news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
52,632 | Egy MSZP-s képviselő megpróbált kihúzni 14 milliót a terézvárosi önkormányzat zsebéből | A 2004-es hírhedt Andrássy úti ingatlanmutyi miatt a VI. kerület akkori önkormányzati képviselőjét, az MSZP-s Hatvani Csabát társaival együtt bűnösnek találta a bíróság. A büntetőeljárás 2006-ban kezdődött, az elsőfokú ítélet 2017-ben, a másodfokú pedig 2018-ban született. | A 2004-es hírhedt Andrássy úti ingatlanmutyi miatt a VI. kerület akkori önkormányzati képviselőjét, az MSZP-s Hatvani Csabát társaival együtt bűnösnek találta a bíróság. A büntetőeljárás 2006-ban kezdődött, az elsőfokú ítélet 2017-ben, a másodfokú pedig 2018-ban született.
Hatvaninak és képviselőtársainak (köztük a fővádlott Fürst György volt szocialista alpolgármesternek) az Andrássy út 3. és 47. pályáztatás nélküli és áron aluli eladása miatt 123 millió forint kártérítést kellene fizetniük az önkormányzatnak, amit az próbál is behajtani, de egyelőre sikertelenül. Ahogy arról a Telex márciusban beszámolt, az egyetlen vagyontárgy, amiből Terézváros pénzt láthatna, Hatvani Csaba szigetszentmiklósi (a becslések szerint 50 millióért árverezhető) háza.
Párttársa bejelentkezett 14 millióért
Arra azonban 2018-ban Hatvani párttársa, Bálint György MSZP-s képviselő javára jelzálogjogot jegyeztek be egy 14 milliós kölcsön erejéig. Ez azért rossz az önkormányzatnak, mert hiába kért végrehajtást az ingatlanra, annak árából először Bálint kapná meg a 14 milliót, vagyis ennyivel kevesebb jutna az önkormányzatnak.
Bálint György 2020 augusztusában próbált is bekapcsolódni a végrehajtási eljárásba, hogy hozzájusson a pénzhez, ám a VI. kerület ezt gyanúsnak találta, ezért megtámadta a bíróságon Bálint becsatlakozási kérelmét. Soproni Tamás (Momentum), a VI. kerület jelenlegi polgármestere márciusban számolt be arról, hogy januárban a bíróság az önkormányzat javára döntött:
„A Fővárosi Törvényszék jogerős döntését januárban kaptuk meg, melyben kimondta: a Hatvani Csaba ellen folyó végrehajtásba Bálint György, az MSZP jelenlegi terézvárosi képviselője valószínűsíthetően egy, a Hatvani Csabával kötött fiktív kölcsönszerződésre hivatkozással, jogellenesen akart bekapcsolódni. A valószínűsíthetően jogellenes bekapcsolódás Bálint György részéről több mint 14 millió forintos kárt okozhatott volna az önkormányzatnak” – írta Soproni.
Beperelte a saját önkormányzatát
Bálint György azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, keresetet nyújtott be a bíróságon a VI. kerület ellen – ahol ő maga is önkormányzati képviselő. Az ügyben július végén született elsőfokú ítélet, amelyet Soproni Tamás polgármester kérésünkre eljuttatott az Átlátszónak.
A dokumentum szerint Bálint György és Hatvani Csaba 2008-2009 óta ismerik egymást és szoros baráti kapcsolatban állnak. Bálint 2016. május 16-án adott kölcsön 14 millió forintot Hatvaninak, aki (és társai) ellen akkor már javában zajlott az Andrássy úti ingatlanok ügyében a büntetőeljárás. Ahogy a cikk elején írtuk, az elsőfokú ítélet 2017. január 24.-én, a másodfokú, jogerős döntés pedig 2018. február 28-án született: annak alapján Hatvaniéknak 123 millió forint kártérítést kell fizetniük a VI. kerületi önkományzatnak.
Bálint és Hatvani a 14 milliós kölcsönről szerződést írtak két tanúval, akik előtt Bálint készpénzben adta át az összeget Hatvaninak. A felek a szerződésben a visszafizetés határidejének 2017. december 31-ét jelölték meg, a késedelmi kamatot pedig 5%-ban határozták meg.
Hatvani azonban nem fizetett a határidőig és utána sem, viszont az őt (is) bűnösnek találó másodfokú ítélet után, 2018. május 2-án módosították a kölcsönszerződést Bálint Györggyel. A módosításban a fizetési határidőt a felek meghosszabbították 2019. június 30-ig, és Bálint javára jelzálogjogot alapítottak Hatvani házára, amit 2018. július 30-án jegyzett be a földhivatal.
Néhány hónappal később, 2018. november 23-án elindult a végrehajtási eljárás a terézvárosi önkormányzat kérésére, ami szeretett volna hozzájutni a bíróság által neki megítélt 123 millió forintos kártérítéshez, vagy legalábbis annak egy részéhez.
A végrehajtási eljárás során 2019 februárjában lefoglalták Hatvani Csaba szigetszentmiklósi házát, amire addigra már jelzálogjoga volt Bálint Györgynek. Emiatt szeretett volna bekapcsolódni a képviselő a VI. kerület által indított végrehajtásba, és ha sikerül neki, akkor az ingatlan elárverezése után megkapta volna a 14 milliót, az önkormányzatnak pedig annyival kevesebb jutott volna.
Vesztett a bíróságon
A VI. kerületi önkormányzat a bíróságnak Bálint keresetére benyújtott ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a Bálint György és Hatvani Csaba közötti kölcsönszerződés színlelt és semmis, mert a két szocialista politikus szándéka az volt, hogy a 14 milliót elvonják a végrehajtási eljárás alól. Terézváros arra is hivatkozott, hogy a szerződés fedezetelvonónak minősül, Bálint és Hatvani rosszhiszeműek voltak a megkötésekor.
Az ítéletben a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy a kölcsönszerződés nem színlelt, a pénzátadás megtörtént Bálint és Hatvani között 2016-ban. Viszont a Hatvani elleni másodfokú ítélet után született 2018-as szerződés(módosítás) fedezetelvonó a bíróság szerint, mert
Bálint György tudott a Hatvani elleni ítéletről és a terézvárosi önkormányzatnak fizetendő 123 milliós kártérítésről, ezért tudnia kellett, hogy a saját javára bejegyezett 14 milliós jelzálogjoggal a VI. kerület kielégítésének alapját részben vagy egészben elvonja.
Erre hivatkozva a bíróság hatálytalannak nyilvánította a Bálint és Hatvani közötti jelzálogszerződést, és a saját önkormányzatát beperlő szocialista politikust arra kötelezte, hogy fizessen 400 ezer forint perköltséget a terézvárosi önkormányzatnak.
A helyi MSZP a momentumos polgármestert szidja
A VI. kerületet 2019 ősze óta vezető Soproni Tamás (Momentum) polgármester márciusban arról írt a Facebook-oldalán, hogy Bálint Györgynek azonnali hatállyal le kell(ene) mondania pozícióiról, így a Tulajdonosi Bizottság elnökségéről és a Vagyonkezelő Felügyelőbizottsági elnökségéről, de az is szóba került a koalíciós pártokkal tartott megbeszélésen, hogy Bálint Györgynek vissza kell(ene) adnia a mandátumát.
Utóbbi nem történt meg, Bálint még mindig képviselő a kerületben, viszont a pozícióit elvették tőle. Erről május végén számolt be a Facebook-oldalán azzal, hogy Soproni döntését a sértettség és a felelősségteljes vagyongazdálkodás megszüntetése motiválta.
„Azzal, hogy polgármester úr a Momentummal és a Fidesszel közösen megszavazta a Terézváros vagyonát kezelő társaság felügyelő bizottsági elnöki, és az önkormányzat Tulajdonosi Bizottságának elnöki pozícióm visszavonását, egyértelművé vált, hogy a döntésük motivációja a transzparens és felelősségteljes vagyonkezelés megszűntetése volt. (…) A közpénzzel nem szabad felelőtlenül gazdálkodni, hiszen az nem saját tulajdon, hanem az adófizetők pénze. Sajnos ezzel úgy látszik, nem mindenki ért egyet” – írta Bálint György.
Ebben a hosszú bejegyzésben Bálint röviden említette a januárban általa elvesztett pert a kölcsönszerződési ügyben, de kiemelte, hogy a polgári eljárás még folyamatban van. Viszont ugye július végén elsőfokon azt is elvesztette Terézváros ellen, és azóta nem posztolt a témáról. Csak egy június eleji, pedagógusnapi köszöntés és egy június 10-i, Oláh Lajossal, Kunhalmi Ágnessel és Hatvani Csabával közös kampányszelfi szerepel a hivatalos Facebook-oldalán.
Soproni Tamás polgármester az ügyről beszámoló július végi Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy:
„Az ítélet után nem lehet kérdéses: Bálint Györgynek nincs helye az ellenzéki összefogásban, sem Terézváros vezetésében. Bízom benne, hogy ezt az MSZP is belátja, és kizárja soraiból az egészen unikális módon saját önkormányzatát beperelő képviselőt.”
Erről azonban úgy tűnik, nincs szó: a párt VI. kerületi szervezetének Facebook-oldalán a polgármester posztjának másnapján született hosszú bejegyzés azzal a mondattal indul, hogy „Soproni Tamás folytatja tisztességtelen támadását szocialista képviselőnk ellen”, és hasonló hangvételben folytatódik.
Nevesítik Soproni kommunikációs munkatársait, és szerintük „őrületes gyűlölet” van a polgármesterben, aki emiatt „lelkesebben támadja koalíciós partnereit, mint a Fideszt”, aminek helyi ügyeiről Bálint György több visszásságot feltárt, és lépéseket kértek miattuk Soproni Tamástól, de azok elmaradtak.
„Helyette, a Fidesszel vállvetve, Soproni leváltotta az átláthatóságért és az »ügyek« kivizsgálásért küzdő képviselőnket minden olyan tisztségéből, amelyek lehetővé tették számára az adatokhoz való egyszerű hozzáférést” – írja a kerületi MSZP-oldal, ami még Hadházy Ákosra is hivatkozik, és az önkormányzati lapkiadás költségeit is felemlegeti, de a Bálint György és Hatvani közötti fedezetelvonó szerződésről nem ejt szót.
Ez persze nem meglepő, hiszen a VI. kerületi MSZP-elnök maga Hatvani Csaba.
A bejegyzés azzal zárul, hogy „az MSZP minden tagja elkötelezett az ellenzéki összefogás mellett, és a tiszta, átláthatóan működő önkormányzati működésért”, ami kissé ironikus a Hatvani elleni büntetőítélet és Bálint saját önkormányzata ellen indított pere fényében.
Címlapkép: balról jobbra Erzsébetváros és Terézváros országgyűlési képviselője, Oláh Lajos (DK), Kunhalmi Ágnes MSZP-alelnök, Bálint György és Hatvani Csaba 2021. június 9-én egy Oláhot támogató előválasztási kampányeseményen (fotó forrása: Bálint György Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/2021/08/13/egy-mszp-s-kepviselo-megprobalt-kihuzni-14-milliot-a-terezvarosi-onkormanyzat-zsebebol/ | https://web.archive.org/web/20211030032057/https://atlatszo.hu/2021/08/13/egy-mszp-s-kepviselo-megprobalt-kihuzni-14-milliot-a-terezvarosi-onkormanyzat-zsebebol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-mszp-s-kepviselo-megprobalt-kihuzni-14-milliot-a-terezvarosi-onkormanyzat-zsebebol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-13 00:00:00 | [
"Bálint György",
"Hatvani Csaba"
] | [
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"bírság",
"önkormányzat",
"végrehajtás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,633 | Egy cég adott kölcsönt, hogy ki tudja fizetni a dolgozókat az önkormányzat | Augusztus 2-án egy cégtől kellett sürgősen hitelt felvennie Veresegyház városának, hogy ki tudják fizetni a dolgozókat. Még 3 milliárd forint hitelt vár a település, ahol a folyószámlán cikkünk megírásakor 167 millió forint volt. Mindeközben tóról és bronz medveszoborról álmodik a városvezetés. | A Pest megyei Veresegyházon 18 ezren élnek, a város éves költségvetése 15 995 074 417 forint. A sokak által kedvelt agglomerációs települést Pásztor Béla vezeti, aki gyakorlatilag 1965 óta áll a város élén.
A napokban kiderült, hogy egy helyi építőanyag kereskedő, a KUCSA-KER Kft. segítette ki sürgősséggel a várost, hogy az fizetést tudjon adni a dolgozóinak. A Pénzügyi Bizottság jegyzőkönyve szerint „a holnapi napon a munkatársak bérét kell kifizetnünk, jelenleg 60 millió forint hiányzik ehhez. Elképzelhető az is, hogy adóelőleg fog érkezni.”
A várost kisegítő KUCSA-KER szeptember 30-ig hitelez a városnak, ebben az esetben csak a banki költségek megtérítését kéri, ha a város késedelembe esne, a jegybanki alapkamatot plusz 5 százalék késedelmi kamatot kell fizetni. Úgy tűnik azonban, erre nem lesz szükség. A város polgármestere Pásztor Béla ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy „a fizetési napot követően augusztus 6-án megérkezett a 200 MFt” (adóelőleg – a szerk.).
Milliárdos hitel
A 2021-es költségvetésben (4. melléklet) összesen 5,8 milliárd hitelfelvétel szerepel államháztartáson kívülről, ami nem kis összeg az éves 16 milliárdos költségvetéshez képest. A város még márciusban igényelt 3 milliárd forint hitelt, amelyet részben korábbi adósságok kiegyenlítésére, részben fejlesztésekre fognak fordítani. A tervek közt szerepel egy strand létrehozása is, erre külön hitelt terveznek felvenni.
A város éves költségvetése 15 995 074 417 Ft, és a polgármester közlése szerint veszteséggel nem kalkulálnak az évben. Hitelfedezetként egy 15 200 m² alapterületű ingatlant ajánlottak fel, amit a bank el is fogadott a polgármester tájékoztatása szerint. A külterületi ingatlant 2017-ben vásárolta meg a település 124 075 649 forintért. A K&H banktól igényelt összeget többek közt a polgármester álmára, a 2012 óta épülő Álomhegyi-tóra (340 millió), egy kézilabdacsarnok önrészére (412 millió), parkoló kialakításra (115 millió) és ingatlanvásárlásra (660 millió) kívánják fordítani.
Védett madarak és középkori sírok szenvedik meg a veresegyházi városvezetés tóról szőtt álmait
Pénzt, madarakat, növényzetet és régészeti leleteket nem kímélve épül Veresegyházon egy víztározó már évek óta mezőgazdasági, horgász és rekreációs céllal….
Az Állami Számvevőszék nem elégedett
Az ÁSZ augusztus 3-án elkészült jelentése szerint Veresegyház 2018-as és 2019-es működési jövedelme negatív értékű volt. Mint írták: „a nettó működési jövedelem a az önkormányzati gazdálkodás egyik fő mutatószáma (…) E mutatószám negatív értéke azt fejezi ki, hogy
az Önkormányzat működési bevételei nem nyújtanak fedezetet a működési kiadásokra és a hitelek tőketörlesztésére. Ezáltal veszélybe kerül az Önkormányzat működésének pénzügyi fenntarthatósága.
A beruházások indítása során mérlegelendő, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, melyek pénzügyi feltétele biztosított, és nem növelik a hiteltartozás mértékét.”
A levél felszólítja az önkormányzatot, hogy készítsenek cselekvési tervet, és azt nyújtsák be az Állami Számvevőszék számára.
Bronzból készült medvét is szeretnének
Ehhez képest bekerült a költségvetésbe egy Medve attrakciós szobor a Szadai úti körforgalomba: 27 940 000 Ft-ért úgy, hogy egy hatalmas medveszobor már állt ott – igaz, műanyagból és nem bronzból készült. Mivel felmerült a gyanú, hogy ugyanarról a szoborról van szó, ezért valaki a Kimittudon keresztül kérte a dolog tisztázását.
Veresegyház jegyzőjének tájékoztatása szerint „az idei költségvetésben szereplő Medve attrakciós szobor nem azonos a Blachère Illumination Hungary Kft.-től vásárolt »Medve szoborral«. A 2021. évi költségvetésben szereplő alkotással kapcsolatban – mivel az még az előkészítő szakaszban van – semmilyen dokumentum, így elő- vagy végleges szerződés sem született.”
A műanyag medveszobrot, hivatalos nevén Teddy Bear 3D fénydekor motívumot bruttó 4 032 504 forintért vásárolta meg a GAMESZ, a városüzemeltetésért felelős szervezet.
A Pénzügyi bizottság július 15-én tárgyalt többek közt a tervezett látványosságról, amelyről kiderült, csak az előkészítés kerülne 22 250 000 forintba. A kész bronzszobor ára a becslések szerint több mint 100 millió forint lenne. A bizottság akkor a polgármester javaslatára levette a napirendi pontot, amelyre az előterjesztés szerint azért van szükség, mert a városba látogatókat szeretnék elcsábítani a Veresegyházi Medveotthonba, amely a település egyik fő turisztikai attrakciója.
Kérdés, hogy az ÁSZ jelentés után marad-e a terv, vagy megelégszenek a műanyag verzióval.
Nyitókép: A Teddy Bear 3D fénydekor motívumot bruttó 4 millió forintért vásárolta meg a város. Fotó: Veréb József/Veresegyház Város Önkormányzati Lapja | https://atlatszo.hu/2021/08/19/egy-ceg-adott-kolcsont-hogy-ki-tudja-fizetni-a-dolgozokat-az-onkormanyzat/ | https://web.archive.org/web/20211028012044/https://orszagszerte.atlatszo.hu/egy-ceg-adott-kolcsont-hogy-ki-tudja-fizetni-a-dolgozokat-az-onkormanyzat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ceg-adott-kolcsont-hogy-ki-tudja-fizetni-a-dolgozokat-az-onkormanyzat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-19 00:00:00 | [] | [
"Veresegyház Város Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Veresegyház"
] | [
"önkormányzat",
"hitelezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,634 | A NER olyan "történelmi" épületet is épít, amely valójában soha nem volt | A Budai Várban a Teherelosztót az építészszakma tiltakozása ellenére lebontották, hogy legyen hely az Országos Levéltár nem megépült szárnyának. Műemléket is ledózerolnak, ha kell a hely, de nem csak befektetői érdekből. | olvasási idő
2 perc
megjelent
2021.08.19. 05:10
A Budai Várban a Teherelosztót az építészszakma tiltakozása ellenére lebontották, hogy legyen hely az Országos Levéltár nem megépült szárnyának. Műemléket is ledózerolnak, ha kell a hely, de nem csak befektetői érdekből.
Ahogy Orbán Viktor a családi birtokán elbontotta, majd újra felépítette a majorsági istállókat, hogy kényelmesebben lehessen belepakolni a modern funkciókat, kormányát sem a műemlékek érdeklik, csupán a történelmi máz, az is csak akkor, ha azzal aktuális politikai céljai vannak.
A Politico szerint Orbán Viktor úgy pörög, mint egy beállt macska
lapszemle
2024.07.10. 08:1516 perc
Számos nemzetközi lap foglalkozik továbbra is Orbán Viktor diplomáciai turnéjával. A Le Figaro azt írja, Orbán a NATO ellenségeit látogatta meg a szervezet csúcsértekezlete előtt. A Der Standard szerint moszkvai és pekingi útja Putyin és Hszi Csin-ping érdekeit szolgálja. Több lap, így a Guardian és a Washington Post is elemzi a brit és a francia választás utáni helyzetet. Paul Krugman jóformán könyörög a New York Timesban Joe Bidennek, hogy szálljon ki a választási küzdelemből. A Spiegel szerint Putyin Kína túsza lett. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | https://m.hvg.hu/360/202133_dozerrel_a_jovobe#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_08_19&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20231226080540/https://m.hvg.hu/360/202133_dozerrel_a_jovobe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-olyan-tortenelmi-epuletet-is-epit-amely-valojaban-soha-nem-volt | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-19 07:10:00 | [
"Adnan Polat",
"Orbán Viktor"
] | [
"Iparművészeti Múzeum",
"Magyar Nemzeti Levéltár"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"PR",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
52,635 | Lassan minden pulykabizniszhez köze lesz Mészáros Lőrincnek | A tavalyi felvásárlás után újabb feldolgozóban lett társtulajdonos egy a milliárdoshoz kötődő magántőkealap. | Azonnal jelez, ha viselőjénél pitvarfibrilláció, azaz a szívritmuszavar egyik leggyakoribb formája lép fel, amely fáradékonysághoz, de akár a jóval problémásabb vérrögképződéshez is vezethet. Márpedig ez nem csupán az embereknél, de az állatoknál is veszélyes. | https://hvg.hu/360/202133_gallfood_pulykan_hiznak | https://web.archive.org/web/20230328163647/https://hvg.hu/360/202133_gallfood_pulykan_hiznak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassan-minden-pulykabizniszhez-koze-lesz-meszaros-lorincnek | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-19 14:00:00 | [
"Kertész József Tamás",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Béta Magántőkealap",
"GALLFOOD Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft.",
"Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Media Fundamentum Zrt.",
"Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Prime Deal Magántőkealap",
"Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap",
"Takarékbank Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Békés megye",
"Kecskemét",
"Magyarország",
"Szarvas"
] | [
"háttér",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"élelmiszeripar",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
52,636 | A kormány 35 évre kiszervezné a hulladékgazdálkodási jogokat | A Momentum-elnök Fekete-Győr András szerint a kiírás paramétereinek lényegében egyetlen cég, a Mol tud csak megfelelni. | 420 hónapra, vagyis 35 évre adná oda a kormány a hulladékgazdálkodási koncessziót egyetlen pályázónak – ez derül ki Fekete-Győr András szerint a legújabb az európai uniós közbeszerzési értesítőben megjelent felhívásból.
A Momentum elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy a kiírás precíz és pontos, ugyanakkor nagyon rövid is, tekintve, hogy a jelentkezőknek mindössze 12 munkanapot adtak, hogy elkészítsék a pályázatukat.
Ez elég egyértelműen szembemegy az Európai Unió irányelveivel”
– fűzte hozzá Fekete-Győr András, aki szerint a paramétereknek lényegében egyetlen cég, a Mol tud csak megfelelni.
A kormány tavaly novemberben nyújtott be új törvényjavaslatot a hulladékgazdálkodás átalakítására, amelynek az egyik legfontosabb eleme, hogy koncessziót írnak ki a hulladékok begyűjtésére, előkezelésére és kereskedelmére. Így erre egyetlen szervezet lenne jogosult az egész országban, amelynek a szemétkezelésben eddig részt vevő cégek csak alvállalkozói lehetnének. | https://hvg.hu/gazdasag/20210819_hulladekgazdalkodas_mol_fekete_gyor_andras_koncesszio_koncesszios_palyazat | https://web.archive.org/web/20221011100806/https://hvg.hu/gazdasag/20210819_hulladekgazdalkodas_mol_fekete_gyor_andras_koncesszio_koncesszios_palyazat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-35-evre-kiszervezne-a-hulladekgazdalkodasi-jogokat | HVG | hungarian-news | 2021-08-19 15:23:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"hulladéküzlet",
"klientúra",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
52,637 | Az Orbán-uradalom pecsétet szerzett arra, ami nyilvánvaló hazugság | Megörökölheti egy új épület a korábban a helyén állt ház műemléki státuszát? Ez nonszensznek hat, pedig van már rá precedens: az Orbán család hatvanpusztai beruházásán. | Engedélyezem az uradalmi istálló mélygarázzsal történő bővítésének építési munkáit
- közli tömören az építtető, vagyis Orbán Győző nevében eljáró építésszel a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékese a HVG birtokába került dokumentumon. Taraczky Dániel nem az "egyedileg védett műemlék" részleges elbontására kért engedélyt 2019 áprilisában: a kérvény és a hozzá tartozó dokumentáció szerint mindössze "8,9 méter hosszban pincét" építene ki az istálló alatt. A kormányhivatal pedig úgy tesz, mintha a két dolog nem lenne egy és ugyanaz. | https://m.hvg.hu/360/202133_lova_tett_muemlekek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_08_19&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20231211111816/https://m.hvg.hu/360/202133_lova_tett_muemlekek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-uradalom-pecsetet-szerzett-arra-ami-nyilvanvalo-hazugsag | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-19 07:00:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Taraczky Dániel"
] | [] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,638 | Vajna Tímea vőlegényének milliárdos családjával épül tovább Sarka Kata cégbirodalma | Sarka Kata körül százmilliókat fialó cégháló épült, amely júliusban egy új darabbal bővült. Bemutatjuk új üzlettársait, offshore-hátterű érdekeltségét és üzleti bravúrokra képes cégeit. | BLTN Expansion Kft. néven új céget alapított Sarka Kata bulvárszereplő, üzletasszony az Alaszka Investments Kft.-vel közösen. Utóbbinak a tulajdonosai Vajna Tímea vőlegényének, Ráthonyi Zoltánnak a családtagjai. A hárommillió forintos alaptőkével létrehozott BLTN Expansion ingatlan-adásvétellel foglalkozik, Sarka a kisebbségi tulajdonosa.
A milliárdos vagyonú debreceni Ráthonyi család legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a néhai filmügyi kormánybiztos és kaszinótulajdonos Andy Vajna özvegye, Vajna Tímea magánéleti kapcsolatba került Ráthonyi Zoltánnal (a napokban már az eljegyzéséről tett közzé képet Vajna). Ahogyan a 24.hu megírta: a viszony üzleti színezetet is kapott, amikor a fiatalember családjának Alaszka 2000 Kft. nevű cége tavaly beszállt a Kempinsky hotel oldalában működő, Vajna-féle Nobu luxusétterembe.
Ráthonyiék az egyik legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi láncról, a Reálról ismertek. Cégük, az Alaszka Kereskedelmi Kft. a Reál Hungária Kft. egyik alapítója, élelmiszer- és vegyiáru kis- és nagykereskedelemre specializálódott.
A Sarka Katával üzleti frigyre lépő, ingatlanokkal foglalkozó Alaszka Investments Kft. tulajdonosa a Ráthonyi szülők kezében lévő Alaszka 2000 Kft., valamint a vőlegény testvére, Ráthonyi Andrea. A családi együttműködésnél összetettebb lehet az üzlet, erre utal, hogy az Alaszka Investmentsben és a BLTN Expansion Kft.-ben is cégjegyzésre jogosult a Matolcsy Ádám és Száraz István baráti körének tagjaként emlegetett Stofa György vállalkozása, a CrabCom Kft.
Sarka és Vajna Tímea között korábban volt ennél szorosabb kapcsolat is, rövid ideig üzlettársak voltak. Hajdú Péter cége, a Frizbi Entertainment Kft. 2013-ban szerezte meg a Magyarország Szépe Kft.-t, amely ekkor a Miss World, a Miss Earth és a Miss Universe szépségversenyek magyarországi licenctulajdonosa volt. A Magyarország Szépe Kft. ügyvezetője Hajdú akkori felesége, Sarka Kata lett. A Miss Universe jogait később Andy Vajna vásárolta meg, aki szervezőnek a feleségét tette meg. A Miss Universe megszervezésére 2014 januárjában Sarka és Vajna Tímea közösen alapított céget, amelyből Sarka néhány hónap után kiszállt.
A Magyarország Szépe Kft. elhalt, 2018-ban egy adósság miatt a cég felét árverésre bocsátották, a Frizbi Entertainment pedig még csúnyább véget ért. Tavaly Hajdú Pétert nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év börtönre ítélték négy évre felfüggesztve.
2015-ben Sarka Kata még Hajdú nejeként Nakama & Partners Kft. néven alapított közös céget jelenlegi férjével, Bessenyei István üzletemberrel, aki a kormánykedvenc őrző-védő Valtonról, médiacégéről, valamint MSZP-s és fideszes kapcsolatairól is ismert. 2016-ban Bessenyei Rogán-Gaál Cecíliának adta el Nakama-üzletrészét, így lett az egykori szépségkirálynő üzlettársa Rogán Antal második (azóta már csak ex-) felesége. A Nakama volt az egyik szereplője annak a botránynak, amit 2016 októberében a pár nappal később bezárt Népszabadság robbantott ki: a miniszter és családja luxuskörülmények között, helikopterrel utazott lakodalmazni a Nyírségbe, és Rogán azt állította, hogy nem ő, hanem felesége cége, a Nakama & Partners barterezte le az utat. Később az is kiderült, hogy a helikopterezést Bessenyei intézhette el a párnak.
Bessenyeit cégadatok alapján az Átlátszó kötötte össze Sarkával: hivatalosan ugyanis mindketten a kedvező adózásáról és cégügyi diszkréciójáról ismert Luxemburgban élnek, méghozzá egy címen. A hivatalossá vált kapcsolat magánügy lett volna, ha nem jelentette volna egyben azt is, hogy összeértek a miniszterelnök kabinetfőnökének családja és a Valton Security szálai. Ekkor ráadásul Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília már két cégben is üzlettársak voltak: 2018 végén Top News Hungary Kft. néven alapítottak vállalkozást, amely a Top World News nevű bulvároldalt üzemelteti. A bulvározás bejött: az üzletasszonyok a 2020-as év után több mint félmilliárd forintot vettek ki a cégből.
A Nakama & Partners is jelentős üzleti sikereket ért el. Bár a tavalyi évre vonatkozó beszámolóját annak ellenére nem adta le, hogy hónapok teltek el a határidő óta, eddigi eredményeik is árulkodóak. Tavaly Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília 160 millió forint osztalékot fizetett ki magának.
Sarka legrejtélyesebb érdekeltsége a Smart Development Kft., amelynek tulajdonosát a Seychelle-szigetek offshore homálya fedi. A cég a Nakama & Partnershez hasonlóan nem adta le a tavalyi mérlegét, és 2019-es eredményeiről is csak jókora késéssel adott számot. Eszerint 2019-ben a Seychelle-szigetekre bejegyzett SMT DEV Ltd. tulajdonában lévő, fő tevékenysége szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó cég 2019-ben 10,8 millió forintos forgalom mellett 3,4 millió forintos adózott eredményt realizált. Hogy a cégnek ki a valódi tulajdonosa, azt nem tudni. Az egyetlen, a cégadatokban látható személy Sarka Kata, aki ügyvezetőként van jelen a vállalkozásban, amelynek még honlapja sincsen. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/18/sarka-kata-ratonyi-zoltan-ceg/ | https://web.archive.org/web/20221214224422/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/18/sarka-kata-ratonyi-zoltan-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajna-timea-volegenyenek-milliardos-csaladjaval-epul-tovabb-sarka-kata-cegbirodalma | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-18 00:00:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"Hajdú Péter",
"Ráthonyi Andrea",
"Ráthonyi Zoltán",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata",
"Stofa György",
"Vajna Tímea"
] | [
"Alaszka Investments Kft.",
"BLTN Expansion Kft.",
"CrabCom Kft.",
"Frizbi Entertainmet Kft.",
"Magyarország Szépe Kft.",
"Nakama & Partners Kft. (N&P)",
"Smart Development Kft."
] | [] | [
"klientúra"
] | [] |
52,639 | Ötven milliárd forint hitelt vett fel Mészáros Lőrinc érdekeltsége | Az Opus Energy Kft. 50 milliárd forint hitelt vesz föl az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Titász) megvásárlásához – olvasható a tulajdonos Opus Global Nyrt. közleményében, amelyet szombaton tettek közzé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján – írja az MTI. | Az Opus Energy Kft. 50 milliárd forint hitelt vesz föl az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Titász) megvásárlásához – olvasható a tulajdonos Opus Global Nyrt. közleményében, amelyet szombaton tettek közzé a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján – írja az MTI.
A hitelszerződést az MKB Bank Nyrt.-vel és a Takarékbank Zrt.-vel kötötték meg.
A kölcsön a szolgáltató felett 100 százalékos befolyást biztosító részvények megvásárlására fordítják a közlemény szerint.
Az Opus tavaly decemberben tett ajánlatot az E.On-nak a Titász 100 százalékos részvénycsomagjára, majd márciusban aláírták az adásvételi szerződést. A tranzakció a hatósági engedélyek beszerzésével idén zárulhat le.
Az Opus Global Mészáros Lőrinc érdekeltségének számít. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/21/opus-gigahitel-meszaros-lorinc/ | https://web.archive.org/web/20210822050330/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/08/21/opus-gigahitel-meszaros-lorinc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/otven-milliard-forint-hitelt-vett-fel-meszaros-lorinc-erdekeltsege | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-21 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Opus Energy Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"közmű",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
52,640 | Tavaly már több mint egymilliárd forint közpénzt kapott Áder alapítványa | Szépen gyarapszik Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány: nemcsak a bevételei és kiadásai, hanem a foglalkoztatottak száma is jelentősen növekedett. | Szépen gyarapszik Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány: nemcsak a bevételei és kiadásai, hanem a foglalkoztatottak száma is jelentősen növekedett – írta meg az alapítvány 2020-as beszámolója alapján a Privátbankár.
Áder János 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre 85 millió forintból. Ezt az összeget a Magyarországról kivándorolt, és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozta a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt a magyarok javára. Az alapítvány folyamatosan bővül, a 2018-as beszámoló szerint a központi költségvetésből még csak 234 millió forint támogatás érkezett hozzájuk, 2019-ben azonban már 419 millió forint,
2020-ban pedig sikerült átlépni az egymilliárd forintos határt is 21 millió forinttal.
Sikerült költekezni is, hiszen a 2019-es 426 millió forint kiadást 2020-ban 1 milliárd és 43 millió forint követte. Ebből mintegy félmilliárd forint az igénybevett szolgáltatás, míg a személyi jellegű ráfordítás 72 millió forintról 186 millió forintra szökött fel. Ez annak is lehet köszönhető, hogy 2019-ben még csak 7 főt foglalkoztatott Áder János köztársasági elnök klímavédelmi alapítványa, 2020-ban viszont már 23 munkatárs tevékenykedett a nemes célok elérése érdekében. | https://24.hu/belfold/2021/08/23/tavaly-mar-tobb-mint-egymilliard-forint-kozpenzt-kapott-ader-alapitvanya/ | https://web.archive.org/web/20220422074729/https://24.hu/belfold/2021/08/23/tavaly-mar-tobb-mint-egymilliard-forint-kozpenzt-kapott-ader-alapitvanya/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-mar-tobb-mint-egymilliard-forint-kozpenzt-kapott-ader-alapitvanya | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-23 00:00:00 | [
"Áder János",
"Priszter Erzsébet"
] | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] | [] | [
"környezetvédelem"
] | [] |
52,641 | 1,3 milliárd forintot ad az állam a Club Aliga felújítására | A pályázati összegből egy multifunkcionális rendezvényhelyszínt is létrehoznak.
Közel 1,3 milliárd forint pályázati támogatást nyert az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, a Club Aliga üdülőközpont területének fejlesztéséhez – tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.
Az Appeninn közvetett tulajdonában álló PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. „turisztikai attrakció és szolgáltatás fejlesztés a Club Aligában” című pályázata a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. döntése szerint 1 299 999 998 forint támogatást nyert. | Közel 1,3 milliárd forint pályázati támogatást nyert az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, a Club Aliga üdülőközpont területének fejlesztéséhez – tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.
Az Appeninn közvetett tulajdonában álló PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. „turisztikai attrakció és szolgáltatás fejlesztés a Club Aligában” című pályázata a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. döntése szerint 1 299 999 998 forint támogatást nyert.
A tájékoztatás szerint a PRO-MOT Hungária Kft. a forrást is felhasználva olyan új közösségi teret létesít a Club Aliga üdülőközpont területén, amely betöltheti a település főterének funkcióját köztéri bútorok és látványelemek elhelyezésével, valamint vendéglátóipari és kereskedelmi egységek létesítésével.
A pályázati összegből a cég egy multifunkcionális rendezvényhelyszínt is létrehoz, mely a tervek szerint otthont tud adni majd szabadtéri konferenciáknak, színházi előadásoknak és szabadtéri filmvetítésnek egyaránt – írták. | https://24.hu/belfold/2021/03/18/club-aliga-13-milliard-felujitas-kisfaludy-program/ | https://web.archive.org/web/20230131223246/https://24.hu/belfold/2021/03/18/club-aliga-13-milliard-felujitas-kisfaludy-program/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/13-milliard-forintot-ad-az-allam-a-club-aliga-felujitasara | 24.hu | hungarian-news | 2021-03-18 00:12:00 | [] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás",
"Kisfaludy-program"
] |
52,642 | A NER új üstököse építette a botrányos balatonfűzfői lőporgyárat | Balázs Attila cége volt a fővállalkozó és az üzletember korábbi érdekeltségei nyújtottak hitelt a politikai csatákba fulladt beruházáshoz, amelynek ügyében költségvetési csalás miatt folyik eljárás. | Miért nem gyártanak lőport és lőszert végre Balatonfűzfőn, ha már évekkel ezelőtt elkészült a gyár, vagy miért nem készült el a gyár, ha beleöltek 450 millió forint uniós támogatást? Akármilyen egyszerűnek tűnik a kérdés, hogy egy 2,5 milliárdos beruházás létezik-e vagy sem, a hatóságoknak 2016 óta nem sikerült egyértelmű válasszal lezárni az ügyet. Bő négy év után, június végére a Fővárosi Törvényszék odáig jutott a megfejtésben, hogy költségvetési csalás bűntette miatt a dr. Gyimesi Erzsébet Judit és társa ellen indított büntetőügyben előkészítő ülést tartott.
Nem verték nagydobra az eseményt, nem szerepelt a törvényszék sajtónak megküldött heti jegyzékében, amiben a közérdeklődésre számot tartó tárgyalásokra hívják fel a figyelmet. Jóllehet a sztori az elmúlt években rendre a címlapokra került, és sok a talány körülötte.
Az eredeti terv pedig nagyon is egyszerűnek és életképesnek tűnt: fénysebességgel emelkednek a lőpor- és töltényárak, ezért célszerű belföldi gyártóbázist létrehozni. A beruházás összesen 950 millió forint uniós támogatást nyert el, amiből több mint 400 milliót le is hívott a beruházó Mil-Exim Kft. A gyártás azonban nem indult el, miközben a megválaszolatlan kérdések csak szaporodnak. Például:
hogyan került a projekt Szerencs helyett Balatonfűzfőre?
Mennyire életszerű, hogy két nyugdíjas vezényel le egy 2,5 milliárd forintos beruházást?
Hogyan fordulhatott elő, hogy a gazdasági tárca úgy ítélte meg, nincs kész a gyár, ugyanakkor a Miniszterelnökség mindent rendben talált?
Mi lehet az oka annak, hogy a projekt körül az ismeretlen cégtulajdonosokon kívül csak nagyágyúk serénykedtek?
2016-ban a Világgazdaság adott hírt arról, hogy a NAV bűnügyi igazgatósága házkutatást tartott a lőpor- és lőszergyárat építő Mil-Exim Kft.-nél. Addig csak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség vizsgálódott az ügyben, az uniós támogatású projekteknél szokásos szabályossági ellenőrzés folyt, az adónyomozók megjelenését a költségvetési csalás gyanúja indokolta.
A gazdasági tárca ellenőrei azt állapították meg, hogy a lehívott támogatások, a kifizetett számlák egy része mögött nem állt teljesítés. A szabályossági vizsgálat első nekifutásra azzal zárult, hogy a speciális haditechnikai logisztikai és felújító központ nem készült el a 2015. novemberi határidőre, sőt a műszaki készültség 0 százalék volt, a számlák mintegy négyötödét viszont kifizették. Ezért a minisztérium a támogatási szerződéstől való elállást, az addig folyósított mintegy 450 millió forint visszafizetését rendelte el. Váratlanul azonban a Miniszterelnökség megmentette a Mil-Eximet az összeomlástól. A cég fellebbezésére ugyanis a kancellária úgy találta, hogy a beruházás elkészült, a gépsor üzemkész, és minden esély megvan arra, hogy befejeződjék a projekt. Aránytalannak ítélte a szankciókat, mert meghiúsítanák a projektet, és lényegében megsemmisítette a gazdasági minisztérium határozatát, helyette új eljárást kért.
A Világgazdaság cikke szerint az verhette ki a biztosítékot, hogy miközben az uniós támogatást felvették a beruházásra, az alvállalkozók egy része nem jutott a pénzéhez. A nemzetbiztonsági szempontból is fontos, a lőszerimportot magyar termeléssel kiváltó beruházással kapcsolatban a Mil-Exim tulajdonosi hátterét is firtatták. Akkoriban a cég tulajdonosaként a hetvenes éveiben járó Csala József és Gyimesi Erzsébet szerepelt. Előéletükből nem következett a milliárdos hadiipari beruházás menedzselése, de háttér nélkül nem voltak: a jogvitákban a Mil-Eximet az eljáró ügyvédi iroda színeiben Boross Ildikó, az MDF-es ex-miniszterelnök, Boross Péter lánya képviselte.
A költségvetési csalás gyanúja vádemeléssé javaslattá érett, és a vizsgálódás során egyre izgalmasabb részletek kerülnek napvilágra. A NAV nyomozói megvizsgálták az építkezést, és – mint a 24.hu megtudta – igazi nagyágyút találtak a hadiipari logisztikai központ kivitelezése és finanszírozása körül: Balázs Attilát, a Bayer Construct csoport tulajdonosát, akit a NER új üstököseként mutatott be a Válasz Online. A NAV négy évvel ezelőtti vizsgálati anyaga szerint a Mil-Exim beruházásának a kivitelezője a Bayer Construct Zrt. volt, amelynek egyik ügyvezetője és részvényese Balázs Attila.
A figyelem nemrég akkor irányult az építőipari vállalkozóra, amikor Tiborcz Istvánnal üzletelt: először balatoni kikötőt vásárolt közösen az akkor még Tiborcz-érdekeltségű Appeninn Nyrt.-vel, majd az utóbbi cégbe is beszállt vállalkozásával a kormányfő veje mellé, miután megvette Mészáros Lőrinc részvénycsomagját. Nem sokkal később azonban Tiborcz is kilépett a többi között a balatonvilágosi Club Aliga felújítására tízmilliárdos vissza nem térítendő állami támogatást begyűjtő Appeninnből. De a Bayer Construct Zrt. még egy toronydaru megvásárlására is kapott csaknem egymilliárd forint kormányzati támogatást.
Balázs Attila, illetve csoportja nem a semmiből ugrott elő. A balatonfűzfői lőporgyár történetéből az bontakozik ki, hogy már 2015-ben sem okozott gondot a cégcsoportnak egy milliárdos nagyságrendű ügylet lezavarása. A cég körülbelül 1,4 milliárd forintnyi fővállalkozói szerződést kötött a Mil-Exim Kft.-vel, ezen túlmenően Balázs egykori érdekeltségei 611 millió forint összegben hitelezték meg a Mil-Exim Kft.-t. A Mil-Exim Kft. 1 milliárd 366 millió forint összegben fizette ki a fővállalkozóját, amiből 803 millió forintot az említett kölcsönök fedeztek.
Az is bekerült az adónyomozó jelentésébe, hogy Balázs Attila érdekelt további tucatnyi cégben, amelyek között van offshore hátterű és cégtemetős helyszínre bejegyzett vállalkozás is.
Ami a vállalkozásokat illeti, a balatonfűzfői építkezéshez egy csányteleki építési cég, a Merand Hungária Kft. 200 millió forint értékben nyújtott kölcsönt, a Szigépszerk Kft. 400 millió, az Innoscitech Kft. pedig 211 millió forint kölcsönt adott 2015 végén. Az utóbbi cég 2015 elején még Balázs Attila részérdekeltségében állt, de a Szigépszerket is jegyezte korábban, a nyomozás idején azonban már testvére volt a tulajdonos-ügyvezető – erre jutott a NAV-vizsgálódás a céghálót bontogatva.
Lőporgyárügyben az előkészítő tárgyalásra a fővállalkozó cég képviselőit nem idézték be. Balázs Attilát kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre. Azt szerettük volna megtudni, hogy érdekeltsége, a Bayer Construct Zrt. fővállalkozóként milyen munkákat végzett el, és ezért mennyit fizetett neki a beruházó Mil-Exim Kft.? Teljesen elkészült-e a logisztikai központ, illetve Balázs Attila (egykori) érdekeltségei hogyan kerültek hitelezői pozícióba a később vitatott hadiipari projektben?
Akárhogy történt is,
annyi biztos, hogy a NER egyik új üstököse kulcsszerepet játszott a négy éve a viták kereszttüzében álló beruházásban. Cége volt a fővállalkozó, korábbi érdekeltségei pedig oroszlánrészt vállaltak a finanszírozásban.
Megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéket, milyen eredménnyel zárult a múlt heti előkészítő tárgyalás, de csak annyit tudhattunk meg, hogy szeptemberben folytatódik az előkészítő ülés, „mivel további okirat becsatolása várható az ügyben”. Sem a vádiratban foglaltakról, sem Gyimesi Erzsébet társáról nem adtak információt a vádlottak személyiségi jogaira, illetve arra hivatkozva, hogy a büntetőügy iratai – így a vádirat is – csak az ügyben érdekelt felek számára nyilvánosak.
Más forrásból azonban úgy tudjuk Gyimesi Erzsébet nem vitatta a vádirat elemeit, így a költségvetési csalás ellen sem tiltakozott. Információink szerint a vádhatóság két év felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, és ha lemond a tárgyalásról, akkor a vádiratban szereplőnél nem kaphat súlyosabb büntetést.
Kiemelt kép: Az 1921-ben alapított Magyar Lőporgyárüzemi Rt. utódjának, a Nitrokémia Zrt.-nek telephelye Balatonfűzfőn. Fotó: H. Szabó Sándor /MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/07/09/balatonfuzfoi-loporgyar-koltsegvetesi-csalas-balazs-attila/ | https://web.archive.org/web/20230607155938/https://24.hu/fn/gazdasag/2020/07/09/balatonfuzfoi-loporgyar-koltsegvetesi-csalas-balazs-attila/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-uj-ustokose-epitette-a-botranyos-balatonfuzfoi-loporgyarat | 24.hu | hungarian-news | 2020-07-24 00:59:00 | [
"Balázs Attila",
"Gyimesi Erzsébet Judit"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Innoscitech Kft.",
"Merand Hungária Kft.",
"Mil-Exim Kft."
] | [
"Balatonfűzfő",
"Veszprém megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"nav-vizsgálat",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
52,643 | Ingyen megkapta a Rába 20%-át a Széchenyi István Egyetemért Alapítványa | A Széchenyi István Egyetemért Alapítványhoz kerül ingyenesen a Rába Járműipari Holding Nyrt. részvényeinek 20 százaléka, írja az MTI a cég hétfői közlése alapján (pdf). Ezzel tovább folytatódik a közvagyon alapítványokba szervezése, amely a felsőoktatást is érinti. | A Széchenyi István Egyetemért Alapítványhoz kerül ingyenesen a Rába Járműipari Holding Nyrt. részvényeinek 20 százaléka, írja az MTI a cég hétfői közlése alapján (pdf). Ezzel tovább folytatódik a közvagyon alapítványokba szervezése, amely a felsőoktatást is érinti.
Az ügyben az állam képviseletében az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a többek között a felsőoktatási modellváltást végigverő Palkovics László jár el, aki augusztus 1-jétől a 20 százalékos társasági részesedés felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlása érdekében az állami tulajdonban lévő részvényeket augusztus 10-én a Nemzeti Védelmi Ipari Innováció Zrt. értékpapír számlájáról az Innovációs és Technológiai Minisztérium értékpapírszámlájára transzferálták.
Augusztus 1-től a Rába Járműipari Holding Nyrt.-ben az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. gyakorolja 2022. december 31-ig. Az ügylet következtében a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. mint tulajdonosi joggyakorló szavazati joga 75,01 százalékról 55,01 százalékra csökkent. | https://telex.hu/belfold/2021/08/23/raba-vagyon-kiszervezes-szechenyi-istvan-egyetem-modellvaltas | https://web.archive.org/web/20211206074502/https://telex.hu/belfold/2021/08/23/raba-vagyon-kiszervezes-szechenyi-istvan-egyetem-modellvaltas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingyen-megkapta-a-raba-20-at-a-szechenyi-istvan-egyetemert-alapitvanya | Telex | hungarian-news | 2021-08-23 10:35:00 | [] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Rába Nyrt.",
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,645 | Oltással akarta elkerülni Orbán a kórházi drámákat. Végül csak eltitkolni tudta azokat | Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.
A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek. | Áprilisban, a koronavírus-járvány legpusztítóbb hónapjában szokatlan dolog történt egy székesfehérvári művelődési házban: Bucsi László, a helyi kórház főigazgatója mikrofonnal a kezében a kamerák elé állt, és meglepő őszinteséggel kezdett beszélni a járvány súlyosságáról.
Bucsi azzal indított, hogy bár a minisztériumban mindig azt kérik a kórházi vezetőktől, hogy ne beszéljenek konkrét számokról, ő úgy döntött, hogy mégis ezt teszi. "Nálunk az intenzív osztályon, aki gépre kerül, 84 százaléka nem jön le a gépről. Meghal, 100-ból 84 ember meghal!" - mondta Bucsi, majd hozzátette: "Olyan Magyarország történetében nem volt még, hogy a krematóriumokat arra kérték, hogy három műszakban dolgozzanak. Tragikus a helyzet, és nem jut el az emberekhez."
Ezekkel a mondatokkal Bucsi tudatosan szegett meg egy egyezséget. A kormányzattól ugyanis csak azzal a feltétellel kapott felmentést az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szigorú nyilatkozatstop alól, ha a rendezvényen nem mond számokat. A kórházigazgató mégis beszélt, mivel úgy gondolta, az emberek jelentős többsége még mindig nem volt tisztában valóban a járványhelyzettel.
Bucsi döntésének meg is lett a következménye. Néhány nap múlva Pintér Sándor belügyminiszter online eligazítást tartott a kórházigazgatóknak, a végén pedig csak annyit mondott: Bucsi főorvos úr a jövő héten jelentkezzen nála Budapesten egy személyes találkozóra. Pintér ezzel jelezte a többi kórházigazgatónak, hogy aki kibeszél, az bajba kerül. Amikor pedig a találkozójukon kérdőre vonta Bucsit, a miniszter még azt is tudni akarta, hogy a kórházigazgató maga döntött-e az egyezség felrúgásáról, vagy erre engedélyt kapott-e valakitől.
Ez az epizód is mutatja, hogy a kormány a járvány harmadik hulláma alatt mennyi energiát fordított az egészségügyi rendszert érintő érdemi információk visszatartására. Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.
A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60-70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.
A harmadik hullám korábbiaknál erősebb pusztításához hozzájárult, hogy bár már február közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a brit variáns terjedése miatt baj van, a kormány csak március elején jelentette be az iskolák és az üzletek bezárását. Kormányzati források szerint azért is halogatták a döntéseket, mert túlzottan bíztak abban, hogy az oltási programmal megúszhatják a harmadik hullámot újabb korlátozások nélkül. Ráadásul a komolyabb tömegmozdulások elkerülése érdekében a közhangulattal sem akartak szembemenni, a kormány által készíttetett felmérések ugyanis azt mutatták, hogy a közvélemény még februárban is nyitáspárti volt.
Március végére a járvány magyar áldozatainak száma - az ország lakosságához viszonyítva - nemzetközi összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozott. A kormány azonban ezt a témát tudatosan kerülte, miközben a hetekig halogatott szigorítások körüli ellentmondásokról és a drámai kórházi állapotokról alig szivárogtak ki információk. A kormány ezek helyett a fellendülő oltási programra irányította a figyelmet, amely a kezdeti káosz ellenére március folyamán lendületet kapott, és a keleti vakcináknak köszönhetően az EU többi tagállamához képest gyorsabban folyt. Mindennek meg is lett a politikai eredménye: áprilisban a legtöbb közvélemény-kutató a kormánypárt erősödését mérte.
A Direkt36 több mint egy tucat forrással - kórházi dolgozókkal, kormányzati szereplőkkel és velük kapcsolatban álló ellenzéki politikusokkal - beszélt azért, hogy megértsük a koronavírus harmadik hulláma során hozott intézkedések hátterét. A téma érzékenysége miatt mindannyian azzal a feltétellel adtak információkat, ha nem írjuk le a nevüket.
A harmadik hullám kezelésével összefüggésben számos kérdést feltettünk a kormánynak, az operatív törzsnek és a Fidesznek is, ezekre azonban nem kaptunk választ. A székesfehérvári kórház főigazgatója, Bucsi László sem akart nyilatkozni. Korábbi cikkeinkben bemutattuk az első és második hullám alatti járványkezelés politikai hátterét is.
Azt hitték, a vakcina mindent megold
Miközben tavaly ősszel javában tombolt a járvány második hulláma, a kormány egy hamarosan elérhető, új csodafegyverbe vetette a hitét: a vakcinába, amelynek beszerzésére már ekkor nagy hangsúlyt helyeztek.
"A vakcina lesz az új maszk", vagyis az a járvány elleni védekezéshez szükséges fontos eszköz, amely hiánycikk lehet - egy kormányzati forrás szerint ezt ismerte fel idejében Szijjártó Péter külügyminiszter. Ezt a gondolkodást pedig a kormány gyorsan elfogadta, mivel - a forrás szerint - úgy vélték, ha "újra eszközhiány lépne fel, abba akár bele is bukhat a kormány". Ez volt az oka annak, hogy bár tavaly ősszel még Orbán Viktor is támogatta a közös uniós vakcinabeszerzést, ezzel párhuzamosan a magyar kormány már októberben eldöntötte, hogy máshonnan is akar vakcinát. A korábbi eszközbeszerzésekhez hasonlóan a kormány figyelme most is kelet felé fordult, és az oroszokkal és a kínaiakkal kezdtek el tárgyalni.
A keleti vakcinákkal volt azonban egy probléma: kevésbé bíztak bennük az emberek - egy kormányzati forrás szerint ezt mutatták a tavaly év végi belső méréseik. Orbán ezt a bizalomhiányt akarta ellensúlyozni azzal, amikor januárban jelezte, kínai vakcinával oltatná be magát. Később a vakcina engedélyeztetési eljárást is megkönnyítették, és megkötötték az orosz Szputnyik, majd a kínai Sinopharm megvásárlásáról szóló szerződéseket. A kormány keleti vakcinák iránti elköteleződését tovább növelte, amikor január végén kiderült, hogy a Pfizer és az AstraZeneca gyógyszergyárak szállításai is lassultak.
Bár január közepén megjelent a vírus korábbiaknál fertőzőbb brit variánsa, februártól pedig újra növekedni kezdett a betegek száma, a kormány a saját vakcinabeszerzési programjában bízva ekkor még semmilyen szigorításban nem gondolkodott. Ekkor még csak 3-4 százalékos volt az oltottsági arány, de a kormány abban bízott, hogy ez a szám a közeljövőben jelentősen meg fog ugrani. "Ha gyorsan oltunk, és szerzünk még több vakcinát, akkor a jó hatás maga alá tudja majd szorítani a rossz hatást" - mondta a miniszterelnök február 12-én a Kossuth Rádióban. Az is mutatta, hogy mennyire nem készültek szigorításra, hogy február közepén még nyitásról szóló nemzeti konzultációt is elindítottak.
"Mindenki bízott abban, hogy a harmadik hullám nem lesz olyan erős, mint a második" - mondta egy fideszes politikus, aki szerint a kormányzat azt remélte, az oltásoknak köszönhetően a harmadik hullám enyhe lefolyású lesz, vagy esetleg elmarad.
Az épp csak belendülő oltási program azonban nem tudta megakadályozni a harmadik hullám berobbanását. Pár napon belül, február 18-án Müller Cecília országos tisztifőorvos már arról beszélt, hogy véget sem ért a második hullám, de már elkezdődött a harmadik. Február 25-én pedig már Orbán is drámai hangon szólt egy videóban: "Csupa rossz hírem van. A helyzet úgy fest, hogy (...) az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk. Az újfajta mutációk megjelenése miatt a fertőzések száma erősen nő, és nőni fog. Olyan terhelés lesz a kórházainkon, mint amilyen még nem volt."
Bár egyre többen figyelmeztettek a járvány súlyosságára, a kormány Müller bejelentését követően még két hétig halogatta a szigorításokat. "A járványügyi szakemberek luxusa, hogy ők csak a járványra figyelnek" - mondta egy kormányzati forrás arról, hogy miért nem léptek korábban. Szerinte a kormány ekkor nemcsak járványügyi, hanem gazdasági és politikai szempontokat is figyelembe vett.
A gazdasági visszaeséstől való félelem már ősszel is a minél későbbi szigorításokra sarkallta a kormányt. Ez a szempont februárban is meghatározó volt, bár ezt egy fideszes forrás úgy magyarázta a Direkt36-nak, hogy meg akarták kímélni a családokat az iskolabezárás okozta nehézségektől.
A politikai megfontolások pedig abban nyilvánultak meg, hogy a kormány nagy figyelmet fordított a közhangulatra. "A harmadik hullám elején az emberek nem nagyon akarták elfogadni, hogy lesz még egy kör" - mondta egy fideszes politikus, aki szerint ehhez a kormányzat által folyamatosan mért közhangulathoz igazították a döntéseket a társadalmi feszültség elkerülése érdekében. Egy másik fideszes politikus szerint el akarták kerülni a németországihoz hasonló eseteket, ahol tavaly augusztus végén a járványügyi intézkedések ellen tiltakozók megpróbálták megtámadni a német parlament épületét, a Reichstagot. Szerinte a kormánynak sikerült is elkerülni a komolyabb társadalmi elégedetlenséget. "Nálunk a feszültség csak a Facebookra korlátozódott, legfeljebb Gődény György tartott százfős tüntetéseket" - mondta.
A kormány mérései szerint a betegszám emelkedésével a közhangulat is változott. Február közepén, amikor Müller bejelentette a harmadik hullám kezdetét, 4021-en voltak kórházban, 332-en pedig lélegeztetőgépen. Két héttel később, március elejére a kórházban ápoltak száma 6554-re, a lélegeztetőgépen lévőké 639-re nőtt.
Ekkorra érezte a kormány, hogy megvan a kellő támogatottság a szigorításokhoz. Ráadásul meghallgatták a járványügyi szakembereket is, akik a matematikai modellekre támaszkodva folyamatosan jelezték, mikor kell lépni annak érdekében, hogy a kórházak még el tudják látni a betegeket. Ezeket mérlegelve döntött a kormány a korlátozásokról: így végül március 4-én jelentették be az iskolák és bizonyos üzletek bezárását, valamint a kötelező közterületi maszkhasználatot.
Bár egy fideszes politikus most a Direkt36-nak azt mondta, már februárban be kellett volna zárni az iskolákat, akkoriban a kormányzaton belül nem volt olyan, aki hangosan korábbi zárást sürgetett volna. Egy kormányzati forrás ezt azzal magyarázta: "A védekezést Orbán vezette, felségsértés lett volna, ha valaki önálló alternatívával állt volna elő" vele szemben.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy a harmadik hullám kezdetekor az egészségügyben dolgozókat a járvány mellett a saját jövőjük bizonytalansága is foglalkoztatta. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerint ugyanis az állami egészségügyben dolgozó orvosoknak és ápolónak március 1-ig kellett aláírniuk az új szerződésüket. A törvény révén az orvosok többségének a bére nőtt, de a jogszabály számos feszültséget is okozott az egészségügyi dolgozók átvezénylésének lehetősége miatt, és mert engedélyhez kötötte az orvosok másodállását. Emiatt több ezren nem írták alá a szerződést. Ennek a helyzetnek a kezelése komoly terhet jelentett a kórházak vezetése számára is, emiatt - ahogy egy, az egészségügyben dolgozó forrás fogalmazott - "nem készültek arra, hogy heteken belül kis híján összeomlik az egészségügyi ellátás".
El akarták titkolni, mi folyik a kórházakban
Az Orbán által február végén előre jelzett "legnehezebb két hét" a vártnál hosszabbra nyúlt: a miniszterelnök még március közepén és végén is arról beszélt interjúiban, hogy a járvány legnehezebb heteit éljük. Eközben egyre nőtt a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen lévők száma, a harmadik hullám a csúcsához közeledett.
A Direkt36 forrásai szerint ekkor a kormányoldalon belül felvetődött, hogy "miért nem mutatjuk meg, hogy mi történik a kórházakban". Egy fideszes politikus szerint erről gyakran alakultak ki viták egymás közti beszélgetéseken, amikor párttársaival egy-egy eseményen összetalálkoztak, és "voltak kritikák a központ felé". Többen azzal érveltek, hogy ha bemutathatnák a kórházakban zajló küzdelmet, az több embert meggyőzhetne a lezárások és az oltás fontosságáról. De olyan érvek is felmerültek, hogy a valóság nem is olyan borzasztó, mint ahogy azt sokan képzelik, ezért be lehetne engedni az újságírókat a kórházakba.
Végül a kormány mégis a kórházak nyilvánosságtól való elzárása mellett döntött, aminek több oka is volt. Egyrészt a politikai kockázatok miatt el akarták elkerülni, hogy az egészségügy állapotáról és leterheltségéről legyen szó az esti híradókban. "Az volt a lényeg, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet" - mondta egy fideszes forrás, hozzátéve, hogy nem akarták "túlijeszteni" az embereket. A kormány attól is tartott, hogy ha valahol nagyobb baj lenne, azt a média túlzottan felkapná, utólag pedig már nehezebb lenne megvonni az újságírók hozzáférését a kórházakhoz.
Bár a kormány már a korábbi járványhullámok idején is jelentősen korlátozta az információk áramlását, tavasszal ezt még a korábbiaknál is sokkal szigorúbban vették. Egy kormányzati forrás szerint ennek megvalósítását segítette, hogy a járvány kezdete óta a kórházakat az operatív törzset vezető Pintér Sándor belügyminiszter irányította, aki pedig szigorú rendet tartott fenn. "Nem fogunk úgy háborút nyerni, hogy közben a sereg felkészületlenségéről beszélünk" - magyarázta a forrás a kórházakban bevezetett katonai logikát, amellyel nem fértek össze a kórházi leterheltségről szóló újságírói beszámolók. Ezt végül sikerült is olyannyira betartani, hogy a harmadik hullám alatt nem szivárgott ki egyetlen olyan, Covid-osztályokról készült felvétel sem, amely magyarázkodásra kényszerítette volna a kormányt.
A kórházi dolgozók számára is szigorúan tilos volt a belső állapotokról nyilatkozni. Egy budapesti kórház menedzsmentjében dolgozó forrás úgy fogalmazott, hogy "mindenütt leporolták a kommunikációs szabályzatokat". Példaként említette, hogy a harmadik hullám csúcsán - az egyébként aktívabban kommunikáló kórházak közé tartozó - Semmelweis Egyetem Covid-részlegén egy rezidensre külön rászóltak, amiért védőfelszerelésben pózoló képeket posztolt magáról a Facebookon.
A kórházigazgatók is tartottak a kommunikációs előírások megszegésétől, mivel Pintér velük szemben is szigorú rendet tartott fenn a járvány egész ideje alatt. A katonás fegyelmet egy kórházi forrás egy tavalyi esettel jellemezte: amikor az újonnan kinevezett kórházvezetők először találkoztak Pintérrel, akkor a miniszter megérkezése előtt egy segédtiszt közölte velük, hogy "állva várják a miniszter urat, és csak akkor üljenek le, ha ő már leült, és ne tegyenek fel kérdéseket, csak akkor beszéljenek, ha őket kérdezik".
Ennek következtében keveset lehetett tudni arról, hogy valójában mi történik a kórházakban, pedig március közepétől kezdődően több intézményben is rendkívül súlyossá vált a helyzet. Egy vidéki kórház vezető beosztású orvosa szerint a harmadik hullám csúcsán a náluk ápolt súlyos covidos betegek száma több mint háromszorosa volt a második hullám idején tapasztaltnak. Így a teljes ellátás ennek rendelődött alá. Az orvos szerint az egyik legsúlyosabb probléma az volt, hogy hiába volt meghatározott számú ágyuk a covidos intenzív osztályon, ezeknek csak a felén tudtak lélegeztetőgépet működtetni. Hiába volt bőven lélegeztetőgépük, egyszerűen nem volt elég emberük ezek működtetésére.
Emiatt az orvosok többször súlyos döntésekre kényszerültek. "A járvány csúcsán voltak olyan napok, amikor a 60 év felettieknek nem nagyon volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni" - fogalmazott az orvos, akinek erről személyes tapasztalata is volt. Ő volt egyszer ügyeletben, amikor egy 70 éves beteg állapota rosszabbodott, és gépi lélegeztetésre lett volna szüksége. "Felhívtam az intenzívet, ahol azt mondták, hogy sajnos most nincs erre lehetőség, úgyhogy megpróbáltuk áthidalni ezt az időszakot" - mondta. A forrás szerint ezekben az esetekben nem hívtak össze széles körű orvosi konzíliumot, ehelyett a beteg ellátó orvosa referált az intenzív osztály ügyeletes vezetőjének, aki eldöntötte, hogy fogadja-e a beteget, vagy sem.
"Idős főorvosok is sírdogálva mentek haza a nap végén, mert szinte az egész napjuk azzal telt, hogy a halál beálltát állapították meg a betegeknél" - mondta arról, hogy mennyire megterhelő volt ez az időszak számukra.
A Direkt36 által megkérdezett orvosok szerint budapesti és vidéki kórházakban is előfordult, hogy rangsorolni kellett a betegek között. Bár a betegek esélyeinek és a kezelések hasznának mérlegelése békeidőben is az orvosok feladatai közé tartozik, a járvány csúcsán, a túlterhelt intenzív osztályokon időnként extrém szituációk alakultak ki. Egy kórházi forrás elmesélt erről egy történetet: egy Covid-osztályon épp egy pszichiáter szakorvos ügyelt, aki több romló állapotú betegről úgy látta, hogy intenzív ellátásra lenne szükségük. Amikor azonban felhívta a kapacitáshiánnyal küzdő intenzívet, az osztály vezetője a pszichiátert kérdezte, hogy "te kiben látsz perspektívát?" A kérdés nehéz helyzetbe hozta a pszichiátert, aki képzettsége révén - és megfelelő iránymutatás híján - nem volt felkészülve ilyen horderejű döntésekre.
Ebben az időszakban még a kívülről magabiztosnak látszó kormányzaton belül is megjelent az attól való félelem, hogy esetleg kontrollálhatatlan lesz a járvány. Az ilyen típusú aggodalom a kormánypárti és az ellenzéki politikusok közötti beszélgetéseken is érzékelhető volt. Egy budapesti, ellenzéki önkormányzati politikus elmesélte: amikor a járvány csúcsán munkaügyben fideszes kollégájával találkozott és automatikusan szóba került a járvány, a kormánypárti politikus arról kezdett beszélni, hogy "hamarosan még a jelenleginél is rosszabbra fordulhat a helyzet".
A kormány hivatalosan tagadta, hogy komoly gondok lennének a kórházakban. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter március közepén hazugságnak nevezte a Magyar Orvosi Kamara titkárának, Svéd Tamásnak az állításait, aki a 444-nek arról beszélt, hogy a szakszemélyzet hiánya miatt az egészségügy a kapacitásai vége felé jár. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március végén szintén lehazugozta az ózdi kórház főigazgatóját, aki a helyi televíziónak nyilatkozva azt mondta: "azokat a felvételeket képzeljék el az ózdi kórházban, mint amilyenek tavaly Olaszországban készültek". Ezzel azokra az észak-olaszországi Bergamóban készült képekre utalt, ahol a kórházi folyosókon és a várótermekben is fertőzöttek feküdtek.
Ezek után a kormányzatot nem érte váratlanul, amikor március 31-én több, a kormánytól független szerkesztőség közös közleményben kérte, hogy engedjék be az újságírókat és forgatócsoportokat a kórházak Covid-osztályaira, hogy bemutathassák az ottani állapotokat. Kovács Zoltán kormányszóvivő két órával a közlemény megjelenése után már reagált is erre a Facebook-oldalán, többek között azt írta: "A kórházakban gyógyítani kell, és nem kamerázni." Aznap este Orbán is erre utalt, amikor a köztévének adott interjúban azt mondta: "Nem most van az ideje például annak, hogy bemenjünk a kórházakba, kamuvideókat vagy álhíreket gyártsunk, és így tovább."
Oltási kampány és a közöny a halottak iránt
Ez a márciusi interjú azonban nemcsak az újságíróknak szánt üzenetről szólt. Orbán ebben arról is beszélt, hogy néhány nap múlva meglesz a 2,5 millió beoltott, ekkor pedig enyhíteni fognak a korlátozásokon. A magyar oltási kampány ugyanis uniós viszonylatban is jól haladt. Március elején ugyan káoszba fulladt 74 ezer ember beoltása, amikor az érintettek közül többen téves információkat kaptak sms-ben, hasonló esetek azonban a későbbiekben már nem fordultak elő. A kormányzaton belül éppen ezért úgy vélték, növelte a kormányba vetett bizalmat, hogy a beoltottak személyesen győződhettek meg arról, hogy a kórházakban, oltópontokon szervezetten zajlik minden.
Ekkorra az újra magabiztosabbnak tűnő kormánypárti politikusok egyre gyakrabban kezdték oltásellenességgel vádolni az ellenzéket. "Az oltásellenes kampány, elnézést, hogy nagypénteken használok ilyen erős kifejezést, de az bűn. Mert akit lebeszélnek arról, hogy felvegye az oltást, az meghalhat, és meg is halnak olyanok, akik hallgatnak a baloldalra" - fogalmazott például Orbán április elején.
Az ellenzék tavaly év végén kezdte kritizálni az uniós engedéllyel nem rendelkező keleti vakcinák beszerzését. A kormánypárti sajtó már ekkor arról írt, hogy a baloldal pusztán politikai érdekekből aláásná az oltási hajlandóságot. Március közepétől a kormány újra elővette az "oltásellenes baloldal" szlogent, de a korábbinál sokkal intenzívebben használta. "Amikor látszott, hogy az oltás sikertörténet, akkor ebből a kormány duplán akart profitálni" - mondta egy kormányzati forrás, aki szerint a Rogán Antal és Habony Árpád vezette kommunikációs stáb ötlete volt, hogy ezzel a szlogennel helyezzék nyomás alá az ellenzéket.
A keleti vakcinákat ért kritikákra adott válasz volt az is, hogy a kormánypárti politikusok a privát beszélgetéseken büszkén állították: Orbánhoz hasonlóan ők is Sinopharmot kaptak. Egy ellenzéki parlamenti képviselő jellemző történetként mesélte, hogy amikor találkozott egy fideszessel, és az udvariassági fordulatok után szóba került a járvány, a fideszes azt mondta: "Hülyék vagytok, hogy a kínai oltás ellen beszéltek, én már beoltattam vele magam."
A kormánypárti politikusok nemcsak az ellenzéknek akartak visszavágni az ehhez hasonló megszólalásokkal. Egyfajta hűségnyilatkozatként is tekintettek a kínai oltásra, abban bízva, hogy ezzel piros pontokat szerezhetnek a miniszterelnöknél. "A Fidesz egy Orbán-párt. Ha egy képviselő a jövőben is a Fidesz színeiben akar mandátumot szerezni, akkor értelemszerűen követnie kell Orbánt" - mondta erről egy kormányzati forrás.
A kormány számára a magas oltottsági arány azért is kulcsfontosságú volt, mert ez lehetőséget adott arra, hogy elfedjék a járvány legdrámaibb hatását: március végére Magyarország lakosságarányosan az egyik legrosszabb halálozási mutatót produkáló országok közé tartozott. De míg a beoltottak számát folyamatosan kommunikálták - még a különböző korlátozások feloldását is ehhez igazították -, addig a halálesetekről tudatosan alig beszéltek.
A magas halálozásra az ellenzék megpróbálta felhívni a figyelmet. Úgy vélték, Orbán maga emelte témává a kérdést, amikor az alacsony halálozási mutatók idején, még tavaly szeptemberben arról beszélt, hogy a járványkezelés sikerét a halottak száma mutatja. A kormány az ezt felemlegető ellenzéki kritikákra azzal vágott vissza, hogy "nem ízléses" a halottakról beszélni, az ellenzék szerintük "halálkampányt" folytat, és úgy vélték, inkább az elmúlt évekhez mért többlethalálozást érdemes nézni - ami kedvezőbb képet mutatott ennél.
A kormány megítélését érdemben nem befolyásolták a halálozási adatok. Egy kormányzati forrás szerint a saját, belső használatra készült közvélemény-kutatásaik végig azt mutatták, hogy a választók fele úgy érezte, a kormány minden tőle telhetőt megtett a járvány legyűrése érdekében.
"Sokak családjában, ismerősei körében volt halott, de a társadalom élni akart" - mondta egy fideszes arról, hogy a magas halálozás miért nem ütött vissza a kormányra. Egy kormányzati forrás szerint az ellenzék azért sem tudott politikai tőkét kovácsolni ebből, mert "a halálra nem lehet jó kampányt építeni". "Ez túl depresszív, nem működött, ugyanúgy, ahogy a Fidesz 2006-os »rosszabbul élünk, mint négy éve«️ kampánya sem működött" - fogalmazott. Ezenkívül szerinte az is a kormánynak kedvezett, hogy pont akkorra alakult ki vakcinabőség, amikor április elején nagyon magas volt a halottak száma. Ez ugyanis az oltási hajlandóságot növelte, ami kapóra jött a folyamatosan a vakcináról kommunikáló kormánynak.
Ennek következtében februárhoz képest áprilisra a legtöbb közvélemény-kutató a Fidesz néhány százalékpontos erősödését mérte. A közvélemény-kutatók adatai arra is utalnak, hogy az ellenzék a kezdeti járványkezelési hibákból sem tudott profitálni, a hat ellenzéki párt össztámogatottsága továbbra is fej fej mellett halad a Fideszével. "A járvány csúcsán nem egy-két százalékponttal, hanem legalább tizenvalahánnyal kellett volna vezetnünk. Ráadásul a gazdaság talpra állásával a következő hónapokban a Fidesz még tovább fog erősödni" - mondta borúsan a választási esélyeikről egy ellenzéki képviselő. | https://telex.hu/direkt36/2021/08/23/orban-viktor-oltas-harmadik-hullam-korhazi-dramak | https://web.archive.org/web/20230922072712/https://telex.hu/direkt36/2021/08/23/orban-viktor-oltas-harmadik-hullam-korhazi-dramak | null | Telex | null | 2021-08-23 10:51:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)"
] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"covid-19"
] | [] |
52,646 | Elegünk van az elzárásból, az egy diktatúra alatt volt | A kormány szerint ellenzéki hiszti a Club Aliga miatti aggodalom Balatonvilágoson, hiszen 2007-ben privatizálták az egykori pártüdülőt, a civilek pedig nyilván csak politikai játékot játszanak, amikor azt állítják, hogy veszélyben a parthoz való szabad hozzáférés az Appeninn Nyrt. Ingatlanfejlesztési projektje miatt. A civilek és az önkormányzat kisebbségben lévő képviselői szerint azonban a Balaton lenyúlásának főpróbája zajlik a településen azzal, hogy egy kormányrendelettel felülírták mindazt, amit a part védelmében a privatizáció ellenére elért az Aligai Fürdőegyesület. Szerintük a módszerből hamarosan rendszer lehet a Balaton egészén. | 2021. augusztus 22. – 18:34
A viták középpontjába került aligai partszakasz részlete – Fotó: Nyilas Gergely / Telex
7252
A kormány szerint ellenzéki hiszti a Club Aliga miatti aggodalom Balatonvilágoson, hiszen 2007-ben privatizálták az egykori pártüdülőt, a civilek pedig nyilván csak politikai játékot játszanak, amikor azt állítják, hogy veszélyben a parthoz való szabad hozzáférés az Appeninn Nyrt. Ingatlanfejlesztési projektje miatt. A civilek és az önkormányzat kisebbségben lévő képviselői szerint azonban a Balaton lenyúlásának főpróbája zajlik a településen azzal, hogy egy kormányrendelettel felülírták mindazt, amit a part védelmében a privatizáció ellenére elért az Aligai Fürdőegyesület. Szerintük a módszerből hamarosan rendszer lehet a Balaton egészén.
„Tudja, milyen nehéz volt engedélyt szerezni a pártüdülő strandjához? Voltak ott ismerőseink, ők segítettek, hogy lejárhassunk. Nemsokára megint ilyen nehéz lesz!”
– nem a nyugdíjas aligai üdülőtulajdonos volt az egyetlen a balatonvilágosi lakossági fórumon, akiben rendszerváltás előtti emlékeket idézett fel az, amit a Club Aligával tervez a tulajdonos.
Csak akkor Kádár János és az állampárt elitjének nyugalmát védték a lakókkal szemben, azzal, hogy fegyveres őrökkel védték a 47 hektárt a kíváncsi tekintetek elől. Most pedig az Appeninn Nyrt. ingatlanfejlesztési projektje foszthatja meg harminc év után ismét az embereket attól, hogy szabadon eljuthassanak a vízparthoz.
A 80 fős teremben 150 ember zsúfolódott össze – meg néhányan a termen kívül, a nyitott ablakoknál álltak –, hogy meghallgassák az Aligai Fürdőegyesülettől Rada Enikő beszámolóját arról, hogy mire számíthatnak, ha a jelenlegi tervek megvalósulnak az egykori pártüdülőben.
A fórumra meghívták a polgármestert és a három „bennfentes” önkormányzati képviselőt – hogy a jelző mit jelent, arról egy kicsit később –, a terület fideszes országgyűlési képviselőjét, Witzmann Mihályt és az Appeninn Holding Nyrt. tulajdonában lévő Pro-Mot Kft. ügyvezetőjét, de a Club Aliga 37 hektáros területének tulajdonosa és további 10 hektár állami terület vagyonkezelője nem érezte indokoltnak, hogy megjelenjen.
„Ha azt kérdezzük, hol a közutunk, politizálunk. Ha azt, hol a strandunk, politizálunk” – az önkormányzatban kisebbségben lévő Bukovszki András szerint ilyen vádak csak egy diktatúrában léteznek. Szerinte itt nem jobboldali vagy baloldali nézetek vannak, hanem mindenféle választópolgár, akik együtt küzdenek a településért. „Felháborít, ha valaki azt mondja egy civil szervezetre, amelyik küzd a saját vízpartjáért, hogy az politizál.”
„Két éve itt van a befektető, portyázik, nézi az ingatlanokat, hogy honnan dobhatja ki a magyar lakosokat” – mondta Bukovszki, amikor nagyon hamar arra terelődött a fórum, hogy lehet-e politikai pártok támogatását elfogadni, vagy ez csak ront a hitelességen.
A fórumon néhány partvédő MSZP-pólós fiatal kíséretében megjelent Molnár Zsolt is. Az MSZP parlamenti képviselője szerint érthető a civil dilemma, de szerinte a pártok támogatása segíthet, hogy az aligai ügyet a nyilvánosság bevonásával, akár népszavazási kezdeményezéssel, az Alkotmánybíróságig elmenve, a közösség érdekének megfelelően rendezzék, amíg lehet.
De mi történik Balatonvilágoson?
A Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaliga mindig kiemelt pontja volt a Balatonnak azután, hogy jó száz éve az ország felfedezte magának a tavat. A 20. század elejétől már szálloda állt itt, a negyvenes években magyar Monte Carlót képzeltek oda, a szocializmus alatt pedig a rendszer elitjének különlegesen védett üdülőövezete lett a meredek löszfallal eltakart parti sáv 47 hektárja.
A rendszerváltással a terület szabadon bejárható lett, épp ez az, amit a Balatonhoz közeli, de szabad partszakasszal alig rendelkező Balatonvilágos most félt. A terület ugyan egyre kallódott, Kádár szolid, mára Csernobilt idézően elhagyatott villájával – ahol Fidel Castro, Leonyid Brezsnyev és Jurij Gagarin is vendégeskedett – történetileg is egyedülálló hely. (A terület láthatóan megsemmisülő építészeti értékeiről a Válasz Online írt részletes cikket.) 2007-ben aztán privatizálták a területet.
Az akkori vásárló az izraeli hátterű Pro-Mot Kft. volt, de jött a válság, bármit is terveztek, nem valósult meg. 2018 nyarán aztán a Pro-Mot Kft. megvételéről döntött az Appeninn Nyrt. Az akkoriban a kormányfő veje, Tiborcz István és Orbán Viktor barátja, a közpénzekből finanszírozott tenderek révén milliárdossá lett Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő holding azóta Jellinek Dávid és a Bayer Construct tulajdonosa, az egyre befolyásosabb Balázs Attila tulajdonába került, bár ez aligha rontott a cég érdekérvényesítő képességén.
Még az előző kormány alatt semmizték ki Balatonvilágost?
Ez az érdekérvényesítő képesség, ha másból nem, hát abból bizonyosan látszik, hogy a kormány 2020 augusztusában 25 balatoni projekttel együtt a Club Aligát is nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá tette, megkönnyítve, hogy a helyi építési szabályzat és minden, a korábbi tulajdonost kötelező megállapodás betartása nélkül kezdjen ingatlanfejlesztésbe.
Ez az, ami miatt a Fürdőegyesületben aktív önkormányzati képviselő, Bukovszki András szerint álságos a kormánynak arra hivatkoznia, hogy a privatizáció 2007-ben történt, így a történtekhez a jelenlegi kormánynak semmi köze.
Az egyesület ugyanis már 2007-ig is sokat küzdött, így érték el azt is, hogy csak negyedik nekifutásra adták el a Club Aligát, akkor, amikor már megszületett a 2004-es kormányrendelet a Balaton vízparti rehabilitációjáról, kijelölve a közutakat, a strandterületet, a parti sétányokat, garantálva, hogy az ezek alapján elfogadott helyi építési szabályzat a Balaton mind a 44 part menti településén megvédje a még köztulajdonban lévő partszakaszokhoz való hozzáférést.
Az egyesület szerint Balatonvilágos esetében ezek a garanciák élnének, ha azokat nem söpörte volna le a 141/2018-as kormányrendelet, amely tavaly nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé tette a beruházást.
Egy kis győzelmet még arathatott az önkormányzat
Ez a rendelet tavaly a Club Aliga mellett kiemelt védelmet adott a közelben lévő egykori Erzsébet Tábor területén tervezett épületkomplexum tervének is. A part menti 30 méteres sávot is felfaló apartmanszörnyre a megyei kormányhivatal áldását adta.
A területre látványosan rákönyöklő projekt ellen a terület fideszes országgyűlési képviselője is felszólalt. Márciusban a kiemelt státuszt elveszítette a beruházás, majd a kormányhivatal, felülbírálva saját magát, az építési engedélyt is visszavonta. A történet a település győzelemével zárult, de elgondolkodtató, hogy előtte meddig jutott, könnyedén átengedte a kormányhivatal, és csak a kormánypárti képviselő közbelépésére állították le.
Rendszerszintű védelem tehát nincs, csak alkalmi ügyek, ha esetleg a beruházó nem elég erős. Az Appeninn gigaberuházásával szemben az önkormányzat már jóval óvatosabb, és a képviselő is kevésbé aktív.
Elvesztette közterület jellegét
A legfőbb probléma, hogy a kormányrendelet révén lehetővé vált, hogy a strand csak magánúton legyen elérhető, azaz hiába vannak a korábban kialkudott garanciák, végül csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy milyen módon biztosítana hozzáférést a strandhoz.
„A Club Aliga lezárható lesz, közterületen nem közelíthető meg. Mindent elveszítettünk, amit eddig elértünk, a 2007-2020 közötti munkát ezzel felülírták. A régi, zárt rendszer visszaállításának komoly a veszélye”
– mondta Rada Enikő.
Az egyesület tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy lemondásakor nyugodt volt a beruházás ellenére is, hiszen éltek a garanciák a közutakra, közterületekre vonatkozóan, garantálva, hogy a strand, a kikötő, tíz hektárnyi terület, valamint a Kádár-villáig húzódó sétány megvalósulhat. „Akkor megírtam a könyvemet, amelynek végén azt írtam, ha a TNM-et (a Balatonpart rehabilitációjára vonatkozó rendeletet) módosítják, és a közterületekhez hozzányúlnak, az maga a diktatúra. Hiszen ez azt jelenti, hogy „érvényes törvények, kormányhatározatok, szerződések, közjegyző előtt hitelesített megállapodások hatályukat vesztik. A civilek újra nullák lesznek” – mondta Veress Lászlóné. Hogy az indulatok ellenére mennyire visszafogott volt mindenki, és valóban szakmai alapon a lényegre koncentráltak, azt a tiszteletbeli elnök legdurvább mondatával érzékeltethetjük: „Hülyének néznek minket. Bocsánat, nem szoktam így felháborodni, de nem tudok mást mondani.”
Az Appeninn tulajdonában lévő Pro-Mot terveiből az is látszik, hogy a közutakra vonatkozó korábbi megállapodásokat kijátszva, új nyomvonalon terveznek utakat, amelyekre akkor sem vonatkoznak a kötelezettségek, ha azokat be kellene tartani.
