news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
52,845 | Sztriptízbárt üzemeltetett a DK-s képviselő – részletek | A vállalkozás neve ismerősen csenghet az előválasztási adok-kapokot figyelők számára: az ügyvezetője ugyanis egészen idén júniusig a DK helyi politikusa Ráczné Földi Judit volt, akiről a Válasz Online azt írta, köze lehet egy offshore céghez. Egész pontosan dokumentumokkal igazolva azzal vádolták a képviselőjelöltet, hogy az Alba Autómosó Kft-ből júliusban szállt ki egy offshore helyszínre bejegyzett vállalkozás, amelynek a hivatalos szlovák nyilvántartás szerint ő a képviselője. | „Székesfehérvár belvárosában, exkluzív környezet, jó zene, csinos lányok” – ezzel a kétségkívül csábító jellemzéssel hirdeti magát az Amigo Bár és Night Club, amely a belváros egyik nyugodt sétáló utcájában várja a vendégeket este 10 és hajnali 5 között. A „nagy múltra visszatekintő szórakozóhelyre” potom ezer forintért lehet jegyet váltani a bejutáshoz, ami nem tűnik soknak, hiszen cserébe „a szórakozásról jó zene és csinos lányok gondoskodnak”.
A bár saját leírása alapján kb. 30 főt tud fogadni, készpénzzel nem lehet fizetni, illetve a dohányzást sem tolerálják. A helyi önkormányzat nyilvántartása szerint a bár jelenleg is nyitva tart, alapterülete 100 négyzetméter.
Az impozáns klubot ugyanakkor – meglepő módon – egy bizonyos Alba Autómosó Kft. üzemelteti: első blikkre úgy tűnhet, a cég neve, fő tevékenysége és a klub imidzse viszonyában legfeljebb a szép lökhárítók lehetnek a közös halmaz.
A vállalkozás neve ismerősen csenghet az előválasztási adok-kapokot figyelők számára: az ügyvezetője ugyanis egészen idén júniusig a DK helyi politikusa Ráczné Földi Judit volt, akiről a Válasz Online azt írta, köze lehet egy offshore céghez. Egész pontosan dokumentumokkal igazolva azzal vádolták a képviselőjelöltet, hogy az Alba Autómosó Kft-ből júliusban szállt ki egy offshore helyszínre bejegyzett vállalkozás, amelynek a hivatalos szlovák nyilvántartás szerint ő a képviselője.
Az viszont újabb kérdéseket vet fel, hogy jelöltté válása előtt, már aktív politikusként milyen formában vett részt az éjszakai klub üzemeltetésében. Erről, a tulajdonosi háttérrel való kapcsolatáról és a klubbal kapcsolatban felmerülő esetleges erkölcsi aggályokról is szerettünk volna beszélni vele, ám megkeresésünkre nem reagált.
Utóbbi kérdéskör azért is merülhet fel, mert az ellenzéki pártok egy része, köztük a DK is gyakran tiltakozik a „nők tárgyiasítása” ellen. Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes például tavaly épp erre hivatkozva kezdeményezte a szexistának ítélt plakátok betiltását Budapesten.
A közgazdász végzettségű Ráczné Földi Judit 2013-ban csatlakozott a DK-hoz. 2015 óta önkormányzati képviselőként, valamint a székesfehérvári önkormányzat Gazdasági Szakbizottságának alelnökeként dolgozik, emellett helyet foglal pártja országos elnökségében is.
Feljelentés is született
Az offshore-tulajdon összeegyeztethetetlen az előválasztás szabályaival, így – a helyben másik jelöltet támogató – Karácsony Gergely főpolgármester és Tóth Bertalan MSZP-társelnök eljárást kezdeményezett Ráczné ellen, ám az etikai beadványt az Előválasztási Bizottság kétharmados arányban elutasította. A DK-s politikus mindvégig tagadta a vádakat és pártja is kiállt mellette. | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/sztriptizbar-dk-raczne-foldi-judit-szekesfehervar/zzg3kvq | https://web.archive.org/web/20230923182654/https://www.blikk.hu/aktualis/politika/sztriptizbar-dk-raczne-foldi-judit-szekesfehervar/zzg3kvq | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sztriptizbart-uzemeltetett-a-dk-s-kepviselo-n-reszletek | Blikk | hungarian-news | 2021-09-29 10:38:32 | [
"Ráczné Földi Judit"
] | [
"Alba Autómosó Kft."
] | [] | [
"offshore"
] | [] |
52,846 | Megszünteti az Antall József Tudásközpont állami támogatását a kormány | Ritka esemény a NER-ben: egy milliárdokkal kitömött, fideszes notabilitások által felügyelt intézetet egy tényfeltáró cikk hatására gyakorlatilag eldobott a kormány. | Ritka esemény a NER-ben: egy milliárdokkal kitömött, fideszes notabilitások által felügyelt intézetet egy tényfeltáró cikk hatására gyakorlatilag eldobott a kormány.
Gulyás Gergely a kormányinfón jelentette be az RTL Klub kérdésére válaszolva, hogy lezárult az Antall József Tudásközpontot érintő minisztériumi vizsgálat, amely arra jutott: „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Az utolsó mondatra külön visszakérdezett a riporter, annyira váratlan volt, de Gulyás aztán elismételte:
„Az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni.”
A Direkt36 májusban mutatta be az egykori miniszterelnök fia által vezetett AJTK működését, amelyet eddig csaknem ötmilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. „Belső dokumentumok, pénzügyi beszámolók és az alapítvány ügyeit közelről ismerő források információi alapján az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is.” A 444-en publikált cikksorozat második részéből kiderült, hogy tavaly Antall Péter juttatásaira összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelyben az igazgató fizetésén kívül az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíja és jubileumi jutalma is szerepel.
A Miniszterelnökség mint az AJTK működésének fő támogatója vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, a „jó gazda gondosságával” költötte-e a rábízott közpénzt Antall Péter intézete, és a NAV is vizsgálódni kezdett. Szeptember közepén a Direkt36 azt is megírta, hogy az AJTK teljes felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György is lemondott.
Mindez nem zavarta Kásler Miklóst, aki még a vizsgálat lezárulta előtt személyesen döntött arról, hogy támogatja Antall Péter készülő fényképalbumának megjelenését. Az AJTK-nak 2,5 millió forintot ítélt meg nyáron a miniszter, hogy „A szubjektív az objektíven keresztül - A rendszerváltás története képekben” munkacímű könyvét kiadhassa.
Frissítés, nagyon gyorsan reagált az AJTK, ezzel a közleménnyel: | https://444.hu/2021/09/29/megszunteti-az-antall-jozsef-tudaskozpont-allami-tamogatasat-a-kormany | https://web.archive.org/web/20230529090458/https://444.hu/2021/09/29/megszunteti-az-antall-jozsef-tudaskozpont-allami-tamogatasat-a-kormany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszunteti-az-antall-jozsef-tudaskozpont-allami-tamogatasat-a-kormany | 444 | hungarian-news | 2021-09-29 00:00:00 | [
"Antall Péter"
] | [
"Antall József Tudásközpont Alapítvány"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"utazás"
] | [
"Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései"
] |
52,847 | Elítélték a házát közpénzből felszerelő volt fideszes polgármestert | Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság a volt fideszes álmosdi polgármestert, aki közpénzből szerelte fel otthonát a legkülönbözőbb műszaki eszközökkel – értesült a Magyar Hang. Az egykori polgármester mellett bűnösnek mondták a Hajdú-Bihar megyei település korábbi jegyzőjét is. | Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság a volt fideszes álmosdi polgármestert, aki közpénzből szerelte fel otthonát a legkülönbözőbb műszaki eszközökkel – értesült a Magyar Hang. Az egykori polgármester mellett bűnösnek mondták a Hajdú-Bihar megyei település korábbi jegyzőjét is.
A Köteles István korábbi településvezetőt érintő ügyről többször írtunk, legutóbb akkor, amikor tavaly tavasszal előkészítő üléssel elkezdődött a személyét érintő eljárás. Köteles – akit 2010-ben választottak először, 2014-ben másodszor Álmosd polgármesterévé – többek között tévét, blue-ray-lejátszót, bojlert, turmixgépet vásárolt közpénzből a saját otthonába, a vásárlásról azonban sem előtte, sem utána nem tájékoztatta a képviselő-testületet. Mint kiderült, a műszaki cikkeket senki sem látta, csak a számlák alapján vették leltárba.
Érdekesség, hogy amikor 2017-ben a polgármester lakásán interjú készült Kötelessel az ügyekről, a vízforraló a fürdőszobába beszerelve működött. Különben a beszélgetésben szórakoztató magyarázatokkal szolgált többek között a konyhai eszközök szükségességéről is. Azt mondta, hogy „minikonyhára” volt szüksége, mivel különleges helyi termékek előállításával kísérleteztek az ő házában.
Az önkormányzati pénzeknek más úton lába is kélt. Mint kiderült, a polgármester 2014-ben és 2015-ben is utasított egy hivatali dolgozót készpénzfelvételi utalvány kiállítására. Ezzel a pénzt felvette a bankban, ám azt már elmulasztotta befizetni a hivatali házipénztárba. „Papíron” viszont bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként lekönyvelte.
Miután kiderültek a trükkök, 2016-ban a polgármester a maga módján próbálta meg rendezni a hiányt. Olyan rendezvényeket papírozott le, amelyeket valójában sohasem tartottak meg. Ezek olyan események voltak, amelyek megtartásának sem az országban, sőt Álmosdon sem voltak hagyományai. Így szerveztek papíron például fogadással egybekötött köztársaság napi megemlékezést az 1600 lelkes faluban. A bíróságon kiderült azonban, hogy ezekről a rendezvényekről az intézményvezetők, az egyházak vezetői és a képviselő-testületi tagok sem tudtak. Hogy mégis úgy tűnjön, mintha a rendezvényeket megtartották volna, a polgármester egy hivatali dolgozót utasított utólag plakátok készítésére, és utólag számlákat is kért az önkormányzat egyik beszállítójától.
A polgármester az önkormányzat jegyzőjét is belerántotta a buliba. 2015 végén ugyanis kezdeményezte, hogy a jegyző utasítsa a hivatal pénzügyi munkatársát polgármesteri jutalom átutalására. Így jutott akkor nettó 300 ezer forint extra közpénzhez. Ez azért volt jogszerűtlen, mert a képviselő-testület erről nem szavazott, sőt, a jutalomról nem is tudott. Ráadásul a jegyzőnek ilyen utasításra semmilyen felhatalmazása nem volt.
A Debreceni Járásbíróság Kötelest folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, hamis magánokirat felhasználása vétségében és költségvetési csalás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az egy év öt hónapos börtönbüntetést három és fél évre felfüggesztette. Mint a Debreceni Törvényszék szóvivője, Dobó Dénes közölte, a bíróság több mint 4,5 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt a volt polgármesterrel szemben. A bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelésben bűnösnek kimondott volt jegyző, Cs. L. megúszta 456 ezer forintos pénzbüntetéssel.
Dr. Gervai Éva bíró az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőrendű vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a jelentős időmúlást, míg a másodrendű vádlott esetében azt is, hogy beismerte a bűncselekmény elkövetését. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság ugyanakkor a volt polgármester esetében a folytatólagos elkövetést, valamint a vagyoni jellegű bűncselekmények gyakoriságát.
Egyik ítélet sem jogerős azonban, mivel a volt településvezető és az egykori jegyző is felmentésért, míg az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. | https://hang.hu/belfold/eliteltek-a-hazat-kozpenzbol-felszerelo-volt-fideszes-polgarmestert-131443 | https://web.archive.org/web/20230131133956/https://hang.hu/belfold/eliteltek-a-hazat-kozpenzbol-felszerelo-volt-fideszes-polgarmestert-131443 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eliteltek-a-hazat-kozpenzbol-felszerelo-volt-fideszes-polgarmestert | Magyar Hang | hungarian-news | 2021-09-29 16:23:44 | [
"Köteles István"
] | [
"Álmosd Község Önkormányzata"
] | [
"Álmosd",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
52,848 | A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak | A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám. | Soha nem szűkült olyan mértékben a nyomtatott sajtó hazai piaca, mint 2020-ban. A statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint különböző időszaki lapokból a teljes évben kevesebb mint 460 milliót nyomtattak ki, ami közel százmillióval marad el az egy évvel korábbitól. A legnagyobbat a járványévben is a napilapok bukták, de ebben a szegmensben a pandémia csak az utolsó csepp volt a pohárban: a piac a Fidesz bő tízéves kormányzása alatt szinte teljesen leépült.
Másfél hetente egy újság
A kezdetektől tudni lehetett, hogy a nyomtatott sajtót különösen rosszul érintette a koronavírus-járvány. A reklámpiac bezuhanását a teljes sajtó megérezte, a print lapoknál azonban a bevétel másik lába, az újságértékesítés is megroppant. A kijárási korlátozások idején a korábban standokon vásárló olvasók elég jelentős része elmaradt, és ők az eddigiek alapján nem is nagyon tértek vissza, ami újabb hatalmas pofont adott a már évtizedek óta szűkülő piacnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra, amely helyre teszi Orbán Viktor újságvásárlós akciójátA miniszterelnök által megvásárolt lapok kiadóinak együttes árbevétele tavaly összesen nagyjából hatmilliárd forint volt, a fideszes médiaholdingé 67.
A kiadványok számán a hatalmas visszaesés annyira nem hagyott nyomot, hiszen a KSH szerint tavaly mindössze hat újsággal volt kevesebb a piacon, mint egy évvel korábban. A példányszámnál viszont már nagyon szembetűnő volt a hanyatlás: a mostani bő 15 százalékos zuhanásnál még soha nem mért nagyobbat a hivatal egyik évről a másikra. Ha hosszabb távon nézzük, akkor pedig egészen döbbenetes ütemű a piac szűkülése: az összesített példányszám még tíz évvel ezelőtt is több mint duplája volt a jelenleginek.
Ez ráadásul nem is az eladott, hanem csak a kinyomtatott újságok száma, a kettő pedig nagyon nem ugyanaz. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) adatai alapján a kinyomtatott lapok nagyjából 70-75 százalékát értékesíthetik, azaz a KSH által közölt 459 millió példányból optimista becslés szerint is legfeljebb 300-350 millió lehetett, amiért valaki pénzt is adott*Amellett, hogy nem minden kinyomtatott lapot tudnak értékesíteni, ingyenes újságok is vannak a piacon..
A magyar olvasó így átlagosan legfeljebb 35 újságot vehet évente, azaz durván másfél hetente egyet. Alig 15 évvel ezelőtt még nem voltunk messze a heti kettőtől sem.
A negatív trend különösen szembetűnő a napilapoknál. Naponta megjelenő újságból tavaly nyomtattak először 200 milliónál kevesebbet, miközben a 2008-as válság előtt még fixen 600 millió felett volt a példányszám. Száz lakosra jelenleg naponta nagyjából hat eladott újság juthat, szemben a 10-15 évvel ezelőtt hússzal. Ez messze a legnagyobb visszaesés a nyomtatott sajtón belül, a heti, kétheti, és havilapoknál sem zuhant ekkorát a példányszám.
Százmillió példánnyi napilapot tüntettek el
A napilapok szenvedésének egyik oka az, hogy az online sajtó leginkább ennek a szegmensnek állít konkurenciát, így minden bizonnyal olvasókat is erről a piacról vont el a legnagyobb számban. Ez azonban csak egy részét magyarázza a visszaesésnek, és még csak az sem biztos, hogy a nagyobbat. A napilapok mélyrepülése ugyanis, ha meg is indult az online tartalmak térnyerésével, igazán meredekké csak jóval később, a 2010-es évek közepén vált. Ez pedig biztosan nem független attól, hogy a kormányzatnak a magyar sajtó szisztematikus bedarálása érdekében tett lépései is itt okozták talán a legnagyobb pusztítást.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.
A piac 2015 és 2020 között lefeleződött, azaz a nyomtatott példányszám öt év alatt 200 millióval csökkent. A hatalmas zuhanás nagy részét pedig meg lehet magyarázni a közelmúlt lapbezárásaival, illetve a tulajdonosi viszonyok átalakulásával.
A Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Metropolt például napi bő 300 ezer példányban nyomtatták ki akkor, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok összeveszett Orbán Viktorral. A szakítást követően azonban a lakosság széles rétegeihez eljutó ingyenes lapot ellehetetlenítették, és 2016-ban csak ezzel nagyjából évi 80 millió nyomtatott újság tűnt el a piacról. Ugyanebben az évben a nem sokkal később Mészáros Lőrinchez kerülő Mediaworks megszüntette az utolsó időkben is napi 50 ezer példányban nyomott Népszabadságot, amely további 15-16 milliós hanyatlást jelentett a KSH által közölt adatban.
A 2018-as választások után ehhez adódott még hozzá a Magyar Nemzet bedarálása is. A Fidesz győzelme után végleg kapituláló Simicska Lajos üzleti köre megszüntette a napi 25 ezer, évi nagyjából 8 millió példányban nyomtatott újságot, ami szintén önmagában 3 százalékos csökkenést jelentett a statisztikai hivatal által követett mutatóban.
Megroppant a regionális sajtó
A megyei lapoknál ugyan megszüntetés nem volt, de a példányszám itt is erősen beszakadt, azt követően, hogy a teljes szegmens Fidesz-közeli tulajdonba került. A kiadókat 2016 és 2017 között lényegében két év alatt kebelezték be a vállaltan kormánypárti vállalkozók, majd 2018-ban az összes lapot beterelték a fideszes médiaholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.
A tavalyi második félévben az a 18 lap, amely auditáltatja a számait, nagyjából napi 275 ezer példányban fogyott, az átvétel előtt azonban még 450 ezer volt az együttes értékesített példányszámuk. Azaz éves szinten ebből a szegmensből is eltűnt durván 45 millió eladott példány. Ha pedig a KSH által követett számot, tehát a kinyomtatott lapokét nézzük, akkor ennél is nagyobb, körülbelül 48 milliós volt a visszaesés.
Persze jó esély van rá, hogy ennek egy része a tulajdonosváltás nélkül is megtörtént volna, ám a példányszám csökkenése nagyon látványosan azt követően gyorsult fel, hogy a lapok kormányközeli kézbe kerültek. 2016 első féléve (ez volt az utolsó olyan félév, amikor még nem volt nyíltan kormányközeli kézben egyik lap sem) és 2020 második féléve között épp duplája volt a visszaesés üteme, mint a megelőző ugyanilyen hosszú időszakban.
A 2015 óta látott 200 milliós példányszám-csökkenésből tehát nagyjából 125-150 millió köthető nagyobb napilapok megszüntetéséhez, illetve a regionális média iránti érdeklődés tulajdonosváltásból eredő rohamos csökkenéséhez. A maradék 50-65 (vagy ha nagyon megengedőek vagyunk, és a megyei lapok teljes tavalyi csökkenését a járványnak tudjuk be, akkor 75) millió pedig a piac általános szűkülésének, illetve a pandémiának a hatása.
Összességében tehát a Fidesz ténykedése a napilapok piacán az előző 5-6 évben legalább kétszer annyival csökkentette a példányszámot, mint a járvány és a kedvezőtlen médiapiaci trendek együttese. | https://g7.hu/adat/20210922/a-media-kormanyzati-elfoglalasa-nagyon-betett-az-amugy-is-vergodo-napilappiacnak/ | https://web.archive.org/web/20220818174334/https://g7.hu/adat/20210922/a-media-kormanyzati-elfoglalasa-nagyon-betett-az-amugy-is-vergodo-napilappiacnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-media-kormanyzati-elfoglalasa-nagyon-betett-az-amugy-is-vergodo-napilappiacnak | G7 | hungarian-news | 2021-09-22 18:23:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Nemzet",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra"
] | [
"A Népszabadság felfüggesztése",
"Orbán-Simicska háború"
] |
52,849 | Bécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejleszt | Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben. | Közlekedési szakemberek sem akartak hinni a fülüknek, amikor a Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését közel 338 milliárdért nyerte el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. A nyertes ajánlat olyannyira túlzónak tűnik, hogy egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke: a téma érzékenysége miatt név nélkül nyilatkozó szakértők úgy gondolták, egy ilyen munka ára valahol 30-50 milliárd forint lehet legfeljebb.
A költség nagyságrendjét jól mutatja, hogy a Portfolio.hu számításai szerint 2019-ben a teljes vasúti rendszer fenntartására 346 milliárd forintot költött a magyar állam, amiben benne volt a pályahálózat fenntartásának és fejlesztésének költsége mellett a diákok és nyugdíjasok utazási kedvezményeinek az ára, ahogy az új vonatok beszerzésének költségei is.
Vitézy Dávid, a projektet vezető Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. ügyvezetője korábban közösségi oldalán a Déli Körvasút fejlesztését az évszázad beruházásaként írta le. Könnyen lehet azonban, hogy később – bár erős a verseny – inkább az évszázad túlárazott fejlesztéseként fogunk emlékezni rá.
A beruházás közbeszerzési eljárását az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki, a V-Híd győzelmét szeptember 3-án tették közzé (elsőként a 24.hu írt róla). Az alvállalkozók között szintén Mészáros-cégek jelennek meg, mint a V-Híd Vagyonkezelő Kft., a KÖZGÉP Zrt. és a Híd-Tám Kft*Mészáros Lőrinc öccsének, Jánosnak a tulajdonában áll.. Emellett szintén alvállalkozó lesz a hídépítés specialistájának számító A-Híd Zrt., illetve a vasútépítésekben speciális gépparkkal és szaktudással rendelkező, állami tulajdonú MÁV FKG Kft.
Sosem könnyű persze eldönteni egy nagyobb építőipari beruházásról, hogy mekkora az indokolható árszint. Érdemes először is megnézni, hogy miről szól a projekt. Az alábbi térképen látható, hogy Kelenföld vasútállomás és Ferencváros pályaudvar között építenek a meglévő két vágány mellé végig egy harmadik és részben egy negyedik vágányt. Emellett Nádorkert és Közvágóhíd néven létrehoznak két új vasútállomást. (És a Népligetnél egy harmadikat, de ez nem része a mostani projektnek.)
A két állomás között a vasútvonal keresztezi a Dunát, ám a különösen költséges hídépítés nem ennek a projektnek a része. Ezt az állami megrendelésekkel szintén kiemelkedően jól ellátott Duna Aszfalt Zrt. végzi 35,9 milliárdért. Így a hídfelújítással együtt a Kelenföld és Ferencváros közti 6 kilométer vasútvonal bővítése közel 374 milliárd forintba, kilométerenként több mint 62 milliárd forintba kerül.
De nézzük csak a V-Híd által elnyert munkát! A közbeszerzési kiírás szerint a 337,9 milliárdos szerződésnek ezek a főbb részei:
a 6 kilométeres vasútfejlesztés megtervezése és engedélyeztetése,
1950 méteren harmadik vágány kiépítése,
1730 méteren harmadik és negyedik vágány kiépítése, tehát összesen 3,7 kilométeren vágánybővítés.
A meglévő két vágányon a tengelyterhelés 210 kilonewtonról az európai standardnak számító 225 kilonewtonra növelése, miközben a pályasebesség részlegesen 80-ról 100 kilométer/órára emelkedik (bár ennek semmilyen érdemi hatása nem lesz a vonatok eljutási idejére).
A biztosítóberendezés bővítése.
Két új állomás:
Nádorkert a XI. kerületben, a Mol-torony térségében: 4675 négyzetméter alapterület, négy lift és négy mozgólépcső, két peron.
Közvágóhíd a IX. kerületben, a Soroksári út feletti hídszerkezeten: 3000 négyzetméter alapterület, négy lift és négy mozgólépcső, két peron. Innen át lehet majd szállni a már Kálvin térig (a föld alatt) közlekedő HÉV-ekre is. Ez egy valóban költséges megálló, mivel két óriási hídszerkezeten kell kialakítani, ezek 147 méter hosszúak lesznek.
Hat, közút felett átvezető vasúti híd*A Gubacsi út feletti,
a Soroksári út feletti,
a Budafoki út feletti,
a Szerémi út feletti,
a Fehérvári út feletti és
a Bartók Béla út feletti. bontása és helyette új létesítése, plusz a Rákóczi híd felhajtója feletti vasúti híd kiszélesítése, illetve egy új vasúti híd építése Nádorkert megállónál.
45 ezer négyzetméter zajvédő fal építése, a vasúti közlekedés mellett 5,1 km hosszon vasbeton támfalak építése.
Nehezíti a munkákat, hogy mindezt a vasúti közlekedés fenntartása mellett kell elvégezni. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Dunán átívelő (Rákóczi híd melletti) vasúti hidat érintő, említett projekt akkorra (2022. június vége) valósul meg, amikor várhatóan a vágánybővítés elindul. A híd kapacitását így egyelőre teljesen feleslegesen bővítették, mert az oda vezető vágányoknak 2027. december 31-re kell elkészülni a kiírás szerint.
A 62 milliárd forintos kilométerenkénti ár nemcsak elsőre tűnik borzasztóan drágának, hanem akkor még inkább, ha összevetjük más nagyvárosi vasúti fejlesztésekkel. Féltucatnyit szedtünk össze Európából, hogy érzékeltessük, hasonló összegből mennyivel nagyobb fejlesztéseket lehet végrehajtani. Ezek részletezése előtt érdemes megnézni két ábrát. Az elsőn a szóban forgó fejlesztések egy kilométernyi, egy vágányra eső költségét összesítettük. (Tehát ha egy háromvágányos szakaszról van szó, akkor az összes költséget háromfelé osztottuk.)
A Déli Körvasút esetében kétféle számítást is végeztünk, az egyiknél csak az új (harmadik és negyedik) vágányok hosszával számoltunk, a másodiknál pedig a meglévő két vágány hosszát is figyelembe vettük, mivel ezeket is újra kell cserélni a kiírás szerint. (Utóbbi munka ezzel együtt is felújításnak számít, aminek általában azért illik olcsóbbnak lennie az új építésénél, ezért indokolt az első számítást is elvégezni.)
Ha csak az új vágányokat vesszük számításba, akkor kilométerenként 62,5 milliárd forint adódik – ennél a TGV-k, a bécsi főpályaudvar, de a még csak kezdeti munkáknál járó müncheni második vasúti alagút is jóval olcsóbb fajlagosan.
Amennyiben a régi sínpárok felújítására is leosztjuk a költségeket, akkor már „csak” 26,5 milliárd forint adódik, aminél ugyan drágább arányaiban a müncheni projekt, de ott nem felszíni építkezésről és felújításról, hanem egy 40 méter mélyen vezetett vasúti alagútról van szó, összetett állomásokkal. A 4-es metró felszínrendezés nélküli költségei is sokkalta alacsonyabbak ennél, márpedig a Déli Körvasút jelen szerződésében nincsen parkosítás – az feltehetően még külön költség lesz.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogyan jöttek ki az előző grafikon számai, vagyis azt gyűjtöttük össze, mekkora egy-egy projekt teljes költségvetése, és milyen hosszú az érintett vasúti infrastruktúra. Az abszolút számokat nézve megdöbbentő, hogy
a Déli Körvasút építési költségei olyan óriásprojektekkel mutatnak közelítőleg egyezést, mint a bécsi főpályaudvar vagy a malmői városi vasúti alagút.
Az egyes nagyprojektek között sok különbség van, ezért ezeket részletesebben is bemutatjuk. Felmerülhet, hogy miért pont ezekhez hasonlítjuk a magyar beruházást. Pontosan ugyanolyan projektet nem fogunk találni, mint a Déli Körvasút, ezért gyűjtöttünk össze eltérő jellegű (városi és főként településeken kívüli, felszíni és föld alatti, továbbá szerkezetépítést is tartalmazó) projekteket. Minél régebbi egy fejlesztés, természetesen annál jelentősebb az azóta bekövetkezett építőipari áremelkedés, és az évek alatt a devizaárfolyamok is sokat változtak. De nem is a forintra pontos összehasonlítás a lényeg, hiszen látszik, hogy a magyarnál lényegesen magasabb árszínvonalú országokban is sikerült a Déli Körvasútnál nagyobb fejlesztéseket is kihozni kevesebből.
Budapest-Belgrád vasútvonal
Az eddig a magyar közbeszédben az elképesztő módon túlárazott nagyberuházások iskolapéldájaként kezelt vasútépítés egy szerény munkának tűnik a Déli Körvasúthoz képest. Hiszen 590 milliárd forintért 152 kilométer vasútvonalon bővítik a pályát egy vágányosról kettőre, és a pályasebességet felemelik a mostani 60-80 kilométer/óra helyett 160-ra. Mindez azt jelenti, hogy egy kilométerre „csak” 3,9 milliárd forint költség jut – ez alig tizenötöd része a mostani projektének. A különbségek persze jelentősek a munka jellegében, például nagyon könnyű terepen kell építkezni, és a teljes hosszra vetítve a költséges műtárgyak száma is sokkal kisebb. Vagyis ez az összehasonlítás még nem jelenti azt, hogy a Soroksár és a Kelebia közötti fejlesztés ne lenne túlárazva.
A Déli Körvasúttal való összehasonlításra egyébként alkalmasabb lesz a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának másik, Ferencváros és Soroksár közötti szakasza, hiszen ez szintén teljesen Budapesten belül van, és a 7 kilométeres hossza is hasonló. Erre múlt hónapban írták ki az építési tendert.
4-es metró
A Déli Körvasút fejlesztését irányító Vitézy Dávid szerint a 4-es metró túlárazott volt. Magyarországon az érintetteken kívül valószínűleg nem sokan vonják kétségbe, hogy korrupcióval erősen terhelt volt a projekt, és ezt állapította meg az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) jelentése is. (Az más kérdés, hogy a hazai igazságszolgáltatás nem sokra jutott ezekkel az ügyekkel.) A metró tervezése, megépítése az állomásokkal, járműteleppel, a 15 metrószerelvénnyel*csak ez 22 milliárd forintot tett ki, automata forgalomirányítással, a Kiskörút, a Móricz Zsigmond körtér, a Bartók Béla út átépítésével, az ehhez kapcsolódó, közel 10 kilométer villamosvonal-átépítéssel együtt volt 452,5 milliárd forint. Ha csak a 7,4 kilométeres alagutat, az állomásokat, valamint a kész vasúti infrastruktúra kiépítését vesszük számba, az körülbelül 280 milliárd forint volt.
A metró 2014-es átadása és 2020 között a magyar építőipar árszintje 43 százalékkal került magasabbra, ezzel számolva az utóbbi összeg 400 milliárd forint lenne. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a metróépítés mindenhol a legdrágább infrastrukturális beruházások között van, hogy mást ne mondjunk, fúrópajzsok bevetésére például nem lesz szükség a Déli Körvasútnál.
Bécsi főpályaudvar
Európa egyik legnagyobb városi vasúti fejlesztésének számított, hogy Bécsben 2015-re elkészült az új főpályaudvar – csupán öt évvel a 2010-es munkakezdés után. A Wien Hauptbahnhof projekt keretében 970 millió eurót költöttek a vasútállomásra és a kapcsolódó vasúti infrastruktúrára, ami a cikk írásakor jellemző árfolyamon*350 forint/euró 340 milliárd forint. Ezért az összegért 50 hektáron építkeztek, 100 kilométer új vasúti sínt fektettek le, 8 kilométer új zajvédő falat építettek, 12 vágányon tudnak a személyvonatok közlekedni, és négy autószállító vonati peron is létesült. Megépült továbbá egy 100 üzletes bevásárlóközpont, egy 630 autós mélygarázs, egy 11 állásos buszpályaudvar. Az alábbi videó mutatja, hogy mekkora nagyságrendű munkáról van szó:
Az osztrák főváros főpályaudvara nem egyedi eset. A még 2006-ban átadott berlini főpályaudvar – ahol nyolc-nyolc vagány találkozik egymásra merőlegesen – is kijött mostani árfolyamon 420 milliárd forintból, a végszámla ott 1,2 milliárd euró volt.
Malmői vasúti alagút
A dél-svédországi Malmőben Citytunneln néven építettek a Svédország és Dánia közti tengerszoroson átívelő Öresund hídhoz kapcsolódóan egy 6 kilométeres, kétvágányos vasúti alagutat és 11 kilométernyi kapcsolódó felszíni szakaszt 2005 és 2010 között. Mindez kicsivel 300 milliárd forintnál kevesebből jött ki – a magyarnál háromszor magasabb bérszínvonalon dolgozó svédeknél az eredetileg becsült 9,5 milliárd svéd korona helyett végül 8,6 milliárd korona is elég volt.
Francia szuperexpresszek
A hivatalos nevén Bretagne-Pays de la Loire nem is TGV, hanem LGV, mivel a francia szuperexpresszek egyébként szokásos 300 kilométer/órás tempójánál is gyorsabban, 320-szal közlekedik. A Le Mans és Rennes közötti kapcsolat összesen 214 kilométer hosszú, amiből egy 182 kilométeres szakaszt építettek meg 2017-ig ppp szerződés keretében*az állam és a magánszféra közötti partnerség keretében, 3,4 milliárd euróért. Nem egyedi esetről van szó: ugyanúgy 2017-ben adták át a Tours és Bordeaux közötti 300 kilométeres nagysebességű vasutat, számos kiegészítő vasúti kapcsolattal – igaz, új állomást itt nem kellett építeni. Ez is messze olcsóbb volt, mint a budapesti pályaépítés, pedig itt még a területet is meg kellett vásárolni a munkákhoz.
München, második városi vasúti alagút
Még csak tervezett projekt, de érdemes a 7 kilométeres, kétvágányú vasúti alagútból és 11 kilométer csatlakozó felszíni vasútvonalból álló müncheni fejlesztést idevenni. A tervezés, területszerzés és kivitelezés mellett a biztosítóberendezést, 40 méteres mélységben található három vasútállomást tartalmazó projektet 3,2 milliárd eurós költségűre tervezi a Deutsche Bahn. Ehhez 22 százalékos tartalékkeretet hozzáadva 3,8 milliárd euró költséggel számolnak.
Németországban már most meg lehet ismerni, hogy milyen vonalakon járnak majd a vonatok – és milyen gyakran -, míg nálunk sem a BFK, sem a MÁV, sem a NIF nem tartja fontosnak bemutatni, hogy mire számíthatnak a közlekedők a fajlagosan minden rekordot megdöntő költésért cserébe. (Hacsak valaki nem merül el a projekt 251 oldalas megvalósíthatósági tanulmányában – ez esetben a 223. oldal környékén találhat valamennyi információt a modellezésnél használt menetrendről.) Németországban az is példás, hogy a közbeszerzések kiírása előtt közlik a projekt tervezett költségvetését, a beruházás alternatíváit, és közzéteszik a költség-haszon elemzést.
A Déli Körvasút esete nem csak azért szomorú, mert szakértői vélemények és nemzetközi példák alapján úgy tűnik, hogy akár több száz milliárd forinttal túlárazták a projektet. Ha ilyen tempóban emelkednek tovább a kivitelezési árak, akkor – elegendő forrás híján – szinte biztosan csak terv marad a számos fontos és előremutató elemet felvonultató Budapesti agglomerációs vasúti stratégia. Hiszen ha a Déli Körvasút 6 kilométeres szakaszára el kell költeni 338 milliárdot, akkor vajon hány ezer milliárd forintba kerülne a Déli és a Nyugati pályaudvar összekötését biztosító vasúti alagút?
De már a Déli Körvasút finanszírozása is akadályokba ütközhet, a kiírás szerint ugyanis ehhez uniós forrást is fel akarnak használni. Érdekes lesz látni, mit szól majd a projekt költségeihez az Európai Bizottság.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben Budapesten lerohad, az elővárosi közlekedés 1200 milliárdból újulhat megHiába lennének kiemelkedően hasznosak, valahogy pont azokra a fejlesztésekre nincs állami forrás, amelyeket a fővárosi önkormányzat valósítana meg. | https://g7.hu/kozelet/20210924/becsben-fopalyaudvar-is-kijott-annyibol-mint-amennyiert-budapesten-meszaros-lorinc-par-kilometer-vasutat-fejleszt/ | https://web.archive.org/web/20230330202415/https://g7.hu/kozelet/20210924/becsben-fopalyaudvar-is-kijott-annyibol-mint-amennyiert-budapesten-meszaros-lorinc-par-kilometer-vasutat-fejleszt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/becsben-fopalyaudvar-is-kijott-annyibol-mint-amennyiert-budapesten-meszaros-lorinc-par-kilometer-vasutat-fejleszt | G7 | hungarian-news | 2021-09-24 18:32:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Vitézy Dávid"
] | [
"A-Híd Építő Zrt.",
"Budapesti Fejlesztési Központ",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Híd-Tám Kft.",
"Közgép Zrt.",
"MÁV FKG Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"V-Híd Vagyonkezelő Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
52,850 | Ezt a gigantikus routernek kinéző stadiont kapja a fehérvári hokicsapat 32 milliárdért | Vargha Tamás országgyűlési képviselő és Cser-Palkovics András polgármester a Facebookon jelentették be, hogy megépül a fehérvári Multicsarnok, más néven az Alba Aréna, írja a szekesfehervar.hu. A beruházás 32 milliárd alapösszeggel, az opciós tételekkel és 8% tartalékkerettel együtt nettó 35 milliárd forintból valósul meg az úthálózattal, közműkapcsolatokkal együtt. (...) 2018 őszén már kihirdették a kivitelezésre kiírt közbeszerzés nyertesét, de aztán 2019 elején a kormány lefújta a beruházást, mert túlságosan drágának találta a nettó 25 milliárd forintos árat. | Vargha Tamás országgyűlési képviselő és Cser-Palkovics András polgármester a Facebookon jelentették be, hogy megépül a fehérvári Multicsarnok, más néven az Alba Aréna, írja a szekesfehervar.hu. A beruházás 32 milliárd alapösszeggel, az opciós tételekkel és 8% tartalékkerettel együtt nettó 35 milliárd forintból valósul meg az úthálózattal, közműkapcsolatokkal együtt. A multicsarnok építését teljes egészében az állam finanszírozza, a városnak ez egy fillérjébe sem kerül. Ilyen fejlesztést saját erőből az önkormányzat nem tudna megvalósítani – ismerte el Fehérvár polgármestere.
A kormány mostani döntése azt jelenti, hogy lezárhatja a Beruházási Ügynökség az állam által kiírt nyílt EU-s közbeszerzési eljárást, így meg lehet kötni a következő hetekben a kivitelezési szerződést és a munkaterület-átadás után indulhat még az idei évben a kivitelezés, ami kicsivel több mint két év alatt be is fejeződhet.
Cser-Palkovics András polgármester szerint azért is fontos a beruházás, mert
a hokicsapat és a fantasztikus szurkolótábora megérdemli, hogy új otthona legyen,
egy új összekötő út épül az Alba Ipari Zónán keresztül,
esetenként nem kell egy-egy koncertélményért elmenni Budapestre vagy Veszprémbe,
orvoskonferenciát vagy akár szakmai találkozókat is lehet így tartani. | https://telex.hu/belfold/2021/09/26/szekesfehervar-sportcsarnok-alba-arena-32-milliard | https://web.archive.org/web/20230327233021/https://telex.hu/belfold/2021/09/26/szekesfehervar-sportcsarnok-alba-arena-32-milliard | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezt-a-gigantikus-routernek-kinezo-stadiont-kapja-a-fehervari-hokicsapat-32-milliardert | Telex | hungarian-news | 2021-09-26 11:26:00 | [] | [] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"támogatás",
"építőipar",
"önkormányzat",
"klientúra",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
52,851 | Kelet-Magyarországnak is van tenderkirálya: csak idén 56 közbeszerzést nyert el a cég | Szeptember 22-én már az 56. közbeszerzését nyerte idén a kelet-magyarországi közbeszerzések egyik sztárja, egy főként takarítással foglalkozó hajdúböszörményi vállalkozás. Az építési projektekkel is kacérkodó Tömb 2002 Kft. több szállal is kötődik a Fidesz holdudvarához, de korábban egy ingatlanbotrányban és egy szabálytalan közbeszerzésben is érintett volt. A cég bevétele az elmúlt öt év alatt 2,5 milliárdról 8,1 milliárdra nőtt, és idén 4 új telephelyet nyitott. A márciusban bejegyzett leányvállalata pedig egy 19 lakásos lakóparkot épít. | A Békés megyei Jankó János Általános Iskola és Gimnázium épületenergetikai fejlesztésére írt ki közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI) és a Klebelsberg Központ május végén.
A tenderre hat cég jelentkezett: a TÖMB 2002 Szolgáltató Kft., a BÓLEM Építőipari Kft., a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft., a Modinvest Épitőipari-Beruházó-és Kereskedelmi Kft., a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és az EVB Építő Korlátolt Felelősségű Társaság.
A befutó a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Szolgáltató Kft. lett nettó 103,5 millió forintos ajánlattal.
Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a cég feladata lesz a tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium energetikai korszerűsítése a KEHOP-5.2.2-16-2016-00028 azonosító számú projekt keretében, vagyis a beruházás uniós forrásból valósul meg. A munkálatokra azért van szükség, mert bár „az épület(ek) az építési kornak megfelelő technológiai színvonalon épült(ek), a határoló szerkezetek nem felelnek meg a mai kor hőtechnikai és épületszerkezettani követelményeinek, így az épület(ek) jelentős hőveszteséggel működnek”.
Csak idén 56 nyertes tender
Az épületenergetikai beruházás a födémszerkezetek utólagos hőszigetelését, a homlokzati hőszigetelés javítását, valamint a fűtési rendszer korszerűsítését és egy villamos energiát termelő napelemes rendszer telepítését tartalmazza.
A TÖMB 2002 Szolgáltató Kft. alvállalkozókat is bevon majd az építőmesteri és szakipari részmunkákra, a gépész felelős műszaki vezetői feladatok ellátására, az építész felelős műszaki vezetői feladatok ellátására, valamint a napkollektoros, napelemes rendszer telepítésére és a gépészeti munkák elvégzésére is. Ez érthető is annak fényében, hogy a cég főtevékenysége az „általános épülettakarítás”. Ennek ellenére szinte mindent megnyer, amin indul.
A Közbeszerzési Adatbázis szerint a cég csak idén 56 közbeszerzést nyert összesen nettó 8,3 milliárd forint értékben.
Főbb megrendelői a Berettyóújfalui Tankerületi Központ, a Békés Megyei Kormányhivatal, a Debreceni Egyetem, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a hajdúböszörményi és debreceni önkormányzat voltak. „Ugyanakkor a Néprajzi Múzeum takarítását, valamint a Budapesti Műcsarnok és az Ernst Múzeum takarítását is végzi” a cég honlapján olvasható tájékoztató szerint.
Kétségtelen, hogy a vállalkozás korábban is rendre tarolt a közpénzes pályázatokon. A Magyar Hang 2019 májusában az írta, hogy „agyonnyerte magát a tankerületek uniós pályázatain a kelet-magyarországi közbeszerzések »nehézfiúja«, a hajdúböszörményi székhelyű Tömb 2002 Kft. Két hajdú-bihari és egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei tankerület iskolafelújításokra kiírt tenderein mintegy 650 millió forintnyi megbízást kaptak 2018-ban”.
A lap akkori számításai szerint ez azonban csak töredéke volt a 2018-as megrendeléseknek. Mint írják, a cég összesen 29 tenderen több mint négymilliárd forintnyi megrendelést kapott. „A megbízók jellemzően fideszes önkormányzatok, vagy állami fenntartású, a kormányhoz lojális vezetők által irányított intézmények. Vetélytársai gyakran ugyanazok a cégek, de nekik csak ritkán terem babér” – mutatott rá Magyar Hang.
Megsokszorozódott a bevétel
Természetesen, ahogy az lenni szokott, a tömegesen elnyert közpénzes megbízások jócskán megdobták a Tömb 2002 Kft. forgalmát. A cégbíróságon leadott beszámolók szerint
a kft. évi nettó árbevétele az elmúlt öt év alatt 2,5 milliárdról 8,1 milliárdra nőtt, az adózott eredmény, vagyis a nyereség pedig 46 millió forintról 1 milliárdra emelkedett 2019-re. Igaz, tavaly „csak” 574 millió lett.
A vállalkozás 2002-ben indult betéti társaságként, és 2010-ben alakították át kft-vé. Tulajdonosai Török Imre és Török Imréné, az Opten adatbázisa szerint pedig jelenleg 236 fővel működik.
Egészen 2019-ig egy hajdúböszörményi panellakás volt a cég székhelye, ám abban az évben átköltözött egy hatalmas épületbe, a város egy családi házakkal teli utcájába. Ez az épület már 2018 márciusa óta a kft. egyik telephelye volt.
A telephelyek száma szépen bővült az évek során: 2011-ben még csak egy tömblakás a Bocskai téren, majd 2016-ban egy családi ház a város szélén, 2018-ban a ma már székhelyként szolgáló nagy épület a Polgári utcában (ugyanekkor a Bocskai téri lakás kikerült a telephelyek közül). 2019 végén egy-egy ház a Káplár Miklós utcában és a Vásár téren, 2020 elején egy ingatlan a modern házakkal teli Külső-Debreceni utcában, majd három egymás melletti ingatlan a székhely szomszédságában, a Polgári utcában.
Idén májusban pedig további három új telephelyet jegyzett be a Tömb 2002 Kft.: a csupán helyrajzi számmal jelölt ingatlanok a számozásuk alapján egymás mellett találhatók valahol Hajdúböszörményben.
Bővülő tevékenységek
A területi terjeszkedést lehetővé tévő megnövekedett árbevétel minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a cég az évek során folyamatosan bővítette profilját. Bár a fő tevékenységi köre a mai napig az általános épülettakarítás, az évek során elkezdett kacérkodni az építőiparral, és ennek megfelelő tevékenységi körökkel is bővült.
A 2012-ben felvett lakó- és nem lakóépület kivitelezése mellé például 2015-ben bejegyezték a tetőfedést, és 2018-ban az útépítést. Idén pedig már három építéshez kapcsolódó tevékenységet vett fel a Tömb 2002 Kft.: a vízi létesítmények építését, a műanyag építőanyag gyártását, valamint a fém épületelem gyártását.
2021 februárjában a vállalkozás örömmel tudatta a Facebook-oldalán, hogy egy új nyílászáró üzemmel bővülnek, ahol korszerű német automatizált gépsorokkal, német profillal, német vasalattal és európai szintű minőséggel fog folyni a termelés.
A profilbővülés miatt a cég egyre több építőipari közbeszerzést nyer: szeptember 22-én például az adóhivatal épületeinek energetikai korszerűsítésére kiírt bő 2 milliárd forintos tender felét csípték meg, a miskolci és a nyíregyházi NAV-ingatlan felújítását.
Rendszeresen kapnak megbízást a hajdúböszörményi önkormányzattól is: az idei legnagyobb a Fürdőkerti Szabadidőpark fejlesztése volt nettó 590 millió forintért. A projekt magába foglalja ökoturisztikai látogatóközpont és összekötő híd felépítését, a meglévő játszótér bővítését, továbbá az ún. Magyar Szürke Ház és Kocsiszín építését, valamint a kapcsolódó környezetrendezést is a leírás szerint.
Kissé fura, abszurd vagy csak vicces módon a Tömb 2002 Kft. nyerte el nettó 202 millió forintért 2018 júniusában Hajdúböszörményben a cég mostani székhelyének helyet adó Polgári utca csapadékelvezetését is, ahol akkor már 3 hónapja működött a kft. egyik telephelye. A munkálatok az önkormányzat honlapja szerint 2019 márciusában kezdődtek és 5 hónapot vettek igénybe – pont ezután költözött oda a cég székhelye.
Lakóparképítő leányvállalat
Idén márciusban bejegyzte a cégbíróság a Szép Házak – 6. Pillér Kft.-t, amelynek a Tömb 2002 Kft. a tulajdonosa, a Tömb 2002 Kft.-t birtokló Török Imre az ügyvezetője, és a székhelye szintén a Polgári utcában található. A Szép Házak – 6. Pillér Kft. főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, de lakóépület építése és művészeti tevékenység is szerepel a repertoárjában.
A Tömb 2002 Kft. Facebook-oldalán reklámozzák a leányvállalat (valószínűleg első) projektjét: az 5 épületből álló, 19 lakásos Családbarát lakóparkot, amely Hajdúböszörményben épül.
A hirdetés szerint a mintegy 3500 négyzetméteres területen elhelyezkedő lakóparkban nettó 600 ezer forint/nm áron vásárolhatók 45 és 93 nm közötti lakások, amelyek 20% önerővel leköthetők.
Ingatlanbotrány, fideszes szálak
A Tömb 2002 Kft.-ről az Átlátszó is írt már korábban, akárcsak a Magyar Narancs vagy a Népszabadság. Nem véletlenül. A cég ugyanis egy botrányos, még az első Orbán-kormány idején történt ingatlanosztásban volt érintett, amelyen keresztül Halász Jánossal, a Fidesz-frakció szóvivőjével és frakcióvezető-helyettesével is kapcsolatba hozták.
2012-ben a Magyar Narancs írt részletesen a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Kft.-ről, ami 2010 után sorra nyerte a különböző közbeszerzéseket, feltűnően sokszor versenytárs nélkül. A cég megbízásai nagy részét a a Hajdú-Bihar megyei önkormányzattól nyerte el azután, hogy a közgyűlés Fidesz-többségűvé vált, de az EMMI-nek is dolgoztak.
Ahogy arról – egy milliárdos tender kapcsán – 2016-ban beszámoltunk, Halász az első Orbán-kormány alatt az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek bizottságának tagjaiból létrejött, az állami ingatlanok civil szervezetek közti elosztását felügyelő, azok pályázatait elbíráló albizottság elnöke volt, a kedvezményezett civil szervezetek közül pedig több is Fidesz-közeli volt. Például a Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE), amely 22 ingatlanhoz jutott; és a Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány (DTFA), amely megkapta a helyben kiosztott mind a 9 ingatlanrészt.
Az MDKE élén a pályázat beadásakor Balázs Ákos debreceni fideszes önkormányzati képviselő állt, a döntés idején viszont már Mező Barna, aki egyben a DTFA vezetője is volt. A botrány kirobbanása után az MDKE néhány ingatlant kénytelen volt visszaadni, de egyéb következménye nem igazán lett az ügynek.
Egy évvel később, 2002 elején azonban megalakult a hajdúböszörményi Tömb 2002 Bt., amelynek kültagja Mező Barna húga volt, két évvel később pedig a nő férje, Török Imre lett a cég ügyvezetője és beltagja. 2006-ban Hajdúböszörményben fideszes polgármestert választottak, Mező Barna és a családi vállalkozás karrierje pedig felívelt: Mező az önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője lett, a Tömb 2002 Bt. pedig egymás után kapta a megbízásokat a fideszes országgyűlési képviselő, Rácz Róbert által vezetett megyei önkormányzattól.
Török Imre és felesége 2010-ben átalakította a bt.-t Tömb 2002 Kft.-re, amelynek neve – hajdúsági pletykák szerint –Török Imre vezetéknevének első két betűjéből, és Mező Barna monogramjából tevődik össze, mutatva a kettejük közötti rokoni kapcsolatot. Rácz Róbert akkor a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal vezetője volt, Mező Barna pedig a kormányhivatal alá tartozó foglalkoztatási főosztályt irányította (és azóta újra).
1,5 milliárd forintos régészeti megbízást nyert egy Fidesz-közeli takarítócég
A debreceni Déri Múzeum régészeti tenderén lett befutó a takarítással és építkezéssel foglalkozó Tömb 2002 Kft.
A cég később azért került a hírekbe, mert úgy nyert el egy 70 milliós közbeszerzést, hogy a tenderen induló egyik versenytársa, az Épít-Takarít Bt. székhelye Török Imre lakcíme, tulajdonosa pedig Török Imre testvére volt. Másik vetélytársával, a DH-Szerviz Kft.-fel pedig korábban már nyert együtt közbeszerzést. A KLIK a Népszabadság cikke után belső vizsgálatot indított, majd új tendert írt ki, amin a Tömb 2002 már nem indult, és amit végül a Nova-Bau 89 Kft. nyert meg.
Érdeklődtünk a cégnél, hogy szerintük minek köszönheti a társaság a sikereit. Arra is rákérdeztünk, a kft. neve valóban a Török és a Mező Barna nevekből tevődik össze; hogy Török Imréné szül. Mező Erika valóban Mező Barna testvére-e, és hogy mindez mennyire befolyásolja/befolyásolta a cég eddig elért eredményeit. Azt is szerettük volna tudni, mit gondolnak arról, hogy „a Hajdúság Simicskájának” nevezték őket az elnyert tenderek sokasága és a vállalkozás felfelé ívelése miatt. Cikkünk megjelenésig azonban a kft. nem reagált kérdéseinkre.
Erdélyi Katalin—Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Részlet a Tömb 2002 Kft. bemutatkozó videójából (forrás: A kft. Facebook-odala)
Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. | https://atlatszo.hu/2021/09/30/kelet-magyarorszagnak-is-van-tenderkiralya-csak-iden-56-kozbeszerzest-nyert-el-a-ceg/ | https://web.archive.org/web/20211027161931/https://atlatszo.hu/2021/09/30/kelet-magyarorszagnak-is-van-tenderkiralya-csak-iden-56-kozbeszerzest-nyert-el-a-ceg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kelet-magyarorszagnak-is-van-tenderkiralya-csak-iden-56-kozbeszerzest-nyert-el-a-ceg | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-30 11:21:28 | [
"Halász János",
"Mező Barna",
"Török Imre"
] | [
"Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány",
"Hajdú-Bihar Megye önkormányzata",
"Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület",
"Tömb 2002 Kft."
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúböszörmény"
] | [
"közbeszerzés",
"civilek",
"EU",
"építőipar"
] | [] |
52,852 | Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött. | 2020 tavasza óta új szereplője van a gödöllői közéletnek. A Szövetségben A Gödöllőiekért egyesület kiadásában online újság és nyomtatott havilap is működik – utóbbit ingyenesen, többezres példányszámban szórják a helyieknek. A GDL nevű kiadványok szerkesztési elvei mögött nem nehéz felfedezni a Fidesz politikai érdekeit. A karácsonyi lapszámban Gémesi György ellenzéki polgármester fideszes kihívójával készült kétoldalas interjú, további három oldalon pedig az önkormányzat fideszes képviselői mutatták be az éves munkájukat. Ellenzéki politikus sem akkor, sem azóta nem bukkant fel így az újságban.
A Fideszt ilyen módon támogató gödöllői politikai újságot közvetve a magyar adófizetők finanszírozták.
2018 és 2020 között a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a központi költségvetés közel 7,9 milliárd forintot adott át támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA). Az alapítvány a befolyt összegek oroszlánrészét továbbosztotta más szervezeteknek – szintén támogatásként. Ismereteink szerint ugyanebben az időszakban 57 szervezet 80 különböző címen összesen 6,2 milliárd forint támogatáshoz jutott a BLA-n keresztül, vagyis egy szervezet átlagosan százmillió forintnál is nagyobb összeghez jutott. A gödöllői egyesület a sor vége felé, alig 14 millió forint támogatással szerénykedik.
A BLA-n keresztül elérhető közpénzmilliárdok sehol sem voltak nyilvánosan meghirdetve. A Szövetségben a Gödöllőiekért elnökeként és a GDL újság főszerkesztőjeként működő Bondár Alexet telefonon és e-mailben is kérdeztük arról, hogy honnan szerzett tudomást arról a lehetőségről, hogy pénzre pályázhat az intézménynél. Bondár nem válaszolt erre a kérdésünkre.
A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásainak jelentős része olyan „civil”, nonprofit szervezetekhez került, amelyek a gödöllői egyesülethez hasonlóan formailag pártfüggetlenül, mégis a kormánypárt érdekeinek megfelelően tevékenykednek a nyilvánosságban.
A BLA bevételi oldalát a szervezet nyilvános beszámolóinak segítségével és más iratokkal térképeztük fel. A kiadásokat onnan ismerjük, hogy korábban közérdekű adatigénylések útján megszereztük a BLA-ból kiosztott 2018—2020 közötti támogatások listáját (amit itt elérhetővé is tettünk), és betekintést nyertünk a támogatásokra vonatkozó számos iratba.
Kimenő támogatások a Batthyány Lajos Alapítványból 2018—2020 között
A BLA támogatásainak címzettjeivel kapcsolatban az Átlátszón és máshol is jelentek meg már cikkek. Az ismertebb ügyek között van az Alapjogokért Központnak jutatott összegek története, a máshonnan azóta a BLA-s támogatásainál sokszorosan nagyobb állami pénzt benyelő Mathias Corvinus Collegium (MCC) esete, a támogatási százmilliókból belvárosi kávézót működtető Apriori Cultura Nonprofit Kft. ügye, a kusza pénzügyeiről hírhedtté vált Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány dolga, valamint az Orbán Gáspár alapítványa által BLA-pénzekből fenntartott joghallgató-szakkollégium esete.
A támogatottak teljes listáját átnézve leszűrhető:
a Batthyány Lajos Alapítvány egyfajta házipénztárként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
A támogatások címzettjei közül sokan maguk is médiát működtetnek, a kormánybarát médiában szereplő „szakértőik” révén befolyásolják a nyilvánosságot, vagy fiatal értelmiségieket csalogatnak vonzó képzési- és karrierlehetőségekkel.
Semmi okunk nincs feltételezni, hogy ez a nem hivatalos támogatási program megszűnt volna 2020 óta, tavaly év végén ugyanis újabb 3,4 milliárd forint került a BLA-hoz. Arra nézve viszont egyelőre nincsenek információink, hogy ezt az összeget mire fordították. A Hírklikk újságírójának vonatkozó adatkérésére most szeptemberben a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem volt hajlandó friss adatokkal szolgálni, mondván: az újabb beszámolókat még nem fogadták el.
Akik a pénzt küldték
Rogán Antal fideszes politikus miniszteri rangban vezeti a Miniszterelnöki Kabinetirodát. A közvetlenül a miniszterelnöknek referáló kabinetfőnök 2016-ban azt mondta: „a Miniszterelnöki Kabinetirodának egyetlenegy feladata van, győzelemre vezetni Orbán Viktort”. Rogán feladatai közé hivatalosan a kormánypolitika általános koordinációja és a kormányzati kommunikáció (plusz a turizmus és a design) tartozik. Rossz nyelvek ehhez hozzásejtik: a bulvárérzékeny kabinetfőnökhöz tartozik a kormányközeli média, eminensen a több száz címet összefogó KESMA befolyásolása is.
Akik a pénzt küldték
Rogán alá tartoznak „a beszélő fejek, akiknek a munkáját szintén ő, vagy az őáltala vezetett hivatal hangolja össze, találja ki azokat az értelmezéseket, amiket sulykolni kell” – nyilatkozta korábban Török Gábor politológus a Telexnek. Ebben az összefüggésben tanulságos, hogy a propagandaminisztériumnak is becézett kormányszervtől érkező támogatások legnagyobb nyertesei között a politikai médiában a szakértőin, beszélő fejein keresztül jelenlévő szervezetek is vannak, például
a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító Alapjogokért Központot működtetű Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (1,6 milliárd forint);
a tehetséggondozás mellett a tudatiparban is nyomuló MCC, amely mögött az ekkor Tihanyi Alapítvány (870 millió forint) nevet viselő szervezet állt, és ami a politikai kurzus számára fontosnak tetsző ügyekben további közvéleményformáló intézetek (Migrációkutató Intézet, Klímapolitikai Intézet) társalapításában is jeleskedik;
a közéleti folyóiratot kiadó és a Tranzit „gondolatexpót” szervező Kommentár Alapítvány (330 millió forint),
és más „kutatóintézetek” is.
Rogán nevével nem találkoztunk az Átlátszó által megtekintett támogatói okiratokon, amelyeket rendszerint a MK akkori közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád szignált. A fideszes színekben korábban parlamenti képviselőként is működő Vidoven nevének feltűnése az iratokon annyiban nem meglepő, hogy közigazgatási államtitkárként elsősorban hozzá tartoztak a kabinetiroda jogi és gazdasági ügyei. Vidoven azóta egyébként hasonló pozícióban a Honvédelmi Minisztériumnál dolgozik.
Az viszont nehezen lehet kétséges, hogy a BLA-n keresztül osztott támogatások ügye elér Rogán miniszterig. A kabinetiroda 2018-as szervezeti ábráján az akkoriban magánalapítványnak minősülő BLA is szerepelt, az ágrajzból kivehetően a közvetlenül Rogán alá tartozó szervezeti egységek között. (Érdekes módon a rajzon hasonló helyen az MCC-t működtető, akkori elnevezése szerint Tihanyi Alapítvány is látható).
Sőt, a történetben a miniszterelnök is feltűnik: Orbán Viktor szignálta ugyanis azt a 2018-as kormányhatározatot, amely a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített büdzséjéből cirka 385 millió forintot tett át a Miniszterelnöki Kabinetirodához azzal, hogy a pénzből „társadalompolitikai és közpolitikai kutatások elvégzése érdekében” a BLA-t kell támogatni. Az alapítvány „a támogatást másnak továbbadhatja” – írta Vidoven államtitkár a pénzt kísérő támogatói okiratban.
Mint később látni fogjuk, ennek az összegnek a továbbosztásával indult a BLA nagy pénzszórása. Ez a 385 millió végül három olyan szervezetnél landolt, amelyeket korábban nem támogatott a BLA: az Alapjogokért Központnál, az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpontnál (AJTK) és a Méltányosság Politikaelemző Központnál. Érdekesség, hogy az összeg nagyobbik részéből semmilyen új kutatás nem készült: 250 millió forintot ugyanis az AJTK hitelkonszolidációjára fordítottak a támogatási lista szerint az indoklással, hogy korábban felvett bankkölcsön kifizetése „a további kutatási tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen”.
Rogán volt a titkáruk egykor
A Batthyány Lajos Alapítványt (BLA) 1991-ben jegyezte be a harmadik köztársaság első kormányát vezető Magyar Demokrata Fórummal (MDF) szimpatizáló franciaországi magyarok egyesülete, az Association Des Amis Du Forum Democratique Hongrois , és az első felelős magyar miniszterelnök nevét viselő szervezet induló vagyonát részben Antall József franciaországi előadásán gyűjtött pénzből finanszírozták.
Az MDF-et a politikaközeli alapítványok nemzetközi vérkeringésébe csatoló BLA eleinte nemzetközi kongresszusokat és összeüléseket szervezett, néhány év alatt pedig a tömbösödő jobboldal akkori négy pártja, köztük a Fidesz közös alakulatává formálódott.
A BLA 1998-ra belecsúszott a közvetlen politikacsinálásba is: a választások előtt fizetett politikai hirdetésben követelte, hogy a regnáló szocialista kormányfő Horn Gyula álljon ki Orbán Viktorral televíziós vitára.
A végül létrejött vitát emlékezetesen Orbán, a választásokat a Fidesz és szövetségesei nyerték. Az alapítvány operatív ügyeit ekkoriban intéző titkár neve: Rogán Antal. A Fideszbe 1997-ben, azaz huszonöt éves korában belépő férfi első politikakörnyéki munkahelye a BLA-nál volt, a választási győzelem után innen egyből a miniszterelnöki kabinet politikai titkárságának vezetőjévé avanzsált.
1999-ben került az BLA élére Granasztói György történész, ezt követően az alapítvány körül bő másfél évtizedig csönd honolt. Egy 2003-as törvénynek köszönhetően ugyanis létrejöttek az alanyi jogon költségvetési támogatást bezsebelő pártalapítványok. A BLA politikai háttérszerepének nagyját így értelemszerűen a Fidesz pártalapítványa vette át.
2014-15 környékén a BLA évi egy-kétszázmillió forintos büdzséből éldegélt. A szervezetnek önálló bevételei gyakorlatilag nem voltak, a kiadások oroszlánrészét közvetlenül a Miniszterelnökségtől érkező támogatás finanszírozta. Ebből az alapítvány berkein belül működő, 2013-ban létrehozott Danube Institute konzervatív think tanket és a Hungarian Review című angol nyelvű folyóiratot, valamint a Budapost és a Metazin nevű hírgyűjtő oldalakat működtették.
Arcok a BLA környékéről
2016-ban azonban a kuratóriumot mindaddig elnöklő Granasztói meghalt. Csak ekkor derült ki az is, hogy az alapító francia egyesület már évekkel korábban megszűnt. Ezzel megnyílt az út azelőtt, hogy az alapítványt teljesen új formára szabják.
Alapítvány és birodalom
A kuratórium többi tagja – az azóta elhunyt Barsiné Pataky Etelka és az azóta visszavonult Szájer József fideszes politikusok, valamint az AJTK-t vezető Antall Péter – javaslatára az alapítói jogokat a bíróság a „magyar közélet és tudományos élet kiemelkekedő alakjaira” szignálta:
Bogsch Erikre, a Richter Gedeon Nyrt. operatív elnökére;
Dux László orvosdoktorra, a Szegedi Tudományegyetem tanárára, volt felsőoktatási államtitkárra,
és egy Dr. Nagy Zoltán nevű férfira.
A valóban köztiszteletnek örvendő Bogsch és Dux neve mostanáig sehol sem került elő a BLA-val kapcsolatban. Megkeresésünkre a Richter kommunikációs vezetője arról tájékoztatott minket, hogy Bogsch Eriknek „lényegében semmilyen beleszólása nem volt abba, hogy operatív szinten” mit is csinál az alapítvány, amelyikhez a nevét adta. Dux László, továbbá a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a BLA nem válaszolt az e-mailben elküldött kérdéseinkre.
2016-ban az alapítvány főtámogatójaként a Miniszterelnökség helyére lépett a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Néhány éven belül a BLA korábban alig százmilliós nagyságrendű költségvetése többmilliárdosra nőtt a kabinetiroda egyre növekvő támogatásainak köszönhetően.
Így nőttek sokmilliárdosra a Batthyány Lajos Alapítvány bevételezett támogatásai
Mennyi az annyi? A nem hivatalos támogatási program kezdete, azaz 2018 eleje óta a Batthyány Lajos Alapítvány összesen 11,3 milliárd forint közpénzt kapott. Ennek egy részéről tudjuk, hogy mire fordították, de például a 2020 legvégén átadott 3,4 milliárdos tétel sorsáról fogalmunk sincsen. A más szervezeteknek továbbosztott támogatások, amikről tudomásunk van, 6,2 milliárd forintot tesznek ki. Ha az állami támogatásokhoz hozzáadjuk a szintén állami tulajdonból, ingyenes vagyonjutattásként tavaly kapott villa értékét, akkor az elmúlt szűk három évben a BLA 21,2 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.
2018-ban Habony Árpádhoz, valamint a nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjeként ismert Tombor Andráshoz kötődő figurák kerültek a kuratóriumba, köztük Kobza Miklós állítólagos Habony-bizalmi, volt közmédia-sajtófőnök, valamint a Tombor környezetéhez tartozó, párhuzamosan a MCC-t működtető alapítvány kuratóriumában is helyet foglaló Illés Géza Márton.
Felbukkant a kurátorok között Panyi Miklós, a Fidesz volt európai parlamenti sajtósa, valamint a később az SZFE-ügyben ismertséget szerzett egykori ezredes Szarka Gábor. Ekkor került a kuratóriumba Dezső Tamás asszirológus is. Dezső – aki az MCC-leány Migrációkutató Intézetet is igazgatja – 2019 óta elnökli a BLA-t irányító testületet.
2018-ban adott a BLA először többszázmilliós nagyságrendben tovább támogatásokat „új” játékosoknak. Ebből a következő évekre többmilliárdos támogatási program nőtt ki, ami mindösszesen 57 szervezetnek osztotta tovább a Miniszterelnöki Kabinetirodától és a központi költségvetésből kapott közpénzt.
A szervezetek listája nemcsak a politikai szándékok miatt, hanem az összeférhetőnek kevéssé tűnő kapcsolatok miatt is érdekes. Így
250 millió forintot kapott bankhitel-konszolidációra az AJTK, amelynek igazgatója, Antall Péter a BLA kuratóriumi tagja volt;
összesen 870 millió forintot forintot kapott az MCC-t működtető alapítvány, amelynek a társalapításában létrejött Migrációkutató Intézetnél igazgatóként dolgozik a BLA kuratóriumi elnöke, Dezső Tamás. Az MCC-alapítvány korábbi kuratóriumi tagja Illés Géza Márton a BLA kurátorai között is megfordult;
a 900 millió forintot kasszírozó Apriori Cultura Nonprofit Kft. tulajdonosa a közelmúltig Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója volt.
Forgóajtó-effektus A Batthyány Lajos Alapítvány, a Fidesz-világ, az Orbán-kormány és a BLA által pénzelt álcivil szervezetek közti forgóajtó-effektust jól szemlélteti Panyi Miklós rövid életrajza. A jogász végzettségű férfi korábban a Fidesz EP-frakciójának sajtósaként dolgozott, később külkapcsolati felelősként az állami tulajdonú MVM Zrt.-hez került, majd 2018-ban bejutott a BLA kuratóriumába. Innen akkor távozott, amikor az alapítványtól összesen 1,6 milliárdot kasszírozó Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatóhelyettese lett. Panyi Miklós ma már Orbán Viktor Miniszterelnökségén dolgozik, kabinetfőnöki poszton.
Tavaly a Batthyány Lajos Alapítványt úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá emelte a fideszes többségű Országgyűlés, majd a Miniszterelnöki Kabinetiroda újabb 3,4 milliárdot adott át a szervezetnek.
Emellett a kormány ingyenesen átadta azt a Lónyay-Hatvany villa néven ismert, Ybl Miklós tervezte budavárbeli épületet is, amelyet még 2014-ben vásárolt meg és kezdett felújítani a nemzeti bank egyik alapítványa, és amit végül inkább eladtak az államnak. Innen került a BLA-hoz a város legdrágább villájaként is ismert ingatlan, ami a nyilvántartási értéke szerint 9,9 milliárd forintot kóstál.
Nehezen tagadható, hogy a Fidesz-közeli álcivil hálózat kiépítését finanszírozó alapítvány működése a budavárbeli villába költözésével a legmagasabb kormánypolitika szintjére lépett. A Lónyay-Hatvany villa ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal kabinetiroda-miniszter munkahelye, a Karmelita kolostor tőszomszédságában található. | https://atlatszo.hu/2021/09/28/roganek-kuldtek-a-milliardokat-kormanykozeli-alcivilek-rejtett-tamogatasara-koltottek/ | https://web.archive.org/web/20221011124954/https://atlatszo.hu/2021/09/28/roganek-kuldtek-a-milliardokat-kormanykozeli-alcivilek-rejtett-tamogatasara-koltottek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roganek-kuldtek-a-milliardokat-kormanykozeli-alcivilek-rejtett-tamogatasara-koltottek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-28 11:51:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Antall József Tudásközpont Alapítvány",
"Apriori Cultura Nonprofit Zrt.",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Fidesz",
"Információs Társadalomért Alapítvány",
"Kommentár Alapítvány",
"Magyar Batthyány Alapítvány",
"Magyar Polgári Együttműködés Egyesület",
"Megafilm Service Műsorgyártó és Szolgáltató Kft.",
"Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány",
"Szövetségben A Gödöllőiekért egyesület",
"Tihanyi Alapítvány",
"Youth Business Group Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai",
"Városi Civil Alap"
] |
52,853 | Az uniós pénzek kiosztásában is részt vehettek a Fidesz kedvenc civiljei | Az EU által finanszírozott úgynevezett CLLD-típusú programok az állami civil támogatásoknál célzottabbak és átláthatóbbak, azonban ezek kezdvezményezettjei között is találkozhatunk kormánypárti kötődésű szervezetekkel. Ezek a hazai civil támogatásokat rendre felmarkoló szereplők helyi szinten az elmúlt években több százmillió forintnyi uniós forrás elosztásába szólhattak bele. A hazai forrásból a jövő évi kampány előtt alaposan kistafírozott helyi szatellitszervezeteknek azonban beletörhetett a bicskája az uniós pályázatokba: a civil-önkormányzati partnerségre épülő program folytatásáról nincs hír, ugyanakkor egyes „Helyi Akciócsoportok” a következő években is pénzhez juthatnak. | Az európai civil szférában jól ismertek az úgynevezett CLLD-támogatások (az angol nyelvű rövidítés jelentése: közösségi szinten irányított helyi fejlesztések). Ez az uniós támogatási projektek egy speciális változata, amely városi (régió alatti) szinten, a vállalkozások és a civil szféra bevonásával alulról kezdeményezett fejlesztések megvalósulását segíti elő. Magyarországon a támogatás több mint 4,5 millió ember lakhelyét érinti, és a keretében 2014 óta 45,64 milliárd forintot osztottak szét vidéki civil szervezetek, kisvállalkozások és önkormányzatok között.
A CLLD tulajdonképpen a falvak és községek fejlesztésére indított LEADER program folytatása. Az eredeti programot 2013-ban bővítették ki, hogy a kistelepülések mellett a vidéki városok is pályázhassanak a támogatásokra.
Vegyes akciócsoportok
Más, uniós területfejlesztési programokhoz képest a CLLD (csakúgy, mint elődje, a LEADER program) különlegessége, hogy a forrásokra nem közvetlenül a városok önkormányzatai pályáznak, hanem úgynevezett Helyi Akciócsoportok (HACS). Ezek olyan ernyőszervezetek, amelyeket a városvezetés mellett civil szervezetek és vállalkozások alapíthatnak meg, ha részt szeretnének venni az uniós források felhasználására kiírt pályázaton. A koncepció lényege, legalábbis az eredeti uniós elgondolás szerint az, hogy az uniós források felhasználásáról ne a politikusok dönthessenek az emberek feje fölött, hanem a helyi közösségek is beleszólhassanak.
„A CLLD (…) a hagyományos »felülről lefelé« irányuló fejlesztési politikát a feje tetejére állítja: a helyi lakosság veszi át az irányítást, és helyi partnerséget alakít, amely integrált fejlesztési stratégiát tervez és hajt végre”
– olvasható a programot bemutató uniós honlapon. Ha a minisztériumi irányító hatóság elfogadja egy HACS megalakulását (Magyarországon 96 ilyen alakult), akkor az EU-s területfejlesztési projektpénz egy részét hozzájuk irányíthatja. A HACS ezután helyben pályázatokat írhat ki, és a pénzt odaítélheti helyi kedvezményezetteknek (vállalkozásoknak, további civil szervezeteknek vagy akár magánszemélyeknek) különböző közösségfejlesztési célok (gazdasági, infrastrukturális fejlesztések, kulturális vagy jótékonysági programok) megvalósítására.
Mindezekről a HACS-oknak előzetes terveket kell bemutatniuk a program szabályai szerint, máshol azonban az EU viszonylag laza kereteket határozott meg. Olyannyira, hogy a csoportoknak nem kell egyesületet bejegyezniük, hanem ad hoc jelleggel bejelentett konzorciumként is indulhatnak, ilyenkor elég, ha a pályázatot egy résztvevő, például az önkormányzat vállalja fel lebonyolító szervezetként. A kikötés csupán annyi, hogy a három szektor (civil szféra, közszféra, helyi vállalkozások) mindegyike képviseltesse magát az akciócsoportban, és egyik szféra szervezeteinek aránya se legyen 50 százalék felett. Új tagok csak a már meglévők beleegyezésével csatlakozhatnak. A pályázati előkészítés és döntés során érvényes továbbá a pályázatoknál és közbeszerzéseknél szokásos összeférhetetlenségi szabály, vagyis, hogy a konzorciumokban ülő szervezetek elvileg maguknak nem szavazhatnak meg támogatást.
2022 után még hét évig bebetonozhatják a korábbi nyerteseket
A CLLD-támogatásokra is vonatkoznak ugyanazok a szabályok, amelyek jelenleg a legtöbb uniós programra jellemzők: a forrásokat az Unió a tagállamok kormányainak folyósítja, amelyek továbbosztják azokat a jogosultaknak. Magyarországon az elmúlt 7 éves uniós ciklus CLLD-pályázatait a Széchenyi 2020 program keretében, azon belül a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként írták ki és bírálták el. A támogatásokért tehát nem közvetlenül Brüsszelhez pályázhatnak a HACS-ok, hanem a magyar kormány szervezeteihez (amelyeknek az EU által meghatározott szabályok szerint kell elbírálni a forrásokra vonatkozó kérelmeket).
A legutóbbi CLLD-program esetében a források odaítéléséről a végső szót a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága mondta ki.
Bár a civilek bevonása a helyi fejlesztésekről szóló döntésekbe önmagában jó ötletnek hangzik, ahogy az atlatszo.hu augusztusi cikkéből is kiderült, az, hogy egy állami vagy uniós forrást civil szervezet kap, még nem garancia arra, hogy azt nem pártpolitikai célokra fogják elkölteni, vagy hogy nem politikusokat fog gazdagítani. A Városi Civil Alap, azaz a Norvég Alap helyett elindított kormányzati kezdeményezés pályázati eredményeinek elemzésekor is kiderült, hogy országos szinten jellemző az, hogy a civil szervezteknek járó támogatások a kormánypártokhoz sok szállal kötődő, úgymond civil szervezetekhez jutnak. A Városi Civil Alap keretében olyan szervezetek kaptak közpénzt, amelyek tevékenységükkel a kormánypártok kampányát támogatják, és vezetőik sokszor maguk is fideszes és KDNP-s politikusok.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon | atlatszo.hu
A Bethlen Alapítvány holnapjára július végén felkerült a támogatott civil szervezetek teljes listája, amin mintegy 700 csoport szerepel. Az alábbiakban a maximálisan elnyerhető, 15 millió forint támogatást élvező szervezetek listáját tekintjük át. Ezt az összeget 81 szervezet nyerte el a Városi Civil Alap legelső pályázatán.
A HACS-okba, amelyek megalakulását 2017-ben zárták le, szintén bekerültek kormánypárti politikusokhoz köthető szervezetek, bár messze nem olyan arányban, mint ami a Városi Civil Alap nyerteseinél látszik. Ez azért is lényeges, mert az uniós támogatás szétosztására jogosult helyi akciócsoportok listája a kormány tervei szerint a következő 7 éves támogatási ciklusban is változatlan maradhat. Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 14-én jelentette be a 2027-ig tartó, összesen 1700 milliárd forintos Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) program elindítását, amelynek valamilyen formában újra része lesz a HACS-ok támogatása is.
Merényi Miklós, a K-Monitor szakértője rámutatott: „A Pénzügyminisztérium a közelmúltban közzétette a TOP+ program tervezetét a 2027-ig tartó időszakra. Ebben a CLLD-típusú helyi közösségi fejlesztések folytatására, kiterjesztésére nincs utalás. Ugyanakkor a tervezetben az áll, hogy egyes források elosztásakor »az előző programidőszakban támogatásban részesített városi helyi akciócsoportok városfejlesztési tevékenységeinek támogatására« kerülne sor.”
Mint mondta, a kormány célja ezzel az lehet, hogy a következő ciklusra is bebetonozza a 2019 előtt megalakult egyes helyi akciócsoportokat, amelyek némelyikében még erősen jelen vannak kormánypárti városvezetőkhöz köthető szereplők.
Az akciócsoportok összetétele erre vonatkozó feltételek hiányában nem nyílt verseny révén alakult ki, a meglévő résztvevői kör befagyasztása ezért szembemenne a közösségi fejlesztések eredeti értelmével.
Merényi Miklós elmondta azt is, a szabályok nem tiltják, hogy a HACS-ok a saját tagszervezeteikhez is juttassanak pályázati forrásokat különböző célok megvalósítására, csupán annyi a kikötés, hogy a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a kérelem elkészítésében részt vett, vagy a projekt megvalósítója lesz.
Nyugdíjas egyesület fidelitasos vezetéssel
Nézzük meg tehát közelebbről, milyen szervezetek kerülhettek be az összességében százmilliós EU-s forrásokról döntő akciócsoportokba. Egy tipikus HACS tagjai lehetnek a helyi önkormányzat és egyes önkormányzati szervezetek, például városüzemeltetési cégek. Velük nagyjából azonos arányban kapnak helyet az üzleti és civil szféra képviselői is. Utóbbiak között jellemzően nem országosan ismert szereplőket találunk, hanem csak az adott városban ismert kisebb szervezeteket, például kulturális egyesületeket, oktatási intézmények alapítványait, városvédő klubokat. Érdekesség, hogy sok helyen a civil szférát olyan szervezetek képviselik, amelyek valójában inkább az üzleti szférához kötődnek, bár szervezeti formájuk egyesület. Ilyen például a zalaegerszegi HACS-ba (ZEGIKON) bekerült Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület, vagy a nyíregyházi Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány.
A HACS-ok civil tagszervezetei között találkozhatunk persze több, erősen fideszes kötődésű szervezettel is. Ilyen például a pécsi HACS (PHACS) két alapítója: a Pécsi Székesegyház Nagycsaládosok Egyesülete és a Sopianae Egyesület. Előbbi elnöke, Herbert Gábor fideszes képviselőként indult 2019-ben.
Utóbbit a Szabad Pécs „családi bizniszként” jellemezte, jelenlegi elnöke Vanner Tünde korábbi trafikkoncesszió-nyertes, az alelnöki tisztséget pedig sokáig Páva Péter, Páva Zoltán volt polgármester testvére töltötte be. Alakulásakor az akciócsoport tagjai Őri Lászlót, az akkori fideszes alpolgármestert választották meg, és jelenleg is ő a PHACS elnöke.
Szintén a Szabad Pécs számolt be róla, hogy 2019 decemberében 10 millió forint támogatást nyert a PHACS-tól a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület nevű csoport. Mint írták, az évtizedes múltú egyesület sokáig nem végzett pénzforgalommal járó tevékenységet, 2017-2018 környékén azonban új elnöksége lett a szervezetnek, akik rögtön jelentős forrásokat szereztek.
A PHACS mellett az önkormányzattól és a Fidesz pártalapítványától is kaptak támogatást, és külön érdekesség, hogy a PHACS-tól kapott támogatásról szóló oklevélátadón egy fidelitasos fiatalember képviselte a nyugdíjasszervezetet.
Régi Fidesz-szövetséges szervezet a Soproni Polgári Nyugdíjas Kör, amely bekerült a 750 millió forint elosztásáról döntő, Fodor Tamás polgármester nevével fémjelmzett Soproni Helyi Közösség tagjai közé. Szintén 750 millió forint felett rendelkezhet a KözösségÉpítő Kecskemét Helyi Közösség, amelynek része a fideszes alpolgármester, Engert Jakabné egyesülete, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület. Engert Jakabnét, aki elvileg a civil szférát képviseli a szervezetben, az önkormányzat honlapja alpolgármesterként idézte tavaly, aki azt mondta, 2022 végéig 11 alapítvány és 12 egyesült programjait kívánják támogatni a pénzből.
Esztergomban a Fidesz-KDNP a 2014-es választáson nyerte el a polgármesteri címet, ebben szerepe volt a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesületnek és az Esztergom Barátainak Egyesületének, amelyek csatlakoztak a kormánypártok Szövetség Esztergomért nevű választási összefogáshoz. Két évvel később mindkét egyesület az esztergomi HACS-ban tűnt fel, amelynek döntéshozó bizottsága 2022 végéig 360 millió forint elosztásáról dönthet.
A Városi Civil Alap támogatottjai között is felbukkant a Gyöngyös Város Barátainak Köre nevű egyesület, amelynek vezetője, Bekecs Andrea Sára Botond alkalmazottja Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatójaként. A bujtatott kampányfinanszírozáshoz hasonlító Civil Alaptól a Baráti Kör 7,99 millió forintot kapott, míg a HACS tagjaként több mint 366 millió forint elosztásába szólhat bele. Szintén ismert a VCA-ból az „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, melyet a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Seresné Horváth Zsuzsanna vezet. Az egyesület bekerült a Diósgyőri Horizont Helyi Közösség nevű HACS-ba, bár a 2019-es választások óta a kormánypártok befolyása jelentősen csökkent a 340 millió forint felett rendelkező szervezetben. Ugyanis a Helyi Közösség alapításakor úgy rendelkeztek, hogy az elnöki tisztet Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata kell, hogy betöltse, amelyet 2017-ben még Kriza Ákos vezetett, mostanra azonban az ellenzéki Veres Pál került az élére.
A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait | atlatszo.hu
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása.
Ha nem lehet a haveri civilek vadászterülete, már nem is kell?
Fontos leszögezni, hogy a CLLD-projektek a Városi Civil Alaphoz képest jóval átláthatóbbak és szorosabban kötődnek a civil társadalomhoz: a HACS-ok tagsága sok helyen valódi, évek óta működő, közhasznú munkát végző civil szervezetkből áll. A támogatások megpályázása előtt az akciócsoportok társadalmi egyeztető fórumokat tartottak, majd részletes tervezetet mutattak be arról, mire fordítanák a forrásokat.
Ám mivel az akciócsoportok létrehozása egy informális, zárt folyamat, nem pedig nyílt, versengő eljárás, kiskapukon keresztül a rendszerbe bejutottak olyan csoportok, amelyek inkább pártpolitikai, mintsem civil tevékenységet végeznek. De míg az állami VCA pénzosztásánál a bújtatott kampányfinanszírozás maga a norma, az uniós programról ez nem mondható el. A szigorúbb pályázati és elszámolási feltételek miatt hiába jutnak így támogatáshoz haveri szervezetek, a beígért programok megvalósítása később komoly gondot jelenthet számukra.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy az az összeg, amit a magyar kormány a teljes CLLD-projektek lebonyolítására lehívott, a legalacsonyabb összeg, aminek szétosztását vállalni lehetett. A helyi fejlesztéseket szolgáló EU-s alapok nagy részét továbbra is a hagyományos módokon, például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok keretében, közvetlenül önkormányzatoknak vagy vállalatoknak juttatják, ami nagyobb mozgásteret biztosít a kormányközeli szereplőknek, és cserébe kevésbé átlátható. Az ilyen módon szétosztott pénzek között voltak korrupciógyanús ügyek, amelyekben később bűncselekmények gyanúja miatt nyomozás indult, ilyenek voltak például Boldog István vagy Simonka György fideszes politikusok ügyei.
Az átlátható módon zajló, közösségi kezdeményezéseken alapuló városfejlesztésre és a civilek ebbe való bevonására ezért nagy szükség volna a következő hét évben is. Az igényt mutatja, hogy a szétaprózódó, bürokratikus támogatásosztás ellenére a CLLD-re elkülönített összeget várhatóan teljes egészében felhasználják. Valamilyen, a hagyományos pénzosztástól eltérő, közösségvezérelt, területi alapú eszközt kötelezően használnia kell a kormánynak a jövőben is, a fent ismertetett formájú program jövője mégis homályos.
Csupán egyes, politika-közeli helyi hálózatok életben tartása látszik biztosnak, a többi akciócsoport működése források hiányában elhalhat, vagy a lebonyolító önkormányzat dominanciája mellett formálissá válhat.
A hazai viszonyok között, ahol a civil-önkormányzati együttműködés gyakran egyet jelent a politika-közeli civilek helyzetbe hozásával, úgy látszik, hiába teremtette meg egy-egy városban tucatnyi helyi szereplő ritkán látható helyi együttműködését, a CLLD-program nem verhetett gyökeret.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése az újabb hét évig tartó TOP Plusz pályázati programjáról (forrás: Varga Mihály / Facebook) | https://atlatszo.hu/2021/09/24/az-unios-penzek-kiosztasaban-is-reszt-vehettek-a-fidesz-kedvenc-civiljei/ | https://web.archive.org/web/20211028151935/https://atlatszo.hu/2021/09/24/az-unios-penzek-kiosztasaban-is-reszt-vehettek-a-fidesz-kedvenc-civiljei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-unios-penzek-kiosztasaban-is-reszt-vehettek-a-fidesz-kedvenc-civiljei | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-24 12:04:00 | [
"Bekecs Andrea",
"Engert Jakabné",
"Seresné Horváth Zsuzsanna"
] | [
"Diósgyőri Horizont Helyi Közösség",
"Esztergom Barátai Egyesület",
"Gyöngyös Város Barátainak Köre",
"KözösségÉpítő Kecskemét Helyi Közösség",
"Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület",
"Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület",
"Soproni Polgári Nyugdíjas Kör"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"EU",
"LEADER",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Városi Civil Alap"
] |
52,854 | A közpénzmilliókkal kitömött CÖF-CÖKA cége hirdeti a „STOP Gyurcsány” plakátokat | A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) tulajdonában álló Kövess minket 2022 Kft. finanszírozza azokat a plakátokat Csepelen és Soroksáron (is?), amelyeken a Fidesz Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely ellen kampányol. Hogy pontosan mennyit költöttek a hirdetési helyekre, nem árulták el, de a Momentum listaáron egy citylightra nettó 137 500-206 000 forintos ajánlatot kapott fél hónapra ugyanott. Bár a CÖKA cége vélhetően kedvezményes áron hirdethet, a teljes ár kifizetése sem jelenthetett nekik gondot. A nyíltan kormánypárti alapítvány ugyanis több száz millió forint támogatást kapott állami cégektől az elmúlt években. | Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője a napokban tett közzé egy bejegyzést Facebook-oldalán, amelyben arról írt, „hogyan játssza ki saját törvényét a Fidesz”.
Mint írja, a Fidesz elárasztotta az országot a „STOP Gyurcsány, STOP Karácsony” plakátokkal, ami sok száz milliós (ha nem milliárdos) kampány lenne – ha listaáron vásárolták volna. „De az ördög a részletekben van” – mutatott rá a képviselő. Hivatalosan ugyanis nem is a Fidesz adja ki a plakátot, hanem egy bizonyos Kövess Minket 2022 Kft., amely nem kizárt, hogy jóval olcsóbban, kedvezményes áron bérli a plakáthelyeket. Szabó Szabolcs szerint ezzel kikerülik azt a szabályt, amit a kormány pár éve az ellenzék ellen alkotott meg, de most rájuk is vonatkozott volna.
A politikus arra a 2017-es törvényre utalt, ami plakáttörvény néven vált ismertté a köztudatban. Eszerint:
a költségvetési támogatásban részesített szervek és jogi személyek (így a pártok is) az előző üzleti évi listaáron hirdethetnek csak, kedvezményt közbeszerzési eljárással lehet elérni. A civil szervezetekre viszont nem vonatkozik a szabály.
Ahogy Szabó Szabolcs is fogalmazott,
„ezt ugye azért találták ki, hogy a szűkös erőforrásokkal rendelkező ellenzék ne vehessen plakáthelyeket kampányidőszakon kívül, hiszen a listaár nagyon drága.
Csak akkor éri meg ugyanis ilyen plakáthelyeket venni, ha egyszerre sokat foglal le az ember, és így arra kedvezményt alkuszik ki” – írja Szabó.
A politikus elárulta, hogy ők (vagyis pártja, a Momentum) is kértek árajánlatot citylightra a JCDecaux Zrt.-től, „de egy kivilágított plakáthely listaára 137 500-206 000 forint+ÁFA díjra jött ki fél hónapra, vagyis ha 30 plakátot kértünk volna csak Csepelre és Soroksárra, akkor nagyjából 5 millióba került volna (csak a plakáthely)”. Így végül lemondtak róla.
