news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
52,404 | 90 nap kell a NISZ-nek a védettségi igazolványokról szóló szerződés elküldéséhez | Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t bízta meg a védettségi igazolványok gyártásával, azt azonban nem közölték, hogy mennyi közpénzt kap ezért az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó nyomda. Áprilisban közadatigénylésben kértük ki a szerződést a NISZ-től, az viszont 45+45 napra hosszabbította a válaszadást a veszélyhelyzeti teendőire hivatkozva. Egy biztos: az ANY forgalma 2021 első negyedévében nagyon megugrott. | Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023.03.01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan.
„A szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda gyártja, személyesíti meg és postai szolgáltatónak történő átadásra előkészíti a védettségi igazolványokat” – olvasható a bejelentésben, és a cég a saját honlapján is beszámolt az államtól kapott megbízásáról. Arról azonban egy szó sem volt sehol, hogy mennyi közpénzt kap a cég a kártyák előállításáért.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az ANY bejelentése után nem sokkal, 2021. március 22-én írásbeli kérdésben tudakolta Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy „mekkorák a védettségi igazolványok gyártási, fejlesztési és üzemeltetési költségei”, de hiába.
Pintér nevében Kontrát Károlyi belügyi államtitkár mindössze az alábbi mondattal válaszolt a képviselőnek április elején: „A Kormány folyamatosan biztosítja a koronavírus-járvány elleni védekezés anyagi forrásait, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak.”
90 nap kell egy szerződés elküldéséhez
A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) látja el az „infrastruktúra-fejlesztési és infrastruktúra-üzemeltetési, az okmánylogisztikával kapcsolatos, valamint az ezzel összefüggő adatfeldolgozói” feladatokat.
Ez annyit jelent, hogy a NISZ mondja meg az ANY-nek, hogy mi kerüljön egy adott személy kártyájára (mik az ő személyes adatai, és mikor kapott oltást, vagy volt betegként meddig tekintik védettnek, meddig jó a kártyája), és a NISZ szerepel feladóként azon a levélen, amiben a kártyát postázzák. Ez a magyarázat arra, hogy miért ez az állami cég adott megbízást a védettségi kártyák előállítására.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel a védettségi igazolványok előállítására (gyártás, megszemélyesítés, postai szolgáltatónak átadásra előkészítés) vonatkozóan kötött szerződést minden mellékletével együtt.
Május 10-én érkezett válasz: meghosszabbították a válaszadási határidőt 45 napra arra hivatkozva, hogy ha az Infotörvényben megszabott normál határidőben, 15 napon belül válaszolnának, az „a veszélyhelyzetre tekintettel kiadott kormányrendeletekben meghatározott intézkedésekkel összefüggésben Társaságunknál jelentkező többletfeladatok határidőben történő ellátását veszélyeztetné”.
Június 2-án jött az újabb levél: további 45 nappal meghosszabbították a válaszadást ugyanazzal az indokkal, mint májusban.
A koronavírus-járvány miatti többletfeladatok valószínűleg a védettségi igazolványokkal kapcsolatos munkát jelentik, a kártyatulajdonosok adatainak lekérdezése és egyeztetése az ANY-nyel. Ennek ellenére nagyon érdekes, hogy egy olyan állami vállalatnál, aminek az a neve, hogy Nemzeti INFOKOMMUNIKÁCIÓS Szolgáltató Zrt., problémát okoz egy darab, minden bizonnyal pdf-ben vagy más elektronikus formában rendelkezésre álló szerződés elküldése. Ha valakiről, róluk azért joggal feltételezhetnénk, hogy egy pillanat alatt megírnak egy e-mailt és tudnak hozzá mellékletet is csatolni, nem kell nekik erre 90 nap (!) és extra erőforrás. De ezek szerint sajnos mégis.
Pótlás esetén darabja 2000 forint
A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint, ha valaki maga igényli a kártyát, vagy elveszíti az automatikusan kapottat, ezért azt pótolni kell, akkor „3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége”.
Ha ezt a 2000 forintos összeget beszorozzuk az oltottak ma (június 2.) bejelentett számával, vagyis 5,2 millió fővel, akkor bő 10 milliárd forintot kapunk. Ehhez jön még a betegségen átesetteknek, plusz a tévedésből kipostázott kártyák ára, amiknek darabszáma ismeretlen.
Mindössze egy április eleji adatot sikerült kiderítenünk. A fent említett kormányrendelet értelmében ugyanis önköltségre elvégzett tesztelés után igényelt kártya vagy elvesztett pótlása esetén a 3000 forint szolgáltatási díjat (amiből 2000 a kártya előállítása) Budapest Főváros Kormányhivatala (BFK) részére kell megfizetni, vagyis nem csak a NISZ érintett a témában.
Ezért április elején adatigénylést adtunk be a BFK-nak, amiben többek között azt is megkérdeztük, hogy hány darab védettségi igazolványt gyártottak le addig és hány darabot küldtek ki az állampolgároknak. A Józsefváros korábbi fideszes polgármestere, Sára Botond által vezetett hivatal sem kapkodott a válasszal: április 22-én meghosszabbították 45 nappal, és csak május 21-én válaszoltak érdemben.
A Sára Botond által szignózott levél szerint április 9-ig 2 784 066 darab védettségi igazolvány került kiállításra, melyből 2 389 843 darabot kézbesítettek. Aznap reggel az Operatív Törzs 2 689 102 fő beoltottat jelentett be. Ha ezt kivonjuk a BFK által közölt számból, akkor kijön, hogy a beoltottakon kívül 94 964 darab védettségi igazolványt állítottak ki.
Mire (nem) jó a védettségi igazolvány?
Védettségi igazolványt az kap automatikusan és „ingyenesen”, akit beoltottak Magyarországon a koronavírus ellen, vagy igazoltan átesett a fertőzésen. Az oltottak kártyájának nincs lejárati dátuma, a betegségből kigyógyultaké viszont csak 6 hónap.
Ha pedig valaki tünetmentesen volt covidos, akkor csináltathat ezt bizonyító tesztet a saját költségén, és igényelhet kártyát pénzért, de az csak 4 hónapig érvényes. A rendszer azonban eleinte akadozott: többen késve kaptak védettségi igazolványt, ami így csak pár hétig volt érvényes, de elhunytaknak is küldtek ki.
Ahogy azt például a 444 is alaposan bemutatta, nagy probléma, hogy a plasztikkártya formátumú védettségi igazolványnak nagyon megtévesztő az elnevezése, hiszen oltottak esetében a tulajdonos személyes adatain (név, útlevélszám, személyi igazolvány száma) kívül mindössze az oltás idejét tartalmazza, és ez az első adag beadásának időpontját jelenti. Pedig a Magyarországon használt összes koronavírus-vakcinából két dózisra van szükség a védettséghez, és az is csak a második oltás után két héttel alakul ki.
Az igazolványt azonban az első oltás után megkapják az érintettek, ami hamis biztonságérzetet nyújthat nekik – védettnek gondolják magukat, holott még messze nem azok. Sokan emiatt nem mennek el a második oltásra, aminek egyébként nincs is hely a védettségi kártyán. (A kormány azt fontolgatja, hogy visszavonja azok védettségi igazolványát, akik nem veszik fel a második adag vakcinát, de a részletek még nem ismertek.) A kártya tehát épp arra alkalmatlan, ami a neve: a védettség igazolására. Az már csak hab a tortán, hogy még az sem szerepel rajta, hogy milyen betegség elleni oltást kapott a tulajdonosa.
Bár a tavasszal postázni kezdett kártyák sokáig semmire sem voltak használhatók, semmilyen pluszban nem részesültek azok, akiknek volt, de ez májusban megváltozott. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis április végén bejelentette, hogy megvan a 4 millió beoltott, ezért május 1-től enyhítenek a korlátozásokon, és a védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnek vendéglátóhelyre (nem csak teraszra), szállodába, szabadidős létesítményekbe (mozi, színház, állatkert, múzeum, könyvtár), sportrendezvényre és edzőterembe is.
Horvátországba külön papír is kell
Az pedig már korábban kiderült, hogy külföldi utazáshoz is szükség lesz valamiféle védettségi igazolványra. Az Európai Unió közös „vakcinaútlevele” késik, de a tervezet szerint július elejétől életbe lépő EU-s igazolványt csak azok kapják meg, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott „nyugati” vakcinákkal oltottak be. Mivel Magyarországon az Európai Unióban nem jóváhagyott keleti vakcinákkal (Sputnik V, Sinopharm) is oltanak, sok oltott honfitársunknak nem lesz ilyen EU-s igazolványa.
A magyar kormány igyekszik elébe menni az utazási problémáknak, és több országgal (például Szerbia, Törökország, Szlovénia, Grúzia, Mongólia) kötött már kölcsönös megállapodást, hogy elfogadják egymás vakcináit az állampolgárok szabad utazása érdekében. Azonban a magyar kártya nem tartalmaz elegendő információt, ezért nem mehetnek a kártyabirtokosok bárhova bárhogy.
A magyarok körében különösen népszerű Horvátországban például nem elég a védettségi kártya, mert nem tartalmazza a második oltás dátumát. A konzuli szolgálat honlapján közzétett tájékoztató szerint a horvátokhoz vinni kell a kártya mellé a papíralapú oltási igazolást is, amin rajta van a második oltás dátuma is, és csak az léphet be az országba, akinek a második dózisa óta eltelt 14 nap. Ugyanez a helyzet Görögországban és Romániában is.
A „védettségi igazolvány” mellé szükséges oltási igazolás egy írólap-nagyságú papírdarab, aminek egyik oldalán az első, másik oldalán a második oltás részletei szerepelnek magyar és angol nyelven, kézírással kitöltve. A nővér azzal nyomta a kezembe május végén, amikor mentem a második adag vakcinára, hogy
„Ezzel lehet majd utazni. Laminálja le, ha tudja.”
Erősen tragikomikus, hogy az egyelőre ismeretlen összegért, de biztos nem olcsón legyártatott plasztikkártyák külföldön nagyjából semmit sem érnek, vinni kell melléjük egy fénymásolt, kézírásos és könnyen hamisítható papírdarabot is.
Megugrott az ANY forgalma
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverése után, 1851-ben alapította meg az osztrák kormány a bécsi állami nyomda leányvállalatát Temesváron. A kiegyezést követően, 1868-ban ez a nyomda átköltözött Budapestre, ahol minisztériumi nyomtatványokat állított elő. 1969-ben összevonták a Magyar Királyi Kataszteri Kőnyomda Intézettel, és az új neve Magyar Királyi Államnyomda lett, ami 1901-ben Állami Nyomda névre változott.
A rendszerváltást követően, 1993-ban privatizálták a vállalatot, ami először Állami Nyomda Rt., később Zrt., majd Nyrt. lett, 2013 óta pedig ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. néven fut, két betűvel őrizve a jogelőd emlékét. Az ANY Erdős Ákos érdekeltsége, akinek egy korábbi cége, a Láng Holding Rt. vette meg 2005-ben, az első Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Tankönyvkiadó 70 százalékát. Akkoriban a Fidesz emiatt sokat támadta az üzletembert, aki Amerikába költözött, és 2006-ban 18 milliárd forintos vagyonával a Manager magazin listáján a 10. leggazdagabb magyarnak számított.
Az ANY minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott. A gyakran csak „A nyomda” néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is.
A rengeteg megbízás meglátszik a cég mérlegén is: nettó árbevétele 2015-ben 12,6 milliárd, 2016-ban 15 milliárd, 2017-ben 15,9 milliárd, 2018-ban 20,5 milliárd, 2019-ben pedig 23,2 milliárd forint volt. A lendületesen növekvő forgalom viszont a nyereséget nem dobta meg különösebben: az ANY adózott eredménye ebben az 5 évben végig 1 milliárd forint körül mozgott, 2018-ban pedig egyenesen 0 lett.
2020-ban megcsappant a cég forgalma: az előző évi 23,2 milliárd után „csak” nettó 17,3 milliárd forint volt, az adózott eredmény pedig a 2019-es 1,1 milliárddal szemben „csupán” 367 millió lett. Május közepén tette közzé a cég az ezzel kapcsolatos közleményét, amelyben azt írják, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt visszaestek a megrendeléseik, de ennek ellenére nem csökkentették a dolgozóik létszámát, és ez tette lehetővé, hogy a 2021-ben megnövekedett gyártási igényeket teljesíteni tudják.
A 2021-es eredmények pedig szép gyarapodást mutatnak:
„Az ANY Biztonsági Nyomda 2021. első negyedéves árbevétele 9,6 milliárd Ft, amely 38%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. (…) A nettó eredmény 468 millió Ft, amely 176 millió Ft-tal, 60%-kal növekedett, az előző év hasonló időszakához képest” – áll a közleményben.
„Nemcsak túléljük a krízist, hanem megerősödve kerülünk ki a válságból – tavaly ezekkel a szavakkal kezdtük az értékelést, és ez az állítás még jobban megállja a helyét most, mint eddig bármikor. Tudomásom szerint ma egyetlen koronavírusos betegünk sincs. Az első negyedév számai méltón tükrözik munkatársaink erőfeszítéseit, kiemelkedő teljesítményüket, mely a járványhelyzetben is töretlen. 2020 első negyedévétől az export aktivitásunkat megerősítettük, a projektek száma közel duplájára növekedett. A külpiacok egyre szélesebb körben történő kiszolgálásához, valamint a védettségi igazolványok nagy példányszámban, rövid határidő mellett történő gyártásához és megszemélyesítéséhez elengedhetetlen a kimagasló szakmai és technológiai felkészültségünk” – kommentálta az első negyedéves jelentést Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója.
Április végén írtunk arról egyébként, hogy az ANY négy részletben összesen 5 milliárd forint kedvezményes COVID-hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége és a WHB is kapott kedvezményes COVID-hitelt az Eximbanktól
A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. | https://atlatszo.hu/2021/06/03/90-nap-kell-a-nisz-nek-a-vedettsegi-igazolvanyokrol-szolo-szerzodes-elkuldesehez/ | https://web.archive.org/web/20210925091724/https://atlatszo.hu/2021/06/03/90-nap-kell-a-nisz-nek-a-vedettsegi-igazolvanyokrol-szolo-szerzodes-elkuldesehez/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/90-nap-kell-a-nisz-nek-a-vedettsegi-igazolvanyokrol-szolo-szerzodes-elkuldesehez | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-03 04:16:00 | [
"Erdős Ákos"
] | [
"ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"covid-19",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
52,405 | Kiválasztott cégekkel dübörög a Nemzeti Sportparképítési Program az országban | 2016-ban indította el a kormány a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programot, amelynek 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) a felelőse. Azóta 465 sportpark épült az országban összesen nettó 4,6 milliárd forintért. Négyféle típust kérhetnek az önkormányzatok 5,5–16 millió forint közötti áron, ám a pénzt az állam adja, ezért a kivitelezőket a BMSK választja ki. A 465 sportparkból csupán 39 esetében volt közbeszerzés, ami mindössze 8,3 százalék. | A kormány egy 2016-os határozatban döntött a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programról, „amelynek alapvető célja, hogy olyan közösségi terek kerüljenek az ország minél több településén kialakításra, ahol valamennyi korosztály, a fiatalabbaktól az idősebbekig aktívan töltheti el a szabadidejét igényes szabadtéri létesítményekben” – olvasható az erről szóló hivatalos tájékoztatóban.
A várakozások szerint ezzel növekedhet a mozgásgazdag életmódot folytatók és a mindenki számára elérhető sportolási lehetőségek száma, valamint biztosítható az integráció és akadálymentesség, továbbá javulhat a lakosság egészségi állapota, és a sportolás „a mindennapi életünk alapvető része legyen”.
Négyféle sportparkot lehet kérni
A program során megvalósuló sportparkoknak négy típusa van: A, B, C és D, melyeknek a mérete és a felszereltsége is különbözik. A minimális alapterületük 40 négyzetmétertől 150-ig terjed, a minimális eszközszám pedig 5 és 15 között van.
Nem arról van szó, hogy a kormány eldönti, hol legyen sportparkok, hanem az önkormányzatok pályázhatnak, ha szeretnének kapni. Lakosságszámtól függően akár több ilyen létesítményt is kérhet egy település: 1 000 fő alatt például csak egyet lehet kérelmezni, 12 000 és 15 000 fő között viszont már négyet, 50 000 fős népesség esetében pedig akár tíz darabot is. A sportparkokat pedig „a helyi sajátosságok, illetve a rendelkezésre álló források függvényében” futókörrel (200 vagy 400 méter) lehet bővíteni, ám azokhoz jellemzően önerőt kell vállalnia az önkormányzatoknak.
Olyan megkötés nincs, hogy az igényelhető sportpark típusa a lakosságszámtól függ, elméletben tehát egy pici település is igényelhet egy 150 m²-es “D”-t, és egy nagyváros is egy 40 m²-es “A” típust.
A sportparkok ellenérték nélkül az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülnek (attól függően, hogy melyiküké a föld, amin a beruházás megvalósul), a kérelmező önkormányzatnak pedig 5 éves fenntartási – karbantartás, üzemeltetés – kötelezettsége van.
2 377 település pályázott
A kormányhatározat eredetileg a Nemzeti Sportközpontokat (NSK) jelölte ki a sportparkok építtetőjének, ám 2019. január 1-től a kormány egy rendelettel az NSK-tól a BMSK-hoz (Beruházási Ügynökség) delegálta a feladatot.
Kissé naivan azt gondoltunk, hogy a BMSK megkapta és kezeli a programmal kapcsolatos összes információt, azért áprilisban közadatigénylésben kértük ki tőle a 2016. január 1. és 2021. április 15. között elkészült sportparkok listáját helyszín, típus, ár, kivitelező és átadási dátum szerinti bontásban.
Megkérdeztük azt is, hogy
a sportparkok kivitelezőit milyen eljárásban választották ki;
van-e bármilyen keretszerződés a kivitelezőkkel, vagy minden sportpark esetében külön megállapodást kötnek velük;
a sportparkok típusai milyen paraméterekkel és felszereltséggel (méretek és eszközök) rendelkeznek;
van-e az egyes típusoknak fix ára, vagy a költség minden esetben egyedi;
hány darab sportpark kivitelezése várható 2021-ben;
illetve 2016. 01. 01. és 2021. 04. 15. között hány darab pályázati kérelem érkezett sportpark-építésre a BMSK-hoz az önkormányzatoktól, és ezen kérelmekből hány darabot támogattak/fogadtak el.
Április végén a koronavírus-járvány miatti lehetőséggel élve a BMSK a „közfeladat-ellátás zavartalan ellátása érdekében” 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, és csak május 31-én válaszolt érdemben, azonban nem teljeskörűen.
Azt írták, hogy az adatokkal csak 2019 elejétől rendelkeznek, azokat pedig az általunk kért bontásban el is küldték. Utolsó két kérdésünkre azonban nem adtak konkrét választ. Arra, hogy hány darab sportpark kivitelezése várható 2021-ben, ennyit írtak: „a már támogató döntéssel és forrásbiztosítással rendelkező projektek megvalósítása várható” – darabszámot nem adtak meg.
Arra pedig, hogy hány darab pályázati kérelem érkezett sportpark-építésre, és azokból mennyit támogattak/fogadtak el,
csupán azt közölték, hogy 2 377 település nyújtott be kérelmet – a támogatott pályázatok számát nem mondták meg.
A pályázó települések száma pedig nem azonos az igényelt sportparkok számával, hiszen – ahogy azt a cikk elején bemutattuk – egy önkormányzat a lakosságszámtól függően akár 10 sportparkot is kérhet.
465 sportpark 4,6 milliárdért
A BMSK-tól kapott táblázat szerint 2019. január 1. és 2021. április 15. között 465 sportparkot adtak át az országban, és némelyikhez futókör (200 vagy 400 méter) is tartozik. A beruházásokat az alábbi térképen mutatjuk, külön színnel jelölve az egyes sportparkok típusát.
A 465 sportpark ára nettó 4,6 milliárd forint volt a futókörökkel együtt. A legkisebb, “A” típus átlagára nettó 5,5 millió, a “B” típus átlagára nettó 8,5 millió, a “C” típusé nettó 11,7 millió, a “D” típusé pedig nettó 16,1 millió forint volt az összesítés szerint.
A megvalósult sportparkok
Arra a kérdésünkre, hogy az egyes típusok fixárasok-e vagy minden esetben egyedi a költségük, a BMSK azt a tájékoztatást adta, hogy minden beruházás esetében egyedi szerződést kötnek. Ez válasz volt arra a kérdésünkre is, hogy a kivitelezőkkel keretszerződést kötöttek-e, vagy mindig minden sportpark esetében külön megállapodást írnak alá velük.
A BMSK-tól kapott táblázat szerint a 465 sportparknak mindössze 29 kivitelezője volt.
A legtöbbet – 58 darabot – az R-Optimum Kft. építette nettó 485 millió forintért. A második a Praxikus Kft. 39 darabbal nettó 393 millióért, a harmadik pedig az MB Épszer Kft. 37 sportparkkal 455 millió forintért. Mögötte szorosan, 36 sportparkkal 423 millióért áll a Greenturf Sport Kft., ami az egyik rendszeres kivitelező az MLSZ focipályaépítési programjában is.
A kivitelezők
Területi eloszlás
A sportparkok területi eloszlását megnézve megfigyelhető egyes kivitelezők területi koncentrációja is. Az R-Optimum Kft. például az 58 sportparkból 30-at Baranya megyében épített, és a többit is a környéken: Tolna megyében 14-et, Bács-Kiskunban 7-et, Somogyban 5-öt, Csongrádban 1-et és szintén egyet a kicsit távolabbi Zala megyében.
A második helyezett Praxikus Kft. főként Budapesten (19 sportpark) és Pest megyében (9 db) tevékenykedett, de Komárom-Esztergomban és Nógrádban is felhúztak 5-5 sportparkot, Fejér megyében pedig egyet. A harmadik és negyedik helyezett, az MB Épszer Kft., a Nyírépszer Kft. és Greenturf Sport Kft. területileg sokkal elszórtabban tevékenykedett, és sok megyében kötődik hozzájuk legalább egy sportpark kivitelezése.
Olyan cég is van, ami csak egy megyében dolgozott, például az Intech Kft., amelyik mind a 12 sportparkját Budapesten építette. Vagy a Peku Agro Kft., az MHM Product Kft. és a Téglás Trans Kft., ők kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoztak: az egyik 12, a másik 11, a harmadik 5 sportparkot épített ott.
Megfordítva a nézőpontot azonban az látszik, hogy nincs olyan, hogy egy megyében csak egy cég dolgozott volna, ilyesféle területi „leosztásról” tehát nincs szó. Olyan viszont van, hogy egy megyében csak két cég épített sportparkokat. Baranyában csak az R-Optimum Kft. (30 db) és a Fittépítő Kft. (3 db), Hevesben pedig kizárólag a G73 Road Kft. (9 db) és az MB Épszer Kft. (2 db) dolgozott.
A kivitelezők területi eloszlása
Csak 39 sportparknál volt közbeszerzés
Arra a kérdésünkre, hogy a kivitelezőket milyen eljárásban választják ki, a BMSK azt válaszolta, hogy „minden esetben a becsült érték figyelembevételével lefolytatott beszerzési, illetve közbeszerzési eljárás keretében kerültek kiválasztásra” a cégek.
Némi ellenőrzés után kiderül, hogy az MLSZ focipályaépítési programjához hasonlóan nagyrészt egyedi kiválasztásokról lehet szó. A Közbeszerzési Adatbázis szerint ugyanis a
465 sportparkból mindössze 39 esetében volt közbeszerzés. Vagyis az összes beruházás csupán 8,3 százalékánál.
Több sportpark építését összevonták, ezért ez a 39 közbeszerzéses beruházás csupán 7 tendert jelent. Közbeszerzés volt a XVI. kerületi sportparkok (10 db, Praxikus Kft.) és a XVII. kerületiek (7 db + 2 futókör, MB Épszer Kft.) esetében, valamint Törökbálinton (1 db + 1 futókör, MB Épszer Kft.), Budakeszin (1 db + 1 futókör, Greenturf Sport Kft.), Nyíregyházán (9 db + 2 futókör, MHM Product Kft.), Mezőtúron (1 db + 1 futókör, Courtinvest Kft.), valamint a XVIII. kerületben (10 db, Intech Kft.).
Azonban ezekben az esetekben sem volt teljesen nyílt verseny, mert mindegyik tender felhívás közzététele nélkül indult a Közbeszerzési törvény 115.§-ra hivatkozva. Az emlegetett paragrafus szerint akkor lehet ilyen közbeszerzést lefolytatni, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 300 millió forintot, de az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt azzal, hogy legalább 5 cégnek ajánlattételi felhívást küld.
Azt nem tudjuk, hogy ez megvalósult-e, de a közbeszerzési adatbázis szerint a hét tenderből egynél érkezett 5 darab ajánlat, kettőnél 4-4 darab, ötre pedig csak 3-3 ajánlat futott be. A nem nyertes ajánlattevők pedig sok esetben a nyerteshez hasonlóan a BMSK által kiadott listán szereplő cégek, vagyis máskor más sportpark-építési megbízás(oka)t kaptak.
A hét közbeszerzési eljárásban építtetett 39 sportpark ára – futóparkokkal együtt – összesen nettó 726 millió forint volt. Ez azt jelenti, hogy a – szintén a futóparkokat is tartalmazó – nettó 4,6 milliárdos összköltségnek csak a 15,7 százalékáról volt közbeszerzés.
Megtöbbszöröződött a profit
A program során a legtöbb sportparkot építő R-Optimum Kft. egy 2007-ben alakult pécsi cég. Tulajdonosai Fekete József és Müller Miklós, akik mindketten más vállalkozásokban is érdekeltek. Az R-Optimum forgalma szépen megugrott az elmúlt években: a sportparképítés kezdetekor, 2016-ban nettó 42 millió forint árbevétele volt, 2017-ben 72 millió, 2018-ban 230 millió, 2019-ben pedig 445 millió – vagyis néhány év alatt megtízszereződött. A cég adózott eredménye pedig ebben az időszakban -27,5 millió forintról felkúszott 8 millió fölé.
A Praxikus Kft. egy 2011-ben bejegyzett szentendrei vállalkozás. A nettó árbevétele a 2016-os 0 forintról 2017-ben 107, 2018-ban 373, 2019-ben 574 millióra ugrott, 2020-ban pedig 274 millió lett. Adózott eredménye ezalatt -20 ezer forintról nagy ugrásokkal (32 millió, 57 millió, 21 millió) 2020-ban már meghaladta a 71 millió forintot.
A 37 darab sportparkot építő MB Épszer Kft.-t 2014-ben alapította a Nyírépszer Hungária Kft., de 2015 óta Nyakacska Bálint és Varga Gábor tulajdonában van. Érdekesség, hogy Varga 2010 vége és 2013 ősze között a Nyírépszer Hungária ügyvezetője volt, az MB Épszer elérhetősége a cégadatbázisban pedig a mai napig egy nyírépszeres e-mail cím. A kisvárdai vízicsúszdapark kivitelezőjeként elhíresült MB Épszer forgalma 2016-ban 31 millió forint, 2017-ben 383 millió, 2018-ban 858 millió, 2019-ben 257 millió, 2020-ban pedig 305 millió volt. A cég nyeresége ezalatt 1 millió forintról 35, majd 69 millióra ugrott, 2019-ben azonban -51 millió veszteségbe zuhant, és 2020-ban ezt 187 ezer pluszra sikerült feltornázni.
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, 2016-ban 586 millió, 2017-ben 827 millió, 2018-ban 1,3 milliárd, 2019-ben 1,9 milliárd, 2020-ban pedig 1,8 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2020-ban pedig már 326 millió lett, vagyis 36-szorosára nőtt a kft. profitja pár év alatt.
Érdekesség, hogy bár a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Program hivatalos leírása szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) dönt, Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő 2020 végén mégis úgy adta hírül, hogy Egerben hamarosan egy 16 elemből álló sportpark épül, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök már aláírta a támogatást”.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: „A” típusú sportpark a kb. 300 lakosú, Somogy megyei Nyim községben (fotó: Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/2021/06/14/kivalasztott-cegekkel-duborog-a-nemzeti-sportparkepitesi-program-az-orszagban/ | https://web.archive.org/web/20211018043508/https://atlatszo.hu/2021/06/14/kivalasztott-cegekkel-duborog-a-nemzeti-sportparkepitesi-program-az-orszagban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kivalasztott-cegekkel-duborog-a-nemzeti-sportparkepitesi-program-az-orszagban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-14 14:22:00 | [] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"sport",
"adatigénylés"
] | [] |
52,406 | Mészáros Lőrinchez köthető biztonsági cég startolhat rá Tóth Csabáék megüresedett helyére | A Puskás Akadémiánál már keresik, hogy ki léphet az őrizetbe vett Tóth Csaba és teamje helyére. Egy Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás hírlik az örökösnek. A magánbiztonsági szektor aktualitásairól szóló cikkünkben egy, az Egymásért-ügyhöz köthető, a dunaújvárosi kopaszfelvonuláshoz kapcsolódó vállalkozás is előkerül. | Új biztonságpiaci szereplő nyomulhat be Tóth Csabáék helyére, miután a többek között focimeccsek biztosításával komoly üzleti és informális pozíciókat kivívott biztonsági főembert és társait két hete őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kommandósai.
Az egykor a Ferencváros labdarúgóklub biztonsági főnökeként dolgozó, a Városliget átépítése miatt tiltakozó Ligetvédők elleni 2016-os fellépést is vezénylő Tóth biztonsági szakértőként országszerte megjelent különféle sportrendezvények biztosításánál: a Honvédnak, a Siófoknak, a szombathelyi Haladásnak is dolgozott, sőt, a Puskás Akadémia környékén is megfordult.
A biztonsági szektor környékén az a hír járja, hogy Tóthék üresen maradt helyére a Mészáros Lőrinc több érdekeltségét is védő Eurovéd Security Zrt. apellál. Az Eurovéd feltűnése már csak azért is pikáns volna, mert a cégről a biztonsági piacon az a hír terjedt el, hogy különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal rendelkezik –, amelyekből rossz nyelvek szerint az Eurovéd piaci előnyt is kovácsol.
A felcsúti illetőségű Talics Norbert tulajdonában álló, 2014-ben alapított vállalkozás a kezdetektől jellemzően Mészáros-érdekeltségek védelmével foglalkozik, ők látják el például a Puskás Akadémia meccseinek biztosítását is. Az Eurovéd nemrégiben azzal került be a hírekbe, hogy az ő embereik védelmezik azt a budai villát is, ahova a leggazdagabb magyar, egyszersmind Orbán Viktor gyerekkori barátja új asszonyával, Várkonyi Andreával fog beköltözni.
Úgy beszélik, hogy az Eurovédnél az őrző-védő munka mellett minden irányba terjeszkednek: próbálnak – nem is eredménytelenül – belépni minél több biztonsági részpiacra. Az évről évre növekvő forgalom a cég beszámolóiból is látszik, a 2015-ös 268 millió forinthoz képest a vállalkozás tavalyra egymilliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, bár elhanyagolható nyereség mellett. Idén takarítási főtevékenységgel egy újabb, Eurovéd Security Group Zrt. nevű céget jegyzett be a tulajdonos Talics.
Az Eurovéd nyomulása nem az egyetlen jele annak, hogy Mészáros Lőrinc környezetében ráfordultak a biztonsági piacra: az üzletember családjának tőzsdén kívüli érdekeltségeit összefogó Talentis Group Zrt. tavaly szintén magánbiztonsági leánycéget indított, a vezérigazgató Hampó Norbert rendőrségi és ügyészségi nyomozói háttérrel rendelkezik.
A Talentis Protect környékén látványos az építkezés. Máris 19 fős létszámmal dolgoznak, és noha szűk fél éves működés alatt 238 milliós veszteséget sikerült összehozniuk, ez nem zavarja a tulajdonost: a Talentis Protect az anyacégtől ugyanis kerek egymilliárd forintos, hosszútávú kölcsönt kapott az építkezésre. Úgy hírlik, hogy – a hvg szerint a Mészáros-család és -birodalom védelmére létrehozott – Talentis Protect és az Eurovéd között szoros kapcsolat áll fenn. Ebből annyi egészen biztos, hogy a Puskás Akadémia meccseit is biztosító társulat a Talentis Group egyes érdekeltségeinek védelmét is adja.
Az Eurovédnél viszont nem tudnak arról, hogy ők pályáznának Tóth Csaba helyére. Az Átlátszó kérdésére Benedek Imre ügyvezető azt mondta, hogy az Eurovédnek Tóth teamje segített be korábban a Puskás Akadémia meccseinek biztosításában, az Akadémia vezetése pedig jelenleg is tárgyal azokkal, akik a csapat helyére léphetnek.
Így csalnak a biztonsági piacon
Tóthot és társait 800 millió forint értékű áfacsalással gyanúsítják. Ugyanakkor a biztonsági szektor zavarosában a nagy pénzek jellemzően nem áfacsalásból, hanem a munkavállalók után be nem fizetett járulékok lenyeléséből származnak. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy az ügyfelekkel szerződő biztonsági cég papíron alvállalkozóval dolgoztat, és néhány hónap alatt komoly köztartozást halmoz fel, majd egy elérhetetlen (például hajléktalan, ukrán állampolgár stb.) stróman nevére íratva csődbe megy.
A főnök ezután új alvállalkozóhoz lépteti be a tápláléklánc alján lévő dolgozókat, majd az új cég rövidesen szintén bebukik. A folyamatosan cserélődő alvállalkozók felett a fővállalkozó biztonsági cég papíron tiszta marad.
Köpött a hatóságoknak, ezért bosszút álltak rajta. Ez a meggyőződése K. Attilának, akit miután milliárdos kárt okozó járulékcsaló bandáról osztott meg információkat a rendőrséggel, elítéltek sikkasztás miatt. A férfi úgy véli, hogy emögött az a vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó milliárdos vállalkozás állhat, amelynek alvállalkozóit felnyomta a hatóságoknál.
A magyar biztonsági piacon ez a – néha áfacsalással, keresztbeszámlázással körített – bukócéges járulékcsalás hagyományosan elterjedt. A NAV-nál ezért új eljárásrenddel próbálkoznak: a friss módszertan nem a folyamatosan cserélődő fantomcégeket próbálja hajkurászni, hanem azoknak a biztonsági dolgozóknak a tágabb céges környezetére figyel, akik visszatérően járulékproblémás cégek alkalmazottjaként kerülnek az adóhatóság szeme elé. Ilyenkor adott esetben nem csak a nyílt eljárás játszik, hanem operatív felderítési eszközöket is bevethetnek az adónyomozók.
Úgy tudni, hogy Tóth Csabáék ügyének is hasonló a háttere, noha a Fővárosi Törvényszék közleményében kifejezetten áfáról írt. Eszerint a gyanúsítottak „2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek abból a célból, hogy vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfafizetési kötelezettségek alól mentesüljenek”.
Feljelentésre készül költségvetési csalást gyanítva az állami Magyar Posta Zrt. objektumait őrző féltucatnyi vagyonőr – foglalkoztatási viszonyaik kétesebbek nem is lehetnének: többüket pár év alatt 9-10 cégecske is foglalkoztatta, csak remélik, hogy a járulékaikat rendben fizették, bár sok az aggasztó jel.
A hvg és a Blikk egyaránt a váci székhelyű NBH Vagyonvédelmi Kft.-t azonosította, mint a Tóth ügyében szereplő céget. A 2015-ben alapított vállalkozás csak 2017-től kezdett jelentős éves forgalmakat elérni. Érdekesség, hogy egy hasonló nevű, azonos címen működő vállalkozás viszont ekkortájt bukott be. A mára megszűnt egykori NBH Security Kft. 2016-ban még 436 millió forintos árbevételt jelentett, azóta nem adott le beszámolót, és miközben több tulajdonosváltáson ment keresztül, a székhelye a hírhedt tatabányai cégtemetőbe került.
Fiktív számlás ügyben vádlott a Valtonnal együtt dolgozó őrző-védő cég vezérigazgatója
A Target Group Facility Management Zrt. árbevétele 2017-ben mintegy 1,6 milliárd forint volt. A cégnek azóta megy ilyen jól, mióta együtt dolgozik a Fidesz kedvenc biztonsági vállalkozásával, a Valton-Sec Kft.-vel. A két cég számos állami megbízást nyert el közösen, pedig a Target vezérigazgatója, Balázs Róbert egy mintegy 900 millió forintos költségvetési csalási ügy vádlottja.
Egymásért-szál a dunaújvárosi gyárfoglalási kísérletben
Nem a nevén, hanem a volt tulajdonosain keresztül kapcsolódik az egykori Nemzetbiztonsági Hivatalhoz az a másik váci illetőségű biztonsági vállalkozás, amely a Mikó István által szervezett dunaújvárosi felvonulás ügyébe keveredett bele. (Mikó és Tóth gyakorta mozognak együtt, 2017-ben az Átlátszó Tóthtól kért, és végül Mikótól kapott interjúlehetőséget).
Nem vagyunk Kubatov katonái – állítja a kormánybarát sportembereket foglalkoztató cég tanácsadója
Teljesen törvényesen, a megbízójuk jogos érdekei alapján jártak el Tóth Csaba és társai a Patrol Group Kft. nevében idén április elején az V. kerületi Sas utcában, amikor önhatalommal átvették a Godunov éttermet – ezt mondta a cégnek tanácsadóként dolgozó Mikó István az Átlátszónak adott interjújában.
Április során emlékezetesen autókonvojban haladó, kisebb hadseregnyi biztonsági ember jelent meg Dunaújváros határában azért, hogy átvegyék a Dunai Vasmű területét, a menetet végül a rendőrség állította meg. Van egy olyan elképzelés, hogy a helyismerettel nem rendelkező csapatot lokálisan beágyazott szereplő vezette a 6-os főútról a Dunaújváros belterületét elkerülő Dózsa György út felé. A helyszínen készült fotókon is jól látható, hogy a legelső megállított jármű a VIP Security Group 24 Kft.-hez tartozik.
A vállalkozást az teszi érdekessé, hogy a jelenlegi kizárólagos tulajdonos Bódi Zsolt mellett az Egymásért-ügy érintettjeinek környezete is ott bábáskodott a 2013-as alapításnál, köztük Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt műveleti osztályvezetője is. A Heti Válasz egykori megfogalmazásában a „Medgyessy-Gyurcsány-időszak titkosszolgálati elitjéhez” kötődő pedigré ellenére a VIP Security 24 védi a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, a Várkert Bazár egyes rendezvényeit, továbbá az Újpest labdarúgómeccseinek biztosításában is van feladata.
Az Átlátszó kérdésére viszont Bódi a leghatározottabban tagadta, hogy cégének vagy a rendőrségi útlezárásba „véletlenül” belekeveredett területi vezetőjének bármilyen köze volna a felvonuláshoz. Hasonló értelmű választ kaptunk Mikó Istvántól is.
A kérdés eldöntése akadémikus marad, a rendőrség ugyanis szűkszavú az esettel kapcsolatban. A Fejér megyeri rendőrkapitányság kérdésünkre annyit válaszolt, hogy miután „információ merült fel arra vonatkozólag, hogy Dunaújvárosban többen jogellenes magatartásra készülnek”, a rendőrség „személyeket igazoltatott, gépjárműveket ellenőrzött. Ezek alapján egy esetben közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt szabálysértési eljárást kezdeményezett. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel.”
A Ligetben is felvonuló volt ultrához kötődő biztonsági cég védte a WHB-s alapkőletételt Szegeden
Dunántúli biztonsági cég vigyázott a szegedi uszoda alapkőletételénél a rendre, a céget a kormánykedvenc WHB hívta Szegedre. A biztonságisoknak dolgozik, sőt a Marcus-csoport egyik szatellitjében tulajdonos is az az Őze Balázs, aki korábban a ligetvédők elleni balhénál is feltűnt. A WHB sem ismeretlen: ők vásárolták meg a miniszterelnök vejétől az Elios Zrt.
Úgy tudjuk, hogy a jobbikos Stummer János képviselő egyebek mellett a szóban forgó cégnek az ügyben játszott szerepéről is kérdezte volna az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának májusi ülésén a titkosszolgálatok képviselőit, ám a fideszes képviselők szabotálták az ülést, így Stummer végül nem kapott választ a kérdésre. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/21/meszaros-lorinchez-kotheto-biztonsagi-ceg-startolhat-ra-toth-csabaek-meguresedett-helyere/ | https://web.archive.org/web/20230607044937/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/21/meszaros-lorinchez-kotheto-biztonsagi-ceg-startolhat-ra-toth-csabaek-meguresedett-helyere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinchez-kotheto-biztonsagi-ceg-startolhat-ra-toth-csabaek-meguresedett-helyere | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-06-21 14:34:00 | [
"Hampó Norbert",
"Talics Norbert",
"Tóth Csaba (őrző-védő)"
] | [
"Eurovéd Zrt.",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"őrzés-védés"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
52,407 | A NER kis gömböce így falta fel a kultúrát tíz év alatt | Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül. | 16 perc
2020.04.29. 04:30
2020.06.03. 08:27
Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül. | https://m.hvg.hu/360/20200429_A_NER_kis_gomboce_igy_falta_fel_a_kulturat_tiz_ev_alatt | https://web.archive.org/web/20200929142031/https://m.hvg.hu/360/20200429_A_NER_kis_gomboce_igy_falta_fel_a_kulturat_tiz_ev_alatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-kis-gomboce-igy-falta-fel-a-kulturat-tiz-ev-alatt | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-29 06:30:00 | [
"Adnan Polat",
"Andy Vajna",
"Baán László",
"Csurka István",
"Demeter Szilárd",
"Dörner György",
"Fekete György",
"Káel Csaba",
"Kásler Miklós",
"Kerényi Imre",
"Kovács Ákos (énekes)",
"L. Simon László",
"Leslie Mándoki",
"Makovecz Imre",
"Orbán Viktor",
"Rákay Philip",
"Tarlós István",
"Vashegyi György",
"Vidnyánszky Attila"
] | [
"Előretolt Helyőrség Íróakadémia",
"Kárpát‐medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.",
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.",
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Magyar Teátrumi Társaság",
"Magyar Természettudományi Múzeum",
"Nemzeti Filmintézet",
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)",
"Nemzeti Színház",
"Országos Széchényi Könyvtár",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Szépművészeti Múzeum"
] | [
"Budapest",
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"zsarolás",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése",
"Városliget beépítése"
] |
52,408 | Az első bizonyíték: Egy matrica lebuktatta Mészáros cégét a hatvanpusztai építkezésen | Mészáros Lőrinc egyik cégének logóját is megtaláltuk az Orbán család hatvanpusztai építkezésén. Ez az első tanújele annak, hogy a beruházásnál a miniszterelnök földije is jelen van. | Mindent megtesznek az Orbán Győző tulajdonában álló hatvanpusztai birtokon az ellen, hogy a nyilvánosság megismerhesse az ott zajló építkezés kivitelezőjét. Az egyetlen kapaszkodót a területen felbukkanó járművek jelentik, és a HVG-nek az elmúlt napokban sikerült azonosítania egy gépet, amely Mészáros nevét viseli magán (amire több és egyértelmű képi bizonyíték is rendelkezésünkre áll). A teherautók többségén olyan cégek logói láthatók, amelyek nem tudnak lebonyolítani egy 6700 négyzetméter hasznos alapterületen zajló építkezést. A volt felcsúti polgármesternek viszont volna cége szinte minden apróbb feladatra.
Galéria az Orbán család hatvanpusztai birtokáról: Újabb belső képek és légi felvételek
A harmadik kétharmados győzelem után pörgött fel az építkezés Hatvanpusztán, a miniszterelnök apja, Orbán Győző tulajdonában lévő birtokon. Az óriási igényességgel készülő beruházás összköltsége elérheti a 10 milliárd forintot is. A kormány szerint semmi közünk ahhoz, hogy Orbán Győző mire költi a közbeszerzéseken keresett pénzt (bár 10 milliárdot még az ő cégei sem profitálnak), Gulyás Gergely pedig esküszik, itt majorság lesz, többségében gazdasági épületekkel.
Mészáros Lőrincet egy matrica buktatta le, amely az egyik munkagép oldalán látható. Az áll rajta: Mészáros M1 Autókereskedő Kft. Felhívtuk a céget az egyetlen elérhető telefonszámon. Először, lányos zavarukban, nem tudták megmondani, kereskednek-e autókkal, majd visszahívás után közölték: flottakezelés a profiljuk. Szervizeléssel, műszaki vizsgáztatással, autómentéssel, kárügyekkel foglalkoznak.
Kérdésünkre, hogy ha egy járművön az ő logójukat látjuk, az azt jelenti-e, hogy ők kezelik a flottát, amelyhez tartozik, azt a választ kaptuk: "pontosan". Azt nem tudni, milyen minőségben van jelen a munkagép Hatvanpusztán. Mindenesetre, minden rejtőzködése ellenére, Mészárosnak ez a cége is évi több milliárd forint bevételre tesz szert, 2020-ban például 2,7 milliárdra. 2016-ban alapította a felcsúti oligarcha, most éppen a szintén az ő érdekeltségében álló Talentis Group Zrt. a kizárólagos tulajdonosa. | https://m.hvg.hu/360/20210707_bizonyitek_matrica_foto_Meszaros_Lorinc_ceg_logo_hatvanpuszta_epitkezes#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_07_08&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20231209233111/https://m.hvg.hu/360/20210707_bizonyitek_matrica_foto_Meszaros_Lorinc_ceg_logo_hatvanpuszta_epitkezes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elso-bizonyitek-egy-matrica-lebuktatta-meszaros-ceget-a-hatvanpusztai-epitkezesen | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-07 19:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"CZG Kft.",
"Dolomit Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Mészáros M1 Autókereskedő Kft.",
"Nehéz Kő Kft.",
"Nemzeti Lovarda",
"R-Kord Kft.",
"Talentis Group Zrt."
] | [
"Alcsútdoboz",
"Balatonszentgyörgy",
"Fejér megye",
"Somogy megye",
"Szántód"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"rokonok",
"közmű",
"támogatás",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,409 | 200 milliárd forintnyi munkára szerződött a Digitális Kormányzati Ügynökség egy keretszerződéssel | Óriási keretszerződési tenderek győzteseit hirdette ki a napokban (a Rogán Antal alá betagolt) Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ), amiről korábban annak kapcsán írtunk, hogy indulása után nem sokkal rögtön 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A napokban előbb a Delta Systems Kft., majd a 4iG vezette konzorcium jelentette be, hogy több mint 200 milliárdos keretmegállapodást írt alá az ügynökséggel. | Óriási keretszerződési tenderek győzteseit hirdette ki a napokban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ), amiről korábban annak kapcsán írtunk, hogy indulása után nem sokkal rögtön 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A napokban előbb a Delta Systems Kft., majd a 4iG vezette konzorcium jelentette be, hogy több mint 200 milliárdos keretmegállapodást írt alá az ügynökséggel.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda (vagy is Rogán Antal) alá betagolt DKÜ végzi a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, és egyes önként csatlakozó intézmények (pl. az MNB) informatikai beszerzéseit. A cég azzal indokolta hivatalosan az öt évre érvényes keretszerződések megkötésének szándékát, hogy ez átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé teszi az állami informatikai kiadásokat, „a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel javítja az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát”. Hasonló volt a kimondott cél a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség esetében is, amivel az állami szektor kommunikációs költéseit központosították, ennek eredménye aztán az lett, hogy néhány kiválasztott cég, az utóbbi években elsősorban Balásy Gyula érdekeltségei végzik az összes munkát óriási értékben, jelentős profitot termelve.
A konkrét megállapodásra visszatérve: a keretszerződésben konzorciummal szerződik a DKÜ, közülük választják ki később a konkrét munkák elvégzőit. A szerződés két részből áll, az első rész homogén szerverek és tárolók, a második inhomogén szerverek és tárolók beszerzéséről szól, az együttes keretösszeg 204,74 milliárd forint. Az egyik nyertese a 4iG által vezetett konzorcium a tőzsde honlapján közzétett tájékoztatás szerint. A keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzések újra versenyeztetésre kerülnek a keretmegállapodásban résztvevő konzorciumok között. A megállapodás időtartama a hatálybalépéstől számított legfeljebb 42 hónap.
A több mint 60 százalékban Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG a kormányzat kedvenc IT-cégének számít, évek óta hasít az állami tendereken, idén már a DKÜ-szerződés előtt is több mint 7 milliárd forintnyi megrendelést kapott a Portfolio összesítése alapján. Jászai korábban fontos embere volt Mészáros Lőrincnek, ő vezényelte le a két tőzsdei befektetési cég, az Opus és a Konzum összeolvadását, majd a 4iG-n keresztül megkezdte a szétválást korábbi üzlettársától.
Egy nappal korábban a Delta Technologies számolt be arról, hogy az ő egyik leányvállalatuk, a Delta Systems Kft. is bekerült nyertesként ugyanebbe a keretszerződésbe. | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/02/200-milliardos-informatikai-keretmegallapodasok-4ig-delta-technologies-digitalis-kormanyzati-ugynokseg | https://web.archive.org/web/20220128225639/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/02/200-milliardos-informatikai-keretmegallapodasok-4ig-delta-technologies-digitalis-kormanyzati-ugynokseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/200-milliard-forintnyi-munkara-szerzodott-a-digitalis-kormanyzati-ugynokseg-egy-keretszerzodessel | Telex | hungarian-news | 2021-07-02 10:03:00 | [
"Jászai Gellért",
"Rogán Antal"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Delta Systems Kft.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,411 | Lábhajtásos kisvasúttal fejlesztene 850 millióból az állam egy elhagyatott alföldi halastavat | Lábhajtányos kisvasúti pályára és a hozzá kapcsolódó, az idegenforgalmat kiszolgáló épületekre költ a kormány majdnem 850 millió forintot a Dél-Alföldön, egy természetvédelmi területen. A Szegedtől északra 50 kilométerre fekvő Csaj-tó egykor halastó volt, majd gazdag madárvilága miatt lett a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az idén kezdődő beruházásról még keveset lehet tudni. A tó melletti Tömörkény falu polgármestere abban reménykedik, hogy felkerülnek a hazai turizmus térképére, és ez új munkahelyeket hozhat. Az első látásra meglepően nagyértékű beruházás sok kérdést vet fel. | Tömörkény faluból elindulva a tóhoz egy mellékútra kell letérni, ami egysávos, és elég jó állapotban van, bár száguldozni nem lehetne rajta. Alig lehetett emberrel találkozni a Csaj-tónál egy szép tavaszi hétköznapon, amikor kellemesen sütött a nap, és a virágzó növények édes illatokat árasztottak a víz körüli bozótosban. Egy jórészt üres telephelyen, ahol két férfi tett-vett, vastagon rozsdásodnak az 1960-as évek végén létesített kisvasút szállítókocsijai. A síneket és a vasúti váltót már benőtte a fű, a terület most elhagyatottnak látszik.
Vadmadarak ezreinek, köztük gémeknek, gulipánoknak, vadludaknak, récéknek, sirályoknak kedvelt lakó-, illetve átvonulóhelye a vidék. A tömörkényi halastavat több, részben természetes mederből 1964–1971 között alakították ki, a mai összterülete majdnem 190 hektár. Ennek egy
része 1998-ban került állami tulajdonba, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, három éve pedig a teljes halastórendszert megvásárolták. Azóta a természetvédelmi kezelése a fő szempont, bár a halgazdálkodás is folyik, ezért most áprilisban 16 tonna magyar vadpontyot, a madaraknak pedig kisebb halakat, egy tonna keszeget telepítettek a tóba. A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán lehet olvasni a környékről és a tervezett beruházás céljáról is.
E szerint az egykori gazdasági kisvasút alapjain a fejlesztés után lábbal hajtható sínjárműveken gurulhatnak majd a tó körül a madárélet csodálói. Előbb egy 4, majd egy 7 kilométeres pályaszakasz kialakítását tervezik. Ehhez nem csak a síneket, hanem a gátakat és a vasúti töltéseket is helyre kell hozni. Lesz majd fogadóépület és más kiszolgáló egységek is. Minderre az idén 300 millió, jövőre pedig 548 millió forintot ad az állam a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. Összehasonlításként: a felcsúti kisvasútra, amely 6 kilométeres pályán jár, 600 millió forintos EU-támogatást költött az Orbán-kormány 2015-ben, és az azóta évente több millió forintos veszteséget termel.
Mi kerülhet mennyibe?
Ha valóban így lesz – és a beruházás nem drágul meg menet közben –, akkor a lábhajtányos kisvasút minden egyes kilométere 77 millió forintba fog kerülni, azaz méterenként 77 ezerbe. Ebből nyilván ki kell vonni az épületek költségét, de a 850 milliós kiadás igen soknak tűnik. Erről szerettem volna néhány kérdést feltenni, de a Kiskunsági Nemzeti Park nem válaszolt a megkeresésre. Pedig érdekes lenne megtudni:
várható-e, hogy a befektetett 850 millió forint belátható időn belül
megtérül?
hány és mekkora épületet terveznek?
hány új munkahelyet hoznak létre?
mekkora vendégforgalmat várnak, azt a számot mire alapozzák?
milyen bevételre számítanak évente?
ráfizetés esetén ki viseli majd a működtetési és fenntartási költségeket?
hogyan folytatják a halgazdálkodást úgy, hogy ne zavarják a madarakat?
Az utolsó kérdésem az lett volna, vajon miért éppen lábhajtányt avagy sínbiciklit álmodtak meg oda. Ez ritka eszköz a Börzsönyben, Királyréten működött egy darabig, de a honlapja szerint a vasútvonal felújítása miatt évek óta nem megy. A sín ugyan megvan a tónál, de kérdés, milyen állapotban.
A tó jelenlegi turistaforgalma mérhetetlen, mert nincs belépőjegy, se kapu, aki most nézelődni akar, mehet, amerre lát. Szegedről mentem oda, és a majdnem 50 kilométeres táv második felén már a kátyúkat kerülgettem az igen vacak állapotú, néhol töredezett mellékutakon. Az útjelző táblák nem mutatták, hogy merre kell menni, a tavat is csak segítséggel találtam meg. Ez azt jelenti, hogy a turistaforgalomhoz a hely megközelítési lehetőségein is kellene javítani – szinte egy megye negyedében –, amire szintén költeni kellene.
Összetett fejlesztési terv, még 2006-ból
A kisvasút felújításáról és a Csaj-tó, pontosabban a tágabb környezete idegenforgalmi felélesztéséről a neten található 2006-os dátummal egy átfogó tervezet, amely árvízvédelmi, környezetgazdálkodási és gazdasági fejlesztési célokkal összefüggésben javasolja a Csongrádi kistérség nagyfokú támogatását. A megoldandó gondok sokrétűek, mert egyszerre veszélyezteti a környéken élőket az árvíz – Csongrád városát a Tisza miatt –, a belvíz, az aszály és az éghajlatváltozással összefüggő elsivatagosodás veszélye, valamint hátrány a gyenge gazdasági teljesítmény és az infrastruktúra fejletlensége is. A tanulmányból kiderül, hogy az Alföld e részén akkoriban 24 ezren éltek négy településen és tanyákon, de fogyatkozik és öregszik a népesség, a mezőgazdasági termelés szinte a kizárólagos megélhetési forrás, kevés a munkahely, sok az álláskereső, a fiatalok pedig elmennek innen. A tervezet igen összetett, a szerzők többlépcsős és többféle célú beruházásokat javasoltak, útfelújításokkal és kerékpárutak kiépítésével egybekötve. A programot a 2007–2013 közötti EU-ciklus Nemzeti Fejlesztési Tervéhez készítették.
A faluban reménykednek
Ez már régóta húzódó dolog, most végre megindul – mondta Bánfi Sándor, Tömörkény független polgármestere. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy a falujukban nincs politikai acsarkodás. A véleménye azért mindenkinek megvan, ami főként az, hogy a nagy politikai csatákra végül a falusiak fizetnek rá. Most azonban jó esélyekre számít, nagyon örülnek ennek a fejlesztésnek, mint minden hasonlónak, és várják az új lehetőségeket. Amint a bejáratnál lévő táblákon is látható, az önkormányzat sokféle pályázati támogatást nyert már el, így újították fel a hivatal épületét is. A Csaj-tó beruházása érinti a településrendezési tervet, ezért Tömörkény weboldalán megjelent a fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztató.
Ebben az áll, hogy lesz a tónál bivalylegelő, madárszínház – azaz madármegfigyelő föld alatti helyiség –, látogatóközpont és gazdasági épület is. A polgármester úgy tudja, a csaj-tavi beruházást előkészítő tereprendezésre már felvett néhány embert a Nemzeti Park. Az 1700 fős
faluban most 25 ember közmunkás, és Bánfi Sándor szerint több tömörkényi is találhat munkahelyet, ha megnyílik a látogatóközpont. Ő azt várja, ha jönnek majd a természetjárók, akkor Tömörkényen át mennek ki a tóhoz, esetleg náluk is alszanak néhányszor, így fellendülhet a falusi turizmus, amire alapozva új vállalkozások, szállások és vendéglátóhelyek nyílhatnak. Ha mindez sikerül, a falu jó híre messzire eljuthat – reménykedik Bánfi Sándor.
A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán az olvasható, hogy a beruházás első üteme 2022 tavaszára elkészül. Ehhez valószínűleg elég gyorsan kell a betonkeverőt forgatni, hiszen eddig csak jövő időben számoltak be a fejlesztésről, arról nem írnak, hogy dolgoznak-e már például az igen rossz állapotban lévő vasúti töltéseken, és nem tudni azt sem, melyik céget bízták meg a munkával, ha tart már itt egyáltalán a projekt, és azt hogyan választották ki. | https://telex.hu/belfold/2021/07/06/850-millio-allami-befektetes-csaj-to-labhajtasos-kisvasut | https://web.archive.org/web/20221005173715/https://telex.hu/belfold/2021/07/06/850-millio-allami-befektetes-csaj-to-labhajtasos-kisvasut | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/labhajtasos-kisvasuttal-fejlesztene-850-milliobol-az-allam-egy-elhagyatott-alfoldi-halastavat | Telex | hungarian-news | 2021-07-06 16:03:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Tömörkény"
] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"EU",
"idegenforgalom",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
52,412 | Építőipari összefonódást vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal a piac elképesztő drágulása miatt | Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két, villamossági termékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás összefonódásának ügyében. A Versenyhivatal szerint ugyanis az óriási drágulással küzdő építőiparban nem lehet felmérni, milyen hatással lenne a két cég fúziója. | Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két, villamossági termékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás összefonódásának ügyében. A Versenyhivatal szerint ugyanis az óriási drágulással küzdő építőiparban nem lehet felmérni, milyen hatással lenne a két cég fúziója.
A francia Sonepar-csoport magyarországi leányvállalata vette meg nemrég az Újfa-Villt – mindkét cég villamossági termékeket árul a nagykereskedelemben. Még június végén jelentették be a tervezett tranzakciót a GVH-nál, ami a közleményük szerint kiemelten foglalkozik az utóbbi időben tapasztalható építőipari árdrágulással és ellátási zavarokkal.
A Versenyhivatal szerint a mostani piaci körülmények között önmagában nem volt felmérhető a fúzió hatása az építőiparra, ezért a hatóság versenyfelügyeleti eljárást indított az összefonódás vizsgálatára. Ennek keretében alapos elemzés alá veszik a villamossági termékek hazai piacát, az ellátási láncok működését és a szereplők helyzetét.
Az építőiparban tapasztalható drágulás egyébként igen nagy téma lett az utóbbi hetekben: | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/07/gazdasagi-versenyhivatal-epitoipar-kulfoldi-felvasarlas-sonepar-ujfa-vill-zoma-elektro | https://web.archive.org/web/20220119165439/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/07/gazdasagi-versenyhivatal-epitoipar-kulfoldi-felvasarlas-sonepar-ujfa-vill-zoma-elektro | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epitoipari-osszefonodast-vizsgal-a-gazdasagi-versenyhivatal-a-piac-elkepeszto-dragulasa-miatt | Telex | hungarian-news | 2021-07-07 16:12:00 | [] | [] | [] | [
"építőipar",
"kereskedelem",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,413 | Az agráriumban kevés volt a Fidesz-hűség, a gazdákat átverték | Hiába segítette annak idején hatalomra a kormánypártot a MAGOSZ és adják máig a Fidesz egyik fő vidéki támaszát a kistermelők, a mezőgazdaságban egyre inkább az óriássá növő szereplők aratnak. | 2021.07.08. 11:00
Hiába segítette annak idején hatalomra a kormánypártot a MAGOSZ és adják máig a Fidesz egyik fő vidéki támaszát a kistermelők, a mezőgazdaságban egyre inkább az óriássá növő szereplők aratnak. | https://hvg.hu/360/202127_integralo_szemelyisegek | https://web.archive.org/web/20210709192853/https://hvg.hu/360/202127_integralo_szemelyisegek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-agrariumban-keves-volt-a-fidesz-huseg-a-gazdakat-atvertek | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-08 13:00:00 | [
"Andrej Babis",
"Ángyán József",
"Bige László",
"Csányi Sándor",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Agrolink Zrt.",
"Bonafarm-csoport",
"Fidesz",
"IKR Agrár Kft.",
"KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.",
"MAGOSZ",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"háttér",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
52,414 | Önkényes szövetkezések: a nagyurak maguk között osztják fel az országot | Egy év alatt hétszázezer hektárra, hárommegyényi agrárterületre akarja rátenni a kezét Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc a gazdák együttműködésének, integrációjának erőltetésével. Ha nem megy szép szóval, a kormány majd úgy szabja meg a támogatások feltételeit, hogy menjen a dolog. | Egy év alatt hétszázezer hektárra, hárommegyényi agrárterületre akarja rátenni a kezét Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc a gazdák együttműködésének, integrációjának erőltetésével. Ha nem megy szép szóval, a kormány majd úgy szabja meg a támogatások feltételeit, hogy menjen a dolog.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most a kínból, a pulykabuktából, a rejtőzködőből, az apróságokból és a pocóból kellett dolgoznia. | https://hvg.hu/360/202127__meszaros_agrarmonopoliuma__onkenyes_szovetkezesek__hatvanpuszta_kornyeke__rendet_vagnak | https://web.archive.org/web/20210711052419/https://hvg.hu/360/202127__meszaros_agrarmonopoliuma__onkenyes_szovetkezesek__hatvanpuszta_kornyeke__rendet_vagnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onkenyes-szovetkezesek-a-nagyurak-maguk-kozott-osztjak-fel-az-orszagot | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-08 11:00:00 | [
"Andrej Babis",
"Bige László",
"Csányi Sándor",
"Flier János",
"Győrffy Balázs",
"Lévai Anikó",
"Makai Szabolcs",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Tiborcz István"
] | [
"Agrolink Zrt.",
"Fidesz",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap",
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye",
"Felcsút",
"Herceghalom",
"Pest megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"koncesszió",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,415 | Újra elővették a 2004-es ügyet: új eljárás indult a terézvárosi ingatlaneladások ügyében | Még 2004-ben adott el a VI. kerület szocialista, illetve SZDSZ-es vezetése több nagy értékű ingatlant. | Új eljárás indult a terézvárosi ingatlanértékesítés ügyében – közölte a kerület önkormányzata a honlapján. A közlemény szerint kedden kezdődött a perújítási eljárás Kékesi Tibor volt MSZP-s országgyűlési képviselő és társai ellen. Az ülés a vád ismertetésével kezdődött.
Terézvárosban még 2004-ben Fürst György egykori MSZP-s alpolgármester tett előterjesztést az akkori MSZP–SZDSZ többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról versenyeztetés nélkül.
A perben 2018 februárban hoztak jogerős ítéletet, Fürst hűtlen kezelés miatt kétéves börtönbüntetést kapott öt évre felfüggesztve, míg az ügyleteket megszavazó MSZP-s, SZDSZ-es egykori képviselők hanyag kezelés miatt megrovást kaptak.
A jogerős ítélet megszületése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő, ami szerint a két Andrássy úti ingatlanon kívül voltak más ingatlaneladások is, melyek ugyan nem képezték az alapeljárás tárgyát, de különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására lehetnek alkalmasak.
A közlemény szerint a Jókai utca 10., Andrássy út 35., Andrássy út 21., Andrássy út 23., Podmaniczky-Munkácsy tömb, Liszt Ferenc tér 7. szám alatti ingatlanokról van szó. Kékesi Tibor az ügy elsőrendű vádlottja az érintett időszakban kerületi önkormányzati képviselő volt.
A most megindult perújításban az önkormányzat vagyoni hátránya, illetve a veszélyeztetett érték a vád szerint legalább 1 milliárd 658 millió 194 ezer 845 forint – olvasható az önkormányzat közleményében. | https://hvg.hu/ingatlan/20210708_terezvaros_ingatlaneladasok_perujitas | https://web.archive.org/web/20210710070304/https://hvg.hu/ingatlan/20210708_terezvaros_ingatlaneladasok_perujitas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-elovettek-a-2004-es-ugyet-uj-eljaras-indult-a-terezvarosi-ingatlaneladasok-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2021-07-08 15:15:00 | [
"Fürst György",
"Kékesi Tibor"
] | [
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat",
"jegyző"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
52,416 | A korrupcióval vádolt ex-államtitkár volt üzletfelével társultak a NER nagyágyúi | Mészáros Lőrinc cégvezetője és a NER-bankár Vida József élettársa egy vásárlással több legyet is ütött. | Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba. | https://hvg.hu/360/202127_arthur_bergmann_agro_vidaek_a_korrupt_allamtitkar_helyett | https://web.archive.org/web/20210710011525/https://hvg.hu/360/202127_arthur_bergmann_agro_vidaek_a_korrupt_allamtitkar_helyett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupcioval-vadolt-ex-allamtitkar-volt-uzletfelevel-tarsultak-a-ner-nagyagyui | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-08 16:00:00 | [
"Bozsó Szilárd",
"Gál Miklós",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy János (Agrárminisztérium)",
"Paulovics Ágnes",
"Vida József"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Arthur Bergmann Agriculture Zrt.",
"Arthur Bergmann Agro Mezőgazdasági és Állatgazdálkodási Kft.",
"Atmedia Kft.",
"Hunmedia Befektetési Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Taby-Agro Kft.",
"Túzok-Föld Mezőgazdasági Kft.",
"TV2 (televízió)",
"Watchmen Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"vesztegetés",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"lósport",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás",
"ügyészség"
] | [
"Nagy János korrupciós ügyei"
] |
52,417 | Egy hétre utazott Panamába Hende Csaba, ahol mondott egy másfél perces beszédet | Június 29-én és 30-án tartották Panamavárosban egy nemzetközi szervezet, a nemzeti parlamentek hírszerzési bizottságai közti koordinációt elősegítő Parlamentary Intelligence-Security Forum ülését. Hende Csaba, a Fidesz szombathelyi képviselője és korábbi honvédelmi miniszter, mint a szervezet irányító bizottságának tagja, természetesen részt vett az ülésen, utazásának költségeit az Országgyűlés Hivatala állta, közpénzből. | Június 29-én és 30-án tartották Panamavárosban egy nemzetközi szervezet, a nemzeti parlamentek hírszerzési bizottságai közti koordinációt elősegítő Parlamentary Intelligence-Security Forum ülését. Hende Csaba, a Fidesz szombathelyi képviselője és korábbi honvédelmi miniszter mint a szervezet irányító bizottságának tagja természetesen részt vett az ülésen, utazásának költségeit az Országgyűlés Hivatala állta, közpénzből.
Az egyelőre nem világos, hogy Hende miért utazott ki Panamába már napokkal a konferencia kezdete előtt, de az ugytudjuk.hu-nak a parlamenti sajtóiroda azt válaszolta, hogy Hende azért érkezett már június 26-án este, mert 27-én egy szűk körű egyeztetésen vett részt a konferencia előadóival. Erről azonban a képviselő semmilyen hírt nem adott, pedig általában kifejezetten aktív a Facebookon.
Az ugytudjuk.hu végignézte a konferenciáról készült felvételeket is, és megtalálták Hende egyetlen felszólalását, ezt:
A másfél perces beszédben Hende méltatta a szervezetet, aminek az ülésére érkezett, és meghívta a jelenlévőket Budapestre, a szervezet szeptemberi tanácskozására. Az előadók közül egyébként sokan online tartották meg a Hendéénél néha sokkal hosszabb előadásukat, így nem világos az sem, a képviselő miért érezte úgy, hogy ezért a másfél percért feltétlenül el kell utaznia a világ másik felére.
Az ugytudjuk.hu közérdekű adatigényléssel fordult a parlamenthez, hogy kiderüljön, Hende magával vitte-e a feleségét (aki korábban a titkárnője volt) az útra, vagy egyedül ment. (ugytudjuk.hu)
UDATE 2021. 07. 13.
Cikkünk megjelenése után Szajlai Mónika jelezte, hogy soha nem volt Hende Csaba titkárnője, hanem Hende minisztersége idején vezette a Honvédelmi Minisztérium Parlamenti Titkárságát osztályvezetői beosztásban, emellett nem is utazott Hendével Panamába. | https://444.hu/2021/07/08/egy-hetre-utazott-panamaba-hende-csaba-ahol-mondott-egy-masfel-perces-beszedet | https://web.archive.org/web/20231007182925/https://444.hu/2021/07/08/egy-hetre-utazott-panamaba-hende-csaba-ahol-mondott-egy-masfel-perces-beszedet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-hetre-utazott-panamaba-hende-csaba-ahol-mondott-egy-masfel-perces-beszedet | 444 | hungarian-news | 2021-07-08 00:00:00 | [
"Hende Csaba"
] | [] | [] | [
"utazás"
] | [] |
52,422 | Titkosíthatták a Mátrai-határozatot | Lassan libben fel Mészáros Lőrinc több tízmilliárdos kistafírozásáról az állami fátyol. Mager Andrea majd félmilliós költségtérítést kér az MSZP-elnöktől. | MSZP;MVM;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;
2021-07-08 07:30:00
Titkosíthatták a Mátrai-határozatot
Lassan libben fel Mészáros Lőrinc több tízmilliárdos kistafírozásáról az állami fátyol. Mager Andrea majd félmilliós költségtérítést kér az MSZP-elnöktől.
Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Tóth Bertalan által a Mátrai Erőmű tavalyi megvásárlása kapcsán indított per keretében megküldte az MSZP elnökének a céget megvásárló MVM-mel kapcsolatos 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatok címeit - tudtuk meg.
Szakértők szerint az ügyletre adott miniszteri engedélyeket a lista két dátum nélküli, december 19-e és 30-a között kelt, "minősített" bejegyzése fedheti. Annak ellenére titkosíthatták tehát a vásárlás jóváhagyását, hogy e döntések alapesetben nyilvánosak. Ez tovább nehezíti a bűncselekménygyanús eset feltárását.
Az MVM 2019. december 23-án szerződött Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel. Ennek jegyében a rákövetkező év márciusában az állami cég 17,44 milliárdot fizetett Orbán felcsúti barátját fedő szerveződéseknek vételárként, illetve további közel 5 milliárdot hitelkiváltásként. De a megvásárolt üzem saját bevallásuk szerint is csak további köz-tíz- illetve százmilliárdokból tartható életben. Az MSZP-elnök által kezdettől igényelt összes nyilvános állami irat kiadása rendkívül vontatott. Az MVM a tőlük igényelt aktákat jelentős törlésekkel küldte meg. A kitakarásmentes változatokért indított perét Tóth Bertalan első fokon megnyerte.
A mostani eljárásban Mager Andrea hivatala első körben a veszélyhelyzetre hivatkozva további másfél hónapot kért, majd 259 ezer forintos költségtérítést igényeltek többek között "az adatok felismerhetetlenné tételéért". Az adatokat kifejezetten felismerni szándékozó Tóth Bertalan ezt is bíróságra küldte, melynek ellenkérelmében Magerék már 426 ezer forint költséget kívántak az ellenzéki politikuson bevasalni. Ehhez mellékelték a Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Irodával kötött megbízási szerződést, költségjegyzéket, teljesítésigazolást, számlát és az adatigényléssel kapcsolatos egyeztetések bejegyzéseit.
Mager Andrea az előző két év során 148 tulajdonosi határozatot hozott az MVM-ről. Bár ezek közül 21 titkos, szakértők számára nem világos, hogy a Mátrai Erőmű esetében mi indokolja a fokozott óvatosságot. A miniszter beruházásokról, csoportszintű átalakításokról, cégalapításról, tőkejuttatásról, hitelekről, jelentésekről, a felügyelőbizottságról és a könyvvizsgálatról döntött. | https://nepszava.hu/3125585_titkosithattak-a-matrai-hatarozatot | https://web.archive.org/web/20230131040437/https://nepszava.hu/3125585_titkosithattak-a-matrai-hatarozatot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkosithattak-a-matrai-hatarozatot-4 | Népszava | hungarian-news | 2021-07-08 11:10:00 | [
"Mager Andrea",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"államtitok",
"klientúra",
"államosítás",
"erőmű",
"adatigénylés"
] | [
"Mátrai Erőmű visszavásárlása"
] |
52,424 | Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt | A megalapozott gyanú szerint egy gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy egy pályázatot úgy befolyásolnak, hogy azt a vállalkozó cége nyerje el. | korrupció;
2021-06-18 10:41:09
Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt
A megalapozott gyanú szerint egy gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy egy pályázatot úgy befolyásolnak, hogy azt a vállalkozó cége nyerje el.
Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz – közölte az ügyészség honlapján.
A vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a nyomozó főügyészség a héten tíz helyszínen, három személyt érintően végzett összehangolt nyomozati cselekményeket, amelyekben megközelítőleg hatvan ügyész és rendőr vett részt. A sikeres bűnügyi akcióban a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Készenléti Rendőrség egyenruhás állománya és a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói is közreműködtek.
A rendőrség oktatással és kiképzéssel foglalkozó önálló gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége egy ingatlan felújítására 2021 áprilisában közel 300 millió forint értékű meghívásos közbeszerzési pályázatot írt ki.
A megalapozott gyanú szerint az ügyben döntésre jogosult gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes, – aki a közbeszerzési eljárás bíráló bizottságának a titkára is volt egyben – már az eljárás előkészítésekor megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot jogtalan előny ellenében úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.
A két hivatalos személy a pályázatra a későbbi nyertes cég mellett olyan vállalkozásokat kért fel ajánlattételre, amelyek ténylegesen nem akarták elvégezni a munkát, ezért a nyertes cég vezetőjével egyeztetve az ajánlatukat magasabb összegről nyújtották be. A bíráló bizottság így a vállalkozó cégét javasolta a feladatra, majd a gazdasági vezető ezt a társaságot jelölte megy nyertesként.
Az ügyészség vesztegetés elfogadása, és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a két rendőrségi vezetőt, míg a vállalkozót vesztegetés bűntette miatt. A vállalkozó és az osztályvezető helyettes beismerő vallomást tettek, míg a gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt.
A főügyészség indítványozta az őrizetben lévő hivatásos állományú gazdasági vezető letartóztatását, amelyről a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ma dönt. | https://nepszava.hu/3123527_korrupcio-gyanuja-miatt-orizetbe-vettek-egy-rendori-vezetot | https://web.archive.org/web/20220927073101/https://nepszava.hu/3123527_korrupcio-gyanuja-miatt-orizetbe-vettek-egy-rendori-vezetot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-gyanuja-miatt-orizetbe-vettek-egy-rendori-vezetot | Népszava | hungarian-news | 2021-06-18 11:25:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"vesztegetés"
] | [] |
52,425 | Közpénzek útja egy alapítványtól a kormánynak kedves cégekig | Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy „konzervatív kávézónak” például 600 millió forint jutott. | milliárdok;Miniszterelnöki Kabinetiroda;Batthyány Lajos Alapítvány;
2021-06-06 10:32:07
Közpénzek útja egy alapítványtól a kormánynak kedves cégekig
Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy „konzervatív kávézónak” például 600 millió forint jutott.
Az élet körforgása: a Rogán-féle Kabinetiroda több, mint 3 milliárdot ad egy alapítványnak, akik aztán továbbosztanak több, mint 700 milliót az Alapjogokért Központ mögött álló Kft.-nek. Akik aztán elmondják a TV-ben, hogy mennyire jó munkát végez a Kormány. Mindezt az adónkból – írja Facebook-oldalán a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor.
A civil szervezet a közhasznúként feltüntetett Batthyány Lajos Alapítvány 2020-as beszámolójában bukkant rá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásának jelentős részét: 720 millió forintot miként kapott meg a kormányoldalhoz egyértelműen kötődő Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.
Arról, hogy a közpénzt folyamatosan „öntik” alapítványi közvetítéssel az Alapjogokért Központba, és miként működik ez a hálózat, még márciusban közölt részletes tényfeltáró írást az Átlátszó. A K-Monitor most egy másik jelentős tételre is felhívta a figyelmet, ugyancsak a Batthyány Lajos Alapítvány beszámolójára hivatkozva:
„A másik nagy támogatott (Apriori Cultura NKft.) a konzervatív Scruton kávézó mögötti vállalkozás. 600 milliót kapott a konzervatív kávézó, amit több kormánytag is reklámozott a közösségi oldalán.”
A Telex az ügyben azt is megírta: a Scruton tulajdonosa és ügyvezetője az Opten cégjegyzék szerint pedig az a Szalai Zoltán, aki a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. – Az MCC a közelmúltban több százmilliárd forintnyi állami vagyont kapott, összeszedni is nehéz, hogy mennyi támogatást és ingatlant juttatott a kormány kedvenc tehetséggondozójának – jegyezték meg. | https://nepszava.hu/3122102_kozpenzek-utja-egy-alapitvanytol-a-kormanynak-kedves-cegekig | https://web.archive.org/web/20220627044230/https://nepszava.hu/3122102_kozpenzek-utja-egy-alapitvanytol-a-kormanynak-kedves-cegekig | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzek-utja-egy-alapitvanytol-a-kormanynak-kedves-cegekig | Népszava | hungarian-news | 2021-06-06 11:39:00 | [
"Szalai Zoltán"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Apriori Cultura Nonprofit Zrt.",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"támogatás",
"vendéglátás",
"klientúra",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,426 | Rezsiharccal indult, államosítás a vége? | Állami beavatkozásra vár az Alföldvíz, ami lehetne tulajdonosi tőkejuttatás, rezsicsökkentés-kompenzáció, közműadó-megszüntetés vagy az önkormányzati tulajdonosok által kezdeményezett vagyonátvétel is. De mielőbb dönteni kéne. | Egyelőre még nincs a hosszú távú fenntartható működést garantáló megoldás az Alföldvíz Zrt. problémáira, noha a cég tavaly év végén már tőkepótlásra szorult, és a jegyzett tőkéjét is csökkenteni kellett, miután 2020-ban 1,372 milliárd forintos vesztesége volt. Az államtól kapott mintegy hatszázmillió forint támogatás végül Békéscsaba önkormányzatának ázsiós tőkeemelésén keresztül jutott el a társasághoz, azonban mivel a decemberben a Magyar Közlöny szerint is jóváhagyott összeget csak áprilisban jegyezte be a cégbíróság, így a felhasználása is csak később kezdődhetett.
Diós Zsolt, a cég szóvivője szerint
A cégnél 2020 decemberében sikerült bérmegállapodást kötni, amely értelmében október elsejéig visszamenőleg 12 százalékos bérrendezés történt.
A visszamenőleges bérkorrekcióra azért volt szükség, mert a társaság munkavállalói ágazati összehasonlításban is alulfizetettek – jegyezte meg a szóvivő az Index érdeklődésére. Hogy mennyire így van, azt jól jelzi, hogy az Alföldvíznél működő szakszervezet kész a Karmelita kolostor és Orbán Viktor miniszterelnök irodája előtt demonstrálni, elsősorban azért, mert az 1200 dolgozót foglalkoztató, 28 százalékban állami résztulajdonban lévő cég dolgozói idén kimaradtak a bérfejlesztési körből, holott az ugyancsak állami tulajdonban lévő öt regionális vízműnél hároméves, összesen 15 százalékos emelést tartalmazó bérmegállapodást írtak alá a szakszervezetek. A vállalat reményei szerint az előző megállapodáshoz viszonyítva éven belül sor kerül újabb egyezségre.
Továbbra is bajban van a cég
Miközben a dolgozók törekvése az idei rekordokat döntögető infláció mellett érthető,
Az Index érdeklődésére a cég határozottan cáfolta, hogy a fizetésképtelenség veszélye fenyegetné, és hangsúlyozta, hogy minden beszállítójának számláit, a közterheket és a béreket is határidőre ki tudja fizetni. Tájékoztatásuk szerint a társaság a jelenlegi kánikulai helyzetben is biztonsággal el tudja látni a feladatát az üzemelési engedélyeknek és a hatósági előírásoknak megfelelően. De közölték azt is, hogy
Hozzátették, hogy a vízszolgáltatás biztonsága minden közreműködő felelőssége és feladata, a szolgáltató cégeken túl az ellátásfelelősségi jogkör gyakorlóié – az államé és az önkormányzatoké –, továbbá a hatóságoké is.
Ezt úgy kell érteni, hogy a rezsicsökkentés miatt 2013 óta változatlan díjbevételek egyáltalán nem fedezik a működés költségeit. A vezetékhálózat hossza után fizetendő és tavaly átalakított közműadó jelentette teher mellett alapvetően ez, az egyébként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvényben foglaltaknak – miszerint „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük” – ellentmondó kormányzati intézkedés és egy korábbi beruházás terhei okozzák a cég pénzügyi nehézségeit.
A társaság szerint legalábbis újabb, váratlan események tavaly óta nem befolyásolták a cég pénzügyi helyzetét.
Az Alföldvíz saját hatáskörben nem tud tenni semmit – közölték az Indexszel arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni a bevételhiány mérséklésére. Tájékoztatásuk szerint
Újabb tőkeleszállítással kapcsolatos javaslat mindenesetre eddig nem született a cég részéről.
Megindult az egyezkedés
Közölték azt is, hogy a tulajdonosok ismerik a cég problémáit, folynak az egyeztetések, dolgoznak a probléma megoldásán. Az biztos, hogy lázas egyeztetések zajlanak. A békéscsabai közgyűlés június 28-án zárt ülésen tárgyalta a cég sorsával kapcsolatos előterjesztést, amelyről a polgármester és a közgyűlési frakciók által másnap tartott sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy az állam tárgyal a nagy tulajdonosokkal, a Szövetség Békéscsabáért képviselői pedig kiemelték, Békéscsaba csak olyan megoldást támogathat, ami nem jár vagyonvesztéssel.
Az egyelőre kérdéses, hogy mi lehet a megoldás.
Az Alföldvíz szerint 2017 óta napirenden van az állami szerepvállalás növelése, amire most egy nyár eleji törvénymódosítás értelmében lehetőség is van, amennyiben a tulajdonos önkormányzatok önként kezdeményezik, hogy az ellátási kötelezettség átvétele fejében az állam ingyen megkapja a víziközmű-vagyont, azaz a föld alatti vezetékhálózatot is.
Az Index értesülései szerint a cég legnagyobb önkormányzati tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosai, így Békéscsaba mellett Békés, Gyomaendrőd, Orosháza és Sarkad ezt már kezdeményezte is, és már a második tárgyalási fordulón is túl vannak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatalával. Információink szerint az állammal együtt már gyakorlatilag háromnegyed résznyi tulajdoni hányadot lefedő szereplők szeretnének a lehetséges megoldásokról előzetes egyeztetéseket folytatni, mielőtt teljes körűen tájékoztatják a kisebb településeket. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi a további mintegy 130 kis tulajdonos önkormányzat álláspontja az ügyben.
Mindez már csak azért sem ígérkezik könnyű egyeztetésnek, mert az egy dolog, hogy az ellátásbiztonságért cserébe jelentős értékű, sok esetben részben a települések vagyonából kiépített – Békéscsabán ráadásul nemcsak a közgyűlési határozattal csak idén százmillió forintért bővíteni tervezett belterületi, hanem a kútba esett aradi vízvásárlási projekt miatt a határ felé egymilliárd forintért kiépített és négy éve kihasználatlan – vezetékhálózat ingyenes átadásáról kéne megállapodásra jutni, de emellett arról is, hogy a cég pénzügyi nehézségei miatt az elmúlt időszakban a helyhatóságok eltekintettek attól, hogy a vezetékhasználatért bérleti díjat fizessen. Információink szerint van olyan település, amely egyelőre nem akar peres úton érvényt szerezni ennek a követelésnek, amíg az önkormányzati feladatellátást nem veszélyezteti a bevételkiesés, azonban fenntartják a jogot, hogy megtehessék. Legalábbis akad olyan település, ahol megszavazták az ITM által kért, a fentieket is tartalmazó nyilatkozatot.
Egyébként az ingyenes vagyonátadásról szóló törvénymódosítást követően több tárcával is egyeztetéseket kezdeményezett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – mivel ezt a területet a 2010 előtt létezett Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése óta több minisztérium is felügyeli, így a Belügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter hivatala is érintett. Az érdekképviselet azt javasolta, hogy az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságoknál is az állami tulajdonúakhoz hasonló mértékben kompenzálják a működési veszteségeket, továbbá szükség lenne egy tíz éven át működő, évi hatvanmilliárd forintos felújítási alapra, hogy a vezetékhálózat legkritikusabb állapotú, legnagyobb vízveszteséget produkáló részeit rekonstruálni lehessen. Egyelőre várják a kormány reakcióját.
Az Alföldvíznél úgy vélik, hogy minden megoldás, így a TÖOSZ kompenzációs javaslata is megoldást jelentene a cég gazdasági helyzetére csakúgy, mint az ágazat többi – támogatásban eddig nem részesülő – szolgáltatójának is.
A cégnél mindenesetre úgy látják, hogy 2021. december 31-ig feltétlenül döntéseket kell hozni annak jövője érdekében.
(Borítókép: Az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. munkatársa az utóülepítő medence beállításait végzi Gádoros új szennyvíztisztító telepén 2013. szeptember 25-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2021/07/09/allami-beavatkozasra-var-az-alfoldviz/ | https://web.archive.org/web/20220927144730/https://index.hu/gazdasag/2021/07/09/allami-beavatkozasra-var-az-alfoldviz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rezsiharccal-indult-allamositas-a-vege | Index | hungarian-news | 2021-07-09 14:18:06 | [] | [
"Alföldvíz Zrt."
] | [] | [
"közmű",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"adó",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
52,427 | Félmilliárdos nyereség az alapítványba kiszervezett Lázár János-féle ménesbirtokon | A tervezetthez képest csaknem félmilliárd forinttal több lett 2020-ban a Lázár János kormánybiztos által felügyelt Mezőhegyesi Ménesbirtok árbevétele, de a profit is nagyobb lett a vártnál. Az állam által alaposan feltőkésített birtok a jövőben már alapítványi tulajdonban működhet.
Megnéztük a társaság 2020-as eredményét, és összességében egy alaposan feltőkésített cég vesztette el közvagyon jellegét.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka. | Április 27-én szavazta meg a parlament kormánypárti többsége, hogy 12 állami egyetem alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerül, de egyebek mellett még birtokokat is kiszerveztek. Például a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (az alapítvány még nincs bejegyezve) vagyonkezelésébe adta az állam. Valamit az állami tulajdonú területek mellé az alapítvány indulótőkeként megkapta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is. Megnéztük a társaság 2020-as eredményét, és összességében egy alaposan feltőkésített cég vesztette el közvagyon jellegétA Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka- szól a társaság bemutatkozásaMezőhegyesi Ménesbirtok (Fotó: Bánkuti András) Mezőhegyesi Ménesbirtok (Fotó: Bánkuti András)Az állam által 2016-ban 2,1 milliárdért forintért felvásárolt ménesbirtok 2019-ben 4,9 milliárd forint árbevételt ért el, 2020-ban viszont 7,6 milliárd forintra ugrott a forgalom, ami az utóbbi évek rekordja. Ez mintegy félmilliárd forinttal meghaladta a tervezett bevételt, hiszen csak 7,1 milliárd forinttal kalkuláltak. A profit is több lett a vártnál: 247,3 millió forint helyett 555,4 millió forint. A legnagyobb bevételi forrás a vetőmag-előállítás 4,7 milliárd forinttal, de növénytermesztésből és állattenyésztésből is meghaladja az egymilliárd forintot az éves forgalomAz állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Társaság számára, hogy egyrészt pótolja az elmúlt évtizedek gazdálkodása alatt elmaradt, egyébként szükségszerű beruházásokat, biztosítsa a mezőhegyesi szakmai oktatás megfelelő körülményeit a térség megváltozott munkaerő piaci igényeihez igazodva, valamint újból megteremtse a tradicionális mezőhegyesi lótenyésztés infrastrukturális alapjait- olvasható a céges beszámolóbanTehát az elmúlt években valósággal dőlt a közpénz a Mezőhegyesi Ménesbirtokra, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál. A cég saját tőkéje jelenleg 38,1 milliárd forint. Legutóbb még tavaly december végén kaptak 9,3 milliárd forintos tőkemelést, amiből új kollégium, valamint a C típusú tornacsarnok építése és a vetőmagüzem felújítása valósul majd megA kollégium felújítása és bővítése a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően ugyancsak 2021 második negyedévében veheti kezdetét. A férőhelyek számát 150 főre emeljük, minden szobához tartozni fog külön vizesblokk (tusoló, WC). A háromszintes, jelentős mértékben megnövelt alapterületű épület modern berendezésével és bútorzatával a szállodák kényelmét idézi. A kollégiumot napelemes rendszerrel szereljük fel és talajszondás hőszivattyúval hűtjük-fűtjük majd- írta a beruházásról Tarkó Gábor, a Ménesbirtok iskolájának igazgatójaTehát összességében a kormány az elmúlt években tízmilliárdokat adott a cégnek, majd idén áprilisban a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány számára adta át. A magyarnarancs.hu cikke szerint az alapítvány és kuratóriuma körül nagy a csend, a más esetekben igen aktívnak mutatkozó Lázár Jánosnak nem volt ezzel összefüggésben semmilyen bejelentése. Pedig aligha kérdéses, hogy ki lesz a kuratórium elnöke. Lapunknak adott korábbi interjúban azonban a kormánybiztos elmondta: a mezőhegyesi részvények is bekerülnek egy alapítványbaA mindenkori kormány nem tudja majd eladni a mezőhegyesi részvényeket vagy a mezőhegyesi földeket, hiszen ami bekerül az alapítványba, az elidegenítési és terhelési tilalom alá kerül: védett lesz- fogalmazott Lázár János április közepén. Hozzátette: Magyarország egyik legnagyobb vetőmag-termesztője a birtok, képesek lennének az egész országot ellátni kukorica vetőmaggalPersze nem ez az egyetlen új alapítvány, amelynek még nincs nyoma. Például nem találni nyomát a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványnak sem, amely a sárospataki egyetem mellé a Grand Tokaj Zrt. részvényeit kapta meg. A szőlőfeldolgozó és borászati állami cég a Ménesbirtokkal ellentétben az elmúlt években rendületlenül nyelte az állami milliárdokat, és 2020-ban is veszteséggel zárt. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/felmilliardos-nyereseg-az-alapitvanyba-kiszervezett-lazar-janos-fele-menesbirtokon.html | https://web.archive.org/web/20230530173051/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/felmilliardos-nyereseg-az-alapitvanyba-kiszervezett-lazar-janos-fele-menesbirtokon.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliardos-nyereseg-az-alapitvanyba-kiszervezett-lazar-janos-fele-menesbirtokon | mfor.hu | hungarian-news | 2021-06-23 05:00:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Mezőhegyesi Állami Ménes Kft."
] | [
"Békés megye",
"Mezőhegyes"
] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"lósport",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,428 | Megkapta a Nagyvásártelepet a Fudan Egyetem, kihúzták a Diákvárost a csepeli fejlesztési program címéből | Közérdekű vagyonkezelő alapítványként megalapították a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, és a Fudannal foglalkozó alapítványt is létrehozták, az új kormánygyakorlatnak megfelelően közpénzrejtő-közpénztranszformáló alapítványként.
Tehát ami pénzt, vagyont ebbe bepakol a kormány, az onnantól fogva nem közpénz, közvagyon többé - hasonlóan az elmúlt hónapok során létrehozott megannyi közvagyon-rejtő alapítványhoz.
Mint ismert, Csepel északi részén eredetileg egy a kispénzű magyar diákok lakhatási problémáit megoldó kampusz/kollégiumtömeg épült volna, mindenféle elérhető, nyitott, modern és zöld földi jóval.
Fudan kapja az eredetileg a Diákvárosnak szánt terep java részét, a Diákváros pedig mintegy megtűrt elemmé silányulva zsúfolódik majd a terep egy sarkába. a „Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program” helyett a jövőben mindig simán csak a „Déli Városkapu Fejlesztési Program” a használatos. „diákotthoni elhelyezést biztosító, szabadidős,” szövegrész helyébe a jövőben a „szabadidős,” szöveg lép. | A csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlöny két fontos rendelkezést tartalmaz a Budapestre tervezett kínai Fudan Egyetem, illetve az egyetem kedvéért nagy erőkkel elsorvasztott Diákváros témájában. Az egyik az, hogy
közérdekű vagyonkezelő alapítványként megalapították a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt.
Tehát ami pénzt, vagyont ebbe bepakol a kormány, az onnantól fogva nem közpénz, közvagyon többé - hasonlóan az elmúlt hónapok során létrehozott megannyi közvagyon-rejtő alapítványhoz. És miután elrendezték, hogy a kínai egyetem létrehozását segítő alapítvány ilyen, első juttatásként meg is kapta a Nagyvásártelepet.
A 26 hektáros terület átadásáról még májusban nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt - ezt június közepén a parlament meg is szavazta, most pedig már el is van rendelve tehát. Egészen pontosan ezek a területek hulltak az alapítvány ölébe:
A rendelet szerint egyébként az alapítvány létesítése során az állam képviseletében a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében Kásler Miklós emberminiszter/oktatásért felelős miniszter jár el.
Kihúzták a Diákvárost a fejlesztési program címéből
Mint ismert, Csepel északi részén eredetileg egy a kispénzű magyar diákok lakhatási problémáit megoldó kampusz/kollégiumtömeg épült volna, mindenféle elérhető, nyitott, modern és zöld földi jóval. Ezt a koncepciót rúgta fel a magyar kormány azzal, hogy a Diákvárosnak szánt terület egy részére inkább a Kínai Kommunista Párt egyetemét telepítette volna, aztán csakhamar kiderült, hogy nem a terület "egy", hanem a terület "nagyobb" részéről van szó. Tehát a fizetős (jó drága, a magyar hallgatók javának elérhetetlen) Fudan kapja az eredetileg a Diákvárosnak szánt terep java részét, a Diákváros pedig mintegy megtűrt elemmé silányulva zsúfolódik majd a terep egy sarkába. Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén a fudanossal együtt nyújtotta be, és ugyanakkor is szavazta meg a parlament, amikor a fudanosat.
A rendelet ki is jelölte, mit kap a Diákváros, ezt:
Az ingatlanokon az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. gyakorolja, ebben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter - Kásler Miklós - gyakorolja.
Arról, hogy a Fudan-telek tényleg menet közben nőtt ekkorára, itt írtunk bővebben.
A magyar helyett a kínai érdekek felé történt hangsúlyeltolódás abból is kiolvasható, hogy a közlöny ezen bejegyzése arról is rendelkezik, hogy a Budapest Törvény vonatkozó részében
a „Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program” helyett a jövőben mindig simán csak a „Déli Városkapu Fejlesztési Program” a használatos.
Ezen felül azt is kimondja a rendelet, hogy a „diákotthoni elhelyezést biztosító, szabadidős,” szövegrész helyébe a jövőben a „szabadidős,” szöveg lép. Ez a majdan megvalósuló Új Csepeli Közpark fejlesztésére vonatkozik, ami része volt az eredeti Diákváros-koncepciónak. Itt amúgy eredetileg bmx-pályák és teniszpályák is lettek volna, de a mostani szövegmódosításokból kiolvasható, hogy teniszpályák mégsem lesznek, csak extrém bicajospályák.
A Diákvárost (már ami megmaradt belőle) a rendelet ezen felül kiemelten közérdekű beruházássá emelte, ennek értelmében azon túl, hogy a fejlesztési területet a kormány jelöli ki, a kijelölt területen építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható. | https://mfor.hu/cikkek/makro/megkapta-a-nagyvasartelepet-a-fudan-egyetem-kihuztak-a-diakvarost-a-csepeli-fejlesztesi-program-cimebol.html | https://web.archive.org/web/20220521194403/https://mfor.hu/cikkek/makro/megkapta-a-nagyvasartelepet-a-fudan-egyetem-kihuztak-a-diakvarost-a-csepeli-fejlesztesi-program-cimebol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkapta-a-nagyvasartelepet-a-fudan-egyetem-kihuztak-a-diakvarost-a-csepeli-fejlesztesi-program-cimebol | mfor.hu | hungarian-news | 2021-06-25 17:05:00 | [] | [
"Fudan Egyetem",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"támogatás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa",
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,430 | Szállodaépítések közpénz-milliárdokból, de közbeszerzés nélkül | Vissza nem térítendő milliárdokat oszt ki a kormány magáncégeknek szállodaépítésekre, de a nagyvonalú közbeszerzési törvény miatt sok esetben a szerencsés nyertesnek még közbeszerzési eljárást sem kell kiírnia, így házon belül intézhető, hogy hova vándorolnak a pénzek.
Mindenre akad példa: van olyan szálloda, ahol volt közbeszerzés (igaz, csak egy ajánlattal), van olyan szálloda, ahol két közbeszerzést terveztek, de a másodikat már nem kellett megtartaniuk a törvényi változások miatt, és van olyan szállodalánc is, amelyik bár milliárdokat kapott a kormánytól komplett felújításokra, mégsem kell átlátható, nyílt eljárásban kiválasztania a kivitelezőjét.
MTÜ-féle Kisfaludy-pályázat legnagyobb nyertese, az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. is, hogy nem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk. Pedig tavaly tavasszal derült ki: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.Adott esetben tehát az is előfordulhatna, hogy Mészáros Lőrinc szállodás cége megbízta Mészáros Lőrinc építőipari cégét, hogy közpénz-milliárdokból újítsa fel a szállodákat. Az OTP bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány.
Persze arra is akad példa, hogy egy szállodaépítés az elejétől a végéig közbeszerzéssel történik. Például hamarosan fogadja a vendégeket a Grand Hotel Esztergom, amely Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége. S talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték.
A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége. Az építkezés kivitelezője a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. lett (csak ők tettek ajánlatot), a szerződés értéke pedig végül 7,6 milliárd forintnál állt meg. | Az Orbán-kormány által átírt közbeszerzési törvény miatt számos olyan magáncégnek nem kell közbeszerzést kiírnia egy adott beruházására, amely pedig jelentős mértékű vissza nem térítendő állami támogatásból valósul meg. Erre a legjobb példa a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által koordinált Kisfaludy-pályázat, amiből szállodaépítésre vagy felújításra közpénz-milliárdokat osztottak ki, ellenben a szerencsés nyerteseknek sok esetben nem kell a körülményes és hosszadalmas közbeszerzési eljárásokkal bíbelődniükAz OTP szállodája Balatonszemesen Fotó: Vég Márton Az OTP szállodája Balatonszemesen Fotó: Vég MártonMindenre akad példa: van olyan szálloda, ahol volt közbeszerzés (igaz, csak egy ajánlattal), van olyan szálloda, ahol két közbeszerzést terveztek, de a másodikat már nem kellett megtartaniuk a törvényi változások miatt, és van olyan szállodalánc is, amelyik bár milliárdokat kapott a kormánytól komplett felújításokra, mégsem kell átlátható, nyílt eljárásban kiválasztania a kivitelezőjétHogy ez miként lehetséges, azt a Közbeszerzési Hatóságtól kérdeztük meg. Válaszukban emlékeztettek, hogy a közbeszerzési törvény (Kbt.) 2019. december 18-ig hatályos vonatkozó bekezdése szerint a vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a szervezet, amelynek beszerzését legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az állam támogatta. (Ez a 300 millió forintos határ is sorozatos törvényi lazítás eredménye: 2015-ben lett 25 millió forint, 2016-ban pedig 40 millió forint). A 2019-es módosításhoz pedig egy uniós óriásbüntetés vezetett: régóta húzódó elszámolási viták, közbeszerzési szabálytalanságok miatt 500 milliárd forintos büntetést vállalt be a kormány azért, hogy újra jöjjön az EU-s pénz MagyarországraMindez azt jelenti, hogy 2019. december 19-e előtt a legalább 300 millió forintos támogatásban részesülő építési beruházások esetén akkor is közbeszerzési eljárást kellett lefolytatnia egy gazdasági szereplőnek, ha egyébként nem tartozott a Kbt. alanyi hatálya alá, tehát a szervezet csak a támogatásra tekintettel minősült ajánlatkérőnek- közölte lapunkkal a Közbeszerzési HatóságEz a rendelkezés tehát 2019. december 19-étől már nem hatályos, így az azt követő beszerzések esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia egy támogatott szervezetnek, azonban a Kbt. más szabályaira továbbra is figyelemmel kell lenni. A jelenleg hatályos előírások szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén annak kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, akinek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75 százalékot meghaladó mértékben az állam támogatta, feltéve, hogy a beszerzés tárgyaolyan építési beruházás, amely mélyépítési tevékenységet foglal magában,olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény , iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódikA rendelkezés célja a Közbeszerzési Hatóság szerint, hogy egy meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó támogatás tényénél fogva a támogatott szervezet bizonyos beszerzési tárgyak (egyes építési beruházások, illetve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásmegrendelések) esetén ajánlatkérőnek minősüljön, és ezáltal közbeszerzési eljárás lefolytatására legyen kötelezett. A hatóság álláspontja szerint a felsorolt építési beruházások kategóriái nem értelmezhetőek megszorítóan, azokat funkcionálisan és széles körűen kell értelmezni, így a szállodaépület felújítására irányuló építési beruházás a törvényben felsorolt létesítményekre vonatkozó építési munkának minősülFelhívták arra a figyelmet, hogy sem a Kbt., sem a közbeszerzési irányelvek nem határozzák meg a szálloda fogalmát, így e tekintetben a magyar jogrendszerre általánosan irányadó fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni. Értelmezésük szerint azonban a törvényben szereplő szabadidős és szórakoztató létesítmény funkció fennállása megállapítható egy szállodaépület esetén is, ezért a szállodaépület felújítása és az építése is a Kbt. hatálya alá tartozik, így megadott intenzitású támogatás (50-75 százalék) esetén a támogatott szervezet közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettTehát egyrészt értelmezési kérdés, hogy a szálloda az szabadidős és szórakoztató létesítménynek számít-e, másrészt már nem a támogatás összege (legalább 300 millió forint), hanem a támogatás százalékos aránya a döntő szempontEnnek köszönheti például az MTÜ-féle Kisfaludy-pályázat legnagyobb nyertese, az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. is, hogy nem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk. Pedig tavaly tavasszal derült ki: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak felA Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretében támogatott szállodafejlesztési projektjeink támogatási intenzitása 25-50 százalék között mozog, így ezek a fejlesztések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. A kivitelezők kiválasztásánál minden esetben a Kisfaludy program pénzügyi elszámolási útmutatója és vállalatunk beszerzési szabályzata alapján jártunk el. Magyarország történetének legnagyobb szállodafejlesztési beruházássorozata közel 50 milliárd forintból valósul meg, melynek harmada a Kisfaludy programban elnyert állami támogatás. A felújítási munkálatok folyamatosan több száz embernek adnak munkát az építőiparban- válaszolta lapunknak a Hunguest Hotels ZrtTehát mivel a kapott 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás a szállodafejlesztés 50 milliárd forint körüli összköltségének kevesebb, mint az 50 százaléka, ezért nem kell Mészáros Lőrinc érdekeltségének közbeszerzést tartania, hanem saját, házon belüli beszerzéssel döntik el, hogy kiket bíznak meg a szállodák tatarozásávalJelenleg 7 szálloda felújítása tart:Hotel Répce, Bükfürdő - 1,4 milliárd forint állami támogatásHotel Helios, Hévíz - 1,0 milliárd forint állami támogatásHotel Panoráma, Hévíz - 458 millió forint állami támogatásHotel Bál Resort, Balatonalmádi - 1,4 milliárd forint állami támogatásGrandhotel Galya, Mátraszentimre - 1,0 milliárd forint állami támogatásHotel Flóra, Eger - 2,8 milliárd forint állami támogatásHotel Béke, Hajdúszoboszló - 1,2 milliárd forint állami támogatásA Hunguest korábbi közléséből annyi derült még ki, hogy a hét szállodafelújítási projekt kivitelezői az építőipari szektor több évtizedes múlttal rendelkező jelentős szereplői. Adott esetben tehát az is előfordulhatna, hogy Mészáros Lőrinc szállodás cége megbízta Mészáros Lőrinc építőipari cégét, hogy közpénz-milliárdokból újítsa fel a szállodákatBank és BalatonHasonló érdekes eset az OTP hotelfelújítása Balatonszemesen. Itt félig-meddig lehet tudni, hogy Magyarország legnagyobb bankjának balatoni szállodáját ki és mennyiből bővíti. Az építkezés amúgy szépen halad, még a nyáron elkészülhet a közvetlen vízparti komplexum felújítása. A bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány. Tavaly januárban lehetett megtudni, hogy sikeres volt a közbeszerzés: az EU-s nyílt közbeszerzési felhívásra négy pályázat érkezett, ezek közül három jelentkező meg is felelt az összes feltételnek, közöttük egyedül az ár döntött. Így az EBH INVEST Kft. 335,6 millió forintos ajánlattal nyertA közbeszerzési eljárás megindításakor (2019 szeptemberében) hatályos közbeszerzési törvény alapján a beruházás közbeszerzés köteles volt a legalább 300 millió forintot elérő vissza nem térítendő támogatás felhasználása okán, figyelemmel a beruházáshoz tartozó későbbi magasépítési kivitelezési munkálatokkal való egybeszámítási kötelezettségre is. 2019. december 19. napjától a közbeszerzési törvény ezen rendelkezését hatályon kívül helyezték, így a 2020 májusában megindított magasépítési kivitelezés beszerzése már nem volt közbeszerzés köteles. A Kbt.-ben foglalt feltételek társaságunk esetében nem álltak fenn, mivel a támogatási intenzitás nem érte el a közbeszerzési kötelezettséghez előírt mértéket, így nem kellett a továbbiakban közbeszerzési eljárást lefolytatnunk- válaszolta lapunknak az OTPTehát eredetileg két közbeszerzéssel terveztek, de végül csak egyet kellett kiírni, mert menet közben az Orbán-kormány lazított a közbeszerzési feltételeken. Így a magasépítési munkát kivitelező céget már nem kellett nyílt, uniós közbeszerzéssel kiválasztani. Azt mindesetre lehet tudni, hogy az első közbeszerzést elnyerő EBH INVEST remek évet futott 2020-ban, hiszen a 2019-es hatmilliárd forintos forgalomról tavaly 12,5 milliárd forintra sikerült fejlődnie a cégnek, ami 609 millió forint profitot eredményezett a többségi tulajdonos Erdei Zoltán JózsefnekVerseny nélkülPersze arra is akad példa, hogy egy szállodaépítés az elejétől a végéig közbeszerzéssel történik. Például hamarosan fogadja a vendégeket a Grand Hotel Esztergom, amely Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége. S talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték. A közbeszerzést még 2019. májusában írták ki, tehát még a törvény decemberi átírása előttA beruházás támogatási intenzitása eléri a Kbt.-ben rögzített mértéket, a beruházás becsült értéke az uniós értékhatárt meghaladja, a beruházás tárgya pedig építési munkákat tartalmaz. Figyelemmel a fentiekre Ajánlatkérő a Kbt hatálya alá tartozik- olvasható is a tender kiírásábanA 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége. Az építkezés kivitelezője a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. lett (csak ők tettek ajánlatot), a szerződés értéke pedig végül 7,6 milliárd forintnál állt meg. Tehát az 50 százalékos támogatási intenzitás itt sem volt meg, így ha várnak néhány hónapot, akkor már az esztergomi hotel ügyében sem kellett volna közbeszerzést rendezniTehát összességében csak ebből a három példából is lehet látni, hogy mennyire nagyvonalú a hazai közbeszerzési szabályzat. Az állami támogatás minden esetben az MTÜ-től érkezik, és a végtermék minden esetben egy szálloda lesz, de a köztes időszakban hol felbukkan egy közbeszerzés, más esetben viszont csak tippelni lehet, hogy az adott közpénz-milliárdok végül melyik cég árbevételét gazdagítják. Sok esetben pedig a kedves vendég nem is értesül arról, hogy a szobájában lévő ágyat is az ő adójából vásárolták, de távozáskor azért kifizettetik vele, hogy aludt rajta párszorEz a cikk az Európai Unió Belső Biztonsági Alapjának (Internal Security Fund – Police) támogatásával jött létre. A cikk a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi, annak tartalmáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget. | https://mfor.hu/cikkek/makro/szallodaepitesek-kozpenz-milliardokbol-de-kozbeszerzes-nelkul.html | https://web.archive.org/web/20230123141819/https://mfor.hu/cikkek/makro/szallodaepitesek-kozpenz-milliardokbol-de-kozbeszerzes-nelkul.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szallodaepitesek-kozpenz-milliardokbol-de-kozbeszerzes-nelkul-1 | mfor.hu | hungarian-news | 2021-06-25 17:37:00 | [
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,431 | Állami pénzek hizlalták a fideszes képviselő érdekeltségeit 2020-ban | Az Orbán-család ügyvédjeként is ismert fideszes képviselőnek ügyvédi irodája mellett tanácsadó és rendezvényszervező cégei is vannak. Mindkettőnek kimagasló éve volt 2020 gazdasági szempontból.
Értékesítésből származó árbevételként 1,67 millió forintot könyveltek el az előző évi 2,35 millió után. A csökkenést talán magyarázhatjuk a Covid-hatással is, de erre nem tér ki részletesen a kiegészítő melléklet. Arra viszont választ ad a leadott dokumentum, hogy hirtelen honnan jutott egy korábban nem látott mértékű, 90 millió forintos egyéb bevételhez a cég. Ez nem más, mint az "EMMI támogatás bevétele". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 90 millió forint nem más, mint a kieső TAO-támogatás pótlása volt.
A képviselő másik érdekeltsége az Aponius Kft. Tavaly ugyanis a korábbi 96 millió után 576,8 millió forint árbevételt könyvelhetett el a társaság. Aponius Kft. január végén közbeszerzési tanácsadásra kötött keretszerződést a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.
Bajkai István ügyvédi irodája (az SBGK Ügyvédi Iroda) résztulajdonában lévő SBGK Kft. 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. | Egyáltalán nem panaszkodhat a fideszes országgyűlési képviselő, Bajkai István a cégei 2020-as - Coviddal terhelt - évére. Miközben az egyik társaság gazdálkodása szárnyra kapott, addig a másik egy támogatásnak köszönhetően stabil lábakon tudott állni.
A szituáció pikantériája, hogy mindkét esetben az államhoz vezetnek a szálak.
Bajkai István 2018-ban lett országgyűlési képviselő, de előtte sem volt ismeretlen a neve, az országos sajtóban az Orbán-család ügyvédjeként nevezték meg őt. Ügyvédi irodája és két másik gazdasági érdekeltség kötődik még közvetlenül a nevéhez, melyekről a képviselői mandátum átvétele után sem mondott le, bár ügyvédi tevékenységét szünetelteti.
A képviselő egyébként rendre előkelő helyen szerepel a vagyonnyilatkozatok alapján rendszeresen elkészített jövedelmi toplistánkon is. Tavaly havi 2,4 milliót keresett (bár ebben az esetben téves adatközlés merült fel), 2019-ben ennek többszörösét, 7,9 millió keresett az ügyvédi irodájának köszönnhetően.
Cégeire visszatérve azokról nem lehet állítani, hogy nagy méretű gazdálkodást folytatnak, hiszen néhány (tíz)milliós nyereség termelését biztosítják - nem beszélhetünk tehát az ezekben a körökben megszokott több százmilliókról.
Az egyik, egyben régebbi alapítású cége az Archeon Rendezvényszervező Kft., a 2005-ben létrehozott társaság - mint nevéből is kikövetkeztethető - rendezvényszervezéssel foglalkozik fő tevékenységként. Az elmúlt években rendre 1-2,5 millió forint közötti árbevételt tud realizálni, melyből félmillió és 1,5 millió közötti nyereség marad az üzleti év végére. A céget egyébként fele-fele arányban közösen birtokolja Bajkai István a feleségével, Bonnyai Apolkával, aki nem mellesleg zongorista. Ez az információ később még releváns lesz.
Értékesítésből származó árbevételként 1,67 millió forintot könyveltek el az előző évi 2,35 millió után. A csökkenést talán magyarázhatjuk a Covid-hatással is, de erre nem tér ki részletesen a kiegészítő melléklet. Arra viszont választ ad a leadott dokumentum, hogy hirtelen honnan jutott egy korábban nem látott mértékű, 90 millió forintos egyéb bevételhez a cég. Ez nem más, mint az "EMMI támogatás bevétele".
Bár tavaly számolták el bevételként az összeget, valójában egy 2019 év végi történetről van szó - már akkor feltűnt a beszámolóban ez a tétel, csak a passzív időbeli elhatárolások között, mivel - mint jelezték is - pénzügyileg 2020-ban realizálódik majd a bevétel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 90 millió forint nem más, mint a kieső TAO-támogatás pótlása volt. Ilyet csak olyan szervezetek igényelhettek, melyek korábban is kaptak TAO-támogatást. A G7 akkori cikke szerint azonban a színházaknak szánt állami pénzekből a fideszes képviselő mellett személyi edző és újságárus is kapott. Az Archeon támogatásában azonban minden bizonnyal jelentős szerepet játszhatott az a tény, hogy Bajkai István felesége előadó-művész.
Ez a 90 milliós plusz bevétel magával hozta azt is, hogy jócskán többet költött az Archeon Kft. anyag- és személyi jellegű ráfordításokra is. Anyagjellegűként 23,7 milliót könyveltek el, aminek nagy része igénybe vett szolgáltatás volt 22,5 millió forint értékben. A személyi jellegű ráfordítás soron pedig a korábbi 0 forint után 64,5 millió szerepelt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dolgozói létszámot bővítették volna, az átlagos foglalkoztatotti létszám ugyanúgy 3 fő volt, mint egy évvel korábban. A kiegészítő melléklet szerint bérköltségre 8 milliót fordítottak, ami 1 milliós bérjárulékot vont maga után, a legnagyobb a személyi jellegű kiadásokon belül a személyi jellegű egyéb kifizetés volt, itt 55,4 milliós költséget számoltak el.
Definíció szerint ide tartozik minden olyan tétel, amit a munkaadó jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján a munkavállalónak a bérköltségen felül juttat. Vagyis többek között
a betegszabadság díja,
a munkába járással kapcsolatos költségtérítés,
a lakhatási költségtérítés,
a kiküldetés napidíja,
a reprezentációs költségek,
az étkezési hozzájárulás,
a végkielégítés,
a munkavállaló részére kötött biztosítás díja.
Hogy ezek közül mi áll az 55,4 milliós kifizetés hátterében, nem derül ki a dokumentumból. Megkérdeztük Bajkai Istvánt és a céget is ennek részleteiről, illetve arról is, hogy mi a véleménye arról, hogy kormánypárti képviselőként működtetett cége állami támogatást kap. Bár ezt semmilyen jogszabály nem tiltja, véleményünk szerint mégsem biztos, hogy elegáns megoldás. Cikkünk megjelenésig azonban nem érkezett válasz megkeresésünkre.
Jó üzletnek tűnik a Rogánék ügynökségének megrendelése
A képviselő másik érdekeltsége az Aponius Kft., melyet nem is annyira rég, 2017-ben hozott létre üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás főtevékenységgel. Megalapítása óta bár felfutóban van a cég gazdálkodása (első évben 19, aztán 71, majd 2019-ben már 96 milliós bevétel), az igazán nagy előrelépést a 2020-as év hozta meg. Tavaly ugyanis a korábbi 96 millió után 576,8 millió forint árbevételt könyvelhetett el a társaság. Eme látványos megugrás okára a kiegészítő melléklet nem világít rá, de könnyen kideríthető, mi állhat a növekedés hátterében.
A 24.hu számolt be róla még tavaly év elején, hogy az Aponius Kft. január végén közbeszerzési tanácsadásra kötött keretszerződést a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik. A szerződésből kiderült, hogy a cég 25 ezer forintos óradíjért vállalta a munkát, a 36 hónapos keretszerződés teljes összege azonban nem derült ki a dokumentumból.
A bevételek megugrása a kiadások jelentős növekedésével is együtt járt. Anyagjellegűként a korábbi 31 millió után 453,6 milliót könyveltek el, aminek nagy része közvetített és igénybe vett szolgáltatás volt. A személyi jellegű kiadások azonban úgy stagnáltak gyakorlatilag, hogy az átlagos dolgozói létszám bővült. 49,4 milliót számoltak el ezen a jogcímen a korábbi 50,3 millió után úgy, hogy tavaly már 9-en voltak alkalmazásban az előző évi 6 fő után.
A bérköltség alapján az átlagos havi bruttó bér tavaly 372 ezer forint volt a korábbi 548 ezer forint után.
Az eddig részletezettek fényében üzemi szinten hatalmasat javult a cég nyereségessége, 5,3 millió forint után 62,5 milliót mutattak ki, amin már csak az adófizetési kötelezettség változtatott,
így végeredményben tizenegyszer nagyobb, 58,4 milliós profittal zárta a 2020-as évet az Aponius Kft. az előző évi 5,1 millió után.
Hogy a profitnak mi a sorsa, arra megint nem ad választ a leadott dokumentum, az alapítói határozatban ugyanis csak elfogadják a 2020-as év gazdálkodásának eredményeit, arról nincs szó, hogy osztalékfizetés történik-e.
Bajkai István harmadik érdekeltsége is kapott állami pénzt
Arról pedig tavaly év végén már lapunk számolt be, hogy Bajkai István ügyvédi irodája (az SBGK Ügyvédi Iroda) résztulajdonában lévő SBGK Kft. 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Ebből 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre.
A cég leadott éves beszámolója alapján stabil lábakon álltak 2020-ban is. A bevételek 227 millióról csupán 206 millióra csökkentek, a költségek mérséklődése azonban ennél nagyobb mértékű volt, minek eredményeként a 2019-es 6,4 millió után tavaly 15,6 milliós nyereséget könyvelhettek el. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/allami-penzek-segitettek-ki-2020-ban-a-fideszes-kepviselo-erdekeltsegeit.html | https://web.archive.org/web/20230206065920/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/allami-penzek-segitettek-ki-2020-ban-a-fideszes-kepviselo-erdekeltsegeit.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-penzek-hizlaltak-a-fideszes-kepviselo-erdekeltsegeit-2020-ban | mfor.hu | hungarian-news | 2021-07-05 18:47:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Rogán Antal"
] | [
"Aponius Consulting Kft.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidesz",
"SBGK Ügyvédi Iroda"
] | [] | [
"támogatás",
"tanácsadás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"ügyvédek"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,432 | Mészárosék újíthatják fel a Magyar Államkincstár pénztártermét, 1,5 milliárd forintért | A Magyar Államkincstár székházában található, aládúcolt, hosszú ideje romos állapotban lévő földszinti pénztárcsarnok felújítására a pályázatot a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. még tavaly júniusban írta ki azzal, hogy ha az ajánlati ár több, mint cirka 1,7 milliárd forint (a 10 százalékos tartalékkerettel együtt), akkor azt érvénytelennek nyilvánítják. | A Magyar Államkincstár székházában található, aládúcolt, hosszú ideje romos állapotban lévő földszinti pénztárcsarnok felújítására a pályázatot a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. még tavaly júniusban írta ki azzal, hogy ha az ajánlati ár több, mint cirka 1,7 milliárd forint (a 10 százalékos tartalékkerettel együtt), akkor azt érvénytelennek nyilvánítják. Magyarul közölték, hogy maximum 1,5 milliárd forint körüli ajánlatot fogadnak be. A megbízás 540 napra, azaz szűk másfél évre szól – ennyi idő alatt kell elvégezni a bontási és építési munkákat, a rekonstrukciót úgy, hogy a pénztárcsarnok alkalmas legyen állampapírok forgalmazására.
Az elbírálásnál legnagyobb súllyal az ajánlati ár esett latba (70 százalék), de számított még a bemutatott szakemberek többlettapasztalata (10-10 százalékban), valamint az, hogy a pályázó a minimális 24 hónapon felül mennyi (maximum 36 hónap) többletjótállást vállalt (10 százalék). Először 2020. július 23. volt az ajánlattételi határidő, amit aztán kitoltak augusztus 6-áig.
Mindössze hárman pályáztak a 1,5 milliárd forintos munkára, de közülük két cég pályázatát érvénytelenítették. Elérhető mérlegadataik szerint éves árbevételük eddig a közelében sem járt a megpályázott munka értékének. Mindkettejüknél indoklást és pótindoklást is bekért a BMSK az ajánlatukkal kapcsolatban. Az Artemis & Sofia Építőipari Kft.-nél az indoklás egy részét üzleti titoknak minősítették, így az elutasítás oka sem derült ki az eredményhirdetésből. A Stabil Konstrukt Kft.-nél az árindoklás és a költségszámítás sem felelt meg a szakmai szabályoknak – például a feltüntetett 2019-es árbevétel nem egyezett a céginformációs adatokkal, és mintha a bérekkel kapcsolatban is alaposan el lettek volna tájolva. Végül aránytalanul alacsony ár miatt zárták ki őket. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) feltöltött dokumentum alapján a nyertes
a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. 1,5 milliárd forintos (tartalékkeret nélkül értendő) közös ajánlata lett. A munkák elvégzéséhez öt alvállalkozót fognak igénybe venni.
A Felcsútra bejegyzett Fejér-B.Á.L. Zrt. részvényesei Mészáros Lőrinc (60 szavazat) és gyermekei, fia, ifjabb Mészáros Lőrinc és két lánya, Mészáros Beatrix, illetve Homlok-Mészáros Ágnes (170-170-170 szavazat). Az Opten adatai szerint 2019-ben 17 milliárd forintos árbevételük volt, 2020-ban ezt majdnem megtriplázták, 44,5 milliárdot elérve. Adózott eredményük is hasonló arányban nőtt, 1,5 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra. A tavalyi év után 2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek Mészárosék.
A Fejér-B.Á.L számos közbeszerzésen volt sikeres, így például ők nyerték el 16,8 milliárd forintért a zánkai Erzsébet-tábor felépítését (a becsült árnál 60 százalékkal drágábban), 5,4 milliárd forintért egy érdi iskola felújítását (1,7 milliárd forinttal drágábban, mint a becsült ár), és 18 milliárd forintért a székesfehérvári belgyógyászati tömb építését.
A partner fővárosi, a Garage Kft. Szabó Zoltán tulajdona, 2019-ben 4,1 milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el, tavaly pedig 1 milliárd forinttal többet. Adózott eredményük eközben 324 millió forintról 358 millió forintra emelkedett. Szabó Zoltán a közgázra járt, Varga Mihály pénzügyminiszter szobatársa volt az egyetemen. A cég partnerként szerepel a Pénzügyminisztérium műemléki épületének egyre dráguló felújításában, és a Millenáris újjáépítésében is volt szerepe.
A nyertes ajánlattevőkkel csak akkor kötnek szerződést, ha a kormány dönt a magasépítési beruházás megvalósításáról. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/05/allamkincstar-penztarterem-meszarosek-felujitas-15-milliard/ | https://web.archive.org/web/20220428074645/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/05/allamkincstar-penztarterem-meszarosek-felujitas-15-milliard/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-ujithatjak-fel-a-magyar-allamkincstar-penztartermet-15-milliard-forintert | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-05 00:00:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Szabó Zoltán (Garage)"
] | [
"BMSK (Beruházási Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési) Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Magyar Államkincstár (MÁK)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,433 | Eljárást indított az OLAF a Heves megyében uniós pénzből épült minipiacok miatt | Szabálytalanságok gyanúja miatt eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tíz Heves megyei településen, ahol európai uniós forrásból különös körülmények közt építettek piacokat – értesült a 24.hu. | Szabálytalanságok gyanúja miatt eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tíz Heves megyei településen, ahol európai uniós forrásból különös körülmények közt építettek piacokat – értesült a 24.hu.
A gyanús projektek miatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tett bejelentést az OLAF-nál, minek nyomán két eljárásban vizsgálják Boconád, Kisköre, Ludas, Tarnaméra, Tarnaörs és Boldog, valamint Atkár, Lőrinci, Nagyfüged, Nagyréde piacait. Ezek a települések egytől egyig a fideszes Szabó Zsolt választókerületében vannak. A beruházások pedig minden esetben az EU Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP) a forrásaiból készültek. A furcsa piacokról riportban számolt be lapunk:
Ebből kiderült, hogy egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben nyolc piactér is épült, épül összesen 277 millió forintból. Húsz kilométerrel odébb, Kiskörén megújult egy kilencedik is, 34 millióból, Lőrinciben pedig egy sokkal grandiózusabb, önmagában 317 milliós fejlesztés keretében egy jóval nagyobb piac létesül. Ezek mindegyikét vizsgálja az unió mostanra. Ráadásul több településen jelentős csúszásban voltak a kivitelezések, volt, ahol februári cikkünk megjelenéséig csak egy nagy gödröt tudtak kiásni a tervezett piactér területén.
Több községben azt a Fejlesztési és Koordinációs Központ Nonprofit Kft.-t bízták meg a projektmenedzsmenti feladatokkal – ez magában foglalja az árajánlatok bekérését is, ha nincs közbeszerzés –, amelynek Gál Erzsébet a vezetője. Mint megírtuk, születési dátuma alapján arról a Gál Erzsébetről van szó, aki korábban a hatvani városüzemeltetési, illetve a városgazdálkodási céget is vezette még Szabó Zsolt polgármestersége idején. Illetve ő volt 2019-ben a Fidesz jelöltje a polgármester-választáson, miután Szabó Zsolt és a korábban szintén fideszes, immár független Horváth Richárd polgármester között elmérgesedett a konfliktus.
A munkát pedig általában egy hevesi, a közbeszerzéseken rendre sikeres cégre bízták, amely korábban az MTVA-nak gyártott műsorokat. | https://24.hu/belfold/2021/07/08/eljarast-inditott-az-olaf-a-heves-megyeben-unios-penzbol-epult-minipiacok-miatt/ | https://web.archive.org/web/20230208102604/https://24.hu/belfold/2021/07/08/eljarast-inditott-az-olaf-a-heves-megyeben-unios-penzbol-epult-minipiacok-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eljarast-inditott-az-olaf-a-heves-megyeben-unios-penzbol-epult-minipiacok-miatt | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-08 00:00:00 | [
"Gál Erzsébet",
"Szabó Zsolt (Fidesz)"
] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)",
"Fejlesztési és Koordinációs Központ Nonprofit Kft."
] | [
"Heves megye"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"EU",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Hevesi területfejlesztési pénzek"
] |
52,434 | 134 éves vásárcsarnokot hajtogat vendéglátós érdekkörök térde alá a politika a bulinegyedben | A Klauzál téri vásárcsarnok beruházói gasztropiacot ígérnek, a helyiek újabb turistaitató hodálytól tartanak, a piacosok Szini Béla vállalkozótól és embereitől félnek. A kétmillliárdból felújított piacra fenekedő vendéglátós érdekkörök diadalútja nagykoalíciós támogatásról árulkodik. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester most bérleti szerződésbe csomagolt beruházási szerződéssel cselezné ki a közbeszerzési törvényt, és így játszaná át a vásárcsarnoki piacos helyek bérleti jogait egy, a közeli Instant-Fogas-komplexumhoz kapcsolódó érdekkörhöz. | A Klauzál téri nagyvásárcsarnok bejáratától közvetlenül balra fekszik egy baljósan üres ingatlan. Korábban egy szerb étterem működött itt, azóta állítólag tulajdonost váltott a hely. A cégért levakarták, a placcot kipakolták: ha az ember besandít az ablakon, elsősorban nagy ürességet, valamint csupasz vasakat és mennyezetről lelógó zsinórokat láthat.
Ide terelte össze Szini Béla vendéglátós vállalkozó a Klauzál téri piac több bérlőjét másfél hete, szerdán este hat órára. A bérlőket egy közvetítő telefonon hívta a találkára, ahol Szini egy másik vállalkozó társaságában jelent meg. Szininek nagy tervei vannak az ingatlannal, a piaci boltosok és kofák közül azonban nem mindenki szeretne úgy táncolni, ahogy a vállalkozó fütyül. Aznap, szerdán több bérlő borítékba zárt levelet adott fel az erzsébetvárosi polgármesternek, Niedermüller Péternek és a jegyzőnek címezve – ebben a piacosok azt kérték a kerületi vezetéstől, hogy ne engedjenek Sziniék terveinek.
A boltosokat azonban nemhogy segítette volna a vezetés: valaki egyenesen hátba szúrta őket.
Az agresszíven fellépő Szini az üres üzlethelyiségben közölte a piacosokkal, hogy tudomása van a levélről, és azt is tételesen tudja, hogy kik írták alá. Itt márpedig az lesz, amit ő mond – tette hozzá.
Az ominózus szerda este eseményeit több forrásunk elmondásából ismerjük. Piacos ismeretekkel bíró forrásaink közül többen tartanak Szinitől, és erre tekintettel nevük elhallgatását kérték.
A levél kiszivárogatása kérdésében illetékes, budapesti VII. kerületi önkormányzat részéről megerősítették az Átlátszónak, hogy valóban történt egy „adatvédelmi incidens”, amit a jegyző már ki is vizsgált – információink szerint Szini bemondására elfogadták, hogy a levélhez a vállalkozó önkormányzaton kívüli forrásból jutott hozzá.
Kicseleznék a közbeszerzést
Az ellenzéki irányítású erzsébetvárosi önkormányzat ezután a múlt hét pénteki ülésén végül elfogadta a piacra vonatkozó új terveket. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó Niedermüller Péter polgármester által beterjesztett előterjesztés szövege szerint az a cél, hogy a piacot elvigyék éttermes-vendéglátós irányba, és úgymond gasztropiaccá alakítsák át.
Az ellenzők szerint viszont arról van szó, hogy a tiltakozó bérlők kiebrudalása vagy alávetése után a szemközti Fogas-Instant-komplexummal összedolgozó turistaitató hodályt csinálnának az önkormányzati tulajdonú piacból, ráadásul közvetve az önkormányzat költségén.
Az előterjesztés tartalma érdekes öszvér. Két, a vásárcsarnokban ma bérlőként (Andrássy 52 Bar Kft.), illetve használóként (Pontoonka Kft.) jelen lévő cég szerződéseinek módosítását irányozza elő. A benyújtott tervezetek ugyanakkor túlterjeszkednek azon, ami egy bérleti szerződés szokványos módosítása volna, ugyanis:
beruházónak nevezik és az önkormányzat nevében a teljes épületre kiható építkezésekkel bízzák meg a két céget.
Emellett a felek közös céljaként azt is előirányozzák, hogy a jövőben az összes csarnoki hely bérlete a két cégen keresztül történjen, „akár a jelenlegi bérlőkkel, akár új bérlők bevonásával”.
Külön finomsága a módosítással a bérleti szerződésbe bújtatott építési beruházási szerződésnek, hogy az nem szabályozza: milyen feltételek mentén és kinek a birtokába fognak kerülni az önkormányzati tulajdonú csarnokban, a bérleményeken kívül eső részen megépített műtárgyak.
Egy becsatolt árajánlat ominózusan kitér arra, hogy az 520 millió forint költségű átépítésből „levonandó nem értéknövelő beruházási költség” 33 millió forint.
Innentől lehet találgatni, hogy a cégek milyen formában fognak a pénzükhöz jutni. A tervezetek szerint eleve 6 hónapos bérletidíj-csökkentésre számíthatnak, az előterjesztéshez csapott polgármesteri módosító szerint pedig a jövőben is fizetési kedvezmény lesz adható például „az önkormányzat érdekeit szolgáló egyéb, vagy közérdekű okból”.
Felmerül a kérdés: érheti-e hátrány az önkormányzatot abból, hogy a mellékelt árajánlatot benyújtó Wolf-Therm Kft.-t a közbeszerzési szabályok teljes mellőzésével választották ki? A Wolf-Therm megkeresésünkre azzal nyugtatott minket, hogy „közbeszerzésről nincs szó, mert a leendő bérlő szeretne beruházni”.
Niedermüller kérdésünkre azt válaszolta, hogy azért nem kell közbeszereztetni, mert „a beruházást nem az önkormányzat végzi, és annak költségét nem az önkormányzat állja, tehát ezekre közpénzt nem használunk fel”.
A polgármester válasza ugyanakkor nem látszik megállni a helyét.
A közbeszerzési törvény szerint ugyanis – függetlenül attól, hogy az ellentételezés kérdését hogyan próbálják elkummantani – az értékhatár feletti építési beruházás megrendelése és átvétele közbeszerzésnek minősül. Az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatár ma 50 millió forint, amit az előterjesztéshez mellékelt két árajánlat többszörösen meghalad. A beruházás építési jellege vitathatatlan, a megrendelés ténye a szerződésből kiolvasható, az elvégzett munkáról szóló teljesítési igazolás kiadását, vagyis az átvételt az önkormányzat műszaki ellenőre végzi.
Politikai machinációk
Az előterjesztést a helyi ellenzéki összefogásból – a Momentumot kivéve – mindenki megszavazta, Köztük a párbeszédes Szücs Balázs is, aki két éve még az ellen kampányolt, hogy az akkori fideszes kerületvezetés asszisztálásával, „az árusok és a lakosság véleményének semmibe vételével kocsmát csináljanak a Klauzál téri vásárcsarnokból”. A kerületi fideszes kontingens most kivonult a szavazásról.
Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a kormánypárti képviselők csak a választóiknak játszanak. Szerintük a piacra ácsingózó vendéglátós érdekkörnek eredetileg a helyi Fidesz csinált helyet, hiszen alapvetően az ő barátaikról van szó, a képviselőcsoport kozmetikai jellegű kivonulása pedig a végeredményt tekintve nem osztott, nem szorzott.
A Momentum állítólag azért fázik a javaslatban foglalt szerződésmódosításoktól, mert azokat nem Niedermüllernek, hanem a piacot üzemeltető Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. ügyvezetőjének, Rókay Attilának kell majd aláírnia. Rókay kvázi pártdelegált a poszton, és a ferencvárosi Momentumból érkezett. A 34 éves férfiről azt hallottuk: fiatal és tapasztalatlan. A módosító tervezetekről több forrásunk állítja: ha életbe lépnek, több bűncselekmény, így a hűtlen kezelés vagy a költségvetési csalás gyanúját is felvethetik.
A helyi erőviszonyok ismerői úgy értékelik a pénteki szavazást, hogy azon a nemmel voksoló Momentum, illetve a kivonuló Fidesz frakciója egyaránt a polgármesteri kottában ráosztott szerepet játszotta el. A polgármester javaslata mellett ugyanis mindössze hatfős blokk szavazott, így azt a két csoport azonos jellegű fellépésével meg lehetett volna gátolni.
„Nyilvánvaló, hogy ez egy paktum” – mondta az Átlátszónak a javaslatot ellenző Garai Dóra. Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője szerint Niedermüller az ellentétét csinálja annak, amit a kampányban ígért. „Nem lehet örökké arra hivatkozni, hogy a Fidesz rossz döntéseket hozott. Azért váltottuk le a Fideszt, hogy más legyen. Ezek meg ugyanazt csinálják. Sőt, rosszabbat” – mondta Garai.
„Ebben mindenki benne van” – hallottuk egy Klauzál téri piacostól – „szétbasszák, lerohasztják az egészet”.
„De nehogy azt hidd, hogy ez most kezdődött” – summázta végül a forrásunk.
Kétmilliárdból újították fel
2015-ben, nagy csinnadrattával adta át Vattamány Zsolt akkori fideszes polgármester a felújított Klauzál téri vásárcsarnokot. Az összesen kétmilliárdos értékű beruházásból akkor mintegy 1,766 milliárd forintot állt az önkormányzat, a többit a piac területére beköltöző SPAR fizette.
Vattamány akkor azzal indokolta a piacra fordított közpénzeket, hogy „hozzáférhető legyen a jó minőségű, egészséges hazai élelmiszer, hogy az itt vásárlók minőségi termékeket vehessenek elérhető áron”. A 134 éves csarnokban bérelhető helyeket szívesen vették ki kofák és boltosok. „Kellemes épület, és jó helyen van” – mondta egy piacos.
Százharmincnégy éves múlt Noha a helyén korábban is piacokat szerveztek, maga a csarnok eredetileg 1897-re épült fel. A tervezésnél azt is figyelembe vették, hogy a helyszín a kerület legsűrűbben lakott részeinek súlypontjában van. Nemzetközi szinten az is ritkaság, hogy Budapesten a mai napig megmaradtak a korban úttörőnek számító módszerrel épült vasszerkezetes vásárcsarnokok, de építész körökben minden fővárosi csarnok közül a Klauzál téri építmény belső tereit tartják a legérdekesebbnek.
A vásárcsarnok történetében már a felújítás után, 2018-ban tűnt fel először Szini Béla neve. Az ekkor a férfi ügyvezetése alatt álló Andrássy 52 Bar Kft. egyszerre kilenc piacos hely bérletét szerezte meg abban az évben. Az üzlethelyiségek többsége az emeleti galérián helyezkedik el.
A piac ügyeinek ismerői szerint Szini ekkor játszmába kezdett, aminek a célja az volt, hogy kivéreztesse a többi bérlőt és a piacüzemeltető önkormányzati céget. A kibérelt üzlethelyiségeket ugyanis az Andrássy 52 egyszerűen nem nyitotta meg, annak ellenére, hogy a szerződésekben kikötötték, hogy „Bérlő köteles a Bérleményben a biztosított, vállalt tevékenységet folytatni”.
Az építmény emeletszintje azóta is, mintegy három éve teljesen kihalt, ami nyilván negatívan hat ki a teljes vásárcsarnok, és így a többi kofa és boltos üzletére is. Amikor ott jártunk, üresen kongott a nagy épület földszinti része is. „Úgy érzi magát az ember, mint amikor piócák tapadnak rá” – érzékeltette a helyzetet egy piacos.
Tudomásunk szerint a cég azóta több piacostól is megpróbálta átvenni a bérleményét. A tárgyalási stílusról eltérő véleményeket hallottunk. Egy, még személyesen Szinivel tárgyaló boltos azt mondta, vele „úriember módjára bánt a vállalkozó”. Azóta viszont másoknak,
izomemberek által kísért „csicskásokon keresztül üzenget”, akik az ajánlattétel mellett a balesetmentes élet szépségeire is felhívják a tárgyalófél figyelmét – hallottuk az érintettektől.
Rejtély, hogy előbb a fideszes, majd a mostani kerületi vezetés miért asszisztált végig a Szini-féle cég nyomulásához. Niedermüller kérdésünkre azt írta, hogy a világjárvány okán sok vendéglátóhely amúgy is bezárt, ezért „nem állta volna ki sem a jog, sem a tisztesség próbáját, ha [a zárva tartott bérleményekre] való hivatkozással szerződést bontunk, miközben a módosításról folytak az egyeztetések”.
Niedermüllerék azt a ziccert is kihagyták, hogy bérletidíj-tartozásra hivatkozva próbálják felbontani a szerződéseket. Az Andrássy 52-nek idén májusban 4,5 millió forint, a Pontoonkának áprilisban 7,6 milliós tartozása volt. Az önkormányzat ezekre részletfizetést engedélyezett.
Az önkormányzat most azt kommunikálja, hogy a vásárcsarnok veszteségei miatt szükséges a gasztropiaci átalakítás — annak ellenére, hogy 2020-ban a Klauzál és a Garay téri piacokat is működtető Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. mindössze 13,5 millió forintos hiányról számolt be azzal, hogy „a társaság a COVID-19 járvány miatt kialakult rendkívüli gazdasági helyzetben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése”.
Hogy kerül ide Szini Béla?
A ma 56 éves Szini Bélát a budapesti vendéglátós piacon már-már a szépemlékű Vizoviczki Lászlóéhoz mérhető vállalatbirodalom tulajdonosának tartják, bár – pont, ahogy a különböző bűncselekményekért tavaly hét és fél év fegyházra ítélt Vizó esetében — még a cégadatok tüzetes áttanulmányozásával is nehéz felmérni, hogy mennyi is ebből az igazság.
Szini Béla üzleti ügyeit nem szokta a nyilvánosság orrára kötni. A férfi bulvárlapokban sikeres vállalkozóként, szerelmi ügyekkel jelenik meg: exneje, Tornóczky Anita nem más, mint a volt szocialista miniszterelnök Medgyessy Péter nevelt lánya, az üzletember jelenlegi párja pedig Tomán Szabina exmodell üzletasszony, akit Árpa Attila tévéceleb volt feleségeként is ismerhetnek az ilyesmire fogékonyak.
Annyi biztos, hogy a szakmai hírnevét a kilencvenes évek elején a budapesti Irish Cat Pubbal megalapozó Szini jól tudott építkezni az elmúlt évtized során felfutó, Belváros-Erzsébetváros tengelyen épülő bulinegyedben. Ebben az időszakban a passzátszelet mindenhol a fővárosi önkormányzati pozíciókat betöltő fideszesek fújták, a NER-elit ifjabb generációja pedig maga is befektetőként, tulajdonosként jelent meg a budapesti vendéglátásban. Szakmai körökben úgy tartják, Szini megtalálta a számítását ebben a világban.
A történetünkben szereplő fontosabb cégek közül saját nevén Szini Béla egyedül az Andrássy 52 korábbi ügyvezetőjeként jelenik meg a cégregiszterben. Forrásaink azonban úgy vélik: hiába távozott 2019-ben ebből a pozícióból, formálisan ma is ő áll emögött, valamint a gasztropiaci tervben szintén érdekelt Pontoonka Kft. nevű cég mögött. Ebből annyit lehet cégadatokkal alátámasztani, hogy az Andrássy 52-ben többségi, a másik vállalkozásban kisebbségi közvetett tulajdonrésze van Szini Béla édesanyjának.
A Pontoonka egyébként 2019-ben, még éppen az önkormányzati választások előtt került a képbe egy olyan, 10+5 éves időtartamra kötött szerződéssel, ami szerint a piac teljes földszintjének területén, este 6 óra és éjfél között rendezvényeket tarthatnak. Niedermüllerék erre a szerződésre hivatkozva panaszolják, hogy a Fidesztől örökölt rossz helyzetet próbálják menteni.
A Niedermüller-féle előterjesztésben szereplő szerződéstervezetekből az is kiolvasható, hogy hiába nem ugyanaz a főtulajdonosuk, ezt a két céget valamiképpen mégis egy cégcsoport részeként szükséges kezelni. Az egészen biztos, hogy a jelenleg nagy vagyonnal nem rendelkező cégecskéknek komoly tőkeinjekcióra volna szüksége a tervezett, több százmilliós építkezések megvalósításához. A feltett kérdéseinkre kapható válaszok mellett a pontos cégügyi megfejtésért is kerestük Szinit, meg az érintett vállalkozásokat, válaszukra még várunk.
Instant-kapcsolat
Történetünk szempontjából különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy ebben a két cégben közvetve Szini édesanyjának üzlettársa bizonyos Nádas Patrik. A ma 37 éves Nádas ugyanis az Instant-Fogas komplexumot működtető TaintedRuInn2014 Kft. egyik tulajdonosa is. Ez az Akácfa utcai, több épületre kiterjedő turistaitató hodály a budapesti buliturizmus egyik sarokpontja, és régóta szálka sok helyi lakos szemében.
Siker, adó, morál Az Erzsébetvárosban megvalósult bulinegyed központi problémája, hogy a vendéglátós vállalkozások gazdag nyereségéből befizetett adók leginkább az államkasszát gyarapítják, a kerület csak a helyi iparűzési adón keresztül, kismértékben részesedik a mindennapi életben kellemetlenségeket okozó népszerű helyek sikeréből. Az Instant-Fogas esetében viszont még csak azt sem mondhatni, hogy túl sok pénzt húzna ki az állam az erzsébetvárosiak zsebéből. A TaintedRuInn2014 Kft. a vendéglátást megnyomorító koronavírusjárvány előtti éveiben, 2018-ban 927 millió forintos forgalom mellett mindössze 3,7 millió forintos adófizetési kötelezettségről, 2019-ben 1,04 milliárd forintos árbevétel mellett alig 6 millió forintos adófizetési kötelezettségről számolt be.
Nádas személyén keresztül az Instant-Fogas komplexum a vásárcsarnokban nyomuló cégpároshoz kapcsolódik – mutat rá több forrásunk is.
Szerintük az ügyeskedések végcélja, hogy a komplexummal átellenes vásárcsarnokot az Instant-Fogas vérkeringésébe kapcsolják.
Ide kapcsolódó érdekesség, hogy a cikkünk elején felidézett tárgyalási jelenetre Szini tudomásunk szerint Nádas Patrik kíséretében érkezett. A tárgyaláson az egyik bérlő megbízásából megjelenő helyi Vajnai Attila az Átlátszónak arról számolt be, hogy Szini itt azt ígérte a piacosoknak: naponta 4–5 ezer fogyasztót tervez a csarnokba csődíteni.