Legalább ennyire érdekes a Kádár-villa és a Kádár Jánosnak épített aprócska horgászsziget előtti terület sorsa: noha ott sétánynak kellene lennie, ott már 15 telekre bontották fel a területet papíron, hogy aztán azokat egyenként egymilliárd forintért értékesítsék. Itt már csak az új tulajdonoson múlna, hogy kerítést húz-e a vízpartig.
Kicsi pontok vagyunk
A Club Aliga területén zajlik az élet, épp fesztivál van, más kérdés, hogy ennek sokan nem örülnek a településen a nagy zaj és a nagy forgalom miatt, miközben a település nem profitál belőle: a fesztivál területének vagyonkezelője az Appeninn érdekeltsége, így a bevétel ott csapódik le, noha a korábbi megállapodások szerint ennek a területnek önkormányzati tulajdonba kellett volna kerülnie, így a területhasználat az évi 657 millió forintból gazdálkodó önkormányzatot gyarapíthatná. Helyette be kell érnie a parkolóból származó bevétellel és másfél millió forinttal azután a terület után, amit sátoroztatásra megkapott a rendezvény szervezője az önkormányzattól.
A fesztiváltól a part mentén keleti irányban lehet eljutni az egykori pártüdülő szívéhez, Kádár János kibelezett panelvillájához és a pártfőtitkár horgászszigetéhez. Az egy kilométeres partszakaszon alig van ember, a szigeten 3-4 pár pihen.
Szerintük elveszik az egész területet, ez van. „A választás eredményétől függ, hogy milyen gyorsan zárják el ismét” – mondta a pártüdülő fegyveres őreire is emlékező fürdőző szerint. „Csak állami hirdetéseket látok mindenütt, a piacgazdaság nem működik. Nem rajtunk múlik itt semmi, kicsi pontok vagyunk” – mondta, épp azzal érvelve, ami ellen az egyesület győzködte a hallgatóságot: összefogással, tudatos cselekvéssel igenis meg lehet védeni a közösség érdekeit.
A mi pénzünkön veszik el tőlünk
Bukovszki András harmadmagával kisebbségben van az önkormányzatban, ahová mind a hat képviselő és a polgármester is függetlenként jutott be. Takács Károly 38 százalékot szerzett, ezzel épp a Fidesz jelöltjét, Molnár Dánielt győzte le, szűk három százalékponttal. Így nehéz mit kezdeni azzal a szemrehányó kérdéssel, amelyik elhangzott a fórumon az egyik résztvevőtől, nevezetesen, hogy miért épp ezeket az embereket választotta meg a közösség.
A polgármester és három képviselőtársa – akik nem jöttek el a fórumra – azonban a jelek szerint a beruházás oldalán állnak. Önmagában az, hogy támogatják az ingatlanfejlesztést, akár a 162 – más források szerint 104 – lakosztályos hotelt és az 58 apartmanházat, nem feltétlenül támadható, a fórumon sem volt mindenki önmagában az ingatlanfejlesztések ellen. Az viszont legalábbis szokatlan, hogy a három képviselő és a polgármester előbb feloszlatta a Bukovszki által vezetett településfejlesztési bizottságot, majd tárgyalásba kezdtek a Pro-Mottal, titoktartási szerződést aláírva. Ezt jelenti az a bizonyos „bennfentesség”, amivel illetik őket. Bukovszki és két képviselőtársa nem írták alá ezt a papírt, viszont nem is értesülnek a megállapodásokról.
A cég azzal indokolta a polgármestert és az aláíró képviselőket kötelező titoktartást, hogy a bennfentes információk idő előtti nyilvánosságra kerülése befolyásolhatná az anyacég részvényeinek értékét.
Bukovszkiék ugyan megtámadták ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóságnál (NAIH), amelynek állásfoglalása alapján a közérdekű adatok valóban nyilvánosságra hozhatók, ennek ellenére a polgármester és képviselőtársai ezt mindeddig nem tették meg.
„El kellene dönteni, hogy az önkormányzatot képviselik, vagy a céget szolgálják” – mondta Bukovszki, felvetve, hogy ő személy szerint kész lemondani, ha azonnal önkormányzati választást írnak ki és arra megfelelő személyeket választanak, mert a jelenlegi önkormányzat elveszítette a köz bizalmát.
Bukovszki szerint a helyzet világos: idővel az elvileg még állami tulajdonban lévő, bár már most is a Pro-Mot kezelésében álló 10 hektáros területet is privatizálhatóvá akarják tenni, ezt szolgálja a kormányrendelet is.
Ráadásul a köz pénzén: a Club Aliga fejlesztésére ugyanis három részben, a koronavírus alatt 9,6 milliárd forintot nyert el a cég, amely 4,4 milliárdért vette meg a Pro-Mot kft-t és így a területet.
Már csak ezért is meglepő a cég érve, hogy a köz érdekében tervezett fejlesztések finanszírozásához van szükség arra, hogy eladják a Kádár-villa körüli területeket, összesen 15 milliárd forintért, megfosztva ezzel a partmenti sétánytól a települést.
Vajon a 10 milliárdot a település is megkapta volna a fejlesztésekre? – vetette fel a költői kérdést egy résztvevő a fórumon, amire ráerősített a civil szervezet tiszteletbeli elnöke is:
„Nem egy-két szállodáról meg egy kis vízpartról van szó, hanem a településünkről. [...] Adják vissza a vízpartunkat, mert ha minden magánterületen működik, az nem a mienk. [...] Még úgy sem, ha különféle engedményekkel beengednek minket. [...] Nem kérünk a másodrangú állampolgár szerepéből. [...] Már most érzem, hogy csak megtűrtek vagyunk a Club Aliga strandján.”
„Elegünk van az elzárásból, az egy diktatúra alatt volt, most állítólag demokrácia van. Le akarunk menni sétálni és strandolni. Ne adjuk oda lehajtott fővel a területünket, tessék tudomásul venni, örökre veszítjük el”
– mondta Veress Lászlóné, amit a zömmel idős hallgatóság egyetértéssel fogadott, de anélkül, hogy különösebben magas hőfokra emelkedett volna a hangulat.
A rendszerváltó politikus újra 1989-et látja
A fórumon aktív fideszes politikus, parlamenti képviselő nem volt, ott volt viszont egy egykori politikus, aki valamikor még a Fidesz támogatása mellett szerzett parlamenti mandátumot. Az szabad választások után kormányt alakító MDF egykori szóvivője majd ideiglenes elnöke, Herényi Károly szerint a Club Aliga helyzete tényleg a rendszerváltás előtti időket idézi.
„Rosszabb a helyzet, remény sincs arra, hogy amíg ez a társaság van, bármi változzon. Nekem is olyan érzésem van, mintha 1989-et írnánk. Csak az akkori hatalom hozzáállása már sokkal engedékenyebb volt. Ez a hatalom meg makacs, és ragaszkodik a hatalomhoz, és ez az ijesztő. Akkoriban mondták, hogy a kommunistákkal nem akkor van baj, amikor hatalmon vannak, hanem amikor a veszni látszó hatalmukat próbálják megvédeni. Most ugyanez történik.”
Herényi szerint a hatalom érzi a vesztét, ezért zajlottak az alapítványi vagyonkiszervezések is. „A magyar nép nem annyira ostoba, mint amilyennek ők gondolják.” Herényi szerint a változás akkor jön el, „amikor minden magyar rádöbben, hogy ezt ő se úszhatja meg, mert a gyereke iskolába kerül, valamelyik rokona kórházba”, és akkor az oktatás és az egészségügy helyzetével szembesül. „Ezt a rendszert az tartja életben, hogy á, tudom, hogy rossz, de nekem kapcsolataim vannak, és megúszom. Ez nem megúszható, egyetlen magyar számára sem. Ez a felismerés adja majd a megoldást” – vélte Herényi.
Hogy az egykori politikus összegzésével a helyiek egyetértenek-e, kérdés. Kifelé jövet egy középkorú házaspár arról beszélt, hogy az lenne a legjobb, ha nem lenne politika. „Hát, az nehéz lesz” – mondta elvi egyetértéssel a férj, de felesége győzködte: „Úgy utálom a politikát, az lenne a jó, ha mindenki rendesen csinálná a dolgát.”
Az alábbi videónkon látható, milyen állapotban van most Kádár János egykori nyaralója:
Partnereinktől | https://telex.hu/belfold/2021/08/22/club-aliga-lakossagi-forum-balatonvilagos-fidesz-appeninn | https://web.archive.org/web/20220626081847/https://telex.hu/belfold/2021/08/22/club-aliga-lakossagi-forum-balatonvilagos-fidesz-appeninn | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elegunk-van-az-elzarasbol-az-egy-diktatura-alatt-volt | Telex | hungarian-news | 2021-08-22 11:04:00 | [
"Balázs Attila",
"Takács Károly",
"Witzmann Mihály"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Club Aliga",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"engedély",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
52,647 | A fideszes polgármester fia lett az év tanulója Harkányban | A Telex megkeresésére a Harkányi Önkormányzat megerősítette, hogy valóban a polgármester fia vehette át az év tanulója díjat a képviselő-testület augusztus 19-i ünnepi ülésén. (...) 2018-ban a harkányi önkormányzat a polgármester apját és az alpolgármester apját is kitüntette a Harkányért érdemérmével. | Múlt csütörtökön több díjat és elismerést is átadtak Harkányban, többek között az év tanulója díjat, amelyet idén Baksai Tamás kapott – írta a Harkányi Hírek. A város fideszes polgármesterét Baksai Endre Tamásnak hívját, ezért megkérdeztük az önkormányzatot, hogy az év tanulója rokona-e a polgármesternek.
A Telex megkeresésére a Harkányi Önkormányzat megerősítette, hogy valóban a polgármester fia vehette át az év tanulója díjat a képviselő-testület augusztus 19-i ünnepi ülésén. „Az év tanulója és az év sportolója díjat minden évben a helyi Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete által javasolt diákoknak ítéli oda a képviselő-testület. Így történt ez idén is, hiszen minden általuk kitüntetésre javasolt tanuló megkapta az elismerést” – írta az önkormányzat.
Arra a kérdésünkre, hogy a polgármester nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy a fia kapta az év tanulója díjat a városban, nem válaszoltak. | https://telex.hu/belfold/2021/08/23/a-fideszes-polgarmester-fia-lett-az-ev-tanuloja-harkanyban | https://web.archive.org/web/20221206181014/https://telex.hu/belfold/2021/08/23/a-fideszes-polgarmester-fia-lett-az-ev-tanuloja-harkanyban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-polgarmester-fia-lett-az-ev-tanuloja-harkanyban | Telex | hungarian-news | 2021-08-24 11:29:00 | [
"Baksai Endre Tamás"
] | [
"Harkány Város Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Harkány"
] | [
"rokonok",
"protekció",
"önkormányzat"
] | [] |
52,648 | 50 milliárdos hitelt vesznek fel Mészárosék, hogy megvegyék a Titászt | A nem közölt vételárat a Titász eszközértéke alapján lapunk százmilliárdosra becsülte | Mészáros Lőrinc;TITÁSZ;
2021-08-21 16:19:25
50 milliárdos hitelt vesznek fel Mészárosék, hogy megvegyék a Titászt
A nem közölt vételárat a Titász eszközértéke alapján lapunk százmilliárdosra becsülte
Az augusztus 21-i szombatot találta a legmegfelelőbbnek a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó, tőzsdei Opus Global annak közzétételére, hogy felesbe birtokolt, Opus Energy nevű leányvállalatuk 18-án, szerdán ötvenmilliárd forint hitelt vett fel az MKB-tól és a Takarékbanktól a Titász nevű kelet-magyarországi áramhálózat-cég felvásárlására. "Amúgy" Mészáros Lőrinc a hitelnyújtókban is részes, amiként az Opus Energy másik felét birtokló Status Energy sem áll távol tőle.
Az Opus a két évvel ezelőtti bejelentés után idén márciusban vette meg az E.ON által az 1995-ös privatizációk óta birtokolt hálózatot úgy, hogy a szolgáltatást a németek megtartották.
A nem közölt vételárat a Titász eszközértéke alapján lapunk százmilliárdosra becsülte. A cég eredményessége a hatósági tarifák miatt az állam jóindulatán múlik. | https://nepszava.hu/3129941_50-milliardos-hitelt-vesznek-fel-meszarosek-hogy-megvegyek-a-titaszt | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-milliardos-hitelt-vesznek-fel-meszarosek-hogy-megvegyek-a-titaszt | Népszava | hungarian-news | 2021-08-22 14:09:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Opus Energy Kft.",
"Titász Rt."
] | [] | [
"energia",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,649 | Kiírták az ország hulladékgazdálkodását 35 évre egy cég kezébe adó koncessziót | Az ünnepek előestéjén csendben, 12 munkanapos jelentkezési határidővel közzétette. A fő esélyes a Mol. | MOL;kuka;hulladékgazdálkodás;koncesszió;
2021-08-21 08:00:00
Kiírták az ország hulladékgazdálkodását 35 évre egy cég kezébe adó koncessziót
Az ünnepek előestéjén csendben, 12 munkanapos jelentkezési határidővel közzétette. A fő esélyes a Mol.
Múlt csütörtökön, a lehető legnagyobb csendben a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda az uniós közbeszerzési értesítőben kiírta a hulladékkoncessziót - hívta fel a figyelmet egy héttel későbbi Facebook-posztjában Fekete-Győr András Momentum-elnök, amit elsőként a Hvg.hu szúrt ki. A jelentkezési határidő szeptember 9. A kiíró tehát 12 munkanap jelentkezési időt biztosít egy, az iparág szinte teljes egészét 35 évre egy cég kezébe adó pályázatra - hívja fel a figyelmet a politikus. Ez szerinte ellenkezik az EU irányelveivel. Az ország teljes területének hulladékgazdálkodási joga mellett az óriási állami támogatások is a pályázat egyetlen nyerteséhez kerülnek majd. A kiírás precíz és pontos: a feltételeket a Molon kívül egy pályázó sem tudja majd teljesíteni - véli Fekete-Győr András. Az egyetemek kialapítványozása alapján is egyértelműnek látja, hogy a bukás előtt mindent vinni akarnak. A lopás, az állami feladatok magánosítása már nem kivétel: az utolsó évre ez lett a Fidesz politikájának a lényege - zárja posztját a Momentum elnöke.
A pályázati kiírásból a már ismert feltételeken túl további figyelemre méltó részletek derülnek ki. Tételes ajánlatot csak egy következő körben, a most kiválasztottaktól várnak. Az eljárás idén év végéig zárulhat le. A nyertesnek a koncessziós szerződés megkötésétől számított egy éven belül, illetve jövő év végéig a feladat ellátásához szükséges összes megállapodást meg kell kötnie. A tevékenységre többségi részvételével céget kell alapítania. A kedvezményezettnek várhatóan évi mintegy 4-4,8 millió tonna hulladékot kell átvenni, gyűjteni, elszállítani, előkezelni, értékesíteni és kezelésre átadni, ideértve a gyűjtő- és visszaváltási pontok, hulladékudvarok, átrakók és válogatók üzemeltetését, a kiterjesztett gyártói felelősségi, illetve a szintén 2023 közepétől tervezett visszaváltási díjas rendszerek működtetését. A magas színvonalú települési hulladékszállítás mellett teljesíteni kell az uniós előirányzatokat is.
A koncesszor a tevékenységbe szerződéssel mást - így alvállalkozót - is bevonhat. A jelentkezőktől 10 év alatt 50-300 milliárdnyi beruházást, illetve 5 év alatt évi 100-400 ezer tonna energetikai hasznosítómű létesítését várják. A szöveg vége felé megvillan a "közös részvétel" lehetősége is. A pénzügyi előírások alapján nagy cégeket várnak. A műszaki feltételek rugalmasak: a jelentkezőnek legalább évi 500 ezer tonna lakossági vagy évi 20 ezer tonna veszélyes hulladék kezelését vagy ártalmatlanítását vagy elégetését kell teljesítenie. A szállítási követelmények bármilyen árura vonatkoznak. A hulladékdíjakat a koncesszor szedi be. Igaz, ezek változatlanságát itt nem biztosítják. A koncesszió egymilliárdos kötbér fejében mondható fel. A nyertesnek meg kell vennie az új rendszerben tisztázatlan helyzetű kukaholdingot, illetve a tulajdoni átalakulások után 28 leányvállalatával az ország több térségében kukaürítést végző, szintén állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t is - derül ki a kiírás levégéről. | https://nepszava.hu/3129910_kiirtak-az-orszag-hulladekgazdalkodasat-35-evre-egy-ceg-kezebe-ado-koncessziot | https://web.archive.org/web/20210927034322/https://nepszava.hu/3129910_kiirtak-az-orszag-hulladekgazdalkodasat-35-evre-egy-ceg-kezebe-ado-koncessziot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiirtak-az-orszag-hulladekgazdalkodasat-35-evre-egy-ceg-kezebe-ado-koncessziot | Népszava | hungarian-news | 2021-08-22 14:57:00 | [] | [
"Mol Energy Trade International AG",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [] |
52,651 | Mészáros Lőrinc családja beleveti magát a magyar filmiparba | A Fejér B.Á.L. és a Market közösen építheti a fóti filmstúdió új épületeit - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A beruházás becsült összege közel 30 milliárd forint, ugyanakkor a gyakorlat szerint ez nem a végső ár, ennél többe kerülhet a teljes projekt. Van is rá mozgástér, ugyanis a fejlesztés összköltsége 42 milliárd forint. | Mészáros Lőrinc;Market Építő Zrt;fóti filmstúdió;
2021-08-17 16:49:06
Mészáros Lőrinc családja beleveti magát a magyar filmiparba
A leggazdagabb magyar famíliája nem alkotó munkát végez majd, csupán egy közbeszerzés eredménye szerint a gyerekek bővíthetik a fóti filmstúdiót.
A Fejér B.Á.L. és a Market közösen építheti a fóti filmstúdió új épületeit - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A beruházás becsült összege közel 30 milliárd forint, ugyanakkor a gyakorlat szerint ez nem a végső ár, ennél többe kerülhet a teljes projekt. Van is rá mozgástér, ugyanis a fejlesztés összköltsége 42 milliárd forint.
A kiírás elsődleges célja négy új, egyenként 2500 négyzetméter területű, eredeti hangfelvételre alkalmas műterem telepítése, melyből kettő-kettő egymás mellé épül. Az egymás melletti épületek szerkezetileg teljesen különálló épületet jelentenek majd, ugyanakkora használati igény szerint összenyithatók lesznek két darab 5000 négyzetméteres műteremmé.
Emellett Mészároséknak egy reprezentatív fogadóépületet is fel kell húzniuk, valamint a műtermek fejépületében, a műtermek üzemeltetéséhez szervesen kapcsolódó, különböző funkciójú kiszolgálóhelyiségek és új külön álló produkciós célú kiszolgáló épületeket kell építeniük, amelyeknek megújuló energiaellátása lesz.
A kírás azt is valószínűsíti, hogy alvállalkozók bevonására lesz szükség.
Korábban a Filmintézet azt közölte, hogy Fóton világszínvonalú stúdiók épülnek. A szervezet számításai szerint az átfogó fejlesztésnek köszönhetően a fóti stúdiókomplexum nemzetközi és hazai viszonylatban is meghatározó eleme lesz a filmgyártásnak, és üzemeltetési költségei gazdaságosabbá válnak. A kivitelezési munkálatok még nyáron elkezdődnek, több szakaszban valósulnak meg, a teljes fejlesztés tervezett befejezése 2023 vége.
A Fejér B.Á.L. Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltsége, míg a Market Garancsi Istvánhoz köthető, aki Orbán Viktor jóbarátja. | https://nepszava.hu/3129616_meszaros-lorinc-csaladja-beleveti-magat-a-magyar-filmiparba | https://web.archive.org/web/20221204130705/https://nepszava.hu/3129616_meszaros-lorinc-csaladja-beleveti-magat-a-magyar-filmiparba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-csaladja-beleveti-magat-a-magyar-filmiparba | Népszava | hungarian-news | 2021-08-17 15:33:00 | [
"Garancsi István",
"ifj. Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Market Építő Zrt."
] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"műsor / filmgyártás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,652 | Engedékenységgel csábít a GVH | A saját kartell-tevékenységüket önként feltáró cégek jelentős bírságkedvezményt kaphatnak, sőt, akár teljesen meg is úszhatják a bírságszankciót. | építőipar;GVH;kartellezés;építőanyagok;
2021-08-18 20:28:20
Engedékenységgel csábít a GVH
A saját kartell-tevékenységüket önként feltáró cégek jelentős bírságkedvezményt kaphatnak, sőt, akár teljesen meg is úszhatják a bírságszankciót.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fokozott figyelemmel kezeli az építőiparral kapcsolatos jelzéseket, és más esetekben is hangsúlyozza, hogy az érintett piaci vállalkozásoknak érdemes együttműködni a hatósággal. A saját kartell-tevékenységüket önként feltáró cégek ugyanis jelentős bírságkedvezményt kaphatnak, sőt, akár teljesen meg is úszhatják a bírságszankciót – közölte a versenyhivatal. A versenytörvény különös lehetőségeket kínál a jogsértésben érinett cégeknek arra, hogy kilépjenek a kartellből, s csakis így kerülhető el a sok esetben komoly bírság – mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
A GVH úgynevezett engedékenységi politikája régóta az egyik legerősebb fegyvere a kartellek feltárásában: a bűnbánó kartellező, ha feltárja az együttműködés minden feltételét, akár teljes bűnbocsánatban is részesülhet, míg a kartell többi tagja a vétkesség súlyától függően milliós, de akár több milliárd forintos büntetést is kaphat. Feltétel, hogy a versenykorlátozásban részes cég olyan döntő bizonyítékokat adjon át a GVH vizsgálóinak, amelyek megalapozhatják a versenyhivatal rajtaütését. A bírság csökkentésével honorálható emellett minden olyan önként szolgáltatott bizonyíték, amely – ha nem is elsőként érkezik a hatósághoz –, de érdemben segíti a kartell feltárását.
Az elmúlt években a milliárdos, több tízmilliárdos építési közbeszerzések területén szembetűnően csökkent verseny, egy-egy gigaberuházásért sokszor egyetlen, általában a NER-vállalkozó indul. Ennek ellenére most sem az építőipari kartellek, hanem az építő-alapanyag ipari, bányászati cégek együttműködése szúrt szemet a kormánynak, ugyanis a világgazdaság pandémia utáni újraindulásával egekbe szöktek az építőanyag-ipari árak, ami mögött a építési cégek és a kormány is versenykorlátozó magatartást vél felfedezni. Az építőipari cégek egyenesen arra panaszkodtak, hogy az áremelkedések és az alapanyaghiány épp ezen nagy megrendelések teljesítését veszélyeztetik. Ezért fordít kiemelt figyelmet a GVH is ennek a szektornak, olyannyira hogy a szervezet az áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálói csoportot hozott létre, amely kiemelten elemzi a kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat és piaci jelzéseket. | https://nepszava.hu/3129708_engedekenyseggel-csabit-a-gvh | https://web.archive.org/web/20211127052347/https://nepszava.hu/3129708_engedekenyseggel-csabit-a-gvh | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/engedekenyseggel-csabit-a-gvh | Népszava | hungarian-news | 2021-08-18 15:42:00 | [] | [] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"bányászat",
"építőipar",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,653 | 10 évre titkosították a Velencei-tó vízpótlására készült kormányzati tervet, döntés továbbra sincs | Szél Bernadett épp ezzel kapcsolatban fordult a kormányhoz adatigényléssel, amire a Miniszterelnöki Kormányiroda adott választ.
Pontosabban, nem adott, mivel állítása szerint a kormány ugyan tárgyalt már az ügyről, de döntés nem született, az erről szóló anyag pedig döntés-előkészítő adatnak minősül, ezért titkos. Méghozzá 10 évre. Vagyis a magyar lakosság nem tudhatja meg, mi lesz a sorsa a szebb napokat is megélt Velencei-tónak. | Ez a cikk több mint 2 éves.
Még a szerződéseket előszeretettel titkosító Orbán-kormányhoz képest is meghökkentő választ kapott Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, amikor az épp kiszáradófélben lévő Velencei-tó feltöltésével kapcsolatban érdeklődött.
„Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet szentel a Velencei-tó ügyének, így kész támogatni egy olyan átfogó és komplex megközelítésű vízügyi intézkedési tervet, amely figyelemmel van az ivóvíz biztosítási, árvízvédelmi és az öntözési szempontokra is”
– közölte tegnap Orbán Balázs Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére, aki szerette volna megtudni, hogy ha a fóti filmstúdió felújítására van 42 milliárd forintja a kormánynak, a Velencei-tóra miért nincsen.
A fideszes miniszterhelyettes válaszában azt is hozzátette: a kormány döntése alapján ezen terv előkészítése – több szakmai szervezet és szakértő bevonásával – már folyamatban van.
Szél Bernadett épp ezzel kapcsolatban fordult a kormányhoz adatigényléssel, amire a Miniszterelnöki Kormányiroda adott választ.
Pontosabban, nem adott, mivel állítása szerint a kormány ugyan tárgyalt már az ügyről, de döntés nem született, az erről szóló anyag pedig döntés-előkészítő adatnak minősül, ezért titkos. Méghozzá 10 évre. Vagyis a magyar lakosság nem tudhatja meg, mi lesz a sorsa a szebb napokat is megélt Velencei-tónak.
„Ennyit ért a miniszterelnök a klímaváltozásból, a környezet pusztulásából, ennyit ért abból, hogy nem a természet a gazdaság része, hanem fordítva. És ha tönkretesszük a bolygót, akkor nem lesz gazdaság se. Aki ezt az egyszerű összefüggést nem érti, alkalmatlan vezetőnek a 21. században!”
– értékeli a helyzetet Szél.
A kormány a tó hosszas kálváriáját követően augusztus elején szólalt meg: akkor Tessey Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a víz pótlására készítettek egy előterjesztést a kormánynak, és mindenki abban bízott, hogy ezt rövidesen elfogadhatják, és megindulhat a tó feltöltése. Ezt a gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs támogatta, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter pedig a kormány elé terjesztette, ott azonban elakadt, mondván:
olyan sok pénzbe kerülne, „hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani.”
A miniszteri biztos azt is elárulta, hogy a terv megvalósításához 40 milliárd forintra lenne szükség, a kormány azonban a forrásokat elsődlegesen a gazdaság újraindítására szeretné fordítani, ezért halasztják a beruházást, de az előterjesztést nem utasították el. És ha már gazdaság, viszonyításképp érdemes megnézni, az utóbbi időben hány multit támogatott összesen az állam ennek az összegnek a többszörösével.
A Velencei-tónál először júniusban jeleztek tömeges halpusztulást, ami azóta legalább két újabb, nagyobb hullámbanmegismétlődött. A pusztulás oka a hivatalos közlés szerint a tartósan alacsony vízszint okozta lokális oxigénhiány. A jelenség és a rossz vízminőség miatt több strandot is lezártak, ami több vendéglátóst nehéz helyzetbe hozott. Mint arról hétfőn beszámoltunk, a tömeges halpusztulás után most több tucatnyi madár tetemet gyűjtöttek be, és haldokló madarakat szállítottak állatorvoshoz civilek a Velencei-tónál. A madárpusztulás oka egy dunaharaszti madárkórház szerint botulizmus, ami a vízi állatoknál a rossz vízminőség és a magas szervesanyag-tartalom (így például a nagy mennyiségű elhullott hal) következtében elszaporodó Clostridium botulinum nevű baktérium elszaporodása miatt alakul ki. | https://merce.hu/2021/08/25/10-evre-titkositottak-a-velencei-to-vizpotlasara-keszult-kormanyzati-tervet-dontes-tovabbra-sincs/ | https://web.archive.org/web/20230603135102/https://merce.hu/2021/08/25/10-evre-titkositottak-a-velencei-to-vizpotlasara-keszult-kormanyzati-tervet-dontes-tovabbra-sincs/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/10-evre-titkositottak-a-velencei-to-vizpotlasara-keszult-kormanyzati-tervet-dontes-tovabbra-sincs | Mérce | hungarian-news | 2021-08-25 15:56:21 | [] | [] | [
"Fejér megye",
"Velence"
] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"környezetvédelem",
"államtitok",
"adatigénylés"
] | [] |
52,654 | Korrupciómegelőzési vezető: A kórházigazgatókat is megbízhatósági vizsgálat alá vonhatják | Az orvosok és a nővérek mellett a kórházak vezetőit is alávetheti úgynevezett megbízhatósági vizsgálatnak a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz-ellenes csoportja, hiszen akár őket is megpróbálhatják megvesztegetni. Váradi Piroska ezredes, a Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője elmondta: az NVSZ tavaly két, idén pedig egy esetben tett feljelentést egészségügyi dolgozóval szemben. | Hálapénzt adni és elfogadni is bűncselekménynek számít 2021. január 1-je óta, és a korrupciónak ezen formája ellen – legalábbis az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben – az NVSZ hálapénz csoportjuk feladata fellépni. Értek-e már tetten korrumpálódott orvost, ápolót?
Nem, de más egészségügyi dolgozót sem! Fontos ugyanis tisztázni, hogy a mi munkánkba az egészségügyi korrupció minden formája beletartozik, ennélfogva nemcsak az orvosokra vagy az ápolókra, hanem végzettségtől és pozíciótól függetlenül minden olyan egészségügyi dolgozóra kiterjed, aki részese lehet ennek.
Mondjuk, akár a beszerzésekért vagy beruházásokért felelős, a beszállítókkal kapcsolatban álló gazdasági, pénzügyi igazgatók?
Akár ők is, de azt minden esetben egyedileg, előzetesen kell vizsgálnunk, hogy egy adott munkakörben dolgozó megbízhatósági vizsgálat alá vonható-e a jogszabály taxatív meghatározása szerint.
A magán-egészségügyi szolgáltatók kivételével mindenre van/lehet rálátásuk, ráhatásuk, eljárhatnak mindenütt?
Vannak kivételek, az egyházi tulajdonú/fenntartású kórházak például nem tartoznak hozzánk, de másokat is felsorol a törvény.
Visszatérnék egy kicsit módosítva az első kérdéshez: bukkantak-e már korrupciós ügyre az egészségügyben?
Az NVSZ tavaly két, idén pedig egy esetben tett feljelentést egészségügyi dolgozóval szemben: egy pszichiáter főorvos súlyos pénzekért írt ki rendőr kollégákat rövidebb-hosszabb betegállományba, az ő esetét értelemszerűen még nem a hálapénz-csoport tárta fel. Annak az orvosnak az ügyében viszont már ők tettek feljelentést, aki Covid-gyógyszert tulajdonított el a kórházban, ahol dolgozott, majd adta tovább jó pénzért. Szintén az NVSZ felderítése nyomán buktattak le egy pedofil mentőst a rendőrök.
Hálapénzes eset tehát nem volt?
Nem, ezzel kapcsolatban előkészítő munkálatok folynak. Az egészségügy az NVSZ számára teljesen új ágazat, ráadásul rendkívül összetett, bonyolult, sokszereplős rendszerről is beszélünk.
Ahhoz, hogy az erre a területre specializálódott 50 fős csoportunk szakszerűen és törvényesen dolgozhasson, komoly előkészületekre van szükség.
Az eddigi hónapok alapvetően a felkészülés, a stratégiaalkotás jegyében teltek, ismerkedtünk a szereplőkkel, a szervezeti mechanizmusokkal, a folyamatokkal, feltérképeztük a korrupció szempontjából különösen érzékeny pontokat, és kockázatelemezést végeztünk. A Covid-időszak nem is szólhatott az ellenőrzésekről, nem lehetett még ezzel is terhelni a végletekig kifeszített egészségügyi dolgozókat.
Hogyan választják ki, hogy milyen szakmákban, intézményekben, vagy hogy konkrétan kit ellenőriznek? Számíthatnak-e például fokozott figyelemre a műtétes szakmák, például a szülész-nőgyógyászat, amelyek több felmérés szerint is a legérintettebbek a paraszolvenciában?
Kezdjük az utóbbival: ezeket a felméréseket mi is ismerjük és figyelembe is vesszük. Ám az, hogy milyen irányba kezdeményezünk eljárást, ennél sokkal összetettebb kérdés. Nincs olyan, hogy rábökünk egy szakmára vagy egy emberre, hogy na, most őt ellenőrizzük.
A megbízhatósági vizsgálatokat minden esetben megelőzi valamilyen személyre szóló – de meg nem erősített, a büntetőeljárás kezdeményezéséhez nem elégséges – információ, vagy olyan kockázatelemzés, ami szerint az adott munkakör korrupciós kitettsége magas.
Nem erről szólnak a megbízhatósági vizsgálatok?
A megbízhatósági vizsgálat egy teszt, egy mesterségesen generált élethelyzet, amelynek során a speciálisan képzett kollégánk játssza a beteg, a hozzátartozó vagy az egyéb személy szerepét, aki megkísérli megvesztegetni a vizsgált személyt.
Azt nézzük, hogy az illető elfogadja-e a kenőpénzt, vagyis, hogy visszaél-e hivatali vagy a munkaköréből fakadó helyzetével. Ilyen úgynevezett integritás-vizsgálatokat 2011 óta végzünk a belügyi szerveknél, és a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél, majd pedig később a közigazgatásban is időbe telt, amíg megértették, hogy értük dolgozunk, nem ellenük.
Milyen eszközöket használhatnak az ilyen tesztek során? Meddig mehetnek el, hogy „kiugrasszák a nyulat a bokorból”?
Ez nagyon szigorú szabályokhoz van kötve. Eleve csak megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában indítható ilyen vizsgálat. Titkos információgyűjtés is folytatható, de bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök nem alkalmazhatók, nem végezhetünk például lehallgatást. A vizsgálatról ugyanakkor készíthetünk kép- és hangfelvételt, de azon az NVSZ munkatársán kívül csak az szerepelhet, aki ellen vizsgálatot folytatnak.
Mi történik, ha kiderül: a vizsgálat alanya bizony megkenhető?
Ahogyan az NVSZ nem titkosszolgálat, úgy nem is nyomozóhatóság, ezért abban a pillanatban, hogy felmerül a bűncselekmény gyanúja, megtesszük a feljelentést a területileg illetékes rendőrség vagy nyomozóügyészség felé.
Van-e önökkel szemben bármilyen elvárás azzal kapcsolatban, mire helyezzék most a fókuszt a vizsgálatok során?
Ezek a vizsgálatok soha nem öncélúak, az elmúlt tíz évben egyetlen egyszer sem indítottak ellenünk pert azért, mert túlléptük volna a hatáskörünket vagy visszaéltünk volna az eszközeinkkel. De, ha engednénk bármilyen nyomásnak, azzal a munkánk lényege is elveszne, mert számunkra nem az jelenti a sikert, ha a TEK bilincsben viszi el a rendőrt vagy az orvost, hanem az, ha hetekkel a vizsgálat után arról értesíthetjük, hogy megbízhatósági vizsgálatot végeztünk nála, és mindent rendben találtunk. Mert erről minden érintettet értesítünk, nyilván nem fedve fel magunkat.
Említette, hogy a rendőrségnél már tíz éve végeznek megbízhatósági vizsgálatokat. Hatékonynak bizonyultak ezek?
A statisztikai adatok szerint csökkent a korrupció a belügyi szerveknél. A bűncselekmény elkövetése miatt feljelentéssel zárult megbízhatósági vizsgálatok száma 2015-16-ban tetőzött: mindkét évben 26 ilyen eset volt, míg 2018-2020 között ez a szám éves szinten 7-9 között mozgott. Így mondhatjuk, hogy komoly visszatartó erejük és megelőző szerepük van ezeknek a teszteknek. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem csak „hard”, hanem olyan „soft” eszközökkel is küzdünk a korrupció ellen, mint az oktatás, a tréning vagy a társadalmi kampány, stb.
A rendőrség társadalmi megítélése is javult vajon? Mert az egészségügyé igen kedvezőtlen e tekintetben, felmérések szerint a közszolgáltatások közül ez a kenőpénzzel leginkább érintett terület.
Két közvélemény-kutatást is végeztettünk az elmúlt években, és ezek alapján érdemben javult a rendőrség megítélése. Az egészségüggyel kapcsolatban is optimista vagyok, még akkor is, ha tudjuk: a hálapénz megszűntetése, az egészségügy megtisztulása hosszú folyamat lesz, kemény és kitartó munka kell hozzá, hiszen egy sok-sok évtizedes, jól bevált társadalmi gyakorlattól kell megszabadulnunk. Azt látjuk, hogy az egészségügyiek döntő többsége szeretne tisztességesen, tiszta viszonyok között dolgozni.
Ehhez elengedhetetlen, hogy az emberek is értsék: törvényt szegnek, ha borítékot akarnak dugni az orvos zsebébe. A pácienseket is ellenőrzik?
A betegeket megbízhatósági vizsgálattal nem ellenőrizhetjük, de vesztegetés elkövetőjeként lehetnek bűnfelderítési tevékenységünk alanyai ők is. Ezen felül készülnek a tájékoztató anyagaink, mert nagyon nagy szükség van a tudatosításra, a szemléletformálásra abban, hogy hálapénzzel immár senki semmilyen előnyhöz nem juthat, ugyanakkor a nővért, az orvost, vagy akár az igazgatót is veszélybe sodorhatja. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az a kenőpénz, amit a beteg akar adni azért, hogy biztosan meggyógyítsák, vagy a lehető legjobban bánjanak vele, nem ugyanaz, mint amivel mondjuk, egy gyorshajtáson rajtakapott sofőr akar kibújni a felelősségre vonás alól. Ez egy borzasztóan érzékeny terület…
… amelyben az egészségügyiek is hihetetlen nyomásnak vannak kitéve esetenként a betegek vagy a hozzátartozók részéről. Magam is tanúja voltam, amikor a hozzátartozó fizetni a műtőből éppen csak kijött orvosnak, aki azt nem akarta elfogadni, mire körbevette a család az orvost, és egyszerűen nem hagyták tovább menni, amíg nem tette el a pénzt.
Az ilyen jellegű konfliktushelyzetekben lép be az NVSZ védelmi tevékenysége, ami a bűnmegelőzés és a bűnüldözés mellett a szervezet harmadik feladata. A „védett állományban” dolgozók bármikor fordulhatnak hozzánk, és – ahogyan ilyenkor akár a rendőrségnél vagy a közigazgatás más területein dolgozókat – védelem alá helyezzük, az elkövetőkkel szemben pedig eljárunk. Azért is nyitunk irodákat hamarosan 7 egészségügyi intézményben, hogy azonnali segítséget tudjunk nyújtani konfliktushelyzetekben.
hálapénz
NVSZ
Váradi Piroska | https://novekedes.hu/interju/korrupciomegelozesi-vezeto-a-korhazigazgatokat-is-megbizhatosagi-vizsgalat-ala-vonhatjak | https://web.archive.org/web/20220808033559/https://novekedes.hu/interju/korrupciomegelozesi-vezeto-a-korhazigazgatokat-is-megbizhatosagi-vizsgalat-ala-vonhatjak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupciomegelozesi-vezeto-a-korhazigazgatokat-is-megbizhatosagi-vizsgalat-ala-vonhatjak | Növekedés | hungarian-news | 2021-06-16 15:50:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"antikorrupció",
"hálapénz",
"NVSZ-vizsgálat"
] | [] |
52,655 | Hálapénzek és korrupció: 86 vizsgálatból 18 feljelentés egészségügyi alkalmazottak ellen | Az eddig vizsgált esetek 20 százalékában tett feljelentést egészségügyi dolgozókkal szemben a Nemzeti Védelmi Szolgálat márciusi indulása óta. Jó néhány vizsgálat még folyamatban van. A legmagasabb beosztású, feljelentésben érintett egészségügyi alkalmazott egy kórház osztályvezető főorvosa volt. A leggyakoribb bűncselekmények, amiket az egészségügyi alkalmazottak elkövetnek a hálapénz elfogadása, a közfeladati helyzettel való visszaélés, és a védettségi igazolással kapcsolatos visszaélés. Az InfoRádió Váradi Piroska rendőr ezredest, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztály vezetőjét kérdezte. | Az év elején alakult meg a Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül az Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztály, amelynek "védetti körébe" nem kizárólag a kórházak egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottjai, hanem a teljes állami egészségügyi szektor beletartozik. Mint Váradi Piroska rendőr ezredes az InfoRádióban elmondta, az NVSZ az év eleje óta hajt végre bűnfelderítéseket a járványügyi korlátozások feloldását követően. Munkájukhoz június óta már megbízhatósági vizsgálatokat is felhasználnak. Mindemellett korrupciós kockázatelemzést is végeznek. Letelt az első fél év:
eddig összesen 86 ügyben vizsgálódtak, amelyek közül 18 feljelentéssel végződött.
A szakember hozzátette, természetesen a nyomozások egy része már lezárult, és azokat megszüntették bűncselekmények hiányban, azonban folytamban lévő ügyek is vannak. Előbbire példa, hogy egy vidéki kórház osztályvezető főorvosát megbízhatósági vizsgálat alá vonták, miután az előzetes kockázatelemzés alapján úgy ítélte meg a szolgálat, hogy fokozott korrupciós nyomás jelentkezhet a munkakörében. Ám mivel a főorvos a jogszabályoknak teljesen megfelelően járt el, ezért vele szemben a vizsgálatot befejezték – ismertette a rendőr ezredes.
A feltárt ügyek alapján a leggyakoribb bűncselekménytípus:
a vesztegetés, tehát a hálapénz elfogadása,
a közfeladati helyzettel való visszaélés – ez teljes mértékben megegyezik a hivatali visszaéléssel, csak közfeladatot ellátó személy az alanya,
a védettségi igazolással való visszaélés.
Váradi Piroska az InfoRádió kérdésére válaszolva azt is közölte: tapasztaltaik szerint az eljárások során
az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók hasonló arányban érintettek.
A korrupciós kockázatfelmérést illetően a rendőr ezredes kiemelte: az orvosi érdekvédelmi szervezetekkel, az Országos Kórház Főigazgatósággal folytatott párbeszédek alapján rajzolódott ki, hogy melyek azok a területek, amelyek fokozottan érintettek korrupciós kockázattal. Ilyen volt a sportorvosi terület, a sportorvosi igazolások kiadása, de találtak olyan területet is, ahol úgy tapasztalták, a hozzátartozók részéről nagyon is lehetséges a folyamatos nyomásgyakorlás a tekintetben, hogy hosszabb kórházi kezelésre tartsák bent a beteget, és ezért keresték meg az orvost – magyarázta a szakember.
Váradi Piroska tájékoztatásából az is kiderült, a megindított vizsgálatok szinte azonos arányban történnek kockázatelemzés, illetve belejelentés alapján. Megjegyezte,
az NVSZ-nél nem lepődtek meg azon, hogy számos bejelentés érkezik, ezek motivációi viszont már érdekes kérdésnek számítanak.
„Ezért kell nagyon körültekintően és alaposan végigjárni egy adott bejelentésben szereplő információkat, azok valóságtartalmát, hogy kiszűrjék az inkább csak valami érzelmi okokból megtett bejelentéseket” – fogalmazott.
A NVSZ Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője hangsúlyozta:
nem vadásznak a szabálytalankodókra, a szolgálatnak nem az a célja, hogy becserkésszen orvosokat, szakdolgozókat, hanem hogy megtisztítsa az egészségügyet.
Az InfoRádió érdeklődésére azt is elárulta, hogy a feltárt korrupciós ügyek során, amelyek feljelentéssel végződtek, a "lefüleltek" között legmagasabb pozícióban egy fővárosi megyei kórházi osztályvezető főorvosa állt. Esetében információk merültek föl arra vonatkozóan, hogy hamis orvosi igazolások kiállításával nyújt segítséget börtönbüntetésre ítélt személyeknek a büntetésük letöltésének elhalasztásában. Az NVSZ ennek alapján megbízhatósági vizsgálatot kezdeményezett az illetővel szemben, amely során a szolgálat tárgyalótisztje 300 ezer forintot ajánlott fel azért, hogy az orvos egy megfelelő hamis igazolást adjon ki a részére, amivel tulajdonképpen a kiszabott büntetés halasztását kérelmezheti – ismertette az ügyet Váradi Piroska. | https://infostart.hu/belfold/2021/08/10/nvsz-merleg-86-vizsgalatbol-18-feljelentes-egeszsegugyi-alkalmazottak-ellen | https://web.archive.org/web/20211129031713/https://infostart.hu/belfold/2021/08/10/nvsz-merleg-86-vizsgalatbol-18-feljelentes-egeszsegugyi-alkalmazottak-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/halapenzek-es-korrupcio-86-vizsgalatbol-18-feljelentes-egeszsegugyi-alkalmazottak-ellen | Infostart (Inforádió) | hungarian-news | 2021-08-10 15:55:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"antikorrupció",
"hálapénz",
"NVSZ-vizsgálat"
] | [] |
52,656 | Nem eléggé korrupcióellenes a helyreállítási alap magyar terve, kérdéses, hogy elfogadja-e az EU | Mostani formájában nem hagyná jóvá az Európai Bizottság a magyar kormány helyreállítási alapra benyújtott tervezetét, írja uniós hivatalnokokra és diplomatákra hivatkozva a Politico. A lap szerint bár a Bizottságnak hétfőig kellene igent mondania a magyar tervekre, a brüsszeli vezetés szerint nem elegendőek a tervben megfogalmazott korrupcióellenes intézkedések. | Mostani formájában nem hagyná jóvá az Európai Bizottság a magyar kormány helyreállítási alapra benyújtott tervezetét, írja uniós hivatalnokokra és diplomatákra hivatkozva a Politico. A lap szerint bár a Bizottságnak hétfőig kellene igent mondania a magyar tervekre, a brüsszeli vezetés szerint nem elegendőek a tervben megfogalmazott korrupcióellenes intézkedések.
Még május közepén nyújtotta be a magyar kormány az igényét 7,2 milliárd euró (átszámítva 2567 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra a helyreállítási tervből. Ahogy arról írtunk korábban, ennek jelentős részét az egészségügyi rendszer és a környezetbarát közlekedés fejlesztésére, valamint az oktatási rendszerre fordítanák. A pályáztatást megalapozó, a rendszer alapelveit tartalmazó tervet jövő hétfőre kellene jóváhagynia a Bizottságnak, hogy utána elkezdődhessen a pályázatok kiírása, majd a támogatások kifizetése – azonban a Politico értesülései szerint ez csúszni fog.
A lap ugyanis arról ír, hogy a brüsszeli döntéshozók nem látják megfelelőnek a Magyarország felé kiszabott országspecifikus ajánlások érvényesülését a tervben. A kormányoknak ugyanis figyelembe kell venniük a tervek kidolgozásánál az évről évre készülő országértékelésekben megfogalmazott bírálatokat és javaslatokat –
Magyarország esetén pedig rendre szerepel az, hogy a kormánynak meg kellene erősítenie a korrupcióellenes fellépését, biztosítania kell a közérdekű információkhoz való hozzáférést és a bírói függetlenséget is.
Ezeket említette szerdai sajtótájékoztatóján Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos is. Igaz, Gentiloni hozzátette, továbbra is tárgyalnak ezekről a magyar kormánnyal, hogy sikerüljön közös álláspontra jutni a terv ügyében.
Korábban az elfogadási folyamat felfüggesztéséről számolt be több hírügynökség, köztük a német dpa is, ahogyan Dacian Ciolos liberális EP-képviselő is erről twittelt egyet szerdán reggel. Megkerestük ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, akik azt válaszolták a Telexnek, hogy továbbra is tárgyalnak a magyar kormánnyal a tervről.
„A Bizottság folytatja a magyar helyreállítási és rugalmassági terv alapos értékelését az RRF-rendeletben meghatározott 11 kritérium alapján. Ugyanezek a kritériumok valamennyi tagállamra vonatkoznak. A 11 kritérium különösen annak értékelését írja elő, hogy az intézkedések foglalkoznak-e az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott kihívásokkal, valamint hogy a tervek megfelelő ellenőrzési és auditálási mechanizmust biztosítanak-e. Mivel a részletes értékelés folyamatban van, nem adunk előzetes értékelést”
– idézte a Bizottság képviselete Marta Wieczorek, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős szóvivőjének szavait a Telexnek adott válaszában. A Politico forrásai szerint a labda most Budapest térfelén pattog, hogy változtasson a terven a Bizottság kéréseinek megfelelően.
Hova jut az uniós adófizetők pénze?
Az EUrológus szerdai cikke szerint volna is mit bőven változtatni a magyar helyreállítási terven: négy EP-képviselő, köztük a momentumos Cseh Katalin és a magyar ügyekben igen aktív német zöldpárti Daniel Freund megbízásából ugyanis 17 oldalon keresztül elemezték azt különböző jogászok, hogy mi a baj a Budapest által beadott tervekkel.
„A Bizottságnak már csak borítékba kell tennie a levelet, és elküldenie Orbán Viktornak” – mondta a 17 oldalas elemzést bemutató sajtótájékoztatón Freund. Három fő témát emeltek ki az esszében:
Egyrészt az uniós források felhasználásának átláthatatlanságát – a dokumentum szerint ugyanis a szükséghelyzeti intézkedéseknek, és ezek folyamatos meghosszabbításainak köszönhetően a kormány figyelmen kívül hagyhatja a közbeszerzésekről szóló szabályozást, és így homályban tarthatják a kormányzati költekezéseket.
Másrészt az ügyészi fellépés hiányát, ami azért súlyos probléma az esszé írói szerint, mert „a magas szintű korrupció ellen gyakorlatilag nem lép fel a magyar állam”. Az ügyészség ugyanis az utóbbi években nem vonta felelősségre azokat, akik magas rangú kormánytagokhoz kötődtek – például az OLAF nyomozása ellenére sem érte retorzió az Elios-ügy miatt Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt.
Harmadrészt pedig kiemelték az uniós jognak érvényt szerző független bíróságok garanciájának hiányát. A kormány ugyanis a szerzők szerint lényegében garantálja a politikai ellenőrzést a bíróságok felett az Országos Bírói Hivatalon keresztül – az utóbbi időben pedig egyre inkább megkérdőjeleződött a magyar jogban az uniós jog elsőbbsége.
A jogi szakértők által elkészített dokumentum – amit az EP-képviselők egyfajta felszólító levélnek szánnak a magyar kormány felé – alaposan hivatkozott példákkal
arra a következtetésre jut, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az új, 2021-2027-es uniós költségvetés forrásai nem oda jutnak majd Magyarországon, ahová azt az uniós adófizetők szánták.
Éppen ezért szerintük el kell indítani a lehető leghamarabb a jogállamisági mechanizmus eljárását Magyarország ellen – és ezzel együtt fel kell függeszteni az uniós kifizetéseket mindaddig, amíg a kormány helyre nem állítja a jogállamiságot. | https://telex.hu/kulfold/2021/07/07/europai-bizottsag-magyar-kormany-helyreallitasi-alap-felfuggesztes-eu | https://web.archive.org/web/20221202132308/https://telex.hu/kulfold/2021/07/07/europai-bizottsag-magyar-kormany-helyreallitasi-alap-felfuggesztes-eu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-elegge-korrupcioellenes-a-helyreallitasi-alap-magyar-terve-kerdeses-hogy-elfogadja-e-az-eu | Telex | hungarian-news | 2021-07-07 16:04:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"antikorrupció",
"diplomácia",
"helyreállítási alap"
] | [] |
52,657 | 16, az ukrán–magyar határon dolgozó pénzügyőr ellen emeltek vádat korrupció miatt | Tizenhat volt pénzügyőr ellen emeltek vádat az ukrán határszakaszon korrupció miatt, írja az MTI a Központi Nyomozó Főügyészség információi alapján.A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése után indult el üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a Beregsurány közúti határátkelőhelyen dolgozó pénzügyőrök a Magyarország területéről Ukrajnába kilépő és általános forgalmi adót visszaigénylő emberektől rendszeresen jogtalan előnyt, jellemzően készpénzt fogadtak el az ügyintézés során. | Tizenhat volt pénzügyőr ellen emeltek vádat az ukrán határszakaszon korrupció miatt, írja az MTI a Központi Nyomozó Főügyészség információi alapján.
A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése után indult el üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a Beregsurány közúti határátkelőhelyen dolgozó pénzügyőrök a Magyarország területéről Ukrajnába kilépő és általános forgalmi adót visszaigénylő emberektől rendszeresen jogtalan előnyt, jellemzően készpénzt fogadtak el az ügyintézés során.
A NAV pénzügyőreinek ügyeiről az ott dolgozó osztályvezetők is tudtak, az eseteket 2018 novembere és 2019 februárja között követték el. Az ügyészség 16 pénzügyőr ellen 627 vádpontban emelt vádat hivatali vesztegetés elfogadása miatt.
A közlemény szerint a pénzügyőrök akár két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. Az eljárás során 81 külföldi aktív vesztegetőt sikerült beazonosítani, velük szemben az eljárást elkülönítették. | https://telex.hu/belfold/2021/08/26/penzugyor-ukran-hatar-vademeles | https://web.archive.org/web/20210919025406/https://telex.hu/belfold/2021/08/26/penzugyor-ukran-hatar-vademeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/16-az-ukrannmagyar-hataron-dolgozo-penzugyor-ellen-emeltek-vadat-korrupcio-miatt | Telex | hungarian-news | 2021-08-26 16:54:00 | [] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [
"Beregsurány",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"vesztegetés",
"antikorrupció"
] | [] |
52,660 | A Pannónia Nyugdíjpénztár két vezetőjének felmentését kérte az MNB | A Pannónia Nyugdíjpénztár két vezetőjének felmentését kérte az MNB a nyugdíjpénztár tagjait károsító ügyletek miatt. A pénztártagok számára előnytelen ingatlanügyleteket bonyolítottak a Pannónia Nyugdíjpénztár vezetői, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte a nyugdíjpénztár ügyvezetőjének és az igazgatótanács elnökének felmentését, írja a Magyar Nemzeti Bank közleménye. Az ügyvezetőre és az elnökre, illetve további 13 jelenlegi és volt pénztári vezetőre összesen 59 millió forintos bírságot szabott ki a pénztártagok számára vagyoni hátrányt okozó ügyletek miatt. | A pénztártagok számára előnytelen ingatlanügyleteket bonyolítottak a Pannónia Nyugdíjpénztár vezetői, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte a nyugdíjpénztár ügyvezetőjének és az igazgatótanács elnökének felmentését, írja a Magyar Nemzeti Bank közleménye.
Az ügyvezetőre és az elnökre, illetve további 13 jelenlegi és volt pénztári vezetőre összesen 59 millió forintos bírságot szabott ki a pénztártagok számára vagyoni hátrányt okozó ügyletek miatt. A A Pannónia vezető testületeinek döntései következtében több személy – köztük pénztári vezető, továbbá egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek –
kaptak kedvezményes lakásvételi lehetőséget, csökkentve ezzel a tagok egyéni számlájának hozamlehetőségét.
Az MNB vizsgálata megállapította, hogy a a pénztár egy budapesti (lakásokat és irodákat magában foglaló) ingatlanfejlesztése kapcsán a Pannónia ügyvezetője, valamint egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek a lakások normál vevőknek felszámított listaárához képest kedvezményes áron, illetve egyéb kedvezményekkel és fizetési ütemezéssel vásárolhattak lakásokat maguknak.
Az ingatlanfejlesztést a Pannónia a pénztártagok megtakarításait tartalmazó fedezeti tartalékban tartotta nyilván, így az indokolatlanul nyújtott kedvezmények a tagi megtakarítások hozamait csökkentették. Ez vagyoni hátrányt jelentett az önkéntes nyugdíjpénztár tagsága számára.
A nyugdíjpénztár ügyvezetője és az igazgatótanács elnöke fejenként 10-10 milliós bírságot kapott, az igazgatótanács három volt és jelenlegi tagját 4-4 millióra büntették. 3 millió forint bírságot az igazgatótanács egy tagja, 2-2 millió forint bírságot az EB jelenlegi elnöke, illetve további öt, volt és jelenlegi tagja, illetve 1-1 millió forint bírságot az EB két tagja. A bírságot a nyugdíjpénztár nem vállalhatja át, az érintetteknek saját pénzükből kell fizetniük. | https://telex.hu/belfold/2021/08/26/pannonia-nyugdijpenztar-elonytelen-uzlet | https://web.archive.org/web/20220124142446/https://telex.hu/belfold/2021/08/26/pannonia-nyugdijpenztar-elonytelen-uzlet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pannonia-nyugdijpenztar-ket-vezetojenek-felmenteset-kerte-az-mnb | Telex | hungarian-news | 2021-08-26 17:10:00 | [] | [
"Pannónia Nyugdíjpénztár"
] | [] | [
"ingatlan",
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bírság",
"bankok - pénzintézetek",
"nyugdíj"
] | [] |
52,661 | Hatalmas hitelt vesz föl az Mészáros érdekeltsége a Titász megvásárlásához | Az MKB 50 milliárd forintot kölcsönöz az üzlethez. | Az Opus Energy Kft. 50 milliárd forint hitelt vesz föl az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Titász) megvásárlásához. Erről a tulajdonos Opus Global Nyrt. közleményt tett közzé szombaton a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A hitelszerződést az ugyancsak Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bank Nyrt.-vel és a Takarékbank Zrt.-vel kötötték meg. A kölcsön a szolgáltató felett 100 százalékos befolyást biztosító részvények megvásárlására fordítják a közlemény szerint.
Az Opus tavaly decemberben tett ajánlatot az E.On-nak a Titász 100 százalékos részvénycsomagjára, majd márciusban aláírták az adásvételi szerződést. A tranzakció a hatósági engedélyek beszerzésével idén zárulhat le. | https://hvg.hu/kkv/20210821_Hitelt_vesz_fol_az_Opus_a_Titasz_megvasarlasahoz | https://web.archive.org/web/20210822235955/https://hvg.hu/kkv/20210821_Hitelt_vesz_fol_az_Opus_a_Titasz_megvasarlasahoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmas-hitelt-vesz-fol-az-meszaros-erdekeltsege-a-titasz-megvasarlasahoz | HVG | hungarian-news | 2021-08-21 17:02:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Opus Energy Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"közmű",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
52,662 | Showtime augusztus 20-án: minden idők legnagyobb és legdrágább nemzeti ünnepe jön | Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el. | Showtime augusztus 20-án: minden idők legnagyobb és legdrágább nemzeti ünnepe jön
Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.
Augusztus 20-a nemcsak a tűzijátékról és a Szent Jobb-körmenetről szól, bár ez a két esemény jól jelzi, hogy a nap nemcsak az államalapítás és az államalapító I. István király tiszteletére tartott hivatalos állami ünnep, hanem egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe is. Az éppen 250 éve országos ünneppé tett nap a pártállami időkben előbb az új kenyér, később az Alkotmány ünnepévé változott, mostanra pedig szakrális jelleggel tarkított, de alapvetően népszórakoztatási célú állami rendezvényfolyammá vált.
A valaha volt legnagyobb, „amolyan” fesztivál
Különösen idén érhető tetten az igyekezet a szórakozni vágyó hazai és a várt külföldi közönség lenyűgözésére. A rendezők mindent felülmúló programkínálattal készülnek, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pedig ettől reméli a turizmus felélénkülését. A siker érdekében a járványügyi védintézkedések alól kormányzati felmentést kapott vásári búcsú jellegű esztrádműsorban a legkülönfélébb témájú és színvonalú események váltják majd egymást augusztus 19-től augusztus 22-ig.
A hivatalos kommunikáció szerint azzal, hogy többnapos rendezvénysorozatot tartanak, a budapesti turizmust is próbálják kisegíteni, a cél az, hogy a vidékről oda érkezők ne csak a tűzijátékra menjenek, hanem foglaljanak szállást néhány napra a fővárosban. Finoman szólva is van hova fejlődni ezen a téren, 2019 augusztusában például a budapesti szálláshelyek vendégéjszakáit csak 9 százalékban kötötték le magyarok, míg vidéken 70 százalékos volt ez az arány.
A fő attrakció az MTÜ szerint „minden eddiginél látványosabb és nagyobb fény- és tűzijáték” lesz, de az állami programok mellett augusztus 19-22. között több szórakoztató, kulturális, zenei és családi programot, fesztivált is tartanak. Kovács Zoltán, az ünnepért felelős államtitkár ezt úgy fogalmazta meg: a „valaha volt legnagyobb” rendezvénysorozat várható, 18 helyszínen több száz programelemmel, „amolyan újfajta fesztivált létrehozva” Szent István Napok néven.
A kormányzat szándéka „emelkedett hangulatot teremteni Magyarország születésnapján”, ehhez pedig némi segítséget nyújthat, hogy a hagyományosan ilyenkor debütáló Év Kenyerét és Magyarország Tortáját (szigorúan nagy kezdőbetűkkel írva) idén először leöblíthetjük a Szent István Nap sörével (ami egyébként csapolt borsodit jelent), amiből a rendezvényhelyszíneken államilag rögzített áron, 350 forintért kapható majd egy korsó.
Programok a hercegnőképzőtől Ákosig
Ami a programokat illeti: a hivatalos ajánló szerint éppen „épülő, szépülő” Városligetben például „a lurkóknak és a gyermeklelkű felnőtteknek” kínálnak augusztus 20-21-én programokat a herceg- és hercegnőképzőtől a vásári mutatványosokon át a kipróbálható repülőgép-szimulátorig és a lézerlövészetig, sőt lesz hadi- és fegyverzettechnikai bemutató is, az Antall József rakparton pedig csütörtöktől vasárnapig megtekinthető a Lajta Monitor Múzeumhajó, az egykori osztrák–magyar hadiflotta folyami páncélosa, amely végigharcolta az első világháborút. A haderő jelenkori állapotáról ad majd képet a 20-án reggel 9-től kezdődő katonai légi parádé, amire a beharangozók szerint „sosem látott meglepetésekkel” készül a Honvédség.
A Parlament előtti Kossuth tér nemcsak a hagyományos zászlófelvonás és a tisztavatás helyszíne lesz 20-án, hanem péntektől vasárnapig itt állítják ki az Aranyvonatot is: a romjaiból helyreállított, díszes vasúti kocsi Szent István halálának 900. évfordulójára készült 1938-ban, ezen szállították a Szent Jobbot országos körútján. Ha már Szent Jobb: 20-án nem maradhat el a Szent Jobb-körmenet, illetve az állami vezetők által is látogatott hagyományos szentmise sem a Szent István-bazilikában. Ha pedig már szent dolgokról van szó, 20-án mindig ingyenesen megtekinthető a Szent Korona a Parlamentben, a Budavári Palotában pedig az ünnepre időzítve készült el a Szent István terem rekonstrukciója, amit a hónap végéig ingyen, utána viszont 4 ezer forintos belépőért lehet megnézni. Áder János államfő is itt adja majd át 20-án a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István Rendet az idei díjazottaknak.
Újdonság lesz idén az Andrássy úton megrendezett monstre felvonulás. Az ajánló szerint „a legnagyobb zenés showműsorok látványvilágát idéző, különleges felvonulás” az Oktogon és a Hősök tere között zajlik majd augusztus 20-án délelőtt: „monumentális, guruló díszletekkel, installációkkal és szobrokkal, valamint sztárfellépők részvételével megelevenedik Magyarország alapításának története”.
Az ígéretek szerint az állami tévében élőben közvetített „látványos forgatag életre kelti a magyar mondavilág alakjait és nemzeti szimbólumainkat”, így ennek megfelelően lesz ott négy és fél méter magas turul, 16 ember által működtetett csodaszarvas és 9 méter átmérőjű korona, végül pedig egy 60 méter hosszú magyar zászló, miközben mások mellett Wolf Kati és a Honvédség katonazenekara is fellép.
A Szabadság térre és a környező utcákba már augusztus 19-én – három napra – beköltözik a Veszprémi Utcazene Fesztivál, a budai Várban kap helyet 20-án a magyar történelem kiemelkedő alakjainak emléket állító Hősök útja, a Magyar Ízek Utcája pedig augusztus 20-22 között idén is a Várkert Bazárnál lesz. Az állami milliárdokból felfutó, Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség magyar tervezőket, dizájnereket és iparművészeket mutat be a Bálnában szintén három napon át, 20-22 között.
Az ünnepségsorozat állandó eleme, a tűzijáték idén megújul: a hagyományos időpontban, 20-án este 9-kor kezdődik, de már úgy nevezik, hogy „Tűz és fények játéka”. Az ígéretek szerint 40 ezer rakétát lőnek fel, nyolcszor annyit, mint 2019-ben. A Műegyetem rakparton augusztus 20-21 között koncertet ad mások mellett a Kossuth-díjas Kovács Ákos és Demjén Ferenc, továbbá a Tankcsapda és a Halott Pénz is. A Tabánban pedig augusztus 19-22 között a Beatricét, Hevesi Tamást és Szikora Róbertet is lehet majd hallgatni. Aki pedig vidékre menne, az választhatja a hagyományos debreceni virágkarnevált, amely már javában tart egészen augusztus 22-ig, és amelyen a virágszobrok között némi árukapcsolással idén megelevenedik Fátyol, a már 70 milliárd forint feletti költségvetésnél járó, őszi vadászati „világkiállítást” promózó kabalakutya is.
Nemcsak a rendezvénysorozat lesz grandiózus, hanem az ára is
A költségekre is azt mondhatjuk, hogy szintet lépnek a szervezők: soha nem volt még olyan augusztus 20-i ünnep Magyarországon, amire ennyi közpénz ment volna el.
Az ünnepségsorozat tűzijáték nélküli részére a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Zrt. az Antenna Hungariával kötött szerződést, a keretösszeg, amelyet el lehet költeni, nettó 6 milliárd 575 millió forint, ennek a 70 százalékát, vagyis nettó 4 milliárd 602 millió forintot a megrendelő mindenképp köteles kifizetni. Erre jön rá a tűzijáték, amelynek a rendezője szintén az Antenna Hungaria, és amelynek a költségei hasonlóképp álltak össze: 1,3 milliárd forint a teljes keretösszeg, ebből minimum 910 millió forintot el kell költeni.
Vagyis összesítve valahol nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint között lesz a teljes ünnepség végösszege.
Többnapos rendezvénysorozat korábban nem volt a nemzeti ünnep körül, tehát nincs is mivel összehasonlítani ennek az árát, a tűzijátékról viszont pontos számok alapján azt lehet mondani: több, mint négyszer drágább lesz az idei az elmúlt évek tűzijátékainál. Hosszabb idő után először 2019-ben lépte át a tűzijáték ára a 200 millió forintos határt, akkor 212 millióba került, ehhez képest elég nagy ugrás a mostani, akkor is, ha a minimális, 910 milliós árnál maradnak.
Az eddigi abszolút rekorder nem ez volt, hanem a 2000-es, ami 247 millió forintba került, ami még akkor sincs a mostani ár közelében sem, ha felszorozzuk azzal a 2,18-cal, ahányszorosára 2000 óta az inflációs mutató nőtt. A teljes augusztus 20-i – akkor még csak egynapos – ünnepségsorozat 2000-ben 975 millió forintba került, az inflációval korrigálva ez 2,1 milliárd mai forintnak felel meg, vagyis még mindig messze van az idei rendezvénysorozat árától.
Papíron a 2020-as ünnepet tartjuk meg most
A szerződések és a közbeszerzések alapján egyébként hivatalosan most a 2020. augusztus 20-i ünnepségsorozatot tartják meg. Ennek a magyarázata nagyon egyszerű: sokkal könnyebb volt így, hogy nem kellett lepapírozni a rendezvények lefújását, hanem az összes szerződés teljesítési dátumait elcsúsztatni egy évvel (és persze ha az Európa-bajnokságot és az olimpiát is hívhatták 2020-asnak idén, akkor egy nemzeti ünnepnél is belefér ez).
A kormány kommunikációjában mindez nem nagyon szerepelt, ott néha azt mondták, hogy elmarad a tűzijáték és a rendezvénysorozat, máskor azt, hogy valamikor később majd megtarthatják. Ez persze még csak szóhasználat kérdése – nyilván senkit nem az érdekel a rendezvények alatt, hogy ezeknek a szerződésekben mi a nevük –, de amikor tavaly a válság alatt sokan nemcsak a járvány miatt, hanem a pénzszórás értelmetlenségére hivatkozva is tiltakoztak a nagy ünneplés ellen, a kormány úgy tett, mintha nekik is igazat adna. Tavaly júliusban, amikor Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette a halasztást, azt mondta: „örülünk, ha bármit meg tudunk spórolni”.
Ez az érvelés már akkor megbicsaklott, amikor kiderült, hogy hivatalosan nem lefújták, csak elhalasztották a rendezvényt, de ekkor legalább még azt lehetett mondani, hogy 2021-ben, amikor már jobb lesz a gazdaság helyzete, könnyebb szívvel vehetnek ki erre pénzt a költségvetésből. Csakhogy 2020 októberében átírták a tűzijátékról szóló szerződést úgy, hogy az Antenna Hungaria 100 százalék előlegre lett jogosult, azzal az indoklással, hogy az előkészítő munkák 90 százalékát már elvégezte, és a már megvásárolt pirotechnikai eszközök ára annyira nagy része az összegnek, hogy súlyos hátránnyal járna, ha ezek megvásárlása után kellene újraindítani a pályázatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy most, amikor már sokkal jobb a gazdaságunk helyzete, mint egy éve volt, a teljes, akár 8 milliárd közeli árnak nem a teljes egészét kell most kifizetni. | https://hvg.hu/itthon/20210819_augusztus_20_unnep_programok | https://web.archive.org/web/20220621232448/https://hvg.hu/itthon/20210819_augusztus_20_unnep_programok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/showtime-augusztus-20-an-minden-idok-legnagyobb-es-legdragabb-nemzeti-unnepe-jon | HVG | hungarian-news | 2021-08-19 06:30:00 | [
"Demjén Ferenc",
"Kovács Ákos (énekes)",
"Kovács Zoltán (államtitkár)",
"Orbán Ráhel",
"Szikora Róbert"
] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"egyház",
"rokonok",
"támogatás",
"PR",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"vadászat",
"idegenforgalom",
"történelem",
"covid-19",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,663 | Hatalmas számlagyár működött a BKV informatikai rendszerét fejlesztő cég árnyékában | Kiderítette a HVG, hogy melyik cég hozható összefüggésbe azzal a számlagyárral, amelyre a NAV a Terrorelhárító Központtal csapott le. | A HVG több forrásból is úgy értesült, hogy a SYS IT Services Kft.-vel függ össze az a számlagyár, amelynek leleplezéséről július elején számolt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV bevetési egysége a Terrorelhárítási Központ segítségével országszerte nyolcvan helyszínen csapott le, 35 embert hallgatott ki, és közülük a bíróság háromnak a letartóztatását is elrendelte, miután az online számlázási rendszernek köszönhetően kiderült, hogy
a gyanúsítottak az elmúlt években 19 milliárd forintnyi, részben vagy egészben fiktív számlával összesen 4 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
Nevek nem kerültek nyilvánosságra, mindössze annyit lehetett tudni, hogy a több mint harminc tagból álló céghálózat takarítással és informatikai szolgáltatásokkal foglalkozik.
A HVG információi szerint a gyanúsítotti kör tagjai a SYS IT Services Kft.-vel hozhatók kapcsolatba. Bár az adóhivatal a folyamatban lévő ügyről nem kívánt nyilatkozni, a letartóztatásokat elrendelő Győri Járásbíróság nem cáfolta az információt, és kérdésünkre válaszolva közölte, hogy az egyik gyanúsított, F. Zs. letartóztatását már meg is hosszabbították október 17-ig.
A cég Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését, és a munkában egészen idén június végéig részt is vett.
További részletek az e heti HVG-ben és a hvg360-on.
(Kapcsolt képünkön a BKK Futár központja, fotó: Túry Gergely) | https://hvg.hu/gazdasag/20210825_bkv_nav_szamlagyar_tarlos_sys | https://web.archive.org/web/20210827025008/https://hvg.hu/gazdasag/20210825_bkv_nav_szamlagyar_tarlos_sys | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmas-szamlagyar-mukodott-a-bkv-informatikai-rendszeret-fejleszto-ceg-arnyekaban | HVG | hungarian-news | 2021-08-25 11:54:00 | [
"Tarlós István"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"SYS IT Services Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"informatika",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"BKV-ügyek"
] |
52,664 | A 4iG lesz az állami Antenna Hungária többségi tulajdonosa - távközlési szuperholding jön létre | A cél, hogy rövid időn belül a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó telekommunikációs holdingvállalatát hozzák létre. | Együttműködési megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt.– jelentette be közös közleményben a két cég.
Azt írták, "a megállapodás célja, hogy a felek az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül".
Ugyan a közleményben a stratégiai partnerséget hangsúlyozzák, a részletekből kiderül, hogy itt voltaképp arról van szó, hogy a 4iG többségi tulajdon szerez (illetve miután még a tranzakció nem zárult le, csak szerezhet) a jelenleg a tisztán állami tulajdonban lévő Antenna Hungáriában, amit még az Orbán-kormány vásárolt vissza 2014-ben a francia TDF csoporttól.
A közlemény szerint a 4iG tulajdonába kerülő távközlési profillal működő társaságokat apportálja majd az Antenna Hungáriába. Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója szerint ez egy jelentős gazdaságtörténeti momentum, az együttműködéssel
rövid időn belül a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó telekommunikációs holdingvállalatát hozzák létre.
Szerinte a két cég távközlési portfóliójának, szaktudásának egyesítése hozzájárul majd a hazai távközlési szektor technológiai fejlődéséhez.
Az Antenna Hungária elnök-vezérigazgatója, Sárecz Zsolt szerint az együttműködéssel a lakossági, üzleti és kormányzati igényeket is magasabb szinten tudják "kiszolgálni".
Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak, a vállalat az országos digitális földfelszíni televíziós és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban, a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is – írja a közlemény. | https://hvg.hu/gazdasag/20210825_Tobbseget_szerez_a_4iG_az_Antenna_Hungariaban | https://web.archive.org/web/20230328164132/https://hvg.hu/gazdasag/20210825_Tobbseget_szerez_a_4iG_az_Antenna_Hungariaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-4ig-lesz-az-allami-antenna-hungaria-tobbsegi-tulajdonosa-tavkozlesi-szuperholding-jon-letre | HVG | hungarian-news | 2021-08-25 16:14:00 | [
"Jászai Gellért",
"Mager Andrea"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"MVM Net Zrt.",
"Telenor"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"informatika",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,665 | Ukrán lap: kiderült, miért mentették fel a csempészcigit szállító MSZP-s politikust | Legény Zsolt egy ungvári ismerőse volt a bűnös a bírósági ítélet szerint. | Egy ismerőse vette és tette a csempészett cigarettát Legény Zsolt, az MSZP volt parlamenti képviselőjének kocsijába – írja az InfoPost.Media. A lap úgy tudja, Legény ismerőse – büntetlen előéletű ungvári lakos – erről vallomást is tett, melyben megerősítette, hogy a politikus nem tudott az autójába rejtett áruról.
A tavaly decemberi incidens idején diplomata útlevéllel rendelkező Legény autójának csomagtartójában csempészcigarettát találtak az ukrán határőrök – foglalja össze az ügy hátterét az InfoPost cikkét is kiszúró Telex. A határőröknek szemet szúrt, hogy az ukrajnai akkreditáció nélkül érkező Legény diplomata útlevelet mutat fel, de autóján nem volt diplomata rendszám. Amikor felkérték, hogy nyissa ki az autót, diplomáciai védelemre hivatkozott, így kihívták a magyar konzulátus képviselőit, akiknek a jelenlétében felnyitották a csomagtartót.
Legény aznap kilépett az MSZP-ből. Később arról beszélt, hogy ő volt a legjobban ledöbbenve, hogy csempészcigi van az autóban. | https://hvg.hu/itthon/20210825_legeny_zsolt_cigaretta_csempeszet_birosag_ungvari_ismeros | https://web.archive.org/web/20230127205518/https://hvg.hu/itthon/20210825_legeny_zsolt_cigaretta_csempeszet_birosag_ungvari_ismeros | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ukran-lap-kiderult-miert-mentettek-fel-a-csempeszcigit-szallito-mszp-s-politikust | HVG | hungarian-news | 2021-08-25 19:44:00 | [
"Legény Zsolt"
] | [] | [] | [
"csempészet",
"diplomácia"
] | [] |
52,666 | Hogyan épülhetett ki észrevétlenül a BKV-s szerződések mögött álló cégnél egy adócsaló maffia? | Hatalmas számlagyár működött annak az informatikai vállalatnak az árnyékában, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését, és a munkában egészen idén június végéig részt is vett. | Hatalmas számlagyár működött annak az informatikai vállalatnak az árnyékában, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését, és a munkában egészen idén június végéig részt is vett.hirdetésHVG több forrásból is úgy értesült, hogy a SYS IT Services Kft.-vel függ össze az a számlagyár, amelynek leleplezéséről július elején számolt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV bevetési egysége a Terrorelhárítási Központ segítségével országszerte nyolcvan helyszínen csapott le, 35 embert hallgatott ki, és közülük a bíróság háromnak a letartóztatását is elrendelte, miután az online számlázási rendszernek köszönhetően kiderült, hogy a gyanúsítottak az elmúlt években 19 milliárd forintnyi, részben vagy egészben fiktív számlával összesen 4 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.Nevek azonban nem kerültek nyilvánosságra, mindössze annyit lehetett tudni, hogy a több mint harminc tagból álló céghálózat takarítással és informatikai szolgáltatásokkal foglalkozik. A HVG információi szerint a gyanúsítotti kör tagjai a SYS IT Services Kft.-vel hozhatók kapcsolatba. Bár az adóhivatal a folyamatban lévő ügyről nem kívánt nyilatkozni, a letartóztatásokat elrendelő Győri Járásbíróság nem cáfolta az információt, és kérdésünkre válaszolva közölte, hogy az egyik gyanúsított, F. Zs. letartóztatását már meg is hosszabbították október 17-éig.A SYS IT Services Kft. 2019. június 28-ától nyerte el a BKV informatikai üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatásaira kiírt közbeszerzést. A fővárost akkor még Tarlós István főpolgármester irányította, a BKV elnök-vezérigazgatója pedig azóta is Bolla Tibor. A döntés már akkor is meglepő volt, részben a SYS Kft. viharos előélete miatt, részben pedig azért, mert az ágazat két tekintélyes szereplője, a T-Systems és a 4iG alvállalkozóként vett részt a munkában.hirdetésA SYS-nek még 2015-ben csődvédelmet kért a jogelődje, a Synergon, ám ekkor még hatályban volt a BKV-nak a Synergonnal 2009-ben, 5+5 évre kötött szerződése a közlekedési vállalat alapvető informatikai rendszereinek kiépítésére és üzemeltetésére. A csőd hírére ezért a BKV-szerződést ripsz-ropsz átpasszolták a Synergon egyik leányvállalatának, az akkori nevén SIS Informatika Szolgáltató Kft.-nek, amely havi 274 millió forintért jogutódként folytathatta a szolgáltatást. Akkor viszont már a T-Systemst is bevonták alvállalkozóként, hogy a széteső, addig több száz főt foglalkoztató Synergon szaktudását pótolják.2017 elejétől a SIS tulajdonosai is kicserélődtek: a cég Szellem Zoltán érdekeltsége lett, aki ekkortájt kezdett belefolyni a fővárosi parkolási bizniszbe a SIS Parking Kft.-vel. 2019-ben azonban kifutott a tízéves BKV-szerződés, amelynek pótlására Tarlósék annak rendje és módja szerint közbeszerzést írtak ki.Az egyedüli pályázó és így végül győztes azonban gyakorlatilag ugyanaz a cég, a SIS Informatika maradt, csak időközben nevet váltott: SYS IT Services Kft. lett, amelyben Szellem helyet cserélt a parkolási cégben szereplő üzlettársával, Várszegi Zsolttal. Így elkelt az alvállalkozók segítsége a BKV informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó, 19 milliárdos megbízás teljesítéséhez.A látszólagos nyugalmi állapotot azonban már 2020 végén felbolygatta egy tulajdonosváltás. A fővárosi parkolási bizniszben ugyancsak jelen lévő volt belügyi államtitkár, Tasnádi László üzletrészt vásárolt a SYS Kft.-ből kivált SYS IT Network Zrt.-ben. Az értékes BKV-szerződést az új cégbe, a SYS IT Network Zrt.-be tették át, amelyben 2020. december végétől már Tasnádi László és Sipos Gyula cége, az A.B.Y.11 Kft. birtokolta a részvények 51 százalékát. A BKV tudomásul vette a jogutódlás miatti szerződésmódosítást. Túry GergelyNem kérdés, hogy Tasnádi és Sipos nagyobb játékosok az üzleti életben, mint a SYS addigi tulajdonosai, nem beszélve arról, hogy egy nagyvárosban a tömegközlekedés és a parkolás szorosan összefügg egymással. Sipos Gyula egy másik cége már 2015-ben megbízást kapott, hogy kiépítse a Budapest Közút Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszert, ami a gyakorlatban 400 kamera telepítését és üzemeltetését jelentette, hogy azokon keresztül figyeljék a forgalmat és a buszsávokat, megelőzendő a tömegközlekedést akadályozó dugókat.A sikeres projekt alapján térfigyelő és rendszámleolvasó kamerákat üzemeltek be az úgynevezett Szitakötő rendszerben, majd 2016-ban egy kísérleti projektet is futtattak: a Nagykörúton közlekedő Combino villamosokra szereltek olyan érzékelőket, amelyek a parkolóhelyek foglaltságát regisztrálták. MeglepődtekNem csoda tehát, hogy Tasnádiék a főváros – részben közlekedési – informatikai rendszerének üzemeltetésébe is bele akartak folyni. A fejlemények azonban – Sipos elmondása szerint – őket is meglepték. A HVG azt az információt kapta Sipos Gyulától, hogy a NAV-vizsgálatról ők csak abból értesültek, hogy tulajdonostársaik cégénél, a SYS IT Services Kft.-nél egyszer csak némelyeket letartóztattak. Az üzletember egyúttal visszautasította a felvetést, hogy már korábban tudhattak volna a SYS Kft. ügyeiről: „a SYS IT Network vezérigazgatója vagyok, nem vettem volna a nevemre a céget, ha látom, hogy nincs rendben” – mondta.A számlagyár nemcsak a reputációjukat veszélyezteti, hanem anyagi kárt is okozott – tette hozzá. A Tasnádi–Sipos-féle cég június végén megvált kisebbségi tulajdonostársától, a SYS Kft.-től, így az A.B.Y.11 Kft. a NAV-közlemény előtt egy nappal, vagyis június 30-ától már egyedüli részvényese lett a SYS IT Networknek (a SYS Kft.-ben azóta egy új tulajdonos jelent meg, Vári Krisztina evangélikus börtönlelkész). Ezzel gyakorlatilag a SYS IT Network lett az egyedüli fővállalkozója a BKV-nak nyújtott informatikai szolgáltatásoknak.A NAV csak a nyomozati szakasz lezárása utánra ígért tájékoztatást. A letartóztatásokat helybenhagyó Győri Törvényszék azt válaszolta, hogy miután az ügy nyomozati szakban van, az érintett cégekről, esetleges összefüggésekről, amelyekre a HVG rákérdezett, a bíróság csak a vádemelést követően adhat tájékoztatást.A BKV azzal reagált a megkeresésre, hogy a NAV júliusi közleményében szereplő ügyben a közlekedési vállalat érintettsége nem merült fel, partnereinek esetleges szerepéről pedig nincs információja. Így nem is ment bele annak taglalásába, hogy a BKV-szerződések mögött álló cégnél hogyan épülhetett ki észrevétlenül egy adócsaló maffia. A 4iG is azt válaszolta, nincs tudomásuk arról, hogy a SYS IT Services Kft. bármilyen módon érintettje lenne a NAV-nál folyó nyomozásnak, és a T-Systems sem tudott az ügyről. Természetesen kerestük a SYS Kft. volt és jelenlegi tulajdonosait és ügyvezetőit is, de senki sem reagált a kérdéseinkre.A bajok eredeteNem először merül fel bűncselekmény gyanúja sem állami vagy önkormányzati vállalatok, sem informatikai magáncégek esetében. A BKV-nél elég csak a 2010-es választások kimenetelét is befolyásoló, Hagyó Miklós nevéhez köthető, nokiás dobozos ügyre gondolni, amelyben a volt szocialista főpolgármester-helyettest felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. De akkortájt történt meg az is, hogy a BKV informatikai igazgatóját, Fuzik Zsoltot szökésben fogták el Szegeden egy vesztegetési ügyben. Az informatikai cégek körében pedig az egyik legfurcsább korrupciós ügy a kétezres évek második felében robbant ki. Az Eclipse Informatikai Zrt. szennyesének elsikálása gyanúsan közös érdeke volt minden politikai szereplőnek. Az állam egyebek között az autók eredetiségvizsgálatára alkalmas szoftvert és annak üzemeltetését, valamint biometrikus útlevelek gyártását rendelte meg az Eclipse-től, amelynek a vezetői fiktív szerződések, teljesítési igazolások és számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akik azonban az átutalt pénzt visszajuttatták a főnököknek. Nyolc vádlott 2016-ban kettőtől négy évig terjedő börtönbüntetést kapott, és elkobozták a vagyonukat, ám még így is többen kikerültek az igazságszolgáltatás látóköréből. A céghálóban szerepeltek nemzetbiztonsági vezetők, a felügyelőbizottságban az MSZP-hez, például Lamperth Mónikához közeli emberek ültek, a vállalkozás két közbeszerzési projektmenedzsere közül pedig az egyik Pintér Hajnalka volt, a most is hivatalban lévő belügyminiszter lánya. A nyomozás ideje alatt történtek robbantások, az ügyészt leváltották, bizonyítéknak számító lehallgatási anyagok tűntek el, és végül még titkosították is az ügyet, ami persze nem segítette a tanulságok levonását és a közélet megtisztulását. | https://m.hvg.hu/360/20210826_szamlagyar_bkv_sys_nav | https://web.archive.org/web/20220407235723/https://m.hvg.hu/360/20210826_szamlagyar_bkv_sys_nav | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-epulhetett-ki-eszrevetlenul-a-bkv-s-szerzodesek-mogott-allo-cegnel-egy-adocsalo-maffia | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-26 11:00:00 | [
"Bolla Tibor",
"Sipos Gyula",
"Szellem Zoltán",
"Tarlós István",
"Tasnádi László",
"Vári Krisztina",
"Várszegi Zsolt"
] | [
"4iG Nyrt.",
"A.B.Y.11 Kft.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"SIS Informatika Szolgáltató Kft.",
"SIS Parking Kft.",
"Synergon Informatikai Rt.",
"Synergon Nyrt.",
"SYS IT Network Zrt.",
"SYS IT Services Kft.",
"T-Systems Magyarország Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"informatika",
"parkolás",
"átláthatóság",
"közlekedés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"BKV-ügyek",
"Sys IT / SIS Parking-ügy"
] |
52,667 | Furcsa ingatlanügyek miatt az MNB felmenti a Pannónia Nyugdíjpénztár két vezetőjét | Több jelenlegi és volt pénztári vezetőre pedig összesen közel 60 milliós bírságot szabott ki a jegybank. | A pénztártagok számára előnytelen ingatlanügyleteket bonyolítottak a Pannónia Nyugdíjpénztár vezetői a Magyar Nemzeti Bank szerint, ezért a jegybank kezdeményezte az ügyvezető és az igazgatótanács elnökének felmentését – közölte az MNB csütörtökön.
