkívüli Nemzetbiztonsági bizottsági ülést kezdeményeztek az ügy miatt.
„Tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni. Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést” – írták.
Ez gyakorlatilag délutánra meg is történt, Halász János, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke a Fidesz-frakció közleményében tudatta, hogy nem indokolt az ülés összehívása, mert „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”.
A cikk megjelenése után közleményt adott ki a szoftver gyártója is, melyben azt állították, hogy az írás tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel. Az NSO határozottan tagadja az ügyben felmerült vádakat, és azt írják, hogy „komoly kétségek” merülnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban, szerintük az információknak nincs ténybeli alapja és messze vannak a valóságtól. A közlemény szerint az NSO rágalmazási pert fontolgat. | https://hvg.hu/itthon/20210719_Pegasus_ugy_osszefoglalo | https://web.archive.org/web/20211007023649/https://hvg.hu/itthon/20210719_Pegasus_ugy_osszefoglalo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pegasus-ugy-amit-tudunk-es-amit-csak-sejtunk | HVG | hungarian-news | 2021-07-19 16:35:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"diplomácia",
"titkosszolgálat",
"ügyvédek",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,520 | Pegasus-ügy: nyomozást rendelt el az ügyészség | Több feljelentés is érkezett az ügyészséghez, azt vizsgálják jelenleg történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény. | Nyomozást rendelt el a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt a Pegasus ügyben.
Az ügyészség rövid közleményében azt is hozzátette, hogy a nyomozás feladata a tényállás, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.
Két nappal korábban a Legfőbb Ügyészség még arról tájékoztatott, hogy „az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják”.
A francia sajtó arról írt pár napja, hogy a párizsi ügyészség már javában nyomoz a feltételezett jogsértések miatt.
A lehallgatási ügy miatt több beadvány is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), ám az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila szabadságát tölti, így majd csak akkor dönt esetleges vizsgálatról, ha arról visszatért. Erre legkorábban augusztus 3-án van esély.
A Direkt36 vasárnap írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, a hvg.hu korábbi újságírója, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.
Az ügy nemzetközi szinten is komoly hullámokat vetett, Magyarországon pedig a kormány a szokásos érvkészletet vette elő: szerintük Soros és a baloldali pártok tehetnek mindenről. | https://hvg.hu/itthon/20210722_pegasus_ugy_nyomozas_ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20211007025308/https://hvg.hu/itthon/20210722_pegasus_ugy_nyomozas_ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pegasus-ugy-nyomozast-rendelt-el-az-ugyeszseg | HVG | hungarian-news | 2021-07-22 15:57:00 | [] | [
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"diplomácia",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés",
"ügyészség"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,521 | Nemet mondott az Alkotmánybíróság a várbéli bérlakások elkótyavetyélésére | A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni. | Nemet mondott az Alkotmánybíróság a várbéli bérlakások elkótyavetyélésére
A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.
Elkaszálta a világörökségi területen található önkormányzati bérlakások a bérlők általi kedvezményes megvásárlását lehetővé tevő jogszabályt az Alkotmánybíróság, amelynek 9:6 arányban meghozott határozata szerint a júniusban elfogadott, de a köztársasági elnök által ki nem hirdetett törvény 5 ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel.
Emellett alkotmányos követelményt is megszabtak: ha a műemlékvédelmi hatóság hozzájárul állami tulajdonban lévő műemlék eladásához,
műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.
Böröcz László Fidesz-képviselő májusban nyújtott be törvényjavaslatot arról, hogy az önkormányzati bérlakások bérlői az egész országban nagyon kedvezményes áron megvehessék a lakásukat.
Ezt még a fideszes helyi vezetők körében is tiltakozás fogadta, tekintélyes kormánypárti polgármesterek utasították el, hogy az önkormányzatok lakásgazdálkodása lényegében megszűnne, és óriási értékű közvagyon kerülne magánkézbe. Ennek hatására a törvényalkotási bizottság olyan módosítást javasolt, hogy ne országosan, hanem csak a budai Vár és az Andrássy út világörökségi helyszínén és védőövezetében található mintegy 1500 fővárosi ingatlannál engedjék meg a kedvezményes vásárlást.
Tényleg átalakítják a bérlakás-törvényjavaslatot
Csak a világörökségi területeken lesz kötelező eladni a bérlakásokat a bérlőknek a törvényalkotási bizottság (TAB) javaslata szerint.
Az országgyűlés a többszörösen átírt törvényjavaslatot június 15-én elfogadta, Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte, mert álláspontja szerint
a kulturális örökség részét képező állami és önkormányzati tulajdonú műemléki feltétel nélküli magántulajdonba adása alaptörvény-ellenes.
Visszadobta Áder János a lakástörvényt
Végszavazások hajrája a parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésén: elfogadták a homoszexuálisokat a pedifilokkal összemosó törvénycsomagot, amely ellen hétfőn tízezren tüntettek, és a Fudan-beruházásról szóló jogszabályt, ami ellen szintén volt tiltakozó demonstráció. Szavaztak az önkormányzati bérlakásokat kiárusító törvényről is. A Jobbik kivételével az ellenzék bojkottálta a szavazásokat.
Az Ab határozatának indoklása korábbi döntésekből idézi, hogy a törvényben kimondott vételi jog a tulajdonos „rendkívül súlyos megterhelése”, hiszen ha az erre jogosult él a vételi joggal, a tulajdonos köteles a tulajdonát neki eladni. A műemléki védettségi szintben történő visszalépés alaptörvényi tilalma miatt pedig garanciákat kell teremteni arra, hogy a magántulajdonos az államnál nem kevésbé védi majd az értékeket. A júniusban elfogadott törvény az alkotmánybírók többsége szerint nem felel meg a követelményeknek, és nem támasztja alá, hogy a lakások eladása indokolt.
Pontosabban: a legalább 25 éve bérlők esetében rendben van az érvelés, ott a történeti előzmények miatt előállt indokolatlan különbségtételt szüntetnek meg. Az ennél rövidebb ideje bérlőknél ez nem áll fenn. Sőt, éppen az okozna a bérlakásban élő magyar állampolgárok között indokolatlan különbséget, ha a jogalkotó önmagában azért engedné kedvezményes vételi jog alapján tulajdonhoz jutni a bérlők egy részét, mert a törvényben megnevezett helyeken található lakásokban laknak. Az az általános érv, amely szerint például a lakáspiacon bekövetkezett rendkívüli áremelkedés miatt a bérlőknek egyébként nem lenne lehetőségük saját tulajdonú lakáshoz jutni, valamennyi, akár az államtól, akár más magánszemélytől lakást bérlő magyar állampolgár helyzetére igaz lehet.
Ezért alaptörvény-ellenes az elfogadott szabály, de az Ab szerint van megoldás. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, hogy vagyonában azzal arányban álló az érték maradjon meg, amelyet a tulajdonában álló lakások képviseltek. Lehetséges a hatályos rendelkezések olyan kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön. Önmagában az, hogy a jogalkotó bizonyos határok között rendelkezik az ingatlan vételáráról csere esetén, nem eleve alaptörvény-ellenes, ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása érdekében – szociális szempontként – figyelembe veheti a bérlő által elcserélt lakás forgalmi értékét is. A lényeg az, hogy az akár huszonöt évi, kamatmentes részletfizetési lehetőség nem megfelelő megoldás, „mert a hosszú fizetési időszak során az eladóhoz befolyó vételár-részletek összegének jelenértéke nem elhanyagolható mértékben elmarad a lakóingatlannak a vételi jog gyakorlásakor számított vételárától”. A megoldást az országgyűlésnek kell megtalálnia, de az Ab javaslata szerint ez lehet egy piaci alapú – akár az állam által is támogatott – lakáshitel, hiszen ekkor az eladó önkormányzat rögtön hozzájut a teljes vételárhoz. Lehetséges a részletfizetés is, de kamattal.
A ki nem hirdetett törvény ezután visszakerül az országgyűléshez, amelynek újra kell fogalmaznia az Alaptörvény-ellenesnek minősített pontokat.
Az Ab döntéséhez hatan nyújtottak be különvéleményt, köztük az új alkotmánybíró, Márki Zoltán is. Ezek némelyike igen éles hangon utasítja el a többség döntését, egyebek közt arra hivatkozva, hogy az önkormányzati tulajdon köztulajdon, tehát nem illetheti meg az állammal szemben alapjogi védelem.
Azt is többen kifogásolták, hogy a határozat indoklása az előző alkotmány idején hozott régi döntésekre hivatkozik – pedig az Alaptörvény elfogadása után az akkori Ab egyhangúlag mondta ki, hogy ahol a 2011-ig érvényben volt alkotmány és az új alaptörvény valamiről ugyanazt mondja, ott a régi érveket fel lehet használni.
2021. június. 06. 11:10 HVG hvg360
Létrejött a szociális lakásalap, amelyet majdnem tönkrevágtak a bérlakástörvénnyel
Az ingatlanokat kezelő nonprofit társaság a Magyar Máltai és a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány tulajdonába került.
2021. június. 10. 07:59 hvg.hu Ingatlan
Hiába állított mást Böröcz, mégis megveheti az önkormányzati bérlakását Bayer és Rákay
Megszerezte az önkormányzati bérlakásokat privatizáló törvénymódosítás friss változatát a Népszava, és a lap által közölt részletek rácáfolnak a fideszes Böröcz László állítására. | https://hvg.hu/ingatlan/20210722_berlakastorveny_alkotmanybirosagi_hatarozat | https://web.archive.org/web/20211108033010/https://hvg.hu/ingatlan/20210722_berlakastorveny_alkotmanybirosagi_hatarozat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemet-mondott-az-alkotmanybirosag-a-varbeli-berlakasok-elkotyavetyelesere | HVG | hungarian-news | 2021-07-22 17:09:00 | [] | [
"Alkotmánybíróság"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"műemlékvédelem",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
52,522 | Pozitív a fideszes Covid-teszt: fél év alatt 800 milliós profit | Jókor volt jó helyen egy hévízi fideszes önkormányzati képviselő, aki Mészáros Lőrinccel összefogva látta meg az üzletet a koronavírus elleni harcban. | Amíg például Angliában mindenki jogosult heti két ingyenes koronavírus-tesztre, addig Magyarországon virágzik a Covid-biznisz (és virágozni is fog, hiszen küszöbön a negyedik hullám), minden sarkon kinőtt egy szűrőállomás, ahol 10-30 ezer forintokért lehet különböző teszteket csináltatni. Korábbi cikkünk már felhívta a figyelmet a Smart Hospital Kft.-re, amely Smart Covid Center néven tevékenykedik. Ezt a céget csak tavaly nyáron jegyezték be: három tulajdonosa Horváth Ákos, Tamási András, valamint Gelencsér János.
Jelenleg csupán hatféle koronavírus-tesztet lehet náluk csinálni:
Rapid Covid-19 PCR
Ellenanyagszint-mérés védetsségi igazolványhoz
Oltást követő védettség kialakulásának vizsgálata
Covid-19 antigén teszt
Covid-19 PCR teszt
iChroma antigén teszt
Nagyon bejött a 2020-as év a Smart Hospital Kft.-nek, hiszen csak tavaly júliusban kezdtek el működni, de ennek ellenére 2,7 milliárd forint árbevételük jött össze az év végéig, ebből pedig 786 millió forint profit is keletkezett, amiből a tulajdonosok 700 milliót osztalékként ki is vettek maguknak. A legismertebb tulajdonos pedig Gelencsér János, aki oszlopos tagja a hévízi Fidesznek, konkrétan 2019-ben már a negyedik ciklusát kezdhette meg a helyi képviselő-testületben. (A fideszes képviselőt korábban sikerült elérnünk telefonon, de nem kívánt nyilatkozni).
Laborvizsgálatokhoz mintavételre a Smart Hospital által üzemeltetett / bérelt helységekben kerül sor, azonban az általunk levett minták vizsgálatát a Smart Hospital szerződött partnere az AVIDIN Kft., TritonLife LABS és a MEDICOVER végzi
- olvasható a Smart Hospital általános szerződési feltételeiben.
Szerződött partner tehát például a TritonLife Labs is. Nos, a koronavírus-járvány hívta életre a TritonLife Labs Kft.-t is tavaly októberben, a cégben pedig szintén Gelencsér János lett az egyik ügyvezető. A cég többségi tulajdonosa a MedAlliance Holding Zrt., amely a Róbert Magánkórházat is birtokolja, valamint TritonLife márkanév alatt működteti a járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó cégcsoportját. A MedAlliance tulajdonosai között a napi.hu cikke szerint idén februárban megjelent tulajdonosként az Apelso Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. (44,6 százalék) továbbá már tavaly decemberben részvényese lett a Finatech II. Kockázati Tőkealap, a Vespucci Capital II. Kockázati Tőkealap, a Vespucci Capital III. Kockázati Tőkealap és a Lexan Holding Zrt. is.
Az Apelso Trust vagyonkezelési társaság alapítója pedig Antall György, aki Antall József néhai kormányfő elsőszülött fia. A befektetők között megjelenő Lexan Holding Zrt. régi üzleti partnere a Tiborcz István-féle BDPST-nek, valamint a Lexan székhelye ugyanúgy a Hercegprímás utca 12., mint a Nones Holding Vagyonkezelő Kft-nek, amelynek a cégjegyzék által rögzítetten is Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója a tulajdonosa.
A Smart Hospital Kft. és a Fájdalom Ambulancia konzorciumban létrehozta a koronavírus-tesztelés szolgáltatását.
- olvasható szintén a Smart Covid Center oldalán. A Fájdalom-ambulancia Kft.-ről pedig korábban lapunk megírta, hogy a cégben Mészáros Lőrinc 24,7 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Előző évi árbevételüket több mint az ötszörösére növelték: 363 millió után 1,8 milliárdot könyveltek el. A 2019-es 4,3 millió forint után 55-ször nagyobb profitot realizáltak tavaly, 238 millió forintot. Ebből 124,02 millió forint osztalék kifizetését határozták el a tulajdonosok, amiből Mészáros Lőrinc a tulajdonrésze alapján 30,6 milliót kaphatott. | https://mfor.hu/cikkek/makro/bejott-a-fideszes-covid-biznisz.html | https://web.archive.org/web/20221201070137/https://mfor.hu/cikkek/makro/bejott-a-fideszes-covid-biznisz.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pozitiv-a-fideszes-covid-teszt-fel-ev-alatt-800-millios-profit | mfor.hu | hungarian-news | 2021-07-20 00:00:00 | [
"Antall György",
"Gelencsér János",
"Horváth Ákos (Smart Hospital)",
"Mészáros Lőrinc",
"Tamási András"
] | [
"Fájdalom-ambulancia Kft.",
"Smart Hospital Kft.",
"TritonLife Labs Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"klientúra"
] | [] |
52,523 | Tízmilliókból építi fel és támogatja a kormánypárti megmondóembereket a Megafon Központ | A kormánypárti megmondóembereket képző Megafon Központ ugyan 2020 nyarán már indított egy képzést, hogy hangosabbra csavarja a kormányzati propagandát a közösségi médiában, most pedig újra tréningre hívják a jobboldali influenszereket. Finanszírozásukkal kapcsolatban bőszen mutogatnak adományozóikra, ám hogy a súlyos tízmilliók kitől jönnek be és a központ hogyan gazdálkodik vele, azt sűrű homály fedi. | Újra influenszerképzésbe kezd a Fidesz-közeli Megafon Központ – jelentette be másfél hete a központ először saját közösségi, majd a Pesti Srácok kormányközeli lap oldalán. A Megafon Központ 2020 nyarán indult, a szervezet kifejezetten arra állt rá, hogy pár napos képzésén a kormány véleményét visszhangozó megmondóembereket képezzen, így ellensúlyozva a szerintük „balliberális túlsúlyú” közösségi média hangjait.
A Megafon indulásakor életre hívójuk, Kovács István, az Alapjogokért Központ kormányzati agytröszt stratégiai kutatója azzal turnézta végig a sajtó egy részét, hogy a központot azért hozzák létre, „hogy senki ne érezze úgy, hogy egyedül harcol a világ ellen”. „A cél az, hogy bebizonyítsuk mindenkinek: ez a lázadás egy győztes harc lehet, harcolni jó, és ha néha veszítünk is, jobb harcban elesni, mint meg sem próbálni” – mondta Kovács tavaly „Csatlakozz a harchoz!” című toborzóvideójában.
A Megafon Központ honlapján közzétett névsorból azonban kiderült: új arcokat ehhez a harchoz csak elvétve tudtak megnyerni. Jelenlegi hét támogatottjuk közül csak egy, Filep Dávid olyan figura, aki soha, sehol korábban nem bukkant fel a kormányzati gőzhenger részeként (persze Megafonos jelenléte óta ő is rendszeresen megfordul a PestiTV-ben). Ha azonban a listát böngésszük, csupa olyan ember neve jön velünk szembe, akiket a jobboldali nyilvánosság régen ismer és követ.
Filep „A kopasz oszt” nevű oldalával ért el 13 ezer követőt, ő azonban a szerényebb táború Megafonosok között van, a sor végén található Kötter Tamás íróval (12 ezer követő) és Déri Stefi (7,4 ezer követő) volt Echo, jelenleg Hír TV-s hírszerkesztővel. Magasabb követőszámmal bír a PestiSrácok és a PestiTV riportere, Bohár Dániel (30 ezer követő), de a top háromba egyértelműen csak azok a nehézfiúk verekedhették be magukat, akik már bőven a Megafon előtt is aktívan ontották a jobboldali tartalmat a Facebookra. Így nem kérdés, hogy Rákay Philip 76 ezer követője viszi a pálmát, őt Deák Dániel, a XXI. Század Intézet irodavezetője próbálja behozni 42 ezer követővel, míg a dobogó legalsó fokán az ötös számú Fidesz-párttagkönyvvel bíró Bayer Zsolt jön 40 ezer követővel.
A tízezertől a 20 millió forintig
Szereplésük a Megafon listáján persze nem jelenti azt, hogy a Facebook-hirdetésüket is finanszírozzák. Ezt azonban könnyű kideríteni, mert minden Facebook-oldalhoz tartozik egy olyan felület, melyen bárki meg tudja nézni, hogy az oldal adminisztrátorai reklámozták-e pénzért a posztjaikat, ha igen, akkor pontosan melyik posztot emelték ki, valamint ki finanszírozta a hirdetéseiket. Ez alapján sem Bayer, sem Déri nem hirdeti a posztjait, azonban okuk erre valószínűleg eltérő: Bayer több mint harminc éve dolgozik publicistaként, kialakult, lelkes olvasótáborral bír, felesleges promotálnia magát, így is olvassák. Déri viszont a Megafon legújabb szerzeménye, csak július elsején csatlakozott a csapathoz, így feltehetően időbe telik, amíg felépítik a közösségi térben szerepkörét.
Viszont ha a többiek hirdetéseit nézzük (a Facebook az adatokat 2019 áprilisától 2021 júliusáig adja meg, akkor is, ha később jött létre az oldal), érdekes dolgokra bukkanhatunk, kezdve azon, hogy milyen összegeket költöttek posztjaik kiemelésére az influenszerek.
A Megafon Központ saját Facebook-oldala 990 252,
Rákay Philip 19 964 145,
Bohár Dániel pedig 11 177 061,
Deák Dániel 6 952 209,
Filep Dávid 4 559 553,
Kötter Tamás pedig 450 000 forintot költött el hirdetésekre.
Azt azonban még a Facebook jelentései alapján sem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi pénzt rakott ebbe bele a Megafon Központ, hiszen egészen 2021 tavaszáig minden influenszerük közösségi térben elköltött forintjai a saját kiadásaikként jelentek meg. Tavasszal viszont már felbukkant a Megafon, mint a hirdetések finanszírozója. Kötternél például minden forintot a Megafon finanszírozott, Filep Dávid az adatok szerint 57 785 forintot finanszírozott maga, 4,5 millió forintot a Megafon, Deák Dánielnél 34 ezer forintjával szemben 6,9 milliót kapott a központtól, Bohárnál és Rákay Philipnél pedig a teljes összeget a Megafon fizette.
És itt jön a következő érdekes pont: a Megafon Központ többször is azt állította, hogy adományokból tartják fenn magukat, hozzájárulóik pénzéből finanszírozzák megmondóembereik gázsiját is. Az azonban korántsem tisztázott, hogy pontosan hogyan is néz ki egy megafonos influenszer finanszírozása. Bár cikkünk megjelenése előtt rákérdeztünk, nem kaptunk választ arra, hogy a Megafon fix havi bérezést ad patronáltjainak, vagy csak a hirdetéseiket finanszírozza.
Ha a központ hét támogatott influenszerének követési számait összeadjuk (és hozzávesszük a Megafon saját közösségi oldalának adatait is), cikkünk írásának pillanatában csak 234 968 követő jön ki, ami azért nem egy egetrengető szám. Persze Magyarországon a politikai influenszerkedésnek nincs divatja. Ennek több oka is van: az influenszer-mibenlét egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy lehet megosztó az adott közösségi szereplő, de azt tegye olyan témában, ami érdekli az erre elsősorban fogékony, a közösségi médiát otthonosan használó korosztályt, vagyis a fiatalokat. A 18 és 35 közöttiek apolitikussága pedig Magyarországon is komoly problémát okoz minden pártnak. Míg a Momentum és a Demokratikus Koalíció kisebb-nagyobb sikerrel veszi fel velük a kapcsolatot (lásd a DK elnökének, Gyurcsány Ferencnek chatbotját), addig a Fidesz botladozik ezen a téren és nem véletlen a szándék, hogy betörjön ide.
Ez a betörési kísérlet pedig jól tapinthatóan érhető tetten a Megafon Központ influenszerei által becélzott réteget szemlélve. Az öt hirdető megmondóember targetjeiből elég világos kép rajzolódik ki:
elsősorban a 25 és 44 év közötti facebookozókat célozzák be.
A választás érthető: az apolitikusság ebben a korosztályban nem érhető olyan mértékben tetten, mint a 18 és 24 évesek között, ahol már nem is a Facebookra tekintenek elsődleges közéleti platformként. Mondjuk elég furcsa is lenne, ha Bayer Zsolt a TikTokon szerepelne a kamera előtt.
Mindegyik hirdetőnél látványos, hogy elsősorban a férfiak fogyasztják a tartalmaikat. A Megafon Központ saját hirdetései az említett 25–34 és a 35–44 közötti korosztályra vannak targetálva, e két korcsoport pedig – az összes elért emberhez képes – 27–27 százalékos arányban harap a meghirdetett tartalmakra. Bohár Dániel posztjainál azonban van még egy különlegesség is: akad olyan tartalma, amit az influenszer a 65 évnél idősebb nőkre célzott – legalábbis ez látszik a posztról készült jelentésben, ahol ez a korosztály toronymagasan, húsz százalékkal vezeti az elérési listát.
Bohárnak egyetlen olyan posztja volt, ami igazán komoly elérést ért el: Jakab Péter tízmilliós autóját „leleplező” videójára közel egymillióan voltak kíváncsiak, ám a szám csalóka, Bohár pénzzel tolta meg a videót a jelentés szerint. De ha nem készült volna jelentés, a fizetés ténye akkor is megállapítható lenne, hiszen igen kevés olyan 28 ezer követővel rendelkező, politikai tartalmat gyártó oldal van, aminek egy népszerű anyagára egymillióan kattintanak.
Viszont az alapvetően hagyománytisztelő, elméletileg keresztény alapokon nyugvó kormányzati narratívát egy, az egész világra nyitott közegben nem könnyű tálalni – látványos, hogy a Megafon Központ képzésén végzettek csak érintőlegesen próbálják meg ezt. Közösségi felületeik nagy részén ugyan foglalkoznak a kormány tevékenységével is, de a legfőbb hangsúly az ellenzék szapulásán van – a kormánymédiában fellelhető vezérfonalak alapján. Példákkal érzékeltetve: ha a Magyar Nemzet, vagy az Origo a fővárosi közlekedés fogyatékosságairól kezd vezető anyagaiban értekezni, akkor teljesen biztos, hogy az influenszereik is beleállnak a témába. | https://m.hvg.hu/gazdasag/20210726_megafon_kozpont_ujra_akcioban | https://web.archive.org/web/20220625153647/https://m.hvg.hu/gazdasag/20210726_megafon_kozpont_ujra_akcioban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokbol-epiti-fel-es-tamogatja-a-kormanyparti-megmondoembereket-a-megafon-kozpont | HVG | hungarian-news | 2021-07-26 15:23:00 | [
"Bayer Zsolt",
"Bohár Dániel",
"Deák Dániel",
"Déri Stefi",
"Filep Dávid",
"Kötter Tamás",
"Kovács István Gergely (Alapjogokért)",
"Rákay Philip"
] | [
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"PR",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
52,524 | "Nem én voltam a célpont, hanem a Botka meg a Németh" | A 2010-es fideszes hatalomátvétel után az önkormányzati tulajdonú szegedi IKV Zrt. új vezetése feljelentette Balla Bélát. Kilenc évig járt a rendőrségre, bíróságra, nemrég bűncselekmény hiányában felmentették. Most kártérítési pert indít meghurcoltatása miatt egykori cége ellen, és nem érdekli, hogy már nem a Fidesz irányít. | Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. július 1-jei számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Szegeden 2002 óta minden polgármester-választást Botka László nyert. Győzött 2010 októberében is, de a közgyűlésben kisebbségbe kerültek az őt támogató képviselők. Az MSZP és az Összefogás Szegedért színeiben 12 képviselő jutott be, 14 képviselő a Fidesz, egy a Jobbik, egy az LMP jelöltjeként futott be. A Fidesz, amely számíthatott a jobbikos és gyakran az LMP-s képviselőre is, leváltotta az önkormányzati cégek vezetőit, létrehozta a gazdasági és pénzügyi átvételi ideiglenes bizottságot. Szabálytalansági vizsgálat kezdődött például a Szegedi Közlekedési Kft.-nél a trolibeszerzések miatt, de nem találtak bűncselekményt. Hűtlen kezelés, a számvitel rendjének megsértése, adócsalás miatt feljelentést tett a bizottság a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft.-nél. A Nemzeti Nyomozóiroda nem bukkant bűncselekmény nyomára.
Az elszámoltatásról szóló hírekben szerepelt a szegedi önkormányzati cégek zászlóshajója, az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó (IKV) Zrt. is. Itt dolgozott beruházási irodavezetőként Balla Béla. A MÁV-nál különböző építész beosztásokban eltöltött 28 év után, 2000-ben került a fideszes vezetésű szegedi önkormányzat cégéhez műszaki ellenőrnek. A szocialista Botka 2002-es győzelme után is számítottak a munkájára; Ballát a politika csak választóként érdekelte. Műszaki, beruházási téren Németh István vezérigazgató jobbkeze volt, amikor 2010-ben a közgyűlés fideszes többsége hozzálátott az „elszámoltatáshoz”.
Majd csak talál valamit
„A cégeknél nemcsak az igazgatókat váltották le, csoportos leépítések zajlottak – emlékszik arra az időszakra Balla Béla –, a leváltott vezetők háttérbe vonultak, nemigen szólaltak meg, miközben az újak keresték, mibe lehet belekötni az autó- és ingatlaneladástól a felújításig, karbantartásig.
Olyan bizonyítékokat kerestek, amelyek alapján hűtlen kezelés gyanújával eljárást lehet indítani a leváltott vezérigazgató vagy a polgármester ellen. Ezt a szándékot nem is titkolták.
Nálunk a vezérigazgató után a gazdasági igazgatót, a humánpolitikai vezetőt és másokat is leváltottak. Néhány hónap után, 2011 elején nekem is azt mondta az új vezérigazgató (Tápai Péter – B. A.), hogy meg akar válni tőlem. Fellépése, ahogyan a velem szemben felmerült kifogásokat sorolta, bántó és megfélemlítő volt. Megállapodtunk a feltételekről: közös megegyezéssel elmegyek, 60 évesen, védett korban. Később behívott, hogy beszéljünk. Azt gondoltam, arról, hogyan fogom megkapni azt, ami a szerződésünkben állt. Kiderült, hogy csak kávézni, beszélgetni akart velem. Áprilisban feljelentést tettek, októberben még egyet, ingatlanokkal kapcsolatos munkák miatt, azzal a gyanúval, hogy túlszámlázás történt. Én irodavezetőként ezeknek a munkáknak a műszaki ellenőre voltam.”
Ahogyan a többi céges vizsgálatot, ennek a megindítását is nyilvánosan jelentették be. Balla Béla kisebbik fia sírva fakadt, amikor a rádióban hallgatták, hogy B. Béla, az IKV dolgozója a gyanú szerint mit tett. Az irodavezető felesége hitt abban, hogy a férje nem tenne ilyet, de arra gondolt, a „körülmények” alakulhattak úgy, hogy esetleg jóhiszeműen keveredett bajba.
Balla Bélát egyebek közt azzal is gyanúsították, hogy amikor az IKV Zrt. a szegedi, Kárász utca 16. alatti lakóépület kapujának és homlokzati portáljának mázolását, karbantartását rendelte meg bruttó 3 millió forint értékben, nem a valóságnak megfelelő adatokkal készítette el a munka megrendelését, és ezáltal az IKV Zrt.-t 1 millió 116 ezer 73 forint kár érte.
A szegedi Kohlhaas Mihály
„Több ilyen ügy volt – idézi fel Balla Béla –, végül már összesen több mint 20 millió forintos kárt említettek a helyi médiában, hogy ilyen értékben történt túlszámlázás. Gyanúsítottak lettek az érintett vállalkozók is. A békéscsabai rendőrök vizsgálták az ügyeket. Látszott az iratismertetéskor, hogy a feljelentő bizonyos dokumentumokat, amelyek a mi igazunkat bizonyították volna, szándékosan nem csatolt. Szerencsére azok a vállalkozóknál megvoltak. Nem engedtek oda a helyszínre, amikor a rendőr és az igazságügyi szakértő ott vizsgálódott. A kihallgatáson a nyomozó konkrét adatokra vonatkozó kérdéseket tett föl, és fölháborodott azon, hogy azt mondtam, nekem előbb utána kell néznem a saját irataim között, mielőtt válaszolok. Azt mondta, akadályozom a rendőrség munkáját. Négy évig nyomoztak, öt évig jártunk a bíróságra. Tíz-egynéhány ház ügyéből öt maradt a vádiratban. Negyven tárgyalást tartottak, vagy negyven tanút hallgattak meg, tizenhét oldalas vallomást olvastam fel a bíróságon – a felénél a bíró szólt, hogy ez így sok lesz –, szakértőt fogadtam én is.
Az ügyész az utolsó pillanatig azt kérte, szabjanak ki rám letöltendő börtönbüntetést.
Az engem is elküldő vezérigazgató, aki akkor már nem volt a cégnél, a bírósági tárgyaláson, a folyosón azzal nyugtatott, hogy nem én voltam itt a célpont, hanem Botka és Németh. Erről a bírót tájékoztattam, jegyzőkönyvbe is vette. Akadt olyan vádlott, tanú, aki az eljárás ideje alatt meghalt, nem érte meg azt, amit én. Őértük is védtem a magam és a szakma becsületét. Az jólesett, hogy egykori főnököm és kollégáim a tanúvallomásukban kiálltak mellettem.”
A Szegedi Járásbíróság 2019 júniusában hirdetett ítéletet. Eszerint Balla Béla „I. r. vádlottat az ellene emelt, társtettességben, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, társtettességben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 4 rb. társtettességben elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége vádja alól felmenti”. Az ügy másik két vádlottját is felmentették, mindhármukat bűncselekmény hiányában. A bíróság a Kárász utca 16. alatti épület kapujának és portáljának felújítási munkájáról is kimondta, hogy Balla mindenben a valóságnak megfelelően nyilatkozott, az önkormányzatot egyetlen fillérrel sem károsította meg. És ugyanez volt a helyzet az összes többi munkával. „A bíróság összességükben is vizsgálta a vádlottak magatartását a vádirati tényállásban szereplő ingatlanok vonatkozásában, így Balla Béla esetében megállapította azt is, hogy a Feketesas utca 19–21. számú ingatlannál a vállalkozási szerződésben kiírt összegnél magasabb összegű munkaeredmény elérésére került sor a módosításokat követően. A fenti bizonyítékok alapján a bíróság álláspontja szerint sem Balla Béla I. r. vádlottnak”, sem a másodrendű, sem a harmadrendű vádlottnak „nem volt szándéka az IKV Zrt. sértettet tévedésbe ejteniük, megtéveszteniük”.
Közben az egykori irodavezető munkaügyi pert is nyert az IKV Zrt.-vel szemben, mert a cég nem tartotta be, amit a közös megegyezésben vállalt. Miután a büntetőeljárás első fokon meghozott ítélete jogerőre emelkedett – mindennél árulkodóbb, hogy az ügyészség nem nyújtott be fellebbezést –, Balla eldöntötte: most, 69 évesen ő fogja megszólítani azokat, akik börtönbe akarták juttatni.
2014-ben a szegedi közgyűlésben ismét a Botka Lászlót támogató képviselők kerültek többségbe, ahogyan 2019-ben is. Az önkormányzati cégek életét azóta nem a Fidesz szándéka határozza meg. Ám a 2010-ben kinevezett, majd rövid időn belül leköszönt IKV-vezérigazgató, Tápai Péter most fideszes önkormányzati képviselő, a kormánypárt szegedi alelnöke – és tagja az IKV Zrt. felügyelőbizottságának.
Kellemetlen ember?
Tavaly Balla ügyvédje, Ollé György levélben megkereste az IKV-t. Kérte, ismerje el a cég, hogy az egykori irodavezetőnek sérültek a jogai az eljárás miatt, és fizessen kártérítést Balla Bélának. A zrt. így válaszolt: „Társaságunk továbbra is fenntartja azon álláspontját, mely szerint az a tény, hogy ügyfelét a büntetőeljárás során felmentették, nem jelenti szükségképpen azt, hogy a büntetőeljárás megindításához szükséges alapos gyanú nem állt volna fenn…”, mert hogy a bíróság által tárgyalt ügyekben „el nem végzett, vagy nem megfelelően elvégzett munkák is megállapíthatóak voltak, azonban a szerződések jellege az elmaradt munkák tekintetében felelősségre vonást nem eredményezhetett”. Az ügyvéd válaszlevele emlékeztette a céget arra, hogy amikor a büntetőeljárás indult, a feljelentő tényleg azzal küldte ki a munkatársát a házakhoz, írja össze, milyen munkák maradtak el, de azt ne, hogy milyen okból, és azt se, hogy a vállalkozók ténylegesen milyen helyettesítő tételeket, pót- és többletmunkákat végeztek el. Mindez egyébként a bíróságon tisztázódott.
A felek később személyesen is találkoztak, Balla szeretett volna peren kívül megegyezni a kártérítésről, de nem sikerült. Az IKV úgy határozott, hogy a tulajdonos önkormányzatot kéri meg, döntsön az ügyben: azaz Botka László mondja ki, jár-e kártérítés, vagy legalább bocsánatkérés annak, aki az őt levadászni akaró fideszes „elszámoltatás” kárvallottja lett.
„Botkának is többször írtam, nem kaptam választ
– mondja Balla, és húzza elő a leveleket a nagy papírborítékból a Klauzál téri cukrászda teraszán –, a kabinetfőnökével sikerült tárgyalni, azt mondta, majd értesít. Nem keresett. Levelet írtam azoknak a helyi médiumoknak, amelyek annak idején rendre beszámoltak az ügyemről. Minden hírt eltettem a kilenc év alatt, ami rólunk szólt. Azon nem csodálkoztam, hogy azok a portálok, amelyeknél a Fidesz tolta a büntetőeljárásunkat, nem méltattak válaszra, de az rosszulesett, hogy egyik önkormányzati tulajdonú médiumot sem érdekelte a történetem.” Balla emellett összeállított egy több mint ötven kérdésből álló szöveget, amelyet szintén a nyilvánosságnak szánt. Azt firtatja benne, miért nem állt ki mellette Botka László polgármester, amikor támadták, és miért nincs egy szava sem, amikor a vád alól bűncselekmény hiányában felmentették, miközben a parkolóügyben megvádolt főjegyző, egykori alpolgármester és kabinetfőnök mellett ott állt a városvezető végig. Eljuttatott egy másik levelet az összes egykori és jelenlegi IKV-dolgozónak, önkormányzati képviselőknek, középvezetőknek, a figyelmükbe ajánlja a történetét. „Veritas nunquam perit – Az igazság sohasem vész el”, ez a Seneca-idézet olvasható a szöveg elején.
Balla Béla kártérítési pert indít az IKV Zrt.-vel szemben, „a feljelentéssel összefüggő jogellenes magatartás megállapítása, becsületének és a jó hírnevének megsértése miatt”.
Azt mondja, az a megalázó eljárás, amelynek minden eleméről kiderült a bíróságon, miféle bizonyítékok alapján indult, aktív életének egy részét tönkretette. Miután ez szemlátomást senkit sem hat meg, hadd ne legyen már tekintettel arra, hogy ez az IKV már nem az az IKV, ahonnan elküldték, és hogy az érdekek azóta hogyan változtak. Bárhogyan is, azok, akik őt ebbe a helyzetbe hozták, az akkori döntésükért felelősek ma is: vállalják hát érte a felelősséget.
Megkérdeztük a szegedi önkormányzatot, mi a hivatalos álláspontja Balla Béla kártérítési igénye ügyében, illetve arról, hogy az egykori irodavezető szerint annak idején koncepciós eljárás indult ellene, és a polgármester most azért nem tárgyal vele, mert van egy alku közte és Tápai Péter között. A szegedi önkormányzat ezt válaszolta: „Köszönjük érdeklődését, de Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nem foglalkozik a kérdésében említett személy feltételezéseivel.”
Tápai Péter nem emlékszik már arra, hogy mondott-e olyat a bíróság folyosóján Ballának, hogy nem ő, hanem Németh és Botka az igazi célpontja a büntetőeljárásnak. Egyszer tényleg tanúskodott, de arról sem volt információja mostanáig, hogyan zárult le ez az eljárás.
Olyan véleményt is hallottunk, hogy Balla Béla viselkedése „nem logikus”. Nem értik, miért kér kártérítést, hiszen annak idején már nyert egy munkaügyi pert az IKV ellen. Ollé György ügyvéd viszont, aki a nyomozás, majd a bírósági eljárás során is mindvégig védte Ballát, azt furcsállja, hogy ebben az ügyben jelképes bocsánatkérésre sem futotta a városnak. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-en-voltam-a-celpont-hanem-a-botka-meg-a-nemeth-240423?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR2jXVXuOWMExY7NA9JlbADR2GjkYVKam1UaDavH1ooZN | https://web.archive.org/web/20240103085811/https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-en-voltam-a-celpont-hanem-a-botka-meg-a-nemeth-240423 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-en-voltam-a-celpont-hanem-a-botka-meg-a-nemeth | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-27 16:48:13 | [] | [
"IKV Rt.",
"Szeged Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [] |
52,525 | Hiába a 400 milliós állami támogatás, nem indult be a hegyvidéki mélyépítő cég ásványvíz biznisze | Eddig még nem kerültek forgalomba az Archibona Kft. borászati, valamint ásványvíz és üdítőital termékei. | Végéhez ért az a cikksorozatunk, aminek középpontjában a XII. kerületi beruházások nagy nyertese, az Archibona Kft. áll.
Pár hete írtuk meg, hogy a kerületben több mint 30 hegyvidéki mélyépítési munkát lebonyolító társaság több mint 400 millió forint állami támogatást kapott egy nemesgulácsi ásványvíz-palackozó gépsor üzembe helyezésére.
Arról nem volt információnk, hogy a palackozó tényleg elkészült-e, viszont első cikkünk megjelenése után az Archibona Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre. Jakab Péter (nem a jobbikus politikus – B. M.) tájékoztatása szerint „a projekt befejezésének eredeti határideje 2020. februárja volt, azonban a kialakult koronavírus helyzet miatt határidő módosítást kérvényeztünk, melyet meg is kaptunk, így a projekt megvalósítása pedig 2020. 04. 20-án meg is történt”.
Tehát a palackozó kis csúszással, de elkészült. Ugyanakkor első cikkünk írása során kiszúrtuk azt is, hogy az Archibona Kft. szerepel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisában, mint ásványvíz-palackozási, valamint borászati tevékenységet végző társaság – utóbbit nem Nemesgulácson, hanem Badacsonytördemicen végzi a cég. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen termékei kerültek eddig kereskedelmi forgalomba az Archibona Kft.-nek, azonban Jakab Péter újfent arról tájékoztatott, hogy | https://magyarnarancs.hu/belpol/hiaba-a-400-millios-allami-tamogatas-nem-indult-be-a-hegyvideki-melyepito-ceg-asvanyviz-biznisze-240262 | https://web.archive.org/web/20220404190835/https://magyarnarancs.hu/belpol/hiaba-a-400-millios-allami-tamogatas-nem-indult-be-a-hegyvideki-melyepito-ceg-asvanyviz-biznisze-240262 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-a-400-millios-allami-tamogatas-nem-indult-be-a-hegyvideki-melyepito-ceg-asvanyviz-biznisze | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-23 16:50:00 | [] | [
"Archibona Kft."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"építőipar",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
52,526 | Tatabánya önkormányzata nem vállalja az oda épített sportcsarnok működtetését | A tatabányai közgyűlés nem veszi vagyonkezelésbe az épülő 6000 fős sportcsarnokot, mert nem tudja kigazdálkodni a létesítmény évi egy milliárd forintos fenntartási költségét - erről döntött csütörtök esti ülésén a képviselő-testület. | A tatabányai közgyűlés nem veszi vagyonkezelésbe az épülő 6000 fős sportcsarnokot, mert nem tudja kigazdálkodni a létesítmény évi egy milliárd forintos fenntartási költségét - erről döntött csütörtök esti ülésén a képviselő-testület.
A közgyűlés 17 igen és egy tartózkodás mellett úgy határozott, hogy két lezárt pénzügyi év tapasztalatainak ismeretében tárgyaljanak újra a kérdésről, mivel a rendezvények szervezésében lévő bizonytalanságok miatt nem akarják vállalni a csarnok üzemeltetését.
Szücsné Posztovics Ilona (Összefogás Tatabányáért) polgármester előterjesztése szerint a beruházó BMSK Zrt. szakértőinek tanulmánya mintegy 250 millió forintra becsülte a dologi kiadásokat, a bérek költsége pedig eléri a 100 millió forintot. Az önkormányzatnak ezen felül visszapótlási kötelezettségként a létesítmény értékének két százalékát évente félre kellene tennie a későbbi felújításokra, ez 300 és 500 millió forint közötti összeget jelentene. | https://magyarnarancs.hu/belpol/tatabanya-onkormanyzata-nem-vallalja-az-oda-epitett-sportcsarnok-mukodteteset-240361 | https://web.archive.org/web/20220703083113/https://magyarnarancs.hu/belpol/tatabanya-onkormanyzata-nem-vallalja-az-oda-epitett-sportcsarnok-mukodteteset-240361 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tatabanya-onkormanyzata-nem-vallalja-az-oda-epitett-sportcsarnok-mukodteteset | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-23 16:52:00 | [] | [] | [
"Komárom-Esztergom megye",
"Tatabánya"
] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"önkormányzat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
52,527 | Pintér és Csányi bizalmi embereitől bérel raktárépületet a rendőrség | A kispesti raktár előbb Garancsi István érdekeltsége volt, ám az Orbán Viktort is reptető nagyvállalkozó túladott rajta. Új tulajdonosi körhöz került a Sinvest Hofa Kft., mellyel sok évre szóló bérleti szerződést kötött Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Először a Népszava számolt be arról kispesti, Hoffher Albert utcai bűnjel- és autóraktárról, melyet a rendőrség egy Garancsi István közvetett tulajdonában álló cégtől vesz bérbe, méghozzá milliárdokért. | Új tulajdonosi körhöz került a Sinvest Hofa Kft., mellyel sok évre szóló bérleti szerződést kötött Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Először a Népszava számolt be arról kispesti, Hoffher Albert utcai bűnjel- és autóraktárról, melyet a rendőrség egy Garancsi István közvetett tulajdonában álló cégtől vesz bérbe, méghozzá milliárdokért.
A BRFK 2012 és 2017 között összesen bruttó 450 millió forintért használhatta az épületet, utána viszont olyan, tíz évre szóló szerződést kötöttek, ami után már évente fizettek ennyit a Sinvest Hofának. A 2028 januárjában kifutó megállapodás ablakon kidobott pénznek tűnik – a rendőrség a több milliárdos áron saját raktárbázist is vehetett volna magának – ám a BRFK a Népszava többszöri kérdésére sem magyarázta meg, hogy miért költenek ennyit a kispesti bérleményre.
Érdekes adatokat találunk a Sinvestről az Opten céges adatbázisában is: a 2008-ban alapított cégnek legalább 2016 óta egyetlen alkalmazottja sincs – így igazán szép teljesítmény tőlük az éves szinten 360-370 millióra rúgó árbevétel. A vállalkozás nettó bevételeit amúgy nagyjából le is fedi a BRFK által rendszeresen fizetett bérleti díj.
A rendőrség 2021 májusában még Garancsi Istvánt gazdagította a Hoffher Albert utcai bérlettel, ám a helyzet a közelmúltban megváltozott. A Narancs.hu az Opten cégadatbázisában vette észre, hogy a kft.-t addig ügyvezetőként irányító és közvetetten birtokló Garancsi levonult a színről. A Sinvest Hofának új tulajdonosai lettek: a Lido Ingatlan Zrt. és a VGT Invest Zrt. Előbbi a Sányi Sándor OTP-vezér fontos emberének számító Ecsedi Ferenc vállalkozása – Ecsediről az is tudható, hogy a rendőrségnek és a hadseregnek is beszállító Milipol Zrt fő. részvényese volt, amíg (mint az Index írja) az állam felvásárolta volna a haditechnikában megkerülhetetlennek számító Milipolt.
A VGT Invest ügyvezetője és (cégén, a BLK Corporation-ön keresztül) közvetett birtokosa
Tasnádi László, egykori rendőrtiszt és volt III/II-es hírszerző.
Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter bizalmi köréhez tartozik: 2014-ben rendészeti államtitkárnak is kinevezték, ám a döntés III/II-es múltja miatt az Orbán-kormányon belül is komoly kritikákat váltott ki.
Tasnádi 2016 decemberében távozott kormányzati posztjáról, majd belevetette magát a biztonsági piacba: azóta személy- és vagyonvédelmi vállalkozásai, köztük a BLK Corporation, tarolnak az állami megbízásokon. De az egykori államtitkár vezetői posztot tölt be a korábban Pintér Sándor érdekeltségének számító Civil Biztonsági Zrt-ben is.
A rendőrség és a NER virágzó kapcsolatáról, további érdekes hatósági szerződésekről bővebben a Magyar Narancs legfrissebb számában is olvashatnak. | https://magyarnarancs.hu/belpol/pinter-es-csanyi-bizalmi-embereitol-berel-raktarepuletet-a-rendorseg-240320 | https://web.archive.org/web/20230927012644/https://magyarnarancs.hu/belpol/pinter-es-csanyi-bizalmi-embereitol-berel-raktarepuletet-a-rendorseg-240320 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-es-csanyi-bizalmi-embereitol-berel-raktarepuletet-a-rendorseg | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-22 16:54:00 | [
"Csányi Sándor",
"Ecsedi Ferenc",
"Garancsi István"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)",
"Sinvest Hofa 11. Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"őrzés-védés",
"klientúra"
] | [] |
52,528 | „Rogán Antal tíz éve a barátom, de soha nem volt közös üzleti ügyünk” | Exkluzív interjút adott a Media1.hu-nak Shabi Michaeli izraeli-grúz állampolgár, aki a napokban 50 százalékos tulajdonossá vált a 168 Órát és az ELLE Magazint kiadó Brit Mediában. Az üzletember, akinek ez az első médiabefektetése, megerősítette lapunknak, hogy barátja Rogán Antalnak, a kormányzati hirdetésekért is felelős fideszes politikusnak, de elmondása szerint a médiavállalatba történő befektetésnek ehhez nincs köze. Az interjúban Michaeli azt is állította, hogy a sajtó valótlanul hozta összefüggésbe korábban a letelepedésikötvény-üzlettel. Elmondta azt is, hogy milyen fejlesztésekkel készül a vállalat: rádióban és televízióban is gondolkodnak, de a Klubrádió semmilyen szerepet sem tölt be a terveik között, függetlenül az abban lévő részesedésüktől. Egyebek mellett megkérdeztük az üzletembert arról is, baloldali lap marad-e a 168 Óra, és számítanak-e állami hirdetésekre, de szó esett arról is, milyen időtávon tervezi tartani a vállalatot | – Néhány éve egy rejtett kamerás felvételen láthattuk önt, most viszont, mint arról a elsőként a Media1 beszámolt, a Brit Media – a 168 Óra és az ELLE magazin kiadójának – 50 százalékos tulajdonosává vált. Nagy változás. Mi vette rá erre a nagy lépésre, hogy médiatulajdonossá váljon és ezáltal kilépjen a fényre?
– Eddig sem rejtőzködtem. Nemrég döntöttem úgy, hogy társtulajdonos leszek Pállal (Milkovics Pál a Brit Media másik tulajdonosa – megj: a szerk.). A zsinagógában közös ismerősünk, Bodnár Dániel (aki annak a külföldi támogatói csoportnak a képviselője, akik a Brit Mediába is befektettek az elmúlt években) mutatott be minket egymásnak. Az így létrejött kapcsolat vezetett a befektetéshez. (Bodnár Dániel a Milton Friedmann Egyetem elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség / EMIH vezetőségi tagja – megj.: a szerk.). Pál elmondta, hogy mivel foglalkozik a vállalat, mi az elképzelése egy nagy médiacégről, én pedig ezt nagyon izgalmasnak találtam, a tárgyalások pedig odavezettek, hogy úgy döntöttem, szeretném ha ez a vállalkozás az érdekkörömbe tartozna. Ez egy izgalmas terület, szívesen adom hozzá a nevemet.
– Több más vállalkozása is van. Mit tart ezek közül a legfontosabbnak?
– Közel három évtizede vállalkozom: a Princess Pékséggel kezdődött, ez volt az első gyermekem. A mai napig családi kézben van, hosszú ideje sikeres vállalkozás. Az egyik fordulópont az életemben 2005-ben volt, amikor összeálltam egy nagy izraeli vállalattal, az építőipari GDC-vel: együtt több mint 300 ezer négyzetméternyi lakást és irodát építettünk Budapesten. A 2008-as nagy ingatlanválság idején szálltam ki belőle, szerencsére éppen jókor, de a mai napig is vannak olyan projektek, amelyeken együtt dolgozunk.
Később SGS néven alapítottam egy fogászati implantátum-gyártó vállalatot. A nullából indultunk, ma viszont benne vagyunk a világ tíz legnagyobb fogászati implantátumgyára között, európai viszonylatban pedig a top5-be tartozunk. Az újpesti gyáramból 45 országba exportálunk termékeket. Ez most az egyik legjobban működő befektetésem, de ezzel is foglalkozom a legtöbbet. Jelen vagyunk a legnagyobb nemzetközi kiállításokon, fantasztikus csapatunk van, és nagyon szép eredményeket termel a vállalat. Magyarország egyik jelentős egészségipari gyártócége lett. És ez bizonyult a leginkább COVID-álló vállalkozásomnak is.
Ezek mellett jelentős ingatlanbefektetéseimet kezelem, szeretek alkotni, építkezni, felújítani. Tehát nem unatkozom.
– Izraeli-grúz állampolgár. Hogy került Magyarországra?
– 1988 decemberében érkeztem Magyarországra a SOTE hallgatójaként. Gyógyszerész szakon végeztem – ez volt az első angol nyelvű tagozat a rendszerváltás után. Az egyetem elvégzése után nem akartam egy pult mögött ülni egy patikában, de már ekkor biztos voltam benne, hogy az orvosi egyetemen megszerzett tudás mindenképpen kísérni fog egy életen át.
Ekkor lett vége Magyarországon a kommunizmusnak, rengeteg lehetőség nyílt. Ekkor találtam meg azt a piaci rést, amiből a Princess Pékség lett, és ez egy jó kiindulópontnak bizonyult.
– Grúzia nem vonzotta vissza utána?
– Grúziában születtem, de ’82-ben már a szüleim Izraelbe emigráltak. Épp ezért számomra olyan nagy érzelmi kötődés nem volt Grúziához, hiszen az egész család, a teljes rokonság Izraelbe költözött. Budapestre valójában már Izraelből érkeztem az egyik unokatestvéremmel együtt – vele együtt végeztük el az egyetemet. Ő is, és én is úgy döntöttünk, hogy Magyarországon maradunk.
– Nem említette a vállalkozásai között a MikroCredit Zrt. néven pár éve létrehozott gyorskölcsönös cégét, ami nemrég megszűnt.
– A COVID-kapcsán elrendelt kormányzati hitelmoratórium nagyon rosszul érintett minket: a piac a mi szempontunkból kilátástalanná vált. Ez egy közepes pénzügyi vállalkozás volt, nem állt mögöttünk olyan anyacég, mint mondjuk az Unicredit vagy a CIB Bank esetében, akik könnyen helyeznek tízmillió eurókat a cégeikbe, ha ilyen váratlan helyzet áll elő. Fájó döntés volt, de úgy döntöttem, hogy ebben a helyzetben nem folytathatjuk tovább a működést.
– Azt gondolnánk, hogy a COVID épp abba az irányba visz, hogy emberek egy részének pénzre van szüksége, kell a hitel, amíg az átmeneti nehézségekein túllendülnek.
– Igen, de ezt az időszakot, bevételek nélkül, nekünk kellett volna finanszírozni amellett, hogy komoly hitelállományom volt már kint, amit az embereknek a moratórium miatt nem kellett visszafizetniük. Ha nem folynak be a kamatok, díjak, akkor pillanatok alatt veszteségessé válik egy ilyen vállalkozás. Nem akartam további több tízmillió eurót befektetni csak azért, hogy fenntartsunk egy kilátástalan állapotot. Néha az üzletben nehéz, kellemetlen döntéseket kell hozni. Ez az volt.
– A vállalkozásainak van köze Habony Árpád és Rogán Antal köreihez?
– Nincs.
– Egyiknek sem?
– Egyiknek sem.
– Pedig ön is látható volt az Index 2016-os rejtett kamerás videófelvételén, amelyen Rogán Antal bizalmasával, Kertész Balázs ügyvéd irodájánál grúz politikusokkal és üzletemberekkel találkoztak. A sajtó szerint Habony Árpáddal is feltűnt a pesti éjszakában. Azt is írták, hogy a letelepedési kötvényeket közvetítő hét cég egyikének is dolgozott. Utóbbi programot Rogán Antal találta ki még 2012-ben.
– Az én grúz barátaim jelen voltak a tárgyaláson, de se Habony, se más nem volt ott. A sajtó számára, mondjuk úgy, kényelmes volt fiktív sztorikat kitalálni.
– Elárulhatja, mi volt a találkozó témája?
– Nem egyedül voltam ott: ott volt a volt grúz miniszterelnök, és egy másik közös barátunk. Nem hiszem, hogy a találkozó tárgyáról illő volna most beszélni, mert ez rájuk tartozik.
– A Direkt36 mégis azt írta, önnek köze lehet a letelepedési kötvényekhez. Ez hatalmas üzlet volt bizonyos kormányközeli köröknek. Volt-e érintettsége?
– Semmilyen szinten sem voltam érintett, az egyetlen kapcsolódási pont az volt, hogy a cég, mely Oroszországban és néhány más területen értékesítette a letelepedési kötvényeket, tőlem bérelt irodát.
– Tehát azt állítja, hogy csak bérlőként kivették öntől a helyet. De azt is olvastam, hogy sajtópereket indított a Válasz.hu ellen.
– Olyan dolgokat írtak, amelyeknek nem volt semmiféle valóságalapja.
– De a sajtó elleni pereket ön elvesztette.
– Ez egy komplexebb jogi ügy, de se akkor, se azóta senki nem bizonyította be, hogy közöm lett volna ehhez az ügylethez. A feltételezés alaptalan.
– Tehát akkor fönntartja, hogy nem volt valós, ami megjelent, és továbbra is azt mondja, hogy nincs kapcsolódása ehhez az ügyhöz.
– Nincs, és nem is volt.
– Nem is találkozott velük?
– Kikkel?
– Habony, Rogán, Kertész…
– Rogán Antal már több mint tíz éves barátom.
– Magánbarátságról van szó, üzleti szálak nélkül?
– Ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt.
– Visszatérve a Brit Mediába történő beszállásra, a befektetésre. Említette, hogy a zsinagógában ismerkedtek meg Milkovics Pállal. Hogyan képzeljük ezt el? A liturgia közben odament önhöz Milkovics, hogy befektető kellene a laphoz, vagy már távozóban voltak?
– A zsinagóga a legjobb közösségi helyek egyike egy zsidó ember számára, nem csak imádkozni járok oda, hanem kapcsolatokat ápolni és építeni. A család és az üzlet is szóba kerülhet, nem tiltja ezt a vallásunk. A zsinagóga után elmentünk egy kávézóba, leültünk, és elkezdtünk beszélgetni. Nem mi vagyunk az elsők és az utolsók, akik ilyen témákról beszélgetnek ott egymással.
– Ki vetette fel, hogy mi lenne, ha beszállna a cégbe?
– Bodnár Dániel ötlete volt és Pál nagyon nyitottan fogadta.
– Mivel győzte meg, hogy ez érdekes lehet, hogy ez egy jó biznisz?
– Nézze, engem a számok érdekelnek, az üzleti terv, és az azt alátámasztó meglévő eredmények, ezek meggyőztek. Bízom a megérzésemben, majd kiderül.
– Miért pont a médiaszektorba fektet be? Elég távol esik a terület attól, ahol eddig jelen volt: az ingatlan, a pénzügyek, az implantátum.
– Mindig keresek újabb és újabb lehetőségeket. Továbbra is fektetek ingatlanokba, például épp a Paulay Ede utcában most nyitunk egy szállodát. Emellett vannak más online vállalkozások is, amelyekben szintén nagy potenciált látok: még nem beszélhetek róla, de talán az év végére már lezárul néhány tranzakció. Több lábon szeretnék állni: a COVID is azt bizonyította, hogy nem szabad csak egy területre koncentrálni. Ha valamelyik üzlet épp kevésbé sikeres, talán a másik pont virágzik.
A média mindig is egy érdekes terület volt, az emberiség információéhsége örök. Nézzük meg, hány ember él most a világon, hány ember tud olvasni, írni, hány ember érdeklődik minden nap a hírek iránt, hogy mi jelenik meg a divatról, építészetről stb. Ha ezt az információéhséget egy médiavállalat sikeresen ki tudja elégíteni, márpedig a mienk kitudja, akkor abból nem szeretnék kimaradni.
– Nem tart attól, hogy az önt Rogánnal, Habonnyal összekötő írások miatt a 168 Órában pánik tör ki, amikor megtudják, hogy beszáll a cégbe? (Az interjút még a beszállásról szóló pénteki hír megjelenése előtt néhány órával rögzítettük.)
– A kollégák már értesültek a tranzakcióról.
– Tényleg? És hogy fogadták? Mi volt a reakciójuk?
– Erről főleg Pál tudna mesélni, de úgy tapasztalom, hogy jól fogadtak.
– Mennyi ideig akarja megtartani a vállalkozást? Egy év, öt év, tíz év?
– 80 éves apám mindig azt mondja nekem, hogy fiam, nincsen olyan nap, amikor nem gondolok a halálra, de úgy élek, mintha soha nem halnék meg. Egy vállalkozást úgy kell vinni, mintha soha nem szállnál ki belőle, vagy soha nem adnád el, de ha holnap jön valaki, és azt mondja, hogy tízszeresét adja annak, amennyi nekem benne van, miért ne? Mindennek megvan az ára.
– Bárki is mondjon nagyon jó vételárat, viheti a részvényeket?
– Persze, hiszen nekem ez egy pénzügyi befektetés.
– Tehát befektetésnek tekinti a mostani részesedésszerzést, és itt is azért benne van az, hogy majd egyszer eljön az exit.
– Mindenben benne van az exit. Nem hiszek abban, hogy vállalkozásokat az alapítóknak át kell adniuk a gyerekeknek, és a gyerekeknek kell azt tovább vinnie. Három lányom van, de mindháromnak teljesen más az érdeklődési köre. Nem akarok senkit sem kényszeríteni, hogy fogászati implantátumokat gyártson, szállodát építsen, vagy a médiaiparral foglalkozzon. Úgy gondolom, hogy haladni kell az élettel, a vállalkozásból addig kihozni a maximumot, amíg lehet.
– Beszélt a befektetése előtt erről Rogánékkal, Habonyékkkal, Kertész Balázzsal?
– Tegyük rendbe a dolgokat! Habony Árpádot ismerem, de azt nem lehet mondani, hogy a barátom. Szerintem utoljára úgy két éve találkoztam vele. Rogán Antallal baráti kapcsolatom van, de mint bármelyik más vállalkozásom esetében, ebbe sem szól bele. Nem kérek tőle tanácsokat, magam hozom meg a döntéseket. Ha rossz számokat, jövőt mutatott volna Pál, akkor nincs az az indok a világon, amibe akár egyetlen forintot is beteszek. Azonban úgy látom, hogy ez megéri és érdemes.
– De csak elmondta neki, hogy készül ez a lépés.
– Nem, nem osztottam még meg vele, de ha módomban lesz, el fogom mondani, ahogy azt barátok teszik.
– Számít arra, hogy állami reklámok jönnek azáltal, hogy ön megjelenik ebben a cégben?
– Nem azáltal, hogy beszálltam ebbe a vállalatba, hanem azáltal, hogy eljutunk arra a szintre, hogy akarjon nálunk hirdetni az állam, ahogy azt teszi például az RTL Klubnál, a Népszavánál, az ATV-nél. Értelemszerűen mint tulajdonosnak az a legfontosabb, hogy eredményt termeljen a vállalat és minél kisebb tulajdonosi forrásra legyen szükség.
– Tulajdonosi forrásra most még szükség van?
– Hogyne.
– Mekkora befektetésre, mekkora tőkepótlásra van szükség?
– Értem az érdeklődését, de ez üzleti titok. De visszatérve az állami támogatásra, ha valaki más kap, akkor mi miért mondjunk le róla? Az ellenzéki médiumok is fogadnak be állami pénzeket. Miért legyünk mi kivétel? Ami a bevételt eredményez, annak mindig is örülni fogunk.
– Bármilyen állami hirdetést befogadnának? Ha például a most induló homofób kampánnyal megkeresnék önöket, akkor azt is befogadnák?
– Mi még nem láttunk olyan hirdetést, amiről ön beszél. Általánosságban ugyanakkor nem hiszem, hogy nekünk állást kellene foglalnunk a hirdetésekben lévő politikai üzenetekről, ahogy más hirdető termékéről sem tesszük.
– Lesz önnek valamilyen pozíciója a cégnél?
– Az igazgatótanácsban benne vagyok. A többit Pálra bízom, aki vezérigazgató is, és aki rendelkezik a kellő szakértelemmel és egy kiváló csapattal.
– Önnek még nincs médiapiaci tapasztalata.
– Ne féltsen!
– Tervezi, hogy elmélyül jobban a médiapiacban?
– A médiának van kreatív és tartalmi oldala, és van a pénzügyi része. Én a pénzügyekkel szeretnék foglalkozni, semmi mással.
– A tartalomba nem akar beleszólni semmilyen formában?
– Hogyha a szerkesztőség szeretne oknyomozó cikket írni Rogánék letelepedési kötvényes ügyéről, akkor ezt is engedni fogja?
– Mégegyszer a nyomatékosság kedvéért álljon itt: tartalmi kérdésekbe nem szólok bele.
– Elárulhatja, hogy mekkora befektetésről van szó? Ugye a kiadó 50 százaléka került önhöz. Felvásárlásról van szó?
– Ez egy befektetés a vállalat további működésének, növekedésének fenntartása érdekében.
– Több évig kell finanszírozni majd ezt a milliárdos éves összeget?
– A milliárdost ön mondta, és a több évet is… Szerintem nem kell több évet finanszírozni, bízom benne, hogy hamarosan pozitív eredményünk lesz, de most még finanszírozni kell, valóban.
– Mennyi időt jelent ez a „nagyon hamar”?
– Azt gondolom, maximum három év az az idő, amikorra már eredményeket kell termelnünk. Az én szerepem, hogy ezt minél hatékonyabban és minél gyorsabban elérjük nagyon sok más, a cégnél dolgozó ember segítségével.
– Egyes printlapok példányszáma, így a 168 Óra hetilapé is eléggé lent van, és a trend lefelé mutat.
– Eközben a Brit Mediához tartozó ELLE magazint meg várhatóan után kell nyomni, mert annyira sikeres. Tény, hogy a közéleti tartalmak esetében az emberek többsége online tájékozódik, de a nyomtatott sajtónak komoly szerepe van. Ha a hírek érdekelnek, már én sem megyek be az újságoshoz öt-tíz éve. Ugyanakkor egy divat- vagy dizájnújságot az ember inkább szeretné kézbe venni, lapozgatni. A nyomtatott sajtó nem tűnik el teljesen, nagyon sokáig itt lesz velünk, a szerepe funkciója változik, amivel lépést kell tudni tartani. Egyébként mi inkább portfólióbővítést tervezünk ezen a területen is, mint csökkenést.
– Mitől lesz nyereség a Brit Mediánál, ha eddig nem volt az?
– Hirdetésekből és értékesítésből élünk. Ha mindent jól csinálunk, akkor nagyobb lesz az értékesített példányszám, online esetében pedig a látogatószám, ezzel egyenesarányban pedig nő a bevételünk, ez nem bonyolult.
– Politikailag hogy kell elképzelni a 168 Órát a jövőben: marad baloldali, vagy milyen irányba fordítják?
– Nem érdemes fantáziálni. Nem akarunk egyik vagy másik oldaliak lenni. Ahogy azt már többször elmondtuk objektív, kiegyensúlyozott médiumokat működtetünk.
– Kritikusai lesznek a kormánynak, és például Rogán Antalnak?
-–Természetesen.
– Egy pillanatra hadd térjünk vissza oda, amikor a befektetésről döntött a zsinagógázás után, amikor leültek kávézni… Milyen hosszú folyamat volt ez? Hány alkalom alatt született meg a döntés, és mikor kezdődtek a tárgyalások?
– Több mint nyolc hónapon át egyeztettünk. Ez egy komplikált folyamat.
– Miket vizsgált az alatt a nyolc hónap alatt, mire tető alá hozták a befektetést?
– Nekem nagyon új volt az egész. Szeretek tájékozódni, megnézni, megérteni a számokat – nem szeretem a hirtelen döntéseket. Leültem több tanácsadóval is, megnéztük mi volt két éve, COVID előtt, COVID alatt és így tovább… Át kellett gondolni a jövőt, azt, hogy merre kell növekednünk, hogyan tudunk egy minél változatosabb portfóliót felépíteni, legyen az tévé, rádió, de fontos volt az is, hogy új „lábakat” növesszünk, akár a klasszikus tartalomgyártás mellett is.
– Tévé, rádió. Ez mit jelent? Rádiót indítanának, vagy megvennének egyet?
– Terjeszkedni akarunk a média különböző ágaiban, legyen ez rádió, legyen ez tévé. Nem egy új hírportált tervezünk, hanem azt, hogy lefedjük a teljes médiaspektrumot és, igen, ebbe beletartozik a televízió és rádió is. Azt szeretnénk, hogy legyenek további új márkáink, vagy új üzletágaink, például a közterületi hirdetési piacon.
Az én megjelenésem a növekedésről és a diverzifikációról szól. A cégben pár éve még csak 168 óra volt, azóta van már ELLE, van Pesti Hírlap, a 168.hu a hírek mellett milliókat ért el az elmúlt félévben az audiovizuális tartalmaival. Exkluzív partnerségben vagyunk a Bloomberggel, és ez még csak az év első fele.
– De akkor ezt ki lehet jelenteni, hogy lesz tévé, lesz rádió?
– Kijelenteni nem akarok ilyet, de azt biztosan mondhatom, hogy ez a terv. Nyilvánvaló, hogy ezek egymást segítik mind tartalmi mind, hirdetés, értékesítési szempontból, egyaránt. Szerintem ettől erős egy nagy médiavállalat.
– És ez a tévé és ez a rádió ez közéleti témájú lenne, vagy más típusú?
– Közéleti.
– Országos médiumban gondolkodnak, vagy megelégednek helyi, például fővárosi rádióval is?
– Attól függ, milyen lehetőségünk lesz. Senki nem úgy indul neki, hogy kicsiben gondolkodik. Meglátjuk.
– Pályázattal vagy felvásárlással?
– Amikor ott tartunk, elsők között tudni fogja.
– A Brit Media kisebbségi tulajdonosa a Klubrádió Zrt.-nek is. Mit terveznek a Klubrádióval?
– A Klubrádió – függetlenül a részesedésünktől – semmilyen szerepet nem tölt be a terveinkben. Nincs és nem is tervezünk semmilyen kapcsolatot velük.
– Charles de Gaulle-nek tulajdonítják azt a mondást, hogy ha nem tudsz valamit megakadályozni, állj az élére. A média eléggé kritikus volt önnel az elmúlt pár évben. Benne van ez abban, hogy ön beszáll a Brit Mediába tulajdonosnak?
– Őszintén szólva nem tulajdonítok annak nagy jelentőséget, hogy mit írtak évekkel ezelőtt a lapok. Egyébként ha megkeres száz üzletembert akivel kapcsolatban álltam valaha, hogy ki az a Shabi Michaeli, biztosan csak pozitívakat fognak mondani, mert korrektül vállalkozom, jó a hírnevem nekem és a vállalataimnak is. Több száz ember dolgozik velünk, sokaknak adunk munkát Magyarországon. Ezért sem gondolom, hogy a médiának bármilyen baja kellene, hogy legyen velem. A beszállásom egyébként nem azt jelenti, hogy szerepelni akarok. Eddig is, amit csináltam, szépen szolidan tettem, most is erre készülök.
– Annak idején még Köves Slomóékkal is kellett egyeztetni a Brit Mediába való beszállásáról, vagy ő már addigra teljesen kivonult a cégből?
– A Bodnár Dániel által képviselt támogatói csoport maximálisan megbízik Pálban, így napi szinten vele folytak az egyeztetések, annak ellenére, hogy áttételesen továbbra is kisebbségi tulajdonosok maradtak a cégben.
– Említette, hogy vannak baloldali barátai is. Politikailag hová helyezné el saját magát?
– A barátaimat nem politikai hovatartozás alapján válogatom. A magam részéről mindig a középutat választottam.
– Mondhatjuk úgy, hogy centrista?
– Ha ez azt jelenti, hogy se nem baloldali, se nem jobboldali, akkor igen. Vannak dolgok, amivel kapcsolatban a baloldallal értek egyet, más ügyekben a jobboldallal értek egyet. Nem lehet eltéríteni az elveimtől. Ha a világ is így működne, szerintem jobb lenne.
– Pillanatra visszatérnénk a Rogán Antalhoz fűződő barátsághoz. Milyen gyakran ülnek le beszélgetni?
– Amikor még csak polgármester volt, akkor sokkal többet találkoztunk. Most már egyre ritkábban, mert nem ér rá.
– De azért bízik benne, hogy lesz ennek a barátságnak pozitív hatása az állami hirdetésekből származó bevételeikre?
– Nem benne bízom, hanem a vállalatban, amibe befektettem.
– Ön a saját vagyonát teszi ebbe a befektetésbe, vagy áll ön mögött még valaki?
– Minden befektetésem a sajátom, ez is.
– Mit gondol a pár évvel ezelőtti állampolgársági bizniszről, a letelepedési kötvényről? Tiszta történet volt ön szerint?
– Erről nem engem kell kérdeznie, hiszen mint említettem, abszolút semmi közöm nem volt hozzá. Inkább jöjjön el a gyáramba Újpestre, ahol szívesen megmutatom milyen forradalmi technológiákat fejlesztettünk. Velem kapcsolatban inkább erről beszéljünk, és ne arról, hogy ki milyen állampolgárságot, vagy letelepedést árult. Még egyszer elmondom, nem voltam a része.
– Megmarad a 168 óra?
– Minden olyan márkát megtartunk, amiről úgy hisszük, hogy Magyarországon már valamit jelent. A 168 óra ilyen. Van egy olvasói bázisa, és úgy kell működnünk, hogy ez a bázis tovább növekedjen.
– Lesz önnek irodája a szerkesztőség közelében, a kiadóban?
– Öt nagy vállalkozásom van. Egyikben sincs irodám, csak itt, az Andrássy úton dolgozom. Kifejezetten ragaszkodom ahhoz, hogy ez így legyen: bármelyik más vállalkozásomból ide jönnek, itt tartok heti meetingeket, itt számolnak be. Szeretek nyugodtan dolgozni a saját szobámban, és nem egyik helyről a másikra járkálni. Természetesen bemegyek, ha kell, ahogy minden más vállalkozásomhoz, de irodám nem lesz.