A múlt héten megszavazott előterjesztéshez csatolt műszaki tervekből kiderül, hogy az átépítés célja egyrészt az, hogy légfüggönnyel klimatizálják a teljes csarnokot: nyáron kellemesen hűvös, télen hívogatóan meleg legyen. Továbbá egy zsíroskonyha-elszívó rendszer is a tervek között szerepel. Ezt cirka 20 vendéglátóhelyre gondolják megvalósítani, ami nagyságrendileg egybeesik az emeleti szinten található összes bérlemény számával.
Valószínűleg tehát eleve csak az emeleti szinten értelmezhető az a gasztropiac-koncepció, amelyre maga Szini is utalt egy szakmai újságnak korábban. „Az az ötlet mozgat, hogy csináljak Budapesten egy éttermet, ahol havonta váltogatják egymást vidéki éttermek, akiket meghívunk főzni. Télen megmutathatná magát a fővárosban például a Kistücsök, a Márga, a Kalóz Bisztró. Budapesten mutatnánk be élőben a vidéki magyar vendéglátást. Még titkos, hogy hol valósítom meg, de meg fogom csinálni” – mondta Szini a 2019-es interjúban.
A gasztropiac-ötlet véghezvitelére persze nincs semmilyen garancia.
„A Bélának ez most jó dealnek tűnik, de ez itt nem fog működni. Azért, mert dilettánsok. Pénzük van, még az is lehet, hogy láttak hasonlót külföldön, de nem értenek hozzá. Ennek itt nem lesz piaca”
– hallottuk egyik forrásunktól. Ha pedig a gasztropiac nem megy, a legegyszerűbb lépés az Instant-Fogas-féle üzletet lemásolni.
Az előterjesztés szövege arra is utal, hogy a vásárcsarnok területén repoharakat fognak használni –, ami már most is, legalábbis a piac egy részére vonatkozó, kocsma-jellegű terveket jelez.
Pénteken lesz lakossági fórum
Akármi is lesz a csarnokban, annak a hatásait a környéki lakók akár 2037-ig élvezhetik. A szerződéstervezetek szerint az építkezést 2022-re kell befejezni, amely időponttól újraindul az öt évvel meghosszabbítható tízéves bérleti időtartam.
Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros képviselője szerint még vissza lehet fordítani a folyamatot, ha Niedermüller Pétert valahogy rá lehet venni a polgármesteri vétó alkalmazására. Ehhez a beruházási tervek ellenzőinek először a nyári hőségben pilledő kerületieket kéne felrázniuk.
Nehéz dolguk lesz: tudomásunk szerint az önkormányzat a napokban megtagadta, hogy a kerületi lapban leközölje egy helyi érdekű Facebook-csoport hirdetését. Utólag viszont – regisztrációhoz kötött – lakossági fórumon magyaráznák a bizonyítványt, amelyet e hét péntekre hirdettek meg.
Frissítés (2021. július 12.): Az erzsébetvárosi önkormányzattól kapott tájékoztatás alapján ebben a cikkben korábban azt írtuk, hogy Niedermüller Péter személyesen tárgyalt Szini Bélával a csarnok ügyében. Cikkünk megjelenése után az önkormányzattól azt az újabb információt kaptuk, hogy egy sajnálatos fogalmazási hiba alapján vontunk le téves következtetést, a valóságban ugyanis Niedermüller Péter egyáltalán nem tárgyalt Szini Bélával a csarnok ügyében. Az önkormányzat továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy nem Szini Béla „bemondására” fogadták el, hogy külső forrásból jutott hozzá a bérlők leveléhez, hanem ezt az állítását a vállalkozó megfelelő bizonyítékokkal tudta alátámasztani a vizsgálat során.
A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapképi grafika: Jeney Flóra Anna. A grafikához felhasznált csoportkép forrása a Facebook, rajta jobbról a második személy Szini Béla. | https://atlatszo.hu/2021/07/12/134-eves-vasarcsarnokot-hajtogat-vendeglatos-erdekkorok-terde-ala-a-politika/ | https://web.archive.org/web/20210925091850/https://atlatszo.hu/2021/07/12/134-eves-vasarcsarnokot-hajtogat-vendeglatos-erdekkorok-terde-ala-a-politika/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/134-eves-vasarcsarnokot-hajtogat-vendeglatos-erdekkorok-terde-ala-a-politika-a-bulinegyedben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-12 10:21:00 | [
"Niedermüller Péter",
"Szini Béla"
] | [
"Andrássy 52 Bar Kft.",
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Pontoonka Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"háttér",
"átláthatóság",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,435 | Habony Árpád üzlettársa rárepült Andy Vajna örökségére | Szalay-Bobrovniczky Kristófnak a kaszinó nem hazárdjáték, mert ő biztosra megy. | A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré. | https://m.hvg.hu/360/20200525_SzalayBobrovniczky_Kristof_habony_arpad_vagyonkezelo_Las_Vegas_Casino_Zrt | https://web.archive.org/web/20221014081454/https://m.hvg.hu/360/20200525_SzalayBobrovniczky_Kristof_habony_arpad_vagyonkezelo_Las_Vegas_Casino_Zrt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-arpad-uzlettarsa-rarepult-andy-vajna-oroksegere | HVG360 | hungarian-news | 2021-05-25 10:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Garancsi István",
"Habony Árpád",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf"
] | [
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"TripleHill I. Magántőkealap",
"Zrínyi Capital Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"jármű / gépgyártás",
"koncesszió"
] | [] |
52,436 | Ráfordult az egészségügyre a kormányszóvivő vonatgyáros férje | A Fidesz sokat köszönhet Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, ő meg a pártnak: kapott például Andy Vajna kaszinóiból, és repülőgépgyáros is lehet belőle. Meg járóbeteg-ellátó. | világ
2021.06.30. 05:36 2 perc
Egy nappal a Financial Times után, az egyik vezető amerikai lap, a Washington Post is vezércikkben teszi le a garast az LMBT-ellenes magyar politika kapcsán. Mint írja, a Fidesz egy évtizede ösztökéli a saját választóit azzal, hogy ördögnek állítja be a bevándorlókat, a muzulmánokat, a zsidókat és a nemi kisebbségeket, ám eközben élvezi az uniós tagság előnyeit. Brüsszel mindezidáig elmulasztotta, hogy keményen fellépjen az Orbán-kormány ellen, noha az lebontotta a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, lásd a bíróságokat és a független sajtót. | https://hvg.hu/360/202127_uj_clinic_a_kormanyszovivo_ferjee | https://web.archive.org/web/20210710052639/https://hvg.hu/360/202127_uj_clinic_a_kormanyszovivo_ferjee | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rafordult-az-egeszsegugyre-a-kormanyszovivo-vonatgyaros-ferje | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-09 12:00:00 | [
null,
"Andy Vajna",
"Habony Árpád",
"Orbán Viktor",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szentkirályi Alexandra"
] | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [
"Csehország",
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"háttér",
"egészségügy",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"repülőtér / légügy",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"jármű / gépgyártás",
"koncesszió"
] | [] |
52,437 | A fiúk a kavicsbányában | Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé. | bánya;Tiborcz István;
2021-07-12 06:20:00
Fiúk a kavicsbányában
Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé.
Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe.
A kormánydöntéssel több mint 250 kiskunlacházi és délágyházi ingatlant emeltek ki az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. Az egyedi rendelkezéssel a hatalmas, több mint 438 hektáros, részben erdővel borított, részben mezőgazdasági művelés alatt álló terület teljes egészét „építési hellyé” nyilvánították, ahol egyenként 500 négyzetméteres épületek húzhatóak fel. A „beruházással érintett ingatlanok (…) területein ásványi nyersanyag kitermelésére és feldolgozására, humusz és meddő depónia elhelyezésére, bányászati hulladék kezelésére, valamint járulékos tevékenységet kiszolgáló területek és építmények létesíthetőek”.
Még ennél is fontosabb, hogy a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési procedúrája is lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá válik, márpedig az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület esetében ez különös jelentőséggel bír. A régióban zajló mértéktelen kavicsbányászat pusztító hatása ellen ugyanis rendszeresen felléptek a környezetvédő szervezetek. (A Levegő Munkacsoport a kiskunlacházi bányanyitás ügyében is fellépett.) A területen korábban bányászati jogot szerző cég, a német tulajdonú Duna-Dráva Cement (DDC) leányvállalatának így hiába volt bányászati joga, a szükséges engedélyeket nem sikerült megszerezniük, így a bányát sem nyithatták meg a törvényben meghatározott 5 éves alatt.
A bányászati jogot egyébként a Telex beszámolója szerint annak lejárta előtt a DDC megpróbálta átjátszani a Hódút Freeway Kft.-nek, amely a Szijj László érdekeltségbe tartozó Duna Aszfalt tulajdonában van, de a manőver megakadt a bányafelügyeleten. Ebből azért már kiolvasható volt, hogy a kormánynak saját tervei vannak a bányával, hiszen Szijj a NER oszlopos tagja, akinek adriai jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter is pihengetett. Sőt Szijj cégét meg sem hívták a bányaterület kitermelési jogának értékesítésére kiírt zárt körű tenderre. Nem ez az egyetlen különlegesség az ügylet körül. Sőt valójában nem is ez volt az első lépés az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyagnak számító kavics és homok hazai bányászatának NER-érdekkörbe vonzására. (Orbán Viktor édesapjának bányacége kőkitermelésre szakosodott.)
A kormány még az önkormányzati választások előtt, 2019 nyarán tette meg az első lépéseket. Egy júliusi kormányrendelet arra kérte fel Palkovics László akkor is minisztert, hogy állítsa össze azoknak a közép-magyarországi kavics- és sóderbányáknak a listáját, ahol a kitermelés mértéke jelentősen növelhető, egyúttal beharangozta a bányanyitások és bővítések jogszabályi előírásainak módosítását annak érdekében, hogy az építőipar elengedhetetlen alapanyagaiból legyen elég. Holott akkor még szó sem volt az építőanyag-árak elszabadulásáról, bár ennek egyik faktora éppen a kormány által meghirdetett otthonteremtési támogatás, amely óriási lakossági keresletet generált a továbbra is pörgő állami beruházások mellett.
Az Átlátszó már akkor attól tartott, hogy ezek az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni, miközben a környezetvédők kezdhetnek aggódni a jogszabályok egyszerűsítése miatt. S lőn: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke még azon a nyáron eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit, amivel lehetővé vált, hogy a lakosság, illetve a környezetvédelmi szervezetek már csak akkor értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról, ha az már meg is kapta az engedélyt. A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen – köztük Kiskunlacházán – rögvest meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások. A már említett, friss kormányrendelet-módosítás egyébként azt is kimondja, hogy a különleges szabályok a már megkezdett eljárásokra is vonatkoznak, így a kiemelt üggyé vált kiskunlacházi és délegyházi bányák engedélyezése pillanatok alatt lepöröghet. (A nyitást legkésőbb 2022 tavaszára teszi a bányászati jogot most megszerző cég.) S ha mindez nem lenne elég: eljáró hatóságként azt a Pest megyei kormányhivatalt jelölték ki, amely a Sára Botond vezette fővárosi hivatallal együtt ritkán tesz keresztbe a kormánynak kedves beruházásoknak.
Mindezzel tág teret nyitottak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által a kiskunlacházi bányaterület kitermeléséi jogának értékesítésére idén kiírt zárt körű tender győztesének. Az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyerte el. (A Telex információját a Portfóliónak megerősítette a cég. A cégről keretes írásunkban olvashat.)
Itt ismét érdemes megállni egy pillanatra, mivel a kormány-játszma újabb legójához érkeztünk. A koronavírus járvány egymást követő hullámai alatt az Orbán-kabinetnek jutott ideje arra is, hogy rendeletben módosítsa a bányászatról szóló törvényt. A „nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében” lehetővé tette, hogy bányászati jogot zárt körű eljáráson értékesíthesse, amelyen eleve csak azok a cégek vehetnek részt, amelyeket az állami tulajdonos meghív. Másrészt lehetővé vált a bányászati jog bérbeadása is, így a tulajdonjog az államnál marad, de egy bánya esetében ez nem sok haszonnal jár, hiszen a visszavétel után rekultiválni kell a meddővé vált bányaterületet. A rendelet egyébként arra is alkalmas, hogy a magánkézben lévő bányákat az állam felvásárolhassa: bizonyos ásványi anyagok esetén ugyanis – érdemi indoklás nélkül – az állam elővásárlási jogot jegyezhet be.
Közben – könnyen elérthető jelzésként – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly októberben versenyfelügyeleti eljárást indított a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével – például az ügyben feltűnt Duna-Dráva Cement Kft.-vel – szemben, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt, az eljárás még zajlik. Júniusban pedig közleményben tudatta, hogy „a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálói csoportot hozott létre, amelynek elemzése szerint elérkezett az idő egy nemzeti stratégia megalkotására a fontos bányászati nyersanyagok kitermelésével és hasznosításával kapcsolatban.” | https://nepszava.hu/3125951_fiuk-a-kavicsbanyaban | https://web.archive.org/web/20230324033129/https://nepszava.hu/3125951_fiuk-a-kavicsbanyaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fiuk-a-kavicsbanyaban | Népszava | hungarian-news | 2021-07-12 11:03:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Kvarchomok Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Kiskunlacháza",
"Pest megye"
] | [
"protekció",
"engedély",
"bányászat",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [] |
52,438 | Tökéletes időzítéssel szállt be Mészáros Lőrinc a jégkorongba | Orbán Viktor barátja nem tud hibázni, nem csak saját pénzével gazdálkodhat a DVTK-nál. | „A moziról akartam írni, és végül elmeséltem egy kicsit az életem történetét”, ez az alcíme és egyben mottója a Cinema Speculation című könyvnek. | https://hvg.hu/360/202127_dvtk_jegesmedvek_meszarosjegkorongozik | https://web.archive.org/web/20210710223824/https://hvg.hu/360/202127_dvtk_jegesmedvek_meszarosjegkorongozik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tokeletes-idozitessel-szallt-be-meszaros-lorinc-a-jegkorongba | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-10 11:10:00 | [
"Egri István",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szíjj László",
"Varga Judit",
"Vaszily Miklós"
] | [
"Dereszla Bortermelő Kft.",
"DVTK (futball)",
"DVTK Jegesmedvék Jégkorong Sportakadémai Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Észak-magyarországi Fejlesztési Zrt.",
"Miskolci Jegesmedve Jégkorong Egyesület"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"háttér",
"média",
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,439 | Matolcsy György fia is magánrepülőt használ, ha kiugrik Görögországba | Újabb Bombardier magángép tűnik fel rendszeresen a Liszt Ferenc repülőtéren. A géppel Matolcsy Ádám és köre rendszeresen utazik. Amikor a Míkonoszról hazatérő Matolcsyék észlelték, hogy lefotóztuk őket, a tulajdonos letiltotta a gépet a radaroldalakon. A jegybankelnök fia azt állítja, hogy semmilyen légi jármű nincs a birtokában. | Újabb Bombardier magángép tűnik fel rendszeresen a Liszt Ferenc repülőtéren.
A géppel Matolcsy Ádám és köre rendszeresen utazik.
Amikor a Míkonoszról hazatérő Matolcsyék észlelték, hogy lefotóztuk őket, a tulajdonos letiltotta a gépet a radaroldalakon.
A jegybankelnök fia azt állítja, hogy semmilyen légi jármű nincs a birtokában.
Az ország leggazdagabb emberét, Mészáros Lőrincet már évek óta egy Bombardier típusú magánrepülőgép hozza-viszi külföldi útjain. A fényűző, valóban a világ legdrágább business jetjei között számon tartott Global 6000-es azonban nem az egyetlen Bombardier a Liszt Ferenc repülőtér betonján. Egy ideje szintén rendre Budapestről startol a kanadai gyártó egyik régebbi, de azért ma is impozáns gépe. A T7-MNG lajstromjelű Challenger 601 korábban a Klambt Medien Holding német médiacsoport tulajdonában volt, ám tavaly, miután több felújításon is átesett, eladósorba került, áprilistól pedig Magyarországra tették át az állomáshelyét.
A Magyarországon nyilvántartott repülőgépek tulajdonosainak nevét a Közlekedési Hatóság időről időre közzéteszi, a külföldön lajstromozott magángépek esetében azonban nem ilyen könnyű kideríteni az adatokat. Különösen akkor nem, ha a tulajdonosok maguk is titkolni akarják, hogy közük van a géphez. A hivatalos adatok beszerzése még a sajtó által folyamatosan nyomon követett, OE-LEM osztrák felségjelzés alatt repülő Global 6000-es esetében sem sikerült. Hiába lett néhány éve politikai ügy abból, hogy Orbán Viktor ennek a gépnek a fedélzetén utazott, azóta sem tudható, hogy valójában ki vásárolta meg a gyári áron 16 milliárd forintba kerülő járművet.
A miniszterelnök sajtófőnöke 2018-ban azt állította, hogy Orbán a barátjától, a MOL Vidi FC futballklub elnökétől, Garancsi Istvántól kapta a meghívást, amikor a csapat külföldi meccsére kellett sietnie. Garancsi azonban – Mészáros Lőrinccel ellentétben – nem nagyon bukkant fel a gép környékén. A sajtó által dokumentált utak túlnyomó többségében Mészáros Lőrinc és hozzátartozói használták a repülőt.
A titkolózó tulajdonosok a repülőgép-üzemeltető cégektől kaphatnak komoly segítséget adataik elrejtéséhez. A Mészárosék által használt gép osztrák üzemeltetője, az International Jet Management GmbH. például éppen az ilyen típusú szolgáltatásaival tudott magának megnyerni egy sor gazdag klienst. A Válasz cikke szerint a bizalmi vagyonkezelésben is erős bécsi cégcsoport a keleti oligarchák körében kifejezetten azzal szerzett magának népszerűséget, hogy olyan megoldásokat kínál, amelyek hosszútávon biztosíthatják a tulajdonosokat arról, hogy a luxusjárművet hivatalosan nem lehet a nevükhöz kötni.
Ebből a szempontból a másik Bombardier története hasonlít nagytestvérééhez: a San Marinó-i lajstromszámmal repülő gép Budapestre érkezése után azonnal átkerült az International Jet Management GmbH. üzemeltetésébe. Ezért, miután nem tisztázható, hogy kié a gép, ebben az esetben is azt vizsgálatuk, ki használja rendszeresen a Ferihegyen állomásozó gépet.
Lapunkhoz korábban több forrásból is érkeztek olyan információk, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia rendre utazik a Bombardierrel. Az elmúlt hónapok megfigyelései ezt be is igazolták: Matolcsy Ádám és ismerősei rendszeresen felbukkantak a gép körül.
A 35 éves Matolcsy Ádám Mészáros Lőrinccel ellentétben nincs rajta a leggazdagabb magyarok listáján, ennek ellenére az utóbbi időben meglehetősen sűrűn röpködtek körülötte a milliárdok, nem függetlenül az édesapja által irányított Magyar Nemzeti Bank tevékenységétől.
Fél évtized telt el azóta, hogy Matolcsy Ádám egy pármilliós kft. tulajdonosából váratlanul nagyvállalkozóvá avanzsált. Akkoriban nagybátyja, Szemerey Tamás Növekedési Hitelbankja nyújtott hitelt, hogy megszerezze a nagy múltú veszprémi bútorgyárat. Csakhogy a pénz forrása nem is Szemerey nagybácsi pénzintézete volt, hanem a Növekedési Hitelprogram, amit a Matolcsy György jegybankja vezetett be olcsó hiteleként a magyar vállalkozások támogatására.
Azóta a családi kapcsolatok mentén folyamatosan és szinte követhetetlen módon nőtt a Matolcsy Ádámhoz és baráti köréhez köthető vagyon. Két éve már azzal lephette meg a közvéleményt, hogy a szaporodó drága ingatlanok mellé drága sportkocsikat is begyűjtött, és kisebb kollekciót hozott össze a Porsche ritka modelljeiből.
A hitelből vett Balaton Bútor Kft. forgalmának például nagy lökést adhatott, hogy a cég mindeféle pályáztatás nélkül részt vehetett a jegybank ingatlanbefektető cége által felújított egykori Postapalota bebútorozásában. Az ügyben rendőrségi vizsgálatot is lefolytattak, azt viszont nem hozták nyilvánosságra, hogy a 2,4 milliárdos üzletből mekkora részt jutott a veszprémi cégnek. Kilőtt a Matolcsy Ádám balatonfüredi nyaralóját, és az általa használt pesti loftlakást építő, ismerősi körön belülről irányított ingatlanfejlesztő cég is. A Raw Development Kft. szintén az MNB megbízásainak köszönhetően produkált hatalmas forgalomnövekedést az utóbbi időben. Tavaly a 15,6 milliárdos bevételből 1,8 milliárd forint maradt meg tiszta nyereségként, ám néhány hete az is kiderült, hogy a vállalkozás egy, az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb volumenű üzletet is behúzott, mégpedig a jegybank Szabadság téri épületének 54 milliárdos felújítását. A Raw Developmentet 2018 óta Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint irányítja. Nemrég Somlai egyik érdekeltségétől került Matolcsy Ádám feleségéhez, Matolcsy Tímeához egy ingatlanos cég és vele egy luxuslakás. A XIII. kerületi panorámás ingatlanban évekig Matolcsy Ádám és felesége lakott.
Somlai korábban a Matolcsy Ádám érdekeltségébe tartozó médiaportfolió alkalmazottja volt. Ebben a portfolióban, amely azóta beolvadt a kormányoldali médiabirodalomba, futott be a másik barát, Száraz István is. Az MNB-alapítványok által intenzíven támogatott Vs.hu és az Origo egykori irányítója szerteágazó cégbirodalmat alakított ki: PR-cége szintén a jegybanktól kapott több milliárdos szerződést, tavaly pedig megvette a gasztropiacon jól ismert Culinarist.
Matolcsy Ádám megkeresésünkre azt írta, „semmilyen fajta konstrukcióban nincs a tulajdonában légi jármű”. Azt viszont nem tagadta, hogy rendszeresen használja a gépet. Az erre vonatkozó kérdésre közölte:
Magánjellegű utazásaimról nem kívánok nyilatkozni, az a magánéletem részét képezi.
A gép április óta többször járt Olaszországban, Franciaországban, de leggyakrabban délre, Görögország felé vette az irányt. Több esetben Matolcsy barátnőjének Instagram-fotói is illusztrálták a repülőgép aktuális útjait. Az elmúlt hónapokban legtöbbször visszatérő úti cél Míkonosz volt. A tehetősebb turistákra specializálódott görög sziget repülőtere azonban nem alkalmas a magángépek hosszasabb parkoltatására, ezért ilyenkor a gépet átküldik a török partok közelében fekvő Számosz szigetére. Június közepén, miután éppen egy ilyen, több napos míkonoszi tartózkodást követően a ferihegyi reptér kisgépes termináljánál lefotóztuk Matolcsy és barátnője hazaérkezését, a tulajdonos letiltatta a gép nyilvános nyomonkövethetőségét az internetes radaroldalakon.
Májusban Száraz István is igénybe vette a frissen beszerzett magángépet. Az immár francia élelmiszerek importjával is foglalkozó családi barát Párizsba utazott a Bombardierrel.
A 1990-es évek elején gyártott, de a business kategóriának megfelelő felszereltségű Challenger 601-esen a worldjettrading.com oldalon megtalálható adatlap szerint kilenc személy számára van hely a bőrfotelekben és az üléseken. Az oldalon azt is írják, hogy az előző, német tulajdonos több mint 1,1 millió dollárt, azaz mintegy 330 millió forintot költött a gép fejlesztésére, az eladási árat azonban nem tették közzé. Az interneten található hasonló gépek esetében állapottól függően 1 és 3 millió dollár közötti vételárral lehet kalkulálni. | https://24.hu/belfold/2021/07/12/matolcsy-gyorgy-fia-adam-maganrepulo-bombardier/ | https://web.archive.org/web/20230429225130/https://24.hu/belfold/2021/07/12/matolcsy-gyorgy-fia-adam-maganrepulo-bombardier/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-gyorgy-fia-is-maganrepulot-hasznal-ha-kiugrik-gorogorszagba | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-12 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Matolcsy Tímea",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"International Jet Management GmbH.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Raw Development Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
52,440 | Költségvetési csalás miatt nyomoz a NAV a Közszolgálati Egyetem uniós projektje körül | A NAV szerint fennáll a különösen nagyértékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" sok milliárdos EU-s projektjeinél, írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán. | A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" sok milliárdos EU-s projektjeinél, írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán.
Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki a bejelentést továbbította a NAV felé, és nyomozáskiegészítést rendeltek el.
„Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek és mivel nagyon nagy értékben és nyilvánvalóan szervezetten ment a csalás, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet” - írja Hadházy.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) hivatalnokok képzésére kapott 17,5 milliárd forintnyi uniós támogatást 2015-ben, amiről költségtervet is készítettek. Pechjükre az EU ellenőröket küldött, akik megvizsgálták és könnyűnek találták a számításokat.
Szemet szúrt nekik, hogy az elszámolás alapján: | https://444.hu/2021/07/13/koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoz-a-nav-a-kozszolgalati-egyetem-unios-projektje-korul | https://web.archive.org/web/20230201224927/https://444.hu/2021/07/13/koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoz-a-nav-a-kozszolgalati-egyetem-unios-projektje-korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoz-a-nav-a-kozszolgalati-egyetem-unios-projektje-korul | 444 | hungarian-news | 2021-07-13 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)"
] | [
"Budapest"
] | [
"oktatás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"EU",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
52,441 | Vizsgálatot indít Vaszily Miklós, a Pesti TV tulajdonosa – Huth Gergely áll ennek elébe | Arra kíváncsi Vaszily Miklós – a Mészáros Lőrinchez, Orbán Viktor barátjához is köthető Pesti TV-t üzemeltető médiavállalat 50 százalékos társtulajdonosa –, hogy Huth Gergely műsorgyártó cége hogyan költi el a csatornától származó, a műsorok elkészítésére adott pénzeket – erről Vaszily Miklós nyilatkozott a Media1-nek. Huth is nyilatkozott a Media1-nek: azt mondta, áll a vizsgálat elébe, és szerinte megalapozatlan rágalmak terjednek a műsorgyártó cégével kapcsolatban. A programigazgató – meglehetősen feldúlva – lapunkkal szemben jogi eljárást helyezett kilátásba. | „Jelenleg nincs napirenden a Pesti TV és a HírTV összeköltöztetése, összevonása”
– mondta el a Media1.hu érdeklődésére Vaszily Miklós, a Pesti TV társtulajdonosa hétfőn. Vaszilyt (borítóképünkön balra) lapunk annak kapcsán kereste meg, hogy a Pesti TV berkeiben némi riadalmat keltett egy pletyka, mely ennek ellenkezőjéről szól. Vaszily ugyanakkor azt mondta érdeklődésünkre, mindössze arról van szó, hogy most nyáron van egy kis szünet a friss műsorok gyártásában.
Vaszily vizsgálódni kezd
Vaszilynak közvetlenül ezután lehetősége nyílt megismerni egy – Pesti TV-s informátorok által összeállított – viszonylag terjedelmes listát azokról az ügyekről, amelyek arra utalnak, hogy – az informátorok szerint – elképesztő pazarlás folyik a Pesti TV háza táján. Az informátorok szerint a lista tartalma igazolja, hogy nem elsősorban a KATA adónem idén év eleji szabályainak egyébként valóban kedvezőtlen megváltoztatása okozott pénzügyi, likviditási gondokat a Pesti TV-nél (emiatt Huth Gergely programigazgató még gyűjtést is indított májusban), tehát nem az adójogi szabályok miatt csúszott a fizetés, hanem finoman szólva is pénzszórás, pazarlás zajlik.
A Mészáros Lőrinc pénzét is felhasználó Bizalmi Vagyonkezelő Kft. és Vaszily 50 százalékos tulajdonában lévő Progress Media Hungary Kft. (a Pesti TV tulajdonosa) vállalkozási szerződés keretében, tehát megrendelőként gyártatja a csatorna műsorait Huth Gergely cégével, a Gerilla Press Kft.-vel.
Vaszily Miklós a Media1-nek ennek kapcsán elmondta: a Progress Media Hungary Kft. – mint a csatorna tulajdonosa – határidőre fizet Huthék gyártócégének a műsorok után, így a munkatársak felé a múltkori fizetési késedelemnek nem a Progress Media Hungary Kft. volt az oka, és nem lett volna szabad előfordulnia. Vaszily reményét fejezte ki, hogy ez még egyszer nem fordul elő.
Vaszily ugyanakkor azt mondta a Media1-nek: a pénzek felhasználásával és a különféle belső ügyekkel kapcsolatos, a Pesti TV-s informátorok által összegyűjtött információkról mostanáig nem volt tudomása, majd kijelentette, hogy ki fogja vizsgáltatni ezeket, mert fontos, hogy a gyártópartner, a Gerilla Press megfelelően használja fel a Pesti TV-től műsorok gyártására kapott összegeket.
„A megfelelő lépéseket meg fogom tenni, át fogjuk beszélni üzleti partnerünk, a Gerilla Press Kft. vezetésével a költéseket és az informátor állításait. Térjünk vissza egy későbbi időpontban a kérdésre, amikorra ellenőrizhetjük az informátor által említett költéseket” – nyilatkozta lapunknak Vaszily, aki megígérte, hogy a vizsgálat végeredményéről beszámol majd lapunknak.
Huth begurult, szerinte szó sincs pazarlásról, csak rágalmakról, majd lapunkat kezdte el fenyegetni
Többször beszéltünk telefonon Huth Gergellyel is (a borítóképen ő látszik jobbra). A Pesti Srácok című kormánypárti revolverlap főszerkesztőjeként is ismert programigazgató kategorikusan cáfolta, hogy összeköltözne a Pesti TV a HírTV-vel. Azt megerősítette, hogy „karcsúsítás” volt nemrég a cégnél. Ezt és a fizetések csúszását továbbra is a KATA adónem kedvezőtlen hatásaival magyarázta.
A programigazgató kérdésünkre, hogy hány embertől váltak meg, azt mondta, ez körülbelül a létszám 10 százalékát érintette.
Huthnál is rákérdeztünk az állításokra, amelyek a Pesti TV gazdálkodásával kapcsolatban merültek fel, és amelyek az informátorok szerint pazarlásra utalnak. Huth azt mondta, semmiféle pazarlás nem történt, szerinte rágalmakról van szó. Nem sokkal később a programigazgató meglehetősen feldúlva újrahívott bennünket, és azzal fenyegetőzött, hogy meg se említsük a konkrét ügyeket, mert akkor azonnal jogi eljárás vár ránk. Hozzátette: áll a Vaszily által említett vizsgálat elébe.
Mi lehet a HírTV és a Pesti TV esetleges összeköltözésével kapcsolatos félelmek oka?
A kormányközeli tévécsatornák esetleges összevonásától egyébként azért tartanak a jobboldali tévécsatorna munkatársai, hiszen amikor 2019-ben összeolvadt az Echo TV és a HírTV, az jelentős elbocsátásokhoz vezetett, és mivel a Pesti TV rendelkezik kevesebb nézővel a HírTV-hez képest (lásd a tavaly év végén a Media1 által megszerzett tavalyi nézettségi adatokat ITT), így vélhetően az összevonásból inkább a Pesti TV stábja jönne ki rosszabbul. Ráadásul nemrég a tavalyi alapítású kormányközeli tévécsatornánál csúszásba kerültek a stábtagok fizetéseivel, valamint sor került már némi létszámleépítésre és idén márciusban a műsorstruktúrán is igazítani kellett: meg kellett szüntetni a reggeli műsort, amelynek önmagában a léte is pénzkidobás volt.
A Pesti TV-s berkekben lévő félelmeket tovább táplálhatja az is, hogy a csatorna nézettsége a Nielsen Közönségmérés mérőműszeres kutatási adatai szerint – az időnkénti kiugrásoktól eltekintve, amire Huth Gergely, a csatorna programigazgatója szereti felhívni a figyelmet – valójában közép- és hosszútávú trendeket nézve továbbra is meglehetősen alacsony.
A számok alapján egyelőre olyan kevés nézőt mérnek a csatornának a mérőműszerek, hogy kérdés, hosszútávon fenntartható pályára tudják-e állítani. (Huth Gergely a nézettség kapcsán arra szokott hivatkozni, hogy a csatorna tartalmait sokan nézik az interneten keresztül, valamint egy, kormánypárti kutatóintézet által készített kutatást említ, amely szerint jó az elérése a csatornának.)
Még kormánypárti berkekben sem nézik jó szemmel, ha óriási pénzeket éget el egy olyan tévécsatorna, amit csak egy nagyon szűk kör néz. Így ugyanis nem járul hozzá érdemben a Fidesz 2022-es választási győzelméhez. A csatorna kritikusai szerint a Pesti TV-t jelenleg az tartja életben, hogy ha a csatornát ilyen hamar bezárnák, az komoly arcvesztés lenne.
A Pesti TV-t működtető Progress Media Hungary Kft. egyébként a 2020-as, csonka félévben félmilliárdos veszteséggel zárt. Ezt persze még be lehet tudni annak is, hogy egy induló csatornáról van szó, ahol komoly beruházásokra is szükség volt még úgyis, hogy a műsorokat a KESMA-hoz tartozó Hung-ister Kft. stúdióiban szokták felvenni a Pólus Center háta mögött. A Huth Gergely nevéhez kötődő Gerilla Press Kft., azaz a Pesti TV gyártópartnere 680 millió forint árbevételt és 11 millió forintos veszteséget produkált az Opten céginformációs rendszerben lévő adatok szerint, de azt nem tudni, hogy ebből mennyi származik a Pesti TV projektből.
Frissítés 2021.08.31.
A vizsgálatot követően eldőlt, hogy átszervezik a Pesti TV működését, a továbbiakban Huth Gergelyék cége, a Gerilla Press helyett az IKO Holdinghoz tartozó IKO Broadcast Centrum Kft. gyártja a csatorna műsorait, míg Huthéknál csak a tartalmi kompetenciák maradnak meg, lásd az átszervezésről szóló különálló cikkünket. | https://media1.hu/2021/07/12/vizsgalatot-indit-vaszily-miklos-a-pesti-tv-tulajdonosa-huth-gergely-all-ennek-elebe/ | https://web.archive.org/web/20230206231405/https://media1.hu/2021/07/12/vizsgalatot-indit-vaszily-miklos-a-pesti-tv-tulajdonosa-huth-gergely-all-ennek-elebe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalatot-indit-vaszily-miklos-a-pesti-tv-tulajdonosa-n-huth-gergely-all-ennek-elebe | Media1 | hungarian-news | 2021-07-13 13:36:48 | [
"Huth Gergely",
"Vaszily Miklós"
] | [
"Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"GerillaPress Kft.",
"HírTV Zrt.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Progress Media Hungary Kft."
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
52,442 | Hadházy: A NAV vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EU-s projektjeit | A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél – írta keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő.
Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Poltnál, aki Hadházy szerint „kénytelen volt” továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el. „Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek” – írta a képviselő, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet. | A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél – írta keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő.
Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Poltnál, aki Hadházy szerint „kénytelen volt” továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el. „Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek” – írta a képviselő, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet.
Hadházy azonban azt is írta, hogy ezek a fejlemények nem jelentenek túl sokat. Az Öveges-programmal kapcsolatban ugyanis évek óta nyomoz a NAV, a politikus szerint „az időhúzás egy szép trükkje, hogy egyik helyről a másikra rakosgatják át az aktákat”. Szerinte az sem jó ómen, hogy a NAV elnöke a Microsoft-ügy egyik érintettje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pedig most a Kúria (legfelső bíróság) elnökhelyettese lett.
Az Öveges-program ügyében az unió csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomozott, és 390 millió forint EU-s támogatást kellett Magyarországnak visszafizetnie. Hét évnyi nyomozás után három gyanúsítottja van a programnak. Az ügyben eredetileg 2014-ben indult először büntetőeljárás, miután Hadházy súlyos visszaéléseket tárt fel, és még a Miniszterelnökség belső vizsgálata is szabálytalanságokat talált.
Az ügyben először a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdett vizsgálódnia, ők aztán átadták az ügyet még 2016-ban a NAV-nak, miután hűtlen kezelést nem állapítottak meg, de arra gyanakodtak, hogy költségvetési csalás történt.
Hadházy azt írta korábban, hogy az Öveges-programban „43 városban fizettek ki városonként 300 milliót egyetlen gimnáziumi laboros tanteremért., 43 helyen írattak munkafüzeteket 25 millióért, de 25 milliót mindenhol kifizettek szövegszerkesztésért, és még 25 milliót egy-egy olyan tanulmányért, amelyik az elkészült tananyag minőségéről szólt. De hasonló összegekért vettek mindenhol tanterem foglaltságot jelző szoftvert”. Az Öveges-program ügyét az Átlátszó foglalta össze korábban. | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/13/hadhazy-a-nav-vizsgalja-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-eu-s-projektjeit | https://web.archive.org/web/20220630133302/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/13/hadhazy-a-nav-vizsgalja-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-eu-s-projektjeit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-a-nav-vizsgalja-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-eu-s-projektjeit | Telex | hungarian-news | 2021-07-13 16:52:00 | [] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)"
] | [] | [
"oktatás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,443 | Hajnalban jött a hidegzuhany: az eddig ismertnél is súlyosabb fiaskó lett a 14 perc alatt kifogyó pályázat | Nagyon kiakadtak a hazai kkv-k és pályázatírók. Tegnapi cikkünk után mára számolatlanul kaptuk a felháborodott leveleket. Ezek szerint a helyzet sokkal súlyosabb annál, mint amit elsőre hittünk. Hajnalra ugyanis a 14 percen belül beküldött és befogadott pályázatok jelentős részét is kidobták, most úgy áll, hogy valójában 5 percig működött csak a pályázati rendszer. | 2021. július 13. – 13:05
A kormány pályázati portálja – Fotó: Telex
5577
Nagyon kiakadtak a hazai kkv-k és pályázatírók. Tegnapi cikkünk után mára számolatlanul kaptuk a felháborodott leveleket. Ezek szerint a helyzet sokkal súlyosabb annál, mint amit elsőre hittünk. Hajnalra ugyanis a 14 percen belül beküldött és befogadott pályázatok jelentős részét is kidobták, most úgy áll, hogy valójában 5 percig működött csak a pályázati rendszer.
Képzeljük el a tokiói olimpia 100 méteres síkfutás számának döntőjét. Mi azt gondoljuk normálisnak, ha a legjobbak, a 10 másodperc körül, vagy az alatt 100 métert lefutók versenyeznek majd. De lehetne az is a szabály, hogy az a 8 ember indulhat el, aki legalább 30 másodpercen belül le tudja futni a távot, és a leggyorsabban veszi meg a repülőjegyet. Én például elég rosszul futok, de talán a 30 másodperc nekem is sikerülne, így talán egyszer még ha nem is olimpiai bajnok, de olimpiai résztvevő lehetnék.
Mindjárt elárulom, hogy miért merengtem ennyit a potenciális olimpiai részvételemről, de előbb egy levélről.
Egy megdöbbentő levél
„Tisztelt Támogatást Igénylő!
Tájékoztatjuk, hogy rendkívül nagy érdeklődés mellett nyílt meg a Ginop-pályázat beadási ideje. Az Ön által benyújtott pályázat a felfüggesztés után érkezett be. Vállalkozásának fejlődése kiemelten fontos számunkra. Azt javasoljuk, hogy tájékozódjon a további pályázati lehetőségek iránt.”
Röviden összefoglaltunk egy udvarias levelet, amit nagyon sokan kaptak meg ma hajnalban. Azt írtuk, udvarias, de aki megkapta, aligha ezt értékelte, inkább szentségelt egy óriásit, kiderült belőle ugyanis, hogy valójában nem a korábban hitt 14, hanem 5 perc alatt kimerült egy 100 milliárdos pályázat, ezen pedig sokan, teljesen érthetően, kiborultak.
„Nagy boldogan kiértesítettem az ügyfelemet, hogy bár kevés pályázatot tudtunk beadni, de az övét igen, ma visszahívtam, hogy bocs, mégsem”
– mesélte egy pályázatíró.
Július 12-én a Telex.hu sok-sok olvasói panasz nyomán megírta, hogy az aznap (vagyis 2021. július 12-én) reggel meghirdetett Ginop 1.2.1-21, vagyis a magyar kis- és középvállalkozásokat segítő Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program egyik pályázata kudarcba fulladt.
A politikusok által már jó előre beharangozott 100 milliárd forint keretösszegű pályázat beadása – a rendkívül buta kiírással – őrült informatikai versenyfutássá változott: a rendszer lefagyott, akadozott, majd 14 perc után (egészen pontosan 08:14:27-kor) betelt. Szakszerűen „felfüggesztett állapotba került”, ami után már nem volt lehetőség a támogatási kérelem benyújtására. Állítólag 7.59-kor 440 milliárd forintnyi pályázattal vártak arra a bizonyos egyetlen gombnyomásra a pályázatírók.
A kormánynak is csak látszólag tetszett
Az ITM azért kiadott egy alapvetően pozitív hangvételű közleményt, amely kiemelte a nagy érdeklődést, és némileg eufemisztikusan annyit azért megjegyzett, hogy a meghirdetés napján már ki is merült a forrás.
Akkor még az ITM sem tudta, hogy másnap hajnalban mi következik. Azt már csak a háttérben hallottuk, hogy a három intézményhez is kapcsolható (Pénzügyminisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Miniszterelnökség) ügy házon belül is zavart okozott. Volt olyan pénzügyminisztériumi dolgozó, aki nem értette, hogy egész nap ők is ki voltak tiltva a pályázatkezelési rendszerből, más intézményből meg egy beszélgetőpartnerünk keresetlen szavakkal azon háborgott, hogy
„ezek tényleg ennyire hülyék? Miért bőszítjük fel az embereket azzal, hogy utólag megmondjuk, hogy nem is 14, hanem csak 4 percig lehetett biztosan beadni a pályázatot?”
Érdekesség, hogy még a KESMA-csoporthoz tartozó Világgazdaság is a következő mondattal kezdte a cikkét:
„Érdemes lenne újragondolni a Ginop Plusz peremfeltételeit az októberi folytatásra, hétfő reggel ugyanis negyedóráig sem volt nyitva a pályázati ablak. Nemzetgazdasági érdek, hogy ne a leggyorsabbak, hanem a legversenyképesebbek jussanak támogatáshoz.”
Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy a temérdek beszámoló alapján mit tapasztaltak a pályázatírók.
A hangulat gyászos
Az online világban az olvasó könnyen ír levelet egy sajtóterméknek vagy a cikk szerzőjének, természetesen így sokszor van tömeges reakció egy-egy cikk után, de a Ginop-pályázatról szóló cikkünk után tényleg szinte „égtek a vonalak”. A kkv-szektor képviselői és sok pályázatíró – legalábbis a mi tapasztalataink szerint – nagyon kiakadt, sokan nem tudták megemészteni, hogy napok, hetek, hónapok munkája ment el azon, hogy nem lehetett egy nyomorult „entert”, vagyis a benyújtás gombját megnyomni.
A sajtót olykor azzal is vádolják, hogy szenzációhajhász, túloz. A pályázattal kapcsolatos olvasói levelek, telefonok esetében biztosan állíthatjuk, hogy eddig inkább letekertük a volumét, de tényleg elhangzott az, hogy
„egy évtizede dolgozom pályázatokkal, de ilyen rémes helyzettel még nem találkoztam”,
„külföldre költözöm”,
„a kolléganőm sírógörcsöt kapott, egy hétig a nagymama vigyázott éjjel-nappal a három gyerekre, és teljesen feleslegessé vált a munkája, mert végül nem volt lehetősége megnyomni a gombot.”
Új elemek
Tegnapi cikkünkhöz képest a legtöbb új felháborodás azért érkezett, mert a látszólag befogadott pályázatok egy része is kapott egy hajnali üzenetet.
„Hatvanszázalékos aránnyal tudtuk beadni tegnap a pályázatainkat, aztán hajnalban azok hatvan százaléka is ment a kukába”
– hallottuk.
„Furcsa volt, hogy a projektek kódszáma – ami normális esetben fél órán belül megjön – egész nap nem érkezett meg. Végül hajnalban jött az üzenet, miszerint elutasították őket. Ami furcsa volt, hogy a 8.03-kor beadott projektünk is ezres sorszámot kapott már, az EPTK rendszere képes lenne másodpercenként 5 projektet befogadni? A projektek befogadása a beküldés után automatikusan történik, mintegy 15-20 perc csúszással. A jelek arra utalnak, hogy ezt az automatizmust felfüggesztették, ez arra utal, hogy az adatbázissal valakinek még manuálisan dolga akadt, csak hajnalban jöttek meg az értesítések”
– mondta egy másik forrásunk.
Egy különös karbantartás
Volt emellett még egy zavaró körülmény. Több olvasó jelezte nekünk azt is, hogy sikerült a beadásra időzíteni egy EPTK-karbantartást is. 8-tól lehetett beadni az előre tudhatóan tömeges érdeklődést kiváltó pályázatot, de a rendszer egy olyan üzenetet is küldött, hogy 2021. július 12-én 7.59 és 9.00 között karbantartás lesz. Még egy piros visszaszámláló felület is elindult, hogy 8-kor lezár a rendszer.
Aki érdeklődött, azt ugyan megnyugtatták, hogy a tervezett karbantartás a Ginop-beadást nem érinti, de többen jelezték, hogy teljességgel megzavarta őket ez a karbantartási üzenet.
„Próbálunk jóindulatot feltételezni, de az informatikai rendszert nem lehetett sokmilliárd forintos fejlesztés révén úgy megcsinálni, hogy működjön? Mi lesz a választásoknál?”
A lényeg
„Ez egy nagy betli volt, ami eleve be volt kódolva ebbe a dilettáns kiírásba. Nagyon letolták a belépési küszöbét, majd idétlenül keverték az egyszerűsített és a sztenderd eljárást. Pontozás is volt, de a sorrend is számított.”
Itt jön be a futóverseny példája. A gazdaságnak az lenne a jó, ha a legjobb projektek nyernének, nem azok, akik a leggyorsabban meg tudták nyomni a gombot.
A kiíró még javíthatna a dolgon, csak az „munkás” lenne. Be kellene fogadnia a tegnap várakozó projekteket és kiértékelni őket. Nyerjenek a legjobbak, de ne csak azok, akik 8.04-ig befértek a rendszerbe. (Forrásaink szerint 8.04.30 és 8.05.10 között lehetett valami leakadás, ott van valahol a határ az átcsúszott és a visszatapsolt beadások között.)
A hatékony gazdaság-fejlesztés eszköze a verseny, de nem a gombnyomási verseny, hanem egy transzparens szempontrendszer alapján objektív méréssel kellene megtalálni a legjobb gazdaság-fejlesztő projekteket, azokat kell támogatni. Ha a 80 pontos nem jut be, a 40 pontos meg bejut, az őrültség.
Ha a pályázati rendszer nem tette lehetővé a bejutást, akkor be kell engedni mindenkit és leértékelni, és akkor nyerjenek a 65 pont feletti pályázatok. Még most is lehetne javítani az ügyön.
Nem így kellett volna
Igen, valójában a pontozásokkal kapcsolatban is mindig van kritika, aki lemarad, biztosan azt feltételezi, hogy a csókosok nyernek, de talán azért kialakítható egy olyan objektív pontrendszer, cégregiszterből, NAV-tól, ami metrikus, igaz, természetesen biztosan vannak jövőbeli vállalások, ígért szempontok is ilyenkor (képzések, a kapacitás révén remélt árbevétel-emelkedés, munkahelyteremtés).
A bizalomhiány miatt majd mindig felmerül, hogy így meg lehet támogatni azt, aki csókos, vagy azért, mert felpontozzák, vagy azért, mert ő jobban ismeri a pontozás körülményeit, de Magyarország tényleg akkor jár jól, ha a legjobb projekteket támogatja, nem azt, akinek éppen befér a gombnyomási versenyben a pályázata.
Most mindenki rosszul járt. A kormány segíteni akart, de csak elégedetlenséget szült. A pályázatírók hiába dolgoztak, magyarázkodhatnak. A kkv-k egy idióta versenyfutás alapján méretődtek meg, nem valamilyen értelmes szempont alapján. Mi, adófizetők meg azon bosszankodhatunk, hogy a források nem a legjobbakhoz, hanem a legszerencsésebbekhez mennek.
Partnereinktől | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/13/hajnalban-jott-a-ginop-hidegzuhany-a-kkv-knak-meg-mindig-lenne-mod-a-botrany-orvoslasara | https://web.archive.org/web/20220630012549/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/13/hajnalban-jott-a-ginop-hidegzuhany-a-kkv-knak-meg-mindig-lenne-mod-a-botrany-orvoslasara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hajnalban-jott-a-hidegzuhany-az-eddig-ismertnel-is-sulyosabb-fiasko-lett-a-14-perc-alatt-kifogyo-palyazat | Telex | hungarian-news | 2021-07-13 16:54:00 | [] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Miniszterelnökség",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás"
] | [] |
52,444 | Előbb lefagyott a rendszer, majd 14 perc alatt elfogyott a kisvállalkozóknak szóló, 100 milliárdos pályázat | A kormány szívesen kommunikál arról, hogy segíti a hazai kisvállalkozásokat. Ha egy pályázat sikeres, akkor még népszerűséget, akár szavazatokat is hozhat. Ám hétfőn inkább csak felbosszantotta a GINOP-pályázat a pályázók tömegeit.
2021. július 12-én a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagy napra készültek. Hosszú idő után végre komoly forrásra lehetett pályázni. Ezen a napon nyílt meg a kkv-k digitális fejlődését segítő kormányzati pályázat. A 3-4 hónapja reklámozott, első körében is 100 milliárd forint keretösszegű Ginop 1.2.1-21, vagyis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázata, de az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületet (EPTK) akadozott, majd végül összesen 14 percig volt nyitva, addig is köhögött, lefagyott, majd jött az üzenet:
„Felhívjuk figyelmét, hogy jelen támogatási felhívás 2021. 07. 12. 08:14:27 időponttól felfüggesztett állapotban van, ezért nincs lehetőség a támogatási kérelem benyújtására.” | 2021. július 12-én a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagy napra készültek. Hosszú idő után végre komoly forrásra lehetett pályázni. Ezen a napon nyílt meg a kkv-k digitális fejlődését segítő kormányzati pályázat. A 3-4 hónapja reklámozott, első körében is 100 milliárd forint keretösszegű Ginop 1.2.1-21, vagyis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázata, de az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületet (EPTK) akadozott, majd végül összesen 14 percig volt nyitva, addig is köhögött, lefagyott, majd jött az üzenet:
„Felhívjuk figyelmét, hogy jelen támogatási felhívás 2021. 07. 12. 08:14:27 időponttól felfüggesztett állapotban van, ezért nincs lehetőség a támogatási kérelem benyújtására.”
A profik ügyesebbek voltak
A profi pályázatírók persze tudták, hogy ez várható. Az egyik forrásunk elmesélte, hogy reggel 6-tól komoly informatikusi támogató csapattal vártak az irodában. Azt előre tudták, hogy nem lesz sok idő, így különböző helyszíneken, vagyis fragmentált internetes kapcsolattal („próbáltuk porlasztani a beadásokat, ne egy kábelen lógjunk, mindenre felkészültünk”), munkatársanként 2-3 számítógéppel és minden számítógépen három böngészőt (Mozilla, Explorer, Chrome) egyszerre kinyitva várakoztak.
Minden gépen és minden böngészőben tökéletesen elő volt készítve egy-egy pályázat. Abban ugyanis mindenki biztos volt, hogy nem lesz idő egy embernek, egy gépen több pályázatot is beadnia.
Így is csak félsiker
Ennek a cégnek sikerült ugyan beadnia pályázatokat, de így is nagyon sok, hetekig készülő ügyfélnek kell majd csalódást okozniuk, mert az ő pályázatuk nem jutott el a kiíróhoz.
A kisebb pályázók, akik közül mintegy fél tucat értesítette a Telexet, vagy konkrétan a szerzőt a történtekről, még ennyire sem voltak sikeresek, ők csak idegeskedtek, hogy
„a rendszer nem volt elérhető, a rendszer a beküldött státusz után visszaváltozott nem beküldhetőre, így most nem tudom, mi van”
– ilyen és hasonló visszajelzéseket kaptunk.
Az biztos, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó GINOP IH (Irányító Hatóság) pályázata nem sikerült jól. Erről megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is (sok időt egyelőre nem adtunk a válaszra, hiszen hamar közöltük a reggeli eseményekről ezt a cikket, de ha érkeznek válaszok, azonnal frissítjük az írásunkat!).
Frissítés: koradélután több címzett is jelezte, hogy az ITM a témában sajtóközleményt adott ki, amely itt olvasható. az anyag némi eufemizmussal így fogalmaz:
A keret kimerülése miatt a beadás napján felfüggesztésre került a GINOP PLUSZ-1.2.1-21 első felhívása
Az ITM elárulta, hogy a pályázatra a 8 órai nyitást követően 1137 pályázat érkezett 130 milliárd forint értékben, ezért a felhívás a kiírásban foglaltaknak megfelelően automatikusan felfüggesztésre került. Forrásaink úgy tudják, hogy a rendszerbe előzetesen elhelyezett igények összege jelentősen meghaladta a 400 milliárd forintot is. A minket elérő kisebb pályázók mindenesetre úgy élték meg a folyamatot, hogy gyakorlatilag esélyük sem volt,
„humán erővel lehetetlen volt a pályázati felületet megnyitni, hozzáférni a kitöltő felülethez, bevinni az adatokat, lefuttatni az ellenőrzést és rákattintani a Benyújtás gombra. ”
A nagyobb cégek is panaszkodtak, de ők a komoly hr-előkészületek után sikereket is elértek.
Most jön a magyarázkodás
Korábban a Telex már írt cikket ilyen hirtelen megnyíló és gyorsan betelő pályázatokról, a belinkelt írás a HIPA egy pályázatának anomáliáiról szól. A pályázatírók szerint ez gond a kollégáknak is, hiszen sikerdíjasak a cégek, ilyenkor nincs bevétel, hiábavaló volt a hosszú munka, de gond a vállalkozóknak is, mert ők fejleszteni szeretnének.
„mi három hetet dolgoztunk, ha vannak konzervanyagaid, akkor kicsi időt meg lehet takarítani az előkészületekben, de legalább 20-40 órát követel meg a felkészülés a cégvezetőtől, és ehhez jön még a pályázatírók munkája. Ezt az időt nem a normál ügyvezetői feladatokra költöd, mindenkinek fáj, ha ezt hiába pazarolod el”
– mondta egy sikertelen pályázó.
A tanácsadóknak most kifejezetten kellemetlen napjai jönnek, megint el kell magyarázniuk az ügyfeleiknek, hogy nem ők az ügyetlenek, hanem a rendszer ilyen.
„Nem hiszem, hogy ez valami tudatos csalás lenne, csak még amikor segíteni szeretne a kormány, akkor is több ellenséget szerez, mint hálás embert”
– fogalmazott egy vállalkozó.
Egy pályázatíró pedig így fogalmazott:
„full dobókocka volt, hogy mi ment be, és mi nem.”
Folytatás
Elvileg javítani még lehet, hivatalosan 2021. július 12-től 2022. január 17-ig tart a program. A támogatási kérelmek benyújtása ütemezett:
benyújtási szakasz: 2021. július 12. 8 óra 00 perctől – 2021. július 19. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 100 milliárd Ft
benyújtási szakasz: 2021. október 11. 8 óra 00 perctől – 2021. október 18. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 50 milliárd Ft
benyújtási szakasz: 2022. január 10. 8 óra 00 perctől – 2022. január 17. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 50 milliárd Ft
Forrásaink nem értik, hogy miképpen lehet ennyi bosszúságot okozni.
„Megy a propaganda, hogy a kormány segíteni szeretné a vállalkozásokat, és valóban ilyen nagyságrendű általános, kkv-kat célzó gazdaságfejlesztési pénz régen nem érkezett, de erre most mindenki beindult, és a nagy többség feleslegesen dolgozott.”
A mezőgazdaságban jobban működik
A háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy vagy a program volt túl tág, vagy a belépési lehetőség volt túl egyszerű a rendelkezésre álló forráshoz képest. Általában a limit 130 százalékát szokta beengedi a pályázati kiíró, mert abból lesz kábé 100 százalék jó pályázat, az afeletti rész elbukik, gyenge a pályázat, formai hibát vét a pályázó, vagy eleve nem is volt jogosult.
Az érthető, hogy a kiíró nem akar fenntartani egy hatalmas stábot arra, hogy tízszeres pályázati mennyiségből szelektáljon, de azért azoknál a programoknál, ahol nem az érkezési sorrend számít és adott napig biztosan nyitva van a program, majd jön a pontozás, elkerülhető az őrült tumultus. Ilyenkor is van, hogy bejelenti a kiíró, hogy hamarabb felfüggeszti a programot, de azért pár nap még a pályázók rendelkezésére szokott állni.
A mezőgazdasági termelőknél általában megoldott az, hogy nem kell minden gazdának 7.55-kor extázisban ott ülnie egy gép előtt, és idegbajt kapnia a lefagyás miatt.
Egy szakember így látta: | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/12/sok-kkv-dolgozott-hiaba-elobb-lefagyott-a-rendszer-majd-14-perc-alatt-elfogyott-a-100-milliardos-ginop-palyazat | https://web.archive.org/web/20230810153045/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/12/sok-kkv-dolgozott-hiaba-elobb-lefagyott-a-rendszer-majd-14-perc-alatt-elfogyott-a-100-milliardos-ginop-palyazat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elobb-lefagyott-a-rendszer-majd-14-perc-alatt-elfogyott-a-kisvallalkozoknak-szolo-100-milliardos-palyazat | Telex | hungarian-news | 2021-07-12 17:00:00 | [] | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,445 | Hiába kérte a szülők 90 százaléka, nem vehette át a német kisebbségi önkormányzat a német nemzetiségi iskolát | Elutasította a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a soroksári nemzetiségi iskolát kezelésbe vehesse a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ). Emellett nem fogadta el a minisztérium az iskolát 15 éve vezető igazgató pályázatát sem, így bizonytalan, hogy folytathatja-e Kreisz Erzsébet a munkáját az iskola élén – írta a Jelen.
Pedig ő volt az egyetlen pályázó, támogatta az iskola, a szülői közösség és a tankerület is.
A szülői közösség 90 százalékos többséggel azt is megszavazta, hogy az iskolát vegye át kezelésébe az SNNÖ. A kezdeményezés mellé állt az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője is, aki rendszeresen a Fidesz mellett szavaz – Ritter Imre megszavazta a pedofília büntetését szorgalmazó, a módosítással azonban végül melegellenessé tett törvényt is –, ám a kormányzat mégis elutasította a helyi közösség kérését. | Elutasította a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a soroksári nemzetiségi iskolát kezelésbe vehesse a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ). Emellett nem fogadta el a minisztérium az iskolát 15 éve vezető igazgató pályázatát sem, így bizonytalan, hogy folytathatja-e Kreisz Erzsébet a munkáját az iskola élén – írta a Jelen.
Pedig ő volt az egyetlen pályázó, támogatta az iskola, a szülői közösség és a tankerület is.
A szülői közösség 90 százalékos többséggel azt is megszavazta, hogy az iskolát vegye át kezelésébe az SNNÖ. A kezdeményezés mellé állt az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője is, aki rendszeresen a Fidesz mellett szavaz – Ritter Imre megszavazta a pedofília büntetését szorgalmazó, a módosítással azonban végül melegellenessé tett törvényt is –, ám a kormányzat mégis elutasította a helyi közösség kérését.
„Nem mutattuk be elég világosan a terveinket – nevezetesen, hogy nem akarunk semmit sem változtatni az iskola oktatási struktúráján? Nem voltak átláthatóak a céljaink? Előfordult már az általunk támogatott iskolában, hogy csak német származású tanulókat vettünk fel? Miért nem értik meg a döntéshozók, hogy mi nem elvenni akarunk a közösségtől, hanem adni: szellemben, tárgyban és infrastruktúrában? Mélységesen sajnálom, hogy nem értették meg, hogy nem a helyi erők ellenében, hanem velük együtt akarjuk megvalósítani a magyarországi német oktatási központ gondolatát” – idézte a lap a csalódott Englenderné Hock Ibolyát, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökét.
Nem derül ki, miért utasította el a minisztérium, hogy a Grassalkovich Antal Általános Iskola az SNNÖ kezelésébe kerüljön, de Szabó Szabolcs független országgyűlési szerint a döntést befolyásolhatta, hogy abban a lakónegyedben, amely a Grassalkovich iskolakörzetéhez tartozik, hatalmas ingatlanberuházás folyt és zajlik még jelenleg is. Itt lakik a Fidesz pártigazgatja, Kubatov Gábor és az ő jobbkeze, Farkas Kálmán is. „Ebben a lakóövezetben egyre nő a gyerekek száma, fontos tehát az ott élő családoknak, hogy milyen iskola érhető el a közelben. – Soroksár óvárosi részén két iskola van a Grassin kívül. Az egyre inkább elszegregálódó Mikszáth Kálmán Általános Iskola és a Páneurópa Általános Iskola, ami viszont annyira kényelmesen már nem közelíthető meg. A Grassihoz hasonló színvonalú oktatás a Török Flóris Általános Iskolában van, de az már a pesterzsébeti rész közelében van. A kerületben 1800 gyerek jár iskolába, harmaduk, azaz 600 gyerek a Grassiba. A fenntartóváltási kérelem visszautasításában az is közrejátszhatott, hogy az állam félt attól, hogy a körzetes ellátást biztosító intézmények közül kiesne az, amelybe a kerületi gyerekek harmada jár” – írta a lap, amely szerint Kreisz Erzsébet iskolaigazgatói pályázatát az Emmi azért utasíthatta el, mert az igazgatónő támogatta a kezdeményezést, hogy a Grassalkovichot átvegye a német nemzetiségi önkormányzat. | https://telex.hu/belfold/2021/07/05/hiaba-kerte-a-szulok-90-szazaleka-nem-vehette-at-a-nemet-kisebbsegi-onkormanyzat-soroksari-nemet-nemzetisegi-iskolat | https://web.archive.org/web/20211207121258/https://telex.hu/belfold/2021/07/05/hiaba-kerte-a-szulok-90-szazaleka-nem-vehette-at-a-nemet-kisebbsegi-onkormanyzat-soroksari-nemet-nemzetisegi-iskolat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-kerte-a-szulok-90-szazaleka-nem-vehette-at-a-nemet-kisebbsegi-onkormanyzat-a-nemet-nemzetisegi-iskolat | Telex | hungarian-news | 2021-07-05 17:07:00 | [
"Kubatov Gábor"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [
"Bp. XXIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"pályázat",
"oktatás",
"protekció"
] | [] |
52,446 | 90 százalékos különadót vet ki a nagyobb bányákra a kormány | A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. A koronavírusra hivatkozó rendelet alapján azok a bányák, amelyek kavics, homok, agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, azok 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak.
Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki.
A rendelet célja a „tisztességes haszonkulcs” kialakítása. | A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. A koronavírusra hivatkozó rendelet alapján azok a bányák, amelyek kavics, homok, agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, azok 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak.
Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki.
A rendelet célja a „tisztességes haszonkulcs” kialakítása.
A kiegészítő bányajáradékot havonta kell megfizetni, a következő hónap 15. napjáig. A kiegészítő bányajáradékot „a közegészségügyi célú, állami magasépítési beruházásra kell fordítani” – áll a rendeletben, amely július 15-én lép hatályba.
Megreguláz a kormány
A Magyar Közlöny további, bányát érintő rendeletet is tartalmaz, amely a kitermelés mielőbbi megkezdésére ösztönzi a kitermelési engedély tulajdonosát.
Ez egybevág a kormány eddigi lépéseivel a bányákkal kapcsolatban, amellyel a cél a mind nagyobb állami kontroll és azután újraosztáshoz szükséges mozgástér megteremtése. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A koronavírusra hivatkozva a kormány rendeletben döntött úgy, hogy jogában áll elővásárlási jogot bejegyezni a bányákra. Ezután lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő zárt tenderen hirdessen pályázatot a kitermelési jogra, végül azt is, hogy az állam ne eladja, csupán bérbeadja a kitermelési jogot.
Orbán Viktor korábban elmondta, hogy céljuk, hogy olyanok jussanak a joghoz, akik valóban a kitermelést akarják megvalósítani, nem pedig a versenytársakat kiszorítani.
A törekvés önmagában legitim is lehetne, ám a rendelkezésnek lehet olyan következménye is, hogy az állam valódi verseny híján végül sokkal olcsóbban értékesíti a bányászati jogot, aminek az árát tovább csökkenti, hogy eladás helyett bérbeadásról van szó. Miközben a bányászati jog értékét a kitermelés adja, ha ez megtörténik a bérbeadás idején, akkor hiába száll vissza a jog az államra, az – amennyiben már nincs kitermelhető nyersanyag – már nem képvisel értéket. | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/09/90-szazalekos-kulonadot-vet-ki-a-nagyobb-banyakra-a-kormany | https://web.archive.org/web/20230220202035/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/09/90-szazalekos-kulonadot-vet-ki-a-nagyobb-banyakra-a-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/90-szazalekos-kulonadot-vet-ki-a-nagyobb-banyakra-a-kormany | Telex | hungarian-news | 2021-07-09 17:12:00 | [] | [] | [] | [
"bányászat",
"építőipar",
"jogalkotás"
] | [] |
52,447 | Véletlenül derült ki, hogy a kormány valami kavarásba kezdett a bányák körül | Véletlenül derült ki, hogy az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát az állam zárt körű tenderen értékesítette. Először fordult elő, hogy nem nyílt pályázaton versengtek a cégek a kitermelésért. Mindmáig nem tudni, kik voltak a kedvezményezett cégek, amelyek részt vehettek a zárt körű pályázaton, amelynek győzteséről csak nem hivatalos ágazati értesülések vannak: a befutó ezek szerint a BayerConstruct lehet, amely Balázs Attila érdekeltségébe tartozik, aki tavaly résztulajdonosa lett az Appeninn Nyrt.-nek, mielőtt Tiborcz István hivatalosan kiszállt volna az irodaházakkal, kikötőkkel teli cégből. Érdekes viszont az is, hogy kik nem lehettek ott, de ne szaladjunk előre. | A zárt körű tenderre a bányászati jogok értékesítésekor korábban nem volt jogszabályi felhatalmazás, ez meglepő módon a koronavírusra hivatkozva született meg a „78/2021 (II.19) Kormányrendelet” képében. Ezzel két dolog vált lehetővé: az első, hogy a pályázatnak nem kell nyíltnak lennie, a második, hogy a bányászati jogot nem feltétlenül adja el az állam – azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. –, megteheti azt is, hogy csak bérbe adja egy meghatározott, jellemzően húszéves időszakra. A koronavírusra hivatkozva megjelent egy tavaly májusi kormányrendelet is amely nemcsak az állam tulajdonában lévő potenciális bányák kiosztását, de a magánkézben lévők begyűjtését is megkönnyíti: A „veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról szóló” kormányrendelet szerint bizonyos ásványi anyagok esetén – érdemi indoklás nélkül – az állam elővásárlási jogot jegyezhet be, ha ezt a bányafelügyelet kéri.
Az állam őrzi a jogot, mi itt a gond?
Az eladás helyetti bérbeadás akár jól is hangozhat, hiszen állami tulajdonban marad a jog, nem lesz magán-, esetleg egyenesen külföldi kézben, amit a kormányzat egyre nyíltabban kerülendőnek tart. Valójában azonban a bányászati jog eladása helyetti bérbeadással bevételtől esik el az állam: a használati jognak a kitermeléskor van értelme, ha az adott területet kitermelték, az állam már nem sokra megy a rá visszaszálló terület bányászati jogával, hiszen nincs már mit kitermelni.
Mindenesetre május 7-én felkerült a hirdetmény az MNV Zrt. oldalára a pályázatról, illetve annak lezárulásáról – ezzel valószínűleg porszem csúszott a gépezetbe, a hirdetményt rutinból rakhatták fel, mert ezek korábban mindig nyílt pályázatok voltak, ami elkerülhetetlenné teszi a hirdetményről szóló nyilvános értesítést. Egy zárt tendernél erre nincs szükség, így ez ebben az esetben csak véletlenül történhetett meg. De ki nyert?
Ahol a Duna Aszfaltnak is rögös lett az út
Egyelőre nem tudni, melyik cég kapta meg a jogot az ország egyik legnagyobb kavicsbányájának kitermelésére az ország közepén, ahonnan jó fekvése okán számos projektet el lehet látni, útépítéstől Fudanon át a Belgrád–Budapest vasútvonalig.
Meglepő viszont az előélete a nagy titkolózással meghirdetett három kiskunlacházi és egy délegyházi bányateleknek. A rajtuk lévő bányászat joga eredetileg a német tulajdonú Duna-Dráva Cementé (DDC) volt. A cég azonban nem kezdte meg a kitermelést öt éven belül, így a jog visszaszállt az államra. A DDC menteni akarta a menthetőt, így a bányászati jogot átruházta a Duna Aszfalt leányvállalatának, a Hódút Freeway Kft.-nek. A tavaly 30 milliárd forintos nettó árbevételű cég a Duna Aszfalton keresztül Szijj László érdekeltsége. Kézenfekvő volt abban bízni, hogy az adriai jachtján Szijjártó Pétert is vendégül látó, az elmúlt hét évben az ország tíz leggazdagabbja közé emelkedő vállalkozó képes lesz érvényesíteni az érdekeit.
A bányafelügyelet azonban nem fogadta el az átruházást, hiába ment a DDC a Kúriáig, Szijj László érdekeltsége mégsem jegyezhette be a bányászati jogot a területre, az maradt az államnál – így indulhatott el ez a bizonyos májusi zárt körű tender, amelyre Szijj László cége meghívást sem kapott.
„Stratégiai céllal vágtunk volna bele, szerettük volna megszerezni a jogot, hogy aztán nyersanyagot termeljünk” – mondta a Duna Aszfalt Zrt. igazgatósági tagja. Varga Antal szerint azonban a Kúria döntését tudomásul kell venni, a bíróság nem ítélte jogszerűnek az igényt, és nem fogadta el a DDC-vel kötött, a bányászati jogra vonatkozó adásvételi szerződést.
Az, hogy ezúttal a potenciális nyersanyagforrást nem sikerült megszerezni, nem jelent a cégnek nagy érvágást. „Jelen pillanatban szerződött feladataink szerződését mindez nem befolyásolja” – közölte az igazgatósági tag.
Na de akkor ki nyert?
Kézenfekvő lenne a feltételezés, hogy Orbán Viktor édesapja vetett szemet a területre, iparági források szerint azonban a kőbányákban érdekelt Orbán Győző sem szerepelt a zárt tenderre meghívottak között. Sem Mészáros Lőrinc, sem pedig Tiborcz István.
Hivatalosan ugyan nem tudni, ki a győztes – erre az egyszerűnek tűnő kérdésre nem válaszolt Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, amikor erről a parlamentben Mesterházy Attila kérdezte.
„Nem értem, miért kell titkolózni, közvagyonról van szó, előbb-utóbb nyilvánosnak kell lennie”
– mondta a Telexnek a szocialista politikus. Mesterházy egy hónapot várt, hogy Máger személyesen legyen kénytelen válaszolni a kérdésre, ám érdemi választ nem kapott, csupán jogszabályi hivatkozást, amely ezt lehetővé teszi. „Nem a formai jogszerűségét vitatom, hanem a magyarázatát keresem a döntésnek” – mondta Mesterházy, aki közérdekű adatigényléssel próbálja kideríteni, hogy milyen szempontok szerint döntöttek a meghívottak köréről és a nyertesről. „Valamilyen döntés-előkészítési dokumentumnak kell lennie, hogy kiderüljön, miért hívtak meg, mondjuk, egy ügyeletes Mókus őrsöt meg egy Mici Bt.-t”. A példaképp bedobott cégnevekkel Mesterházy arra utalt, hogy a zárt pályázathoz három szereplő kell, így ha van is kiszemeltje a kormánynak, akkor sem lehet a pályázat egyszereplős. Van viszont egy komoly cég, amely értesülések szerint a nyertese lehet a pályázatnak.