Az ügyvezetőre, az igazgatótanács elnökére és további 13 jelenlegi és volt pénztári vezetőre összesen 59 millió forintos személyi bírságot is kiszabott a jegybank a pénztártagok számára vagyoni hátrányt okozó ingatlanügyletek nyomán.
A Pannónia vezető testületeinek döntései következtében több személy – köztük pénztári vezető, továbbá egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek – kaptak kedvezményes lakásvételi lehetőséget, csökkentve ezzel a tagok egyéni számlájának hozamlehetőségét – írta az MNB. | https://hvg.hu/itthon/20210826_mnb_pannonia_nyugdijpenztar_ingatlan_felmentes | https://web.archive.org/web/20210826214017/https://hvg.hu/itthon/20210826_mnb_pannonia_nyugdijpenztar_ingatlan_felmentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-ingatlanugyek-miatt-az-mnb-felmenti-a-pannonia-nyugdijpenztar-ket-vezetojet | HVG | hungarian-news | 2021-08-26 13:17:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Pannónia Nyugdíjpénztár"
] | [] | [
"ingatlan",
"bírság"
] | [] |
52,668 | Külön nyomoznak már az Ördög ügyvédje és Borkaiék zsarolói után | A rendőrség eddig egy kalap alá vette a Borkai Zsolt egykori győri polgármestert és barátait megzsaroló emberek ügyét azzal a magát az Ördög ügyvédjének nevező ismeretlen elleni nyomozással, de most fordult a kocka, a két ügyet szétválasztották – tudta meg a hvg.hu. Mivel a zsarolási ügyet már tokkal-vonóval kinyomozták, így akár ez azt is jelentheti, hogy hamarosan vádat emelnek a zsarolók ellen. | 2019 októberében, röviddel az önkormányzati választások előtt egy ismeretlen, magát Ördög ügyvédjének nevező blogger videófelvételt tett közzé arról, ahogy az egyébként házas Borkai egy jachton – ügyvédje és barátja, Rákosfalvy Zoltán, valamint több más férfi társaságában – szexszel. Borkai Zsolt október 7-én, három nappal a botrány kirobbanása után elismerte a történteket. Ugyanakkor Rákosfalvy feljelentést tett a rendőrségen. Merthogy a hajóútról nemcsak kiszivárogtak a felvételek, de korábban meg is zsarolták azokkal a baráti társaságot.
A rendőrség nyomozást indított zsarolás és különleges személyes adattal való visszaélés miatt. A zsarolással azokat az embereket gyanúsították meg, akikről kiderült, hogy közük volt a felvételek elkészítéséhez, illetve Borkaiék megzsarolásához. Ugyanakkor az már a nyomozás korai szakaszában is nyilvánvalóvá vált, hogy Borkaiék zsarolóinak nincs köze a titokzatos bloghoz, az Ördög ügyvédjéhez. A zsarolók ugyanis pénzt akartak, ezt meg is kapták, míg a rejtélyes és ismeretlen szerző vagy szerzők által készített blog célja Borkaiék közéleti ellehetetlenítése volt. Utóbbi sikerült is: bár a botrány ellenére Borkait a Fidesz–KDNP jelöltjeként 2019. október 13-án – 646 szavazatos többséggel – ismét Győr polgármesterévé választották, a választást követő második napon, október 15-én bejelentette, hogy kilép a pártból és függetlenként folytatja polgármesteri pályafutását. 2019. november 6-án pedig levélben tájékoztatta a győri lakosságot, hogy a 2019. november 7-én tartandó alakuló ülés után lemond polgármesteri címéről, és visszavonul a politikától. Így is történt.
Az Ördög ügyvédje bloggal a rendőrség összefüggésbe hozta a DK-s Czeglédy Csabát, valamint egy H. Csaba nevű férfit, így őket az eljárásban jelenleg is személyes adattal, illetve bűnsegédként elkövetett különleges személyes adattal való visszaéléssel gyanúsítják, mondván: a Facebookon reklámozták az Ördög ügyvédje blogot. Mivel a zsarolási ügyet és a személyes adattal való visszaélés miatt indított ügyet együtt nyomozta a rendőrség, így úgy tűnhetett, mintha Czeglédyék benne lettek volna Borkaiék zsarolásában, noha ezt még a rendőrség sem gyanította. Ugyanakkor azzal, hogy a két ügyet összevonták, a zsarolóknak tettek szívességet a hatóságok: mert míg a zsarolási ügyet viszonylag hamar feltárták, addig az Ördög ügyvédje utáni nyomozás még mindig tart. Ám mivel a két ügyet összevonva vizsgálták, így amiért az Ördög ügyvédje utáni kutatásban nem jutottak előrébb, a zsarolók ellen sem tudtak vádemelési javaslattal élni.
Azáltal, hogy a két ügyet most különválasztották, elméletileg elhárult az akadálya annak, hogy Borkaiék zsarolói ellen lezárják a nyomozást. | https://hvg.hu/itthon/20210826_Kulon_nyomoznak_mar_az_Ordog_ugyvedje_es_Borkaiek_zsaroloi_utan | https://web.archive.org/web/20211227112153/https://hvg.hu/itthon/20210826_Kulon_nyomoznak_mar_az_Ordog_ugyvedje_es_Borkaiek_zsaroloi_utan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulon-nyomoznak-mar-az-ordog-ugyvedje-es-borkaiek-zsaroloi-utan | HVG | hungarian-news | 2021-08-26 14:27:00 | [
"Borkai Zsolt",
"Rákosfalvy Zoltán"
] | [
"Fidesz",
"KDNP"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"zsarolás"
] | [
"Borkai szexbotránya"
] |
52,669 | Matolcsy fiának barátja tűnt fel egy volt MNB-s szálloda tulajdonosa körül | Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők. | Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők.hirdetésAlapos átrendeződés kezdődött meg a Magyar Nemzeti Bank korábbi alapítványainak ingatlanjainál, így derült ki, hogy a budai Várnegyed Duna-partján új tulajdonosokhoz került az egyik szálloda épülete.hirdetésA Lánchíd utca 19–21. szám alatti épületet az köti össze az MNB-hez kapcsolódó ügyletekkel, hogy ugyanahhoz a két tőkealaphoz került, amihez az egykor még beazonosítható alapítványi ingatlanok.A jegybank ugyanis megszüntette a költséges alapítványi konstrukciót, és az a megoldás, amit helyette választott, követhetetlenné teszi a közpénzből vásárolt patinás épületek, illetve az azok értékesítéséből származó vagyon sorsát. A különböző ingatlan- és magántőkealapoknak csak a kezelője nyilvános, az alapok befektetési jegyeinek tulajdonosa nem.Így a világörökség részét képező Lánchíd utcai házról is csak annyit tudni, hogy a nyár elején 1,6 milliárd forint alaptőkével létrehozott G-Gamma LCHD Kft.-é, amely az Arezzo és a Felis Magántőkealap birtokában van, azokat pedig a részben Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő igazgatja.Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők. Az elmúlt hónapokban az Arezzo és a Felis Magántőkealap tulajdonába került a G-Alpha VRSMRT, a G-Beta OSTROM, a G-Delta ADRSSY és a G-Epsilon PSZTSZR Kft. is, amelyeknek az alaptőkéje együttesen mintegy 4,7 milliárd forint.Ezeknek a neveknek mindegyike köthető valamilyen jegybanki ingatlanprojekthez, a PSZTSZR például az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének Pusztaszeri úti épületét idézi fel, amelyet egykor 2,7 milliárd forintért vett meg az egyik MNB-alapítvány. Azt azonban, a magántőkealapok közbeiktatásának köszönhetően, már nem lehet megtudni, hogy jelenleg valójában kik a tulajdonosok. | https://m.hvg.hu/360/202134_ggamma_lchd_tulajdonosvaltas_alanchidnal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-fianak-baratja-tunt-fel-egy-volt-mnb-s-szalloda-tulajdonosa-korul | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-26 15:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Orbán Ráhel",
"Orbán Viktor",
"Száraz István",
"Tiborcz István"
] | [
"Arezzo Magántőkealap",
"Felis Magántőkealap",
"G-Alpha VRSMRT Kft.",
"G-Epsilon PSZTSZR Kft.",
"G-Gamma LNCHD Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
|
52,670 | Öt frakcióülés is kijött volna a Fidesz idei debreceni rendezvényének árából | Az Országgyűlés Hivatala 56 millió forintot fizetett a rendezvény után az önkormányzati tulajdonú Debreceni Sportcentrum Nonprofit Kft.-nek - írja a lap a parlament üvegzseb oldalára hivatkozva.
2013 szeptembere és 2019 februárja között összesen öt ilyen ülést tartottak, melyek összege együttesen 59 millió forintra rúgott. | A Fidesz június 16-18. között Debrecenben tartotta meg kihelyezett ülését, mely több szempontból is rendkívülire sikeredett. Egyrészt, mint arról az országos sajtó beszámolt: fekete kordonok mögé bújt a kormánypárt, másrészt pedig rekordösszegért tartotta az ülést. Utóbbiról a Magyar Narancs számolt be.
Az Országgyűlés Hivatala 56 millió forintot fizetett a rendezvény után az önkormányzati tulajdonú Debreceni Sportcentrum Nonprofit Kft.-nek - írja a lap a parlament üvegzseb oldalára hivatkozva.
Az összeg minden korábbi ülés büdzséjét túlszárnyalja, olyannyira, akár öt kihelyezett ülést is fedezni lehetett volna belőle. Eddig az ilyen rendezvények költsége nem lépte túl a 17 millió forintot. A lap összesítése szerint 2013 szeptembere és 2019 februárja között összesen öt ilyen ülést tartottak, melyek összege együttesen 59 millió forintra rúgott – ezekhez képest is kimagasló a debreceni monstre program. | https://mfor.hu/cikkek/makro/ot-kihelyezett-ules-is-kijott-volna-a-fidesz-idei-debreceni-rendezvenyenek-arabol.html | https://web.archive.org/web/20211015195144/https://mfor.hu/cikkek/makro/ot-kihelyezett-ules-is-kijott-volna-a-fidesz-idei-debreceni-rendezvenyenek-arabol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-frakcioules-is-kijott-volna-a-fidesz-idei-debreceni-rendezvenyenek-arabol | mfor.hu | hungarian-news | 2021-08-23 18:26:00 | [] | [
"Fidesz",
"Országgyűlés Hivatala"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
52,671 | Furán szervezik ki a közétkeztetést Orosházán, a jegybank is vizsgálódik | A Momentum helyi képviselője szerint rejtett kölcsönnyújtás áll egy cég közbeszerzési győzelme mögött. | Fura közbeszerzés történt Orosházán, amire Sebők Éva, a Momentum orosházi önkormányzati képviselője és országgyűlési képviselő-jelöltje hívta fel a figyelmet. Amikor még a veszélyhelyzet miatt egymaguk dönthettek a polgármesterek ügyekben, az orosházi fideszes városvezető Dávid Zoltán kezdeményezte az iskolák, szociális intézmények és idősek étkeztetését végző Diákellátás nevű önkormányzati intézmény feladatainak kiszervezését.
A Momentum lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint Sebőknek már akkor is gyanús volt, hogy a Prizma-Junior cégcsoport lesz a befutó. Aztán egy, Sebők szerint szabálytalanul kiírt pályázaton valóban e cég nyert júliusban. A győztes cég újíthatja fel a Diákélelmezés konyháját is, amit 2022 nyarának végéig kéne befejezni, annak díját pedig 2031-ig törlesztené az önkormányzat. Érdekesség, hogy a konyhafelújításra nyert 250 millió forint pályázati pénzt az önkormányzat, ám azt visszaadta Sebők szerint.
A momentumos helyi politikus állítja, az egész ügy egy rejtett pénzkölcsönnyújtás, így szerinte a nyertes közétkeztetési cég kvázi engedélyhez kötött pénzintézeti tevékenységet végezne – engedély nélkül. E téren az illetékes felügyeleti szerv az MNB, azaz a Magyar Nemzeti Bank, amit még júniusban megkeresett Sebők írásban. Kedden megkapta a választ, hogy az MNB elkezdte a vonatkozó információk és dokumentumok beszerzését, zajlik a vizsgálat.
A momentumos képviselő szerint a fideszes városvezetés is elismerte, hogy hibás a konstrukció. Attól tartottak, hogy ez így ugyanúgy kormányzati jóváhagyáshoz kötött ún. adósságkeletkeztető-ügylet, mintha rendes hitelt vennének fel. Így végül nem született eredmény és határozat sem a közbeszerzésről. Augusztusban az a kormányzati válasz jött, hogy ez a konstrukció is kormányzati engedélyhez kötött (ahogy az önkormányzati hitelfelvételek általában). Így a konyha felújítása nélkül írták ki az új közbeszerzést, pedig korábban épp a felújítással indokolták, miért kell az étkeztetést is kiszervezni. Sebők megfejtése az egész ügyre a következő:
A helyben keringő „iparági pletykák” alapján erre az egészre azért lehet szükség, mert leszólhattak még év elején kormányzati körökből, hogy ki kell szervezni a Prizma-Junior cégcsoportnak a közétkeztetést, ellenkező esetben ez látszani fog a városnak jutó koronavírus miatti kormányzati kompenzáció összegén.
(Kiemelt képünk illusztráció.) | https://24.hu/kozelet/2021/08/25/oroshaza-kozetkeztetes-prizma-junior-kulsos-ceg-mnb/ | https://web.archive.org/web/20210825233652/https://24.hu/kozelet/2021/08/25/oroshaza-kozetkeztetes-prizma-junior-kulsos-ceg-mnb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furan-szervezik-ki-a-kozetkeztetest-oroshazan-a-jegybank-is-vizsgalodik | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-25 00:00:00 | [
"Dávid Zoltán"
] | [
"Diákellátás (Orosháza)",
"Prizma-Junior"
] | [
"Békés megye",
"Orosháza"
] | [
"közbeszerzés",
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,672 | Egy miniszter családjának cége alakíthatja szállodává az irgalmas nővérek egykori belvárosi iskolaépületét | Rövidesen megkezdődik a Kádár-korban, illetve a rendszerváltás utáni évtizedben kollégiumként működő, majd a Tűzraktér második otthonává váló Hegedű utcai épületek átalakítása. A beruházást Pintér Sándor családjának cége végzi. | A magyar oktatásnak az államalapítás óta fontos részét jelentik az egyházi intézmények, a különböző rendek, illetve történelmi egyházak által kézben tartott általános iskolák, gimnáziumok, líceumok, valamint egyetemek. A katolikusok és a protestánsok szerepe az elmúlt években ezen a területen is egyre erősebbé vált, hiszen ma már számtalan kistelepülésen vagy épp nagyvárosban ők üzemeltetik az oktatási intézményeket, sőt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a következő években egy teljesen új kampuszt kap a Palotanegyed szélén, a Magyar Rádió egykori épületeiben.
A Rákosi-korban államosított iskolák közül a rendszerváltás után számos épületet, illetve intézményt nem kaptak vissza a különböző történelmi egyházak – így járt a Nagykörúttól pár lépésre álló, a kétezres évekig középiskolai kollégiumként, illetve iskolaként működő Hegedű utca 1-3. is, amely az elmúlt másfél évtizedben az azóta megszűnt összművészeti központ miatt hívta fel magára a figyelmet.
A két épület rövidesen azonban nagy változások elé néz, hiszen
172 szobás szállodává alakítják.
A végleges építési engedély 2020 októberi kiadása óta még nem kezdődtek el a munkák, a látványtervek azonban elérhetők a tervező Debout honlapján.
Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a műemléki védettséget élvező utcai szárnyak mögött álló, a Liszt Ferenc téri szomszédos házak tűzfalaihoz tapadó épületrészek eltűnnek, helyüket pedig egy modern épületszárny veszi át.
A megnyitása után a Marriott-csoporthoz tartozó márkák egyikéhez, a mostanra világszerte közel száz szállodával büszkélkedő Moxy-hoz kerülő hotelnek természetesen meg kell majd felelnie az anyacég alapelveinek, így biztos, hogy az Andrássy út közelsége miatt egyelőre a Moxy Andrássy nevet viselő projektben egy
szórakozásra vadászó utazók játszótereként
működő, magát túl komolyan venni nem akaró szálloda születik, ahol a vendégek a recepció helyett a bárban vehetik fel a szobájukat nyitó mágneskártyákat, illetve az azokhoz járó üdvözlő koktélokat.
Cikkünkben a projekt jelenleg ismert részleteit, az épület történetét, illetve az évek óta a háttérben álló befektetőt mutatjuk be, hiszen az néhány héttel ezelőtt nemcsak nevet váltott, de hirtelen a tulajdonviszonyai is megváltoztak: hátterében a magyar ingatlanpiac egyik legérdekesebb szereplője, a kétezres években belügyminiszterként (1998–2002, 2010-), illetve nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettesként (2018-) is működő Pintér Sándor által felvásárolt, majd családjának cégévé tett IMMOBIL 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító jelent meg.
Bontás és építés
De mi történik majd az épületek belső terében? Mi vár az utcafront mögött rejtőző, a járókelők számára nem ismert értékekre? Megváltoztatják-e a munkák a meglepő módon még ma is egységes utcaképet? A fenti látványterveket látva először ezek a kérdések fogalmazódhatnak meg a főváros arcáért, az elmúlt évszázadok építészeti örökségéért aggódók fejében.
A választ a Budapest Fővárosi Kormányhivatala vonatkozó határozata, illetve a fővárosi önkormányzat 2017 elején készített ingatlanvagyon-értékelése adja meg: a dokumentumokból nem csak az épületek jelenlegi állapotára, de a már megszületett tervek néhány részletére is fény derül.
Biztosra vehető például, hogy az 1927–1930 között született, háromemeletes, a rendszerváltás után tetőtér-beépítést is kapó udvari, illetve a többszörösen átalakított oldalsó szárnyak is
teljes egészében eltűnnek, helyüket pedig rövidesen egy új, hatemeletes épület foglalja majd el.
Az utcáról ma látható, a reformkor végén, illetve a forradalom és szabadságharc leverése utáni évtizedben született épületrészek természetesen megmaradnak – köszönhetően azok műemléki védettségének –, épp úgy, ahogyan a hozzájuk kapcsolódó, kis toronnyal is rendelkező kápolna, ami a szálloda központi eleme lesz majd.
A járókelők a tervek szerint semmiféle drasztikus változással nem találkoznak majd, hiszen az évszázados fa nyílászárók megmenthető hányadát restaurálják, a többit az eredetiek mintájára gyártják újra, a tetőt pedig cseréppel borítják majd. A homlokzat mögött ennél persze nagyobb változásokra kell számítani, hiszen a két épület legutóbb a hatvanas években látott nagyobb felújítást, így a födémek ugyan rendben vannak, a beépített faanyagokat azonban
a gombafertőzés, a rovarok, illetve a nedvesség már számos ponton elintézte.
Az ötven évvel ezelőtt nem elbontott eredeti tartófalak, illetve az 1/b. jelű épület első emeleti falai sem állnak biztos lábakon: a karbantartások hiánya, a vizesedés, az átépítések, illetve a XIX. század derekán használt építési technológia kezdetlegessége miatt a szakvélemény szerint
a megmaradt elemek teherviselése nem igazolható.
A kormányhivatal ezek fényében is úgy véli, hogy műemléki érték nem sérül, illetve nem semmisül meg, így a legidősebb épületrészek remélhetőleg valóban a lehető legtöbb eredeti részletet tartanak majd meg magukból.
Az új hotelszárny megszületéséhez közel 4500 négyzetméternyi épületrésznek kell majd eltűnnie, így egy minden emeletén szállodai szobákat rejtő, nyolcszintes épület (pince + fszt. + 6 em.) születik majd, aminek homlokzatát
bézs-pezsgő színárnyalatú alumíniumfelületekkel, tetőszerkezetét pedig antikolt, rombuszosztással születő fémlemezekkel borítják.
A több mint 8000 négyzetméteres hasznos alapterülettel tervezettel szállodáról jelenleg elérhető terveket, illetve a kormányhivatal határozatát látva persze további kérdések is felmerülnek:
Nem tudni, hogy az elhanyagolt állapot miatt pontosan mennyi tűnik majd el a megmaradó, védett épületek eredeti alkotóelemeiből.
Kérdés, hogy milyen szerepet szánnak a kápolnának – a határozat szerint „a kialakuló szálloda központi eleme lesz”, az azonban nem egyértelmű, hogy ez mit is takar.
Mihez kezdenek a számos ponton már utólagos megerősítést kapott, részben még az eredeti kőlemezeken nyugvó függőfolyosókkal – vajon megmaradnak a kőlemezek, a vasbeton vázas részek esetében pedig visszaállítják az eredeti állapotot?
Pintér Sándor vigyázó szemei
A két épület jövőjének ködös részletei mellett a hátterében lévő cég is megérdemli, hogy beszéljünk róla. A Hegedű utca 1-3. 2017 végén a Terézvárosi Önkormányzat kezéből a CEDCO Ingatlanfejlesztő Kft. kezébe jutott, ami némi várakozás után, 2018 novemberében el is indította a hátsó szárnyakra vonatkozó bontási engedélykérést.
A kérelem az év végére zöld utat is kapott az V. kerületi kormányhivataltól, így 2019-ben megkezdődhetett a hotel tervezésének legfontosabb lépése: a tervcsomag elkészítése. A CEDCO végül 2019 decemberében adta le az építendő új szárny, illetve az utcai rész revitalizációjának terveit, amire 2020. október 30-án jogerős építési engedélyt is szereztek.
A közel öt évvel ezelőtt alapított CEDCO Hungary ügyvezetője és tulajdonosa az alapítás óta a hongkongi, izraeli, illetve szovjet utódállamokbeli befektetések terén három évtizedes tapasztalattal rendelkező Michael Michaely, aki az európai befektetéseit összefogó központi cégként álmodta meg a vállalkozást, amihez a következő évben létrehozta a CEDCO Hungary tulajdonában álló CEDCO Alapkezelőt.
A cég a hivatalos honlapja szerint ma három fővárosi szállodaprojekt megvalósításán is dolgozik: ezek egyike a cikkünkben tárgyalt Moxy, ami mellé rövidesen egy Residence Inn by Marriott, illetve egy Four Points by Sheraton is társul, így összesen hétszázzal növelik majd a budapesti hotelszobák számát.
A felügyelőbizottságában a korábban a MOL, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató, és a Rába vezetői, illetve igazgatósági székeiben is megfordult Lengyel Péter, illetve a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Vagyonkezelőben (BVV) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőben (MNV) is feltűnt Nagy Attila is helyet kapott, a cég vezérigazgatója 2019 óta a korábban a Magyar Posta, illetve a Magyar Posta Befektetési Zrt. vezetésében helyet foglalt Papp György, tulajdonosi háttere azonban néhány héttel ezelőtt átalakult:
június 25-én teljes egészében az IMMOBIL 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft.
kezébe került, sőt, új nevet, illetve székhelyet is kapott, így
ma már Trium 21 Alapkezelő néven működik.
Az IMMOBIL elmúlt két évtizedes története nem volt mentes a szokatlan fordulatoktól: a 2000-ben alapított, előbb egy liechtensteini offshore-cég teljes (2000–2001), majd a BKV egyik osztályvezetőjeként és főmérnökeként is aktív dr. Tölgyesi Vilmos többségi tulajdonában (2001–2005) lévő cégben az első belügyminiszteri ciklusát épp befejező dr. Pintér Sándor 2002-ben szerzett tulajdonrészt.
Az országos rendőrkapitányból lett miniszter az évtized végére sorban kivásárolta a tulajdonostársait, 2005-ben pedig már felesége volt a cég egyik ügyvezetője.
Mindennek fényében igazán meglepő fordulatot hozott a 2010-es év, hiszen a Fidesz győzelmét hozó választások után Pintér egy csapásra megvált a cégtől: új gazdái a mostanra az egyik legfontosabb NER-üzletemberré vált Garancsi István érdekeltségébe tartozó CD Hungary (a cég történetét korábban hosszú cikkben mutattuk be) egyik kevéssé ismert leágazása,
a hetven százalékos tulajdonrészt szerző Kalamata 2007 Ingatlanforgalmazó, illetve a 30 százalékor bezsebelő S. Racing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lettek.
Az IMMOBIL 2000 ügyvezetői posztjain a nagy váltás után két, a CD Hungary-vel kapcsolatba hozható személy mellett maga Garancsi is feltűnt, három évvel később azonban a Pintér család úgy döntött, hogy újra saját cégeik közt akarják tudni az IMMOBIL-t, így visszavásárolták azt.
A cég ügyvezetői székét azóta a politikus felesége foglalja el,
tulajdonosi jogköreit pedig egy néhány hónapos időszaktól eltekintve – ekkor egy ciprusi offshore-hátterű, Leisztinger Tamáshoz kötődő ingatlanbefektető, a Cratis került a képbe –
kizárólag a házaspár három lánya gyakorolja,
így az utca út- és járdaszakaszainak felújítását is magával hozó projekt néhány hete már teljes egészében a miniszter családjához kötődik.
A reformkortól a XXI. századig
A Hegedű utcai épületek persze nem csak a befektető személye miatt érdekesek, hiszen várostörténeti, illetve történelmi jelentőségük sem elhanyagolható: a századfordulón még Próféta néven futó rövidke útvonal 1/B. számú háza az építészként (a lebontott régi pesti városháza, az Üllői úti egykori Kilián laktanya), illetve építőmesterként (Citadella, illetve a Nyugati pályaudvar elődjeként létezett pesti indóház) több mint négyszáz munkát jegyző Kasselik Ferenc (1796–1884) tervei szerint 1845-ben, szomszédja pedig a Rákóczi úti Pannónia Szállót (ma az ELTE épülete), illetve a rég eltűnt Karátsonyi-palotát jegyző Pán József munkájaként a következő évtized derekán született meg.
Az épületek máig sem vesztették el klasszicista stílusjegyeiket, az elmúlt több mint másfél évszázad modernizálásai, átépítései, illetve bővítései azonban erősen rányomták a bélyegüket a homlokzat mögötti terekre.
Köszönhető mindez főként a Pauli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővéreknek, akik az 1/B. jelű épületet már 1863-ban megvásárolták, hogy ott alakítsák ki az első fővárosi tanintézetüket. A kiegyezés korában Szürke Nővérek, illetve Keresztény Szeretet Nőszerzet néven emlegetett apácák főnöknője – akit az építésügyi beadványok Hahn Mária fejedelemasszony néven emlegetnek – a következő években előbb egyemeletes (ép. Hild Károly, 1864), majd földszintes (ép. Limburszky József, 1866) toldalékot, végül pedig egy újabb emeletet (ép. Rill Imre, 1871) emeltetett a házra, aminek méretei a következő évtizedekben csak tovább nőttek, kiszolgálva a rend egyre növekvő igényeit.
A szomszédos, néhány évvel fiatalabb épület csak fél évszázaddal később jutott a rend kezébe: 1910-ben végül Stieber Vincze apátplébános vásárolta meg azt az apácák számára, akik 1917-ben ajándékozás útján az addigra szintén többszörösen bővített ház gazdáivá váltak.
A Szent Teréz Tan- és Nevelőintézet néven összevont épületek hosszú évtizedeken át katolikus lányok bentlakásos iskolájaként működtek, egy idő után azonban egyre szélesebb néprétegeket, illetve egyre tágabb korosztályokat is kiszolgáltak. A két világháború között már óvodát, illetve elemi és polgári iskolát is találhattunk volna a falak mögött, sőt, egy 1933-as hirdetésük szerint „mérsékelt díjazás mellett” már a kétéves kereskedelmi iskolájukba is felvettek bentlakó növendékeket.
Ugyanezen év szeptemberében indult el a tizenhat évnél idősebb lányokat célzó hat hónapos esti kereskedelmi tanfolyamuk, aminek során a diákok a legszükségesebb tudást sajátíthatták el:
a gép- és gyorsírást, a levelezést, a kereskedelmi ismereteket, illetve a könyvvitelt.
A Korunk Szava szerint (1933. nov. 15.) az ekkor tizenkilenc nővérből álló tanári kar ötszáz diák fejlődését felügyelte, de arra is jutott energiájuk, hogy minden nap
akár száz adag ebédet is kiosszanak, sőt, hatvan-hetven családot is rendszeresen meglátogassanak.
A német és francia nyelvoktatást, illetve a zongoratanítást is nélkülözhetetlennek tartó szerzetesnők a harmincas évek hajnalán a budai Csúcshegyen építtettek fel egy kis épületet, aminek kertje, illetve játszótere a Hegedű utcából rendszeresen felvitt fiatalabb diákok kikapcsolódását segítette.
A második világháború derekán, 1941-ben a rend már kijáró növendékeket is örömmel fogadott, így innen kezdve egyetemi hallgatók, lánygimnáziumok, líceumok, illetve négyéves kereskedelmi iskolák diákjai is színesítették a diáksereget.
Az államosítást a hazai egyházi intézményekhez hasonlóan az irgalmasrendi nővérek sem kerülhették el, így az épületek elhagyására kényszerültek.
A 3. számú házba 1948 őszén egy általános iskolai tanulókat kiszolgáló otthont költöztettek, aminek fővárosi, illetve vidékről érkező diákjait elsősorban szociális helyzetük és családi körülményeik figyelembevételével válogatták ki. A hasznosítás célja a Rákosi-éra éveiben nem változott, az 1956-os forradalmat követő kádári konszolidáció azonban gyökeres változásokat hozott: 1960-ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) technikumának diákotthona költözött a falak közé, a kapu mellett pedig a szocializmus évtizedeinek jó részében az Asztalos János Fiúkollégium felirat fogadta az utcán sétálókat.
A száznyolcvan férőhelyes intézmény hosszú időn át csak fiúkat fogadott, 1987-ben azonban már húsz lánynak is helyet adtak, számuk a következő évben pedig tovább nőtt.
A rendszerváltás után a Páli Szent Vince Szeretet Leányai néven is emlegetett egykori tulajdonosok természetesen visszaigényelték a házat, az azonban a következő másfél évtizedben Terézvárosi Középfokú Kollégium néven továbbra is fővárosi fenntartású diákotthonként működött. A férőhelyek száma az idő múlásával egyre gyorsabban apadt: 2007-ben már csak 90, 2008-ban pedig mindössze 58 diákot tudtak volna felvenni, így nem meglepő, hogy az épület a következő évben bezárta a kapuit.
Ennek legfőbb oka a elhanyagoltság volt: az intézményt fenntartó főváros a hosszú évek óta folyó kisebb-nagyobb felújítási, illetve modernizációs munkák ellenére nem tudott hirtelen 80 millió forintot szánni a legszükségesebb munkákra, sőt, a diákok balszerencséjére azt is felismerték, hogy
évi 51 milliót takarítanak meg, ha egy budai társával együtt inkább megszüntetik az egészet.
A ház Dohány utca felé eső szomszédjának sem jutott sokkal több szerencse az elmúlt néhány évtizedben: a kommunista hatalomátvétel után Fővárosi Általános Leányiskola néven tovább élő egykori irgalmasrendi lányiskola udvarán álló tornateremben a hatvanas évek folyamán
az MTK vívószakosztálya tartotta az edzéseit,
a diákok azonban a rendszerváltás előtt is találkozhattak itt plasztront és vívónadrágot viselő, kezükben fegyvert tartó sportolókkal, hiszen a Honvéd 1987-től kihelyezett vívótanfolyamot indított ugyanitt.
A rendszerváltás után már Terézvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium néven futó intézmény a 2000-ben emelt szintű angol- és németoktatás mellett japánórákkal is csalogatta a diákokat, ez azonban nem mentette meg a bezárástól: 2003 tavaszán a kerület nyílt licit útján kívánt megszabadulni az épülettől, a 346 milliós kikiáltási árat azonban jó eséllyel senki sem kívánta kifizetni, így Terézváros vezetése csereingatlanként kínálta fel azt a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, az azonban nem kapott az alkalmon, így újra és újra licitre tűzték (2005-ben már közel 453 millió forintot kértek volna érte), sikertelenül.
Az iskolát ekkorra már bezárták, egykori udvarán, illetve tornatermében pedig 2005-re a
Szimpla Kiskert
jelent meg, ami három évvel később, 2008 tavaszán a Ferencvárosból költöző
Tűzraktérnek, illetve Tűzraktér-Kertnek adta át a stafétát.
A koncerteknek, filmvetítéseknek, művészeti előadásoknak, illetve kiállításoknak köszönhetően a kétezres évek Budapestjének egyik legnépszerűbb helyévé vált intézmény itt vált igazán összművészeti központtá, ez azonban nem igazán hatotta meg a kerületet, hiszen kimondottan hektikusan hosszabbították csak meg a hely bérleti szerződését, egy, három, hat, vagy épp tizenkét hónappal eltolva a költözés idejét.
Közel három év után végül betelt a pohár: a Pro Urbe Budapest-, illetve a Kulturális Minisztérium Eurorégió Innovációs Díjával kitüntetett központnak a jelképes bérleti díj helyett már havi 3 millió forintot (plusz áfa) kellett volna fizetnie ahhoz, hogy maradhasson, ellenkező esetben pedig március 31-ig el kellett hagynia az épületet.
A Tűzraktér vezetői ezt nem hagyták annyiban, hiszen úgy érezték, hogy a tetőjavítások, a zárcserék, a parketta-felújítások, illetve a hiányzó cserepek és a közel száz ablaküveg saját forrásból való pótlása után nem igazán érdemlik meg ezt a bánásmódot, főleg, hogy a megadott határidővel szinte lehetetlen volt új helyet találni
a negyven műtermet magában foglaló, multifunkciós inkubátorházként működő, civil szervezetek, kortárs táncosok, illetve bábfilmesek mellett 374 állandó alkotónak helyet adó, sokkarú óriásnak.A megadott határidőig az önkormányzathoz egyetlen pályázat sem érkezett be, az mégis kiürítésre szólította fel őket, egyúttal jelezte: az alkotók engedély nélkül bérelnek műtermet a házban, a bérelt terület további kiadására a Tűzraktérnek ugyanis nincs engedélye.
A helyzet a következő hónapokban elmérgesedett: mindkét fél aláírásokat gyűjtött, a kerület a Népszava (2011. ápr. 4.) szerint pedig kommunikációs hadjáratot indított a hely ellen.
Végül egyetlen hónapnyi haladékot kaptak, a kulturális intézmény pedig egy mentő ötlettel állt elő: havi másfél millió forintot ajánlottak fel, az önkormányzat ezt azonban nem fogadta el (noha nem volt senki, aki átvette volna a kiköltözők helyét), sőt, arról beszélt, hogy a cég 2011. január 1-jétől az alkotókkal együtt
önkényes lakásfoglalóként van jelen a két épületben.
Az ügy végül a bíróságig jutott és a kerület győzelmével zárult. A Tűzraktér ezzel párhuzamosan Budára, a Fő utca mentén álló, évtizedek óta felújításra váró Király Fürdőbe költözött. A 2011. szeptember 10-én, Vízraktér néven megnyílt utód végül alig öt hónapig maradt életben, 2012 februárjában ugyanis örökre bezárta a kapuit.
A Terézvárosi Önkormányzat végül nem futott neki újra a kiürített épületek eladásának, sőt, eldöntötték, hogy azt továbbra is alkotóházként fogják működtetni. Fenntartását az adófizetők pénzéből működő Terézvárosi Kulturális Közhasznú Zrt.-re bízták, lemondva arról, hogy akár csak minimális összegeket söpörjenek be a bérbeadásból, sőt, a döntéssel a felújítás költségeit is magukra vállalták,
így a Hegedű utcai házakat szerény bevételforrás helyett egy csapásra súlyos összegeket elnyelő fekete lyukká változtatták.
A tervek nem váltak valósággá, így pályázatot írtak ki a két ház hasznosítására. Ennek győztese a vártnál jóval nagyobb ambíciókkal érkezett: teljes, a burkolatok és az elektromos hálózat cseréjét is hozó felújítással számolt, majd a Terror Háza arcán is dolgozó Kossuth-díjas belsőépítész, F. Kovács Attila tervei nyomán itt nyitották volna meg az iSKOLA nevű helyet, aminek részeként az egykori tantermekből 16–20 műtermet alakítottak volna ki, de könnyen változtatható méretű rendezvénytermekkel, kiállítóterekkel, a földszinti tornaterembe kerülő koncert-, előadó- és színházteremmel, illetve étteremmel is számoltak.
Az álom végül ebben az esetben sem vált valósággá, a mostani hotelterv megvalósulása esetén azonban legalább az utca felőli, védett szárnyak megmenekülnek (az utcakép tehát változatlan marad), a rossz állapotú kiegészítésektől azonban nyilvánvalóan örökre el kell majd búcsúzni. A teljes együttes megmentése egyszerűen túl nagy összegeket venne igénybe, így az építészettörténeti jelentőséggel, illetve egyedi részletekkel nem rendelkező szárnyak túlélése nem is lehet indokolt.
A projekttel kapcsolatos kérdéseinket a tervet jegyző Debout Designnak is feltettük, ők azonban a befektetőkhöz irányítottak, akik a cikkünk megjelenéséig eltelt hetekben nem válaszoltak a levelünkre. Esetleges későbbi reakciójukkal a cikket természetesen frissítjük majd. | https://24.hu/kultura/2021/08/29/ismeretlen-budapest-pinter-sandor-immobil-2000-szalloda-hotel-debout-design-atalakitas-bontas-epites-muemlek/ | https://web.archive.org/web/20221213175253/https://24.hu/kultura/2021/08/29/ismeretlen-budapest-pinter-sandor-immobil-2000-szalloda-hotel-debout-design-atalakitas-bontas-epites-muemlek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-miniszter-csaladjanak-cege-alakithatja-szallodava-az-irgalmas-noverek-egykori-belvarosi-iskolaepuletet | 24.hu | hungarian-news | 2021-08-29 00:00:00 | [
"Garancsi István",
"Lengyel Péter",
"Nagy Attila (ügyvéd)",
"Papp György",
"Pintér Sándor",
"Tölgyesi Vilmos"
] | [
"CEDCO Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Debout Design Kft.",
"Immobil 2000 Kft.",
"Kalamata 2007 Ingatlanforgalmazó Kft.",
"S. Racing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Trium 21 Alapkezelő"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat"
] | [] |
52,673 | Több mint másfél milliárd forintjába kerültek tavaly a dolgozók a Városliget megújításán dolgozó cégnek | Nagyobb bevétel, kisebb eredmény - így zárta az előző évet a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. A cég legutóbbi, őrzés-védésre kiírt tenderén ismét a VALTON-SEC nyert. | A napokban látott napvilágot a hír, hogy ismét a VALTON-SEC Zrt. kapott megbízást a Városliget megújításán dolgozó cégtől az ottani objektumok, területek őrzés-védésére, mégpedig 1,5 milliárd forint összegben.
A feladatok az alábbiakra terjednek ki:
A Városliget általános biztonsági és megelőzési felügyelete, valamint recepciós és látogatóirányítási szolgáltatás, ennek keretében 0-24 órás időtartamú őrzés-védelmi feladatok ellátása, különös tekintettel a látogatók nyugalmának biztosítására és testi épségének megőrzésére.
A Liget Budapest projekt megvalósítása során a mély- és magasépítési, kertépítési és kertészeti tevékenységek, továbbá az építési anyagok ki- és beszállítása zavartalanságának, valamint az építő személyzet szabad mozgásának biztosítása.
A közvagyon védelme a Városliget területén, kiemelten a felújított, megépült épületek és kertrészek elleni erőszakos cselekmények megelőzése, felderítése, illetőleg megakadályozása, szoros kapcsolatban az intézkedésre illetékes szervezetekkel.
A Megbízó vagyonkezelésében lévő épületek, egyéb vagyonelemek őrzés-védelme.
A 1.-4. pontokban meghatározott tevékenységek érdekében kamerarendszer működtetése, kezelése.
Rendezvény esetén a lezárt területekre történő beléptetés biztosítása, a beléptetőkapuk fizikai működtetése, a rendezvénybiztosítási feladatok ellátása.
Rendkívüli események bekövetkezése esetén a jogszerű és szükséges intézkedések azonnali megtétele (rendkívüli beavatkozás) többlet létszám helyszínre vezénylésével a Megbízó utasítása alapján.
A Megbízó által rendelkezésre bocsátott létesítményi és központi biztonsági diszpécser szolgálat irányítása.
Egyéb őrzés-védelmi feladatok ellátása a Műszaki leírásban megadott feltételekkel.
A cég egy politikailag vitatott beruházást menedzsel, az ellenzéki pártok szerint indokolatlan a projekt, amellyel a ligetbe költöztetnének kulturális intézményeket. Nyilván ez a beruházás is téma lesz a jövő évben esedékes választás kampánya során.
Ami a társaság működését illeti, a bevételek szempontjából jobb, az eredmény szempontjából rosszabb évet zártak tavaly, mint a korábbi években. A 202 millió forintos nettó értékesítési árbevételre 47 millió forint adózott eredmény jutott, míg egy évvel korábban 155 millióra 80 millió. Az azt megelőző évben 156,5 millióra pedig 85,1 millió.
A csökkenő eredmény oka, hogy többet fordítottak mind az igénybe vett szolgáltatásokra, mind az anyagköltségekre a 2020-as évben. Ezek sorában a bérköltség 1,319 milliárd forintra nőtt az előző évi 999 millió forintról, ha pedig minden személyi jellegű kifizetést figyelembe veszünk, akkor 1,613 milliárd forintot mutat a beszámoló, a 2019-es 1,296 milliárd után.
A cégpapírokból megtudjuk még, hogy a bérköltség növekedése mögött a létszám bővülése áll: 109-ről 120-ra nőtt tavaly a dolgozók átlagos statisztikai létszáma.
A vezető tisztségviselőkre, igazgatósági, felügyelőbizottsági tagokra összesen 64 millió forintot fordítottak tavaly, az egy évvel korábbi 45 millió után. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tobb-mint-masfel-milliard-forintjaba-kerultek-tavaly-a-dolgozok-a-varosliget-megujitasan-dolgozo-cegnek.html | https://web.archive.org/web/20210921043407/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tobb-mint-masfel-milliard-forintjaba-kerultek-tavaly-a-dolgozok-a-varosliget-megujitasan-dolgozo-cegnek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-masfel-milliard-forintjaba-kerultek-tavaly-a-dolgozok-a-varosliget-megujitasan-dolgozo-cegnek | mfor.hu | hungarian-news | 2021-08-30 13:13:46 | [] | [
"Valton-Sec Zrt.",
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"őrzés-védés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
52,674 | Orbán Viktor sokmilliárdos új akciójának fedőneve: multifunkciós csarnok | A legnagyobb csarnokok éppen jövő tavaszig készülnek el, illetve lépnek végső megvalósítási szakaszba. Közülük három a 2022 elején sorra kerülő férfi kézilabda Eb helyszínein van: Budapesten a mintegy 100 milliárd forintért épülő népligeti, Szegeden a 36 milliárd forintba kerülő új központ és Tatabányán a 18,5 milliárd forintos multifunkciós létesítmény. Természetesen a kormánnyal ritkán vitatkozó cégek kivitelezésében: a Népligetben a Market Zrt., Szegeden a West Hungária Bau, Tatabányán a Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. párosa a fővállalkozó. | Cserélt a kormány: a stadiont felváltotta a multifunkciós csarnok, ez most az egyik leggyakrabban használt kormányzati kifejezés. A vidék infrastrukturális felzárkóztatása címén egyre kisebb települések „kapnak” ilyet. Egyes esetekben csak egy óriási tornateremről van szó, a megyeszékhelyeken és a középvárosokban viszont valós alapja lehet annak, hogy ne csupán edzési lehetőségek és sportrendezvények legyenek az ilyen ingatlanokban.
A legnagyobb csarnokok éppen jövő tavaszig készülnek el, illetve lépnek végső megvalósítási szakaszba. Közülük három a 2022 elején sorra kerülő férfi kézilabda Eb helyszínein van: Budapesten a mintegy 100 milliárd forintért épülő népligeti, Szegeden a 36 milliárd forintba kerülő új központ és Tatabányán a 18,5 milliárd forintos multifunkciós létesítmény. Természetesen a kormánnyal ritkán vitatkozó cégek kivitelezésében: a Népligetben a Market Zrt., Szegeden a West Hungária Bau, Tatabányán a Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. párosa a fővállalkozó.
Formailag az állami BMSK a megrendelő a legtöbb helyen. Például Nyíregyházán is, ahol kivételesen stadiont építenek (szinte az utolsó nagyváros, ahova még nem jutott ilyen a nagy stadionépítési hullámban). Ott sem bízták a véletlenre, a sok közbeszerzésben jól szereplő Épkar Zrt. és partnere, a Nyír-Wetland Generál Zrt. építkezik nettó 13,7 milliárd forintért.
Kecskemét már 40 éve megérdemelne egy többfunkciós csarnokot – mondták ki a verdiktet néhány hete a kormánypárti városvezetők. Ennek megfelelően 936 millió forintért a Katona József Gimnázium területén építenek egy csarnokot, ott a kivitelező a helyben nagyon sok munkát elnyert Horváth Építőmester Zrt. A csaknem egymilliárdos végösszegből több mint 600 milliót TAO-ból fedez az önkormányzat, a többit saját költségvetéséből teremti elő, átadás jövő év végén lehet.
Hajdúszoboszlón május óta reménykedhetnek abban, hogy ott is lesz egy többféle felhasználásra alkalmas csarnok. Akkor hirdette meg a beruházó Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a pályázatot. Eredmény még nincs, a várható beruházási összeg 3-4 milliárd forint között lehet.
Eddig Komló sem büszkélkedhetett modern multifunkciós csarnokkal, de ez már nem sokáig lesz így. Az uniós közbeszerzési értesítőben augusztus végén megjelentek szerint a helyi sportklub központját teljesen átvarázsolják, bővítik. Egy csaknem 100 fő elhelyezésére alkalmas sportszállót, edzőcsarnokot és irodaépületet is felhúznak, erre 1,4 milliárd forintot szán a kormány.
Esztergomban a Pézsa Tibor Sportcsarnokot lebontják, helyére épül egy többfunkciós csarnok 1,8 milliárd forintért. Az önkormányzat kezében lévő ingatlan teljes egészében TAO-forrásból valósul meg, az átadást 2022 őszére tervezik – derül ki az önkormányzat határozatából és az Esztergomi Vitézek RAFC sportklub közösségi oldaláról.
A borsodi Edelény városa július közepe óta lehet boldog amiatt, hogy egy kormányhatározat az oda tervezett új sport-és kulturális csarnok előkészületeire 176 millió forintot különített el. A polgármester szerint mintegy három milliárd forintból fogják felépíteni a régi kultúrház helyén, lesz benne egy 500 fős lelátó és egy 500 nézőnek elegendő színházterem, továbbá kiszolgáló létesítmények. Ugyancsak ebben a júliusi határozatban rendelkeztek arról, hogy a kormány támogatja a hévizi és a vecsési kézilabda csarnok megépítését, ezek várhatóan 1,4 illetve 1,5 milliárd forintba kerülnek, legalábbis ennyit engedélyezett a határozat.
Debrecen egy teljesen külön eset. A „második főváros” megteremtése jegyében az elmúlt évtizedben igencsak felpörgött a sportberuházási biznisz, de már régóta sürgetik, hogy legyen még teljesebb. Megérett a helyzet például a Főnix csarnok korszerűsítésére, ami nettó mintegy kétmilliárd forintos fejlesztés és az önkormányzatnak és a beruházó BMSK-nak kedves Hunép végezheti.
A jégcsarnok azonban szintén bővítést érdemel – hangoztatta Kósa Lajos volt polgármester. Mintegy 300 millió forintos TAO-ból meg is oldották, de a kormánypárt prominens tagja, aki egyúttal a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke is, nem elégedett meg ezzel és több fórumon is hangoztatta: új, 2500-3000 fő befogadására alkalmas jégcsarnok kell.
Addig is, míg erről végleges döntés születik (akár még jövő tavaszig), a kivitelezők készülhetnek: idén februárban ugyanis a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította a debreceni Velodromot. Ebben a 2500 néző befogadására kerékpáros központban 16 ezer négyzetméternyi pályakerékpározásra és edzésekre való terep lesz, de álmodtak egy 10 ezer négyzetméteres BMX gyakorló pályát is.
Érdekes, hogy 2017 végén az óbudai gázgyár területére is terveztek egy hasonló kerékpáros központot, de a kormány a jelek szerint nem erőlteti ezt, semmi jele annak, hogy akárcsak egy éven belül is beindulna a beruházás. Mivel a rekultivációs költségekről időközben kiderült, hogy vállalhatatlanul magas lesz, ezért szóba került Csepel, mint helyszín, de erről sem esett szó az elmúlt három évben.
A jégsportok budapesti szerelmesei sem maradnak új csarnok nélkül. A zuglói stadionok és olimpiai központ mellett akár már jövőre elkezdhetik a Nemzeti Korcsolyázó Központ építését. Idén a tervezés zajlik, csaknem 20 ezer négyzetméteres lesz az új létesítmény jégfelülete, 8000 nézőt tud majd befogadni és itt sem maradhat el a hotel, amit szerényen csak 142 fő elhelyezésre alkalmas sportszállásnak hívnak a kiírásban. A beruházó BFK honlapjáról az is kiderült, hogy az egyelőre ismeretlen költségvetésű beruházást hazai forrásból finanszírozzák.
Budapesten nagy erőkkel zajlik a Testnevelési Egyetem új sport campusának kivitelezése. A BAH csomópontnál már szerkezetkész a majdani pályák melletti multifunkciós csarnok, amiben egyszerre 1500 néző vagy résztvevő lehet jelen. A fővállalkozó a Mészáros Lőrinc felügyelete alá tartozó ZÁÉV Zrt.
Szintén a nemzet gázszerelőjének a cége az egyik főszereplő a Nemzeti Atlétikai Stadion építésénél. A Magyar Építő Zrt.-vel párban vitt, bruttó 204 milliárd forintos beruházás a lapunknak nyilatkozó BMSK Zrt. szerint jól halad, a szerkezetépítés vége felé tartanak. A szerkezetépítés feladatait három cég látja el, ők sem ismeretlenek a közbeszerzéseken: az Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft.-n kívül a Bayer Construct Zrt. és a Gedi Építő Kft. is sokmilliós megrendeléshez jutott. | https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-sokmilliardos-uj-akciojanak-fedoneve-multifunkcios-csarnok.html | https://web.archive.org/web/20220516224434/https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-sokmilliardos-uj-akciojanak-fedoneve-multifunkcios-csarnok.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-sokmilliardos-uj-akciojanak-fedoneve-multifunkcios-csarnok | mfor.hu | hungarian-news | 2021-08-30 13:18:26 | [] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Budapesti Fejlesztési Központ",
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Horváth Építőmester Zrt.",
"Hunép Universal Zrt.",
"Nyír-Wetland Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,675 | Elvesztette közterület jellegét: csak a beruházó kegyeitől függ, lemehetnek-e az aligaiak a Balaton-partra | Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely az egyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület részleges privatizációja 2007-ben történt meg, ekkor 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 2 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett. Azóta a partra csak a Pro-Mot területén keresztül lehet lejutni, az ügyben pedig kulcsfontosságú szerepe van annak, mi számít valójában közútnak, illetve közterületnek. | Ez a cikk több mint 2 éves.
A strandidő és a hosszú hétvége ellenére nagyjából 200 ember gyűlt össze Aligán augusztus 22-én délelőtt az Aligai Fürdőegyesület lakossági fórumán. A terem megtelt helyi lakosokkal és üdülőtulajdonosokkal, sokaknak ülőhely sem jutott már. Nem véletlen a nagy érdeklődés: a tét a Balaton-part hozzáférhetősége.
A Balatonvilágoshoz tartozó, 47 hektáros Balaton-parti üdülőövezet, a Club Aliga sorsa épp tavaly ilyenkor került a figyelem középpontjába, amikor az egyesület arról tájékoztatta a lakosokat: egy kormányrendeletnek köszönhetően elzárhatják a lakosok hozzáférését a tóparthoz. Sajnos az újabb fejlemények is ebbe az irányba mutatnak, a civilek azonban a végsőkig harcolnak, a helyieknek pedig láthatóan nagy a bizodalmuk bennük.
Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely az egyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület részleges privatizációja 2007-ben történt meg, ekkor 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 2 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett. Azóta a partra csak a Pro-Mot területén keresztül lehet lejutni, az ügyben pedig kulcsfontosságú szerepe van annak, mi számít valójában közútnak, illetve közterületnek.
Fontos adalék, hogy a cég kezdetben kifejezetten együttműködő volt az önkormányzat és a helyiek elképzeléseit illetően, és egészen 2018-ig úgy tűnt, minden biztosított ahhoz, hogy az aligaiaké maradhasson a part, ekkor azonban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István cége, az Appeninn Nyrt. közvetett többségi tulajdonos lett a Pro-Motban. „Azóta Balatonaliga újra kanosszát jár” – fogalmaznak a civilek, miután az új tulajdonos sokáig nem közölte változtatási-fejlesztési szándékait, majd tett néhány, a község érdekével durván ellentétes próbálkozást, ezek azonban erős helyi ellenállásba ütköztek.
Az egyesület szerint vélhetően a befektető kérésére született meg végül az a kormányrendelet, melynek értelmében a Club Aliga fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítették, és egyben teljességgel bizonytalanná tették a lakosság hozzáférhetőségét a Balatonhoz.
A rendelet ugyanis különösebb indoklás nélkül kijelenti: nem kell fenntartani a korábban az önkormányzatnak ígért területek közterület jellegét. Sőt: kifejezetten megtiltja azt.
„Azért gondoljuk, hogy így van, mert a helyiekkel (önkormányzat, főépítész, civil szervezetek) a kormányrendelet elfogadását megelőzően semmiféle szakmai egyeztetés nem történt és még próbálkozás sem volt arra, hogy a helyi lakosok és üdülőtulajdonosok véleményét megismerjék” – fogalmaznak a civilek. Bukovszki András, az egyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő szerint az Appeninn átvette a hatalmat az önkormányzatban, amikor úgynevezett bennfentes szerződést íratott alá a képviselő-testület tagjaival, amely a beruházással kapcsolatos titoktartásra kötelezi őket. Ezt négyen aláírták, Bukovszki és másik két képviselő viszont nem. Az Appeninn ügyvezetője, Budvári Róbert szerint erre azért volt szükség, mert a tárgyalásokon olyan kényes információk hangzottak el, amelyek alkalmasak lehetnek az anyavállalat részvényei értékének befolyásolására.
„Minden jogunk szerződésben rögzítve van, csak az új befektető, aki két éve megjelent a településünkön, nem tartja magára kötelezőnek. Ő törvény feletti” – mondja Bukovszki, majd a megjelent lakosok tapsának kíséretében a képviselő-testület tagjaival szemben is felszólal:
„Valaki vagy a falu szolgálatára esküszik fel, vagy az Appeninn szolgálatára”.
Arról is beszámolt: a titoktartást vállaló négy képviselő tavaly novemberben megszüntette a településfejlesztési bizottságot, aztán neki is kezdtek a titkos tárgyalásoknak a beruházóval. A befektetői szándéknak ellenálló képviselőkkel azóta nem sok mindent oszt meg a testület „bennfentes” fele. „Ez az önkormányzat elvesztette a közbizalmat, a közhitelességét. (…)El fogjuk veszíteni a partot. Ez biztos” – emeli fel a hangját az alelnök.
A közterületek, amik mégsem közterületek
A Pro-Mot a Club Aliga nagy részének felvásárlását követően szerződésben jelentette ki, hogy tudomása van arról, hogy a területén átvezető utak a vízpart megközelíthetősége miatt közterület besorolást kapnak majd, és azokon biztosítania kell a szabad közlekedést mindenki számára. Csakhogy ahhoz, hogy valami hivatalosan közterületnek minősüljön, az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni – ez azonban a mai napig nem történt meg. Helyette a partra vezető út állami tulajdonban lévő, de saját használatú útként szerepel a nyilvántartásban.
Vagyis hivatalosan közterületen nem közelíthető meg a part, így jelen pillanatban is csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy beengedi-e a lakosokat. A szóbeli ígéret azonban – érthető módon – kevés nekik, ők garanciát szeretnének.
A sors fintora, hogy a garanciát valójában érvényes szerződések biztosítják, Rada Enikő, az egyesület titkára szerint mégis azt mondhatjuk, hogy minden eredményt elvesztettek, amit eddig elértek. „Hiába dolgoztunk 2007-től 2020-ig, ezzel a kormányrendelettel mindent felülírtak” – mondja.
A 2008-as válságot követő pangás után 2013-ra körvonalazódtak a befektető szándékai a Club Aliga jövőjét illetően. Ekkor az önkormányzat és a Pro-Mot településrendezési szerződést kötött, melyben – a helyiekkel való egyeztetést követően – megállapodtak a hely fejlesztéséről. Ezt követően életbe lépett az új helyi építési szabályzat, melyben ismét leszögezték, mely területeknek kell közterületként funkcionálniuk. Az önkormányzattal kötött szerződés szerint a Pro-Mot vállalta, hogy kb. 7 hektárnyi területet önkormányzati tulajdonba bocsát (többek közt a tóparti 30 méteres sávval, közparkkal és a partra levezető utakkal), valamint egy kötelezően megtartandó közterület is kijelölésre került. A cég azt is vállalta, hogy a helyiek kedvelt horgászhelye, a móló egy része is szabadon hozzáférhető marad. A cég mindezt közjegyző előtt is megerősítette, ennek azonban úgy tűnik, már semmi jelentősége, hiszen az akkor megnevezett területekkel kapcsolatban a kormányrendelet tételesen leírja: közhasználat céljára nem alakítható ki rajtuk strand, közút, parti sétány – vagyis tulajdonképpen semmi sem.
Különösen fájó, hogy a Pro-Mot egy tulajdonában álló 540 méter hosszú parti sétány hozzáférhetőségének biztosítását is vállalta korábban, ennek ellenére ide mostanra magánterület tábla került, és mint az ingatlan-nyilvántartásból kiderült, a korábban egy helyrajzi szám alatt megtalálható partszakaszt felparcellázták 15 építési telekre. „A magánterület tábla már előre vetíti, hogy mi lesz ennek a területnek a sorsa.” – mondja Rada Enikő, aki szerint abban a pillanatban kerítést húzhatnak fel a telkek köré, ahogy a Pro-Mot értékesíti őket. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy maga a cég is kijelentette: „a fejlesztés ezen szakasza olyan vonzó építési telkek kialakítását célozza, amelyeknek az értékesítése segíti a teljes komplexum átfogó felújításának a finanszírozását.” Vagyis a cég az évtizedekig az aligaiak által használt parti sétány kiárusításával szerzett haszonból kívánja fejleszteni a területet, nem pedig önerőből.
Az ígéret szép szó
A kormány nemcsak az aligaiak számára komoly aggodalmat okozó rendelettel, hanem némi forrással is megtámogatta a nagyszabású projektet:
a Club Aliga felújítására 2020 áprilisában közel 1 milliárd forint, májusban 7,35 milliárd forint, idén márciusban pedig 1,29 milliárd forint, vagyis összesen 9,6 milliárd forint támogatást kapott az államtól a beruházó.
Bár a meghívás ellenére nem jelent meg a lakossági fórumon Budvári Róbert, néhány nappal korábban a cég képviselői hajlandóak voltak megosztani az egyesülettel az engedélyezésre váró terveiket, melyek közt szerepel egy 104 szobás magasparti luxusszálloda és 58 apartmanház, panorámalift, étterem, kávézó, lakóingatlanok és egy 300 férőhelyes parkolóház is. Utóbbi 4 családi ház szomszédságában épülne, ami miatt már most aggódnak a környékbeliek, akik megnövekedett zaj- és légterhelésre számíthatnak. Budvári ugyanakkor a Portfolionak adott interjújában csak a strand hozzáférhetőségéről tesz említést, a Club Aligához tartozó számos másik területről azonban nem beszél.
Az Appeninn ügyvezetője csupán annyit közölt: „A fejlesztés egyik központi eleme a jelenlegi strand, amely a jövőben is látogatható lesz a nagyközönség számára. Nincs, és nem is volt szándékunkban elzárni a fürdőzők elől a strandot. Minden ezzel kapcsolatos híresztelés csupán hangulatkeltés.”
Csakhogy a szándék még semmire sem garancia – nyomatékosítják a helyi civilek, megismételve a lakossági fórum kulcsmondatát: „Mi nem mondtuk, hogy ez a strand el lesz zárva valaha is. Mi annyit mondtunk, hogy amennyiben nem megközelíthető közterületen a Club Aliga, abban az esetben csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy hozzáférhetünk-e” – mondja Rada Enikő. Az utak közterületi besorolását azonban jelenleg a kormány rendeletben tiltja.
„Milyen kormány az, amelyik egy falu köztereit megtiltja használni? Egy kormánynak meg kell védeni az állami vagyont”
– mondja felháborodva Bukovszki. A tervekből az is kiderül: vannak területek, amikkel tulajdonképpen még bármi történhet. Az egyik parti területtel kapcsolatban például úgy fogalmaznak, azt vagy beépítik, vagy nem, egy parti sétány megtartása pedig csupán „tervezett”. Ezzel szemben az például borítékolhatónak tűnik, hogy két helyi védelem alatt álló villa útban lesz a területre tervezett új épületeknek.
Egységben az erő
„Milyen társadalomban élünk, ahol érvényes törvények, kormányhatározatok, közjegyző előtt írt szerződések hatályukat veszíthetik, túllépnek rajtuk? Milyen társadalomban élünk, amikor a civilek újra nullák lesznek?” – kérdezi az egyesület tiszteletbeli alelnöke, Veres Lászlóné Marica, emlékeztetve: az Aligai Fürdőegyesület óriási ázsióval rendelkezett 30 éven keresztül, ma viszont zárt ajtók fogadják mindenhol, a hivatalos leveleire nem kap választ. Mindeközben a falu polgármestere, Takács Károly a civilek szerint megszüntette a kapcsolatot a helyiekkel, eddig nem jött el egy rendezvényükre sem.
„Itt kéne ülnie, mert 30 évvel ezelőtt az aktuális polgármesterek velünk együtt ültek itt. Hol vannak a képviselők? Hol van az országgyűlési képviselőnk?” – kérdezi, majd hozzáteszi: a most meg nem jelent meghívottak azt ígérik, szeptember közepén Budvári Róbert és az önkormányzat a térség országgyűlési képviselőjével, Witzmann Mihállyal (Fidesz) közösen, saját lakossági fórumon mutatja be az Appeninn terveit.
Szerinte most arra van szükség, hogy mindenki tekintse személyes felelősségének a Club Aliga sorsát: „a korábbi elzárás egy diktatúra volt, ma demokrácia van. Mi nem kérünk a másodrangú állampolgár szerepéből. Legalább lehajtott fővel ne adjuk oda a területünket. Tessék tudomásul venni, nem lesz újabb államosítás. Örökre veszítjük el!” – mondja.
A fórumon megjelent Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő is. Emlékeztetett: nincsenek egyedül az aligaiak, 52 ellenzéki képviselő ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult, miután bebizonyosodott: hiába tiltja a Balaton-törvény a vízparti 30 méteres védősáv beépítését, miniszteri és kormányrendelettel ki lehet játszani a szabályokat, és be lehet építeni a partot. A nyomásgyakorlásban számíthatnak az ellenzéki képviselőkre – mondta.
Mivel az egyesületet és a vele egyetértő lakosságot rendszeresen támadják azzal, hogy a baloldali pártok érdekeiért politizál, többekben felmerült a kérdés, mennyiben a helyiek és mennyiben az országos politika harca a Club Aliga ügye.
„Én tudom, hogy vannak itt jobboldaliak is, na de könyörgöm, ők is ugyanúgy fürödni szeretnének”
– mondja egy Kecskemétről érkező férfi, országos összefogásra buzdítva a megjelenteket.
„Az a vízióm, hogy később elköltözöm a lassan ölő gázkamrából, Budapestről, és majd itt szeretnék élni. Ha nem lesz part, akkor ez már nem tűnik olyan barátságos és idilli képnek” – mondja egy helyi nyaralótulajdonos, aki – többekkel egyetértésben – arról is beszél: a helyieknek kell kiállniuk magukért, a civil erőben van minden remény.
„Itt nem jobboldal és baloldal van. Együtt küzdünk a vízpartunkért. Végtelenül fel vagyok háborodva, amikor valaki azt mondja egy civil szervezetre, aki küzd a vízpartjáért, hogy politizál. Dehogy politizálunk. Add vissza a vízpartunkat, menj el innen, nem kellesz nekünk! Hozunk ide új vagyonkezelőt, aki betartja a szerződéseket!” – csatlakozik Bukovszki.
Mint arról a Mércén beszámoltunk, volt már rá példa, hogy a balatonvilágosiaknak sikerült a kormányt jobb belátásra bírniuk: nemrég egy 92 lakásos, hétszintes, Balatonba nyúló luxus apartmanház megépülését sikerült megakadályozni, amit korábban a Club Aligához hasonlóan szintén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított egy kormányrendelet. A betonmonstrum széleskörű tiltakozást váltott ki: abban az ügyben szintén az Aligai Fürdőegyesület indított petíciót, melyet rövid időn belül több mint tízezren írtak alá, de a tiltakozáshoz Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő és az önkormányzat is csatlakozott. Az ellenállást látva módosították a kormányrendeletet, így a beruházás már nem nemzetgazdaságilag kiemelt, vagyis a tóparti telekre ismét az eredeti építési szabályozás vonatkozik, ami nem engedi meg a 30 méteres parti sáv beépítését.
A következő hónapok nagy kérdése, hogy sikerülhet-e ugyanez Aligán – vagy legalább ki lehet-e csikarni valamiféle hivatalos, a tulajdonost kötelező megállapodást a befektetőből a part szabad hozzáférését illetően. | https://merce.hu/2021/08/30/elvesztette-kozterulet-jelleget-csak-a-beruhazo-kegyeitol-fugg-lemehetnek-e-az-aligaiak-a-balaton-partra/ | https://web.archive.org/web/20230324063746/https://merce.hu/2021/08/30/elvesztette-kozterulet-jelleget-csak-a-beruhazo-kegyeitol-fugg-lemehetnek-e-az-aligaiak-a-balaton-partra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elvesztette-kozterulet-jelleget-csak-a-beruhazo-kegyeitol-fugg-lemehetnek-e-az-aligaiak-a-balaton-partra | Mérce | hungarian-news | 2021-08-30 13:31:00 | [] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"engedély",
"önkormányzat",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
52,676 | Utaslistával bizonyítanák a pécsi buszperben, kik a valódi felelősök | A 2015-ös pécsi buszvásárlás miatt indult büntetőügy elsőrendű vádlottja szerint valójában nem ő, hanem fideszes nagymenők döntöttek arról, hogy Pécs városa 3,5 milliárd forintért vásárolta meg azt a buszflottát, amelyet néhány hónappal korábban még 2,9 milliárdért árultak. Állítását Hollandiába tartó repülőgépek utaslistájával támasztaná alá, szerinte ugyanis ezek azt bizonyítják, hogy kormánypárti politikusok is kijártak tárgyalni az üzletről. A Magyar Hang megismerte a bíróság által megküldött utaslisták tartalmát, azokon pedig Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, valamint Csizi Péter volt alpolgármester neve is szerepel. Bánki megkeresésünkre tagadta a vádat, Csizi nem reagált. | A 2015-ös pécsi buszvásárlás miatt indult büntetőügy elsőrendű vádlottja szerint valójában nem ő, hanem fideszes nagymenők döntöttek arról, hogy Pécs városa 3,5 milliárd forintért vásárolta meg azt a buszflottát, amelyet néhány hónappal korábban még 2,9 milliárdért árultak. Állítását Hollandiába tartó repülőgépek utaslistájával támasztaná alá, szerinte ugyanis ezek azt bizonyítják, hogy kormánypárti politikusok is kijártak tárgyalni az üzletről. A Magyar Hang megismerte a bíróság által megküldött utaslisták tartalmát, azokon pedig Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, valamint Csizi Péter volt alpolgármester neve is szerepel. Bánki megkeresésünkre tagadta a vádat, Csizi nem reagált.
Az ügyészség szerint 2015-ben legalább hatszázmillió forint értékű kár keletkezett, amikor Pécs városának közlekedési cége egy holland közvetítőn keresztül vásárolt meg 113 használt autóbuszt. Az átlagosan hét-nyolcéves Volvókból álló flotta tagjai korábban a hollandiai Breda városában futottak, az ottani vezetés pedig 2014-ben kezdett vevőket keresni a buszparkra, sajátjukat ugyanis újabbra akarták cserélni.
Az eladó buszokról a pécsi közlekedési cég, a Tüke Busz Zrt. is értesült. A járműveket a vezetés megvizsgálta, nagyjából megfelelőnek találta, így hamarosan megérkezett a holland féltől az árajánlat is: a szükséges átalakításokkal együtt 2,9 milliárd forintért adták volna el a buszokat. (Ekkor még ráadásul 123 darabból állt a flotta.) Nem sokkal később azonban a pécsi közgyűlés arról határozott – miután a közlekedési cég igen rossz anyagi helyzetben volt –, hogy hitelből finanszírozzák a vásárlást, és végül egy sokkal magasabb összegű, 3,5 milliárd forintos kölcsön felvételét tették lehetővé.
A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 6-án megjelent 2021/32. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/utaslistaval-bizonyitanak-a-pecsi-buszperben-kik-a-valodi-felelosok-128882?fbclid=IwAR2ZBzkWt2qYR9ysshW6PHNHHWk_sjmHlLtyFUXVKbQOqIpioVLJXwxJs-U | https://web.archive.org/web/20211205225818/https://hang.hu/magyar-hang-plusz/utaslistaval-bizonyitanak-a-pecsi-buszperben-kik-a-valodi-felelosok-128882?fbclid=IwAR2ZBzkWt2qYR9ysshW6PHNHHWk_sjmHlLtyFUXVKbQOqIpioVLJXwxJs-U | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utaslistaval-bizonyitanak-a-pecsi-buszperben-kik-a-valodi-felelosok | Magyar Hang | hungarian-news | 2021-08-06 13:52:00 | [
"Bánki Erik",
"Csizi Péter"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
52,677 | Rossz hír a vizes vb-s Balogh Sándornak: több vádlott az első szóra bevallotta a bűnösségét | Három vádlott esetében is ítélet született azon a bírósági előkészítő ülésen, amelyen a vizes vb megrendezésére létrehozott állami cég egykori gazdasági igazgatójának, Balogh Sándornak is ott kellett volna lennie, ha nem szökött volna külföldre. | Nem jár jól Balogh Sándor, ha az ellene kiszabott nemzetközi elfogatóparancs révén kézre kerítik valahol, mert a büntetőeljárásban, amelynek ő is az egyik vádlottja, többen máris bűnösnek mondták magukat, így erősödhetnek a vádhatóság által az üzletemberre vonatkozóan tett megállapítások.
Az ügyészség nyomozása
Korábban több cikkben is foglalkoztunk Balogh Sándornak és társainak ügyével. A nyomozást az indította el, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál felfigyeltek arra, hogy magánnyomozók különböző nyilvántartásokból bizonyos ügyekre vonatkozóan adatokat, információkat szereztek meg. A titkos nyomozás során pedig eljutottak a megbízásokat szerintük adó Balogh Sándorhoz is. Az üzletember, aki Mager Andrea közvagyonért felelős miniszter férje volt, a magánnyomozóknak összesen több mint 35 millió forintot fizetett ki.
Az üzletembert az érdekelhette, mit tud róla a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ugyanis 587 millió forint adó elcsalása miatt eljárás folyt ellene. Az NVSZ-től a nyomozás az ügyészséghez került, és Baloghon kívül még kilenc embert gyanúsított meg, közülük hárman több hónapig le is voltak tartóztatva. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség idén júniusban emelt vádat, és 10 terhelttel szemben jogtalan előnyért a hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt.
Elindult a tárgyalás és már ítéletek is születtek
Augusztus 24-én a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa megtartotta az előkészítő ülést, amelyen természetesen Balogh Sándor nem vett részt, hiszen – ahogy már megírtuk – 2019. november 26-án külföldre szökött. Jelenleg hat körözés van kiadva ellene, köztük kettő nemzetközi befolyás vásárlása és költségvetési csalás miatt. Balogh Sándorra az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kérne.
Az előkészítő ülésen – a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztályának tájékoztatása alapján – három vádlott elismerte a bűnösségét és mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, elfogadva az ügyészség által felajánlott büntetést. Ez alapján a törvényszék Katonai Tanácsa a VIII. rendű vádlottat három rendbeli, felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetésért két év börtönbüntetésre ítélte 3 év próbaidőre felfüggesztve. Emellett a bíróság 1,25 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá, előzetesen mentesítve a büntetett előélet alól.
A VIII. rendű vádlott ügyvédként kapcsolatban állt az egyik magánnyomozóval és azzal bízta meg őt – a vádirat szerint –, hogy bizonyos személyekre vonatkozóan a NAV-nál indult eljárások adatait szerezze meg az adóhivatal nem nyilvános nyilvántartásaiból.
Az egyik ügyben egy céggel szemben folyt nyomozás költségvetési csalás miatt. Az eljárás közben az ügyvédnő együttműködött a IX. és a X. rendű vádlottakkal abban, hogy a magánnyomozó révén jogosulatlanul adatokhoz jussanak. Ez a két utóbbi vádlott szintén elismerte a bűnösségét az előkészítő ülésen, így a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa hivatali visszaélésért pénzbüntetést szabott ki rájuk. A IX. rendű vádlottra 1,8 millió forintot, a X. rendű vádlottra pedig 1,25 millió forintot. | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/balogh-sandor-koltsegvetesi-csalas-befolyas-vasarlasa-hivatali-vesztegetes-birosag/hxbe9xx | https://web.archive.org/web/20221129044127/https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/balogh-sandor-koltsegvetesi-csalas-befolyas-vasarlasa-hivatali-vesztegetes-birosag/hxbe9xx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rossz-hir-a-vizes-vb-s-balogh-sandornak-tobb-vadlott-az-elso-szora-bevallotta-a-bunosseget | Blikk | hungarian-news | 2021-08-30 15:47:54 | [
"Balogh Sándor"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés"
] | [] |
52,678 | Leperegnek a botrányok Sümeg fideszes polgármesteréről, akitől 140 milliót követel a pénzügyi tárca | A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy döntött, súlyos szabálytalanságok miatt az egyik uniós projekt esetében a teljes támogatási összeget visszafizetteti a várossal. | botrány;Sümeg;uniós projekt;
2021-08-09 08:30:00
Leperegnek a botrányok Sümeg fideszes polgármesteréről, akitől 140 milliót követel a pénzügyi tárca
A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy döntött, súlyos szabálytalanságok miatt az egyik uniós projekt esetében a teljes támogatási összeget visszafizetteti a várossal.
– Nem tudom, mi fér még el az arcán – fakadt ki indulatosan egy középkorú sümegi férfi, akit Végh László polgármester ügyeiről kérdeztünk a Veszprém megyei városban. Egy idős asszony szerint a fideszes Véghnek komoly pártfogói lehetnek "odafent", ha ennyi botrány után sem kellett lemondania.
– Csak a helyi ellenzék kavar – állította az egyik pékségből kilépő ötvenes asszony –, mert a polgármesternek sokat köszönhet a város. Hozzáteszi: csak a „ballibsik” „kreáltak valami balhét”. Bár közbevetettük, hogy a „balhét” éppenséggel az Orbán-kormány pénzügyminisztériuma robbantotta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jelentései alapján, az asszony továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy Sümegen nincsenek ügyek.
A hatezres kisvárosban arról kérdeztük a lakosokat, mit gondolnak a közelmúltban kipattant botrányokról. Ahogyan a 24.hu elsőként megírta, a Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy döntött, súlyos szabálytalanságok miatt az egyik uniós projekt esetében a teljes támogatási összeget visszafizetteti a várossal. Az ügy kipattanásakor derült ki, hogy a tárca egy másik projekttel kapcsolatban már tavaly hozott egy hasonló döntést. Végh László először tavaly ősszel került országos reflektorfénybe, amikor kiderült, élettársa hamis érettségivel szerezte a munkaköre betöltéséhez szükséges felsőfokú, szakirányú végzettségét. Ennek ellenére a pandémia miatti veszélyhelyzetet kihasználva a polgármester idén tavasszal a duplájára emelte az asszony fizetését.
– Inkább három az a két uniós projekt – mondta lapunknak Oszkó Zoltán, az ellenzéki Élhetőbb Városért Egyesület önkormányzati képviselője. – A középkori piactér és a város híres polgármesterének, mecénásának tavaly felújított szülőháza, a Ramassetter-látogatóközpont mellett ugyanis a bölcsőde-projektről is kiderült, nem volt szabályos, s a pénz negyedét annál a beruházásnál is visszaveszik. Összesen körülbelül 140 millió forintról van szó. És bár a KBD már tavaly elmarasztalta ezekben az ügyekben az önkormányzatot, a minisztériumi döntésig erről senki sem tudott a városban, még a képviselők sem. Pedig a hatóság a szabálytalanságok miatt összesen 11 millióra meg is bírságolta az önkormányzatot.
Kovács Mihály, az ÉVE elnöke azt mondta: a KDB azért marasztalta el Sümeget, mert a különböző TOP-os pályázatoknál az önkormányzat, mint ajánlatkérő a saját cégét bízta meg a kivitelezéssel. Ráadásul a városi cég vezetője csak 3 milliós értékig hozhat saját hatáskörben döntéseket, e felett az önkormányzaté a döntési jog: vagyis a város tulajdonképpen magával tárgyalt az ügyben.
– A döntéseket anno még a testület hozta meg – mondta Oszkó Zoltán –, ám a KBD határozatai közül kettőt már a pandémia alatt, testületi felhatalmazás nélkül támadta meg a polgármester. Ezek közül az egyikben a Fővárosi Törvényszék már el is utasította a keresetet, azaz bizonyosan vissza kell fizetni a teljes támogatási összeget, s meg lennék lepődve, ha a másikban nem ugyanígy járnánk. Azért ezek a határozatok nem hasraütésre születtek: a Pénzügyminisztérium kezdeményezte a vizsgálatot a hatóságnál, majd a Fővárosi Törvényszék ezek alapján döntött. Három ilyen szerv nem hibázhat egyszerre.
– Pedig a hátszél megvolt, hiszen a pályázatok lebonyolításával a korábbi fideszes országgyűlési képviselő és zuglói polgármester, Papcsák Ferenc ügyvédi irodáját bízta meg az önkormányzat, s ők képviselték a várost a bíróságon is – jegyezte meg az ÉVE elnöke. – Érdekes, hogy a Papcsák-iroda felé semmiféle követelése nincs a városnak…
– Pedig nem lesz egyszerű visszafizetni a pénzt, ugyanis az 1,7-1,8 milliárdos költségvetésben nincs erre keret – jegyezte meg Oszkó Zoltán. – A korábbi években a szabadon felhasználható összeg úgy 350-400 millió lehetett, a pandémia miatt ez most olyan 300 millió. Ebből kell azonban fizetni a kistérségi járóbeteg-ellátást, a tűzoltóságot, a kulturális intézményeket, a sportot, a civileket. Két lehetőség van: ingatlanértékesítés, ám jelenleg ilyen értéke nincs a városnak, vagy a hitelfelvétel. Csakhogy a TOP-os pályázatokhoz már felvettek 245 milliót, amit már el is költöttek. És még azt sem tudjuk, ez a végösszeg vagy a hatóság újabb ügyekben is elmarasztalja az önkormányzatot.
Az utóbbitól, mint az a Közbeszerzési Döntőbizottság lapunknak küldött válaszából kiderült, nem kell tartania a városnak: a tavalyi négy ügyön kívül – a látogatóközpont, a bölcsőde, valamint két esetben a piactér – nem vizsgálnak más sümegi pályázatot. Az önkormányzat a Ramassetter-látogatóközpont esetében minden bírósági felülvizsgálati lehetőséget elbukott, a bölcsőde ügyében pedig jelenleg is zajlik a per a Fővárosi Törvényszéken.
– A Pénzügyminisztérium jelenlegi döntését tudomásul vettem, természetesen jogorvoslattal élünk, és ennek függvénye minden további lépésünk. Ugyanez vonatkozik a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatainak eredményére is – felelte megkeresésünkre Végh László, Sümeg Fidesz-KDNP-s polgármestere, aki tagadta, hogy a képviselők nem tudtak az ügyekről, s állította, mindenről beszámolt a képviselő-testület tagjainak. Kérdésünkre, miből fizeti vissza a város a pályázati támogatásokat, Végh László úgy reagált: meg kell várni, hogy minden eljárás hivatalosan is lezáruljon, akkor majd kitalálják, hogyan tovább. A polgármester felsorolva az elmúlt évek beruházásait azt állította, „Sümeg az elmúlt 5-7 évben olyan fejlődésen ment keresztül, amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa”.
Végh László ellen egyébként a testületben ülő három ellenzéki képviselő méltatlansági eljárást indított, ám ez viszonylag hamar le is zárult: az önkormányzat három kormánypárti képviselőből álló ügyrendi bizottsága július 27-én leszavazta a kezdeményezést. | https://nepszava.hu/3128737_leperegnek-a-botranyok-sumeg-fideszes-polgarmestererol-akitol-140-milliot-kovetel-a-penzugyi-tarca | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leperegnek-a-botranyok-sumeg-fideszes-polgarmestererol-akitol-140-milliot-kovetel-a-penzugyi-tarca | Népszava | hungarian-news | 2021-08-09 11:26:00 | [
"Végh László"
] | [
"Pénzügyminisztérium",
"Sümeg Város Önkormányzata"
] | [
"Sümeg",
"Veszprém megye"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,679 | Ezért nem Mészáros Lőrincnek kedvezett a kormányhivatal | Egy jelentéktelen apróságon csúszott el a felcsúti oligarcha érdekeltségébe tartozó, felcsúti Vért Vadászati Kft. A cikk Mészáros vadászérdekeltségeinek peres ügyeit is áttekinti. | Mészáros Lőrinc;
2021-08-05 07:00:00
Ezért nem Mészáros Lőrincnek kedvezett a kormányhivatal
Egy jelentéktelen apróságon csúszott el a felcsúti oligarcha érdekeltségébe tartozó, felcsúti Vért Vadászati Kft.
Budapest Főváros Kormányhivatala tájékoztatása szerint azért tiltották el a céget egy évre az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységétől, mivel „egy hiánypótlást határidőn túl teljesített, ezért a fővárosi kormányhivatal a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően járt el.”