– Hogy működnek mostanában a vállalkozásai? Jól megy minden?
– Alapvetően jól, de a Princesst azért eléggé rosszul érintette a járvány, hiszen az értékesítési pontjaink a metróban vannak, ahová egy éven át szinte alig jártak le az emberek, a diákok sem jártak iskolába, a benzinkutakon is alig volt élet, így oda is hiába szállítottunk. Bár 350 szállodának is szállítunk, azok is bezártak. Most már látjuk az emelkedést, a legnehezebb időszakon talán már túl vagyunk.
Az ingatlanpiacon egyébként, meglepő módon, bár nem volt annyi tranzakció, de az értékük szerencsére nem csökkent, legalábbis Budapest belvárosában.
A fogászati üzletágunkban is volt lassulás, de itt csak három hónap volt nehezebb időszak, és sokat segített, hogy 45 országba szállítjuk a termékeket, így ha valahol épp gond volt, a többi szerencsére felfelé húzta.
Összességében a 2020-at pozitívan zártam, és 2021 várhatóan már újra jó lesz. Nagyon remélem, hogy előbb-utóbb ez a válság eltűnik az életünkből.
– Marad örökre Magyarországon?
– 32 éve itt élek, három lányom van: 15, 18 és 23 évesek. Az egyik lányom Londonban dolgozik, a másik Izraelben jár egyetemre, a harmadik itt él, amikor viszont elvégzi az egyetemet, akkor ő is azt tervezi, hogy elmegy egy időre. Én viszont nem tervezek máshova menni. Nagyon jól érzem magamat itt. Úgy gondolom, már komoly alapokat tettem le itt ahhoz, hogy ne gondolkozzak változtatni ezen.
Még fiatal vagyok, rengeteg új dolgot szeretnék csinálni, Magyarország egy itt élő izraeli számára nagyon jó hely. Beszélek magyarul, ami sokat segít, és a gyermekeim is itt nőttek föl.
– Mit csinál, amikor nem dolgozik?
– Pihenek.
– Golfozik, vitorlázik, mint a legtöbb vagyonos ember?
– Egyik sem. A pihenés nálam főleg olvasást és kerékpározást, néha teniszezést jelent, és azt, hogy amikor tehetem, a barátaimmal vagyok.
Még több tartalom érhető el a Media1-en! Iratkozzon fel napi hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a legújabb tartalmakról! Csatlakozzon hozzánk Facebookon is! | https://media1.hu/2021/07/27/shabi-michaeli-interju-168-ora-brit-media-befektetes/ | https://web.archive.org/web/20210727131522/https://media1.hu/2021/07/27/shabi-michaeli-interju-168-ora-brit-media-befektetes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brogan-antal-tiz-eve-a-baratom-de-soha-nem-volt-kozos-uzleti-ugyunkr | Media1 | hungarian-news | 2021-07-27 18:09:28 | [
"Habony Árpád",
"Kertész Balázs",
"Rogán Antal",
"Shabtai Michaeli"
] | [
"168 óra (újság)",
"Brit Média Kft.",
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
52,529 | Válaszolt lapunknak a XII. kerületi mélyépítési munkákat végző cég az ásványvíz-palackozós beruházásáról | Vasárnap jelent meg cikkünk az Archibona Kft.-ről, mely céget a Hegyvidéki Önkormányzat egy keretszerződés alapján a kerület mélyépítési munkáival bízott meg az elmúlt években. Cikkünk írása során lettünk figyemesek arra, hogy a társaság több mint 400 millió forint állami támogatást kapott egy nemesgulácsi ásványvíz palackozó gépsor üzembe helyezésére – viszont arról nem találtunk információt, hogy a projekt megvalósult volna. | Megvalósult az Archibona Kft. nemesgulácsi ásványvíz palackozó projektje – tájékoztatta a Narancs.hu-t a társaság ügyvezető igazgatója.
Vasárnap jelent meg cikkünk az Archibona Kft.-ről, mely céget a Hegyvidéki Önkormányzat egy keretszerződés alapján a kerület mélyépítési munkáival bízott meg az elmúlt években. Cikkünk írása során lettünk figyemesek arra, hogy a társaság több mint 400 millió forint állami támogatást kapott egy nemesgulácsi ásványvíz palackozó gépsor üzembe helyezésére – viszont arról nem találtunk információt, hogy a projekt megvalósult volna.
Ezért levélben megkerestük a társaságot, ami cikkünk megjelenése után küldte el a válaszait. Jakab Péter (nem a jobbikos politikus – B.M.) tájékoztatása szerint „a projekt befejezésének eredeti határideje 2020. februárja volt, azonban a kialakult koronavírus helyzet miatt határidő módosítást kérvényeztünk, melyet meg is kaptunk, így a projekt megvalósítása pedig 2020. 04. 20-án meg is történt”.
Nem csak XII. kerületben dolgoznak
Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a magyarázat a társaság sikerére a hegyvidéki pályázatokon. Ugyanis az Átlátszó 2020 januári cikke szerint az Archibona Kft. 29 közbeszerzést nyert az elmúlt években 17 milliárd forintért, és a nyílt eljárások esetében csak a cég tett ajánlatot, tehát nem volt ellenfele – a Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisa szerint azóta további munkákkal bízta meg az önkormányzat a társaságot. A minap Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, helyi önkormányzati képviselő a napokban a Hegyvidék TV-ben beszélt az Archibona Kft.-ről, ahol azt mondta, a cég bevételének a 75 százaléka a XII. kerületi közbeszerzésekből származik.
„Társaságunk a Hegyvidéki Önkormányzattal keretszerződésben áll, melyet egy nyílt, közbeszerzési eljárás során nyertünk meg. Ennek értelmében ezeket a kivitelezéseket a »Keretmegállapodás-magasépítési kivitelezési munkák« tárgyú szerződés részeként valósítja meg. A pályázatokon külön konzultációs eljárásonként kerülnek lehívásra a keretszerződésen belül, azonban ilyenkor már nincs külön, nyílt eljárás” – írta Jakab. Röviden ez annyit jelent, hogy az önkormányzat egyszer pályáztatta az Archibona Kft.-t, azóta pedig a magasépítési munkákra a céget bízza meg, amiről előző cikkünkben Arató Zsolt az önkormányzat sajtófőnöke is tájékoztatást adott.
Az ügyvezető igazgató hozzátette, nem csak hegyvidéki beruházásokban vesz részt az Archibona Kft., egyebek mellett dolgoztak már Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának, Budaörs Város Önkormányzatának, Szentendre Város Önkormányzatának, az Új Színház Nonprofit Kft.-nek, a Terrorelhárítási Központnak, illetve a Készenléti Rendőrségnek is. (Ettől függetlenül a KH adatbázisa szerint a legtöbb állami/önkormányzati munkát a XII. Kerületnek végezte el a társaság.)
Mi a helyzet a borral és az ásványvízzel?
Legutóbb arról is beszámoltunk, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisa alapján az Archibona úgy is szerepel, mint „ásványvíz palackozás tevékenységet” végző vállalkozás, sőt borászati tevékenységet is végeznek, méghozzá Badacsonytördemicen. A céginformációs adatbázis adatai szerint 2017 óta szerepel a vállalat tevékenységi körei között az üdítőital és ásványvíz gyártása, 2019 óta pedig a szőlőbor termesztése. Kíváncsiak voltunk, hogy az ásványvíz és borászati termékei kereskedelmi forgalomba kerültek-e már, és ha igen, akkor konkrétan melyik árucikkekről van szó, ezért újabb kérdéseket küldtünk a társaságnak. A válaszokról beszámolunk.
(Borítóképünkön: A felújítás alatt álló egykori lóvasút-végállomás a Zugligeti úton 2017. január 4-én. Az 1885-ben épült állomást a hegyvidéki önkormányzat megrendelésére újítják fel. A 2017-ben elkészülő beruházás kivitelezője az Archibona Kft. A munkák elkészülte után az épületben helytörténeti gyűjteményt mutatnak be. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt) | https://magyarnarancs.hu/belpol/valaszolt-lapunknak-a-xii-keruleti-melyepitesi-munkakat-vegzo-ceg-az-asvanyviz-palackozos-beruhazasarol-240051 | https://web.archive.org/web/20230225080638/https://magyarnarancs.hu/belpol/valaszolt-lapunknak-a-xii-keruleti-melyepitesi-munkakat-vegzo-ceg-az-asvanyviz-palackozos-beruhazasarol-240051 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valaszolt-lapunknak-a-xii-keruleti-melyepitesi-munkakat-vegzo-ceg-az-asvanyviz-palackozos-beruhazasarol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-15 19:00:00 | [] | [
"Archibona Kft."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"építőipar",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
52,530 | Több évet csúszik és közel 600 millióval drágult a fóti sportcsarnok építése | A részben TAO-pénzből megvalósuló sportberuházás során némi feszültség is volt a projektben résztvevő Megyei Tigrisek kosárcsapat és a fóti önkormányzat között. A klub feltételeket szabott a városnak azzal a kikötéssel, hogy amennyiben változtatást nélkül nem fogadja el őket, akkor visszamondja a projektet. | „Ez a város komolyan veszi a sportot. Komolyan veszi és ez az idő az, a mostani idő az, amikor megtanulhattuk azt, hogy a sporton keresztül, az egészségnek milyen nagy jelentősége van. Hiszen abban mindannyian egyet kell értenünk, hogy a legfontosabbak a gyerekek” – mondta tavaly októberben Tuzson Bence országgyűlési képviselő a Fót Városi Sportcsarnok alapkőletételén.
A beruházásra a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) 600 millió forint TAO-támogatást hagyott jóvá, amelyhez Fót Város Önkormányzata további 850 millió forint önrésszel társult be. A beruházás az újpesti Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klubhoz, valamint az egyesület többségi tulajdonában lévő ÚMT Sport Management Kft.-hez köthető, ami „a Fót Városi Sportcsarnok infrastrukturális fejlesztések megszervezéséért, kivitelezésének lebonyolításáért, fejlesztéséért felelős” a társaság által közzétett dokumentumok alapján. A Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisa szerint a cég írta ki az építkezésre vonatkozó pályázatot.
Jövő tavaszra készülhet el
A kosárlabda szövetség részéről Molnár Tamás finanszírozási vezető arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy az ÚMT Kft. szövetség által elfogadott 2017/18-as évi támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában tárgyi eszköz beruházás, felújítás (magyarán a sportcsarnok) jogcímen 599 689 070 forint látványcsapatsport támogatás (vagyis ez a közel 600 milliós TAO-támogatást jelenti) és 257 009 603 forint saját, azaz önkormányzati forrás szerepelt. Tehát közel 600 millió forinttal drágult a beruházás, ugyanis az önkormányzat végül 850 millió forint önrészt különített el. (Az eredeti, 257 milliós önrészt emelték meg 850 millióra, a két összeg közel 600 milliós nagyságrendje jelenti a drágulást.) Az ÚMT Kft. által közzétett nyilvános dokumentumok szerint a projektet 2017 júliusában szerették volna elkezdeni, használatba vételét 2018 áprilisára, a teljes befejezését pedig júniusára tervezték, tehát mostanra három éves csúszásban van a sportcsarnok.
„A 2017-es tervezésekor valóban szerettük volna a 2018-as átadást, azonban a beruházásra vonatkozó sportfejlesztési programunkat csak 2018. 07. 25-én hagyta jóvá a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége. A szükséges TAO-forrás összegyűjtése, a közbeszerzési eljárás és a pandémia okozta jogszabályi változtatások következményeképpen a beruházás megkezdése 2020-ra tolódott.
A jelenlegi jogszabályok szerint legkésőbb 2023. június 30-ig kell, hogy használatbavételi engedélyünk legyen, azonban reményeink szerint már 2022 tavaszán birtokba vehetik a sportolók a sportcsarnokot”
– tájékoztatott Dudás József, a Megyeri Tigrisek szakosztályvezetője. Hozzátette, a 2017-es tervezéstől számított időszak alatt jogszabályi változások energetikai és építészeti szempontból is befolyásolták a beruházást, ami többletkiadást eredményezett. Továbbá az infláció és a koronavírus-járvány áremelkedést okozott, de a jelenlegi szakaszban „úgy látjuk és reméljük, további emelkedés már nem fog bekövetkezni”.
Molnár Tamás azt is közölte lapunkkal, hogy az egyesületek sportfejlesztési programjainak jóváhagyása nem egyenlő azzal, hogy a szövetség forrást biztosít, ugyanis a TAO-rendszerben a sportszervezeteket támogató cégek felajánlásai alapján gyűjthetnek be pénzt a klubok – magyarán a cégek adójából épül a csarnok, de erre a szövetségnek rá kellett bólintania. Vass György polgármester az alapkőletételkor arról beszélt, hogy a támogatók között van az Aldi, az Auchan, a MOM Park, valamint a Phoenix Pharma is.
Fót Városi Sportcsarnok alapkőletétele. Balról a második Tuzson Bence országgyűlési képviselő, jobboldalt pedig Vass György polgármester.
Forrás: Tuzson Bence Facebook
Majdnem lefújták a projektet
A fóti önkormányzat weboldalán 2016-ig visszamenőleg vannak elérhető dokumentumok a sportcsarnok-beruházásról. A képviselő-testület 2018 áprilisában arról döntött, hogy az ÚMT Sport Kft.-vel együttműködési megállapodást köt, majd a szerződések kidolgozására 2018. október 31-ét tűzték ki, ám addig nem sok minden történt. „A kft. a szükséges szerződések kidolgozásában együttműködési készséget csak csekély mértékben mutatott”, olvasható az egyik dokumentumban. 2019 szeptemberében megbeszélést folytattak a felek a feladatokról, amelyeket „a felelősök nem végeztek el”, továbbá „az egyeztetésen a kft. nem jelezte a projekt megszüntetésének lehetőségét, és annak gyökeres tartalmi átalakítását sem”, ahogyan azt sem, hogy a korábban vállalt feltételeket „nem tudja vagy nem kívánja teljesíteni, hanem a projekt folytatásának érdekében az építési engedély jogosultjaként való meghosszabbítását kérte”, olvasható szintén az önkormányzati dokumentumok között.
Magyarán az önkormányzat és a kft. közti súrlódások kihatással voltak az egyeztetésekre, ami vélhetően a beruházás menetét is befolyásolta. Ez azért is érdekes, mert egy előterjesztés szerint Dudás József szakosztályvezető 2019 novemberében levelet küldött Vass György polgármesternek, amelyben feltételeket szabott az önkormányzatnak azzal a kikötéssel, hogy amennyiben ezeket változtatás nélkül nem fogadja el, úgy a projekttől elállnak, és visszamondják a kosárlabda szövetségnél.
A levélben egyebek mellett azt írta Dudás, hogy a „projekt költségének a nemzeti értékhatár alatt kell maradni, hogy ne kelljen közbeszerzést alkalmazni, csak nyílt eljárást, ahol a meghívottak közül választható ki a generál kivitelező”, és a „Megyeri Tigrisek választja ki a meghívandó pályázó cégeket”. E mellett további források biztosítását kérte az önkormányzattól, például a likviditási problémák megoldására, valamint a műszaki módosítások elkészítésére. Hozzátette, amennyiben nem születik megállapodás, úgy hajlandó a klub eladni az ÚMT Sport Kft.-t az önkormányzatnak, ha egy bizonyos Fót Sportegyesület részére biztosítanak „törvényben előírt óraszámot kosárlabda sportágban”, aminek egy részét az említett sportszervezet „harmadik fél felé átadhat”.
A feltételek elfogadására mindösszesen hat napos határidőt adott az egyesület az önkormányzatnak.
Részlet az önkormányzati előterjesztésből. A teljes dokumentumot erre a linkre, majd a Et.330. Sz. Sportcsarnok Megyeri Tigrisek kérelem.doc fájlra kattintva lehet megtekinteni.
Forrás: Fót Város Önkormányzata
Beszállt a cégbe a város
„Mivel a projekt TAO-pályázat keretén belül valósult meg, törvényi szabályozás vonatkozik arra, hogy meddig lehet a projektet hosszabbítani, módosítani, és meddig kell meglennie a használatbavételi engedélynek ahhoz, hogy a projekt sikeresen lezárható legyen. Ez az, amit egyesületünk jelzett az önkormányzat felé.
Nyilván abban az esetben, ha nem láttuk volna biztosítottnak a projekt határidőre való megvalósulását, akkor nem kezdtünk volna bele az építkezésbe”
– válaszolta Dudás, amikor a Megyeri Tigrisek feltételeiről kérdeztük.
A feleknek végül sikerült megállapodniuk, amire maga az elindult beruházás a bizonyíték. A KH adatbázisa szerint nyílt eljárásban dőlt el, hogy mely kivitelező végzi el a munkát, és összesen ketten indultak: az Ív Generál Építő és Kereskedelmi Kft. mellett egy bizonyos E-Builder Építőipar és Mérnöki Tanácsadó Kft. is nevezett – végül az előbbi cég nyerte el a beruházást, aminek áfa nélküli összértéke 1,1 milliárd forint volt.
Mindazonáltal az önkormányzati dokumentumokban további érdekességre is bukkantunk. Ugyanis 2020-ban arról döntöttek, hogy megvásárolják a klubtól az ÚMT Kft. tulajdonrészének 49 százalékát, illetve az egyesület a fennmaradó 51 százalékos üzletrészére vételi jogot alapított a város vezetése számára, magyarán a beruházás szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszó cégen belül befolyást szerzett.
„Önkormányzati önrésszel történő beruházásoknál nem meglepő dolog, hogy a projektcégbe a jogszabályoknak megfelelő tulajdoni hányaddal az önkormányzat is szerepet vállal, hogy az általuk biztosított források felhasználását kontrollálni tudják.
Ez a sportszervezetek számára is biztonságot jelent” – írta erre vonatkozó kérdésünkre Dudás.
Megkerestük az önkormányzatot is, de nem kaptunk választ, így nem tudjuk, mi állt a döntés hátterében, viszont egy 2020-as előterjesztés árulkodik erről: eszerint „az önkormányzati érdekek védelme és különösen a közvagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükség van arra, hogy az Önkormányzat érdemben tudja befolyásolni az ÚMT Kft. döntéseit, és hogy a Kft. az önkormányzat jóváhagyása nélkül ne dönthessen a projekt lényeges elemeiről, különösen az önkormányzati források felhasználásáról”. A felek egyetértettek abban, hogy az önkormányzatnak tulajdonrészt kell szereznie az ÚMT Kft.-ben, valamint szabályozni kell a tulajdonostársak (tehát a klub és a város) „együttdöntési feltételeit”. Továbbá azt is kikötötték, hogy az ügyvezető személyét az önkormányzat jelölheti meg.
Ez már az EMMI hatásköre
„Az önkormányzat és a sportszervezet közti egyeztetések, jogügyletek minősítése nem tartozik a MKOSZ hatáskörébe”
– tájékoztatott a kosárlabda szövetség nevében Molnár Tamás. A finanszírozási vezető szerint a szövetség a sportfejlesztési program jóváhagyásakor, illetve annak esetleges módosításakor vizsgálja a jogszabályi feltételek és a projekt megvalósítás feltételeinek fennállását, ugyanakkor „a tényleges felhasználás ellenőrzése folyamatos, azonban ezen konkrét ügy – tekintettel arra, hogy a sportfejlesztési program értéke meghaladja a 300 millió forintot – az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) hatáskörébe tartozik”.
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a TAO támogatások felhasználásával megvalósuló beruházások ellenőrzése keretében vizsgálja a jóváhagyott sportfejlesztési programban megjelölt beruházási cél, illetve a ténylegesen megvalósított beruházás egyezőségét” - közölte lapunk érdeklődésére az EMMI. Mint írták, a sportfejlesztési programokhoz kapcsolódóan pénzügyi ellenőrzést folytatnak az egyes programok elszámolásainak szabályszerűségét illetően. A fóti sportcsarnokkal kapcsolatosan azt írták, a sportszervezet 2020. december 30-án módosítási kérelmet nyújtott be a jóváhagyó szervhez (MKOSZ), amelynek elbírálása jelenleg folyamatban van. „Tekintettel arra, hogy módosítási eljárás alatt lévő elszámolás ellenőrzését – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges információk teljeskörűségének hiányában – jelenleg nem lehet lefolytatni, arra később fog sor kerülni” – válaszolta a minisztérium.
(Címlapképünkön: Fót Városi Spartcsarnok látványterve .Forrás: Tuzson Bence Facebook) | https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-evet-csuszik-es-kozel-600-millioval-dragult-a-foti-sportcsarnok-epitese-240087 | https://web.archive.org/web/20230602163120/https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-evet-csuszik-es-kozel-600-millioval-dragult-a-foti-sportcsarnok-epitese-240087 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-evet-csuszik-es-kozel-600-millioval-dragult-a-foti-sportcsarnok-epitese | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-20 19:07:00 | [] | [
"E-Builder Építőipar és Mérnöki Tanácsadó Kft.",
"Fót Város Önkormányzata",
"ÚMT Sport Management Szolgáltató Kft."
] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,531 | Verseny nélkül vehetett állami földeket Rogánné falujában egy volt fideszes hozzátartozója | A magántulajdonosokkal együtt az állam is eladja földjeit Rogán Antalné falujában, ahol néhány hete vásárolták meg a kastélyt és hozzá földterületeket V. kerületi vállalkozók. Nyílt pályázatra, versenyre nem volt szükség, anélkül kerülhettek egy volt fideszes képviselő családjához a földek Dédestapolcsányban és a szomszédos Tardonán. A kastély felújítása sem késlekedik, munkások kezdtek serénykedni az épületben. | Nem ért véget a földeladási sorozat Dédestapolcsányban, ahol a Serényi-grófok kastélyához tartozó történeti birtoktest restaurációján fáradoznak budapesti belvárosi üzletemberek: az állam is megválik ottani földjeitől. Egy debreceni magánszemély, Kellermann Péter Pál három földterületet vásárolt Rogán Antalné falujában. Május végén 0,2328 hektárnyi legelőt, 0,1784 hektárnyi legelőt és 0,1782 hektár szántót vett a Nemzeti Földügyi Központtól. A három állami földterületért 41 ezer forintért, 32 ezer forintért, illetve 61 ezer forintért jutott hozzá. Nyilvános pályáztatás és árverés nélkül szerezhette meg a földeket, miután beadta ajánlatát. A versenyeztetés mellőzésére a földtörvény jogosítja fel az államot, 10 hektár alatt ugyanis nem kötelezhető más jelöltnek is biztosítani az adásvétel, a licit lehetőségét.
A debreceni Kellermann család nem nélkülözi a kormánypárti kötődést. Kellermann Péter Pálné ugyanis 1994-1998 között az MDF-KDNP, 1998-2002 között, Kósa Lajos első polgármesteri ciklusában a Fidesz jelöltjeként lett önkormányzati képviselő Debrecenben. Kellermanné 2006-ban alapította családi vállalkozásukat, az Architerra Szaktanácsadó Bt.-t, amelynek jelenleg is beltagja, Kellermann Péter Pál pedig ügyvezetője. Kellermanné legutóbb két éve 36 millió forintért vásárolt a debreceni önkormányzati vagyonából ingatlant.
Mint megírtuk, Dédestapolcsányban az utóbbi hónapokban fokozódó érdeklődést mutatnak a helyi ingatlanok iránt a főváros V. kerületében működő menő vállalkozók. Májusban a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélyát vette meg a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal a Dunai Fedélzet Zrt.
A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek új felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke, hanem egy olyan üzletember, akinek az érdekeltségei félmilliárd forintért jutottak belvárosi önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A Dunai Fedélzet Zrt. mögött Fintha-Nagy Ádám áll, ám ahhoz, hogy megvegye, hálával tartozik a Le Roy. Co. Kft., ami szintén az V. kerületben tevékenykedik, a Bazilika környékén működtet éttermet, és szimbiózisban a Dunai Fedélzettel segítette a kastély megvételét. A Le Roy Kft. 2019 augusztusától 2020. decemberig tartotta a kezét a kastélyon azzal, hogy arra vételi jogot szerzett, ennek köszönhetően más nem tudott hozzáférni. A fordulat idén májusban következett: ekkorra a vendéglátós cég lemondott szándékáról, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádám cégének. A Le Roy- társtulajdonos Sztanó Tamás azonban nem lépett le a színről a kastély eladása után, mivel nem is volt szándéka. Egy héttel az előtt, hogy a földhivatalba beérkezett Fintha-Nagy cégének a kastély tulajdonjogi változás bejegyzési kérelme, 12 földterületet vásárolt Dédestapolcsányban az épület körül, 17 millió forintból 5,8 hektárnyit.
Sztanó Dédestapolcsányban vásárolt földjeinek van egy lényeges összekötő eleme: mind a Serényi-kastélyhoz kapcsolódnak. Az adásvételi szerződésekben külön pontban hívták fel a figyelmet e rendkívüli körülményére, hogy Sztanó azért vásárol földeket, mert elővásárlási jogot szerzett a kastélyra. Eszerint „az ingatlannal egy integrált, fenntartható, és a helyi viszonyokat figyelembe vevő, és azok közé szervesen illeszkedő, életképes, a kastélyhoz tartozó korábbi történeti birtoktest legalább részbeni visszaállításával létrejövő komplex mezőgazdasági egység” létrehozása a célja. Ennek érdekében Sztanó – olvasható az egyik adásvételi szerződésben – „a kastély közelében egyéb termőföldek vonatkozásában is szerződéseket kötött”.
A kastély és a hozzá tartozó uradalom visszaállítására vonatkozó szándék és folyamat felépítettségét jelzi, hogy Sztanó földművesi státuszát 2019. augusztus 7-én vette nyilvántartásba a szentendrei járási földhivatal. Ez volt az első lépés, amire mindenképpen szükség volt, hogy földtulajdonos lehessen. Második lépésben, bő három hét elteltével a Le Roy megszerezte a kastélyra vonatkozó vételi jogot. Harmadik lépésben Sztanó Le Roy Kft.-je elállt vételi szándékától, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádámnak, majd a következő lépésben hozzálátott körbevásárolni a földeket.
Ezzel a restaurációs szándék beteljesedhet, Dédestapolcsányban, Rogán Antal feleségének falujában sikerülhet újrateremteni a földesurak világát.
Kérdés, Kellermannék is részt vesznek-e restaurációs folyamatban, mint újdonsült földesurak Dédestapolcsányban, hiszen a vendéglátó-üzletember Sztanó eddig nem jeleskedett agrárfejlesztésekben. Kellermannénak, aki a Kisgazdapárt jelöltjeként elbukta 2002-ben az önkormányzati képviselő-választást Debrecenben, viszont van mezőgazdasági szaktudása. Szaktanácsadóként szerepel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a földek adásvételét jóváhagyó köztestület hivatalos jegyzékében. E szervezet feladatai között szerepel, hogy a földek adásvételénél érvényesüljenek a helyi gazdálkodók érdekei, kiszűrjék a spekulatív földszerzőket, a birtokviszonyokat átláthatóvá tegyék. A kamara tanácsadójának családtagja egyébként nem csak Dédestapolcsányban, hanem a szomszédos Tardonán is vehetett állami földet.
Kiváló pályázatával Kellermann Péter Pál szintén versenyeztetés nélkül 0,97 hektár állami legelő birtokosa lett 92 ezer forintért májusban.
Kérdéseinket elküldtük Kellermannék családi cégének, amely a kamara tanácsadói névjegyzékben is olvasható, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Mindeközben a Serényi-kastély felújítása is jól halad: kezdetét vette a gépészeti eszközök, vízvezetékek és a fűtés cseréje, amin számos munkás dolgozik serényen.
(Címlapképünkön: a Serényi-kastély Dédestapolcsányban. Fotó: a szerző felvétele) | https://magyarnarancs.hu/belpol/verseny-nelkul-vehetett-allami-foldeket-roganne-falujaban-egy-volt-fideszes-hozzatartozoja-240265 | https://web.archive.org/web/20220703211527/https://magyarnarancs.hu/belpol/verseny-nelkul-vehetett-allami-foldeket-roganne-falujaban-egy-volt-fideszes-hozzatartozoja-240265 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/verseny-nelkul-vehetett-allami-foldeket-roganne-falujaban-egy-volt-fideszes-hozzatartozoja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-21 19:15:00 | [
"Fintha-Nagy Ádám",
"Kellermann Péter Pálné",
"Rogán Antal",
"Sztanó Tamás"
] | [
"Dunai Fedélzet Vagyonkezelő Zrt.",
"Le Roy. Co. Kft.",
"Nemzeti Földügyi Központ"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Dédestapolcsány",
"Tardona"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"klientúra"
] | [] |
52,532 | A nógrádi csoda: 200 millió forint egyetlen kilométer kerékpárútért | Szendehelyen még 2015-ben adtak át három kerékpáros útszakaszt, amihez az állam uniós forrást biztosított. | Minden különösebb hírverés nélkül adták át még 2015 végén a Szendehely nevű nógrádi községben készült kerékpárutat, amihez az állam 199, 39 millió forint európai uniós támogatást biztosított. Ugyanakkor lapunk egy helyi forrása a minap panaszkodott az immáron hatéves út egyik szakaszára (erre majd később kitérünk).
Megnéztük a Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában a még 2015-ben kiírt pályázatot, amiből az derül ki, hogy összesen három különálló kerékpárút-szakaszt építettek meg a beruházás keretein belül a településen méghozzá 655,43, 338,04, valamint 146,02 folyóméter hosszúságban.
Ez viszont azt jelenti, hogy összesen 1,1 kilométer utat építettek közel 200 millió forint értékben.
(A kerékpárutakat ún. folyóméterben szokták megadni, ami az út folyamatosságát jelöli).
Késtek az elszámolással
Az építőiparban nem meglepő, hogy egy út megépítése irracionálisan drágának tűnik: az M6-os autópályát kilométerenként 4,5 milliárd forintért valósítják meg a kivitelezők. Természetesen a kerékpárutak nem kóstálnak ennyibe, hiszen a műszaki tartalmuk jelentősen szerényebb, de adott esetben sok százmillió forintba kerülhet a megépítésük: Ságvár és Som között például 5,6 kilométer kerékpárutat építettek 627 millió forintért, ami azt jelenti, hogy egy kilométer hozzávetőlegesen 111 millió forintba került.
Ettől függetlenül kicsit a több mint egy kilométerért közel 200 millió forintos költség soknak tűnik. A beruházást egy bizonyos Közmű-Alagút Magas és Mélyépítő Zrt. bonyolította le, ami egyebek mellett csapadékvíz-elvezetést, támfal- és kerékpároshíd építését, valamint bontási munkákat is végzett. Az elérhető adatok szerint nem ment minden simán, ugyanis időközben szerződést kellett módosítani, mert „az elhúzódó támogatói döntés és a támogatási szerződés aláírását követően késve kezdődtek a kerékpárút kivitelezési munkálatai, melyből adódóan az elszámolást sem tudtuk egyértelműen lezárni, valamint nem tudtuk összeszedni a szállítói finanszírozású számlák benyújtáshoz szükséges dokumentumokat azok benyújtásának végső határidejéig”.
Az átadást követően a község közleményt adott ki, amiben az áll, hogy az önkormányzat megteremtette „a két településrész Szendehely és Szendehely-Katalinpuszta között a kerékpározás feltételeit”. (A két település, Szendehely és Katalinpuszta közigazgatásilag össze van vonva). A kerékpárút Szendehely-Katalinpuszta déli oldai lakott területének kezdetétől az északi oldalig, majd a gyadai tanösvényhez vezető úton a Dankó Pista – Szabadság utca – Petőfi Sándor utca nyomvonalon húzódik.
Forrásunk a 146 folyóméter hosszúságú szakasz miatt panaszkodott, ami egy kereszteződésen áthaladva húzódik úgy, hogy se előtte, se utána nem kapcsolódik további kiépített kerékpáros infrastruktúrához. Hogy mennyire volt indokolt ezt a szakaszt ennyire kiépíteni a falusias környezetben, és a magas költség mivel magyarázható, csak az önkormányzat tudhatja. Elküldtük nekik kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A biztonságos kerékpáros közlekedésről pár hónapja írt részletesen a Magyar Narancs. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nogradi-csoda-200-millio-forint-egyetlen-kilometer-kerekparutert-240243 | https://web.archive.org/web/20221129171043/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nogradi-csoda-200-millio-forint-egyetlen-kilometer-kerekparutert-240243 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nogradi-csoda-200-millio-forint-egyetlen-kilometer-kerekparutert | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-21 19:35:00 | [] | [
"Közmű-Alagút Zrt."
] | [
"Nógrád megye",
"Szendehely"
] | [
"támogatás",
"útépítés",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,533 | NER-lovagok cégei a rendőrségi építési közbeszerzéseken | Ismert orbánista vállalkozók – Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Paár Attila, ifj. Szeivolt István – érdekeltségei tarolnak a rendőrségi közbeszerzéseken. Csak a jéghegy csúcsát látjuk, de összességében így is több tízmilliárd forint közpénzről van szó. | Szürke, kopottas az Ajkai Rendőrkapitányság épülete: a szocializmus korának modernizmusát magán viselő tömb láthatóan felújításra szorul, évek óta várnak korszerűsítésére a város rendőrei is. A Veszprémi Rendőr-főkapitányság uniós forrásból finanszírozott pályázatot írt ki az ablakok és a födémszigetelés cseréjére. A nyílt tendert idén június végén a VeszprémBer Kft. nyerte el mintegy nettó 150 milliós ajánlatával, vállalva, hogy 240 napon belül végeznek a munkálatokkal.
A tender mögött egy kormánykedvenc vállalkozó sejlik fel. A VeszprémBer tavaly februárig, azaz a rendőségi megbízás idejében is a Garancsi család érdekkörébe tartozott: a korábban zrt. formában működő céget Garancsi Mária, a miniszterelnököt „kötélbarátjának” nevező Garancsi István nővére irányította. A zrt. afféle udvari beszállítóként működött Veszprémben – mint 2020. februári cikkünkben írtunk róla, tíz év alatt 43 önkormányzati megbízást kapott a várostól, és az sem jelentett gondot, ha éppen egy fás-lombos területet kellett letarolni az épülő óvoda kedvéért (lásd: Fától az erdőt, magyarnarancs.hu, 2020. február 4.). Nem csak helyben aktívak: szívesen dolgoznak a rendőrség megbízásából a megyétől távol eső területeken is. 2017-ben ők építették az Érdi Rendőrkapitányság épületét 832 millió forintért. Ennél zsírosabb falat volt a Készenléti Rendőrség nagykanizsai objektuma, amelynek a megvalósítását ugyanabban az évben nettó 2,74 milliárd forintért vállalták. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csak egy mondatban utalt a veszprémi cég nagykanizsai megbízására – egy olyan, 2018-ban publikált, bevásárlócetli hosszúságú listán, amelyen összesen 102 milliárd forint elköltéséről számoltak be szűkszavúan.
A VeszprémBer azonban csak egy azon kormányközelinek számító cégek közül, amelyek megkerülhetetlenné váltak a hatósági beruházásoknál. A Közbeszerzési Értesítőt és a police.hu kifizetési listáit lapozgatva mintha a nyúl ürege nyílna meg előttünk: a sokszorosan elágazó alagútrendszer mélyén ott fénylik Csodaország, ahol több tízmilliárd forint kerül a NER kedvenc vállalkozóihoz. Alább ezt a tekervényes utat igyekszünk bejárni, miközben a teljesség igénye nélkül megmutatjuk a rendőrségi közbeszerzések legnagyobb nyerteseit – és legérdekesebb ügyeit is. | https://magyarnarancs.hu/belpol/legjobban-a-stroman-falaz-240277 | https://web.archive.org/web/20220703204255/https://magyarnarancs.hu/belpol/legjobban-a-stroman-falaz-240277 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-lovagok-cegei-a-rendorsegi-epitesi-kozbeszerzeseken | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-07-21 19:38:00 | [
"Garancsi István",
"Garancsi Mária",
"Ifj. Szeivolt István",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)",
"Rendőrség",
"Veszprémber Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,540 | Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester | „Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Kósa Lajos (nem AZ a Kósa Lajos, csak névazonosság a fideszes országgyűlési képviselővel, Debrecen korábbi polgármesterével) Rákóczifalva város polgármestere volt 2019 októberéig. A következő év tavaszán bejelentést tett az ügyészségen, amiben részletezte, hogyan próbálták egyes helyi fideszes vezetők rávenni, hogy bizonyos pályázati pénzek, közpénzes megbízások a „megfelelő” emberekhez jussanak. | „Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Kósa Lajos (nem AZ a Kósa Lajos, csak névazonosság a fideszes országgyűlési képviselővel, Debrecen korábbi polgármesterével) Rákóczifalva város polgármestere volt 2019 októberéig. A következő év tavaszán bejelentést tett az ügyészségen, amiben részletezte, hogyan próbálták egyes helyi fideszes vezetők rávenni, hogy bizonyos pályázati pénzek, közpénzes megbízások a „megfelelő” emberekhez jussanak.
Kósa Lajos először független, majd a ciklus felétől Fideszes önkormányzati képviselőként (2010–2014), s később polgármesterként (2014–2019) töltött évei alatt belátott a kulisszák mögé, megértette hogyan működnek a NER fogaskerekei. Az Átlátszónak adott interjúban azt mondta, hogy látta „az irányított pénzosztást” – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányítását, s mivel ebben nem volt hajlandó részt venni, felülről – a helyi Fidesz-vezetők – ellehetetlenítették a munkáját.
„A tét az volt, hogy ki fog jobban beleállni a pénzszivattyú működtetésébe”– foglalta össze a tapasztalatait.
Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálal Kósa Lajos volt fideszes polgármester from atlatszo.hu on Vimeo.
A tudomására jutott visszaélésekről Kósa Lajos 2020 tavaszán bejelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen. Idén januárban mégis őt hallgatta ki gyanúsítottként a NAV Észak-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága, pályázati pénzek átcsoportosítása, azoknak nem az eredeti célokra való felhasználása miatt. Ugyanakkor a kihallgatási jegyzőkönyv is rögzíti, hogy Kósa nem a saját zsebébe irányította ezeket a pénzeket (összesen 160 197 505 forintot), hanem a forráshiányos önkormányzat működésére, kötelező feladatok ellátására használták fel azokat. Ezt a tényállást Kósa is elfogadta a kihallgatás során, ugyanakkor azt nem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el. Az ügyben jelenleg is folyik a nyomozás.
Kosa Bejelentes by atlatszo on Scribd
Az ügyészség sajtóosztályától megtudtuk, hogy
„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Kiemelt Ügyek Vizsgálati Osztálya folytatja azt a nyomozást, amely érinti a volt polgármester bejelentésében előadottakat. Az eljárás tárgya költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja. Vádemelésre ezidáig nem került sor, a nyomozás vizsgálati szakban van. A nyomozás várhatóan ez év végéig befejeződik. A nyomozó hatóság az ügyben adatszerzést végzett, összegyűjtötte a releváns okirati bizonyítékokat, kibocsátotta a szükséges megkereséseket, bevárta és értékelte a válaszokat, tanúkihallgatásokat (7 fő) foganatosított és elvégezte 1 fő gyanúsítotti kihallgatását.”
Kosa Gyanusitott by atlatszo on Scribd
A NAV Sajtóosztályáról az ügy további részletei iránt érdeklődő kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket.
Háttéralkuk a martfűi fürdőben
Kósa Lajos az Átlátszónak adott interjúban feltárta, hogyan próbálták rábeszélni szerinte kifogásolható (szükségtelen vagy túlárazott) projektekre, szerződésekre és hogyan próbált szembe menni – sikertelenül – a korrupt rendszerrel, és hogyan lehetetlenítette el emiatt a polgármesteri munkáját a fideszes területi vezetés. A volt polgármestertől azt várták volna, hogy segítse e rendszer olajozott működését, de mint mondta, végül ő lett a homokszem a gépezetben, nem volt hajlandó belemenni megkérdőjelezhető ügyletekbe.
Ráadásul úgy döntött, nem áll félre csöndben, hanem feltárja a tapasztalt visszaéléseket mások tanulságára, és azért, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza magát.
Kósa az Átlátszónak több olyan helyi projektet ismertetett, amelyekről azt mondta: az előkészítés, megvalósítás során a területi fideszes vezetés befolyásolni próbálta őt, hogy az általuk ajánlott vállalkozó kapjon megbízást, a preferált ingatlant vegye meg az önkormányzat, vagy hogy rábólintson egy általa szükségtelennek tartott pályázatra. Ezek között volt többek között egy szerinte – a piaci árak és a munkaerőhiány miatt – eleve nem működőképes közfoglalkoztatási pályázat, amihez kénytelen volt az önkormányzat egy megadott (és rossz állapotú) ingatlant megvenni úgy, hogy a felújításhoz már nem kaptak elegendő pénzt.
Elmesélte, hogyan igyekezett az önkormányzat egy ehhez kapcsolódó kezdeményezést egy önkormányzati tulajdonban lévő, erre megfelelő helyszínen megvalósítani. Az ügyben „felülről” azt üzenték Kósának, hogy hagyják békén az ottani bérlőt, aki pedig évek óta nem fizetett bérleti díjat az önkormányzatnak, s helyette egy másik ingatlant, egy szolnoki önkormányzati képviselő teremgarázsát és telkét kell megvásárolniuk a pályázat megvalósításához. Ráadásul az ingatlanok értéke az önkormányzat által megbízott értékbecslők szerint jóval kisebb volt, mint amennyit az önkormányzat felülről jövő tanácsra elköltött a megvásárlására.
A videóinterjúban a volt polgármester ismertette a helyi bölcsőde bővítésének ügyét is, aminek során ugyan (meghívásos) pályázatot írtak ki, de arra a területi fideszes vezetéstől kaptak javaslatot, hogy kiket kellene megbízniuk ahhoz, hogy az önkormányzat sikeresen szerepeljen a pályázaton. Sőt, Kósa állítása szerint ebben a projektben konkrét cégnevet és telefonszámot adott meg neki a helyi fideszes országgyűlési képviselő.
Ezeket az ügyeket Kósa Lajos abban a bejelentésében is részletezi, amit 2020. március 18-án tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen arról, hogy – először független, majd fideszes – önkormányzati képviselőként és polgármesterként milyen visszaéléseket tapasztalt Rákóczifalván. Kósa szerint amikor a forráshiány miatt az önkormányzat szinte működésképtelen lett, hitelt szerettek volna felvenni, de ezt a helyi fideszes vezetés nem támogatta.
Megoldásként a pályázati pénzek átcsoportosítását, tologatását javasolták a polgármesternek.
Kósa Lajos az Átlátszónak adott interjúban és az ügyészségi bejelentésében azt is kifogásolja, hogy az irányított közbeszerzések során rendszeresen a „felülről” meghatározott partnerektől beszerzett eszközök sokszor nemcsak drágák, hanem rossz állapotúak is voltak. Beszél arról, hogyan próbálta őt rávenni a Belügyminisztérium – azóta elhunyt – helyettes államtitkára egy helyi múzeum fejlesztését szolgáló projektre, amihez egy román település önkormányzatán keresztül kellett volna utaztatni a pénzt ahhoz, hogy a támogatást itthon lehessen arra fordítani, amire egyébként nem lehetett volna.
Kitér többek között arra is, hogy polgármesteri kinevezése után hogyan javasolták mellé „mentornak” Dr. Túróczi Imrét helyi fideszes vezetők. Túróczit a polgármesteri kabinet vezetőjének bízta meg, s ő lett a fő tanácsadója, például az ő javaslatára kerültek ki a bizottságok élére kinevezett személyek. Kósa szerint polgármesteri kinevezése első heteiben Túróczi folyamatosan küldte Kósához a vállalkozókat, tanácsadó jelölteket, de ő ezeket elutasította.
A volt rákóczifalvai polgármester szerint attól kezdve, hogy nemet mondott az általa mutyi-gyanúsnak, szabályellenesnek ítélt szerződésekre, büntetésként folyamatosan megnehezítették az ő munkáját és az általa vezetett település működését. A bejelentésében ismertetett ügyek egyikéről, a településen felső nyomásra megrendelt drága Rákóczi-szoborról már korábban is beszélt a nyilvánosság előtt egy videóinterjúban Juhász Péternek.
Az érintettek máshogy emlékeznek
Kósa szerint az ő polgármesteri munkáját leginkább befolyásolni próbáló fideszes gépezet részei Túróczi Imre, Rákóczifalva jelenlegi polgármestere (korábban a szolnoki főiskola rektora és a szolnoki önkormányzat gazdasági vezetője, majd a Kósa mellé helyezett „kabinetfőnök-mentor”), Szalay Ferenc szolnoki polgármester és a Fidesz választókerületi elnöke, Kállai Mária, 2018-tól fideszes országgyűlési képviselő (előtte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja), Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium azóta elhunyt helyettes államtitkára, valamint Bene Ildikó korábbi fideszes országgyűlési képviselő voltak.
Az érintetteket megkerestük, hogy a történetet megismerjük az ő szempontjukból is. A településen járva Túróczi Imrétől személyesen is kértünk interjút, de ő, bár először belement volna, a bennünket érdeklő téma hallatán azt mondta, nem ér rá aznap, inkább e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Ezt megtettük több héttel ezelőtt, de az elküldött kérdéseinkre nem küldött választ a rákóczifalvai polgármester. Július végén jelezte, hogy „kérdéseit ismét küldje el közérdekű adatigénylés formájában. Abban az esetben, ha a kérdések közérdekű információkra irányulnak, a törvényben rögzített módon válaszolni fogok rá.”
Szalay Ferenc szolnoki polgármester, a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es választókerületi elnöke megkeresésünkre tagadta, hogy bármilyen ügyben, legyen az pályázat vagy ingatlan-vásárlás, esetleg megbízandó cégek kapcsán tanácsot adott volna a rákóczifalvai önkormányzat vezetésének. A szolnoki polgármester azt is tagadta, hogy ne engedte volna lemondani Kósa Lajost a polgármesteri pozícióról. Szalay szerint ő csak „pártszervezési kérdésekről” beszélt Kósával, arról, hogy „kit támogatnak és kit nem”.
Szalay Ferenc az Átlátszó kérdésére azt írta, hogy nem vett részt a martfűi fürdőben történt állítólagos találkozókon, és nem tudja kik jelentek meg ott.
Kósa Lajos elmondása szerint ugyanis rendszeresen egyeztettek a választókerületi fideszes vezetés egyes tagjai helyi polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel és egyes vállalkozókkal a fürdőben, sok minden „ott dőlt el”.
Kállai Mária e-mailben elküldött kérdéseinkre azt válaszolta, hogy ő nem mondott olyat Rákóczifalva korábbi polgámesterének a település által elnyert fejlesztési támogatások kapcsán dr. Hoffmann Imre helyettes államtitkárra utalva, hogy
„amit a Patrióta mond, azt végre kell hajtani”.
Kállai az Átlátszónak azt írta, hogy nem tudott arról, hogy a Rákóczifalvára érkezett fejlesztési támogatások egy részét az önkormányzat költségvetésének kiegészítésére csoportosította át a testület. Tagadta, hogy ő konkrét céget ajánlott volna a volt rákóczifalvai polgármesternek, névvel és telefonszámmal, hogy azzal a céggel kell szerződniük egy bizonyos páyázaton belül.
Arra a kérdésünkre, hogy utasította-e arra Kósa Lajost és a jegyzőjét, hogy akadályozzák meg egy ott létesíteni tervezett étterem megnyitását, illetve hogy az ő javaslatára az étterem nyitására csak egy szomszédos ingatlan megvásárlása esetén lett volna módja a vállalkozónak, Kállai Mária azt válaszolta, hogy „nincs tudomásom ilyen ügyről, nem utasítottam semmire Kósa Lajost”. A fideszes országgyűlési képviselő azt is hozzátette, hogy rágalmazásért feljelentette Kósát.
A Rákóczifalvának a Belügyminisztériumon keresztül juttatott pályázatokra, támogatásokra, valamint azok ellenőrzésére vonatkozó kérdéseinket a Belügyminisztérium sajtóosztályára küldtük el. A kapott válaszból kiderül, hogy 2014 és 2021 között közfoglalkoztatási támogatásként összesen 458 878 301 Ft-ot kapott Rákóczifalva. A válaszból az is kiderült, hogy
„Rákóczifalva hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatásban (illetve járási startmunka támogatásban) részesült, melynek odaítélésről a járási hivatalok saját hatáskörben döntenek, így dr Hoffmann Imre helyettes államtitkár úr a pályázatok elbírálásában nem vett részt, ahogy a projektekben sem, nem végzett tevékenysége értelemszerűen nem vizsgálható, nem ellenőrizhető. A hatósági szerződéseket ebben a támogatási formában az illetékes járási hivatal köti a közfoglalkoztatóval, a projekteket a kedvezményezettek bonyolítják. A hatósági szerződések nem tartalmaznak arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a támogatottaknak milyen céggel, cégekkel kell szerződést kötniük.”
A BM Kommunikációs Főosztálya szerint önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések pályázaton is kapott támogatásokat Rákóczifalva: 2019-ben 19 917 624 forintot sportcsarnok felújítására, és 2021-ben 19 999 424 forintot belterületi utak felújítására.
Ezen felül Rákóczifalvának egyedi kormánydöntéssel is jutott támogatás:
2019-ben 100 000.000 forintot a települési önkormányzatok 2019. évi feladatainak támogatásáról szóló 1004/2019. (I. 18.) Korm. határozat alapján óvoda, bölcsőde fejlesztésének kiegészítő támogatására;
2019-ben 100 000 000 forintot a települési önkormányzatok támogatásáról és egyes települési önkormányzatokat érintő kormányhatározatok módosításáról szóló 1423/2019. (VII. 18.) Korm. határozat alapján önkormányzati ingatlan építésére ingatlanvásárlással;
2020-ban 30 000 000 forintot az egyes települési önkormányzatok támogatásáról, valamint egy települési önkormányzat támogatását érintő kormányhatározat módosításáról szóló 1575/2020. (IX.9.) Korm. határozat alapján önkormányzati ingatlan építésére ingatlanvásárlással;
és 2020-ban 300 000 000 forintot a gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő, valamint fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokról, kötelezettségvállalás engedélyezéséről, továbbá a 2021. évi központi költségvetés végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről és egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozat alapján úthálózat felújítására.
A rákóczifalvai közfoglalkoztatási pályázatok közül a Belügyminisztérium kettőt ellenőrzött: a 2017. évben indult komplex, egyedi közfoglalkoztatási mintaprogramot, valamint a 2020. évi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programot. Az ellenőrzések szabálytalanságokat nem tártak fel. A többi közfoglalkoztatási projekt ellenőrzésével kapcsolatos információért a BM a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz irányított bennünket. Onnan az a válasz érkezett az e-mailünkre, hogy a hivatal
„a kérdéses időszakban a hagyományos, hosszabb közfoglalkoztatási programokat és a mintaprogramot havi rendszerességgel vizsgálta. Az ellenőrzések adminisztrációs hiányosságokat tártak fel, azokat a kormányhivatal figyelmeztetésére minden esetben pótolta az önkormányzat.”
Bene Ildikó korábbi (2018-ig) fideszes országgyűlési képviselőt is megkerestük Kósa Lajos rá vonatkozó állításai kapcsán. A volt képviselőt a jelenlegi munkahelyén, az Országos Kórházi Főigazgatóságon értük el, ahol Bene jelenleg humánpolitikai és jogi főigazgató helyettes. Bene elismerte, hogy annak idején többek között ő is ajánlotta a korábbi rákóczifalvai polgármesternek, hogy Túróczi Imrét vegye maga mellé a polgármesteri kabinetbe tanácsadónak, kabinetfőnöknek.
„Dr. Túróczi Imre jelentős tapasztalattal rendelkező közgazdász, ezért – ahogy kérdésében megfogalmazta – többek között én is ajánlottam a »pályakezdő« polgármesternek abban a reményben, hogy a közigazgatási munkájában a segítségére lehet.”
Arra a kérdésünkre, hogy a martfűi fürdőben tartott állítólagos egyeztetéseken a megyei, területi fideszes vezetés mely tagjai vettek részt és milyen ügyekben, mely települések polgármestereivel, önkormányzati képviselőivel egyeztettek, a volt képviselő azt válaszolta, hogy „sohasem jártam a martfűi fürdőben”.
Azt is megkérdeztük Bene Ildikótól, hogy javasolta-e Mészáros Lőrinc féltestvérének alkalmazását a rákóczifalvai önkormányzatnak. A képviselő erre úgy fogalmazott, hogy ilyen javaslatot nem fogalmazott meg.
Kósa Lajos ugyanis az Átlátszónak beszélt arról is, hogy miután ő megkérdőjelezte Túróczi Imre tanácsait, a területi fideszes vezetés a kabinetfőnök helyett Mészáros Lőrinc állítólagos féltestvérét, Deák Miklós Csabánét (született Mészáros Ibolyát) helyezte mellé. Őt telefonon értük el, de Deákné tagadta, hogy bármilyen pozíciót betöltött volna Rákóczifalván, vagy hogy az önkormányzat alkalmazásában állt volna, s azt mondta, ő nem foglalkozik politikai ügyekkel. Válaszának ellentmond, hogy független jelöltként indult a 2019. októberi önkormányzati választáson, és egy a birtokunkban lévő dokumentum (bérkarton) szerint Deákné 2018. februártól november végéig igenis dolgozott a rákóczifalvi önkormányzatnál, igazgatási munkatársi pozícióban.
A videóinterjúban Kósa két – korábbi – önkormányzati képviselőről, Csomán Istvánról (független és jelenleg Rákóczifalva alpolgármestere) és Novák Gyuláról ((KDNP) azt állítja, hogy tőlük tudott a martfűi fürdőben történt állítólagos egyeztetésekről, ahol egyes pályázatok ajánlott nyerteseiről is szó volt. Megkeresésünkre Novák Gyula azt mondta, hogy ő rendszeresen jár ebbe a fürdőbe, és ott nem volt előre egyeztetett találkozó, s hogy ő ott „konkrétan Fideszes politikussal nem találkozott, csak szimpatizánssal”. Csomán Istvánt is telefonon értük el, de ő azt mondta, nem válaszol a kérdéseinkre.
Az Átlátszónak adott interjúban Kósa Lajos arról is beszélt, hogyan kereste meg őt és több más környékbeli polgármestert közvetítőkön keresztül Orbán Viktor egyik testvére, Orbán Áron, „hogy felajánlja a segítségét a sikeres pályázáshoz”.
Orbán Áront nem sikerült reagáltatnunk erre az állításra, pedig két olyan cégen keresztül próbáltuk elérni, ahol korábban ő is tulajdonos és vezető volt. Az egyik, a 2021. áprilisig az édesapjuk, Orbán győző tulajdonában állt FuvarozNAK Kft. volt, korábban Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft., a másik az ezt a céget tulajdonló NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt., de egyik helyről sem jött válasz az e-mailünkre.
Beszéltünk ugyanakkor két másik helyi polgármesterrel, akik a megkeresésünkre azt mondták, hogy 2016 körül egy martfűi szállodában ők is találkoztak Orbán Áronnal.
Orbán Viktor miniszterelnököt is megkérdeztük a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül arról, hogy mit tud arról, hogy a testvére állítólag vidéki polgármestereknek ígért segítséget különböző pályázatokhoz.
Egyelőre nem kaptunk választ a miniszterelnöktől. A Miniszterelnökség sajtóosztálya nem válaszolt arra a megkeresésünkre sem, melyben arról érdeklődtünk, hogy 2014. január 1-e óta hány esetben találtak szabálytalanságokat, visszaéléseket településfejlesztési és egyéb, a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó olyan pályázatoknál, amelyek kedvezményezettje Rákóczifalva város önkormányzata volt.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a nekünk küldött válaszuk szerint havi rendszerességgel vizsgálta a kérdéses időszakban megvalósult közfoglalkoztatási programokat és a mintaprogramot, és csak „adminisztrációs hiányosságokat” talált, amiket a kormányhivatal szerint minden esetben pótolt az önkormányzat.
Mivel Kósa ügyészségi bejelentése szerint az Államkincstár is tudott a pályázati pénzek átcsoportosításáról (önkormányzati működésre történő fordításáról), és ott nem ellenezték ezt, megkerestük a szervezet sajtóosztályát, de mostanáig nem jött válasz a kérdésünkre.
A pályázati pénzek áramlása közben nem állt le: a 2019. októbere óta Túróczi Imre által vezetett rákóczifalvai önkormányzat azóta további – pályázati pénzekből megvalósuló – megbízásokra szerződött, többek között piac felújításra, tanösvény építésre és a rév felújítására, valamint a Macimúzeum bővítésére.
A Kósa Lajos által korábban, Juhász Péternek adott interjúban tett kijelentései miatt a volt rákóczifalvai polgármester ellen személyiségi jogok megsértése miatt pert indított Szalay Ferenc, dr. Kállai Mária és dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások minisztériumának közigazgatási államtitkára. Szalay Ferenc rágalmazás miatt feljelentést is tett, ez ügyben büntetőeljárás indult.
Videó: Németh Dániel. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2021/07/27/nem-voltam-hajlando-ezekre-a-mutyikra-kitalalt-kosa-lajos-volt-fideszes-polgarmester/ | https://web.archive.org/web/20221018131506/https://atlatszo.hu/2021/07/27/nem-voltam-hajlando-ezekre-a-mutyikra-kitalalt-kosa-lajos-volt-fideszes-polgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-voltam-hajlando-ezekre-a-mutyikra-n-kitalalt-kosa-lajos-volt-fideszes-polgarmester-1 | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-27 13:56:00 | [
"Kósa Lajos (Rákóczifalva)",
"Szalay Ferenc",
"Túróczi Imre"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Fidesz"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Rákóczifalva"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
52,552 | Kormánypárti várost büntetett 100 százalékos visszafizetési kötelezettséggel a Pénzügyminisztérium | Olyan súlyos jogsértéseket állapítottak meg két, uniós támogatásból finanszírozott sümegi beruházásnál, hogy a Pénzügyminisztérium úgy döntött, mindkét esetben visszafizetteti a teljes támogatási összeget a fideszes vezetésű önkormányzattal. | Tavaly augusztusban több turisztikai weboldalon is megjelent a hír, hogy a sümegi Tarisznyavár mellett elkészült egy új látványosság, az úgynevezett középkori piactér, ahol kézműves termékeknek szánt elárusító helyeket állítottak fel, és egy sétányt is kialakítottak, hogy összekapcsolják a piacot a várhoz vezető szerpentinnel.
Az önkormányzat egy rekonstrukciós munkával együtt 69,9 millió forintos támogatást kapott a piac megépítésére.
A nehezen megközelíthető, hegyoldalra tervezett piacot az elmúlt egy évben lényegében nem is használták, most mégis súlyos gondokat okozhat a Veszprém megyei városnak. A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy határozott, hogy a beruházás megvalósításánál elkövetett szabálytalanságok miatt visszafizetteti a várossal a támogatás teljes összegét. A tárca arra hivatkozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a 2020-ban lefolytatott vizsgálatában megállapította: a közbeszerzés során az önkormányzat nem biztosította a tiszta, befolyástól mentes verseny feltételeit, az ilyen súlyú jogsértések pedig az előírások szerint 100 százalékos forrásmegvonást vonnak maguk után.
A sümegiek, beleértve a képviselőtestület tagjait is, csak a hétvégén értesültek a város költségvetését komoly kihívások elé állító döntésről. Végh László, a település Fidesz-KDNP-s polgármestere eddig semmilyen információt sem adott az eljárásról, a határozatot egy helyi ellenzéki aktivista szerezte meg, és tette közzé Facebook-oldalán.
A bejegyzéshez fűzött kommentekben előkerült egy másik, még tavaly született minisztériumi határozat is, amely egy 52,3 millió forintos projekt miatt is elmarasztalta Sümeget. A PM pályázati pénzeket felügyelő főosztálya ebben egy látogatóközpont létrehozására adott támogatást kért vissza lényegében ugyanazzal az indoklással, mint a piac esetében.
A határozatot közreadó Németh Szabolcs a 24.hu megkeresésére azt mondta, megdöbbent, amikor megkapta a dokumentumokat. Forrásai szerint azonban nemcsak a piac 69,9 és Ramassetter Látogatóközpont 52,3 millió forintos pályázata miatt büntették forrásmegvonással a várost, hanem a bölcsőde építésére megítélt 77 millióból is vissza kell fizetni 20 millió forintot.
A polgármester mutyizásai miatt kiszabott büntetéseknek katasztrofális hatása lehet Sümegre, hiszen a városnak már arra sem volt szabad kerete, hogy egy letelepedni kívánó orvost néhány millió forinttal támogasson
– mondta Németh Szabolcs.
A KDB 2020 májusában 2, illetve 3 millió forintra bírságolta az önkormányzatot, és kilátásba helyezte, hogy a látogatóközpont teljes támogatási összegét, a bölcsődére elnyert összeg esetében pedig 25 százalékot vissza kell fizetni. A KDB kicsit később, 2020 augusztusában harmadikként világította át a középkori piac beruházást.
Végh László lapunk kérdésére azt írta, hogy a Pénzügyminisztérium levelét a piaccal kapcsolatos szabálytalansági eljárás lezárásáról csak július 22-én, csütörtökön kapta meg.
A határozat értelmében még nem zárult le a jogi út, ezt természetesen ki is fogjuk használni, határidőben
– közölte a polgármester, hozzátéve, hogy a KDB határozataival összefüggő büntetéseket viszont már tavaly befizette a város.
A Magyar Narancs januárban írta meg, hogy hogy miután a KDB megbírságolta az önkormányzatot, Végh – testületi felhatalmazás nélkül – a Fővárosi Törvényszéken megtámadta az elmarasztaló határozatokat. A perben a városvezetést az egykori fideszes országgyűlési képviselő és elszámoltatási biztos, Papcsák Ferenc ügyvédi irodája képviselte, sikertelenül: mindkét pert elvesztették. A piac ügyében született harmadik elmarasztaló határozat pereskedés nélkül emelkedett jogerőre.
A 24.hu információja szerint a képviselőtestület három tagja a napokban rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte. Az Élhetőbb Városért Egyesület képviselői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat megtárgyalhassa a pályázati támogatások visszafizetésére kötelező pénzügyminisztériumi dokumentumokat.
Az egyesület képviselői semmilyen információt nem kaptak a polgármestertől a nagyösszegű elvonásokról. Ez nem is meglepő, de hogy a fideszesek sem tudtak róla, az már nagyon árulkodó a sümegi helyzetről | https://24.hu/belfold/2021/07/27/sumeg-vegh-laszlo-birsag-penzugyminiszterium/ | https://web.archive.org/web/20221204061458/https://24.hu/belfold/2021/07/27/sumeg-vegh-laszlo-birsag-penzugyminiszterium/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyparti-varost-buntetett-100-szazalekos-visszafizetesi-kotelezettseggel-a-penzugyminiszterium | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-27 00:00:00 | [
"Papcsák Ferenc",
"Végh László"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"Sümeg",
"Veszprém megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,553 | Összeférhetetlenség merült fel Czine Ágnesnél | Nem összeegyeztethető, hogy valaki egyszerre legyen az Alkotmánybíróság tagja, és egy egyetem rektorhelyettese. Márpedig Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem élén álló szakember esetében ez merült fel. | 2019 októbere óta mintegy 67,5 millió forint megbízási díjat és jutalmat vett fel a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettesi feladataiért Czine Ágnes alkotmánybíró, aki az Alkotmánybíróság tagjaként legfeljebb tudományos oktató tevékenységet folytathatna kereső foglalkozásként – derül ki a Károli Gáspár Református Egyetemhez elküldött közérdekű adatigénylésből.
Czine Ágnest 2014 szeptemberében választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává az Országgyűlés. A tisztség betöltéséről azonban egyértelműen kimondja az alkotmánybíróságról szóló törvény, hogy az alkotmánybírónak tudományos oktató tevékenységen kívül nem lehet más kereső foglalkozása.
Ráadásul a nemzeti felsőoktatási törvény elkülöníti a rektori és rektorhelyettesi tevékenységet az oktatói munkától, mivel azok vezetői tevékenységnek minősülnek. Ezt megerősíti az alkotmánybíróságról szóló törvényhez fűzött külön miniszteri rendelet is, amely alapján Czine Ágnes alkotmánybírói tevékenysége és a Károli Gáspár Református Egyetemen betöltött rektorhelyettesi feladatkörei összeférhetetlenek.
Az egyetemtől kikért kifizetési dokumentumokból kiderült, hogy Czine Ágnes 2019. október 1-je óta a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, amely feladatért 2021. január 1-jéig megbízási díjakkal és jutalmakkal együtt összesen bruttó 67 522 133 forint díjazásban részesült.
Az Alkotmánybíróság honlapján megtalálható vagyonnyilatkozatában Czine Ágnes feltüntette a rektorhelyettesi tevékenységet egyéb jövedelemként, amelyért a vagyonbevallás szerint havi bruttó 1 467 900 forint díjazásban részesül.
Lapunk azzal a kérdéssel fordult a református egyetem rektorhelyetteséhez, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e az alkotmánybírói és rektorhelyettesi tisztségeit, valamint szándékában áll-e lemondani valamelyik posztjáról, azonban lapzártáig nem kaptunk választ.
„A Károli Gáspár Református Egyetem rektora 2019. október 1. napjával megbízott a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási és képzési rektorhelyettesi feladatainak ellátásával, amelyet a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően elfogadtam, és azt az Alkotmánybíróságnak bejelentettem. Ezen feladatok ellátására törvényi lehetőséget adnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. tv. 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltak, amely törvényhely szerint alkotmánybíró tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket is elláthat, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Ezt követően 2020. június 9. napján azt is bejelentettem az Alkotmánybíróság teljes ülésének, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem szenátusa ideiglenesen megbízott az egyetem rektori feladatainak ellátásával. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a bejelentést tudomásul vette. Az oktatási és képzési rektorhelyettesi (rektori) feladatok ellátása az alkotmánybírói feladataim ellátását nem akadályozza, ez a fentiekben hivatkozott jogszabályhely alapján tehát nem összeegyeztethetetlen az alkotmánybírói feladataim ellátásával.” | https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/07/reagalt-czine-agnes-az-osszeferhetetlenseg-kapcsan-szerinte-jogszeruen-jart-el | https://web.archive.org/web/20210917090305/https://magyarnemzet.hu/belfold/osszeferhetetlenseg-merult-fel-czine-agnesnel-10148462/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeferhetetlenseg-merult-fel-czine-agnesnel | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-07-30 00:00:00 | [
"Czine Ágnes"
] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"oktatás"
] | [] |
52,554 | A családok nem igazán, de a baráti cégek jól járhatnak a kormány intézkedéseivel | Orbán Viktor egyértelműen a családvédelemre építette fel az építőanyagok áremelkedése ellen indított szabadságharcát, de a meghozott intézkedések a családoknak segítenek a legkevésbé. | Bár a kormány és különösen Orbán Viktor egyértelműen a családvédelemre építette fel az építőipari alapanyagok áremelkedése ellen indított szabadságharcát, a meghozott intézkedések a családoknak segítenek a legkevésbé. Persze ez nem meglepő, hiszen a sikerhez a kínai és amerikai keresletet kellene letörnie, vagy legalább nyugat-európai gyárakat újraindítania a magyar kabinetnek.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kormány törekvései teljesen eredménytelen lennének. Az intézkedéseknek lehetnek kedvező hatásai a teljesen megborult szektorra, csak éppen ezek fő haszonélvezője a hangzatos kommunikációval szemben nem a lakosság, hanem az üzleti szféra lesz. Beleértve természetesen az állami megrendelésekkel kitömött Fidesz-közeli vállalatokat is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
Dolgoznak a hivatalok
Az elmúlt hetekben a miniszterelnök hívó szavára a teljes államapparátus felpörgött annak érdekében, hogy segítsen megfékezni az építőipari árak valóban elég durva áremelkedését. A versenyhivatal teljesen ráállt a témára: a drágulás okainak felderítésére külön vizsgálói csoportot hoztak létre, bővítették az eszköztárukat, konkrét felvásárlást kezdtek vizsgálni, sőt eljárást is indítottak már egy kavicskitermelő vállalat ellen. Az előző egy hónapban hat közleményt adtak ki a témában, miközben tavaly ugyanebben az időszakban minden mondanivalójukat nyolc ilyenben foglalták össze, és ebbe a szervezeti megújulás, illetve a gazdasági operatív törzs megalakulása is belefért.
De a GVH mellett a fogyasztóvédelem is mozgásba lendült, és tényleg nem csak a hangzatos bejelentések szintjén.
A napokban beszéltünk olyan kereskedővel, akinél volt már egy mindenre kiterjedő ellenőrzés,
és tudomás szerint nem ő volt az egyetlen.
Mindenki a rendeletre várt
A munkájukat végző hatóságok aktivitásán túl azonban elsősorban mindenki azt várta, a kormány mit fog lépni az ügyben. A kabinet kommunikációjából előzetesen egyértelműen egy a családi lakásfelújításokhoz szükséges termékek áremelkedését letörő csomag képe rajzolódott ki. Orbán Viktor első kiakadását is az okozta, hogy a drágulás elviszi a lakosságnak nyújtott 3 milliós támogatást, és később is ezzel érvelt az intézkedések mellett. Közvetlenül a konkrét szabályozás megjelenése előtt a Kossuth Rádióban azt mondta:
A gazdaságba be kell avatkoznunk itt, egyébként az állami támogatások, amelyeket a lakásokhoz adunk, azok valójában nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz fognak eljutni, hanem azokhoz, akik, az építőanyagipar-kereskedelmet tartják a kezünkben. A célunk meg nem ez volt, nem őket akarjuk extra profithoz juttatni, hanem a kisebb pénzű embereket szeretnénk lakásfelújítási lehetőséghez juttatni.
Az ágazatban azonban elképzelni sem nagyon tudták, hogy mindezt hogyan akarja megvalósítani a kormány. A tényleg kiugróan dráguló termékeknél ugyanis az áremelkedést olyan nemzetközi folyamatok okozták, amelyekre egy kis közép-európai országból képtelenség érdemi hatást gyakorolni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigetelés nem, burkolás igen, az elszálló árak miatt újra kell tervezni a házfelújítástAki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor lett hiánycikk a fa, amikor a fél ország felújítanaAmerikából indult, de már itthon is fahiány van, az ezzel együtt járó drágulás pedig elviszi az állami támogatás egy részét.
A kormány végül tulajdonképpen egyfajta exportkorlátozást vezetett be. Bár hivatalosan ezt nem így hívják, hanem bejelentési kötelezettségnek – hiszen az EU-ban nem lehet csak úgy a szabad kereskedelmet gátolni -, de ettől függetlenül valójában korlátozásról van szó.
Leegyszerűsítve a szabályozás lényege az, hogy egy meghatározott termékkörben nem lehet csak úgy szabadon exportálni a különböző árukat, mint eddig, hanem előtte ezt jelezni kell az állam felé. A termelőcégnek egy csomó információt meg kell adnia arról, hogy mikor mit vinne ki az országból, ezeket a kijelölt miniszterek megvizsgálják, és ha úgy döntenek, akkor nem engedik exportálni a szállítmányt, hanem az állam veszi meg azt*A kormányrendeletben meghatározott elővásárlási vagy vételi jog alapján.. Az így megvett termékeket aztán az állam árverésen értékesíti magánszemélyeknek vagy vállalatoknak*Ez egyébként elég komoly adminisztrációs terhet ró az érintett cégekre, amiről egy következő cikkben írunk majd részletesebben..
Az egész szabályozás kulcsát azok az anyagok adják, amelyeket az új intézkedések érintenek. A lakosság számára ugyanis egy elég jól behatárolható termékkör drágulása okoz problémát. Az Újház Centrum egy közelmúltbeli felmérése szerint a felújításra készülő háztartásoknál a leggyakrabban tervezett munkálatok a festés, a tapétázás, a burkolás, a nyílászárok cseréje, a szigetelés, a kertépítés vagy éppen a tető felújítása.
Ezek alapján a családok számára elsősorban a fa és műanyag alapú építőipari termékek, a festékek, a burkoló és szigetelőanyagok árának alakulása fontos.
Márpedig ha az új szabályozást alaposabban megvizsgáljuk, elég hamar kiderül, hogy nem kifejezetten ezekre a termékekre lőtt a kormány. Így pedig az exportkorlátozás fő haszonélvezője sem a lakosság lesz.
Fa: drágulás 100 százalék, szabályozás nincs
A legnagyobb felfordulást a szektorban valószínűleg az építési fa árának elszállása okozta. Korábban mi is írtunk róla, hogy a folyamatok még tavaly alapvetően az Egyesült Államokból indultak, de idén tavaszra egyértelműen Európát is elérte a tényleg nagyon durva drágulás.