Nagy cég, kis reflektorfény
Ez nem más, mint a Forbes összeállítása szerint az 50. legértékesebb magyar cég, a BayerConstruct, amely Balázs Attila tulajdonában áll. A székelyföldi születésű nagyvállalkozóról tavaly a Válasz Online írt részletes anyagot. A cikk szerint a cégét a kezdetekben nem az első generációs NER-esekhez hasonlóan állami megbízásokból, hanem piaci megrendelések révén felépítő Balázzsal gördülékenyen haladt a beszélgetés, egészen addig, amíg elő nem került a kormányfő veje, Tiborcz István akkori érdekeltségével, az Appeninn Holding Nyrt.-vel közös kikötőberuházása. Nem sokkal korábban Balázs 18 százalékos tulajdont is szerzett a cégben, megvásárolva azt a részesedést, amely Mészáros Lőrinchez volt köthető.
Arról az Átlátszó írt, hogy a cégnek bőven akadt állami megrendelése is, igaz, jellemzően nem tenderek nyerteseként, hanem alvállalkozóként. Így vett részt az MTK-stadion, a Puskás Aréna és a Ludovika Campus felépítésében. Több beruházását pedig – Zuglóban és a Bikás parknál – a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette, jelentősen megkönnyítve ezzel az engedélyeztetési eljárást.
A vállalkozó cégei a vissza nem térítendő állami támogatások terén sem állnak rosszul, az elmúlt években 15 milliárd forint közpénz áramlott hozzájuk, többek között erdélyi beruházásokra.
Rendszer lehet a zárt tenderekből
A kavics- és homokbányák zárt körben való értékesítéséről a kormányfőt is kérdeztük azon a kormányinfón, amelyen váratlanul Orbán Viktor is megjelent. A miniszterelnök elmondta, hogy egy esettel – ez éppen az említett kiskunlacházi és délegyházi bányákat érintő kérdés volt – ő is foglalkozott, mert a kormány elé került. Kifogásolta, hogy a kitermelési jog korábbi tulajdonosa nem kezdte meg a termelést. „Ebből mi arra a következtetésre jutottunk, hogy nem azért vette meg, hogy működtesse a magyar gazdaság számára, hanem azért, hogy másokat kizárjon a versenyből. És ez nem helyes.”
„Nagyon helyesen a magyar kormány úgy döntött, hogy még egyszer ebbe a csapdába nem akarunk beleesni. Ezért csak olyanokat hívunk meg a pályázatra, akik működtetni fogják” – indokolta a döntést a kormányfő.
Az építőipari nyersanyagok kérdése stratégiai jelentőségű – még ha furcsa is, hogy ennek szabályozását a koronavírusra hivatkozva is alakította a kormány. A főváros környéki és Pest megyei kavicsbányák nagy része egy kézben van, önmagában értékelhető cél, ha a kormány ezen változtatni kíván. Más kérdés, hogy erre ott lehetne a Gazdasági Versenyhivatal, ha valóban monopolközeli helyzet alakul ki. Az tehát, hogy az állam zárt tenderen értékesítse a bányászati jogot, nem magától értetődő a fenti cél ismeretében sem, már csak azért sem, mert ezzel az értékesítésből befolyó összeg is kisebb lehet.
A bányászati jogtól messze még a bányászat
Bár Orbán a versenytársak kiszorítását gyanította a DDC lassúsága mögött – amely miatt végül a kitermelési jogot elveszítette –, a gyakorlat ennél bonyolultabbnak tűnik.
„A bányászati jog megszerzése még nem egyenlő a bányanyitással” – jegyezte meg Varga. Ez a folyamatnak csak egy része, „a rázósabb rész” utána következik, a környezetvédelmi engedélyek megszerzésével és a földtulajdonosokkal való egyezkedéssel, hogy ki lehessen alakítani a bányaudvart és fizikailag is megkezdődhessen a kitermelés.
Mindez a DDC-nél még nem volt meg, csupán a bányászati jog. A Duna Aszfalt igazgatósági tagja szerint nemcsak az építőipari nyersanyag, de a gazdaság minden területén teljesen természetes, hogy egy cég hosszabb távon, stratégiai célokat megfogalmazva működik. Ezt a legitim célt szolgálja az ágazatban a bányászati jogok megszerzése is, biztosítandó, hogy a beruházásokhoz szükséges nyersanyag rendelkezésre álljon. Egy nagy építőipari cégnél nem opció, hogy „elmegy a kavicsboltba” – jegyezte meg a szakember.
Kérdéseinkkel az MNV Zrt.-hez és a Bayer Constructhoz fordultunk írásban, válaszuk esetén frissítjük a cikket. | https://telex.hu/belfold/2021/06/25/kavicsbanya-ertekesites-zartkoru-tenderen-orban-viktor-bayer-construct | https://web.archive.org/web/20230130112004/https://telex.hu/belfold/2021/06/25/kavicsbanya-ertekesites-zartkoru-tenderen-orban-viktor-bayer-construct | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veletlenul-derult-ki-hogy-a-kormany-valami-kavarasba-kezdett-a-banyak-korul-1 | Telex | hungarian-news | 2021-06-25 17:17:00 | [
"Balázs Attila"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Kiskunlacháza",
"Pest megye"
] | [
"pályázat",
"átláthatóság",
"engedély",
"bányászat",
"klientúra"
] | [] |
52,449 | Hússzorosára nőtt a győri hulladékos cég vesztesége, és most sem tudni, ki az az A. Alexander | Aki azt gondolta, hogy a Győr hulladékgazdálkodásáért felelős céggel (GYHG) kapcsolatban tisztán fog látni a győri közgyűlés szerdai ülése után, az tévedett. Az esély ugyan megvolt, hisz a képviselők külön napirendi pontként tárgyalták a vállalat gazdálkodását. Annyi kiderült, hogy az előző évhez képest hússzorosára, 758 millió forintra nőtt a veszteség, de azt senki nem tudja, kicsoda A. Alexander, és mit csinált valójában a cég és a polgármesteri hivatal környékén. | Aki azt gondolta, hogy a Győr hulladékgazdálkodásáért felelős céggel (GYHG) kapcsolatban tisztán fog látni a győri közgyűlés szerdai ülése után, az tévedett. Az esély ugyan megvolt, hisz a képviselők külön napirendi pontként tárgyalták a vállalat gazdálkodását. Annyi kiderült, hogy az előző évhez képest hússzorosára, 758 millió forintra nőtt a veszteség, de azt senki nem tudja, kicsoda A. Alexander, és mit csinált valójában a cég és a polgármesteri hivatal környékén.
Ahhoz, hogy a folytatást értsék, össze kell foglalni annak a cikksorozatnak a lényegét, amelyet az Ugytudjuk.hu újságírója jegyez tavasz óta. Az ebben leírt mondatokra hivatkozott ugyanis a győri ellenzék, és tett fel kérdéseket. Nem egyet, nem kettőt egy bizonyos A. Alexander kapcsán, aki a cikk állítása szerint jó üzleteket kötött, bejáratos volt a győri polgármesteri hivatalba, beleszólása volt a döntési mechanizmusokba, miközben semmilyen pozíciója nem volt sem az önkormányzatnál, sem pedig a hulladékgazdálkodási cégnél.
A győri hulladékkezelést korábban a Győr-Szol végezte. 2014. július 1-jével létrejött a leányvállalata, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG). Vele áll most szerződésben a 112 településsel megalakult társulás. A falvak mellett valóban kiemelkedik a bevitt vagyont tekintve Győr, amely azonban ebből nem igen profitál.
Dézsi Csaba András röviden így foglalta össze a polgármesteri regnálása előtt kötött szerződést: „El lett cseszve.”
Ami biztos, hogy a GYHG veszteséges, a hiányt illetően egy meglehetősen markáns számot a Telexnek adott interjúban mondott ki először a győri városvezető.
A vállalat beszámolója szerint a GYHG 2020-ban 758 millió forint hiányt halmozott fel, hússzorosát a 2019-es számnak, ami 37 millió volt. A beszámolót a képviselők az ülés előtt kapták csak meg, sok idő nem maradt az átolvasásra, nem is nagyon lovagoltak a számokon. Sokkal inkább azokon a személyi változásokon, amelyek az elmúlt hónapokban a GYHG és a társulás táján megtörténtek. Távozott a társulás éléről Borsi Róbert, aki a helyi Fidesz meghatározó tagja, a helyére lépő Németh Zoltán (ő a megyei közgyűlés fideszes elnöke) szintén lemondott a nem sokáig betöltött pozícióról. Az ő esetében a kormányhivatal emelt kifogást. A GYHG vezetésében is többen adták a kilincset egymásnak.
Az ellenzék részéről Pollreisz Balázs (MSZP), Balla Jenő (Összefogás Győrért) és Glázer Tímea (DK) sorolta a kérdéseit, a többi mellett ezeket:
Miért kellett titoktartási nyilatkozatot aláíratni a dolgozókkal?
Miért volt irodája A. Alexandernek a Győr-Szolnál, és belépője a polgármesteri hivatalba?
Milyen rálátása van a döntésekre?
Megzsarolta-e Dézsi Csaba Andrást is?
Tudja-e a polgármester, hogy az illető az ő nevében tárgyal?
Mi lesz az optikai válogatóval?
A személyeskedésektől nem mentes kérdés-válaszok során a Győr Projekt ügyvezető igazgatója (az összevont óriáscéghez tartozik már a hulladékgazdálkodás is) „bevált szokásnak” nevezte a titoktartási nyilatkozat aláírását. A. Alexandert személyesen nem ismeri a polgármester, az illetőnek nincs belépője a hivatalba, és mint kiderült, szerződésben sem áll már vele a városi cég. Az optikai válogatónak pedig nincs most realitása, túl sokba kerülne.
Nem jutott tehát egy lépéssel sem előbbre a politika. A helyi hírportál a közelmúltban hírt adott azért arról, hogy a nyomozás az ügyben tovább folyik, és a rendőrség iratokat foglalt le.
„Messzire nyúlnak a problémák” – mondta az elhúzódó vita végén Dézsi Csaba András polgármester. A nyomozás szerinte arra mindenképp jó lesz, hogy „tisztára mossa a dolgokat”, „nem lesznek mende-mondák”. „A show műsornak vége”, tette ki a pontot a vita végére a polgármester, de megállapítani csak annyit tud egy győri az adok-kapokból, hogy a hulladékgazdálkodás veszteséges, az éjszakai szemétszállítás, amelyet egyébként épp a szocialista Pollreisz Balázs ötletére vezettek be, majd nem sokkal később a lakossági panaszok miatt visszaállítottak, csaknem 80 millió forint mínuszt termelt. Valószínűleg ezt még elégszer Pollreisz orra alá dörgöli majd a jobboldal. A Győr Projekt vezetője most, tehát 2021 júniusában úgy gondolja, a racionalizálásokkal a GYHG „2023-ig szépen el tud működni”. | https://telex.hu/gazdasag/2021/06/30/gyor-kozgyules-hulladekgazdalkodas-gyhg-alexander-dezsi-csaba-andras | https://web.archive.org/web/20211207123428/https://telex.hu/gazdasag/2021/06/30/gyor-kozgyules-hulladekgazdalkodas-gyhg-alexander-dezsi-csaba-andras | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/husszorosara-nott-a-gyori-hulladekos-ceg-vesztesege-es-most-sem-tudni-ki-az-az-a-alexander | Telex | hungarian-news | 2021-06-30 17:31:00 | [] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft."
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
52,450 | Az MNB 32,5 milliós bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira | A Magyar Nemzeti Bank összesen 32,5 millió forint bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira hitelkockázati, IT, tőkeszámítási, adatszolgáltatási és vállalatirányítási hiányosságok miatt, és kötelezte a vizsgált intézményeket azok mielőbbi kiküszöbölésére, írja közleményében az MNB. Azt is írták, hogy a feltárt problémák nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését. | A Magyar Nemzeti Bank összesen 32,5 millió forint bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira hitelkockázati, IT, tőkeszámítási, adatszolgáltatási és vállalatirányítási hiányosságok miatt, és kötelezte a vizsgált intézményeket azok mielőbbi kiküszöbölésére, írja közleményében az MNB. Azt is írták, hogy a feltárt problémák nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését.
A helyszíni ellenőrzést is magában foglaló, 2019. november 1-től kezdődő időszakra vonatkozó vizsgálatot a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nél (MTB Zrt.) és az irányítása alatt álló Takarékbank Zrt.-nél valamint Takarék Központi Követeléskezelő Zrt.-nél folytatták le.
Az MNB megállapította, hogy az MTB Zrt. több ponton – így többek közt a csoportszintű ügyfélcsoport-nyilvántartás, a nagykockázat-vállalás rendjének szabályozása, az ügyféllimitrendszer nyilvántartása, visszamérése esetében – hibásan és hiányosan kezeli a hitelkockázatokat. Adatbiztonsági, nyilvántartási hiányosságok merültek fel az informatikai védelmi rendszer esetében, valamint a tőkekövetelmény számítása során az MTB Zrt. nem tartotta be teljeskörűen a jogszabályi előírásokat. A felügyeleti adatszolgáltatásban egyes jelentéstáblák szintén hibásnak bizonyultak, a vállalatirányítás terén pedig az MTB Zrt. belső ellenőrzési területe a vizsgált időszakban nem rendelkezett elegendő erőforrással feladatainak teljes körű ellátásához.
A Takarékbanknál az MNB a hitelkockázatok terén a követelésminősítés, értékvesztési modell, illetve az átstrukturálás szabályozása, nyilvántartása terén tárt fel hiányosságokat. A Takarékbank egyebek közt helytelenül határozta meg az IFRS9 szerinti céltartalékai, értékvesztése mértékét, és egyes ügyleteket nem sorolt át a megfelelő kockázati kategóriákba. A Takarékbank tőkeszámítása az ingatlanfinanszírozási kockázati súlyozás nem megfelelő megállapítása miatt bizonyult helytelennek. Pontatlan volt emellett a Takarékbank konszolidált biztosított betétállományának nyilvántartása is, míg az IT rendszernél a határvédelem, valamint a külső támadások elleni infrastruktúra esetében szükséges a célvizsgálat által feltárt hiányosságok megszüntetése, írták a közleményben.
A Takarék Követeléskezelőnél a vállalati követelések kezelése, az ügyletek adatai, dokumentumai, és a követeléskezelés során szerzett egyéb információk rögzítése, valamint a várható megtérülések vizsgálata és dokumentálása esetében tártak fel hiányosságokat.
Az MNB az MTB Zrt. esetében 15,5 millió, a Takarékbankra 14 millió, míg a Takarék Követeléskezelőre 3 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és kötelezte az intézményeket, hogy 2021. október 31-i és december 31-i határidőkkel számoljanak be a problémák megszüntetéséhez tett intézkedéseikről.
Az MNB szerint a bírságok összegének meghatározásakor súlyosító körülménynek számított egyes hiányosságok kockázati súlya, besorolása, illetve a Takarék Bankcsoport pénzpiaci súlya is. Enyhítő körülménynek tekintették a vizsgált intézmények együttműködő magatartását, és hogy már a vizsgálat alatt megkezdték a hiányosságok egy részének kiküszöbölését, egyes hibákat pedig meg is szüntettek. | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/07/mnb-takarekbank-birsag-hitelkockazat | https://web.archive.org/web/20220119165705/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/07/habony-arpad-tanacsadoceg-danube-business-consulting-ltd | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mnb-325-millios-birsagot-szabott-ki-a-takarek-bankcsoport-tagjaira | Telex | hungarian-news | 2021-07-07 17:38:00 | [] | [
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank",
"Takarék Központi Követeléskezelő Zrt.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bírság",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
52,451 | A Nemzeti Közszolgálati Egyetem visszautasítja Hadházy vádjait az EU-s csalásokról | A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „visszautasítja a rágalmakat”, amiket Hadházy Ákos fogalmazott meg a Facebookon korábban, miszerint a NAV különösen nagy értékben, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél. | A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „visszautasítja a rágalmakat”, amiket Hadházy Ákos fogalmazott meg a Facebookon korábban, miszerint a NAV különösen nagy értékben, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél.
Az egyetem friss közleményében most azt írja, „visszautasít minden olyan politikai motívumú hamis híresztelést, amely az NKE jó hírnevét törekszik csorbítani”. Röviden azt is írják, az egyetem már az alapítása óta jelentős EU-s projekteket vezet a közszolgálat-fejlesztés területén. 2016-tól az unió 23,5 milliárd forinttal támogatta a NKE képzési és kutatási kapacitásainak építését, „ezen keresztül pedig a magyar közigazgatás tisztviselői állományának és tudásbázisainak fejlesztését. Azokat a feladatokat, amelyeket az EU Bizottság auditja nem kívánt támogatni, az egyetem vagy nem valósította meg, vagy az egyetem saját költségvetéséből finanszírozta. Az EU által nyújtott 23,5 Milliárd Ft-os támogatás a magyar közszférát és a nemzetgazdaságot támogatta”.
Hadházy kedden írta a Facebookon, hogy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Polt Péter főügyésznél, aki Hadházy szerint „kénytelen volt” továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el, „mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek”, írta Hadházy, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet. | https://telex.hu/belfold/2021/07/14/nemzeti-kozszolgalati-egyetem-hadhazy-akos-unios-tamogatas-nav | https://web.archive.org/web/20221207033241/https://telex.hu/belfold/2021/07/14/nemzeti-kozszolgalati-egyetem-hadhazy-akos-unios-tamogatas-nav | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-visszautasitja-hadhazy-vadjait-az-eu-s-csalasokrol | Telex | hungarian-news | 2021-07-14 12:30:00 | [] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)"
] | [] | [
"oktatás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
52,452 | Az ötszörös főigazgató – Schmidt Mária univerzuma | Ötszörös főigazgató, többszörös kurátor, egyetemi tanár, milliárdos, a NER hivatalos történésze. A közalapítványa körüli birodalmat és projektjeit tavaly két-, korábban egymilliárd forinttal támogatta az állam. Idén viszont nem megy simán a pénzszerzés. | „Mária most szembesült először azzal, hogy nem kap bemondásra egymilliárdot, csak akkor finanszírozza a Miniszterelnökség a Sorsok Háza projektet, ha pontosan tudja, hogy milyen lesz a kiállítás” – magyarázta egyik kormányzati forrásunk a Lázár János és Schmidt Mária közötti feszültség okát. Pedig korábban kiváló volt a kapcsolatuk, Schmidt már két ízben is „eladta” Lázárnak a Terror Háza klónjait: a Hódmezővásárhelyen 2006-ban nyílt Emlékpont nevű múzeumot, illetve korábban a Holokauszt Múzeumot. Mindkettőt zömében a Terror Háza stábja – és F. Kovács Attila építész – készítette bérmunkában.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Forrásaink szerint Schmidt kegyvesztettsége mögött az állhat, hogy ő beszélte tele Orbán Viktor fejét azzal, amit már a Terror Háza-koncepció is sugall, miszerint a náci megszállással Magyarország elveszítette függetlenségét és cselekvési szabadságát, és csak a rendszerváltással kapta vissza. Ennek hangsúlyozását a bal- és liberális oldalon úgy értelmezik, hogy felmenti a magyar politikát és a társadalom érintett részét a holokausztban játszott felelősség alól. Schmidt és Kerényi Imre eszelte ki e nézet kivetüléseként a német megszállási emlékművet. A „szörnyű giccs” – ahogy az egyik kormánytag fogalmazott a Narancsnak – hatalmas botrányt okozott, és bár az emlékműügybe az Orbán-kormány beleállt, a miniszterelnöknek idővel leesett, hogy rossz lóra tett. Más forrásaink szerint a kormány egyelőre nem akarja elvenni a Sorsok Háza-projektet Schmidttől, mert „nem lát mást, aki meg tudná csinálni”, de nem vállalja be, hogy a zsidó szervezetek jó részének ellenkezése dacára valósuljon meg. Schmidt Mária sem engedheti meg magának, hogy összevesszen a kormánnyal, hiszen nemcsak a Sorsok Háza, hanem a Terror Háza és a körülötte létrejött tudományos birodalma is, benne a XX. és XXI. Század Intézet adóforintokból épül.
Nagyon félnie azért nem kell. A Terror Háza „örökös” főigazgatójának, Schmidt Máriának és néhai férjének, Ungár Andrásnak szerteágazó pártbeli és üzleti kapcsolatai minden alkalommal, minden kormány alatt megvédték pozícióját, büdzséjét. Ungár András 2006-ban, 52 éves korában hunyt el, mintegy ötmilliárdos vagyont hagyott a feleségére. A Magyar Nemzetben barátja, Bayer Zsolt búcsúzott tőle. Madách téri irodaépületének földszinti részét 2005 nyarán fél évre átengedte a Fidesz által meghirdetett nemzeti konzultációnak. Zoltai Gusztávnak állítólag nagyon rosszulesett, hogy Schmidt Mária egyszer lemunkásőrözte, holott Schmidt apósával, Ungár Lajossal együtt húzták a fegyverszíjat az ’56-os forradalom utáni rendteremtésben elévülhetetlen érdemeket szerzett félkatonai szervezetben. A szociológus végzettségű Ungár András Lupis József bróker (akit 1998 nyarán sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt elítélték, és aki 2003 áprilisában szabadult, kedvezménnyel) mellett kezdte karrierjét, de nagy vagyonra a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. 1997-es megvételével tett szert. A cég két legnagyobb tulajdonosa Nobilis Kristóf és Ungár András volt. A 2013-ban 369 milliós adózott eredményt produkáló cég igazgatótanácsának tagjai többek között Nobilis Kristóf, Spéder Zoltán, valamint Schmidt Mária lánya, Ungár Anna. A cégben 24,62 százalékos részesedése van a Schmidt család (Mária és két gyermeke, Ungár Anna és Péter) tulajdonában lévő, Ungár Andrástól örökölt Pió 21 Kft.-nek. A BIF portfóliójába tartozott a maguktól táguló lakásokat is magába foglaló Pasa Park, ahol a fideszes elit, Rogán Antal, Varga Mihály is bevásárolt. Ungár Anna a Várhegyi Attila által vezetett és jelenleg a felesége, Várhegyiné Fekete Marianna által birtokolt Prestige Média Kft.-ben is tag volt 2006 és 2011 között. A Prestige Média sokat dolgozott önkormányzatoknak, például a hódmezővásárhelyinek 2010-ben 96 millióért készített városmarketinget.
Schmidt Mária Kövér Szilárddal (Kövér László öccse) és Várhegyi Attila feleségével együtt a 2010-ben megszűnt Magyar Egyetemi Kiadó Kft.-ben volt tag. A cégjegyzékből idén februárban törölt ART-EAST XXI. Kiadó és Nyomdaipari Kft.-ben az egész Schmidt család és Várhegyiné is érdekelt volt egy időben. A magán- és a közszálak összefonódnak, (Várhegyiné) Fekete Marianna történetesen a Terror Háza gazdasági igazgatója is. De a baloldalon is voltak Schmidtnek támogatói; amikor a 2006-os választási vereség után a jobboldalon Orbán Viktor leváltásán munkálkodott, Bajnai Gordont is Schmidt és milliárdos üzletfeleinek baráti köréhez tartozóként emlegették.
Kormányokon átívelő
A schmidti birodalom alapja az 1999-ben alapított Közép- és kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért (KTTK) Közalapítvány. Az első Orbán-kormány legelső költségvetési törvénye megvonta a Politikatörténeti Intézet 50 millió és az 1956-os Intézet 67 millió forintos állami támogatását, és éppen 117 millió forintot jutatott az újonnan létrehozott közalapítványnak, amely akkor még csupán a XX. Század Intézetet működtette, és célja a Terror Háza felépítése volt. Az Andrássy út 60.-at 800 millió forintért vásárolta meg az állam a közalapítvány számára, 2,7 milliárdért újította fel és rendezte be. (Összehasonlításul: a Sándor-palota kijött 2,2 milliárdból.) A közalapítvány székhelyeként kaptak egy XII. kerületi, Határőr úti ingatlant is. 2002-ben egy debreceni közalapítványt is magukba olvasztottak azért, hogy egy esetleges kormányváltás után a biztos fideszes bástya, Debrecen nélkül ne lehessen hozzányúlni a KTTK-hoz.
Fölösleges volt az aggodalom: a szocialisták és szabaddemokraták ellenzékként hevesen támadták ugyan a projektet, és kormányra kerülve morfondíroztak a névváltoztatáson vagy legalább a kiállítás „kiegészítésén”, ám végül megelégedtek azzal, hogy a Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter által három évre előre garantált (!) évi 330 millió forintos állami támogatást a parlament – Pető Iván javaslatára – 2003-ban 150 millióval csökkentette. A maradék 180 milliós támogatással még így is az átlagnál jobban finanszírozott lett volna a jelentős saját bevételekkel is rendelkező múzeum, amely valódi közgyűjteményi munkát nem végzett sem akkor, sem ma. (A hatalmas, állandó restaurálást, folyamatos feldolgozást igénylő tárgyegyüttessel rendelkező Közlekedési Múzeum és Néprajzi Múzeum kapott akkoriban 230 millió forintot.) Ám Schmidt Mária nem hagyta magát, a múzeum bezárásával fenyegetett. A magát árokbetemetőként meghatározó Medgyessy Péter miniszterelnök erre úgy megijedt, hogy 100 milliót rögtön visszaadva végül 297 millióra emelte a dotációt, és a Terror Háza váratlan meglátogatásával legitimálta a projektet. A szocialisták nyolc évük alatt nem nyúltak hozzá a közalapítvány kuratóriumához, elfogadták azt fideszes territóriumnak.
Mégis, bár múzeuma állam volt az államban, Schmidt nem volt elégedett. 2008-ban nyílt levelet írt Hiller István kulturális miniszternek azt kérve, „járjon közbe, hogy a XX. és a 2000-ben megalapított XXI. Század Intézet a Politikatörténeti Intézethez és 1956-os Intézethez hasonló támogatást kapjon”. Hiller teázni hívta az intézetek vezetőit, hároméves kutatási tervet kért tőlük, azt ígérve, hogy ennyi időre biztosítja a költségvetést. Úgy gondolta, egészséges volna, ha a politikai pártok szellemi hátországaiként is működő intézetek finanszírozása nem azon múlna, hogy épp melyik kormány van hatalmon. Aztán beütött a válság, és az egészből semmi sem lett, de 2008-ban a Terror Háza azért megkapott egy 1,2 milliárdos uniós projektet. Az uniós pénzek elosztásáért 2007-ig Bajnai Gordon felelt, aki a projekt indulását – már miniszterelnökként – közös sajtótájékoztatón jelentette be Schmidt Máriával. Az Emlékpontok című program költségvetésének egy részét a programban részt vevő iskolák kapták eszközbeszerzésre, 549 milliót pedig a közalapítvány költhetett el. 3200 interjú készült el, a diákok által felvett, alig kontrollált beszélgetések történeti és oktatási értéke csekély. Legalábbis erre utal, hogy a projekt honlapján, amelyen a felvételeknek csak egy része tekinthető meg 2001 óta, nem észlelni semmilyen aktivitást. (Az interjúk nem lettek leírva, kevés kulcsszóra lehet keresni.) Viszont jutott pénz a Terror Háza számára eszközbeszerzésre és tudományos kuratórium felállítására, melynek elnöke Schmidt Mária volt, havi 300 ezer forintért. Ezen kívül is számos projektet támogatott a költségvetés: 2006-ban 24 millió jutott az Emlékfal, 2009-ben 19 millió a Vasfüggöny emlékmű felállítására. De ez a pénz sem volt elég. Amikor 2009-ben valamennyi alapítvány költségvetését csökkentette a kormány – a KTTK-ét évi 240 millióról 210 millióra –, Schmidt Mária ismét a bezárással zsarolta a szocialista kormányzatot. Egy Hiller Istvánnak címzett levélben több mint 90 milliót követelt, mondván, anélkül a múzeum nem tud működni. A sértő hangnemű levélre adott választ nem ismerjük, vélhetően elutasító volt. Erre Schmidt régi ismerősénél, Bajnai Gordon miniszterelnöknél jelentette fel Hillert, aki egy Szigetvári Viktor államtitkár aláírásával ellátott levél tanúsága szerint 60 millió forint plusztámogatást juttatott Schmidtéknek a kormányzati tartalékalapból.
A sok nélkülözés után, 2011-től eljött a Kánaán: egyszerre két minisztérium (az Emmi jogelődje és a KIM) adott működési támogatást a Terror Házának és a XX. és a XXI. Század Intézet projektjeire. Összesen 476 millió költségvetési forint landolt Schmidtnél abban az évben. 2012-ben kissé visszavettek, a normatív támogatás 235 millióra állt vissza, de nem tudunk róla, hogy bezárással fenyegetőzött volna a főigazgató. 2013 megint a bőség éve lett, közel 1,1 milliárd forint jutott nekik. A közalapítvány éves beszámolói közül a bírósági iratokban csak a legutóbbiak – a 2011., 2012. és 2013. évi – találhatók; a 2012-es beszámolót is egy évvel a törvényes határidő után sikerült beadni. A bírósági iratokban nem találtuk nyomát az alapító okiratban szereplő kötelező, évenkénti kuratóriumi üléseknek sem. Törvény adta lehetőségünkkel élve be akartunk tekinteni a közalapítvány székhelyén őrzött dokumentumokba, de erre egy hét alatt sem kaptunk lehetőséget, ahogyan más kérdéseinkre sem érkeztek válaszok. Ezért a közalapítvány gazdájához, a Miniszterelnökséghez fordultunk. Tőlük megtudtuk, hogy 2014-ben már 1,9 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek Schmidt Máriáék. A közalapítvány 2014-es mérlege még nem nyilvános, így nem tudjuk, mi lett a csaknem kétmilliárd forinttal, aminek a felét költségvetési fejezetben kapták. De a 2013-as költéseket ismerjük, amiket a majd’ félmilliárdos első világháborús megemlékezések dobtak meg, merthogy ezek is Schmidthez tartoznak.
Talán már a kegyvesztettség jele volt, hogy a 2015-ös költségvetés tervezetében szereplő egymilliárdos támogatást végül megfelezték. Persze a helyzet nem drámai, mert a támogatás másik fele befigyelt az Emmi költségvetési során az I. világháborús centenáriumi megemlékezések címen.
Mária országa
A KTTK a XX. és a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet és a Terror Háza Múzeumot is működteti. Alapító okirata szerint az intézetek „első főigazgatója” Schmidt Mária, aki az operatív irányításra igazgatókat nevezhet ki. Semmilyen korlátozás nincs arra, hogy Schmidt meddig töltheti be e tisztséget, pályáztatási kötelezettsége nincs a közalapítványnak. Nem tudható, hogy a közalapítványnál betöltött öt főigazgatói funkciójáért, egyéb kuratóriumi tagságaiért mennyi fizetést vesz fel. Közérdekű adatigényléssel fordultunk ezért a közalapítványhoz, de nem kaptunk választ. Az intézetek költségvetéséről a közalapítvány dönt, ezekről az összegekről sem számoltak be lapunknak, de valószínűleg nem árulnának el túl sokat a számok, hiszen az intézetek és a múzeum között átfedések vannak munkatársakban, projektekben egyaránt. Kivéve a Habsburg Történeti Intézetet (HTI): a kormány 2010-ben számos közalapítvánnyal együtt azt is megszüntette, amely a HTI-t tartotta fenn, így került át a schmidti közalapítványhoz. Csak a vezetője, Gerő András maradt, illetve néhány általa szervezett program, aminek a költségvetését a közalapítványtól kell igényelni – mondta lapunknak Gerő András, a HTI igazgatója.
A Terror Háza Múzeum vezetősége így áll fel: a főigazgató Schmidt Mária, a koordinációs igazgató Fekete Mariann, a programigazgató Tallai Gábor. Schmidt az éves jelentéseiben panaszkodik a múzeum állapota miatt, a felújítás természetesen az állam dolga. Időszaki kiállításaik mostanában alig vannak, honlapjuk szerint az épületben legutóbb 2013-ban Szolzsenyicinről rendeztek tárlatot, de számos megemlékezést, könyvbemutatót, beszélgetést, konferenciát szerveznek. A hatvan főt foglalkoztató múzeum látogatottsági adatai jók, 2012-ben 257 ezer vendég vett belépőjegyet.
A XX. Század Intézet 1999-ben, a közalapítvánnyal együtt jött létre. Feladata a „magyar és a közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása”. Honlapja szerint a munkatársai Schmidt Mária főigazgató, Tallai Gábor programigazgató és Békés Márton kutatási igazgató. Egy másik, szintén az intézetet bemutató saját szájton további hét munkatársat is felsorolnak. Ők azonban lehet, hogy csak ideiglenesen, a több évre tervezett első világháborús megemlékezések idején dolgoznak az intézetnek. Hét könyvet adtak ki eddig, például Schmidt Máriától, Bayer Zsolttól és Jonah Goldbergtől; utóbbitól a Liberálfasizmus című munkát. A XXI. Század Intézet 2000-ben alakult, sokáig Fricz Tamás volt a tudományos igazgató. Primitív kivitelű honlapjuk szerint az intézet munkatársai Schmidt Mária főigazgató, Fekete Marianna koordinációs igazgató, Tallai Gábor programigazgató. Eddig tíz könyvet jelentettek meg, zömében az intézet évkönyveit, de Fricz Tamás, Áder János és Schmidt Mária egy-egy műve – jórészt politikai pamfletek – is itt látott napvilágot. Rendezvényei között egyetlen kivétellel csak 2010 előtti események szerepelnek. E tudományos hálózat legfiatalabb ágacskája a 2011 őszén alapított Kommunizmuskutató Intézet, amelynek célja, hogy „összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit”. Eddigi egyetlen „befejezett” projektjük, hogy honlapjukon közölték a kommunista vezetők nevét, életrajzát. Ám a megjelenés pillanatában erről is kiderült, hogy nem a saját kutatásaikra alapoztak, hanem egy 1989-es segédkönyvet tettek fel a netre. Ezért lehetett számos orbitális hiba az adatbázisban, egy ideig idősebb Antall József is szerepelt a kommunista vezetők listáján (ezt eltávolították), de az életrajzokat máig nem frissítették, így például Medgyessy Péterről nem említik meg, hogy miniszterelnök lett volna. Gondosságukra jellemző, hogy weblapjuk egyik oldalán 104, a másikon 532 életrajzot ígérnek. Az intézet munkatársai (Schmidt Mária főigazgató, Markó György igazgató, Horváth Miklós főmunkatárs, Tallai Gábor programigazgató, Szabó Ákos történész, és történésznek címezve egy frissen végzett és egy jelenlegi egyetemi hallgató) most, hogy a bűnösökön túl vannak, az áldozatok számbavételével vannak elfoglalva. Összesen négy saját programjuk szerepel a szájton, a legutolsó tavaly nyári. A sok, saját maguknak rendezett konferencia, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés között nem találtunk olyan tudományos, muzeológiai produktumot, amely akár csak részben igazolná a Schmidt Mária Potemkin-falujára az évek során elköltött milliárdok indokoltságát.
Megállt az idő
A KTTK kuratóriuma élén a 80 esztendős Balás-Piri László áll. Róla annyi tudható, hogy 1956 után bebörtönözték, kirúgták a gyógyszerészeti karról, a Kádár-kor végén előadóművészként kereste a kenyerét, és a rendszerváltás után a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alelnöke lett. A kuratóriumban kezdettől ott van természetesen Schmidt Mária, aki most már az „alapítvány főigazgatója” is, az emblematikus jobboldali történész, Tőkéczki László mint elnökhelyettes és Kapronczay Károly orvostörténész, aki Antall József munkatársa volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Tóth Gy. Lászlót – aki Schmidttel együtt az első Orbán-kormány idején miniszterelnöki főtanácsadó volt – 2013-ban Granasztói György történész, egyebek mellett a Corvin-lánc Iroda vezetője váltotta. (Bár a közalapítvány honlapján egyelőre nem sikerült átvezetni a változást.) A kuratórium elnöke 150, a tagok 75 ezer forint havi tiszteletdíjat kapnak. A felügyelőbizottság (fb) elnöke Locsmándi Béla. Az ő karrierje a XI. kerületi Tanács VB igazgatási osztályán kezdődött 1975-ben, a rendszerváltás a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnökhelyetteseként éri, innen az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba kerül, ahol közigazgatási államtitkárságig viszi a Boross-kormány idején. Aztán visszamegy ügyvédnek, de 2012 és 2013 között ismét visszatér a politikába, és a KIM helyettes államtitkára lesz. Az fb-ben egyébként megfordult egy időben Balog Zoltán lelkész, jelenlegi emberierőforrás-miniszter is, 2013-tól pedig tagja lett M. Kiss Sándor, aki a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Történettudományi Intézetének vezetője, ahol Schmidt is tanít 1996 óta. A testületben harmadikként Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke foglal helyet.
Megnyerte az I. világháborút
A 2013-as központi költségvetésbe beállított 203 millió forintos működési támogatás mellett a közalapítvány a Miniszterelnökségtől 100 milliót kapott a Sorsok Háza „társadalmi és szakmai fundamentumainak” megteremtésére. 200 milliót a KIM-től a Közös siker – rendszerváltás című projektre, aminek az Omega- és Scorpions-koncert volt a fénypontja. A Miniszterelnökségtől további 107 millió forint jött két internetes portálra: a BudaPost angol nyelvű magyar lapszemle bőven idéz baloldali lapokból is, de az összefoglalókból alapvetően a kormány jön ki jól. Még viccesebb a Metazin, ami külföldi lapokat szemléz, s a legtöbb cikk valahogy a kormány intézkedéseit, filozófiáját támogatja. A legutolsó posztok például mintha egy Orbán-beszéd fejezetei lennének (Az európai eszme válsága; Kelet-Európa jobban teljesít; Civilizációk háborúja Európában; Globális agyelszívás; Nem mindenki Charlie; Vasárnapinyitvatartás-vita Franciaországban stb.). A legnagyobb 2013-as támogatást, 465 millió forintot az I. világháborúval kapcsolatos megemlékezések koordinálására kapták 2013-ban a KIM-től. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint tavaly további 800 millió forint ütötte a markukat, s mint írtuk, idén is kinéz még félmilliárd. A centenáriumi bizottság elnöke Balog Zoltán miniszter, a kuratórium tagja Schmidt Mária is. A bizottság mellett működő tudományos tanácsadó testület elnöke Schmidt Mária, a lebonyolító pedig a közalapítvány által létrehozott XX. Század Intézet. Ennek nyilvános döntéseiből kiderül, hogy március elsejéig 487 millió forintot osztottak ki 230 pályázatra. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy Schmidt nyilatkozata szerint 300 millióból készíti az intézet a Várkert bazár várhatóan idén májusban megnyíló központi kiállítását, akkor sem tudjuk, hol van csekély 478 millió forint a 2013–2014-es keretből. (Az Igazságügyi Minisztérium részére még nem nyújtotta be a közalapítvány a 2014-es elszámolást.) Így aztán az is magyarázatra szorul, hogy az intézet miért jelezte tavaly áprilisban: forráshiány miatt nem tud több pályázatot kiírni. | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-otszoros-foigazgato-94274 | https://web.archive.org/web/20220807165904/https://magyarnarancs.hu/belpol/az-otszoros-foigazgato-94274 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-otszoros-foigazgato-n-schmidt-maria-univerzuma | Magyar Narancs | hungarian-news | 2015-04-16 12:37:00 | [
"Kövér Szilárd",
"Lázár János",
"Lupis József",
"Nobilis Kristóf",
"Schmidt Mária",
"Spéder Zoltán",
"Várhegyi Attila",
"Várhegyiné Fekete Marianna"
] | [
"ART ea",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Magyar Egyetemi Kiadó Kft.",
"Pió 21 Kft.",
"Terror Háza Múzeum"
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"történelem",
"klientúra",
"tudomány"
] | [] |
52,453 | Pályaelhagyás és szétesés következik, ha az orvosok túlórájáért kevesebbet fizetnek, mint a normál munkaóráért | Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal.
Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat.
A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan. | Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal.
Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat.
A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.
A járvány alábbhagyott, új korszak jöhet az egészségügyben, de vajon milyen pszichés és mentális állapotban vannak az orvosok egy ilyen rendkívül megterhelő időszak után?
Minden szempontból nagyon fáradt, rossz mentális és érzelmi állapotban vannak az orvosok, az egészségügyben dolgozók. Azt is ki merem mondani, hogy akár még az indokoltnál is rosszabb állapotban vannak az orvosaink, hiszen bár idén egy nagyon komoly alapbéremelést kaptak, ezt érzelmileg több minden felülírta. Olyan katasztrófahelyzetben, olyan terhelés alatt kellett dolgozniuk, amely a kollégák életében még soha nem fordult elő, elvégre nem éltek a spanyolnátha-járvány idején, és a háborúról is kevés embernek van tapasztalata. Ne feledjük: a védőoltások megjelenéséig az egészségügyi dolgozók közvetlen életveszélyben dolgoztak. Ehhez jött a bizonytalanság az átirányítások és kirendelések miatt, és hogy meddig tart még ez a dráma. Sokunkat zavart a jogállási törvény és a járvány elleni védekezés militáns hangulata is: az orvosok eddig legfeljebb törzset operáltak, de nem tudtak mit kezdeni az operatív törzzsel, és az onnan érkező utasításokkal. Ez egy ízig vérig civil szakma. Az is nagy lelki teher, hogy a kollegák sokszor hiába követtek el mindent a betegért a legjobb szakmai tudásuk szerint, a kezelések mégis eredménytelenek voltak, és tömegesen haltak meg a kórházakban a betegeink. Ezt sem könnyű feldolgozni.
Ahogy bemutattuk, a járvány alatti többlethalálozást tekintve Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban van. A csütörtöki kormányinfón ezt még Gulyás Gergely sem csak a magyar lakosság rossz egészségi állapotával magyarázta, hanem azzal is, hogy elég nagy különbségek voltak a kisebb és a nagyobb kórházak teljesítménye között. Ön szerint mi volt az oka a magas hazai Covid-halálozásnak, és milyen tanulságok vonhatók le ebből?
A legfőbb tanulság szerintem az, hogy transzparenssé kell tenni a kórházakban végzett munkát és a minőségi mutatókat. Ehhez persze először mérni kell ezeket. Nem azért, hogy bárkit pellengérre állítsunk, hanem mert ennek a tudományos alapú feldolgozására van szükség. A koronavírus nemcsak a magyar egészségügyet, de az egész világban minden orvost vadonatúj helyzet elé állított. A szabályokat a meccs közben kellett kialakítani. Nem voltak előre elkészített, régről kipróbált protokollok. Senki nem tudhatta, hogy most mi van.
Mit lehetett tenni ebben a helyzetben?
Olvastuk a nemzetközi szaksajtó közleményeit, és próbáltunk belőle tanulni, reménykedni. Elég, ha a csodaszerekre utalok: először jött a klorokin, majd az ivermektin és egy magyar üdvöske, majd kiderült, hogy egyik sem igazán hatásos. Először arról volt szó, hogy mindenkit lélegeztetni kell, ezért össze is vásároltunk annyi lélegeztető gépet, hogy lélegeztetőgép nagyhatalom lettünk. Aztán kiderült, hogy önmagában a lélegeztetőgép nem sokat ér, sokkal fontosabb a beteg ellátása, és ez nemcsak orvosi, hanem ápolói munka is, mert meghatározó a beteg mozgatása, forgatása, sőt a pozíciója is. A következő tudás az volt, hogy nem mindegy, hogy invazív vagy non invazív módon lélegeztetjük a beteget. Ezt mind menet közben kellett megtanulni. Ezért nem is lehet azt mondani, hogy egy adott időpillanatban egy orvos rosszul döntött, hibázott. Baj, sőt hiba az lenne, ha ezt utólag nem elemezzük, és nem vonjuk le a tanulságokat, nem hozunk olyan értelmes és megalapozott szabályokat, amelyeket egy esetleges negyedik hullámban jó lehet hasznosítani.
Az orvosok mellett dolgozó ápolók, nővérek fizetése nem emelkedett, miközben ők
legalább akkora terhelés alatt dolgoztak, mint az orvosok. Tudjuk, hogy az orvosi
kamara az orvosokat képviseli, de mit tudnak tenni azért, hogy az egészségügyi
szakdolgozók bérét is emeljék?
A gyógyítás csapatmunka, és jól képzett, motivált szakdolgozók nélkül mi, orvosok
tehetetlenek vagyunk. Elemi emberi és szakmai érdekünk, hogy az ő fizetésüket is
rendezzék. Ez a helyzet bizony vezetett olyan feszültségekhez, hogy időnként az orvos
megkapta: „de doktor úr, magának legalább megemelték a fizetését”. Minden
fórumon igyekszem elmondani, hogy ha az egészségügyi szakdolgozók demonstrálni
fognak, akkor mi is velük leszünk.
Az orvosok és az ápolók márciustól az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá
kerültek. Ha már közös kalap alá vették őket az Országos Kórházi Főigazgatóság
irányítása alatt, kapnak valamilyen szervezett, állami segítséget a Covid által
okozott traumák és kiégés leküzdésére?
Nincs ilyen, pedig kellene. De ez amúgy is nehéz kérdés, mert egyrészt arra vagyunk
szocializálva, hogy mi gyógyítsunk, nem arra, hogy minket gyógyítsanak. Másrészt
nagy probléma, hogy kell ez, de mikor? Mert most, hogy örülhetnének a Covid által okozott nyomás enyhülésének, rögtön ott a következő feszültség. Jó lenne feltöltődni, magunkhoz térni, nagyon kellene a mentális támogatás, de közben már a várólistákat kellene ledolgozni. Be kellene pótolni az elhalasztott műtéteket, szűréseket, az elmaradt vizsgálatokat.
Miért nem halad ez?
Mert késnek az ezt megalapozó szakmai, szabályozási és pénzügyi döntések. A várólisták ledolgozása nem fog menni többletpénz nélkül, és a jelenlegi finanszírozási mód erre eleve alkalmatlan. Egyrészt van az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (TVK), amely csak bizonyos mennyiségű esetet finanszíroz a kórházakban. Másrészt most bázisfinanszírozás van, ami semmilyen módon nem ismeri el a teljesítményt. A járvány alatt a kórházak nem tudtak úgy működni, mint normál időben, ezért egy átlagfinanszírozást kaptak, ami arra az időszakra teljesen rendben volt. Most viszont már nincs járvány, és ha továbbra is így marad a finanszírozás, akkor hiába akar több műtétet végezni a kórház, nem kap ezzel arányos bevételt. Amikor azt mondom, több pénz kell, akkor nemcsak arról beszélek, hogy több forrást kell adni a műszerekre, a világításra, a villanyra és a dolgozók bérére, hanem arról is, hogy a dolgozók motivációját is meg kell teremteni.
Mondjuk ki nyíltan, hogy régen az egyetlen pénzügyi motivációt a hálapénz jelentette. Ezt általában nemcsak az orvos kapta, hanem a kórházi „kiskasszából” bizony a műtős, az aneszteziológus és az asszisztens is részesedett. Ha most nincs hálapénz, akkor mi ösztönzi több munkára a dolgozókat?
A véleményünk nem változott. Az orvosi kamara változatlanul és kitartóan küzd a hálapénz ellen, de az igaz, hogy a hálapénznek a számtalan és rendszert destruáló kára mellett ez az egyetlen előnye megvolt: teljesítmény-arányosságot és motivációt vitt a rendszerbe. Megérte többet operálni, bemenni éjszaka levezetni még egy szülést. Ha ezt a személyes motivációt nem hozzuk vissza valamilyen más, legális formában, akkor délután fél háromkor az orvos már nem fogja az mondani a műtősnőnek, hogy „Katika, csináljuk meg még a következő műtétet is, legfeljebb kicsit tovább maradunk”. Tehát az illegális ösztönző helyett legális ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy felpörögjön a várólisták ledolgozása.
A kamarának milyen javaslata arra, hogy legális módon visszahozzák ezt az ösztönzést az orvosoknak?
A várólisták ledolgozásához többletpénzt kell adni a kórházaknak, és ezt a többlettforrást a dolgozók ösztönzésére kell használni. Közgazdaságilag ez megalapozott és reális, mert a kórházi finanszírozás – sajnos inkább csak elvben – lefedi a kórház működési költségeit, a béreket, a hűtést–fűtést, a világítást stb. Ha plusz pénz érkezik, abból már nem kell újra a rezsit finanszírozni, hiszen az már ki van fizetve. Többletköltséget a felhasznált anyagok jelentenek. Így a többletforrás nagy része fordítható személyi ösztönzésre, azaz marad annyi, amiből a műtéteket végző orvosok és egészségügyi szakdolgozók többletmunkáját honorálni lehet. És rendeletben kell kimondani, hogy ez a pénz csak erre használható, mert különben a kórházak az újratermelődő adóság csökkentésre fogják használni.
Kívülről nézve kicsit pénzcentrikusnak tűnik ez a gondolkodás, mintha az orvosoknak semmi nem lenne elég.
Ez gyógyításközpontú gondolkodás. Tiszta viszonyokat egyértelmű szabályokat betegjogi garanciákat szeretnénk. Az betegérdek is, hogy az orvos ne ellenőrizetlen munkaidejű másod- és harmadállásokból éljen, mert nemcsak az orvosnak van joga pihenésre, de a betegnek is joga van kipihent, empatikus gyógyítóra. Ez meg nem megy pénz nélkül. Ez a kormány most tényleg soha nem látott mennyiségű pénzt tett az ágazatba. Akkor érdemes lenne megtoldani ezt annak a pár százalékával a munkabéke, az ellátásbiztonság érdekében.
Az orvosok azért is kaptak alapbéremelést, hogy a hálapénz eltűnjön a kórházakból. Nemrég egy sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat, aki 40 ezer forint
kenőpénzért állított ki vizsgálatok nélkül versenyengedélyt. Mire számíthatnak az
orvosok? Tömegesen fogják ellenőrizni és lépre csalni őket?
A büntetőtörvénykönyv módosítása szerint január 1-től tilos hálapénzt adni és elfogadni. Ezt ellenőrizni is kell. Mi ezt elfogadtuk, de azt kértük, hogy az ellenőrzéseket lehetőleg ne a Covid-járvány csúcsterhelése alatt kezdjék el. Elég teher a Covid, nem kell a kollegákat még ezzel is stresszelni. Az NVSZ ezt be is tartotta. Egyetértünk viszont azzal, hogy ha visszatérünk a normál üzemre, akkor el kell indulnia ezeknek az ellenőrzéseknek, mert ha visszaépül a hálapénzrendszer, akkor már nehezebb kiirtani. Tehát most kell lépni.
Mennyire megalapozottak azok a félelmek, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkosszolgálati eszközöket is bevet az orvosok lebuktatására?
Nagy volt a tanácstalanság és az információhiány az ellenőrzésekkel kapcsolatban, ami öngerjesztő félelmek és álhírek tömegét termelte ki. Félelem szintjén eljutottunk oda, hogy akkor mostantól minden orvos vécéjébe lehallgató berendezéseket telepítenek. Természetesen erről szó sem lehet: nem fogják lehallgatni az orvosok telefonját, és nem figyelik az emailjeiket sem. Hivatalos és pontos tájékozás hiányában azonba maradt az orvosi csetszobák, zárt csoportok egymást gerjesztő félinformációs világa. Miután nem volt hivatalos tájékoztatás, nekünk kellett elkészítenünk egy „hálapénz-kisokost” , ami megtalálható a honlapunkon. Az NVSZ-től ehhez megfelelő szakmai segítséget kaptunk. Sokan nem értik, hogy mit jelent az, hogy a Büntető törvénykönyv és a rendőrségi törvény bizonyos módosításával az egészségügyben dolgozók is az úgynevezett „védett állományba” kerültek, de még az „állomány” szó is visszatetsző. Tisztázni kellett, hogy mindez csak a jogviszonytörvény alá tartozókra vonatkozik, és a megbízhatósági vizsgálat közben nem lehet titkosszolgálati eszközöket bevetni, nincs lehallgatás, nem ellenőrizhetik a magánleveleket, még bírói engedéllyel sem. Egy testkamera lehet a próbavásárlást végző emberen, és kész. Ettől teljesen független dolog az, hogy ha valaki ellen komolyabb bűncselekmény gyanúja merül fel, és feljelentést tesznek, akkor a rendőrség bírói engedély birtokában a maga eszközeivel akár alkalmazhat lehallgatást is. De ez eddig is így volt.
Mi alapján választják ki azt, hogy melyik orvost ellenőrzik?
Nem véletlenszerűen, hanem valamilyen kockázatelemzés alapján készül az ellenőrzési terv. Az eddig ismertté vált két vizsgálat is ezt mutatta. A lebukott sportorvostól hamis igazolást kértek. Ő anélkül, hogy megvizsgálta volna a sportolót, pénzért kiadta neki a versenyengedélyt. A másik szintén tipikusan korrupciós nyomásnak kitett helyzet volt: egy krónikus belgyógyászati osztályra szerettek volna bejuttatni valakit, és ehhez tettek ajánlatot a főorvosnak. Az orvos azonban azt mondta: hiába minden, ez nem a pénzen múlik, rászorultsági alapon határozzák meg a sorrendet, és elutasította a vesztegetési pénzt. A negatív vizsgálat végeztével ezeket a felvételeket törölni kell, és értesítik is az illetőt, sőt a főnökét is, hogy a teszt negatív eredménnyel zárult.
A hálapénz elleni küzdelem és az orvosbéremelés meglepő módon új feszültségeket
szült. Legutóbb a zalaegerszegi megyei kórházban mondott fel hét traumatológus,
mert nem tudtak megegyezni az ügyeleti díjakról a kórház vezetésével. A Zala megyei kórház vezetése bérzsarolással vádolta az orvosokat. Erről mit gondol a kamara?
Értem én, hogy a kórház vezetése ezt így nevezi, de a magunk részéről ezt érdekérvényesítésnek és bérharcnak tekintjük. Azt mi nem nevezzük zsarolásnak, ha
valaki kiáll az érdekei mellett, és nem egyezik bele méltatlan feltételekbe. Azt
mondjuk ugyanakkor, hogy nem szabad különutas helyi alkukra bízni ezt a kérdést. Az
nem a megoldás, hogy Zalaegerszegen nagyobb összeget lobbiznak ki maguknak az
orvosok, mint Nyíregyházán. Ezért kezdeményeztünk tárgyalást a problémák
rendszerszintű megoldására.
Mindezt csak azért kérdeztem, mert a hétköznapi újságolvasó elég nehezen érti
meg, miért vannak ilyen konfliktusok azután, hogy az orvosok tényleg nagyon
komoly alapbéremelést kaptak.
Az orvosok jelentős részének jövedelme január előtt meghatározóan nem a hivatalos és méltatlanul alacsony alapbérből, hanem a többletmunkából, az ügyeletből, a másod- és harmadállásokból, a magánellátásból és a hálapénzből származott. Ugyan meg volt határozva a többletmunka hivatalos díja, azonban nem lehetett orvost találni ennyiért, ezért ezek a díjak helyi alkuk szerint alakultak. Sok orvos inkább katás vállalkozóként végezte a munkáját, mert így jobban megérte neki, és így végképp szabad alkuk – szabad és elszabadult árak voltak. Közben az orvosok másod- és harmadállásai tartják fönn ezt a rendszert most is, mert amíg a hazai ellátórendszer szerkezete olyan, mint most, nem lehet ennyi helyen mindenhol ügyeletet biztosítani – egyszerűen nincs ennyi szakorvos. Tehát a többletmunkára most is szükség van, de rendezett szakmai és pénzügyi körülmények között. Idén jelentősen megemelték az orvosok alapbérét, viszont azt mondták: ennek 70 százalékban határozzák meg a túlmunka óradíját.
Mi ezzel a baj?
Az orvosok számára érzelmileg, pszichésen is elfogadhatatlan, hogy a délutáni, éjszakai többletmunkáért, túlmunkáért kevesebb óradíjat kapjanak, mint a nappali munkáért. Olyan a világon nincs, hogy a túlóráért kevesebbet fizessenek, mint a normál munkaóráért. Maga az ügyelet díjazása is követhetetlen az orvos számára: mennyi pénzt kap a rendes munkaidőben, és
mennyit az elrendelt vagy az önként vállalt túlmunkáért. És az ügyeletben töltött idő
melyik részére melyik díjazás vonatkozik. Az orvos ebből csak annyit tapasztal, hogy nem délután négykor, hanem másnap reggel nyolckor megy haza a kórházból, közben ezért követhetetlen módon három különböző tarifát kap, ráadásul az ügyeletek utáni kötelező pihenőidőt meg levonják a béréből. Megértem a kollégáim elégedetlenségét. Szeretnénk egyszerűbb, átláthatóbb, egységesebb, a munkát értékén megfizető ügyeleti díjrendszert.
Erre utaltak, amikor a Kásler Miklósnak szóló levélben azt írták: itt az ideje tárgyalni, mert súlyosodó és éleződő problémák vannak?
A kamara tisztában volt a koronavírus-járvány súlyosságával, és bár akkor is elmondtuk, leírtuk a véleményünket, de türelmet tanúsítottunk. Azt mondtuk, a problémákat jelezni kell, de most a vírus elleni harc a központi kérdés. Most úgy látjuk, itt az ideje, hogy rendezzük a még nyitott kérdéseket. Ezért magas szintű tárgyalást kell kezdenünk ezekről a kérdésekről, különben félő, hogy a fent említett mentális állapotban lévő orvostársadalom és ellátórendszer rosszul reagál, és pályaelhagyás, szétesés következik. A kamara mindig ügyel arra, hogy nem csak követel, hanem a felvetett problémákra javaslatokat is tesz. Most is ezt tettük. Ebben a levélben is a problémák beazonosítása mellett javaslatokat tettünk, illetve az általunk képviselt elvárásokat és elveket írtuk le Van, ahol a problémának konkrét megoldását látjuk, és van, ahol az elveink mentén tárgyalásra van szükség.
Az ügyeleti díj a kérdésre a csütörtöki kormányinfón is felmerült. Mintha a kormány is érzékelné a problémát, mert Gulyás Gergely azt mondta: szerinte sem ugyanaz a munkaterhelés egy bőrgyógyászati és egy traumatológiai ügyeletben. Hogy fér ez
össze a kamarának azzal az elvével, hogy nem szabad különbséget tenni orvos és
orvos munkája között?
Az egyik alapelvünk az, hogy a túlmunkáért legalább ugyanannyi pénzt kapjon minden orvos, mint a normál munkájáért. Az a fajta „alap” megterhelés mindenkinél egyforma, hogy ezeken az éjszakákon vagy hétvégéken nincsenek a családjukkal, nem tudják pihenéssel, feltöltődéssel tölteni ezt az időt. Nincs szabadidejük. Ezen felül vannak különbségek szakmánként vagy progresszivitási szintenként. Például egy városi vagy egy megyei kórház ügyeletén más terheléssel találkoznak az orvosok. Ennek is meg kell jelennie a díjban. Az is egy fontos szempont, hogy a feladat súlya, és ne az orvos életkora szabja meg az ügyeleti díj mértékét, de természetesen emellett el kell ismerni pénzben is az idősebb, tapasztalt orvosok szaktudását is. A feladathoz kötött díjjal a fiatal rezidensek, szakorvosok helyzetén akarunk segíteni, akik a legtöbbet ügyelnek, és akiknek nincs egyéb mellékjövedelmük még máshonnan. Ez kell ahhoz, hogy egyáltalán legyen aki többletmunkát vállal.
Nemrég nyilvánosságra került az Országos Kórházi Főigazgatóság egy dokumentuma, amely szerint komoly átalakításokra készül a kórházaknál a kormány. A miniszterelnök aztán egy huszárvágással leállította ezt az egészet, és azt mondta, nem lesz itt semmilyen reform. A kamara szerint kell vagy nem kell egészségügyi reform?
Választások előtt mindig szómágia folyik. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a reform szót
tilos használni, de ettől a tartalmáról sokat kell beszélnünk. Az orvosi kamara nagyon érzékenyen áll hozzá ehhez a kérdéshez, mivel egy változtatás vagy reform mindig sért részérdekeket, és a tagjaink elvárják, hogy képviseljük ezeket. De ha a rendszer egésze nem javul, akkor mindenkinek sérül az érdeke, orvosé is, betegé is, tehát a rendszer egészét, a globális érdekeket nézve szükség van változásokra, az adaptivitás fokozására. Az egészségügy egy olyan üzem, ahol folyamatosan változik a szükséglet és a technológiai–tudományos környezet. A működőképesség érdekében ennek vissza kell hatnia magára a struktúrára, működésre is. De mást mondok: ki gondolta volna két évvel ezelőtt, hogy lesz Covid, és ilyen kapacitásokat köt le. Ha egy igazgató akkor kezdett volna el lélegeztetőgépeket felvásárolni a raktár számára, biztos kirúgták volna. Itt a bizonyíték, hogy az ellátórendszernek nagyon rugalmasnak kell lennie, mert nem lehet mindig előre látni, hogy mi következik. Azt viszont tudjuk, hogy minden szakmai, tudományos fejlődés alapvetően a járóbeteg-ellátás irányába mozdítja az ellátást, vagy éppen arra, hogy a beteg otthon alkalmazzon ellenőrzött
körülmények között terápiát. A másik oldalon pedig a kórházakban rendkívül erőforrásigényessé válik az ellátás: nagyon sok műszer, nagyon sok, speciálisan képzett szakember kell hozzá. Ez száz feletti ellátóhelyen nem oldható meg sem pénzügyi, sem szakmai okokból.
Jelentős részben épp erről szólt a kórházi főigazgatóság utólag „munkaanyaggá” minősített összefoglalója is a tervezett változtatásokról.
Ami a nyilvánosságra került anyagban olvasható, annak nagy részével mi egyetértünk. Egyetértünk azzal, hogy meg kell osztani a feladatokat a városi-, a megyei- és a fővárosi centrumkórházak között. A kivétel a gumicsont, hogy a kisebb kórházakban csak hétköznap és nappal lehessen szülni.
Miért volna ez gumicsont ez?