A Vért Vadászati Kft. szerint „nem jelentős eltérést mutató számítási hiba miatt, határidőn túl benyújtott pótadatszolgáltatás miatt került sor” a kormányhivatal döntésére. A cég a Népszavának küldött válaszában leszögezte: a határozatban foglalt rendelkezés a Vért Vadászat Kft. működését nem befolyásolja, a társaság ugyanis utazásszervezési szolgáltatást ezen évben nem nyújtott, azt nem is tervezi, a főtevékenység szerinti vadászati, vadgazdálkodási tevékenység a cég fő profilja.
A kormányhivatal vezetője a fideszes Sára Botond, aki Kocsis Máté távozása után polgármester volt Józsefvárosban. Nehezen elképzelhető, hogy a kormányhivatal a pártvezetés hozzájárulása nélkül járjon el a Mészáros céggel szemben. A kormányhivatal által szankcionált cégek listáján jobbára kisebb vállalkozások szerepelnek, többnyire azért, mivel súlyos anyagi gondokba keveredtek. A Mészáros-cégről ezt nem lehet elmondani: az tavaly 329 milliós bevételt ért el és 30 milliós profitot termelt.
A 2016-ban alapított Vért Vadászati Kft. érdekes módon akkor vágott bele az üzletágba (is), amikor az állam a vadászati törvények felülvizsgálatára szánta el magát. Mivel a vadászati jog 2017 után döntően a földtulajdonhoz kötődött, a korábbi években országszerte földbirtokok sorát megszerző oligarcha cége révén - a vadgazdálkodási társaság vezetője papíron Mészáros lánya volt - viharos gyorsasággal jókora vadászterületek élén találta magát. Így a Jánossomorja körüli földtulajdonának köszönhetően a győr-mosoni síkság egy jó részén, de a Vértesben összességében több mint 42 ezer hektáron vadásztatott a cég ez idáig.
A piacra lépés ugyanakkor nem ment zökkenőmentesen. Az új vadászati törvény értelmében a bélmegyeri területet birtokló Mészárosék ugyan kitúrták a területről az addig ott működött bélmegyeri vadásztársaságot, hogy helikopteres luxusvadászatokat tartsanak, ahol a lőállások elé műfüvet terítettek, hogy ne sározódjanak be a vadászok csizmái. Ám a kisemmizett helyi vadászok - akik egyébként szintén jelentős területekkel rendelkeznek - perre vitték a dolgot. A békési bíróságokon jogerősen pereket nyertek Mészárosék vadásztársasága, a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság ellen a helyi gazdák, de a felsőbb szintű fórumokon a milliárdos érdekeltségének adtak igazat. Az oligarchának kedvezve járt el a kormányhivatal is, a jogerős döntés ellenére sem engedte beiktatni a régi, helyi vadászok vadászati jogát, akik a Kúriához fordultak, ám ott formai okokra hivatkozva elutasították a vadászok keresetét, majd hiába mentek az Alkotmánybíróságra is, az sem mert a Mészáros-céggel szemben dönteni. A helyi vadászok idén tavasszal így Strasbourghoz fordultak az ügyükben. | https://nepszava.hu/3128360_ezert-nem-meszaros-lorincnek-kedvezett-a-kormanyhivatal | https://web.archive.org/web/20211024060623/https://nepszava.hu/3128360_ezert-nem-meszaros-lorincnek-kedvezett-a-kormanyhivatal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezert-nem-meszaros-lorincnek-kedvezett-a-kormanyhivatal | Népszava | hungarian-news | 2021-08-05 12:21:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság",
"Vért Vadászati Kft."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Jánossomorja"
] | [
"ítélet/döntés",
"vadászat",
"klientúra"
] | [] |
52,680 | A vádlottak padjára került a fideszes polgármester az egymást vádoló gyulai városvezetők harcában | Görgényi Ernő fideszes polgármestert Galbács Mihály, egykori alpolgármestere vádolja rágalmazással, mert megpróbálta őt korrupciógyanúba keverni. Újabb részletek derültek ki a gyulai Fidesz-frakció működéséről. | Magánvádlóként rágalmazás vétsége miatt kezdeményezett büntetőpert Galbács Mihály, egykori gyulai fideszes alpolgármester, jelenleg helyi ellenzéki képviselő az egykori főnöke, Görgényi Ernő fideszes gyulai polgármester ellen, miután Görgényi a kormányhoz közeli országos napilapban korrupciógyanúval hozta összefüggésbe. Görgényi és védői a csütörtöki büntetőperben azt hangsúlyozták, szerintük nem történt rágalmazás, ráadásul mindezt egy közszereplőnek tűrnie kell.
Görgényi Ernő még 2020 októberében a Magyar Nemzet véleményrovatába írt egy cikket, amelyben szerzőnknek a Népszava Szép Szó mellékletében tavaly szeptember végén megjelent „Vidék, propaganda, hazugság (Avagy miért van szükség a majdani demokráciában helyi független sajtóra?)” című hosszabb publicisztikájára kívánt válaszolni. Görgényi ebben a válaszcikkben – bár nem ez volt a cikk témája, hanem leginkább e cikk szerzőjének hiteltelenítése – azt is megemlítette, hogy „összeállt Galbács Mihály volt fideszes képviselővel, akit a helyi futballklub élén folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt még 2018-ban kizártunk a Fidesz-frakcióból”.
Galbács emiatt büntetőpert indított rágalmazás miatt, amelyet elfogultság miatt a Békéscsabai Járásbíróság tárgyal. A per csütörtökön kezdődött, a vádindítványban Galbács Mihály magánvádló és ügyvédje, Bárándy Gergely azt hangsúlyozta: azzal, hogy Görgényi cikkében korrupciógyanúval hozta összefüggésbe volt helyettesét, rágalmazást követett el.
Görgényi és Galbács nem először találkozik a bíróságon rágalmazási ügyek miatt: korábban Görgényi perelte be rágalmazás miatt Galbácsot, mert az egy cikkben őt vádolta korrupciógyanús ügyekkel. Ezt az ügyet részben szintén a Békéscsabai Járásbíróságon tárgyalták, a bíróság pedig végül ugyan kimondta, hogy Galbács rágalmazta Görgényit a korrupciógyanús ügyekkel, büntetést nem szabtak ki rá.
Fotó: Bod Tamás / Magyar Narancs
Most Bárándy Gergely a vádindítványt ismertetve azzal érvelt, hogy a kifogásolt „kijelentés a becsülete csorbítására alkalmas tényállítás. Nem igényel bizonyítást, hogy negatív értékítéletet hordoz és a becsület csorbítására az a kifejezés, amely mást korrupció, azaz bűncselekmény elkövetésével vádol”.
De Galbács Mihály és védője mást is kifogásolt. Több dokumentummal igazolták és kifejtették azt is, hogy 2018 márciusában, Galbácsnak a gyulai képviselő-testületi Fidesz-frakcióból történt kizárásakor egyetlen alkalommal sem hangzott el, vagy jelent meg, hogy az valamilyen összefüggésben lenne „a helyi futballklub élén folytatott állítólagos korrupciógyanús tevékenységével”. Az akkori indoklás szerint jelenléte és megkérdezése nélkül
azért zárták ki a Fidesz-KDNP gyulai önkormányzati képviselőcsoportjából Galbácsot, mert egy hónappal korábban kormánypártiként nem szavazta meg a Fidesz vezette város költségvetését.
Ezt Galbács nem is tagadta, állítása szerint viszont 2017 közepétől a gyulai futballegyesület elnökeként végzett munkáját, benne elsődlegesen az általa menedzselt TAO-programokat a fideszes városvezetés ellehetetlenítette, holott nem sokkal előtte nagy dicséretet kapott ezért feletteseitől. Ez ellen tiltakozásul a büdzsé voksolásánál tartózkodás gombot nyomta meg. „Egy képviselőnek ilyenkor is, máskor is, a lelkiismerete szerint kell döntenie” – érvelt most a bíróság előtt Galbács.
A TAO-pénzek, valamint az ennek nyomán megvalósult és tervezett beruházások nyomán kialakult vita vezetett el odáig, hogy a helyi fideszes vezetők előterjesztésére Galbácsot kizárták a frakcióból és visszavonták tanácsnoki megbízását is. Galbács elmondása szerint az erről döntő képviselőcsoporti ülésre meg sem hívták – így nem voltak kíváncsiak véleményére és álláspontjára, a védekezésre esélyt sem adtak neki.
A bíróság előtt Galbács jelezte, a kizárásáról is csak a Gyulai Hírlapból értesült. (Megemlítendő, hogy közpénzből megjelenő Gyulai Hírlap a békési fürdővárosban hosszú ideje a Fidesz helyi ökle és a kormánypárti helyi vezetők, köztük Görgényi magasztalója.) Amikor pedig Galbács megkérdezte Görgényi Ernő polgármestert, hogy miért nem hívták meg a róla döntő ülésre, akkor elmondása szerint csak annyit válaszolt:
„Mert a frakció tagjai undorodnak tőled.”
A jogász végzettségű és korábban ügyvédként dolgozó fideszes polgármesternek ez volt a „magyarázata” a történtekre. Utóbb, megkérdezve képviselőket, Galbács megtudta, hogy undorról szó sincs, ez a kijelentés az ominózus ülésen el sem hangzott.
„A kizárásom után olyan lettem, mint egy pestises. Velem a Fidesz-frakció tagjainak beszélni nem lehetett, a legtöbben tudták, baj lehet, ha akárcsak rövid időre is szóba állnak velem” – jellemezte az akkori légkört és helyzetet csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróság előtt Galbács Mihály.
Majd arról beszélt, hogy a történtek után több mint egy évvel, a 2019-es önkormányzati választás kampányában megjelent róla a gyulai Fidelitas kiadásában egy durva hangnemű, sértésekkel, csúsztatásokkal és hazugságokkal teli karaktergyilkos kiadvány. Véletlen vagy sem, ebben szinte szó szerint ugyanaz a mondat szerepel, mint Görgényi 2020-as Magyar Nemzet cikkében. Ám az érintett hangsúlyozta, 2018-as kizárásakor szó sem volt a futballklub élén végzett állítólagos korrupciógyanús tevékenységéről. Galbács és védője rágalmazás miatt bűnösség megállapítását kérte a bíróságtól.
Görgényi – aki nem járult hozzá, hogy róla a tárgyalóteremben felvétel készüljön – és védői, köztük Varga István volt MDF-es és fideszes országgyűlési képviselő és KESMA-elnök egészen másként látták a történteket. Ennek lényege, hogy a frakcióból történt kizárás – bármilyen indokkal is történt – nem alapoz meg bűncselekményt, másrészt szerintük a korrupciógyanú kifejezést és közszereplőnek tűrnie kell. Mindezzel Bárándy Gergely vitába szállt, azt hangsúlyozva, hogy nem mindegy annak a megítélése, hogy valakit milyen okok miatt zárnak ki egy képviselőcsoportból. Ráadásul Galbács Mihály ellen nem folyik semmilyen büntető- vagy adóügyi eljárás, így ezekben sem tanúként, sem vádlottként nem hallgatták meg.
A csütörtökön kezdődő büntetőper tárgyalásához a védelem szerdán csatolt újabb anyagokat. Mint kiderült, ez sem a bíróhoz, sem a magánvádlóhoz nem jutott el. Arra pedig esély sem volt, hogy azt áttanulmányozzák és reagáljanak rá, így a Békéscsabai Járásbíróság novemberre napolta el a tárgyalást. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-vadlottak-padjara-kerult-a-fideszes-polgarmester-az-egymast-vadolo-gyulai-varosvezetok-harcaban-241265 | https://web.archive.org/web/20230714192244/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-vadlottak-padjara-kerult-a-fideszes-polgarmester-az-egymast-vadolo-gyulai-varosvezetok-harcaban-241265 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vadlottak-padjara-kerult-a-fideszes-polgarmester-az-egymast-vadolo-gyulai-varosvezetok-harcaban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-08-31 12:58:55 | [
"Galbács Mihály",
"Görgényi Ernő"
] | [
"Fidesz",
"Gyula Város Önkormányzata"
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"sport",
"önkormányzat",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,681 | Menekülttárbort idéző megoldás a fonyódligeti Erzsébet-tábornál: így néznek ki Mészáros jurtái | Noha a kormánypárti ígéretek alapján már két éve meg kellett volna valósulnia, jelenleg egészen apokaliptikus, vészjósló képet mutat a korábban állami tulajdonban lévő fonyódligeti gyermektábor, amelynek felújítási tenderét Mészáros Lőrinc gyermekeinek közös cége, a Fejér B.-Á.-L. Zrt. nyerte el mintegy 4,48 milliárd forintért. | a hatalmas, szögesdróttal elkerített Balaton-parti területen rengeteg - becslése szerint akár százas nagyságrendben - kék és piros, leginkább cirkuszi sátrakra hasonlító "kis házikókat" húztak fel. Habár a menekülttáborokat idéző kuriózum ideiglenes megoldásnak tűnhet, korántsem erről van szó: ez bizony egy jurtatábor.
A Kaposvármost július 12-i cikkében ugyanis arról írt, hogy teljesen megújul a Fonyódligeti Erzsébet-tábor, a kicsik pedig már idén nyáron élvezhetik az új létesítményt. A Somogy Megyei Kormányhivatal egy hónapja azt közölte, hogy "a korszerűtlen épületek megújulnak, a sátrakat jurták váltják fel, és programhelyszínek is létesülnek."
Kiemelték:
Az új helyszínek mind akadálymentesítettek lesznek, így még szélesebb körben nyújthat önfeledt szórakozást és kikapcsolódást a létesítmény. A mintegy 800 férőhelyes jurtatáborban közösségi terek is szolgálják a pihenést és a szórakozást.
Nos, a határidőt újfent nem sikerült tartani, ugyanis a szögesdróttal elkerített "jurtatábort" egyelőre nem adták át, és egyelőre kérdéses, mikor fogják.
Olvasónk elmondása szerint nem tudja, mennyire tekinthetők ezek szokványos jurtáknak, de látványra borzasztóan néznek ki. "A környező biciklis útvonalon a kerékpározók eddig rendre csak találgattak, mi lehet ez, mivel a "komplexum" nem éppen tűnik úgy, mint egy gyerekek táboroztatására alkalmas helyszín" - tette hozzá.
Érdekesség, hogy azon a bizonyos sajtótájékoztatón, amikor kis híján elütötte egy munkagép Jakab Pétert, még csak fémvázak álltak, így minden bizonnyal septiben húzták fel a jurtának csak jóindulattal nevezhető cirkuszi sátrakra hajazó épületeket.
Az a bizonyos sajtótájékoztató, amikor kis híján elütötte egy munkagép Jakab Pétert
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje július elején a fonyódligeti egykori Erzsébet-tábor helyszínén forgatott, amikor is egy munkagép kis híján elütötte Steinmetz Ádám országgyűlési képviselővel együtt. Így az incidens miatt a helyszínen tartózkodásuk oka, a gyermektábor kérdése elsikkadt.
A magyar néppárt később közölte, közúti veszélyeztetés bűntette miatt feljelentést tesznek az incidens miatt.
Feljelentést tesz a Jobbik a Jakab Péterékre rátolató járműkezelővel szemben
Az utóbbi időben egyre gyakrabban érhető tetten az, hogy a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének, Jakab Péternek a fórumait igyekeznek különböző kormánypárti aktivisták megzavarni az országjárások során.
Az ominózus, botrányba fulladt fonyódligeti sajtótájékoztatón Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje és Steinmetz Ádám országgyűlési képviselő arra próbálták volna felhívni a figyelmet, hogy
a gyermekek továbbra sem nyaralhatnak a korábban állami tulajdonban lévő fonyódligeti gyermektáborban, holott a kormánypárti ígéretek alapján annak már két éve meg kellett volna valósulnia.
Steinmetz egyébként több mint egy éve foglalkozik a fonyódligeti üdülő ügyével a Parlament falain belül és kívül egyaránt.
A Jobbik elnöke pedig később úgy fogalmazott, a fonyódligeti Erzsébet gyermektábornál Mészáros Lőrinc évek óra égeti a milliárdokat, a gyerekek helyett azonban megint csak Mészáros élete lett jobb.
Közpénz-milliárdok az Erzsébet-táborokra
Ismeretes, eredetileg az Erzsébet-program a rászoruló gyermekek nyaraltatása érdekében indult el még 2012-ben. Öt évvel később az Erzsébet Üzemeltető Kft. szerződéseiből kiderült, hogy több mint félmilliárd forintot költöttek 2014-től Mészáros Lőrinc cégeinél, amelyek így az állami táboroztatás legnagyobb beszállítóivá válhattak.
A szóban forgó szerződéseket sokáig nem is akarták nyilvánosságra hozni arra hivatkozva, hogy mivel ők alapítványi pénzzel gazdálkodnak, az már nem számít közvagyonnak, így nem is kell költéseikről beszámolniuk a publikumnak. Végül fény derült arra is, hogy az Erzsébet-táborok főtitkára, Hornyák Tibor egy napi 110 ezer forintba kerülő balatoni luxusvillából járt be dolgozni a nélkülöző gyerekek közé.
2019-ben Mészáros Lőrinc gyermekeinek közös cége, a Fejér B.-Á.-L. Zrt. a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban nyerte el a zánkai Erzsébet-tábor felújítását 16,8 milliárd forintért, ezzel zsebre téve a kormány által korszerűsítésre szánt 26 milliárd forint kétharmadát. Így láthatóan Zánka elsőbbséget élvezett a fonyódligeti gyermektáborral szemben, ugyanis az utóbbi felújítására kiírt közbeszerzés eredménytelen lett, pedig arra már akkor ráfért volna a teljes újjáépítés.
A fonyódligeti tábor felújítására vonatkozó közbeszerzés eredményét 2020-ban hozták nyilvánosságra, mely szerint ismételten a felcsúti milliárdos családjának cége és a Szabadics Közmű lett a befutó.
Pénz van, tábor nincs: továbbra sem üdülhetnek a gyerekek
Idén februárban pedig megjelent az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy a Mészáros-utódok vállalkozása, a Fejér B.-Á.-L. Zrt. nyerte el a 4,48 milliárdos tendert a fonyódligeti Erzsébet-tábor megvalósítására, amely láthatóan még azóta is várat magára.
A Mészáros család számára nem ismeretlenek a gyermektábor-felújítások: korábban a zánkai tábort is rájuk bízták közel 23 milliárd forintért, amit szintén a Fejér B.Á.L. hozhat tető alá három ütemben. | https://alfahir.hu/2021/08/30/fonyodliget_erzsebettabor_meszaros_lorinc_fejer_bal_zrt_jobbik_jakab_peter_munkagep | https://web.archive.org/web/20210830185042/https://alfahir.hu/2021/08/30/fonyodliget_erzsebettabor_meszaros_lorinc_fejer_bal_zrt_jobbik_jakab_peter_munkagep | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menekulttarbort-idezo-megoldas-a-fonyodligeti-erzsebet-tabornal-igy-neznek-ki-meszaros-jurtai | alfahir.hu | hungarian-news | 2021-08-30 13:02:00 | [] | [
"Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Fonyód",
"Somogy megye"
] | [
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
52,682 | Fővárosi szemétszállítás: okos kukák okosba | Tesztprogrammá zsugorodott a fővárosi „feketeürítések” felszámolását célzó digitális rendszer, miközben az FKF kétmilliárd forintot kapott erre a projektre. | FKF;kukák;
2021-07-23 06:20:00
Fővárosi szemétszállítás: okos kukák okosba
Tesztprogrammá zsugorodott a fővárosi „feketeürítések” felszámolását célzó digitális rendszer, miközben az FKF kétmilliárd forintot kapott erre a projektre.
A szemétszállításért nem fizetők kiszűrését, a szolgáltatás hatékonyságának és színvonalának emelését, az optimális szemétbegyűjtő útvonalak kialakítását és hulladékmennyiségének csökkentését célozza többek között az a kísérleti program, amelyet július elején indított a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) három – II., X. és a XV. – kerületben, összesen 12 ezer fogyasztó bevonásával. A cég arra kérte az ingatlantulajdonosokat, hogy a nekik megküldött QR- kóddal ellátott matricát ragasszák fel a kukáikra. Az egyedi azonosítók révén nyomon követhető a szemét útja, a szolgáltató naprakész információt kap arról, hogy melyik kuka után fizetnek és melyiket ürítik feketén a kukások. (Ilyenkor illegálisan, a hulladékszállítót megkerülve, illetve a kukásoknak zsebbe fizetve szabadulnak meg a szeméttől a lakás, üzlet-, étterem-tulajdonosok.) Ehhez a gyűjtőedények mellett a kukásautókat is fel kell szerelni a megfelelő jelolvasóval. A szolgáltató nem csak arról kap képet, hogy mennyi hulladék termelődik a városban, de arról is, hogy az ügyfelek az általuk megtermelt hulladék valós mennyisége után fizetik-e a díjat.
Az „okos kuka” rendszer Nyugat-Európa számos városában működik már. Az Európai Unió – a körforgásos gazdaság fejlődése érdekében – jelentős támogatást nyújt a tagországokban működő cégeknek a bevezetéshez. 2013-ban az FKF is sikerrel pályázott. Az első szakasz finanszírozása a 2007-2013-as programozási időszakban meghirdetett Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), a második szakasz finanszírozása a 2014-2020-as Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) valósult volna meg. A hivatalos néven rádiófrekvenciás edényzet azonosító rendszer (Radio-frequency Identification RFID) kiépítésére az FKF akkori tájékoztatása szerint több mint 2 milliárdot szántak. A határidő azonban egyre inkább kitolódott.
A legutolsó céldátum – a fővárosi önkormányzat honlapján jelenleg is szereplő dokumentum szerint – 2021 vége, akkor kellene átadni „a kommunális és szelektív hulladék begyűjtését végző célgépek nyomkövetésének, tevékenységük kontrolljának és a lakossági és közületi hulladékgyűjtő edényzetek regisztrált ürítésének megvalósítását” célzó rendszert. Ehhez képest az FKF a kísérleti program indításáról szóló közleményében azt írja, hogy akkor csak a tesztprojekt zárul le és annak eredményeként döntenek a folytatásról.
Az ellentmondás feloldása érdekében megkérdeztük a főváros hulladékszállító cégét, amely először azzal hárította érdeklődésünket, hogy a projektre vonatkozó információkat csak közérdekű adatigénylés keretében adhatják ki. Ez azért is furcsa, mert az unió éppen azt várja, hogy minél több ember ismerje meg az általa támogatott projekteket. Ennek ellenére benyújtottuk a közérdekű adatigénylést. Az FKF erre válaszul elküldte a kísérleti projektről szóló közleményét, amelyhez öt sort biggyesztett hozzá.
Ebben azt írják, hogy az RFID projekt már korábban kikerült a KEHOP-3.2.2. projekt támogatási szerződésének műszaki tartalmából. Visszakérdeztünk, hogy ez mikor történt meg, hiszen a fellelhető dokumentációk, szerződésmódosítások továbbra is tartalmazzák ezt a projektelemet. Sőt az FKF saját oldalán szereplő uniós projektekről szóló tájékoztatóban is így szerepel, mint ahogy a tulajdonos főváros már fentebb említett dokumentumában is. Az FKF nem válaszolt sem erre, sem azokra a kérdésekre, amelyekben azt firtattuk, hogy a 12 ezer fogyasztóból végül hány ragasztották ki a matricát, ki ellenőrzi ezt? Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy ezek a matricák mennyire tartósak, mivel a lapunkhoz eljutott információk szerint a kukák jellemzően szennyezett, sikamlós felületén a folyamatos igénybevétel mellett nem sokáig maradnak fenn. Ezenfelül azt is megkérdeztük, hogy miért csúszott folyton a rendszer bevezetése, ha a pénz megvolt rá? S mennyiben érinti a korábbi vállalás nem teljesítése a támogatási összeget?
így gyakorta gazdátlanul vannak kint hulladékgyűjtők, amelyeket vagy ürítenek, vagy nem. Sőt az is előfordul, hogy a társasház egyik konténeréről kiderül, hogy már évek óta nem fizetnek utána, így az FKF különösebb értesítés nélkül leállítja az ürítését. Ugyanakkor mivel kint van, a társasház lakói csak hordják bele a szemetet. Az FKF semmire sem válaszolt.
Más források szerint az RFID rendszer kiépítését az állami kukaholding, az NHKV valósította volna meg. Az országos program stratégiáját bemutató 2017-es tájékoztatóban azonban éppen kivételként említik az FKF erre vonatkozó projektjét, amely uniós támogatásból jön létre. Akkor a céldátum 2019 volt. A program keretében 760 ezer háztartást és 473 kukáskocsit vontak volna be a digitális rendszerbe durván nettó 2 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával, ami a költségek 94 százalékát fedezte volna. Az RFID azóta természetesen kikerülhetett az FKF uniós projektjéből. De akkor hol a pénz? Az NHKV megbízásából tavaly készül összegző jelentés szerint az érintett uniós program, a KEHOP 3.2.2. szakaszolt projektjeire jutó támogatási összeg 99,9 százalékát már kifizették.
A beruházás alapdokumentációját mindenesetre az akkori híradások szerint 2016 januárjában megrendelte az FKF, sőt a technológia bevezetésének előkészítésére egy erősen vitatott informatikai szerződést is kötött a cég, amit a „címtisztítási” projekt követett. Ebben olyan ingatlanokat kívántak feltérképezni, ahol a tulajdonosok nem fizetettek a szolgáltatásért. Az akkori kritikusok szerint a kiszűrt címek zöméről kiderült, hogy valójában buszmegállók, kaszálók, illetve olyan helyek, ahol nincs épület, így számon kérhető tulajdonos sem. Az FKF akkori vezetője Csontos István azzal védekezett, hogy sokszorosan megtérül az erre költött pénz, a cég nyereséges. A vitatott szerződés miatt belső vizsgálat és nyomozás is indult, de Csontos végül maga mondott le két évvel később. Az RFID bevezetésére 2018 végén tárgyalásos tendert hirdettek, de a felhívás többszöri módosítása után sem érkezett ajánlat, így 2019 májusában eredménytelennek nyilvánították.
Új helyzetek, új hulladékterv
A járványhelyzet a főváros szemétszállításáért és köztisztaságáért felelős FKF-et komoly kihívás elé állította. A jelentősen megnövekedett elviteles vásárlás következtében a fogyasztás során keletkező csomagolási hulladék egy része a közterületi hulladékgyűjtőkben, vagy rosszabb esetben a közterületen landolt. Az új helyzetek új megoldásokat követelnek – jelentette ki Szabóné Müller Tímea, az FKF Nonprofit Zrt. köztisztasági főigazgatója a fővárosi éttermek, üzletek bevonásáról szóló sajtótájékoztatón. Az új partnerségi megállapodásokkal arra próbálják rávenni a cégeket, hogy saját kukákat helyezzenek ki, és a szemetet saját költségükre szállíttassák el.
Ehhez képest januárban azzal érvelt a cég a meglévő 11 ezerből 3 ezer köztéri, zöld színű szemetes leszerelésekor, hogy a „környezettudatos trendeket” is figyelembe véve cselekedtek, mivel általánosságban kevesebb hulladék keletkezik a közterületeken, így kihasználatlanná váltak a gyűjtők. „A pandémiás helyzetből adódó változások, mint például a kijárási korlátozás vagy a Budapestre érkező turisták elmaradása, a közterületi hulladék csökkenését eredményezte.”
Mindez aligha független a kormányzati elvonások miatt a főváros egyre apadó támogatásától. A köztisztasági feladatokat korábban a hulladékkezelés profitjából pótolta ki a cég, de az állami kukaholding belépésével ez a lehetőség megszűnt, így az önkormányzat saját büdzséből volt kénytelen fizetni a köztisztaságért az FKF-nek. 2017-ben 8,5 milliárdot kapott erre a cég, tavaly szintén a béremelésre szánt pénzzel együtt 9,38 milliárdot, míg az idén már csak 7,5 milliárdot. | https://nepszava.hu/3127046_fovarosi-szemetszallitas-okos-kukak-okosba | https://web.archive.org/web/20231223232540/https://nepszava.hu/3127046_fovarosi-szemetszallitas-okos-kukak-okosba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-szemetszallitas-okos-kukak-okosba | Népszava | hungarian-news | 2021-07-23 12:34:00 | [] | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"hulladéküzlet",
"EU",
"állami / önkormányzati vállalat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,683 | Újabb korábbi kollégiumhoz juthat hozzá a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagjának cége | A Kotosmann Zoltán által vezetett Héliker Ingatlan Kft. 2015-ben csaknem féláron vehette meg a Móricz Zsigmond Kollégium épületét. Akkor azt vállalta, hogy a bontás után olyan apartmanházat húznak fel, amely a magyar egyetemisták igényeit is kiszolgálja, a mostani nyilatkozatai alapján azonban úgy tűnik, hogy elsősorban vagyonos, külföldi bérlőkre számítanak. | Szeptember 2-án ülésezik Debrecen közgyűlése, amelyen számos, a város életét komolyan befolyásoló döntést hozhat a fideszes többségű képviselő-testület. Ezek közül is kiemelkedik a volt Váci Mihály Középiskolai Kollégium Apafi utcai épületének eladása. Papp László (Fidesz) polgármester még május 31-én – a közgyűlés nevében – egyedül döntött az ingatlan értékesítéséről. A városvezető sürgősnek tekinthette az ügyet, hiszen ekkor már valószínűsíteni lehetett, hogy a járványhelyzet jelentős javulása miatt hamarosan ismét ülésezhet a testület – a kormány döntése értelmében erre június 15. óta van lehetőség.
Korábban Kotosmann visszahívását javasolta a Civil Fórum
A kiírt pályázatra egyedül a Héliker Ingatlan Kft. jelentkezett, amelynek az ügyvezetője a debreceni önkormányzati cégeket összefogó holding, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja, Kotosmann Zoltán. A cég a minimálisan megszabott nettó 560,5 millió forintos vételárhoz képest 51,5 millióval többet, nettó 612 millió forintot fizetne. Az előterjesztésben az ingatlan becsült értéke nem olvasható.
2015-ben szintén a Héliker Ingatlan Kft. vásárolta meg az Egyetem sugárúton található Móricz Zsigmond Kollégium épületét is – akkor is egyedüli ajánlattevőként, méghozzá a becsült értéknél jóval kevesebbért: 648 millió forint helyett mindössze 364,5 milliót kellett fizetnie. Az azóta megszüntetett Népszabadság beszámolója szerint a döntés ellen a helyi ellenzék hevesen tiltakozott, az ülésen Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) Kotosmann igazgatói tisztségéből való visszahívását javasolta, Varga Zoltán (DK) pedig az eset után közleményben szólította fel lemondásra Kotosmannt. Az ügy a 2019-es önkormányzati választási kampányban is előkerült, ekkor a Momentum-Jobbik-LMP szövetség vádolta ingatlanpanamával a városvezetést.
Kiknek épül, ha megépül?
Kotosmann cége a 2015-ös győztes pályázatában azt vállalta, hogy a Móricz Zsigmond Kollégium lebontását követően egy korszerű, minden igényt kielégítő épületet húz fel, amely alkalmas arra, hogy „a Debreceni Egyetemen tanuló magyar és külföldi diákok megfelelő elhelyezését magas, szinte négycsillagos szállodai minőségű apartmanokban biztosítsa”.
Habár 2018-ra már átadást terveztek, a lebontott kollégium helyén egyelőre nem épült fel semmi. A Haonnak idén július 11-én Kotosmann azt nyilatkozta, hogy az egyik szomszéddal lefolytatott hosszadalmas pereskedés áll a késlekedés mögött, de szeptemberben, hat és fél évvel az adásvételt követően elkezdődhet a beruházás. Az ügyvezető beszámolója szerint 84 – 55 és 80 négyzetméter közötti alapterületű – lakóegységet alakítanak ki a négycsillagos minőségű apartmanházban, amelynek a földszintjén üzleteket, a legfelső szintjén pedig hatalmas teraszú penthouse lakásokat hoznak létre. Kotosmann a lapnak azt nyilatkozta: elsősorban egyetemistákra és a Debrecenbe települt külföldi cégek dolgozóira számítanak a bérbeadásnál. Habár ezt Kotosmann nem említette, de a lakások méreteiből és a négycsillagos minőségből valószínűsíthető, hogy főként vagyonos, külföldi bérlőkkel kalkulálnak.
A Héliker Kft. mostani győztes pályázatát a 2015-ös ügylettel ellentétben nem csatolták az előterjesztéshez, azt a polgármesteri hivatal vagyonkezelési osztályának Régi Városházán található 107. számú irodájában lehet megtekinteni.
Debrecen város közgyűlését szeptember 2-án (csütörtök) délelőtt 9 órakor, a Kölcsey Központban tartják, az esemény nyilvános, azon bármely magyar állampolgár részt vehet. Az előterjesztéseket ide kattintva lehet elolvasni. | https://www.debreciner.hu/cikk/6688_ujabb_debreceni_kollegiumhoz_juthat_hozza_debreciner | https://web.archive.org/web/20230604113941/https://www.debreciner.hu/cikk/6688_ujabb_debreceni_kollegiumhoz_juthat_hozza_debreciner | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-korabbi-kollegiumhoz-juthat-hozza-a-debreceni-vagyonkezelo-zrt-igazgatosagi-tagjanak-cege | Debreciner | hungarian-news | 2021-08-31 16:28:42 | [
"Kotosmann Zoltán"
] | [
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"Héliker Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"oktatás",
"önkormányzat"
] | [] |
52,684 | "Kalandtúra" az elharácsolt és egy rakat támogatás ellenére is pusztuló hőgyészi kastélyban | A helyiek csak Tiborcz-kastélynak nevezik az épületegyüttest. Rákérdeztünk, hogy a Bánk bán-féle Tiborcra, vagy a nemzet vejére gondolnak-e, cz-vel, de vezetőnk csak mosolygott, mondván, ő nem politizál. A cz-s változatnál maradunk. A Magyar Narancs is feltárta a Tiborcz István és a kastély legutóbbi tulajdonosa, Ghaith Pharaon közötti kapcsolatot. Tény, hogy zavaros jogi helyzet miatt pusztul a hőgyészi Apponyi-kastély.
A nagykapu zárva, rajta az obligát „Magánterület” feliraton kívül csak egy réztábla, amely azt tudatja a kóbor látogatóval, hogy ez a Spirit of Europe Kft. telephelye. A cég ügyvezetője a korábban fegyverkereskedelemmel foglalkozó, szövevényes Orbán-kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Wilhelm Péter, a cég székhelye Budapesten, a Szabadság téri Bank Centerben van.
Rommá büntetnék
Minden nagykapu mellett van egy kiskapu, jelen esetben számos lyuk is a kerítésen. A kíváncsiakat leginkább a nagyra nőtt gaz tántoríthatja el a látogatástól, más akadály nincs. A kapusház ajtaja tárva-nyitva. Az épület főbejáratának kapuja nyitva. A recepción pizzásdobozok, szétszórt prospektusok, borkalauz, fakanál, "tojásos burgonyasaláta" felirat és hibás angol fordítása talán azt utolsó reggeliző asztalról. A főlépcsőnél kihúzott tűzoltótömlőbe botlunk. Valaki az emeletről engedte le, hintázhatott rajta egy kicsit. Tűz esetén csak az ima marad, mert tűzi víz sincs az épületben. Kísérőnk megjegyzi, hogy ezért minden becsületes tulajdonost rommá büntetne a katasztrófavédelem. Minden becsületes tulajdonost, hangsúlyozza.
Aztán gyorsan témát váltva sorolja, hogy a kastélyt 1722-ben kezdte építeni Mercy gróf, a Bánság kormányzója, majd az Apponyiak virágoztatták fel. Falai között tárolták a híres Apponyi-könyvtár egy részét. Ezernyi anekdotát mesél a grófékról, pedig az utolsó Apponyi még 1939-ben eladta a kastélyt és a birtokot egy egészégpénztárnak.
Jobbra fordulunk, az északkeleti sarokban található felszentelt kápolna felé. A feszületen kötél lóg, mintha valaki Jézus Krisztust akarta volna lerántani. Az egyik sarokban keretéből kirúgott, megtaposott szentkép. Az ablakba valaki patkánymérget tett, talán a templom egerének. A pulpituson nyitott könyv: német-magyar szótár. A jobb első padban fekáliás alsónadrág.
A kápolna előterében pedig márványtábla hirdeti, hogy ott járt Liszt Ferenc.
Az év kastélyszállója volt
Továbbmegyünk a kőlapokkal burkolt szép folyosón, az emeletre, a kápolna karzatára, ahonnan szépen hangzik az Esti dal. A harmóniumot valakik megrongálták, a fújtató tömlőjét kiszúrták, óvatos pedálnyomásra egészen kísérteties, hörgő hangot ad a hangszer.
A padlásra érve megállapítjuk, hogy szépen felújították, igazán míves munka, a Hermelin Termál Kastélyszálló Zrt.-t dicséri. A cég a Tolna Megyei Önkormányzattól vette meg a kastélyt 1999-ben. A felújítást banki hitelből és a Széchenyi alap 270 millió forintos támogatásával végezték, majd megnyitottak. Olyannyira jól ment az üzlet, hogy 2006-ban "Az év kastélyszállója" címet nyerték el; a wellness részlegbe messzi földről jártak, a falubeliek is bemehettek, a gyerekeknek itt tartottak úszásoktatást. Aztán jött a válság, a vendégek elmaradtak, a törlesztőt pedig fizetni kellett volna… De nem sikerült. Ezért 2010-ben felszámolás indult a cég ellen. Ennek során az állami támogatás milliói is odavesztek.
A kastélyt az ezt követő exlex állapotokban kifosztották, így a felszámoló által meghirdetett feltétel, miszerint előnyt élvez az a vevő, aki továbbra is szállodaként üzemelteti az épületet, meghiúsult.
Mindent elvittek
A szobákból, kiszolgáló helyiségekből ismeretlenek és helyben ismert emberek mindent elvittek, az utolsó tányért, széket, párnacihát is. Lámpák lerángatva. Konnektorok kiszerelve. Csaptelepek szakszerűen tűntek el. A helyiek helyi embereket láttak kamionokba pakoltatni, mások szerint illegális koporsóraktárat számoltak fel a kamionosok. A sajtóarchívumokban nem találtuk nyomát, hogy lopásért rendőrségi eljárás indult volna.
A következő vevő a Pharaon-Beta Kft. volt, a tulajdoni lap szerint 2015-ben. Alig két évvel később, Pharaon halála után azonban a céget átnevezték, jelenleg Calor Property Management néven szerepel a cégjegyzékben. Vezetőnk szerint az új urak ellen nem lehet tenni semmit, mert nagyon magas lovon ülnek, legalábbis fideszes nagy emberek fogják a gyeplőt. Az önkormányzat hiába szólítja fel őket arra, hogy legalább a gazt kaszáltassák le, a füle botját sem mozdítja senki. Ezt furcsálljuk, ezért – a jó térerőnek hála –, az internet segítségével azonnal meg tudjuk nézni, mi a helyzet gazdaságilag. A cég nem adott le a múlt évéről beszámolót. Tavalyelőtt és 2018-ban sem jeleskedett a Calor, 7,5 illetve 50 millió forintos veszteséget tüntettek fel, 7000 és 5000 forint adót fizettek. Alkalmazottjuk nincs, nyilván ezért nem jut gazt kaszáló ember és biztonsági őr a hőgyészi kastélyba.
Valaki a csilláron lógott
Megyünk tovább kísérőnkkel, aki megjegyzi, hogy régen a műemlékvédelem nagyon a körmére koppintott volna annak, aki egy ilyen nemzeti emléket ennyire hagy lepusztulni. Ma már érdemi műemlékvédelem sincs, nemhogy hatósági eljárás. A déli oldalon az emeleti nagy termek egyikében az egykori tévétornából ismert jelenet játszódhatott le, valaki a csilláron lógott; a valaki eltűnt, a csillár csálén maradt. A báltermek falain repedések láthatók, valószínűleg statikai vizsgálat céljából tettek rájuk gipszpogácsákat; kísérőnk szerint Pharaonék megrendelésére, nem sokkal az után, hogy a „pasa” és kísérete leszállt a kastélyparkba helikopterrel.
Közelebbről megnézve a gipszet nincs újabb repedés, a falak nem repednek tovább, a süllyedés megállt. Repedések azonban máshol is vannak az épületen, és valakik jó tíz éve (azóta is betemetetlen) kutatógödröket ástak néhány folyosón és az alagsorban is. Jó, ha az ember minden lépésre figyel.
Az emeletről a belső udvarra nézve elképesztő a látvány. A terepet teljesen benőtte a növényzet; emeletnyi magasak az ecetfák, derékig érő a gaz. Hirtelen hangot hallottunk; magas cisz, többször, és mellé még valami disszonáns felhang. Komolyan megijedtünk volna, ha nem látunk rá azonnal, hogy a hang forrása a kápolna felőli sarokban hagyott hangversenyzongora.
Galamb szállt a klaviatúrára.
Csoda, hogy tíz év ridegtartás után néhány billentyű még épen maradt, és ha leütjük, hangot is ad.
Az alagsorban egykor termálfürdő üzemelt. A medencék épek, a termálkutakat azonban elfojtották. A szaunában valakik hőség nélkül is jól érezték magukat, a fülkében evés, ívás, dohányzás és szex viszonylag friss nyomai maradtak. Különféle testnedvekkel az épület más részein is találkozhattunk. A helyiek szerint drogosok járnak le a száraz fürdőbe. A medencetér ablakán kinézve alig látjuk az eget a gaztól.
„Egy valag” EU-s támogatás
A jelenlegi tulajdonos Calor Property Management Kft. főtevékenysége egyéb szárazföldi személyszállítás, jegyzett tőkéje 3.010.000 forint, azaz tízezer forinttal a kötelező minimum felett. Jegyzett eszközeinek értéke egymilliárd-százhatvanhét millió forint. Ebben elvileg minden benne van. A NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya azonban 2020. március 6-án 5579583078 szám alatt végrehajtási eljárást indított a cég ellen, amiről értesítést Máthé Zita kézbesítési megbízottnak küldhettek ki. A kastélyt 2015-ben cége révén megszerző Ghaith Pharaon 2017 januárjában meghalt. A kastély tulajdoni lapján 2017 decembere óta szerepel perfeljegyzés, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma rendelte el az I. rendű felperes, a panamai Bayview International Group kérelmére.
Ezeket a száraz adatokat soroljuk kísérőnknek a medence szélén. Szomorúan legyint. Azt mondja, majd jönnek az új urak, felvesznek a kastélyra „egy valag” EU-s támogatást; amíg tart a pénz, jól ellesznek, aztán megint hagynak lepusztulni mindent a következő támogatásig. A hőgyésziek és átutazók meg addig is, utána is nézhetik a dzsumbujt a falu közepén, a hatóságok szemet hunynak – pedig több vonalon is intézkedési kötelezettségük lenne. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kalandtura-az-elharacsolt-es-egy-rakat-tamogatas-ellenere-is-pusztulo-hogyeszi-kastelyban-241167?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid | https://web.archive.org/web/20231207082714/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kalandtura-az-elharacsolt-es-egy-rakat-tamogatas-ellenere-is-pusztulo-hogyeszi-kastelyban-241167?fbclid | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kalandtura-az-elharacsolt-es-egy-rakat-tamogatas-ellenere-is-pusztulo-hogyeszi-kastelyban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-08-31 16:31:25 | [
"Ghaith Pharaon",
"Tiborcz István",
"Wilhelm Péter"
] | [
"Calor Property Management Kft. (Pharaon-Beta)",
"Spirit of Europe Kft."
] | [
"Hőgyész",
"Tolna megye"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"rokonok",
"klientúra",
"kastély"
] | [] |
|
52,685 | Választási Fidesz-alap: megvan, hová tűntek az állami civilpénzek | Eddig csupán arról szóltak a hírek, hogy a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzeszsákból, az úgynevezett Városi Civil Alapból fideszes vezetésű alapítványoknak, egyesületeknek is csurrant, cseppent. A Válasz Online most mélyfúrást végzett, átvilágítottunk több száz nyertes szervezetet, s arra jutottunk: az új finanszírozási mechanizmust egyszerűbb lett volna egyenesen Választókerületi Pártalapnak nevezni. Szinte mindenütt Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy pénzt – például buszra, ingatlanra, kommunikációra: azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra. Emlékszünk: a norvégokkal az volt a baj, hogy politikai-ideológiai alapon szelektáltak. Most ugyanez történt fordítva, csak durvábban, „meghosszabbítva Bicskéig”. Ha ez így nem hivatali hatalommal való visszaélés, akkor semmi sem az. | A magyar kormányzat a közelmúltban jelezte: nem tart igényt a Norvég Alapból járó 77 milliárd forintra, mert a négymilliárdnyi civil alkassza szétosztásába ideológiailag vállalhatatlan szervezetek is beleszólnának. Majd, hogy adjon némi reményt az egyesületi, alapítványi szférának, a Miniszterelnökség által biztosított forrásból meghirdette a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapot (VCA). A nyári pályázati eredményhirdetés után hamar meg is születtek az első gyorselemzések: először a Telex hívta fel a figyelmet arra, hogy mintha túlnyerte volna magát a „versenyen” néhány fideszes vezetésű (ál)civil szervezet. Később az Átlátszó igazolta, hogy a VCA legnagyobb, egyenként 15 millió forintos támogatásainak győztesei között csak elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz, esetleg Fidesz-közeli üzleti körökhöz. Ez volt az a pillanat, amikor
a Válasz Online-t egymástól függetlenül több, hagyományőrzésben és közösségszervezésben utazó – ha úgy tetszik: vállaltan konzervatív, mégis hoppon maradt – szervezet is megkereste. Jelezték: nem pusztán annyi a probléma az elosztási mechanizmussal, hogy a kormánypártok segédszervezetei is rárepültek a kínálkozó új lehetőségekre.
Hanem az – és itt egyik forrásunkat idézzük –, „hogy ezt az egészet egyszerűbb lett volna Választókerületi Pártalapnak hívni, ugyanis de facto majdnem mindenki csak a helyi fideszes parlamenti képviselők és jelöltek érdekei szerint nyerhetett pénzt például (kampány)buszra, (kampány)kommunikációra és (kampány)rendezvényekre”. Egy másik informátorunk pedig azt állította, mivel rossz volt az előérzete az alap meghirdetésekor, szándékosan felkereste a helyi fideszes választókerületi elnök egyik emberét, hogy egyengesse a saját egyesülete ügyét, ám „a politikai munkatárs metakommunikációjából azonnal lejött, hogy itt kész listák vannak, amelyekre egyszeri civilek nemigen kerülhetnek fel”.
Kemény beszéd ez, járjunk a végére – gondoltuk. Ami biztos: a VCA kiírásában semmiféle összeférhetetlenségi fék nem szerepelt. Frissen bejegyzett, múlt nélküli szervezetek is indulhattak, és az sem volt „bűn” – sőt! –, ha az egyesületek, alapítványok vezetői, kurátorai között aktív politikusok, képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek vannak. És igen, lehetett pályázni lényegében bármire, ami a közelgő választási időszakban hasznosnak bizonyulhat: ingatlanvásárlásra és -felújításra, gépjármű- és eszközbeszerzésre, rendezvényekre, illetve kommunikációs tevékenységek támogatására. Lapunk végül mélyfúrást végzett: a nyertesek listáján szereplő hétszáz szervezet mindegyikének kikerestük a székhelyét a bírósági nyilvántartásból, majd választókerületenként csoportosítottuk a győzteseket. Válogatásunk végeredménye alább látható. Rengeteg linket, hivatkozást is elhelyeztünk az adathalmazban, amelyek egytől egyig azt bizonyítják, hogy a körzetek legnagyobb nyertesei között messze felülreprezentáltak a Fidesz hatalmi céljaihoz illeszkedő „civil” szervezetek. (Ahogy látható, a néhány százezer vagy millió forintot nyerő kicsiket nem bogarásztuk végig, csak a legaktívabb helyi pénzfelhasználók hátterét kutattuk.)
Forrásaink nyilatkozatai alapján arra számítottunk, hogy az alábbi bontás egyértelművé teheti: valóban választókerületi szinten dönthettek az állami források elosztásáról – nem pedig valamilyen egységes, központi, normatív rend szerint, ahogy azt az egyszeri halandó egyébként elvárná az adóforintjait kezelő mindenkori kormányzattól. A gyűjtés éppen a várt eredményt hozta.
Miskolcon, Hatvanban és több más körzetben is 15-15 milliónként szórták szét a rendelkezésre álló összeget, Szombathelyen 8-8 milliónként, Törökszentmiklóson pedig 5,85-5,85 milliónként.
Ezeken a helyeken tehát relatíve kevesen nyertek nagyobb összegeket, miközben például a berettyóújfalui vagy a hajdúszoboszlói körzetben szinte megszámlálhatatlan mennyiségű szervezet kapott százezres tételeket. Talán le sem kellene írnunk, annyira egyértelmű, hogy az egyik legnagyobb tételt (71 millió forintot) a Bicske–Felcsút-térség érdemelte ki a közösből – ennél többet csak a Szijjártó Péter külügyminiszter pátriájaként és Tuzson Bence kormányzati államtitkár választókerületeként jegyzett Dunakeszi tudott elnyelni (ide bő 80 millió jutott).
Nem zárható ki persze, hogy a nyertes választókerületi civil listákon akadnak valódi és fontos tevékenységet folytató szervezetek is, a kiválasztás fő szempontja azonban láthatóan nem ez volt. Hanem a pártkötődés. Csak néhány jellemző példa a nagy kép elé: több millió forintot nyert a KDNP-lap vasárnap.hu kiadója, a Fidesz zuglói választókerületi elnökének szervezete, siklós fideszes alpolgármesterének egyesülete, valamint Simonka György körüli pályázók és a békéscsabai Fidesz partnerszervezete is.
A Válasz Online által megkérdezett jogászok az alábbi listát áttekintve arra jutottak: ezzel indirekt módon akár a hivatali hatalommal való visszaélést is bizonyítani lehet – de azt mindenképp, hogy az állam egységes szempontrendszere helyett valami egészen más vezette a döntéshozók kezét, amikor a civilnek címkézett pénzeket osztották.
Civil és álcivil pályázati győztesek a 106 választókerületben
Budapesti 1–18. országgyűlési egyéni választókerület
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: bő 600 millió forint
Egy fővárosi választókerületre jutó átlagos támogatás: közel 34 millió forint
15 millió – Összefogás Óbudáért Egyesület, 1033 Budapest, Szérűskert u. 9. III/12.; a szervezet hagyományosan Bús Balázs fideszes jelöltet támogatja
15 millió – Alapítvány a Polgári Ferencvárosért, 1092 Budapest, Bakáts u. 5. fszt./1.; a szervezet kurátora a kormányzati tájékoztatásért felelős miniszteri biztos, Farkas Örs
15 millió – Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem Egyesület, 1102 Budapest, Füzér u. 38. fsz./1.
15 millió – Újbudai Polgárok Egyesülete, 1111 Budapest, Budafoki út 9-11. fszt./1/C.; a XI. kerületi Fidesz-iroda épületébe bejegyzett szervezet, a Simicskó István fideszes képviselőt támogató lapok kiadója
15 millió – Kovács K. Zoltán Alapítvány, 1114 Budapest, Bartók Béla út 51. 1. em./3.; a KDNP-közeli vasárnap.hu kiadója
15 millió – Hegyvidéki Fiatalokért Egyesület, 1126 Budapest, Németvölgyi út 9. 1. em./3.; a szervezet egyik képviselője, Mikula Klaudia a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársa, az egyesület másik két vezetője pedig XII. kerületi önkormányzati tisztségviselő (Fidesz-delegáltként)
15 millió – Hagyomány-13 Egyesület, 1134 Budapest, Lehel út 24. D.lph. III/3.; a szervezet vezetője, Tempfli József fideszes politikus a XIII. kerületben
15 millió – Alsórákosi Civil Egyesület, 1141 Budapest, Fischer I. u. 113.; a szervezet képviselője, Fülöp István Endre fideszes politikus a XIV. kerületben
15 millió – Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület, 1141 Budapest, Szugló u. 134. fszt. 1.
15 millió – Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, 1141 Budapest, Verbó u. 3.; a szervezet egyik vezetője, Borbély Ádám a Fidesz zuglói választókerületi elnöke
15 millió – Vasvári Pál Polgári Egyesület, 1188 Budapest, Kölcsey u. 124/A; a szervezet képviselője, Bauer Ferenc fideszes önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben
15 millió – Zöld Út Caritas, 1203 Budapest, Helsinki út 9. IV. 66.; a szervezet képviselője, Bánó Miklós pesterzsébeti fideszes önkormányzati képviselő
15 millió – Csepel Sport Club Alapítvány, 1212 Budapest, Béke tér 1.; a szervezet elnöke, Süle László régi bizalmasa Németh Szilárd honvédelmi államtitkárnak
15 millió – Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, 1213 Budapest, Hollandi út 8.; a szervezetet Németh Szilárd alapította, kurátora pedig a fent említett Süle László
14,4 millió – Fiatalok az Összefogásért Egyesület, 1054 Budapest, Honvéd u. 8. 1/2.; az egyesület régóta szimbiózisban működik a Fidesz ifjúsági szervezetével
14,07 millió – Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület, 1093 Budapest, Csarnok tér 3-4.; a szervezet látványosan együttműködött a IX. kerület előző fideszes vezetésével
14,04 millió – Boldog Salamon Kör, 1038 Budapest, Templom u. 38.; e szervezet is nyíltan támogatja Óbudán a fideszes Bús Balázst, az egyesületet képviselő Gallai Máté – cégén keresztül – Orbán Viktor miniszterelnöki weblapjának fejlesztésében, üzemeltetésében is részt vett
14 millió – Nagyvárad téri Református Egyházközség Alapítvány, 1089 Budapest, Üllői út 88-92.
13,9 millió – Aktivitás Alapítvány, 1171 Budapest, Strázsahegy u. 49.
13,5 millió – Szociális Védegylet, 1102 Budapest, Állomás út 11.; a szervezet mindkét vezetője (Marksteinné Molnár Julianna, Mátrai Gábor Imre) fideszes önkormányzati képviselő Kőbányán
12 millió – Polgári Újpestért Alapítvány, 1042 Budapest, Árpád út 56.; a szervezet egyik kurátora Wintermantel Zsolt korábbi fideszes polgármester
12 millió – Wekerlei Polgári Egyesület, 1192 Budapest, Bercsényi u. 40/2.; a szervezet rendszeresen együttműködik a kispesti Fidesszel
11 millió – Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, 1075 Budapest, Madách tér 5.
11 millió – XV. kerületi Közösség- és Városfejlesztési Alapítvány, 1155 Budapest, Mentő u. 7. 5a.
11 millió – Corvini Domini Értékmentők és Értékteremtők Egyesülete, 1165 Budapest, Táncsics u. 10.
11 millió – Kertvárosunk Értékeiért Egyesület, 1165 Budapest, Táncsics u. 15.
10,15 millió – Elkísér Alapítvány, 1067 Budapest, Eötvös u. 25/ A.
10 millió – Újpestért Egyesület, 1043 Budapest, Munkásotthon u. 18/22.
8 millió – Rómaifürdő Telep Környezetvédő, Szabadidő és Diák Vízisport Egyesület, 1031 Budapest, Petur u. 22.
8 millió – Fiatalok Újpestért Egyesület, 1045 Budapest, Dugonics u. 44. 8./36.
8 millió – Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Cukor u. 5.
8 millió – Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvány, 1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 27. fszt./3.
8 millió – Népszínház Kör a Polgári Értékekért, 1081 Budapest, Népszínház u. 35. 3. em./1.
8 millió – Koroibosz Rekreációs és Sport Egyesület, 1119 Budapest, Andor u. 11 A. V. emelet/16.
8 millió – Hegyvidéki Kulturális Egyesület, 1124 Budapest, Törpe u. 2.
8 millió – Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület, 1126 Budapest, Beethoven u. 11. I/2.
8 millió – Magyar Bridzs Szövetség, 1126 Budapest, Böszörményi út 20-22.
8 millió – Szeretjük Zuglót Egyesület, 1163 Budapest, Pesti határút 39.
8 millió – XVII. Kerületért Egyesület, 1171 Budapest, Péceli út 222.
8 millió – Üde Színfolt Kulturális Egyesület, 1181 Budapest, Sólyom u. 17.
7,4 millió – Élő Belváros Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 16.
6 millió – Segítők a Rászorultakért Alapítvány, 1214 Budapest, Szent László u. 58.
5 millió – Naturelle Sportegyesület, 1039 Budapest, Királyok útja 243-245. II/22.
4 millió – Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület, 1025 Budapest, Kavics u. 10.
4 millió – Szívvel-Lélekkel a Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány, 1025 Budapest, Kavics u. 10.
4 millió – Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület, 1054 Budapest, Tüköry u. 3.
4 millió – Józsefvárosi Magdolna negyed Egyesület, 1086 Budapest, Lujza u. 6. I./3.
4 millió – Külső Józsefvárosi Református Diakóniai Alapítvány, 1089 Budapest, Kőris u. 13.
4 millió – Összefogás XI. Sportegyesület, 1112 Budapest, Oltvány árok 41/B.
4 millió – Árvalányhaj Közhasznú Egyesület, 1114 Budapest, Bartók Béla út 19.
4 millió – Albertfalva Református Hitéletéért Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
4 millió – Albertfalvai Református Templomépítő Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
4 millió – Kelenvölgyi Reformátusokért Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
4 millió – Albertfalvi Lokálpatrióta Egyesület, 1116 Budapest, Körmend u. 5.
4 millió – Csepeli Öttusa és Vízi-Sport Egyesület, 1126 Budapest, Németvölgyi út 20.
4 millió – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány, 1141 Budapest, Öv u. 96/B.
4 millió – Logosz Alapítvány az Erkölcsi Értékekért, 1155 Budapest, Vasvári Pál u. 27.
4 millió – Palotai Sólymok Sportegyesület, 1157 Budapest, Erdőkerülő u. 13. 1/5.
4 millió – Széchenyi István Kulturális Egyesület, 1163 Budapest, Cziráki u. 25. I./5.a.
4 millió – Stefanidák Magyar Közössége a Nemzetért Alapítvány, 1165 Budapest, Veres Péter út 105-107. 1//113.
4 millió – Nemzedékek Egymásért Egyesület*, 1173 Budapest, Ferihegyi út 81. 1/3. (*hasonló elnevezéssel más szervezet is működik az országban, nem egyértelmű, hogy a Városi Civil Alap döntési listáján ez vagy egy másik szerepel győztesként)
4 millió – Pestszentlőrinci Turisztikai és Szabadidősport Egyesület, 1185 Budapest, Szent L. u. 64.
3,99 millió – Gazdagréti Összefogás Egyesület, 1112 Budapest, Oltvány árok 41/b.
3,57 millió – TIT Kossuth Klub Egyesület, 1088 Budapest, Múzeum u. 7.
3,5 millió – Palánta Sorsfordító Alapítvány, 1074 Budapest, Rottenbiller u. 24.
3,5 millió – Futva Segítünk Srácok Alapítvány, 1089 Budapest, Delej u. 51. 16.lph. 1/9.
3 millió – Százszorszép Alapítvány*, 1033 Budapest, Szentendrei út 34. 6. emelet/63. ajtó (*hasonló elnevezéssel más alapítvány is működik az országban, nem egyértelmű, hogy a Városi Civil Alap döntési listáján ez vagy egy másik szerepel győztesként)
3 millió – Johannita Segítő Szolgálat, 1056 Budapest, Váci u. 62-64. fszt./5.
3 millió – Belvárosi- és Délbudai Infarctus Alapítvány, 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11.
3 millió – Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület, 1055 Budapest, Markó u. 7. 6./9.
3 millió – Konzervatív Értékrend Alapítvány, 1088 Budapest, Múzeum u. 7.
3 millió – Szőke István Labdarúgó Akadémia Egyesület, 1095 Budapest, Gát u. 21.
3 millió – KÁNA, Korok-Álmok-Népek-Alkotások Alapítvány, 1112 Budapest, Kánai út 3/a.
3 millió – Szövetség a Kispesti Polgárokért Alapítvány, 1196 Budapest, Kisfaludy u. 102.
2,7 millió – Észak-Pesti Környezetvédelmi, Kulturális és Szabadidősport Egyesülete, 1151 Budapest, Csomád u. 3.
1,5 millió – Kispesti Társaskör, 1191 Budapest, Fő u. 42.
Bács-Kiskun megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Kecskemét
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 105 millió forint
Egy kecskeméti választókerületre jutó átlagos támogatás: 52,5 millió forint
15 millió – Harmónia Gyermek és Felnőtt Egészségfejlesztő Mozgásközpont Alapítvány, 6000 Kecskemét, Vacsi köz 49.
8 millió – Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetség, 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky körút 2.
7,73 millió – Patrióta Civil Kurázsi Közösségi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Egyesület, 6000 Kecskemét, Homokkő u. 1/C. B. II/4.
6,2 millió – Európa Jövője Egyesület, 6000 Kecskemét, Kápolna u. 24.
5 millió – Vacsiköz Fejlődéséért Egyesület, 6000 Kecskemét, Gázló u. 7.
5 millió – Alsószéktó-Kisfái-Matkó Polgárőr Egyesület, 6000 Kecskemét, Bojtorján u. 13.
5 millió – Mindenki Győztes Szabadidő Sportegyesület, 6044 Kecskemét, Miklós Gyula u. 99.
5 millió – Conservatores Egyesület, 6044 Kecskemét, Kavics u. 12.
4 millió – Gyerkőcök Sport Közösségi Gyermekképzési és Szabadidős Közhasznú Alapítvány, 6000 Kecskemét, Jókai Mór u. 40. fszt./2.
4 millió – Hírös Koraszülöttekért Közhasznú Alapítvány, 6000 Kecskemét, Bambusz u. 13.
4 millió – Hírös Lovarda Sportegyesület, 6000 Kecskemét, Ballószög 384.
4 millió – Kecskeméti Katolikus Ifjúságért Alapítvány, 6000 Kecskemét, Mezei u. 1. A. 3//33.
3,89 millió – Vagyonvédelmi és Bűnmegelőzési Alapítvány, 6060 Tiszakécske, Béke u. 167.
3 millió – Bíbor és Bársony Magyar Segítőkutya Alapítvány, 6000 Kecskemét, Irinyi u. 41 II/19.
3 millió – Kerekegyházi Polgárőr Egyesület, 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a.
3 millió – Felső-Kiskunsági Turisztikai Egyesület, 6090 Kunszentmiklós, Mészöly Pál u. 10.
3 millió – TRD Sport Klub, 6050 Lajosmizse, Ady Endre u. 4.
2,8 millió – Hírös Cédrus Egyesület, 6000 Kecskemét, Kápolna u. 24.
2,48 millió – A Kecskeméti Kodály Iskoláért Alapítvány, 6000 Kecskemét, Dózsa György út 22.
2 millió – Ifjúság-Egészség Alapítvány, 6000 Kecskemét, Széchenyi sétány 11.
2 millió Kecskeméti Kiskertváros Egyesület, 6000 Kecskemét, Gáz u. 6.
2 millió – Kecskeméti Zenészegylet, 6000 Kecskemét, Rákóczi u. 2.
2 millió – Lajosmizsei Ipartestület, 6050 Lajosmizse, Dózsa Gy. út 99.
2 millió – Lajosmizsei Városszépítő Egyesület, 6050 Lajosmizse, Tarnai u. 1.
0,5 millió – Star Gym Küzdősport Egyesület, 6000 Kecskemét, Boróka u. 58.
Bács-Kiskun megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Kalocsa
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 44 millió forint
10 millió – Kiskőrösért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Sárkány József u. 3. I./3.; a szervezet elnöke, Molnár Elvira soltvadkerti fideszes politikus
8 millió – Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka u. 79.; a szervezet vezetője, Gmoser András fideszes önkormányzati képviselő, az alelnök, Szedmák Tamás pedig alpolgármester Kiskőrösön
5 millió – Krämer Fülöp Borlovagrend, 6230 Soltvadkert, Hősök tere 2.
5 millió – Kossuth Vadásztársaság,6230 Soltvadkert, Margaréta u. 3.
5 millió – Solti AC Sportegyesület, 6320 Solt, Liget u. 2/a.
5 millió – Solti Teniszbarátok Egyesülete, 6320 Solt, Zrínyi M. u. 13.
4 millió – Kiskőrös és Térsége Turisztikai Egyesület, 6230 Soltvadkert, Bocskai u. 23/2.
2 millió – Petőfi Szülőház Múzeumi és Művészeti Alapítvány, 6200 Kiskőrös, Attila u. 4.
Bács-Kiskun megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Kiskunfélegyháza
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 26,5 millió forint
5 millió – Tegyünk Izsákért Egyesület, 6070 Izsák, Szabadság tér 1.; a szervezet elnöke, Boldoczki Tímea fideszes jelöltként indult a 2019-es önkormányzati választáson
4 millió – Új Redempció Kiskunmajsáért Egyesület, 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 146.
4 millió – Civilek a játszóterekért Egyesület, 6120 Kiskunmajsa, Bajcsy-Zs. u. 13.
3,5 millió – Kiskunfélegyházi Fúvószenekari Egyesület, 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 8.
2,5 millió – Padkaporos Táncegyüttes Egyesület, 6100 Kiskunfélegyháza, Almafa u. 3.
2 millió – Félegyházi Táncszínház Kulturális Egyesület, 6100 Kiskunfélegyháza, Kazinczy u. 8/C. III./31.
1,5 millió – Kiskunfélegyházi Zenebarátok Egyesülete, 6100 Kiskunfélegyháza, Hársfa u. 1.
1,5 millió – Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 6100 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9.
1,5 millió – Kiskunmajsai Lovas Klub, 6120 Kiskunmajsa, Szérűskert u. 21.
1 millió – Plain-Rock Egyesület, 6100 Kiskunfélegyháza, Halasi út 33.
Bács-Kiskun megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Kiskunhalas
15 millió – Százszorszépföld Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 27. I.; a szervezet vezetője a Kiskunhalas egyik legfontosabb fejlesztését menedzselő Koszó Róbert
5 millió – Pálinkafőzők Országos Egyesülete, 6237 Kecel, Vágóhíd u. 17. 1.em.; a szervezet elnöke Font Sándor fideszes parlamenti képviselő
4 millió – Kiskunhalasi Lovasbandérium Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Bercsényi u. 2.
4 millió – Halasi Művészetért Kulturális Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Szabó Ervin u. 2/A.
3,95 millió – Budai Géza Diáksport Egyesület, 6449 Mélykút, Rákóczi u. 1-3.
3 millió – Társadalmi Vállalkozások Felső- Bácskai Egyesülete, 6430 Bácsalmás, Árpád vezér u. 17.
2,5 millió – Térségi Informatikai Oktató és Kutató Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Ibolya u. 16.
2 millió – Almási Tömegsport Egyesület, 6430 Bácsalmás, Kossuth Lajos u. 108.
1,99 millió – Bácsalmási Gimnáziumért Alapítvány, 6430 Bácsalmás, Szent J. u. 5.
1,6 millió – Izes Bácska Hagyomány- és Ízőrző Egyesület, 6430 Bácsalmás, Damjanich u. 34.
1,5 millió – Vörösmarty Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozó Alapítvány, 6430 Bácsalmás, Szent János u. 26.
1 millió – Bácsalmás és Vonzáskörzete Járóbeteg Szakellátásáért, 6430 Bácsalmás, Hősök tere 14.
1 millió – Óvodásokért és a Jövőnkért Bácsalmáson Alapítvány, 6430 Bácsalmás, Kunbajai út 1.
1 millió – Szent László Határrendész Közhasznú Egyesület, 6430 Bácsalmás, Damjanich u. 89. fszt. 1.
1 millió – Mélykúti Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 6449 Mélykút, Petőfi tér 1.
0,8 millió – Bácsalmási Küzdősport Egyesület, 6430 Bácsalmás, Mártírok útja 43.
0,8 millió – Kulturális Híd a Térségek Között Alapítvány, 6430 Bácsalmás, Damjanich u. 72.
Bács-Kiskun megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Baja
8 millió – Jobb Bajáért Polgári Egyesület, 6500 Baja, Nagy István u. 33/A.; a szervezet a helyi Fidesz bejáratott partnere
8 millió – Bajai Sporthorgász Egyesület, 6500 Baja, Petőfi sziget 5312/21.
7 millió – A Mi Városunk Egyesület, 6500 Baja, Kölcsey Ferenc u. 42. fszt./7.; a szervezet működteti a helyi Fidesz-közeli amve.hu portált
7 millió – Cselekvő Fiatalokért Egyesület, 6500 Baja, Duna u. 10. 4/15.; a szervezet elnöke szinte kizárólag kormányzati és fideszes tartalmakat oszt meg a közösségi médiában
5 millió – Bajai Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, 6500 Baja, Tóth Kálmán u. 19.
5 millió – Szép Időskor Alapítvány, 6500 Baja, Erkel Ferenc u. 12.
4 millió – Havária Katasztrófaelhárító Egyesület, 6500 Baja, Bem József u. 39/3.
3,89 millió – Kick-Thai Boxing Team Baja Sportegyesület, 6500 Baja, Alvég u. 19.
2 millió – Bajai Halászléfőző Lovagrend, 6500 Baja, Szent Antal u. 76.
Baranya megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Pécs
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 95 millió forint
Egy pécsi választókerületre jutó átlagos támogatás: 47,5 millió forint
15 millió – Magyar Garabonciás Alapítvány, 7625 Pécs, Szőlő u. 67/1. C. 1./2.; a szervezet elnöke, Fodor-Petrov József Fidesz-közeli médiumot működtet Pécsett
14,99 millió – Bio Város Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt./39.; a szervezet alelnöke, Raics Teréz a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz-központ nevében nyújtott be fellebbezéseket
9 millió Vasasért Egyesület, 7691 Pécs-Vasas, Bencze J. u. 6.; a szervezet elnöke, Berényi Zoltán a pécsi képviselőtestület KDNP-frakcióját erősíti
7 millió – Kulturális Célokat Segítő Egyesület, 7300 Komló, Bartók Béla u. 21.
6,5 millió – Pécsi Munkás Sport Club Egyesület, 7621 Pécs, Jókai tér 5.
6,5 millió – Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület, 7634 Pécs, Darázs dűlő 20/1.
5 millió – Komlói „Fekete Láng” Érdekvédelmi Egyesület, 7300 Komló, Vörösmarty u. 11.
5 millió – Kosztolányi Dezső Céltársulás Egyesület, 7622 Pécs, Mártírok útja 42. III tt./7.
5 millió – Pillér Egyesület, 7621 Pécs, Rákóczi út 55. fszt. 7.
5 millió – Vörös Sárkány Kulturális Egyesület, 7631 Pécs, Nagypostavölgyi út 49.
4,5 millió – Mecsek Polgári Egyesület, 7621 Pécs, Rákóczi út 55.
4 millió – Pécsimami Közhasznú Egyesület, 7625 Pécs, Hunyadi János u. 62.
3 millió – Magyar Gamer Szövetség, 7627 Pécs, Havi-hegyi út 72.
3 millió – Zenei Remények Kulturális Egyesület, 7629 Pécs, Kishegyi dűlő 128.
1,5 millió – Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetség Baranya Megyei Egyesülete, 7633 Pécs, Páfrány u. 29/a. I/3.
Baranya megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Mohács
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 26 millió forint
6 millió – Mohácsi Népművészeti Egyesület, 7700 Mohács, Brand Ede u. 8/A.
6 millió – Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület, 7700 Mohács, Szentháromság u. 12/A.
4 millió – Mohácsi Dolgozók Horgász Egyesülete, 7700 Mohács, Szentháromság u. 40.
3 millió – Mohácsi Németek Egyesülete, 7700 Mohács, Kossuth Lajos u. 51.
3 millió – Mohácsi Sokacok Olvasóköre, 7700 Mohács, Táncsics M. u. 34.
2,89 millió – Sziget Gyermekeiért Közhasznú Alapítvány, 7714 Mohács, Iskola u. 2.
1 millió – Mohácsi Történelembarátok Egyesülete, 7700 Mohács, II. Lajos u. 13.
Baranya megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Szigetvár
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 49 millió forint
15 millió – Várunkért és Városunkért Egyesület, 7800 Siklós, Postaszállás u. 12.; a szervezet társelnöke, Mojzes Tamás fideszes alpolgármester Siklóson
10 millió – Nők Együtt Sikeresen Egyesület, 7800 Siklós, Felszabadulás u. 92/C. II/7.; az egyesület minden tisztségviselője (Pataki Gabriella, Manyaszekné Várnai Judit, Tóth Szilvia) egykori vagy jelenlegi fideszes önkormányzati vagy politikai munkatárs Siklóson
8 millió – Zrínyi Miklós Hagyományőrző Sport Egyesület, 7900 Szigetvár, Turbéki u. 82.
7 millió – Szigetvári Polgári Szalon Egyesület, 7900 Szigetvár, Miklós u. 8.
5 millió – Sygeth Civitas Egyesület, 7900 Szigetvár, Zárda u. 1. I/4.
4 millió – Somogyhárságyi Nimród Vadásztársaság, 7900 Szigetvár, Rákóczi u. 19.
Békés megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Békéscsaba
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 53-58 millió forint
14,99 millió – Békéscsabai Turisztikai Egyesület, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán
8 millió – Borosgyáni Vadásztársaság, 5600 Békéscsaba, Kisrét tanya 121.
8 millió – Békés Megyei Vadászszövetség, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11.; a szervezet első embere, Hrabovszki János egyben a Semjén Zsolt vezette Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöke
8 millió – Csabai Jövőért Egyesület, 5600 Békéscsaba, Kastély u. 18.; az egyesület a békéscsabai Fidesz partnerszervezete
5 millió – Nimród Vadásztársaság*, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11. (*hasonló elnevezéssel más szervezet is működik az országban, nem egyértelmű, hogy a Városi Civil Alap döntési listáján ez vagy egy másik szerepel győztesként)
4 millió – Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány, 5600 Békéscsaba, Bocskai u. 2.
4 millió – Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11.
3 millió – Békés Megyei Polgári Összefogásért Egyesület, 5600 Békéscsaba, Kis-Tabán u. 5.
3 millió – Patrióta Békéscsaba Mozgalom Egyesület, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 21.
Békés megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Békés
9,99 millió – Gyomaendrőd Kultúrájáért Egyesület, 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 9.
8 millió – Cseppke Óvodai Alapítvány, 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7.
5,99 millió – Dévaványai All Stars Kulturális és Szabadidő Egyesület, 5510 Dévaványa, Kossuth u. 11.
5 millió – Magyarország Közepe Egyesület, 5540 Szarvas, Szentesi út 40-42.
5 millió – Békési Kerek Egyesület, 5630 Békés, Jantyik Mátyás u. 21-25.
5 millió – Békési Szabadidős és Tömegsport Egyesület, 5630 Békés, Jantyik Mátyás u. 21-25.
4 millió – Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület, 5540 Szarvas, Tanya III. kk. 411.
3,5 millió – Berényi Gyermek Futball Club Utánpótlás Nevelő Egyesület, 5650 Mezőberény, Kunhalom u. 6.
3 millió – Mezőberényi Erdélyi Kör, 5650 Mezőberény, Fő u. 4-6.
0,5 millió – Mezőberényi Horgászok Egyesülete, 5650 Mezőberény, Petőfi u. 8.
Békés megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Gyula
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 49 millió forint
15 millió – Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület, 5700 Gyula, Tiborc u. 43. fsz./3.
8 millió – Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület, 5700 Gyula, Semmelweis u. 20.; a szervezetet elnöklő Alt Norbert fideszes alpolgármester Gyulán
8 millió – Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, 5720 Sarkad, külterület 01002/5. hrsz.; a szervezet elnöke, Mokán Mária a sarkadi fideszes polgármester felesége
4 millió – Pejrét Vadásztársaság, 5700 Gyula, Pejrét 13.
4 millió – Vésztőért Városfejlesztési Egyesület, 5520 Vésztő, Wesselényi út 19.
3,98 millió – Sarkadi Éden Horgászegyesület, 5720 Sarkad, Hargita sétány 5.
3 millió – Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány, 5700 Gyula, Petőfi tér 3.
2,9 millió – Gyermek és Családbarát Egyesület, 5720 Sarkad, Jókai u. 74.
Békés megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Orosháza
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 32 millió forint
5 millió – Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület, 5904 Orosháza, Fasor u. 3.; a szervezet szerepel a vádlotti sorban lévő fideszes Simonka György körüli egyesületi-alapítványi hálóban
5 millió – Dél-Békés Mentőcsoport Katasztrófavédelmi Alapítvány, 5900 Orosháza, Táncsics u. 26.; szintén Simonka körüli szervezet
5 millió – Dél-Békés Jövőjéért Szövetség, 5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176.; ugyancsak Simonka körüli szervezet
5 millió – Szent György Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület, 5800 Mezőkovácsháza, Kodály u. 9.; ez is Simonka körüli szervezet
4 millió – A Mezőkovácsházi Tűzoltókért Alapítvány, 5800 Mezőkovácsháza, Táncsics Mihály u. 78/a.
4 millió – Asztalitenisz Sportegyesület Orosháza, 5900 Orosháza, Fürdő u. 5.
4 millió – Orosháza és Térsége Gazdakör Orosháza, 5900 Orosháza, Pacsirta u. 8.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Miskolc
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 120 millió forint
Egy miskolci választókerületre jutó átlagos támogatás: 60 millió forint
15 millió – Zöld Dongó Környezetvédelmi Alapítvány, 3508 Miskolc, Kapitány u. 18.
15 millió – Református Szalon Egyesület, 3519 Miskolc, Baghy Gyula u. 6.; a szervezet elnöke, Nánási-Kocsis Norbert fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon
15 millió – Hernády Márton Alapítvány, 3519 Miskolc, Katowice u. 1. 1/1.; a szervezet egyik képviselője, Kisida Elek a Fidesz-támogató Százak Tanácsának tagja
15 millió „Kilátó” Miskolc Város Lakosságáért Egyesület, 3521 Miskolc, Benczur Gyula u. 5.; a szervezet elnöke, Papp Ágnes az ősfideszes Wachsler Tamás testvére
15 millió – Eszmék és Értékek Alapítvány, 3525 Miskolc, Kelemen Didák u. 3.; a szervezet nem a Fideszhez, hanem a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjához köthető
15 millió – Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány, 3525 Miskolc, Kossuth u. 10.; a szervezet a Tállai András pénzügyminiszter-helyettes holdudvarába tartozó Bihall család irányítása alatt áll
15 millió – Média Pakk Alapítvány, 3530 Miskolc, Szent István u. 23. fszt./1.; frissen alapított szervezet, melynek célja szinte szó szerint ugyanaz, mint a fideszes médiaholdingnak
15 millió – „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, 3534 Miskolc, Előhegy u. 1/a.; a szervezet elnöke, Seresné Horváth Zsuzsanna korábban fideszes önkormányzati képviselő volt
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Ózd
15 millió – Rombauer Alapítvány, 3600 Ózd, Városház tér 1.; a szervezet elnöke, Obbágy Csaba fideszes önkormányzati képviselő Ózdon
15 millió – mÓZDulj meg Egyesület, 3600 Ózd, Baranyai u. 3.; a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt
15 millió – Putnok Városért Egyesület, 3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon
5 millió – Aktív Zóna Alapítvány, 3600 Ózd, Zalai u. 21.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Kazincbarcika
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 37 millió forint
15 millió – Közösen a Fejlődésért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Klapka György út 11.; a szervezet elnöke, Kondorné Sztojka Ágnes fideszes önkormányzati képviselő Kazincbarcikán
14,75 millió – Összefogással Barcikáért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Pattantyús u. 2.; a szervezet képviselője, Rizner József a Fidesz polgármesterjelöltje volt Kazincbarcikán
7 millió – Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Alapítvány, 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét u. 2.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Sátoraljaújhely
14,99 millió – Zempléni Hiúzok Jégsport Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Torzsás u. 25.; a szervezet elnöke a sátoraljaújhelyi fideszes alpolgármester, Dankó Dénes
14 millió – Jövőkép Egyesület, 3950 Sárospatak, Bem u. 1/b.; a szervezet első embere a fideszes vezetésű sátoraljaújhelyi önkormányzat tulajdonában lévő Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, Seres Péter
8 millió – Zemplén Közcélú Televíziózásért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Színház köz 4.
8 millió – Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth L. u. 2.
5 millió – Encs Városi Sport Club, 3860 Encs, Gagarin u. 11.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Tiszaújváros
15 millió – Kiss Attila Alapítvány, 3900 Szerencs, Huszárvár u. 14.; a szervezet titkára a korábbi szerencsi fideszes alpolgármester, Egeli Zsolt
15 millió – „Szerencsi Rászorultakért” Alapítvány, 3900 Szerencs, Szűk u. 2/a.; a fideszes Egeli Zsolt kurátor ebben a szervezetben
15 millió – „Zemplén a Csángókért” Alapítvány, 3900 Szerencs, Bástya u. 31.; a szervezet egyik kurátora a térség országgyűlési képviselőjének (Koncz Zsófia) édesanyja, a Mészáros Lőrinc cégcsoportjában dolgozó Konczné Kondás Tünde
5 millió – Szerencsi Polgári Együttműködés Egyesület, 3900 Szerencs, Kórház köz 2.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7. országgyűlési egyéni választókerület: Mezőkövesd
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 34 millió forint
15 millió – Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány, 3400 Mezőkövesd, Bazsarózsa u. 2.; a szervezet elnöke Hagyacki József, Tállai András fideszes képviselő bizalmasa
6 millió – Területi Horgász Egyesület Mezőcsát, 3450 Mezőcsát 019/3.hrsz.
5 millió – Mezőcsáti Színjátszó Egyesület, 3450 Mezőcsát, Szent István u. 21.
4 millió – Nyékládházi VIZI-TRAPP Transzplantált Diák és Mozgáskorlátozott Szabadidő és Sport Egyesület, 3433 Nyékládháza, 4352/133. hrsz.
3,8 millió – Lóerő Sportegyesület, 3400 Mezőkövesd, Pacsirta út 4.
Csongrád-Csanád megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Szeged
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 46 millió forint
Egy szegedi választókerületre jutó átlagos támogatás: 23 millió forint
15 millió – Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület, 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 29. II./208.; a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a közelmúltig a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen
14,54 millió – Just Move Sport, Művészeti és Kulturális Egyesület, 6723 Szeged, Felső Tisza-part 31-34. J. 19.
8 millió – Okosító Torna a Gyermekekért, 6723 Szeged, Űrhajós u. 9 /A. 6/16.
4,9 millió – Platán Sport Közhasznú Egyesület, 6720 Szeged, Roosevelt tér 12. fszt./2
4 millió – Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, 6726 Szeged, Fő fasor 11. I/6.
Csongrád-Csanád megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Szentes
7 millió – Sándorfalvi Civil Szövetség, 6762 Sándorfalva, Ady Endre u. 7.
5 millió – Szentesi Gyermek és Ifjúsági Aranylabda Alapítvány, 6600 Szentes, Bercsényi u. 79/A.
4,8 millió – Mecénások a Kultúráért Egyesület, 6630 Mindszent, Szabadság tér 37.
4 millió – Pro-Harmony Egyesület, 6760 Kistelek, Orgona u. 26.
3,91 millió – Senior Kávézó Egyesület, 6600 Szentes, Horváth Mihály u. 10.
3,5 millió – Körös-Torok Kultúrájáért Egyesület, 6640 Csongrád, Körös-torok üdülő-telep 53.
3,5 millió – Szentesi Pollák Diáksport Egyesület, 6600 Szentes, Apponyi tér 1.
3,5 millió – Szatymaz Község Területén Élő Idős Emberek Gondozásáért Alapítvány, 6763 Szatymaz, Kossuth u. 11.
2,7 millió – Tisza Tenisz Club, 6640 Csongrád, Sport u. 1.
2,3 millió – Kis-Tisza Vízi-Sport Egyesület, 6640 Csongrád, Szegedi út 39.
2 millió – Csongrádi Múzsa Művészeti Egyesület 2000, 6640 Csongrád, Vasvirág u. 40.
2 millió – Hétkerék Közösségfejlesztő, Hagyományőrző, Természetbarát Egészségvédő Turisztikai Sportegyesület, 6760 Kistelek, Kisteleki Ede u. 15.
2 millió – Pro-Art Elit Táncakadémia Kulturális és Sport Egyesület, 6760 Kistelek, Kossuth u. 5.
1,8 millió – SZESE Szentesi Ebtenyésztők és Sportkutyások Egyesülete, 6600 Szentes belterület, hrsz.: 4419.
1 millió – Bodor Lovas Klub Sport Egyesület, 6640 Csongrád, Tanya 1535.
1 millió – Csongrádi Május 1. Vadásztársaság, 6640 Csongrád, Erkel F. u. 2.