Kampányüzemmódban a CÖF
A hirdető cég persze lehetne egy jól menő magánvállalkozás, amelynek szívügye Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely „megállítása”, de nem az. A Kövess minket 2022 Kft.-t mindössze pár hónapja, 2021.02.18-án jegyezték be. A 3 fős, főtevékenységként „világháló-portál szolgáltatást” végző cég székhelye Budapesten, a Vitéz utca 5–7.-ben van, ami egyúttal a Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) címe is.
Nem véletlenül: a Kövess minket 2022 Kft. tulajdonosa ugyanis a CÖKA.
A kft. működteti az alapítvány saját hírportálját, a 2022plusz.hu-t is, amely idén márciusban debütált. Fricz Tamás, a CÖF szóvivője a lap indulásakor azt írta, „jövőre sorsdöntő választás lesz Magyarországon, és a kiélezett politikai küzdelem jelentős része az internetes térben, a közösségi hálók világában zajlik majd”.
Csizmadia László, a CÖF alapítójának írása pedig világossá tette az ezzel kapcsolatos feladatokat: „hittel és elszántsággal vállaljuk mindazt, amit a közjóért tennünk kell. Szándékaink egyenesek, ezért azokat nem titkoljuk.
Feladatunknak tekintjük, hogy az ellenzéki oldalon jelentkező mohó hataloméhséget a megfelelő mederbe tereljük, tükröt állítva vezető politikusaik elé”.
A Kövess minket 2022 Kft. ügyvezetője az 1992-es születésű Neményi Péter, aki több győrsági és egy győri cégben is érdekelt. Róla az Alfahír írta meg márcisuban, hogy „a férfi tökéletesen illeszkedik az orbáni koncepcióba, ugyanis focista”. Az MLSZ Adatbank szerint Neményi a Győrság KSE labdarúgója volt 2008 és 2016 között, majd az UD Magyar-Német SE-be igazolt.
Megkerestük a Kövess minket 2022 Kft.-t, hogy megtudjuk, pontosan mely cég(ektől) béreltek összesen hány hirdetési helyet, ezek hol találhatók, meddig lesznek láthatók, mennyit fizettek a hirdetésekért, és kaptak-e esetleg kedvezményt. A cég cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Érdeklődtünk a JCDecaux Zrt.-nél is. Bár írásbeli megkeresésünkre a Zrt. ezidáig szintén nem válaszolt, az előzetes telefonos tájékoztatás szerint az információ üzleti titoknak minősülhet, így vélhetően nem is adhatják ki azt.
A CÖF-CÖKA egyébként szeptember elsején jelentette be, hogy csatlakozik a Fidesz „STOP Gyurcsány, STOP Karácsony” petíciójához. Igaz, akkor csak arról írtak, hogy „bizonyosan milliós nagyságrendben fogjuk aláírni a petíciót”, a plakátokról nem esett szó.
Szeptember 23-án (Szabó Szabolcs posztja után egy nappal) viszont adománygyűjtő felhívást tettek közzé, hogy plakátkampányt indíthassanak, amellyel felhívhatják „a figyelmet a veszélyre: Gyurcsány újra hatalmat akar”. A Kövess minket 2022 Kft. plakátjait viszont ekkorra már kihelyezték.
Közpénzekkel támogatva
A Szabó Szabolcs által felvetett jelenséggel kapcsolatban néhányan megjegyezték, hogy ebben nem látnak semmi kivetnivalót, más cég vagy civil szervezet is hirdethet politikai tartalmat, ha akar. Ez ugyan igaz – feltételezve, hogy a valóban piaci alapon működő, független tulajdonosi háttérrel bíró reklámcégek erre lehetőséget adnak –, azt azonban nem lehet kihagyni a képletből, honnan származik a hirdetéseket finanszírozó CÖF/CÖKA bevétele.
A nyíltan kormánypárti, sokak szerint csak „álcivil” szervezet ugyanis számos állami támogatást kapott az elmúlt években. Ahogy arról lapunk beszámolt:
2016-ban az állami tulajdonú energiavállalat, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) 508 millió forintot adott a CÖF-nek „a közgondolkodás javítására”;
2018 végén a szintén állami tulajdonú lottóvállalat, Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 70 millió forintos támogatási szerződést kötött a CÖF-ös alapítvánnyal;
2020-ban a Szerencsejáték-leány 100 millió forintos szponzorálási szerződést kötött a CÖKÁ-val,
az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank pedig idén 25,4 millió forint támogatást adott az alapítványnak.
A közpénzekkel kitömött szervezet meg is hálálja a törődést: hol Békemenet formájában, hol plakátkampánnyal, hol tüntetésekkel állnak ki a Fidesz-kormány és Orbán Viktor miniszterelnök mellett, vagy épp az aktuális ellenséggel szemben.
Nyitókép: A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői érkeznek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett díszünnepségre az Országház előtti Kossuth Lajos térre 2018. március 15-én (forrás: Kovács Tamás/MTI) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/30/a-kozpenzmilliokkal-kitomott-cof-coka-cege-hirdeti-a-stop-gyurcsany-plakatokat/ | https://web.archive.org/web/20230907042224/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/30/a-kozpenzmilliokkal-kitomott-cof-coka-cege-hirdeti-a-stop-gyurcsany-plakatokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozpenzmilliokkal-kitomott-cof-coka-cege-hirdeti-a-bstop-gyurcsanyr-plakatokat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-30 12:09:00 | [
"Neményi Péter"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"Kövess minket 2022 Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"hirdetés",
"civilek",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
52,855 | Súlyos belső konfliktusokkal a színfalak mögött érik az eddigi legfontosabb döntés Paks2-ről | A kormány tavaly év végén kezdte el kidolgozni az új koncepciót, amelynek lényege, hogy az OAH kikerül az ITM és a kormány alól, és az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. A kormány szerint ez az OAH függetlenségét erősítené, ugyanakkor az átalakítás elvenné a következő kormányok lehetőségét attól, hogy ugyanolyan befolyást és ellenőrzést gyakoroljanak a hivatal fölött, mint a mostani kormányzat. A koncepcióba bekerült egy olyan elem is, ami nem ezeknek a problémáknak a kezelésével függött össze. Ez pedig arról szólt, hogy a mostani határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett az OAH-t az Orbán Viktor miniszterelnök által, pályázat nélkül kilenc évre kinevezett elnök irányítaná. Az elnök pozícióját a javaslat annyira megerősíti, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehetne elmozdítani. | Szokatlan beszélgetés zajlott le pár évvel ezelőtt a paksi atomerőmű-bővítésben kulcsszerepet játszó hatóság óbudai székházában. Az Országos Atomenergia Hivatal nyilvánosság előtt mindig visszafogottan nyilatkozó és általában szakmai kérdésekre koncentráló főigazgatója, Fichtinger Gyula tőle meglepő módon arról kezdett el beszélni, hogy milyen politikai konfliktusok várhatnak rájuk.
A beszélgetés egyik résztvevője szerint ez körülbelül három évvel ezelőtt történt, amikor az oroszok elakadtak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. Fichtinger azt mondta, ha egyszer majd elkezdenek ömleni a dokumentumok az oroszoktól, akkor a nagy mennyiségű anyagot nem lesz egyszerű határidőre feldolgozni. Fichtinger úgy vélte, egy ilyen helyzetben nyomás alá is kerülhet az OAH, ha a kormány a hivatal munkáját túlzottan kukacoskodónak találja. „Nem biztos, hogy innen megyek nyugdíjba” – fogalmazott az OAH főigazgatója a beszélgetés egy pontján, arra utalva, hogy ezek miatt a későbbiekben el is távolíthatják a hivatalából.
Fichtingert végül nem menesztették, viszont idén tavaszra olyan helyzet állt elő, hogy ő maga döntött úgy, hogy lemond. Ez a miniszterelnök április 28-i határozatából derült ki. Ráadásul mindez akkor történt, amikor az állami hivatal harmincéves történetének legfontosabb munkáját végzi, éppen ezekben a hónapokban bírálja el azt a kérelmet, amely megnyithatja az utat a két új paksi blokk felépítése előtt, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar beruházása lenne.
Ezt az engedélykérelmet, amely az új atomerőmű orosz terveit is tartalmazza, a projektért felelős magyar állami vállalat, a Paks II. Zrt. tavaly nyáron nyújtotta be az OAH-nak. A Direkt36 információi szerint a hivatal azonban a dokumentumot rossz minőségűnek tartja, és több komoly problémára is rámutatott. Nehezményezte például, hogy az egyik új blokk pont azon a területen épülne fel, amely alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fut. Problémának tartja emellett az OAH azt is, hogy a benyújtott anyag nem elég alapos, és a hivatal szerint egyes abban szereplő állítások nincsenek kellően alátámasztva.
A hivatalnak idén szeptember végéig van ideje arra, hogy elbírálja a kérelmet, és a projektet ismerő források szerint ez a folyamat már egy ideje komoly vitákat okoz az OAH és a kérelmet beterjesztő Süli János miniszter felügyelete alá tartozó Paks II. Zrt. között.
Ezzel párhuzamosan a kormány tavaly év végén nekiállt kidolgozni egy törvényjavaslatot, amely átalakítaná az OAH-t. Ennek egyik legfontosabb része, hogy egy Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett személy vezetné a hivatalt kilenc évig, és az OAH kikerülne a közvetlen kormányzati ellenőrzés alól. Mivel Fichtinger úgy érezte, hogy ezt a pozíciót nem rá szabták, benyújtotta a lemondását. Ezzel egy időben azonban tanácsadói posztot kapott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mellett.
Minderről több kérdést is feltettünk az OAH-nak, az ITM-nek és Süli minisztériumának is, ezekre azonban egyik helyről sem kaptunk választ. Fichtinger szintén nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Problémás az engedélykérelem
Süli János, a paksi bővítésért felelős miniszter tavaly június 30-án büszkén jelentette be, hogy beadták az OAH-nak az új paksi blokkok legfontosabb dokumentumait, az úgynevezett létesítési engedélykérelmet. Ebben a meglehetősen hosszú, 283 ezer oldalnyi anyagban azt kell igazolni, hogy az atomerőmű felépíthető és biztonságosan üzemeltethető. A beruházást végző orosz Roszatom állította össze a dokumentációt, amelyen az atomerőművet megrendelő magyar állami tulajdonú Paks II. Zrt. tovább finomított, és hivatalosan a magyar állami vállalat nyújtotta be a végső verziót az OAH-nak.
A Direkt36 információi szerint azonban az engedélyező hatóság a dokumentummal nem volt maradéktalanul elégedett. Erre utal, hogy a kérelemről szóló márciusi közmeghallgatás során az OAH azt közölte, két hiánypótlást is kértek a Paks II. Zrt.-től. „A kérelem lehetne jobb minőségű is. Emiatt az OAH aggályokat fogalmazott meg” – mondta egy, a hivatal tevékenységét ismerő forrás. Szerinte a hatóság egyik kifogása a telephely földrengésbiztonságával függ össze.
A földrengésbiztonság kérdése azt követően került előtérbe, hogy az Átlátszó 2017-ben megszerzett egy, a paksi projekt számára készült geológiai tanulmányt. Eszerint az építkezés helyszíne alatt – konkrétan ott, ahol az egyik blokk épülne – olyan földrengés nyomait találták, amely felszínig hatoló elmozdulásokat okozott. Egy kormányrendelet szerint azonban olyan helyre tilos atomerőművet építeni, ahol tektonikailag aktív törésvonal van.
A kormány ezt a felvetést arra hivatkozva utasította el, hogy nemcsak egy kormányrendeletet, hanem az összes témába vágó jogszabályt figyelembe kell venni. Egy másik jogszabály szerint pedig ez az egész nem probléma, mert nem az aktív törésvonal a kizáró ok, hanem az, ha ez a törésvonal olyan komoly földrengést tud okozni, amely veszélyezteti a leendő atomerőművet. A kormány szerint a földtani vizsgálatok arra jutottak, hogy ez utóbbi veszély nem áll fenn, vagyis lehet építkezni.
Mindezek ellenére – a projektet ismerő források szerint – az OAH munkatársai kifogásolják, hogy az egyik új blokkot az oroszok miért pont az aktív törésvonal fölé akarják építeni. Az OAH korábban már kiadott egy telephelyengedélyt, vagyis azt gondolják, hogy azon a területen el lehet helyezni a blokkokat, de nem feltétlenül azon a ponton, amit a tervek javasolnak. Az OAH-nak azonban nem feladata alternatív megoldással előállni, ezt a problémát a Paks II. Zrt.-nek kell kezelnie.
Az OAH működését ismerő források szerint a hivatalban „aggályokat” váltott ki az is, hogy a kérelemben a tervezéssel kapcsolatos állítások egy része nincs kellően levezetve. Ez a probléma az orosz és a magyar szabványok közötti különbségekből adódik. A magyar szabványok ugyanis jóval szigorúbb dokumentációs követelményeket írnak elő. Egy, az orosz anyagok előzetes átvizsgálásában részt vevő szakember tipikus problémaként mesélte, hogy az orosz mérnökök egy-egy állítás alátámasztására egy konkrét vizsgálati anyagra szoktak hivatkozni, ezt azonban az esetek többségében már nem küldték el nekik. „Higgyük el, hogy jó lesz” – a forrás szerint az oroszoktól ilyen típusú válaszokat szoktak kapni.
A források szerint a kérelemben az is probléma, hogy az abban szereplő adatok egyes esetekben nem passzolnak. Az egyik forrás ezt olyan példával érzékeltette, mintha egy autó megtervezése során a motorért felelős részleg 18 colos kerékben gondolkodna, a hajtásláncért felelős csapat pedig 17 colos adatot használna a tervek elkészítésekor. Miközben pedig fontos lenne, hogy ezek az adatok stimmeljenek.
A felmerülő problémák miatt éles, feszült viták voltak az elmúlt egy évben az OAH és a Paks II. Zrt. képviselői között. „Ezek sosem egyszerű beszélgetések” – mondta az egyik forrás arról, hogy az állami cég képviselői hogyan reagáltak a hatóság által felvetett kritikákra. Nem újkeletű dolog, hogy a két szervezet között konfliktusok alakulnak ki. Korábban maga Fichtinger beszélt arról a Direkt36-nak, hogy egy jogszabályváltoztatás miatt „hosszú, heves vitáik voltak” az állami céggel.
Alakítsuk át az OAH-t
A kérelem tavaly nyár óta zajló vizsgálata még nem fejeződött be, az OAH-nak összesen 15 hónapja van erre. Ez a határidő pedig szeptember utolsó napjaiban fog lejárni. A kormány ennek a konfliktusos folyamatnak a közepén döntött úgy, hogy eljött az OAH átalakításának ideje, ennek részeként pedig orvosolják a hivatal évek óta sérelmezett panaszait is.
Fichtinger például több éven keresztül arról beszélt, hogy létszámhiánnyal küszködnek. Ennek oka, hogy alacsony fizetéseik nem versenyképesek, ráadásul egy jogszabály miatt a betöltetlen státuszaikat is elveszítették. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség OAH-t vizsgáló 2018-as jelentésében a bérezési probléma mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó OAH egyedül még bútorok és mobiltelefonok beszerzéséről sem dönthet.
A kormány tavaly év végén kezdte el kidolgozni az új koncepciót, amelynek lényege, hogy az OAH kikerül az ITM és a kormány alól, és az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. A kormány szerint ez az OAH függetlenségét erősítené, ugyanakkor az átalakítás elvenné a következő kormányok lehetőségét attól, hogy ugyanolyan befolyást és ellenőrzést gyakoroljanak a hivatal fölött, mint a mostani kormányzat. A létszámmal és az anyagi forrásokkal kapcsolatos problémákat pedig azzal kezelnék, hogy az OAH maga szabhatna ki különböző díjakat, az ebből befolyó összeggel szabadon gazdálkodhatna, és a saját létszámáról is maga dönthetne.
A koncepcióba bekerült egy olyan elem is, ami nem ezeknek a problémáknak a kezelésével függött össze. Ez pedig arról szólt, hogy a mostani határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett az OAH-t az Orbán Viktor miniszterelnök által, pályázat nélkül kilenc évre kinevezett elnök irányítaná. Az elnök pozícióját a javaslat annyira megerősíti, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehetne elmozdítani. A leváltása csak olyan esetekben lehetséges, ha például a bíróság elítéli, vagy ha hosszabb ideig nem látja el a feladatait.
A javaslat egészen május közepéig nem volt nyilvános, az OAH azonban értesült a készülő koncepcióról. Fichtinger egyik ismerőse szerint mivel a főigazgató érzékelte, hogy a tervezet már nem vele számol, ezért február óta gondolkodott a lemondásán. „Egy ilyen mértékű átalakítást nem olyan emberre kell bízni, aki 63 évesen közel áll a nyugdíjhoz, hanem olyan valakire, aki a következő kilenc évben is ott tud lenni” – ismerőse szerint Fichtinger ezzel magyarázta neki a távozási szándékát.
Majd április végén be is nyújtotta a lemondását, két héttel azelőtt, hogy a tervezetet beterjesztették volna a parlamentnek. A lemondással nagyjából egy időben pedig egy nukleáris tanácsadói posztot is felajánlottak neki a Palkovics László vezette ITM-ben, amit Fichtinger el is fogadott. Ismerősei szerint a volt főigazgató azóta nyugodtabb, mivel „sokkal kevesebb konfliktus van az életében”.
A lemondás azonban nem csak a külső szemlélők számára volt váratlan, arra felfigyelt az Európai Bizottság is. A Bizottság tevékenységét ismerő forrás szerint a testület az ügyben május végén levélben kereste meg a magyar kormányt, többek között arra voltak kíváncsiak, a jövőben is biztosított-e a hivatal független működése. A magyar kormány erre válaszolva igyekezett megnyugtatni a Bizottságot, amely azt kérte, a későbbiekben is tájékoztassák őket az ügy további fejleményeiről.
Az OAH átalakításáról szóló törvényt a parlament még nem fogadta el. Annak fontosabb elemei pedig csak jövőre lépnének hatályba, vagyis azt követően, hogy az OAH elbírálta a jelenleg is a hivatal előtt lévő kérelmet. Egészen addig a hivatalt Fichtinger egykori helyettese, Hullán Szabolcs irányítja. A paksi bővítéssel összefüggő, további fontos engedély elbírálása során azonban az OAH már a miniszterelnök által kilenc évre kijelölt vezető irányítása alatt fog működni.
Közben meg is indult az arról szóló ötletelés, hogy ki lesz a miniszterelnök jelöltje. A projektet ismerő források szerint lehetséges utódként felmerült Süli János egyik államtitkárának, Kovács Pálnak a neve. Őt azonban a kormány összeférhetetlenségre hivatkozva elvetette, mivel az engedélyeztetési eljárás másik oldalán áll, államtitkárként Kovács felügyeli az engedélyeket beadó Paks II. Zrt.-t.
Az egyik forrás legvalószínűbb utódnak Kádár Andrea Beatrixot nevezte, aki 2014 óta az ITM energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Ezt megelőzően 2012 és 2014 között pedig a Miniszterelnökségen belül működő, a hírszerző jelentések koordinálását végző Nemzetbiztonsági Irodát vezette. | https://telex.hu/direkt36/2021/09/27/paks2-orszagos-atomenergia-hivatal-atalakitas-belso-konfliktusok | https://web.archive.org/web/20221128042348/https://telex.hu/direkt36/2021/09/27/paks2-orszagos-atomenergia-hivatal-atalakitas-belso-konfliktusok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-belso-konfliktusokkal-a-szinfalak-mogott-erik-az-eddigi-legfontosabb-dontes-paks2-rol | Telex | hungarian-news | 2021-09-27 12:06:00 | [
"Kádár Andrea Beatrix",
"Orbán Viktor"
] | [
"Országos Atomenergia Hivatal (OAH)"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország",
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"energia",
"atom",
"gazdálkodás",
"engedély",
"klientúra"
] | [
"Paks II"
] |
52,856 | A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait | A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása. Ilyen célra kapott támogatást például a Fidesszel közös választási listát állító szervezet, a Vasarnap.hu kiadója, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének alapítványa. | A Városi Civil Alapról (VCA) még augusztus elején írtunk először. Ez az a civil szervezeteknek szánt pénzalap, amit a kormány ugyanakkor indított el, amikor világossá vált, hogy Magyarország nem részesül a Norvég Civil Alap támogatásából. A VCA keretében 4 milliárd forint osztanak ki, ez megegyezik a Norvég Alap civileknek járó összegével, a különbség az, hogy az új alap szétosztásáért a kormány Bethlen Gábor Alapja felel, és hogy a pénzosztást 100 százalékban a magyar adófizetők finanszírozzák.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon
Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
Bujtatott kampányfinanszírozásnak tűnik
Ahogy korábban írtuk, az alap során a legnagyobb, 15 millió forintos támogatást kapó szervezetek többsége közvetve vagy közvetlenül kötődik a kormánypártokhoz, leggyakrabban a helyi Fidesz vagy KDNP-s pártszervezetekhez. A pályázat nyerteseinek listáján találhatók olyan csoportok, mint például a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI) nevű szervezet, amelynek elnöke maga a város fideszes polgármestere, és amely tagságát tekintve lényegében azonos a helyi fideszes alapszervezettel.
A listán felbukkan még számos, parlamenti és önkormányzati képviselők, választókerületi vezetők és más pártemberek álal vezetett szervezet, illetve kormányközeli üzletemberek egyesületei és alapítványai, amelyek több esetben nyíltan a Fidesz mellett folytattak kampányt.
Szeptemberben a Válasz Online is foglalkozott a VCA-val, amiről egy forrásuk azt mondta, helyesebb lenne „Választókerületi Pártalapnak” hívni, mivel minden választókerületben jutottak pénzek Fidesz-közeli szervezeteknek. A Válasz Online forrása azt is mondta, a kormánypárti jelöltek érdekei szerint a támogatást „(kampány)buszra, (kampány)kommunikációra és (kampány)rendezvényekre” is fordíthatják a támogatott szervezetek. Forrásuk szerint a döntéshozók már kész listák alapján előre eldöntötték, kik részesülhetnek támogatásban, és „egyszeri civilek nemigen kerülhetnek fel” a nyertesek listájára.
A Bethlen Gábor Alap honlapjára nem került fel, milyen pályázatokkal nyertek támogatást az egyes szervezetek, azaz mire fordíthatják a kapott közpénz-milliókat. A közelmúltban a K-Monitor közérdekű adatigénylésben kérte ki a pályázatok részleteit a Bethlen Alaptól, és az így kapott táblázatot eljuttatta az Átlátszónak. A VCA nyertes szervezeteit tartalmazó táblázatban szerepel a szervezetek neve, a pályázat sorszáma, a megítélt és megpályázott összeg, a megvalósítani kívánt célok leírása, valamint a Bethlen Alap zsűrijének pontszáma.
Utóbbi nagyrészt csak formaság, a díjazottak nagy többsége a maximális 60 pontot kapta akkor is, ha a céljuk leírásából szinte semmi nem derült ki.
VCA-KP-1-2021 döntési táblázat_nyertes
Kategória Pályázati azonosító Pályázat címe Adószám Település A megvalósítani kívánt cél rövid leírása Megye Állapot A pályázat indokoltsága, célja, részletes szakmai tartalma, komplexitása20 A benyújtott pályázat költségvetésének megalapozottsága5 A pályázó civil szervezet tevékenysége, eddigi eredményei5 A pályázattal megvalósítani kívánt helyi társadalmi szükséglet, elérendő helyi társadalmi hatás5 A támogatás civil szervezetre gyakorolt hatása (szervezet fenntarthatósága, további fejlődés lehetősége stb.)5 A Városi Civil Alap céljaihoz való viszonya, területi kiegyenlítettség érvényesítése20 Összesen60
Új ingyenes lapokat indíthatnak a kampányidőszakban
A dokumentum alapján beigazolódni látszik a Válasz Online gyanúja a bújtatott kampánytámogatásról:
a legnagyobb összegeket elnyerő, kormánypárti politikusok által vezetett szervezetek a választások előtt mind kommunikációs célokra fordíthatják a támogatást, például új ingyenes kiadványok terjesztésére.
A maximálisan pályázható, 15 milliós összeget 82 szervezet nyerte el. Ezek pályázataiban, a megvalósítani kívánt cél rövid leírásánál gyakorlatilag mindegyiknél kommunikációs célok szerepelnek – ami egyébként nem mond ellent a pályázat eredeti kiírásának, amely lehetővé tette, hogy kommunikációra a lehető legnagyobb összeget igényeljék, nagyobbat, mint például ingatlanvásárlásra vagy gépjármű beszerzésére.
„A Siófok Polgáraiért Egyesület munkájának bemutatása és népszerűsítése minél nagyobb felületen, azon céllal, hogy helyi és térségi közösségekhez eljuthasson. A weboldal létrehozása és szerkesztése tájékoztató jelleggel, a lakosság részére” – olvasható például egy tipikus, 15 milliós, nyertes pályázat leírásában. Ami ebből kimaradt, az az, hogy a Siófok Polgáraiért Egyesület saját közösségimédia-felületén eddig is aktívan a Fidesznek kampányolt, és a 2019-es választás előtt idején Kubatov Gáborral és Gruber Attilával, a kormánypárt polgármesterével szerveztek kampányeseményt.
Civil pénz fideszes önkormányzat kommunikációs céljaira
A szintén 15 millió forintot elnyert Káta Alapítvány pályázatában világossá tette, hogy kifejezetten a nagykátai önkormányzattal együttműködve (amelynek vezetője a fideszes Dorner Gábor) valósítana meg kommunikációs célokat. „2017 óta segíti a Nagykáta városi önkormányzat kulturális és szociális feladatainak megvalósítását. Ezen hatékony együttműködéssel hatékony forrásszerzéssel valósul meg kulturális programok, rendezvények, közterek megújítása. Jelen pályázatban az alapítvány kommunikációs eszközeinek segítését kéri az alapítvány, melyre saját erejéből nem lenne lehetősége” – olvasható a leírásban.
Hasonlóan tett a Zöld Dongó Alapítvány, amely pályázatában azt írta, a BAZ-megyei, fideszes többségű önkormányzattal együttműködve indítanának kommunikációs kampányokat, hogy „a megye 358 településére koncentrálva, minél hamarabb eljuttassuk az információkat, a híreket, a lehetőségeket, hogy a legkisebb faluban élők se érezzenek hátrányt, valamint korrekt tájékoztatást kapjanak a napi eseményekről, lehetőségekről”.
Milliók a polgármester egyesületének kampányára
Több Fidesz-közeli szervezet kapott támogatást új, nyomtatott vagy online hírlap indítására.
Alig titkoltan a választási kampányra kapott pénzt az előző cikkünkben is említett Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI).
Az egyesület gyakorlatilag a helyi Fidesz-alapszervezetként funkcionál, elnöke maga a dabasi fideszes polgármester, Kőszegi Zoltán, aki több kormánypárti városvezetővel közösen a választáson DAFI-Fidesz közös jelöltként vett részt. Az atlatszo.hu-hoz eljutott pályázati dokumentum szerint a DAFI egy dabasi közéleti időszaki lap megjelentetésére, egy hozzá kapcsolódó Facebook-felület, honlap fejlesztésére és folyamatos karbantartására kapott támogatást. „A projekt célcsoportja a település lakossága.
A projekt eredményeként megvalósuló médiatermékek a teljes lakossághoz ingyenesen jutnak el
annak érdekében, hogy jelentős helyi társadalmi kérdésekben, közéleti, kulturális témákban felkeltse (sic!) a lakosság érdeklődését” – olvasható a leírásban.
A szentendrei Fulco Deák Egyesület képviselője Pintér Ádám korábbi fideszes közgyűlési képviselő. A szervezet a következő célra kapott 15 millió forintot: „A nyilvánosságot szeretnénk e pályázat révén az eddigieknél hatásosabb módon és nagyobb körben elérni, a honlapunk, a hírlevelünk és a közösségi média felületünkön felül nyomtatott médiatartalmat és fokozott médiajelenlétet tervezünk megvalósítani Szentendrén és a környező településeken is, hogy társadalmi üzeneteink szélesebb körhöz és intenzíven eljusson.”
„A pályázati forrásnak köszönhetően népszerűsíteni szeretnék (sic!) tevékenységünket, lehetőséget adva polgári estek megtartására, kiadvány kiadásával, kommunikációs, szervezeti arculati elemek igénybevételével” – írta a Várpalotai Polgári Együttműködés Egyesület, amelynek elnöke, Szalai Marianna, korábban a Fidesz támogatással volt a közgyűlés képviselője. A „polgári est” egyébként a közelmúltban jellemzően fideszes politikusok fellépéseit jelentette, más településeken (például Esztergomban, Jászberényben, Marcaliban) számos alkalommal szerveztek kampányrendezvényeken ezzel a címmel.
Hogyan szüntessük meg a korrupciót, avagy a konspirációk ellehetetlenítésének piaci megoldása
Vendégszerzőnk Hanzély Ákos Európa- és világbajnok magyar öttusázó, volt fővárosi önkormányzati képviselő (2010-2014, az LMP színeiben).
Van olyan szervezet, amely a pályázati pénzből új, médiával foglalkozó alkalmazottakat is felvenne: a Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület, Papp Gábor László fideszes alpolgármester egyesülete a következő célra kapott támogatást: „A pályázattal célunk egy média felület (sic!) kialakítása, arculatának megtervezése, szerkesztése népszerűsítése. 2 fő foglalkoztatott munkavállalót terveztünk (járulékokkal együtt), 2 fő részére üzemanyag költség és kommunikációs stratégia (sic!).”
Online erősítés
A pályázati listán sok helyen megjelenik a közösségimédia-felületek fejlesztése vagy a közösségi oldalakon végzett kutatás is mint cél. A Gödöllői Német Nemzetiségi Egyesület például, Különböző értékrendek megjelenésének elemzése a közösségi médiában címmel nyújtott be sikeres pályázatot. A szervezet elnöke Meizner Sándor, a Gödöllői Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki 2010-ben fideszes színekben indult az önkormányzati választáson. Szervezete a mostani pályázatában azt írta,
„elérendő cél a különböző értékrendek megjelenésének elemzése a közösségi médiában (…) Kíváncsiak vagyunk az egyes csoportok narratívájára, létértelmezési megnyilvánulására, annak érdekében, hogy ezen információk felhasználásával fejlődjön az egyesület kommunikációs tevékenysége.”
Azaz az elvileg nemzetiségi szervezet egyfajta online, közéleti piackutatásra kapott támogatást. Egy másik, fideszes önkormányzati képviselő, Seresné Horváth Zsuzsanna egyesülete, az Élhető Diósgyőrért Egyesület „komplex, átfogó” közösségimédia-stratégia fejlesztésére kapott 15 milliót.
A helyi Fidesz-alapszervezetek emberein kívül országosan ismert nevek is felbukkannak. Két, 15 millió forinttal támogatott szervezetben is feltűnik Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője, aki korábban Kocsis Máté kabinetfőnöke volt. Farkas Örs azonban úgy tűnik, továbbra is aktív a belvárosi politikában, mivel egy általa vezetett alapítvány is állami támogatásból készül médiakampányt indítani. Az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért, Ferencvárosi polgári szellemű média létrehozása című nyertes pályázatában írta,
„híroldalt tervez létrehozni, amely kifejezetten a helyi ügyekben ad igazodási pontot az itt lakóknak, legyen szó önkormányzati ügyekről, közéleti kérdésekről, kultúráról vagy sportról”.
Több városra kiterjedő médiajelenlétet tervez a Kovács K. Zoltán Alapítvány, amely leginkább a kormánypárti Vasarnap.hu oldal kiadójaként ismert. Az alapítvány a Vasarnap.hu a vidékért elnevezésű projekre kapott 15 milliós támogatást, amely bővebb leírása szerint a hírportál vidéki tartalmainak fejlesztését foglalná magában. „A pályázatból rendelkezésre álló forrást a vidéki jelenlétünk erősítésére szeretnénk fordítani. Ezen belül külön hangsúlyt kapnak a Pest megyei tartalmak, ahonnan olvasóink jelentős részét regisztráljuk” – írták.
Fideszes helyi kifizetési lista: mire osztották a civil támogatásokat?
Szeptember elsején a Válasz Online újságírója alapos oknyomozó anyagában választókerületről választókerületre lebontva mutatta be, hogy az 5000 főnél nagyobb települések civil szervezetei számára kiírt Városi Civil Alap támogatásai hogyan kerültek politika-közeli szereplőkhöz.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Budapest, 2021. szeptember 1. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója (b) és Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatót tart a belvárosi Ferenciek terén 2021. szeptember 1-jén. Megkezdte az aláírásgyűjtést a Fidesz és a KDNP a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! elnevezésű petíciójához (forrás: MTI/Balogh Zoltán) | https://atlatszo.hu/2021/09/20/a-fidesz-valasztasi-kampanyahoz-hasznalhatjak-fel-a-civil-alap-tamogatasait/ | https://web.archive.org/web/20211030003537/https://atlatszo.hu/2021/09/20/a-fidesz-valasztasi-kampanyahoz-hasznalhatjak-fel-a-civil-alap-tamogatasait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-valasztasi-kampanyahoz-hasznalhatjak-fel-a-civil-alap-tamogatasait | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-20 12:19:00 | [
"Dorner Gábor",
"Farkas Örs",
"Kőszegi Zoltán (Fidesz)",
"Papp Gábor László"
] | [
"Alapítvány a Polgári Ferencvárosért",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete",
"Élhető Diósgyőrért Egyesület",
"Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület",
"Fidesz",
"Fulco Deák Egyesület",
"Gödöllői Német Nemzetiségi Egyesület",
"Káta Alapítvány",
"Kovács K. Zoltán Alapítvány",
"Miniszterelnökség",
"Siófok Polgáraiért Egyesület",
"Várpalotai Polgári Együttműködés Egyesület",
"Zöld Dongó Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra"
] | [
"Városi Civil Alap"
] |
52,857 | Katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás miatt nyomoznak Békésben | A gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – erősítette meg a Telex értesülését a Békés Megyei Főügyészség. Lapunk azután fordult az ügyészséghez, hogy több, egymástól független helyi forrásból úgy értesültünk, hogy már évekkel ezelőtt eljárás indult az intézménnyel kapcsolatos gazdasági bűncselekmény gyanújával, és hogy állítólag több dolgozót vagy korábbi dolgozót már meghallgatták tanúként az eljárás során, bár gyanúsított még nincs. | A gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – erősítette meg a Telex értesülését a Békés Megyei Főügyészség. Lapunk azután fordult az ügyészséghez, hogy több, egymástól független helyi forrásból úgy értesültünk, hogy már évekkel ezelőtt eljárás indult az intézménnyel kapcsolatos gazdasági bűncselekmény gyanújával, és hogy állítólag több dolgozót vagy korábbi dolgozót már meghallgatták tanúként az eljárás során, bár gyanúsított még nincs.
Kérdéseinkre a Békés megyei nyomozó hatóság csak annyit árult el, hogy „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást a Göndöcs Benedek középiskolát érintően költségvetési csalás gyanúja miatt egy 2019 májusában kelt feljelentés alapján. A nyomozás jelenleg felderítési szakban van ismeretlen tettes ellen, azaz gyanúsított felelősségre vonására nem került sor.” Az eljárás egyéb részleteiről a nyomozás érdekeire való tekintettel nem adtak tájékoztatást.
Nem csak a hatóság volt szűkszavú az ügyben. Sem az iskola jelenlegi, sem a korábbi vezetője nem akart nyilatkozni az ügyről, és nem válaszolt kérdéseinkre az intézmény fenntartója sem.
KDNP-s jelölt vezette
A gyulai Göndöcsnek nagyjából három évtizedes múltja van, a rendszerváltás időszakában Gyulai Népfőiskola néven jött létre – egy 1992-es Új Ember-cikk is így emlegeti –, hamarosan szakmunkásképző és szakiskolává változott a neve – egy 1994-es, szintén az Új Ember katolikus hetilapban megjelent apróhirdetésben már így emlegetik –, jelenleg Göndöcs Benedek Katolikus Technikumnak hívják. Az iskolát alapításától évtizedeken át az a Czirok Sándor vezette, aki 1990-ben alapító tagja volt a Fidesztől akkor még elkülönülő KDNP gyulai szervezetének, és aki 1998-ban a párt parlamenti képviselőjelöltje volt a városban (1,9 százalékos eredményt ért el).
Czirok Sándor, akit 2017-ben Kiváló Polgár címmel is kitüntettek, nagyjából harminc év után, 2019 nyarán távozott a Göndöcs éléről. A városi lap akkori cikke szerint közös megegyezéssel, és úgy, hogy az oktatási intézményekben szokatlan időpontban, augusztus 31-én szűnt meg nemcsak a vezetői, hanem a munkaviszonya is az intézményben. Vele együtt, szintén az iskolakezdés előtt nagyjából egy héttel távozott az iskolától Gedeon Éva, aki addig az általános igazgatóhelyettesi feladatokat látta el, és aki nem mellékesen Czirok Sándor felesége.
Az esetről semmilyen részlet nem derült ki; hogy a közös megegyezéses távozásuk váratlan lehetett, arra annyi utal, hogy az iskola irányítását akkor, a tanév kezdetén megbízott vezetőként egy másik addigi igazgatóhelyettes vette át. Az esetről sem Czirok, sem az intézmény fenntartója nem adott tájékoztatást akkor. Ahogyan a fenntartó eddig azt sem verte nagy dobra, hogy nagyjából két éve NAV-eljárás folyik az iskolát érintő bűncselekmény gyanúja miatt.
Az iskola fenntartója gyakorlatilag a Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye, amely több más szálon is kötődik a békési városhoz. Katolikus kézben van a gyulai Grosics futballakadémia, 2013 és 2019 között Gyulán játszotta a meccseit a szintén katolikus hátterű Szeged 2011 felnőtt futballcsapat, amíg el nem készült több mint tízmilliárdos állami beruházásban az egyháznak átadott szegedi stadion, a Szent Gellért Fórum (Kiss-Rigó maga is focizott, az FTC kapusa volt, ami megmagyarázza azt is, hogy a futballakadémiát Grosicsról nevezték el, és a szegedi stadionban a város focijához egyáltalán nem kötődő színűek, zöldek a székek). További kötődést jelent, hogy az egyházmegye a társmédiumai között szerepelteti a Gyula Televíziót, az pedig nem is meglepő, hogy Gyulán is van katolikus gimnázium (az egyházmegye több mint harminc óvodát, általános és középiskolát tart fenn a Dél-Alföldön).
Jogilag ettől a tanévtől már nem közvetlenül az egyházmegye, hanem a Gál Ferenc Egyetem az iskola fenntartója, de mivel a GFE az egyházmegye felsőoktatási intézménye, a lényeg nem változott. Ezért az iskolát érintő hatósági eljárásról nemcsak az intézmény vezetését, hanem a szegedi egyházmegyét is megkérdeztük.
Köszönték a megkeresést
A Göndöcs igazgatójától arról érdeklődtünk, hogy az intézmény vezetése kapott-e tájékoztatást a folyamatban lévő nyomozásról, hogy amikor Fekete Szabolcs jelenlegi igazgató átvette az iskola vezetését, kapott-e információkat a nyomozás mibenlétéről, hogy kereste-e már a NAV illetékes osztálya őt mint igazgatót a nyomozás során, illetve tud-e arról, hogy az iskola jelenlegi vagy volt munkatársai, vezetői közül bárkit tanúként már meghallgattak volna. Írásos kérdéseinkre még aznap reagált, eszerint „az intézményt érintő kérdésekben csak a Fenntartó nyilatkozhat”.
Az egyházmegyének még szintén aznap elküldtük kérdéseinket, amelyben arra is rákérdeztünk, hogy pontosan milyen ügyben és mekkora összegű csalás gyanújával indult a vizsgálat, illetve hogy az egyházmegye tette-e a feljelentést, illetve hogy mikor és hogyan szereztek tudomást az eljárás indításáról. Telefonos érdeklődésünkre megerősítették, hogy az email megérkezett, a következő hétre ígértek választ. Ezt azóta sem kaptuk meg. | https://telex.hu/belfold/2021/09/28/katolikus-kozepiskolat-erinto-koltsegvetes-csalas-miatt-nyomoznak-bekesben | https://web.archive.org/web/20221003111742/https://telex.hu/belfold/2021/09/28/katolikus-kozepiskolat-erinto-koltsegvetes-csalas-miatt-nyomoznak-bekesben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/katolikus-kozepiskolat-erinto-koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoznak-bekesben | Telex | hungarian-news | 2021-09-28 12:17:00 | [
"Czirok Sándor"
] | [
"Göndöcs Benedek Katolikus Technikum",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Békés megye",
"Gyula"
] | [
"oktatás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"gazdálkodás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
52,858 | Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is a kormányzó elithez való jó viszony segíthetett a nagy földek megszerzésében | Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával. A sorozat 17. része a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladásokat elemzi: a jó kapcsolatok itt is sokat számítottak. | Az elmúlt tíz évben családok tízezrei adták fel a gazdálkodást: egyharmaddal, közel 120 ezerrel csökkent az agrárgazdaságok száma Magyarországon. Eközben az agrárminiszter folyamatosan a családi gazdaságok számbeli gyarapodásáról beszél – hangsúlyozza Ángyán József, a 2016 óta kiadott „Ángyán-jelentések” tanulmánysorozat legújabb dokumentumában. A második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával.
A sorban a 17. ilyen dokumentum a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladások visszásságait tárja fel: ebből kiderül, hogy a gazdálkodó helyi családok helyett ebben megyében is sokszor a jó kapcsolatokkal bíró vállalkozók, nagybirtokosok jártak jól.
Az Átlátszón is olvasható Ángyán-jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy a földek után járó uniós támogatások igénylése mellett a jelentős földár-emelkedés miatt is megéri földet szerezni. Bár az állami földek eladását indokoló kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, mégis sokszor nem a helyi gazdák, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg a földek jelentős részét.
10 nagy érdekeltség „kaszált”
Az első megyei mintaelemzés 2016 áprilisában jelent meg, a most közzétett 17. jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye árveréses állami földprivatizációs képét (meghirdetett 4 094 hektár és elárverezett 3 878 hektár) mutatja be. A dokumentumból kiderül: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – az ország más részeihez hasonlóan – az árverésre bocsátott földterületek kiválasztásában a kormányzó „elithez” való viszony döntő szerepet játszhatott.
Az elkelt megyei földterület 134 nyertes árverezőhöz került, ám ennek több mint felét, közel 54%-át a nyertes érdekeltségek alig több mint 8%-a szerezte meg.
2200 hektár tehát nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságoknak”, hanem a 18 nyertes árverező tagja nevén pályázó 10 nagy érdekeltséghez került. Ők mind 100 hektárnál nagyobb területre tettek nyertes árajánlatot. Az „alsóházi” – 20 ha alatti területet szerző – 88 érdekeltség, a nyertes érdekeltségek 71%-a eközben csupán a területek alig 18%-ához, kevesebb mint 750 hektárhoz jutott.
„Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer persze olyan »családi léptékű« – Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében 30 ha/nyertes árverező – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, ami alkalmas a közvélemény tökéletes megtévesztésére” – vonja le a következtetést Ángyán József. A volt államtitkár azt is sérelmezi, hogy a szabolcsi földpályázatok nyertesei közül néhányan nemcsak, hogy nem „helybeliek”, de több mint 750 hektárt, az elárverezett terület közel 19%-át a kormányhatározatban rögzítettnél nagyobb, átlagosan 23 km (egyes esetekben több mint 40 km) távolságban lakó pályázók szerezték meg.
„E megye adatai is cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint »komoly versenyben kialakult, piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A 4034 ha elkelt megyei földterület közel 50%-a, mintegy 2000 ha ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 300 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny a területek alig 1/5-ének árverésén alakult csupán ki” – olvasható Ángyán József elemzésében.
MSZP-s kötődésű és Fidesz-közeli nyertes is van
Ángyán szerint értelmetlenek és félrevezetőek azok a kormányzati kijelentések is, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, mondván, hogy az állami cégeket „a management szétlopja”. A bérleti viszonyok elemzése ugyanis a volt államtitkár szerint azt mutatja, hogy az elárverezett területek döntő többsége – e megyében közel 82%-a – 106 cégnek, illetve magánszemélynek bérbe adott – azaz nem az állam által művelt – terület volt, közel 36%-át pedig mindössze 5 nagy bérlő használta.
A jelentés szerint az árverésre bocsátott területek kiválasztásában döntő szerepet játszhatott – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is – a bérlőnek a kormányzó „elithez” való viszonya. A korábban már állami földekhez juttatott „baráti”, illetve a politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó” nagy bérlő cégek és/vagy magánszemélyek esetében Ángyán szerint általános jelenség, hogy a meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk a cégvezetők/tulajdonosok vagy gazdasági/családi érdekkörük tagjai vásárolták fel. (Jobbára azokat a földeket bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tehettek nyertes árajánlatot.)
A „nem baráti” bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e bérlőket a földről – állítja Ángyán.
A legújabb Ángyán jelentés szerint a szabolcsi politikaközeli nyertesek között van MSZMP/MSZP kötődésű multimilliárdos agrár-nagyvállalkozó, FIDESZ-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó , volt polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselő (mind FIDESZ-KDNP), korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai.
Ángyán József tanulmánya listát közöl a legnagyobb ilyen politika-közeli nyertesekről:
A Tedej agrárholding megyei cégvezetői és/vagy társtulajdonosai alkotta üzleti érdekeltség tagjai, Gál Gergely Imre, Háda Sándorné és Kaknics Lajos Nyíregyházáról, illetve Tiszakanyárról (603 ha, 894 mFt)
Egy azonos lakcímű/árverezési című testvérpár, a tucatnyi cégben érdekelt Toldi Miklós István gépészmérnök, a közbeszerzési pályázatokon igen sikeres, Fidesz-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó üzlettárs fiai, Toldi Máté és Toldi Szabolcs Nyíregyházáról (262 ha, 297 mFt)
Tóth Sándor, a helyi Sirokkó Szövetkezet volt elnöke, dohánytermesztő nagygazda, önkormányzati képviselő és üzlettárs családtagjai – unokaöccse, Becsei Zoltán, lánya, Tóth Enikő és felesége, Tóth Sándorné, családi cégük, a szövetkezet-jogutód Sirokkó Kft., valamint a megvásárolt terület zömét bérlő, közvetlenül a földárverések előtt dr. Budai Gyula (FIDESZ) rokonságától, Gerzsánszkiéktól megvett, szarvasmarha tenyésztő Adrivikk Kft., a szántóföldi növénytermesztő Xantofil Kft., valamint a „Nyírségi Dohány” Termelői Csoport Kft. társtulajdonosai és/vagy vezetői – Ófehértóról (184 ha, 159 mFt)
Zilainé Molnár Ildikó önkormányzati képviselő (FIDESZ-KDNP), a Molnár farm társtulajdonosa, családi cégük, az élelmiszer kis- és mezőgazdasági termék nagykereskedő Molnika Bt. alapító kültagja, valamint az éttermi/mozgó vendéglátó Zimovit Kft. társtulajdonosa, ingatlanos egyéni vállalkozó, valamint édesapja, id. Molnár János, mezőgazdasági és közúti szállító egyéni vállalkozó Újfehértóról. (118 ha, 139 mFt)
Simon Barnabás, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, édesapjával, Simon Miklós országgyűlési képviselő (FIDESZ) testvérével, a 2006 óta önkormányzati képviselő, alpolgármester (előbb független, majd FIDESZ-KDNP) Simon Barnabással közös családi cégük, a desztillált szeszes ital gyártó Agron 10 Focus Kft. és a szarvasmarha tenyésztő Nagyari Kettős Kft. alapító tulajdonos ügyvezetője Érpatakról (68 ha, 170 mFt)
dr. Borbás László járási főállatorvos, az Szabolcs – Szatmár -Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztályának vezetője, a Borbás-vendégház tulajdonosa Panyoláról (63 ha, 56 mFt)
Kemény József, tucatnyi villamosenergia-termelő, fémszerkezet és műanyagtermék gyártó, építő, illetve ingatlanos cégben érdekelt nagyvállalkozó, volt polgármester majd önkormányzati képviselő (FIDESZ-KDNP), a Geszterédi Aranyszablya Társaság alapító tagja Geszterédről (37 ha, 36 mFt)
Tóth Árpád György, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, több cikluson át volt önkormányzati képviselő, alpolgármester (1998-2010: független, 2010-2019: FIDESZ-KDNP) Sonkádról (19 ha, 14 mFt)
Danikáék: korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai (Ferenc, Lajos, Norbert) Ököritófülpösről (19 ha, 22 mFt)
Lőrincz Gusztáv, 1998 óta polgármester (független, majd 2010 óta FIDESZ-KDNP), a Tiszabecsi Református Egyházközség gondnoka, volt vendéglátós, ma gazdálkodó, a megvásárolt területet bérlő családi cégük, a Lőrincz és Társa-95 Bt. alapító kültagja, volt beltag vezetője Tiszabecsről (15 ha, 9 mFt)
Ángyán aprólékos munkával dolgozza fel az adatokat
Az Ángyán-jelentések célja, hogy széles körben bemutassák, hogyan jelentette be a kormány az ország földvagyonának kiárusítására vonatkozó terveit 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában. Az ezt követő tiltakozások hatására a kormány kommunikációs kampányt indított a Földet a gazdáknak!-programról, ami az Orbán-kormány korábbi államtitkára, Ángyán József szerint tele volt valótlansággal és csúsztatással. Ahhoz, hogy a tényleges helyzet megismerhető legyen, Ángyán megyénként elemezve kezdte ismertetni a program árveréses földértékesítési eljárásának hátterét és tényeit.
A volt államtitkár minden egyes megyei jelentés publikálásakor hangsúlyozza, hogy sajnálatos módon a Nemzeti Földügyi Központ (korábban Nemzeti Földalapkezelő, NFA) mostanáig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket vagy az azok összegzett tényeit tartalmazó listát, így jelenleg csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők. Ráadásul ez is csak azért lehetséges, mert Ángyánéknak még idejében sikerült letölteniük az NFA honlapjáról a korábban nyilvánosan hozzáférhető földárverési hirdetményeket, amelyek azóta a jogutód NFK honlapjáról nyomtalanul eltűntek.
A Földet a gazdáknak!-program keretében 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban, 9 ezer db birtoktest került árverezésre.
Az Ángyán-jelentések szerint a „helyi gazdák” között szinte mindenütt voltak olyan cégtulajdonosok is, akik nem valódi helyi lakosként, hanem – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Ángyán József részletesen elmagyarázza, hogy volt (van) erre lehetőség.
„Ki lehetett tehát nézni az országban bárhol földterületeket, majd egy legalább 3 éve 20 km-en belül működő mezőgazdasági főprofilú – akár alvó vagy bedőlt – céget legalább 25 % tulajdonrésszel megszerezve, annak bármilyen foglalkozású és lakhelyű tulajdonosaként felkerülve a földművesek árverésre jogosító listájára, a cég székhelyén vagy telephelyén »helyi földművessé« válva, el lehetett vinni a földet az adott településen élő, ténylegesen ott gazdálkodó családok elől. De ehhez akár a település jegyzője által a »tartózkodási helyről« kiállított igazolás is elégséges lehetett, és akár nem is kellett sohasem járni a föld fekvése szerinti településen. Minderről a közvélemény persze mit sem tud, a kormányzati kommunikáció erről mélyen hallgat, így ez a földforgalmi törvényben kódolt arcátlan szabályozás a közvélemény tökéletes megtévesztésének – a kormányzati propaganda által tudatosan fel is használt – lehetőségét kínálja.”
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről szóló teljes jelentés itt olvasható:
Ángyán-jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye by atlatszo on Scribd | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/10/angyan-szabolcs-szatmar-bereg-megyeben-is-a-kormanyzo-elithez-valo-jo-viszony-segithetett-a-nagy-foldek-megszerzeseben/ | https://web.archive.org/web/20210928130334/https://blog.atlatszo.hu/2021/09/angyan-szabolcs-szatmar-bereg-megyeben-is-a-kormanyzo-elithez-valo-jo-viszony-segithetett-a-nagy-foldek-megszerzeseben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabolcs-szatmar-bereg-megyeben-is-a-kormanyzo-elithez-valo-jo-viszony-segithetett-a-nagy-foldek-megszerzeseben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-14 12:23:00 | [
"Budai Gyula",
"Gerzsánszki Lajos",
"Kemény József",
"Lőrincz Gusztáv",
"Simon Barnabás",
"Simon Miklós",
"Tóth Árpád György",
"Zilainé Molnár Ildikó"
] | [
"Sirokkó Kft.",
"Tedej Zrt."
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"privatizáció",
"háttér",
"mezőgazdaság"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
52,859 | Nem titkosíthatja a kormány „bemondásra” a Budapest-Belgrád vasútvonal iratait | Szél Bernadett országgyűlési képviselő egy éve indított pert a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházással kapcsolatos iratokat. Szél elsőfokon nem nyert, de másodfokon már arról döntött a bíróság, hogy a kormánynak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Ha a kormány nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést. | Az ország legnagyobb vasúti beruházásáról szinte alig tudni valamit. A kabinet megközelítőleg 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, a fejlesztést pedig 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kétséges a projekt hosszú távú megtérülése is. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, a Kínai Exim Bankkal kötött hitelszerződést titkosították, a kérdésekre senki sem válaszol érdemben.
A 350 kilométernyi Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el még 2014-ben. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki. Ennek tagja a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc Opus nevű cégének a leányvállalataként működő RM International Zrt., amelynek a keretszerződés 50 százaléka jut. A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. Mivel azonban a megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő ezért tavaly szeptemberben pert indított a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra az iratokat.
A képviselő most a Facebookon számolt be a fejleményekről. Ebből kiderült, hogy az elsőfokon arra jutottak, „még az is titkos, miért titkolják előlünk a kínai hitel részleteit”. A másodfokon most meghozott bírósági döntés értelmében azonban a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak bizonyítania kell, milyen külgazdasági és külpolitikai érdekek sérülnének a szerződés kiadásával.
Vagyis a kormány „nem titkosíthatja bemondásra” a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződését – írja a képviselő.
„A bíróság másodfokon arra kötelezte a kormányt, hogy nevezze meg konkrétan azokat a külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a szerződés nyilvánosság általi megismerése. Ha a kormány a semmitmondó indokláson kívül nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést. (…) A per október 7-én folytatódik” – tette hozzá Szél Bernadett.
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszer Kötcsén 2021. szeptember 4-én (forrás: Szijjártó Péter közéleti Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/10/nem-titkosithatja-a-kormany-bemondasra-a-budapest-belgrad-vasutvonal-iratait/ | https://web.archive.org/web/20230518005957/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/10/nem-titkosithatja-a-kormany-bemondasra-a-budapest-belgrad-vasutvonal-iratait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-titkosithatja-a-kormany-bbemondasrar-a-budapest-belgrad-vasutvonal-iratait | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-10 12:35:00 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"államtitok"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
52,860 | Júniusban a cégbíróságon igazolta a DK székesfehérvári jelöltje, hogy egy delaware-i offshore cég tulajdonosa | Benzinkutat üzemeltet az a többmilliárdos forgalmú a cég, amelyet a cégbíróságra benyújtott iratok szerint egy offshore vállalkozáson keresztül Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári politikusa érdekeltségébe tartozott idén több hónapon keresztül. | „Nem emlékszik” arra, hogy egy offshore cég nevében aláírta volna azt az idén februárban kötött adásvételi szerződést, amely az Alba Autómosó Kft. nevű cég megvásárlásáról szól – válaszolta az Átlátszó kérdésére Ráczné Földi Judit, a Demokratikus Koalíció székesfehérvári politikusa. „Az egész csak egy lejárató kampány, és fogalmam sincs, hogy kinek áll érdekében” – közölte.
A politikus a Fejér megyei 1-es választókörzet, azaz a székesfehérvári jelöltségért indul a most zajló ellenzéki előválasztáson a Demokratikus Koalíció színeiben, a DK-n túl a Jobbik és a Liberálisok támogatásával.
A Válaszonline tegnapi cikkéből derült ki, hogy tavaly 2,4 milliárdos forgalmú cukrászdát és benzinkutat üzemeltető Alba Autómosóban korábban tulajdonos, Delaware-ben bejegyzett Minos King Global Business LLC nevében szignált egyes iratokon Ráczné aláírása található. Az offshore cég idén februárban mindössze hárommillió forintért vásárolta meg az elmúlt három évben összesen 240 millió forint tiszta profitot produkáló Alba Autómosót.
További érdekesség, hogy az Alba Autómosó korábban ugyanazon a címen működött, mint a 2014-ben százmillió forintot meghaladó adótartozással felszámolt Greco Petrol Kft.
Az ellenzéki előválasztáson induló Ráczné korábban aláírta az ehhez szükséges feddhetetlenségi nyilatkozatot, amelyben is szerepel, hogy nincs offshore cége. „Nem is volt, nincs is és nem is lesz offshore tulajdonom” – mondta Ráczné az Átlátszónak.
Az Átlátszó az Alba Autómosó cégbírósági iratai között több olyan iratot is talált, amelyeket Ráczné a Minos King tulajdonosaként vagy képviselőjeként írt alá. Az iratokon látható szignó a megszólalásig hasonlít Ráczné aláírására. A DK-s politikus nem tudta megmondani, hogy miképpen került az aláírása az iratokra. Hozzátette: „az, hogy valamilyen iratot aláírok, az nem azt jelenti, hogy valami a tulajdonom”.
Cégadatok szerint Ráczné mintegy tíz évig volt ügyvezetője a vállalkozásnak. Idén februárban a Minos King megvásárolta a céget a korábbi tulajdonostól. Az adásvételi szerződést a delaware-i vállalkozás képviseletében Ráczné szignálta. A cégbíróságra ekkor benyújtották azt a meghatalmazást is, amelyben az olvasható, hogy a delaware-i cég tagjaként Rácz felhatalmazza önmagát a Minos King képviseletére.
Ráczné idén júniusban távozott az Alba Autómosó ügyvezetői posztjáról, tehát idén február és június között a cégtulajdonos Minos Kingnek dolgozott. De kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy ebben az időszakban tulajdonosként pontosan ki is volt a főnöke.
A Minos King idén júliusban végül megvált az Alba Autómosóban meglévő érdekeltségétől – pontosan azon a napon, amikor Ráczné aláírta a feddhetetlenségi nyilatkozatot. Ráczné kérdésünkre azt mondta: nem emlékszik arra, hogy pontosan milyen iratokat szignált idén nyáron. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/24/juniusban-a-cegbirosagon-igazolta-a-dk-szekesfehervari-jeloltje-hogy-egy-delaware-i-offshore-ceg-tulajdonosa/ | https://web.archive.org/web/20231010011128/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/24/juniusban-a-cegbirosagon-igazolta-a-dk-szekesfehervari-jeloltje-hogy-egy-delaware-i-offshore-ceg-tulajdonosa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/juniusban-a-cegbirosagon-igazolta-a-dk-szekesfehervari-jeloltje-hogy-egy-delaware-i-offshore-ceg-tulajdonosa | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-24 12:39:00 | [
"Ráczné Földi Judit"
] | [
"Alba Autómosó Kft.",
"Minos King Global Business LLC"
] | [] | [
"offshore"
] | [] |
52,861 | Titok, hogy miért lett olcsóbb a Tiborcz István üzlettársának majdnem eladott zuglói önkormányzati telek | „Leárazott” önkormányzati telket vett volna Tiborcz István volt üzlettársának, Erdei Bálintnak a cége Zuglóban. Az ingatlan több mint 100 millió forinttal lett olcsóbb a 2018-as értékbecslés óta, pedig a helyi építési szabályok változása miatt jelentősen megnőtt az oda építhető lakások száma. Az MSZP-s vezetésű Zugló önkormányzata az ügy kapcsán mutyigyanús részleteket említő Hadházy Ákost rágalmazásért feljelentette. A történet kulcsát jelentő új értékbecslés indoklását még a gazdasági bizottság külső tagja is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után láthatta. Elkísértük őt az iratbetekintésre, de csak messziről nézhettük a papírköteget. A hírek szerint a telek eladása az előválasztás után ismét napirendre kerülhet. | „Leárazott” önkormányzati telket vett volna Tiborcz István volt üzlettársának, Erdei Bálintnak a cége Zuglóban. Az ingatlan több mint 100 millió forinttal lett olcsóbb a 2018-as értékbecslés óta, pedig a helyi építési szabályok változása miatt jelentősen megnőtt az oda építhető lakások száma. Az MSZP-s vezetésű Zugló önkormányzata az ügy kapcsán mutyigyanús részleteket említő Hadházy Ákost rágalmazásért feljelentette. A történet kulcsát jelentő új értékbecslés indoklását még a gazdasági bizottság külső tagja is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után láthatta. Elkísértük őt az iratbetekintésre, de csak messziről nézhettük a papírköteget. A hírek szerint a telek eladása az előválasztás után ismét napirendre kerülhet.
Zuglóban az Egressy út 102–104., 106., valamint az Angol utca 28. címen található az az összesen 6300 négyzetméteres telek, amit értékesíteni tervezett a kerületi önkormányzat. A telek eladása kapcsán azonban egy kerületi önkormányzati képviselő (Várnai László, Civilzugló) különös részleteket talált, amelyek kapcsán Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tárt további adatokat a nyilvánosság elé, azzal a címmel, hogy Tiborcz üzlettársával bizniszel a zuglói önkormányzat.
A szocialista vezetésű Zugló ugyanis a telket a korábbi, 2018-as értékbecslés során megállapított árnál több mint 100 millió forinttal kevesebbért készült eladni az egyedüli jelentkezőnek. Ez pedig nem más, mint Tiborcz István volt Elios-os üzlettársának, Erdei Bálintnak az érdekeltsége (Angolkert Lakópark Kft.), amit néhány nappal a telekeladási pályázat kiírása előtt alapítottak.
A telek eladásának ügye az augusztusi gazdasági bizottsági ülésen (itt végül lekerült a napirendről), majd a rendkívüli testületi ülésen (kevés volt a megjelent képviselő) tárgyalták volna. Ugyan a szeptember eleji testületi ülés napirendjén nem szerepelt az eladás ügye, a legfrissebb hírek szerint erre továbbra is készül a kerületi vezetés: forrásaink szerint az előválasztás után dönthetnek majd ismét a telek eladásáról.
Az ügyet a nyilvánosság elé táró Hadházy a telekeladás alábbi részleteit kifogásolta:
1. a helyi lakosság eleve nem szeretné, ha eladnák, inkább parkot szeretnének ott;
2. a telkek vételára több mint százmillió forinttal kevesebb, mint a három éve becsült érték (825 millió forint volt a 2018-as értékbecslés eredménye, most pedig 709 millióért hirdették meg a telket, s a Tiborcz-üzlettárs cége a minimum árnál pár százezer forinttal ajánlott többet);
3. a pályázaton egy jelentkező volt (Hadházy szerint ez utalhat arra, hogy bennfentes módon értesült a cég a pályázati kiírásról, de az önkormányzat ezt azzal cáfolja hogy az előírások szerint több helyen is meghirdették a telket);
4. a vevő cég tulajdonosa Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével együtt alapította az ELIOS Zrt-t;
5.„stikában” értékesítették volna a telkeket (a nyári időszakra érvényes szabályok szerint nem a teljes önkormányzati testület, hanem csak a gazdasági bizottság elé került, így a testületi ülésnél kisebb nyilvánosságot kapott, mivel nem szólhatott az ügyhöz hozzá minden képviselő, és így az előterjesztő alpolgármesternek sem kellett választ adnia nyilvánosan a felmerülő kérdésekre).
Hadházy szerint különös a pályázati kiírásnak az a kitétele is, hogy e-mailben is el kellett küldenie a jelentkezőnek a pályázatát, mert a képviselő szerint ilyen megoldásnál esetleg lehetőség van a postán beküldött pályázatok hivatalos bontása előtt értesíteni a pályázókat más érdeklődők megjelenéséről. A képviselő szerint a telek kapcsán történt események időpontja is árulkodó:
2021. 02. 25.: önkormányzati határozat a telek eladásáról;
2021. 03. 23.: új értékbecslés, a korábbihoz képest több mint 100 millióval olcsóbb árat adva;
2021. 03. 26.: építési szabályzat módosításának elfogadása;
2021. 04. 24.: a módosítás hatályba lépése (ez sokkal több lakás építését teszi lehetővé, így nagyobb hasznot garantál a lakóparkot építő vevőnek);
2021.06.02.-06.30.: az értékesítési pályázat kifüggesztése (a pályázati kiírásban a régi övezeti besorolás szerepel, nem említi a külön egyedi szabályt):
2021. 07. 06.: pályázat beadásának határideje.
A telek ügyére Hadházy figyelmét egy zuglói önkormányzati képviselő (Várnai László, Civilzugló Egyesület) hívta fel. Várnai a blogján részletezi a kifogásait:
„A telek ráadásul fura értéknövekedésen ment át az elmúlt években. A »zöldpárti« Karácsony alatt 2018-ban megemelték a beépíthetőséget, az addig 170 lakásra engedélyt adó Zuglói Építési Szabályzat módosításával immár 246 lakás volt építhető reá. De ez még nem volt elég, a pályázatot már kiírták amikor 2021. március 26-án az Építési Szabályzatot erre a telekre külön módosították, tovább emelve a beépíthetőséget, építési magasságot, stb. ezért immár 288 lakás építhető a telekre.”
Az önkormányzat vezetése szerint a telek ügyében minden szabályosan zajlott: azért kellett idén új értékbecslést készíteni és alacsonyabbra vinni az árat, mert „évekig még érdeklődő sem volt a korábbi áron”, arról pedig nem ők tehetnek, hogy csak egyetlen ajánlat érkezett a pályázati kiírásra. A telek eladását azzal is indokolta a kerület vezetése, hogy a kormányzat miatt csökkent bevételű önkormányzatnak pótolnia kell a működéshez szükséges forrásokat. Az önkormányzat vezetése jó hírnév megsértéséért, rágalmazásért feljelentette Hadházyt.
Ugyanakkor Hadházy (aki a Momentum zuglói képviselőjelöltje a jövő évi választásra) és az önkormányzat ellenzéki tagjai szerint túl sok a véletlen egybeesés a telek értékesítése kapcsán. Így látta ezt Ruskál-Klemm Csilla is, a zuglói önkormányzat gazdasági bizottságának a Momentum által delegált külsős tagja, aki nem hagyta annyiban, s úgy döntött megnézi, mi van az értékbecslés indoklásában, hogy megértse, miért hirdették meg az értékes telket a három évvel ezelőtti árnál több mint 100 millió forinttal kevesebbért.
A dokumentum megtekintésére a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. adott lehetőséget Ruskál-Klemmnek, akit az Átlátszó stábja is elkísért az iratbetekintésre.
Titok, hogy miért lett olcsóbb a Tiborcz István üzlettársának majdnem eladott zuglói önkormányzati telek from atlatszo.hu on Vimeo.
Ruskál-Klemm Csilla a dokumentum megismerését követően a kerület jegyzőjéhez fordult az értékbecslés alapján felmerült kérdéseivel. Bár maga az értékbecslés egyelőre nem nyilvános (szerzői jogokra hivatkozva titkolja az önkormányzat, bár nem tudni, volt-e ilyen kitétel az értékbecslőkkel kötött szerződésben) – a levélből következtetni lehet az ügy problémás pontjaira. A gazdasági bizottság külsős tagja többek között az alábbiakra kérdezett rá (a teljes levél itt megtekinthető) a jegyzőnél:
„Az elérhető ingatlan értékbecslési szakvélemények március 23-án (Cityform 2000 Kft.) illetve 2021. március 26-án (Anzsó Kft.) készültek. Az új Helyi Építési Szabályzatot a képviselőtestület 2021. március 25-én fogadta el, 2021. április 24-én lépett hatályba. Melyik Helyi Építési Szabályzat alapján kapta a két értékbecslő cég az eseti megrendelést a fent nevezett ingatlan értékbecslésére?
Adott-e és ha adott, milyen információkat, a Főépítészi Iroda a két értékbecslő cégnek (Anzsó Kft és Cityform 2000 Kft.) a fent megnevezett ingatlan értékbecslését megelőzően a telkek beépítési lehetőségeiről?”
A helyi építési szabályzat idei, a telekre vonatkozó változtatása kapcsán a fent idézett önkormányzati képviselő, Várnai László a blogján emlékeztet arra, hogy „a pályázatot már kiírták, amikor 2021. március 26-án az Építési Szabályzatot erre a telekre külön módosították, tovább emelve a beépíthetőséget, építési magasságot, stb. ezért immár 288 lakás építhető a telekre”.
Miután az önkormányzat feljelentette Hadházyt, az előválasztáson őt támogató szervezetek (Rózsa András alpolgármester, Momentum Mozgalom, Várnai László önkormányzati képviselő, Civilzugló Egyesület és Victora Zsolt önkormányzati képviselő, Magyar Kétfarkú Kutyapárt) közleményt adtak ki, amiben többek között így fogalmaztak:
„A Momentum, a Civilzugló Egyesület és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt zuglói képviselői megdöbbenve olvasták a polgármester Hadházy Ákos képviselőt feljelentéssel fenyegető közleményét, melyet az önkormányzat nevében szignált. Úgy gondoljuk, hogy a harcias hang leginkább a keddi, határozatképtelenség – a szocialista képviselők távolmaradása – miatt elmaradt képviselő-testületi ülésről próbálja elterelni a figyelmet.
Nem tartjuk korrektnek, hogy Horváth Csaba az önkormányzat nevében beszél, hiszen az Egressy út és Angol utca sarkán található telek eladását – jelenlegi formájában – ellenzik a Momentum, a Civilzugló Egyesület, a Kétfarkú Kutyapárt, illetve a Demokratikus Koalíció képviselői is. Tehát a testület jelentős része ellene van, ezért arra kérjük a polgármester, hogy az önkormányzat nevében ne vádaskodjon!
Felhívnánk a figyelmet, hogy – bár a polgármesteri közlemény hallgat róla – a környékbeli lakosok ellenzik a telek beépítését, több mint 1000 tiltakozó aláírást gyűjtöttek, mert a területre közparkot szeretnének, nem társasházat. Zugló egyébként is a túlzott beépítés következményeitől szenved minden nap, elég csak az Egressy úti dugókra gondolni.”
Az árcsökkenést megállapító értékbecslés megismeréséért a zuglói vagyonkezelő cég munkatársai azt ajánlották, hogy közérdekű adatigénylést adjunk be. Ezt megtettük, és amint választ kapunk, nyilvánosságra hozzuk a dokumentumot.
A zuglói telek kapcsán helyiek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy ne lakópark, hanem park legyen a területen. A Kétfarkú Kutyapárt pedig épp ma reggel tette közzé, hogy az önkormányzat eltávolította azt az óriásplakátot, amin helyi lakók és civilek köszönetet mondtak az önkormányzatnak, amiért nem adta el a telket.
Videó: Dohi Gabriella
Címlapkép: Várnai László | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/03/titok-hogy-miert-lett-olcsobb-a-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-majdnem-eladott-zugloi-onkormanyzati-telek/ | https://web.archive.org/web/20230609215701/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/03/titok-hogy-miert-lett-olcsobb-a-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-majdnem-eladott-zugloi-onkormanyzati-telek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titok-hogy-miert-lett-olcsobb-a-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-majdnem-eladott-zugloi-onkormanyzati-telek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-06 12:41:00 | [
"Erdei Bálint"
] | [
"Angolkert Lakópark Kft.",
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)"
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"átláthatóság",
"önkormányzat"
] | [] |
52,862 | Döntött a fideszes többség: 1630 milliárdot kapnak az egyetemi alapítványok a következő öt évben | Megszavazta a parlament az alapítványi kezelésbe adott egyetemek finanszírozásáról szóló törvényt. A kormányhoz közeli kuratóriumokkal irányított alapítványok a következő öt évben 1630 milliárd forintot kapnak a költségvetésből. Ezzel a felsőoktatás finanszírozása egy év alatt a két és félszeresére nő, de azt az ellenzéki felvetést nem válaszolta meg a kormány, hogy a források biztosításához miért kellett az egyetemek és az állam közé alapítványokat közbeiktatni. | 115 igen, 28 nem és egy tartózkodó szavazattal megszavazta a parlament azt a törvényt, amely alapján meghatározzák, hogy mennyi pénzt kapnak a költségvetésből a felsőoktatási intézményekről gondoskodó alapítványok.
A parlament hétfőn a veszélyhelyzet meghosszabbításáról is döntött, így az 2022. január 1-jéig marad érvényben
Hadházy Ákos mentelmi jogáról is döntött a parlament, de az ellenzéki képviselő hiába kérte, hogy a Fidesz-közelinek mondott vállalkozó által indított rágalmazási ügyben függesszék fel képviselői mentelmi jogát, a parlament ezt elutasította.
A hétfői ülés napirend előtti felszólalásairól itt olvashat bővebben.
Az egyetemi modellváltásnak nevezett kormányzati kezdeményezést áprilisban szavazta meg a kormánypárti többség. Ennek nyomán nyomán – kevés kivétellel az állam helyett az alapítványok feladata az egyetemek fenntartása –, amit a kormány a felsőoktatás hatékonyabbá tételének, az ellenzék a közvagyon Fidesz-közeli körökbe való átmentésének nevez. 2022-től 2026-ig összesen 1630 milliárd forint jut a 22 alapítványhoz.
Az illetékes bizottság 6:3 arányban támogatta a törvényt, amelyről a parlament szavazott. A 18 törvénymódosítást érintő salátatörvény címe hivatalosan így hangzik: „A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítőszabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról.”
Önmagában az intézkedésnek előnye is lehet: tervezhetővé teszi az egyetemek költségvetését és kevésbé teszi függővé forrásaikat attól, mennyi hallgatót vesznek fel. A fejpénz hátránya az lehet, hogy az egyetemek minél több diák felvételében érdekeltek, így egyre többen nem megfelelő tudással jutnak a felsőoktatásba, ami idővel az oktatás színvonalának csökkenéséhez, a diplomák értékének csökkenéséhez vezet.
Erről is beszélt a Telexnek adott interjújában Takáts Előd, a Corvinus Egyetem augusztusban kinevezett rektora.
A kormányzati érv szerint ez stabilizálja az egyetemek működését, az állam ezzel lényegében nem kivonul, hanem továbbra is részt vett az egyetemek működésében, amelynek finanszírozása teljesítményközpontú lesz.
Az ellenzék részéről először Bősz Anett beszélt, többek között arról, hogy a modellváltással az oktatás, kutatás szabadsága sérülhet, mert innentől kezdve nem lesz igazi akadálya annak, hogy az alapítvány által irányított egyetem elbocsássa azt az oktatót, akinek politikai véleménye különbözik a kormányközeli kuratórium véleményétől.
„Formai hibát nem vétettek, társadalomszervezési hibát vét a kormány, amikor ezt a tervet erőszakkal próbálja átvinni a felsoktatási rendszeren” – mondta a DK képviselője, bízva abban, hogy a kormányváltással más irányba vihető a felsőoktatás.
Bencsik János szerint aggályos, hogy sem a hallgatói ösztöndíjak sem a bérek emelése nincs a kezdeményezésben. „Ma egy gyorsétterem pultja mögötti kiszolgáló kétszer annyit keres, mint az, aki kezdő tanárnak áll. Ennyire becsülik önök a tudomány iránti elköteleződést” – mondta az egykori jobbikos, jelenleg független képviselő.
Balczó Zoltánnak is kétségei vannak, hogy valóban ez az optimális megoldás a kitűzött célhoz: A kormányzati indoklás szerint a modellváltás egy célt szolgál, hogy megfelelő forráshoz jussanak az intézmények. „Az állam képtelen ezt közvetlenül megoldani? Ez csak az alapítványokon keresztül lehetséges, ami egy hűbéri rendszerbe illeszkedik be, ahol 9 évre nevezik ki a kuratóriumi tagokat, ahol ők határozzák meg, hogy kik követhetik őket? Miért csak ez a módszer biztosítaná a források megadását?” – kérdezte a jobbikos képviselő.
„Tudjuk, hogy a tisztelt ellenzék ezzel a váltással nem értett egyet” – kommentálta az ellenzéki felvetéseket György István. Az előterkjesztőként felszólaló államtitkár szerint alaptalanok az ellenvetések, a felsőoktatásba jelentkezők száma folyamatosan nő, tavalyhoz képest 11 százalékkal – 10 ezer fővel. A külföldi diákok száma 2013 óta 60 százalékkal nőtt. „Kiszámítható és tervezhető finanszírozási környezet biztosítása” a cél – ismételte meg az államtitkár.
A törvény révén „jövőre az egyetemi finanszírozás a két és félszeresére nő, a GDP 2 százalékával egyenlő” – mondta az államtitkár, nem válaszolva meg Balczó felvetését, hogy ezt miért csak alapítványokon keresztül lehet megtenni.
Fidesz-közeli kuratóriumok
Az ellenzék szerint a vagyont és a befolyást igyekszik a Fidesz átmenteni, arra készülve, hogy vereséget szenved a jövő évi választásokon. Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjainak összetétele valóban arra utal, hogy a kormány hozzá közel állókat szeretne az alapítványok élén látni. A minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat bevonó kuratóriumok összetételéről itt olvashat bővebben.
Az ellenzéki pártok a nyáron az alkotmánybírósághoz fordultak az alapítványi kiszervezés miatt.
A Semjén Zsolt által benyújtott, hétfőn megszavazott törvényben külön szerepel a Szent Jánosról Elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend Magyar Tagozata, amely egy IX. és egy XI. kerületi ingatlant is ingyenesen megkap az államtól. | https://telex.hu/belfold/2021/09/27/1630-milliardot-kapnak-az-egyetemi-alapitvanyok-a-kovetkezo-ot-evben | https://web.archive.org/web/20221128040432/https://telex.hu/belfold/2021/09/27/1630-milliardot-kapnak-az-egyetemi-alapitvanyok-a-kovetkezo-ot-evben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-fideszes-tobbseg-1630-milliardot-kapnak-az-egyetemi-alapitvanyok-a-kovetkezo-ot-evben | Telex | hungarian-news | 2021-09-27 12:34:00 | [] | [
"Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány",
"Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány",
"Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány",
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány",
"Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány",
"Marek József Alapítvány",
"Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány",
"Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem)",
"Neumann János Egyetemért Alapítvány",
"Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány",
"Pannon Egyetemért Alapítvány",
"Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány",
"Soproni Egyetemért Alapítvány",
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány",
"Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány",
"Szent Jánosról Elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend Magyar Tagozata",
"Színház- és Filmművészetért Alapítvány",
"Testnevelési Egyetemért Alapítvány",
"Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány",
"Universitas Miskolcinensis Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"jogalkotás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,863 | Matolcsy Ádám barátjának cége hárommilliárdos munkát kapott a jegybanktól | Ismét a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István, illetve cége, a Frank Digital Kft. lett a befutó a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs megatenderén. Az Opten szerint nyolc főt foglalkoztató vállalkozás láthatja el a Matolcsy György jegybankelnök által vezetett MNB kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat idén és jövőre. | Ismét a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István, illetve cége, a Frank Digital Kft. lett a befutó a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs megatenderén. Az Opten szerint nyolc főt foglalkoztató vállalkozás láthatja el a Matolcsy György jegybankelnök által vezetett MNB kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat idén és jövőre. A megbízás keretösszege nettó 3 milliárd forint, a szerződés ennek kimerüléséig vagy 2022. december 31-ig hatályos. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint az MNB a teljes keretösszeg 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget úgy, hogy ebből várhatóan 15 százalékot kreatív tervezésre és gyártásra, 75 százalékot médiavásárlásra, tíz százalékot pedig PR- és rendezvényszervezési feladatokra fordítanak.
A jegybank kommunikációs feladatait eddig is Szárazék végezték: tavaly novemberben a Frank Digital nyerte el az MNB kommunikációs keretmegbízását a 2020-2021-es időszakra, kétmilliárd forint plusz áfáért. Előzőleg a 2019. október 7. és 2020. december 31. közötti időszakra kaptak nettó 1 milliárd 950 milliós keretmegbízást, amelyet tavaly hárommilliárd forintig bővítettek. De már a 2017-es tenderen is részesei voltak az akkor elnyert, ugyancsak nagy értékű keretszerződésnek. Szárazék a friss megbízás részeként bonyolítják le egyebek mellett a „Növekedési Hitelprogram Hajrá!” és az „Azonnali Fizetés” kampányának szeptemberi etapját, és az ő feladatuk lesz az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát termékek brandjének aktív kommunikációja is.
A céget 2014-ben alapították, az első, teljes üzleti évet már félmilliárdos forgalom mellett 111 millió forintos adózott eredménnyel zárták. A tavalyi év abszolút rekord a Frank Digital történetében: csaknem 2,9 milliárd forintos nettó értékesítés mellett 341,5 millió forintos adózott eredményt hoztak össze, Száraz István pedig 261,9 millió forint osztalék kifizetéséről döntött.
Száraz nem csak baráti kapcsolatban áll Matolcsy Ádámmal, Matolcsy György jegybankelnök fiával: utóbbi tőle vette meg a kormányközeli Origo nevű portált kiadó New Wave Media Csoportot. Az adásvétel után Száraz azt állította, hogy Frank Digital nevű cégén is túlad, később azonban meggondolhatta magát. Ugyan a cég minősített többségét 2017 júliusában eladta Osváth Eszternek, aki ma is a cég ügyvezetője, 2018 novembere óta azonban ismét Száraz, illetve az ő tulajdonában lévő DryCom Informatikai Tanácsadó Kft., majd jelenleg a Dry Delta Kft. nevű cége a Frank Digital egészének tulajdonosa.
Nem ő az egyetlen Matolcsy Ádám baráti köréből, aki üzleti kapcsolatba került a jegybankkal. A baráti kör egy másik tagja, Pintér Máté szerezte meg a jegybanki alapítványok pénzéből megvásárolt, majd felújított Várkert Kaszinóban lévő Felix Kitchen & Bart üzemeltető céget, a Vízház Gasztronómia Zrt.-t. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/29/matolcsy-adam-szaraz-istvan-mnb/ | https://web.archive.org/web/20230429191737/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/29/matolcsy-adam-szaraz-istvan-mnb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-baratjanak-cege-harommilliardos-munkat-kapott-a-jegybanktol | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-29 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Matolcsy Tímea",
"Osváth Eszter",
"Pintér Máté",
"Somlai Bálint Fülöp",
"Száraz István"
] | [
"Dry Delta Kft.",
"DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.",
"Frank Digital Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Raw Development Kft.",
"Vízház Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,864 | A CÖF-nek 6 hónap alatt kell felhasználnia az MFB-től kapott 25 millió forintot | Közadatigénylésben kértük ki a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a CÖF alapítványának adott 25 millió forint támogatással kapcsolatos papírokat. A dokumentumok szerint Csizmadia László CÖF-elnök április 27-én kért pénzt az állami banktól, hogy tevékenységüket „a közjó érdekében” még hatékonyabban végezhessék. Az MFB vezetése egyöntetűen támogatta a kérelmet, és a szponzorálási szerződést június 10-én írták alá a kormány kedvenc szervezetével, aminek a pénzért cserében a bank logóját fel kell tüntetnie rendezvényein és kiadványain. | Augusztus 10-én a K-Monitor vette észre, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank 25,4 millió forint támogatást adott a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA), ami a kormánykedvenc Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögöttes szervezete.
Még aznap közadatigénylésben kértük ki az MFB-től a támogatással kapcsolatos iratokat:
a CÖKA támogatási kérelmét;
a támogatás odaítéléséről szóló döntéseket, jegyzőkönyveket;
a szponzorálási szerződést;
a CÖKA teljesítési igazolásait, illetve beszámolóit a pénz felhasználásról.
Az állami bank nem használta ki a koronavírus-járványra való hivatkozás lehetőségét, és sok adatgazdával ellentétben nem hosszabbította meg emiatt a válaszadási határidőt 45 napra – ez sajnos nagyon ritka manapság, ezúton is köszönjük.
Az Infotörvényben megszabott normál, 15 napos határidőn belül, pontosan augusztus 25-én válaszolt adatigénylésünkre az MFB, és egy kivételével megküldte az általunk kért dokumentumokat. Csak a CÖF beszámolóit nem kaptuk meg, de azokat is csak azért nem, mert még nincsenek, ugyanis a Békemenetekről elhíresült szervezet még nem használta fel a támogatást.
Április 27-én írt Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke az MFB-nek támogatási kérelmet, amelyben nettó 20 millió (bruttó 25,4 millió) forintot kért. Másfél oldalas kérelmében Csizmadia felsorolta, hogy mit is csinál a CÖKA („Tevékenységünk fő irányvonala társadalompolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekben történő megnyilvánulások”), majd közölte, hogy rendezvényeiken és publikációikban feltüntetnék az MFB logóját a támogatásért cserében.
„Meggyőződésünk, hogy tevékenységünk hozzájárulhat az MFB egyébként is széleskörű ismertségének lehetséges módon még pozitívabbá tételéhez, ugyanakkor az Önök támogatása révén közhasznú alapítványunkban megfogalmazott célokat a közjó érdekében még hatékonyabban tudnánk elvégezni” – írta Csizmadia.
Szívhez szóló szavai elérték a kívánt hatást: az MFB bizottsága az április 28-i ülésén a jegyzőkönyv szerint egyhangúlag támogatta, hogy a CÖF megkapja a kért összeget.
Kicsit később, június 10-én írták alá a felek a szponzorálási szerződést, amelynek értelmében a CÖKA köteles 2021 második félévében a rendezvényein, meghívóin és „könyvkiadásuk terén” feltüntetni az MFB logóját. A bruttó 25,4 millió forint támogatást Csizmadia Lászlóék kötelesek 6 hónapon belül felhasználni, de ha nem sikerül, egy alkalommal kérhetnek hosszabbítást. A felhasználást követő 1 hónapon belül kell leadniuk a tételes elszámolást, a logófeltüntetést igazoló fotókat pedig az MFB térítésmentesen használhatja reklámcélokra.
Van egy nagyon érdekes pont is a megállapodásban:
„A Szponzorált tudomásul veszi, hogy a Szponzoráció összegének felhasználását igazoló számla keltezése nem lehet korábbi, mint a Szerződés mindkét fél – azaz az MFB Zrt. és a Szponzorált – által történő aláírásának napját megelőző 30. nap.”
Ha jól értjük ezt a jogász- és rendőrnyelv keverékén íródott mondatot, akkor a június 10-én aláírt szerződéssel kapott 25,4 milliót forint felhasználását a CÖKA igazolhatja a szponzorálásnál maximum 30 nappal korábbi, például május 20-i számlával is.
Amint letelik a hat hónapos felhasználási határidő, kikérjük az MFB-től a CÖKA által leadott beszámoló(ka)t, hogy lássuk, mire költötték a pénzt.
Ez a CÖF harmadik állami támogatása
2017-ben szintén adatigényléssel derítettük ki, hogy az állami tulajdonú energiavállalat, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) az előző évben 508 millió forinttal támogatta meg a CÖF-öt.
Azt nem volt hajlandó elárulni az MVM, hogy milyen támogatási kérelmet nyújtott be a CÖF, mi alapján döntöttek a támogatásról, és mi áll a támogatási szerződésben, ezért pert indítottunk a dokumentumokért. A pert megnyertük: a bíróság 2017 októberében első-, majd 2018 áprilisában másodfokon is kimondta, hogy az MVM-nek ki kell adnia az általunk kért dokumentumokat, amikből kiderült, hogy a CÖF „a közgondolkodás javítására” kapta a bő félmilliárdos összeget.
Később a CÖF beszámolójáért is bepereltük az MVM-et, ami végül megmutatta a papírokat, amikből megtudtuk, hogy az 508 millióból 433 milliót négy rövid imázsvideóra költött el a CÖF, de az MVM-támogatásból finanszírozták a Brüsszel elleni komikus brüsszeli tüntetést, és egyes fellépőik gázsiját is.
Megkaptuk az MVM-től a CÖF-támogatás iratait, a „közgondolkodás javítására” utaltak 508 milliót | atlatszo.hu
Megkaptuk az MVM-től a CÖF-támogatás iratait, a „közgondolkodás javítására” utaltak 508 milliót
Jelenleg az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycégével pereskedünk a CÖF miatt. A nemzeti lottócég támogatásokat intéző leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ugyanis két részletben 170 millió forintot adott a CÖKÁ-nak, de azt nem hajlandó megmondani, hogy mire és miért adtak pénzt a kormányközeli szervezetnek.
Címlapkép: Csizmadia László CÖF-CÖKA elnök egy 2021. június 16-i sajtótájékoztatón, ahol bejelentette a Civil Igazságtételi és Jóvátételi Bizottság megalakulását (forrás: CÖF/Facebook) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/26/a-cof-nek-6-honap-alatt-kell-felhasznalnia-az-mfb-tol-kapott-25-millio-forintot/ | https://web.archive.org/web/20231010234920/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/26/a-cof-nek-6-honap-alatt-kell-felhasznalnia-az-mfb-tol-kapott-25-millio-forintot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-cof-nek-6-honap-alatt-kell-felhasznalnia-az-mfb-tol-kapott-25-millio-forintot | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-26 12:44:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [] | [
"támogatás",
"kampányfinanszírozás",
"bankok - pénzintézetek",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [] |
52,865 | Viharos sebességgel utasították el a belvárosi polgármester földvásárlásai miatt tett feljelentést | Szeptember 13-án írtuk meg, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester jelentős földterületeket vásárolt a Bakonyban, miközben a vagyonnyilatkozata alapján nem lekövethető, honnan teremtette elő ennek fedezetét. Másnap a Momentum bejelentette, hogy a rendőrséghez fordul. | Szeptember 13-án írtuk meg, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester jelentős földterületeket vásárolt a Bakonyban, miközben a vagyonnyilatkozata alapján nem lekövethető, honnan teremtette elő ennek fedezetét. Másnap a Momentum bejelentette, hogy a rendőrséghez fordul. A nyomozó hatóságnál szeptember 16-án megállapították, hogy az „újságcikkben foglaltak nem a rendőrség hatáskörébe tartozó vagyon elleni bűncselekmény, hanem költségvetési csalás egyszerű gyanúját vetik fel, amennyiben Szentgyörgyvölgyi Péter be nem vallott – s vagyonnyilatkozatában sem feltüntetett – jövedelme után a személyi jövedelem adót nem fizette meg.” A rendőrség szerint a „tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással, valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, vagy a valós tény elhallgatásával elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt” indított vizsgálatra a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) van hatásköre. „A költségvetési csalás és az azzal összefüggésben elkövetett hamis magánokirat felhasználás bűncselekmény kapcsán a nyomozást (…) kizárólagosan a NAV végzi.”