A tengerentúlon ugyanis a lakosság nagyon nem úgy reagált a járványra, ahogy arra a szektorban számítottak: ahelyett hogy visszafogták volna a vásárlásaikat, sokan épp a lakásuk vagy házuk szépítgetésére használták ki az otthon töltött időt, és sokan még költözésbe, építkezésbe is belevágtak. Ez nagyon megdobta a faanyag iránti igényt egy erősen kapacitáskorlátos piacon, ami durva túlkereslethez vezetett. Amerikában a csúcson az egy évvel korábbinak az ötszöröse volt a fa ára, így elkezdték Európából is importálni, miközben itt is hasonló folyamatok zajlottak le.
A magyarországi kereskedők már tavasszal arra panaszkodtak, hogy nem az a kérdés, mennyiért kapnak fát, hanem, hogy kapnak-e egyáltalán. A gerendákra, szarufára, tetőlécekre heteket kellett várni a tetőfelújításba kezdő családoknak, és az anyagért az egy évvel korábbi nagyjából dupláját kellett kifizetni.
Nem csoda, hogy a legtöbben talán itt várták a segítséget, ami azonban – nem meglepő módon – nem érkezett meg. Ahogy a fentiekből is kiderült, a fa az egyik olyan termék, ahol az áremelkedést globális folyamatok okozták. Erre pedig nem lehet exportkorlátozással hatni. Főleg, hogy
Magyarország lényegében a teljes építésifa-igényét ukrán, szlovák és román importból fedezi, azaz nem kiviszik a fát az országból, hanem behozzák.
Ennek megfelelően a fatermékek nem is kerültek be a kormány által szabályozott körbe. Itt az hozhat fordulatot a felújító háztartások számára, ha az USA-ban az árak már a fenti grafikonon is látható normalizálódása Európát is eléri, amire azért már látszik némi esély.
Szigetelőanyagok: drágulás 50-80 százalék, szabályozás korlátozott
A hőszigetelőanyagokat érdemes kettéválasztani a műanyag alapúakra és a szálas anyagokra. A lakosság jellemzően az előbbit használja, mivel a hungarocell normál piaci körülmények között sokkal olcsóbb, mint mondjuk a kőzet vagy az üveggyapot. Igen ám, de pont ez változott meg az elmúlt hónapokban, miután a műanyag alapú hőszigetelők alapanyaga, a polisztirol (EPS) ára*A kiinduló nyersanyagként szolgáló sztirol monomerek árrobbanása, valamint a szállítmányozás kapacitásproblémái következtében. elszállt. Ezeknél a szigetelőanyagoknál az alapanyag a végső ár nagyjából 70 százalékát adja, így a gyártási alapanyagként szolgáló EPS gyöngy 85 százalékos drágulása a végtermékben is automatikusan 50-55 százalékos áremelkedéshez vezetett, ami még alatta is van a gyártási bemeneti oldalon elszenvedett alapanyag-áremelés mértékének – mondta lapunknak Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termékszövetség elnöke.
Ezek a folyamatok pedig tényleg rendkívüli módon megdrágították a háztartások számára a szigetelési munkákat, a magyar kormány azonban ebben a szegmensben sem tudott éremben beavatkozni. Az áremelkedést ugyanis a teljes európai piacot ellátó néhány külföldi gyár kapacitásgondjai okozták, amire Magyarországról nem lehet hatni. Ennek megfelelően ezek a termékek sem kerültek be a szabályozásba.
A szálas szigetelőanyagok közül a kőzetgyapot – amit itthon is gyártanak – viszont bekerült. Ennek a lakossági otthonfelújítások szempontjából annyi jelentősége lehet, hogy a polisztirol áremelkedésével eltűnt a két termék közötti árkülönbség nagy része, így most már kőzetgyapotot is többen vettek volna. De csak vettek volna, a piacon ugyanis egyszerűen nincs termék. Már májusban volt olyan kereskedő, aki lapunknak azt mondta, a
szálas szigetelőanyagokra már csak 2022-re fogadnak megrendelést, akkora hiány van a piacon.
Ezt a hiányt pedig nem elsősorban a lakossági kereslet megugrása okozta, sokkal inkább az építőipar más szegmensei, amelyek szintén felpörögtek a nagy leállás alatt, vagy után. A csarnokokhoz, ipari épületekhez és egyéb nagyobb projektekhez nagy mennyiségben használnak ilyen szigetelőanyagot, és alapvetően ezek a fejlesztések szívták el a piacról eddig is a termékeket, a lakosságnak valószínűleg csak kisebb mennyiség jutott. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint ugyanis a kereskedők egy ilyen helyzetben jellemzően azoknak a partnereknek értékesítenek, amelyekkel hosszabb távon dolgoznak együtt, hiszen velük fontosabb a jó üzleti kapcsolat.
Egy ilyen hiányhelyzeten elvileg segíthetne egyébként az exportkorlátozás. Bányai Kornél, az egyetlen magyarországi kőzetgyapot-üzemet működtető Rockwool Hungary Kft. vezetője szerint azonban az iparág sajátosságai miatt nem fog. A cégvezető a G7-nek azt mondta: az ágazat hálózatosan épül fel, a környező országokban is vannak gyárak, és nem minden egységben gyártanak mindenféle terméket. Így ők eddig is elsősorban olyan termékeket exportáltak, amelyekre Magyarországon egyáltalán nem volt igény.
Különösen, hogy a kőzetgyapot nem az a termék, amely elbírja a hosszútávú szállítás költségét is, ezért ha megoldható, akkor a gyártó inkább helyben próbálja meg értékesíteni. A Rockwoolnál is ez volt a jellemző: amikor megugrott a hazai igény, eddig is igyekeztek minél inkább a belföldi keresletet kiszolgálni. Korábban a teljes termelés nagyjából 20 százaléka ment külföldre, az idén eddig azonban kevesebb.
Ez egyébként az exportszámokon is látszik: abban a termékkategóriában, amit a kormány bevont az szabályozásba, 2020 első négy hónapban a KSH adatai szerint
nemhogy nőtt volna, hanem harmadával csökkent a kivitel a korábbi években megszokotthoz képest.
Emellett az árak sem szálltak el. Bányai Kornél állítása szerint ők például két éve nem emeltek a listaáraikon. Összességében tehát érdemi hatása a szigetelőanyagoknál sem lesz a szabályozásnak, különösen nem a lakossági szegmensben.
Acél: drágulás 100 százalék, szabályozás széleskörű, de…
A kormány összesen 20 különböző vámtarifaszám alapján határozta meg azoknak a termékeknek a körét, amelyek kivitelét ellenőrzése alá vonná, és ezek közül 14 valamilyen vas- vagy acélipari terméket takar. Furcsa módon az érintett áruk egy részét azonban alapvetően nem is építőipar használja, ez pedig más ágazatokban okozhat még problémát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába szeretné a kormány, nem leszünk a vas és acél országaA nagy építőipari beruházások azonban felszívhatják annak az acélműnek a termelését, amit az állam kinézett magának.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell az acél az állami nagyberuházásokba, ezért vehette meg a kormány az ózdi acélgyáratAz állam ideális gazdasági környezetben vásárolt be első ránézésre elég drágán egy válságérzékeny ágazatban. Ez nem túl jó kombináció.
A termékek nagy része ugyanakkor építőipari, és ezek közül sokat tényleg nagyobb mennyiségben visznek ki az országból. Az építőipari acélt egyébként itthon szinte kizárólag abban az ózdi acélműben állítják elő, amely az elmúlt években termelésének nagyjából a felét adta el külföldön. Ennek a cégnek ugyanakkor 20 százalékban a magyar állam a tulajdonosa, így itt akár más eszközei is lehettek volna a kormánynak arra, hogy a termékeket az országban tartsa.
Ettől függetlenül valószínűleg ennél a termékkörnél lehet leginkább hatása az intézkedéseknek, igaz, itt sem feltétlenül az árakra, hanem inkább a mennyiségi problémákra. Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke a G7-nek azt mondta:
mivel az acél ára is nemzetközi folyamatok – főleg a tartósan magas kínai kereslet – miatt emelkedett drasztikusan, és itt a csökkenés egyelőre nem indult meg, így az intézkedés tartós megoldást erre nem jelent. A kialakult hiány kezelésére azonban jó lehet.
Ez pedig sok ágazati szereplőnek már komoly segítség, hiszen – ahogy erre Szarka László felhívta a figyelmet – ha sikerül nagyobb mennyiségben benntartani az országban az acéltermékeket, akkor jelentősen csökkenhet a projektek elmúlt időszakra jellemző akadozása, amit egyes, főleg importból származó építőanyagok hiánya okozott. Az acélnál ez különösen fontos, mert egyes kormányzati kimutatások szerint az acél 30 százalékot tesz ki az összes építőipari anyagfelhasználásból, és a technológiai sorrend miatt, ha ennél akad el egy beruházás, akkor nagyon nehéz továbblépni.
A hiányt tehát részben megoldhatja az exportkorlátozás, az árakat azonban csak úgy csökkentheti a kormány, ha a megvásárolt, eredetileg kivitelre szánt terméket a vételárnál olcsóbban adja el az árveréseken, azaz magára vállalja a költségek egy részét. Bár ez egyébként reális forgatókönyv, a lakosságon azonban valószínűleg érdemben ez sem segít. Betonacélt ugyanis főleg a nagyobb projekteknél, társasházak, irodák vagy más épületek építésénél használnak, a tipikus lakossági felújítási munkálatokhoz lényegében egyáltalán nem kell. Ha valaki bővíti a házát, akkor szüksége lehet rá, de ez ugye nem volt a leggyakoribb felújítási munkák között.
Egyéb termékek: drágulás kisebb mértékű, szabályozás korlátozott
Az összes többi építőanyaggal a lakosság szempontjából azért nem érdemes mélyebben foglalkozni, mert
nem emelkedett radikálisan az áruk, és/vagy
a kormányzati szabályozás nem tért ki rájuk.
Előbbi kategória a cement, a beton, a habarcs vagy éppen a gipsz. Ezek kivitelét ugyan korlátozta az új szabályozás, de egyrészt az érintett termékek egy része elég korlátozottan szállítható gazdaságosan, másrészt többségüknél eddig sem volt kiugró az export növekedése, harmadrészt pedig az áruk sem emelkedett radikálisan. Ahogy egy forrásunk fogalmazott,
a „poranyagoknál” nagyjából 8-10 százalékos lehetett a drágulás, ami az elmúlt években is megszokott szint.
Hasonló a helyzet a festékekkel, a téglával, a burkolóanyagokkal vagy éppen a tetőcseréppel, amelyeknek szintén nem emelkedett radikálisan az ára, és ezekre nem is tért ki a szabályozás.
Nagyot drágult azonban több műanyagipari termék is, amelyekre az olyan viszonylag gyakori felújításoknál is szükség van, mint a nyílászárók cseréje (műanyag ablakok) vagy éppen a fürdőszoba rendbehozatala (műanyag csövek). Ezeknél viszont nem lépett a kormány, méghozzá minden bizonnyal pont azért, amiért a fa vagy a polisztirol esetében sem:
az áremelkedést olyan nemzetközi folyamatok okozzák, amelyekkel semmit nem tudnának kezdeni.
Mindez azt jelenti, hogy a korábban említett leggyakoribb lakossági felújítási munkák közül lényegében egyiket sem tudja olcsóbbá tenni a kommunikáció szerint a családokat védő kormány.
Van, aki jól jár
A fentiek alapján az intézkedések haszonélvezői így nem a háztartások, hanem a nagyobb beruházók lehetnek. Ezzel persze nincs semmi gond, hiszen a felborult gazdasági folyamatok miatt irreális szintre emelkedő árak tényleg sok céget sodorhattak nehéz helyzetbe, egy kormány pedig dönthet úgy, hogy segít az ilyen vállalatoknak, amíg elül a vihar. Csak ugye a kommunikáció szólt teljesen másról.
Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg az állami megrendeléseken dolgozó vállalatok is hasznot húzhatnak az új szabályokból. Már tavasszal volt olyan ágazati szereplő, aki azt mesélte, hogy a kivitelezők sorra mondják vissza a piaci megrendeléseiket, mert egyszerűen nem tudják megvalósítani azokat a korábban vállalt áron. Ez az állami beruházásoknál nehezebben kivitelezhető, hiszen a közbeszerzésekre egyedi szabályok vonatkoznak. Így – még ha erre szoktak is megoldást találni az érintettek – elvileg előfordulhat, hogy ha valaki még tavaly szerződött le egy nagyobb fejlesztésre, az árak emelkedése simán elviszi a remélt profitját.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Ha azonban a kormány lehetővé teszi, hogy a nagyobb állami projekteken dolgozó vállalatok az árverések révén olcsóbban jussanak hozzá az építőanyagokhoz, azzal javíthat ezeknek a cégeknek a helyzetén. Márpedig erre elég egyértelműen mutatkozik szándék, hiszen a jogszabályban úgy fogalmaztak, hogy az árverésen olyan
Bár a kormány azt nem írta le részletesen, mit értenek „kritikus infrastruktúrák” alatt, de elég egyértelmű, hogy a fontosabb állami építőipari beruházásokat próbálták ezzel bevonni a szabályozásba. Az ilyen fejlesztésre kiírt tenderek nagy részét pedig az elmúlt években egy elég jól körülhatárolt, kormányközeli kör nyerte el, így most is ők járhatnak jól, ha a magasabb árak miatti többletköltségeiket részben átvállalja az állam. | https://g7.hu/vallalat/20210723/a-csaladok-nem-igazan-de-a-barati-cegek-jol-jarhatnak-a-kormany-intezkedeseivel/ | https://web.archive.org/web/20220823024245/https://g7.hu/vallalat/20210723/a-csaladok-nem-igazan-de-a-barati-cegek-jol-jarhatnak-a-kormany-intezkedeseivel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csaladok-nem-igazan-de-a-barati-cegek-jol-jarhatnak-a-kormany-intezkedeseivel | G7 | hungarian-news | 2021-07-23 13:33:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"építőipar",
"klientúra",
"kereskedelem",
"jogalkotás"
] | [] |
52,555 | Az előzőnél is nagyobb és drágább luxusjachttal hasít a NER az Adrián – a Seagull MRD tulajdonosa is Szíjj László | Újabb máltai bejegyzésű jachttal gazdagodott a kormányközeli elit Magyarországon. Az 50 méter hosszú Seagull MRD tavaly készült Livornóban, máltai zászló alatt járja az Adriát, és a máltai nyilvántartás szerint ugyanaz a cég, az L&L Charter tulajdonolja, mint elhíresült elődjét, a Lady MRD szuperjachtot, amelyik csak 42 méter hosszú, de szintén az olasz Benetti gyárban készült. Az L&L Charter nevű máltai offshore cégről tavaly derítettük ki, hogy végső tulajdonosa nem más, mint Szíjj László kormányközeli üzletember. | 2020-ban készült Livornóban, a Benetti olaszországi gyárában a Seagull MRD nevet viselő, 50 méter hosszú luxusjacht. A szó egyáltalán nem túlzás, a Seagull MRD ugyanis a cég Custom nevű családjába tartozik, ami legtöbbet fizető vevők számára, egyedi megrendelésre készülő jachtokat jelenti. A Customban két alkategória van: a 45 és 80 méter hosszúság közötti mega-, valamint a 80 méternél nagyobb gigajachtok.
A cég honlapján olyan szlogenekkel reklámozzák a Custom típusú jachtokat, amik minden bizonnyal erősen megpengetik a szupergazdagok egóját.
„Azoknak, akik mernek álmodni. Azoknak, akik szabad utat adnak az elképzeléseiknek. Azoknak, akik valóban értékelik a minőséget és a különleges részleteket, amikből személyre szabott termék lesz. Azoknak, akik mindenből a legjobbat akarják, és nem félnek lehetetlent kérni.”
49,9 méteres hosszúságával a Seagull MRD a Custom családon belül a megajachtok közé tartozik. Az alábbi visszafogott reklámvideó alatt azt írja erről a kategóriáról a Benetti, hogy a tulajdonossal együtt tervezik meg, „egy üres vászonról indulva”.
30 millió euró körül lehet ilyesmit venni
A Seagull MRD-ről viszonylag kevés információ lelhető fel az interneten, csupán annyit tudni róla, hogy a közel 50 méteres jacht súlya 499 tonna, a hajótest acélból és alumíniumból készült és 3 szintje van. Az ismeretlen, hogy hány kabinja van, azokban hány vendég fér el, és mekkora személyzet szolgálja az utasok kényelmét. Az ára sem érhető el nyilvánosan.
Viszont egy hasonló, szintén a Benetti Custom-családjába tartozó, és méretben is majdnem pontosan egyező (49,8 méteres) jachtról különböző oldalakon elég sok adat megtalálható, amik segíthetnek belőni a Seagull MRD értékét és nagyságát is.
A 2018-ban gyártott AJ összesen 12 vendéget tud elszállásolni 5 kabinban, és a 8 fős személyzetnek 6 kabin áll rendelkezésére. Ebben a galériában és az alábbi videóban megcsodálható a külseje és a belseje egyaránt. Az AJ tavaly talált új gazdára, akitől 30,2 millió eurót (kb. 10,5 milliárd forintot) kértek érte. Valószínűleg ennél drágább lehetett a vadonatúj, 2020-as évjáratú Seagull MRD.
Motorcsónak 87 millió forintért
Egy horvátországi hajókereskedés, a Navis Marine tavaly szeptember elején fényképeken mutatta be, ahogy egy Pirelli-motorcsónakot szállítanak a Seagull MRD-hez.
A Pirelli 1100 Sport típusú csónak már önmagában is tekintélyes a 11 méteres hosszúságával és 3,5 méteres szélességével. Összesen 14 személy fér el rajta, zuhanyzóval és vécével is felszerelt, az alábbi videón pedig látható, milyen gyorsan lehet vele menekülni a kíváncsiskodó újságírók elől.
Egy ilyen csónak persze nem olcsó, itt például 247 820 euró (kb 86,7 millió forint) az ára.
Ez a jacht is Szíjj Lászlóé
A Navis Marine tavaly szeptember végén közzétett egy újabb fotót a Seagull MRD-ről, ami akkor a franciaországi Saint-Tropez kikötőjében horgonyzott. Ezen és az előző képeken is jól látható, hogy a jachton máltai zászló leng, és a hajózási oldalakon is máltai bejegyzésűként szerepel.
A máltai hajózási nyilvántartás szerint a Seagull MRD szuperjachtot ugyanaz a cég, az L&L Charter tulajdonolja, mint elhíresült elődjét, a Lady MRD szuperjachtot, amelyik csak 42 méter hosszú, de szintén az olasz Benetti gyárban készült.
Az L&L Charter nevű máltai offshore cégről tavaly derítettük ki, hogy végső tulajdonosa nem más, mint Szíjj László kormányközeli üzletember.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa
A Lady MRD már bérelhető is
Tavaly márciusban vettük észre, hogy a NER előző luxusjachtját, a Benetti Crystal 140 típusú, 42 méter hosszúságú, 2015-ben gyártott Lady MRD-t 16,9 millió euróért, azaz nagyjából hatmilliárd forintért árulják. Úgy tűnik, hogy azóta sem tudtak megszabadulni tőle, az ára ugyanis most már „csak” 14,9 millió euró, vagyis körülbelül 5,2 milliárd forint.
Itt, itt, és itt is ennyiért hirdetik az ikonikus jachtot, amin pihent már Mészáros Lőrinc az előző feleségével, Beatrix asszonnyal, Homolya Róbert MÁV-elnök Szíjj Lászlóval és Szijjártó Péter külügyminiszter is a családjával.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu
A Navis Marine Facebook-oldalán több bejegyzésben is reklámozzák a Lady MRD-t (a legutóbbi július 26-i), ám a jelek szerint a vevő jelentkezéséig is hasznosítják. A korábbi évekkel szemben most ugyanis már több oldalon is szerepel a jacht bérelhetőként: a kölcsönzési díja nagyjából 176 ezer euró/hét, vagyis heti 61,6 millió forint (+ a költségek).
Szíjj László, a kormányközeli szuperjachtokat tulajdonló máltai offshore cég végső tulajdonosa az elmúlt tíz év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett, miután építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően.
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere | atlatszo.hu
Címlapkép: a Seagull MRD a franciaországi Saint-Tropez kikötőjében 2020. szeptember 25-én (fotó: Navis Marine/Facebook). A máltai adatok megszerzésében köszönjük a Daphne Caruana Galizia Foundation segítségét. | https://atlatszo.hu/2021/07/29/az-elozonel-is-nagyobb-es-dragabb-luxusjachttal-hasit-a-ner-az-adrian-a-seagull-mrd-tulajdonosa-is-szijj-laszlo/ | https://web.archive.org/web/20230831122322/https://atlatszo.hu/2021/07/29/az-elozonel-is-nagyobb-es-dragabb-luxusjachttal-hasit-a-ner-az-adrian-a-seagull-mrd-tulajdonosa-is-szijj-laszlo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elozonel-is-nagyobb-es-dragabb-luxusjachttal-hasit-a-ner-az-adrian-n-a-seagull-mrd-tulajdonosa-is-szijj-laszlo | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-29 14:49:00 | [
"Szíjj László"
] | [
"L&L Charter Ltd."
] | [] | [
"offshore",
"hajózás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,556 | Több ásványvizet vásárol Mészáros Lőrinc cégétől a MÁV | A felcsúti Vivienvíz Kft.-től további 68 millió forintért vásárol ásványvizet a MÁV, így a teljes összeg 1 milliárd 285 millió forintot tesz ki. | A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő MÁV Szolgáltató Központ Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyári védőitalokra - természetes ásványvízre - kiírt közbeszerzést még 2018 augusztusban nyerte meg 48 hónapra a Vivienvíz Kft. Az ellenérték 1 milliárd 217 millió forint volt. Ez emelkedett meg most 68 millió forinttal. A közlemény kifejti, hogy a szerződés módosításának nincs jogszabályi akadálya, mivel
- nem éri el a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó uniós értékhatárt, azaz a 68 171 840 forintot, továbbá
- a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
A Ceginfo.hu adatai szerint a Vivienvíz Kft. tulajdonosa 2018 áprilisa óta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Agro Zrt. A korábbi tulajdonos a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. volt. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/tobb-asvanyvizet-vasarol-meszarostol-a-mav.733962.html | https://web.archive.org/web/20210925151248/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/tobb-asvanyvizet-vasarol-meszarostol-a-mav.733962.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-asvanyvizet-vasarol-meszaros-lorinc-cegetol-a-mav | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-08-02 09:05:00 | [] | [
"MÁV",
"Vivienvíz Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
52,557 | Államtitkárként megbukott, majd felkúszott a Nemzeti Múzeum élére | L. Simon László személyében politikai kinevezett kerül a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói székébe, miután az egykori államtitkár egy súlyos bukás után 2021-re a múzeumügybe kapaszkodva tért vissza a politikába. | „Hétfő délelőtt Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úrnál jártam, aki 2021. július 31-i hatállyal kinevezett a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Majd Fekete Péter kulturális államtitkárral közösen tiszteletünket tettük Varga Benedek korábbi főigazgató úrnál, megköszönve az eddigi munkáját. A következő öt évben a magyar állam legrégebbi kulturális intézményét, legfontosabb és legnagyobb múzeumát vezethetem” – számolt be L. Simon László a Facebookon.
Az országgyűlési képviselő bejegyzése szerint Orbán Viktor miniszterelnök is végigolvasta a pályázatát, „megismerve és támogatva a terveimet”.
L. Simon kinevezésével egyértelműen politikai kinevezett kerül a Magyar Nemzeti Múzeum élére, amelyet az elmúlt 5 évben Varga Benedek történész, levéltáros vezetett.
Értesüléseink szerint a múzeumi szakma döbbenten áll a döntés előtt, ez ugyanis még úgy is egyfajta "szintlépésnek" tekinthető, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumot 2018 óta a bevallottan Orbán-hívő publicista-író, Demeter Szilárd vezeti.
L. Simon ugyan az elmúlt 11 évben többször is igyekezett magát egyfajta "különutas" politikusnak feltüntetni, valamint az is igaz, hogy történész végzettsége is van, illetve komoly tapasztalata kultúraszervezésben, mégis gyakorlatilag a kormányból érkezik a múzeum élére, és fennen hangoztatott tervei is arról szólnak, hogy a múzeumot az általa még korábban kritizált kultúrharc egyfajta újabb bástyájává tegye.
Költő, szerkesztő, üzletember
L. Simon László kacskaringós pályaképével a Magyar Narancs még 2012-ben foglalkozott részletesen, amikor kulturális államtitkárrá nevezték ki.
Az 1972-ben született L. Simon ugyanabban a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban végzett, ugyanabban az intézményben, ahol Orbán Viktor előtte 9 évvel. Először az ELTE Tanárképző Főiskolai Szakán tanult irodalmat és történelmet, majd magyar szakos főiskolai diplomáját egyetemi végzettséggé bővítette. 1996-ban bekerült Kenyeres Zoltán irodalomtörténész Nyugat-kutatócsoportjába, 1998-tól PhD-hallgató, de doktori fokozatot nem szerzett. További diplomákig viszont igen: 2008-ban a Károly Róbert Főiskola szőlész-borász mérnöki karán végzett, és ugyanekkor az Eötvös József Főiskolán kulturális menedzseri képesítést kapott.
A 90-es évek második felében a legkülönbözőbb irodalmi szervezetekben és az üzleti életben is feltűnt. Egyrészt akkoriban indult költői pályája is az avantgárd és a neoavantgárd ihletésében, 1996-ban a párizsi magyar emigráció nagy avantgárd folyóirata, a Magyar Műhely szerkesztője lett, 1998-ban pedig írószövetséget is alapított társaival, Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) néven, melynek ő volt az első elnöke is 2004-ig.
Másrészt apjával közösen főleg a mezőgazdasági és kiadói munkával foglalkozó családi cégekben vállalt szerepet, egy időben még egy offshore-gyanús cég is felbukkant a céghálóban, amelynek kézbesítési címzettje L. Simon volt. Édesapja korai, 2009-es halála után átvette a Simon és Simon Kft. irányítását: gyümölcsöt termeszt, panziót és borászatot működtet 80 hektárra kiterjedő családi gazdaságában.
Az ezredforduló után bővítette szerteágazó irodalomszervezői tevékenységét, 2002-től a saját tulajdonú Ráció Kiadó gondozásában irodalomtörténeti és tudományos munkák jelentek meg, elszórtan némi szépirodalom is, illetve L. Simon könyvei közül is több, de megalapította az irodalmi és folyóirattermést „szemléző” Szépirodalmi Figyelőt is. L. Simon 2003-tól az Írószövetség másik lapja, a Kortárs szerkesztője lett, 2004-ben pedig a FISZ elnöki posztjáról távozva az Írószövetség titkára – de facto első embere.
Elismert szervezőkészségével megkísérelte dinamizálni, megfiatalítani az Írószövetséget, hangosan lobbizott a kulturális kormányzatnál is a "népi" írókért, és egyre jobban beleásta magát a kultúraigazgatás és -finanszírozás kérdéseibe, egyre többször nyilvánult meg a kultúrpolitika elvi és praktikus kérdéseiben is.
L. Simon László
Belső harcok
L. Simon a kétezres évek közepétől vállalt egyre komolyabb szerepet a jobboldalon: szerkesztője lett a 2006-ban indult konzervatív Kommentár folyóiratnak, és a 2007-ben létrejött, Navracsics Tiborhoz kapcsolódó, magát „mérsékelt konzervatív” szellemi körnek tartó Jobbklikk portálnak is állandó szerzője lett.
2009 májusától 2010-ig a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának volt elnökségi tagja, majd a 2010-es fideszes taroláskor az első fordulóban egyéni mandátumot szerzett, és a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke lett, és mint ilyen, többször is foglalkozott múzeumüggyel.
Bár első körben elérte, hogy a központosított ásatási jogok visszakerüljenek a megyei múzeumokhoz, a kulturális örökségvédelmi törvénynek a beruházásokat megelőző ásatási-feltárási munkálatokra vonatkozó részét 2011 októberben a befektetők számára kedvezően, az érintett múzeumok számára kedvezőtlenül módosították.
L. Simon abban a kettős helyzetben találta magát, amelyben bizottsági elnöki pályafutása alatt igen gyakran: bírálja a módosítást, amit ő maga jegyez.
Több esetben ugyanakkor elérte, hogy egy-egy drasztikusabb jogszabályon végül finomítson a kormányzat. Ez történt a médiatörvény esetén, amikor ő jegyezte azt az elfogadott módosítót, amely lehetővé teszi, hogy a Médiatanács által kiszabott bírságokat ne kelljen a jogerős bírósági ítélet megszületéséig kifizetniük azoknak az orgánumoknak, amelyek megtámadják a döntést (L. Simon óvatosan kritizálta is a Médiatanács egyszínűségét); valamint akkor, amikor az előadó-művészeti törvény módosításakor megpróbálta – végül sikertelenül – megmenteni a filmes önkormányzatiság szerveként működő Mozgókép Közalapítványt.
A megyei múzeumi rendszer szétverését viszont nem tudta megakadályozni.
A kormánytöbbség adósságuk „konszolidálására” hivatkozva elvette a megyei önkormányzatoktól a múzeumok kezelését, és először a megyei kormányhivatalokban működő intézményfenntartó központokra bízta volna őket, végül a területileg illetékes települési önkormányzatok vehették át. L. Simon akkor a rendszer egyben tartását és központi, minisztériumi kezelését szorgalmazta.
2011 októberében kinevezték a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnökévé, ahol rögtön lázas átszervezésekbe kezdett, írószövetségi tagokkal töltve fel, majd amikor 2012 júniusában Szőcs Géza lemondása után kulturális államtitkárnak nevezték ki, gyakorlatilag vétójogot is adott magának az NKA döntéseire.
Bár egyfajta "különutasságára" mindig büszke volt, és többször is azt hangoztatta, hogy szerinte 2002-ben a Fidesz az agresszív kultúrpolitikája miatt vesztette el a választást, 2013-ban leváltották az államtitkári posztról, Balog Zoltán akkori miniszter kimondottan a kettejük közti nézetkülönbségekkel indokolta a menesztését.
Hiába kellett ugyanakkor mennie az Emmiből, a Miniszterelnökségen egy időre megtalálta a helyét: kormánybiztosi rangot kapott, a Várkert Bazár, a Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély tartozott hozzá, majd itt lett a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár.
Bukás és visszatérés
L. Simon László ugyanakkor itt sem bírta sokáig, körülötte akkor változott meg jelentősen a politikai légtér, amikor 2015-16 környékén összetűzésbe került akkori felettesével, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Lázár Jánossal, mert
L. Simon letagadta, hogy tulajdonosa lenne a rákellenes, látásjavító barackmagot gyártó cégnek, miközben a cégnyilvántartás és a vagyonbevallása szerint az övé volt a társaság.
Lázár János ezt követően felmentette az államtitkárság alól, amiről ráadásul a képviselő a sajtóból értesült. A rákellenes barackmagot gyártó cég miatt egyébként Orbán is kérdőre vonta L. Simont, aki bár elvileg visszavonult a Fejér megyei választókerületének ügyeivel foglalkozni – ahol egyébként komoly befolyása van –, azért kivette a részét a 2018-ban berobbant kultúrharcból is, igaz, azt akkori formájában inkább kártékonynak tartotta, és arról beszélt, hogy a „nemzeti oldal” káderhiánnyal küzd, a Magyar Idők elhíresült, a pikszisből azóta kieső Szakács Árpád által jegyzett „Kinek a kulturális diktatúrája?” című cikksorozatát pedig alacsony színvonalúnak nevezte.
Ugyanakkor L. Simon szintén a kultúrharc jegyében azt is mondta,
„ha egyszer minket megszavaztak, a kultúrpolitikánkat is megszavazták”,
a kritikusoknak pedig azt üzente, hogy „a politikusokat, bennünket választottak meg, nem az írókat”.
Több zűrös per és cégügy mellett az elmúlt években L. Simon írt egy Trianon-balettelőadást is, de a visszakapaszkodására 2021-ig kellett várni, amikor is ismét a múzeumügy és a múzeumok átszervezése felé kezdett orientálódni.
Kásler Miklós emberminiszter végül áprilisban a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki, feladatairól azt írták, hogy „a múzeumi intézmények strukturális átalakításának és az új konstrukció kialakításának lehetőségeit” fogja megvizsgálni – olvasható a kormány közleményében.
Július elején az is kiderült, hogy L. Simon magának a Magyar Nemzeti Múzeumnak a főigazgatói posztjára is pályázik. Pályázatáról és terveiről akkor úgy nyilatkozott, hogy sokkal jobban be kell szállni a nagy, látványos kiállítások rendezésének versenyébe, vállalni kell a komoly hazai és nemzetközi vitákat olyan kényes témák, történeti kérdések felmutatásával, amilyenekkel az elmúlt évtizedekben a múzeum vezetése nem mert komolyabban foglalkozni: ilyen például a Horthy-korszak, a Bethlen-kormány tevékenysége, a kuláküldözés vagy a kommunista rendszer egyházellenessége.
Azt írta,
„a múzeum nem nélkülözheti az egyértelmű állásfoglalásokat, a tudományosan megalapozott, de a széles közönség számára értelmezhető orientáló, identitásformáló szándékot”.
Összehasonlításképp: a múzeumot eddig vezető Varga Benedek pályázatának legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a magyar történeti és régészeti muzeológia hazai vezető intézményévé, valamint – a nemzetközi szerepvállalás erősítésével – a nemzeti múzeumi világ egyik európai centrumává váljon. | https://magyarnarancs.hu/belpol/allamtitkarkent-megbukott-majd-felkuszott-a-nemzeti-muzeum-elere-240608 | https://web.archive.org/web/20230201231037/https://magyarnarancs.hu/belpol/allamtitkarkent-megbukott-majd-felkuszott-a-nemzeti-muzeum-elere-240608 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allamtitkarkent-megbukott-majd-felkuszott-a-nemzeti-muzeum-elere | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-08-02 09:13:00 | [
"L. Simon László"
] | [
"Magyar Nemzeti Múzeum"
] | [] | [
"pályázat",
"protekció",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,558 | Fideszes vezetésű civil szervezetek sorát támogatja a magyar állam egy új pályázati alapból | Miután a kormány bejelentette, hogy nem kéri a Norvég Alapból Magyarországnak járó 77 milliárd forintot, mert nem tetszettek neki a civil rész felügyeletére kiválasztott szervezetek, itthon kihirdették a legújabb állami civil pályázat győzteseit. Átböngésztük a támogatottak listáját: a kedvezményezettek között számos Fidesz-közeli szervezet található, a tipikus főcivil Magyarországon a kormánypárti alpolgármester. | Közvetlenül az után, hogy Gulyás Gergely bejelentette, hogy a magyar kormány nem tudott megegyezni a Norvég Alappal arról, hogy mely hazai szervezetek kezeljék a civileknek járó 4 milliárd forintot, és ezért inkább lemond arról a 77 milliárdról, ami Magyarországra jött volna, az állami Bethlen Gábor Alap közzétette egy másik civil pályázat eredményeit. Ez a „Városi Civil Alap” nevű, most először kiírt pályázat szintén 4 milliárdos keretösszegű, amelyért különösebb megkötések nélkül bármilyen civil szervezet pályázhatott.
A pályázat nem konkrét projektek támogatásáról szólt, hanem „civil közösségi tevékenységekről” általában, vagyis ebből a keretből gyakorlatilag az alapműködés is finanszírozható. A győztesek közzétett listája azért is érdekes, mert ez az új forrás egy választási év előtt érkezik a szervezetekhez, de a kiírás elvileg arra is alkalmas, hogy az állam megmutassa, számára is fontosak a civilek. Hogy hányan adtak be pályázatot, nem tudjuk, de összességében 700-nál is több szervezet nyert, egyenként legfeljebb 15 millió forintot. Az már első blikkre is egyértelmű, hogy a listáról hiányoznak a kritikai, közéleti és jogvédő tevékenységet folytató civilek, azok, akiket előszeretettel szoktak „politizálással” vádolni. A politikától való távolság elvárása ugyanakkor nem annyira tűnik következetesnek, a győztesek között ugyanis jó pár, a Fideszhez ideológiailag és személyileg is közel álló szervezet található.
A debreceni „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány például azok között van, akik a lehetséges maximumot nyerték el. A szervezet hivatalos célja egy 2008-ban felállított Wass Albert-szobor gondozása, elnöke Becsky Tibor volt fideszes közgyűlési képviselő. Egy másik debreceni szervezet, az EU-Roma Országos Egyesület (elnöke Aba-Horváth István, a debreceni cigány önkormányzat vezetője) székhelyén a falon fideszes politikusok portréi vannak kifüggesztve, ők most 8 millió forintot kaptak.
Ugyancsak a maximális összeget kapta a Kovács K. Zoltán Alapítvány. Ők üzemeltetik a keresztény jobboldali vasárnap.hu portált, illetve kereszténykönnyűzene-oktatással foglalkoznak. Kurátoruk az a Kovács-Pifka Péter, aki a kormányzati Hungary Helps ügynökséget vezeti. Az üldözött keresztények megsegítésére létrehozott program a Miniszterelnökség alatt működik, és az alapítvány, melyben az állami program vezetője érdekelt, rendszeresen jelentős állami támogatásokban részesül, 2019–20-ban összesen több mint 250 millió forintot kaptak az Emmitől, a Bethlen Gábor Alaptól és magától a Miniszterelnökségtől.
A terjedelmes listán egyszerűbb tájékozódni, ha csak a maximális támogatást elnyerő szervezeteket vizsgáljuk meg egy megyében. Borsod-Abaúj-Zemplénben például azt láthatjuk, hogy ilyen volt az Élhető Diósgyőrért Egyesület, melyet a korábbi fideszes önkormányzati képviselő Seresné Horváth Zsuzsanna vezet. Szerencsen a fideszes alpolgármester Egeli Zsolt az elnöke a szintén sikeresen pályázó Kis Attila Alapítványnak. Putnokon is a kormánypárti alpolgármester szervezete, a Fidesszel a helyi választáson közösen induló Putnok Városért Egyesületnek adtak oda 15 milliót. A megyében maradva: megkapta a maga 15 millióját a Zemplén a Csángókért Alapítvány is, ami ahhoz képest igen komoly összeg, hogy tavaly az összes bevételük 20 ezer forint volt, egyetlen állami döntéssel tehát 75 000 százalékos növekedést sikerült elérniük. Az alapítvány kuratóriumának tagja Konczné Kondás Tünde, a tavaly júliusban meghalt Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő özvegye és Koncz Zsófia jelenlegi fideszes képviselő édesanyja, aki saját jogon a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group vezérigazgatója.
A megye déli részén, Tállai András hátországában, 15 milliót kapott a Dél-Borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány. Ez annak a Hagyacki Józsefnek a szervezete, aki 15 éve dolgozik együtt Tállaival: jelenleg ő a Mezőkövesd NB I.-es focicsapatának az ügyvezetője, miközben a volt NAV-elnök miniszterhelyettes az elnök. De Tállainak egy másik közeli kapcsolata is örülhet a család sikerének. Szintén a maximális összeget nyerte el a 2019-ben alapított, idáig mindösszesen 300 ezer forint bevételű Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány. Ennek Sedlák-Bihall Orsolya a vezetője, a megye egyik legbefolyásosabb üzletemberének, a Tállaival sok fronton együttműködő Bihall Tamásnak a lánya. Hivatalosan ő az ügyvezetője a családi tulajdonban lévő Nord Tender Kft.-nek is, annak a Tállai bázisán szívesen látott tanácsadó és pályázatíró cégnek, mely rendszeresen sikerrel indul borsodi kiírásokon, olyankor is, amikor ugyanazt a sablonszöveget adják le több különböző település önálló pályázataként.
A borsodi megyeszékhelyen 15 milliót kap a Média Pakk Alapítvány, noha a szervezet csak 2021-ben jött létre. A miskolci törvényszék az alapítványt március 22-én vette nyilvántartásba, két nappal az előtt, hogy a Bethlen Gábor Alap kiírta a Városi Civil Alap támogatást, amiből végül a lehető legtöbbet kapta meg a négy hónapos szervezet. Úgy tűnhet, hogy a kormány a civilbarátságát is jelzi azzal, hogy elég felmutatni a szándékot, létrehozni egy szervezetet, és már jön is az állami támogatás.
Szentendrén a Fulco Deák Egyesület vezetését három volt fideszes városvezető alkotja: Petricskó Zoltán egykori alpolgármester, Török Balázs volt alpolgármester és Pintér Ádám volt önkormányzati képviselő. Az ex-alpolgármesterek által irányított civil szervezet a lista alapján általában is hungarikumnak tűnik. A Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület vezetője a város fideszes alpolgármestere, Papp Gábor László, ők is a maximális összeget kapták. A Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete ugyancsak a helyi polgármester (Kőszegi Zoltán) és a fideszes városvezetők formációja egyesületi formában. A 13,5 milliót kapó Szociális Védegylet vezetői a kőbányai Fidesz önkormányzati képviselői.
Szerencséje volt a Városi Civil Alap pályázatán az Alsórákosi Civil Egyesületnek is, amely a Facebook-oldala alapján a helyi fideszes országgyűlési képviselő Szatmáry Kristófhoz áll közel. A Németh Szilárd-féle birkózóakadémia érdekeltségébe került Csepel SC Alapítvány szintén a lehető legtöbbet kapta. Jászapátiban, Pócs János szűkebb pátriájában nyert a fideszes képviselőhöz közel álló, korábban trafikkoncessziót is elnyert Kalmár Rozália által vezetett Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány 15 millió forintot. A jászapáti civilek erejét mutatja, hogy szintén a legnagyobb összeget nyerte el az idén januárban bejegyzett Jász Nemzet Egyesület. Az egyesületet az a Mészárosné Vas Márta irányítja, aki a tankerület vezetőjeként korábban Pócs János mellett kampányolt.
De a maximális összeget nyerte el a Városi Civil Alap pályázatán az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért is, Farkas Örs és Csata Kincső szervezete. Farkas a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője, korábban Kocsis Máté kabinetfőnöke volt, Csata pedig a Fidesz kerületi irodájának vezette. Alapítványuk ugyanakkor nem nyújtott be 2020-as beszámolót, pedig az átlátható működés garanciáját jelentő beszámoló határidős törvényi kötelezettség, elmaradása törvényességi eljárást von maga után. A Hagyomány–13 Egyesület (ők is a maximális összeget vihetik) sem nyújtotta be sem a 2019-es, sem a 2020-as beszámolóját. A szervezet vezetője Tempfli József, ő a 13. kerületi Fidesz képviselőjelöltjeként indult a legutóbbi önkormányzati választáson.
A Városi Civil Alapban kiosztott kormányzati támogatások mögött kirajzolódik a kormány tágabb civil politikája. Erről egy idén, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kötetében (pdf) megjelent tanulmány a finanszírozási, szervezeti adatok alapján azt valószínűsíti, hogy míg a „konfliktusorientált tevékenységi területeken” működő szervezeteket gyengítik, a depolitizált, de formájukban civil szervezetek súlyát növelik. Ennek legnagyobb vesztesei a közéleti, például a jogvédő szervezetek, legfőbb nyertesei pedig a sportszervezetek, ahol a bevételek drasztikusan növekedtek.
A folyamat valószínűleg keveseket meglepő része, hogy az elmúlt tíz évben a civil részvétel is egyre inkább pártossá, „pártpolitikai szempontból polarizáltabbá” vált. Mint a tanulmány szerzői, Kerényi Szabina és Gerő Márton fogalmaznak: „Egyes szervezetcsoportok jelentős állami dotálása, míg más csoportok hiteltelenítése és elvágása az állami bevételektől különböző módokon a szervezetek és az állampolgárok közötti kapcsolatok meggyengüléséhez vezethet.” Ez nem csak a civil szférának lehet probléma, hanem a társadalom egészének is: „A szervezetek számának és társadalmi beágyazottságának csökkenésével egyre kevesebb esély van arra, hogy ezek a szervezetek beteljesítsék azt az emancipatórikus küldetésüket, hogy a demokrácia iskolájává váljanak.” | https://telex.hu/belfold/2021/07/28/fideszes-vezetesu-civil-szervezeteket-tamogat-a-magyar-allam-egy-uj-palyazati-alapbol | https://web.archive.org/web/20221209184414/https://telex.hu/belfold/2021/07/28/fideszes-vezetesu-civil-szervezeteket-tamogat-a-magyar-allam-egy-uj-palyazati-alapbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-vezetesu-civil-szervezetek-sorat-tamogatja-a-magyar-allam-egy-uj-palyazati-alapbol | Telex | hungarian-news | 2021-07-28 09:29:00 | [
"Becsky Tibor",
"Csata Kincső",
"Farkas Örs",
"Hagyacki József",
"Kalmár Rozália",
"Konczné Kondás Tünde",
"Kovács-Pifka Péter",
"Tempfli József"
] | [
"Alapítvány a Polgári Ferencvárosért",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Dél-Borsod Ifjúságáért Sport Kulturális és Szabadidő Alapítvány",
"Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány",
"EU-Roma Országos Egyesület",
"Fidesz",
"Hagyomány–13 Egyesület",
"Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány",
"Kovács K. Zoltán Alapítvány",
"Média Pakk Alapítvány",
"„Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány",
"„Zemplén a Csángókért” Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"protekció",
"civilek",
"klientúra"
] | [
"Trafikmutyi",
"Városi Civil Alap"
] |
52,559 | Szíjj László szerezte meg az uniós és magyar költségvetési pénzzel is megtámogatott balatonfüredi üdülő | Immár okirati bizonyítékunk van arra, amit egy hónapja még csak sajtóinformációként írtunk meg: a tiszakécskei milliárdos, a közbeszerzéseket sorra nyerő Duna Aszfalt tulajdonosa, a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert luxusjachtján nyaraltató Szíjj László szerezte meg a balatonfüredi Villa Vitae tulajdonjogát. | Az ingatlan friss tulajdoni lapjának tanúsága szerint az adásvételről szóló dokumentumokat július 9-én érkeztették a Földhivatalhoz.
A Villa Vitae ezt megelőzően annak az Eppel Jánosnak a tulajdonában állt, aki a közelmúltig, 2020 végéig a kormányzati autóbeszállítások koronázatlan királyának, a Porsche Hungáriának tulajdonosa volt.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
Ahogy azt lapunk korábban megírta, az Eppel család cége, az E55 Kft.
2015-ben 468 millió forint uniós, majd 2019-ben a Kisfaludy-program keretében 79 millió forint hazai költségvetési támogatást kapott
turisztikai beruházások megvalósítására. Az uniós szabályok szerint a támogatás feltétele, hogy legalább öt évig ilyen minőségben kell üzemeltetni az ingatlant. Az öt év letelt, és ahogy azt korábban megírtuk, a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének bankjától, az NHB banktól felvett (majd annak csődközelbe kerülése után átruházott) hitelek miatt az ingatlanon levő elidegenítési és terhelési tilalmat június végén vették le, azaz a Villa Vitae „szabad prédává vált”.
Tényfeltáró anyagunkban azt is kiderítettük, hogy
bár eddig a Villa Vitae nyitva volt a nagyközönség előtt, de június végén már nem lehetett szállást foglalni sem a szálló honlapján, sem a szállásfoglaló oldalakon.
Ottjártunkkor személyesen meg is erősítették azt az értesülésünket, hogy a Villa Vitae
megszűnt mint szálloda.
További érdeklődésünkre akkor azt a tájékoztatást adták, hogy
más tulajdonos lett, és más koncepcióval szeretné üzemeltetni.
Ennek a „más tulajdonosnak” a kilétéről eddig csak értesüléseink voltak, de hiába kerestük az érintett Villa Vitaet, valamint az E55 Kft.-t, megkeresésünkre nem reagáltak. Most azonban közhiteles dokumentum erősíti meg az akkori információt.
NER-trükk: öt év után bezár a nagyközönség előtt az uniós pénzből is épült balatoni szálláshely
Öt év után többé nem üzemel a nagyközönség számára elérhető szállóként az uniós pénzekből (is) felépült balatonfüredi Villa Vitae, egyben új tulajdonosa is lesz - derítette ki lapunk. A turisztikai komplexum eddig az állami autóbeszállítási tenderek rendszeres nyertese, a Porsche Hungária korábbi (2020 végéig) vezetőjének, Eppel Jánosnak a tulajdonában volt.
A friss tulajdoni lapon az látszik, hogy Szíjj László nem volt „szívbajos”, az ingatlant nem cégbirodalma valamelyik kft.-jében rejtette el, hanem magánszemélyként vásárolta meg. Szíjjnak a közelmúltból ez már a második luxusvásárlása, a múlt hét közepén derült ki, hogy a közbeszerzéseken is nagyot kaszáló milliárdos oligarcha a hírhedt Lady MRD nevű „lélekvesztőt” egy nagyobb, Seagull MRD névre keresztelt luxusjachtra cserélte le, bár a hajókat egyik cége, a máltai bejegyzésű L&L Charter tulajdonolja.
NER-közelből tehát NER-közelbe került a korábban a széles nagyközönség számára is nyitva álló Villa Vitae komplexum, melynek honlapján – mint azt az N1 TV kiderítette – még annak a HA-LFY lajstromszámú helikopternek a képe is felbukkan, mely Rogán Antal propagandaminisztert is reptette. (Az azóta elvált, majd újraházasodott miniszter egyébként 2017-ben épp a Villa Vitaeben ünnepelte második feleségével tizedik házassági évfordulóját.)
FELDERÍTŐ - A Rogán-helikopter is ott parkol a Fidesz legújabb pártüdülőjében
Címlap FELDERÍTŐ - A Rogán-helikopter is ott parkol a Fidesz legújabb pártüdülőjében Újabb, uniós közpénzből felépített fideszes nyaraló került magánkézbe, ezúttal Balatonfüreden. A helyszínt magánút védi, és bár a szállásfoglaló oldalakon elérhető a hely, szobát már nem lehet foglalni. Mindeközben a villában zajlik az élet.
A Villa Vitaere kifizetett
összesen félmilliárd forint támogatás így egy újabb NER-közeli vállalkozó magánvagyonává vált,
és mivel a kúria már nem áll nyitva a széles nagyközönség előtt, gyanítható, az üdülőkomplexum a Fidesz „nagykutyáinak” kikapcsolódását fogja szolgálni. | https://alfahir.hu/2021/08/02/villa_vitae_szijj_laszlo_unios_penzek_kisfaludyprogram | https://web.archive.org/web/20221219185440/https://alfahir.hu/2021/08/02/villa_vitae_szijj_laszlo_unios_penzek_kisfaludyprogram | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijj-laszlo-szerezte-meg-az-unios-es-magyar-koltsegvetesi-penzzel-is-megtamogatott-balatonfuredi-udulo | alfahir.hu | hungarian-news | 2021-08-02 09:59:00 | [
"Eppel János",
"Szíjj László"
] | [
"E55 Kft.",
"Villa Vitae Kft."
] | [
"Balatonfüred",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,560 | Hónapokon át megfigyeltek Pegasusszal egy korrupciós ügyeken is dolgozó magyar bűnügyi újságírót | Több mint hét hónapon keresztül, 2019 áprilisától az év novemberéig figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel Magyarország egyik legtapasztaltabb bűnügyi újságíróját, a korrupciós ügyeket is feltáró Csikász Brigittát – derül ki az újságíró telefonjának technikai elemzéséből, ami egyértelműen kimutatta a kémszoftver nyomait. | A készülék vizsgálatát a Direkt36 az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábjának segítségével azért végezte el, mert Csikász telefonszáma is felbukkant azon a kiszivárgott listán, amely a kémszoftvert kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza.
A listán való szereplés önmagában nem feltétlenül jelenti, hogy sikeresen fel is törték a Pegasusszal az adott számhoz tartozó mobiltelefont, ám az AI technikai elemzése Csikász esetében már sokadszorra igazolta be ezt a gyanút.
„Oknyomozó újságíró vagyok, aki leginkább az igazságszolgáltatással és bűnügyekkel foglalkozik” – mondta a Direkt36-nak Csikász, hozzátéve, hogy már évekkel ezelőtt kapott olyan figyelmeztetéseket, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A Pegasusszal történő megfigyelése idején az Átlátszónál dolgozott, jelenleg pedig a Blikknél ír politikusok és hatóságok visszaéléseiről vagy korrupciógyanús ügyeiről.
Megfigyelése idején például olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, ahol az EU csalás elleni hivatala, az OLAF hiába jelezte sorozatosan a problémákat a magyar hatóságoknak, azok mégsem jártak az ügyek végére.
A Direkt36 korábbi cikkében, melyben magyar újságírók, médiatulajdonosok, illetve környezetük megfigyelését tártuk fel, már röviden bemutattuk Csikász esetét is. Az újságíró akkor azonban még azt kérte, hogy inkább ne nevezzük őt meg, illetve a telefonját sem vizsgálhattuk át. Viszont a cikksorozat által keltett hullámok és az ügyészség által a Pegasus-ügyben indított eljárás miatt azóta meggondolta magát. „Azért vállalom mégis a nevemet, mert elindult a nyomozás. Jobbnak tartom, ha én vállalom fel, mintha a tudtom nélkül kikerülne” – magyarázta a Direkt36-nak Csikász.
Az NSO-ügyfelek által megfigyelésre kiválasztott telefonszámokat tartalmazó, több mint 50 ezres adatbázisban világszerte közel kétszáz újságíró telefonszáma is felbukkan. A telefonszámlistához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség elemezte. A nyomozásban Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt.
Az izraeli NSO azt állítja, hogy a Pegasust kizárólag terrorizmus és szervezett bűnözés felderítésére adja el külföldi kormányoknak és állami szerveknek. Azonban a kiszivárgott telefonszámok beazonosítása során kiderült, hogy a kémszoftverrel Mexikótól Azerbajdzsánon át Indiáig újságírókat, jogvédőket, politikusokat és üzletembereket is megfigyelés célpontjául választottak ki.
Az adatbázisban több mint háromszáz magyar telefonszám is szerepel, ezen számok tulajdonosai közt akad négy magyar újságíró (Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Panyi Szabolcs, Szabó András), egy magyar fotós, Varga Zoltán médiatulajdonos és hat ismerőse (köztük Chikán Attila közgazdászprofesszor), valamint Simicska Lajos fia és ügyvédje. De felbukkan még Gémesi György ellenzéki politikus, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara vezetője és kilenc másik ügyvéd, valamint Aszódi Attila és Weingartner Balázs egykori államtitkárok telefonszáma is.
A magyar kormány nem válaszolt érdemben az újságírók és politikai célpontok megfigyeléséről küldött kérdésekre. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb viszont úgy nyilatkozott, hogy szakmájától függetlenül még egy újságírót is lehallgathatnak, ha az „a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet”. A Direkt36 korábbi cikkeiben ugyanakkor azt is bemutatta, hogy a titkos információgyűjtés magyarországi szabályozása olyannyira laza, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva gyakorlatilag bárkit meg lehet figyelni.
A kormánynak több kérdést is elküldtünk pénteken Csikász Brigitta megfigyeléséről, de nem érkezett válasz.
Eközben múlt héten Shalev Hulio, az NSO alapítója egy izraeli rádióműsorban a Direkt36 kérdésére reagálva elmondta, hogy amennyiben valóban újságírók megfigyelésére használták a Pegasust Magyarországon, az elfogadhatatlan, és az esetet kivizsgálják. Ha pedig beigazolódik a visszaélés, akkor Hulio állítása szerint a magyar újságírókat megfigyelő kliensük többé nem férhet majd hozzá a kémprogramhoz. Az NSO ugyanakkor soha nem nyilatkozik arról, hogy kik az ügyfelei, és Hulio sem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy a magyar állam használja-e a Pegasust.
Gyanús EU-s pénzek Rogán ismerőseitől Orbán fogorvosáig
Csikász telefonjának technikai vizsgálata kimutatta, hogy hosszú hónapokon keresztül, 2019 április elejétől november közepéig többször is feltörték a telefonját a Pegasusszal. A kémprogrammal hozzáférhettek a készüléken tárolt üzenetekhez, fotókhoz és videókhoz, de akár még a telefon mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták távolról.
A technikai elemzésben szereplő adatokból kiderül, hogy vannak összefüggések Csikász és több más magyar újságíró megfigyelése között. A Pegasus gyakran az iPhone üzenetküldő applikációján, az iMessage-en keresztül fertőzi meg a telefonokat, méghozzá úgy, hogy a telefon használója számára észrevehetetlen módon üzeneteket küld a készülékre. Csikász esetében előfordult, hogy egy alkalommal ugyanarról, a Pegasushoz kötődő iMessage-fiókról indítottak támadást a készüléke ellen, amelyről Szabó András és Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársainak telefonját is feltörték.
Az elemzésekből kiderül, hogy Csikász és Panyi telefonjainak megfigyelése egy nap különbséggel kezdődött 2019 áprilisának elején. Megkérdeztük a kormányt, hogy van-e bármi összefüggés a két újságíró megfigyelése között, de erre sem érkezett válasz.
Mialatt az izraeli kémszoftverrel többször is sikeresen feltörték a telefonját 2019 során, Csikásznak egyetlen olyan nagyobb projektje volt az Átlátszónál, amely komoly átfedésben volt megfigyelése időszakával. Ekkoriban egy olyan 12-13 részes cikksorozaton dolgozott, melyben egymás után mutatott be európai uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélésgyanús ügyeket.
„Szépen sorban jöttek ki a cikkek, el tudom képzelni, hogy felkeltette a figyelmet az, hogy megjelent az első, második, a következő. Lehet, hogy érdekelte őket, hogy mire megy ki az egész” – mondta Csikász Brigitta, aki egyesével utánament, hogy melyik ügyben hogyan áll a nyomozás, esetleg történt-e már vádemelés.
Ezek olyan ügyek voltak, ahol az OLAF is vizsgálódott, és melyekben többek között Rogán Antallal kapcsolatban álló személyek, valamint Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának érintettsége is előkerült.
Csikász nyomozásai során arra jutott, hogy az OLAF jelzései ellenére a magyar hatóságok számos esetben valamiért nem voltak hajlandóak vagy képesek kinyomozni az uniós pénzek gyanús elköltését.
Csikász összevetette a telefonjának technikai elemzésében szereplő dátumokat a naptárával, és 2019 nyaráról más egybeesést is talált. Három alkalommal is olyan napon törték fel a telefonját, amikor egy, a magánnyomozók tevékenységéről szóló cikk elkészítéséhez voltak találkozói. A 2019 őszén megjelent cikk végül részben arról szólt, hogy a magánnyomozók hogyan gyűjthetnek vagy nem gyűjthetnek titokban információkat.
Csikász szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy nem is konkrétan valamelyik cikke érdekelte a megfigyelőit. „Hanem ugyanúgy, mint korábban, az információs és kapcsolati hálómra voltak kíváncsiak” – mondta az újságíró, aki már 2010 óta azzal a tudattal dolgozik, hogy időről időre lehallgatják, megfigyelik. Már ekkor megkapta ugyanis az egyik első baráti figyelmeztetést. „Szóltak nekem, hogy lehallgatják a telefonomat. Onnantól kezdve tisztában voltam vele, hogy a munkám része az, hogy figyelik, hogy mit csinálok” – mondta.
Az évek során a hasonló gyanúk és figyelmeztetések csak szaporodtak. Csikász már a Direkt36 korábbi cikkében beszélt arról, hogy tudomása szerint még a WhatsApp és Viber-üzeneteit is olvassák. „Mindig is tudtam, hogy a témáim, cikkeim nem minden esetben aratnak mindenkinél tetszést, lelkesedést” – mondta Csikász Brigitta.
A Direkt36 kérdésére válaszolva azt állította, olyasmit még nem érzékelt, hogy a megfigyelése közvetlen hatással lett volna a munkájára. „A forrásaim leginkább tisztában voltak azzal, hogy a munkám részben azzal jár, hogy megfigyelhetnek, lehallgathatnak embereket. És esetleg őket is” – tette hozzá Csikász Brigitta, aki szerint forrásai mindezek ellenére is kitartottak mellette. „Megtapasztaltam azt a pályafutásom során, hogy sok ember tiszteli a munkámat” – mondta az újságíró. | https://telex.hu/direkt36/2021/08/02/honapokon-at-megfigyeltek-pegasusszal-egy-korrupcios-ugyeken-is-dolgozo-bunugyi-ujsagirot | https://web.archive.org/web/20231011225112/https://telex.hu/direkt36/2021/08/02/honapokon-at-megfigyeltek-pegasusszal-egy-korrupcios-ugyeken-is-dolgozo-bunugyi-ujsagirot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/honapokon-at-megfigyeltek-pegasusszal-egy-korrupcios-ugyeken-is-dolgozo-magyar-bunugyi-ujsagirot | Telex | hungarian-news | 2021-08-02 10:09:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,561 | Varga Judit már az elején elszólta magát a Pegasus-ügyben | „Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik.” Ezt mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a nemzetbiztonság magyarországi működéséről a Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján. A nyilatkozatnak ez a része nem keltett igazán nagy feltűnést, pedig sokkal több derül ki belőle, mint a kormányzati káoszkommunikációból. | „Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik.”
Ezt mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a nemzetbiztonság magyarországi működéséről a Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján. A nyilatkozatnak ez a része nem keltett igazán nagy feltűnést, pedig sokkal több derül ki belőle, mint a kormányzati káoszkommunikációból.
Mint minden jogállamban?
A magyar kormány tagjai az uniós vitákban közönségszórakoztató elméleti bonyodalmakba keveredtek akörül, hogy mit jelent valójában a jogállam. Egy lehallgatási-megfigyelési ügy kellett ahhoz, hogy Varga Judit alkosson egy részleges definíciót, de a pillanat hevében sikerült úgy meghatározni a fogalmat,
ami alapján világos, hogy Magyarország pont nem jogállam.
Elméletben az igazságügyi miniszternek teljesen igaza van a nemzetbiztonsági szolgálatok jogállami működéséről. Valóban igaz, hogy minden országnak van titkosszolgálata, és ezek a szolgálatok mindenhol titkos eszközöket használnak. Egy demokratikus jogállamban pedig az ilyen eszközök használatának valóban vannak korlátai, a szolgálatok felett pedig van demokratikus ellenőrzés. Ha kitör például egy lehallgatási ügy, akkor az emberek számíthatnak arra, hogy el lesznek számoltatva azok, akik belemásztak az életükbe. Innen tudhatják, hogy polgárai, nem pedig alattvalói az államnak.
A Varga-tételből viszont kellemetlen következtetéseket lehet levonni az olyan országokkal kapcsolatban, ahol érdemben nincs ilyen típusú ellenőrzés, mert a kormánypárti többség évek óta következetesen lehetetleníti el a nemzetbiztonsági bizottság működését a nekik nem tetsző ügyekben. Ahol így már nem is jelent igazán nagy meglepetést, hogy a Pegasus-ügyben sem sikerül meghallgatni a belügyminisztert a bizottság előtt.
A végén jött a csattanó
A napi hírekben a bizottsági munka szabotálása általában bosszantó pofátlanságként jelent meg, és a legtöbbekben az maradt meg, hogy Németh Szilárd vicces fejet vágott az egyik alkalommal.
De ezek nem egyszerű bosszantó pofátlanságok voltak, hanem a demokratikus ellenőrzés felszámolása a titkosszolgálatok felett.
Annak az intézménynek a lebontása, ami még Varga Judit szerint is világosan elválasztja a jogállamot a nem jogállamtól.
A miniszteréhez hasonló következtetésre jutott hétvégi cikkében Széky János, az Élet és irodalom rovatvezetője. „Ahol a titkosszolgálatoknak nincs valódi parlamenti ellenőrzése, és ahol a végrehajtó hatalom alá tartozó titkosszolgálatok automatikusan megkapják a felhatalmazást a titkos adatgyűjtésre, s ahol még azt sem lehet tudni, hogy a titkos adatgyűjtést milyen hatóság és kinek a megbízásából végzi, ott a hatalom osztatlan, ott nincsenek fékek és ellensúlyok. Azaz nincs demokrácia” - írta. Arról pedig, hogy kiépült a tökéletesen jogszerű totális megfigyelőállam, Szily László írt a 444-en.
Két út a bizottsági ellenzékiek előtt
A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai (a jobbikos Stummer János, az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Ungár Péter) előtt két lehetőség áll.
Az egyik, hogy azt mondják, ebből a szétroncsolt, széttrolkodott, leépített és kiüresített intézménynek a lehetőségeiből is kell hozni a maximumot. A bizottsági tagsággal járó külön jogosítványaikkal élve hozzájutni a lehető legtöbb információhoz, az őszi rendes bizottsági ülésen pedig, amikor a szolgálatok vezetőinek mindenképp meg kell jelenniük, megpróbálni érdemi válaszokat szerezni. Újabb vizsgálatokat kezdeményezni, és az államtitkok megsértése nélkül érzékeltetni a közvéleménnyel, hogy mit tudtak meg. E megoldás mellett az lehet az érv, hogy amíg bármilyen szinten léteznek ezek az intézmények, addig használni kell őket, mert lehet, hogy a demokratikus lecsúszás következő állomásán már ekkora tér sem lesz.
A másik út, ha egy kellően erős gesztussal jelzik, hogy ennek a színjátéknak a továbbiakban nincs értelme, és ha egyszer Magyarországon nincs érdemi demokratikus ellenőrzés a titkosszolgálatok felett, akkor ne is játsszuk el, hogy van. Hasonló volt a logika az indexes újságírók tavalyi felmondása és az SZFE-s egyetemfoglalás mögött: ha egyszer a hatalom kényszerhelyzetbe hoz, akkor inkább érdemes látványosan megmutatni a valóságot, mint engedelmesen tűrni az alárendelt szerepet.
Hasonló dilemmái persze nemcsak ennek a három politikusnak, hanem általában az ellenzéki erőknek is lehetnek. Tágabb értelemben pedig mindenkinek, aki nem alattvalóként tervez élni. | https://444.hu/2021/08/03/varga-judit-mar-az-elejen-elszolta-magat-a-pegasus-ugyben | https://web.archive.org/web/20220523115616/https://444.hu/2021/08/03/varga-judit-mar-az-elejen-elszolta-magat-a-pegasus-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-judit-mar-az-elejen-elszolta-magat-a-pegasus-ugyben | 444 | hungarian-news | 2021-08-03 00:00:00 | [
"Varga Judit"
] | [] | [] | [
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,562 | A rendőrök vesztegetés gyanújával hallgatták ki egy budapesti kórház főápolóját | A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya. | A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya.
A rendelkezésre álló adatok szerint egy fővárosi kórház főápolója hozzátartozóktól pénzt vett át egy idős asszony egyhavi (a társadalombiztosítás keretében a betegnek egyébként ingyenes) kezeléséért. | https://444.hu/2021/08/03/a-rendorok-vesztegetes-gyanujaval-hallgattak-ki-egy-budapesti-korhaz-foapolojat | https://web.archive.org/web/20210924092600/https://444.hu/2021/08/03/a-rendorok-vesztegetes-gyanujaval-hallgattak-ki-egy-budapesti-korhaz-foapolojat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorok-vesztegetes-gyanujaval-hallgattak-ki-egy-budapesti-korhaz-foapolojat | 444 | hungarian-news | 2021-08-03 00:00:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"egészségügy"
] | [] |
52,564 | Norvég külügy: Magyarország számára többé nem elérhető a Norvég Alap | Mindebből úgy tűnik, a kormány továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz még menthető - írja a Népszava. A lap megkérdezte hát a norvég külügyminisztériumot. „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” - válaszolták. | „A magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására” - írta a Népszavának még múlt pénteken a Miniszterelnökség a norvég civil alap körüli kavarásról. Aznap jelent meg a Portfolio interjúja is Ágostházy Szabolccsal, az uniós fejlesztésekért felelős államtitkárral, melyben ez a párbeszéd szerepel:
Portfolio: Ez a vita régóta tart. Meddig húzódhat még?
Ágostházy Szabolcs: Egyedül a norvégokon múlik. Egy újabb pályázati kör kiírása, pályázatok benyújtása és a technikai átfutás újabb hónapokba telik. Meglátjuk. Az idő fogy, mert ezt a 77 milliárd forintot 2024 végéig fel kellene használni.
Mindebből úgy tűnik, a kormány továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz még menthető - írja a Népszava. A lap megkérdezte hát a norvég külügyminisztériumot.
„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” - válaszolták.
2020 decemberében született megállapodás arról, hogy a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Ezeket a pályamunkákat a brüsszeli iroda értékeli, és a többi ország mind el is fogadta ezt az értékelést, csak mi nem.
„[H]a a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amelyekben a tizennégy másik kedvezményezett országgal egyetértünk, akkor meg kell húznunk a határt” - mondta akkor Ine Eriksen Søreide a Politiconak. | https://444.hu/2021/08/04/norveg-kulugy-magyarorszag-szamara-tobbe-nem-elerheto-a-norveg-alap | https://web.archive.org/web/20221003111111/https://444.hu/2021/08/04/norveg-kulugy-magyarorszag-szamara-tobbe-nem-elerheto-a-norveg-alap | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/norveg-kulugy-magyarorszag-szamara-tobbe-nem-elerheto-a-norveg-alap | 444 | hungarian-news | 2021-08-04 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"EU",
"diplomácia"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,565 | Magyarországon akciózott az Európai Ügyészség, amihez Magyarország nem csatlakozott | Az Európai Ügyészség közölte, hogy reggel Németországban, Hollandiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon is tartottak házkutatásokat az Európai Ügyészség által irányított nyomozásban, amit egy 14 millió eurónál nagyobb értékű nemzetközi áfacsalás miatt indítottak. | Az Európai Ügyészség közölte, hogy reggel Németországban, Hollandiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon is tartottak házkutatásokat az Európai Ügyészség által irányított nyomozásban, amit egy 14 millió eurónál nagyobb értékű nemzetközi áfacsalás miatt indítottak.
Marcus Paintinger müncheni ügyész szerint az új európai szervezet nélkül hónapokig tartott volna megszervezni az akciót, de így csak pár hét kellett hozzá.
Magyarország nem csatlakozott a június 1. óta működő Európai Ügyészséghez, így annak nem lesz hatásköre a csak Magyarországot érintő ügyekben (például az EU-s forrásokkal kapcsolatos csalásoknál), de ha egy másik országban indult nyomozásnak van magyar szála, a magyar hatóságok kötelesek együttműködni az Európai Ügyészséggel. Erről áprilisban írt alá megállapodást Polt Péter legfőbb ügyész Laura Codruta Kövesivel, az Európai Ügyészség vezetőjével. | https://444.hu/2021/08/04/magyarorszagon-akciozott-az-europai-ugyeszseg-amihez-magyarorszag-nem-csatlakozott | https://web.archive.org/web/20230201125630/https://444.hu/2021/08/04/magyarorszagon-akciozott-az-europai-ugyeszseg-amihez-magyarorszag-nem-csatlakozott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/magyarorszagon-akciozott-az-europai-ugyeszseg-amihez-magyarorszag-nem-csatlakozott | 444 | eu-news | 2021-08-04 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"EU"
] | [] |
52,566 | Szél Bernadett kíváncsi lett volna a részletes adatokra a kormány vakcinahatékonysági táblázatáról, de nem kapta meg | Ahhoz képest, hogy már több mint három hónapja jelent meg a kormánynak az itthon használt vakcinák hatékonyságról elkészített, gyorsan elhíresült és szakmailag ízekre szedett táblázata, továbbra sem hajlandó a témában részletes adatokat elárulni az Emmi. | Ahhoz képest, hogy már több mint három hónapja jelent meg a kormánynak az itthon használt vakcinák hatékonyságról elkészített, gyorsan elhíresült és szakmailag ízekre szedett táblázata, továbbra sem hajlandó a témában részletes adatokat elárulni az Emmi.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő fordult közérdekű adatigényléssel a minisztériumhoz június 16-án.
„Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a Magyarország Kormánya Facebook-oldalán április 25-én, „A második oltás utáni fertőzések és halálozások adatai 2020. december 26. és 2021. április 20. között” címmel közzétett táblázat alapjául szolgáló kutatás háttéranyagát, háttérszámításait és részletes dokumentációját.”
Azért is lenne jó, ha a kormány a részletes adatokat is nyilvánosságra hozná, mert az áprilisi táblázat ebben a formában semmilyen követeztetés levonására nem alkalmas, tudománytalan és kizárólag kommunikációs célokat szolgált.
Különösen úgy, hogy a kormányzat által működtetett koronavirus.gov.hu annak idején már így fordította le az adatokat:
„A Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”.
A kormány által megosztott adatokból elég merész levonni ezt a következtetést, számos dolog hiányzott a táblázat elemzéséhez. Nem tüntették fel, hogy melyik vakcinával hány embert oltottak és kiket, milyen betegséggel, milyen korúakat. Pfizerrel december óta oltottak, a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók is ezt kapták, időseket, krónikus betegeket is oltottak vele. A Modernával is idős otthonokban oltottak eleinte. A Szputnyikkal csak február közepén, a Sinopharmmal február végén kezdtek el oltani.
Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus a Telexnek például így nyilatkozott a táblázatról:
„Úgy történt, hogy Atlantában át kellett szállnom, és amíg vártam a csatlakozást, ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez? Ha valaki öngyilkos akar lenni, ez alapján kér egy Pfizer-vakcinát, és azt hiheti, meghal tőle”.
A táblázatot Karikó mellett más szakértők, köztük Kemenesi Gábor virológus és az Orvosi Kamara is bírálták. A legkeményebben talán Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó elnevezésű Facebook-csoport működtetője, aki ezt írta annak idején:
„A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus. Szegény Magyarország”.
A kormány mégsem vonta vissza és nem is egészítette ki a hiányzó adatokkal. És most sem tette meg.
Szél Bernadett kérésére ugyanis az Emmi a múlt héten mindössze annyit válaszolt, hogy a feltüntetett adatok az alábbi számítási módszer alapján kerültek meghatározásra:
Megbetegedettek százezer oltottra vetített száma, egész számra kerekítve = (megbetegedettek száma a második oltás után összesen) / (beadott második oltások száma = teljesen oltottak) * 100 000
Elhunytak százezer oltottra vetített száma, egész számra kerekítve = (elhunytak száma a második oltás után összesen) / (beadott második oltások száma = teljesen oltottak) * 100 000
Ami eddig is kiderült a táblázatból. És küldtek egy új táblázatot, amiben annyi újdonság van csupán, hogy hány embert oltottak be a különböző vakcinákkal. Ez az adat, amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának adataiból amúgy is kiolvasható lett volna. Más egyebet nem hoztak nyilvánosságra.
Ez a régi táblázat:
Ez pedig a mostani, egyetlen, a legkevésbé érdekes számsorral kibővítve.
Nemcsak ebben nem ad tájékoztatást az Emmi. Elvileg május végére ígért Kásler Miklós adatokat arról, hogy a beoltottaknál milyen védettséget mértek egy központi vizsgálat során. De ennek a vizsgálatnak az eredményéről semmit sem tudni, pedig Gulyás Gergely és Orbán Viktor is sürgette azokat. | https://444.hu/2021/08/04/szel-bernadett-kivancsi-lett-volna-a-reszletes-adatokra-a-kormany-elhiresult-vakcinahatekonysagi-tablazatarol-de-nem-kapta-meg-azokat | https://web.archive.org/web/20231123111934/https://444.hu/2021/08/04/szel-bernadett-kivancsi-lett-volna-a-reszletes-adatokra-a-kormany-elhiresult-vakcinahatekonysagi-tablazatarol-de-nem-kapta-meg-azokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szel-bernadett-kivancsi-lett-volna-a-reszletes-adatokra-a-kormany-vakcinahatekonysagi-tablazatarol-de-nem-kapta-meg | 444 | hungarian-news | 2021-08-04 00:00:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"adatigénylés"
] | [] |
52,567 | A magyar kormány nem fogadja el Norvégia „diktátumát”, jogi lépéseket tesz | A Miniszterelnökség az alábbi közleményt adta ki: „Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet. | A Miniszterelnökség az alábbi közleményt adta ki:
„Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet.
Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.”
2020 decemberében született megállapodás arról, hogy a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Ezeket a pályamunkákat a brüsszeli iroda értékeli, és a többi ország mind el is fogadta ezt az értékelést, csak mi nem.
A Népszava mai cikke szerint a norvég külügy válasza alapján az összesen 77 milliárd forintos támogatás végérvényesen elveszett. De a norvég kormány a múlt héten jelezte, hogy keresik a megoldást arra, hogy valamilyen formában mégis támogassák a magyar civil szervezeteket, mert szerintük nagy szükségük van a magyaroknak erre a pénzre.
Karácsony Gergely azt ígérte, főpolgármesterként mindent megtesz azért, hogy „az elveszett összeg legalább egy részét megmentsük Magyarország számára”. „Kollégáim intenzív tárgyalást folytatnak a norvég partnerekkel arról, hogy a támogatást közvetlenül az önkormányzatok és a civil szervezetek kaphassák” – írta. | https://444.hu/2021/08/04/a-magyar-kormany-nem-fogadja-el-norvegia-diktatumat-jogi-lepeseket-tesz | https://web.archive.org/web/20230427070303/https://444.hu/2021/08/04/a-magyar-kormany-nem-fogadja-el-norvegia-diktatumat-jogi-lepeseket-tesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-kormany-nem-fogadja-el-norvegia-bdiktatumatr-jogi-lepeseket-tesz | 444 | hungarian-news | 2021-08-04 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"diplomácia"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,568 | Péterfalvi Attila hazaért a nyaralásból, vizsgálatot indít az adatvédelmi hatóság a Pegasus-ügyben | Szűkszavú közlemény jelent meg csütörtök este az adatvédelmi hatóság honlapján arról, hogy hivatalból vizsgálatot indítanak a kémszoftver ügyében. | Szűkszavú közlemény jelent meg csütörtök este az adatvédelmi hatóság honlapján arról, hogy hivatalból vizsgálatot indítanak a kémszoftver ügyében:
„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint »egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust« az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 51/A. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított. Az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a Hatóság egyéb információt nem közöl.”
A közleményt Péterfalvi Attila elnök írta alá, aki a jelek szerint visszatért a nyaralásból, így már ilyen ügyekkel is tud foglalkozni. Július végén azt mondta, ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Bár egy ugye csak annyit jelent, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta az engedélyt. | https://444.hu/2021/08/05/peterfalvi-attila-hazaert-a-nyaralasbol-vizsgalatot-indit-az-adatvedelmi-hatosag-a-pegasus-ugyben | https://web.archive.org/web/20220528231352/https://444.hu/2021/08/05/peterfalvi-attila-hazaert-a-nyaralasbol-vizsgalatot-indit-az-adatvedelmi-hatosag-a-pegasus-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/peterfalvi-attila-hazaert-a-nyaralasbol-vizsgalatot-indit-az-adatvedelmi-hatosag-a-pegasus-ugyben | 444 | hungarian-news | 2021-08-05 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,569 | Műfüves focipálya is van Szijjártó Péter nyaralójának udvarán | Műfüves focipálya is van Szijjártó Péter balatoni nyaralójának udvarán – erről Hadházy Ákos független képviselő készített felvételeket. A külügyminiszter több mint tíz éve vette a panorámás nyaralót, amit azóta fel is újítottak. A focipálya a műholdképek szerint tavaly nyárra lett kész. Szijjártó Péter nem árulta el, hogy mennyibe került, és a külügyminisztérium is csak annyit írt: nem illetékesek abban, hogy a miniszter mire költi adózott jövedelmét. | https://rtl.hu/rtlklub/hirek/mufuves-focipalya-is-van-szijjarto-peter-nyaralojanak-udvaran | https://web.archive.org/web/20220119013422/https://rtl.hu/rtlklub/hirek/mufuves-focipalya-is-van-szijjarto-peter-nyaralojanak-udvaran | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mufuves-focipalya-is-van-szijjarto-peter-nyaralojanak-udvaran | RTL Klub | hungarian-news | 2021-08-05 09:45:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
52,570 | Polt Péter megerősítette: nyomoz az ügyészség, százmilliókat keresnek a polgármestereken | Hatvan – Itt az újabb Boldog-ügy? Három polgármestert gyanúsítottként, hatot pedig tanúként hallgattak ki Heves megye 3. választókerületében – árulta el Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos független képviselő kérdésére. | Hadházy Ákos szerint, aki annak idején a feljelentést tette, ebben a választókerületben szinte egy az egyben a most már vesztegetéssel vádolt fideszes képviselő, Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókerületében tapasztalt módszereket alkalmazhatták a szereplők.
– Itt is a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokkal (TOP) kapcsolatos pályázatokkal éltek vissza, mégpedig oly módon, hogy valamennyi településnél ugyanaz az egy-két cég csinálhatta a beruházásokat, jelentősen felülárazva – mondta a Blikknek Hadházy Ákos, aki szerint – Boldog választókerületéhez hasonlóan – itt is megmondhatták a településvezetőknek, hogy melyik céggel kell szerződni, ha nyerni akarnak a pályázaton.
Ebben a választókerületben a helyi piacok kialakítására mentek rá: gombamódon szaporodtak a kistelepüléseken a piacok, ami legjobb esetben is azt jelentette, hogy lebetonoztak egy placcot, odatettek pár asztalt, majd körbekerítették több tízmillió forintért, függetlenül attól, volt-e rá valós igény. Több mint 300 millió forint ment el a piacterek létrehozására kilenc településen.
Kerestük az ügyészséget, hogy pontosan kiket gyanúsítottak meg, de a nyomozás érdekeire való tekintettel ezt nem kívánták elárulni, csak annyit mondtak, hogy több ügyben is zajlik eljárás.
A visszaélések Brüsszelben is szemet szúrtak, az EU-csalás elleni hivatala, az OLAF júliusban hat Heves megyei település TOP-os pályázataival kapcsolatosan vizsgálatot indítottak, így Kiskörén, Boldogon, Ludason, Tarnamérán, Tarnaörsön és Boconádon megvalósult projekteket világítják át.
Hadházy szerint a visszaélések mögött a térség parlamenti képviselője, Szabó Zsolt állhat, aki Boldog Istvánnál is több településen és még kevésbé leplezetten működtette a pályázati pénzek lenyúlására kitalált módszerét. Kerestük Szabó Zsoltot, de eddig nem sikerült elérnünk.
6 év börtön Boldognak?
Hat év börtönt ajánlott az ügyészség Boldog Istvánnak, ha beismerik, hogy bűnszervezetet működtettek és kenőpénzt fogadtak el, hogy az általa ajánlott vállalkozó végezhesse a TOP-os beruházásokat. Ő ezt nem fogadta el, ártatlannak vallotta magát júniusban elkezdődött perének első tárgyalási napján. | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/eu-s-penzek-boldog-ugy-polt-peter/f69rz61 | https://web.archive.org/web/20230610190257/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/eu-s-penzek-boldog-ugy-polt-peter/f69rz61 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polt-peter-megerositette-nyomoz-az-ugyeszseg-szazmilliokat-keresnek-a-polgarmestereken | Blikk | hungarian-news | 2021-08-06 09:49:00 | [
"Szabó Zsolt (Fidesz)"
] | [] | [
"Boconád",
"Boldog",
"Heves megye",
"Kisköre",
"Ludas",
"Tarnaméra"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"hatalomkoncentráció",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Hevesi területfejlesztési pénzek"
] |
52,571 | 6 258 lélegeztetőgépet szállított a magyar kormánynak, majd vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot | Kiugróan magas áron adott el tavaly tavasszal a magyar kormánynak lélegeztetőgépeket egy maláj üzletember, Vinod Sekhar. A gépeket Kínából szerezte be, és ő volt a magyar kormány legnagyobb üzleti partnere ezen a téren. A momentumos Tompos Márton videójából kiderül, hogy a maláj üzletember a magyar kormánnyal megkötött üzelt után, a járványválság kellős közepén vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot. | Kiugróan magas áron adott el tavaly tavasszal a magyar kormánynak lélegeztetőgépeket egy maláj üzletember, Vinod Sekhar.
A gépeket Kínából szerezte be, és ő volt a magyar kormány legnagyobb üzleti partnere ezen a téren.
A momentumos Tompos Márton videójából kiderül, hogy a maláj üzletember a magyar kormánnyal megkötött üzelt után, a járványválság kellős közepén vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.
Az összesen több mint 300 milliárd forintot is meghaladó magyar lélegeztetőgép-beszerzés számos különleges tétele közül a legfeltűnőbb éppen az volt, amelyik a legnagyobb mennyiségről szólt.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány végig azzal kérkedett, hogy milyen jó kapcsolatokat ápol Kínával, és ennek köszönhetően tudott vásárolni a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges eszközöket a legnehezebb időkben, 6 258 darab kínai lélegeztetőt nem közvetlenül Kínából vett, hanem egy maláj közvetítőn keresztül.
Ez volt az egyik legelső szerződés lélegeztetőgépekre. Ebben az időben drámai hírek jöttek észak-olaszországi kórházakból, ahol kifogytak a lélegeztetőkből. Itthon az egészségügyben kétezer darab lélegeztetőgép volt, nem lehetett tudni, hogy elég lesz-e. Ezért vásárolni kezdett a kormány. Orbán Viktor a közrádióban tavaly áprilisban azt mondta, hogy a legrosszabb esetben 7500-8000 intenzív kórházi ágy és lélegeztető készülék kellhet. Vagyis szükség volt még 5 500-6 000 darabra.
Ehhez képest vettünk összesen 16 863 darabot. És ebből 6 258-at a maláj cégtől. De úgy, hogy hiába ez volt a legnagyobb tétel, a maláj szerződés volt anyagilag a legrosszabb. A piaci logikát a feje tetejére állítva a legnagyobb tételért fizettük a legmagasabb átlagárat.
Mindez akkor derült ki, amikor tavaly közérdekű adatigényléssel kikértük a lélegeztetőgépekre kötött szerződéseket a Külügyminisztériumtól.
Mennyiségre azonnal kiugrott ezek közül a maláj GR Technolgies-zal kötött megállapodás. Az árat viszont többször is módosították.
Máricus 25-én, az első között kötött a külügy szerződést a maláj GR Technolgies-zal. Először csak egy keretszerződést 5000 lélegeztető leszállításáról. Másnap már megállapodtak konkrétan az első 800 darabról, 73 500 dolláros áron, de kiderült, hogy a vége nem ötezer, hanem 6400 darab lesz. Többszöri módosítást után végül május 21-én 6258 darab lélegeztetőről írtak alá szerződést, de sokkal magasabb, 89 500 dolláros átlagáron.
A maláj céggel kötött teljes üzlet 559,6 millió dollár, vagyis 178 milliárd forint volt.
A momentumos Tompos Márton járt utána annak – vélhetően nem függetlenül, hogy indul az előválasztáson, de a történet szempontjából ez most mindegy –, hogy hol landolt ez a pénz. Ő erős szavakkal szélhámosnak nevezte a GR Technolgies mögött álló Vinod Sekhart. A malájziai üzletembernek kétségtelenül voltak feltűnő ügyei, perelte őt már Bruce Willis egymillió dolláros üzleti vita miatt, a skóciai St. Andrews Egyetem is hiába várta az üzletember által felajánlott 8 millió dollárt. De olyan aprópénzből is komoly ügy lett, amit egy ír üzletember kért rajta számon, itt még elfogatóparancsot is kiadtak, és végrehajtó is megjelent a házánál 2019 szeptemberben, de kiderült, hogy nem az ő nevén van az ingatlan, Sekhar pedig külföldön volt.
Tompos arra hívta fel a figyelmet, hogy az első szerződésen még Sekhar személyes, szingapúri bankszámlája szerepelt, amire a 7,5 milliós előleget kellett küldeni. Ezt aztán a többi szerződésben már módosították. Két cég volt feltüntetve. Az egyik a Havelock International. Ennek a tulajdonosa a Brit-Virgin Szigetekre bejegyzett Sekhar Assets.
A másik a hongkongi Silk Road Management Holding Group.
Vinod Sekharnak a magyar kormánnyal lélegeztetőgépekre kötött szerződése egyébként nemrégi Malajziában is téma volt, részletesen megírták a magyar lélegeztetőbeszerzést, és a maláj üzletember részét is ebben, megszólaltatták Ligeti Miklóst is a Transparency International Magyarországtól.
Vinod Sekhar is reagált, elmondta, hogy korábban egyáltalán nem foglalkozott egészségügyi eszközökkel, de mivel vannak érdekeltségei Magyarországon (van olyan Facebook-bejegyzése, ahol 2019 nyarán két külügyessel, az azóta rendkívüli és meghatalmazott Ponevacs-Pana Petrával, illetve a külügy helyettes államtitkárával, Berzétei Ákossal tárgyal Budapesten), ezért ismert kormányzati tisztviselőket is, azok megkeresték őt, hogy tudna-e segíteni lélegeztetők beszerzésében. Körbekérdezett, de nagyon magas árat mondtak neki. Ezután megkeresete a szingapúri cégét, hogy be tudnak-e szerezni lélegeztetőket, amit ekkor mindenki nagy tételben Kínában vásárolt készpénzért. Egy barátja révén végül sikerült „néhány” lélegeztetőgép befoglalni, de nagyon drágán. Jelezte is a magyar kormánynak, hogy túl magas az ár, de rábólíntottak, mert nagyon kellettek a gépek. Inkább legyen több. Sekhar ehhez hozzáfűzte, hogy csodálja, hogy az emberéletet ennyire előtérbe helyezte a magyar kormány.
Vinod Sekhar szerint minden nyíltan ment, ő leszállította a kínai lélegeztetőket a logisztikai nehézségek ellenére. Valóban keresett rajta pénzt, de ez normális, hiszen emberek idejüket és energiájukat szánták az üzletre, amit meg kell fizetni.
Szerinte többen azt mondják, hogy kétmilliárd maláj ringgit haszna volt, de ezt hülyeségnek nevezte. Miután egy ringgit 70 forint körül van, ez inkább a szerződés teljes összege lehetett. A haszna azért így is tetemes lehetett, mert tavaly májusban vett egy korábban 19,3 millió dollárt gazdát cserélt luxusjachtot és egy Bombardier BD-700-1A10 magánrepülőt, aminek a pontos értékét nehéz megbecsülni. Persze lehet, hogy a járvány idején máshonnan is dőlt a pénz a cégeihez, de biztosan nem egészségügyi eszközök beszerzéséből, mert ezt az üzletágat – mint mondta – nem tudta megszeretni, csak a magyar kormánnyal üzletelt.
Mindenestre a 16 ezer megvásárolt lélegeztetőgép nagy részét most raktárakban őrzik, jelntős költséggel, illetve a magyar külügy elkezdte elajándékozni a fölösleges készleteket. | https://444.hu/2021/08/08/6-258-lelegeztetogepet-szallitott-a-magyar-kormanynak-majd-vett-egy-maganrepulot-es-egy-luxusjachtot | https://web.archive.org/web/20230508050503/https://444.hu/2021/08/08/6-258-lelegeztetogepet-szallitott-a-magyar-kormanynak-majd-vett-egy-maganrepulot-es-egy-luxusjachtot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/6-258-lelegeztetogepet-szallitott-a-magyar-kormanynak-majd-vett-egy-maganrepulot-es-egy-luxusjachtot | 444 | hungarian-news | 2021-08-06 00:00:00 | [
"Vinod Sekhar"
] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"GR Technologies",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"offshore",
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"adatigénylés"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,572 | Csak az ügyészség válaszolt egyértelműen, hogy használta-e a Pegasus kémprogramot | Csak a Polt Péter vezetette Legfőbb Ügyészség válaszolt egyértelműen a DK országgyűlési képviselőjének kérdéseire a Pegasus kémprogrammal kapcsolatban. | 2021 augusztus 10., 04:44
Csak a Polt Péter vezetette Legfőbb Ügyészség válaszolt egyértelműen a DK országgyűlési képviselőjének kérdéseire a Pegasus kémprogrammal kapcsolatban. Vadai Ágnes két kérdéssel fordult a minisztériumokhoz:
"Az Ön törvényességi felügyelete alá tartozó szervnél megvásárolták-e a Pegasus kémprogramot?"
Illetve, hogy "alkalmazták-e, használták-e a Pegasus kémprogramot az Ön felügyelete alá tartozó szervnél?"
Az írásbeli kérdésekre a
a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy a magyar kormányszervek a hatályos törvények szerint járnak el. Csak az ügyészség jelentette ki, hogy nem vásárolt Pegasust, és azt az ügyészség szervezetei egységei nem használták. | https://444.hu/2021/08/10/csak-az-ugyeszseg-valaszolt-egyertelmuen-hogy-hasznalta-e-a-pegasus-kemprogramot | https://web.archive.org/web/20230602194528/https://444.hu/2021/08/10/csak-az-ugyeszseg-valaszolt-egyertelmuen-hogy-hasznalta-e-a-pegasus-kemprogramot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-az-ugyeszseg-valaszolt-egyertelmuen-hogy-hasznalta-e-a-pegasus-kemprogramot | 444 | hungarian-news | 2021-08-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"adatgyűjtés",
"közigazgatás"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,573 | Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | Egy érdi „óvodaépítési és -felújítási közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2021. május 26-án versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el egyelőre ismeretlen tettes ellen” – írta a Pest megyei rendőrség kommunikációs részlege az Átlátszónak.
Az eddig napvilágot látott hatósági és bírósági adatok szerint
az unió által 100 százalékosan támogatott Fácán utcai óvoda újjáépítésére kiírt közbeszerzési pályázat során a meghívott gazdasági szereplők közül két ajánlattevő cég összejátszott,
így lett a pályázat nyertese a General-Invest Bau Kft.
A rendőrségi közlésből kiderül, hogy a május végén megindított bűnügy összefüggésben állt egy másik, kiterjedtebb nyomozással, amelyben a rendőrség előbb megszüntette eljárást, majd az ügyészség a nyomozás újraindítására utasította a rendőrnyomozókat. A feljelentést utóbbi ügyben egyebek mellett a fideszes korábbi legfelsőbb városvezetést érintő feltételezett zsarolási és pénzmosási cselekmények miatt még az érdi ellenzék tette az Érdi Sport Kft. 2018. nyarán eltávolított ügyvezetőjének Facebook-posztja alapján az önkormányzati választás hajrájában, 2019. őszén.
Pénzmosás és zsarolás gyanúja miatt elrendelték a nyomozást az érdi kampánybotrány ügyében
Nyomozás indult Érd egyik legnagyobb kampánybotránya miatt. A városi sportcég volt ügyvezetője szerint hamis támogatási okiratokat írattak alá vele. Szántó…
A nyomozást megszüntető határozatot megpanaszolták, és a Fácán utcai óvodaépítéssel kapcsolatos beadvány így kötött ki végül a Pest megyei rendőrség gazdaságvédelmi nyomozóinál – tudta meg az Átlátszó egy, az ellenzéki városvezetéshez közelálló forrástól.
Első ránézésre a nyomozók dolgát nem nehezíti meg a közbeszerzési eljárás visszás tényeinek felderítése. A legalapvetőbb információkat az uniós ellenőrök, a közbeszerzési hatóság és a bíróság feltárta.
Rövidesen gyanúsítottja vagy gyanúsítottjai lehetnek az ügynek, legalábbis erre utal a rendőrség közleményében a hangsúlyos és baljós kitétel: „egyelőre” ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás. Ehhez persze előbb el kell dönteni, hogy szükségesnek találják-e, hogy egy ilyen kartellszerű összefonódás ellen a büntetőjog eszközével lépjenek fel.
A rendőrök számára a legnagyobb nehézséget az jelentheti, hogy bizonyítani tudják-e az érintett cégek között létrejött feltételezett kartellező megállapodást.
Az ilyen versenykorlátozó megállapodást ugyanis nem szokták nyilvánosra állított bejegyzésekben posztolni a Facebookon.
Alapesetben ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A már az alapesetért kilátásába helyezett kemény büntetőjogi fenyegetés nyilván arra is jó, hogy a potenciális elkövetőket gondolkodóba ejtse. Maga a Btk. 420. paragrafus, de a Büntető Törvénykönyv általános rendelkezései megfelelően honorálják a bűnbánó, az eset körülményeit feltáró elkövetőket (például egyezség és vádalku révén).
A konkrét ügytől elvonatkoztatva szükséges arra emlékeztetni, hogy ezt a kartellbűncselekményt alapvetően a közbeszerzési eljárásba meghívott gazdasági szereplők követhetik el, pusztán ez alapján az ajánlatkérő önkormányzat akkori döntéshozói vagy tisztviselői nem vonhatóak felelősségre. Vagyis a vállalkozóknak kell elvinniük a balhét.
Ám ha beszélni kezdenek a nyomozóknak, és részletes vallomást tesznek, akkor más, esetleges súlyosabb korrupciós bűncselekmények is képbe kerülhetnek, miközben az ő büntetésük minimálisra csökkenthető, vagy akár még a büntetés kiszabását is megúszhatják.
Az adófizetők állják
A 70 milliós ügy alaposan felkavarta a több mint 70 ezer lakosú Pest megyei város közhangulatát. Névleg a kétmilliós bírság mellett az ellenzéki városvezetésnek kellett állnia a számlát: nemrég megkezdték az előző, fideszes vezetők által közelről végigasszisztált közbeszerzési összefonódás következményeként előírt 70 millió forintos uniós támogatás visszafizetését – természetesen az állampolgárok adójából.
A Fácán utcai ovi újjáépítésére 2017. január elején indított közbeszerzési eljárást az érdi önkormányzat. A General-Invest Bau Kft-vel február 15-én kötöttek szerződést. 2018 májusában fizette ki a helyhatóság építési beruházás végszámláját.
Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 2019. januárjában kezdte meg a közbeszerzés ellenőrzését, majd a főigazgatóság 2019. áprilisában kérte a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy hivatalból indítson eljárást a feltárt visszásságok miatt.
Az önkormányzat később azt az álláspontot képviselte, hogy az eljárási határidőkre vonatkozó szabályokat durván megsértve végül a Közbeszerzési Hatóság elnöke 2019. augusztus 30-án indította meg az eljárást, amelyben aztán november 20-án hozták meg az érdemi döntést: az önkormányzatot kétmillió, a két céget egy-egymillió forintra bírságolták.
Kétmilliós közbeszerzési bírságot és egy baljós uniós jelentést kapott Érd
A kétmilliós közbeszerzési bírság kiszabása után uniós ellenőrök nagyjából ötvenmillió forintos büntetést helyeztek kilátásba az egyik érdi óvoda-beruházás gyanús lebonyolítása…
A döntőbizottsági határozat előrevetítette, hogy az ügyben ennél sokkal súlyosabb szankciót fog alkalmazni a Pénzügyminisztérium. A tárca 2020. június közepén az uniós támogatás 25%-ának, azaz 70 millió forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot. Az összeg nagysága sokkolta Érd közvéleményét.
Az önkormányzatnak nem volt gyanús
A korábbi, döntőbizottsági eljárás végére pontot tevő, 2020 márciusi törvényszéki határozat szerint az érdi önkormányzatnak érzékelnie kellett volna például az e-mail és a székhely hasonlósága, névazonossága alapján, hogy összefonódás van a későbbi nyertes General-Invest Bau Kft. és ajánlattevő RO&MI Vill Kft. között.
Ráadásul az ajánlattevő RO&MI Vill a nyertes General-Invest Bau Kft. alvállalkozója lett: ezt pedig a törvényt kifejezetten tiltja.
A konkrét ügytől elvonatkoztatva ilyenkor tipikusan azt történik a háttérben, hogy az egyik ajánlattevő szándékosan olyan „lebutított” pályázattal áll elő, ami nem nyerhet. Ezután az előre kiszemelt nyertes alvállalkozóként mégis bevonja, és bevételhez juttatja az előre eltervezetten vesztes céget.
Az egész, speciális eljárás meghatározó jogi keretét a 300 millió forintos beruházási értékhatár adja meg. Ehhez képest a RO&MI Vill Kft. hatmillió forinttal magasabb ajánlatot tett ennél. A leginkább prosperáló időszakaiban két főt is alkalmazó villanyszerelő-cégnek így nem volt esélye, hogy nyerjen.
Voltak továbbá egyéb furcsaságok:
az Átlátszó birtokába került pénzügyminisztériumi dokumentum szerint ugyanis a RO&MI Vill és a General-Invest Bau pontosan ugyanazokat az alvállalkozókat jelölte meg az ajánlati dokumentációban.
A törvény így rendelkezik: „az ajánlatkérő [önkormányzat] köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását”. A hatóságok úgy ítélték meg, hogy az érdi önkormányzat semmit sem tett az ilyen helyzetek kialakulása ellen.
Sorra nyerték az érdi tendereket
Egy potenciális összeférhetetlenségi helyzetről 2019 ősze óta cikkezik az Átlátszó. A Fácán utcai közbeszerzést elnyerő General-Invest Bau Kft. 2011 óta sorozatban nyerte meg a főleg óvodákkal összefüggő építési-felújítási közbeszerzéseket 1,5 milliárd forintos szerződéses értékben – kizárólag Érden.
A cég tulajdonosa Érd fideszes korábbi – egyebek mellett az óvodaberuházásokat felügyelő – alpolgármesterének, Bács Istvánnak a rokona. Bács alpolgármestersége előtt pár évvel ettől a cégtől, a General-Invest Bautól vette meg az egyik lakását. Ebben a társasházban testvérének cége több lakást is megszerzett az érdi fidesz éra alatt később ragyogó közbeszerzési sikereket elérő cégétől. Ezt a körülményt értesüléseink szerint – legalábbis nyílt eljárásban – eddig semmilyen hatóság nem vizsgálta.
Kérdeztük a nyomozás elrendelésének híréről a két érintett cég ügyvezetőjét és a fő döntéseket ellenjegyző közbeszerzési szakértő véleményét, levelünkre azonban nem kaptunk választ.
Nyitókép: A Fácán utcai óvoda (forrás: kincsesovoda.hu) | https://atlatszo.hu/2021/07/28/kartellezes-gyanuja-miatt-nyomoznak-egy-280-millio-forintos-erdi-ovoda-kozbeszerzes-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20210924090745/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kartellezes-gyanuja-miatt-nyomoznak-egy-280-millio-forintos-erdi-ovoda-kozbeszerzes-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellezes-gyanuja-miatt-nyomoznak-egy-280-millio-forintos-erdi-ovoda-kozbeszerzes-ugyeben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-28 00:00:00 | [] | [
"General-Invest Bau Kft.",
"RO&MI VILL Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
|
52,574 | Kétszer is megtervezték, mégsem elég a pénz a Deseda kemping felújítására | A túlzás nélkül kudarcsorozatnak tekinthető előzmények ismeretében sokakat meglepett az az optimista kijelentés, amelyre Szita Károly polgármester ragadtatta magát Facebook-oldalán, a beruházás közeli sikerét jövendölve – 2,2 milliárdból. A TED európai uniós közbeszerzési értesítőben is ennyi, nettó 1 773 690 502 forint szerepel forrásként, ám az eljárás jegyzőkönyve szerint a legkedvezőbb ajánlat a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. által adott nettó 2 976 628 861 forint lett volna. A tender emiatt eredménytelen lett.
Eszerint a két héttel ezelőtt megjelent írásunkban bemutatott, forrásszűke miatti újratervezés csúnyán célt tévesztett: még csak megközelíteni sem sikerült a rendelkezésre álló összeget. Ahogyan az korábbi cikkünkben is szerepel, a H-BON Mérnöki Irodának adott három megbízás, az első tervezés, az el sem kezdődött kivitelezés műszaki ellenőri feladatai és a második tervezés végösszege kísérteties egyezést mutat azzal a százmillió forinttal, ami a kormánnyal kötött, 2020 júniusában lejárt támogatási szerződésben ilyen címen szerepel.
Az időhúzás haszna: kétszer fizet a kaposvári önkormányzat a Deseda kemping terveiért
Sehol sem tart a Kaposvár szomszédságában található Deseda-tó kempingjének felújítása, de az önkormányzat három éven belül már kétszer is kifizette…
Ezt a pénzt nyilván akkor sem kell visszafizetni, ha végül a beruházás véglegesen meghiúsul. Nehéz elképzelni, hogy egy jó nevű tervező cég az egy hónapja, költségcsökkentő áttervezésre megkapott megbízást a rendelkezésre álló összeg ismeretében ilyen amatőr módon teljesítse. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy időközben kiderült: a kedvezményezett H-BON Mérnöki Iroda ötven százalékos tulajdonosát, Boa Árpádot nemrég kinevezték Kaposvár főépítészének, nem kell hozzá túl nagy rosszindulat, hogy úgy tűnjék, mintha csupán a 100 millió gyors eltapsolása lett volna a cél.
Gondok a vízminőséggel
Elképzelhető, hogy Kaposvár városa szép lassan megpróbál kihátrálni a kempingberuházásból, miközben menti a menthetőt, ugyanis az 1974-ben létesített, Magyarország leghosszabb mesterséges tavaként számon tartott víztározó vízminőségével folyamatosak a problémák: két éve ijesztő halpusztulással, most pedig komoly kékalga-burjánzással kellett szembenézniük a tó szerelmeseinek. Utóbbi miatt a hét végén rendezett Extreme Man triatlonverseny úszószámát törölni is kellett: duatlon lett belőle. A tényt, hogy erre a vízminőség egészségre ártalmas volta miatt került sor, a helyi sajtó kormánypárti része gondosan elhallgatta.
A vízminőséget károsan befolyásolja a tó nyugati partjának közvetlen közelében folytatott nagyüzemi mezőgazdasági termelés, és az, hogy évtizedek óta nem sikerült eldönteni: a horgászat, vízisportok vagy a fürdés legyen-e az idegenforgalmi cél.
Ezek ugyanis nagyrészt kizárják egymást. A tavat üzemeltető helyi horgászegyesület egyes vélemények szerint – az említett mezőgazdasági művelésből származó műtrágya- és növényvédőszer-szennyezés mellett – jelentős mennyiségű szervesanyagot juttat haleledelként a vízbe, így segítve elő az algásodást.
Úgy tűnik, hiába adott Kaposvár városa Mészáros Lőrincnek kedvező kondíciójú koncessziót, az évtizedes álom, hogy a hely jelentős idegenforgalmat vonzó „turisztikai desztinációvá” nője ki magát, egyelőre nem hatotta meg a NER döntéshozói magaslatain tanyázókat.
Nyitókép: A Deseda tó látképe (fotó: Huszka Imre) | https://atlatszo.hu/2021/07/29/ketszer-is-megterveztek-megsem-eleg-a-penz-a-deseda-kemping-felujitasara/ | https://web.archive.org/web/20210924084422/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ketszer-is-megterveztek-megsem-eleg-a-penz-a-deseda-kemping-felujitasara/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketszer-is-megterveztek-megsem-eleg-a-penz-a-deseda-kemping-felujitasara | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-29 00:00:00 | [] | [
"H-BON Mérnöki Iroda"
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"közbeszerzés",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
|
52,575 | Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester | „Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Kósa Lajos (nem AZ a Kósa Lajos, csak névazonosság a fideszes országgyűlési képviselővel, Debrecen korábbi polgármesterével) Rákóczifalva város polgármestere volt 2019 októberéig. A következő év tavaszán bejelentést tett az ügyészségen, amiben részletezte, hogyan próbálták egyes helyi fideszes vezetők rávenni, hogy bizonyos pályázati pénzek, közpénzes megbízások a „megfelelő” emberekhez jussanakKósa Lajos először független, majd a ciklus felétől Fideszes önkormányzati képviselőként (2010–2014), s később polgármesterként (2014–2019) töltött évei alatt belátott a kulisszák mögé, megértette hogyan működnek a NER fogaskerekei. Az Átlátszónak adott interjúban azt mondta, hogy látta „az irányított pénzosztást” – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányítását, s mivel ebben nem volt hajlandó részt venni, felülről – a helyi Fidesz-vezetők – ellehetetlenítették a munkáját„A tét az volt, hogy ki fog jobban beleállni a pénzszivattyú működtetésébe”– foglalta össze a tapasztalataitNem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálal Kósa Lajos volt fideszes polgármester from atlatszo.hu on VimeoA tudomására jutott visszaélésekről Kósa Lajos 2020 tavaszán bejelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen. Idén januárban mégis őt hallgatta ki gyanúsítottként a NAV Észak-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága, pályázati pénzek átcsoportosítása, azoknak nem az eredeti célokra való felhasználása miatt. Ugyanakkor a kihallgatási jegyzőkönyv is rögzíti, hogy Kósa nem a saját zsebébe irányította ezeket a pénzeket (összesen 160 197 505 forintot), hanem a forráshiányos önkormányzat működésére, kötelező feladatok ellátására használták fel azokat. Ezt a tényállást Kósa is elfogadta a kihallgatás során, ugyanakkor azt nem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el. Az ügyben jelenleg is folyik a nyomozásKosa Bejelentes by atlatszo on ScribdAz ügyészség sajtóosztályától megtudtuk, hogy„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Kiemelt Ügyek Vizsgálati Osztálya folytatja azt a nyomozást, amely érinti a volt polgármester bejelentésében előadottakat. Az eljárás tárgya költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja. Vádemelésre ezidáig nem került sor, a nyomozás vizsgálati szakban van. A nyomozás várhatóan ez év végéig befejeződik. A nyomozó hatóság az ügyben adatszerzést végzett, összegyűjtötte a releváns okirati bizonyítékokat, kibocsátotta a szükséges megkereséseket, bevárta és értékelte a válaszokat, tanúkihallgatásokat (7 fő) foganatosított és elvégezte 1 fő gyanúsítotti kihallgatását.”Kosa Gyanusitott by atlatszo on ScribdA NAV Sajtóosztályáról az ügy további részletei iránt érdeklődő kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteketHáttéralkuk a martfűi fürdőbenKósa Lajos az Átlátszónak adott interjúban feltárta, hogyan próbálták rábeszélni szerinte kifogásolható (szükségtelen vagy túlárazott) projektekre, szerződésekre és hogyan próbált szembe menni – sikertelenül – a korrupt rendszerrel, és hogyan lehetetlenítette el emiatt a polgármesteri munkáját a fideszes területi vezetés. A volt polgármestertől azt várták volna, hogy segítse e rendszer olajozott működését, de mint mondta, végül ő lett a homokszem a gépezetben, nem volt hajlandó belemenni megkérdőjelezhető ügyletekbeRáadásul úgy döntött, nem áll félre csöndben, hanem feltárja a tapasztalt visszaéléseket mások tanulságára, és azért, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza magátKósa az Átlátszónak több olyan helyi projektet ismertetett, amelyekről azt mondta: az előkészítés, megvalósítás során a területi fideszes vezetés befolyásolni próbálta őt, hogy az általuk ajánlott vállalkozó kapjon megbízást, a preferált ingatlant vegye meg az önkormányzat, vagy hogy rábólintson egy általa szükségtelennek tartott pályázatra. Ezek között volt többek között egy szerinte – a piaci árak és a munkaerőhiány miatt – eleve nem működőképes közfoglalkoztatási pályázat, amihez kénytelen volt az önkormányzat egy megadott (és rossz állapotú) ingatlant megvenni úgy, hogy a felújításhoz már nem kaptak elegendő pénztElmesélte, hogyan igyekezett az önkormányzat egy ehhez kapcsolódó kezdeményezést egy önkormányzati tulajdonban lévő, erre megfelelő helyszínen megvalósítani. Az ügyben „felülről” azt üzenték Kósának, hogy hagyják békén az ottani bérlőt, aki pedig évek óta nem fizetett bérleti díjat az önkormányzatnak, s helyette egy másik ingatlant, egy szolnoki önkormányzati képviselő teremgarázsát és telkét kell megvásárolniuk a pályázat megvalósításához. Ráadásul az ingatlanok értéke az önkormányzat által megbízott értékbecslők szerint jóval kisebb volt, mint amennyit az önkormányzat felülről jövő tanácsra elköltött a megvásárlásáraA videóinterjúban a volt polgármester ismertette a helyi bölcsőde bővítésének ügyét is, aminek során ugyan (meghívásos) pályázatot írtak ki, de arra a területi fideszes vezetéstől kaptak javaslatot, hogy kiket kellene megbízniuk ahhoz, hogy az önkormányzat sikeresen szerepeljen a pályázaton. Sőt, Kósa állítása szerint ebben a projektben konkrét cégnevet és telefonszámot adott meg neki a helyi fideszes országgyűlési képviselőEzeket az ügyeket Kósa Lajos abban a bejelentésében is részletezi, amit 2020. március 18-án tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen arról, hogy – először független, majd fideszes – önkormányzati képviselőként és polgármesterként milyen visszaéléseket tapasztalt Rákóczifalván. Kósa szerint amikor a forráshiány miatt az önkormányzat szinte működésképtelen lett, hitelt szerettek volna felvenni, de ezt a helyi fideszes vezetés nem támogattaMegoldásként a pályázati pénzek átcsoportosítását, tologatását javasolták a polgármesternekKósa Lajos az Átlátszónak adott interjúban és az ügyészségi bejelentésében azt is kifogásolja, hogy az irányított közbeszerzések során rendszeresen a „felülről” meghatározott partnerektől beszerzett eszközök sokszor nemcsak drágák, hanem rossz állapotúak is voltak. Beszél arról, hogyan próbálta őt rávenni a Belügyminisztérium – azóta elhunyt – helyettes államtitkára egy helyi múzeum fejlesztését szolgáló projektre, amihez egy román település önkormányzatán keresztül kellett volna utaztatni a pénzt ahhoz, hogy a támogatást itthon lehessen arra fordítani, amire egyébként nem lehetett volnaKitér többek között arra is, hogy polgármesteri kinevezése után hogyan javasolták mellé „mentornak” Dr. Túróczi Imrét helyi fideszes vezetők. Túróczit a polgármesteri kabinet vezetőjének bízta meg, s ő lett a fő tanácsadója, például az ő javaslatára kerültek ki a bizottságok élére kinevezett személyek. Kósa szerint polgármesteri kinevezése első heteiben Túróczi folyamatosan küldte Kósához a vállalkozókat, tanácsadó jelölteket, de ő ezeket elutasítottaA volt rákóczifalvai polgármester szerint attól kezdve, hogy nemet mondott az általa mutyi-gyanúsnak, szabályellenesnek ítélt szerződésekre, büntetésként folyamatosan megnehezítették az ő munkáját és az általa vezetett település működését. A bejelentésében ismertetett ügyek egyikéről, a településen felső nyomásra megrendelt drága Rákóczi-szoborról már korábban is beszélt a nyilvánosság előtt egy videóinterjúban Juhász PéternekAz érintettek máshogy emlékeznekKósa szerint az ő polgármesteri munkáját leginkább befolyásolni próbáló fideszes gépezet részei Túróczi Imre, Rákóczifalva jelenlegi polgármestere (korábban a szolnoki főiskola rektora és a szolnoki önkormányzat gazdasági vezetője, majd a Kósa mellé helyezett „kabinetfőnök-mentor”), Szalay Ferenc szolnoki polgármester és a Fidesz választókerületi elnöke, Kállai Mária, 2018-tól fideszes országgyűlési képviselő (előtte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja), Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium azóta elhunyt helyettes államtitkára, valamint Bene Ildikó korábbi fideszes országgyűlési képviselő voltakAz érintetteket megkerestük, hogy a történetet megismerjük az ő szempontjukból is. A településen járva Túróczi Imrétől személyesen is kértünk interjút, de ő, bár először belement volna, a bennünket érdeklő téma hallatán azt mondta, nem ér rá aznap, inkább e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Ezt megtettük több héttel ezelőtt, de az elküldött kérdéseinkre nem küldött választ a rákóczifalvai polgármester. Július végén jelezte, hogy „kérdéseit ismét küldje el közérdekű adatigénylés formájában. Abban az esetben, ha a kérdések közérdekű információkra irányulnak, a törvényben rögzített módon válaszolni fogok rá.”Szalay Ferenc szolnoki polgármester, a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es választókerületi elnöke megkeresésünkre tagadta, hogy bármilyen ügyben, legyen az pályázat vagy ingatlan-vásárlás, esetleg megbízandó cégek kapcsán tanácsot adott volna a rákóczifalvai önkormányzat vezetésének. A szolnoki polgármester azt is tagadta, hogy ne engedte volna lemondani Kósa Lajost a polgármesteri pozícióról. Szalay szerint ő csak „pártszervezési kérdésekről” beszélt Kósával, arról, hogy „kit támogatnak és kit nem”Szalay Ferenc az Átlátszó kérdésére azt írta, hogy nem vett részt a martfűi fürdőben történt állítólagos találkozókon, és nem tudja kik jelentek meg ottKósa Lajos elmondása szerint ugyanis rendszeresen egyeztettek a választókerületi fideszes vezetés egyes tagjai helyi polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel és egyes vállalkozókkal a fürdőben, sok minden „ott dőlt el”Kállai Mária e-mailben elküldött kérdéseinkre azt válaszolta, hogy ő nem mondott olyat Rákóczifalva korábbi polgámesterének a település által elnyert fejlesztési támogatások kapcsán dr. Hoffmann Imre helyettes államtitkárra utalva, hogy„amit a Patrióta mond, azt végre kell hajtani”Kállai az Átlátszónak azt írta, hogy nem tudott arról, hogy a Rákóczifalvára érkezett fejlesztési támogatások egy részét az önkormányzat költségvetésének kiegészítésére csoportosította át a testület. Tagadta, hogy ő konkrét céget ajánlott volna a volt rákóczifalvai polgármesternek, névvel és telefonszámmal, hogy azzal a céggel kell szerződniük egy bizonyos páyázaton belülArra a kérdésünkre, hogy utasította-e arra Kósa Lajost és a jegyzőjét, hogy akadályozzák meg egy ott létesíteni tervezett étterem megnyitását, illetve hogy az ő javaslatára az étterem nyitására csak egy szomszédos ingatlan megvásárlása esetén lett volna módja a vállalkozónak, Kállai Mária azt válaszolta, hogy „nincs tudomásom ilyen ügyről, nem utasítottam semmire Kósa Lajost”. A fideszes országgyűlési képviselő azt is hozzátette, hogy rágalmazásért feljelentette KósátA Rákóczifalvának a Belügyminisztériumon keresztül juttatott pályázatokra, támogatásokra, valamint azok ellenőrzésére vonatkozó kérdéseinket a Belügyminisztérium sajtóosztályára küldtük el. A kapott válaszból kiderül, hogy 2014 és 2021 között közfoglalkoztatási támogatásként összesen 458 878 301 Ft-ot kapott Rákóczifalva. A válaszból az is kiderült, hogy„Rákóczifalva hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatásban (illetve járási startmunka támogatásban) részesült, melynek odaítélésről a járási hivatalok saját hatáskörben döntenek, így dr Hoffmann Imre helyettes államtitkár úr a pályázatok elbírálásában nem vett részt, ahogy a projektekben sem, nem végzett tevékenysége értelemszerűen nem vizsgálható, nem ellenőrizhető. A hatósági szerződéseket ebben a támogatási formában az illetékes járási hivatal köti a közfoglalkoztatóval, a projekteket a kedvezményezettek bonyolítják. A hatósági szerződések nem tartalmaznak arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a támogatottaknak milyen céggel, cégekkel kell szerződést kötniük.”A BM Kommunikációs Főosztálya szerint önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések pályázaton is kapott támogatásokat Rákóczifalva: 2019-ben 19 917 624 forintot sportcsarnok felújítására, és 2021-ben 19 999 424 forintot belterületi utak felújításáraEzen felül Rákóczifalvának egyedi kormánydöntéssel is jutott támogatás:2019-ben 100 000.000 forintot a települési önkormányzatok 2019. évi feladatainak támogatásáról szóló 1004/2019. (I. 18.) Korm. határozat alapján óvoda, bölcsőde fejlesztésének kiegészítő támogatására;2019-ben 100 000 000 forintot a települési önkormányzatok támogatásáról és egyes települési önkormányzatokat érintő kormányhatározatok módosításáról szóló 1423/2019. (VII. 18.) Korm. határozat alapján önkormányzati ingatlan építésére ingatlanvásárlással;2020-ban 30 000 000 forintot az egyes települési önkormányzatok támogatásáról, valamint egy települési önkormányzat támogatását érintő kormányhatározat módosításáról szóló 1575/2020. (IX.9.) Korm. határozat alapján önkormányzati ingatlan építésére ingatlanvásárlással;és 2020-ban 300 000 000 forintot a gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő, valamint fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokról, kötelezettségvállalás engedélyezéséről, továbbá a 2021. évi központi költségvetés végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről és egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozat alapján úthálózat felújításáraA rákóczifalvai közfoglalkoztatási pályázatok közül a Belügyminisztérium kettőt ellenőrzött: a 2017. évben indult komplex, egyedi közfoglalkoztatási mintaprogramot, valamint a 2020. évi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programot. Az ellenőrzések szabálytalanságokat nem tártak fel. A többi közfoglalkoztatási projekt ellenőrzésével kapcsolatos információért a BM a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz irányított bennünket. Onnan az a válasz érkezett az e-mailünkre, hogy a hivatal„a kérdéses időszakban a hagyományos, hosszabb közfoglalkoztatási programokat és a mintaprogramot havi rendszerességgel vizsgálta. Az ellenőrzések adminisztrációs hiányosságokat tártak fel, azokat a kormányhivatal figyelmeztetésére minden esetben pótolta az önkormányzat.”Bene Ildikó korábbi (2018-ig) fideszes országgyűlési képviselőt is megkerestük Kósa Lajos rá vonatkozó állításai kapcsán. A volt képviselőt a jelenlegi munkahelyén, az Országos Kórházi Főigazgatóságon értük el, ahol Bene jelenleg humánpolitikai és jogi főigazgató helyettes. Bene elismerte, hogy annak idején többek között ő is ajánlotta a korábbi rákóczifalvai polgármesternek, hogy Túróczi Imrét vegye maga mellé a polgármesteri kabinetbe tanácsadónak, kabinetfőnöknek„Dr. Túróczi Imre jelentős tapasztalattal rendelkező közgazdász, ezért – ahogy kérdésében megfogalmazta – többek között én is ajánlottam a »pályakezdő« polgármesternek abban a reményben, hogy a közigazgatási munkájában a segítségére lehet.”Arra a kérdésünkre, hogy a martfűi fürdőben tartott állítólagos egyeztetéseken a megyei, területi fideszes vezetés mely tagjai vettek részt és milyen ügyekben, mely települések polgármestereivel, önkormányzati képviselőivel egyeztettek, a volt képviselő azt válaszolta, hogy „sohasem jártam a martfűi fürdőben”Azt is megkérdeztük Bene Ildikótól, hogy javasolta-e Mészáros Lőrinc féltestvérének alkalmazását a rákóczifalvai önkormányzatnak. A képviselő erre úgy fogalmazott, hogy ilyen javaslatot nem fogalmazott megKósa Lajos ugyanis az Átlátszónak beszélt arról is, hogy miután ő megkérdőjelezte Túróczi Imre tanácsait, a területi fideszes vezetés a kabinetfőnök helyett Mészáros Lőrinc állítólagos féltestvérét, Deák Miklós Csabánét (született Mészáros Ibolyát) helyezte mellé. Őt telefonon értük el, de Deákné tagadta, hogy bármilyen pozíciót betöltött volna Rákóczifalván, vagy hogy az önkormányzat alkalmazásában állt volna, s azt mondta, ő nem foglalkozik politikai ügyekkel. Válaszának ellentmond, hogy független jelöltként indult a 2019. októberi önkormányzati választáson, és egy a birtokunkban lévő dokumentum (bérkarton) szerint Deákné 2018. februártól november végéig igenis dolgozott a rákóczifalvi önkormányzatnál, igazgatási munkatársi pozícióbanA videóinterjúban Kósa két – korábbi – önkormányzati képviselőről, Csomán Istvánról (független és jelenleg Rákóczifalva alpolgármestere) és Novák Gyuláról ((KDNP) azt állítja, hogy tőlük tudott a martfűi fürdőben történt állítólagos egyeztetésekről, ahol egyes pályázatok ajánlott nyerteseiről is szó volt. Megkeresésünkre Novák Gyula azt mondta, hogy ő rendszeresen jár ebbe a fürdőbe, és ott nem volt előre egyeztetett találkozó, s hogy ő ott „konkrétan Fideszes politikussal nem találkozott, csak szimpatizánssal”. Csomán Istvánt is telefonon értük el, de ő azt mondta, nem válaszol a kérdéseinkreAz Átlátszónak adott interjúban Kósa Lajos arról is beszélt, hogyan kereste meg őt és több más környékbeli polgármestert közvetítőkön keresztül Orbán Viktor egyik testvére, Orbán Áron, „hogy felajánlja a segítségét a sikeres pályázáshoz”Orbán Áront nem sikerült reagáltatnunk erre az állításra, pedig két olyan cégen keresztül próbáltuk elérni, ahol korábban ő is tulajdonos és vezető volt. Az egyik, a 2021. áprilisig az édesapjuk, Orbán győző tulajdonában állt FuvarozNAK Kft. volt, korábban Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft., a másik az ezt a céget tulajdonló NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt., de egyik helyről sem jött válasz az e-mailünkreBeszéltünk ugyanakkor két másik helyi polgármesterrel, akik a megkeresésünkre azt mondták, hogy 2016 körül egy martfűi szállodában ők is találkoztak Orbán ÁronnalOrbán Viktor miniszterelnököt is megkérdeztük a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül arról, hogy mit tud arról, hogy a testvére állítólag vidéki polgármestereknek ígért segítséget különböző pályázatokhozEgyelőre nem kaptunk választ a miniszterelnöktől. A Miniszterelnökség sajtóosztálya nem válaszolt arra a megkeresésünkre sem, melyben arról érdeklődtünk, hogy 2014. január 1-e óta hány esetben találtak szabálytalanságokat, visszaéléseket településfejlesztési és egyéb, a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó olyan pályázatoknál, amelyek kedvezményezettje Rákóczifalva város önkormányzata voltA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a nekünk küldött válaszuk szerint havi rendszerességgel vizsgálta a kérdéses időszakban megvalósult közfoglalkoztatási programokat és a mintaprogramot, és csak „adminisztrációs hiányosságokat” talált, amiket a kormányhivatal szerint minden esetben pótolt az önkormányzatMivel Kósa ügyészségi bejelentése szerint az Államkincstár is tudott a pályázati pénzek átcsoportosításáról (önkormányzati működésre történő fordításáról), és ott nem ellenezték ezt, megkerestük a szervezet sajtóosztályát, de mostanáig nem jött válasz a kérdésünkreA pályázati pénzek áramlása közben nem állt le: a 2019. októbere óta Túróczi Imre által vezetett rákóczifalvai önkormányzat azóta további – pályázati pénzekből megvalósuló – megbízásokra szerződött, többek között piac felújításra, tanösvény építésre és a rév felújítására, valamint a Macimúzeum bővítéséreA Kósa Lajos által korábban, Juhász Péternek adott interjúban tett kijelentései miatt a volt rákóczifalvai polgármester ellen személyiségi jogok megsértése miatt pert indított Szalay Ferenc, dr. Kállai Mária és dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások minisztériumának közigazgatási államtitkára. Szalay Ferenc rágalmazás miatt feljelentést is tett, ez ügyben büntetőeljárás indultVideó: Németh Dániel. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltattaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2021/07/27/nem-voltam-hajlando-ezekre-a-mutyikra-kitalalt-kosa-lajos-volt-fideszes-polgarmester/ | https://web.archive.org/web/20221018131506/https://atlatszo.hu/2021/07/27/nem-voltam-hajlando-ezekre-a-mutyikra-kitalalt-kosa-lajos-volt-fideszes-polgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-voltam-hajlando-ezekre-a-mutyikra-n-kitalalt-kosa-lajos-volt-fideszes-polgarmester-6 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-27 00:00:00 | [
"Bene Ildikó",
"Deák Miklós Csabáné",
"Hoffmann Imre",
"Kállai Mária",
"Orbán Áron",
"Szalay Ferenc",
"Túróczi Imre"
] | [
"Rákóczifalva Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Rákóczifalva"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"tanácsadás",
"önkormányzat",
"rágalmazás / becsületsértés",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
|
52,576 | Jelzésértékű, hogy átkeresztelték a Club Aligát | Az új név levédése azt jelzi, hogy a végső tulajdonosok nem mondtak le a terület beépítéséről, amely ellen a helyiek tiltakoznak. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.08.05. 10:00
Az új név levédése azt jelzi, hogy a végső tulajdonosok nem mondtak le a terület beépítéséről, amely ellen a helyiek tiltakoznak.
Nemzetközi lapszemle: A brit szavazók megbüntették a kormányt, és ugyanez jöhet Franciaországban is
lapszemle
2024.07.07. 08:0010 perc
A brit választások eredményét elemzi többek közt a Guardian, a Financial Times és a Washington Post, az amerikai lap a franciaországi választás második fordulója elé is tekint, és ugyanezt teszi a Le Monde és a Die Presse is. A Financial Times egy másik cikke Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjáról ír, és fölveti, mostantól mindig ott lebeg a magyar uniós elnökség felett, hogy Orbán Viktor a maga nevében vagy az EU képviseletében beszél-e. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | https://hvg.hu/360/202131_promot_hungaria_megvanaclub_aliga_uj_neve | https://web.archive.org/web/20230308221446/https://hvg.hu/360/202131_promot_hungaria_megvanaclub_aliga_uj_neve | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jelzeserteku-hogy-atkereszteltek-a-club-aligat | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-05 12:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Club Aliga",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás",
"Kisfaludy-program"
] |
52,577 | Újabb nyolc szociális intézményt adnak ingyenesen egyházi tulajdonba | Egy tavaly hozott törvény alapján kerülnek át. | A kormányhatározat „az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről” tavaly hozott törvényre hivatkozva mondja ki, hogy az „állami vagyonba tartozó, a fenntartóváltozással érintett engedélyes feladatellátáshoz kifejezetten és nevesítetten kapcsolódó ingatlanokat, valamint ingó vagyont és vagyoni értékű jogokat ingyenesen” adják át.
A katolikus Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, amely pár hónapja egy luxusüdültetéssel kapcsolatban került be a hírekbe, három tordasi (Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény) és két Budapest, XVIII. kerületi ingatlant (pszichiátriai betegeket ellátó ápoló-gondozó otthon és rehabilitációs célú lakóotthon) kap meg, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület pedig egyet-egyet Csongrádon (Aranysziget Otthon – időseket ápoló-gondozó szociális intézmény), Egerben és Acsádon (mindkettőnek a neve Gondviselés Háza – Időskorúak Otthona). | https://hvg.hu/gazdasag/20210727_szocialis_intezmenyek_egyhazak | https://web.archive.org/web/20210727080617/https://hvg.hu/gazdasag/20210727_szocialis_intezmenyek_egyhazak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-nyolc-szocialis-intezmenyt-adnak-ingyenesen-egyhazi-tulajdonba | HVG | hungarian-news | 2021-07-27 09:12:00 | [] | [
"Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat"
] | [
"Budapest",
"Csongrád",
"Csongrád megye",
"Eger",
"Fejér megye",
"Heves megye",
"Nagyecsed",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Tordas"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"szociál",
"klientúra",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,578 | Szijjártó Péter után másnak is tanácsokat adhat az idemenekített volt észak-macedón kormányfő | Megalapította első itteni cégét a hazájában korrupciós bűncselekményért elítélt, Magyarországra szökött és itt menekültstátust nyert Nikola Gruevszki. Elsősorban üzletviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozásának székhelye Pécelen van, abban a házban, ahol például egy macis bögréket árusító kft. működik. | 2021.07.28. 10:10
2021.07.28. 12:12
Megalapította első itteni cégét a hazájában korrupciós bűncselekményért elítélt, Magyarországra szökött és itt menekültstátust nyert Nikola Gruevszki. Elsősorban üzletviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozásának székhelye Pécelen van, abban a házban, ahol például egy macis bögréket árusító kft. működik. | https://hvg.hu/360/20210728_Kegybeli_vallalkozo | https://web.archive.org/web/20220506041730/https://hvg.hu/360/20210728_Kegybeli_vallalkozo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-utan-masnak-is-tanacsokat-adhat-az-idemenekitett-volt-eszak-macedon-kormanyfo | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-28 12:10:00 | [
"Nikola Gruevszki",
"Orbán Viktor",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Balkanbank",
"I.C.I.C."
] | [
"Európa",
"Macedónia",
"Pécel",
"Pest megye"
] | [
"hatalommal való visszaélés",
"csalás",
"tanácsadás",
"diplomácia",
"kereskedelem",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Gruevszki menekültstátusa"
] |
52,579 | A kormány a Magyar Közlönyben is rögzítette, hogy Norvégia tartozik a magyaroknak | Miután a Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt, pénteken a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.Még július 22-én írtunk arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. | Miután a Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt, pénteken
a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.
Még július 22-én írtunk arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.
Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Telex kérdésére aztán azt is megerősítette, hogy a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) nem tudtak megállapodni a magyar kormánnyal a civil társadalomnak szánt támogatások kezeléséről, és „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai”.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a magyar kormány megállapította, hogy a Norvég Királyság – bár élvezi az Európai Unió közös piacának előnyeit – megszegi az Európai Gazdasági Térségről megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és még mindig nem fizette ki a 2014–2021-es támogatási időszakban a Magyarországnak járó 214,6 millió euró támogatást.
Orbán Viktor miniszterelnök ezért felkérte az igazságügyi minisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, az innovációs és technológiáért felelős minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. | https://telex.hu/belfold/2021/08/06/a-kormany-a-magyar-kozlonyben-is-rogzitette-hogy-norvegia-tartozik-a-magyaroknak | https://web.archive.org/web/20230323121350/https://telex.hu/belfold/2021/08/06/a-kormany-a-magyar-kozlonyben-is-rogzitette-hogy-norvegia-tartozik-a-magyaroknak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-a-magyar-kozlonyben-is-rogzitette-hogy-norvegia-tartozik-a-magyaroknak | Telex | hungarian-news | 2021-08-06 12:22:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"EU",
"diplomácia"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,580 | 200 millióért ígért büntetlenséget egy ügyvéd | Korrupció miatt letartóztattak egy ügyvédet és két társát, mert Polt Péter legfőbb ügyészre hivatkozva 200 millió forintért ígértek enyhébb büntetést egy házaspárnak - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. | Korrupció miatt letartóztattak egy ügyvédet és két társát, mert Polt Péter legfőbb ügyészre hivatkozva 200 millió forintért ígértek enyhébb büntetést egy házaspárnak - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A gyanú szerint
2021 júniusában egy vállalkozó és alkalmazottja személyes találkozót kezdeményezett egy személlyel, aki ellen nyomozás folyt, és magukat - valótlanul - hivatalos személynek kiadva felajánlották segítségüket.
A közlemény szerint a vállalkozó azt ígérte, hogy ha fizetnek neki 200 millió forintot, letöltendő szabadságvesztés nélkül zárul a férfi és felesége elleni büntetőügy. A vállalkozó arra hivatkozott, hogy a legfőbb ügyész elintézi az ügyet, majd a férfi jelenlétében kihangosított telefonon beszélt egy, a legfőbb ügyész "jobbkezeként" megjelölt személlyel, aki garantálta, hogy az eljárás alatt állóknak nem kell börtönbe vonulnia. Ezt követően a gyanúsított többször találkozott egy ügyvéddel, aki szintén megerősítette, hogy a vállalkozó képes kedvezően befolyásolni a bíróság döntését, de ehhez védőként őt kell meghatalmazni a folyamatban lévő eljárásban. A tájékoztatás szerint a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt nyomoz az ügyben, gyanúsítottként hallgatta ki a befolyásolásra alaptalanul hivatkozó embereket, és indítványozta letartóztatásukat. A vállalkozó már beismerte a bűncselekmény elkövetését, a Fővárosi Törvényszék pedig elrendelte három gyanúsított letartóztatását. | https://444.hu/2021/08/10/200-millioert-igert-buntetlenseget-egy-ugyved | https://web.archive.org/web/20230905152658/https://444.hu/2021/08/10/200-millioert-igert-buntetlenseget-egy-ugyved | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/200-millioert-igert-buntetlenseget-egy-ugyved | 444 | hungarian-news | 2021-08-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"ügyvédek"
] | [] |
52,581 | Dupla ár a magyaroknak: adómilliárdjainkból épülnek a megfizethetetlen fürdők | Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését. | 2021.07.29. 09:00
2021.07.29. 09:34
Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését. | https://hvg.hu/360/20210729_strand_wellness_150_milliard_tamogatas_keret_dragulas | https://web.archive.org/web/20210729092525/https://hvg.hu/360/20210729_strand_wellness_150_milliard_tamogatas_keret_dragulas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dupla-ar-a-magyaroknak-adomilliardjainkbol-epulnek-a-megfizethetetlen-furdok | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-29 11:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt",
"Jellinek Dániel",
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Ruszlán Rahimkulov"
] | [
"Appeninn Vagyonkezelő Holding",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Investor 2005 Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Balatonfüred",
"Csongrád megye",
"Debrecen",
"Esztergom",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Kiskunhalas",
"Komárom-Esztergom megye",
"Makó",
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"fürdő",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,582 | A túlárazott Biodóm és a felújított hármas metrószerelvények miatt sem nyomoz a rendőrség | Bűncselekmény hiánya miatt nem indít nyomozást a rendőrség a városligeti Biodóm ügyében – jelentette be pénteki sajtótájékoztatón Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. A főváros tavaly októberben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Biodóm elszállt költségei miatt. Nem nyomoznak a hármas metró kocsijainkat felújításával kapcsolatban sem. | Bűncselekmény hiánya miatt nem indít nyomozást a rendőrség a városligeti Biodóm ügyében – jelentette be pénteki sajtótájékoztatón Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. A főváros tavaly októberben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Biodóm elszállt költségei miatt.
Nem nyomoznak a hármas metró kocsijainkat felújításával kapcsolatban sem. Gy. Németh Erzsébet ebben az ügyben idén márciusban azután tett feljelentést, miután megkapta a felújítás vizsgálatáról készült jelentést. Ahogy akkor, a mostani sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy rossz döntés volt új szerelvények vásárlása helyett a „régi kriptaszökevényeket” felújítani, de szerinte az akkori városvezetés meghajolt Orbán Viktor akarata előtt.
Tarlós István volt főpolgármester márciusban úgy reagált a feljelentésre, hogy ők is az új kocsik vásárlását ajánlották a kormánynak, de mivel az drágább lett volna, végül a felújításra esett a választás. A fővárosi közgyűlés ezután határozatot hozott a felújításról, mert „ellenkező esetben le kellett volna állítani a 3-as metrót”.
„A DK szerint mindent elárul az, ahogy a hatóságok – legyen szó rendőrségről, ügyészségről, a NAV-ról vagy az Állami Számvevőszékről – ma Magyarországon működnek. Az egész nagy ragacsos, korrupciós pókháló a megfelelő pozícióba helyezett megfelelő emberek egy óriási védőháló, ami Orbánt és társait hivatott védeni” – összegezte a véleményét a főpolgármester-helyettes a nyomozás megszüntetéséről.
Arra Gy. Németh Erzsébet nem tért ki, hogy élnek-e panasszal a nyomozás megszüntetése ellen. | https://telex.hu/belfold/2021/08/06/biodom-feljelentes-nyomozas-megszuntetes | https://web.archive.org/web/20220121054040/https://telex.hu/belfold/2021/08/06/biodom-feljelentes-nyomozas-megszuntetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tularazott-biodom-es-a-felujitott-harmas-metroszerelvenyek-miatt-sem-nyomoz-a-rendorseg | Telex | hungarian-news | 2021-08-06 12:31:00 | [] | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"építőipar",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A 3-as metró szerelvényeinek felújítása",
"Városliget beépítése"
] |
52,583 | Mészáros Lőrinc veje is beszáll a vasútépítésbe | Homlok Zsolt új cége esélyes lehet arra, hogy megbízást kapjon a kínai hitelből készülő Budapest–Belgrád vasútvonal építésén. | Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: szókirály, szembesítés, bűnpártolás, hajtűkanyar, börtönbotrány. | https://m.hvg.hu/360/20210729_Homlok_Epitoipari_Meszarosek_vasutaznak | https://web.archive.org/web/20231222154547/https://m.hvg.hu/360/20210729_Homlok_Epitoipari_Meszarosek_vasutaznak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-veje-is-beszall-a-vasutepitesbe | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-30 12:30:00 | [
"Homlok András",
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Homlok Építőipari Kft.",
"RM International Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Kína",
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"építőipar",
"vasút",
"államtitok",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
52,584 | Ha külföldi titkosszolgálat szivárogtatja ki a Pegasus-listát, az nem így nézne ki | A Pegasus-ügy kiszivárogtatása nem igazán lehetett a CIA érdeke, és valószínűleg nem is külföldi titkosszolgálat áll mögötte – mondja interjúnkban Rácz András történész szakértő. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője szerint a botrány nem fog komoly geopolitikai következményekkel járni, de még lehetnek benne rejtett kockázatok. | A Pegasus-ügy kapcsán az egyik jellemző reakció, hogy: nem tudjuk ugyan pontosan, mi történt, de minden ország ezt csinálja, nincs itt semmi látnivaló.
Hamis leegyszerűsítés, hogy minden ország ezt csinálja, mert természetesen nem csinálja ezt minden ország, illetve nem ilyen formában. De az elemzést erősen korlátozza, hogy nem tudjuk, mi történt pontosan. Még azt sem, hogy a kiszivárgott számok a megfigyeltek teljes halmazát jelentik-e a kiszivárgott országokban.
Mi a leegyszerűsítés, hogy mindenhol vannak lehallgatások, vagy a kémszoftverek használata?
Az ellenfél vagy potenciális ellenfél kommunikációjának elfogása és megfejtése egyidős a háborúval és a civilizációval, és ez időnként tényleg csatákat eldöntő tényező volt. Az első világháború keleti frontján az első nagy ütközetet Tannenbergnél azért tudták a németek megnyerni, mert lehallgatták az oroszok rádióbeszélgetéseit. Szintén a nagy háború történetének meghatározó kommunikációs sikere a Zimmermann-távirat elfogása 1917-ben, amiben Németország a hadba lépésért cserébe az USA területének egy részét ígérte Mexikónak. Ez kulcsfontosságú volt abban, hogy az USA belépett a háborúba, és azért is tudott nagyot szólni, mert a német külügy pár nap után elismerte, hogy a távirat valódi. Ez a mából nézve súlyos hiba.
Rácz András történész – politológus, biztonságpolitikai elemző, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, az Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Fő kutatási területe a posztszovjet térség államainak kül-, biztonság- és védelempolitikája, valamint a magyar kül- és biztonságpolitika.
Alapszabály, hogy soha nem szabad elismerni egy megfejtett vagy kiszivárgott találatot?
Ma alapszabály, hogy nem ismerünk el, nem kommentálunk, ahogy azt most is látjuk. Nem cáfolják, de nem is erősítik meg, mert minden egyéb csak muníciót ad. Ha annak idején a Zimmerman-táviratnál a németek azt mondják, hogy „fake news”, mint az ma alap lenne, talán más lett volna a történet, ezt nem tudhatjuk. A modern korban időről időre vannak szivárogtatások. A két legnagyobban, a Wikileaks és a Snowden-ügyben is alapvető volt a tagadás, illetve az, hogy a hivatalos szervek nem kommentálták, hogy a kiszivárgott anyagok valódiak-e.
A háborús és a békebeli információszerzés, a katonai és polgári alkalmazás teljesen folytonos egymással?
Nem az alkalmazás maga a folytonos, hanem annak a szükségessége, hogy bele lehessen látni az aktuális vagy potenciális ellenfél kommunikációjába. A britek mindkét világháborúban képesek voltak megfejteni a német tengeralattjárók kommunikációját, ez kulcsfontosságú volt abban, hogy a német blokád sem tudta teljesen elvágni Nagy-Britanniát. A második világháborúban a kommunikációs hírszerzésnek még nagyobb szerepe volt, a háború menetét alapvetően befolyásoló kódmegfejtések és meg nem fejtések voltak. A felek mindig igyekeznek védeni a kommunikációjukat, akár azzal, hogy kevesek által beszélt nyelveket használnak, mint az amerikaiak a navahó, komancs és más, indián rádiósokkal a japánok elleni harcokban, ezeket a nyelveket ugyanis Japánban senki sem ismerte. Időben közelebbi példa, hogy a britek a boszniai háború idején a walesi nyelvet használták nem létfontosságú üzenetek gyors továbbítására, ezt ugyanis a helyi erők éppúgy nem tudták megfejteni, mint anno a japánok a navahó nyelvet. Az eddigi adatok szerint a szovjetek ezt a trükköt valamiért nem használták a hidegháborúban sem.
Ami egyébként a csúcspontja volt a lehallgatásoknak.
A hidegháborús szembenállás extrém ötletes megoldásokat szült: a Lev Tyermen néven született, de Leon Tyereminként ismertté vált szovjet fizikus-feltaláló egy darab fából készített passzív, külső rádióhullámmal bevilágított lehallgatóberendezést, amit egy faragott amerikai címerbe rejtve szovjet úttörők ajándékoztak a moszkvai amerikai nagykövetnek. Évekig állt a követség tárgyalójában, mire rájöttek, hogy nem egy ártatlan ajándékról van szó.
De a másik oldalnak is voltak meredek ötletei: a hidegháború végén például az FBI alagutat ásott a Washintonban épülő új szovjet nagykövetség alá. Ironikus módon ez a projekt egyébként sosem hozott eredményt, mert Robert Hanssen, az FBI egyik vezetőjeként dolgozó szovjet kettős ügynök sok más egyéb művelet mellett ezt is elárulta Moszkvának. De az egyébként mindig kérdés, hogy az információs hírszerzés sikerei mennyire befolyásolják a végső eseményt, van-e geopolitikai jelentőségük. Az említett, első és második világháborús lehallgatási sikerek esetében ez egyértelmű, a hidegháborús történetek kapcsán kevésbé.