Mert született jóhiszemű vagyok. Felteszem, szándékosan dobták ezt be, hogy ezen rágódjon a sajtó, és ne arról beszéljenek, ami egyébként a lényeg, hogy igenis szükség van szerkezeti átalakításokra. Amikor Pintér Sándor bő egy évvel ezelőtt megkérdezett minket, hogy mi mit gondolunk a magyar egészségügy jövőjéről, mit kell csinálni a járóbeteg- és a fekvőbeteg ellátással, akkor mi a szülészetet kivéve hasonló javaslatokat fogalmaztunk meg. Teljesen egyértelmű, hogy ebbe az irányba kell menni. De nem mindegy, hogy ezt milyen fokozatossággal és milyen előkészítettséggel végzik. Ebben már vannak rossz tapasztalataink. A fokozatosság alatt nem a politikai óvatosságot értem, hanem azt, hogy egy ilyen, a kórházi ellátást szűkítő reform csak úgy működhet komoly károk nélkül, ha előbb a járóbeteg ellátást erősítik meg. A kórházak fölösleges kapacitásait csak akkor lehet megszüntetni, ha onnan a betegeket át lehet irányítani az emelt szintű járóbeteg ellátásba, mert nem lehet kilökni sem a betegeket, sem az orvost, a semmibe. Ha valamiben van különbség a kormány és az orvosi kamara „reformelképzelései” között, akkor az inkább ennek az átalakításnak a sorrendjében és szakmai előkészítésében van. És abban, hogy nem anyagok szivárogtatására, hanem szakmai párbeszédre van szükség. Rajtunk nem múlik. | https://telex.hu/belfold/2021/06/29/magyar-orvosi-kamara-kincses-gyula-interju-ugyeleti-dij-kieges-covid-korhaz-reform-varolista | https://web.archive.org/web/20221028194000/https://telex.hu/belfold/2021/06/29/magyar-orvosi-kamara-kincses-gyula-interju-ugyeleti-dij-kieges-covid-korhaz-reform-varolista | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palyaelhagyas-es-szeteses-kovetkezik-ha-az-orvosok-tulorajaert-kevesebbet-fizetnek-mint-a-normal-munkaoraert | Telex | hungarian-news | 2021-06-29 12:40:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"antikorrupció",
"hálapénz"
] | [] |
52,454 | 134 éves vásárcsarnokot hajtogat vendéglátós érdekkörök térde alá a politika a bulinegyedben | A Klauzál téri vásárcsarnok beruházói gasztropiacot ígérnek, a helyiek újabb turistaitató hodálytól tartanak, a piacosok Szini Béla vállalkozótól és embereitől félnek. A kétmillliárdból felújított piacra ácsingózó vendéglátós érdekkörök diadalútja nagykoalíciós támogatásról árulkodik. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester most bérleti szerződésbe csomagolt beruházási szerződéssel cselezné ki a közbeszerzési törvényt, és így játszaná át a vásárcsarnoki piacos helyek bérleti jogait egy, a közeli Instant-Fogas-komplexumhoz kapcsolódó érdekkörnekA Klauzál téri nagyvásárcsarnok bejáratától közvetlenül balra fekszik egy baljósan üres ingatlan. Korábban egy szerb étterem működött itt, azóta állítólag tulajdonost váltott a hely. A cégért levakarták, a placcot kipakolták: ha az ember besandít az ablakon, elsősorban nagy ürességet, valamint csupasz vasakat és mennyezetről lelógó zsinórokat láthatIde terelte össze Szini Béla vendéglátós vállalkozó a Klauzál téri piac több bérlőjét másfél hete, szerdán este hat órára. A bérlőket egy közvetítő telefonon hívta a találkára, ahol Szini egy másik vállalkozó társaságában jelent meg. Szininek nagy tervei vannak az ingatlannal, a piaci boltosok és kofák közül azonban nem mindenki szeretne úgy táncolni, ahogy a vállalkozó fütyül. Aznap, szerdán több bérlő borítékba zárt levelet adott fel az erzsébetvárosi polgármesternek, Niedermüller Péternek és a jegyzőnek címezve – ebben a piacosok azt kérték a kerületi vezetéstől, hogy ne engedjenek Sziniék terveinekA boltosokat azonban nemhogy segítette volna a vezetés: valaki egyenesen hátba szúrta őketAz agresszíven fellépő Szini az üres üzlethelyiségben közölte a piacosokkal, hogy tudomása van a levélről, és azt is tételesen tudja, hogy kik írták alá. Itt márpedig az lesz, amit ő mond – tette hozzáAz ominózus szerda este eseményeit több forrásunk elmondásából ismerjük. Piacos ismeretekkel bíró forrásaink közül többen tartanak Szinitől, és erre tekintettel nevük elhallgatását kértékA levél kiszivárogatása kérdésében illetékes, budapesti VII. kerületi önkormányzat részéről megerősítették az Átlátszónak, hogy valóban történt egy „adatvédelmi incidens”, amit a jegyző már ki is vizsgált – információink szerint Szini bemondására elfogadták, hogy a levélhez a vállalkozó önkormányzaton kívüli forrásból jutott hozzáKicseleznék a közbeszerzéstAz ellenzéki irányítású erzsébetvárosi önkormányzat ezután a múlt hét pénteki ülésén végül elfogadta a piacra vonatkozó új terveket. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó Niedermüller Péter polgármester által beterjesztett előterjesztés szövege szerint az a cél, hogy a piacot elvigyék éttermes-vendéglátós irányba, és úgymond gasztropiaccá alakítsák átAz ellenzők szerint viszont arról van szó, hogy a tiltakozó bérlők kiebrudalása vagy alávetése után a szemközti Fogas-Instant-komplexummal összedolgozó turistaitató hodályt csinálnának az önkormányzati tulajdonú piacból, ráadásul közvetve az önkormányzat költségénAz előterjesztés tartalma érdekes öszvér. Két, a vásárcsarnokban ma bérlőként (Andrássy 52 Bar Kft.), illetve használóként (Pontoonka Kft.) jelen lévő cég szerződéseinek módosítását irányozza elő. A benyújtott tervezetek ugyanakkor túlterjeszkednek azon, ami egy bérleti szerződés szokványos módosítása volna, ugyanis:beruházónak nevezik és az önkormányzat nevében a teljes épületre kiható építkezésekkel bízzák meg a két cégetEmellett a felek közös céljaként azt is előirányozzák, hogy a jövőben az összes csarnoki hely bérlete a két cégen keresztül történjen, „akár a jelenlegi bérlőkkel, akár új bérlők bevonásával”Külön finomsága a módosítással a bérleti szerződésbe bújtatott építési beruházási szerződésnek, hogy az nem szabályozza: milyen feltételek mentén és kinek a birtokába fognak kerülni az önkormányzati tulajdonú csarnokban, a bérleményeken kívül eső részen megépített műtárgyakEgy becsatolt árajánlat ominózusan kitér arra, hogy az 520 millió forint költségű átépítésből „levonandó nem értéknövelő beruházási költség” 33 millió forintInnentől lehet találgatni, hogy a cégek milyen formában fognak a pénzükhöz jutni. A tervezetek szerint eleve 6 hónapos bérletidíj-csökkentésre számíthatnak, az előterjesztéshez csapott polgármesteri módosító szerint pedig a jövőben is fizetési kedvezmény lesz adható például „az önkormányzat érdekeit szolgáló egyéb, vagy közérdekű okból”Felmerül a kérdés: érheti-e hátrány az önkormányzatot abból, hogy a mellékelt árajánlatot benyújtó Wolf-Therm Kft.-t a közbeszerzési szabályok teljes mellőzésével választották ki? A Wolf-Therm megkeresésünkre azzal nyugtatott minket, hogy „közbeszerzésről nincs szó, mert a leendő bérlő szeretne beruházni”Niedermüller kérdésünkre azt válaszolta, hogy azért nem kell közbeszereztetni, mert „a beruházást nem az önkormányzat végzi, és annak költségét nem az önkormányzat állja, tehát ezekre közpénzt nem használunk fel”A polgármester válasza ugyanakkor nem látszik megállni a helyétA közbeszerzési törvény szerint ugyanis – függetlenül attól, hogy az ellentételezés kérdését hogyan próbálják elkummantani – az értékhatár feletti építési beruházás megrendelése és átvétele közbeszerzésnek minősül. Az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatár ma 50 millió forint, amit az előterjesztéshez mellékelt két árajánlat többszörösen meghalad. A beruházás építési jellege vitathatatlan, a megrendelés ténye a szerződésből kiolvasható, az elvégzett munkáról szóló teljesítési igazolás kiadását, vagyis az átvételt az önkormányzat műszaki ellenőre végziPolitikai machinációkAz előterjesztést a helyi ellenzéki összefogásból – a Momentumot kivéve – mindenki megszavazta, Köztük a párbeszédes Szücs Balázs is, aki két éve még az ellen kampányolt, hogy az akkori fideszes kerületvezetés asszisztálásával, „az árusok és a lakosság véleményének semmibe vételével kocsmát csináljanak a Klauzál téri vásárcsarnokból”. A kerületi fideszes kontingens most kivonult a szavazásrólForrásaink egybehangzóan állítják, hogy a kormánypárti képviselők csak a választóiknak játszanak. Szerintük a piacra ácsingózó vendéglátós érdekkörnek eredetileg a helyi Fidesz csinált helyet, hiszen alapvetően az ő barátaikról van szó, a képviselőcsoport kozmetikai jellegű kivonulása pedig a végeredményt tekintve nem osztott, nem szorzottA Momentum állítólag azért fázik a javaslatban foglalt szerződésmódosításoktól, mert azokat nem Niedermüllernek, hanem a piacot üzemeltető Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. ügyvezetőjének, Rókay Attilának kell majd aláírnia. Rókay kvázi pártdelegált a poszton, és a ferencvárosi Momentumból érkezett. A 34 éves férfiről azt hallottuk: fiatal és tapasztalatlan. A módosító tervezetekről több forrásunk állítja: ha életbe lépnek, több bűncselekmény, így a hűtlen kezelés vagy a költségvetési csalás gyanúját is felvethetikA helyi erőviszonyok ismerői úgy értékelik a pénteki szavazást, hogy azon a nemmel voksoló Momentum, illetve a kivonuló Fidesz frakciója egyaránt a polgármesteri kottában ráosztott szerepet játszotta el. A polgármester javaslata mellett ugyanis mindössze hatfős blokk szavazott, így azt a két csoport azonos jellegű fellépésével meg lehetett volna gátolni„Nyilvánvaló, hogy ez egy paktum” – mondta az Átlátszónak a javaslatot ellenző Garai Dóra. Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője szerint Niedermüller az ellentétét csinálja annak, amit a kampányban ígért. „Nem lehet örökké arra hivatkozni, hogy a Fidesz rossz döntéseket hozott. Azért váltottuk le a Fideszt, hogy más legyen. Ezek meg ugyanazt csinálják. Sőt, rosszabbat” – mondta Garai„Ebben mindenki benne van” – hallottuk egy Klauzál téri piacostól – „szétbasszák, lerohasztják az egészet”„De nehogy azt hidd, hogy ez most kezdődött” – summázta végül a forrásunkKétmilliárdból újították fel2015-ben, nagy csinnadrattával adta át Vattamány Zsolt akkori fideszes polgármester a felújított Klauzál téri vásárcsarnokot. Az összesen kétmilliárdos értékű beruházásból akkor mintegy 1,766 milliárd forintot állt az önkormányzat, a többit a piac területére beköltöző SPAR fizetteVattamány akkor azzal indokolta a piacra fordított közpénzeket, hogy „hozzáférhető legyen a jó minőségű, egészséges hazai élelmiszer, hogy az itt vásárlók minőségi termékeket vehessenek elérhető áron”. A 134 éves csarnokban bérelhető helyeket szívesen vették ki kofák és boltosok. „Kellemes épület, és jó helyen van” – mondta egy piacosSzázharmincnégy éves múlt Noha a helyén korábban is piacokat szerveztek, maga a csarnok eredetileg 1897-re épült fel. A tervezésnél azt is figyelembe vették, hogy a helyszín a kerület legsűrűbben lakott részeinek súlypontjában van. Nemzetközi szinten az is ritkaság, hogy Budapesten a mai napig megmaradtak a korban úttörőnek számító módszerrel épült vasszerkezetes vásárcsarnokok, de építész körökben minden fővárosi csarnok közül a Klauzál téri építmény belső tereit tartják a legérdekesebbnekA vásárcsarnok történetében már a felújítás után, 2018-ban tűnt fel először Szini Béla neve. Az ekkor a férfi ügyvezetése alatt álló Andrássy 52 Bar Kft. egyszerre kilenc piacos hely bérletét szerezte meg abban az évben. Az üzlethelyiségek többsége az emeleti galérián helyezkedik elA piac ügyeinek ismerői szerint Szini ekkor játszmába kezdett, aminek a célja az volt, hogy kivéreztesse a többi bérlőt és a piacüzemeltető önkormányzati céget. A kibérelt üzlethelyiségeket ugyanis az Andrássy 52 egyszerűen nem nyitotta meg, annak ellenére, hogy a szerződésekben kikötötték, hogy „Bérlő köteles a Bérleményben a biztosított, vállalt tevékenységet folytatni”Az építmény emeletszintje azóta is, mintegy három éve teljesen kihalt, ami nyilván negatívan hat ki a teljes vásárcsarnok, és így a többi kofa és boltos üzletére is. Amikor ott jártunk, üresen kongott a nagy épület földszinti része is. „Úgy érzi magát az ember, mint amikor piócák tapadnak rá” – érzékeltette a helyzetet egy piacosTudomásunk szerint a cég azóta több piacostól is megpróbálta átvenni a bérleményét. A tárgyalási stílusról eltérő véleményeket hallottunk. Egy, még személyesen Szinivel tárgyaló boltos azt mondta, vele „úriember módjára bánt a vállalkozó”. Azóta viszont másoknak,izomemberek által kísért „csicskásokon keresztül üzenget”, akik az ajánlattétel mellett a balesetmentes élet szépségeire is felhívják a tárgyalófél figyelmét – hallottuk az érintettektőlRejtély, hogy előbb a fideszes, majd a mostani kerületi vezetés miért asszisztált végig a Szini-féle cég nyomulásához. Niedermüller kérdésünkre azt írta, hogy a világjárvány okán sok vendéglátóhely amúgy is bezárt, ezért „nem állta volna ki sem a jog, sem a tisztesség próbáját, ha [a zárva tartott bérleményekre] való hivatkozással szerződést bontunk, miközben a módosításról folytak az egyeztetések”Niedermüllerék azt a ziccert is kihagyták, hogy bérletidíj-tartozásra hivatkozva próbálják felbontani a szerződéseket. Az Andrássy 52-nek idén májusban 4,5 millió forint, a Pontoonkának áprilisban 7,6 milliós tartozása volt. Az önkormányzat ezekre részletfizetést engedélyezettAz önkormányzat most azt kommunikálja, hogy a vásárcsarnok veszteségei miatt szükséges a gasztropiaci átalakítás — annak ellenére, hogy 2020-ban a Klauzál és a Garay téri piacokat is működtető Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. mindössze 13,5 millió forintos hiányról számolt be azzal, hogy „a társaság a COVID-19 járvány miatt kialakult rendkívüli gazdasági helyzetben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése”Hogy kerül ide Szini Béla?A ma 56 éves Szini Bélát a budapesti vendéglátós piacon már-már a szépemlékű Vizoviczki Lászlóéhoz mérhető vállalatbirodalom tulajdonosának tartják, bár – pont, ahogy a különböző bűncselekményekért tavaly hét és fél év fegyházra ítélt Vizó esetében — még a cégadatok tüzetes áttanulmányozásával is nehéz felmérni, hogy mennyi is ebből az igazságSzini Béla üzleti ügyeit nem szokta a nyilvánosság orrára kötni. A férfi bulvárlapokban sikeres vállalkozóként, szerelmi ügyekkel jelenik meg: exneje, Tornóczky Anita nem más, mint a volt szocialista miniszterelnök Medgyessy Péter nevelt lánya, az üzletember jelenlegi párja pedig Tomán Szabina exmodell üzletasszony, akit Árpa Attila tévéceleb volt feleségeként is ismerhetnek az ilyesmire fogékonyakAnnyi biztos, hogy a szakmai hírnevét a kilencvenes évek elején a budapesti Irish Cat Pubbal megalapozó Szini jól tudott építkezni az elmúlt évtized során felfutó, Belváros-Erzsébetváros tengelyen épülő bulinegyedben. Ebben az időszakban a passzátszelet mindenhol a fővárosi önkormányzati pozíciókat betöltő fideszesek fújták, a NER-elit ifjabb generációja pedig maga is befektetőként, tulajdonosként jelent meg a budapesti vendéglátásban. Szakmai körökben úgy tartják, Szini megtalálta a számítását ebben a világbanA történetünkben szereplő fontosabb cégek közül saját nevén Szini Béla egyedül az Andrássy 52 korábbi ügyvezetőjeként jelenik meg a cégregiszterben. Forrásaink azonban úgy vélik: hiába távozott 2019-ben ebből a pozícióból, formálisan ma is ő áll emögött, valamint a gasztropiaci tervben szintén érdekelt Pontoonka Kft. nevű cég mögött. Ebből annyit lehet cégadatokkal alátámasztani, hogy az Andrássy 52-ben többségi, a másik vállalkozásban kisebbségi közvetett tulajdonrésze van Szini Béla édesanyjánakA Pontoonka egyébként 2019-ben, még éppen az önkormányzati választások előtt került a képbe egy olyan, 10+5 éves időtartamra kötött szerződéssel, ami szerint a piac teljes földszintjének területén, este 6 óra és éjfél között rendezvényeket tarthatnak. Niedermüllerék erre a szerződésre hivatkozva panaszolják, hogy a Fidesztől örökölt rossz helyzetet próbálják menteniA Niedermüller-féle előterjesztésben szereplő szerződéstervezetekből az is kiolvasható, hogy hiába nem ugyanaz a főtulajdonosuk, ezt a két céget valamiképpen mégis egy cégcsoport részeként szükséges kezelni. Az egészen biztos, hogy a jelenleg nagy vagyonnal nem rendelkező cégecskéknek komoly tőkeinjekcióra volna szüksége a tervezett, több százmilliós építkezések megvalósításához. A feltett kérdéseinkre kapható válaszok mellett a pontos cégügyi megfejtésért is kerestük Szinit, meg az érintett vállalkozásokat, válaszukra még várunkInstant-kapcsolatTörténetünk szempontjából különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy ebben a két cégben közvetve Szini édesanyjának üzlettársa bizonyos Nádas Patrik. A ma 37 éves Nádas ugyanis az Instant-Fogas komplexumot működtető TaintedRuInn2014 Kft. egyik tulajdonosa is. Ez az Akácfa utcai, több épületre kiterjedő turistaitató hodály a budapesti buliturizmus egyik sarokpontja, és régóta szálka sok helyi lakos szemébenSiker, adó, morál Az Erzsébetvárosban megvalósult bulinegyed központi problémája, hogy a vendéglátós vállalkozások gazdag nyereségéből befizetett adók leginkább az államkasszát gyarapítják, a kerület csak a helyi iparűzési adón keresztül, kismértékben részesedik a mindennapi életben kellemetlenségeket okozó népszerű helyek sikeréből. Az Instant-Fogas esetében viszont még csak azt sem mondhatni, hogy túl sok pénzt húzna ki az állam az erzsébetvárosiak zsebéből. A TaintedRuInn2014 Kft. a vendéglátást megnyomorító koronavírusjárvány előtti éveiben, 2018-ban 927 millió forintos forgalom mellett mindössze 3,7 millió forintos adófizetési kötelezettségről, 2019-ben 1,04 milliárd forintos árbevétel mellett alig 6 millió forintos adófizetési kötelezettségről számolt beNádas személyén keresztül az Instant-Fogas komplexum a vásárcsarnokban nyomuló cégpároshoz kapcsolódik – mutat rá több forrásunk isSzerintük az ügyeskedések végcélja, hogy a komplexummal átellenes vásárcsarnokot az Instant-Fogas vérkeringésébe kapcsoljákIde kapcsolódó érdekesség, hogy a cikkünk elején felidézett tárgyalási jelenetre Szini tudomásunk szerint Nádas Patrik kíséretében érkezett. A tárgyaláson az egyik bérlő megbízásából megjelenő helyi Vajnai Attila az Átlátszónak arról számolt be, hogy Szini itt azt ígérte a piacosoknak: naponta 4–5 ezer fogyasztót tervez a csarnokba csődíteniA múlt héten megszavazott előterjesztéshez csatolt műszaki tervekből kiderül, hogy az átépítés célja egyrészt az, hogy légfüggönnyel klimatizálják a teljes csarnokot: nyáron kellemesen hűvös, télen hívogatóan meleg legyen. Továbbá egy zsíroskonyha-elszívó rendszer is a tervek között szerepel. Ezt cirka 20 vendéglátóhelyre gondolják megvalósítani, ami nagyságrendileg egybeesik az emeleti szinten található összes bérlemény számávalValószínűleg tehát eleve csak az emeleti szinten értelmezhető az a gasztropiac-koncepció, amelyre maga Szini is utalt egy szakmai újságnak korábban. „Az az ötlet mozgat, hogy csináljak Budapesten egy éttermet, ahol havonta váltogatják egymást vidéki éttermek, akiket meghívunk főzni. Télen megmutathatná magát a fővárosban például a Kistücsök, a Márga, a Kalóz Bisztró. Budapesten mutatnánk be élőben a vidéki magyar vendéglátást. Még titkos, hogy hol valósítom meg, de meg fogom csinálni” – mondta Szini a 2019-es interjúbanA gasztropiac-ötlet véghezvitelére persze nincs semmilyen garancia„A Bélának ez most jó dealnek tűnik, de ez itt nem fog működni. Azért, mert dilettánsok. Pénzük van, még az is lehet, hogy láttak hasonlót külföldön, de nem értenek hozzá. Ennek itt nem lesz piaca”– hallottuk egyik forrásunktól. Ha pedig a gasztropiac nem megy, a legegyszerűbb lépés az Instant-Fogas-féle üzletet lemásolniAz előterjesztés szövege arra is utal, hogy a vásárcsarnok területén repoharakat fognak használni –, ami már most is, legalábbis a piac egy részére vonatkozó, kocsma-jellegű terveket jelezPénteken lesz lakossági fórumAkármi is lesz a csarnokban, annak a hatásait a környéki lakók akár 2037-ig élvezhetik. A szerződéstervezetek szerint az építkezést 2022-re kell befejezni, amely időponttól újraindul az öt évvel meghosszabbítható tízéves bérleti időtartamGarai Dóra, az Élhető Erzsébetváros képviselője szerint még vissza lehet fordítani a folyamatot, ha Niedermüller Pétert valahogy rá lehet venni a polgármesteri vétó alkalmazására. Ehhez a beruházási tervek ellenzőinek először a nyári hőségben pilledő kerületieket kéne felrázniukNehéz dolguk lesz: tudomásunk szerint az önkormányzat a napokban megtagadta, hogy a kerületi lapban leközölje egy helyi érdekű Facebook-csoport hirdetését. Utólag viszont – regisztrációhoz kötött – lakossági fórumon magyaráznák a bizonyítványt, amelyet e hét péntekre hirdettek megFrissítés (2021. július 12.): Az erzsébetvárosi önkormányzattól kapott tájékoztatás alapján ebben a cikkben korábban azt írtuk, hogy Niedermüller Péter személyesen tárgyalt Szini Bélával a csarnok ügyében. Cikkünk megjelenése után az önkormányzattól azt az újabb információt kaptuk, hogy egy sajnálatos fogalmazási hiba alapján vontunk le téves következtetést, a valóságban ugyanis Niedermüller Péter egyáltalán nem tárgyalt Szini Bélával a csarnok ügyében. Az önkormányzat továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy nem Szini Béla „bemondására” fogadták el, hogy külső forrásból jutott hozzá a bérlők leveléhez, hanem ezt az állítását a vállalkozó megfelelő bizonyítékokkal tudta alátámasztani a vizsgálat soránA cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapképi grafika: Jeney Flóra Anna. A grafikához felhasznált csoportkép forrása a Facebook, rajta jobbról a második személy Szini BélaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | https://atlatszo.hu/2021/07/12/134-eves-vasarcsarnokot-hajtogat-vendeglatos-erdekkorok-terde-ala-a-politika/ | https://web.archive.org/web/20210925091850/https://atlatszo.hu/2021/07/12/134-eves-vasarcsarnokot-hajtogat-vendeglatos-erdekkorok-terde-ala-a-politika/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/134-eves-vasarcsarnokot-hajtogat-vendeglatos-erdekkorok-terde-ala-a-politika-a-bulinegyedben-1 | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-12 00:00:00 | [
"Niedermüller Péter",
"Szini Béla"
] | [
"Andrássy 52 Bar Kft.",
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Pontoonka Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"üzemeltetés",
"önkormányzat",
"vendéglátás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
52,455 | Ügyészi parancsra újra nyomoznak a 34 milliárdos csatornaügyben, több tucat tanút idéztek | A rendőrség korábban megszüntette a nyomozást, ám az érdi ügyészség erélyes hangvételű határozatban leszögezte: a rendőrség elmulasztotta feltárni az érdi csatornaügy lényeges körülményeit. Így a 2015-ben lezárult, uniós pénzekből is finanszírozott, 34 milliárdos érdi, diósdi és tárnoki projekt zűrzavaros körülményeinek felderítése érdekében kezdeményezett büntetőeljárás újraindult.
Nem csak hűtlen kezelés, sikkasztás is lehet
Az Érdi Járási Ügyészség törvénysértőnek és megalapozatlannak találta a rendőrség nyomozást megszüntető határozatát, azt hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozás folytatását – értesült az Átlátszó a birtokába került dokumentumból.
Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak
Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert „nem merült fel adat arra” nézve, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.
Az ügyészség szerint a rendőrség nem végezte el a „szükséges és lehetséges nyomozati cselekményeket” az Érd és térségében lebonyolított csatornázási projekttel összefüggésben indult bűnügyben – írta az Érdi Járási Ügyészség a feljelentőknek kézbesített határozatában.
Az érdi ügyészek azt írták: „Dr. Mihályiné Opéczy Mária (…) 9 oldalas panasz-beadványában rendkívül részletesen pontokba szedve sorolja fel, hogy melyek azok a jogsértések, amelyeket a feljelentésben előadottak ellenére nem vizsgált kellően alaposan a nyomozó hatóság”.
Az ügyészségi határozatból kiderül, hogy a rendőrség nemcsak hűtlen kezelés minősített esete, hanem sikkasztás miatt is nyomozott, és most ezen bűncselekmények gyanúja miatt kell folytatnia a nyomozást. Az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja.
Ezután küldte ki az idézéseket 2021 júniusában a rendőrség. Gőzerővel beindult a nyomozás – erre abból lehet következtetni, hogy írásbeli vallomástételre kötelezték a feljelentőket. Úgy tudjuk, legalább 25 embert köteleztek írásbeli tanúvallomás megtételére. Az eljárás előző szakaszában a feljelentők nem kaptak idézést. Akkor a nyomozók többnyire az érintett szervezetek nyilvántartásai és okiratai alapján igyekeztek beszerezni a bizonyítékokat.
Mihályiné és a diósdi Krenyácz Béláné megerősítették az Átlátszó értesülését, hogy megidézték őket, de a részletekről, a feltett kérdésekről nem akartak nyilatkozni nekünk.
Az ügyre rálátó, ám magát megnevezni nem kívánó forrásunk szerint a rendőrség hatalmas terjedelmű iratanyagot szerzett be. Egyesek szerint a projekt – talán még érintetlen – dokumentumai egy konténerben penészednek valahol Érd külterületén.
Nem adták vissza, inkább elköltötték a pénzt
Az ügy legkényesebb kérdése: időben elszámoltak-e a főleg Fidesz-funkcionáriusok által irányított projektek lebonyolítói az elköltött pénzekkel, illetve a lakossági hozzájárulásokat arra költötték-e, amire a családok szánták. A projektet tető alá hozó Diósd, Érd és Tárnok önkormányzataiból álló társulás elnöke T. Mészáros András, Érd akkori polgármestere és a helyi Fidesz-szervezet elnöke volt.
Eredetileg a csatornázást többnyire lakossági befizetésekből akarták finanszírozni. Az így beszedett pénzek azonban – elvileg – visszafizethetővé váltak, amikor a 2010-es évek elején az állam és az Európai Unió csaknem száz százalékban megtámogatta a csatorna-beruházásokat.
A büntetőeljárás valódi tétje, hogy tudják-e tisztázni: mire költötték el az emberek pénzét az ő felhatalmazásuk nélkül, miután megnyílt a tényleges lehetősége annak, hogy visszafizethessék az állami és uniós támogatás miatt immár feleslegessé vált lakossági csatornapénzeket.
A törvény egyértelműen a mihamarabbi elszámolás követelményéről rendelkezik.
A csatornaépítés környezetvédelmi beruházás, az emberek erre fizették be havonta a törlesztőrészletüket. Ehhez képest az erre a célra létrejött szervezetek egészen másra, például útépítésre, vagyis infrastrukturális célokra költötték el a befizetések egy részét.
A környezetvédelmi célokra adott lakossági pénz jelentős része aszfaltozó, betonozó cégek Fidesz-közeli oligarcháihoz vándorolt. A jelenség nem egyedi, az Átlátszó több cikkben beszámolt arról, hogy a lakossági csatornapénzek ilyen felhasználása országos jelenség.
Bevett gyakorlattá válik?
Nemrég az Átlátszó Konkoly-Thege Lászlótól, a Heves Megyei Főügyészség szóvivőjétől úgy értesült: hasonló ügyben jelenleg is folyik a nyomozás, amiért Karácsondon útépítésre költötték a csatornázásra befizetett lakossági pénzeket. Itt is hűtlen kezelés gyanúja ad okot a büntetőeljárás lefolytatására. Az ügy felderítésével a megyei rendőrség gazdasági nyomozóit bízták meg.
A bíróságok korábban két jogerős ítélettel a karácsondi önkormányzatot a jogosulatlanul felhasznált csatornapénz visszafizetésére kötelezték. Helyi civilek felismerték: ha ők nem lépnek, nem szervezik meg magukat, akkor semmi esély az érdekeik érvényesítésére.
Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket
Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.
A civilek 2018 tavaszán szabályosan átvették a hatalmat a helyi csatornatársulatban, majd elkezdték a perek előkészítését. A több fordulós, több szálon futó peres eljárásokban végül teljes győzelmet arattak.
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a karácsondi ítéletekben megfogalmazott következtetések alkalmazhatóak-e az érdi projekt ügyében. És ha igen, akkor annak milyen büntetőjogi konzekvenciái lehetnek.
Egy szoba tele aktákkal Tárnokon
Az ügyészség februári döntése után a rendőrség tehát lépett: a legalább huszonöt írásbeli vallomástételre kötelezett egyike az a nyugdíjas rendszerszervező mérnök, aki évek óta folytatja magányos küzdelmét a csatornapénz visszaszerzése érdekében Tárnokon.
Az országos sajtóban visszatérően felbukkanó Mihályiné Opéczy Mária csendben a térség ikonikus alakjává vált. Sorban jelentkeztek be hozzá ellenzéki politikusok, hogy tanácsát kérjék, miként lehetne pontot tenni a térség egyik legfontosabb és legégetőbb problémájára: a csatornapénzek ügyére. Mihályiné a minisztériumokkal és hivatalokkal sok éve folyó levelezések során csak tértivevényre majdnem annyit költött, mint amennyi a csatornapénzből visszajárna neki. Kétszázezer forintot jóval meghaladó összegről van szó.
Mihályiné követői Diósdon megszervezték magukat és szisztematikusan megindították csendes harcukat a tisztességes elszámolás érdekében. Krenyácz Béláné, Novákovics Ferenc (ő korábban helyi képviselő és polgármester-jelölt volt) és sok diósdi társa nagyjából ugyanarra a következtetésre jutott, mint Mihályiné. Úgy határoztak, hogy a büntetőjog eszközével óhajtják orvosolni sérelmeiket.
A csatornapénzek ügye 2019-re a térség politikai küzdelmeinek egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát.
Mihályiné tárnoki házában az egyik szobát szinte kizárólag a csatornaberuházásról szóló dokumentumok precízen naplózott dossziéi töltik ki. A 79 éves özvegy tevékenységét 2018 kora tavasza óta figyelve tudjuk: ellenállt a politika kísértéseinek. Alighanem ő a legfontosabb adatközlő és szakértő ebben a bűnügyben: nem túlzás azt állítani, ő a csatornázási bűnügy koronatanúja.
Érden és Tárnokon 2019 őszén, az önkormányzati választásokon a helyi ellenzéki szövetség egyik legfontosabb követelése a szerintük jogtalanul felhasznált csatornapénzek visszaszerzése volt. Ezeken a településeken az ellenzék fölényes győzelmet aratott, és leváltották a hosszú ideje regnáló fideszes vezetőket – akik a döntéseket hozták, vagy befolyásolták a csatornapénzek ellentmondásos felhasználása ügyében.
NER-cégek a profitálók között
A csatornázási projekt a nyomozóhatóságokon túl korábban az uniós ellenőröknek is sok munkát adott. Az Átlátszó 2018 nyarán számolt be arról, hogy a csatornaberuházás során elkövetett szabálytalanságok miatt az adófizetők pénzéből több mint 1,4 milliárd forint uniós támogatást kellett visszafizetni az uniónak.
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt
A városvezetés nem verte nagydobra, aztán egyszerűen napirendre tért azon közbeszerzési szabályszegés fölött, amelynek következtében 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből az Érd és térségi szennyvízprojekt uniós támogatásából. A magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak.
Mint megírtuk, a költségvetési tartalékból fizették ki az EU által visszakövetelt 1,4 milliárd forintot, és a pénzt 2016. november 14-én utalták át. A T. Mészáros András által vezetett önkormányzati társulás tehát a magyar adófizetők pénzéből mentesült a visszafizetési kötelezettség alól.
A 2016-os költségvetési törvényben egyébként 4,8 milliárd forintban határozták meg annak az előirányzatnak a pénzügyi keretét, amiből kifizették a társulás 1,4 milliárd forintos tartozását. Ez alighanem a legpontosabban érzékelteti az érdi ügy súlyát.
Bő nyolc hónapnyi adatigénylés-sorozat, levelezés és informális megkeresések után az Átlátszó újabb dokumentumokat szerzett és részleteket tudott meg a csatornázási beruházás szabálytalanságairól.
Ahogy sejteni lehetett, a szabálytalansági csomagban a legnagyobb korrekciós összeget, 1,453 milliárd forintot a csatornázási projekt legjelentősebb, főhálózat-építési részeire kiírt közbeszerzések miatt szabta ki a fejlesztési minisztérium az uniós ellenőrzés után.
A szerződéseket olyan konzorciumokkal kötötték meg 2011-ben, amelyek élén a NER későbbi leggazdagabb és legbefolyásosabb oligarchái álltak: a Duna Aszfalt Kft.-ről és Szíjj Lászlóról, valamint a Közgép Zrt.-ről és a cég tulajdonosaként sokáig bujkáló Simicska Lajosról van szó.
Az uniós támogatásokat auditáló szervezet, az EUTAF által lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy a csatornázási projektet bonyolító önkormányzati társulás által a DSS-Érd Konzorciummal (vezető tag: Duna Aszfalt Kft.), valamint az Érd-KEA Konzorciummal (vezető tag: Közgép Zrt.) – összesen 18,6 milliárd forint értékben – megkötött szerződéseket eredményező közbeszerzési eljárás során, az ajánlatok elbírálásakor olyan képletet alkalmaztak, amellyel az alacsonyabb árat ajánló ugyanannyi pontot kapott, mint a drágább ajánlat.
„Az alkalmazott képlet következtében sérült a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, amely miatt az EUTAF szabálytalanságot állapított meg. A szabálytalanság jogkövetkezményeként a szabálytalansággal érintett szerződések 10%-os pénzügyi korrekciójának alkalmazása került elrendelésre” – írja a fejlesztési minisztérium, amelynek akkor éppen az érdi térség országgyűlési képviselője, Aradszki András volt az egyik államtitkára.
A költségvetési vezető a saját üzlettársával szerződött
Az önkormányzattól kikért dokumentumok alapján az Átlátszó kutatásai során egy újabb figyelemre méltó összefüggésre bukkant. Egy másik szabálytalansági eljárás során ügyvédi túlszámlázás miatt a fejlesztési tárca 16 millió forint visszafizetésére kötelezte a csatornázási beruházást tető alá hozó önkormányzati társulást.
Kutatásunk szerint a túlszámlázó ügyvéd a csatornázási társulás költségvetési szervezete vezetőjének üzlettársa volt. Ezt az információt maga a projektvezető erősítette meg az Átlátszónak.
Amikor arról kérdeztük Kovács Péter Barnát, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek az üzlettársa leszerződtetését, ezt válaszolta: „nem, mert az ügyvédi megbízás kifejezetten bizalmi kérdés és én dr. Sz. (…) E (…)-t javasoltam a megbízásra. Ha magamat bízhattam volna meg, azt is megtettem volna, de magam nem vagyok jogász és időm sem engedte a feladat ellátását. (Továbbá a Well Hungary Kft. semmilyen üzleti kapcsolatban nem került sem a Társulással, sem a beruházás bármely résztvevőjével)”.
Kovács elmondta, hogy az ügyvéd-üzlettárs megbízásáról a társulás elnöke, T. Mészáros András tudott. „Nyilvános adat, azon túl tájékoztattam elnök urat, és mivel a megbízás jellege bizalmi, nem volt és nem is lehetett kifogása, és megbízta az ügyvédnőt a társulás végrehajtási feladataiban segítőként közreműködni, ami a kifogásolt időszakban a lakossági iroda segítése volt” – válaszolta írásban kérdésünkre Kovács Péter Barna a végül 15,7 millió forintos visszafizetési kötelezettséggel sújtott szerződés megkötésének körülményeiről.
Nyitókép: Csatornafedél Érden (a szerző felvétele) | https://atlatszo.hu/2021/07/13/ugyeszi-parancsra-ujra-nyomoznak-a-34-milliardos-csatornaugyben-tobb-tucat-tanut-ideztek/ | https://web.archive.org/web/20210925092706/https://atlatszo.hu/2021/07/13/ugyeszi-parancsra-ujra-nyomoznak-a-34-milliardos-csatornaugyben-tobb-tucat-tanut-ideztek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyeszi-parancsra-ujra-nyomoznak-a-34-milliardos-csatornaugyben-tobb-tucat-tanut-ideztek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-13 00:00:00 | [
"T. Mészáros András"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Érd Város Önkormányzata",
"Közgép Zrt."
] | [
"Diósd",
"Érd",
"Pest megye",
"Tárnok"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás"
] | [] |
|
52,456 | Illegálisan épült földúton, az ellenőrzést kijátszva szállítják a hulladékot a zsámbéki lerakóba | Felbolygatta a kedélyeket Zsámbékon annak a rekultivációs hulladéklerakónak az ügye, amiről az Átlátszón már többször beszámoltunk. Zsámbéki polgárok és Szél Bernadett országgyűlési képviselő is feljelentést tett a telepen lévő állapotok miatt, ám úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóság falaz a lerakónak. | Két héttel ezelőtt meghökkentő fotókkal keresték meg a szerkesztőségünket azok a civilek, akik egy ideje figyelemmel kísérik és dokumentálják a zsámbéki hulladéklerakó szabálytalan működését. A szeméttelep és a szomszédos murvabánya közti területet ugyanis – feltehetően a telep kezelőjének tudtával – „valakik” földdel feltöltötték, betemetve a két telek közti kerítést is. Az így létrehozott földúton a szomszédos bánya felől is szállítják be teherautókkal a telepre a hulladékot, kikerülve a lerakó főbejáratánál lévő videókamerákat és a kötelező ellenőrzést.
Korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy bár a lerakó jelenleg rekultiválás alatt áll, a területre az elmúlt évben is rengeteg vegyes tartalmú, nem engedélyezett hulladékot szállítottak be. Emiatt több panasz érkezett a hatóságokhoz, érdemi vizsgálat azonban nem történt. A botrányos állapotokról ezután Szél Bernadett országgyűlési képviselő is posztolt a közösségi oldalán, majd feljelentést tett a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Szennyezheti a környezetet a zsámbéki hulladéktelep, nem adják ki a vizsgálati dokumentumokat
Tavaly ősz óta több panasz érkezett a hatóságokhoz az egykori zsámbéki szemétlerakóban zajló tevékenység miatt. Az Átlátszóhoz is eljutó felvételek és leírás szerint az utóbbi hónapokban nagy mennyiségű kommunális hulladékot szállítottak be a területre, holott a telep üzemeltetője csak rekultivációra kapott engedélyt.
Beszámoltunk arról is, hogy a lerakót korábban működtető BIO-RECycling Kft.-t 2017-ben a környezetvédelmi hatóság egymillió forintra büntette. A zsámbéki telepen akkor már évek óta több tízezer köbméter kommunális és veszélyes hulladék halmozódott fel, amiből a BIO-RECycling hatósági felszólításokra sem válogatta ki a veszélyes hulladékot és semmiféle tereprendezést nem végzett.
Pedig a lerakó vízmonitoring-vizsgálata már 2015-ben szennyeződést mutatott ki a felszín alatti vizekben, s a vizsgálatot végző labor a vízminőség félévenkénti ellenőrzését írta elő. Ennek ellenére 2015 óta a környezetvédelmi hatóság nem végeztetett semmilyen vizsgálatot.
Nem vizsgálják a levegő és a víz minőségét
Az általunk kikért újabb hatósági dokumentumok megerősítik azt a feltételezést, hogy a telep rekultivációjával 2020-ban megbízott C&C Property Holding Kft. sem kezeli megfelelően a területet. Igaz, ezzel az engedélyező környezetvédelmi hatóságnak nincs különösebb problémája.
A Pest Megyei Kormányhivatal eleve nem végeztette el az évek óta gazdátlan lerakó műszaki állapotának vizsgálatát, de az engedély kiadása után sem tartja szükségesnek a felszín alatti vizek és a levegő minőségének ellenőrzését. Holott – ahogy arról már 2021 januárjában beszámoltunk – a rekultivációs időszak alatt 171 ezer tonna bontási hulladék beszállítását, közte kohó, salak és pernye gyűjtését is engedélyezte a C&C Kft. számára.
Csakhogy a törvényi szabályozás szerint a hulladéktelepeken a rekultiváció időszakában is évente ellenőrizni kell a levegő és a felszín alatti vizek minőségét. A felhalmozódott szemétben ugyanis olyan gázok – többek közt kénhidrogén, metán – keletkezhetnek, melyek rendkívül veszélyesek lehetnek a levegőminőségre; ugyanígy potenciálisan veszélyeztethetik a felszín alatti vizeket a hulladékokból kioldódó mérgező anyagok. Éppen ezeknek a veszélyeknek megelőzését szolgálja a jogszabályban előírt rendszeres monitoringozás, melyhez műszakilag megfelelő állapotú gáz- és vízfigyelő kutakra is szükség van.
A zsámbéki lerakó működése azonban semmilyen szempontból nem felel meg ezeknek az előírásoknak. Bár a C&C Kft. rekultivációs terve ugyan még tartalmazta – a jogszabályokhoz igazodva – az évente kötelező monitoring-vizsgálatot, a cég számára kiadott engedély pedig a monitoring-kutak műszaki megfelelőségének igazolását is feltételként szabta, a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága utólag már jóval megengedőbbnek bizonyult. A Kormányhivatalnak egy helyi lakos adatigénylésére adott válasza szerint a rendszeres ellenőrzésre vonatkozó előírásukat úgy kell „értelmezni”, hogy
a monitoringozást csak a rekultiváció befejezése után, az utógondozás 2022. április 30-tól kezdődő időszakában kell majd elkezdeni.
Monitoring kutak helyett műanyag csövek
Ennél a válasznál is megdöbbentőbb azonban az, ami a hatósági ellenőrzésekről szóló dokumentumokban szerepel. A környezetvédelmi hatóság csak előzetes bejelentés után tartott néhány helyszíni szemlét a telepen, az ezekről szóló szűkszavú jegyzőkönyvek viszont leginkább a cég képviselőjének nyilatkozatait rögzítik.
A jegyzőkönyvekhez készült fényképeken pedig a Katasztrófavédelmi Igazgatóság által korábban engedélyezett monitoring kutak helyett földbe ledugott műanyag csövek láthatók. Dr. Török Ernő környezetvédelmi szakértő, zsámbéki lakos szerint az ezen csövekből vett „vízminták” nem adnak valós eredményeket a felszín alatti vizek állapotáról, így továbbra sem zárható ki a környezetszennyezés veszélye.
Illegálisan épült földúton, az ellenőrzést kijátszva szállítják a hulladékot a zsámbéki lerakóba from atlatszo.hu on Vimeo.
A feljelentések nyomán a telepen néhány hete lázas munka indult meg: a korábbi szeméthalmokat földdel borították be, így a terület most jóval rendezettebb képet mutat a hónapokkal ezelőtti állapotokhoz képest. A főbejárathoz is visszaszerelték a korábban titokzatos módon eltűnt videókamerákat. A murvabánya felől a szeméttelepre vezető illegális földúton azonban hetek óta ellenőrizetlenül folyhat a beszállítás.
A feljelentést tevő civil aktivisták és Szél Bernadett országgyűlési képviselő szerint viszont mindenképpen fel kell tárni, történt-e és milyen mértékű jogsértés és környezetszennyezés Zsámbékon. Az ügyben ezen a héten meg is kezdődtek a rendőrségi tanúmeghallgatások, a képviselőnőt is kihallgatták.
Címlapkép és videó: Horváth Balázs | https://atlatszo.hu/2021/07/14/illegalisan-epult-folduton-az-ellenorzest-kijatszva-szallitjak-a-hulladekot-a-zsambeki-lerakoba/ | https://web.archive.org/web/20210925095657/https://atlatszo.hu/2021/07/14/illegalisan-epult-folduton-az-ellenorzest-kijatszva-szallitjak-a-hulladekot-a-zsambeki-lerakoba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/illegalisan-epult-folduton-az-ellenorzest-kijatszva-szallitjak-a-hulladekot-a-zsambeki-lerakoba | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-14 00:00:00 | [] | [
"BIO-RECycling Kft.",
"C&C Property Holding Kft.",
"Pest Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Pest megye",
"Zsámbék"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
52,457 | A Készenléti Rendőrséghez került Borkai Zsolt visszatartott vagyonnyilatkozatának ügye | Feljelentés-kiegészítést rendelt el a rendőrség, miután büntetőeljárást kezdeményezett egy adatigénylő a volt győri polgármester vagyonnyilatkozati ügyében. A Kúria ugyanis helybenhagyta a korábbi ítéleteket, ám Győr önkormányzata ennek ellenére nem adja ki neki emailben a szexvideó-botrányba belebukott politikus 2018-as vagyonnyilatkozatát. | 2019 végén számoltunk be arról, hogy Borkai Zsolt jogerősen elbukta a 2018-as vagyonnyilatkozatáért indított pert. A legfelsőbb bírói fórum, a Kúria 2021-ben felülvizsgálati eljárásban vizsgálta meg az ítélőtábla ítéletét, és azt maradéktalanul helybenhagyta.
A pereskedés központi kérdése az volt, hogy az önkormányzatnak elektronikus másolatban – jelen esetben emailben – kötelessége-e kiadni egy önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester) vagyonnyilatkozatát.
Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert
A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint.
Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok ugyanis eltérnek az országgyűlési képviselőkétől. Noha közérdekből nyilvános adatnak minősül a helyi képviselő vagyoni helyzete is, a nyilatkozatot nem kell automatikusan nyilvánosságra hozni, mint a parlamenti képviselők esetében.
Különleges szabály az is, hogy a legújabb vagyonnyilatkozat leadásakor az előzőt az önkormányzati képviselő visszakapja, abból egyetlenegy példány sem marad az illetékes képviselőtestületi bizottság páncélszekrényében.
Győr nem akarja e-mailben elküldeni
Bár a bírósági és kúriai döntés értelmében ki kéne adnia e-mailben, a győri önkormányzat lényegében az önkormányzati törvényre és a saját működési szabályzatára hivatkozva mindössze betekintést akar engedélyezni Borkai vagyonnyilatkozatába.
Praktikusan ez azt jelenti, hogy az adatigénylő felhívja az önkormányzat illetékesét, megbeszélnek egy időpontot, majd az adatigénylő elmegy Győrbe, és az önkormányzat illetékesének felügyelete mellett betekinthet a vagyonnyilatkozatba. Ha az adatigénylő az ország másik csücskében, vagy például Új-Zélandon él, vélhetően nincs sok kedve elindulni Győrbe, hogy felkeresse a Városház tér 1. szám alatti épületet, és ott megnézhesse Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen közérdekű adattal való visszaélés miatt, mert a győri önkormányzat a Kúria döntése ellenére sem adja ki neki e-mailben Borkai Zsolt 2018-as évről leadott vagyonnyilatkozatát.
A pert megindító adatigénylő arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alaptörvény átláthatósági rendelkezése (VI. cikk 3. bekezdés) és az információszabadságról szóló törvény alapján, ha valaki emailben kéri a közérdekből nyilvános adatot, például a vagyonnyilatkozatot, akkor azt e-mailben kell megküldeni neki.
A győri önkormányzat érvelése azért is meglepő és ellentmondásos, mert a bíróságok ítélkezési és az adatvédelmi hatóság jogértelmezési gyakorlata sok éve egységes és töretlen.
Egy 2012-ben befejeződött perben a Kúria kimondta, hogy e-mailben ki kell adni a vagyonnyilatkozatot. Akkor az érdi polgármesteri hivatalt perelték a fideszes T. Mészáros András vagyonnyilatkozatáért. 2018-ban az érdi polgármesteri hivatal zokszó nélkül e-mailben kiadta az ország egyik leggazdagabb polgármesterének vagyonnyilatkozatát.
Azóta más városvezetők, például a kecskeméti polgármester vagyonnyilatkozata miatt is hasonló eredménnyel zárult perek zajlottak. Az Átlátszó ebben a cikkben tesztelte a megyei jogú városok vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatát.
A Készenléti Rendőrséghez került az ügy
A Kúria Borkai ügyében 2021 februárjában meghozott felülvizsgálati ítéletével helybenhagyta az ítélőtábla határozatát. Így érvényben maradt az önkormányzat jogerős kötelezése a vagyonnyilatkozat kiadására. Ám ennek a győri önkormányzat nem tett eleget.
Értesüléseink szerint az adatigénylő ezután tett feljelentést a győri rendőrségen, ahol elfogultság miatt kizárási okot jelentettek be. Ezért került a feljelentés az Országos Rendőr-főkapitányságra.
A rendőrség kommunikációs szolgálata az alábbi tájékoztatást küldte az Átlátszónak:
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője 2021. június 28-án feljelentés-kiegészítést rendelt el közérdekű adattal visszaélés vétség bűncselekmény gyanúja miatt, és kizárási indítványt terjesztett elő. Az Országos Rendőr-főkapitányság az eljárás lefolytatására a Készenléti Rendőrséget jelölte ki”.
A feljelentésben szereplő közérdekű adattal visszaélés bűncselekményét alapesetben a törvény két évi szabadságvesztéssel bünteti. A bűncselekménynek van egy sajátos elkövetési alakzata: az követi el ezt a vétséget, akit a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezett, és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Ez a rendelkezés szinte egy az egyben alkalmazható Borkai vagyonnyilatkozati ügyére.
Kérdeztük Lipovits Szilárd jegyzőt és a város polgármesterét, Dézsi Csabát, hogy miért nem tesznek eleget a bírósági döntésnek. A Borkait a Fidesz színeiben a polgármesteri székben követő Dézsit arról is meg akartuk szólaltatni, hogy az egységes bírói gyakorlat ismeretében teljesen hiábavalónak bizonyult pereskedés miatt eddig mennyi közpénzt fecséreltek el. A megadott időpontig egyikük sem válaszolt.
Az MTVA ellen már volt ilyen
A feljelentés kiegészítése egy ilyen ügyben majdnem példa nélküli. Az Átlátszó által megkeresett információszabadság-szakemberek nem emlékeznek olyan esetre, hogy valaha is büntetőeljárás indult volna közérdekű adat visszatartása miatt. Hasonló tartalommal nyilatkozott az Átlátszónak Majtényi László adatvédelmi biztos is. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében a Btk. 220. §-ra rákeresve nulla találatot kapunk.
A feljelentés kiegészítése ugyanakkor még nem jelenti az eljárás elindulását. Azonban ha nem adják ki a vagyonnyilatkozatot, akkor minden bizonnyal elkerülhetetlenné válik a nyomozás elrendelése.
Az Átlátszónak már volt egy ilyen ügye: 2013-ban feljelentettük adateltitkolásért a közmédiát, mert a jogerős bírósági ítélet ellenére sem küldte meg az általunk kért közérdekű adatokat. Feljelentésünk nyomán a rendőrség büntetőeljárást indított, és végül ügyészi megrovást kapott az MTVA volt sajtófőnöke.
Ügyészi megrovást kapott az MTVA volt sajtófőnöke közadatok eltitkolásáért
Két és fél évbe telt, de jobb sztorit írt az élet és a magyar büntető igazságszolgáltatás a Marslakók-ügyből, mint amilyen maga a sorozat volt. Lefoglalás az MTVA Kunigunda utcai székházában, elfogatóparancs az adateltitkoló céges politikát végrehajtó munkavállaló ellen, és egy rejtélyes, aláíratlan munkaköri leírás.
A volt győri polgármester vagyonnyilatkozati ügyének ironikus mellékszála, hogy az Átlátszó megszerezte Borkai vagyonnyilatkozatát – igaz, a 2017-ről szólót, nem a per és a büntetőfeljelentés tárgyát képező 2018-ast. Erről itt olvashat további részleteket sok más polgármesteri vagyonnyilatkozat mellett.
A vagyonnyilatkozatot maga Borkai Zsolt küldte el 2018 decemberében az Átlátszó munkatársának egyebek mellett a következő sorok kíséretében: „Tekintettel arra, hogy Önnek sürgőssé vált a vagyonnyilatkozatom cikke elkészítéséhez, mellékelve megküldöm azt, egyben kérem, hogy jövőben az arra illetékestől kérje azt, amennyiben szüksége van rá”.
Címlapkép: Borkai Zsolt, Győr újraválasztott polgármestere a győri városházán tartott sajtótájékoztatóján 2019. október 15-én. A Fidesz helyi szervezetének elnöke bejelentette, hogy kilép a pártból. (fotó: MTI/Krizsán Csaba) | https://atlatszo.hu/2021/07/12/a-keszenleti-rendorseghez-kerult-borkai-zsolt-visszatartott-vagyonnyilatkozatanak-ugye/ | https://web.archive.org/web/20220331132107/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-keszenleti-rendorseghez-kerult-borkai-zsolt-visszatartott-vagyonnyilatkozatanak-ugye/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-keszenleti-rendorseghez-kerult-borkai-zsolt-visszatartott-vagyonnyilatkozatanak-ugye | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-12 00:00:00 | [
"Borkai Zsolt"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"önkormányzat",
"belföld",
"adatigénylés"
] | [] |
52,458 | A WHB 5,5 milliárd forintért újítja fel a geszti Tisza-kastélyt, ami aztán a református egyházé lesz | Nettó 5,5 milliárd forintért újíthatja fel a Békés megyében található geszti Tisza-kastélyt a West Hungária Bau (WHB) vezette konzorcium. A beruházásnak már 2020-ban el kellett volna készülnie, de a mostani ár csak a munka első ütemét tartalmazza. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül. | A geszti Tisza-kastély felújítása nettó 5 milliárd 476 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek, ami az eredetileg becsült árnál 252 millió forinttal drágább – tették közzé a pénteki uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be, a munkát a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciumban nyerte el. Vérre menő harcot ez az eljárás sem tartogatott. A közbeszerzésen indult ugyan még a budapesti Laterex Zrt., illetve a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. is, mindketten érvénytelen ajánlatot tettek az EKR-ben elérhető dokumentum szerint.
A közbeszerzés eredményéről áprilisban a 24.hu is beszámolt, amikor megjelent az összegzés az ajánlatok elbírálásáról, de a győztest csak most hirdették ki hivatalosan. A közbeszerzést az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki.
A beruházás a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként valósul meg, és az 5,5 milliárdos munka a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának az első ütemét tartalmazza. A kastély (1 500 négyzetméter) mellett a Tiszttartó házat (200 négyzetméter), valamint a kripta épületet (88 négyzetméter) is fel kell újítani. A beruházás része a parkrendezés (10,5 hektár) és a kiállítóterek létesítése is. A felújítás során helyrehozzák a vakolatot, új tetőhéjazatot építenek, restaurálják a parkettát, a beltéri faajtókat, a kőfelületeket és a mennyezeti gipszstukkókat.
A felújítás után a református egyházé lesz
1772-ben épült Geszten egy barokk stílusú kúria, ami a későbbi, most felújításra kerülő kastély magját adta. 1856-ban lett Tisza Kálmáné és 1902-ben Tisza Istváné, a második világháború után pedig a teljes berendezés megsemmisült. Az államszocializmus idején az épület egy iskolának és művelődési háznak, később könyvtárnak adott otthont – olvasható a Nemzeti Kastélyprogram honlapján, ahonnan az is kiderül, hogy az épületben egy kiállítás lesz látható, ami bemutatja majd az országnak két miniszterelnököt adó Tisza-családot, „a Tiszák és a református egyház kapcsolatát”, valamint a korabeli kastély mindennapjait is.
A második ütemben szálláshelyet és konferenciatermet terveznek kialakítani a kastély mellett. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül.
A Magyar Narancs írt arról nemrég, hogy jelentős késésben van a beruházás. Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg a felújítás koordinálásáért felelős kormánybiztos. Lázár 2019-ben azt ígérte, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, azonban ez máig nem valósult meg.
Az általa akkor közzétett fényképek alapján az épületre valóban ráfér a renoválás, ami után elvileg – a Lázár által közzétett tervek szerint – így fog kinézni.
Az, hogy a felújítás után a kastély ingyenesen a református egyházé legyen „oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében”, 2017-es ötlet: akkor nyújtotta be Lázár János az erről szóló törvényjavaslatot.
A kormány azóta sem gondolta meg magát, egy idén júniusi kormányhatározat közel 7 milliárd forintot irányoz elő a renoválásra, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa pedig megerősítette, hogy a munkálatok befejezése után a református egyház kapja meg az ingatlant.
A WHB sokadik állami megbízása
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt.
A WHB több milliárdos megbízást kapott már a Városligetben és a Budai Várban is, például ők felelnek a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért is a Garage Kft.-vel közösen, de a Dubaji Világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A geszti Tisza-kastély 2019-es állapota (fotó: Facebook / Lázár János) | https://atlatszo.hu/2021/07/13/a-whb-55-milliard-forintert-ujitja-fel-a-geszti-tisza-kastelyt-ami-aztan-a-reformatus-egyhaze-lesz/ | https://web.archive.org/web/20211104133320/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-whb-55-milliard-forintert-ujitja-fel-a-geszti-tisza-kastelyt-ami-aztan-a-reformatus-egyhaze-lesz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-whb-55-milliard-forintert-ujitja-fel-a-geszti-tisza-kastelyt-ami-aztan-a-reformatus-egyhaze-lesz | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-13 00:00:00 | [] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Békés megye",
"Geszt"
] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
52,459 | Megdöbbentő OKJ-s vizsgacsalást szervezett egy bűnbanda | Titkos internetes felület létrehozásával tévesztette meg a gazdasági kamarákat egy informatikus, egy kormányhivatalnok és a felesége. A bűnbanda több százezer forintot követelt és csalt.
Igencsak összetett, rafinált, ugyanakkor súlyos csalást szervezett egy bűnbanda. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bejelentette, hogy egy vezető beosztású személy anyagi előnyért megszegte a hivatali kötelességét, magyarul korrupciós mechanizmust szervezett. Az ügyészség bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
A nyomozók a héten több helyszínen összehangolt akciót indítottak. | Igencsak összetett, rafinált, ugyanakkor súlyos csalást szervezett egy bűnbanda. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bejelentette, hogy egy vezető beosztású személy anyagi előnyért megszegte a hivatali kötelességét, magyarul korrupciós mechanizmust szervezett. Az ügyészség bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
A nyomozók a héten több helyszínen összehangolt akciót indítottak. Az előkészítésben a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az elfogásokban a Készenléti Rendőrség működött közre.
A megalapozott gyanú szerint, a korábban egy megyei kormányhivatal osztályvezetőjeként dolgozó kormánytisztviselő és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzések adatait tároló elektronikus rendszert létrehozó és kizárólagos rendszergazdaként üzemeltető informatikus átalakította a rendszer működését.
Ez alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmai vizsgák a rendszer felhasználói felületén nem jelentek meg, azok kizárólag az általuk és a velük együttműködő személyek számára látható „titkos felületre” kerültek.
Emiatt a vizsgabizottság tagjainak kijelölésére feljogosított, területileg illetékes szakmai és gazdasági kamarák nem értesülhettek ezen vizsgákról, és a vizsgabiztos kijelölési jogosultságukkal sem tudtak élni.
A kormánytisztviselőnek viszont lehetősége volt egyes vizsgák esetén vizsgabizottsági tagok kijelölésére, amelynek révén el tudta érni, hogy a vizsgára a jogszabályi előírásokat megszegve bejelentett személyek sikeres vizsgákat tegyenek.
A szabálytalan vizsgák lebonyolításához kapcsolódóan 2019 őszétől, a sikeres vizsgák ellenértékeként a kormánytisztviselő és felesége által irányított, vizsgára felkészítő tanfolyamokat és vizsgáztatást szervező gazdasági társaságok, a több mint húsz vizsgázótól – esetenként 150 és 440 ezer forint közötti – pénzbeli juttatást kaptak.
Az egyre mohóbb banda nem úszta meg a bűnszervezetben elkövetett csalást, az ügyészség a kutatásokat követően öt személyt gyanúsítottként hallgatott ki és három gyanúsított őrizetét rendelte el. A nyomozó ügyészség két gyanúsított letartóztatásának elrendelését, míg az informatikus esetében távoltartást indítványozott a kormányhivatal munkatársaival történő kapcsolattartást érintően. A kényszerintézkedésekről ma dönt a bíróság. | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/15/megdobbento-vizsgacsalast-szervezett-egy-bunbanda | https://web.archive.org/web/20220124170817/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/15/megdobbento-vizsgacsalast-szervezett-egy-bunbanda | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megdobbento-okj-s-vizsgacsalast-szervezett-egy-bunbanda | Telex | hungarian-news | 2021-07-15 13:13:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
52,460 | Kormánybiztos lett Gyutai Csaba, aki korábban a szabálytalan Várbeli beruházásokat irányította | Kormánybiztossá nevezték ki Gyutai Csabát, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatóját, az ő feladata lesz az építőanyaghiány enyhítése és az utóbbi időben elszálló árak megfékezése – derül ki a Magyar Közlönyből. Az „építésgazdasági intézkedések összehangolásáért” felelős kormánybiztos kinevezése július 15-től hatályos.
Gyutai Csaba korábban Zalaegerszeg fideszes polgármestere volt, majd a Budai Várbeli beruházásokat menedzselő miniszterelnökségi cégnél dolgozott, amelynél egy átvilágítás komoly szabálytalanságokat tárt fel (erről a cikk végén olvashat). | Kormánybiztossá nevezték ki Gyutai Csabát, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatóját, az ő feladata lesz az építőanyaghiány enyhítése és az utóbbi időben elszálló árak megfékezése – derül ki a Magyar Közlönyből. Az „építésgazdasági intézkedések összehangolásáért” felelős kormánybiztos kinevezése július 15-től hatályos.
Gyutai Csaba korábban Zalaegerszeg fideszes polgármestere volt, majd a Budai Várbeli beruházásokat menedzselő miniszterelnökségi cégnél dolgozott, amelynél egy átvilágítás komoly szabálytalanságokat tárt fel (erről a cikk végén olvashat).
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július 7-én jelentette be, hogy az építőanyagok, különösen a fém és a fa jelentős áremelkedése miatt a kormány több ponton beavatkozik az ágazatba. Az építőanyagok és építőipari termékek kivitelére engedélyt fognak bevezetni 2021. október 1-től, de az előzetes regisztrációt azonnali hatállyal bevezetik. Mostantól csak úgy lehet külföldre eladni vagy kivinni acél- és vasterméket, követ, kavicsot, homokot és sódert, hogy arra előre engedélyt kérnek. A közúti fuvarozást is be kell jelenteni.
Az államnak elővásárlási joga lesz az építőipari alapanyagokra, és fel fognak lépni az „extraprofitot” realizáló kereskedőkkel szemben. Az áremelkedéshez az is hozzájárul, hogy alacsony a kínálat bizonyos anyagokból, ezért ösztönözni szeretnék a bányászati tevékenységet: ehhez bevezetik, hogy művelési jogot szerzett, de meg nem nyitott bányáknak egy éven belül meg kell kezdeniük a tevékenységet, máskülönben visszavonják a megnyert koncessziót a tulajdonostól.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Gyutai Csaba Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter irányítása alatt dolgozik, a minisztériumban külön titkárság segíti a munkáját. Gyutai a kormánybiztosi feladatai ellátásánál együttműködik az általa eddig irányított ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-vel.
Gyutai feladata lesz egyebek mellett az építőanyagok kivételével kapcsolatos bejelentési eljárás rendjének kialakítása, az állam elővásárlási jogának és vételi jogának gyakorlásahoz szükséges intézkedések végrehajtása. Neki kell felügyelnie az építőanyagok fuvarozással kapcsolatos bejelentésre vonatkozó intézkedéseket, a kiegészítő bányajáradékkal és a kitermelési kapacitással kapcsolatos szabályozást, valamint „az építőanyagok helyettesíthetőségével kapcsolatos kormányzati célok megvalósítását”.
Gyutai Csaba tagja a Miniszterelnökség által májusban létrehozott Rozsdaövezeti Bizottságnak is. Ennek a testületnek kell javaslatokat tennie a leromlott állapotú, korábban ipari vagy más gazdasági célra használt ingatlanok fejlesztésére.
Gyutai korábban a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-t, valamint a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. 2017-ben a Miniszterelnökség titkos átvilágítást készíttetett a vári cégek működéséről, amely súlyos szabálytalanságokat tárt fel – írtuk meg akkor az Indexen. A jelentést később az Átlátszó kiperelte és közzétette.
Kiderült például, hogy Gyutai beköltözött a Várgondnokság Kft. lakásába, éveken át nem fizetett sem bérleti díjat, sem rezsit, fillérekért osztott ki lakást családtagjainak is. Ezt elvileg az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökség engedélyével tette, de erről nem készültek dokumentumok és szerződések. Gyutai azt nyilatkozta, hogy juttatásairól korábbi főnöke, L. Simon László tudott, és tőle sem szóban, sem írásban fegyelmit nem kapott. Az ügyben annak idején egymásra mutogatott Lázár János és L. Simon László. | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/14/epitoanyagok-aremelkedes-gyutai-csaba-kormanybiztos-exporttilalom | https://web.archive.org/web/20220818135431/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/14/epitoanyagok-aremelkedes-gyutai-csaba-kormanybiztos-exporttilalom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanybiztos-lett-gyutai-csaba-aki-korabban-a-szabalytalan-varbeli-beruhazasokat-iranyitotta | Telex | hungarian-news | 2021-07-14 13:46:00 | [
"Gyutai Csaba"
] | [
"Várgondnokság Nonprofit Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"protekció",
"klientúra"
] | [] |
52,461 | Több mint háromszázmilliós állami támogatást kap Tura sportfejlesztésre | A kormány az utánpótlás-nevelés, a sportolók eredményes felkészítése, a vidéki sportélet támogatása érdekében 381 190 500 forint többletforrást biztosít Tura városának – derül ki a csütörtökön megjelent Magyar Közlönyből. A pénzt Tura önkormányzata azért kapja, mert a kormány egyetért a város sportfejlesztési programjával, amelynek keretében új városi sporttelep kialakítását tervezik. | A kormány az utánpótlás-nevelés, a sportolók eredményes felkészítése, a vidéki sportélet támogatása érdekében 381 190 500 forint többletforrást biztosít Tura városának – derül ki a csütörtökön megjelent Magyar Közlönyből. A pénzt Tura önkormányzata azért kapja, mert a kormány egyetért a város sportfejlesztési programjával, amelynek keretében új városi sporttelep kialakítását tervezik.
Az alig nyolcezres, Pest megyei Tura leginkább az ott található Schossberger-kastélyról híres. Ebben az épületben működik a Botaniq Hotel, Tiborcz István 19 szobás luxusszállodája, amely az előző évet 237 millió forintos veszteséggel zárta.
A kormány más települések sportfejlesztéseiről is határozott most: | https://telex.hu/belfold/2021/07/16/tura-381-millio-allami-tamogatas-sportfejlesztes | https://web.archive.org/web/20220815062005/https://telex.hu/belfold/2021/07/16/tura-381-millio-allami-tamogatas-sportfejlesztes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-haromszazmillios-allami-tamogatast-kap-tura-sportfejlesztesre | Telex | hungarian-news | 2021-07-16 10:58:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Tura Város Önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Tura"
] | [
"támogatás",
"sport",
"önkormányzat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
52,462 | Kartellgyanúval vizsgálja a BKV hajótenderét a Gazdasági Versenyhivatal | „Kartellgyanú miatt” vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése ügyében, ehhez rajtaütéseket is tartottak a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél, írja közleményben a hivatal.
A Versenyhivatal a BKV Zrt. „Menetrend szerinti hajóüzemeltetés” nevű közbeszerzése ügyében indított júliusban versenykorlátozó megállapodás gyanújával indult versenyfelügyeleti eljárást, mint írják, azután, hogy egy bejelentést kaptak. Ennek alapján úgy vélik, a közbeszerzési eljárásban bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében. | „Kartellgyanú miatt” vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése ügyében, ehhez rajtaütéseket is tartottak a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél, írja közleményben a hivatal.
A Versenyhivatal a BKV Zrt. „Menetrend szerinti hajóüzemeltetés” nevű közbeszerzése ügyében indított júliusban versenykorlátozó megállapodás gyanújával indult versenyfelügyeleti eljárást, mint írják, azután, hogy egy bejelentést kaptak. Ennek alapján úgy vélik, a közbeszerzési eljárásban bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében.
Ezeknél a vállalkozásoknál bejelentés nélkül megjelentek, helyszíni kutatást tartottak, adathordozóikról másolatot készítettek, de ezek tartalmát még elemzik.
A közleményben ehhez hozzáteszik, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a vállalkozások el is követték a jogsértést, az eljárásban kell ezt tisztázni. Erre hat hónapjuk van, de ha kell, ezt meghosszabbíthatják.
A BKV egy hónapja hirdetett győztest fővárosi dunai menetrendszerinti hajózásra kiírt közbeszerzési tenderen úgy, hogy alig néhány héttel előtte maga a cég vezérigazgatója közölte a Telexszel, hogy a BKV forráshiány miatt az idén szünetelteti a budapesti hajózást.
A szüneteltetés bejelentése elég nagy port kavart, a kormány be is vetett egy részben állami tulajdonban lévő céget, hogy pótolja a BKV-hajókat. A főváros ezután megint elővette a dunai hajózás ügyét, és a BKV-igazgató nyilatkozata után pár héttel mégis lett győztese a 3 évre kiírt hajózási tendernek. A pályázaton a Magyar Kikötő Zrt. győzött a legjobb árral: áfa nélkül 30 990 forint/hajó/üzemóra díjon vállalták a szolgáltatást, ami így verte a Rubin Group Kft. 33 000 forintos és a Rudas és Társa Bt. 38 500 forintos ajánlatát. (Két másik céget korábban alkalmatlanság miatt kizártak.)
A vetélytársak rögtön vitarendezési kérelemben támadták be a Magyar Kikötő Zrt.-t, azt állítván, hogy referenciája bizonytalan lábakon áll: gyanúsan sok az a 43 850 óra hivatásforgalmi hajózás, amit a Magyar Kikötő a Silver Line Cruises-nek referenciamunkaként végzett, tekintve, hogy a cég főleg sétahajóztatással foglalkozik. Ráadásul a 43 850 óra is éppen alig több, mint a pályázati feltételként előírt 42 000 órányi üzemszerű hajózás, sőt, a két cég vezetői között családi kapcsolat áll fenn.
A szerződéskötést a fővárosi Fidesz is elkezdte boncolgatni: a Facebookon azt a kérdést tette fel a kormánypárt fővárosi szervezete, hogy „a BKV buszmutyi után itt az újabb, a BKV hajómutyi?” – utalva egy korábbi pályázatra, amely a használt buszokról szólt. A Fidesz fővárosi frakciója azt kérte a főpolgármestertől, hogy „indítson teljes körű vizsgálatot és annak megnyugtató lezárásáig azonnali hatállyal tiltsa meg a BKV-nak a szerződéskötést”.
A vitarendezési kérelmek tisztázásának idejére hivatkozva a BKV most egyelőre nem köt szerződést a győztes céggel. A BKV a Telexnek – még a Fidesz nyilatkozata előtt – azt mondta, a szerződés a felek aláírása után lép hatályba – ez még nem történt meg. Most megint úgy áll, hogy ebben az évben a BKV menetrendi hajóközlekedése a korábban jelzett forráshiány miatt mégsem indul meg. A Magyar Kikötő Zrt. referenciájával felmerült kérdésekben a BKV – mint írták – külön felvilágosítást kért az ajánlattevőtől, amelyet az határidőn belül megtett, és megfelelő dokumentumokkal alátámasztotta, hogy az előírt műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménynek megfelel. A Magyar Kikötő Zrt. pedig azt nyilatkozta a Telexnek, ők adták be a legolcsóbb ajánlatot, a rivális cégeknek egyszerűen csak savanyú a szőlő. | https://telex.hu/belfold/2021/07/15/bkv-hajo-gazdasagi-versenyhivatal-vizsgalat | https://web.archive.org/web/20230607063709/https://telex.hu/belfold/2021/07/15/bkv-hajo-gazdasagi-versenyhivatal-vizsgalat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellgyanuval-vizsgalja-a-bkv-hajotenderet-a-gazdasagi-versenyhivatal | Telex | hungarian-news | 2021-07-15 11:09:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Magyar Kikötő Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"hajózás",
"közlekedés",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,463 | Tízrészes lesz a nagy költségvetésű Hunyadi-sorozat, és a TV2 vetíti majd | A Rise of the Raven címen futó sorozat nemzetközi koprodukcióban készül. | Nemrég írtuk meg, hogy a Nemzeti Filmintézet 77 millió forintot ítélt meg a Bán Mór Hunyadi-regényfolyamából készülő tévésorozat előkészítésére, és várhatóan több milliárdos nagyságrendű állami támogatásban részesül majd. Kiderült az írók személye is, valamint az, hogy Rob Lantos producer mellett a showrunner a szintén kanadai-magyar George Mihalka lesz, akinek leghíresebb filmje a 80-as évek egyik kulthorrora, a My Bloody Valentine.
Szíves türelmüket kérjük. A Hunyadi-sorozat nemzetközi koprodukcióban készül, hamarosan a külföldi partnerekkel együtt tájékoztatjuk a sajtót a részletekről
– válaszolta akkor a 24.hu érdeklődésére a Filmintézet. Az alkotók most a Varietynek nyilatkoztak a projektről, bejelentve, hogy Lantos produckiós cége, a David Cronenberg filmjeit is gyártó Serendipity Point Films a Babylon Berlint és a Gomorra-sorozatot készítő Beta Film is részt vesz a projektben. A munkacím Rise of the Raven (A holló felemelkedése), és tíz epizód lesz, amelyet Magyarországon és Szlovéniában a TV2 vetít majd (a többi országban még tárgyalások folynak).
Puszta bátorsággal és fortéllyal, Hunyadi János legyőzte a megszálló Ottománok nagyobb seregét, ezzel megmentve Európát. Tíz éve dolgozok az alkotótársaimmal, hogy Bán Mór különösen erős tízrészes történelmi regényét filmre vigyük. A Beta Filmben olyan partnerre leltem, akik osztoznak a nagyratörő ambíciónkban | https://24.hu/kultura/2021/07/16/hunyadi-sorozat-robert-lantos-ban-mor-tv2/ | https://web.archive.org/web/20220815003839/https://24.hu/kultura/2021/07/16/hunyadi-sorozat-robert-lantos-ban-mor-tv2/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizreszes-lesz-a-nagy-koltsegvetesu-hunyadi-sorozat-es-a-tv2-vetiti-majd | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-16 00:00:00 | [
"George Mihalka",
"Rob Lantos"
] | [
"Beta Film",
"Nemzeti Filmintézet",
"Serendipity Point Films"
] | [] | [
"műsor / filmgyártás"
] | [] |
52,464 | Több mint 10 milliárdos állami támogatással készül a Hunyadi-tévsorozat | Ma írtuk meg a Variety nyomán, hogy tízrészes lesz a Bán Mór regényfolyamából adaptált történelmi tévésorozat, nemzetközi koprodukcióban készül, és itthon a TV2 fogja bemutatni. Most a finanszírozásra is derült némi fény, a Nemzeti Filmintézet (NFI) honlapján ugyanis közzétették, hogy az NFI 3.608.119.600 forinttal támogatja a sorozat gyártását, amihez hozzájön még csaknem hétmilliárd forintnyi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás. | Ma írtuk meg a Variety nyomán, hogy tízrészes lesz a Bán Mór regényfolyamából adaptált történelmi tévésorozat, nemzetközi koprodukcióban készül, és itthon a TV2 fogja bemutatni. Most a finanszírozásra is derült némi fény, a Nemzeti Filmintézet (NFI) honlapján ugyanis közzétették, hogy
az NFI 3.608.119.600 forinttal támogatja a sorozat gyártását, amihez hozzájön még csaknem hétmilliárd forintnyi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás.
Az NFI közleményt is kiadott, ami szerint már folynak az előkészületek és a szereplőválogatás, a forgatás 2022-ben kezdődik.
Hunyadi és a nándorfehérvári csata óriási jelentőségű volt a középkorban, évtizedekig meghatározta földrészünk sorsát. Ma, a felülmúlhatatlanul népszerű sorozatok korában látványos, szívhez-lélekhez szóló élményként tudjuk eljuttatni a közönséghez világszerte ezt a dicső történetet. A hazai filmgyártás eddigi léptékét túlszárnyaló alkotást élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi stáb közép-európai helyszíneken forgatja. A páratlan alapanyag, a kiváló hazai szakemberek, a világsikereket jegyző Robert Lantos, a Beta Cinema világforgalmazó és a Kormány jelentős támogatása együtt biztosítja, hogy a hazai sorozatgyártás nemzetközi szintre lépjen | https://24.hu/kultura/2021/07/16/hunyadi-sorozat-allami-tamogatas-10-milliard-robert-lantos/ | https://web.archive.org/web/20210716130909/https://24.hu/kultura/2021/07/16/hunyadi-sorozat-allami-tamogatas-10-milliard-robert-lantos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-10-milliardos-allami-tamogatassal-keszul-a-hunyadi-tevsorozat | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-16 00:00:00 | [
"George Mihalka",
"Káel Csaba",
"Robert Lantos"
] | [
"Nemzeti Filmintézet"
] | [] | [
"támogatás",
"műsor / filmgyártás"
] | [] |
52,465 | Autópályakoncesszió: három jelentkező a gigaüzletre, Mészáros Lőrinc érdekeltségei is köztük lehetnek | A versenyzők között ott lehet a francia Colas is az osztrák Strabag társaságában. Az év végéig lezavarnák az eljárást. | Piaci hírek szerint három konzorcium jelezte a részvételi szándékát a Rogán Antal tárcájához köthető mamutüzletben, a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére kiírt koncessziós közbeszerzési eljárásban. A 35 évre szóló koncesszióért magyar és külföldi szereplő egyaránt bejelentkezett a Nemzeti Koncessziós Irodánál:
egy magyar cégekből álló konzorcium, amelyben Mészáros Lőrinc érdekeltségei adják az elvárt tőkeerőt, de állítólag több mint féltucat kisebb építőipari társaságot is beszerveztek a csapatba;
a Dömper Kft., amelyről piaci körökben úgy tudják, hogy más tenderekhez hasonlóan ezúttal is a szlovák gyökerű Doprastavval közösködik;
külföldi résztvevője is lehet a sztrádacsatának, a francia Colas az osztrák Strabaggal.
Az érintett cégek nem reagáltak megkeresésünkre, miként a Nemzeti Koncessziós Iroda sem válaszolt arra, hogy milyen formációk adták be a jelentkezésüket a tárgyalásos eljárás első etapjára. Az irodának továbbra sem találni az elérhetőségét, így a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát kérdeztük. A sajtóosztály azt közölte, hogy a részvételi felhívással, illetve a részvételre jelentkezőkkel kapcsolatban egyelőre nem kívánnak tájékoztatást adni. „A nyilvánosságot a jogszabályoknak megfelelően a jelentkezők köréről tájékoztatni fogjuk” – írták.
Egyelőre nem dőlt el semmi, a tárgyalásos eljárás első körében csak a részvételi szándékot kell jelezni és a pályázatban kiírt feltételek teljesítését kell igazolni, majd a közülük kiválasztottakat kérik fel a konkrét ajánlattételre. Csak ekkor derül ki, mekkora koncessziós összeget hajlandó fizetni a jelentkező, és mennyi rendelkezésre állási díjat vár el a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetéséért, fenntartásáért, illetve a hálózat bővítéséért, új utak építéséért. A kiírásból annyi látszik, hogy komoly pénzügyi hátteret és gazdasági erőt kell felmutatni a pályázóknak. A saját tőkére előírt követelmény 150 millió euró (durván 53 milliárd forint), a beruházási terv mellé legalább 1 milliárd euró (350 milliárd forint) „pénzügyi eszköz meglétét” kell igazolni a finanszírozó képességet bizonyítandó, a konkrét ajánlattétel mellé pedig 800 millió forint biztosítékot követel meg a koncessziós iroda.
A Mészáros-csapat számára aligha okoz gondot a pénzügyi háttér megteremtése. A legutóbbi gazdaglistán Mészáros Lőrinc vagyona már 450 milliárd forint felett járt, de ha ez nem lenne elegendő, az óriási pénzeket mozgató NER-vagyonkezelők magántőkealapjainak egy része is a felcsúti multimilliárdoshoz köthető.
A Strabag kormányoktól függetlenül mindig nagyobb darabokat hasított a magyar infrastruktúraépítésből, és az indulók között speciális a helyzete, hiszen az osztrák mamut most is üzemeltet magyar autópályát. Az M5, illetve az M6 ppp-s konstrukciójáról írtuk, hogy elég jó üzletnek bizonyult a magánbefektetők számára, hozzájuk dől a profit. A magyar állam viszont több mint 2800 milliárdot bukott az évek alatt, ennyit takaríthatott volna meg, ha maga oldja meg az építkezést hitelből.
A piacon túl komolyan nem veszik a Dömper Kft. indulását, úgy tartják, mindenütt ott van, de azért meglepetés lenne, ha beelőzné a másik két jelentkezőt. Legutóbb akkor írtunk róluk, amikor a Lánchíd felújítására aspiráltak. Azóta mit sem koptak az első Orbán-kormányig visszanyúló kapcsolataik, 26 milliárd forintra nőtt az árbevételük, az adózott nyereségük is nyaldossa a milliárdot.