Az ügy kipattanásától számítva bő két hét telt el, és szeptember 29-ére a NAV már meg is állapította, hogy nincs mit vizsgálniuk. – A rendőrségtől hivatalból áttett feljelentést a NAV elutasította – válaszolta az adóhatóság sajtóosztálya a 24.hu-nak.
A NAV azt egyelőre nem közölte, hogy milyen indok alapján utasították el a feljelentést, ha megteszik, frissítjük cikkünket. | https://24.hu/belfold/2021/09/29/nav-brfk-bakony-feljelentes-belvaros-polgarmester/ | https://web.archive.org/web/20230606234338/https://24.hu/belfold/2021/09/29/nav-brfk-bakony-feljelentes-belvaros-polgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viharos-sebesseggel-utasitottak-el-a-belvarosi-polgarmester-foldvasarlasai-miatt-tett-feljelentest | 24.hu | hungarian-news | 2021-09-29 00:00:00 | [
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [
"Bakonybél",
"Bp. V. kerület",
"Budapest",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
52,866 | Öt évig titok, hogy svájci nagykövetként kikkel tárgyalt Orbán kedvenc hírszerzője | Nem tudhatjuk meg, mely cégekkel tárgyalt Magyarország jelenlegi svájci nagykövete, Czukor József, akiről a Direkt36 írta meg, hogy a magyarországi Pegasus-megfigyelések kezdete előtt, 2018 februárjában Izraelben járt. Akkor Orbán Viktor külpolitikai tanácsadójaként találkozott Netanjahu miniszterelnökkel, és az izraeli nemzetbiztonsági tanács vezetője is fogadta őt. Mint nemrégiben kiderült, nem sokkal ezután lett „Pegasus-fertőzött” több magyarországi megfigyelt újságíró és ellenzéki mobiltelefonja. | Szerettük volna megtudni, hogy Czukor mely cégekkel egyeztetett berni kinevezése óta, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a hatályos törvények szerint diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok jövőbeni alakítására vonatkozó adat öt évig titkolható.
A külügyi tárcához közérdekű adatigénylésben elküldött kérdéseinkre kapott válaszból annyi derült csak ki, hogy a hírszerzői hátterű Czukor nem találkozott a Pegasus-kémprogramhoz hasonló megfigyelésekre használt, és a Torontói Egyetemen működő CitizenLab kutatása szerint magyarországi megfigyelésekre is használt másik programot (Candiru) gyártó cég (Saito Tech Ltd., korábban Candiru Ltd, DF Asociates Ltd., majd Grindavik Solutions Ltd.) képviselőjével. Ez a kémprogram a Pegasushoz a gyártó cég alapítóján keresztül kapcsolható.
Azt nem árulta el a külügy, hogy mely más cégekkel tárgyalt a nagykövet, mert „ha a diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányuló, az erre vonatkozó döntés előtt keletkezett, a diplomáciai érintkezés formalizált és nem formalizált dokumentumaiban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni”.
1982-ben lett belügyes
Czukor még a rendszerváltás előtt, a Kádár-rendszer idején, 1982-ben került a Belügyminisztérium állományába és kapott hírszerzői kiképzést. Később kétszer is az Információs Hivatal főigazgatója volt (2002–2004 és 2018–2020 között), jelenleg a svájci nagyköveti pozíciója mellett a Liechtensteini Fejedelemségben is képviseli Magyarországot.
A Direkt36 cikke szerint az Orbán Viktor külpolitikai tanácsadójaként is működött, jogot végzett Czukor 2018 februári izraeli látogatása után kezdtek tömegesen célba venni magyarországi telefonszámokat a Pegasus-programmal. A 444.hu kérdésére a külügy korábban azt írta, hogy a svájci nagykövet 2018 elején a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izraelbe, de ott nem tárgyalt a szolgálatok működésével kapcsolatban.
A sajtóban többek között „Orbán kedvenc hírszerzője”-ként is hivatkozott Czukor korábban volt többek között a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért és külpolitikai tervezésért felelős szakállamtitkára, valamint ljubljanai, bonni, berlini nagykövet, az Információs Hivatal főigazgatója, továbbá főosztályvezető a Miniszterelnöki Hivatalban és a Külügyminisztérium német referense is.
Világszerte bevetették a Pegasus kémprogramot, újságírókat és jogvédőket is lehallgattak
Magyarországon Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója sötét fegyverüzleteket leplezett le; Indiában Paranjoy Guha Thakurta az üzleti és politikai összefonódásokat vizsgálta;…
Címlapkép: Czukor József volt berlini nagykövet, miniszterelnöki főtanácsadó (b) és Bogdan Aurescu román diplomata, volt külügyminiszter a dél-lengyelországi Krynica-Zdrójban megrendezett nemzetközi gazdasági fórumon 2017. szeptember 6-án. (MTI/EPA/Grzegorz Momot) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/17/ot-evig-titok-hogy-svajci-nagykovetkent-kikkel-targyalt-orban-kedvenc-hirszerzoje/ | https://web.archive.org/web/20230607045213/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/17/ot-evig-titok-hogy-svajci-nagykovetkent-kikkel-targyalt-orban-kedvenc-hirszerzoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-evig-titok-hogy-svajci-nagykovetkent-kikkel-targyalt-orban-kedvenc-hirszerzoje | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-17 12:47:00 | [
"Czukor János"
] | [] | [] | [
"titkosszolgálat",
"államtitok"
] | [
"Pegasus-ügy"
] |
52,867 | 25 milliárd helyett 40 milliárdért újíthatja fel az Iparművészeti Múzeumot a Mészáros-gyerekek cége és a Swietelsky | Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, akkoriban még csak 25 milliárd forintot szánt a kormány a felújításra. Végre elkezdődhetnek a várva várt munkálatok, ugyanis sikeresen zárult a közbeszerzés: a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Zrt. és a budapesti székhelyű Swietelsky Magyarország Kft. 40 milliárd forintos ajánlata nyert. A konzorciumnak 5 év áll rendelkezésére befejezni a munkálatokat, azonban a szerződés további két évvel meghosszabbítható. | Az Iparművészeti Múzeum (IMM) épületét a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Zrt. és az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport egyik tagja, a Swietelsky Magyarország Kft. újíthatja fel nettó 40,2 forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából. A tenderen egy másik cég is indult, azonban az EB Hungary Invest Kft. érvénytelen ajánlatot tett.
A leírás szerint a mostani közbeszerzés a rekonstrukció I. ütemét fedi le, ami bontási és restaurálási feladatokat foglal magába. Az IMM épülete Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33–37. szám alatt található, és az alapterülete 18 507 m². A bontás a főépületen kívüli, toldalék épületeket, a belső udvart (5 889 lm³), egy 21 méter magas kéményt, a gépészeti és elektromos rendszereket, és a belső, nem teherhordó válaszfalakat (707 m²) érinti.
Ezen kívül a kivitelezőknek meg kell erősíteniük a meglévő épület alapozását úgynevezett Jet grouting technológiával (a talaj szerkezetét megváltoztatva egy új teherviselő „talajbeton” oszlopot hoznak létre) 7 050 fm-en, valamint el kell végezniük a meglévő alaplemez szilárdságnövelését injektálással a főbejárat és előcsarnok alatt.
A restaurátori munka során pedig gondoskodniuk kell adott esetben az elemek elszállításáról és megfelelő tárolásáról is. „A visszahelyezés teljesítésének kezdete jelen időpontban még nem ismert, figyelemmel arra, hogy a visszahelyezés függ a nagyrekonstrukciós munkálatok elvégzésétől. Ajánlatkérő rögzíti, hogy a visszahelyezés időigénye 800 munkanap” – olvasható a hirdetményben.
5-7 év múlva fejeződhetnek be a munkálatok
A benyújtott ajánlatok elbírálásakor az árat és a minőségi kritériumokat vették figyelembe. A munkaterület átadásától számított 16 hónap áll a nyertes rendelkezésére a bontás, a jetgrouting, a meglévő alaplemez megerősítésének elvégzésére és a restaurációs elemek bontására.
A munkaterület átadásától számított 60 hónap (5 év) áll a rendelkezésére a nyertesnek a restaurálási feladatok elvégzésére (beleértve a gyártást és a visszahelyezést is). Amennyiben a visszahelyezés a 60 hónapos teljesítési határidőben azért nem teljesíthető, mert a visszahelyezés nem lehetséges a nagyrekonstrukciós kivitelezés előrehaladása miatt – úgy további, legfeljebb 24 hónappal (2 évvel) a szerződés meghosszabbítható.
Az Építészfórumnak 2020-ban nyilatkozott a múzeum főigazgatója, Cselovszki Zoltán, aki akkor azt mondta, hogy
„a beruházás megkezdésétől számítva továbbra is legalább három évre becsüljük a rekonstrukciós munkálatok időtartamát, további egy évet kell tervezni a belső restaurálásra és a visszaköltözés, valamint az első kiállítások installálása szintén egy évet vehet igénybe”.
A lap betekinthetett a múzeumszakmai koncepció vezetői összefoglalójába, amelyből az derül ki: Közép-Európa legizgalmasabb múzeumát szeretnék létrehozni az 1872-ben alapított, jelenlegi, Lechner Ödön tervezte épületébe 1896-ban beköltöző Iparművészetiben. A múzeumban a zárás előtt 2 100 négyzetméterre rúgó kiállítótér 7 800 négyzetméterre nő majd, az eddig látható, kiállított tárgyak száma pedig megtízszereződik, tízezerre nő.
Emlékezetes, hogy 2018-ban kiderült: Orbán Viktor miniszterelnök új irodájába, a Karmelita-kolostorba az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönöztek ki szőnyegeket (festményeket és szobrokat pedig a Szépművészeti Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból). Hiába kértük ki azonban közadatigénylésben a kölcsönzött múzeumi darabok listáját, az IMM először trükközött, majd közölte, hogy titkosíttatni akarja az adatokat. Az eljárás még folyamatban van.
Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, a felújítás azonban sokáig nem kezdődött el, ugyanis a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán pedig fokozatosan visszavonták. Egy 2016-os kormányhatározat szerint az intézmény 2016-ban kétmilliárd, 2017-ben és 2018-ban 10-10 milliárd, 2019-ben pedig további hárommilliárd forintot kapott volna a fejlesztésre. A tervezett munkákat a határozat szerint 2019. március 31-ig kellett volna megvalósítani. Az elmúlt években a költözés zajlott, idén februárban írtunk arról, hogy két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése.
Két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése
A múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. szállíthatja az Iparművészeti Múzeum épületében hátramaradt Hopp Ferenc Gyűjtemény műtárgyait is, közel 300…
Hízik a Mészáros-gyerekek cége
A Homlok-Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által tulajdonolt FEJÉR-B.Á.L. Zrt. roppant sikeres az építőiparban. A cég nettó árbevétele 2019-ben 17 milliárd forint volt, amiből 1,5 milliárd forint lett az adózott eredményük. 2020-ban a rekordmagas, 44,5 milliárd forintos nettó árbevétel 4,3 milliárd forint adózott eredménnyel társult.
2019-ben írtuk meg, hogy nettó 6 milliárd forintért épít iskolát Biatorbágyon a Mészáros-gyerekek cége. Idén számoltunk be arról is, hogy a zrt. építheti nettó 17,5 milliárd forintért az Országos Széchényi Könyvtár raktárát Piliscsabán, illetve ők húzhatják fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért.
Napi egymillió forintnál is több nyereséget termel Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége | atlatszo.hu
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az Iparművészeti Múzeum látványterve. (Fotó: Vikár és Lukács Építészstúdió / Építészfórum) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/13/25-milliard-helyett-40-milliardert-ujithatja-fel-az-iparmuveszeti-muzeumot-a-meszaros-gyerekek-cege-es-a-swietelsky/ | https://web.archive.org/web/20230530205610/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/13/25-milliard-helyett-40-milliardert-ujithatja-fel-az-iparmuveszeti-muzeumot-a-meszaros-gyerekek-cege-es-a-swietelsky/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/25-milliard-helyett-40-milliardert-ujithatja-fel-az-iparmuveszeti-muzeumot-a-meszaros-gyerekek-cege-es-a-swietelsky | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-08-25 12:48:00 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Swietelsky Magyarország Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,868 | Parkolási tanácsokat ad Kispestnek a ferencvárosi parkolóbotrány egyik kulcsfigurája | Az MSZP-s Pál Tibor és képviselőtársai hosszú éveken keresztül támogatták a Fideszt a IX. kerület sok sebből vérző parkolási ügyeiben. 2019 őszén a választók nem szavaztak neki bizalmat, így akkor véget ért 30 éve tartó önkormányzati képviselői karrierje. A XIX. kerület azonban lát benne potenciált: a momentumos Paróczai Anikó derítette ki, hogy Gajda Péter polgármester tanácsadóként foglalkoztatja Pált, aki már javasolta is a parkolási rendszer bevezetését Kispesten. | 2017-ben kezdte el felgöngyölíteni a 444 a főváros IX. kerületének érdekes ügyeit, melyek közül az egyik legbotrányosabb a parkolási sztori volt: az automaták sorszám nélküli jegyeket adtak, az önkormányzat parkolási bevétele pedig apadt, vagyis valahol eltűnt a pénz egy része.
Fidesz-MSZP együttműködés Ferencvárosban
A IX. kerület parkolását egy magáncég, a FER-PARK 2010 Kft. végezte, aminek ügyvezetője Borsi Imre volt. Borsi pedig vádlottként szerepelt Magyarország legnagyobb parkolási visszaélésében, aminek lényege, hogy a több kerületben parkolást működtető Centrum Kft. több milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott.
Ennek ellenére a sokáig Borsi irányítása alatta álló (és más cégeken keresztül korábban érdekeltségébe is tartozó) FER-PARK 2010 Kft. üzemeltethette a ferencvárosi parkolást is, és a 444 kutatásai szerint ezt az tette lehetővé, hogy a szocialista képviselők együttműködtek a kerületet irányító fideszesekkel.
A Bácskai János (Fidesz) polgármester vezette IX. kerület 2010-ben bízta meg a FER-PARK 2010 Kft.-t a parkolás üzemeltetésével, és bár azután többször felmerült, hogy szerződést bontsanak a céggel, ez soha nem valósult meg. Pál Tibor, Hidasi Gábor és Hidasi Gyula szocialista képviselők ugyanis tartózkodtak vagy nem vettek részt a szavazásokon, de volt olyan is, hogy a fideszesekkel együtt szavazták le a szerződés felmondását.
Gegesy Ferenc, aki Bácskai előtt 20 évig vezette a kerületet így nyilatkozott Pál Tiborról: „Az MSZP helyi vezetőjének legalább tíz év óta kimutatható, gyümölcsöző együttműködése van a Fidesszel.” Ennek egyik nagy visszhangot kiváltó példája látszott 2017 májusában: Pál Tibor javasolta, hogy a Budapest Parkot alakítsák át P+R parkolóvá, és az ötletet Bácskai János fideszes polgármester is támogatta – aztán letagadta, amikor az előadók és a szórakozni vágyók mellett már a Fidelitas és a Fidesz csepeli erős embere, Németh Szilárd is tiltakozott a szórakozóhely lebetonázása ellen.
2019 őszén azonban a ferencvárosi önkormányzat (ahogy sok másik is) jelentősen átalakult, és ezzel Pál élete is alaposan megváltozott.
Tanácsadás Kispesten
A szocialista politikus, aki 1985-től 1990-ig tagja volt a IX. kerületi tanácsnak, 1990 óta pedig folyamatosan önkormányzati képviselő volt a kerületben, a 2019. októberi választáson 30 év után nem került be a képviselőtestületbe. Nem sokkal később, 2019 novemberében az új ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina (független) tette közzé, hogy Pál Tibort beválasztották a Fővárosi Közgyűlés Költségvetési Bizottságába. Ez azóta beolvadt a Közbeszerzési Bizottságba, és abban Pál nincs benne.
Most viszont Paróczai Anikó, a Momentum XIX. kerületi képviselője nyilvánosságra hozta, hogy
a kispesti önkormányzat havi bruttó 140 ezer forintért tanácsadóként foglalkoztatja Pál Tibort, aki „a kerületben kialakult parkolási gondok megoldása érdekében” már írt is egy tanulmányt, amiben javaslatot tett a kispesti parkolási rendszer megvalósításának finanszírozására és működtetésére.
Paróczai a Momentum önkormányzati képviselője Kispesten (XIX. kerület) és a párt parlamenti képviselőjelöltje a fővárosi 9. számú, Kispest-Kőbánya választókerületben. Korábban átláthatósági tanácsnok is volt Kispesten, de erről a tisztségről 2021. január 18-án lemondott, mert a DK-MSZP többségű kerületvezetés nem volt partner a munkájában. Ő volt az, akit rabosítottak, miután leleplezte a kerületi vagyonkezelő igazgatójának spanyolországi villáját.
Paróczai Anikó közadatigénylésben kikérte a XIX. kerületi jegyzőtől Pál Tibor szerződését és az ahhoz kapcsolódó teljesítési igazolásokat, az Átlátszó pedig elkérte a képviselőnőtől a dokumentumokat.
A papírokból az látszik, hogy Kispest MSZP-s polgármestere, Gajda Péter 2020 decemberében kötött szerződést az önkormányzat nevében Pál Tiborral, akit az alábbi három feladattal bízott meg:
Galvani híddal kapcsolatos koordináció és tanácsadás;
közösségi közlekedéssel és forgalomszabályozással kapcsolatos tanácsadás;
Kispest és Ferencváros közötti kapcsolat erősítése.
Mindezekért Pál havi bruttó 140 ezer forintot kap 2021. január 1. és december 31. között. Az évből eddig eltelt 6 teljes hónap alatt Pál Tibor összesen 5 teljesítési igazolást adott le – legalábbis Paróczainak ennyit küldött meg a jegyző június végén.
A januári teljesítésire Pál azt írta az elvégzett feladatokhoz, hogy „a településtervezéssel összefüggő törvények módosításának hatásai a helyi, kerületi önkormányzatra”. A februárin „a hulladéktörvény módosításának véleményezése”, a márciusin a Hungária úti bentlakásos iskola átalakítási tervének véleményezése szerepel. Áprilisi teljesítési igazolás nincs a jegyző által kiadott pakkban.
Májusban Pál Tibor azt írta a teljesítési igazolására, hogy egyeztetések Ferencvárossal a Galvani hídhoz kapcsolódó, a IX. és a XIX. kerületet is érintő úthálózatról. Aztán jött a parkolás.
Pál júniusi teljesítési igazolásán az áll, hogy „a kerületben kialakult parkolási gondok megoldása érdekében előzetes tanulmány és megvalósítási lehetőségek felmérése, értékelése. Javaslat a parkolási rendszer megvalósításának finanszírozására és működtetésére”.
Paróczai Anikó ez alapján kikérte az említett tanulmányt is a jegyzőtől, amit kérésünkre szintén eljuttatott az Átlátszónak. A fejléc és szerző nélküli 41 oldalas dokumentum a Közterületi Fizető Parkolásról Szóló Koncepció címet viseli és többes szám első személyben íródott.
„Megbízásunk értelmében feladatunk egy nagyvárosban vagy kerületben megvalósított és működtetett közterületi parkolási rendszer áttekintése az esetleges problémák, hiányosságok áttekintése, nyilvános információk alapján” – szól az első mondat, és ugyanilyen szellemben folytatódik. Végig többes szám első személyben beszél, mindenhol „város(rész)t” és „önkormányzatot” említ általánosságban, Kispestet és a helyi sajátosságokat egy mondatban sem hozza szóba, csak bemutatja a fizetős parkolás működését.
Pál Tibor teljesítésire írt mondatából nem egyértelmű, hogy ő írta-e a tanulmányt (ez nem tűnik valószínűnek), vagy csak értékelte azt, Paróczai Anikó szerint azonban „két ismert parkolásüzemeltetési cég (egy óra forgalmazó és egy szoftver forgalmazó) promóciós anyaga köszön vissza belőle”. Cégneveket nem mondott a képviselőnő, és a dokumentum részleteire keresve nincs internetes találat, tehát ha esetleg másolat is, nem nyilvános, vagy nem kereshető az eredetije.
A polgármester szerint nem is foglalkoznak a parkolással
„Arról nem is beszélve, hogy két éve (2019 áprilisában) az önkormányzat egyszer már készíttetett egy Kispestre szabott tanulmányt a Mobil City Mérnöki Tanácsadó Bt.-vel, ami nyilvánosan elérhető a Kispesti Önkormányzat weboldalán” – folytatódik Paróczai bejegyzése, és valóban, itt a 2019-es tanulmány, ami nem általánosságban szól a parkolásról, hanem a XIX. kerületi sajátosságokat figyelembe véve.
Pál Tibor parkolási tanácsadói megbízását az is érdekessé teszi, hogy az őt leszerződtető Gajda Péter polgármester szerint nincs napirenden a kispesti parkolási rendszer felülvizsgálata vagy átalakítása.
„Mivel a helyzet a fenti körülmények alapján minimum zavarosnak tűnik, a múlt heti testületi ülésen rákérdeztem Gajda Péter polgármesternél arra, napirenden van-e a kispesti parkolási rendszer felülvizsgálata, átalakítása. Ő azt válaszolta, hogy bár polgármesteri programjában szerepelt a felülvizsgálat terve, jelenleg senki nem foglalkozik ezzel az önkormányzatban. Ezt követően privát úton is érdeklődtem nála, hogy miképp végezhet mégis tanácsadói munkát Pál Tibor parkolási ügyekben, ha nincs napirenden a kérdés, de eddig nem válaszolt” – írja Paróczai Anikó.
A momentumos képviselőnő szerint „ez a történet is megmutatja: a 2022-es választás tétje sokkal nagyobb annál, sikerül-e leváltanunk a Fidesz mérgező rendszerét. Itt teljesen új arcokra, egy merőben új Magyarországra van szükség. Olyan rendszerre, amelyben bukott politikusok nem mehetnek át simán egy másik kerületbe tanácsadónak egy olyan kérdés kapcsán, amelyet a saját önkormányzatukban százmilliós veszteséggel sikerült megoldaniuk.”
Címlapkép: Pál Tibor a 2014-es választási kampányban (fotó: a politikus Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/07/26/parkolasi-tanacsokat-ad-kispestnek-a-ferencvarosi-parkolobotrany-egyik-kulcsfiguraja/ | https://web.archive.org/web/20230328191212/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/07/26/parkolasi-tanacsokat-ad-kispestnek-a-ferencvarosi-parkolobotrany-egyik-kulcsfiguraja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolasi-tanacsokat-ad-kispestnek-a-ferencvarosi-parkolobotrany-egyik-kulcsfiguraja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-07-26 12:50:00 | [
"Pál Tibor"
] | [
"Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (Kispest)"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"tanácsadás",
"klientúra",
"adatigénylés"
] | [] |
52,869 | Így gyarapodik a család a NER-ben | Nemrég került a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fejlesztési igazgatói posztjára a hajdúböszörményi Mező Barna. A jó fideszes és kormányzati kapcsolatokkal rendelkező férfi ilyen minőségében az uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházásokat is menedzseli. Az ezekre kiírt közbeszerzéseken pedig gyanúsan jól szerepel húga és sógora családi vállalkozása. | Kormányzati és társadalmi cél is, hogy az intézményben élő értelmi fogyatékos, továbbá pszichiátriai ellátást igénylő, valamint szenvedélybeteg emberek nagyobb intézmények helyett kisebb közösségekben élhessenek. Az erre elkülönített összes (uniós és hazai) forrás összesen 25 milliárd forint, az ehhez kapcsolódó beruházások lebonyolítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) hatáskörébe tartozik az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás elnevezésű EFOP-2.2.2. projekt keretében.
A közbeszerzési adatbázisban fellelhető adatok szerint ennek a nem jelentéktelen összegnek egy jó része, eddig több mint 2 milliárd forint egy hajdúböszörményi vállalkozásnál, a TÖMB 2002 Kft.-nél kötött ki. A kft. tulajdonosa két magánszemély, Török Imre és felesége, Mező Erika. A hölgy pedig történetesen a húga Mező Barnának, az SZGYF fejlesztési igazgatójának. Mező Barna emellett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója, továbbá a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. és Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltető és Városfejlesztő Kft. ügyvezetője is. (Mivel az Alfahír kicsit komolyabb hírportál, mint egyes magukat sajtónak nevező weboldalak, akik például összekeverik egy ellenzéki párt elnökének sofőrjét egy másik ellenzéki párt helyi képviselőjével, és ezt ellenőrizetlenül világgá kürtölik, ezért mi sajtószakmai kötelességünknek eleget téve természetesen ellenőriztük, hogy nem csupán névazonosságról van-e szó.)
A TÖMB 2002 sorozatos tendergyőzelmei és Mező SZGYF-nél betöltött pozíciója pedig súlyos összeférhetetlenségi aggályokat vet fel. Az SZGYF hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint ugyanis így Mező irányítása alá tartozik többek közt az uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházások kezelése is.
Az alábbi táblázatban bemutatjuk azokat a közbeszerzéseket, melyeket Mező családjának cége nyert az SZGYF tenderein Hajdú-Bihar és Békés megyében.
Tender kiírása
Település(ek)
Elnyert összeg (Ft)
2014. augusztus1
Komádi
186.836.518
2016. március2
Debrecen
99.672.601
Pusztaottlaka
131.989.098
2018. március3
Aszód
183.200.000
Szerep (2 rész)
110.248.287 + 124.204.563
Szerep (1 rész)
220.379.813
Püspökladány + Derecske (utóbbi eredménytelen)
110.985.073
Báránd
237.777.226
Derecske
214.343.220
Derecske (2 rész, a 2. eredménytelen)
139.204.636
Báránd (2 rész, a 2. eredménytelen)
195.900.296
2018. április4
Dél-Békés (2 rész, a 2. eredménytelen)
542.796.403
1Korábbi, TIOP-os pályázat
2Nyílászáró-csere, nem tartozik a cikkben tárgyalt projekthez
3Energetikai korszerűsítés, KEHOP-os pályázat
4A közbeszerzési adatbázisban még nem található, de az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent
Helyi kiskirály
Mező Barna és a TÖMB 2002 Kft. azonban nem most szerepel elsőként a hírekben. A férfi és húgának, valamint sógorának cége gyanús ügyleteik révén már korábban is szerepeltek a sajtóban. Egyes meg nem erősített értesülések szerint maga a cégnév is beszédes: a TÖ Törökékre utalhat, míg az MB Mező Béla monogramját jelentheti.
Mezőről és TÖMB 2002-ről először a Magyar Narancs cikkezett. Ők 2012-ben Mező Barnát nemes egyszerűséggel a Hajdúság Simicskájaként emlegették – három évvel a G-nap előtt ebben semmi meglepő nincs. Mező kormányzati kapcsolatait is ez a cikk tárja fel: Halász János akkori államtitkár, később a Fidesz-frakciószóvivő volt az elnöke az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben annak az albizottságnak, melynek hatásköre volt a civil szervezetek pályázatai alapján elosztani köztük állami ingatlanokat.
A Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE) számára 22 ingatlant juttatott az albizottság. Az egyesület élén a pályázat beadásakor még Balázs Ákos debreceni fideszes önkormányzati képviselő, Halász János akkori kollégája állt, a döntés idején azonban már Mező Barna vezette az egyesületet. A Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány, amelynek szintén Mező volt a képviselője, pedig elvitte az összes helyben kiosztott ingatlanrészt, egészen pontosan kilencet.
Mező húga és sógora rá egy évre alapította meg a TÖMB 2002 Bt.-t (később a cég kft.-vé alakult), melynek sikerei Mező kapcsolatainak kiteljesedésével egy időben íveltek felfelé, erről a Magyar Narancs cikksorozatának második része írt. Mező ugyanis a 2006-os önkormányzati választásokat követően a hajdúböszörményi önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője lett, majd az első kétharmados Fidesz-győzelem után került a korábbi országgyűlési képviselő, Rácz Róbert vezette megyei kormányhivatal munkaügyi igazgatói posztjára. Rácz Róbert korábban a megyei közgyűlés elnöke is volt, és hogy, hogy nem, a TÖMB 2002 egymás után nyerte a megbízásokat a megyétől.
A TÖMB 2002 első nagyobb botránya 2014 nyarán robbant ki. Ekkor a Népszabadság írt egy olyan közbeszerzésről, mely során a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) a TÖMB 2002 mellett két olyan pályázót hívott meg, akik vagy családi kapcsolataik, vagy konzorciumi társként, de kapcsolódnak a TÖMB 2002-höz. A botrány után a Klik belső vizsgálatot indított, majd új tendert írt ki, melyen a TÖMB 2002 már nem indult.
2016 márciusában újabb TÖMB 2002-botrány robbant ki, ekkor az Átlátszó derítette ki, a cég régészeti bontómunkára nyert el közbeszerzést konzorciumi tagként 1,5 milliárd forint értékben. A dolog szépséghibája, hogy a TÖMB 2002 addig sosem végzett régészeti munkát.
Hogy Mező pontosan mióta megbízott fejlesztési igazgatója az SZGYF-nek, ahonnan most a TÖMB 2002 csak az utóbbi hónapokban kétmilliárd forint értékű megbízást kapott, azt pontosan nem tudjuk. Az biztos, hogy egy 2016. október végi vezetői listán még nem szerepel Mező Barna neve, de a nyilvános és most hatályos vezetői lista alapján ő az, aki menedzselheti húga és sógora cégének közpénzből finanszírozott megbízásait.
Megkérdeztük az SZGYF-et, hogy Mező mióta tölti be a fejlesztési igazgatói pozíciót, illetve nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy ilyen minőségében azokat a közeli hozzátartozói cége által elnyert közbeszerzéseket is felügyeli, melyeket uniós és egyéb forrásból valósulnak meg. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. | https://alfahir.hu/2018/09/12/tomb_2002_kft_mezo_barna_hajduboszormeny_szocialis_es_gyermekvedelmi_foigazgatosag | https://web.archive.org/web/20220704083120/https://alfahir.hu/2018/09/12/tomb_2002_kft_mezo_barna_hajduboszormeny_szocialis_es_gyermekvedelmi_foigazgatosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-gyarapodik-a-csalad-a-ner-ben | alfahir.hu | hungarian-news | 2021-09-12 12:53:00 | [
"Mező Barna",
"Mező Erika",
"Török Imre"
] | [
"Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltető és Városfejlesztő Kft.",
"Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Kft.",
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság",
"Tömb 2002 Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,870 | MVM: éppen az energiapiac kritikus napjaiban váltja politikai kinevezett a szakmai vezetőt | Távozik posztjáról Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója, az egyik legismertebb hazai energetikai szakember. Utódja Czepek Gábor jogász a szakmán kívülről érkezik. Mindez rosszkor jött, mert az áram és a gáz ára az egekben, az MVM egyre nehezebben kezeli a rezsicsökkentett hatósági árat, most nagyon kéne a céghez a szakmaiság. | Mint azt a Telex.hu is megírta, távozik posztjáról Kóbor György, az MVM-csoport elnök-vezérigazgatója. A posztját elhagyó vezető legszűkebb környezetében is azt hallottuk, hogy mindenkinek meglepetés volt Kóbor távozása. A közlemény „közös megegyezésről” szól, de természetesen ez az a típusú közös megegyezés volt, amely során a szerdai bejelentés előtti napon, vagyis szeptember 28-án, kedden reggel Kóbor még aligha tudhatott ezen „közös szándékáról”, csak aznap délután találkozott az azonnali bizalomvesztéssel.
Akárkivel beszéltünk, mindenki azt mesélte, hogy Kóbornak komoly tervei voltak a közeljövőre, nehéz volt hozzá időpontot kapni, hónapokra előre tele volt a naptárja találkozókkal.
Derült égből
Az általunk elért hazai energetikai és állami vezetők közül ezúttal senki nem mondta azt, sőt nem is játszotta el, hogy számított erre a lépésre, hogy ő már tudta. Éppen ellenkezőleg, mindenki a meglepetéséről számolt be, bár az energetikában olyanok már voltak, akik azt rebesgették, hogy „lefolyt a kávé”, de ők is mindig csak azt mondták, hogy talán a választások után ismét változás lesz a nagy energetikai cég élén. Ha fordul a politikai irány, akkor azért, de még ha nem is fordul, akkor is új ember kellhet.
Azt hallottuk, hogy Kóbor György összességében népszerű ember volt a cégben és a versenytársak körében, lehet, hogy volt, aki felrótta neki a vezetési stílusát, nyilván sok kritika érte, amikor az MVM hajlandó volt megvenni a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrincéktől, de azt nem mondta senki, hogy Kóbor ne értene ahhoz, amit csinál.
Emellett nagyon fontos pozitív tulajdonsága volt a lazasága és a dinamizmusa. Ha ő adott elő, akkor az életszagú, spontán és érthető volt, egyáltalán nem a magyar állami energetikai vezetőkre gyakran jellemző „csak legyek rajta túl probléma nélkül” jellegű szürke nyilvános szereplés jellemezte, ahol az előre megírt, kimódolt fordulatokat ismertette valaki a közönségével.
Az energetikában olykor felmerül, hogy valami nagy, régóta húzódó lobbiharc indult be újra, egy időben például a Mol és az MVM világa ütközött, vagy volt, amikor a Lázár János- és a Seszták Miklós-féle erővonalak, biztosan volt pár év, amikor ez valódi súrlódás volt, de most – az óhatatlan érdekkülönbségek ellenére – ezek a felek nagyon jól megtalálták a hangot.
Mi lehetett az ok?
A következőkben felsorolunk pár eseményt, amely mostanában történt, és amelyet szóba hoztak a beszélgetőpartnereink, de ezek inkább csak az iparági környezetet mutatják be, mert Kóbor közeli munkatársai sem tudnak arról, hogy ezek lettek volna a konkrét konfliktusforrások.
Kóbor György is annak a csapatnak a részese volt, amely aláírta a 10+5 éves magyar–orosz gázszerződést, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, vagyis a „főtárgyaló” nagy sikerként élt meg, Szijjártó amúgy is nagyon lelkes „energetikai” miniszter újabban, az október elsején induló déli betáplálást előtt is személyesen szeretné megtekinteni a helyszínt (Kiskundorozsmán).
Bár a nagy szerződés (állítólag a holland tőzsdei árhoz kötött) belső elszámolási árát ugyan nem mindenki látta annyira kedvezőnek, mint a politika, de a tárgyalások miatt politikai felelősséget nem kellett elvinnie a magyar gázimport kereskedelmi-szakmai felelősének, vagyis Kóbornak. A hosszú szerződés legfeljebb úgy jött elő a beszélgetésekben, hogy a kormány megvárta, hogy ez megtörténjen, és utána egy korábbi konfliktus miatt leszámolt az MVM első emberével.
Nem szakmai, bizalmi ügy
Azt hallottuk, hogy a távozás oka eleve nem szakmai kérdés volt, hanem bizalmi. A romantikus magyarázatokban szerepeltek olyan verziók is, hogy Kóbor valamit nem volt hajlandó végrehajtani. Erről nem tudunk semmit, de azért amikor a NER-rel kellett üzletelnie az elnök-vezérigazgatónak, nem tűnt nagy ellenállónak, az MVM például megvette a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrincéktől, és eladta a csoport értékes informatikai cégét, az MVM Netet.
Igaz, itt annyiban védhető volt Kóbor helyzete, hogy ő egy állami cég vezetőjeként még csak egy másik állami cégnek, az Antenna Hungáriának adta el a több stratégiai jelentőségű kormányzati távközlési infrastruktúrát működtető társaságot, majd az Antenna egy újabb lépéssel összebútorozott a 4iG-vel, és egy közös magán-állami távközlési konglomerátum kialakítását határozta el.
Más azt említette, hogy Pakssal is vannak most zavarok, de azért ez nem annyira az MVM sztorija.
Kommunikáció
Az is érdekes időzítés volt, hogy Kóbor lendületes, a jövőt tervező interjút adott az Indexnek, és a Portfolio.hu szeptember 30-i (vagyis Kóbor utolsó munkanapjára eső) energetikai konferenciáján is felszólalt volna. Ez utóbbi végül alighanem elmarad már.
Az ugyan feltűnő volt, hogy az indexes cikk egyes tartalmi elemei gyorsan megváltoztak az első push üzenet után, módosult a cikk címének üzenete, a Kóbor által vezetett társaság megnevezése is megjavult, illetve mintha lassan letisztult volna a lapnál, hogy mi a különbség egy blokk és egy teljes erőmű között, de mindezek a zavarok azért nem tűntek casus bellinek, és aligha Kóbor hibái voltak, valószínűleg nem ő fogalmazott pontatlanul.
Czepek Gábor érkezése
Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere mindenesetre 2021. október 1-el a régi jolly jokerét, vagyis bizalmi emberét, Czepek Gábort húzta ki ismét a kalapból, őt nevezte ki az MVM élére. A jogász volt már korábban Mager Andrea államtitkára, most a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói posztjáról érkezett, és ő egyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának is az elnöke.
Czepek abszolút bizalmi embere Mager Andreának, eddig persze úgy tűnt, hogy Kóbor is az volt, a jogász mindenesetre nem energetikai szakember, de azért a felsorolt politikai tisztségeinél már találkozott az energetikai cégekkel
– mondta róla egy ismerője.
A feladata nem lesz könnyű, az MVM hatalmas expanzióban volt, hazai és külföldi cégeket vett, de közben meg kellett küzdenie az emelkedő világpiaci gáz- és áramárakkal, amely a rezsiharc miatt méretes veszteséget jelent a csoportnak. Egy másik nagy pofonként a veszteséges lakossági értékesítésre még „extraadót”, vagyis az EKR nevű új energiahatékonysági terhet is megkapta a cég, még mint veszteséges egyetemes szolgáltató is.
Mire érkezett?
A piac most azt találgatja, hogy Czepek mire kapott felhatalmazást. Csendben húzza ki a választásokig, azaz valahogy gazdálkodja ki továbbra is a rezsiharcot, vagy próbáljon valami nagyobb átalakítást? Az MVM tőzsdeképessége is halad (igaz, nem túl gyorsan).
A szakmabeliek azért elég keserűek, mint mondják, az állami energetikai cégnél mindig elég gyorsan változnak a vezetők, de így vélhetően egyre nehezebb lesz megfelelő (és valóban az energetikához is értő) szakembert megnyerni a feladatra.
„Azért az milyen, hogy egyik nap aláírsz egy 15 éves szerződést, másnap repülsz, miért kell egy felkészült szakembert magyarázat nélkül kirúgni? Ilyen Ukrajnában szokott történni, ahol már nagyon nem mernek a jó szakemberek elmenni az állami gázcégekhez, mert azonnal politikai össztűz alá kerül minden vezető”
– mesélte egy volt kolléga.
Talán egyszer megtudjuk, hogy Kóborral mi volt a baj, kinek a lábára taposott rá, de közben az államnak valahogyan azt is kezelnie kellene, hogy novemberben már 190,9 euró a forward villamosenergia ára, ez olyan, mintha a benzin egyik nap 400 forintba, aztán nem sokkal később 1000 forintba kerülne. A lakosságot közvetlenül el lehet zárni ettől az ártól, de az ipari felhasználók már nagyon zúgolódnak. | https://telex.hu/gazdasag/2021/09/30/mvm-eppen-az-energiapiac-kritikus-napjaiban-valtja-politikai-kinevezett-a-szakmai-vezetot | https://web.archive.org/web/20230923181920/https://telex.hu/gazdasag/2021/09/30/mvm-eppen-az-energiapiac-kritikus-napjaiban-valtja-politikai-kinevezett-a-szakmai-vezetot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mvm-eppen-az-energiapiac-kritikus-napjaiban-valtja-politikai-kinevezett-a-szakmai-vezetot | Telex | hungarian-news | 2021-09-30 13:15:00 | [
"Czepek Gábor",
"Mager Andrea"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"energia",
"protekció",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
52,871 | Veszélyes a NER-sóder: elkaszálták a délegyházi bányanyitási tervet | Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet. Elkaszálta a Precíziós Agrokémia Zrt. délegyházi bányanyitási tervet a Pest megyei Kormányhivatal. A cég még a nyár közepén kezdeményezett környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Az „újtelep” lakóházaitól alig 50-100 méterrel elterülő 25 hektáros bányaterületről évi 200 ezer köbméter homokot és kavicsot termeltek volna ki, amit napi 128 teherautóval hordtak volna el. | bánya;szennyezett; NER;
2021-09-29 06:40:00
Veszélyes a NER-sóder: elkaszálták a délegyházi bányanyitási tervet
Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet.
Elkaszálta a Precíziós Agrokémia Zrt. délegyházi bányanyitási tervet a Pest megyei Kormányhivatal. A cég még a nyár közepén kezdeményezett környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Az „újtelep” lakóházaitól alig 50-100 méterrel elterülő 25 hektáros bányaterületről évi 200 ezer köbméter homokot és kavicsot termeltek volna ki, amit napi 128 teherautóval hordtak volna el.
Az engedélykérelemhez a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyilatkozatát is mellékelték, miszerint a Budapesti Atlétikai Stadion beruházásánál keletkező „szennyezetlen inert anyagot” a bányatelek tájrendezésekor a meder visszatöltésére használják majd fel. A délegyházi polgármester szerint „nagy erők mozdultak” ellenük és csekélynek tartotta az esélyeiket a bányanyitás megakadályozására.
Mindez nem szegte a helyiek kedvét, háromtucatnyian jelentkeztek be ügyfélként az engedélyezési eljárásba és az önkormányzat is benyújtotta állásfoglalását. A Pest megyei Kormányhivatal rögvest meghosszabbította az ügyintézési határidőt, majd bekérte a szakhatóságok véleményét. Szeptember 20-án kiadott határozatában pedig kimondta, hogy a tervezett tevékenységre a termőföld és a földtani közeg védelme, illetve közegészségügyi okok miatt engedély nem adható. Egyrészt megállapítják, hogy a szállópor koncentrációja nőhet a kitermelés miatt, a környék kútjai elapadhatnak, ami ellehetetlenítené a bánya körüli tanyák életét, másrészt a területen lévő földek az átlagosnál jobb minőségű szántók, márpedig ezek rovására nem nyitható bánya.
A szakhatóság emellett rámutatott, hogy a kérelmező által közölt adatok nem igazán egyeznek a korábban készült vizsgálatok eredményeivel. A dokumentációban ugyanis az szerepel, hogy a bányatevékenység során keletkező tavat a stadionberuházásból származó szennyezetlen inert anyaggal töltik fel. Csakhogy a projekthez készült földtani vizsgálat során részletesen feltárták a terület felszín alatti szennyezettségi állapotát. A jelentés szerint az építkezés helyét 2-5 méter mélységben heterogén szerkezetű, építési törmelékes, helyenként salakos feltöltés borítja, amely mérgező nehézfémeket, valamint policiklikus aromás szénhidrogént tartalmaz. A szennyezés mértéke a legfelső rétegben a nehézfémek esetében helyenként nyolcszoros, de átlagosan is két-háromszoros, míg a szénhidrogén szennyezőknél a felső rétegben 200-szoros, egyébként átlagosan 12-szeresen haladja meg a határértéket. A stadion építéskor kitermelt anyag ilyenformán nem sorolható a szennyezetlen inert anyagok közé, így tófeltöltésre alkalmatlan. Sőt átlagos hulladéklerakóban sem helyezhető el.
A délegyháziak tehát fellélegezhetnek, a bányanyitás réme szerteoszlott, sőt az önkormányzat tervezett rendeletmódosításai meghiúsíthatják a további próbálkozásokat. Bár a Tiborcz István érdekkörébe tartozó üzletembernek, Balázs Attilának átjátszott hatalmas – kiskunlacházi, délegyházi – több száz hektáros bányaterületek sincsenek túl messze a most leállított bányától, szállítási útvonaluk pedig szinte megegyezik. Márpedig a Balázs-féle Kvarchomok Kft. bányanyitását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította, így a szükséges engedélyeket könnyített eljáráson, rövidebb idő alatt szerezheti be.
Az elmeszelt bányanyitással nem oldódott meg a stadionberuházás során keletkezett törmelék elhelyezésének kérdése sem. A területen lévő épületek bontásakor, a tereprendezésnél, illetve az alapozásnál kitermelt sok tonnányi földet és hulladékot első körben átszállították a Kvassay Jenő út túloldalára, a leendő Diákváros-Fudan Egyetem campusának területére.
– A beruházás megkezdése óta hordják át nagy mennyiségben az építési hulladékot a ZÁÉV által bekerített területre – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina. Ferencváros független polgármestere rá is kérdezett a cégnél arra, hogy mi lesz az itt halmozódó törmelékkel. A vállalat helyszínen tartózkodó képviselője arról biztosította, a területre bontási hulladékot hordanak, amit darálással megtisztítanak a szennyeződésektől és részben felhasználják a stadion építéséhez, részben elszállítják. A halom mintha valóban apadt volna – teszi hozzá Baranyi.
Csakhogy a bányanyitást tiltó határozat szerint a „Budapesti Atlétikai Stadion területről kitermelt anyagból inert anyag célzott biológiai/kémiai kezelés nélkül, kizárólag fizikai művelettel (törés/darálás) nem állítható elő”. A darálás tehát önmagában nem segít, a törmelék attól még szennyezett marad akár visszaépítik, akár elszállítják.
Az egykori Vituki-torony és a többi vízműves épület bontására, valamint a tereprendezésre Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes, ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. alkotta párossal szerződött az állami Beruházási Ügynökség. A cégek 4,1 milliárd forintért vállalták a munkát. A kivitelezői tenderen szintén a Mészáros gyerekek cége (ZÁÉV) valamint az immáron Tiborcz István közelinek számító Magyar Építő diadalmaskodott. Együtt dolgoztak a Puskás Stadionon is. A bontást ott a ZÁÉV Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel közösen végezte el 3,9 milliárdért.
Az Átlátszó korábbi cikke szerint a Puskás Stadion törmelékének egy része egy Határ úti telepre került, ahol ledarálták és hónapokig tárolták, majd ismeretlen helyre szállították. Az Átlátszó szerint a bontási hulladék darálását és tárolását illegálisan végezték. A cég később közleményben tudatta, hogy nem daráltak csak osztályoztak és nem törmeléket, hanem építési anyagot tároltak, amire pedig volt engedélyük. A cég törökbálinti székhelye mindenesetre 2017-ben engedélyt kapott nem veszélyes hulladékok tárolására és hasznosítására. Csak a végén nehogy itt, vagy a Határ úton kössön ki a stadion hulladéka. | https://nepszava.hu/3133574_veszelyes-a-ner-soder-elkaszaltak-a-delegyhazi-banyanyitasi-tervet | https://web.archive.org/web/20211130064241/https://nepszava.hu/3133574_veszelyes-a-ner-soder-elkaszaltak-a-delegyhazi-banyanyitasi-tervet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veszelyes-a-ner-soder-elkaszaltak-a-delegyhazi-banyanyitasi-tervet | Népszava | hungarian-news | 2021-09-29 13:27:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Délegyháza",
"Pest megye"
] | [
"hulladéküzlet",
"engedély",
"bányászat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
52,872 | Fideszes idézések a pécsi buszügyben | A Kaposvári Törvényszék több kormánypárti politikust is beidéz a botrányos pécsi buszvásárlás nyomán indult perre. Csizi Péter volt alpolgármestert és a korábbi városvezetőt, Páva Zsoltot már biztos behívják, Bánki Erikről később döntenek. Tegnap folytatódott a – vádirat szerint 700 millió forintos kárt okozó – pécsi buszbeszerzés büntetőügye a Kaposvári Törvényszéken. | Pécs;busz;
2021-09-30 06:20:00
Fideszes idézések a pécsi buszügyben
A Kaposvári Törvényszék több kormánypárti politikust is beidéz a botrányos pécsi buszvásárlás nyomán indult perre. Csizi Péter volt alpolgármestert és a korábbi városvezetőt, Páva Zsoltot már biztos behívják, Bánki Erikről később döntenek.
Több baranyai fideszes politikus is járt akkoriban Amszterdamban, amikor a pécsi önkormányzat cége 115 buszt vásárolt egy holland társaságtól. Nem tudni, miért volt szükség ezekre a vizitekre, hisz a vételről a város közbeszerzéssel döntött. Arról eddig is voltak információink, hogy fideszes vezetők a 2015-ös pécsi buszvásárlással kapcsolatban kiutaztak Hollandiában, ám ez az értesülés most vált cáfolhatatlan ténnyé. Tegnap ugyanis folytatódott a – vádirat szerint 700 millió forintos kárt okozó – pécsi buszbeszerzés büntetőügye a Kaposvári Törvényszéken, és a bíró felolvasta, hogy a ferihegyi repülőtértől kapott adatok alapján kik utaztak a járművásárlás idején a holland fővárosba. A megkapott utaslisták szerint kint járt Hollandiában Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője, a párt regionális igazgatója, valamint Csizi Péter, Pécs volt alpolgármestere és parlamenti képviselője. Ugyancsak kiutazott Bánki unokatestvére, aki a pécsi önkormányzat pénzügyi szakértőjeként volt résztvevője a buszvásárlásnak. Tegyük hozzá, hogy az említettek egyike se szereplője a pernek, hisz őket még csak meg se hallgatták eddig a büntető eljárásban.
A pécsi közgyűlés 2014 végén döntött arról, hogy 3,5 milliárd forint hitelfedezetet biztosít arra, hogy az önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Kft. vásároljon egy használt buszflottát. Erre közbeszerzést írt ki a várost, és a tenderre jelentkező egyetlen cég a holland Bus and Coach épp az említett összegért kínált 115, használt Volvo-buszt a Tükének. A fideszes többségű testület igent mondott az ajánlatra, és a kft. megvette a flottát. Utóbb kiderült, hogy ezeket a buszokat korábban 2,8 milliárdért ajánlotta a Volvo hollandiai cége eladásra, ráadásul akkor a flotta 123 járműből állt. Az ár a Bus and Coach közvetítői szerepe miatt pár hét alatt egyharmadával drágult.
Az ügyben Hollandiában vizsgálat indult, és ennek hatására a magyar nyomozóhatóságok is munkához láttak. A Tüke volt vezetője, P. István lett az elsőrendű vádlott, mivel a vádhatóság szerint ő volt a felelőse a buszok túlárazásának. Rajta kívül Hollandia korábbi magyarországi tiszteletbeli konzulja, Cs. András holland-magyar állampolgár lett vádlott, aki a Bus and Coach ügynökeként 1,7 millió euróhoz jutott. Az ügy harmadrendű vádlottja a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgár, P. Endre is közvetítőként lépett a vételbe, neki 500 ezer euró jutalék volt a díja, amit ő rögtön el is utalt egy thaiföldi offshore cég számlájára.
A harmadrendű vádlott már a per elején elismerte bűnösségét, és mivel visszafizette a kapott pénzt, megúszta felfüggesztett szabadságvesztéssel. Az 51 éves férfi viszont nem tett soha vallomást, így nem derült ki, mi volt a feladata a hírhedt buszvételben. A két másik vádlott az első pillanattól tagadja bűnösségét, a gazdasági csalás bűntettének vádjával bíróság elé állított P. István azt állítja, hogy ő csak a buszok műszaki alkalmasságáról mondott szakvéleményt, a közbeszerzési eljárásban nem volt szava, arról a fideszes városvezetés döntött. Cs. András pedig azt állítja, hogy neki járt a kívülállók számára magasnak tűnő jutalék.
A szerdai pernapon a bíró és az ügyész főképp arról faggatta Cs. Andrást, hogy mit is tett a csaknem 500 millió forintos jutalékért. A volt tiszteletbeli konzul azt hangsúlyozta, hogy ő hozta össze az üzletet. Az ügyész felolvasta, hogy a Bus and Coach azért ígért Cs. Andrásnak jutalékot, hogy felkutassa a vevőt a buszokra, lobbizzon Pécsen az üzletért, segítse a közbeszerzést, illetve a vásárlás finanszírozásának biztosítását, csakhogy a vizsgálat alapján egyértelmű: ilyen tevékenységekre nem volt szükség, hisz a vevő megvolt, a közbeszerzéshez és a hitelintézéshez pedig semmi köze sem volt a vádlottnak. Az ügyész firtatta azt is, hogy ha a Bus and Coach beérte 200 ezer eurós haszonnal, akkor a cég miért fizetett ki Cs. Andrásnak 1,7 millió euró jutalékot. A volt konzul erre azt felelte, hogy az „üzlet, az üzlet” és nem ritka, hogy egy közvetítő – amiképp ő is - 22 százalékos haszonnal dolgozzon.
A közélet iránt érdeklődő pécsiek eddig is úgy vélték, hogy Cs. Andrásnak nem volt valós szerepe a buszvásárlás intézésében, ő inkább tolmács volt, ezért a magas jutalék egy része azokat illette, akik befolyásolni tudták a járművásárlás dolgában az akkor még fideszes többségű pécsi közgyűlés döntését. Ám hogy ez valóban így történt-e, azt ez a per aligha tisztázhatja, ahhoz újabb eljárás kellene. Mindamellett a bíró – az elsőrendű vádlott ügyvédjének indítványára – beidézi a törvényszékre Csizi Péter volt alpolgármestert és a város korábbi, fideszes polgármesterét, Páva Zsoltot. A védő Bánki Eriket is szeretné meghallgatni, ám az ő idézéséről a bíró később határoz. Bánki szerepe azért sem megkerülhető, mert a bűnösségét bevalló, extra jutalékot zsebre vágó P. Endrét Pécsen senki se ismeri, a vállalkozó viszont egykor Bánki Erik üzlettársa volt egy német cégben, így okkal gyanítható, hogy a régió legbefolyásosabb politikusa hozta őt be a buszbizniszbe, ahogyan unokatestvérét is. Minderről korábban kérdeztük már Bánki Eriket, ám ő nem kívánt válaszolni. | https://nepszava.hu/3133674_fideszes-idezesek-a-pecsi-buszugyben | https://web.archive.org/web/20230927050554/https://nepszava.hu/3133674_fideszes-idezesek-a-pecsi-buszugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-idezesek-a-pecsi-buszugyben | Népszava | hungarian-news | 2021-09-30 15:39:00 | [
"Bánki Erik",
"Csizi Péter",
"Páva Zsolt"
] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Európa",
"Hollandia",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"pénzmosás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
52,873 | Ki épít nekünk 35 éven át autópályát: a Strabag, Mészáros Lőrincék vagy Abronits Róbert? | Eddig is különös volt a Nemzeti Koncessziós Iroda 35 éves autópálya-koncessziója, most is az, pedig immár publikus, hogy kik adhatnak be árajánlatot: az osztrák Strabag, egy titokzatos magántőkealap és a lábatlani Dömper Kft. vannak a short listen. Miről is van szó? Egy olyan 35 éves feladatról, amelyben a hazai, többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózattal (1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) kapcsolatban kell a pályázónak tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatokat ellátnia. | Miről is van szó? Egy olyan 35 éves feladatról, amelyben a hazai, többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózattal (1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) kapcsolatban kell a pályázónak tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatokat ellátnia.
Nos, immár azt is tudjuk, hogy ki az a három jelentkező, amely majd részt vehet a tárgyalásokban,
a Themis Magántőkealap,
az osztrák Strabag
és a lábatlani Dömper Kft. (ennek tulajdonosa a nyergesújfalui Abronits Róbert, az optenben Abronicsként szerepel, de minden más helyen Abronits).
Minden madár társat választ, virágom, virágom
A Dömper egymaga indulna, de a Strabag egy olyan osztrák–francia konzorcium lenne, amelyben több Strabag- és Colas-vállalkozás is részt venne.
Végül a Themis Magántőkealap több más, hazai magántőkealappal (Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus; Vesta, Via), illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt.-vel indulna. A nevek egyértelműen utalnak arra, hogy a Mészáros-csoport itt erős szereplő lenne, de természetesen a titokzatos magántőkealapoknál azt nem lehet biztosan tudni, hogy ki mekkora súllyal lenne benne a buliban.
A dokumentum már megjelent az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján.
Korábban itt írtunk a 35 éves koncesszióról. A hazai útfejlesztésnek vannak komoly tervei, mindenféle gyűrű az országon belül, illetve az, hogy minden település fél órán belül elérhessen egy autópályát.
Ez még csak az első kör
Eddig egy elminősítési szakasz volt, ebben még nem kellett pénzügyi rátermettséget bizonyítani, ez a hármas most ott tart, hogy velük majd leül az ajánlattevő tárgyalni. A lényeg, a részletek azokban a dokumentumokban lesznek, amelyeket majd csak az indulók látnak.
A lábatlani Dömper Kft. árbevétele évről évre nő, olykor a cég felbukkan nagy pályázatok indulói között (legutóbb a 338 milliárdos vasútfejlesztési tenderen maradt le Mészáros Lőrincék mögött). Azt elsőre nehéz megítélni, hogy mennyire lenne képes 35 évig a hazai útépítéseket összefogni. A Strabag régi motoros, ahogyan társa, a Colas is jelen van Magyarországon.
A magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak, így egy ilyen csapat indulása önmagában is problematikusnak, a hazai közbeszerzési szabályokkal ellentétesnek tűnik. Közbeszerzésen nem indulhat az, aki nem tudja megnevezni a tényleges tulajdonosát (offshore-ellenes szabály). Természetesen ahol ennyi pénzről van szó, az indulók majd biztosan körbejárják, hogy miképpen tudnak szabályosan részt venni a pályázaton.
Korábban arról írtunk, hogy bár Magyarországon rendkívül rossz emlékeket ébreszt az autópálya-koncesszió, de most mégis nem kevesebb mint 35 évre ilyen koncessziót szeretne kiírni.
Velünk marad a nyertes
Amelyik magáncég vagy konzorcium elvállalja a munkát, egészen biztosan ismét csak jelentős túlbiztosítással teszi majd ezt, hiszen amúgy nem könnyű 35 évre előre finanszírozási költségekkel, építőipari árakkal kalkulálni.
Mint korábban vélekedtünk, ha Magyarország megköti a szerződést, akkor ebben az ágazatban 35 évre egy partnerhez csapja magát, és lemond a további versenyeztetésről.
Mindenesetre a koncesszió egyre izgalmasabb, képzeljük el azt a ma még sci-fi-nek tűnő helyzetet, hogy nyer egy a mostani rendszerben csókos cég vagy céges konzorcium, majd a 35 évből 30 évben olyan kormányzat lesz Magyarországon, amelyik rühelli ezt az egész szerződést, és a két fél mindent meg fog tenni, hogy jogilag minél rosszabb helyzetbe hozza a másikat.
Komoly tőke kell az induláshoz
Jelentkezni amúgy nem könnyű:
A jelentkezőktől kérnek 150 millió euró saját tőkét az elmúlt lezárt üzleti évből, vagyis nem lehet most gyűjteni, kozmetikázni, ezt a feltételt már a múltban kellett teljesíteni.
Az ajánlattevő igazolni köteles a beruházási terv finanszírozhatóságának alátámasztására egymilliárd euró pénzügyi eszköz meglétét.
Az ajánlati biztosíték pedig 800 millió forint, ezt persze majd visszaadják, de azért ezt sem tudja bárki letenni az asztalra.
A nyertesnek a koncessziós szerződés aláírásától számított 90 napon belül saját belföldi székhelyű részvénytársaságot (koncessziós társaságot) kell alapítania. A koncesszióra július 5-ig lehet ajánlatot tenni.
Kérdéseink valának
A következő kérdések pedig továbbra is izgalmasak maradnak: | https://telex.hu/gazdasag/2021/09/28/ki-epit-nekunk-35-even-at-autopalyat-a-strabag-meszaros-lorincek-vagy-abronits-robert | https://web.archive.org/web/20230205142931/https://telex.hu/gazdasag/2021/09/28/ki-epit-nekunk-35-even-at-autopalyat-a-strabag-meszaros-lorincek-vagy-abronits-robert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-epit-nekunk-35-even-at-autopalyat-a-strabag-meszaros-lorincek-vagy-abronits-robert | Telex | hungarian-news | 2021-09-28 21:29:00 | [
"Abronits Róbert",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Dömper Kft.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Opus Bridge Magántőkealap",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus New Way Magántőkealap",
"Strabag",
"Themis Magántőkealap",
"Vesta Magántőkealap",
"Via Magántőkealap"
] | [
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"útépítés",
"klientúra",
"koncesszió",
"tőkealap"
] | [] |
52,874 | Egymilliárd forint is lehet a korrupcióval érintett összeg a pécsi holland buszos Volvo-gate ügyben, I. rész | Legalább négy országon átívelő, izgalmas, elképesztő korrupciós ügy sejlik fel a pécsi városi buszpark 2015-ös megújítása mögött. Az akkor Hollandiából hazánkba beszállított, majd Pécsett forgalomba állított 115 használt Volvo-busz beszerzése miatt egy holland város, Breda ügyészsége kezdett nyomozni a Szabad Pécs értesülése szerint. Lapunk úgy tudja, az ügyben baranyai közszereplők is érintettek lehetnek. A hollandok jogsegélykérelme miatt a Polt Péter vezette magyar ügyészség is elrendelte, vagy kénytelen volt elrendelni a nyomozást. A magyar hatóságok 2016 novembere óta nyomoznak, egyelőre még nincs gyanúsítottja az ügynek. | Legalább négy országon átívelő, izgalmas, elképesztő korrupciós ügy sejlik fel a pécsi városi buszpark 2015-ös megújítása mögött. Az akkor Hollandiából hazánkba beszállított, majd Pécsett forgalomba állított 115 használt Volvo-busz beszerzése miatt egy holland város, Breda ügyészsége kezdett nyomozni a Szabad Pécs értesülése szerint. Lapunk úgy tudja, az ügyben baranyai közszereplők is érintettek lehetnek. A hollandok jogsegélykérelme miatt a Polt Péter vezette magyar ügyészség is elrendelte, vagy kénytelen volt elrendelni a nyomozást. A magyar hatóságok 2016 novembere óta nyomoznak, egyelőre még nincs gyanúsítottja az ügynek.
Nem kizárt, hogy a nagy pécsi Volvo-buszbeszerzés a baranyai megyeszékhely utóbbi húsz évének egyik legsúlyosabb korrupciós ügye lehet. Ahhoz azonban, hogy pontosabban meg lehessen érteni a történteket, szükségesnek láttuk, hogy az előzményekről is írjunk.
A történtek már a tekintetben is rendkívülinek mondhatók, hogy egy idegen ország, Hollandia egyik ügyészsége – no és a németalföldiek jól működő bankbiztonsági rendszere – kellett ahhoz, hogy egyáltalán ügyről beszélhessünk.
A Szabad Pécs a hollandiai buszbeszerzéssel kapcsolatosan az elmúlt két hónapban számos beszélgetést folytatott az ügyet ismerő emberekkel. Kétrészes cikksorozatunk első részében elsősorban a beszerzés előkészítésével, a buszpark szükségszerű megújításához vezető előzményekkel foglalkozunk. Elmondjuk, a beszerzéssel kapcsolatosan mekkora lehet a korrupciós összeg, valamint hol tart jelenleg a nyomozás. Következő cikkünkben pedig azt írjuk majd le, hogyan és miért lett büntetőügy a pécsi buszpark megújítását célzó közbeszerzésből.
AZ ELŐZMÉNYEK
Lépéskényszer
Pécs egyik önkormányzati szolgáltató cége, a közösségi közlekedés szervezésével és biztosításával megbízott Tüke Busz Zrt. 2014. év végére lépéskényszerbe került. Az a buszpark ugyanis, amellyel ebben az időben a társaság kiszolgálta a pécsi helyi járatú közösségi közlekedést, nem a Tüke Busz tulajdona volt. Az ekkoriban is a városban futó, Ikarusokból és Mercedesekből álló buszflotta eredetileg a pécsi önkormányzat által helyi közösségi közlekedés bonyolításával megbízott önkormányzati cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. járműparkja volt.
Egymás után következtek a gyanús ügyek
Csakhogy egy másik korrupció-gyanús ügy – a pécsi buszok kiszervezése, majd visszabérlése – miatt a PK Zrt. felszámolás alá került, több száz millió forintos adóhiány, és az emiatt kivetett adóbírság miatt. 2011. év elején ugyanis 440 milliós adóhiányt állapított meg a NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága a buszkiszervezési ügylet miatt. Minderre még jelentős adóbírságot pakoltak, s késedelmi pótlék is szerepelt az adóhatósági határozatban, a PK-nak így összesen 775 millió forintot kellet volna a NAV felé kifizetnie.
Az hab a tortán, hogy a buszok kiszervezését levezénylő, 2008-ban Pécsre érkező külső szakmai befektetőre amiatt volt nagy szüksége a városnak, mert a PK Zrt. pazarló módon működött: nem egy, nem két jólfizető álláshelyet az önkormányzat akkori vezetésének sleppjéből kaptak meg páran (van, ami nem változik), ráadásul nem si feltétlenül hozott igazi hasznot a munkájuk.
És azért is volt szükség a külső segítségre 2008-ra, mert volt egy harmadik ? időben a legkorábbi – pécsi buszos korrupció-gyanús ügy is. Ez volt a vadonatúj Mercedes-buszok beszerzése a 2000-es évek elején. A Mercedes-flotta beszerzéséhezkapcsolódó szerződsés a PK Zrt.-re rettentő magas kötelező költségeket, így pl. a buszok kötelező gyári szervizelését.
Ezen az sem segített, hogy akkoriban még legalább volt némi normatív állami támogatás a vidéki buszközlekedés finanszírozására, de arányait tekintve már akkor sem volt igazságos az állami dotáció, semmilyen összevetésben sem (megtett út, járatok száma, utasok száma stb.) a budapesti közösségi közlekedés állami finanszírozásához viszonyítva.
A Mercedes-beszerzéssel Pécs és a PK akkori vezetése előnytelen feltételeket vállalt, 2008-ra oda jutottak, hogy szinte messiásként vártak egy befektetőt. A PK Zrt. gyakorlatilag a tönk szélén állt, a buszok kerekeit/gumiabroncsait például eladták egy cégnek, amelytől visszabérelték.
Az utolsó pillanatban jött a ?megmentő?
Ezért is örültek meg annak, hogy 2008 nyarán-őszén külső szakmai befektető jelentkezett be Pécsre, a Hungarian Bus Zrt., illetve annak cége, a Mecsekbusz Kft. Végül 2008 végén vették át az irányítást a PK Zrt.-ben. Az ország legjobb közösségi közlekedésének megszervezését ígérték, s hogy Pécsből közösségi közlekedési mintavárost faragnak. Nem ez következett be azonban, hanem a teljes akkori pécsi buszpark eladása. Majd ugyanazon buszoknak az azonnali visszabérlése 2009. január elsejével. A bérleti összeg első éves (előre fizetendő) összege megfelelt a Mecsekbusz által a buszokért (papíron) kifizetett teljes vételárnak. A szerződés szerint a következő években is ezt az elképesztő összeget fizette volna a PK Zrt. a szakmai befektető PK Busrent nevű cégének igaz, a Busrentben a PK Zrt.-nek is adtak kisebbségi tulajdoni részesedést).
Más lett volna a leányzó fekvése
Nyilván más lett volna a helyzet, ha akkor, viszonylag rövid időn belül le tudják cserélni a teljes buszparkot vadonatúj, modern járműflottára, merthogy állítólag erre a konstrukcióra találták ki a hatalmas, évi kétmilliárdos bérleti díjat. Erre azonban különböző okokból végül nem került sor. Azt sem állítjuk, hogy ebben a pécsi önkormányzatnak nem volt akár meghatározó felelőssége.
Fontos az összefüggés
A holland buszbeszerzéssel összefüggésben ez a korábbi ügy azért kifejezetten érdekes és fontos, mert a buszok kiszervezése, majd visszabérlése, illetve az ügy napvilágra kerülése következtében romlott meg a viszony a városvezetés, valamint a PK Zrt. szakmai külső befektetője, illetve a PK Zrt. vezérigazgatója között. Utóbbit, a néhai Keczer Lászlót a PK Zrt.-be a kezdetben magát 49,5 százalékos tulajdoni aránnyal bevásárló Mecsekbusz Kft. nevezhette ki a pécsi cég élére. A PK Zrt. részvényeinek értékesítése után a menedzsmentjog, illetve a vezérigazgató jelölésének joga a Mecsekbuszt illette ugyanis.
Új önkormányzati cég lett a Tüke Busz
A viszony tehát elmérgesedett, pontosabban hideggé vált. Ezt követően, 2010 novemberében jutottak arra Páva Zsolték, hogy lépnek, s egy teljesen új, 100 százalékos pécsi önkormányzati tulajdonban álló buszos céget alapítanak. (A pécsi buszkiszervezési botrányt a sajtó 2010 tavaszán robbantotta ki.)
A pécsi közgyűlés 2010 novemberében megalapította a jelenleg is szolgáltató, ma már a pécsi önkormányzattal közszolgáltatási szerződésben álló Tüke Busz Zrt.-t. (Azóta már nem 100 százalékos a pécsi önkormányzati tulajdonosi arány a cégben, mert szükség volt időközben a likviditás biztosítása érdekében egy külső állami partner bevonása, de ez tényleg a legkisebbik gond ebben a történetben.)
A városházán kezdte
A Tüke Buszt az alapításkor a pécsi városháza címére jegyezték be, egyetlen tagja volt, a cég vezetője, a gazdasági-pénzügyi területről érkező Maruzs Erik. Ő akkor a pécsi közvélemény előtt sem volt ismert szereplő. Túl sok időt nem töltött a poszton, 2012 tavaszán már nem ő a cég vezetője. Később más városi feladatokat bíztak rá, egy időben volt a pécsi temetkezési vállalat vezetője is.
Maruzs Erik székébe később Árki Sándor ült be. Árki korábban a Magyar Közút baranyai vezetője volt. Mielőtt a Tüke Busz vezetői posztját elvállalta, előtte már kipróbálta magát közösségi közlekedési cég, méghozzá éppen a PK Zrt. vezetőjeként. Árki a Mecsekbusz által a PK Zrt. élére kinevezett néhai Keczer László helyére ült be 2011 júniusától. Az ős-PK Zrt.-s Bata Lászlót nevezték ki első körben, de ő betegség miatt hamar lemondott a posztról. Mindez azt követően történt, hogy az országosan elhíresült pécsi vízműfoglaláshoz hasonló módon és külsőségek közepette Páva Zsolték 2011 márciusában, kidobóemberek segítségével elfoglalták a PK Zrt. székházát is.
Az intézkedés után felmentették a posztjáról Keczer Lászlót, s kinevezték Batát, majd Árkit. Már a PK Zrt. vezérigazgatói székében ülve köt Árki Sándor a Tüke Busszal buszhasználatra vonatkozó bérleti szerződést. Erre azért volt szükség, mert addigra a politikai akarat megszületett arra, hogy a korábban a ?fel kell készülni egy olyan helyzetre is, ha a tárgyalások nem járnak eredménnyel és a közlekedés ellátása veszélybe kerülne?-magyarázattal megalapított Tüke Busz vegye át a helyét a PK Zrt.-nek Pécsett.
Szándékot tett követett
Az elhatározást tett követte: 2012 áprilisától a Tüke Busz Zrt. az új pécsi közösségi közlekedési cég. Tehát a pécsi önkormányzat a PK helyett a Tükét bízza meg a kötelező önkormányzati feladat, a helyi közösségi közlekedés biztosításának átvállalásával. A Tükének azonban abban a pillanatban – s még sokáig aztán – nincsen egy-két darabnál több saját busza. Kénytelen ezért a régi szolgáltatótól, a PK Zrt.-től bérbe venni annak buszait.
Ugyanazokkal jártak továbbra is
Magyarul, a pécsi utasok fizikailag teljesen ugyanazokkal a buszokkal jártak ezt követően is, mint annak előtte, s akkor még ugyanazon járatokkal, ugyanazon útvonalakon. Számukra látszólag csak a buszos cég neve változott. Ugyanakkor ekkortól olyan buszokkal végzi a megbízott cég a pécsi buszközlekedés szervezését, amelyek már papíron sincsnek a tulajdonában, s amelyeket a több száz milliós adóhiány és -bírság miatt megindult felszámolási eljárásban elviekben akármikor eladhatnak, elárverezhetnek. Vagy akár felbonthatják a bérleti szerződést is. Utóbbit ráadásul ugyanis a piaci árnál jóval alacsonyabb áron kötötte meg Árki Sándor, PK Zrt-vezérigazgatói minőségében a Tükével.
A piaci árról azért lehet laikusként is fogalmunk, mert a nagyjából ekkortájt, a buszok kiszervezése miatt, Páva Zsolt feljelentése nyomán indult büntetőperben, a Pécsi Törvényszéken megidéztek egy kirendelt igazságügyi szakértő megállapította a buszok valós, piaci bérleti díjának nagyságát.
Olcsón bérelték a járműveket
Árki Sándor ennél a szakértői díjnáél jóval olcsóbban adta bérbe a buszokat a Tüke Busznak. Annak a cégnek, amelynek e bérleti szerződést követően nem sokkal ő maga ül át a vezérigazgatói székébe. Érdekes kérdéskör, ha ezt nem tette volna, s emiatt nincs üzlet, a Tüke hogyan, milyen buszparkkal és mennyiért tudja ellátni a pécsi közlekedés szervezését. És vajon milyen megítélés alá esik egy olyan PK-cégvezetői döntés, amelynek a következménye, hogy a PK Zrt. helyett egyértelműen a Tüke Busz járt jól?
Szükségállapot
A pécsi önkormányzat és a Tüke Busz számára egyértelművé vált, hogy saját buszparkot kell szereznie. Forrásaink szerint ugyanis számoltak olyan forgatókönyvvel is, hogy a PK Zrt. lefoglalt buszait az adóhatóság árverésre bocsájtja, amely után gyakorlatilag egyik napról a másikra eltűnhetnek Pécsről a buszok, és leállhat a közösségi közlekedés, ha nem ők lesznek a liciteljárás nyertesei. Erre a licitre azonban végül nem került sor, kibekkelték addig, amíg megjött az új használt buszflotta.
Azt tudni lehetett, hogy a Tüke Busznak a fentiek miatt legalább 110-120 buszra lesz szüksége. Csakhogy ekkora egységes flottát bizonyosan új csak gyári megrendelésként lehet szerezni. Egy ilyen beszerzés azonban egyrészt nagyságrendekkel nagyobb összeget igényel, másrészt a kötelező közbeszerzés minimális idejét, majd az azt követő minimális gyártási időt számolva egy-másfél éves folyamatot jelentett volna a közbeszerzés kiírásától számítva.
A másik, nem kis szerencsét igénylő lehetőség, ha akad valahol a világban egy nem teljesen leharcolt, idehaza még vállalható áron forgalomba állítható használt buszflotta. Végül Pécsre került használt holland Volvók emellett annak az elvi pécsi elvárásnak is megfeleltek, hogy egységes buszpark érkezzen, mert azzal az üzemeltetési és szervizelési költségek alacsonyabb áron tarthatók.
A Szabad Pécs úgy tudja, több legyet is üthettek volna egy csapásra. A háttérben folytak ugyanis tárgyalások hazai és külföldi buszgyártókkal is arról, hogy Pécsre települjenek. A beruházásért ?cserébe? elvárták volna a gyártók, hogy a pécsi közlekedési cég az új buszokat tőlük szerezze be, de végül egyik tárgyalás sme hozott eredményt, előttünk ismeretlen okból.
A BUSZBESZERZÉS
Úgy tudjuk, a Tüke Busznál ki volt az adva a bizonytalanság miatt napról napra égetőbb kérdéssé váló buszbeszerzés miatt, hogy figyeljék a piacot, nézzék, hol vannak eladó buszflották, de a holland használt Volvo-buszokra egy, másik vidéki városban dolgozó magyar közlekedési szakember hívta fel a figyelmét a Tüke vezetőinek, 2014 novemberében.
Elővárosi járatokban közlekedtek
A hollandiai Breda városa, és még több másik környező holland település ugyanis éppen ennek az esztendőnek, 2014-nek a végén kívánta lecserélni az e települések közti közúti közösségi közlekedést biztosító flottája cseréjét. A Volvo 7700-ás sorozatából álló járműpark autóbuszai tehát alapvetően elővárosi közlekedésben szolgáltak – ezért voltak például háromajtósok a csuklósok is a szokásos négyajtós kivitel helyett.
Aranykártyások
Az viszont mindenképpen mellettük szólt, hogy úgynevezett gyári aranykártyások voltak. Ez azt jelenti, hogy a holland buszközlekedési vállalat újonnan vásárolta meg a gyártó kinti képviselőjétől, a Volvo Hollandiától, s mindvégig a Volvo szervizelte az eladásra kínált buszokat, kizárólag gyári szervizben szerelték és tartották karban őket, stb. Az aranykártyaprogram egyik legfontosabb része, hogy amikor a bredaiak úgy döntenek, hogy lecserélik a buszparkot, s ismét a Volvót választják, s ismét új járműveket vásárolnak, a gyártó helyi képviselete az előre meghatározott áron beszámítja a régi, használt autóbuszokat az új járművek vételárába.
A hollandok a tervezett beszerzés miatt ekkor már tudták, hogy 2014 decemberének végéig futnak náluk ezek a buszok, így elkezdték már keresni az új tulajdonost, aki azt követően akár azonnal viheti őket, ha van pénze. A Volvo hollandiai képviselete információink szerint közvetlenül is árulta a járműveket, plusz megkeresett olyan országok Volvo viszonteladóit, ahol arra számítottak, hogy a buszokat megvásárolhatják. A hollandiai Volvo 7700 típusú buszok átlagosan 7 évesek voltak, s 300-500 ezer közötti kilométert futottak.
Örültek a hírnek, nem kicsit
A Szabad Pécs értesülése szerint a vidéki közlekedési szakember jelzését örömmel fogadták a Tüke Busznál. Úgy tudjuk, ezt követően a Volvo magyarországi képviselőjével, a Volvo Hungária Zrt. egyik munkatársával is felvették a kapcsolatot. Sőt, azt követően tárgyaltak is a magyarországi viszonteladóval, s megkapták a buszoknak a darabra és típusra szóló ajánlati árait.
Később a Volvo Hungária egyik képviselője konkrétan írásban is megküldte ezt az ajánlati árat. Az a levél olyan irányárakat tartalmazott, amelyek a használt Volvo-buszok hollandiai átvételéről szóltak. Úgy tudjuk, beszéltek arról is, hogy akár a Volvo Magyarország is behozhatná a Tüke Buszhoz a flottát, és akkor ő gondoskodna a buszok kiállításáról. Információink szerint a Volvo Hungária vállalta volna azt is, hogy ő maga szállítja be a buszokat Magyarországra, lefesti, szervizeli, a forgalomba helyezéséről gondoskodik, utastéri klímákat szerel be mindegyik járműbe.
Ennek kapcsán hangzott el az, hogy nagyságendekkel olcsóbban is megvehető a holland flotta, hazahozatallal, mintha a levélben lévő hollandiai átvételre vonatkozó konkrét számokból indulunk ki. Ráadásul Pécsre szállítással együtt, a fenti műszaki többletszolgáltatások elvégzésével.
Tudták/Kiszámolták/A jövőbe láttak
2014 decemberében Pécsett rendkívüli közgyűlési ülést tartottak. Az akkori pécsi alpolgármester, Girán János a Tüke Busszal kapcsolatban a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint arról tájékoztatta a képviselőket, hogy ők tudnak egy buszflottáról Európában, amelyet jó lenne megszerezni. A beszerzéshez azonban hitelt kell felvenni, a pécsi buszos cégnek ugyanis arra sem lett volna saját erőből pénze, hogy néhány buszt megvásároljon.
Mindenesetre már ekkor, a 2014. december 10-i ülésen elhangzik az Girán János pécsi alpolgármester szájából, hogy a buszflotta megszerzéséhez 3,5 milliárd forintos hitelt kell felvenni.
A 3,5 milliárdos összeget először tehát Girán János alpolgármester mondja ki, csak pár héttel, sőt pár nappal azt követően, hogy a Tüke Buszhoz befutnak a buszok darabonkénti áráról szóló összegek, majd elhangzik a flotta megszerzésére és behozatalára vonatkozó körülbelüli vállalási ár is.
Egy rendkívüli közgyűlés
Később, az egyetemi oktatói karrierjére hivatkozva lemond a pécsi alpolgámesteri címről Girán János. A városban tartja magát a pletyka, hogy valójában valamelyik nagy botrányos ügyhöz lehet köze a távozásának: vagy a holland buszokéhoz, vagy a Zsolnay-gyáréhoz.
Indokoltnak látták a vételt
A 2014 decemberi rendkívüli ülésen a Tüke Busz gazdasági vezetője, Baracsi László is ott ül. Amellett érvel, nyilván a cég álláspontját képviselve, hogy a jelenleginél fiatalabb buszpark megszerzése azért is jó lehetőség lenne, mert azzal hosszabb távon a fenntartási-üzemeltetési költségek csökkentése okán akár százmilliókat tudnak spórolni. Több száz milliót említ, de az ellenzék, elsősorban Kővári János (ÖPE) nem teljesen elégedett a válaszokkal, mondván, nem láttak pontos számításokat, nem látszik, mégis mire alapozhatják a megtérülést és mennyi idő alatt.
Azt nem tudjuk, hogy mi alapján mondták be már 2014 decemberében a 3,5 milliárdos összeget, mert az előzőekben elküldött árakat felszorozva ennél azért jóval, százmilliókkal alacsonyabb szám jött ki, bármilyen alkulehetőséget még egyáltalán nem is számolva.
A szükség azonban nagy úr lehet: egy kicsivel több mint egy hónap múlva, 2015. január 29-én megjelenik egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyről ugyan csak úgy süt, hogy azt a hollandiai flottára írták ki (például elegendő a háromajtós kivitel, a buszok száma, és azon túl a szóló-csuklós aránya/megoszlása is kötött, még ha van ráhagyás is: 75 szóló (plusz 5 százalék) és a 38 darab csuklós (plusz 35 százalék) szerepel a közbeszerzési kiírásban.
A pályázatok leadási határideje is igen feszes, 18 nap mindösszesen, 2015. febrár 17-én már lejár a benyújtási határidő.
Egyből egy lett a végén
A közbeszerzést végül, egyedüli jelentkezőként egy hollandiai cég nyeri, a Bus?&?Coach Trade BV. Ők azzal a hollandiai Volvo-buszflottával pályáznak, amelyet az előző év végén a pécsiek, mondhatni, kinéztek maguknak. A Bus?&?Coach Trade BV, végül a pécsiek fizetési nehézségei miatt hónapokkal később, de a bredai Volvo-flottát szállítja le a pécsi önkormányzati közlekedési cégnek.
A 3,5 milliárd stimmel, a 125 busz nem
A szerződéses ár nagyjából 3,5 milliárd forintnak megfelelő euró, a zaltbommeli Bus?&?Coach Trade BV 10 993 010 euróért szállíthatja az adásvételi szerződés szerint a 115 hollandiai használt-autóbuszt.
Tehát a 2014 decemberében elhangzott árért, 3,5 milliárd forintért érkeznek Pécsre a buszok, ugyanakkor a 125 darabos flotta helyett csupán 115 busz jön.
Időközben ugyanis a Dél Alföldi Közlekedési Központ ugyanebből a flottából megszerzi a tíz legjobb állapotú, legjobban felszerelt csuklós buszt. Ők végül nagyjából 440 milliót fizetnek a buszokért, azok felújításáért és hazahozataláért, forgalomba állításáért. Vagyis per darab érzékelhetően drágábban veszik a saját buszaikat, mint a pécsi flotta csuklósainak könyv szerinti vételára, de ebben a pécsinél komolyabb, magasabb műszaki tartalmat jelentő, teljeskörű felújítás is benne van, s alapra is eleve a legjobb állapotú buszokat válogatták ki. A mínusz tíz busz több száz millió mínuszt is jelent elviekben ugyanis.
Nagyobb talány azonban, hogy miért nem pályázott végül a nyílt közbeszerzésre a buszok beszállítójaként a Volvo Hungária, avagy az eredeti eladó, a hollandiai Volvo. A pécsi önkormányzat vagy valamelyik cége nem tud egy az egyben a piacon közvetlenül ilyen összegért vásárolni, mindenképpen közbeszerzésre van szükség, de azt tudjuk, hogy már előtte folytattak tárgyalásokat, leveleztek, tehát a Volvo-cégek tudhatták, hogy lesz pályázati kiírás.
Nos, információink szerint ez azért lehetett így, mert eddigre már a végül a közbeszerzési pályázaton egyedül induló, és azt megnyerő hollandiai cégnek opciós foglalása lehetett a hollandiai Volvo-flottára.
Ez megmagyarázhatja, miért nem indulhattak a fent említett cégek: ilyen esetben ugyanis mások nem rendelkeztek szabadon a járművek felett az opciós vételi jog időtartama alatt.
Életszerű is, hogy a Bus?&?Coach-nál értesültek a pécsiek tervéről, s a kinézett Volvo-buszokról, akár még a közbeszerzés kiírása előtt. A holland közvetítő cégnek ugyanis egy korábbi ügylet miatt volt üzleti kapcsolata a Tüke Busszal: 20 hollandiai buszt hoztak beszállítóként Pécsre, amik bérleti konstrukcióban futottak a baranyai megyeszékhelyen. Azok közül végül 13 darab járművet a pécsiek meg is vettek a Bus?&?Coach-tól.
A bérleti szerződésükben szerepelt is, hogy ha lesz pénzük, és az üzemeltetési tapasztalatok is rendben lesznek, akkor megveszik a buszokat, a bérleti díj beszámításával. Információink szerint a két bérleti szerződés közül végül csak az egyiket számolta be a későbbi vételárba a társaság, de, hogy miért nem tudta a Tüke Busz érvényesíteni ezt a rendelkezést, arról nincsen információnk.
A Bus?&?Coach Trade BV tehát a pályázat nyertese, a kontraktusban közvetítő-szervező cégként vesz részt. Neki utalja el a 3,5 milliárdos összeget a hitel finanszírozására kiírt pályázat nyertese, a K&H Bank. A Bus?&?Coach ebből egyenlíti ki a Volvo-flotta vételárát, fizeti ki azt a pécsi céget, amely darabonkénti 1300 eurós áron vállalja a buszok ?lábon való? Pécsre hozatalát, pécsi tükés buszsofőrök kiutaztatásával, az út közben esetlegesen felmerülő műszaki problémák orvoslásával.
Eből a 3,5 milliárdból biztosítják a buszok műszaki átvizsgálását, elhúzható ablakok beépítését, valamint – az illetékköltségen kívül – a magyarországi forgalomba helyezés költségeit.
De, hogy miképpen sülhet ki a fentiekből az elmúlt évtizedek valószínűleg egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye?
A hollandiai Breda város ügyészsége 2016 ősze előtt megkereste a magyar hatóságokat azzal, hogy egy, több országot is érintő, náluk kibukott, de magyarországi központú korrupciós ügyben kérik a magyar hatóságok segítségét.
Az ügyről az azóta már megszüntetett Népszabadság, és annak pécsi tudósítója, Ungár Tamás számolt be elsőként a magyar sajtóban.
A Népszabadság a cikkben azt írta, hogy
?Úgy tudjuk – és ezt a Tüke kérdésünkre nem cáfolta ?: a szólóbuszokat 18 ezer 770, a csuklósokat 19 ezer 550 euróval drágábban vették meg, mint amennyiért a Volvo Hungária Kft. által jelzett holland cégnél kínálták. Összességében 700 millió forinttal olcsóbb lett volna, ha a Volvo magyarországi cége által ajánlott hollandiai eladótól vásárolja meg a Tüke a buszokat. Igaz, a levélbeli ajánlat nem tartalmazta a flotta beszállításának költségét és a buszok a Tüke által igényelt kisebb átalakításának árát, ám ha ezeket is beleszámítjuk, a különbség akkor is jelentős?.
Kétféle számsor
A számokról a Szabad Pécs is úgy tudja, hogy megfelelnek a valóságnak. Ugyanis végül a buszokat darabonként 111 550 (csuklós) illetve 88 270 (szóló) euróért vásárolták meg. Miközben az általunk is megismert első, konkrét ajánlat szerint a Volvo hollandiai képviseleténél a buszok irányára 67 000 (szóló) és 89 000 (csuklós) euró volt. A legmagasabb felszereltségű csuklósokat pedig 93 000 eurós áron hirdették meg. Utóbbiakból azonban nem sok volt, és a nagy részét a Dél Alföldi Közlekedési Központ vitte el a pécsiek orra elől.
A különbség fontos
Márpedig ez darabonként 21 270 euró többlet a szólóbuszok tekintetében (77 darab) /1 637 790 euró/. Valamint 22 550 eurós többlet darabonként a csuklós buszok (38 darab) /856 900 euró/ tekintetében.
Ha így nézzük, stimmel a Népszabadság által kiszámolt 700 milliós hibádzó összeg, sőt meghaladhatja a 750 milliós határt is.
Már akkor ennyi, ha valóban elhisszük, hogy valaki úgy vásárol meg 115 speciális, használt járművet, hogy nem próbál meg alkudni. Nem életszerű. Amennyit sikerül az eredeti eladónál alkudnia a közvetítő cégnek az általunk is megismert kínálati árakból, elviekben azzal az összeggel nő ez a 700 millió forintos különbség. A hazaszállítás díja már csökkenti ezt a hasznot, ahogyan az ablakcsere ára is, és a forgalomba helyezés költsége is. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ez az összeg akár 140-200 millió körüli összeg is lehet piaci áron.
Azt nem tudjuk, hogy pontosan mennyiért vette meg a holland közvetítő cég a buszokat a hollandiai eredeti eladótól, de az biztos, hogy a Volvo-beszerzés miatt indult nyomozásban nagyjából 930 millió forintot, 3 millió eurót keresnek.
Az ugyanis már a pécsi Volvo-botrány kapcsán ismert tény, hogy Szakács László, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese kérdést intézett ebben az ügyben Polt Péterhez. A főügyész pedig arról tájékoztatta a baranyai politikust, hogy 2016 novemberében elrendelték a Volvo-buszflotta beszerzésével kapcsolatos nyomozást.
A nyomozást végző Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azt írta lapunknak a héten, hogy a befolyással üzérkedés bűntett elkövetésének gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban az eljárás jelenlegi szakaszában bővebb felvilágosítást nem tudnak adni.
A Baranya Megyei Főügyészség a napokan az alábbi választ küldte lapunk érdeklődésére:
?A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon folyik a nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntette miatt mely nyomozást a Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészség felügyeli.
Az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor. Az okozott vagyoni hátrány pontosan nem állapítható még meg (szakértői vélemények alakíthatják a pontos összeget) KB. 3 millió euró (900-1000 millió forint )
Az eljárás során több jogsegélykérelem elküldésére került sor többek között holland illetve szerb igazságügyi hatóságok felé.
Ezek egy része 2017 márciusában került elküldésre melyre a válaszok tavalyi év végén érkeztek meg.
A több ezer oldalas irat fordítása folyamatban van holland nyelvről.
A szerb hatóságoktól a válasz mindezidáig nem érkezett meg.