Csongrád-Csanád megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Hódmezővásárhely
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 55,5 millió forint
8 millió – Hódmezővásárhelyi Szent István Alapítvány, 6800 Hódmezővásárhely, Szent István u. 75.; a szervezet elnöke Walterné Böngyik Terézia, aki fideszes jelöltéként indult a legutóbbi önkormányzati választáson
8 millió – Hód Úszó Sportegyesület Hódmezővásárhely, 6800 Hódmezővásárhely, Ady Endre u. 1.; a szervezet elnöke ugyancsak Walterné Böngyik Terézia
8 millió – „Jobb Makóért” Egyesület, 6900 Makó, Deák Ferenc u. 45.; a szervezet állandó partnere a makói Fidesznek
8 millió – Makói Polgári Nyugdíjas Egyesület, 6900 Makó, Ráday u. 35/B
5,6 millió – Újkishomoki Olvasókör Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely-Kishomok, Tanya 5434.
5 millió – Sóshalmi Olvasókör, 6800 Hódmezővásárhely, Sóshalom tanya 40.
4,96 millió – Tarjáni Olvasókör, 6800 Hódmezővásárhely, Királyszék u. 92.
4 millió – Fiatalok Egy Élhetőbb Környezetért Egyesület, 6750 Algyő, Korsó u. 34.
4 millió – Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 32. I/1.
Fejér megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Székesfehérvár
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 65 millió forint
Egy székesfehérvári választókerületre jutó átlagos támogatás: 32,5 millió forint
15 millió – Szeretem Polgárdit Egyesület, 8154 Polgárdi, Batthyány u. 9.; a szervezet a Fidesz által támogatott polgármester, Nyikos László „civil” hátországát jelenti
14,34 millió – Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület, 8060 Mór, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid
7 millió – Ökotudatos Fiatalokért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Vértanú u. 23.
7 millió – Ficsak Székesfehérvár Alapítvány, 8000 Székesfehérvár, Újbányai u. 9.
7 millió – Fiatalok Fehérvárért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Budai u. 14. fszt./1.
5,5 millió – iGenerációért Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 25.
4 millió – Fehérvár Küzdősport Sportegyesület, 8000 Székesfehérvár, Ruttkai u. 25.
4 millió – Ifjúság a Jövő Családjaiért Kulturális Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Sarló u. 2.
1 millió – Székesfehérvár és Környéke Gazdakör, 8000 Székesfehérvár, Malom u. 32.
Fejér megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Bicske
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 71 millió forint
15 millió – Pannónia Szíve Alapítvány, 2060 Bicske, Bartók Béla u. 6.; a szervezet elnöke, Strommer Mátyás a fideszes képviselő Tessely Zoltán jobbkezeként dolgozik
15 millió – Martonvásári Kulturális Egyesület, 2462 Martonvásár, Budai u. 13.; a szervezetet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő is
8 millió – Bicskei Torna Club Egyesület, 2060 Bicske, Kerecsendi Kiss Márton út 2.; a szervezet elnöke Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő
8 millió – Floriana Egyesület, 8083 Csákvár, Kiss Ernő u. 4.; a szervezet elnöke, Knausz Imre Csákvár fideszes alpolgármestere
7,76 millió – Expedíció Velencei-tó Tömegsport és Környezetvédő Egyesület, 2485 Gárdony, Május 1. u. 2/A.
5 millió – Szemlélet Egyesület, 2483 Gárdony, Móricz Zsigmond u. 18.
4 millió – Martonvásári Sport Klub, 2462 Martonvásár, Budai út 13.
4 millió – Gárdonyi Városi Sportclub, 2483 Agárd, Parkerdő
4 millió – Látótér Alapítvány, 2483 Gárdony-Agárd, Gesztenye sor 3.
Fejér megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Dunaújváros
8 millió – Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány, 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 1.
8 millió – Sinatelepért Egyesület, 2453 Ercsi-Sinatelep, Kölcsey út 15.; a szervezet elnökének férje, Propszt Zsolt fideszes politikus Ercsiben
5 millió – Zorica Tánccsoport és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület, 2451 Ercsi, Szent István út 12-14.
5 millió – Ercsi Kinizsi Sportegyesület, 2451 Ercsi, Móricz Zs. út 63.
4 millió – Zöldövezet Alapítvány, 2451 Ercsi, Szent István út 8-10.
Fejér megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Sárbogárd
15 millió – Sárbogárdi Múzeum Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.; a szervezetet elnöklő Novák-Kovács Zsolt egyben fideszes alpolgármester is Sárbogárdon
8 millió – Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskoláért Alapítvány, 8130 Enying, Kossuth u. 55.; a szervezet elnöke, Regenyei Katalin enyingi önkormányzati képviselő is
7 millió – Sárbogárdi Kulturális Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.
Győr-Moson-Sopron megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Győr
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 80 millió forint
Egy győri választókerületre jutó átlagos támogatás: 40 millió forint
15 millió – Győri Atlétikai Club – II. kerület Dózsa, 9025 Győr, Radnóti Miklós u. 46.
15 millió – Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület, 9026 Győr, Egyetem tér 1.; a szervezet elnöke, Fűzy András régi győri fideszes politikus
8 millió – „Győr és környéke motorosok baráti köre” Közhasznú Egyesület, 9011 Győr, Andrásvári u. 33.
8 millió – Magyar Vagon és Gépgyár Horgász Egyesület, 9019 Győr, 01772/4 hrsz
8 millió – Kisalföldi Közéletért Alapítvány, 9023 Győr, Attila u. 13. I/4.
8 millió – Győri Szent Imre Alapítvány, 9024 Győr, Szent Imre út 35.
5,2 millió – ÉFOÉSZ Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, 9023 Győr, Mester u. 1. fszt./110.
4 millió – Architráv Építész Egyesület, 9024 Győr, Babits Mihály u. 47. 3/12.
4 millió – Bonitas Szigetköz Karitatív Egyesület, 9081 Győrújbarát, Zrínyi u. 43. 2.
2,96 millió – Győr-Moson-Sopron Megyei Polgári Védelmi Szövetség, 9021 Győr, Munkácsy út 4.
2,2 millió – Győri Bevásárló Utcák Alapítvány, 9021 Győr, Szent István u. 10/ a.
Győr-Moson-Sopron megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Csorna
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 28-31 millió forint
5 millió – Közös Otthonunk Baráti Kör, 9300 Csorna, Park u. 4. 3/14.; a szervezet elnöke, Horváth Dániel – ilyen néven egy kereszténydemokrata politikus is működik Csornán
5 millió – Csorna Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete, 9300 Csorna, Bartók Béla út 1.
4,95 millió – „Jót a jóért” Egyesület, 9330 Kapuvár, Veszkényi út 11. 3//15.
4 millió – ÍzvadÁSZOK Kapuvár Gasztronómiai Egyesület, 9330 Kapuvár, Győri út 24.
3 millió – Százszorszép Alapítvány*, 9300 Csorna, Szent István tér 15. (*hasonló elnevezéssel más alapítvány is működik az országban, nem egyértelmű, hogy a Városi Civil Alap döntési listáján ez vagy egy másik szerepel győztesként)
3 millió – Virágzó Vidékért Egyesület, 9300 Csorna, Köztársaság u. 26.
3 millió – Rábaköz Öröksége Alapítvány, 9330 Kapuvár, Fő tér 22.
2 millió – Kapu Vára Hagyományőrző Egyesület, 9330 Kapuvár, Rákóczi u. 34. A. 1/6.
1 millió – Kapuvári Sportegyesület, 9330 Kapuvár, Győri út 23.
Győr-Moson-Sopron megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Sopron
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 45 millió forint
15 millió – Határok Nélkül Soproni Művészeti és Kulturális Alapítvány, 9400 Sopron, Szent György u. 7.
8 millió – MTB Sopron Sportegyesület, 9400 Sopron, Úttörő u. 20. 3//8.
8 millió – Pedagógusok Soproni Művelődési Házáért Alapítvány, 9400 Sopron, Petőfi tér 3.
5 millió – A Soproni Erzsébet Kórházért Alapítvány, 9400 Sopron, Győri út 15.
5 millió – Műszaki Fejlesztéssel a Soproni Kórházért Alapítvány, 9400 Sopron, Győri út 15.
4 millió – Nagycsaládosok Országos Egyesülete Soproni Tagegyesülete, 9400 Sopron, Csőszház dűlő 6.
Győr-Moson-Sopron megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Mosonmagyaróvár
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 26 millió forint
9 millió – Mosonmagyaróvár gyógyvize az egészségért Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 34.
5 millió – Zsidanits István Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 4.
5 millió – Lajta Kamra Termelőkért Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Tízház u. 24.
4 millió – Mosonmagyaróvár és Környéke Nyugdíjas Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.
5 millió – „Több lábon” Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Szent László tér 4.
Hajdú-Bihar megyei 1–3. országgyűlési egyéni választókerület: Debrecen
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 130 millió forint
Egy debreceni választókerületre jutó átlagos támogatás: 43,5 millió forint
15 millió – „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány, 4033 Debrecen, Acsádi út 40.; a szervezet elnöke, Becsky Tibor korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Debrecenben, a fia most is az
15 millió – Józsa Fejlődéséért Alapítvány, 4225 Debrecen-Józsa, Deák F. u. 43.; a szervezetet már húsz éve is Fidesz-közeliként emlegették
14,94 millió – Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, 4254 Nyíradony, Szakolykert tanya 87.; a sajtóban ez a szervezet Tasó László fideszes képviselő udvari egyesületeként jelenik meg
12 millió – Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Egyesület, 4254 Nyíradony, Ady Endre u. 2.; ez a szervezet is Tasó László mellől indult
8 millió – Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, 4031 Debrecen, Hámfa u.18. 2. ajtó
8 millió – Ligetaljai Kerékpáros Egyesület, 4254 Nyíradony, Árpád tér 1.
8 millió – EU-Roma Országos Egyesület, 4031 Debrecen, Pósa u. 1.
8 millió – Mosolykuckó Szabadidős Egyesület, 4033 Debrecen, Fülöp u. 45.
7 millió – Feeling Tánc és Mazsorett Egyesület, 4033 Debrecen, Veres P. u. 99/A.
5 millió – Debreceni Asztalitenisz Klub, 4025 Debrecen, Salétrom u. 3.
5 millió – Gyöngyszív Közéleti Roma Nők Egyesülete, 4026 Debrecen, Csokonai u.44. fszt/4.
4,85 millió – Shogun Sportegyesület, 4028 Debrecen, Tölgyfa u. 26/A. IV/122.
4,16 millió – Hajdú Főnix Vadásztársaság, 4028 Debrecen, Homok u. 141.
4 millió – Valcer TáncSport Egyesület, 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 3.
3 millió – Valcer az Ifjúságért Alapítvány, 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 3.
3 millió – Valcer Táncstúdió, 4030 Debrecen, Bégány u. 22.
2 millió – Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete, 4025 Debrecen, Külsővásártér 16.
1 millió – Csimota Jövő Egészségmegőrző és Kulturális Alapítvány, 4225 Debrecen, Október 6. u. 65.
1 millió – Józsai Szabadidő és Tömegsport Egyesület, 4225 Debrecen, Kiserdő út 74.
1 millió – Szenzoros Terápiák Fejlesztőházát Támogató Alapítvány, 4031 Debrecen, Vág u. 9. B. fsz./1.
Hajdú-Bihar megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Berettyóújfalu
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 29,5 millió forint
3,5 millió – Bajnóca Néptánc Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Halász u. 22.
2,5 millió – Bihari Természetbarát Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Kálvin tér 1.
2,5 millió – Hosszúpályi Polgárőr Egyesület, 4274 Hosszúpályi, Debreceni u. 2.
2,44 millió – Egyenlő Esély Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Bartók Béla u. 10.
2,43 millió – Derecskei Kertbarátok Hagyományőrző Egyesülete, 4130 Derecske, Rózsakert kert 3.
2 millió – Bihari Népművészeti Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Tavasz krt. 10.
2 millió – Összefogás Berettyószentmártonért Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 10.
1,5 millió – Bihari Szabadidő és Sportegyesület, 4100 Berettyóújfalu, Eötvös u. 1.
1,5 millió – Berettyóújfalui Kórház SE, 4100 Berettyóújfalu, Megyei Kórház
1,5 millió – Berettyóújfalui Polgárőr Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17-19.
1,08 millió – Borosjenői Kádár István Hagyományőrző Íjász Egyesület, 4100 Berettyóújfalu, Kálvin tér 1.
1 millió – Berettyó Ökölvívó és Szabadidős Sportegyesület, 4100 Berettyóújfalu, Bessenyei ltp. 24. IV/13.
0,85 millió – Körös-Körül Egyesület, 4138 Komádi, Ibolya u. 35.
0,62 millió – Derecskei Labdarúgók Sportegyesülete, 4130 Derecske, Kossuth u. 16.
0,61 millió – Derecskei Sport Horgász Egyesület, 4130 Derecske, Iskola u. 6.
0,51 millió – Derecske Budo Ifjúsági, Sport és Szabadidős Egyesület, 4130 Derecske, Erzsébet u. 6.
0,45 millió – Körös Menti Hagyományőrző Lovas Klub, 4138 Komádi, Fő u. 125.
0,4 millió – Komádi Városi Népdalkör Egyesület, 4138 Komádi, Erzsébet u. 10.
0,4 millió – Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület, 4130 Derecske, Köztársaság u. 109.
0,4 millió – Derecske ÁFÉSZ Városi Lövész és Tömegsport Klub, 4130 Derecske, Rózsa u. 26.
0,4 millió – „Baba Jaga” Művészeti Egyesület, 4138 Komádi, Nagysándor József u. 27.
0,4 millió – „Aranykor” Városi Nyugdíjas Klub Komádi, 4138 Komádi, Kossuth u. 57. 9.sz. épület
0,24 millió – Derecskéért Civil Összefogás Egyesület, 4130 Derecske, Köztársaság u. 107.
0,21 millió – Derobic Derecskei Nőkért Életmód és Aerobic Egyesület, 4130 Derecske, Zug u. 3.
Hajdú-Bihar megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Hajdúszoboszló
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 55,5 millió forint
5,67 millió – Hajdúszoboszlói Közéletért Kulturális és Sport Egyesület; 4200 Hajdúszoboszló, Hőforrás u. 44.; a szervezet elnökéről, Vágó Viktor korábban Fidesz-kampányfőnökként beszéltek a helyi lapban
4 millió – Egyek Fejlesztéséért Közalapítvány, 4069 Egyek, Fő u. 3.
4 millió – Püspökladányi Polgárőr Egyesület, 4150 Püspökladány, Bocskai u. 21.
3,74 millió – Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület,4150 Püspökladány, Kaán Károly út 54.
3,5 millió – „Mindent a családért” Nádudvari Nagycsaládosok Egyesülete, 4181 Nádudvar, Baksay Dániel u. 2.
3 millió – Egyeki Sportbarátok Sportegyesülete, 4069 Egyek, Fő u. 2.
3 millió – Sárrétért Táncművészeti Alapítvány, 4150 Püspökladány, Darányi Ignác u. 57.
2,41 millió – Zene a Fiatalokért Egyesület, 4150 Püspökladány, Kalapács u. 34/1.
2 millió – Hajdúszoboszlói Fazekasházért Alapítvány, 4200 Hajdúszoboszló, Ady Endre u. 2.
2 millió – Aero Club Hajdúszoboszló Sportegyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Repülőtér
2 millió – Hajdúszoboszlói Lovassport és Hagyományőrző Sportegyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Nádudvari út 36.
2 millió – Modern és Innovatív Hajdúszoboszlóért Egyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Szováti út 67.
2 millió – Püspökladányi Kossuth Olvasókör, 4150 Püspökladány, Bocskai u. 48.
2 millió – Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület, 4150 Püspökladány, Szabó Pál u. 24.
1,5 millió – Hajdúszoboszlói Sportegyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Sport u. 14.
1,5 millió – Jázminbokor Magyar Nóta Egyesület, 4150 Püspökladány, Bajcsy-Zsilinszky u. 2.
1,5 millió – Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány, 4150 Püspökladány, Bajcsy-Zs. u. 2/2.
1,5 millió – Sporthorgász Egyesület Nádudvar 1960, 4181 Nádudvar, Baksay Dániel u. 2.
1,09 millió – CSIMI-Művészeti Nevelésért Alapítvány, 4150 Püspökladány, Petőfi u. 40.
1 millió – Sárréti Népi Együttes Egyesület, 4150 Püspökladány, Bajcsy Zs. u. 2/2.
1 millió – Aprónép Óvodai Közhasznú Alapítvány, 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 21.
1 millió – Hajdúszoboszló Herkules Sportegyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Pipacs u. 12.
1 millió – Hatás Alapítvány, 4200 Hajdúszoboszló, Köcsey F. u. 2-4.
1 millió – Sári Gusztáv Általános Iskoláért Alapítvány, 4183 Kaba, Kossuth u. 2.
0,5 millió – A Törökdomb Úti Óvodásokért Alapítvány, 4200 Hajdúszoboszló, Törökdomb u. 11.
0,5 millió – Bambínó Óvodai Közhasznú Alapítvány, 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 84.
0,5 millió – Hajdúszoboszlói Polgárőr Közhasznú Egyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Kossuth u. 110.
0,3 millió – Hajdúszoboszlói Kutyabarátok Egyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Hajnal u. 18.
0,3 millió – Hajdúszoboszlói Tollaslabda Sportegyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Isonzó u. 4. I/3.
Hajdú-Bihar megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Hajdúböszörmény
10 millió – Keleti Főcsatorna Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.; a szervezet elnöke, Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő
8 millió – Középkertért Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.; a szervezetet elnöklő Gellénné Herpai Gabriella egy másik egyesületben a fent említett fideszes Czeglédi János munkatársa
6,5 millió – Abakusz Kör, 4220 Hajdúböszörmény, Szilassy J. u. 109.
6 millió – Böszörményi Ballon Club Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.
5 millió – Ózonpajzs Kör, 4220 Hajdúböszörmény, Szilassy J. u. 109.
5 millió – Balmazújvárosi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesület, 4060 Balmazújváros, Debreceni u. 12.
4 millió – Sellő Horgászegyesület, 4060 Balmazújváros, külterület 059/8. hrsz.
3,5 millió – Városi Rádió Klub, 4220 Hajdúböszörmény, Kassa u. 24.
2 millió – Hajdúböszörményi Polgári Szövetség Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Bíró Péter u. 46.
Heves megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Eger
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 53,5 millió forint
14,97 millió – Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület, 3300 Eger, Stadion u. 8.
14,51 millió – Egri Norma Alapítvány, 3300 Eger, Törvényház út 1.; a szervezet Fidesz-közeli egri érdekeltségként szerepel a sajtóban
10,97 millió – Egri Vízilabda Klub, 3300 Eger, Frank Tivadar u. 5.
8 millió – Füzesabonyi Sport Club, 3390 Füzesabony, Rákóczi út 48.
5 millió – Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, 3300 Eger, Almárvölgyi u. 3/1.
Heves megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Gyöngyös
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 27 millió forint
7,99 millió – Gyöngyös Város Barátainak Köre, 3200 Gyöngyös, Barátok tere 3.; a szervezet elnöke, Bekecs Andrea főigazgató Budapest Főváros Kormányhivatalában – a fideszes Sára Botond kormánymegbízott mögött
7,95 millió – Városom, szeretlek Egyesület, 3200 Gyöngyös, Zöldhíd u. 5. II/3.; a szervezet a fideszes Klausmann Viktor háttérintézménye volt a 2019-es önkormányzati választás előtt
3 millió – Heves Megyei Természet-, Környezetvédelmi és Állatvédő Egyesület, 3200 Gyöngyös, Hunyadi János út 12 1.
2,5 millió – Mátra Biker Sport Club, 3200 Gyöngyös, Dobó István u. 12. 3/2.
2,06 millió – Mátra Média Kulturális Egyesület, 3200 Gyöngyös, Jókai út 4.
2 millió – Mátraaljai Munkaadók Egyesülete, 3200 Gyöngyös, Keleti Karácsondi köz 1.
1,5 millió – Mátrai Gyöngyszem Nagycsaládos Egyesület, 3200 Gyöngyös, Seregély u. 33.
Heves megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Hatvan
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 53 millió forint
15 millió – Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány, 3000 Hatvan, Tabán u. 15-17.; a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő állandó partnere
15 millió – Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület, 3000 Hatvan, Radnóti tér 2.; ez a szervezet is Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti
14,96 millió – Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, 3360 Heves, Pacsirta u. 1.; a szervezet Lányi József hevesi fideszes önkormányzati képviselő törekvéseit támogatja
8 millió – Hevesi Sporthorgász és Környezetvédelmi Egyesület, 3360 Heves, Erkel Ferenc u. 2.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Szolnok
14,92 millió – Szolnoki Fiatalokért Egyesület, 5000 Szolnok, Baross út 20. 2./209-210.; a szervezet alelnöke a Fidelitasból indult Vörös Ádám és a Boldog István fideszes parlamenti képviselő jobbkezeként jegyzett Fehér Petra
8 millió – Márai Sándor Kulturális Polgári Kör, 5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. II./209.
2 millió – Széchenyi Lakótelepért Szabadidő, Kulturális és Sport Egyesület, 5000 Szolnok, Karczag L. út 2.
2 millió – Szolnoki Művészeti Egyesület, 5000 Szolnok, Gutenberg tér 12/12.
1,5 millió – „Szandaszőlősért” Egyesület, 5008 Szolnok, Simon Ferenc út 32.
1,5 millió – Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete, 5000 Szolnok, Kisgyep u. 24.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Jászberény
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 42 millió forint
15 millió – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán
15 millió – Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány, 5130 Jászapáti, Petőfi út 90.; a szervezet alapítói között fideszes megyei képviselőt (Borbás Zoltán) is találtunk
8 millió – Vidékünk-Ért Alapítvány, 5137 Jászkisér, Damjanich út 56.
4 millió – Jászberényi Barátok Temploma Közösségének Alapítványa, 5100 Jászberény, Ferencesek tere 3.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Karcag
Összes kifizetés a Városi Civil Alapból: 33 millió forint
8 millió – Kunmadarasi Községi SE, 5321 Kunmadaras, Kossuth tér 1.; a szervezet alelnöke Balogh Marianna polgármester, aki a 2019-es önkormányzati kampányban hitet tett a fideszes parlamenti képviselő mellett
8 millió – Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület, 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1.; a szervezetet vezető Tatár Zoltán fideszes alpolgármester Kisújszálláson
6 millió – Tiszafüredi Kistérségi Ifjúsági Egyesület, 5350 Tiszafüred, Húszöles út 33. IV//14.
4 millió – Nagykun Diáksport Egyesület, 5300 Karcag, Madarasi út 1-3.
4 millió – „Kátai Gábor Alapítvány”, 5300 Karcag, Zöldfa út 48.
1 millió – Karcagi Birkacsárda Hagyományőrző Egyesület, 5300 Karcag, Hunyadi u. 11/A.
1 millió – Nagykun Nádor-Huszár Kulturális Egyesület, 5310 Kisújszállás, Horváth tanya
0,8 millió – Kevi Kunok Hagyományőrző Egyesület, 5420 Túrkeve, Bethlen G. út 6.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Törökszentmiklós
5,85 millió – Tiszaföldvári Vállalkozók Egyesülete, 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zsilinszky út 20.; a s | https://www.valaszonline.hu/2021/09/01/varosi-civil-alap-fidesz-valasztokeruletek-lista/ | https://web.archive.org/web/20231109083639/https://www.valaszonline.hu/2021/09/01/varosi-civil-alap-fidesz-valasztokeruletek-lista/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valasztasi-fidesz-alap-megvan-hova-tuntek-az-allami-civilpenzek | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-09-01 11:53:00 | [
"Bánó Miklós",
"Bauer Ferenc",
"Becsky Tibor",
"Bekecs Andrea",
"Benes Edvárd",
"Benkovics Boglárka",
"Bertáné Bényi Krisztina",
"Böjte Sándor Zsolt",
"Boldoczki Tímea",
"Borbély Ádám",
"Borsó Tibor",
"Bús Balázs",
"Csabai Márk",
"Cseuz Zsolt",
"Csuzi Szabolcs",
"Czeglédi János",
"Egeli Zsolt",
"Farkas Gábor (Fonyód)",
"Farkas Örs",
"Ferenczi Norbert",
"Fodor-Petrov József",
"Font Sándor",
"Fülöp István Endre",
"Futó Péter",
"Fűzy András",
"Hende Csaba",
"Hevér Kristóf",
"Jeddi József",
"Juhász Péter Gergő",
"Konczné Kondás Tünde",
"Koszó Róbert",
"Krupla Marcell",
"Lányi József",
"Manhertz József Bálint",
"Mavrák Krisztina",
"Meizner Sándor",
"Mészárosné Vas Márta",
"Mikula Klaudia",
"Mojzes Tamás",
"Mokán István",
"Mokán Mária",
"Münzberg Gisztáv",
"Novák-Kovács Zsolt",
"Nyikos László",
"Opauszki Zoltán",
"Pálfalvi Milán",
"Papp Gábor László",
"Pócs János",
"Propszt Zsolt",
"Rizner József",
"Sági István",
"Sátory Károly",
"Seres Péter",
"Seszták Miklós",
"Simicskó István",
"Simonka György",
"Süle László",
"Szabó Zsolt (Fidesz)",
"Szalai Marianna",
"T. Mészáros András",
"Tasó László",
"Tatár Zoltán",
"Tempfli József",
"Török Balázs István",
"Tóth Nándor",
"Udvari Zsolt",
"Vágó Viktor",
"Vizeli Csaba",
"Wintermantel Zsolt"
] | [
"A Mi Városunk Egyesület",
"A Városi Nyilvánosságért Alapítvány",
"Alapítvány a Polgári Ferencvárosért",
"Alsórákosi Civil Egyesület",
"Bakony-Balaton Régió Ifjúságáért Alapítvány",
"Békéscsabai Turisztikai Egyesület",
"Bicskei TC",
"Bio Város Egyesület",
"Boldog Salamon Kör",
"Bonum Publicum Egyesület",
"Cegléd Kapuja Polgári Egyesület",
"Civilek a Helyi Közösségekért Egyesület",
"Cselekvő Fiatalokért Egyesület",
"Csepel Sport Club Alapítvány",
"Dél-Békés Jövőjéért Szövetség",
"Dél-Békés Mentőcsoport",
"Dél-Borsod Ifjúságáért Sport Kulturális és Szabadidő Alapítvány",
"Dombó-CsIpSsz Családi Ifjúsági Polgári Sport Szervezet",
"Dombóvár 2004. Egyesület",
"Dombóvári Székely Kör",
"Dunamenti Polgári Egyesület",
"Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület",
"Egri Norma Alapítvány",
"Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület",
"Első Nyírségi Fejlesztési Társaság",
"Erdélyi Magyarok és Székelyek Érdi Egyesülete",
"Eszmék és Értékek Alapítvány",
"Fesztivál Esztergom Alapítvány",
"Fiatalok az összefogásért Egyesület",
"Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület",
"Fidesz",
"Floriana Egyesület",
"Foki-hegyi Egyesület",
"Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület",
"Fonyódi Polgári Egyesület",
"Fulco Deák Egyesület",
"Gödöllői Német Nemzetiségi Egyesület",
"Gúth-Keled Egyesület",
"Gyöngyös Város Barátainak Köre",
"Hagyomány-13 Egyesület",
"Hajdúszoboszlói Közéletért Kulturális és Sport Egyesület",
"Hegyvidéki Fiatalokért Egyesület",
"Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület",
"Hódmezővásárhelyi Szent István Alapítvány",
"Irsai Lokálpatrióták Egyesülete",
"Jász Nemzet Egyesület",
"Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány",
"Jelen vagyok Tehetséggondozó Egyesület",
"Jobb Bajáért Polgári Egyesület",
"Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesülete",
"Jövőkép Egyesület",
"Józsa Fejlődéséért Alapítvány",
"Káta Alapítvány",
"Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület",
"Keleti Főcsatorna Egyesület",
"Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület",
"Kiskőrösért Egyesület",
"Kiss Attila Alapítvány",
"Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület",
"Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület",
"Kovács K. Zoltán Alapítvány",
"Közép-magyarországi Régióért Alapítvány",
"Középkertért Egyesület",
"Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány",
"Közös Otthonunk Baráti Kör",
"Közösen a Fejlődésért Egyesület",
"Magyar Garabonciás Alapítvány",
"Magyar Halászati Kultúráért Alapítvány",
"Magyar Vállalkozásfejlesztési Egyesület",
"Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület",
"Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság",
"Martfűi Városi Sportegyesület",
"Martinus Vallási és Kulturális Egyesület",
"Martonvásári Kulturális Egyesület",
"Média Pakk Alapítvány",
"Mentor Közéleti Kulturális Sport Egyesület",
"Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület",
"mÓZDulj meg Egyesület",
"Nagyatádi Erdélyi Kör",
"NagyON Kanizsa Egyesület",
"Nép és Gazdakör Pilis",
"Nők Együtt Sikeresen Egyesület",
"Öko Urbána Egyesület",
"Öko-Plan Egyesület",
"Összefogás a Nagyatádi Fiatalokért Egyesület",
"Összefogás Egyesület (Érd)",
"Összefogás Óbudáért Egyesület",
"Összefogással Barcikáért Egyesület",
"Pannónia Szíve Alapítvány",
"Pénzügyi Fogyasztóvédelmi és Örökségvédelmi Egyesület",
"Polgári Egyesület Szombathelyért",
"Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány",
"Polgári Kanizsáért Alapítvány",
"Polgári Összefogás a Városért Egyesület",
"Polgári Összefogás Körmendért",
"Polgári Salgótarjánért Alapítvány",
"Polgári Újpestért Alapítvány",
"Pro Zalaegerszeg Kulturális Egyesület",
"Putnok Városért Egyesület",
"Rombauer Alapítvány",
"Sárbogárdi Múzeum Egyesület",
"Sinatelepért Egyesület",
"Siófok Polgáraiért Egyesület",
"Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Közhasznú Egyesület",
"Százszorszépföld Egyesület",
"Szent György Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület",
"Szentendre Barátai Egyesület",
"Szeretem a Városom Egyesület",
"Szeretem Polgárdit Egyesület",
"Szociális Védegylet",
"Szolnoki Fiatalokért Egyesület",
"Szülőföld Kulturális",
"Tegyünk Egymásért Kulturális és Szabadidős Egyesület",
"Tegyünk Izsákért Egyesület",
"Tiszaföldvári Vállalkozók Egyesülete",
"Újbudai Polgárok Egyesülete",
"Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület",
"Városom szeretlek Egyesület",
"Várpalotai Polgári Együttműködés Egyesület",
"Várunkért és Városunkért Egyesület",
"Vasasért Egyesület",
"Vasvári Pál Polgári Egyesület",
"Wekerlei Polgári Egyesület",
"Zalaegerszeg Barátai Egyesület",
"Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete",
"Zöld Út Caritas",
"„Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány",
"„Élhető Diósgyőrért” Egyesület",
"„Jobb Makóért” Egyesület",
"„Strázsa” Közösségfejlesztésért Egyesület",
"„Szerencsi Rászorultakért” Alapítvány",
"„Zemplén a Csángókért” Alapítvány"
] | [
"Baranya megye",
"Bp. IV. kerület",
"Budapest",
"Dombóvár",
"Gyöngyös",
"Heves megye",
"Monor",
"Nagykanizsa",
"Pest megye",
"Siklós",
"Szombathely",
"Tolna megye",
"Vas megye",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"protekció",
"civilek",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Városi Civil Alap"
] |
52,686 | Tíz év alatt sikerágazattá tömte ki a magyar focit az állam, pénzügyileg | Közel nyolcszorosára emelkedett a bevétel, milliárdos veszteség helyett milliárdos profit keletkezett. Kis szépséghiba, hogy mindez állami pénzből, nem fenntartható módon történt. | Két olyan NB I-es labdarúgó együttes is volt 2020-ban, amely több pénzből gazdálkodhatott, mint 2010-ben a teljes, akkor még 16 csapatos élvonalbeli futballbajnokság. Bár tíz év alatt a ligát sikerült pénzügyileg stabillá tenni, ez egyáltalán nem piaci alapon történt. Mindössze annyi változott, hogy most másmilyen baráti cégektől, illetve az államtól jönnek a milliárdok, így hosszútávon nem is tűnik fenntarthatónak a helyzet.
Elöntötte a focit a pénz
Az előző évben nagyjából 45 milliárd forintnyi bevétel folyt be ilyen-olyan formában a hazai élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban működő tizenkét csapathoz*Mivel az üzleti év és a labdarúgó szezon nem esik egybe, azoknak a csapatoknak a 2020-as beszámolóit néztük meg, amelyek a 2020/2021-es idényben az NB I-ben szerepeltek. A korábbi években ugyanez volt a logika: azoknak a csapatoknak az adott évi beszámolóit összesítettük, amelyek az őszi szezont az NB I-ben kezdték. A 2020-as számok azért nem teljesek, mert az Újpest eltolt üzleti évvel működik, így egyelőre nem tette közzé legfrissebb beszámolóját, bevételi adatait csak becsülni tudtuk.. Ez több mint az öt és félszerese a 2010-es szintnek. Az egy csapatra jutó növekedés azonban ennél is jóval nagyobb volt, hiszen időközben az NB I létszámát tizenhatról tizenkettőre csökkentették.
Egy klub jelenleg átlagosan hét és félszer annyi pénzből gazdálkodhat, mint a Fidesz mostani kormányzásának első évében.
A bevételek megsokszorozása pedig úgy tűnik nagyjából elég volt arra, hogy rendezze a hazai labdarúgó élvonal pénzügyi helyzetét. A csapatokat működtető cégek többsége már nem veszteséges, ami pedig talán ennél is fontosabb: nem az látszik a beszámolójukból, hogy bármelyik nap összeomolhatnak.
Tíz éve ugyanis még ez volt a jellemző. Az előző évtized első éveiben a liga csapatai 30-50 százalékkal költöttek többet a működésükre, mint amennyi bevételük volt, azaz éves szinten milliárdos veszteséget termeltek. Ráadásul a fizetőképességükkel is akadtak gondok. A 2011-es üzleti évnek például majdnem minden második vállalat úgy vágott neki, hogy miközben százmilliós vagy milliárdos éven belül lejáró adóssága volt, addig a bankszámláján 10 millió forint sem volt.
A beszámolók pedig egy cseppet sem festettek rosszabb képet a valós helyzetnél. A 2010-et megelőző években általános vélemény volt, hogy a hazai labdarúgás (és úgy általában a sport) iszonyatosan alulfinanszírozott, és üzletileg fenntarthatatlan pályán mozog. Nemcsak a folyamatos – sokszor fel is tárt – visszaélések miatt volt ez a helyzet, hanem azért is, mert még a tisztán érkező pénz nagy része sem piaci alapon áramlott a labdarúgásba. A legtöbb pénzt olyan „szponzorok” adták, amelyek valójában az esetek nagy többségében nem voltak azok a szó klasszikus értelmében. Ahogy már akkor is fogalmaztak,
a futballt valójában baráti cégek adományai tartották el, ahol az adományozók semmit nem vártak a pénzükért, vagy ha igen, akkor annak sem sok köze volt a hagyományos szponzori célokhoz.
A 2010-es választások után a csapatokat fenntartó cégek és vállalkozók joggal bíztak az új kormány segítségében, amely érkezett is, de nem mindenkinek. Az üzleti mélypont 2012-2013-ban volt, amikor a korábbi évekhez képest már mindenki két kézzel szórta a pénzt, de a bevételek ehhez még nem zárkóztak fel teljesen. A rendkívül kiábrándító helyzetet a Figyelő annak idején úgy foglalta össze, hogy a csapatokat fenntartó cégek 2012-es beszámolói alapján „valószínűleg az elmúlt évek legnagyobb magyar futballsikerének minősíthető, hogy jövőre is elrajtol majd az élvonalbeli labdarúgó bajnokság”. Az abban az évben NB I-es csapatot fenntartó 16 cég közül a következő években hét ellen indult felszámolás, öt vállalat pedig az eljárás lezárása után meg is szűnt.
Részben ez indokolta a 2015/2016-os létszámcsökkentést is, amikor a korábbi tizenhat helyett tizenkét csapatossá tette az NB I-et az MLSZ*Bár olyan csapat is volt, amelynek pont az adta meg az utolsó lökést az összeomláshoz, hogy a szűkítés miatt visszasorolták.. Ekkor, illetve a következő években teljessé vált a garnitúraváltás is az élvonalban. Mostanra a 2010-es együttesek több mint fele eltűnt, köztük olyan nagyobb városok csapata is, mint Győr, Pécs, Kecskemét, Szolnok vagy Kaposvár, miközben állandó szereplője lett az NB I-nek több kormányközeli kisebb település csapata, mint például a Felcsút, a Várda vagy a Mezőkövesd. Sőt jelenleg utóbbi három kivétel nélkül a tabella első négy helyezettje között van.
A garnitúraváltással, a liga szűkítésével és a bevételek folyamatos növelésével azonban tényleg rendeződött az NB I pénzügyi helyzete. Az előző két szezonban már csak elvétve akadt veszteséges csapat, ligaszinten pedig milliárdos nyereség jött össze. Emellett most már attól sem kell tartani, hogy valamelyik csapat nem tudja kifizetni a tartozásait. Bár a bevételek és kiadások megugrásával a rövid lejáratú kötelezettségek összege is látványosan nőtt a elsőosztályú csapatoknál, a készpénzállományuk ennél is gyorsabban bővült: a tucatnyi csapatnak 2020 végén már közel 18 milliárd forint volt a bankszámláján, illetve a pénztárában.
Másmilyen barátok
A stabil pénzügyi helyzet azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a magyar futball elitjének működése fenntartható pályára került volna. A szponzorációban, ahogy 15 éve, most is jelentős szerepet játszanak a baráti cégek, mindössze annyi történt, hogy a szó jelentése árnyalódott kicsit. Míg ez korábban sokszor a tulajdonossal jóban lévő helyi vállalkozót takart, most inkább kormányközeli cégeket*Ami tényleg csak minimális különbség, ha figyelembe vesszük, hogy mostanra a labdarúgócsapatok szinte kivétel nélkül vagy kormányközeli vállalkozók tulajdonában vannak, vagy Fideszhez közeli ember dönt a működésükről.. A kifizetett összeg is változott, nagyjából a tízszeresére.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a nyugati klubok szenvedtek, a magyar focit válságállóvá tette a FideszVan egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Ez persze nemcsak a baráti cégektől jön, hanem az államtól is, amely szintén megjelenik „szponzorként”, pontosabban tartalmilag támogatóként, és a közvetítési jogok vevőjeként. Ahogy hétfőn megjelent cikkünkben is írtuk: azoknál a csapatoknál, ahol ez megállapítható, 2020-ban a teljes bevétel 90 százaléka származott olyan forrásokból, amelyek részben vagy egészben államiak.
Igazából az egyetlen ténylegesen piaci bevétel a jegy- és bérleteladás maradt*Ha csak a merchandise termékeket nem vesszük még ide, ám ebből legfeljebb néhány csapat tud értelmezhető bevételt összehozni.. Ez természetesen szintén nőtt az elmúlt tíz évben, de csak abszolút értékben, arányaiban még a 2010-es szinthez képest is jelentősen csökkent. Miközben akkor minden bizonnyal meghaladta a 6 százalékot, most a 3-at sem éri el.
Persze ezek az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatóak az egyes években (a fenti grafikont is érdemes így nézni), mivel a csapatok folyamatosan változtak, ráadásul az egyes cégek nem egységes módon közlik a bevételi számaikat, sőt néha még egy-egy csapat beszámolója is változik évről-évre. A tendenciákat azonban elég jól mutatják. A csökkenést egyébként egy darabig akár magyarázhatta volna az is, hogy a nagy stadionépítési lázban több csapat kénytelen volt idegenben játszani a hazai meccseit is, de jól látszik, hogy a jegybevételt az új arénák sem dobták meg érdemben. Bár a jelenlegi 2 százalék körüli mutatóban nincsenek benne a Ferencváros számai, amelyek valószínűleg javítanának ezen, de jó eséllyel azok sem tolnák jelentősen 3 százalék fölé a rátát.
A jegyeladás egyébként minden csapatnál sokkal kisebb mértékben nőtt 2010 óta, mint a többi – jelentős részben állami eredetű – bevétel. Mindössze három olyan csapat van, amely ebben a tíz évben végig az élvonalban szerepelt, és még nagyjából átláthatóan közzé is tette ezeket a bevételi adatait. Közülük kizárólag a Fehérvárnál gyarapodott látványosan a meccsnapi bevétel. Az ötszörös szorzó azonban náluk is eltörpül a tizenhétszeresére ugró szponzori, és tizenegyszeresére emelkedő tévés bevételek mellett.
A Honvédnél és a Paksnál pedig szinte egyáltalán nem volt növekedés, és míg előbbinél a tavalyi járványhelyzet ezt legalább részben magyarázza, Pakson még az sem.
Magyarul,
hiába tudta stabilizálni pénzügyi helyzetét a magyar labdarúgó élvonal, a kátyúból csak az állami tízmilliárdoknak köszönhetően tudtak kimászni.
Ez pedig nem éppen a fenntartható üzleti modell receptje.
A helyzeten változtathat, ha rendszeresen lesz magyar csapat az európai ligák főtábláján (a Ferencváros éppen cikkünk megjelenésének napján játszik ezért döntő meccset). A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint ennek már évek óta így kellene lennie, most azonban reális esély is van rá, hogy megvalósul ez az egyébként már szintén 2010 környékén megfogalmazott cél. Ám ez még mindig nem a teljes liga bevételeit stabilizálná és függetlenítené a kormány kénye-kedvétől, hanem csak annak az együttesnek az életét, amely kiharcolja a részvételt. | https://g7.hu/vallalat/20210824/tiz-ev-alatt-sikeragazatta-tomte-ki-a-magyar-focit-az-allam-penzugyileg/ | https://web.archive.org/web/20230128003134/https://g7.hu/vallalat/20210824/tiz-ev-alatt-sikeragazatta-tomte-ki-a-magyar-focit-az-allam-penzugyileg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-ev-alatt-sikeragazatta-tomte-ki-a-magyar-focit-az-allam-penzugyileg | G7 | hungarian-news | 2021-08-24 13:42:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
52,687 | Milliárdokat ér valakinek az állam után takarítani | Ez egy igazi sikersztori: az állami megrendelésekkel kitömött B+N Referencia Zrt. éppen akkor fut 36 milliárd forintos rekordévet 2019-ben, amikor arra készül, hogy egy leánycégével betörjön az állam által felszámolásra ítélt Malév GH piacára a reptéren. | Talán nem mindenki gondolná, de takarítással is lehet milliárdokat keresni. Például a kormány kedvenc takarítócége 2019-ben rekordévet futott: a B+N Referencia Zrt. a 2018-as 23,2 milliárd forintról 36 milliárd forintra növelte az árbevételét, a nyereség pedig 2,7 milliárd forintról 4 milliárd forintra hízott. Az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc, aki úgy döntött, hogy 1,9 milliárd forintot vesz ki a cégből osztalék formájában - derül ki a céges beszámolóból.
A B+N szolgáltatásai hatékony megoldásokat kínálnak megrendelőink számára, legyen szó műszaki, emberi erőforrást érintő vagy beszerzési, logisztikai területekről. Szolgáltatásainkat minden esetben ügyfelünkre szabjuk, és a számára legmegfelelőbb kereteket biztosítjuk együttműködésünkhöz - szól a cég bemutatkozása.
A 36 milliárd forintos árbevételből 17,4 milliárd forint jött össze takarításból, 14,8 milliárd forint pedig üzemeltetésből. A bemutatkozásban megemlített kedves ügyfél pedig általában a magyar állam.
Például a B+N Referencia Zrt. végezheti a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben az építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatokat, nettó 26 milliárd forint keretösszeg erejéig.
A MÁV épületeit három évig (plusz egy év opcióval) takaríthatja a cég 19,4 milliárd forintért.
A NAV Budapest és Pest megyei épületeit 2,8 milliárd forintért üzemelteti.
De az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzat is ezt a céget bízta meg kaszálással és fakivágással.
Magáról a cég kalandos történetéről talán most elég annyi, hogy Kis-Szölgyémi Ferenc előtt a B+N tulajdonosa a Mundus Invest Zrt. volt. A Mundus pedig korábban Simicska Lajos, a Fidesz egykori pénztárnoka érdekeltsége volt, most pedig Mészáros Lőrinc birodalmához tartozik.
Ami viszont sokkal érdekesebb, hogy július 9-én jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy június 24-én kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Éppen akkor, amikor az állami Malév GH-t felszámolják.
A vállalat korábban Demján Sándor érdekeltségeihez tartozott, a 2020. június 3-án benyújtott éves beszámolója szerint most a B+N Referencia Zrt., a Civil Zrt. és a Valton-Sec Zrt. tulajdonában van. Egészen 2019. július 15-ig viszont a B+N saját leánycége volt, akkor adta el a cég 67 százalékát a Civil Zrt.-nek és a Valton-Sec Zrt.-nek. A Civil Zrt. például Pintér Sándor belügyminiszter volt cége.
A földi kiszolgálási tevékenység ellátásához szükséges csapat bővítését a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a társaság már megkezdte, zajlik az eszközpark bővítése is, így a pandémiás korlátozások megszűnésével az utasforgalom korábbi szintre való visszaállását az Airport Service Budapest Zrt. már felkészülten tudja fogadni - közölte a cég, amely az állami földi kiszolgáló cég eddigi alvállalkozója.
Összességében tehát minden passzol: éppen akkor fut rekordévet a B+N Zrt. állami megrendelésekből, amikor leánycége, az Airport Service Zrt. arra készül, hogy betörjön az állam által váratlanul felszámolásra ítélt Malév GH reptéri piacára. | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardokat-er-valakinek-az-allam-utan-takaritani.html | https://web.archive.org/web/20230206072740/https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardokat-er-valakinek-az-allam-utan-takaritani.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokat-er-valakinek-az-allam-utan-takaritani | mfor.hu | hungarian-news | 2020-07-17 17:21:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Simicska Lajos"
] | [
"Airport Service Budapest Zrt.",
"B+N Referencia Zrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"MÁV",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"repülőtér / légügy",
"klientúra"
] | [] |
52,688 | A B+N Referencia Zrt. nyerte a kórházak 300 milliárd forintos takarítási tenderét | Négyéves keretszerződést nyert el a közbeszerzéseken gyakran diadalmaskodó hazai cég – erősítette meg Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonos a Telexnek. A hazai kórházak a jövőben vagy a B+N Referenciát választják, vagy megoldják házon belül a takarítást. | A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) még decemberben írt ki egy 3 + 1 éves hatalmas kórháztakarítási tendert. A pályázatot a B + N Referencia Zrt. nyerte – mindezt maga a tulajdonos, Kis-Szölgyémi Ferenc erősítette meg a Telexnek.
A tenderről korábban az Átlátszó is írt.
Csak ketten a parketten
Úgy tudjuk, hogy a hazai mosodai, takarítási és létesítménygazdálkodási piacon jól ismert B + N Referencia, amely nemrégiben tulajdonosi partnereivel a reptéri kiszolgálási piacra is belépett, egyetlen vetélytárssal viaskodott.
A másik induló egy állami cég, a honvédségi kiszolgálási feladatokat ellátó Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. volt.
Verseny
A hazai közbeszerzési bajnokok ritkán nyilatkoznak a kritikus sajtónak, nem szokta elmesélni Mészáros Lőrinc vagy Szijj László, hogy mely technikai paraméterekkel futott be egy-egy építőipari tenderen, ilyen szempontból pozitív meglepetés volt, hogy a B + N Referencia tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc vállalkozott a háttérbeszélgetésre.
Felvetettük neki, hogy a hazai kórházak szempontjából nem lenne-e kedvezőbb, ha több szolgáltató közül lehetne választani, és verseny alakulna ki ennek a szolgáltatásnak a piacán, de a cégvezető szerint, bár a tenderen egyedül diadalmaskodott a vállalata, de ez nem jelenti azt, hogy az érintett kórházakban mind ők végeznék majd a takarítást. A kórházak dönthetnek úgy, hogy maguk látják el a feladatot, viszont, ha külső szolgáltatót bíznak meg, akkor csakis a B+N-től rendelhetnek takarítási szolgáltatást. A verseny hiánya ellenére Kis-Szölgyémi Ferenc szerint szigorú szabályozói előírások kötik majd meg a kezüket, de szerinte az árat úgy érdemes értékelni, hogy az ilyen-olyan bt.-k helyett immár egységes, magasabb minőségű szolgáltatással találkoznak majd a kórházba járók.
Mint fogalmazott:
„a kormányzat valószínűsíthetően azért bízza egy tapasztalatokkal, kellő szakértelemmel és méretnagysággal rendelkező cégre ezt a szolgáltatást, mert szűk egy évvel a választás előtt nem akar kockázatot vállalni, és nem várt eseményekkel szembenézni az egészségügyben. Most a járvány miatt, később várhatóan a hatalmas tömegek miatt. Így a kórházi higiénia elsőrendű fontosságú.”
A cégvezető hangsúlyozza, hogy a tender konkrét előírásokat tartalmaz a takarítás gépesítésére, a négyzetméterenként biztosítandó létszámra, a munkavállalók oktatására és a pandémiás felkészülésre.
Miért nyernek ennyit?
Megkérdeztük a tulajdonost, hogy mivel magyarázza azt a bekötöttséget, amely sorra komoly tendergyőzelmekhez vezeti a céget. Konkrétan is rákérdeztünk Tombor András és Rogán Antal esetleges támogató szerepére,
Kis-Szölgyémi Ferenc elmondta, hogy
ő a cég egyetlen tulajdonosa, és ez az állítás nemcsak a látszat, de bármely vizsgálatot kiáll,
Tombor Andrással valaha három évig együtt dolgozott a Multireklámban, de már nincsenek jóban, 5 éve nem beszéltek,
Rogán Antallal pedig még sohasem találkozott.
Ettől függetlenül az tagadhatatlan, hogy a B+N Referencia Zrt. az elmúlt években valódi közbeszerzési bajnok lett, sorra nyeri az állami intézmények takarítási feladatait, itt például a 24.hu írt erről.
Mindez meglátszik a pénzügyi adatokon is, az Opten szerint a társaság forgalma fejlődött az elmúlt években:
2016: 14 milliárd forint,
2017: 18 milliárd forint,
2018: 23 milliárd forint,
2019: 36 milliárd forint.
Eközben a társaság adózás előtti nyeresége: is hasonló pályát járt be:
2016: 1,5 milliárd forint,
2017: 1,8 milliárd forint,
2018: 2,2 milliárd forint,
2019: 4,4 milliárd forint.
További irányok
A társaság közben sikerrel pályázott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötvényprogramjára is, 10 milliárd forintos forráshoz jutott így. Az is bizalmi helyzetet jelez, hogy a
Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék)
tulajdonában álló Airport Service Budapest Zrt. megjelenhetett a hazai reptéri földi kiszolgálói piacon.
Ez a cég egykoron Demján Sándor, azóta elhunyt milliárdos érdekkörébe tartozott, majd egyre több reptéri feladatot vállalt, a Covid alatt pedig bekerült a ground handling cégek szűk elitjébe, más kérdés, hogy az utazási korlátozások miatt ez az üzlet most aligha hasít.
Mint azt a cégvezető elmondta, a B+N Referencia azért így is azon cégek szűk csoportjába tartozik, akiknek a Covid inkább „hozott”, hiszen ahol felüti a fejét a kór, ott jellemzően azonnal több a takarítási feladat, például az extra fertőtlenítések miatt.
Munkaerő intenzív
A társaság majdnem 6000 embert alkalmaz, érdekes adat, hogy a cég munkavállalóinak átlagéletkora 57 év.
„Sajnos a takarításra nehezen megnyerhetők a fiatalok”
– hallottuk. A munkaerő-felvétel azért sem könnyű, mert a magyar munkaerő nem mobilis, a somogyi, szabolcsi, borsodi kapacitásokat nehéz Győrben vagy Sopronban hasznosítani.
A vállalkozó szellemű magyarok, erdélyiek nem ide jönnek dolgozni, takarítani, hanem az osztrák, német, de akár a szlovák vagy a cseh iparban helyezkednek el a magyar minimálbérnél magasabb, 1000-1200 euróért. Itthon inkább azok maradnak, akik családtagokat ápolnak, már kevésbé vállalkozószelleműek.
Végül egy érdekes adat, egy legális vállalkozás azért is bajban van, mert ha az alacsonyabb képzettségű ember korábban olyan adósságot, például devizahitelt halmozott fel, ami miatt a bank vagy az állam rátenné a kezét a jövedelmére, akkor az ilyen munkavállaló inkább fekete bevételt keres.
Óriási munkák
A cég nem a kisebb feladatokra megy rá, hanem a hatalmas munkákra, nemcsak az államnak (például MÁV, Hungarocontrol, minisztériumok, a jövőben kórházaknak) dolgozik, de piaci szereplőknek (Mol, OTP, Liszt Ferenc Repülőtér, Jabil Circuit) is szolgáltat.
A B+N 1993 óta működik, és mint hallottuk, bár a rendszerváltás előtt a legnagyobb európai szolgáltatók is megjelentek a hazai piacon, sokan megrekedtek. Például nem bírták a „bátorsági versenyt” azokkal a kisebb szolgáltatókkal, akik a fekete alkalmazással próbáltak versenyelőnyhöz jutni.
Tardona
Végül egy érdekesség, a cég székhelye Tardonán, a Katus-dombon található. Ez volt az a borsodi kistelepülés, amelynek az önkormányzata kitette Rogán Antal új családjának tervezett földszerződéseit. Mivel akkor sokan rákerestek Rogán Barbara eredeti vezetéknevére, hamarosan nyilvánossá vált a gigantikus szerződés.
Kis-Szölgyémi Ferenc elmondta, hogy mindez tökéletesen véletlen, nem érdemes összefüggést találni. A cég olyan székhelyet keresett, amely kedvező az iparűzési adó szempontjából, de megfelelő a szerverek biztonsága szempontjából is. Tardonán pedig korábban egy speciálisan biztonságos áramellátással működő orosz légvédelmi bázis működött, a cég idehelyezte érzékeny szervereit. | https://telex.hu/gazdasag/2021/03/11/a-b-n-referencia-zrt-nyerte-a-korhazak-300-milliard-forintos-takaritasi-tenderet | https://web.archive.org/web/20231220155652/https://telex.hu/gazdasag/2021/03/11/a-b-n-referencia-zrt-nyerte-a-korhazak-300-milliard-forintos-takaritasi-tenderet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bn-referencia-zrt-nyerte-a-korhazak-300-milliard-forintos-takaritasi-tenderet | Telex | hungarian-news | 2021-03-11 09:37:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"egészségügy",
"klientúra"
] | [] |
52,689 | Repülőrajt és börtön: A Czeglédy-ügy és előzményei | 30 napra újra előzetes letartóztatásba került Czeglédy Csaba – így döntött hétfőn a Szegedi Járásbíróság. A Czeglédy-ügy a 2018-as kampány egyik leglátványosabb ügye lett. Összeszedtük, mi az, amit a kalandos pályafutású politikusról és ügyéről tudni lehet. | http://www.atv.hu/belfold/20180308-a-czegledy-ugy-es-elozmenyei | https://web.archive.org/web/20180416111623/http://www.atv.hu/belfold/20180308-a-czegledy-ugy-es-elozmenyei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repulorajt-es-borton-a-czegledy-ugy-es-elozmenyei | ATV | hungarian-news | 2018-03-08 21:01:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"tanácsadás",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
|
52,690 | Amit Czeglédyről tudni lehet: az MSZP-nek fontos, a Fidesznek hasznos | Nem akárki került előzetes letartóztatásba: Czeglédy Csaba az MSZP egyik fontos politikusa. Ügyvédként védi a párt vezetőit peres ügyeikben, kiharcolja a szocialistáknak muníciót biztosító papírok nyilvánosságát, és a 2018-as kampányt is ő vezeti Vas megyében. Viszont senki sem mondhatja, hogy a mostani meggyanúsítása előzmény nélküli. Czeglédynek már volt vesztes büntetőpere. Míg a kormánypártok Simon Gábort csinálnának belőle, a szocialistáknál sokan mártírnak látják. | Amit Czeglédyről tudni lehet: az MSZP-nek fontos, a Fidesznek hasznos
Nem akárki került előzetes letartóztatásba: Czeglédy Csaba az MSZP egyik fontos politikusa. Ügyvédként védi a párt vezetőit peres ügyeikben, kiharcolja a szocialistáknak muníciót biztosító papírok nyilvánosságát, és a 2018-as kampányt is ő vezeti Vas megyében. Viszont senki sem mondhatja, hogy a mostani meggyanúsítása előzmény nélküli. Czeglédynek már volt vesztes büntetőpere. Míg a kormánypártok Simon Gábort csinálnának belőle, a szocialistáknál sokan mártírnak látják.
Czeglédy Csaba? Hol hallottam a nevet?
Ahhoz képest, hogy "csak" egy önkormányzati képviselő, az országos politikában is helyet követelt magának Czeglédy Csaba. És ismertsége most minden bizonnyal tovább nő, az MSZP politikusát nemrég helyeztek előzetes letartóztatásba 8 társával együtt, költségvetési csalás gyanúja miatt. Ezt a kormánypárt és sajtója igyekszik maximálisan felhasználni az ellenzék ellen, és Czeglédyt leegyszerűsítve Gyurcsány és Botka „közös (!)” ügyvédjeként emlegetik (a felkiáltójelet Ómolnár Miklós bulvárlapjától kölcsönöztük).
Czeglédy Csaba jelenleg a szombathelyi közgyűlés Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt képviselője és a frakció vezetője, a szombathelyi MSZP elnöke. A politikus 1998 óta, „kis kihagyással” tagja a képviselőtestületnek, a város alpolgármestere is volt, ő vádolta meg egy felvétel alapján fideszes képviselőtársát 2013 szeptemberében, hogy drogozik. A rendőrség nyomozott, majd háromnegyed év múlva az eljárást felfüggesztette arra hivatkozva, hogy a felvételen szereplő személy nem beazonosítható.
Mi volt az a "kis kihagyás"?
Czeglédy távolléte nem volt véletlen: a politikus ellen – a Rébusz Iskolaszövetkezet volt elnökeként – az ügyészség 2001-ben emelt vádat adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A vád szerint Czeglédy egyedüli aláírásra jogosultként 8,3 millió forintnyi fiktív számlát fogadott be. A megyei APEH munkatársai 1999-ben bukkantak szabálytalanságra az iskolaszövetkezetnél, utána indult a nyomozás. 37 számlát kifogásoltak, ezeket „piackutatásról” állították ki, miközben nem volt mögöttük valós tevékenység, a számlákat más cég állította ki, az áfa-tartalmat rendre visszaigényelte a Rébusz.
Czeglédy annak idején azt mondta, nem érzi magát felelősnek, legfeljebb azzal vádolható, hogy nem kellő körültekintéssel járt el, a piackutatók szolgáltatásait igénybe vették.
A bíróság nem az ő érvelését fogadta el, első fokon 2002. április 17-én 8 hónap börtönbüntetésre ítélte adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. Az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztette. Másodfokon a Veszprém Megyei Bíróság ítélte el – ha Németh Szilárd rezsibiztos jól emlékszik, akkor 1,4 évre, szintén felfüggesztve. Az ítélet részleteinek nem találni nyomát, így csak a Fidesz alelnökének állítását találtuk ezzel kapcsolatban. 2006 nyarára viszont már büntetlen előéletűnek számított.
És ezek után ívelt fel a politikai pályája?
2006 őszén újra elindult a helyi képviselő-választáson, és megint bejutott a közgyűlésbe, egyéni jelöltként, ráadásul nagyobb arányban nyert fideszes ellenfelével szemben, mint 1998-ban. Akkor lett alpolgármester is. Az MSZP-ből nem lépett ki soha, csak felfüggesztette tagságát, míg az előző eljárás zajlott – mondta Nemény András, az MSZP Vas megyei elnöke. Arra a kérdésre, hogy miért szavaztak neki a jogerős ítélet után bizalmat, Nemény azt mondta, Czeglédy rengeteget dolgozott akkor is, mikor nem volt tisztsége, a szervezet pedig úgy gondolta, megérdemli, hogy egyéniben bizonyítson.
„Ha a választók elfogadják, annál nincs jobb bizonyíték. Az esélyt megérdemelte, és élt vele. 2010-ben és 2014-ben is.”
Nemény szerint Czeglédy azért tudott nyerni, mert nagyon sok munkát tesz a körzetébe, mindenki ismeri. 2004-ben egy fiktívtag-beléptetési botrány is megrázta a helyi MSZP-t, itt Czeglédy a jó oldalon állt, ahogy Nemény fogalmaz, „a legharcosabb ellenálló volt”.
Tényleg ügyvédként segíti Gyurcsányt?
Czeglédy Csaba a politikusi pálya mellett ügyvédként is dolgozik, ebben a minőségében nem csak az MSZP, de Gyurcsány Ferenc ügyeit is viszi. Az MSZP-nek keretszerződése volt az ügyvédi irodájával, Botka László miniszterlenök-jelölt most ennek felfüggesztését kérte az MSZP vezetésétől, egyúttal etikai vizsgálatot kezdeményezett Czeglédy ügyében.
A szegedi polgármester korábban maga is ügyfele volt a jogásznak. Czeglédy vitte ugyanis Botka László 12 sajtóperét. Nyakó István szóvivő elmondása szerint sikerrel végezte ezeket a megbízásokat. Személyiségi jogi perekben képvisel több szocialistát, de a Nemzeti Választási Bizottságos ügyekben is ő jár el. A kopaszbalhé és az MVM–CÖF-támogatás miatt is van megbízása. Gyurcsány Ferenc DK elnököt is jellemzően személyiségi jogi, sajtóhelyreigazítási, illetve az azokból fakadó további polgári ügyekben képviselte Czeglédy az elmúlt 5 évben.
„Számos eljárást nyert azok ellen, akik szerint Gyurcsány plagizálta a szakdolgozatát, illetve akik azt állították, 2006-ban kilövette a tüntetők szemét, vagy illuminált állapota miatt bicsaklott ki a bokája tavaly nyáron” – közölte a párt sajtósa. Emlékeztetett,
Czeglédy harcolta ki a trafikakták nyilvánosságát, és elérte azt is, hogy a bíróság mondja ki a taóról, hogy közpénz.
Az MSZP-t nem zavarja, hogy Czeglédy Gyurcsánynak is dolgozik, attól senki sem kérdőjelezi meg, hogy szocialista, a DK pedig azért választotta őt, mert az ügyek jelentős része politikai is, ezért olyat kerestek, aki abban a világban is otthon van. Arra, hogy a 2002-es bírósági döntés után miért szavaztak neki bizalmat, a DK-tól azt a választ kaptuk: „az említett ítéletnek jogi következményei nem voltak. A politikai következményeiről pedig a választópolgárok voltak hivatottak dönteni, akik az ítélet óta már többször újra megválasztottak egyéni képviselőnek”.
Mivel gyanúsítják most Czeglédyt?
A Szegedi Járásbíróság Czeglédyt és meg nem nevezett 8 társát egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte. Bűnszervezetként vannak számon tartva, adócsalással gyanúsítják őket. A többi gyanúsított személyazonosságáról tehát nem tudni. Az ügyészségen és a bíróságon is kérdeztük, van-e köztük másik politikus is, de egyelőre nem kaptunk választ.
A bűnszervezetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi pénzügyi nyomozói leplezték le, az érintett cégek és személyek vagyonát zárolták, az akció során több városban is felléptek. Kezdetben csak sajtóhírek szóltak arról, hogy Czeglédy is érintett az ügyben, a hatóságok részéről ezt végül a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője mondta ki. Szanka Ferenc arról beszélt: a gyanú szerint Czeglédy Csaba – a többi között számos magyarországi mulitnacionális cégnek diákmunkásokat közvetítő – szombathelyi székhelyű gazdasági társaság vezetője, társaival együtt egy többszintes céghálót működtetett, hogy elkerüljék az adófizetést.
A bűnszervezet alsó szinten lévő, strómanok által vezetett Csongrád, Fejér és Vas megyében bejegyzett iskolaszövetkezetek a gyanú szerint nem végeztek érdemi tevékenységet, csak azért hozták ezeket létre, hogy a tevékenységet ténylegesen szervező, Czeglédy Csaba által vezetett cégnek ne kelljen adót és járulékot fizetni a diákmunka után. A bűnszervezet 2013 és 2016 januárja közötti működése alatt 1,7 milliárd áfát és 1,6 milliárd forint szja-t nem fizetett be.
Hiába kérdeztük Nemény Andrást és más helyi politikusokat, ők állítják: nem látnak rá Czeglédy cégügyeire, de bíznak ártatlanságában. A politikus ügyvédje nem akart nyilatkozni a hvg.hu-nak. Ipkovich György volt szocialista polgármester egy sajtótájékoztatón azt mondta, az ügyben, ami miatt Czeglédyt elvitték, három éve folyik a közigazgatási eljárás, de elmondása szerint eddig egy elmarasztaló határozat sem született. Czeglédy „kiemelése” érzékenyen érinti az MSZP-t: ő volt a megyei kampányfőnök is.
Czeglédy csak celeb, vagy központi szereplő?
A büntetőeljárás pontos részleteit nem ismerjük egyelőre, de a céginformáció segíthet eligazodni. Az ügyben emlegetett, főtevékenység szerint munkaközvetítést végző Human Operator Kft.-ben az Opten céginformációs adatbázis szerint Czeglédy Csaba igazgatósági tag és a legnagyobb arányú részvényes a maga 28 százalékával. A cég honlapja szerint ráadásul Czeglédy az igazgatóság elnöke is, ami miatt több helyen felvetették, Czeglédy törvénytelenül látja el ügyvédi tevékenységét, hiszen a kettő kizárja egymást. Czeglédy ugyanakkor korábban azt állította, 2010. december 31-e óta ügyvédi tevékenységet folytat, operatív módon nem vesz részt az említett cég életében.
A Human Operator honlapján két cím van megadva, egy szombathelyi és egy budapesti is, mégpedig a Széll Kálmán tér 8. alatt. Az Opten szerint ez hivatalosan az egyik fióktelepe is a cégnek. Ugyanezen a házszámon más diákmunkával foglalkozó cég is elérhető.
Miért ilyen nehéz megmondani, miért felel Czeglédy?
Érdekes mellékszálnak tűnik, hogy Rébusz 2 néven bő tíz éve alakult egy új iskolaszövetkezet. Czeglédy korábban tagadta, hogy ennek köze lenne az ő korábbi Rébusz nevű szervezetéhez. Annyit ismert el a vaol.hu-nak, hogy a Rébusz 2-nek a Humán Operator Kft. az egyik legjelentősebb megbízója, de több száz más vállalattal is kapcsolatban áll. „A Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezetben sem tulajdonjogom, sem posztom nincs” – mondta még 2007-ben, mikor tetemes köztartozás miatt újból előkerült a Rébusz szövetkezet. Az Optenben 100 milliót meghaladó adótartozás szerepelt.
A Rébuszt, és a vele valamilyen módon kapcsolatba hozható iskolaszövetkezetek útját bonyolult követni, az elmúlt években ugyanis ezek átalakultak, megszűntek vagy épp felszámolás alatt vannak. A rebusz.hu honlap értelemszerűen már nem működik, de egy archiválóprogrammal megnéztük, egy 2012-es állapot szerint a honlapon az irodáik között szerepelt a Szombathely, Kossuth Lajos utca 8-as szám is, amely házszám alatt Czeglédy cégének székhelye is van.
A rebusz.hu-t 2012 decemberében irányították át az ilovediakmunka.hu honlapra, mindkettő domain tulajdonosa ugyanaz a cég, de ott Czeglédyvel kimutatható cégkapcsolatot nem találtunk. Az nem látszik, hogy az ilovediakmunka.hu mögött melyik szövetkezet áll – most nem vették fel a telefont, korábban pedig a HVG munkatársának az egyik ügyintéző azt mondta, „végül is ez a Rébusz” –, ám ennek is a Széll Kálmán tér 8. alatt van az irodája, ugyanott, ahol a Czeglédy-féle Humán Operátoré. A telefonszám eltér, azonban a faxszám megegyezik. | https://hvg.hu/itthon/20170619_Koncepcios_per_vagy_diakok_penzevel_csalo | https://web.archive.org/web/20211222161652/https://hvg.hu/itthon/20170619_Koncepcios_per_vagy_diakok_penzevel_csalo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amit-czegledyrol-tudni-lehet-az-mszp-nek-fontos-a-fidesznek-hasznos | HVG | hungarian-news | 2017-06-19 21:11:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
52,691 | Botrány, hős – Czeglédy Csaba portréja | Többéves csúszás után májusban végre meghallgatja a bíróság a költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát, aki szinte biztosan a baloldal közös képviselőjelöltje lesz 2022-ben Szombathelyen. Áttekintettük a zűrös ügyvéd-politikus-vállalkozó eddigi karrierjét. | Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Cikkünk eredeti változatában tévesen azt írtuk, hogy a DK feltette a 2018-as országos választási listájára Czeglédy Csabát. A politikus valójában egyéni képviselőjelöltként indult, így szerzett mentelmi jogot. Ugyancsak kiegészítettük cikkünket annak nyomán, hogy Czeglédy megkereste lapunkat, közölve, ő volt azok egyike, akik leleplezték a „többek között Tóth Csaba, Hagyó Miklós, Zuschlag János, Szabó Bálint által szervezett, az MSZP-be történt fiktív tagbeléptetést, amely leleplezést követően került sor Vas megyében is a tagrevízióra”.
Miután Gyurcsány Ferenc többedmagával 2011 októberében otthagyta az MSZP-t, egykori pártjával finoman szólva is hullámzó volt a viszonya. A mélypontot alighanem 2017 hozta el, amikor a szocialisták úgy döntöttek, a Szeged élén bizonyító Botka Lászlót próbálják meg közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltként indítani. Csakhogy Botka meg azt gondolta, kizárólag Gyurcsány nélkül lehet sikeres a 2018-as választáson a baloldal, így határozott lépéseket tett a volt miniszterelnök kiszorítására.
Mint tudjuk, a szövevényes, máig tisztázatlan purparlé végén a városvezető húzta a rövidebbet, visszalépett a jelöltségtől, ám a viharos epizódnak volt egy érdekes mellékszála is. Mégpedig Czeglédy Csaba ügye kapcsán. A szombathelyi politikus-ügyvédet ugyanis 2017 nyarán előzetes letartóztatásba helyezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád megyei illetékesei, s a hír apropóján Botka határozottan lépett fel: felszólította az MSZP etikai bizottságát, hogy azonnali hatállyal vizsgálja ki az ügyet, a pártvezetést pedig arra kérte, függessze fel a Czeglédy ügyvédi irodájával kötött keretszerződését, amíg „az ügy nem rendeződik”. A pártbeli eljárás kimeneteléről nem sikerült információt fellelnünk, ám az biztos, hogy a Gyurcsányékkal már akkor szoros kapcsolatot ápoló Czeglédy az MSZP tagja maradt. Erre később maga is utalt.
Az előzetesből úgy tudott időlegesen kiszabadulni, hogy a DK feltette a 2018-as országos listájára”
Apró adalék, hogy ekkor az etikai bizottság elnöke az azóta a pártból Botka Lászlóhoz hasonlóan távozó Bárándy Gergely volt, s ennél is érdekesebb talán, hogy az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa nevű szervezeti egység elnöki posztját az a Legény Zsolt töltötte be, akit nemrég az ukrán–magyar határon fogtak meg egy csomagtartónyi csempészcigarettával.
Hős és hazafi
További küzdelmeiben is sokkal inkább Gyurcsányék, mintsem a szocialisták segítették Czeglédyt. Az előzetesből például úgy tudott időlegesen kiszabadulni, hogy a szükséges számú ajánlás összegyűjtésével hivatalos képviselőjelölt lett a 2018-as parlamenti választáson, s így mentelmi jogot szerzett. Végül nem sikerült mandátumot szereznie, ám rá egy évre, az európai parlamenti választás előtt a DK EP-listájára került fel, igaz, akkor már vádlott volt. „A Demokratikus Koalíció számára Czeglédy Csaba egy hős. Egy olyan hazafi, aki a börtönt is vállalja ellenzékiségéért és kormányellenes munkájáért. És bár nem a DK, hanem az MSZP politikusa, támogatásunk és szolidaritásunk jeléül Czeglédy Csaba csak azért is helyet kap a DK EP-listáján” – közölte a Gyurcsány-párt. Czeglédy közösségi oldalán megtiszteltetésnek nevezte a lehetőséget, hozzátéve, kicsit szomorú, hogy saját pártjának ez nem jutott eszébe.
A Brüsszelbe való kijutás valójában esélytelen volt, hiszen befutó helyet nem kapott a „hős”, így a mentelmi jog megint csak a kampányidőszakra vonatkozott, a büntetőper pedig hamarosan el is kezdődött. Pontosabban kezdődött volna, ha nem jönnek közbe váratlan „akadályok”. Ezekre, illetve a konkrét ügyészségi vádra hamarosan visszatérünk, ám előbb nézzük, milyen előélettel robbant be diákszövetkezeti botrányával 2017-ben az országos hírekbe az addig leginkább szűkebb pátriájában aktív politikus.
Czeglédy Csabának volt már dolga korábban is az igazságszolgáltatással. A kilencvenes évek végén lett tagja a szombathelyi képviselő-testületnek, 2006-tól volt alpolgármester is. Az ügyészség 2001-ben mint a Rébusz Iskolaszövetkezet volt tagja ellen emelt vádat adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A törvénysértést 8,3 millió forintnyi fiktív számla kiállítása jelentette, amit az adóhatóság nyomozói lepleztek le. A huszonöt éves szocialista politikus hárította a felelősséget, ám jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Vagyis nem kellett rács mögé vonulnia, sőt jelen állás szerint büntetlen előéletűnek számít.
A tiltott pártfinanszírozás gyanúja sejlik fel”
Nemény András, aki az újabb iskolaszövetkezeti botrány idején a párt alelnöke, Vas megyei első embere volt, azt mondta a HVG-nek, hogy ha a választók elfogadják, annál nincs jobb bizonyíték. „Az esélyt megérdemelte, és élt vele 2010-ben és 2014-ben is” – fogalmazott Nemény. Szerinte Czeglédy sok munkát végez a körzetében, mindenki ismeri, a „legharcosabb ellenálló”. Dolgozott az SZDSZ-es Hankó Faragó Miklós képviselőjelölti és az MSZP-s Ipkovich György polgármesterjelölti kampányának vezetőjeként, de belekeveredett egy szövevényes tagtoborzási botrányba is, amelyben párttársa, Tóth Csaba volt az ellenlábasa. (Cikkünk megjelenését követően Czeglédy megkereste lapunkat, közölve, ő volt azok egyike, akik leleplezték a „többek között Tóth Csaba, Hagyó Miklós, Zuschlag János, Szabó Bálint által szervezett, az MSZP-be történt fiktív tagbeléptetést, amely leleplezést követően került sor Vas megyében is a tagrevízióra”.) Tóth Csaba mindenesetre áthelyezte székhelyét Vas megyéből Zuglóba, ahol parlamenti képviselőként most is meghatározó ember.
Valóban, nyilatkozatai alapján a szombathelyi politikus kérlelhetetlen ellenfele a kormányoldalnak. És nem csupán helyi erős emberként, baloldali frakcióvezetőként és iskolaszövetkezet-szervezőként, hanem ügyvédként is aktívnak mondható. Alapvetően sajtópereket vitt, dolgozott pártjának, Botka Lászlónak, illetve DK-s politikusoknak, köztük Gyurcsány Ferencnek is.
Csakhogy egy ideje nem gyakorolhatja ezt a hivatását. Ahogy a Mandiner megírta, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) fenntartotta a Vas megyei kamara döntését, amellyel felfüggesztette Czeglédy praxisát. Az elnökség szerint az „öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény miatt induló büntetőeljárás esetén a területi kamara elnökének mérlegelés nélküli törvényi kötelezettsége az érintett ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszteni”. A jobboldali újságírókat kreténnek és ostobának tituláló Czeglédy stílusára egyébként jellemző, hogy a történtek kapcsán hajlékony gerincű Fidesz-kollaboránsnak nevezte Bánáti Jánost, a MÜK elnökét.
A 2019. február 4-én közzétett vádirat szerint „dr. Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Human Operator Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt”. Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott „iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Human Operator Zrt. állt”.
A bizalom töretlen, a baloldal lényegében egységesen kiáll Czeglédy mellett”
A politikus mindent tagad, a nyomozó hatóságok hatalom általi befolyásolásáról, kicsikart vallomásokról beszél. „Az emberi aljasságtól a hazudozáson át a törvények két lábbal tiprásáig mindennel találkoztam” – próbált a kommunista idők kirakatpereihez hasonló eljárást felvázolni a mondandóját készségesen meghallgató Magyar Narancs újságírójának a vádemelést követően.
Döcögő tárgyalás
Irodája mindenesetre a történtektől függetlenül továbbra is prosperál, legalábbis egyes baloldali önkormányzatoktól, például az erzsébetvárositól és az újbudaitól mintegy 130 millió forintért kapott megbízásokat. Ezt a Momentum részéről egy ideig sérelmezték, mondván, „Czeglédy ügyvédi irodájának megbízása nemhogy nem szolgálja a közbizalom helyreállítását a Fidesztől átvett önkormányzatokban, de egy öngól: a teljes ellenzék hitelességét rombolja, hogy egy pártközeli, egyértelműen nem független, korábbi MSZP-s politikust bíz meg önkormányzati cégek átvilágításával”. Ám azóta elcsendesedtek a kritikus hangok, a Fekete-Győr András vezette párt egyértelmű válaszát például tavaly október óta hiába várjuk arra vonatkozóan, beállnának-e Czeglédy mögé a kampányban. A bizalom tehát töretlen, a baloldal lényegében egységesen áll ki a vádlott mellett.
Közben a kvázi a Rébusz helyébe lépő, ugyancsak diákmunka-közvetítéssel foglalkozó Czeglédy-vállalkozás, a Human Operator Zrt. miatt indított büntetőper lassan érdemben is elkezdődik a mentelmi jog körüli, illetve az ügyáthelyezési hercehurcát követően. A pert ugyanis eredetileg Szegeden tárgyalták volna, de az ottani törvényszék elfogultság okán végül visszadobta, így került Kecskemétre.
A legutóbbi tárgyalást még szeptember végén tartották, illetve tartották volna. A bíróság ugyanis érdekellentét miatt kizárta az eljárásból az egyik ügyvédet, megakasztva ezzel a procedúrát. Nem volt választása, miután kiderült: az egyik több vádlott védelmét is ellátó ügyvéd korábban azt a vádlottat is képviselte, aki az eljárás során egyezséget kötött, és akivel szemben a Szegedi Törvényszék 2019. június 26-án ítéletet hozott. Márpedig ez lényegében összeférhetetlenséget jelent.
A bíróság eltökélt, hogy még idén lezárja első fokon a már-már komikusan bukdácsoló eljárást”
Árulkodó körülmény, hogy az érintett ügyvéd egy bizonyos Binszki József, aki nem mellesleg a Demokratikus Koalíció szegedi önkormányzati frakciójának a vezetője, sőt a jogi és ügyrendi bizottság elnöke is, vagyis lényegében Czeglédy Csaba politikai harcostársáról van szó. Budai Gyula fideszes képviselő szándékosságot sejt a háttérben, szerinte az a cél, hogy ezzel is tovább húzódjon az ügy (lásd interjúnkat). Ugyancsak összeférhetetlenség miatt zárta ki a bíróság az elsőrendű vádlott jogi képviselőjét, Hankó Faragó Miklóst – aki régi barátja és szövetségese a fővádlottnak.
Szintén lapunk netes felülete számolt be róla elsőként: március 2-án indulhat a vádlottak meghallgatása, vagyis maga a büntetőper. A törvényszék ügyes taktikát választott: Czeglédyt csak a sor végén, valamikor májusban hallgatják meg, így az eljárásjogi szabályok szerint nem fogja addig hallani, mit és hogyan vallanak vádlott-társai. Ez kulcsfontosságú lehet. Úgy tudjuk, a bíróság eltökélt, hogy még idén lezárja első fokon a már-már komikusan bukdácsoló eljárást. Kérdés, maradt-e még eszköz és szándék a további halasztásra. Mindenesetre ha a 2022-es választás kampányáig nem születik verdikt, Czeglédy ismét mentelmi jogot szerezhet.
Ajánlja magát
Felmerülhet természetesen: az ellenzéknek aligha nyerő húzás egy korábban már elítélt, most is súlyos vádakkal szembenéző, felfüggesztett ügyvéd indítása, aki ráadásul kifejezetten jó viszonyt ápol a múltjával továbbra is kísértő Gyurcsány Ferenccel. Kacérkodik az egyéni jelöltséggel ugyanitt az LMP-s Ungár Péter is, aki jelentős médiabefektetéseket eszközölt Szombathelyen. Megjegyzendő: az, hogy a fideszes Hende Csaba méltatta a minap egy Facebook-videóban, aligha növeli az ázsióját a kormányellenes szavazók táborában. Szintén ringbe szállna a volt jobbikos Bana Tibor és a volt MSZP-s, most momentumos alpolgármester, László Győző.
Mindenesetre a ZRI Závecz Research mérései szerint az előválasztáson velük szemben Czeglédy lenne a befutó, aki ezt volt is szíves maga megosztani a közösségi oldalán. Ezzel lényegében megerősítette azt a széleskörűen elterjedt információt, miszerint ő maga is szeretné a pozíciót. Hovatovább bejelentkezett a mentelmi jogért is. „A DK várhatóan engem fog jelölni, és arra számítok, hogy az MSZP nem fog mást támogatni. […] Számomra azonban nem a versengés a fontos, hanem hogy dolgozhassak. A továbbiakban is azt fogom tenni, amit eddig: szolgálom az embereket” – osztotta meg az internet népével személyes hitvallását. A DK-jelölésre vonatkozó közlés mellől a várhatóan szót amúgy ki is vehetjük, az ügyvéd ugyanis szerepel a Gyurcsány-párt potenciális jelöltjeit bemutató, Európai magyarok kiadványsorozatában, a Vas megye 1. számú választókerületét bemutató rész címlapján. Eposzi jelzője Szombathely legrégibb lakótelepére utalva: „A Derkovits szülötte”.
Márciusban folytatódik a Czeglédy-per – Kacsoh Dániel írása a mandiner.hu-n.
Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán | https://mandiner.hu/cikk/20210217_botrany_hos | https://web.archive.org/web/20220516214315/https://mandiner.hu/cikk/20210217_botrany_hos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-hos-n-czegledy-csaba-portreja | Mandiner | hungarian-news | 2021-02-17 21:14:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Altus Zrt.",
"Humán Operátor Zrt.",
"MSZP"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"mentelmi jog",
"hitelezés"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
52,692 | Az Apáthy családhoz köthető cég épít egy Apáthy családhoz köthető szállodát milliárdos állami támogatással | Kivitelezői szerződést kötött a tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. a Debrecen, Darabos utca 3–7. szám alatt tervezett 4 csillagos szálloda kiviteli tervezési és kivitelezési munkálatainak ellátására az A-Híd Építő Zrt.-vel. A beruházásra kiírt tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
Az A-Híd feladata lesz elkészíteni egy 837 m² alapterületű üres telken a 101 szobás, -2 pinceszint, földszint +7 emelet, összesen 4797 m² nettó alapterületű, 4 csillagos szállodaépület minden szakágat magában foglaló kiviteli terveit, majd ezen tervek alapján elvégezni a generálkivitelezési építési-szerelési munkálatokat.
A beruházás nettó 4 829 997 633 forintba kerül, a szerződés teljesítéséhez valószínűleg alvállalkozókat vonnak be.
A projekt érdekessége, hogy a beruházó tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-t (korábbi nevén Füredi Kastély Kft.-t) ugyanúgy Apáthy Endréhez és családjához kötik, mint a közbeszerzési eljárást megnyerő A-Híd Építő Zrt.-t.
Az Apáthy családhoz vezetnek a szálak
A 24.hu írta meg tavaly májusban, hogyan szórt szét a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között pár nap alatt a Kisfaludy-program keretében. A nyertesek listáján szerepelt a Füredi Kastély Kft. is, amely március óta tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. néven fut, és
3,6 milliárd forint állami támogatáshoz jutott egy új négycsillagos szálloda, a Smart Life Hotel Debrecen létesítéséhez.
A cég tulajdonosa 2020 februárja óta a Hattyú Projekt Kft., amelynek a cégiratok szerint többségi tulajdonosa (a Swan Project Zrt.-n keresztül) László György. A 24.hu viszont rámutatott: a háttérben az építőipari milliárdost, a Híd-csoportot összehozó Apáthy Endrét sejtik a piacon. A Füredi Kastély Kft. tulajdonosa ugyanis 2019 végéig az Apáthy érdekeltségű Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft. volt, míg ügyvezetőként Apáthy Endréné dolgozott a szállodaépítő cégnél. László György pedig 2014-2018 között a G-Híd ügyvezetője volt.