A korábbi botrányok alapján milyen következményekre lehet számítani a Pegasus-ügyben?
Amiben a Wikileakshez és a Snowden-ügyhöz is hasonlít a Pegasus, hogy ettől sem fognak az alapvető szövetségi rendszerek, geopolitikai érdekek megváltozni. Ezt érdemes szem előtt tartani: ez egy kellemetlen botrány, de a világ túl fog rajta lépni. Nem ilyeneken múlik a geopolitika, akkor sem, ha most látjuk a kárörvendő orosz és kínai reakciókat, hogy lám-lám, a nyugatiak egymást figyelik, és közben még le is buknak.
Képes lehet a botrány gyengíteni a Nyugatot?
Szerintem nincs egy egységes Nyugat. Vannak a Pegasus-ügyben érintett országok, és vannak olyanok, amelyeket – legalábbis egyelőre – nem érint a botrány. Nota bene: az Egyesült Államok például az utóbbi csoportba tartozik, legalábbis a mostani állapot szerint így tűnik. Másrészt az, hogy az orosz állami média vidáman élcelődik a történeten, de facto nagyon keveset befolyásol. Ez eleve leginkább az orosz belföldi közönségnek szól, másrészt pedig az EU- és NATO-tagállamok mostanra elég pontosan tudják, hogy az orosz állami média hogyan működik, és nemigen törekszenek arra, hogy meg akarjanak felelni neki. Szóval összességében nem becsülném túl ezt a hatást.
Azért valóban az Egyesült Államok stratégiai szövetségesének kémszoftveréről van szó, amit saját állampolgárok kétes megfigyelésére is használhattak.
Azért ez nem feltétlenül annyira új, a szeptember 11. után elfogadott Patriotic Act Amerikában is nagyon széleskörű megfigyelést tett lehetővé, és Oroszországban, a 2000-es évek terrortámadásaira adott reakcióként szintén bővültek az addig is nagyon tág megfigyelési lehetőségek. A fő kérdés, hogy mennyire érvényesülnek a jogállami garanciák az adott törvényi kontextusban. Ezt az orosz esetben senki nem várta el, mert Oroszország nyugati értelemben nem jogállam.
Miben más a Pegasus-ügy a korábbi szivárogtatásokhoz képest?
A Wikileaks az amerikai külügy táviratforgalmának egy részét hozta nyilvánosságra. De az amerikai „intelligence community” a tucatnyi hírszerző szolgálattal ennél sokkal nagyobb – a Wikileaks által levett külügy csak egy pici rész volt, bár látványos. Ott még hagyományos diplomáciai jelentések voltak, tehát olyan jellegű beszámolók, hogy a diplomata találkozott egy partnerével, aztán leírta, és hazaküldte, amit megtudott. A Snowden-ügy ennél azért volt durvább, mert nagyobb volt a merítés, és egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok a saját szövetségeseit is képes lehallgatni, sőt, meg is teszi. A Pegasus ilyen értelemben inkább a Snowden-ügyhöz hasonlít, egyrészt azért, mert nem diplomáciai iratok szivárogtak ki, hanem lehallgatásokra derült fény, másrészt pedig azért, mert a lehallgatások tartalmát, akárcsak a Snowden-ügynél, egyelőre nem ismerjük. Szerintem nem is fogjuk megismerni.
Mi nem, de a Pegasus használói minden tartalmunkhoz hozzáférhetnek.
A világ vezetői közül sokan már eddig is ezért nem használtak okostelefont, vagy csak nagyon speciálisakat.
Merkelt azért csak lehallgatták az amerikaiak.
Igen, bár azt nem tudjuk, hogy azon a készüléken a bevásárlólistáját beszélte meg, vagy államügyeket. Most Macront hallgathatták le a Pegasusszal, róla lehet tudni, hogy még mielőtt elnök lett, nagyon sokaknak megadta a telefonszámát, és valószínűleg ezt teljesen nem nullázta ki később sem. Az ügy pozitívuma lehet, hogy legalább a döntéshozók tudatosabban fogják használni a technikai eszközöket. Minimális magyar kitekintéssel mondhatnánk, hogy megint Simicska volt a legokosabb, aki egyáltalán nem használ okostelefont, ezért a Pegasusszal is maximum a fiát tudták lehallgatni.
Lehet az a tanulság, hogy egy bizonyos szint fölött teljesen le kell mondani a digitális eszközökről?
2014-ben a Krím megszállásának tervezését az oroszok például írógépeken és analóg telefonvonalakon, illetve futárpostával végezték, így tudták elrejteni az előkészületeket a NATO elől. De nem volna könnyű manőver teljesen visszaállni analóg eszközökre. Az okostelefon előnyei szerintem messze meghaladják a potenciális hátrányokat, csak nem kell mindenre okostelefont használni. Teljes biztonság nincs, csak akkor, ha az ember nem kommunikál, de kérdés, mit áldozunk fel a biztonság oltárán.
Mennyire hozhat ebben változást a Pegasus-botrány?
A Pegasus nem egy gamechanger, de katalizátora egy olyan folyamatnak, amelyben nagyobb súllyal esik latba a biztonság. Látni kell, hogy eddig sem volt különösebben bölcs dolog személyes infókat, intim fényképeket, bankszámla-adatokat tárolni telefonon, azt ugyanis el lehet lopni, az ember elveszítheti, stb. Ebben most remélhetőleg nagyobb tudatosság lesz. De mellékszálként az is kiderült, hogy például a Signal szoftver alapvetően biztonságos, hiszen a Pegasust kellett használni ahhoz, hogy el lehessen fogni a Signalon zajló beszélgetéseket, Pegasusa meg nincs mindenkinek.
Felhasználóként nekem mindegy lenne, hogy mivel olvassák el a titkosított csatornán folytatott beszélgetéseimet.
A Pegasus az eddigi ismeretek szerint magát a telefont fertőzi meg, tehát a kommunikáció egyik végpontját. Az pedig eddig is, a Pegasus előtt is úgy volt, hogy ha magához a végponthoz tudtak hozzáférni – legyen az vezetékes telefon vagy mobil –, akkor a végponton zajló kommunikációt már el lehetett fogni. A Pegasus többek között abban új, hogy távoli hozzáférést tesz lehetővé, vagyis már nem kell fizikailag hozzáférni a készülékhez, mint hajdan a titkosszolgálatoknak a célszemély kulcscsomójához. De messze nem a Pegasus az egyetlen ilyen szoftver a piacon, szóval nem valami egyedi csodafegyverről van szó. Nem is helyes egyébként fegyvernek vagy kiberfegyvernek tekinteni: ez egy nagyon fejlett lehallgatóeszköz, de nem kiberfegyver.
Úgy tűnik, azért sokan keresik: az NSO közlése szerint 45 országnak adták el a szoftvert. Mit látni az országok listájából?
A 45 országból egyelőre csak tízet ismerünk, ez alapján úgy tűnik, hogy ha bejelentkezett érte valaki, és nem volt egyértelmű politikai blokk az eladás ellen, akkor az üzlet létrejött. Bár előjött, hogy Magyarországon kívül leginkább autoriter politikai rendszerek a felhasználók, ez még az ismert országokra sem teljesen igaz. Ott van a vevők között a még mindig a világ legnagyobb demokráciájaként emlegetett India, vagy a permanens drogháborúban álló, de egyébként alapvetően demokratikus Mexikó is. Tény, hogy Szaúd-Arábia is, akikkel Izrael néhány éve, más geopolitikai helyzetben biztos nem kötött volna ilyen üzletet. Az, hogy Azerbajdzsánnak is eladták, nem meglepő, hiszen az azeriek már a 2020 őszi, örmények elleni háborút is részben izraeli drónokkal vívták.
Sokak szerint a szivárogtatás maga is titkosszolgálati akció volt, leginkább a CIA-t emlegetik szívesen.
Általános narratíva, hogy ha valami kellemetlen történik, az a CIA hibája. Az autoriter rendszerek sajátossága, hogy mindig kapásból az amerikai titkosszolgálatokra mutogatnak, de nem látszik, hogy a CIA-nek miért is lett volna érdeke a saját izraeli szövetségest ilyen kellemetlen helyzetbe hozni. Itt Közép-Európában mi persze szeretjük azt gondolni, hogy minden konkrétan miattunk vagy ellenünk történik, de ebben az ügyben a kiszivárgott 50 ezer számból körülbelül 300 a magyar, úgyhogy ennek a sztorinak Magyarország csak egy mellékszála. Mellesleg ha ez egy külföldi titkosszolgálat egy konkrét célország ellen irányuló művelete lett volna, akkor nem látom, mi szükség lett volna mind az 50 ezer szám kiszivárogtatására; bőven elég lett volna csak az adott országból származó telefonszámokat kiadni, hogy ott helyben botrányt lehessen kavarni. Egyébként a Wikileaks és a Snowden-ügy is belülről jött, belső meggyőződésből szivárogtattak, nem tudunk mögötte külföldi titkosszolgálatról, az oroszok is csak a botrány kirobbanása után szálltak rá a sztorira. Ezek is azt mutatják, hogy nem minden szivárogtatás mögött van külső szereplő.
A szokásos kérdés ilyenkor a kinek állt érdekében.
Arra nem hiszem, hogy jelenleg egyértelmű választ lehet adni, hogy pontosan kinek állhatott érdekében a botrány kirobbantása: nagyon sokféle hatás érvényesül itt párhuzamosan, ráadásul még nem is vagyunk a történet végén, sok részlet ismeretlen még. A következmények egy része pedig nem is szándékolt, hanem csak afféle járulékos veszteség – de ha elég sok ilyen oldalága van egy történetnek, az könnyen el tudja rejteni a tényleges, fő motivációt.
Az NSO ragaszkodik hozzá, hogy a lista nem tőlük került ki.
Még egyszer, az alapszabály: soha nem elismerni. A meglévő információk alapján ez elég egyértelmű, hogy nem lehet igaz, hiszen egyszerre egy csomó ország potenciális megfigyeltjei vannak ott a listán. Ez vagy úgy lehetséges, hogy tucatnyi ország tényfeltáró újságírói egy időben jutnak hozzá és rakják össze az adatokat a saját országuk titkosszolgálataival szemben, vagy pedig mégiscsak létezik egy központi adatbázis az NSO környékén, ami most kiszivárgott. Mindenki eldöntheti, melyik a valószínűbb.
A találgatásokon túl, kiderülhet ez valaha?
Ha lenne egy ideális ország, ami érintett a botrányban, akkor ott a helyi parlament nemzetbiztonsági bizottsága csinálna egy belső vizsgálatot, hogy tényleg megvették-e a szoftvert, hány számot figyeltek meg, miért, és milyen eredménnyel. Ez kontextusba helyezné az NSO kommunikációját is. Most Franciaország nagyon hevesen reagál a Pegasus-ügyre, amit részben megmagyaráz, hogy az elnököt is megfigyelték, részben pedig az, hogy ott is választások lesznek, és kampány van. De az, hogy Franciaország vizsgálatot kért Izraeltől, már egyfajta állami állásfoglalás, ami egyben azt is mutatja, hogy az ügy valóban komoly.
Milyen rejtett kockázat lehet még a Pegasus-botrányban?
Csak találgathatunk. Múlt hétig a hírek és a reakciók alapján biztosak lehettünk benne, hogy csak állami szereplők használják a Pegasust. Az NSO bulgáriai leányvállalata azonban a hírek szerint szintén forgalmazott a mobilhálózatok sérülékenységét kihasználó szoftvereket, ha nem is magát a Pegasust. Ők magánvállalatoknak is forgalmaztak, és ez már nagyobb baj, mert ha az államokról időnként kiderülnek is kellemetlen dolgok, ők jó esetben bizonyos szabályokat feltételezhetően még mindig inkább betartanak. Ha egy magánvállalat, esetleg szervezett bűnözői vagy terrorcsoport egy üzleti vitában, magánvitában is be tudná vetni a legfejlettebb megfigyelési technikát, annak elég súlyos következményei lennének.
------------------------------------------------------------------------------------------------------ | https://telex.hu/kulfold/2021/07/30/pegasus-botrany-racz-andras-interju-megfigyeles-geopolitika | https://web.archive.org/web/20211119145208/https://telex.hu/kulfold/2021/07/30/pegasus-botrany-racz-andras-interju-megfigyeles-geopolitika | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-kulfoldi-titkosszolgalat-szivarogtatja-ki-a-pegasus-listat-az-nem-igy-nezne-ki | Telex | hungarian-news | 2021-07-30 12:38:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés",
"közigazgatás"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,585 | Visszajött szabadságáról Péterfalvi, és megindította az adatvédelmi vizsgálatot a Pegasus-ügyben | Közel három héttel az első cikk megjelenése után hivatalból vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Pegasus nevű kémprogram körül kialakult botrány miatt. A hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a csütörtökön megjelent közleményben azt írja: az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a hatóság egyéb információt nem közöl. Azért csak most kezdi vizsgálni hivatalból az ügyet a hatóság, mert Péterfalvi Attila eddig szabadságon volt. | Közel három héttel az első cikk megjelenése után hivatalból vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Pegasus nevű kémprogram körül kialakult botrány miatt. A hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a csütörtökön megjelent közleményben azt írja: az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a hatóság egyéb információt nem közöl.
Azért csak most kezdi vizsgálni hivatalból az ügyet a hatóság, mert Péterfalvi Attila eddig szabadságon volt. „A mostani hírek titkos információgyűjtésre utalnak, ezt a szakszolgálat végezheti igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély alapján” – mondta az adatvédelmi biztos pár hete a Magyar Hangnak. A vizsgálat során azt tudják megállapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Hatvan napjuk van ezt lefolytatni.
Mi az a Pegasus-botrány?
Július 18-án robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálja.
Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele.
Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket. Az elmúlt hetekben több ismert név is nyilvánosságra került. A célszemélyek között szerepelt például Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár, Gémesi György gödöllői polgármester, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és Simicska Lajos fia is. | https://telex.hu/belfold/2021/08/05/pegasus-kemszoftver-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-peterfalvi-attila-vizsgalat | https://web.archive.org/web/20230206123309/https://telex.hu/belfold/2021/08/05/pegasus-kemszoftver-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-peterfalvi-attila-vizsgalat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszajott-szabadsagarol-peterfalvi-es-meginditotta-az-adatvedelmi-vizsgalatot-a-pegasus-ugyben | Telex | hungarian-news | 2021-08-05 12:56:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,586 | Ömlik Mórahalomra az EU-s pénz, és leginkább a tűzközelben lévőket gazdagítja | Mivel a város szemmel láthatóan gyarapodik, a választópolgárok elnézik, hogy a település vezetői a saját érdekeiket is érvényesítik. Nógrádi Zoltán polgármesternek már kihívója sincs. | "Elnézést kérek, péntek estétől egész éjszaka sört csapoltam a vendégeimnek" - így szabadkozott Mórahalom polgármestere, amikor interjút adott a vasarnap.hu szerkesztőségének. Nógrádi Zoltán hozzáfűzte, hogy bár a közélet eltérítette a vendéglátástól, ami gyermekkori álma volt, most már ezt is kipipálhatja, hiszen politikusi fizetésének megtakarított részéből egy rendezvénytanyát építettek. A Babos tanyán való foglalatoskodás azóta a polgármester "akkumulátortöltője".
A komplexum nem a város magjában működő Szent Erzsébet fürdő szomszédságában van, hanem a település másik felén. Ám nem lepődnénk meg, ha Mórahalom tervezett második fürdője a Babos tanya mellett épülne meg. | https://m.hvg.hu/360/202130_nekik_termal_minden_furdo | https://web.archive.org/web/20231215053111/https://m.hvg.hu/360/202130_nekik_termal_minden_furdo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/omlik-morahalomra-az-eu-s-penz-es-leginkabb-a-tuzkozelben-levoket-gazdagitja | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-30 11:00:00 | [
"Balog László (Mórahalom)",
"Nemesi Pál",
"Nógrádi Zoltán"
] | [
"Ferroép Zrt.",
"Fidesz",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Móra-Art Kft.",
"Móra-Invest Kft.",
"Móra-Sport Kft.",
"Öthalom Kft.",
"Thermálgyűrű Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Makó",
"Mórahalom"
] | [
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"rokonok",
"fürdő",
"támogatás",
"sport",
"EU",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,587 | 4900-szorosára nőtt a lélegeztetőgépeket feleslegesen beüzemelő cég profitja | Nemcsak a lélegeztetőgépek felhalmozására költött feleslegesen az állam, hanem a beüzemelésükre is. Mindez gigászi pénzekbe került, 6000 gépről pedig nem tudni, milyen szerződés alapján készítették fel az esetleges használatra. | Nemcsak a lélegeztetőgépek felhalmozására költött feleslegesen az állam, hanem a beüzemelésükre is. Mindez gigászi pénzekbe került, 6000 gépről pedig nem tudni, milyen szerződés alapján készítették fel az esetleges használatra.
Rendőrökön, sőt kalauzokon is egyre megszokottabb látvány a testkamera, amely gyártója, a holland Slimdesign reményei szerint hamarosan a civilek hétköznapi kütyütárházának is része lehet. Náluk is ugyanazt a célt szolgálja majd: hogy viselője nagyobb biztonságban legyen, ha pedig mégis baj történik vele, akkor ne kelljen a környékbéli térfigyelők és biztonsági kamerák felvételeit keresgélni, hanem azonnal rendelkezésre álljon a videós bizonyíték. | https://m.hvg.hu/360/202130__lelegeztetogepek_beuzemelese__tulvasarlas__nerbiznisz__felpumpaltak#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_07_30&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20211129174025/https://m.hvg.hu/360/202130__lelegeztetogepek_beuzemelese__tulvasarlas__nerbiznisz__felpumpaltak#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_07_30&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4900-szorosara-nott-a-lelegeztetogepeket-feleslegesen-beuzemelo-ceg-profitja | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-30 07:00:00 | [
"Castiglione Viktória",
"Gyollai János",
"Májer Bálint",
"Martonicz Dániel",
"Szabó László (KKM)",
"Szentgróti Csaba",
"Szeverényi Márk",
"Szijjártó Péter",
"Vámosi Béla"
] | [
"Danubia Pharma Kft.",
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Independent Pharma Invest Ltd.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Pannon Cargo & Sped Kft."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"összeférhetetlenség",
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,588 | Az orvosok többsége elégedett az alapbéremeléssel és a hálapénz betiltásával | Az orvosok kétharmadának helyzete javult az egészségügyben elfogadott béremeléstől, a megkérdezettek 9 százalékának viszont romlott az anyagi helyzete a hálapénz hiánya és a másodállások tiltása miatt, ez derült ki a Magyar Orvosi Kamara kutatásából, amiben 279 szakorvost kérdeztek meg. | Az orvosok kétharmadának helyzete javult az egészségügyben elfogadott béremeléstől, a megkérdezettek 9 százalékának viszont romlott az anyagi helyzete a hálapénz hiánya és a másodállások tiltása miatt, ez derült ki a Magyar Orvosi Kamara kutatásából, amiben 279 szakorvost kérdeztek meg.
Eszerint például
az alapbéremeléssel a megkérdezett orvosok 79 százaléka elégedett, 16 százalék nem, 5 százalék pedig egyáltalán nem elégedett. Akik nem elégedettek, azt mondták, nettó másfél millió forintos bért tartanának megfelelőnek. A kamara szerint ugyanakkor a béremelés árát jelentős mértékben az ügyeleti ellátáson spórolja meg a költségvetés.
A megkérdezettek 47 százalékának nem változott az ügyeleti díja, 31 százalékának nőtt, 22 százaléknak – vagyis minden ötödik orvosnak – csökkent. A kamara szerint az orvosok a hétköznapi ügyeletért nettó 9, a hétvégi ügyeletért nettó 12 ezer forintos óradíjat tartanának elfogadhatónak.
Az orvosok 74 százaléka helyesli, hogy betiltották a hálapénzeket, 18 százalék nem ért ezzel egyet, 8 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre. A többség viszont nem támogatja azokat a módszereket, ahogy ellenőrzik a hálapénzeket.
Március óta engedélyköteles az, hogy egy az állami egészségügyben tevékenykedő orvos magánellátásban vagy más másodállásban is dolgozhasson. A felmérés arra kérdezett rá, hogy korlátozza-e érdemben az orvosok magánrendelését vagy másodállását a törvény. A válaszok szerint 75 százaléknak egyáltalán nem, 13 százaléknak igen, 12 százalékának részben, írja a lap.
A kamara azt is bejelentette, hogy plakátkampányt indítanak a hálapénzmentes egészségügyért, mert hiába büntethető a törvény szerint a hálapénz, egy több évtizedes gyakorlatot szerintük nem lehet csak úgy kitörölni a lakosság tudatából. Összesen négyezer plakátot tesznek ki 167 kórházban, kettő már ki is került az Uzsoki kórház elé. Ezek így néznek ki:
Pár napja például vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt indult nyomozás egy budapesti főnővér ellen, mert a gyanú szerint hozzátartozóktól pénzt vett át egy idős nő egyhavi kezeléséért, ami egyébként a társadalombiztosítás miatt ingyenes volt. | https://telex.hu/belfold/2021/08/10/egeszsegugyi-szolgalati-jogviszony-halapenz-felmeres-orvos-apolo | https://web.archive.org/web/20221204223118/https://telex.hu/belfold/2021/08/10/egeszsegugyi-szolgalati-jogviszony-halapenz-felmeres-orvos-apolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orvosok-tobbsege-elegedett-az-alapberemelessel-es-a-halapenz-betiltasaval | Telex | hungarian-news | 2021-08-10 14:59:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"antikorrupció",
"hálapénz"
] | [] |
52,589 | Az Állami Számvevőszék szerint a facebookos hirdetés nem számít politikai hirdetésnek | Nem talált szabálytalanságot az Állami Számvevőszék a fideszes Koncz Zsófia tavalyi kampányában, pedig csak a Facebookon több pénzt költött el hirdetésekre, mint amennyit összesen lehetett volna – derült ki az RTL Híradó riportjából. | Nem talált szabálytalanságot az Állami Számvevőszék a fideszes Koncz Zsófia tavalyi kampányában, pedig csak a Facebookon több pénzt költött el hirdetésekre, mint amennyit összesen lehetett volna – derült ki az RTL Híradó riportjából.
Több szervezet – köztük a K-Monitor is – bejelentést is tett a hatóságnak, de az ÁSZ szerint ők csak azt ellenőrizhetik, amivel a jelöltek elszámolnak, ráadásul a közösségi médiában megjelenő hirdetések nem számítanak politikai hirdetésnek.
A riport szerint az ÁSZ azt állítja, már tavaly jelezték, hogy változtatni kellene a szabályokon, de erre „egyetlen párt vagy civil szervezet sem reagált”. | https://444.hu/2021/08/10/az-allami-szamvevoszek-szerint-a-facebookos-hirdetes-nem-szamit-politikai-hirdetesnek | https://web.archive.org/web/20230422041447/https://444.hu/2021/08/10/az-allami-szamvevoszek-szerint-a-facebookos-hirdetes-nem-szamit-politikai-hirdetesnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allami-szamvevoszek-szerint-a-facebookos-hirdetes-nem-szamit-politikai-hirdetesnek | 444 | hungarian-news | 2021-08-10 00:00:00 | [
"Koncz Zsófia"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Fidesz"
] | [] | [
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
52,590 | Gyorsan cégtemetőbe került a bejegyzése után 445 milliót elnyerő cég | Pár pontban összefoglalva a következőket találtuk:
feltűnő gyorsasággal százmilliókat nyert óvodaépítési közbeszerzéseken egy nemrég alapított érdi cég 2017-ben;
ez a kft., a Káblán Bau ezután feltűnő gyorsan, az önkormányzati választások után pár nappal a tatabányai cégtemetőben landolt;
a kiíró érdi önkormányzatnál nincs olyan dokumentum, amely tanúsítaná: kinek a javaslatára, milyen referenciák alapján hívták meg az addig teljesen ismeretlen céget a közbeszerzési eljárásra;
a Káblán Bau Kft. akkori székhelyének egyik tulajdonosa a későbbi rivális cég ügyvezetőjének hozzátartozója volt – ugyanide jegyezték be korábban a rivális cég ügyvezetője volt feleségének cégét is;
a rivális cég, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között feltűnő gyakorisággal, 1,5 milliárd forint értékben nyert (főleg óvodaépítési) közbeszerzéseket – a General-Invest Bau Kft. az egyik érintettje annak a rendőrségi nyomozásnak, amely egy érdi óvodaépítési közbeszerzés vizsgálata során feltárt összefonódás gyanúja miatt indult;
a Káblán Bau Kft. volt és a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője visszautasítja a két cég összefonódásáról szóló feltételezéseket.
Sikertörténet és meglepő győzelem
„Hát… Talán jó pályázat, jó árajánlat, minek esetleg?” – kérdezett vissza az 52 éves Kertész Gábor, a cég egykori tulajdonosa az Átlátszó érdeklődésére, amikor arról faggattuk, minek tulajdonítja cége káprázatos közbeszerzési sikereit 2017-ben.
A 2017. február 14-én bejegyzett Káblán Bau Kft. először a 2017. júniusában megindított, az Erdőszéle óvoda építésére kiírt meghívásos közbeszerzési eljárásban nyert el – a szerződés módosítása után – 272 millió forintot. A Napsugár óvoda felújítása – ugyancsak a szerződés módosítása után – 175 millió forintjába került az adófizetőknek. T. Mészáros András polgármester és Kertész Gábor ügyvezető 2017. szeptember 20-án írta alá a szerződést.
Az immár ENDUP 191017 KÁBLÁN BAU Korlátolt Felelősségű Társaság „kényszertörlés alatt” név alatt futó gazdasági társaságot más közbeszerzési eljárások során szintén ajánlattételre hívták. Ezeket a pályázatokat aztán feltűnően nagy gyakorisággal a General-Invest Bau Kft. nyerte meg.
A General-Invest Bau Kft. Érden a 2019. októberében (13 év után) letűnt Fidesz-világ közbeszerzési történelmének ragyogó csillaga volt. Az önkormányzat (és egyik cége) által kiírt pályázatokon 2011-től közel nettó 1,5 milliárd értékben söpört be sorozatban építési szerződéseket. Az érdi tankerület szintén kedvelte ezt a céget: 200 millió forint értékben kötöttek szerződéseket a korábban Érden, a Velencei út egyik teljességgel jelentéktelen, falusias házába bejegyzett céggel. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. A General-Invest Bau Kft. által elért lélegzetelállítóan szexi, 42 százalékos profitrátáról itt írtunk. Az adófizető állampolgárok pénzéből főleg óvodákat építő és felújító General-Invest Bau tulajdonosának, Steierlein Zoltánnak a testvére, a cég egykori tulajdonosa Érd fideszes volt alpolgármesterének a sógora. A később városvezetőként az érdi óvodaberuházásokat felügyelő Bács István egyik lakását a General-Invest Bautól vásárolta a tízes évek elején.
Ennek ellenére a szinte semmiből, semmilyen kamarai referenciával nem rendelkező Káblán Bau Kft. 2017. augusztusában legyőzte közbeszerzési eljárásban az óvodaépítésben temérdek tapasztalatot szerzett General-Invest Bau Kft-t, és így megkaparintotta 175 millió forintos Napsugár Óvoda-beruházást.
A Titkár utca 19. titka
2017. január 1-től fontos változások léptek életbe a közbeszerzési törvényben. A mind gyakoribbá váló korrupciós vádak ellenében 300 millió forint értékben húzták meg a határt a nem nyíltan induló építési közbeszerzési eljárások során. Felemelték a meghívandó cégek számát ötre. Olyan cégeket kellett ezután meghívni, amelyek szakmailag megbízhatóak, az építési feladat elvégzésére pedig dokumentálhatóan képesek. A törvénymódosítás 2017. január 1-i hatályba lépése után így hirtelen nagy kereslet kezdett mutatkozni a meghívható építési cégek iránt.
Érdekes egybeesés, hogy a 2017-es esztendő érdi sikercégét, a Káblán Bau Kft.-t 55 nappal a törvény hatályba lépése után jegyezték be. A cég székhelye: Érd, Titkár utca 19. lett. Ez idő tájt a Titkár utca 19. szám alatti ház és telek a fideszes alpolgármesterhez közel állónak nevezett General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, Lepp Tibor édesanyjának résztulajdonában állt. Lepp Tibor a 2000-es években volt már pár évig tulajdonosa az ingatlannak, aztán 2019-ben öröklés révén ismét résztulajdonos lett a Titkár utcai ingatlanban.
A Titkár utca 19-ben szerzett tulajdont, és ide jegyezte be a cégbíróság a korábban édesipari főtevékenységgel foglalkozó Királyfi & Fia Kft.-t is. A Káblán Bau Kft. 2017 februári bejegyzése idején a cég egyik tulajdonosa a General-Invest Bau ügyvezetőjének – mint később kiderült: elvált – felesége volt.
Leppné 2020. januárjában vált meg az üzletrészétől, ugyanekkor Lepp Tibor lett az egyik tulajdonos a Királyfi & Fiában. Felbukkant egy újabb fontos szereplő szintén 2020 januárjában az édesipari cégnél: tulajdonos lett a fideszes volt alpolgármester, Bács István testvére, a General-Invest Bau Kft.-t tulajdonló Steierlein Zoltán sógornője, Bács Ildikó.
Áttételes kapcsolat még a Káblán Bau és a General-Invest Bau között a közös könyvelőcég. Ugyanez a cég könyvelt Királyfi & Fiának, valamint Steierlein Zoltán egy másik cégének, továbbá a RO & MI Vill Kft-nek. Ekkor Bács nővérének másik, ingatlan-bérbeadással is foglalkozó cégének szintén ugyanaz a könyvelőcége, mint a Káblán Bau Kft-nek.
A RO & MI Vill Kft. és General-Invest Bau Kft.-vel közötti összefonódásokról és az együtt elkövetett közbeszerzési szabálytalanságról, annak 70 millió forintos szankciójáról itt írtunk.
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu
Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft.
Az ügy súlyosságát a kiszabott szigorú szankció mellett az is jelzi, hogy a Pest megyei rendőrség kartellezés gyanúja miatt – egyelőre ismeretlen tettes ellen – nyomozást indított a két cég között kimutatott tiltott összefonódás gyanúja miatt.
Tagadják az összefonódást
Kertész Gábor, a Káblán Bau Kft. egykori ügyvezető tulajdonosa az Átlátszónak nyilatkozva a leghatározottabban visszautasította a feltételezést, hogy a két, 2017-es közbeszerzési eljárás során a General-Invest Bau Kft.-vel vagy annak ügyvezetőjével, tulajdonosával tudtak volna egymásról mint piaci riválisról.
Szó szerint idézzük Kertészt, aki ezt válaszolta kérdéseinkre: „Nem”. Majd hozzátette: „nem”.
Két héttel később újabb kérdéseket tettünk fel Kertésznek, aki mint március végén, most is készségesen a rendelkezésünkre állt, még azt sem kérte, hogy ellenőrzésre küldjük el neki írásba foglalt nyilatkozatát. Kertész az Átlátszónak elmondta, hogy a könyvelője ajánlotta a Titkár utcai címet, mondván, hogy „ők tudnak székhelyszolgáltatást”.
– Lepp Tibor tudott arról, hogy ön bejelentkezett a cégével erre a címre, a Titkár utca 19.-be?
– Kertész: Mmmm… Nem tudok róla.
– Tehát nem tud róla.
– Értem, értem. Ööööö…
– Tehát sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, ahogy azt mondani szokták.
Az újságírószakmában a „sem megerősíteni, sem cáfolni”-formula gyenge igent jelent. De ki mondta azt, hogy mindenkinek tudnia kell, miről mit tart az újságírók szakmája?
Lepp Tibor, a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, a Királyfi & Fia Kft. tulajdona annyiban proaktívabb volt Kertésznél, hogy megfenyegette perrel az Átlátszót. Lepp ezt írta: „2017-ben a Királyfi és Fia Kft.-ben tulajdoni részesedésem nem volt és a gazdasági társaság ügyvezetését sem láttam el. 2017-ben a 2030 Érd, Titkár u. 19. szám alatti ingatlanban tulajdoni illetőséggel nem rendelkeztem. A fentiekre tekintettel kérem, hogy a feltevései megtétele előtt az információ forrásait ellenőrizze le. Amennyiben a továbbiakban is téves információk összemosásával mind a személyem mind a General-Invest Bau Kft. jó hírnevét megsérti, a szükséges jogi lépéseket megteszem” – írta 2021. április 1-jén Lepp Tibor.
A pontosított kérdéseinkre aztán 5 nappal később ezt a választ adta arra a felvetésre, hogy a kérdéses időszakban a felesége volt a Káblán Bauval közös székhelyen osztozó Királyfi & Fia egyik tulajdonosa és az édesanyja pedig az ingatlan résztulajdonosa.
„2017-ben már nem voltam házas és volt feleségemmel már évek óta nem éltem és nem élek egy háztartásban. Édesanyám idő közben elhalálozott, ezért őt sem tudom sajnos megkérdezni, miként vélekedik az Ön által feltett kérdésekkel kapcsolatosan.”
Önkormányzat: nincs dokumentum
Ezzel párhuzamosan adatigénylésekkel próbáltunk választ kapni arra, hogy miként eshetett az akkori fideszes önkormányzat választása a frissen megalapított Káblán Baura 2017-ben? Miért és mi alapján hívták meg a Káblán Bau Kft.-t a közbeszerzési eljárásokra? A dokumentumokkal alátámasztható válasz egy szóban foglalható össze: „Csak.”
A 2019-es választási hadjáratban a teljes átláthatóság eszméjét zászlajára tűző új ellenzéki városvezetés kőkeményen alkalmazta az Átlátszóval szemben az Orbán-adminisztráció által koholt Lex Nyunyóka szerinti 45 + 45 napos válaszadási határidőszámítás szabályait. Aztán a válaszadásra rendelkezésre álló, eleve meghosszabbított határidő 90. napja is régen lejárt, és csak további sürgetések, informális noszogatások, elkeseredett könyörögés után csikartuk ki a választ, amely kerülő úton, tehát nem a kért módon, az Átlátszó adatigénylési alkalmazásán, a KiMitTudon keresztül érkezett meg hozzánk.
Azt kértük az önkormányzattól 2021 tavaszán, hogy küldjék meg azokat a piacfelmerési dokumentumokat, amelyek alapján meghívták a frissen alapított Káblán Baut az óvodaépítési közbeszerzési eljárásba. Az önkormányzat válaszából kiderült, nincsenek ilyen dokumentumok. Ezt írták:
„Erre a kérdésre vonatkozó dokumentumot nem tartunk nyilván. Az ajánlattételre felkértek körének meghatározása a Polgármesteri Hivatal által végzett piackutatáson alapul.”
Azt az információt már nem osztották meg az Átlátszóval, hogy konkrétan ki, mikor és milyen módon dokumentálva végezte el a piackutatást.
A piacfelmérési adatokat dokumentálni kell. A Közbeszerzési Hatóság írja az eljárások során tanúsítandó magatartási szabályok egyikeként: „az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek: (…) az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják…”
Ezek után nagyon úgy tűnik, hogy a Káblán Bau Kft. meghívásához elvezető önkormányzati döntéshozatali folyamat teljességgel átláthatatlan, és a hivatal alapvető magatartásszabályt sértett meg.
Nem tudni, mi alapján választották a céget
A hivatal válasza szerint úgy győződtek a meghívás előtt a Káblán Bau szakmai megbízhatóságáról, teljesítőképességéről, hogy „a közbeszerzési eljárás indítása, majd az eredmény megállapítása előtt lekérjük az ajánlattevők cégnyilvántartásban, kamarai nyilvántartásban és a közbeszerzési hatóság adatbázisában szereplő adatait”.
Ez a válasz azért meglepő, mert az első, 2017-es közbeszerzési eljárás előtt a céginformációs rendszerben legfeljebb annyit láthattak, hogy a Káblán Baut pár hónapja bejegyezték. A közbeszerzési adatbázisban lényegében semmit nem láthattak. A kamarai nyilvántartásban sincs semmilyen referencia a Káblán Bau Kft-ről. Egészen pontosan most is egy helyütt ez olvasható: „Vállalkozó nem adott meg alkalmasság megítélését elősegítő adatokat”. Az egyetlen érdemi adat: munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban egyetlenegy kőművest alkalmaztak 2017 márciusától.
Ezután a hivatal a másokra mutogatással folytatta: „a felelős akkreditált szaktanácsadó tájékozódott a 2017. február 14-én a cégbíróságon bejegyzett Káblán Bau Kft-ről teljesítőképességéről, szakmai megbízhatóságáról. Erre vonatkozó dokumentum nyilvántartásunkban nincs”. A szaktanácsadót a hivatalos nyilvántartásukban megadott email-címen kerestük, nem reagált a kérdéseinkre.
Akkor mégis kinek az ötlete volt, hogy a Káblán Bau Kft-t meg kell hívni az óvodaépítési közbeszerzési pályázatokra? Ki hozta meg a döntést? A válasz: „Erre a kérdésre vonatkozó dokumentumot nem tartunk nyilván.”
Hozzáteszik: „(…) összességében azonban elmondható, hogy olyan cégeket kért fel ajánlattételre Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő, melyekkel már dolgoztunk együtt és kedvező volt a teljesítésükkel a tapasztalatunk, illetve székhelyük vagy telephelyük regionálisan kapcsolódik Érdhez”. (Az érdi óvodabeszerzési eljárásokban az egyik leggyakrabban meghívott cég, a Mimico Kft. székhelye történetesen Dunakeszi.)
A legdöbbenetesebb választ azonban az alvállalkozókra vonatkozó kérdésünkre kaptuk. Ezt írta ugyanis az önkormányzat a Napsugár óvoda beruházásáról: „(…) nincsenek lejelentett alvállalkozók”. A lejelentés elmulasztása súlyos probléma. „A közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés teljesítése során a leggyakoribb probléma az alvállalkozók nem, vagy nem megfelelő bejelentése. A mulasztás a szerződő felek számára jelentős bírságot eredményezhet” – írja a közbeszguru.
Összegezve: az uniós pénzekkel támogatott közbeszerzési eljárások leglényegesebb mozzanatairól, a döntéshozatalig tartó folyamatról nem állnak rendelkezésre dokumentumok.
Ez a két eljárás átláthatatlan, holott a közbeszerzési törvény egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság. A törvényszöveg 2. paragrafusa egészen pontosan így rendelkezik: „a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát”.
(Rákérdeztünk a Káblán Bau Kft. székhelye, a Titkár utca 19. körüli furcsaságokra, ezek után nyilván talán senkit nem lep meg a helyhatósági adminisztráció válasza: „Erre vonatkozó adat nyilvántartásunkban nincs.”)
Vállalkozók, alvállalkozók, alvállalkozók alvállalkozói
A zsenge sikercég, a Káblán Bau viharos gyorsaságú hanyatlásának első, kívülről látható jele az volt, amikor a cég elmulasztotta leadni a beszámolóját. Úgy tűnik, mintha Kertész minderről mit sem tudna.
Kertész elmondta, hogy miután az adózással „meg mindennel „rendben volt” a cég, egész egyszerűen nem tudott vele mit kezdeni. „Ha megnézi, a beszámolói rendben vannak, a NAV-nak nincs semmiféle problémája…” – mondta Kertész.
Kertésznek azonban pár fejlemény elkerülte a figyelmét, vagy megfeledkezett azokról. 2018-ban a Káblán Bau Kft. nem adott le beszámolót a cégbíróságnak.
Kertész azt mondta az Átlátszónak: „Ezeket a könyvelőnek kellett intézni. (…) Hogy ő mit csinált és mit nem… Én ezekhez pénzügyekhez nem is értek… A munkák el lettek végezve.”
Annyira nem volt minden rendben a céggel, hogy a bíróság 2019. július 10-én a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
Ezután, július 22-én pótlólag töltötték fel az e-beszámolóra a 2017-es beszámolót. A cég megmenekült, július 22-én a cégbíróság hatályon kívül helyezte korábbi végzését. A 2017-es beszámolóval együtt csatolásként feltüntetett kiegészítő beszámoló és taggyűlési jegyzőkönyv valójában egy üres fájl, nincs benne semmilyen szöveges vagy numerikus tartalom.
Ekkor már a Káblán menthetetlenül rohant a végzete felé. Kertész megszabadult a cégtől, amely négy nappal az október 13-i önkormányzati választások után hivatalosan is tulajdonost és székhelyet váltott. A Káblán Bau Tatabányára, a Komáromi utcai cégtemetőbe költözött.
2020 márciusában a cégbíróság elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását, miután a NAV törölte az adószámot.
Pár jel alapján arra is lehetett következtetni, hogy Kertész az alvállalkozók kilétével sincs teljesen képben – vagy egyszerűen csak nem emlékszik jól a nevekre. Az egykori ügyvezető elismerte, hogy alvállalkozókat kellett bevonnia (korábban idéztük a kamarai nyilvántartást, hogy a cég 2017 márciusában egyetlen egy bejelentett kőművést alkalmazott). Azonban az alvállalkozókat már nem tudta megnevezni.
„Nekem már semmilyen papírom sincs” – mondta Kertész. Megkérdeztük, segíthetünk-e úgy a memóriájának a felfrissítésén, ha cégneveket mondunk, és ezekre reagál.
Azt válaszolta: „Hát, nem tudom. De volt alvállalkozónak az alvállalkozója is, és hogy ő milyen cég alatt futott, azt nem feltétlenül tudom…” Aztán kimondtunk még egy cégnevet: a General-Invest Bau Kft-ét. „Hát, hallottam már róluk természetesen” – mondta Kertész Gábor.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Az Erdőszéle óvoda Érden. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2021/08/03/gyorsan-cegtemetobe-kerult-a-bejegyzese-utan-445-milliot-elnyero-ceg/ | https://web.archive.org/web/20210924081849/https://orszagszerte.atlatszo.hu/gyorsan-cegtemetobe-kerult-a-bejegyzese-utan-445-milliot-elnyero-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyorsan-cegtemetobe-kerult-a-bejegyzese-utan-445-milliot-elnyero-ceg | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-03 00:00:00 | [
"Kertész Gábor"
] | [
"General-Invest Bau Kft.",
"Káblán Bau Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"felszámolás - végelszámolás",
"piackutatás"
] | [] |
|
52,591 | Közel 900 millió forintba került idáig a Türk Tanács budapesti képviselete | A Narancs.hu szerette volna megismerni az elhallgatott adatokat, hiszen közpénzről van szó: a Türk Tanács nem csak ingyen használhatja a magyar állam által 1,4 milliárd forintból megvásárolt Ybl-villát és egy budai, Medve utcai irodát, de a hazai képviselet minden fenntartási költségét, dolgozóinak bérét is az államkasszából fizetik. Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Szijjártó tárcájához, a minisztérium pedig augusztus 5-én el is küldte válaszait. | „Pontosan mennyibe került eddig a Magyar Államnak a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodájának fenntartása tavaly szeptemberi ünnepélyes megnyitása óta?” – ezt kérdezte külgazdasági és külügyminisztertől még júniusban Mesterházy Attila.
A szocialista politikus öt pontban érdeklődött a költségekről; levelére Szijjártó Péter helyett Menczer Tamás külügyi államtitkár felelt, művészi szintre emelve a mellébeszélést. A válaszlevél csak egyetlen, önmagában semmitmondó adatot tartalmazott, mely szerint „… a világkereskedelmi visszaesés ellenére Magyarország három százalékkal növelte kereskedelmi forgalmát a Tanács országaival.”
A Narancs.hu szerette volna megismerni az elhallgatott adatokat, hiszen közpénzről van szó: a Türk Tanács nem csak ingyen használhatja a magyar állam által 1,4 milliárd forintból megvásárolt Ybl-villát és egy budai, Medve utcai irodát, de a hazai képviselet minden fenntartási költségét, dolgozóinak bérét is az államkasszából fizetik. Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Szijjártó tárcájához, a minisztérium pedig augusztus 5-én el is küldte válaszait.
Levelükből kiderült, hogy
2019 szeptembere óta 891 millió forintba került a Tanács két budai képviseletének fenntartása, beleszámítva a hazai és nemzetközi munkatársak bér- és járulékköltségeit, az üzemeltetési díjat és a protokollköltségeket.
A külügy kérésünkre részletezte a kiadásokat:
A működési és dologi kiadások eddig 742,4 millió forintba kerültek – ebbe a sorba tartozik, sőt a kiadások nagyobb részét teszi ki a Türk Tanács tagdíja, amit Magyar Állam megfigyelőként is fizet a török nyelvű országokat tömörítő szervezetnek. A külügy 2020-ban 299 millió, idén 237 millió forintot szánt a tagdíjra, igaz, ebből finanszírozzák a nemzetközi munkatársak bérét, kihelyezési költségeit és „egyéb ráfordításait” – ahogy a külügyminisztérium fogalmazott.
A belföldi személyzet bér- és járulékköltsége ezidáig 73 millió forint volt. Utóbbinak része Hóvári János irodavezető bére is, aki 2019-ben még 650 ezer, tavaly már 950 ezer forintot keresett havonta.
A Medve utcai irodában 2020 februárja óta zajlik munka, ez a helyszín éves szinten 24,5 milliós büdzsével üzemel.
A protokollköltségekre 28,3 millió forintot fizetett Türk Tanács budapesti képviselete.
Utóbbi kiugróan magas összegnek tűnik, tekintve, hogy Szél Bernadett korábbi adatigénylésére a külügyminisztérium tavaly október végén összesen 942 ezer forint protokollkiadásról számolt be; ennyiből rendezni lehetett a kirgiz elnök és külügyminiszter, valamint a kazah külügyminiszter ünnepélyes fogadását is az Ybl-villában.
A külügy akkori elszámolása szerint egy év alatt mintegy 450 millióba került a Türk Tanács hazai képviselete.
Szél és Hadházy Ákos tavaly novemberben egyébként személyesen is körül szeretett volna nézni az Ybl-villában, de nem jártak sikerrel: országgyűlési képviselőként sem engedték be őket az épületbe. Az irodát vezető Hóvári János később telefonon közölte Szél Bernadettel, hogy nem tudnak találkozni, mivel a képviselő ki van tiltva a külügyminisztérium épületeiből. „… az értékes ingatlanokkal kitömött és közpénzekből működő Türk Tanács Képviseleti Iroda úgy viselkedik, mintha egy magáncég lenne. Mintha azokban az országokban működne, amelyeket képvisel. Mintha semmilyen beszámolással nem tartozna a magyar adófizetők felé arról, hogy mégis miféle közérdekű tevékenységet folytat a pénzükből ” - írta Facebook-oldalán a sikertelen látogatás után Szél Bernadett.
Érinthetetlenek
A budapesti türk iroda valóban állam az államban: teljes adómentességet élvez, dolgozóinak diplomáciai védelem jár, a külföldi munkatársak családtagjai is vállalhatnak munkát a képviseletnél. Mint a Népszava felhívta rá a figyelmet, az iroda ügyvezetője szinte korlátlan felhatalmazást élvez: Hóvári vagy helyettesének engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. De minek is próbálkoznának, hiszen az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen nem a Türk Tanács képviseletén vannak, az iroda jogi védelme ezt is garantálja.
Végül, a külügyminisztérium leveléből megtudhattuk azt is, hogy Menczer mit értett 3 százalékos növekedés alatt: Magyarország 2018 szeptembere óta tölt be megfigyelői státuszt a rajtunk kívül öt országot összefogó tanácsban. Azóta – vagyis mintegy három év alatt – 37,45 milliárd forinttal nőtt a tanácstagokkal folytatott kereskedelmi forgalmunk.
A kipcsakokkal próbáltunk bevágódni
A Türk Tanács (törökül: Türk Keneşi) nevű szervezetet 2009. október 3-án alapították, és török nyelvű, alapvetően iszlám vallású-kultúrájú közel-keleti és közép-ázsiai országok kormányközi szövetségét jelenti. A szervezet hivatalos tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. A nem török nyelvű, európai és keresztény Magyarország 2018 szeptemberében csatlakozott megfigyelőként, egy évvel később pedig létrehozták a Türk Tanács budapesti képviseleteit.
A csatlakozás része az Orbán-éra sokszor hirdetett Keleti Nyitás-politikájának, ám Orbán Viktor az állítólagos magyar-türk nyelvrokonság emlegetésével és kipcsak magyarokkal is próbálja hitelesíteni a kapcsolatot. A magyar tagság eddig olyan előnyökkel járhatott, mint a már említett 106 millió eurós forgalomnövekedés – ami öt országra és közel három évre elosztva már szerényebb eredmény – és a járvány kitörése után, Kirgizisztántól kapott 650 ezer darab egészségügyi maszk. Vagy az idei fejlemény, hogy március végén felállt a régen várt Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ.
A Türk Tanács országai ismertek arról is, hogy nem szívesen látják területükön a keresztényeket: az Open Doors amerikai keresztény szervezet 2019-es összegzése szerint Azerbajdzsánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és esetenként Törökországban is zaklatják, vallásgyakorlásukban akadályozzák a helyi keresztény közösségeket, Kirgizisztánban az is megtörtént, hogy egy baptista gyülekezetre istentisztelet közben gyújtották rá a templomot (amit később újjáépítettek). Bár az Orbán-kormány külön államtitkárságot tart fent az üldözött keresztények megsegítésére, ezek a támadások nem kerülnek szóba a Türk Tanács eseményein – a sajtónyilvános programokban legalábbis biztosan nem. | https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-900-millio-forintba-kerult-idaig-a-turk-tanacs-budapesti-kepviselete-240822 | https://web.archive.org/web/20220930111058/https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-900-millio-forintba-kerult-idaig-a-turk-tanacs-budapesti-kepviselete-240822 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-900-millio-forintba-kerult-idaig-a-turk-tanacs-budapesti-kepviselete | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-08-11 15:42:25 | [
"Hóvári János"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Türk Tanács"
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"diplomácia",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,592 | Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot. Az 549 nyertesből azokat ellenőriztük, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak – ez több mint félszáz céget jelentett. Így derült ki, hogyan jutottak uniós és hazai milliárdok többek között Horváth István fideszes parlamenti képviselő cégének, a Kósa Lajoshoz és Bánki Erikhez köthető vállalkozóknak, az alapítványba kiszervezett Ménesbirtoknak, Csányi Sándor több cégének, az Ángyán-jelentésekből ismert, földárveréseken taroló családoknak vagy éppen Varga Zoltán üzlettársának.
„Az állattartó telepek korszerűsítésére több mint 206 milliárd forint volt az eddig megítélt támogatás, amivel országszerte összesen 460 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztését támogattunk” – mondta dr. Nagy István agrárminiszter májusban Napkoron, a Kerekerdő Turisztikai Központban.
Kíváncsiak voltunk, kik szerepeltek sikerrel ezen a pályázaton, és pontosan hova került az a 206 milliárd forint, ezért közadatigénylést nyújtottunk be az Agrárminisztériumhoz. A minisztérium a 15 napos határidőn belül válaszolt és megküldte a nyertesek listájához vezető linket.
Ez alapján az agrárminiszter által emlegetett pályázat a VP-4.1.1-20 – Állattartó telepek fejlesztésének támogatása elnevezésű program, amelyben baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattenyésztő volt érintett. A cégek új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, valamint az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére kérhettek támogatást.
A rendelkezésre álló forrást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege 5 és 100 millió forint között változott, maximum összege pedig 2 milliárd forint volt. A támogatás maximális mértéke közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a volt.
2021. 07. 20-ig 549 nyertest tartottak nyilván. Ebből néztük végig egyesével azokat, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak: ez több mint félszáz céget jelentett. A nyertesek között találtunk kormányközeli vállalkozásokat, szupergazdagokat és egy meglepetést is.
A sertésprogramot felügyelő fideszes képviselő cége is behúzta
A Tolna megyei Bafami Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. a BAFAMI Kft. Sertéstelepeinek fejlesztésére nyert 1,9 milliárd forintot. (A projekt összköltsége 3,9 milliárd forint.) A cég tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt., amely az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége.
Horváth Istvánt nem kell bemutatni a szekszárdiaknak. Ahogy a 24.hu írta nemrég: „ő az a kormánypárti országgyűlési képviselő, aki még szekszárdi polgármesterként főszereplője volt a dohánybolt-koncessziókat kiosztó trafikmutyinak, és kivette a részét az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrányból is. Ám mindez nemhogy nem törte meg politikusi karrierjét, az előző kormányzati ciklusban még államtitkári posztot is kapott Kósa Lajos minisztersége alatt…” Horváthnak 2013-ban adták azt a feladatot, hogy miniszteri megbíztottként felügyelje a sertésprogram végrehajtását is.
A fideszes politikus 2019-ben megszerezte az országosan ismert szőnyeg-, lamináltpadló- és függönyértékesítéssel foglalkozó Diego áruház szekszárdi franchise-üzletét, emellett az érdekeltségébe került az egymilliárd forint saját tőkével rendelkező Bafami Sertéstenyésztő és -Hizlaló Kft. is. Utóbbi nyert most 1,9 milliárd forintot.
Ezzel a cég összesen 2 645 345 687 forint uniós/állami támogatáshoz jutott az elmúlt 3 évben – vagyis pont azóta, hogy Horváth Istvánék másik cége, a Sárrét Zrt. megvásárolta azt.
A Bafaminak határozottan jót tett a tulajdonosváltás. Bár a most elnyert forrás kétszer annyi, mint a Bafami éves árbevétele volt tavaly, a cég jól prosperál: a 2018-ban még veszteséges kft. 2020-ban már 122 milliós eredményt ért el, a forgalma pedig 184 millióról 1 milliárdra nőtt.
Kósa Lajos és a nem-strómanok
1,7 milliárd forint támogatást nyert el a Bászna Sertés Zrt. sertéstelep létrehozására Hodászon (a projekt összköltsége 4 milliárd forint). A tulajdonosa Szilágyi Gábor, aki a rossz nyelvek szerint „Kósa Lajos strómanja”.
Ennek pedig az az alapja, hogy Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva a Bászna Gabonában rendelkezik tulajdonrésszel, amelyben Szilágyi Gábor és a Méker Befektetési és Tanácsadó Kft. a társtulajdonos. A Méker azonban jogutódlással tavaly megszűnt – és talán nem meglepő módon – ma már Bászna Sertés Zrt. néven műkődik.
A Mékerben korábban (2015 és 2019 között) Kósa Lajosné, Kósa Lajos édesanyja is tulajdonos volt. Ez idő alatt (2017-ben) a kft. 123 millió forintot nyert el egy, a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton. A finanszírozást akkor is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította. A Méker Kft.-nek megítélt összeg volt az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizettek volna ki.
A hír akkor megjárta a hazai sajtót, de végül a HVG két évvel később arról számolt be, hogy a cég vezetői úgy döntöttek, lemondanak a támogatásról. Az erről szóló levelet Szilágyi Gábor, a vállalat ügyvezetője küldte el a lapnak.
Most vélhetően nem lesz ilyen szemérmes a Méker jogutódjaként működő Bászna Sertés, és nem utasítja el az 1,7 milliárdos agrártámogatást. Ez egyébként a cég éves forgalmának a bő háromszorosa.
Érdekesség, hogy még egy név felbukkant a támogatott cégek tulajdonosai között, akit Kósa Lajossal hoztak összefüggésbe. Ez pedig Kakulya Zoltán, aki a Berzencei Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. többségi tulajdonosaként 5 db új baromfi istálló épület és technológia kiépítésére nyert 1,2 milliárd forintot Izsákon. (A projekt összköltsége 2,5 milliárd forint.)
Kakulya először egy 2017-es 168 óra-cikkben szerepelt, amelyben Mondok József izsáki polgármester viselt dolgairól számoltak be. Ebben többek között szó esett egy Innoterv nevű cégről, amely a település csatornaberuházásáért volt felelős, és amellyel az önkormányzat jogi, elszámolási vitába keveredett. Ebbe a – felszámolás alatt álló – cégbe vásárolta be magát a polgármester „helybéli jó barátja, a kisizsáki iskolát felújító betonüzem-tulajdonos, Kakulya Zoltán nagyvállalkozó”. (Az Innotervet azóta megvette a támogatásban részesülő Berzencei Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft.)
Idén pedig a csengeri örökösnő kapcsán került elő Kakulya neve. A 24.hu a HVG nyomán megírta, hogy „a csengeri nő egy kézzel írt vallomásában már korábban összefüggésbe hozta Kósát az egyik olyan ügylettel, ami a vádiratban is szerepelt, és amit az előkészítő ülésen is megismételt. Ebben a vallomásában azt állította, hogy az egyik olyan cég, amelyik neki utalt, a pénzt valójában nem is neki szánta, hanem egy harmadik személynek. Erről a harmadik személyről azt állította, hogy az illető a család egy »miniszteri pozícióban lévő barátja«.”
A HVG szerint az ominózus cég – amit P. Mária egyértelműen Kósa Lajossal hozott összefüggésbe – a ceglédi székhelyű, de izsáki fiókteleppel rendelkező Kiskun Tender Kft.
„Ez a társaság több mint hatvanmillió forintot fizetett ki P. Máriának, aki azt állította, hogy a kft. részéről Kakulya Zoltán meg is kereste őt, mondván, Kósával akar beszélni”.
A Kiskun Tenderről Kósa Lajos is beszélt vallomásában – írja a 24.hu. „Mária azt akarta, hogy találkozzak a Kiskun Tender Kft. tulajdonosával vagy igazgatójával, Kakulya Zoltánnal, hogy segítsek neki valamilyen munkaügyben. Erre nem voltam hajlandó. Később ellenőriztem mint polgármester, hogy Debrecen városának sem bármelyik intézményének, sem bármelyik vállalatának soha semmilyen szerződéses kapcsolata nem volt a Kiskun Tender Kft.-vel, amíg én polgármester voltam” – idézi a lap Kósa Lajos szavait.
Az Opten adatai szerint Kakulyának nincs és nem is volt köze a Kiskun Tender Kft.-hez, de – ahogy azt a HVG megírta – mégis van köztük kapcsolat: a Kiskun Tender izsáki fióktelepe ugyanis megegyezik Kakulya lakcímével.
A mádi borászok is koccinthatnak
A Magyar Róna Mezőgazdasági Szövetkezet Tehenészeti telep korszerűsítésére nyert 1,9 milliárd forintot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszaladányban (a beruházás teljes költsége 3,9 milliárd forint). A Magyar Róna szövetkezet igazgatóságának elnöke a mádi Kovács Zoltán, további tagok Tatárka András és Tatárka József, Mád polgármestere, a felügyelő bizottságba pedig tavaly ült be Szepsy Gabriella.
Már 2016-ban megírtuk, hogy ömlenek az uniós támogatások Mádra, és hogyan profitálnak belőle gyakran a Fideszhez közeli mádi borászlobbi oszlopos tagjai. Aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy helyben vásárolt be szőlőkből Lázár János kancelláriaminiszter családja.
Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába | atlatszo.hu
Jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon: 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a polgármester, Tatárka József vállalkozása is, s egyebekben is dől a pénzeső.
Akkor bemutattuk, hogy Mád nem csak szerencsés, de fontos település is, hiszen itt borászkodik Demeter Ervin volt titokminiszter is. 2016-os cikkünk összesítése szerint az átlagos éves uniós támogatás Mádon 269 millió forint volt 2007–2015-ben. Ugyanez a szám a szomszédos Rátkán mindössze 49 millió, Erdőbényén 23 millió, Mezőzomboron 56 millió forint.
Toplistásan kaszáltak az uniós pályázatokon Tatárka József polgármester és családja cégei, illetve az egymással is együttműködő két helyi borász-család, Szepsyék és Kovács Károly érdekeltségei.
Tatárka József cége, a Tatárka Kft. most is jól prosperál: a cég éves bevétele 2,1 milliárd forint volt tavaly. A MAD Wine Kft.-ben azonban már nincs érdekeltsége, ahogy Tatárka Andrásnak sem. Ő a Korki Plusz Kft.-ből is kiszállt, csak a Magyar Róna Szövetkezetben tölt be tisztséget. A Tatárka Kft. közel félmilliárd (463 899 400) forint támogatást (illetve közbeszerzést) nyert el az elmúlt tíz évben.
A Magyar Róna Mezőgazdasági Szövetkezet 2017 és 2021 között összesen 1 939 503 000 forint uniós/állami támogatáshoz jutott. A szövetkezet éves bevétele 348 millió forint volt tavaly.
A „tűzijátékos” Horváth László cége ismét jókor jó helyen
Ha a mádi borászokról azt írtuk, koccinthatnak, akkor Horváth László minden bizonnyal újabb tűzijátékot lőhet fel örömében. A vállalkozóról 2014-ben írtuk meg, hogyan vált az első pesti oligarchabuli főhősévé. Horváth akkor lett ötvenéves, és a születésnapja alkalmából csapott fergetes bulit a Nemzeti Galériában. Sőt, tűzijátékot is fellőttek a tiszteletére a Dunáról. Akkor azt írtuk, Horváth a kevésbé ismert magyar nagytőkések közé tartozik, pedig ő is azon szerencsés kevesek egyike, akik az első Orbán-kormány kapuzárási pánikjának lettek haszonélvezői.
Ma éjjel nem alszunk – az első pesti oligarchabuli főhőse
Vihar télen? Szombat este 10 óra körül a fél város az eget fürkészte, keresve a mennydörgésszerű hangok forrását. Pedig nem az Apokalipszis lovasai tartottak a város felé, csak egy Horváth László nevű ember lett ötven éves. A hírek szerint őt ünnepelték egy…
Egy évvel később a HVG hosszabb riportban mutatta be Horváthot, a felvezetőben hangsúlyozva, a „fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos szerteágazó cégbirodalmat épített, jó barátságot ápol Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, de feltalálta magát a szocialisták idején is”. 2019-ben pedig szintén a HVG írta meg, hogy az éves árbevételénél nagyobb kormányzati támogatást kapott Horváth László Fidesz-közeli vállalkozó cége.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. akkor „feldolgozóipari komplexum” megvalósítására 2,4 milliárd forintos támogatást kapott a központi költségvetésből. A lap emlékeztetett: a zrt. „2016-ban tett szert országos ismertségre, amikor kiderült, hogy jelentős részben plagizálták azt a kazah juhtenyésztéssel foglalkozó tanulmányt, amit a Földművelésügyi Minisztérium rendelt tőlük”.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. most 1,7 milliárd forint uniós/állami támogatást nyert fejlesztésre; a projekt összköltsége 3,4 milliárd forint.
A zrt. végső tulajdonosa – több másik cégen keresztül – még mindig Horváth László. A cég stabilan működik, éves forgalma az elmúlt öt évben 1,6 és 2,2 milliárd forint között mozgott, az adózott eredménye pedig tavaly már elérte a félmilliárd forintot.
Bánki Erik holdudvarára is sütött a nap
A Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. állattartó tevékenységének bővítésére, új baromfitartó telepre pályázott és nyert Villányban. Az 1,9 milliárdos támogatás közel fele a 4 milliárdos összköltségű beruházásnak.
A cégben minősített többséggel rendelkező György Tamás Norbertnek „az érdekeltségébe tartozó Aquaplus Kft. alapította azt az Aqua Holding nevű céget, amelyben 2010 nyaráig Bánki Erik fideszes politikus, a parlament gazdasági bizottságának mostani elnöke is tulajdonos volt” – írja a HVG, amelynek Bánki 2010-ben azt nyilatkozta, György Zoltán (az Aquaplus Kft. többségi tulajdonosa) „jó barátja”. György Tamás ráadásul a sajtóhírek szerint György Zoltán unokatestvére.
Dél-dunántúli fürdőbirodalom I. – Bánki Erik pályaképe | atlatszo.hu
Hogyan bukik bele önkormányzatok sora abba, amit az évtized legjobb beruházásának ígértek? Az Aquaplus-cégcsoport fürdőberuházásait vizsgáló cikksorozatunk első részében a főszereplőket, illetve a köztük húzódó családi-üzleti, politikai kapcsolatokat ismertetjük. Eredménytelenségét fokozza funkcióhalmozása is – így jellemezte korábban Bánki Erik, a Fidesz turizmusguruja még az ellenzéki években a területért felelős Gyenesei István minisztert.
A Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. éves nettó árbevétele 2,9 milliárd forint volt tavaly, az adózott eredmény pedig az elmúlt öt évben 31 millióról 309 millióra nőtt.
Azonban nemcsak György Tamás (cége), de a céghálójának zászlóshajójához, a Hungast cégcsoporthoz köthető személyek (pontosabban azok cégei) is sikerrel pályáztak a támogatásra.
A Hungast a közétkeztetés egyik üstököse, amely sorra nyerte a közétkeztetési közbeszerzéseket, akár egyedüliként is, mint például a fideszes vezetésű Pest megyében, sőt, úgy is, hogy az előre tervezett éves keretnél 76 millióval drágább ajánlatot adott be. Utóbbi Pécsett történt, még a fideszes városvezetés alatt. A Hungast ma 19 megyében, 1 100 tálalási ponton, napi 200 000 adag ételt juttat el a fogyasztóihoz és 3 500 munkavállalóval bír.
Az egyik a Farming Kft., amely „a villányi mezőgazdaság diverzifikálása, a Farming Kft. új sertéstartó telepének kialakítására” nyert 1,9 milliárd forintot, a másik pedig a szintén villányi VILLFARM Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. amely 1,9 milliárd forinthoz jutott új sertéstelep építésére, és „a vállalkozás tevékenységeinek diverzifikálására”.
Előbbi tulajdonosa Csúri Csaba István, aki éppen most májusban vette meg a céget, míg utóbbié Szél Ferenc Csaba, aki egyúttal a Villányi Szársomlyó Kft.-ben és a Farming Kft.-ben is érdekelt. Csúri többek között a Hungast Flotta Kft. és a Hungast Holding Zrt. vezető tisztségviselője, Szél pedig a Hungast Flotta Kft. ügyvezetője.
Érdekesség, hogy egy, a Csúri Csaba tulajdonában álló cég, az S-Gast Kft. beszállhat a Pécsi MFC-be is mint többségi tulajdonos –a1 legalábbis egy önkormányzati előterjesztés szerint. Az adásvételt a sporttörvény módosítása teszi lehetővé, amely engedélyezi az indulási jog átruházását. A módosítást pedig nem más, mint Bánki Erik indítványozta. A „lex PMFC”-t tavaly nyáron fogadták el.
Az alapítványi kézbe adott Ménesbirtok azonnal nyert
Épp a napokban látogatta meg titokban Orbán Viktor miniszterelnök és felesége a mezőhegyesi ménesbirtokot. Nem kizárt, hogy azt is megnézték, pontosan mire költi majd a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány azt az 1,2 milliárd forintot, amit üszőtelep fejlesztésre nyert el a hozzájuk került Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
A Magyar Narancs szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma, amely kiváló minőségű földeken termel. Lázár János úgy véli, a birtok Magyarország egyik legnagyobb vetőmag-termesztője, képesek lennének az egész országot ellátni kukorica vetőmaggal. A hazai egyetemek többségével párhuzamosan a parlamenti többség április 27-i döntésével egy közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. Az állami tulajdonú területek mellé az alapítvány indulótőkeként megkapta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is. Az alapítvány a mai napig nincs bejegyezve, legalábbis a bíróság.hu nem ad ki találatot erre a civil szervezetre.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság alapítványba adásáról szóló törvényt Áder János köztársasági elnök április 30-án írta alá, és május 1-jén hatályba is lépett.
Pár nappal később, 2021. május 5-én született meg a döntés, hogy a zrt. 1,2 milliárd forint támogatásban részesül.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tavaly 7,6 milliárdos forgalmat bonyolított, adózott eredménye a félmilliárd forintot is meghaladta. A zrt. saját tőkéje 38 milliárd forintra, az eszközök összesen 52 milliárdra nőttek.
Az Mfor.hu rámutatott: az elmúlt években valósággal dőlt a közpénz a Mezőhegyesi Ménesbirtokra (az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Társaság számára), amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál.
Nemrég az is kiderült, hogy a Ménesbirtokra sportcsarnokot is terveznek. A Napi.hu írta meg, hogy kiírták a közbeszerzést a létesítmény kivitelezésére, amely négyszintes lesz, a beépített alapterület 1 350 négyzetméter, míg a hasznos alapterület 2 989 négyzetmétert tesz ki. A megvalósításra azonban úgy tűnik, még várni kell. A tender ugyanis eredménytelenül zárult, miután a két jelentkező, a BÓLEM Építőipari Kft. és a BUILD IT Mérnökiroda Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
A birtokon napelemes kiserőmű is épül. A felkért cégek közül három tett ajánlatot a kivitelezésre: a PS Sol – PC Ker Kft., a Kapos Villamosipari Kivitelező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Security Alarm Service Kft. A rendelkezésre álló keret 252 millió forint.
Folyik a pénz a magántőkealapokba
„Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) mégis létrehozta a maga titkos »pénzeszsákjait«, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, »hol a lé«. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié” – írta májusban a VálaszOnline.hu.
A magántőkealapok lényege, hogy a nagybefektetők profi alapkezelőkre bízzák a vagyonukat, akiknek a stratégiájával egyetértenek. Nem szólnak bele a napi döntésekbe, nem befolyásolják az alapkezelő szakmai munkáját. A befektetők személye ismeretlen. „A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta a HVG-nek Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter.
Az egyik ilyen, a Válasz Online által a Mészáros-holdudvarhoz sorolt alapkezelő, a 2019 áprilisában startolt Béta Magántőkealap tulajdonolta Ebesi Pulykahízlaló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is nyert 1,7 milliárd forint támogatást zöldmezős pulykatartó telep létesítésére Tarcalon.
Hogy ez esetben pontosan kit gazdagít az uniós/állami támogatás, nem tudni.
A PortfoLion Zöld Magántőke Alap tulajdonában álló két cég, a Nagisz Mg.-i Termelő és Szolgáltató Zrt. és a Nagisz-Tej Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is nyert 1,9-1,9 milliárd forintot baromfi- és sertéstelepeinek fejlesztésére, illetve tejtermelő tehenészeti telep kialakítására. Az OTP Csoporthoz tartozó Portfolion Zöld Alap és a Nagisz Csoport fő tulajdonosai tavaly nyáron írtak alá megállapodást a Nagisz Csoport többségi irányításának megszerzéséről.
Csányi Sándor több céggel is kaszált
Csányi Sándornak, az ország második leggazdagabb emberének szintén nem lehet oka panaszra. Öt különböző cégével összesen 8 992 372 445 forint (egymillárd feletti) támogatást kapott:
az Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt. szarvasmarhatelep fejlesztésre 1,2 milliárd;
a BARCOMP Baromfinevelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Tiszakécskei kacsanevelő telep kialakítására 1,9 milliárd;
a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. állattartó telep korszerűsítésre 1,9 milliárd;
a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. sertéshizlaló telep létesítésésre 1,7 milliárd;
míg a FIORÁCS Mezőgazdasági Termékelőállító és Forgalmazó Export-Import Kft. sertéstelep építésére 1,9 milliárd forintot nyert el.
Az egy kivétellel a Bonafarm csoporthoz tartozó cégek gyakran több más vállalkozáson keresztül részei Csányi Sándor birodalmának. Az Agroprodukt tulajdonosa például az AGRO 22 Mezőgazdasági Befektetési Zrt., ami az AGRO-INVEST Mezőgazdasági Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-é, amelynek tulajdonosa a Bonafarm Zrt., ami a BONITÁS 2002 Befektető és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaságé, amelynek tulajdonosa Csányi Sándor.
Így jöhetnek össze olyan látszólag furcsa számok a cégadatbázisban, hogy míg a BONITÁS 2002 éves forgalma mindössze 35 millió volt tavaly, az adózott eredménye 63 milliárd.
Az Ángyán-jelentésekből ismert családok is felbukkantak
A K 64 Farm Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató Kereskedelmi Kft. korszerű sertéstartó telep kialakítására nyert 2 milliárdos támogatást Füzesabonyban. A cég résztulajdonosa Karkus János, akinek neve Ángyán József agrárprofesszor, a második Orbán-kormány egykori államtitkárának Heves megyei földárverésekről szóló tanulmányából is ismerős lehet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke, a Dél-Hevesi Gazdák Mezőgazdasági Szövetkezetének alapító igazgatósági elnöke családjával 251 hektár földhöz jutott 352 millió forint értékben.
Karkusék ezzel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhattak fel Utassy László, a Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója (az ügyész feleségével és kereskedő lányával közösen 659 hektárt szerzett) és a Benedek család (ők 397 hektárt szereztek meg) mögé.
Karkus János emellett külön is pályázott sertés és szarvasmarhatelep korszerűsítésére, és nyert is 1,1 milliárd forintot.
Szintén jól járt Raskó György, az ország egyik legnagyobb földbirtokosa, volt MDF-es politikus, egykori agrárállamtitkár. A Lajoskomáromi Sertéstenyésztő Kft., amelynek Raskó a résztulajdonosa, 1,4 milliárd forint támogatást nyert termelési kapacitásbővítés megvalósítására a lajoskomáromi sertéstelepen.