Az eljárás során tanúkihallgatásokra, lefoglalásokra került sor. Szakértői vélemények beszerzése van folyamatban.?
A nyomozás tehát folyik, csak nem halad rohamtempóban, gyanúsított egyelőre még nincs. A hatóságok egymilliárd forint értékű eurót keresnek, tisztán közpénzt, és valójában ennél is többet, hiszen a teljes összeget egy külső kölcsönből, a K&H Bank által folyósított hitelből finanszírozták.
Cikksorozatunk következő részében a pénz útját követjük majd nyomon.
?A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.?
A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.
A RÉSZLETEK ITT OLVASHATÓK | https://szabadpecs.hu/2018/02/egymilliard-forint-is-lehet-a-korrupcioval-erintett-osszeg-a-pecsi-holland-buszos-volvo-gate-ugyben-i-resz/ | https://web.archive.org/web/20230206184644/https://szabadpecs.hu/2018/02/egymilliard-forint-is-lehet-a-korrupcioval-erintett-osszeg-a-pecsi-holland-buszos-volvo-gate-ugyben-i-resz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliard-forint-is-lehet-a-korrupcioval-erintett-osszeg-a-pecsi-holland-buszos-volvo-gate-ugyben-i-resz | Szabad Pécs | hungarian-news | 2018-02-01 21:32:00 | [
"Árki Sándor",
"Girán János",
"Páva Zsolt"
] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Hungarian Busz Zrt.",
"Mecsekbusz Kft.",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Közlekedési Zrt.",
"PK Busrent Kft.",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Európa",
"Hollandia",
"Pécs"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
52,875 | Egymilliárdos pécsi Volvo-gate, II. rész | A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük. | A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük.
De előbb még összefoglaljuk a legfontosabb előzményeket.
A Tüke Busznak, Pécs önkormányzati közlekedési cégének szüksége volt rövid időn belül 100-120 autóbuszra a helyi közösségi közlekedés biztosításáért.
Sem a pécsi önkormányzatnak, sem a Tüke Busznak nem volt forrása a beszerzésre, ezért a buszok árának 100 százalékára hitelt kívántak felvenni. Az időfaktor és a pénzügyi helyzet miatt használt buszokban gondolkodtak.
2014 őszén a pécsiek figyelmét felhívják egy eladósorba került hollandiai használt Volvo-buszflottára.
A Tüke Busz, részben a Volvo magyarországi képviseletétől kap információkat a buszok irányáráról, és a háttérben arról is, a disztributor mennyiért szállítaná Pécsre a flottát.
Egy ilyen vásárláshoz Pécsnek és a Tüke Busznak is közbeszerzést kell kiírnia. Arra már 2015 januárjában sor kerül, rövid határidővel, láthatóan a hollandiai flottára szabva a beszerzési pályázatot.
Az átlagosan 7 éves, 300-500 ezer kilométert futott 75 szóló és 38 darab csuklós Volvóért 3,5 milliárd forintot fizet ki a Tüke Busz. A hitelfinanszírozásra kiírt közbeszerzést a K&H nyeri.
A buszok beszerzését célzó kiírás győztese a Bus?&?Coach Trade BV nevű hollandiai buszkölcsönző és utazásszervező lesz. A cég egyfajta közvetítői szerepet tölt be. Ők korábban már álltak üzleti kapcsolatban a Tüke Busszal.
Tudjuk, hogy az eredetileg 125 darabos flotta buszait – beszállítás és forgalomba helyezés nélkül – kb. 750 millió forinttal adták olcsóbban még irányáron is, mint amekkora hitelt vett fel a pécsi buszos cég a város közgyűlésének a felhatalmazásával. Végül 115 buszt vesznek, a 3,5 milliárdos ár maradt.
Nem sokkal később azonban a hollandiai Breda városának ügyészsége nyomozást indít a beszerzéssel összefüggésben, 2016 őszén pedig a magyar hatóságokat is megkeresik.
A Polt Péter vezette ügyészség is elrendeli ezek után a nyomozást, amit a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság folytat, a Baranya Megyei Főügyészség felügyeletével. Gyanúsított még nincs az ügyben, de az biztos, hogy a nyomozásban nagyjából 930-950 millió forintot, 3 millió eurót keresnek, ekkora lehet a korrupcióval érintett összeg.
A Szabad Pécs újságírói az elmúlt bő két hónapban számos megbeszélést, háttérbeszélgetést folytattak olyan szereplőkkel, akik ismerték a buszbeszerzés hátterét, esetleg rendelkeztek is olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztják az elmesélteket. Nem hétköznapi történet.
Ettől függetlenül a pécsi Volvo-gate lényege egy bő mondattal is leírható!
Egy kis, üzleti és baráti kapcsolatban álló befolyásos kör eléri, hogy a tisztán közpénzből és hitelből tervezett pécsi buszbeszerzésre a szükségesnél jóval több pénzt fizessen ki a Tüke Busz (azaz a kellőnél jóval több hitelt vegyen fel), és megszervezik azt is, hogy a valós, tényleges költségeken felüli részhez hogyan juthatnak hozzá problémamentesen.
Hivatalos értesülésünk, ügyészségi tájékoztatás, hogy 3 millió euró, azaz kb. 930-950 millió forint a gyanú szerint az elkövetési érték a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozásban. Vagyis logikusan arra a következtetésre juthatunk, hogy kb. ilyen nagyságrendű közpénzt tüntettek el, vagy kívántak eltüntetni a rosszfiúk, az ügy főszereplői. Akik között információink szerint két közszereplőt is találunk. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez az összeg szinte pontosan megegyezik azzal a nagyságrenddel, amit több, egymástól független forrásunk említett nekünk az elmúlt hetekben, hónapokban, még mielőtt a Baranya Megyei Főügyészség leírta a kérdéseinkre a hivatalos összeget.
Magyarországon olyanok lettek a közállapotok, ott tartunk, hogy azon már szinte fel sem kapja a fejét senki, ha állami/önkormányzati korrupcióról hall. Számos olyan ember mászkál vidáman az országban, leginkább politikusok, akiket a nép Mr. 10/20/30 százaléknak hív.
Ugyanakkor a pécsi buszbeszerzés korrupciós arányára már igen sokan felkaphatják a fejüket. Ekkora nagyságrendű összegnél majdnem minden harmadik forintot zsebre tenni (3500 millió/930 millió) /vagy erre kísérletet tenni/ ugyanis a pofátlanság netovábbja.
A Szabad Pécs értesülése az, hogy valóban eleve kb. ennyi plusszal (lenyúlható tétellel) számoltak a korrupciós ügylet kigondolói, azaz tényleg ezt, a majdnem egymilliárd forintos többletet szerették volna rápakolni a tényleges költségekre.
Viszont eredetileg nem maguknak akarták mindet! Úgy tudjuk, hogy a pénz egy jelentős részéből egy ?harmadik felet? szerettek volna kifizetni. Olyan valakit, akiről úgy gondolták, ha nem állítják le/nem egyeznek ki vele, akkor ő végül sokkal több borsot tud majd az orruk alá dörgölni. Olyan történt azonban, amire a sokat próbált és sokat látott kör tagjai nem számítottak: a megkörnyékezett embert nem tudták megzsarolni, visszautasította az ajánlatot.
Persze, ekkor még mindig dönthettek volna úgy, hogy az így felszabaduló összeget hasonló közjavakra költik, mint amit fizettek is, akár például vesznek még több buszt, vagy jobban felújíttatják őket, avagy, mondjuk, ennyivel azonnal csökkentik a pécsi önkormányzati cég hitelösszegét. Őket azonban nem ilyen fából faragták, s arra a részre is rá kívánták tenni a kezüket, ha már így alakult.
Az ügynek az irányítási oldalról négy kulcsfigurája van. A két közszereplő, egyikük rokona, illetve a rokon egyik szomszédja.
Négyük közül az egyik férfi sok mindent személyesen el tudott intézni, mert voltak/vannak holland kapcsolatai, ő maga is beszél hollandul. Ráadásul már egy másik, korábbi hollandiai ügylet kapcsán is segítette állítólag a Tüke Buszt. Ő volt a kapocs a pécsi buszos cég és a közbeszerzésen is befutó holland buszos utaztató és szolgáltató cég között.
Az ?összekötő? most is kapott az alkalmon, amikor újból őt kerestük meg, hogy lenne számára egy megfelelő munka. Elsősorban ő tárgyal tehát a Bus?&?Coach Trade BV nevű holland céggel is, még a közbeszerzés kiírása előtt. Információink szerint a férfi a Tüke Busz megbízásából jelentkezik be a partnereknél, és tárgyal, majd később is ő intézkedik, amikor szükség van a holland kapcsolatokra. Az viszont kétséges, hogy ténylegesen van-e neki megbízása, vagy sem. Azaz például, ha tényleg megállapítható lesz, hogy valakik bűncselekményt követtek el, és az is, hogy nem volt neki megbízása, akkor vajon a felelősség e tekitetben mennyire fogja terhelni őt.
A nyomozásnak pedig, gondoljuk, arra is választ kell adnia, hogy a hollandiai közvetítő cég tudhatott-e arról, hogy mihez is asszisztál. Avagy, még ezen is túlmenően: esetleg nagyon is tudta, hogy miben vesz részt, és ezt be lehet-e kétséget kizáróan bizonyítani.
Mint megírtuk cikkünk első részében, a Bus?&?Coach Trade feltehetően már a közbeszerzés kiírása előtt megszervezhette azt, hogy ők diszponálhassanak a buszok felett, például egy opciós foglalással, határidős szerződéssel, ezért indulhattak ők egyedüliként a pécsi közbeszerzésen, és szerzhettek róla közvetlenül, időben tudomást, ahelyett, hogy maga az eladó a holland Volvo, vagy a magyarországi képviselő is pályázott volna, sokkal jobb áron. Ez egyébként a legjobb feltételezés arról, hogy miért nem adott be az említett két szereplő pályázatot. Minden más hipotézis rosszabb rájuk nézve, még akkor is, ha valóban befolyásos szereplők mozgatták valójában a szálakat ebben az ügyben.
Egy dolog nagyon biztosnak tűnik: a Tüke Busz által felvett 3,5 milliárd forintos hitel teljes egészében megérkezik a Bus?&?Coach-hoz. Onnan azonban már nem csak ?befelé?, azaz a buszbeszerzéshez kapolódó szerződéses partnerek irányába (a buszok vételárának kifizetésére, a hazaszállítás díjának kifizetésére stb.), magyar és holland szereplők felé indítanak utalásokat, hanem kifelé történők is futnak, két további, azaz harmadik és negyedik ország, Szerbia és Thaiföld felé.
Ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy egy ilyen szintű korrupciós ügylet megszervezése már olyan szinten történik, vagy olyan szinten lévő embereknek a jóváhagyásával, akik kellően bátrak/magabiztosak abban, hogy ezt végig is tudják vinni, és jó eséllyel el is fogják tudni kerülni a felelősségre vonást. És az az igazság, hogy nem is sokon múlt, hogy Hollandiában végül elindult a nyomozás.
Három kiemelten gyanús utalásról tudunk ugyanis, amit a Bus?&?Coach kezdeményezett, és alapos gyanú van arra, hogy az ügy pécsi irányítói utasítására, esetleg még egyúttal a velük kötött szerződést is teljesítve.
A Bus?&?Coach mindenesetre a tudomásunk szerint a nagyjából 3 millió eurós ?korrupciós? összeget két thaiföldi számlára, illetve egy szerbiai számlára utalja el.
A thaiföldi számlák mögött offshore cégek vannak, a szerbiai bankban pedig annak a magyar, de holland állampolgársággal is rendelkező férfinak vezetik a szerbiai céges számláját, akit az ügyintézéssel bízott meg, elviekben és szóban, a Tüke Busz, valójában a korrupciós tervet kiötlő és végrehajtó baráti-üzleti kör.
A Thaiföldre utalt pénzt tudomásunk szerinr nem bántják, pihentetik a feltételezett, valódi tulajdonosaik – úgy tudjuk, az ügy két fontos, kiemelt szereplőjéről beszélünk valójában. Ők tehát okosan kivárnak.
A szerbiai bank más ügy. Oda, az utalást követően nem sokkal már ellátogat személyesen is a buszos ?ügyintéző?, férfi, és kiveszi gyakorlatilag az egész összeget, hiszen osztozkodás következik. A férfi szerbiai vállalkozása – amelyhez kapcsolódik a számla – tudomásunk szerint egy kereskedelmi/online kereskedelmi profilú cég.
Az osztozkodás után az ?ügyintézőnél? megmarad egy jelentősnek mondható összeg, 900 000 euró, azaz mintegy 280 millió forint.
Meglehetősen szokatlan lépés ? főleg az MSZP-s Simon Gábor esete alapján/után ?, de a főszereplő a pénzt összecsomagolja, és a táska pénzzel megjelenik a saját hollandiai magánszámláját kezelő bank egyik fiókjában, azzal, hogy akkor ő most jött, hogy betegyen némi készpénzt.
A banki ügyintéző kedevesen mosolyog, beveszi a pénzt, rögzíti a számlán, amin azonnal meg is jelenik a betét, amint viszont a Tüke Busz beszerzéséért dolgozó ?ügyintéző? sarkon fordul, már megy is a főnökeihez, és azonnal jelentik az ügyet és a szokatlan forgalmat a holland ügyészségnek.
A banki logika és szabályok alapján ugyanis a nem bevett nagyságrendű összeg megjelenése eleve gyanús, s itt még a körülmények is azok voltak. Ekkora szokatlan pénzmozgásra még Hollandiában is felkapják a fejüket, és elindítják azt a vizsgálatot, amellyel kiderítik, hogy esetleg nem pénzmosási kísérletről, hovatovább terrorizmus finanszírozásáról lehet szó. És innentől nem is kell nagyon magyarázni, ami egyébként biztos értesülésünk is, hogy viszonylag gyorsan el is indul a nyomozás, és annak részeként engedélyt kaphatnak megfigyelésre és lehallgatásra is.
Erről azonban, tehát arról, hogy a betét gyanút keltett, sem a számlatulajdonos, sem a pécsi csapat bármely más tagja nem tud.
Sőt, a háttérben ismét megindul a tervezés, hogyan és mikor mozgassák tovább innen a korrupciós pénzt. A vélhetően már a történések kezdetén megbeszéltek szerint várnak néhány hónapot, mielőtt utalnak. Így is történik, eletlik 2015 nyara, majd számlatulajdonos-ügyintéző elutalja az összeget. Ugyanarra a két thaiföldi off-shore számlára, amelyre már a holland közvetítő cég is küldött részesedést a tudomásunk szerint.
Az utalás láthatóan rendben is zajlik, a pénz a számláról lekerül, az utalásról visszaigazolás is jön, a thaiföldi számlaszámokat sem ütötte félre senki, a pénz azonban nem érkezik meg a távol-keleti országba.
Az ?ügyintéző? érdeklődik a bankjánál, mire közlik vele, hogy ők sem értik, náluk is minden rendben van, az utalás teljesült, a pénznek meg kellett volna érkeznie, de utána néznek mindennek, ám mindezt csak személyesen tudják megbeszélni, fáradjon hátbe a bankba.
A férfi be is megy, akkor azonban már nem kedvesen mosolygó banki ügyintéző kisasszony, hanem holland rendőrök fogadják, és elő is állítják. Úgy tudjuk, három napot tölt benn a fogdában, és a kihallgatáson már közlik vele, hogy terrorizmus finanszírozásával vádolják.
A férfi a szerbiai bankszámla utalással és kivéttel igyekszik bizonyítani, hogy ártatlan ebben az ügyben, ugyanakkor a holland hatóságok ezzel már hiavatalosan is össze tudják kötni a szokatlan pénzforgalmat a pécsi buszok beszerzésére felvett 3,5 milliárd forintos közpénzhalommal.
További pechjük a korrupcióban érintett szereplőknek, hogy az EU-tól és Magyarországtól eltérően Hollandiának szorosabb kapcsolata van Thaifölddel, így az információáramlás és az adatok kiadása gyorsabban és zökkenőmentesebben megy mint más esetben történt volna. Ráadásul olyan ügyekben, amelyekben hivatalosan egy nyomozásban felmerül a terrorizmus finanszírozásának a gyanúja is, megint csak másképpen tudják a hatóságok megszerezni egy idegen ország off-shore számláinak az adatait. És lapunk úgy tudja, hogy ez meg is történt, és nem is volt más lehetőségük az érintetteknek, mind az, hogy beszéljenek.
Mindenre a választ a nyomozás lezárása, majd – amennyiben erre sor kerül – a bírósági tárgyalások fogják megadni. A Szabad Pécs értesülése azonban az, hogy az ügy már olyan szinten van, hogy hiába vannak benne kiemelt személyek is, azok neve a hollandiai ügyészségi iratokban konkrétan említve van. Így tehát a Polt Péter-vezette ügyészségnek, ha akarná sem tudná megmenteni az ügy főszereplőit az eljárástól. Lapunk azonban úgy tudja, ha volt is valamikor ilyen szándék, a mai állás szerint ez már nincs így.
?A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.? | https://szabadpecs.hu/2018/02/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-ii-resz/ | https://web.archive.org/web/20230206191144/https://szabadpecs.hu/2018/02/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-ii-resz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-ii-resz | Szabad Pécs | hungarian-news | 2018-02-03 21:49:00 | [] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Pécsi Közlekedési Zrt.",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Baranya megye",
"Európa",
"Hollandia",
"Magyarország",
"Pécs",
"Szerbia",
"Thaiföld"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"csalás",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
52,876 | Egymilliárdos pécsi Volvo-gate, III. rész – A banki hitel | Legújabb írásunkban, azaz a harmadik részben megírjuk, hogy a nyomozás a végéhez közeledik, illetve a nagy kirakós egy, eddig részletesen általunk sem tárgyalt epizódjára, a Tüke Busz Zrt. hitelfelvételére mutatunk rá. Annak jelentősége felett eddig vagy elsikkadtak az ügyről beszámoló médiumok, avagy nem ismerték pontosan a részleteket. Márpedig ez az ügylet nem csak szokványos nem volt, de szabályos sem. Habár a hitelező bank ennek ellenkezőjét állítja, és a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége is megszavazta az ügyletet. Ami azért is érdekes, mert a pécsiek számára előnyösnek nem mondható tranzakcióról beszélünk. Ráadásul a hitelfelvételnek köszönhetően nem csak a buszbeszerzést tudta Pécs és a Tüke Busz megvalósítani, de az egyszersmind lehetőséget teremtett arra, hogy több száz millió forintnak megfelelő eurót “eltüntessenek” az ügy kulcsfigurái. | Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya kétségkívül a 2015-ös Volvo-gate néven elhíresült ügy. A 3,5 milliárdos buszbeszerzés előzményeiről és hátteréről a Szabad Pécs 2018 elején kétrészes cikksorozatban számolt be. Másfél év múltán a történetet újabb két résszel folytatjuk. Legújabb írásunkban, azaz a harmadik részben megírjuk, hogy a nyomozás a végéhez közeledik, illetve a nagy kirakós egy, eddig részletesen általunk sem tárgyalt epizódjára, a Tüke Busz Zrt. hitelfelvételére mutatunk rá. Annak jelentősége felett eddig vagy elsikkadtak az ügyről beszámoló médiumok, avagy nem ismerték pontosan a részleteket. Márpedig ez az ügylet nem csak szokványos nem volt, de szabályos sem. Habár a hitelező bank ennek ellenkezőjét állítja, és a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége is megszavazta az ügyletet. Ami azért is érdekes, mert a pécsiek számára előnyösnek nem mondható tranzakcióról beszélünk. Ráadásul a hitelfelvételnek köszönhetően nem csak a buszbeszerzést tudta Pécs és a Tüke Busz megvalósítani, de az egyszersmind lehetőséget teremtett arra, hogy több száz millió forintnak megfelelő eurót “eltüntessenek” az ügy kulcsfigurái. Tervünk szerint a Szabad Pécs a Volvo-gate hátterét feltáró cikksorozat utolsó, negyedik epizódját is közli ezen a héten. Abban a buszbeszerzési korrupciós botrány politikai szálát mutatjuk be.
Az országosan, sőt a nyomozásnak “köszönhetően” nemzetközileg elhíresült 3,5 milliárdos pécsi használtbusz-beszerzés előzményeiről és hátteréről másfél éve, kétrészes cikksorozatban számolt be a Szabad Pécs.
Akkor részletesen írtunk arról is, hogy mi is történhetett, hogyan mozgathatták a több száz millió forintra rúgó korrupciós összeget a történet kulcsszereplői, és hogy min is bukhattak meg az elkövetők.
Már akkor azt írtuk: nem biztos az, hogy az igazi főkolomposokat, a közpénzlopást kitervelő és végrehajtó szereplőket/főszereplők mindegyikét fogják majd végül perbe. Sőt, azt is megírtuk, hogy közszereplők is érintettek lehettek a buszbeszerzési botrányban. Ám akkor, 2018. év elején még egyetlen személyt sem gyanúsítottak meg a bűnesettel összefüggésben Magyarországon. Már idehaza is nyomoztak az ügyet kirobbantó holland hatóságok kérésére, de a nyomozás csigatempóban haladt. Látszólag legalábbis mindenképpen, tekintve, hogy a nyomozást 2016 őszén indították el.
Három év múltán lezárják a nyomozást
A Szabad Pécs friss, nem hivatalos, de biztos értesülése, hogy a magyar hatóságok három év múltán, hamarosan lezárhatják a korrupciós ügy miatt indított nyomozást.
A 3,5 milliárdos hitelfelvételt célzó közbeszerzés kiírása 2015 januárjában volt, azaz csaknem öt éve, de a konkrét beszerzés előkészítése már annak előtte megkezdődött. A buszbotrányról szóló előző cikkeinkben hivatkoztunk is egy 2014 decemberében tartott rendkívüli pécsi közgyűlési ülésre, ahol már szóba került a leendő közbeszerzési eljárás – és már akkor 3,5 milliárdos hitelösszegről szóló közbeszerzésről beszéltek. Noha, éppen ekkoriban szereznek tudomást a Tükénél a holland buszokról és azok lehetséges vételáráról.
Három gyanúsított (+1)
Amint a bevezetőben írtuk is, 2018. év elején még nem volt az ügynek egyetlen gyanúsítottja sem. Azóta ismert lett, hogy három személyt gyanúsított meg a rendőrség és hogy aztán lefoglalásokra is sor került, több száz millió forint összértékben.
Lapunk most azt is megtudta, hogy a korábban már közölt három gyanúsítotton kívül mást nem gyanúsítottak meg a nyomozás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök. Illetve mégiscsak lesz új gyanúsított, egy külföldi állampolgárságú férfi. Ő azonban már csak egy új, kapcsolódó eljárásban lehet gyanúsított. Róla cikksorozatunk befejező, terveink szerint holnap megjelenő részében részletesebben is szólunk majd. Mint írtuk, abban az ügy lehetséges politikai kapcsolatait mutatjuk be.
A 3 éve indult hazai nyomozás tehát hivatalosan még tart, de forrásaink szerint a nyomozás lezárás előtt áll, az eljárás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök már “referáltak” a Baranya Megyei Főügyészségen, de még biztosan van hátra a vádemelési javaslat ügyészségnek való megküldése előtt néhány fontos adminisztrációs lépés, például a gyanúsítottak és ügyvédeik számára szóló iratismertetés.
Az elszabadult euró ár a forintosított korrupciós összeget is emeli
A Szabad Pécs információi szerint az ügyészség által korábban hivatalosan közölt egymilliárd forintot megközelítő, feltételezett elkövetési érték nem változott, az maradt 3 millió euró, ami a mai árfolyam már ténylegesen is egymilliárd forintot tesz ki.
Hűtlen kezelés helyett gazdasági csalás
Fontos új értesülésünk, hogy mostanra változtattak a feltételezett bűncselekmény minősítésén is. Korábban különösen jelentős vagyoni hátrányt (500 millió forint feletti feltételezett elkövetési érték) okozó hűtlen kezelés miatt indult el a rendőrségi eljárás. Ezt most a tudomásunk szerint megváltoztatták, a nyomozást úgy zárhatják le, hogy már gazdasági csalás gyanúja miatt tesznek vádemelési javaslatot. Aminek büntetési tétele a hűtlen kezeléssel megegyező, és szintén az összeghatárhoz kötött.
Breda, város és ügyészsége Hollandiában
Mint már ismert, a magyar hatóságokat, jogsegély keretében egy holland város, Breda ügyészsége kereste meg. A hollandiai ügyészség a magyar-holland ügylet kapcsán már 2016 ősze előtt nyomozni kezdett. Magyarországon a hollandok megkeresésére a Legfőbb Ügyész az ügyet a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysághoz rendelte, de a felügyeletet a Baranya Megyei Főügyészség látja el.
2015, 3 500 000 000, 115 (77+38)
Az ügyről is érdemes röviden szólni emlékeztetőül: a pécsi önkormányzat egyik többségi tulajdonú, a helyi buszközlekedés megszervezésével foglalkozó cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben 3,5 milliárd forintért 115 használt Volvo-buszt vásárolt Hollandiából, többségében szólót (77 db), mintegy harmadában csuklóst (38 db).
A közgyűlés nélkül nem ment volna
A buszok megvásárlását a pécsi közgyűlés fideszes többsége megszavazta, jóváhagyta. Az ő döntéseik nélkül, az összeg nagyságrendje miatt a Tüke Busz nem is vásárolhatott volna néhány busznál többet saját hatáskörben, ilyen jogot nem rendeltek a társaság vezetéséhez, így a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló pécsi képviselő-testület beleegyezése nélkül ez nem lehetséges.
Tehát a Tüke Busz vezetése akkor sem dönthetett volna sem a nagyságrend miatt sem a hitelfelvételről, sem a buszvásárlásról, még akkor sem, ha a társaságnak amúgy lett volna e célra saját forrása.
0,00 forint, nem több
Csakhogy nem volt, még néhány buszra sem volt elegendő pénzük, így még minimális önerőre sem futotta.
Sőt, a használt buszflotta megszerzésére a pécsi önkormányzatnak, sem volt pénze, egyetlen forint sem állt e célra rendelkezésre.
Mindezért a teljes összegre, a vételár 100%-ára közbeszerzést írtak ki pénzügyi szolgáltatók részére 2015 januárjának végén. A közbeszerzést három héten belül lezárták, és azt végül a K&H Bank, mai nevén a K&H Csoport nyerte.
Mindezekről korábbi cikkeinkben is írtunk már. Ahogyan arról is, hogy a pénz egy részét valójában nem a buszok vásárlására költötték el (a feltételezett egymilliárdos elkövetési érték nagy részét ez jelentheti).
A banktól megkapott teljes hitelösszeget, azaz a 3,5 milliárd forintot Pécsről, a Tüke Busztól elutalták ugyan, de az összeg nem a tényleges eladóhoz, hanem egy közvetítő céghez került.
A célországba, azaz Hollandiába érkezett meg a 3,5 milliárd forintak megfelelő euró, de nem a buszokat tulajdonló hollandiai Volvóhoz, és nem is a gyártói aranykártyás járműparkot a 2015-öt megelőző 7-8 évben használó, Breda város központjával szerveződő kistérségi közösségi közlekedési társasághoz, hanem a Bus & Coach Trade BV nevű, alapvetően buszkölcsönzéssel, utazásszervezéssel és (használt) járművek értékesítésével foglalkozó magán társasághoz.
A pénz egy részének nem is kellett megérkeznie sosem
Onnan azonban a teljes összeg már nem érkezett meg a buszokat eredetileg áruba bocsátó hollandiai Volvóhoz. Merthogy a buszflotta nem 3,5 milliárd forintba került, hanem jelentősen olcsóbb volt. Azt cikksorozatunkban leírtuk már, hogy a Tüke Busz a pécsi közgyűlés felhatalmazásával adás-vételi szerződést a Bus & Coach Trade BV-vel kötött, mert ők voltak a 2015 tavaszán kiírt járműpark megvásárlását célzó nyilvános közbeszerzési eljárás egyetlen érvényes pályázói, és így nyertesei is.
A szemfüles, szerencsés hollandus
Akkor ugyanis már csak a Bus & Coach tudott pályázni. Azt feltételeztük másfél éve is, és most is csak feltételezésként tudjuk megírni, hogy a Bus & Coach ekkorra már egy opciós vételi ajánlattal megszerezte a 115-125 darabos buszpark feletti tulajdonosi jogokat. Azaz ők a közbeszerzésre – és ezt majdnem száz százalékos bizonysággal állítjuk – jogszerűen jelentkeztek. Sőt, ezzel a buszparrkal nem is tudott volna a mi logikai következtetésünk szerint más cég pályázni. Márpedig a pécsi önkormányzatot vezető közgyűlési többség jóváhagyásával, a Tüke Busz által kiírt közbeszerzési eljárást gyakorlatilag erre a buszflottára írták ki. Magyarán a szóban forgó használt holllandiai Volvo-flottával lehetett erre a kiírásra sikerrel kecsegtetően jelentkezni, egyéb más indulóknak esélye nem volt (legfeljebb matematikai).
Mindezt azért is kellett feleleveníteni, mert az ilyen és ehhez hasonló, önmagukban is érdekes részletek lehetséges okait és következményeit egybeolvasva már könnyen megfogalmazódhat a laikusokban is az a gyanú, hogy egy előre eltervezett, sem összegét sem kivitelezését tekintve nem kispályás korrupciós ügy zajlott a szemünk előtt. Amelynek során amellett, hogy megoldották a pécsi önkormányzat közlekedési cégének kétségtelenül sürgős megoldást igénylő problémáját (magyarul hoztak egy majdnem teljes flottányi használt buszt), a közbeszerzés során mesterségesen “teremtettek” egy, a buszok megvásárlása szempontjából felesleges, de igen jelentős pénzforrást.
Valójában érték feletti összeget kértek kölcsön
Magyarul jóval magasabb összeg hitelfelvételére írtak ki közbeszerzést, mint amelyre valójában szükség volt a buszok megvételéhez. Már, ha jóindulatúan azt feltételezzük, hogy akár a pécsi önkormányzat vezetésének, akár a buszos társaságnak, és az ő ügyleteiket rendszeresen segítőknek, ellenőrzőknek azzal a céllal kellett ennek a beszerzésnek nekiindulniuk, hogy a lehető leggyorsabban, a lehető legjobb ár-érték arányú, megfelelő számú és műszaki állapotban lévő, lehetőleg egységes járműparkot vásárolják meg, a lehető legolcsóbban. Azaz jó gazda módjára járnak el.
Mennyi? Nem annyi
Csakhogy a pécsi buszos cégnél és a pécsi városvezetésnél is ott volt az az információ már 2014 őszén-telén, amely tudatta, hogy van egy eladósorba került nagy, 125 darabos buszflotta Európában, Hollandiában, amit mintegy 2,8 milliárd forintnak megfelelő eurós kikiáltási áron eladnának. Ebből lett az, hogy végül nem 125, hanem 115 buszt vásároltak meg (a tíz eredetileg is légkondícionált járműveket egy másik magyar buszos közlekedési társaság szerezte meg), és a valami okból 3,5 milliárd forintos hitelre kiírt közbeszerzés maximális összegéért, 3500 millió forintért vették meg a 115 használt Volvót, de már az időközben felbukkanó “ügyes” hollandiai közvetítő cégtől. Amely valami okból tudomást szerzett az eladó buszokról, és annak ellenére, hogy nekik erre nem volt pénzük, opciós jogot kötöttek ki a buszflottára, mielőtt még a pécsiek léphettek volna.
FRISSÍTÉS – november 4. 17.55 – Itt az ígért negyedik rész
Kábé 1 milliárd (kb. ezer millió)
Az, hogy az egymilliárdos összeg, amely után nyomoznak, hogyan jött ki, pontosan nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a Bus & Coach és a tényleges eladó végül nem is 2,8 milliárdért, hanem olcsóbban, akár nagyjából 2,5 milliárd forint körüli összegért kötött üzletet. A nem kis különbözet nagy része pedig végül magánzsebekbe vándorolt, mint megírtuk. Csak a holland banki szféra vészjelzőrendszere, a kulcsfigurák, vagy minimum az egyik szereplő óvatlansága (=ostobasága), és a holland hatóságok ravaszsága akadályozta azt meg, hogy a korrupciós összeg teljes egészében ténylegesen is bekerüljön az említett kulcsfigurák zsebébe. A tudomásunk szerint ugyanis a lefoglalt pénz, több száz millió forintnak megfelelő euró jelenleg is zár alatt van Hollandiába. Arról, hogy hogyan is zajlott/zajlódhatott a gyakorlatban a pénz mozgatása, másfél éve, ebben a cikkünkben írtunk.
És még röpke 440 millió
Csakhogy nem csupán a Pécsről elutalt 3,5 milliárd és a ténylegesen a buszokért kifizetett összeg közti pénz jelenti a kárt, amit a pécsiek elszenvedtek. A nyomozás az alábbiakban tárgyalandó részletre nem terjedt ki, hiszen nem része a feltételezett bűncselekménynek, de több, mint 400 millió forintról van szó, ami a banki hitelhez köthető.
Mint írtuk ugyanis, a K&H Bank nyerte meg a hitelfedezet biztosítására szóló közbeszerzést. Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési kiírásra jelentkezők közül a K&H egyetlen igazi vetélytársa az OTP Nyrt. volt. Ők azonban valójában egy olyan körülmény miatt maradtak alul, és nem lettek nyertesei a kölcsönbeszállítói közbeszerzésnek, amely pedig éppenhogy a szabályok követéséről és megköveteléséről szóltak.
Nem győztes ajánlat
Az OTP ajánlata ugyanis a Szabad Pécs értesülése szerint jóval kedvezőbb volt, mint a K&H Banké. A visszafizetendő összeget tekintve az OTP által ajánlott konstrukció az általuk kért olcsóbb kamat miatt a futamidő végéig több száz millió forint, mintegy 440 millió forint megtakarítást jelentett volna az adós gazdálkodó szervezetnek, azaz a Tüke Busznak, és persze így Pécs városának és a pécsieknek. A tíz éves futamidejű hitelnél évente nagyjából 44 millióval kellett volna kevesebb kamatot fizetni tehát, ha az OTP adhatja a kölcsönt.
Macerás ügyek
Csakhogy az OTP a Szabad Pécs információi szerint ragaszkodott a jogszabályokhoz és megkövetelte azt, amit a versenytársának is ki kellett volna kötnie az általunk megkérdezett, közigazgatásban dolgozók, banki szakemberek és ügyvédek szerint: az önkormányzati hitelfelvételhez szükséges előzetes kormányzati jóváhagyást. Mint ismert ugyanis, az önkormányzati hitelfelvétel 2018 januárjától szigorodott, de már előtte is, a 2011-ben meghirdetett nagy állami-önkormányzati hitelátvállalási program elindulása után hitelstopot vezettek be. És 2015-ben már egészen biztos, hogy az önkormányzatoknak az egy éven túli hitelek felvételéhez, pláne több milliárdos hitelfelvételhez előzetes kormányengedély volt szükséges. Ezeket a kéréseket kéthetente tartandó kormányülésekre kellett előterjeszteni, és ott döntötték el azt, hogy hozzájárulnak-e az új/újabb hitel felvételéhez vagy sem. Ezt nyilvánvalóan a bankok is tudták, így ki is kötötték, vagy ki kellett volna kötniük, kis túlzással rutinból.
Kész. Fizető. Kezeslábas.
A K&H Bank azonban nem kért ilyen engedélyt, számukra elegendő volt a pécsi önkormányzat nyilatkozata a szerződés záradékában, amelyben a visszafizetésre garanciát vállalnak többségi tulajdonosként. Lényegében tehát készfizető kezességről volt szó. Fontos megjegyezni, hogy a többségi tulajdonú önkormányzati társaságokról is szó van ebben a körben, nem csak a közvetlenül az önkormányzatokról. Pláne, ha egy település önkormányzata belép egy hitelfelvételbe kezesként.
Pécsnek tehát annyira kellettek a buszok, hogy az akkori városvezetést és közgyűlési többséget nem hatotta meg az, hogy a hitelfelvételt célzó közbeszerzésből végül egy jóval drágább ajánlatot tevő bank került ki győztesen. A közbeszerzés során lepontozták a “kekeckedő” OTP-t.
Politikai lobbi numeró unió
Ami a politikai részét és a jó gazda szerepét jelenti, nem döntött senki úgy, hogy akár érvényteleníti a beszerzést és új eljárást ír ki, akár bevállalja az olcsóbb hitelt, és beszerzi a kormány előzetes engedélyét. Ami ebben a helyzetben azért is érthetetlen, mert azt azért kevesen vitatják, hogy buszokra előbb-utóbb szükség lett volna – de inkább előbb. Csakhogy ne feledjük, mert akár ennek is lehetett szerepe abban, hogy nem lett meg a kormányengedély: a buszokat jóval olcsóbban vették mint amennyi hitelt felvettek. Egy esetleges külsős ellenőrzés talán erre a részletre is fényt deríthetett volna. Nem mondjuk, hogy emiatt döntöttek a K&H mellett, és nem például az elhúzódó eljárás megakadályozása miatt.
Belekevertük Orbánt, pedig a Páva, Bánki, Csizi, Hoppál sorról beszéltünk
Mindenesetre az biztos, hogy politikai lobbira mindenképpen szükség lett volna, valószínűleg a gyakorlatban magánál Orbán Viktornál kellett volna azt kérni, hogy engedélyezzék a hitelfelvételt. Ez végső soron a pécsi-baranyai országgyűlési képviselők és/vagy a polgármester politikai feladata lett volna nyilvánvalóan.
Az előzetes kormányengedélyt tehát akkor nem szerezték meg, és inkább megszavazták és aláírták a K&H szerződését, aztán felvették a 3,5 milliárd forintot. Vagyis a “bukó” összeg, innen nézve nagyjából 1,4 milliárd forint összeségében.
100%
Csakhogy nem csak a felvevő oldalán volt roppant fura ez az ügylet, hanem a banki oldalon is. És nem csak azért, mert nem kérték a kormányengedélyt. Mert, ha a “merev” szabályoktól eltekintenénk, mondhatnánk azt is, hogy a város kezességet vállalt, és ezt ők is kikötötték, valóban.
Igen ám, de mint mondtuk, a K&H a teljes vételárat finanszírozta. Magyarán 100%-os forrást nyújtott 2015-ben, azaz bőven a hitelválság után egy gépjárműpark, ráadásul használt gépjárművek megvásárlására.
Nem egy-két, hanem 115 busz teljes vételárára, azaz 3,5 milliárd forintra, nulla forint önrővel, tíz évre. Mint annak idején a rossz példaként emlegetett újautóvásárlásokkor. Egészen rendkívülinek tűnik a lehetőség a pécsi önkormányzat részére, hogy nulla forint saját forrással lehet használt járműveket hitelből venni. És még furcsább lesz ez az ügylet, ha még tovább gondoljuk a történteket.
Merthogy pályázni és egy nagyon rövid határidejű közbeszerzést megnyerni is más, és aztán a pénzt valóban elutalni a körülmények feltételezett ismeretében. Amelyek akár korábban is, de a tényleges ügylet, buszos adás-vétel előtt kiderülhettek egy alapos banki előkészítő munkával.
Merthogy elviekben látnia kellett, vagy legalábbis láthatta (megvizsgálhatta volna, sőt) a finanszírozó bank is azt, hogy az a cég, amelynek elutalják a felvett hitelt, valójában nem rendelkezik buszokkal, legfeljebb opciós joga lehet, a társaságnak a hivatalos papírokban a vagyonában nem szerepelnek a hitelfelvétel előtt a buszok.
Piacin túli
Egyértelmű közvetítői szerepről van szó, ami még egy normális átlagos piaci jutalék esetén talán bele is fért volna a “buliba”. De mint kiderült, és mint mondtuk, erre volt előzetes információja a pécsi önkormányzatnak és a pécsi buszos cégnek is: a BUS & COACH TRADE BV nevű holland társaságnak kifizetett 3,5 milliárd forinttal egy legjobb esetben is 2,8 milliárd forint értékű, de inkább csak 2,5 milliárdos használt, 7-8 éves járművekből álló buszparkot vásárolnak meg. Lefordítva még érthetőbbre: a K&H önerő kikötése nélkül, az előzetes kormányzati engedélyt mellőzve 3,5 milliárd forint hitelt ad a pécsi Tüke Busznak arra, hogy 2,5-2,8 milliárd forint értékű buszokat vásároljon meg. Nem is száz százalékos hitelt nyújtottak használt buszok megvételére, hanem valójában, végső soron 125-140%-osat.
Ha azt mondjuk erre, hogy különös, sőt szokatlan, sőt, rendkívüli, és nem a bevett gyakorlatnak megfelelő, akkor biztosan nem túlzunk.
Igaz, a másik oldalon meg is kérték az árát, kamatosan.
Kereskedelmi/Hitel
Lapunk megkeresete a K&H-t is ezekkel a kérdésekkel. Emlékeztettük őket arra a kérdéssorunkban, hogy a buszok valójában 2,5-2,7 milliárd forintba kerültek, s hogy nyomozás indult a hitelük által biztosított beszerzéssel összefüggésben, egymilliárdos feltételezett elkövetési hűtlen kezelés/gazdasági csalási gyanúja miatt.
Azt kérdeztük, hogyan volt lehetséges, hogy állami engedély hiányában is adtak hitelt egy önkormányzati társaságnak, és elfogadták a helyett az önkormányzat készfizető kezességvállalását? Hogyan volt lehetséges, hogy elviekben 100%-os forrást adtak használt gépjárművek beszerzésére? Hogyan volt lehetséges, hogy valójában több, mint 100%-os forrást adtak hitelként használt gépjárművek vásárlására? Volt-e azóta ilyen esetük? Arra is rákérdeztünk, hogy mennyi jutalékot fizettek ki a hivatkozott hitel folyósítása után a „hitelt” intéző pécsi közvetítőiknek. (Lapunknak ugyanis vannak ilyen irányú nem hivatalos információi, és mint látható lesz mindjárt, ugyan nem válaszoltak erre a kérdésre, de nem is cáfolták.)
A válasz a következő volt: „a K&H Bank több évtizede foglalkozik a közszféra finanszírozásával. Az általunk kihelyezett hitelek kapcsán eleget teszünk a hatályos jogszabályi előírásoknak, a nyilvános pénzügyi tenderekre vonatkozó kötelezettségeknek, az önkormányzati alrendszer és kapcsolódó gazdasági társaságai hitelezésére vonatkozó, a stabilitási törvényben meghatározott eljárási szabályoknak, valamint a körültekintő banki kötelezettségvállalásra vonatkozó hatósági elvárásoknak”.
A bank tehát lényegében azt mondta, hogy szerintük teljesen jogszerűen jártak el.
?.?….?…?
Ettől teljesen függetlenül is adja magát a kérdés azonban, hogy miért nem az olcsóbb hitelt választotta Pécs és a Tüke Busz vezetése. Ki volt döntési és valódi, gyakorlati döntési helyzetben. Hagyagságból elkövetett “bűn”-e ez, vagy a korrupciót tudatosan, jó előre kigondolták. Kérdés persze az is, hogy később, a buszok beszerzésére kiírt közbeszerzést miért nem érvénytelenítették arra hivatkozva, hogy nem lehet 3,5 milliárdot fizetni egy hónapokkal korábban 2,8 milliárdos irányáron kínált 125 darabos flotta 115 (és 3-4 hónappal minimum idősebb) buszáért. Persze a fő kérdés az az, hogy miért írtak ki eleve 2,8 helyett 3,5 milliárdos összeggel közbeszerzési eljárást a hitelfelvételre.
Cikkünk befejező, negyedik részét a terveink szerint holnap este közöljük, a Volvo-gate politikai szálát mutatjuk be.
Cikkünk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. | https://szabadpecs.hu/2019/10/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-iii-resz-a-banki-hitel/ | https://web.archive.org/web/20230206194723/https://szabadpecs.hu/2019/10/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-iii-resz-a-banki-hitel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-iii-resz-n-a-banki-hitel | Szabad Pécs | hungarian-news | 2019-10-30 23:08:00 | [
"Bánki Erik",
"Csizi Péter",
"Hoppál Péter",
"Páva Zsolt"
] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Közlekedési Zrt.",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"pénzmosás",
"csalás",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"hitelezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
52,877 | Egymilliárdos pécsi Volvo-gate, IV. rész – A politikai kapcsolat | Bánki Erik és Csizi Péter (akkori) fideszes országgyűlési képviselők neve rendre felmerült az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya, a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, elhíresült neve szerint a Volvo-gate kapcsán. Az európai parlamenti választások előtti kampányban a Momentum nem csak őket, de egy harmadik szereplőt is megemlített név szerint a Volvo-üggyel összefüggésben. Feltételezett szerepükről azonban most szót ejtünk, miután álláspontunk szerint közügyről, és közpénzt érintő milliárdos korrupciós ügyről van szó. | Bánki Erik és Csizi Péter (akkori) fideszes országgyűlési képviselők neve rendre felmerült az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya, a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, elhíresült neve szerint a Volvo-gate kapcsán. Ha nem is mindig a hivatalos nyilvánosságban és konkrétan, de felmerült a nevük az ügy kapcsán. Úgy mindenképpen, hogy a döntési helyzetben lévők (vagy döntéshozóknak gondolt emberek) közül őket kötötték össze a buszbeszerzési botránnyal. A lehetséges szerepük azonban legfeljebb feltételezve vagy utalgatások szintjén hangzott el. A politikusok nevét “saját jogon” a Szabad Pécs sem írta le mindezidáig. Az európai parlamenti választások előtti kampányban aMomentum nem csak őket, de egy harmadik szereplőt is megemlített név szerint a Volvo-üggyel összefüggésben. Utóbbi személy nem közszereplő, korábban sem volt az, így a Szabad Pécs őt nem említi név szerint most sem. Feltételezett szerepükről azonban most szót ejtünk, miután álláspontunk szerint közügyről, és közpénzt érintő milliárdos korrupciós ügyről van szó. A pécsi buszbeszerzési botrányról írt cikksorozatunk mostani, negyedik, befejező részének témája ugyanis a korrupciós ügyben fellelhető politikai kapcsolat, a Volvo-gate politikai szála.
A Szekszárdon született, de Mohácsról indult, a jövő tavasszal az ötvenet betöltő négygyermekes Bánki Erik sokra vitte a Fideszben. Ambiciózus fiatalemberként már 1989-ben belépett a Fideszbe, az akkor még fiatalos, liberális párt mohácsi csoportjának egyik alapítója lett.
Nem kapufa
A korábban kapus poszton futballozó Bánki mára papíron is az egyik leggazdagabb képviselőnek, sikeres vállalkozónak számít. Habár egyes jól teljesítő cégeinél joggal említik meg kritikusai, hogy pusztán a szervezet általános társasági adatai és mutatói alapján nem lehetett automatikusan a végül évről évre bekövetkező pénzügyi sikerre gondolni. Erről például a 24.hu-n, vagy éppen a 444.hu-n is olvashattunk.
Bánkinak van felsőfokú pénzügyi végzettsége, de nem lehet róla jegyzett gazdasági szakemberként, sőt még valódi gazdasági diplomával rendelkező személyként sem beszélni. De mint mondtuk, sokra vitte az elmúlt 30 évben: már az előző ciklusban is ő volt évekig, és most is ő tölti be a parlament gazdasági bizottsága elnöki tisztségét. Rogán Antal után ő foglalkozhatott a letelepedési kötvényekkel, de hozzá köthető a jegybankkal kapcsolatos szállóige szerű kijelentés is: “elvesztette közpénz-jellegét”. Bánki nyújtotta be ugyanis az MNB-törvény 2016-os módosítását, amiről később kimondták, hogy alkotmányellenes volt.
Illetve ő nyújtotta be a lakástakarékpénztárakról szóló törvénymódosítást is, megdöbbentő hirtelenséggel és gyors lefolyással. Konkrét, régi típusú diktatúrákon kívül efféle ügymenet nem sok helyen képzelhető el a világban ilyen súlyú ügyben.
Bánki európai parlamenti képviselő is volt, ami a legtöbb uniós országban egyértelmű sikernek mondható pártoktól függetlenül, a Fidesszel kapcsolatban azonban tartja magát a vélekedés, hogy többeket is “száműzetésbe” küldtek “Brüsszelbe”, Áder János és Navracsics Tibor a két legismertebb példa erre, de Bánkiról is beszélték ugyanezt. Sőt, Bánki Brüsszelt és az EU-t nagyon is megszerette.
A Fidesz erős embere
Ugyanakkor a Fidesz dél-dunántúli regionális igazgatójáról régóta tartják azt is, hogy talán régi párttagsága, talán futballista karrierje, talán megbízhatósága és lojalitása, talán bizonyos kényes ügyekben vállalt szerepe, avagy ezek összessége miatt Orbán Viktor belső köréhez tartozik, ha nem is a legszűkebb körhöz, de azért azokhoz, akik a miniszterelnök bizalmi köréhez tartoznak. Bánki a HVG vazallus-sorozatába is bekerült.
Bánki régóta már csak listáról jut be, de rendre ott van a T. Házban, egyéni jelölést nem vállal Baranyában. Egy magát szűkebb körben, de makacsul tartó pletyka szerint azért, mert annak idején a KDNP-vel való összeboruláskor a KDNP néhány egyéni országgyűlési választókerületet választhatott, és az egyik éppen a mohácsi volt, ahol szinte lehetetlen elveszíteni a választást a jobboldalnak. Hargitai János győzelme nem is volt soha veszélyben. Hogy így van-e, és ha igen, tart-e még, de állítólag emiatt Bánki és Hargitai nincsenek, vagy nem voltak túl jó viszonyban.
Bánki Erikkel kapcsolatban azonban a legmakacsabb pletyka az, hogy a Fidesz dél-dunántúli regionális igazgatójaként nagyon sok mindent valójában ő irányít és ő határoz meg a Dél-Dunántúlon, azon belül is Baranyában, és azon belül is – 2009 tavasza óta – Pécsett. A Szabad Pécs ezt korábban meg is kérdezte tőle, de amint az várható volt, ezt cáfolta és visszautasította, azt viszont tudta, hogy ez a pletyka róla létezik.
Oszd meg és uralkodj
Az is ilyen pletyka, hogy Bánki a “saját embereinek” pozícióba juttatásával és pozícióba ültetésével biztosítja azt, hogy a megfelelő intézményeknél, hivataloknál, gazdálkodó szervezeteknél és önkormányzatoknál legyen szava, befolyása, ráhatása a döntésekre, tudjon az ott folyó munkáról, a számára legfontosabb kérdésekről legyen naprakész információja. Lehetséges, persze, hogy mindez megint csak a sikeres mohácsi politikus rosszakarói által terjesztett pletyka, de jó néhány konkrét kapcsolatot fel tudnánk sorolni, illetve jelen cikkünkben is látnak majd még példát erre.
Hogy mást ne mondjunk, egyértelműen Bánki emberének tartották Csizi Péter volt pécsi alpolgármestert és országgyűlési képviselőt is, aki személyi politikai asszisztense is volt korábban Bánkinak. A politikába szintén fiatalon, még Bánkinál is fiatalabb korban bekerülő Csizi azonban elveszítette tavaly az országgyűlési választást Baranya 1-es számú választókerületében. Nem volt ellenzéki összefogás, de Mellár Tamásnak sikerült megnyernie a körzetét, ezzel ő lett az új parlament egyedüli közvetlenül megszavazott független országgyűlési képviselője. Csizi Péter politikai karrierjének azonban ez egyszersmind a végét jelentette. Habár elképzelhető, hogy a politikai karrierje valójában nem itt ért véget, vagyis nem csak emiatt, de az biztos, hogy ez volt az utolsó pont Csizi váltása előtt.
A polgármesteri cím valamikori várományosa
A pécsi politikai pletykák szerint Csizi Péter volt a várományosa a Fidesz pécsi polgármesterjelölti posztjának, de a bukás után egyértelmű volt, hogy a következő évben vele már nem fognak számolni. Talán éppen Bánki barátsága és kapcsolatai segítették hozzá, vagy számíthattak legalábbis abban, hogy Csizi egészen jól jött ki a helyzetből, már ha pusztán az anyagi oldalát nézzük. Csizi ugyanis, mint azt annak idején a Szabad Pécs megírta, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása területén működő, három nagy állami cég összevont vezetője lett, még a parlamenti képviselői tiszteletdíjnak is a többszöröséért.
Jelen cikkünk szempontjából azonban két dolog miatt érdekes kiemelten mind Csizi, mind Bánki személye.
Csizi ugyan már nem volt Pécs alpolgármestere 2015-ben, de országgyűlési képviselőként dolgozott a városért, és az általa már korábban elindított, és jelentős százalékban politikai önmarketinget is tartalmazó pécsi buszcsereprogram kitalálója, vezetője, sőt arca is volt. A 2015-ben vásárolt új buszok kapcsán is leginkább Csizi Péter szerepelt a hírekben, esetleg Páva Zsolt ÉS Csizi Péter, nem is egyszer természetesen. Már addig persze, ameddig ennek a beszerzésnek a megítélése nem vett egyértelműen negatív fordulatot, és nem derült ki, hogy igen súlyos korrupciós ügy is társulhatott az addig dicsőségesnek beállított projekthez. (Sőt, történetünk szempontjából ugyan mellékszál, de érdekességként megemlítjük, hogy nem csak addig állították be dicsőségesnek a projektet, még később is volt erre kísérlet.)
Lehetett volna a politika nélkül?
Nem beszélve arról, hogy – a kulcsfigura által persze tagadott – (a) pletyka szerint a döntések jó része, pláne a nagyobb döntések Bánki (tudta és beleegyezése/jóváhagyása) nélkül nem történhettek meg Pécsett. Egy 3,5 milliárdos hitel felvétele, 115-125 busz megvásárlása egyértelműen komoly ügy, és nem csak elviekben, hanem a szabályok szerint gyakorlatilag is igényel politikai döntést, hiszen a pécsi közgyűlés többségének igen-szavazata nélkül erre nem kerülhet sor.
Hiába volt ugyanis ténylegesen a pécsi önkormányzat buszos cégének, a Tüke Busznak a beszerzéséről és az ő tulajdonukba kerülő járműpark megvásárlásáról szó, a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló pécsi közgyűlés szava kellett, mind a hitel felvételét, mind a buszok beszerzését célzó közbeszerzés kiírásához, de az adás-vételi szerződés aláírásához sem lehetett mellőzni az előzetes jóváhagyó politikai döntést.
Merthogy a Volvo-gate nagyon röviden arról szól, hogy két 2015-ös pécsi közbeszerzés lehetőséget teremt 115 használt busz megvásárlására. Az egyikkel a vételárat biztosító hitelt intézik el, a másikat pedig gyakorlatilag rászabják egy már addigra a piacon áruba bocsájtott buszparkra. Az Hollandiában található, s kizárólag használt, akkor 7-8 éves, néhány százezer kilométert futott Volvo-buszokból áll. A buszflotta meglétéről Pécsett már a közbeszerzés kiírása előtt tudnak, a lehetséges vételárról is, mégis az irányárnál (2,8 milliárd forint) 700 millióval magasabb összegre írnak ki hitelbeszerzést (3,5 milliárd forint). A vevőnek egyetlen petákja sincs a buszokra, 100%-ban a hitelből akar vásárolni. Közben egy holland közvetítő cég megneszeli ezt a lehetőséget, ráteszi a kezét a flottára (nem a pénzét, hanem a kezét, vélhetően opciós szerződéssel, azaz sok kockázatot nem vállal), és végül nem az eredeti eladók, hanem a közvetítő holland cég adja el Pécsnek a buszokat. Merthogy a holland cég is tudomást szerez a pécsi buszvásárlást célzó közbeszerzésről, és egyedüli indulóként pályázik is, nyer és le is szállíthatja a buszokat. A 2,8 milliárdos irányár és a buszflottáról való korábbi tudomás kivételével a fentiekről a buszbotrány kirobbanása előtt is lehetett tudni. Azt azonban csak sokkal később raktuk össze, hogy a holland közvetítő cég a vételár egy jelentős részét nem az eladónak utalja el (merthogy nem is kellett ennyit fizetnie), hanem három külföldi (két thaiföldi és egy szerbiai) számlára. A pécsi önkormányzati cég által felvett 3,5 milliárdos hitelből egy komolyabb összeg tehát magánszámlákra kerül. És mint megírtuk, mindez úgy derül ki, hogy a buszügy egyik szereplője – nagyon nagy valószínűséggel – a korrupciós összeg egy részével besétál egy hollandiai bankba, hogy a táskányi készpénzt ott elhelyezze. A bank erre felfigyel, felgyullad egy piros lámpa, értesítik a hatóságokat, a férfit onnantól kezdve megfigyelik, az első nagyon gyanús pénzmozgatási kísérlet után pedig behívják, hogy aztán őrizetbe vegyék és magyarázatot kérjenek a történtekre.
Magyarul, amint a Szabad Pécs már a korábbiakban is utalt erre, s ahogyan lapunk e héten megjelent, a Volvo-gate-ről írt cikksorozatának harmadik részében is megírta: ha valóban volt korrupció, sőt milliárdos kárt okozó korrupció a használt hollandiai buszok beszerzésével összefüggésben, akkor a legminimálisabb az, hogy felvetjük ennek a többmilliárdos önkormányzati céges beszerzésnek a lehetséges politikai hátterét és a valódi döntéshozói felelősségét.
Folyton emlegették őket
Bánki és Csizi neve tehát volt már említve a Volvo-gate kapcsán, és az is tény, hogy ez a pécsi helyi közbeszéd része volt. Nem is lehetett másképpen, hiszen mint láthatták, Bánkiról úgy tartja a közvélemény, hogy ő a baranyai és azon belül is kiemelten a pécsi ügyek mozgatója, irányítója (illetve csupán volt/lehetett: 2009 tavasza és 2019 ősze közt), Csizi Péter pedig alpolgármesterként és országgyűlési képviselőként is a pécsi buszos ügyek fő felelőse volt.
A Szabad Pécs az elhíresült 3,5 milliárdos buszbeszerzés előzményeiről és hátteréről másfél éve, kétrészes cikksorozatban számolt be. A héten pedig egy újabb résszel egészítettük ki az eddig elmondottakat.
A Volvo-gate harmadik részében arról írtunk, hogy miképpen történt a 3,5 milliárdos beszerzést lehetővé tévő hitel felvétele, és hogy mennyire rosszul is járhatott azzal Pécs, hogy a korábbi vezetői nem intézték el az amúgy nagyon is szükséges kormányzati engedélyt a hitelfelvételhez, és inkább a “drágább” lehetőséget választották.
Az előzményeket és a hátteret, valamint azt bemutató korábbi írásainkban (I. RÉSZ, illetve II. RÉSZ), hogy mi is történhetett a feltételezett bűnesetben, hogyan mozgathatták a pénzt, min bukhattak meg stb., utaltunk arra, hogy végül nem is biztos, hogy a főkolomposokat fogják majd perbe. És, hogy akár még közszereplők is érintettek lehettek az ügyben, ami éppen amiatt valóban nem elképzelhetetlen, hogy kellett valaki vagy kellettek valakik, akik a döntésekre rá tudnak hatni. Nehéz arra gondolni, hogy enélkül egy ilyen bűncselekményt meg merjen szervezni valaki.
Egy lényeges mondat
Mint írtuk:
„Ettől függetlenül a pécsi Volvo-gate lényege egy bő mondattal is leírható!
Egy kis, üzleti és baráti kapcsolatban álló befolyásos kör eléri, hogy a tisztán közpénzből és hitelből tervezett pécsi buszbeszerzésre a szükségesnél jóval több pénzt fizessen ki a Tüke Busz (azaz a kellőnél jóval több hitelt vegyen fel), és megszervezik azt is, hogy a valós, tényleges költségeken felüli részhez hogyan juthatnak hozzá problémamentesen.”
Vége lehet a nyomozásnak most már valóban
A héten megírtuk: a Szabad Pécs értesülése szerint az előkészítéssel együtt öt éve kezdődött ügyben a magyar hatóságok három év múltán, hamarosan lezárhatják a nyomozást. Azt is leírtuk, hogy a korábban már közölt három gyanúsítotton kívül mást nem gyanúsítottak meg a nyomozás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök. Illetve lesz (sőt, tulajdonképpen már van is) egy új, negyedik gyanúsított, de róla úgy tudjuk, az eredeti nyomozásba már nem vonják be, egy kiegészítő/új nyomozás indulhat. Ő pedig a Szabad Pécs információi szerint nem más, mint a Volvo-gate lehetséges kulcsfigurái közül az egyetlen nem magyar szereplő, egy holland állampolgár, a buszeladási ügyletben közreműködő közvetítő cég holland tulajdonosa.
Megerősíttettük egy újabb értesüléssel: az egymilliárdosra becsült korrupciós ügyletben az elkövetési értéket 3 millió euróban állapították meg, ami nem változott azóta, hogy ez az összeg nyert megállapítást. Változott azonban az ügy minősítése: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés helyett gazdasági csalás lehet az, aminek gyanújával vádemelési javaslatot tesz majd a nyomozás végén a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a Baranya Megyei Főügyészség felé. A három gyanúsított tehát négy főre emelkedhet, de közszereplőt továbbra sem találunk köztük. Igaz, erre azért már lehetett következtetni, amikor nemrég kiderült, hogy mit írt Polt Péter legfőbb ügyész válaszában Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének. Azt, hogy a holland ügyészség sem nevezett meg a buszos nyomozás kapcsán magyar közszereplőt. (Polt Pétert a Momentum sajtótájékoztatója után egy jegyzetben is megemlítettük, Bánki Eriket szóba hozva.)
Van-e köztük kapcsolat?
A Szabad Pécs nem írhatja le ugyan a neveket, de kiderítettük, hogy ki az a három ember, akit meggyanúsítottak a Volvo-gate néven elhíresült ügyben. Éppen ezért megpróbáltuk feltárni azt, hogy ők kik is valójában és milyen szerepük lehetett az ügyben. Illetve arra tettünk kísérletet, hogy konkrét üzleti kapcsolatot találjunk a buszbeszerzési botrány kapcsán folyton emlegetett Bánki Erik és Csizi Péter, valamint a Momentum által is említett harmadik személy, egy ismert pécsi gazdasági szakember, és a három magyar gyanúsított közt.
Csizi Péterről ki kell jelentenünk, hogy vele kapcsolatban nem találtunk olyan céges kapcsolatot, amely bármi módon őt a gyanúsítottakhoz kötné. Az ő felelőssége, vagy esetleges felelőssége nyilván felvethető abból a szempontból, hogy ő volt az arca a buszcsereprogramnak, és szerepe lehetett a döntések kikövetelésében, vagy az irány megszabásában, de konkrétan nem volt még csak részlegesen sem döntési helyzetben. Már nem volt tagja a képviselő-testületnek. Azaz névlegesen az előző, most leköszönt testületben igennel szavazó kormánypárti (ex)politikusok felelőssége – ha ez a sors fintora és igazságtalansága is – inkább felvethető. Az viszont, hogy lehetett-e Csizinek egyéb, akár kifejezetten aktív szerepe is abban vagy akkor is, amikor a buszbeszerzési ügy rosszra, bűncselekménybe fordult, a jelen eszközeinkkel nem tudjuk sem eldönteni, sem megállapítani. Így koncentrálunk a továbbiakban Bánkira és a gyanúsítottakra.
Nincs minden gyanúsítottnak kapcsolata az ügy céges szereplőihez
Már csak azért is, mert a három gyanúsított közül csak egyvalakinek van (vagy volt) a tudomásunk szerint igazából bizonyíthatóan hivatalos kapcsolata a buszbeszerzési ügy két nagy céges/hivatali szereplőjével a pécsi önkormányzattal vagy a Tüke Busz Zrt.-vel. A másik két személy közül az egyikről úgy tudjuk, soha semmilyen módon nem állt kapcsolatban sem az önkormányzattal, sem a buszos céggel.
A szakember
Az egyik gyanúsított korábban dolgozott a városi cégnek, vezető beosztásban, és a buszos ügyletnél is ő járt el a cég részéről szakértőként, illetve később egy, hozzá köthető cég szállította haza a buszokat. “Lábon” hozták Pécsre a buszokat hollandiából, pécsi buszsofőrök, és a már említett közlekedési szakember segítségével. Erre a szolgáltatásra is, amennyire tudjuk, pályázaton választották ki a beszállítót, és nem volt feltűnő értékaránytalanság, sőt, értesülésünk szerint a legolcsóbb ajánlat nyert. A buszokat pedig hiánytalanul és sértetlenül le is szállították.
A magyar-holland közvetítő
A másik két gyanúsított közül arról, aki végül valamiféle kapcsolatba került a Tüke Busszal, azt írtuk korábban, hogy sok mindent személyesen el tudott intézni. Merthogy voltak/vannak holland kapcsolatai, ő maga is beszél hollandul, és egy másik, korábbi hollandiai ügylet kapcsán is segítette állítólag hivatalosan is Tüke Buszt. A holland-magyar kettős állampolgárságú, de valójában mindkét oldalról magyar felmenőkkel rendelkező férfiről azt is megírtuk már, hogy ő volt a kapocs a pécsi buszos cég és a közbeszerzésen is befutó holland buszos utaztató és szolgáltató (közvetítő) cég között. Ő volt az az értesülésünk szerint, aki tárgyalt vagy tárgyalhatott a végül a buszokat leszállító holland céggel, még a közbeszerzési pályázat kiírása előtt. Állítólag bejelentkezett és tárgyalt, majd később intézkedett is a Tüke hollandiai kapcsolatainál. Hogy ténylegesen volt-e neki megbízása, vagy sem, nem tudjuk, de gyanítjuk, hogy nem volt. Márpedig, ha nem volt, az még a bűncselekmény miatt indítandó per során, és a felelősség megállapításakor még igen érdekes lehet.
Azt lapunk, nem hivatalosan, de több oldalról is megerősíttette, hogy a magyar-holland állampolgárságú magyar férfi jelentette a személyes kapcsolatot a hollandiai buszos közvetítő cég felé. És azt is, hogy ő volt az, aki végül megbukott a hollandiai bankba táskában bevitt hatalmas mennyiségű készpénz miatt. És, aki ezáltal elindította azt a lavinát, ami még most sem állt meg. Ennek a kettős állampolgárságú, Pécsett üzleti körökben, több korábbi pozíciója és tisztsége okán ma is ismert férfinak a nevén volt az a szerb bankszámla tehát, ahová a (feltételezhetően) korrupciós összeg egy része megérkezik Hollandiából, a Pécsre buszokat kiközvetítő cégtől.
Kapcsolat a politikus unokatestvéréhez
És akiről lapunk, megint csak több oldalról erősíttette meg azt, hogy kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Bánki Erik országgyűlési képviselő (egyik) unokatestvérével, egy jól ismert pécsi gazdasági szakemberrel. Akiről a Momentum is beszélt a Volvo-gate kapcsán. A két férfi és családjaik jó viszonyban voltak, összejártak, sőt tulajdonképpen telekszomszédok voltak (illetve elviekben még ma is azok). Azt nem tudjuk, hogy a telekszomszédság volt-e időben előbb, avagy a barátság, de gyanítjuk, hogy inkább az előbbi.
Nem csak szomszédok
A telekszomszédi viszony is okot adhat egy ilyen ügyben legalább egy gyenge gyanúra („micsoda véletlen”). Lapunk azonban kiderítette, hogy a Hollandiában nevelkedett kettős állampolgárságú pécsi férfi egy időben vezető tisztségviselő volt a Bánki-unokatestvér egyik fő cégében, 2009 óta ott volt a neve a cégpapírokban, de öt éven át igazgatósági tagja is volt a Bánki-unokatestvér vezető gazdasági társaságának, 2013-ról 2018-ig. a Volvo-gate éveiben tehát mindenképpen volt köztük egy átlagos telekszomszédságnál erősebb bizalmi viszony.
Bánki Erik unokatestvérének említett cége kapcsolatban állt korábban a pécsi önkormányzattal és önkormányzati cégekkel is (de dolgozott más önkormányzatoknak is). A cég Pécsett megbízásos projektmunkákat végzett az önkormányzatnak/önkormányzati cégeknek, de időnként gazdasági tanácsadásért is fordultak hozzájuk.
Persze, ez még csak egy céges kapcsolat. Ráadásul “csupán” a nem közszereplő politikus-unokatestvérhez jelent közvetlen kapcsolatot, magához a politikushoz, azaz az országgyűlési képviselő Bánki Erikhez nem. És nem is feltétlenül kell, ugye, két unokatestvérnek jóban lennie. De Pécsett az üzleti-politikai életet jól ismerők közül mindenki tudja róluk, hogy nagyon is jó a viszony köztük. Sokan úgy vélik, az unokatestvér és a cége nem csak azért nyert el megbízásokat, mert jó szakmai munkát végeznek. Ez utóbbit amúgy nincs okunk kétségbe vonni, és nem is kaptunk ezzel ellentétes információkat. A két unokatestvér közt azonban van konkrét üzleti kapcsolat is, találtunk olyan céget, amelynek mind a ketten tulajdonosai. És többen is úgy vélik, hogy Bánki ügyleteinek, üzleti érdekeltségeinek segítője éppen a gazdasági szakemberként elismert unokatestvér.
A Bánki-unokatestvér említett cégében a holland-magyar kettős állampolgárságú magyar férfi igazgatósági tag volt tehát, és természetesen a Bánki-unokatestvér is vezető tisztségviselő volt a saját társaságában, ahogyan a felesége is. Rajtuk kívül azonban egy olyan pécsi férfi is, aki több pécsi önkormányzati cég élén tűnt fel vezető beosztású munkatársaként 2009 tavaszát követően. Legalább három olyan pécsi önkormányzati társaságról tudunk, ahol ő igen magas, vezető pozícióban dolgozott. De ez utóbbi férfi dolgozott olyan nagy állami cég régiós értékesítési vezetőjeként is, amelynél dolgozott politikai karrierje előtt egy másik, imáron csak volt pécsi alpolgármester, Decsi István is. Akit pedig a pécsi politikai pletykák szintén Bánki Erikhez kötnek, “az ő emberének” tartják.
A legizgalmasabb szál, a legtitokzatosabb gyanúsított
A Volvo-gate szempontjából azonban még izgalmasabb a harmadik gyanúsítottnak, és bizonyos szempontból a legtitokzatosabb gyanúsítottnak a szerepe, vagy lehetséges szerepe és céges kapcsolata. A tudomásunk szerint magyar, Budaörsön is ingatlannal rendelkező, de korábban Németországban és Ukrajnában is élt, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban is bejegyzett címmel rendelkező/rendelkezett üzletembernek ugyanis tulajdonrésze van egy olyan németországi gazdasági társaságban, amelyben a másik jelenlegi tulajdonos Bánki Eriknek a testvére. Ennek a német cégnek korábban csak az ügyvezetője volt a Volvo-gate egyik gyanúsítottja.
A cégtárs Bánki-testvér az a férfi, akit ugyan már nem Bánkinak hívnak, mert vezetéknevét megváltoztatta, visszanémetesítette hosszú évekkel ezelőtt, és akiről egy másik céges kapcsolat miatt a választások előtt cikket írt lapunk. Az a cikk egy olyan cégről szólt, amelyben még Vári Attila, volt pécsi polgármesterjelölt, önkormányzati cégvezető, és legújabban, csütörtök óta pécsi fideszes városházi képviselő is tag, azaz tulajdonos, sőt az ügyvezetői feladatokat is ellátja.
Visszatérve a Bánki-testvérrel a német cégben együtt üzletelő gyanúsítottra, róla régóta él az a pletyka, hogy Bánki Erik egyik fontos üzleti kapcsolata lehet. Találtunk róla (is) szóló olyan korábbi írást, amelyben a volvós gyanúsítottat megemlítik, mint aki két szép, mintegy 70 milliót érő közbeszerzést nyert el egy nagy önkormányzat cégének a tulajdonában álló gyógyfürdő vállalkozástól. Mint ismert, ha Bánkit korábban, még a közpénzek elvesztése, a letelepedési kötvények és a Fundamenta-törvény előtt (de már a futballkapus karriert követően) valamiről ismerték mint “szakpolitikust”, akkor az a fürdők-gyógyfürdők, esetleg a közétkeztetés volt.
Epilógus
Azt azonban még érdemes a végén felhozni, hogy ma ugyan az említett német cég Bánki Erik testvéréé, és a buszos ügyben meggyanúsított férfié – akinek a névlegesen is a nevén lévő vagyonból a tudomásunk szerint jelentős összegre rúgó vagyonelemeket zároltak –, de az említett németországi cég (ugyan időközben más székhelyre lett bejegyezve, a Bodeni tó német partjai közeléből Passautól nem nagy távolságra került bejegyzésre) korábban Bánki Erik résztulajdonában állt, legalábbis ő maga utalt erre a cégre egy évekkel korábbi vagyonnyilatkozatában. Amikor a harmadik gyanúsított még csupán cégvezető volt a német cégben.
Persze, maradt még egy(pár) cikkünk szempontjából nagyon is fontos, nyitott kérdés a titokzatos “cégvezetőről” és/vagy ”üzletemberről”: hogy vajon hogyan is került ez a sok országot és céget megjáró férfi a pécsi buszbeszerzés közelébe? Hogyan lett éppen belőle gyanúsított, amikor neki aztán tényleg semmi köze, sem a Tüke Buszhoz, sem a pécsi önkormányzathoz? A Szabad Pécsnek nem hivatalos (de a szerb szál és másik meggyanúsítás miatt nagyon is valószínűsíthető) információja van arról, hogy a magyar rendőrség miért is gyanúsította meg ezt a titokzatos férfit.
Azért, mert az ő nevén volt az a két thaiföldi bankszámla, amelyre egyszer csak megérkezett egyenként is igen szép összegű, de minden jel szerint a pécsi városi buszos cég által felvett “hiteles” (=korrupciós) pénzből származó utalás, valahonnan a távoli Hollandiából.
Cikkünk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. | https://szabadpecs.hu/2019/11/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-iv-resz-a-politikai-kapcsolat/ | https://web.archive.org/web/20230921095418/https://szabadpecs.hu/2019/11/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-iv-resz-a-politikai-kapcsolat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-iv-resz-n-a-politikai-kapcsolat | Szabad Pécs | hungarian-news | 2019-11-04 23:23:00 | [
"Bánki Erik",
"Csizi Péter",
"Páva Zsolt"
] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Európa",
"Hollandia",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"pénzmosás",
"csalás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
52,878 | Kiderült: a külügy kamatostul visszakéri a 2,5 milliárdos támogatást | A Külgazdasági és Külügyminisztérium kamatostul visszaköveteli a 2,5 milliárd forintos beruházási támogatást a két évvel ezelőtt Kisvárdán csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet építő Bourgogne Gastronomie Kft.-től, amelynek augusztus végén elindult a csődeljárása. A cég a támogatási szerződés több rendelkezését is megsértette - közölte lapunkkal a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség. | A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányítása alatt működő HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Kft. felmondta a csigafeldolgozással és tésztagyártással foglalkozó, két éve Kisvárdán üzemet építő Bourgogne Gastronomie (BG) Kft. támogatási szerződését, majd az állami Eximbank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. a hiteleit is – írta meg lapunk a múlt héten. A nehéz pénzügyi helyzetbe került cég csődvédelmet kért, a bíróság augusztus 31-től rendelte el a csődeljárását, amellyel 180 napos fizetési haladékot kapott a vele szembeni követelések teljesítésében.
Cikkünk megjelenése után a HIPA kommunikációs osztálya válaszolt a BG Kft. állami támogatásával kapcsolatos kérdéseinkre. A válaszból kiderül, hogy a vállalkozás 6,5 milliárd forintból felépített és 2019 szeptemberében átadott üzemének beruházásához a KKM - a 2017. augusztus 25-én létrejött támogatási szerződés alapján - 2,52 milliárd forintot folyósított.
A KKM azért állt el a támogatási szerződéstől, mert annak több rendelkezését megsértette a cég. A BG Kft. "a 2020-as üzleti évben a vállalt 300 fős átlagos állományi létszám helyett 184 fős átlagos dolgozói létszámmal rendelkezett, amelyből továbbá a vállalt 15 fős felsőfokú végzettséggel rendelkező átlagos állományi létszám helyett átlagosan 8 főt foglalkoztatott. A cég továbbá megszegte a támogatási szerződésben rögzített beszámolási és tájékoztatási kötelezettségeit is. Mindez a támogató elállását eredményezte a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014-es kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel" - közölte a HIPA.
Kamatostul visszakövetelik a támogatást
A KKM visszaköveteli a cégtől a folyósított támogatási összeget (2,52 milliárd forint) és annak kamatait.
Arról is érdeklődtünk a HIPA-tól, illetve a KKM-től, hogy az állami támogatás és hitel miatt várható-e a BG Kft. csődeljárása és esetlegesen azt követő felszámolási eljárása során az állami felszámolócég (a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.) kijelölése, amely vagyonfelügyelőként vagy felszámolóként felügyelné a cég reorganizációját, illetve a megszüntetését. A beruházási ügynökség tájékoztatása szerint még nem született kormánydöntés arról, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítik a BG Kft.-t, amely alapján a bíróság kijelölheti az állami felszámolót. "Amennyiben erre bármely esetben sor kerül, az a döntés normatív jellegénél fogva nyilvános lesz" - közölte a HIPA; azaz a kormány rendelte megjelenik majd a Magyar Közlönyben.
Mertek nagyot álmodni
A kisvárdai, több mint 12 ezer négyzetméteres üzem 2019 szeptemberi átadásáig a BG Kft. tulajdonosa - a francia hátterű, 1994 óta működő - Imofi S.R.W.S. Kft. (illetve jogelődje) Zalaszentgróton foglalkozott éticsiga feldolgozással és csigás-kagylós ételek készítésével, az éves forgalma ekkor még meghaladta a négymilliárd forintot. A zalaszentgróti üzemben évi ezer tonna, nem csak Magyarországon gyűjtött éticsigát dolgoztak fel. Az új gyár elindulásával évi 400-500 tonna csigát szerettek volna itt felvásárolni. - Ez azonban nem valósult meg, információink szerint a veszteségesen működő BG Kft. a közelmúltban főként pékáruk, leveles tészták gyártásával és exportálásával foglalkozott. Hazai éticsigát 2020-ban sem dolgoztak fel, mivel Magyarországon már alig akad ember, aki hajlandó csigát gyűjteni. (erről itt olvashat.) A cég nem reagált lapunk megkeresésére. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/bourgogne-gastronomie-csigafeldolgolzo-hipa-kkm-allami-tamogatas-csodeljaras-kisvarda.736987.html | https://web.archive.org/web/20230321135820/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/bourgogne-gastronomie-csigafeldolgolzo-hipa-kkm-allami-tamogatas-csodeljaras-kisvarda.736987.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-a-kulugy-kamatostul-visszakeri-a-25-milliardos-tamogatast | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-09-30 23:33:52 | [] | [
"Bourgogne Gastronomie Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"hitelezés"
] | [] |
52,879 | Kormánypárti drogkutatókra is jutott Rogánék álcivil házipénztárából | A kormány politikai döntését tudománytalan, kváziszakmai ideológiával támogatja a kormányoldali sajtóban is futtatott Drogkutató Intézet. A szervezetet Rogán Antal álcivil házipénztára, azaz a Batthyány Lajos Alapítvány harmincmillió forintos, végeredményben közpénzből származó támogatásával hozták létre. Az intézet a háttérben ex-MCC-s hallgatók magánbizniszével bútorozott össze. | „A drogfogyasztók a heroinhasználatot magasabb presztízsűnek tartják a kokainhasználatnál” – olvasható a Drogkutató Intézet tavaszi elemzésében. Hogy tessék? – kérdezne vissza nemcsak a terület bármely szakértője, hanem mindenki, aki látta mondjuk a Trainspotting című film lecsúszott heroinistáit, vagy olvasta a már száz éve is arisztokraták élvezeti szereként ismert kokain itthoni jelenlétét körbejáró Magyar Kóla sikerkönyvet.
A minden szakmaiságot mellőző kijelentést közzétevő intézet alig másfél éve létezik, a szélesebb nyilvánosság számára nem különösebben látványosan. De kábítószerüggyel, ártalomcsökkentéssel foglalkozó körökben nincs túl jó híre ennek a Drogkutató Intézetnek, amelynek a létrehozása közvetve adóforintokból, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a kabinetirodát vezető Rogán Antal álcivil házipénztárának becézett Batthyány Lajos Alapítvány asszisztálásával történt.
Többen úgy gondolják: az intézet célja, hogy a kormány szakmaiatlan drogügyi lépéseit a nyilvánosság előtt kimagyarázza. Hasonló lépésre eddig egyetlen példát ismerünk.
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu
Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
Politikai vitába szállt be a Drogkutató Intézet
A Drogkutató Intézet mindeddig először és utoljára idén februárban bocsátott ki nyilvános szakmai állásfoglalást, méghozzá amiatt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. Ennek az volt az előzménye, hogy a magyar delegáció az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kábítószerügyi bizottságának tavaly decemberi ülésén az előre elfogadott uniós állásponttal szemben szavazott.
Az uniós álláspont egyébként azt célozta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatával megegyezően a kannabisz a legeslegveszélyesebb kábítószerek jegyzékéről egy olyan, másik listára kerüljön, amely ugyan szintén tiltott kábítószereket tartalmaz, viszont ezeknek orvosi, tudományos felhasználása is elképzelhető.
„A magyar kormány ellene szavazott a civilizált világnak. Olyan országokkal szavaztunk együtt, mint Kína, Oroszország vagy Afganisztán” – mondta az Átlátszónak a kormány lépésével szemben kritikus közleményt is kibocsátó Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) elnöke, Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus.
A bizottság online ülésén Dancs Ferenc migrációügyi kormánybiztos képviselte a kormányt, aki azzal indokolta a szavazatát, hogy a kannabisz átsorolása „drasztikus lépés a drogliberalizáció irányába (…) Magyarországon bármely kábítószer használata törvénytelen és büntetendő. Ezt nem szeretnénk megváltoztatni a jövőben, és határozottan tiltakozunk a nemzeti drogpolitikánkba való bármilyen beavatkozással szemben, ideértve a kannabisz másik listára helyezését.”
Drogliberalizációról egyébként szó sem volt a témában, ahogy ezt többek között egyébként a Magyarországhoz hasonlóan szavazó Oroszország, Kína és másik 27 ország által közzétett nyilatkozat is elismerte.
De a lényeg az: a 2020 márciusában bejegyzett Drogkutató Intézet valamiért szintén ebben az ügyben érezte fontosnak, hogy fennállása során először és mindeddig utoljára szakmai állásfoglalást adjon ki. Érdekes módon ráadásul nem a szavazás idején, hanem hónapokkal később, amikor az Európai Bizottság bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megkezdését – tehát nem a szakmai, hanem a politikai esemény idején.
Szereti a kormányoldali sajtó
Az aláírás nélküli, rövidke állásfoglalás úgy zárul: „A [WHO-]javaslat elutasításának tehát tudományos alapja van”. A Drogkutató írását rögvest szemlézte a kormányoldali sajtó zászlóshajója, a Mandiner. A Mandiner verziójában már direkte politikai verdiktént olvasható: „A Drogkutató Intézet álláspontja szerint a magyar kormány döntésének van tudományos alapja.”
Ez egy rendkívül tudománytalan cikk – mondta az Átlátszónak Szemelyácz János, aki szerint a Drogkutató Intézet állásfoglalásának az volt a funkciója, hogy a kormány döntéséhez ideológiai muníciót szolgáltasson a magyar nyilvánosságban.
A Szemelyácz által elnökölt KCKT saját közleményében jelezte: „a kannabisz átsorolása nem tekinthető »drogliberalizációnak«, hiszen továbbra is a nemzetközi egyezmények által szigorúan ellenőrzött kábítószerek között maradt”.
A Mandinernél amúgy láthatóan jól fekszik a Drogkutató: az elmúlt egy évben Haller József igazgatóval és Deák Csilla vezető kutatóval is készült interjú a lapba. Miközben a magyar kábítószerhelyzet számos tekintetben, például a dizájnerdrogok térnyerését tekintve is elszomorító, ezekben az interjúkban mintha csak egyetlen téma lenne: az egyik azt a címet viseli, hogy „a marihuána-legalizáció nem oldja meg a drogkérdést”, a másik meg azt, hogy „a marihuána nem gyógyszer, hanem kapudrog”.
Az intézet honlapja szerint tizenhárman dolgoznak náluk. De vajon miből futja erre? A Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. bejegyzésénél az alapító, a ma 26 éves Pongrácz Bálint László alig hárommillió forintot tett le. Azonban ennek az összegnek a tízszeresével járult hozzá a szervezet létrejöttéhez a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA).
Korábban megszereztük és nyilvánosságra hoztuk a BLA támogatásainak listáját, amelyben az is olvasható, hogy 2020-ban harmincmillió forintot adtak Pongrácz cégének a Drogkutató intézet létrehozására.
Korábbi cikkünkben írtuk: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdos támogatásait továbbosztó BLA eldugott perselyként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
„Rengeteg fiatal PhD tanonccal indultak […] de egyértelmű volt, hogy vannak jó színvonalú szakemberek, akiket nem látnának szívesen” – mesélte a Drogkutatóról Szemelyácz, akinek a szervezetét szintén megkereste valamilyen együttműködés reményében az új intézet.
A KCKT elnöke szerint az intézet megalapítása mögött elsősorban politikai érdekeket érdemes keresni: „Ha szakmaiatlanok a kormány kábítószerügyekkel kapcsolatos döntései, akkor azoknak a szakmai mázzal leöntött megtámogatására hozták létre” – mondta.
Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója korábban úgy jellemezte a Drogkutató Intézetet: közpénzt kiszivattyúzó alapítványi támogatásból létrehozott fantomintézet, ami mégis több munkatárssal rendelkezik, mint az egész nemzeti drogkoordináció.
Szemelyácz szerint „ha a kormánynak ez a terület valóban fontos lenne, akkor egy új nemzeti drogmegelőzési intézetet kellett volna létrehoznia”. Nem ez történt.
Pszichológiai összefüggések
A Drogkutató Intézet székhelye Lipótvárosban található, amelyet a cégbíróságra beadott iratok szerint szívességből használ. Ugyanezen a címen működik a Mindset Pszichológia Kft. is, amely Arany Bence és Partos Bence érdekeltsége. A lakás a cégbíróságon fellelhető iratok szerint Arany Bence édesanyjának tulajdona.
A pszichológiai ismeretterjesztő lapot kiadó, de tanácsadást, pszichoterápiát is kínáló Mindsetet a Drogkutató partnereként tünteti fel a honlapján, valamint a terápiás központhoz referálja a „segítségre szoruló” érdeklődőket. A Drogkutató egyes szövegei a Mindset kiadványaiban is megjelennek.
Érdekes egybeesés: a volt MCC-s hallgató Arany nemcsak a Mindset résztulajdonosa, hanem a Drogkutató létrehozását harmincmillió forinttal támogató BLA tulajdonába tartozó, a Hungarian Review folyóiratot kiadó BL Nonprofit Kft. ügyvezetője is.
Korábban a Magyar Narancs szedte elő, hogy Arany a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) anno létrehozó Tombor András érdekeltségében lévő és cseh repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója. Az MCC-világon keresztül a Habony Árpád hitelezőjeként is ismert Tombor tűnik az alternatív fideszes civilszféra egyik főalakjának.
Az MCC-n tavaly egyébként a Mindset együttműködésében pszichológiai képzés indult – a szakirány létrejöttét 7,9 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség.
Partos Bence, a Mindset másik résztulajdonosa a Mathias Corvinus Collegium (MCC) volt hallgatója, emellett a Mandiner korábbi főszerkesztő-helyettese. Érdekesség: a Partossal azonos lakcímen bejelentett Mindset-pszichológus/coach Farkas Vera tulajdonában álló Volumen Communications Kft. regisztrálta a Drogkutató Intézet domainjét, és a 2019-ben bejegyzett kommunikációs vállalkozás tavaly már 67 millió forint forgalmat bonyolított.
Arany és Partos közösen gründolták a Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítványt, továbbá a Transzparens Újságírásért Alapítványt is. Előbbi entitás 5 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől migrációkutatásra, kurátora Pongrácz Bálint, a Drogkutató Intézet alapítója. A második alapítvány ügyesen szerkesztett újságíró-portrékkal igyekszik alátámasztani az orbánista médiaelhárítás alaptézisét, miszerint nem létezik független újságírás. A szervezet egyik ilyen portréíró munkatársa Pongrácz Bálint.
Pongrácz Bálintot több kérdéssel kerestük. Személyes interjút ígért, amelyet lemondott, telefonos interjúlehetőséggel nem kívánt élni, e-mailben elküldött kérdéseinkre pedig a megadott időpontig semmilyen választ nem adott.
A kormányzat az elmúlt tíz évben megszüntette az összes olyan háttérintézményt, ami a kábítószerüggyel foglalkozó szervezetek számára irányadó tudott lenni, mindössze kettőnek sikerült megmaradnia, ahol pontosan öt fő dolgozik – mondta el Szemelyácz János. „Ha mégis van pénz erre a területre, akkor miért nem egy országos szakmai intézményt csinálnak?” – teszi fel a kérdést a szakértő. | https://atlatszo.hu/2021/10/01/kormanyparti-drogkutatokra-is-jutott-roganek-alcivil-hazipenztarabol/ | https://web.archive.org/web/20221008221620/https://atlatszo.hu/2021/10/01/kormanyparti-drogkutatokra-is-jutott-roganek-alcivil-hazipenztarabol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyparti-drogkutatokra-is-jutott-roganek-alcivil-hazipenztarabol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-10-01 12:42:27 | [
"Arany Bence",
"Partos Bence",
"Pongrácz Bálint"
] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Drogkutató Intézet",
"Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítvány",
"Mindset Pszichológia Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Transzparens Újságírásért Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"dezinformáció",
"klientúra"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
52,880 | Történelmi jelentőségű bűnnek tartják, hogy Vidnyánszkyék megkapnák a Színészmúzeumot | Az SZFE új vezetőinek adnának három értékes budai ingatlant, köztük a Színházi Intézetet is. A Magyar Színházi Társaság azt kéri, ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. | Állásfoglalást adott ki a Magyar Színházi Társaság, miután Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy az SZFE-t a kormány által áterőltetett modellváltás óta működtető, Vidnyánszky Attila által vezetett alapítványához kerülne az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) több mint 150 éves, klasszicista épülete, a Bajor Gizi Színészmúzeum és egy, az ingatlannal szomszédos telek, és ezek a színészmúzeum kivételével el is adhatóak.
A szervezet elnöksége közölte, a sajtóból értesültek a törvénytervezetről.
Eddig is fenntartással figyeltük az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését, de történelmi jelentőségű bűnnek érezzük olyan épületek esetében, melyek képletesen és morálisan nem csupán az állam, de a teljes színházi szakma tulajdonában állnak. Jelentőségük túlmutat az épületeken.