Az Mfor idén további szálakat is talált a két személy között: „László György például az ügyvezetője az Árgus-Security Kft.-nek, ahol Apáthy Zoltán az egyik tulajdonos, Apáthy Endre fia. A debreceni szállodát építő tetrecen Kft.-nek pedig ugyanúgy Budapest, Lövőház utca 7–9. a székhelye, mint az Apáthy-család vezércégének, az A-Group Investment Kft.-nek” – írta a lap.
Az A-Híd többségi tulajdonosa az Apáthy Endre és családja érdekeltségében lévő Erba-Lux Kft (12%), az A-Group Investment Kft (50%) és a Recontra Kft. (19%).
A cég éves forgalma az elmúlt öt évben 4,8 milliárd forintról több mint 40 milliárdra nőtt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 188 millió forintot is.
Az A-Híd Zrt. számos uniós és állami finanszírozású beruházásban vett már részt, , és jelenleg többek között ők dolgoznak a Lánchíd felújításán, de 2020 februárjában Tatabányán is elnyertek egy útfelújítást 5 milliárd forint értékben. A cégcsoport másik tagjához, a Hídépítő Zrt.-hez pedig olyan munkák kötődnek, mint a Margit híd felújítása, a Kőröshegyi-völgyhíd és a Megyeri híd építése, valamint a 4-es metró és az új komáromi híd kivitelezése.
4,7 helyett 5,1 milliárd forintért épül a tatabányai összekötő út
Az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt. nyerte a NIF és Tatabánya Önkormányzata által kiírt közbeszerzést, de a beruházás jóval…
Apáthy vállalkozásai egyébként rendszeresen együttműködnek az építőiparban ismert NER-cégekkel, így például a Híd-Támmal és a Kútház Kft.-vel. Előbbi tulajdonosa nem más, mint Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. De az A-Híd Zrt. részt vett többek között a Mészáros és Mészáros Kft. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel alkotott konzorciumban is a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális fejlesztésében is nettó 6,9 milliárd forintért. A komáromi híd építését pedig nettó 27,3 milliárd forintos ajánlattal nyerték a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A debreceni Smart Life Hotel látványterve. Forrás: dehir.hu | https://atlatszo.hu/2021/08/18/az-apathy-csaladhoz-kotheto-ceg-epit-egy-apathy-csaladhoz-kotheto-szallodat-milliardos-allami-tamogatassal/ | https://web.archive.org/web/20211028014504/https://orszagszerte.atlatszo.hu/az-apathy-csaladhoz-kotheto-ceg-epit-egy-apathy-csaladhoz-kotheto-szallodat-milliardos-allami-tamogatassal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-apathy-csaladhoz-kotheto-ceg-epit-egy-apathy-csaladhoz-kotheto-szallodat-milliardos-allami-tamogatassal | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-18 00:00:00 | [
"Apáthy Endre",
"László György"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"tetrecen Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar"
] | [] |
|
52,693 | A Sámándob újjáépítésének ára közel 50 százalékkal drágább a tavalyi ajánlatoknál | Most 3,8 milliárd forintért varázsolják újjá a Sámándobot Karcagon, holott tavaly a 2,6 milliárd forintos ajánlatokra sem volt elég pénze a városnak. Az önkormányzat emiatt a kormánytól kért segítséget, az időhúzás árát pedig az adófizetők állják. | Végre megkapta Karcag városa a régóta várt állami plusztámogatást a kormánytól, így nettó 3,8 milliárd forint közpénzből újból megépülhet a Sámándob – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Azért újból, mert a pavilont eredetileg a 2015-ös milánói világkiállításra húzták fel, annak költsége 2,3 milliárd volt. Az újjáépítési tender eredményéről a napi.hu számolt be először.
Tavaly sikertelen volt az erre kiírt közbeszerzés, ugyanis akkor két cég is 2,6 milliárd forintért vállalta volna a munkát, de a város nem tudta a vállalkozók által kért árat megfizetni.
A város többször, hiába kérte a kormányt, hogy emelje fel a keretet. A huzavonának meglett az ára: 2020 nyarán még 2,6 milliárdért építették volna újra a Sámándobot, idén viszont már közel 50 százalékkal, 1,2 milliárd forinttal többe fáj ugyanez a munka az adófizetőknek.
A nyílt eljárásra négy pályázat érkezett be, a nyertes ajánlatot a budapesti Zeron Zrt. és a székesfehérvári Peszter Kft. konzorciuma nyújtotta be. A tavalyi 2,6 milliárdos ajánlatot tevő cégek most nem pályáztak.
A Zeron Zrt. sok nagyberuházás kivitelezője. 2014-ben közel 1 milliárd forintért ez a cég nyerte el a Diósgyőri vár –Belsővár rekonstrukcióját, a Lovagi tornák tere és Vásártér építésére pedig 800 millió forintot kapott. Az Opten cégadatbázisa szerint a zrt.-nek 2020-ban 2,1 milliárdos nettó árbevétele volt, ami 55 millió forintos adózott eredménnyel társult.
A Peszter Kft. tulajdonosa Fodor János. A cég tavaly 794 millió forintos nettó árbevételt és 70 millió forintos adózott eredményt könyvelhetett el. Ez a kft. fejezhette be 1,8 milliárd forintért a siófoki sportcsarnokot, idén nyerte el a Balaton-parti városban az edzőközpontra kiírt pályázatot 1,7 milliárd forintért, továbbá ők építhetik Kisbéren a tanuszodát 1,4 milliárd forintért.
Egy év múlva érhet véget a pavilon kálváriája
Már a pavilon hazaszállítása sem volt egyszerű: az építmény első elemei csak két év parkoltatás után, 2017-ben érkeztek meg Karcagra, hogy a fürdővel szembeni Erzsébet-liget rendezvény- és konferenciaközpontja legyen. A szállítás nettó 670 millió forintba került. Az önkormányzat nettó 298 millió forintot (bruttó 378 millió forintot) fizetett a területrendezésére és közművesítésre.
A közbeszerzési értesítő szerint a lebontott teherhordó acélelemeket az újjáépítés során fel kell használni, ezek a Szivárvány utca 4. szám alatti területen vannak tárolva. A pavilon az eredeti kubushoz képest pinceszinttel és előcsarnokkal bővül. Létesül egy kültéri fedetlen színpad, a meglévő tavat látványelemnek alkalmas záportározóként alakítják át. Továbbá a nyertes feladata kiépíteni a közműellátást, a parkolókat és az utakat, a távhőellátást pedig a közeli strandfürdőből építik ki. A földszint plusz háromszintes épülethez pinceszint is épül, a 2000 négyzetméteres létesítmény befogadóképessége 300 fő lesz. A munkát egy év alatt kell elvégezniük.
Az értesítő szerint az épület funkciója „kulturális, közművelődési, hagyományőrzési célú művelődési központ” lesz.
Az épület fel nem használható elemeit szelektív hulladéklerakóba szállítják.
Eltelt hat év, csak a Sámándob csontváza maradt meg
Az épület létjogosultságáról sokat elmond, hogy a tervezője az egészet legszívesebben a kukába dobná. A sámándob a sajtóhírek szerint finoman szólva sincs jó állapotban, ami az elmúlt hat év kálváriájának köszönhető.
Drágábban építenék újra a Sámándobot Karcagon, mint amennyibe eredetileg került | atlatszo.hu
A dokumentum szerint a pavilon eredetileg ideiglenes létesítménynek épült, és az egykori rendeltetése is alapvetően eltér a tervezett épületétől, ezért most már csak a teherhordó szerkezetet lehet felhasználni. Az épület méretei sem megfelelőek, ezért pinceszinttel és előcsarnokkal tervezik kibővíteni. A földszinten kap helyet a rendezvényterem, az emeleten pedig két kiállítóterem és egy, a karcagi fürdőre néző terasz lesz majd.
A Sámándob nagy része fából készült, ami a pavilon tervezője, Sárkány Sándor szerint szétrohadt, ezért Milánóból csak a pavilon fém tartószerkezetét vitték Karcagra, s ezeket a szabadban, egymásra dobálva tárolta az önkormányzat. A pavilon tervezőjének egy korábbi feljelentése szerint ez a közvagyon hűtlen kezelése, mert jelenlegi állapotában az acélszerkezet nem visszaépíthető, és a helyrehozatala több száz millió forintba fog kerülni az adófizetőknek.
Turisták százai fognak a Sámándobhoz zarándokolni
Miért pont a karcagiak lettek gazdagabbak a pavilonnal? Először Szombathely jelentkezett a pavilonért, ahol már letették az épület alapkövét, később Balatonfüred is beszállt a versenybe. Karcag azonban valószínűleg erősebb politikai kapcsolatokkal rendelkezik,
az Orbán-kormány két tárcavezetője is a városban született: Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A Sámándobnak pedig nem kisebb feladata lesz, mint hogy a vonzerejével turistákat varázsoljon a Nagykunság fővárosába.
„A természet nem áldott meg bennünket különböző természeti kincsekkel, nincs hegyünk, folyónk, de még egy patakunk se. (…) Reményeink szerint ezzel a nemzetközi ismertségű látványossággal nagyon sok embert ide lehetne vonzani a környékbeli turisztikai centrumokból. (…) Már komoly számításokat is végeztünk, hogy egy pár száz kilométeres körön belül hány olyan ember él, aki valószínűleg nem jutott el Milánóba megnézni a pavilont, de kíváncsi lenne rá, és ez bizony egy komoly számot adott ki”
– nyilatkozta a szoljon.hu-nak Dobos László, Karcag korábbi fideszes polgármestere 2019-ben.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Sámándob karcagi látványterve | https://atlatszo.hu/2021/08/25/a-samandob-ujjaepitesenek-ara-kozel-50-szazalekkal-dragabb-a-tavalyi-ajanlatoknal/ | https://web.archive.org/web/20230518010008/https://atlatszo.hu/2021/08/25/a-samandob-ujjaepitesenek-ara-kozel-50-szazalekkal-dragabb-a-tavalyi-ajanlatoknal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-samandob-ujjaepitesenek-ara-kozel-50-szazalekkal-dragabb-a-tavalyi-ajanlatoknal | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-25 00:00:00 | [] | [
"Karcag Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Karcag"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,694 | Egy piaci szereplő nagyon jól járhat a hulladékgazdálkodás kiszervezésével | 35 évre szervezi ki a teljes hazai hulladékgazdálkodást a kormány pályázati kiírása, ám az indulás árbevétellel kapcsolatos feltételeinek a hazai, klasszikus hulladékgazdálkodó vállalatok nem tudnak megfelelni, a korábban befutóként emlegetett MOL viszont igen. Bár a hulladékkezelés államosítását és kiszervezését korábban a kormány az illegális szemétlerakókkal indokolta, a mostani kiírásban erről a területről nem esik szó. | A Közbeszerzési Értesítőben hétfőn jelent meg egy felhívás, amelyből kiderül, hogy a kormány 420 hónapra, vagyis 35 évre az egész ország területén egy pályázónak (ez lehet egy vállalat vagy több cég konzorciuma) adná koncesszióba a hulladékgazdálkodást.
A kiírás előzménye az a tavaly novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező ágazatot, az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja azt.
Az Átlátszó már tavaly nyáron beszámolt arról, hogy a birtokunkba került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg.
Elvennék az önkormányzatoktól a szemetet, jöhetnek a nemzeti hulladékgazdák | atlatszo.hu
Elvennék az önkormányzatoktól a szemetet, jöhetnek a nemzeti hulladékgazdák
A múlt héten megjelent kiírásra reagálva Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke Facebook-posztban azt írta, a pályázati feltételeket a MOL-on kívül egyetlen pályázó sem tudja majd teljesíteni, emellett az elbírálásra rendkívül szűk, szeptember 9-i határidőt adtak, amely Fekete-Győr szerint uniós szabályokba ütközhet.
A kéthetes határidő alatt valójában a pályázóknak nem kell a teljes, 35 évre szóló koncessziós tervet elkészíteniük, mivel szeptember 9-én még csak a pályázat első fordulója ér véget. Ez alatt csak a pályázók előszűrése történik meg: a cégek részvételi szándékukat jelezhetik, ajánlatot nem tehetnek, és a pályázatokat elbíráló Nemzeti Koncessziós Iroda (amely az általános politikai koordinációért felelős miniszter, vagyis Rogán Antal irányítása alá tartozik) első körben csak a pályázók alkalmasságát vizsgálja meg.
Magasra tett léc
Az viszont tény, hogy a kiírásban rögzített alkalmassági feltételeknek nagyon kevesen felelnek meg: a szöveg szerint
„alkalmatlan a részvételre jelentkező (…) ha az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti év átlagában az általános forgalmi adó nélkül számított teljes nettó árbevétele nem éri el a 150 Mrd Ft-ot.”
150 milliárdos vagy annál magasabb éves árbevétellel eleve kevés hazai cég büszkélkedhet, nem beszélve a hulladékgazdálkodási szektor szereplőiről.
Az Igazságügyi Minisztérium e-beszámoló portálján található adatok alapján még a mostani, hulladékgazdálkodásért felelős országos állami társaság, a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő nettó árbevétele 2020-ban is csak 96,5 milliárd forint volt (a társaság így is veszteséges volt, mérlege kiegyenlítéséhez az államnak még további 71 milliárd forintot kellett folyósítania).
A budapesti hulladékkezelésért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) nettó árbevétele 30 milliárd forint volt 2020-ban. Ami a piaci cégeket illeti: a Veolia, jelenleg a világ legnagyobb közszolgáltató cégének egyik magyarországi leányvállalata, az FCC Environment tavalyi árbevétele 7 milliárd forint volt. Az ipari hulladékokat feldolgozó egyik vezető cég, az Alcufer Kft. tavaly 5,6 milliárd forint árbevételt termelt, a hasonló profilú Ereco Zrt. pedig 3 milliárdot. Az állami megrendelésekkel gazdagodó cégek közül kiemelendő a szintén ipari hulladékokat feldolgozó Envirotis Holding Zrt., amelyet tavaly vásárolt fel Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi magántőkealap. Ám 2020-ban ennek a cégnek az árbevétele is alig haladta meg a 6 milliárd forintot.
A MOL-nak megvan az előírt árbevétel, bár nem hulladékgazdálkodásból
Amint a példákból látható, bár a hulladékgazdálkodási piac nagy, akkora mégsincs, hogy egy szereplő reálisan elérje a kiírásban szereplő árbevételt Magyarországon. Egy, a hulladékgazdálkodási piacot jól ismerő, név nélkül nyilatkozó forrásunk elmondta: a pályázati feltételeket a piac nagyobb magyar szereplői legfeljebb konzorciumban lennének képesek teljesíteni. Elmondta azt is, hogy mivel nemzetközi tenderről van szó, várható külföldi cégek, például az osztrák Saubermacher, a német Remondis, a SITA és a Veolia indulása is, amelyek tudnák teljesíteni a feltételeket.
Hozzátette továbbá: „több cikkben megjelent már a MOL neve is, az ő ilyen jellegű bevételeiről nincs információm, mert más a főtevékenységük, de a hatalmas cégcsoport szintű bevételen belül ez nem egy nagy tétel”.
Bár a MOL árbevételének csak kis része származik hulladékgazdálkodásból, ez a kiírás alapján nem jelentene problémát, hiszen alapvetően a teljes árbevételt nézik, nem a hulladékgazdálkodásból származó bevételt.
Az olajipari vállalat neve már tavaly, a hulladékgazdálkodási törvény bemutatásakor felmerült, akkor a MOL nem is cáfolta, hogy megpályáznák a koncessziót.
A MOL csoportszinten, 2020-ban 630 milliárd forint árbevételt realizált, persze, ennek a legnagyobb része főtevékenységeikből (kőolaj kétermelése, finomítása, értékesítése) származik. Az elmúlt években a csoport ugyan nagy összegeket fektetett a hulladékgazdálkodásba és a körforgásos gazdaságba, egyelőre nem mondható, hogy országos szintű hulladékkezelő infrastruktúrával rendelkeznének: a hulladekgazdalkodas.mol.hu szerint a csoport 1000 saját hulladékgyűjtőhellyel, 2 veszélyeshulladék-égetővel és 2 hulladéklerakóval rendelkezik. A csoport újrahasznosítási tevékenysége nagyrészt a vegyipari ágazathoz (használt gumiabroncsok és más műanyagok újrahasznosítása) kötődik, részben a fáradt olaj átvételét jelenti a töltőállomásokon.
A MOL hulladékgazdálkodási portfóliójának ékköve a 2019-ben megvásárolt németországi műanyag-feldolgozó, az Aurora Kunststoffe GmbH-t. A cég árbevételét a külföldi céginformációs oldalak 2,5 millió és 5 millió USD (740 millió – 1,48 milliárd forint) közé teszik.
Üzleti kockázat nélkül vehetik át a piacot
Az Átlátszó által megkérdezett, hulladékgazdálkodásban jártas szakemberek egyetértettek abban, hogy jelenleg a gyakorlatban sem a MOL, sem más cégek nem lennének képesek egyedül a kiírásban vállalt feladat teljesítésére, még akkor se, ha a pályázat feltételeinek megfelelnek. A MOL-nak ezért valószínűleg nagyrészt alvállalkozókra kellene támaszkodnia a feladat ellátása érdekében.
Bár a jogszabály szerint a feladat ellátásához szükséges eszközöket átveszi majd az önkormányzatoktól, hogy a koncesszornak adhassa őket, ennek az átadásnak a részleteit a pályázati anyag nem tisztázza.
A pályázat nyertesének ezzel együtt nem lenne oka panaszra: a hulladékgazdálkodási törvény alapján a koncessziót elnyerő cég jogosult közszolgáltatási díjra, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjra, részesedik a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből,
ráadásul a jogszabály egy kitétele szerint a koncesszor veszteségeit az állam utólag meg is téríti.
Segíti a kiszervezés a körforgásos gazdálkodást?
A koncesszor a fenti bevételek mellett jogosult lenne a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevételre is. A hulladékpiacot ismerő forrásunk szerint azokban az országokban, ahol a hulladékgazdálkodást koncessziós szerződésekkel oldják meg,
a közszolgáltatási iparágban évi 5-10 százalékos profit jellemző, és a nagy volumenű feladatellátáskor stabil bevételre számíthat a vállalkozó.
A pályázati kiírás a feladatellátás eszközei mellett mellett nem tisztázza azt sem, hogyan szolgálja a koncesszió az illegális szemétlerakók felszámolását. Bár a koncessziós törvény megalkotását többek között a környezetvédelemmel és a szemetelés elleni küzdelemmel indokolták, a közterületen eldobott szemét feltakarítása a hatályos jogszabályok alapján továbbra is az önkormányzatok feladata, és a mostani pályázatban is csak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésére keresnek vállalatot – ebbe nem tartozik bele az utcák tisztán tartása vagy az illegális lerakók felszámolása.
Hasonló okokból a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) már tavaly bírálta a rendszer átalakítását: állásfoglalásukban azt írták, az új rendszer közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból nem jelent előrelépést, és kétséges, hogy a körforgásos gazdaság, azaz a hulladék nagy arányú újrahasznosítása fejlődhet a hatására. Mint írták, „míg a koncesszornak semmilyen kockázata nincs, hiszen veszteséges működés esetén állami támogatást kapna”, addig a koncesszor alvállalkozóinak alig éri meg az üzlet, hiszen az általuk gyűjtött, újrahasznosítható szemetet ők maguk nem értékesíthetnék, azt kötelezően át kellene adniuk a koncesszornak.
Az alvállalkozók így, véli a HOSZ, teljességgel kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének a koncesszorral szemben.
„A koncesszióban a koncesszor csak nyerne, és beláthatatlan időre majdhogynem egy teljes iparágat venne el a piacgazdaságból, emellett óriási mértékű gazdasági erőfölényre, s versenyelőnyre tenne szert a drasztikusan összezsugorodó (szabad) piaci hulladékgazdálkodási szektorban.”
Címlapfotó: Gyűjtik a szemetet az óbudai Hajógyári-szigeten a 26. Sziget fesztivál zárása után, 2018. augusztus 15-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/08/26/egy-piaci-szereplo-nagyon-jol-jarhat-a-hulladekgazdalkodas-kiszervezesevel/ | https://web.archive.org/web/20230330120624/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/08/26/egy-piaci-szereplo-nagyon-jol-jarhat-a-hulladekgazdalkodas-kiszervezesevel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-piaci-szereplo-nagyon-jol-jarhat-a-hulladekgazdalkodas-kiszervezesevel | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-26 00:00:00 | [] | [] | [
"Magyarország"
] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [] |
52,695 | „Meg lehet fulladni!” – ismeretlen eredetű ipari bűztől szenvednek Arnóton | Levegőtisztaság-védelmi engedélyt adott ki a Sicta Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felsőzsolcai gyárának P11 és P15 pontforrásaira a hatóság augusztus elején. A hírről a Zöld Arnótért Egyesület (ZAE) számolt be Facebook oldalán.
Pontforrás: olyan légszennyező forrás, amely kéménnyel vagy kivezető csővel rendelkezik.
„A cég nem tud hibázni. Bármit csinál, akármilyen bírságok és eljárások vannak folyamatban, ez sem jelenthet akadályt egy új engedély kiadására. (…) Az elmúlt pár év tapasztalata azt mutatta, hogy ez a környezetvédelmi hivatal semmilyen módon nem fogja korlátozni a cég tevékenységét, akármennyire is bizonyított a bűz okozás, ami alapján a törvényeink szerint már be kellett volna tiltani a bűzokozó tevékenységet. Számunkra ez értehetetlen. Vajon miért nem követi a hatóság a törvény ez irányú előírásait? Vajon minden céggel ilyen engedékeny? Vagy csak a SICTA élvezi ezt a kiváltságot?” – olvasható a civil szervezet bejegyzésében.
Hogy pontosan melyik cégről van szó, és hogy milyen problémák keserítik meg az arnótiak életét, hamar kiderül az Egyesülettel való beszélgetés során.
Hányinger, fejfájás, viszkető szemek
A Sicta Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Felsőzsolcai Ipari Parkban működő gyárában alumíniumöntést végez, gépjárműalkatrészeket állítanak elő. A Sicta Kft. székhelye Felsőzsolcán található, ezért az iparűzési adó is oda vándorol, a gyár által kibocsátott szagra azonban Arnóton panaszkodnak, miután az üzem mindössze 300 méterre található a legközelebbi arnóti lakóházaktól.
A lakosságnak egészen 2015-ig fogalma sem volt arról, hogy a közelükben egy alkatrészgyártó üzem működik. Akkor ismerték meg, hogy mi az az általuk csak „Sicta-szagként” emlegetett bűz, amikor fejlesztést hajtott végre a cég: az alumíniumöntöde-kapacitást napi két tonnáról napi hat tonnára növelték, a helyiek pedig egy idő után szúrós, köhögésre ingerlő, olykor hányingert, fejfájást, szem-orr irritációt okozó szagokra kezdtek panaszkodni. A lakosság csak találgat, hogy milyen hosszútávú egészségügyi kockázatokat rejthet az üzem által kibocsájtott anyagoknak a belégzése.
„Éjjel 2 órakor felkelni, és szembesülni vele, hogy az ablakon át jön be ez a szag, mérhetetlen dühvel tölt el… Álmában mérgezik az embert”
– jegyezte fel a ZAE az egyik lakó panaszát. A Facebook-oldalukon pedig rendre érkeznek a lakosoktól olyan jelzések, hogy „most lehet valahova jelenteni? Meg lehet fulladni.”
A Zöld Arnótért Egyesület (ZAE) évek óta gyűjti a panaszokat, és ők képviselik a különböző hatósági és bírósági eljárásokban a lakosok érdekeit.
A francia Sicta-csoport három országban van jelen, Európa második legnagyobb autóipari beszállítója a turbófeltöltés piacán, a magyarországi telephely pedig a csoport legnagyobb autóipari gyárának számít. A gyár az állam támogatását is élvezi. A Sicta Kft. 3,4 milliárd forintos beruházással bővíthette a felsőzsolcai alkatrészgyárát, ebből a magyar kormány 437 millió forint támogatást biztosított, amely a teljes fejlesztés 13 százaléka volt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2017-ben.
Az amin mosó és az ozmogén sorompó felállítása sem szüntette meg a panaszokat
A környezetvédelmi hatóság 2017-ben elrendelte, hogy a cégnek szagcsökkentő berendezéseket kell kialakítania: úgynevezett amin mosót és ozmogén sorompókat.
Az amin mosó feladata, hogy a gyárból kiszívott szennyezett levegőt „átmossa”, mielőtt az kiáramlik a szabadba, a szerkezet a bűzt okozó anyag megkötését szolgálja. A sorompó pedig a bűzhatást keltő vegyi anyagok részecskéit egy olajos oldattal köti meg, amit aztán permetként szétszór a levegőben.
Ezek a megoldások azonban a lakosok szerint nem szüntették meg a bűzt és az egészségi panaszokat.
„Az ozmogén kapuval az a baj, hogy az nem szűri a szennyező anyagot. Ennek a kevert szagnak minden egyéb kellemetlen egészségügyi hatása megmarad (marja a nyálkahártyát, megfájdul az ember feje, vagy ép hányingert okoz” – mondta az Átlátszónak Gyenes Gáborné, az egyesület elnöke.
A kibocsátott anyagok összetételét, környezetre gyakorolt hatását a helyiek szerint senki sem vizsgálja.
Egy 2019 júliusában megtartott fórumon (amin az Átlátszó újságírója is jelen volt) az előzetes vizsgálatokat lefolytató Green Side Kft. szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta, a módszer az Európai Unió más országaiban lett kifejlesztve, engedélyezve lett, így nem volt előírás, hogy az alkalmazásánál újabb teszteket kell végezni.
Gyenes Gáborné szerint további probléma, hogy aminleválasztóból mindössze egy épült egy darab pontforrásra kötve. „Azt kell tudni, hogy a gyárnak kb. 8-10 pontforrása van, ahol potenciálisan bűzt bocsát ki. Abból az amin mosó egyetlen pontforrást szűr. Valószínűleg ezt hatékonyan is csinálja, ha szabályosan üzemeltetik. De a többi pontforráson az ozmogén kapu működik” – magyarázta.
Nem tudni, milyen anyag okozza a bűzt
A lakosok továbbra sem bizonyosodhatnak meg arról, hogy milyen anyag okozza a bűzt. A dimetil propil-amin kiszűrése nem oldotta meg a problémát. Erre a kérdésre a választ a biztonsági adatlap kiadása adhatná meg, amit azonban a lakosok beszámolója szerint sem cég, sem a hatóságok nem adtak ki, így ezzel a kérésükkel az ombudsmanhoz fordultak.
Az egyesület szerint a kiszabott bírságokkal még mindig jobban jár a cég, mintha kiépítenék a szükséges eszközöket a szag megszüntetésére.
„Kutatásaink alapján a bűz további forrása a homokmaggyártáshoz használt furán gyanta, formaldehides gyanta. Ez öntéskor, esetleg szennyezett selejt visszaolvasztásakor olyan szerves vegyületekre bomlik, ami bűzt és egyéb egészségügyi panaszokat okoz. Az lenne jó, ha ezt szűrnék ki valahogy. Azonban az elmúlt évek beszélgetéseikből számunkra az derült ki, hogy gazdaságosan nem tud kialakítani a cég ilyen megoldást. Valószínűleg ezeknek a kiépítése és üzemelése olyan költséget jelentene, hogy ellehetetlenítené a cég működését. Ezért jobban megéri bírságokat fizetni, és pereskedni a cégnek” – állítja Gyenes Gáborné.
Az egyesület szerint az egyetlen megoldás, ha ezt a technológiát elviszik a lakóházaik közeléből, vagy teljesen megszüntetik. Szerintük hiba volt az öntödének engedélyt adni a lakóházak közelségében.
Néhányan aggasztónak tartják azt is, hogy az Arnóton összegyűjtött esővízben néha vörös, iszapszerű massza gyűlik fel, amiről nem tudni, pontosan micsoda. Ez lehet ártalmatlan, és lehet veszélyes, egészségre káros anyag is, sőt, az sem biztos, hogy a Sicta a kibocsátója, hiszen az ipari parkban több más gyár is működik.
Határérték alatt
Korábban megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, hogy többek között megtudjuk,
kik, évi hány alkalommal és milyen vizsgálatokat végeznek a felsőzsolcai ipari parkban működő SICTA gyárral kapcsolatos légszennyezés kapcsán;
milyen anyagok határértékét vizsgálják és miért azokat;
bejelentik-e előre a méréseket a cégnek;
a mérések időpontjai között mi a garancia arra, hogy a cég nem bocsát ki más káros anyagokat;
az Arnóton és Felsőzsolcán összegyűjtött esővízben felgyűlő vöröses, iszapos anyagot, valamint az ipari park mellett található szántóföldet és a növényeket vizsgálta-e már a Kormányhivatal.
A kormányhivatal válaszában elmondta, a hatályos jogszabályoknak megfelelően 2 évente végeznek emisszió mérést a Sicta Kft.-nél. „A környezetvédelmi hatóság által előírt gyakoriságú mérési kötelezettségeknek a gazdálkodó szervezetek akkreditált mérőszervezetek közreműködésével tesznek eleget. Ezen túlmenően kerül sor hatósági mérésekre, melyek kivitelezése előzetes bejelentés nélkül történik” – tették hozzá.
A kormányhivatal elmondása szerint, amikor a környezetvédelmi hatóság – a lakosság kérésére – megmérte a Kft. által pontforrásokon keresztül a levegőbe bocsátott légszennyező anyagokat (szénmonoxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid, sósav, cianidok, fluoridok, por és szerves anyagok, mint az N, N-dimetil-propilamin) és célirányosan, telepített mobil mérőállomás alkalmazásával mérték az ózon, a szálló por (PM10), a benzol, a toluol, az etil-benzol, a xilol, a kén-dioxid, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok mennyiségét, mindent rendben találtak.
„A mért légszennyező anyagok koncentrációja minden egyes pontforrás esetében jóval (akár több nagyságrenddel is) a határérték alatt maradt”
2018-ban kétszer mérték a bűzhatást is: az első mérésnél megállapították, hogy a szag hatásterülete eléri a lakóövezetet. A kormányhivatal szerint azonban (a bevezetett műszaki intézkedések miatt) a második mérésnél már nem érte el.
Azt is írták, hogy a Katasztrófavédelmi lgazgatóság környezetvédelmi mobil laboratóriuma is több alkalommal vonult ki az üzem környezetéhez illetve a lakott területekre, de „az üzemből veszélyes anyag kijutás, illetve annak nyoma nem volt megalapozható”. Emellett „a kft. a számára előírt mérési kötelezettségeknek rendre eleget tett, és a mérési jegyzökönyvek megállapításai alapján a pontforrások kibocsátásai tömegáram és koncentráció tekintetében határérték alattiak voltak” – áll a kormányhivatal válaszában.
A hatóság a környező termőföldeken sem tapasztalt talajszennyezésre, illetve a termőföld minőségének romlására utaló jelet, az esővízben felgyűlő vöröses, iszapos anyagról nincs tudomásuk, pedig minden évben több mint félszáz helyszíni szemlét tartottak.
„A vizsgálatok alapján nem állapítható meg az üzem eddigi tevékenységének negatív hatás a földtani közeg tekintetében.
Az ozmogén-sorompóhoz felhasznált oldat jelölésköteles vegyülete nem ülepedik ki a környezetbe, a talajra szennyező hatást nem gyakorol” – közölte a kormányhivatal.
Mindez azonban nem nyugtatja meg a helyieket. Igaz, a koronavírus okozta válság hozott számukra enyhülést, akkor ugyanis a gyár visszavett a termelésből. Egy üzem ugyanis normál működés közben nem csak reggel 8–17 óra között zajos hétköznap, hanem este és hétvégén is dolgoznak. A pandémia után azonban kezdenek visszaállni a korábbi műszakokra.
„Rég nem érzett intenzitással lehet újra érezni a cég irritáló bűzét” – panaszolják a lakosok.
A cég szerint ők lettek a „bűzbakok”
Miután a cég megépítette az aminleválasztót, és felszerelte az ozmogén sorompókat, a probléma valamelyest javult, de a bűzhatás nem szűnt meg. A lakosság ezért továbbment az ügyben, bűznaplót kezdett vezetni, minden jelenséget feljegyzett, és a hatóságokat is vizsgálatokra szólította fel. Ennek eredménye az lett, hogy a hatóság 2019-ben határozatban kötelezte az előírások szigorúbb betartására a céget.
A hatóság megállapításai szerint ugyanis a cég nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy a lakosságot nem terhelhetik bűzzel, hogy a bűzcsökkentő berendezéseket folyamatosan működtetik, és hogy az esetleges meghibásodásokról azonnal értesítik a hatóságot. A cég nem tartotta be azt sem, hogy meghibásodás esetén azonnal leállítja a kapcsolódó gyártást, de még csak az üzemnaplót sem vezették megfelelően a szennyező források üzemeléséről.
A HVG 2019 nyarán beszélt André d’Alès-vel, a Sicta ügyvezetőjével, aki azt mondta, „úgy érezzük, mi vagyunk a bűzbakok. (…)
Bizonyos, rendkívüli körülmények között lehet, hogy szag van, de nem biztos, hogy a miénk, másrészt különböző intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy ezt a szaghatást elhárítsuk.”
A hatóság nyomatékként kiszabott 2019-ben egy 300 ezer forintos és egy 400 ezer forintos büntetést is, amelyek azonban valójában jelképesek voltak a vállalkozás 2019-es közel 9 milliárdos éves forgalmához képest. Az adózott eredménye -400 millió forint volt abban az évben.
A kormányhivatal 2019 nyarán kiadott végzésében rögzítve van, hogy a hatóság munkatársai szerint tavasszal az ellenőrzés folyamán érezhető volt a településen a Sicta-szag.
Több helyszíni szemlén is kiderült, hogy a cég nem működtette kellően az ozmogén sorompókhoz tartozó összes fúvókát, azt a hatóság embereinek a felszólítására kapcsolták be, az üzemnaplót pedig a korábbi felszólítások ellenére sem vezették megfelelően (abban látszódik a sorompóhoz szükséges anyag mennyisége). A dokumentumban rögzítették, hogy a szagtalanító koncentrátum mennyisége sem volt megfelelő.
Újabb és újabb bírságokat kapott a cég
2021-ben újabb bírságokat szabtak ki a cégre: 450 ezer forintot az elmaradt levegőtisztasági-védelmi mérések miatt, és 450 ezer forintot a bűzmegkötő berendezések nem megfelelő működtetése miatt.
Utóbbi határozatokat az egyesület szerint semelyik fél nem fogadta el: a Sicta Kft. szerint nincs szakszerűen bizonyítva, hogy a bűz forrása a Sicta, az intézkedések aránytalanok, az egyesület pedig komolyabb pénzbírságot és a zavaró tevékenység felfüggesztését akarja elérni. Megkérdeztük a céget, hogy eddig mennyi pénzbírságot kaptak, mennyit fizettek be, és hogy valóban ők okozzák-e a bűzt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
A biztonsági sávnak telepített néhány fenyőfa kiszáradt, a cég most ültetett újabbakat az üzem mellé. Ez azonban egyelőre nem tölti be a funkcióját, hiszen a fák még alacsonyak, és évekbe telik majd, míg a koronák képesek lesznek megszűrni a levegőt. Addig a teljesen sík terepen a szag és a levegőbe permetezett anyagok gond nélkül eljutnak Arnótig – mondja ez egyesület.
Ráadásul nemcsak a bűz, de az ipari zaj is gondot okoz a településen, amit az üzem külső falára szerelt elszívó motorok generálnak. Ezt a problémát azok a lakosok érzékelik, akiknek a háza rálát az üzemre, illetve számos domboldalon található ingatlant érint.
A helyiek a hangot egy monoton zúgó motorhangként érzékelik,
„mintha egy kombájn aratna az ablakuk alatt”.
A cég által bevetett megoldások (zajvédő paraván az elszívókhoz) sem vezettek a helyiek szerint eredményre. 2020 elején 200 ezer forint zajbírságot szabtak ki a cégre, az éjjeli zajkibocsátási határtérték túllépése miatt, plusz egy intézkedési tervet írtak elő, aminek 2021 tavaszáig meg kellett valósulnia (pl. újabb panelek felszerelése). Nyáron ezt az ügyet lezárták, mert megtörténtek a mérések, és már nem volt határérték-túllépés. „De az alacsony termelés kihasználás miatt kicsit korai lenne az öröm…” – állítja az egyesület.
Kapacitásbővítést terveznek
A cég további kapacitásbővítést tervez, ami után az egyesület számításai szerint több mint 33 tonna maximális kapacitásra tennének szert. A további bővüléstől azért is félnek, mert az fokozódó bűz és zajproblémákat okozhat. Bár a cégnek engedélyezett kapacitása csak 6 tonnára van naponta, a lakosságnak mégis komoly aggályai vannak afelől, hogy ezt a cég betartja, illetve, hogy a hatóság ellenőrzi-e. A cég egy levélben is megígérte, hogy a termelési kapacitásuk nem fog nőni.
A környezethasználati engedély és az engedély nélküli kürtő miatt perelnek
Azok az alumínium olvasztást végző cégek, amelyek napi 20 tonnát meghaladó kapacitásra akarnak szert tenni, egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE) megszerzésére kötelezettek az EU-s törvényekkel összhangban. A hatóság 2019-ben megadta az EKHE-t, ami ellen a lakosság panasszal élt. A Kúria 2021 januárjától az EKHE halasztó hatályát rendelte el, az ítélet eredményére még várnak.
Folyamatban van egy másik ügy is: 2019-ben egy nagy teljesítményű olvasztókemencét a cég egy új kemencére cserélt, ez az úgynevezett P21 pontforrás. A kormányhivatal kiadta rá az engedélyt, miközben a vállalat akkor már 20 tonna kapacitást meghaladó olvasztóképességgel rendelkezett. A lakosság az ügyben pereskedni kezdett, amely során 900 ezer forintos bírságot szabtak ki. A hatóság a köztes engedély nélküli használatot bírságolta meg, mert később a hatóság kiadott egy új, már szabályos engedélyt.
„Jelenleg öt bírósági per van folyamatban, így most már a bíróságtól függ, hogy megszűnik végre a bűzokozás, folytatódik, vagy esetleg megnövekedett kapacitás mellett erősödik” – mondja az egyesület.
Szerettük volna a cég álláspontját is megismerni az ügyben, megkeresésünkre azonban a Sicta nem reagált.
Katus Eszter – Zsilák Szilvia
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az arnóti lakosok tüntetésképpen gázmaszkot húztak fel a Sicta Kft. üzeme előtt. (Fotó: Zöld Arnótért Egyesület/Facebook) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/08/30/meg-lehet-fulladni-ismeretlen-eredetu-ipari-buztol-szenvednek-arnoton/ | https://web.archive.org/web/20221203181021/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/08/30/meg-lehet-fulladni-ismeretlen-eredetu-ipari-buztol-szenvednek-arnoton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bmeg-lehet-fulladnir-n-ismeretlen-eredetu-ipari-buztol-szenvednek-arnoton | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-30 00:00:00 | [] | [
"Sicta Kft."
] | [
"Arnót",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"bírság",
"engedély",
"környezetkárosítás"
] | [] |
|
52,696 | Engedély nélkül építkezett Csányi Sándor cége a Horvátországban bérelt szigetén | „A miniszterelnök úrhoz címzett kérdések, miszerint, járt-e idén augusztusban Smokvica Velán, amennyiben igen, helikopterrel érkezett-e, az utazás és a nyaralás költségét miniszterelnök úr fizette, vagy Csányi Sándor vendégeként élvezte azt, továbbá amennyiben miniszterelnök úr fizette, hajlandó-e az erről szóló számlát a nyilvánosság számára bemutatni mind a kormányfő magánéletével kapcsolatos kérdések, valamint sajtóértesüléseken alapulnak, így nem érintenek kormányzati feladat- és hatáskört” – idézte a 24.hu 2019 szeptemberi cikkében Kövér László házelnököt, aki Gréczy Zsolt DK-s képviselő kérdésére válaszolt. Gréczy azért érdeklődött a miniszterelnök horvátországi nyaralásáról, mert horvát lapok szerint Orbán azon a nyáron helikopterrel járt a szigeten.
Erről a szigetről elsőként az Index írt, majd az Átlátszó kérdésére az OTP Bank Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya közölte, hogy Smokvica Vela 2019-ben az ott zajló fejlesztések miatt 2019 nyarán és (az ezt követő hónapokban) még nem fogadott vendégeket. Akkor azt ígérték, hogy „a szigeten nyújtott szolgáltatásokat várhatóan jövő nyártól lehet majd igénybe venni”.
OTP Bank: a Balansz Alap által bérelt horvát sziget idén még nem fogadott vendégeket
Horvát forrásokra hivatkozva a napokban megjelent a sajtóban, hogy Orbán Viktor Csányi Sándor magánszigetén nyaralhatott, ahová állítólag egy fekete helikopterrel…
Smokvica Velával idén azért foglalkozott a horvát sajtó, mert bár a szigeten építési tilalom van érvényben, a környékbeli lakosok munkagépek megjelenéséről és építkezésekről számoltak be. Az OTP kommunikációs főosztálya a két évvel ezelőtti cikkek megjelenésekor azt hangsúlyozta, hogy
„A Smokvica Vela nevű sziget a Horvát Köztársaság tulajdona, a sziget bérleti jogát nyílt tenderen nyerte el harminc évre a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap horvátországi érdekeltsége. A Balansz Ingatlan Alapot az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. kezeli. Az OTP Bank Nyrt. tulajdonosi struktúrája nyilvános, Csányi Sándor nem rendelkezik meghatározó tulajdonrésszel az OTP Bank Nyrt.-ben, illetve az OTP Csoportban, így a Horvát állam tulajdonában és közvetett módon a Balansz Ingatlan Alap bérleti és hasznosítási jogosultsága alatt álló Smokvica Vela szigetről nem állítható, hogy bármilyen módon Csányi Sándor tulajdona vagy érdekeltsége lenne.”
Ehhez képest helyi újságírók segítségével most megtudtuk, hogy a szigetet a horvát államtól bérlő cég (Zelena Nekretnina d.o.o.) igenis Csányi Sándor érdekeltsége, mert ő szerepel a horvát cégnyilvántartásban „végső tulajdonosként”.
Egy azóta életbe lépett, a pénzmosás elleni erőfeszítések részeként megalkotott uniós direktívának köszönhetően ugyanis nyilvánosságra kell hozni a tényleges vagy végső tulajdonos kilétét. Ez az a személy (vagy csoport), aki(k)nek az érdekét szolgálja egy adott cég működése, aki(k)nek 25%-os vagy annál több szavazati joga, esetleg ennyi részvénye van a vállalatban, és akinek lehetősége van az igazgatóság többségének kinevezésére, illetve leváltására. Ugyanennek az uniós direktívának köszönhetően derítettük ki tavaly, hogy a Máltán bejegyzett szuperjachtokat birtokló cégnek Szíjj László a végső tulajdonosa.
„Paradicsomi sziget pusztítása Rogoznica közelében: Gazdag magyarok engedély nélkül építkeznek”
Ezzel a címmel jelent meg a Slobodna Dalmacija cikke Smokvica Veláról idén januárban. A cikk emlékeztet, hogy a szigetet bérlő, magyar tulajdonban lévő horvát céget csak 20 nappal a pályázat 2018. május 12-i meghirdetése előtt jegyezték be. A pályázat 2018. június 20 -án zárult. A lap arról is ír, hogy míg a Sisak-Moslavina megye földrengés sújtotta területein a helyreállításokhoz tulajdoni lapra, építési engedélyekre van szükségük a helyieknek, ezek egyike sem kell a Smokvicán.
„A szigetet tavaly bérlő magyarok a kedvük szerint építenek, 40 tonnás lánctalpas kotrógépet, rakodógépet, teherautókat és egyéb nehézgépeket szállítottak a szigetre.”
A Slobodna Dalmacija szerint 2020. május 8-án a helyi önkormányzat értesítette az építési hatóságot. A lap úgy tudta, hogy nemcsak a turistákat és a helyi önkormányzatot, de az illetékes megyei szolgálatokat, sőt, a minisztériumokat és a felügyeleti szerveket sem engedték a szigetre. Az új bérlők építkezéséről fotókat is közöltek.
Az Átlátszó megkereste a területileg illetékes rogoznicai önkormányzatot, ahol megtudtuk, hogy mivel a sziget 2018-as bérbeadása óta új (nemrég megválasztott) vezetése van a városnak, nem ismerik az ügy részleteit. Az önkormányzat arról azért tájékoztatott bennünket, hogy mivel Smokvica Vela katonai övezet, oda bejutni csak engedéllyel lehet. Mivel honvédségi terület, városrendezési szempontból sem tartozik a rogoznicai önkormányzat felügyelete alá, így ők nem adhattak ki a területre vonatkozóan semmilyen építési vagy egyéb engedélyt.
Az önkormányzat arról is tájékoztatott bennünket, hogy új épületeket a szigeten nem lehet építeni, csak a meglévőket lehet módosítani, és elismerték, hogy tudnak az ott zajló illegális építkezésről: „Az utolsó információnk erről a szigetről az, hogy a befektetők gépeket hoztak a munkálatok elvégzésére, és illegálisan 9 bungalót állítottak fel. Ezt jelentették az építésfelügyeletnek, és az ő utasításukra ezt követően a befektetők mindent eltávolítottak.”
Valószínűleg az önkormányzat által említett bungalók látszanak a 24sata.hr portál fotóin is, amiket év eleji cikkükben közöltek a szigeten tavaly megkezdődött építkezések idén februári állásáról. Ez a lap
A magyarok felszántották Todorić szigetét, és 9 bungalót építettek. És nem állnak meg
címmel közölt cikket. Ebben megírták, hogy információik szerint az állami építési felügyelőség egy héttel korábban ellenőrizte a szigetet, de a lap nem kapta meg a vizsgálat eredményét. Az újságírók kérdésére a horvát Fizikai Tervezési, Építési és Államvagyonügyi Minisztérium megerősítette, hogy Smokvica Velán építési tilalom van.
A szigetet az OTP-s hátterű cégnek történt bérbeadás előtt évekig Ante Lušić, majd Ivica Todorić horvát nagyvállalkozó és a családja használta, ezt követően került vissza a horvát állam tulajdonába, és lett ismét bérbe adva a magyar tulajdonosi hátterű horvát cégnek.
Korábbi sajtóbeszámolókból tudni, hogy a 168 865 négyzetméter területű szigeten megmaradt katonai létesítmények, nyaralók, luxuslakások, éttermek és sportpályák vannak. Az új, a helyi lapok szerint engedély nélküli építkezésről megkérdeztük OTP alapkezelő cégét is, de csak annyi választ kaptunk az OTP Bank Vállalati Kommunikációs Csoportjától, hogy
„az Ingatlanbefektetési Alapkezelő részére megküldött, alábbi kérdéseivel kapcsolatban nem tudjuk információkkal segíteni munkáját”.
Az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt-nek feltett kérdéseink az alábbiak voltak:
Vitt az Önök érdekeltsége előre gyártott épületelemeket a szigetre? Ha igen hányat, és milyen típusút?
Végeztetett az Önök érdekeltsége víz- és csatornaszerelést a szigeten?
Mely horvát hatóságoktól kértek és kaptak engedélyeket a szigeten történő fejlesztések megvalósításához?
Hány és milyen épületet hoztak létre eddig, hány épület megépítését tervezik ott?
Az Önök érdekeltsége által bérelt szigetet kik használhatják?
Kik nyaraltak ott idén nyáron, meghívott vendégek vagy fizetővendégek?
Csányi Sándor érdekeltsége 30 évre vette bérbe Smokvice Velát a horvát államtól, évi 6 millió kunáért (kb. 280 millió forint). Az Ostro tényfeltáró újságíró központ segítségével birtokunkba került szerződés (PDF) értelmében személyes és vendéglátóipari célokra lehet használni a szigetet, és bármilyen változtatás, építkezés esetén az illetékes minisztérium előzetes hozzájárulását kell kérniük.
A szerződésben szerepel az is, hogy a bérlő cég kezdeményezheti a beépíthetőségi szabályok módosítását, és hogy a szigetet bérbeadó állami vagyonügyi minisztérium évente kétszer ellenőrizheti a területet. Az ellenőrzések eredményét kértük a minisztériumtól, amennyiben a rendelkezésünkre bocsátják, nyilvánosságra fogjuk hozni.
Közreműködött Masenjka Bacic/Ostro. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/08/31/engedely-nelkul-epitkezett-csanyi-sandor-cege-a-horvatorszagban-berelt-szigeten/ | https://web.archive.org/web/20221206180431/https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/08/31/engedely-nelkul-epitkezett-csanyi-sandor-cege-a-horvatorszagban-berelt-szigeten/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/engedely-nelkul-epitkezett-csanyi-sandor-cege-a-horvatorszagban-berelt-szigeten | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-31 00:00:00 | [
"Csányi Sándor"
] | [
"Balansz Zártkörű Nyíltvégű Ingatlan Alap"
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"engedély",
"építőipar"
] | [] |
|
52,697 | 14 milliárdnyi állami ingatlant és közpénzt ad a kormány a Fudan-alapítványba | Rekordsebességgel jegyezte be a bíróság a kínai Fudan Egyetemnek magyarországi fészket építő alapítványt. Miután pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményben adott hírt a kérelem benyújtásáról, hétfői végzésében a Fővárosi Törvényszék máris nyilvántartásba vette a magyar kormányzati alapítású, Fudan Hungary Egyetem Alapítvány névre hallgató, úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősülő szervezetet.
A villámgyors ügymenet nem véletlen: a bejegyzéssel Palkovics László innovációminiszter nem mást, mint a Sárhegyi és Társai ügyvédi irodát bízta meg. A névadó Sárhegyi Zoltán kormánypárti pedigréje makulátlan: a jogász 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fideszes delegáltja. Ügyvédi irodája az Orbán-kormányok, valamint a holdudvar ügyeiben is rendre aktívan jelen van. (Sárhegyi legmagasabb nexusa a másodgenerációra is öröklődött: a miniszterelnöki fiú Orbán Gáspár és az ügyvédsarj Sárhegyi István a jogi egyetemen, majd a közpénzből működtetett JÖSZ szakkollégium történetében is találkoztak.)
Pikáns egybeesés, hogy Sárhegyi Zoltánnak hétfőn az NVB ülésén is volt Fudan-vonatkozású teendője. A testület ugyanis ekkor – bő hónapnyi várakoztatás után – fogadta el ellenszavazat nélkül Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester Fudan-ügyi népszavazási beadványát (az NVB emellett Karácsony egy másik kérdését is átengedte, miközben három másikat leszavazott).
Okafogyottá válhat a Karácsony Gergely-féle Fudan-népszavazás?
Ha Karácsonynak sikerül összegyűjteni az ilyenkor szükséges kétszázezer aláírást, a választók a következő kérdésről dönthetnek majd népszavazáson: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”
A nagy kérdés, hogy egy ilyen népszavazás esetleges sikerével vissza lehet-e majd szedni a hétfővel már jogerősen bejegyzettnek számító alapítványba pakolt állami vagyont. A bejegyzést megelőzően már 600 millió forint készpénzt ügyvédi letétbe helyezett a magyar állam. Az ennél is értékesebb, a törvény alapján a Fudannak szánt állami telkek esetében már csak a kormányzati akaraton múlik, hogy azok mikor kerülnek az alapítvány tulajdonába. Közismert, hogy ezekre a telkekre – amelyeket a népszavazási kérdésben hatályon kívül helyezni tervezett törvénnyel már korábban a Fudannak ígért az Országgyűlés – eleinte a Diákváros nevű kollégium-komplexumot tervezték volna. A Diákváros helyett Fudan-ötlet ellen tavaly nyáron több tízezren tüntettek Budapesten. A budapesti ingatlanokat a magyar állam ingyenesen, alapítói vagyonjuttatással adja majd át a most bejegyzett Fudan alapítványnak.
A telkek összértékét az Átlátszó által megismert alapítványi iratok szerint összesen 13 milliárd 310 millió forintra taksálja a kormány – ezt a számot eddig nem lehetett tudni, a nyilvánosságra került iratokon is csak nagy, piros kérdőjelek szerepeltek az ingatlanok értéke helyén.
Az alapító okirat azt is kimondja:
„az alapító (…) az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza”.
Korábban a Direkt36 írt arról a birtokába jutott emlékeztető feljegyzésről, amely a kormány február 24-i ülésén készült a Fudannal kapcsolatban, és amely azt tartalmazza:
„a jogi szabályozást illetően szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.
Az Átlátszó által megismert alapító okiratból kitűnik, hogy kormány összesen eddig 13,9 milliárdnyi vagyon juttatására vállalt kötelezettséget, úgy, hogy még egy kapavágás sem történt a területen – ha a beruházás mindenestül végbemegy, az több százmilliárd forintba is kerülhet. Ha az érintett ingatlanok polgári jogilag is az alapítvány tulajdonába kerülnek, onnantól nagyon nehéz, jopi szempontból szinte a lehetetlenséggel hatásor lenne azokat állami tulajdonba visszavenni. Az pedig immár csak a kormányzati akaraton múlik, hogy erre mikor kerül sor.
A Fudan-projektet a Fidesz esetleges választási veresége ellen védi, hogy a kormány az alapítvány kezdeti vezetésének kinevezésével le is mondott az alapítói jogosítványairól – pontosabban a kuratóriumra ruházta azokat. A szervezetet eszerint főnöklő kuratórium és a szokásoshoz képest szintén extra jogokkal felvértezett felügyelőbizottság összetételéről nem a kormány, hanem ennek a két testületnek a tagjai dönthetnek a jövőben.
Bebetonozott alapítványi vezetők
Az ITM korábbi közlése szerint az alapítvány kuratóriumát Palkovics miniszter vezeti, a további tagok
Szilas Cecília, korábbi pekingi nagykövet, majd helyettes államtitkár, jelenleg miniszterelnöki főtanácsadó,
P. Szabó Sándor, a közszolgálati egyetem Kína-tanulmányok tanszékvezetője,
Horváth Levente, a Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója,
valamint ifj. Kovácsics Iván, az ITM Kína-ügyi tanácsadója.
Az alapítvány felügyelőbizottságának tagjai:
Kállay György Kristóf, az Államkincstár informatikai elnökhelyettese,
Deli Petra Eszter, ügyvéd (ő abban az űrtávközlési CarpathiaSat Zrt.-ben is fb-tag, ahol a magyar állam üzlettársa az ügyvédsarj Sárhegyi István)
Wu Jiang, a CECZ-csoport vezére és a kínai-magyar kereskedelmi kamara alelnöke.
A korábban Pekingben tanult ifjabbik Kovácsics Ivánról tavaly írtuk: előmenetele nehezen függetleníthető apja karriertörténetétől. Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Arról is írtunk, hogy akkori munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ Közép-Európai Kft. koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert az év március hónapjában.
A CECZ-vonal különösen erősnek látszik, a cégcsoport első embere, Wu Jiang ugyanis az fb-tagok között foglal helyet.
Tisztázatlan még a Matolcsy-tanácsadó Horváth Levente szerepe. Róla azt érdemes tudni, hogy a felesége, Niu Shan az ügyvezetője a mindössze hárommillió forintos alaptőkével létrehozott Fudan Magyarország Kft.-nek. Ez a cég a beruházás körül ismeretlen minőségben, de harmadik félként a kínai Fudan egyetem és a magyar kormány közti stratégiai együttműködési megállapodásba is foglaltan sertepertél a budapesti, több száz milliárdos Fudan-tervek környékén.
A céget alapító Yiwu-kutatóintézet a kínai Fudan egyetem alá tartozik, a szervezet papírjait a budapesti cégbejegyzéshez a sanghaji magyar konzulátuson hitelesítették. Főkonzulként maga Horváth is itt működött korábban – de már azután, hogy a Fudan hallgatójaként összeismerkedett a most cégvezérségre megérett assszonykával. Horváth ma is a Fudan egyetem alumniszervezetének alelnöke.
A címlapképen a Fudan egyetem alá tartozó Yiwu kutatóintézet jogi személyét igazoló okirat látható. | https://atlatszo.hu/2021/09/01/14-milliardnyi-allami-ingatlant-es-kozpenzt-adott-a-kormany-a-fudan-alapitvanyba/ | https://web.archive.org/web/20220404075235/https://atlatszo.hu/2021/09/01/14-milliardnyi-allami-ingatlant-es-kozpenzt-adott-a-kormany-a-fudan-alapitvanyba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/14-milliardnyi-allami-ingatlant-es-kozpenzt-ad-a-kormany-a-fudan-alapitvanyba | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-01 00:00:00 | [] | [
"Fudan Egyetem",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány",
"Magyarország Kormánya",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda"
] | [
"Budapest"
] | [
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa",
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
|
52,698 | 26 millió forintért rozsdásodott a Sámándob csontváza Karcagon | Nemrég számoltunk be arról, hogy 3,8 milliárd forintért varázsolják újjá a Sámándobot Karcagon, holott tavaly a 2,6 milliárd forintos ajánlatokra sem volt elég pénze a városnak. A közbeszerzési értesítő szerint a lebontott teherhordó acélelemeket az újjáépítés során fel kell használni. Ezeket a Szivárvány utca 4. szám alatti területen tárolják. A pavilont eredetileg a 2015-ös milánói világkiállításra húzták fel, aminek költsége 2,3 milliárd volt.
A Sámándob újjáépítésének ára közel 50 százalékkal drágább a tavalyi ajánlatoknál
Most 3,8 milliárd forintért varázsolják újjá a Sámándobot Karcagon, holott tavaly a 2,6 milliárd forintos ajánlatokra sem volt elég pénze…
A közel 4 milliárdos összeg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő figyelmét is felkeltette, ezért ellátogatott Karcagra megnézni, milyen állapotban van a pavilon csontváza.
„Egy halom rozsdásodásnak indult vas egy karcagi kisvállalkozás udvarán – ennyi maradt a milánói Sámándobból. Amikor hallottam, nem akartam elhinni, hogy most 4 MILLIÁRDÉRT „ÚJRA FELÉPÍTIK” a pavilont Karcagon. A halom vasat 30 kamion hozta haza kaminononként másfél millióért. A pavilon nagy részét adó faanyagot viszont kint hagyták, mert elrohadt. A milánói világkiállítás sámándobjára annak idején is sok milliárdot költöttek el, de ami utána történik vele, az talán jobban bemutatja az országunkat, mint maga a világkiállítás” – írta Facebook-oldalán Hadházy.
A Sámándob acélelemei 2017-ben kerültek a „Nagykunság fővárosába”. A Hír TV 2017-es felvételein látszik (3:17), hogy a szabad ég alatt tárolták az elemeket. Hadházy Ákos felvételein 2021-ben szintén az látszik, hogy nincs tető, ami védené az időjárástól a pavilon maradványait.
A Sámándob tervezője, Sárkány Sándor szerint a pavilon fém tartószerkezetét a szabadban, egymásra dobálva tárolta az önkormányzat. A pavilon tervezőjének egy 2019-es feljelentése szerint ez a közvagyon hűtlen kezelése, mert jelenlegi állapotában az acélszerkezet nem visszaépíthető, és a helyrehozatala több száz millió forintba fog kerülni az adófizetőknek.
Egy helyi cég 26 millióért tárolta a pavilont
Kíváncsiak voltunk, mégis mennyi pénzt költöttek el arra, hogy a Sámándobot a város szélén, a Szivárvány utca 4. szám alatt tárolják.
Egy táblázat szerint Karcag Városi Önkormányzat a NÉPSZER Nagykunsági Építő és Szerelő Kft.-vel kötött bérleti szerződést a Milánói világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítéséhez szükséges bontott építési anyagok raktározására. A cégadatbázis szerint a karcagi cég többségi tulajdonosa Vigh Gyula.
A szerződést 2017. 07. 01. – 2020. 12. 31. közötti időszakra kötötték, a raktározásra 26 millió forintot költöttek. A cég nettó árbevétele 282 millió forint volt 2020-ban, ami 5 millió forint adózott eredménnyel társult.
26 millió forint nem lenne sok, ha megfelelő körülmények között, száraz, fedett helyen pihent volna végig a Sámándob az elmúlt években. A sajtóban megjelent felvételek azonban másról tanúskodnak.
Az ügyvédi költségen ezzel szemben például nem spóroltak. Az agrártárca kedvenc ügyvédje által vezetett, Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda a Sámándobbal kapcsolatos munkái miatt eddig 72 millió forintot kaszált, közel háromszor annyit, mint amennyit a tárolásra szántak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Sámándob elemei 2021-ben (fotó: Hadházy Ákos/Facebook) | https://atlatszo.hu/2021/08/27/26-millio-forintert-rozsdasodott-a-samandob-csontvaza-karcagon/ | https://web.archive.org/web/20210924093702/https://orszagszerte.atlatszo.hu/26-millio-forintert-rozsdasodott-a-samandob-csontvaza-karcagon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/26-millio-forintert-rozsdasodott-a-samandob-csontvaza-karcagon | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-27 00:00:00 | [] | [
"Karcag Város Önkormányzata",
"NÉPSZER Nagykunsági Építő és Szerelő Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Karcag"
] | [
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Magyar pavilon a milánói világkiállításon"
] |
|
52,699 | A komáromi Fidesz Facebook-oldalán landolt az önkormányzatnak küldött adatigénylés | 2021. március 26-án G. Mihály helyi lakos másfél oldalas közadatigénylést küldött Komárom város önkormányzatának, amelytől több témában szeretett volna konkrétumokat megtudni. Így például, hogy:
mennyit fizet havonta Komárom a Dr. Kürtösi Tibor és Társa Ügyvédi Irodának;
Dr. Kerekes Tiborral milyen szerződéses jogviszonya van a városnak, és mennyit fizetnek neki;
Hamrák Zsófia 2019 januárjától milyen jogviszony keretében mennyi juttatást kap(ott);
2019 januárjától hányan dolgoznak a polgármesteri kabinetben és mekkora fizetést kapnak;
2020-ban mely civil egyesületek, alapítványok, egyéb szervezetek, magánszemélyek és gazdasági társaságok mekkora támogatást kaptak az önkormányzattól;
a komáromi idősotthonban hány koronavírus-fertőzést és halálozást rögzítettek 2019 márciusától havonta;
Dr. Kreft-Horváth Lórándnak, a Kreft-Horváth Bt.-nek, a Medicin Extra Bt.-nek és a Kre-Hor Kft.-nek milyen szerződése van a várossal, és milyen feladatokat látnak el esetlegesen az idősek otthonában;
melyik komáromi önkormányzati képviselőnek milyen jogcímen mekkora összeget fizetett ki az önkormányzat vagy annak valamely intézménye vagy gazdasági társasága 2019 novemberétől.
Komárom polgármestere 2010 óta a fideszes Molnár Attila. A képviselő-testületben szűk többségben van a Fidesz. Az adatigénylésben említett dr. Kreft-Horváth Lóránd alpolgármester a városban a Fidesz-KDNP színeiben, Hamrák Zsófia pedig 2019-ig önkormányzati képviselő volt.
Néhány nappal az adatigénylés után, 2021. április 7-én a Komáromi Fidesz nevű Facebook-oldalon megjelent G. Mihály adatigénylése, rajta az önkormányzat március 31-i érkeztető bélyegzőjével. De nem csak az övé, hanem dr. Nemes Andrea ellenzéki képviselőé is, aki március 29-én (tehát 3 nappal Mihály adatigénylése után) ingatlanok adásvételi szerződéseit, a helyi koronavírus alapba történő ki- és befizetések listáját, a koronavírus tesztek és védőruhák beszerzésének adatait kérte ki az önkormányzattól, továbbá arra is rákérdezett, hogy hány főnek biztosított ingyenes tesztet a város, és mekkora hiteltartozása van Komáromnak.
A helyi Fidesz Facebook-oldala a két adatigénylés mellé hosszú szöveget írt, amelynek lényege, hogy dr. Nemes Andrea és „táskahordozója” (ezzel Mihályra céloztak) a koronavírus-járványban a védekezés segítése helyett kérdésekkel bombázza az önkormányzatot, és miért nem inkább az ellenzéki városvezetőkkel (pl. Tatabánya, Újpest, Pécs) foglalkozik.
Amint Mihály tudomására jutott a dolog, feljelentést tett a rendőrségen hivatali visszaélés és más bűntettek miatt. Úgy vélte ugyanis, hogy az önkormányzatnak küldött adatigénylését valaki jogellenesen adta ki a komáromi Fidesznek, a „táskahordozó” kifejezés pedig becsületsértő és rágalmazó rá nézve.
A Komáromi Rendőrkapitányság május elején érkeztette Mihály feljelentését, majd illetékesség hiányában áttette a megyei rendőrkapitányságra.
A Komárom-Esztergom Megyei Rendőrkapitányság elutasította Mihály feljelentését azzal, hogy nem történt bűncselekmény.
Az indoklásban az áll, hogy a hivatali visszaélést az követi el, aki jogtalan előnyt vagy hátrányt okoz, de Mihályt nem érte hátrány azóta, hogy a komáromi Fidesz kitette a Facebookra az önkormányzatnak küldött adatigénylését. A személyes adattal való visszaélés pedig azért nem valósult meg a rendőrség szerint, mert Mihályt nem érte érdeksérelem a neve és adatigénylése nyilvánosságra hozatala miatt, illetve „haszonszerzési cél sem állapítható meg valaki részéről”.
Arról, hogy Mihályt dr. Nemes Andrea táskahordozójának titulálták, azt állapította meg a rendőrség, hogy kettejük 3 nap különbséggel született adatigénylése „olyan mértékű stilisztikai egyezőséget mutat, hogy azok alapján a Komáromi Fidesz Facebook-oldalán posztot készítő személy G. Mihály személyes ismerete hiányában alappal gondolhatott politikai érintettségű szimpátiára a Demokratikus Koalíció egyik tagjával”. Emellett a rendőrség azt is leírta, hogy szerintük „a DK-s táskahordozó kifejezés használata a becsület csorbítására objektíve nem volt alkalmas”.
Mihály panasszal élt a rendőrség határozata ellen a Komáromi Járási Ügyészségen, ám panaszát elutasították.
Az ügyészség szerint sem történt bűncselekmény az adatigényléssel kapcsolatban, ezért
nem a rendőrség feladata vizsgálni, hogyan került ki az önkormányzattól a komáromi Fideszhez – erre egy fegyelmi vizsgálat adhat választ.
Az ügyészség szerint azonban a „DK-s táskahordozó” kifejezés becsületsértőnek tűnik Mihályra nézve, ezért megküldték az iratokat a Komáromi Járásbíróságnak magánvádas eljárás lefolytatására.
A legszebb az egészben, hogy Mihály már több e-mailben is érdeklődött a komáromi önkormányzatnál, de az adatigénylésére azóta sem kapott választ.
Címlapkép: Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz) kitölti a nemzeti konzultációt 2021. július 22-én (fotó: Komáromi Fidesz/Facebook) | https://atlatszo.hu/2021/08/30/a-komaromi-fidesz-facebook-oldalan-landolt-az-onkormanyzatnak-kuldott-adatigenyles/ | https://web.archive.org/web/20221129222605/https://atlatszo.hu/2021/08/30/a-komaromi-fidesz-facebook-oldalan-landolt-az-onkormanyzatnak-kuldott-adatigenyles/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-komaromi-fidesz-facebook-oldalan-landolt-az-onkormanyzatnak-kuldott-adatigenyles | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-30 00:00:00 | [] | [
"Komárom Város Önkormányzata"
] | [
"Komárom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
|
52,701 | Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek | Augusztus közepén jelent meg kormányhatározat arról, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A minisztériumok és állami hivatalok közötti iratokat digitalizáló informatikai rendszerre és annak működtetésére a Jelen lap értesülése szerint 14 milliárd forintot elköltöttek. | A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papíralapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgást folyamatosan digitalizálni kellett. A KÉR az ügyiratok elektronikus érkeztetését oldotta volna meg - írja a Jelen cikkében.
Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papíralapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket. Az ötlet azonban életszerűtlen volt, végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést.
A rendszer kialakításáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezett. Az informatikai fejlesztés bruttó 600 millió forintba, a rendszer kiépítéséhez szükséges építési beruházás további 400 millióba került. A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél. 2016 és 2019 között a rendszer működtetése nagyságrendileg évi 2,4 milliárd forintba került, 2020-ban 1,3 milliárdot költöttek rá. Ebben az évben eddig 1,77 milliárd forintba került.
A KÉR megszüntetéséről szóló kormányhatározat tehát közel 14 milliárd adóforintot dobott a kukába - jegyzi meg a cikk szerzője.
A Belügyminisztérium a KÉR megszüntetését a papíralapú küldemények számának csökkenésével indokolta, valamint azzal, hogy "a közigazgatási szereplőknél bekövetkezett informatikai fejlesztésekkel lehetővé vált a központi érkeztetés helyett helyben, a címzett szervezetnél való hiteles elektronikus másolat készítése a beérkező papír alapú küldeményről" - válaszolta a tárca a lap kérdésére. | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/megsem-kell-a-kormanyzati-informatikai-rendszer-amire-14-milliardot-koltottek.735901.html | https://web.archive.org/web/20221207092405/https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/megsem-kell-a-kormanyzati-informatikai-rendszer-amire-14-milliardot-koltottek.735901.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsem-kell-a-kormanyzati-informatikai-rendszer-amire-14-milliardot-koltottek | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-09-04 17:38:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Központi Érkeztető Rendszer"
] | [] | [
"informatika",
"gazdálkodás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,702 | A 4iG sem marad ki az 520 milliárdos tenderből | Tovább duzzadt a 4iG Nyrt. közpénzes megrendelésállománya: a céget kiválasztotta a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. egy 520 milliárdos és egy 60 milliárdos informatikai keretmegállapodás egyik beszállítójának. A 4iG az Antenna Hungaria állami vállalatban is többségi tulajdont szerezhet. | A Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által felügyelt Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) a 4iG Nyrt. által vezetett konzorcium ajánlatát is nyertesként hirdette ki egy nettó 520 milliárd forint értékű közbeszerzésen, amelyet alkalmazásfejlesztési szolgáltatások beszerzésére írtak ki. Az uniós forrásból finanszírozott (SWFE) vásárlás két részből áll, az egyik MS, NET és MS Business Intelligence fejlesztési szolgáltatások, míg a második Java vagy Business Intelligence fejlesztési szolgáltatások beszerzésére szól - derül ki a 4iG közleményéből.
A kormányzati beszerző szervezet mindkét részben 5-5 közös ajánlattevői konzorciumot hirdetett ki nyertesként, a 4iG mindkét részteljesítésben ott van a kiválasztottak között.
A DKÜ egy másik közbeszerzési eljáráson is nyertesként hirdette ki a 4iG által vezetett konzorcium ajánlatát. Az alkalmazásfejlesztési és üzemeltetés támogatási szolgáltatásokra (SWF) kiírt tender szintén két részből áll: MS, NET és MS Business Intelligence, illetve Java vagy Business Intelligence fejlesztési szolgáltatások teljesítéséből.
Ennek az eljárásnak is mindkét részében 4-4 közös ajánlattevői konzorciumot hirdetett ki nyertesként a DKÜ, amelyből a második részben az egyik a 4iG vezette konzorcium. A keretmegállapodás keretösszege nettó 90 milliárd, a második részé 60 milliárd forint.
A közbeszerzési sikerről a 4iG a BÉT honlapján tett közzé tájékoztatásokat, ezekből kiderül, hogy a keretmegállapodások időtartama a hatálybalépéstől számított legfeljebb 48 hónap. A két keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket - írja a cég -, a beszerzésekben érintett szervezetek (a közpénzt költő állami vagy a csatlakozó önkormányzati szervezetek) igényei alapján a konkrét vásárlásokra újra megversenyeztetik - azaz árajánlatot kérnek a beszerzendő szolgáltatásra - a DKÜ által már kiválasztott konzorciumokat.
Szárnyal a 4iG
A Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő informatikai vállalkozás árbevétele 60 százalékkal nőtt 2021 első félévében, és az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) is több mint 30 százalékkal nagyobb lett, mint a tavalyi azonos időszakban - tette közzé a cég augusztus végén a BÉT honlapján. Így az árbevétel 20,2 milliárdról 32,1 milliárdra, az EBITDA 1,36 milliárd forintról 1,77 milliárd forintra nőtt. (A vállalat a járvány alatt is a nagyot nőtt: 2020-ban az árbevétele 39 százalékkal 57,3 milliárd forintra, míg az EBITDA 24 százalékkal 5,05 milliárd forintra növekedett.) | https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/delta-4ig-dau-rogan-kozbeszerzes-520-milliardos-informatikai-tender.735844.html | https://web.archive.org/web/20221210085118/https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/delta-4ig-dau-rogan-kozbeszerzes-520-milliardos-informatikai-tender.735844.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-4ig-sem-marad-ki-az-520-milliardos-tenderbol | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-09-03 17:41:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Delta Informatikai Zrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"MVM Net Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [] |
52,703 | Közbeszerzési sikerszériában a siófoki sportvezető cége | A közelmúltban megnyert közbeszerzések nyomán tanuszodákat, dzsúdóközpontot építhet, és részt vehet a milánói magyar expópavilon karcagi újjáépítésében a Peszter Kft., amely a siófoki kézilabdaklub ügyvezetőjének építőcége. | Az állami beruházási ügynökség, a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. a közelmúltban két közbeszerzésén is a székesfehérvári székhelyű Peszter Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t hirdette ki nyertesnek: Pakson új dzsúdóközpontot építhet a cég – tartalékkeret nélkül - nettó 1,46 milliárd forintért, míg Vecsésen tanuszodát nettó 1,09 milliárd forintért. A cég sikerszériában van: augusztusban nyerte el másodmagával a milánói világkiállítás hányatott sorsú - sámándobra emlékeztető - magyar pavilonjának karcagi „újjáépítési” munkáit is, nettó 3,76 milliárd forintért.
A BMSK a paksi Atomerőmű Egyesület részére új regionális dzsúdóközpontot építtet, a kivitelezésre kiírt közbeszerzésen két ajánlat érkezett, de a másik ajánlattevő, a solymári Korrent Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be, mert ajánlatához nem csatolta az „építésszervezési tervet” - derül ki az ajánlatok elbírálásáról készült összegzésből.
Érdekesség, hogy ugyanez történt két korábbi közbeszerzésen is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt működő Nemzeti Sportközpontok (NSK) februárban zárult közbeszerzésén, amelyet a balatoni (siófoki) utánpótlás edző- és képzőközpont létrehozására írtak ki, szintén a Peszter és a Korrent pályázat, de az utóbbi cég nem nyújtotta be ajánlatában "az építésszervezési tervet, azon belül az építéstechnológia tervet és a munkaerő tervet". Így egyedüli érvényes pályázóként a Peszter nyerte el a munkát nettó 1,72 milliárd forintért. A BMSK kisbéri tanuszoda építésére kiírt tenderét szintén a Peszter nyerte meg nettó 1,06 milliárd forintért, miután a másik pályázó Korrent ajánlatát érvénytelennek minősítették, mert nem nyújtott be épületszervezési tervet.
A vecsési tanuszoda tenderén nagyobb volt a verseny a júliusi eredményhirdetésről közzétett tájékoztató. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt működő BMSK hat pályázó cég közül választotta ki a Pesztert, mintegy nettó 1,09 milliárd forint árajánlattal.
Az NSK 2020 májusában a Nemzeti Tenisz Edzésközpont (Budapest, III. kerület, Mikoviny utcában) hat salakos teniszpályájának korszerűsítését bízta a Peszterre, mintegy nettó 250 millió forintért.
A BMSK 2020 februárjában szintén a Pesztert bízta meg egy kézilabda munkacsarnok építésével Lentiben, nettó 964 millió forintért.
A Peszter ügyvezető-tulajdonosa Fodor János, aki a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft. ügyvezető-tulajdonosa is. A Peszter az NB 1-es siófoki női kézilabdacsapat egyik fő támogatója. Fodor egy másik cége, a Pro Pannonia Kft. kezdte el építeni a siófoki kézilabdacsarnokot, majd a Peszter fejezte be 2017-2018-ban (akkor még nem Fodor volt a Peszter tulajdonosa, a céget az Alfahír korábbi cikke szerint Fodor sógora, Baller András vezette). A Peszter szerény tapasztalattal nyerte meg a csarnok befejezésére kiírt közbeszerzést 2017-ben, nettó 1,8 milliárdos ajánlattal, de jól ismert alvállalkozókat vont be a teljesítésbe: a WHB Kft.-t és az Elios Zrt.-t - írta meg az Mfor.hu.) A hozzávetőleg 3 milliárdos csarnoképítés nagyrészt költségvetési és tao-támogatásból, valamint önkormányzati hozzájárulással valósult meg.
A nulla árbevételű vállalkozás 2016-ban került Babják Csilla tulajdonába, az ügyvezetője pedig Baller András lett. Fodor tulajdonosként 2021 februárjában jelent meg a cégben, majd augusztusban az ügyvezetői széket is elfoglalta - derül ki a Céginfo.hu adataiból.
A Peszter jelenleg 9 főt foglalkoztat, tavaly átlagosan 5, tavalyelőtt 4, míg 2018-ban 6 dolgozót foglalkoztatott. | https://www.napi.hu/ingatlan/sportberuhazas-peszter-tanuszoda-epites-siofok-kozbeszerzes-samandob-karcag.735729.html | https://web.archive.org/web/20210927200856/https://www.napi.hu/ingatlan/sportberuhazas-peszter-tanuszoda-epites-siofok-kozbeszerzes-samandob-karcag.735729.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzesi-sikerszeriaban-a-siofoki-sportvezeto-cege | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-09-04 17:43:22 | [
"Fodor János"
] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Echo Penisola Kft.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Karcag Város Önkormányzata",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)",
"Part FM",
"Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft.",
"Pro Pannonia Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,704 | Mészáros üzlettársa 800 millióért vett "telket" Tihanyban | A 2502 négyzetméter összterületű, Tihany külterületén található telekről szóló adásvételi szerződést, amelynek villának látszó "gazdasági épület", gondozott kertnek tűnő "szántó, szőlő és fásított terület" is részét képezi, Keszthelyi Erik írta alá. | A 2502 négyzetméter összterületű, Tihany külterületén található telekről szóló adásvételi szerződést, amelynek villának látszó "gazdasági épület", gondozott kertnek tűnő "szántó, szőlő és fásított terület" is részét képezi, Keszthelyi Erik írta alá.
Keszthelyi Mészáros Lőrinc biztosítási bizniszpartnereként ismert, és több cégben üzlettársak.
A tihanyi vételár 2,33 millió euró (809 millió forint) volt.
A Balaton más részeihez hasonlóan Tihany is régóta kiszemelt célpontja a NER-közeli oligarcháknak.
Wellnes-szálloda, valamint apartman-lakópark is épülhet a Tihanyi-félszigeten. A helyi civilek azonban tiltakoznak a beruházás ellen, mely szerintük élhetetlenné tenné Tihanyt. D. Molnár Péter, a Révbe Érünk Egyesület elnöke szerint azzal, hogy ha csak az érintett területek 30 százalékát leburkolják, élhetetlenné válik Cserhegy és Kopaszhegy vízellátása válna lehetetlenné.
Nagy összegű átépítések mellett olyan beruházások is történtek az elmúlt években, mint a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása Habsburg József főherceg nyári rezidenciája területén, melynek tulajdonosa a Mol Fehérvár FC-tulajdonos Garancsi István, az OTP-főnök Csányi Sándor és a Mol-vezér Hernádi Zsolt által fémjelzett CD Hungary-csoport, vagy a Csányi Sándor üzlettársának cége, a Peninsula Resort Zrt. által bérelt Tihanyi Yacht Club.
Az ügyben megkérdeztük a vevőt arról, hogy milyen célja van a telekkel, illetve azt is, hogy mi indokolta az árat? Amennyiben választ kapunk, frissítjük cikkünket.
A címlapi kép illusztráció, forrása: Facebook | https://www.klubradio.hu/adasok/meszaros-uzlettarsa-800-millioert-vett-telket-tihanyban-120349 | https://web.archive.org/web/20231010142535/https://www.klubradio.hu/adasok/meszaros-uzlettarsa-800-millioert-vett-telket-tihanyban-120349 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-uzlettarsa-800-millioert-vett-telket-tihanyban | Klubrádió online | hungarian-news | 2021-09-05 15:49:41 | [
"Keszthelyi Erik"
] | [] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,705 | Készül a Fudan Egyetem alapítványa, megvan a kuratórium névsora is | Néhány hónap tétlenkedés után öles léptekkel halad tovább a kormány a Fudan Egyetem budapesti előkészítésével: bejegyzik a fenntartó alapítványt, melynek kuratóriumában vannak igen érdekes nevek is. | Készül a Fudan Egyetem alapítványa, megvan a kuratórium névsora is
Néhány hónap tétlenkedés után öles léptekkel halad tovább a kormány a Fudan Egyetem budapesti előkészítésével: bejegyzik a fenntartó alapítványt, melynek kuratóriumában vannak igen érdekes nevek is.
Cikkünk frissül!
Benyújtották a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány bejegyzési kérelmét – derül ki a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának előkészítésért felelős Palkovics László kormánybiztos által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből.
Azt írják, hogy az Országgyűlés döntésének megfelelően “közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoznak létre a világszínvonalú, kutatás-orientált egyetem létesítésének támogatására”. Az alapítvány bejegyzésének folyamata a kérelem benyújtásával megkezdődött – jelentette egyúttal a tárca.
A bejelentés néhány öt nappal azután érkezett, hogy a hvg.hu megírta: bár a kormány nem engedte el a Fudan tervét, az előkészítés leállt. Azt írtuk: hiába írta elő ugyanis kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa.
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
A “késlekedést” a jelek szerint néhány nap alatt behozta a kormányzat, és megtették a lépéseket az alapítvány létrehozására. Sőt – a tárca közleménye szerint – már meg is találták azokat a szakembereket, akik az alapítványt felügyelő kuratórium tagjai lesznek. Ez a névsor:
Palkovics László kormánybiztos, miniszter (elnök)
Szilas Cecília volt pekingi nagykövet, majd helyettes államtitkár, most miniszterelnöki főtanácsadó
Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója,
Kovácsics Iván miniszteri tanácsadó
P. Szabó Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetője
A szaktárca közlése szerint az alapítvány feladata az előkészítés, a hatástanulmányok és tervek elkészítése után az egyetem megépítéséről népszavazás fog dönteni. A beruházás előkészítését a Palkovics László kormánybiztos vezetésével felálló öttagú kuratórium vezényelheti le. Megjegyezték: a kormány 2022 végéig beszámol az Országgyűlésnek az előkészületekről és a várható költségekről.
A legérdekesebb név az ötfős kuratórium listáján Horváth Leventéé. Őróla megírtuk, hogy egy, a beruházás körül felbukkant, frissen alapított kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének a férje. A céget, a Fudan Magyarország Kft.-t idén január végén, 3 milliós jegyzett tőkével alapították. Fő tevékenységeként a felsőfokú oktatást jelölte meg, de sokkal inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem tavaly nyáron alapított. A magyar kisvállalkozás ügyvezetője pedig a Fudanon végzett Niu Shan, akivel későbbi férje, Horváth Levente a Fudanon ismerkedett meg, mivel ő is ott tanult. Emellett Horváth korábban volt sanghaji főkonzul is.
2021. augusztus. 24. 06:30 Lengyel Tibor Itthon
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
2021. augusztus. 27. 12:33 hvg.hu Itthon
Karácsony kitart amellett, hogy nincs atlétikai vb a főváros jóváhagyása nélkül
A főpolgármester szerint ő előre jelezte a nemzetközi szövetség elnökének, hogy “Budapest jóváhagyása a kormánnyal való megállapodás betartásán múlik” és lehet változás. A körülmények alapján azonban úgy tűnik, közvetlen befolyása még sincs a fővárosnak az ügyre. | https://hvg.hu/itthon/20210827_Keszul_a_Fudan_Egyetem_alapitvanya_megvan_a_kuratorium_nevsora_is | https://web.archive.org/web/20231025135100/https://hvg.hu/itthon/20210827_Keszul_a_Fudan_Egyetem_alapitvanya_megvan_a_kuratorium_nevsora_is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keszul-a-fudan-egyetem-alapitvanya-megvan-a-kuratorium-nevsora-is | HVG | hungarian-news | 2021-08-27 13:15:00 | [
"Horváth Levente",
"Kovácsics Iván",
"P. Szabó Sándor",
"Palkovics László",
"Szilas Cecília"
] | [
"Fudan Egyetem",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Magyarország Kormánya"
] | [
"Budapest"
] | [
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa",
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,706 | Újabb cégeket indított a lélegeztetőgépek raktározásában közreműködő vállalkozó | Ez az az üzletember, akinek egyik cége megvette az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi irodaházát a belvárosban. | 2021.08.27. 10:30
Ez az az üzletember, akinek egyik cége megvette az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi irodaházát a belvárosban.