Az Agrár Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. kisbaráti sertéstelepének fejlesztésére kért és kapott 1,9 milliárdot. A cég a Belgiumból áttelepült Claessens család tagjainak tulajdonában van. Ők szerezték meg Somogy megyében a legnagyobb – 900 hektárt meghaladó – területet a 2015–2016-ban lebonyolított állami földárveréseken.
Ángyán József tanulmánya szerint a megyében összesen 11 külföldi vagy kettős állampolgár jutott állami földekhez. Az általuk megvett, 918 hektárnyi termőföld a megyében elárverezett összterület 7,6 százalékát tette ki.
A Claessens család egy másik cége is kapott támogatást: a Claessens Általános Mezőgazdasági Kft. szarvasmarhatartó telepének fejlesztésére nyert 1 milliárd forintot.
1,8 milliárdot kapott baromfikeltető üzem bővítésére Petneházán a Baromfi- Coop Termelő és Kereskedelmi Kft., amelynek tulajdonosai között Bárány Péter és Bárány László, valamint a Master Good Kft. is megtalálható.
A Bárány családról a leggazdagabb magyarok között beszélt a dehir.hu, amikor megírta, hogy két debreceni család is van a Top25-ben a Forbes listáján. Az egyik Bárány László és családja: a 16. helyet szerezte meg 88,3 milliárdos vagyonával, miután a család vagyona minimálisan nőtt az elmúlt két évben, annak ellenére, hogy a Master Good (amelynek ügyvezetője Bárány László) tavaly felvásárolta a Ságát.
A Master Good-ot korábban is támogatta a kormány: 2018-ban például 3,4 milliárd forintot biztosított a cég kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos beruházásához. Bárány László akkor a HVG-nek nyilatkozva azt mondta, nem tagadja, hogy jó a kapcsolata Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselővel, aki szerint „jó miniszter volt, sok pénzt szerzett a térségnek”. Hozzátette ugyanakkor, szerinte „sokan úgy tekintenek a pályázati pénzre, hogy ajándék, pedig nem az. (…) gazdaságilag hitelesnek kell lenni, és be kell tudni mutatni, hogyan térül meg társadalmilag a támogatás” – fogalmazott a vállalkozó.
A Janssen Joseph Henri által tulajdonolt Bovinia Kft. szarvasmarhatelep bővítésére és korszerűsítésére kapott 1,3 milliárd forintot Takácsiban. A „holland földesúr” a Pest megyei földárverések egyik nagy nyertese volt.
Az üzletember 1992 óta foglalkozik szarvasmarha-tenyésztéssel és kereskedelemmel Magyarországon. Már az uniós csatlakozás előtt jelezte a sajtóban, hogy amint lehetősége lesz rá, földet fog vásárolni. Amikor az új földtörvény hatályba lépett, a szintén holland feleségével el is kezdték felvásárolni a bejelentett lakhelye, Bugyi környékén lévő földeket. 2016-ban a földárveréseken ő és környezete 269 hektárt szerzett meg, több mint 624 millió forintért.
Ahogy azt korábban megírtuk, Janssenék beágyazottságát segítheti, hogy érdekeltségük Szijjártó Péter külügyminiszter futballcsapatának egyik legnagylelkűbb támogatója volt, ezen felül TAO-ztak is.
Janssen Joseph Henri egy másik cégével, a Hunland Veal Farm Mezőgazdasági Kft.-vel is behúzott egy 2 milliárdos támogatást a felsőbabádi sertéstelep beruházáshoz.
Fekete ló: Varga Zoltán üzlettársának is jutott
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. 1,6 milliárd forintot kapott állattartó telep fejlesztésre Nagyszentjánosban. A cég egyik tulajdonosa az ANTABAND Vagyonkezelő Zrt., a másik a Business Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft., továbbá Dr. Reszegi László és Szajkó Lóránt.
Reszegi László neve ismerős lehet azoknak, akik olvassák a G7 gazdasági portált. Nem véletlenül. Azon túl, hogy Reszegi a lap állandó szerzője, a G7.hu Nonprofit Zrt. résztulajdonosa is, fele-fele arányban Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosával, Magyarország 50 leggazdagabb emberének egyikével.
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. éves bevétele 3 és 4,8 milliárd forint között mozgott az elmúlt öt évben, azonban ez idő alatt az Opten adatai szerint egyszer sem kaptak állami vagy uniós támogatást.
Infografika: Szabó Krisztián
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Nagy István a Demokrata címlapján (forrás: Nagy István közéleti Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/2021/08/02/fideszes-erdekkorok-es-a-szupergazdagok-is-profitalnak-az-unios-agrartamogatasokbol/ | https://web.archive.org/web/20210927230921/https://atlatszo.hu/2021/08/02/fideszes-erdekkorok-es-a-szupergazdagok-is-profitalnak-az-unios-agrartamogatasokbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-erdekkorok-es-szupergazdagok-is-profitalnak-az-unios-agrartamogatasokbol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-02 00:00:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"támogatás",
"strómanok",
"klientúra",
"állattenyésztés",
"adatigénylés",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"tőkealap"
] | [] |
|
52,593 | Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon | Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz. | A Városi Civil Alapot a magyar kormány nem sokkal azelőtt hozta létre, hogy lejárt volna a Norvég Alap támogatási ciklusa, amivel Magyarország végleg elesett a nemzetközi felajánlástól. A Norvég Alappal 2014-ben az akkor Lázár János vezette miniszterelnökség azáltal robbantotta ki a vitát, hogy az állami tulajdonú Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte volna át a civil szervezeteknek járó 4 milliárd forint szétosztásának jogát. A Norvég Alap ezzel szemben ragaszkodott saját jelöltjükhöz, az Ökotárs Alapítványhoz. A két fél éveken át nem tudott megegyezni a civil alap kezeléséről.
A támogatási időszak végül 2021-ben lejárt, és idén nyáron a magyar kormány elismerte, hogy gyakorlatilag lemond a Norvég Alap támogatásáról. Nemcsak a 4 milliárdos civil alapról, hanem további 73 milliárd forintról, amit a kormány oszthatott volna szét.
Elfogultságra hivatkoztak
Az elvesztett (bár a magyar kormány szerint Norvégia tartozásaként definiált) 4 milliárdos összeg helyére azonban idén májusban egy új programot hirdetett meg a magyar fél. A szintén 4 milliárdos Városi Civil Alapot a Bethlen Gábor Alap osztja szét helyi civil szervezetek között.
Az eredmények áttekintése előtt érdemes felidézni, hogy az Ökotárs Alapítványt korábban épp azért bírálták a kormány politikusai, mert szerintük politikai-ideológiai alapon, túlságosan elfogultan ítélték oda a támogatásokat. Elmondásuk szerint a „Soros György által támogatott Ökotárs Alapítvány” nagyrészt liberális és kormánykritikus szervezeteket priorizált, és konzervatív egyesületeknek esélye sem volt a pályázatokon.
Nézzük tehát, hogy ezzel szemben az Orbán-kormány által kinevezett szervezet milyen támogatási politikát folytatott.
A Bethlen Alapítvány holnapjára július végén felkerült a támogatott civil szervezetek teljes listája, amin mintegy 700 csoport szerepel. Az alábbiakban a maximálisan elnyerhető, 15 millió forint támogatást élvező szervezetek listáját tekintjük át. Ezt az összeget 81 szervezet nyerte el a Városi Civil Alap legelső pályázatán.
Az alábbi táblázatban sárgával jelöltük azokat az egyesületeket és alapítványokat, amelyek közvetlenül köthetők a kormánypártokhoz. Ide tartoznak olyan szervezetek, amelyeknek a vezetői között a civil szervezeteket nyilvántartó birosag.hu adatai alapján Fidesz-KDNP-s politikusokat (mostani vagy korábbi polgármestereket, közgyűlési és országgyűlési képviselőket, alapszervezeti vezetőket) találunk, vagy a közelmúltban alapították őket fideszes politikusok. A zölddel jelölt szervezetek olyanok, amelyek nem közvetlenül köthetők kormánypárti politikusokhoz: ezek vezetői például olyan vállalkozók, akik jelentős közpénz-összegeket nyertek el fideszes ökormányzatoktól. Azokat a szervezeteket is zölddel jelöltük, amelyeket politikusok munkatársai vezetnek, vagy maga a szervezet kampányolt a Fidesz mellett.
Varosi Civil Alap by atlatszo on Scribd
Civil egyesület vagy Fidesz-alapszervezet?
A lehetséges legnagyobb támogatást kapott 81 szervezet között csak 26 olyat találtunk, akinél nem mutatható ki egyértelműen kormánypárti politikai kötődés. Ez alig több a vizsgált szervezetek harmadánál. 12 szervezet került a „közvetett” kategóriába, 42-nél pedig közvetlen a kapcsolat.
Vagyis a Városi Civil Alapból a legnagyobb támogatást elnyert civil szervezetek több, mint fele valójában Fidesz-KDNP-s politikusok, vagy kormánypárti színekben indult jelöltek szervezete.
Ezek között található például a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI) nevű szervezet, amelynek elnökeként a birosag.hu a város fideszes polgármesterét, Kőszegi Zoltánt tünteti fel. A szervezet régóta aktív a helyi politikában, Kőszegi már 1998-ban, első polgármesterré választásakor is a DAFI színeiben indult. Mára a szervezet erősen „integrálódott” a Fideszbe: a legutóbbi választásokon a kormánypárti képviselők nagy része DAFI-Fidesz közös jelöltként indult, sőt, mostanra a Facebookon a dabasi Fidesz-alapszervezet is Fidesz Dabas-DAFI néven található meg.
A támogatott szervezetek között felbukkan két, Németh Szilárdhoz köthető alapítvány is: ezek egyike a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, amelynek 2017-ben az államtitkár volt az egyik alapítója. A Birkózó Akadémia jelenlegi kurátora Süle László Csaba, aki egyben a Csepel Sport Club Alapítványnak is a képviselője. A Csepel Sport Klub, amelyben kuratóriumi tag Ughy Attila, a XVIII. kerület korábbi polgármestere is, szintén 15 milliót nyert a Civil Alaptól.
Mészáros, Tállai, Seszták üzletfelei is nyertek
A Fideszhez közeli céges világ szereplői közül szintén többen nyertek civil támogatást. Közülük kiemelhető például Konczné Kondás Tünde, a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalom egyik fontos figurája. Kondás Tünde, aki a 2020-ban elhunyt Koncz Ferenc parlamenti képviselő özvegye, jelenleg is az Opus Global Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke. Szintén igazgatósági taggá választották a MET-csoportba tartozó Tigáz Földgázelosztó Zrt.-nél, valamint a 2Rule-márkát futtató Magyar Sportmárka Zrt.-nél.
Érdemes még megemlíteni a Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítványt, amelynek kurátora Sedlák-Bihall Orsolya, a Nord Tender Kft. pályázatíró cég ügyvezetője. Ez a cég azzal vált ismerté, hogy 2018-ban, Tállai András választókerületében írt önkormányzatok számára csaknem szóról szóra megegyező pályázati anyagokat, amelyeket ennek ellenére mind pozitívan bíráltak el, így 20-40 millió forint EU-s pénzt kaptak. Tállai máshol is előkerül a mostani civil pályázatokban: a 15 millió forintot elnyert Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány elnöke Hagyacki József annak a Mezőkövesdi Zsóry FC-nek az ügyvezetője, ahol Tállai András az elnök.
Említésre méltó még a kisvárdai Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület: ennek jelenlegi képviselője az a Juhász Péter Gergő, aki tulajdonosa a nagy felháborodást kiváltott, kisvárdai termálvizes lórehabilitációs központot megvalósító cégnek is. A vállalkozót a sajtóban Seszták Miklós üzleti köréhez kötötték Balogh Sándor cégkapcsolatain keresztül.
Párhónapos szervezet KESMA-s célleírással
A Városi Civil Alap holnapjára kikerült dokumentumból nem derül ki, pontosan milyen célra nyertek el közpénzt az egyes szervezetek.
A támogatottak között szerepelnek olyanok, amelyek a közelmúltban nyíltan a Fidesz mellett kampányoltak.
Az említett DAFI mellett például ilyen a Siófok Polgáraiért Egyesület, amely Facebook-oldalán jórészt a Fidesz és kormánypárti politikusok posztjait osztja tovább, valamint a Sonline beszámolója szerint a 2019-es választási kampány idején únynevezett polgári pikniket szerveztek, ahol meghívott vendégként Kubatov Gábor és Gruber Attila, a kormánypárt polgármester jelöltje tartottak kampánybeszédet.
Azoknál a támogatott szervezeteknél, amelyeknél nem mutatható ki politikai kötődés, szintén találni furcsaságokat.
15 milliót nyert például a Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club, amelynek az Elnökhelyettese Glázer Róbert, az a volt focista, akit Borkai-üggyel kapcsolatban hoztak hírbe. Gálzer Róbert Póczik József csapattársa volt, aki állítólag elvitte Borkai Zsoltnak a róla készült kompromittáló képeket. Mivel Glázer Róbert húga, Glázer Tímea DK-s politikus, az ellenzéki összefogás győri polgármesterjelöltje, a kormánypárti sajtóban olyan spekulációk jelentek meg, hogy ők és a helyi DK állhat a Borkai-ügy mögött. Glázer Róbert elmondása szerint az egészhez semmi köze, és a felvételekkel nem találkozott azok nyilvánosságra kerülése előtt.
A Civil Alap támogatottjai több olyan csoport is található, amit csak az elmúlt egy évben vettek nyilvántartásba, így a pályázatok benyújtásakor még alig végezhetett bármilyen közhasznú tevékenységet.
Ilyen például a Tápiószentmártoni Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület, a Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület, valamint az Életmód váltásért (sic!) a Dél-alföldön Egyesület – ezeket mind 2020-ban regisztrálták. Még náluk is fiatalabb a Budaörsi Székely Kör Egyesület és a Csömöri Asztalitenisz Klub Egyesület, őket csak 2021-ben vették nyilvántartásba, vagyis a pályázatuk benyújtásakor csak pár hónapja léteztek hivatalosan, ennek ellenére az elnyerhető legnagyobb összeget kapták.
Szintén 2021-ben vették nyilvántartásba a Média Pakk Alapítványt. A szervezet birosag.hu-s adatlapján szemet szúr a szervezet céljának leírása is: az itt szereplő szöveget ugyanis úgy tűnik, szinte változtatás nélkül a kormánypárti médiát összefogó KESMA célleírásából emelték át.
Nyitókép: A Békemenet Magyarországért címmel meghirdetett kormánypárti demonstráció résztvevői haladnak egy „Nem leszünk gyarmat – We will not be a colony!” feliratú transzparenssel a fővárosi Hősök teréről az Országházhoz az Andrássy úton 2012. január 21-én. MTI Fotó: Beliczay László | https://atlatszo.hu/2021/08/11/fideszes-politikusok-altal-iranyitott-szervezetek-nyertek-a-norveg-alap-helyen-felallitott-civil-programon/ | https://web.archive.org/web/20230508043026/https://atlatszo.hu/2021/08/11/fideszes-politikusok-altal-iranyitott-szervezetek-nyertek-a-norveg-alap-helyen-felallitott-civil-programon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-politikusok-altal-iranyitott-szervezetek-nyertek-a-norveg-alap-helyen-felallitott-civil-programon | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-11 00:00:00 | [
"Konczné Kondás Tünde"
] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete",
"Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány",
"Fidesz",
"Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület",
"Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány",
"Média Pakk Alapítvány",
"Miniszterelnökség",
"Siófok Polgáraiért Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,594 | Szelfimúzeumot csináltak Nyíregyházán egy uniós pénzből felújított épületben | Nemrég jelentették be, hogy szelfimúzeum nyílt Nyíregyházán. A Selfie Museum & Cafét egy piaci cég működteti, azonban a megnyitón nem véletlenül vett részt a polgármester, ugyanis a kiállításnak helyet adó Bocskai-Kálmán Szolgáltatóház az önkormányzat tulajdona, amit uniós pénzből nemrég újítottak fel.
A felújítás ára az átadóról szóló sajtóhírekben nem szerepel, ezért ennek a közbeszerzési értesítőben néztünk utána. A munkát 187,7 millió forintért nyerte el egy helyi cég, a CAPRICOLORS Kft. 2019 októberében, több módosítás után azonban 256,6 millió forintra ugrottak a költségek. A Nyíregyházi Napló beszámolója szerint az épület elbontása során a szomszédos házon repedéseket vettek észre, a ház megmentése miatt pedig extra cölöpözésre volt szükség.
A Bocskai utca 16. szám alatti épület az értesítő szerint iroda funkcióval újult meg. „A régi, helyi védettséget élvező épület romos, életveszélyes állapota miatt sajnos nem menthető meg. A bruttó 285,64 m² alapterületű épület elbontása szükséges (…), a homlokzati fal felmérési terv alapján, lehetőleg az eredeti téglaelemekből és azok kiegészítésével a falazat újraépítése szükséges.”
A végeredmény ennek köszönhetően igazán eklektikus lett: a lerombolt, majd újjáépített homlokzat úgy néz ki az utca felől, mint egy 100 éves ház, mögötte viszont egy modern, háromszintes épületet húztak fel.
A szelfimúzeumnak helyet adó létesítmény a „Zöld Város kialakítása Nyíregyháza területén” elnevezésű, 1,2 milliárd forintos, 100 százalékban támogatott uniós projekt keretében újult meg. Az önkormányzat 2016-ban még egy kicsit zöldebb funkciót szánt az épületnek: kerékpáros szervizállomást és kerékpárkölcsönzőt szeretett volna nyitni.
A polgármester döntött arról, hogy ki bérelheti az épületet
A múzeumról szóló híradások Gaál Gergelyre hivatkoznak mint a szelfimúzeum társtulajdonosára, Székely Szabolcs Gáborra pedig mint üzemeltetőre. A Selfie Museum & Café honlapján nem találtuk feltüntetve cégnevet, ezért megkerestük Babosi Györgyöt, a Momentum önkormányzati képviselőjét, aki a Nyíregyházi Kisbíró blogjában írt arról, hogy mely cégek bérlik az épületet. Az önkormányzati képviselő lapunknak elmondta, hogy „a hírekből értesült arról, hogy szelfimúzeum és kávézó kapott helyett az épületben”. 2020 októberétől 2021 júniusáig veszélyhelyzet volt, emiatt a polgármester mindenről egy személyben döntött, így arról is, hogy ki bérelheti ki az épületet.
Babosi György két dokumentumot talált, a bérbeadásról szóló határozatban olvasható, hogy a pécsi székhelyű Nextroom Tervező Kft. 2020-ban hivatalosan megkereste az önkormányzatot, hogy szelfimúzeumot csinálna Nyíregyházán. Az Opten szerint 2019-ben létrehozott cég többségi tulajdonosa Gaál József Norbertné, a másik tulajdonos Keller Petra. A cégcsoport Gaál Gergely okleveles építész vezetésével alakult Pécsett, 2008-ban, a 2-G BUILDER Kft. tulajdonosa Gaál Gergely.
A bérbeadás során egy önkormányzati rendeletre hivatkoznak, ami a város honlapján elérhető. A határozat szerint 200 négyzetméter felett, 5 évre szóló bérleti időszak esetén lehetőség van pályázati eljárás nélkül bérbe adni az ingatlant. A hivatkozott, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló rendeletet az önkormányzat 2020 októberében alkotta meg, ami a 2003-as jogszabály helyébe lépett.
A szerződést 2020. december 23-án írták alá, még a ház elkészülte előtt, a bérleti díj havi nettó 520 ezer forint. A szerződés 5 évre szól, ami további 5 évre meghosszabbítható.
2021 februárjában a szerződést módosították, az épületnek ezután három bérlője lett: a Nextroom Tervező Kft., a nyíregyházi székhelyű Budapest Sightseeing Kft. és a budapesti Excelia Tours Kft, aminek a fent említett Székely Szabolcs Gábor a tulajdonosa. A bérleti díj nettó 525 ezer forintra emelkedett.
A képviselő az önkormányzatnak több kérdést is elküldött, szerette volna megtudni, hogy mikor kereste meg a cég az önkormányzatot a szelfimúzeum ötletével, honnan értesültek a lehetőségről, illetve szeretné látni a bérleti szerződést is. A kérdéseinket mi is elküldtük Kovács Ferenc Fidesz-KDNP-s polgármesternek, aki nem válaszolt. Lapunk megkereste a Nextroom Tervező Kft.-t is, azonban választ tőlük sem kaptunk.
Babosi Györgynek viszont válaszolt az önkormányzat, ami csak azt a dátumot (2020. november 30.) ismertette, amikor a cég hivatalosan megkereste az önkormányzatot az ajánlattal.
A cég tehát az új önkormányzati rendelet életbe lépése után egy hónappal kereste meg írásban az önkormányzatot, hogy szelfimúzeumot szeretne működtetni az épületben.
A cég az épületet, a hozzá tartozó udvart és parkolót hosszú távon (10+5 év) szeretné bérelni. Az új rendeletre hivatkozva valóban pályázás nélkül adták oda az ingatlant. A szerződést nem küldték el a képviselőnek sem, az a Vagyongazdálkodási Osztályon tekinthető meg.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A nyíregyházi szelfimúzeum belülről; szerkesztés: Átlátszó (forrás: Szarka Lajos/nyiregyhaza.hu) | https://atlatszo.hu/2021/08/09/szelfimuzeumot-csinaltak-nyiregyhazan-egy-unios-penzbol-felujitott-epuletben-a-berlonek-meg-palyaznia-sem-kellett/ | https://web.archive.org/web/20210812152411/https://orszagszerte.atlatszo.hu/szelfimuzeumot-csinaltak-nyiregyhazan-egy-unios-penzbol-felujitott-epuletben-a-berlonek-meg-palyaznia-sem-kellett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szelfimuzeumot-csinaltak-nyiregyhazan-egy-unios-penzbol-felujitott-epuletben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-09 00:00:00 | [] | [
"Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
52,595 | 4 milliárdból épül meg a sátoraljaújhelyi függőhíd, ami 2,5 milliárdról indult | Sátoraljaújhelyre 2017-ben üveghidat álmodott a kormány 2,5 milliárd forintból, ám a megvalósulás mostanáig váratott magára. Az eredeti elképzelés függőhídra szelídült, ám annak is csak a tervei készültek el. A híd építését engedélyező közigazgatási határozatot ugyanis néhányan megtámadták azzal az indokkal, hogy a kötélhíd a lakóházaik felett fog elhaladni, ezért az ügyben per indult, ám a bíróság végül 2020 novemberében elutasította a lakók keresetét.
Kevés volt 2,8 milliárd forint a sátoraljaújhelyi függőhídra, egyelőre nem kezdik el építeni
2017-ben került napvilágra, hogy a kormány üveghidat akar építeni Sátoraljaújhelyen a Szárhegy és a Várhegy között. Erre és a helyi…
Ezt követően, 2020 decemberében a sátoraljaújhelyi önkormányzat közbeszerzési eljárást indított a kötélhíd tervezésére és kivitelezésére. Ahogy arról idén áprilisban beszámoltunk, ez a tender eredménytelen lett, mert az önkormányzat rendelkezésére álló 2,8 milliárdnál drágább ajánlatok érkeztek be. Mindössze két cég pályázott a munkára: a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt. Akkor nem tették közzé, hogy melyik cég mennyiért vállalta volna a megbízást.
Valószínűleg valahonnan szerzett pénzt az önkormányzat, mert a kötélhíd kivitelezésére április közepén már ki is írták az újabb közbeszerzést, ami ezúttal eredményes lett:
A kötélhíd építését nettó 4 milliárd forintos ajánlattal a Graboplan Industrie Kft. nyerte.
A 2010-ben alapított győri cégnek nincs honlapja, nettó árbevétele pedig az elmúlt öt évben összesen nem volt annyi, amennyit a sátoraljaújhelyi önkormányzattól fognak kapni a függőhídért.
A cég forgalma ugyanis 2016-ban 200 millió, 2017-ben 659 millió, 2018-ban 484 millió, 2019-ben 564 millió, 2020-ban pedig 858 millió forint volt, vagyis mindösszesen 2,7 milliárd forint. Ajánlata szerint a cég alvállalkozóként az SC Vill Villamosipari Kft.-t, egy egyéni vállalkozót és a Várlak-Bau Kft.-t fogja bevonni a munkába.
A tender eredménye csak most, augusztus elején jelent meg az európai uniós közbeszerzési értesítőben, de a szerződést a felek már július végén aláírták. Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) sátoraljaújhelyi polgármester ezt közzé is tette a Facebook-oldalán. Viszont a függőhíd terveit még nem mutatta be a nyilvánosságnak senki, csak a 2017-ben tervezett üveghíd látványtervei érhetők el mindenhol.
Ez volt a legolcsóbb ajánlat
Az áprilisban kevésnek bizonyult 2,8 milliárd forinthoz képest elég soknak tűnhet a mostani 4 milliárd, és méltán, hiszen majdnem másfélszerese annak az összegnek. Viszont a Graboplan Industrie Kft. ajánlata volt a legolcsóbb az összes közül.
A győri cégen kívül ugyanis pályázott még a munkára az Acélhidak Kft. nettó 5,5 milliárd forintért, a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt nettó 5,9 milliárdért, valamint az A-Híd Zrt. nettó 6,1 milliárd forintos ajánlattal.
Jelentkezett még egy szlovákiai cég, a Tatralift a.s. is a munkára, az ő ajánlatát azonban nem vette figyelembe a sátoraljaújhelyi önkormányzat, mert „az alkalmassági igazolás keretében kért dokumentumokat nem csatolta”.
Világhírű stadionlefedő
A sátoraljaújhelyi függőhidat építő vállalkozás többségi tulajdonosának, Varga Tamásnak több Graboplannal kezdődő cég van a birtokában, és közülük a Graboplan Sátorgyártó és Műszaki Konfekció Kft. stadionépítésekről lehet ismerős.
Ennek a cégnek van honlapja, és ott a referenciák között több külföldi létesítmény mellett szerepel a debreceni Nagyerdei Stadion, ahova speciális membránt szereltek fel. A Kisalföld cikke szerint Debrecenen kívül „a szombathelyi, a kisvárdai és MTK-stadionban szurkolók is dicsérhetik [a Graboplan] szakemberei munkáját”. A stadionlefedések mellett a cég raktár-, rendezvény- és sportsátrak (futball, tenisz, uszoda), valamint tározók és mobilgátak kivitelezésével is foglalkozik.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) sátoraljaújhelyi polgármester aláírja a függőhíd kivitelezéséről szóló szerződést 2021. július 27-én a Graboplan Kft. vezetőjével. (forrás: a politikus Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/2021/08/10/4-milliardbol-epul-meg-a-satoraljaujhelyi-fuggohid-ami-25-milliardrol-indult/ | https://web.archive.org/web/20211028011633/https://orszagszerte.atlatszo.hu/4-milliardbol-epul-meg-a-satoraljaujhelyi-fuggohid-ami-25-milliardrol-indult/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4-milliardbol-epul-meg-a-satoraljaujhelyi-fuggohid-ami-25-milliardrol-indult | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-10 00:00:00 | [] | [
"Graboplan Industrie Kft.",
"Sátoraljaújhely Város Önkormányzata"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Sátoraljaújhely"
] | [
"közbeszerzés",
"önkormányzat"
] | [] |
|
52,596 | A város pénzéből is támogatják a polgármester jó barátjának híroldalát | Hallgatásra ítélt ellenzéki képviselők, elnémított kritikus hangok – sokak szerint ez jellemzi Berettyóújfalu helyi médiáját. Az egyik, település kasszájából is finanszírozott híroldal működtetője ráadásul Berettyóújfalu polgármesterének, Muraközi Istvánnak (Fidesz-KDNP) jó barátja. Hogy szerintük ez mennyire befolyásolhatja a tartalmakat, arra az érintettek nem válaszoltak. | A berettyohir.hu Berettyóújfalu helyi médiájaként szerepel az önkormányzat honlapján a Bihari Hírlap, a Berettyó TV és a Berettyó Rádió mellett. A Bihari Hírlap az önkormányzat havonta megjelenő közéleti magazinja, a Berettyó TV (amely Berettyóújfalu Város Önkormányzata képviselő-testületének döntése alapján alakult meg és) a helyi kábelszolgáltatók alapcsomagjában érhető el, a Berettyó Rádió pedig egy magánvállalkozás, amely nincs szerződéses kapcsolatban az önkormányzattal.
A kétszereplős médiaportfólió (a Berettyó TV és a Bihari Hírlap) a Berettyóújfalu Város Önkormányzata által fenntartott Berettyó Kulturális Központ berkein belül működik. Az Átlátszó KiMitTud-felületén közérdekű adatigénylés segítségével megtudtuk, hogy a két sajtótermékre 19 852 000 forint önkormányzati kiegészítést szavazott meg a képviselő-testület 2020-ban. A két szerkesztőségben összesen hat nem vezető beosztású munkatárs dolgozik, az idei összesített bruttó bérük 1 532 000 forint.
A Berettyó TV hetente átlagosan 5-6 hosszabb-rövidebb (3 percestől a 40 percesig) tudósítást készít, stúdióprodukciója nincs. A Bihari Hírlap havonta kerül a város lakóinak postaládájába 16 színes oldalon, bár idén februárban, májusban és júliusban nem jelent meg az újság.
A két orgánum előszeretettel számol be a fideszes városvezetés dolgairól.
A Bihari Hírlap júniusi számában például (16 oldalon) nem kevesebb, mint 9 fotón és 7 cikkben szerepel Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere.
Ezek a cikkek aztán videós formában a Berettyó TV-n is „megjelennek”. Kritikus hang vagy ellenzéki városvezető a tapasztalatok szerint nem tűnik fel a hasábokon és a képernyőn.
Ezt erősítette meg Szántai László is, aki második ciklusát tölti ellenzéki önkormányzati képviselőként a város képviselő-testületében. Véleménye szerint Berettyóújfaluban – csakúgy, mint országosan – a helyi kormánypárti vezetés uralja a lokális médiát.
„A közpénzből finanszírozott, elvileg közszolgálati hírszolgáltatók (ld.: Bihari Hírlap, Berettyó Televízió) erősen korlátozzák, mondhatni ellehetetlenítik az ellenzéki gondolatok megjelenését mind a nyomtatott, mind az elektronikus felületeiken. Jómagam lassan hétéves független önkormányzati képviselői munkám során többször kezdeményeztem a helyi közszolgálati Bihari Hírlap szerkesztőségénél azt, hogy képviselői mivoltommal kapcsolatosan, az abban a körben végzett munkámról, tapasztalataimról, véleményemről írást jelentethessek meg. Sajnos mindannyiszor hosszasan körülírt, de elutasító választ kaptam.
Így maradt az a lehetőség – amelyért egyébként külön levelezni kellett – hogy egy évben egyszer, az év elején, 3000 karakter terjedelemben megtehetem ezt, kizárólag együtt a többi képviselővel”
– magyarázta az Átlátszónak a képviselő.
Hozzátette, ő úgy látja, hogy az önkormányzati ülésekről szóló tudósításokban is a helyi fideszes vezetés igényei vannak kiszolgálva mind a Bihari Hírlap, mind a Berettyó TV által.
„A hozzászólásaim, javaslataim – ha már mindenképp elkerülhetetlen, hogy megemlítsék – jellemzően név nélkül, »képviselői felvetésként« vannak megjelölve. Általános kép a helyi közszolgálati újságírásról, hogy a városvezetés igényei szerint működik, kizárva a megjelenés lehetőségéből az ellenoldali, vagy akár csak annak vélt közéleti szereplőket. Az országgyűlési képviselő és a városi vezetők túlreprezentáltak az említett médiumokban, tele van a fényképükkel szinte minden lapszám, televíziós hírműsor. Megjegyzendőnek tartom egyébként, hogy ezekben a híradásokban jellemzően szinte ugyanaz a 15-20 ember jelenik meg, olyan érzetet keltve, mintha róluk szólna a város élete” – érvelt Szántai László.
„Ritka kincs az ilyen barátság”
„A Berettyóhír 2011 decemberében indult Berettyóújfalu független hírportáljaként, amely friss, színes és hiteles információval igyekszik ellátni napról napra bővülő követőtáborát” – írja magáról a berettyóújfalui hírportál Facebook-impresszumában. Az oldal több mint 14 ezer követővel napjainkra a bihari régió legmeghatározóbb híroldalává lépett elő.
Közérdekű adatigényléssel hozzájutottunk a 2013. december 20-án keltezett és az akkori alpolgármester Bónácz János (Fidesz-KDNP) által szignózott szerződéshez, amely szerint a város költségvetése negyedévenként nettó 90 000 forinttal honorálja azt, hogy Gulyás Lenke vállalkozó sajtónyilvánosságot biztosít a Berettyóújfalu Város Önkormányzata által küldött digitalizált híranyagnak a weboldalon és az ahhoz kötődő Facebook-oldalon. A negyedévenkénti megbízási díj 2018. január elsejétől nettó 120 000 forintra, 2020. március elsejétől nettó 150 000 forintra növekedett. 2014. január elsejétől tehát 2021. július 31-ig 3 330 000 forintot fizetett ki a város lakossága Gulyás Lenke magánvállalkozásának.
A Berettyóhír Facebook-oldala a városvezető minden programjáról tudósít, megosztja a kormánypárti képviselők hivatalos oldalainak híranyagait, illetve közölt már ellenzéki politikusokat bíráló posztokat, emellett minden pártrendezvényről tudósít, ami a kormánypárt aktuális politikai narratíváját erősíti.
A Berettyóhíren reklám bannerek is láthatóak, tehát hirdetési tevékenységet is folytat, többek között a polgármester feleségének vállalkozását is népszerűsíti évek óta fizetett hirdetésben a hírportál.
Többen úgy vélik, az oldal erősen egyoldalúan mutatja be a város eseményeit, jelentősen túlreprezentálva a kormánypárti eseményeket, véleményeket.
Néhányan az oldalon is panaszkodnak arra, hogy hozzászólásaikat törli az oldal kezelője, más esetben kizárnak az oldalról olyanokat, akik véleménye nem tetszik a moderátornak.
Erről és több más esetről is kérdeztük írásban Gulyás Lenke vállalkozót, az oldal tulajdonosát, működtetőjét, aki saját bevallása szerint is több évtizedes barátságban van Muraközi István polgármesterrel, akivel – ahogy egy hozzászólásban ő fogalmaz – „együtt neveltük fel a gyermekeinket, ritka kincs az ilyen barátság”. (A barátságról közös fotók is tanúskodnak.)
Kérdeztük az oldal tulajdonosát arról, hogy ez a barátság szerepet játszhatott-e a szerződés megkötésében, hogy mire költötte a cég az önkormányzattól kapott több mint 3 millió forintot. Arról is érdeklődtünk, hogy a város költségvetése részesül-e a hirdetési bevételekből, valamint rákérdeztünk arra is, hogy miért törlik a kritikus véleményeket, és miért nem jelennek meg ellenzéki képviselők az oldalon.
A Berettyóhír tulajdonosa cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.
Megválaszolatlan kérdések
Természetesen Berettyóújfalu polgármesterének, Muraközi Istvánnak is feltettük kérdéseinket. Többek között arról érdeklődtünk,
megelőzte-e képviselő-testületi szavazás a Berettyóhírrel történt szerződéskötést (Szántai László nem tud ilyen szavazásról),
kötött-e hasonló szerződést más magánvállalkozással is a város,
miért éppen a Berettyóhírrel kötöttek együttműködési megállapodást,
részesül-e a város a Berettyóhír hirdetési bevételeiből.
Emellett a véleményére is kíváncsiak lettünk volna azzal kapcsolatban, hogy ha már közpénz is szerepet játszik a berettyohir.hu finanszírozásában, miért nem kaphatnak helyet ellenzéki politikusok, vélemények nem csak a berettyohir.hu-n, hanem a havilap és a kábeltelevízió esetében is.
Egészen különleges e-mailt kaptunk a városvezetőtől. A polgármester a kérdésekre nem válaszolt, ehelyett többek között e cikk írójának munkaszerződését szerette volna megkapni. Végül arra hivatkozva utasította el a válaszadást, hogy lapunk – a vele történő egyeztetés mellett – fenntartotta a jogát a válaszok szerkesztéséhez.
Szabó Antal
Nyitókép: Bejegyzés a Berettyóhír Facebook oldalán 2019-ben, a választások előtt. Forrás: Facebook | https://atlatszo.hu/2021/08/11/a-varos-penzebol-is-tamogatjak-a-polgarmester-jo-baratjanak-hiroldalat/ | https://web.archive.org/web/20211028010939/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-varos-penzebol-is-tamogatjak-a-polgarmester-jo-baratjanak-hiroldalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-varos-penzebol-is-tamogatjak-a-polgarmester-jo-baratjanak-hiroldalat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-11 00:00:00 | [] | [
"Berettyóújfalu Város Önkormányzata"
] | [
"Berettyóújfalu",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"média",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [] |
52,597 | A kecskeméti focicsapat tulajdonosa a tervezettnél 1,1 milliárd forinttal drágábban épít autópálya mérnökséget | Az autópálya mérnökséget, és -rendőrséget 5,6 milliárd forint helyett nettó 6,7 milliárd forintért építi fel a Horváth Építőmester Zrt. Monor külterületén – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A harmadosztályban szereplő kecskeméti focicsapatot tulajdonló cég az eredetileg becsült összegnél 1,1 milliárd forinttal drágább ajánlattal nyert. | Az ajánlatkérő a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.), a nyertes feladata pedig az M4 gyorsforgalmi út Üllő és Cegléd közötti szakaszhoz tartozó Monori Kombinált Autópálya Mérnökség és Rendőrség kivitelezése. A beruházás során egy közlekedési csomópontot is építenek, a meglévő két földút helyett pedig aszfaltutak létesülnek. A három hektáros telepen szociális-műhely épület, raktár, sótároló, üzemanyagtöltő állomás, garázs és parkolók kapnak helyet. Az üzemanyagtöltő-állomás kivitelezése során kettő duplafalú, földalatti acéltartályt helyeznek el – olvasható az uniós értesítőben.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be, a nyertes kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. 6 749 400 000 forintos ajánlattal került az élre. A szerződés eredetileg becsült összértéke: 5 642 637 941 forint volt.
A drágulás 1,1 milliárd forint, tehát közel 20 százalék.
A közbeszerzésen indult még az egri EURO CAMPUS és a szekszárdi PSN Építőipari Kft. is.
Az értékelési folyamatban figyelembe vették az árat, illetve a projekt- és munkavezetők szakmai tapasztalatait is.
Monor hivatalos honlapja arról számolt be korábban, hogy
a várost elkerülő, nemrég átadott M4-es gyorsforgalmi út építésekor az üzemmérnökség építése nem fért bele a projektbe.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a leendő új mérnökségről mintegy 60 kilométer gyorsforgalmi szakasz és a megyei közúti feladatok ellátását kívánja megvalósítani a jövőben. A mérnökség feladata lesz például, hogy az útellenőrei napi többször bejárják a rájuk bízott szakaszt, és hogy egy baleset esetén kiépítsék az autósok biztonságát szolgáló terelőutakat.
A 2010-ben alapított Horváth Építőmester Zrt. Horváth Aliz és Dr. Kovács András tulajdonában van. A cég nettó árbevétele 2020-ban 9,5 milliárd forint volt, 2019-ben pedig közel 7 milliárd forint. A kft. adózott eredménye mindkét évben kicsivel több mint 1 milliárd forint volt.
A kivitelezőnek még egy focicsapata is van
A cég a bicskei székhelyű Possibuild Építőipari és Szolgáltató Kft.-vel közösen épített fel egy sportcsarnokot a Gellért-hegy oldalában, aminek 23 fa esett áldozatul. A kft. nem szégyenlősködik, ha be kell árazni egy projektet: a nyertes páros az eredetileg becsült összegnél 1,5 milliárd forinttal drágábban, nettó 4,5 milliárdért vállalta el a kivitelezést.
23 fát vágtak ki, és csak kettőt kell pótolni a Gellért-hegy lábánál épülő sportcsarnok miatt
Februárban számoltunk be arról, hogy letarolták a fákat a Gellért-hegy tövében az egyik egyházi gimnázium udvarán, hogy helyet szabadítsanak fel…
A Horváth Építőmester Zrt. tulajdonában van a kecskeméti futballcsapat, és egy másik cégükön keresztül liciten szerezték meg egymilliárd forintért a boglári kempinget. A cég újította fel a NER alföldi Disneylandjén (azaz a Lakitelek Népfőiskolán) lévő Kölcsey házat nettó 317 millió forintból.
A cégadatokat az Opten Kft.szolgáltatta. Címlapkép: Az M4 autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti új szakasza Nagykereki határában az átadás napján, 2020. szeptember 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt | https://atlatszo.hu/2021/08/11/a-kecskemeti-focicsapat-tulajdonosa-a-tervezettnel-11-milliard-forinttal-dragabban-epit-autopalya-mernokseget/ | https://web.archive.org/web/20210813004317/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-kecskemeti-focicsapat-tulajdonosa-a-tervezettnel-11-milliard-forinttal-dragabban-epit-autopalya-mernokseget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kecskemeti-focicsapat-tulajdonosa-a-tervezettnel-11-milliard-forinttal-dragabban-epit-autopalya-mernokseget | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-11 00:00:00 | [] | [
"Horváth Építőmester Zrt."
] | [
"Monor",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
52,598 | Kormánypárti megfigyeltek a Pegasus-listán? A kémügy teljes háttere | Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból:
Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság fideszes többsége megakadályozta, hogy meghallgassák Pintér Sándor belügyminisztert a kémbotrányról. De ez az egész nem csak magyar ügy: állami-politikai oldalról más országban is hasonló „intenzitással” zajlik a feldolgozása?
Panyi Szabolcs: Benny Gantz izraeli védelmi miniszter Franciaországba utazott, hogy magyarázkodjon, Emmanuel Macron francia elnök felhívta az új izraeli miniszterelnököt, hogy tájékozódjon, hogy miért is tűnt fel ezen a listán az ő telefonszáma. Franciaországban az ügyészség is vizsgálódik. A mexikói elnök nyilvánosságra hozatott több szerződést.
Hetek óta megy a vita egy 50 ezres – magyar szempontból 300-as – telefonszám-listáról, ami a kémszoftver potenciális célpontjait tartalmazza. Sokan még ennek a létezését is kétségbe vonják. Honnan van ez a lista?
Pethő András: Ha ez az egész célzott művelet, egyfajta összeesküvés lett volna, akkor nem lenne földrajzilag ennyire szerteágazó. Látjuk, hogy Indiától Mexikón át a közel-keleti országokig terjednek az érintett államok. […] Az, hogy a lista honnan van, mi sem tudjuk. Ezt forrásvédelmi okokból nekünk sem mondták meg. A projektet vezető, francia központú Forbidden Stories nevű szervezet nem mondta el nekünk sem, a többi partnernek sem. Viszont nekünk maga a telefonszámlista csak kiindulópont volt, annak alapján a közvetett bizonyítékokra koncentráltunk. Ezekből pedig nagyon sok van. Nekem a legmeggyőzőbb az volt, amikor elkezdtük beazonosítani az embereket a számok mögött, és beszélni velük, ezekből a beszélgetésekből pedig nagyon konkrét történetek kerekedtek ki. Arról például fogalmunk sem volt, hogy Varga Zoltánnál, a 24.hu-t birtokló Central Médiacsoport tulajdonosánál volt egy közéleti vacsora 2018 júniusában. Csak azt láttuk, hogy ő ebben az időszakban lett célpont, ahogy több más üzletember és például Chikán Attila professzor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is. Kikristályosodott, hogy ők az adott időszakban találkoztak ezen a bizonyos vacsorán, ahol egy korrupciót kutató intézet felállításáról is beszélgettek. Ebből amúgy nem lett semmi. De mindegyiküket megcélozták a telefonlehallgató szoftverrel. […] Ha ez valamiféle kamu lista lenne, akkor nem kerekednének ki ilyen történetek.
Nem sok hűhó ez a semmiért? Lehet, hogy belehallgattak telefonokba csúnya izraeli kémszoftverrel, de nem történt semmi, nem vitt el senkit a fekete autó, nem kerültek ki kompromittáló fotók sehova, nem zsaroltak meg senkit.
Pethő András: A kémszoftver kicsit absztrakt dolognak tűnik, de ez tényleg a fegyver kategória. Nem véletlen, hogy az izraeli védelmi minisztérium engedélye kell ahhoz, hogy exportálják. Persze nem olyan fegyver, ami után halottak maradnak, legalábbis nem Magyarországon. Viszont manapság az okostelefonokon ott van az életünk: családi fotók, magánéleti krízisek nyomai stb. […] Ha a lakásodba betörnek és felforgatják, azt legalább észreveszed. Ha ezzel a programmal feltörik a telefonod, azt nem. Ahogy Szabolcs se vette észre akkoriban. Attól még, hogy nem lett semmi baja, ez az egész gyakorlat – hogy nagyon finoman fogalmazzak – mégiscsak kérdéseket vet fel.
Hogyan lehet bebizonyítani, hogy a magyar szervek vásároltak a kémszoftver-cégtől, és hogy pont azokat a célpontokat hallgatták le, akik a listán szerepelnek?
Pethő András: Minden közvetett bizonyíték a magyar államra utal. És a magyar állam nem is tagadja, hogy beszerezték a Pegasust, másrészt látszik, hogy nagyon nem szeretnének erről beszélni. Semmilyen kérdésünkre nem válaszolnak.
Panyi Szabolcs: Bátor dolog lenne tagadni, hiszen nemzetközi vizsgálat zajlik az ügyben, ahol még az is megtörténhet, hogy a végén én kapok egy levelet az NSO-tól, Izraelből, hogy tisztelt Panyi Szabolcs, elnézést kérünk öntől, valóban jogtalanul használták ön ellen a Pegasust, de leválasztottuk az érintett felhasználót – és abból kiderülhet, hogy pontosan ki is volt az.
Miért meglepő, hogy egy titkosszolgálat Panyi Szabolcs telefonját figyeli? Csupa olyan témával foglalkozol, amely külügyi forrásokat használ, amelynek a mélyén titkosszolgálati munka lehet.
Panyi Szabolcs: Azt gondolom, hogy igen, én adott esetben lehettem legitim célpont. De könyörgöm, akkor hol van a bizonyíték, hogy kockázatos vagyok? Mert azt látom a telefonomon, hogy a behatolás hét hónapon keresztül tartott. A magyar törvények szerint három hónapig lehetne megfigyelni, aztán még három hónapig ezt meg lehet hosszabbítani. Még mindig van egy fennmaradó hónap. Indokolt és törvényes volt engem hét hónapon keresztül megfigyelni? Ha én bármi törvénysértést követtem volna el, akkor arról nyílt eljárást kellett volna kezdeményezni.
Kinek az érdeke, hogy ez az egész ügy kijött, és éppen most jött ki?
Pethő András: Sokan emlegetik, hogy azért most jött ki, mert Izraelben kormányváltás van. Én azért gondolom, hogy ennek a váltáshoz semmi köze, mert a projekt sokkal hamarabb, már a politikai fordulat előtt elkezdődött. Az újságírói alapállás az, hogy ha kapsz egy közérdekűnek tűnő információt, és azt le is tudod ellenőrizni, akkor a szivárogtató szándéka másodlagos. Nem mondom, hogy nem fontos, de ami nekünk számít, az az, hogy az információ helytálló-e, a köznek, a lakosságnak joga van-e tudni. Ez most nem olyan, mint amikor 2016-ban a Wikileaks kitolta a Hillary Clinton-emaileket. Annak egyértelmű volt a célpontja.
Kell-e, hogy legyen Magyarországon politikai következmény?
Panyi Szabolcs: Ha egy ilyen sztori mondjuk Németországban jön elő, ott ebbe miniszterek buknának bele. Ott ez masszívan illegális lenne. Magyarországon láthatóan más a jogi és a politikai környezet.
Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#Izrael#nemzetbiztonság#Pegasus | https://www.valaszonline.hu/2021/07/29/petho-andras-panyi-szabolcs-pegasus-ugy-nso-telefon-lehallgatas-podcast/ | https://web.archive.org/web/20230604180416/https://www.valaszonline.hu/2021/07/29/petho-andras-panyi-szabolcs-pegasus-ugy-nso-telefon-lehallgatas-podcast/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyparti-megfigyeltek-a-pegasus-listan-a-kemugy-teljes-hattere | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-07-29 00:00:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"kémkedés",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
|
52,599 | Itt az újabb fővárosi botrány, a BKV hajózási tendere | A „forráshiányos” BKV tavaly júniusi nagy hajóüzemeltetési tenderét a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. nyerte, ám a Világgazdaság idei cikke szerint a pályázat első számú vesztese, tehát közvetlenül a nyertes mögé sorolt Rubin Group Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, a „BKV Hivatásforgalmú menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése hajókkal, üzemeltetési szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Így a folyamat amúgy is elakadt. | Miközben Karácsony Gergely főpolgármester biciklizésre, gyaloglásra vagy tömegközlekedésre buzdítja a lakosokat autózás helyett, alaposan befagyott a főváros által megrendelendő, közszolgáltatásban végzett BKV-s hajóközlekedés a Duna budapesti szakaszán. Ráadásul súlyos szabálytalanságok is körvonalazódnak a több mint egy éve húzódó pályázat kapcsán. Ismert: a BKV Zrt.-t Tüttő Kata MSZP-s városüzemeltetési főpolgármester-helyettes felügyeli, aki nemrég hírhedt, fürdőruhás tengeri lovaglásával, illetve az erről készült, utóbb törölt közösségi médiás posztjával szerzett magának a korábbinál is nagyobb ismertséget. Előzőleg pedig volt élettársa, Leisztinger Tamás oligarcha cégét nem tartotta távol egy buszos tendertől.
Ismeretes: a budapesti menetrendszerinti hajózás 2012-ben, Tarlós István városvezetése alatt indult, és 2019-ig folyamatos is volt. 2020-ban a koronavírus járvány miatt nem újították meg a lejáró szerződéseket, melyek által a BKV Zrt. hét hajója tovább róhatná a habokat a Kopaszi-gát és a Római-part között.
Nincs pénz – vagy mégis van?
De mi következett idén nyáron, miután legyőztük a harmadik hullámot? Egyrészt még május 27-én Bolla Tibor BKV-vezérigazgató a Telex hasábjain bejelentette: „Idén nem lesz a Duna fővárosi szakaszán közszolgáltatásban végzett, menetrendi hajóközlekedés.” Azzal indokolta ezt, hogy a koronavírus-járvány következtében forráshiányos mind a BKV, mind a BKK, mind pedig maga a főváros, és ezért inkább az alapszolgáltatásokra igyekeznek összpontosítani.
A „forráshiányos” BKV tavaly júniusi nagy hajóüzemeltetési tenderét a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. nyerte, ám a Világgazdaság idei cikke szerint a pályázat első számú vesztese, tehát közvetlenül a nyertes mögé sorolt Rubin Group Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, a „BKV Hivatásforgalmú menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése hajókkal, üzemeltetési szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Így a folyamat amúgy is elakadt.
Ugyanakkor a BKV vagy nem mond igazat, amikor forráshiányra panaszkodik, hiszen 2020-ban a hároméves szolgáltatási megrendelést kínáló tender általunk kikért szerződéstervezetéből kivehető: a hajózási pályázat szerint mintegy 1,8 milliárd forint kellő fedezete van a projektre. Vagy pedig csak papíron volt meg ez a pénz. Mindenesetre a visszalépés is pénzbe kerül, de erre még visszatérünk!
Igen gyanús referenciák
Csakhogy már ezt megelőzően, a procedúra egy korábbi szakaszában is
jókora anomáliák keletkeztek a pályázati eljárás során.
A Mandiner összesen öt idevágó előzetes vitarendezési kérelmet talált az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, a győztes alul maradt vetélytársai mind vitarendezési kérelmet nyújtottak be. Ebbe beleértendő az a két, eredetileg a legkedvezőbb árajánlatot tevő cég, amelyet menetközben kizárt a BKV; sőt, a Versenyhivatalnál fel is jelentette ezeket úgymond versenytorzító magatartás miatt. A kizártak vitatják ennek jogosságát.
A tenderbontás két, versenyben maradt vesztese pedig leginkább azt kifogásolja, hogy szerintük a nyertes Magyar Kikötő Zrt. referenciája nem valós, például hamisan állította, hogy kellő üzemórányi hivatásforgalmú hajójárat-szolgáltatást nyújtott. Az érvelés része az is, hogy a győztesnek kihozott Magyar Kikötő Zrt-nek referenciát adó cég, a Silverline főtevékenysége reklámügynöki tevékenység, és a cégkivonat alapján az látszik, hogy gyakorlatilag nincs köze a hivatásforgalmú hajójáratokhoz. Az ebben a tekintetben releváns „belvízi személyszállítás” nem is szerepel a tevékenységi körei között.
A második legjobb érvényes ajánlatot adó pályázó, a már említett „fő vesztes” Rubin Group Kft. – Személyhajózási Kft. még egy további előzetes vitarendezési kérelmet is beadott. Mint utóbb kiderült: hiába. Ebben azt kifogásolják, hogy a BKV az első kérelmük nyomán nem kizárta a szerintük hamis adatot szolgáltató későbbi győztest, hanem lényegében csak hiánypótlásra, újabb referencia becsatolására szólította fel. A Hír Tv minapi beszámolója szerint a fentiek miatt e hét elején valaki bejelentést is tett a rendőrségen. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője ezt még nem erősítette meg lapunknak, de választ ígért, beleértve annak tisztázását, hogy ha igen, akkor indul-e nyomozás és milyen címen.
Bánatpénzről nem feledkeztek el
A Mandiner a szerződéstervezetet tanulmányozva kiszúrta még, hogy ha a nyertessel megkötik a szerződést, és azt esetleg azonnal felmondja a BKV valamiért – például mert az ő részéről mégis fedezethiány áll fenn, illetve következik be –, akkor
egy évnyi kötelezően lehívott minimum üzemóra árának a negyedét ki kell fizetnie a nyertesnek bánatpénzként.
Számításunk szerint pusztán ez százmillió forintnál is nagyobb összeg.
Kérdés, hogy lesz-e valaha is szerződés ilyen fejlemények után. Mindenesetre jó volna legalább annyit tudni, miért volt sürgős a BKV-nak, hogy a vitarendezés pontjainak érdemi megvizsgálása nélkül ilyen gyorsan lezárja az eljárást. Kérdéseinket föltettük a BKV sajtóosztályán, ahol választ ígértek a későbbiekben. Amint ez megérkezik, cikkünket frissítjük.
Mindenesetre a Rubin Group jogorvoslati kérelme miatt a szerződéskötés mindenképp csúszik. A vállalkozás ügyvezetője csak annyit jegyzett meg a Mandinernek, ők nem szeretnének az ügy átpolitizálásába keveredni, ezért nyilatkozatba sem bocsátkoznak. Egyszerűen a győztes referenciáját vitatják; a jogorvoslat annál is inkább fontos a számukra, mivel a járvány múltával a hajózási szereplőknek életbevágó, hogy megfelelő üzleti lehetőségekhez jussanak. (Egyébként a Rubin Group a 2019-ig folyamatos BKV-s menetrendi hajózás egyik főszereplője volt, megosztva vett részt az akkori üzemeltetésben.)
Itt sincs semmi látnivaló?
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), a BKK igazgatósági tagja megkeresésünkre közölte:
A BKV hajózásitender-botránya a jelenlegi információk alapján kísértetiesen hasonlít a fél évvel ezelőtt kirobbant, ugyancsak BKV-s buszbérleti mutyira.
Akkor is az volt, hogy a szabálytalanságra utaló információk kiderülésekor a BKV és a főváros előbb hárított, ám rendőrségre került az ügy. Most is hamis referenciák gyanúja merült föl, ám a fővárosi cég szerint nincs itt semmi látnivaló. Mi azt mondjuk: ha szabálytalanság történt – és ez egyre megszokottabb baloldali vezetés idején –, annak legyen következménye. Ennek érdekében is felszólítom Karácsony Gergely főpolgármestert, személyesen vizsgálja ki a hajótender mutyigyanús ügyét.”
Mindezek nyomán jelen állás szerint lehetetlen megjósolni, hogy a héttagú BKV-flotta – név szerint: Hófehérke, Budavár, Várhegy, Lágymányos, Lánchíd, Pestbuda, Hungária – mikor tölthetik be ismét hivatásukat, azaz telhetnek meg utasokkal, akik a Dunán keresztül, „dugómentesen” szeretnének közelebb jutni budapesti úti céljukhoz.
A BKV az ügy rendőrségre kerülését így kommentálta augusztus 11-én kelt válaszlevelében a Mandinernek: "Sajnos nem először kerül Társaságunk olyan helyzetbe, hogy az ajánlattevők egymás közötti vitája, piacszerzési viaskodása egy általunk lefolytatott közbeszerzési eljárásban csúcsosodik ki. A jogszabályok a BKV számára szerény lehetőséget biztosítanak arra, hogy két ellentétes állítás közül kinyomozza, hogy mi az igazság. A BKV kénytelen a rendelkezésre álló információk alapján dönteni, ezért természetesen támogatni fogunk minden hatósági vizsgálatot, amely széleskörű eszközeivel feltárja az esetleg szabálytalanságokat, valamint valótlan állításokat."
S hogy látja a BKV a hajózási közszolgáltatás újraindításának kérdését jelenleg? Nos, szerinte jelenleg "nem állnak fent olyan, a közbeszerzési törvény szerint meghatározott indokok, amely alapján a BKV mentesülhetne a szerződéskötés alól. Ezért a BKV a jogszabályok által kötelezett a szerződés megkötésére. A szolgáltatás újraindításával kapcsolatban jelenleg is folynak az egyeztetések."
Nyitókép: A BKK-BKV menetrend szerint közlekedő utasszállító kishajója úszik át a Szabadság híd alatt, déli irányba tartva a Dunán (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba) | https://mandiner.hu/cikk/20210811_uj_fovarosi_botrany_a_bkv_hajozasi_tendere | https://web.archive.org/web/20230316094421/https://mandiner.hu/cikk/20210811_uj_fovarosi_botrany_a_bkv_hajozasi_tendere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-az-ujabb-fovarosi-botrany-a-bkv-hajozasi-tendere | Mandiner | hungarian-news | 2021-08-11 17:54:30 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Magyar Kikötő Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hajózás",
"közlekedés",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,600 | Norvég külügy: Nincs jogi alapja annak, hogy a magyar kormány pert indítson az elbukott támogatások miatt | „A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.” | „A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”
Ezt válaszolta a norvég külügyminisztérium sajtóosztálya kérdésünkre, hogy mit gondolnak arról, a magyar kormány pert fontolgat az EGT és Norvég Alapok elbukott támogatásai miatt. A kormány a hétvégén határozatba foglalva szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, és vizsgálja felül a gazdasági kapcsolatokat.
Mivel Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Politicónak azt mondta, hónapról hónapra aggasztóbbnak látja a magyarországi helyzetet, megkérdeztük, pontosan mit tart aggasztónak.
„Számos fórumon jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években. Különösen kritikusak voltunk az olyan törvényekkel szemben, amik a civil szervezeteket és az LMBTI-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben, amik gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Az aggályainkat számos más ország és nemzetközi szervezet osztja” - közölték. Ugyanakkor azt mondták, a norvég alap támogatásai körüli 2014-es politikai feszültség és a civil támogatások elosztásáért felelős Ökotárs elleni akkori rendőrség fellépés nem befolyásolta a mostani döntést.
A külügyminiszter korábban arra is utalt, lehetséges, hogy más módon támogatják majd a magyar civil szervezeteket. Kérdésünkre, hogy ez hogyan történhet, azt mondták:
„Megnézzük a lehetőségeket, hogyan támogathatjuk a magyar szervezeteket, de ebben a pillanatban még nincsenek konkrét terveink.” | https://444.hu/2021/08/12/norveg-kulugy-nincs-jogi-alapja-annak-hogy-a-magyar-kormany-pert-inditson-az-elbukott-tamogatasok-miatt | https://web.archive.org/web/20221006033046/https://444.hu/2021/08/12/norveg-kulugy-nincs-jogi-alapja-annak-hogy-a-magyar-kormany-pert-inditson-az-elbukott-tamogatasok-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/norveg-kulugy-nincs-jogi-alapja-annak-hogy-a-magyar-kormany-pert-inditson-az-elbukott-tamogatasok-miatt | 444 | hungarian-news | 2021-08-12 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"EU",
"diplomácia"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,601 | Norvégia tanult az illiberális leckéből | 2014-ben a norvégok még megdöbbentek. Egyáltalán nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy egy uniós országban politikai balhé lehet a norvég alap támogatásaiból - korábban nem is történt hasonló. | 2014-ben a norvégok még megdöbbentek. Egyáltalán nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy egy uniós országban politikai balhé lehet a norvég alap támogatásaiból - korábban nem is történt hasonló.
2021-ben már egészen más a helyzet. Miután a magyar kormány nem volt hajlandó elfogadni, hogy a pályázaton győztes konzorcium ossza el a civileknek jutó 4 milliárd forintot, a norvég kormány közölte: akkor ugrott az egész 77 milliárdos összeg. A norvég nyilatkozatokból már nem az érződik, hogy meglepődnek az Orbán-kormány viselkedésén. Sokkal inkább az, hogy megismerték az elmúlt 7 évben. | https://444.hu/2021/08/12/norvegia-tanult-az-illiberalis-leckebol | https://web.archive.org/web/20231108085451/https://444.hu/2021/08/12/norvegia-tanult-az-illiberalis-leckebol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/norvegia-tanult-az-illiberalis-leckebol | 444 | hungarian-news | 2021-08-12 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"diplomácia"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,602 | Az állam az összes maradék Richter-részvényét átruházta egy alapítványra | Az állam az orvosképzésért alapítványra ruházta át a Richter-részvényeit – írja az MTI. A magyar állam tulajdonában 9 777 658 darab Richter-törzsrészvény volt, ezt kapta meg a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány 2021. augusztus 9-én, hétfőn. A tranzakcióról a Richter Gedeon Nyrt. szerdán számolt be a tőzsde honlapján.
Ez azt is jelenti, hogy a Richter Gedeon Nyrt.-ben az MNV Zrt. által képviselt magyar állam befolyása (szavazati joga, illetve tulajdoni hányada) 5,25 százalékról nulla százalékra csökkent. | Az állam az orvosképzésért alapítványra ruházta át a Richter-részvényeit – írja az MTI.
A magyar állam tulajdonában 9 777 658 darab Richter-törzsrészvény volt, ezt kapta meg a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány 2021. augusztus 9-én, hétfőn. A tranzakcióról a Richter Gedeon Nyrt. szerdán számolt be a tőzsde honlapján.
Ez azt is jelenti, hogy a Richter Gedeon Nyrt.-ben az MNV Zrt. által képviselt magyar állam befolyása (szavazati joga, illetve tulajdoni hányada) 5,25 százalékról nulla százalékra csökkent. Mostantól a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványnak van 5,25 százalékos befolyása a cégben.
Az MNV Zrt. korábban, 2020-ban 10-10 százaléknyi Richter-részvényt ruházott át a Tihanyi Alapítványra és a Maecenas Universitas Corvini Alapítványra.
Richter Gedeon Nyrt. legutóbbi gyorsjelentése szerint a részvények 34,06 százaléka belföldi tulajdonosoké, 65,53 százaléka van külföldi tulajdonban. | https://telex.hu/gazdasag/2021/08/12/az-allam-az-orvoskepzesert-alapitvanyra-ruhazta-at-a-richter-reszvenyeit | https://web.archive.org/web/20221208172819/https://telex.hu/gazdasag/2021/08/12/az-allam-az-orvoskepzesert-alapitvanyra-ruhazta-at-a-richter-reszvenyeit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-az-osszes-maradek-richter-reszvenyet-atruhazta-egy-alapitvanyra | Telex | hungarian-news | 2021-08-12 10:02:00 | [] | [
"Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem)"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,603 | Szijjártó megépítette a műfüves focipályát a balatoni nyaralóhoz, de alig látják mostanság a faluban | Épp azt az utat újították fel, amely Szijjártó nyaralójához vezet: A teljes projekt költsége 13 millió forint volt, azt pedig a műszaki szakemberek határozták meg, hogy melyik út milyen burkolatot kaphat. A tíz szakaszból csak kettőnél írták elő a jobb minőségű felületvédelmet, az egyik épp a külügyminiszter házához vezető rész. (...)
Hétfőn írásban fordultunk Szijjártó Péterhez, hogy megtudjuk, mennyibe került a ház felújítása, a műfüves focipálya és a medence kiépítése, és arra is rákérdeztünk, hogy ki fizette a munkákat. „A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem illetékes abban, hogy a külügyminiszter és családja mire fordítják adózott jövedelmüket.” Mindössze ennyit válaszolt a minisztérium sajtóosztálya. Kérdéseinket elküldtük Szijjártó Péter parlamenti és minisztériumi emailcímére is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált. | Az ország legpazarabb panorámájával rendelkező focipályája épült meg Szijjártó Péter balatonedericsi telkén. Múlt héten írta ezt Hadházy Ákos a Facebookon, és pár képet is megosztott a külügyminiszter nyaralójáról, amely jócskán megváltozott azóta, hogy Szijjártó 2009 nyarán megvásárolta.
A miniszter két év alatt alatt összesen több mint tízezer négyzetméternyi területet vett az edericsi Öreghegyen.
Később összevonta az egymás mellett fekvő telkeket, és kerítést húzott fel a birtok köré. A telkek egy részének ő az egyedüli tulajdonosa, van, amelyiken pedig osztozkodik (a vagyonnyilatkozatában csak a résztulajdonlás látszik, a másik tulajdonos vagy tulajdonosok személye nem).
Távol a kaputól és az érdeklődő szemektől egy 91 négyzetméteres ház áll, ahova hosszú, térkővel burkolt autófeljáró vezet díszkivilágítással. Közelebb a kapuhoz egy kisebb – papíron – gazdasági épület, azt nem tudni, használják-e egyáltalán. Mögötte fekszik az elmúlt napokban híressé vált műfüves focipálya, arrébb fedett uszoda.
Megváltozott a környék, Ákos is itt vett házat
Talán még Brüsszelt és Gyurcsányt is elfelejti Szijjártó Péter, amikor kiül a házhoz utólag hozzáépített óriási teraszra, olyannyira lélegzetelállító látvány tárul elé.
A külügyminiszter birtokáról rálátni a Balaton kék vizére, a Badacsonyra és a szigligeti várra is.
„Semmi pénzért nem költöznék el innen” – fogalmazott egy fiatal férfi az egyik közeli utcában. Nem messze van a külügyminiszter házától Kovács Ákos zenész és Soma „Mamagésa” nyaralója, de beszámolók szerint festők, írók is laknak a faluban.
Azt mesélik, az elmúlt pár évben kapták fel Balatonedericsnek ezt a különleges részét, sorra adták-vették a házakat, ma már több apartmanház és Airbnb is működik itt. „Kicsit azért zavar, hogy így fellendült, 14 éve még más volt a hangulata” – mondta Hanna az egyik közeli ház teraszán ülve. A faluban és a strandon is nagyobb a tömeg, népszerű lett a Balaton fővárostól távolabb eső csúcsa. A kereslettel együtt pedig felmentek az ingatlanárak is, 123 millió forintért hirdetnek egy nagyobb házat a környéken.
Egy szűk, vadregényes zsákutca vezet fel Szijjártó kapujáig. A kerítésen se egy névtábla, se egy házszám. Hogy itt nem akárki lakik, az mégis gyanús lehet a kerítés miatt, mert a legtöbb telket a hegyoldalon maximum a bokrok választják el a köves utcától. A felszerelt kamerák garmadája pedig már egyenesen árulkodó jel.
Kívülről öt kamerát tudtunk összeszámolni, de se onnan, se a telket fentről övező utcából nem lehet a teljes birtokot belátni.
Szijjártó felesége a Blikknek július végén azt mondta, hogy épp ezekben a napokban, augusztus elején lesz szabadságon a külügyminiszter. Úgy tűnik azonban, idén nem Balatonedericsen tölti a család a nyarat, hétfőn legalábbis nem láttuk őket, amikor megnéztük Szijjártó birtokát.
2014-ben az Indexen írtunk először a frissen kinevezett külügyminiszter luxuspanorámás nyaralójáról.
Szijjártó nem árulta el akkor, hogy mennyibe került a balatonedericsi birtok, mindössze annyit mondott, hogy vagyonnyilatkozataiban eleget tett törvényi kötelezettségeinek.
A vagyonnyilatkozatban valóban nem kell feltüntetniük a képviselőknek az adásvétel részleteit, így pontosan azóta se derült ki az összeg, és helyben is csak pletykák vannak róla. Ami viszont biztosan megállapítható, hogy a fideszes képviselő megtakarításai nagyjából 20 millió forinttal csökkentek 2009-ben az Index 2014-es összesítése szerint.
Míg 2009 elején 49,86 millió forintja volt Szijjártónak, 2010 elején – az edericsi vásárlás után – csak 29,58 millió forintot írt ebbe a rubrikába.
Jól láthatóan azonban nem viselte meg olyan nagyon a költekezés, mert egy évvel később már 35,99 millió megtakarítást tudott feljegyezni. Pedig abban az évben bővítette az edericsi házát pár telekkel.
Mára megszokták, hogy testőrökkel jár a kisboltba
Korábban jóval gyakrabban nyaralt családjával Szijjártó Balatonedericsen, idén még csak egyszer látták a faluban, valamikor húsvét környékén.
„Arról lehet tudni, hogy itt van, hogy az autója előtt és után is jönnek a TEK sötétített üvegű furgonjai”
– mondta egy idősebb férfi, aki évtizedek óta kijár a szőlősbe, és Szijjártóval is összefutott már az utcában.
Testőrök kísérik a külügyminisztert, még a helyi kisboltba sem mehet egyedül. Ott azt mesélték, megvan a forgatókönyve Szijjártó vásárlásának. Előbb bemegy egy testőr körülnézni, ketten pedig kintről, az út két oldaláról figyelik az eseményeket. Eleinte furcsa volt a helyieknek a testőrök jelenléte, de azt mondják, mára hozzászoktak.
Szijjártót közvetlen embernek jellemezték, aki szívesen leáll beszélgetni a bolt előtt, egyik évben kisfiaival még a március 15-i zászlókat is segített kirakni.
„Nekem az a furcsa, amikor a tévében öltönyben látom”
– mondták róla a boltban. Balatonedericsen – mint bárki más – főként rövidnadrágban, pólóban, esetleg melegítőben jár a külügyminiszter, de a beszámolók szerint ilyenkor a testőrei is lazábbra vehetik az öltözéküket.
Pár éve a Blikknek azt mesélte a nyaralásáról Szijjártó, hogy ilyenkor két kisfiával gyakran kirándulnak a Balaton-felvidéken, strandolni pedig Gyenesdiásra járnak. Ma már nem kell lebiciklizniük a partra a hosszú, köves úton.
Nemrég ugyanis kibővítették a medencét, amiről hét éve még azt állította Szijjártó az Indexnek, hogy valójában csak „egy néhány négyzetméteres műanyag pancsoló a gyerekeknek”.
Kívülről ugyan nehezen lehet rálátni, de annyi mindenképp megállapítható, hogy a pancsolónál komolyabb medence van a ház mellett. A szomszédok azt mondták, az elmúlt években építettek hozzá, egy-két éve be is fedték, hogy védjék a vizet az elkoszolódástól, és akár rossz időben is lehessen fürdeni a mesés panorámát szemlélve.
„Akinek van pénze, az tud építkezni”
Valamikor tavaly készült el a műfüves focipálya, amit alkalomadtán lábtengózásra is használnak. Az egyik kapu mögé magas kerítést húztak fel, nehogy átszálljon a szomszédba a labda egy elhibázott lövés után.
A műholdképek alapján 2019-ben még biztosan nem volt ott a sportpálya, a tavaly nyári felvételen azonban már jól kivehető. Így bárki könnyen megtalálja a birtokot, pláne azután, hogy Hadházy bejegyzését követően
egy leleményes internetező külön is megjelölte Google Mapsen a sportpályát „Szijjártó Petike focipályája” címmel.
A környéken élőket azonban érezhetően sokkal kevésbé foglalkoztatja a műfüves pálya, mint az internetezőket. Azt mindenki tudja, hogy hol van a külügyminiszter telke, de azt nem igazán figyelik, hogy milyen látogatók érkeznek hozzá.
Szijjártót még nem látták a pályán focizni, pedig Facebook-oldalán előszeretettel oszt meg magáról fotókat sportolás közben. A kormány oldalán elérhető szakmai önéletrajzában is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 2011 és 2016 között igazolt futsaljátékos volt, két NB I-es és 85 NB II-es mérkőzésen lépett pályára.