Mint írják, bár a Bajor-villát nem lehet eladni, „megkockáztatjuk, hogy a villa és a hozzá tartozó kert, kerti tó, stb. egy dupla telekre épült, és bár a múzeum a 16-os szám alatt található, a villaépület környezeti egysége sérülne, ha a beépítetlennek minősített területet leválasztanák róla”.
Szerintük „az OSZMI épülete legalább ilyen fontos helyszín, és itt már muzeológiai értékekről beszélünk”. Hozzáteszik: „további aggodalomra ad okot, hogy nem egyértelmű, pusztán az ingatlanvagyon, vagy a teljes fenntartói jogkör kerül-e az Alapítványhoz. Amennyiben fenntartóváltásról is szó van, a jövőre hetvenéves intézmény múzeumszakmai felügyelete, illetve az OSZMI által kezelt műkincsvagyon tulajdonosi jogainak gyakorlása sem tisztázott, és nem megnyugtató.”
„A mostani tervezet, amely az ingatlanokat alapítványi kézbe helyezné, megítélésünk szerint elővetíti annak a veszélyét, hogy előbb vagy utóbb eladnák a két nem csak tényleges értéke, hanem szimbolikus jelentősége miatt is fontos épületet, ami a magánkezdeményezés révén létrejött Bajor Gizi Színészmúzeum esetében helyrehozhatatlan erkölcsi kárt jelentene. Kérjük a törvényhozókat, az intézmények történeti jelentőségére és a magyar színházi életben betöltött szerepére való tekintettel ne szavazzák meg a benyújtott törvényjavaslatot” – zárul a közlemény | https://hvg.hu/kultura/20210924_Tortenelmi_jelentosegu_bunnek_tartjak_hogy_Vidnyanszkyek_megkapjak_a_Szineszmuzeumot | https://web.archive.org/web/20211008155539/https://hvg.hu/kultura/20210924_Tortenelmi_jelentosegu_bunnek_tartjak_hogy_Vidnyanszkyek_megkapjak_a_Szineszmuzeumot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tortenelmi-jelentosegu-bunnek-tartjak-hogy-vidnyanszkyek-megkapnak-a-szineszmuzeumot | HVG | hungarian-news | 2021-09-24 12:08:00 | [
"Vidnyánszky Attila"
] | [
"Bajor Gizi Színészmúzeum",
"Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet"
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"oktatás",
"műemlékvédelem",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,881 | Jordán Ferenc: Mészárosok ünnepe, ez ma a vadászat és a világkiállítás | A vadgazdálkodás működhetne tudományos alapokon, ám üzleti alapon működik. Gépesített mészárlás. A vadászati világkiállítás pedig nem számít hivatalos rendezvénynek, mert nem teljesíti annak feltételeit, leginkább csak egy kisebb kör urizálása, pénzszórása. | 2021.09.25. 09:00
A vadgazdálkodás működhetne tudományos alapokon, ám üzleti alapon működik. Gépesített mészárlás. A vadászati világkiállítás pedig nem számít hivatalos rendezvénynek, mert nem teljesíti annak feltételeit, leginkább csak egy kisebb kör urizálása, pénzszórása. Vélemény.
Ennél rosszabb kampánynyitást nehezen képzelhetett volna magának Karácsony Gergely
vélemény
2024.01.26. 14:286 perc
Pár hónappal az önkormányzati választás előtt egymást érik az olyan fővárosi közlekedési ügyek és botrányok, amelyekben éppen Karácsony Gergely főpolgármester lehetséges kihívója, Vitézy Dávid tud avatott szakértőként fellépni. A tömegközlekedési járatritkítás témájában pedig senki által ki nem kényszerített bénázást láthatunk a fővárostól és a BKK-tól, amit betetőzött egy pulykahasonlat. | https://hvg.hu/360/202138_meszarosok_unnepe | https://web.archive.org/web/20211008232304/https://hvg.hu/360/202138_meszarosok_unnepe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jordan-ferenc-meszarosok-unnepe-ez-ma-a-vadaszat-es-a-vilagkiallitas | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-25 11:00:00 | [] | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"vadászat",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
52,882 | Kínos történeteiket is szeretnék feledtetni a kormányhoz közel álló hobbivadászok | Ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő lőállásokat. A prominens Stüszik már a vadászati világkiállítás előtt is számos bakot lőttek, miközben a vadászszakma jelentős része a munkáját végzi. | Ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő lőállásokat. A prominens Stüszik már a vadászati világkiállítás előtt is számos bakot lőttek, miközben a vadászszakma jelentős része a munkáját végzi.
Orbán kényes területre téved, amikor azt mondja, hogy a nemzetnek nincsenek határai, ugyanakkor több szomszédos országgal is baráti a viszonya, írja a svájci lap. | https://hvg.hu/360/202138__vadaszati_kiallitas__uradalmak_es_cseledek__hobbi_es_termeszetvedelem__hajtas_parttars | https://web.archive.org/web/20230131082225/https://hvg.hu/360/202138__vadaszati_kiallitas__uradalmak_es_cseledek__hobbi_es_termeszetvedelem__hajtas_parttars | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kinos-torteneteiket-is-szeretnek-feledtetni-a-kormanyhoz-kozel-allo-hobbivadaszok | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-24 07:00:00 | [
"Barna Zsolt",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Kiss B. Zoltán",
"Kovács Zoltán",
"Kürti Sándor",
"L. Simon László",
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Semjén Zsolt",
"Tiborcz István",
"Vörös József"
] | [
"Dalerd Zrt.",
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Fidesz",
"Országos Magyar Vadászati Védegylet",
"Soproni Egyetem",
"Soproni Egyetemért Alapítvány"
] | [
"Békés megye",
"Bélmegyer",
"Bodajk",
"Fejér megye",
"Geszt",
"Tarhos"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"műemlékvédelem",
"támogatás",
"PR",
"vadászat",
"önkormányzat",
"erdészet",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"dohányipar",
"koncesszió",
"kastély",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Vadászati világkiállítás"
] |
52,883 | Egy egyetemi alapítványhoz került a Grand Tokaj Zrt. | A társaság tulajdonjoga eddig az államnál volt. | A társaság tulajdonjoga eddig az államnál volt.
A Grand Tokaj Zrt. tulajdonjoga az államtól átkerült a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítványhoz, a szombaton megnyíló felsőoktatási intézmény alapítását a cég vezetői történelmi jelentőségű kezdeményezésnek tartják.
Az alapítvány elnöke csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésén azt mondta: a kormány régi adósságot törlesztett az intézmény létrehozásával, hiszen a helyi felsőoktatás múltja a 17. századba nyúlnak vissza. Stumpf István közölte, hogy az új tudásközpont egyik része a hagyományoknak megfelelően a pedagógus- és tanítóképzés lesz, emellett a szőlészet-borászat, a turizmus-vendéglátás, a gazdaságmenedzsment is helyet kap a képzési kínálatban. Egyedülálló kezdeményezésként jön majd létre a Tokaj Wine Business Institute, amely posztgraduális képzést fog nyújtani borászok számára.
Most betonozta be a kormány a szellemi és kulturális hátországát A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
Az alapítvány egyrészt kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és annak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente. Az összegekből az oktatás megkezdésén túl infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg. Sárospatakon szállodaépítés fejeződik be, föl kell újítani a tanítóképzőt, továbbá új kollégium és egyetemi kampusz is épül a szőlész-borász képzés számára – ismertette az alapítvány elnöke.
A Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy új korszak kezdetének tekintik a tulajdonosváltást. Goreczky Gergely hangsúlyozta, hogy a vállalat megújulása már 2013-ban elkezdődött, szigorú gazdálkodással javították az eredményességet, a velük szerződött termelőkkel hosszú távú kapcsolatra törekednek. A Grand Tokaj Zrtr.-nél ma már évente csaknem 5 millió palack készül, 38 országban értékesít, és bízik a további terjeszkedésben – tette hozzá.
A Grand Tokaj Zrt. Ügydöntő Felügyelőbizottságának elnöke, Szabó László az állam kivonulását úgy értékelte, hogy a kormány a helyiekre bízta a Grand Tokajt, amely a gyakorlati oktatást, és piaci szempontú kutatási hátteret biztosít az egyetem számára. A térség ezzel új lehetőséget kapott, de szükség lesz nagyobb szerkezeti átalakításokra, többek között a fajtaszerkezet, a termelési-betakarítási módok átértékelésére, az éghajlati változások felmérésére – mondta.
Az egyetem és a vállalat összekapcsolódását a Grand Tokaj Zrt. főborásza is üdvözölve. Áts Károly szerint a kapcsolatoknak a helyi gazdák is hasznát látják, a minőség sokat javult az utóbbi években.
A mostanáig állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. a borvidék legnagyobb pincészeteként borkészítéssel és borértékesítéssel foglalkozik. Az egykori Tokaji Kereskedőház 2013-ban újult meg. Az átalakulás része a vállalati és termékarculat frissítése, a korszerű borászati központ létrehozása is. Az 1993-ban létrejött tolcsvai központú társaság forgalma a nyilvános jelentés szerint 2019-ben meghaladta, 2020-ban megközelítette a 2,7 milliárd forintot, és tavaly már a külföldi értékesítés aránya volt nagyobb a nettó árbevételen belül. | https://hvg.hu/kkv/20210923_egyetemi_alapitvanyok_grand_tokaj_zrt | https://web.archive.org/web/20211008140256/https://hvg.hu/kkv/20210923_egyetemi_alapitvanyok_grand_tokaj_zrt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-egyetemi-alapitvanyhoz-kerult-a-grand-tokaj-zrt | HVG | hungarian-news | 2021-09-23 21:56:00 | [] | [
"Grand Tokaj Zrt.",
"Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Sárospatak"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vendéglátás",
"tőzsde",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,885 | Végelszámolják a kormány lélegeztetőgép-beszerzésén milliárdokat szakító céget | A kormány lélegeztetőgép-bizniszének egyik legnagyobb nyertese volt a Fourcardinal Kft., amely 17 milliárd forintos beszerzést bonyolított, most azonban jogutód nélküli megszűnés mellett döntöttek, szeptember 1-én. Egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét.
Felismerte a kormány, hogy fel kell töltenie a magyar készleteket lélegeztetőgépekből, aztán mintegy 16 000 készülék porosodik a raktárakban, annak csupán töredékére, kevesebb mint 1600-ra volt összesen szükség.
A kifizetett osztalék döntő része, 13,8 milliárd forint egyetlen magánszemélyhez került,Nagy Beatrixhoz.
Szegi Ildikó, lánya Nagy Beatrix. Szegi Ildikót Rahói Zsuzsanna "egyik bejáratott civil kapcsolataként" említi a lap, Rahói pedig Orbán Viktor főtanácsadója. Szegi Ildikónak egyébként van egy fia is, Nagy Hunor Szilárd, akinek nevéhez kötődik a Szegi Medical Center Kft. A céggel szintén leszerződött a külügy lélegeztetőgépek beszerzésére, a kontraktus értéke közel 400 millió forint volt. | Hamarosan nyoma sem maradhat a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-nek, amely azzal vált országosan ismert céggé, hogy egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét annak is köszönhetően, hogy a Külügyminisztérium az egyik legnagyobb összegű szerződést kötötte a céggel a lélegeztetőgépek beszerzésére a koronavírus-járvány első hulláma idején.
A Fourcardinal Kft. ugyanis szeptember 1-je óta végelszámolás alatt van. A jogutód nélküli megszűnésről szintén szeptember 1-én döntött a társaság. Az eljárást Süli Kálmán végelszámoló vezeti, a céggel szembeni igényeket november 7-ig lehet benyújtani.
Lapunk írta meg júniusban, hogy a koronavírus-járvány hazai megjelenését követően nem telt el túl sok idő, amíg felismerte a kormány a külföldi aggasztó példákat látva, hogy fel kell töltenie a magyar készleteket lélegeztetőgépekből. A döntés folyományaként aztán mintegy 16 000 készülék porosodik a raktárakban, annak csupán töredékére, kevesebb mint 1600-ra volt összesen szükség a járvány legkritikusabb időszakában is. Jelenleg 81-en vannak lélegtetőgépen. A beszerzett mennyiség vitatott volt, ráadásul a külügy nagyon sokáig titkolta is a részleteket: ugyanúgy az egyes szerződések értékét, mint a megbízott cégek nevét.
Kapcsolódó cikk 15 milliárdos osztalékot hozott a lélegeztetőgép-biznisz a legnagyobb magyar beszerzőnek Egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét az a magyar cég, mellyel a Külügyminisztérium a legnagyobb összegű szerződést kötötte lélegeztetőgépek beszerzésére a koronavírus-járvány első hulláma idején.
A 444.hu végül kikérte a Külügyminisztériumtól, hogy kitől és mennyiért vásároltak 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért. Az egyik ilyen cég volt a Fourcardinal, amelytől összesen ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt a kormány összesen 17 milliárd forintért, tehát darabonként 17 millió forintért. A cég értékesítési árbevételként tavaly az előző évinél 216-szor többet könyveltek el, 229 millió forint után 49,5 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.
A bevételek és ráfordítások eredményeként már üzemi szinten is hatalmasat nőtt a Fourcardinal nyeresége, kicsivel több mint 17 milliárdot mutattak ki az előző évi majdnem 47 millió után.
Ebből bőven futotta osztalékra is, 15,4 milliárd forint kifizetéséről döntöttek a tulajdonosok, Nagy Beatrix, valamint a Silk Road Fund Zrt. Előbbi a törzstőke 90 százalékát jegyzi, utóbbi a maradék 10-et. Ez alapján a kifizetett osztalék döntő része, 13,8 milliárd forint egyetlen magánszemélyhez került.
Róla egyébként azt írta a VálaszOnline, hogy a 2014-ben alapított Fourcardinal első ügyvezetője Szegi Ildikó volt, az ő lánya Nagy Beatrix. Szegi Ildikót Rahói Zsuzsanna "egyik bejáratott civil kapcsolataként" említi a lap, Rahói pedig Orbán Viktor főtanácsadója, aki a jelentősebb külföldi tárgyalásokon rendre ott ül a kormánydelegációban.
Szegi Ildikónak egyébként van egy fia is, mint arra felhívták a figyelmet, Nagy Hunor Szilárd, akinek nevéhez kötődik a Szegi Medical Center Kft. A céggel szintén leszerződött a külügy lélegeztetőgépek beszerzésére, a kontraktus értéke közel 400 millió forint volt. Tavaly végül 456 millió forintos forgalom mellett 67,4 millió foruntos nyereséget könyvelhettek el.
Kapcsolódó cikk Kínai vakcinaszerződés: a lélegeztetőgép-biznisz főszereplőihez vezetnek a szálak Ugyan a kínai vakcinaszerződésbe bevont közvetítőcég tulajdonosai nem tűnnek izgalmas figuráknak, az érintett társaságok alapításánál, tulajdonváltásainál közismertebb nevek tűnnek fel.
Szintén írtunk róla, hogy a Fourcardinal egyik tulajdonosa a SRF Silk Road Fund Holding Zrt. volt, amelynek vezérigazgatója Szeverényi Márk. Az SRF Silk Road Zrt. egyik alapítója Veréb Balázs ügyvéd mellett pedig nem volt más, mint a vakcinaszerződésekkel érintett cégeknél is felbukkanó Vámosi-Nagy Zsolt. | https://mfor.hu/cikkek/makro/vegelszamoljak-a-kormany-lelegeztetogep-beszerzesen-milliardokat-szakito-ceget.html | https://web.archive.org/web/20230527012847/https://mfor.hu/cikkek/makro/vegelszamoljak-a-kormany-lelegeztetogep-beszerzesen-milliardokat-szakito-ceget.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/vegelszamoljak-a-kormany-lelegeztetogep-beszerzesen-milliardokat-szakito-ceget-1 | mfor.hu | eu-news | 2021-09-30 16:36:00 | [
"Nagy Beatrix",
"Szegi Ildikó"
] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"lélegeztetőgép",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,886 | Teljes lebukás: hazudott a DK elnökségi tagja | Ráczné Földi Judit, a párt székesfehérvári jelöltje 2021. július 26-án aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amely szerint nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában. A Válasz Online most dokumentumokkal igazolja, hogy a politikus nem mondott igazat. | Tegnapi cikkünkben jeleztük: a Fejér megye 1. (székesfehérvári) választókerületében induló DK-s jelöltnél a Tóth Csaba-ügyhöz mérhető problémát találtunk. Ráczné Földi Judit ugyanis 2021. július 26-án aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amely szerint nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában – miközben ugyanezen a napon egy Delaware állambeli offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozás képviselőjeként járt el. Mindezt egy hazai cégbíróságon iktatott dokumentummal is igazoltuk.
A DK-s jelölt később azt nyilatkozta a Telexnek, semmi köze a megnevezett céghez, és a lapnak nyilatkozva abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről a vállalkozásról. Majd ő és pártja is közölte: feljelentést tesznek a Válasz Online ellen. Lapunk áll a per elé, sőt a Facebookon kiadott közleményünkben kifejezetten kértük Ráczné Földi Judittól és/vagy a pártjától, tartsák be ígéretüket, és haladéktalanul jelentsék fel a Válasz Online-t. Újságírói praxisunk alatt ugyanis még nem találkoztunk olyannal, aki csípőből tagad egy jól dokumentált (és még bővebben dokumentálható) tényt. Nem ehhez, hanem a mismásoláshoz meg a hallgatáshoz vagyunk szokva a mindenoldali „bátrak” részéről. Kérjük tehát a DK-t és jelöltjét, tényleg pereljék be lapunkat, hogy élőben végigtudósíthassuk a bíróságról, amint a politikust szembesítik a valósággal. Ennek jegyében most közzétesszük a dokumentum teljes változatát, amin szerepel Ráczné Földi Judit aláírása:
Továbbá bemutatunk egy másik céges dokumentumot is, ami bizonyítja, hogy Ráczné Földi Judit nemcsak képviseli, de tulajdonolja is (de a keltezés alapján a minimum, hogy nyáron tulajdonolta) a Delaware állambeli offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozást.
Ebből világos, hogy amit a DK-s jelölt (aki elnökségi tag is a pártban) a Telexnek nyilatkozott, jelesül, hogy semmi köze a megnevezett céghez, sőt nem is biztos, hogy hallott róla, egyszerű hazugság. Az ügy politikai tétje megítélésünk szerint azért magas, mert Ráczné Földi Judit nyilvánvalóan megsértette az általa is aláírt előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatban foglaltakat, amely szerint nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában – és az előválasztási folyamat komolyan vehetősége múlik azon, hogy lesz-e ennek bármiféle következménye.
Nyitókép: Ráczné Földi Judit képviselőjelölt Dobrev Klárával, a DK miniszterelnökjelöltjével (fotó: Ráczné Földi Judit hivatalos Facebook-oldala)
A Válasz Online nem létezhetne olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#előválasztás#feljelentés#offshore | https://www.valaszonline.hu/2021/09/24/raczne-foldi-judit-valasz-online-offshore-feljelentes/ | https://web.archive.org/web/20230603073647/https://www.valaszonline.hu/2021/09/24/raczne-foldi-judit-valasz-online-offshore-feljelentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teljes-lebukas-hazudott-a-dk-elnoksegi-tagja | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-09-24 00:00:00 | [
"Ráczné Földi Judit"
] | [] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"offshore",
"választások - népszavazás"
] | [] |
52,887 | A DK és a Jobbik koalíciója megmentette Rácznét, de nyomozás indulhat az offshore-ügyben | Ezek tehát a cégbírósági nyilvántartásban szereplő tények, ennek ellenére Ráczné azt találta mondani néhány napja a Telexnek, semmi köze a megnevezett vállalkozáshoz, semmilyen pozíciót nem visel, és a lapnak nyilatkozva abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről az amerikai társaságról. Ízlelgessük ez utóbbi mondatrészt: „abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről az amerikai társaságról”. Ez az alábbiak fényében különösen szórakoztató állítás, de erről később…
Tehát: cikkünk nyomán – az MSZP–Párbeszéd kezdeményezésre – tegnap etikai eljárást folytatott az Országos Előválasztási Bizottság Ráczné Földi Judit ellen. Aki a bizottságnak írt levelében elismerte, hogy 2010. március 11. napjától bő 11 éven át ő volt a Minos King Global Business LLC. igazgatója, az viszont szerinte csak technikai hiba, nyilvánvaló elírás lehet, hogy a cégnek ő lett volna a tulajdonosa is. És mellékelt egy szeptember 27-én kelt letéti igazolást, amelyben dr. Vágner Elza ügyvéd igazolja, hogy irodájában „a mai napon letétbe helyezésre került” azon okirat, melyben dr. Szabó László közjegyző általa „hitelesített aláírással ellátott nyilatkozatba foglalta a Minos King Global Business LLC. tényleges tulajdonosának személyét”.
Mindebből első olvasatra az látszik, hogy nem közjegyzői tanúsítványról van szó, hiszen a közjegyző nem az okirat tartalmi valóságát, hanem mindössze az aláíró személyét és dátumát igazolta. Egy biztos: Ráczné lényegében strómanként írja körül magát, és azt állítja, van egy nála is ténylegesebb tulajdonosa az offshore vállalkozásnak – de nem árulja el, kicsoda.
A történet legmegindítóbb része, hogy a DK-s jelölt, aki tehát néhány napja még „abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről az amerikai társaságról”, most levelekkel, közjegyzői okiratokkal és ügyvédi letéti igazolásokkal ismeri el, hogy 2010-től ő igazgatta az offshore céget, amelyről nyáron saját maga nyilatkozta a hazai cégbíróságnak, hogy az övé.
Nos, ilyen körülmények között szavazott tegnap az Országos Előválasztási Bizottságban nemmel az MSZP–Párbeszéd etikai indítványára a DK és a Jobbik delegáltja, illetve tartózkodott a momentumos és az LMP-s küldött – vagyis ezek a pártok tartották versenyben „kétharmaddal” Ráczné Földi Juditot. Hangsúlyozzuk: nem a valóság, az igazság meg a megdönthetetlen bizonyítékok szóltak a Gyurcsány-féle párt jelöltje mellett, hanem a szavazó pártok képviselői. Korábban ugyanez a grémium egyébként Tóth Csabát is „tisztázta” a főbb vádak alól, aztán tegnap mégis kapitulálni kényszerült a zuglói jelölt.
Bónusz: a Válasz Online információi szerint az ország leghíresebb feljelentője, Tényi István időközben a Székesfehérvári Járási Ügyészséghez fordult költségvetési csalás gyanúja miatt Ráczné és társai offshore-ozása miatt – és kérte az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását.
Nyitókép: Ráczné Földi Judit Székesfehérváron kampányol (forrás: a jelölt hivatalos Facebook oldala)
A Válasz Online nem létezhetne olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#Demokratikus Koalíció#előválasztás#Ráczné Földi Judit | https://www.valaszonline.hu/2021/09/28/dk-jobbik-koalicio-raczne-foldi-judit-elovalasztas-offshore-etikai-bizottsag-nyomozasshore-ugyben/ | https://web.archive.org/web/20230529112653/https://www.valaszonline.hu/2021/09/28/dk-jobbik-koalicio-raczne-foldi-judit-elovalasztas-offshore-etikai-bizottsag-nyomozasshore-ugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dk-es-a-jobbik-koalicioja-megmentette-racznet-de-nyomozas-indulhat-az-offshore-ugyben | valaszonline.hu | hungarian-news | 2021-09-28 00:00:00 | [
"Ráczné Földi Judit"
] | [] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"offshore",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"választások - népszavazás",
"strómanok"
] | [] |
|
52,888 | Ellenzéki politikusokat nem engednek be a Fertő tavi beruházás területére | „A beruházás környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból megfelelő ellenőrzés és kontroll alatt van, (…) de a fejlesztés környezetvédelmi és természetvédelmi kérdéseit kizárólag szakmai szinten kívánjuk kezelni, azt az illetékes hatóságokkal, valamint az általuk kijelölt szakértőkkel egyeztetjük. A fenti okok miatt a munkaterületre történő belépéséhez nem járulok hozzá” – ezt a választ kapta a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatójától Simon Zoltán soproni önkormányzati képviselő (DK). Korábban a Párbeszéd Magyarországért két politikusa, Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő és Jakál Adrien önkormányzati képviselő is hiába szerette volna a helyszínen megnézni, hol tart most az állami tulajdonú területen, állami pénzből finanszírozott, 20 milliárd forintot is meghaladó költségvetésű építkezés.
A Fertő tavi szálloda- és sportkomplexum-építésről többek között az is kiderült, hogy 13 hektár természetes, füves terület lebetonozásával jár majd, továbbá hogy védett állatok és növények élőhelyét tették tönkre a munkálatok során. Ráadásul a kormány holdudvara is jól jár a beruházással: Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége például 9 milliárd forintból építheti ott az új vitorláskikötőt.
Úgy tűnik, a területre csak az ellenzéki politikusokat nem engedik be, a beruházást népszerűsítő Facebook-oldalon ugyanis büszkén hirdetik, hogy például borászokat és több sportszövetség (horgászok, vitorlások) képviselőjét is körbevezették már az építkezésen.
Szívszorító felvételek: az utolsó cölöpházat bontják a Fertő tavon
A turisztikai fejlesztésnek mondott kormányzati gigaprojekt ellen a helyiek, a környezetvédők és az osztrákok mellett az UNESCO és az EU…
Az itthon és külföldön is nagy felháborodást kiváltó beruházást a napokban akarta megtekinteni Simon Zoltán (DK) soproni önkormányzati képviselő, aki Facebook-posztban írt kérelme elutasításáról: „felháborító: állami területre, állami pénzből finanszírozott beruházás megtekintésére nincs lehetősége az állampolgárok által megbízottaknak: önkormányzati, parlamenti képviselőknek, de még az országgyűlés alelnökének sem, de nem kapnak lehetőséget a hazai és nemzetközi újságírók, független szakmai szervezetek sem”.
A politikus közzétette azt a levelet is, amit Kárpáti Bélától, a beruházó állami cég, az SFTFN igazgatójától (aki a KDNP területi vezetője is) kapott.
Ebben szerepel, hogy „a fejlesztés környezetvédelmi és természetvédelmi kérdéseit kizárólag szakmai szinten” kívánják kezelni, az illetékes hatóságokkal, valamint az általuk kijelölt szakértőkkel egyeztetnek, így a munkaterületre történő belépéshez nem járul hozzá.
A horgászokat bezzeg beengedték
Augusztusban Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő is szerette volna megtekinteni a beruházást, de tőle is megtagadták ezt a lehetőséget, és a Párbeszéd Magyarországért önkormányzati képviselőjét, Jakál Adrient sem engedték be a területre.
Kocsis-Cake ezt követően a kiemelt beruházásokat felügyelő Miniszterelnökséghez fordult, hogy bejuthasson a területre, mert szerinte ehhez országgyűlési képviselőként igenis joga lenne.
„Bár a beruházás a legnagyobb titkok mellett zajlik, bejutni oda szinte lehetetlen, az elmúlt hetekben mégis azt lehet látni a Zrt.-hez tartozó Fertő Part nevű Facebook-oldalon, hogy vannak, akik audienciát kapnak – ennek keretében vízügyi szakemberek, borászok, vitorlázók, de még táborozó gyerekek is bepillantást nyerhettek a munkálatokba.”
Érdekes módon egyébként Kárpáti Béla SFTFN-igazgató szóról-szóra ugyanazt írta Kocsis-Cake Oliviónak, mint Simon Zoltánnak, mintha valami sablonlevél lenne az ellenzékiek lerázására.
A beruházás Facebook-oldalán ma is látható a horgászok látogatásáról szóló videó.
Az indoklás szerint „a Fertő tavi horgászok évtizedek óta a legnagyobb létszámú csoport a területen. Ezért is kértük ki a véleményüket, tapasztalataikat már a beruházás tervezési szakaszában. A napokban örömmel fogadtuk a horgászok képviselőit a Fertő Part beruházás helyszínén. 10 térségi horgászegyesületből, horgászboltból érkeztek érdeklődők, hogy saját szemükkel nézzék meg a készülő új horgászcsónak kikötőt, de a fejlesztés többi részébe is betekintést kaphattak.”
Bár az adófizetői forintok elköltését ellenőrizni kívánó poltikusokat nem látják szívesen a Fertő tónál, de a horgászok mellett például a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség is bebocsátást nyert az építési területre, hogy a készülő új vízisport központot megnézzék. A látogatás lehetőségét meg is hálálták, és jól megdicsérték a sokak által természetpusztítónak, fölöslegesnek és extrém drágának talált beruházást.
A reklámvideóban nyilatkozó Schneider István vitorlásszövetségi társelnök szerint „pontosan azt látják most visszatükröződni, mint amit évekkel korábban megálmodtak. Az új központban nemcsak a kikötő újul meg, hanem egy korszerű létesítmény is megépül, ahol lehetővé válik majd számukra az egész éves felkészülés. Ez ugyanis a hiányos infrastruktúra miatt korábban nem adatott meg a gyerek és ifjúsági sportolók számára.”
Az újságírókat sem szeretik
Ráadásul nem csak a helyi és önkormányzati képviselőket nem engedik a területen tájékozódni: az Átlátszó információi szerint több esetben előfordult olyan is, hogy a beruházó állami cég egyszerűen nem reagált külföldi újságírók megkeresésére.
A hatalmas beruházásról és az ezzel kapcsolatban felmerült kifogásokról több korábbi cikkünkben is részletesen beszámoltunk. Többek között megírtuk, hogyan bontották le az utolsó cölöpházat a tó partján, és hogyan kérte az UNESCO a világörökségi védettséget élvező területen folyó beruházás azonnali leállítását. Arról is írtunk korábban, hogy a projekt miatt európai uniós eljárás indult Magyarország ellen, és hogy a beruházás miatt közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni a tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum megépítéséhez. Kérdéseinkkel már 2019-ben kerestük a beruházó SFTFN-t, de választ akkor se és azóta se kaptunk.
A projekt Facebook-oldalán 2021. szeptember 16-án közzétett videón látható, hogy milyen munkálatok történtek eddig a világörökségi területen, és hogy néz ki most a környezetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű fertőrákosi part.
A Momentum soproni szervezete nemrégiben online konzultációt indított a beruházásról: a kérdőív kitöltése nagyjából 5 percet vesz igénybe, a válaszokat október 7-ig várják.
Címlapkép: Az idén lebontott cölöpházak 2019 augusztusában (fotó: Pápai Gergely/Átlátszó) | https://atlatszo.hu/2021/09/23/ellenzeki-politikusokat-nem-engednek-be-a-ferto-tavi-beruhazas-teruletere/ | https://web.archive.org/web/20211028010425/https://orszagszerte.atlatszo.hu/ellenzeki-politikusokat-nem-engednek-be-a-ferto-tavi-beruhazas-teruletere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ellenzeki-politikusokat-nem-engednek-be-a-ferto-tavi-beruhazas-teruletere | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-23 00:00:00 | [] | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"környezetvédelem",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
|
52,889 | Samsung-gyár: a tiltás és büntetés ellenére, engedélyek nélkül folyt a gyártás | Másodszor is büntetést szabott ki a hatóság a gödi Samsung-gyárra, mert egyes üzemrészei a tiltás ellenére továbbra is használatbavételi engedély nélkül működtek. Az eltiltás oka azoknak a tűzvédelmi berendezéseknek a hiánya is lehetett, amelyekre csak szeptemberben adott ki engedélyt a katasztrófavédelem. A kormány eközben közel 30 milliárddal emelte meg a gödi különleges gazdasági övezet infrastruktúra-fejlesztéseinek az összegét. Az indok a Samsung második gyárának építése, és egy újabb ipari park létrehozása Gödön. | „A Pest megyei Kormányhivatalnak megküldött levelében foglaltakra válaszul tájékoztatom, hogy építésügyi hatáskörben a Göd 056. hrsz.-ú ingatlanon álló akkumulátorgyártó üzem főépületében hatósági engedély nélkül használatba vett B és C zóna használata és a G és K zóna használata megtiltásra került. A telephelyen a B és C zóna használata ügyében eddig két ízben került sor az építésfelügyeleti hatóság által bírság kiszabására a jogszabály által előírt legmagasabb összegben. A továbbiakban, amennyiben a felsorolt üzemrészek jogtalanul működnek, a kötelezésben foglaltak végrehajtását lehet elrendelni.”
A fenti tájékoztatás arra a beadványra érkezett válaszul, amelyet a Göd-ÉRT Egyesület a használatbavételi engedélyek nélkül működő, folyamatos zajszennyezést produkáló Samsung-gyár ügyében küldött dr. Tarnai Richárd kormánybiztosnak. A civil egyesület nemcsak a Kormányhivatalhoz fordult, de petíciót is indított annak érdekében, hogy a gyárat zárják be addig, amíg a multicég működése nem felel meg a hazai jogszabályoknak, és amíg az üzem biztonságos működése nem garantálható.
Újabb 1 millió forint bírság
Korábban megírtuk, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya 2021 februárjában megtiltotta a Samsung-gyár B és C zónájának használatát. Majd miután ennek a multicég nem tett eleget, az engedély nélküli működés miatt májusban egymillió forintos bírságot szabott ki rá.
Egymilliós büntetés és eltiltás a Samsungnak: engedély nélkül folyt a gyártás két üzemrészben | atlatszo.hu
Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt.
A Kormányhivatal augusztus 31-én kelt tájékoztatása szerint viszont a hatósági felszólítást a Samsung SDI továbbra sem hajtotta végre: folytatta a gyártást a működéstől eltiltott üzemegységeiben. Emiatt újra a „legmagasabb összegű” bírsággal – a vonatkozó törvény szerint ez egymillió forint – sújtották a céget. Emellett a hatóság további két üzemegység használatát is megtiltotta a Samsung számára, jogtalan működés esetén kilátásba helyezve „a kötelezésben foglaltak végrehajtását”. Hogy ez a gyár bezáratását jelenti-e, az nem derül ki a levélből.
Hiányoztak a tűzvédelmi berendezések?
A működést megtiltó végzésekben nem szerepel, hogy miért nem adtak ki eddig használatbavételi engedélyt a gyár több egységére. Viszont a katasztrófavédelmi hatóság épp ezeknek a gyáregységeknek a tűzvédelmi berendezéseit engedélyezte szeptember 2-án és szeptember 6-án , majd szeptember 20-án két további, majd szeptember 22-én egy újabb engedélyt adott ki. Eddig viszont csak a gyár B zónája kapott szeptember 15-én működési engedélyt.
Feltételezhető, hogy a működéstől való eltiltásra – aminek a Samsung január óta nem tett eleget – a biztonságos működéshez szükséges tűzvédelmi berendezések hiánya miatt került sor.
Az üggyel kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatósághoz fordultunk, az alábbiakat kérdezve tőlük:
A Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban csupán azt válaszolta, hogy „a megkeresésében megjelölt épületek, zónák, illetve üzemegységek a hatósági eljáráshoz benyújtott dokumentációkkal összevetve nem azonosíthatóak egyértelműen”, s hogy az engedélyezett tűzvédelmi berendezések „megfeleltek a vonatkozó gyártói és jogszabályi követelményeknek”.
A cégtől is próbáltunk konkrétumokat megtudni, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre.
Tűz, elektrolit-szivárgás
A nyilvánosság tájékoztatására annál is inkább szükség lenne, mert számos olyan esemény történt az utóbbi időben a gödi gyárban, ami aggodalommal töltötte el a helyieket. Májusban újabb tűz ütött ki az üzemben – korábban már többször történt tűzeset a gyárban –, amiről a gödi polgármester adott tájékoztatást. A tűz okáról azonban semmilyen hivatalos közleményt nem jelentetett meg a katasztrófavédelmi hatóság, holott tűzvizsgálatot is elrendelt az ügyben.
Próbáltuk a vizsgálat eredményét összegző jelentést közadatként kikérni a hatóságtól. Szerettük volna tudni, hogy mi volt a tűz oka, mikor ért ki a váci tűzoltóság, mekkora erőkkel és mikor oltották el a tüzet. A katasztrófavédelmi hatóság azonban visszautasította a jelentés nyilvánosságra hozatalát arra hivatkozva, hogy azt csak az ügyfelek ismerhetik meg.
A gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta azonban sem a gödi önkormányzat, sem a lakosok nem számítanak ügyfélnek a Samsunggal kapcsolatos eljárásokban és hatósági vizsgálatokban.
Ugyanígy nem adtak ki részletes tájékoztatást arról az elektrolit-szivárgásról sem, amiről szintén a gödi polgármester tett közzé rövid hírt. Balogh Csaba polgármester hallomásból értesült az esetről és megkereste a Samsung illetékeseit. Tőlük azt a tájékoztatást kapta, hogy egy új tartályt próbáltak beüzemelni, ami nem zárt rendesen, s ez okozta a Samsung szerint „környezetszennyezést nem okozó” elektrolit-szivárgást.
A gödi önkormányzat szeptember 13-án tartott éves közmeghallgatásán azonban többen is felháborodásuknak adtak hangot, hogy semmiféle vizsgálat nem zajlott le az ügyben, s hogy a lakosok nem kapnak részletes tájékoztatást balesetek esetén. Az aggodalmakat az is tetézi, hogy a gyár 200 tonnás elektrolittárolóját a göd-újtelepi lakóházaktól csupán 50-100 méterre telepítették, és az új gyár 760 tonnás elektrolittárolója is csupán 800 méteres távolságban lesz a házaktól.
Még egy gigagyár és újabb ipari park
A Samsung kedvéért létrehozott ipari övezet fejlesztésébe mindezek ellenére ömlenek a közpénz-milliárdok.
A különleges gazdasági övezet létrehozásakor még „csak” 42 milliárd forintot irányzott elő a kormányzat a Samsung-beruházás infrastruktúra-fejlesztéseire. Az erről szóló rendeletet azóta többször módosították, s az összeget közel 30 milliárddal megtoldották.
A most épülő, a meglévőnél kétszer nagyobb Samsung-gyár vízigényének kielégítését és a megnövekvő szennyvízmennyiség elvezetését az eredeti 11,2 milliárd helyett 32,2 milliárdból fogja megvalósítani a Mészáros és Mészáros Kft. – írtuk meg már márciusban.
Újabb tízmilliárdok Mészáros Lőrinc cégeinek a gödi és a komáromi iparterületek közműfejlesztéseire
Egy minap közzétett rendeletmódosítás szerint az eredeti tervek nél jóval többe fog kerülni a gödi és a komáromi iparterületek víziközmű-építése. Az…
Azóta az iparterület villamosenergia-fejlesztésére szánt 22 milliárd is „felment” több mint 30 milliárd forintra; a földgázvezetékek kiépítése egyelőre nem változott, 415 millió forintba fog kerülni. Az útépítésre szánt 7,1 milliárdból az M2-es úton egy új félcsomópont és egy lehajtó épül a Samsung-gyár déli kapujához, valamint a Samsung 120 hektáros iparterülete körül is megépül egy 3 és fél kilométeres, többsávos útszakasz.
Az infrastruktúra-fejlesztéseket nemcsak a Samsung második gyárának megépítésével indokolta legutóbb Szijjártó Péter, hanem a Göd városába betelepülni kívánó további ipari vállalkozások igényével is. A kormány már ki is jelölt egy újabb 40 hektáros iparterületet a gödi különleges gazdasági övezetben, ami az M2-es autópálya túloldalán, a várostól távolabb fog létesülni.
Arra azonban egyetlen kormányzati szerv sem tudott, vagy nem kívánt válaszolni, hogy milyen további ipari beruházásokat telepítenek Gödre. Közadatigénylésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Miniszterelnökség is azt a választ küldte, hogy ők nem adatkezelők az új gödi ipari park ügyében. A Belügyminisztériumtól kapott támogatói okiratból is csak az derül ki, hogy a megyei önkormányzat 1,7 milliárdból fogja a „beruházási célterületet” ipari park céljára alkalmassá tenni.
Vagyis ahogy a Samsung-beruházásról nem kérdezték meg a gödieket, úgy a város további iparosításának terveibe sem vonják be az ott élőket. Ebbe a városvezetésnek sincs beleszólása, miközben az iparosítás miatt környezeti károk kompenzálását és a védelmi rendszer működtetését a gödi önkormányzattól várja a helyi lakosság.
Bodnár Zsuzsa (A szerző a Göd-ÉRT Egyesület elnöke.)
Címlapkép: Épül az újabb gigagyár (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele) | https://atlatszo.hu/2021/09/24/samsung-gyar-a-tiltas-es-buntetes-ellenere-engedelyek-nelkul-folyt-a-gyartas/ | https://web.archive.org/web/20230518010111/https://atlatszo.hu/2021/09/24/samsung-gyar-a-tiltas-es-buntetes-ellenere-engedelyek-nelkul-folyt-a-gyartas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/samsung-gyar-a-tiltas-es-buntetes-ellenere-engedelyek-nelkul-folyt-a-gyartas | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-24 00:00:00 | [] | [
"Samsung"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"bírság",
"engedély"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
52,890 | Pécsi átvilágítás: hűtlen kezelés gyanújával indult újabb nyomozás | Feljelentést tett a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő, lapunkat kiadó Pécsi Kommunikációs Központ (PKK) több korábbi médiaszerződés miatt. Az ügyben elindította a rendőrség a nyomozást, hűtlen kezelés a gyanú. | Feljelentést tett a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő, lapunkat kiadó Pécsi Kommunikációs Központ (PKK) több korábbi médiaszerződés miatt. Az ügyben elindította a rendőrség a nyomozást, hűtlen kezelés a gyanú.
Rádiós híranyagokra vonatkozó médiaszerződést kötött a PKK a fideszes városvezetés idején a Pécs Aktuál nevű Fidesz-közeli lapot kiadó cég tulajdonosának korábbi érdekeltségével.
A pécsi önkormányzati átvilágítást vezető dr. Bodnár Imre kérdésünkre felvázolta az átvilágítás által kidobott ügy hátterét.
– Az önkormányzati cég a szerződés megkötésekor szakszerűtlenül járt el, hiszen nem voltak díjak rendelve a szolgáltatásokhoz. Ezért nem volt konkrét elszámolás, dokumentumokkal nem volt alátámasztva a kifizetések megalapozottsága – vázolta az alaphelyzetet a szakember.
Ráadásul később, egyik évről a másikra, duplájára emelték a szolgáltatás összegét, úgy, hogy annak tartalma csökkent, ami álláspontunk szerint klasszikus túlszámlázás. A teljesítés igazolásai hiányosak, nem ellenőrizhető, hogy a teljesítés megtörtént-e – tette hozzá dr. Bodnár Imre.
Az ügyvéd elmondta azt is, az átvilágítás során kiderült, hogy a számlák és teljesítésigazolások eltérnek egymástól, a havi díjak összege teljesítésigazolással nincs alátámasztva, ennek ellenére kifizették őket.
Dr. Bodnár szerint az átvilágítás fényt derített arra is, hogy a rádióban le nem adott hanganyag után is fizetett a PKK, annak ellenére, hogy a szerződés ilyet nem tartalmazott. | https://www.pecsma.hu/top/pecsi-atvilagitas-hutlen-kezeles-gyanujaval-indult-ujabb-nyomozas/ | https://web.archive.org/web/20220518010450/https://www.pecsma.hu/top/pecsi-atvilagitas-hutlen-kezeles-gyanujaval-indult-ujabb-nyomozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pecsi-atvilagitas-hutlen-kezeles-gyanujaval-indult-ujabb-nyomozas | PécsMa.hu | hungarian-news | 2021-10-05 13:07:46 | [] | [
"Fidesz",
"Pécs Aktuál (újság)",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Pécsi Kommunikációs Központ Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hűtlen kezelés",
"média",
"PR",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
52,891 | Az államnak ki kell adnia az autópálya-koncesszióval kapcsolatos számításait | Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per. | Már az első tárgyalási napon ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék, ennek értelmében nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számításokat végeztek, mielőtt a hazai gyorsforgalmi utak 35 éves fejlesztésére és üzemeltetésére kiírták a koncessziós eljárást. Lényegében arról van szó, hogy milyen számításokkal támasztották alá, hogy 35 évre koncesszióba kell adni a gyorsforgalmi úthálózatot, hogy az megérje a nyertesnek.
A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint tizenöt napon belül ki kell adni a kért adatokat, mert kiemelt közérdek fűződik azok megismeréséhez. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International Magyarország (TI), de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordult.
A Fővárosi Törvényszék „átérezte az ügy fontosságát”, emiatt igyekezett gyors döntést hozni. A TI kérelmére írásban ellenkérelmet adott be a tárgyalást megelőzően az NKI jogi képviselője, majd erre szintén reagált a TI és az NKI is. Az október 5-i tárgyalási napra így nem igazán maradt olyan kérdés, amely további tisztázást igényelt volna, illetve ami felmerült, azt a tárgyalás során a felek előadták.
A Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani az állam ezzel kapcsolatos számításait. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát; csak alapos indokkal lehet eltekinteni ettől.
A tárgyaláson az NKI azt képviselte, hogy hiába jelentkezett három cég is a közbeszerzési eljárásra, nem zárult le, még csak most kezdődnek a tárgyalások, a vállalatok most fognak ajánlatot tenni, emiatt az állami szervezet által készített számítások fontos szerepet fognak játszani a tárgyalások során. Ezért döntést előkészítő dokumentumnak minősül, amely a törvény szerint nem nyilvános adat.
Az NKI szerint nem tenne jót a versenynek, ha a cégek megtudnák, az állam hogyan kalkulál a megtérülést illetően, mert az befolyásolhatja a vállalkozások ajánlatát. A kiírás szerint a nyertes cégnek a koncesszió első tíz évében több száz kilométernyi utat kell építenie és bővítenie, vagyis be kell fektetnie, amiért az állam fizet.
A TI jogi érvelése szerint az állami szervezet által készített kalkuláció csak annak a döntésnek a meghozatalához volt szükséges, hogy 35 évre írják ki a koncessziót. Ez a döntés már megszületett, így a kalkuláció nem lehet döntés-előkészítő anyag. Ettől független, hogy maga a koncessziós eljárás még folyamatban van.
A tárgyalás szünetében elhangzottak alapján biztosra vehető, hogy az NKI fellebbez, így idén már nem várható jogerős bírósági ítélet az ügyben. A koncessziós szerződést értesülésünk szerint az NKI decemberig meg akarja kötni a nyertes céggel.
Ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. lett a három befutó a közbeszerzési eljáráson. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére.
A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.
A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna.
A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért. Azért az óvatos fogalmazás, mert bár a nevek egyértelműen Mészáros részvételét jelzik, nem tudni, mekkora részesedéssel van jelen a Themis Magántőkealapban, mert a magyar jogszabályok szerint a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak.
A 35 éves koncesszió sajátossága, hogy a 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére.
Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben „ellenséges környezetben” kellene versenyezniük az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező.
A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak.
A nyertesnek autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania. | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-allamnak-ki-kell-adnia-az-autopalya-koncesszioval-kapcsolatos-szamitasait/31493875.html | https://web.archive.org/web/20230529183226/https://www.szabadeuropa.hu/a/az-allamnak-ki-kell-adnia-az-autopalya-koncesszioval-kapcsolatos-szamitasait/31493875.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allamnak-ki-kell-adnia-az-autopalya-koncesszioval-kapcsolatos-szamitasait | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-10-05 18:41:14 | [] | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"autópálya",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"koncesszió",
"adatigénylés"
] | [] |
52,892 | Körbezárják a balatoni viharjelzőt Siófokon - vízhőfokmérés: csak ha a szomszédok engedik | Ötszintes apartmanház épül a siófoki viharjelző obszervatórium nyugati oldalán, míg a másik oldalán elkelt a Balatoni Hajózási Zrt. által dobra vert Móló Hotel. Mindkét ingatlan tulajdonosa ugyanaz a társaság. | A hotel és az épülő társasház közé ékelődik be a viharjelző úgy, hogy a Balaton vizének megközelítését lehetővé tevő keskeny parti sáv (strand) az új tulajdonoshoz került szállodáé. A hirbalaton.hu tudósítása szerint Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere hívta fel rá polgármester-társai figyelmét a szervezet legutóbbi ülésén: a siófoki obszervatórium körül magánkézbe kerültek, bezárultak a területek, megszűnt a meteorológusok vízhez való lejutási lehetősége állami területen.
„Jártam nemrég a siófoki obszervatóriumban, és amit ott láttam, abból azt gondolom, megalapozott volt a félelem” –mondta Lombár. Aki ha már ott járt, fotókat is készített a jelenlegi állapotokról. A Balatoni Szövetség elnöke szerint „mivel a Bahart Zrt. a parttal együtt adta el a szállodát, a másik oldalon pedig minden szakmai tiltakozás ellenére épül az apartman ház, innentől kezdve, ha a meteorológusok ki akarnak menni a vízhez vízhőfok-, vagy jégvastagság-méréshez, azt csak akkor tehetik meg, ha esetleg erre a magántulajdonosok engedélyt adnak nekik.”
A szövetség ülésén az is elhangzott: az ügyben a balatoni polgármesterek közösen fogalmaznak meg felhívást.
Két ingatlan, egy cég
Az csak nemrég derült ki, hogy az önkormányzatiból állami többségi tulajdonba került Bahart Zrt. ingatlanárverésén a siófoki székhelyű Azúr Szórakoztatóközpont Szabadidő Szolgáltató Kft. szerezte meg a kiváló fekvésű vízparti Móló Hotel tulajdonjogát 1,5 milliárd forintos áron. A múlt év végén ugyanez a kft. kezdte meg az ötszintes társasház felépítését a viharjelző állomás másik oldalán. Az mfor.hu cikke szerint a kft. tulajdonosa Kolarics Gergely, tavaly 1,3 milliárd forintos forgalom mellett 164 millió forintos nyereséggel zártak.
Kolarics Gergely több másik cégben is tulajdonos, például a MoMDeluxe Kft.-ben, amelynek Molnár György a társtulajdonosa. Molnár az építőiparban is érdekelt, hiszen a Molnárbeton Betongyártó Kft. tulajdonosa. A cég évek óta szárnyal: a 2019-es 9,6 milliárd forintos forgalmat 2020-ban sikerült 11 milliárd forintra hizlalni, míg a profit mindkét évben 1,3 milliárd forint volt. A Molnárbeton pedig 2016-ban közös céget alapított MCM Beton néven a Garancsi István milliárdos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Market-csoport egyik tagjával, a Moratus Szerkezetépítő Kft.-vel.
A viharjelző melletti telekre – miként azt tavaly a Narancs.hu megírta – a földhivatal elutasította a Molnárbeton Kft. tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét, ám később bejegyezte tulajdonosként Molnár Györgyöt és Kolarics Gergelyt.
Épül az ötszintes apartmanház a viharjelző melletti telken
Kiegyeztek a háttérben
A meteorológus szakemberek már évekkel ezelőtt „megnyomták a vészcsengőt”. Akkor, amikor először felmerült: építkezés kezdődne az obszervatórium tőszomszédságában (érdekesség: közel húsz éve az állomás melletti üres telek is a balatoni hajózási társaságtól került magánkézbe). Horváth Ákos állomásvezető szerint „„a viharjelzést, ekképpen pedig az életvédelmet veszélyeztetheti, ha egy hatalmas, többlakásos ingatlan épül a balatoni viharjelző állomás szomszédságában. Ez esetben ötven éves adatsort dobhatunk a kukába”.
Négy éve, 2017-ben még Lovász László MTA-elnök is levelet írt a balatoni viharjelzés védelmében, de akkortájt még az Országos Meteorológiai Szolgálat is a balatoni szakemberek mellé állt, mondván, „a balatoniak meghatározó adatok a paksi atomerőmű számára készített előrejelzések, terjedési modellek és riasztások készítésekor. Így az ügy már nem környezetvédelmi, hanem jelentős nemzetvédelmi probléma.”
Akkor azonban már, amikor 2020 tavaszán az Azúr Kft. megkapta a végleges építési engedélyt a kormányhivataltól, hallgatott a meteorológiai szolgálat és az azt felügyelő agrártárca is. Beszédes, hogy a kiadott építési engedélyt sem fellebbezték meg. Az apartmanház építésének megkezdése előtt már jobbára „csak” balatoni civil szervezetek tiltakoztak a balatoni meteorológusokon kívül. Potocskáné Kőrösi Anita helyi jobbikos országgyűlési képviselő tavaly nyáron kétnapos helyszíni éhségsztrájkkal hívta fel a figyelmet a történtekre. Egyebek között arra: a kormányzat még közbeléphetne, nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással kisajátíthatná a viharjelző melletti ingatlant. Ez azonban nem történt meg, a jelek szerint a magánbefektetői érdekek ezt felülírták, sőt, az állami hivatalok mondhatni „kiegyeztek” a befektetőkkel, a balatoni meteorológus szakemberek feje fölött.
A Narancs.hu már tavaly megírta, hogy az Azúr Kft. területrészt ajánlott fel a telkéből ingyenesen az Országos Meteorológiai Szolgálatnak, továbbá egyéb, többek között anyagi jellegű felajánlásokat is tett. A hirbalaton.hu most azt írta: az apartmanházra csak úgy kaphattak építési engedélyt, hogy a tulajdonosok az államnak ajándékozták a zsebkendőnyi terület hatodát. A helyi védettséget élvező obszervatóriumnak ugyanis része egy úgynevezett vitorlafal; karbantartását, illetve jogi helyzetét úgy lehetett a leggyorsabban rendezni, hogy 77 négyzetméternyit ajándékba adtak az államnak, amelynek képviselői elfogadták azt. Kellett tehát az építkezés megkezdéséhez az agrártárca által felügyelt Országos Meteorológiai Szolgálat vezetésének és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a közreműködése is.
Kilátás helyett ezt a házfalat nézhetik az obszervatórium munkatársai. A kép jobb oldalán lévő zöld kapu a viharjelző bejárata
Exkluzív kikötősarok
A siófoki Balaton-part talán legexkluzívabb pontját, a kikötősarkot a napokban mi is megnéztük. A Móló Hotel keleti szomszédja a vitorláskikötő – vitorlástulajdonosok mutatták meg a már emlegetett molnárbetonos Molnár György jachtját, mely a legnagyobbak közé tartozik a siófoki kikötőben –, arrébb a hajókikötő és a hajózási sziget, ami szintén páratlan adottságú ingatlan, ha tulajdonosa, az immár állami Bahart Zrt. valóban elköltözteti onnan a műszaki telepét. Nyugat felől meg az épülő apartmanház. A viharjelző obszervatórium a maga jellegzetes, védett épülettornyával valóban csak „belezavar” az idilli képbe.
Lapunk megkérdezte: az állomást két oldalról körülölelő ingatlanokat tulajdonló társaságnak vannak-e olyan tervei, hogy a kettőt a későbbiekben valamilyen módon összekötnék, egységesítenék. Kolarics Gergely az Azúr Kft. részéről ezt válaszolta:
„A két ingatlant nem kívánjuk összekapcsolni semmilyen formában, sem most, sem később.”
Nem vette át a díjat az obszervatórium vezetője
A Narancs.hu-nak nyilatkozva Potocskáné Kőrösi Anita országgyűlési képviselő ellenben azt mondta: „Minden fejlemény arra utal, hogy a balatoni szervezetek és polgármesterek félelmei nem voltak alaptalanok, ahogy arra a Balatonnál számos példát látunk, a magánbefektetői érdekek itt is a köz érdeke fölé kerekedtek, ez esetben még az emberélet veszélyeztetése sem számít. Ha pedig a magánérdekek diktálnak, akkor ettől kezdve már bármi elképzelhető a siófoki viharjelző obszervatórium jövőjét, sorsát illetően is.”
A tóparti önkormányzatokat tömörítő, több mint százéves múltra visszatekintő Balatoni Szövetség a minap Balaton-díjat kívánt adni a siófoki viharjelző állomást vezető Horváth Ákos meteorológusnak. A szakember azonban ezt köszönettel visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem tudta megmenteni az obszervatóriumot az építkezéstől. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korbezarjak-a-balatoni-viharjelzot-siofokon-vizhofokmeres-csak-ha-a-szomszedok-engedik-242263 | https://web.archive.org/web/20230328103745/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korbezarjak-a-balatoni-viharjelzot-siofokon-vizhofokmeres-csak-ha-a-szomszedok-engedik-242263 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korbezarjak-a-balatoni-viharjelzot-siofokon-vizhofokmeres-csak-ha-a-szomszedok-engedik | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-10-05 19:56:34 | [
"Kolarics Gergely",
"Molnár György (Molnárbeton)"
] | [
"Azúr Szórakoztatóközpont Kft.",
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)"
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"háttér",
"idegenforgalom",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
52,896 | Dübörög a központosítás: 68,5 milliárdért egyetlen cégre bízták az állami szektor takarítási munkáit | Négy évig egyetlen cég, a B+N Referencia Zrt. végezheti a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság ellátási körébe tartozó ingatlanokban – tehát az állami szektorban – a takarítási, fertőtlenítési és kártevőirtási, kertészeti és parkfenntartási munkákat. A megbízás értéke 54 milliárd forint plusz áfa, azaz 68 milliárd 580 millió forint. | Négy évig egyetlen cég, a B+N Referencia Zrt. végezheti a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó ingatlanokban – tehát az állami szektorban – a takarítási, fertőtlenítési és kártevőirtási, kertészeti és parkfenntartási munkákat. A megbízás értéke 54 milliárd forint plusz áfa, azaz 68 milliárd 580 millió forint. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint bár a megbízás 48 hónapra, illetve az összeg kimerüléséig szól, ha négy év alatt nem hívnák le a teljes összeget, a megbízás egy évvel meghosszabbítható.
Az eljárásban „a szolgáltatási egységárak minél alacsonyabb mértéke érdekében” nem volt lehetőség részajánlattételre – például arra, hogy egy-egy cég vagy társulás egy megyében vagy helyszínen végezze el az adott munkákat –, így egy kis- vagy középvállalkozás labdába sem tudott rúgni. De még a nagyobbak sem igazán. Az eljárásban ugyanis kikötötték, hogy csak olyan ajánlattevőket várnak, akiknek a közbeszerzés tárgya szerinti (takarítási és/vagy kártevőirtási és/vagy kertészeti szolgáltatások), az előző három lezárt üzleti évből származó, áfa nélkül számított árbevétele eléri a nettó 10 milliárd forintot. Ez a feltétel jelentősen leszűkítette a lehetséges indulók körét, a hatalmas megbízásra ennek megfelelően mindössze két ajánlat érkezett: a B+N Referencia mellett a Jánosik és Társai Kft. szállt versenybe. Végül olyan szoros lett a befutó, hogy a nyertes ajánlatára ezer pontot kapott az értékelés során, a második helyezett pedig 998,6-ot.
A KEF üzemeltetési, illetve ellátási körébe országosan 1501 létesítmény tartozik, nettó alapterületük 2 284 551 négyzetméter. Ebből a napi takarítással érintett nettó alapterület 1 622 922, a kártevőirtással érintett nettó alapterület 785 438, a kertészeti és parkfenntartási szolgáltatással érintett nettó alapterület pedig 247 702 négyzetméter. A feladat sokrétű a napi, illetve nagytakarítástól a fertőtlenítésen és kártevőirtáson, állati tetemek elszállításán át egészen a Solymász Szolgálat alkalmazásáig (biológiai védekezés: a sólyom elriasztja a célterület környékén megtelepedő seregély-, varjú- és galambcsapatokat).
Biztos nem akartak kockáztatni
A B+N Referencia Zrt. az állami megrendelések egyik nagy nyertese, az utóbbi években a legnagyobb építőipari cégekhez mérhető megrendeléseket kap, talán ezért is emlegetik a sajtóban „a takarítás Mészárosaként”. Márciusban például egyetlen érvényes ajánlattevőként vitte el az ugyancsak a KEF által kiírt, az ország kórházainak (kivéve a honvédséget és az egyetemi klinikákat) takarítására kiírt négy évre szóló, 300 milliárd forintos keretmegbízást. Kis-Szölgyémi Ferenc, a B+N Referencia Zrt. tulajdonosa a Telex a megbízás ésszerűségét firtató kérdésére úgy reagált:
a kormányzat valószínűsíthetően azért bízza egy tapasztalatokkal, kellő szakértelemmel és méretnagysággal rendelkező cégre ezt a szolgáltatást, mert szűk egy évvel a választás előtt nem akar kockázatot vállalni, és nem várt eseményekkel szembenézni az egészségügyben. Most a járvány miatt, később várhatóan a hatalmas tömegek miatt. Így a kórházi higiénia elsőrendű fontosságú. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/06/bn-kerteszet-takaritas-kef/ | https://web.archive.org/web/20230603215057/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/06/bn-kerteszet-takaritas-kef/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/duborog-a-kozpontositas-685-milliardert-egyetlen-cegre-biztak-az-allami-szektor-takaritasi-munkait | 24.hu | hungarian-news | 2021-10-06 00:00:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Tombor András"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"takarítás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
52,897 | Jól megy Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília közös cége | A Nakama már több mint 2600 milliós forgalmat hozott össze, és ez még csak nem is az üzletasszonyok legjövedelmezőbb közös vállalkozása. | A törvényi határidő után, de közzétették Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília közös cégének mérlegét: a Nakama & Partners Kft. tavaly 375,2 millió forintos nettó értékesítés mellett a korábbiakhoz képest szerény, 9,1 millió forintos adózott eredményt ért el. A 2015 decemberében alapított, az Opten szerint kilenc főt foglalkoztató reklámügynökség fennállása óta összesen 2634 millió forintos bevételt hozott és 700,5 millió forint nyereséget termelt, a jövedelmezőségre összességében tehát nem lehet panasz.
A tavalyi év után az üzletasszonyok nem szavaztak meg maguknak osztalékot, nem úgy, mint a 2019-es év után, amikor is a cég mindössze 24,3 forint nyereséget mutatott ki, mégis 160 millió forintot vettek ki a cégből.
A Nakama & Partners története nem csak Rogán Antal korábbi feleségének jelenléte miatt izgalmas. A vállalkozást Sarka Kata még Hajdú Péter feleségeként alapította a jelenlegi férjével, az ekkor már a NER legfelsőbb köreiben emlegetett Bessenyei Istvánnal. 2016-ban Bessenyei Rogán-Gaál Cecíliának adta el üzletrészét, a tulajdonosi felállás azóta mindössze annyiban változott, hogy Rogán-Gaál Cecília többségi tulajdonos lett az egykori szépségkirálynő mellett.
A Nakama volt a főszereplője az úgynevezett helikopteres botránynak: Rogán Antal és családja luxuskörülmények között, helikopterrel utazott egy lakodalomba a Nyírségbe, és a miniszter azt állította, hogy nem ő, hanem felesége cége, a Nakama & Partners barterezte le az utat. Később az is kiderült, hogy a helikopterezést Bessenyei István intézhette el a párnak. Bonyolítja a kapcsolatokat, hogy Bessenyei és Rogán-Gaál Cecília üzleti kapcsolata nem ért véget a Nakamával, együtt vágtak bele a városmajori teniszbizniszbe: az üzletember üzemeltetőként, Rogán-Gaál Cecília pedig felügyelőbizottsági tagként.
A Nakama & Partners mellett az üzletasszonyoknak van egy jobban jövedelmező vállalkozásuk: a twn.hu nevű online bulvároldalt kiadó, 2018-ban alapított Top News Hungary Kft. Ez a cég tavaly 679,8 millió forintos forgalom mellett 571,4 millió forint nyereséget termelt, azaz a forgalom több mint 84 százaléka profittá vált. A tavalyi évre vonatkozó mérlegük szerint a tulajdonosok 560,1 millió forint osztalékot szavaztak meg maguknak.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata külön-külön is üzletelnek, igaz, előbbi érdekeltségei mára az említett két cégre korlátozódtak. Rogán Antal korábbi felesége ugyan idén januárban alapított egy logisztikai céget, amelyben előbb kisebbségi tulajdonos lett, majd teljesen ki is szállt a DCL Logisztika Kft.-ből. Tulajdonrészét júliusban dr. Boross Ildikó vásárolta meg.
Sarka Kata ennél jóval aktívabbnak tűnik az üzleti életben. Ügyvezetőként van jelent a luxemburgi hátterű Smart Development Kft.-ben, amelynek valódi tulajdonosáról semmit sem tudunk. A cég neve felbukkant egy offshore hátterű cégekben érintett ügyvéd környékén. Hozzá, dr. Kiss Viktorhoz futottak a szálak, amikor azt mutattuk be, hogy a NER egyik legtitokzatosabb milliárdosa hogyan kapott állami támogatást és nyomott áron telket egészségipari beruházásához. A titokzatos milliárdos, Horváth László cége szervezte a védjegyjogokon keresztül Rogán-Gaál Cecíliához köthető Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevű sporteseményeket, amelyekre százmilliókat dobtak össze állami cégek. Rogán-Gaál Cecília férje akkoriban még Rogán Antal volt. A szövevényes kapcsolatokról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.
A legújabb meghódítandó terület pedig az ingatlanpiac, ehhez nem is akárhonnan szerzett szövetségeseket Sarka Kata: | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/05/nakama-and-partners-sarka-kata-rogan-gaal-cecilia/ | https://web.archive.org/web/20231027234347/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/05/nakama-and-partners-sarka-kata-rogan-gaal-cecilia/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jol-megy-sarka-kata-es-rogan-gaal-cecilia-kozos-cege | 24.hu | hungarian-news | 2021-10-05 00:00:00 | [
"Bessenyei István (Valton)",
"dr. Kiss Viktor",
"Hajdú Péter",
"Horváth László",
"Rogán Antal",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"DCL Logisztika Kft.",
"Nakama & Partners Kft. (N&P)",
"Smart Development Kft.",
"Top News Hungary Kft."
] | [] | [
"média",
"klientúra"
] | [] |
52,898 | 1000 fát vágnak ki a 338 milliárd forintos Déli Körvasút építése miatt Újbudán | A fák a Déli Körvasút vágánybővítési munkálatai miatt kerültek veszélybe a Hamzsabégi sétánynál: a vasúti töltésen legalább 782 fát, a parkban 198 fát vágnak ki. A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják, a tiltakozó lakosok szerint azonban a növekvő teherforgalom indokolja a gigaberuházást. A civilek szerint az ország teljes nyugat-kelet irányú vasúti teherforgalmának nincs helye Újbuda közepén, hiszen lenne más alternatíva. A tiltakozó lakók attól tartanak, hogy a mostani fejlesztés miatt egyáltalán nem fog megépülni a vasúti elkerülő a tehervonatok számára. A túlárazás-gyanús munkát egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég végzi el 338 milliárd forintért, miközben a 2020-as vasúti stratégiában még csak 90-120 milliárd forinttal számoltak. A kormány ügyeskedett a pénz előteremtésekor: az előző uniós operatív program terhére tettek kötelezettségvállalást. | A Déli Körvasút a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) együttműködésében megvalósuló gigaberuházás. A projekt során felújítják és bővítik a kelenföldi és a ferencvárosi pályaudvar közötti vágányokat. A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják, aminek köszönhetően jelentős közúti forgalomtól és légszennyezéstől mentesülhet Budapest. A fejlesztés célja, hogy az elővárosi vonatok kedvezőbb alternatívát jelentsenek, mint az autóval való közlekedés. Ehhez pedig nem csak az új járatok és új megállók, hanem az is szükséges, hogy megfelelő, 10-15 perces gyakorisággal közlekedjenek a személyvonatok.
A tiltakozó lakosok érdekeit védő POPÉK (Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület) szerint valójában nem az elővárosi személyforgalom fejlesztése miatt épül a 3. és 4. vágány, hanem a növekvő teherforgalom miatt, aminek a 21. században semmi keresnivalója egy sűrűn lakott fővárosi lakóövezetben.
Bár a beruházók és a lakosok többször találkoztak, nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A vasútfejlesztés időközben kiemelten közérdekű beruházássá vált, és az is hamar kiderült, hogy a lakosoknak semelyik szakaszon nincs érdemi beleszólásuk a vasútfejlesztésbe.
A lakók két éve vették észre a bepöttyözött fákat
A Hamzsabégi út egy csendes sétány Újbudán. A 30 méter széles, fás park igen értékes zöldterület, és körülbelül 1,5 kilométer hosszan húzódik a vasúti vágányokkal párhuzamosan. 2019 nyarán lettek figyelmesek a környéken lakók a bepöttyözött fákra a területen. Az egyesület arról tájékoztatott minket, hogy az elején nem kaptak tájékoztatást arról, mi fog épülni az ablakuk alatt, ezért 2019-ben saját maguk kezdtek utánajárni annak, hogy miért vannak megjelölve a fák. 2020 októberében elindították a petíciójukat Ne vágják ki a fákat a Hamzsabégi sétányon! Ne növeljék a teherforgalmat a XI.ker. lakóövezetében! címen, amit ezidáig 6 ezer ember írt alá.
A teljes nyugat-kelet irányú teherforgalomnak nem Újbuda közepén kellene átmennie
Az egyesület tagjai azt állítják, hogy nem az elővárosi vasúthálózat fejlesztését szeretnék megakadályozni, hanem azt ellenzik, hogy ezzel párhuzamosan Újbuda közepén transzeurópai teherfolyosó létesüljön. A vágánybővítés Hamzsabégi sétány menti szakaszába szeretnének „beleszólni”.
„Egyesületünk nem az elővárosi személyvonatok tervezett nyomvonalán szeretne módosítani. Nem ellenezzük a BFK Déli Körvasút nevű beruházását, amennyiben az valóban az elővárosi vasúthálózat fejlesztéséről szól.”
Az egyesület szerint az ország teljes nyugat-kelet irányú vasúti teherforgalmának nincs helye Újbuda közepén, miközben lenne más alternatíva. A 2011 óta tervezett, V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezethetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból. A lakók attól tartanak, hogy a mostani gigafejlesztés miatt egyáltalán nem fog megépülni a vasúti elkerülő a tehervonatok számára, és így továbbra is Újbuda szívében marad bebetonozva a teherkorridor.
Úgy gondolják, hogy hamarosan növekedni fog a teherforgalom is, ugyanis a Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó a készülő Budapest—Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. Szintén a tehervonatok zaja indokolja a gigantikus méretű zajvédő falat, illetve a tengelyterhelés 210 kN-ról 225 kN-ra bővítését, amely nem személy-, hanem teherforgalom esetére előírt EU-s elvárás.
A zajárnyékoló fal magassága a síntől mérve hozzávetőlegesen 9 méter lesz, így az alatta elhelyezett betontámfallal együtt néhol 16 méter magas lesz az építmény. Az egyesület álláspontja szerint a közel 1 milliárd eurós árat ez a több emelet magas „csőkígyó” indokolja. A környezeti hatástanulmányban szerepel, hogy többféle zajvédőt is megvizsgáltak, és például egy 2 méteres kisfal a teherforgalomból eredő zaj csökkentésére hatástalan.
A lakók a személyvonatok zaja miatt egy korszerű, a tervezettnél kisebb zajvédőfalat szeretnének. Szerintük egyébként egyes lakott szakaszokon jelenleg egyáltalán nincs zajvédő fal, és ezt a beruházók is megerősítették. Miközben a 2019-es környezeti hatástanulmány szerint vannak olyan lakóépületek, ahol jelenleg a zaj túllépi a határértéket, ami azonnali intézkedést igényelt volna.
A tervek felülvizsgálatát kérik a lakosok
Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva a civilek azt állítják, hogy a BFK és a NIF által előirányzott vonatmennyiség akkor is leközlekedtethető két vágányon központi forgalomirányítás esetén, ha eltérő megállásrendű vonatnemek használnak közös pályát. Ennek akadálya a teherforgalom, amit el kell terelni Budapest belvárosias területeiről.
A lakók azt kérik, hogy a beruházó mutassa fel az általuk szorgalmazott alternatív megoldás vizsgálatát: a Budafoki és Bartók Béla utak közötti rövid, 1,5 km-es sűrűn lakott szakaszon, ahol a házak helyenként 20-30 méterre helyezkednek el a sínektől, maradjon a két vágány, és oldják meg az előztetést az új megállók többvágányúsításával, illetve korszerű, digitális forgalomirányítás kiépítésével. Az egyesület további kérése, hogy független szakértők vizsgálják meg a terveket. 2020-ban egy helyi lakó és a Védegylet Egyesület közigazgatási perben megtámadta a környezetvédelmi engedélyt, az ügyben azóta sem hirdettek ítéletet.
980 kivágásra ítélt fát számolt össze az egyesület
A Hamzsabégi parkban jelenleg 922 darab fa található, amiből a vágánybővítés miatt 198 darabot kivágnak. A parkot 6,5 méter széles sávban veszik igénybe az építkezés során, és a parkban lévő fák 21 százaléka esik a fejlesztés áldozatául: a lakóházakhoz közeli fák maradnak, a sétány és a töltés közöttiek nem.
A POPÉK felmérte a töltésen lévő fákat a Szerémi sor és a Bartók Béla út között (ebben a Karolina út utáni szakasz és az egész déli oldal még nincs benne), hiszen azok is útban lesznek az építkezésnek. A leltár szerint a töltés ezen szakaszán összesen 782 db 10 évnél idősebb fa található.
A parkban kivágásra ítélt 198 darabbal együtt tehát összesen legalább 980 fát kell kivágni.
Az egyesület azonban nem mérte fel az összes fát a MÁV területén, ezért lehet, hogy ennél is többről van szó.
Lobbizni kellett, hogy a MÁV területén lévő fákat is pótolják
Sokáig úgy volt, hogy a MÁV területén kivágandó fákat nem kell majd pótolniuk a beruházóknak. Azonban Kreitler-Sas Máté, az LMP XI. kerületi önkormányzati képviselője elmondta az Átlátszónak, hogy végül
„sikerült elérni a NIF-nél, hogy pótolják a töltésen kivágandó fákat is. Ígéretük szerint 2.000 db előnevelt, nagyobb törzsátmérőjű fát fognak ültetni.”
Szintén változás, hogy időközben sikerült töröltetni az országos területrendezési törvényből a sétány nyomvonalára még évtizedekkel ezelőtt kijelölt 2×2 sávos főútvonal tervét. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy a települési területrendezési eszközökben zöldövezetté minősítsék a Hamzsabégi sétányt.
„Sajnos ez nem fogja megakadályozni a fakivágásokat, de mindenképp szigorúbb szabályok vonatkoznak egy zöldterületre, mint egy közlekedési területre” – mondta lapunknak Kreitler-Sas.
VEKE: ez a létező legdrágább módja a vasút vezetésének
Megkerestük Dorner Lajost, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökét, hogy megkérdezzük a véleményét a projektről. Dorner elmondta, hogy a teherforgalom közel 100 százalékban itt megy át, mivel a Dunán nincs más átjutási lehetőség.
„A kínai konténerek, a Mercedes és a BMW gyárak szállítmányai is, valamint a teljes román, bolgár, szerb irányú tranzit. Meg a NATO-vonatok, meg az atomvonat, minden. Budapest kellős közepén, egy sűrűn lakott területen, gyakorlatilag végig hidakon, töltésen át. Ez a létező legdrágább módja a vasút vezetésének. A Déli körvasút nevű projekt így valójában nem csinál mást, mint konzerválja ezeket a beteg állapotokat, és olyan infrastruktúrát épít eszméletlen mennyiségű pénzért, amelyre nem lenne szükség, ha lenne másik híd a Dunán” – nyilatkozta Dorner Lajos az Átlátszónak.
Véleménye megegyezik a lakókéval: szerinte is valójában a teherforgalom miatt kellenek a többletvágányok és a zajvédelem, tehát nagyjából a beruházás kétharmada a tranzit teherforgalom miatt szükséges. (Ha utánaszámolunk, ez több mint 200 milliárd forint.)
Logisztikai szövetség: növekedni fog a forgalom
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) tavaly decemberben kiadott egy sajtóközleményt, amiben ők is a V0 megépítését szorgalmazzák.
„A vasúti áruszállítás legnagyobb problémája, hogy Budapestet nem tudják elkerülni tehervonatok, ezt pedig a Déli Körvasút-projekt sem oldja meg. A Szövetség főtitkára hangsúlyozza, hogy szükség van a Déli Körvasút-projektre és a Déli Összekötő Vasúti Híd harmadik vágányának megépítésére is, de nem a teher-, hanem a személyszállítás 30 évig elmaradt fejlesztése érdekében.
Míg a korábbi forgalmi prognózisok napi 70-80 darab tehervonattal számoltak irányonként, ez már rövidtávon is legalább 30 százalékkal növekedni fog
a kecskeméti Mercedes-gyár II. ütemének, a debreceni BMW-gyárnak, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének vagy a most épülő fényeslitkei EWG Kombiterminál forgalomvonzó hatásának köszönhetően” – írták.
A vasúti stratégiában 90–120 milliárd forinttal számoltak
Idén szeptember elején derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nyerte el a gigaberuházás kivitelezését nettó 337 milliárd 904 millió forintos ajánlattal. Ez annak fényében rengeteg pénz, hogy a Portfolio.hu számításai szerint 2019-ben a teljes vasúti rendszer fenntartására 346 milliárd forintot költött a magyar állam.
A vasútvonal keresztezi a Dunát, ám az összekötő híd építése nem ennek a projektnek a része. Azt a Duna Aszfalt Zrt. végzi 35,9 milliárd forintért. A G7 számításai szerint a hídfelújítással együtt a Kelenföld és Ferencváros közti 6 kilométer vasútvonal bővítése közel 374 milliárd forintba, kilométerenként több mint 62 milliárd forintba kerül. A lapnak névtelenül nyilatkozó szakértők is úgy gondolják, hogy egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke: kb. hatszoros túlárazást sejtenek.
A Duna Aszfalt 1,5 milliárddal drágábban korszerűsíti a déli összekötő vasúti Duna-hidat
A NIF a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de a NER egyik kedvenc milliárdosának, Szíjj Lászlónak a cége 36…
A 2020-as Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában (BAVS) a Ferencváros-Kelenföld kapacitásbővítésre 90–120 milliárd forintot szántak.
Mi más indokolja ezt a magas árat? A lakott területen nem egyszerű vasutat építeni, a projekt során 6 új – közút feletti – vasúti hidat, két új megállót, és egy monumentális zajvédő falat is létesítenek. A sínek alá modern rezgéscsillapítást is beépítenek. A síneket sem vezethetik túl közel a házakhoz, betontámfalat is kell építeniük. A hidak és a megállók látványterveinél is az „amennyi a csövön kifér”-elv érvényesült.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy a nettó 337 milliárd 904 millió forintos kivitelezési költségnek körülbelül hány százalékát teszi ki a professzionális zajvédő fal. De pont az érdekes Hamzsabégi sétányra vonatkozó adatokat nem tudtuk meg a beruházó BFK és NIF párosától.
„A zajvédő falak költsége (gyártással, szállítással, beépítéssel együtt) nettó 8,3 Mrd Ft, amely tartalmazza az átlátszó és nem átlátszó zajvédő falak árát. Ahol a zajvédő fal a felsővezetéket tartó íves tartószerkezettel egybeépülve, annak részeként valósul meg, a Duna és a Bartók Béla út között, ott ezek a tartószerkezetek egyszerre alkotják a felsővezetéki rendszer és a zajvédő falak, továbbá Nádorkert megállóhelyen a perontetők szerkezetét is. Ezen tartószerkezeti költségek zajvédő falra eső költségrésze nem bontható szét” – válaszolták érdeklődésünkre.
A Déli Körvasút harmadik új megállója Népliget lesz, de az nincs benne ebben a projektben: a BAVS-ban külön 20-30 milliárd forintos költséggel számoltak rá.
Beruházók: a fejlesztésre egyáltalán nem a teherszállítás miatt van szükség
Lapunk megkereste a BFK-t, ami a NIF-fel egyeztetve küldte meg a válaszokat. A beruházás kivitelezése várhatóan 2023 elején kezdődik el, a befejezés várható ideje 2027 utolsó negyedéve. Az építkezés tehát ezek szerint négy évig tartana.
„Nem tudjuk, hogy alakul majd a teherforgalom, az uniós klímacélok és az országosan érvényes kormányzati ösztönző intézkedések alapján egyértelmű növekedése várható, de mennyiségi változása gyakorlatilag egyáltalán nem függ a Déli Körvasút fejlesztésétől, a vasúti teherszállítás teljesen szabadpiaci” – írta a BFK.
A teherforgalom volumene tehát lényegében a Déli Körvasút fejlesztésétől függetlenül alakul a válasz szerint. A Déli Körvasúton áthaladó tehervonatok jelentős része, körülbelül 40 százaléka akkor sem menne a V0 felé, ha az már létezne. Sok tehervonat célja ugyanis Budapesten vagy éppen a V0-lal majd lefedendő irányokon kívül helyezkedik el. A beruházók szerint nyílt hozzáférésű pályáról van szó, se magyar, se külföldi szerelvényeket nem lehet kitiltani innen.
Ha a jelenlegi napközbeni tehervonati mennyiségnél 4 vonat/óra/2 irány helyett csak 2 lenne, az a beruházó közlése szerint édeskevés lenne az elővárosi és a távolsági vonatok forgalmának szükséges bővítésére.
Továbbá az eltérő menetdinamikájú vonatok nem tudnak olyan sűrűn közlekedni, mint mondjuk a metrónál látjuk a teljesen egyforma szerelvények esetén, így a vasúti irányítás további digitalizációja (mely már ma is a legkorszerűbb ETCS L2, és ez így is marad) sem helyettesítené a kapacitásbővítő fejlesztést.
A VO-ról az a BFK és a NIF véleménye, hogy egy hosszú, nagyon drága elkerülő szakasz, aminek a megépülése évtizedes távlatban van. Jelenleg a tehervonatok sokszor több órát várakoznak, és csak éjjel, a lakosság zavarásával tudnak átkelni. A Déli Körvasút fejlesztése annyiban érinti a teherszállítást, hogy kevesebbszer kell majd megvárniuk a személyszállító vonatokkal nem lefoglalt késő estét. A beruházó válaszait teljes terjedelmében ide töltöttük fel.
A V0-ra 2013-ban 360 milliárd forint kínai hitelt szántak. Szijjártó Péter már 2013-ban belengette, hogy kínai hitelből megépülhet az elkerülő. Ha a kínai keretet használták volna fel, akkor 360 milliárdért valósult volna meg a fejlesztés, és 2017-re lett volna kész. A VO-ra már kiírták az előkészítő tendert, de azt 2021 májusában visszavonták, várhatóan újra kiírják.
Uniós pénzt akar rá a kormány
A projekt miatt a POPÉK beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, amelynek részletes tájékoztatást adnak a beruházás ellentmondásosságáról. Közben a napi.hu megírta a Magyar Közlönyre hivatkozva szeptember végén, hogy a kormány egy határozattal jóváhagyta a Budapest-Kelenföld és Ferencváros vasútvonalszakasz kapacitásbővítése építési munkáinak Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) történő finanszírozását többletkötelezettség vállalásával, ami 364,3 milliárd forintot tesz ki.
A pénz előteremtésében ügyeskednie kellett a kormánynak, ugyanis az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 májusi anyaga szerint ezt a projektet a CEF2-be (The Connecting Europe Facility) szánják, de annak a pályázati lehetősége csak most nyílt meg, a beadási határidő jövő év elején van, ezért még nem lehet hivatkozási alap egy mostani kötelezettségvállaláshoz.
Ezért – írja a POPÉK – azt találták ki, hogy az előző, 2014-20-as Operatív Program, az IKOP terhére tesznek kötelezettségvállalást, mert bár abban már pénz nincs, de még nincs lezárva, hiszen az elszámolási határidő vége az N+2 szabály miatt 2022. december 31.
„Ezért ún. túlvállalással utólag betették a régi OP-be ezt a projektet, így megnyílt a jogalapja annak, hogy a költségvetés kötelezettséget vállaljon, és hazai forrásból elkezdhessék a kivitelezést, mert a beruházó NIF-BFK felé is csak úgy lehet a Támogatási Szerződést (TSZ) megkötni, ha van rá forrás, illetve a beruházó a nyertessel is csak úgy tud szerződni, ha van TSZ, és ahhoz van forrás is” – írja az egyesület, ami szerint:
„Ez így nem más, mint virtuális pénzteremtés, hiszen a nagy pénzeket később kell majd kifizetni, akár sikerül elfogadtatni a pályázatot az Európai Bizottsággal, akár nem, de
egy jelentős összeget már ki tudnak fizetni a nyertesnek előlegként (akár 30%-ot!) – ami már mindenképp el lesz költve, az EB negatív válasza esetén is.”
Címlapkép: A Hamzsabégi sétány madártávlatból (forrás: Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület) | https://atlatszo.hu/2021/10/05/1000-fat-vagnak-ki-a-338-milliard-forintos-deli-korvasut-epitese-miatt-ujbudan/ | https://web.archive.org/web/20211027172001/https://atlatszo.hu/2021/10/05/1000-fat-vagnak-ki-a-338-milliard-forintos-deli-korvasut-epitese-miatt-ujbudan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/1000-fat-vagnak-ki-a-338-milliard-forintos-deli-korvasut-epitese-miatt-ujbudan | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-10-05 10:36:00 | [] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"környezetkárosítás",
"építőipar"
] | [] |
52,899 | „Az állam egyik intézménye úgy működik, hogy nem tartja be a saját törvényeit" | A törvények szerint már hat éve létre kellett volna hoznia a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) egy olyan intézetet, amely a rabok kockázatelemzését és reintegrációját segíti elő. Azonban hiába a törvény, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet mégsem létezik. A birtokunkba jutott dokumentumok szerint a Legfőbb Ügyészség megállapította: a folyamatos jogszabálysértés megszüntetése nem a BVOP és nem is a Legfőbb Ügyészség feladata. | A törvények szerint már hat éve létre kellett volna hoznia a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) egy olyan intézetet, amely a rabok kockázatelemzését és reintegrációját segíti elő. A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet mégsem létezik. A birtokunkba jutott dokumentumok szerint a Legfőbb Ügyészség megállapította: a folyamatos jogszabálysértés megszüntetése nem a BVOP és nem is a Legfőbb Ügyészség feladata.
Kelenföldön elveszve
Gábor már több mint egy éve szabad ember, tavaly augusztusban sétált ki a rácsok mögül. Nem volt sétagalopp a nap, amikor szembesült azzal, hogy tizenhárom év után milyen lett a világ. Szabadulása után már két órával elvesztette a fonalat. Élete első pánikrohamát nem a börtönben, hanem akkor élte át, amikor szembetalálta magát a Kelenföldi pályaudvar digitális kihívásaival.
„Így írd, ahogy most mondom: azt sem tudtam, hogy kell megvenni a jegyet, mert a börtönben teljesen el voltam hülyítve, és arra sem készítettek fel, hogy milyen lesz az a digitális világ, ami tizenhárom év után kint vár. Félelmet éreztem Kelenföldön, azt, hogy elvesztem a világban. Pánikrohamom volt, és csak arra vágytam, hogy végre hazaérjek, magamra zárjam az ajtót, és szűnjön meg végre a külvilág, mert túl sok volt az inger”
– meséli Gábor, aki nem ölt, hanem csalt. Igaz, olyan sokszor, hogy amikor bebukott, a bíróság jogerősen több mint három olimpiányi börtönre ítélte. Állítása szerint olyan balhékat is elvitt, amelyeket nem ő követett el, de sosem volt vamzer, sosem köpött. Ezt a bíróság is díjazta összesen tizenhárom év börtönnel.
Annak ellenére, hogy a férfi nem életellenes bűncselekményeket, hanem gazdasági csalásokat követett el, közepes kockázatú rezsimben kellett lehúznia tizenkét hosszú évet, és csupán az utolsó évében került át enyhe fokozatba.
A besorolások szerint a magyar büntetés-végrehajtásban három kategória van: az enyhe, a közepes és a szigorú rezsim. A rabok kedvezményrendszere attól függ, hogy kit hova osztanak be. A rezsimekben dől el, hogy például hol dolgozhatnak, mennyi beszélőt kaphatnak pluszban, ami hozzásegítheti az elítéltet a családi kapcsolatok megóvásához. A szabályok szerint az egyes rezsimek között az átjárhatóság lehetséges, de Gábor szerint ez sok mindentől függ.
„Nem mindegy, mennyire vagy együttműködő a szervekkel, nem mindegy, mennyire vagy vamzer, besúgó vagy akármi”
– mondta Gábor, aki szerint a börtönben az a dolgok rendje, hogy az a rab, aki több információval segíti a bv. dolgozóit, több kedvezményt kaphat.
A most építési vállalkozóként dolgozó férfi a börtönben sem dobott fel senkit, és magaviselete a rácsok mögött hosszú évekig makulátlan volt. Ennek ellenére nagyon sokáig kellett küzdenie azért, hogy jogosult legyen hűtőt bérelni, és azért is, hogy több pénzt kereshessen, amit végül arra költött, hogy a méregdrága, hetven forint/perc díjas börtöntelefonon beszéljen a családjával.
A nagy börtönreform
A BVOP még hat évvel ezelőtt nagy csinnadrattával harangozta be, hogy az egy évvel korábban a parlament által elfogadott új bv.-kódex hogyan reformálja majd meg a hazai börtönöket. Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter azt mondta: a modernizált jogszabálycsomag olyan kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezet majd be, amely a fogvatartottak besorolásával és a börtönben töltött idejük alatt a személyiségük változásának folyamatos nyomon követésével, illetve a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával mind-mind elősegíti a rabok társadalmi visszailleszkedését, ezzel is csökkentve a visszaesők számát.
Az újraírt törvényben az is szerepel, hogy 2015. január 1-jétől a rabok profilozását a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (KKMI) végzi.
A törvény szava
A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet törvényben megfogalmazott feladata nemcsak a frissen elítéltek kockázatelemzése, hanem a reintegrációt végző bv.-dolgozók folyamatos képzése is.
„Nem teljesen úgy és nem teljesen azok csinálják, ahogy a törvény szerint le van írva. Ebben az a szörnyű, hogy az állam egyik intézménye, a büntetés-végrehajtás úgy működik, hogy nem tartja be a saját törvényeit, és ennek gyakorlatilag semmilyen következménye nincs”
– magyarázta a Szabad Európának Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója.
Vagyis törvény van rá, csak nem tartja be a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, mivel a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet nem létezik – tizenhétezer rab kárára.
A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetnek a Bvtv. alapján főigazgatója van, Somogyvári Mihály alezredes azonban a büntetés-végrehajtás honlapján mégis csupán főosztályvezetőként szerepel, és a megadott telefonszám is ki van kapcsolva.
„Ez nem véletlenül van így: az intézet főosztályként működik, mert a törvényben foglaltak szerinti feladatot ellátó intézetként soha nem jött létre”
– mondta a Magyar Helsinki Bizottság kutatója, aki szerint köztudott, hogy a magyar börtönökben a reintegráció nem úgy működik, ahogy papíron kellene működnie, de arról sok szakmabelinek sincs tudomása, hogy a KKMI önálló intézetként soha nem létezett.