Annyi biztos, hogy Rogánék gyorsan le akarják zavarni az óriási ügyletet. A kiírás szerint „az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket, illetve a végső ajánlatokat maximum 60 napon belül bírálja el, amely határidőt szükség esetén meghosszabbíthat. A befejezés indikatív ideje: 2021. december 31.”, vagyis még idén el akarják dönteni, kire bízzák a koncessziós törvényben megadott leghosszabb időre, 35 évre Magyarország gyorsforgalmi úthálózatát. | https://24.hu/belfold/2021/07/14/sztradakoncesszio-rogan-harom-jelentkezo/ | https://web.archive.org/web/20221130171150/https://24.hu/belfold/2021/07/14/sztradakoncesszio-rogan-harom-jelentkezo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/autopalyakoncesszio-harom-jelentkezo-a-gigauzletre-meszaros-lorinc-erdekeltsegei-is-koztuk-lehetnek | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-14 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal"
] | [
"Colas Út Építőipari Zrt.",
"Dömper Kft.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Strabag Építőipari Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"koncesszió",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Autópálya-koncesszió 35 évre"
] |
52,466 | Újabb Scruton készül 240 millió közpénzből: Garancsiék a NER-kávézó és közösségi tér építői | Nagy lehet az igény a kormányközeli lattéra: a Veres Pálné utcában, az úgynevezett Károlyi-bérház földszintjén és pinceszintjén alakítanak ki nettó 430 négyzetméter alapterületű újabb kulturális közösségi teret és kávézót. | Újabb elemmel színesedett a belvárosi Scruton kávézó körüli közpénzkeringő: a több kormánytag által is reklámozott, Zoltán utcai „közösségi tér” testvért kap az V. kerületi Veres Pálné utcában, az úgynevezett Károlyi-bérház földszintjén és pinceszintjén. A nettó 430 négyzetméter alapterületű újabb kulturális közösségi tér és kávézó kialakítási munkálatait a Market Építő Zrt. végzi el bruttó 239,1 (nettó 188,2 millió) forintért. Közpénzből.
Budapest Főváros Kormányhivatala június 4-én engedélyezte a pincei padlószint süllyesztését, ezt követően a 239 négyzetméteres földszinten 38 négyzetméteres kávézót, összesen 137 négyzetméternyi kiállítóteret, valamint további kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki. Az engedély szerint a pinceszinten ugyancsak kiállítóterek és kiszolgáló helyiségek lesznek, a szint teljes területe 185 négyzetméter lesz.
Júniusban a K-Monitor korrupcióellenes szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány tavaly 3,4 milliárd forintos vagyont kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, beszámolójukból pedig az is kiderült, hogy nagyjából milyen körnek osztották tovább a pénzt. 600 millió forintot kapott például az addig teljesen ismeretlen, a Scruton kávézót üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Kft. A magát közösségi térként definiáló kávézó névadója az Orbán Viktor barátjaként is emlegetett konzervatív brit író-filozófus, a tavaly elhunyt Sir Roger Scruton, akit a magyar kormányfő 2019-ben tüntetett ki. Az első, Zoltán utcai Scrutont több kormánytag reklámozta a közösségi oldalán, itt kávézik az Instagram-posztja szerint Rácz Zsófia helyettes államtitkár is:
A kormánypárti lelkesedést talán érthetőbbé teszi, hogy a kávézó mögött álló Apriori Cultura Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője ekkoriban még Szalai Zoltán, a több százmilliárd forintnyi közpénzzel megkerülhetetlenné duzzasztott Fidesz-közeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója volt. Az MCC és a Scruton együttműködésének nyomait az elitképző honlapja is őrzi: itt volt az Előzés jobbról című MCC-s könyv bemutatója, illetve a kávézó és a kormányközeli tehetséggondozó közös pszicho-biográfiai sorozatot is indított.
Június 1-jén azonban az MCC-t és a Scrutont összekötő hivatalos szál elszakadt, a közpénzzel nagylelkűen ellátott – kutatásunk szerint még honlappal sem rendelkező – Apriori Cultura Nonprofit Kft. 50-50 százalékban Dr. Pesti Ivett és Fejérdy Zsófia Ágnes tulajdona lett.
Dr. Pesti Ivett Kocsis Máté polgármestersége alatt a legnagyobb kerületi cég, az évi 4–5 milliárd forintos költségvetéssel működő Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke volt, majd felügyelőbizottsági posztot kapott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. Kapott megbízást a II. kerület Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságában is.
Fejérdy Zsófia kapcsolata nem most kezdődött a céggel, már 2019 óta az Apriori Cultura Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja. Az üzletasszony neve a G7.hu cikkéből egy reklámcég tulajdonosaként lehet ismerős. A lap azt mutatta be, hogy a kórházakban, a kismamáknak osztogatott „ajándékdobozokba” mennyi közpénz érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától, illetve hogy a családoknak szánt dobozok az állami támogatás mellett reklámcélokat és a kismamák adatainak megszerzését is szolgálják.
A második Scrutont már az új tulajdonosok hozzák tető alá, bár a terjeszkedés előkészítése még bőven Szalai időszakában kezdődött. A Veres Pálné és az Irinyi utca találkozásánál lévő földszinti helyiség tulajdoni lapja szerint az egykori CBA-t tavaly januárban vették meg Baldauf Lászlótól. Két hónap múlva a Batthyány Lajos Alapítvány 600 millió forintos jelzálogot jegyeztetett be az ingatlanra, ez az összeg megegyezik azzal, amit tavalyi beszámolójuk szerint az Apriori Cultura Nonprofit Kft.-nek juttattak.
Az alapítvány az idén májusban 715 milliós, júniusban pedig 232,8 milliós jelzálogot jegyeztetett be ugyanerre a helyiségre.
Az alapítvány honlapján nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy milyen kiválasztási folyamat végén, összesen mekkora összeggel támogatják a Scruton(ok) mögött álló céget, ezért levélben kerestük meg őket a támogatásokkal és a jelzálogokkal kapcsolatban.
Az nem kérdés, hogy az új Scrutonban lesz közpénz, éppen emiatt kellett közbeszerzéssel vállalkozót találniuk a nettó 430 négyzetméteres egykori vegyesbolt átalakítására. Az erről szóló hirdetmény szerint nemzeti eljárásrendben, úgynevezett öt ajánlattevős eljárásban kerestek kivitelezőt. Bár a törvény betűje szerint 5 céget kértek fel ajánlattételre, végül mindössze két ajánlat érkezett be: az Orbán Viktor barátjaként is ismert Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt.-é és az egri Euro Campus Kft.-é (ők Mészáros Lőrinc cégével közösen kivitelezték a szilvásváradi betonszarkofágnak is hívott Lovas Stadiont). A jobb ajánlatot végül Garancsi érdekeltsége adta, ez a cég újította fel többet között a Fidesz Lendvay utcai székházát is.
A június végén megkötött szerződésben a fedezettel kapcsolatban úgy fogalmaznak:
Megrendelő a tárgyi közbeszerzési eljárás tárgyát képező beruházás pénzügyi fedezetét a Batthyány Lajos Alapítvány által nyújtott hazai támogatásból biztosítja.
Az Apriori Cultura Nonprofit Kft.-t hivatalos email-címén próbáltuk elérni, levelünkre azonban nem érkezett válasz. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/16/scruton-veres-palne-utca-market/ | https://web.archive.org/web/20221128061136/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/16/scruton-veres-palne-utca-market/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-scruton-keszul-240-millio-kozpenzbol-garancsiek-a-ner-kavezo-es-kozossegi-ter-epitoi | 24.hu | hungarian-news | 2021-07-16 00:00:00 | [
"Baldauf László",
"Fejérdy Zsófia Ágnes",
"Kocsis Máté",
"Pesti Ivett",
"Rácz Zsófia",
"Rogán Antal",
"Szalai Zoltán"
] | [
"Apriori Cultura Nonprofit Zrt.",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Euro Campus Kft.",
"Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
52,467 | Oltás nélkül kiadott védettségi igazolványokkal bizniszelt egy háziorvos | A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján folytat nyomozást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya egy 54 éves háziorvos és 25 éves segítője ellen, akik a megalapozott gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttattak védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást. | A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján folytat nyomozást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya egy 54 éves háziorvos és 25 éves segítője ellen, akik a megalapozott gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttattak védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást.
A nyomozás adatai szerint a segítő toborozta azokat, akik nem akarták beoltatni magukat COVID ellen, de hozzá akartak jutni a védettségi igazolványhoz. A háziorvos előzetes egyeztetést követően személyesen fogadta a jelentkezőket a rendelőjében, ahol őket beoltottként rögzítette az egészségügyi adatbázisban, így jogosulttá váltak a védettségi igazolványra. Mindezért cserébe az orvos és segítője személyenként 50 ezer forintot kért, amely összeget aztán elosztottak egymás között.
A Szabolcs megyei nyomozók a Jonatán Közterületi Támogató Alosztály munkatársainak segítségével az orvosi rendelőjében fogták el a háziorvost és segítőjét 2021. július 15-én. Mindkét férfit vesztegetés bűntett, valamint védettségi igazolással való visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanújával kihallgatták, őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására. | https://444.hu/2021/07/16/oltas-nelkul-kiadott-vedettsegi-igazolvanyokkal-bizniszelt-egy-haziorvos | https://web.archive.org/web/20210927124753/https://444.hu/2021/07/16/oltas-nelkul-kiadott-vedettsegi-igazolvanyokkal-bizniszelt-egy-haziorvos | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oltas-nelkul-kiadott-vedettsegi-igazolvanyokkal-bizniszelt-egy-haziorvos | 444 | hungarian-news | 2021-07-16 00:00:00 | [] | [] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"covid-19"
] | [] |
52,468 | Orbán Győző bányacége produkálta a legnagyobb profitrátát az extraprofitadó alá esők közül | A Dolomit Kft. az árbevétele közel felét képes volt tiszta, adózott nyereségre váltani 2019-ben. A kiegészítő bányajáradékként bevezetett „extraprofitadó” hatálya alá eső cégek közt is erős profitrátákat tud felmutatni Orbán Győző érdekeltsége. Egyelőre a jövő zenéje, milyen hatással lesznek az intézkedések az iparági busás nyereségekre. Az erős hatás gyanús lenne a múltra nézve, a gyenge pedig kellemetlen. | A kormány az első bejelentéstől számítva szinte napok alatt előrukkolt az építőipari árak növekedését megzabolázni hivatott intézkedéscsomaggal, amely rögvest hatályba is lépett. Az egyik leglátványosabb intézkedésnek az extraprofitadóként beharangozott sarc ígérkezett – a kormány szerint ugyanis egyes (bányászati) alapanyagok esetében arcátlanul nagy haszonnal dolgoznak a termelők, ezzel felnyomják az árakat az egész értékláncon, aminek a végén lakossági fogyasztók is állnak. Akiknek (legalábbis a gyermekeseknek) a kormány épp lakásfelújítási támogatást és hitelt kínál, amiket azonban jól elvisz az áremelkedés.
Még nem tudni, kit, mennyire érint ténylegesen
Az extraprofitadó kiegészítő bányajáradékként manifesztálódott, néhány nagy bányacég esik a hatálya alá, amelyek négy főtevékenységi kör alá tartoznak, és 2019-ben az árbevételük elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot. Mindösszesen 11 darab vállalkozásról van szó, ráadásul egyáltalán nem világos, közülük hánynak és mennyi fizetési kötelezettsége keletkezik majd. A plusz járadékot ugyanis néhány alapanyag (homok, kavics, cement) értékesítése után kell fizetni, méghozzá ha egy meghatározott ár fölött adnak el ezekből, akkor az ár fölötti rész 90 százalékát.
Amelyik cég nem árul ilyen anyagokat, vagy csak a bevétele kis része származik ezekből, azt az intézkedés nem vagy alig érinti. Fizetni annak sem kell, aki leszállítja az árait, de minden bizonnyal jelentős nyereséget bukik.
Két dolog biztos. Az egyik, hogy ezek a vállalkozások az elmúlt években valóban rendkívül magas profitrátákkal működtek, vagyis a nettó árbevételükhöz képest magas adózott nyereséget értek el. Nyilván minden vállalkozásnak az a célja, hogy minél több nyereséget érjen el, de az enyhén szólva nem tekinthető se általánosnak, se normálisnak, ha egy cégnél a bevétel harmada-negyede ott marad adózás után tiszta profitként. Ha más nem, a piaci versengés leszorítja annyira az árakat, hogy ilyen magas profitráták ne álljanak elő – ezért merülnek fel e gazdasági ágazattal kapcsolatban versenyjogi aggályok is, például az, hogy a szereplők összebeszéltek, így kiküszöbölték a versenyt.
A másik biztos dolog, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző fő bányaérdekeltsége, a Dolomit Kft. megfelel a kiegészítő bányajáradék hatálya alá eső cégeknek.
Élen a Dolomit
Sőt, ami azt illeti, 2019-ben, azaz a kormány által nézett évben a 11 közül épp a Dolomit érte el a legmagasabb profitrátát, 45 százalékosat. Ahogy egyébként a megelőző évben, 2018-ban is, akkor 41 százalékossal. A 2020-as 32 százalékos profitráta csak a negyedik helyre volt elég. De jelentős részben könyvelési okokból. A Dolomitnál jóval nagyobb, francia–svájci hátterű Lafarge visszaírt a könyveibe 14 milliárd forint, korábban leírt értékcsökkenést, így 69 százalékos profitrátát ért el, a német hátterű Lasselsberger (a nemrég elkövetett névváltás óta a Cemix-csoport tagja) pedig jelentős osztalékot könyvelt.
A kiugrásokkal együtt szembetűnő a tendencia, a 11 cégen belül vannak, amelyek rendszeresen magasabb, mások rendszeresen alacsonyabb profitrátával üzemelnek. Persze vannak köztük nagyon nagy cégek szerteágazó portfolióval, és kisebbek is. A Dolomit a maga 3–5 milliárdos éves árbevételével a kicsik közé tartozik, messze elmarad a német hátterű Duna-Dráva Cementtől, a Lafarge-tól és a francia hátterű Saint-Gobain-től, még utóbbi is 20 milliárd fölötti árbevételeket ért el az elmúlt években.
Ha hatásos, az gyanús, ha hatástalan, az kellemetlen
Mindenesetre a vaskos profitrátákat elnézve nem tűnik megalapozatlannak a feltételezés, hogy ebben a körben jelentős túlárazások történtek. Ugyanezt feltétezi hallgatólagosan a külön járadékot bevezető jogszabály. Ezt szem előtt tartva legalábbis pikáns, hogy Orbán Győző Dolomitja ebbe a körbe tartozik. Különösen, hogy a Dolomit tudhatóan beszállít állami projektekre is, vagyis a bevételében állami megrendelések is vannak. Ahogy persze talán az összes többiében, az állam ugyanis az építőipar legnagyobb megrendelője. Ami a következő években különösen igaz lesz, ha elkezdődik a sok bányászati alapanyagot igénylő Budapest-Belgrád vasúti fejlesztés, illetve a paksi atomerőműépítés.
Érdekes lesz látni 2022 májusában, a céges beszámolók leadása után, hogyan befolyásolják a kormányzati intézkedések e vállalatok profitrátáit – illetve persze a náluk kisebbekét is, amelyeknek csak „tisztességes” haszonkulcsra „törekvés” lett előírva, adóigazgatási eljárás pedig kilátásba helyezve.
Ha a profitráták látványosan csökkennek változatlan vagy növekvő árbevételek mellett, az egyértelmű jele lesz, hogy a korábbi években tényleg jelentős túlárazások történtek.
Ez esetben, ami Orbán Győzőt illeti, már aligha lesz hihető Gulyás Gergely kancelláriaminiszter magyarázata, miszerint kemény, tisztes vállalkozói munkával kereste meg a kacsalábon forgó hatvanpusztai "gazdasági épületek" felhúzásához szükséges sok milliárd forint osztalékot.
A másik kimenetel, hogy a profitráták nem csökkennek látványosan, sőt esetleg semennyire, vagyis az intézkedések hatástalanok lesznek. Ebben az esetben két magyarázat, illetve ezek kombinációja lehetséges:
Orbán Viktor kormánya rossz szabályokat hozott,
Orbán Győző Dolomitja és/vagy egyéb iparági szereplők sikeresen játszották ki a szabályokat.
Egyik forgatókönyv sem ideális családi szempontból. | https://m.hvg.hu/kkv/20210714_Orban_Gyozo_dolomit_kiegeszito_banyajaradek | https://web.archive.org/web/20211007164517/https://m.hvg.hu/kkv/20210714_Orban_Gyozo_dolomit_kiegeszito_banyajaradek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-gyozo-banyacege-produkalta-a-legnagyobb-profitratat-az-extraprofitado-ala-esok-kozul | HVG | hungarian-news | 2021-07-14 06:40:00 | [
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"atom",
"bányászat",
"építőipar",
"vasút",
"adó"
] | [] |
52,469 | Az Orbán-klientúrát gazdagítják a meg sem rendezett budapesti olimpia százmilliárdjai | Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét. | Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.
Romokban hever az ágazat itthon, már textilipari oktatás sincs az országban, mégis örül Sinka József, hogy az EU-ban megtiltják az eladatlan textiláruk és cipők megsemmisítését.
A megoldások könyve filmrendező főhőse a nagy mű vágyálmát kergeti, és egy ponton még Sting is felbukkan.
Hagyományos telefonra telepíthető alkalmazása után immár komplett mobilokat kínál a gyermekükért aggódó szülőknek az MMGuardian. Hogy van rá igény, azt különféle amerikai kutatási adatokkal támasztják alá. | https://m.hvg.hu/360/202128__budapesti_arnyekolimpia__bebetonozott_koltesek__csak_azert_is__alomepittetok#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_07_15&utm_content=hvg360 | https://web.archive.org/web/20210809131125/https://m.hvg.hu/360/202128__budapesti_arnyekolimpia__bebetonozott_koltesek__csak_azert_is__alomepittetok#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_07_15&utm_content=hvg360 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-klienturat-gazdagitjak-a-meg-sem-rendezett-budapesti-olimpia-szazmilliardjai | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-15 07:00:00 | [
"Balogh Sándor",
"Borkai Zsolt",
"Garancsi István",
"Kubatov Gábor",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Paár Attila",
"Semjén Zsolt",
"Szíjj László",
"Tarlós István",
"Tiborcz István"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"DVTK (futball)",
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Fidesz",
"FTC Brand Management Kft.",
"Fudan Egyetem",
"Hungexpo Rt.",
"KÉSZ Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Magyar Olimpiai Bizottság (MOB)",
"Market Építő Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Budapest",
"Debrecen",
"Fejér megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Heves megye",
"Kisköre",
"Miskolc",
"Székesfehérvár"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"háttér",
"támogatás",
"sport",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"vadászat",
"építőipar",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"hitelezés",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa",
"Budapest 2024 olimpiai pályázat",
"Vadászati világkiállítás",
"Vizes VB 2017"
] |
52,470 | Orbán Viktor másodszor is visszadobta a múzeumi kisgömböc tervét | Újító gondolatok helyett központosítás – így összegezhető L. Simon Lászlónak a Nemzeti Múzeum vezetésére beadott pályázata, amelynek tanúsága szerint főleg a harmincas évek újraértékelése vonzza. | "Nem arról van szó, hogy átpolitizáljuk a múzeumi munkát, hanem hogy felkarolandó témákat szállítunk a kormányzati emlékezetpolitikának, illetve hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük, megalapozzuk (...) így megelőzhetők az olyan kudarcok, amiket az elmúlt évtizedben számos esetben (szoborállítások, újratemetések stb.) kapcsán megélhettünk."
Így képzeli el a szolgáltató múzeumot L. Simon László országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói állására készített pályázatában, amelynek 50 oldalán félszázszor említi meg a kormányt. Ha - valószínűleg egyetlen jelöltként - augusztusban elnyeri a pozíciót, megkezdheti "az identitásmegerősítő, nemzeti önazonosságunkra fókuszáló munkát, ami természetes szövetségben tud működni a kormány politikájával". | https://m.hvg.hu/360/202128__nemzeti_muzeum__l_simon_palyazata__memoriazavar__kisgomboc | https://web.archive.org/web/20210715145445/https://m.hvg.hu/360/202128__nemzeti_muzeum__l_simon_palyazata__memoriazavar__kisgomboc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-masodszor-is-visszadobta-a-muzeumi-kisgomboc-tervet | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-15 16:00:00 | [
"Baán László",
"Demeter Szilárd",
"L. Simon László",
"Orbán Viktor"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Iparművészeti Múzeum",
"Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat",
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Magyar Természettudományi Múzeum",
"Magyarságkutató Intézet",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Régészeti Intézet",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Várkapitányság Zrt."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"régészet"
] | [] |
52,471 | A ferihegyi reptér főtulajdonosa „reméli, lehetőséget kap”, hogy maradjon | A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben. | A ferihegyi reptér főtulajdonosa „reméli, lehetőséget kap”, hogy maradjon
Balla Györgyi - Kovács Gábor
A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben.
A ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport főtulajdonosa, az AviAlliance megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatot tett a részvényeseknek.
A cégnek jogi okokból és a többi részvényesre tekintettel muszáj értékelni az ajánlatokat. Azonban hangsúlyozták, hogy az ajánlattételt nem ők kezdeményezték, és megismételték, amit hónapok óta (mióta a kormány bejelentette igényét a reptérre) mondanak: az AviAlliance elkötelezett, hosszú távú befektetőként van jelen a Budapest Airportban. Bár a ferihegyi repteret is erősen érintette a járvány, a tulajdonosok folytatták a fejlesztéseket, mert hisznek a gyors talpra állásában és növekedési potenciáljában.
2,5-3,5 milliárd euró lehet a piac érték
A kormányközeli Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a tulajdonosok mégiscsak készek lennének eladni a részesedésüket, ám a kormány által tett ajánlatot kevesellték, a kínált összeget a piaci ár alattinak tartják.
Ugyanakkor az AviAlliance hvg.hu-nak adott válaszából továbbra is azt lehet kiolvasni, hogy nem kívánják eladni a részesedésüket. A kérdés leginkább az, hogy a kormány mennyire akarja a repteret: mennyit hajlandó fizetni, esetleg kész-e erővel elvenni? Illetve mekkora részesedést szeretne szerezni a Budapest Airportban: megelégszik-e kisebbségi tulajdonnal, többségit akar vagy teljes állami tulajdont? Az első opció kizárható, kisebbségi tulajdonosként az államnak a mostaninál több rálátása és ráhatása lenne a működésre, de nem lenne meghatározó. Egy többségi tulajdonrész birtokában már az állam nevezhetné ki a menedzsmentet.
Az AviAlliance nem árulta el, mennyit ajánlott a kormány, számot a Magyar Nemzet és az ajánlatról először beszámoló Bloomberg sem közölt. A Bloomberg más reptéreladások alapján azt írta, a Budapest Airport EBITDA-jának (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) húszszorosa lehet a piaci ár, ami a nettó hitelállománytól letisztítva bő 4 milliárd eurót jelentene. Ennél jóval kevesebbre taksálta a hvg.hu-nak a céget Bukta Gábor, a Concorde elemzője. Szerinte összevethető tőzsdén lévő nyugat-európai repterek értékeltsége alapján inkább 10-15-szörös előre tekintő EBITDA-szorzó realis, így egy 2,5-3,5 milliárd eurós piaci érték közelebb áll a valósághoz. Ennyi pénzért a tulajdonosok már készek lehetnek megválni a részesedésüktől, vagy arányosan kevesebbért legalábbis egy többségi tulajdonrészt jelentő csomagtól.
4 milliárd eurót kifizetni a magyar állam részéről irreálisan ésszerűtlen lenne, de még 2,5-3,5 milliárd euró értéken se lehetne feltétlenül azt mondani, hogy az állam jó üzletet csinált.
Bukta Gábor kizártnak tartja, hogy a tulajdonosok piaci értéke alatt eladják a repteret. A járvány ugyan megtörte az utasszám növekedését, de az várhatóan helyre fog állni, az elmúlt években pedig komoly fejlesztések valósultak meg. A 75 éves reptérüzemeltetési koncesszióból pedig van még bőven. A szakember szerint az is biztos, hogy a ferihegyi reptérben bőven vannak még jelenleg kiaknázatlan lehetőségek, például a vasúti kapcsolat megteremtésével, logisztikai fejlesztésekkel.
A kormány a legkeményebb végrehajtóját küldte
Palkovics László, aki kormánybiztosként felel a reptér visszaszerzéséért már június elején elárulta, hogy a kormány „méltányos” vételi ajánlatot készül tenni a tulajdonosoknak. Amit ez után mondott, az már alig leplezett fenyegetés volt: „Ha ez ebben a formában nem lehetséges, akkor a magyar állam többségi tulajdonát szeretnénk valamilyen módon visszaállítani.” Azt nem fejtette ki, milyen „visszaállítási módok” forognak a fejében.
A jelek szerint az AviAlliance-nél is tudják, hogy a kormány kész keményebb eszközökhöz nyúlni. Az ajánlattételre vonatkozó tájékoztatásukat azzal zárták:
Mélységesen reméljük, lehetőséget kapunk rá, hogy befektetői maradjunk ennek a reptérnek.
Elvileg az AviAlliance-nek nem reménykednie kellene, hiszen birtokon belül van, a Budapest Airport magáncég, és mint ilyet, nem lehet csak úgy elvenni a tulajdonosaitól. És amíg a Budapest Airport teljesíti a reptérüzemeltetési koncessziós szerződésben foglaltakat, a magyar állam itt sem találhat fogást. Persze próbálkozhat, és próbálkozik is, rendszeres kifogás, hogy a szolgáltatás színvonala és az elvégzett fejlesztések nem megfelelőek.
A tulajdonosoknak azért nyilván feltűnt, hogy az a Palkovics László beszél „visszaállítási módokról”, aki oroszlánrészt vállalt a CEU elüldözésében, átverte a Magyar Tudományos Akadémián a kutatóintézeteinek elvételét, végigharcolta az egyetemek alapítványokba való kiszervezését, most pedig a kínai Fudan egyetem Diákvárosban való elhelyezéséért bokszol a fővárossal és a kerülettel. Vagyis arról a Palkovics Lászlóról van szó, aki mára egyértelműen a kormány végrehajtóembere, akit akkor küldenek, ha meg kell oldani egy kényes helyzetet – akár szép szavakkal, akár erővel.
És hiába vannak a tulajdonosok birtokon belül, tudják, hogy szabályozóként és jogszabályalkotóként a kormány minimum megkeserítheti az életüket. Hiszen volt már ilyen, 2020 tavaszán a magyar kormány megakadályozta, hogy a repülőtér üzemeltetője kölcsönt vegyen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a pénzügyi helyzetének stabilizálására. Nyilván van az a pont, ahol a tulajdonosok feladják, és inkább elmennek – ahogy tette a CEU, amely Bécsbe költözött.
Végső soron pedig a kormány akár erőszakkal visszaállamosíthatja a repteret. Hogy egy ilyen húzás mennyire lenne jogszerű, az minimum kérdéses, arról nem beszélve, hogy milyen üzenetet küldene a Magyarországon működő (megbecsült és minden eszközzel édesgetett) külföldi nagyvállalatoknak, befektetőknek. Azonban pár évnyi nemzetközi fórumokon lefolytatott jogi eljárások után az eredmény nagy valószínűséggel annyi lenne, hogy a reptér az államé, a tulajdonosok pedig kártalanítást kapnak. Ennyi erővel pedig akár el is adhatják.
A kerületi polgármester aggódik
„Elrémít a helyzet” – reagál a 18. kerületi polgármester a Budapest Airport esetleges eladására. Szaniszló Sándor a hvg.hu-nak azt mondja, csak ebben a városrészben 2600 család megélhetése függ a Budapest Airporttól, emellett csaknem 2,8 milliárd forint építmény- és telekadót, illetve társasági adót fizet a cég a 18. kerületi önkormányzatnak. Ha pedig a repülőtér által érintett négy kerületet nézzük, ez az összeg közelíti a 7 milliárd forintot.
A kormányzati elvonásokra tekintettel, ha ettől a pénztől is elesne a kerület, az önkormányzat azonnal csődöt jelenthet
– hangsúlyozza a polgármester, hozzátéve, hogy a zajterheléssel kapcsolatos problémákat a kormány adminisztratív eszközökkel bármikor rendezhette volna, „ha lett volna rá szándék”. Szaniszló Sándor elmondása szerint a legtöbb probléma abból adódott, hogy a légitársaságok nem tartották be az éjszakai repülési tilalmat, amiért akár több millió forintos bírságot is kiszabhattak volna rájuk, de „a kormány nem tett semmit”. Mindez azért is fontos, mert hétfő reggel a Magyar Nemzet arról írt, hogy azért is gondolkodhat a tulajdonos a reptér eladásában, mert „belátták”, hogy a zajterheléssel kapcsolatos problémákat nem tudják megoldani.
A polgármester elmondta azt is, hogy a légitársaságok által fizetett zajvédelmi alapból eddig mindössze 400-500 házat hangszigeteltek, azt is néhány éve. „Ennél többet kellene” – állítja Szaniszló, aki úgy becsüli, hogy több milliárd forintot tartogatnak az alapban, pontos összeget azonban nem tud mondani. A pénzből az érintett házak nyílászáróit, tetőit kellene megerősíteni. A polgármester a zajhatárok kijelölésével sem ért egyet, „szűkebb, mint kellene”. Ezen szintén a kormány tudna változtatni, mert a kabinet előírása szerint határozza meg a zajhatárt a környezetvédelmi hatóság.
A DK-s polgármester azt mondja, miután a kormány hagyta csődbe menni a Malévot, garanciát vár arra, hogy a reptér esetleges eladásakor nem veszíti el több ezer kerületi lakos a munkáját, és a Budapest Airport nem kerül pénzbe az adófizetőknek.
A kisebbségi részesedést a Fidesz adta el
A kormány arra hivatkozva akarja a repteret, hogy az államnak stratégiai és üzleti szempontból szüksége van rá, különösen most a koronavírus járványt követő gazdasági újraindításban, amelyben a turizmusnak központi szerepe lesz – erről Palkovics a kormánypárti Figyelőnek beszélt. A reptéren is múlik majd, hogy a turizmus hogyan alakul, hiszen ez az első kép, amit az ide utazók az országról kapnak.
Ha azt tapasztalják, hogy a reptéri szolgáltatások minősége nem megfelelő, a reptér kicsi és túlzsúfolt, illetve a belvárosba való bejutás is időigényes, akkor az nem vet jó fényt hazánkra.
„Ezenkívül az elmúlt évek során azt is tapasztalhattuk, hogy a jelenlegi tulajdonosi kör megnehezíti a beruházási, fejlesztési folyamatokat és kísérleteket. A repülőtérre csupán egy befektetésként tekintenek, így számukra nem prioritás annak fejlesztése a magyar gazdaság versenyképesebbé tétele, az idegenforgalom élénkítése és a közlekedéspolitikai célok elérése érdekében” – mondta Pakovics.
A Budapest Airportot a Gyurcsány-kormány privatizálta 2006-ban, egész pontosan a cég kis híján 75 százalékát adták el a brit BAA-nak 466 milliárd forintért.
A céghez 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig.
A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre (amikkel aztán elcsúszott). A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének. Orbán Viktor második kormánya hevesen sajnálkozott a Budapest Airport „elherdálása” miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Aztán 2011-ben opciós jogát érvényesítve 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”.
A Hochtief-csoport aztán 2013-ban (a teljes reptér-portfoliójával együtt) eladta a Budapest Airportban meglévő részesedését. A vállalat többségi tulajdonosa jelenleg az athéni, düsseldorfi és hamburgi repteret is üzemeltető Avialliance GmbH., kisebbségi tulajdonosa a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton Investments Ltd. és a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec nyugdíjalap. | https://hvg.hu/kkv/20210712_A_ferihegyi_repter_fotulajdonosa_remeli_lehetoseget_kap_hogy_maradjon | https://web.archive.org/web/20230404192005/https://hvg.hu/kkv/20210712_A_ferihegyi_repter_fotulajdonosa_remeli_lehetoseget_kap_hogy_maradjon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ferihegyi-repter-fotulajdonosa-bremeli-lehetoseget-kapr-hogy-maradjon | HVG | hungarian-news | 2021-07-12 18:35:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"AviAlliance GmbH",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Hochtief AirPort",
"Malév Rt."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"repülőtér / légügy",
"adó",
"koncesszió",
"hitelezés",
"jogalkotás",
"államosítás",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,472 | Kásler Miklós miniszter közreműködésével dübörög 60 ló a Szent László-rockoperában | Nem sajnálja a pénzt a kormány a lovas színházra, amelytől politikai hasznot is remél. A műfaj koronázatlan királya, Pintér Tibor most mutatta be Izsákon a Szent Lászlóról szóló rockoperát, amelyet a pozsonyi csatáról készített animációjával köznevetség tárgyává lett Magyarságkutató Intézet hitelesít. | Nem sajnálja a pénzt a kormány a lovas színházra, amelytől politikai hasznot is remél. A műfaj koronázatlan királya, Pintér Tibor most mutatta be Izsákon a Szent Lászlóról szóló rockoperát, amelyet a pozsonyi csatáról készített animációjával köznevetség tárgyává lett Magyarságkutató Intézet hitelesít.
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt. | https://hvg.hu/360/202127__lovas_szinhaz__pinter_tibor_birodalma__nepi_rockopera__lora_magyar | https://web.archive.org/web/20221201063751/https://hvg.hu/360/202127__lovas_szinhaz__pinter_tibor_birodalma__nepi_rockopera__lora_magyar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kasler-miklos-miniszter-kozremukodesevel-duborog-60-lo-a-szent-laszlo-rockoperaban | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-10 13:30:00 | [
"Horváth-Lugossy Gábor",
"Kásler Miklós",
"Lezsák Sándor",
"Pintér Tibor"
] | [
"Auditórium Hungaricum",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Equus Produkció Nonprofit Közhasznú Kft.",
"Felvidéki Nemzeti Lovas Színház",
"Lakitelek Népfőiskola",
"Magyarságkutató Intézet",
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)",
"Nemzeti Lovas Színház",
"Nemzeti Vágta",
"Patkó Lovas és Szabadtéri Színház",
"Szigetszentmiklósi Sziget Színház Művészeti Egyesület",
"Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központ"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Csongrád megye",
"Izsák",
"Komárom",
"Komárom-Esztergom megye",
"Mórahalom",
"Pest megye",
"Szigetszentmiklós"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"lósport",
"gazdálkodás",
"EU",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,473 | Szinte összenőtt Esztergommal a Mol-vezér, Hernádi Zsolt | Nem a mostani az első befektetése a városban, ráadásul családi és szakmai összefonódások is oda kötik. | 2021.07.12. 11:30
Nem a mostani az első befektetése a városban, ráadásul családi és szakmai összefonódások is oda kötik.
Radar360: Orbán: mínusz 4 millió, plusz 1 EU-csúcs
2024.02.01. 07:001 perc
Megjelentek a politikusi vagyonnyilatkozatok, a Klebelsberg Központ szerint rendben vannak a tanárbéremelések. Minden MÁV–Volán-szakszervezet fejet hajtott Lázár előtt, kínai hekkerek támadták az USA közműveit. Interjút adott a csepeli polgármester, aki összerúgta a port Németh Szilárddal, majd kilépett a Fideszből. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | https://hvg.hu/360/202127_takeon_ipari_hernadi_osszenott_esztergommal | https://web.archive.org/web/20211123122726/https://hvg.hu/360/202127_takeon_ipari_hernadi_osszenott_esztergommal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinte-osszenott-esztergommal-a-mol-vezer-hernadi-zsolt | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-12 13:30:00 | [
"Hernádi Ádám",
"Hernádi Zsolt",
"Hódossy Gyula",
"Szivek Norbert"
] | [
"Gran Private Equity Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Solva Magántőkealap",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.",
"Takeon Ipari Szolgáltató Kft."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"háttér",
"rokonok",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,474 | Soha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknek | Miközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. | Egyáltalán nem roppantotta meg a hazai építőipar legnagyobb szereplőit a járvány, illetve az annak nyomán hozott intézkedések. Miközben az ágazat egészében látványosan visszaestek a megrendelések, és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. A kormányközeli cégek pedig még növekedni is tudtak, sőt, soha nem látott hatékonysággal soha nem látott profitot termeltek.
Elmosódik a határ a piaci és kormányközeli cégek között
Bár az építőipart elsősorban nem közvetlenül érintette a pandémia és a járvány miatti számos korlátozás, a szektor teljesítménye a hivatalos statisztikák szerint 2020 nagy részében így is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezért döntöttünk úgy, hogy a nemrégiben közzétett éves beszámolók alapján megnézzük, hogyan vészelték át 2020-at a szektor legnagyobb szereplői.*A járvány által leginkább érintett iparágak vezető cégeinek teljesítményével több cikkben foglalkozunk. A mozikat üzemeltető vállalatokról korábban már írtunk, a jövőben pedig további ágazatok 2020-as teljesítményét is megvizsgáljuk.
Az elemzés határát 15 milliárd forintos árbevételnél húztuk meg. Tavaly összesen 45 olyan vállalat volt, amelynek forgalma meghaladta ezt a szintet*Azok közül, amelyek már közzétették az éves beszámolójukat.. A 45 cégből épp egy tucatnyi van külföldi tulajdonban, a többi magyar.
Az elemzéshez azonban a magyar kört két csoportra osztottuk: a kormányközeli, NER-cégekre, illetve azokra, amelyeknek nincs egyértelmű kötődése a hatalmon lévő politikai elithez. Persze a két csoport között nincs teljesen éles határvonal: a másodikba sorolt cégek között is rengeteg olyan van, amely üzletek révén így vagy úgy kötődik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
Ahogy korábban írtunk róla, még a nem egyértelműen kormányközeli építőipari vállalatok között is szép számmal akadnak például olyanok, amelyek támogatják a felcsúti, vagy az eszéki focicsapatot. Ilyen a Szabadics Zrt, az Euroaszfalt, az A-Híd vagy éppen a Bayer Construct, sőt a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán a nemzetközi cégek közül is feltűnik kettő, a Strabag és a Swietelsky. Emellett elég elterjedt gyakorlat, hogy valamely NER-vállalat egy nem egyértelműen kormányközeli céggel közösen indul egy állami tenderen. A Mészáros és Mészáros Kft. például előszeretettel dolgozik együtt az Euroaszfalttal és a Vabekóval. Az is elég jól látszik, hogy esetenként már ezek az együttműködések is elég gyors növekedést tesznek lehetővé az érintett vállalatoknak.
Ennek ellenére ezeket a vállalatokat nem kormányközeli csoportba soroltuk, így tulajdonosi struktúra szerint a 45 cég között 12 külföldi, 17 NER, és 16 egyéb magyar tulajdonú vállalat lett.
Milyen válság?
A vizsgált cégek együttes árbevétele 2020-ban 1791 milliárd forint volt. Ez egy hajszállal kevesebb az egy évvel korábbinál, de így is majdnem duplája a 2017-esnek, ami elég jól mutatja a fejlődés dinamikáját, illetve a piac fokozatos koncentrálódását, hiszen a teljes ágazat ilyen ütemben nem bővült.
A járvány nyomán kialakult visszaesésből tehát a bevételi számokon még látszik valami, ám a nyereségben már semmi. A 45 cégből egy sem volt veszteséges, együttesen pedig majdnem 170 milliárdos adózott eredményt hoztak össze. Itt ugyanakkor már nagyon jól megmutatkozik az egyes csoportok közötti különbség. A 15 legnagyobb nyereséget elérő vállalatból tíz volt egyértelműen kormányközeli, közülük öt részben vagy egészben Mészáros Lőrinc családjának tulajdonában van, további három pedig a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa, a Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj László vállalata.
Már ez is elég sokat elmond az építőiparon belüli jövedelemeloszlásról, de még ennél is látványosabb a NER-es cégek fokozatos térnyerése, ha nem csak a 2020-as eredményeket vizsgáljuk. Hat éve a legnagyobb cégek árbevételén belül 40 százalék volt a jelenleg kormányközeli tulajdonban lévők részesedése, tavaly viszont már több mint 50. A profitból pedig még nagyobb hányad jut nekik: 2020-ban a 45 vezető építőipari vállalat együttes nyereségének kétharmada valamely NER-vállalat tulajdonosát gazdagította.
Ilyen jelentős piacrész mellett azt gondolhatnánk, hogy ebben a vállalati körben a NER-es építőipari cégek sokkal több alkalmazottat foglalkoztatnak mint a külföldiek vagy a nem kormányközeli magyar társaságok. Erről azonban szó sincs. A három csoportnál szinte pontosan megegyezik az alkalmazottak száma, ami azt jelenti, hogy a NER-cégek egy-egy alkalmazottja sokkal magasabb bevételt és nyereséget képes termelni, mint a konkurens vállalatok munkatársai.
Pedig a legnagyobbak amúgy is hatékonyabbak az iparági átlagnál. A teljes szektorra sajnos csak 2018-ig vannak egyelőre adatok, ez alapján azonban abban az évben az építőiparban egy alkalmazottra átlagosan 34,6 millió forintnyi árbevétel jutott. Ugyanez a vezető cégeknél 155 millió forint volt, a vezető kormányközeli vállalatoknál pedig 234 millió. Azóta ráadásul valószínűleg tovább nyílt az olló, hiszen a legnagyobb cégek a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is növelni tudták hatékonyságukat.
A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy alkalmazott átlagosan majdnem 31 milliós profitot termel, míg a külföldi tulajdonban lévő (és egyébként számos okból elvileg hatékonyabb) vállalatoknál csak 6,9-et, a nem NER-es hazai társaságoknál pedig 9,1-et.
A közelmúlt abszolút rekordere Mészáros Lőrinc birodalmának egyik alappillére, a Mészáros és Mészáros Kft. volt, amelynél az elmúlt két évben 900 milliós bevétel és 120 millió forintot meghaladó nyereség jutott minden egyes alkalmazottra. | https://g7.hu/vallalat/20210719/soha-nem-latott-profitot-hozott-a-jarvany-ideje-a-kormanykozeli-epitocegeknek/ | https://web.archive.org/web/20230202113906/https://g7.hu/vallalat/20210719/soha-nem-latott-profitot-hozott-a-jarvany-ideje-a-kormanykozeli-epitocegeknek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soha-nem-latott-profitot-hozott-a-jarvany-ideje-a-kormanykozeli-epitocegeknek | G7 | hungarian-news | 2021-07-19 15:31:19 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"háttér",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,475 | Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és több másik ügyvéd is az izraeli kémszoftver célpontja lett | „Nem hallok panaszokat az ügyvédektől arról, hogy megfigyelnék őket” – mondta határozottan Bánáti, aki nemcsak a kamara vezetője, de egyúttal az ország egyik legismertebb és legtekintélyesebb védőügyvédje. Azt állította, tudomása szerint ügyvédek leginkább csak úgy szoktak beleesni egy-egy megfigyelésbe, ha olyan ügyféllel beszélnek, akit eleve lehallgatnak.
Pedig neki személyesen is lehetett volna oka az aggodalomra. Bánáti telefonszáma is szerepelt ugyanis azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői – minden jel szerint valamilyen magyar állami szerv – kiválasztottak megfigyelési célpontként. Bánátin kívül még kilenc magyar ügyvédet azonosítottunk a célszemélyek között, büntetőügyekben eljáró védőügyédeket éppúgy, mint polgári joggal (cég, ingatlan, kártérítés stb.) foglalkozó ügyvédeket. | Bánáti János kedélyesen kísérgette a vendégeit – két német és egy magyar újságírót – a Budapesti Ügyvédi Kamara patinás, Szalay utcai épületében másfél hónappal ezelőtt egy meleg júniusi délelőttön, és amikor az újságírók elkezdték kérdezgetni arról, hogy az ügyvédeknek mennyire kell tartaniuk hatósági megfigyelésektől, nem úgy tűnt, mintha aggódna emiatt.
Bánáti hosszú időn keresztül vezette a budapesti kamarát, vendégeinek büszkén meg is mutatta, hogy a róla készült portréfestmény ma is ott lóg a többi volt budapesti kamarai elnök portréja mellett. Az ügyvéd azonban ma már – szintén jó ideje – az országos Magyar Ügyvédi Kamara első embere, melynek ugyanebben az épületben van a székháza. Valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan, aki nála jobban ismerné a hazai ügyvédi világ belső ügyeit.
„Nem hallok panaszokat az ügyvédektől arról, hogy megfigyelnék őket” – mondta határozottan Bánáti, aki nemcsak a kamara vezetője, de egyúttal az ország egyik legismertebb és legtekintélyesebb védőügyvédje. Azt állította, tudomása szerint ügyvédek leginkább csak úgy szoktak beleesni egy-egy megfigyelésbe, ha olyan ügyféllel beszélnek, akit eleve lehallgatnak.
Pedig neki személyesen is lehetett volna oka az aggodalomra. Bánáti telefonszáma is szerepelt ugyanis azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői – minden jel szerint valamilyen magyar állami szerv – kiválasztottak megfigyelési célpontként. Bánátin kívül még kilenc magyar ügyvédet azonosítottunk a célszemélyek között, büntetőügyekben eljáró védőügyédeket éppúgy, mint polgári joggal (cég, ingatlan, kártérítés stb.) foglalkozó ügyvédeket.
„Amit mondtam, őszintén mondtam, nem tudtam róla” – mondta Bánáti, amikor hetekkel később, egy második találkozón szóban megosztottuk vele, hogy az ő telefonszáma is szerepelt a kiszivárgott célpontok között. „A mai világban ezekkel a technológiákkal együtt kell élni. Nekem nem volt félnivalóm” – magyarázta az ügyvéd, aki különösebb felindultság nélkül fogadta a hírt. „Aki 30-40 éve ilyen horderejű ügyekben dolgozik védőként, mint én, annak nem lehet úgy élni, hogy tart a megfigyeléstől” – mondta, hozzátéve, hogy „az ember mindennapjait az nem befolyásolhatja, hogy akkor most [vajon] követnek, lehallgatnak, megfigyelnek”.
Az NSO kémprogramja számára célpontként kiválasztott telefonszámokról – mintegy 50 ezer szám a világ számos országából – a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá kiszivárgott információkhoz. Ezeket 16 másik szerkesztőséggel, köztük Magyarországról a Direkt36-tal is megosztották. Az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasus nevű kémszoftvert és a telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.
A Direkt36 egy korábbi cikkben már feltárta, hogy újságírók és kormánykritikus üzletemberek ellen is bevetették a Pegasust. Már ebben beszámoltunk arról, hogy amikor 2018-ban célba vették Simicska Lajos egykori oligarcha környezetét, akkor a célszemélyek között volt ügyvédje, Nagy Ajtony Csaba is.
Az ügyvédek célponttá válása mutatja, hogy mennyire széles körben zajlanak az ilyen műveletek Magyarországon.
Bánáti és a többiek annak ellenére válhattak célponttá, hogy az ügyfelekkel való kommunikáció titkossága – az úgynevezett ügyvédi titok – az ügyvédi munka egyik alapintézménye.
Egyik érintett ügyvédnél sem volt lehetőség a telefonjaik átvizsgálására, így nem tudni, hogy valóban behatoltak-e a Pegasusszal a készülékekbe. De ha valóban feltörték ezeknek az ügyvédeknek a telefonját, akkor monitorozhatták nemcsak a telefonhívásaikat, hanem a készülékeken keresztül folytatott minden egyéb kommunikációt.
Bár nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy politikai okokból irányították rá a Pegasust az érintett ügyvédekre, a szakma képviselőinek több konfliktusuk is volt a kormánnyal az elmúlt években. Több ügyvéd is kifogásolta például az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbító intézkedéseket, és szót emeltek az ellen is, amikor a kormány „börtönbiznisz” emlegetésével támadta azokat az ügyvédeket, akik elítéltek képviseletében indítanak kártérítési pereket az állam ellen.
A magyar kormány nem reagált érdemben a Pegasus használatáról szóló részletes kérdéssorra, így kifejezetten az ügyvédek esetleges megfigyeléséről szóló kérdésekre sem. Mindössze annyit közöltek a nemzetközi konzorciummal, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.
„Totális kontroll”
Az ügyvédi titok jogilag is körbebástyázott intézménye miatt ugyan az ügyvédek megfigyelése szokatlannak tűnhet, valójában a titkos információgyűjtés szabályai annyira lazák Magyarországon, hogy az ő célponttá válásuk is lehet törvényes. A hatóságok – és különösen a nemzetbiztonsági szolgálatok – ugyanis nagyon széles körben és rendkívül csekély külső ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá lényegében bárkit, akár egy a Pegasushoz hasonló, brutális eszköznek számító kémszoftverrel is.
„Totális kontroll van, a hatóságok önmérsékletén múlik, hogy meddig terjed a személyiségi jogi védelem” – mondta a Direkt36-nak dr. Hegedűs László ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, aki korábban a kamaránál foglalkozott az ügyvédek megfigyelésének témájával.
A titkos információgyűjtő műveleteknek alapvetően két kategóriájuk van, függően attól, hogy mely hatóságok végzik. A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében lényegében semmilyen érdemi külső ellenőrzés nincs. Nekik elegendő az igazságügyi miniszter engedélye, de bizonyos esetekben már az engedély megszerzése előtt is megkezdhetik a titkos információgyűjtést.
Valamivel szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, ha a bűnüldöző hatóságok (rendőrök, adónyomozók stb.) végeznek titkos megfigyelést egy konkrét bűncselekmény gyanújának a nyomozása során. Nekik bírói engedélyt kell ehhez beszerezniük, és ha a célszemélyt konkrétan meg is gyanúsítják a megfigyelés eredményeként, akkor a titkos módon gyűjtött adatokat úgymond „nyílttá kell tenni”, vagyis be kell kerülniük a hivatalos nyomozati iratokba, amelyeket később a gyanúsított is megismerhet.
Hegedűs szerint a büntetőjogi szabályok kimondják, hogy ügyvédekkel szemben csak akkor lehet titkos információszerzést alkalmazni, ha konkrétan velük szemben merül fel bűncselekmény gyanúja. Az ügyvéd erről csak akkor fog értesülni, ha konkrétan meg is gyanúsítják bűncselekménnyel, és a nyomozási aktáknak részévé válnak a lehallgatással vagy egyéb titkos módszerekkel gyűjtött információk. Tehát ha végül nem lesz az ügyvédből gyanúsított, akkor soha nem fogja megtudni, hogy hozzáfértek a bizalmas adataihoz, köztük akár az ügyfeleivel folytatott kommunikációhoz is.
Egy volt magas rangú kémelhárító tiszt szerint azonban nemzetbiztonsági műveletekben foglalkozásra való tekintet nélkül megfigyelhetnek bárkit. „Ilyen esetekben az, hogy valaki ügyvéd, nem releváns. De ügyvédet akkor is meg lehet figyelni, ha nem ő az elsődleges célpont, hanem mondjuk annak csak egy közeli kapcsolata” – mondta a volt titkosszolga. Hozzátette azt is, hogy ügyvédeket minden további nélkül be is lehet szervezni informátornak, és a beszervezés kezdetén végzett úgynevezett „megközelítés” során ugyanúgy szoktak titkos megfigyelést használni.
A titkosszolgálatoknál külön jogi szakértők dolgoznak azon, hogy a miniszterhez vagy bíróhoz már eleve olyan indoklással kerüljön egy-egy kérelem, amiről pontosan tudják, hogy nem fogja visszautasítani. „A jogászunk dolga megtalálni, hogyan lehet valamit megcsinálni, nem az, hogy hogyan nem lehet” – mondta egy másik volt magas rangú titkosszolga, aki számos engedélykérésben vett részt, és egyetlen kérelmét sem utasították vissza soha.
A gyakorlatban az aláíráskérés úgy néz ki, hogy
minden héten vannak „aláírási napok”, amikor a lezárt borítékokba tett kérelmeket összegyűjtik és személyesen átviszik a miniszternek – jelenleg ez Varga Judit igazságügyi minisztert jelenti – vagy a bírónak, akivel a titkosszolgálat vezetőinek így eleve kialakul egy rendszeres személyes munkakapcsolata.
„Ez csak egy formai pofavizit. Sőt, ha régóta ismeritek is egymást, olyan is van, hogy már be se kell menni. Neki az a dolga, hogy higgyen nekem, és írjon alá” – mondta a volt titkosszolga.
A Gyárfás-ügytől a kisvárosi választásig
A Direkt36 három olyan ügyvéddel beszélt, akiket célba vettek a Pegasusszal. Egyikük sem vált gyanúsítottá semmilyen büntetőügyben, és ha valóban feltörték a telefonjukat, arról ők semmilyen értesítést nem kaptak. Így arról is csak találgatni lehet, hogy pontosan miért vették őket célba.
Bánáti 2018 végén vált célszeméllyé, amikor javában folyt egy nyomozás egyik legismertebb akkori ügyfelével, Gyárfás Tamással szemben Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolásával kapcsolatban. Gyárfást azzal gyanúsították meg a hatóságok, hogy az ő felbujtására követték el a gyilkosságot.
Ebben az időszakban Bánátit közvetlenül is megkeresték az ügyben nyomozó hatóságok. A nyomozás során ugyanis kiderült, hogy Gyárfást megzsarolták egy, a Fenyő-üggyel összefüggő felvétellel, és az erről szóló üzeneteket Bánátinak küldték el. A zsarolásról és a felvételről sem Bánáti, sem az ügyfele nem értesítette a rendőrséget. Végül a rendőrség mégis értesült a zsarolásról, és elmentek Bánátihoz, aki a zsaroló leveleket ezután átadta nekik.
Bánáti ügyvédi titoktartásra hivatkozva a szövevényes Gyárfás-ügyet és annak ezt a mellékszálát nem kívánta kommentálni. Azt azonban általánosságban elmondta, hogy az ügyfél érdeke miatt minden esetben diszkréten kommunikál: „Soha nem beszéltem védői titkot telefonban, és az ügyfeleimet is kértem, hogy ne beszéljenek telefonon. Bár őszintén azért, mert azt hittem, az övéket figyelik meg, nem az enyémet.”
A többi célba vett ügyvéd kevésbé ismert, nem közszereplő, és az ő esetükben még kevésbé világos, hogy miért irányíthatták rájuk a Pegasus szoftvert.
Az egyik érintett ügyvéd értetlenül fogadta megkeresésünket: a Direkt36-nak azt mondta, nincsenek politikai kötődésű vagy prominens ügyfelei, az államot sem pereli, jellemzően kártérítési és biztosítási ügyekkel foglalkozik. A névtelenséget kérő ügyvéd beszámolt ugyanakkor arról, hogy
2019-ben – a célponttá válásának idején – fontolgatta azt, hogy elindul a polgármesteri posztért egy fideszes jelölttel szemben egy vidéki kisvárosban.
Végül azonban nem szállt versenybe a posztért, bár megjegyezte, hogy hosszabb távon még vannak politikai ambíciói.
Szintén politikai okokat sejt megfigyelése mögött egy másik ügyvéd, aki viszont egyáltalán nem lepődött meg a kérdéseinken. Ő egy speciális területen dolgozik, ahol ügyfelei nevében magyar állami intézményeket perel komoly összegű kártérítésekért, jórészt sikerrel. Elmondta, hogy 2017 óta több esetben is arra utaló jeleket tapasztalt, hogy telefonját lehallgatják. Másokhoz hasonlóan ő is beszámolt olyan telefonbeszélgetésekről, ahol egyszer csak azt tapasztalta, hogy a beszélgetést elkezdik a legelejétől visszajátszani.
„Nem akarom még jobban magamra rakni a célkeresztet. Ahogy mondani szokták, fortélyos félelem igazgat” – magyarázta az ügyvéd, miért kéri, hogy ne közöljük a nevét.
Pánik a kamarában
Nem ez az első eset, hogy felmerül az ügyvédek rutinszerű megfigyelésének kérdése. 2015-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara még vizsgálatot is indított annak kiderítésére, hogy ez mennyire súlyos probléma. Annak a vizsgálatnak az előzménye az volt, hogy egy bírósági tárgyaláson – amelyben Kiss Ernő egykori rendőrtábornok volt a vádlott – kiderült, hogy az ügyben nyomozó hatóságok lehallgatták Kiss ügyvédjének mobiltelefonját és irodáját is.
„Lehallgatnak egész ügyvédi irodákat? A Nagy Testvér figyel, a Kis Testvér visszanéz...” – ezzel a címmel jelent meg az ügyről szóló cikk a kamara lapjának, a Pesti Ügyvédnek a címlapján 2015 júliusában. A cikk szerint a kamara elnökségi ülésén a testület egyik tagja azt mondta, hogy a Kiss Ernő-perben kibukott lehallgatás nem elszigetelt eset volt. A cikkben meg nem nevezett ügyvéd azt mondta, hogy „nem hivatalos, de megbízható” információk szerint bizonyos irodákat „teljes egészében” lehallgatnak állami szereplők.
A kamara által létrehozott bizottság végül arra jutott, hogy a Kiss Ernő-ügyben jogszerű volt a nyomozó hatóság eljárása. „Nem történt törvénytelenség az ügyvédi iroda lehallgatásával, a jogszabály lehetővé teszi, főleg egy ilyen súlyos ügyben” – mondta az eseti bizottságot vezető dr. Hegedűs László, a kamara elnökhelyettese. Az ügy súlyosságával Hegedűs arra utalt, hogy Kisst azzal vádolták, hogy egymilliárd forintnyi kenőpénzt kért Kocsis István korábbi MVM-vezértől, hogy segítsen elsimítani az ellene folyó nyomozásokat, és a pénzátadás állítólag Kiss ügyvédjének jelenlétében történt. (A 2015-ben jogerősen elítélt Kiss 2016-ban szívrohamban meghalt.)
Hegedűs azt mondta, hogy őt még nagyjából tíz másik ügyvéd is megkereste azzal akkoriban, hogy lehallgatták őket, de egyik esetben sem tudták bizonyítani, hogy ez meg is történt. Azt ugyanakkor ő sem gondolja, hogy ettől még nem lehetnének megalapozottak ezek a gyanúk. A megfigyeléseknél szerinte „elég szűk a korlát, és azt sem biztos, hogy betartják”. Hozzátette, hogy „nem is tudhatjuk meg”, mert ha például egy ügyvédet úgy vesznek titkos megfigyelés alá, hogy később nem gyanúsítják meg bűncselekménnyel, akkor erről nem fog tudomást szerezni.
A visszajátszott telefonhívás
Egy másik ügyvéd, dr. Hüttl Tivadar a saját példáján tanulta meg, mennyire nehéz utánajárni a megfigyelésgyanús eseteknek.
Hasonlóan az egyik névtelenséget kérő ügyvéd történetéhez, ez is egy visszajátszott telefonhívással kezdődött. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek is dolgozó Hüttl 2015 szeptemberben kapott egy telefonhívást Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselőtől, de a vonal egy perc után megszakadt. Jávor később egy Facebook-posztban arról számolt be, hogy a vonal megszakadása után azt hallotta a telefonban, hogy a beszélgetésük elkezdődött újra az elejéről lejátszódni.
Jávor a posztban utalt arra, hogy ez valamilyen lehallgatás eredménye lehetett. Hüttl is hasonlóan gondolta, és megkereste a magyar titkosszolgálati szervet felügyelő minisztereket, de nem kapott számára meggyőző válaszokat. A polgári titkosszolgálatot felügyelő Belügyminisztérium és a külföldi hírszerzést akkoriban felügyelő Miniszterelnökség azt közölte vele, hogy egyik szolgálat sem folytatott ellene „jogellenes” megfigyelést. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot felügyelő Honvédelmi Minisztérium annyiban más választ adott, hogy egyszerűen azt közölte, a szolgálat titkos információgyűjtést nem végzett Hüttl Tivadarral szemben.
Az ügyvéd ezután a parlament nemzetbiztonsági bizottságához fordult, amelynek elvileg feladata a titkosszolgálatok felügyelete és ezen belül is a szolgálatok tevékenységére utaló panaszok kivizsgálása.
A bizottság tagjainak többsége ugyanakkor úgy döntött, hogy nem indít vizsgálatot az ügyben.
A döntés zárt ülésen született, így nem tudni, ki hogyan szavazott, de az ellenzéki tagok régóta panaszkodnak arra, hogy a kormánypárti többség mindig akadályozza az érzékeny ügyek kivizsgálását. | https://telex.hu/direkt36/2021/07/19/banati-janos-az-ugyvedi-kamara-elnoke-estobb-masik-ugyved-is-az-izraeli-kemszoftver-celpontja-lett | https://web.archive.org/web/20230202195635/https://telex.hu/direkt36/2021/07/19/banati-janos-az-ugyvedi-kamara-elnoke-estobb-masik-ugyved-is-az-izraeli-kemszoftver-celpontja-lett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/banati-janos-az-ugyvedi-kamara-elnoke-es-tobb-masik-ugyved-is-az-izraeli-kemszoftver-celpontja-lett | Telex | hungarian-news | 2021-07-19 17:21:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"ügyvédek",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,476 | Orbán ellen fordult, azóta érzi úgy, zaklatják és megfigyelik. Gémesi Györgyöt is megcélozták a kémfegyverrel | Gémesi György polgármester telefonszáma is szerepel azonban abban a most kiszivárgott nemzetközi adatbázisban, amely azt mutatja, hogy az NSO nevű izraeli kémszoftvercég ügyfelei milyen telefonszámokat választottak ki megfigyelések célpontjának. Számos közvetett bizonyíték van arra, hogy a magyar célpontok kiválasztása mögött magyar állami szervek állnak.
A több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázishoz a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd az FS vezetésével közösen elemezte ezeket az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírócsapat. | A betörők mindent átkutattak Gémesi György gödöllői polgármester házában: feltörték a zárakat, kiforgatták a fiókokat, szanaszét hevertek az iratok a földön. Hiába volt azonban jó pár értékes tárgy a házban, mégsem hiányzott szinte semmi. Egy boríték tűnt el, amiben a mindenféle külföldi utakról visszamaradt valuták voltak, egy évtizedekkel korábbi vívóversenyen nyert óra, meg az a régi karikagyűrű, melynek a most 65 éves, elvált ellenzéki politikus számára inkább volt érzelmi, mint anyagi értéke.
2018. december 11-én nemcsak a polgármesterhez törtek be, hanem a vele egy házban, de külön lakrészben élő fiához is. Ez követte bő két héttel később egy újabb betörés, ezúttal Gémesi szomszédban lakó lányához. Mivel hozzá a karácsony utáni napokban hatoltak be, jó pár értékes ajándék hevert a fa alatt. Csakhogy ismét alig vittek el valamit.
„A betörés azért volt durva, mert bementek az embernek abba a szférájába, ami csak az övé”
– idézte fel a Direkt36-nak a két és fél évvel ezelőtt történteket Gémesi, akinek meggyőződése, hogy a betörések célja egyrészt az volt, hogy kormánykörökből megfélemlítsék, másrészt esetleg az, hogy róla gyűjtsenek kompromittáló anyagokat. Gémesinek ugyanakkor erre bizonyítéka nem volt.
A polgármester telefonszáma is szerepel azonban abban a most kiszivárgott nemzetközi adatbázisban, amely azt mutatja, hogy az NSO nevű izraeli kémszoftvercég ügyfelei milyen telefonszámokat választottak ki megfigyelések célpontjának. Számos közvetett bizonyíték van arra, hogy a magyar célpontok kiválasztása mögött magyar állami szervek állnak. (Korábbi cikkünket itt olvashatja.)
A több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázishoz a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd az FS vezetésével közösen elemezte ezeket az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírócsapat. Magyarországról az egyedüli résztvevő a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok még nem feltétlenül jelentik azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették az NSO Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas programját, és a készülékekbe ténylegesen be is hatoltak. Számos esetben azonban a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe. Ez azt jelenti, hogy a kémszoftverrel a telefon minden tartalma, még a titkosított üzenetek is hozzáférhetővé váltak, de a készülék mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták.
A kiszivárgott adatok szerint Gémesi György mobiltelefonjának célpontként való kiválasztása 2018 végén, tehát a betöréseket megelőző időszakban történt. A polgármester telefonkészülékét nem tudtuk átvizsgálni, mivel azt már lecserélte, és a rajta lévő adatokat is törölték.
Az ellenzéki polgármesterrel egy időben, 2018 végén választották ki a kémszoftver célpontjává Gémesi egy kormányzati ismerősét. Emellett két olyan telefonszám is felbukkan a kiszivárgott listán, melyek Gémesi párttársához és volt alpolgármesteréhez kötődnek.
Gémesit elmondása szerint évek óta zaklatják, fenyegetik, és
a nyilvánosság előtt is beszélt arról a gyanújáról, miszerint a magyar titkosszolgálatok megfigyelik.
A támadások szerinte azután sokasodtak meg, amikor a Magyar Önkormányzatok Szövetségét vezető Gémesi több polgármestertársával megpróbált egy új, a Fidesztől független jobboldali pártot felfuttatni.
A magyar kormány nem reagált érdemben a Pegasus használatáról szóló részletes kérdéssorra, így kifejezetten a Gémesi esetleges megfigyeléséről szóló kérdésekre sem. Mindössze annyit közöltek a nemzetközi újságírócsapattal, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.
A nemzetközi újságírócsapat korábban azt is kiderítette, hogy a kémszoftvert működtető rendszerbe célpontként bevitt több mint háromszáz magyar telefonszám közül több újságírókhoz, az Orbán-kormánnyal kritikus médiavállalkozások tulajdonosaihoz és szűk körükhöz, illetve ügyvédekhez tartozik.
Egy Orbán-kritikus jobboldali
Gémesi György 1990 óta vezeti a Budapesttől harminc kilométerre lévő, 32 ezres lélekszámú Gödöllő városát. A sebészorvos végzettségű, komoly vívói sportpályafutást is maga mögött tudó politikus a rendszerváltozás idején belépett a jobboldali, konzervatív Magyar Demokrata Fórumba (MDF), majd a párt színeiben 1998 és 2006 között országgyűlési képviselő is volt. Miután Orbán Viktor és az általa vezetett Fidesz a kétezres években egyre-másra gyűrte maga alá a tőle független jobboldali pártokat, a belharcokban az MDF is felőrlődött és szétesett.
Gémesi eleinte próbált a Fidesszel kiegyezni cserébe azért, ha a párt támogatja őt polgármesterként, ám állítása szerint a neki tett ígéretet megszegték. Először a 2010-es önkormányzati kampányban fordult elő, hogy Gémesiről saját városában olyan lejárató szórólapok jelentek meg, miszerint a polgármestert egy szexuális kisebbségek jogait védő, valójában nem létező helyi szervezet is támogatja. A viszony a politikus és a kormánypárt közt annyira megromlott, hogy a Fidesz később rendre saját jelöltet indított a rendkívül jobboldalinak számító városban.
Gémesi és gödöllői lokálpatrióta szervezete választási plakátjait az évek során hol horogkeresztekkel, hol buzizó feliratokkal csúfították el ismeretlenek.
Gémesi egyszer egy fideszes politikustól megkérdezte: „Mit kellene tennem, hogy békén hagyjanak? Talán lépjek be a Fideszbe?” Beszélgetőpartnere állítólag nem tudott mit válaszolni erre a kérdésre.
Gémesi 1991 óta vezeti a magyarországi polgármesterek érdekképviseleti szervezetét, a Magyar Önkormányzatok Szövetségét is, így kiterjedt kapcsolatai vannak az egész országban. „Valószínűleg én ismerem személyesen a legtöbb polgármestert Magyarországon, folyamatosan beszélek velük telefonon” – mondta. Ezt kihasználva 2016-ban hozzáfogott, hogy Új Kezdet néven létrehozzon egy jobboldali pártot, ami a Fidesztől szavazatokat elszívva segítette volna a kormányváltást.
„Az Új Kezdet indulásakor összecsinálták magukat. Lett volna 60 jó emberem, polgármesterem, de a Fidesz elkezdte kivásárolni őket EU-s és más pályázati pénzekkel. A végére maradtunk 10-12-en” – mondta Gémesi.
Elmondása szerint kapott olyan baráti figyelmeztetéseket fideszesektől, hogy talán nem a legbölcsebb dolog pártot szervezni. Egy Gémesit ismerő volt kormányzati tisztviselő a Direkt36-nak a polgármester elleni indulatokról azt mondta: „Gémesi átállt az ellenzékhez, és az átállók árulónak vannak bélyegezve”. A polgármester viszont a Fidesz liberális múltjára célozva úgy fogalmazott, hogy „ők balliberálisoznak le most engem, aki már jóval előttük jobboldali volt”.
Az egyre kormányellenesebbé váló Gémesi ebben az időszakban kezdett el a nyilvánosság előtt is beszélni a fenyegetésekről és lehallgatásokról. 2017 tavaszán egy interjúban arra célzott, nem érzi magát fizikailag biztonságban. Egy későbbi tévéinterjúban pedig egyenesen azt állította, hogy a kormány le szokott hallgatni polgármestereket, „nemzetbiztonsági okokra hivatkoznak, és kész”. Gémesi azt mondta, nincsenek és nem is lehetnek konkrét bizonyítékai, de például olyan jelekből következtet erre, mint hogy „olyan információk cserélnek gazdát, amelyek csak zárt körben hangzottak el”.
Signalra vált a polgármester
A megfigyeléstől egyre jobban tartó polgármester ekkoriban egy biztonsági szakemberhez fordult, hogy pártja, az Új Kezdet biztonságos hálózaton tudjon kommunikálni. Ő beszélte rá Gémesit arra is, hogy kezdjen el Signalt, vagyis egy titkosításos üzenetküldő alkalmazást használni. A polgármester elmondta, ő nem igazán ért az informatikához, nincs laptopja, a 18 éves asztali számítógépét pedig évente mindössze pár alkalommal kapcsolja be, amikor épp beszédet kell írnia. A titkosított alkalmazások használata azért is vált fontossá, mert a város, az önkormányzati szövetség és pártja ügyeit is kizárólag a mobiltelefonjáról intézi.
A Forbidden Stories és az Amnesty International által megszerzett, a Direkt36 által is megvizsgált adatok szerint
Gémesit 2018 végén választották ki a kémszoftver célpontjává, éppen akkor, amikor komoly kormányzati nyomás alá került, majd ismeretlenek betörtek hozzá és a gyerekeihez, és felforgatták az otthonaikat.
A hírre, hogy az ő telefonjára is ráküldhették a kémprogramot, Gémesi úgy reagált:
„Ez is olyan, mint a betörés. A privát szférádba gyalogolnak bele”.
Ekkoriban a polgármester pártja, az Új Kezdet már lemondott arról, hogy önállóan politizáljon. A Lehet Más a Politikával (LMP) szövetségre lépve egyetlen mandátumot szerzett a 2018. áprilisi parlamenti választáson, miközben az Orbán-kormányt egy újabb kétharmados győzelemmel újraválasztották. Gémesinek ugyanakkor így is megmaradt egy fontos pozíciója: ő volt ekkoriban a vezetője a Zöld Híd nevű, 116 önkormányzatból álló közös társulásnak, amely Gödöllőn és régiójában a szemétszállítás lebonyolításáért felelt. Gyakorlatilag ők működtették a kukásautókat, illetve a hulladék átválogatását és tárolását.
Ennek a díját nem a Zöld Híd és hasonló társulások szedik be, hanem a nagyszabású kormányzati átalakítással létrehozott, általában csak kukaholdingként emlegetett állami tulajdonú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. A szemétdíjakat ezután a kukaholding osztotta vissza a Zöld Hídnak és társainak, amelyek így pénzügyileg függésbe kerültek az államtól.
Gémesi a megelőző években jó munkakapcsolatot alakított ki a kukaholding fiatal vezetőjével, Weingartner Balázzsal, akivel a polgármester elmondása szerint mindig sikerült megállapodni a finanszírozásról. Gémesinek ráadásul az volt az érzése, a technokrata Weingartner egyszerűen szakmai alapon nem akar asszisztálni az ellene irányuló politikai támadásokhoz. A cégvezető azonban 2018 közepén államtitkári pozíciót kapott a kormányban, a kukaholding új vezetése pedig ezután leállította a Zöld Hídnak járó pénzek kifizetését.
Az így kialakuló viszályban Gémesi tiltakozásul pár napra leállíttatta a kukásautókat, amire válaszul a Belügyminisztérium pedig a katasztrófavédelmen keresztül állami erővel átvette a Zöld Híd feletti irányítást. Eközben a kormányzati befolyás alatt működő jobboldali média folyamatosan Gémesit támadta.
„Baromi jó társulás volt a Zöld Híd, zavarta a kormányt, hogy bebizonyítottuk, a többieknél 20-30%-kal olcsóbban is lehet működni, mert mi nem loptunk” – mondta Gémesi, aki végül a nyomás hatására lemondott a társulás vezetéséről. Szerinte az eredeti terv az volt, hogy a Zöld Híd-ügyet felhasználva egy olyan pert kreáljanak, amit felhasználva a 2019-es kampányban bilincsben vihetik el, és ehhez is próbáltak terhelő információkat gyűjteni róla.