„Akinek van pénze, az tud építkezni. Kisnyugdíjból nem lehet”
– így értékelte az építkezést egy idős házaspár, akik a nyolcvanas évek eleje óta jól ismerik a környéket. Mint mesélték, évek óta nem sétáltak fel Szijjártó birtokához, az építkezésekből is javarészt csak a port tapasztalták, ahogy a teherautók vitték fel az alapanyagokat a murvás úton.
Nem árulta el a külügy, ki fizette a focipályát
A 2014-ben megjelent első fényképeken még nem volt rajta a hatalmas terasz, és a térkövezett autófeljárót is azóta alakították ki. A kert is láthatóan sokat változott azóta, valamint a kaput és a kerítést is nemrég húzhatták fel, de beszámolók szerint a házat is felújították, és a garázst is nagy valószínűséggel utólag alakították ki.
Hétfőn írásban fordultunk Szijjártó Péterhez, hogy megtudjuk, mennyibe került a ház felújítása, a műfüves focipálya és a medence kiépítése, és arra is rákérdeztünk, hogy ki fizette a munkákat.
„A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem illetékes abban, hogy a külügyminiszter és családja mire fordítják adózott jövedelmüket.”
Mindössze ennyit válaszolt a minisztérium sajtóosztálya. Kérdéseinket elküldtük Szijjártó Péter parlamenti és minisztériumi emailcímére is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Könnyen lehet persze, hogy a focipályát a külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégének osztalékából fizette ki. Szijjártó-Nagy Szilvia 2019 közepén alapította meg az Interior Design Kft.-t, amely története azóta mesésen alakul. Az első fél évben 229 millió forintos árbevételt ért el, és tulajdonosa az év végén 68 millió forint osztalékot tudott kivenni a cégből.
Bár a honlapja azóta se készült el, tavaly a járvány alatt még több megrendelés érkezhetett be a vállalathoz:
Ez elég lehet egy adriai jachtozásra, és még a focipályára is marad pénz, ahol akár a család jó barátjával, Dzsudzsák Balázzsal is játszhat a külügyminiszter.
Épp azt az utat újították fel, amely Szijjártó nyaralójához vezet
Szijjártó balatonedericsi telke legutóbb 2017-ben került a hírekbe, amikor a Hvg.hu arról írt, hogy épp a külügyminiszter nyaralójához vezető utat újították fel, ráadásul nem is akárhogy. A hétszáz méteres szakasz első ötszáz méterére csak mészkövet döngöltek le, az utolsó, házhoz közelebbi kétszáz méteres rész pedig jobb minőségű, pormentes burkolatot kapott.
Egy nagy esőzés több utat is elmosott, és lakossági bejelentések után kértünk állami segítséget – mondta a falu akkori polgármestere, Töreky Lászlóné a Hvg.hu-nak. A teljes projekt költsége 13 millió forint volt, azt pedig a műszaki szakemberek határozták meg, hogy melyik út milyen burkolatot kaphat. A tíz szakaszból csak kettőnél írták elő a jobb minőségű felületvédelmet, az egyik épp a külügyminiszter házához vezető rész.
Szijjártó akkor úgy nyilatkozott, hogy nem tudott az útfelújításról, de ha megkérdezték volna, határozottan ellenezte volna, szerinte ugyanis műszakilag sem látszott indokoltnak.
„Amikor megcsinálták, nem így nézett ki. Nagyon jó volt”
– mondta a már idézett idősebb férfi. Mára megkopott valamelyest a burkolat. Úgy látszik, nem bírja jól az esőzést, de azért még gond nélkül fel lehet menni autóval, és valóban jóval kevésbé porzik az út az utolsó szakaszon, mint a többi környező utcában.
Szülői segítséggel vett villát Dunakeszin, a kölcsönt azóta sem fizette vissza
Az év nagy részét a Dunakesziben vásárolt villában tölti a Szijjártó család, ahol szintén van egy fedett medence, valamint jakuzzi és finn szauna is tartozik a házhoz. Az egykori ingatlanhirdetés szerint kétszáz négyzetméteres teremgarázst alakítottak ki a villa aljában, ahova öt autó tud beállni, és még saját autómosó is van az épületben.
A házat 2014-ben 167 millió forintért vette a házaspár.
Az RTL Klubnak először azt mondta Szijjártó, a vételár felét, 80 milliót fizette ki saját zsebből, a fennmaradó összeget pedig szülei, illetve felesége és felesége szülei adták össze. Pár nappal később aztán módosította a magyarázatot. Az új verzió szerint saját megtakarításaiból csak 68 millió forint származott, szülei pedig 79 millió forinttal járultak hozzá a vételárhoz. Ebből 45 milliót kölcsönbe adtak, 34 milliót pedig ajándékba.
A kölcsönt azóta se fizette vissza a külügyminiszter, idei vagyonnyilatkozata alapján 30 millió forinttal még mindig tartozik a szüleinek. Dunakeszi és Balatonederics mellett Győrben is van még egy ingatlan a tulajdonában, a kertes ház 3/5-öd része 16 éves korában került a nevére. | https://telex.hu/belfold/2021/08/12/szijjarto-peter-balatonederics-nyaralo-mufuves-focipalya-medence-panorama | https://web.archive.org/web/20221204115058/https://telex.hu/belfold/2021/08/12/szijjarto-peter-balatonederics-nyaralo-mufuves-focipalya-medence-panorama | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-megepitette-a-mufuves-focipalyat-a-balatoni-nyaralohoz-de-alig-latjak-mostansag-a-faluban | Telex | hungarian-news | 2021-08-12 10:16:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [] | [
"Balatonederics",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,604 | Péntek tizenhárom: 40 milliárdos tendert nyert Mészárosék családi cége | Mészáros Lőrinc és gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte az „Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciójához kapcsolódó bontási és restaurálási” feladatok első ütemét a közbeszerzési értesítő pénteki hirdetménye szerint. | 2021 augusztus 13., 07:38
comments 3
Mészáros Lőrinc és gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte az „Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciójához kapcsolódó bontási és restaurálási” feladatok első ütemét a közbeszerzési értesítő pénteki hirdetménye szerint.
A munkát 40 208 107 591 forintért vállalta a cég. | https://444.hu/2021/08/13/pentek-tizenharom-40-milliardos-tendert-nyert-meszarosek-csaladi-cege | https://web.archive.org/web/20230905150214/https://444.hu/2021/08/13/pentek-tizenharom-40-milliardos-tendert-nyert-meszarosek-csaladi-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pentek-tizenharom-40-milliardos-tendert-nyert-meszarosek-csaladi-cege | 444 | hungarian-news | 2021-08-13 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar"
] | [] |
52,605 | Újabb ügyben emelt vádat az ügyészség Simonka György ellen | Újabb ügyben emeltek vádat a fideszes Simonka György ellen, jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség. Az országgyűlési képviselő ellen már zajlik egy büntetőügy: Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás. | 2021 augusztus 13., 07:46
comments 2
Újabb ügyben emeltek vádat a fideszes Simonka György ellen, jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség. Az országgyűlési képviselő ellen már zajlik egy büntetőügy: Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás. A most benyújtott vádirat szerint
„miután Simonka György – az alapügyben történt gyanúsítotti kihallgatása előtt – tudomást szerzett a szervezetten elkövetett bűncselekmények kapcsán indított őt is érintő büntetőeljárásról, ötmillió forint átadásával befolyásolta egy tanú vallomását és egy őrizetben lévő gyanúsítottat is rá akart beszélni – készpénz ígéretével – a neki kedvező vallomástételre.”
Az ügyészség most Simonkát két rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntettével, míg a vallomástételben befolyásolt társát vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettével vádolja, mindkét vádlottat mint bűnszervezetben elkövetőt, írják. | https://444.hu/2021/08/13/ujabb-ugyben-emelt-vadat-az-ugyeszseg-simonka-gyorgy-ellen | https://web.archive.org/web/20230127203400/https://444.hu/2021/08/13/ujabb-ugyben-emelt-vadat-az-ugyeszseg-simonka-gyorgy-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ugyben-emelt-vadat-az-ugyeszseg-simonka-gyorgy-ellen | 444 | hungarian-news | 2021-08-13 00:00:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
52,606 | A legújabb vádemelés után várható még újabb vádemelés Simonka ellen – de mikor veszik őrizetbe? | Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódik a Simonkához köthető uniós pénzek felhasználásáról - értesült lapunk. | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) péntek délelőtti sajtóközleménye alapján megírtuk, hogy a vádhatóság a Simonka György és társai ellen különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatti ügyhöz kapcsolódóan két rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntettével és vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettével vádolja Simonkát és társát. Ugyanis a kormánypárti parlamenti képviselő – az alapügyben történt gyanúsítotti kihallgatása előtt – tudomást szerzett a szervezetten elkövetett bűncselekmények kapcsán indított őt is érintő büntetőeljárásról, és ötmillió forint átadásával befolyásolta egy tanú vallomását és egy őrizetben lévő gyanúsítottat is rá akart beszélni – készpénz ígéretével – a neki kedvező vallomástételre.
A bíróság előtt most is folyó alapügyben a termelési és értékesítési szövetkezeteknek (tész) szánt támogatások elcsalásával vádolja az ügyészség Simonkát és több tucat tárcát, köztük a feleségét is.
A mostani, vesztegetés miatti vádemelés aligha meglepetés, ugyanis néhány hónappal ezelőtt ebben az ügyben már másodszor is kérte a KNYFÜ Simonka mentelmi jogának felfüggesztését a törvényhozástól.
Ami azonban legalább ilyen érdekes, hogy a termelési és értékesítési szövetkezeteknek (tész) szánt pénzek elcsalásával/lenyúlásával kapcsolatos vádirat legvégén, a 138. oldalon az alábbi szövegrész szerepel. „A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó, vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől elkülönítette.”
Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a vádhatóság a tészek büntetőügyétől elkülönítette a Simonkához is köthető szervezetek európai uniós támogatásaival összefüggő aggályait, és az ezek nyomán megindított nyomozást és büntetőeljárást. Aligha kell nagy fantázia ahhoz, hogy kimondhassuk,
ezekben az ügyekben a legkevésbé sem zárható ki: belátható időn belül vádemelés születik.
Az ügyre rálátó szakemberek és ügyvédek szerint az itt és így okozott kárérték akár a többszörösével is meghaladhatja a tészek esetében a vádiratban szereplő 1,4 milliárdos összeget.
Ez az jelenti, hogy Simonkának még hosszú kel ülnien a vádlottak padján. Ugyanis a költségvetési csalás miatt folyó büntetőperben közel 10 éves fegyházat és 750 milliós vagyonelkobzást kérnek rá. Ez a per a várható fellebbezések miatt nem zárul le első fokon. Ezt követi a most született vádirat nyomán a vesztegetés miatti büntetőper, s ez után jöhet feltételezhetően az EU-s pénzek miatt bírósági eljárás.
Szakmailag eddig sem volt érthető, hogy mindezek ellenére miért nem került még mindig előzetes letartóztatásba a fideszes képviselő. Ennek egyik alapfeltétele ugyanis a tanúk befolyásolása. A friss vádemelés a legfőbb bizonyság arra, hogy mindez minden valószínűség szerint megtörtént, de még sem tartóztatják le Simonkát, és más, baloldali politikusokkal ellentétben a NER rendszerében fotósok és televíziós stábok kereszttüzében vezetőszáron sem mutat(hat)ják őt. Mindennek a magyarázata nem büntetőeljárási ok, hanem minden valószínűség szerint politikai. A Fidesz-KDNP kétharmadának fenntartásához szükség van a vádlottak padján ülő Simonka (és nem mellesleg Boldog István) voksaira is Orbán Viktornak és pártjának. Ezt bizonyítja, amit erről a Narancs.hu elsőként írt. A tavaszi ülésszak utolsó ülésnapjára, június 15-ére, amikor fontos szavazások zajlottak a parlamentben, egyenesen Kövér László házelnök kérte ki Simonkát a bírósági tárgyalásról, mert „fontos munkahelyi elfoglaltsága lesz”.
Korábban ilyenre nem volt példa. A Népszava ez irányú összegző kérdését azzal hárította el a Fővárosi Törvényszék, hogy ez nem közadat.
Közben a Narancs.hu úgy értesült, hogy nem csak a Központi Nyomozó Főügyészség, hanem az Európai Uniós Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódik a Simonkához köthető uniós pénze felhasználásáról, ezért munkatáraik július közepén, Pusztaottlakán jártak. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-legujabb-vademeles-utan-varhato-meg-ujabb-vademeles-simonka-ellen-de-mikor-veszik-orizetbe-240919 | https://web.archive.org/web/20230330201105/https://magyarnarancs.hu/belpol/a-legujabb-vademeles-utan-varhato-meg-ujabb-vademeles-simonka-ellen-de-mikor-veszik-orizetbe-240919 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legujabb-vademeles-utan-varhato-meg-ujabb-vademeles-simonka-ellen-n-de-mikor-veszik-orizetbe | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-08-13 12:33:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
52,607 | Frissen alapított cégnek szervez ki közfeladatokat az ITM | 1 milliárd 80 millió forintos minisztériumi támogatást kapott a Makronóm Nonprofit Kft, amely közszolgáltatási szerződés keretében végez feladatokat az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM).
Közfeladatok ellátására több mint 1 milliárd forintot adtak a nem sokkal azelőtt alapított, ismeretlen Makronóm NKft.-nek. A cég Kerekes György teljes tulajdonában áll. Kerekes György 2012-2013-ban a Századvég Gazdaságkutató üzletfejlesztési vezetője volt, majd 2015-ig a vitatott működésű, később beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan a Quaestor-üggyel egyidőben távozott. A "közszolgátatási szerződés" 2022 végéig kötelezi el a minisztériumot, hogy a Makronóm "közfeladatait", vagyis "az ITM nemzetgazdasági szakpolitikát támogató feladatainak ellátását" finanszírozza | A K-Monitor számolt be arról, hogy közfeladatok ellátására több mint 1 milliárd forintot adtak a nem sokkal azelőtt alapított, ismeretlen Makronóm NKft.-nek. A portál kiderítette, hogy a tárca a gazdaságstratégiai, szakpolitikai közfeladatait "szervezte ki" a frissen létrehozott nonprofit magáncégnek.
Mint írják, jelenleg még nem világos, hogy egy Századvéghez hasonló, a kormánykommunikáció kiszolgálása mellett valódi szakmai munkát is végezni képes, erre kapacitásokkal rendelkező agytröszt formálódik-e, vagy egy Antall József Tudásközpont-szerű, az esetleges szakmai munka mellett kifizetőhelyként működő szervezetbe folyik közpénz.
Az 1 milliárd 80 millió forintos támogatás 2020 decemberében érkezett meg a Makronóm Nkft.-hez, nem sokkal az után, hogy a szervezet megalakult 2020 őszén. A cég Kerekes György teljes tulajdonában áll.
A cikk mint megjegyzi: Kerekes György 2012-2013-ban a Századvég Gazdaságkutató üzletfejlesztési vezetője volt, majd 2015-ig a vitatott működésű, később beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan a Quaestor-üggyel egyidőben távozott.
Végrehajtás is volt a cég ellen
A hivatalos céginformációs oldalon egyelőre nem érhetőek el a Makronóm cégiratai, közte a 2020-as beszámoló, a Bisnode oldalán az látható, hogy a céget 3 millió forint jegyzett tőkével hozták létre, jelenleg 14 munkatársa van, júniusban pedig egy NAV-végrehajtás is folyamatban volt ellene, amit azóta megszüntettek.
A portál több kérdéssel is megkereste Kerekes Györgyöt. Egyebek mellett arról érdeklődtek, mi az oka, hogy a cég már néhány héttel a megalapítása után közszolgáltatási szerződést kötött az ITM-mel, majd alig több, mint egy hónap múlva nagy összegű támogatást kapott?
„A Makronóm Nonprofit Kft. megalapítására 2020. október 6-án került sor, azzal a céllal, hogy egy nemzetgazdasági és gazdaságstratégiai szempontokat is figyelembe vevő közgazdasági szemlélet kialakítására (nevezzük patrióta gazdaságpolitikának) tegyünk lépéseket, elsősorban tudományos és kutatómunka révén, valamint az oktatás területén. A célokat az Alapító Okirat preambuluma rögzíti is. Ezen célok megvalósítása érdekében előzetes tárgyalások folytak piaci szereplőkkel és az Innováció és Technológiai Minisztériummal, melyek alapján a Minisztérium közszolgáltatási szerződéses feladatokat ajánlott fel a fenti célok érdekében létrehozásra kerülő szervezet (Makronóm Nkft.) számára, és ezt követően a cég támogatási kérelme is pozitív elbírálásban részesült a vonatkozó jogszabályi és közigazgatási szabályoknak megfelelő eljárás keretében” – válaszolta Kerekes György.
A K-Monitor megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is. A Makronómmal kötött szerződésből kiderült, Dr. György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár jegyzi a szerződést, ő hozta a támogatási döntést.
A "közszolgátatási szerződés" 2022 végéig kötelezi el a minisztériumot, hogy a Makronóm "közfeladatait", vagyis "az ITM nemzetgazdasági szakpolitikát támogató feladatainak ellátását" finanszírozza. Az átadott feladatok között a kutatás, koncepcióalkotás, kommunikáció, tanulmányírás mellett olyan feladatokat is nevesítettek, mint a "javaslattétel gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok feltételeire, tartalmára".
A felsorolt feladatok is inkább "tervezett megjelenésekről" szólnak, ami arra mutat, hogy a Makronóm munkája inkább a nyilvánosság számára szól majd – jegyzi meg a portál. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/frissen-alapitott-cegnek-szervez-ki-kozfeladatokat-az-itm.html | https://web.archive.org/web/20230206135217/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/frissen-alapitott-cegnek-szervez-ki-kozfeladatokat-az-itm.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/frissen-alapitott-cegnek-szervez-ki-kozfeladatokat-az-itm | mfor.hu | hungarian-news | 2021-08-03 11:57:00 | [
"Kerekes György"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Makronóm Nkft."
] | [] | [
"támogatás",
"tanácsadás",
"klientúra"
] | [] |
52,608 | A magyar állam bankja közzétette a kifizetési listáit | Közel öt év után ismét közzétette az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank, hogy a banki tevékenységéhez nem kapcsolódóan mely alapítványoknak és cégeknek nyújtott támogatást. Az évi 50-250 millió forintos kifizetések kedvezményezettjei között vannak például kormánypárti politikusokhoz köthető alapítványok és sportszervezetek, a békementes CÖF, zenészek cégei, hajós vállalkozás és hajóverseny, a Szépművészeti programjait finanszírozó cég és a Portfolio kiadója. | A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) négy és fél év után ismét frissítette „a nem alapfeladatai ellátására fordított”, ötmillió forintnál nagyobb kifizetések listáját a honlapján. Erre azt követően került sor, hogy a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet adatigénylésben felhívta az állami vállalat figyelmét arra, hogy a közérdekű adatokat 2016 vége óta nem tette közzé – derül ki a K-Monitor Facebook-bejegyzéséből.
Az MFB "egyéb kifizetései" - a honlapja szerint - főként egyesületek támogatására, alapítványok feladatellátására, valamint a bank foglalkoztatottjainak oktatási, kulturális és sporttevékenységét segítő szervezetek támogatására fordított összegek lehetnek.
Az MFB ahol tud, segít
Az állami pénzintézet - amelynek alapfeladata, hogy vállalkozásoknak és magánszemélyeknek kedvező (a kereskedelmi bankoknál kedvezőbb) konstrukciójú hiteleket nyújtson, valamint uniós gazdaságfejlesztési forrásokat közvetít - 2016 óta évente 50 és 250 millió forint között teljesített ilyen kifizetéseket. A támogatások címzettjei között van több, fideszes politikusokhoz köthető alapítvány és sportszervezet, amelyeket más állami vállalatok is visszatérően támogatnak. Listára került mások mellett a Bálványosi szabadegyetemet is szervező alapítvány, a békemenetes CÖF, a Nézőpont Intézet, a KESMA-médiabirodalom kiadója, a 683 millió forint költségvetési támogatásból új kulturális-közéleti lapot elindító alapítvány, de Havasi Balázs, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás zenészek cégeinek, Fa Nándor hajóépítő vállalkozásának, balatoni hajóversenynek, a Szépművészeti Múzeum programfinanszírozó cégének, valamint a fiatalok vállalkozóvá válását ösztönző, az állam új trieszti kikötőjének logisztikai megújítására ötletek váró társaságnak is jutott támogatás. A Portfolio.hu-t kiadó cég is komoly összeggel szerepel a kifizetési listákon.
Iskola a határon belül és túl
Öt év alatt 45 millió forint támogatást kapott a „határon túli magyarok segítésére” létrehozott Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, amely egyik fő szervezője a nyári szabadegyetemeknek Kárpátalján, Erdélyben (Tusványoson) és Felvidéken, társszervezője a Csángó bálnak. Az alapítói között van Kövér László és Németh Zsolt fideszes politikusok. A bírósági nyilvántartás szerint 2000 júliusában vették nyilvántartásba az alapítványt, a kuratóriumának elnöke Tárnok Mária, tagja Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselő és XVIII. kerületi polgármester, valamint Klein András, a külügyminisztérium munkatársa, aki az Átlátszó korábbi cikke szerint 1998-tól a Fidesz kisebbségi szakértője volt.
A célja szerint a Kárpát-medencei magyar fiatalokat támogató, azoknak programokat szervező – a magyar kormány által az elmúlt években több milliárd forinttal, illetve ingatlanvagyonnal megtámogatott – Rákóczi Szövetség is kapott ötmillió forintot az MFB-től 2016-ban.
A bank kifizetési listáján van a fideszes polgári körös szerveződésből létrejött Szövetség a Nemzetért Alapítvány (SZNA) is, 2019-ben 10 millió forinttal. Az alapítvány főként az állami vállatok (Szerencsejáték Zrt., Hungarocontrol Zrt.) és a központi költségvetés támogatásait élvezi. (Az évi 40-90 milliós bevételű alapítványnak 2017-ben kiugró éve volt: a korrigált beszámolója szerint 424 millió forint folyt be, amiből 92 millió a központi költségvetésből és 7 millió magánszemélyektől érkezett. A bevételt 2017-ben el is költötték, sőt többet: 428 milliós kiadásuk volt, amiből 375 milliót anyagjellegű, 46 milliót személyi jellegű ráfordításként, 6 milliót pedig értékcsökkenési leírásként könyveltek el. Az, hogy az állami légiforgalom-irányító Hungarocontrol volt a bőkezű támogatójuk, nem az SZNA, hanem a légi cég beszámolójából derült ki, amiről elsőként az Index adott hírt.) Az SZNA működteti 2004 óta a józsefvárosi Polgárok házát, és szervezi programjait, a Polgárok Háza NKft. ügyvezetője Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató. Az alapítvány kuratóriumának elnöke a 2018-ig fideszes országgyűlési képviselő László Tamás, a tiszteletbeli elnöke Hende Csaba Fidesz-képviselő.
A Kubatov Gábor elnökölte Ferencvárosi Torna Club (FTC) három sportszervezetének (felnőtt jégkorong és kézilabda, utánpótlás vízilabda) is jutott 49 millió forint az MFB-től 2018-ban.
Célirányos menet
Az Orbán-kormány melletti demonstrációkat, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) idén 25,4 millió forintot fizetett ki az MFB. A szerveződés 2021. októberben új Békemenetre készül. (A CÖF-nek 2017 vége óta a Szerencsejáték Zrt. és leányvállalata összesen 170 milliós támogatást, illetve szponzorációt nyújtottak, míg az állami energiavállalat, az MVM Zrt. 2016 őszén 508 milliós támogatásról döntött - összesítette a CÖF-ös támogatásokat a K-Monitor.)
A minisztériumoknak és állami szervezeteknek sajtószemlét, valamint kutatásokat, elemzéseket végző Nézőpont Csoport Zrt. alapítványának, a Nézőpont Intézet Alapítványnak 36 millió forintot fizetett ki az MFB 2020-ban. A szervezet közhasznúsági jelentése szerint tavaly összesen 88,5 milliós, belföldi vállalatoktól kapott bevétele volt. A Nézőpont alapítványának célja, hogy „hozzájáruljon a közgondolkodás fejlesztéséhez” és kutatói ösztöndíjakat adjon fiataloknak. (A Nézőpont Csoport tulajdonosa Győri Tibor, aki a 2000-es években Fidesz-elnöki tanácsadó is volt, 2010 után miniszterelnöki tanácsadó, 2012-2014-ben miniszterelnökségi jogi ügyekért felelős államtitkár volt; 2015-ben Habony Árpáddal alapított közös médiavállalkozást.)
A Magyar Szemle Alapítványnak 2017-ben 6 milliót fizetett az MFB. Az évben a szervezetnek 47 millió, 2018-ban 50 millió, 2019-ben 75 millió, 2020-ban már 335 millió forint bevétele volt, amely néhány milliót leszámítva mind központi költségvetési támogatás. A Magyar Szemle Alapítvány alaptevékenysége - a közhasznúsági jelentése szerint - az „ismeretterjesztés, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, határon túli magyarok kulturális örökség megóvása”. A szervezet adja ki kéthavonta a Magyar Szemle folyóiratot (amit térítésmentesen biztosít „közéleti szereplőknek, alapítványoknak, határon túli könyvtáraknak”), és a 2019-ben elindított, kétheti megjelenésű Országút kulturális-közéleti lapot.
Munkaügyek
A Schmidt Mária Terror Háza-főigazgató családi cége által tulajdonolt K4A Lapkiadó Kft. is kapott 15-15 millió forintot 2017-ben és 2018-ban az MFB-től. A K4A adta ki a Figyelő című hetilapot 2018 november végéig, amikor is a lap a Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került több száz sajtótermékkel együtt. A K4A 2019-ben beolvadt a KESMA-hoz tartozó Mediaworks Hungary Zrt.-be. Az MFB 2019-ben és 2020-ban már a Mediaworksnek utalt összesen 21 millió forintot.
A ma már nem létező Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért Alapítvány 2016-ban 50 milliós támogatást kapott az MFB-től. Az évben összesen 200 milliós bevételük volt, 150 milliót a Miniszterelnöki Kabinetiroda utalt. A közhasznúsági jelentés szerint a szervezet a határon túli magyar nyelvű sajtótermékeket kívánta támogatni; a pénz nagyobb része romániai szervezetekhez került, kisebb része Szlovákiába. Az alapítvány kuratóriumában helyet kapott mások mellett Gajdics Ottó és Demeter Szilárd. Az alapítványhoz 2015-ben 460 millió forint érkezett, mind állami vállalatoktól (az évben az MFB 150 milliót, az MFB Invest Zrt. 50 milliót biztosított, továbbá 50-50 milliót adott a Paksi Atomerőmű Zrt., a Diákhitel Zrt., a NÚSZ Zrt., az MKK Zrt. és az RFH Zrt.)
És a hajó megy
Az MFB Fa Nándor hajóépítő cégét, a HT Hajó Innovációs Zrt.-t 2016-ban 35,5 millióval támogatta. (Fa a saját építésű hajójával 2016-2017-ben részt vett a Vendée Globe földkerülő vitorlásversenyen, majd utána bejelentette a visszavonulását. A zrt.-nek 2016-ban még 119 milliós árbevétele volt, 2017-2018-ban csak pár milliós, azóta nulla forint.)
Egy balatoni, elektromos hajóknak szervezett verseny, a Zöldszalag regatta megrendezésére is jutott 6,3 millió forint MFB-támogatás 2020-ban. (A kenesei Balatonfői Yacht Club eseményét bőkezűen támogatták idén is állami vállalatok, az MVM Zrt., a Szerencsejáték Zrt. és az Antenna Hungária Zrt.)
A zene az kell
Más művészekhez képest kiemelkedő figyelmet kap az állami vállalatok részéről Havasi Balázs zongoraművész: Symphonic Concert Management Kft. nevű cégét az MFB is támogatja évek óra, 2016-ban 25 millió forinttal, 2013-2015-ben pedig évente több mint 5 millió forinttal (ezekre az évekre nem adott meg pontos összeget az MFB, csak a támogatott cég nevét hozta nyilvánosságra). A Symphonic Concert tavaly decemberben a MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-től is segítséget kapott a járvány átvészeléséhez, 250 milliós tőkebefektetés érkezett, a futamidő 7 év. Havasi cége az elmúlt években összesen több mint 700 milliós támogatást kapott a külügyminisztériumtól, a külügy exportfejlesztési ügynökségétől, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől és az MNB Pallas alapítványától.
Az MFB 2016-ban hatmillió forinttal támogatta Kokas Katalin és Kelemen Barnabás komolyzenészek Fesztiválakadémia Nonprofit Kft.-jét. (A művészházaspár cégének 350 milliós támogatásáról döntött 2019-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, "mesterszalonjuk" kialakítására: egy tetőtéri lakás átalakítására és programjuk kidolgozására, 2020-ban pedig 80 milliót ítélt meg egy Hubay hegedűverseny és mesterkurzus megrendezésére. A kft. beszámolója szerint 2020. december végén 417 millió forintjuk volt készpénzben, illetve bankbetétben. A társaság tevékenység szerinti árbevétele a 2019-es 11 millióról tavaly 3 millióra csökkent. A kft. főtevékenysége 2021-ben megváltozott: "konferencia, kereskedelmi bemutató szervezésről", azaz rendezvényszervezésről áttértek az ingatlan bérbeadásra és -üzemeltetésre - derül ki a Céginfo.hu adataiból.)
Zeusz fejéből
Az MFB évek óta (2016 előtt is) támogatója a Szépművészeti Múzeum és intézményei programjainak finanszírozására létrehozott és a MúzeumCafé magazint is kiadó Kultúra 2008 Nonprofit Kft.-nek (feladata a múzeumi termek bérbe adása, a múzeumi boltok üzemeltetése, szponzorok felkutatása). Ennek - és még két másik, hasonló célú cégnek - a Szépművészeti Múzeum Pártoló Alapítvány a tulajdonosa, az alapítvány öttagú kuratóriumának tagja Baán László, a Szépművészeti és Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti főigazgatói is.
Az MFB támogatója - 2016-ban 23 millió, 2017-ben 69 millió, 2021-ben 46 millió forinttal - az egykor Demján Sándor által életre hívott Prima Primissima díjátadó alapítványának, a fiatal tudósok teljesítményét elismerő junior príma díjnak.
A főként rendezvényeket szervező Enterprise Hungary Nonprofit Kft. 15 milliót kapott 2017-ben az MFB-től. A cég kiemelt célja – a honlapja szerint - a startup utánpótlás katalizálása, a fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése. A kft. tulajdonosa a debreceni székhelyű Startup Campus Inkubator Zrt., amelynek egyik, az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Zrt.-vel közös inkubációs programja a Startup Campus University - ez az egyetemisták „innovatív vállalkozói ötleteinek felszínre kerülését” kívánja elősegíteni, tízhetes online inkubációval és egyéni tanácsadással. A program végén a legjobb csapatok 20 millió forintos kezdőbefektetést kaphatnak. Érdekesség, hogy a „2021-es program kihívása”, amelyre megoldásokat, ötleteket várnak a fiataloktól, az a magyar állam által tavaly megvásárolt trieszti kikötő, az Adria Port. „Olyan ötleteket várunk, amelyek például a big data, a blokklánc, a robotika, a mesterséges intelligencia, a felhő alapú és API megoldások, 5G-vel kapcsolatos újítások, az önvezető járművek és drónok, esetleg IoT vagy más okosmegoldások révén segítik a kikötői logisztika és intermodális szállítási szektor megújulását képzéssel” - áll a program rövid ismertetőjében.
Meseautó | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/allam-mfb-tamogatas-bank-kifizetes-alapitvany-cof-media-hatarontul.734665.html | https://web.archive.org/web/20221004140053/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/allam-mfb-tamogatas-bank-kifizetes-alapitvany-cof-media-hatarontul.734665.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-allam-bankja-kozzetette-a-kifizetesi-listait | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-08-16 16:31:15 | [] | [
"Balatonfői Yacht Club Kft.",
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"Lehetőségautó Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Szemle Alapítvány",
"NET Média Zrt.",
"Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft",
"Pro Minoritate Alapítvány",
"Rákóczi Szövetség",
"Symphonic Concert Management Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
52,609 | Gyanús a Polgárok Háza 320 milliós hungarocontrolos támogatása | „Csaknem kizárt”, hogy a Polgárok Háza mögött álló Szövetség a Nemzetért Alapítvány állami céges támogatása összhangban van a HungaroControl társadalmi felelősségvállalási programjával – állítja az alapítvány könyvvizsgálója. | 320 millió forinttal tömte ki az állami légiirányító cég, a HungaroControl Zrt. a kormány egyik kedvenc alapítványát, a Szövetség a Nemzetértet (SZNA). A Polgárok Háza mögött álló szervezet – amelyet még Makovecz Imre hozott létre – 2002-es Fidesz-vereség után Orbán Viktor pártjának politikai menedéke volt, és fontos szerepet játszott a megrendült hátország megerősítésében. A civil támogatói azonban elmaradtak, a polgári körök mozgalma kimúlóban van, így a szervezet egyre inkább külső támogatásra szorul.
A HungaroControl azonban aligha várhat segítséget az SZNA-től a cég kitűzött céljai – mint a légi közlekedés népszerűsítése, a természeti környezet védelme – érdekében a tavaly szeptemberben megítélt pénzéért. Amit egyébként idén június végéig kellene a célnak megfelelően felhasználni. A kétségek miatt a könyvvizsgáló azt javasolta a László Tamás vezette alapítványnak, képezzenek céltartalékot a teljes összegre, ha netán vissza kellene fizetni a pénzt.
De nem ez az egyetlen kétes szerződés a könyvvizsgáló szerint. Az alapítvány a Magno Studio Kft.-től televíziós reklámot rendelt tavaly novemberben. A teljes összeget, 313 millió forintot még abban a hónapban ki is utalták a cégnek. A teljes összeg gyors elutalása „komoly pénzügyi felelőtlenségre utal” – állítja a könyvvizsgáló, Monoki László.
A Magno Studio viszonylag új cég, 2015 végén alakult, tulajdonosa Horváth László (korábban egy ideig a Horváthhoz kötődő Khorio Ingatlanforgalmazó Kft.-é volt a stúdió). A kétfős cég tavaly hatalmas árbevételt ért el, 2,5 milliárd forintot. A nyerség majd teljes összegét Horváth ki is vette: 30 millió forint osztalékot fizetett. A Magno Studio igen ügyesen üzletelt tavaly, 425 millió forintot számlázott például a Magyar Bírósági Végrehajtó Karnak műsorgyártásért. | https://hvg.hu/itthon/20170607_polgarok_haza_hungarocontrol | https://web.archive.org/web/20210410122746/https://hvg.hu/itthon/20170607_polgarok_haza_hungarocontrol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/gyanus-a-polgarok-haza-320-millios-hungarocontrolos-tamogatasa | HVG | world-news | 2017-06-07 17:12:00 | [] | [
"HungaroControl Zrt.",
"Polgárok Háza Nkft.",
"Szövetség a Nemzetért Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
52,610 | Jogszabálysértően utasította el a kormányhivatal a Mészáros Lőrinccel szemben fellépő bélmegyeri vadászokat | Jogszerűtlenül utasította el a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati osztálya három bélmegyeri vadásznak a vadászati jogosultságra történő nyilvántartásba vételét, ezért a bíróság megsemmisítette a határozatot – derül ki a Szegedi Ítélőtábla friss ítéletéből. A három vadász korábban a térségben felbukkanó és őket kiszorítani igyekvő Mészáros Lőrinccel került szembe. A kormányhivatal mintha Mészáros érdekeit tartotta volna szem előtt. | „Ha minden a jogszabályok szerint történik, akkor nekünk nem is kellett volna bíróságra menni. Így viszont vesztettünk több mint három évet, amit már senki nem ad vissza nekünk. Pedig a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati osztályának 2018 júliusában – a kezünkben lévő jogerős bírósági ítéletet figyelembe véve – csak egyetlen lehetősége volt: vadászati jogosultságunkat nyilvántartásba kellett volna venni. Nem tette, most a Szegedi Ítélőtábla ítélete kötelezi az első fokú hatóságot, hogy e jogszabálysértés miatt folytasson le új eljárást” – mondta a Narancs.hu-nak Lovas Mihály bélmegyeri gazdálkodó és vadász. A férfi társaival, Lovas Józseffel és Komáromi Mátyással már 2016 augusztusában szembe került Mészáros Lőrinccel, aki akkor a bélmegyeri vadászkastély megvásárlásával és helyi vadászterületek megszerzésével nyitotta itteni pályafutását.
A történet megértéséhez vissza kell menni az időben. Még 2016 augusztusában hívták össze a kijelölt vadászterület földtulajdonosait, hogy az akkor hatályba lépő új vadászati törvénynek megfelelően újraosztott terület hasznosításáról döntsenek. A közgyűlésen a térségben korábban vadászati jogokkal bíró Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaságának tagjait váratlanul érte, amikor a meghirdetett napirendeken túl arról is szavaztak, hogy egy másik szervezet, a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság szervezhet vadászatokat ott, ahol a másik társaság évtizedeken keresztül gazdálkodott. Nem mellékesen a területre szóló előhaszonbérleti jogosultságuk – a vadászati osztály jóváhagyásával – 2017-ig érvényes volt. Ráadásul Lovas József gazdasága az újonnan kialakított és az oligarchához közel álló vadásztársaság területének kellős közepén van, így a szomszédból nézheti, hogy Mészárosék hajtják a vadakat. Ugyanis az új szerződött vadásztársaság elnöke nem más, mint Mészáros Lőrinc fia, ahogy erről annak idején a hvg.hu beszámolt.
Szinte minden szabálytalan
Utóbb azonban kiderült, hogy a közgyűlés szóban forgó napirendi pontjával összefüggésben szinte semmi sincs rendben. Az előírások szerint eleve csak akkor lehetett volna a kizárásról szavazni, ha az a közgyűlési hirdetményben napirendként szerepel, ez azonban elmaradt. Ráadásul a Nemzeti Földalapkezelő elnökének aláírása szemmel láthatóan hamis azon a meghatalmazáson, ami a kizárásról való szavazásra jogosította fel a jelen levő képviselőt. Ugyancsak a visszásságok közé tartozik, hogy a hetvenhat földtulajdonos meghatalmazása hiányzik a papírokról. Ehhez kapcsolódóan a kizárásról csak az összes földtulajdonos a tulajdonosi hányadának mértéke szerint szavazhatott volna, de nem így történt. Visszás az is, hogy a meglevő állami meghatalmazás más területre szóló meghatalmazást tartalmazott. Az állami meghatalmazásoknál a törvény előírja, hogy az illetékes miniszter is jóváhagyja, ez is elmaradt.
Lovas Mihály az ügy egyik dokumentumával
A közgyűlésen végrehajtott „hatalomátvétel” tehát jogilag ezer sebből vérzett. Mindezt első fokon a Békési Járásbíróság, majd 2018 júliusában a Gyulai Törvényszék is megállapította.
A saját földjükről kizárt vadászok az ominózus vadászati közgyűlés eleve szabálytalanul előterjesztett napirendi pontjának bírósági semmissé nyilvánítása után a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati osztályához fordultak. Kérték, hogy a hivatal érvényesítse a vadászati jogosultságra történő nyilvántartásba vételüket. Legnagyobb megdöbbenésükre ez azonban nem történt meg. A kormányhivatal arra hivatkozott, hogy az ügyben a Gyulai Törvényszéken született jogerős ítélettel szemben a Mészáros Lőrinc fia vezette vadásztársaság a Kúriához nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A nyilvántartásba vétel megtagadását azzal indokolták, hogy a 2016. augusztus 16-i bélmegyei vadásztársasági közgyűlés összehívásának szabályszerűségét utóbb vitatta Mészárosék vadásztársasága.
Helikopterrel Bélmegyerre
Nem egyszer, nem kétszer, hanem rendszeresen helikopterrel érkezik Mészáros Lőrinc bélmegyei birtokára, mondta lapunknak több helybéli is. Ennek a gyorsaságon és a gazdagságon kívül az lehet az oka, amire Mészáros Lőrinc is többször panaszkodott, hogy Bélmegyer környékén nagyon rosszak az utak. A közúti helyzet azóta valamelyest javult, de a helikopteres utazások maradtak.
Alkotmányjogi panasz is született
„Mindez nyilvánvaló jogászkodás és időhúzás volt a vadászati hatóság részéről, miközben nekünk a leghatározottabban az volt az érzésünk, a hajuknál előrángatott érveket és álindokokat keresnek arra, hogy valamiféleképpen megpróbáljanak kedvezni a Mészárosék vezette Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaságnak” – mondta Lovas Mihály.
A Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaság intézőbizottsága véleménye szerint a közigazgatásban hatósági szerepet betöltő,
a Békés Megyei Kormányhivatal szervezetén belül működő vadászati osztály nem pártatlanul és a jogszabályoknak megfelelően járt el.
Az egymással több fronton jogi harcban és perben álló felek csatája 2016 augusztusa óta folyamatosan tart, olykor nagyobb, máskor kisebb csatazajjal. A három bélmegyeri vadász kérésére alkotmányjogi panaszt adott be a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda az Alkotmánybíróságra, amelyben az indítványozók a tisztességes eljáráshoz és a tulajdonhoz való az Alaptörvényben is biztosított jogának figyelmen kívül hagyását és csorbítását kifogásolták. Az Alkotmánybíróság azonban ezt elutasította. Minderre azért is volt szükség - amint azt a bélmegyeri vadászok lapunknak kifejtették - hogy az összes magyar jogorvoslati lehetőséget kihasználva lehetségessé váljon az is: ügyüket a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága tárgyalhassa.
Jogszabálysértő, ezért semmis
Itt jutunk vissza a Szegedi Ítélőtábla friss ítéletéhez. A dél-alföldi régióközpont táblabírósága ítéletében megsemmisítette a Békés Megyei Kormányhivatal ügyben hozott korábbi határozatát, amellyel a Gyulai Törvényszék jogerős döntése ellenére nem vették nyilvántartásba a három Mészáros Lőrinccel szembekerült bélmegyeri vadász vadászati jogosultságát. Holott a jogszabályok erre kötelezték volna a hatóságot.
Ezért a Békéscsabán működő vadászati osztályt új eljárás lefolytatására kötelezi most a bíróság.
A Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletének indoklásában kifejtette: semmis az a két ok, amelyre hivatkozva korábban a Békés Megyei Kormányhivatal szerve nem vette nyilvántartásba a három vadász vadászati jogosultságát. Egyrészt a Gyulai Törvényszék az ügyben hozott jogerős döntését felülvizsgálati kérelemben megtámadta a Mészáros Lőrinc vezette vadászati társaság a Kúrián, de az a per lezárult. Így az nem lehet előfeltevése annak, hogy az ügyben érdemi határozatot hozzon a Békés megyei vadászati hatóság. Másrészt a Fővárosi Törvényszék korábban egyértelműen megállapította, hogy a földtulajdonosi közösség képviselője, illetve a vadászatra jogosultság nyilvántartásba vétele egymástól független eljárás. Így a 2016-os közgyűlés Mészárosék által utólagosan vélelmezett szabálytalan összehívása nincs semmilyen kapcsolatban a vadászatra történő nyilvántartásba vétellel, annak ez nem lehet ún. előkérdése.
Vadászterület Bélmegyer határában
„A fentiek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes (a Mészáros Lőrinc fia vezette Hidashát-Bélmegyer Vadásztársaság – a szerk.) és az elsőfokú hatóság (Békés Megyei Kormányhivatal – a szerk.) határozata a felperes keresetében megjelölt okból jogszabálysértő, jogszabálysértően utasította el a felperes eljárás folytatására irányuló kérelmét, hiszen a felfüggesztés elrendelésére szolgáló egyik ok megszűnt, a másik ok pedig a Fővárosi Törvényszék iránymutatása szerint nem minősül előkérdésnek” – olvasni az ítélőtáblai ítélete indoklásában.
A Békés Megyei Kormányhivatalnak a kézhez vételtől, azaz augusztus elejétől számított 30 napon belül kell lefolytatni az új eljárást.
A fentiek fényében igen nagy meglepetésnek számítana, ha nem vennék nyilvántartásba a bélmegyeri vadászok vadászati jogosultságát.
Tűzoltó, műgyep és palló a sár ellen
A településen élők elmondása szerint Bélmegyer vadászati vonzerejét mi sem jelzi jobban, hogy annak idején többször járt itt Kádár János, egyszer Leonyid Brezsnyevvel, a SZKP főtitkárával együtt. Mostanság Semjén Zsolt és egyéb kormánytagok, vagy a kormányhoz közel álló politikusok, üzletemberek fordulnak itt meg. Egy évekkel ezelőtti vadászati szezon „nagyemberek” tartott vadászatán a sok eső miatt nagy sár volt. Ezért egy iderendelt tűzoltóautóval tisztították meg a sáros utat, majd a sárba műgyepet és hatalmas pallók sokaságát tették le, hogy nem legyen, vagy minél kevésbé legyen sáros az „új urak” csizmája. Egy hajtó arra emlékezik, hogy Kádár még maga vette le a sáros csizmáját.
„Ennek az ügynek rengeteg, bennünket érintő fájdalmas tanulsága van. De egyik sem olyan, amely akár még csak finomítva is elbírná a nyomdafestéket” – mondta Lovas Mihály. A bélmegyeri vadászok felidézték: még 2006-ban, a vadászterületek akkori újbóli kialakítása miatt konfliktusba keveredtek MSZP-s körökkel is, így személyesen Benedek Fülöppel, aki akkor az agrártárca államtitkára volt. Ám a bíróságon, a számukra kedvezően lezárult jogvitát követő egy hónapon belül a jogszabályoknak megfelelően bejegyezték a vadászterületüket. Akkor még úgy tűnt, működik a jogállam. Azaz, „kisember” tud jogot érvényesíteni a politikai hatalom képviselőivel szemben. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/jogszabalysertoen-utasitotta-el-a-kormanyhivatal-a-meszaros-lorinccel-szemben-fellepo-belmegyeri-vadaszokat-240970?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_ | https://web.archive.org/web/20211021055532/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/jogszabalysertoen-utasitotta-el-a-kormanyhivatal-a-meszaros-lorinccel-szemben-fellepo-belmegyeri-vadaszokat-240970?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogszabalysertoen-utasitotta-el-a-kormanyhivatal-a-meszaros-lorinccel-szemben-fellepo-belmegyeri-vadaszokat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-08-16 17:36:47 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc"
] | [
"Békés Megyei Kormányhivatal",
"Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"protekció",
"vadászat",
"közigazgatás"
] | [] |
52,611 | A Miniszterelnöki Kormányirodához kerülnek a dohánykoncessziók | 2021. október 1-jétől megszűnik az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A 100 százalékos állami tulajdonban lévő vállalat legtöbb feladatát a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja átvenni, az átvétel felelőse pedig a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, vagyis Mager Andrea lesz. | 2021. október 1-jétől megszűnik az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A 100 százalékos állami tulajdonban lévő vállalat legtöbb feladatát a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja átvenni, az átvétel felelőse pedig a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, vagyis Mager Andrea lesz.
A rendeletben említett kivételek a tárca nélküli miniszterhez, és a Miniszterelnöki Kormányirodához, mint költségvetési szervhez kerülnek. Októbertől ugyanis ők fognak felelni a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződések megkötésének (módosításának, megszüntetésének) előkészítéséért, a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatok, illetve a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatok ellátásáért (az azonnali beszedési megbízás kivételével). | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/13/nemzeti-dohanykereskedelmi-zrt-megszunik-miniszterelnoki-kormanyiroda-mager-andrea/ | https://web.archive.org/web/20230323214913/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/13/nemzeti-dohanykereskedelmi-zrt-megszunik-miniszterelnoki-kormanyiroda-mager-andrea/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterelnoki-kormanyirodahoz-kerulnek-a-dohanykoncessziok | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-13 00:00:00 | [
"Mager Andrea"
] | [
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.)",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága"
] | [] | [
"dohányipar",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,612 | Kiütötték a Rail Cargót a Mátrai Erőmű üzletéből, mert túl olcsón vitte volna a lignitet | Nettó 2,4 milliárd forintos üzletet vitt el a piacvezető vasúti szállító, a Rail Cargo Hungaria Zrt. elől az egyik újsütetű milliárdos, Illés Tamás cégcsoportja. A megrendelő az állami tulajdonú MVM-csoporthoz tartozó Mátrai Erőmű (júliusban MVM Energia Zrt.-re nevezték át), amelynek húsz éve végezte a lignitszállítást a Rail Cargo. | Nettó 2,4 milliárd forintos üzletet vitt el a piacvezető vasúti szállító, a Rail Cargo Hungaria Zrt. elől az egyik újsütetű milliárdos, Illés Tamás cégcsoportja. A megrendelő az állami tulajdonú MVM-csoporthoz tartozó Mátrai Erőmű (júliusban MVM Energia Zrt.-re nevezték át), amelynek húsz éve végezte a lignitszállítást a Rail Cargo.
Az osztrák tulajdonú vasúti szállítmányozó kétévtizedes tapasztalata alapján jól ismerhette a feladatot, és annak költségeit, mégis veszített, a megrendelő ugyanis úgy találta, hogy aránytalanul alacsony vállalási árat adott meg.
Az ilyen ajánlatokat pedig a közbeszerzési szabályok szerint nem szabad elfogadni, mert veszélybe kerül a megrendelt projekt megvalósítása.
Az Rail Cargo hiába fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, tudakolva, mi a gond az általa ajánlott 272,75 forintos egységárral, miért rosszabb, mint az Illés-féle cégek 276,52 forint, elutasították a jogorvoslati kérelmét, és július végén már szerződést is kötött az MVM a nyertesnek hirdetett Illés Holding Zrt.-vel, valamint annak leányvállalatával, az MMV Magyar Magánvasút Zrt.-vel. A döntőbizottsági dokumentációban az áll, hogy a Rail Cargo az árindoklásában és a kiegészítő árindoklásában egymásnak ellentmondó adatokat adott meg az ajánlati árának részletezése, alátámasztása során, illetve bizonyos, az ajánlatkérő által kért adatokat nem adott meg.
Az Illés Tamás érdekeltségébe tartozó cégek drágább ajánlatukkal meggyőzték az ajánlatkérőt, azzal együtt, hogy az MMV Magyar Magánvasút az utóbbi két évben veszteséget mutatott ki. 2019-ben 8,3 milliárd forint árbevétel mellett 154 millió, tavaly 4,8 milliárdos forgalom mellett 134 millió forint mínuszt könyveltek el. Igaz, a Rail Cargo is gyenge évet tudhat maga mögött, 70 milliárdos árbevételt ért el, és 5,7 milliárd forint veszteséget hozott össze.
A most elnyert 2,4 milliárdos megrendelés vasúti tömegáru fuvarozására, konkrétan a visontai és a bükkábrányi bányából lignitszállításra szól, a keretszerződés 2021-22-re érvényes. A keretmennyiség 6 millió tonna, amelynek 70 százalékára az erőmű lehívási kötelezettséget vállal, a fennmaradó 30 százalék opcionális.
Illés Tamás tavaly robbant be a milliárdosok közé, legalábbis a Szakonyi Péter által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar toplistájára először került fel, mindjárt a 64. helyre 25 milliárd forint becsült vagyonnal. Az egykori autóversenyző, műrepülő Európa- és világbajnok Franciaországba házasodott, ideje jelentős részét ott, a családjával tölt. Alapvetően vasúti és közúti szállítmányozással foglalkozik, de a személyszállításban is érdekelt, övé a 6×6 Taxi Kft. is. Illés karrierje gyorsan ívelt fel, a gazdaglista ismertetése szerint a fuvarozást 1998-ban két kamionnal kezdte, flottája azóta 500-ra duzzadt. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/12/rail-cargo-matrai-eromu-lignit-illes-tamas/ | https://web.archive.org/web/20221209070915/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/12/rail-cargo-matrai-eromu-lignit-illes-tamas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiutottek-a-rail-cargot-a-matrai-eromu-uzletebol-mert-tul-olcson-vitte-volna-a-lignitet | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-12 00:00:00 | [
"Illés Tamás"
] | [
"Illés Holding",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"MMV Magyar Magánvasút Zrt.",
"MVM Energia Zrt.",
"Rail Cargo Hungaria"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,613 | Céget alapított Pécelen a volt macedón miniszterelnök, aki Magyarországra menekült a börtön elől | Eddig úgy tudtuk, Szijjártó Péter külügyminiszternek ad tanácsokat, most céget is alapított Magyarországon Nikola Gruevszki. | Nagy port vert fel, amikor a korrupciós vádak elől menekülő Nikola Gruevszki egykori macedón miniszterelnök menedékjogot kért és kapott Magyarországon 2018 őszén. A politikus egy V. kerületi lakcímkártya birtokában egy évvel később már az önkormányzati választáson is szavazhatott a Belvárosban.
Ellenzéki parlamenti képviselők firtatták ugyan, hogy miért fogadtuk be a volt kormányfőt, és mit csinál Magyarországon, de eddig csak annyi derült ki a hivatalos válaszokból, hogy Szijjártó Péter külügyminiszternek ad tanácsokat a Nyugat-Balkánt érintő ügyekben. Most már az is tudható, hogy magánvállalkozást indított Magyarországon az Orbán Viktor miniszterelnök szövetségeseként számon tartott Gruevszki.
Július 15-én jegyezték be cégét, az I.C.I.C. Kft.-t péceli székhellyel, a vállalkozás ügyvezetője és tulajdonosa is ő. Főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de a listában sok más is szerepel a porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelemtől a vagyonkezelésen keresztül a konferenciaszervezésig. Miközben úgy tudni, Gruevszki Magyarországon él, tartózkodási helyeként egy skopjei címet adott meg, kézbesítési megbízottnak pedig Hornyik Katalin belvárosi ügyvédet jegyezték be a cégiratokba.
A pénzügyi innovátor
Nikola Gruevszkitől sosem állt távol az üzleti tevékenység. Közgazdász végzettségű, a Balkanska Bankánál (Balkán Bank) dolgozott karrierje elején, és ő volt az első, aki tőzsdei ügyletet kötött a macedón börzén, majd a helyi tőzsdetársulat elnöke és alapítója 1998-ban, utóbb pedig a pénzügyi tárcát irányította 1999 és 2002 között. Ő vezette be hazájában az általános forgalmi adót, és pénzügyminisztersége alatt gyorsult fel a privatizáció. Ekkoriban szerezte meg a Matáv (ma: Magyar Telekom) a MakTel macedóniai távközlési szolgáltatót. Gruevszki gazdasági nacionalizmusát jelezte ugyanakkor, hogy megindította a „Vegyetek macedón termékeket!” mozgalmat.
Ő maga azonban nemcsak macedón termékeket vett, illetve vásároltatott, hanem egy Mercedest is. Ez okozta az elítélését, ami miatt elszökött Szkopjéból. A 200 millió forintot érő luxuslimuzin beszerzésekor ugyanis a bíróság szerint számos jogszabályt megsértettek, ezért 2018-ban két év börtönbüntetéssel sújtották az időközben már a miniszterelnöki posztot is megjárt politikust. Gruevszki állami pénzen vásároltatta a páncélozott autót, befolyásolta, hogy kitől szerezzék be a kocsit, és korrupcióval is megvádolták.
Minden századik embert lehallgattak
Bukásához azonban nem ez, hanem az vezetett, hogy kormányzása idején minden századik állampolgárt lehallgattatta. Országos tiltakozás kezdődött a 20 ezer embert érintő illegális megfigyelések miatt, majd hosszas politikai csatározások után a Zoran Zaev vezette szociáldemokrata ellenzék került hatalomra, mely albán nemzetiségi pártok támogatásával kormányoz kisebb-nagyobb zökkenőkkel 2017 óta.
A Mercedes-vásárláson kívül tavaly már erőszak szítása miatt is elítélték távollétében Gruevszkit másfél évre, egy 2013-as erőszakos szkopjei tüntetés miatt. Hívei ugyanis megakadályozták az ellenzék részvételét azon a városházi ülésen, amelyen az akkori miniszterelnök városrendezési elképzeléseiről szavaztak.
Gruevszki már az autóvásárlási ügyben született ítélet végrehajtását sem várta be, és 2018-ban eltűnt hazájából. Pár nap múlva Budapesten bukkant fel (a gyanú szerint már a szökésében is segédkezett a magyar diplomácia), ahol – kivételezett eljárás nyomán – menekültstátuszt kapott. A magyar bíróság a jogerős szkopjei ítélet ellenére nem adta ki 2019-ben – az időközben már Észak-Macedóniának nevezett – hazájának, megszüntette őrizetbe vételét, és a szabadlábra helyezését rendelte el.
Rosszabbul járt Gruevszkinél unokatestvére, a korábbi belügyi, titkosszolgálati vezető, Szaso Mijalkov. Őt 12 évre ítélték a lehallgatások miatt, igaz, ez az ítélet még nem jogerős. Mijalkov az ítélethirdetés előtt, idén februárban eltűnt ugyan, de végül előkerült a tárgyalásra.
Ohridi trió
De miért kapott menedékjogot Gruevszki Magyarországon? Ez Orbán Balkán-politikájával, szövetségi rendszerének kiépítésével függ össze. Orbán Viktor és Janez Jansa szlovén kormányfő mellett Gruevszki a harmadik tagja az úgynevezett „ohridi triónak”, akik 2017-ben találkoztak a macedóniai városban. A volt Jugoszlávia utódállamaiban a magyar kormányfő e két másik politikussal alakította ki a legjobb viszonyt (bár a szerb elnökkel, Alekszandar Vucsiccsal is kiváló a kapcsolata).
Jansa és Gruevszki is ismert arról, hogy a bevándorlás ügyében a magyar állásponttal ért egyet, és mindkét politikus kampányaiban a Fideszhez hasonló jelszavakat használt, például a „sorosozás” egyaránt a jellemzőjük. Gruevszki pártja egyébként máig Észak-Macedónia egyik legbefolyásosabb politikai tömörülése. Zaev szociáldemokrata kormányzatának is a VMRO-DPMNE a fő ellenfele, Gruevszkiék mandátumainak száma alig marad el a nagyobbik kormánypártétól.
Másfél millió euró
Lassan kezd kibontakozni a kép arról is, hogy milyen összefonódások voltak Gruevszki és vállalkozói köre között a politikus 2006 és 2016 közötti kormányzása idején. A legújabb gyanú szerint Gruevszki komoly ingatlanállományt – körülbelül 1,5 millió eurónyi vagyont – gyűjtött össze strómanok segítségével az észak-macedón fővárosban és Krusevóban. A nevében eljáró vállalkozók ugyanakkor maguk is milliomosnak számítanak – méghozzá dollárban. Az ingatlanvásárlásokat a csapat egy belize-i offshore cég közbeiktatásával bonyolította le a szkopjei elitnegyedben, Vodnóban és Krusevóban. Az ügyészség – amely idén májusban emelt vádat – a vagyon lefoglalását indítványozta.
Gruevszkit a többi között pénzmosással és törvénytelen ingatlanvásárlással vádolják. A titkosrendőrség korábbi vezetőjét, Mijalkovot ebben az ügyben is megvádolták, unokatestvéréhez hasonlóan pénzmosással.
Az ügy érintettjei között van Jordan (Orce) Kamcsev is, akiről számos hír járja a világot. Egyesek szerint ő a leggazdagabb macedón üzletember. Egy helyi tévést, Bojan Jovanovszkit és Katica Janeva főügyészt le is tartóztatták, amikor állítólag másfél millió euróra megzsarolták Kamcsevet. Őket kilenc, illetve hét évre ítélték el.
Visszatérve Gruevszkire, őt azzal vádolják, hogy a pártjának, az akkor még kormányzó VMRO-DPMNE-nek szánt adományokból vásárolt ingatlanokat a belize-i offshore cég közbeiktatásával. A gyanú szerint Gruevszki 1,3 millió dollárt kapott adományként 2006 és 2012 között, ezekből vásárolt értékes lakásokat és építési telkeket. Így például 2012-ben megtudta, hogy egy 11 ezer négyzetméteres ingatlan eladó Szkopje elitnegyedében, és megkérte Mijalkovot, hogy segítsen neki megvásárolni. Azt azonban igyekezett eltitkolni, hogy ő lenne a valódi tulajdonos, ami miatt tavaly ősszel szintén eljárás indult ellene, persze távollétében.
A titkosszolgálati főnök ezután kapcsolta be az ügyletbe Nenad Joszifovicsot, aki a belize-i céget birtokolta. Az offshore cég ezután alapított egy macedón leányvállalatot, és ez vásárolta meg végül az ingatlant. A vád szerint 2015-ben Kamcsev és családja megvásárolta a belize-i cég résztulajdonát a szkopjei leányvállalatban, jóllehet a vád szerint tudták, hogy az ingatlant bűncselekmény révén szerezték meg. Idén márciusban Orce Kamcsevet is letartóztatták.
Októberben lejár a menedékjog
Gruevszki nemrég azt írta az újabb vádakról a Facebookon, hogy azok politikailag motiváltak, és a „bűnöző Zoran Zaev folytatja a politikailag motivált hajtóvadászatot és a terrort azok ellen, akikről azt gondolja, hogy nem szeretik őt”. Gruevszki azzal vádolja a kormányfőt, hogy nyomás alá helyezett egyeseket, hogy hamisan tanúskodjanak ellene. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/28/gruevszki-tanacsado-ceget-alapitott-pecelen/ | https://web.archive.org/web/20230921125241/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/28/gruevszki-tanacsado-ceget-alapitott-pecelen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ceget-alapitott-pecelen-a-volt-macedon-miniszterelnok-aki-magyarorszagra-menekult-a-borton-elol | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-28 00:00:00 | [
"Hornyik Katalin",
"Nikola Gruevszki",
"Szijjártó Péter"
] | [
"I.C.I.C. Kft."
] | [] | [] | [] |
52,614 | A CÖF-öt, a Mediaworkst és Schmidt Mária családi érdekeltségét is támogatta az állami Magyar Fejlesztési Bank | A CÖF-öt, a Mediaworkst és Schmidt Mária családi érdekeltségét is támogatta az állami Magyar Fejlesztési Bank, valahogy elfelejtettek erről beszámolni. Az MFB az után tette ki a kifizetések listáját a honlapján, hogy a korrupcióellenes K-Monitor adatigénylésben hívta fel rá a figyelmet, hogy a közérdekű adatokat már 2016 vége óta nem tette közzé, bár ezt törvény írja elő. Az MFB egyesületek támogatására, alapítványok feladatellátására, és a banki alkalmazottak „oktatási, kulturális és sporttevékenységét segítő szervezetek” támogatására adhat ilyen, a „nem alapfeladatai ellátására” fordított támogatásokat. | Az MFB az után tette ki a kifizetések listáját a honlapján, hogy a korrupcióellenes K-Monitor adatigénylésben hívta fel rá a figyelmet, hogy a közérdekű adatokat már 2016 vége óta nem tette közzé, bár ezt törvény írja elő. Az MFB egyesületek támogatására, alapítványok feladatellátására, és a banki alkalmazottak „oktatási, kulturális és sporttevékenységét segítő szervezetek” támogatására adhat ilyen, a „nem alapfeladatai ellátására” fordított támogatásokat.
A lista szerint az elmúlt évek támogatottjai között feltűnően sok a jó politikai kapcsolattal rendelkező szervezet. Az idei év első felében összesen három kedvezményezettjük volt: a Prima Primissima és a Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány mellett a békemenetet szervező CÖF-öt látták érdemesnek a támogatásra, ők 25,4 millió forintot kaptak. 2020-ban a hét támogatottjuk között volt a kormányközeli Nézőpont Intézet Alapítvány, a többek között a bálványosi szabadegyetemet szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, valamint a Mediaworks Hungary Zrt. is, vagyis a kormányközeli sajtóbirodalmat fenntarrtó KESMA. Mielőtt a Figyelő című gazdasági lap is bekerült a KESMA alá, két egymás utáni évben a lap akkori kiadója, a Schmidt Mária családi cége tulajdonában lévő K4A Lapkiadó Kft. is kapott 15-15 millió forintot a banktól. | https://telex.hu/belfold/2021/08/16/a-cof-ot-a-mediaworkst-es-schmidt-maria-csaladi-erdekeltseget-tamogatta-az-allami-mfb-valahogy-elfelejtettek-errol-beszamolni | https://web.archive.org/web/20230323013934/https://telex.hu/belfold/2021/08/16/a-cof-ot-a-mediaworkst-es-schmidt-maria-csaladi-erdekeltseget-tamogatta-az-allami-mfb-valahogy-elfelejtettek-errol-beszamolni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-cof-ot-a-mediaworkst-es-schmidt-maria-csaladi-erdekeltseget-is-tamogatta-az-allami-magyar-fejlesztesi-bank | Telex | hungarian-news | 2021-08-16 13:21:00 | [
"Schmidt Mária"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
52,615 | Bombaüzlet a Hernádi családban: az esztergomi polgármester az utolsó pillanatban járt el rokona érdekében | Hernádi Ádám polgármester előterjesztésére vontak belterületbe egy panorámás telket, ami családja érdekeltsége.
HELYREIGAZÍTÁS (2022.04.04): Lapunk 2021.augusztus 17.-i „Bombaüzlet a Hernádi családban: az esztergomi polgármester az utolsó pillanatban járt el rokona érdekében” címmel megjelent cikkében valótlanul híreszteltük, hogy Hernádi Zsolt a cikkben említett telkek tulajdonosa.” | Óvatos becslés szerint is több százmillió forintos haszonnal értékesíthet dunai panorámás építési telkeket Esztergomban Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona, Bacsa György érdekeltsége. A mára húsz telekre felszabdalt egykori Gyopár kemping területéről van szó, melynek megvásárlása a 24.hu információja szerint családi segítséggel lett bombaüzlet: a több mint kéthektáros telket ugyanis Hernádi Ádám esztergomi fideszes polgármester előterjesztésére minősítették belterületté, ezzel pedig jelentősen megnőtt az értéke. Hernádi Ádám a Mol elnök-vezérigazgatójának unokaöccse.
A külterületű Gyopár kempinget 2016-ban vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól a BSP Ingatlanberuházó Kft. Ez a cég egy másik társaságon keresztül Bacsa Györgyé, mellette Sasvári Viktor, a Fidesz akkori helyi önkormányzati képviselője is tulajdonos volt. Az ő szerepe azért érdekes, mert az ingatlan megvásárlásakor Esztergom városának elővásárlási joga volt a területre, amiről azután mondott le, hogy az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottsága erre a döntésre jutott.
A testületben ült Sasvári is, aki tehát egyben a vásárló cég tulajdonosa volt, ám összeférhetetlenség az önkormányzati jegyzőkönyv szerint nem merült fel.
A Fővárosi Önkormányzattól kikért adásvételi szerződés szerint 2016 végén írták alá a megállapodást, amelyen Sasvári Viktor neve is szerepelt. A vételár nettó 71 millió forint volt.
Ezt követően a 22 ezer négyzetméteres területet 2020 januárjában vonta belterületbe az önkormányzat Hernádi Ádám polgármester javaslatára. A dátum azért kulcsfontosságú, mert az átminősítésre mindössze egy hónappal azelőtt került sor, hogy hatályba lépett az a törvénymódosítás, amelynek alapján a belterületbe vont ingatlanok után 90 százalékos büntetőilletéket kell fizetniük a tulajdonosoknak. Így ezt a kiadást megúszta a Bacsa érdekeltsége.
Egyéni érdek, szakmai indokok nélkül
A belterületbe vonást zárt ülésen tárgyalta meg Esztergom képviselő-testülete, a döntést alátámasztandó szakmai indoklást nem találtunk az önkormányzat dokumentumai között. Ugyanakkor a kemping eladását évek óta figyelemmel kísérte és dokumentálta Cserép János, aki a Szeretgom Egyesület színeiben 2019-ben lett önkormányzati képviselő, és megkeresésünkre azt mondta, titokban hoztak döntést a kemping területéről, szerinte még a zárt ülés feltételei sem álltak fenn. Szerinte Hernádi Ádámnak súlyos politikai felelőssége van az ügyben, hiszen
tudnia kellett, hogy a belterületbe vonással rokona érdekeltségének vagyona gyarapodik jelentősen.
Cserép arra nem kapott magyarázatot, hogy miért volt szükséges belterületbe vonni az ingatlant, tekintettel arra, hogy a környéken minden külterületi, zártkerti teleknek minősül. Ez nyilvánvalóan egyéni érdek volt – mondta, hozzátéve, ezt támasztja alá az is, hogy kempinghez közeli, azzal szomszédos területek tulajdonosai is kérték a belterületbe vonást, őket azonban szakmai indokok alapján elutasították. Az önkormányzati képviselő szerint nem az a probléma, hogy az egykor a kemping helyszínéül szolgáló ingatlant belterületbe vonták, hanem az, hogy mást nem, miközben a városnak szüksége volna az újabb építési telkekre.
Az ügyben megkerestük az önkormányzatot is, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
„Az ország egyik leggazdagabb embere a tulajdonos”
A Panoráma lakópark névre keresztelt építési terület 900 és 1700 négyzetméter közötti telkeit egy helyi ingatlaniroda árulja 40 százalékos beépíthetőséget ígérve. A társaságot érdeklődő vásárolóként kerestük meg. Az ügyvezető telefonon arról adott tájékoztatást, hogy 25-28 millió forintról indulnak a telekárak, de van olyan telek is, amelynek az ára körülbelül 60 millió forint. Mint mondta, eddig hét telket értékesítettek, ezek 32-37 millió forint között keltek el.
Érdeklődtünk nála a tulajdonosról is, mire azt mondta,
Az ország egyik leggazdagabb emberének érdekeltségében vannak a telkek, aki az ötven leggazdagabb magyar listáján is fent van, úgyhogy nem lehet semmi probléma.
Végül elárulta azt is, hogy Hernádi Zsoltról van szó, azonban megjegyezte, „nem ő az aláíró, hanem az unokaöccse, de ez teljesen mindegy”.
Az üzlet mértékét jól jelzi, hogy a legalacsonyabb árat figyelembe véve – ha tehát minden telket 25 millió forintért adnának el – 500 millió forint folyna be az értékesítésből, miközben a tulajdonosok nettó 71 millió forintért jutottak hozzá a területhez. Számításba véve azt is, hogy van olyan telek, ami 60 millióba kerül, hét telket pedig 32-37 millió forint közötti áron értékesítettek, inkább 600 millió forint körüli bevételre számíthat Hernádi Zsolt rokona. Így ha a vételárat és a közművesítés költségeit levonjuk is, több százmillió forintos haszonra tehet szert a BSP Ingatlanberuházó Kft. | https://24.hu/belfold/2021/08/17/hernadi-zsolt-hernadi-adam-esztergom-gyopar-kemping-bsp-ingatlan-bacsa-gyorgy/ | https://web.archive.org/web/20221210010411/https://24.hu/belfold/2021/08/17/hernadi-zsolt-hernadi-adam-esztergom-gyopar-kemping-bsp-ingatlan-bacsa-gyorgy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bombauzlet-a-hernadi-csaladban-az-esztergomi-polgarmester-az-utolso-pillanatban-jart-el-rokona-erdekeben | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-17 00:00:00 | [
"Bacsa György",
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt",
"Sasvári Viktor"
] | [
"BSP Ingatlanberuházó Kft."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,616 | Külügy: teljesen rendben van, ha az Eximbank saját tisztségviselőjének cégétől vesz luxusautókat | A Porsche Hungária futott be az Eximbank autótenderén, miközben a bank felügyelőbizottságában a beszállító cég ügyvezetője ül. A külügyi tárca semmi különöset nem lát a dologban. | Eximbank;Porsche Hungária;Eppel János;
2019-03-26 15:03:55
Külügy: teljesen rendben van, ha az Eximbank saját tisztségviselőjének cégétől vesz luxusautókat
A Porsche Hungária futott be az Eximbank autótenderén, miközben a bank felügyelőbizottságában a beszállító cég ügyvezetője ül. A külügyi tárca semmi különöset nem lát a dologban.
Mintegy 41,7 millió forintért vásárolt öt darab felső-közép kategóriájú autót közbeszerzés keretében az Eximbank Zrt.: a tender győztese a Porsche Hungária Kft. volt.
A cég a becsült értéknél 6 millió forintért olcsóbban kínálta a kocsikat, és 48 hónapig vagy 200 ezer kilométerig érvényes jótállási kötelezettséget is vállalt értük – mindez nem is lenne érdekes, ha az Eximbank felügyelőbizottságában véletlenül nem az az Eppel János ülne, aki pályázaton a győztes Porsche Hungária ügyvezető igazgatója is.