„Egy ügyvéd fordult hozzánk a nyáron, akinek volt egy hetvenéves ügyfele, akit első bűntényesként csalás miatt ítéltek el két és fél évre. Az ügyvéd megpróbált segíteni a férfinak, hogy mi fog történni vele, ha bekerül a büntetés-végrehajtásba, és elkezdte bújni a Bv.-törvényt, majd a végén hozzánk fordult, és azt kérdezte: létezik-e a KKMI?” – mesélte tapasztalatait a kriminológus.
Mi a feladata a nemlétező KKMI-nek?
A 2015-ben életbe lépett büntetés-végrehajtási törvény előírja, hogy ki kell alakítani a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetet és a Kockázatelemzési és Kezelési rendszert. Az intézetben kellene a másfél évnél hosszabb időre ítélt rabok kockázatelemzését elvégezni akkor, amikor bekerülnek a börtönbe. A törvény előírja azt is, hogy ekkor kellene a szakembereknek meghatározniuk, hogy mennyire veszélyesek az elítéltek, és azt is, hogyan lehetne csökkenteni visszaesésük kockázatát, valamint hogy milyen személyre szabott reintegrációs programra van szükségük.
Nemrég az egyik elítélt bepanaszolta a nemlétező intézetet a Legfőbb Ügyészségen, amely megállapította, hogy a KKMI valóban csak főosztályként működik.
A Legfőbb Ügyészség azt is elismerte, hogy a férfi panaszai ugyan helytállók, és a BVOP folyamatosan megszegi a jogszabályt, de érdemi ráhatása erre sem BVOP-nak, sem pedig a Legfőbb Ügyészségnek nincs, mivel szerintük ez csupán pénzkérdés.
Krámer Lili szerint a diszkrepancia ott köszön vissza, hogy a hat évvel ezelőtti bv.-kódex ugyan szakmai szemmel is modern és átfogó, csak a megvalósítása nem felel meg a jogszabályoknak.
„Sajnos, mint sok minden más a bv.-ben, a KKMI sem a törvényben foglaltaknak megfelelően működik. A törvényen az látszik, hogy szakmai szempontok, szakemberek javaslatai alapján készült, így a KKMI is mint a modern büntetés-végrehajtásban a fogvatartás egyéniesítéséhez elengedhetetlenül szükséges tudományos alap került bele. Az, hogy a törvénysértésnek semmilyen következménye nincs, nem elméleti, csak néhány jogvédőt, hanem fogvatartottak tízezreit érintő probléma. Jól mutatja, hogy a reintegrációs szempontok nem élveznek prioritást a büntetés-végrehajtásban
– mesélte a Szabad Európának a Magyar Helsinki Bizottság kutatója.
Vissza a szabadba
A tavaly szabadult Gábornak sokévnyi tapasztalata van arról, mennyire nem működik a reintegráció. Azt mondta: mivel gyakorlatilag a KKMI nem létezik, ezért ha egy enyhe rezsimes rab másik fegyintézetbe kerül át, automatikusan eggyel szigorúbb körletben kell töltenie a büntetését.
„Ezt simán csak a munkába állítási bizottság vezetője is eldöntheti. De akár a bv.-osztályvezető, parancsnokhelyettes vagy a biztonsági tiszt, bárki eldöntheti, semmi köze nincs senkinek a módszertani intézethez”
– mesélte lapunknak Gábor, aki szerint egy magyar börtönben lehúzni tíz-tizenöt évet olyan, mintha visszamenne az időben százötvenet.
„Azért kellene az embereket visszaszoktatni az élethez a szabadulásuk előtt, hogy legalább megtanuljanak olyan alapvető dolgokat kezelni, mint a mosógép. Amikor 13 év után végre szabadultam, otthon azt sem tudtam, hogy kell bekapcsolni a kávéfőzőt, félórát álltam tátott szájjal a mosógép előtt, mert fogalmam sem volt, hogy kell elindítani. Tudod, mi volt a mosógépem bent a börtönben? Volt egy lavórom, belenyomkodtam a mosószert, aztán a ruhákat, vizet adtam hozzá, és átsikáltam. Na, tizenhárom évig ez volt a mosógépem a kétezres években Magyarországon a börtönben. Vissza az időbe százötven évvel”
– mondta a férfi, aki szabadulása első heteiben úgy érezte, sokkal jobb volt bent, mint kint. Szerinte a nagy ítéletesek többsége éppen azért kerül vissza a börtönbe, mert nem működik a BVOP reintegrációs programja, ráadásul a nehézkes kapcsolattartás a családtagokkal gyakran odáig vezet, hogy mire a rabból szabad ember lesz, már nem várja kint senki. Ha ehhez társul a motiváció hiánya és a nincstelenség, akkor egyenes az út vissza, a rácsok mögé.
„Tizenhárom éven keresztül irányított környezetben voltam, ahol azt csináltam, és akkor, amikor mondták. Akkor ettem, amikor mondták, akkor dolgoztam, amikor mondták és akkor aludtam, amikor mondták. Tizenhárom évre elvették tőlem a döntéshozatal jogát. A reintegráció azért lenne fontos, hogy mindenkit felkészítsen arra, hogy ne essen kétségbe, amikor végre szabadul”
– magyarázta a férfi lapunknak, hogy mit érzett, amikor szabadult, és mindenben neki kellett döntenie.
Gábort a szabadulása napján azért nem várta senki a fegyintézet előtt, mert a felesége időközben elhagyta a hosszú börtönévek alatt. Az ismerősei pedig nem hitték el, hogy a férfi tényleg kiszabadul tizenhárom év rabság után.
Minden szép és jó
A BVOP a Szabad Európának küldött válaszában közölte, hogy a KKMI székhelye jelenleg a Budapesti Fegyház és Börtön (közismertebb nevén a Kozma utcai „Gyűjtő”) területén található, ahol kialakítottak egy olyan részleget is, ahol speciális szükségletű, általában magas kockázatú elítélt csoportok elhelyezése és foglalkoztatása vált lehetővé. Válaszukban elismerik, hogy a törvényben különálló intézet helyett főosztály működik.
„A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szervezeti struktúráján belül állt fel, mint főosztályi besorolású szervezeti elem (ezért főosztályvezető áll az élén), melynek feladata a kockázatelemzési és kezelési rendszer (a továbbiakban: KEK Rendszer) módszertanának kidolgozása, és a kockázatelemzési eljárások fejlesztése, valamint a kockázatkezelésre irányuló programok működtetése és oktatása a bv. intézeti munkatársak részére”
– válaszolta a BVOP sajtóosztálya. Tájékoztatásuk szerint a KKMI szakmai stábja jelenleg 41 főből áll, mely állomány egyrészt az elemzői, kutatói munkáért, valamint a módszertani anyagok fejlesztéséért, illetve a személyi állomány felkészítéséért felel; másrészt a Budapesti Fegyház és Börtön területén működő részlegük büntetés-végrehajtási feladatait végzi, de – állításuk szerint – a kockázatelemzési eljárásban, valamint a kockázatkezelő programok tartásában a bv. intézetek helyi szakterületei (egészségügyi, nyilvántartó, pszichológiai és reintegrációs) működnek közre, ami legalább további 150 fő hozzáadott munkáját jelenti országos szinten.
Bár a Szabad Európa több nemrég szabadult férfit is megkérdezett az reintegrációs programról, akik közül mindannyian azt állították, hogy semmilyen reintegrációs programban nem vettek részt, vagy ha volt is olyan, ők nem vették észre vagy nem érzékeltek belőle semmit, ennek ellenére a BVOP azt állítja:
„A KKMI kidolgozott egy az elítéltek várható viselkedésének statisztikai előrejelzését szolgáló egységes kérdőívet (Prediktív Mérőeszköz, PME), mely négy szakterület (nyilvántartás, reintegráció, egészségügy, pszichológia) által felvett adatokra épít.
A Prediktív Mérőeszköz lényege egy belső hálózatról elérhető informatikai rendszer, mely tartalmazza a diagnosztikai eljárások során felvételre kerülő kérdőívek kitöltési és értékelési felületét. A felhasználás során kapott szakmai észrevételek, gyakorlati tapasztalatok feldolgozása folyamatos, a KKMI eszerint aktualizálja a PME tartalmát, mely jelenleg több mint 10 ezer jelenlévő elítélt adatait tartalmazza. Ez Magyarországon egyedülálló lehetőséget teremt mind a szakmai munka megalapozásához, mind kutatások lebonyolításához. A fogvatartottak reintegrációs irányultságú vizsgálata nemcsak a szabadulást megelőző időszakban, de szabadságvesztésük teljes időtartamában zajlik.”
A BVOP szerint az elmúlt időszakban az elítéltek programokba történő bevonása folyamatosan biztosított, az ezzel kapcsolatos intézeti tapasztalatok, visszajelzések pozitívak. A csoportfoglalkozások megtartásához szükséges szakirányítói támogatást a KKMI biztosítja. A KKMI szakmai stábjában fogvatartási szakembereken túl klinikai szakpszichológus, pszichológus, szociológus és pszichopedagógus is tartozik.
Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
Báthory Róbert
Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. | https://www.szabadeuropa.hu/a/bvop-kozponti-kivizsgalo-modszertani-intezet-torvenyek-felett-racsok-mogott-borton/31494015.html | https://web.archive.org/web/20230128033558/https://www.szabadeuropa.hu/a/bvop-kozponti-kivizsgalo-modszertani-intezet-torvenyek-felett-racsok-mogott-borton/31494015.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/baz-allam-egyik-intezmenye-ugy-mukodik-hogy-nem-tartja-be-a-sajat-torvenyeit | Szabad Európa | eu-news | 2021-10-06 14:20:30 | [] | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"közigazgatás hallgatása"
] | [] |
52,900 | 517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék | Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó. | költségvetés;zárszámadás;lélegeztetőgép;Külgazdasági és Külügyminisztérium;
2021-10-06 06:20:00
517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék
Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlárazott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna.
Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.
A kormány most benyújtotta a 2020-es költségvetés elszámolását a parlamentnek, ebben a külügy költéseit 113 oldalon részletezik, ám pont a lélegeztetőgép-ügy maradt ki az elszámolásból. Ez a szó ebben ebben az összefüggésben nem is szerepel a beszámolóban, pedig tavaly nyáron a külügyben Szijjártó Péter miniszter még jutalmakat is osztogatott az akcióban rész vevő diplomatáknak. Ehhez képest most nagyon hallgat a tárca, az anyagban annyit írnak, hogy az operatív törzs „feladatszabása alapján” a külképviseletek 559,2 milliárd forint pluszforrást kaptak orvosi eszközök beszerzésre. Ebből 517,55 milliárdot ki is fizettek, ám, hogy kinek, milyen számlák alapján és mire, az már nem derül ki a beszámolóból, holott pár oldallal odább más témában pár millió forintos tételekről is elszámolnak, ahogy az államháztartási törvény szerint szükséges. Ám az 517 milliárd forint részletezéséről (amely nagyságrendileg az idei nemzeti jövedelem – GDP - egy százaléka) nem tud meg semmit a parlament, hacsak a képviselők nem kezdenek el kérdezősködni. A múlt évi költségvetés végrehajtásáról jelentést készít az Állami Számvevőszék is, ám október ötödikéig nem hozták nyilvánosságra a jelentésüket.
Nemcsak a zárszámadási törvényben titkolódzik a külügy, de elzárkózik a szerződések nyilvánosságra hozatalától is. A Transparency International Magyarország (TI) a héten jelentette be, hogy bírósághoz fordul a lélegeztetőgép szerződések ügyében, ugyanis a KKM a civil szervezetnek adatigénylésére sem adta ki a beszerzésekkel kapcsolatos iratokat. A TI közleménye szerint a kormány az adófizetők pénzéből 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére, ráadásul a rendkívül drágán megvásárolt berendezések zöme felesleges. Az idén nyáron napvilágot látott hírekből tudható, hogy egy maláj beszállító 178 milliárddal részesedett a 300 milliárdos bizniszből.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Népszavának elmondta, hogy a birtokukba került iratok alapján felettébb gyanúsak az ügyletek, a kifizetések egy része ugyanis nem a lélegeztetőgépek szállítására szerződött cégnek ment, hanem feltehetően a Silk Road Development Fund Management Holding Ltd. hongkongi, valamint a Havelock International LTD szingapúri bankszámlájára került. A részletek tisztázása érdekében még júliusban közérdekű adatigénylést küldtek KKM-nek, amely azóta sem válaszolt. Egyebek mellett arra lenne a TI kíváncsi, hogy ki és miféle eljárásban választotta ki a GR Technologies nevű céget lélegeztetőgépek beszállítására, hogyan ellenőrizték, hogy ez a cég teljesíti-e a beszállítókra vonatkozó átláthatósági követelményeket, illetve miért fordulhatott elő az, hogy a magyar kormány nem is ennek a cégnek, hanem másoknak fizette ki a lélegeztetőgépek árát - mondta Ligeti Miklós. | https://nepszava.hu/3134239_517-milliard-forinttal-nem-akarnak-elszamolni-orbanek | https://web.archive.org/web/20230205012225/https://nepszava.hu/3134239_517-milliard-forinttal-nem-akarnak-elszamolni-orbanek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/517-milliard-forinttal-nem-akarnak-elszamolni-orbanek | Népszava | hungarian-news | 2021-10-06 00:00:00 | [
"Nagy Beatrix",
"Szegi Ildikó",
"Szeverényi Márk"
] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"Havelock International Ltd.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt."
] | [
"Ázsia",
"Malajzia",
"Szingapúr"
] | [
"rokonok",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,901 | Döntött a bíróság: ki kell adni a 35 éves sztrádatender háttéranyagait | A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket. Első fokon pert nyert a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ellen a sztrádatender ügyében. Mint az közismert, a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés hossza indokolatlanul nagy. | per;sztráda;koncesszió;adatigénylés;Transparency International Magyarország;Miniszterelnöki Kabinetiroda;
2021-10-05 14:38:08
Döntött a bíróság: ki kell adni a 35 éves sztrádatender háttéranyagait
A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket.
Első fokon pert nyert a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ellen a sztrádatender ügyében. Mint az közismert, a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés hossza indokolatlanul nagy.
A TI még a tender kiírásakor adatigényléssel fordult NKI-hoz, amelyben arra kérte a hivatalt, hogy mutassák be azokat a számításokat, amelyek alapján indokolható, hogy ilyen hosszú időre, azaz 35 évre írnák ki a koncessziós szerződést, illetve azt is, hogy ez az időtáv megfelel-e az uniós irányelveknek. A hivatal azzal utasította el a háttérszámítások kiadását, hogy az döntés-előkészítő anyag, így az a keletkezéstől számítva 10 évre titkos. (A kormány gyakorlatilag minden anyagát erre hivatkozva titkosítja.) A TI azonban bírósághoz fordult, és az első – keddi – tárgyalási napon döntést is hozott a Fővárosi Törvényszék, eszerint az NKI-nek nyilvánosságra kell hozni a háttéranyagokat - nyilatkozta a Népszavának Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a 35 éves sztrádakoncesszió kiemelt közérdeklődésre tart számot, ezért jogos közérdek, hogy a döntés hátterét is megismerhesse a közvélemény. A bíróság elfogadta a TI azon érvelését is, hogy mivel a kormánydöntés már megszületett a 35 éves tenderről, így nem nem hivatkozhat arra az NKI, hogy a döntés-előkészítő anyagot 10 évre titkosították, hiszen az már nem számít döntés-előkészítő anyagnak.
Most még csak az elsőfokú döntés született meg, a bíróság ezt követően szövegezi meg az ítéletet, ennek ismeretében fellebbezhet a döntés ellen a kormány, ám ha nem teszi meg, akkor várhatóan egy hónapon belül megismerhetők lesznek a sztrádakoncessziót megalapozó anyagok. | https://nepszava.hu/3134193_dontott-a-birosag-ki-kell-adni-a-35-eves-sztradatender-hatteranyagait | https://web.archive.org/web/20220322132324/https://nepszava.hu/3134193_dontott-a-birosag-ki-kell-adni-a-35-eves-sztradatender-hatteranyagait | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-birosag-ki-kell-adni-a-35-eves-sztradatender-hatteranyagait | Népszava | hungarian-news | 2021-10-05 14:44:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [
"Magyarország"
] | [
"autópálya",
"átláthatóság",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"koncesszió",
"adatigénylés"
] | [] |
52,902 | Állami pénzt kapott a Rogán-utód birtokán álló panzió, de a polgármester a pajtában alszik | Szentgyörgyvölgyi Péter egyik bakonybéli földjén áll egy panzió, a papírok szerint a Kisfaludy-programon keresztül állami támogatást is kapott rá a tulajdonosa, aki azonban nem a belvárosi polgármester, hanem a politikus egyik gyerekkori barátja. Beszéltünk a férfival, aki elmondta, azért építkezett Szentgyörgyvölgyi földjére, mert neki nem volt területe. Beszélt arról is, hogy a politikus nem használja a panziót, a pajtában alszik, ő pedig teljesen ingyen intézi a birtok körüli teendőket. | A Kisfaludy-program támogatásában részesült az a takaros vendégház, amely Szentgyörgyvölgyi Péter bakonybéli birtokán áll – derítette ki a 24.hu. A panzió nem szerepel a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozatában, aminek az az oka, hogy a vonatkozó földhivatali adatok szerint hiába áll a politikus földjén az épület, nem Szentgyörgyvölgyi a tulajdonosa.
Vendégház a birtokon
A belvárosi polgármester bakonyi terjeszkedéséről részletesen írtunk. Kiderült, hogy az elmúlt években a kormánypárti kerületvezető – aki Rogán Antal után, 2014-ben vette át a kerületet – úgy vásárolt közel 30 hektárnyi földet (főleg erdőt, legelőt és szántót) a Bakonyban, hogy annak pénzügyi fedezete nem bogozható ki vagyonnyilatkozataiból. Arról is beszámoltunk, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter egy bakonybéli tanyát adott meg lakcímeként.
Elmentünk a Bakonyba, hogy közelebbről is megnézzük a politikus birtokait (vagyonnyilatkozata szerint összesen közel 60 hektárnyi földje van). Helyi forrásaink egyértelműen állították, hogy a Galagonyás vendégház körül érdemes keresni a fideszes politikus földjeit. Ez azért érdekes, mert Szentgyörgyvölgyi Péternek vagyonnyilatkozata szerint nincs panziója, és nincs is bevétele ilyen forrásból.
A vendégház pontos beazonosításban egy olyan szálláshely-hirdetés segített, amely még helyrajzi számot is tartalmazott az ingatlanról: „Vendégházunk a Magas-Bakony egyik leggyönyörűbb helyén, Bakonybél festői, csendes, külterületi részén várja a kikapcsolódni, kirándulni vágyókat” – kezdődik a hirdetés. Amely aztán így folytatódik: „A Szőlőgyöp tetején, az erdő szélén épült házunk (Szőlőgyöp Külterület 0141/7 Hrsz.) szomszédságában egy takaros pajta áll, amely lovak, birkák menedéke, mellette baromfiudvar látható, ahol a szárnyasok mellett nyuszik is élnek. Igény esetén lovas túrázók részére lehetőséget biztosítunk lovaik elhelyezésére, ló nélkül érkező, de a lovagolást szerető vendégeink lovastúrán is részt vehetnek.”
A fent megadott helyrajzi szám tulajdoni lapja szerint a földdarab Szentgyörgyvölgyi Péter tulajdona.
Az eddigiek alapján arra lehetne következtethetni, hogy a hirdetésben szereplő panzió a belvárosi polgármesteré, ez azonban a földhivatali papírok szerint egyáltalán nem így van. 2014-ben ugyanis földhasználati jogot jegyeztek be a földterület 222 négyzetméterére, majd a 0141/7/A helyrajzi szám alatt ráépítettek egy „szálláshely szolgáltató épületet”, magyarán egy panziót. Az épület tulajdonosa pedig a földhivatali papír szerint – bármilyen furcsa – nem az, akié a föld: tehát nem Szentgyörgyvölgyi Péteré, hanem egy bakonybéli emberé (monogramja N. T. ), aki a szálláshely hirdetésében egyébként kontaktszemélyként szerepel.
Állami támogatás
A területről készült légifotón jól látszik a panzió elhelyezkedése. A vendégházat Szentgyörgyvölgyi által birtokolt földterületek veszik körül, azaz csak úgy lehet megközelíteni, ha bemegyünk a politikus magánterületére. Ezt tábla is jelzi, azaz akárki nem sétálhat be oda megnézni a panziót. Ottjártunkkor egyébként semmi nem utalt arra, hogy a birtokon panzió is üzemel, ahogy egyébként a szallas.hu, a booking.com, illetve az önkormányzat honlapján sem találtuk meg a vendégházat. A pirossal körbejelölt ingatlan a panzió, a másik nagyobb épület a pajta, ahol a lovakat tartják.
A Galagonyás vendégház a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának 2020-as támogatási listája (52. oldal teteje) szerint négymillió forintnyi állami támogatást kapott. Ez közpénz, így további kérdéseket vet fel Szentgyörgyvölgyi Péter ügyeiben, ám a polgármester egyelőre arra sem adott választ, hogy milyen forrásból vásárolta össze a bakonyi földeket. (Ez ügyben már a rendőrség is tett lépéseket.)
A Szentgyörgyvölgyi birtokán felépített panzió kapcsán felvetődik pár kérdés:
Miért épít bárki épületet valaki másnak a telkére? Mi erre a magyarázat?
Miért engedte meg földtulajdonosként Szentgyörgyvölgyi Péter, hogy a területére panziót építsenek?
Milyen szerepe van ebben a történetben N. T.-nek? Tényleg ő a valódi tulajdonos?
Miért épített N.T. valaki másnak a birtokára egy panziót?
Miért nem hirdetik a panziót? Miért nincs az kitáblázva a faluban, vagy a birtok bejáratánál?
A gyerekkori barát
N. T.-t elértük telefonon, azt állította, hogy valóban ő a tulajdonosa a panziónak. Kifejtette, hogy azért építkezett Szentgyörgyvölgyi birtokára, mert neki nem volt földje. A politikusnak viszont igen, még pedig jó sok, ezt a helyzetet földbérléssel oldották meg. A panzió alatti és körülötti területet bérli a polgármestertől, de csak – tette hozzá – jelképes áron. Megtudtuk, hogy az illető Szentgyörgyvölgyi Péter gyerekkori barátja. A belvárosi polgármester – N. T. állítása szerint – nem is használja a Facebook-képek alapján igen igényesen kialakított panziót, a belvárosi polgármester lakrésze ugyanis a vendégház melletti
pajtában, annak végében van kialakítva,
azaz ott, ahol a lovak vannak elszállásolva. N. T. egyébként elismerte a faluban hallottakat, hogy tudniillik segít a birtok körüli ügyekben, és a lovak gondozásában is (öt darab lova van a polgármesternek legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint – N. G. M.), ám mindezt elmondása szerint teljesen ingyen teszi Szentgyörgyvölgyi Péternek, aki – a panziós elmondása szerint – „minden szabadidejét a birtokon tölti”. Hirdetni pedig azért nem hirdeti különösebben a vendégházat a különböző szálláshely-oldalakon, mert korábban voltak rossz tapasztalatai egyes csapatokkal, és most már a vendégek nagy része visszatérő, vagy olyan, akinek az ismerőse ajánlotta.
Kérdéseinket ezúttal is elküldtük a belvárosi polgármesternek. Kíváncsiak voltunk arra, hogy tényleg a pajtában alszik-e, ha ott van, és arról is érdeklődtünk, hogy mennyi bérleti díjat kap N. T.-től, mert ez a pénz a vagyonnyilatkozatában nincs feltüntetve, pedig a bérleti díjból történő bevétel adóköteles. Érdemes visszaidézni: a földhasználati jogot 2014-ben jegyezték be, ez alapján pedig hét éve fizethetnek neki bérleti díjat anélkül, hogy ezt a vagyonnyilatkozatában feltüntette volna Szentgyörgyvölgyi Péter.
A belvárosi önkormányzat annyit reagált érdeklődésünkre, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter a vagyonnyilatkozatát pontosan és szabályosan töltötte ki, ám kérdéseinkre nem adtak választ. | https://24.hu/belfold/2021/10/04/szentgyorgyvolgyi-peter-bakony-panzio-kozpenz-pajta/ | https://web.archive.org/web/20221127155237/https://24.hu/belfold/2021/10/04/szentgyorgyvolgyi-peter-bakony-panzio-kozpenz-pajta/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-penzt-kapott-a-rogan-utod-birtokan-allo-panzio-de-a-polgarmester-a-pajtaban-alszik | 24.hu | hungarian-news | 2021-10-04 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Szentgyörgyvölgyi Péter"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Bakonybél",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,903 | Már a Duna Aszfaltnál is a NER második generációja elé terítik a vörös szőnyeget | Sorra kerül be a Duna Aszfalt-cégcsoport vállalatainak vezetőségébe a tulajdonos, Szíjj László lánya, Polyák-Szíjj Zsuzsanna.
Az egy hónapja, újonnan gründolt Duna Aszfalt Vállalkozási, a Duna Aszfalt Projekt és a Duna Aszfalt Építő Zrt. igazgatóságában is tag lett a 38 éves üzletasszony, aki a csoport központi cégében már egy évvel ezelőtt megjelent. | A felhőmentes éjszakai égbolt alatt gyorsan kiderül: mindenkiben ott rejlik egy hobbicsillagász. Csak nem mindenki vásárol hozzá megfelelő eszközt. A Celestron újdonsága részben lejjebb viszi, részben megemeli a belépési küszöböt.
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
Kovács András Péter és Elek Péter megirigyelték a hálapénzellenes állami kampány félmilliárd közpénzből készült dalát. A "Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia" című kormányzati rapből ihletet merítve összeszedtek néhány Btk.-tényállást és - erős közszolgálati hangütéssel - megzenésítették azokat. Jövedékiadó-csalás, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, közveszéllyel fenyegetés - mind-mind örökzöld témái a gengszterrap műfajának. A felejthetetlen produkciót nyújtó két Péteren kívül Litkai Gergely is belekeveredik a rapcsatába, bár a végén már örült volna, ha inkább kimarad belőle. | https://hvg.hu/360/202140_duna_aszfalt_a_ner_masodik_generacioja | https://web.archive.org/web/20220507065304/https://hvg.hu/360/202140_duna_aszfalt_a_ner_masodik_generacioja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-duna-aszfaltnal-is-a-ner-masodik-generacioja-ele-teritik-a-voros-szonyeget | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-08 14:05:49 | [
"Polyák József",
"Polyák-Szíjj Zsuzsanna"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"útépítés",
"klientúra"
] | [] |
52,904 | Nem tudja a kormány, hogy megéri-e harmincöt évre koncesszióba adni az autópályákat | „Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők” – hangzott el egy bírósági tárgyaláson az autópályák koncesszióba adásáért felelő kormányzati szerv részéről. A kormány tehát úgy mondana le harmincöt évre a hazai gyorsforgalmi utak fenntartásáról, hogy nem számolta ki pontosan, megéri-e az adófizetőknek, ha az állam helyett magáncégek üzemeltetik az autópályákat. | „Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők” – hangzott el egy bírósági tárgyaláson az autópályák koncesszióba adásáért felelő kormányzati szerv részéről. A kormány tehát úgy mondana le harmincöt évre a hazai gyorsforgalmi utak fenntartásáról, hogy nem számolta ki pontosan, megéri-e az adófizetőknek, ha az állam helyett magáncégek üzemeltetik az autópályákat.
Egyre több jel utal arra, hogy nem volt kellően átgondolt annak a koncessziós eljárásnak a kiírása, amelyen a teljes hazai gyorsforgalmi úthálózatot adná harmincöt évre koncessziós szerződésben magáncégeknek a kormány.
Egy kormányzati szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ezzel kapcsolatos felhívása június 14-én jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Ennek értelmében a mintegy kétezer kilométer hosszúságú hazai autópályák és autóutak üzemeltetésével és fejlesztésével egy céget vagy vállalatcsoportot bízna meg a kormány harmincöt évre.
Az állam cserébe rendelkezésre állási díjat fizetne, amelynek fedeznie kellene az üzemeltetés és fenntartás költségeit. A G7 becslése szerint mai áron a szerződés értéke megközelítheti a háromezer milliárd forintot.
Hol vannak a számítások?
Az uniós szabályok értelmében ha a koncesszió időtartama hosszabb, mint öt év, számításokkal kell tudni alátámasztani, hogy ez a hosszabb időtartam szükséges-e ahhoz, hogy a koncesszió jogosultjának megtérüljön a befektetése. Ez azért lényeges, mert a szóban forgó koncesszióval a kormány egy jelentős piacot készül harmincöt évre lezárni a versengő cégek elől.
Az, hogy nem volt átgondolt a koncesszió kiírása, bírósági tárgyaláson derült ki, miután a Transparency International Magyarország beperelte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó koncessziós irodát, mert az megtagadta az eljárás alapját jelentő számítások kiadását.
Pedig ebből a dokumentumból lehetne megtudni, miért döntött úgy a kormány, hogy harmincöt évre megválik az autópályák üzemeltetésének és fejlesztésének feladatától. A megalapozó számításokból derülne ki az is, megéri-e az államnak koncesszióba adni a gyorsforgalmi utakat, és az is, mennyit kereshet ezen a kiválasztott vállalat vagy cégcsoport.
A Fővárosi Törvényszék tárgyalásán derült ki, hogy az NKI nem is biztos benne, hogy harmincöt éves koncessziós szerződést köt a hazai gyorsforgalmi utak esetében. A kormányzati szerv szerint az, hogy a koncessziós szerződést a nyertes ajánlattevővel milyen időtartamra fogja, csak az eljárás befejeztével fog eldőlni. A pályázatot kiíró szerv ugyanis fenntartja magának a jogot arra, hogy a hirdetményben rögzített harmincöt éves időtartamon attól függően változtasson, milyen ajánlatok érkeznek be.
Nincs kész a kalkuláció
Az NKI jogi képviselője azt is elmondta a tárgyaláson, hogy az eredeti számítás sem végleges, lényegében nincs kész, mert csak akkor lesz véglegesíthető, ha meghozták a döntést és megkötötték a szerződést. Az NKI szerint csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők. Azért becslés, mert a koncesszió időtartama még nem végleges, és a nyertes ajánlat szerinti beruházások megtérülési időtartama – konkrét ajánlat hiányában – még nem ismert.
Az NKI azért mondta el, hogy nincs teljesen elkészült számítás a koncesszióról, hogy döntés-előkészítő dokumentumnak minősüljön a kalkuláció. Azt ugyanis nem minden esetben kell nyilvánosságra hozni, hiszen annak megismerése orientálhatja az ajánlattevőket, ami torzítja a versenyt és csökkenti a közpénzfelhasználás hatékonyságát.
A Transparency International jogi érvelése szerint azonban a koncessziós felhívás kiírásának a pillanatában egy már lezárt számításnak kellett volna lennie. Ez a kalkuláció alapozza ugyanis meg azt a kormányzati döntést, hogy miért kell éppen harmincöt évre megkötni a koncessziós szerződést a nyertes céggel vagy vállalatcsoporttal.
A számításból kijöhetett volna az is, hogy nem éri meg kiadni magáncégeknek az üzemeltetést, vagy az, hogy harmincöt évre nagyon nehéz tervezni, jobb, ha az államnál marad az üzemeltetés.
Mégsem ez történt, a „teljesen el nem készült”, egyébként is csak „becslésnek tekinthető kormányzati kalkuláció” szerint a koncesszióba adás volt a közérdek szempontjából leghatékonyabb megoldás.
A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint az NKI nem titkolhatja tovább az adatokat, ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat a civil szervezetnek.
Sietve kiírt pályázat
Eleve furcsán indult a pályázat. Ahogy a Szabad Európa korábban beszámolt róla, gyorsan, szinte kapkodva írta ki a Nemzeti Koncessziós Iroda a hazai gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát. A kapkodás két helyen is tetten érhető volt.
Egyrészt a tavaly szeptemberben alapított NKI-nak még honlapja sem volt. Ezért a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra vezetett. Egy gombnyomással persze át lehetett navigálni az NKI adatait tartalmazó aloldalra, de ott sem stimmeltek az adatok.
A kabinetiroda aloldalán ugyanis Csonka Ernő volt vezetőként feltüntetve, miközben a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartása szerint az NKI vezetője Csekő Zsolt. A koncesszió iránt érdeklődő cégek már itt nehézségbe ütköztek; apróság ugyan, de nem tudni, ki vezeti a valóságban a szervezetet, amellyel harmincöt éves együttműködésre készülnek.
Jelentkezni sem volt sok idő, hiszen a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét állt rendelkezésre. Nagyon nehéz ilyen rövid idő alatt minden információt megszerezni és lemodellezni egy harmincöt éves szerződés kockázatait.
Magáncég dönthet az útépítésekről
A harmincöt éves koncesszió sajátossága, hogy a 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére.
Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben ellenséges környezetben kellene versenyezniük az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező.
A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak.
A nyertesnek autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania.
Mészárosék tűzközelben
A felhívásra végül három cég jelentkezett: a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák harmincöt évre szóló üzemeltetésére.
A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.
A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna.
A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy Mészáros érdekeltségei mekkora részesedéssel vannak jelen a Themis Magántőkealapban, mert a magyar jogszabályok szerint a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak. | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-tudja-a-kormany-hogy-megeri-e-35-evre-koncesszioba-adni-az-autopalyakat/31499089.html | https://web.archive.org/web/20230529210756/https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-tudja-a-kormany-hogy-megeri-e-35-evre-koncesszioba-adni-az-autopalyakat/31499089.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tudja-a-kormany-hogy-megeri-e-harmincot-evre-koncesszioba-adni-az-autopalyakat | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-10-08 16:17:51 | [] | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"Themis Magántőkealap"
] | [] | [
"útépítés",
"építőipar",
"koncesszió",
"adatigénylés"
] | [] |
52,905 | Az EU pénzügyi érdekei nem engedik, hogy Magyarország hozzájusson 2511 milliárd forinthoz | Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el. | Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el.
Az Európai Bizottság brüsszeli központjában minden hétköznap pontban délben sajtótájékoztatót tartanak, ahol az akkreditált újságírók szabadon kérdezhetnek. Ezekben a hetekben az egyik leggyakoribb kérdés az, hogy hol tartanak a magyar és a lengyel helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalások, mikor hagyja ezeket jóvá a testület, és ha nem hagyja jóvá, annak mi az oka. Egyáltalán nem a magyar újságírók hobbija ennek a kérdésnek a feltevése, a világ minden tájáról érkezett tudósítók szeretnének információhoz jutni. Ez mutatja, hogy van érdeklődés Magyarország iránt, amire persze nem kell feltétlenül büszkének lennünk. A kitartó próbálkozás ellenére a válasz ugyanaz: „a tárgyalások zajlanak, részleteket nem mondhatunk”. Hasonló próbálkozások történnek akkor is, amikor valamelyik illetékes biztos tart valahol sajtótájékoztatót; a válasz itt sem különbözik. Olyan is van, hogy egy európai parlamenti képviselő levelet ír az Európai Bizottságnak – erre elvileg kötelező válaszolni. Ujhelyi István szocialista politikus három hete megpróbálta – nincs felelet. Az Európai Parlament pártjainak többsége gondolt egy nagyot, és napirendre tűzte a magyar és a lengyel helyreállítási terv helyzetének bemutatását, értékelését, de ez sem hatotta meg a brüsszeli tárgyalókat. Nézzük a részleteket!
Brüsszel titkolózik
A huszonhét tagállam közül eddig huszonöt nyújtotta be az uniós újjáépítési alaphoz saját nemzeti tervét, amelyben el kell magyarázni, hogyan akarják felhasználni az igényelt vissza nem térítendő támogatást, illetve a megnyitott hitelkeretet. Fontos, hogy figyelemmel kell lenni a gazdaság zöldítésére és a digitalizációra. A bolgárok és a hollandok még nem adtak be tervet, mert az idei választások után az új kormány vagy fel sem állt, vagy még nem készítette el a javaslatát. A huszonöt leadott nemzeti terv közül huszonkettőt jóváhagyott az Európai Bizottság, ezek túlnyomó többségére már a tagállamok pénzügyminiszterei is formálisan áldásukat adták, és sok helyen már költik is a pénz első, 13 százalékos részét.
A magyar, a lengyel és a svéd terv jóváhagyása még várat magára. Ezek közül a magyar és a lengyel esetében övezik politikai viták az eljárást. Abból ugyanis nem csinál titkot a bizottság, hogy jogállamisággal összefüggésben lévő kifogásaik is vannak; ezen a téren Brüsszelnek Budapesttel és Varsóval állandósult konfliktusa van. Paolo Gentiloni parlamenti meghallgatásán nem árult el semmi konkrétumot a tárgyalások hátteréről, lehetséges kimeneteléről, mert „nem lehet megjósolni azokat”. Annyit elmondott, hogy az Európai Bizottság a szerződések őreként különös figyelmet fordít az EU pénzügyi érdekeinek védelmére, és ez fokozottan igaz, ha ezek az érdekek valamilyen jogállamisági probléma miatt sérülnének.
Itt érdemes megjegyezni – és ez majd később is előkerül –, hogy a magyar kormány szerint az egész késlekedés a gyermekvédelmi törvény miatt van, azt akarják visszavonatni. Ezt az Európai Bizottság többször cáfolta, mondván, hogy ezt külön kötelezettségszegési eljárás keretein belül vizsgálják. Nos, ezzel nyilván tisztában van a magyar kormány is; érdeklődésünkre a bizottság sajtószolgálata elmondta ugyanis, hogy a magyar kormány válaszolt a jogsértési eljárást megindító levélre, tehát tudniuk kell, hogy a két eljárás nem ugyanaz.
Türelmetlen EP-képviselők
Visszatérve az EP-vitára: már a legelső hozzászóló, a román Siegfried Mureșan nagyon felháborodott a tájékoztatás hiánya miatt. A képviselő azt mondta, hogy el kell számolnia a választók felé azzal, hogy mi történik a pénzükkel, és amit eddig megtudott, az kevés.
A vita során a legtöbb képviselő az értékelési folyamat átláthatóságát hiányolta, anélkül ugyanis nem követhető, hogy a magyar és a lengyel kormány milyen lépéseket tett a jogállamisággal és az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal, az uniós jog elsőbbségével, a közbeszerzéssel, a korrupcióval és a kisebbségek nem egyenlő kezelésével kapcsolatos aggodalmak feloldására.
Az Európa Megújul frakció szónoka, Luis Garicano azt mondta, hogy ha jogszabályváltozásra van szükség Magyarországon annak érdekében, hogy ne Orbán úrnál landoljanak az uniós pénzek, azt könnyen el lehet érni, hiszen Orbán úrnak megvan hozzá a szükséges parlamenti többsége, vagyis arra nem hivatkozhat a magyar kormány, hogy nem tud eleget tenni egy ilyen irányú felszólításnak. Többen is megerősítették, hogy a pénz valóban jár a lengyeleknek és a magyaroknak, de meg kell akadályozni, hogy ellopják.
Számos képviselő kiemelte, hogy a bizottságnak csak akkor kellene jóváhagynia a terveket, ha az érintett tagállamok minden egyes problémát orvosoltak az unió pénzügyi érdekeit és az adófizetők pénzét védő költségvetési feltételrendszerrel összhangban. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem a magyar és a lengyel emberek ellen lépnek fel, épp ellenkezőleg: azt akarják elérni, hogy az uniós pénzek az arra igényt tartó emberekhez és vállalatokhoz, és ne a korrupt politikusokhoz jussanak el.
A kritikusok közé tartozott a momentumos Cseh Katalin. Szerinte Lengyelországban és Magyarországon nem veszik komolyan az Európai Bizottságot, folyamatosan építik a kleptokráciát, abban bízva, hogy a szokásos háttéralkuknak köszönhetően úgyis megindul a pénz előbb-utóbb. A már említett Ujhelyi István szerint a pénz jár, de nem jut el a felhasználókhoz, mert a Fidesz „állampárti rendszere” felszívja, ellopja és saját céljaira fordítja. A politikus – aki számon kérte a bizottságon, hogy nem válaszolnak a levelére – azt is mondta, hogy „miközben a magyar kormány azt hazudja otthon, hogy azért fagyasztották be az uniós források kiutalását, mert LMBTQ-propagandisták nemváltoztató műtéteket akarnak reklámozni a magyar óvodákban, a valóság az, hogy az állami szintű korrupció és a jogállamiság leépítése miatt késik a magyar terv brüsszeli elfogadása”.
A kormány védelmében
Voltak olyanok is, akik megvédték a magyar és a lengyel kormányt. A populista Identitás és Demokrácia frakcióból a német Gunnar Beck egy minden bizonnyal ismerős érvrendszerrel állt elő: azért késleltetik e két ország helyreállítási alapjának jóváhagyását, mert sem a lengyelek, sem a magyarok nem akarnak több százezer illegális bevándorlót, és azt sem akarják, hogy a gyerekek az ábécé megtanulása előtt szexuális oktatásban részesüljenek az iskolában. Egy párttársa, Hélène Laporte pedig azzal érvelt, hogy ha nem adják oda a pénzt ennek a két kormánynak, kénytelenek lesznek piaci körülmények között hitelt felvenni. A volt lengyel miniszterelnök, Beata Szydło felháborodott a kritikákon, hangsúlyozta, nem fogadja el, hogy egyesek azt mondják, Lengyelországban lábbal tiporják az európai értékeket. „Akik ezt mondják, örömmel élnének Lengyelországban” – jelentette ki.
A Fidesz részéről Győri Enikő szólalt fel. Rámutatott: a zsarolás a baloldali többség bevett munkamódszere. Figyelmeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a parlament részéről rá nehezedő nyomásgyakorlás hatására sem feledkezhet meg a mandátumáról: csak az uniós jog alapján járhat el. Nem támaszthat extra feltételeket egyes tagállamok esetében ahhoz, hogy folyósítsa a helyreállítási pénzeket. Magyarország ebben az esetben sem fogadja el a kettős mércét – mondta Győri Enikő.
A fideszes politikus rámutatott: „Minket nem lehet megvásárolni, a gyermekvédelmi törvényből nem fogunk engedni. Nálunk senkit nem érhet diszkrimináció, de a szülők kezében marad a gyermekek szexuális nevelése.”
A lé a tét
A lehetséges forgatókönyvekről több elképzelés is van, ezekben közös, hogy Magyarország és Lengyelország meg fogja kapni a helyreállítási forrásokat, de nem lehet tudni, mikor. Az biztosnak látszik, hogy – Magyarország esetében – a bizottság kér valamit, amit a magyar kormány vonakodik teljesíteni. De a kormány a megegyezésben érdekelt, tehát hiába vett fel hitelt a helyreállítás megkezdéséhez, azt vissza kell fizetni, míg a 2511 milliárd forintos uniós forrás vissza nem térítendő támogatás. A menetrend tehát az lehet, hogy a felvett hitelt majd ez az összeg kompenzálja, ennek hiányban az államadósság és a költségvetési hiány rendkívül megnőne, ami viszont nem tenne jót a javuló hitelminősítési mutatóknak.
Nemcsak pusztán a megegyezésben, hanem a gyors megegyezésben is érdekelt Magyarország. Ha a pénzügyminiszterek nem hagyják jóvá idén a magyar tervet – és erre minden nappal nő az esély –, akkor elvész a 13 százalékos előleg, és ezt az összeget majd csak utólag, számlákkal igazolva lehet megkapni, ami azt jelenti, hogy az államnak sokkal nagyobb részt kell – hitelből – előfinanszíroznia. | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-eu-penzugyi-erdekei-nem-engedik-hogy-magyarorszag-hozzajusson-2511-milliard-forinthoz/31497530.html | https://web.archive.org/web/20230603085441/https://www.szabadeuropa.hu/a/az-eu-penzugyi-erdekei-nem-engedik-hogy-magyarorszag-hozzajusson-2511-milliard-forinthoz/31497530.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eu-penzugyi-erdekei-nem-engedik-hogy-magyarorszag-hozzajusson-2511-milliard-forinthoz | Szabad Európa | hungarian-news | 2021-10-06 16:29:00 | [] | [] | [] | [
"EU",
"antikorrupció",
"helyreállítási alap"
] | [] |
52,906 | Év végéig mégis eladhatják a Budapest Airportot | Egy kormányközeli konzorciumtól kapott ajánlatot a Budapest Airport, ezért a tulajdonosok hamarosan hivatalos tárgyalásba kezdhetnek a légikikötő eladásáról. | A Budapest Airport Zrt. tulajdonosai hivatalos tárgyalásba kezdhetnek a légikikötő eladásáról, miután új ajánlatot kaptak egy kormányközeli konzorciumtól - állítja az ügyet jól ismerő forrás a BloombergnekA hírügynökség szerint a szeptember végén érkezett ajánlat magasabb az eddigieknél, de még mindig a piaci érték alatt mozog, éppen ezért már júliusban is elutasítottak egy hasonló ajánlatot. Az ügyben várhatóan a jövő héten lesz előrelépés, addig eldőlhet, hogy kik ülnek tárgyalóasztalhozAz ajánlatot benyújtó konzorciumban Jellinek Dániel, az Indotek Zrt. vezérigazgatója és a Mol Nyrt. állhat , akik korábban már jelentkeztek a légikikötő megvásárlásáraA Budapest Airportot üzemeltető német székhelyű AviAlliance nem kívánt nyilatkozni a lapnak, ahogy a kormány nevében tárgyalásokat vezető Innovációs és Technológiai Minisztérium sem. Azt azonban kiemelték, a kormány vélhetően év végéig szeretné lezárni a tranzakciót - írta a Blooomberg. | https://www.napi.hu/nemzetkozi-vallalatok/kormanykozeli-konzorciumhoz-kerulhet-a-budapesti-legikikoto.737966.html | https://web.archive.org/web/20221004075552/https://www.napi.hu/nemzetkozi-vallalatok/kormanykozeli-konzorciumhoz-kerulhet-a-budapesti-legikikoto.737966.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ev-vegeig-megis-eladhatjak-a-budapest-airportot | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-10-08 16:48:10 | [] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)"
] | [] | [
"háttér",
"repülőtér / légügy",
"klientúra"
] | [] |
52,907 | Kampánykörút Jovány-busszal | A hódmezővásárhelyi buszközlekedés működtetésére csaknem százmilliós forintért szerződött Jovány Busz Kft. Volkswagen Transporterével járja az országot a baloldali előválasztási kampányban a polgármester Márki-Zay Péter. A magát Orbán Viktor méltó ellenfelének nevező, közgazdász végzettségű városvezető nemcsak a polgármesteri jogkörökkel, de a számokkal is hadilábon áll, hiszen a vásárhelyi buszprojekt költségéről ahányszor nyilatkozott, annyiszor említett más összeget, persze mindig egyre magasabbat. | Ismét azzal a Volkswagen Transporter kisbusszal étkezett Márki-Zay Péter kampánycsapata egy fővárosi utcai fórumra, amellyel hetek óta járja az országot. Hódmezővásárhely polgármestere a baloldali Gyurcsány-show epizodistájaként haknizik az országban, és többször lebukott, mert a miniszterelnök-jelölti előválasztási kampánykörútján rendszeresen az önkormányzattól kapott szolgálati gépjárműveket használja, többnyire a már említett Volkswagen Transportert. Igaz, ezúttal már óvatosabb volt, a fórum végeztével villamoson távozott a helyszínről.
A kisbusz az eredetiség vizsgálata szerint a Jovány Busz Kft. tulajdona, amely a vásárhelyi önkormányzattal csaknem százmillió forintos szerződésben áll – ennyibe kerül évente a városnak a márciusban indult új buszközlekedés.
A vásárhelyi buszprojekt bejelentése óta Márki-Zay Péter rendre arról beszélt, a Jovány-féle rendszerrel évi húszmilliót spórol a város, ennyivel olcsóbb ugyanis a meglehetősen furcsa körülmények között megszületett új koncepció, mint a Voláné volt. Utóbbi évente 110 millió forintba került, az önkormányzat legalábbis mindig ezt az összeget emlegette – közölte még márciusban a Promenad24.hu. Emlékeztettek, hogy a Hódpress január 16-i cikkében a polgármestert idézve, azt írta: „A város márciustól húszmillió forinttal olcsóbban, évi kilencvenmillió forintból fogja a helyi személyszállítást megoldani a Jovány Busz Kft. által…”
Aztán február 28-án érdekes módon emelkedett néhány millióval az összeg, a polgármester már 96 milliós árról beszélt. De itt még nincs vége a közgazdász végzettségű Márki-Zay Péter sajátos számmisztikájának. Március elsején az új buszrendszer első napján Szabó János tanácsadó, a Márki-Zay által régen kinézett leendő alpolgármester is megszólalt. Facebook-oldalán ezt írta: „Vásárhely úgy gazdagodott egy széles közönség által rendszeresen és ingyenes igénybe vehető szolgáltatással, hogy 11 millióval kevesebbe kerül…” Tehát amennyiben a Volán évente 110 millió forintért működtette a buszrendszert és a mostani annál 11 millióval olcsóbb, az pontosan 99 millió forintos végösszeget jelent, vagyis nem 90 és nem is 96 millió, ahogy azt korábbi nyilatkozataiban ígérte Márki-Zay.
A csaknem százmilliós megbízás mellett nem is meglepő, hogy a polgármester és munkatársai Jovány Gyula cégének kisbuszával járják az országot az előválasztási kampányban. A csepeli turnén arra sem volt tekintettel a sofőr, hogy egy orvosi rendelő mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyét foglalta el. A szabályokat a főnöke is nagyvonalúan kezeli, Márki-Zay – miközben naphosszat értekezik a kormányzati lopásról és a Fidesz elszámoltatásáról – természetesnek tartja, hogy az önkormányzati autókat saját politikai céljaira használja. Amikor rajta kapta a sajtó, hogy miniszterelnökjelölt-jelölti kampányára Bács-Kiskun megyébe, Kalocsára és Kecskemétre a szolgálati kisbusszal érkezett, úgy igyekezett mentegetőzni, hogy szerinte azért nincs ezzel probléma, mert utána az ATV-be ment „szerepelni”, azaz kampányolni – amit „hivatali célként” határozott meg.
Ezt a sajátos logikát nem osztja a Fidesz helyi képviselője. Cseri Tamás szerint az, hogy Márki-Zay Péter önérdekből, kampánycélra használja a hivatali autót, hivatali infrastruktúrát, egyértelműen lopás. Sőt, Cseri azt is lopásnak – a polgármesteri munkáért kapott közpénz jogosulatlan felhasználásának – ítéli, hogy Márki-Zay a polgármesteri feladatai helyett a nap huszonnégy órájában a miniszterelnök-jelölti kampányát végzi és irányítja – olvasható a képviselő közösségi oldalán.
A Tihanyban megrendezett Tranzit fesztiválra a hétvégén szintén egy Škoda Superb autóval érkezett a polgármester, ami szintén önkormányzati szolgálati jármű. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/09/kampanykorut-jovany-busszal | https://web.archive.org/web/20210901214334/https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/09/kampanykorut-jovany-busszal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kampanykorut-jovany-busszal | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2021-09-01 10:20:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Jovány Busz Kft."
] | [] | [
"közlekedés",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
52,908 | Zöldterületeket fenyeget egy beruházó és a gödi önkormányzat vitája | Gödön sokan attól tartanak, hogy több hektáron fákat vághat ki és természetvédelmi területeket szerezhet meg az a cég, amelyik korábban megvette a régóta kihasználatlan Hotel Pólust. A fejlesztő eredetileg csak a hotelt szerette volna átalakítani luxus idősotthonná, ám ehhez módosítani kellett volna a helyi építési szabályzatot. Ez a képviselőtestület megosztottsága miatt nem valósult meg, válaszul a fejlesztő opciós jogot szerzett a két szomszédos zöld telekre, amiket a gödiek inkább érintetlenül hagynának. | A Pest megyei Gödön még a 90-es években próbált golfparadicsomot létrehozni az ország akkor egyik leggazdagabb vállalkozója, Pólus Péter. A hatalmas golfpálya és a hozzá tartozó hotel fejlesztésébe az évek során milliárdokkal szállt be többek között a CIB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank, azonban már a 2000-es évek második felére kiderült, hogy a központ nem hozza a várt látogatószámokat és bevételt. A hotelt működtető cég 2010-re százmilliós tartozást halmozott fel, és hiába keresett új befektetőket. Végül a Hotel Pólust be kellett zárni, és az épület egy adósságrendezési eljárás keretében a CIB Bank visszavett ingatlanok értékesítésével foglalkozó leányvállalatához, a Recovery Zrt.-hez került.
Luxushotelből luxus idősotthon
A hotel sokáig kihasználatlanul állt, miközben a korábbi golfpálya – jókora befüvesített, kis tavakkal tarkított, erdők és lápok által övezett terület – az önkormányzathoz került, és népszerű kiránduló- és pihenőhely lett. Persze, a város és a CIB ingatlankezelője is szerette volna, ha hasznosítják a szálloda épületét, és tavaly úgy tűnt, ez sikerül is:
a szállodát megvásárolta a Cordys Palace Kft., a Cordys ingatlanos cégcsoport új tagja, és számos fórumon nyilvánosságra hozta: a korábbi hotelt luxus nyugdíjasotthonná alakítanák át.
Az Átlátszó információi szerint a fejlesztő már el is kezdte apartmanok berendezését az épületben, és nem hivatalos úton már a beköltözés lehetőségét is hirdetni kezdte. Ez abból a szempontból azonban elhamarkodott dolog volt, hogy a cég nyugdíjasotthon elindítására gyakorlatilag még nem kapott engedélyt az önkormányzattól, és mostanra olyan patthelyzet alakult ki, amelyben bizonytalanná vált, mikor kaphatják meg a hozzájárulást.
Terjeszkedés zöld területekre
Idén júliusban újabb fejlemény történt a volt golfhotel körül: a korábban megvásárolt két telek (maga a hotel és a mögötte levő terület) mellett két másik, jelenleg önkormányzati tulajdonú ingatlanra is vételi jogot szerzett a tulajdonos. Mivel nagyrészt zöldterületekről van szó, ez Gödön sokakat aggodalommal tölt el, mert attól félnek, hogy a vállalat természetrombolással járó beruházásokat hajthat végre a területeken. Mint kiderült, az új telekvásárlások a Cordys és az önkormányzat közti sikertelen tárgyalásokhoz kapcsolódnak,
az önkormányzat szerint a vállalkozó nyomásgyakorlásként lebegteti a zöldterületek „elcsatolását” – amire azért lehet elvileg lehetősége, mert a korábbi városvezetés még 2013-ban engedélyezte, hogy vételi jogot jegyezzenek be az önkormányzati zöld ingatlanokra.
A helyzetet tisztábban láthatjuk a terület térképe segítségével, ami a volt Pólus Hotelt és környékét ábrázolja: a két zölddel jelölt ingatlan jelenleg is a Cordys Palace Kft. tulajdona. A 6322/2 helyrajzi számú ingatlanon található maga a szállodaépület, míg a 6322/7-es terület nagy része országos természetvédelmi terület, védett láp.
A két narancssárgával jelölt ingatlan (/6 és /1) jelenleg önkormányzati tulajdonú, de a beruházó opciós jogot szerzett rájuk. Ezek zöld, részben védett területek: a 6322/6 számú telek egy 2,5 hektáros terület, ahol jelenleg kápolna, istálló és az önkormányzat által raktárnak használt épület áll, egy része pedig védett láp. A másik, 6322/1 számú terület a hotel mögötti, országosan védett láp.
Több milliárd forintos állami támogatást kapott a fejlesztő más projektekre
A Cordys Palace Kft.-t 2019-ben jegyezték be Miskolcon, a székhely címe megegyezik a Cordys Holding Vagyonkezelő Zrt.-ével, amely a Palace társaságának is tagja. A Cordys Holding vezérigazgatója Tirpák István, aki az évente egymilliárd forint bevételt termelő építőipari cég, a Tiszaújváros Transz Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként is ismert.
A vállalatokkal az Átlátszó 2019-ben már foglalkozott, a Tiszaújváros Transz és egy másik Tirpák István-érdekeltség, a Cordys Capital Kft. Logisztikai Központ építési projektjét vizsgálva. A beruházáshoz a vállalkozó „ingatlanfejlesztési műszaki projektmenedzsmentben való közreműködéssel” bízta meg a HG-Regio nevű céget, annak ellenére, hogy a családi vállalkozás egy évvel korábbi beszámolójában azt írta: „a vállalkozás munkavállalót nem foglalkoztatott, a kifizetett bér összege 0 eFt”.
A HG-Regio Consulting a szirmabesenyői polgármester, Huszt Gábor családjának érdekeltsége, 2018 májusáig maga a településvezető is kültagja volt. A cég a beruházás idején az egy generációval idősebb Huszti Lászlóé és Huszti Lászlónéé, akiknek a lakcíme megegyezik a polgármester korábbi szirmabesenyői címével.
A Cordys Palace ügyvezetőjeként az Opten Plachy Lászlót, a Green Plan Energy Környezetvédelmi Kft. ügyvezetőjét tünteti fel, és a Green Plan egyben a Palace társaságának is tagja. Plachy ezen cége az elmúlt években több százmillió forint értékben nyert el állami támogatásokat: 2020 szeptemberében például 282 millió forintot kapott a kazincbarcikai napelemgyárához, ezt a tényt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyszínen jelentette be.
Az Mfor.hu a 444-et idézve írt arról is, hogy a vállalkozó Borsodban, erős állami hátterét kihasználva 1000 hektárnyi területet készült megvenni napelempark létesítéséhez.
Plachy emellett résztulajdonosa a Green Palace Center Oktatási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek is, amely négymilliárd forintnyi támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztéséhez. Az egyelőre nem látható, hogy a Cordys Palace is kapott volna hasonló támogatást, az Opten adatai szerint a kft. saját tőkéje az alapítás óta nem változott, az árbevétele pedig 0 forint volt 2019-ben és 2020-ban is.
Az Átlátszó e-mailben küldött kérdéseket a fejlesztőnek a gödi beruházással kapcsolatban. Azt szerettük volna tudni, terveznek-e építkezéseket a zöldterületeken, illetve hogy biztosan luxus idősotthonként szeretnék-e berendezni a szállodaépületet. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Jelenleg elvileg csak hotel épülhetne
Balogh Csaba, Göd ellenzéki polgármestere az Átlátszónak azt mondta: a városnak az az érdeke, hogy minél hamarabb elindulhasson a Cordys Palace-féle idősotthon, és az is, hogy „ehhez csak a feltétlenül szükséges területeket vásárolják meg és hasznosítsák, vagyis csak a most kihasználatlan parkolót építsék be, és önkormányzat tulajdonában megmaradhasson a mellette lévő lovarda és szervízház”.
Balogh elmondta, hogy a Cordys eredeti ajánlata ezt biztosította volna, ha ezt elfogadják, „a lehető legtöbb zöldterületet tudnánk megtartani”.
A polgármester elmondása szerint a vállalkozó tavaly kérte, hogy az önkormányzat indítson településrendezési eljárást, amely során a saját céljaiknak megfelelően módosíthassák az építési szabályzatokat azon a két telken, ami jelenleg az ő tulajdonukban áll. Ez két telek az 6322/7 és a 6322/2 helyrajzi számú földterület, utóbbi a Hotel Pólus, amit idősek otthonává szeretnének alakítani.
Az Átlátszónak nyilatkozó gödi politikusok azt mondták, hogy az egyeztetéseken a Cordys Palace Kft.-nek három fő kérése volt. Egyrészt szerette volna, hogy a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) módosítsák a telkek beépíthetőségét 20-ról 25 százalékra, ami lehetővé tenné, hogy egy új épületszárnyat húzzanak fel, csatlakoztatva azt a korábbi hotel épületéhez. Kérték emellett, hogy a maximálisan engedélyezett épületmagasságot bővítsék 7,5-ről 15 méterre (a hotel is ilyen magas), és hogy módosítsák a 2-es telek besorolását. Ugyanis a szállodaépület telke jelenleg Üdülő Övezet 1 (Üö1) besorolású, vagyis az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvény szerint csak „üdülési célú tartózkodásra alkalmas”. Így a telken elvileg csak turisztikai és hasonló célú épületeket működtethetnének, bentlakásos otthont nem.
Akár lakópark is építhető a fás területre
A képviselőtestület többsége azonban, mondta Balogh Csaba, ezt nem fogadta el. „Hogy miért, arra van elméletem, de nem tudom bizonyítani, és így egyesek rágalmazásnak foghatnák fel” – tette hozzá. Miután a döntés már hosszú ideje húzódott, a Cordys nyáron vételi jogot jegyeztetett be két szomszédos, önkormányzati tulajdonú telekre. Az egyik a hotel melletti, 6322/6 hrsz.-ú 2,5 hektáros redős terület, ahol jelenleg kápolna, istálló és az önkormányzat által raktárnak használt épület áll. A másik a 6322/1 számú terület a hotel mögötti, országosan védett láp.
Balogh Csaba úgy fogalmazott: az opciós jog bejegyzése lényegében egy fenyegetés volt: ha a város nem módosítja a HÉSZ-t, megveszik a két újabb telket.
„A kettő közül a 6-os telek kritikus, mivel ez egy nagy, alig beépített terület, amelyet a tulajdonos a jelenlegi HÉSZ-szerint legfeljebb 25 százalékban beépíthet, vagyis akár még egy nagyobb szálloda vagy lakópark is elférne itt”
– mondta a polgármester, aki szerint a városban mindenki el akarja kerülni, hogy ezt a területet beépítsék, mivel ez számos fa kivágásával járna, és tönkretenne egy jelenleg népszerű pihenő- és kirándulóhelyet. Emellett az önkormányzatnak is volt terve az egyik ottani épületet bérbeadására, így ettől a bevételtől is elesne a város.
A két önkormányzati ingatlanra egyébként azért tudott opciós jogot szerezni a Cordys, mert ahogy a tulajdoni lapokból kiderül, 2013-ban még egy másik vállalat, a Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. vásárlási jogot szerzett rájuk, az akkori városvezetés bejegyzésével. A Cordys tőlük szerezte meg az opciós jogot, valószínűleg vásárlás útján. Bár a vételi jog elvileg szeptember 30-án lejárt, a cég még ezelőtt hivatalosan jelezte, hogy érvényesíti a jogát, ezzel elindítva az adásvétel folyamatát. (Ez nem jelenti automatikusan az eladást – a folyamat közben bármikor meg lehet egyezni.)
Nem hagyták jóvá a látványtervet
A polgármester elmondása szerint az most már elkerülhetetlen, hogy értékbecslők bevonásával elkezdődjön a két telek eladási folyamata. Balogh Csaba ezzel együtt még reméli, hogy végül az eredeti terv alapján sikerül megállapodni a Cordys Palace Kft-vel. Hozzátette: azt semmiképp nem támogatná, hogy a HÉSZ-t is módosítsák, és emellé még további telkeket adjanak el a fejlesztőnek.
„A fejlesztőnek az az érdeke, hogy módosítsuk a HÉSZ-t, mert másképp nem építhetnék meg az idősotthont. A Hotel Pólus egyszer már becsődölt, szállodát az épületben továbbra sem lehetne gazdaságosan üzemeltetni. Én azt szeretném elérni, hogy a képviselőtestület elfogadja a településrendezési tervet, a Cordys pedig elálljon a további telekvásárlástól, de ehhez mindenkinek bele kell egyezni ebbe a megoldásba” – mondta.
Hlavács Judit gödi önkormányzati képviselő az Átlátszónak azt mondta: neki és több más képviselőnek a fő célja az, hogy a lehető legtöbb zöldterületet őrizzék meg, és hogy a fejlesztővel a városra nézve legelőnyösebb megállapodást kösse az önkormányzat.
„Az otthon új épületszárnyát a most kihasználatlan parkolóra építenék, ezzel alapvetően nincs is gond, hiszen az most is csak egy üres betonfelület. Az 1-es, és különösen a 6-os telek eladása viszont nem szolgálja a város érdekét, mert ha esetleg oda építkezne a fejlesztő, több hektárnyi fát vághatnának ki” – mondta Hlavács, aki megerősítette azt is, hogy a Cordys Palace Kft. azután jegyzett be vételi jogot a korábbi hotel melletti területekre, miután a polgármester nem döntött egyszemélyben a Cordys átsorolási kéréséről még a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve.
Hlavács Judit szintén úgy véli, hasznára válna a városnak, ha megvalósulna a beruházás, és megnyitnák az idősotthont. „Ennek érdekében elfogadható lenne a telek beépíthetőségének és az építési magasságnak a megemelése, de csak feltételekkel. Fontos például, hogy az újonnan felépítendő szárny ne üssön el a városképtől. A fejlesztő által bemutatott vázlatrajz például nem ilyen, azt én sem tudnám támogatni, de már több alkalommal volt arra példa, hogy a főépítész együttműködésével sikerült egy eredeti, nem túl mutatós rajzból színvonalas, a környezetbe illő épülettervet készíttetni. Mivel a telepítési tanulmánytervet a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia, az átsorolás után is maradna eszközünk arra, hogy pozitív irányba befolyásoljuk az építkezést.”
Országosan védett láp
A képviselő hozzátette: azt sem akarja senki, hogy a 7-es telekre, azaz a hotel mögötti lápos-tavas részre bármit építsenek. „A telek most teljesen üres, természetvédelmi terület, és most is a Cordys tulajdona. Az általuk javasolt településrendezés alapján itt is engedélyeznünk kellene például magas épületek felhúzását. Egy ilyen tervet, mivel országos jelentőségű természetvédelmi területről van szó, a természetvédelmi hatóságoknak is el kellene fogadnia, és ott egészen biztos, hogy blokkolnának minden építési tervet.”
Hlavács Judit azt feltételezi, hogy a 7-es telek beépíthetővé tételét a Cordys eleve blöffként, alkualapként dobta be, szerinte valójában nekik sem áll szándékukban oda építkezni, pláne 15,5 m építménymagassággal.
Mint mondta: nem ítéli el azokat a képviselőket, akik blokkolták a településrendezést, mivel szerinte a városvezetés valóban megpróbálhatna az eredetinél jobb ajánlatot kialkudni a Cordystól, ugyanakkor ehhez első lépésként a képviselő-testületnek kellene felhatalmaznia a polgármestert arra, hogy előkészítse a településrendezési szerződést, természetesen meghatározva azokat a pontokat, amelyekből semmiképpen nem engedne.
Szerinte a jelenlegi helyzetben új tárgyalásokat kellene kezdeni a fejlesztővel, és a telekrendezésért cserébe kérni kellene például azt, hogy a cég saját pénzéből építse ki a közműveket a szomszédos önkormányzati (a vételi opcióval érintett) telekre, vagy biztosítson erre forrásokat a városnak.
A településrendezési szerződésről, az átsorolási eljárás megkezdéséről és befejezéséről, aztán pedig a konkrét épülettervről, a telepítési tanulmányterv elfogadásáról is képviselő-testületi döntést kell majd hozni, tehát az önkormányzatnak még számos ponton lehetősége nyílik a beavatkozásra. Az átsorolási folyamatban pedig a lakosság és a partnerként bejelentkezett szervezetek véleményének kikérése is jogszabályi kötelessége a városnak. | https://atlatszo.hu/2021/10/06/zoldteruleteket-fenyeget-egy-beruhazo-es-a-godi-onkormanyzat-vitaja/ | https://web.archive.org/web/20211027163725/https://atlatszo.hu/2021/10/06/zoldteruleteket-fenyeget-egy-beruhazo-es-a-godi-onkormanyzat-vitaja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zoldteruleteket-fenyeget-egy-beruhazo-es-a-godi-onkormanyzat-vitaja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-10-06 00:00:00 | [
"Plachy László",
"Tirpák István"
] | [
"Cordys Palace Kft."
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
52,909 | Államilag támogatott hackertámadásokra figyelmeztet a Google Magyarországon | A weboldalainkat érő túlterheléses támadások rendszeressé és szinte megszokottá váltak az elmúlt időkben. A Pegazus-ügyben is érintettek voltunk, csütörtökön azonban szintet lépett a kiberbiztonsági para az Átlátszónál – államilag támogatott hackertámadásra figyelmeztette a Google a főszerkesztőt a Gmail accountján. Az eset nem egyedi, Lőke András, az ittlakunk.hu felelős szerkesztője, a tényfeltáró újságíró Transparency-Soma-díj zsűrijének elnöke ugyanerről számolt be a Facebook-oldalán. | Mi az a „kormány által támogatott támadási riasztás”? „Van rá esély, hogy ez egy téves riasztás, de úgy gondoljuk, hogy kormány által támogatott támadókat észleltünk, akik megpróbálták ellopni a jelszavát. Ez a Gmail-felhasználók kevesebb mint 0,1%-ával fordul elő. Nem fedhetjük fel, hogy mi adta a tippet, mert a támadók tudomásul veszik és megváltoztatják a taktikájukat, de ha valamikor sikerrel járnak, hozzáférhetnek az adataihoz vagy más lépéseket tehetnek a fiókját használva” – áll a figyelmeztetésben.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője csütörtök reggel kapott ilyen figyelmeztetést a Google-től:
A Google biztonsági blogja szerint 2012 óta küldenek ki ilyen figyelmeztetéseket azoknak, akikről azt gondolják, hogy célponttá váltak. Hogy miért „kormány vagy állam által támogatott” a hackertámadás, arról csak annyit írnak, hogy „nem mehetünk bele a részletekbe anélkül, hogy ne adnánk ki olyan információkat, amelyek hasznosak lennének ezeknek a rosszindulatú szereplőknek, de részletes elemzésünk – valamint az áldozatok jelentései – határozottan arra utalnak, hogy államok vagy államilag támogatott csoportok érintettek”.
A Jigsaw elemzése szerint ezt a figyelmeztetést a Google-felhasználók kevesebb mint 0,1%-a kapja meg, elsősorban újságírók, aktivisták, politikusok, „akik világszerte bátran kiállnak valamiért”.
Lőke András, az ittlakunk.hu felelős szerkesztője, a tényfeltáró újságíró Transparency-Soma-díj zsűrijének elnöke szintén csütörtök reggel számolt be a figyelmeztetésről a Facebook-oldalán:
A Google fenyegetéselemző csoportja (Threat Analysis Group, TAG) tavaly májusi közleménye szerint minden nap több mint 270 célzott vagy kormányok által támogatott támadócsoportot követnek nyomon több mint 50 országból. „A kormány által támogatott vagy államilag támogatott csoportok különböző célokkal hajtják végre támadásaikat, információt vagy szellemi tulajdont lopnak, másként gondolkodókat vagy aktivistákat vesznek célba, vagy összehangolt befolyásolási műveletekben és dezinformációs kampányokban vesznek részt”.
Védekezésként erős jelszót, kétfaktoros autentikációt és hardverkulcsot javasol a techcég a célponttá vált felhasználóknak. | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/07/allamilag-tamogatott-hackertamadasokra-figyelmeztet-a-google-magyarorszagon/ | https://web.archive.org/web/20230204221035/https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/07/allamilag-tamogatott-hackertamadasokra-figyelmeztet-a-google-magyarorszagon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allamilag-tamogatott-hackertamadasokra-figyelmeztet-a-google-magyarorszagon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-10-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"informatika",
"internet",
"dezinformáció",
"adatgyűjtés"
] | [] |
52,910 | Vegyesen teljesített a 24.hu és a Nők Lapja kiadója, a Central Digitális Média és a Central Médiacsoport | Az Opten szerint Varga Zoltánon kívül a Centralban a máltai bejegyzésű Hopkins Capital Ltd-nek 9,12 százaléknyi befolyása van, Mikóvári Gergelynek 7,6 százaléknyi része. Szügyi Gergely 6,12 százaléknyi részesedéssel bír, míg Ménesi Dóra Ilona 5,88 százalékban tulajdonos. Ézsöl Gábornak 2,19, Halász Csillának 0,69 százalék, Ézsöl Tibornak 0,09 százaléknyi részesedése van az Opten szerint. | Közzétette 2018-as pénzügyi beszámolóját a Central Médiacsoport és a Central Digitális Média Kft.
E szerint a 24.hu-t, továbbá a nemrég NLC-re átkeresztelt Nők Lapja Cafét, a vezess.hu-t, a Startlapot, a Házipatikát és más digitális termékeket portfóliójában tudó Central Digitális Média Kft. nettó árbevétele a 2017-es éves 3,88 milliárd forintról 4,07 milliárd forintra emelkedett 2018-ra. A szerény mértékben növekvő árbevétel mellett jelentősen csökkent azonban a cég adózott eredménye.
A cég 2017-ben még 623 millió forint adózott eredménye 2018-ban körülbelül közel a hatodára, 106 millió forintra esett vissza 2018-ban.
A Central Médiacsoport – ide tartozik például a Nők Lapja, a Story magazin, a Best, az Elle – a pénzügyi beszámoló szerint 11,1 milliárd forintról 12,28 milliárdra tudta növelni árbevételét. Ugyanakkor a Central Médiacsoport profitja terén jelentős visszaesés mutatkozik.
Míg a Central Médiacsoport 2017-ben 1,75 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el adózás után, 2018-ban körülbelül a harmadára, 535,1 millió forintra esett vissza a médiavállalat adózott eredménye.
(Frissítés: Egy olvasónk jelezte, hogy feltehetőleg azért is eshetett vissza a 2018-as nyereség 2017-hez képest, mert 2017-ben reklámadó-visszatérítés egyszeri tételként megdobta a vállalati profitot.)
Varga Zoltánt kikezdte a hétvégén a propagandamédia, de nem is csak ő tulajdonos
További érdekesség, hogy az Opten céginformációs rendszer kimutatása szerint a Central Digitális Média Kft.-nek és a Central Médiacsoportnak a végső tulajdonosa nem csupán a sajtóban egyedül emlegetett – és a hétvégén először az Origo nevű kormánysajtóban, majd órákon belül a TV2 Tényekben és a 888.hu-n is támadott – Varga Zoltán, bár az üzletember továbbra is kétharmad feletti, 68,4 százaléknyi részesedéssel rendelkezik a cégben azután is, hogy 2018 májusában valamelyest háttérbe vonult és átadta a vállalatcsoport irányítását Mészáros Kingának, aki a cég vezérigazgatója lett, Varga Zoltán pedig csak elnöke a cégnek. (Varga a vezérigazgatói posztról való lemondását azzal indokolta tavaly, hogy a cégcsoport külföldi terjeszkedésére fókuszál.)
Az Opten szerint Varga Zoltánon kívül a Centralban a máltai bejegyzésű Hopkins Capital Ltd-nek 9,12 százaléknyi befolyása van, Mikóvári Gergelynek 7,6 százaléknyi része. Szügyi Gergely 6,12 százaléknyi részesedéssel bír, míg Ménesi Dóra Ilona 5,88 százalékban tulajdonos. Ézsöl Gábornak 2,19, Halász Csillának 0,69 százalék, Ézsöl Tibornak 0,09 százaléknyi részesedése van az Opten szerint.
A pénzügyi beszámolókat május végéig kellett közzétennie az erre kötelezett vállalatoknak. A Media1-en a múlt héten már beszámoltunk az M-RTL Zrt. és az RTL Magyarország pénzügyi eredményeiről és a kormányközeli, Mészáros Lőrinc részérdekeltségében álló, épp vezetőváltáson áteső Atmedia televíziós reklámértékesítő ház eredményeiről is.
Borítókép: A Central Médiacsoport és a Central Digitális Média Kft. bejárata. Fotó: Ladányi András / Media1 | https://media1.hu/2019/06/03/vegyesen-teljesitett-24-hu-nok-lapja-kiadoja-central-mediacsoport-varga-zoltan/ | https://web.archive.org/web/20230206214357/https://media1.hu/2019/06/03/vegyesen-teljesitett-24-hu-nok-lapja-kiadoja-central-mediacsoport-varga-zoltan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegyesen-teljesitett-a-24hu-es-a-nok-lapja-kiadoja-a-central-digitalis-media-es-a-central-mediacsoport | Media1 | hungarian-news | 2020-06-03 15:43:00 | [
"Ézsöl Gábor"
] | [
"Central Digitális Média (CDM)",
"Hopkins Capital Ltd."
] | [] | [
"offshore",
"háttér",
"média"
] | [] |
52,911 | Várkonyi Andrea százmilliókkal szállt be Mészáros Lőrinccel közös cégükbe | Szeptember végén házasodott össze Várkonyi Andrea televíziós személyiség és Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere, gazdasági együttműködésük azonban már korábban elkezdődött. Első közös cégüket, az EKHO Belvedere Kft.-t augusztus végén szerezték meg a Mészáros Lőrinchez köthető EKHO Magántőkealaptól. | Szeptember végén házasodott össze Várkonyi Andrea televíziós személyiség és Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere, gazdasági együttműködésük azonban már korábban elkezdődött. Első közös cégüket, az EKHO Belvedere Kft.-t augusztus végén szerezték meg a Mészáros Lőrinchez köthető EKHO Magántőkealaptól. A cégről azon kívül nem sokat tudni, hogy fő tevékenysége saját tulajdonú és bérelt ingatlanok bérbeadása, üzemeltetése, a tulajdonosok pedig 50-50 százalékban érdekeltek a 50 milliós jegyzett tőkéjű vállalkozásban.
Cégbírósági dokumentumok alapján azonban úgy tűnik, hogy a házaspárnak komolyabb tervei vannak: a cég megszerzésekor, augusztus utolsó napján ugyanis összesen 1,5 milliárd forintnyi követelést apportáltak a cégbe. A fejenként 750 millió forintos nem vagyoni hozzájárulás az EKHO Belvedere Kft. tőketartalékába került. Nagyon leegyszerűsítve: Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc is kölcsönadott valakinek vagy valakiknek 750-750 millió forintot és ezeket a követeléseket vitték be a közös bizniszbe.
Míg Mészáros Lőrinc esetében egy 750 milliós kölcsön bagatellnek, Várkonyi Andrea esetében meglepően nagynak tűnik. A résztulajdonában lévő, a Mészáros Csoportnak is dolgozó Whitedog Media nevű reklámügynöksége még viszonylag fiatal vállalkozás, egyetlen lezárt üzleti év áll a hátuk mögött – igaz, néhány hónap alatt is 127 milliós bevételt és 52 millió forint nyereséget produkáltak.
Ennél jóval szerényebb eredményeket ért el a Várkonyi család járóbeteg-ellátással foglalkozó közös vállalkozása, a Medigast Kft., amely működése utolsó öt évében szűk 16 milliós bevétel mellett 1 millió 77 ezer forintos adózott eredményt ért el úgy, hogy az utolsó négy évben veszteséges volt.
Az EKHO Belvedere Kft.-vel kapcsolatos kérdéseinket a cégen keresztül elküldtük Várkonyi Andreának és Mészáros Lőrincnek, választ egyelőre nem kaptunk. | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/08/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-ekho-belvedere/ | https://web.archive.org/web/20230423150138/https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/08/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-ekho-belvedere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varkonyi-andrea-szazmilliokkal-szallt-be-meszaros-lorinccel-kozos-cegukbe | 24.hu | hungarian-news | 2021-10-08 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Várkonyi Andrea"
] | [
"EKHO Belvedere Kft.",
"EKHO Magántőkealap",
"Medigast Kft.",
"Whitedog Media Kft."
] | [] | [
"klientúra"
] | [] |
52,912 | Titkolták, de megtaláltuk: Balaton-felvidéki vendégházra nyert 70 milliós állami támogatást az Echo TV volt vezetője | Farkas Boglárka cége hetvenmillió forintot nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szálláshely-fejlesztésre. Úgy tudjuk, az Echo TV volt vezérigazgatója egy vendégházat álmodott Vászolyba, ahol 2017-ben vett magának egy ingatlant. A helyiek egy részének viszont nem tetszik, hogy azt sem tudják, hány szobás vendégház épül, és milyen forgalmat várnak a Dsida Jenő-emlékháztól. | Köszönöm az érdeklődést, egyáltalán nem kívánok semmit sem nyilatkozni
– így reagált Farkas Boglárka az Echo Tv korábbi vezérigazgatója arra a kérdésünkre, hogy milyen fejlesztésre nyert el a Magyar Turisztika Ügynökségtől (MTÜ) 2021-ben 70 millió forint egyedi szálláshely-támogatást. Farkas még azt sem volt hajlandó elárulni, hogy melyik településen építkezik, amikor pedig emlékeztettük arra, hogy nem a saját vagyonáról, hanem közpénz elköltéséről érdeklődünk, bontotta a vonalat.
A Guller Zoltán vezette állami turisztikai ügynökség sem részletezte, hogy konkrétan milyen szálláshely-fejlesztési projektre ítélt meg támogatást a DSIDA2018 Kft.-nek, amelynek az elmúlt három év során egyetlen forint forgalma sem volt. Az MTÜ csak annyit közölt lapunkkal, hogy a kft. szálláshely létesítésére nyert el 70 millió forint támogatást a Kisfaludy Program keretében, de az összegből egyelőre még egy forintot sem fizettek ki.
Információnk szerint az Echo TV után a pályáját a Mészáros Holding kommunikációs vezetőjeként folytató Farkas Boglárka Vászolyon álmodott meg egy Dsida Jenő-emlékházat és egy hozzá kapcsolódó vendégházat. A telket és a rajta található lerobbant épületet a tulajdoni lap szerint még 2017-ben vásárolta meg az egykori hírolvasó, aki nagy rajongója a fiatalon elhunyt erdélyi költőnek.
A 240 lakosú falu polgármesterét telefonon értük utol. „Boglárka amit kért rendezési terv módosítást, azt vissza is vonta, úgyhogy ezzel kapcsolatban semmit nem tudok” – mondta Rózsahegyi Tibor arra, hogy úgy tudjuk, emlékház és szálláshely is épül Vászolyon. Az építkezés mindenesetre információnk szerint már zajlik.
Augusztusban a vászolyi önkormányzat döntött a településrendezési eszközök felülvizsgálatáról. Néhány helyi viszont a helyi építési szabályzattal kapcsolatban panaszt tett a Veszprém Megyei Kormányhivatalnál, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál, a balatonfüredi főjegyzőnél és az állami főépítésznél is. Azt sérelmezik, hogy nem volt elég idejük a változtatások megismerésére és véleményezésére, ráadásul az önkormányzat nem hívott össze közmeghallgatást sem, lakossági egyeztetés nem volt.
Szeptember elején ugyan tartottak egy több mint százfős lakossági fórumot, de az nem úgy sült el, ahogy a szervezők elképzelték. Forrásunk szerint amikor a polgármester, a képviselő-testületi tagok és a főépítész megtudta, hogy felvétel készül a beszélgetésről, egyaránt úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt benne. A hátsó sorban hallgatták végig a lakosokat, de nem szóltak hozzá. Ahogy Farkas Boglárka sem, akitől így azt sem tudhatták meg az egybegyűltek, hogy hány szobás vendégház épül, és mekkora forgalomra számít.
Farkas Boglárka információnk szerint az idén kezdte el átépíteni a lerobbant épületet, annak átsorolása azonban a polgármester elmondása szerint nem történt meg. Rózsahegyi Tibor az építési szabályzat módosításával kapcsolatos kritikákra azt mondta, még nincsenek elkésve semmivel, az említett lakossági egyeztetés pedig szerinte több kárt okozott, mint hasznot. „Teljesen alátámasztatlanul feltételeztek olyan dolgokat, amik nem úgy vannak. Sokan nem tudják, hogy vannak országos rendeletek, amiknél szigorúbb lehet egy önkormányzat, de eltérni tőlük nem lehet” – mondta. | https://24.hu/belfold/2021/10/08/farkas-boglarka-magyar-turisztikai-ugynokseg-egyedi-tamogatas-vaszoly/ | https://web.archive.org/web/20220605114035/https://24.hu/belfold/2021/10/08/farkas-boglarka-magyar-turisztikai-ugynokseg-egyedi-tamogatas-vaszoly/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkoltak-de-megtalaltuk-balaton-felvideki-vendeghazra-nyert-70-millios-allami-tamogatast-az-echo-tv-volt-vezetoje | 24.hu | hungarian-news | 2021-10-08 00:00:00 | [
"Farkas Boglárka",
"Guller Zoltán"
] | [
"DSIDA2018 Kft.",
"EchoTV",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Vászoly",
"Veszprém megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
52,913 | A magyar kormányszóvivő férjéé lett a legnagyobb cseh repülőgépgyártó | A korábban aláírt szerződés szerint most lett hivatalosan is Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége, a HSC Aerojet a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody tulajdonosa. | Véglegesen új tulajdonosa van a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochodynak, a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek – írta az E15 cseh gazdasági napilap.
A júliusban aláírt szerződés alapján szeptember 30-tól az új tulajdonos a HSC Aerojet, amelyben 80 százalékos részesedése van Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, míg 20 százalék a cseh Omnipol társaság kezében van.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf – aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a kaszinós cég, amelyben kisebbségi tulajdonos, 35 évre szóló koncessziós jogot kapott – Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. A HSC Aerojet a nyáron kapott 150 millió euró, akkori árfolyamon 53 milliárd forint hitelt az MFB Magyar Fejlesztési Banktól, ehhez a kormány állami készfizető kezességet vállalt. Már ekkor sejteni lehetett, hogy a hitelre a cseh repülőgépgyár megvásárlásához lehet szükség. | https://hvg.hu/kkv/20210930_cseh_repulo_aerovodochody_vasarlas | https://web.archive.org/web/20220518145428/https://hvg.hu/kkv/20210930_cseh_repulo_aerovodochody_vasarlas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-kormanyszovivo-ferjee-lett-a-legnagyobb-cseh-repulogepgyarto | HVG | hungarian-news | 2021-09-30 16:15:00 | [
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szentkirályi Alexandra"
] | [
"Aero Vodochody",
"HSC Aerojet Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Omnipol"
] | [
"Csehország",
"Európa",
"Magyarország"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"diplomácia",
"közlekedés",
"repülőtér / légügy",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"koncesszió",
"hitelezés",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
52,914 | Az előírtnál kevesebb parkolóhellyel épülhet fel a kajak-kenu akadémia | A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. A beruházást Tiborcz István üzlettársának érdekeltsége nyerte el. | A kormány néhány nappal a Nemzeti Bank épületéről hozott rendelet után ismét egyedi szabályokat határozott meg egy kiemelt beruházásra, ahol az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályt (OTÉK) nem kell figyelembe venni. Az majd a látogatók gondja lesz, hogy hová álljanak a kocsijukkal, és hol végezzék a dolgukat.
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia eredetileg az óbudai hajógyári szigeten épült volna, de aztán áthelyezték a Velencei tóhoz, Sukoró és Velence területéhez tartozó telkekre. A beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, és idén nyáron az is kiderült, hogy a West Hungária Bau nyerte el a megbízást, amely Paár Attilának, Tiborcz István, a miniszterelnök veje egykori üzlettársának érdekeltsége.
A kedd este közzétett rendelet kimondja, hogy a kijelölt telkeken „művelődési, kereskedelmi, szolgáltató-, oktatási, egészségügyi, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztatóépület, irodaépület, szállásjellegű épület, sportépítmény, raktár, valamint parkolóház rendeltetésű épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló építményei helyezhetők el”. Továbbá a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 16 méter.
A jelek szerint azonban szűknek bizonyul a hely. Ugyanis a rendelet szerint az OTÉK-ban előírt számú autóbusz- és személyautó-parkolóhelynek elég a 30%-át megépíteni, a kerékpártárolót pedig a jogszabálytól eltérően mellőzhetik. A buszoknál például ez azt jelenti, hogy ha egy épületbe 1200 látogatót várnak, ott az OTÉK szerinti hat helyett két parkolóhely is elég, de az is csak akkor, ha az 1,8-et (hatnak a 30%-át) felfelé kerekítik.
A kormány figyelme kiterjed a mellékhelyiségekre is.
A sportakadémiához tartozó létesítményekben „200 főig 15 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, oly módon, hogy minden megkezdett 25 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke” építendő. Ez jóval kevesebb, mint az OTÉK-ban előírt, 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke. Az új rendeletet, mint ilyen esetekben mindig, a már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. | https://hvg.hu/itthon/20210929_Az_eloirtnal_kevesebb_parkolohellyel_epulhet_fel_a_kajakkenu_akademia | https://web.archive.org/web/20220819213602/https://hvg.hu/itthon/20210929_Az_eloirtnal_kevesebb_parkolohellyel_epulhet_fel_a_kajakkenu_akademia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eloirtnal-kevesebb-parkolohellyel-epulhet-fel-a-kajak-kenu-akademia | HVG | hungarian-news | 2021-09-29 07:19:00 | [
"Orbán Viktor",
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Sukoró",
"Velence"
] | [
"oktatás",
"háttér",
"rokonok",
"egészségügy",
"sport",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"kereskedelem",
"jogalkotás"
] | [] |
52,915 | Nem maradt közpénztámogatás nélkül Kálomista Gáborék új filmterve sem | Az új tévéfilm elkészítésére projektcéget hoztak létre a gyurcsányozós kurzusfilmet is jegyző alkotók. | Zavaró, hogy Orbán Viktor Moszkvával és Pekinggel flörtöl, ám biztonságpolitikai megfontolásokból mégis az a legjobb opció, ha Magyarország a NATO tagja, a hírügynökség cikkének szerzője.
A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi. | https://hvg.hu/360/202138_az_enekesno_projektceg_atevefilmre | https://web.archive.org/web/20211009113850/https://hvg.hu/360/202138_az_enekesno_projektceg_atevefilmre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-maradt-kozpenztamogatas-nelkul-kalomista-gaborek-uj-filmterve-sem | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-27 13:30:00 | [
"Helmeczy Dorottya",
"Kálomista Gábor",
"Vitézy László"
] | [
"Énekesnő Kft.",
"Mega Film Kiadó Kft.",
"Nemzeti Filmintézet"
] | [] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
52,916 | Lázadnak a balatoni falvak, de bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek | Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel. | Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel.
Meghirdették a balatonszemesi Hattyú kempinget és a tihanyi rév melletti több ezer négyzetméteres területet. A kikiáltási alacsonyabb, mint a legolcsóbb parti telkek árai.
Egészben nézve a budapesti agglomeráció az országon belüli migráció legkedveltebb célpontja, de néhány balatoni és Velencei-tavi járás magasabb bevándorlással büszkélkedhet. Az ország északkeleti és délnyugati járásai továbbra is elvándorlással küzdenek.
Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében. | https://hvg.hu/360/202038__lazado_falvak__civilek_es_befektetok__orban_csodaszere__kilatastalan_panorama | https://web.archive.org/web/20210513181522/https://hvg.hu/360/202038__lazado_falvak__civilek_es_befektetok__orban_csodaszere__kilatastalan_panorama | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazadnak-a-balatoni-falvak-de-bizonyos-befektetokkel-szemben-vedtelenek | HVG360 | hungarian-news | 2020-09-17 07:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Demján Sándor",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Jellinek Dániel",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István",
"Varga Zoltán",
"Vida József"
] | [
"Canter Borház Kft.",
"Club Aliga",
"Dörgicsei Bor Kft.",
"Dörgicsei Szőlőhegyért Civil Társaság",
"Holiday Resort Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Takarékbank Zrt."