Megsorozták Orbán Viktort az Európai Parlamentben a belga elnökség nyitányán
Európai Unió
2024.01.18. 16:304 perc | https://hvg.hu/360/202134_nador_corner_belvarosi_uzletek | https://web.archive.org/web/20210827141319/https://hvg.hu/360/202134_nador_corner_belvarosi_uzletek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-cegeket-inditott-a-lelegeztetogepek-raktarozasaban-kozremukodo-vallalkozo | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-27 08:27:00 | [
"Rogán Antal",
"Schimicsek Tibor"
] | [
"Fin-Invest 2000 Ingatlanforgalmazó kft.",
"Nádor Corner 2008 Szolgáltató Kft.",
"R19 City Corner Investment Kft.",
"Victoria Ingatlanhasznosító Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Budapest",
"Gödöllő",
"Orfű",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"egészségügy",
"támogatás",
"covid-19",
"klientúra"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései",
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
52,707 | Volt állami vezető irányíthatja az állami ingyenpénzből épülő hotelt | Baranyában hasznosíthatja tudását a Magyar Turisztikai Ügynökség volt fejlesztési vezérigazgató-helyettese. | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak nincs más eszköze, mint egy nyilvános jelentés arra, hogy nem tett eleget a felszólításuknak a Magyar Turisztikai Ügynökség.
A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési programon keresztül a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek.
Az állam 325 milliárd forintot ad Sopronnak. Útépítésre, belvárosi épületek felújítására, ipari, gazdasági övezet kialakítására lehet költeni. És jut belőle a Fertő tóra is, ahol már látszik is, ki fog jól járni. | https://m.hvg.hu/360/202134_zsalya_hotel_allami_kozremukodes | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-allami-vezeto-iranyithatja-az-allami-ingyenpenzbol-epulo-hotelt | HVG360 | hungarian-news | 2021-08-30 12:30:00 | [
"Gajda Tibor",
"Márton Péter Pál"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MPHH Hotel Invest Kft.",
"Zsálya Hotel Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,708 | Alpine Holding: új bolygó a jegybanki alapítvány galaxisában | Új céget jegyeztek be a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti alapítványának 280 milliárdos vagyonát kezelő csoportban, Alpine Holding Kft. néven. | A globális minimumadó a költségvetések helyzetén nem sokat javít, Kína és az USA kimaradása pedig amúgy is korlátozza a hatását. | https://m.hvg.hu/360/202135_alpine_holding_uj_bolygo_ajegybanki_alapitvany_galaxisaban | https://web.archive.org/web/20231207210616/https://m.hvg.hu/360/202135_alpine_holding_uj_bolygo_ajegybanki_alapitvany_galaxisaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alpine-holding-uj-bolygo-a-jegybanki-alapitvany-galaxisaban | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-04 13:40:00 | [
"Fekete Zoltán"
] | [
"Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.",
"Optimum Ventures Magántőkealap",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
52,709 | Jászai Gellért: Senki sem tart pisztolyt a fejünkhöz | A kormány nem kényszeríti túl drága terjeszkedésbe a céget – állítja a korábban Mészáros Lőrinc nevével összefonódó 4iG főtulajdonos-irányítója. Cége többségi részesedést szerez az Antenna Hungáriában, de szerinte az állam jól jár majd azzal, hogy kisebbségi tulajdonos lesz. | A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is. | https://m.hvg.hu/360/202135__jaszai_gellert__allamrol_piacrol_osszeeskuveselmeletekrol__halozatepitok | https://web.archive.org/web/20210910115148/https://m.hvg.hu/360/202135__jaszai_gellert__allamrol_piacrol_osszeeskuveselmeletekrol__halozatepitok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jaszai-gellert-senki-sem-tart-pisztolyt-a-fejunkhoz | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-02 11:00:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"MVM Net Zrt.",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"Telenor",
"Telenor Magyarország Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"média",
"informatika",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,710 | Orbánék kápolnás, üvegházas birtoka hetekig bírja majd elzárva a külvilágtól | A területrendezést segítő helyszínrajz elárulja, milyen komplexumot álmodott magának az Orbán család Alcsútdoboz határában. Az üvegház és az orangerie már épül, a kápolnát és a szolgálati lakást még csak tervezik. Rendkívüli helyzetekben a birtok teljesen önellátóan képes működni. | A területrendezést segítő helyszínrajz elárulja, milyen komplexumot álmodott magának az Orbán család Alcsútdoboz határában. Az üvegház és az orangerie már épül, a kápolnát és a szolgálati lakást még csak tervezik. Rendkívüli helyzetekben a birtok teljesen önellátóan képes működni.
Sok minden történt az elmúlt bő másfél évben Hodász Andrással, aki már nem pap, hanem egy kávézóban, a pult mögött dolgozik. Azt mondja, levetni a reverendát olyan, mintha az ember egyszerre hagyná ott a munkahelyét és a házastársát, nagyon nehéz innen továbbállni. Interjúnkban beszél arról is, hogy milyen új küldetést talált magának, mit szólt ahhoz, amikor a coming outja után megvált tőle az újság, melynek korábban fontos szerzője volt, és hogy részt vett-e maga is a szexuális orientációját megváltoztatni szándékozó, úgynevezett "reparatív terápián". | https://m.hvg.hu/360/202135__orbanek_evtizedes_tervei__hatvanpusztai_birtok__kerti_mulatsagok__apakomplexum | https://web.archive.org/web/20210902061151/https://m.hvg.hu/360/202135__orbanek_evtizedes_tervei__hatvanpusztai_birtok__kerti_mulatsagok__apakomplexum | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanek-kapolnas-uveghazas-birtoka-hetekig-birja-majd-elzarva-a-kulvilagtol | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-02 06:30:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,711 | A milliárdokból épülő Orbán-birtok fenntartása is százmilliókba kerülhet évente | Egy ekkora komplexum gördülékenyen működtetéséhez több tucat ember munkájára lesz szükség, de a béreken túl igencsak megdobják a számlát a rezsiköltségek is. | 2021.09.03. 09:00
Egy ekkora komplexum gördülékenyen működtetéséhez több tucat ember munkájára lesz szükség, de a béreken túl igencsak megdobják a számlát a rezsiköltségek is.
Radar360: Tiborcz nagybevásárlást tartott Belgrádban
2024.01.11. 07:011 perc | https://m.hvg.hu/360/202135_rezsinoveles | https://web.archive.org/web/20210904164908/https://m.hvg.hu/360/202135_rezsinoveles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-milliardokbol-epulo-orban-birtok-fenntartasa-is-szazmilliokba-kerulhet-evente | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-03 11:00:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,712 | Feketepénzekkel csábíthatták át az amatőr focistákat az MLSZ elnökségi tagjának választókörzetében | Egy két évvel ezelőtti Békés megyei büntetőügy vádlottja nyíltan beszélt arról, hogy Kondoros feketén, pénzt kínálva próbált labdarúgókat csábítani a helyi amatőr focicsapathoz. A helyi fideszes képviselő, Dankó Béla az MLSZ elnökségének is tagja. | Több százmillió forint elsikkasztása miatt súlyos börtönbüntetéssel, közel 200 milliós vagyonelkobzással sújtotta még 2019-ben a Kondorosi Takarékszövetkezet egykori első emberét a bíróság. Az elítélt a feltáró vallomásában pedig arról is beszámolt, hogy a helyi amatőr futballt hogyan próbálták feketén pénzekkel felvirágoztatni – derítette ki a Narancs.hu.
„Ekkor éreztem, hogy minden összeomlott körülöttem. 1,6 milliós szabálytalan munkahelyi pénzfelvétel miatt a Békés Takarék elnök-ügyvezetője felszólított, hogy mondjak le gazdasági igazgatói posztomról, és akkor közös megegyezéssel válunk el egymástól. Közben telefonált az egyik általam becsapott ember, hogy mi van a részjegyekkel? Hozzátette, tudja, hogy a munkahelyemen már nyomoznak utánam. (...) Feldúlt idegállapotban voltam, de ekkor minden következménnyel átgondoltam az életemet, és három lehetőség adódott. Vagy külföldre szökök, de ehhez nem volt pénzem; vagy öngyilkos leszek, de ennek a tragédiának nem akartam kitenni a családomat; vagy feladom magam a rendőrségen. Végül ez utóbbi mellett döntöttem. Visszaindultam Békéscsabára. (…) A rendőrök nem nagyon akarták elhinni, hogy több százmilliós sikkasztásról és csalásról teszek bejelentést, amit én követtem el. A károsultak többségének nevét már akkor előadtam” – mondta a Békéscsabai Járásbíróságon az ellene indított büntetőperben Gráfik Krisztián, aki a pénzintézet összevonásáig a Kondorosi Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, majd a Békés Takarék gazdasági igazgatója volt. Minderről két évvel ezelőtt riportban számoltunk be.
Gráfik a szerencsejáték-függősége miatt került bajba, védője perbeszédében azt hozta fel az egykori banki vezető védelmében, hogy saját házán lévő 10 millió forintos hitelét sem fizette vissza, de Tippmixre rendszeresen és nagy tételben fogadott és vesztett. Csak Tippmix fogadásai révén 2016 közepétől 2018 májusáig 390 millió forint volt a vesztesége. „Védencem akkor vesztette el teljesen a mértéket, amikor már közép-afrikai kosárlabdameccsekre is fogadott” – mondta védőbeszédében a vádlott jogi képviselője. Az ügyvéd a szakirodalomra hivatkozva azt bizonygatta a Békéscsabai Járásbíróság előtt, hogy a szerencsejáték-függőség komolyabb mentális problémákat okoz, mint akár a kábítószer-függőség.
A Békéscsabai Járásbíróság előtti 2019-es büntetőperben a vád, amelyet a vádlott maga is beismert, több száz millió forint elsikkasztása volt, amelyért a Békéscsabai Járásbíróság 6 év börtönre ítélte Gráfikot, 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, 10 évre pedig a pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó foglalkozástól. Továbbá 185 millió forint vagyonelkobzást rendelt el, emellett a magánfeleknek 119 millió polgári jogi igényt ítélt meg, míg 120 millió forint esetében a polgári jogi igényt más törvényes útra utasította – utóbbi összeg a színlelt részjegy-vásárlásra átvett pénzekre vonatkozik. A pénzintézet utóbb kártalanította a sértetteket, a felmerült összeget azonban követeli a volt alkalmazottjától. A polgári jogi igények és a vagyonelkobzás összege eléri a 425 millió forintot.
Miről tudhatott Dankó Béla?
A per egyik érdekes részlete volt, amikor Gráfik részletes, több órán át tartó vallomásában arról is beszélt, hogy az akkor a Békés megyei első osztályban (jelenleg a Megye II. B csoportjában) szereplő amatőr kondorosi fociklub elnökeként helyi vállalkozókkal együtt hogyan fizették feketén a játékosokat.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szabályzata kimondja: "amatőr labdarúgó sporttevékenységéért a sportszervezettől díjazásban nem részesülhet sem a sportegyesülettől, sem tanulói jogviszonya alapján, sem az alapítvány keretében, sem más természetes és jogi személytől". Gráfik ezzel szemben arról számolt be, hogy
„a jobb helyezés reményében Orosházáról és Szarvasról kellett labdarúgókat hozni, akik nem jöttek ingyen”.
Azt is mondta, hogy „ez így megy szinte mindenütt.”
Gráfik szomszédja és jó barátja, egykori focistatársa, Dankó Béla, 2010 óta Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő, a kérdéses időszak egy részében (1999-2014) Kondoros polgármestere volt. A helyi foci, és tágabban a Békés megyei, térségi és országos labdarúgás nagy szerelmese.
Dankó Béla
Forrás: Facebook / Dankó Béla
Dankó 2002 és 2010 között a Békés Megyei Önkormányzat képviselője, 1998-2000 majd 2006-2008 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2013-2014 között az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának tagja volt. De ami ennél fontosabb, 2001 és 2006 között a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség alelnöke, 2007-től pedig az elnöki tisztséget tölti be a Viharsarokban. 2010-től a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségi tagja, egyebek között Csányi Sándorral, Nyilasi Tiborral, Garancsi Istvánnal és Berzi Sándorral együtt, és itt az amatőr labdarúgást képviseli. Dankó a napokban az MLSZ elnökségi tagjaként műfüves pályát adott át a Békés megyei Kamuton, ami egész véletlenül a saját választókörzetéhez tartozik. Erről a Facebook-oldalán egy videóban is beszámolt.
A fentiek miatt levéllel fordultunk Dankó Bélához, akitől azt kérdeztük, igaz-e, amit Gráfik büntetőjogi felelőssége tudatában a Békéscsabai Járásbíróság előtt vádlottként mondott, vagy hazudott? Tudott-e erről, és fontos közéleti és társadalmi (futballszakmai) megbízatásait felhasználva fellépett-e, és ha igen, hogyan és mikor az ellen, ahogy ezt Gráfik vallomása tanúsítja, hogy „feketepénzekkel” olajozzák meg a negyedosztálynak számító, a megyei első osztályban szereplő egyébként amatőr labdarúgók játéklehetőségét? Ha pedig tudott róla, hogyan járt el az ügyben a kondorosi klub esetében, de tágabban, hogyan lépett fel ez ellen a súlyos sportszakmai, de adóügyi és pénzügyi kérdéseket is felvető jelenség ellen? Napirendjére tűzte ezt bármikor a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség vagy mindezt az MLSZ elnökségének fóruma elé vitte bármikor is?
Kérdéseinket több forráson keresztül, egy parlamenti és választókerületi e-mail címére, valamint közéleti Facebook-oldalára, Messenger-üzenetként küldtük el. Ez utóbbiból látni, hogy Dankó, vagy az oldala kezelésével megbízott személy látta, ám második megkeresésünk után, több mint két hét elteltével sem válaszolt. Szeptember elsején azt üzente írásban, hogy csatlakozzam az oldalát kedvelők táborába.
Meccs a kondorosi focipályán
Forrás: Facebook / Dankó Béla
A döbbenetes forgalomemelkedés
Ugyancsak levéllel fordultunk a Szerencsejáték Zrt.-hez, ugyanis a büntetőper tárgyalásán az is kiderült, hogy a szerencsejáték-függővé vált és a lejtőn lefelé tartó Gráfik egyik jó ismerőse, a csabacsűdi lottózó üzemeltetője megengedte, hogy akár hitelbe is fogadjon a Tippmixen, azonban egyszer sem figyelmeztette, hogy a hétvégenként eljátszott és elveszített 8-9 millió forint előbb-utóbb bajba sodorhatja.
Érthetetlen az is, hogy a játékszervező Szerencsejáték Zrt.-nél sem tűnt fel senkinek, hogy az alig másfél ezres kisközség lottózójának forgalma rövid idő alatt a többszörösére, havi 80 millió forintra nőtt. Pedig kis utánajárással kiderült volna, hogy mindez egyetlen embernek „köszönhető”.
Igaz, ekkor érvényesíteni kellett volna a fogadásszervező cég honlapján megtalálható passzust a felelős játékszervezés társadalmi felelősségvállalási tevékenységről, amire a céget 2015 óta kormányhatározat is kötelezi.
A Szerencsejáték Zrt.-től azt kérdeztük, hogy ebben az esetben hogyan érvényesítették mint fogadásszervezők a játékszervezés társadalmi felelősségvállalásáról szóló programjukat, illetve hogy a történtek után a Szerencsejáték Zrt.-n belül volt-e belső vizsgálat. Ha igen, akkor az feltárt-e valamelyik vezetőjükkel vagy alkalmazottjukkal szembeni felelősséget? A játékszervező cég eddig szintén nem válaszolt megkeresésünkre.
Három héttel első megkeresésünk után és nappokkal cikkünk leadását követően, szeptember 6-án reggel, az alábbi választ küldte kérdéseinkre Dankó Béla:
„Gráfik Krisztián soha nem volt sem a szomszédom, sem a barátom.
A Kondorosi Testedzők Egyesületében több mint 20 éve semmilyen tisztséget nem töltök be.
Az amatőr státuszt a hatályos sportról szóló törvény és az MLSZ Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzata megfelelőképpen szabályozza.” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/feketepenzekkel-csabithattak-at-az-amator-focistakat-az-mlsz-elnoksegi-tagjanak-valasztokorzeteben-241447 | https://web.archive.org/web/20220929111124/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/feketepenzekkel-csabithattak-at-az-amator-focistakat-az-mlsz-elnoksegi-tagjanak-valasztokorzeteben-241447 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feketepenzekkel-csabithattak-at-az-amator-focistakat-az-mlsz-elnoksegi-tagjanak-valasztokorzeteben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-09-06 09:30:06 | [
"Dankó Béla",
"Gráfik Krisztián"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [
"Békés megye",
"Kondoros"
] | [
"vesztegetés",
"sport",
"szerencsejáték"
] | [] |
52,713 | Elég sok telek cserélt gazdát Mészáros tihanyi szőlőse és étterme között | Az idei év elején Tihany Farkasveremnek nevezett részén elkelt összesen több mint 26 ezer négyzetméternyi szőlős, ebből 20 ezer négyzetméter egybefüggő terület. A kiemelten védett, nem látogatható Külső-tótól délre eső telkeken főleg merlot- és cabernet sauvignon-ültetvények találhatók. A földek valahol félúton vannak a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Tihanyi Vinarius Borárium és legalább egy, szintén a hirtelen lett milliárdos birtokában lévő szőlős között. | Az idei év elején Tihany Farkasveremnek nevezett részén elkelt összesen több mint 26 ezer négyzetméternyi szőlő, ebből 20 ezer négyzetméter egybefüggő terület. A kiemelten védett, nem látogatható Külső-tótól délre eső telkeken főleg merlot- és cabernet sauvignon-ültetvények találhatók. A földek valahol félúton vannak a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Tihanyi Vinarius Borárium és legalább egy, szintén a hirtelen lett milliárdos birtokában lévő szőlő között.
A földeket Eppel János vásárolta meg, a Porsche Hungária volt ügyvezetője. A kormány korábbi kedvenc autóbeszállítója és családtagjai rendre felbukkannak olyan balatoni telekvásárlások közelében, melyekhez Mészáros Lőrincnek, illetve kormányközeli alakoknak volt vagy lesz köze. Eppel családtagjai korábban több mint félezer hektár állami földet nyertek árveréseken Fejér megyében. | https://444.hu/2021/09/06/eleg-sok-telek-cserelt-gazdat-meszaros-tihanyi-szolose-es-etterme-kozott | https://web.archive.org/web/20230129154741/https://444.hu/2021/09/06/eleg-sok-telek-cserelt-gazdat-meszaros-tihanyi-szolose-es-etterme-kozott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eleg-sok-telek-cserelt-gazdat-meszaros-tihanyi-szolose-es-etterme-kozott | 444 | hungarian-news | 2021-09-06 00:00:00 | [
"Eppel János",
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"szőlő - borászat",
"mezőgazdaság",
"önkormányzat"
] | [] |
52,714 | Meghamisították a jegyzőkönyveket, pénzbüntetést kaptak a polgármesterek | Bűnösnek talált a Kecskeméti Törvényszék két Bács-Kiskun megyei polgármestert és egy jegyzőt, mert valótlan tartalmú jegyzőkönyvek készültek a képviselő-testületek üléseiről. A polgármestereket 100, illetve 200 ezer forint, a jegyzőt 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt. | Bűnösnek talált a Kecskeméti Törvényszék két Bács-Kiskun megyei polgármestert és egy jegyzőt, mert valótlan tartalmú jegyzőkönyvek készültek a képviselő-testületek üléseiről. A polgármestereket 100, illetve 200 ezer forint, a jegyzőt 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt.
A jegyzőkönyvekre nem az ülések valódi időpontjait írták, hogy úgy tűnjön, mintha az Állami Számvevőszék korábbi előírásának megfelelően, időben létrehoztak volna egy vizsgálóbizottságot a hatóság által feltárt szabálytalanságok kivizsgálása érdekében. A valótlan időpont egyúttal az aljegyzői tisztség megszüntetésének alapjául is szolgált.
A vádlottak fellebbeztek a másodfokú ítélet ellen, erről a Szegedi Ítélőtábla fog dönteni. (via MTI) | https://444.hu/2021/09/07/meghamisitottak-a-jegyzokonyveket-penzbuntetest-kaptak-a-polgarmesterek | https://web.archive.org/web/20230905152719/https://444.hu/2021/09/07/meghamisitottak-a-jegyzokonyveket-penzbuntetest-kaptak-a-polgarmesterek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghamisitottak-a-jegyzokonyveket-penzbuntetest-kaptak-a-polgarmesterek | 444 | hungarian-news | 2021-09-07 00:00:00 | [] | [] | [
"Bács-Kiskun megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
52,715 | NAV-os vezető ellen emelt vádat az ügyészség korrupció miatt | Egy regionális bűnügyi igazgatóság osztályvezetője és egy könyvelő cég közösen azt ajánlották fel vállalkozásoknak, hogy pénzért leállítják a velük kapcsolatos adóhatósági eljárásokat. Összesen hét vádlottja van az ügynek, amelyben még lőfegyvert is lefoglaltak a nyomozás során. | A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hét személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. Az ügy lényege, hogy a vádlottak egyike egy revizor 2017 környékén abban állapodott meg egy könyvelési szolgáltatást nyújtó céggel, hogy az ügyfeleik számára pénzért felajánlják, hogy az adóhatóság embere leállítja az ügyeikben folyó vizsgálatokat, vagy számukra kedvezően befolyásolják.
Az egyik vádlott, aki a könyveléssel foglalkozó cégben volt érdekelt, jelentős kapcsolati hálóval rendelkezett a vállalkozói körökben. A megállapodásról később egy újabb személy is tudomást szerzett, és később ezen vádlott is vállalta – további, az eljárás során ismeretlenül maradt vállalkozók irányába – a korrupciós kapcsolatrendszerben a közvetítői tevékenységet. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek, közülük többen beismerő vallomást tettek, hivatali jogviszonya a korábbi osztályvezetőnek már nem áll fenn - írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.
A NAV-nál dolgozó személy különböző beosztásokban – 2018-ig egy regionális bűnügyi igazgatóságon osztályvezetőként – vett részt a korrupciós bűncselekményben körökben.
A vádiratában a főügyészség – egyebek mellett – arra tett indítványt, hogy a bíróság ítéljen öt vádlottat letöltendő börtönbüntetésre, és rendeljen el vagyonelkobzást (többnyire milliós nagyságrendben) azon terheltek esetében, akik a bűncselekmények elkövetése folytán gazdagodtak. A nyomozó főügyészség az ügyben tartott kutatások során az okiratokon, adathordozókon, készpénzen kívül engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszereket és egy hangtompítót is lefoglalt, amely bűncselekmény elkövetése miatt az egyik vádlottat időközben felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélték. | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/nav-korrupcio-adohivatal-ugyeszseg-vademeles.736051.html | https://web.archive.org/web/20210927121746/https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/nav-korrupcio-adohivatal-ugyeszseg-vademeles.736051.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nav-os-vezeto-ellen-emelt-vadat-az-ugyeszseg-korrupcio-miatt | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-09-07 12:09:11 | [] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [] |
52,716 | Újabb négymilliárddal tolja meg a kormány a gödi Samsung gyár bővítését | Újabb négymilliárd forinttal támogatja a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának bővítését, valamint a gödi különleges gazdasági övezetben működő többi gyár működését és fejlesztését, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter keddi, repülőtéri élő videós bejelentkezésében. A felvételt az alább lehet megnézni. | Ez a cikk több mint 2 éves.
Újabb négymilliárd forinttal támogatja a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának bővítését, valamint a gödi különleges gazdasági övezetben működő többi gyár működését és fejlesztését, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter keddi, repülőtéri élő videós bejelentkezésében. A felvételt az alább lehet megnézni.
A kormány ezúttal az elektromos infrastruktúra fejlesztését finanszírozza, így az óriásgyár és az ipari park energiaellátása biztosabb lehet.
A gödi Samsung gyár különösen sokba kerül a magyar államnak: tavaly áprilisig már 42 milliárd forintot kapott a cég a központi költségvetésből, Mészáros Lőrinc cége pedig 10 milliárdért fejleszt vízközműveket. Azt, hogy az elektromos infrastruktúra fejlesztését melyik cégre bízzák, egyelőre nem derült ki.
A kormánynak olyannyira fontos a beruházás, hogy Gödön mutatták be a különleges gazdasági övezetek pilot-projektjét. Ennek keretében az érintett övezet kikerül az adott település, esetünkben Göd fennhatósága alól, és az iparűzési adót sem a város kasszájába fizeti be – noha egy részét visszautalja a településnek a kedvezményezett megyei önkormányzat.
A kormány további 108 millió euróval kívánja támogatni a cég gyárbővítését, ami miatt az Európai Unió is vizsgálódik. A Napi szerint az Európai Bizottság mindenekelőtt azért indította meg a vizsgálatot, hogy megállapítsa, ösztönző hatást fejt-e ki az állami támogatási intézkedés, azaz hogy szükséges-e a támogatás ahhoz, hogy a beruházás Magyarországon valósuljon meg. A környező infrastruktúra fejlesztése azonban nem direkt támogatás.
A miniszter kifejtette, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója az autóipar, és a napjainkban zajló technológiai váltással, a villamos autók rohamos terjedésével az akkumulátoripar különösen fontos tényezőt jelent. Hogy ezt a kormány komolyan gondolja, már a fent említett támogatásokból is látszik.
Ugyanakkor némiképp árnyalja a képet, hogy a multinacionális cégeknek nyújtott támogatásokból elsősorban a cégek profitálnak, a kirívóan alacsony, elvileg kilenc százalékos, gyakorlatban 3-4 százalék körüli társasági adó mellett vajmi keveset csorgatnak vissza a közösbe. Ráadásul a kormány politikájának, a munkajogi szabályozásoknak hála az ipari munkaerő ára is igen alacsony Magyarországon, így a társadalom gyakorlatilag nem profitál ezen fejlesztésekből.
A nagy cégek támogatására elköltött összegekből a kormány vélhetően meg tudna valósítani olyan programokat is, melyek a társadalom érdekét jobban szolgálva hoznak létre munkahelyeket, például szövetkezeti alapon, fenntartható iparágakban, ahelyett, hogy a kizárólag a tulajdonosok érdekeit szolgáló multikat támogatná. A magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájának ismeretében ennek lehetősége a politikai fikció kategóriájába esik.
A gödi Samsung ráadásul helyiek és az ellenzék szerint nem tartja be a rá vonatkozó törvényeket sem, így Dorosz Dávid a törvények betartása mellett a helyiek kompenzálására tett határozati javaslatot. A A javaslatcsomag a helyiek életminőségének javítását, a gyár okozta környezeti károk és az oda érkező dolgozók okozta lakhatási nyomás enyhítését és a terület különleges gazdasági övezetté nyilvánítás okozta gazdasági károk kompenzálását célozza meg.
A gyár nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból problémás, szűkebb környezetében a gödiek életét is számos módon keseríti meg. Előfordult, hogy szivárgott a gyárból az elektrolit, és a zaj is elviselhetetlen a környéken, így a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület levélküldő kampányt is indított a gyár bezárásáért – bár a cég lobbi- és gazdasági erejének ismeretében ez sajnos aligha fog sikerrel járni.
Turbinazajban megtartott sajtótájékoztatóján Szijjártó miniszter beszélt arról is, hogy az Eximbank mikro- kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelkeretét 150-ről 300 milliárd forintra emelik, hogy növeljék a szektor versenyképességét, valamint bejelentette, hogy Pátyot összekötik az M1-es autópályával, hogy javítsák a település és az ipari park közlekedését. Azt is megtudhattuk, hogy felgyorsítják a Közlekedési Múzeum új épületének építését, így a tárlat egyes részei már 2023-ban megnyithatnak.
Gyors bejelentkezése után a miniszter felszállt egy szürke katonai luxusrepülőre, és elment Lengyelországba meglátogatni kollégáját, hogy régiós kérdésekről egyeztessenek. | https://merce.hu/2021/09/07/ujabb-negymilliarddal-tolja-meg-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-boviteset/ | https://web.archive.org/web/20221011100923/https://merce.hu/2021/09/07/ujabb-negymilliarddal-tolja-meg-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-boviteset/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-negymilliarddal-tolja-meg-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-boviteset | Mérce | hungarian-news | 2021-09-07 12:20:09 | [] | [
"Samsung"
] | [] | [
"támogatás",
"engedély",
"környezetkárosítás"
] | [] |
52,717 | Újabb üzleti partnerét kebelezné be Mészáros Lőrinc V-Hídja | Most nagyon hasonló tranzakció fog lezajlani, ha a Gazdasági Versenyhivatal áldását adja az összefonódásra. A bejelentések között ugyanis feltűnt egy új dokumentum, mely szerint
a V-Híd Zrt. 100 százalékos tulajdonrészt szerezne a dunavarsányi Kontúr Csoport Kft.-ben. | Komoly lehetőséget lát a vasútépítő piacon Mészáros Lőrinc, hiszen már nem ez az első alkalom idén, hogy a vasútépítés területén működő cégre vetett szemet az egyik érdekeltsége közbeiktatásával.
Idén május végén elsőként számoltunk be arról, hogy a V-Híd Kft. 40 százalékos tulajdonrészt vásárolt a pátyi székhelyű, vasútépítéssel főtevékenységként foglalkozó Vágányprofil Kft.-ben, miközben már számos olyan cége van a felcsúti milliárdosnak, mely ugyanezen a területen tevékenykedik. A Vágányprofil ráadásul nem is véletlenül akadt az üzletember útjába, hiszen 2019-től kezdődően éves keretszerződéssel rendelkezik a cég a V-Híd Kft. anyacégével, a V-Híd Zrt.-vel, mely a társaság főbb megbízói közé tartozik. Refereciaként többek között
a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és Konferencia Központ burkolat építési munkái,
valamint a felcsúti Ifjúsági Sport Szálláshely burkolatépítési munkáit is megemlítik honlapjukon.
Most nagyon hasonló tranzakció fog lezajlani, ha a Gazdasági Versenyhivatal áldását adja az összefonódásra. A bejelentések között ugyanis feltűnt egy új dokumentum, mely szerint
a V-Híd Vagyonkezelő Kft. 100 százalékos tulajdonrészt szerezne a dunavarsányi Kontúr Csoport Kft.-ben.
A Kontúr Csoport 2002-ben jött létre, főtevékenysége pedig a V-Híd profiljába vág: mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, de bontással, vasút építésével, híd, alagút építésével is foglalkozik többek között. És minden jel szerint több közös projektje lehetett a Mészáros-család cégeivel is. Egyrészt referenciáik között szerepel:
a Százhalombatta-Ercsi elágazás körszerűsítése
a Püspladány-Ebes vonalszakasz vasúti és biztosítóberendezés munkálatai
Ebes-Debrecen szakasz korszerűsítése.
A honlapjukon feltüntetik a legfőbb megrendelőiket is, szám szerint nyolcat, mely közül négy Mészáros Lőrinchez és családjához köthető:
NIF Zrt.,
V-Híd Zrt. (a társaság leendő felvásárlójának anyacége),
MÁV FKG Kft.,
Híd-Tám Kft. (Mészáros Lőrinc öccsének cége),
R-Kord Kft. (Mészáros Lőrinc vasútépítő cége),
Mészáros és Mészáros Kft. (Mészáros Lőrinc zászlóshajó cége),
GYSEV Zrt.,
és MÁV Zrt.
Jól prosperáló társaságot vesznek Mészárosék
A Kontúr Csoport Kft. 2017 áprilisa óta egyedüli tulajdonosa a cégkivonat szerint a dunavarsányi illetőségű Romhányi Péter László. A gazdálkodását nézve pedig felívelő pályára állt a cég gyakorlatilag egy évvel azután, hogy a V-Híd szekere is beindult volna. (szerk.: a V-Híd gazdálkodása egy évvel korábban, 2017-ben vett nagy lendületet, akkor 23,8 milliárd forint árbevételt könyveltek el az egy évvel korábbi 1,9 milliárd után.)
A Kontúr Csoportnak 2017-ben még csak 181 millió forintos árbevétele volt, ami
2018-ra már 1,1 milliárd forint lett,
2019-ben 2,8,
2020-ban pedig már 3,4 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.
A tavalyi év kiemelkedően jó volt, hiszen közel 32 százalékos profitrátával működött a korábbi 14-16 százalék után. Ez azt jelenti, hogy több mint 3 milliárd forintos bevételből 1,1 milliárd forint tiszta nyereség maradt év végén. Míg 2019-ben még az 500 millió forintot sem érte el a nyereség, vagyis egy év alatt 138 százalékkal nőtt a cég profitja. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-uzleti-partneret-kebelezne-be-meszaros-lorinc-v-hidja.html | https://web.archive.org/web/20231127065810/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-uzleti-partneret-kebelezne-be-meszaros-lorinc-v-hidja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-uzleti-partneret-kebelezne-be-meszaros-lorinc-v-hidja | mfor.hu | hungarian-news | 2021-09-07 13:11:06 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Kontúr Csoport Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"Vágányprofil kft."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,718 | Nyoma sincs egyelőre a 2,2 milliárdos uniós pénznek Rogán Antal apósának cégénél | Nagy visszhangja volt Rogán Antal új apósa körül pénzügyi eseményeknek nem is túl régen. Történt ugyanis, hogy 2020. augusztusában Obrusánszki Zsolt és egy földvásárló társa megszerezték az agrártanácsadásban utazó Ductus Kft. felét. Ezután, 2020 októberében pedig 315 millió forintos bankkölcsönhöz jutott a társaság Budapest Banktól, amely egy földvásárlást is hitelez 1,58 milliárd forinttal - írt az ügyekről az Átlátszó. Ezt a Budapest Banktól kapott hitelt és a földvásárlást is később a miniszter, Rogán Antal és a bank is cáfolta. (Csak az idővonal kedvéért zárójelben megjegyezzük, hogy Rogán Antal és Obrusánszki Barbara frigye egy hónappal később, 2020 decemberében volt.)
A Ductus Kft. azonban korábban is nagyobb anyagi forráshoz jutott, hiszen 2019 októberében az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból nyert el 2,232 milliárd forintot mezőgazdasági szaktanácsadásra. A projekt teljes összköltsége 2,399 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy a Ductus Kft.-nek még 165 millió forint önerőt kell hozzá biztosítania. | Nagy visszhangja volt Rogán Antal új apósa körül pénzügyi eseményeknek nem is túl régen. Történt ugyanis, hogy 2020. augusztusában Obrusánszki Zsolt és egy földvásárló társa megszerezték az agrártanácsadásban utazó Ductus Kft. felét. Ezután, 2020 októberében pedig 315 millió forintos bankkölcsönhöz jutott a társaság Budapest Banktól, amely egy földvásárlást is hitelez 1,58 milliárd forinttal - írt az ügyekről az Átlátszó. Ezt a Budapest Banktól kapott hitelt és a földvásárlást is később a miniszter, Rogán Antal és a bank is cáfolta. (Csak az idővonal kedvéért zárójelben megjegyezzük, hogy Rogán Antal és Obrusánszki Barbara frigye egy hónappal később, 2020 decemberében volt.)
A Ductus Kft. azonban korábban is nagyobb anyagi forráshoz jutott, hiszen 2019 októberében az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból nyert el 2,232 milliárd forintot mezőgazdasági szaktanácsadásra. A projekt teljes összköltsége 2,399 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy a Ductus Kft.-nek még 165 millió forint önerőt kell hozzá biztosítania.
A cég határidőre leadott, 2020-as évről szóló beszámolójában azonban még mindig nincs nyoma a 2,2 milliárdos uniós támogatásnak. De a projekthez szükséges önerő talán-talán lassan rendelkezésre áll majd.
A Ductus hosszú lejáratú kötelezettségei ugyanis 9,4 millióról 116,9 millió forintra emelkedtek. A rendkívül szűkszavú és kevés információt tartalmazó kiegészítő melléklet nem részletezi ezt a sort, de feltételezhető, hogy mégis valamilyen kölcsön állhat a háttérben, mivel az uniós támogatás vissza nem térítendő, így annak a helye nem lehet a kötelezettségek között.
Hogy azonban tavaly év végén beindultak a dolgok a cégnél, a dolgozói létszámból és az egyéb eredménysorokról is sejthető. Év végén állásinterjúk zajlottak, melynek eredményeként 3 főt már biztosan felvettek. Az átlagos dolgozói létszám ugyanis 6-ról 9 főre emelkedett, ezzel párhuzamosan a fizetések is nagyot ugrottak.
A bérköltség alapján számolt átlagos bruttó bér a 2019-es 183 ezer forintról 458 ezerre nőtt tavaly, jókora költségnövekedést eredményezve a cégnek.
Míg egy évvel korábban mindössze 16,2 millió forintot tettek ki a személyi jellegű ráfordítások, addig tavaly már 59,1 milliót költöttek el ilyen jogcímen.
Minderre azért is volt lehetősége a cégnek, mert bár a bevételek megcsappantak, 28,5 millióról 7,8-ra, az egyéb bevételek nagyot emelkedtek. 3,7 millió után 73,8 milliót könyveltek el. Ám, az, hogy ez pontosan milyen jogcímnek köszönhető, nem derül ki a kiegészítő mellékletből.
A bevételek és ráfordítások eredőjeként üzemi szinten is javult a cég helyzete: 1,1 millió után 3,5 milliós nyereséget mutattak ki. Ezt azonban a pénzügyi műveleteken elért 1,1 milliós veszteség leapasztotta és az adófizetési kötelezettség elszámolása után 2,2 milliós tiszta profit maradt a cégben. Igaz, ez többszöröse az előző évinek, akkor 962 ezer forint plusz marad a tevékenységnek köszönhetően.
Rogán Antal apósának, Obrusánszki Zsoltnak van még egy gazdasági érdekeltsége, a KMBB Épületfelújító Közkereseti Társaság, melynek 2019 októberében lett a tagja. Ez azonban 2002 óta semmilyen tevékenységet nem folytat, gyakorlatilag egy évtizede lassan alvócég: se alkalmazott, se bevétel.
A leadott beszámoló kiegészítő mellékletéből kiderülnek az előzmények is. Mint írják:
"2002-ben a tagok az amerikai székhelyű Barna Company vállalkozással kötöttek megállapodást termékei forgalmazására. Sajnálatos módon a szerződő partner tulajdonosa elhalálozott, így az üzlet meghiúsult. Az új tagok a cég működtetésében, felszámolásában nem kívántak közreműködni. A cég 2002-től tevékenységet nem folytatott."
Obrusánszki Zsolt mellett 4 miskolci magánszemély tulajdonosa a társaságnak: Békési Vince, Békési Vincéné, Andorkó Endre és Bejó Zoltán. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nyoma-sincs-egyelore-a-22-milliardos-unios-penznek-rogan-antal-aposanak-cegenel.html | https://web.archive.org/web/20220627004628/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nyoma-sincs-egyelore-a-22-milliardos-unios-penznek-rogan-antal-aposanak-cegenel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyoma-sincs-egyelore-a-22-milliardos-unios-penznek-rogan-antal-aposanak-cegenel | mfor.hu | hungarian-news | 2021-09-06 13:15:00 | [
"Obrusánszki Zsolt",
"Rogán Antal"
] | [
"Ductus Szaktanácsadó Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"tanácsadás",
"EU"
] | [] |
52,719 | Öltözőépület épül Kisvárdán: sok a gyanús momentum a projekt körül | Újabb sportcélú beruházás indul el Kisvárdán, Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városában. A projekt körül több furcsaság is van, a szálak a nyertestől a Várda Sport Egyesületig vezetnek. | A sportlétesítmények kiszolgálásához szükséges öltözőépületet akar építeni a Várda Sport Egyesület - találtunk rá a tenderre az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. Az eljárást már le is bonyolították, a nyertes is megvan, a beruházás és a tender körül azonban sok furcsaságot és számos szokatlan kapcsolódási pontot találtunk. De kezdjük a legelején.
A létesítmény 407 négyzetméter alapterületű, kétszintes épület lesz. A földszinten a sportolók és az edzők igényeit kielégítő öltözők lesznek, az emelten pedig "a terület működéséhez szükséges management helyiségei" kapnak helyet. A tervezett építmény a dokumentumok szerint "természetes építőanyagokból (tégla, fa, kő stb.) épül meg, a meglévő környezetbe illeszkedő építészeti kialakítással".
A megvalósításra 10 hónapja lesz a kiírás szerint a nyertes vállalkozónak.
A közbeszerzési eljárást furcsán rövid határidővel írták ki: augusztus 5-én indították el, és csupán 12 napot hagytak az ajánlattételre. Az ajánlatok benyújtására ugyanis augusztus 17-ig volt lehetősége az erre felkért gazdasági szereplőknek:
a "7" Ház Bt.-nek,
a D-Gesztor Építő és Acélszerkezet Gyártó Kft.-nek,
a Bányász Építőipari Kft.-nek,
a Demeter József és Fiai Kft.-nek,
valamint a Barati-Dósa Építőipari és Oktató Kft.-nek.
Közülük csupán ketten pályáztak a munkára:
a "7" Ház Bt.
és a Demeter József és Fiai Építőipari Kft.
Utóbbi ajánlatát azonban több dolog miatt is érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő, így kizárásos alapon a nyíregyházi "7" Ház Bt. a nyertes, vagyis az egyetlen érvényes ajánlat lett a legjobb is egyben.
És itt jön egy újabb furcsaság: a cég forintra pontosan olyan értékű ajánlatot adott, mint amennyi forrása van erre a sportegyesületnek. 296 772 410 forint.
A dokumentumokból egyébként kiderült, hogy ez nem saját forrás, nem is önkormányzati pénz, de még csak nem is TAO-támogatást költenek el az öltözőépületre. A pénz a sportakadémiai forrásból, hazai támogatásból származik, a támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka.
A nyertes vállalkozás egyébként nyíregyházi székhellyel rendelkezik a közbeszerzési dokumentumok alapján, ez az információ azonban nem egyezik meg a hivatalos cégkivonatban szereplőkkel. Az igaz ugyan, hogy alapításától, vagyis 1996-tól kezdve 2019 novemberéig Nyíregyházán működött a társaság, ekkor viszont a székhelyet áttették Budapestre, a 4. kerületbe.
Seszták Miklós köréig vezetnek a szálak
Betéti társaságról lévén szó, két nyíregyházi tulajdonosa van a cégnek. A beltag Szász Attila, a kültag pedig minden bizonnyal a felesége lehet, Szászné Ignéczi Ildikó. Mindkettőjüknek ez az egyetlen céges érdekeltsége jelenleg.
Szász Attila korábban azonban több társaság tulajdonosa és/vagy vezetője volt. A legismertebb közülük a Várda-Invest Kft., melynek 2001 és 2003 között volt a tulajdonosa. Jelenleg pedig az a Rácz Zsolt Károly az egyik tulaja a társaságnak, aki a városi önkormányzat pénzügyi és számvizsgáló bizottságának külsős bizottsági tagja. Emellett a kisvárdai sportegyesületnél a benyújtott sportfejlesztési programokban bukkantunk a nevére, mint a kérelmező kapcsolattartója. És a kisvárdai kézilabdacsapat szakmai stábjának is a tagja, mint gazdasági vezető.
Rácz Zsolt Károlynak számos gazdasági érdekeltsége van az Opten adatbázisa szerint, többek között könyvelőirodája is van, mely helyi információink szerint Seszták Miklós autókereskedő cégének könyvelését is végzi.
Rácz és Szász a múltban már kapcsolatban lehetett egymással a Várda-Investen keresztül, amikor is Szász 2001. szeptemberében tulajdonrészt szerzett a cégben, akkor szállt ki Rácz Zsolt. Így akkor akár az üzletrész eladójaként és vevőjeként ismerhették egymást.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon ez mennyire játszott szerepet az öltözőépület közbeszerzési eljárásában.
A helyzet ugyanis úgy néz ki, hogy egy szűkre szabott határidővel meghirdetett eljáráson nyert egy vállalkozás a rendelkezésre álló pénzzel forintra megegyező ajánlattal. Tulajdonosa korábban már üzletelhetett azzal a személlyel, aki napjainkban az ajánlatkérő Várda Sport Egyesület tao-kapcsolattartója és a kézicsapat gazdasági vezetője.
Hatalmas összeghez jut a munkával a Bt.
A nyertes vállalkozás alapvetően főtevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik, de emellett felvett olyan tevékenységi köröket is, mint például:
épületépítési projekt szervezése,
vakolás,
padló-, falburkolás,
bontás,
piac-, közvélemény-kutatás,
talajmintavétel, próbafúrás,
vagy út, autópálya építése.
Gazdálkodása profitábilis, de ez a most elnyert megbízás majdnem az éves bevételeinek a dupláját hozza a konyhára. Míg 2016-ban még csak 46 millió forint folyt be a kasszába, addig tavaly már 153,7 millió forint (évről évre egyre többre tettek szert), amiből a végére 11,5 millió forint tiszta nyereség maradt, amit bent hagytak a cégben. | https://mfor.hu/cikkek/makro/oltozoepulet-epul-kisvardan-sok-a-gyanus-momentum-a-projekt-korul.html | https://web.archive.org/web/20230206070621/https://mfor.hu/cikkek/makro/oltozoepulet-epul-kisvardan-sok-a-gyanus-momentum-a-projekt-korul.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oltozoepulet-epul-kisvardan-sok-a-gyanus-momentum-a-projekt-korul | mfor.hu | hungarian-news | 2021-09-06 13:21:00 | [
"Rácz Zsolt Károly",
"Seszták Miklós",
"Szász Attila"
] | [
"\"7\" Ház Bt.",
"Kisvárda Város Önkormányzata",
"Várda Sport Egyesület"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"sport",
"építőipar"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,720 | Épp csak termálvíz nem lesz a kisvárdai termálvizes lórehabilitációs központban | Immár 3,5 éve annak, hogy a szokásos év végi költségvetési osztogatás idején a kormány 2,2 milliárd forintot pántlikázott fel, hogy abból egy termálvizes lórehabilitációs központ megvalósulását fedezze a kormány Kisvárdán. A jelek szerint a sokáig tartó titkolózásnak vége, idén megépülhet a komplexum. | Hosszú-hosszú bizonytalanság és csend után úgy tűnik, valóság lesz a termálvizes lórehabilitációs központból. Bár a létrejötte nem volt kérdés, annak időpontja viszont igen. Sőt, a helyszíne és a projekt egyéb részletei is. A kormány még 2017 végén a szokásos év végi költségvetési osztagátás idején döntött úgy, hogy 2,2 milliárd forintot biztosít egy termálvizes lórehabilitácis központ megvalósítására Kisvárdán. Most, 3,5 évvel később a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott vizsgálati dokumentáció minden eddig nem ismert részletre választ ad. A meghökkentő részletek előtt azonban elevenítsük fel egy kicsit a projekt elmúlt 3,5 évét.
Eleinte csak egy dolog volt biztos: a projektért a Magyar Lovassport Szövetség felel. Szűk másfél év után aztán a beruházás elkerült a szakszövetségtől, a 2,2 milliárdos támogatás kedvezményezettjeként egy magánalapítványhoz kötődő céget, a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.-t jelölte ki a kormány. A céget a kormányrendelet megjelenése előtt alig egy évvel alapították, tulajdonosa pedig a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, a Kft. ügyvezetője és az alapítvány elnöke egy és ugyanaz a személy, Juhász Péter.
Noha a felszínen talán nem, de a háttérben megtalálhatók a fideszes kapcsolódási pontok. Juhász Péter például az ügyvezetője annak a szintén kisvárdai Futubit Kft.-nek, mely 2018. júliusáig Balogh Sándor (és Mager Andrea tárca nélküli miniszter) lánya, Balogh Szonja tulajdonában volt. De a hvg.hu cikke szerint Juhász a Magyar Afrika Társaságon keresztül is kapcsolatban van Balogh Sándorral (aki a G7 portréanyaga szerint Seszták Miklós helytartója, megoldóembere). Utóbbi a társaság elnöke, Juhász Péter pedig annak felügyelőbizottsági elnöke. És még egy adalék a kapcsolódáshoz: az Opten adatbázisa szerint a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft. székhelye megegyezik Szeremley Csaba (egyéni vállalkozó) címével, aki a Magyar Afrika Társaság projektkoordinátora.
Jó lehetőséget lát a lówellness-ben az állam, hát közpénzből megvalósuló magánprojektté tette
Egészen érthetetlen volt, hogy 2019-ben a Kárpát-medence Lovas Akadémia Kft. lett a 2,2 milliárdos beruházásért felelős társaság. Ezzel a lépéssel
a kormány ugyanis egy állami forrásból megvalósuló pojektet tett olyan magánprojektté, ahol a költségeket az állam, ezáltal az adófizetők fedezik. A megtermelt haszonból viszont nem fognak részesedni.
A változtatás után parlamenti írásbeli kérdés formájában is érdeklődött az ellenzék ennek okáról.
Vadai Ágnes DK-s képviselő volt arra kíváncsi, miért kellett a 2,2 milliárd forint kedvezményezettjét a Magyar Lovassport Szövetség helyett a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft.-re cserélni? Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a következőt válaszolta:
"Mivel sem Közép-Európában, sem az egész kontinensen hasonló adottságokkal bíró létesítmény nem áll rendelkezésre, a lovascentrum számos más, magas lovaskultúrával rendelkező nemzet válogatottjait is hazánkba vonzhatja, hazai és nemzetközi versenyhelyszínként is funkcionálhat".
Röviden összefoglalva: mivel ilyen közel s távol nincs, sokakat idevonzhat egy ilyen létesítmény, ezért jobb, ha nem a szakszövetség felel a megvalósulásért. Teljesen "logikus". Mindenesetre a projekt körüli bizonytalanság és titkolózás egészen 2020 márciusáig élt.
Jó lesz ott, a stadiontól nem messze
Nagyon sokáig élt az az elképzelés, hogy a Kisvárdától mindössze 5 kilométerre fekvő Döge lesz a lórehabilitációs központ helyszíne. A feltételezés egyáltalán nem volt alaptalan, mivel itt működik már egy lovascentrum, mely a Lázár Vilmossal is jó kapcsolatban lévő, egykori díjugrató, Bertók Viktor tulajdona.
Egészen tavaly tavaszig tartotta is magát ez a verzió, aztán a koronavírus-járvány hazai megjelenését követően, egy március végi rendkívüli testületi ülésen született meg a végső döntés. Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy Leleszi Tibor, polgármester ekkor tárta a testület elé a javaslatot, hogy nem Dögén, hanem Kisvárdán, a stadion közelében épül meg a rehabilitációs központ. Dél-nyugatról észak-kelet felé haladva egyfajta kiterjesztéseként a strand-csúszdapark, mozipark, stadion és gigaparkoló szórakoztatónegyednek.
Akkori értesülésünket most a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció is alátámasztotta.
Termálvizes rehab-központ termálvíz nélkül
A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a beruházásnak nincs káros hatása, az részükről megvalósulhat.
A leírtak szerint egy egész komoly és nagy komplexum fog létrejönni. Kialakításra kerül ugyanis
a lovarda és lórehabilitációs központ,
fedeles versenypálya és a hozzá tartozó melegító pálya, valamint nézői tribün,
fedett szín, mely a lovarda technológiai kiszolgálását biztosítja,
zárt trágya gyűjtő, így a bűzhatás elenyésző lesz a tervezők szerint,
4 db oktatóterem és az ezeket kiszolgáló helyiségek,
2 apartman épület, egyenként 2-2 apartmanegységgel, ezek az odalátogató vendég lovasok elhelyezését biztosítják majd,
étterem egy 300 adagos konyhával a látogatók/nézők kiszolgálására,
61 férőhelyes parkoló,
személyzeti és látogatói vizesblokk,
takarítószer tároló helyiség.
A lovak rehabilitációjához háromféle eszközt fognak alkalmazni:
hores-trainer spa, ami a vizes kezeléseket biztosítja,
horse-trainer relax, ami a száraz kezeléseket biztosítja,
és egy horse-trainer sun, ami a vizes kezelések utáni lehetőséget biztosítja.
A vizes kezelésekhez kapcsolódik egy újabb csavar a történetben, hiszen a termálvizesként beharangozott lórehabilitációs központ nem lesz termálvizes. Mint a határozatból és a dokumentációból is kiderült:
"A rehabilitációs tevékenység során kizárólag a közműszolgáltató által biztosított víz kerül felhasználásra."
A kisvárdaiaknak nem kell tumultustól tartania
Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint igazán csendes lesz a lórehabilitációs központ, és még csak azt sem nagyon lehet mondani, hogy a beruházás rengeteg munkahelyet biztosítana a helyieknek.
A központ üzemeltetéséhez várhatóan 5 fő elég lesz, a tervezett látogatói létszámot illetően pedig havi 300 fővel számolnak a kivitelezők.
Vagyis naponta 10 ember keresheti fel a rehabilitációs központot. "Természetesen a látogatói létszám napi alakulását nagyban befolyásolják a komplexumba szervezett programok gyakorisága" - jegyzik meg a dokumentumban.
A kivitelezéssel sem várnak már sokáig, olyannyira nem, hogy 2021. júliusa és októbere között zajlana a termálvizes helyett ivóvizes lórehabilitációs központ kivitelezése.
Seszták köréhez folyik a pénz
A Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft. tavalyi beszámolója is arról árulkodik, hogy már 2020-ban elkezdődött a projekt előkészítése. Első lépésként az ingatlanvásárlás történt meg. Az eddig tetszhalott állapotban lévő 2,2 milliárd forinton ücsörgő cég mérlegében tavaly ugyanis már feltűnt a befektetett eszközök sorok egy 39,2 millió forintos tétel.
A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint ez befejezetlen beruházás, a lórehabilitációs központtal kapcsolatos beruházáshoz ugyanis a Kft. több ingatlant vásárolt meg. A hvg360 korábbi cikke szerint 2020 augusztusában az érintett ingatlanok egyikét a kaszinóbizniszben is érdekelt Kruppa Zsolttól vette meg a Kft., aki két hónappal a 2,2 milliárdos támogatói határozat előtt vette meg az ingatlant. Hogy pontosan mennyit kapott ezért a területért Kruppa - akinek Seszták Miklós feleségével is van közös vállalkozása -, nem tudni pontosan.
Az előzetes vizsgálati dokumentációban helyszínként rögzített ingatlan azonban 2021. februárjában került a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft. tulajdonába - ezt már az ingatlan tulajdoni lapjából derül ki. A telket Drágár Pétertől vette meg a cég, aki 2018 áprilisában vette meg azt magánszemélyektől. Drágár Péterről sem mondhatjuk azonban, hogy Seszták körén kívül esne, hiszen a Mikucza-fivérek mindegyikével van közös turisztikai cége. Utóbbiak közül a Kelet-Rest Kft. három éve például azzal a bravúrral került a hírekbe, hogy 4 millió forintos árbevétellel és egyetlen alkalmazott nélkül, egyedüli ajánlattevőként sikerült megvennie az államtól egymilliárd forintért az 55 ezer négyzetméteres, felújított nyíregyházi Erzsébet Szállót - írta az Átlátszó. A Mikucza-fivérek cégei rendszeresen megbízásokat kaptak az elmúlt években Kisvárdán, akiket a bonyolult összefonódások miatt egyszerűen csak Seszták Miklóshoz köthető üzleti körként definiálják őket. | https://mfor.hu/cikkek/makro/kisvarda-lorehabilitacios-kozpont-termalvizes-sesztak-miklos.html | https://web.archive.org/web/20230210074517/https://mfor.hu/cikkek/makro/kisvarda-lorehabilitacios-kozpont-termalvizes-sesztak-miklos.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epp-csak-termalviz-nem-lesz-a-kisvardai-termalvizes-lorehabilitacios-kozpontban | mfor.hu | hungarian-news | 2021-07-06 13:34:00 | [
"Balogh Sándor",
"Balogh Szonja",
"Drágár Péter",
"Seszták Miklós",
"Szeremley Csaba"
] | [
"Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület",
"Futubit Kft.",
"Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.",
"Kelet-Rest Kft.",
"Magyar Lovassport Szövetség"
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"lósport",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
52,721 | Megfeneklett két milliárdos nagyberuházás is Szolnokon, nem látni a végüket | Két nagyberuházás is jelentős késésben van Szolnokon. Az egyik a színház, a másik a tiszaligeti strand felújítása. A színháznak tavaly kellett volna, a strandnak idén ősszel kellene elkészülnie, de egyikből sem lesz semmi, csak jövőre. | Bizakodva jelentette ki még augusztus végén Szalay Ferenc, hogy az évad egy pontján visszaköltözik régi helyére a szolnoki Szigligeti Színház. Ám ez még eléggé kétségesnek tűnik. A szolnoki polgármesterből Barabás Botond új igazgató bemutatkozásakor szólt a szirének hangja. Az biztos, hogy az évadot ismét ideiglenes helyén, az Aba-Novák Kulurális Központban kezdi meg a társulat, pedig már egy éve a régi épületében kellene játszania.
A szolnoki Szigligeti Színház felújítása 2019 óta tart, a beruházást már rég el kellett volna felejteni, tavaly ilyenkor el kellett volna készülni vele.
Ám a munkák vége még mindig nem akar látszani. Nagyon úgy néz ki, elég csehül áll a színház beruházása. Információink szerint nincs olyan része az épület belső tereinek, ami készen lenne. A felújítás alatt gyakran előfodult, hogy valamihez nem készültek tervek, ezeket utólag kell hamarjában elkészíteni, engedélyeztetni.
A Szigligeti Színház felállványozott homlokzata
Az épület csak kívül van nagyjából kész, a felújított tetőzeten már fent vannak a napkollektorok. Ugyanakkor állítólag a megfelelő energiaellátással is voltak gondok, csak nemrégiben épült egy új trafó a színháznál. Úgy tudjuk, a forgószínpad váza készen van, de padlózat még nincs rajta, a nézőtér még sehol, burkolatok alig vannak. Sok helyen a vezetékek, csövek a plafonon úgy futnak, mint a nagyáruházakban, vagyis nincs még álmennyezet. A nézőtér meghatározó eleme lesz az új kristálycsillár, de hol van az még... A színház egyébként azt tervezi, hogy jövő márciusban az idei szezon utolsó bemutatóját már a új környezetben tartják meg, ám ehhez nagyon össze kéne kapnia magát a kivitelezőnek.
A színház felújítására közel 4 milliárd forintot terveztek elkölteni.
A munkálatokat a szolnoki Fidesz kedvenc helyi vállalkozása, a Böjtös-Bau Kft. végzi.
Tavaly nyáron egyébként a színház felújításához szükséges több mint egymilliárd forint többletforrás odaítélésről döntött a kormány. Az indok az ilyenkor szokásos volt: előre nem látható gondok. Jelen esetben a plusz támogatás azért kellett, mert az épület vizesedése miatt előre nem látható problémák adódtak. Ezt a város parlamenti képviselője, Kállai Mária jelentette be közösségi oldalán. Így már 5 milliárd forintnál tart a beruházás összege. Felvetődik azonban a kérdés, hogy az építőanyagárak drágulása miatt nincs-e szükség újabb támogatásra.
Öt bemutatót terveznek
A színház új vezetése egyébként jelentősen felkavarta terveivel a Balázs Péter direktor által 14 év után hátrahagyott állóvizet.
A nagyszínpadon elsőként Örkény István Kulcskeresők című tragikomédiáját mutatják be Csiszár Imre rendezésében. Az évad második bemutatóját, Peter Shaffer vígjátékát, a Black Comedy-t Szurdi Mikós rendezi. Harmadikként egy zenés vígjáték, Rejtő Jenőtől a Vesztegzár a Grand Hotelben látható majd, Vida Péter rendezésében. Ezt követően Csehov Sirály című darabját Székely Kriszta rendezésében mutatják be – a tervek szerint már a színház felújított épületében. Az évadot egy háromfelvonásos operett zárja: Léhár Ferenc Víg özvegyét Szinetár Miklós rendezi.
Nagyon nem áll jól a másik szolnoki nagyberuházás, a tiszaligeti strand felújítása sem. A létesítmény a Fidesz gyámsága alatt, azaz a Modern Városok Program keretein belül újul meg. A munkát a színházhoz hasonlóan 2019-ben kezdték meg, és idén kellene elkészülni vele, ám ez meglehetősen kétséges, látva a jelen állapotokat. Lapunk információi szerint majd csak jövő nyárra tudják átadni a létesítményt.
A beruházás költségét itt sem sikerült elsőre eltalálni, mert a kezdeti 7,7, milliárdot még megfejelték 2,3 millárddal, vagyis így már 10 milliárdból fejlesztik a fürdőt.
Szolnok eléggé peches a nagyberuházásokkal. Például az ipari parkban a régóta remélt és nagyon várt citromsavgyárat is idén ősszel tervezték átadni, de abból csak jövőre lesz valami.
A másik sokat várt felújítás, a MÁV strand is jókora késéssel készült el tavaly. A két strandfürdő építése, felújítása miatt sokáig nem is volt így strandja a városnak, ami nagy felháborodást keltett. A tiszaligetit annak idején bezárták a felújítás kezdetére hivatkozva, ám a MÁV-ot meg még nem nyitották meg, szintén a felújítás elhúzódása miatt. A MÁV strand azzal vált egyébként országosan is ismertté, hogy megnyitását követően nem sokkal a szomszédságában lévő lőtérről egy alkalommal egy golyó repült át. Erről a Narancs.hu számolt be elsőként.
Szerettük volna megtudni a szolnoki fideszes városháza véleményét a két beruházás állásáról, főleg, hogy helytállóak-e értesüléseink a színházi építkezéssel kapcsolatban. Azt kérdeztük hetekkel ezelőtt, hogy e két beruházás milyen készültségi fokon áll. Mi az oka annak, hogy mindkét beruházás lemaradásban van a tervezett átadási időponthoz képest? Szükséges-e a két beruházáshoz még állami támogatás igénylése? A színházzal kapcsolatban szerettük volna megtudni, igényel-e többletforrást a belső terekben folyó munka. Végül azt is megkérdeztük az önkormányzattól, mikorra várható a két beruházás átadása.
A városháza egyelőre nem reagált megkeresésünkre. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megfeneklett-ket-milliardos-nagyberuhazas-is-szolnokon-nem-latni-a-veguket-241372?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MNA&fbclid=IwAR0NVY_USPG | https://web.archive.org/web/20231222214511/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megfeneklett-ket-milliardos-nagyberuhazas-is-szolnokon-nem-latni-a-veguket-241372 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megfeneklett-ket-milliardos-nagyberuhazas-is-szolnokon-nem-latni-a-veguket | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-09-07 13:39:06 | [] | [
"Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"támogatás",
"önkormányzat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
52,722 | Korrupció miatt emeltek vádat a NAV korábbi osztályvezetője ellen | A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hét személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. | A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hét személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádlottak egyike az APEH-nél adóellenőrként, később a NAV-nál különböző beosztásokban – 2018-ig egy regionális bűnügyi igazgatóságon osztályvezetőként – közszolgálati jogviszonyban állt, míg vádlott-társai cégek ügyvezetői voltak.
Az egyik vádlott cége könyvelési és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozott, széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezett vállalkozói körökben.
Ők ketten egy harmadik társukkal 2017 környékén megállapodtak, hogy a könyvelési szolgáltatást nyújtó céggel kapcsolatban álló vállalkozóknak pénzért felajánlják,
hogy a NAV-nál indult és őket érintő eljárásokról adatokat szolgáltatnak, és szükség esetén azokat számukra kedvezően befolyásolják.A megállapodásról később egy újabb személy is tudomást szerzett, aki szintén vállalta – további, az eljárás során ismeretlenül maradt vállalkozóknak – a korrupciós kapcsolatrendszerben a közvetítői tevékenységet.
A vádlottak - akik közül többen beismerő vallomást tettek - valamennyien szabadlábon védekeznek. A korábbi osztályvezetőnek már nem áll fenn a hivatali jogviszonya.
A nyomozó főügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság öt vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítéljen, továbbá rendeljen el vagyonelkobzást (többnyire milliós nagyságrendben) azon terheltek esetében, akik a bűncselekmények elkövetése folytán gazdagodtak. | https://444.hu/2021/09/07/korrupcio-miatt-emeltek-vadat-a-nav-korabbi-osztalyvezetoje-ellen | https://web.archive.org/web/20230208044038/https://444.hu/2021/09/07/korrupcio-miatt-emeltek-vadat-a-nav-korabbi-osztalyvezetoje-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-miatt-emeltek-vadat-a-nav-korabbi-osztalyvezetoje-ellen | 444 | hungarian-news | 2021-09-07 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
52,723 | A krónikus osztályok korrupciója nem az oka, csak a tünete az idősellátás szétesésének | Az elmúlt egy évben két olyan ügyet is feltártunk, ahol kórházak krónikus osztályán dolgozó korrupt egészségügyi dolgozók szedtek havonta nagy összegeket a hozzátartozóktól azért, hogy szerettüket ne rakják ki az utcára. A krónikus osztályok azért válhatnak a korrupció melegágyává, mert Magyarországon az idősellátás több sebből vérzik. Egészségügyi szakértők szerint teljesen feleslegesen három intézményrendszer van ugyanarra az ellátásra, de egyik sem működik rendesen. | Az elmúlt egy évben két olyan ügyet is feltártunk, ahol kórházak krónikus osztályán dolgozó korrupt egészségügyi dolgozók szedtek havonta nagy összegeket a hozzátartozóktól azért, hogy szerettüket ne rakják ki az utcára.
A krónikus osztályok azért válhatnak a korrupció melegágyává, mert Magyarországon az idősellátás több sebből vérzik.
Egészségügyi szakértők szerint teljesen feleslegesen három intézményrendszer van ugyanarra az ellátásra, de egyik sem működik rendesen.
„Beléptem az ajtón, jó napottal köszöntünk egymásnak, és akkor azt mondta, hogy havi ötvenezer forintért tartani tudja a testvérem. Én álltam az ajtóban, mint akit leforráztak. Aztán annyit mondtam, hogy rendben van.”
Az idézet egy korábbi cikkemből származik, amiben arról számoltunk be, hogy egy vidéki kisváros krónikus belgyógyászati osztályán dolgozó főorvosnő a napidíjon felül további 50 ezer forintot szed be azért cserébe, hogy az ápolásra szoruló időseket ne rakja ki az utcára. Volt is rá példa, hogy ha valaki nem fizetett, akkor az idős beteget teljesen elhanyagolták, vagy egyszerűen hazaküldte a főorvosnő. A kisváros utcáit járva szinte minden második ember, akit megkérdeztünk, hallott már róla, vagy maga is áldozata volt a főorvosnő sajátos rendszerének. A főorvos ellen cikkünk hatására azóta már nyomozás folyik korrupció miatt.
„Ez nagyon sok pénz, én is azt mondom, hogy nagyon sok pénz. De ha egy ápolási osztályra elviszitek, ott is 120-130-140 ezer az ápolás díja, és akkor az csak az intézménynek megy.”
Ez az idézet pedig már egy másik cikkemből származik, amit egy budapesti kórházról írtam, ahol a krónikus belgyógyászati osztályon dolgozó főnővér kért egy idős asszony hozzátartozójától összesen 170 ezer forintot havonta, szintén azért cserébe, hogy az idős nőnek biztosítva legyen a helye az osztályon. A főnővér állítása szerint a havi 170 ezret szétosztották a kórház dolgozói között: 50 ezer ment a főorvosnak, a helyettesének 20 ezer, a főnővérnek 25 ezer, a gyógytornásznak 5 ezer, a tíz nővérnek pedig fejenként 7 ezer. Cikkünk hatására azóta már ebben az ügyben is nyomozás folyik.
Mindkét esetre igaz, hogy bár úgy tűnik, a korrupció hátterében egy ember tisztességtelensége áll, valójában egy rendszer működésképtelensége szüli a problémát és a korrupció lehetőségét. A krónikus osztályok korrupciója az idősellátás rákfenéje.
Ez a rendszer minden elemében vérzik | https://444.hu/2021/09/08/a-kronikus-osztalyok-korrupcioja-nem-az-oka-csak-a-tunete-az-idosellatas-szetesesenek | https://web.archive.org/web/20220529092421/https://444.hu/2021/09/08/a-kronikus-osztalyok-korrupcioja-nem-az-oka-csak-a-tunete-az-idosellatas-szetesesenek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kronikus-osztalyok-korrupcioja-nem-az-oka-csak-a-tunete-az-idosellatas-szetesesenek | 444 | hungarian-news | 2021-09-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy"
] | [] |
52,724 | ORBÁN KEZÉBE KERÜLHET A KAPCSOLÓ - Mindent privatizálnak, az autópályák után az internetet is vihetik | ÉRTESÜLÉSEINK SZERINT NEM KIZÁRT, HOGY A NEMZETI TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁST – AZ AUTÓPÁLYÁKHOZ HASONLÓAN – KONCESSZIÓBA ADJA A KORMÁNY. LÉNYEGÉBEN PRIVATIZÁLJÁK AZT AZ ÁLLAMI INFRASTRUKTÚRÁT, AMIT UNIÓS PÉNZEN FEJLESZTETTEK FEL. AZ ÜZEMELTETÉSRE EGYETLEN SZEREPLŐ LESZ ALKALMAS, MÉGHOZZÁ AZ ORBÁN VIKTORHOZ KÖTHETŐ 4IG, AMELY AZ ÁLLAM HATHATÓS SEGÍTSÉGÉVEL AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÉVEKBEN GYAKORLATILAG MONOPOLHELYZETBE KERÜLHET A PIACON, NEMCSAK AZ ÁLLAMI ÉS ÜZLETI SZFÉRÁBAN, HANEM A LAKOSSÁGIBAN IS. EZ ÓRIÁSI BEFOLYÁS, AMINEK ALAPJA LEHET EGY ÁLLAMI BERUHÁZÁSBAN ÉPÜLŐ KORMÁNYZATI ADATKÖZPONT IS, AMELYNEK MÁR ÉVEK ÓTA MŰKÖDNIE KELLENE GÖDÖN, DE A RÁKÖLTÖTT MILLIÁRDOK ELLENÉRE A BERUHÁZÁS SEHOL SEM TART. | Olvasási idő kb. 17 perc
A közelmúltban robbant a hír: együttműködési megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. (AH Zrt.) tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt. „A megállapodás célja, hogy a felek az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül”.
A megállapodás keretében a 4iG a tulajdonába kerülő, távközlési profillal működő társaságokat apportálja az állami cégbe, azaz az Antenna Hungária Zrt.-be. A tranzakciókkal a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában, így téve lehetővé az állami vagyon magáncégbe való kihordását. A felek a nemzeti távközlési vállalat profiljának megfelelő társaságok apportjáról várhatóan az AH Zrt. átvilágítását és 2021. október közepéig történő vagyonértékelését követően határoznak majd. A közlemény hangsúlyozza: „az Antenna Hungária az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban (Telenor Magyarország és Telenor Real Estate, CETIN Hungary), a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt. is. Az állami vállalat emellett jelentős szolgáltatásokkal van jelen a rendezvényszervezés műsorgyártás, műsorterjesztés, távközlés, műholdas kommunikáció, illetve a távközléshez kapcsolódó IT szolgáltatások területén”.
Az eseményt ki-ki a maga vérmérséklete szerint értékeli, Hadházy Ákos például – szemben Mager Andreával – nem a nemzeti érdekeket vélte fölfedezni mindebben. Az ellenzéki politikus a közösségi médiában ezt írta: „ez a látszólag ártatlan közlemény is egy óriási disznóságról szól: az állami Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdona is Orbánék emberéhez kerül. Mit jelent ez? A kezükbe kerül a rádióadásoktól kezdve a kórházak kommunikációs rendszeréig mindennek a kapcsolója, a teljes állami hírközlési infrastruktúra. Megnyerheti az ellenzék a választást, de Orbánéknál lesz a kapcsoló és nem mellesleg, a rendszeren továbbított adatokhoz hozzáférés is – az egész hatalmas monopóliumot fog jelenteni. A műsorszórás eddig is állami monopólium volt, ezután magánmonopólium lesz.”
Minden egy kézben
Kétségtelen, hogy akár az, ami az Antenna Hungáriával történik, akár az, ami az elmúlt időszakban a 4iG-vel, összehangolt lépéssorozatnak tűnik, s ennek egyes elemei csak és kizárólag a miniszterelnök személyes jóváhagyásával történhettek meg. Forrásaink szerint az egész ügyletet, annak stratégiai jelentősége miatt, ténylegesen nem is a tárca nélküli miniszter, hanem Rogán Antal felügyeli. Az állami és a magáncég összevonásával egy monopolhelyzetbe kerülő társaság képe kezd kibontakozni, amire már van minta, elég csak az építőiparra gondolni. A 4iG ugyanakkor kötődik az Orbán-családhoz, így nem túl merész feltételezés arra a következtetésre jutni, amit Hadházy Ákos pedzeget: Orbánnál lesz a kapcsoló.
De nem csak a kapcsolóról van szó, hanem annál sokkal-sokkal többről.
2014-ben a magyar állam – nemzeti érdekekre hivatkozva – visszavásárolta az AH százszázalékos részvénycsomagját a francia TDF-től, hozzávetőlegesen 56 milliárd forintért. Ezt a lépést akkoriban nem igazán bírálta senki, logikusnak tűnt, mint ahogy a nemzeti érdekekre való hivatkozás is megállta a helyét. Az AH ahhoz kicsi, hogy nemzetközi színtéren is labdába rúgjon, vagyis jelentősége idehaza van, így aztán eszköze lehet a politikai és a gazdasági érdekek megjelenítésének is. Az AH ugyanis a hírközlési infrastruktúrán keresztül szolgáltat, így adott esetben érvényesíthet politikai szempontokat is. A versenyszabályok miatt nyilvánvalóan nem szabhat meg eltérő sugárzási árat, vagyis ez nem lehet olcsóbb a kormány szívének kedves TV2 esetében, mint például a vele szemben kritikus RTL-ében, de számos más olyan eszköz van a kezében, amellyel, ha akarja, megnehezítheti ez utóbbi helyzetét.
Az AH-nak elvileg, már csak a szolgáltatás természetéből adódóan is, a Palkovics László vezette innovációs és technológiai tárca felügyelete alá kellene tartoznia – nem véletlen, hogy tavaly márciusban Orbán Viktor a tárcavezető volt üzlettársát és barátját, a felsőoktatási informatika fejlesztését és működtetését letaroló Fauszt Zoltánt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjai közé nevezte ki, majd egészen váratlanul, kilenc hónappal később, december 31-i hatállyal felmentette ebbéli teendői alól. Kirúgása egybeesik azzal a pillanattal, amikor elterjedt annak híre, hogy Palkovics benyújtotta lemondását, amit később a kormány és ő maga is tagadott. A kérdés az, hogy mi történt ebben a kilenc hónapban? Nos, információink szerint ez idő alatt született meg az a döntés, hogy a 4iG-t a hazai piacon egyeduralkodóvá kell tenni, olyan céggé, amely nem csak az informatika, hanem a távközlés és a médiaszolgáltatás terén is megkerülhetetlen. Az igazi hatalom ugyanis ez: mindennek közös platformot kialakítani. Az érthetőség kedvéért, olyan ez, mint amit a kormány a hírszolgáltatással tett: bizonyos területeken, elsősorban vidéken, olyan buborékot alakított ki, amelyen belül csak azok a hírek jelenhetnek meg, amelyeket így vagy úgy, de maga kontrollál. Egy ilyen komplex szolgáltató társaság azzal, hogy az internetet, a távközlést és a műsorszolgáltatást egy kézben tartja, ugyanilyen, de jóval jelentősebb méretű buborékot teremthet ügyfelek és a hozzájuk tartozó adatok sokaságával. Mára közhely: az adat maga a hatalom.
Terjeszkedés
Palkovicsék sokáig ellenezték ezt a törekvést és ahol lehetett, keresztbe feküdtek, de Fauszt kiebrudalásával végképp kihúzták a lábuk alól a talajt – ezt persze nem azt jelenti, hogy Fauszt kegyvesztetté vált volna, más állami megbízások estén várható a felbukkanása. Az Orbán-kormány pedig szép aprólékosan elkezdte a 4iG fölépítését, amit megkönnyített, hogy – bár valaha az Albacomp ilyen volt – mára nem maradt a piacon informatikai integrátor. A 4iG így aztán sorra nyerte az állami közbeszerzéseket, Jászai Gellért, a cég főtulajdonosa a HVG múlt heti számában nem is tagadta, hogy a bevételeik 73 százaléka az államtól érkezik. Információink szerint a 4iG emberei minden költségvetési intézménybe bejárnak, ahol „tárt karokkal kell várni őket”. Ez lényegében központi utasítás.
Az idén bejelentették a Digi Távközlési Kft. fölvásárlását, s az őszre lezáruló akvizíció révén a 4iG belép a legnagyobb hazai műsorszolgáltatók szélessávú internetes, valamint vezetékes és mobiltelefon szolgáltatást nyújtó nagyvállalatai közé. Időközben kiderült az is, hogy a 4iG az Antenna Hungáriával közösen alapított vállalatot CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. néven, amely ingyen kapja meg az államtól azt a lehetőséget, hogy 2024-től hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos feladatokra is alkalmas műholdját. Ez azt is jelenti, hogy a 4iG így helyi, lokalizációs szolgáltatást is képes nyújtani és pontosan tudni fogja, hogy a felhasználók közül kit és milyen tartalom érdekel, melyek a kommunikációs szokásai. Bejelentették ugyanakkor azt is, hogy egy globális fókuszú, távközlési műholdakat üzemeltető társaságban is többségi tulajdont szerezhet az idén a 4iG, hiszen két leányvállalatával karöltve előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communications Ltd.-vel a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. Az előzetes megállapodás értelmében a 4iG és leányvállalatai a zártkörű tőkeemeléssel abszolút irányító többségi tulajdont szereznének a társaságban. A SpaceCom Magyarországon is rendelkezik ügyfelekkel, az egyik legjelentősebb partnere a Magyar Telekom, amelynek mintegy 200 ezres Sat TV ügyfélbázisa a SpaceCom műholdján át jut televíziószolgáltatáshoz.
Az államosítás után ugyanakkor az Antenna Hungáriát is feltőkésítette az állam, s idén augusztusban pedig kulcsfontosságú döntés született: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az AH kezébe kerüljön a több stratégiai jelentőségű kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt. Ehhez tudni kell, hogy az MVM Net megkerülhetetlen állami szereplője a piacnak, az általa működtetett országos optikai hálózat teljes hossza meghaladja a 15 000 kilométert, s kiépítette az LTE450-es mobilhálózatot is, mely elsősorban az okos mérés és más kormányzati célú adatátviteli igények kiszolgálására jött létre, megengedve az egyéb, nem kormányzati célú felhasználást is. A kormányzati célú felhasználás célcsoportjai közé tartoznak az államigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, az egészségügyi intézmények, a készenléti szolgálatok, az oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok. Lapunk szakértői szerint egy ilyen döntés, akárcsak a műholdüzemeltetésről szóló, sosem valósulhatna meg a miniszterelnök személyes jóváhagyása nélkül. Vagyis, ha minden az elképzelések szerint alakul, egy magáncég kezébe kerül az egységes kormányzati gerinchálózat adatforgalma, vagyis szinte a teljes állami adatforgalom, benne az összes minisztérium, állami hivatal, állami cég adatforgalmával. Ez önmagában is rendkívül súlyos adatvédelmi problémákat jelent, de az MVM Net megvétele az európai uniós kötelezettségeink felől nézve is súlyosan aggodalmakra ad okot, hiszen annak az állami infrastruktúrának a fejlesztéséhez, amelyet most privatizálnak, uniós forrásokat használtak fel. Az uniós pénzek felhasználásának szigorú feltétele, hogy a finanszírozott projektek lezárását követően a kedvezményezetteknek öt évig fenntartási kötelezettségük van. Az MVM Net Zrt. 2020-ban európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre a GINOP 3.4.1-2015 keretében. Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztésére 8 milliárd forint uniós közpénzt nyert, a projektek megvalósításának határideje 2021. december 31.
Mindez összegezve: a 4iG és az Antenna Hungária közötti akvizíció révén, amelynek során a 4iG többségi tulajdonba jut az AH-ban, a társaság képessé válik egy platformon üzemeltetni az informatikai, a távközlési és a műsorszolgáltatást, ezzel letarolva a magyar piacot, benne az állami és a magánszektorral – olyan ez, mintha a kormány, még ha ez egyelőre nincs is határozatba foglalva, kiszervezné a miniszterelnök bizalmi embereihez a nemzeti távközlési infrastruktúrát. Úgy tudjuk, a végső terv ez. Sokatmondó, hogy a HVG múlt heti számában Jászai Gellért arra az elvi kérdésre, hogy ha az állam kiírna egy koncessziót a nemzeti távközlési infrastruktúra működtetésére, előnyben részesítené-e a szuperholdingot, egyebek mellett ezt válaszolja: „Ha viszont volna ilyen pályázat, az lenne a legfurcsább, ha a nemzeti gerinchálózat üzemeltetését – a tulajdonába kerülő MVM Neten keresztül – ellátó Antenna Hungária nem mérettetné meg magát a koncessziós jogokért zajló versenyben.”
A 4iG kezében tehát mérhetetlen hatalom látszik összpontosulni, ehhez immáron csak egy láncszem hiányzik: egy adatközpont.
De úgy tűnik, ez sem lesz akadály.
Göd előtte, Göd utána
2016 végén jelentették be, hogy a kormány két adatközpontot alakít ki – az egyiket a Fehérvári úton, a másikat Gödön. A Fehérvári úti 27,8 milliárd forintos beruházás nyomán helyhez jutott a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, amely a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, a rendőrségtől és más forrásokból gyűjti és elemzi az információkat. A másik, a gödi adatközpont megépítése azonban sehol sem tart.
Annak idején Kara Ákos, a nemzeti fejlesztési tárca akkori államtitkára azt mondta: a gödi beruházás célja elsősorban az állami adatvagyon elhelyezésére szolgáló, nemzeti tulajdonban lévő, a kormányzati és az állami tulajdonú vállalatok legmagasabb szintű igényeit kiszolgáló adatközpont kialakítása. A gödi helyszínt hosszas mérlegelés után választották ki. Fontos szempont volt a jó megközelíthetőség, de figyelembe vették a természeti és ipari katasztrófák elkerülésének szükségességét is.
A tízezer négyzetméteres létesítményből az első ütemben nettó 2000 négyzetmétert terveztek szerverteremnek. Az MVM Net akkori vezérigazgatója azt nyilatkozta: a készülő adatközpontot a legmodernebb, jövőálló technológiával szerelik fel. 2016-ban azt ígérték: a központ nem egészen egy év múlva már működni fog. Ez nem valósult meg. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. honlapján 2017. április 27-én tették közzé a projekttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ezek szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 16,35 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült. A projekt célja – idézzük – „az állami tulajdonban lévő, speciális igényeket is kiszolgálni képes, biztonságos, jól szabályozott, szolgáltatásorientált, nagy teljesítményű kormányzati adatközpont létrehozása, amely megteremti az egységes, hatékonyan és zavartalanul üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alapinfrastruktúrát”.
Azóta annyit tudni, hogy a kormány több milliárd forintot irányított át – de még mindig csak az adatközpont előkészítésére. Hogy ezek a pénzek az elmúlt évek során miként hasznosultak, nem tudni, egyelőre úgy néz ki, sehogy, viszont, ha a fejlesztés valóban megvalósul, akkor bizonyos, hogy a gödi központ lesz az 4iG tevékenységének adatbázisa.
A 444 korábbi közléseiből tudjuk, hogy a Corvinuson végzett Jászai Gellértnek a kilencvenes években egy tanácsadó cége volt, amellyel előbb a plázabizniszben dolgozott, majd a kétezres évek elején az SCD Grouppal szállodaépítésben és turisztikai fejlesztésekben volt érdekelt. A lap forrásai szerint Jászai 2006 után többször is találkozott Orbán Viktorral, akivel az SCD Group balatoni terveiről egyeztethetett. Cége a tőzsdére lépése előtt a válság miatt került padlóra, s az ingatlanjai és a megszerzett üzletei Simicska Lajos köréhez kerültek. „Jászai 2014 után a felemelkedő Mészáros-birodalomban tért vissza a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. elnökeként, majd az Opus Global Nyrt. igazgatósági tagjaként, ahol operatív feladatokat is ellátott, Jászait fideszes körökben csak mint a birodalom consigliere-jét emlegették” – írja a 444, amely fölidézi, hogy a korábbi években komoly veszteséget termelő 4iG 2018 nyarán vált eladóvá, s Mészáros Lőrinc ezután vette meg, majd a cég – így a 444.hu – személyesen Orbán Viktor döntésére került Jászaihoz.
Sokkoló adatok bizonyítják az oktatási tiltakozások igazságát
Ónody-Molnár Dóra
Egy friss OECD-kutatás adatai azt mutatják, hogy a magyar közoktatás teljesítménye még régiós szinten is pocsék. Magyarország – a csehekkel, osztrákokkal, szlovákokkal és a lengyelekkel összehasonlítva – a legrosszabb eredményeket érte el szövegértésben.