Weingartner ebben az időszakban pár hónapja már a kormány Innovációs és Technológiai Minisztériumának (ITM) egyik friss államtitkára volt, és a zöld ügyekért felelt, így nem távolodott el a területtől. Kormányzati pozíciója ellenére az ő telefonszáma is felbukkan ebben az időszakban a Pegasus izraeli kémprogram célpontjává választott számok között.
Feltűnik emellett két olyan telefonszám is, melyek Gémesi egyik legközelebbi szövetségeséhez kötődnek. Ő Gyenes Szilárd, a Zöld Híd ügyvezetője igazgatója, aki dolgozott Gémesi mellett a gödöllői önkormányzatnál, és az Új Kezdet alelnöki posztját is betölti. Gyenes a 2018-as választáson országgyűlési képviselőjelölt is volt, és jelenleg is a 2022-es parlamenti választást megelőző ellenzéki előválasztás egyik indulója.
A kukaholding vezetőjeként Weingartner a Zöld Híd ügyeiről jellemzően nem Gémesivel, hanem Gyenessel egyeztetett. Még 2018 őszén is folytattak egymással telefonbeszélgetéseket, és váltottak üzeneteket telefonos applikációkon. Weingartnert 2019 nyarán leváltották államtitkári pozíciójából, de ma is Palkovics László ITM-miniszter főtanácsadójaként dolgozik. Amikor a Direkt36 közölte vele, hogy a telefonszáma feltűnt a kiválasztott célpontok között, annyit reagált: köszöni a tájékoztatást, és sok sikert kíván a munkához.
Gyenest megdöbbentette a hír, hogy őt is meg akarhatták figyelni.
„Az ember azt gondolta volna, hogy ilyen dolgok harminc évvel a rendszerváltás, a diktatúra bukása után, egy EU-s tagországban lehetetlenek” – mondta.
Ráadásul kiderült, hogy a politikusnak még egy családtagja is érintett lehet. A Gyeneshez kötődő két telefonszám érdekessége ugyanis, hogy az egyik esetében úgy tűnik, azt hibásan ütötték be a célpontot kiválasztó rendszerbe. A szám teljesen megegyezik Gyenes Szilárdéval, ám az egyik 3-mas számjegyet valószínűleg véletlenül 8-asra írták el benne. Ha ez tényleg egy hiba volt, akkor valószínűleg nem vették észre, Gyenes helyes száma ugyanis egyáltalán nem szerepel az adatbázisban.
De Gyenes iránt biztosan érdeklődtek, beütöttek ugyanis egy olyan telefonszámot a kémszoftver célpontjai közé, amit Gyenes élettársa, három közös gyermekük anyja használ. Erre az lehet a magyarázat, hogy Gyenes nevén, egy közös flottacsomagban vannak a család telefonelőfizetései. Az Új Kezdet alelnöke elmondta: ő az élettársa telefonszámát sosem használta, és a párja egyébként is távol tartja magát a politikától.
„Régen volt több olyan telefonbeszélgetésünk Gémesivel, amit viccelődve úgy kezdtünk, hogy üdvözüljük a magyar titkosszolgálatokat, akik épp bekapcsolódtak. Ez egy visszatérő viccelődés volt” – idézte fel az ellenzéki politikus, aki ma már úgy gondolja, sajnos jók voltak a megérzéseik.
Kifutó széria
A Zöld Híd-ügy után következtek a 2018 végi betörések Gémesinél és gyerekeinél. Az ellenzéki politikus feljelentést tett a rendőrségen, és a biztosítónál is jelentette a kárt. Míg a gödöllői rendőrség nem tudta felderíteni a bűncselekményeket, a biztosítótársaság képviselője azt mondta a polgármesternek: pályafutása során nem látott még hasonló ügyet, szerinte „ez nem rendes betörés, ez politika”.
Gémesi az első betöréseknél még nem tudta, mit gondoljon, de miután a lányához is bementek, nem maradt kétsége. Az első betörés például pont abban a három-négy órában történt, amikor senki nem volt otthon. Hogy a betörők Gémesi és családja pontos mozgásáról információkat szerezzenek, ahhoz az ellenzéki politikus szerint nagyon alapos megfigyelésre volt szükség. Ez a kifinomultság és befektetett energia viszont messze nem áll arányban az ellopott tárgyakkal és pénzzel. „Próbáltak keresni terhelő dolgokat, de mivel nem vagyok korrupt, nem találtak semmit. A magánéletem, az meg a magánéletem, abba persze bele lehet túrni” – mondta Gémesi, hozzátéve, nem találhattak nála semmi törvénysértőt.
A 2019-es önkormányzati választáson Orbán Viktor jelezte, hogy személyesen is fontos neki Gödöllő megszerzése. „Itt van a hóna alatt a fővárosnak és szerencsétlenkedünk vele már nem tudom mióta. Nem?” – mondta Orbán a 2019-es önkormányzati választás előtt Gémesi fideszes kihívója mellett személyesen kampányolva.
Gémesi állítása szerint ráadásul Orbán bevetése mellett mással is próbálkoztak ellenfelei: munkatársai közül 15-20 embert is megkörnyékeztek, hogy árulják őt el, és szállítsanak róla terhelő információkat. Végül ez sem volt elegendő ahhoz, hogy a kormánypárt bevegye Gödöllőt, Gémesi nyolcadszorra is nyert. | https://telex.hu/direkt36/2021/07/19/orban-ellen-fordult-azota-erzi-ugy-zaklatjak-es-megfigyelik-most-kiderult-hogy-gemesi-gyorgyot-is-megceloztak-a-kemfegyverrel | https://web.archive.org/web/20230129184417/https://telex.hu/direkt36/2021/07/19/orban-ellen-fordult-azota-erzi-ugy-zaklatjak-es-megfigyelik-most-kiderult-hogy-gemesi-gyorgyot-is-megceloztak-a-kemfegyverrel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-ellen-fordult-azota-erzi-ugy-zaklatjak-es-megfigyelik-gemesi-gyorgyot-is-megceloztak-a-kemfegyverrel | Telex | hungarian-news | 2021-07-19 17:28:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,477 | „Egy kémfilmbe illő sztori” – a két megfigyelt direkt36-os újságíró beszámolója | Milyen érzés volt megtudni, hogy heteken, illetve hónapokon át megfigyelték őket a telefonjukon keresztül? Miért kerülhettek célkeresztbe? Milyen előzményei voltak mindennek? Ezekről ír és beszél a Direkt36 két tényfeltáró újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András, akiknek telefonját feltörték egy izraeli kémfegyverrel. | Panyi Szabolcs története
Azokban az időkben kezdtem el úgy érezni, hogy a dolgok talán rossz irányba mennek Magyarországon, amikor 2015-ben az egyik legközelebbi barátom és újságíró kollégám félrehívott, hogy elmondja: az egyik magyar titkosszolgálat hónapokon keresztül próbált terhelő információkat gyűjteni róla, hátha így együttműködésre tudják kényszeríteni és rá tudják venni, hogy fedje fel az informátorait. Mind a módszerek, mind a motivációk az 1989 előtti Magyarországra emlékeztettek.
Nem sokkal korábban történt, hogy az Orbán-kormány támogatottsága épp bezuhant, egymást követték a sok tízezres tüntetések, az Egyesült Államok pedig korrupció miatt szankciókkal sújtott magyar kormányzati tisztviselőket. Több kormányzati forrás állítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök környezetében ekkor meg voltak róla sokan győződve, hogy minden mindennel összefügg: hogy az amerikai hírszerzés, a CIA kottájából játszanak magyar ellenzéki politikusok, kormánykritikus aktivisták, sőt még egyes újságírók is. Főként azok, akik az Orbán-kormány korrupciós ügyeiről és egyre Kreml-barátibb politikájáról, az egyre súlyosabb magyarországi orosz kémaktivitásról írnak.
Ezért került célkeresztbe a kollégám is, akinek zsarolói azonban teljesen elszámították magukat. Ő ugyanis semennyire nem volt hajlandó engedni a nyomásgyakorlásnak. Bátorságának és leleményességének köszönhetően azonban nem csak az ellene kitervelt konkrét akció végződött kudarccal. Több, a nemzetbiztonsági világban jártas forrásom szerint egyértelműen emiatt van az is, hogy a magyar szolgálatok azóta már nem mernek hasonlóan brutális és szovjet eszközökhöz nyúlni – legalábbis újságírók esetében. Hálával vegyes bűntudatot érzek, amiért a barátom meghurcoltatása kellett hozzá, hogy én és más magyar újságírók az elmúlt években relatív biztonságban dolgozhassunk.
Az azóta eltelt több mint fél évtizedben szinte csak nemzetbiztonsági vonatkozású sztorikról írtam – kémügyekről, fegyverbizniszekről vagy éppen magas szintű diplomáciai alkukról az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával –, így bár némi paranoiával máig küszködöm, de volt időm megérteni ezt a világot és hozzászokni a sajátos légköréhez. Hogy az Orbán-párti médiában engem is visszatérően hol a CIA, hol Soros György ügynökének neveztek, sosem érintett meg különösebben. Azt pedig elfogadtam és beáraztam, hogy a kommunikációmat a magyar állam megfigyelheti, főleg, mert több alkalommal kaptam a potenciális lehallgatásomról szóló, segítő szándékú figyelmeztetést.
2021 tavaszán Frederik Obermaier, a német Süddeutsche Zeitung oknyomozó újságírója titokzatoskodva elkérte a főnökömtől, Pethő Andrástól a telefonszámomat, majd még egy másik magyar újságíróét is. Nem sokkal később Frederik és kollégája, Bastian Obermayer
egy biztonságos kommunikációs csatorna felállítására kértek minket, illetve arra, hogy az Amnesty International technikai csapata hadd vizsgálja meg a telefonomat. Eddigre már nem volt nehéz összerakni, miről lehet szó.
Az Amnesty technikai elemzése szerint 2019. április elejétől az év októberének végéig, több mint fél éven keresztül egy kémfegyver nyomai mutathatók ki a telefonomon. Miután sikerült tisztázni, hogy az elmúlt másfél évben a készülékemhez ilyen módon viszont már biztosan nem fértek hozzá, igazából még nyugodtabb is lettem. Hosszú évek vissza-visszatérő paranoiáját semmi sem tudja úgy kezelni, mint a bizonyosság. A telefonomon ráadásul az Amnesty mellett a kanadai Citizen Lab is elvégzett egy második, független elemzést, ami azonos eredményt hozott ki.
Nem sokkal később Bastian, Frederik és az egész nyomozást koordináló párizsi Forbidden Stories egyik újságírója, Arthur Bouvart Budapestre érkeztek, hogy személyesen árulják el a részleteket. Egy belvárosi hotel szobájában találkoztunk, ahol a könyökpacsik és a fürdőszobában elvégzett gyors koronavírusteszt után először tudtam meg részleteket a Magyarországot is érintő tömeges megfigyelésről és annak célpontjairól.
A tény, hogy én is köztük voltam, és hogy gyakorlatilag bármihez hozzáférhettek a telefonom segítségével, egyszerre volt felháborító és megalázó, de azért valahol büszkeséggel is eltöltött. Míg az Orbán-kormány a hivatalos újságírói megkereséseimet szinte soha nem méltatja még csak válaszra sem, erre most csak kiderült, hogy végső soron azért mégis értékelik a munkámat, még ha ilyen sajátos módon fejezik is ki az érdeklődésüket.
A hotelszobában röviden átbeszéltük, hogy mivel foglalkoztam a megfigyelésem több mint fél éve alatt. Például hogy írtam cikkeket az orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bankról, dolgoztam a Budapesten lekapcsolt két orosz fegyverkereskedő sztorijának folytatásán, vagy éppen hogy amerikai–magyar fegyerbizniszek részletei után nyomoztam. Frederikéket viszont láthatóan az is érdekelte, hogy a keményebb, saját értesüléseken alapuló cikkek mellett egy mesélősebb, elemzősebb történetet is írtam Magyarország és Izrael, Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu egyre szorosabb szövetségéről.
A következő napokban aztán persze az is kiderült, hogy a kémfegyver neve Pegasus, amit az izraeli NSO Group árul kizárólag kormányzati felhasználóknak, és ezt mindig az izraeli védelmi minisztérium jóváhagyásával teszi. Számos zsidó származású magyarhoz hasonlóan számomra is mindig egy kicsit többet jelentett Izrael állam, mint egyet a rengeteg külföldi ország közül, ahol még sosem jártam. A családi emlékezet szerint ráadásul nagymamám testvére Auschwitzot túlélve Izraelbe vándorolt ki, ahol katonának állt, majd nem sokkal később el is esett az első arab–izraeli háborúban. Nyilván butaság és semmi valódi jelentősége nincsen, de valószínűleg máshogy élném meg, ha az derült volna ki, hogy a megfigyelésemhez, mondjuk, az orosz vagy a kínai állam asszisztál.
A Süddeutsche Zeitung újságírói a Direkt36-ot, Andrást és engem felkértek rá, hogy szálljunk be a projektbe, segítsünk beazonosítani telefonszámok alapján a Pegasus hazai célpontjait, és tárjuk fel, kik, miért és mennyire jogszerűen használják a világ egyik legfejlettebb kiberfegyverét Magyarországon. A nemzetközi partnereink ragaszkodtak hozzá, hogy a kutatásban én is vegyek részt személyesen. Ezért állt elő az a rendhagyó felállás, hogy részben saját magam után nyomozok, és magamról írok cikket. Őszintén szólva a megfigyelésem tényénél igazából sokkal jobban bántana az, ha emiatt újságíróként még le is maradtam volna egy ilyen kaliberű sztoriról, a rendszerváltás utáni demokratikus Magyarország egyik legsúlyosabb visszaélésének feltárásáról.
Így hát hozzáláttunk a munkához, ám jött is rögtön az első meglepetés: amikor sikerült beazonosítanunk az első, addig ismeretlen telefonszámot, kiderült, hogy ő is a Direkt36 munkatársa. A helyzet abszurditását pedig csak fokozta, hogy pont Szabó András asztalánál ültünk le, és végig előttünk hevertek a névjegykártyái a célba vett mobilszámával.
Szabó András története
Egy szokatlan telefonhívást kaptam április közepén. Panyi Szabolcs kollégám azzal hívott fel, hogy szeretne velem még aznap személyesen beszélni. Ez önmagában nem lett volna furcsa, az viszont merőben szokatlan volt, hogy Szabolcs a többszöri faggatózásomra sem árulta el, miről van szó, pedig egy olyan biztonságos csatornán beszélgettünk, amelyen keresztül korábban számos érzékeny témát is kiveséztünk már. Ez felkeltette a kíváncsiságomat, és az esti találkozóig azon ötöltem, mi lehet az a téma, ami ilyen mértékű titkolózásra késztette Szabolcsot.
Aztán amikor este hat 6-kor megérkeztem a szerkesztőségi irodánkba, még rejtélyesebbé vált az egész szituáció. Szabolcs és a másik jelen lévő kollégám, Pethő András megkértek, hogy kapcsoljam ki a telefonomat, és mindössze annyit közöltek: „várunk valakire”. Azt gondoltam, a titkolózás oka valószínűleg az lehet, hogy egy fontosabb forrás érkezik majd, feltehetően valamilyen kormányzati kötődéssel.
Ehelyett meglepő módon egy francia oknyomozó újságíró toppant be, aki egy rövidebb bemutatkozás után megkérdezte, hozzájárulok-e ahhoz, hogy kamerával rögzítse a szobában történteket. Miután igent mondtam, nem sokkal később újra kinyílt az irodánk ajtaja, és megjelent két másik újságíró is. Őket már nem kellett bemutatni, mivel több fotót is láttam róluk, tudtam, hogy a Panama Papers sztorinak köszönhetően világhírűvé váló két német újságíró, Bastian Obermayer és Frederik Obermaier áll előttem.
Ők újságírói körökben azóta valóságos szupersztároknak számítanak. Bár komoly filmrajongónak tartom magam, talán akkor sem lettem volna izgatottabb, ha olyan hollywoodi híreségekkel futok össze az utcán, mint például Adam Driver vagy Robert Pattinson. Az viszont kijózanítóan hatott, amikor kiderült, hogy most éppen egy olyan sztorin dolgoznak, aminek akaratom ellenére én magam is részese lettem.
Szabolcs ugyanis végre elkezdett beszélni, és egy kémfilmbe illő sztorival állt elő. Elmondta, hogy a telefonját feltörték, méghozzá feltehetően valamelyik titkosszolgálat. A Bastian és Frederik vezette nemzetközi újságírói csapat vizsgálata alapján pedig úgy tűnik, hogy ugyanezek az ismeretlenek az én telefonomba is behatoltak.
Hihetetlenkedve fogadtam a hallottakat. Először is nem értettem, hogyan válhattam célponttá, hiszen bár írtam olyan fontos sztorikat, amelyekre büszke vagyok, kívülről nem látszott, hogy az alapjaiban megrengette volna azoknak a pozícióit, akikről a cikkem szóltak. Aztán azon kezdtem el agyalni, hogy a hekkerek a telefonom talált adatok révén mit tudhattak meg rólam. Vajon a forrásaimra voltak kíváncsiak? Vajon ők bajba kerültek?
De azt sem értettem, hogy történhetett meg mindez, hiszen a Direkt36-nál eléggé ügyelünk a biztonságra. Egymás között például nem telefonon vagy cseten kommunikálunk, hanem egy Signal nevű applikációt használunk, amelyet elvileg nem lehet feltörni. A telefonomat és a laptopomat jelkóddal, jelszóval védem. Az emailfiókjaimhoz, a közösségi médiás oldalaimhoz kétlépcsős azonosítót használok. A jelszavaimat pedig az alapján választom meg, amit újságíróknak tartott biztonságról szóló workshopokon hallottam. De ezúttal ez az óvatosság sem volt elég, a hekkerek a telefonom gyárilag meglévő biztonsági réseit használták ki, hogy hozzáférjenek az adataimhoz.
A német újságírók ott helyben, miután tüzetesen átvizsgálták a készülékemet, azt is meg tudták mondani, hogy az iPhone-omba két alkalommal törtek be: 2019. június 13-án és 2019. szeptember 24-én. Ezután arra voltak kíváncsiak, fel tudom-e idézni, hogy a két dátum előtt mi olyat csináltam, ami felkelthette a hekkerek figyelmét.
Egy gyors keresés után hamar kiderült, hogy a júniusi időpont előtt három héttel korábban jelent meg egy cikkem, amely arról szólt, hogy Rogán Antal, Orbán Viktor kabinetfőnöke egy drága és trükkös megoldással bérelt luxusautókat éveken keresztül annak érdekében, hogy a neve rejtve tudjon maradni. Ehhez a sztorihoz bizalmas információkat tartalmazó belső dokumentumokat is felhasználtam. A másik betörés pedig két héttel azután történt, hogy megjelent az egyik legnagyobb ellenzéki pártnak számító DK egyik politikusának, Oláh Lajosnak a kormányzati kapcsolatát boncolgató cikkem. Ez persze nem jelenti azt, hogy nekik vagy ezeknek a cikkeknek bármi közük lett volna a megfigyelésemhez.
Később András kollégámnak feltűnt az is, hogy
2019. június 15-én, vagyis két nappal a telefonom feltörése után indultam az USA-ba, hogy részt vegyek egy kéthetes, IVLP nevű programban, amelynek témája az volt, hogy milyen eszközökkel érdemes fellépni a propagandával, dezinformációval szemben. 2019 szeptemberében pedig néhány nappal az újabb betörés után tértem vissza Varsóból, ahol egy sajtószabadságról szóló konferencián vettem részt.
A kérdéseim többségére a mai napig nem kaptam választ, így azt sem tudom, hogy kinek dolgoztak a hekkerek, és miért figyeltek fel rám. A megválaszolatlan kérdések mellett az is nehezítette az egész szituáció feldolgozását, hogy a teremben lévő újságírókon kívül mással nem beszélhettem a történtekről. Ekkor ugyanis még javában folyt a nemzetközi újságírócsapat nyomozása, amit nem akartam veszélybe sodorni. A találkozó után a gondolataimat úgy próbáltam rendezni, hogy miután hazabicikliztem, otthon levettem a polcról Bastian és Frederik Panama Papers című könyvét, és elkezdtem olvasni. | https://telex.hu/direkt36/2021/07/19/egy-kemfilmbe-illo-sztori-a-ket-megfigyelt-direkt36-os-ujsagiro-beszamoloja | https://web.archive.org/web/20230129183847/https://telex.hu/direkt36/2021/07/19/egy-kemfilmbe-illo-sztori-a-ket-megfigyelt-direkt36-os-ujsagiro-beszamoloja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/begy-kemfilmbe-illo-sztorir-n-a-ket-megfigyelt-direkt36-os-ujsagiro-beszamoloja | Telex | hungarian-news | 2021-07-19 17:31:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,478 | Nem csak Magyarországon vetették be újságírók ellen az izraeli kémprogramot | Vasárnap este óta mindenki – aki nem kizárólag a kormánypárti médiából értesül a világ dolgairól – tudja, hogy valaki feltörte vagy megpróbálta feltörni ellenzéki politikusok, újságírók és üzletemberek telefonjait egy izraeli kémprogram segítségével. Ahogy azt egy nemzetközi oknyomozás feltárta, több száz magyar mobiltelefonon is megtalálhatók annak a jelei, hogy azt megtámadták a Pegasus nevű programmal, az NSO nevű izraeli biztonsági cég termékével. | Vasárnap este óta mindenki – aki nem kizárólag a kormánypárti médiából értesül a világ dolgairól – tudja, hogy valaki feltörte vagy megpróbálta feltörni ellenzéki politikusok, újságírók és üzletemberek telefonjait egy izraeli kémprogram segítségével. Ahogy azt egy nemzetközi oknyomozás feltárta, több száz magyar mobiltelefonon is megtalálhatók annak a jelei, hogy azt megtámadták a Pegasus nevű programmal, az NSO nevű izraeli biztonsági cég termékével. Ez a valaha volt legagresszívebb kémprogram, amely teljesen észrevétlenül képes továbbítani szinte minden információt a mobilról. A Pegasussal a megfigyelők be tudják kapcsolni a telefon mikrofonját és kameráját, és még az olyan üzenetekhez is hozzáférnek, amelyeket titkosított levelezőrendszereken keresztül küldenek a telefonra vagy a telefonról, mint a Signal vagy a Whatsapp, vagyis amely eszközökön politikusok, üzletemberek, újságírók és forrásaik a legbizalmasabb üzeneteiket továbbítják. (Ezek a programok csak az adatátvitelhez titkosítják az üzeneteket, a Pegasus még az elküldés előtt, tehát titkosítatlan állapotban képes rögzíteni.)
A nemzetközi oknyomozás tíz ország megfigyelt telefonjairól tárt fel adatokat, ezek közül Magyarország az egyetlen európai állam. A magyar kormány ezzel olyan, mintademokráciának kevéssé nevezhető országokkal került egy platformra, mint Szaúd-Arábia és Kazahsztán.
10 kormány, 50 ezer telefonszám
A Forbidden Stories, az Amnesty International és 17 médiaműhely, köztük az egészen a közelmúltig a 444-el együttműködő Direkt36 megszerzett egy listát, rajta 50 ezer telefonszámmal, amelyeket kormányok az NSO programjával le akartak hallgatni, vagy le is hallgattak. Az újságírók legalább 10 országot azonosítottak, amelyek kormányai feltehették ezeket az újságírókhoz, politikusokhoz, üzletemberekhez, aktivistákhoz tartozó telefonszámokat a listára. Ezek az országok:
Azerbajdzsán;
Bahrein;
Kazahsztán;
Mexikó;
Szaúd-Arábia;
Marokkó;
Ruanda;
az Egyesült Arab Emírségek;
India;
és Magyarország.
Az NSO több mint 40 ország bűnüldöző szerveinek és titkosszolgálatának értékesített már a Pegasus szoftverből, amelyet a cég szerint kifejezetten csak terroristák és bűnözők ellen szabad bevetni. Az NSO állítja, hogy semmi olyanról nem tud, hogy bárki nem rendeltetésszerűen használta volna a termékét, és szigorúan ellenőrzik, tiszteletben tartják-e az ügyfeleik az emberi jogokat. Az NSO ugyanakkor el is tolja magától a felelősséget, mondván, hogy csak fejleszti és értékesíti a Pegasust, azt már a kliens üzemelteti, vagyis a cégnek a megfigyelésekhez semmi köze, nem is fér hozzá a programmal begyűjtött adatokhoz.
Ahogy a Guardian cikke megjegyzi, nem kizárt, hogy ebben a 10 országban is használták ilyen célokra a programot, de azt is biztos, hogy ezeken a helyeken mások is fölkerültek a listára. Pontosabban nem csak ezeken a helyeken, a 10 állam hatóságai összesen 45 országban találtak olyan személyeket, akiket le akartak hallgatni vagy meg akartak figyelni. A megfigyeltek közül több mint ezren Európában, közülük is a legtöbben Franciaországban élnek.
A legtöbb személyt a mexikói kormány akarta lehallgatni, a közép-amerikai ország különböző hatóságai összesen 15 ezer telefonszámot választottak ki lehallgatásra. A második helyen Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek hatóságai állnak, amelyek 10-10 ezer embert figyeltek meg vagy akartak megfigyelni a Pegasusszal.
Újságírók célkeresztben
A listán szereplő telefonszámok közül 180 tartozik újságírókhoz, ami az 50 ezres nagyságrendhez képest elég kicsi szám, de pont 180-al több annál, mint ahány újságírót állami szerveknek meg kellene figyelniük.
A megfigyelt újságírók nagy része az adott állam valamelyik, tipikusan a kormányzattal nem alákérdezős viszonyban lévő médiavállalat munkatársa. Azerbajdzsánban például 48 újságírót figyeltek meg ezzel a módszerrel, köztük Hadíja Iszmajlovát, a díjnyertes újságírót, aki Ilham Alijev azeri elnök vagyonosodását vizsgálta. Az Amnesty International szakértői megvizsgálták az azeri újságírónő telefonját, és megállapították, hogy 2019-ben rákerült a Pegasus. Nem ez lenne az első alkalom, hogy az újságírót megfigyeli vagy zaklatja a 2003 óta hatalmon lévő, a türk tanács ülésein Orbán Viktorral is barátkozó Aliyev kormánya: 2012-ben kamerát telepítettek a lakásába, és intim felvételeket készítettek róla, melyeket aztán kitettek az internetre, 2014-ben pedig adócsalással és azzal vádolták meg, hogy öngyilkosságba kergetett valakit.
Indiában szintén olyan riporterek telefonjára került fel az izraeli kémprogram, akik a kormány ügyei után szaglásztak. A 38 megfigyelt vagy megfigyelésre kijelölt indiai újságíró között volt például Siddharth Varadarajan és Paranjoy Guha Thakurta, a Wire nevű oldal alapítói, akik Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista kormányának facebookos álhírterjesztő gépezetét leplezték le. Marokkóban is legalább 38 újságírót figyeltek meg, és az ország leghíresebb, korrupciós ügyeket kutató újságírója, Omar Radi száma is fölkerült a kiszivárgott listára. Radit a marokkói kormány brit kémnek próbálta nyilvánítani.
A lehallgatottak listáján szerepel a Financial Times egyik szerkesztője, de olyan nemzetközi lapok munkatársai is, mint a Bloomberg, a Reuters, a CNN, az Al JAzeera, az El País vagy a Le Monde.
Halott újságírók és a Pegasus
A megfigyelt újságírók közül is kitűnik két igazán tragikus eset, a mexikói Cecilio Pineda Birto és a szaúdi Dzsamal Hasogdzsi esete. Mindketten újságírók voltak, mindketten meghaltak. Pineda Birto gyilkosait akár a Pegasus program is elvezethette a célpontjukhoz, Hasogdzsinak pedig a családját figyelték meg a programmal azután, hogy a szaúdi koronaherceg egyik fő kritikusát az isztambuli szaúdi követségen kivégezték és feldarabolták.
Mexikóban újságírónak lenni veszélyes dolog, a világ háborús övezetein kívül sehol máshol nem ölnek meg annyi újságírót, mint ebben az országban. Cecilio Pineda Birtóval 2017-ben végeztek ismeretlen tettesek a dél-nyugat-mexikói Tierra Caliente térségben. Egész újságírói pályafutása során ebben a térségben dolgozott, ami több kartell ütközőzónája, a mexikói heroin- és metamfetamin-termelés egyik központja. Viszont ami a kartell bűnügyeinél is jobban érdekelte Pineda Birtót, az a drogkereskedő bandák és politikusok összefonódása. Tisztában volt a veszéllyel, gyakran emlegette a családjának, hogy ha bármi történik vele, azért a politikusok lesznek felelősek.
2015-ben már annyira nehezen viselte a halálos fenyegetéseket, hogy jelentkezett a humanitárius aktivistáknak és újságíróknak védelmet biztosító, a kormánytól elvileg független állami szervezethez. Viszont mivel nem volt hajlandó elköltözni Guerrero államból, nem került be a védelmi programba.
Pár hónappal később viszont fölkerült az NSO programjával megfigyelendő személyek listájára. Feltehetően a mexikói védelmi minisztérium megbízásából tették rá. Ez a szerv az NSO egyik első kliense volt. 2016-ban Guerreróban újra kezdett eldurvulni a drogháború a rivális kartellek között, amiért sokan, köztük Pineda Birto is a Los Tequileros nevű bandát tették felelőssé. Az újságíró ekkoriban több anyagot is közölt arról, hogy milyen helyi és állami politikusoknak lehet közük a bűnszervezethez. Saúl Beltrán Orozco, a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) befolyásos helyi politikusa és Guerrero állam kormányzója, Héctor Astudillo neve is előkerült ezekben a cikkekben. Astudillo és Beltrán telefonszáma is szerepelt a megfigyelésre ítéltek listáján, ugyanakkor a Guardian cikke szerint Astudillo jóváhagyta, hogy az állam hatóságai megvásárolják a Pegasus programot.
2017. március 2-án Pineda Birtos még közzétett egy videóüzentet, amelyben azt mondta, hogy Guerrero kormányzója és az állami rendőrség összejátszik a Los Tequileros bandával, és rejtegeti annak tagjait.
Pár órával később lelőtték egy autómosó melletti függőágyban. A telefonja eltűnt a helyszínről, így nem tudni, hogy arra fölkerült-e a kémprogram. De ha igen, akkor azon keresztül akár meg is találhatta volna a gyilkos, ha hozzáfért a program adataihoz.
A mexikói kormány mellett az NSO egyik legrégebbi ügyfele Szaúd-Arábia kormánya, ahogy az már Dzsamal Hasogdzsi újságíró meggyilkolása után kiderült. Akkor az NSO vezetője fontosnak érezte, hogy a 60 Minutes című amerikai hírháttérműsorban is elmondja: cégének semmi köze az újságíró halálához. (Hasogdzsi utolsó hónapjaiban az Egyesült Államokban élt, mivel hazájából el kellett menekülnie, illetve a Washington Post külső munkatársa volt. 2018. október 2-án, Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén gyilkolták meg brutális módon. Testét földarabolva csempészték ki az épületből.) | https://444.hu/2021/07/19/nemcsak-magyarorszagon-vetettek-be-ujsagirok-ellen-az-izraeli-kemprogramot | https://web.archive.org/web/20230131193925/https://444.hu/2021/07/19/nemcsak-magyarorszagon-vetettek-be-ujsagirok-ellen-az-izraeli-kemprogramot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csak-magyarorszagon-vetettek-be-ujsagirok-ellen-az-izraeli-kemprogramot | 444 | hungarian-news | 2021-07-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"média",
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,479 | Pintér: 2010 óta a nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytattak illegális megfigyelést | 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, és ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják – közölte a belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt válaszában. | 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, és ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják – közölte a belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt válaszában.
A belügyminiszter azt írta: a független képviselő konkrét kérdéseit kész megválaszolni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén. (A Fidesz szerint nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság összehívása.)
Szél Bernadett „Ki vásárolta meg az izraeli kémszoftvert, és mely belügyi vagy nemzetbiztonsági szervek vettek részt az illegális megfigyelésekben?” címmel nyújtotta be írásbeli kérdését a belügyminiszternek. Az MTI nem említi, és eddig nem is számolt be róla, de a lehallgatási botrányról szól a kérdés.
Erre válaszul Pintér Sándor azt írta: „Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el.”
Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik – írta Pintér. | https://444.hu/2021/07/19/pinter-2010-ota-a-nemzetbiztonsagi-szolgalatok-nem-folytattak-illegalis-megfigyelest | https://web.archive.org/web/20211105222109/https://444.hu/2021/07/19/pinter-2010-ota-a-nemzetbiztonsagi-szolgalatok-nem-folytattak-illegalis-megfigyelest | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-2010-ota-a-nemzetbiztonsagi-szolgalatok-nem-folytattak-illegalis-megfigyelest | 444 | hungarian-news | 2021-07-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,480 | Le lehet hallgatni egy újságírót törvényesen? | „Nehezen elképzelhető, hogy újságírókat, üzletembereket nem visszaélésszerűen hallgattak le, jogszabályi alapon nehéz megmagyarázni a lehallgatásukat” – mondta a 444.hu megkeresésére egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő. | „Nehezen elképzelhető, hogy újságírókat, üzletembereket nem visszaélésszerűen hallgattak le, jogszabályi alapon nehéz megmagyarázni a lehallgatásukat”
– mondta a 444.hu megkeresésére egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő.
Vasárnap délután robbant a hír, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. A kormányzat részéről érdemi reakció egyelőre nem érkezett, így csak találgatni lehet, hogy maga a magyar kormány rendelte meg a lehallgatásokat, vagy valaki bűncselekményt követett el azzal, hogy titkosszolgálati módszerekkel figyeltetett meg civileket. A kémszoftvert gyártó NSO korábban azt közölte, hogy a Pegasust kizárólag államok, kormányok részére értékesíti.
„Elméletileg léteznek olyan helyzetek, amikor legálisan telepíthető valaki telefonjára egy kémprogram, az ilyen esetekről a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezik. Ugyanakkor ez nyilvánvalóan egy nagyon invazív eszköz” - mondta a 444-nek Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. „Ilyenkor mérlegelni kell azt, hogy a választott eszköz mennyire arányos azzal, hogy milyen információt lehet vele nyerni, és hogy mennyire hatol be a magánszférába. Az, hogy valakinek folyamatosan figyeljék a telefonját hónapokon keresztül úgy, hogy minden információhoz hozzáférnek, szerintem nem nagyon megy át az arányosság tesztjén. Fontos, hogy általában bírói engedélyhez kötik az ilyen jellegű megfigyelést, ez Magyarországon is így van, de az Információs Hivatal esetében miniszteri engedéllyel gyakorlatilag bármilyen, még ilyen nagyon invazív eszközt is alkalmazhatnak.”
Az ilyen kémszoftver-telepítéseket elvben a szakszolgálat (Nemzetbiztonsági Szolgálat) végzi, de nem mindig ez a helyzet.
„Mindig az adott szolgálat készít előterjesztést arra, hogy az adott módszert alkalmazni szeretnék, és ha ez külső engedélyhez kötött, akkor ebben azt kikéri a minisztertől vagy a bírótól, és ha megkapja, akkor általában a nemzetbiztonsági szakszolgálat igénybevételével telepítteti” – mondta Remport Ádám.
Névtelen titkosszolgálati forrásunk szerint az bevett dolog, hogy a szolgálatok külföldről beszerzett szoftvereket használnak, a megfelelő technika beszerzéséről és törvényes alkalmazásáról elvben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat gondoskodik.
A TASZ jogásza szerint az egyik probléma a törvénnyel az, hogy viszonylag lazán fogalmaz, amikor megszabja a módszer alkalmazásának esetköreit. Nagyobb gond a felügyelet hiánya: megfelelő felügyelet mellett az elnagyoltabb megfogalmazás is elfogadható lehet, hiszen a mindenkori nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők nem feltétlenül láthatók előre, így szükség lehet a nagyobb mozgástérre.
Remport ezzel együtt is problémásnak érzi a megfogalmazást: az Információs Hivatal esetében például az, hogy „megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat” és „felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet”, akár magyar állampolgárok megfigyelésének alapja is lehet attól függően, hogy a kormány külföldi ügynökként kezeli-e őket. 2017-ben Lázár János akkori, a hírszerzést felügyelő miniszter, de Orbán Viktor is beszélt a civil szervezetek titkosszolgálati megfigyelésének szükségességéről a „Soros-hálózat” felderítése kapcsán.
„Az, hogy a törvényt hogyan és kinél alkalmazzák, attól függ, hogy mennyire tágan értelmezzük azt, hogy mi az a Soros-hálózat” – mondta Remport Ádám.
„Az én értelmezésemben kicsit elnagyoltak ezek a kategóriák és az engedélyezéssel is vannak problémák. Még hogy ha bírói engedélyt is kell kérni egy nemzetbiztonsági megfigyeléshez, azt csak olyan bíró engedélyezheti, akit az alkotmányvédelem korábban átvilágított, tehát nem igazán van abban a pozícióban, hogy nemet mondjon. A bíróról a legintimebb információkat is megtudják: az alkoholfogyasztási, esetleges drogozási szokásait, illetve hogy van-e házasságon kívüli, akár azonos neművel folytatott viszonya. Ezeket az információkat azért szükséges tudni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal az érintettet megvédhesse a zsarolástól, hiszen ezek az emberek közvetlenül hozzáférnek nemzetbiztonságot érintő információkhoz – ugyanakkor könnyű belátni, hogy a zsarolás lehetősége ezáltal a szolgálat részéről is fennáll”.
Akármilyen visszaélés történik, szinte semmilyen mód nincs arra, hogy kiderüljön. Csak különösen szerencsés esetben, ha akad egy belső informátor, egy szivárogtató (mint most, a Pegasusnál), akkor lehetséges felfedni az illegális megfigyelést. „De jogszerű módon gyakorlatilag teljesen lehetetlen bármilyen jogérvényesítéssel élni”.
A jogorvoslati lehetőségek valóban korlátozottak. Alapvetően a miniszterhez lehet fordulni panasszal, tehát ahhoz, aki valószínűleg elrendelte a megfigyelést. Ha ő elutasítja, akkor a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságához továbbítható a panasz, ami viszont határozatképtelen, ha nem jelennek meg a kormánypárti képviselői. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke akár saját hatáskörben is mehet konzultálni a szolgálatokhoz a történtekről, de nem kötelesek tájékoztatni. A bizottságnak egyébként elég széles jogköre van az ellenőrzésre, akár helyszínen is vizsgálódhat arról, hogy valóban jogszerű volt-e az akció.
„Érdeklődhetünk az adott titkosszolgálatnál is, amelyikről azt sejtjük, hogy megfigyelt, hogy kezelik-e az adatainkat, de azt fogják válaszolni, hogy ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják. Innentől egy perben már arról is vitatkozni kell, hogy nyilatkoznia kell-e arról, hogy egyáltalán kezeli-e bármilyen adatunkat. Több ilyen ügyünk is van, és ezek a végtelenségig elhúzódnak” - mondta Remport Ádám. „A maximum, ami történhet, hogy kiderül, hogy igen, valamilyen adatot kezelnek, de ez minősített adat lesz, ami a korábbi államtitok új neve. Ha így kezelnek rólunk adatokat, akkor egy ún. megismerési engedéllyel lehet a titkosszolgálathoz fordulni. Ebben kifejezetten kérni kell a ránk vonatkozó adatok megismerését. Ha ezt elutasítják, akkor lehet perelni. A perekben a mi tapasztalataink azok, hogy mindig a titkosszolgálatok azon érvelése érvényesül, hogy ha ők a legkisebb információt kiadnák, az sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekét, mert Magyarországnak nemzetbiztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy a szolgálatok zavartalanul működhessenek.”
A fentieken kívül feljelentést tehet az érintett. Az egyik ilyen eset, ha a titkosszolgálat illegálisan hajtott végre megfigyelést, a másik, ha valaki, akár magánszemély, titkosszolgálati módszereket bevetve végzett törvénytelen megfigyelést. | https://444.hu/2021/07/19/le-lehet-hallgatni-egy-ujsagirot-torvenyesen | https://web.archive.org/web/20210925040427/https://444.hu/2021/07/19/le-lehet-hallgatni-egy-ujsagirot-torvenyesen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/le-lehet-hallgatni-egy-ujsagirot-torvenyesen | 444 | hungarian-news | 2021-07-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,481 | Varga Judit: Hazánkban a titkosszolgálati tevékenység elválik a politikától | Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától. A titkosszolgálati döntések szakmai alapon történnek, nem politikai döntések alapján – mondta az igazságügyi miniszter hétfőn Brüsszelben az izraeli kémszoftver ügyéről szólva. | – vélekedett, hozzátéve: maga a rendszer is úgy indult, hogy azt két ország, Magyarország és Lengyelország ellenezték. Az Európai Bizottságnak a szerződések értelmében nem volt felhatalmazása a jelentések elkészítésére. Az igazságügyi miniszter ismét kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét vagy az antiszemitizmus elleni küzdelmet nem foglalják a vizsgálandó témák közé. Kiemelte azt is, hogy a médiapluralizmus kérdése, a médiapiac vizsgálata pedig sokkal inkább piacgazdasági kérdés, amire nem feltétlenül a jogászok válasza az adott. – Az Európai Bizottság által megkérdezett NGO-k véleményének figyelembevételekor szintén hiányzik a tudományos alap – sorolta a miniszter a magyar kifogásokat.
Továbbra is önkényes a jogállamisági jelentéscsomag témaválasztása, vélekedett a miniszter Forrás: IM | https://magyarnemzet.hu/belfold/varga-judit-hazankban-a-titkosszolgalati-tevekenyseg-elvalik-a-politikatol-10098674/ | https://web.archive.org/web/20210918195446/https://magyarnemzet.hu/belfold/varga-judit-hazankban-a-titkosszolgalati-tevekenyseg-elvalik-a-politikatol-10098674/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-judit-hazankban-a-titkosszolgalati-tevekenyseg-elvalik-a-politikatol | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-07-19 17:06:00 | [] | [] | [] | [
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,482 | Véletlen egybeesés, vagy Orbán kedvenc kémje tárgyalt az izraeli kémszoftver megszerzéséről? | Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból. | A nemzetközi, tizenhét újság részvételével zajló oknyomozó projekt állítása szerint Magyarországon 2018-ban kezdték el használni az NSO nevű izraeli cég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.
Ezt a kiberfegyvert az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak. Ennek elvi akadálya aligha lehetett. A nemzetközi projekt magyar résztvevője, a Direkt 36 is utal arra, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között. 2017. júliusban a rendszerváltás óta először látogatott Magyarországra izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu.
Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból.
Egy találkozó, ami után beindult a Pegasus
2018. február 13-án Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Netanjahu.
Hivatalosan a V4-ek miniszterelnökeinek tervezett izraeli látogatása volt a téma, ami aligha igényelte volna, hogy az izraeli kormányfő személyesen tárgyaljon a főtanácsadóval. (A V4-es izraeli csúcs egyébként többszöri halasztás után sem jött össze egy lengyel-izraeli vita miatt, de Orbán többször járt Jeruzsálemben.)
Czukor külön megbeszélést folytatott Meir Ben-Sabbattal, Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadójával is. Hivatalosan a terrorellenes együttműködés, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése és egyéb kétoldalú témák voltak napirenden.
A nemzetközi tényfeltáró cikk nem állítja, hogy Czukor tárgyalta volna le a kémszoftver megszerzését, de azt igen, hogy az újságírócsapat birtokában lévő adatok szerint 2018 elején, Czukor februári izraeli látogatása után kezdtek tömegesen célba venni magyarországi telefonszámokat a Pegasusszal.
A Direkt 36-nak egy volt magyar titkosszolgálati tiszt is azt mondta, hogy tudomása szerint 2018 elejétől kezdték el használni a magyar szervek a Pegasust. Szerinte a kormányt régóta zavarta, hogy a hagyományos lehallgatási módszerekkel nem férnek hozzá olyan kommunikációhoz, ami titkosított applikációkon (mint amilyen például a Signal vagy a WhatsApp) keresztül zajlik, ezért kaptak a lehetőségen, hogy használhassák az NSO termékét.
2018. júniusban aztán Orbán viszonozta a kiemelt figyelmet, és fogadta Netanhaju főtanácsadóját. Meir Ben-Sabat a visegrádi országok és Izrael biztonságpolitikával foglalkozó főtanácsadóinak értekezletére érkezett Magyarországra. A megbeszélésen ott volt Czukor is, aki pár hónap múlva a polgári titkosszolgálatok vezetője lett.
A megbeszélésén hivatalosan Európa és a Közel-Kelet biztonsági kihívásairól volt szó, és egyeztettek Orbán Viktor júliusban esedékes hivatalos izraeli útjáról is.
De kicsoda Czukor József?
1958-ban született, apja határőrezredes volt. A jogvégzett Czukor a kommunista rendszerben kezdett bele a hírszerzésbe, a Privátbankár 2015-ben megjelent jegyzete szerint 1982-ben, még a hidegháború csúcsán került belügyi állományba. 1986-ban a bécsi magyar nagykövetségen lett kém. 1988-ban került át Németországba. A még a régi Indexen megjelent portréja szerint elképesztő mennyiségben ontotta magából a jelentéseket, bárhova utazott Németországon belül, onnan jelentett, nagyon aktív, szorgalmas volt. Hogy mennyire hasznos, arról már megoszlanak a vélemények.
1993-ban a hírszerzéshez tért vissza Magyarországra, de 4 évvel később ismét Németországban dolgozott: Balázs Péter későbbi külügyminiszter első beosztottja volt. Itt kezdett jó kapcsolatokat kiépíteni fideszes vezetőkkel, elsősorban Kövér Lászlóval. Annyira jó volt a viszonyuk, hogy az Index cikke szerint amikor a Medgyessy-kormány 2002-ben az Információs Hivatal élére javasolta Czukort, a parlament nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása után Kövér mint a bizottság ellenzéki elnöke odalépett hozzá, és közölte vele:
„Jóska, ugye tudod, hogy ha mi kerültünk volna kormányra, akkor is te irányítanád mostantól a hírszerzést?”
Két év után távoznia kellett az IH-tól. Állítólag a politikai vezetők és a társszervek irányítói nem igazán viselték el okoskodó stílusát. Az MSZP-nél pedig úgy érezték, hogy túlságosan lojális a Fideszhez.
Szlovéniában lett nagykövet, ahol apró gesztusokkal építette a kapcsolatait mindkét politikai oldal felé. 2009-ben aztán visszatért a külügybe, szakállamtitkárként az európai uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért felelt.
Nem került süllyesztőbe a fideszes első kétharmaddal sem, sőt. Elég nagy meglepetésre berlini nagykövet lett, ahol aztán keményen beleállt, védte az Orbán-kormány vitatott intézkedéseit. Annyira elégedettek voltak vele, hogy 2015-ben Orbán biztonsági és külpolitikai főtanácsadónak nevezte ki. Ebben a pozíciójában tárgyalt 2018 februárjában Benjamin Netanjahuval Izraelben.
Orbán elégedett lehetett a főtanácsadója tevékenységével. Legalábbis Czukornak aztán sikerült az a bravúr, hogy a Fidesz is kinevezte kémfőnöknek 2018 őszén. Czukor a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti tagjainak támogató szavazatával került újra az időközben Szijjártó Péter irányítása alá kerülő Információs Hivatal élére. A jobbikos Mirkóczki Ádám és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodott, Szél Bernadett nemmel szavazott a kinevezésére.
Czukor két év után, tavaly ősszel távozott a hivatal éléről. Ő maga állítólag azzal indokolta a távozását, hogy a hivatal rendbetételére kapott megbízást, és ezt a feladatot befejezte
Az egykori kémfőnök Svájcban lett nagykövet. Ide küldtünk neki kérdéseket, amikben arról érdeklődtünk, hogy a 2018. februári tárgyalásain szóba került-e, hogy Magyarország szeretné használni a Pegasus kémprogramot, ha igen, mi lett a tárgyalás eredménye, és miért fogadták őt ilyen magas szintén annak idején.
A Külügyminisztérium válaszolt. Azt írják, hogy Czukor 2018. február 13-án a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izraelbe, tehát sem feladata, sem pedig mandátuma nem lehetett arra, hogy bármilyen, a szolgálatok működésével kapcsolatos kérdésben tárgyalásokat folytasson.
A Czukor-féle egyeztetés célja a külügy szerint Orbán Viktor hivatalos izraeli látogatásának előkészítése volt, amelyre a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából került sor 2018. július 18-án.
Külügyi források azzal magyarázták még, hogy ilyen magas szinten fogadták Czukort, hogy Netanjahu ebben az időben a külügyminiszteri feladatokat is ellátta.
Szijjártó Péter a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása „a vélelmezett adatgyűjtési ügyről”. Megkérdezte az általa felügyelt Információs Hivatal vezetőjét – aki ugye már nem Czukor tavaly óta, hanem Bunford Zsolt – , és azt a választ kapta, hogy nem használják a szóban forgó eszközt. A kormánynak pedig nincs tudomása ilyen szintű adatgyűjtésről.
Varga Judit ugyanakkor Brüsszelben a Népszava kérdésére nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy a Pegasust bevethették Magyarországon. Azt mondta, „egyértelmű, hogy az alkotmányosság megdöntésére irányuló cselekedetek, illetve a külföldi hírszerzés gyanús eseteinek a feltárása esetén szükség van a fellépésre”. Illetve: “egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.
Az ellenzék megpróbálta összehívni a Pegasus-ügy miatt a nemzetbiztonsági bizottságot, de a Fidesz megakadályozta ebben. Az ellenzéki képviselők előzetesen azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”. Jelezték azt is, hogy | https://444.hu/2021/07/20/veletlen-egybeeses-vagy-orban-kedvenc-kemje-targyalt-az-izraeli-kemszoftver-megszerzeserol | https://web.archive.org/web/20221207011104/https://444.hu/2021/07/20/veletlen-egybeeses-vagy-orban-kedvenc-kemje-targyalt-az-izraeli-kemszoftver-megszerzeserol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veletlen-egybeeses-vagy-orban-kedvenc-kemje-targyalt-az-izraeli-kemszoftver-megszerzeserol | 444 | hungarian-news | 2021-07-20 06:00:00 | [] | [] | [] | [
"diplomácia",
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,483 | Több mint hetvenezer forintot számolt el néhány pogácsára és egy-két pohár italra Müller Cecília hivatala | A határidők kitolását szorgalmasan gyakorolják azóta is az NNK munkatársai, de egy-két részletet már megismert Hadházy. Ilyenek például a szűrőprogramhoz kapcsolódó rendezvényszervezés és catering szerződések. Erre összesen 20 millió forintot fordítottak és többek között kiderül belőlük, hogy egy sajtó háttérbeszélgetésen Müllerék 72 ezer forintot számolnak el fejenként egy kávéért, egy teáért, 5 dkg aprósüteményért, 4 deci vízért és 2 dl gyümölcsléért. | Hadházy Ákos hosszú ideje kitartóan szeretné megismerni annak a 17 milliárd forintba kerülő szűrőprogramnak a részleteit, amelyet a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ futtat. Ez az a projekt, aminek kapcsán a tisztifőorvos egyszer egy válaszlevélben óvatlanul a címzettek között hagyta a független országgyűlési képviselőt. Ekkor tudhatta meg a nagyközönség, hogy hogyan zajlik az ötletelés a válaszadásokról a tisztiorvos hivatalában. Müller akkor így fogalmazott a kollégáinak:
„Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”
A határidők kitolását szorgalmasan gyakorolják azóta is az NNK munkatársai, de egy-két részletet már megismert Hadházy. Ilyenek például a szűrőprogramhoz kapcsolódó rendezvényszervezés és catering szerződései. Ezekre összesen 20 millió forintot fordítottak, és többek között kiderül belőlük, hogy
egy sajtó háttérbeszélgetésen Müllerék 72 ezer forintot számolnak el fejenként egy kávéért, egy teáért, 5 dkg aprósüteményért, 4 deci vízért és 2 dl gyümölcsléért.A képviselő is kiemeli, hogy az összeg úgy jön ki, hogy a tíz fős háttérbeszélgetésre 400 ezer forintot számoltak el a rendezvényszervezés munkadíjaként és 170 ezer forintot a terembérletre. Így a kávé+víz+ropi már csak 1800 ft/fő, de Hadházy szerint így is hűtlen kezelésről van szó. | https://444.hu/2021/07/20/tobb-mint-hetvenezer-forintot-szamolt-el-nehany-pogacsara-es-egy-ket-pohar-italra-muller-cecilia-hivatala | https://web.archive.org/web/20230905152503/https://444.hu/2021/07/20/tobb-mint-hetvenezer-forintot-szamolt-el-nehany-pogacsara-es-egy-ket-pohar-italra-muller-cecilia-hivatala | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-hetvenezer-forintot-szamolt-el-nehany-pogacsara-es-egy-ket-pohar-italra-muller-cecilia-hivatala | 444 | hungarian-news | 2021-07-20 11:04:00 | [] | [
"Nemzeti Népegészségügyi Központ"
] | [] | [
"egészségügy",
"rendezvényszervezés",
"közigazgatás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,484 | A Nemzeti Nyomozó Iroda előtt a megfigyelési ügy | "Feljelentését a főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldte meg elbírálásra," közölte a Fővárosi Főügyészség az ország legnagyobb feljelentőjével. | 2021 július 20., 14:21
"Feljelentését a főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldte meg elbírálásra," közölte a Fővárosi Főügyészség az ország legnagyobb feljelentőjével. Tényi István a lehallgatási botrány miatt hétfőn tett bejelentést információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette miatt. | https://444.hu/2021/07/20/a-nemzeti-nyomozo-iroda-elott-a-megfigyelesi-ugy | https://web.archive.org/web/20211020064041/https://444.hu/2021/07/20/a-nemzeti-nyomozo-iroda-elott-a-megfigyelesi-ugy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nemzeti-nyomozo-iroda-elott-a-megfigyelesi-ugy | 444 | hungarian-news | 2021-07-20 16:21:00 | [] | [] | [] | [
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,485 | Pegasus-botrány: három pontban reagált Kovács Zoltán, de semmit nem cáfolt | Kovács Zoltán államtitkár az abouthungary.hu-n közölt írást arról, hogy szerinte a Pegasus-ügyként ismertté váló lehallgatási botrány állításai nincsenek alátámasztva, az ügyet a „The Guardian vezetésével baloldali hírportálok egy csoportja hozta nyilvánosságra”, és három szempontot javasolt, amit érdemes figyelembe venni az üggyel kapcsolatban. | Kovács Zoltán államtitkár az abouthungary.hu-n közölt írást arról, hogy szerinte a Pegasus-ügyként ismertté váló lehallgatási botrány állításai nincsenek alátámasztva, az ügyet a „The Guardian vezetésével baloldali hírportálok egy csoportja hozta nyilvánosságra”, és három szempontot javasolt, amit érdemes figyelembe venni az üggyel kapcsolatban.
Elsőként Pintér Sándor belügyminiszter Szél Bernadettnek adott válaszát hozza fel, gyakorlatilag szó szerint, ami szerint a 2010-es kormányváltás óta nem voltak illegális megfigyelések Magyarországon, amit lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztanak. Illetve hogy Magyarország demokratikus jogállam, és „minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el”.
Második szempontnak Varga Judit igazságügyi miniszter hétfői, a Népszava brüsszeli tudósítójának adott nyilatkozatát említi, vagyis, hogy „az államoknak rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy a napjainkban őket fenyegető számos veszély ellen fel tudjanak lépni”. Azt írja, az országokat meg kell védeni „a külföldi titkosszolgálatok és ügynökeik megkérdőjelezhető törekvéseivel vagy az alkotmányos rend aláásására irányuló akciókkal szemben”.
Aki ezt nem látja, az az államtitkár szerint szimplán naiv.
Utolsó pontként pedig ismét felhozza, hogy az állítások megalapozatlanok, illetve hogy a sajtónak keményebb kérdéseket kellene feltennie az üggyel kapcsolatban. Szerinte ezt azért nem teszik meg az újságok, mert
„a vádak Magyarországot és Orbán Viktor kormányát érik, így a csordaszellemű média csak úgy, kérdés nélkül bekajálja őket”.
A Guardian újságírója, Shaun Walker a Twitteren reagált Kovács írására, és több ponton kétségbe vonja azt. Többek közt felhozza, hogy nehezen lehet csak Orbán-ellenes összeesküvésről beszélni, miután több országból számos személy érintett az ügyben.
Leszögezi, hogy a Guardian, bár nagyon keményen dolgozott a nyomozáson, nem vezette azt, illetve hogy nem „baloldali hírportálok egy csoportjáról” van szó, hanem a legnevesebb újságok együttműködéséről és oknyomozó újságíróiról.
A bizonyítékok hiányára azt reagálja:
„Ön azt mondja, hogy nincs bizonyíték, de mi az Amnesty International által készített és a Citizen Lab által felülvizsgált szakértői elemzést nyújtunk be. Gondolom, az olvasók eldönthetik, hogy ezt vagy a homályos hivatalos tagadásokat tartják-e megbízhatóbbnak.”
Felhozza, hogy továbbra sem tagadja senki, hogy a megfigyelések megtörténtek, és „a megfigyelés jogi alapjai nagyon lazák Magyarországon (ahogy azt korábban nemzetközi szervek is kritizálták)”.
Azt írja, ha Kovács arra céloz, hogy a megfigyelt személyek, köztük a Direkt36 újságírója, Panyi Szabolcs valóban nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek,
„akkor alapvető fontosságúnak tűnik, hogy nyilvánosságra hozzák a bizonyítékokat az elismert újságírókkal kapcsolatban”.
Zárógondolatként hozzáteszi, ha ezek a bizonyítékok túl érzékenyek lehetnek a nyilvánosság számára, akkor a parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülésén kellene megvitatni azokat, | https://telex.hu/belfold/2021/07/20/kovacs-zoltan-nincsenek-alatamasztva-a-pegasus-botrany-allitasai | https://web.archive.org/web/20220810112448/https://telex.hu/belfold/2021/07/20/kovacs-zoltan-nincsenek-alatamasztva-a-pegasus-botrany-allitasai | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pegasus-botrany-harom-pontban-reagalt-kovacs-zoltan-de-semmit-nem-cafolt | Telex | hungarian-news | 2021-07-20 09:08:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,486 | A magyar ügyészség egyelőre vizsgálja a Pegasus-botrány feljelentését | „A megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják”
– válaszolta a Legfőbb Ügyészség a Telex megkeresésére. Arról érdeklődtünk, érkezett-e az ügyészséghez feljelentés a hétvégén kirobbant nemzetközi megfigyelési botrány, a Pegasus-ügy magyar szála miatt, valamint indítottak-e hivatalból nyomozást az ügyben, és ha igen, akkor milyen jogsértések gyanúja alapján. | „A megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják”
– válaszolta a Legfőbb Ügyészség a Telex megkeresésére. Arról érdeklődtünk, érkezett-e az ügyészséghez feljelentés a hétvégén kirobbant nemzetközi megfigyelési botrány, a Pegasus-ügy magyar szála miatt, valamint indítottak-e hivatalból nyomozást az ügyben, és ha igen, akkor milyen jogsértések gyanúja alapján.
A francia sajtó kedden arról írt, a párizsi ügyészség már vizsgálatot indított francia újságírók megfigyelésének ügyében, amit a marokkói vezetés megbízására hajthattak végre az izraeli Pegasus-szoftverre. A francia ügyészség tíz feltételezett jogsértés alapján indított nyomozást, mint a magánélethez való jog megsértése, jogtalan behatolás informatikai rendszerbe, üzenetváltás megszerzése.
A lehallgatási ügy miatt már több beadvány is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, de az adatvédelmi biztos épp szabadságon van, így egy esetleges vizsgálatról csak augusztusban lesz döntés. | https://telex.hu/belfold/2021/07/20/a-legfobb-ugyeszseg-egyelore-vizsgalja-a-pegasus-botrany-feljelenteset | https://web.archive.org/web/20220810104206/https://telex.hu/belfold/2021/07/20/a-legfobb-ugyeszseg-egyelore-vizsgalja-a-pegasus-botrany-feljelenteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-ugyeszseg-egyelore-vizsgalja-a-pegasus-botrany-feljelenteset | Telex | hungarian-news | 2021-07-20 09:12:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,487 | A Budapesti Ügyvédi Kamara is elítéli a törvénytelen megfigyeléseket | Állásfoglalást adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), miután hétfőn kiderült, hogy több fővárosi ügyvédet is megfigyelhettek a Pegasus-botrányban. A szervezet közleménye szerint:
„A pontos tényállás ismerete elengedhetetlen az ügyvédi megszólaláshoz. A tegnapelőtt kirobbant titkos megfigyelési ügy háttere és történései messze vannak a kétséget kizáróan bizonyított tényektől. Elhamarkodott véleményt ezért nem szabad alkotni. Ami miatt a Budapesti Ügyvédi Kamarának mégis meg kell szólalnia: három – néven nevezett – budapesti ügyvédet az erről szóló cikkek szerint állítólag megfigyeltek. | Állásfoglalást adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), miután hétfőn kiderült, hogy több fővárosi ügyvédet is megfigyelhettek a Pegasus-botrányban. A szervezet közleménye szerint:
„A pontos tényállás ismerete elengedhetetlen az ügyvédi megszólaláshoz. A tegnapelőtt kirobbant titkos megfigyelési ügy háttere és történései messze vannak a kétséget kizáróan bizonyított tényektől. Elhamarkodott véleményt ezért nem szabad alkotni. Ami miatt a Budapesti Ügyvédi Kamarának mégis meg kell szólalnia: három – néven nevezett – budapesti ügyvédet az erről szóló cikkek szerint állítólag megfigyeltek. Közülük az egyik dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki erre tekintettel e minőségében nem tud elfogulatlanul megnyilvánulni. A pontos és bizonyított részletek ismerete nélkül így a Kamara elvi éllel kizárólag azt hangsúlyozza, hogy elítél minden olyan bizonyított magatartást, amikor bárkit, de különösen ügyvédeket a hivatásuk gyakorlásával összefüggésben törvénytelenül alkalmazott eszközökkel és/vagy eljárásrendben megfigyelnek.” | https://telex.hu/belfold/2021/07/20/pegasus-budapesti-ugyvedi-kamara-allasfoglalas | https://web.archive.org/web/20220926125708/https://telex.hu/belfold/2021/07/20/pegasus-budapesti-ugyvedi-kamara-allasfoglalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-budapesti-ugyvedi-kamara-is-eliteli-a-torvenytelen-megfigyeleseket | Telex | hungarian-news | 2021-07-20 09:15:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"titkosszolgálat",
"ügyvédek",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,489 | Korrupt elit, aggasztó jogalkotás és médiahelyzet: súlyos kifogások a jogállamisági jelentésben | Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. „Nem a fióknak írjuk ezeket a jelentéseket, hanem azért, hogy legyen valódi eredményük is” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő a jelentésről szóló keddi sajtóeseményen. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”. | Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. „Nem a fióknak írjuk ezeket a jelentéseket, hanem azért, hogy legyen valódi eredményük is” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő a jelentésről szóló keddi sajtóeseményen. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”.
A Bizottság jelentése négy területet emelt ki: Magyarország esetében aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal; szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi, veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség; és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel.
Négy területre koncentráltak
Igazságszolgáltatás: A jelentés szerint bár a magyar jogrendszer jól teljesít az eljárások lefolytatásában, magas szinten digitalizált, és folyamatosan emelkedik a bírák és ügyészek fizetése, egyre aggasztóbb a bírói függetlenség helyzete. Erre példa a Kúria elnökének helyzete is: Varga Zs. Andrást ugyanis az Országos Bírói Tanács (OBT) negatív véleménye ellenére választották meg. Ráadásul hiába kérte a Bizottság, hogy erősítsék meg a független OBT hatásköreit az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben, ez ügyben sem lépett előre a kormány.
Korrupció: Nem halad úgy a korrupcióellenes stratégia, ahogyan azt a Bizottság várná. Kockázatosnak tartják a pártfinanszírozási rendszert, valamint a közigazgatás legmagasabb szintjein megjelenő „klientúra kiépítését, kivételezéseket és nepotizmust”, ezek tekintetében sem történtek lépések. Hiába nagy szerintük a gazdasági és a politikai élet összefonódásának kockázata, ennek felderítésére nem elegendők a független ellenőrzési mechanizmusok.
„Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelési arány, és 2020 óta néhány új, magas szinten elkövetett korrupciós ügyben is eljárás indult, a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő ügyek kivizsgálása továbbra is korlátozott”
– írja a jogállamisági jelentés.
Média: A Bizottság veszélyben érzi a magyarországi médiapluralizmust, aminek a helyzete tovább romlott, és kételkedik abban, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) függetlenül és hatékonyan járna el szabályozó szervként. Erre példaként említik a Klubrádió analóg frekvenciájának lekapcsolását, és azt, hogy miközben a koronavírus-járvány okozta reklámbevétel-kiesések ellensúlyozására nem hoztak létre médiatámogatási programokat,
„a jelentős mennyiségű állami reklám továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára”.
A járványügyi intézkedések miatt korlátozott az információhoz való szabad hozzáférés, és a „független médiumokat és újságírókat továbbra is akadályoztatják és megfélemlítik”.
Jogállamiság: „Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, továbbra is aggasztó a jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége” – írja a bizottsági jelentés. Szerintük megkérdőjelezhető az alapvető jogok biztosának függetlensége. A 2023 júliusában életbelépő alkotmánymódosítás (ami újradefiniálta a különleges jogrend fogalmát) pedig a jelentés szerint korlátozza a kormány hatáskörét. Bár a Bizottság kötelezettségszegési eljárása nyomán az Országgyűlés visszavonta a régi civiltörvényt, az új szabályozás – ami több szervezet szerint is egy újabb lehetséges eszköz lehet „a civilek lejáratására és megbélyegzésére” – továbbra is politikai nyomás alatt tartja a kormánykritikus szervezeteket. Emellett a Bizottság aggasztónak tartja a jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok létrejöttét, amelyeket a legtöbb esetben az Orbán-kormány tagjai vagy bizalmasai irányítanak.
A Bizottság már a tavalyi jelentésben is bírálta a sajtószabadság magyarországi helyzetét. Akkor arra jutottak, hogy a kormány által a kormánypárti kiadványoknak adott nagy mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad arra, hogy politikai befolyást gyakoroljanak a médiára, és kritizálták a KESMA létrehozását is. Ezenkívül úgy találták, hogy Magyarországon komoly aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási reform hiánya, valamint, hogy következetesen nincs határozott fellépés a magas beosztású tisztviselők, illetve közvetlen környezetük korrupciós ügyeiben.
A Bizottság a kedden kiadott jelentésről szóló közleményében azt is írta, hogy az évente elkészített dokumentum a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye, mindegyik tagállamot tárgyilagosan, ugyanazokat a kérdéseket feltéve vizsgálja. A tagállamok írásbeli észrevételekkel járultak hozzá a jelentés elkészítéséhez, és virtuális országlátogatások keretében fogadták a Bizottságot. Ennek keretében az az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságokkal, valamint újságíró-szövetségekkel és civil szervezetekkel is beszéltek. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a jelentés alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat, a tagállamokat pedig arra, hogy ténylegesen foglalkozzanak a jelentésben feltárt kérdésekkel.
Varga Judit és a Fidesz zsarolásról
A magyar kormány részéről elsőként Varga Judit igazságügyi miniszter reagált a jogállamisági jelentésre egy Facebook-bejegyzésben.
„Újabban a gyermekvédelem miatt zsarolja Magyarországot a Bizottság! Nem lepődtünk meg: az Európai Bizottság legújabb jelentésének célkeresztjében a magyar gyermekvédelmi törvény áll. Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait. Az a bajuk, hogy nem engedünk LMBTQ-aktivistákat és semmilyen szexuális propagandát a magyar iskolákba és az óvodákba”
– írta a miniszter.
Csakhogy a jogállamisági jelentésben egyáltalán nem említik a júniusban elfogadott pedofiltörvényt.
Varga ezenkívül kijelentette, hogy a magyar kormány igenis biztosítja és védi a legalapvetőbb jogokat nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is. „A ma kiadott jogállamisági dokumentum is ugyan annak hadjáratnak a része, amelyben a jogállamiság nem elv, hanem egy zsarolóeszköz.”
A Fidesz is kiadott egy közleményt a témában, eszerint „Brüsszel ránk akarja erőltetni saját politikai, ideológiai elvárásait, ezért támadja hazánkat”. A párt azt írja, „az Európai Bizottság jelentése nem más, mint egy jogi köntösbe bújtatott nyílt politikai zsarolás Magyarországgal szemben (…) A dokumentum, a tavalyihoz hasonlóan, tele van abszurd és valótlan állításokkal, amiket a Soros-szervezetek diktáltak le Brüsszelnek, mert Magyarország nem enged az európai liberális véleményhegemóniának” – fogalmaztak.
A jelentés a jogállamisági vita alapját jelentheti majd
Noha nincs közvetlen összefüggés a keddi jelentés és az uniós költségvetésben szereplő új jogállamisági feltételrendszer között, de a Politico szerint a mostani részletes dokumentum is alapját képezheti majd a lépéseknek, ha az Európai Bizottság esetleg úgy dönt, hogy megindítja országokkal szemben ezt a mechanizmust.
Bár többen azzal érveltek, hogy a jelentés nem fogja tudni megállítani a magyar és a lengyel demokrácia egyre aggasztóbb leépülését, Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos szerint a dokumentum nagyon is fontos.
Reynders az idei jelentés megjelenése előtt a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat például felhívja a figyelmet, és európai szintű vitát nyit arról, hogy mi történik az egyes országokban, ezzel pedig az Európai Tanács számára is fontos lehet. Kitért arra is, hogy számos EU-s ország reformokkal is élt a Bizottság tavalyi kritikáit követően.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szintén arról beszélt, hogy a tavalyi jelentés hatására először folytattak innovatív vitákat az egyes tagállamok igazságügyi reformjairól a Tanácsban. Az alelnök külön kitért a média helyzetére is. Szerinte fontos, hogy „az újságírók félelem nélkül végezhessék munkájukat, és kérdéseket tehessenek fel... Az újságíró elleni támadás a sajtószabadság és a demokrácia elleni támadás” – fogalmazott Jourová.
A Bizottság alelnöke kijelentette, hogy mostantól uniós szinten is fel fognak lépni a sajtószabadságért. „Az idei jogállamisági jelentés megállapításai is megerősítik munkánkat, mivel az újságírók biztonságára koncentráló, valamennyi tagállamnak szóló ajánlást készítünk elő” – jelentette ki. Az ajánlás az újságírók és jogvédők elleni visszaélésszerű peres eljárások elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket fog tartalmazni.
Jourová utalt a Pegasus-botrányra is, azt mondta, hogy a hírek szerint újságírókat figyelhettek meg az EU területén. „Ez elfogadhatatlan” – mondta.
Megy a huzavona a jogállamisági feltételrendszer miatt az EP és a Bizottság között
Az uniós költségvetésben szereplő, tavaly decemberben elfogadott jogállamisági feltételrendszer nemcsak a magyar kormány és az EU között váltott ki vitákat, hanem az unión belül is. Az Európai Parlament többször is bírálta az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottságot.
Magyarország és Lengyelország még márciusban támadta meg az Európai Bíróság előtt a jogállamisági rendeletet, szerintük ugyanis az uniós jogszabály „súlyosan sérti a jogbiztonságot”. Emiatt a Bizottság egyelőre nem büntet a jogállamisági elvek megsértése miatt – bár állításuk szerint már január 1. óta figyelik a jogállami elvek betartását.
Az EP kérésére az uniós bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi források jogállamisági feltételekhez kötése. Október 11-12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó kormányoknak, illetve az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az álláspontja kifejtésére. Az Európai Bíróság akár már ősszel ítéletet hirdethet az ügyben.
A Bizottság viszont a késlekedéssel jogszabályt sért az Európai Parlament szerint, így decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot arról, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében azonnal el kell indítani az eljárásokat, majd június 10-én nagy többséggel egy olyan állásfoglalást is elfogadtak, amivel az eljárások megindítására utasították a Bizottságot. Az állásfoglalásban az EP-képviselők arról írtak, hogy a Bizottság már megtehetné a szükséges lépéseket, és elindíthatná a vizsgálatokat például Magyarország és Lengyelország ellen, mert a kritériumok egyértelműek. Az EP következő lépésként június 23-án szólította fel levélben a Bizottságot, hogy azonnal és teljes körűen alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert.
Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos kedden úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet (melyet az EU finanszíroz), amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok. | https://telex.hu/kulfold/2021/07/20/europai-bizottsag-jogallamisagi-jelentes-korrupcio-igazsagszolgaltatas-magyar-kormany | https://web.archive.org/web/20230130103640/https://telex.hu/kulfold/2021/07/20/europai-bizottsag-jogallamisagi-jelentes-korrupcio-igazsagszolgaltatas-magyar-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-elit-aggaszto-jogalkotas-es-mediahelyzet-sulyos-kifogasok-a-jogallamisagi-jelentesben | Telex | hungarian-news | 2021-07-20 09:18:00 | [
"Varga Zs. András"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"antikorrupció",
"bíróság",
"jogalkotás",
"ügyészség",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
52,491 | Cseh Katalint korrupcióval vádolják, ő tagadja a vádakat, és pert indít | „A fideszes propagandagyárban összedugták a fejüket, és egy lejáratónak nehezen nevezhető írás született. Milliárdokat összeszedő politikusról és állítólagos korrupcióról beszélnek, ami hazugság” – kezdte keddi Facebook-bejegyzését Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője azután, hogy kedden több hírportálon is megjelent a feltételezés, ő lehet az a politikus, aki cége és ún. „haveri cégek” révén több milliárd forint európai uniós támogatást és több százmillió forintnyi közbeszerzést is elnyerhetett. | „A fideszes propagandagyárban összedugták a fejüket, és egy lejáratónak nehezen nevezhető írás született. Milliárdokat összeszedő politikusról és állítólagos korrupcióról beszélnek, ami hazugság” – kezdte keddi Facebook-bejegyzését Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője azután, hogy kedden több hírportálon is megjelent a feltételezés, ő lehet az a politikus, aki cége és ún. „haveri cégek” révén több milliárd forint európai uniós támogatást és több százmillió forintnyi közbeszerzést is elnyerhetett.
A fenti következtetésre a bennfentes.hu jutott, miután két Anonymus-álarcos videó is eljutott hozzájuk. A kormányhoz közeli média vasárnap óta kampányszerűen tele van azzal, hogy az álarcos figura egy „kétszínű ellenzéki politikust” leplez le, azonban azt csak kedden nevezték meg, hogy Cseh Katalin lehet ez a politikus.
Az álarcos csak annyit mondott, hogy 4,5 milliárd forint európai uniós támogatást és 300 millió forintnyi állami közbeszerzést nyert egy politikus cége és ún. haveri cégek. A bennfentes.hu aztán arra jutott, hogy ez Cseh Katalin lehet, mivel Cseh 2013 és 2018 között a képviselője volt a Pannónia Nyomda Kft.-nek, amit Cseh apja alapított még 2010-ben.
Azt írják, a cég valamikor egy EU-s pályázaton több mint 68 millió forint támogatást nyert egy hologramos technológia kifejlesztésére, majd később ugyanez a cég kb. 217 millió forintot nyert egy holografikus térinformatikai leíró nyelv és digitális holografikus nyomtató kifejlesztésére. Később több céget is említenek még: amik egyebek mellett úgy kerülnek ide, hogy ugyanarra a váci címre vannak bejegyezve, mint ahol a Pannónia Nyomda Kft. megnyerte a csaknem 70 millió forintos EU-s támogatást.
„Egeret szültek a hegyek, ugyanis a propagandamédiában összeadták az ugyanabba az ipari parkba bejegyzett összes cég és vállalkozás által elnyert uniós támogatást, ahol az a nyomda is működik, amit egykor édesapám vezetett. Az pedig egyértelműen kiderül a cégiratokból, hogy én évekkel ezelőtt, jóval az előtt, hogy politikai pályára léptem, lemondtam a cégvezetésről. A Fideszt és propagandáját zavarja a korrupcióellenes tevékenységem, de nem fognak tudni megfélemlíteni. A szükséges jogi lépéseket megteszem az ügyben”
– írta még Cseh Katalin, aki a Telex kérdésére megerősítette, hogy sajtópereket indítanak a valótlan állítások miatt. | https://telex.hu/belfold/2021/07/20/cseh-katalin-ep-sajtoper-anonymus | https://web.archive.org/web/20220928052419/https://telex.hu/belfold/2021/07/20/cseh-katalin-ep-sajtoper-anonymus | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cseh-katalint-korrupcioval-vadoljak-o-tagadja-a-vadakat-es-pert-indit | Telex | hungarian-news | 2021-07-20 09:34:00 | [
"Cseh Katalin"
] | [
"Pannónia Nyomda Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"rágalmazás / becsületsértés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
52,492 | NER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalék | A kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le. | Több mint másfélszer annyi pénzt vettek ki osztalékként legnagyobb építőipari cégeikből a kormányközeli vállalkozók a 2020-as év után, mint amennyit összesen az alkalmazottjaikra költöttek tavaly. Ebben ráadásul nemcsak a bérek vannak benne, hanem az államnak fizetett járulékok és egyéb juttatások is. A nem egyértelműen NER-es magyar tulajdonú vállalatoknál és a nemzetközi csoportok itteni érdekeltségeinél fordított a helyzet: az ilyen cégeknél több jut az alkalmazottaknak, mint a tulajdonosoknak. A különbség persze nem meglepő, hiszen a kormányközeli vállalkozások – legalábbis nyereségük alapján – felülmúlhatatlan hatékonysággal működnek.
Sok a szellemi foglalkoztatott
Tavaly a kormányközeli építőipari cégeknél egy alkalmazott átlagosan 234 millió forintnyi bevételt termelt, ami hat-hétszerese az iparági átlagnak, de még a nem NER-es vezető vállalatokra jellemzőnél is sokkal több. A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy munkavállaló majdnem 31 milliós profitot termelt, míg például a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknál csak 6,9-et.
Mindezt abban a hétfőn megjelent cikkünkben mutattuk be, amelyben az építőipar vezető vállalatainak 2020-as teljesítményét vizsgáltuk meg. Az elemzés határát 15 milliárd forintos árbevételnél húztuk meg. Tavaly összesen 45 olyan vállalat volt, amelynek forgalma meghaladta ezt a szintet. A 45 cégből épp egy tucatnyi van külföldi tulajdonban, 17 egyértelműen kormányközeli, 16 pedig magyar tulajdonú, de nem vagy csak kevésbé erős szállal van bekötve a kabinethez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
A főbb bevételi és nyereségmutatók eltérése egyben azt is jelenti, hogy a különböző hátterű cégeknél nagyon eltérően oszlik meg az érintettek között a vállalat által teremtett érték. Mivel a kormányközeli cégek arányaiban sokkal kevesebb alkalmazottal csinálnak nagyobb nyereséget, ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzt költenek bérekre, és több marad a tulajdonosoknak.
Ez még úgy is igaz, hogy a NER-es cégek egyébként nem fizetik rosszul az alkalmazottaikat. Náluk az egy főre jutó személyi ráfordítás kissé még magasabb is, mint a nemzetközi hátterű vagy az egyéb magyar tulajdonú cégeknél, igaz, a szellemi foglalkoztatottak aránya is sokkal magasabb, hiszen rengeteg munkát egyszerűen tovább passzolnak.
Tucatnyi oligarcha vs 3700 alkalmazott
Mindenesetre a 45 vizsgált vállalat tavaly 100 milliárd forintnál egy picivel többet költött munkatársaira, és szinte pontosan ennyi osztalékot fizetett ki tulajdonosainak is. Miközben azonban a nem kormányközeli magyar és a külföldi cégekből az alkalmazottaknak jutott több jövedelem, addig a NER-es vállalatoknál a tulajdonosoknak. A nekik kifizetett osztalék 1,6 szorosa volt az összes személyi jellegű ráfordításnak.
Utóbbi ráadásul ugye nem is az, amit az alkalmazottak megkapnak, hanem minden személyi kifizetés benne van, a bérek mellett az államnak fizetett járulékok és az egyéb juttatások is. Ha csak a bérköltségeket nézzük, az hajszálpontosan a felére rúgott az osztaléknak. Magyarul
a kormányközeli építőipari cégek nagyjából tucatnyi tulajdonosa kétszer annyi jövedelemhez jutott ezekből a vállalatokból, mint a náluk dolgozó közel 3700 ember.
Ez a különbség pedig egyáltalán nem 2020 sajátossága, már a korábbi években is jellemző volt. Annak ellenére, hogy a közelmúltban a multik is szépen elkezdték kisöpörni itteni cégeiket, az osztalék és a személyi ráfordítások aránya mindig a kormányközeli vállalkozásoknál volt a legmagasabb, és az elmúlt hat év átlaga is nagyjából a tavalyi számokat tükrözi.
Nem hatékonyság, hanem járadékvadászat
Ez még akkor is szembetűnő lenne, ha a NER-es cégek kiugró bevétel- és profittermelő képességét valóban az magyarázná, hogy sokkal hatékonyabbak a versenytársaiknál, ám erről szó sincs. Bár ezek között a cégek között is van különbség, de a legjobb nyereségmutatókkal rendelkező vállalatok jellemzően állami megrendelésekből élnek, úgy, hogy a munka dandárját nem is ők végzik el, hanem – ahogy ez beszámolóikból is kiderül – kiszervezik alvállalkozóknak. Az elmúlt években nem volt ritka, hogy ilyen vállalatok két-három tucat munkással csináltak több tízmilliárdos forgalmat (miközben szellemi alkalmazottból jóval többet foglalkoztattak). Erről írtuk azt korábban, hogy
ezeknek a cégeknek az az utánozhatatlan versenyelőnyük, hogy hihetetlen hatékonysággal osztják tovább az állami munkát.
Persze ez is egy működési modell, teljesen normális, hogy egy-egy projektet fővállalkozóként felügyel valaki. Csakhogy az ilyen cégeknél jellemzően nem marad ennyi profit. A 45 legnagyobb hazai társaság között is volt olyan, amely piaci alapon működött fővállalkozóként, és bár ezeknek is hatalmas forgalmuk volt, a bevételből csak kevés maradt meg náluk nyereségnek.
Az állami pénzből élő vállalatoknál viszont a legtöbb jövedelem pont annál képződik, aki be tudja húzni az adott – sokszor kiugróan nagy értékű – állami tendert. Ez pedig az építőiparban elég régóta egy jól behatárolható körre igaz, akiknek sok esetben versenytársa sincs az átlagnál így sokkal nagyobb korrupciós kockázatú közbeszerzéseken. Mindezek alapján elég egyértelmű, hogy az elért extraprofit nem a hatékonyabb működésből ered, hanem egyszerű járadékvadászat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közbeszerzések mekkora hányadát viszik el a haveri cégek?Kíméletlenül kemény munka van Mészáros és a többiek sikere mögött, vagy valami más? Az adatok elég egyértelmű választ adnak. | https://g7.hu/vallalat/20210721/ner-epitok-merlege-30-milliard-ber-60-milliard-osztalek/ | https://web.archive.org/web/20230203012153/https://g7.hu/vallalat/20210721/ner-epitok-merlege-30-milliard-ber-60-milliard-osztalek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ner-epitok-merlege-30-milliard-ber-60-milliard-osztalek | G7 | hungarian-news | 2021-07-21 16:31:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"covid-19",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
52,493 | Az Orbán-kormány államtitkárát is megcélozták a Pegasusszal, miközben belharcokat vívott Paks II. miatt | Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. Aszódi 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével, Süli János miniszterrel amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását. | Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza.
Aszódi 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével, Süli János miniszterrel amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.
Aszódit a hivatalos kormányzati telefonszámán vették célba, amelyen a munkával kapcsolatos ügyeit intézte. A készüléket le kellett adnia, amikor nem sokkal a célponttá válása után, 2019 januárjában menesztették a kormányból.
Az NSO-ügyfelek által kiválasztott számokat tartalmazó adatbázishoz – világszerte 50 ezer telefonszámról van szó – a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd az FS vezetésével közösen elemezte ezeket az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat. Magyarországról az egyedüli résztvevő a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok még nem feltétlenül jelentik azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, és a készülékekbe ténylegesen be is hatoltak, de számos esetben – köztük több magyar célpontnál – a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe. Ez azt jelenti, hogy a kémszoftverrel a telefon minden tartalma, még a titkosított üzenetek is hozzáférhetővé váltak, de a készülék mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták.
Aszódi a megkeresésünkre azt mondta, hogy nem akar nyilatkozni az ügyben. Mivel a telefon már nincs a birtokában, így nem tudtuk elkérni tőle, hogy megvizsgáltassuk biztonsági szakemberekkel.
Aszódi nem az első magyar kormányzati tisztviselő, akiről kiderül, hogy a Pegasus célpontjának választották ki. Mint korábban megírtuk, feltűnt a kiszivárgott listában Weingartner Balázs is, aki 2018-as célponttá válása idején az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára volt, és az ő esete feltehetően összefüggött Gémesi György gödöllői polgármester célba vételével.
Rajtuk kívül főként újságírókról, kormánykritikus üzletemberekről és ügyvédekről derült ki, hogy célba vették őket a Pegasusszal.
A Pegasus-ügy kirobbanása óta a magyar kormány képviselői közül senki sem tagadta egyértelműen sem azt, hogy a magyar állam az NSO ügyfele, ahogy azt sem, hogy valóban célba vették azokat az embereket, akikről eddig beszámoltunk. Korábban a Direkt36-nak egy egykori magyar titkosszolgálati tiszt azt mondta, hogy információi szerint a nemzetbiztonsági szervek 2018-tól kezdték el használni a Pegasust. Az NSO egy volt alkalmazottja pedig a tényfeltáró projekt egyik partnerének szintén megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta a Pegasus szolgáltatást.
A Direkt36 megkereste Aszódi Attila ügyében a kormányszóvivői irodát, és küldtünk kérdéseket Süli János hivatalának is, de egyik helyről sem érkezett válasz.
Egyetemről a kormányba
Aszódi Attila az egyik legtekintélyesebb atomenergiai szakember Magyarországon. A Budapesti Műszaki Egyetem professzoraként és az egyetem Nukleáris Technikai Intézetének korábbi igazgatójaként már a 2010 előtti kormányok is igényt tartottak a szaktudására. Az Orbán-kormány alatt meghatározó szereplője lett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb beruházásának, a paksi atomerőmű bővítésének.
A Paks II. megépítéséről szóló 2014-es orosz–magyar megállapodás után a Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János kérésére vállalt kormányzati pozíciót, 2014 júliusától a bővítésért felelős kormánybiztos lett. Ezt követően indult a beruházás uniós engedélyeztetése, és Aszódi ebben az időszakban meglehetősen sokat szerepelt a nyilvánosság előtt, civil szervezetekkel vitázott, rendszeresen szóba állt az újságírókkal, a bővítéssel összefüggő aktuális vitás kérdésekben blogolt, különböző fórumokon védte a kormányzati álláspontot.
A projekt felügyelete 2017-ben átalakult, ekkor lett Süli János paksi polgármesterből, a Paks I. atomerőmű korábbi vezérigazgatójából a bővítésért felelős tárca nélküli miniszter. Süli megtartotta Aszódit, aki – ezután már államtitkári pozícióban – továbbra is a bővítés szakmai részéért, ahogy a miniszter fogalmazott, „kerítésen belüli” munkakért felelt.
Konfliktusok a miniszterrel
Ekkorra már az orosz beruházóval való egyeztetésekre helyeződött a hangsúly, és ezzel együtt korábbi sajtóhírek szerint – amelyeket most a Direkt36-nak a projektet közelről követő források megerősítettek – 2018-ra Süli és Aszódi viszonya is konfliktusossá vált. Ez összefüggött azzal, hogy a projekt ebben az időben már jelentős csúszásban volt. Az uniós jóváhagyásra való várakozás mellett ennek a másik oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a magyar szabályoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. A magyar kormány várakozásai ellenére 2018 végére nem adták le azokat a terveket, amelyek alapján a magyar hatóságok kiadhatták volna az építkezés megindításához szükséges létesítési engedélyt.
Hiába nem voltak akkor még készen a végleges tervek, az orosz fél sürgette a munkák megkezdését, és több olyan ötletet is felvetettek, amelyekkel szerintük be lehetne hozni a csúszást. Ahogy arról a Direkt36 korábban beszámolt, ilyen elképzelés volt például az, hogy bizonyos földmunkákat, például az alapozáshoz szükséges gödör kiásását már a létesítési engedély kiadása előtt is el lehetne kezdeni. Ennek a kockázata az, hogy ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz.
Miközben Süli nyitott volt az ilyen jellegű orosz felvetésekre, a projektet közelről követő források és akkori sajtóhírek szerint Aszódi elzárkózott ezek elől, és próbált ragaszkodni az eredeti menetrendben is szereplő szakmai sztenderdekhez. | https://telex.hu/direkt36/2021/07/23/az-orban-kormany-allamtitkarat-is-megceloztak-a-pegasusszal-mikozben-belharcokat-vivott-paks-ii-miatt | https://web.archive.org/web/20230123151053/https://telex.hu/direkt36/2021/07/23/az-orban-kormany-allamtitkarat-is-megceloztak-a-pegasusszal-mikozben-belharcokat-vivott-paks-ii-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-kormany-allamtitkarat-is-megceloztak-a-pegasusszal-mikozben-belharcokat-vivott-paks-ii-miatt | Telex | hungarian-news | 2021-07-23 11:17:00 | [
"Aszódi Attila",
"Süli János"
] | [] | [] | [
"energia",
"atom",
"titkosszolgálat",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,494 | A magyar kormány inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárdjáról, mert nem akarták elfogadni a kiválasztott civileket | A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után.
Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.
Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt | Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.
Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt. Erről Gulyás Gergely tett bejelentést a csütörtöki kormányinfón.
„A norvégokkal nem tudtunk megegyezésre jutni”
– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez azt jelenti, hogy a norvég kormánnyal kötött decemberi előzetes megállapodás is hatályát veszti, és ugyanúgy nem jönnek a norvég pénzek Magyarországra, mint 2014 után, amikor a magyar kormány szintén az általuk sorosistának bélyegzett, politikai kifizetésekkel vádolt civil szervezetek miatt ment neki a Norvég Alapnak.
A Norvég, valamint az EGT-Alapban Norvégia, illetve az Európai Gazdasági Térség további országai, Izland és Liechtenstein nyújt támogatást az EU új tagállamainak és szegényebb országainak, azoknak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Cserébe Norvégia és a többi donorország is részesülhet az uniós közös piac előnyeiből annak ellenére, hogy ők maguk nem tagjai az EU-nak.
A támogatások nagyobb része a kedvezményezett országok minisztériumain keresztül érkezik. Egy kisebb, néhány százalékos hányada, a civil alap azonban nagyobb helyi civil szervezeteken keresztül jut el a többi támogatotthoz. A magyar kormány ezt a kisebb részt támadta meg 2014-ben. Lázár János vezetésével azzal vádolták az akkori civil lebonyolítókat, az Ökotárs és az Autonómia Alapítvány által fémjelzett konzorciumot, hogy pártközeli szervezeteket támogattak. A „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak, Magyarország azonban a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként a 2014-21-es ciklusban nem hívta le a konfliktus miatt a támogatásokat.
2020 végére azonban úgy nézett ki, hogy Magyarország kiegyezik a norvégokkal, és az új ciklusban ismét jöhetnek a támogatások. A hosszasan előkészített decemberi megállapodásban Magyarország és Norvégia megegyezett a folyamatról, és arról is, hogy mire költenék a támogatásokat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium például 50 millió eurót fordíthatott volna klíma- és energiapolitikára, 45-öt innovációra és a KKV-k támogatására, 31-et helyi fejlesztésekre. A BM 31,5 millió eurót költhetett volna romaintegrációra, az Emmi 17 milliót kulturális támogatásokra, de 4,5 millió ment volna oktatásra és ösztöndíjakra is. Sajtóinformációk szerint a minisztériumokban már hosszú ideje dolgoztak ezeknek a programoknak az előkészítésén. A támogatások folyósításának azonban lett volna egy feltétele: az, hogy a felek hét hónapon belül (ez telt le most szerdán) megállapodjanak az összesen 10,8 millió eurónyi civil források elosztásáról, a Civil Alap magyar lebonyolítóinak kiválasztásáról is.
Első körben a norvég állam és a magyar kormány képviselőinek konszenzusra kellett volna jutnia arról, hogy kik legyenek a következő ciklusban a kiválasztott civilek, akik itthon szétosztják ezeket a forrásokat. Arról, hogy kik pályáztak erre a szerepre, csak sajtóinformációk vannak. A Magyar Vöröskereszt a 24.-hu-nak megerősítette, hogy ők is indultak, a Magyar Hang pedig a Kövér László elnökölte Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat érdeklődéséről számolt be. De újra indulni kívánt a 2014-ben kipécézett Ökotárs és az Autonómia Alapítvány is. A pályázati elbírálásról a kiíró nem közölt részleteket, az első körben mindenesetre a magyar kormány és a norvégok láthatólag nem tudtak megegyezni, hiszen eredményhirdetés helyett tavasszal újrakezdték az egyeztetéseket.
A magyar kormánynak elvileg ekkor már nem volt a megállapodás szerint vétójoga azzal kapcsolatban, hogy a norvégok melyik civil konzorciumot választják ki. A háttérben azonban feltehetően komoly politikai tárgyalások zajlottak. A norvégok számára fontos lehetett, hogy szakmai döntés szülessen, és hogy a kormánytól valóban független civilek kerüljenek helyzetbe, míg a magyar kormány számára kellemetlen lehetett volna, ha esetleg ismét a korábban betámadott civil szervezetek lesznek a magyarországi lebonyolítók.
Gulyás Gergely csütörtöki bejelentése szerint a Norvég Alapról a lefektetett határidőig nem sikerült megegyezni. Ez praktikusan az egyetlen nyitott kérdést takarhatja, azt, hogy itthon kik osszák tovább a Civil Alap 4 milliárd forintját. Minden jel szerint a magyar kormány most sem akarta elfogadni a norvégok által kiválasztott szervezeteket, ezért 2014 után inkább ismét teljesen lemond a Norvég Alap támogatásairól, beleértve azt a kb. 73 milliárd forintot, amit maguk a minisztériumok kontrolláltak volna. | https://telex.hu/belfold/2021/07/22/honapokig-tarto-elokeszuletek-utan-a-magyar-kormany-inkabb-lemondott-a-norveg-alap-77-milliardjarol-mert-nem-akartak-elfogadni-a-kivalasztott-civileket | https://web.archive.org/web/20230208081012/https://telex.hu/belfold/2021/07/22/honapokig-tarto-elokeszuletek-utan-a-magyar-kormany-inkabb-lemondott-a-norveg-alap-77-milliardjarol-mert-nem-akartak-elfogadni-a-kivalasztott-civileket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-kormany-inkabb-lemondott-a-norveg-alap-77-milliardjarol-mert-nem-akartak-elfogadni-a-kivalasztott-civileket | Telex | hungarian-news | 2021-07-22 11:23:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"EU",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,495 | Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény egyes rendelkezései | Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemlék épületben lévő lakást – mondta ki az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában. | Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek
vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemlék épületben lévő lakást
– mondta ki az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában.
Arról júniusban számoltunk be, hogy megszavazta a kormánypárti többség az új bérlakástörvényt, amelynek segítségével bagóért adhatják bérlakásaikat az önkormányzatok világörökségi területeken. Aztán június 25-én írtuk meg, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder.
A testület honlapján olvasható közlemény is felidézi, hogy az eljárás Áder János köztársasági elnök indítványára kezdődött. Az indítvánnyal érintett törvényi rendelkezések célja, hogy a rendszerváltást megelőző kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében az állami és önkormányzati lakásokra korábban biztosított vételi jogból kizárt, műemlék épületben lévő lakások bérlői számára lehetővé tegye a lakás tulajdonjogának megszerzését.
Az államfő álláspontja szerint a jogalkotói cél és a megvalósítását szolgáló – a támadott módosító törvénytervezetben alapított – vételi jog összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező épített környezet, ezen belül különösen a műemléki védelem alatt álló építmények védelmének és megóvásának alaptörvényi követelményével.
Míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján a műemlék épületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezései szerint lehet elidegeníteni, addig az új rendelkezések a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg.
A köztársasági elnök indítványa szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan.
Az AB a tulajdonhoz való jog korlátozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a vételi jog a tulajdonjog megszűnéséhez vezethet, ami súlyos teher, és megköveteli a kártalanítást. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért megfelelő ellenszolgáltatást kell kapnia, az értékarányosság biztosításának módját pedig a törvényhozó alakítja ki.
A törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg:
azokat, akiknek a bérleti jogviszonyuk 5 és 15 év közötti;
akiké 15 és 25 év közötti;
és akiké a 25 évet meghaladja.
Az indokolás szerint a jogalkotó azokat a feltételeket tekintette irányadónak, amelyek alapján a most érintettekkel hasonló helyzetben lévők korábban, az 1990-es években kialakított szabályok szerint élhettek a vételi joggal.
Az AB álláspontja szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.
A másik két alanyi kört érintő szabályozási megoldásnak az alaptörvényben megkövetelt kivételes jellegét ugyanakkor nem igazolta a jogalkotó. Az AB ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.
Az AB kifejtette továbbá, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatban az állam által vállalt kötelezettségre alkotmányos értelemben vonatkozik a korábban, az egészséges környezethez való jogra vonatozóan megállapított visszalépési tilalom. Ennek lényegi célja, hogy az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen.
Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítésekor az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék a védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltás után is. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetében, amelyek zöme első alkalommal kerül ki állami vagy önkormányzati tulajdonból.
Az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához – mondta ki a testület.
Az AB alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a műemlék épületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez, döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.
A határozat meghozatalában 13 alkotmánybíró vett részt, közülük különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró. Az AB határozata a testület honlapján olvasható. | https://telex.hu/belfold/2021/07/22/az-alkotmanybirosag-szerint-alaptorveny-ellenesek-a-berlakastorveny-egyes-rendelkezesei | https://web.archive.org/web/20220926064448/https://telex.hu/belfold/2021/07/22/az-alkotmanybirosag-szerint-alaptorveny-ellenesek-a-berlakastorveny-egyes-rendelkezesei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-szerint-alaptorveny-ellenesek-a-berlakastorveny-egyes-rendelkezesei | Telex | hungarian-news | 2021-07-22 11:29:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"műemlékvédelem",
"önkormányzat",
"jogalkotás"
] | [] |
52,496 | Nyomozást rendelt el az ügyészség a Pegasus-ügyben | „A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az un. Pegasus ügyben. A nyomozás feladata a tényállás, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény” – írta rövid közleményében az ügyészség. | „A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az un. Pegasus ügyben. A nyomozás feladata a tényállás, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény” – írta rövid közleményében az ügyészség.
Az elmúlt napokban Pegasus-ügyben a következő kormányzati megszólalások voltak: Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Völner Pál államtitkár hatásköre, hogy kiket hallgathatnak le, de alapvetően mindenért Pintér a felelős.
A belügyminiszter nem jelent ki semmit, de egyrészt Stummer Jánost kellene szerinte megkérdezni, másrészt zárt ülésen szívesen válaszol, bár a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli összehívását nem támogatja a fideszes többség. Miközben Pintér egy írásbeli kérdésre adott válaszában azt írta: „a BM a jelenleg rendelkezésére álló adatok alapján egy – eddig ismeretlen szervezet által – nemzetközileg gerjesztett botrányt feltételez, amelynek középpontjában nem Magyarország titkosszolgálatai állnak”.
Eközben mindössze egyetlen kérdésre szeretett volna választ kapni a BBC riportere Szijjártó Pétertől a Pegasus-botránnyal összefüggésben, de több mint három perc alatt nem sikerült egy igent vagy nemet kihúznia a külügyminiszterből. A külügyminiszter hétfőn a Telex kérdésére azt mondta, erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen információval nem rendelkezik. Az általa felügyelt Információs Hivatal vezetője állítása szerint arról tájékoztatta, hogy ebben az ügyben nem folytattak együttműködést sem az izraeli, sem más szolgálatokkal, a szóban forgó szoftvert nem használják, rá vonatkozó megállapodást nem kötöttek.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy a kormányülésen nem beszéltek a Pegasus-botrányról, mert nem tartják fajsúlyos ügynek. „Egy hisztériáról van szó” – fogalmazott. | https://telex.hu/belfold/2021/07/22/nyomozast-rendelt-el-az-ugyeszseg-a-pegasus-ugyben | https://web.archive.org/web/20230926091824/https://telex.hu/belfold/2021/07/22/nyomozast-rendelt-el-az-ugyeszseg-a-pegasus-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozast-rendelt-el-az-ugyeszseg-a-pegasus-ugyben | Telex | hungarian-news | 2021-07-22 11:37:00 | [] | [] | [] | [
"titkosszolgálat",
"adatgyűjtés"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,497 | A norvég külügyminiszter is elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárd forintról | A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről. | A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
Az alapoknak röviden az a háttere, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserében” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez. Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.
Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (359 forintos euró mellett ez 77 milliárd forint).
A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.
„Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában.”
– mondta Ine Eriksen Søreide.
2016 óta folytak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról.
2020. december 21-én született az az együttműködési megállapodást, amely deklarálta, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.
Július 21-re volt kitűzve a határidő az alapkezelő kiválasztására, de ebben nem sikerült a feleknek, így a tervezett programok nem valósulnak meg.
A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni.
– mondta a külügyminiszter.
A donor országok mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és mivel az EGT és Norvég Alapok finanszírozási programjában a civil társadalom támogatását szolgáló alap valamennyi kedvezményezett országban kötelező program, így végül az egész összeg ment a levesbe.
Mint a Norvég Külügyminisztérium most elmondta, a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelőjét valamennyi kedvezményezett országban nyílt pályázat útján választják ki. A pályázók értékelése és rangsorolása az alábbi kritériumok szerint történik: | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/23/a-norveg-kulugyminiszter-is-elmondta-hogyan-mondott-le-magyarorszag-77-milliard-forintrol | https://web.archive.org/web/20230508044545/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/23/a-norveg-kulugyminiszter-is-elmondta-hogyan-mondott-le-magyarorszag-77-milliard-forintrol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-norveg-kulugyminiszter-is-elmondta-hogyan-mondott-le-magyarorszag-77-milliard-forintrol | Telex | hungarian-news | 2021-07-23 11:56:00 | [] | [
"Norvég Alap"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"EU",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Kormány vs. Norvég Alap"
] |
52,498 | Direkt visszafogott kavicskitermeléssel hajthatta fel az árakat a kavicspiac egyik vezető regionális szereplője | A közép-magyarországi kavicskitermelés egyik fajsúlyos vállalkozása visszafoghatta kitermelési kapacitásait, hogy ezzel felhajtsa az árakat, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárást. | A közép-magyarországi kavicskitermelés egyik fajsúlyos vállalkozása visszafoghatta kitermelési kapacitásait, hogy ezzel felhajtsa az árakat, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárást.
A GVH a szerdai közleménye szerint piaci bejelentésre, bírói engedéllyel, előzetes bejelentés nélkül tartott július 20-án helyszíni kutatást a cég bányájában.
Mivel a kavics alapvető fontosságú a hazai építőipar és a lakossági építkezések számára, a GVH szerint a feltételezett jogsértés széles fogyasztói kört érinthet. | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/21/direkt-visszafogott-kavicskitermelessel-hajthatta-fel-az-arakat-a-kavicspiac-egyik-vezeto-regionalis-szereploje | https://web.archive.org/web/20211027011859/https://telex.hu/gazdasag/2021/07/21/direkt-visszafogott-kavicskitermelessel-hajthatta-fel-az-arakat-a-kavicspiac-egyik-vezeto-regionalis-szereploje | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/direkt-visszafogott-kavicskitermelessel-hajthatta-fel-az-arakat-a-kavicspiac-egyik-vezeto-regionalis-szereploje | Telex | hungarian-news | 2021-07-21 12:05:00 | [] | [] | [] | [
"bányászat",
"építőipar",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
52,499 | Bréking: Rogán Antal izraeli-grúz üzletember barátja beszáll a Brit Mediába | A Media1 megtudta, hogy társtulajdonos lett a 168 Óra és az ELLE magazin kiadójában Shabi Michaeli izraeli-grúz kettős állampolgár, akinek neve évekkel ezelőtt a kormányzati reklámokért felelős politikus barátjaként került elő a sajtóban. A Media1 exkluzív interjút is készített Shabi Michaelivel, akit Rogán Antalhoz fűződő kapcsolatáról, a gyorskölcsönös cégéről és a befektetése céljairól is kérdeztünk. | A Media1 információja szerint Shabi Michaeli üzletember (akit a sajtó korábban Shabtai Michaeliként emlegetett) 50 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a Brit Mediában, illetve az egészen pontosan a cégcsoport mögött lévő holdingcégben, a Schwartz & Brit Média Holding Zrt.-ben. A Brit Mediához (Schwartz & Brit Média Holding Zrt.) olyan médiatermékek tartoznak mint a 168 Óra hetilap és a 168.hu, a Neokohn, valamint idén év eleje óta az ELLE című divatlap is hozzájuk tartozik.
Shabi Michaeli neve hivatalosan még nem látható a céginformációs szolgáltatásban, de mint megtudtuk, a papírokat már aláírták, és a bejegyzése már folyamatban van. Milkovics Pál, a Brit Media / Schwartz & Brit Média Holding Zrt. vezérigazgatója és eddigi fő tulajdonosa, valamint maga Shabi Michaeli is megerősítette a befektetés tényét a Media1-nek.
Sőt Michaeli most először adott magyar sajtóterméknek interjút. Az interjú jövő hét elején a Media1.hu hírportálon jelenik meg. (Frissítés 2021.07.27: az interjú mostanra elérhető, itt)
Michaeli ismert mint a Princess Pékség tulajdonosa, továbbá mint ingatlanbefektető és 2017-ben MikroCredit Zrt. nevű vállalkozásán keresztül gyorskölcsönökkel is foglalkozni kezdett – utóbbi cége nemrég azonban megszűnt. Ezenkívül övé az SGS fogászati implant nevű gyártócég is.
Az interjúban az üzletember elmondta, hogyan ismerte meg Milkovics Pált, a Brit Media tulajdonosát (ő tavaly lett tulajdonos, miután Köves Slomó jelezte, hogy kiszáll), aki 50 százalékban marad a médiacég tulajdonosa. Shabi Michaeli elmondta, milyen tervei vannak a médiavállalattal, de beszélt a további vállalkozásairól is. Megkérdeztük azt is, miért vonzotta a média világa, amitől eddig távol tartotta magát. Michaeli elmondta azt is, miért pont most vásárolta be magát a cégbe, és kérdeztük arról is, számítanak-e állami hirdetésekre a mostani fejleménynek köszönhetően. | https://media1.hu/2021/07/23/shabi-michaeli-rogan-antal-baratja-168-ora-brit-media-tarstulajdonos/ | https://web.archive.org/web/20210725064016/https://media1.hu/2021/07/23/shabi-michaeli-rogan-antal-baratja-168-ora-brit-media-tarstulajdonos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/breking-rogan-antal-izraeli-gruz-uzletember-baratja-beszall-a-brit-mediaba | Media1 | hungarian-news | 2021-07-23 18:54:00 | [
"Shabtai Michaeli"
] | [
"168 óra (újság)",
"Brit Média Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra"
] | [] |
52,500 | Mindössze 120 millió volt a pécsi hotel ára, de az eladónak semmi nem jutott | Zárolták a vagyonát egy pécsi ügyvédnek. A korábbi városvezetés által eladott hotel vételárát pedig keresik a nyomozók. | Az adásvételi szerződés szerint a pécsi Aranyhajó Hotel nyomott áron kelt el négy évvel ezelőtt. A vételár azonban a mai napig nem került a város számlájára.
Még 2019 októberében a pécsi önkormányzati választásokat az ellenzéki összefogás nyerte. Az új vezetés az elrendelt átvilágítás lezárása után tett feljelentéseket a város gazdálkodását hátrányosan érintő ügyekben.
A feljelentések nyomán nem kevesebb, mint 17 ügyben indult nyomozás – mondta az átvilágításra felkért ügyvéd, Bodnár Imre a Napi.hu-nak. „Ezek közül az Aranyhajó hotel ügye a leginkább figyelemre méltó, ebben már a nyomozás is előrehaladott állapotba jutott. Információim szerint eddig három gyanúsítottat hallgatott ki a nyomozóhatóság, ez kézzelfogható eredmény. Ez az ügy feltehetően rövidesen eljut abba a szakaszba, hogy vádat emelnek benne.”
Az Aranyhajó az ország egyik legrégebbi szállodája, több mint 200 éves, Pécs ikonikus épületének számít. Amikor 2017-ben meghirdették eladását, lerobbant, már-már rogyadozó ház volt, de kiváló helyen, a sétálóutcában, a pécsi főtértől csak néhány lépésre. A Czéh-Tóth Márk érdekeltségi körébe tartozó Hotel Nick Kft. mindössze 120 millió forintért tett szert az egykor szebb napokat látott 12 szobás fogadóra és az ugyanebben az épülettömbben található volt Dóm étteremre. Az üzletember saját bevallása szerint kényelmesen jutott az értékes ingatlanhoz. Élhettek elővételi jogukkal, mivel előtte nyolc éven át üzemeltették a házat. Még csak részt sem kellett venniük a liciten, tartották a legjobb ajánlatot.
A város végül 100 ezer forintos négyzetméteráron értékesítette 2017 végén a két belvárosi, felújításra szoruló ingatlant, a szállodát és az éttermet. A terv már eleve az volt, hogy a ház teljes átépítésével egy modern, négycsillagos butikhotelt alakítsanak ki a Király utcában. A felújítás már javában folyik, ami azzal került be májusban az országos sajtóba, hogy a sétálóutcára dőlt az állványzat az óriási viharban.
Úgy tudjuk, több mint 900 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást igényelt a szálloda felújítására a Czéh-Tóth Márk vezette vállalkozás. Nyolcszor annyi pénzt, mint amennyibe maga az ingatlan került.
Az adásvétel összege szőrén-szálán eltűnt
Ám végül ez a 120 millió forint sem a várost gazdagította. A pénz azzal a 39 millió forinttal együtt eltűnt, amit a volt menza telkének eladásáért kapott volna Pécs. Mindkét összeg (azaz összesen 159 millió forint) először a vevő ügyvédjének letéti számlájára került, annak rendje és módja szerint, de onnan már nem utalták tovább. Az önkormányzati választások után az új vezetés azzal szembesült, hogy a pénz két év után sem folyt be a pécsi vagyonkezelő kasszájába. Hiába szólította fel Péterffy Attila polgármester a vagyonhasznosítót, hogy legalább utólag érvényesítse követelését. A szálloda vételárának nyoma veszett, azt már nem találták az ügyvédi iroda számláján. Azonnal feljelentést tettek.
A nyomozást – feltehetően az összeférhetetlenség gyanúja miatt – nem a baranyai, hanem a tolnai rendőrség folytatja. A Szabad Pécs értesülése szerint már zárolták az ügyvédnő vagyonát.
„A megkeresésben szereplő üggyel kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban.” - írta a Napi.hu érdeklődésére Komlósiné Kiss Anett szóvivő. Arra a kérdésre, hogy valóban zárolták-e az ügyvédnő vagyonát, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem válaszolt.
Kíváncsiak voltunk, lépett-e a Pécsi Ügyvédi Kamara, felfüggesztették-e a K. Mónika tagságát a történtek után, vagy folyik-e ellene etikai eljárás. „Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában a feltett kérdéseire nem áll módomban válaszolni.” – közölte lapunkkal Leposa Marianna elnök.
Pécsett közismert, hogy K. Mónika nem más, mint Bánki Erik ügyvédje, aki számos ügyben képviselte már a fideszes képviselőt. A pécsi Zrínyi utcában ma is ugyanazon a címen van bejegyezve Bánki Erik képviselői irodája és K. Mónika ügyvédi irodája. Néhány évvel ezelőtt, a még kormánypárt vezette városban kivételes helyzetben volt az ügyvédnő, akinek ügyvédi irodája jó üzleteket köthetett a városi cégekkel. Legalábbis erre utal, hogy mesés napidíjakról, túlárazott szerződésekről cikkezett a helyi sajtó.
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, ha beigazolódik, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. | https://www.napi.hu/ingatlan/pecs-hotel-ugyved-rendorseg.733125.html | https://web.archive.org/web/20230205110300/https://www.napi.hu/ingatlan/pecs-hotel-ugyved-rendorseg.733125.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindossze-120-millio-volt-a-pecsi-hotel-ara-de-az-eladonak-semmi-nem-jutott | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-07-22 19:00:00 | [
"Bánki Erik",
"dr. Czéh-Tóth Márk",
"Kamondi Mónika"
] | [
"Hotel Nick Kft.",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,501 | Letartóztatták a pénzért védettségi igazolványokat áruló szabolcsi háziorvost | Fejenként 50 ezer forintot kértek a védettségi igazolványokért a háziorvos és a társa, aki "beszervezte" az igazolványt oltás nélkül igénylőket. | Letartóztatta a pénzért, védőoltás beadása nélkül védettséget igazoló szabolcsi háziorvost és társát a Nyíregyházi Járásbíróság szombaton - közölte a Nyíregyházi Törvényszék.
A megalapozott gyanú szerint A. A. egy Szabolcs megyei településen látott el háziorvosi tevékenységet, így jogosult volt a koronavírus elleni védőoltás beadására és a védettségi igazolvány kiállításához szükséges adatok jogszabály szerinti rögzítésére.
Ezt kihasználva megállapodott vele K.D. másodrendű gyanúsított, a társa abban, hogy közvetítőként olyan embereket fog szállítani hozzá, akik szeretnének védettségi igazolványhoz jutni, de nem kívánják beadatni maguknak az ehhez szükséges védőoltást.
A gyanúsítottak megállapodtak abban is, hogy a hozzájuk fordulóktól fejenként 50 ezer forintot fognak kérni azért, hogy a háziorvos az adataikat mint beoltottak adatait a központi rendszerbe rögzítse, és így védőoltás nélkül jogosultakká váljanak védettségi igazolványra. A kifizetett pénzen megosztoztak.
Májusban ketten jutottak ily módon védettségi igazolványhoz jogosulatlanul. A másodrendű gyanúsítottat felbujtóként hallgatták ki a nyomozók. Mivel a két férfit kiemelt tárgyi súlyú bűncselekménnyel - vesztegetés elfogadása és védettségi igazolással való visszaélés - gyanúsítják, a bíróság szerint feltehető, hogy szabadlábra helyezésük esetén elszöknének, elrejtőznének vagy újabb bűncselekményeket követnének el, ezért elrendelték letartóztatásukat. | https://hvg.hu/itthon/20210717_Letartoztattak_a_penzert_vedettsegi_igazolvanyokat_arulo_szabolcsi_haziorvost | https://web.archive.org/web/20210717163842/https://hvg.hu/itthon/20210717_Letartoztattak_a_penzert_vedettsegi_igazolvanyokat_arulo_szabolcsi_haziorvost | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-a-penzert-vedettsegi-igazolvanyokat-arulo-szabolcsi-haziorvost | HVG | hungarian-news | 2021-07-17 15:35:00 | [] | [] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"covid-19"
] | [] |
52,502 | Állami pénzből létrejövő magántőkealap fog külföldön termőföldet vásárolni | Százmilliárd forintot költhetnek erre a célra a költségvetésből. | A kormány „egyetért a Magyar Állam nevében a Termőföld Magántőkealap létrehozásával, amelynek célja a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait” – áll egy péntek este megjelent határozatban.
A külgazdasági és külügyminiszternek „az Eximbank Zrt. szakmai támogatása mellett” kell kiválasztania az alapkezelőt, és azon keresztül „hozza létre a Tőkealapot 400 000 000 euró keretösszeggel, azzal, hogy annak 70%-át – 280 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget [azaz kb. 100 milliárd forintot] – a Magyar Állam biztosítja a központi költségvetés terhére”.
A kormányhatározatból nem derül ki, hogy miért nevezhető magántőkealapnak a többségében állami pénzből létrejövő intézmény, illetve hogy mi lesz a maradék 30% forrása.
Ugyanakkor a kormány az Export-Import Bankról (Eximbank) szóló szabályokat úgy változtatta meg, hogy a pénzintézet a kormány „egyedi döntése alapján egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet” is végezhet, „egyéb célokra egyedi hiteleket” nyújthat. Itt a kormány ismét élt azzal a veszélyhelyzeti felhatalmazással, hogy átmenetileg rendelettel, tehát alacsonyabb szintű jogszabállyal módosíthat törvényt. | https://hvg.hu/gazdasag/20210717_Allami_penzbol_letrejovo_magantokealap_fog_kulfoldon_termofoldet_vasarolni | https://web.archive.org/web/20211104035602/https://hvg.hu/gazdasag/20210717_Allami_penzbol_letrejovo_magantokealap_fog_kulfoldon_termofoldet_vasarolni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-penzbol-letrejovo-magantokealap-fog-kulfoldon-termofoldet-vasarolni | HVG | hungarian-news | 2021-07-17 09:05:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Termőföld Magántőkealap"
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"covid-19",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"jogalkotás",
"tőkealap"
] | [] |
52,503 | A kormány kézből eteti az egyházakat, de Orbán Viktor 30 éve keresztbe akart tenni ennek | Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen. | 2021.07.23. 14:30
2021.07.23. 20:09
Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen. | https://hvg.hu/360/20210723_Keresztbe_tettek | https://web.archive.org/web/20210725082050/https://hvg.hu/360/20210723_Keresztbe_tettek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-kezbol-eteti-az-egyhazakat-de-orban-viktor-30-eve-keresztbe-akart-tenni-ennek | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-23 16:30:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"háttér",
"egyház",
"egészségügy",
"támogatás",
"kárpótlás",
"szociál",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"klientúra",
"jogalkotás",
"tőkealap"
] | [] |
52,504 | Újabb cégalapítás a NER szuperbankja, a Magyar Bankholding környékén | Nehéz átlátni, mi történik a tulajdonosaikat elrejtő magántőkealapokkal. | Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében. | https://hvg.hu/360/202128_bremdal_alfa_titkos_banktulajdonosok | https://web.archive.org/web/20210719105818/https://hvg.hu/360/202128_bremdal_alfa_titkos_banktulajdonosok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-cegalapitas-a-ner-szuperbankja-a-magyar-bankholding-kornyeken | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-19 12:30:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Száraz István",
"Szíjj László",
"Valkó Mihály"
] | [
"Bremdal Alfa Kft.",
"Bremdal Magántőkealap",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Metis Magántőkealap",
"Origo Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Uncia Magántőkealap"
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
52,505 | Meglopták és megbüntették, pedig tízmilliárdokat költött biztonságra a NER bankja | Miközben rengeteg pénzből fejlesztette informatikáját a Takarék-csoport, egy fiókjában százmilliókat sikkasztottak el. A minap részben az it-biztonság hiányosságai miatt bírságolta meg a kormányhoz közel álló pénzintézetet a Magyar Nemzeti Bank. | Tán nem véletlen az időzítés: a Magyar Bankholding éppen akkor jelentette be, hogy nemzetközi szaktekintélyt igazolt a 2023-ra összeolvadó Takarékbank-Budapest Bank-MKB-trió közös informatikai rendszerének fejlesztésére, amikor a jegybank bírságot mért a Takarék-csoportra. A 32,5 millió forintos büntetés aprópénz ugyan számára, a mellé fűzött kommentár azonban annál érdekesebb. E szerint ugyanis a csoport korábbi ernyőbankja, az MTB és a Takarékbank olykor hibásan és hiányosan mérte fel a hitelek kockázatosságát. Az informatika és a személyes belső kontroll gyengeségei miatt például nem tartották mindig kellően nyilván az egyes adósokhoz tartozó limiteket. A követeléskezelő céget pedig sok más mellett azért marasztalták el, mert
nem vizsgálta meg alaposan, mennyire térülhetnek meg az általa átvett rossz hitelek.
Történt mindez 2019 novembere után, amikorra megszűntek a takarékszövetkezetek, és felállt a Takarékbank. Ekkorra elvben befejeződött az egységes informatikai rendszerük részben közpénzből fedezett, több tízmilliárd forintos fejlesztése. Ezt a 2016-ban megbukott bankvezető-üzletember, Spéder Zoltán álmodta meg, de a helyébe lépő egykori takarékszövetkezeti elnök, Vida József végezte be. Menet közben az informatikában is fantáziát - s persze pénzt - látó, mindenessé lett Mészáros Lőrinc is beszállt a projektbe.
Mészáros Lőrinc bankára beszáll az FHB irányításába
Két héten belül az FHB Jelzálogbank valamennyi vezető testületéből kisöpörhetik az Orbán-kormánynál kegyvesztett Spéder Zoltán, valamint a titokzatos osztrák üzletember, Heinrich Pecina embereit. Helyettük olyanok jöhetnek, akik jól fekszenek a kormánynál, köztük a Mészáros Lőrincéknek milliárdos hitelt nyújtó bankár.
Jóllehet az MNB hangsúlyozta, hogy a feltárt hibák nem veszélyeztetik a bankcsoport biztonságos működését, sőt azok egy részét menet közben orvosolták is, mindez egyáltalán nem megnyugtató a betétesek számára. A Takarékbank ugyanis a kormánybarát oligarchák pénzelője sokmilliárdos hitelekkel, ezért egyáltalán nem közömbös, hogy jól számítja-e ki az egy-egy adósnak biztonságosan adható maximális hitelösszeget. S ez még akkor is így van, ha a Vida által 2017-ben csoportszinten 60 milliárd forintban megszabott nagyhitel-korlátot egyetlen NER-es csúcsvállalkozó birodalma sem érte el.
Csakhogy a politika kegyeltjeinek fizetőképességét nemcsak a koronavírus-járványhoz hasonló krízisek, hanem egy esetleges kurzusváltás is megrendítheti, amit persze nem lehet egzakt módon számszerűsíteni. Mindenesetre a Takarékbank adósai között van Tiborcz István 7-8 milliárd forint erejéig, de milliárdokkal tartoznak a Mészáros Lőrinc holdudvarába tartozó Balatontourist által kezelt kempingek is. A Schmidt Mária családi vállalkozásának uralma alatt álló BIF korábban 8 milliárddal adósodott el a Takarékbanknak, a minap pedig 2,5 milliárdot vett fel tőle ingatlanfejlesztésre. | https://hvg.hu/360/202128__birsag_atakarekbanknak__digitalis_erosites__sikkasztas__aki_ner_azmer | https://web.archive.org/web/20210720112847/https://hvg.hu/360/202128__birsag_atakarekbanknak__digitalis_erosites__sikkasztas__aki_ner_azmer | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megloptak-es-megbuntettek-pedig-tizmilliardokat-koltott-biztonsagra-a-ner-bankja | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-25 12:44:26 | [
"Barna Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Schmidt Mária",
"Spéder Zoltán",
"Tiborcz István",
"Vida József"
] | [
"Balatontourist Camping Kft.",
"Budapest Bank Zrt.",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Takarékbank Zrt.",
"Takarékinfo Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"informatika",
"bírság",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
52,506 | Sokba kerülhet még nekünk a NER nagyravágyó bankja | Nagyon bízik saját jövőbeli teljesítményében a kormányfő kedvére épülő bankcsoport vezérkara, az unortodox építkezés árát azonban végső soron az állampolgárok fizethetik meg. | A Mészáros-csoportban előállított élelmiszerekből kap 17 990 forintos húsvéti ajándékcsomagot a birodalom húszezer dolgozója - tájékoztatta a HVG-t Mészáros Lőrinc sajtóosztálya. A juttatást az egyesülés alatt álló három pénzintézet, a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank alkalmazottai is megkapják. A csomag bontogatása közben azonban némi bizonytalanságot is érezhetnek, miután a hitelintézeteket egyesítő Magyar Bankholding a minap közleményt adott ki - a tervutasításos rendszerre emlékeztető stílusban - ötéves stratégiájáról.
Ebben az áll, hogy jaj az OTP Banknak, hiszen az új, 2023-ra felálló gigaintézmény "piacvezető szerepre" törekszik, "Magyarország legmodernebb pénzügyi szolgáltatójává" válik, amely "nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be". Túl szép, hogy igaz legyen, különösen úgy, hogy a 2021-2025-ös stratégiából egyetlen konkrétum sem derül ki. A folyamatot levezényelni hivatott Barna Zsolt - aki tavaly nyárig Csányi Sándor OTP-vezér első számú helyettese, sőt pletykák szerint vezérigazgatói székének várományosa volt - nem éppen közlékeny. Apparátusán keresztül azt üzente a HVG-nek, hogy egyelőre nincs egyéb mondanivalója a nyilvánosságnak. | https://hvg.hu/360/202113__nerbank__husveti_ajandek__legvar__a_meret_alenyeg | https://web.archive.org/web/20211110203716/https://hvg.hu/360/202113__nerbank__husveti_ajandek__legvar__a_meret_alenyeg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sokba-kerulhet-meg-nekunk-a-ner-nagyravagyo-bankja | HVG360 | hungarian-news | 2021-04-05 07:00:00 | [
"Andy Vajna",
"Barna Zsolt",
"Csányi Sándor",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Spéder Zoltán",
"Vida József"
] | [
"Budapest Bank Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Takarékbank Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,507 | Kavicskirállyá koronázta a kormány a vállalkozót, aki szívességet tett Mészáros Lőrincnek | Az építőanyagok áremelkedésének fedősztorijával éppen most játszották át a magyar ásványvagyon jelentős részét a kormány egyik kedvenc üzletemberének, Balázs Attilának. | A HVG információja szerint már a 600 hektárt közelíti az a terület, amelyen a következő évtizedekben egyedül a Bayer Construct (BC) cégcsoport termelheti ki a kavicsot és a homokot Magyarországon. Az átlagos kavicskitermelő bányák 20 hektár közeliek, százhektáros birodalom már óriásinak számít, nem is nagyon van ekkora terület egy kézben. Most azonban a kormány, arra a valós problémára hivatkozva, hogy elszálltak az építőanyagárak, egy huszárvágással a BC egyik leányvállalatának, a Pest megyei Sóskúton már eddig is bányát üzemeltető Kvarchomoknak ajándékozta három kiskunlacházi és egy délegyházi bányatelek kitermelési jogát. Márpedig ez utóbbiak együttes területe mintegy 430 hektár.
A sajtóban már megjelent információkon túl azonban a HVG birtokában van az a dokumentum, amely szerint a cégcsoport egy másik tagja, a Viastein Kft. már a tavasszal engedélyt kapott kavics és homok kitermelésére a Hajdú-Bihar megyei Ártándon is. | https://hvg.hu/360/202129__a_kavicsbanyak_kiralya__tiborcz_kozeleben__szazmilliardos_vagyon__betonkavaras | https://web.archive.org/web/20231127151039/https://hvg.hu/360/202129__a_kavicsbanyak_kiralya__tiborcz_kozeleben__szazmilliardos_vagyon__betonkavaras | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kavicskirallya-koronazta-a-kormany-a-vallalkozot-aki-szivesseget-tett-meszaros-lorincnek | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-22 07:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Bayer Construct Zrt.",
"Club Aliga",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Kvarchomok Kft.",
"Viastein Kft."
] | [
"Ártánd",
"Balatonfüred",
"Délegyháza",
"Hajdú-Bihar megye",
"Kiskunlacháza",
"Pest megye",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"atom",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal",
"Paks II"
] |
52,508 | Az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a helyreállítási tervet, amíg nincs igazságügyi reform Magyarországon | Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában. | Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok – nyilatkozta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Eurologusnak. Reynders a legújabb jogállamisági jelentés apropóján adott interjút hétfőn három sajtótermék – a Politico brüsszeli, uniós ügyekkel foglalkozó médiuma, a Delo szlovén napilap és az EUrologus – munkatársainak.
A kedden nyilvánosságra hozott második jogállamisági jelentés – a tavaly szeptemberihez hasonlóan – négy fő területen elemzi a jogállamiságot: az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a sajtó sokszínűsége, a fékek és ellensúlyok rendszere, és külön hangsúlyt fektet arra, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések demokratikusságát is megvizsgálja.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban többek között megállapítja, hogy:
Továbbra is fennállnak az ügyészség szervezeti felépítésével kapcsolatos aggályok, nincs megfelelő garancia a politikai befolyás kivédésére.
A bírói függetlenséget is egyre kevésbé védi a magyar rendszer – az új fejleményekre példának hozzák a Kúria elnökének kinevezése körüli ellentmondásokat.
A jogbiztonság szempontjából problémás, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen.
A törvények gyakori módosítása aláássa a jogszabályi környezet kiszámíthatóságát, bizonyos törvényeket még a megszokottnál is gyorsabb tempóban fogadtak el.
Az állami alkalmazottaknak és politikusok vagyonnyilatkozatának nincs rendszerszintű ellenőrzése, a gyanúsan nagy vagyonosodást csak akkor ellenőrizhetik, ha bűnügyi nyomozás is folyik az illető ellen.
Tavaly óta néhány magas rangú tisztviselő ellen is indították eljárást a korrupció gyanúja miatt, de összességében a magas rangú tisztviselők és közvetlen környezetük korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása igen korlátozott.
A korrupcióellenes kormányzati program csak a közszférára korlátozódik, kihagyva a többi kockázatos területet.
A Médiatanács politikai függése aggályos, Klubrádió esete, kormánymédia állami támogatásai és befolyás a médiapiac felett.
Az újságírók közadatokhoz való hozzáférését tovább korlátozták járvány miatt.
A járványhelyzetre való tekintettel az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek érvényben, míg a kormány máshogy nem dönt.
„A jelentés célja, hogy párbeszédet folytassunk jogállamiságról a tagállamokkal. Ha ez létrejön, és látjuk, hogy a tagállamok javaslatokat tesznek, és megvalósítják a reformokat, az jó. De ha ez nincs meg, akkor minden más eszközt be fogunk vetni” – mondta Reynders.
Az uniós biztos hangsúlyozta: a jogállamisági jelentés egy megelőző eszköz, melynek célja, hogy az uniós jogállamisági kultúrát előmozdítsa. „De nem a jelentéssel fogjuk megoldani a nehéz ügyeket: abban az esetben a bíróságra megyünk, mint a lengyel igazságügy átalakításánál, vagy a legutóbbi magyar törvény esetében, amely a szexuális orientáció alapján alkalmaz hátrányos megkülönböztetést” – tette hozzá.
Reynders azt is kiemelte, hogy a Bizottság különbséget tesz a jól működő tagállami rendszerekre vonatkozó „megjegyzések, észrevételek, aggályok” és jogállamiság rendszerszintű hiányosságai esetében.
Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak
– mondta, és arról is beszélt, hogy a két ország lényegében ellenáll annak, hogy a Bizottság észrevételeit megfogadja. Bár ezt különböző módon teszik, mert míg Varga Judit igazságügyi miniszter „majdnem minden uniós szintű találkozón” megjelenik, lengyel kollégája, Zbigniew Ziobro el sem megy ezekre.
A biztos szerint nyilvánvalóan „megvan annak az oka”, hogy a 27 uniós ország közül csak Magyarország és Lengyelország kritizálta a jogállamisági jelentés módszertanát, megkérdőjelezve az Európai Bizottság hozzáértését és kompetenciáját az ügyben. Ahogy „az sem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és a hetes cikk szerinti eljárás is folyik ellenük.”
Reynders azt ígérte, hogy a következő hónapokban ismét „fel fogja kérni Lengyelországot és Magyarországot, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, hiszen anélkül nem lehetünk biztosak abban, hogy megfelelő a csalás és korrupció elleni védelem.”
Ám mivel a két országban komoly problémák vannak és a párbeszéd kereteit kimerítették, az Európai Bizottság tovább akar lépni. „Be kell vetnünk az összes eszközt: hetes cikk szerinti eljárás, kötelezettségszegési eljárás, és legújabb fejleményként az uniós támogatásoknak feltételt támasztó jogállamisági mechanizmus, és a tárgyalások a helyreállítási alapról.
Ez már nem a megelőzésről szól, hanem a szankciókról
– mondta az uniós biztos.
Az EUrologus kérdésére Reynders elmagyarázta, hogy az Európai Bizottság alapvetően két területen vár el változtatást a magyar kormánytól ahhoz, hogy jóváhagyja a helyreállítási tervet: a költségvetési politikák koordinálásáról szóló Európai Szemeszter országajánlásainak megfelelően reformálják meg az igazságügyi rendszert, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, és az OLAF jelentései nyomán elinduljanak a korrupciógyanús ügyek vizsgálatai.
„Biztosak akarunk lenni abban, hogy Magyarországon az uniós költségvetést védő rendszer elégendő garanciát nyújt, és elkezdődnek-e reformok az Európai Szemeszter ajánlásainak végrehajtása érdekében Ezért függesztettük fel a helyreállítási alap elfogadását. Ugyanerről lesz szó a jogállamisági mechanizmusnál is” – mondta a biztos, aki arra is utalt, hogy az uniós intézmény jelenleg azt vizsgálja, teljesülnek-e feltételek az uniós költségvetés védelmét szolgáló eljárás elindításához.
Az EUrologus külön rákérdezett, hogy ez azt jelenti-e, hogy addig, míg a magyar kormány nem hajt végre mélyreható igazságügyi reformot, nem lesznek uniós támogatások, Reynders válasza határozott volt:
Igen, de ezt már megmondtuk tavaly is. Most csak ezt ismételjük. Elég logikus, hogy a reformok hiánya aggaszt minket. Konkrét reformtervekre, új törvényekre van szükség, hogy lássuk a valódi elkötelezettséget. | https://hvg.hu/eurologus/20210720_didier_reynders_europai_bizottsag_helyreallitasi_alap_jogallamisagi_jelentes | https://web.archive.org/web/20220926052917/https://m.hvg.hu/eurologus/20210720_didier_reynders_europai_bizottsag_helyreallitasi_alap_jogallamisagi_jelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-europai-bizottsag-nem-hagyja-jova-a-helyreallitasi-tervet-amig-nincs-igazsagugyi-reform-magyarorszagon | HVG | hungarian-news | 2021-07-20 15:10:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"média",
"informatika",
"támogatás",
"civilek",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"antikorrupció",
"bíróság",
"titkosszolgálat",
"covid-19",
"adatvédelem",
"adatgyűjtés",
"jogalkotás",
"ügyészség",
"helyreállítási alap"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,509 | Osztottunk, szoroztunk: épp csak kijött a hatvanpusztai gigaberuházás Orbán Győző pénzéből | Az Orbán család cégbirodalmának osztalékaiból a miniszterelnök apjának kicsit több mint a fele jutott, ebbe jó esetben beleférhet az uradalom építése. | A gánti bánya ámulatba ejtő. A homokdűnék, a kövek, a levegőben szálló világosbarna por sivatagi hangulatot kölcsönöz a tájnak: mintha egy másik világban járna az ember. A terület elsőre elhagyottnak tűnik, ám hamar előkerül a bányavezető, és eligazít. Mármint a távozás irányát illetően. Magánterület - hangzik az érv. Ez tény, ám az is, hogy a bánya kiugró sikereit nem csak magánmegbízásoknak köszönheti. A létesítmény Orbán Győzőé, a miniszterelnök apjáé, az pedig már kérdéseket vet fel, ha az ország vezetőjének legközelebbi rokonát abból a kasszából fizetik, amelynek a kulcsa a fiánál van, a tartalma viszont az adófizetőké. | https://hvg.hu/360/202129_a_kincsesbanyasz | https://web.archive.org/web/20220129023232/https://hvg.hu/360/202129_a_kincsesbanyasz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osztottunk-szoroztunk-epp-csak-kijott-a-hatvanpusztai-gigaberuhazas-orban-gyozo-penzebol | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-22 11:00:00 | [
"Dunai György",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Lévai Anikó",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos",
"Szíjj László"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"COLAS Hungária Zrt.",
"Dolomit Kft.",
"Dömper Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"EuroAszfalt Kft.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Kelet-Út Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Magyar Aszfalt",
"Mento Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nehéz Kő Kft.",
"Nyugat-Magyarországi Vasútépítő Kft.",
"Pannon-Doprastav Kft.",
"Penta Általános Építőipari Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Sade-Magyarország Mélyépítő Kft.",
"Strabag",
"Subterra-Raab Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Szentesi Vasútépítő Kft.",
"Terra-Log Mélyépítő Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye",
"Gánt"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"autópálya",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"rokonok",
"közmű",
"támogatás",
"átláthatóság",
"útépítés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"bányászat",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra",
"erőmű"
] | [] |
52,510 | Kikérték az adatokat, kiderült, mennyibe került a kormány Újraindítjuk a gazdaságot kampánya | A megbízást a New Land Média Kft. kapta, ami Balásy Gyula érdekeltsége. | A kormány Újraindítjuk a gazdaságot kampánya 5 milliárd 730 millió 758 ezer 371 forintba került – közölte Kassai Dániel XVIII. kerületi önkormányzati képviselő, miután beletekinthetett az adatokba a Miniszterelnöki Kabinetirodában.
Ez az a 7 kérdéses konzultáció, amit online lehetett kitölteni, erre biztatott mindenkit a miniszterelnök még februárban. Kassai az adatok alapján közölte, hogy a megrendelést a Miniszterelnöki Kabinetirodától ismét a New Land Média Kft. kapta meg, amely korábban is sikerrel szerepelt már a kormányzati kommunikációs közbeszerzéseken.
A hirdetések az online médiumokban többek között az azonnali.hu; az origo.hu; a life.hu; a pestisracok.hu; a magyarhirlap.hu; a blikk.hu; a hirtv.hu; a nepszava.hu; a tények.hu; a figyelo.hu; a ripost.hu; a metropol.hu; a 888.hu; a magyarnemzet.hu; az atv.hu, a freemail.hu, a videa.hu felületén futottak.
A nyomtatott sajtóban a Nemzeti Sport; a Bors; a Ripost; a Magyar Nemzet, a Blikk; a Népszava; a Magyar hírlap; a Szabad Föld; a Mandiner; a Figyelő; a Magyar Demokrata; a XVII. kerületi Önkormányzat lapja; a Hetek; a Világgazdaság; a Fittinfó, a Kapos extra, a Kiskegyed lapokban jelentek meg.
A rádiók közül a Karc FM; a Rádió1; a Kossuth; a Petőfi; a Manna FM; a Retró rádió; a Sláger FM vettek rész a kampányban.
A tévék közül a TV2; a Super TV2; az M1; az M4; a Pesti TV, a Duna; a HÍR TV; az RTL Klub, az ATV, a DIKH TV; a TV10, a TV Budakalász, a TV Szentendre, a Veszprém TV, a Heti TV volt az, ahol hirdették, hogy a kormány Újraindítja a gazdaságot.
Kassai a Facebookon azt írta, nem az összes médiumot sorolta fel, ahol futott a kampány. Az óriásplakátok, citylight, hengeroszlop fronton a Publimont Kft. hirdette a kormány jelszavát. | https://hvg.hu/kkv/20210723_ujrainditjuk_a_gazdasagot_kampany_adatok | https://web.archive.org/web/20220922124557/https://hvg.hu/kkv/20210723_ujrainditjuk_a_gazdasagot_kampany_adatok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kikertek-az-adatokat-kiderult-mennyibe-kerult-a-kormany-ujrainditjuk-a-gazdasagot-kampanya | HVG | hungarian-news | 2021-07-23 13:59:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media Kft.",
"Publimont Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"támogatás",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
52,511 | Hamis volt a több száz milliós vád, pert nyert a VII. kerületi önkormányzat az Origo ellen | A jogerős ítélet szerint az Origo internetes lap a 2020. augusztus 8-án „Niedermüller Péter több száz millió forintot játszik át az önkormányzat kasszájából egy parkolási cégnek” című írásával megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. | A jogerős ítélet szerint az Origo internetes lap a 2020. augusztus 8-án „Niedermüller Péter több száz millió forintot játszik át az önkormányzat kasszájából egy parkolási cégnek” című írásával megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.
Az önkormányzat az Origo cikkben azt sérelmezte, hogy „a VII. kerületnek keletkezett hétszázötvenmillió forint behajtatlan követelése, amely parkolási büntetésekből jött össze”. Továbbá, hogy erről a kintlévőségről azt írták, hogy „a baloldali városvezetés úgy döntött, hogy a kintlévőségeket eladja egy külsős cégnek, akik behajtják a tartozásokat”. Majd azt is közölték, hogy „az önkormányzat átadta a hétszázötvenmillió forintnyi tartozást Kupperék cégének”. Az írás végén arról értekezett a szerző, hogy „a behajtás pusztán levelezésből áll: levél az adósnak, a NAV-nak, a banknak. Ennél többet senki nem tehet törvényes keretek között, a kártalanítás pedig az adós értékeinek lefoglalásából történik. Ezt az önkormányzat is megtehetné”.
A bíróság ítéletének indoklása kimondja, az írás nem tájékoztatott hitelesen, ehelyett téves és hiányos adatokból kiindulva következtetéseket fogalmazott meg az állítás szintjén.
Erzsébetváros Önkormányzata arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti média lapjai a hamis információkat egymásra hivatkozva átveszik és terjesztik. Ennek köszönhető, hogy egy másik portálon is olvasható a kifogásolt tartalmú cikk.
A most meghozott ítélet szerint a lap a perköltség mellett 450 000 forint sérelemdíjat köteles fizetni Erzsébetváros Önkormányzatának. | https://index.hu/belfold/2021/07/20/pert-nyert-a-vii.-keruleti-onkormanyzat-az-origo-ellen/ | https://web.archive.org/web/20210720182702/https://index.hu/belfold/2021/07/20/pert-nyert-a-vii.-keruleti-onkormanyzat-az-origo-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamis-volt-a-tobb-szaz-millios-vad-pert-nyert-a-vii-keruleti-onkormanyzat-az-origo-ellen | Index | hungarian-news | 2021-07-20 15:47:00 | [
"Niedermüller Péter"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Origo Zrt."
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ítélet/döntés",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [] |
52,512 | Farkas Flóriánt nem ingatják meg a botrányok, újra a Lungo Drom elnökévé választották | Újabb öt évre elnöknek választotta a Lungo Drom kongresszusa Farkas Flóriánt. Azt is megígérték, hogy megakadályozzák a baloldal előretörését, és minden erővel fellépnek a bevándorláspárti törekvések ellen. | Ismét Farkas Flóriánt választotta meg a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség elnökének a szervezet kongresszusa - közölte a cigány érdekvédelmi tömörülés.
A küldöttek ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag választották meg újabb öt évre elnöknek Farkas Flóriánt. A szövetség politikai struktúráját a jövőben szervesen kiegészíti egy elnöki koordinációs testület - tették hozzá.
„A Lungo Drom meg fogja akadályozni a baloldal előretörését, választási sikerét. Minden eszközzel fel kell lépnünk a bevándorláspárti törekvések ellen és a jóléti társadalmunk megőrzése érdekében!”
- írták. Azt is hozzátették: elfogadhatatlannak tartják, „hogy Brüsszel Magyarországra akarja erőltetni a liberális ideológiáját”. | https://hvg.hu/itthon/20210724_Farkas_Florian_Lungo_Drom_elnok | https://web.archive.org/web/20210725073137/https://hvg.hu/itthon/20210724_Farkas_Florian_Lungo_Drom_elnok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/farkas-floriant-nem-ingatjak-meg-a-botranyok-ujra-a-lungo-drom-elnokeve-valasztottak | HVG | hungarian-news | 2021-07-24 18:27:00 | [
"Farkas Flórián"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)",
"Lungo Drom",
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"EU",
"szociál",
"OLAF-vizsgálat"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
52,513 | Titokban tartja Kecskemét vezetése, mit csinál a volt Tó Hotel körüli ingatlannal | Azt sem tudni, hogy pontosan hol helyezkedik a csaknem félhektáros ingatlan. | 2021.07.24. 09:10
Azt sem tudni, hogy pontosan hol helyezkedik a csaknem félhektáros ingatlan.
Arcok és harcok Tunéziától Ukrajnáig – öt izgalmas film a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál programjából
kultúra
2024.01.27. 12:004 perc
Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk.
Kontroll Lázár módra: a bérleteket kéri, de Karácsonynak csap oda a választás előtt
belpolitika
2024.01.10. 14:006 perc
Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen. | https://hvg.hu/360/202129_varosi_egeszsegpark_kecskemeti_mutyigyanu | https://web.archive.org/web/20210725060345/https://hvg.hu/360/202129_varosi_egeszsegpark_kecskemeti_mutyigyanu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titokban-tartja-kecskemet-vezetese-mit-csinal-a-volt-to-hotel-koruli-ingatlannal | HVG360 | hungarian-news | 2021-07-24 11:10:00 | [] | [
"Fidesz",
"Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Városi Egészségpark Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"ingatlan",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"önkormányzat"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.