A furcsa közbeszerzésre korábban az Alfahír talált rá, a jobbikos Gyöngyösi Márton felvetése alapján. A politikus szerint „kétséget kizárólag megállapítható, hogy a fentiek sértik a közbeszerzési alapelveket, így különösen az esélyegyenlőségre, a verseny tisztaságára, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeire vonatkozó elveket”. Gyöngyösi épp ezért Szijjártó Péter külügyminiszterhez fordult az anomáliával kapcsolatban. Arra is rákérdezett Szijjártónál, hogy
A címzett helyett Magyar Levente államtitkár válaszolt, leveléből pedig csak annyi derült ki egyértelműen , hogy a külügy nem lát kivetnivalót a közbeszerzésben. „Az Eximbank az elavult eszközparkjának időszerű cseréjéhez írt ki nyílt, bárki számára elérhető közbeszerzési eljárást (…) A kiírásra több ajánlat érkezett, melyek közül a legjobb ajánlat nyert. A Felügyelő bizottság tagjai tisztségüknél fogva magánszemélyekként a bank prudens működéséért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak” - írta Magyar, szépen kikerülve a felvetést, hogy ki használja majd a beszerzett autókat.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a „több ajánlat” összesen kettőt jelent. A Porsche Hungária mellett a másik pályázó a kiskunfélegyházi CPM Hungary Kft. volt, ami Handó Tünde hivatalának még 36 millió forintért szerzett be három luxusautót, a mostani tendert viszont adminisztrációs okok – késve leadott hiánypótlás – miatt elbukta.
Hasítanak az állami tendereken
A Porsche Hungária egyébként köztudottan kedvelt állami autóbeszállító: nemrég elnyerték a gyermekvédelem 2,2 milliárdos flottatenderét, tavaly előtt például 26 milliárdos beszerzést nyertek (a rendvédelmi szervek és a honvédelmi szervezetek számára biztosított autókat), de szállítottak járműveket a kormánytagoknak, valamint a Polt Péter vezette ügyészségnek is. | https://nepszava.hu/3030325_kulugy-teljesen-rendben-van-ha-az-eximbank-sajat-tisztsegviselojenek-cegetol-vesz-luxusautokat | https://web.archive.org/web/20220526181206/https://nepszava.hu/3030325_kulugy-teljesen-rendben-van-ha-az-eximbank-sajat-tisztsegviselojenek-cegetol-vesz-luxusautokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulugy-teljesen-rendben-van-ha-az-eximbank-sajat-tisztsegviselojenek-cegetol-vesz-luxusautokat | Népszava | hungarian-news | 2021-08-17 16:01:00 | [
"Eppel János"
] | [
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Porsche Hungária Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
52,617 | A vételár tizedét sem éri, amit közpénzből vett egy magyar futballklub | Tíz éve szabálytalanul költötték el a közpénzt Nyírbátorban, az akkor épített pályákat most árverezték el. De itt legalább volt mit eladni, nem csak lelépett valaki a pénzzel. | Kevesebb mint 21 millió forintos kikiáltási áron árverezték el annak a Nyírbátori Football Clubnak a több százmilliónyi tao-támogatásból vett eszközeit, amelyet épp a támogatás szabálytalanságai miatt számolnak fel. A nyírségi egyesület története nagyon tanulságos: a tíz évvel ezelőtti bevezetése óta lassan ezermilliárdnyi közpénzt felemésztő tao-program rengeteg visszásságára rámutat. A legfontosabb ezek közül, hogy a szabálytalanságok (rosszabb esetben csalások) után még évekig lehet gyűjteni a pénzt, amit aztán jó eséllyel soha nem tud visszaszerezni az állam.
Lelátót, kaput és focipályát tessék
Különleges pályázat jelent meg július utolsó napjaiban az Elektronikus Értékesítési Rendszerben. Ez az a felület, ahol a bedőlt cégek és egyéb szervezetek vagyonát értékesítik, hogy aztán a befolyt pénzből kifizessék a hitelezőket vagy legalábbis azok egy részét. Itt hirdették meg például a hányatott sorsú Aquarius Aqua Kft. albertirsai ásványvíz- és üdítőpalackozó üzemét is, amelyet végül kalandos úton Mészáros Lőrinc vásárolt meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLuxusjacht, letartóztatás és viszály, a magyar ásványvízkirály bukásának történeteEgy jól időzített üzleti döntésből hatalmas biznisz lett, majd összedőlt a kétes ügyletek, a konfliktusok és az elhibázott üzleti lépések miatt.
Naponta több cég különböző eszközeit bocsátják itt árverésre. Jellemzően az albertirsaihoz hasonlóan termelőegységeket, ingatlanokat, gyártósorokat, járműveket, egyéb gépeket, berendezéseket, bútorokat. Eredményjelző táblát, focikaput és műfüves labdarúgópályát viszonylag ritkán. A július végén közzétett pályázatban azonban épp ilyen tételek szerepeltek. Volt itt
acél vázszerkezetű fedett lelátó blokk (5 darab, becsérték: 1,3 millió forint),
eredményjelző berendezés (becsérték: 130 ezer forint),
mobil futballkapu (6 db, becsérték: 240 ezer forint),
sportpálya térvilágítás kandeláber (8 darab, becsérték: 880 ezer forint),
nagypálya műfű (5870 négyzetméter, becsérték: 1,5 millió forint),
kispálya műfű (924 négyzetméter, becsérték: 490 ezer forint),
teqball asztal (2 darab, becsérték: 490 ezer forint),
CMT XP fűtőberendezés (becsérték: 570 ezer forint),
acélkerítés (400 méter, becsérték: 1,37 millió forint),
sátor (1125 négyzetméter, becsérték: 13,7 millió forint),
betonkerítés (99 méter, becsérték: 130 ezer forint).
Összességében tehát egy fedett résszel is rendelkező futball-létesítményre lehetett licitálni 20,8 millió forintért. Méghozzá Nyírbátorban, az eszközök ugyanis korábban a Nyírbátori Football Club Sportegyesület tulajdonát képezték. A klub – ahogy a G7-nek erről Baracsi Balázs egykori elnök beszámolt – minden most árverésre bocsátott dolgot tao-támogatásból, tehát közpénzből vásárolt. Csak éppen nem tudták megfelelően ledokumentálni a támogatást, ez pedig végül a szervezet csődjéhez vezetett.
A tao-támogatás ugye nem közvetlenül az államtól érkezik, mégis egyértelműen közpénz, hiszen a költségvetés adóbevétele egy részéről mond le. A rendszer lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot készítenek, aminek szövetségi, illetve esetenként minisztériumi jóváhagyása után nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót. Ha ez sikerül, akkor az adó nem az állami büdzsébe, hanem a csapat bankszámlájára érkezik.
Az elmúlt tíz évben közel ezermilliárd forint érkezett így a kedvezményezett sportágakhoz,
amelyből eleinte öt (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) volt, majd később a röplabdával kiegészülve már hat. Ahogy a hatalmas pénzmozgásoknál, általában itt is – tulajdonképpen a támogatás bevezetésétől kezdve – hallani lehetett sorozatos visszaélésekről: túlárazott projektekről, edzőként fizetett játékosokról, áron felül vett sporteszközökről és úgy általában elcsalt tíz-, százmilliókról.
Ezeknek a felügyelő szervek – tehát a különböző sportszövetségek, illetve egy idő után az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – elég alapos dokumentációt elvárva, és
elvileg szigorú ellenőrzésekkel próbálták elejét venni. A gyakorlatban azonban ez az első néhány évben egyáltalán nem működött.
Erőforráshiány miatt sokáig a szövetségek sem haladtak úgy ezzel a munkával, ahogy kellett volna, ám még ha el is jutottak a szabálytalanságok felderítéséig, az ügyek elakadtak az Emminél. Még 2017-ben a Magyar Nemzet írt róla, hogy a vízilabda-egyesületek például a működésükre fordított tao-támogatás tizedét használták fel jogosulatlanul a rendszer bevezetését követő két évben. A szövetség egy idő után ezt jelezte is a minisztériumnak, amelynél azonban mintha rá se néztek volna az ilyen ügyekre: több mint egy évig semmi nem történt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdték ellenőrizni a focicsapatokhoz érkező adómilliárdokat, de lehet hiábaA támogatások szabálytalan felhasználását eddig csak elvétve szankcionálták, és valószínűleg ezekben az esetekben sem lehet visszaszedni az átadott közpénzt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővül a tao-bűnösök listája, de a pénzt már hiába várjuk visszaAz elmúlt hónapokban négyszer annyi csapatot zárt ki a tao-rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség, mint az előző hat évben összesen.
Nem sokkal később kiderült, hogy hasonló volt a helyzet a labdarúgásban is. Az MLSZ a 2011–2012 és a 2013–2014 közötti három szezonban összesen több mint 300 sportfejlesztési program esetében állapított meg szabálytalan felhasználást, de 2017 tavaszáig az Emmi mindössze tíz szervezet esetében hagyta jóvá a szövetség kizárásra vonatkozó javaslatát. Akkor további 30 ilyen jellegű ajánláson ültek már jó ideje.
Még hat évig kaptak pénzt a szabálytalanság után
Mindez azért problémás, mert a szabálytalankodók egészen addig újabb támogatásokhoz juthattak, amíg a programból ki nem zárták őket. Márpedig a kizárások csak 2018 nyarán kezdtek el felpörögni. A labdarúgásban még akkor is csak néhány tucat szervezet volt érintett, ám ezek között is akadt legalább hat olyan csapat, amely a kizárásra okot adó időszakot követően még legalább egy, de inkább két-három idényben pályázott támogatásra, és az MLSZ jóvá is hagyta programjukat*Más kérdés, hogy a pénzt sokszor már nem sikerült összeszedni..
A leginkább szembetűnő példa az ellenőrzések elhúzódására talán épp a Nyírbátori Football Club esete. A csapatnál már a 2011/2012-es szezon elszámolásánál szabálytalanságot találtak, de mivel erről a jogerős döntés csak 2018-ban született meg, a következő hat évben is kaptak még tao-támogatást. A pályázatukat először a 2018/2019-es szezonban utasították el.
Baracsi Balázs a G7-nek most azt mondta, hogy bár nagyon igyekeztek rendezni a helyzetet, de nem sikerült minden olyan dokumentumot pótolni, amit az MLSZ elvárt volna tőlük. A szövetség több évre is állapított meg szabálytalanságokat, és végül – az 50 százalékos büntetéssel – már százmilliós nagyságrendű összeget követelt. Ezt pedig az egyesület természetesen nem tudta kifizetni, így az Emmi megindította a felszámolást, és ez vezetett a mostani árveréshez.
Amelyben viszont a különböző eszközök egész biztosan a rájuk felvett támogatás töredékéért cserélnek majd gazdát.
A tételek között ugyanis külön-külön is vannak olyanok, amelyek többe kerültek, mint a teljes csomag alig 21 milliós ára. Bár a klub tao-programjai nem elérhetőek, de más programokból, illetve az MLSZ szabályzataiból elég jól látható, hogy egy-egy projektre vagy eszközbeszerzésre mennyi támogatást lehet igényelni. Egy olyan műfüves nagypálya építésére, amelyet most Nyírbátorban 1,5 millió forintra értékeltek, 2012-ben közel 120 millió forintnyi költséget lehetett elszámolni. Ugyanez a kispálya esetében 16 millió volt, miközben most 490 ezer forintos becsértéken került be a csomagba. Derecskén pár éve 1,2 millióért vettek nem beépíthető eredményjelzőt (pdf), Farmoson 900 ezerért teqball asztalt (pdf), Jászberényben mérettől függően darabonként 60 és 600 ezer forint között focikaput (pdf). Ugyanezeket most Nyírbátorban sorrendben 130, 245 és 40 ezer forintos egységáron árulták.
De legalább megvették
Persze az évekkel ezelőtt épített pályák, illetve vásárolt eszközök biztosan veszítettek értékükből azóta. Ám ekkora különbség így is indokolatlannak tűnik, és elég jól mutatja, hogy a támogatásból vett dolgokat csak a töredékükért lehet eladni, ha esetleg valamilyen szabálytalanság miatt erre kerül a sor. Így pedig a közpénz nagy része is elveszik.
Már persze ha nem az egész. Nyírbátorban ugyanis legalább megvoltak a taóból vásárolt eszközök. Baracsi Balázs is hangsúlyozta, hogy míg sok esetben büntetőfeljelentésekre is sor került hasonló vizsgálatokat követően, mivel csak papíron valósították meg a beígért fejlesztéseket, vagy vették meg a különböző berendezéseket, addig náluk csak a dokumentációval voltak gondok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármesterEgy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.
Ahol viszont a tényleges fejlesztésre sem került sor, ott egy fillért nem lehet visszaszedni, és ilyenre is volt példa. Korábban részletesen bemutattuk a szigetvári ZMSE esetét, amelyről még a helyiek is úgy tartották, hogy „elcapcarázták” a több tízmilliós tao-támogatást. A Zrínyi Miklósról elnevezett egyesület 2011 és 2016 között több mint hatvanmillió forintot kapott ilyen forrásból, de ennek egy részét biztosan nem arra költötte, amire kellett volna. Mire megvonták tőlük az újabb támogatás lehetőségét, az egyesületet már felszámolták, de az eszközökből még a felszámoló sem látott semmit, mivel a ZMSE-nek papíron semmilyen vagyona nem volt. Sőt, az eljárás során az egyesület vezetőjével sem sikerült felvenni a kapcsolatot, pedig elég fontos ember volt a városban: a szervezetet ugyanis 2010 és 2014 között Szigetvár fideszes polgármestere irányította.
Ehhez képest Nyírbátoron még jó a helyzet, hiszen ott tudják használni a helyi labdarúgók a taóból vett sporteszközöket, berendezéseket, illetve a pályákat. Az árverés egyébként hétfőn lezárult, és bár végeredmény még nincs, de jó eséllyel a helyi önkormányzat lesz a vevő, amely valószínűleg az egyetlen pályázó lehetett. Másnak egyébként nem is igazán lett volna értelme ajánlatot adnia, hiszen a felszámoló egyben bocsátotta áruba a különböző vagyonelemeket, márpedig egy focipályát elég körülményes lenne arrébb vinni, így máshol nem is hasznosítható, csak a nyírségi városban.
A helyi önkormányzat néhány éve alapított is egy új céget a helyi sport szervezésére és utánpótlás-nevelésre, amelybe több tízmillió forintot beleöltek már (pdf). Azaz részben átvették a bedőlt klub szerepét, így összességében társadalmi szempontból valószínűleg tényleg az a leghasznosabb, ha a város veszi meg az elárverezett eszközöket. Ez a helyzet ugyanakkor elég jól rávilágít arra, hogy a taóból megcsinált fejlesztések lényegében teljesen forgalomképtelenek, értéket csak annak képviselnek, aki megvalósítja őket. Ez pedig egy későbbi kényszerű eladás esetén még lejjebb nyomja az árakat, tovább csökkentve azt az összeget, amit vissza lehetne szerezni egy esetleges szabálytalanságot követően.
Összefoglalva tehát:
Az illetékesek 5-6 évig képtelenek voltak megvalósítani az éves szinten masszív közpénz-tízmilliárdokat felemésztő tao-rendszer ellenőrzését.
Az ellenőrzések csúszása miatt a szabálytalankodók még évekig további támogatáshoz jutottak.
Ha valaki csalni akart, ennyi idő alatt simán eltűnhetett, és el is tűnt.
Az így eltüntetett közpénzt lényegében lehetetlen visszaszerezni.
Még ha nem is a csalás volt a cél, csak a dokumentációval voltak problémák, a támogatásból vett eszközök akkor is csak a támogatásként megítélt összeg töredékét érik, szinte forgalomképtelenek.
A Nyírbátor korábbi vezetése szerint ilyenkor a szövetség sem túl rugalmas abban, hogy az eszközöket mégis hasznosítani lehessen.
Kockás füzet
A helyzet mostanra valószínűleg annyit javult, hogy az ellenőrzések gördülékenyebbé váltak, igaz, hiányosságok még biztosan most is vannak. Elég arra gondolni, hogy csak az idén februárban sikerült lezárni a „Látvány-csapatsport Támogatási Felület” fejlesztésére kiírt közbeszerzést, azaz tíz évig nem volt egy egységes informatikai rendszer a százmilliárdos támogatási rendszer mögött.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintotEgy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy „minden papíralapon áll rendelkezésre”, miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.
Az Emmi egy a tao-adatok megismerésére irányuló perben még védekezésként is használta azt az érvet, hogy a dokumentumok nincsenek meg megfelelően kereshető formában digitalizálva. Szó szerint úgy fogalmaztak, hogy „iktatószámok alapján lehet keresni és az akta holléte alapján”, ami nagyon úgy hangzik, mintha egy irattárban egyesével kellett volna előásni a több százezer dokumentum közül azt, amelyikre éppen szükség van.
Mindenesetre az látszik, hogy elkezdték feltárni a szabálytalanságokat, csak az MLSZ száznál több kizárásról döntött. A szövetségek azonban valószínűleg továbbra sincsenek könnyű helyzetben, mivel az ellenőrzés elég erőforrás-igényes tevékenység, amire jellemzően nem áll rendelkezésre elég ember. A helyzet tehát lehet, hogy jobb, mint tíz éve, de továbbra sem tökéletes. | https://g7.hu/kozelet/20210817/a-vetelar-tizedet-sem-eri-amit-kozpenzbol-vett-egy-magyar-futballklub/ | https://web.archive.org/web/20230402123549/https://g7.hu/kozelet/20210817/a-vetelar-tizedet-sem-eri-amit-kozpenzbol-vett-egy-magyar-futballklub/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vetelar-tizedet-sem-eri-amit-kozpenzbol-vett-egy-magyar-futballklub | G7 | hungarian-news | 2021-08-17 01:43:00 | [] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Nyírbátori Football Club Sportegyesület"
] | [
"Nyírbátor",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,618 | Pegasus-botrány: Van valami, amiért különösen fájhat a magyar kormány feje | Külföldről származhat az az adatbázis, ami a Pegasus-ügyben érintett telefonszámokat, köztük magyar állampolgárokét is tartalmazza. Több jel is erre utal, és ha valóban így van, az jogsértő. | Az első Orbán-kormány idején a párt azzal robbantott ki botrányt, hogy vezetőiről korábban titkos adatokat gyűjtöttek. Aztán kiderült, hogy ezek az adatok nem is voltak titkosak. Így zajlott egy megfigyelési botrány Magyarországon 23 évvel a Pegasus-ügy előtt. | https://hvg.hu/360/20210804_Torott_szarnyak | https://web.archive.org/web/20231209083711/https://hvg.hu/360/20210804_Torott_szarnyak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pegasus-botrany-van-valami-amiert-kulonosen-fajhat-a-magyar-kormany-feje | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-04 11:00:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"NSO Group Technologies",
"Rendőrség"
] | [
"Ázsia",
"Izrael",
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"informatika",
"támogatás",
"EU",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,619 | Visszaélések miatt több országtól is elvették a Pegasust | Több ország esetében is ideiglenesen leállította a Pegasus kémprogram használatát a programot forgalmazó izraeli cég, az NSO. Közben már az izraeli hatóságok is vizsgálódnak a cégnél. | Több ország esetében ideiglenesen blokkolták a hozzáférést a Pegasus nevű kémprogramhoz, nem rendeltetésszerű használat miatt, több kormányzati partnerrel kapcsolatban pedig még folynak a vizsgálatok – mondta az NSO nevű izraeli cég egy névtelen forrása az NPR amerikai közszolgálati rádiónak.
Arról nem közölt részleteket, hogy hány országról van szó és mely államokat érintik a korlátozások, mert ezen információk publikálását az izraeli jogszabályok tiltják.
A cég munkatársa ragaszkodott hozzá, hogy az általuk megvizsgált, a sajtóban megnevezett személyek közül szinte senkinél nem találtak kapcsolatot a kémprogrammal. A névtelen forrás két példát említett névvel, szerinte sem Emmanuel Macron francia elnök, sem a meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi menyasszonyának telefonját nem figyelték meg a Pegasus segítségével.
Közben az izraeli hatóságok is kilátogattak vizsgálódni az NSO herzliyai központjához – közölte az izraeli védelmi minisztérium. Az NPR forrása szerint a cég munkatársai végig együttműködőek voltak és azt próbálták bebizonyítani az izraeli tisztviselőknek, hogy a médiában megnevezett emberek nem voltak a Pegasus célszemélyei között.
Az NSO-nak jelenleg 60 partnere van 40 országból, ezek hírszerzéssel vagy bűnmegelőzéssel foglalkozó állami szervezetek, hatóságok. A Washington Post információi szerint az együttműködést korábban Szaúd-Arábia, Dubai, az Egyesült Arab Emírségek és Mexikó esetében szüntethették meg, de a cég erről nem közöl információkat, így azt sem tudni, mely államok számára vált elérhetetlenné most a szolgáltatás.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, hogy Magyarország is a felfüggesztett kliensek között van-e, ha válaszolnak, a cikket frissítjük (ami abból a szempontból is figyelemre méltó lenne, hogy eddig a vásárlást sem ismerték el, Pintér Sándor belügyminiszter szerint államtitkot sértene, ha erre válaszolna). (Frissítés: A BM kommunikációs főosztályától a következő választ kaptuk: A Belügyminisztérium sajtóhíreket nem kommentál.)
Legutóbb Csikász Brigitta újságíró megfigyeléséről érkezett hír – aki 2015-ig a hvg.hu, később az Átlátszó újságírója volt. A Direkt36 cikke szerint Csikász telefonját 2019. áprilisa és novembere között figyelték meg, ebben az időszakban olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is jelzett, de a magyar hatóságok nem foglalkoztak vele.
A Direkt36 július 18-án írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.
Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. Többek között a Direkt36 két munkatársának, Panyi Szabolcsnak és Szabó Andrásnak, vagy a 2019-ben a hvg.hu-nál dolgozó, Dercsényi Dávidnak a telefonját is feltörték, de lehallgathatták egy magyar fotós és Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosának telefonját is. | https://hvg.hu/itthon/20210803_Tobb_orszagtol_is_elvette_az_izraeli_kemprogramot_visszaelesek_miatt_az_NSO | https://web.archive.org/web/20210808095405/https://hvg.hu/itthon/20210803_Tobb_orszagtol_is_elvette_az_izraeli_kemprogramot_visszaelesek_miatt_az_NSO | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaelesek-miatt-tobb-orszagtol-is-elvettek-a-pegasust | HVG | hungarian-news | 2021-08-03 13:03:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"NSO Group Technologies"
] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"EU",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,620 | A DK szerint a rendőrség „zéró nyomozás után” lezárta a 3-as metró és a Biodóm ügyét | A két ügyben a főváros tett bejelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, de a rendőrség semmit nem talált. | Nem nyomoz a rendőrség a 3-as metró és az állatkerti Biodóm miatt a fővárosi vezetés által tett feljelentések ügyében – jelentette be Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció főpolgármester-helyettese pénteki online sajtótájékoztatóján.
A városháza hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést mindkét esetben, de a rendőrség bűncselekmény hiányában, „zéró nyomozás után” lezárta az ügyeket
– mondta a politikus.
Gy. Németh Erzsébet elképesztően rossz és hibás döntésnek nevezte, hogy az előző városvezetés a „régi, kriptaszökevény” metrókocsikat újíttatta fel. Nem szolgálta a budapestiek érdekeit, hogy klíma nélküli, elavult kocsikat kaptak 70 milliárd forintért, viszont az üzlet „gyanúsan túlárazott” volt – tette hozzá. A Biodóm építése eredetileg 12 milliárd forint körüli összegről indult, a vége azonban több mint 65 milliárd forint körül lett volna – mondta a politikus.
A hatóságok ne a bűnözőket védjék, hanem végezzék a munkájukat, az elvileg a fejlődést szolgáló beruházások pedig ne ellopható milliárdokat jelentsenek! – mondta Gy. Németh Erzsébet.
A hvg.hu is írt korábban a 3-as metró kocsijainak felújítása ügyében tett feljelentésről és a nyomozás megszüntetéséről, amikor a rendőrség arra hivatkozott, hogy "a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény": | https://hvg.hu/itthon/20210806_demokratikus_koalicio_dk_nyomozas_rendorseg_3_as_metro_allatkerti_biodom | https://web.archive.org/web/20210922205033/https://hvg.hu/itthon/20210806_demokratikus_koalicio_dk_nyomozas_rendorseg_3_as_metro_allatkerti_biodom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dk-szerint-a-rendorseg-bzero-nyomozas-utanr-lezarta-a-3-as-metro-es-a-biodom-ugyet | HVG | hungarian-news | 2021-08-06 13:05:00 | [] | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert",
"Rendőrség"
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"háttér",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
52,621 | Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig | Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor. | Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig
Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
Minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5 esetben engedélyeztek idén nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést az Igazságügyi Minisztériumban. Ez július 19-ig összesen 928 jóváhagyott titkosszolgálati kérelmet jelent – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a tárcától kapott válaszból.
A Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján kértük ki az addigi adatot, mivel az ügyben nyilvánosságra került első hírek alapján a korábbi években ilyen, miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során figyelhették meg egy mobiltelefonra települő alkalmazás segítségével az Orbán-kormány több kritikusát, civileket és újságírókat is.
A július 19-ig jóváhagyott engedélyek csaknem ezres száma azt jelzi, hogy idén igencsak megszaporodtak a nemzetbiztonsági célú megfigyelések. A nyár közepéig kis híján annyi ilyet hagytak jóvá az Igazságügyi Minisztériumban, mint 2015-ben egész évben. Tavaly több, 1285 információgyűjtést engedélyeztek, de ezt a számot az idei tempóval már október 4-én elérik. Az év végére pedig összejöhet akár az 1700 jóváhagyó aláírás is.
Az utóbbi évek – nemrég a 168.hu cikkében is közzétett – statisztikái alapján a tendencia egyértelmű: évről-évre több, miniszteri jóváhagyáshoz kötött, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést végeznek a titkosszolgálatok. Vagyis
egyre gyakrabban fordul elő, hogy valakit a tudta nélkül megfigyelnek, lehallgatnak, a leveleit elolvassák, és rögzítik, mi történik az otthonában.
A fentieket “minden az egyben” módszerrel képes megvalósítani a nemzetközi lehallgatási botrány főszereplője. Az izraeli NSO cég Pegasus-szoftvere a célszemély mobiljára települve képes minden azon tárolt és átmenő adatot – fotó, videó, internetes tevékenység, levelezés – továbbítani, valamint a kamera és a mikrofon bekapcsolásával a környezetet megfigyelni, rögzíteni.
A tavalyi 1285 engedély még nem is olyan sok, mivel a koronavírus-járvány csúcsévében, 2020-ban kissé visszaesett a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések száma. Előző évben, 2019-ben még 1340 ilyen eset volt, és 2018-ban sem sokkal kevesebb, 1282. Igazán az évtized közepétől lőttek ki a számok: a 2015-ös 1038 után 2016-ban 1151, 2017-ben pedig már 1256 engedélyt adtak ki.
Az engedélyezés gyakorlata az utóbbi években nem változott, pedig 2016-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ennek törvényi szabályozásáról kimondta, hogy sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Azért, mert a végrehajtó hatalmat képviselő miniszter nem tekinthető objektív, elfogulatlan külső engedélyezőnek, emiatt nem garantálható a visszaélésszerű megfigyelés sem.
Ami a miniszter személyét illeti, a jelenlegi tárcavezető, Varga Judit a botrány kirobbanása után azzal igyekezett távolítani magától az ügyet, hogy kijelentette: az engedélyeket nem is ő írja alá, hanem államtitkárára, Völner Pálra “szervezte ki” ezt a feladatot. Akárhogy is, a kérelmet előterjesztő titkosszolgálati tisztviselő mellett az engedélyt megadónak, az aláírónak is nagy a felelőssége.
A Medgyessy-kormány igazságügyi minisztereként ilyen kérelmeket annak idején szintén jóváhagyó Bárándy Péter erről a HVG-nek úgy nyilatkozott: “A legnehezebben körülhatárolható és a legkevésbé precízen meghatározható terület az, amikor nemzetbiztonsági sérelmek veszélyét akarják elhárítani, és ehhez kérnek engedélyt a leplezett eszközök alkalmazására.” Szerinte
ilyenkor a miniszternek egy alkotmányossági tesztet kell lefolytatnia: azt kell mondania a szolgálatoknak, támasszák alá, hogy ezek az információk csak leplezett eszközökkel szerezhetőek be, és ha ez valóban így van, akkor azt kell vizsgálni, szükséges-e és arányos-e az alapvető jogok ilyen mértékű korlátozása.
Bárándy Péter: Ha Varga Judit első válasza butaság, onnan nehéz továbblépni
Ha egy újságíró olyat tesz, ami nemzetbiztonsági sérelemmel jár, szóba jöhet a megfigyelése, hiszen nincsenek ilyen szempontból védett szakmák - véli Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter a lehallgatási botrányról. Arról nem tud, hogy valakit bírói vagy miniszteri engedély nélkül hallgattak volna le, arról viszont igen, hogy az engedélytől egy picit elrugaszkodott a titkosszolgálat, ami szintén jogsértő.
Az egyelőre nem tisztázott, hogy a magyar titkosszolgálatok figyeltek-e meg a Pegasus-szoftverrel rendszerkritikus civileket, ellenzéki politikusokat, ügyvédeket, oknyomozó újságírókat, miként arra a Direkt36 július 18-án, egy nemzetközi oknyomozás részeként közreadott cikke utal. Ám arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak.
Ha így volt, tisztázandó, hogy mindez jogszerűen történt-e. Mindezt azonban szinte lehetetlen kideríteni, és még nehezebb a nyilvánosság számára megnyugtató módon bemutatni, mivel az ilyen titkos információgyűjtések részletei minősített adatnak számítanak, nem hozhatók nyilvánosságra, sőt börtönbüntetést kockáztat, aki ilyen titkos információkat tár a nyilvánosság elé.
Kémelhárítás kémek nélkül: átlátszó fedősztorival figyeli kritikusait az Orbán-kormány
Már az izraeli kémszoftver alkalmazása előtti időkben egyértelmű jelei voltak annak, hogy az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kockázatot igyekszik kreálni a politikai ellenfeleiből, de akkor még úgy tűnt, ez csak a politikai adok-kapok része és nem gondolja komolyan.
A Pegasus-ügyben mindenesetre az ügyészség már nyomozást rendelt el, miután az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke Stummer János, valamint Kálmán Olga, a DK politikusa is feljelentést tett. Az ügyben több beadvány is érkezett továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), melynek elnöke, Péterfali Attila szintén megindított egy vizsgálatot.
A parlament Honvédelmi Bizottsága mellett a legilletékesebb Nemzetbiztonsági Bizottság is vizsgálná a megfigyelési ügyet, ám eddig nem jártak sikerrel, mivel a témában összehívott rendkívüli ülést távolmaradássukkal bojkottálták a kormánypárti tagok. Így Pintér Sándor belügyminiszter is hiába ment oda, hogy – korábbi ígéreteinek megfelelően – zárt ülésen adjon tájékoztatást a testületnek.
Pintér elment a rendkívüli ülésre, de a kormánypárti szabotázs miatt nem kellett beszélnie
A kormánypártiak távolmaradása miatt határozatképtelen volt a Pegasus-botrányt kivizsgálni igyekvő nemzetbiztonsági bizottság ülése, hiába ment el rá Pintér Sándor belügyminiszter. Az ellenzéki tagok szerint ez a Fidesz részéről felér egy beismeréssel, egyébként pedig szeptemberben újabb ülés lesz, és addig saját hatáskörben vizsgálódnak - minderről azonban a közvélemény az ügy titkossága miatt nem tudhat meg semmit.
Pintér Sándor egyébként a botrány kipattanása óta következetesen állítja, hogy “2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.” Magabiztosságának oka lehet, hogy – miként 2016-ban ő maga fogalmazott – “egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét”.
Éppen az ezt lehetővé tevő magyar törvényi szabályozást kifogásolják jogvédők. Köztük Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója is, mondván: “Valóban olyanok a törvényeink, hogy bárki törvényesen lehallgatható. Ettől még nem lesz a polgárok titkos megfigyelése jogszerű. Márpedig, ha igaz, amiről szó van, az visszaélésszerű hatalomgyakorlás.”
Máshol ebbe belebukna a politika - interjú Szabó Máté Dániel jogásszal a megfigyelési ügyről
A Pegasus nevű szoftverhez kapcsolódó megfigyelési ügy kivizsgálása nem érdeke a kormányzatnak, de ha be is bizonyosodna a törvénytelenség, komoly jogi, pláne politikai következményei ennek aligha lennének - mondta Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója.
Nem mellékes, hogy a legális, sok ország titkosszolgálata által használt Pegasus-kémszoftvert a forgalmazó NSO cég és Izrael állam exportengedélye alapján elvileg csak bűnözők és terroristák ellen lehet bevetni, miközben a kiszivárgott nevek alapján másokkal szemben is használták. Ez ellen az NSO keményen fellép, a visszaélések miatt állításuk szerint több országnál blokkolták a hozzáférést.
Tudni érdemes, hogy a miniszteri engedéllyel végzett nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtések immár ezerhez közelítő száma csak a jéghegy csúcsa. Létezik egy másik, a nem nemzetbiztonsági, hanem bűnüldözési célú titkos információgyűjtés kategória is. Ez szintén külső engedélyhez kötött, de itt nem a miniszter, hanem egy ügyész, illetve nyomozati bíró adja meg az engedélyt. Ezeken kívül pedig a titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is, amit elég az adott szolgálat vezetőjének jóváhagyni.
Amúgy nemcsak a nemzetbiztonsági, hanem a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés határai is meglehetősen tágak. Ezért is érték szakmai bírálatok annak idején a 2018-ban életbe lépett új büntetőeljárási törvény bizonyos részeit, és a kódex véglegesítésekor néhány ponton finomítottak ugyan a kormánypártok, nem sikerült teljesen eloszlatni azt az aggályt, miszerint a módosított jogszabály alapján szinte bárkit megfigyelhetnek titkos eszközökkel.
Ugyanis bizonyos súlyos bűncselekményeknél a gyanú megalapozottságának tisztázására "előkészítő eljárásban" lehet alkalmazni bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket bárki ellen, aki "bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet", vagy akár csak ilyen szóba jöhető személlyel "közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart". A törvény előkészítésekor fel is merült aggályként, hogy
a gumiszabályt alkalmazva politikai ellenfelek, közéleti aktivisták, civil szervezetek ellen is felléphet titkos eszközökkel a hatalom.
Ilyesmivel legalábbis fenyegetőztek már korábban kormánypárti politikusok. Emlékezetes Németh Szilárd Fidesz-alelnök esete, aki 2017 őszén a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként "nemzetbiztonsági fenyegetésként" azonosított civileket, közéleti aktivistákat, sőt azzal is előállt, hogy a titkosszolgálatokkal megfigyelteti az általa a "Soros-hálózat" tagjaiként azonosított civil szervezeteket. Miután ilyet jogszerűen nem tehetett volna, a NAIH vizsgálódni kezdett, Németh pedig kénytelen volt bevallani, hogy ezzel csak hencegett, de nem tette meg. | https://hvg.hu/itthon/20210807_Majdnem_ezer_titkos_megfigyelest_engedelyeztek_a_nyar_kozepeig | https://web.archive.org/web/20220131173543/https://hvg.hu/itthon/20210807_Majdnem_ezer_titkos_megfigyelest_engedelyeztek_a_nyar_kozepeig | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-juditek-belehuztak-csaknem-ezer-titkos-megfigyelest-engedelyeztek-a-nyar-kozepeig | HVG | hungarian-news | 2021-08-07 07:00:00 | [
"Pintér Sándor",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)",
"NSO Group Technologies"
] | [
"Ázsia",
"Izrael",
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"hivatali visszaélés",
"hatalommal való visszaélés",
"informatika",
"civilek",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés",
"jogalkotás"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,622 | Nagyágyúk szállnak be ortopédtechnikai segédeszközök fejlesztésébe | Az ország két leggazdagabb emberéhez kötődő tőkealapok szerezhetnek üzletrészt a Phoenix Innovation Kft.-ben. | Gerontológiailag is elemzik már az idén esedékes amerikai elnökválasztási párharcot. Egyes kutatások egyébként is azt sejtetik, hogy a közéleti embereket keményebb fából faragták.
Elhunyt Benedek Miklós színész, rendező. Egy 68 éves magyar síelő is életét vesztette január nyolcadikán Ausztriában, de nem csak őt érte baleset: Tirolban egy felvonó szakadt le, ott négyen sérültek meg súlyosan. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | https://hvg.hu/360/202131_phoenix_innovation_nagyagyuk_agyogyaszat_fejleszteseben | https://web.archive.org/web/20210809153557/https://hvg.hu/360/202131_phoenix_innovation_nagyagyuk_agyogyaszat_fejleszteseben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyagyuk-szallnak-be-ortopedtechnikai-segedeszkozok-fejlesztesebe | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-08 13:45:00 | [
"Csányi Sándor",
"Gelányi László",
"Jankó László",
"Mészáros Lőrinc",
"Zakor Sándor"
] | [
"Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Phoenix Innovation Kft.",
"Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,623 | Kilobbizta, majd rákészült a térség legnagyobb fejlesztésére a zughoteles fideszes képviselő | Különös egybeesést vagy gondos tervezést jelez, ha egy politikus cége ugyanazt a nevet kapja, mint a térség legnagyobb, induló fejlesztése? A fideszes Becsó testvérek újra üzletet szimatoltak. | 2021.08.12. 04:30
Különös egybeesést vagy gondos tervezést jelez, ha egy politikus cége ugyanazt a nevet kapja, mint a térség legnagyobb, induló fejlesztése? A fideszes Becsó testvérek újra üzletet szimatoltak.
Ők Európa legveszélyesebb bűnözői
2024.01.12. 11:309 perc | https://m.hvg.hu/360/20210812_becso_fiverek_fideszes_eleterzes_vendeghaz_saga#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_08_12&utm_content=hvg360 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kilobbizta-majd-rakeszult-a-terseg-legnagyobb-fejlesztesere-a-zughoteles-fideszes-kepviselo | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-12 06:30:00 | [
"Becsó Károly",
"Becsó Zsolt",
"Molnár Arnold"
] | [
"Ara-Coeli Kft.",
"Enjoypark Kft.",
"Fidesz",
"Palóc Hotel Kft.",
"Vertical Art Kft."
] | [
"Hollókő",
"Nógrád megye",
"Pásztó"
] | [
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"engedély",
"EU",
"idegenforgalom",
"vendéglátás",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,624 | Brüsszeltől hiába vár segítséget Orbán Viktor a norvégok ellen | Szemfényvesztés – ez a legjobb szó arra, amit a kormány művel Norvégiával kapcsolatban egy olyan konfliktusban, amit maga gerjesztett azzal, hogy inkább hagyta elúszni a norvég alapok 77 milliárd forintját, nehogy a keret 5 százalékáról tőle független civilek döntsenek. | olvasási idő
8 perc
megjelent
2021.08.11. 09:00
Szemfényvesztés - ez a legjobb szó arra, amit a kormány művel Norvégiával kapcsolatban egy olyan konfliktusban, amit maga gerjesztett azzal, hogy inkább hagyta elúszni a norvég alapok 77 milliárd forintját, nehogy a keret 5 százalékáról tőle független civilek döntsenek. | https://m.hvg.hu/360/20210811_Brusszeltol_nem_kap_segitseget_Orban_a_norvegok_ellen | https://web.archive.org/web/20210811093526/https://m.hvg.hu/360/20210811_Brusszeltol_nem_kap_segitseget_Orban_a_norvegok_ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brusszeltol-hiaba-var-segitseget-orban-viktor-a-norvegok-ellen | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-11 11:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Kárpátok Alapítvány",
"Norvég Alap",
"Ökotárs"
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"civilek",
"EU",
"hitelezés",
"nyomásgyakorlás",
"fegyver - hadiipar"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,625 | Az állam az összes maradék Richter-részvényét egy alapítványra ruházta át | Befejeződött a Magyar Állam tulajdonában álló 9 777 658 darab Richter-törzsrészvénynek a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány tulajdonába adását szolgáló részvénytranszfer 2021. augusztus 9-én. | A tranzakció eredményeként a Richter Gedeon Nyrt.-ben az MNV Zrt. által képviselt Magyar Állam befolyása (szavazati joga, illetve tulajdoni hányada) 5,25 százalékról nulla százalékra csökkent. Egyidejűleg a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány befolyása a Richter Gedeon Nyrt.-ben 5,25 százalékra nőtt – közölték.
Az MNV Zrt. 2020-ban 10-10 százaléknyi Richter-részvényt ruházott át a Tihanyi Alapítványra és a Maecenas Universitas Corvini Alapítványra.
A gyógyszeripari vállalat legutóbbi gyorsjelentése szerint a részvények 34,06 százaléka belföldi tulajdonosoké, 65,53 százaléka van külföldi tulajdonban. | https://hvg.hu/gazdasag/20210812_Az_allam_az_osszes_maradek_Richter_reszvenyet_egy_alapitvanyra_ruhazta_at | https://web.archive.org/web/20210818024232/https://hvg.hu/gazdasag/20210812_Az_allam_az_osszes_maradek_Richter_reszvenyet_egy_alapitvanyra_ruhazta_at | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-az-osszes-maradek-richter-reszvenyet-egy-alapitvanyra-ruhazta-at | HVG | hungarian-news | 2021-08-12 07:35:00 | [] | [
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem)",
"Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.",
"Tihanyi Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"tőzsde",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,626 | Illiberális klímapolitika: csónakázótó lesz Felcsúton, a Velencei-tó meg lassan kiszárad | Felcsúton a kormány példaértékű módon tud levezényelni egy villámárvizeket csillapító projektet, a 40 kilométerre fekvő Velencei-tónál viszont hibát hibára halmoz, amikor a klímaváltozás következményeire kellene választ adnia. | 2021.08.12. 09:00
2021.08.13. 05:55
Felcsúton a kormány példaértékű módon tud levezényelni egy villámárvizeket csillapító projektet, a 40 kilométerre fekvő Velencei-tónál viszont hibát hibára halmoz, amikor a klímaváltozás következményeire kellene választ adnia.
Indokolt-e világvége-hangulatot kelteni klímaügyben a tudósok megállapításai nyomán?
élhető környezet
2021.08.12. 09:102 perc
A 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett nemzetközi klímavédelmi szervezet új jelentése szerint az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy megállítsuk a felmelegedést, különben katasztrofális következmények jöhetnek. A sajtó hajlamos mindezt szenzációhajhász módon tálalni, de még ekkor is van igazság abban, amit ír. | https://m.hvg.hu/360/202132__illiberalis_klimavedelem__avelenceito_es_felcsut__elherdalt_vizcseppek__parolgas_es_becsapodas | https://web.archive.org/web/20231129151211/https://m.hvg.hu/360/202132__illiberalis_klimavedelem__avelenceito_es_felcsut__elherdalt_vizcseppek__parolgas_es_becsapodas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/illiberalis-klimapolitika-csonakazoto-lesz-felcsuton-a-velencei-to-meg-lassan-kiszarad | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-12 11:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Paár Attila",
"Tessely Zoltán",
"Tiborcz István"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Balmazújváros",
"Érd",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Fertőrákos",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"civilek",
"sport",
"EU",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"vendéglátás",
"klientúra",
"vízügy",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
52,627 | Járványban is működik a Mészáros-recept, ötszörösére nőtt a 2rule profitja | Itt lett volna a nagy alkalom a Mészáros-féle 2rule mezek nemzetközi bemutatkozására, ám az olimpiára nem jutottak ki az oligarcha sportruhái. A NER azonban így is kaszál a mezcserén. | 2021.08.13. 05:00
2021.08.13. 06:26
Itt lett volna a nagy alkalom a Mészáros-féle 2rule mezek nemzetközi bemutatkozására, ám az olimpiára nem jutottak ki az oligarcha sportruhái. A NER azonban így is kaszál a mezcserén. | https://m.hvg.hu/360/20210813_2rule_meszaros_sportmezei_ner_foci_csapat#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_08_13&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20231208081217/https://m.hvg.hu/360/20210813_2rule_meszaros_sportmezei_ner_foci_csapat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jarvanyban-is-mukodik-a-meszaros-recept-otszorosere-nott-a-2rule-profitja | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-13 07:00:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szíjj László",
"Végh Gábor"
] | [
"2Rule",
"Aqvital FC",
"DVTK (futball)",
"Eszék Sport Akadémia",
"FK Csíkszereda",
"Haladás Labdarúgó Kft.",
"MKB Cycling Team",
"NK Nafta Lendva",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Tiszakécskei Labdarúgó Club Kft.",
"Veszprém Handball Team Zrt.",
"Zalaegerszegi Torna Egylet FC (ZTE)"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Csákvár",
"Európa",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Horvátország",
"Kecskemét",
"Miskolc",
"Románia",
"Szlovénia",
"Tiszakécske",
"Veszprém",
"Veszprém megye",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"háttér",
"egészségügy",
"támogatás",
"sport",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"covid-19",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,628 | Rákay Philip 600 millió forintos támogatásból készít sorozatot az Aranybulláról | Rákay Philip lesz az egyik producer. Korábban úgy volt, hogy film készül majd. | Februárban még arról számoltunk be, hogy film készülhet az Aranybulláról, Rákay Philip lesz az egyik forgatókönyvíró. A filmszakmai döntőbizottság egyik dokumentumából akkor kiderült, hogy az Aranybulla című pályázat 4 millió forintot nyert forgatókönyv-fejlesztésre, most azonban közölte a Nemzeti Filmintézet, hogy
az Aranybulláról tévésorozat készül.
Mint írják, "a magyar jogrendszer egyik első mérföldköve, az Aranybulla történetéről készül négyrészes tévésorozat Kriskó László rendezésében az NFI 600 millió Ft-os gyártási támogatásával. A kalandos úton trónra került II. András király az ország létét veszélyeztető belső és külső ellenségek legyőzésére 1222-ben olyan korszakalkotó törvénycsomagot fogadott el, amely egyensúlyt teremtő, új gazdaságpolitikát hozó, jogbővítő és a kontinentális Európában egyedülálló dokumentum volt".
Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója 2022 áprilisában lesz. A jubileumra készülő tévésorozat forgatókönyvét Kis-Szabó Márk és Trux Béla jegyzi, a producerek Hábermann Jenő, Csincsi Zoltán, Rákay Philip, Kriskó László lesznek – derül ki a határozatból.
A Filmintézet közölte továbbá, hogy Táncház – egy szép történet címmel Sebő Ferenc rendezésében készül dokumentumfilm a 70-es évek elején ellenálló mozgalomként indult és 30 évvel később nemzetközi modellként elismert közösségteremtő módszerről. "A ma is virágzó magyar táncház módszert 2011-ben a az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára, mint védett hagyományőrző módszert. A Filmintézet 27 millió forintos támogatásával készülő alkotás 4 évtized történetét meséli el, a forgatás erdélyi és magyarországi helyszíneken lesz", a Kossuth-díjas Csík zenekar pedig "szokatlan felállásban pendíti meg a szív húrjait A fény felé című, méltán népszerű adventi műsorában a versek, a népzene és improvizációk ötvözetével. A különleges műsor filmfeldolgozása a Nemzeti Filmintézet 7 millió forintos támogatásával készül".
Az erdélyi magyarok, székelyek és csángók életét és múltját kutató dokumentumfilmes, Faragó Annamária új alkotása az egykori jászberényi ÁVH börtönből indul, és a világtörténelem emberi kegyetlenségeit, történéseit mutatja be az azt megéltek és leszármazottaik elbeszélésein keresztül. Az Embernek farkasa című dokumentumfilm gyártását 45 millió Ft-tal támogatja a Nemzeti Filmintézet. | https://hvg.hu/kultura/20210804_Aranybulla_tevesorozat_Nemzeti_Filmintezet | https://web.archive.org/web/20230109174547/https://hvg.hu/kultura/20210804_Aranybulla_tevesorozat_Nemzeti_Filmintezet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/rakay-philip-600-millio-forintos-tamogatasbol-keszit-sorozatot-az-aranybullarol | HVG | world-news | 2021-08-04 11:58:00 | [
"Rákay Philip"
] | [
"Nemzeti Filmintézet"
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"média",
"támogatás",
"PR",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"klientúra"
] | [] |
52,629 | A kormány állami kezességet ad a kormányszóvivő férje 53 milliárd forintos hiteléhez | Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége 150 millió eurós hitelt vesz fel a Magyar Fejlesztési Banktól. A pénz a cseh Aero Vodochody repülőgépgyár megvásárlásához kellhet. | A kormány állami készfizető kezességet vállal egy védelmi ipari fejlesztéshez szükséges hitelfelvételhez – derül ki egy augusztus 13-ai kormányhatározatból. A hitel összege 150 millió euró (53 milliárd forint) az állami kezesség az ebből eredő tőkekövetelés 80 százalékára vonatkozik. A hitelt az MFB Magyar Fejlesztési Bank nyújtja a HSC Aerojet Zrt.-nek.
A cég vezérigazgatója Szalay-Bobrovniczky Kristóf, volt londoni nagykövet, aki nem mellesleg Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. A cég a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. leányvállalata, ennek vezérigazgatója szintén Szalay-Bobrovniczky, aki egyedüli részvényese is a vállalatnak.
Az állami kezességvállalás azért nincs ingyen, a díj mértéke a tőkekövetelés 5,3 százaléka, amit egy összegben kell megfizetni. Hogy mikor, az nem derül ki, erről a pénzügyminiszternek kell tájékoztatnia a hitelfelvevőt. A kezességvállalás 2021. december 31-ig él.
Cseh repülőgépgyárra kellhet a pénz
A HVG értesülései szerint Szalay-Bobrovniczky, illetve az általa gründolt Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. veheti meg a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárat. A gyár egy ideje új tulajdonost keres. A tőkeerős Penta csoport megelégelte a veszteségeket, és a repülőgépgyártással és -fejlesztéssel foglalkozó cégre végül talált is vevőt. Az elképzelés az volt, hogy a cseh fegyvergyáros Richard Hava cége, az Omnipol összeáll Tombor Andrással, akit Habony Árpád köréhez szoktak sorolni, és aki az alapítója volt az Orbán-kormány kedvenc elitképzőjének, a Mathias Corvinus Collegiumnak.
Csakhogy a magyar üzletember nem tudta szállítani az üzlethez elegendő összeget. Tombor helyett új partner után kellett nézni. A HVG információi szerint az üzlet így jutott a Habony-kör egy másik szereplőjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak.
A magyar fél az oroszokkal közös egyiptomi vonatüzletben
Szalay-Bobrovniczkynek nem ez lenne az első államilag támogatott közlekedési biznisze. A 2020-as évben 7,9 milliárd adózott nyereséget ért el a Transmashholding Hungary (TMH) Kft. – derül ki a cég beszámolójából. A vállalat tulajdonosa felerészben az orosz Transzmas-csoport (illetve annak Svájcban bejegyzett tagja, a TMH International AG), felerészben a Magyar Vagon Zrt. Utóbbi egyedüli tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A TMH Kft. egy nagy üzlet kellős közepén van: a Transzmas-csoport tagjaként összesen 1300 vasúti kocsit szállít le Egyiptomnak. Az üzlet a cégnek 58 milliárd forint árbevételt hozott 2020-ban. A biznisz értéke összesen egymilliárd euró, a fedezetet a magyar és az orosz exportfinanszírozási bankok együtt biztosítják az egyiptomi félnek. Magyarán a magyar és az orosz eximbankok adnak hitelt Egyiptomnak, amiből az vasúti kocsikat vesz egy orosz-magyar vegyesvállalkozástól, amiből annak már az első évben keletkezett 8 milliárd forint nyeresége. Az orosz magyar-vegyesvállalkozás magyar részről a kormányszóvivő férjét jelenti.
Az Egyiptomba szállított vasúti kocsikat részben a Dunakeszi Járműjavítóban szerelik össze. A Járműjavító 90 százalékos tulajdonrészét a magyar állam (a MÁV és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) 2020 tavaszán adta el a TMH Hungary Invest Zrt-nek. Ennek tulajdonosi köre megegyezik a TMH Kft.-ével: fele Szalay-Bobrovniczky Magyar Vagonjáé, fele a Transzmasé. | https://m.hvg.hu/kkv/20210813_A_kormany_allami_kezesseget_ad_a_kormanyszovivo_ferje_53_milliard_forintos_hitelehez | https://web.archive.org/web/20221019134708/https://m.hvg.hu/kkv/20210813_A_kormany_allami_kezesseget_ad_a_kormanyszovivo_ferje_53_milliard_forintos_hitelehez | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-allami-kezesseget-ad-a-kormanyszovivo-ferje-53-milliard-forintos-hitelehez | HVG | hungarian-news | 2021-08-13 20:15:00 | [
"Habony Árpád",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szentkirályi Alexandra",
"Tombor András"
] | [
"Aero Vodochody",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"MÁV",
"Transmashholding Hungary Kft."
] | [
"Afrika",
"Csehország",
"Egyiptom",
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"háttér",
"diplomácia",
"közlekedés",
"vasút",
"repülőtér / légügy",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
52,630 | Vagyonösszevonás választás előtt: Tiborcz István köre ráúszott a NER-elit javaira | Az elmúlt években a Válasz Online több olyan strómangyanús üzleti szereplőt is azonosított, akinek legfontosabb „piaci” tulajdonsága, hogy Tiborcz kezei alá dolgozott vagy dolgozik. Főszabályként tehát nem vezet óriási szervezeti egységeket, egyszerűen csak képvisel valakit vagy valakiket egy-egy gazdasági társaságban, tranzakciósorozatban. Hogy konkrétan kikről van szó, mindenki kibogarászhatja az alábbi gyűjtésből, akinek van türelme végigvergődni holmi projekt- és cégelnevezéseken. Hangulatfestésnek csak annyit, hogy a BDPST nemrég összeköltözött a magántőke- és ingatlanalap-kezelésben különösen jártas Equilor-csoporttal – amely régóta a kormánykörök egyik kedvenc pénzügyi szolgáltatója.
A lényeg, hogy Tiborcz érdekeltségeivel párhuzamosan a hozzá kötődő „közvetítő” típusú figurák is több tízmilliárdnyi állami, baráti hitelt vettek a nyakukba, vagyis meglehetős magabiztosággal kockáztatnak. Mi az, hogy kockáztatnak? Újabb és újabb óriásbizniszeknek kötelezik el magukat – Mészáros Lőrinc- és Adnan Polat-szintű tényezők vagyonelemei közül válogatva.
Igen, konkrétan arról van szó, hogy a választások közeledtével egyfajta vagyonösszevonás indult a NER tetején.
A felcsúti kolléga a szállodaláncának egyik legértékesebb, galyatetői darabját adta most oda Tiborcz bejáratott partnerének. Az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként értelmezhető – magyar állampolgárságra is érdemesült – Polat család pedig mintha letett volna arról, hogy a magyar naperőműpiac „leuralásával” megyényi területek villamosenergia-ellátása múljon rajta. Ehelyett szép sorban adogatja el az itteni napelemparkjait Tiborcz leágazásainak. És mint látni fogjuk, Orbán Ráhel férjének környéke megragadja az alkalmat, hogy Erdélybe irányított magyar állami milliárdokból részesülő cégekben szerezzen tulajdont. Illetve bent legyen olyan tőzsdei társaságokban, amelyekből állítólag már kiszállt – illetve még be sem szállt. A részletek:
I. Szállodabeszerzések
A Tiborcz István nevével fémjelzett BDPST Group nemrég megvette a belpesti Dorottya utcában lévő, 137 szobával rendelkező, 3 csillag superior minősítésű D8 Hotelt – majd a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholdingban „feloldódni” készülő MKB 18,375 millió eurónyi, azaz 6,5 milliárd forintnyi kölcsönt biztosított az új tulajdonosnak. Az eladó a Mammut bevásárlóközponttal hírnevet szerzett Kenyeres Sándor családja volt, aki legfontosabb érdekeltségét, a Talentis-csoportot anno a felcsúti milliárdosnak értékesítette. A BDPST-nek ez a hetedik működő vagy fejlesztés alatt álló egysége a szintén a Dorottya utcát–Vörösmarty teret érintő (a Takarékbank 40,14 milliárdos hitelével terhelt) Hotel Dorothea, a Szabadság téren álló (a Budapest Bank 3,03 milliárdos kölcsönével megáldott) Adria-palota, a turai kastélyból kialakított (a Gránit Bank 2,31 milliárdos hitelét emésztő) Botaniq, a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékét csinosító (a Magyar Fejlesztési Bank 0,9 milliárdos kölcsönével is „felszerelt”) Andrássy Kúria & Spa, a budapesti Andrássy úti (a Gránit Bank 1,5 milliárdos hitelét cipelő) Alice Hotel, valamint a svábhegyi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén nyíló új szabadidős komplexum mellett. Jelenleg tehát közel 55 milliárd forintnyi kölcsönből dolgozik a Tiborcz-társaság. Ugyancsak friss fejlemény, hogy a Mészáros-tulajdonú Hunguest Hotels nemrég megvált a patinás Grandhotel Galya épületétől. A hivatalosan Mátraszentimréhez tartozó szálló a Galya Top Property Kft.-hez került, melynek közvetett tulajdonosa az a Komonczi Zsolt, aki a Cretum-csoport vezetőjeként épp együtt menedzseli Tiborczékkal a Hotel Dorothea-projektet. Komonczi továbbá állandó koalíciós társa – üzleti értelemben – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) korábban irányító Szivek Norbertnek is. (Emlékezetes: a tarcali Andrássy Kúria is Mészáros Lőrinc érintésével érkezett meg a Tiborcz családhoz.)
II. Napelempark-beruházások
Már egy bő éve felhívtuk a figyelmet arra, hogy napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Konkrétan a Gyüre (Szabolcs-Szatmár), Herend (Veszprém), Mezőberény (Békés), Keszü és Siklós (Baranya) települések szolárerőműveit uraló Sájer Gáborról – az egykor Tiborcz-tulajdonú, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt. korábbi vezéréről –, illetve az őt segítő Dicső Lászlóról és Figura Ferencről van szó. Ezekre a kisebb napelemes egységekre 4 milliárd forintnyi kölcsönt biztosított az érdekelteknek a Magyar Fejlesztési Bank – de a minap a Budapest Bank is „megtolta” az említett Baranya megyei projekteket 1,72 milliárddal. Mindezek után a Sájer-érdekkör léptéket váltott: a tavalyi év végén felvásárolta a török-magyar Polat család Tatooine Solarpark Kft. nevű cégét, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspöki külterületén hajt végre gigantikus naperőmű-fejlesztést – és ehhez mások mellett Benedek Fülöptől, a Fidesz által egykor elszámoltatási célszemélyként azonosított (felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélt) volt agrárállamtitkártól bérli a földeket.
A Budapest Bank utóbbi akcióhoz már bő 12 milliárdos kölcsönt kanyarított, vagyis jelenleg közel 18 milliárd forinton áll a barátihitel-számláló a Tiborcz–Sájer-klub esetében.
De itt még nincs vége a történetnek: most júliusban újabb három Polat-exvállalkozás tulajdonjoga szállt át a kormányfői vej környékére. A vasi Hegyhát Napelemparkot üzemeltető Jupiter Flex SolarPark és HSE Europa Solar kft.-ké, melyek a megye éves háztartásienergia-szükségletének kétharmadát készülnek megtermelni, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevére hasonló kapacitású erőművet telepítő Jupiter Solution SolarPark Kft.-é. Mára e cégeket is a Sájer Gábor egyéb társaságaiban aktív szakmai stáb irányítja, de a végső haszonhúzó – több áttételen át – a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM). Idén májusban 43 ilyen NER-közeli titkos „pénzeszsákot” vettünk számba – ám az itt említett magántőkealap annyira friss, hogy akkor még nem látszott a nemzeti banki adatbázisokban. A CEOM ügyeit az Equilor Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely persze „véletlenül” egy fedél alatt üzemel a Pasaréti úton a BDPST-vel. A pénzügyi részvénytársaság befolyásoló részesedésével rendelkező Szécsényi Bálint pedig nem más, mint Tiborcz István bevett üzleti és mulatópartnere.
III. Erdélyi fejlesztések
Lassan másfél éve, hogy a NER új üstököseként írtunk a Bayer Construct vállalatcsoport első emberéről, a Tiborcz István mellé az Appeninn Nyrt.-be beszálló Balázs Attiláról – aki, hangsúlyozzuk, nyilvánvalóan nem stróman, hiszen építőipari méretű felelősséget vállal a Bayer-alkotásokért. Viszont azzal is fel-felhívja magára a figyelmet, hogy cégeivel lelkesen szponzorálja például a Keszthelyi Yachtkikötőt. Emlékezetes: Orbán Ráhel férje ennek az érdekeltségnek a megszerzésével lépett be a Balaton-térség fejlesztői közé; a saját hajóflottával is rendelkező kikötőt a korábbi Bahart-portfolióból privatizálták. (A kormányfő veje formálisan már kiszállt a keszthelyi buliból, de ma is a hozzá kötődő régi stáb viszi a kikötőt.) Ami Balázs Attilát illeti, már korábban rámutattunk arra a különlegességre, hogy a naperőműveknél említett Dicső László – akit emitt Tiborcz István üzleti „előkóstolójaként” azonosítottunk – két fontos céget is felesben tulajdonol vele. Az egyik Dicső–Balázs-cég a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a budapesti Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig a térkőgyártó Viastein Kft. Előbbi vállalkozást közel 5 milliárd forintos hitellel segíti a Magyar Fejlesztési Bank, utóbbit pedig mindösszesen 19 milliárddal. Ennél is érdekesebb, hogy Balázs Attila újabb két cégébe engedte be – most egyharmadnyi részesedéssel – az Avanzare Kft. képében előretörő Dicső Lászlót. Ezek a vállalkozások – a Batlas Holding és a PlazmonTech Kft. – Hargita megyei, gyergyóremetei nagyberuházásokat futtatnak. A kisrepülőgép-tulajdonos Balázs Attila itt született, repteret és csúcskategóriás szállodát is épít a faluban, de a magyar állam az igazi fantáziát az általa megálmodott tejporgyárban és gyümölcsfeldolgozóban látja. A kormányzat legalábbis bő 4,5 milliárd forintnyi adófizetői pénzzel honorálta a projekteket, aztán afféle különös biztosítékként jelent meg a strómangyanús Dicső e kft.-kben – már a támogatás elnyerése után. Lábjegyzet: Dicső László felesége az Orbán Ráhel holdudvarába sorolt Magyar Divat & Design Ügynökségnél dolgozik.
IV. Az Appeninn Nyrt. „megtartása”?
A tőzsdei érdekeltség nevét azért ismerheti minden közélet iránt érdeklődő olvasó, mert az egyebek mellett a Club Aligát élményparkká fejlesztő ingatlanos céget tavaly hagyta hátra Mészáros Lőrinc és Tiborcz István – átadva a helyét a szintén csúcsmilliárdos Jellinek Dániel csoportjának és Balázs Attilának. Legalábbis papíron. A Magyar Turisztikai Ügynökségtől érkező állami ingyenmilliárdokat felfogó vállalat cégjogi ügyeit ugyanis változatlanul a Tiborcz Istvánnal „összenőtt” ügyvéd, Hamar Endre látja el, ráadásul az Appeninn idén tavasszal létesített hivatalos telephelyet a Pasaréti úti Equilor–BDPST-irodaházban. Ebben az esetben tehát az a hír, hogy bár a miniszterelnök veje szentül fogadta, hogy messzire megy a közpénzre pályázó társaságoktól, a valóságban az emberei még szorgosan foglalkoznak Appeninn-ügyekkel.
V. A Waberer’s International Nyrt. „meghódítása”?
Tavaly nagy visszhangot váltott ki, hogy a Jellinek Dániel-féle Indotek Group bevásárolta magát az akkor a túlélésért küzdő Waberer’s International Nyrt. szállítmányozó vállalatba – majd maga az egykori névadó, a jelenleg a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosként is funkcionáló Wáberer György is visszaszállt a tőzsdei kamioncégbe. Lássunk csodát: idén tavasszal aztán hirtelen felügyelőbizottsági tag lett a társaságnál az MNV éléről kikopott – de a miniszterelnök vejével jó viszonyt ápoló – Szivek Norbert. És ami ennél is meglepőbb: a sajtóban szinte kizárólag a Tiborcz István–Hamar Endre duó dohányboltos kapcsolataként emlegetett Czéh-Tóth Márk lett a Waberer’s igazgatósági elnöke – aki egyébként igen nagy intenzitással nyeregeti az állam vissza nem térítendő milliárdjait pécsi szállodafejlesztésekre. Piaci forrásaink egy része szerint mindez már előszele annak, hogy a Tiborcz-kör idővel a Waberer’s tulajdonosai között is meg akar jelenni, míg mások állítják: Jellinek többé-kevésbé szuverén döntést hozott az általa régről ismert Szivek és Czéh-Tóth delegálásával. Amit biztosan állíthatunk: utóbbi családjának vannak árufuvarozó és kamionkereskedő, -szervizelő cégei, így némi vezetői tapasztalatra nyilván szert tett ezeken a területeken is.
Summa summarum: nem állíthatjuk biztosan, hogy a közelgő választások miatt bolydult meg a NER-méhkas, de az tény, hogy a Tiborcz István és vidéke „ÁFÉSZ” mind fontosabb központtá válik a magyar gazdaságban. A kormányfőhöz családilag is kötődő központtá.
#NER#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2021/08/17/tiborcz-istvan-balazs-attila-adnan-polat-hitelek-vagyonosszevonas/ | https://web.archive.org/web/20230515222958/https://www.valaszonline.hu/2021/08/17/tiborcz-istvan-balazs-attila-adnan-polat-hitelek-vagyonosszevonas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonosszevonas-valasztas-elott-tiborcz-istvan-kore-rauszott-a-ner-elit-javaira | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-08-17 00:00:00 | [
"Adnan Polat",
"Balázs Attila",
"Dicső László",
"dr. Czéh-Tóth Márk",
"Figura Ferenc",
"Hamar Endre (Dr.)",
"Jellinek Dániel",
"Komonczi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Sájer Gábor",
"Szécsényi Bálint",
"Szivek Norbert",
"Tiborcz István",
"Wáberer György"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Avanzare Kft.",
"Batlas Holding",
"BBID Kft.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Central European Opportunity Magántőkealap",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"Equilor Befektetési Zrt.",
"Equilor I. Magántőkealap",
"HSE Europa Solar Kft.",
"Indotek Zrt.",
"Jupiter Flex SolarPark Kft.",
"Jupiter Solution SolarPark Kft.",
"PlazmonTech Kft.",
"Viastein Kft.",
"Waberer’s International Nyrt."
] | [
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"strómanok",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés",
"tőkealap",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik",
"napelem / megújulók"
] | [] |
|
52,631 | Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek a volt fideszes alpolgármester ügyében | Egy, az Átlátszóhoz nemrég eljuttatott rendőrségi dokumentum szerint Bács és az Érdi Sport Kft. akkori ügyvezetője egy nappal a Fidesz által Érden elbukott önkormányzati választások után bontotta fel közös akarattal a Budai u. 3. szám alatti, 76 négyzetméteres lakás bérleti szerződését. Bácsnak éppen ezen a napon szűnt meg az alpolgármesteri megbízatása.
Az Átlátszó nagyjából negyven nappal korábban, vagyis 2019. szeptemberében kérdezett rá Bácsnál az Érdi Sport Kft. által tőle bérelt lakás ügyére. Bács nem válaszolt a levélre, de már tudhatta, hogy az Átlátszó munkatársa kutatómunkát végez a közpénzből finanszírozott lakásbérlet ügyében.
Az Átlátszó az önkormányzati választások előtt írt először a Bács vagyonnyilatkozatában szereplő havi 250 ezer forintos lakásbérleti tételről. Ám csak 2020 elején szereztük meg azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján tényként állíthattuk: a sportügyekért felelős Bács alpolgármestertől az önkormányzat tulajdonában álló jócskán veszteséges Érdi Sport Kft. fizette ki a káprázatosan jól hangzó 250 ezer forintos bérleti díjat havonta.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden | atlatszo.hu
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden
Ugyanekkor írtuk meg, hogy a Bács testvérének résztulajdonában álló cégtől, a sok évvel ezelőtt még offshore-gyökerekkel rendelkező Parimmo Kft.-től az Érdi Sport Kft. kilenc lakást bérelt ugyanabban a házban, ahol a Bács István lakása is volt.
Az Érdi Sport Kft. és a Parimmo Kft. 2018 augusztusában módosított a bérleti szerződésen. A lakásbérletek díját megkétszerezték, így a önkormányzat súlyos veszteségek elszenvedő cége havi 1 350 000 forint + áfát fizetett a Bács-testvér cégének. Bács és rokonsága kifejezetten jól járt az érdi sportcéges kapcsolattal.
Nem csak a tagi kölcsön maradt ki
Az Átlátszó birtokába került rendőrségi dokumentumban szereplő információkat az Érdi Sport Kft. jelenlegi ügyvezetője megerősítette. Fenyőházi-Nagy Andrea ezt írta lapunk érdeklődésére: „az Érdi Sport Kft 2019-es évben 2 162 500 Ft bérleti díjat fizetett ki dr. Bács István úrnak (10 hónap) a bérleti szerződésben foglaltak szerint. A bérleti díj magában foglalta a külön szolgáltatások díjait (rezsi költség). A szerződést 2019. 10.14-én bontották fel, melynek hatályba lépése 2019.10.30.”
Bács István 2019-es évről – közvetlenül a választások után, majd 2020-as év elején – leadott jövedelem-nyilatkozataiban ez a pénzösszeg nem szerepel.
(Kérdeztük írásban Bácsot, nem válaszolt.)
Bács jövedelemnyilatkozatai itt, itt, itt és itt megtekinthetők. Az első bevallásban a B) rész 2. pontjánál még feltüntette a 250 ezer forintos bérleti díjat, de a kifizetőre rákérdező b) rovatot üresen hagyta, noha a lakásbérlés önmagában még nem esik jogszabály által előírt titoktartási kötelezettség alá.
Tehát azt az információt valamiért nem osztotta meg az önkormányzat egyik vezetőjeként leadott vagyonnyilatkozatának reménybeli olvasójával, hogy a pénzt az önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló cégtől kapta.
Belenéznének a feleség vagyonnyilatkozatába
A gyalázkodó kijelentéseiről hírhedtté vált érdi politikusnak nem először gyűlik meg a baja a vagyonnyilatkozataival. Legutóbb a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában. Amikor az Átlátszó rákérdezett a mulasztás okára, Bács büdöskommunistázva válaszolt.
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus
Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be…
Később meglehetősen homályos érveléssel állt elő, miszerint a felesége – nem nyilvános – vagyonnyilatkozata alapján világossá válik a 71 millió forintos tagi kölcsön forrása. Ezt írta egyik Facebook-posztjában: „2019-ben lett a cégnek 38 millió tagi kölcsöne. Ennek forrása a 2020-as vagyonnyilatkozatokból (saját és feleségem) látszik”.
Az Átlátszó értesülései szerint az érdi önkormányzat egyik vezetője vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a 71 millió forintos tagi kölcsön ügyében.
Tetlák Örs alpolgármester – az ellenzéki előválasztáson az LMP színeiben induló képviselőjelölt-jelölt – megerősítette ezt az információnkat. Tetlák az Átlátszónak kijelentette: „semmilyen formában nem érdekel Bács feleségének sem az anyagi helyzete, sem a vagyonnyilatkozata. Ahhoz viszont ragaszkodom, hogy a bizottság megbizonyosodhasson róla, hogy Bács igazat mondott-e, amikor azt állította, hogy kiderül az egyébként erősen véleményes, 70 milliós, saját cége számára adott tagi kölcsönének a forrása a saját és felesége vagyonnyilatkozatából. 70 millió forint ugyanis több, mint az öt éven keresztül kapott alpolgármesteri nettó fizetése” – emlékeztetett az ellenzéki politikus.
Gyalázkodva kért elnézést a büdöskommunistázó fideszes politikus, de az ügyben indult eljárás még tart
Továbbra is a NAV látókörében maradt Bács István érdi fideszes politikus, aki gyalázkodásaival és ellentmondásos cégügyével verekedte be magát az…
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló – Érden a jogi – bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
Az önkormányzati törvény rendelkezései szerint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.
A bizottság a képviselőt meghallgathatja a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok valóságtartalmának ellenőrzése érdekében. Bács maga is tagja Érden a vagyonnyilatkozati ügyekben hatáskörrel rendelkező jogi bizottságnak.
Fotó: Bács István nyilatkozik a sajtónak 2019 tavaszán. Forrás: Érd TV/Youtube | https://atlatszo.hu/2021/08/17/vagyonnyilatkozati-eljarast-kezdemenyeztek-a-volt-fideszes-alpolgarmester-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20211028020927/https://orszagszerte.atlatszo.hu/vagyonnyilatkozati-eljarast-kezdemenyeztek-a-volt-fideszes-alpolgarmester-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonnyilatkozati-eljarast-kezdemenyeztek-a-volt-fideszes-alpolgarmester-ugyeben | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-17 00:00:00 | [
"Bács István"
] | [
"Érd Város Önkormányzata",
"Érdi Sport Kft.",
"Parimmo Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.