Indonézia: szex csak házasságban
Krajczár Gyula
Indonéziában a törvény szerint mostantól bűncselekmény a házasságon kívüli szex.
A múlt sötét, a jelen zavaros, a jövő rémisztő
Ónody-Molnár Dóra
A szociális szakma nyilvánosságáról beszélgettek a szakmai folyóiratok egykori és mai készítői a Ferge Zsuzsa Szabadegyetemen.
Orbán Viktor történelmi bűne lenne az uniós pénzek elvesztése
Kizárólag Orbán Viktor és az általa működtetett rendszer hibája az, ha Magyarország elesik akár egyetlen, neki járó eurótól is – mondja lapunknak Cseh Katalin, aki szerint van esély annak elérésére, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb arányban érkezzenek közvetlen források Brüsszelből a településekhez, civil szervezetekhez. A Momentum EP-képviselőjével az ellenzék helyzetéről és a Momentum jövőjéről is beszélgettünk.
Hogyan emeljük a benzinárat 33 százalékkal, politikai kockázat nélkül?
Vető Balázs
2021. november 15. óta volt érvényben Magyarországon az üzemanyag árakat maximalizáló szabály. Bár többször szűkült a jogosultak köre, de a magyar autósok többsége 480 forintért juthatott hozzá a benzinhez vagy a gázolajhoz. Mármint, ha éppen lehetett kapni. 2022 utolsó negyedévében egyre gyakrabban hallhattunk arról, hogy a kutak jelentős részén nem lehet hatósági áras üzemanyagot kapni. December első napjainak egyik vezető híre pedig már az volt, hogy szinte sehol nincs nemhogy hatósági áras üzemanyag, de semmilyen más típus sem. A legtöbb szakértő szerint a hiányt az árszabályozás okozza. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani úgy, hogy az Orbán-kormány felelőssége fel se merüljön?
A szankciókra hivatkozva menekül el a kormány a saját találmánya elől
A szankciókra hivatkozik a kormány a benzinársapka kivezetése kapcsán, pedig maga az intézkedés volt életképtelen és romboló. Az uniós olajszankciók életbe lépése politikai ürügyet teremtett az ársapkától való villámgyors megszabadulásra. | https://jelen.media/kozelet/orban-kezebe-kerulhet-a-kapcsolo-2250/ | https://web.archive.org/web/20221209032436/https://jelen.media/kozelet/orban-kezebe-kerulhet-a-kapcsolo-2250/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-kezebe-kerulhet-a-kapcsolo-mindent-privatizalnak-az-autopalyak-utan-az-internetet-is-vihetik | Jelen | hungarian-news | 2021-09-09 17:17:20 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"MVM Net Zrt.",
"Telenor Magyarország Zrt."
] | [] | [
"informatika",
"távközlés / telekommunikáció",
"rendezvényszervezés",
"koncesszió",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,725 | A Belügyminisztérium közleménye a Kormányzati Érkeztető Rendszerről | A Belügyminisztérium elkötelezett az elektronikus ügyintézés széles körű bővítése, minőségének javítása és hatékonyságának növelése mellett. Az ideiglenes jelleggel létrehozott Kormányzati Érkeztető Rendszer (KÉR) 2015. január 1-jétől 16,56 millió darab papír alapú postai küldeményt, 166 millió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel a Magyar Posta Zrt. Budapest VIII., Kőbányai út 14-18. szám alatti logisztikai központjában. A feldolgozott küldemények száma napjainkra jelentősen csökkent, az eltelt időben végrehajtott informatikai fejlesztések pedig lehetővé tették, hogy az érintett intézmények önállóan érkeztessék, majd hiteles elektronikus iratokká alakítsák a papír alapon érkező küldeményeket, ezért a Kormány úgy döntött, hogy a KÉR-t ebben a formájában ütemezetten megszünteti.
A jelen.media 2021. szeptember 4-én közzétett közlése a megszüntetést – tévesen – annak hallgatólagos beismerésének tekintette, hogy a KÉR csődöt mondott, mit több, azt „senki nem használta, annyira szar volt”. A közlést jegyző Ónody-Molnár Dóra szerint a rendszer megszüntetését már egy tervezési hiba előre vetítette, hiszen az „érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre”.
Józsefváros nem az agglomeráció része. A 16,56 millió darab ügyirat intézése nem csőd, 166 millió oldalnyi dokumentum digitalizálása a rendszer használata nélkül ilyen gyorsan, pontosan és hatékonyan nem történhetett volna meg. A KÉR létrehozására és működtetésére fordított források többszörösen megtérültek az ügyintézési idő lerövidülésével, az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkenésével, az eljárások és a szervezeti folyamatok egyszerűbbé válásával.
(Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztály) | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-belugyminiszterium-kozlemenye-a-kormanyzati-erkezteto-rendszerrol | https://web.archive.org/web/20230326151746/https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-belugyminiszterium-kozlemenye-a-kormanyzati-erkezteto-rendszerrol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-belugyminiszterium-kozlemenye-a-kormanyzati-erkezteto-rendszerrol | K-Monitor | hungarian-news | 2021-09-09 17:26:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Központi Érkeztető Rendszer"
] | [] | [] | [] |
|
52,726 | 14 MILLIÁRDOT KÖLTÖTTEK EL RÁ, MÉGIS MEGY A KUKÁBA A KORMÁNYZATI INFORMATIKAI RENDSZER | Augusztus közepén egy látszólag nem túl izgalmas témáról szóló jogszabály jelent meg a Magyar Közlönyben: a 1567/2021. számú kormányhatározat arról szól, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A döntés annak a hallgatólagos beismerése, hogy a KÉR a napi munka során csődöt mondott. | Augusztus közepén egy látszólag nem túl izgalmas témáról szóló jogszabály jelent meg a Magyar Közlönyben: a 1567/2021. számú kormányhatározat arról szól, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A döntés annak a hallgatólagos beismerése, hogy a KÉR a napi munka során csődöt mondott.
„Senki nem használta, annyira szar volt” – mondja egyik forrásunk, akinek rendszeresen kellett, azaz csak kellett volna használnia az ügyiratkezelő rendszert, de nem tette, mert a felület „kezelhetetlen” volt.
Mi volt a rendszer létrehozásának célja? A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papíralapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgást folyamatosan digitalizálni kellett. A KÉR az ügyiratok elektronikus érkeztetését oldotta volna meg.
Csakhogy a rendszer tervezői olyan hibát követtek el, amely a hétköznapi gyakorlat során működésképtelenné tette az egész folyamatot.
Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papíralapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket. Tehát minden egyes iratot el kellett szállítani a fővárosi kormányzati negyedtől távollévő helyszínre, ahelyett, hogy helyben digitalizálták volna őket.
Legalábbis ez szerepelt a tervekben. Nem kell azonban logisztikai szakembernek lenni ahhoz, hogy az első pillanattól látni lehessen ennek az ötletnek az életszerűtlenséget. Végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést.
Mennyibe került ez a tévedés az adófizetőknek?
A rendszer kialakításáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezett. Megbízható információink szerint az informatikai fejlesztés bruttó 600 millió forintba, a rendszer kiépítéséhez szükséges építési beruházás pedig további 400 millió forintba került. A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél. Értesüléseink szerint 2016 és 2019 között a rendszer fenntartása és működtetése nagyságrendileg évi 2,4 milliárd forintba került, 2020-ban valamivel kevesebbet, 1,3 milliárd forintot kellett költeni rá. Ebben az évben eddig 1,77 milliárd forintba került.
A KÉR megszüntetéséről szóló kormányhatározat tehát közel 14 milliárd adóforintot dobott a kukába.
Mi lesz helyette? Úgy tudjuk: egyelőre semmi. Több megkérdezett szakértő azt mondja: nem lenne meglepve, ha a következő nekifutás alkalmával a teljes egyetemi informatikai rendszer kiépítésében főszerepet vállaló Fauszt Zoltánt bíznák meg.
Feltettük a kérdésünket az üggyel kapcsolatban a Belügyminisztériumnak is. A tárca válaszát szó szerint idézzük: „Az e-közigazgatás előretörését támogató informatikai fejlesztések és a jogszabályi változások következtében jelentősen lecsökkent a központi érkeztető rendszer használatára kötelezett szervek részére címzett papír alapú küldemények száma. A korábbiakban elkerülhetetlen papír alapú kommunikációs forma eltolódott az elektronikus kapcsolattartás irányába. Ezzel párhuzamosan a közigazgatási szereplőknél bekövetkezett informatikai fejlesztésekkel lehetővé vált a központi érkeztetés helyett helyben, a címzett szervezetnél való hiteles elektronikus másolat készítése a beérkező papír alapú küldeményről.”
Visszatértünk tehát a kiinduló mezőre. Drága kör volt.
Sokkoló adatok bizonyítják az oktatási tiltakozások igazságát
Ónody-Molnár Dóra
Egy friss OECD-kutatás adatai azt mutatják, hogy a magyar közoktatás teljesítménye még régiós szinten is pocsék. Magyarország – a csehekkel, osztrákokkal, szlovákokkal és a lengyelekkel összehasonlítva – a legrosszabb eredményeket érte el szövegértésben.
Indonézia: szex csak házasságban
Krajczár Gyula
Indonéziában a törvény szerint mostantól bűncselekmény a házasságon kívüli szex.
A múlt sötét, a jelen zavaros, a jövő rémisztő
Ónody-Molnár Dóra
A szociális szakma nyilvánosságáról beszélgettek a szakmai folyóiratok egykori és mai készítői a Ferge Zsuzsa Szabadegyetemen.
Orbán Viktor történelmi bűne lenne az uniós pénzek elvesztése
Kizárólag Orbán Viktor és az általa működtetett rendszer hibája az, ha Magyarország elesik akár egyetlen, neki járó eurótól is – mondja lapunknak Cseh Katalin, aki szerint van esély annak elérésére, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb arányban érkezzenek közvetlen források Brüsszelből a településekhez, civil szervezetekhez. A Momentum EP-képviselőjével az ellenzék helyzetéről és a Momentum jövőjéről is beszélgettünk.
Hogyan emeljük a benzinárat 33 százalékkal, politikai kockázat nélkül?
Vető Balázs
2021. november 15. óta volt érvényben Magyarországon az üzemanyag árakat maximalizáló szabály. Bár többször szűkült a jogosultak köre, de a magyar autósok többsége 480 forintért juthatott hozzá a benzinhez vagy a gázolajhoz. Mármint, ha éppen lehetett kapni. 2022 utolsó negyedévében egyre gyakrabban hallhattunk arról, hogy a kutak jelentős részén nem lehet hatósági áras üzemanyagot kapni. December első napjainak egyik vezető híre pedig már az volt, hogy szinte sehol nincs nemhogy hatósági áras üzemanyag, de semmilyen más típus sem. A legtöbb szakértő szerint a hiányt az árszabályozás okozza. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani úgy, hogy az Orbán-kormány felelőssége fel se merüljön?
A szankciókra hivatkozva menekül el a kormány a saját találmánya elől
A szankciókra hivatkozik a kormány a benzinársapka kivezetése kapcsán, pedig maga az intézkedés volt életképtelen és romboló. Az uniós olajszankciók életbe lépése politikai ürügyet teremtett az ársapkától való villámgyors megszabadulásra. | https://jelen.media/kozelet/14-milliardot-koltottek-el-ra-megis-megy-a-kukaba-a-kormanyzati-informatikai-rendszer-2227/ | https://web.archive.org/web/20221209014432/https://jelen.media/kozelet/14-milliardot-koltottek-el-ra-megis-megy-a-kukaba-a-kormanyzati-informatikai-rendszer-2227/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/14-milliardot-koltottek-el-ra-megis-megy-a-kukaba-a-kormanyzati-informatikai-rendszer | Jelen | hungarian-news | 2021-09-04 17:31:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Központi Érkeztető Rendszer"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,727 | Mindent bele - Kormányközeli cégnek értékesítenék az Antenna Hungária többségi tulajdonrészét | Az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt.-hez kerülhet a rendkívül jövedelmező, korábban tízmilliárdokért államosított és megerősített Antenna Hungária többségi részvénycsomagja. A tervezett akvizíció többek szerint nemzetbiztonsági kockázatot is rejthet magában. | A korábban Mészáros Lőrinc, most Jászai Gellért befolyása alatt álló 4iG Nyrt. augusztus 25-én a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) tudatta, hogy előzetes megállapodást kötött a kormánnyal az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. (AH) többségi tulajdonrészének megszerzéséről. Az előszerződést az Orbán-kabinet részéről Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter írta alá, ám ő nyilván nem hozhatott volna ilyen horderejű döntést Orbán Viktor kifejezett hozzájárulása nélkül.
A kormányközelinek tartott 4iG vaskos állami megbízásainak is köszönhetően majdhogynem korlátlan növekedési képességgel rendelkezik. Tavasszal írtuk meg, hogy a cég bejelentette a magyar Digi-csoport felvásárlásáról szóló, legalább 100 milliárdos nagyságrendű előmegállapodást (lásd: Add ide a Digit!, Magyar Narancs, 2021. május 6.). Azóta egy sor tervezett vagy már meg is valósult cégakvizícióról tájékoztattak a BÉT oldalán, ezek közül kiemelkedik a montenegrói Telenor-leány felvásárlásának terve, az üzlet létrejöttével a 4iG valódi nemzetközi telekommunikációs szolgáltatóvá fejlődhet.
A vállalat nettó árbevétele 2021. január és június között 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, túllépve a 32 milliárd forintot. A szédületes ütemű gyarapodás az év második felében is folytatódhat, hiszen a 4iG különböző konzorciumok tagjaként az idén 784 milliárd (!) forintos keretösszegben nyert megbízásokat Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) tenderein. Ez akkor is óriási tétel, ha nem csak egy befutóról van szó, és a kormány nem meríti ki a keret egészét.
Átlépik a vörös vonalat
Nem mondható váratlannak, hogy Jászaiék az AH-ra is szemet vetettek, a két félnek már korábban is voltak közös üzletei. A 4iG még 2020 nyarán jelentette be, hogy a nemzeti távközlési céggel, a New Space Industries Zrt.-vel együttműködve megalapítják a CarpathiaSatot, és 2024-ben magyar tulajdonú kereskedelmi műholdat állítanának Föld körüli pályára. Idén februárban Jászaiék a műholdas műsorterjesztéssel foglalkozó Hungaro Digitel többségi tulajdonjogát vették meg az AH-tól és a portugál társtulajdonostól – aztán került az étlapra maga az AH is.
Az Antenna-előszerződés nagyban eltér a 4iG minden eddigi cégszerzésétől – nem csak azért, mert az informatikai vállalat kivásárlás helyett ezúttal saját távközlési cégportfóliójának apportálásával szerezne többségi tulajdont (ennek később még lesz jelentősége).
Jászai Gellérték most vörös vonalat lépnek át: először kebeleznének be egy állami tulajdonú, nemzetstratégiai jelentőségű céget. Az 1990-ben alapított AH kizárólagos joggal és lefedettséggel rendelkezik a földfelszíni digitális televíziós sugárzás terén, országszerte ők biztosítják az analóg rádiós műsorszórást, de jelen vannak az üzleti kommunikációs szolgáltatások piacán is. A vállalat fontosságát bizonyítja, hogy az Orbán-kormány 2014-ben az adófizetők pénzét nem sajnálva 56 milliárd forintért vásárolta vissza akkori francia tulajdonosától, a TDF-csoporttól a 2000-es években privatizált AH-t. A vállalat azóta nagyot fejlődött, 2015 óta műsorgyártással és sportesemények közvetítésével is foglalkozik. Ennek, na meg műsorszórási monopolhelyzetének köszönhetően mára megduplázta méreteit és bevételeit: éves szinten 38–41 milliárdos nettó árbevételt ér el az Opten céginformációs szolgáltatónál elérhető adatok szerint, a 2020-as évet pedig már 1,87 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta. | https://magyarnarancs.hu/belpol/mindent-bele-241565 | https://web.archive.org/web/20220629134421/https://magyarnarancs.hu/belpol/mindent-bele-241565 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindent-bele-kormanykozeli-cegnek-ertekesitenek-az-antenna-hungaria-tobbsegi-tulajdonreszet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-09-10 09:24:17 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Telenor Magyarország Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"távközlés / telekommunikáció",
"adatvédelem",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,728 | Telekomunikációs gigászt épít a NER Add ide a Digit! | Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást. | Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást.
A Digi Távközlési Kft. azonban számukra is túl nagy falatnak tűnhetett. A román konzorciumon keresztül a holland DIGI Communciations N.V. anyavállalathoz tartozó – ám végső soron a nagyváradi milliárdos, Teszári Zoltán érdekeltségének számító – Digi 2006 óta működik Magyarországon, és a 4iG-hez mérhető, bár komótosabb expanziót folytatott. A Digi közel húsz év alatt országos lefedettségű kábeltévé-, internet- és mobilhálózatot, műholdas szolgáltatást hozott létre, helyi műsorszóró cégük, az I-TV számos kisebb kábelszolgáltatóval szerződött, az Invitel 2018-as felvásárlása óta pedig 1,1 millió háztartást érnek el. A cég potenciálját jelzi, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság januári adatai szerint az előfizetéses csatornák és a szélessávú net szempontjából is a második legnagyobb szolgáltató a Magyar Telekom után.
Van az a pénz
A kft. tavalyi konszolidált árbevétele elérte a 70 milliárd forintot, és a 19 milliárdos EBITDA-t, azaz a kamatok, adók és értékcsökkenés levonása előtti nyereséget. Ehhez képest a 2020-at rekordnyereséggel záró 4iG 57,3 milliárdos konszolidált árbevételről és 5 milliárdos EBITDA-ról számolhatott be. Azaz a Digi növekvő, a Telekomot, Telenort és a Vodafone-t is megszorongatni képes vállalat benyomását keltette – a bejelentés előtti napokban is hálózatbővítésről, további meghódított településekről számoltak be; így még furcsábbnak tűnhet, hogy egyszerűen kivonulnak a biztosan jövedelmező magyar piacról. Döntésüknek több magyarázata is lehet.
„Van olyan ár, amiért minden eladó” – említi a legkézenfekvőbb okot Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, hozzátéve, őket is meglepte a bejelentés. A cégcsoportra akár 80–120 milliárd forintos ajánlat is érkezhetett Török szerint, ám lapunknak hangsúlyozta, ez csak becslés; a konkrét összeg üzleti titok, talán a 4iG 2021-es pénzügyi jelentéséből következtethetünk majd az értékére. Az említett, akár 100 milliárdot is meghaladó vételár nem akadály Jászaiéknál – véli a vezető elemző –, a vásárló helyzete stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik, és kötvénykibocsátással, banki hitellel is finanszírozhatja a felvásárlást. Szavait mintegy megerősítette a 4iG többségi tulajdonosa, aki április 14-én a Digi-akvizícióról a Portfolio.hu-nak azt mondta, újabb kötvényeket bocsáthatnak ki a jegybank Növekedési Kötvényprogramján keresztül, és gondolkodnak hazai vagy külföldi hitelfelvételen is.
A várható busás haszon mellett a romániai konzorciumnak más nyomós oka is lehet az értékesítésre. Bár az elmúlt évtizedekben a Digi komoly kábeltévés lefedettséget alakított ki Magyarországon, ebben már nem volt növekedési potenciál; a széles sávú net telepítésében utolérte, sőt le is hagyta őket a Magyar Telekom; a versenytársak idővel technológiai szempontból is kezdtek fölénybe kerülni a Digivel szemben. Kitörési lehetőséget a mobilpiac és a szupergyors 5G-szolgáltatás jelenthetett volna a vállalat számára, ám a frekvenciapályázatokon rendre elbuktak (erről mindjárt). Így a cégnek esélye sem maradt arra, hogy a Telekomhoz vagy a Vodafone-hoz hasonló univerzális szolgáltatóvá váljon. A kényszerpályára szorult szolgáltatót ezért célszerűbb lehetett jó áron eladni, mint versenyhátrányban életben tartani.
Ellenszélben
A Digi a kezdetektől komoly piaci ellenszélben terjeszkedett Magyarországon. A rossz antré részben agresszív árazásukkal magyarázható. A vállalat 2006-ban 34 csatornával, közöttük egy nonstop pornóadóval tört be a magyar piacra, tévés csomagjukat pedig olyan olcsón – versenytársaik szerint önköltségi ár alatt – kínálták, hogy emiatt két kábeltelevíziós szövetség is vizsgálatot kért a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) és a médiahatóság elődjének számító ORTT-nél. A GVH akkor még nem látott problémát az DigiTV működésében. A cég így tovább erősödhetett, budget szolgáltatásuk hónapok alatt lenyomta a nagy versenytársak árait, és a tönk szélére sodorta a kicsiket is.
„Azt kell látni, hogy a Digi nyomott árai miatt tíz éve folyamatosan csökkennek a tévé-előfizetési díjak; ez jóformán ellehetetlenítette a kisebb vidéki kábeles szolgáltatókat, amelyeknek választaniuk kell, hogy eladják vagy bérbe adják a hálózatukat” – magyarázta a helyzetet Ökrös Gergely, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke. Ökrös szerint a kábeltévés cégek ugyanakkor idővel elfogadható munkakapcsolatot alakítottak ki a szolgáltató távközlési leányvállalatával, az I-TV Zrt.-vel. A Digi cége olcsón vásárolt műsorokat sugároz a szerződő kábeltévéken, a szolgáltatóknál pedig csekély, de kiszámítható nyereség marad, miután az előfizetői díjakból rendezték a számlát az I-TV felé. | https://magyarnarancs.hu/belpol/add-ide-a-digit-238197 | https://web.archive.org/web/20230727090408/https://magyarnarancs.hu/belpol/add-ide-a-digit-238197 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/telekomunikacios-gigaszt-epit-a-ner-add-ide-a-digit | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-05-05 09:37:00 | [] | [
"4iG Nyrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,729 | Bilincsben vitték el a budapesti kórház két főorvosát, hálapénz elfogadása miatt nyomoznak ellenük | Hálapénz elfogadása miatt nyomoz a rendőrség az egyik fővárosi kórház két főorvosa és egyikük asszisztense ellen, írja a Police.hu. A gyanú szerint a két orvos 2021 júniusa és augusztusa között több alkalommal pénzt vett át a rendelésen megjelenő betegektől, a pénzből egyikük asszisztense is részesült. 2021. szeptember 8-án kutatást tartottak a két főorvos rendelőjében, ahol közel kétszáz olyan üres borítékot találtak, amelyekben a gyanú szerint a páciensek a hálapénzt adták át. | Hálapénz elfogadása miatt nyomoz a rendőrség az egyik fővárosi kórház két főorvosa és egyikük asszisztense ellen, írja a Police.hu. A gyanú szerint a két orvos 2021 júniusa és augusztusa között több alkalommal pénzt vett át a rendelésen megjelenő betegektől, a pénzből egyikük asszisztense is részesült. 2021. szeptember 8-án kutatást tartottak a két főorvos rendelőjében, ahol közel kétszáz olyan üres borítékot találtak, amelyekben a gyanú szerint a páciensek a hálapénzt adták át.
A nyomozást a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján rendelte el a rendőrség. A három személyt összesen 14 rendbeli vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként. Vallomást nem tettek, az eljárás során szabadlábon védekeznek.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) március óta ellenőrzi, hogy az egészségügyi dolgozók elfogadnak-e hálapénzt. Az 50 fős osztálynál hivatásos rendőrök tesztelik, hogy a dolgozók elfogadják-e a vesztegetésre kínált pénzt vagy bármilyen más jogtalan előnyt. Augusztus elején az egyik fővárosi kórház főnővére ellen indult nyomozás hálapénz elfogadása miatt. Pénzt vett át egy idős nő egyhavi kezeléséért, ami egyébként a társadalombiztosítás miatt ingyenes volt.
Január 1-jétől tilos hálapénzt adni és elfogadni a magyar egészségügyben. Ezt általában nemcsak az orvosok kapták, hanem a kórházi „kiskasszából” a műtős és az asszisztens is részesedett. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Telexnek erről azt mondta korábban, az orvosi kamara „kitartóan küzd a hálapénz ellen, de az igaz, hogy a hálapénznek a számtalan és rendszert destruáló kára mellett ez az egyetlen előnye megvolt: teljesítmény-arányosságot és motivációt vitt a rendszerbe”. A kivezetéssel pedig „az illegális ösztönző helyett legális ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy felpörögjön a várólisták ledolgozása”. A kamara egy hálapénzkisokost is elkészített. | https://telex.hu/belfold/2021/09/10/halapenz-korhaz-foorvos-budapest-rendorseg-vesztegetes | https://web.archive.org/web/20220126105212/https://telex.hu/belfold/2021/09/10/halapenz-korhaz-foorvos-budapest-rendorseg-vesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bilincsben-vittek-el-a-budapesti-korhaz-ket-foorvosat-halapenz-elfogadasa-miatt-nyomoznak-ellenuk | Telex | hungarian-news | 2021-09-10 20:48:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"antikorrupció",
"hálapénz",
"NVSZ-vizsgálat"
] | [] |
52,731 | Rögtön több ezer lakással indulhat az első országos lakásügynökség | Hamarosan indul az első állami, de igazából mégsem állami szociális lakásügynökség. Az egyházi kötődésű karitatív szervezetek hatalmas lehetőséget és nehéz feladatot kapnak a nyakukba egy devizás mentőprogram farvizén: az egész országban szétszórt, több ezer lakásból álló csomagot vesznek át a lakókkal együtt. Ezzel a programmal a kormány fontos lépést tesz egy olyan irányba, aminek eddig tagadta a fontosságát. Arról azonban szokás szerint gondoskodtak, hogy a lakhatási szakterületen aktív, de kritikusabb civil szereplők ne jussanak lehetőséghez. | 2021. szeptember 7. – 13:03
2019-ben adták át Veszprémben azt a nyolcvan férőhelyes munkásszállót, amit az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közösségi lakásügynöksége, a Veszol Nonprofit Kft. üzemeltet – Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
379
Hamarosan indul az első állami, de igazából mégsem állami szociális lakásügynökség. Az egyházi kötődésű karitatív szervezetek hatalmas lehetőséget és nehéz feladatot kapnak a nyakukba egy devizás mentőprogram farvizén: az egész országban szétszórt, több ezer lakásból álló csomagot vesznek át a lakókkal együtt. Ezzel a programmal a kormány fontos lépést tesz egy olyan irányba, aminek eddig tagadta a fontosságát. Arról azonban szokás szerint gondoskodtak, hogy a lakhatási szakterületen aktív, de kritikusabb civil szereplők ne jussanak lehetőséghez.
Olyan lakáspolitikai megoldással kísérletezik a magyar kormány, ami teljesen szembe megy az eddig nyilvánosan képviselt irányvonallal: a tervek szerint 2022 januárjában elindul az első olyan átfogó lakásügynökségi projekt, amely állami támogatást élvez. Azért fogalmazunk ilyen nyakatekerten, mert bár az új ügynökség az államtól kapott ingatlanokkal és pénzügyi háttérrel kezdhet el működni, mégsem állami cégről beszélünk. A feladatot ugyanis kiszervezték a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak és a Református Szeretetszolgálatnak.
A két egyházi intézmény által létrehozott nonprofit társaság a devizahitelesek mentésére megalkotott Nemzeti Eszközkezelő ingatlanállományának „maradékát” veszi kezelésbe a lakásokban élő családokkal együtt. Lakáspolitikai civil szakértők szerint ez a fejlemény egyfelől meglepő és üdvözendő politikai pálfordulás a kormány részéről. Másfelől azonban hagy némi keserű szájízt maga után azok szempontjából, akik jó pár éve szorgalmazzák az ehhez hasonló lakhatási megoldásokat, de mindeddig nemhogy állami ingatlanokat, de másféle anyagi támogatást is alig tudtak szerezni a saját projektjeikhez – az érintettek szerint nem véletlenül. A „Málta” és a „Reformátusok” mindezt most megkapják, de így sem lesz egyszerű dolguk ezzel a portfólióval.
Az állami bérlakásrendszer rugalmas alternatívája
A lakásügynökség egy olyan bérlakáskezelő, amely fókuszáltan, több kapcsolódó szakmai területet lefedve kezeli a lakhatás ügyét; így például a lakások kiadásán túl foglalkozhat azok karbantartásával és a bennük élő emberek ügyes-bajos dolgaival szociális munka, vagy akár hátralékkezelés szintjén. Többnyire lokális alapon szerveződik (gyakori például, hogy egy önkormányzat hozza létre az ügynökséget, mint az I. kerület vagy a főváros esetében láthatjuk), de központi háttértámogatással akár országos programokat is el lehet képzelni.
A lakásügynökség modell lényege, hogy a szociális és vagyongazdálkodási ágat egy fedél alá hozva jóval rugalmasabban képes lakhatási programokat kivitelezni, mint akármilyen létező állami intézmény;
ennek része a dinamikusabb portfóliókezelés mellett az is, hogy az ügyfelekkel szükség szerint intenzívebben foglalkoznak, így jobban tudnak reagálni a változó élethelyzetekre vagy akár a fizetési nehézségekre is.
Egy lakásügynökség portfóliójában kezelhet saját, önkormányzati vagy más intézményi ingatlanokat és magántulajdonosok ingatlanjait is. A „külsős” beszállók (pl. magánemberek vagy nagy ingatlantulajdonosok) szempontjából a modell előnye, hogy bár piaci profit alatt keresnek az ingatlanjukkal, kockázatuk lényegében nincs, és nem is kell bajlódniuk a hasznosítással. Ezt ugyanis megteszi helyettük az ügynökség, amely meghatározott időre kezelésbe veszi, és saját szempontjai szerint kiadja lakást, felelősséget vállalva az üzemeltetésért.
Az állam pedig sikeresebb, fenntarthatóbb, szélesebb célcsoportnak szóló lakhatási programokat remélhet a reális árazással, szabadabb portfóliókezelési lehetőséggel és szociális munkával megtámogatott ügynökségektől. (A lakásügynökség egy elméleti, országos modelljéről – amely eltér az ebben a cikkben feldolgozott projekttől – a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity közös tanulmányában olvashat bővebben.)
Csak a tulajdonszerzést támogatta a kormány
Ha ilyen ígéretes dolog a lakásügynökségi modell, akkor miért nem hallhattunk túl sűrűn eddig ilyen projektekről? – jogos kérdés, amelyre a kormányzati bérlakáspolitika (illetve annak hiánya) körül keresendő a válasz.
A Fidesz–KDNP kormány 2010 óta következetesen tartja magát ahhoz az elképzeléshez, hogy központi bérlakáskoncepcióra nincs szükség Magyarországon.
A fideszes politikusok bérlakásügyben többnyire privatizációpártiak még a létező önkormányzati állomány esetében is. Érvelésük szerint a lakásbérlés senki számára nem kívánatos állapot, ehelyett végső soron mindenki saját ingatlant szeretne, az államnak pedig ez utóbbi célt érdemes támogatnia. Költünk is rá rendesen a közösből, a központi költségvetésből minden évben több százmilliárd forint megy olyan – elsősorban a középosztályt célzó – lakhatási támogatásokra, mint a csok vagy a szintén nagyrészt ingatlanvásárláshoz használt babaváró hitel.
A kormánynak abban igaza lehet, hogy senki nem az arról álmodik, hogy élete végéig bérleményben éljen. Ennek a hozzáállásnak azonban megvannak a hátulütői is. Például, hogy az emberek helyzete életük során többször változik, és nehéz mindig hozzáigazítani az igényekhez a saját lakást. Vagy hogy a magyar népesség nem igazán hajlandó adódó munkalehetőség miatt elköltözni, ezáltal kevésbé rugalmas a munkahelyváltásban. Mindemellett érthető, hogy miért nem népszerű hosszú távon a bérlés:
a bérleti piac alulszabályozott, így mind a kiadók, mind a bérlők úgy érezhetik, hogy ki vannak szolgáltatva,
a piaci bérlemények átlagos havi ára nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amit minimális önrésszel vásárolt lakás törlesztőjére kell kifizetni – az emberek úgy okoskodnak, hogy akkor már miért ne a sajátomra fizessek ennyit.
Igen ám, de hiába szeretnének a legtöbben sajátban lakni, erre azért messze nincs meg mindenkinek az esélye. Sokaknak csak álom, hogy össze tudjanak kuporgatni önrészre, vagy nem hitelképesek: nekik jelen helyzetben marad a fizetésükhöz képest drága és kiszámíthatatlan piaci bérlés, vagy ha megütik a rászorultsági kritériumokat és szerencséjük van, hozzájuthatnak egy önkormányzati bérlakáshoz. A kormány ezidáig szemérmesen úgy tett, mintha ezzel a több százezer emberrel nem volna teendője, éppen ezért volt némileg meglepő, amikor idén nyáron átment a törvény a nagy állami-egyházi lakásügynökség létrehozásáról.
A maradék, amiből lehet építkezni
„Ez a program lényegében annak a beismerése a kormány részéről, hogy nem tartható a kizárólag a lakástulajdon szerzését támogató lakáspolitika” – mondta a Telexnek Jelinek Csaba, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa. Az viszont, hogy a lakásügynökség létrehozásának feladatát kiszervezik a Máltai és a Református Szeretetszolgálatnak, arra is rámutat, hogy az állam saját hatáskörben továbbra sem szeretne ezzel a kérdéssel foglalkozni.
Az Országgyűlés döntése értelmében a jövő januártól működő, nevében a két szeretetszolgálat kezdőbetűjét hordozó MR Közösségi Lakásalap Kft. azokat az ingatlanokat veszi kezelésébe, amelyek mostanáig megmaradtak a Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) tulajdonában. Ez jelenleg 4600 lakás, vagyis nem kis ingatlanvagyonról szó, bár az eszközkezelő program csúcsán, 2018 végén ennek kilencszerese volt állami tulajdonban a Habitat for Humanity lakhatási adattára szerint. A lakások mellé az MR működési finanszírozást is kap, első körben 3-3 milliárd forintot két évre elosztva.
Egy jól sikerült állami lakhatási program
A 2012-től működő Nemzeti Eszközkezelő annyiban hasonlít a friss lakásügynökség-projekthez, hogy szellemiségében eléggé elüt a többi állami lakhatási programtól. Emlékezetes, hogy a kormány első devizahiteles intézkedéseit a módosabb rétegekre szabták, az árfolyamgát és a végtörlesztés inkább azoknak volt segítség, akiknek volt valamennyi tőkéjük. Miután világossá vált, hogy több tízezer család helyzetét ezek nem oldják meg, új irányba próbálkoztak, és megszületett a NET Zrt., amely a hitelező bankokkal megegyezve felvásárolta a reménytelen helyzetű devizások ingatlanjait.
A konstrukció lényege az volt, hogy bár a családok elveszítik a tulajdonukat, legalább nem lesznek kilakoltatva, bérlőként – jelképes havidíjért – maradhatnak a lakásban. A NET Zrt. a csúcson évi 37 milliárd forintból működött (és ebben már benne van a terhelt ingatlanok felvásárlásának költsége is), magyarán hazai viszonylatban nem volt különösebben drága lakáspolitikai intézkedés. A jelentősége viszont annál nagyobb, hiszen rengeteg családnak jelentette az utolsó szalmaszálat lakhatása megtartásában, miközben a segítségével létrejött egy jókora, egy kézben lévő állami (bér)lakásállomány. (Összehasonlításképpen: majdnem annyi lakásról beszélünk, amennyi a fővárosi önkormányzatoknak összesen van.)
A kormánynak azonban nem volt célja, hogy ezt a portfóliót hosszú távon üzemeltesse: a családoknak inkább felajánlották a lehetőséget a visszavásárlásra, amivel a legtöbben éltek is – nyilván hitelből, ami továbbra is egyfajta kockázat, különösen most, hogy a Covid-járvány eleje óta sokan a moratóriumban vannak, de egy ponton el kell majd kezdeni újra törleszteni.
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy az állam egy ekkora adag ingatlant csak úgy átruház két egyházi kötődésű karitatív szervezetre, de a Fidesz-kormánytól egyáltalán nem idegen az ilyen típusú kiszervezés, 2010 óta számos szociális intézmény is átkerült karitatív szervezetek fenntartásába. E gyakorlat megítélése elég vegyes szociális berkekben, kritikát elsősorban amiatt szokott kapni, mert ugyanez a lehetőség más szakmai szervezetek számára alig-alig áll fenn, és mert így kevésbé átláthatóvá, számon kérhetővé válik a szociális terület működése, párhuzamos intézményrendszer jön létre.
A mostani esetben az intézkedés szakmai megalapozását az adja, hogy a két szeretetszolgálat nyolc éve működik együtt a NET Zrt.-vel, működésük során összesen 3000 olyan családot mentoráltak, akiknek az eszközkezelős átvétel után is gondja támadt a bérleti díj fizetésével. Így ha lakáskezelés terén nincs is nagy múltjuk (bár a Málta önkormányzatokkal közösen működtet kisebb projekteket), lakhatási krízishelyzetek kezelésében bőséges tapasztalattal rendelkeznek, és nagyjából ismerik az érintett kört is.
A szakmai párbeszédet segítheti, hogy az MR Közösségi Lakásalap Kft. felügyelőbizottságába beült Hegedüs József, a Városkutatás Kft. igazgatója, aki régóta foglalkozik a lakásügynökségi modell hazai adaptációjának lehetőségeivel. Hegedüs fb-tagsága miatt nem mondhatott részleteket a Telexnek a cégalakulás folyamatáról, de azt azért megosztotta, hogy azért is vállalta el a felkérést, mert azt reméli: az MR üzemeltetése során felhalmozódó tapasztalatok hasznosak lehetnek más, hasonló (önkormányzati vagy nonprofit) projektekhez is, és az itteni sikerekre támaszkodva a későbbiekben hathatósabban lehet majd állami normatíváért lobbizni lakásügynökségeknek.
Mire számíthatunk az MR-től?
A kedvezményes kivásárlási opció ellenére is az Eszközkezelőnél maradt lakások többnyire kevésbé értékesek, a bennük lakó családok pedig a rosszabb anyagi helyzetűek közé tartoznak. Az 1200 település között szétszórva található ingatlanok átlagos értéke csak 3 millió forint, és az állomány nagy része felújítandó. A Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása szerint a bérlők nagy része idős, így anyagi és munkaerőpiaci értelemben korlátozottak a lehetőségei.
Ezekből az adottságokból kifolyólag az MR Közösségi Lakásalap Kft. szociális lába előreláthatóan még annál is sokkal erősebb kell hogy legyen, mint ami a lakásügynökség a cikk elején ismertetett általános modelljéből következne.
A sérülékeny lakók és leromlott lakásállomány miatt fennáll a veszély, hogy ha nem sikerül idővel átalakítani a portfóliót úgy, hogy az alsó középosztály felé is nyitott legyen, akkor az MR csak a legszegényebbeket fogja koncentrálni.
Míg például az I. kerületi, nem kimondottan rászorulókra, hanem alacsonyabb keresetű kerületi közalkalmazottakra célzott lakásügynökségi programjában akár a piacihoz közelítő bérleti díjakat is megszabhatnak, az MR-nél ez biztosan nem lesz lehetséges. Első körben erre törvény adta lehetőség sincs, hiszen a jogszabály szerint 2 éven át változatlanul kell hagyni a havi 10 ezer forintos bérleti díjat.
A lakásalap felállására rálátó forrásunk szerint ugyanakkor a tervek között szerepel, hogy ennek lejártával differenciálják a bérleti díjakat annak alapján, mennyit érne az adott ingatlan a piacon kiadva. Ez nem jelent piaci árazást, de a jobb adottságú lakásokért valószínűleg többet számítanak majd fel, mint a rosszabbakért, viszont a bérleti díjak ebben a modellben csökkenthetőek lennének szociális hátrányok alapján, vagy a lakás folyamatos karbantartásával. Kimondottan nyereséges működésre mindemellett hosszú távon sem számít az MR (karitatív szervezetnél ez nem is cél), de
a Veszol tapasztalatai alapján abban azért bíznak, hogy néhány év alatt sikerülhet akár nullszaldóssá tenni a fenntartást.
Mint megtudtuk, az eszközkezelős lakások kivásárlása még manapság is zajlik, így a két szeretetszolgálat azzal kalkulál, hogy mire ténylegesen átveszik az állományt, 4000 alatti ingatlant fognak megkapni. A tervek között szerepel portfólió bővítése, de nem elsősorban vásárlással, hanem például a Felzárkózó Települések program szociális bérlakásainak bevonásával. Ennek a 300 legszegényebb településre célzott állami programnak a felelőse miniszterelnöki biztosként Vecsey Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, ráadásul több tucat eszközkezelős lakás is van ezekben a községekben, így nem csoda, hogy a két programot közelítené egymáshoz a szervezet. Az is cél, hogy idővel kivonuljanak azokról a településekről, ahol csak nagyon kevés lakást kaptak, és nem lehet értelmes méretűvé bővíteni a helyi állományt – ilyen jellegű racionalizálás miatt igen, de egyébként egyelőre nem terveznek eladni az átvett ingatlanokból a két év lejárta után sem.
Mint hallottuk, a klasszikus lakásügynökségekkel ellentétben abban egyáltalán nem gondolkodnak a szervezetek, hogy magántulajdonosok lakásait vegyék kezelésükbe.
Az MR azt kommunikálja, hogy nem lesznek kilakoltatások. Forrásunk ezt annyiban árnyalta, hogy bár elhelyezés nélküli kilakoltatás valóban nem jön szóba, a segítség ellenére hosszan nem fizető bérlőknél szóba jöhet valamilyen intézményi elhelyezés. Kimondottan cél viszont, hogy a rendszeren belül legyen mobilitás, akinek élethelyzete úgy kívánja, átköltözhessen másik, az igényeihez jobban passzoló lakásügynökségi ingatlanba.
A kritikusabb szakmai szervezetek megint kimaradtak
Megkérdeztük az Utcáról Lakásba! Egyesületet mint a lakásügynökségi modell egyik itthoni képviselőjét, mit gondolnak a most szerveződő nagy projektről. Az alulról szerveződő ULE-é az első működő budapesti lakásügynökség, a Lakhatást Most Lakásügynökség, amely jelenleg egy tucat lakást kezel (vegyesen saját tulajdonú és magánszemélyek által felajánlott ingatlanokat, illetve két mobilházat). Kovács Vera, az ULE egyik alapítója a Telexnek azt mondta, az MR által megkapott lakásportfólió nehezített terep. „Ennek az állománynak az üzemeltetése hatalmas feladat lesz, mert sokkal vegyesebb annál, amit egy ideális modellben egy fenntartó magának szeretne.”
Ehhez a térben elszórt, különféle helyzetű bérlőkkel és műszaki állapotú lakásokkal megtűzdelt állományhoz biztosan kelleni is fog az a hatmilliárdos állami finanszírozás, amit az első két évre kap a cég. A szakmai civil szervezetek szemszögéből nem is ez aggályos, hanem sokkal inkább az, hogy másoknak viszont nincs és soha nem is volt lehetősége ilyen bőkezű állami háttértámogatással vinni egy hasonló projektet. Kovács három problémás pontot emelt ki az MR Kft. létrejötte kapcsán: szerinte nincs kellőképpen lehatárolva szakmailag a feladatcsomag, nem korrekt, hogy az üzemeltetésre nem pályáztatott az állam, és nem szerencsés, hogy továbbra sem normatív forrást kap a terület, hanem eseti döntésekkel, szervezeti értelemben szelektíven finanszírozzák.
Mint mondta, a szociális területen dolgozó civilek azt tapasztalják, hogy a kormány egyfajta kapuőri szerepet szán bizonyos kiválasztott szervezeteknek, mint a Málta vagy a Vöröskereszt: egyre gyakrabban fordul elő pályázati pénzekkel, hogy nem közvetlenül, hanem nagyobb, a kormánnyal békésebb viszony ápoló jótékonysági szervezeteken illetve egyházi kötődésű karitászokon keresztül lehet hozzájuk jutni. Ennek célja az lehet, hogy a kormánnyal nyíltan kritikus szervezeteket megpróbálják minél inkább elvágni a lehetőségektől és a finanszírozástól, és ebbe a mintába illeszkedhet az is, hogy kizárólagosan a kormánnyal jobb viszonyt ápoló szervezetek kaptak lehetőséget az eszközkezelős lakások átvételére.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/09/07/mr-kozossegi-lakasalap-kft-lakasugynokseg-maltai-es-reformatus-szeretetszolgalat-nemzeti-eszkozkezelo-szocialis-berlakas | https://web.archive.org/web/20230629091627/https://telex.hu/gazdasag/2021/09/07/mr-kozossegi-lakasalap-kft-lakasugynokseg-maltai-es-reformatus-szeretetszolgalat-nemzeti-eszkozkezelo-szocialis-berlakas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogton-tobb-ezer-lakassal-indulhat-az-elso-orszagos-lakasugynokseg-1 | Telex | hungarian-news | 2021-09-07 21:05:00 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
52,732 | Nagy titokban 35 éves fővárosi kaszinókoncessziót kapott Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf | A 2024-ig szóló, már meglévő koncessziókat adták ki újra, miután erre egy törvénymódosítással lehetőséget adott magának az állam. Ehhez még koncessziós pályázatot sem kellett kiírni, elég volt egy ajánlattételi eljárás. Az új engedélyek így 2056-ig szólnak. A döntésről csak egy olvasói levélből értesültünk, de a Szerencsejáték Felügyelet oldalán megtaláltuk, tényleg ott vannak az új engedélyek. | Nem tétlenkedik a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda. Ahogy az autópálya-üzemeltetésben vagy a hulladékgazdálkodásban, úgy a szerencsejátékban is a 35 lett a szerencseszám. A Szerencsejáték Felügyelet oldalán ugyanis az látható, hogy a legértékesebb hazai kaszinókat, a Las Vegas családot üzemeltető cég
2056-ig kapott koncessziós jogot.
Mint az oldalon látható, az egykoron Andy Vajna birtokolta, de ma már Garancsi István (a Fehérvár FC és a Market Építő Zrt. egyik tulajdonosa) 60 százalékos és Szalay-Bobrovniczky Kristóf (a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje) 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. által üzemeltetett Las Vegas Casino-csoport, vagyis
az Atlantis,
az Atrium Eurocenter,
a Corvin Sétány,
a Sofitel, illetve
a Tropicana kaszinók
egyaránt az 1956-os forradalom századik születésnapja előtt pár hónappal, vagyis 2056. március 31-én lejáró koncessziós jogokat nyertek el.
Elég nagy üzletnek tűnik, hiszen mai tudásunk alapján ez az öt ház úgy évi 10 milliárd forint nyereséget termel.
Akkor vajon miért nem hallottunk erről a tenderről? Nem fog meglepődni a kedves olvasó, jogilag tiszta folyamat történt, ha egy ilyen nagy és rejtett akciót lehet kizárólag a jog betűje szerint nézni.
Azt, hogy valami hasonló várható még a 2022-es országgyűlési választások előtt, már a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat benyújtása óta lehetett sejteni, a jogszabály több paragrafusa érintette a hazai szerencsejáték-, illetve koncessziós piacot. A módosítások révén egyrészt kiemelt nemzetgazdasági érdekké nyilváníthatóvá vált a kaszinóüzemeltetés.
Másrészt lehetőség nyílt arra, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter vagy központi szerv újra kioszthassa a koncessziót, ha a korábban megkötött koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele már lejárt. Az indoklásban az szerepelt, hogy ezzel biztosítja be az állam a koncessziós díjakból érkező bevételeket hosszú távon, bár ez már akkor sem volt túlságosan meggyőző, ugyanis költségvetési szinten elhanyagolható, évi néhány tíz- vagy százmilliós tételekről van szó kaszinónként. Az LVC Diamond 2015-ben elnyert koncessziói 2024 végén jártak volna le, így beleesett abba a kategóriába, ahol már újraköthető a szerződés.
Azt pedig, hogy erről miért nem hallhatott még a közvélemény, a törvény egy másik passzusa magyarázza, amely szerint „a megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megköthető a szerződés”, az ilyen szereplők ajánlattételi eljárás keretében jelentkezhetnek ismételten a koncesszióért. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Nemzeti Koncessziós Iroda közölte, hogy az eredményről hírt adtak honlapjukon, valamint a Szerencsejáték Felügyelet oldalán is megjelent szeptember 1-jén az információ. Ha tehát valaki gyakran böngészi ezeket a felületeket, értesülhetett a megújult engedélyről, bár végdátum ebben nem szerepel.)
Puskás Öcsiék legendás mondását, a „kis pénz kis foci, nagy pénz nagy focit” felhasználva nyugodtan mondhatjuk, hogy „nagy pénz – kis átláthatóság”.
A hazai és a nemzetközi kaszinóüzletről itt olvasható egy részletesebb cikkünk. Mint akkor is bemutattuk, a 11 hazai ház közül öt fővárosi és 3-3 kelet-, illetve nyugat-magyarországi kaszinó (a vidékiek 2024 és 2029 közötti időpontokig rendelkeznek engedélyekkel):
Budapesten öt kaszinója (Sofitel, Tropicana, Atlantis, Eurocenter, Corvin) van a most koncessziót szerző körnek;
Szima Gábor főtulajdonában van a debreceni és a nyíregyházi kaszinó;
Rákosfalvy Zoltáné a győri, a pécsi és a miskolci ház;
Sopronban pedig egy osztrák–magyar vegyes tulajdonú kaszinó működik, 51 százalékban a Casino Austria, 49 százalékban Garancsi István tulajdonában.
Az eset garantáltan és joggal kavar majd politikai vihart: mint annyi más mostanában történt gazdasági lépés, az alapítványosdi, a hosszú távú szerződések, a sokéves személyi kinevezések, ez a koncesszió is kivesz egy fontos nemzetgazdasági ágazatot a következő kormányzatok irányítása alól, a „legyen a mi közelünkben” érv mellett vélhetően elég nehéz szakmai érveket felmutatni amellett, hogy a nem éppen beruházásintenzív ágazatban miért kell az üzemeltetőket ennyire hosszú időszakra fejőstehénhez juttatni. | https://telex.hu/gazdasag/2021/09/07/nagy-titokban-35-eves-kaszino-koncessziokat-kaptak-garancsi-istvanek-cege | https://web.archive.org/web/20230708230412/https://telex.hu/gazdasag/2021/09/07/nagy-titokban-35-eves-kaszino-koncessziokat-kaptak-garancsi-istvanek-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-titokban-35-eves-fovarosi-kaszinokoncessziot-kapott-garancsi-istvan-es-szalay-bobrovniczky-kristof | Telex | hungarian-news | 2021-09-07 21:16:00 | [
"Garancsi István",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"LVC Diamond Kft.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Szerencsejáték Felügyelet"
] | [] | [
"támogatás",
"protekció",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
52,733 | Az Alkotmánybíróság elkaszálta a bérlakástörvény egyes részeit | Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a Fidesz által áterőltetett bérlakástörvény haveri passzusai. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján vizsgálta a Fideszes többségű országgyűlés által június közepén elfogadott bérlakás törvény-módosítást és arra jutott, hogy alaptörvény-ellenesek a jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kell járulnia. | Fidesz;Alkotmánybíróság;bérlakás;
2021-07-22 17:37:04
Az Alkotmánybíróság elkaszálta a bérlakástörvény egyes részeit
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a Fidesz által áterőltetett bérlakástörvény haveri passzusai.
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján vizsgálta a Fideszes többségű országgyűlés által június közepén elfogadott bérlakás törvény-módosítást és arra jutott, hogy alaptörvény-ellenesek a jogszabálynak azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kell járulnia.
Áder János köztársasági elnök kissé meglepő módon kért normakontrollt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi törvény módosításával kapcsolatban. Mint ismeretes a nagy vihart kavart jogszabály alapvetően a várnegyed eddig elidegeníthetetlen bérlakásainak kiárusítására kötelezte az I. kerületi önkormányzatot. A szavazás előtti utolsó pillanatig benyújtott módosító indítványok révén a NER-lovagok számára tette még kedvezőbbé a várnegyedben korábban megszerzett bérlakásuk megvásárlását.
A köztársasági elnök álláspontja szerint a jogalkotói cél és az annak megvalósítását szolgáló vételi jog összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező épített környezet, ezen belül különösen a műemléki védelem alatt álló építmények védelmének és megóvásának alaptörvényi követelményével. Míg a hatályos szabályozás alapján a műemléképületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni, addig az új törvénnyel a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg. A köztársasági elnök indítványa szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan.
Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog korlátozása kapcsán kifejtette, hogy a vételi jog az önkormányzati tulajdonjog megszűnéséhez vezethet, ami súlyos teher, így megköveteli a kártalanítást. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért azok értékével megegyező ellenszolgáltatást kell kapnia. Az értékarányosság biztosításának módját ugyanakkor a törvényhozóra bízták. Elegendő, ha a hatályos rendelkezéseken ennek szellemében változtatnak vagy kiegészítik.
Az Alkotmánybíróság által másik kifogásolt rész azoknak a bérlőknek a vételi jogára vonatkozik, akik 25 évnél rövidebb ideje bérlik a lakást. Az Ab szerint ez nincs összhangban a jogalkotó által megfogalmazott céllal és a jogalkotónak nem sikerül igazolnia a szabályozás „kivételes jellegének” szükségességét. Az Alkotmánybíróság ezért ezeket a passzusokat alaptörvény-ellenesnek nyilvánította.
Az Alkotmánybíróság határozatában arra is kitért, hogy a műemlékvédelem az állam kötelezettsége, másrészt a jogszabályt érinti a korábban - az egészséges környezethez való jogra vonatozóan - megállapított visszalépési tilalom. Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítése során az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetén, amelyek zöme első alkalommal kerül ki az állami vagy önkormányzati tulajdonból. Az AB ezért a vételi jog feltételéül szabta a műemléki szempontok figyelembe vételét.
Mint ismeretes a jogszabály első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette volna a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért. A javaslat óriási tiltakozási hullámot indított el, még a kormánypárti polgármestereknél is kiverte a biztosítékot. A Fidesz visszakozott és jelentősen átírta a javaslatot, de arra azért nagyon vigyáztak – hangoztatták az ellenzéki képviselők -, hogy a haverok jól járjanak.
A végleges változat értelmében csak a világörökségi helyszíneken és ezek védőövezetében lévő lakások esetében nyílik meg a vételi jog. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha a határozatlan idejű bérleti jogviszonya már 2020. december 31-én is fennállt és annak időtartama eléri az öt évet. Csakhogy így Bayer Zsolt, Rákay Philip, Palkovics László és mindazon NER-lovagok, akik bevásároltak a Várban, hoppon maradtak volna. Ezért beletettek egy csavart. A lakások forgalmi értékének meghatározásánál szereplő passzus szerint, „ha a bérleti jogviszony időtartama a törvény hatálybalépésekor nem éri el az öt évet, akkor a vételi igényüket az öt év múltán jelenthetik be”. Vagyis egyszerűen csak várniuk kell.
Azok viszont, akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek. A lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve azok egyenesági rokonai és örökbe fogadott gyermeke is megveheti. Az ingatlanokra négy éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be.
Látszólag feljebb kalibrálták a vételárakat is. A lakást 5-15 éve bérlőknek a forgalmi érték 80 százaléka a vételár (kivéve a tulajdonjogot cserélőket), 15-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetni, míg a 25 évnél régebb óta ott élőknek csak a becsült piaci ár 15 százalékát kell kifizetniük, sőt egyösszegű vétel esetén csak 10 százalékát. A végszavazás előtti utolsó utáni javításban– már mindenféle rejtegetés nélkül – a NER-lovagok számára tette még kedvezőbbé a várnegyedben korábban megszerzett bérlakásuk megvásárlását: a tulajdonjogért cserélt bérlakásért a korábban megjelölt 50 százalék helyett, csak a forgalmi érték 35 százalékát kell kifizetni, de ha egy összegben szurkolják le a vételárat, akkor további 5 százalék kedvezményt kapnak. Márpedig Bayer Zsolt – ahogy arra Csárdi Antal (LMP) országgyűlési képviselő a részletes vitában felhívta a figyelmet - két bérlakást is elcserélt egy hozzá bumerángként visszaszálló faház tulajdonjogára.
A törvénymódosítás értelmében a vételi joggal érintett lakások bérlőinek a törvény kihirdetése utáni hat hónapon belül közölni kell a vételárat. Az önkormányzatok várhatóan csak a határidő végére tudják teljesíteni a törvényben előírtakat.
A Várban található csaknem 1422 bérleményből például közel 1300-at érint a módosított verzió, lévén csaknem az egész I. kerület világörökségi helyszín. A kerület előzetes becslései szerint 80 ezer négyzetmétert kell kiárusítaniuk, amelyek forgalmi értéke durva becsléssel 80-120 milliárd forintra tehető. A kedvezmények miatt a vagyonvesztés több tízmilliárd forint lehet, amelyet tovább súlyosbít az értékbecslésre és a társasház-alakításra kifizetendő legalább százmilliós költség. V. Naszályi Márta a Népszavának korábban azt mondta, hogy az önkormányzatnak minden bizonnyal új munkatársakat kell felvenniük a lakásprivatizáció lebonyolítására. | https://nepszava.hu/3127061_az-alkotmanybirosag-elkaszalta-a-berlakastorveny-egyes-reszeit | https://web.archive.org/web/20230208142126/https://nepszava.hu/3127061_az-alkotmanybirosag-elkaszalta-a-berlakastorveny-egyes-reszeit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-elkaszalta-a-berlakastorveny-egyes-reszeit | Népszava | hungarian-news | 2021-07-22 23:21:00 | [
"Bayer Zsolt",
"Palkovics László",
"Rákay Philip"
] | [] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"műemlékvédelem",
"önkormányzat",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
52,735 | Aranyat ér a kavics a NER-ben | Bányatavakkal tarkított sztyeppévé alakíthatja az ország közepét a kormány által erőltetett bányanyitás. Az Orbán-kabinet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Kiskunlacháza, Délegyháza és Áporka közötti bányaterület kitermelését. | homok;bányató;Tiborcz István;kavicskitermelés;
2021-07-15 06:20:00
Aranyat ér a kavics a NER-ben
Bányatavakkal tarkított sztyeppévé alakíthatja az ország közepét a kormány által erőltetett bányanyitás.
Környezetkárosító hatás miatt korábban kétszer is megtagadta a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti területen tervezett bányanyitásokhoz szükséges környezetvédelmi engedély kiadását a Pest megyei kormányhivatal illetékes érdi járási hivatala. De már új szelek fújdogálnak. Egy idén januárban indított eljárásban a kérelmező Kamrás Kft. sikerrel járt: 32,4 hektáron termelheti ki a kavicsot.
Mindebből jól kiolvasható az új irány, amire jócskán – részben az elszálló építőanyagárakra és hiányra adott válaszként – ráerősít az Orbán-kabinet: nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Kiskunlacháza, Délegyháza és Áporka közötti bányaterület kitermelését.
A Népszava hétfőn már részletes bemutatta azokat a lépéseket, amellyel a kormány helyzetbe hozta a hatalmas terület kitermelésére készülő vállalkozót – Balázs Attilát, szintén a bányászati lehetőséghez jutott Kvarchomok Kft. közvetett tulajdonosát –, aki aligha mellékesen Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető. A július elejei kormánydöntéssel 4 bányaterület több mint 250 kiskunlacházi és délágyházi ingatlant emeltek ki az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. A részben erdővel borított, részben mezőgazdasági művelés alatt álló 368 hektáros terület teljes egészét „építési hellyé” nyilvánították. A döntéssel a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési procedúrája is lényegesen egyszerűsödött, gyorsabbá vált, márpedig az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület esetében ez különös jelentőséggel bír. A bányászati jogot zárt tenderen idén elnyerő Kvarchomok Kft. tehát most már könnyített pályán mozog.
A kormányrendeletből az is kiderül, hogy a könnyítések a már korábban megindított eljárásokra is érvényesek. Márpedig a német tulajdonú Duna-Dráva Cement (DDC) – amely leányvállalatának hiába volt kitermelési joga ugyanarra a területre, ahol most a Kvarchomok is bányát nyithat, a korábbi próbálkozásai során nem járt sikerrel, a szükséges engedélyeket nem sikerült megszerezniük – idén márciusban új bányanyitási kérelmet nyújtott be a Kiskunlacháza XIX. védnevű bányatelek keleti részére. A 92 hektáros terület 98 százalékán jelenleg növénytermesztés folyik. Külszíni fejtéssel évente 900 ezer tonna kavicsot termelnének ki, aminek elszállítása az 51-es számú főúton ötödével emelné a forgalmat. A bányaművelést követően 64 hektáros bányató maradna vissza. A veszélyhelyzet miatt az eljárásban nem volt közmeghallgatás, de a Levegő Munkacsoport számos kérdést tett fel a hatóságnak, így például azt, hogy figyelembe vették-e a klímaváltozás hatását. Hozzátéve, hogy a térség talajvízszintjének süllyedését a környékbeli termelők tapasztalatai is megerősítették. Döntés még nincs.
Holott az érdi kormányhivatal korábban számos kifogást emelt a területen történő bányanyitások ellen. A 2018-as – egy 30 hektáros kiskunlacházi bányára vonatkozó – eljárást lezáró, elutasító határozatában azzal érveltek, hogy a bányatelek határán húzódó fasorokban, illetve a körötte lévő Natura 2000 területeket több védett madárfaj fészkel, amelyeket megzavarna a kitermelés. Most azt írják a Kamrás Kft.-nek megadott hozzájárulásban, hogy elegendő, ha a fészkeket óvatosan kikerülve bányásznak.
A másik fő ellenérv korábban a területen található átlagosnál jobb minőségű termőföld felszámolása volt. Mint arra a Levegő Munkacsoport felhívta a hatóság figyelmét: a teljes 437 hektáros bányaterület több mint fele – 250 hektár – jogilag mezőgazdasági területnek számít. A hatályos törvények szerint ebben az esetben a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, legalábbis a korábbi határozat érvelése szerint. Idén már elegendő, ha a bányatársaság eltekint a legjobb minőségű termőföldek bevonásától és a külszíni fejtés mellett biztosítja az átjárást a földeket megművelő gazdáknak.
Már ha megterem ott valami. A kitermelés ugyanis „elszívja” a vizet a talajból. A működő bányák eddigi több mint 10 centiméteres talajvízszint csökkentő hatása miatt a talaj „kiédesedése” figyelhető meg az érdi hivatal szerint, ami a szikes vegetáció szteppesedéséhez vezet. Most mindezzel szemben elég annyi, hogy a Kamrás Kft. a tevékenység végén a bányató teljes visszatöltését ígéri. A DDC azt sem. Mindezek után nagy kérdés, hogy mi várható a Kvarchomok bányanyitási eljárásában.
Megkerestük a két érintett település – Kiskunlacháza és Délegyháza polgármesterét – is az ügyben, de többszöri próbálkozásunkra is csak későbbi visszahívás ígéretét kaptuk. | https://nepszava.hu/3126288_aranyat-er-a-kavics-a-ner-ben | https://web.archive.org/web/20211021113204/https://nepszava.hu/3126288_aranyat-er-a-kavics-a-ner-ben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aranyat-er-a-kavics-a-ner-ben | Népszava | hungarian-news | 2021-07-15 23:43:00 | [
"Balázs Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Érdi Kormányhivatal",
"Kvarchomok Kft."
] | [
"Áporka",
"Délegyháza",
"Kiskunlacháza",
"Pest megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"bányászat",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
52,736 | Átjátszott vásárcsarnok: szabadulnak az önkormányzatok a piacaiktól | Egymás után három kerület is úgy döntött: külsős cégre bízza vagy eladja az önkormányzati piacot. Kettő NER-közeli kézbe került, a harmadik még kiadó. Nagyot szólt a nyári politikai uborkaszezonban az ellenzéki Niedermüller Péter (DK) vezette erzsébetvárosi önkormányzat döntése, amely szerint 10+5 évre szóló bérleti szerződést kötnek a Klauzál téri vásárcsarnok Gasztro Marketté átalakítására. Két olyan társasággal állapodtak meg, amelyek a bulinegyed Fogas–Instant néven ismert szórakozóhely-komplexumának érdekeltségi körébe tartoznak. | vita;piac;Erzsébetváros;
2021-07-16 06:40:00
Átjátszott vásárcsarnok: szabadulnak az önkormányzatok a piacaiktól
Egymás után három kerület is úgy döntött: külsős cégre bízza vagy eladja az önkormányzati piacot. Kettő NER-közeli kézbe került, a harmadik még kiadó.
Nagyot szólt a nyári politikai uborkaszezonban az ellenzéki Niedermüller Péter (DK) vezette erzsébetvárosi önkormányzat döntése, amely szerint 10+5 évre szóló bérleti szerződést kötnek a Klauzál téri vásárcsarnok Gasztro Marketté átalakítására. Két olyan társasággal állapodtak meg, amelyek a bulinegyed Fogas–Instant néven ismert szórakozóhely-komplexumának érdekeltségi körébe tartoznak. A fővárosi vendéglátós élet egyik legmeghatározóbb figurájához, Szini Bélához köthető cégekkel – az Andrássy 52 Bar Kft.-vel és a Pontoonka Group Kft.- vel – egyébként még az előző, fideszes vezetés kötött az önkormányzatra nézve igen előnytelen szerződést, ezt tárgyalták újra és egészítetenék ki az átalakítási tervekkel Niedermüllerék.
A piac masszívan veszteséges. Ennek egyik oka, hogy a 2015-ben meglehetősen kétes minőségben, 2 milliárdért felújított műemléképületben működő piac karbantartási és üzemeltetési költsége jóval több, mint korábban, a bérlőktől szedett bérleti díj nem fedezi a kiadásokat. Ráadásul a vevőkör is nagyon meggyérült az elmúlt években, sok kereskedő a bulinegyed vendéglátósainak beszállítójává vált, vagy még azelőtt lehúzta a rolót, hogy az átalakítás terve megszületett volna. A bérleti díj emelése így szóba sem jöhet.
A gazdasági kényszerpálya mellett az ellenzéki többségű testület megörökölte a kormánypárti elődök által 10+5 évre kötött bérleti szerződéseket is, amelyeket csak nagyon alapos indok esetén lehet felmondani. Ilyen lehetne a bérleti díj tartozás – ismerte el a Népszavának Bárdi Zsuzsanna (Momentum) alpolgármester. Csakhogy a fent említett két cég a szerződésbontás előtti utolsó pillanatban mindig fizet annyit, hogy a felszólítás-fizetési meghagyás játszma újrainduljon. Az előző kormánypárti kerületvezetés a földszinti közös területre kötött használati szerződésben lehetővé tette, hogy délután hattól este 11-ig rendezvényeket tartsanak. Az előző ciklusban az erre alapozó Gasztro Market koncepció is elkészült, sőt a fűtő-hűtő rendszer felújításának terveit is megrendelték, de a fideszes vezetés nem akart a választások előtt botrányt, így a döntést a 2019-es voksolás utánra halasztották.
Innen indultak a cégekkel a tárgyalások. Ezt a polgármesteri kabinet intézte, ezekre az egyeztetésekre se a többi párt képviselőjét, se az alpolgármestereket, így Bárdit sem hívták meg. Az ennek alapján elkészült néhány oldalas szerződésmódosításból, illetve az előterjesztésből végül hiányoztak az önkormányzat és a lakosság érdekeit védő garanciák. A Momentum ezért nem szavazta meg az indítványt. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselője Youtube-videójában azt állítja, hogy „Niedermüller az ellenzéki képviselők többségével és a Fidesszel összejátszva, a saját választóikat is becsapva átjátszotta a vásárcsarnokot a Fogas–Instant érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásoknak”. A helyi civil egyesület képviselője szerint az önkormányzat és a környékbeli lakók számára rendkívül előnytelen döntésben a Momentum is a kezükrejátszott, amikor kivonulás helyett nemmel szavazott a testületi ülésen.
– Furcsa úgy számonkérni ezt rajtunk, hogy közben ő is ugyanezt tette – mondja Bárdi Zsuzsanna, aki szerint a Momentum állásfoglalása egyértelmű: a nem az nemet jelent. Több okuk is van az elutasításra. A bérleti szerződés nem kellő formája egy ilyen projekt jogi megalapozásának, különösen ebben a rövidke, „minden sorában két per indítását rejtő” talányos megfogalmazásban. Másrészt elfogadhatatlan, hogy a Gasztro Market projekt üzleti kockázatát az önkormányzatra tolja át a bérlő. Nem látnak garanciát arra sem, hogy a piac részleges átalakításával kivédhető a veszteséges üzemeltetés. De fontos lenne arra is biztosítékot kapni a Momentum szerint, hogy a gasztro-funkció miatt felturbózott hűtő-fűtő rendszer nem indít el korróziós folyamatot az épület acélváz szerkezetében.
„A cél egyértelmű: Szini Béláék át akarják venni az egész csarnokot. A piac kétharmada így vagy úgy, de már most is az övék, illetve a befolyásuk alatt áll különféle megállapodások révén. Az önkormányzatnak törődnie kell a Szini Béla körein kívül maradni akaró bérlők és lakosság érdekeivel is, akik sem az éttermek bűzét, se az utcai italozást nem akarják” – érvel a momentumos politikus, aki szerint arra is kell valamiféle terv, ha nem válik be a Gasztro Market irány. Bárdi abban bízik, hogy szeptemberben módosítják a mostani döntést. Kérdéseinkkel megkerestük a polgármesteri hivatalt is, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Ahol már lyukra futottak
A régi vásárcsarnokok felújítása néha újjászületés helyett a végzetet hozza el. A megszépülő, lifttel, mozgólépcsővel felszerelt épületek fenntartása többe kerül, mint a régi. A megemelt bérleti díjak nehezen kitermelhetőek a városrészek lakosságcseréje – bulinegyed, airbnb – miatt, valamint a szupermarketek megállíthatatlan térnyerése felerősíti a negatív hatásokat, amelyek vége a piac bezárása, vagy a funkcióváltás. Ilyen pályát futott be a Batthyányi téri csarnok, amely ma már inkább üzletház, vagy a belvárosi Hold utcai vásárcsarnok és az óbudai Kolosy téri piac is.
Az V. kerületi Hold utcában Cziegler Győző tervei alapján 1897-ben felépült vásárcsarnokot utoljára 2014-ben újították fel részben a tanyafejlesztési programból kapott 226 millió forint állami támogatásból, holott eredetileg az a tanyán élők életminőségének javítását kívánta szolgálni. A Belvárosi Piac néven újranyitó csarnok fokozatosan elvesztette piac funkcióját és a környező irodákban, hivatalokban dolgozók etetőhelyévé vált. A járvány alatt azonban a kereslet drasztikusan visszaesett, a bérlők jelentős része felmondott, így az önkormányzat januárban bezárta a piacot. A megmaradt bérlők a zárás ideje alatt csökkentett díjszabás mellett, raktárként használhatják bérleményeiket – válaszolta a Népszava kérdésére a kerület. Az újranyitás időpontja bizonytalan, mint ahogy az is kérdéses, hogy piacként működik-e tovább.
Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester már 2020 elején felvetette, hogy a működtetést szervezzék ki egy külsős cégnek, mivel a jelenlegi kettős profil, vagyis a piac és az éttermek egymás melletti működtetése nem hoz elég bevételt, a csarnok tisztán „food hallként" jövedelmezőbb lehetne. A kormánypárti többségű testület meg is szavazta az üzemeltetési pályázat kiírására vonatkozó előterjesztést. A kerület azzal indokolta a döntést lapunknak, hogy a rendelkezésre álló műszaki, technológiai infrastruktúra, a jelenlegi üzemeltetési rendszerben már nem volt üzembiztos és gazdaságos. Az ellenzék szerint a konkrétumokat mellőző előterjesztés elfogadásával a testület lemondott arról, hogy érdemben befolyásolhassa, hogy a külsős cég milyen módon üzemelteti majd a piacot. A testület júniusban a járványra hivatkozva elhalasztotta a tenderkiírást.
A 24.hu információi szerint a Hold utcai piacért Gerendai Károly, a Sziget egykori tulajdonosa is versenybe szállt volna, aki korábban Óbudán a Kolosy téri piacra is bejelentkezett, de az akkor még Bús Balázs (Fidesz) vezette III. kerületi önkormányzat Tiborcz István volt üzlettársát, Erdei Bálint cégét, a Kapu a Promenádhoz Kft.-t választotta. Az új „food hallnak” tavaly szeptemberben kellett volna megnyitni, de azóta is üresen kong. Önkormányzati piac bizonyosan nem lesz már belőle. A kerület eladta az egészet, az új tulajdonos is „food hallként” kívánja hasznosítani. A döntést azzal indokolta a Népszavának a kerület, hogy az előző vezetés által 2018-ban megkötött, tíz évre szóló (később a bérlő kérésére újabb 10 évvel meghosszabbított) bérleti szerződés nem szolgálta a kerület érdekeit. Az Óbudai Promenád fejlesztésre 900 millió forintot költöttek 2012-ben, amelyből 556,5 milliót az unió állt.
A Kiss László (MSZP) vezette önkormányzat a felújítás, illetve a bérleti díjbevételek hosszú távú bizonytalansága, valamint a beruházás megtérülésének számítása alapján tavaly tavasszal döntött az 88 albetétből álló üzletház értékesítésről. A tendert a Kolosy Invest Kft. nyerte meg bruttó 497 milliót ajánlatával. A szerződést 2020 szeptemberében írták alá a Mészáros Lőrinc érdekkörébe sorolható céggel. Így már teljesen a NER rendelkezik az egykori piaccal, hiszen üzemeltetőként ott maradt Erdei cége is. | https://nepszava.hu/3126404_atjatszott-vasarcsarnok-szabadulnak-az-onkormanyzatok-a-piacaiktol | https://web.archive.org/web/20230130191816/https://nepszava.hu/3126404_atjatszott-vasarcsarnok-szabadulnak-az-onkormanyzatok-a-piacaiktol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atjatszott-vasarcsarnok-szabadulnak-az-onkormanyzatok-a-piacaiktol | Népszava | hungarian-news | 2021-07-16 00:01:00 | [
"Erdei Bálint",
"Szini Béla"
] | [
"Andrássy 52 Bar Kft.",
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Kapu A Promenádhoz Kft.",
"Kolosy Invest Kft.",
"Pontoonka Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"üzemeltetés",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,737 | Medhotel kis hibával | Gyógyszálló építésére kapott uniós pénzt egy vállalkozó, a szálloda el is készült, de az egészségügyi szolgáltatások elmaradtak. A pénzt azért senki nem kérte vissza. (...) A máriafürdői szálló hirdetéséből igencsak hiányoznak az egészségügyi szolgáltatások: a bő fél évtizeddel ezelőtt megnyílt hotel tulajdonosa, mint majdani medhotelre kapott több százmilliós uniós támogatást. | Balatonmáriafürdő;gyógyszálló;
2021-07-13 07:30:00
Medhotel kis hibával
Gyógyszálló építésére kapott uniós pénzt egy vállalkozó, a szálloda el is készült, de az egészségügyi szolgáltatások elmaradtak. A pénzt azért senki nem kérte vissza.
„Június 1-től ismét megnyitotta kapuit az Arkánum Hotel Balatonmáriafürdőn. A szállodában 18 kényelmes szobával, wellness részleggel és ingyenes parkolással várjuk vendégeinket. Szeretettel várjuk a párokat, a családokat, az átutazókat, vagy az üzleti útra érkezőket egyaránt” – olvasható a balatonmáriafürdői Arkánum Hotel honlapján, amely a legnagyobb szálláskereső oldalakon is hasonlóképpen ajánlja magát. Ami rendben is lenne, főszezonban amúgy is sokan keresnek szállást a tóparton, csakhogy a máriafürdői szálló hirdetéséből igencsak hiányoznak az egészségügyi szolgáltatások: a bő fél évtizeddel ezelőtt megnyílt hotel tulajdonosa, mint majdani medhotelre kapott több százmilliós uniós támogatást.
Lapunk már nem sokkal a hotel megnyitás után megírta: kérdések sokaságát vetette fel az eredendően hiánypótló térségi beruházásként beharangozott intézmény. Mivel a Balaton nyugati medencéjében kevés egész évben vonzó turisztikai attrakció akad, Balatonmáriafürdőn komolyan megörültek, amikor kiderült, egészségturisztikai centrum épül egy több, mint félmilliárdos beruházás keretében egy hajdani, erősen lepukkant üdülő helyén. Az 524 millió forintos projekt bekerült a megye EU-támogatású fejlesztései közé, és a közel 370 milliós brüsszeli pénznek köszönhetően 2015-ben át is adták a 18 szobás, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője szerint hiánypótló Arkánum Medhotelt, amely eredendően a wellness-szállodák és magánklinikák szolgáltatásait ötvözte volna. A szálló sebészfőorvos tulajdonosa, a marcali illetőségű Tripkovics Zsolt a plasztikai sebészetet, a fogászat-szájsebészetet, valamint az életmód-tanácsadást jelölte meg fő profilként, s állította, terveik szerint három év után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott szolgáltatásokat is nyújt majd az intézmény. Utóbbinak Balatonmáriafürdő és Balatonkeresztúr önkormányzata is megörült, ugyanis úgy tervezték, az egyik fogorvosi rendelőt heti egy napra kibérelhetik körzeti orvosuknak, s így a helyieknek nem kell a 15 kilométerre fekvő Marcaliba utazniuk. Nem így történt.
– Egy rövid ideig néhány orvosnak volt magánrendelése az épületben, de az OEP végül nem szerződött velük, így igazából a szálló ugyanolyan hotelként működött, mint minden ilyen balatoni szálláshely – mondta egy, a helyi közéletben jól értesült máriafürdői forrásunk. A szálloda tulajdonosa még 2017-ben annyit elismert lapunknak: „az engedélyeztetéssel akadnak gondok.” Emiatt történhetett meg, hogy a medhotel elnevezésből voltaképp csak a hotel volt pontos.
– Mondjuk, ma már legalább a látszatra adnak: az idén már a Medhotel felirat is lekerült a homlokzatról, és felkerül a sima Hotel felirat – jegyezte meg forrásunk.
Szintén helybéliektől tudtuk meg, hogy a szállót már nem is a tulajdonosa, a 2014-ben egy időközi választáson Fidesz-színekben indult – ám mandátumot nem szerzett – marcali főorvos, Tripkovics Zsolt üzemelteti, hanem egy kaposvári vállalkozás.
– Cégünk új üzemeltetőként indította el a szálláshely szolgáltatást, erre utalandó a szálláshely nevét is megváltoztattuk – felelte megkeresésünkre a fő tevékenységeként szakorvosi betegellátást megjelölő RuVörTor Kft. A kaposvári cég, mely a cégadatbázisban május 25-től jelölte meg fióktelephelyeként a máriafürdői hotelt a szálló korábbi működtetéséről semmit sem tudott, s egyelőre szimpla szálláshelyként tervez az Arkánummal. Ugyanakkor a tulajdonosok megemlítették, cégcsoportjuk tevékenységéből fakadóan vizsgálják az egészségügyi ellátás megindításának lehetőségeit, ezzel kapcsolatban azonban konkrét részleteket egyelőre nem tudtak közölni.
Írásban megkerestük Tripkovics Zsoltot is, akitől többek között azt kérdeztük: Mikortól meddig és milyen egészségügyi szolgáltatásokat nyújtott a hotel? Miért nem valósultak meg korábbi ígéretei? Indult-e eljárás az uniós támogatás ügyében, mivel a fellelhető információk szerint elmaradtak az ígért egészségügyi szolgáltatások? Nem érzi-e úgy, hogy az uniós támogatást, vagy egy részét vissza kellene fizetni, mivel nem teljesültek maradéktalanul az eredeti célok? A szálloda tulajdonosa nem válaszolt kérdéseinkre. | https://nepszava.hu/3126088_medhotel-kis-hibaval | https://web.archive.org/web/20210919113040/https://nepszava.hu/3126088_medhotel-kis-hibaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/medhotel-kis-hibaval | Népszava | hungarian-news | 2021-07-13 00:09:00 | [
"Tripkovics Zsolt"
] | [
"RuVörTor Kft."
] | [
"Balatonmáriafürdő",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"egészségügy",
"támogatás",
"engedély",
"EU",
"idegenforgalom",
"egészségturizmus",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,738 | Befejezhetetlen biodóm: Mégsem kell a kormánynak a városligeti buborék | Továbbra is nyomoznak a Pannon Park körül. Hiába ígérték meg, nem akarják átvenni a beruházást, miközben a garanciaóra ketyeg. | Budapest;Karácsony Gergely;Biodóm;
2021-07-13 06:20:00
Befejezhetetlen biodóm: Mégsem kell a kormánynak a városligeti buborék
Továbbra is nyomoznak a Pannon Park körül. Hiába ígérték meg, nem akarják átvenni a beruházást, miközben a garanciaóra ketyeg.
A hármas metró kétes értékű kocsifelújítása miatt indított és villámgyorsan lezárt nyomozással ellentétben a biodóm aktája továbbra is nyitva van. A Fővárosi Önkormányzat tavaly októberben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a kivitelezés elszállt költségei miatt. Korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódott az ügyben, majd átadta az ügyet a rendőrségnek.
– A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen – erősítette meg lapunknak a Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata, de a nyomozás érdekeire tekintettel nem adtak bővebb tájékoztatást. Így továbbra is kérdéses, hogy történt-e bűncselekmény a fővárosi állatkert által bekebelezett egykori vidámpark területén indított Pannon Park beruházás körül.
A projekt indításában és az első szakasz lebonyolításában résztvevő döntéshozók közül már senki sincs korábbi pozíciójában. Balog Zoltán, korábbi emberi erőforrások miniszter, a Pannon Park kormányzati mentora a 2018-as országgyűlési választások után Kásler Miklósnak „adta át” a tárcát, idén januárban pedig református püspökké szentelték fel. Tarlós István 2019-ben vesztette el a főpolgármester-választást Karácsony Gergellyel szemben, jelenleg miniszterelnöki megbízottként tevékenykedik. Persányi Mikós, az állatkert főigazgatója önként távozott, miután kiderült, hogy a már odaígért 43 milliárd forint mellé még kellene 20 milliárd a projekt befejezéséhez. Egyedül Szeneczey Balázs, korábbi főpolgármester-helyettes maradt meg az ügy körül, most a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ igazgatósági tagjaként dolgozik a projekt állami átvételén. Ez egyébként kínosan lassan halad.
Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kezdetben azt mondta, hogy a „biodóm fővárosi beruházás, a kormány már így is adott rá 43 milliárdot, többet nem fog. Az kevés, hogy a főváros csak a markát tartja”. Ehhez képest tavaly októberben azzal állt elő a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ülésén, hogy a kormány 60 milliárd forint értékben átvállal fővárosi projekteket, köztük a Pannon Parkot. Budapest vezetése már akkor is erősen kételkedett az ígéret teljesítésében, de mivel nincs pénzük a befejezésre, megpróbálták legalább ebben az ügyben dűlőre vinni a dolgot. Nem sok sikerrel. – Hiába írtuk levelet előbb Fürjes Balázsnak, majd Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek az átvétel módját firtatva hetekkel ezelőtt, választ egyikőjüktől sem kaptunk – mondta a Népszavának Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes.
A befejezés pedig egyre égetőbb kérdés a főváros számára, hiszen a járvány és a kormány megszorító intézkedései miatt különösen megcsappant büdzséből egyre nehezebb előteremteni a létesítmény őrzésének, karbantartásának, temperálásának havi 100-200 milliós díját. Ráadásul ebben még nincs benne az amortizáció költsége. A megnyitó legutoljára ígért – ma már tarthatatlannak tűnő – 2024. szeptemberi dátumára emiatt alapjáraton is több milliárddal csökken a létesítmény értéke.
A biodóm üzemeltetése a külföldi példák alapján várhatóan veszteséges lesz a megnyitása utáni jelentős érdeklődés ellenére is, ráadásul 3-4 év után a vonzerőt csak újabb fejlesztésekkel lehet feléleszteni, amújabb befektetést és forrást igényel.
Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának azt mondta a fent említett FKT ülés után: „egy dolog biztosan nem történhet meg, az, hogy nem fejezik be a projektet, hiszen már rengeteg közpénz van benne”. Arra egyelőre sem ő, sem más nem tudja a választ, hogy ki és mikor tölti meg élettel a hatalmasra fújt városligeti buborékot. | https://nepszava.hu/3126050_befejezhetetlen-biodom-megsem-kell-a-kormanynak-a-varosligeti-buborek | https://web.archive.org/web/20221110031920/https://nepszava.hu/3126050_befejezhetetlen-biodom-megsem-kell-a-kormanynak-a-varosligeti-buborek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/befejezhetetlen-biodom-megsem-kell-a-kormanynak-a-varosligeti-buborek | Népszava | hungarian-news | 2021-07-13 00:14:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert",
"Market Építő Zrt.",
"Vilati Szerelő Zrt."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.