] | [
"Balatonvilágos",
"Csopak",
"Dörgicse",
"Szigliget",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"civilek",
"EU",
"környezetkárosítás",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"klientúra",
"jogalkotás",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,917 | Tovább terjeszkedik a hazai zöldenergia-piacon a százmilliárdos Rahimkulov-család | Az eladó az Orbán-család török jóbarátja, akinek még így is jócskán maradnak naperőműves projektcégei. | Csak így most megfordulni nem lehet a szűk utcában. A terület az alapítvány tulajdona.
Uniós támogatásnak indult a kiírás, de megelőlegezi a kormány a pénzt, amíg az Európai Bizottsággal folyik a tárgyalás a költségvetésről.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.
A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi. | https://hvg.hu/360/202138_pandora_solarpark_polattolrahimkulovig | https://web.archive.org/web/20211110120713/https://hvg.hu/360/202138_pandora_solarpark_polattolrahimkulovig | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-terjeszkedik-a-hazai-zoldenergia-piacon-a-szazmilliardos-rahimkulov-csalad | HVG360 | hungarian-news | 2021-09-25 13:40:00 | [
"Adnan Polat",
"Orbán Viktor",
"Ruszlán Rahimkulov"
] | [
"Naboo SolarPark Kft.",
"Pandora SolarPark Kft."
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"klientúra",
"napelem / megújulók"
] | [] |
52,918 | Kétmillió forint és birkapörkölt – egy szolnoki ügyvéd ennyit kért a bíró lefizetéséért | Az nem derült ki, hogy tényleg lefizette-e a bírót. | Vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt hallgatott ki egy szolnoki ügyvédet a Központi Nyomozó Ügyészség. A nyomozók szerint az ügyvéd kétmillió forintot és birkapörköltet kért azért, hogy lefizessen egy bírót.
Az ügy régről húzódik: egy Jász-Nagykun-Szolnoki nő ellen közúti baleset okozása és segítségnyújtás elmulasztása miatt indult büntetőeljárás, a nő apja pedig még 2011 májusában kereste meg azzal az ügyvédet a vádirat benyújtása után, hogy lássa el lánya védelmét a per során.
Az ügyvéd felajánlotta a férfinak, hogy kétmillió forintért cserébe megvesztegeti a bírót, hogy ne vegyék el a nő jogosítványát, és csak pénzbüntetést kapjon. Az apa az összeget kifizette, de az ügyvéd még kért egy fazék birkapörköltet is, amit a férfi még az ítélethirdetés előtt odaadott az ügyvédnek.
Három évvel később, 2014-ben a férfi testvérét a bíróság ittas járművezetés miatt pénzbüntetésre ítélte és egy évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. A férfi ekkor ismét felvette a kapcsolatot az ügyvéddel, hogy a másodfokú eljárásban védőként járjon el.
Az ügyvéd ezúttal is felajánlotta segítségét, és azt ígérte, a bíró megvesztegetésével elintézi, hogy ne vegyék el a férfi testvérének jogosítványát. A férfi az ügyvéd által kért kétmillió forintot kifizette.
A más ügyben letartóztatásban lévő gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Kovács Katalin, a KNYÜ szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a két közlekedési bűncselekmény ügyében a vádlottakat jogerősen nem tiltották el a járművezetéstől, arra azonban nincs adat, hogy a pénzt az ügyvéd továbbadta volna a bíróknak vagy egyáltalán felvette volna a kapcsolatot velük.
(Kiemelt képünk illusztráció) | https://hvg.hu/kkv/20210924_porkolt_ugyved_vesztegetes_ | https://web.archive.org/web/20211008184521/https://hvg.hu/kkv/20210924_porkolt_ugyved_vesztegetes_ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmillio-forint-es-birkaporkolt-n-egy-szolnoki-ugyved-ennyit-kert-a-biro-lefizeteseert | HVG | hungarian-news | 2021-09-24 11:31:00 | [] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"ügyvédek",
"ügyészség"
] | [] |
52,919 | A nyíregyházi stadionhoz egyáltalán nem kell parkolóhely | A kormány most már naponta írja át az építési szabályokat úgy, hogy a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” beruházásokra ne legyenek érvényesek az általános jogszabályok. | Kedd este arról tettek közzé kormányrendeletet, hogy a Velencei tónál épülő kajak-kenu akadémiánál az előírtnál jóval kevesebb parkolóhelyet és mellékhelyiséget kell építeni. Egy nappal később a nyíregyházi stadionnal ( hivatalos neve „a labdarúgó-sportlétesítmény fejlesztése és kapcsolódó közműfejlesztés”) mondta ki a kormány: „ha a hatályos településrendezési terv vagy azaz országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (OTÉK) a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni”. Az említett (2) bekezdésben pedig ez áll: „az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mérete 0 méter, az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához gépjármű- és autóbusz-parkoló és várakozóhelyet nem kell biztosítani”.
A Magyar Közlönynek ugyanebben a szerda este megjelent 178. számában hasonló kivételeket állapítottak meg 17 honvédelmi sportközpontra, a Dunaharaszti külterületén épülő logisztikai és szolgáltató központra, Vác belterületén „raktározás, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházásra”, valamint Mátészalkán egy orvosi vizsgálókesztyűk gyártására szolgáló üzemcsarnokra.
(Kiemelt képünk illusztráció) | https://hvg.hu/itthon/20210930_stadion_parkolo | https://web.archive.org/web/20211014162604/https://hvg.hu/itthon/20210930_stadion_parkolo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nyiregyhazi-stadionhoz-egyaltalan-nem-kell-parkolohely | HVG | hungarian-news | 2021-09-30 09:57:00 | [] | [
"Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia"
] | [
"Fejér megye",
"Nyíregyháza",
"Sukoró",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Velence"
] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"sport",
"építőipar",
"jogalkotás",
"stadion"
] | [] |
52,920 | Felfelé alkalmazkodó, lefelé keménykezű, átállt Mészároshoz, ma már milliárdos | Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok. | A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is. | https://m.hvg.hu/360/202139__orban_iparosit__ujabb_milliardos_vadaszik__ha_averseny_ahatrany__erti_aviziot | https://web.archive.org/web/20211006151856/https://m.hvg.hu/360/202139__orban_iparosit__ujabb_milliardos_vadaszik__ha_averseny_ahatrany__erti_aviziot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfele-alkalmazkodo-lefele-kemenykezu-atallt-meszaroshoz-ma-mar-milliardos | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-06 07:00:00 | [
"Barna Zsolt",
"Csányi Sándor",
"dr. Antal Kadosa Adorján",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Amicitie Real Estate Kft.",
"Appeninn Nyrt.",
"CG Electric Systems",
"Forest-Vill Kft.",
"Ganz Holding",
"Ganz Transzformátor Kft.",
"Ipoly Erdő Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"OTP Ingatlanbefektetési Alap",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [
"Afrika",
"Ázsia",
"Csehország",
"Egyiptom",
"Európa",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kína",
"Oroszország",
"Szolnok",
"Törökország"
] | [
"háttér",
"támogatás",
"atom",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"vadászat",
"építőipar",
"vasút",
"élelmiszeripar",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés",
"erőmű",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
52,921 | Számíthat az államra Mészáros Lőrinc, ha becsődölt cégekből csinálna aranyat | Tudni kell, hol érdemes mazsolázni az elhullott cégek között. És a felcsúti milliárdos tudja is. | Hiába álmodott Kovács Gábor és Zelnik István magánmúzeumot az Andrássy útra, kudarcot vallottak. Zelnikről kiderült, hogy szélhámos, Kovács gyűjteménye szétesőfélben, a Kogart Galériának otthont adó ottani villájába a minap Mészáros Lőrinc egyik cége fészkelte be magát.
A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen.
Több tízezer tisztán elektromos autó közlekedik már a magyarországi utakon, s az első pár száz kilométeren valószínűleg mindegyiknek a vezetőjét nyomasztja a hatótávfrász: az a bizonytalanság, hogy kitart-e az áram a következő töltőpontig. Hogy miként váltja fel a félelmet a magabiztosság, arról mesél szerzőnk, aki a közelmúltban ült át villanyautóba. | https://m.hvg.hu/360/20211005_Mazsolazok | https://web.archive.org/web/20211006150242/https://m.hvg.hu/360/20211005_Mazsolazok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szamithat-az-allamra-meszaros-lorinc-ha-becsodolt-cegekbol-csinalna-aranyat | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-06 07:15:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Aqua Lorenzo Kft.",
"Aquarius-Aqua Kft.",
"Greenpet Recycle Kft.",
"Konzum B32 Kft.",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft."
] | [
"Albertirsa",
"Budapest",
"Cegléd",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"koncesszió"
] | [] |
52,922 | A kormány kódjelek mögé rejtette, hogy mire úszott el a járványvédelmi alap ezermilliárdja | A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését. | Magyarország központi költségvetése 5,3 ezer milliárd forint hiánnyal zárta a 2020-as évet – derül ki a büdzsé tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból. A hatalmas hiány úgy állt elő, hogy az államnak 28,3 ezer milliárd forint kiadása volt, azonban csak 23 ezer milliárd forint bevétele.
Az államháztartás összesen, az önkormányzatokkal együtt és pénzforgalmi szemléletben 5,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt, ami számszerűen is hatalmas különbség a tervezett 413 milliárd forintos hiányhoz képest.
Mivel a GDP a járványválság miatt nemhogy nőtt volna (ahogy az várható volt), hanem csökkent, a GDP-arányos hiány még a számszerűnél is pocsékabban fest: 0,8 százalék helyett 11,3 százalék lett a deficit.
Volt járványalap és gazdaságvédelmi alap
A hiány elszállása természetes következménye a koronavírus-járványnak, az azzal kapcsolatban bevezetett korlátozásoknak, illetve az ezek miatt szükségessé vált többlet állami kiadásoknak.
Ami a közvetlenül a járvánnyal kapcsolatos kiadásokat illeti, azok fedezetére a kormány a költségvetésben létrehozta a járvány elleni védekezési alapot, és azon belül a járvány elleni védekezés központi tartalékot – utóbbi nem más, mint a büdzsé legnagyobb tartaléka, az országvédelmi alap átkeresztelve. Plusz a kormány ide csatornázta a bankoktól beszedett külön sarcot, a frissiben bevezetett kiskereskedelmi különadó bevételeit, valamint az önkormányzatoktól elvett gépjárműadót. Mindezek együtt 136 milliárdot hoztak. De a bevételi oldal voltaképpen mellékes, a keret ugyanis fölfelé nyitott volt.
A gazdasági hatásokkal kapcsolatos kiadások fedezetéül pedig a gazdaságvédelmi alapot hozták létre, illetve azon belül a gazdaságvédelmi programok előirányzatot. Ennél is elsősorban az átkeresztelés ereje működött, egyéb intézményektől és programoktól söpört/zárolt ide pénzeket a kormány, összesen 923 milliárd forintot. De ez a keret is felülről nyitott volt.
A magyar költségvetés enyhén szólva nem átlátható, elsősorban amiatt, hogy a kormány saját hatáskörben majdhogynem korlátozások nélkül hajthat végre benne átcsoportosításokat. Ezek nagyrészt kormányhatározatok formájában történnek, így nyilvánosak – azonban a kormány nem vezeti nyilvános, közérthető formában a változásokat, így azok teljesen követhetetlenek. És a kormány azokat a szabályokat sem tartja be, amelyek az országgyűlés még megmaradt kontrollját garantálnák: például hogy a sarokszámok módosítása a képviselők jogköre. Mikor 2020-ban már rég látszott, hogy se a bevételi, se a kiadási főszám nem fog teljesülni, a kormány még mindig nem terjesztett be költségvetés-módosítást. S amikor beterjesztett, a sarokszámokhoz akkor sem nyúlt.
Mindezek fényében az elmúlt években a zárszámadás volt a leginkább alkalmas arra, hogy – ugyan 9-10 hónappal a szóban forgó év vége után – megismerhetővé tegye, valójában hogyan alakult a költségvetés, mire mennyit költött a kormány.
Nem nyilvános döntések tömege
Sajnos a 2020-as költségvetés zárszámadásából egyáltalán nem derül ki, hogy a kormány mire költött közel ezer milliárd forintot a járvány elleni védekezés tartalékából.
Pedig a tartalék felhasználását egy külön táblázat mutatja be. Az egész dokumentum mindössze három oldal, olyan jól meghatározott jogcímekkel, mint „járványügyi védekezést szolgáló eszközbeszerzések”. A táblázatban feltüntették a pénzek átcsoportosításáról szóló kormánydöntések kódjelét. Ezek közül azonban csak néhány nyilvános kormányhatározat, a nagy része nem nyilvános kormánydöntés. Vagyis az innovációs minisztériumhoz átcsoportosított 44 milliárd egy részéről mindössze annyit lehet tudni, hogy az a PM/9675/2020., PM/9851/2020., PM/10084/2020., PM/10446/2020. intézkedés alapján történt.
Egyébként az innovációs tárca fejezeti kötetéből például kiderül, hogy a PM/9851/1/2020. számú intézkedés alapján
videokonferencia, fájlmegosztó és videómegosztó szolgáltatás hardverbővítésére és licencbővítésére ment el 809 millió forint.
Szintén ilyen kormányintézkedés alapján költöttek 57 millió forintot a Zoom-tanterem – Módszertani kézikönyv a hatékony digitális oktatáshoz című elektronikus tankönyv megvásárlására. Legalábbis vitatható, hogy ezek valóban a járvány elleni védekezéshez szorosan kapcsolódó kiadások-e. A szakképzési intézmények számára 108 millió forintért történt lázmérő és lázmérőkapu-beszerzés már könnyebben annak tekinthető.
Az ilyen átcsoportosításokat az tette lehetővé, hogy a kormány előbb rendeletben, később törvénybe iktatottan lehetővé tette, hogy az államháztartásért felelős miniszter (Vagyis Varga Mihály pénzügyminiszter) saját hatáskörben csoportosíthasson át a járványvédelmi tartalékból az operatív törzs javaslatai alapján. Ez a szabály a 2021-es büdzsére is él.
A zárszámadás az egészségügyi kiadásokról szóló részben azt írja, a járványvédelmi tartalékból „az egészségügy területén a védekezés céljaira biztosított többletforrás 2020-ban 864,6 milliárd forint volt”. Miközben a kormány a tartalékból 945,5 milliárd forintot használt fel – a különbség 81 milliárd forint.
Rendkívül kiszámítható
A költségvetés kisebbik tartaléka a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat nevet viseli. Egy több tízezer ember életét követelő, váratlan pandémia után azt gondolhatnánk, a kormány a rendkívüli intézkedésekre félretett pénzből leginkább a járvánnyal kapcsolatos kiadásokra költött. Ez azonban egyáltalán nem igaz, a 110 milliárd forintos összkiadásnak csak töredéke ment a járvánnyal kapcsolatos kiadásokra.
Ezek közül a legnagyobb egyszeri tétel 2 milliárd forint az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a járvány elleni védekezésre. A Kabinetirodának egymilliárd jutott a tartalékból az oltással kapcsolatos előzetes igényfelmérésre és tájékoztatásra. Ugyanerre a Belügyminisztérium is kapott 5 milliót, a Pénzügyminisztérium pedig 890 milliót. A Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület 60 milliót kapott a koronavírus-járvány okozta ellehetetlenülés elkerülése érdekében. Az innovációs tárcának jutott 100 millió gyógyszer- és gyógymódkutatásra, a Külügyminisztériumnak pedig 450 millió Kárpátalja lakosságának támogatására tekintettel a járványügyi helyzetre és árvízkárra.
A többi rendkívüli tételnek nemhogy a járványhoz nincs semmi köze, de jórészt semmi rendkívüli sincs bennük.
A trianoni emlékév, a rendszerváltási emlékév, különféle sport- és egyházi szervezetek dotálása aligha tekinthető rendkívüli intézkedésnek. Az összes átcsoportosítást az alábbi táblázatban foglaltuk össze (a táblázat görgethető):
Minden, ami gazdaság, az gazdaságvédelem
A rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka eltörpül ahhoz képest, hogy a kormány 4 ezer milliárd forintot költött a gazdaságvédelmi alap gazdaságvédelmi programok előirányzatáról. Ennyi pénz közel sem állt rendelkezésre az alap létrehozásakor. Már menet közben látszott, hogy az alap eredeti kerete kimerül – azonban ez is felülről nyitott volt, vagyis a kormány nyugodtan túlköltekezhetett. Az is látszott már menet közben, hogy az átcsoportosítások nagy részének a világon semmi köze a járványválsághoz, a kormány a normál ügymenethez kapcsolódó kifizetéseket finanszírozott innen. Mint például a Budapest–Belgrád vasút fejlesztését vagy a budai vár átépítését (hivatalosan: Nemzeti Hauszmann-terv).
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a gazdaságvédelmi programok előirányzatáról hiába történtek az átcsoportosítások nyilvános kormányhatározatokkal, sok esetben – illetve a legnagyobb egyszeri tételek esetében – így sem tudni, pontosan hova ment a pénz. Az alábbi (görgethető) táblázat tartalmazza a Gazdaságvédelmi programok felhasználását, a legnagyobb tételek céljukat tekintve mind homályosak, s a hivatkozott kormányhatározatokból sem derül ki pontosan, hova kerültek a pénzek.
A „gazdaságvédelmi” átcsoportosításokat a kormány év végén pörgette fel, mind összegben, mind az ezekről szóló kormányhatározatok darabszámában – ez a fenti táblázatban is látható.
Az éves költségvetési hiány jelentős része, több mint ezer milliárd forint év végén jött össze.
A kormány az idei, de még a 2022-es évre is rendkívül magas hiánnyal tervez. Teheti ezt azért, mert az uniós a járvány miatt épp nem követeli meg a tagállamoktól, hogy tartsák a 3 százalékos hiánycélt. A kormányzati indoklás szerint a gazdaságnak az újrainduláshoz szüksége van még a pluszforrásokra. Ezzel szemben a kormányellenességgel amúgy aligha vádolható jegybank úgy látja: a gazdaság már újraindult – ezzel nyilván tisztában van a kormány is, amely erre hivatkozva ad vissza több százmilliárd forintnyi jövedelemadó-bevételt –, a további élénkítés már káros (egyebek mellett inflációt gerjeszt), a hiányt le kellene szorítani, az államadósságot érdemben csökkenteni kellene. | https://m.hvg.hu/gazdasag/20211007_jarvanyvedelmi_alap | https://web.archive.org/web/20211007221615/https://m.hvg.hu/gazdasag/20211007_jarvanyvedelmi_alap | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-kodjelek-moge-rejtette-hogy-mire-uszott-el-a-jarvanyvedelmi-alap-ezermilliardja | HVG | hungarian-news | 2021-10-10 14:22:39 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Innovációs és",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Pénzügyminisztérium",
"Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület"
] | [] | [
"ingatlan",
"egyház",
"egészségügy",
"támogatás",
"PR",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"adó",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
52,923 | Mészáros Lőrinc közelében már kisüzemi sörfőzésben is utaznak | Egy olyan vállalkozásról van szó, amelynek alapítója jól ismeri a Mészáros családot. | Berkes Lajos papirológus: Ez az irat teljesen más Jézust ábrázol, mint amilyennel általában találkozunk
instant tudomány
2024.07.13. 16:007 perc
Hétköznapi fecninek látszott, de kiderült, hogy a gyermek Jézus történetének eddig ismert legkorábbi leiratából egy töredék. Az egyik megfejtőt, Berkes Lajos papirológust, a berlini Humboldt Egyetem munkatársát kérdeztük a kicsi Krisztus különös eseteiről és a papiruszolvasás buktatóiról.
Az ember kiváltságos helyzetét kérdőjelezi meg a kortárs képzőművészet szupersztárja, Pierre Huyghe velencei kiállítása
A mű
2024.06.26. 14:0011 perc
Ha nem zajlana éppen a 60. Képzőművészeti Biennálé Velencében, csupán csak ezért az anyagért is érdemes volna felkerekedni a lagúnák közé: a Liminal fajsúlyos összeállítás korunk egyik legjelentősebb képzőművészének munkáiból. Pierre Huyghe retrospektív kiállítása különleges élménnyel kínál meg egy olyan mélyen megragadó miliőben, ahol az emberi lények számára otthonos tér és idő értelmezhetetlen. Nagy Mercédesz írása.
"24 EU-s állam megbízottja némán ül, a magyar, szlovák és holland miniszter pedig társalog?"
lapszemle
2024.07.20. 08:358 perc
Orbán Viktor "békemissziójának" eredménye az EU-ban. Meloni olasz miniszterelnök viszonya az EU-val kezd rosszra fordulni. Putyin aljas játéka, hogy 16 év büntetőtáborra ítélték az amerikai újságírót, Evan Gershkovich Moszkvában. Trumpnak a merénylet után esélye volt kiállni a nemzeti egység mellett, de aztán emlékeztette az országot, hogy ő továbbra is Donald Trump. Nemzetközi lapszemle.
Indokolt-e elvenni a zöld rendszámot a hibridektől, ha azok kapudrog lehetnek az e-autók vásárlásához?
gazdaság
2024.06.24. 13:006 perc
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Rácz Erzsébet: Kegyelem a kegyetleneknek
vélemény
2024.06.22. 08:306 perc
Balog Zoltán szerint csak akkor bűn a bűn, ha a tettes lebukik. Mi ez, ha nem bűnpártolás és a bűnösök bátorítása - kérdezi rendező, dramaturg szerzőnk, miután meghallgatta a legújabb interjút a református püspökkel. | https://hvg.hu/360/202139_61_kisuzemi_sorfozde_tuzkozeliital | https://web.archive.org/web/20211015075439/https://hvg.hu/360/202139_61_kisuzemi_sorfozde_tuzkozeliital | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-kozeleben-mar-kisuzemi-sorfozesben-is-utaznak | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-02 08:30:00 | [
"Gerencsér Dominik",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Száraz István"
] | [
"61 Kisüzemi Sörfőzde Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fenstherm Ablak Kft.",
"Fenstherm Future Zrt.",
"Fenstherm Kontakt Kft.",
"Hübris Sörfőzde Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
52,924 | A kormány hitelből fedezi a választási osztogatást, bár Orbán Viktor ezt tagadja | A nyugdíjasok még a választások előtt a teljes 13. havi juttatásra számíthatnak, a családosok pedig visszakapják a befizetett szja-t – ígéri a miniszterelnök. Minderre csak utólag lehet pénz, és ha bármilyen okból leállnak az uniós pénzek, nagyot ugorhat az államadósság. | A nyugdíjasok még a választások előtt a teljes 13. havi juttatásra számíthatnak, a családosok pedig visszakapják a befizetett szja-t – ígéri a miniszterelnök. Minderre csak utólag lehet pénz, és ha bármilyen okból leállnak az uniós pénzek, nagyot ugorhat az államadósság. | https://hvg.hu/360/202139__valasztasi_extra__potlando_eupenzek__nyugdijdilemmak__hitelbol_hozomra | https://web.archive.org/web/20220602110543/https://hvg.hu/360/202139__valasztasi_extra__potlando_eupenzek__nyugdijdilemmak__hitelbol_hozomra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-hitelbol-fedezi-a-valasztasi-osztogatast-bar-orban-viktor-ezt-tagadja | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-04 11:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"államadósság",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"juttatás",
"visszajuttatás",
"adó",
"nyugdíj",
"hitelezés"
] | [] |
52,925 | Ákos megint 40 millió forintot kapott a Szerencsejáték Zrt.-től | Kovács Ákos előadó-művészettel foglalkozó cége újra leszerződött a Szerencsejáték Zrt.-vel: a Fehér Sólyom Bt. megint 40 millió forintos reklámszerződést írt alá március közepén - derül ki a lottótársaság honlapján közzétett márciusi szerződésekből. Hasonló összegű szerződést kapott Ákos 2019-ben és 2020-ban is az állami cégtől. | Kovács Ákos előadó-művészettel foglalkozó cége újra leszerződött a Szerencsejáték Zrt.-vel: a Fehér Sólyom Bt. megint 40 millió forintos reklámszerződést írt alá március közepén - derül ki a lottótársaság honlapján közzétett márciusi szerződésekből. Hasonló összegű szerződést kapott Ákos 2019-ben és 2020-ban is az állami cégtől.
Azt a napi.hu írta meg, hogy az előadóművész vállalkozása rendre szép számokat közöl az éves beszámolóiban, tavaly is nyereségesen működött, de a járvány következtében az árbevétele és az eredménye is az előző évi mintegy harmadára esett. A bt. tavaly év végén 469 millió forintot tartott értékpapírokban. A társaság nettó árbevétele 167 millió forintra esett, és az adózott eredménye is nagyjából harmada lett a 2019-esnek, 57,4 millió forint. A nyereséget, ahogy a korábbi években is, nem vették ki a cégből, az eredménytartalékba helyezték.
A Szerencsejáték Zrt.-nek október 1-e óta új vezérigazgatója van: Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Bozóky Alexet nevezte ki a cég élére, aki az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja, illetve a társaság egyes kiemelt stratégiai feladatainak végrehajtását koordinálta.
Szintén szerződést kapott az állami társaságtól még februárban az IMG Solutions Zrt.: konkrétan 67 millió forintért notebook-ot kell beszerezniük. A cég tulajdonosa Szentgyörgyi Gábor, tavaly 10,4 milliárd forintos forgalom mellett 1,3 milliárd forintos profittal zártak. Szentgyörgyi Gábor neve legutóbb néhány napja bukkant fel, amikor a Direkt36 megírta: Székesfehérvár közelében indítana be műanyaggyártó és feldolgozó vállalkozást néhány, az Orbán-családhoz köthető vállalkozó.
Az összesen 1,3 hektáros területen az Energép Kft. nevű energetikai és építőipari cég működik, a terület 2015 óta az Orbán családé: jelenleg a miniszterelnök anyjának és ifj. Orbán Győzőnek a közös cége, a Hahót Tőzeg Kft. a tulajdonos. Az Energép három magánszemély tulajdonában van, egyikük Szentgyörgyi Gábor, akinek informatikai cégcsoportja sorra nyeri az állami megbízásokat. | https://mfor.hu/cikkek/makro/akos-megint-40-millio-forintot-kapott-a-szerencsejatek-zrt-tol.html | https://web.archive.org/web/20230531030648/https://mfor.hu/cikkek/makro/akos-megint-40-millio-forintot-kapott-a-szerencsejatek-zrt-tol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akos-megint-40-millio-forintot-kapott-a-szerencsejatek-zrt-tol | mfor.hu | hungarian-news | 2021-10-10 19:22:38 | [
"Balásy Bulcsú",
"Kovács Ákos (énekes)"
] | [
"Alpha Machine Kft.",
"Fehér Sólyom Bt.",
"IMG Solution Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"informatika",
"támogatás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
52,926 | Nemzetbiztonsági kockázata is lehet, ha Jászai Gellérték bekebelezik az Antenna Hungáriát | Az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt.-hez kerülhet a rendkívül jövedelmező, korábban tízmilliárdokért államosított és megerősített Antenna Hungária többségi részvénycsomagja. A tervezett akvizíció többek szerint nemzetbiztonsági kockázatot is rejthet magában. | Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. szeptember 9-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
A korábban Mészáros Lőrinc, most Jászai Gellért befolyása alatt álló 4iG Nyrt. augusztus 25-én a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) tudatta, hogy előzetes megállapodást kötött a kormánnyal az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. (AH) többségi tulajdonrészének megszerzéséről. Az előszerződést az Orbán-kabinet részéről Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter írta alá, ám ő nyilván nem hozhatott volna ilyen horderejű döntést Orbán Viktor kifejezett hozzájárulása nélkül.
A kormányközelinek tartott 4iG vaskos állami megbízásainak is köszönhetően majdhogynem korlátlan növekedési képességgel rendelkezik. Tavasszal írtuk meg, hogy a cég bejelentette a magyar Digi-csoport felvásárlásáról szóló, legalább 100 milliárdos nagyságrendű előmegállapodást (lásd: Add ide a Digit!, Magyar Narancs, 2021. május 6.). Azóta egy sor tervezett vagy már meg is valósult cégakvizícióról tájékoztattak a BÉT oldalán, ezek közül kiemelkedik a montenegrói Telenor-leány felvásárlásának terve, az üzlet létrejöttével a 4iG valódi nemzetközi telekommunikációs szolgáltatóvá fejlődhet.
A vállalat nettó árbevétele 2021. január és június között 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, túllépve a 32 milliárd forintot. A szédületes ütemű gyarapodás az év második felében is folytatódhat, hiszen a 4iG különböző konzorciumok tagjaként az idén 784 milliárd (!) forintos keretösszegben nyert megbízásokat Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) tenderein. Ez akkor is óriási tétel, ha nem csak egy befutóról van szó, és a kormány nem meríti ki a keret egészét.
Átlépik a vörös vonalat
Nem mondható váratlannak, hogy Jászaiék az AH-ra is szemet vetettek, a két félnek már korábban is voltak közös üzletei. A 4iG még 2020 nyarán jelentette be, hogy a nemzeti távközlési céggel, a New Space Industries Zrt.-vel együttműködve megalapítják a CarpathiaSatot, és 2024-ben magyar tulajdonú kereskedelmi műholdat állítanának Föld körüli pályára. Idén februárban Jászaiék a műholdas műsorterjesztéssel foglalkozó Hungaro Digitel többségi tulajdonjogát vették meg az AH-tól és a portugál társtulajdonostól – aztán került az étlapra maga az AH is.
Az Antenna-előszerződés nagyban eltér a 4iG minden eddigi cégszerzésétől – nem csak azért, mert az informatikai vállalat kivásárlás helyett ezúttal saját távközlési cégportfóliójának apportálásával szerezne többségi tulajdont (ennek később még lesz jelentősége).
Jászai Gellérték most vörös vonalat lépnek át: először kebeleznének be egy állami tulajdonú, nemzetstratégiai jelentőségű céget. Az 1990-ben alapított AH kizárólagos joggal és lefedettséggel rendelkezik a földfelszíni digitális televíziós sugárzás terén, országszerte ők biztosítják az analóg rádiós műsorszórást, de jelen vannak az üzleti kommunikációs szolgáltatások piacán is. A vállalat fontosságát bizonyítja, hogy az Orbán-kormány 2014-ben az adófizetők pénzét nem sajnálva 56 milliárd forintért vásárolta vissza akkori francia tulajdonosától, a TDF-csoporttól a 2000-es években privatizált AH-t. A vállalat azóta nagyot fejlődött, 2015 óta műsorgyártással és sportesemények közvetítésével is foglalkozik. Ennek, na meg műsorszórási monopolhelyzetének köszönhetően mára megduplázta méreteit és bevételeit: éves szinten 38–41 milliárdos nettó árbevételt ér el az Opten céginformációs szolgáltatónál elérhető adatok szerint, a 2020-as évet pedig már 1,87 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta.
Az is az AH potenciálját mutatja, hogy a társaság 2019-ben óriási forrás bevonásával (a G7 üzleti portál szerint 101 milliárd forintért) vásárolta meg a Magyar Telenor 25 százalékos tulajdonrészét.
A kormány ezt az évek alatt felhalmozott óriási tőkét és a stabil bevételt viszi vásárra, amikor Jászai Gellértéknek engedi át a cég többségi tulajdonát, s azzal együtt az irányítási jogokat.
Jászai Gellért
Fotó: 4iG
Már most megéri
A HVG-nek interjút adó Jászai Gellért szerint aggodalomra semmi ok: bár az állam tényleg lemond irányítási jogairól, a 4iG olyan tekintélyes távközlési és infrastruktúra-fejlesztő cégeket apportál a „szuperholdinggá” váló AH-ba, hogy attól a közös tulajdonú vállalat „jövedelemtermelő képessége javulhat, s az állam összességében nagyobb bevételre tehet szert”.
Jó azonban észben tartani, hogy 4iG tulajdonosa is csak feltételes módban említette a várható állami bevételnövekedést. Garanciákat erre Török Lajos, az Equilor vezető elemzője sem lát, miközben a 4iG-nek már most látható eredményeket hozott a tervezett Antenna-akvizíció: a részvényei szárnyaltak a bejelentés után, s azok árfolyamát csak továbbemelte a több százmilliárdos kormányzati megbízások híre. „Nem kizárt persze, hogy a kormány olyan, általunk nem ismert szerződési feltételek mellett ad túl többségi tulajdonrészén, hogy az mindenképpen bevételt biztosít” – mondta a Magyar Narancsnak az elemző. Szerinte a 4iG főleg a technológiai fejlesztések terén tudna lökést adni az AH-nak, hiszen privát cégként gyorsabban hozhat be új technikákat, alkalmazásokat.
A végső, áhított cél ugyanakkor az integrált szolgáltatói státusz lenne Jászai Gellért vállalata számára – mutatott rá az Equilor szakértője. Ha sikeresen zárul le a Digi-felvásárlás, és a Telenor Magyarországban vásárlás vagy megállapodás útján nagyobb tulajdoni hányadot is tudnak szerezni az AH 25 százalékánál, akkor a 4iG valóban a Vodafone és Telekom méltó versenytársa lehet – akár az állami, akár a piaci megrendelések szempontjából.
Az Antenna-üzlettel ráadásul Jászaiék szép szeletet hasíthatnak az „udvari rendezvényszervezés” tortájából is. A távközlési cég 2019-ben robbant be erre a területre, amikor elnyerte a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal 30 milliárd forintos keretösszegű tenderét, és 1100 költségvetési szerv különféle programjainak koordinálására kapott megbízást. Az AH-ra azóta csak úgy záporoznak a hasonló, többmilliárdos nagyságrendű munkák – mint a 24.hu megírta, ők szervezik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és a vadászati világkiállítás rendezvényeit is. Az alvállalkozói feladatokat ilyenkor hagyományos módon Balázsy Gyula marketingcégei kapják meg, és ezt a munkamegosztást várhatóan az sem befolyásolja majd, ha az állam helyett a 4iG lesz a főnök az AH-ban.
Merjünk gyengék lenni!
Nagy kérdés, hogy a szuperholding felállása után a kormány tiszteletben tartja-e a piaci játékszabályokat, vagy az új, baráti céget próbálja helyzetbe hozni az állami szervek tenderein. Jászai Gellért a HVG-nek erről azt mondta: szó sincs arról, hogy megkerülnék a piaci versenyt, csupán ők is ringbe akarnak szállni a multinacionális szereplők mellett. Állítását némileg árnyalja, hogy a 4iG tavalyi bevételeinek 73 százaléka állami megrendelésekből jött össze – bár, tegyük hozzá, állami csecseken lóg az utolérni kívánt két nagy multi versenytárs is.
„A közvagyon haveri kimentése folytatódik az Antenna Hungária Zrt. esetében, és ezzel nem meglepő módon a 4iG Nyrt. jár jól” – mondta a Magyar Narancsnak Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója. Ligeti hangsúlyozta, az ügyletről ő is csak annyit tud, mint mindenki más – vagyis hogy Jászai apporttal szerezne többségi tulajdont és meghatározó befolyást az állami távközlési vállalatban. Ám ez alapján nem látszik, hogy az államnak miért is érdeke gyengébb félként kibicelni egy olyan cégben, amelyet hét éve óriási erőbefektetéssel szerzett vissza magának. A tulajdonjogok átengedésével pedig mintha közvetve azt ismernék be, hogy rossz döntést hoztak a visszaállamosítással.
A TI jogi vezetője „általános mondásnak érzi”, hogy az Antennába beemelt új vagyonelemektől javulhat a vállalat jövedelemtermelő képessége. „Az Antenna Hungária már most jól jövedelmez. Nem tudjuk, mennyit hozott volna többségi tulajdonának piaci értékesítése, ahogy egyelőre nem láthatjuk a fúzió utáni éves osztalékokat sem; ezek csak jól hangzó lózungok.”
Arról viszont van sejtése Ligeti Miklósnak, hogy Jászaiék miért ebben a formában, azaz cégapportálással szereznek irányító szerepet. A nemzeti vagyonelemeket ugyanis törvény védi, tulajdonjogukat bruttó 25 millió forint felett csak versenyeztetés útján, a legelőnyösebb ajánlattevőnek lehet átruházni. A cégapportálással végrehajtott tulajdonszerzésre azonban ez a védelem nem vonatkozik, hiszen nincs közvetlen értékesítés, ráadásul a beszálló társtulajdonos a saját vagyonelemeit viszi a közös vállalkozásba.
Pedig a piaci értékesítéssel komoly összeg juthatna az államkasszába. Erről beszélt lapunk rendszeres szerzője, László Géza, aki 1998 és 2008 között különböző posztokon irányította az AH-t, és tanúja volt a vállalat privatizációjának. „Az állam akkor jó dealt hozott össze az értékesítéssel, hiszen egy erős licitben, 2005-ben végül 46 milliárd forintért adott túl a cégen és vele a menedzsmenten, ami bőven meghaladta az akkori üzleti tevékenységi kör, cash flow és osztalékpotenciál alapján becsülhető cégértéket. Pedig az AH akkor még nem volt az a monstrum, mint jelenleg” – idézte fel László Géza. Szerinte egy olyan tőzsdei privatizáció lehetőségéről most sem kellene lemondani, amelyben az állam tulajdonosi részesedése fokozatosan csökken.
Addig jó, amíg ők vannak hatalmon
Az AH birtokbavétele egy évek óta tartó folyamat utolsó, megtervezett lépésének tűnik, és most jött el a pillanat, hogy egy kellően potens, állami tendereken megizmosodott baráti cég megszerezheti a többségi tulajdont – így értékelte a kialakult helyzetet lapunknak Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaműhely vezetője. Ahogy ő látja, az Orbán-kormány a nemzeti érdeket emlegetve vásárolta vissza, majd tőkésítette fel az AH-t, de pontosan tudták, hogy az államosítás csak addig jó, amíg ők vannak hatalmon. „A kormányváltás kockázata miatt egyebek mellett a távközlési mamut irányítását is kiszervezték, így bukásuk esetén is jó helyre kerül majd az éves osztalék nagyobb része” – fogalmazott Polyák, aki arra is rámutatott, hogy az állam kiszolgáltatottá válik: kisebbségi tulajdonosként is kezességet vállal a cégért, hiszen a nemzetstratégiai jelentőségű AH semmilyen körülmények között nem dőlhet be.
A társaság ráadásul eddig sem átlátható működéséről volt híres, magántulajdonban pedig még kevésbé tudhatjuk majd, milyen szempontok alapján döntenek az ingyenesen fogható földfelszíni csatornák csomag-összeállításáról, vagy hogy ki és mennyiért kap lehetőséget adásának továbbítására. A tulajdonos pedig teljes joggal hivatkozhat üzleti titokra az adatok visszatartásakor. „Megeshet például, hogy a Tv2-nek kedvezőbb szerződést kínálnak, mint az RTL Klubnak. Erről már nem az állam fog dönteni az akvizíció lezárása után, hanem a Fidesz barátain múlik” – hoz egy példát Polyák Gábor.
A pénzügyi oldalon ugyanakkor némi transzparenciát hozhat, hogy a 4iG tőzsdei cég, így részvényeseit és a nyilvánosságot is tájékoztatnia kell a tervezett üzletekről, a megnyert pályázatokról, a vállalat pénzügyi helyzetéről is.
Bár a földfelszíni sugárzás már kisebb súlyú, mint volt a kilencvenes években vagy a kétezres évek elején, a médiajogász arra is emlékeztetett, hogy az ingyenes MinDIG TV-pakkban fogható hírcsatornák befolyásoló képessége ma is jelentős – közülük pedig csak az RTL Klub számít kormánytól független adónak.
Az akvizíciós tervnek van egy az anyagiakon túlmutató kockázata is. Az Antenna Hungária Zrt. augusztus 12-én jelentette be, hogy az állami MVM-csoporttól felvásárolja a távközlési rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével foglalkozó MVM NET Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét. A távközlési szakma beavatottjain túl sejthetően nem sokan hallottak e vállalatról, pedig kis túlzással az ország működése múlik rajta. Az MVM NET biztosítja a magyar villamosenergia-hálózatot fenntartó Mavir Zrt. kommunikációs rendszerét; ők kezelik a kormány és a közigazgatás által közösen használt Nemzeti Távközlési Gerinchálózat több ezer kilométeres hosszúságú eszközeit, sőt az országgyűlési és önkormányzati választások informatikai rendszerét is.
Jászai Gellérték az AH többségi tulajdonhányadán keresztül közvetetten az MVM NET Zrt.-ben is irányítási jogokat szereznek, azaz állami-kormányzati kritikus infrastruktúrák üzemeltetése kerülhet egy NER-közeli magáncég felügyelete alá. Az MVM NET eladását is kormányzati döntés tette lehetővé, az AH és a 4iG piaci bejelentései között pedig csak két hét telt el. Nehéz elképzelni, hogy az MVM NET Zrt. állami felvásárlása ne egy tudatos portfólióbővítési folyamat része lett volna, amelynek a végállomása egy kormánynak kedves vállalkozás.
Jászai szerint nem kell attól tartani, hogy új tulajdonosként a 4iG érzékeny információkat gyűjtene, netán személyi profilalkotásra használná a keze alatt átfutó adatfolyamot – az MVM NET ugyanis csak az infrastruktúrát biztosítja, míg az adatkezelés továbbra is a belügyi tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NIT) Zrt. feladata marad.
Szavait azonban nem mindenki érzi garanciának – köztük Polyák Gábor sem. „A lehető legrosszabb ötlet a kritikus kormányzati infrastruktúrákat és választási informatikai rendszert egy politikai érdekcsoporthoz köthető vállalkozásra bízni mindössze fél évvel az országgyűlési választások előtt. A döntés valódi nemzetbiztonsági kockázatot vet fel” – véli a médiajogász, aki abban sem hisz, hogy az üzemeltető ne tudna adatot gyűjteni az optikai hálózatokról, hiszen „az informatikában nincs lehetetlen”.
A Transparency jogi igazgatója nem lát feltétlenül veszélyt Jászaiék megjelenésében – mint felidézte, 2012, vagyis az MVM NET létrehozása előtt is piaci vállalatok kezelték a kritikus kormányzati infrastruktúrákat, probléma nélkül. Névtelenséget kérő szakági forrásunk szerint az államnak egy esetleges kormányváltás után is erős ütőkártyák maradnak a kezében a többségi tulajdonossal szemben, attól tehát nem kell tartani, hogy valamelyik kritikus fontosságú szolgáltatás leállna.
Hogy kinek lesz végül igaza, egyelőre nem tudható, de az tény, hogy a tranzakció az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát sem hagyja hidegen: „A (…) bizottság következő rendes ülésén reményeim szerint megkapjuk az ügyben azt a tájékoztatást az illetékesektől, ami alapján egyértelműen megállapítható lesz számunkra, hogy tekinthetünk-e nemzetbiztonsági kockázatként erre a felvásárlásra. Bízom benne, hogy a Fidesz–KDNP képviselői nem folytatják a Pegasus-ügyben indított szabotázsakciójukat, és részt vesznek majd az ülésen, így pedig a bizottság ellenzéki tagjainak lehetőségük lesz kérdéseket feltenni a szolgálatoknak” – írta kérdésünkre Stummer János, a testület jobbikos elnöke.
Kell még csiszolni
A Digi és az AH bekebelezésével Jászai Gellérték tényleg országos jelentőségű, megkerülhetetlen mamutvállalatot hozhatnak létre. A tervezett hazai üzletek horderejét a megcélzott cégek méretei mutatják igazán. A Digi-csoport az Invitel 2018-as felvásárlása óta 1,1 millió fogyasztót ér el 2,5 millió előfizetés keretében, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság januári adatai szerint az előfizetéses csatornák és a széles sávú net szempontjából is a második legnagyobb szolgáltatónak számítanak itthon (a Magyar Telekom után). Az AH pedig több mint 700 ezer háztartásnak biztosít ingyenes tévéadást, míg rádiós sugárzása országosan fogható.
Ám kérdés, hogy minden a beharangozott tervek szerint alakul-e. A Digi-akvizíció még nem zárult le, arra a Gazdasági Versenyhivatalnak is (GVH) rá kell bólintania. Az AH többségi részének megszerzése sem történik meg október közepe előtt: az előzetes megállapodást véglegesíteni kell, és hátra van az AH átvilágítása, a távközlési cég és a bele apportálni kívánt cégek felértékelése is.
Információink szerint egyelőre nem került a GVH elé sem a Digi-, sem az Antenna-akvizíció, ami azt jelenti, hogy a 4iG Nyrt. még egyik ügyben sem zárta le az eljárásokat. A GVH elvileg akadályt is gördíthet majd a tulajdonszerzés elé, amennyiben úgy látja, hogy a Jászai-féle cég növekedése piackorlátozó hatással járhat. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, hiszen a telekommunikációs szektort itthon amúgy is gigászok uralják, ezeket a 4iG méreteiben legfeljebb megközelíteni tudja. Ha pedig a GVH akadékoskodna, az Orbán-kabinet bármikor nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilváníthatja az üzletet, amivel egyből kivonja a versenyhivatali eljárás keretei közül.
A Magyar Narancs természetesen az érintetteket is próbálta megszólaltatni az ügyben. Szerettük volna megtudni, hogy a 4iG Nyrt. pontosan hány százalékos tulajdonrészt szerezne az AH-ban, s ehhez mely vagyonelemeit apportálná be a társaságba. Megkerestük az AH-t és Mager Andrea tárca nélküli miniszter sajtóosztályát is, hogy megértsük: az állam milyen hasznot, osztalékot remél az üzlettől, és hogy nem látnak-e nemzetbiztonsági kockázatot az MVM NET átadásában. Leveleinkre egyik érintett sem válaszolt.
A készülő Antenna-akvizícióról ugyanakkor érdekes részleteket tudhattunk meg egy, a Jászai-cég ügyeit jól ismerő, névtelenséget kérő forrástól. Mint lapunknak elmondta, egyelőre a 4iG-ben sem döntötték el végleg, mely távközlési cégeket apportálnák az AH-ba – de úgy számolnak, hogy szeptember közepére ez is kiderül, és megállapodásra juthatnak az Orbán-kabinettel az ügylet részleteiről.
Forrásunk nem osztotta azokat az aggodalmakat, hogy az állam értékes nemzeti tulajdont kótyavetyélne el az AH többségi tulajdonának átadásával. „A nemzeti távközlési cég messziről csillogó gyémántnak látszik, és tényleg széles kínálata van a MindigTV-től az IoT-szolgáltatásig (IoT – Internet of Things, a dolgok vagy az egymással kapcsolatban álló okoseszközök internete – a szerk.). Ha azonban közelebb megyünk, látható, hogy nagyon komoly, 100 milliárdos fejlesztéseket kell invesztálni ahhoz, hogy legalább itthon lépést tarthasson a Deutsche Telekommal. Ráadásul az AH tavaly 8,3 milliárdos üzemi veszteséget hozott össze, emiatt konszolidálásra is szorul” – mondta forrásunk. Szerinte az állam még nyer is azzal, hogy a 4iG „combos” cégeket és hozzájuk tartozó technológiát apportálna az AH-ba, hiszen úgy tudná bővíteni a távközlési vállalat szolgáltatási portfólióját, hogy az egy forintjába nem kerülne az adófizetőknek.
Ami pedig a nemzetbiztonsági kockázatot illeti, a megszólaló rámutatott: a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat optikai kábelrengetegének jó részét most is magáncégektől bérli a kormány, mégsem retteg senki visszaélésektől. Ráadásul – ismételte meg Jászai érvelését forrásunk – az MVM NET a tulajdonostól függetlenül nem piszkálhat bele az általa üzemelt hálózatok adatfolyamába – arra csak a belügy felügyelete alatt működő NIT lenne képes. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nemzetbiztonsagi-kockazata-is-lehet-ha-jaszai-gellertek-bekebelezik-az-antenna-hungariat-242457?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR0dAaN | https://web.archive.org/web/20231111112914/https://magyarnarancs.hu/belpol/nemzetbiztonsagi-kockazata-is-lehet-ha-jaszai-gellertek-bekebelezik-az-antenna-hungariat-242457 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemzetbiztonsagi-kockazata-is-lehet-ha-jaszai-gellertek-bekebelezik-az-antenna-hungariat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-10-10 10:27:00 | [
"Balásy Gyula",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"MVM Net Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"Telenor Magyarország Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"informatika",
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció",
"klientúra",
"államosítás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
52,927 | A telkek partig érnek a Club Aligában, dózer vár a Kádár-villára is | Nem kaptak garanciát a helyiek az új tulajdonosok képviselőitől arra, hogy a jövőben is mindenkor használni tudják a Club Aliga útjait, sétányait és strandját. Aligaliget lesz a komplexum új neve, és dózer vár Kádár János hajdani villájára is – derült ki a múlt csütörtöki lakossági tájékoztatón. | „Ez nem fórum, nem panasznap, de a végén azért lehetnek majd kérdések” – bocsátotta előre a moderátor a lakossági tájékoztatón, amelyre a Club Aligát birtokló Pro-Mot Hungária Kft. invitálta a helyieket. Sőt azt is hozzátette: még csak nem is sajtónyilvános az esemény, nem lehet fotózni, felvételt készíteni.
A gyülekezők közül többen megjegyezték, talán nem véletlenül hétköznap délre tették az eseményt, ám ennek ellenére is szép számú, közel kétszáz főnyi érdeklődő jött össze a hajdan a Club Aliga központi éttermének használt helyiségben. Az apropót az adta, hogy két év után kiderült, milyen fejlesztéseket terveznek a hajdani nevezetes pártüdülőben.
A híres objektum 2019-ben került a jelenlegi tulajdonosokhoz, az Apennin Nyrt.-hez, amely akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltsége volt, de időközben ők kiszálltak a cégből. Ahogyan Budavári Róbert ügyvezető rögtön a fórum elején hangsúlyozta, „magyar tulajdonba került végre az ingatlan”.
A Club Aligáról legutóbb akkor írtunk, amikor már parcellázták a Balaton-partját, és azt tervezték, hogy újra elzárják a falu elől, akárcsak a Rákosi-korszakban. A helyiek élénken tiltakoztak a terv ellen.
A helyiek, különösképpen az Aligai Fürdőegyesület tagjai leginkább arra voltak kíváncsiak: milyen garanciákat tudnak adni az új tulajdonosok arra, hogy ahogyan eddig, a jövőben is szabadon használhatják majd a 47 hektáros komplexum közútjait, strandját és parti sétányát. Ahogy Bukovszki András egyesületi alelnök megjegyezte, az előző tulajdonos ugyanis bár nem magyar volt, hanem izraeli, és ugyan az ő terveikből nem lett semmi, de velük korábban megállapodott a balatonvilágosi önkormányzat a strand, az utak, és a parti sétány használatáról, illetve köztulajdonba kerüléséről.
Witzmannt se hívták
A csütörtöki lakossági tájékoztatón Budavári Róbert ismertette a terveket:
közösségi tér, 108 szobás szálloda, 54 apartmanház, kikötő- és rendezvénytér-fejlesztés 2024 tavaszára.
Azt is mondta, a strand eddigi használatában nem terveznek jelentős változtatást. „Új munkahelyek, több adóbevétel, nő a helyi ingatlanok értéke, fellendül a kulturális és társadalmi élet” – kecsegtette a hallgatóságot, amelynek soraiból a szép elképzelések elsorolása után is akadtak még kérdések bőséggel.
Witzmann Mihály, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is megjelent és felszólalt az eseményen, bár azzal kezdte, ő sem kapott meghívót, mégis elment a téma fontosságára való tekintettel. Előrebocsátotta, örül a nagyszabású elképzeléseknek, az új munkahelyek létrejöttének, arra azonban még kíváncsi, hogy a jelenlegi közutak továbbra is közutak maradnak-e – azaz bárki számára átjárható marad-e a terület, amit valaha (még Rákosiék – a szerk.) kiszakítottak a településből, elzárva a Balaton jelentős részét?
Egyelőre szabad a parti sétány
Bár a válasz megadása előtt a rendezvény moderátora arra figyelmeztetett: a következő kérdezők igyekezzenek „egyértelműbben” megfogalmazni a kérdéseiket, a Pro-Mot Kft. ügyvezetője számára egyértelmű lehetett a fideszes képviselő kérdése, mert válaszában egyértelműen fogalmazott:
az utak a vagyonkezelői szerződés részei – a Club Aliga 10 hektárját nem tulajdonba, hanem 49 évre vagyonkezelésbe kapták az államtól –, így az állam az illetékes a kérdés megválaszolásában.
Veress Lászlóné, a fürdőegyesület tiszteletbeli elnöke is ugyanezt firtatta: mi a garancia arra, hogy a helyiek nem veszítik el keserves küzdelem (tüntetések, tárgyalások) árán szerzett jogaikat az utak és a parti sétány használatára. Arra emlékeztetett: a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító 2020-es kormányrendeletben az áll, hogy a közterületek elveszítik közterület-státuszukat.
Budavári Róbert ismét az államra mutogatott, ám hozzátette: az Aliga II-es rész (itt álltak hajdan a pártvezetés villái) Balaton-parti sétánya nem közterület, csak a Pro-Mot korábbi tulajdonosai és a helyi önkormányzat közötti szerződésben szerepel, sehol másutt, és ezt a szerződést ők szeretnék felülvizsgálni. Egy kérdésre elismerte az ügyvezető, hogy
az Aliga II-es területet úgy parcellázták fel, hogy a leendő telkek a vízpartig érnek, ekképp nem marad szabadon átjárható parti sétány.
„Ez nem politika, ez a mi falunk!”
„A gyertyák csonkig égnek, a telkek partig érnek” – mondta bele a mikrofonba a költőivé lett moderátor, akinek egy hozzászóló azt rótta a szemére, hogy ne minősítsen minden kérdést, ők azért jöttek, hogy végre feleletet kapjanak a kérdéseikre. A hallgatóság egy része ugyanakkor többször is hangosan kinyilvánította, örülnek, hogy végre történik valami, és ezeket a kérdéseket csak akadékoskodásnak, meg politizálásnak minősítették.
Azt is, amikor Bukovszki András egyesületi alelnök és helyi önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy megvették a 47 hektárt 4,4 milliárdért, azóta kaptak 10 milliárd állami pénzt fejlesztésre, és az egyesület kíváncsi arra, mi és hogyan készül a pénzükből. „A fürdőegyesület soha nem fog beletörődni, hogy magántulajdonosoknak kelljen kuncsorognunk a saját partunkért, a saját falunkért. Ez nem politika, ez a mi falunk!” – mondta.
Az egykori Kádár-villa
Bukovszki András kérdésére, hogy a Pro-Mot Kft. kezdeményezi-e a kiemelt beruházást lehetővé tevő kormányrendelet eltörlését, Budavári Róbert ismét egyértelműen, nemmel felelt. Azt sem titkolta, hogy
nem hagyják meg a Kádár-villát sem, „a romos épület helyreállítása fejlesztői szemmel nem értelmezhető”.
A Narancs.hu tudósítója úgy látta, a „nem panasznap, nem fórum” végén sokan csalódottan távoztak, borúsan tekintve a jövőbe, nem sok jót várva attól, hogy milyen döntések fognak még születni a kárukra „fejlesztői szemmel”. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-telkek-partig-ernek-a-club-aligaban-dozer-var-a-kadar-villara-is-242456 | https://web.archive.org/web/20221119073223/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-telkek-partig-ernek-a-club-aligaban-dozer-var-a-kadar-villara-is-242456 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-telkek-partig-ernek-a-club-aligaban-dozer-var-a-kadar-villara-is | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-10-09 10:36:00 | [] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Veszprém megye"
] | [
"idegenforgalom",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
52,928 | Közpénzből épült, öltözőből rendezvényközpont lett az egykori nagykőrösi fociklub otthona | 400 millió forint közpénzt öntöttek bele az épületbe úgy, hogy a klub már a korábbi támogatásokkal sem tudott elszámolni. | Közpénzből épült, öltözőből rendezvényközpont lett az egykori nagykőrösi fociklub otthona
400 millió forint közpénzt öntöttek bele az épületbe úgy, hogy a klub már a korábbi támogatásokkal sem tudott elszámolni.
200 millió forint tao-támogatással épült öltözőnek és klubháznak, most mégis rendezvényházként, kávézóként üzemel az egykori nagykőrösi fociklub otthona – jelentette az RTL Klub Híradója.
A fociklub már korábban sem tudott elszámolni tízmilliós tao-támogatásokkal, mégis kapott 400 millió forint közpénzt az új klubházra. A focicsapat azóta megszűnt, a klub egy kókai cégtemetőbe került. A helyi ellenzék feljelentést tett a közpénzek eltűnése miatt. Az MLSZ-t és a fideszes városvezetés hallgat.
A fociklub székházának kivitelezője januárban még rendőrt is hívott az önkormányzat embereire, akik megpróbáltak bejutni az épületbe:
Rendőrt hívtak a nagykőrösi fociklub székházához, miután az önkormányzat megpróbált betörni az épületbe
Nem fizették ki a vállalkozót, aki emiatt lezárta a több százmillióért felépített nagykőrösi klubházat. Az önkormányzat képviselői megpróbáltak behatolni az épületbe, de a vállalkozó kihívta rájuk a rendőröket. Az ügyben érintett Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület egy éve furcsa körülmények között kapott 400 milliós támogatást a klubháza felépítésére. | https://hvg.hu/itthon/20211006_nagykorosi_fociklub_szekhaz_rendezvenykozpont_taopenz | https://web.archive.org/web/20211007051204/https://hvg.hu/itthon/20211006_nagykorosi_fociklub_szekhaz_rendezvenykozpont_taopenz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-epult-oltozobol-rendezvenykozpont-lett-az-egykori-nagykorosi-fociklub-otthona | HVG | hungarian-news | 2021-10-06 19:29:00 | [] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)",
"Nagykőrösi Kinizsi FC"
] | [
"Nagykőrös",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,929 | ÁSZ: minden a legnagyobb rendben | Jól jelzi az ÁSZ munkájának alaposságát, hogy ellenőreik a Külügyminisztériumba el sem jutottak. Így a jelentés szót sem ejt a külügy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseiről, amivel kapcsolatban több korrupciós probléma is felvetődött. | Állami Számvevőszék;Domokos László;zárszámadás;
2021-10-08 08:00:00
ÁSZ: minden a legnagyobb rendben
Jól jelzi az ÁSZ munkájának alaposságát, hogy ellenőreik a Külügyminisztériumba el sem jutottak. Így a jelentés szót sem ejt a külügy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseiről, amivel kapcsolatban több korrupciós probléma is felvetődött.
Megbízható a 2020. évi zárszámadás, a költségvetési intézményrendszer tavaly is biztosította, a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét – közölte az Állami Számvevőszék, miután Domokos László az ÁSZ elnöke benyújtotta az erről szóló jelentést az Országgyűlésnek. A 2020-as költségvetés elszámolását szeptember végén adta be a kormány, több mint ezer oldalon. Az ÁSZ most benyújtott jelentése pedig alig 20 oldalnyi írott szöveg, amely szerint a 2020-as költségvetés végrehajtása teljesen szabályszerű volt, annak ellenére, hogy a különleges jogrend idején a kormány több ezer milliárd forintot csoportosított át.
Jól jelzi az ÁSZ munkájának alaposságát, hogy ellenőreik a Külügyminisztériumba el sem jutottak. Így a jelentés szót sem ejt a külügy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseiről, amivel kapcsolatban több korrupciós probléma is felvetődött, például az, hogy lélegeztetőgépekért az egyik maláj szállítónak kifizetett több mint 170 milliárd forint egy része nem a szállító cég számláin landolt. (A "lélegeztetőgép" szó ugyanúgy nem szerepel az ÁSZ-jelentésben, mint ahogyan a Külgazdasági és Külügyminisztérium beszámolójában sem, annak ellenére, hogy legalább 300 milliárdot költöttek el erre a célra, és a beszerzett 20 ezer - sokszor többszörösen túlárazott - gépből pár százat vettek használatba.)
Az ÁSZ-jelentés nem foglalkozik 4000 milliárd forintos gazdaságvédelmi alap költéseivel, holott annak felhasználása is felvet célszerűségi és törvényességi kérdéseket. Szintén nem tárgyalja az ÁSZ-jelentés a járvány elleni védekezés költségeit, illetve azok felhasználását, holott csak ebből az alapból 945 milliárd forintot költött a kormány. És el kell hinnünk, hogy egy fillér se ment rossz helyre - legalább is az ÁSZ-jelentése szerint. | https://nepszava.hu/3134478_asz-minden-a-legnagyobb-rendben | https://web.archive.org/web/20230324063710/https://nepszava.hu/3134478_asz-minden-a-legnagyobb-rendben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-minden-a-legnagyobb-rendben | Népszava | hungarian-news | 2021-10-08 00:00:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
52,930 | Rendőrt hívtak a nagykőrösi fociklub székházához, miután az önkormányzat megpróbált betörni az épületbe | Nem fizették ki a vállalkozót, aki emiatt lezárta a több százmillióért felépített nagykőrösi klubházat. Az önkormányzat képviselői megpróbáltak behatolni az épületbe, de a vállalkozó kihívta rájuk a rendőröket. Az ügyben érintett Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület egy éve furcsa körülmények között kapott 400 milliós támogatást a klubháza felépítésére. | A kivitelező szerint jogtalanul próbáltak bejutni a nagykőrösi önkormányzat munkatársai csütörtökön abba a klubházba, amit a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület megbízásából építettek fel. Az épület már elkészült, de a vállalkozó lezárta, mert nem kapta meg utolsó számlájának ellenértékét.
Simon János, a kivitelezést végző EU-Építő Kft.vezetője a hvg.hu-nak elmondta, hogy a velük szerződő egyesület bruttó 34 millió forinttal tartozik, de azt nem tudja, kitől fogják megkapni a pénzt, mivel az egyesület a közelmúltban gyakorlatilag csődöt jelentett, és őket senki nem tájékoztatta arról, hogy jogilag ki viszi tovább az ügyeit. Jelezte ugyanakkor, hogy a végszámlájuk egy részét az önkormányzat rendezte, de amikor az elmaradásról szerettek volna egyezkedni Czira Szabolcs (Fidesz–KDNP) polgármesterrel, elutasítással szembesültek.
“Az alkalmazottaink, nagykőrösi családok várnak a pénzükre, és nekünk is pluszköltségeink vannak, már őriztetni is kell az épületet” – mondta a hvg.hu-nak a vállalkozó, aki jelezte, jogi útra terelik az ügyet.
A Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület az az egyesület, ami annak ellenére kapott összesen 400 millió forintot (200 milliót taóból, 200 milliót az önkormányzattól) a klubház építésére, hogy korábban több tízmilliós tao-támogatásnak veszett nyoma, aminek visszafizetésére kötelezte a NAV.
A csütörtöki fejleményről a Jobb Nagykőrösért Egyesület önkormányzati képviselője, Zágráb Nándor számolt be egy rövid facebookos videón. “Mind a város költségvetéséhez (ami 2020-ban négymilliárd forint volt), mind a focicsapat sportteljesítményéhez képest aránytalanul nagymértékű beruházásról van szó” – mondta a hvg.hu-nak a képviselő.
Zágráb Nándor szerint csütörtökön az önkormányzat arra hivatkozva próbált bejutni, hogy a terület önkormányzati tulajdonban van, de ő furcsának találra, hogy a jelen lévő jegyző a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva nem akart számára érdemi tájékoztatást adni a helyzetről.
Az erőszakos behatolási kísérletet (levágták a kapuról a lakatot) információnk szerint Czira Szabolcs polgármester és Szilágyi Csaba a műszaki osztály vezetője megbízásából történt, az önkormányzati vagyonkezelő cég igazgatója, Ragó Ildikó irányítása alatt. (A cikk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a behatolási kísérlet Nagy Lajos jegyző jelenlétében történt, de a jegyző csak a rendőrségi helyszínelés törvényességét ellenőrizni érkezett a helyszínre).
Megkerestük az ügyben a nagykőrösi polgármesteri hivatalt, de a telefonban jelentkező alkalmazott csütörtök délután négy órakor közölte, hogy fél négykor már mindenki hazament, és senkit nem tud adni. | https://hvg.hu/kkv/20210128_nagykorosi_kinizsi_sportegyesulet_klubhaz_tao_elszamolasi_vita | https://web.archive.org/web/20211007051447/https://hvg.hu/kkv/20210128_nagykorosi_kinizsi_sportegyesulet_klubhaz_tao_elszamolasi_vita | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendort-hivtak-a-nagykorosi-fociklub-szekhazahoz-miutan-az-onkormanyzat-megprobalt-betorni-az-epuletbe | HVG | hungarian-news | 2021-01-28 19:21:00 | [] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)",
"Nagykőrösi Kinizsi FC"
] | [
"Nagykőrös",
"Pest megye"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"rendezvényszervezés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
52,931 | Mészáros Lőrincnek most épp Szabolcsban esett le pár milliárd árvízvédelemre | 2,8 milliárd forintos közpénzes munkát nyert el a Mészáros és Mészáros Kft.- derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Eszerint az oligarcha cége 2,84 milliárd forintból végezhet árvízvédelmi munkákat Vásárosnaményban és környékén. | árvízvédelem;közbeszerzés;Mészáros Lőrinc;
2021-10-08 11:15:15
Mészáros Lőrincnek most épp Szabolcsban esett le pár milliárd árvízvédelemre
Nincs mit tenni, ha egyszer a felcsúti milliárdos adja be a legjobb ajánlatot.
- derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
Eszerint az oligarcha cége 2,84 milliárd forintból végezhet árvízvédelmi munkákat Vásárosnaményban és környékén. Egyebek mellett feladata lesz a Kraszna bal- és jobb parti töltéskoronaburkolatának megépítése, a magosligeti zsilip átépítése, vagy éppen a Tisza bal parti töltésének koronaburkolati rekonstrukciója.
A kiírás azt is valószínűsíti, hogy szükség lesz alvállalkozók bevonására. | https://nepszava.hu/3134531_meszaros-lorincnek-most-epp-szabolcsban-esett-le-par-milliard-arvizvedelemre | https://web.archive.org/web/20211128171305/https://nepszava.hu/3134531_meszaros-lorincnek-most-epp-szabolcsban-esett-le-par-milliard-arvizvedelemre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorincnek-most-epp-szabolcsban-esett-le-par-milliard-arvizvedelemre | Népszava | hungarian-news | 2021-10-08 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Vásárosnamény"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vízügy"
] | [] |
52,932 | Magyar tempó a Costa del Solon: Orbán Ráhelék a spanyol adófizetőkből is hasznot húznak | Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében ítélték el korábban 50 évre azt az üzletembert, akinek egykori, a tengertől 300 méterre lévő szállodaépületét megvette a Tiborcz István érdekeltségében álló, Orbán Ráhelt kreatív vezetőként alkalmazó BDPST Group. | Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében ítélték el korábban 50 évre azt az üzletembert, akinek egykori, a tengertől 300 méterre lévő szállodaépületét megvette a Tiborcz István érdekeltségében álló, Orbán Ráhelt kreatív vezetőként alkalmazó BDPST Group.hirdetésApja helyett apja lehetne Orbán Ráhelnek az a spanyol polgármester, akinek a városkájában a kormányfő lányáék megvásároltak egy 84 szobás szállodát. A politikus ugyanis a befektetés hírére beígérte, hogy részben közpénzből felújíttatja a hotel környékét.A polgármester azonban maga is fiatal, éppen egyidős Orbán Ráhellel, ráadásul a kormányzó szocialisták politikusa, így valószínűleg más megfontolás vezérelte, amikor januárban úgy fogalmazott: „ez nemcsak az elmúlt évek legnagyobb magánbefektetése Los Alcázaresben (egy strandja a fenti képen), hanem a helyi gazdaságot is fellendíti, hiszen végre lökést ad a minőségi turizmusnak”.A helyi sajtó és a spanyol szakportálok már az év első napjaiban hírül adták, hogy magyar befektetők nagy felvásárlásba fogtak a spanyol ingatlanpiacon. Ennek első elemei voltak a négycsillagos szálloda, egy mélygarázs koncessziós joga, valamint az azoktól nem messze fekvő, Mazarrón Park nevű bevásárlóközpont.Spanyolország Barcelonától Gibraltárig gyakorlatilag egyetlen hatalmas szálloda – jellemezte a HVG kérdésére egy ingatlanpiaci szakember a konkurencia mértékét az Ibériai-félsziget tengerpartján. Ebben a Hotel Atrio del Mar, amely a helyi strandtól 300 méterre áll, egyetlen kicsi pont, ráadásul 84 szobájával éppen alulról súrolja azt a határt, amelytől már versenyképesnek számít egy tengerparti szálláshely. A spanyol média mégis kiemelt figyelmet szentelt ennek az épületnek.A Hotel Atrio del Mar Los Alcázaresben /// Saját lábán állbooking.comhirdetésAz ingatlan ugyanis egészen a kétezres évtized közepéig a spanyol Riviéra, a Costa del Sol egyik legnagyobb korrupciós botrányában fő szerepet játszó Juan Antonio Rocának a birtokában volt. A politikus Marbella főpolgármesterei mellett a városi tanács várostervezési menedzsere volt, és ebben a pozíciójában mindenható ura bármely építkezésnek, amelyek engedélyezéséhez rendszerint kenőpénzen keresztül vezetett az út. A spanyol bűnüldözők azonban a kiterjedt Malaya-művelet keretében – sok más társa mellett – Rocára is rábizonyították a sikkasztást, a pénzmosást és a vesztegetést. Így a dúsgazdag politikust nemcsak 50 évi börtönre, hanem 233 millió eurós (80 milliárd forintnál is több) vagyon elkobzására ítélték.Emiatt került az igazságszolgáltatáshoz a szálloda, amelyet évek óta árultak, időnként kiadták üzemeltetésre, míg – bár korábban 12 millió euróért is kínálták – végül egy magyar befektetési alapnak adták el 9,3 millió euróért. A befektető, mint utóbb kiderült, a BDPST Group, kivásárolta a közeli Plaza del Consistorio alatti mélygarázs üzemeltetésének koncessziós jogát is, amelyet 2002-ben ugyancsak Roca nyert el 75 évre. Ennek az ára most 800 ezer euró volt. A szituáció ismerős lehetett Tiborcznak, hiszen Magyarországon is vett már olyan ingatlant – például a bodajki kastélyt –, amely történetének egy pontján felszámolási eljárásban értékelődött le.A BDPST tehát Tiborcz becsült vagyonának nem egészen a tizedét, összesen mintegy 3,6 milliárd forintot költött el Los Alcázaresben. A városka több sorscsapást is megélt az elmúlt években. Először egy áradás öntötte el a központját, benne a szóban forgó szálloda alsó szintjét is, amit még az előző üzemeltető tett rendbe. Majd a tengerparti lagúnát, a Mar Menort sújtotta a klímaváltozás és annak következtében a halpusztulás, amit a koronavírus-járvány hosszan elnyúló határzára fejelt meg.Az ingatlanárak Spanyolország-szerte jókorát zuhantak az elmúlt másfél évben, a turizmushoz kötődő vendéglátóhelyeknél 40-50 százalékos áresés is előfordult. Így a BDPST befektetése akár jó üzletnek is bizonyulhat, különösen, hogy Tiborczék további felvásárlási célpontokat is kiszemeltek. A bevásárlás mindenesetre pozitív életszemléletet tükröz – mondja egy ingatlanszakértő, hinni kell, hogy a Covid után újból beköszönt az aranykor. Ha így lesz, akkor valóban lehet fantázia a négy évszakos spanyol tengerpartban.Az amúgy sok milliárd forintos hitel terhét cipelő BDPST Magyarországon már jószerével csak önmagának tud konkurenciát támasztani, hiszen a budapesti ötcsillagos szállodától a mesebeli vidéki kastélyig szinte mindene van. Los Alcázaresben ráadásul éppen most indul egy városrehabilitációs program: 1,2 millió euróból, amelynek a felét a városi alap állja, a városházától a tengerpartig felújítják a sétálóutcát, Tiborczék ingatlanainak környezetét is érintve.A Los Alcázarestől mintegy 500 kilométerre fekvő Marbellában, ahová újabban a tartózkodási helyét teszi Orbán Ráhel, már előőrsük is volt Tiborczéknak közeli ismerősük, Zsidai Roy személyében. A Kempinski helyi egységének éttermei közül hármat is Zsidai üzemeltet, nevük Budapestről is ismerős, például a Spiler Beach Club vagy a Baltazár Bar & Grill.A Baltazár étterem Marbellán /// Megjött az étvágyKempinskiZsidai a Kempinskivel közös Paseo del Mar-projektet a Costa del Sol gasztronómiai játszótereként jellemzi. A járvány előtti időkből ő is pontosan tudja, hogy Andalúziában a részben sztárokra és multimilliomosokra épülő vendéglátás nagyon magas megtérülési mutatókkal csalogatja a befektetőket, egyebek mellett a télen is kellemes klímának, valamint a helyben beszerezhető, olcsó alapanyagoknak köszönhetően.Úgy tűnik, a Kempinski meghatározó intézmény Orbán Ráhel pályafutásában: ő is a szállodalánc budapesti tagjánál kezdett dolgozni, méghozzá annak a Somlyai Zoltánnak az irányítása alatt, aki utóbb a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója lett. Bár Tiborczék a Los Alcázares-i szállodában spanyol szakembereket is alkalmaznak, a cégvezetésben az ismert magyar gárda szerepel. A Hotel Atrio del Mar S.L. vezetőségében természetesen helyet kapott Somlyai, valamint Vida István, aki 2019 óta a BDPST Group gazdasági igazgatója.A cégcsoportban egyébként rendre feltűnik Malik Zoltán, aki önmagát pénzügyi műveletek specialistájaként határozza meg. Tény, hogy tucatnyi Tiborcz-projektben vett már részt, és az igazgatása alá kerülő vállalatok rövid időn belül milliárdos hitelekhez jutottak, valamint milliárdos vagyonok gyűltek fel bennük. Malik egyébként éppúgy a volt nemzeti fővagyonkezelő, Szivek Norbert céghálójából került ki, mint Komonczy Zsolt, aki a Szivekhez köthető Cretum-csoport menedzsereként és a szállodaipar ismerőjeként maga is fel szokott tűnni Marbellában. A BDPST Hotel Dorotheája a Cretum és a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. beruházásában épül a pesti belvárosban.A Tiborcz–Orbán-páros egyébként minden pozícióba igyekszik neves szakembereket leigazolni. A BDPST Hotel Managementben nemcsak Somlyai vezetett több országban is egy-egy Kempinski-házat. Külföldön szerzett magának nevet a turai Botaniq szállodaigazgatója, Csizmadia Örs és a neves séf, Litauszki Zsolt is.Litauszki a Zsidai-éttermek után Ausztriában dolgozott, ahol a Michelin-kalauz is felfedezte, most pedig a BDPST hotelprojektjeinek gasztronómiai koncepcióját alakítja ki. A Hotel Atrio del Marban azonban még így is vannak nyitott pozíciók, kereskedelmi igazgatót keresnek évi bruttó 27–30 ezer euróért, ami nem tűnik túlságosan bőkezű ajánlatnak, hiszen adózás előtt még havi egymillió forintot sem ér.Spanyolországi befektetéseinek kiválasztásához a BDPST közvetítőt vett igénybe. A Danubio Homes ingatlanbefektetési tanácsadó cég spanyol tulajdonban van, központja a Los Alcázarestől nem messze fekvő Alicantéban található, de Budapesten is működtet irodát.Amikor Tiborczék az év elején nyélbe ütötték az üzletet, a spanyol sajtón végigszaladt, hogy ugyanakkor egy másik magyar tranzakció is történt: egy bevásárlóközpont került magyar tulajdonba. A Mazarrón Park éppúgy a kétszázezres Cartagena városától néhány kilométerre található, ahogy Los Alcázares is, csak előbbi dél, utóbbi észak felé. A mall vevője a budapesti Gestor-csoport volt, amelynek egy ideje már működik leányvállalata Alicantéban. A Danubio Homes ügyvezetője, Juan Luis Baydal januárban úgy nyilatkozott, hogy a magyar befektetőknek még az idén hasonló ingatlanügyleteik várhatók Spanyolországban. | https://m.hvg.hu/360/202140__orban_rahelek_befektetesei__spanyol_ingatlanpiac__korrupt_nyugat__dulcinea_kobor_lovagja | https://web.archive.org/web/20211007165545/https://m.hvg.hu/360/202140__orban_rahelek_befektetesei__spanyol_ingatlanpiac__korrupt_nyugat__dulcinea_kobor_lovagja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-tempo-a-costa-del-solon-orban-rahelek-a-spanyol-adofizetokbol-is-hasznot-huznak | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-07 06:30:00 | [
"Csizmadia Örs",
"Garancsi István",
"Juan Antonio Roca",
"Komonczy Zsolt",
"Litauszki Zsolt",
"Malik Zoltán",
"Orbán Ráhel",
"Somlyai Zoltán",
"Szivek Norbert",
"Tiborcz István",
"Vida István",
"Zsidai Zoltán Roy"
] | [
"BDPST Hotel Management Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Cretum Holding",
"Danubio Homes Hungría Kft.",
"Market Építő Zrt.",
"Mazarrón Park"
] | [
"Európa",
"Spanyolország"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"hitelezés",
"NER HOTEL"
] | [] |
52,933 | A több pénz ára az autonómia felszámolása – így zajlik az egyetemi modellváltás | Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna. | Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna.
Többcsatornás finanszírozást képzel el az állam a modellváltáson átesett egyetemeknek. Mérlegelik az állam maradék Mol- és Richter-részvénypakettjének és más állami vagyonnak az átadását is. Kétharmados törvényben fogják szabályozni az egyetemi alapítványok tevékenységét - derült ki egy szakmai fórumon.
A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat.
Mire jut ma az Európai Unió és a magyar kormány Ukrajna ügyében, ezt elemzi, tárgyalja, járja körül többek közt a Washington Post, a Le Figaro, a Süddeutsche Zeitung és a Politico. Az EUobserverben nyilatkozó Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap munkatársa szerint a 7-es paragrafus segítségével térdre lehet kényszeríteni Orbán Viktort. Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök a Konzervatívok és Reformerek-frakcióba invitálja a Fideszt. A Donald Trump esetleges győzelme utáni helyzetet elemzi a Guardian és a Washington Post. | https://m.hvg.hu/360/202140__egyetemek__finanszirozas__megszuno_karok__diakcsemege | https://web.archive.org/web/20211106112855/https://m.hvg.hu/360/202140__egyetemek__finanszirozas__megszuno_karok__diakcsemege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tobb-penz-ara-az-autonomia-felszamolasa-n-igy-zajlik-az-egyetemi-modellvaltas | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-11 07:00:00 | [
"Palkovics László"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Debreceni Egyetem",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem",
"Miskolci Egyetem",
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)",
"Universitas Miskolcinensis Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"kultúra - művészet",
"tudomány",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak",
"Egyetemi modellváltás"
] |
52,934 | Atombiztos posztok: nem semmi káderkeringőt vezényelt le Orbán pár nap alatt | A mindenkori kormánytól független, a mostanihoz viszont nagyon is kötődő vezéreket kapott a napokban az atomhivatal és a koncessziós hatóság. Orbán Viktor az MVM élén is cserét kért, hogy az energetikai óriást még a választások előtt új pályára állítsák. | A mindenkori kormánytól független, a mostanihoz viszont nagyon is kötődő vezéreket kapott a napokban az atomhivatal és a koncessziós hatóság. Orbán Viktor az MVM élén is cserét kért, hogy az energetikai óriást még a választások előtt új pályára állítsák.hirdetésNem kapta meg a legfontosabb engedélyt a paksi atomerőmű bővítése, így aztán kézenfekvő magyarázatnak tűnt, hogy a Moszkvának lekötelezett Orbán Viktor ezért sújtott le a renitenskedő hivatalra, és ültetett egy megbízható kádert a még mindig túlságosan lelkiismeretes bürokraták nyakára. Ám a kellemetlen kudarcnak valószínűleg nincs köze a személycseréhez. Feltűnő ugyanis, hogy néhány nap alatt egy sor fontos hatóság és állami cég vezetését lecserélték.Az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) valójában már tavasz óta nem volt véglegesített vezetője: akkor vette a sátorfáját Fichtinger Gyula, az előző főigazgató. Teljes értékű utódját most találta meg Orbán. Kádár Andrea nem ismeretlen a területen, 2014 óta az innovációs minisztérium helyettes államtitkára volt, az energiaügyekért felelt. Őt szeptember 29-ével nevezte ki a miniszterelnök, egyetlen nappal Paks II. engedélyezési eljárásának vége előtt – vagyis a kormány számára kínos döntés, legalábbis formálisan, már az ő regnálása alatt született meg. Az OAH ugyan nem adott létesítési engedélyt az erőműre, de vissza sem utasította a kérelmet, holott az elbírálásra számára rendelkezésre álló 15 hónap letelt. A hivatal hiánypótlást rendelt el.hirdetésAdja magát a feltételezés, hogy ez a furcsa, határidőn túli „egérút” és Kádár kinevezése nem függetlenek egymástól. Ennek azonban csekély a valószínűsége. Az eljárás ugyanis hatalmas munkát igényel, amelyet az OAH erőn felül végzett több mint egy évig, s amelyet az utolsó előtti pillanatig Fichtinger, majd lemondása után a helyettese, Hullán Szabolcs irányított. Kádárnak inkább az engedély útjának jövőbeli egyengetésében lehet szerepe. A kormánynak ráadásul vélhetően már nem is olyan sürgős a projekt. Az országgyűlési választás előtt már úgyis lehetetlen érdemben beindítani a kivitelezést, ugyanakkor a kapcsolódó, kerítésen kívüli beruházások jó része már sínen van. Beleértve a Kalocsa–Paks híd építését; a közel 100 milliárd forintos munkával Szíjj László Duna Aszfaltját bízták meg.Az erőműbővítés 10 milliárd eurós orosz hitelének törlesztését pedig a szerződés újratárgyalása eredményeképpen nem 2026-ban, hanem majd csak 2031-ben kell elkezdeni. (Adósság egyébként eddig nem keletkezett, a hitel kamata ugyanis a jelenlegi piaci viszonyok közt magas, ezért a lehívott részleteket a magyar állam rögtön előtörleszti.) Moszkvában persze aligha nézik jó szemmel az engedélyezés csúszását, de gyógyír lehet az oroszok fájdalmára, hogy közben sikerült nyélbe ütni egy újabb hosszú távú, 15 éves gázszerződést Budapesttel. Az pedig tény, s ezért még magának Vlagyimir Putyinnak sem lehet egy rossz szava sem, hogy a Roszatom-féle tervdokumentációk nem felelnek meg az uniós szabványoknak és előírásoknak, márpedig ezeket közös nevezőre kell hozni. A Paks II. Zrt. finnországi megfelelője szintén küszködik a Hanhikivi-félszigeten építendő blokkok engedélyeztetésével; azok ugyanolyan típusúak, mint amiket Paksra szánnak.Kádár Andrea. VezérszólamTúry GergelyKádár Andrea kinevezése annyiban nem volt meglepő, hogy a főigazgatói poszt öt hónapja betöltetlen volt. A pletykák szerint a tavasszal lelépett Fichtinger ugyan érzett politikai nyomást a paksi bővítés engedélyezése kapcsán, a végső lökést azonban a hivatal tervbe vett átalakítása adta számára. Az élet annyiban igazolta a szóbeszédet, hogy néhány nappal a lemondása után a kormány benyújtotta az átszervezésről szóló törvénymódosítást. A változtatások nagy része támogatható: az OAH nagyobb függetlenségre tenne szert, nem a kormánynak, hanem az Országgyűlésnek felelne, s az eddiginél több pénzből gazdálkodhatna. Azonban határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett 9 évig lényegében leválthatatlan elnök vezetné. Fichtinger állítólag úgy érezte, ezt a posztot nem neki szánták. Hanem a jelek szerint Kádár Andreának – legalábbis erre utal, hogy szeptember végén az Országgyűlés ismét foglalkozni kezdett a hónapokig szunnyadó javaslattal, általános vitáján már túl is vannak a képviselők. Ha van rá politikai szándék, Kádár 2022-ben már elnökként, több mint két kormányzati ciklusra kinevezve, a mindenkori kormánytól függetlenül vezetheti az atomhatósággá átalakított hivatalt.Hasonló állásgaranciát kaphat a korábban Orbán Viktor jobbkezének aposztrofált Biró Marcell is, aki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát vezetheti. A szervezet hivatalosan október 1-jével kezdte meg a működését, s erre a napra datálódik Biró kinevezése is. Augusztusig ő a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt Kormányirodát igazgatta államtitkárként. Az új hatóság is a mindenkori kormánytól függetlenül, ám számos eddigi kormányzati funkcióval felszerelkezve fog működni. Felügyeli a bírósági végrehajtókat és a felszámolókat, ellenőrzi a dohánykereskedelmet és a szerencsejátékokat, továbbá minden állami koncesszióval kapcsolatban széles feladat- és jogköre van – miközben a kormány épp 35 évre kiszervezné a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózat, illetve szinte az egész hulladékkezelési rendszer üzemeltetését. A fővárosi kaszinók kapcsán már 35 évre ki is jelölték, ki profitálhat abból, hogy mindig a bank nyer: Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf.Biró Marcell. KulcspozícióbanMTIDe nem csak hatóságok, hivatalok élén voltak fejcserék a napokban. Az egymást érő kinevezések közül kiemelkedik, hogy Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóját, Czepek Gábort szemelte ki az MVM-csoport elnök-vezérigazgatójának. Ez annyira hirtelen jött, hogy az előző munkahelyére szánt utódját sem jelentették be napokig. A lottós cég élére Mager végül Bozóky Alexet ültette át az igazgatóságból, aki egyéb érdemei mellett a miniszter munkaszervezetében foglalkozott vagyongazdálkodással.Kádárról és Biróról – noha nyilvánvalóan legalább részben kormányzati kapcsolataiknak köszönhetik újabb stallumukat – legalább elmondható, hogy rendelkeznek releváns szakmai tapasztalattal. Czepeknek azonban eddig semmi köze nem volt az energetikához: jogász, 2010 óta a kormány környékén töltött be különféle pozíciókat, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának elnöke, 2021 elején pedig miniszteri biztosi megbízatást kapott Mager Andreától. A Szerencsejáték Zrt.-nél persze szerzett csúcsmenedzseri tapasztalatokat, az a cég azonban össze sem mérhető az MVM-mel, amely az ország harmadik legnagyobb vállalata.Czepek Gábor. Szerencse fiaMTIRáadásul az MVM vezetői széke nem várta őt árván, mint Kádár Andreát az OAH-é. Kóbor György volt az elnök-vezérigazgató, amíg Czepek kinevezésével egyszerre be nem jelentették, hogy „közös megegyezéssel” távozik. Holott pár nappal korábban még interjút adott, néhány nappal későbbre pedig konferencia-előadást vállalt. Kóbort 2018-ban nevezte ki Mager, akkor Zsuga János vezérigazgató és Csiba Péter elnök távozott „közös megegyezéssel”. Emlékezetes: egy füst alatt az MVM vezetésének nagy részét lecserélték, vélhetően egy, a svájci leánycéggel kapcsolatos kétes ügylet miatt. Kóbor eltávolítása enyhén szólva nem ideális pillanatban történik, éppen nagyon sok minden történik a csoport háza táján. Ami persze egyúttal azt is jelenti, hogy a volt elnök-vezérigazgatónak számos területen alakulhatott ki vitája kormánytagokkal, potentátokkal. Az MVM bel- és külföldön is terjeszkedik; zajlik a szénégetés leállítása, illetve a biomasszás és gázos termelés beindítása a Mátrai Erőműben; mindeközben pedig komolyan felmerült, hogy Paks I. élettartamát is hosszabbítani kellene.Végül ott az MVM tervezett tőzsdére lépése. Mager Andrea erről azt mondta, nem a privatizáció a cél, pedig az gyönyörűen illeszkedne abba a jól tetten érhető stratégiába, mellyel a Fidesz rohamtempóban szervez ki funkciókat és vagyont a mindenkori kormány alól. Mindenesetre az ismertté vált elképzelések szerint a börzei bemutatkozás új részvények kibocsátásával történne, nem pedig az állami tulajdonú, meglévő papírok eladásával. Kóbor decemberre ígérte a tőzsdeképességi jelentés elkészültét – de ezt már nem rajta fogják számonkérni. | https://m.hvg.hu/360/202140__allamkiszervezes__fejcserek__paksi_bovites__atombiztos_posztok | https://web.archive.org/web/20240103155214/https://m.hvg.hu/360/202140__allamkiszervezes__fejcserek__paksi_bovites__atombiztos_posztok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atombiztos-posztok-nem-semmi-kaderkeringot-vezenyelt-le-orban-par-nap-alatt | HVG360 | hungarian-news | 2021-10-09 11:00:00 | [
"Bíró Marcell",
"Bozóky Alex",
"Csiba Péter",
"Czepek Gábor",
"Fichtinger Gyula",
"Garancsi István",
"Kádár Andrea Beatrix",
"Kóbor György",
"Mager Andrea",
"Orbán Viktor",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szíjj László",
"Zsuga János"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Országos Atomenergia Hivatal (OAH)",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Oroszország"
] | [
"privatizáció",
"átláthatóság",
"atom",
"hulladéküzlet",
"közlekedés",
"vasút",
"tőzsde",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"dohányipar",
"felszámolás - végelszámolás",
"koncesszió",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Paks II"
] |
52,935 | The New York Times: Dollármilliókból pénzel lobbistákat a magyar kormány Amerikában | A lap úgy tudja, hogy az Orbán kormány legalább tíz éve pénzel azért magyar származású befolyásos embereket, hogy torzítsák a magyar kormányról nyugaton kialakult képet. | Agytrösztöket támogat és lobbistákat pénzel dollármilliókból az Orbán-kormány az Egyesült Államokban annak érdekében, hogy szövetségeseket találjon, valamint hogy minél jobb színben tüntesse fel az ország vezetését Washingtonban – írja a The New York Times (NYT). A lap úgy fogalmaz: a lobbisták feladata elhitetni, hogy Orbán és kormánya a keresztény ideológia európai letéteményese, valamint hogy ezzel háttérbe tolják a populista, szélsőjobboldali módszereit.
A lap a lobbisták sikerének tudja be azt, hogy az elmúlt években több komoly tekintélyű amerikai politikus, illetve közéleti személyiség fordult meg Magyarországon. A közelmúltban itt járt többek között Mike Pence volt alelnök, Tucker Carlson, a Fox News műsorvezetője és Jeff Sessions egykori főügyész.
A NYT birtokába került információk szerint Orbán amerikai kampánya évtizedes múltra tekinthet vissza, első szárnypróbálgatásai 2011 körül lehettek. A magyar miniszterelnök második megválasztása után tárgyalt a külföldön élő magyarok csoportjaival azért, hogy összehangolt képviseletet alakítson ki a külföldi média és a döntéshozók felé, és néhány érdemi sikert is el tudott érni: 2019-ben összejött például az áhított találkozó Donald Trumppal, egy évvel korábban pedig visszavonták az amerikai külügyminisztériumnak az „Objektív média támogatása Magyarországon” című, 190 millió forint keretösszegű pályázatát.
A magyar hálózat tevékenységének nagy része a lap szerint legális és megfelel a washingtoni standart működési folyamatoknak, akadnak azonban olyan elemei, amelyek a szürke zónába esnek, például mert nem teljesítik az átláthatósági feltételeket.
Az NYT cikke szerint tavaly két prominens amerikai agytröszt is megszakította a kapcsolatát az Orbán-kormány által támogatott és finanszírozott washingtoni Magyarország Alapítvánnyal, amely 2012-es létrehozásától az elmúlt év végéig több mint 5,2 millió dollárt adományozott agytrösztöknek, konzervatív csoportoknak, főiskoláknak és magyar–amerikai szervezeteknek. A szervezeteket nem nevezték meg. Azt hozzátették azonban, hogy Joe Biden elnökválasztási kampánya sem volt hajlandó támogatást elfogadni egy olyan „önkéntes politikai tanácsadótól”, akinek az értesüléseik szerint köze van a magyar miniszterelnökhöz. Biden kampánya nem csak az együttműködést tagadhatta meg: az esetre rálátó források szerint a tanácsadó ügyét a Szövetségi Nyomozó Irodához (FBI) továbbították. A New York Times szerint Biden kampánya annak akarta ezzel a lépéssel elejét venni, hogy a mostani elnökre ugyanaz a vád vetülhessen, mint Donald Trumpra az orosz beavatkozás és támogatása miatt.
A Magyarország Alapítványtól kapott pénzt például Maximilian N. Teleki – aki Joe Biden kampányát támogatta volna –, valamint Frank Koszorus Jr. és Anna Smith Lacey, aki a washingtoni magyar nagykövetség korábbi kongresszusi összekötője volt. Mindhárman tagadják, hogy bármi közük volna Orbánékhoz. | https://hvg.hu/vilag/20211004_NYT_Orban_lobbistak | https://web.archive.org/web/20230325191836/https://hvg.hu/vilag/20211004_NYT_Orban_lobbistak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/the-new-york-times-dollarmilliokbol-penzel-lobbistakat-a-magyar-kormany-amerikaban | HVG | hungarian-news | 2021-10-04 15:54:00 | [
"Anna Smith Lacey",
"Frank Koszorus Jr.",
"Maximilian N. Teleki"
] | [
"Demos Magyarország Alapítvány"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Magyarország"
] | [
"média",
"támogatás",
"PR",
"gazdálkodás",
"lobbi"
] | [] |
52,936 | Külön költségvetési támogatást kapott a Gödöllői Királyi Kastély | Bár alig néhány napos az egyetemek finanszírozásáról szóló törvény, a kormány észrevette: az átnevezett és alapítványi kezelésbe került agráregyetemnek adományozott Gödöllői Királyi Kastély (pontosabban az azt tulajdonló közhasznú nonprofit kft.) „működése érdekében kiegészítő költségvetési támogatásra” van szükség. | Nagy meglepetést váltott ki az év elején, hogy a gödöllői székhelyű, korábban Agrár-, majd Szent István Egyetem, új nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megkapta a Gödöllői Királyi Kastélyt. Így az kikerült a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő épületek közül.
Az országgyűlés szeptemberben fogadta el az alapítványivá alakított egyetemek finanszírozásáról szóló törvényt, amely már hatályba is lépett. Ez 2026-ig – tehát a teljes következő parlamenti ciklusra – szabályozza, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány évente kereken 25 milliárd forintot kap.
A kedd este közzétett kormányhatározat ezt egészíti ki azzal, hogy kifejezetten a kastélyra az idei költségvetésből 400 millió forintot – „határidő: azonnal” –, a jövő évtől „a Gödöllői Királyi Kastélyt érintő beruházás lezárásáig” pedig évi 200 milliót kell kiutalni. Szokás szerint Varga Mihály pénzügyminisztert szólítják fel, hogy „gondoskodjon az összegek rendelkezésre állásáról”, a forrást nem nevezik meg. | https://hvg.hu/ingatlan/20211006_godolloi_kastely_tamogatas | https://web.archive.org/web/20211010202540/https://hvg.hu/ingatlan/20211006_godolloi_kastely_tamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulon-koltsegvetesi-tamogatast-kapott-a-godolloi-kiralyi-kastely | HVG | hungarian-news | 2021-10-06 08:58:00 | [] | [
"Gödöllői Királyi Kastély Kht.",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány"
] | [
"Gödöllő",
"Pest megye"
] | [
"műemlékvédelem",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"kastély",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
52,937 | „Undorító, tenyérbemászó” – az Átlátszó újságíróját gyalázták a lakossági fórumon | Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét és Magyari Lászlót, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatóját, amint lapunk újságírójára tettek becsmérlő megjegyzéseket. Ugyan a beszélgetést nem a nagy nyilvánosságnak szánták, a gödi lakossági fórum online hallgatói mindent hallhattak, mivel a mikrofonokat elfelejtették kikapcsolni. Nem ez az első eset, hogy az Átlátszó munkatársait gyalázzák. | Gödön szeptember 16-án egy lakossági fórumra került sor, ahol egy 500 méteres útszakasz felújításával kapcsolatban hallgatták meg a helyi lakosok véleményét. Az eseményt nem a helyi városvezetés, hanem Pest megye önkormányzata szervezte: a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóbevétellel ugyanis a megye gazdálkodik, s ennek az útszakasznak a 800 millió forintból tervezett felújítását is ebből a pénzből finanszírozza. A lakossági fórum apropóját az adta, hogy a helyi lakosság a felújítandó út forgalomcsillapítását szerette volna elérni a megyei döntéshozóknál.
Az eseményre sok helyi lakos volt kíváncsi, és megjelentek a Samsung képviselői is. Szabó István (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és a fórumot vezető Szép Tibor megyei jegyző ugyanis előzetesen ígéretet tett arra, hogy az útfelújítással kapcsolatos problémák mellett „másról is lehet majd kérdezni”. A gödiek valóban szerettek volna kérdéseket feltenni, többek közt a Samsung további terjeszkedésével és a gyár folyamatos zajszennyezésével kapcsolatban is. A közel ötórás rendezvényen azonban ezekre a kérdésekre már nem jutott idő.
Az eseményen részt vett munkatársunk, Bodnár Zsuzsa, aki a helyi Göd-ÉRT Egyesületnek is a vezetője. Ő és rajta kívül még néhány lakos este kilenc óra tájt az útfelújítás ügye mellett más témákat is felvetett, és egy újabb időpontot kért a további kérdések megvitatására. A megyei jegyző viszont rövid szünetet rendelt el, a további kérdezés lehetőségét a szünet utánra ígérve.
Azt hitték, hogy nem hallják őket
A fórum szünetében aztán Szabó István és a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatója, Magyari László kitárgyalták a résztvevők viselkedését. Nyilván azt hitték, hogy senki nem hallja őket; egy bekapcsolva hagyott mikrofon miatt viszont az online közvetítés követői is hallhatták a szavaikat. (A közmeghallgatásról készült videón 4:18-től hallható a beszélgetés.)
A beszélgetők meglehetősen lekicsinylően nyilatkoztak a fórum résztvevőiről, akik szerintük „egymásnak ellentmondó kéréseket” fogalmaztak meg. Majd Szabó a fórumon többször megszólaló szerzőnket „undorító, tenyérbemászó”, „az Átlátszóba és az Indexbe írogató” újságíróként jellemezte, aki a kérdéseivel „folyamatosan támadott”; mire a Magyar Közút igazgatója így reagált:
„csoda, hogy még nem verték meg”.
A megyei elnök ellenszenvét vélhetően Bodnár Zsuzsának a gödi Samsung-beruházásról megjelent cikkei alapozták meg. Szerzőnk írta meg, hogy Göd előző fideszes városvezetése maga kérte a kormánytól egy gödi iparterületet létrehozását. A cél a Samsung-gigaberuházás városba telepítése volt, ám az EU-s támogatás megszerzése és a lakosság megtévesztése érdekében a Samsung nevét titkolni kellett a kérelemben – derült ki a Bodnár által megszerzett testületi ülés hangfelvételéből. A témáról szóló legutóbbi cikkében pedig arról írt, hogy a Samsung SDI a magyar hatóságok tiltása és büntetései ellenére, használatbavételi engedélyek hiányában, tűzvédelmi berendezések nélkül is működtette több gyáregységét.
A tényfeltáró cikkek többféle érdekét sérthetnek, ezért indíthatott tavaly a Fidesz helyi szervezete lejárató kampányt is újságírónk ellen. Egy helyi közéleti lapban Csabai Márk, a Fidesz helyi választókerületének szóvivője sajtóközleményt jelentetett meg, amelyben felszólította Bodnárt, hogy fejezze be a „gödiek ellen folytatott uszító hadjáratát”.
A sajtóközlemény megjelenésével egy időben Bodnárt „leleplező” szórólapok is megjelentek a városban. Ezek miatt szerzőnk ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.
A Dunakeszi Rendőrkapitányság azonban a megindított eljárást néhány hónap múlva bűncselekmény hiányában megszüntette.
Indoklásuk szerint szerzőnk, aki egy helyi civil egyesületnek is vezetője, a gödi közéletben „önkéntesen szerepet vállaló közszereplő”, akinek el kell viselnie a tevékenységét negatív módon értékelő kritikát. A szórólapon olvasható állítások – Hazudik! Megtéveszti a gyanútlan embereket! Álcivil provokátor! – a rendőrség szerint csupán „túlzó negatív kritikát” fogalmaznak meg, és mindössze arra alkalmasak, hogy „kétségeket ébresszenek az újságírói tevékenység hitelességével összefüggésben”.
„Büdös kommunista”
Nem az első eset, hogy cikkei miatt különböző jelzőkkel illeti az Átlátszó újságíróját egy-egy politikus. Legutóbb Bács István érdi fideszes képviselő, volt alpolgármester fakadt ki, amikor kollégánk arról kérdezte, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában.
Bács érdemi válasz helyett a következőket írta: „remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommunista, aki a lelkét is eladná, csak, hogy kitűnjön propagandista társai közül gazdái, és a többi hasonszőrű elvtelen senki előtt”.
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus
Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be…
A politikus később „elnézést kért”: „való igaz, Kis kihozott a sodromból a sokadszori tisztességtelen, aljas eljárásával. Én kérek elnézést!” – írta a Facebookon.
Címlapkép: Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és Magyari László, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatója a fórum szünetében tárgyalta ki a résztvevőket és lapunk munkatársát (forrás: Göd Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/2021/09/29/undorito-tenyerbemaszo-az-atlatszo-ujsagirojat-gyalaztak-a-lakossagi-forumon/ | https://web.archive.org/web/20230922142755/https://atlatszo.hu/2021/09/29/undorito-tenyerbemaszo-az-atlatszo-ujsagirojat-gyalaztak-a-lakossagi-forumon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bundorito-tenyerbemaszor-n-az-atlatszo-ujsagirojat-gyalaztak-a-lakossagi-forumon | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-29 00:00:00 | [] | [] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"civilek",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
52,938 | Turai mérgezés: hatalmas dózisban használtak karbofuránt az elkövetők | Augusztus közepén derült ki, hogy szándékos mérgezés miatt tömegesen pusztultak el védett madarak a Pest megyei Tura közelében. A megtalált csalétkek számát tekintve ez az eset minden idők legsúlyosabb szándékos mérgezéses bűncselekménye hazánkban. A szeptember 14-én tartott sajtótájékoztatón a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arról számolt be, hogy augusztus óta több mint duplájára emelkedett a tetemek száma: 114 mérgezett állatot és 132 csalétket gyűjtöttek be, a természetvédelmi kár ezzel meghaladta a hat és fél millió forintot.
Szeptember közepén még csak találgatni lehetett, hogy mi okozta a védett állatok halálát. A szakemberek már akkor is az EU-ban 13 éve betiltott karbofuránra tippeltek. A karbofurán hatóanyagot növényvédő szerekben használják fel, annak a forgalmazását az Európai Unióban 2008 decemberében betiltották, azonban vannak még dugikészletek, és más országokból illegálisan továbbra is beszerezhető.
Forrásunk arról tájékoztatta lapunkat, hogy a héten meglett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálatának az eredménye, és bebizonyosodott, hogy az elkövetők karbofuránt használtak, méghozzá nagyon nagy dózisban.
2-3-szor ennyi áldozat is lehetett volna, ha nem szedik időben össze a mérgezett húst a természetvédők a civilek segítségével. Ekkora dózisú karbofuránnal elméletben ezres nagyságrendben lehetne madarakat halálosan megmérgezni.
Megkerestük a Magyar Madártani Egyesületet, akik péntekig ígérték, hogy kiadnak egy közleményt az ügyben.
Turai madármérgezés: vadászatban érdekelt fél lehet az elkövető, ismerte a határokat | atlatszo.hu
A természetvédelmi kár meghaladja a hat és fél millió forintot minden idők egyik legsúlyosabb madármérgezéses esetében Turán. Az első bejelentéshez képest több mint duplájára emelkedett a tetemek száma: 114 mérgezett állatot és 132 csalétket gyűjtöttek be. Térkép bizonyítja, hogy a madarakat a Szent András Dombi Vadásztársaság területén mérgezték meg, tehát pontosan tudta az elkövető a vadásztársaság határait.
Augusztusban a Gödöllői Rendőrkapitányság indított nyomozást az ügyben, miközben idén áprilisban az állam épp az ilyen esetekre hozta létre a nemzeti környezeti biztonsági munkacsoportot, amit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája vezet. Péntekig megpróbáljuk kideríteni, hogy dolgoznak-e az ügyön.
Csak egy vadásztársaság területén találtak csalétkeket
Az elpusztult állatok között volt nyolc védett állatfaj 93 egyede (76 barna rétihéja, hét egerészölyv, három holló, két barna kánya, két erdei pityer, egy hamvas rétihéja, egy rétisas és egy aranypettyes bábrabló bogár), mérgezés áldozata lett négy háziállat (két kutya és két macska), és három vadászható faj 11 egyede (nyolc róka, két dolmányos varjú és egy szajkó).
Készült egy térkép is, amin az látható, hogy a tettes közel 8000 hektáron – gyakorlatilag a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területét lefedve – helyezett ki csalétkeket.
Az elkövető jelenleg nem ismert, nincs arra bizonyíték, hogy a Szent András Dombi Vadásztársaság tagja követte volna el a mérgezést, azonban több bizonyíték is arra enged következtetni, hogy vadászatban érdekelt fél lehet a tettes. A területen kisebb léptékben, de korábban is mérgeztek.
A helyszínen körülbelül húsz kiló, erős idegméreggel átitatott csalétket szedtek össze. A Blikknek sikerült elérni Tura polgármesterét (a független polgármestert régóta a Fidesz-KDNP támogatja), aki a helyi vadászegyesület elnöke. Szendrei Ferenc szerint kizárt, hogy a vadászegyesület tagjainak köze legyen az állatpusztításokhoz.
Frissítés (2021. 09. 30.): Csütörtökön közzétette az MME a sajtóközleményét, amiben azt írják, hogy akár 158 ember halálához, 158 ezer barna rétihéja pusztulásához vagy a parlagi sas teljes világállományának megmérgezéséhez elegendő hatóanyag is lehetett a csalétkekben.
„Az eredmények sajnos igazolták a szakemberek várakozását és az egyik legveszélyesebb méreganyaggal, a karbofuránnal történt szándékos mérgezést mutatták ki (ahogy annak idején ugyanitt már 2010-ben is). Azonban a most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 mg/kg értéket meghaladó, és az egyes barna rétihéjákból kimutatott 60 mg/kg értéket megközelítő koncentrációk minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak”
– olvasható a közleményben.
A vegyület halálos dózisa (ún. LD50) különböző emlősfajoknál 3-19 mg/testtömeg kg között változik, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek. A szer esetleges humán hatásáról kérdésükre Dr. Zacher Gábor toxikológus arról tájékoztatta az MME-t, hogy „a karbofurán tartalmú szerekből egy késhegynyi por (1 g) vagy egy negyed teáskanálnyi oldat (1 ml) már jó eséllyel emberre nézve is halálos lehet, de ennek a töredéke is már komoly tünetekkel és akár maradandó egészségkárosodással járó mérgezést okozhat”.
A rétihéjákból kimutatott koncentráció a halálos dózis 36 szorosa volt. A helyi parlagisas-pár fészkétől mindössze 200 méterre is kerültek elő csalétkek, a saspár csak a természetvédők gyors munkájának köszönheti, hogy túlélte a mérgezést.
Címlapkép: A turai madármérgezés egyik áldozata (fotó: MME) | https://atlatszo.hu/2021/09/30/turai-mergezes-hatalmas-dozisban-hasznaltak-karbofurant-az-elkovetok/ | https://web.archive.org/web/20211204074113/https://atlatszo.hu/2021/09/30/turai-mergezes-hatalmas-dozisban-hasznaltak-karbofurant-az-elkovetok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/turai-mergezes-hatalmas-dozisban-hasznaltak-karbofurant-az-elkovetok | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-30 00:00:00 | [] | [
"Szent András Dombi Vadásztársaság"
] | [
"Pest megye",
"Tura"
] | [
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem"
] | [] |
|
52,939 | Állami támogatás van, tető nincs – ázik a tiszaföldvári templom | A legolcsóbb ajánlatot benyújtó vállalkozó nyerte a több mint 100 millió forintos felújítási munkát, de nemcsak a határidőkkel gyűlt meg a baja, hanem a saját működésével is. A céget felszámolják, a beruházó egyházközség újabb köröket fut, a munka áll, a református templomot pedig – tető és fólia hiányában – veri az eső. | „Ez egy »normál« NER-es templom felújítás Boldog István körzetében. Hol a pénz? Hol a vállalkozó? A műemlék templom körerkélyét lebarmolták, a nejlont viszi a szél, áznak a gerendák, már a padok is! Ki tette ezt a gyönyörű tiszaföldvári templommal, amely több mint 200 évig állt? Kik ezek a vandálok, akik így költik a pénzt, végzik el az elvállalt munkát? Hol az irányító hatóság, hol vannak a rendőrségi feljelentések? Hol vannak a felelősök?” – sorolta a kérdéseket dr. Kármán Irén, a Momentum Jász-Nagykun-Szolnok 1. sz. választókerületének jelöltje Facebook-oldalán szeptember elején.
A fotókkal illusztrált kiírást sokan megosztották, és felkavarta az állóvizet a településen is. Utánajártunk, pontosan mi áll az ügy hátterében.
2016 januárjában adta hírré az MTI, hogy „megújul a tiszaföldvári belterületi református templom”. A beszámoló szerint a templom mennyezetének eredeti kék színét állítják vissza, miután a korábban károsodott tetőszerkezet 10 méteres részét újjáépítették. Ezt anno 23 millió forintból fedezték, nagyobb részben az EMMI, kisebb részben az Egyházkerület támogatásával. A lelkész akkori nyilatkozata szerint szeretnék rendbe hozni a felújítás által nem érintett maradék 20 méteres szakaszt is.
Erre nem sokkal később sikerült is pénzt szerezni: a Tiszántúli templomépítési programra 5 700 880 000 Ft-ot (EGYH-KCP-17-P-0169) szánt az állam, ebből a „Tiszántúli Református Egyházkerület egyházközségeiben lévő templomok részleges vagy teljes felújítása, új templomok, közösségi házak építése” valósult meg. A felsorolásból kiderül, hogy többek közt kertépítésre és ingatlanvásárlásra is fordított ebből a pénzből az egyház a 102 egyházközségben.
Kapitulált a kivitelező
Az elnyert pénzt a földvári templom részleges felújítására fordították. A két kivitelezési ütemben megvalósuló beruházás során a torony felújítására bruttó 13 millió forintot költöttek, illetve a templomhajó feletti tető rekonstrukciójára bruttó 150 millió forintot. Az egyházközség a tiszakécskei Creator Building Szociális Szövetkezettel kötött szerződést 2020 májusában. Az egyház szerint a hatályos közbeszerzési törvény alapján nem volt szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása, ezért három céget kértek fel ajánlattételre. Az eljárás nyertese a legkedvezőbb ajánlatot adó Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezet lett.
A torony felújítása még ugyanannak az évnek a szeptemberén befejeződött, ám a tetőfelújítás decemberben megtorpant, egész egyszerűen azért, mert a kivitelező nem készült el, a megadott határidőket nem tartotta be. Ennek következtében különböző károk is keletkeztek a templomban. A szerződést végül 2021 júliusában felbontották.
„A szerződésben foglalt szavatossági és kártérítési felelősségi kérdések vizsgálata jelenleg is folyamatban van”
– tájékoztatta az Átlátszót a Tiszántúli Református Egyházkerület Építész Irodája.
A megbízott Creator Buildingnek tavaly 80 millió forintos forgalma volt, mégis 40 milliós mínusszal zárta a 2020-as évet. Pedig a reformátusokon kívül elnyerték a Tiszaföldvári önkormányzattól a „Tiszazugi otthonok” bemutatóhely kialakítása a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban című munkát bruttó 35 379 646,- Ft értékben – igaz, az a munka is jelentős csúszással készült el.
A mélyrepülésnek az sem tett jót, hogy 2020 decemberében munkaügyi bírságot kaptak, 2021 januárjában pedig a NAV indított végrehajtást, amit februárban egy bírósági végrehajtás követett. Idén júniusban pedig elindult a szociáis szövetkezet felszámolása.
Ázik a tető, a munka áll
A műemlék védettségű, 1788-ban felszentelt templom felújítását július 31-én kellett volna befejezni, de az építkezés azóta is áll. Muzsik Tamás helyi lelkész elmondta, „a renoválásra új közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk, az előző vállalkozóval történt szerződésbontást követően. Az új eljárás szeptember 22-én eredményes kiválasztással ért véget. Jelenleg december 31-ig van érvényes engedélyünk a befejezésre a Minisztériumtól, de az időjárás és a kivitelezést egyéb módon befolyásoló tényezők függvényében kérni fogjuk a hosszabbítást”.
Az is kiderült, hogy magánadományokat és egyházközségi saját erőt sem vontak be a munkába, és mint írták, „ha nem válik elengedhetetlenül szükségessé, ezt nem is tervezzük”. Ehhez képest a lelkipásztor arról ír Facebookon egy kommentben, hogy nagyon örülne, ha a templom állapotát reklamáló és a Momentum színeiben induló jelölt támogatná anyagilag az építkezést, valamint megköszöni az érkezett felajánlásokat.
Erre is rákérdeztünk a lelkipásztornál, aki megmagyarázta, miért is kell önerő. „Az építési projekt befejezéséhez nincs szükség önerőre. Amihez önerő szükséges jelen állás szerint, az a kivitelező által okozott kár elhárítása, ez viszont egyáltalán nem tartozik a pályázatban foglaltakhoz, a pályázatból nem lehet arra költeni” – írta Muzsik.
A lelkész nemcsak minket tájékoztatott, de a Facebookon is bejegyzést tett közzé, amelyben a következőket írta: „Az elmúlt két hetet mozgalmassá tette egy bejegyzés – amelynek gyökere a vélt politikai haszonszerzés volt kezdetben, aztán áttért a privát oldalon a börtönnel való fenyegetésemre, kicsit megkavarva a város közéleti állóvizét. Néhány mondatban tájékoztatnám azokat, akik kinőttek már a mesék világából, és érdeklik őket a tények.”
Majd pontokba szedve leírta, hogyan gyűlt meg a bajuk a kivitelezéssel. Hangsúlyozta, a tető egyszeri nejlon borításának költsége (ami nem is tartós) meghaladja a 600 ezer forintot, amire nincs pénzük. Sorait azzal zárta, hogy „a jövőben az ismeretlenről való fantáziadús találgatás helyett a kommunikációt és a kérdezést merem javasolni!”
Az biztos, hogy tető továbbra sincs letakarva, és az állapota sem túl jó. Legalábbis a Facebookon nyilvánosságra hozott videó erről tanúskodik.
Megkerestük Tiszaföldvár polgármesterét, Hegedűs Istvánt (független), hogy felmerült-e esetleg a település részéről a segítségnyújtás valamilyen formája. Ő arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy bár szó volt róla, hogy az önkormányzati tűzoltóság dolgozói lefedik a tetőt ideiglenesen, ezt pont a magas költségek miatt elvetette az egyház. Információja szerint a reformátusok tárgyalnak a biztosítóval a keletkezett károk megtérítésének ügyében.
A református egyház a HVG becslése szerint az előző választások óta mintegy 29 milliárd forint egyedi támogatásban részesült a költségvetési támogatásokon felül. Igaz, árnyalja a képet, hogy Erdélybe még többet szántak: az elmúlt években 43,5 milliárdot fizettek ki a helyi református egyháznak felújításokra.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Nincs pénz letakarni a tetőt (forrás: Kármán Irén/Facebook) | https://atlatszo.hu/2021/09/30/allami-tamogatas-van-teto-nincs-azik-a-tiszafoldvari-templom/ | https://web.archive.org/web/20211028010138/https://orszagszerte.atlatszo.hu/allami-tamogatas-van-teto-nincs-azik-a-tiszafoldvari-templom/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-tamogatas-van-teto-nincs-n-azik-a-tiszafoldvari-templom | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-09-30 00:00:00 | [] | [
"Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezet"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Tiszaföldvár"
] | [
"közbeszerzés",
"egyház",
"bírság",
"végrehajtás"
] | [] |
52,940 | Garancsi István cége újíthatja fel az esztergomi élményfürdőt | Újabb tendert nyert a Market Építő Zrt.: ezúttal az Aquasziget Esztergom élményfürdő felújításáért felelhet, közel 700 millió forintért. A felújítás mellett az építőipari céget bízták meg az eszközbeszerzéssel is, ami további 280 millióba kerül. Orbán Viktor barátjának vállalkozása évek óta nyeri a közpénzes munkákat. | A közbeszerzési értesítő szeptember 10-i számában megjelent tájékoztató szerint a Market Építő Zrt. nyerte az esztergomi Aquasziget Élményfürdő felújítására, korszerűsítésére vonatkozó tendert. Az ajánlatkérő Esztergom Város Önkormányzata által közzétett hirdetmény szerint a feladat építési munkálatok elvégzése a többszintes, bruttó 11 582 m² alapterületű élményfürdőn, továbbá egyes kiegészítő tervezési faladatok ellátása.
A tenderdokumentációból kiderül, hogy az építési munkák többek között a kültéri felfagyott burkolatok újraburkolását, a nyílászárók cseréjét, javítását, az épületfelügyeleti rendszer újraépítését, a hőközpont, a hő- és füstelvezető rendszer, illetve a vízgépészeti rendszer felújítását foglalják magukban. A felújítás célja a hirdetmény szerint a gazdaságos üzemeltethetőség, az elhasználódott szerkezetek korszerűsítése és a keletkezett károk elhárítása. A tervezési feladatok közé a kiviteli tervezés körébe nem tartozó részlet- és gyártmánytervek, a megvalósulási tervdokumentáció elkészítése tartozik.
Bár nyílt eljárás volt, csupán a Market Építő Zrt. jelentkezett rá, így nem meglepő módon (nettó 680 millió forintos ajánlatával) ez a cég nyerte el a megbízást.
Az esztergomi önkormányzat szeptember 6-án kötötte meg vele a szerződést. A beruházás alvállalkozók bevonásával valósul meg, akik az építményvillamossági felelős műszaki vezetésben, az elektromos, gépészeti és építőmesteri munkákban vesznek részt, valamint az automatikáért és a medencetechnikáért felelnek.
Nem ez volt egyébként az első alkalom, hogy kiírták a tendert: 2021. április 9-én jelent meg a közbeszerzési értesítőben, hogy az egy hónappal korábban, március elején kiírt eljárás eredménytelen lett. Az indoklás szerint a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege akkor nem volt elegendő a szerződés megkötéséhez.
Az élményfürdő felújítását Hernádi Ádám, Esztergom fideszes polgármestere jelentette be 2020. december 31-én. A fürdő végül egy hónapja, szeptember 5-én este zárta be kapuit határozatlan időre a munkálatok miatt.
A felújítás a Kisfaludy Program keretein belül valósul meg. A támogató okirat alapján Esztergom 5 milliárdos összeget használhat fel, amelyből az élményfürdő felújítására 1 milliárdot kapott a város a kormánytól.
Az eszközbeszerzést is a Marketre bízták
Október elsején kiderült, hogy nemcsak az építési munkálatokat bízta az Esztergomi Önkormányzat a Market Építő Zrt-re. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a fürdő korszerűsítéséhez szükséges eszközök beszerzése, szállítása, valamint beüzemelése is a főtevékenységként egyébként lakó- és nem lakóépület építésével foglalkozó vállalat feladata lesz nettó 279,5 millió forint értékben, mivel
erre a tenderre is csak a Market nyújtott be ajánlatot.
A hirdetmény szerint az önkormányzat a céget bízza meg 1065 darab bútor, üzemeltetési eszközök, a gyerekmegőrző játékai és kiegészítői, beléptető és IP kamera rendszer, 800 db öltöző szekrényzár, szignalizációs elemek, medencefedés rendszer, 191 db konyhai berendezés, 4 db TV, LED-fal, 7 db fitnesselem és mobil álpadló, valamint tükörszállításával, beépítésével, illetve beüzemelésével.
A hirdetményből kiderül az is, hogy a cég a szerződés teljesítéséhez alvállalkozók bevonását tervezi szinte az összes felsorolt feladatkörben. A szállítási, beüzemelési feladatok mellett a régi berendezési elemek leszerelése, illetve a keletkezett sitt, szállítási segédanyagok elszállítása is alvállalkozók bevonásával valósulhat meg.
Legutóbb szállodaépítést nyertek a városban
Az élményfürdő felújítását és eszközbeszerzését elnyerő Market Zrt. tulajdonosa 2014 óta a Garancsi Istvánhoz köthető GARHARTT Invest Zrt., valamint az LMCS Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft., aminek tulajdonosa Scheer Sándor.
Az elmúlt években a Market Építő Zrt. sorra húzta be a nagy értékű közbeszerzéseket egyedül vagy konzorciumban: legutóbb a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel és a Duna Aszfalt Zrt.-vel közösen nettó 30 milliárdért nyerték el a Nemzeti Filmintézet fóti telephelyének fejlesztését. Az időközben az eredeti ár tízszeresére drágult, 2022-es kézilabda EB-re tervezett multifunkcionális sportcsarnok kivitelezését is a Market nyerte el közel 80 milliárd forintért. De Orbán közeli barátjának vállalkozásához köthető a közelmúltból a Kopaszi-gát melletti Mol-székház építése is.
Legutóbb pedig Esztergomban egy négycsillagos szálloda, a Mária Valéria Hotel építésére kiírt pályázaton lett befutó a Market, de ők építették a Mol-vezér Hernádi Zsolt esztergomi luxusszállodáját, a nemrég átadott Grand Hotel Esztergomot is, amihez több milliárd forinttal járult hozzá a magyar állam. Hernádi Zsoltnak összesen három szállodája van a városban, amelynek polgármestere egyébként a fideszes Hernádi Ádám, a MOL-vezér unokaöccse. Az esztergomi helyzetről bővebben a Szabad Európa írt szeptember közepén, a belvárosba tervezett, közel 60 millióért megépülő McDonald’s kapcsán, aminek üzemeltetését két éve, 2019-ben vette át a Market Zrt. társtulajdonosa, Scheer Sándor egyik cége.
A MOL székház után egy négycsillagos esztergomi szálloda építését is behúzta Garancsi cége
Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos…
A rengeteg megrendelés jelentősen felpörgette a Market kasszáját: az Opten adatai szerint a fővárosi székhelyű építési vállalkozás 2016-ban „még csak” nettó 87 milliárd, 2017-ben 107 milliárd, 2018-ban már nettó 138, majd 2019-ben 188,7 milliárd, 2020-ban pedig 183,4 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2016-ban 2 milliárd, 2017-ben 6 milliárd, 2018-ban és 2019-ben nagyjából 7-7 milliárd volt, tavaly azonban ennél majdnem 2,5-szer magasabb profittal, 17,4 milliárd forinttal zárta az évet.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az élményfürdő a felújítás előtt (forrás: Facebook/Aquasziget Esztergom) | https://atlatszo.hu/2021/10/05/garancsi-istvan-cege-ujithatja-fel-az-esztergomi-aquasziget-elmenyfurdot-kozel-700-millioert/ | https://web.archive.org/web/20211204072947/https://atlatszo.hu/2021/10/05/garancsi-istvan-cege-ujithatja-fel-az-esztergomi-aquasziget-elmenyfurdot-kozel-700-millioert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/garancsi-istvan-cege-ujithatja-fel-az-esztergomi-elmenyfurdot | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-10-05 00:00:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő"
] | [] |
52,941 | Kinek a pénzéből vezette Gyurcsány embere Karácsony kampányát? | Továbbra sem tudjuk, hogy mekkora fizetést és kitől kapott Gál J. Zoltán amiért Karácsony Gergely bukott kormányfő-jelölti kampányát szervezte. | Továbbra sem tudjuk, hogy mekkora fizetést és kitől kapott Gál J. Zoltán amiért Karácsony Gergely bukott kormányfő-jelölti kampányát szervezte. Gál J. pénteken mondott le a kampányfőnöki tevékenységéről, amikor kiderült, hogy Karácsony teljesen megbukott.
Mára a budapesti Városháza talán legbefolyásosabb embere Gál J. Zoltán lett, aki Gyurcsány államtitkára volt a kétezres években. Gál J. meglepő módon múlt pénteken lemondott Karácsony miniszterelnök-jelölti kampányának a vezetéséről - egy órával azelőtt, hogy Karácsony maga is lemondott. Gál J. azonban a Városházán - közpénzből - Karácsony tanácsadója, így felmerül a gyanú, hogy kampányfőnöki minőségében is közpénzből fizették (ez egyébként nem egyedi eset, Kálmán Olga is a Városházán ül tanácsadóként - miközben a baloldal folyamatosan arra panaszkodik, hogy nincs pénz). Mindezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseket küldtük a Városházának:
Gál J. Zoltán kampányfőnökként mennyi pénzt keresett Karácsony Gergely mellett?
Lemondott-e Gál J. Zoltán a tanácsadói posztjáról a sikertelen kampány után?
Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Az Apró-Gál-vonal
Gál J. édesapja, az idősebb Gál Zoltán, korábbi házelnök, kifejezetten jó kapcsolatot ápolt többek között Apró Piroskával (Gyurcsány anyósával) is, aki a '90-es években informálisan sok szálat mozgatott a baloldalon. Így Gál beajánlotta fiát Apró Piroskához, és lányához, Gyurcsány Ferenc feleségéhez. Így alapozta meg politikai karrierjét Gál J. Zoltán.
Gyurcsány küldte Medgyessy mellé
Gál J. Zoltán újságíróból előbb Medgyessy sajtófőnöke és kabinetfőnök-helyettese, majd 2002-től politikus lett. Sőt, az újdonsült képviselő kormányzati szerepet is vállalt, és ő lett a Medgyessy-kormány kormányszóvivője, egyben a kormánykommunikáció vezetője is. Ezt többek között azzal érdemelte ki, hogy a 2002-es kampányban ő magyarázta Medgyessy zavaros tanácsadói és lobbiügyeit.
Mindezek mellett kiemelt szerepe volt abban, hogy a nehezen kommunikáló Medgyessyt segítse a választási kampányban.
2002 nyarán aztán – Medgyessy visszaemlékezése szerint – Gál J. üzenetközvetítő lett a politikai szerepre vágyó Gyurcsány és az új kormányfő között. Medgyessy és leendő utóda ekkor, 2002 júliusában Balatonőszödön sétálgatva egyeztek meg arról, hogy Medgyessy reménybeli kétciklusos kormányzása után Gyurcsány jöhetne a helyére, akinek persze addig még az MSZP-ben is bázist kell építenie.
Miután Gyurcsány Ferenc, megállapodásukat megszegve eltávolította Medgyessyt a kormányfői székből, Gál J. az új miniszterelnök háttérembere lett. Ekkorra már amúgy nem kormányszóvivő, miután egy alkalommal lebukott azon, hogy információkat szivárogtatott Gyurcsány Ferencnek, Medgyessy kirúgta.
Gyurcsány érdekkörében maradt
Gál J. 2006 nyarától kabinetfőnök Gyurcsány mellett, egyben a kommunikációs részleget is vezeti. Egyik legnagyobb baklövése az volt, amikor 2007 márciusában Demcsák Zsuzsát jelölte kormányszóvivőnek.Ő volt a kabinetfőnök a 2006. augusztus 20-i vihart követő tragédia idején is, amikor a tűzijáték felelőtlen szervezése miatt többen meghaltak. Végül 2008 januárjában távozott kabinetfőnöki posztjáról.
Ennek ellenére befolyását megőrizte a baloldalon, 2010-2017 között a Vasárnapi Hírek című hetilap főszerkesztője volt, a lapot Gyurcsány szolgálatába állítva.
Már a 2019-es önkormányzati kampányban olvasni lehetett arról, hogy a baloldal főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely mellett dolgozik. Karácsony úgy nyilatkozott, hogy soha nem volt még olyan ember, aki számára elmondható beszédet írt volna, „Gál J. ebben unikális" – mondta a főpolgármester. Ő írta a hosszabb beszédeit, és készítette fel a médiaszereplésekre a kampányában. A miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédét is nyilvánvalóan Gál J. Zoltán írta, abban egyre-másra köszöntek vissza Gyurcsány 15 évvel korábbi beszédfordulatai.
Mindez világosan mutatja, hogy Gál J.-t is Gyurcsány küldte Karácsony mellé.
Egyrészt, hogy segítse a főpolgármester kampányát, másrészt hogy így ellenőrizze és tartsa az irányítása alatt. | https://www.origo.hu/itthon/2021/10/gal-j-zoltan-karacsony-gergely | https://web.archive.org/web/20220522160610/https://www.origo.hu/itthon/20211011-gal-j-zoltan-karacsony-gergely.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kinek-a-penzebol-vezette-gyurcsany-embere-karacsony-kampanyat | Origo | hungarian-news | 2021-10-11 19:52:13 | [
"Gál J. Zoltán",
"Karácsony Gergely"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata"
] | [] | [
"juttatás",
"kampányfinanszírozás",
"adatigénylés"
] | [] |
52,942 | Rákosiék „baloldali összefogásáról” ismeretterjeszt az állami százmilliókkal kitömött Rubicon Intézet | Hárommillió forinttal alapított tavaly történelmi kutatóintézetet az MCC-főigazgató, Mandiner-lapfőnök Szalai Zoltán. Gyorsan kapott is mellé további 660 milliót a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásaiból gazdálkodó Batthyány Lajos Alapítványtól és az állam nemzetpolitikai pénzosztójától, a Bethlen Gábor Alaptól. A kormányközeli álcivil világba betagozódó Rubicon Intézet nemrégiben a „baloldali összefogásról” tartott előadást a szintén hasonló támogatásokból létrehozott Scruton kávéházban. | Szeptember 23-án, csütörtökön kora este felvettem a legszebb gyűrött ingemet, és elmentem a budapesti Kossuth tér melletti Zoltán utcában található Scruton kávéházba történelmi előadást hallgatni. Az esemény érdekessége az volt, hogy a kormány különböző gáláns támogatásai nélkül nem igazán létezhetne sem a helyszíne, sem maga a beszélgetést szervező történelmi kutatóintézet.
Ugyanis a kávéházat működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. úgy vásárolta meg a Zoltán utcai ingatlant, hogy a Batthyány Lajos Alapítványon (BLA) keresztül 900 millió forintos támogatáshoz jutott abból a nemhivatalos programból, amelyről már többször írtam, és amelyet Rogán álcivil házipénztárának becézek.
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu
Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
Az 1945-47 közötti magyar nagypolitikai eseményekről szóló beszélgetést szervező Rubicon Intézet történelmi think tank – amely nem egyezik meg az ismert történelmi folyóirat kiadójával – csak tavaly jött létre, és szintén több százmilliós, végeredményben adóforintokból származó támogatást nyakalt be, részint ugyanúgy a BLA-tól.
Ha sem a kávéház, sem annak a pinceszinti előadóterme, sem pedig maga az esti program nem létezne a célzott kormányzati pénzadományok nélkül, akkor mondhatjuk, hogy ez egy mindenestül virtuális esemény? Az előadó Szerencsés Károly történész és a házigazda szerepét játszó, bohócosra sminkelt Nánay Mihály, továbbá a mintegy húsz főnyi hallgatóság nyilván teljesen valóságosnak érzékeli a saját ittlétét. Ha itt volna most a filozófus Martin Heidegger, bizonyára úgy mondaná, hogy ez egy uneigentlich, nem-tulajdonképpeni esemény – morfondíroztam a nagyon is eigentlichnek tűnő széksorok között.
A második világháborút követő, szabad nemzetgyűlési választáson a magyar állampolgárok túlnyomó többségben mindenféle-oldali demokratikus pártokra szavaztak, a szovjet megszállók támogatását élvező kommunista párt azonban változatos politikai eszközöket alkalmazva befolyásolta, majd leuralta az egész politikai teret, legvégül a demokratikus álmoknak is véget vetett. A történelmi léptékben a mi korunktól nem túl távoli eseménysorozat nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy tetszőleges szájíz szerinti aktuálpolitikai kicsengéssel adják elő. De Szerencsés történész bő egyórás előadása szakmailag teljesen korrekt volt.
Az előadás keretezése ugyanakkor egyáltalán nem volt korrekt. A Facebookon is hirdetett esemény címének ugyanis azt adta valaki: „Baloldali összefogás – Harc a hatalomért 1945-47”. A „baloldali összefogás” terminus a beszélgetés pillanatában éppen demokratikus előválasztásra készülő jelenkori ellenzéki pártok összefoglaló megnevezése. Szerencsésnek az időszakról szóló könyvében és az általunk megtalált folyóiratcikkeiben sem olvasható ez a szóösszetétel; az ELTE docense a kommunista pártot és a vele anno szövetségre lépett/kényszerült erőket ezekben a szövegeiben a csoportosulás korabeli, történelmileg hiteles elnevezésén, Baloldali Blokként referálja.
Nem is Szerencsés, hanem a másik előadó, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársaként a házigazda és moderátor szerepét felöltő Nánay Mihály közölte a Scruton kávézó előadótermében, hogy a Rákosiékkal szövetkező történelmi politikai csoportosulás neve
„baloldali összefogás, tekinthetjük annak is”.
A Rubicon Intézet tavalyi megalakulása után azt ígérte: pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozza a magyar történelmet. A think-tank azóta történelmi Youtube-csatornát csinált és előadássorozatot indított: miközben a profi kivitelű adások történelemszakmailag javarészt rendben vannak, a „baloldali összefogáshoz” hasonló kiszólások legalábbis árnyalják, hogy mennyire is független a politikától ez az egész történet.
Az MCC hatalmas kontextusa helyezte el őket
A Rubicon Intézet Nonprofit Kft.-t 2020 elején alapította Szalai Zoltán, aki 2009 óta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója. A Habony Árpád hitelezőjeként elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, kormányközeli elitképző MCC-t idén év elején több száz milliárd forinttal tőkésítette fel a magyar kormány.
Hogyan épül fel és mire terjed ki az MCC hálózata? „Akár már tízéves korukban azonosítjuk a tehetséges diákokat, majd hosszútávú kapcsolatot tartunk fenn velük, amely túlmutat az egyetemi tanulmányaikon. Lépésről lépésre kiterjesztettük az elérésünket majdnem minden magyarlakta területre (…) Alumni tagjainkból álló közösségünk több száz tagot számlál. Felük az állami szektorban dolgozik, középvezetőként. Jelen vannak a legtöbb minisztériumban, a jelentős kormányzati és nemzetközi intézményekben. A másik felük a versenyszférában próbálja ki magát” – nyilatkozta korábban Tombor András az MCC tehetségkutatási képességeiről és a már végzett, alumni tagokból épülő hálózat kiterjedtségéről.
Szalai a Fideszhez húzó, állami pénzen feltőkésített álcivil ökoszisztéma egyik kulcsfigurájának tűnik. Az MCC-főnökség mellett egészen idén nyárig ő volt az egyetlen tulajdonosa a Scruton kávéházat működtető Apriori Culturának is, ettől az érdekeltségétől azóta megvált. A 444 írt korábban az új tulajdonosokról: Pesti Ivett korábban Kocsis Máté polgármestersége alatt volt a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatósági elnöke, Fejérdy Zsófia pedig egy jó kormányzati kapcsolatokkal bíró reklámcéget tulajdonol.
A kávéházas cég amúgy a napokban alakul nonprofit zrt.-vé, és a felügyelőbizottságba újabb MCC-kötődésű alakok kerültek. Szabó-Hontvári Adrienn a tehetséggondozó szervezet pénzügyi vezetője. Mezei Balázs filozófus, egyetemi tanár 2011 óta tanít az MCC-n is – önéletrajza szerint nemzetközi kapcsolatépítésben is segíti a Scrutont.
A 40 éves Szalai Zoltán a Mandiner hetilapot is lapigazgatja, amely előszeretettel számol be például a Rubicon Intézet dolgairól.
A kormányoldali KESMA-istállóhoz tartozó Mandiner a Fideszhez húzó médiacsoport zászlóshajója; a lapot az MCC-hez és a Fidesz-közeli álcivil világhoz is személyes kapcsolatok sora fűzi. Korábbi kiadóját, a Mandiner Press Kft.-t térítésmentesen adták át akkori tulajdonosai, Tombor és Szalai a kormányközeli médiaholdingnak 2018-ban.
Partos Bencét, a hetilap korábbi, ex-MCC-s főszerkesztő-helyettesét egy olyan drogkutató intézethez kapcsolják szoros szálak, amelyet szintén a Batthyány Lajos Alapítvány támogatott tízmilliókkal, és amely kábítószerügyben szolgáltat a kormány álláspontját a nyilvánosságban alátámasztó, kváziszakmai érveket. A modell a Rubicon esetében is hasonló: Nánay főmunkatárs nemrégiben a Mandinernek nyilatkozva védte be az Oktatási Hivatal új tizedikes történelemkönyvét.
Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa nemrégiben könyvet írt A gender-elmélet kritikája címmel, a könyvet a BLA támogatásaiból 1,6 milliárd forintot kasszírozó kormányközeli jogi elemzőintézet, az Alapjogokért Központ adta ki. A koronavírus-korlátozások alatt online tartott bemutatón egyébként Novák Katalin családminiszter promózta a könyvet: a háttérből ítélve minden bizonnyal a Scruton kávézó előadótermében. Szilvay ma a hetilap mellett tudományos munkatársként a Rubicon Intézetnél is Szalai Zoltán beosztottja.
A szélesebb nyilvánosság akkor figyelt fel a Rubicon Intézet létezésére, amikor az önmeghatározása szerint történelmi think-tanket működtető, nonprofit kft. tavaly nyáron egy közbeszerzési eljárás keretében 70 millió forintért megvásárolta a Rubicon folyóirat archívuma – a cirka 2750 darab cikkből álló Rubicon Tudástár – felhasználási jogait.
Egyversenyzős közbeszerzés A Rubicon Intézetnek „olyan – elsősorban a 19-20. századi magyar történelmet feldolgozó – tudásbázis, cikkgyűjtemény megszerzése” volt a célja, amelynek tartalmát újraközölheti. Ilyen szerződés „kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg” – indokolták Szalaiék, hogy a közbeszerzéses eljárásban miért csak egy szereplővel – a történelmi ismeretterjesztő magazint kiadó Rubicon-Ház Kft.-vel – tárgyaltak cikkarchívum beszerzéséről. Az érvelés természetesen sántít: noha a legelismertebb történelmi folyóirat valóban a Rubicon, hasonló tartalmú anyag elméletileg bizonyára beszerezhető lenne a Múlt-kor vagy a BBC History magazinok kiadójától, esetleg a 2012-ben megszűnt História hagyatékából is. Annyi minimum feltételezhető, hogy Szalaiéknak kimondottan a Rubicon kellett, elvégre az MCC-főigazgató már eleve ennek a folyóiratnak a nevére keresztelte a saját intézetét is. A közbeszerzési hatóság elnöke mindenesetre elfogadta az érvelést.
A vásárlás mentén az újonnan alapított intézet stratégiai partnerségre lépett a folyóirat eredeti gazdájával, a Rubicon-Ház Kft.-vel. A magazint kiadó cég a főszerkesztő Rácz Árpád érdekeltségébe tartozik, aki a frigy részeként elvállalta az intézet társelnöki posztját is. Innentől tehát nehéz lesz elszálazni az „eredeti” Rubicon 1989 óta kiépült brandjét a NER-kötődésű intézettől.
„Folyamatosan érkeznek fiatalok, nagyon jó a visszajelzés” – fogalmazott Szarka László tudományos főmunkatárs idén nyáron az MCC esztergomi fesztiválján a Rubicon Intézet ottani sátra előtt. „Egyrészt a folyóirat nekünk megteremtette már az [ismertségi] bázist, másrészt az MCC-nek ez a hatalmas kontextusa, ami itt befogadott bennünket, érezhetően el is helyezett bennünket itt Esztergomban is, meg úgy általában is”.
Adóforintokból épül a think-tank
Az archívum megvásárlásának idején még nem lehetett pontosan tudni, hogy miből is van ennyi pénze a Rubicon Intézet Nonprofit Kft.-nek, amit Szalai szerény hárommillió forintos kezdőtőkével gründolt. A nonprofit vállalat éves beszámolójának és az érintett más szervezetek adatainak ismeretében most arról tudjuk tájékoztatni a nagyérdeműt:
Szalai hárommillió forintját tavaly összesen 660 millió forint támogatással egészítette ki több, végeredményben közpénzekből származó összegeket osztogató szervezet.
200 millió forintos támogatást juttatott tavaly a Rubicon Intézetnek a már említett Batthyány Lajos Alapítvány „történelmi kutatóintézet működésének finanszírozása” céljából. Érdekesség, hogy a BLA még 2019-ben a Rubicon-Ház javára is megítélt egy kisebb, négymillió forintos összeget a 2019-ben elhunyt, magyar születésű történészről, „John Lukacsról szóló tematikus összeállítás támogatása” céljára.
A BLA-ról korábban írtuk, hogy a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda többmilliárdos juttatásaival kistafírozott szervezet olyan házipénztárként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
Szalainak több ismerőse is megtalálható a pénzosztó szervezet környékén. A BLA kuratóriumi elnöke, Dezső Tamás történész az MCC társalapításával létrejött Migrációkutató Intézet igazgatója. Az MCC korábbi kuratóriumi tagja Illés Géza Márton – egyébként Tombor András ügyvédje – a BLA kurátorai között is megfordult.
Emellett két különböző támogatási döntésben összesen 460 millió forintot adott a Rubicon Intézetnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA). Az azonos nevű állami pénzalapot kezelő BGA az Orbán-kormányzat nemzetpolitikai céljainak pénzosztó szerve. Korábban nemzetközi együttműködésben derítettük ki, hogy a külhoni magyarság sorsának jobbítására szánt adóforint-milliárdok határontúli fociberuházásokra és médiavásárlásokra mennek, valós céljuk pedig leginkább a Fidesz és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése a határon túli magyarok körében.
Az első ilyen döntés 2020 májusában született, a BGA ekkor 300 millió forintot ítélt meg a Rubicon Intézetnek „a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódó tevékenységére támogatására”. Az év decemberében a BGA további 160 millió forintos összegről döntött, ezúttal a „szervezet működésének, fejlesztésének és programjainak támogatása” érdekében.
A folyóirat archívumának megvásárlását kísérő közbeszerzési dokumentációból kiolvasható az is, hogy a nemzetpolitikai fókuszú BGA-nak mi keresnivalója lehet a Rubicon Intézet környékén. Eszerint ugyanis Szalaiék „Trianonnal és más fontos sorskérdésekkel foglalkozó könyvek és egyéb kiadványok” publikálására készülnek a cikkarchívum alapján, majd az ingyenes kiadványokat „szintén ingyenes, a külhoni magyarság bevonásával a Kárpát-medence külhoni régióiban és a diaszpórában kerekasztal-beszélgetések, konferenciák keretében” szeretnék kiszórni.
A kormányzati támogatásokból felhízlalt Rubicon Intézet 15 főt alkalmaz, és várhatóan még velünk marad egy ideig. A 2020-ról szóló beszámolója szerint a think-tank 331 millió forintot tartott a bankszámláin. | https://atlatszo.hu/2021/10/11/rakosiek-baloldali-osszefogasarol-ismeretterjeszt-az-allami-szazmilliokkal-kitomott-rubicon-intezet/ | https://web.archive.org/web/20211027165357/https://atlatszo.hu/2021/10/11/rakosiek-baloldali-osszefogasarol-ismeretterjeszt-az-allami-szazmilliokkal-kitomott-rubicon-intezet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rakosiek-bbaloldali-osszefogasarolr-ismeretterjeszt-az-allami-szazmilliokkal-kitomott-rubicon-intezet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-10-11 00:00:00 | [
"Dezső Tamás",
"Fejérdy Zsófia Ágnes",
"Illés Géza Márton",
"Pesti Ivett",
"Szalai Zoltán"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Apriori Cultura Nonprofit Zrt.",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Mandiner Press Kft.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Migrációkutató Intézet",
"Rubicon Intézet Nonprofit Kft.",
"Rubicon-Ház Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"juttatás",
"kultúra - művészet",
"történelem",
"könyvkiadás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai"
] |
52,943 | Mészáros Lőrinc borásza megszerzett egy történelmi szőlőbirtokot Bordeaux-ban | Kalocsai László – aki Magyarország leggazdagabb emberének borászati érdekeltségeit is vezeti – nemrég Franciaországban alapított céget, amely megvásárolt egy neves, díjnyertes borokat készítő bordeaux-i szőlőbirtokot. A XVIII. században létrehozott Chateau de Clotte vételára és finanszírozása nem ismert, arról sem a vevő, sem az eladó nem közölt részleteket, ám a szomszédos chateau tulajdonosa szerint korábban hatmillió euróért (több mint kétmilliárd forintért) árulták a szőlőbirtokot. | A világ egyik leghíresebb borvidékén, a franciaországi Bordeaux-ban vásárolt neves történelmi szőlőbirtokot egy olyan társaság, amelyet Mészáros Lőrinc borásza és egyben üzlettársa alapított – derítette ki a 24.hu. A Les Salles-de-Castillon településen 1782-ben létrehozott Chateau de Clotte borbirtok a francia földhivatali adatok szerint szeptemberben került hivatalosan Kalocsai László bordeaux-i cége, a Winemajor SAS tulajdonába.
A borvidéket ismertető francia weboldal szerint az összesen 65 hektáros szőlőbirtok harmadán, 21 hektáron termelnek szőlőt, elsősorban merlot, valamint cabernet franc fajtákat. A csaknem 50 parcellát magába foglaló területhez pince és műemlék jellegű épületek is tartoznak, ahol az elmúlt években többszörösen díjazott borok készültek. Legutóbb 2018-ban nyert aranyérmet a birtok egyik száraz vörösbora a Concours International de Lyon versenyen, ahol évente több ezer bor kóstolása után választják ki a legkiválóbbakat.
A Chateau de Clotte birtokot megvásárló francia részvénytársaság kizárólagos tulajdonosa Kalocsai László. A borász a bordeaux-i vállalkozás mellett nemrég megalapította a társaság magyarországi „testvérvállalatát” is, a főtevékenységben vagyonkezeléssel foglalkozó Winemajor Hungary Zrt.-t. Utóbbiban a tulajdonostársa Bai Edit tokaji borász. E két vállalkozást leszámítva az Opten cégadatbázis adatai alapján Kalocsai csakis olyan magyar cégekben érdekelt – kisebbségi tulajdonosként vagy ügyvezetőként –, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak. Például ő a birtokigazgatója a nagy múltú, tokaji Dereszla pincészetnek. Sokáig e tisztségével párhuzamosan a Dereszla pincészet konkurenciájának számító, a közelmúltig állami Grand Tokaj borászatnak a vezetésében is részt vett (a borászat azóta már a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítvány tulajdona).
A mindössze ezer euróval alapított Winemajor SAS-t már tavaly év elején bejegyezték a Chateau de Clotte címére, ám a földhivatali adatok alapján a hivatalos tulajdonosváltásra csak a közelmúltban került sor. A cég terveiről, illetve az esetleges vásárlásról érdeklődve már hónapokkal ezelőtt megkerestük Kalocsait, aki akkor azt mondta, hogy Franciaországgal kiváló kereskedelmi kapcsolatai vannak, és ez adta a motivációt a társaság létrehozására. Ugyanakkor a terület megvásárlásról úgy nyilatkozott: egyelőre nem gondolja, hogy ez nyilvános lenne, további információkat pedig nem kívánt megosztani. Kerestük őt azután is, hogy a Winemajor SAS-t tulajdonosnak jegyezték be a területre, ám ekkor még szűkszavúbb volt, nem akart nyilatkozni az üzleti ügyeiről, így a vételárról és a finanszírozás formájáról sem. Szintén nem árult el részleteket az ügyletről Bruno Laporte, aki 2002 óta volt a szőlőbirtok tulajdonosa.
A szomszédos szőlőbirtok, a Chateau Reynaud Dunesme Earl tulajdonosa lapunknak azt mondta, hallott az üzletről, ám nem tudta megmondani, mennyiért kelt el a szőlőbirtok. Viszont elárulta, hogy
Laporte hosszú ideig árulta a Chateau de Clotte-ot, méghozzá hatmillió eurós (több mint kétmilliárd forintos) vételáron.
Azt nem tudni, hogy végül mennyiért kelt el az ingatlan, de a vételár nagyságrendjére lehet következtetni abból, hogy a kevesebb mint feleakkora Chateau Reynaud Dunesme Earl birtokot a tulajdonosa 2,5 millió euróért (körülbelül 900 millió forintért) adná el.
Nem könnyű megbecsülni egy bordeaux-i szőlőbirtok értékét, az ugyanis számos tényezőtől függ, így nemcsak a méretétől, hanem az ott termelt szőlőfajtáktól, az esetlegesen bejáratott bormárkától, illetve a területen lévő infrastruktúrától is. Hasonló adottságú birtokokat a francia ingatlankereskedelemmel foglalkozó oldalakon 3 és 10 millió euró (1 és 3,5 milliárd forint) közti vételáron találtunk.
A birtok megvásárlása körül sok a kérdőjel, elsősorban a finanszírozás tekintetében. Csupán Kalocsai László céges érdekeltségeinek bevétele és profitja alapján nem látható, hogy egy ekkora volumenű beruházásra honnan volt tőkéje, ám – mivel magánügyletről van szó – ezt nem is köteles elárulni. Az öt Mészáros Lőrinc-érdekeltség közül, amelyekben Kalocsai kisebbségi tulajdonos, három veszteséges, egynek nincs számottevő forgalma, egy pedig körülbelül félmilliárdos forgalom mellett 40-50 millió forintos profitot termel, ami nem elegendő a francia üzlethez.
A Chateau de Clotte megszerzése ráadásul költségesebb lehet a vételáránál, ugyanis egy francia tervezőiroda weboldalán rábukkantunk a birtok lehetséges felújítási tervére is. Ha hinni lehet a megrendelőként a Winemajor SAS-t feltüntető oldalnak, akkor a tervezéssel a referenciái alapján elsősorban franciaországi luxusépületekkel foglalkozó TouTon Arhitectes tervezőirodát bízhatták meg. | https://24.hu/belfold/2021/10/11/kalocsai-laszlo-borasz-meszaros-lorinc-szolobirtok-franciaorszag-bordeaux-chateau-de-clotte/ | https://web.archive.org/web/20231209011544/https://24.hu/belfold/2021/10/11/kalocsai-laszlo-borasz-meszaros-lorinc-szolobirtok-franciaorszag-bordeaux-chateau-de-clotte/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-borasza-megszerzett-egy-tortenelmi-szolobirtokot-bordeaux-ban | 24.hu | hungarian-news | 2021-10-11 00:00:00 | [
"Bai Edit",
"Bruno Laporte",
"Kalocsai László",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Winemajor Hungary Zrt.",
"Winemajor SAS"
] | [] | [
"szőlő - borászat",
"klientúra"
] | [] |
52,944 | Helyreigazítás a Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek című írás kapcsán | Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működött.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta. | Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokatCikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyettCikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak továbbCikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működöttCikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sorCikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta. | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/helyreigazitas-kormanyzati-informatikai-rendszer.736785.html | https://web.archive.org/web/20211019003932/https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/helyreigazitas-kormanyzati-informatikai-rendszer.736785.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-a-megsem-kell-a-kormanyzati-informatikai-rendszer-amire-14-milliardot-koltottek-cimu-iras-kapcsan | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2021-10-12 14:15:44 | [] | [
"Központi Érkeztető Rendszer"
] | [] | [
"informatika",
"gazdálkodás"
] | [] |
52,945 | Az üllői önkormányzati cég gazdálkodási okokkal magyarázza az előválasztásról... | Szeptember végén írtunk a korábban az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-nél dolgozó nyugdíjas férfi történetéről, akit minden valószínűség szerint Facebook-posztjai és kommentjei miatt bocsáthatott el az önkormányzati tulajdonú cég:
Az előválasztásról szóló Facebook-posztja miatt veszíthette el állását az üllői önkormányzati cég munkavállalója
Több mint 6 évig dolgozott az üllői önkormányzatnál (később az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-nél) karbantartói munkakörben Ulveczki Mihály, amikor idén augusztusban mindenféle hivatalos indoklás nélkül kirúgták. A férfit egyszer már korábban is behívta magához az önkormányzati tulajdonú cég ügyvezetője, minden valószínűség szerint azért, mert a városvezetésnek nem tetsző kommenteket írt Facebookon.
A cégvezető gazdálkodási okokra hivatkozik
Ekkor még nem derült ki, hogy Szabó Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója mivel magyarázza az egyébként indoklás nélküli, azonnali hatályú döntést (az indoklás nélküli elbocsátásra azért volt lehetőség, mert Mihály nyugdíjasként dolgozott a cégnél) ugyanis személyes adatokra hivatkozva az Átlátszó érdeklődésére azt írta: csak abban az esetben tud választ adni kérdéseinkre, ha „az érintett személy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad”.
Végül egy, a korábbi munkavállaló által írt meghatalmazást követően elküldte válaszait kérdéseinkre. A levélben Mihály elbocsátását az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. a következővel indokolta:
„A munkáltató gazdálkodással kapcsolatos, működési körében felmerült körülményekre tekintettel nevezett munkavállaló által betöltött munkakör további fenntartását nem tartotta szükségesnek.”
A cég ügyvezető igazgatója azt is kiemelte válaszában, hogy az érintett munkakörben más munkavállaló nem került felvételre, ilyet a munkáltató nem tervez, továbbá „elhatárolódik minden, kívülről a munkaviszony megszüntetéséhez társított jelentéstartalomtól”.
Hozzátette, hogy Ulveczki Mihályt a munkavállalói jogviszony megszüntetéséről szóló okiratban tájékoztatták a jogorvoslati lehetőségről, így a fenti jogorvoslat keretében munkáltatóként a Törvényszéken kívánja döntése megalapozottságát és törvényességét indokolni. Arra a kérdésünkre azonban egyáltalán nem kaptunk választ, hogy volt-e valaha panasz korábbi munkavállalójuk munkavégzésére. Ezt azzal indokolta, hogy a meghatalmazás csak az elbocsátás körülményeivel kapcsolatos információk megismerésére ad felhatalmazást, így ezen túl nem tud további tájékoztatást nyújtani.
Mihály szerint nem történt tömeges elbocsátás
Mivel Szabó Zsolt szavai alapján úgy tűnik, a cég gazdálkodási okokkal magyarázza az elbocsátást, arról is érdeklődtünk, hogy az elmúlt hónapokban került-e sor más munkakör megszüntetésére, illetve ezzel összefüggésben további munkavállalók elbocsátására. Szerettük volna azt is megtudni, hogy hány fő, illetve hány munkakör volt érintett hasonló döntésben. Választ azonban egyelőre nem kaptunk kérdéseinkre. Ulveczki Mihálytól úgy értesültünk, tudomása szerint nem történt nagyobb számú elbocsátás az utóbbi időben a cégnél.
„Nem bocsátottak el senkit sem előttem, sem utánam” – mondta el a nyugdíjas férfi, aki hirtelen jött kirúgása előtt hat évig karbantartóként tevékenykedett az önkormányzati tulajdonú cégnél. Azt is elmondta, hogy többen voltak hasonló munkakörben, mint ő, „ki-ki a maga területén dolgozott”.
Az Opten cégadatbázisa szerint egyébként az önkormányzati tulajdonú cég 2020-ban 33,9 millió forintos nettó árbevételt ért el, a korábbi évben, 2019-ben ennél valamivel kevesebbet, 29,8 milliót. Adózott eredménye azonban jelentősen változott az elmúlt években: 2018-ban -2 millió, 2019 -535 ezer forint volt, azaz veszteséget termelt a cég, tavaly azonban 1,2 millió profitot hozott össze.
Tíz perces testületi ülés, érdemi válaszok nélkül
Szabó Zsolt válaszai mellett további fejlemény, hogy szeptember 30-ára végül összehívta a polgármester az Üllő Te Vagy egyesület 3 képviselőjének kezdeményezésére a rendkívüli képviselő testületi ülést, aminek egyetlen napirendi pontja az elbocsátott munkavállalóról szólt. Az egyébként nyilvános ülés délután fél ötkor kezdődött, ám alig tizenöt percig tartott.
Az ülés elején a Fidesz által támogatott polgármester elmondta: a kft. munkavállalói felett a munkáltatói jogot az ügyvezető gyakorolja, ezért amennyiben a munkavállaló sérelmesnek érez egy intézkedést, lehetősége van jogorvoslattal élni, bírósághoz fordulni. Kissné Szabó Katalin szavaiból kiderült azt is, hogy
személyesen beszélt az igazgató úrral, aki „arról tájékoztatta, hogy jogszabályoknak megfelelően szüntette meg a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát”.
További részleteket azonban nem árult el. Földváriné Dr. Kürthy Krisztina jegyző pedig megjegyezte: munkáltatói kérdésekben a testületnek nincs hatásköre, csak arra van lehetősége, hogy az ügyvezetőtől felvilágosítást kérjen a céget érintő kérdésekben. A polgármester ezt követően indítványozta, hogy szavazzanak arról, hogy egyáltalán felvegyék-e a napirendet.
Ekkor a testületi ülés összehívását kezdeményező Üllő Te Vagy egyesület egyik képviselője, Fricsovszky-Tóth Péter szólalt fel, aki azt mondta: mielőtt bármiről döntenének, őt érdekelné, hogy ha meghallgatta a polgármester „a hírhedt Szabó urat, akinek ugye van egy előélete már, mi volt valójában az indok?”
Szabó Zsolt korábbi ügyéről az Átlátszó írt először, két évvel ezelőtt, amikor Fricsovszky-Tóth Pétert megzsarolták és megfenyegették, mert a városi víziközmű-társulat működésbeli hibáit kívánta a társulat vezetőjének (Szabó Zsoltnak) feltárni. Azóta pedig újabb fejlemény, hogy ismét bíróság elé került a zsarolási ügy.
Így fenyegetőzött egy víziközmű-társulat vezetője, amikor számon kérték rajta a törvényes működést
Jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat nem az arra kötelezettektől akarta behajtani az 1,3 millió forintos társulati…
A polgármester erre felszólította a képviselőt, hogy ne vigyen politikát a kérdésbe. „Biztos, hogy megvolt a miértje, belső munkaátszervezés… Nem szeretnék többet mondani, mert nem hiszem, hogy egy nyugdíjas munkavállaló munkájáról most nekünk kell itt tárgyalni” – tette hozzá Kissné Szabó Katalin.
Az okokra ennél bővebben nem is derült fény, ahogy arról sem tudhattunk meg további részleteket, hogy pontosan mi történt a Szabó Zsolttal való egyeztetésen. Medvedovszky Béla (Fidesz által támogatott önkormányzati képviselő) felszólalásában ezután inkább arról kezdett el beszélni, hogy nem érti, miért kell indokolatlan esetben rendkívüli testületi ülést összehívni, hiszen így az csak egy „politikai vita fórumává” silányul. Addig ugyanis, amíg nem születik döntés arról, hogy nem szabályosan járt el, visszaélt a hatalmával az önkormányzati cég, szerinte nincs miről beszélni.
„Egyikünk sem ismeri, hogy milyen volt az úr munkája, jó volt, nem volt jó, hogy vettek-e fel helyette mást, fiatalabbat esetleg.” De ha erről lenne információjuk, szerinte akkor sem lennének döntési jogkörben. „Az egészet egy bohóckodásnak tartom ilyen szempontból, semmiféle jogkörünk nincs, hogy döntést hozzunk. Értelmetlennek tartom az egész ülést.”
Erre Fricsovszky-Tóth Péter reagált volna, azonban a polgármester rövidesen elvette tőle a szót. Ezt követően a maradék két percben a polgármester és a képviselő közötti szóváltás volt hallható.
A szavazás eredménye 5 nem, 3 igen és 1 tartózkodás lett, így végül fel sem került a napirendre Ulveczki Mihály ügye.
Az ülésről videó is készült a Williams TV jóvoltából. A rendkívüli testületi ülésen elhangzottak a videó elejétől 11:25-ig hallhatók.
A napokban Fricsovszky-Tóth Péter az üllői lakosok számára létrehozott Üllő nevű Facebook-csoportban is megosztotta a videót, és kommentálta is az ülésen elhangzottakat. Szerinte „egy vélhetően előre leegyeztetett színjáték keretében” az önkormányzat „még napirendre sem merte tűzni”, hogy tájékoztatást adjon az esetről. Emellett arra is felhívta az önkormányzatnál és az önkormányzati tulajdonú cégeknél dolgozók figyelmét, hogy amennyiben visszaélést tapasztalnak, feltétlenül jelezzék felé. | https://atlatszo.hu/2021/10/07/az-ulloi-onkormanyzati-ceg-gazdalkodasi-okokkal-magyarazza-az-elovalasztasrol-posztolo-munkavallalo-elbocsatasat/ | https://web.archive.org/web/20230609214157/https://atlatszo.hu/2021/10/07/az-ulloi-onkormanyzati-ceg-gazdalkodasi-okokkal-magyarazza-az-elovalasztasrol-posztolo-munkavallalo-elbocsatasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ulloi-onkormanyzati-ceg-gazdalkodasi-okokkal-magyarazza-az-elovalasztasrol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2021-10-07 00:00:00 | [] | [
"Üllő Város Önkormányzata",
"Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft."
] | [
"Pest megye",
"Üllő"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
52,946 | Furcsa alapítványokhoz is csordogálnak a gödiektől elsinkófált Samsung-adómilliók | Több mint 400 millió forintot oszt szét a Pest Megyei Önkormányzat a Samsungtól befolyt helyi adóbevételekből civil szervezeteknek. Jut olyanoknak, amelyeket a pályázati kiírás megjelenése után hoztak létre, de megyei jobbikos képviselők szerint egyes Fideszhez köthető személyekkel összefüggésbe hozható alapítványoknak is. Az önkormányzat szerint minderre van magyarázat, és ellenőrizni fogják, hogy a források megfelelően hasznosultak-e. | Tavaly áprilisban az ellenzéki vezetésű Göd iparterületét különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány, aminek értelmében az épülő Samsung-gyárnak helyet adó település nem kapta meg a társaságtól származó iparűzési adóját, hanem azt a Pest Megyei Önkormányzathoz csatornázták.
Azt már év elején tudni lehetett, hogy ezzel komoly bevételektől fosztották meg a várost; a Népszava birtokába jutott előterjesztés szerint csupán 718 millió forintot terveztek Gödre fordítani a mintegy 1,7 milliárd forintnyi iparűzési adóból, a többi forrást pedig a környező településeknek szánták.
Támogatás „civileknek”
Az önkormányzat időközben a Samsungtól befolyt helyi adóbevételek felhasználására alapokat hozott létre, köztük olyanokat is, amelyek elvileg Göd fejlesztését szolgálják (útfenntartási és -fejlesztési-, zöld-fenntarthatósági). Létrehoztak egy olyan, 419 millió forintból gazdálkodó alapot is, aminek forrásait több környező település, így Göd mellett például Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Sződ, Sződliget és Veresegyház civil és egyházi szervezetei között osztják szét. Érdekesség, hogy a listára nem került fel Vác, ami mintegy 10 kilométerre fekszik Gödtől és a Samsung-gyártól, viszont a Budapest közvetlen szomszédságában, ráadásul nem is az észak-, hanem a kelet-pesti agglomerációban lévő Csömörről lehetett pályázni.
A civil pályázati felhívás június 24-én jelent meg, a pályázatokat július 22-ig lehetett benyújtani. Egy birtokunkba jutott előterjesztés szerint 101 szervezett próbálkozott több mint egymilliárd forint igényelt támogatási összeggel, de a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Szabó István csak 46 pályázatot javasolt támogatásra. A Megyei Értéktár Bizottság szeptember 30-án tárgyalta és szavazott a pályázatokról. Az ülés Narancs.hu által megszerezett jegyzőkönyve szerint Fehér Zsolt váci jobbikos önkormányzati képviselő azt mondta, találtak olyan szervezeteket, amelyek a politikához köthetők.
„A civil szervezeteket sok esetben idézőjelbe kell tenni”
- fogalmazott a képviselő, hozzátéve, a helyzet elég aggályos és visszás. Azt tanácsolta, hogy 10 szervezetről (összesen 11 pályázatról, mert az egyik általa kétesnek vélt egyesület kettőt nyújtott be) külön szavazzanak. A bizottság elfogadta a kérését, viszont 7 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a szervezetek támogatását, majd egy következő szavazással az összes többi pályázatot is jóváhagyta.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója (j) fát ültet a Samsung SDI gödi elektromos jármű akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén 2017. május 29-én. Balra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b4)
Amire a pénzt költik
A pályázatok ügyét egy másik Pest megyei jobbikus politikus, dunakeszi önkormányzati képviselő, Varga Zoltán Péter is nyomon követte. Két nappal a szavazás előtt azt írta a Facebookon, a támogatott szervezetek között van a „soha semmilyen látható tevékenységet nem végző, azonban a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje által vezetett Közép-magyarországi Régióért Alapítvány”, mely majdnem 16 millió forintot kap Csömörön egy közéleti magazin kivitelezéséhez. A szervezetet még 2005-ben jegyezték be, ekkor a kuratóriumában volt Dióssi Csaba, Dunakeszi jelenlegi fideszes polgármestere, valamint Homolya József korábbai önkormányzati képviselő is. A Biczi és Turi Ügyvédi Irodát korábban Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodának hívták; Tuzson Bence államtitkár 2014-ben szállt ki belőle. Az egyik jelenlegi tulajdonosa az a Biczi Tamás, aki Kötter Tamás néven a kormányközeli influenszerképző, a Megafon Központ tagja. Portréját ebben a cikkünkben vázoltuk fel:
Ugyancsak a támogatottak között van a Dunakanyar Média Alapítvány: 19 millió forintot kap „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget települések online tájékoztatása, weboldal fejlesztése” címszó alatt. A szervezetet június 25-én, magyarán a pályázati felhívást követő napon jegyezték be, a kurátora pedig egy nagymarosi lakos, aki 2006-ban a Fidesz jelöltjeként indult a helyi önkormányzati választáson. Fehér Zsolt a Facebook-oldalán erről azt írta (és Inotay Gergely, az ellenzéki előválasztás helyi győztese, Rétvári Bence leendő kihívója is erről posztolt a Facebookon), hogy a kurátor egy ingatlanban él a VácOnline nevű kormánypárti lap főszerkesztőjével. E portállal mi is foglalkoztunk a közelmúltban, ugyanis a váci önkormányzatot szapuló szórólapokat terjesztett, illetve a városvezetés folyamatosan helyreigazítási eljárásokat kezdeményez vele szemben.
Azonban nem csak a Dunakanyar Média Alapítványt hozták létre időben gyanúsan közel a pályázat kiírásának időpontjához. A Dunakeszi Kistérségért Egyesületet június 29-én, az Aktív Dunakanyar Alapítványt pedig május 6-án alapították. Előbbi kétszer kap több mint hétmillió forint támogatást családi- és közösségfejlesztési programok, továbbképzések szervezésére, valamint online újság indítására, utóbbi pedig húszmillió forintért rendezhet helyi kulturális eseményeket.
De az említetteken túl is van jó pár érdekes „tétel”. Ilyen például a Fóti Hagyományokért Alapítvány;
több mint 19 millió forintot kap egy „Fóti értékek napja” elnevezésű rendezvény megtartására, amelyen a tervek szerint az Ismerős Arcok adna koncertet.
A Csörögi Ifjúsági Alapítvány több mint négy millió forintot kapott közösségi nap szervezésére, ahol a Ganxsta Zolee és a Kartel, a Queen Tribute Band, valamint DJ Spigiboy (aki egyébként nem más, mint Spiegelhalter László, a közeli Vácrátót fideszes polgármestere) lépne fel, továbbá a pályázati összegből ingyen biztosítanak vidámparkot a helyieknek.
A Pápai Missziós Művek mosógépet, kávéfőzőt és grillezőt vásárolhat, a Mogyoród Football Klub pedig kétszer 12 férőhelyes kispadot szerezhet be,
miután nekik is jutott a gödi Samsung-pénzből.
A GÖD-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület is pályázott. Autóbuszmegállóban fedett utasvárók létesítése, rendszeres, akkrediteált zajvizsgálat megrendelése, szakértők bevonásával zajhatásterületek pontos meghatározása, zajmérő készülékek és színes nyomtatók vásárlása címen kértek 11 millió forintot. A Pesti Megyei Önkormányzat elnöke ezt a pályázatot nem javasolta támogatásra, pedig a Samsung-gyár környezeti hatásait nézve indokolt tevékenységeket tüntetett fel a szervezet. Az egyesület elnöke az Átlátszó újságírója, Bodnár Zsuzsa, akit a közelmúltban Szabó István egy gödi fórumon „undorítónak, tenyérbemászónak” nevezett. Ahogy arról több sajtóorgánum is beszámolt, a megyei közgyűlési elnök a Magyar Közút Zrt. mellette ülő Pest megyei igazgatójának magyarázta mindezt, de közben nem vette észre, hogy bekapcsolva maradt a mikrofonja. Az esetről felvétel is készült.
A pályázatokban foglalt tevékenységeket legkésőbb 2022. március 31-ig, magyarán a 2022-es országgyűlési választást megelőzően kell megvalósítani, kivéve az építkezési tevékenységeket, mert akkor a végső időpont 2023. március 31-e.
Médiumot ér támogatni
„A pályázatok elbírálása kizárólag szakmai szempontok szerint történt”
– válaszolta megkeresésünkre a Pest Megyei Önkormányzat. Tájékoztatásuk szerint a pályázati felhívásban meghatározott települések elsősorban övezeti települések vagy az övezeti település közigazgatási határával közvetlenül határos település lehettek. Ebből továbbra sem derül ki, hogy miért kerülhetett a támogatottak közé Csömör, és miért nem Vác. (A Gödi Különleges Gazdasági Övezet térképe itt tekintehtő meg).
A Pest Megyei Önkormányzat szerint „az elszámolható költségek között azok szerepelhetnek, amelyek támogatható tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódnak és nélkülezhetetlenek annak megvalósításához”. Ilyen lehetett egy-egy eszköz- vagy tárgybeszerzés, például közösségi ház bővítése vagy sportesemény megrendezése esetén. „A térségi médium elindítása beletartozott a támogatható tevékenységek körébe” – írta a Pest Megyei Önkormányzat.
Kellett árajánlatot kérni
„Természetesen” – ezt arra reagálta az önkormányzat, hogy a források megfelelő hasznosulását ellenőrizni fogja-e valamilyen módon. A tájékoztatás szerint a projekt fizikai megvalósítását követő 60 napon belül a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység megvalósításáról beszámolót kell benyújtaniuk. Ennek tartalmaznia kell a költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt (sorszám, típus, kiállítás kelte, a teljesítés dátuma a gazdasági esemény rövid leírása, nettó, bruttó, a támogatás terhére elszámolt összeg). „Emellett készíteni kell egy írásos szakmai beszámolót, a teljesítést alátámasztó fotódokumentációt; és a 200 000 forintot meghaladó eszközbeszerzés vagy szolgáltatás-megrendelés esetén írásos megrendelő/szerződés hiteles másolatát.” A részletes dokumentációk bekérése még önmagában nem jelent garanciát arra, hogy nem történnek visszaélések, ugyanakkor reálisan ennél többet nem tehet az önkormányzat.
A pályázatok megvalósítása rövid kifutási idővel történik (ilyen például egy rendezvény vagy egy kisbusz beszerzése), ezért fél év alatt lebonyolítható – legalábbis ezzel magyarázta az önkormányzat, hogy az építéssel járó projekteken kívül miért pont jövő év márciusa a határidő. E mellett a civil szervezeteknek 200 ezer forintos támogatási összeg kérvényezése esetén, attól függően, hogy mire pályáztak, legalább egy három hónapnál nem régebbi árajánlatot vagy tervezői költségbecslést kellett bekérniük (ennek részletei a felhívás 6. oldalán olvashatók). Nagy kérdés, hogy az önkormányzat által odaítélt milliók végül mely vállalkozóknál fognak „lecsapódni”. | https://magyarnarancs.hu/belpol/furcsa-alapitvanyokhoz-is-csordogalnak-a-godiektol-elsinkofalt-samsung-adomilliok-242448 | https://web.archive.org/web/20220630202528/https://magyarnarancs.hu/belpol/furcsa-alapitvanyokhoz-is-csordogalnak-a-godiektol-elsinkofalt-samsung-adomilliok-242448 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/furcsa-alapitvanyokhoz-is-csordogalnak-a-godiektol-elsinkofalt-samsung-adomilliok | Magyar Narancs | hungarian-news | 2021-10-13 10:26:00 | [
"Kötter Tamás"
] | [
"Aktív Dunakanyar Alapítvány",
"Dunakanyar Média Alapítvány",
"Dunakeszi Kistérségért Egyesület",
"Fidesz",
"Fóti Hagyományokért Alapítvány",
"Közép-magyarországi Régióért Alapítvány",
"Pest Megye Önkormányzata"
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"protekció",
"civilek",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
52,947 | Magyarország 760 milliárd forintot költött sportra és vallásra 2020-ban | Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak. | Az ország központi költségvetése átláthatatlan, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a kormány folyamatosan, már az életbe lépése előtt módosítgatja. Immár a költségvetés teljesüléséről szóló zárszámadásban is egyre több a kérdőjel, a járvány elleni védekezés ezermilliárdos keretéből a kormány például nem nyilvános, egyedi döntések alapján csoportosított ki pénzeket – és a zárszámadásból sem derül ki, pontosan milyen célokra.
Meglátszik a járványválság hatása
A költségvetésben minden előirányzatot fel kell címkézni, hogy milyen állami funkcióba sorolódik – például egy stadionépítés sporttal és szabadidővel kapcsolatos kiadás, egy kórháznak adott forrás egészségüggyel kapcsolatos kiadás stb. Így a zárszámadásban látszik, hogy a megelőző évben mennyi pénz ment el az egyes állami funkciókra, az összeg mekkora szeletét jelenti az összes állami kiadásnak, illetve hogyan viszonyul a GDP-hez.
A járvány nem meglepő módon alaposan feje tetejére állította az államháztartást (ebben benne van a kormány és az alá tartozó intézmények, az önálló pénzügyi alapok, a TB-alapok és az önkormányzatok is). Az állam szinte minden funkcióra többet költött a tervezettnél – a GDP zsugorodásával együtt így nőtt a GDP 80 százalékára az államadósság.
Százalékosan az egyéb gazdasági tevékenységek nevű funkcionális főcsoport kiadásai nőttek, 80 százalékkal, 1,1 ezer milliárd forint helyett 2 ezer milliárd forint volt a kiadás. A magyar állam nemzetközi összehasonlításban ugyan szűkmarkú volt, ami a válságkezelést illeti (azt leginkább a hitelezés felpörgetésével oldotta meg), ezzel együtt természetesen a gazdasági kiadások is nőttek.
Főcsoport szinten a második legnagyobb növekedés az egészségüggyel kapcsolatos kiadásoknál volt, a kiadások a terv másfélszeresére teljesültek. A növekedés összegszerűen is itt volt a legnagyobb, a területre ezer milliárddal több ment. Ezen belül a közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások körébe sorolt kiadások nőttek a legnagyobbat. Sőt az alkategóriákon belül messze a legnagyobbat, a tervezett 48 milliárd helyett 586 milliárd forint kiadás jött össze, ez tizenkétszeres növekedés.
Prioritások a NER-ben: sport és vallás
Harmadik helyre a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások nevű funkcionális főcsoport került. Ennek kiadási összege szintén másfélszeresére nőtt, összegszerűen a tervezett 1,1 ezer milliárd helyett 1,7 ezer milliárdot költött az állam.
Itt csoportosulnak a sporttal és szabadidős tevékenységekkel, a vallással (hitélettel) és a kultúrával kapcsolatos kiadások. Továbbá a párttevékenységek – kevés funkció van, amire 2020-ban kevesebb jutott a tervezettnél, ez az egyik. Ez sem meglepő, a kormány megfelezte a pártok támogatását a járványra hivatkozva.
Az államháztartás szempontjából aprópénzről van szó, a felezéssel sikerült megspórolni 1,3 milliárd forintot.
Az egyházakon nem spórolt az állam, a tervezett 73 milliárd helyett 229 milliárd jutott hitéleti tevékenységekre, vagyis a tervezett összeg háromszorosa. Sportra 292 milliárd helyett 528 milliárd ment, vagyis a tervezett összeg közel duplája.
A sport és a vallás bőkezű állami dotálása aligha váratlan fejlemény – bár egy pandémia közepén talán kissé visszás, még ha a sportba a lakossági szabadidős tevékenységek is beleszámítanak –, a magyar állam évek óta kiemelkedően sokat költ ezekre a funkciókra. Nem csak a többi funkcióhoz képest, hanem uniós összehasonlításban is. Ennyi év után már csak az a meglepő, hogy a költségvetéseket még mindig relatíve alacsony sport- és vallási célú kiadásokkal tervezik – amiket minden évben sikerül alaposan túlteljesíteni.
A torta átrendeződött
Ami az állami kiadások megoszlását illeti – vagyis azt, hogy az egyes funkciók szelete mennyire vastag a teljes tortán belül és egymáshoz képest – szintén jelentős átrendeződés történt a tervezetthez képest. Az egész torta nagyobb lett: az állam több, mint 5 ezer milliárd forinttal többet költött a vártnál.
A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások szelete (ide tartoznak egyebek mellett a nyugdíjak, a munkanélküli segély, a táppénz, mindenféle szociális juttatások) vékonyabb lett a többihez képest – azzal együtt, hogy kilóra – tehát forintban – ez is nagyobb lett. Látványosan nagyot nőtt az válsággal kapcsolatos kiadások miatt az egyéb gazdasági tevékenységek nevű szelet, illetve az egészségügyé. | https://hvg.hu/gazdasag/20211013_Magyarorszag_koltsegvetes_zarszamadas_sport_hitelet | https://web.archive.org/web/20221119175040/https://hvg.hu/gazdasag/20211013_Magyarorszag_koltsegvetes_zarszamadas_sport_hitelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszag-760-milliard-forintot-koltott-sportra-es-vallasra-2020-ban | HVG | hungarian-news | 2021-10-13 06:03:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"egyház",
"egészségügy",
"támogatás",
"PR",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"covid-19",
"klientúra",
"hitelezés",
"stadion"
] | [] |
52,948 | Vádat emeltek Bige László ellen | Az ügyészség börtönbüntetést, vagyonelkobzást és közügyektől eltiltást kért a milliárdosra. | Kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige László és öt munkatársa ellen – írja az ügyészség.hu. A közleményében nem írták le Bige nevét, de a körülményekből kiderült, hogy a műtrágyában utazó milliárdosról van szó.
A vádirat szerint Bige két cége szerepel az ügyben: az egyik műtrágyát gyárt, egy másik pedig ezek értékesítésével foglalkozik. Az ügyészség szerint a vállalkozó négy társa a beosztottja volt a gyártóüzemben, míg az ötödik vezette a kereskedéssel foglalkozó gazdasági társaságot.
A közlemény szerint a termelés során keletkezett alacsonyabb minőségű termékeket a cégvezető utasítására a többi vádlott bevonásával leértékelték a gyárban, azonban az értékcsökkent műtrágya értékét a ténylegesnél jóval alacsonyabb összegben határozták meg, az önköltségi ár alatt.
Az irreálisan leértékelt terméket a vállalkozó által kijelölt cégek vehették meg, majd ezt követően azt többségében úgy értékesítették a végfelhasználóknak, mintha nem minőséghibás termékről lenne szó, tehát jóval magasabb áron a beszerzési árhoz képest
A vádirat szerint Bige László megállapodott a kereskedő cég vezetőjével, hogy az visszaoszt neki a cégéhez került, majd magasabb áron továbbértékesített termék árából tonnánként legalább 15 ezer forintot készpénzben. Ezt az összeget az ügyészség szerint úgy tudta előteremteni, hogy a végfelhasználóktól a kiszámlázott összegen felül is pénzt vett át.
Összesen 764 millió forintot adott át a kereskedő így Bigének, aki a vádirat szerint egy alkalommal azt kérte, hogy vásároljon számára a saját nevében egy 25 millió forint értékű karórát, amit a nyomozás során le is foglalt a rendőrség
– olvasható a közleményben.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a vállalkozót, a társait pedig hűtlen kezeléssel, illetve hamis magánokirat felhasználásával.
Bige Lászlóra börtönbüntetést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség, valamint vagyonelkobzást a vesztegetési pénzre és a karórára.
Szintén vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség a milliárdos vállalkozó cégcsoportjához tartozó két céggel szemben is, amelyek a vád szerint a leértékelt termék magas áron való eladásával gazdagodtak. A vagyonelkobzás biztosítására az eljárás során zár alá vettek több nagy értékű ingatlant.
Az ügyészségi közlemény szerint az eljárás a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik, ahol hasonló bűncselekmény miatt Bige ellen már folyik eljárás, ezért az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság egyesítse az ügyeket és egy eljárásban bírálja el. A 24.hu úgy értesült, hogy Bige tagadja a bűnösségét. | https://hvg.hu/kkv/20211011_vademeles_bige_laszlo_bortonbuntetes_ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20211105234517/https://hvg.hu/kkv/20211011_vademeles_bige_laszlo_bortonbuntetes_ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-bige-laszlo-ellen | HVG | hungarian-news | 2021-10-11 15:41:00 | [
"Bige László"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés",
"hamis magánokirat felhasználása",
"ügyészség"
] | [
"Bige László vesztegetési ügyei"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.